Hauzer Rajmund

2. A középkori magyar állam megerősödése

Károly Róbert (1301-1342)

Károly Róbert 1301-ben került hatalomra, az Árpád-ház kihalását követően. Esztergomban

koronázták alkalmi koronával. Ez támadható volt, ugyanis a középkori hármas szabálynak
nem felelt meg. Ez után újra koronáztak Székesfehérváron, azonban a kalocsai érsek
abszolválta ezt a folyamatot Csák Máté vezetésével. Ez szintén támadható, mivel szintén nem
tesz eleget a középkori hármas szabálynak. A középkori hármas szabály szerint egy király
megkoronázása csak akkor felel meg, ha;
 az esztergomi érsek,
 a szent koronával,
 Székesfehérváron hajtja végre ezt a folyamatot.

Károly Róbert 1301-1308 között hatalmon van, azonban nem kormányoz. 1301-1308 között
trónharcok folytak Károly Róbert, Ottó és Vencel közt. Károly Róbertet támogatta a pápa,
követet is küldött neki. Azonban Vencelt megkoronázták méghozzá szabályosan, de
kilátástalan volt számára az uralkodás, ezért elhagyta az országot 1305-ben. Ottót 1307-ben
koronázták meg, de a tartományurak nem ismerték el, mivel nem a megfelelő személy
(esztergomi érsek) hajtotta végre a koronázási szertartást. Ő is elhagyta az országot. 1308-ra a
legtöbb tartományúr elismerte Károly Róbert hatalmát, királyként tekintettek rá. Ekkor újra
megkoronázták, de megint szabálytalanul. Végül 1310-ben koronázták meg szabályosan,
azonban hatalmának megszilárdítása 1321-ben következett csak be Csák Máté halálakor,
ugyan is ekkor vált teljessé.

Károly Róbert első jelentős győzelmeihez sorolható az 1312-es Rozgonyi csata. Itt legyőzte
az Abák és a csákok egyesült seregét. Ezt követően sorra hódolta a Kán, Borsa, Kőszegi
családokat. 1320-21-ben Csák Máté elhunyt. Pletykák szerint Zách Felícián mérgezte meg.
Felícián később a király jóságát is elnyerte. Róbert új bárói réteget épített ki, ők voltak a
honor-birtokosok. Minekután visszaszerezte a királyi birtokokat, és városokat, adományokkal
látta el ezt az új bárói réteget, kik személyéhez hűek voltak. Károly Róbert 1310-1342 között
felszámolta a feudális anarchiát és megteremtette a rendet. Több támasza is volt. Ezek az új
feudális réteg, a köznemesség, a városok, falvak lakói, jászok-kunok, és a királyi haderő. A
király nevéhez fűződik a bandériumok kialakítása is. Ez lényegében a magánföldesúri
hadsereg(ek) volt(ak). Így a királyi haderő elég összetett volt. Megalapította a Szent György
lovagrendet is. Ezek mellett a gazdaságban is elég nagy változásokat léptetett érvénybe.
Bevezette a bányabért másnéven az urburát. Ennek a lényege az volt, hogy a bányász köteles
volt a királynak mindent kitermelt nemesfémet odaadni. Károly Róbert ennek egy részét a
földesúrnak adta, akiknek a területén bánya van. A földet nem vette el, ahol a bányát találták,
annak a jövedelmét megosztotta így érdekelt lett a földesúr is a bányanyitásban.

Értékálló aranyforintot vezetett be, így szükség volt a kamarára is. Mindezek mellett a
kapuadót is érvényesítette. Ez volt az első közvetlen adó. Minden jobbágykapu után, ahova
egy megrakott szekér befér 18 ezüstdénárt kellett fizetni évente. A harmincadvám is szerepet
öltött; ez a kereskedőnek az áru értéke után fizetett járulékát jelentette. A városok fejlődtek.
Más-más várostípusok jöttek létre, külön jogaik voltak.

1
 Hauzer Rajmund

Ezek;
 a szabad királyi városok,
 a királynak adóztak évi egy összegben
 rendelkeztek vásártartási- és árumegállító joggal
 vámmentességgel
 védőfalat építhettek
 igazságszolgáltatásukat a királyi tárnokmester látta el
 a bányavárosok,
 alapítói többnyire külföldi telepesek, hospesek (német és cseh)
 mentesültek a vám, a tized, a harmincad fizetése alól
 papjaikat, bíráikat maguk választották
 a királynak közvetlenül adóztak és az uralkodó zászlaja alatt teljesítettek katonai
szolgálatot
 és a mezővárosok voltak.
 a földesúr birtokán voltak, tagjai évi egy összegben fizethették az adót
 vásártartás joggal rendelkeztek
 földesúr beleszólásával választhattak a bírót

A királyi központ Visegrádban volt. Károly Róbert erősítette a dinasztikus kapcsolatait. A

békepolitika és a szövetségek volt az alapvető célja, így került megrendezésre a Visegrádi
királytalálkozó is 1335-ben. Azon egyeztek ki, hogy a nyugat-európai kereskedelmet Bécs
helyett Prága felé irányítják.

A lengyel trónt Károly Róbert idősebb fia Lajos örökli. Mindezek mellett Károly Róbert
helyére is fia kerül. A kisebbik fia Nápolyi Johannával házasodott össze, de nem fogatták be,
ezért Johanna és hívei Averszában meggyilkolták. Magyarország közép-európai
nagyhatalommá vált. Róbert gazdag kincstárat hagyott maga után. Magyarország ekkor élte
virágzó középkorát, virágzó középkor alakult ki.

Mindalapjában nagyhatalomra tett szert Károly Róbert, ezzel megalapozva Magyarország

akkori jövőjét. Nagy uralkodó volt, neve a mai napig kiemelkedik.