KATAKLIZMIKUS ZŰRZAVAR
Ily en
Ügy tű n ik , hogy a nóvák, a visszaté­
rő nóvák és a tö rp e nóvák ugyana­
zon dolog különböző v á l t o z a t a i ! A
k la ssz ik u s nóvák (m int p l. a V1500
Cygni, 1975) csak egyszer tö rn ek k i
h ab ár f e l t é t e l e z i k , hogy sokezer év
a l a t t ezeknek i s több fe lfé n y e se d é -
s é t fig y e lh e tjü k meg). A v is s z a té r ő
nóvák (mint az RS Ophiuchi) több­
sz ö r tö rn ek k i. A k itö ré s e k ism ét­
lő d ése 5—80 év k ö z ö tti id ő ta r to ­
mányba e s ik . A tö rp e nóvák ( p l. az
U Geminorum) fe lfé n y e se d é se i néhány
n a p tó l néhány évig te rje d ő időkö­
zönként következnek be. Á lta lá n o s­
ságban az i s m e g á lla p íth a tó , hogy
m inél hosszabb a k itö r é s e k kö zt e l­
t e l t id ő , an n ál nagyobb e n e rg iá jú
le s z a k itö r é s .
Úgy tű n ik , az ún. kataklizm ikus
változóknak ez a három típ u s a fo­
lyam atos sorba rendezhető. Azonban
le g a lá b b k é t, egym ással össze nem
függő mechanizmus le h e t a f e le lő s a
k itö r é s e k é r t.
Az elgondolások s z e r in t az ö sz -
szes k ataklizm ikus v á lto z ó k e ttő s
r e n d s z e rt a l k o t, amelyben egy nor­
mál c s illa g r ó l h idrogén f o ly ik á t
egy fe h é r tö rp e t á r s r a . G. A. Rich­
t e r (NDK Tud. A kad.) az Astronom i-
sche N achrichten 1986/4. számában
több je le n s é g e t i s f e ls o r o l, ami
egy ily e n rendszerben e lő fo rd u lh a t.
A k la ssz ik u s nóváknál a hidrogén
ad d ig halmozódik a fe h é r tö rp é n ,
amíg a sűrűség és a nyomás elegen­
dővé nem v á lik ahhoz, hogy termo­
n u k le á ris robbanás jöhessen l é t r e .
A tö rp e nóvák más okból fénye­
sednek f e l . A normál c s i l l a g r ó l é r ­
kező gázáram néha vékony akkréciós
korongba g y ű lik ö ssz e , m ie lő tt s p i­
rálm ozgással r á h u lla n a a fe h é r t ö r ­
pe f e ls z ín é r e . A korong, és különö­
sen a külső é lé n t a l á l h a t ó fo rró
f o l t (ahol a gázárain a korongba ü t­
k ö zik ) r e n d s z e r in t fényesebb, mint
a k é t c s i l l a g . Ha a gázáram rregerő­
sö d ik , a f o rr ó fo ltn a k fényesedni
k e l l . Egy másik m agyarázat s z e r in t
maga az a k k ré ció s korong időnként
i n s t a b i l l á v á lik , és ily e n k o r a t á ­
r o l t e n e rg ia f e ls z a b a d u l.
in s ta b ilitá s t okozhat a korong
v isz k o z itá sá n a k ( a korongban lévő
gáz "n y ú ló sság a ", "fo ly ó sság a")
v á lto z á s a . Bánni i s az ok, k itö r é s ­
kor minden tö rp e nóva haso n ló , +4,7
magnitúdóhoz ig e n k ö z e li csúcs ab­
s z o lú t fényességük van!
A re k u rre n s nóvák v isz o n t több,
e l t é r ő o sz tá ly b a s o ro lh a tó o b jek tu ­
mok inhomogén c s o p o r tjá t a lk o tjá k
— ahogy R ic h te r í r j a . Közülük na­
gyon soknak vörös ó r iá s főkomponen­
se van. K itö ré s e ik oka mind nóva-,
mind a tö rp e nóva-mechanizmus le h e t.
Nem minden k atak lizm ik u s v áltozó
produkál k i t ö r é s t . Néhány típ u s ,
úgy tű n ik , soha. Mások a maximumfé­
nyesség környékén maradnak huzamo­
sabban.
A kép nemcsak a m éretek, töme­
gek, s p e k trá ltíp u s o k , ten g ely fo rg á­
s i idők nagy e l t é r é s e i m ia tt bonyo­
l u l t , hanem m in d en ek elő tt a normál-
c s i l l a g töm egkiáram lásának mértéke
és a fe h é r tö rp e mágneses te ré n ek
erőssége m ia tt! A gázáram lás f e le ­
rő sö d h et a normál c s i l l a g vörös
ó r iá s s á f e jl ő d é s e - , vagy még inkább
a k e ttő s re n d sz e r p ály ae n erg ia­
v eszte ség e m ia tt. Ez u tó b b i p l.
mágneses fék ező d és, vagy g r a v itá c i­
ós hullámok k ib o c s á tá s a révén kép­
z e lh e tő e l . A gáz á tf o ly á s a egy nó­
va e se té b e n kb. t í z s z e r erősebb le ­
h e t , iránt egy tö r p e nóva ren d szer­
ben! Am ha az á t áram lás m értéke t ú l
nagy, akkor a nóva nem tud k i tö r é s t
p ro d u k á ln i, ugyanis a hidrogén nem
hevesen, ro b b an ásszerű en , hanem
"csendesen" ég e l , am int e l é r i a
fe h é r tö rp e f e l s z í n é t .
Ha a fe h é r tö r p e c s ill a g mágneses
t e r e nagyon e rő s , altkor pedig nem
tud k ia la k u ln i az ak k réció s korong.
E h e ly e tt a gázfolyam egy "ak k réció s
o sz lo p "-b a te r e lő d ik (a k á r közvet­
le n ü l, a k á r egy, a c s i l l a g k ö r ü li
gyűrű k ia la k í tá s a u tá n ). Ez az akk­
r é c ió s o szlo p a fe h é r tö rp e valame­
ly ik mágneses p ó lu s á ra h u l l , ahol
egy f o r r ó ' f o l t o t eredményez, komp­
l i k á l t f i z i k a i fo ly am ato k k al. Néha
k é t oszlop k e le tk e z ik , mindkét mág­
n eses p ó lu sra h u llv a . (Az ak k réció s
korong az o sz lo p p al szemben mind a
35
tö r p e c s ill a g p ó lu sá ra , mind egyen­
lítő jé re j u t t a t h a t an y a g o t.)
A mágneses Nova Cygni
1975 augusztusának u to lsó nap jeti ban
a c s illa g o s é g b o lto t ism erő szemlé­
lődök s z e r te a v ilágon meglepődve
ta p a s z ta l h a tt á k , hogy a H attyú
(Cygnus) c s illa g k é p egy különös,
fényes c s illa g g a l "g y a ra p o d o tt". A
"betolakodó" egy id ő re e l t o r z í t o t t a
a H attyú j ó l ism e rt k e re s z t alak ­
j á t , m ivel maximumban 1 ,8 m agnitú-
dós v iz u á lis fényesség et é r t e l!
Most a k utatók ig a z o ltá k , hogy ez a
c s i l l a g az e ls ő ism ert p é ld á ja a
mágneses fe h é r törpékhez kapcsolódó
nóváknak.
A Nova Cygni 1975 (V1500 Cyg né­
ven k a ta lo g iz á ltá k ) figyelem re mél­
tó objektum v o lt, és je le n le g i s
az! Az egyik legnagyobb a b sz o lú t
fényességű nóva v o lt, am elyet f e l ­
je g y ez tek . Továbbá felfén y e sed é se a
legnagyobb mértékű v o lt, minthogy a
nóva e l ő t t i á lla p o tb a n halványabb
v o lt, mint 21m ( lá th a tó fényben).
A maximum ó ta e l t e l t 13 év a l a t t
17^1- r a halv án y o d o tt.
A Nova Cygni 1975 egyik leg fo n ­
to sab b s a já ts á g a a színkép em isszi­
ós v o n alai fényességének p erió d ik u s
v á lto z á sa v o lt a k itö r é s k o ra i sza­
kaszában. Hasonló v á lto z á so k s z in ­
té n lá th a tó k v o lta k a fo ly to n o s
színképben, de k is s é később. Ez
utó bbiak mind a m i napig f o ly ta ­
tó d ta k , egy igen je le n tő s (de 0 ,3
és 1 magnitúdó k ö zö tt s z a b á ly ta la ­
n u l v álto zó ) nagyságú am plitúdóval.
Ennek a v álto zásn ak egyik le h e t­
séges m agyarázata s z e r in t a p e rió ­
dus egy k e ttő s ren d sz er p á ly a p e rió ­
d u sa. A c s illa g á s z o k a nóvákat, a
kevésbé heves tö rp e nóvákat és a
szim b io tik u s c s illa g o k a t összefog­
l a l v a kataklizm ikus v álto zó k é n t an-
le g e ti k . F elte h ető en valamennyi
k e ttő s re n d sz e r. A nóváknál (az e l­
fo g ad o tt modell s z e r in t) egy normál
c s i l l a g r ó l hidrogénben gazdag gáz
áram lik á t egy fe h é r tö r p e c s ill a g ­
r a . Mikor elegendő anyag halmozó­
d o tt f e l a sűrűbb c s illa g o n , la v i­
36
naszerűen megindul a n u k le á ris fú­
z ió . Más sz ó v al a nóvák hasonlóak
egy ó r iá s i hidrogénbombához.
Azonban van egy komoly probléma
a V1500 Cyg k e ttő s ren d szerk én t
tö r té n ő é rte lm e z é sé v e l: a v á lto z á ­
sok p e rió d u sid e je maga i s v á lto z ik .
A k itö r é s u tá n i e ls ő évben 0,141
n ap ró l 0,138 n a p ra csökkent, majd
ú jr a nőni k e z d e tt, és 1977 végére
0,140 napnál s t a b i l i z á l ó d o t t . Ez a
b iz a r r v ise lk e d é s zavarba h o zta az
e lm é le ti szakem bereket, ak ik képte­
lenek v o lta k báiminemű m agyarázat­
t a l s z o lg á ln i.
Mi a h e ly z e t je le n le g a Nova
C ygnivel? A p r obiéira m egoldására
t e t t k í s é r l e t e t P. Stockman (Space
Telescope Science I n s t i t u t e ) , G. D.
Schmidt (U n iv e rs ity of A rizona) és
D. Q. Lamb (U n iv e rsity o f Chicago),
a c s i l l a g lá th a t ó fényben mérhető
p o la riz á c ió já n a k v iz s g á la tá v a l. Azt
ta p a s z ta ltá k , hogy a fény 1,5%-át
p o la r iz á ltá n b o c s á tja tó.. A p o la r i­
záció szab ály o san v á lto z ik , a fé­
nyesség v á lto z á s á n á l 1 ,8%-kal r ö v i-
debb p e rió d u ss a l!
Ezek az é s z le lé s e k m e g e rő síte t­
té k , hogy a Nova Cygni (az ún. AM
Her c silla g o k h o z h asonló) mágneses
k e ttő s . Egy ily e n rendszerben egy
fe h é r tö rp e ro p p an t mágneses te r e
(ami v a ló sz ín ű le g a Föld fe ls z ín é n
m érhetőnél a k á r 20 m illió s z o r i s
erősebb le h e t ) a t á r s r ó l átáram ló
anyagot az egyik (vagy m indkettő)
mágneses pólusának irán y á b a kény­
s z e r í t i , tö lc s é r s z e r ű alak b a n . Ezek
a pólusok a V1500 Cyg eseté b en va­
ló s z ín ű le g a fo rg á s i e g y e n lítő kör­
nyékén vannak. Az "a k k ré ció s oszlo­
pok" a l j á n egy extrém f o r r ó (tö b b ,
m int 10 m illió K hőm érsékletű) zóna
a la k u l k i , és ez p ro d u k á lja a pola­
r i z á l t f é n y t. A p o la riz á c ió mértéke
a s z e r in t v á lto z ik , hogy ez az
em isszió s zóna e lfo rd u l a lá t ó i r á —
nyunk tó l, vagy éppen v iss z a k e rü l
abba. Azonban a re n d sz e r fényének
legnagyobb ré s z e — anely a 0,140
napos v á lto z á s t m u ta tja — nem po­
l a r i z á l t , és a tá r s c s il la g n a k a fe­
h é r tö rp e á l t a l m e g v ilá g íto tt olda­
l á t ó l szárm azik, amely még fo rró a
n ó v a k itö ré s m ia tt.
 Éppen a k i t ö r é s t megelőzőleg a
fe h é r tö rp e r o tá c ió s - és p á ly a p e ri­
ódusa v aló szín ű leg ugyanolyan v o lt,
m int a t á r s é . Ám je le n le g a kompakt
c s i l l a g ( a fe h é r tö r p e ) fo rg á s i pe­
rió d u sa ny ilv án v aló an 1 ,87®-kal rö -
videbb, mint a k e ttő s pályaperiódu­
sa .
Mi ok o zh atta a feh ér tö rp e f o r ­
gássebességének ily e n v á lto z á s á t?
Stockman és m unkatársai f e l t é t e l e ­
z ik , hogy mikor a Nova Cygni k i­
t ö r t , a k iszóródó anyag gyorsan
s z é t t e r ü l t az egész k e ttő s rend­
szerben. Amint ez az ú j g ázfelhő
k i t e r j e d t , fo rg á sa l a s s u l t , és a
fe lh ő mágneses c s a to lá s s a l l e l a s s í ­
t o t t a a fe h é r t ö r p é t . Ebben az á l ­
lap o tb an a f e h é r tö rp e lassabban
f o r g o tt, m int a k e ttő s re n d s z e rb e li
pályamozgása. Hogyan v á lt gyorsab­
ban ro tá ló v á ? Ami a későbbiekben
k ö v e tk e z e tt, az a fe h é r tö rp e f ő -
komponensről kiáram ló gáz és a
t á r s c s i l l a g k ö lc sö n h atásá n m ú lo tt.
Úgy tű n ik , a másodkomponens p á ly a -
mozgása f e lp ö r g e tte a gázburkot.
E gyidejűleg a fe h é r tö rp e te n g e ly -
fo rg á s i sebessége n ő tt, a n in t igye­
k e z e tt ú j r a sz in k ro n iz á ló d n i tá r s á ­
v a l. Végül a burokból ú j r a összehú­
zódó anyag még jobban fe lp ö r g e tte a
kompakt c s i l l a g o t . Ez a k é tlé p é se s
folyam at j ó l megmagyarázhatja a No­
va Cygni é s z l e l t p e rió d u sv á lto z á sa ­
i t . A modell ré s z le te s e b b l e í r á s á t
az 1988. szeptem ber 1 - j e i A stro -
p h y sic al Jo u rn a l ben ta lá l h a tj u k .
Egy talányos planetáris köd
1984—ben t ö r t é n t fe lfe d e z é se k o r a
623+71 (12 - s k e t tő s c s illa g a Came­
lo p a rd a lis c s illa g k é p b e n ) k ö r ü li
p ara b o la alak ú ködöt a c s illa g á s z o k
egy nóvaszerű robbanás so rán le v á l t
gázhéjnak te k in te tté k .
Egy m ásik le h e tő s é g az v o lt,
hogy a 623+71 k ö r ü li g ázfelhő nem
más, m int egy p la n e tá r is köd. Újabb
tanulmányok a r r a k ö v e tk e z te tn e k ,
hogy a c s i l l a g egy katak lizm ik u s
v á lto z ó , azonban nem ism ernek
eg y e tle n más e s e t e t sem, ahol p la ­
n e t á r i s köd centrumában ily e n rend­
s z e r len n e, vagy ily e n típ u s ú v ál­
to z ó hasonló a la k ú köddel lenne kö­
rü lv év e !
Három nyugatnémet c s illa g á s z
é s z le lé s e i d e r í t e t t e k fé n y t e r r e az
érdekes problém ára. Munkájuk megmu­
t a t t a , hogy a k e t t ő s c s i l l a g k ö rü li
köd valóban rendhagyó p la n e tá r is
köd le h e t (amelynek fo n to s b efo ly á­
s a le h e t a k a ta k liz m ik u s válto zó k
e v o lú c ió já r a ) , vagy e s e tle g a 623+
71 komponensei c s illa g s z e lé n e k a
c s illa g k ö z i anyaggal v aló kölcsön­
h a tá s a .
J . K ra u tte r (L a n d esstem w a rte,
H eidelberg ) és k o llé g á i a ren d szer
sp e k tro s z k ó p ia i m e g fig y e lé sé t, és
CCD k é p fe ld o lg o z á sá t v égezték e l a
vörös H -a lfa em issz ió s v o n al, és a
sz é le ssá v ú fo ly to n o s su g á rz ás f é ­
nyében. A H -a lfa képek f e lf e d té k az
í j ala k ú ködöt, amely a centrumában
lé v ő k e t tő s tő l 1','5-re t e r j e d k i
m indkét o ld a lo n , míg a fo ly to n o s
színképben k é s z íte tt f e lv é te le k
csak a c s i l l a g o t m u ta ttá k . Ez a ku­
ta t ó k s z e r in t a z t j e l e n t i , hogy
egészében em isszió s tu la jd o n sá g ú
k ö d rő l van szó, r e f le x ió s ö sszetev ő
n é lk ü l. Azt t a l á l t á k , hogy a héj
a l a k j a és k o ra (le g a lá b b 250 év)
ö s s z e e g y e z te th e te tle n egy n ó v ak i-
tö ré s s e l!
Efey k atak lizm ik u s v á lto z ó n á l
a k á r a fo rró fe h é r tö r p e , a k á r az
a k k ré ció s korong könnyen ad h at
n ag y en erg iájú p ro to n o k a t, amelyek
g e r je s z th e tik a k ö d ö t. Egy a l te r n a ­
t í v e lm é le t a z t á l l í t j a , hogy a
k e t tő s k o rábbi a k t ív p erió d u sa so­
rá n az in te n z ív c s i l l a g s z é l sö p ö rte
ö ssze a c s illa g k ö z i an y ag o t, k ia la ­
k í t v a a k e ttő s k ö rü l egy "buboré­
k o t" . Ily e n g eo m etriá jú köd a német
c s illa g á s z o k s z e r i n t néhány ez er
é v ig t a r t ó a k t i v i t á s so rá n jö h et
csak l é t r e . A k u ta tá s o k te lje s e b b
is m e r te té s é t K ra u tte r és k o llé g á i
1987-ben t e t t é k közzé az Astronomy
and A strophysicsben.
A z R Aquarii változó arca
Az R A quarii az é g b o lt egyik le g ta ­
lányosabb v á lto z ó c s illa g a . Minthogy
kb. 650 fényévre van tő lü n k , a leg ­
közeleb b i ún. sz im b io tik u s c s i l l a g .
37
Ezek az objektumok is k a ta k liz m i-
kus v álto zó k , amelyek v aló szín ű leg
egy h id eg , M s p e k trá ltíp u s ú m ira
v álto zó b ó l és egy jó v a l k ise b b ,
fo rró c s illa g b ó l á l ló kölcsönható
k e ttő s ren d szerek . Egy ö s s z e te tt,
te rje sz k e d ő fényes köd i s körülve­
s z i a c s illa g o k a t: egy 2" szögki­
te rje d é s ű k ü lső és egy fe le e k k o ra
b e lső . A Space Telescope Science
I n s t i t u t e (STScI, az Ű rtávcső Tudo­
mányos I n té z e t) k u ta tó in a k most s i ­
k e r ü lt e köd b első ré g ió já b a n új
r é s z le te k e t fe lb o n ta n i.
Már 1943-ban E. P. Hubble és W.
Baade f e l t é t e l e z t e , hogy az R Aqua-
r i i elkü lö n ü lő k ü lső és b első köde
a c s i l l a g kb. 185 és 640 évvel eze­
l ő t t le já t s z ó d o tt k itö ré s e k o r ke­
le t k e z e t t . Ez a m agyarázat nagyon
jó l ille s z k e d ik a m eg fig y elt t é ­
nyékhez, ha a felhő-d arabok tá g u lá ­
s i seb ességei egy, a F ö ld rő l csak­
nem az é l é r ő l lá ts z ó " e g y e n lítő i
s ík " mentén a leg k iseb b ek . A hely­
z e t épp o ly an , m int am it akkor vár­
h atnánk, h a a k itö r é s egy lapos
anyagkorongban tö r t é n t volna; a k i ­
lö k ö tt anyag a korong e g y e n lítő je
mentén lassab b an tud e lsz ö k n i, mint
a pólusok irán y á b a. V alószínűleg
van egy ak k réció s korong i s c s i l l a g
k ö rü l, amely a k e ttő s re n d sz e r pá­
ly a sík já b a n fe k sz ik .
A h e ly z e te t tovább bonyolítandó
kb. egy é v tiz e d d e l e z e l ő tt a b első
ködön b e lü l még egy harmadik stru k ­
t ú r á t i s a z o n o s íto tta k . Ez egy f é ­
nyes " j e t " (nyúlvány), amely kb.
t í z s z e r fényesebb, m int a szomszéd
ré g ió k , és kb. 7 " -re t e r j e d k i a
m agtól. Ezt a nyúlványt u ltr a ib o ­
ly a - , lá th a t ó - , és rádióhullám hosz-
szakon is d e te k tá ltá k , és csomóso-
dások lá n c o la tá r a b o n to ttá k f e l .
Most F. P aresc e, C. Burrows és
K. Home egy v á r a tla n és drámai
v á lto z á s t f i g y e l t meg a nyúlvány­
ban. Amikor 1986 november 28-án az
R A q u a riit é s z le lté k , egy ú j, fény­
lő gázcsomót fedeztek f e l ! Az 1984
ja n u á r 20-án k é s z ü lt f e lv é te le n még
semmi nyoma sem v o lt, íg y minden­
képpen ez u tá n k e l l e t t k e le tk e z n ie .
Azonban az ú j f o l t p o z íc ió ja egybe­
e s ik a z z a l az egyik halványabb f o l­
38
t é v a l, amely az 1960-ban é s 1970-
ben f e l v e t t képeken l á t s z i k . N yil­
vánvalóan a f o l t már le g a lá b b I960
ó ta o t t van, de fényessége az u tó b ­
b i három é v tiz e d so rán je le n tő se n
m e g v álto zo tt.
Mi t ö r té n h e te tt? Bármi i s , az
oknak igen lo k a liz á ltn a k k e l l e t t
le n n i, m ivel h a tá s a csak egy köd­
csomóra v o lt, a tö b b ir e nem.
P aresce és k o llé g á i a z t ja v a s o ljá k ,
hogy a f o l t v ise lk e d ésé n ek le g v aló ­
színűbb m agyarázata egy nyugvó^gáz­
fe lh ő id ő szak o n k én ti fe lfű tő d é s e
lökéshullám á th a la d á sa á l t a l — b á r
más a l te r n a t ív á k a t sem le h e t k iz á r ­
n i.
Az STScI tu d ó sa i rre g fig y e lé se i-
k e t az ESŐ (Európai D éli Obszerva­
tó riu m ) 2 ,2 m-es r e f le k to r á v a l (La
S i l l a , C h ile ) v égezték. A c s i l l a g
zavaró fényének k iz á r á s a c é ljá b ó l
egy ta k a ró ék e t h a s z n á lta k . Ennek
és az 1 " -n é l jobb seeingnek köszön­
hető en nagyon finom és halvány köd­
s tr u k tú r á t i s r ö g z íte n i tu d ta k . Az
ú j nyúlvány s a já ts á g a i itel l e t t f e l­
té rk é p e z te k egy halvány csomót a
c s i l l a g t ó l d é lre i s , an ely em isszi­
ós köd ív v e l k ap cso ló d ik i s hozzá.
Ez v a ló sz ín ű le g egy hurok e lh a lv á ­
nyuló maradványa (am elyet néhány
évvel e z e l ő tt l á t t a k n e g ).
P aresc e, Burrows és Home a r r a
m utatnak r á az 1988. jú n iu s 1 - je i
A stro p h y sic a l Jo u rn alb an m eg jelen t
c ik k végén, hogy nehéz le s z megér­
t e n i az R A quariihoz kapcsolódó köd
te rm é s z e té t v é le tle n s z e rű időpon­
tokban s z e r z e tt ad ato k b ó l! Ja v a so l­
já k , hogy le g a lá b b egy éven á t
sz isz te m a tik u sa n é s z le ljé k sz é le s
hullám hossz-tartom ányban a c s i l l a ­
go t!
A Sky and T elescope 1986
decem beri és 1988 a u g u sz tu si
száma a la p já n : H. T.
ELADÓ 160/8 0 0 -a s, C a sse g ra in -sz e re -
lé s r e i s alkalm as fő tü k ö r. (Gyurmán
T ib o r, 2372 Dábas, Bem u. 1 9 .)
ELADÓ P r a k tic a PLC 3 fényképezőgép,
a la p o b je k tíw e l (M izser A ttil a ,
1114 Budapest, B artók B. ú t 11-13*)