01 Elektromosság Alapismeretek 55

Elektrotechnika

1.
Alapismeretek
2011 © Rácz Tibor
ELEKTROTECHNIKA 2011 © Rácz Tibor

2/55 Elektromosság
alapismeretek
Alapfogalmak
Villamosságtan
A fizika egyik ága, amely a villamos jelenségek törvényszerűsé
geivel foglalkozik.
Elektrotechnika
A villamos jelenségek különböző technikai eszközökben történő
hasznosításával foglalkozik.
Elektronika
Félvezetőkben, gázokban és légüres térben zajló elektromos
jelenségek.
ELEKTROTECHNIKA 2011
© Rácz Tibor
3/55
Elektromosság alapismeretek
Alapfogalmak
ELEKTROTECHNIKA
fémekben Áram térben
Áram gázokban Áram
folyadé Áram félveze
Áram kokban légüres tőkben
ELEKTRONIKA
© Rácz Tibor
4/55
Alapfogalmak
ELEKTRONIKA
elektronika Mikro
Általános elektronika
elektronik
Teljesítmény a
© Rácz Tibor
5/55
Alapfogalmak –
Mértékegységek és
átváltások A mértékegységek
története:
Már a kezdetekben is
összehasonlításos
alapon határozták meg a
mennyiséget.
Darab, mérőetalon (egy darab
kő, a király kartávolsága, …).
Így lassan kialakultak a nagyobb
területek
(országok, kontinensek) saját
mértékegységei.
Nekünk az európai mértékegység a mérvadó.
Ezt Magyarországon kötelező jelleggel
1980. január 1. óta használjuk.
Neve: SI mértékrendszer
SI - Système International d’Unités (Mértékegységek Nemzetközi Rendszere)

© Rácz Tibor
6/55
Alapfogalmak – Mértékegységek és átváltások
Alapegységek: Jele: Mértékegysége: jele:

l vagy L Méter
m kilogramm
t másodperc
I Amper
T Kelvin
n mól
1, HOSSZÚSÁG m 2, TÖMEG kg 3, IDŐ s 4, ÁRAMERŐSSÉG (elektromos)

A 5, HŐMÉRSÉKLET (abszulut) K
6, ANYAGMENNYISÉG mol 7, FÉNYERŐSSÉG Iv kandela
cd
ELEKTROTECHNIKA
Elektromosság
alapismeretek
2011 © Rácz Tibor

7/55
Dimenzió nélküli származtatott egységek:

Szögméret: radián, jele: rad
1 radián a sugárnyi hosszúságú
körívhez tartozó középponti szög.
2π radián = egy teljes kör
⇨ 2π = 360°
⇨ π = 180°
π ~ 3,14 159 26
© Rácz Tibor
8/55
Alapfogalmak – Mértékegységek és
átváltások Származtatott egységek: (kivonat)
Származtatott egys.: Jele: Mértékegysége: jele:
A
V
F Newton
v
a
ρ
p Pascal
W/E Joule
TERÜLET m2 TÉRFOGAT m3 ERŐ N = kg * m/s2 SEBESSÉG m/s
GYORSULÁS m/s2 SŰRŰSÉG kg/m3 NYOMÁS Pa = N/m2 MUNKA /

ENERGIA J = Nm TELJESÍTNÉNY P Watt W = Nm/s
© Rácz Tibor
9/55

Az SI-n kívüli, de használatos egységek: (kivonat)
Egységek: Mértékegység neve: jele: átváltás:
Fényév
hektár ha
liter l
fok °
tonna t
Celsius fok °C
Távolság 9,4605 * 1012 km Terület 1 ha = 10 000 m2 Térfogat 1 l = 1 dm3

Síkszög 180°= π, 1°= π/180 Tömeg 1 t = 1000 kg Hőmérséklet 1°C = 1 K
hőm. vált. 0 K = -273,14 °C
Nyomás bár bar 1 bar = 105 Pa
© Rácz Tibor
10/55
REFIXUMOK – előtét szavak
átváltások P
12
h
tera T 10 1 000 000 000 000
G
giga 109 1 000 000 000
M
mega 106 1 000 000
k kilo 103
1 000
1 = 100
deci d 10-1 0,1
hekto 102 100 c
m nano 10-9 0,000 000 001
centi 10-2 0,01
deka da (dk)
µ
milli 10-3 0,001 101 10
mikro 10-6 0,000 001 piko p 10-12 0,000 000 000 001
n
© Rácz Tibor
11/55
átváltások ÁTVÁLTÁSOK - hosszúság
Az alap „átváltási sor” segít az átváltásban!
km > m > dm > cm > mm > µm
1 000 10 10 10 1 000
szorzás
1 dm = ? mm
1 000 10 10 10 1 000
1 dm = 10 * 10 mm = 100 mm
© Rácz Tibor
12/55

ÁTVÁLTÁSOK - hosszúság
Az alap „átváltási sor” segít az átváltásban!
1 000 10 10 10 1 000
osztás
1 dm = ? km
1 000 10 10 10 1 000
1 dm = 1 / 10 * 1 / 1 000 km = 1 / 10 000 km = 0,000 1 km

© Rácz Tibor
13/55

mm2
ÁTVÁLTÁSOK -
km > m > dm > cm > mm >

2
terület 16 dm = ? µm 1 000 10 10 10 1 000
szorzás
osztás
km > m > dm > cm > mm > µm 1 000 10 10 10
1 000
Az alapsor váltószámait a terület
16 dm2 = 16 * 102* 102 mm2 = = 16
= 1,6 * 105 mm2 = 160 000 mm2
* 100 * 100 mm2 = miatt négyzetre kell emelni!
= 16 * 104 mm2 =
© Rácz Tibor
14/55

térfogat 2,03 m3 = ?
ÁTVÁLTÁSOK -
mm3 µm 1 000 10 10 10 1 000
szorzás
osztás
km > m > dm > cm > mm >
km > m > dm >

cm > mm > µm 1 000 10 10 10
1 000
Az alapsor váltószámait a
térfogat miatt köbre
mm3
2,03 m3 = 2,03 * 103* 103* 103 mm3 =
(harmadik hatványra) kell emelni!
= 2,03 * 109 mm3 = 2 030 000 000
© Rácz Tibor
15/55
átváltások ÁTVÁLTÁSOK - Idő
év hónap hét nap óra perc másodperc Y > M > W > D >
h > min > s
12 (4,35) 7 24 60 60
365,24
25 min = ? s
25 min = 25 * 60 s = 1 500 s
© Rácz Tibor
16/55

szorzás
ÁTVÁLTÁSOK - Sebesség osztás
km > m > dm > cm > mm >
µm 1 000 10 10 10 1 000
A sebesség az idő alatt megtett út. Tehát az utat (hosszt) és az időt váltjuk
át. Ezeket már gyakoroltuk. A módszer: átváltjuk felül, átváltjuk alul, majd a
kapott számokkal a szorzást és osztást elvégezzük.
42 km/h = ? m/s
km 1 000 m
42 -------- = 42 ------------- =
h 60 * 60 s
= 42 * 1 000 / 3 600 m/s = 11,67 m/s

© Rácz Tibor
17/55

ÁTVÁLTÁSOK – Munka, energia
J = Ws = Nm
Ha 1 kWh villamos munka kerekítve 50Ft, és 1 GJ távfűtési hődíj kerekítve 3700 Ft, akkor
melyik fűtésmód kedvezőbb?
Vizsgáljuk meg azt is, ha klímaberendezéssel fűtünk és 4-es a COP értéke!
Ft Ft Ft 50 Ft Ft 50 ------ = 50 ---------------------- = 50 --------------- = -----
----- = 13,89 ---- kWh 1000 * 3600 Ws 3,6 * 106 J 3,6 MJ MJ
Ft Ft Ft 3700 ---- = 3700 ----------- = 3,7 TÁVHŐ KLÍMA

----- GJ 1000 MJ MJ távfűtésnél van alapdíj is, ami kb. 30% a
hődíjnak, akkor ez már nagyon jó.
3,7 +30%
Ha hozzávesszük, hogy a
Ha a klímaberendezés COP száma 4,8 Ft/MJ 3,47 Ft/MJ = 28%
4-es, akkor negyed annyi áramot vesz megtakarítás!
fel, mint amekkorát fűt. Így 13,89 / 4 =
3,47 Ft/MJ a bekerülése.
© Rácz Tibor
18/55

ÁTVÁLTÁSOK – Tömeg
tonna mázsa
t > q > kg > dkg > g
10 100 100 10
1000 1000
Adott egy daru, ráírták hogy 25 kN terhet emelhet.
Mekkora tömegű terhet szabad vele emelni?
Nem lehet átváltani, mert erő és tömeg nem azonos mérték!

Viszont ki lehet számítani ☺ =m*g
F 25 kN 25 000 N
F
F = m * g ⇨ m = ----- = ------------- = ------------- = 2 548,42 kg
g 9,81 m/s2 9,81 m/s2
© Rácz Tibor
19/55
Alapfogalmak – Átváltások
Végezze el az egyszerű átváltásokat!
1510 mm = 151 cm = 1,51
m 17000 g = 17 kg
© Rácz Tibor
20/55
Alapfogalmak – Villamos tér

Az atom atommagból és elektronburokból áll.
Elektronok: minden elektron egységnyi
elemi töltést (e-) hordoz.
Protonok: az atommagban találhatók,
minden proton egységnyi pozitív töltést
(e+) hordoz.
Az
atommag protonból (+) és
neutronból (semleges) áll.
© Rácz Tibor
21/55

A proton és az elektron elektromos kölcsönhatásra képes.
A villamos kölcsönhatás az atomot alkotó részecskék közötti

kölcsönhatás egyik fajtája. Vonzó vagy taszító erőként nyilvánul
meg. Állandó értékű.
Azt a részecskét, aminek elektromos kölcsönható képessége

van, elektromosan töltöttnek nevezzük, azaz töltése van.
A töltés jele: Q
Mértékegysége: C (Coulomb) 1 C = 1 As
A proton pozitív (+), az elektron negatív (-) töltésű

© Rácz Tibor
22/55

Az atom semleges!
Minden anyag atomokból áll, azaz a testek is semlegesek.
Az elektron-proton egyensúly azonban megváltoztatható.

Ez a folyamat a töltésszétválasztás.
A töltésszétválasztáshoz energia kell.
Minden olyan test közelében, amelyben a protonok és elektronok

száma nem azonos (a test elektromosan töltött), elektromos
kölcsönhatás tapasztalható.
Ahol ez a kölcsönhatás kimutatható villamos térnek, elektromos
mezőnek nevezzük.
ELEKTROTECHNIKA Elektromosság
alapismeretek Alapfogalmak
– A feszültség 2011 © Rácz Tibor
23/55
A villamos térbe helyezett töltésre erő hat, így az elmozdulhat és

közben munkát végezhet.
Tegyünk a tér „A” pontjába „Q” töltést, és engedjük elmozdulni
„B” pontig.
endő töltések által végzettmunka
Akiegyenlít Feszültség
=Akiegyenlítendő töltések száma
Jele: U Mértékegysége: V (Volt)
W
UAB
= Q
© Rácz Tibor
24/55
Alapfogalmak – A feszültség
Ha a munkavégző képességet egy kitüntetett ponthoz
viszonyítjuk (ilyen a végtelen vagy a föld), potenciálról beszélünk.
Az elektronikában kis és nagy feszültség is előfordul:
A rádió és TV készülékek antennái 0,1 µV…10 mV

Elemek 1,5 V…9V
Hálózati feszültség a lakásban 230 V
Csöves monitor képcső 12…30 kV
© Rácz Tibor
25/55
Alapfogalmak – A feszültség
Végezze el az alábbi mennyiségek átváltásait!
610 mV = 0,61 V
24 kV = 24000 V
26/55 Elektromosság
alapismeretek
Alapfogalmak – Az áramerősség
A szabad töltéshordozók egyirányú mozgását (áramlását)
elektromos áramnak nevezzük.
Jele: I
Mértékegysége:
A (Amper)
I =
Qt
© Rácz Tibor
27/55
Alapfogalmak – Az áramerősség
560 mA = 0,56 A
1,3 kA = 1 300 A =1 300 000 mA

© Rácz Tibor
28/55
Alapfogalmak – A rácsszerkezet és a kötések

A legtöbb elem és vegyület szilárd állapotában az atomok
rendezett formában helyezkednek el, ezeket kristályrácsnak
nevezzük.
Ha a teljes anyagmennyiség egyetlen kristályt
alkot, egykristályról beszélünk (gyémánt ékkő,
félvezető szilícium kristály).
Ha több kristályt alkot, akkor polikristály.

© Rácz Tibor
29/55
Alapfogalmak – A rácsszerkezet és a
kötésekAz ionos kötés
Vegyük példának a konyha sót! NaCl (nátrium-klorid)
© Rácz Tibor
30/55
kötésekAz ionos kötés
A stabil kiegyenlítődés miatt (elektronpályák stabil értékei 2, 2+6,
2+6+10, …) elektronok átadódnak a másik elem elektronpályá
jára.
© Rácz Tibor
31/55
kötések Az ionos kötés
Az így kialakult pozitív nátrium ion és a negatív kloridion vonza
egymást. Ez az erő tartja egymás mellett az atomokat és
létrehozza az ionos kötést.
Ionok:
Olyan atomok, vagy molekulák,
amelyeknek elektronhiányuk, vagy
feleslegük van.
© Rácz Tibor
32/55
kötésekA kovalens kötés
Nagy elektronvonzó képességű nemfém-atomok között

alakul ki, úgy, hogy a vegyérték-elektronokból kötő
elektronpárok képződnek.
© Rácz Tibor
33/55
Egyszeres kovalens kötés (etán molekula: C2H6)
© Rácz Tibor
34/55
Kétszeres kovalens kötés (etilén molekula: C2H4)

© Rácz Tibor
35/55
Háromszoros kovalens kötés (acetilén molekula: C2H2)

© Rácz Tibor
36/55
kötések A fémes kötés
Az atomok olyan közel helyezkednek el egymáshoz, hogy

az elektronjaikat közösen használják. Az elektronok így
bármely atomhoz tartozhatnak, vagyis szabadok.
A fémekben a szabad elektronok

szabálytalan mozgást végeznek.
A kristályos szerkezetű anyagok

ban az atomtörzsek a hőmérsék
lettel arányos rezgőmozgást vé
geznek.
© Rácz Tibor
37/55
kötésekA fémes kötés
A mozgásuk során ütköznek és energiát adnak át, így

vezetődik a hő.
A hőmérséklettel arányosan az ionos és kovalens kötések

is rezegnek, de erősen kötődnek egymáshoz.
De az egyre növekvő energiájú rezgések hatására itt is

leválnak elektronok és ezért ezek is vezetővé válhatnak.
© Rácz Tibor
38/55
Alapfogalmak – A vezetés és ellenállás

A kristályokra elektromos térrel hatva, az elektronok a tér
hatására elmozdulnak. A tér hatására megadott irányú áramlásba
kezdenek.
A Bohr modell szerint az atommagban lévő elektronok csak
bizonyos megengedett energiaszinteket foglalhatnak el. Az
elektronok csak meghatározott energiamennyiséggel rendel
kezhetnek, amelytől függ a pályájuk atommagtól való távolsága.
A közel azonos energiájú pályák megengedett energiasávokat
alkotnak.
Tiltott sáv
Két energiasáv közé eső energia értéket az elektronok nem
vehetnek fel.
© Rácz Tibor
39/55

A szabad töltéshordozók számától függően az anyagokat
vezetőkre, félvezetőkre és szigetelőkre osztjuk.
Minél kisebb a tiltott sáv szélessége, annál kevesebb külső
energia szükséges ahhoz, hogy az elektron a vegyértéksávból a
vezetési sávba kerüljön.
alapismeretek
A kristálynak vagy bármely közegnek azt a tulajdonságát, hogy
akadályozza a szabad töltéshordozók áramlását, villamos
ellenállásnak (rezisztencia) Mértékegysége: V/A = Ω
nevezzük. Jele: R (ohm)
U
R=
I
R⋅
=
ρ
A
l
© Rácz Tibor
41/55
110 kΩ = 110 000 Ω
3,4 MΩ = 3 400 kΩ = 3 400 000 Ω

alapismeretek
Milyen hosszú az a rézből készült huzal, amelynek keresztmetszete
A=1,5mm2 és ellenállása R=3Ω?
(fajlagos ellenállása ρ = 0,02 Ωmm2/m)
ρl
R = ⋅
A =
0,02 / 1,5 ⋅
3 1,5
l
⋅
4,5 0,02 / : 0,02
=⋅ lm
l
= 5
22
alapismeretek
Mekkora az ellenállás értéke, ha a rajta átfolyó I=1,2A áramerősség
U=48V feszültségesést hoz létre?
U
48
R
= = = 40Ω
I 1,2
© Rácz Tibor
44/55

Néhány ellenállás értéke:
Rövid vezetékdarab 1 µΩ …100 mΩ Hosszabb

vezetékdarab 0,1 Ω … 10 Ω
Izzólámpák, melegítő készülék 10 Ω … 1000 Ω
Áramköri ellenállások 1 Ω … 10 GΩ
Műanyagok 100 MΩ … 1000 GΩ Ember?
© Rácz Tibor
45/55

A kis ellenállású anyag jól, nagy ellenállású anyag rosszul vezet.
Vezetőképesség: Jele: G Mértékegysége: 1/Ω = S (Siemens)
1
G = ----
R
Ha a vezetőképességet egységnyi méretű anyagra vonatkoz

tatjuk, akkor a fajlagos vezetőképességet kapjuk.
Jele: γ Mértékegysége: 1/Ωm

© Rácz Tibor
46/55

Szigetelők
A szigetelő anyagokban kevés szabad elektron van, ezért az

anyag vezetőképessége kicsi. Gyakorlatilag nem vezet.
(gázok, olajok, üveg,

műanyagok,
kerámiák, …)
© Rácz Tibor
alapismeretek

Félvezetők
Gyakorlati szempontból még szigetelők, de már több

nagyságrenddel nagyobb a a fajlagos vezetőképessége a
szigetelőkénél.
Ge (germánium), Si (szilícium), Se (szelén), …
© Rácz Tibor
48/55

Félvezetők
A P-típusú szennyezés
ik
A félvezető anyagokat önmagukban nem használják, hanem szennye z
őket valamilyen más vegyértékű anyaggal.
Például a szilícium 4 külső elektronnal rendelkezik, így alkot rácsos
szerkezetet. Ha ebben a szerkezetben az egyik Si atomot kicseréljük
például a 3 szabad elektronnal rendelkező B (bórra), akkor egy kötés
elégtelen lesz, hisz nincs elég elektron az
összes kötéshez.
Ebből az következik, hogy a pozitív részecskék
többségben lesznek a negatívokhoz képest,
vagyis az anyag pozitív tulajdonságú lesz. Az
ilyen félvezetőt P-típusú félvezetőnek hívjuk.
© Rácz Tibor
49/55

Félvezetők
Az N-típusú szennyezés
Mint láthattuk, ha egy 3 szabad elektronnal rendelkező atomot beiktat
tunk a félvezetőbe, elektronhiány lett, mert négy szabad elektron kellett
volna. Azonban szennyezhetünk úgy is, hogy egy 5 szabad elektronnal
rendelkező atomra, például foszforra cseréljük ki az egyik Si atomot.
Ilyenkor a rács kötései rendben lesznek, de
lesz egy maradék elektron is.
Ennek az lesz a következménye, hogy az
elektrontöbblet miatt negatív tulajdonságú
lesz a
félvezető. Az ilyen félvezetőt N-típusú félve
zetőnek hívjuk.
© Rácz Tibor
50/55

Félvezetők
A PN-átmenet
A két félvezető határán, a PN-átmenetnél az elektronok egy része a N
rétegből átmegy a P-rétegbe, semlegesítve egy kis területet. A PN
átmenetnél kialakul egy vékony tértöltési tartomány.
Ha a P és N rétegre feszültséget kapcsolunk,
a polaritásnak megfelelően a tértöltési tarto
mány elvékonyodik vagy megvastagodik.
A PN-átmenet ezen tuljadonságát használjuk
ki a félvezető eszközöknél, minthogy a tértöl
tési tartomány nem vezet (de ha
elvékonyodik,
akkor már nem gátolja a vezetést).
© Rácz Tibor
51/55

Félvezetők
A LED egy n és p típusú
félveze
tő anyagból felépülő dióda,
ami
ben a megfelelő irányban rákap
csolt áram esetén az elektronok
és a pozitív „lyukak” rekombináló
dása okozza az energiafelszaba
dulást, ami megfelelő anyagok al
kalmazása esetén, az anyagtól
függő színű fény kibocsátását
okozza.
© Rácz Tibor
alapismeretek

A vezetők
alapismeretek
A vezetők
A közös elektronok egyaránt tartoznak a vegyértéksávba és a vezetési

sávba is, tiltott sáv nincs.
Jó vezetők a fémek és a grafit.

6
Anyag γ (S/m) * 10 E
züst
Anyag γ (S/m) * 106
60 Molibdén 21
Réz 56 Wolfram 18
Arany 46 Cink (horgany) 16 Nikkel
Alumínium 36 13
Magnézium 23 Acél 6
© Rácz Tibor
54/55
Alapfogalmak – Az elektromos áram hatása

Az elektromos áramnak mágneses, hő, fény, vegyi és élettani
hatását különböztetjük meg.
Mágneses hatás:
A hangszórók membránjainak mozgatása
Elektromágneses emelő
Hő hatás:
Fűtőspirál
Fény hatás:
Olyan mértékű izzás, amely erős fényt bocsát ki.
Vegyi hatás:
Folyadékokban létrehozott áram hatására kialakuló hatás
© Rácz Tibor
55/55
Alapfogalmak – Az elektromos áram hatása

Az elektromos áramnak mágneses, hő, fény, vegyi és élettani
hatását különböztetjük meg.
Élettani hatás:
A testen átfolyó áram az összes eddigi hatást produkálja, de

mégis a legfontosabb, hogy a szervezetünkben az izom- és
idegrendszert megzavarja, illetve a szívbénulás következhet be.
Halált okozhat!
A kiváltott élettani hatást áramütésnek nevezzük.

01 Elektromosság Alapismeretek 55

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

01 Elektromosság Alapismeretek 55

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Elektrotechnika

ELEKTROTECHNIKA ​ 2011 © Rácz Tibor ​

SI - Système International d’Unités (Mértékegységek Nemzetközi Rendszere)

Alapfogalmak – Mértékegységek és átváltások

Alapegységek: Jele: Mértékegysége: jele:

1, HOSSZÚSÁG m 2, TÖMEG kg 3, IDŐ s 4, ÁRAMERŐSSÉG (elektromos)

2011 © Rácz Tibor

Alapfogalmak – Mértékegységek és átváltások

Dimenzió nélküli származtatott egységek:

TERÜLET ​m2​​ ​TÉRFOGAT ​m3​​ ​ERŐ ​N = kg * m/s​2​ ​SEBESSÉG ​m/s

GYORSULÁS ​m/s​2​ ​SŰRŰSÉG ​kg/m​3​ ​NYOMÁS ​Pa = N/m​2​ ​MUNKA /

Alapfogalmak – Mértékegységek és átváltások

Távolság 9,4605 * 10​12 ​km Terület 1 ha = 10 000 m​2​ ​Térfogat 1 l = 1 dm​3

Alapfogalmak – Mértékegységek és átváltások

1 dm = 1 / 10 * 1 / 1 000 km = 1 / 10 000 km = ​0,000 1 km

Alapfogalmak – Mértékegységek és átváltások

km ​> ​m ​> ​dm ​> ​cm ​> ​mm ​>

Alapfogalmak – Mértékegységek és átváltások

km ​> ​m ​> ​dm ​> ​cm ​> ​mm ​>

km ​> ​m ​> ​dm >

átváltások ​ÁTVÁLTÁSOK - Idő

Alapfogalmak – Mértékegységek és átváltások

= 42 * 1 000 / 3 600 m/s = ​11,67 m/s

Alapfogalmak – Mértékegységek és átváltások

Ft Ft Ft ​3700 ---- = 3700 ----------- = 3,7 TÁVHŐ KLÍMA

Alapfogalmak – Mértékegységek és átváltások

Nem lehet átváltani, mert erő és tömeg nem azonos mérték!

Végezze el az egyszerű átváltásokat!

1510 mm = 151 cm = 1,51

Alapfogalmak – Villamos tér

Alapfogalmak – Villamos tér

A villamos kölcsönhatás az atomot alkotó részecskék közötti

Azt a részecskét, aminek elektromos kölcsönható képessége

A proton pozitív (+), az elektron negatív (-) töltésű

Alapfogalmak – Villamos tér

Az elektron-proton egyensúly azonban megváltoztatható.

A töltésszétválasztáshoz energia kell.

Minden olyan test közelében, amelyben a protonok és elektronok

A villamos térbe helyezett töltésre erő hat, így az elmozdulhat és

Az elektronikában kis és nagy feszültség is előfordul:

A rádió és TV készülékek antennái 0,1 ​µ​V…10 mV

Végezze el az alábbi mennyiségek átváltásait!

1,3 kA = 1 300 A =1 300 000 mA

Alapfogalmak – A rácsszerkezet és a kötések

Ha több kristályt alkot, akkor polikristály.

Nagy elektronvonzó képességű nemfém-atomok között

Egyszeres kovalens kötés (etán molekula: C​2​H​6​)

Kétszeres kovalens kötés (etilén molekula: C​2​H​4​)

kötések​A kovalens kötés

Háromszoros kovalens kötés (acetilén molekula: C​2​H​2​)

Az atomok olyan közel helyezkednek el egymáshoz, hogy

A fémekben a szabad elektronok

A kristályos szerkezetű anyagok

A mozgásuk során ütköznek és energiát adnak át, így

A hőmérséklettel arányosan az ionos és kovalens kötések

De az egyre növekvő energiájú rezgések hatására itt is

Alapfogalmak – A vezetés és ellenállás

Alapfogalmak – A vezetés és ellenállás

Alapfogalmak – A vezetés és ellenállás

Végezze el az alábbi mennyiségek átváltásait!

110 k​Ω ​= ​110 000 ​Ω

3,4 M​Ω ​= 3 400 k​Ω ​= 3 400 000 ​Ω

Alapfogalmak – A vezetés és ellenállás

ELEKTROTECHNIKA 2011 © Rácz Tibor

TERÜLET m2 TÉRFOGAT m3 ERŐ N = kg * m/s2 SEBESSÉG m/s

GYORSULÁS m/s2 SŰRŰSÉG kg/m3 NYOMÁS Pa = N/m2 MUNKA /

Távolság 9,4605 * 1012 km Terület 1 ha = 10 000 m2 Térfogat 1 l = 1 dm3

1 dm = 1 / 10 * 1 / 1 000 km = 1 / 10 000 km = 0,000 1 km

km > m > dm > cm > mm >

km > m > dm > cm > mm >

km > m > dm >

átváltások ÁTVÁLTÁSOK - Idő

= 42 * 1 000 / 3 600 m/s = 11,67 m/s

Ft Ft Ft 3700 ---- = 3700 ----------- = 3,7 TÁVHŐ KLÍMA

A rádió és TV készülékek antennái 0,1 µV…10 mV

Egyszeres kovalens kötés (etán molekula: C2H6)

Kétszeres kovalens kötés (etilén molekula: C2H4)

kötésekA kovalens kötés

Háromszoros kovalens kötés (acetilén molekula: C2H2)

110 kΩ = 110 000 Ω

3,4 MΩ = 3 400 kΩ = 3 400 000 Ω

Rövid vezetékdarab 1 µΩ …100 mΩ Hosszabb

Jele: γ Mértékegysége: 1/Ωm