A SZÖVEG TAGOLÁSA

I. A BEVEZETÉS

Jól tudod, sok múlhat a legelső mondaton, mert valahogyan el kell találni a hangot, hogy
kapcsolódj a témához és az olvasóhoz, a közlés céljához. Éppen ezért az első
mondatokat a legnehezebb megfogalmazni. A jó bevezetés nem lehet túlságosan hosszú,
mert csak beavatja az olvasót a témába, és kíváncsiságot ébreszt benne.

Az igazán tökéletes kezdőmondatot valószínűleg csak többszöri megfogalmazás után fogod

tudni végső formába önteni. Vissza-visszatérve addig alakíthatod a mondatodat, míg
értelmes és tömör nem lesz, ugyanakkor nem fog hiányozni belőle semmi.

II. A TÁRGYALÁS

A fogalmazás „lényegi” része a tárgyalás. A tárgyalásban fejted ki a témát, elbeszélés

esetén a cselekményt. Az anyaggyűjtés azt a célt szolgálja, hogy ezt a részt minél
jobban sikerüljön kidolgozni. Kerüld el, hogy a tárgyalás során térben vagy időben
ugrálj, ne hagyj ki fontos logikai kapcsolatokat. De az sem jó, ha átesel a ló túlsó oldalára.
Ha valamit már kellő alapossággal megfogalmaztál, nem kell újra és újra ismételned,
különben a szöveg unalmassá válik.

III. BEFEJEZÉS

Itt a vége, fuss el véle! Ismerős ez a mesei záróformula? Gyakran előfordul, nemcsak a

gyerekekkel, hogy ha végére ért a mondandójának, hirtelen abbahagyja vagy összecsapja a
fogalmazást. Így azonban a szöveg nem kap lezárást, nem válik kerek egésszé, csak
„abbamarad”. Pedig a befejezés ugyanolyan fontos szövegrész, mint a bevezetés.
Lehetőséget ad a szöveg összefoglalására, a tanulság
levonására. Itt megfogalmazhatod a véleményedet, sőt továbbgondolásra
alkalmas kérdéseket is feltehetsz.

BEVEZETÉS
Ráhangolja az olvasót a
témára, felébreszti benne a
kíváncsiságot.
GONDOLATGYŰJTŐ
TÁRGYALÁS BEFEJEZÉS
A téma kifejtése, logikai, A vélemény, a tanulság
térbeli és időbeli rend alapján. megfogalmazása.