2018. 11.30 I. évfolyam 1.

szám

ÉRTED IS, AMIT OLVASOL?

A Biblia nem tartozik a könnyű olvasmányok lesz a Biblia „hasznos a tanításra, a feddésre, a
közé, megértésének vannak lelki és szakmai megjobbításra, az igazságban való nevelésre”
kihívásai is. (2Tim 3,16).

Módszertani kihívások
Az etiópiai főember, akitől Fülöp evangélista
megkérdezte: „Érted is, amit olvasol?” (ApCsel
8,30), bizonyára a Szentlélek vezetése alatt
állt, mégsem értette az olvasott szövegrészt.
Megkérdezte tehát az evangélistát, hogy miről
van szó ebben a szakaszban, aki készségesen
válaszolt a kérdésre (ApCsel 8,34-35). Ezzel a
céllal indítom útjára én is a „Bibliai Akadémia”
című vállalkozást. E hírlevélben a
bibliaértelmezés elméleti és gyakorlati
kérdéseiről szólok. Először az akadályokról,
Spirituális jelleg
majd azok legyőzéséről beszélünk.
A Biblia szent könyv, olyan iratok
1. Az első akadály, hogy mi a harmadik
gyűjteménye, melyben mind az írók, mind az
személy szemszögéből olvassuk a Bibliát?
olvasók Isten szavát ismerték fel emberi
Mit jelent ez? Az első olvasat az, hogy az
nyelven. Azt mondták, „tudnotok kell, hogy az
írók látták saját írásaikat. Mire gondolt Pál
Írás egyetlen próféciája sem ered önkényes
apostol, amikor leírta ezt a mondatot:
magyarázatból, mert sohasem ember
„Nem emlékeztek rá, hogy amikor nálatok
akaratából származott a prófécia, hanem a
voltam, megmondtam nektek mindezt?”
Szentlélektől indíttatva szólottak az Istentől
(2Thessz 2,5). A második perspektíva az,
küldött emberek” (2Pét 1,20-21). Ezért, aki
ahogy az eredeti olvasók értették a Bibliát.
meg akarja érteni a Szentírást, annak is a
Mire gondolhattak a Thesszalonikaiak,
Szentlélek vezetésére van szüksége: „a nem
amikor elolvasták a fent idézett
lelki ember nem foghatja fel az Isten Lelkének
mondatot? Sem Pál fejével, sem a
dolgait, mert ezeket bolondságnak tekinti, sőt
Thesszalonikai gyülekezet tagjainak fejével
megismerni sem képes, mert csak lelki módon
nem tudunk gondolkodni, ezt a helyzetet
lehet azokat megítélni” (1Kor 2,14). Egy
nevezzük harmadik perspektívának. Mi
hullámhosszra kell kerülnünk a bibliai írókkal,
pusztán egyet tehetünk, megkísérelhetjük
ez pedig Isten Lelkének a munkája. Ő inspirálta
a szövegösszefüggésből kihámozni, hogy
az írókat, és Ő világosítja meg az olvasókat. Így
miről is van szó ebben a szövegrészben.

1
2. A második akadály a nyelv. Az Ószövetség azokat az alapelveket, amelyeket itt és
egy részét héberül, egy kisebb részét most szeretnénk alkalmazni.
arámul, az Újszövetséget pedig görögül
6. A hatodik akadály kisebb, mint ahogy azt a
írták. Mi magyarul, vagy más modern
Biblia egyes kritikusai gondolták, de
nyelven olvassuk. Minden becsületes
mégsem lehet teljesen elhanyagolni:
fordító arra törekszik, hogy a tőle telhető
elvesztek azok a kéziratok, amelyek a
leghitelesebb módon adja vissza az eredeti
próféták és az apostolok kezéből kerültek
szöveg értelmét, de nincs tökéletes
ki. A Biblia szövege másolatokban áll
fordítás. Bizonyos értelemben miden
rendelkezésünkre, és e másolatok között
fordítás egyszersmind ferdítés is. Ennek az
vannak kisebb-nagyobb eltérések,
az oka, hogy a nyelvek belső logikája
amelyek nem változtatják meg, de
különbözik, és a szavak
árnyalják a bibliai szöveg értelmét. Két
jelentéstartománya sem esik egészen
ilyen példát szeretnék említeni,
egybe. Ezért valami mindig elsikkad,
mindkettőt János írásaiból: a Jelenések
valami más pedig hozzáadódik az eredeti
könyve hetedik boldogmondása abban a
jelentéshez.
szövegben, amit Károli Gáspár használt így
3. A harmadik akadály, amit le kell szólt: „Boldogok, akik megtartják az ő
küzdenünk a Biblián belüli irodalmi parancsolatait…”, míg az újabb fordítások
stílusok sokfélesége. A Biblia nem egy által használt görög szövegben ezt
könyv, amit egy stílusban írtak, hanem olvassuk: „Boldogok, akik megmossák
hatvanhat könyvecske. Vannak köztük ruhájukat…” (Jel 22,14). A görögben a két
elbeszélések, példázatok, versek, szöveg hasonlóan hangzik, ezért a
közmondások, prédikációk, levelek, víziók, szövegkritikusok véleménye megoszlik
törvényszövegek, királyi rendeletek stb. arról, hogy melyik lehetett az eredeti.
Másként értelmezik a Gazdag és Lázár Egyesek szerint a második változat
példázatát azok, akik iróniát látnak Jézus lehetett az eredeti, az első diktálás közben
szavaiban, és másként, akik ténynek tapasztalt elhallás eredménye lehet. A
veszik, hogy Lázár halála után Ábrahám másik szakasz János első levelében van:
kebelére jutott (Lk 16,19-31). „Mert hárman vannak, akik bizonyságot
tesznek a mennyben, az Atya, az Ige és a
4. A negyedik akadály a kultúrák
Szentlélek, és ez a három egy. És hárman
különbözősége. A bibliai írók és az olvasók
vannak, akik bizonyságot tesznek a földön,
is közel-keleti emberek voltak, akik a
a Lélek, a víz és a vér, és ez a három is
Földközi tenger keleti partvidékén éltek.
egy” (1Jn 5,7-8). Az új fordításokban ez a
Ókori emberek voltak, akik az ókori ember
szakasz sokkal rövidebb: „Mert hárman
szemével nézték a világot. Mi Európában
vannak, akik bizonyságot tesznek: a Lélek,
élünk a 21. században, és ennek megfelelő
a víz és a vér és ez a három egy”. Ez a
módon szemléljük a világot. Tehát át kell
szakasz is döntés elé állít bennünket. Úgy
hidalnunk a kulturális különbséget, ami
tűnik, a rövidebb változat volt az eredeti.
köztünk és a bibliai korban élő emberek
között van.
5. Az ötödik akadály a történelmi távolság. Hét egyszerű lépés
Maga a Biblia is több ezer évet ölel fel
A Biblia olvasásának két fajtáját
Ádámtól fogva János apostolig. Ennyi idő
különböztethetjük meg: az elsőt áttekintő, a
alatt sokat változott a világ. Mi azonban a
másodikat elemző olvasásnak nevezzük. Az
Biblia legfiatalabb könyveitől is kétezer
áttekintő olvasás célja, hogy átfogó képet
évnyi távolságban vagyunk. Ennek
adjon a Bibliáról, a Biblia egy-egy könyvéről,
következtében jelentős erőfeszítésekre
vagy könyvcsoportjáról. Az áttekintő olvasás
van szükségünk, hogy megértsük, mit
során nem mélyedünk el a
jelentettek bizonyos bibliai kijelentések ott
részletkérdésekben, csupán arra törekszünk,
és akkor, hogy aztán felismerhessük
hogy otthonosan mozogjunk a szövegben.

2
Ezzel szemben az elemző olvasás arra irányul,
hogy megértsük a szövegben rejlő üzenetet.
Ezen az úton haladva hét lépést kell
megtennünk, amit három kategóriába
soroltam: megfigyelés, értelmezés,
alkalmazás.
MEGFIGYELÉS
Első lépés figyelmesen el kell olvasnunk a
bibliai szöveget. Nem érdemes leragadni
egyetlen fordítás mellett, mert az eltérő
fordítások olvasása és összevetése nagyobb
odafigyelésre ösztönöz bennünket.
Második lépés: a szöveg hátterének vizsgálata.
Ki, mikor, kiknek írta a könyvet? Milyen
körülmények között éltek az olvasók, és
milyen kihívásokra kellett választ adnia a
műnek?
Harmadik lépés: a szöveg irodalmi műfajának
vizsgálata. A bibliai könyvek különböző
műfajokat képviselnek, ezért amikor olvassuk
őket, fel kell tennünk a kérdést: vajon a
szöveg, amit olvasok, próza, vers, elbeszélés,
példázat, apokaliptikus látomás stb.?
Negyedik lépés: a szöveg szerkezetének
vizsgálata. Az írók tagolni szokták írásukat.
Sajnos, ezt a tagolást elnyomta a bibliai szöveg
fejezetekre és versekre bontása, ami nagy
segítséget jelent abban, hogy vissza tudjuk
keresni a szakaszokat, de azzal, hogy
mechanikus módon felaprózza a szöveget,
elfedi a bibliai írók által követett logikát. Ezért
érdemes a szakaszt egy olyan fordításban is
elolvasni, ahol a szöveget bekezdésekbe
szedték, és rámutattak a nagyobb gondolati
egységekre is.
ÉRTELMEZÉS
Ötödik lépés: a szöveg jelentésének feltárása.
Fel kell tárnunk a szavak és a mondatok
jelentését. Például Pál azt mondja, hogy a
keresztények változzanak el értelmük
megújulása által (Rm 12,1-2), de mit jelent az
értelem megújulása? Ahhoz, hogy az apostol
üzenetét megérthessük, tisztáznunk kell az
értelem és a megújulás szó jelentését a bibliai
szövegekben.
Hatodik lépés: az üzenet megértése. Akkor
tekinthetjük befejezettnek a bibliaolvasást, ha
3
eljutottunk az üzenethez. Ez két dolgot jelent:
meg kell érteni, hogy mit üzent Isten azoknak,
akik a szöveget először olvasták. Ők voltak a
címzettek, az ő élethelyzetük és szükségleteik
meghatározó befolyással voltak a bibliai
szövegben rejlő üzenetre. Ugyanakkor meg
kell érteni azt is, hogy mi az, ami az eredeti
üzenetből ma is érvényes? A próféták, mint
saját koruk fiai kortársaikhoz beszéltek, de
mint Isten követei minden idők emberéhez –
így hozzánk is – szóltak. A megértésben akkor
jutunk el a teljességre, amikor – Sámuelhez
hasonlóan – képesek vagyunk kimondani
Istennek: „Szólj, mert hallja a te szolgád!”
(1Sám 3,10).
ALKALMAZÁS
Hetedik lépés: a megértett üzenet
alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy fel kell
ismernünk az üzenet hátterében álló
alapelvet, és meg kell találni az alapelv és a
személyes életünk közötti találkozási pontot.
Ha ez megtörténik, a Biblia olvasása betöltötte
célját, bölccsé tett bennünket az üdvösségre a
Krisztus Jézusba vetett hit által (2Tim 3,15-16).
Irodalom
1. Érted is, amit olvasol? Bibliatanulmányozás
kezdőknek, Keresztény Ismeretterjesztő
Alapítvány, Budapest, 1992, 206 p.
(evangéliumi keresztény, gyakorlatias)
2. Érted is, amit olvasol? Bibliatanulmányozás
haladóknak, Keresztény Ismeretterjesztő
Alapítvány, Budapest, 1992, 334 p.
(evangéliumi keresztény gyakorlatias)
Gordon D. Fee – Douglas Stuart: Kétélű kard, A
Biblia olvasása és értelmezése, Harmat Kiadó,
Budapest, 1996, 270 p. (evangéliumi
keresztény, közepesen nehéz elméleti)
4. Grant R. Osborne: A hermeneutika spirálisa,
Részletes bevezetés a bibliatanulmányozáshoz,
Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány,
Budapest, 2009, 445 p. (evangéliumi
keresztény elméleti)
5. García M. Colombás: A Szentírás olvasása, A
Lectio Divina, Bencés Kiadó, Pannonhalma,
2009, 176 p. (római katolikus gyakorlati egy
középkori olvasási módszerről)
6. Dér Katalin: A Biblia olvasása, Kairosz Kiadó,
2008, 351 p. (római katolikus, elméleti)
7. Szilvási József (szerk): Hetednapi adventista
bibliai hermeneutika, Adventista Teológiai
Főiskola, 2017, 318 p. (tanulmánygyűjtemény)
„Tudakozzátok az írásokat!”
Már nem tudom, milyen alkalomból, de
évekkel ezelőtt valaki megajándékozott egy
bibliai szalaggal, melyen egy nyitott Biblia alatt
ez a felhívás volt olvasható János
evangéliumából: „Tudakozzátok az Írásokat!”.
Kikerestem a bibliai helyet és az alábbi
szöveget találtam ott vastag betűvel kiemelve:
„Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek,
hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek
azok, amelyek bizonyságot tesznek rólam” (Jn
5,39). Zavarban voltam, mert a szövegben
szereplő második és harmadik ige kijelentő
módban van, ezért nem értettem, hogy miért
kell az első igét, „tudakozzátok” felszólító
módként értelmezni. Az is zavart, hogy a
mondat a következő versben folytatódik, amit
viszont már nem szedtek vastagon: „és nem
akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen”
(Jn 5,40). Hogy zavarodottságom teljes legyen,
a mondat végén valóban felkiáltójel volt, ami
azt sugallta, hogy a „tudakozzátok” szót
felszólító módban kell érteni. Ez volt első
találkozásaim egyike azzal a jelenséggel, hogy
vannak félreértett szövegek a Bibliában.
Először a félreértés okáról szeretnék szólni: a
bibliakiadók azért, hogy könnyebb legyen
visszakeresni a bibliai szövegeket, fejezetekre
és versekre osztottak minden könyvet. Ez egy
praktikus gyakorlat, ami pozitív hatással van az
idézetek beazonosítására, de igen veszélyes is,
mert ha minden bibliai vers a sor elején,
nagybetűvel kezdődik, akkor nehéz eldönteni,
hogy hol van a mondat eleje és vége; nem is
szólva a bekezdésekről, mint gondolati
egységekről. Szerencsére az új bibliakiadások
készítői a versbeosztást megtartva, gondolati
egységekre bontva közlik a szöveget. Ezért
egyszerre két bibliafordítást forgatok, a Károli
fordításból kikeresem a szöveget, aztán az új
fordítások valamelyikében megvizsgálom az
összefüggéseket.
Ha elvégezzük ezt a vizsgálatot, azt látjuk,
hogy ez a szövegrész Jézusnak egy
szombatnapon végrehajtott gyógyításával függ
össze. János úgy adja elő a történetet, hogy
megérthetjük belőle, miszerint Jézus nem
csupán humanitárius tettet hajtott végre azzal,
hogy meggyógyította a harmincnyolc éve
beteg embert, hanem jelet is adott ezzel arról,
hogy Ő az Istentől küldött Messiás. Jézus azt
mondta, hogy két dolog tanúsítja ezt: a
Szentírás, és az a gyógyító erő, amit az Atyától
kapott, és amit a beteg meggyógyításával ki is
nyilatkoztatott. Jézus vitapartnerei teológusok
voltak, akik abból éltek, hogy olvasták és
magyarázták az Írást. Jézus nem arra
buzdította őket, hogy olvassák a szent
iratokat, ez felesleges lett volna, hanem azt
rótta fel nekik, hogy miközben életet remélnek
a szent iratok kutatásától, pontosan azt
utasítják el, akikről ezek az iratok szólnak, és
aki azért jött, hogy nekik életet adjon,
mégpedig bővelkedő mértékben (Jn 10,10).
Így a szakasz helyes olvasata a következő: „ti
azért kutatjátok az írásokat, mert azt
gondoljátok, hogy azokban van örök életetek:
pedig azok rólam tesznek bizonyságot, és
mégsem akartok hozzám jönni, hogy életetek
legyen” (Jn 5,39-40). Kálvin János azt írja,
„ebből következik, hogy azzal a szándékkal kell
olvasnunk az Írást, hogy megtaláljuk benne
Krisztust. Aki ettől a céltól eltér, hiába
fárasztja magát egész életen át a tanulással,
sohasem fog eljutni az igazság ismeretére.”1
„Az Írás Krisztus nélkül holt tetem. Az írás
Krisztussal az örök élet kútfeje.”2
Hírlevél a bibliai műveltség szolgálatában,
Szerkeszti és kiadja:
1
Kálvin János:
SzilvásiJános evangéliuma
József, egyetemi magyarázata
tanár I.
kötet, Kálvin Kiadó, Budapest, 2011, 171. p.
2
Ravasz László: Az Újszövetség magyarázata I.
kötet, Református Egyház Sajtóosztálya, Budapest,
1981, 266. p.