A MAGYARÁZATOS BIBLIA (1996.

) KELETKEZÉSTÖRTÉNETE1

PÓTOR IMRE DR. HABIL.

ref. lp.-tanár

BEVEZETÉS

A Magyar Bibliatanácsot 1949-ben alapította a magyarországi református, evangélikus, baptista,

metodista, adventista és ortodox egyház. Növekvő feladataik anyagi támogatására hozták létre a
Magyar Bibliatanács tagegyházai 1991. november 15-én tartott közgyűlésükön a Magyar Biblia
Alapítványt.2
A Magyar Bibliatársulat Alapítványa alapító okirata (1991. december 2.) célul tűzte ki „a
magyar nyelvű Biblia ügyének szolgálatát, különösképpen is a Biblia magyar szövegének gon-
dozását, fordítását és a kiadás segítését, továbbá a Biblia tanulmányozását segítő művek kiadá-
sát, valamint a bibliaterjesztés segítését határainkon belül és kívül élő magyar testvéreink között.
A magyar nyelvű Biblia az egyetemes magyar művelődéstörténet kiemelkedően fontos, közös
kincse, a magyar irodalom gyöngyszeme. Az alapítvány e nemzeti örökség mai ápolását kívánja
támogatni minden magyar ember javára. Ezt az egyetemes és egységre hívó közös érdeket tar-
tották szem előtt az alapítványtevő egyházak, nemcsak híveiknek akarván szolgálni, hanem
minden magyar honfitársunknak is.”3
Ezt a célkitűzést szolgálta a Kálvin Kiadó által 1996-ban kiadott Biblia – magyarázó
jegyzetekkel is. Ez a Biblia a Vizsolyi és Váradi Bibliák elvét követve rövid, frappáns, a megér-
tést segítő, a szövegrészek közti magyarázatokat tartalmaz. A magyar protestánsok első magya-
rázatos magyar nyelvű Bibliája Károli Gáspár fordítása volt. Annak „magyarázatos kiadására
azért volt szükség, hogy az olvasók jobban értsék az olvasottakat, de azért is, mert olykor az
úgynevezett bevezetéstani és kortörténeti, valamint a keletkezéstörténeti adatok közelebb viszik
az olvasót a szöveghez és megóvják az önkényes értelmezéstől.”4
A Vizsolyi és Váradi Bibliák óta ez az első protestáns magyarázatos Biblia, melyet az
1990-ben kiadott, revideált, új fordítású Biblia szövegéből és a Stuttgarter Erklärungsbibelből -
azaz a stuttgarti revideált Luther Bibliához fűzött magyarázatok fordításából - állítottak össze.

1
Elhangzott a Doktorok Kollégiuma Egyháztörténeti Szekciójában Sárospatakon, 2008. augusztus 27-én.
2
Az alapítvány teljes neve: Magyar Bibliatársulat Alapítvány, rövidített neve: Magyar Bibliatársulat vagy Biblia-
társulat.
3
http://www.datanet.hu/bibliatarsulat/magunkrol.html - 2008. 08. 11.
4
Tegez Lajos: Magyarázatos Biblia. Református Egyház 1997. /Továbbiakban: Tegez Lajos 1997./ 24.p.
 2

Történeti és tartalmi bevezetés olvasható az egyes bibliai könyvekhez. A B/5-ös formátumban,

műbőrkötésben megjelentetett könyv végén a „Tárgyi magyarázatok” címszó alatt olyan szö-
veggyűjtemény található, amely a fontosabb fogalmak kislexikonszerű szógyűjteménye.
Hogyan milyen a jó magyarázatos Biblia – ezzel a kérdéssel foglalkoztak 2007. május
21-25 között a hollandiai Elspeetben a Bibliatársulatok Világszövetsége által rendezett konfe-
rencián. E találkozó nem csupán a közös gondolkozásra, elvi és gyakorlati kérdések tisztázására
adott teret és lehetőséget, de a – kölcsönös tapasztalatszerzésen túl – a nemzeti bibliatársulatok
és más kiadók által megjelentetett magyarázatos Bibliák értékelésére is sor került.
A konferencia magyar résztvevői – Galsi Árpád és Pecsuk Ottó – is hangsúlyozzák, hogy
magyarázatos Bibliára azért van szükség, mivel „a Bibliával és a Biblia világával kapcsolatos ál-
talános ismeretek csökkenése, a kulturális közeg gyors és radikális változása a Bibliát ismeret-
len, idegen könyvvé tették sokak számára.” 5
A magyarázatos Biblia célja egyrészt információközlés, másrészt a bibliai üzenet alkal-
mazása az olvasó életére. Tisztázni kell tehát a tudományos ismeretterjesztés céljából, hogy mit
jelentett eredetileg a Biblia szövege. Aztán pedig segíteni kell az olvasónak a bibliai szöveg
megértésében, hogy mit jelent az a mai embernek. E két szempontot együtt érvényesítik a biblia-
társulatok a magyarázatos Bibliákkal. „A jelenleg használatban lévő magyarázatos Bibliák két
nagy csoportját meghatározhatjuk a kiadás alapjául választott bibliai szöveg típusa alapján is. A
régebbi, verbális megfeleltetéssel készített bibliafordításokhoz szükségképpen olyan magyaráza-
tok illenek, amelyek ’jelentésközpontúak’, vagyis az olvasót megpróbálják bevezetni a gyakran
régiesen hangzó vagy elsőre nehezen érthető, a héber és a görög nyelv fordulatait követő szöveg
mögött álló ’jelentésbe’. A másik nagy csoportba tartoznak a funkcionális megfeleltetéssel ké-
szített, modernebb fordításokra épülő magyarázatos Bibliák. Ezekben a magyarázatok inkább
’szövegközpontúak’, az eredeti szövegre vagy a fordítási megoldásokra összpontosítanak, hiszen
maga a fordítás már éppen eléggé eltávolodott az eredeti megfogalmazástól a világos jelentés
érdekében.”6

1./ A STUTTGARTER ERKLÄRUNGSBIBEL (1992)

Ez a Biblia a Deutsche Bibelgesellschaft kiadásában készült a Martin Luther szerinti fordítás

magyarázataként. Stuttgartban adták ki 1992-ben. Siegfried Meurer, a Német Bibliatársulat fő-
titkára a Stuttgarter Erklärungsbibel-ről és a magyarázatos Biblia programjáról tartott előadásá-

5
Galsi Árpád és Pecsuk Ottó: Milyen a jó magyarázatos Biblia. http://www.reformatus.hu/archiv/2007/index.php -
2008. 08. 11. /Továbbiakban: Galsi Árpád és Pecsuk Ottó 1997./ 1.p.
6
Galsi Árpád és Pecsuk Ottó 1997. 1.p.
 3

ban 1996. november 27-én Budapesten, a Magyar Bibliatársulat ünnepi közgyűlésén kifejtette,
hogy a Stuttgarti Biblia azért a legjobb a világon, mivel „a legmodernebb Biblia, több mint 100
év kutatásainak eredményét tartalmazza magyarázataiban, szerkesztésében, így jól megvilágítja
a Biblia nehezen érthető helyeit.”7 A bibliaolvasók tájékoztatására felsorolja a nehezen érthető
szavak többféle fordítását, és magyarázza azokat. Jól megkülönböztethető az eltérő betűméret
által a bibliai szöveg és a magyarázat. A magyarázatoknál kifejezésre juttatták keresztyén értel-
mezés szerint az ószövetségi és újszövetségi helyek összetartozását.
„A Stuttgarter Bibelerklärung ökumenikusan kidolgozott. A munkatársak evangélikusok,
reformátusok, metodisták és baptisták. Egyik meghatározó személyiség pedig katolikus. Ez
harminc éve még lehetetlen lett volna. Korábban a Bibliát a különböző felekezetek saját olvasa-
tuknak megfelelően magyarázták…. De a Brit és Külföldi Bibliatársulat, a bibliatársulatok
’anyja’ azt a célt tűzte ki, hogy ökumenikus fordítás legyen.”8 Hiszen abban ma már minden fe-
lekezet egységes, hogy a bibliafordítások szöveghűk legyenek, és semmiféle dogmatikai előíté-
letet ne tartalmazzanak. A Brit és Külföldi Bibliatársulat a „nem kell magyarázat és jegyzet”
alapelvet „nem kell prekoncepcionált magyarázat és jegyzet”alapelvre változtatta. Szükség van
úgynevezett „tanulmánybibliákra”, mert lelkileg-szellemileg aránylag gyorsan segítenek a bibli-
ai szövegek értelmét felfogni. A magyarázatos Bibliának Németországban is hagyománya van,
amely Lutherig vezethető vissza. A Stuttgarter Erklärungsbibel-ből 1996-ig 32000 példány fo-
gyott el. Használja a katolikus bibliatársulat is, és a Koreai Bibliatársulat is engedélyt kért lefor-
dítására.

2./ A MAGYARÁZATOS BIBLIA (1996)

A Német Bibliatársulat készségesen megengedte, hogy az ökumenikus munkaközösségben ké-

szített Stuttgarti Magyarázatos Biblia magyarázó jegyzeteit magyarra fordítsuk. Az 1990-ben
megjelent revideált szöveghez igazítva készült el a magyar változat, mely nem tükörfordítás,
hanem értelemszerű adaptáció és átdolgozás. A bevezetéseket és magyarázatokat azok magas,
tudományos színvonala folytán mind a laikusok, de az igehirdető lelkipásztorok is haszonnal
forgathatják.
„Isten iránti hálaadással adjuk át a Magyar Bibliatársulat tagegyházai gyülekezeteinek
és minden magyar nyelven olvasó, közelben és távolban élő magyar testvérünknek a magyaráza-

7
Siegfried Meurer: Stuttgarter Erklärungsbibel. Bp., 1996. november 11. 1.p. A szerző birtokában. /Továbbiakban:
Siegfried Meurer 1996./ V.ö. Biblia Magyarázó jegyzetekkel. Fordította: Tegez Lajos. Theologiai Szemle 1996.
6.sz. 383k.p.
8
Siegfried Meurer 1996. 383k.p.
 4

tos Bibliát. Jóllehet századokon át nemzedékek nőttek fel a kizárólag ’kanonikus’ szöveget tar-
talmazó Bibliákon, mégsem első ízben jelenik meg magyarázatos Biblia. E tekintetben is a
Károli Gáspár fordította Vizsolyi Biblia hű szellemi örökösei szeretnénk lenni, hiszen ebben az
első magyar nyelvű Bibliában lapszéli magyarázatok és szövegközti tartalmi összefoglalások is
olvashatók.”9 Ezekkel a gondolatokkal bocsátották útjára a magyarázatos Bibliát.
Az eredeti cím így hangzik: BIBLIA magyarázó jegyzetekkel. Könyvészeti szakleírása:
„Kiadja a Magyar Bibliatársulat megbízásából a magyar Református Egyház Kálvin János Ki-
adója, Budapest, 1996. 1532 oldal + 77 oldal Függelék (Mértékek, súlyok, pénzek; Tárgyi ma-
gyarázatok; A Biblia könyvcímeinek rövidítése; Eltérő versszámozás; A bibliai könyvek idézési
módja; a kötéstáblában négy térkép). Ára: 2500 Ft.”10 A magyar protestánsok első magyaráza-
tos magyar nyelvű Bibliája Károli Gáspár fordítása volt. Ennek „magyarázatos kiadására azért
volt szükség, hogy az olvasók jobban értsék az olvasottakat, de azért is, mert olykor az úgyne-
vezett bevezetéstani és kortörténeti, valamint a keletkezéstörténeti adatok közelebb viszik az ol-
vasót a szöveghez és megóvják az önkényes értelmezéstől.”11
Magyarázatos Bibliára azért van szükség, hogy a legalapvetőbb bibliai fogalmak, kortör-
téneti és földrajzi ismeretek tömör összefoglalása egy helyen megtalálható legyen mind a lelki
haszonra vágyó olvasó, mind a Biblia világát megismerni akaró kutató számára.12

3./ A FORDÍTÓMUNKA FOLYAMATA

A Magyar Bibliatársulat bibliafordító bizottsága jegyzőkönyvei13 és Tarr Kálmánnal, a Magyar

Bibliatársulat akkori főtitkárával folytatott levelezésem alapján ismertetem az 1992. február 11.
- 1996. november 27. közötti időszak eseményeit.
A Szöveggondozó Bizottság 1992. február 11-i ülésén elfogadta a Bibliatársulatok Vi-
lágszövetsége ajánlását, és úgy döntött, „hogy szükség van egy magyar nyelvű magyarázatos
Bibliára, hiszen az általános és a bibliai műveltség növekvő hiányosságai miatt egyre komo-
lyabb gondot okoz az emberek számára a Biblia megértése.”14 A Magyar Bibliatársulat Alapít-

9
BIBLIA magyarázó jegyzetekkel. Kálvin Kiadó. Bp., 1996. Előszó. 1.p.
10
Tegez Lajos 1997. 24.p.
11
Tegez Lajos 1997. 24.p.
12
A magyarázatos Biblia (1996) munkatársai: Balla Péter, Bolyki János, Csáfordy Julianna, Cserháti Sándor, Dányi
József, Fükő Dezső, Gerőfi Gyuláné Brebovszky Éva, Győri Kornél, Hetényi Attila, Jáger Orsolya, Karasszon De-
zső, Kocsis Elemér, Köves Gyopárka, Kustár Zoltán, Leenkeyné Semsey Klára, Muntág Andor, Naszádi Gáborné,
Niederhoffer Zoltán, Páth Géza, Pásztor Edit, Pótor Imre, Pető Lajosné, Sándor Endre, Szabó Csaba, Szalkay Lász-
ló, Tarr Kálmán, Tóth Kálmán, ifj. Zsengellér József, Zsigmondy Árpád.
13
A jegyzőkönyvek másolatai a szerző birtokában vannak, melyekért itt is szíves köszönetemet fejezem ki Pecsuk
Ottónak, a Bibliatársulat főtitkárának.
14
In: Jegyzőkönyv a Magyar Bibliatársulat Szöveggondozó Bizottsága 1995. március 27-i üléséről. Jegyzőkönyv-
vezető: Tarr Kálmán. /Továbbiakban: Jegyzőkönyv – 1995. március 27./ 1.p.
 5

ványa 1992. október 26-i közgyűlése úgy határozott a Szöveggondozó Bizottság javaslatára,
hogy „lefordíttatja a Stuttgarter Erklärungsbibel magyarázatait, és azt kiadja az újfordítású revi-
deált Biblia szövegével.”15 Ezt a javaslatot terjesztette a Magyar Bibliatársulat elé. A bizottság
azt is javasolta, hogy a Stuttgarter Erklärungsbibel magyarázatos részeit fordítsuk le magyarra,
és a magyarázatokat illesszük az újfordítású Biblia szövegéhez annak megfelelően, ahogyan az
Stuttgarter Erklärungsbibel tipográfiájában is van. E bizottsági javaslatot mind az Magyar Bib-
liatársulat Kuratóriuma, majd pedig az 1993. évi közgyűlés is jóváhagyta.
A Szöveggondozó Bizottság 1993. február 11-i ülése Kocsis Elemér, a Magyar Biblia-
társulat elnöke vezetésével történt.16 Tarr Kálmán, a Magyar Bibliatársulat főtitkára idézte a bi-
zottság állásfoglalását a Stuttgarter Erklärungsbibel lefordításával, kiadásával kapcsolatban.
„Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Bibliatársulat közgyűlése jóváhagyta ezt a határozatot, és
felkérte a bizottságot, hogy a munka gyakorlati lebonyolításához szükséges intézkedéseket meg-
tegye. Jelen gyűlés ezért hívatott össze és ebben fog döntést hozni.”17
A főtitkár ismertette a bizottsággal az ó- és újszövetségi fordítóbizottságok elnökei leve-
leit, javaslatait, melyeket a munkákkal kapcsolatosan nyújtottak be. Cserháti Sándor kérte, fon-
tolja meg a bizottság, hogy a Károli vagy az újfordítás mellé kerüljön a magyarázat. Kocsis
Elemér szerint jobb a magyarázatokat a gondolatában és szellemében a revideált új fordítással
(1990) együtt kiadni. Muntag Andor szerint is e fordítás mellett szól a jövő, hiszen ez megfele-
lőbb a következő nemzedék számára is. Tarr Kálmán hangsúlyozta, hogy a közgyűlés a bizott-
ság első állásfoglalása alapján az újfordítással együtt való kiadásra adott meghatalmazást, mivel
sokan rossz néven vennék, ha a Károli szöveghez ily módon nyúlnának hozzá. Majd a bizottság
tagjai javaslatot tettek a fordításra szóba jöhető személyekre. A jegyzőkönyv 17 személy nevét
tartalmazza.
A bizottság tagjainak kell majd elvégezni az elkészült fordítások egységesítését, szuper-
revízióját. „A bizottság tagjai részletesen megtárgyalták a fordítás szempontjait: fordítás-
technikai, tartalmi vonatkozások. Azt, hogy miben lehet adaptálni, változtatni, eltérni a Stuttgar-
ti Magyarázatos Biblia koncepciójától és anyagától /pl. térképek, bevezető megjegyzések, mér-
tékegységek, stb./ Természetesen a magyar verziónak sajátosan más szempontjai lesznek
/alapszöveg, fordítók, stb./ Tarr Kálmán tájékoztatta a bizottságot, hogy a kiadó teljes szabadsá-

15
Tarr Kálmán körlevele. Bp., 1993. március 18. /Továbbiakban: Tarr Kálmán – 1993. március 18./ Tarr Kálmán a
fordítóknak küldött körlevelei a szerző birtokában vannak.
16
Jegyzőkönyv a Magyar Bibliatársulat bibliafordító bizottságának Budapesten, 1993. február 11-én történt ülésé-
ről. Jegyzőkönyvvezető: Tóth Lajos. /Továbbiakban: Jegyzőkönyv – 1993. február 11./ 1.p.
17
Jegyzőkönyv – 1993. február 11. 1.p.
 6

got biztosít a felhasználásban. A bizottság leszögezi, hogy kizárólag a magyarázati szövegek

fordítására ad megbízást a fordítóknak…”18
A főtitkár körlevélben kérte fel a javasolt, „e műfajt fordítani tudó” személyeket a mun-
kára.19 Mellékelten elküldte a Stuttgarter Erklärungsbibel bevezetését, és néhány oldalt az Ószö-
vetségből és az Újszövetségből. Aki vállalta a fordítást, annak haladéktalanul küldött egy pél-
dányt a Stuttgarter Erklärungsbibelből.
A főtitkár 1993. április 19-én kelt körlevelével kereste fel a 20 fordításra vállalkozót.
Ebben jelezte, hogy első közös megbeszélésünkre 1993. május 17-én kerül sor a Református
Zsinati Iroda kis tanácstermében. Mellékelten elküldte az Ó- és Újszövetség tervezett felosztá-
sát, melyből látni lehet, „milyen adagokat” volna jó vállalni. Egyben mindenkinek küldött 1-1
darab Stuttgarti Magyarázatos Bibliát.20
A Kocsis Elemér és Tarr Kálmán vezette május 17-i megbeszélésen 18 fordító vett részt.
A Magyar Bibliatársulat Alapítvány elnöke a Bibliatársulat nevében köszöntette a megjelenteket
és hangsúlyozta, hogy „a magyarázatos Biblia megjelenésével újabb fejezet nyílik a magyar bib-
liakiadás történetében. Vázolta a fordítással kapcsolatos elvárásokat és követelményeket. Ki-
emelte, hogy a fordítás alapjául minden tekintetben az Újfordítású Biblia szolgál /fogalom- és
szókészlet tekintetében egyaránt/; lefordítani a bibliai szöveg közötti apró betűs magyarázó szö-
veget kell /, ehhez további segítségül és támpontul a magyarra fordított ’Sacherklärung’ szol-
gál/.”21
Ezen az alkalmon határoztunk három kérdésben. Ezek pedig: a./ az egyes fordítók által
vállalt mennyiség; b./ elkészítési határidő; c./ a fordítói munka honorálása. Javasoltuk, hogy
Fükő Dezső küldje el a Sacherklärung fordítását mindnyájunknak, hogy egységes legyen a fordí-
tás. Megállapodtunk abban, hogy a fordítás nem az adott szöveg revíziója, - fordítást készítünk,
és nem kritizálunk. A lektorok munkáját megkönnyíti, ha fordítás közben a lapszélen ceruzával
jelezzük, ha bármilyen vonatkozásban nem értünk egyet a szöveggel. Elhatároztuk, hogy ra-
gaszkodunk az újfordítás terminológiájához.22 A fordítók vállalták, hogy kézirataikat 1994. de-
cember 31-ig elkészítik, és postázzák a főtitkár címére. A szöveggondozói munkának legkésőbb
1995. június 30-ig kell elkészülnie.
Itt is - de későbbi megbeszéléseken is - hangsúlyozta a főtitkár a fordításban a közérthe-
tőségre és a szöveg építő jellegére való törekvést. „Ami azt jelenti, hogy nem kívánatos a tükör-

18
Jegyzőkönyv – 1993. február 11. 3.p.
19
Tarr Kálmán – 1993. március 18.
20
Tarr Kálmán körlevele. Bp., 1993. április 19.
21
Feljegyzés a „Stuttgarter Erklärungsbibel” fordítóival folytatott megbeszélésről. Bp., 1993. május 17. 1.p. Ezt
Tarr Kálmán Bp., 1993. július 17-i körlevelében küldte el minden fordítónak.
22
Emlékeztető a budapesti, 1993. május 17-i megbeszélésről. Készítette a szerző.
 7

fordítás, adott esetben kihagyásokkal lehet élni, sőt, ahol a Stuttgarter Erklärungsbibel vitatott
kérdéseket tár az olvasó elé a magyarázatokban, ott lehetőleg az általánosan elfogadott, és ez idő
szerint véglegesnek tekinthető álláspontot kell közölni.”23 Majd sor került az anyag felosztására
és a vállalt határidők megbeszélésére. A fordítók nyilatkoztak a vállalt határidőre vonatkozóan.
Az alábbi személyek vállaltak fordításokat: Dányi József, Csáfordy Julianna, Szabó Csaba,
Niederhoffer Zoltán, Gerőfi Gyuláné Brebovszky Éva, Zsigmondy Árpád, Zsigmondy Árpádné,
Pető Lajosné, Sándor Endre, Szalkay László, Pótor Imre, Fükő Dezső, Naszádi Gáborné, Kustár
Zoltán, Karasszon István, Jáger Orsolya, Köves Gyopárka (1-18 fő). A Kiadó vállalta, hogy jú-
lius 31-ig elküldi a fordítóknak a „Sacherklärung” magyar fordítását.
Tarr Kálmán 1993. július 15-én kelt, a fordítóknak küldött körlevelében postázta a szó-
magyarázati címszójegyzéket, valamint néhány fontosnak ítélt, magyarra fordított címszót is el-
küldött.24
A főtitkár 1994. február 21-i körlevelében érdeklődött a felől, hogy tudjuk-e valameny-
nyien tartani a vállalt határidőt. Ha bárkinek sok a vállalt mennyiség, vagy közbejött valami
probléma az eltelt hónapokban, igyekszik segítséget találni.25 A 20 fordítóból időközben 3 visz-
szalépett. A munkát így 17 fő végezte el. A fordítások teológiai lektorálását ifj. Zsengellér Jó-
zsef és Balla Péter, továbbá egy magyar nyelvű lektor végezte el. Az így kialakult szöveget a fő-
titkár állította össze nyomdai szempontból.26
A Magyar Bibliatársulat Szöveggondozó Bizottsága 1995. március 27-i ülésén az alábbi
tárgysorozati pontokat tárgyalták meg: A Stuttgarter Erklärungsbibel magyarázatos részei fordí-
tásának szuperrevíziója; A Biblia apokrifus iratai fordításának és kiadásának szükségessége; Az
1990-ben megjelent revideált új fordítású Bibliának, illetve a revízió eredményeinek vizsgálata.
27

A bizottság hosszabb eszmecserét követően a jelen és jelen nem lévő tagok között válla-
lásos alapon felosztotta az egyes bibliai könyveket azzal a céllal, hogy azok szuperrevíziós
munkáit 1995. augusztus 31-ig elvégzik. Megtárgyalták a magyarázatos Bibliához írandó utószó
szövegét is, „amelynek egyrészt tartalmaznia kell a Stuttgarter Erklärungsbibel bevezetésének
általános részét, de ugyanakkor kívánatos, hogy a magyar kiadás szükségessége is taglaltassék
ebben az utószóban…, fel kellene tüntetni részben az újfordítású, illetve revideált újfordítású

23
Jegyzőkönyv a Magyar Bibliatársulat Szöveggondozó Bizottsága 1995. szeptember 7-i üléséről. Jegyzőkönyvve-
zető: Tarr Kálmán. /Továbbiakban: Jegyzőkönyv – 1995. szeptember 7./ 1.p.
24
Tarr Kálmán főtitkár körlevele a fordítóknak. Bp., 1993. július 15.
25
Tarr Kálmán főtitkár körleve. Bp., 1994. február 21. A levél jelzete: MBT-39/1994. /A szerző 1994. november
3-án postázta három példányban a főtitkár címére Ézsaiás könyvéhez készített fordítását./
26
V.ö. Jegyzőkönyv – 1995. március 27. 1.p.
27
Jegyzőkönyv – 1995. március 27. Résztvevők: Kocsis Elemér, Tóth Kálmán, Bolyki János, Győri Kornél, Heté-
nyi Attila, Páth Géza, Tarr Kálmán.
 8

Biblia, továbbá a magyarázatos Biblia fordítóinak, illetve munkatársainak a nevét.”28 A bizott-

ság így szakított azzal a nehezen indokolható hagyománnyal, hogy a Biblia szövege gondozóit
eddig nem tüntették fel.
A bizottság megállapította azt is, hogy szükség volna a deuterokanonikus iratok magyar
protestáns fordítására is. Jó lenne, ha a fordítók lehetőség szerint protestáns hátterűek lennének,
mivel protestáns bibliai műveltségük ad garanciát arra, hogy fordításuk a protestáns bibliafordí-
tást használja. A fordítók magyarázataival ezeket az iratokat külön kötetben kellene megjelen-
tetnie, semmiképpen nem a magyarázatos Bibliával együtt.
A bizottság tagjai kézhez kapták a revideált újfordítású Biblia és az újfordítású Biblia
megváltozott igehelyek egybevetését tartalmazó kötetet is. Az Ószövetségben 1000 helyen, az
Újszövetségben 3000 helyen változtatta meg a revízió. Elhatározták, hogy a revízió eredményeit
egyházi szaklapban publikáltatják, illetve a teológiákon széles körben megismertetik, hogy a
hallgatók ”megismerkedjenek a revízió eredményeivel, egyszersmind fogalmat alkossanak a
bibliafordítás és általában a Biblia szövegének gondozása szent és örökletes munkájáról.”29
A Szöveggondozó Bizottság 1995. szeptember 7-i ülése menetét az alábbi tárgysorozat-
ok köré csoportosították: A Stuttgarter Erklärungsbibel magyarázatos részei fordításának szuper-
revíziója; A Stuttgarter Erklärungsbibel Utószava szövegének megvitatása és véglegesítése; Az
úgynevezett dueterokanonikus könyvek fordítása és kiadása.
A főtitkár megállapította, hogy a fordításra vállalkozó 20 személy közül 15 fő végezte el
a munkát oly módon, hogy az öt visszalépett fordító munkáját is átvállalták. A fordítások termé-
szetesen különböző minőségűek lettek. A szupervízióra érdemi munka maradt. „A bizottság tag-
jai egyenkénti hozzászólásukkal is alátámasztották, hogy valóban sok javítást kell végezniük,
úgy szakmai szempontból, mint magyar nyelvi szempontból…. A bizottság tagjai mindenkép-
pen örvendeztek a fölött, hogy a teljes magyarázatanyag fordítása mintegy 2200 (lap) kézirat-
anyagon elkészült.”30 Azt is örömmel állapították meg, hogy a szuperrevízió munkája is az ere-
deti ütemezés szerint halad, azaz a bizottság tagjai vállalták, hogy szeptember végéig a szuper-
revideált anyagot átadják a főtitkárnak.
Közös megfontolást követően arra az álláspontra jutottak a bizottság tagjai, hogy a
Suttgarter Erklärungsbibel-ből a magyar változatba átveszik az utószót, a tárgyi magyarázatokat
és az újfordítású Bibliában eddig is használatos függelék részt, valamint a Stuttgarter térképeit.

28
Jegyzőkönyv – 1995. március 27. 2.p.
29
Jegyzőkönyv – 1995. március 27. 2.p.
30
Jegyzőkönyv – 1995. szeptember 7.
 9

A bizottsági tagok egyenként szóltak hozzá az Utószó tartalmát illetően, és javaslatokat

tettek a kiegészítésre. A korrekciókat megvitatták, majd közös álláspontot hoztak létre az Utószó
átdolgozását illetően.
A bizottság tagjai megállapodtak abban, hogy 1996 elején külön ülést tartanak a deutero-
kanonikus könyvek fordítási részletei megbeszélésére és ütemezésére.
1996. november 8-ai keltezésű a főtitkár a fordítóknak küldött azon körlevele, melyben
megállapítja: „Isten iránti hálaadással és őszinte örömmel jelentem, hogy elkészült a magyaráza-
tos Biblia.”31 Egyben meghív minden munkatársat a Bibliatársulat ünnepi közgyűlésére.
Erre 1996. november 27-én került sor. Márkus Mihály igeolvasása (Jak 1,1-11) és imád-
sága után Harmati Béla, a Magyar Bibliatársulat elnöke tartott megnyitóbeszédet. Hangsúlyozta,
hogy míg Kelet-Európában évekig csupán nálunk volt egyetlenegy bibliatársulat, addig 1996-an
már 21 működik. „A Magyar Bibliatársulat az elmúlt évtizedekben a Biblia ateista-materialista
környezetben való terjesztésével megpróbálta az életet, az igét hirdetni. Az elmúlt évtizedek
ideológiájánál is veszélyesebb azonban a masszív, konzum vulgármaterializmus, amely
elárasztja a világot. A magyar Bibliatársulat a mai, ’vadkapitalista’ viszonyok között is adós az
igével. Ilyen helyzetben örülhetünk, ha új utakon is maradandót alkothatunk. Ennek elsőszámú
eredménye a magyarázatos Biblia.””32 Mivel az emberek szekularizálódtak, sok kortörténeti,
vallástörténeti kép elhomályosodott. Eddig az egyházhoz nem tartozók megnyerésével is repre-
zentáljuk, hogy az Ige nem magánügy, hanem közügy.
Tarr Kálmán főtitkári jelentésében tömören kifejtette a Magyarázatos Biblia keletkezése
menetét.
Harmati Béla elnök az új Biblia fordítói, lektori és szerkesztői munkáját is értékelte. A
29 munkatárs a Magyar Bibliatársulat tagegyházaiból került kiválasztásra. Hogy miért nem lehe-
tett ez teljes egészében magyar munka, arra így felelt: „Lenne kapacitás, de a fordítás, lektorálás
így hosszú évekig, akár évtizedekig eltartott volna. Ugyanakkor hozzátartozik az ökumenéhez,
hogy mások felajánlott segítségével élni kell.”33 Majd az elnök és a főtitkár a szavakon túli el-
ismerés után minden fordítónak és a lektoroknak ünnepélyen átnyújtott egy-egy magyarázatos
Bibliát.
Illesse itt is köszönet a Kálvin Kiadó teológiai fáradozását, melyet igehirdető szolgála-
tunk körülményei javítása érdekében végzett a magyarázatos Biblia kiadásával. S adja a Szent-

31
Tarr Kálmán körlevele. Bp., 1996. november 8.
32
Jegyzőkönyv a Magyar Bibliatársulat ünnepi közgyűléséről. Bp., 1996. november 11. Jegyzőkönyvvezető: Nagy
János. /Továbbiakban: Jegyzőkönyv – 1996. november 11./ 1.p.
33
Jegyzőkönyv – 1996. november 11. 2k.p.
 10

háromság örökkévaló Isten, hogy a mai és elkövetkező nemzedékek életében betöltse ez a Biblia
küldetését: közölje hatékonyan Isten megtérésre és örökéletre hívó üzenetét.

Vásárosnamény, 2008. augusztus 15.

---------------------------------------------