77. évfolyam . 31. szám Budapest, 1933. au gusztu s 5.

ORVOSI H E T IL A la p ít o t t a MARKUSOVSZKY LAJOS 1 8 5 7 -b e n .

F o ly ta ttá k :
A N T A L , G É Z A , H Ö G Y E S E N D R E , L E N H O S S E K M IH Á L Y , S Z É K E L Y Á G O S T O N

S z e rk e s z tő b iz o tts á g :
HERZOG FEREN C IS S E K U T Z B É L A G O RK A SÁ N D O R H Ü T T L T IV .
VAM O SSY ZO LTÁ N POÖR F E R E N C R E U T E R K A M IL L Ö O RSÖ S FERE!

FELELŐ S SZERK ESZTŐ VÁM

: O SSY ZOLTÁN EG YETEM I TANÁR SEG ÉD SZERK ESZTŐ : FRITZ ERNŐ

TARTALO M :
v i t é z S z e c s ő d y I m r e : T h e r a p i á s k í s é r l e t e k v é r á t ö m l es z t é s s e l
p a r a l y s i s p r o g r e s s i v á b a n s z e n v e d ő b e t e g e k e n . ( 6 7 3 — 67 6 .
->, o ld a l.)
C s illa g S á n d o r : A d a to k a l a r y n g i t i s h y p o g lo ttic a k ő r o k ta n á -
h o z . ( 6 7 6 — 6 8 0 . o ld a l.)
R e jtő K á lm á n é s G ö zsy B é la : S p ir o c h a e ta p a llid á v a l f e r tő ­
z ö tt n y u la k c o llo id fe h é rjé in e k v á lto z á s a a z in c u b a tiő s
id ő a l a t t . ( 6 8 0 — 6 8 1 . o l d a l .)
R ö t t h A n d r á s : A s z e m h é j s z é l i v e r r u c a j e l e n t ő s é g e b zi o n y o s
k ö tö h á r ty a és s z a r u h á rty a g y u lla d á s o k a e tio lo g iá já b a n .
(6 8 1 — 6 8 3 . o l d a l .)
S o m o g y i I s tv á n é s A n g y a l L a jo s : V é rc s o p o rtc o n s te lla tio és
m a l a r i a k e z e l é s . (6 8 3 — 6 8 5 . o ld a l .)
G á l F é l i x : J ó i n d u l a t ú m é h v é r z é s e k r a d i u m k e z e l é s e . (6 8 5 —
687. o ld a l.)
S o m o g y i L á s z ló : A d a to k a h e r p e s z o s te r o to la ry n g o lo g ia i
k ó r k é p é h e z . ( 6 8 7 — 6 8 9 . o ld a l .)
S z e n d e y F e r e n c : A v e n a li e n a li s s z ű k ü l e t e . (6 8 9 — 6 9 1. o ld a l.)
F l e s c h A r m i n : A d a t o k a l u m i n a l r e a c t i o k é r d é s é h e z . (6 9 1 —
6 9 2 . o ld a l.)
C z o n ic z e r G á b o r: E ljá rá s a v iz e le t fe h é rje ta rta lm á n a k
q u a n t i t a t i v m e g h a t á r o z á s á r a . ( 6 9 2 — 6 03. o ld a l .)
M u s z k a la y L a jo s : M ó d o s í t o t t C O - f J o r e s s z ín e s c o n s e r v á l ó
e l j á r á s . (6 9 3 — 6 9 4 . o ld a l.)
S c h r a n z D é n e s : T é v e d é s r e a l k a l m a t s z o l g á l t a t ó a d a t o k is m e ­
r e t l e n a n y a g g a l t ö r t é n t m é r g e z é s e s e t é b e n . ( 6 9 4 . o ld a l.)
M e l l é k l e t : A z O r v o s i G y a k o r l a t K é r d é s e i . (1 2 1 — 1 2 4 . o ld a l.)
L a p s z e m l e é s k ö n y v i s m e r t e t é s : ( 6 9 5 — 6 9 6 . é s a b o r í t ó I I I . o.)
V e g y e s h i r e k : ( a b o r í t ó l a p I I I . é s I V . o ld a l á n .)

E R E D E T I K Ö Z L E M É N Y E K következm énye, m elyben az o x y d atio és assim ilatío m ajd ­

A B u d a p e s t-A n g y a lfö ld i m . k ir . á lla m i e b n e - é s id e g g y ó g y ­
i n t é z e t k ö z l e m é n y e ( i g a z g a t ó - f ő o r v o s : Z s a k ó I s t v á n ). hogy az agy sy philitikus m egbetegedése idézi elő az
T herapiás k ísérletek v érá tö m lesztéssel
p a ra ly sis p rogressiváb an sz e n v e d ő
betegeken.*
I r ta : vitéz Szecső dy Imre dr.
A lázas, általáb an so m atik u s m egbetegedések u tá n
rövidebb-hosszabb ideig ta rtó delirium és heveny zavart-
íág o n kív ül első sorban a p a ra ly sis p ro g ressiv a az a be­
tegség m elyben szem betű nik az, hogy nem csak a lélek,
hanem a te s t is beteg. — A te s d betegség jelei a b aj
tüneteiben is m egnyilvánulnak, bénulásos jelenségek ész­
lelhető k, de különösen szem betű nik egyes form ákban
hogy a te s ti conditio erő sen csökken, a v eg etatív unc-
tiók nagy m értékben szenvednek épségükben. — Rei-
chard vo lt az első , ki e rre az utóbbi körülm ényre felhívta ben szenvedő egyének vérnyom ása, dacára a g y a k ra n e­j
a fig yelm et és azóta vele e g y ü tt szám osán fárad o ztak
azon, hogy ennek a gyors lerom lásnak an ató m ia i és bio­
lógiai m a g y a rá z a tá t m eg találják . Specht vizsgálataival
a középagy fo n to sság át m u ta tta ki, Hechst ugyancsak a
h y p o th a la m u sn a k ; a nucleu s su p ra opticusban és para-
v en tricu larisb an ta lá lt elváltozásoknak tu la jd o n ít nagy
je lentő séget és a m arasm us o k át ezeknek az agyrészle­
teknek m egbetegedésében lá tja és azt á llítja , hogy a pa-
raly tik u so k n ag y része az életre fontos hypothalam ikus
regio d eg en eratió ja következtében m egy tönkre,. Az a
kérdés hogy első dlegesen lép fel-e és v á ltja ki a maras-
m ust, v a g y pedig a m á s betegekben nem ta p a sz ta lt —
„különös“ — senyvedés idéz-e elő az ag y b an ilyen elvál­
tozásokat, m ég tisztázva nincsen. — Reichardt, Wuth és
m ások an n a k a nézetnek ad n ak kifejezést, hogy a gyors
lerom lás tulajdonképen egy specialis anyagcserezavar
* ) 1 9 3 3 . m á r c i u s 1 0 - é n a K i r . O r v o s e g y e s ü l e t b e n ta r­
to tt e l ő a d á s .
nem teljesen lehetetlenné v álik és első sorban a fehérje­
h á z ta rtá s egyensúly a bomlik fel. Reichardt a z t ta rtja ,
anyagcsere z a v a rá t, viszont Kraepelin a syphilisokozta
anyagcserezavar toxikus h a tá sá b a n lá tja o k át az előbb
le írt p araly tik u s agyvelő -elváltozásoknak. — A beteg ek
te stsú ly a g y a k ra n tetem esen h a n y a tlik , dacára a jó táp ­
lálkozásnak, n é h a valóságos falá nkságnak, o ly annyira,
hogy a b ő r-a la tti kötő szövet v alósággal eltű nik. testi A
h a n y a tlá s végső állapotában a betegek csak reflexsze rű
m ozgásokat végeznek és Bostroem szavai sz e rin t produc­
tiv életm ű ködésük jóform án csak h a ju k és k ö rm ü k növe ­
kedésében nyilvánul meg. — T estü k ö n nagy, sep tik u s de-
cubitalis fekélyek keletkeznek, a legkisebb é rin té stő l hae-
m ato m ák képző dnek, szívm ű ködésük fokozatosan gyen­
gül és ilyen állap o tb an rövidesen bekövetkezik Kraepelin
szerin t az esetek 32% -ában az u. n. agyeredetű halál.
A M oravcsik-em lékkönyvben le írt vérnyom ásm érési
f
vizsgálataim alkalm ával 1923-ban feltű nt, hogy paralysis-
lenlevő szövő dményes arterio sk lero sisn ak (az a o rtá ná t­
la g több, m in t 60% -ban ta lá lta k elváltozást) so h a sem
v o lt annyira em elkedett, m in t v á rh a tó le tt volna, súlyo­
san senyvedő ké pedig kivétel nélkül nagy m értékben
csökkent. E n n e k a relatív nyom áscsökkenésnek o k át az
érfalizom zat c e n trá lis eredetű gyengeségében láto m ,de je­
lentékeny szerepe lehet a n ag y fo k ú folyadékveszteségnek,
a g y ak o rta jelentk ező izzadásnak és a szívizomdegene ra-
tio fo ly tán elő álló szivgyengeségnek is. A v é r össze tétele
m aran tik u s állap o tb an k ifejezett, súlyos an ae m ia tüne­
te it m u tatja. Wuth viz sgálata ib an általában a v ö rö s vér-
sejtek szám ának és a haem oglobinnak jelen ték en y csök­
kenését és m é rsék e lt fe h é rv é rse jt szám szaporodást talált.
M agam a v eg e ta tív zav art m u ta tó esetek átvizsgálá sában
ugyancsak sú ly o s anaem iát co n statáltam , g y a k ra n a vö­
rö s v érsejtek szám a a n o rm ális felére, a haem oglobin
százalék is en n ek megfelelő leg jelentékenyen alászállott.
A festő dési in d e x általá ban 1-nek felelt meg, inkább va­
lamivel kevesebb volt, csak r itk á n 1-nél nagyobb.
674 ORVOSI H E T IL A P 1933. 31. sz.

Sínylő dő paralysis progressivában szenvedő betegek vér­ geztem . Az á tö m lesztett m ennyiség idegen v ércso p o rt
képei. eseté n 20— 100 cm 3, teljesen azonos csoportnál 200—500
S o rs z . V ö rö s v é rs e jts z á m H a e m o g lo b in % F e s t. In d e x .
cm 3 volt. N agyobb m ennyiség in fu sió jak o r 20 cm3 injiciá-
lá sa u tá n 5 perces szünete t ta rto tta m és csak ak k o r foly­
1. 2 ,7 3 2 .0 0 0 50 0.9 5 0 /5 4
ta tta m a befecskendezést, h a nagyobb reactio nem je ­
2. 3 ,4 0 0 .0 0 0 65 1.0 6 5 /6 8
len tk ezett. L egyengült, collabált, erő sen vérszegény egyé­
3. 2 ,6 5 0 .0 0 0 50 0.9 5 0 /5 3
nekbe mindig azonos csoportú v é r t fecskendeztem be, 5
4. 3 ,9 0 0 .0 0 0 78 1 7 8 /7 8
beteg b en azonban a vércsoport az adó és elfogadó között
5. 2 ,7 5 0 .0 0 0 53 1 5 3 /5 5
különbözött. 1931. októberében M. N. nevű betegem hez
6. 3 ,1 0 0 .0 0 0 59 0.9 5 9 /6 2
1 6 5 /6 4
m áso d ik alkalom m al nem tu d tam azonos csoportbeli ad ót
7. 3 ,2 0 0 .0 0 0 65
5 4 /5 8
ta lá ln i és m iután M. N. „AB“ (U niversalem pf|anger) cso­
8. 2 ,9 0 0 .0 0 0 54 0.9
1 6 0 /6 2
p o rtú volt, A) c so p o rtb a ta rto zó eg yén vérébő l 100cm 3-t
9. 3 ,1 0 0 .0 0 0 60
50 1 5 0 /4 9
fecskendeztem be. U tá n a a beteg a ty p ik u s szövő dmény es
10. 2 ,4 8 0 .0 0 0
11. 2 ,7 5 0 .0 0 0 53 1 5 3 /5 5 elváltozásokat m u ta tta , n y u g ta lan ság a fokozódott, hideg
12. 3 ,6 0 0 .0 0 0 70 1 7 0 /7 2 v e re jté k ü tö tt ki r a jta , rövid ideig ta rtó kip irulás u tán ,
13. 3 ,6 0 0 .0 0 0 70 1 7 0 /7 2 n a g y m értékben elhalványodott, légszomj és köhögési
14. 2 ,7 5 0 .0 0 0 55 1 5 5 /5 5 in g e r volt ra jta észlelhető . A b eteg hő m érséklete znap a
15. 2 ,5 0 0 .0 0 0 50 1 5 0 /5 0 h id eg rázás k apcsán 39 C°-ra em elkedett, m ásnap még
16. 2 ,4 5 0 .0 0 0 44 0.9 4 4 /4 9 38 C° volt. H arm ad n ap az elő bb is nagyon n y u g ta lan be­
17. 2 ,6 0 0 .0 0 0 52 1 5 2 /5 2 te g nyugodtabbá v á lt, közérzése m eg jav u lt és a vizelet
18. 2 , 2 0 0 .0 0 0 40 1 4 0 /4 4 ep efesten y ta rta lm á n a k m egszaporodásán kívül a com-
19. 2 .6 5 0 .0 0 0 50 0.9 5 0 /5 3 p licatió k is te lje se n elm últak. A b etegen észlelhető ve­
20. 2 ,6 0 0 .0 0 0 50 1 5 0 /5 2 g e ta tiv zavarok is teljesen eltű n tek , rövid idő n be lül je ­
le n ték en y tests úly g y arap o d ás v o lt észlelhető és az
A nagyfokú anaem ia n y o m án tám ad t az a gondola­ a z u tá n in a u g u rá lt m alariakezelés u tá n betegem psychés
tom , tiogy k ilá tá sta la n , ső t a h alálh o z közel álló esetek­ tü n eteib en is n ag y m érv ű javulás je le it m u tatta.
ben a v e rt kellene m egjavítani és ezért a v érátö m leszté­ A vérátöm lesztés re tte g e tt szövő dm ényei ilyenképen
sekkel próbálkoztam meg. K ísérleteim et 1931. év nyarán a v e g e ta tív cső döt m egszüntették és rá, valam int azu tá ­
kezdettem m eg és eddig több, m in t 50 betegen végeztem n a alk alm azo tt m alariakezelés u tá n a psychés á lla p o t je ­
v érátöm le sztést. A v é rt szép re m issió t m utató p araly tik u s le n ték en y ja v u lá sá t vo lt alkalm am tapasztalni.
betegekbő l v ettem , lehető leg rö v id esen a m a lariá s,vagy A heterogen csoportú v érátöm esztés ilyen h a tá s á t
eg yéb p araly sis ellenes kúra befejezése u tá n. E redm é­ lá tv a k é t esetben 0 csoportbeli adó (U niv ersalspender)
nyeim nehezen Ítélhető k meg, m e r t kivételesen m ég lyen i v é ré t öm lesztettem á t arán y lag jó conditióban levő p ara-
beteg ek en is elő fordulhatnak sp o n ta n javulások, de min­ lytik usokba, m ajd k é t betegen 20— 40 cm3-nyi m ennyi­
d en esetre egy-két szép ja v u lá s t v o lt alkalm am m egfi­ ségben olyan m ódon csináltam tra n sfu sió t, m ikor az adó
gyelhetn i. és elfogadó ellenté tesen az A ), illetve B ) csoporthoz t a r ­
A vérátöm lesztés az elm egyógyászatban n em új. A to z o tt. Az első k é t esetben sem m iféle reactio n em vo lt
X V II. században több feljegyzést találu n k elm ebetegeken észlelhető , m íg a k é t utóbbiban az elő bb leírt szöv ő dm é­
v é g z e tt vérátöm lesztésrő l. A tra n sfu sió n a k á rta lm a s k ö ­ nyes tü n etek v o ltak észlelhető k, — az átöm lesztést 3 íz­
vetkezm ényei nem voltak, de a b eteg en javulás sem volt ben k é t heti idő közben m egism ételtem , az újabb átöm-
észlelhető . Az ag g lu tin atio és h aem oly sis ta n á n a k isz t tá ­ lesztéseknél sem fokozódtak a tü n e tek , minden alkalo m ­
z á sa ó ta a vérátöm lesztés ú j k o rsz a k a kezdő dött, de a m al a 3. napon a b eteg ek m ár sem m iféle kellem etlenség­
p sy ch iatriáb a n azó ta figyelem re m éltó k ísérletek ebben rő l nem panaszkodtak. A vérátöm lesztésekkel k ap csoato l ­
az irán y b a n nem történtek. A tö rté n e lm i h ű ség kedvéé rt san m indössze eme h áro m betegen v o ltak szövő dmények
m eg kell em lítenem , hogy sero th era p iáv al többen próbál­ észlelhető k, v érátöm le sztés következtében súlyos kim ene­
k o ztak . A bban az idő szakban, m ik o r a paralysis syphilo- te lű com plicatiók, h a lá le se t egy alkalom m al sem k ö vetk e­
g en ered ete tisz tá z ta to tt, de a n n a k kifejlő désében a coli- z e tt be. Ezekbő l az eredm ényekbő l a n n y it szű rh etü nle, k
b acillu so k at is felelő ssé tették , coli-bacillusokkal kezelt hogy az AB cso p o rt idegen csoporth oz tartozó ad ók vé­
á lla ti savóval próbákoztak. A k o lo z sv ári klinikán Lechner r é t kevésbbé fo g a d h a tja el, m int b árm ely csoportú eg yén
p ro fe sso r idejében ezt a kezelést hosszabb idő n keresztül az O csoporthoz ta rto z ó k é t. A h etero g en csoportú v é r á t­
fo ly ta ttá k . A s a já t v ér v isszao ltásáv al tö rté n te k k ísérle­ öm lesztésrő l, m iu tá n csak k ét betegem en próbálkoztam
te k. Bogdán szép rem issióban levő p araly tik u so k tó l v ett m eg vele, ta p asz talato k ró l nem beszélhetek, a további
10 cm 3-nyi v érrel végzett in tra v é n á s á n o ltá so k a t és a próbálkozástól az o sztály állandó tú lzsú fo ltság a m ia tt
és a psych, neur. W och enschriftben szép eredm ényekrő l e lő á llo tt nagym érvű elfoglatság om következtében elá llot-
szám ol be. Az én elgondolásom tól teljesen eltérő elv alap­ tam .
já n Nyirő a lipótm ezei elm egyógyintézetben schizophre- A v é rt adókat, a m in t em lítettem , a szép rem issiót
n iá so k v érét ep ilepsiás betegekbe öm lesztetté á t ; errő l m u ta tó kezelt p a ra ly itik u s betegeim bő l v álasz to ttam ki,
azonban ez ideig nem számolt be, — közlemény nem je ­
kik m indig szívesen vállalk oztak a rra , hogy szerencsét­
le n t meg.
len b eteg társaik o n segítsenek.
A v érátöm le sztéseket m inden alkalom m al indirect
A ja v u lást m u ta tó betegeket a z é rt v álaszto ttam ,
m ódon citráto s v é rre l végeztem. A transfusió hoz a n a ­
gyon jól h aszn álh ató kettő s szelejpű Künsztler-féle fecs­ m e rt b á r chronikus beteg ségrő l v a n szó és im m un a n ya ­
k en d ő t használtam . A gglu tinatiós kísérleteim hez a bécsi gok képző dése a reconvalescentia, illetve a javulásfo ly a ­
serum term elő in té z e t haem otest n e v ű stan d ard seru mita m án is alig képzelhető el, m égsem lehetetlen, hogy a j a ­
alk alm aztam és frisse n készült 1 0 % -o s c itra to ld a tta l ke­ v u lt b etegek vérében olyan an yag ok lehetnek jelen, m e­
v e rte m a vért. A c itra tv é r százalékos arán y a 2— 4% volt. lyek a vegetativ k ríz is kifejlő dését m egakadályozni, il­
Az a g g lu tin a tió t m akroskopikusan figyeltem . A g g lu tin a­ letv e a z t visszafejleszteni inkább képesek, m in t m ás
tió s tite rm e g h a tá ro z á st, h aem oly tikus k ísérletet nem vé­ egészséges egyénbő l v e tt vér.
 1933. 31 sz. ORVOSI H E T IL A P 675

V egetativ lerom lásban levő p a ra ly sis p ro g resd v áb an h a t á r o z o t t j a v u l á s j e l e i é s z l e l h e t ő k r a j t a . T e s t s ú yl a j e l e n l e g

5 3 .5 k g , v e g e t a t í v z a v a r o k n e m m u t a t k o z n a k .
szenvedő b e te g e k e n v é g z e tt v é rá tö m le s z té s e k .
A z adó A z á tö m le s z te tt B . J. 3 7 é v e s ta n í tó . 1931. n o v e m b e rb e n v é te te tt f e l a z
S o rsz . v é r c s o p o r tja v é rm e n n y is é g Jeg y zet e lm e - é s id e g k lin ik á r a . S z ín te le n , n a g y m é r té k b e n e lb u tu lt
c c m -b e n e g y é n , s ú ly o s p a ra ly s is p r o g r e s s iv a t ü n e t e i t m u ta tta . A k li­
n ik á n m a lá ria k e z e lé s t, m a j d p y rife r T n je c tió k a t k a p o tt. Á lla ­
1. O O 200 + p o ta n a g y f o k ú t e s t i é s s z e lle m i le r o m l á s t m u t a to t t, hypo-
2. AB AB 200 + c h o n d riá s ü ld ö z te té s i té v e s eszm ék je le n tk e z te k , m ik o r
3. A A 250
j a v u l a tl a n á lla p o tb a n 1 9 3 2 ja n u á r 7 -é n in té z e tü n k b e k e r ü l t
4. AB AB 200 J a v u lt
g y ó g y k e z e lé s re . A 176 c m m a g a s f é r f i te s ts ú ly a f e lv é te lk o r
5. AB AB 300 J a v u lt
6 5 k g v o lt, m e ly n á lu n k m é g r o h a m o s a n h a n y a tl o tt é s k i f e ­
6. A A 2 50 J a v u lt
je z e tt m arasm u s tü n e te i m u ta tk o z ta k . F e b ru á r e le jé n
7. A A 100 J a v u lt
300 c c m a z o n o s c s o p o r tb e li v é r á tö m le s z té s t k a p o tt, u t á n a a
8. AB AB 250 J a v u lt
v e g e ta tiv z a v a ro k e lm ú lta k é s 3 h é t le f o rg á s a a la tt s ú ly á b a n
9. B B 250 + 5 k g - o t g y a ra p o d o tt. T e jin je c tió k k a l é s p y ra g o v a l lá z a s k e ­
10. AB AB 300 J a v u lt
J a v u lt z e lé s t v é g e z tü n k és 1932. m á ju s 1 9 -é n ja v u lta n e lb o c s á ­
11. A A 500
J a v u lt t o t t u k a z in t é z e t b ő l . A z ó t a k é t a l k a l o m m a l j e l e n t k ez e t t n á ­
12. AB AB 300
13. AB AB 250 la m v iz s g á la t r a . S ú ly o s d e m e n t iá j á n a k re s id iu m a , k r i t i k á t ­
+
14. AB AB 250 la n s á g , e m lé k e z ö k é p e s s é g é n e k g y e n g e s é g e s z e m b e tű n ő , d e
-f"
15. B B 200 J a v u lt p s y c h ik u s ja v u lá s a e m e d e fe c tu s o k e lle n é re a n n y ir a k ie lé g ítő ,
16. AB AB 250 h o g y á llá s á b a v is s z a h e ly e z té k és h i v a t á s á t a z ó ta k i f o g á s t a ­
+
17. A A 300 J a v u lt l a n u l l á t j a e l.
18. AB AB 300 J a v u lt D . S . f ő v á r o s i t i s z t v i s e l ő 1931. d e c e m b e r ó t a á l l k e z e l­ é
19. O O 250 J a v u lt s ü n k a l a t t . N a g y m é r t é k b e n e lb u t u l t , m i n d e n f é l e k e z e l é s d a ­
20. AB AB 200 J a v u lt c á r a re m is s ió ra h a jla m o t n e m m u ta t. A z in té z e ti k e z e lé s
21. B B 250 J a v u lt a l a t t 1 5 k g - o t f o g y o tt, c s o n t- b ő r ig le s o v á n y o d o tt, in c o n ti-
22. AB AB 300 *4" n e n t i á t m u t a t ó b e t e g , a l i g k é p e s m o z o g n i , n a g y d e e u ib i ta l is
23. B B 200 J a v u lt fe k é ly e i k e le tk e z n e k , a m ik o r 1932 m á rc iu s b a n is m é te lt
24. O O 250 + v é r á tö m le s z té s u tá n , a v e g e ta tiv z a v a r o k sz é p e n v is s z a f e j­
25. O O 350 + l ő d n e k , i n c o n t i n e n t i a m e g s z ű n t , s e b e i b e g y ó g y u l t a k ,j e l e n l e g
26. A A 350 J a v u lt r é g i t e s t s ú l y á t ú jb ó l v is s z a n y e r te é s t e s t i l e g te lje s e n m e g ­
27. O O 250 J a v u lt e r ő s ö d ö t t . P s y c h i k u s t é r e n s a j n o s j a v u l á s n e m m u t a kt o z i k ,
28. A A 350 + — j e l e n l e g is k e z e l é s ü n k a l a t t á ll. S t a t i o n ä r h a l l u c i n o s i s f e j ­
29. A A 350 lő d ö tt k i n á la .
30. AB AB 350 J a v u lt
K . F . te lje s e n z a v a r t a n , n y u g ta l a n á lla p o tb a n k e r ü l t
i n t é z e t ü n k b e 1931 n o v e m b e r 2 2 -é n . J o b b o ld a li h e m ip a re s is ,
Ö s s z e h a s o n lító s ta tis tik a i a d a to k a t k é s z íte n i a rr ó l,
a p h a s i á s tü n e te k m e l l e t t s ú ly o s p a r a l y s i s p r o g r e s s iv a t ü n e ­
hogy vérátöm lesztéseim nek té n y leg k im u tath ató h aszna te i t m u t a t t a . S z e m fe n é k i le le t a tr o p h ia n e r v i o p tic it m u t a t,
volt-e av ag y sem, nagyon nehéz. Az egyik esetb en a be­ b a ls z e m é n c s a k k é z m o z g á s t lá t. J o b b o ld a lt c su p á n f é n y é r ­
te g szervezeti összeroppanása nagyon h am ar következik zése v a n . N a g y fo k ú p s y c h o m o to ro s n y u g ta la n s á g a m ia tt
be, m íg m ásk o r a v egetativ fu n ctió zav aro k at m u tató te s ti á lla p o ta e rő se n r o m lik s e m i a t t 1 9 3 2 j a n u á r j áb a n i s ­
m é te lte n v é r á tö m le s z té s e k e t k a p . V é rá tö m le s z té s u tá n l á t á ­
egyén hosszú ideig életképes m a ra d h a t. A zt m egítélni, s a a b a l s z e m é n n a g y f o k b a n j a v u l s j o b b iz e m é v e l is u j j a k a t
hogy egy p a ra ly tik u s beteg m ik o r érk ezett el ah hoz a k é p e s o lv a s n i. A v e g e t a t i v ö s s z e o m lá s te lje s e n e lm ú lik s
term in ális v eg etatív összeomláshoz, melybő l az élethez a z ó ta á lla p o ta s ta tio n a e r a la k o t ö ltö tt. T e jin je c tió s k e z e lé s
v isszatérn i nem képes, nagyon nehéz. A tá b lán fe ltü n te ­ s ú ly o s d e m e n tiá já t b e fo ly á s o ln i n e m tu d t a , te lje s e n d e s o r ie n -
t á l t , d e m e n s b e te g , d e t e s t i c o n d itió ja é s lá tó k é p e s s é g é n e k
t e tt 30 beteg kb. a felét teszi an n ak a szám nak, kiken j a v u l á s a a z ó t a is m e g t a r t o t t .
v érátö m lesztést végeztem és ezek véleményem szerin t V . J. 4 1 é v e s M á v . i n t é z ő 1 931. m á r c i u s b a n k e r ü l t m á­
m ind olyan súlyos állapotban vo ltak , hogy nagyrészük rö­ s o d s z o r a z e lm e - é s i d e g k ő i t a n i k l i n i k á r a s ú ly o s pa r a l y s i s
videsen e x itá lt volna. A vérátöm lesztéssel közülük 18 p r o g r e s s i v a t ü n e t e i v e l . E l s ő íz b e n 1 9 3 0 o k t ó b e r t ő ln o v e m b e r ­
(60% ) életben m a ra d t. M ár m o st az a kérdés, hogy ig a k lin ik á n m a la r ia k e z e lé s b e n r é s z e s ü lt, sz é p r e m is s ió v a l
e lb o c s á jto ttá k . M á s o d ik fe lv é te lk o r s z ív é rz é s i h a llu c in a tió k ,
az életképesség visszaszerzése m ennyi idő re szól, ehet-e l h y p o c h o n d r iá s té v e s e s z m é k és sú ly o s d e m e n tia v o lta k a j e l ­
rem ény a rra , h o g y ezek a beteg ek a z u tá n hasznos ta g ja i le g z e te s tü n e te k . N a g y f o k ú p s y c h o m o to ro s n y u g ta la n s á g a
legyenek a társad alo m n ak , bekövetkezhetik-e ra jtu k olyan m r a tt á lla n d ó fe ls ő p a k o l á s b a n v o lt , e n n e k k ö v e t k e zt é b e n
m érvű javulás, m ely a m unkaképesség legalább részleg es t á p l á l k o z á s i n e g a t i v i s m u s a m i a t t e r ő s e n l e s o v á n y o d ot t . 1 9 3 1
visszatérését je le n ti? Ezekre a k érd ések re kívánok m eg­ á p r ilis b a n in té z e tü n k b e n tö rté n t á ts z á llá s a k o r te s ts ú ly a
5 5 .5 k g . v o l t . N á l u n k k e z d e t b e n a g g r e s s i v , n y u g t a l a n , h á-
felelni egyes betegek sorsának ism ertetésével és végül ta ­ n y o s a n tá p lá lk o z ik . M a jd n e m á lla n d ó a n ta rtó s f ü r d ő kb e n
p asz ta la ta im a t röviden összegezni kívánom. t a r t j u k , m íg n e m te s ti le g a n n y ir a e lg y e n g ü lt, h o g y m o z o g n i
A vércsoporto k m eg h atáro zásáb an én is Wilezkowsky- is a l i g k é p e s , n a g y m é r t é k b e n l e s o v á n y o d . k , t e s t é n szám os
hoz hasonlóan az A B cso p o rto t lá tta m dom inálni a le­ f u r u n c u lu s , d e c u b ita b s f e k é ly e k , m in d k é t o ld li o t h a e m a -
to m a a v e g e ta tiv z a v a r le g n a g y o b b f o k á t m u ta tjá k . 1931
g y en g ü lt rosszin d u latú betegeken (44% ), u tá n a g y ak o ­ jú n iu s b a n k é t a lk a lo m m a l v é rá tö m le s z té s t v é g z ü n k n á la
riság áb a n az A. csoport tú lsú ly a v o lt szem betű nő 5% (2 ), (3 0 0 — 3 0 0 c c m ) . U t á n a e r ő s ö d i k , f a l á n k le s z é s t e s t sú l y a
m ely S o m o g y i és A n g y a l észleleteinek felel meg, kik r o h a m o s a n e m e l k e d ik . K é s ő b b t e j i n j e c t i ó k a t k a p . B e ál t á s t
ugyancsak nagy an yag on végeztek vércsoport m e g h a tá ­ n e m m u t a t u g y a n , d e p s y c h ik u s a n a n n y i r a re n d e z ő d ik , h o g y
ro zást, de te k in te t nélkül a beteg ek erő beli állap otára. t é r í t v é n y e ll e n é b e n 1 9 3 1 n o v e m b e r 6 - á n e l b o c s á j t j u k a z i n ­
té z e tb ő l. 1932 f e b r u á r 2 3 -á n c s a lá d já v a l szem b en a nn y i r a
H . V. f e l v é t e t e t t 1 9 3 2 é v i f e b r u á r 1 6 - á n . T e s t s ú l y a a 1 6 2 a g g r e s s iv v é v á lik , f e l e s é g é t h ü tle n s é g i té v e s eszm éi m ia tt
c m m a g a s b e t e g n e k f e l v é t e l k o r 4 6 .5 k g . A k l i n i k a i v í z - g á l á t fe js z é v e l a k a r ja a g y o n ü tn i, ú g y , h o g y is m é t v is s z a k e rü l a z
s ú ly o s e x p a n s ió s p a r a ly s is t m u t a t, n a g y fo k ú d e m e n tiá v a l. in té z e tb e . F e lv é te lk o r te s ts ú l y a 73 k g . M á s o d ik fe lv é te le
M a la ria k e z e lé s u t á n a k ü lö n b e n is le s o v á n y o d o tt b e te g te s ti u t á n e r é ly e s p y r a g o in je c tió s k e z e lé s é s s p e c ifik u s k ú r a u t á n
e r e j e n a g y m é r t é k b e n h a n y a t l i k , j e l e n t ő s j a v u l á s p s yc h i k u s a n p s y c h i k u s a n n a g y m é r t é k b e n ja v u l , ú g y , h o g y 1 9 3 2 a u g u z -
s e m m u ta tk o z ik . Á p rilis 1 -é n 30 0 c c m a z o n o s c s o p o rtb e li t u s 4 - é n s z é p r e m i s s i o v a l e l b o c s á j t j u k ő t a z i n t é z etb ő l . A z ó t a
v é r t k a p , u tá n a e rő b e li á lla p o ta h a m a r o s a n ja v u l é s a k ö z ­ n á l a m g y a k r a n j e l e n t k e z i k , C e g lé d r ő l e g y e d ü l u t a z i k B u d a ­
b e n m e g k e z d e tt s p e c ifik u s k e z e lé s ( b is m u th -re v iv a l) a a t t p e s t r e , b e t e g s é g é b e n t e l j e s b e ’á t á s t m u t a t é s c s a l á d j a k ö r é ­
p s y c h i k u s a n is j e l e n t é k e n y j a v u l á s m u t a t k o z i k , ú g y h o g y m á ­ b e n k if o g á s ta la n u l v is e li m a g á t. M iu tá n k ö z b e n n y u g d íja z ­
ju s 1 8 -á n s z a b a d s á g o lju k a z in té z e tb ő l és h o m o f a m iíla r i s tá k , o tt h o n m in d e n fé le m u n k á v a l g y e r m e k e i t a n í tá s á v a l te s z i
c s a lá d i á p o lá s b a e n g e d jü k . 1933. ja n u á r b a n ö n v á d lá s o k lé p ­ h a s z n o s s á m a g á t.
nek fe l, sú ly o s d e p re s s iő s tü n e te k kezdenek k i b o n t a­ B. R . 1931 m á ju s 2 6 -á n k e r ü l n a g y m é r té k b e n le g y e n ­
k o z n i , v i s s z a k e l l v o n n i ő t a c s a l á d i á p o l á s b ó l . J el e n l e g g ü lt, in c o n tin e n tia , p s y c h i k u s a n s ú ly o s d e m e n tia p a r a l y t i c a
a p y r a g o in j e c ti ó k k a l le f o ly t a to t t lá z a s k e z e lé s u t á n ú jb ó l tü n e te iv e l in té z e tü n k b e g y ó g y k e z e lé s re . T e s ts ú ly a 6 0 kg.
676 ORVOSI H ETILA P 1933. 31. sz.

P s y c h o m o to ro s n y u g ta la n s á g á t, h a e s ita ló r e m e g é s v á ltja fe l A gége felső , középső és alsó szakasza nem csak

rö v id e s e n , t e s t i l e g a d m a x im u m e lg y e n g ü l, l e s o v á n y o d ik ,
fu n ctio n a’.isan, de bonc- és szövettanilag is különbözik
d e c u b ita lis f e k é l y e k k e le tk e z n e k n á la . J ú liu s 7 - é n a le g k é t-
s é g b e e jtö b b á lla p o tb a n 200 ccm .
egym ástól. Az alsó szakasz, v ag y h y p o g lo ttik u s-tér a
v é rá tö m le s z té s t v ég zek
r a j t a , m e ly e t k é t h é t m ú lv a m e g is m é te lte k . U t á n a han gszalagok a la tt a gyű rű porc alsó széléig terjed . A
te s tile g
k i s s é m e g e r ő s ö d i k , k is s é m a g á h o z n y á lk a h á rty a a gyű rű porc belső felületén fekszik,azal
t é r , d e c u b i t u s a i sz é p e n
b e s a r j a d n a k . M a l a r i a i n o c u l a t i ó t v é g z ü n k r a j t a . A V I. l á z a s
subm ucosával s így a mucosa a lap ján könnyen eltolható,
r o h a m u t á n a u g u s z t u s 1 4 -é n h i r t e l e n a c u t a p p e n d i c i t i s ( b á l-
redő be em elhető . A subm ucosa lazaság a, szövethézaga inak
p a r a l y s i s ? ) t ü n e t e i m u t a t k o z n a k n á l a , a m a l á r i á t c h in i n n e l
c o u p ir o z z u k , d e m ű té te t a sú ly o s a n tá g sá g a oedem ás átivódásra, duzzadásra hajlam o sság o t
e l g y e n g ü l t s z e r ve z e t
m i a tt n e m v é g e z h e tü n k r a j ta , c o n s e r v a tiv e k e z e l jü k é s is m é t eredményez. M inthogy a n y á lk a h á rty á t m in d en ü tt porc
veszi körül, a gyű l adásos duzzadás csak befelé érvé nye­
v é r t r a n s f u s i ó t a d u n k n e k i. K é t h é t i g t a r t ó t e l j e s á g y n y u g a ­
lo m é s h i d e g b o r o g a t á s o k u t á n a z a c u t t ü n e t e k v i s s z a f e j l ő d ­
sü lh e t és é rth e tő v é teszi a la ry n g itis h y p o g lo tticára jel­
nek. S p e c if ik u s k e z e lé st kezdünk. E z a l a t t s z e l le m il e g
lemző han g szalag ala tti co lum naszerű duzzanato k kej­
is j a v u l a z á l l a p o t a , t e s t i l e g p e d i g n a g y m é r t é k b e n m e g e r ő ­
if
lő dését. E z t Dehio és Naethernek experim anta isan is si­
s ö d ik , s z i n t e m e g h í z i k . 1 9 3 1 n o v e m b e r 7 - é n j a v u l t á l l a p o t ­
k e rü lt elő idézni azáltal, hogy a han gszálagok a la tti sub-
b a n e l b o c s á j t j u k a z in t é z e t b ő l . P s y c h é s e n j e l e n l e g is s ú ly o s
d e m e n tia t ü n e t e i t m u t a tj a a n n a k ig a z o lá s a k é p e n , h o g y b a ja m ucosába carm in és g en tian aib o ly át fecskendeztek be.
n a g y o n s ú ly o s te r m é s z e tű v o lt. A z ó ta a m b u l a n t i á n k r a re n d ­
s z e r e s e n je le n tk e z ik , p le u ritis m i a t t te s ts ú ly a k is s é c sö k k e n t, A la ry n g itis hypoglottica lényegére vonatkozó isme­
d e jó e rö b e li á lla p o tb a n v an , te lje s e n s o c ia lis a n rete in k szám os pathologiai és klinikai v izsg álatn ak kö­
v is e lk e d i k ,
a ty j a s z a tó c s ü z le té b e n se g é d k e z ik . szönhető k. Guersant 1829-ben pseudocroup név a la tt egy
T a p a sz ta la ta im a t összefoglalva m inden kétséget ki­ gyerm ekbetegséget írt le, m ely et ugató köhögés, rek ed t­
zárólag el kell fogadni, hogy ség és dyspnoe jellemez. A kórképnek kórboncta ni h á tte re
1. ) V érátöm lesztésekkel tö b b p araly sis progressivá- ism eretlen lévén, a la tta aetiologiai és klinikai tek in tetb en
b an szenvedő b eteg et sik erü lt a v eg etativ k rizis állapotá­ ig en különböző fo ly am ato k at fo g laltak össze. Ziemssen a
ból kizökkenteni. pseudocroupot helyesen acu t lary n g itisn ek ta rto tta , m á­
2. ) N em lehetetlen, h ogy a reconvalescens savónak sok a glottis görcsös záródásában, a tág íto k bénulásában,
van ném i szerepe a javulások elő idézésében, de v ag y a váladék beszárad ásáb an lá ttá k a k ó rfo ly am at lé­
3. ) am en nyiben a v eg e ta tiv zavarok elm úlnak, az ed­ nyegét. A fra n c ia irodalom ban jelentek m eg az első köz­
lemények (Sestier, Cruveilhier, Gibb, Russel), melyek
dig is b ev ált paralyisisre jól h a tó kezeléseket is meg kell
kísérelni. nyom atékosan a regio h y p o g lo ttica isolált elv áltozására
4. ) Az a ta p asztalat, h o g y súlyos d em en tián változ­ („oedeme so u sg lo ttiq u e“ ) u ta lta k . A pontosabb m egértés
ta tn i nem lehet, jelen kísérleteim m el is b eig azo lást nyer csak akkor v á lt lehető vé, m ik o r Rachfuss laryngoskopiás
és ezé rt k ív á n ato s volna, h o g y a p araly sis progressiv ában m egfigyeléseire tám aszkodva fig y elm ez tete tt a r r a (1878),
szenvedő b e te g elő bb részesülhessen szakorvosi keze lés­ m ilyen g y ak o ri épen pseudocroupban a su b g lo ttik u s nyál­
ben; addig, m íg a reversió ra m á r h ajlam o t nem m utató k a h á rty a lobos duzzadása. T an ítv án y a Dehio a pseudo­
elb u tu lás ki nem fejlő dik. croupot g y o rsa n lefolyó la ry n g itis h y p o g lo tticán ak is ­
E redm ényeink, bár jelentéktelenek, de véleményem m erte fel, az u g ató köhögés o k á t a mucosa kétold ali co­
szerin t a p araly sis olyan ja v u lá s ra h a jla m o s betegség, lum naszerű d u zzanatában lá tv a. E m egfigyeléseket a
m elyben m inden lehető t el kell követni, h o g y a m á relért laryngoskopia fejlő désével m ások is m eg erő sítettéks így
sik ereket fokozhassuk. A p a ra ly s is re n d sz e rin t ja v ak o r­ a Rauchfass á lta l v álasz to tt „lary n g itis subchordalis
b an levő , érté k es egyéneket tá m a d meg, m inden lehető t a c u ta “ elnevezés jól k ö rü lírt k ó rk ép et je le n te tt, m elynek
m eg kell te n n ü n k , hogy ő ket a tá rsad a lo m n a k m egm ent­ kórbonctani jellege a spatium subglotticum n y á lk a h á rty á ­
hessük. já n a k lobos duzzadása. Az elváltozások székhelye a sub­
A p a ra ly sis progressiva gyógykezelésében az utóbbi mucosa, m ely savós átivódás következtében párn aszerű en
idő ben o ly an m egnyugtató eredm ényekre te k in th etü n k m egduzzad; a kötő szöveti ro sto k hézag ait savós exsud a-
vissza, m elyek hiv ato ttak a r r a , hogy m egdöntsék azt a tu m tölti ki. E m e lle tt bő séges k is-sejtes in filtraio t is sze­
téves h ite t, h o g y az elm ebetegségek gy ó g y íth atatlan o k . repel, az edények tá g u ltak , v é rre l teltek s az elváltozás
Minden tö rek v és, mely a p sy c h ia triá b a term észettu d o m á­ p eriv ascu larisan mélyebbre is te rje d h e t (izm ok, p eri­
nyi gondo lk o d ást visz bele, szak m án k h a la d á sá n a k h a tá r­ chondrium ). A han gszálagok többnyire m entesek a gyul­
kövét jelen ti, m e rt éppen a p araly sis activ gyógykezelé­ ladásos jelenségektő l.
sébő l lá tju k , hogy igazi eredm ényekkel csak ak k o r dicse­ A la ry n g itis hypoglo tticának azen acut catarrhalis
kedhetünk, h a a beteg lélek an y a g i bázisán ak kóros struc- alak ja fő képpen gyerm ekeken észlelhető s rendesen ánt­
tu r á já t m eg tu d ju k v álto zta tn i. Sem neveléssel, sem h áv al kezdő dik, hő emelkedés (38°-ig) kíséretében. Ag y er­
egyéb p sy ch és befolyásolással nem tu d u n k ilyen eredm é­ m eket — tö b b n y ire éjjel — száraz, ugató jellegű köhö gés
nyeket felm u tatn i. m ellett nehézlégzési roham ok lepik meg, m elyeknek kiváltó
o k a még m a is vitás. Chiari a ro h am o t a szájlégzés kö­
vetkeztében b eszárad t v álad ék n ak a su b g lo ttisb a ékelő -
A P á z m á n y P é t e r T u d .- E g y e te m o r r - g é g e k ó r t a n i k lin ik á já n a k
désével m ag y arázza; Schrötter g lo ttisg ö rcsre gondolt. A
k ö z le m é n y e ( ig a z g a tó : L é n á r t Z o ltá n n y . r . t a n á r ) . késő bbi v izsg álato k során k itű n t, hogy a nehézlégzé si ro ­
h am alkalm ával a han gszálagok sp astikus ad ductio h elyett
Adatok a laryngitis hypoglottica inkább abdu ctió b an vannak s a h irtelen fellépés oka sem
kizárólag lo calis jelenségekben kereshető (k erin g ési v i­
kóroktanához. szonyok m egváltozása éjjel, fek v ésk o r). A m egbetegedés
I r ta : Csillag Sándor dr., m ű tő orvos, k lin ik ai gyakornok. prognosisa á lta lá b a n kedvező , b á r halálos kim enetel is
v an leírva (Deguy). A beteg ség p á r napi fen n állás u tá n
A gége k ö rü lírt lobos m egbetegedései k ö z ö tt a lary n ­ rendesen co n serv ativ kezelésre visszafejlő dik, azonb an
g itis h y p o g lo tticát, vagy m á sk é n t su b g lo ttic á t külön hely vannak aty p u so s esetek is (Filatow, Noeggerath), melyek
illeti meg. E kórfolyam at különös je len tő ség ét az elválto­ súlyos stenosishoz és asphyxiához vezetnek, esetleg gyak­
zások lo calisatió ja , a klinikai kép kom olysága, valam int ra n recidiválnak.
a reg io h y p o glo ttica különleges szöveti szerkezete adja- Az a c u t c a ta rrh a lis fo ly am at gyakori ism étlő désével
meg. lobos sejtelem ek m ara d h atn ak vissza a n y álk ah árty áb a n
 1933. 31. sz. ORVOSI HETILAP
s an n ak m eg v astag o d ását eredm ényezhetik, m ely jó ta la j­
n ak bizonyul a h u ru t heveny fellobbanására. F eln ő ttek en
néha tényleg a su b glo ttik us n y á lk a h á rty a k ö teg szerű
m egvastagodása észlelhető , m ely legtöbbször a g y ermek ­
korból m arad meg, s a m ucosa nyugalm i állap o ta m ellett,
tá g gégelum en esetén semmi lélegzési z a v a rt nem okoz,
azonban heveny exacerbaíio esetén, az oedem ás átiv ódás
fo ly tán , á'úlyos stenosis fej ő dhet ki. A feln ő tteka c u t la­
ry n g itis h y p o g lo tticája többnyire ilyen acut exacerbatio
g y a n á n t fo gható fel (Hansberg). Krieg hangsúlyozza,
hogy nem ritk a a m ár eleve id ü lten kezdő dő c a ta rrhlis a A gyerm ekek acut h u ru to s m egbetegedése oly jelleg zetes
la ry n g itis hypoglottica, ső t felvesz eseteket, ah o l con-
g en italis is lehet ez a subchordalis duzzanat.
A h y p o g lo ítik u s-tér n y á lk a h á rty á já n a k chronikus
lobos m egbetegedését általáb an a tuberculosis, lues és
skleroma specifikus kórokozói idézik elő . Régebben, —
m in t „chorditis vocalis h y p ertro p h ies in ferio r“ -t (Ger­
hardt), — a chronikus p ro liferativ fo yam ato k egész so­
r á t közölték, anélkül, hogy e kö rfo ly am ato k v alódi h á t­
te re ism eretes le tt volna. Ma m á r tudjuk, hogy nevezett
gégeb ántalom nak egyedül a lary n g itis hy p o g lo ttica ch ro ­
nica c a ta rrh a lis (genuin ) fo rm ája fe’el m eg és Sokolow-
sky, v alam in t Kuttner érdeme, hogy k ’inikai, de különö­
sen histologiai vizsgálatokkal a sk'erom ával szemben
élesen e lh a tá ro ltá k e kórform át, m ely rendesen re k e d t­
séggel kezdő dik. A rekedtség m eghü és u tá n fe jlő d kki,
lassan , hónapokon á t fokozódik s eleinte csak te s ti erő l­
ködésnél fellépő légszom j tá rsu l hozzá. Kér ő bb a yspnoe d W asserm ann-vizsgá a t eredménye és a jodkali ad ag o lás
állandó jelleg et ö lt s fő kép éjjé', nehézlégzési roh am o k je­
lentkeznek, m elyek m ind gyakoria bbak lesznek, végül is
a beteg n y u g alm át teljesen tö n k re teszik. A specifikus
kórokozók á lta l fe n n ta rto tt chronikus gyű l ad áso k et h át
teljesen elkülönítendő k a la ry n g itis hypoglottica di ü lt hu-
ru to s alak játó l, m elynek g y ak o rlati jelentő sége e őb biekkel
szemben h á tté rb e szorul.
A tuberculosis a regio hypoglo tticában infiltratum
a lak jáb a n jelentkezik, mely kifekéiyesedhet s h a az ulcus
m élyebbre terjed , p eric hondritis cric e id .a fej ő d h et ki, oe-
dem ával. A hangszálagok alsó felszínén lévő fekélyek
re jtv e m a ra d h a tn a k s csak a n y álk a h á rty a belöveltsége és
lobos duzzanata, v alam in t a feltű n ő oedema á lta l mrüe het
fel gyanú ulcus irányában.
A lueses elváltozások közül a gumma a subglottikus-
té rb e n elég g y a k ra n észle hető .. A diffus gum m ás infiltra-
tio nagyobb, tum orszerű , néha egyenetlen fe lü le tű i­ k
emelkedés, m elynek különös fo rm ája a subglottikus in­
filtratum. Ez egy-, vagy k étold ali lehet és a h a n g sz á agok
a la tti tá jé k o t kötegszerű en elő dom borítja, úgy, m tina
la ry n g itis hypoglo ttica c a ta rrh a lis typikus esete ib en lá t­
ható. A bántalom it t is nagyfokú légzési nehézséghez ve­
zet. H a az in filtra tu m , vagy gum m acsom ó fe p u h u l és ki-
fekélyesedik, éles szélű , szalonnás alapú fek ély keletkezik,
melyhez e,lég g y a k ra n acut lobos oedema tá rsu l. A féké y
k ite rje d t roncsolásokhoz vezethet, am ennyiben lecsupa­
sz íth a tja a p o rco t és p erich o n d ritist okozhat. Ily en k o r a
gyógyulás u tá n heges stenosis képző dhet, m ely gyű -rű
alakú, köteg, v ag y diaphragm aszerű lehet.
A skleroma a gégében leggyakrabban a han gszálagok
szom szédságában a regio h y p o g .o tticáb an fejlő d ik ki
(Paltauf, PienAazek, Gerber stb .). Juffinger a subglotti-
kus-teret a gégeskleroma kedvenc helyének tartja. Az el­
válto zás tö bb n y ire sym m etrikus, gyű rű alak ú , körkörö s,
v ag y a hangszálagok a la tt egy-egy kö teg szerű burjánzás
képében nyi v án u l meg. A p ro liferatio ren d esen szemcsés
felületű , szürkés-rózsaszínű és beszáradt, je llegze tes sza­
g ú váladékkal leh et fedve; m a jd késő bb h alv án y , porcke­
mény, heges szö vetté alakul, de soha ki nem fekélyepedik.
H a az in filtra tio a hangszálagok alsó felü letérő l a glottis
felé te rjed, a hangszálagok a subglottikus bu rján zással
677
úgy összeolvadhatnak, hogy a keletkező szé’es, d u rva kö-
tegbő l azok alig differen tiálh ató k . A z elvá tozás irtk a
esetben az egész g é g é t egyetlen m erev cső vé a la k ítha tja
(Juffinger). A k lin ik ai képet a légzési nehézségek d o m i­
n á ljá k ; a beteg lehelete jel'emző b ű z t áraszt.
A la ry n g itis h y p o g lo ttica kórismézésében a c a ta r r h a ­
lis (g en u in ) alakot k ell elkülöníteni a diphtheria, tuber­
culosis, lues, skleroma specifikus foly am ataitó l, malignus
tumorok (cc.) in filtra tiv és fekélyes form áitól, v a la m in t
egyéb okok által fe n n ta r to tt n y á lk a h á rty a duzzanatoktól.
k linik ai képpel já r (a rá n y la g jó k ö zérzet m ellett ty p ik u s
u g ató köhögési ro h a m o k ), hogy a diagnosis sokszor m ég
g ég etü k ri vizsgálat nélkül is m egállapítható. D ifferen tal-
d iagnostik us szem pontból acut esetben első sorban a
d ip h th e ria jön szóba, azonban a beteg rossz közérzete, sep-
tik u s állapota, a reg io n áriu s m irig y ek ta p in th a tó sá g a s
az á lh á rty á k e dö n tik a kérdést. Deguy szerint k é te s e se t­
ben a bak teriológiai le let dönt. Dehio az ism eretlen aetio-
lo g iájú lary ngitis h ypoglo ttica a c u tá t többnyire n em k r-
ism ézett, vagy ab o rtiv e lefolyó d ip h th erián a k ta r tja , am it
észleleteink is m egerő sítenek. A chronikus catarrhalis
fo rm a kórism ézésekor számba veendő k a gyakori m e g h ű­
lések, h u ru to s dispositio. Tuberculosisban többnyire a gé­
ge eg yéb képletei is, — de a h angszálagok á lta lá b a n — ,
be v a n n a k vonva a körfo ly am atb a; k étes esetben alapos
bel- (tü d ő ) v izsg álat szükséges.Luesben az anam nesis, a
h a tá s a ig azíth at ú tb a . Skleroma g y an ú b an az o rr-g a ra tü r
gondos vizsgálata n em m ulasztható e l ; a d ilatatió sth era p ia
eredm ényessége k ó rjelző lehet. E lő re h a ’adottabb kor ú
beteg en malignus tumor lehető ségével is számo ni kell.
H egesedő foly am ato k b an a hang. zálag o k összenövése in­
kább lues, m int tu berculo sis m ellett szól. A bizto s k ó ris­
m ét chronikus esetb e n egyedül a szöveti vizsgálat teszi
lehető vé, ezért m in d en kétes esetb en próbakimetszés vég­
zendő , a diagnosis b iz to sítására. E se te in k kórism ézé sekor
a laryngoskopia subglotticát (Neudörfer, Gerber, Mayer
stb .) nem alk alm aztu k ; a diagnosis felállításak o r ezen
e ljá r á s t m ellő zhető nek találtuk.
A subg o ttik u s laryngitisek elő idéző okait tek in tv e
az a c u t c a ta rrh a lis form a keletkezésében a legkülönbö­
ző bb á r ta ’mak- (th erm ik u s, chem ikus, m echanikus inge ­
re k ) s bizonyos disponáló m om entum oknak is szerep e le­
h e t (a lk a ti bajok, anaem ia, rossz tá p ’áltság). K é tsé g te ­
len, hogy a leggyakoribb ok a meghű lés,mely a mucosa
ellenállásának csökkenése révén bizonyos kórokozók
p a th o g e n itá sá t engedi érvényre ju tn i. A heveny fe rtő z ő be­
teg ség ek közül a morbilli, influenza és typhusban fordul
elő lobos subglottica duzzanat. U g y an ezt m echanikusúton
a bronchoskopia is elő idézheti, m e rt a tubus bevezetésével
já ró trau m a a laza subm ucosában h yperaem iát és oede-
m á t okoz. A h angszálagok a la tt beékelt, vagy a légutak-
b an flo ttáló idegentestek szintén szerepet já ts z h a tn a k az
a c u t duzzanat elő idézésében; Killian 1911-ig 19 esetet
g y ű jtö tt össze, m elyekben a m élyebb légutakból eltáv olí­
to t t idegentest á lta l k iv álaszto tt laryngitis h y p o g ottica
m ia tt sürgő s trach eo to m ia v ált szükségessé. Az intubatio
a m echanikus in g e r foly tán szintén laryngitis h ypoglo ttica
a c u tá t okozhat. Ú jab b an Bosworth a gyerm ekek su b g lo tti­
k u s la ry n g itisét lymphatismus következm ényének t a r t ja és
a specialis lo calisatio okát a h y poglo ttikus tá ja k bő réges
lym ph-elem eiben lá tja . Peer s z e rin t az adenoid h ab itu sú
g y erm ek különösen hajlam os a b a jr a és Zimmermann 11
esetb en adénotom ia u tá n a fo ly a m a t v isszafejlő dését lát­
ta . A graviditas szerepére elő ször Przedborsky m u ta to tt
r á 2 esete k apcsán. A hypoglo ttik u s duzzanat m indkét
esetb en v isszafejlő d ö tt a szu és u tá n . Szerző ok ganánt y
a felső légutak te rh esség i passiv h y p erae m iáját és az au-
 678 ORVOSI HETILAP 1933. 31. sz.

tonom idegrendszer fok o zo tt ingerlékenységét vette fel.
M a inkább a gravidák oedem akészségében lá tju k a k i­
váltó okot és a n y á lk a h á rty a duzzanatot n em tek in tjük
egyébnek, m in t a szövetek sav ó s tran ssu d atió ján a k , min­
den lobos jelenség nélkül. Vierordt strumitis m ellett fi­
gyelt m eg la ry n g itis h y p o g lo tticát. Menzel szerin t min­
den nagyobb struma véredény compressio fo ly tá n a regio
h ypoglo ttica n y á lk a h á rty á já n a k oedemás d u zzad ását okoz­
h a tja . E g y esek chronikus nephritisben lá ttá k ezt kifej­
lő dni.Mackenzie közel 200 'vesebajos g ég etü k ri v izsgálatá­
ban nem lá to tt ilyen elváltozást. A laryngitis hypoglottica
chronikus ala k já n a k leggyakorib b oka — m in t em lítettük
— a tuberculosis, lues és skleroma. Marsohik az utóbbihoz
hasonló lymphogranulomatosisos és leukaemias beszű rő -
dést észlelt.
Az eg yetem i orr- és g ég ek ó rtan i klinika b eteg an y ag á­
ból 13 évre visszamenő legö sszeg y ű jtö ttü k a z o k a t a gége-
eseteket, m elyekben a regio hypoglo ttica n y á lk a h á rty á já ­
n ak lobos m egbetegedése v o lt co n statálh ató . Eseteink
aetiologia sz e rin ti cso p o rto sítását alábbi tá b lá z a t m u­
ta tja .
m ia tt tö rtén t. V izsgála tk or a pajzsm irigy n ag y m érv ű tu ­
m oros elv álto z ását találtu k (adenocarcinom a), a regio
hypoglottica hyperaem iás d u zzan ata mellett, m ely azonnali
trach eo to m iát t e t t szükségessé. A subglo ttik us duzzanat­
n ak a pangáson kív ül a gégét, nyelő csövet kö rülölelő nagy
p ajzsm irig y tu m o rn ak gégébe te rjed ő in filtra tió ja is oka
lehetett. T h e ra p iá s röntg enbesugárzás u tá n a h atalm a s
tu m o r eltű n t (X II. 29.), a b e te g m eggyógyult. A hypo -
g lo ttikus d u zzan at visszafejlő dése a canule e ltá v oítá l sá t
te tte lehető vé (1932. II.). N eg yed ik stru m á s b etegün k
(1931. I. 22.) 69 éves nő . L égzési nehézség m ia tt üs rgő s
felvétel. A su b g lo ttik u s n y á lh á rty a fellazult, duzzadt, be­
jöveit s a lu m en t nag yfokban szű k ítette; m é rsé k e lt oede­
m a a kannaporc tá jék án is. K b. kisalm ányi stru m a . S ü r­
gő s tracheotom ia, mely u tá n a légzés szabaddá v ált. ü l .
9-én nagy légszom j; direct v iz sg álattal a trach eo sto m átó l
kb. 5 cm-re, a tra c h e a bal old alán szemcsés felü letű , szé­
les alapú, tö m ö tt tu m o rt ta lá ltu n k (adenocarcinom a). 6
th e ra p iás rö n tg en b esu g árzásra a légcső be b u rjá n z o tt ma-
lignus strum a visszafejlő d ö tt ( ü l . 30.), a regio hyp oglot-

1. tá b lá z a t.

g r a v id ita s
g y ű 11 a d á s
B eteg e k szám a Id egen ­ is m e ­
Ö ssze- str u m a egyéb ok
acut c h r o n ik u s te st r e tle n
É v
já r ó fe k v ő sen catarrh. lu e s sk lerom a u b e r c u lo s is catarrh.

nő fi nő nő fi nő nő — fi fi nő
fi nő li nő fi nő fi n 1 nő fi

1920 s 5 1 3 ii 2 5 1 í
_ í
—
i
— __ __ 1 — —
2
(p erich o n d r.)
1921 1 2 2 5 10 — 1 1 4 í í 1 — — — — — — — — — —

1922 2 3 1 2 8 1 4 1 — 1 — — — — — — — — — — — 1

1923 2 1 3 6 1 1 _ i __ í — __ __ __ — — 1 — 1
(a b s e )
1924 1 — 4 2 7 — — 1 1 2 — — — — — — — — — 1 í

1925 1 3 3 3 10 1 5 1
__ _ __ __ — 2 — '---- __ 1 — — — —
(su b stern )
1926 1 3 3 5 12 1 4 1 1 1 í — 1 — — 1 — — 1 — — —
1927 2 2 2 3 9 2 3 1 1 2 — — — — —
1928 1 2 2 1 6 2 2 — — — — — — — — 1 - — 1 — — —
.
1929 1 5 1 2 9 2 5 — 1 — — — — — — — — í — — —
1930 2 2 2 2 8 1 2 1 1 1 2 — - — — 1 — — — — — —
1931 2 1 3 6 3 1 1 1 __ _ — — _ __ __ í — —- — —
(m a lig n a )
1932 3 3 1 1 11 4 2 — — — 2 — — — í — — í — — — —
(m a lig n a )
1
ö sszesen : 17 34 24 36 113 16 37 8 11 8 7 1 3 2 4 2 4 2 2 1 3
2
ÍJ ev
5 3 = =17% 19==1 6 % 15=13 3% 4 = 3 '5 % 4 = 3 5 % 6 = 5 -4 % 3 .5 ° /o 1 -7 % 1 '7 % 4 = 3 '5 %

A táb lázatb ó l kitű nik, hogy 113 esetünk legnagyobb tic a norm ális k é p e t m u ta to tt s a beteg bedugaszolt canule
h á n y a d á t az acut catarrhalis m egbetegedések te szik ki m e lle tt jól k a p o tt levegő t.
(4 7 % ), m íg a chronikus fo ly am ato k közül legnagyobb A graviditassal kapcsolatos 2 esetünk (1.7% ) közül
szám m al a gumma szerepel (1 6 .9 % ). az egyik nő 37 éves vo lt s a su b g lo ttik u s du zzan ata te r ­
6 gége-légcső idegentest esetü nkben (5 .4 % ) beékelt, h esség végén fe jlő d ö tt ki benne, a m ásik nő 24 éves , IV
részben pedig f'o ttá ló id egenteste k szerepeltek előidéző hónapos g rav id itassal.
ok g y an án t (3 dinnyemag, 1 tö k m ag , 1 babszem , 1 csont 2 esetünk közül egyben perichondritis cricoidea, egy­
d a ra b ). ben pedig praetrachealis tályog v o lt a hypoglottikus duz­
4 struma esetü nk közül (3 .5 % ) az első e se tb e n z(60
a n a t oka (co llateralis oedema).
éves nő ) a p an g áso s subglottikus duzzanat következtében 4 esetben nem á llta k adatok rendelkezésre.
p á r nap ó ta á llt fen n nehézlégzés. A m ásodik betegnek A skleromát illető leg 1920— 1933-ig 20 b eteg je le n t­
(53 éves nő ) h áro m hét óta v o lt nehézlégzése s a sub ster- k e z e tt a klinikán, a k ik közül egyesek többször té rte k visz-
nalis stru m a com pressiója fo ly tá n elő álló p an g áso s jelen­ sza újabb kezelésre. A 20 közül h árm o n (15% ) csak az
ségek (strid o ro su s légzés, n ag y subglottikus d uzzanat) o rra , egyen (5 % ) csak a gégére, egyen pedig (5 % ) az
azonnali stru m a m ű tétet te tte k szükségessé. A harm ad ik o rr és gégére, de a han gszálagok fölé lo calk alódott a m eg­
beteg (1931. XI. 5.) 48 éves nő vo lt, aki b eszállítása elő tt betegedés. A sp atiu m subglotticum elv á.tozását 15 esetb en
2 hónappal k ezd e tt beteg lenni; beszállítása nehézlégzés (7 5 % ) észleltük; ezek közül 9 iso lá lt hypog lottikus folya-
 1933. 31. sz. O R V O S I H E T IL A P 679

m at volt, hat betegen pedig egyid ejű leg az orr-garatür- ö s s z e fo g la lá s :

ben is voltak specifikus elváltozások (catarrhus, pörkök, Ism ertetett 146 esetünk közül 113 betegnek iso la lt
göbös infiltratio, heges zsugorodás). A 15 b ete g közül subglottikus folyam ata volt; ezek közül 41 fi (3 6 .3 % ),
8 férfi, 7 nő ; életkor 19— 62 évig. Összes észlelt ks lero- 72 nő (63.7% ). A datainkból az derül ki, hogy a la ryn g i­
m aeseteinknek 45% -ában teh á t isoláltan a regio hypo- tis hypoglottica gyakoribb a nő kön. A z a c u t c a t a r r h a l i s
glotticára korlátozódott a m egbetegedés. alak gyerm ekbetegség, felnő ttek k özött leginkább az idő ­
Elő bbi táblázatban kóroktan szerint csop ortosított járás viszontagságainak k itett egyéneken (h áztartási a l­
esetein ket n e m é s k o r szerint a következő táblázat tün­ kalm azottak, m unkások, földm ű vesek) észlelhető . A e­b
te ti fel: teg ség jelentő sége abban áll, hogy a hypoglottikus tájék

2 . tá b lá z a t.

g y u l l a d á s
Id e g e n ­ g ra v i­ is m e ­
acut c h ro n ik u s s tr u m a eg y éb ok Ö ssz e se n
d ita s r e tle n

E gyütt
Életkor test ° /o
c a ta rrh . lu e s s k le ro m a tu b e rc u lo s is c a ta rrh .

fi nő fi nő nő — fi fi nő fi | nő

1 - 1 0 év ii 9 3 2 - — — — — 14 11 25 22.1

1 0 -2 0 - i 8 — — 2 — 1 1 — — — — — — 1 — — 5 9 14 12.4
ía b s c .)
2 0 -3 0 „ i 9 — — 1 4 — 2 — — — — — 1 — — — 2 16 18 159

3 0 -4 0 „ i 4 4 5 2 — — — 1 — — — — 1 — — 3 8 13 21 186

4 0 -5 0 » i 2 1 3 — 3 - — — 1 - — 1 — — í — 3 10 13 115
( c c .)
5 0 -6 0 i 5 2 2 1 — — — — — 1 — 2 — í — — 6 9 15 13'3
- ( p e r i c h o n d r .)
6 0 -7 0 » — 1 1 2 — — — 1 1 — — 1 — — — — 4 3 7 6 ‘2

16 37 8 11 8 7 1 3 2 2 4 2 4 2 2 1 3 42 71
Ö sszesen :
1— 70 év L
53 13 1 4 L e 113

A táblázat szerint a legnagyobb százalékkal az 1— nyálkahártyájának duzzadása légzési nehézségeket von­

10 éves kor szerepel (22.1% ), a legkevesebb m egbetege­ h at m aga után, m ely állapot különösen gyerm ekeken szo­
d ést pedig (6.2% ) a 60— 70. év közt észleltük. k o tt fellépni, akikben a gége és légcső üre a felnőttekéhez
A hypoglottik u s elváltozások által elő idézett légzési k ép est lényegesen szű kebb. K isgyerm ekeken olyan n a gy ­
nehézségek súlyosságára nézve a tracheotom isált esetek fokú stenosis állhat elő , hogy életveszélyes fulladozás kö­
szám a n yújth at leginkább tájék oztatást. Ism ertetett 113 v etk ezh et be, m ely légcső m etszést te h e t szükségessé. A
laryngitis hypoglottica eset közül összesen 31-szer vált la ry n g itis hypoglotticában szenvedő b eteg intézetben he­
szükségessé azonnali légcső m etszés, ami az esetek 27 .4%- lyezendő el, ahol m egfelelő seg ítsé g áll rendelkezésre.
ának felel m eg. Az esetek a következő k: gum m a 7, acu t F e ln ő tte k e n c h r o n ik u s e s e tb e n m in d ig e lv é g e z te tjü k a
catarrhus 6, sklerom a 5, ism eretlen 3, strum a carcinom a W a s s e r m a n n -v iz s g á la to t. A b e te g s é g h e ly e s k ó r is m é z é s e
2, collateralis oedem a 2, tuberculosis 1, idegen test 5. Ki­ körüli korábbi sok tévedés forrása a gégetükri és szöveti
sebb gyerm eken tracheotom iát végzünk a légutak idegen­ v izsg á la t hiányában kereshető . A laryn gitis hypoglottica
testeinek eltávolítása céljából, a subglottikus nyálkahár­ név m agában véve csak t ü n e t i m egjelölés, mely m ellé az
ty a nagy duzzadékonyságára tekintettel. aetiologiának m egfelelő jelző is kiteendőC .h r o n ik u s e s e t ­
B eteganyagunkban 16 olyan e se tet találtunk, ahol a b en a z e lv á lto z á s t c s a k a le g r itk á b b a n o k ozza e g y s z e r ű
gége diffus gyulladásos foly a m a ta terjedt reá a subglot- h u r u t , legtöbbször lues, skleroma, tuberculosis van a h át­
tikus-térre. E zek az esetek a következő kép oszlottak meg: térben. E g y o l d a l i fo ly a m a t esetén rendszerint carcinom a,
l a r y n g i t i s c a t a r r h a l i s a c u t a 1 nő , p h l e g m o n e l a r y n g i s 4 vag y tuberculosis kezdő dő alakjával állunk szemben.
fi, 1 nő , l a r y n g i t i s d i p h t h e r i c a 1 nő , t u b e r c u l o s i s 5 fi, 4 A z a e tio lo g ia a la r y n g itis h y p o g lo tt ic a m in d e n ese­
nő . É letkor: 18— 59 évig. T racheotom ia 5 esetben (31.3% ), té b e n tis z tá z a n d ó , m e r t e n n e k h ijjá n c a u s a lis th e r a p ia n em
3 tuberculosis, 2 phlegmone. v e z e th e tő be.
E ddig ism ertetett eseteinkben a regio h ypoglottica m
I r o d a l o m : B a n d le r : Z e i t s c h r . f. H e i l k u n d e 12. k. — B&rg-
gyulladásos elváltozása k é t o l d a l i , t ö b b é - k e v é s b b é sym m et- g re n : Z e n t r a l b l . f . H a l s - N a s e n u . O h r e n h e i l k . 14. k ., 2 4 7 . o . —
rikus volt. Csupán a z e g y i k o l d a l r a localisálódó infiltrativ, B ó k a y : E r g e b n i s s e d . I n n e r e n M e d . u . K i n d e r h e i l k , 4 2 . k .,
vag y fekélyes elváltozások ig en ritkán lobos term észetű ­ 5 8 2 . o . -— B o sw o rth : Z e n t r a l b l . f. L a r y n g . 12. k . ------ B u ro w :
ek. B eteganyagunk tanúsága kapcsán ezek rendszerint A r c h i v f. K iin . C h i r . 1 9 . k . 22 8 . o . — C a m p io n : O . H . L X X I U .
é v f ., 5 2 . s z . — C h ia ri: M o n a t s b l. f . O h r e n h e il k . 1 8 8 1 . —
t u m o r o s elváltozások, m elyekbe az azon oldali hangszálag C ru v e ilh ie r: A r c h . f . K i i n . M ied. 37. k . — D eg u y: A r c h . I n t e m ,
(duzzanat, infiltratum ) és g ég efél (fix a tio ) is bele van d e L a r y n g . 1 9 0 4 . — D eh io : J a h r b u c h f . K i n d e r h e i l k . 2 0 . k .
vonva. M inthogy a d i f f e r e n t i a l d i a g n o s i s szem pontjából — D en ka rt-K a h ler: H a n d b . d . H a l s - N a s e n u . O h r e n h e i l k . n i .
ezek igen érték es esetek, röviden az alábbiakban gyű j­ k . — - F ried rich : A r c h . f . L a r y n g . 4 . k . — G a n g h o fn er: Z e i t ­
s c h r . f . H e ilk . 1. k . — G erhardt: D e u t s c h e A r c h . f . K iin .
töttük össze azokat; k ó r o k t a n szerint csoportosítva: M e d . 1 1 . k ., 584. o . — G ibb: L a n c e t 1 8 6 9 . — G uerscm t: R e v u e
chronikus lobos burjánzás: 1 (bal h angszálag alatt), M e d i c a l e 1829. — H a n sb e rg : A r c h . f . L a r y n g . 3 3 . k . , 7 3 1 . o.
-— K r a m e r : Z e n t r a l b l . f . H a l s - N a s e n u . O h r e n h e il k . 1 4 . k . —
tuberculosis: 2 (1 bal, 1 jobb hangszálag a la tt),
K u ttn e r : A r c h . f . L a r y n g . 5. k ., 2 7 5 . o . — ■ L é n á rt: A .z o r r -
fib roep ith eliom a: 1 (bal h angszálag a la tt), g a r a t - g é g e s y p h i l i s e 1 9 2 8 . — M a r s c h ik : Z e n t r a l b l . f . H a l s -
N a s e n u . O h re n h e ilk . 11. k . — M e y e r: M o n a ts c h r. f . O h r e n ­
carcinom a (infiltratio, v a g y ulcus: 13 (8 bal, 5 jobb),
h e i l k . 1 9 3 1 . é v f. — M e n ze l: A r c h . f . L a r y n g . 18. k ., 5 3 . o . —
összesen 17 eset; mind férfi; életkor: 7— 82 évig. M o ld en h a u er: M o n a t s c h r . f . O h r e n h e i l k . 19. é v f., 36'9 . o . —
680 ORVOSI HETILAP
M ollison: Z e n t r a l b l . f. O h r e n h e i l k . u . L a r . - R h i a . 13. k ., 6 8 4 .
o . — N a e th e r : D e u t s h e s A r c h . f . K iin . M e d . 3 7 . k ., 592. o.
— P r z e d b o r s k y : A r c h . f. L a r y n g . 1 1 . k ., 6 8 . o . ■ — S a fra n e k :
O r v o s k é p z é s 4 . k . — S e stier: A r c h . f . K iin . M e d . 3 7 . k ., 5 9 2 .
o„ — S o k o lo w s k y : A r c h . f . L a r i n g . 2. k ., 4 8 0 . o . é s 4. k .,2 4 0 .
o. — Z im m e r m a n n : M ü n c h . M e d . W o c h . 1 8 9 8 . é v f ., 29. s z .
é s Z e i t s c h r . f . O h r e n h e il k . 6 3 . k . , 9 9 . o .
A F e r e n c J ó z s e f T u d .- E g y e te m b ő r - é s n e m i k ó r t a n i k iln i k á ­
já n a k ( ig a z g a tó : P o ó r F e re n c n y . r . ta n á r ) é s k ö z e g é s z s é g ta n i
in té z té n e k ( ig a z g a tó : T o m c sik Jó z se f ny. rk . ta n á r) k ö z le ­
m énye.
Spirochaeta pallidával fertő zött nyulak
colloidfehérjéinek változása az incubatiós
idő alatt.
ír tá k : Rejtő Kálmán dr.és Gözsy Béla dr. tanársegédek.
A v érsav ó fehérjéiben tö r té n t elto ló d áso k at a lues
különböző szakaiban vizsgálva a z t ta láltu k , hogy m ár
prim aer szak b an tö rtén t v érv ételk o r a savófeh érjék ben
igen n ag y m érték ű változás lé p e tt fel az eg y es fehérje-
com ponensekben. Ez a változás annál nagyobbm érvű volt,
m inél táv o lab b esett a vérv étel idő pontja a fertő zé s ide­
jétő l, i letve a fekély m egjelenésétő l és a b ev ezett et anti-
lueses k ú ra nyom án minél kevesebb an tilu eticu m o t ka­
p o tt a beteg.
Hogy a betegség első k ü lső tü nete — a fek ély meg­
jelenése m e lle tt a kóros á lla p o t m ár a colloidfehérjék
igen súlyos eltolódásában is kivelítő dik, a r r a enged kö­
vetkeztetni, h ogy a col oid fehérjék egyensúlyi állapotában
tö rté n t váL o zás a fertő zést követő inouibatiós szak ban
m á r m e g in d u lh ato tt. íg y a savófeh érjék n ek az incubatiós
szak a la tt tö rté n ő vizsgálata felv ilág o sítást n y ú jth a t a
kórokozó h a tá s á ra a szervezetben lé tre jö tt legkorábbi el­
változásokról,
Ezen incubotiós szakban tö rtén ő vérfehérjeváltozá-
so k at sp iro ch ae ta pallidával fe rtő z ö tt n y u lak savójában
vizsgáltuk. N y u ’akon csak igen hosszas in cu b atió s idő el­
teltével fejlő d n ek ki a klinikai tü netek, céljain k elérésére;
igen m egfelelő k ísérleti állat v o lt.
Az oltáshoz oly, genitaléról kim etszett, nedvedző pa -
p u lá t h aszn áltu n k fel, m elynek in g ersav ó jáb an bő ven ta ­
lá ltu n k sp rio ch ae tát, A p a p u lá t finom an fel a p ríto ttu k és
savójával e g y ü tt steril physiologiás N aC l-oldattal eldör­
zsöltük. Az íg y n y e rt emulsióból az egyik h eréb e 0.2 ccm,
m ásikba 0.4 ccm -t fecskendeztünk. B eoltásra k e rü lt össze­
sen 28 állat, ezek közül 2 á lla t nem k ap o tt syphilist. Az
o ltá s helyén reac tio nem lé p e tt fel. A h erék b en a spiro­
ch aeta le let az első k ét h é tb e n negativ v o lt; az oltást
követő 2— 3 h é te n 2 állat kivételével a fe rtő z ö tt ny ulak-
b an a sp iro ch ae ta pallida k im u ta th a tó v á v ált. N em sokára
a nyulakon a regionális m irig y ek erő sen m egduzzadtak és
a hereburok nagym értékben m egvastagodott.
A sav ó feh érjék m e g h atáro zá sá ra u g y an az t a m eth o-
d ik á t k ö v ettü k , m int az elő bbi dolgozatu nkban.*) Azo n­
b an a négyféle telítésű am m o niu m sulfato ld at h e ly e tt 15-
féle telítésű o ld a to k at alkalm aztu n k még pedig 3 0 %os - te­
lítéstő l kezdve 5 % -ónként em elve az oldatok concentratió-
j á t egész 1 0 0 % -os telítésig. E z e n oldatok segélyével a
colloidfehérjeváltozásokat, a fe h é rje fra c tió k elto ló d ását a
legponto sabban tu d tu k követni.
A n y u la k a t 3 csoportba o szto ttu k , m ely csoportok
csu p án a v érv étel idejében különböztek egym ástól. Ugyan­
is a hosszú incubatiós szakban lehető leg m inél gyakrab­
b a n ig yekeztü nk képet nyerni a fehérje,-colloid változá­
*) O. H . 1932.
1933. 31 sz.
sokról. Mivel nagyobb m ennyiség ű v ért rövid idő közb en
nem vehettü n k el az állattól, a z é rt inkább a 3 csoportos
m egoldást v álasz to ttu k .
E zt a 3 cso p o rto t a 3 első tá b lá z a t tü n te ti fel, mgí a
4. tá b lázat az egészséges n y u la k feh érjean aly siseit mu­
ta tja .
A tá b lá z a tb a n a fekete oszlopok az egyes fra c tió k kö­
z ö tt kivált és m é rt feh érjem en nyiségek et tü n te tik fel m g -
ban. A vérsavóból az összes fe h é rje m ár 70% -os te 'ítésű
am m onium sulfat old attal leválasztható , az é rt a tá b lázat
a 30—-70% k ö z ö tt kapott fehérjem ennyiségeket tü n teti
fel.
Az oszlopok fe le tt levő szám ok közül a legfelső az
összfehérjét, a 30— 45% k ö zö tt kiváló fehérjem ennyiség
a globulint, a 45— 70% -os te líté s közötti az album int
a d ja meg. Ú gy a globulint, m in t az album int m ég két
fra c tió ra b o n to ttu k , mely 4 fra c tió t tü n teti fel a 4 alsó
szám. Ez a 4 fra c tio a 35% -os te ítésnél kiváló D fractio,
v ag y labil globulin, a 35—4 5 % -o s telítés k ö zö tt kiváló
C fractio, vagy stab il globulin, a 45—60%-os te lítés kö­
z ö tt kiváló B fra c tio , vagy labil album in és a 60— 100%-os
telítés között k iváló A fractio, v a g y stabil album in.
A v izsg álato t fractió n k én t 0.25 ccm savóban végeztük,
úgy, hogy egyszeri vérvételkor 14— 15 ccm v é rt vettü n k
el az állattól.
I. 5a&íáza£.
Vf s . f a rtó s o ít o if n í.
Az első v érvétel, mely m ég a fertő zés elő tt tö rtén , t
u g y an azt a fe h érjek ép et m u ta tja , m in t az egészséges co n -
tro ll állat (1. IV. táblázat).. A feh érjek ép csupán annyi­
b a n különbözik az emberétő l, h o g y az album in oldalon na­
gyobb féhérjem ennyiségek halm ozó dtak fej és íg y az albu­
m in-globulin viszony (A :G q u o tien s) m endig a 2.00 fö­
lö tt van. A m ásodik vérvétel a fertő zés u tán k é t h étre tö r­
té n t, midő n a fehérjeképben m á r jelentő s változás llt á be.
A változás a d u rv áb b disp ersitású fehérjerészek m ennyi­
ségének m egnövekedésében n y ilvánul meg. Legnagyobb
m é rték ű az eltolódás a legfinom abb eloszlásban levőalbu-
m infractióban, m ely fehérjetöm egének csaknem felé t el­
v eszti és ezek a fehérjem ennyiségek nagyobb részben a
B. és C. fra c tió k b a tevő dnek á t, ső t a 14-es szám úálla­
to n elju t a leg d u rv áb b d isp ersitásb an levő D fractió ig
is, m elyet a fibrinoglobulinnak tekin th etü n k .
Az első k é t vérv étel analysiseinek eredm énye teljese n
fed i az elő ző tá b lá z a t állatain ta lá lt eredm ényt. Ah a r­
m adik vérvétel, m ely a fertő zést követő 90-ik n ap o ntö r­
té n t, a fehérjekép te ljes elto ló d ását m u tatja. Az eltolódás
i t t is a d isp ersitás diurvulásában nyilvánul meg, am ennyi­
ben az egészséges állaton az összfeh érjének több m int
6 0 % -át kitevő fin o m e1oszlásban levő album in fe h je é r­
m ennyisége igen n ag y m értékben m egfogytak, ezzel szem­
ben a globulin oldal és az album in rész keyésbbé finom
eloszlásban lévő feh érjéi szap o ro d tak fel. A v álto zá s itt
is a dispersitás-durvulásban jelentkezik, de m á r k ifeje­
ze tte n úgy a C, m in t a D fractiókiban is. K ülönösen súlyos
1933. 31 sz.
a v álto zás a 21. szám ú állaton, ami ig e n p reg n án san ju t
kifejezésre az A :G quotiens 1.00-ra süllyedésében és a D
fracitio több m int 5 0 % -o s növekedésében, b á r az A és B
fra c tió k b a n szereplő fehérjem ennyiségek teljes felcs eré­
lő dése és a C rész felduzzadása is súlyos v álto zásra utal.
Az ö sszfeh érjetartalo m m indkét fe rtő z ö tt állaton m eg nö­ batiós id e je a la tt a savófehérjékben m élyreható v álto zás
vekedett.
I. Sxí&fázaf.
M int az eddigi analysisekbő l k itű n ik , m ár a m ásodik cserélő désében (B ) és az ö sszfehérje növekedésében
h éten jelentő s változás á llo tt be a colloidfehérjék elosz­
lásáb an és igen erő s eltolódás m u tatk o zik a 90. n ap körül
tö rté n t vérvételek alkalm ával. H ogy a 14. és 90. n ap kö­
zö tt m ilyen változás tö rté n t a feh érjetü k ö rb en , annak
m e g állap ítására szolgált a 3. csoport, m elyben a m ásodik
v érvétel a fertő zéstő l szám íto tt 44. n ap o n tö rtén t.
1. 3at£ázaí.
19 s z . t& x ió zo ü á ű a í .
M.« 1.1?.
i. i.
Az an alysis eredm énye a m ásodik vérvételk or szin­
tén erő s dispersitas d u rv u lásra m u ta t, mely h a nem is éri
e,l, de igen m egközelíti azt a súlyos válto zást, m ely et a
90. n ap körül tö rté n t vérvételek an alysisei m u ta tn a k . A
k e ttő k ö zött a különbség az, hogy i t t a D fra c tio ehér-
f I r t a : Rötth András dr. eg y et, m ag án tan ár.
ív. Ja&íózaf.
*15*. e g e sZ iA y e s állat,
x .S . xii. 15. i.i? .
I. I. D.
jéi m ég nem szenvednek változást,, annál k ifejezettebb és
nagyfokú a C ég B fractió k b an a feh érjetö m eg ek felhal­
m ozódása. Az A fractióból a feh érjetö m eg ek áttevő dés ét
azonban m ár ép pen olyan nagym értékben m egtaláljuk,
m in t a 90. napról szárm azó analysisekben.
ORVOSI HETILAP 681
Az i t t szereplő c o n tro ll állatok a 2, illetve 3 eg y­
m ásu tán következő vérv ételk o r n a g y já b a n ug y an azt a
feh érjek ép et m u tatják .
Összefoglalds. A nyúlsyphilis h o sszan elhúzódó in c u -
tö rtén ik . A változás a fehérjecolloidok egyensúlyi állap o ­
tán ak m egbom lásában nyilvánul m eg, am ennyiben a fi­
nom eloszlásban levő feh érjék m ennyisége az incubatiós
idő a la tt m indegyre fo g y és a durvább eloszlásban e­l
vő ké m indjobban növekedik. A v álto zás m ár a fertő zs­é
tő l sz á m íto tt két h é t m úlva jelentkezik, akkor, m idő n
sp iro ch aeta pallidát sik e rü l a fe rtő z ö tt állatban kim u ­
ta tn i. A colloidfehérjék d isp ersitas-d u rv u lása mind k ife je ­
zettebb le tt és m idő n a regionális m irig y ek ta p in tha tó a n
m egduzzadtak és a h ereb u ro k igen jelentékenyen m egnö­
v ekedett, akkor a fehérjeképiben is igen n ag y m érték ű
elto ló d ást találunk. E z az elto ló dás a globulin oldal
fehérjerészeinek növekedésében, az album in oldalon a
finom eloszlású sta b ila b b fehérjerészeknek (A) a la b i-
labb, kevésibbé fin om disp ersitásb an levő kkel teljes k i-
n y iv á n u lt meg.
A feh érjek ép ben ta lá lt súlyos eltolódások igen nagy
h aso n ló ság o t m u ta tn a k az emberi luesben az affectio
p rim a ria szakban v é g z e tt analysisek eredm ényével , úgy,
hogy jo g g al m o n d h atju k , hogy az em beren és ny u lo n az
affectio p rim ariáb an a fehérjeképben észlelt eltolódások
egym ással m egegyeznek és joggal tételezh etjü k fel, hogy
az em beren is a vérfehérjecolloidokban az egyensúlyi
állap o t felbom lása m á r az első in cu b atió s idő a la tt
— m i­
dő n a spirochaeták nagyobb m érték b en kezdik elárasztan i
a szervezetet — m egkezdő dik és te tő p o n tjá t éri elkkor, a
m idő n a fekély m egjelenik, illetve a klinikai tü n eet k k i­
fejlő dnek.
A b u d a p e s ti m . k i r . á lla m i s z e m k ó r h á z k ö z le m é n y e .
( I g a z g a tó : if j. I m r e Jó z s e f e g y e t. n y . r. ta n á r ) .
A szem héjszéli verruca jelentő sége
bizonyos kötő hártya é s szaruhártya-
gyulladások aetiologiájában.
Az egyszerű h u ru to s k ö tő h árty ag y u llad áso k nagy
c so p o rtjá t igen különböző aetio lo giáju betegségek alk o t­
já k . N em ritk án a legszorgosabb vizsg álat sem tu d ja az
ok o t tisztázni. U gyanez áll a felü letes szaru h árty ag y u l-
la d á so k ra is. Az alábbiakban ö t e s e t alap ján az em líte tt
betegségeknek egy eddig nem is m e rt aetio lo g iájára a k a ­
ru n k rám utatn i.
1. T. I. 31 é v e s . É v e k e l ő t t h a e m o p t o e , m o s t i s s u b f e b r i -
lis . R ö n t g e n d u z z a d t , e l á g a z ó h i l u s o k a t é s f á t y o l o s c s ú c s o ­
k a t m u ta t. 2 és % h ó n a p ó ta jo b b s z e m e g y u lla d t, id ő n k é n t
e rő s e b b f á jd a lm a k k a l és fé n y k e rü lé s s e l. E z ü s tn itr áta l, k a -
l o m e l l e l , a t r o p i n n a l k e z e l t é k . J e le n á lla p o t: J o b b s z e m e r ő s e n
f é n y k e r ü l ö , f á j , s z ú r . C o r n e a k ö z e p e f e l e t t k b . 3 Yz m m á t ­
m é r ő jű te r ü le te n a h á m k is s é b o r z o lt. B u l b a r i s k ö thöá r t y a
b e l ö v e l t . A f e l s ő s z e m h é j s z é lé n a p i l l a s z ö r ö k k ö z öt t n é h á n y
m m - r e a k ö n n y p o n ttó l k b . 2 é s % m m h o ssz ú , k e s k e n y , fin o ­
m a n le b e n y e z e tt v e r r u c a v u lg a r is . T h era p ia : n o v i f o r m k e ­
n ő c s , b e ls ő le g c a l c i u m c h l o r a t u m . K é t n a p a l a t tg y ó g y u lá s .
1930. V III. 3 1 -é n é jje l n a g y f á jd a lo m r a é b re d t. I g e n n a g y
f é n y k e r ü lé s , k ö n n y e z é s . E rő s e n b o r z o lt s z a r u h á r ty a . X -n é l
k i s s z é l i b e s z ü r ö d é s . T h e r a p i a n o v i f o r m k e n ő c s . I X . 1 -é n
ó r i á s i f á j d a l o m , h á m n a g y r é s z e l e l ö k ö d ö t t . T h e r a p i a d lo n i n
k e n ö c s ö s k ö té s . I X . 2 - á n a s z a r u h á r t y a b e h á m o s o d o t t , f i n o m
k o r o n g a l a k ú b o r u s s á g , a m i n e h á n y n a p a l a t t e l m ú l i k . IX .
1 8 - á n a b la tio v e r r u c a e . A z ó ta n e m v o lt s e m m i b a j a a s z e ­
m é v e l . U to ls ó e l l e n ő r z é s 1932 . j u n i u s h ó 1 5 -é n .
682 ORVOSI HETILAP 1933. 31. sz.

2. T . J .-n é, 38 é v e s . T e l e a n g i e k t a s i á s a r c b ő r . J o b b s z e m e te tte l k e ra titis phly ctaenocára gyanakodtunk, esetleg h e r­

g y e r m e k k o r á b a n s é r ü lt, e n u c le á ltá k B a ls z e m g y u lla d á s a h á ­ peses fertő zés sem látszo tt k iz ártn ak . Csak a pillasző rök
r o m h ó n a p e l ő t t k e z d ő d ö t t . T ö b b h e l y e n k e z e l t é k . Ihct h y o l ­
z in k , n o v i f o r m , d io n i n é s a r g o l a v a l k e n ő c . ö t k a p o t ;t á l l a p o t a
között rejtő ző szemölcs felfedezése, illetve en nekeltávo­
v a l a m i t j a v u l t , d e e g y h ó n a p e l ő t t i s m é t v ö r ö s é s áf j d a l m a s lítása u tá n b e á llo tt végleges gyógyulás és m o st m ár h á ­
l e t t a s z e m e , a z ó ta á lla p o ta , k e z e lé s m e lle tt á lla n d ó a n r o m ­ rom évi recidivam en tesség e rő s íte tt meg ab b an a felte­
li k . J e le n á lla p o t: B a l s z e m f á j , f é n y k e r ü l ö é s k ö n n y e z .k . A vésben, hogy a molluscumhoz hasonlóan a v e rru c a is meg-
s z a r u h á r t y a te m p o ra lis ré s z é n k é t, k is s é k ie m e lk e d ő k is
b etegítheti a szem et. A m ásodik esetben a lim bus közelé­
g o m b a s t ü f e j n y i b e s z ü r ő d é s . I g e n d ú s , v a s k o s e r e z ö d és f ő l e g
f e l ü l r ő l l e f e l é a s z a r u h á r t y a f e l s ő e g y h a r m a d á n . Fnet a s z a ­ ben k eletk ez ett gom bostüfejnyi kieme kedő beszű rő - dé
r u h á r t y a s z é lé tő l k b . 2 m m -re n é h á n y g o m b o s tü fe jn y i b s - sek, az erő s erezödés és az in filtratu m o k e lő tt hal adó
s ü p p e d t te r ü le t, b e sz ü rö d é se k n y o m a . A p u p illa e lő t m é rs é ­ borusság do m in álták a k ép et. Ú gy a ro saceás arcbő r,
k e l t e n b o r ú s , s z u r k á l t f e l s z í n ü a s z a r u h á r t y a . P ú p .11a a t r o ­ m in t a szem észeti kórkép a la p já n k e ra titis rosacea lá t­
p i n r a k ö z é p tá g , h á ts ó le n ö v é s n in c s e n . V : 2 m . o. u . A z a ls ó
s z e m h é js z é le n a p illa s z ö r ö k k ö z ö tt a k ö z é p s ő é s k ü sl ő h a r ­
szo tt valószínű nek. Azonban az elő ző leg hónapokigolyf ­
m a d h a t á r á n e g y e n e tle n fe ls z ín ü f e ip á ilo tt k ö le s n y i v e n u c a ta to tt specifikus therapia (ieh th y o l kenő cs) te lje s cső dje
v u lg a r is . 1932. I I I . 2 0 -á n a b la tio v e i ru c á é . T h e r a p ia : Ic h th y o l és a verruca k iirtá s a u tá ni p ro m p t gyógyulás alapján az
é s n o v i f o r m k e n ő c s . I I I . 2 1 -é n s z e m h a l v á n y a b b , s u bj e c t i v t ü ­ aetiologiát a verru cáb an k e lle tt keresni. A h arm ad ik b e­
n e te k lé n y e g e s e n ja v u lta k . I I I . 2 2 -é n B u lb a ris k ö tö h á r ty a m á r
te g e t a lim bussal párhuzam osan futó kb. 2— 3 mm. szé­
c s a k r ó z s a s z í n ű . S z a r u h á r t y a b e s z ü r ö d é s e k v á l t o z a t al n o k . I I I .
24. B e s z ü r ö d é s e k s z é te s ö b e n . V : 5 /3 0 . I I I . 30. A lig iz g a t o tt les, erő sen in filtrá lt alapú, a szaru h árty a % kerületére
sz e m , b e s z ü r ö d é s e k h e ly é n fin o m h o m á ly é s k is f o k ú e g y e n e t­ terjedő fekéllyel láttu k elő ször, te h á t egy m á r meg lehe­
le n s é g . V : 5 /1 5 . tő sen elő reh alad t betegrégben. Valószínű , h o g y ez fe­ a
3 . B . J .-n é , 8 0 é v e s . Ö t h é t ó t a f o k o z ó d ó g y u l l a d á s a b a l ­ kély is különálló beszű rő désekbő l folyt össze, alak u lt ki.
s z e m e n , a z e l ő t t n e m v o l t s z e m b a j a . Jele n á .la p o t: B a ls z e m : A betegnek m a g a s kora feltétlen ü l szerepet já ts z o tt a b ­
É lé n k e n b e lö v e lt k ö tö h á r ty á k , m é r s é k e .t v á .a d é k , s z a r u h á r ­
ban , hogy a beszürő dés a sz a ru h á rty a m élyebb rétegei­
t y a s z é l é n I X — V - i g 2— 3 m m s z é l e s s é g ű , e r ő s e n i n f irl át l t
f e k é l y . A b e s z ü r ő d é s l e g e r ő s e b b f e l ü l é s a l u l - k i v ü. l A f e k é l y
be is terjedt. A három b e te g szarufaártya elváltozása
és a lim b u s k ö z ö tt k b . 1 m m -n y i b o iu s te r ü le t, u g y a n c s a k m eglehető sen eltérő , de bizonyos fokozat k ap cso ljaő ket
b o rú s, d e á ttü n ő a s z a r u h á r ty a tö b b i ré sz e is . F e k ély b ő l össze.
s ta p h y lo c o c c u s a lb u s te n y é s z ik . L á t á s é l e s s é g e : 2 m . o. u .
J o b b s z e m é p . T h e r a p i a : D io n in k e n ő c s , i c h t h y o l - z i n k k e n ő c s ,
Az öt b eteg en észlelt elváltozás egyezik abban, hogy
c o l l a r g o l k e n ő c s , a t r o p i n , m e l e g b o r o g a t á s . I I I . 2 5. A f e k é l y 1. a szem betegség egyoldali; 2. a felületes ré te g ek re te r­
b e s z ü r ö d é s e m é l y e b b r e t e r j e d , l i m b u s f e l ő l f e l ü l e t es e r e z ő - jedő , te h á t valószínű leg exogen a betegség; 3. a be teg ol­
d é s . I I I . 2 6 . A z a ls ó s z e m h é j p i l l a s z ö r e i k ö z ü l e g y n a g y , a dalon szem héjszéli verruca v u lg a ris áll fen n; 4. a verruca
fe ls ő s z e m h é j p T l a s z ö r ö k k ö z ö t t ü l ő k é t k i s v e r r u c av u l g á ­ eltávolítása u tá n a betegség néh án y nap a la tt spontan
r i s t t á v o l í t u n k e l. F e l s z í n ü k f e l l a z u l t é s h a s a d o z o t t . I I I . 29.
I n f i l t r a t u m n e m t e r j e d . IV . 2. A s z a r u h á r t y a k ö r ö s k ö r ü l e r e - gyógyult, kivéve az ötödik b eteg et, aki a v e rru c a eltá­
z ö d ik . I V . 4 . A s z a r u h á r t y a b e s z ü r ö d é s e a l i m b u s f e l ö l t i s z ­ volításába nem eg yezett bele, de állapota m egfigyelésünk
tu lt, s z e m lé n y e g e s e n h a lv á n y a b b . IV . 8 . F e k é ly te lje s e n f e l­ a la tt nem is ja v u lt. Ezekbő l a tényekbő l a r r a követ kez­
tis z tu lt. IV . 14. F e k é ly b e h á m o s o d o tt, to v á b b i s ím a gyó­ te th etü n k , hogy a szemhéjszéli verruca és a szembaj kö­
g y u lá s .
zött ezekben az esetekben okozati összefüggés áll fenn,
4 . 8. 8. 13 éves. F é l é v ó t a j o b b s z e m e m i n d i g k i s s é p i r o ­ nagy valószínű séggel a verruca vulgaris filtrálható vírusa
s a b b é s v á la d é k o s . C s e p p e k e t k a p o tt , d e á ll a p o ta n e m ja v u lt. útján.
J o b b k e z e f e jé n 3 % X 3 m m la p o s s z e m ö lc s . J e le n á l.apot:
J o b b s z e m e n a fe ls ő s z e m h é j k ö z e p é t ő l k i s s é t e m p o r ai sl a n a A verruca v u lg a ris elő fo rdulása a szem héjszélen nem
p i l l a s z ö r ö k k ö z ö t t k b . 2yz m m h o s s z ú , a v é g é n k i s s é h a s a d o ­ nagyon ritk a. L egg y ak rab b an az u jjak h a jlító felszínén
z o t t v e r r u c a v u l g a r i s f o g l a l h e l y e t . J o b b s z e m v é r b ö , k is s é és a tenyéren, továbbá a tö rzsö n , szem héjakon, hajas
v a s ta g , d e s im a fe ls z ín ü s z e m h é ji k ö tö h á r ty á k . M in im á li s
b e l ö v e l t s é g a b u l b a r i s k ö t ő h á r t y á n . K e v é s v á l a d é k a b e ls ő
fejbő rön, talp o n fo rd u l elő(Darier). A k ö ztu d at m á r régi
z u g b a n . V á la d é k b a n s ta p h y lo c o c c u s a lb u s . B a ls z e m é p . idő k óta fertő ző n ek ta rto tta , de co n tag io sitását Jadas­
S z e m h é js z é li verru c a le m e tszé se . H á r o m h é t m ú lv a : sohn és Variot (1893), Ciuffo (1906) pedig a vírusnak
P a n a s z a n in c s , k ö tö h á r ty a h a lv á n y , v é k o n y , m i n t a b a lo l­ filtrá lh a tó s á g á t bizon y íto tták be. L appangási ideje
d a lo n . 1— 3—5 hónap. Lipschütz a szem ölcsöt fedő h ám tüskés
5. K . F .-n é , 4 4 é v e s . E g y h ó n a p ó t a k ö n n y e z i k é s v á l a ­ réte gének felső részében, még inkább a szaru réteg b en
dékos a b a ls z e m e . S z e m h é ji k ö tő h á r ty á k m é rs é k e lte n ta lá lt in tra n u c le a ris záradékokat, melyek ezen beteg­
v é rb ö v e k é s d u z z a d ta k , fe ls z ín ü k s im a . T á p ta la jo n k ö tö h á r ­
t y a v á la d é k b ó l s ta p h y lo c o c c u s a lb u s , x e r o s is , 23 é v e lő tt és
ség re jellemző ek. E zen az alap o n a verruca v u lg á rist a
k é t é v e lő t t v o lt s z e m ö lc s e a b a l f e ls ő s z e m h é j o n .E g y é v b ő r záradékbetegségeihez sorolja. A záradékbetegsége k
e l ő t t s z e m ö l c s ö k a z u j j o n . B a l f e l s ő s z e m h é j s z é l e na k ö z é p e n a záradék elhelyezkedése szerin t három c so p o rtra oszla­
n a g y , a r á n y l a g s z é l e s a l a p ú v e r r u c a v u l g a r i s . J o b b s z e m ép . nak. I. Cytooikon, vagyis a zára d ék pro to plasm ában fog­
K é t h é tig k e z e ljü k a k ö tő h á r ty á t a d s tr in g e n s e k k e l, á lla p o ta
n e m j a v u l t . A s z e m ö lc s e l t á v o l í t á s á t n e m e n g e d i.
lal helyet. Id e ta rto z ik a m olluscum contagiosum és pl. a
k ö tő h á rty a zára d ék ble nnorrhoeája, II. K aryooikon, a
Ezen ö t b eteg közül kettő n ek (4. és 5.) 1— 6 hónap zára d ék m agban ül, ez a v erru ca vulgaris és a herpes
ó ta fennálló egyoldali k ö tő h árty ag y u llad ása van . A gyul­ febrilis, csoportja, m . Cytokaryooikon, zárad ék a m ag­
ladás nem jellegzetes, a szemhéji k ö tő h á rty a k issé vérbő b a n és a proto plasm ában is elő fordul, ide sorozható a
és duzzadt, v áladék kevés, a k ö tő h á rty a z sá k rendes v ario la. A zárad ék festő dése s z e rin t m indegyik csopo rtnak
sap ro p h y táin ak jelenlétével. Az eg yik betegen a v erru ­ b asophil és acidophil alcsoportja van . Lipschütz szerint
ca eltáv o lítása u tá n a gyulladás néh án y nap a la tt meg­ a v erru ca v u lg aris záradékja b aso p h il festő désű k yooi­ar
szű nt, a m ásik beteg (5) k é t h eti kezelés u tá n sem ja ­ kon. E z G ram -negativ nehány /x-nyi kerek v ag y ovális
vult, a v e rru c a eltávolításába nem eg yezett bele. kép let, a sejtnek reactió s term éke a vírusra.
Feltehető -e e rrő l a vírusról, h o g y a sz a ru h á rty á ra
A m ásik h áro m betegen egym ástól eltérő szaruhár-
és a k ö tő h á rty á ra pathogen? Bizonyos, hogy k ö tő h áyrta i
ty ag y u llad á s á llt fenn. Az első n a h irtelen fellépő, a sza­
s szaru h árty ai v e rru c a nem ism e retes s csak a carunculán
ru h á rty á n a k inkább csak a h á m já ra szorítkozó elválto­
ír tá k le. A sz á jn y á lk a h á rty á n azonban elő fordul. Csa k­
zás, erő s b o rzo ltság a dom inált, ez a m i m egfigyelésü nk h o g y a fe n te m líte tt eseteinkben nem is verru caszerű
a la tt k étszer ism étlő dött. Utolsó alkalom m al kis széli be- k ó rképrő l van szó. A k ö tő h á rty a és sz a ru h á rty a hám ­
szű rő dést is észleltünk. E rezödés nem lép ett fel. Atu- sejtjein ek egészen m á s reactioképességük van, m in t a bő r
berculotikus anam nesisre és g yakori ism étlő désre tek in ­ hám sejtjein ek és a z é rt term észetesen a klinikai kép is el­
1933. 31. sz. ORVOSI HETILAP 683

térő a bő rön létrejövő tü n etektő l. É rdekes, hogyb őa r lésére fejlő dik a felületes beszű rő dés, m ajd ennek szét­
záradékbetegségeit okozó vírusok többsége szem betegsé­ esésébő l a fekély.
g et is tu d okozni és té n y leg az ezek á lta l létrehozott Összefoglalás. Szem héjszéli verruca v u lg a ris k ét be­
szem bajok is eltérnek a bő rön keletkező tü netek tő l. tegen id ü lt k ö tő h á rty ag y u llad ással, három beteg en zs aru-
A b ő r záradékbetegségei: m olluscum contagiosum , h á rty a g y u lla d ással já r t e g y ü tt. A betegség csak a v er­
condyloma acum inatum , v erru ca vulgaris, paravaccina, ruca oldalára szo rítkozo tt, a szem felületes réteg eire te r­
variola, v ario la vaccina, Samoa himlő , alastrim , herpes- je d t és a v e rru c a eltávolítása u tá n néhány n ap a la tt m eg­
csoport (Lipschütz). E zek közül a herpes, variola, v a ­ gyógyult. E g y betegen a v e rru c á t nem tá v o líto ttu k el. I t t
riola vaccina által ok ozott szem betegségek jól ism ertek a betegség m egfigyelésünk a la tt v álto zatlanul fennállott.
és további tá rg y a lá s t nem igényelnek. Valószínű , h o g y a b etegséget a v errucáról a k ö tő h ty á ra ­
E ltek in tv e a condylom a acum inatum tól, m elynek a zsákba ju tó filtrá lh a tó ru c le o tro p virus okozza. E beteg-
verruca vu lg árissal aetio lo giai azonossága valószínű , a ság a n a ló g iá já t ta lálju k a b ő r többi záradékbetegség ei­
bő r záradék betegségei közül a m olluscum contagiosum ben, melyek közül a szem héjszéli molluscum contagio­
haso n lít leginkább a verrucához. M indketten a bryocy- sum, továbbá a herpes feb rilis, variola, v ario la vaccina,
tosisok csoportjába ta rto z n a k , vagyis oly betegségekhez, ugyancsak patogenek a k ö tő h á rty á ra , illetve, szarühá r-
m elyekben a filtrá lh a tó v iru s h a tá sá ra a sejtek d a g a n a t­ ty ára.
szerű p r o lif e r a te ja következik be(Bosk, Báló). A szem héj­
széli m olluscum co ntagio sum jelentő ségére conjunctivitis A P á z m á n y P é t e r T u d . - e g y e t e m e lm e - é s i d e g k ó r t a n i k l i n i k á ­
elő idézésében Mütze, Elschnig, Gifford, Cavara stb. h ív ­ já n a k k ö z le m é n y e ( ig a z g a tó : S c h a ff e r K á r o ly n y . r . t a n á r ) .
tá k fel a figyelm et. H asonló esetet m u ta tta m be a M a­
g y ar S zem orvostársaságban 1931-ben. R endszerint e g y et­
len m olluscum csomó ül a szem héjszélen és u g yanekkor Vércsoportconstellatio és malariakezelés.
ezen a szemen trachom aszerű , számos folliculussal, ső t í r t á k : S o m o g y i I s tv á n d r. é s A n g y a l L a jo s dr.
m érsékelt p apillaris tú ltengésekkel já ró conjunctivitis f e j­
lő dik, am i csak a m olluscum csomó eltávolítása u tá n 1931-ben az A rchiv f ü r P sy ch iatrie 95. kötetében be­
szű nik m eg. Cavara a k ö tő h á rty á ra csep eg tetett m ollus­ szám oltunk azokról az eredm ényekrő l, am ely eket 1000el­
cum péppel nem volt képes a beteg ség et elő idézni. Háro m mebeteg v ércso p o rt v iz sg á la ta kapcsán ny ertü n k . Rövi­
órán á t az alsó á th a jlá sb a helyezett molluscum csomó den é rin te ttü k ak kor azt a k érd ést is, hogy az oltási m a­
nálam c sak kisfokú k ö rü lírt vérbő ség et okozott az alsó laria lefolyása é3 a v ércso p o rt ho v átarto zó ság a közö tt
áth ajtásb an . Valószínű , hogy új és új virustö m egnek kell van-e valam ilyen összefüggés. V izsgálataink ak k o r e kér­
a k ö tő h árty azsák b a ju tn i, különben a k ö tő h á rty a fo y a­l dést illető ’eg mindössze csak 32 m aláriával k ezeltp araly ­
m at m eggyógyul. A leváló hám sejtek iz g a tó h a tá sa v ag y sis esetre v o n atk o ztak s m á r ak k o r han gsúlyoztuk, hogy
a szem héjszélrő l kiváltódó reflex — ahogy a z t régebb en ilyen kevés szám ú eset k ap csán a felv etett k érdésekre vo­
Elschnig gondolta — nem elég a trach o m aszerű kórkép natkozóan h a tá ro z o tt v á la sz t nem lehet adni, hanem a fo-
k ialak u lására. Szem héjszéli jégárpa, v ag y carcinom a nem ly a m a tb a te tt további ezirán y ú vizsgálataink lesznek h i­
okoz ilyen kórképet. vatva a rra , hogy a szóba jö hető kérdésekre végleges v á­
A fentiekbő l k itű n ik , hogy a bő r legfontosabb z á ra ­ laszt ad jan ak .
dékbetegségeinek v íru sai a k ö tő h á rty ára, részben a sza­ A p araly sis gyógykezelésében a m a'ariakezelés m a
ru h á rty á ra is pathogen ek . m ár á ltalá n o s alkalm azást n yert, ső t m o ndhatjuk, hog y
E g y es vírusok k ö tő h árty a-, illetve szaru h árty a-p a- csaknem eg yed uralm i jo g ra te tt szert. E n n ek következté­
th o g e n itása azonban nag yon különböző . Első helyen llá ben érth ető , hogy az o ltási m alaria egyes jelenségei, am e­
a herpes vírusa, m ajd következik a v ario la, v ario 'a vacci­ lyek a m a la ria plasm odium biológiájának a m egváltozá­
na, m ollurcum és végül a verrucá-é. A sorozat úgylátszik sára u ta ln a k , fokozott érdeklő désünkre ta rta n a k szám ot.
a lap p an g ási idő tő l függ. Heppes febrilissel o lto ttnyúl E zeket a jelenségeket szükségtelen részletesen ism e rtet­
sz a ru h á ríy á já n a k h ám sejtjeib en m á r 7 órával az o ltás nünk, hiszen általán o san ism ertek, csak m egem lítjük,
u tá n k im u tath ató a m agon belüli sejtzárad ék . De nag yon hogy az anopheles m a laria jellemző tu lajd o n ság ai azátol-
fogékony a sz a ru h á rty a a variola és vario la vaccina v í­ tá si m a’a riá b a n elm osódhatnak. íg y pl. g y a k ra n lá th a t­
ru sáv al szemben is. N yúlcornea 48 óráv al az oltás u tá n juk, hogy a te rtian á v al o lto tt egyénen a lázroham ok
m ár ty p ik u s elv álto zást m u tat. A v erru ca v ulg aris és quotidiana ty p u st m u ta tn a k , m áskor a roham ok egészen
m olluscum lappangási ideje a bő rön több hét, esetleg h ó ­ szabálytalanul elő bbre v ag y hátráb b helyező dnek, m nek i
nap. N yilvánvaló, hogy a k ö tő h á rty áb an ennyi ideig nem következtében 28— 32— 36 stb. órás lázty pusok jönnek
szaporodhatik n y u g o d tan a virus. A k ö tő h á rty á t nem létre. N em egyszer a kezelés a la tt ugyanazon az egyé­
védi szaruréteg, a s e jte k összefüggése lazább, a nedvke­ nen lá th a tó a láztypus m egváltozása. E lő fo rd u l az s,i hogy
rin gés élénkebb, a pislogás fo ly tán a m eg tám ad t h á m ­ egyidő be,n, ugyanazzal a törzzsel, azonos körülm énye k
sejtek könnyen leválnak, az adenoid ré te g nem csak védő m ellett o lto tt két egyénen az oltási m alaria m ás incuba-
felü letet jelen t a befelé ta rtó vírusok ellen, hanem innen tiós idő t, m ás lázty p u st m u tat. Elég g y a k ra n észleljük a
in d u lh at a tám ad ás a h ám sejtek közé ju to tt kórokozó kezelés k ap csán a sp o n tan láztalanodásokat, am ikor is
ellem is. T eh át a hám sejtek b e ju to tt, hosszú lappangási bizonyos szám ú lázroham u tá n a további roham ok spon­
idő vel biró, lassan szaporodó v íru s t a rán y lag könnye n, tán kim aradnak.
enyhe reactióval küszöböli ki a k ö tő h á rty a. Ezzel ma­ E zek a jelenségek nem egy bizonyos m alaria tö rz s­
g y arázh ató az a rá n y la g enyhe gyulladásos tü n e tek m ol­ nek az állandó tu lajd o n ság ai, így pl. nem m a g y a rá z h a t­
luscum és verruca esetén. E nnek a védekezésnek a szüksé­ ju k okát a plasm odium v iru len tiáján ak a csökkenésével
gessége azonban állandóan ism étlő dik, ahányszor a vi­ sem, m inth o g y g y ak ran lá th a tju k , hogy az egészen gyen­
ru s bekerül a kötő h árty azsák b a. A v erru ca eltáv o lítása gének m utatk ozó tö rzs v iru len tiája egy már ik beteg re á t ­
u tá n az új virus-töm egek elm aradnak, te h á t a klinikai oltva h irte le n fellángol, ső t E. Blumnak sik erü lt egy a l­
tü n etek rövidesen m egszű nnek. A sz a ru h á rty á n pedig kalom m al 3, m ás alkalom m al 8 nappal a lázroham ok
úgy képzelhető el a folyam at, hogy a h ám sejteket, az ok­ spontán kim arad ása u tá n a m aláriá nak egy m ás egyénre
nak egy cso p o rtját tá m a d ja meg a viru s. Ezek kiküszöbö­ tö rté n t sik eres áto ltása.
684
F en ti észleletekbő l nyilvánvaló, bogy az o ltási m ala­
ria lezajlásán ak m ikéntjében a döntő szerepet nem aplas-
m odium , hanem az o lto tt egyén szervezetének s a já to s sá ­
gai já tszák . Ilyenek pl., hogy az o lto tt egyén esett-e m á r
á t m a laria kezelésen és mikor, m ik o r k a p ta az Utolsó sal-
v a rsa n k ú rá já t stb. Ezeken az exogen tényező kön kívü l
azonban k étségtelen szerepet já ts z a n a k az o lto tt egyén
vérének endogen im m unbiológiai tu lajd o n ság ai is, íg y a
vércsoportoknak m in t bizonyos iso ag g lu tin in és a g g lu ti­
nogen anyagok rep resen tan sa in ak is szerepük le h et az
oltási m alaria lezajlásán ak a m ikén tjéb en . Éppen ennek
a tisz tá z á sa jelen vizsgálataink célja. M egállapítottuk
100 m aláriáv al k e z e lt p araly sis esetb en az o lto tt egyén
v é rc so p o rtjá t az o ltá s elő tt és a kezelés u tá n, a vé rt adó
b eteg v ércso p o rtját, figyelemmel k is é rtü k az o ltási m a­
la ria lefolyását, hogy felv ilág o sítást kaphassunk a k ö v et­
kező k érdésekre:
1. ) M eg állapítható-e valam ely összefüggés az egyes
vércsoporthoz ta rto z ó sá g és a m a la ria kezelés lefo­
ly á sa k özött?
2. ) Az o lto tt é s a vértadó eg yén csoportazonossága
v ag y csoportkülönböző sége m ennyiben befoly ásolja az
o ltási m a lá riá t?
3. ) T alálh ató -e összefüggés a b e o lto tt vérm ennyiség­
nek a vértk ap ó eg yén serum ában tö rté n ő ag g lu tin atiója,
vagy az ag g lu tin atio kim aradása és a m alaria incubatiós
ideje k özött?
4. ) A vércso p o rt co nstellatió nak az oltási m a laria
lázty p u sára, a lázroham ok lezajlásán ak m ódjára, illetve
az esetleg bekövetkező spontan lá ztalan o d ásra van-e v a­
lam ilyen befolyása?
M ielő tt s a já t v iz sg álata in k at ism ertetn ő k , a fenteb
b dás is a legkisebb. M inthogy azonban e csoportba m ind­
fe lte tt kérdések re vonatkozólag az irodalom ból a k ö v et­
kező ket kell röviden m egem lítenünk. Hecht-Eleda szerin t
a d o n a to r és a rece p to r csoportazonossága esetén az ol­
tá si m a la ria incubatiós ideje 1— 2 n ap p al rövidebb, m in t
csoportkülönböző ség esetén. Herrmann és Hlisnikowski
6— 9 cm 3 m alariás v é rre l in trav én ásán oltva csoportazo­
nosságnál 3, csoportkülönböző ség ese té n 4—5 napos ni ­
cub atió s idő t ta lá lta k s véleményük szerin t azonos v é r­
csoporto k m ellett az infectio álta lá b a n virulensebben z a j­
lik le, így pl. a lázm entes szakok m egrövidülésével a lá zro ­
ham ok gyorsabb egym ásu tán b an jelentkezn ek . Klär Char­
lotte a lázty pus és a vércsoport con stellatio k ö zö tt nem
ta lá lt összefüggést, azonban az in cubatiós idő re v on atk o ­
zólag fe n ti szerző kkel azonos ered m én y re ju to tt. B eszá­
mol to v áb b á arró l is, hogy különböző vércsoportok es eté­
ben az incubatiós idő rövidebb, h a a b e o lto tt v é r ne m
agglutinálódik, hosszabb, h a az a g g lu tin a tio bekövetke­
zik. Ponisovskaja és Miniovic legutóbbi közlem ényérő l nosság esetén az átlagos incubatiós idő lényegesen, 50
kell m ég röviden m egem lékeznünk, am elyben szerző k a órával rövidebb, m intha különböző vércso p o rtb a tartozó
d o n ato r és recepto r közt levő kedvező tlen és kedvez ő egyének k ö z ö tt tö rtén ik az áto ltás. Még feltű nő bb z aá t ­
constellatió ról beszélnek aszerint, a m in t a b ead o tt v é r a
rece p to r serum ában agglutinálódik a v a g y nem s ú g y t a ­
lá lják , hogy a lázroham ok spontan m egszű nése a vércs o­
p o rto k kedvező tlen co n stellatió ja eseté n 2— 3-szor gy a k ­
rab b an fo rd u l elő s az in trav én ás o ltásn ál, az incub atiós
idő kb. k étszer olyan hosszú, m in t kedvező vércsopo rt-
co n stellatio esetén.
E setein k b en a m a la ria oltás m indig azonos módon és
azonos körülm ények k ö zö tt tö rtén t. A v é rta d ó egyén ve­
na cu bitalisából 5 cm 3 v é rt v ettü n k a lázroham elején,
am ik or a hő m érsék let a 39° C-t m ár elé rte s ezt a vé rm eny-
n yiséget o lto ttu k á t in trav én ásán a vértk apó egyénbe.
V ércsoport m e g h atáro zá sa in k at a P h y la x ia R. T. „sero-
ty p “ s ta n d a rd savójával tárgylem ez m eth o d u ssal és h íg í­
to tt v érrel végeztük. H íg ító folyadéknak a m últban is k i­
tünő en b e v á lt 0.5% -os n atriu m citricum és 0.9% -os kony­
ORVOSI HETILAP 1933. 31. sz.
hasó o ld a to t alkalm aztu nk, hogy ilyen módon a pseudo-
ag g lu tin atio zavaró jelenségét teljesen kiz árh assu k .
M ethodikánkat eg yébként elő ző közlem ényünkben részl e­
tesen ism e rtettü k . T áb lázatain k ö sszeállításánál az egyes
vércsoporto knak szám m al megjelölése h ely ett fé lre ­
értések elkerülése v é g e tt v. Düngern és Hirschfeld a já n ­
la tá ra az illető csoportokban szereplő agglutinogen eket
jelöljük m eg a szokásos AB, A, B és O jelzésekkel, am e­
lyek a ilfoss-féle b eosztá sban sorrendben az I—IV. vércso­
porto k n ak felelnek meg.
E lső táb lázatu n k eseteink vércsoporto k szerin ti
m egoszlását, valam in t az egyes vércsoportokhoz ta r-
tozóságnak a m alaria in fectió ra irányuló h a tá s á t szemlél­
teti. Ö sszehasonlítás céljából közöljük az összes esetekbő l
n y ert á tla g érté k ek et is.
1 . tá b lá z a t
V é r­ K ú rá t S p o n ta n
c s o p o r t S z á m I n c u b a t i ó s id ő L á z t y p u s b e f e j e z t e l á z t a l a n o d á s
AB 3 76 ó r a (3 6 — 1 4 4 ) 3 8 ó r a 6 7 .0 % 3 3 .0 %
A 4 6 121 ó r a (3 6 — 4 3 2 ) 3 5 ó r a 5 2 .3 % 4 7 .7 %
B 1 9 1 34 ó r a ( 2 7 — 4 5 6 ) 3 6 ó r a 5 5 .5 % 4 4 .5 %
O 3 2 1 3 7 ó r a (4 8 — 2 6 4 ) 3 6 ó r a 5 5 .0 % 4 5 .0 %
o s s z .: 1 0 0 1 2 2 ó r a (2 7 — 4 5 6 ) 3 5 .5 ó. 5 4 .0 % 4 6 .0 %
M agyarázatk épen m egjegyezzük, hogy úgy ebben,
m int az aláb b i tá b láza tain k b a n az incubatiós idő rov atb an
fe ltü n te te tt első szám az átlag o s incubatiós idő t,a záró ­
jelbe fo g la lt számok a k é t szélső é rté k e t képviselik.
H a a táb lázatb an fe ltü n te te tt a d a to k a t nézzük, úgy
feltű nik, hogy az AB cso p o rtb a tartozó esetekben azincu­
batiós idő lényegesen rövidebb és sp o n ta n láztalano-
össze 3 b e te g tartozik, az ad atok érté k esíté sétő l le kell
te kin tenünk. A m ásik 3 csoportban az összes adatok lé­
nyegesebb e ltérést egym ástól nem m u ta tn a k , így azt kell
m ondanunk, hogy a különböző vércsop or tokhoz ta r ­
tozás sem az incubatiós idő re, sem a lá zty p u sra, sem a
m alaria lefolyására, illetve a spontan láztalan odások
százalékos arán y szám ára befolyással nem volt.
M ásodik táb lázatu n k eseteinket vércsoportazo nosság
és különböző ség szerint osztályozza.
2 . tá b lá z a t.
V é r- K ú rá t S p o n ta n
c s o p o r t S z á m I n c u b a t i ó s id ő L á z t y p u s b e f e j e z t e l á z at l a n o d á s
A zonos 3 6 9 4 ó r a (3 6 — 1 6 8 ) 3 5 ó r a 47% 53%
K ü lö n b ö z ő 6 4 1 4 4 ó r a (2 7 — 4 5 6 ) 3 6 ó r a 58% 42%
A datainkból rögtön szem betű nik, hogy csoportazo­
lagos in cu b atió s idő m egrövidülése, illetve m eghossz abbo­
dása, ha esetein k et abból a szempontból csoporto sítju k,
hogy a re c e p to r v érseru m áb an agglutinálódnak-e a dona­
to r vörös v érsejtjei. Tudjuk, hogy az AB csoportbeli egyén
serum a ag g lu tin áló tu lajd o n ság g al nem rendelkezik (uni­
versalis re c e p to r), ezzel szem ben a 0 cso p o rtú egyén se­
rum a az összes többi cso p o rtb a ta rtozók vörös v é rse jtje it
ag g lu tin álja (universalis d o n a to r), az A egyéné az AB és
B, a B egyéné az AB és A csoportba ta rto z ó egyének vö-
rö sv é rse jtje it ag g lu tin álja. E szerin t h aszn álja Ponisovs­
kaja és Miniovic a kedvező vércsoport co n stellatio kifeje­
zést akkor, am ik o r ag g lu tin atio nem tö rtén ik és a kedve­
ző tlen v ércso p o rt co nstellatio elnevezést azokban za ese­
tekben, am ik o r az ag g lu tin atio positiv. H arm ad ik tá b lá­
zatunk ö sszeállításánál ezeket a szem pontokat v ettü k fi­
gyelembe,
1933. 31 sz. ORVOSI H ETILA P 685

3. tá b lá z a t. azért, mivel fia ta la b b nő k pefefészekm ű ködésének mg­e

A g g lu - A k ú rá t S p o n ta n szü n tetése a szervezet belső secretió s eg yensúly ának
tin a tio S zám I n c u b a t i ó s id ő
L á z t y p u s b e f e j e z t e l á z at l a n o d á s
m egbontása m ia tt veszedelmes és az ilyenkor fellépő k i­
N e g a tiv 5 7 8 7 ó r a (2 7 — 1 6 8 ) 3 6 ó r a 5 1 .0 % 4 9 .0 % esési tünetek sok esetb en an n y ira hevesek, hogy a b e te ­
P o s itiv 43 180 ó r a ( 3 6 ^ 5 6 ) 3 5 ó r a 5 8 .5 % 4 1 .5 % gek ' é letét kellem etlenné teszik.
Meg kell m ég em lítenünk, hogy a positiv agglutina- A fiatala bb b etegeken so k h e ly ü tt alkalm azott tem-
tió t m u tató 43 esetünkben az incubatiós idő csu p án egy poraer rö n tg en c astratió n ak h á trá n y a az, hogy n é h a m in­
ízben volt 36 ó ra, egy ízben 72 óra, négy esetb en 96 óra, den technikai hib a elkerülése m ellett is kellem etlen tü n e ­
az összes többi 37 esetben az incubatiós idő 120 órán fe­ te k k el járó végleges am enorrhoea á ll be egyszerű en azért,
lüli é rté k e t m u ta to tt. m ivel a besugárzási effectus a szervezetek, illető eg l pete­
fészk ek különböző biológiai re a c tió ja következtében leg­
H a a 2. és 3. tá b lázat a d a ta it összeh asonlítjuk, látjuk,
hogy az eredm ényekben q u a lita tiv különbség nem m u ta t­ pontosabb dosirozás m ellett is különböző .
kozik, csupán egy bizonyos q u a n tita tiv eltolódás, ugyanis E z é rt m indenképen jogosult az olyan gyógyító e ljá ­
úgy találjuk, hogy a 3. tá b lá z a t a 2. tá b láza t ered m ényeit rá s fejlesztésére irán y u ló törekvés, amely e ljá rá s nem ­
hangsú ly o zo ttab b an ju tta tja kifejezésre. A lén y eg az, hogy csak a klim acterikus, hanem a p rae- és p o stk lim acteri-
ú g y csoportazonosság, m int a n egativ ag g lu tin atió tó l jel­ kus korban is nagyobb mű téti beavatkozás nélkülre n d e t­
lem zett v ércsoport constellatio esetén az in cu b atió s idő lé­ len és az egészségre k áro s vérzések csillap ítására alk al­
nyegesen (50, illetve 93 ó ráv al) rövidebb, m in t csoportkü- m as és em ellett sem m i kellem etlen m ellék h atást n em vált
lönböző ség, v a g y positiv ag g lu tin atio m e llett, továb bá, ki.
hogy a v ércso p o rt constellatio in trav én ás o ltá si technika A m e tro p ath iás vérzéseket g y a k ra n a méhkaparás is
m ellett sem a láztypust, sem a lázak le zajlását, sem az m egszünteti és ezen e ljárás á ltalá n o sa n h asználato s olyan­
esetleges sp o n tan láztalanodások százalékos arán y szá­ kor, am ikor a v érzés nem lobos eredetű , hanem a méh
m á t lényegesen nem befolyásolja. A vércsoportazonossá­ v ag y petefészekcyklus megváltozásának, a m éh csökkent
got, vagy különböző séget a n egativ , vagy p o sitiv agg lu­ összehúzódást képességének, a n y á lk a h á rty a túltengésé-'
tin atió tó l m e g h atáro zo tt v ércso p o rt co n stellatio a lfa ja ­ nek, vagy myomának következm énye. E m ódszer a belső
k é n t kell te k in ten i, m inélfogva ezeknek önálló jelentő sé­ secretiós correlatiók zavaraiból szárm azó, vagy hypopla-
g e t a m alaria infectio lefo lyásában nem tu lajd o n íth atu n k . siáv al járó vérzések esetén g y a k ra n nem v e z e t ered­
Ha v izsg álatain k eredm ényét összefoglaljuk, úgy a m ényre.
következő ket kell m ondanunk: V izsg ála tain k at nagyrészt o ly a n betegeken végeztük,
1. ) A különböző vércsoportokhoz ta rto z ó sá gak ik a n ek vérzéseit egy-, vagy többszöri méhkaparás sem
m alaria infectio lefolyását nem befolyásolja. rendezte és ezért olyan e ljá rá s t k e lle tt v álasztani, amely
2. ) A csoportazonosságnak vagy különböző ségnek a betegséget
a végleg m egszünteti.
m alaria infectio szem pontjából önálló je len tő ség e nincs. Pinkus, Kupferberg stb. m á r a világháb orú kitörése
3. ) A neg atív , vagy p o sitiv ag g lu tin atió tó l m eg h atá­ elő tti idő ben kisérleteztek rad iu m m al a jó in d u latúméh­
ro zo tt v ércso p o rt constellatio a m alaria in fectio incuba­ vérzések kezelésében és az, hogy ezen eljárás n em tu d o tt
tiós idejére kifejezett h a tá ss a l van, am ennyib en elő bbi általán o san té r t hódítani, valószínű leg az a k k o r m ég h iá­
esetben az in cubatiós idő á tla g 93 órával rövidebb, m int nyos technik ának tu lajd o n íth ató . Mi m agunk is m á r 12
utóbbiban. év elő tt m egkíséreltük ez e ljá rá s t a H. nő i k lin ikná, azon­
4. ) A v ércso p o rt con stellatio és a lázty p u s, valam bint an a k ísérletek e t egy nagyobb m yom ának ered m én y te­
a lázroham ok lezajlása, to v áb b á az esetleg bek övetkezett len kezelése u tá n ab bahagytu k. A k ísérletek et 4 évvel
spontan láztalanodások arán y szám a k ö z ö tt öszefüggés ezelő tt tö k é le te síte tt tech nikáv al ism ét m eg k ezd tü k és
nem volt m egállapítható. azó ta 76 m e tro p a th iá t és m y o m át kezeltünk radium m al.
I r o d a l o m : 1. B lu m E .: ü b e r S p o n t a n e n t f i e b e r u n g e n b e i Az eredm ények a n n y ira biztató ak , hogy róluk m á r most
Im p f m a lá r ia e tc . A rc h . f. P s y c h . B . 86, 1 9 2 9 . — 2. K lä r, számolok be, h ogy a k ísérletek ta p asz talatain k alapján
C h a rlo tte: U n t e r s u c h u n g e n ü b e r d a s V e r h a l t e n d e r B l u t g r u p ­ m inél szélesebb körben foly hassanak.
p e n b e i I m p f m a l a r i a e tc . E r l a g e n . D is . 1 931. — 3. P o n iso v sk a ja
A ro sszin dulatú daganatok kezelésében n y e r t tapasz­
A . u . P. M in io vic: D ie B l u t g r u p p e n b e i M a l a r i a t h e r a p i e . R e f .
Z b l. B . 6 4 . 1 9 3 2 . — ta la to k a t e té re n is felh aszn álh attu k , azonban a jóindu­
R é s z l e t e s i r o d a l m a t l á s d : S o m o g y i I. u. L . v . A n g y a l: la tú vérzések kezelése nagyobb óvatosságot igényel, m int
U n te r s u c h u n g e n ü b e r B lu tg r u p p e n z u g e h ö r ig k e it b e i G e is te s ­ a rákkeze,lés.
k r a n k e n . A r c h . f. P s y c h . B . 9 5 . 1 9 3 1 . '
M éhvérzés csillapítása tö rté n h e tik direct ú to n , pl.
úgy, hogy a vérző m é h n y á lk a h á rty á t lekaparjuk és in­
A P á z m á n y P é t e r T u d .- E g y i e t e m n . n ő i k l i n i k á j á n a k kö z l e ­ d irec t úton, úg y , hogy röntgensugarak segítségével a pe­
m é n y e ( i g a z g a t ó : T ó t h I s t v á n n y . r. t a n á r ) . tefészkek sugárérzékeny m ű ködő p aren c h y m ájá t nagy­
részt elso rvasztju k, ami által a m éhcyklus is m egszünteti
Jóindulatú m éhvérzések radiumkezelése. mű ködését. A rö n tg en és g am m asu g arak a petefészkek
p aren ch y m ájáb an sejtsz étesést idéznek elő , azonban a
I r t a : Gál Félix dr., egyet, m a g á n ta n á r. ta p asz talato k a z t m u tatták , h o g y a p aren ch y m a a radi­
um beh atása a la tt sokkal kevésbé sérül, m in t rö ntg enbe­
A rö n tg en su g ara^ kezelés klim axhoz közel levő nő k sug árzás u tá n s ezáltal a rad ium ozás u tá n a petefészek
rendetlen, de jó indulatú m éhvérzéseinek m egszüntetésére m ű ködésének csökkenésébő l szárm azóáltalános tünetek
k ét évtized ó ta po lg árjo g o t n y ert és e kezelési eljárás kisebbek. U g y an csak csekélyebbek a b esugárzás u tá n köz­
ezen korosztályhoz ta rto z ó nő kön szigorú indicatiók mel­ vetlenül fellépő tünetek, az u. n. „radiumcsömör“ kis do-
le tt végezve metropathiák, nem nagy, szövő dm énym entes sis alkalm azása u tá n alig fo rd u l elő , ami é rth e tő bból, a
myomák esetében m indig jó eredm ényt a d s ezé rt á lta lá ­ hogy a röntg encsöm ör in te n sitá sa az á tsu g á rz o tt testvo­
nosan használato s. Nem ennyire eg y ö n tetű a kezelésiel­ lum en n ag y ság átó l, illető leg azon felület nagyságától
já rá s ra vonatkozó felfogás azon asszo n y o k at illető eg, l függ, am elyen a sug arak a v érp ály ák at érik .
akiken a rendetlen, h o ssz an tartó vérzések m á r fiatalabb S ajá t radiu m m al kezelt betegeinken is a z t tap asztal­
korban, 40 év körül, v ag y az a la tt lépnek fel; ilyen eset­ tuk, hogy m ég a fiatalabb, 40 év a la tt levő beteg ek sem
ben a legtöbb orvos a rö n tg e n c a stra tió tó l tartózk odik szenvedtek a kezelés u tá n lényegesebb hevülésekben,
686 ORVOSI H ETILA P
vértó d u láso k b an és panaszok hónapokon k e re sz tü l fenn­
álló am en o rrh o ea után sem lép tek fel. E z é rt felm erül a
kérdés, v á jjo n a radium s é rti-e egyáltalában a petefész­
ket, vájjon nem tisztán csak a m éhre gyakorol-e h a tá st?
Kupferberg, Spinelli, Möller v iz sg álata i sz e rin t a radium
vérzéscsillapító h atása első sorban a méh n y á lk a h á rty á ­
já ra , a m éh izo m ra és v érereire gyakorolt befolyáson
alapszik. Braun a z t találta, h o g y a b esu g árzás u tá n az
am enorrhoea dacára a folliculusoknak csak egy része
pusztul el. Sticker a rád iu m n ak felületes nekrotizáló
h a tá s t tu lajd o n ít. Döderlein é s m ások esetei a z t bizonyít­
ják , hogy a rad iu m sem a p etefészket, sem a m éhnyál-
k a h á rty á t nem p u sztítja el te ljesen , hiszen n a g y radium -
dosisok alk alm azása után n o rm ális te rh e ssé g e t és szü­
lé st észleltek. íg y pl. rad ium kezelés u tá n Döderlein 4
terhességet, eg y szülést, Möller 103 eset közül 11 te r­
hességet, Matews 874 eset közül 39 te rh e ssé g e t és 20
norm ális szü lést észlelt. Kupferberg, Gagey, Ikeda és
Schäfer hasonló eseteket írta k le.
Azt, hogy a radium kezelés a jóindulatú m éhvérzések
kezelésében nem te rje d t el a n n y ira , m int a rö n tg en b esu ­
gárzás, az a n y a g beszerzési nehézségein kívül valószínű ­
leg annak tu lajd o n íth ató , hogy a vizsgálók elein te e ke­
zeléssel nem alkalm as esetekben is próbálkoztak, m ás­
ré sz t az alk alm a zo tt dosisok tú lság o san n ag y o k voltak
s így sik ertelen ü l kezelt esetek, sérülések, s ő t halálese­
te k is elő fo rdultak. Amióta a v érzéscsillap ításra egészen
kicsiny dosist, a z t is' rendesen csak egy ízben alkalm a­
zunk, azóta m elléksérülések b izto nsággal elkerülhető k.
Az irodalom ban található ad a to k szerint a rádium -
kezelést jó in d u la tú vérzések ellen legkülönböző bb ko rú
nő kön végezték, kupferberg tá b lá z a to t közöl, am ely sok
száz betegen v é g z e tt kísérletek a la p já n m eg m u tatja, hogy
végleges vagy te m p o raer am en o rrh o ea elérése céljából
különböző k o rú n ő k et mennyi radiu m m al és m e n n y i ide
ig kell kezelni; szerinte a dosirozás oly fin o m an szabá­
lyozható, hogy azzal tetszés sz e rin ti ideig ta rtó am en o rr­
hoea érhető el. E nézetét nem o sz th a tju k te ljesen , hiszen
a szervezetek biológiai reactiója különböző , azo n b an k é t­
ségtelen, hogy fiatala b b egyének am en o rrh o eáján ak elé­
résére nagyobb dosis szükséges és az is bizonyos, hogy
h a fiatalab b nő nagyon kicsiny radium dosist k a p , úgy
an n a k havivérzése hónapok m úlva ism ét jelentk ezik , ső t
esetleg el sem m a ra d , hanem rendező dik. így a z tá n kellő
tap asz talato k b irto k áb an fiatalab b egyéneket is bizonyos
id ő re vérzésm entessé tehetünk. M inél fiatalabb az ge yén,
a n n á l nagyobb dosis szükséges a vérzés m egszünteté sé­
h ez; az általu n k általá ban a lk a lm a z o tt 20 m gr-os dosis
35 évnél fiatala b b egyéneken csak egészen rövid am enorr-
h o e á t okoz, viszont e dosis elegendő a rra, hogy az azelő tt
elhúzódó vagy állandó vérzést norm ális hav ivérzéssé
válto ztassa.
A k ísérletsorozatunkba ta rto z ó nő k kora 26 és 62
év k ö zött v áltak o zo tt, a betegek legnagyobb része 40—50
év közt volt. 30— 40 év közt volt 12 beteg. 30 év a l a tt 2
beteg. — 12 b eteg en a kezelési a klim axban n é h án y évig
ta r tó am enorrhoea u tá n visszatérő vérzés m ia tt elő etes z radium elem nek m egfelelő radium lbromidot helyeztünk a
nyálík ah árty a-h y p erp lasiát m u tató m éhű ri v izsg álat u tán
vég leg es vérzéscsillapítás céljából tö rté n t. E b eteg ek v ér­
zése a kezelés óta, vagyis egy-két év ó ta nem té r t vissza.
A legfiatalabb b e te g 26 éves vo lt és ezt fiatal k o ra da­
c á ra haemorrhagiás diathesise és h osszantartó, c silla p ít­
h a ta tla n m óhvérzései m iatt kezeltük. Foghúzás a lk a lm á ­
val m ajdnem elvérzett. V ö rösvérsejtjein ek szám a
1.900.000., haem oglobinja 30%, a throm bocyták szám a
100.000 volt. V érzése 20 m gr radium elem behelyezése
u tá n m egszű nt, m a jd 8 hónap m ú lv a ism ét ren d esen je­
le n tk e z e tt: az am enorrhoea ideje a l a tt sem v értó d u lása,
sem egyéb p an asza nem volt.
1933. 31. sz.
12 betegünk ökölnyi-kétökölnyi myomával szenve­
d e tt, a többi b e te g méhe rendes nagyságú, vagy v a la m i­
vel nagyobb volt, k é t betegnek retro fle c tá lt m éhe volt. A
b etegek kizárólagos panasza a tú lság o san bő , vagy ho sz-
sz a n ta rtó h avivérzés volt, 26 b eteg a kezelés e lő tt h e te k
ó ta vérzett. 40 b e te g vérzése, k o ráb b an jelen tk ezett, hosz-
szú ideig ta r to tt és túlságosan bő volt. Hogy k ísérletein k
b izonyítóerejét fokozzuk, azokat lehető leg oly b eteg eken
végeztük, ak ik et elő zetesen eredm énytelenül cu rettez tek .
Több beteg volt, a k ik e t elhúzódó vérzésük m ia tt 4., 5.,
ső t 6-szor k a p a rta k k i : a radium behelyezés a b eteg ek v é r­
zését m egszüntette.
A szövő dm énym entes metrop at hiúkat illető leg m á r
m o st is elegendő ta p a sz ta la t fe le tt rendelkezünk. E v é r­
zések egyszeri in tra u te rin radium behelyezéssel biztosan,
m inden kellem etlen u tó h atás n élk ü l m eg szü n teth etek .
Több vizsgáló, pl. Kupferberg, kinek e té ren nagy ta p a s z ­
ta la ta i vannak, m y o m ák at is úgyszó lván v álo g atás n él­
k ü l kezel, a m yom a azonban vélem ényünk szerin t m ás
elb írálás alá ta rto z ik , mivel a m yom ás m egbeteg edés a
vérzés csillapításával még nincs megoldva. M yom a je ­
lenlétében a d a g a n a t vsszafejlő désének és esetleges de-
g en eratió ján ak k érd é sé t is m érlegelni kell. E d d ig i t a ­
p aszta latain k sz e rin t kicsiny, egy-kétökölnyi szövőd­
m énym entes, nem subm ucosus m yom ák radium m al e re d ­
m ényesen kezelhető k, am ennyiben eseteinkben a b etegek
vérzése m egszű nt és a daganatok is nagyrészt v issz afe j­
lő dtek. Nagyobb és valam ely szövő dményre, degenera-
tió ra , submucosus g ó cra gyanús m yom ákra vonatkozólag
álláspontu nk ma is az, hogy azo k at operálni kell. T o v áb ­
bi k ísérletek tá r g y á t képezheti m ajd , vájjon a rád iu m
m ű té te t kizáró b eteg ség jelenlétében eredm énnyel alkal-
m azható-e olyankor, am ikor a b e te g fiatalabb k o ra m i­
a t t röntgenkezelésbe ne,m szívesen m együnk bele. M ár
­ ed dig is azt ta p a sz ta ltu k , hogy kicsiny myom ák veszély
nélkül is eredm ényesen kezelhető k.
H a a radium kezelés alk a'm azási körét illető leg az
e m líte tt esetekre, te h á t szövő dm énym entes m e tro p athi-
á k ra és kis m y o m ák ra szorítkozunk, úgy a kezelési te c h ­
n ik a m eglehető sen egyszerű vé és sem atik u sra válik,az
ered m én yek a v érzéscsillap ítást illető leg teljesen kielé-
gítő ek. E redm énytelenül cure.ttezett betegek vérzése v é g ­
legesen m egszű nt, ső t k é t esetben olyan betegek v zését ér
sz ü n te ttü k meg, ak ik n ek vérzése rö n tg en c astratio u tá n
v issz a té rt. A veszélytelen kezelés érdekében m indennem ű
gyulladásos szövő dmény elő zetes kizárása szükséges,
am ire úgy, m int m inden más m é h ű ri m anipulatio ese tén
szig orúan ügyelni kell.
Jó in dula tú vérzések kezelésére kis radiumdosis ele­
gendő . Az irodalom a d a ta i szerint 25— 50 m gr-os do sisok
v an n ak alkalm azásban és ezeket 1— 3 napig h a g y já k a
m éhű rben, ro sszin d u latú m éhdaganatok ellen 50— 100- és
több m gr-ot is szo k tak alkalm azni. Mi m agunk, h ogy
m inden kellem etlen szövő dm ényt biztosan e 'k e rü lh e s­
sünk, m ég ennél is kiseb b dosist v álaszto ttu n k , á lta lá b a n
1— IV mm v astag sterilizá lt sárg aréztu b u sb an 20 m g r
2
m éhürbe. A behelyezés e lő tt a m é h n y ak at 4-—5 órán k e ­
re sz tü l lam inariával tá g íto ttu k , a tu b u so k at 24 órán k e ­
resztü l hagytuk a m éhű rben, eltáv o lításu k u tá n m é h űri
m o sást végeztünk. A kezeléssel k ap csola tb an com plicatió-
k a t soh asem észleltünk.
Ily kicsiny dosisok alkalm azása m ellett elő fordulhat,
hogy a vérzés nem szű nik meg rögtön. 5 esetünkben még
2— 3 h éten keresztül v érszív á rg ást észleltünk, u tá n a azon­
ban a vérzés m egszű nt és az am enorrhoea beállott. Kis
dosis alkalm azása különösen fiatala bb nő kön nagyon elő ­
nyös, m ivel így m egvan a lehető sége annak, hogy a vé r­
zés m ég visszatérjen, m in t ahogy 10 esetünkben 8— 9 h ó ­
1933. 31. sz. ORVOSI H E T IL A P
n ap múlva vissza is té rt, ső t egy 32 éves, elhúzódó v ér­
zésben szenvedő nő betegünk kezelés u tá n nem is vált
aom en orrhoeássá, hanem vérzése rendező dött.
Olyanikor, am ik o r visszatérése u tá n a vérzés ism ét
rendetlen, vagy elhúzódó, a rá d iu m o t ism ét le h e t alkal­
m azni. Idő sebb asszonyokon v iszo n t kis dosisnak egysze­
ri alkalm azása a vérzést biztosan m egszünteti. 7 esetben
a kezelést elhúzódó vérzés m ia tt 4 h é t múlva, 5 esetben
8— 9 hónap m úlva m egism ételtük. E rre nem le tt volna
szükség, ha nagyobb dosist alk alm aztu n k volna, azonban
a kis dosishoz ezu tán is ragaszkodunk, m ivel íg y sérülé­
sek biztosan elkerülhető k.
M alignitasra gyanús esetekben term észetesen elő ző ­
leg m indig m é h ű ri vizsgálatot kell végezni és h a a rossz­
in d u latú ság b izto san kizárható, ú g y a kezelés szem pont­
jából mindegy, hogy a rádiu m ot a m éh k ap arás u tá n rög­
tön, vagy csak n éh án y nap m úlva helyezzük a m éhű rbe.
A kezelés u tá n néhány b eteg en folyás, n éh a véres
foly ás je le n tk ezett, am elyet m ás vizsgálók is észleltek, ez
azonban néhány h é t múlva te ljesen m egszű nt.
A kezelés u tá n beállott am enorrhoea ta rta m a a la tt
a kiesési tü n e tek , vértódulások te lje s hiánya feltű n ő volt.
A nyagunk összegyű jtése alkalm ával a beteg ek et erre vo­
natkozólag alap o san kikérdeztük. Erő sebb vértóduláso k-
ról csak 3 b eteg ü n k panaszkodott, néhány b eteg n ek rit­
kán, lényegtelen hevülései vo ltak . H a a b eteg ek et ebbő l
a szempontból rö n tg en su g ara k k al c a strá lt betegekkel
összeh asonlítjuk, úgy azt k ell m ondanunk, h ogy a ra-
dium kezelés kedvező bb eredm ényt ad, m ivel röntgen-
castra tio u tá n m ég idő sebb asszonyokon is so k esetbe n
erő s v értó dulások léphetnek fel. A radium h a tá s a sok kal
körülírtabb, m in t a rö n tg en h atás, a szervezetben m élyre­
h ató általános válto zásokat alig okoz. H a ta lá n — m int
azt egyes vizsgálók h a n g o ztatják — a radium nem is csak
tisz tán a m éhre h a t, mégis a z t kell feltételezn ünk, hogy
az em lített kicsiny dosisokban alkalm azva, a petefészket
csak kis m érték b en sérti és an n a k p aren c h y m ájá t nem
teszi teljesen tö n k re. Elő nye az is, hogy a h a tá s gy orsan
áll be.
Az in tra u te rin radium kezelés némely esetb en nagyobb
m ű téti b eavatk ozásokat is p ó to lh a t oly betegen, akinek
több ízben v ég ze tt m éh k ap arás sem használt, ak in fia ta ­
labb kora m ia tt rö n tg e n c a stra tió t nem szívesen végzünk,
akinek vérzései te h á t m ár csak to ta le x stirp a tio által vol­
nának m egszünteth etek. Ilyen esetekben kellem etlen u tó ­
következm ény nélkül rad ium kezelést vég ezhetünk, ami
által a m ű té t és a röntgenezés elkerülhető .
M int em lítettem , ügyelnünk kell a rra , hogy in tra ­
u te rin kezelést csak olyankor végezzünk, am ik o r a méh
környezetében gyulladásos elváltozások nincsenek. Tel­
jesen m egnyugodott régi gyullad ások m arad v án y a, k ér­
gek jelenlétében a rádiu m nak hüvelyi alkalm azása kí­
sérelhető m eg. E g y esetünkben kétökölnyi m yom ás méh
m ellett a D ouglasban régi, vaskos, gyullad ásos kérgek
voltak, am elyek az állandó vérzésekben szenvedő asszony
operálását m egn ehezítették volna. 40 m gr radium elem et
helyeztünk a h átulsó hüvelyboltozatba, a végbelet ólom-
gum m ilappal védtük, a rád iu m o t 24 óráig h a g y tu k a h ü ­
velyben. A vérzés a kezelés u tá n m egszű nt és az assz ony
m á r néhány hónap óta am enorrhoeás. A d a g a n a t és a
gyulladásos elváltozások az eg y évi m egfigyelési idő
a la tt n ag y részt visszafejlő dtek.
A m yom ák in tra u te rin radium kezelés u tá n Schmid
szerint az esetek 46.4% -ában visszafejlő dnek, Kupferbcrg
szerint 15% -ban teljesen, 75% -ban részben visszafejlő d­
nek, te h á t a visszafejlő dési arán y szám kisebb, m in trönt-
gen castratio u tá n , amely u tá n a daganato k az esetek 70
—80% -ában visszafejlő dnek. S aját, hosszabb idő óta
észlelt eseteinkben a m yom ák nagyrészt visszafejlő dtek,
687
a visszafejlő dési arán y szám m eg h atáro zása m ajd csak
nagyobbszám ú eset összegyű jtése u tá n lesz lehetséges.
E d d ig i eseteink a lap ján azt m o n d h atju k , hogy a r a ­
dium kezelés az esete k kellő m eg választása m ellett, m in t
a rendellenes m éhvérzéseket ta rtó s a n vagy idő legesen
m egszüntető e ljárás, igen jó eredm énnyel alkalm azható.
A klim axban levő asszonyoknak a m é h n y álk ah á rty a
g lan d u laris h y p erpla siájá ból szárm azó vérzéseit végleg
m egszünteti.
F iatalabb, m ás eljárásokkal eredm énytelenül kezelt
és cu retteze tt, m etro p ath iáb an , v ag y kisebb szövő dmény­
m en tes myo-mában szenvedő nő k vérzése rad ium m al biz ­
to san és kellem etlen utókövetkezm ények nélkül c silla p ít­
h ató , am i által a beteg ek g y ak ran a m ű tétet v ag y rön t­
g e n c a stra tió t elkerülh etik .
A radium kezelés eredm ényei fiatala bb k o rb a n a
te m p o ra e r rö n tg en castratió én ál kedvező bbek, m ivel a
rad iu m su g arak a petefészkeket kevésbé sértik és ezért
az eredm ény az esete k túlnyom ó részében kellem etlen
m elléktünetek nélkül áll be.
A b é c s i T u d .- E g y e te m fü l-, o rr - é s g é g e ld i n ik á j á n a k k ö z le ­
m én y e (ig a z g a tó : H . N e u m a n n n y . r. ta n á r ).
Adatok a herpes zoster otolaryngologiai
kórképéhez.
I r t a : Somogyi László dr.
m ű tő sebész, a b u d ap esti orr-gégeklin ik a gyakornoka.
A herpes a etio lo g iája még n in cs teljesen tisz tázv a ;
eg yik alak ján kívül, amely csak tünetk épen, já ru lék o san
lép fel, ism erünk idiopathikus a la k o t is, ennek o k á t még
nem sik erü lt k ifo g ástalan u l m egá lap ítan i. A h erp es te r­
jedelm es irodalm a fő leg a betegség k linik ájával fo glalko­
zik ; az utóbbi években m egjelent u g y an néhány k ísérleti
beszám olás, m elyek különböző oldalról v ilág ítják m eg ezt
a szövevényes k ó rk ép et, am elyet azonban még sem képe­
sek teljesen tisztázn i.
Bärensprung (1863) volt az első , aki a herpes zo stert
a környéki idegrendszer m egbetegedéseivel hozta klinikai
észleletei alap ján összefüggésbe. Késő bb Nachtnebel és
Wohlwill a sp in alis ganglionokban és a gerincvelő ben neu-
r itis t, illetve m y e litist m u ta tta k k i a herpes z o s te r bete­
gekben h aem o rrh ag iás gyulladás alak jáb a n és bizonyos
jo g osultsággal a z t állíto tták , hogy a beidegzett te rű eten
fellépő b ő rbánta lo m oka az egyidejű leg m egbetegedet t
m egfelelő idegben keresendő .
Kronenberg és Schottmüller felteszik , hogy a b ak té­
riu m coli, illetve en nek to xinja idézi elő a b a jt. Glas 14
e se t közül 9-ben bacillusokat ta lá lt a hólyag ta rta lm á b a n
és pedig 4 esetb en staphylococcus albust, k étszer sta p h y ­
lococcus albust és a u reu st és 3 esetb en streptococcust.
Kaposi m ár 1889-ben hangsúly ozta a herpes z o ste r já r­
v ányszerű fellép ését és rá m u ta to tt a rra , hogy a b a j több­
n y ire m árcius-április, továbbá október-novem ber hóna­
p okban jelentkezik. Ú jabb idő ben Lipschütz (1926) vélte
k im u tatn i, hogy a kórosan elv álto zo tt bő rben székel a
kórokozó. Bókay (1892) nézete, h ogy a herpes zo ster, va­
la m in t a v aric ella kórokozói azonosak, ú jab b an erő s tá ­
m a sz t n y ert Netter vizsgálataib an, a k i ezt a fe lfo g á st élet­
ta n i kísérletei a la p já n a zoster betegségek tú lnyom ó több­
ségére nézve m eg erő sítette.Neumann m ár évtizedek elő tt
(1906) fo g lalk o zo tt a külső h a lló já ra to n és a d o b h árty án
fellépő h erp etifo rm hólyagképző dés kérdésével. A mrin­ y
g itis bullosa néven ism eretes b eteg ség jelleg zetes tünete
a hólyagképző dés; Neumann ezek ta rta lm á t összegyű j-
688 ORVOSI H ETILA P 1933. 31. sz.

tö tte , bakterio ló giai v iz sg álatn a k vetette a lá s abban az e p i g l o t t i s o n p e d i g k i s e b b e k l e t t e k , a n y e lé s k e v é s b b é fá j­

idő ben v ég zett viz sgálata ib an a hólyagok ta rta lm á tsteril­ d a lm a s .
A k ö v e t k e z ő n a p o n a jo b b a r y e p i g l o t t i s - r e d ö n m á r c sa k
nek ta lá lta . Levaditi és Luger (1921) a h ó ly a g ta rta lo m ­ c s e k é ly le p e d é k lá t h a tó , a b e te g c s a k n e m m e n te s m in d e n
ban staphylococcust és eg yes esetekben pneum ococcust f á j d a l o m t ó l . E g y n a p p a l k é s ő b b a k a n n a p o r c t á j m á r cs a k
tu d ta k k im u tatn i. Neumann kezdem ényezésére ezt a kér­ e n y h é n d u z z a d t, a jo b b h a n g s z a l a g a z o n b a n m ég fix á lt,
d ést Ullmann vizsgálta m eg ú jó lag és s k e rü lt neki a my- m o z g é k o n y s á g a n a g y o n c se k é ly .

ringitis-hólyagcsákból lá th a ta tla n filtrá lh a tó v iru st te ­ A z e lb o c s á tá s n a p já n p a n a s z m e n te s , a r e k e d ts é g ja v u lt,

a jo b b h a n g s z a la g m é g m in d ig f i x á l t A b e te g e t a m b u lá n s
nyészteni, am ely nyulak c o rn e á já n jellegzetes fekélyeket k e z e lé s re u ta s ítju k .
hoz létre és a subdura'is z sák b a fecskendezve enkephalitis-
re em lékeztető elváltozásokat okoz. Ez a v íru sLevaditi, v a­
la m in t Baló (1929) v izsgálata i szerin t is állító lag azonos
az enkep h alitis le th argic a okozójával. E zen vizsgálati
eredm ények d acá ra a herp esk iv irág zás ered ete m indeddig
nin cs tisz tázv a és az elég g y a k ra n észlelhető félődali, el­
helyezkedés tá m o g atja azt a felfogást, h ogy a betegség
tro p h o n eu ro tik u s ered etét feltétlen ü l szám ításb a kell
venni.
A jellegzetes herpes zo ster ugyan m in denkor féloldalt
lép fel és egyéb tüneteiben is jellemző lefolyású, mégis
észleltek eseteket, am elyekben a b aj a középvonalon túl ér
(Waeldin, Lermoyez és Barozzi). Ez utóbbi a la k o t a h er­
pes zoster g en eralisatu s névvel jelölték. Ilyen, a szájü reg­
ben fellépő h erpes betegséget Tenneson (1893) írt le és
vesiculae a b e rra n te s névvel je lö lte. Azóta ism ételten ír­
ta k le herp es k iv irág zást a szájü regben. Az ily en betegek
nyálából m ég 5— 7 héttel a k iv irág zás u tá n is ki lehetett
teny észteni az állítólagos kórokozó t. Baló azon vélemé­
nyen van, hogy a kórokozó c ra k skKOr v á ik hatékonnyá,
h a va'am ik ép az ideghez tu d ju tn i. Bár a b eteg ség jelleg­
zetes ala k já b a n az érző idegek te rületé n lép fel, mégis 1. ábra.
észleltek esete ket, am elyekben a m ozgató ideg m egbete­
gedését is m eg leh etet állap ítan i. I yenek a n. facialis A bő rk ó rtan i klin ik a (Prof. Arzt) lelete a következő :
paresise, to v áb b á a rágóizm ok spastikus co n tra ctu rái. A bő rön in te rtrig o tá ja k ekzem ás elváltozásaitól ete l ­
(Rámond és Poinault 1914). k in tv e nincs elváltozás. A jobb p alato -p h ary n g ea’is tá jo n
H a a hólyagok a g aratb an , v ag y pedig m ég mélyebben részben összefolyó, a felületen szürke lepedékkel bevont
a g ég eb e járatb an fejlő dnek, a b a jt eset eg nem veszik anyaghiányok. A h á tsó p h ary n x falró l, nyelves törlő vel,
észre, eg y részt ta lán , m ert k ü ső körülm ények fo lyán t a vék ony h á rty a (h ó ly ag fa l?) k ö nnyen elemelhető .
g ég etü k ri v iz sg álat nem volt keresztülvihető , m ásk or pe­ A következő n ap o n a helyzet válto zatlan, v aó szin ü leg
dig azért, m e rt az em lített tá jo n a h erpeskiv irágzás fő eg herp es (simplex v ag y zoster) v an jelen.
a fülb e k isugárzó fájd a lm a k at idéz elő , úgy hogy abeteg,
v alam in t az orvos figyelme is a fü lre irányul. Ép ezért
kell e helyen is reámutatni arra, hogy a garat és gégebe­
menet megbetegedése igen sokszor kínzó fülfájdalmak
alakjában jelentkezik s ezért otalgia esetén az említett tá­
jak gondos átvizsgálása szükséges.
A lkalm am v o lt abban az idő ben, am ikor tanulm ányi
célból a bécsi egyetem fül-, o rr- és g ég eklin ik áján ta rtó z­
kodtam , ilyen e se te t észlelni, a m e ly e t prof. Neumann köz­
lés céljából nekem osztott ki. Az e se t rövid le írá sa a kö­
vetkező :
D. M. 6 2 é v e s n ő b e t e g , m i n d e n k o r e g é s z s é g e s v o l t , e g y
é v ó t a a r c á n k iü té s e v a n . E g y h é t e lő tt ( ? ) n y e lé s i fá jd a l­
m a ik j e l e n t k e z t e k é s 2 4 ó r a ó t a r e k e d t . S z e m é s z e t i e l v á l t o ­
z á s n e m t a l á l h a t ó , a z o r r b a n a k ö z é p s ő o r r k a g y l ó m ni d k é t
o l d a l á n s á r g a p ö r k ö k , g e n y e d é s n i n c s . P o s t r h i n o a k o p i á s e l­
v á lto z á s t n e m m u ta t. J ó lfe jle tt é s k ö v é r a jk a i k ék esek ,
f o g a n in c s , a n y e l v f e h é r , b e v o n t . A jo b b e l ü l s ő g ar a t iw e n , 2. ábra.
v a la m in t a g a r a t h á ts ó fa lá n s z a b á ly ta la n u l h a t á r o l t n e k ro -
tik u s le p e d é k e k , e rő sen lo b o s u d v a rr a l. A n y e l v h á t on
s z i n té n v ö r ö s u d v a r r a l k ö r ü lv e tt n e k r o t i k u s f e h é r le p e d é k e k . A belgyógyászati lelet (P rof. Jagic klin ik ája) a kö­
A z e p ig lo ttis o n ( é le n és la r y n g e a ld s f e lü le te n ) , v a l a m i n t a z v etk ező : Obesitas universalis, a rekeszizom m ag asan áll,
e r ő s e n g ö m b a la k r a d u z z a d t jo b b a r y t á j o n n e k r o tik u s , v ö rö s szívnagyobbodás, a kopo g tatás nehezen vihető keresztül.
u d v a r r a l k ö r ü l v e t t f e h é r le p e d ő k . A j o b b h a n g s z a l a g f i x á l t , A le let szívelhájasodással m ag y arázh ató , szívhangok: tisz ­
a h a n g s z a l a g o k m a g u k r ó z s a s z í n ű e k , a b a l a r y e p 'g l o t i k u s
r e d ö e n y h é n v i z e n y ő s . A n y á l k a h á r t y á n lé v ő k i ü t é s e k m ű ­
tá k ; tü dő : n o rm ális; has: sem m i feltű nő elv álto ­
s z e r r e l e l n e m t á v o l í t h a t ó k , e r ő s e n t a p a d n a k . A h e ve s n y e ­ zás; reflexek: norm álisak.
l é s i f á j d a l m a k e n y h í t é s é r e a b e t e g é t k e z é s e l ő t t mi n d e n n a p Az idegkórtan i le let ( Infeld fő o rv o s) jobboldali fe jfá ­
fc h y a n g o l-ta b le ttá k a t k a p . K é t n a p p a l k é s ő b b a z á lal p o t
já s és szédülés m á r 4 h éttel a g a r a t m egbetegedése e lő tt
v á lt o z a tl a n , é p p ú g y a k ö v e tk e z ő k é t n a p o n . A 6 - ik n a p o n
a b e t e g j o b b a n é riz i m a g á t , a z a r y t á j d u z z a n a t a v i s s z a f e j ­ kezdő dött. E lh ájaso d ás a klim ax ó ta (ex tra sy sto lék,) a
l ő d ö t t , a l á g y s z á j p a d o a lé v ő k i ü t é s e k csak n em e l tnűt e k , jobb falcsont tá jé k k o p o g ta tásra érzékeny, az id eg ren d ­
 1933. 31. sz. ORVOSI HETILAP
szer, v alam in t az ag y idegpály ák te rü letén lényegesebb el­
változás neon találh ató .
Vérvizsgálat: H aem oglobin érték (S a h li): 96; V örös
v érsejtek : 4.380.000; fe h é r v érsejtek : 8.700.
A leuk ocyták egyes alak jain ak szám a: nem segmen-
tá lt m agvú n eu tro p h ilo k : 4 % , 388; se g m e n tá lt m agvú
n e u tro p h i.o k : 59% , 5133; eosinophil: 6 % , 522; basophil:
1% , 87 m onocyta: 6% , 522; ly m p h o cy ta: 24%, 2088.
(L ásd 1. és 2. áb ra).
Összefoglalás: B etegünk 62 éves nő vo lt, aki m iu tán
egy évig szenvedett ism eretlen eredetű k iü tésb en arcb ő ­
rén, h irte le n fü lfájd alm ak és nyelési fá jd a lm a k tüneteivel
beteg ed ett m eg, melyek m ia tt csak h am ar eg y á .ta ’án nem
tu d o tt enni és rekedt le tt. D obhárty áin no rm ális képet a
g égetükörrel pedig az 1. és 2. áb rán fe ltü n te te tt herpes k iv i­
rág zá so k at le h e te tt lá tn i, a g a ra t és gégefedő jobb o ld a­
lán; s a jobb hangszalag teljesen m ozdulatlan volt. A b e­
tegség subfebrilis hő m érsékkel kezdő dött, azu tán ztalan lá
le tt és 8 nap m úlva te lje s v o lt a gyógyulá s. N ap onként
többször k a p o tt th y a n g o l-( th y m o l)ta b le ttá k a t. A k lin i­
kai vizsg álato k (be.gyógyászati-vérvizsgálat, stb .) egyike
sem tu d ta ebben az esetb en a b aj ere d e té t tisztázni.
A szájü reg és g a ra t herpes-m egbetegedései az utó bbi
években ism ételten képezték klinikai v lz sg á átok és köz­
lések tá rg y á t. Trautmann (1911) az iroda.om bói 16 e se te t
á llíto tt össze, melyek m ind a sz ájn y á .k ah á rty án , a g a r a ­
ton és a gégén fo ly tak le. Grazzi (1918) azt a já n .o tta ,
hogy a g é g e b e já ra tra localizált m egbetegedést h erp es
su p ralary n g e u s névvel jelöljék. Jellegső mindezen ese­
tekre, hogy \vagyon ritkán vannak bő rkiütéssel egybe­
kötve!.
A mi a b a j lefolyását illeti, álta lá b a n a betegség első
2— 3 n a p já n szám olhatunk a hólyagok feifak ad ásáv al úgy,
hogy to vábbi 6— 12 nap m úlva re stitu tio a d integ rum v á r ­
ható. A m i esetünk is így fo ly t le, am e yben kiem elhető
m ég a hangszalag rögzítettsége, m int különleges szövő d­
mény. M iután szigorúan féloldalra szorítkozó m egbetege­
déssel v o lt dolgunk, te lje se n jogos ezt m in t herpes zoster
pharyngis et laringist jelölni.
Számos kísérlet alapján nagy valószínű séggel fertő ­
zést vehetünk fel a herpes zoster oka gyanánt, akár l á t­
ható, akár láthatatlan az a virus, mégis az igen gyakori
szigorúan féloldali elhelyezkedése fő leg bizonyos érző ide­
gek területén amellett szól, hogy a kórkép létrejövetelé-
bem fő szerepei van a trophoneurotikus zavaroknak.
I r o d a l o m : B ä r e n s p r u n g : C h a r i t e a n n a l e s 1963. — B a ló :
O. H . 1 9 2 9 . — B ó k a y : O r v o s k é p z é s 1 9 2 7 . — Gflas: K iin . W s o h r .
1 9 0 6 . — G ra zzi: L a r y n g . G e s . R o m . 1 9 1 8 . -— K a p o si: W r . D e r ­
m a l. G es. V o r tr a g 1889. P a th . u. T h e r. d . H a u tk h k . 1899. —
L e v a d iti: C p t . R e n d u d e s e a n c e s d e l a s o c . d e b io l. T o m e 8 5 . —
L ip s c h iitz : W r . K lin . W s c h r . 1 9 2 5 . — L u g e r u. L a u d a : W r .
K lin . W s c h r . 1 9 2 1 . é s 1 9 2 5 . — N a c h tn e b e l: M .O .A . 1 9 3 1 . —
N eu m a n n v o n : M s c h r. f. O h re n h e ilk . u n d L a r y n g . 1 9 0 6 . —
R a im o n d u. P o in a u lt: B u l l . d . l a so c. m e d . d e s h o p . d e P a r i s
1 9 1 4 . — T en n eso n : T r a i t é d e d e r m a t o l o g i e 1 8 9 3 . — T ra u tm a n n :
D ie K r a n k h e i t e n d e r M u n d h ö h l e u n d d e r o b e r e n L u f t w e g e b e i
D e r m a t o s e n , W ie s b a d e n , 1 9 1 1 . — U llm a n n : M s o h r . f . O h r e n h k .
1 9 2 6 . — W ä ld in : A r c h . f . L a r y n g . 1 8 9 8 . — W o h lw ill: D e r m a t .
Wschr. 1 9 2 3 . — D e n k e r — K a h ler: Handbuch.
K i a d v á n y a i n k a t o l c s ó n k a p j á k m e g e l ő f i z e t ő i n k a z ös sz e g
e l ő z e t e s b e k ü ld é s e u t á n . S o ó s A la d á r: É t r e n d i e l ő í r á s o k I I I .
k i a d á s , 5 P h e l y e t t 4 P ; H o r v á th B o ld izsá r: A g y a k o r l ó o r v o s
o r t h o p a e d i á j a 2 3 0 o ld a l , 1 1 0 á b r a 5 P : K u n s z t Já n o s: A m a i
M a g y a r o r s z á g á s v á n y v i z e i , f ü r d ő i é s ü d ü l ő h e l y e i 2 1 5 o ld a l ,
6 .5 0 P h e l y e t t 5 .5 0 P . V á s z o n b a k ö t v e 8 P h e l y e t t 7 P ;
I s s e k u tz B é la : G y ó g y s z e r r e n d e l é s 8 P h e l y e t t 6 P ; R ig le r
G u sztá v : K ö z e g é s z s é g t a n é s a j á r v á n y t a n t a n k ö n y v e 2 5 P
h e l y e t t 5 .7 0 P ; O rsós F e re n c : K ó r b o n c o l á s v e z é r f o n a l a 8 6 o l ­
d a l 2 .5 0 P h e l y e t t 2 P ; K r e p u s k a I s tv á n : A f ü l e r e d e t ü a g y ­
tá ly o g o k k ó r és g y ó g y ta n a 4. P . — A b e fiz e té s i la p h á tu l já n
a z ö ss z e g re n d e lte té s é t k é r jü k fe ltü n te tn i.
689
A F e h é r K e r e s z t G y e r m e k k ó r h á z III. b e l g y ó g y á s z a t i o s z t á ­
ly á n a k k ö z le m é n y e ( f ő o r v o s : G ö t t c h e O s z k á r e g y e t , ma g á n ­
ta n á r) .
A vena lienalis szű külete.
I r ta : Üzendey Ferenc dr.
B ár a vena lie,nalisról szóló közlem ények az utóbbi
idő ben m indinkáb b szaporodnak, mégis h a m eggondoljuk ,
hogy 1914 ó ta m indössze 14 e se t k e rü lt nyilvánosságra,
akkor azt kell m ondanunk, hogy az em lített kórkép nem
gyakori.
Első le író ja 1914-ben Kleánsohmidt volt, aki fő tü n e­
teknek a bő séges vérzéseket, m ásodlagos vérszegénysé get,
a nag y kem ény lépet és a lassú elő reh alad ást ta rtota t .
Opitz szerin t legjellemző bb, hogy a vérzések roham sze­
rű en jelentk eznek a nyelő cső bő l és a gyom or-bélcsat or-
nából, ezen vérzések u tá n a lép jelentéken yen kisebb lesz,
azután ism é t megnő , a m ásodlagos vérszegénység m el­
le tt throm bo- és leukopenia is jelentkezik. H asonló tü n e­
te k et írn ak le a többi szerző k: Bar doch egy, Wallgren
négy, Westkott, György egy-egy, Nobel és Wagner két,
itth o n Göttche egy, Heim professor á lta l diagnostizált
esetben. M indezen közleményekbő l az látszik, hogy a k ó r­
kép jól k ö rü lírt, jellegzetes tü n e tek et okoz, am elyeknek
legfontosabbika a táp csato rn áb ó l eredő , roham okban je ­
lentkező , ig en nagy, h alálo ssá is v álható vérzések, ennek
következm ényeként a m ásodlagos vérszegénység, esetleg
leuko- és bhrombopenia, m ásodik jellemző tü n e t az gen i
n agyra m egnövek ed ett kem ény lép, am ely n a g y ság át a
vérzésekkel összefüggő en v á lto z ta tja : vérzés u tá n ki­
sebb lesz, a zu tán pe,dig ism é t m egnő ; h arm a d ik jellem ­
ző tü n e t a huzam os fen n állás és a lassú elő rehaladá s.
A következő kben eg y esetet ó h a jto k ism ertetni,
am elyet a közelm últban a F eh ér K ereszt gyerm ekkór­
ház H l. belosztályán észleltünk.
4 é v e s f i ú g y e r m e k r ő l v a n s z ó , a k i n e k b e t e g s é g e a m úl t
é v b e n , o k t . 1 6 . - á n é jj e l, t e l j e s j ó l l é t k ö z b e n f e l l é p ő e r ő s v é r ­
h á n y á s s a l é s m a g a s l á z z a l k e z d ő d ö t t . S z ü le i e l ő s z ö ra l a k ó ­
h e ly ü k ö n lé v ő m e g y e i k ó r h á z b a v itté k , a h o lt 5 n a p ig v o lt.
E z e n id ő a l a t t a v e r h á n y á s m é g k é t s z e r m e g i s m é t l ő dtöt , s a z
a d d i g j ó l t á p l á l t , e le v e n g y e r m e k t e l j e s e n l e s o v á n y o d o t t , s á -
p a d t t á l e t t , s z ü l e i s z e r i n t „ e g é s z e n t ö n k r e m e n t ” . V é g ü l is
„ lé p d a g a n a t” d ia g n o s is s a l, r ö n t g e n - b e s u g á r z á s v é g e tt k ü ld té k
ö t hozzánk.
1932. o k t . 2 1 -é n e s t e v e t t ü k f e l a g y e r m e k e t o s z t á l y u n k r a
a k ö v e t k e z ő á l l a p o t b a n : G y e n g é n f e j l e t t , e r ő s e n l eosv á n y o d o t t ,
s á p a d t , f e l t ű n ő e n n a g y h a s ú f i ú g y e r m e k . S z e m e i b e e st et e k ,
a l á á r k o l t a k , f ü l e i v é k o n y a k , á t t e t s z ő k . A m e l l k a s és h a s b ő ­
r é n k i f e j e z e t t c a p u t M e d u s a e , c s o n t r e n d s z e r e g r a c i l i s , iz o m -
z a t a g y e n g é n f e j l e t t . N y e l v e m á l n a v ö r ö s , s z á r a z , s z e m ö lc s ö s ,
é rd e s ta p i n t a t ú . A s z á j é s to r o k k é p le te k n y á l k a h á r t y á j a ig e n
v é r b ö , t o n s i l l á k e lé g n a g y o k . A t a p i n t á s s a l h o z á f é r h e t ő n y i ­
r o k c s o m ó k n o r m á l i s n a g y s á g ú a k . A h a s f e l t ű n ő e n n a g, y k ö r ­
f o g a t a a k ö ld ö k m a g a s s á g á b a n 57 c m ; a b e le k k ö r v o n a la i jó l
á t l á t s z a n a k a z e lv é k o n y o d o tt, k is s é a to n iá s h a s f a lo n . A k ö ld ö k
n o r m á lis , je le n té k e n y s z a b a d f o ly a d é k a h a s ü r e g b e n n in c s . A
m á j s z é l e é p e n t a p i n t h a t ó . A lé p t e t e m e s e n m e g n a g y o b b o d o t t :
f e l s ő h a t á r a a V I I . b o r d a , a l s ó h a t á r a k b . 2 h a r á n ut j j a l a k ö l ­
d ö k a l a t t v a n , m e d ia lis a n p e d ig c s a k n e m a k ö z é p v o n a lig é r.
Ig e n tö m ö tt, s im a fe ls z in ü , s z é le i v é k o n y a k , m e r e v e k , n y o m á s ­
r a c s a k k is s é é r z é k e n y E g y é b s z e r v e ib e n k ó r o s e lv á lto z á s t
n e m l e h e t e t t ta lá ln i.
A v é r c y t o l o g i a i é s e g y é b v i z s g á l a t a i a k ö v e t k e z ő er e d ­
m é n y e k e t a d t á k : h a e m o g l o b i n : 8 5 % , f e h é r v s . : 1 9 ,4 0 0 , v ö r ö s v s . :
4 .2 6 0 ,0 0 0 , t h r o m b o c y t a s z á m : 1 2 7 ,8 0 0 . j u g . : — , s t . : — , s e g m .:
8 4 % , e o s .: — , m o n o c y t a : 6 % , l y m p h o c y t a : 1 0 % , v é r z é s i id ő :
1.5 p e r c , a l v a d á s i id ő : 3 .5 p e r c , v ö r ö s v s . r e s i s t e nc i a : k i s s é
c s ö k k e n t. V é rn y o m á s 1 0 5 /5 0 H g ; h a e m o c u ltu r a : n e g a tiv .
E z e n v é rle le tb ö l f ig y e le m r e m é ltó a d a to k a m a g a s f e h é r ­
v é r s e j t s z á m , a z e r ő s l e u k o c y t o s i s , k i f e j e z e t t ly m p ho - , m é r s é ­
k e lt th r o m b o p e n ia . S z ó v a l a v é r k é p b a l r a to lt, a c u t in f e c tio -
n a k m e g f e le lő .
T u b e rk u lin é s W a s s e rm a n n - re a c tió k n e g a tív o k . A m á j-
f u n c t i ó r a v o n a t k o z ó v i z s g á l a t o k s z i n t é n : a v i z e l e t b e n b il i­
r u b i n , u r o b i l i n é s u r o b i l i n o g e n n in c s , a m e g t e r h e l é s i p r ó b a g a -
690 ORVOSI H ETILAP
l a k t o s e v e l n o r m á l i s e r e d m é n y ű ; a v é r s e n u m b i l i r u b i nt a r t a l m a
i s n o r m á l i s : 1.2 s z á z a l é k . A v i z e l e t v i z s g á l a t é p v e s e f u n c t i o
m e l l e t t s z ó l. A W e b e r - p r ó b a 3 n a p i s z i g o r ú d i a e t a m e l l e t t is
e r ő s e n p o s itiv .
A kórelő zm ény a jelen á lla p o t és az elvégzett viz sgá ­
la to k alap ján k iz árh ató volt a vérképző a p p a ra tu s be­
tegsége, a W erlhof-csoport, a tuberculosis, a lues, to v áb ­
b á a m ájn ak valam iféle zsugorodása is. H iányoztak fon-
tos^ tü n e tei a lépm egnagyobbodással já ró különböző d ag a­
n a to k n a k is, am ilyenek a m yelom a és chlorom a, lym ­
phogranulo m ato sis, chronikus m a laria , anaem ia, splenica
és pseudoleucaem ica infantum , G aucher és N iem ann-Pick-
ty p u sú splenom egalia. B an tik ó rra is gondoltunk, ah ol a lép
igen lassan növekszik s vérzések csak a beteg ség legutol­
só stád iu m áb an lépnek fel. Az an am n esis szerin t a g y e r­
m eknek eddig sem m i baja nem volt, csak az a gyanús,
hogy m indig n ag y v o lt a hasa. M ost egészen h irte le n bő ­
ség es vérhányás és véres szék jelen tk e zett. Ezen roham sze­
rű en jelentkező vérzés, továbbá a nagy lép m ia tt ső el ­
so rb an a vena lienalis sten o sisára k e lle tt gondolnunk.
M egfigyelésünk első öt n a p já n lényeges m om entum ok
v o ltak a szem látom ást növekvő has, a v álto zatlanul igen
n ag y lép. H ő m érséklet lejjebb szállt, a sep tikus s zá jtü ­
n etek ja v u ltak . K özérzet, étv ág y igen jó ; sok, bő , híg
széklet. A 6. napon három ízben nag ym en nyiség ű v ér t á ­
v o zo tt a végbélen á t, egyidejű leg a h as és lép észreve­
h ető en kisebb lett. A vérzés azonban ism ét teljesen m eg­
szű nt, a következő napokban csaknem teljes lá ztalan ság
k ö v etk ezett be s a teljesen jó közérzet is v isszatért.
A zonban a has és lép ism ét nő ni k ezdett, úgyhogy vég ül
a g y erm ek m ár felü ln i is alig tu d o tt nagy hasától. Az
állan d ó an fennálló c a p u t M edusae m ég kifejezettebb le tt,
A m eg ism ételt Weber-jpróba ism ét erő sen positiv volt. A
bő , h íg székletek is v álto zatlanul m egvoltak. Ú jabb v é r­
kép: haem oglobin: 76% , fe jié rv é rse jt: 8200, vörösvér-
s e jt 3,600.000, throm bocytaszám 201.600. Ju g .: — , s t . :
8% , segm .: 46% , eos.: 1% , b as.: — m onoeyta: 9% , lym ­
p h o c y ta : 36% . Az elő bbihez k ép est feltű nő a feh é rv r­ é
se jtsz á m tetem es csökkenése, a leu k o cy ták m egfogyása,
a lym phocyták és th rom bocyták m egszaporodása. E gyéb
vizsg álato k ism ételten norm ális eredm ényű ek. Mivel n y e­
lő cső v a rix ra is gondoltunk, k ét ízben is végeztünkcon­
tr a s t anyagos röntg envizsgála to t, n eg ativ eredm énnyel.
V égül is, m ivel a lép és h a s roham os növekedése
ú ja b b vérzéssel fen y e g e te tt s a gyerm ek erő beli állapota
m á r m egengedte, elvégeztük a lé p k iirást.
A m ű t é t e t s e b é s z e t i o s z t á l y u n k o n S z o m b a ti a l o r v o s v é ­
g e z t e . B e h a t o l á s a k ö z é p v o n a l b a n c s a k n e m a k a r d n y u l v á n y t ő l p ankreas v o lt egym ással ú g y összekapaszkodva, hogy a
a k ö l d ö k i g , o n n a n f e r d é n le f e lé é s k i f e l é a b o r d a i w e l p á r h u z a ­
m o s a n h a la d ó m e ts z é s s e l tö r té n t. A m e g n y ito tt h a s ü re g b e n
e l ő s z ö r a n a g y , k e m é n y , b a r n a - v ö r ö s l é p t ű n t e lő m , ae l y a z o n ­
b a n ú g y a re k e s z h e z , m in t a g y o m o rh o z é s p a n k re a s f a r k á h o z
h o z z á v o l t n ő v e . H i l u s á b a n k e m é n y , z ö l d b o r s ó n a g y s ág ú m i ­
r ig y e k v o lta k . A v e n a lie n a lis t a z ö s s z e n ö v é s e k m ia tt k ita p in ­
t a n i n e m le h e te tt. E r ő s ö s s z e n ö v é s e k v o l t a k a jo b b m á jle b e n y
é s a r e k e s z , ill. m e l l k a s f a i , t o v á b b á a z e p e h ó l y a g c s ú c s a é s a
c s e m p le s z , a m á j a ls ó fe ls z ín e é s a m e s o c o lo n k ö z ö tt, ú g y h o g y
s e m a lig a m e n tu m h e p a to - d u o d e n a le h o z , s e m a f o r a m e n W in s -
lo w i h o z n e m l e h e t e t t h o z z á f é r n i , m e r t a z ö s s z e n ö v é s e k s z é t ­
v á l a s z t á s á n a k m e g k í s é r l é s e is e r ő s v é r z é s s e l j á r t . F e l t ű n ő v o l t
a v e n a lie n a lis s a l k ö z le k e d ő vv. g a s t r i c a e b re v e s , v . c o r o n a r ia
v e n t r i e u l i é s e z e k o l d a l á g a i n a k i g e n e r ő s k i t á g u l á sa , a m i a r r a
m u t a t o t t , h o g y a v é r h á n y á s v a ló s z in ü le g e g y a ls ó o e s o p h a g u s
v a rix b ó l tö r té n h e t e tt . A v e n a lie n a lis b e lv ilá g a e rő s e n m e g
v o l t s z ű k ü l v e , a m i n e k o k á t i l l e t ő l e g a n n y i t s i k e r üt l m e g á l l a ­
p í t a n i , h o g y a h a s ü r e g f e l s ő r é s z é b e n r é g e b b e n v a l am i g y u l l a ­
d á s z a j l o t t le , a m e l y k i t e r j e d t ö s s z e n ö v é s e k e t e r e d m é n y e z e t t
a z e g y e s s z e r v e k , í g y a l é p k ö r ü l is , a m i n e k k ö v e t k e z m é n y e a
v e n a l i e n a l i s e r ő s s z ű k ü l e t e , n a g y f o k ú p a n g á s a l ébpe n é s a
c o ll a te r a li s v é n á k p ó tló k it á g u lá s a v o lt.
M ű tét u tá n a gyerm ek csak h am ar összeszedte m ag át dophlebitisre vezeti vissza.
és su b feb rilis hő m enettő l eltekintve ú g y subjective , m int
o bjective teljesen kielégítő állo patb an v o lt egészen elbo­
c sátá sá ig , am i a m ű té t u tá ni 25. napon tö rté n t meg.
1933. 31. sz.
E g y h éttel a m ű té t u tá n a következő vérképet k a p ­
tu k : haem oglobin: 80% , feh érv érsejt 16.200, v ö rö sv ér­
s e jt 4,220.000, th ro m b o cy ta: 228.000, ju g ,: —, s t . : 4,
segm .: 67, eos.: 5, b a s.: ■ — , m onoeyta: 4, lym phocyta:
20%.
25 nappal a m ű té t u tá n pedig a k övetkező t:
haem oglobin: 60% fe h é rv é rse jt: 14.900, v ö rö sv érsejt:
4,100.000, ju g .: 3, s t . : 6, segm .: 72, eos.: 1, bas.: 0, m o ­
noeyta: 3, lym phocyta 15% . A h a sk ö rfo g a t amely a m ű ­
té t e lő tt 60 cm körül volt, m ű tét u tá n 53 cm-re m et n
vissza. A m ű té t elő tti, napi 3— 4 bő , h íg széklet ly h e tt
n ap o n ta 1, legfeljebb 2 rendes széklete volt. V érzés a
m ű tét ó ta eg y általáb an nem jelentkezett. A hasfali c a p u t
M edusae m ég kim en etelkor is eléggé k ifejezett. M aga a
m ű téti seb per prim am gyógyult.
A k i i r t o t t lé p e t B u d a y p r o f e s s o r ú r v o lt s z ív e s m e g v iz s ­
g á ln i . A n n a k s ú l y a 4 0 0 g r . , b u r k a a r e n d e s n é l v a s t a g a b b , m e t ­
s z é s l a p j a h a l v á n y v ö r ö s , v é r s z e g é n y , e l é g e g y n e m ű , ke v é s v a ­
k a r á k é t n y ú jt , b e n n e e ls z ó r ta n tü s z ú rá s n y i, g o m b o s tü fe jn y i
v é r z é s e i'- l á t s z o t t a k , h i l u s á b a n t ö b b b a b n y i , s z ü r k é s v ö r ö s n y i ­
r o k c s o m ó v o l t . V é le m é n y e a k ö v e t k e z ő : „ A s z ö v e t i v zi s g á l a t
a m a k r o s k o p o s l e l e t t e l e g y b e h a n g z ó a n e g y o l y a n id ü l t l é p n a -
g y o b b o d á s r a e n g e d k ö v e t k e z t e t n i , a m e l y n e k l e g f ő b b ej l e n s é g e
a f ib r o a d e n ia , v a g y is a p u lp a k ö te g e k n e k e lö h a la d ó ro s to s á t ­
a la k u lá s a . E n n y ib e n h a s o n l ít e z a B a n ti t y p u s ú lé p n a g y o b b o -
d á s h o z , b á r h iá n y z ik i t t a B a n ti lé p r e je lle m z ő n e k m o n d o tt
fo llic u lu s - s k le r o s is . A z ily e n lé p e k b e n g y a k o r i a k a p e r i a r t e r ia -
iis v é r z é s e k , h a s o n l ó k é p e n s o k s z o r j á r e g y ü t t a z il y e n l é p n a -
g y o b b o d á s k is e b b - n a g y o b b f o k ú m á jb e li k ö t ő s z ö v e t s z ap o r o ­
d á s s a l é s a sp le n o p o i ta l is v é n á k p h le b itis é v e l, e s e tle g th r o m -
b o s i s á v a l . A z i s m é t lő d ő g y o m o r v é r z é s e k e z e n t y p u s úl é p n a -
g y o b b o d á s o k m e lle tt n e m r i tk á k .
A k iir to tt lép v iz sg á la ta te h á t az erő s kötő szövet­
szaporodáson kívül m ás lényeges kóros elváltozást nem
m u ta to tt. Rögösödésnek sem m i nyom át nem láttuk. L e ­
hetséges voln a term észetesen az is, hogy a rögösödés a
lépven án ak m eg nem ta lá lt részében fe jlő d ö tt ki, deez a
feltevés nem valószínű , m e rt am int az ed digi esetek m u ­
ta ttá k , a throm bosis nyom ai m ár a lép hilusában ren d ­
szerin t m egtalá lh atók. Sokkal valószínű bb a mi esetü n k ­
ben a lépvena ex trav asalis összenyom atása, ami m ellett
a rendkívül erő s összenövések szólnak. E zek az össze nö­
vések, m in t em lítettem , oly an erő sek v o ltak , hogy ah a s ­
üregben m inden tájék o zó d ást lehetetlenné tettek. M ár
jobboldalon a m áj, epehólyag, gyom or és duodenum k ö ­
zött oly erő s volt az összenövés, hogy a v en a portáé hoz
eg y általáb an nem le h e te tt hozzáférkő zni és m inden zs ét­
v álasztási k ísé rle t erő s v érzé st v ont m aga u tá n . H saonló
volt a h ely zet a baloldalon is, ahol meg a lép, gyomor és
lép k iirtá s a is nag y gondot okozott. A v en a lienalis fel­
keresése szin tén lehetetlen v o lt a gyerm ek életének ko­
molyabb veszélyeztetése nélkül, Az am úgy is kiv érzett
betegen a hosszas és fárad ság o s lé p k iirtá s u tá n nem
k o c k á z ta th a ttu k a m ű tét e ln y u jtá sá t a h ely zet tovább i
tisztázása céljából és a m ű té te t igyekezni k ellett minél
elő bb befejezni, ami esetü nkben sikerrel és eredm énn yel
is já rt, m e rt a gyerm ek a z ó ta jó egészségben van.
A lépvenasteposis oka le h et vénán belüli és vénán
kívüli elváltozás. A vén án belüli elváltozás a throm bosis.
E lein te a k ó rk ép okát fő leg ebben keresték. Kleinsohmidt
az ú jszü lö ttk o rb an le zajlo tt köldökvenagyulladások kö­
vetkezm ényének ta rtja . Wallgren szerint létreh o zh atja
bárm ely b a n á lis infectio, a k á r egy to n sillitis is. Göttche
esetét 5 éven á t figyelte, a gyerm ek 8 hónapos korától
kezdve, am ik o r a lép m ár n a g y volt. És te k in te tte l a rra,
hogy a k iir to tt lépben és m ű tétk o r is a v én a lienalis
throm bosisa k ifejezett volt, eseté t ő is ú jszü lö ttko ri en-
A zonban a lépvena szű kületének e x tra v a sa lis okai is
lehetnek. M ár Bwrdach esetében is erő s öszenövések vol­
ta k a h asü reg b en találh ató k , m iként a m ienkben. Hason-
1933. 31 sz. ORVOSI H ETILA P
lóképen erő s összenövések v o lta k a h asb an rögösödés
nélkül Brugsch legutóbb is m e rte te tt esetében. M indezek­
bő l úgy látszik, hogy az ilyen, felső h asü reg i össz enövé­
seknek so k k alta nagyobb szerepe van, m in t gondoljuk.
N em régen m u ta to tt be Flesch az O rvosegyesületben egy
csecsem ő t, a k it p y lo rus-stenosis tünetei k ö z ö tt operáltak
meg s akinek p y lo ru sszű k ü letét ugyancsak felső hasü regi
összenövések okozták.
Hogy ezeknek az összenövéseknek mi az oka, a z t nem
tudjuk. É rdekes, hogy a mi esetünkben, ah o l régi, h a ta l­
m as összenövések voltak, a szülő k semmi rég eb b i beteg­
ségrő l nem tu d n a k és a b eteg ség első tü n ete az erővér­ s szállíto tták a k lin ik á ra . I t t ty p u so s m orbilliform ex anthe-
hán y ás volt, am i pedig m á r a collateralis v é n á k erős p an ­
gásos kitágu lásaib ó l és ezeknek m egrepedésébő l szárm a­
zo tt, te h á t a tulajdonképeni m egbetegedésnek csak ké­
ső bbi következm énye.
A kórkép tisztázásán ak éppen abban v a n a nagy ne­
hézsége, hogy a betegség és következm ényes tü n e tei kö­
zö tt hosszú idő (ren d szerin t több év) te lik el, úgyh ogy
ak k o r m ár a vo ltaképeni k iv á ltó okra csak következtetn i
lehet.
A th e ra p iá t illető leg a m inél gyorsabb lé p k iirtá stkell
javasolnunk. H a ez csak tü n e ti gyógyítás is, h a tá s a m ég­
is életm entő lehet, m ert ezá lta l éppen az életveszélyes v ér­
zésekkel fenyegető collateralig tá g u lato k a t ik ta tjuk ki. Mi­
nél h am arab b végezzük el a m ű tétet, a n n á l jobb erő en b nyel. E seteim szám a ma 80 k ö rü l já r. N aponta 3— 4X 3
v an m ég a beteg, annál jo b b ak a m ű tét k ilá tá sa i. A lép-
k iirtá s ab so lu t gyógyulást, jobban mondva panaszm entes­
ség et eredm ényezhet e x tra v a sa lis stenosis eseteiben, de
throm bosis eseteiben is ig en eredm ényes szo k o tt lenni.
Term észetesen a tovahaladó throm bosist m egakadályozni
népi tu d ja, a m in t az Bloch esetében tö rté n t, am ikor is a
rögösödés a lép k iirtá sa ellenére is tovább te r je d t 3 végül
iporta-throm bosis következtében halállal végző dött. A
vena lienalis rögösdése azonban —- úgy lá ts z ik — a leg­
több esetben m á r m egállapodott foly am at, nem m u tat
prog ressió t akkor, am ikor a fenyegető tü n e te k kifejlő d­
tek, úgy, h o g y a lép k iirtá s a itt is vég leges gyógyulást
je len th et, a m in t azt az ed d ig végzett m ű té te k jó ere d ­
ményei is b izonyítják (Opitz, Wallgren, Göttche).
T ek in tettel az elm ondottakra, to v áb b á a rra , hogy
m ű tét e lő tt ren d szerin t ú g y sem tu d ju k , hogy ex tra- , egyes esetekben hám lás k ö v eti és p ig m en tatio látszik.
vagy in tra v a sa lis sten o sissal van-e dolgunk, a m ű tétet
m indenképen m inél elő bb elvégzendő nek ta rtju k .
A m int lá ttu k , az a rá n y la g kevés szám ú eset m ellett
a kórkép aetiologiájában különféle, lehető ségek m erülnek
fel. Éppen a z é rt gondoltuk esetünk ism e rte té sé t indokolt­
nak, hogy ehhez az érdekes és m ost kifejlő d ő kérdés hez
egy újabb a d a tta l ho zzájárulhassunk.
I r o d a l o m : K le in sc h m id t: M o n a t s c h r . f. K h . 1 9 1 4 ., 13. k v-t.
O pitz: J a h r b . f. K h . 1 9 2 5 ., 1 0 7 . k ö t . B a rd a c h : A r c h . í. K h .
1 9 2 2 ., 7 1 . k ö t . W a llg ren : A c t a p a e d i a t r . 2 9 2 7 . W e s tk o tt. J a h vb .
f. K h . 1 9 2 8 . 1 2 0 k ö t . G y ö r g y : M ü n c h n . m . W . 1 0 2 9 . 5. s z .
1 9 3 2 . 3 9 -4 0 . s z . B ru g sc h : D . m . W . 153 7. o ld . B lo c h : D . m . W .
G ö ttc h e -V c rtá n : O. H . 1 9 2 9 . 5 2 . s z . Nobel— W a g n e r : W . K l. 'V .
1927. 50. sz.
A s z é k e s f ő v á r o s M a d a r á s z - u t c a i c s e c s e m ő - é s g y e r m e­ k
k ó r h á z á n a k k ö z le m é n y e .
Adatok a luminalreactio kérdéséhez.
I r ta : Flesch Ármin dr., egyet, m a g á n ta n á r,
vezető fő orvos.
A „M onatsschr. f. K inderheilk.“ 55. kötetének 307.
1.-n eg y k is közlés je le n t m eg Weideman-tói, a m ainzi
városi k ó rh áz gyerm ekklinikájáról. K iem eli ebben, hogy
„míg a n irv an o l m elléktünetei a chorea kezelésével k a p ­
csolatosan nirv anolbetegség (Pfaundler) néven, á lta lá ­
691
n o san ism eretesek, addig a lu m in al káros kísérő jelen­
ségeire vonatkozó közlések a gyerm ekorvosi irodalom ban
csaknem teljesen hiányoznak, ellentétb en a derm atolo-
g ia iv al“.
Részletesen le írja ezért eg y észleletét. E g y három
éves gyerm eknek szam á rh u ru t ellen orvosa tiz e n k é t n a­
pon á t 4X 1 szem lum inalette-t, te h á t napi 0.06 g lumi-
n a lt adott. A tizenharm adik n ap o n a szert e lh ag y ta, m ert
m ag as láz kíséretéb en scarla tin ifo rm exanthem a jelent
m eg, mely k ét n ap m úlva m orbilliform jellegű vé a la ku lt át.
A gyerm eket e k k o r állapotának rosszabbodása m ia tt be­
m á t észleltek az egész testen, m ely néhány n a p a l a tt el­
tű n t; u tá n a h á m lá st, m ajd p ig m e n ta tió t észleltek. Kór­
jelzésük lum inalintoxicatio volt.
A O. H. 1932. 2. szám ában, továbbá a K in d e rä rz tli­
che P rax isb an szám oltam be azo n tap asz talataim ró l, me­
ly ek et a chorea m in o r nirvanol é s luminal kezelése kap­
csán szereztem és o tt le írtam a „lum in albete gséget“ is,
de mivel ez a szerző figyelm ét és ta lán m áso k ét is elke­
rü lte és azóta e rre vonatkozólag ú jab b ta p a sz ta la to k a t is
szereztem, ezért ta rto m indokoltn ak, hogy a lum inal­
reactio kérdésével újból foglalkozzam .
A chorea m in o r kezelésében 1930 eleje ó ta a lumi-
n alt, illetve a sev en alt alkalm azom a legjobb ere.dmény-
ta b le tta lu m in alette-t, te h á t öszesen 9—12 d a ra b o t adok,
úgy, hogy a n ap i ad ag 0.135— 0.180 g luminal. K iem eltem
régebbi közlésemben is és m a m ég nagyobb sz á m ra hivat-
kizva m ondhatom , hogy a lu m in al u tán is, haso n ló an a
nirvanolhoz, a 9— 12 napon m egjelenhet egy többnyire
m orbilliform exanthem a. E zt a k iü té s t azonban jóval rit­
kábban észleljük, (az esetek kisebb felében) m in t a nií-
vanol u tá n és a többi jelenségek (láz, eosinophilia) is ál­
ta láb an sokkal enyhébbek. T ö b bnyire csak részle ges reac-
tió t látunk, m é rsék e lt láz (3 7 .4 °) és eosinophilia alak já­
ban, vagy csak hő em elkedést. Több esetben sem láz, sem
kiütés, sem eosinophilia nem m utatkozik, a ch o re a mégis
szépen gyógyul. L eg g y ak rab b an csak hő em elkedéseket
észlelünk és a k iü tés is sokszor csak részleges (farp o fá­
kon, arcon, n y a k o n ). A k iü tés 3—5 nap a l a t t eltű nik,
G yakran észleltü n k m érsékelt izgalmi tü n e te k e t a nyál­
k a h á rty á k részérő l, nevezetesen k ö tő h á rty a h u ru to t s éa
g aratk ép letek belő ve,ltségét. Az esetek kis szám áb an mér­
sékelt leukopeniát, relativ ly m p h o cy to d st is észleltü n k az
eosinophilián kívül, te h á t u g yanúgy, m int a nirvanolbe-
tegségben.
A lum inal u tá n is észlelünk te h á t a nirvanolbeteg-
séghez hasonló „lum in albetegséget“, amely azonban tá ­
volról sem oly an erő sfokú, m in t a nirvanol esetében.
Ezen lum inalbetegséget m á r Tolnai1) is le írta , de ő ki­
ü té st g y ak rab b an észlelt.
K ellem etlen m ellék tü n etek et egyébként s o h a sem ész­
leltünk. A vizeletben eltérés nem volt. E g y esetb en lá t­
tu n k a k iü téses foltokban k is vérzéseket és eg y ízben lát­
tu n k erő sebb lum inal-reactiót. E nnek rövid k o rtö rtén ete
a következő :
E g y 13 é v e s , s ú ly o s a b b c h o r e á b a n s z e n v e d ő le á n y n a k
n a p i 4 X 3 s z e m s e v e n a l e t t a - t ( á 0 .0 1 5 g r ) a d u n k . 1 .7 6 g r s e -
v e n a l b e v é te le u t á n a k ile n c e d ik nap u tá n l é p c s ő z e et s e n
3 9 .6 ° - ig e m e l k e d ő lá z je le n tk e z ik m o rb illifo rm e x a n t h e ma
k í s é r e t é b e n . 3 n a p u t á n a l á z l e e s i k , n é g y n a p m ú l v a ú jb ó l
3 9 .0 ° k é t n a p o n á t , m a j d l á z t a l a n n á v á li k , c s a k i d ő n k é n t m u ­
t a t k o z n a k k i s h ő e m e l k e d é s e k . A k i ü t é s k ö z b e n e l t ű n, t m a j d
ú jb ó l je l e n tk e z e t t, a c o m b o k , a l s z á r a k f o l t j a i b a n k is v é rz é ­
s e k k e l . E m e l l e t t a s z á j n y á l k a h á r t y á j a e r ő s e n f e l l az u l t , lo -
b o s é s a z a j k a k r ó l k i s n y á l k a h á r t y a c a f a t o c s k á k v á l n a k le .
M i n d e z s z é p e n v i s s z a f e j l ő d i k , m a j d k i t e r j e d t p i k k e yl e s h á m ­
l á s l á t h a t ó a z e g é s z k ö z t a k a r ó n . A r e a c t i o t e t ő f o k án a v é r ­
k é p b e n a f e h é r v é r s e j t e k n a g y m e g k e v e s b b e d é s e ( 3 4 0 0 ) , e o s i-
692 ORVOSI H E T IL A P
n o p h i l i a ( 6 2 0 ) , s r e l a t i v l y m p h o c y t o s i s ( 4 6 % ) v o l t . V é r le -
m e z k é k s z á m a : 4 2 1 0 0 0 . A v iz e le tb e n e lté r é s e g é s z id ő a l a t t
n e m v o lt.
E g y m ásik esetünkben nagy, rózsaszínű fo lto k jelent­
keztek, fő leg a farpofák on, e lsz ó rta n és a v ég tag o ko n is,
a fo ltok közepén lencsényi és nagy o b b hólyagokkal, me­
ly ek részben felfa k a d ta k és b eszárad tak . A k iü té s 4—5
n ap a la tt e ltű n t és helyén p ig m en tatio m a ra d t vissza .
M iként lá tju k , egy ízben sem észleltünk o ly a n erő s­
fo k ú lum inal-reactiót, hogy az ny u g talan ító le t t volna
és íg y a lu m in alt a chorea m in o r ellen n y u g o d ta n ad a­
g o lh a tju k . Ezzel szemben a n irv an o ltó l többen lá tta k na­
gyobb á rta lm a t, különösen Goebel?), aki h a lá lo s esetrő l
is beszám ol. Mi u g y an a n irv an o ltó l sem észleltü n k h á t­
rá n y o s jelenségeket, mégis m ivel a veszély leh ető ség ét
nem z á rh a tju k ki, Goebelhez kell csatlakoznunk s a nir-
v a n o lt a jövő ben csak akkor ad agolnánk, h a m á s gyó­
g y ító eljárással célhoz nem ju tu n k .
A ium inallal szemben a gyerm ekek to le ra n tiá ja
n ag y n ak látszik, M ég feltű nő bb aluszékonyságot semész­
leltü n k . A g y erm ek ek nagy to le ra n tiá já ra m u ta t eg y k ó r­
h á z i észlelésünk is, midő n egy n é g y éves leán y n y alán k ­
ságból 0.70 g lu m in a lt fo g y aszto tt el és súlyos eszm é'et-
lenséggel sz á llíto ttá k be a kórházunkba. E n n ek dacára
te ljesen gyógyult, (m ás helyen lesz részletesen közölveő ).
H árom esetü n k b en a lum inal 12— 14 napi ad agolása
u tá n sem g y ó g y u lt meg a ch o re a és ekkor kb. 10—14
n ap i szünet u tá n ú jb ó l adtunk lu m in alt. E gy ízben sem
észleltü n k ettő l kellem etlenséget, s ő t kiütést, láazt is csak
kivételesen. E z t a z é rt emelem ki, m e rt n irv an o lra v o n at­
kozólag vannak észleletek, m elyek szerint a n n a k hosz-
szabb szünet u tá n i úja bb a d a g o lá sá ra igen g y o rsan , szin­
te an aphylaxia m ó d já ra jelen tk ezh et a nirvanolbetegség.
S t.itner3) húsz n ap p al az utolsó nirvan ol-ad ag n y ú jtá sa
u tá n 0.30 g n irv a n o lt adott, m ire n é h á n y óra a l a tt láz, k i­
ü té s és a typusos vérelváltozás m u tatk o zo tt. U g y an en ­
nek húsz nap m úlva újból n irv a n o lt adott, de a k k o r nem
észle lt hasonló z a jo s tüneteket és m á s eseteiben sem ál­
lo tt be ilyen g y o rsa n a reactio. M ik é n t em lítettük, m i ezen
esetek b en h aso n ló t nem észleltünk s a recidiváló chorea-
esetek b en sem, am id ő n hónapok m úlva, egy é v múlva,
v ag y m ég késő bb ad tu n k újból rendszeresen lum in alt,
m ígnem a legutóbbi idő ben ilyen an ap h y lax iaszerű ac­ re
tio észlelésére n y ílo tt alkalmunk.
E g y 10 é v e s l e á n y t v e ttü n k f e l 1 9 3 2 . n o v . 1 0 -é n sú ly o s
c h o r e a r e c i d i v a n s - s z a l a k ó r h á z b a . 1 9 3 1 . n o v .- b e n m á r k e ­
z e l t ü k a k ó r h á z b a n c h o r e a e lle n I u m i n a l l a l . A k k o r a t i z e n ­
k e t t e d i k n a p o n f ő l e g a z a r c o n , k a r o k o n é s l á b s z á r a ko n j e ­
l e n t k e z e t t m o r b illif o r m e x a n th e m a s u b f e b r ilita s é s k i s to -
ro k b e lö v e lts é g k ís é r e té b e n 10% e o s in o p h ile k m e lle tt. A k i­
ü té s e ltű n é s e u tá n n é h á n y n a p m ú lv a re c id iv á lt (7 % e o s in o ­
p h il) , m a jd is m é t u r tic a r ia s z e r ü k i ü t é s je le n t m e g , e z u tá n
p e d i g r ö v i d id e i g t a r t ó a p r ó p o n t o z o t t k i ü t é s v o l t é s z l e l h e t ő .
G y ó g y u l á s a u t á n k b . e g y é v i g j ó l v o l t é s m o s t r e c d l-
v á ló c h o r e á ja e lle n ú jb ó l lu m in a lt k e z d tü n k a d a g o ln i. 1932.
n o v . 1 0 - é n d é li f é l e g y ó r a k o r k a p j a a z e ls ő a d a g o t ( 0 0 4 5 ) ,
s m á r n é g y ó r a k o r e g é s z b ő r e k e z d k i p i r o s o d n i , v i s zk e t é s k í ­
s é r e té b e n , rö v id e se n a z e g ész te s t, a z a jk a k és o r r s z á r n y a k
k ö r ü l i r é s z e k is , d i f f u s e v ö r ö s le s z , p o n t o z o . t s á g c s a k h e l y e n ­
k é n t , a z a r c k i s s é p ö f f e d t e s , s e n y h e k ö t ő h á r t y a h u ru t o t , g a -
r a t b e l ö v e l t s é g e t é s z l e l ü n k . T = 3 7 .4 ° . A l u m i n a l t k i h a g y j u k .
X I . 11. é s X I . 1 2 . T = 37 .7 é s 3 7 .8 ° k ö r ü l . K i ü t é s v á l t o ­
z a t l a n . F v s s z . 1 2 .8 0 0 , a f e l v é t e l k o r 8 9 0 0 v o lt. A z e o s i n o p h i ­
le k s z á m a 5 % , f e lv .- k o r 3% . A c h o r e a lé n y e g e se n j a v u l t .
X I. 13. T = 3 9 .2 ° . K i ü t é s h a l v á n y o d i k . A ch o rea te lje ­
se n m e g g y ó g y u lt. In co o rd in a tió n a k n y o m a sincs.
X I . 14. 3 7 .3 ° . K ö v e t k e z ő n a p tó l k e z d v e lá z ta la n , s a k i ­
ü té s is e ltű n t.
M inthogy hasonló eset tudom ásom szerint az iro d a ­
lom ban nem fo rd u l elő , kissé n y u g ta la n ító volt, d e —-
ú g y lá tsz ik — különösebb kellem etlenséget az ily e n ese­
te k sem okoznak. A ohoreának ily en gyors g y ó g y u lá sát
pedig sohasem észle ltük. Nagyon valószínű , hogy ebbe n
1933. 31. sz
az esetb e n egy Ium inallal szemben egyébként is érzékeny
egyénnel álltunk szemben, am it m u ta t az is, h o g y a lu-
m in alreactio az első adagolás alkalm ával is szo k atlan u l
erő s volt.
E ze n eset is u ta l a rra , am it m á r elő ző közlésünkben
is hangsúlyoztunk, h o g y a lum inal h atásm ó d ja h aso n ló a
nirvanoléhoz. E z t m ag y arázza különben a k ét szer vegyi
ro k o n sá g a is.
Összegezve: Igen nagy számú chorea minor esetben
alkalmazva luminalt, az eseteknek csak kisebb részében
észleltünk általábam enyhe luminal-betegségeí (láz, kiü­
tés, eosinophilia). Súlyosabb ártalmat nem láttunk.
Recidiváló chorea eseteiben sem láttunk az újabb
adagolástól kellemetlenséget. Egy súlyos recidiváló cho-
rea-esatében egy év után adva újból luminalt, anaphy-
laxia-szerű en jelentkezett kiütés, láz. Mindez három-négy
nap alatt lezajlott s a chorea is rendkívül gyorsan gyó­
gyult.
I ’- 'v l a lo m : 1. B ú d . O r v . U j s . 3 9 2 8 . 5 2 . — 2. D e u t s c h . M .
W . 1 9 3 1 . 3 1 . sz . — 3 . Z e i t s c h r . f . K h k . 4 5 . 4 4 5 .
A P á z m á n y P é te r T u d .- E g y e te m I. b e lk lin ik á já n a k k ö z le ­
m é n y e (ig a z g a tó : H e rz o g F e re n c n y . r. ta n á r ) .
Eljárás a vizelet fehérjetartalmának
quantitativ meghatározására.
I r ta : Czoniczer Gábor dr. tanársegéd.
A vizelet fe h é rje ta rta lm á n a k m e g h a tá ro z á sá ra szol­
gáló eljáráso k a g y a k o rla t szem pontjából két cso p o rtb a
so ro lh a tó k : az eg yik csoportba ta rto z n a k azon m eth o d u -
sok, m elyek a fe h é rjé t q u an titativ e k icsap ják és a n a ly ti-
kai m ódszerrel m érik. E zek valóban q u an titativ ek és m e g ­
bízh ató ak , de nagy h á trá n y u k , hogy hosszadalm asak és
így so rozato s m eg h atáro záso k ra nem alkalm asak. A m á ­
sik cso p o rtb a ta rto z n a k a m egközelítő eljárások, m elyek
rövid idő a la tt elvégezhető k ugyan, de a n n y ira m egízh b a­
ta tla n o k , hogy csak k lin ik ai célokra alkalm asak. Az én
összeh asonlító v izsg álataim azt m u ta ttá k , hogy a q u a n ti­
ta tiv eljáráso k és az E rbach-féle m eth o d u s között á tla g
50— 60% az eltérés, de kivételesen elő fordul 120% -osk ü ­
lönbség is. Hogy m ég ez a hatalm as hib a sem tu d ta k i­
szo rítan i az E sbach-féle e ljá rá s t a k lin ik ai h asználatb ól,
an n ak ok a az, hogy a feh érje q u a n tita tiv m e g h atáro zá sá­
nak n in csen eminens fo n to sság a a k lin ik ai észlelésben; m ai
felfo g ásu n k szerint elegendő , ha a n n y it tudunk, v ájo j n a
beteg n ek kisfokú, közepes, vagy n ag y fo k ú a lb u m in u riá ja
van-e.
A m in t azonban tudom ányos, illető 'e g k ísérleti célból
van szükségünk a vizelet fe h é rje ta rta lm á n a k m e g h atáro zá
sara, kiz árólag a q u a n tita tiv e ljá rá so k jö hetn ek szóba,
m elyeknek — m int em lítette m — n ag y h á trá n y a a hosz-
szadalm ass ág. Éppen e z é rt sorozatos vizsgálatok — k ü lö ­
nösen 2— 3 p arallel-m eghatározással — csak n ag y id ő ál­
d o zattal v o ltak elvégezhető k. Ezen a nehézségen ig ye k ­
szik seg íten i az alább is m e rte te tt e ljárás, mely p o n to s s á ­
ga m e lle tt lényegesen rövidebb idő a la tt végezhető el,
m int a Scherer-féle, m ely tudom ányos célokra á lta lá b a n
h aszn álato s.
A z e ljá rá s nem alap szik ú j elgondoláson, hanem h a s z ­
n álato s elem eket kapcsol össze olym ódon, hogy g y o rsan
k iv ih ető k legyenek anélkül, hogy ezáltal a pontosság szen ­
vedne. K ivitele a következő : Kb. 30 em m ű rta rta lm úcen­
trifu g acső b e lem érünk 5 em m -t a vizeletbő l, hozzáad unk 10
csepp 1 % -o s ecetsavold atot és 10 csepp te líte tt konyhasó-
oldatot. A cen trifu g acsö v et vízfürdő n 10 percig fo r a lju k ,
m ikoris a vizelet fe h é rjé i q u an titativ e kicsapódnak s d u r­
1933. 31. sz. ORVOSI
va pelyhekben verő dnek össze. A centrifugacsövet m ost
feltö ltjü k dest. vízzel, ta rta lm á t összerázzuk és 10 percig
cen trifu g álju k kb. 4000 forgásszám ú centrifugán. A fe­
hérjecsapadék tö m ö r réte g a lak jáb a n gyű lik m eg a cső al­
já n : a fele tte álló folyadék v iztiszta és fehérjem entes
(benne a sulfosalicylsav-kém lés n eg atív ). A v íztiszta fo ­
lyadékot, m ely a vizelet o ld o tt alkotó részeit tartalm azza,
leszívjuk olym ódon, hogy a csapadék fe le tt csupán 1—2
mm-nyi ré te g m aradjon, m ajd a centrifugacsövet ism ét
feltö ltjü k dest. vízzel, a csap ad ék o t felrázzuk és az elő b­
bihez hasonló módon cen trifu g álju k . E z t összesen h atszo r
ism ételjük m eg; a hato d ik cen trifu g álás u tá n leszívott
mosóvíz k o n y h asó t és n itro g é n ta rta lm ú an y a g o k a t nem
ta r ta ’maz, am i a z t jelenti, hogy a feh érjecsap ad ék ból a vi­
zelet o ld o tt alkotórészeit teljesen kim ostuk. Az ilyen mó­
don k im o so tt feh érjecsap ad ék o t dest. víz segítségével
m ikrokjeldahllom bikba visszük á t és k é n s a w a l roncsol­
juk, A kjeldahlozással m e g h atáro zo tt N m ennyiségét
6.3-del szorozva n yerjü k az 5 ccm vizeletben levő ehérje f elő nye eme m odifikációval szem ben egyrészt az, hogy a
m ennyiségét. H a a vizelet ig n sok (12°/oo-nél több) fe ­
h é rjé t ta rta lm a z , úgy 5 ccm vizelet h e ly e tt használjunk
csak 2 ccm -t kiinduló a n y ag u l; h a viszont a fe h é rje ta r­
talom elő reláth ató lag 5°/oo-nél kevesebb, ú g y 10 ccm -t.
Az e ljá rá s q u an titativ v o ltá t három h ib a fen yeg eti:
1.) A feh érje kicsapása nem tö rtén ik q u an titativ e. (Ez
esetben a valódinál kisebb eredm ényt ad n a.) 2.) A vize­
let N -ta rta lm ú an y ag a it nem sik erül tökéletesen kimosni
a fehérjecsap ad ék ból. (E z esetb en a valódinál nagyobb é r­
té k e t ad n a.) 3.) A feh érjecsapadékot nem sik erü l tökéle­
tesen cen trifu g áln i: a csapadék egy része suspendá’.va
m arad a mosóvízben és íg y elvész. (Az eredm ény a való­
dinál kisebb é rté k voln a).
Ad 1.) A fehérje ikicsapása tökéletes; e z t bizonyítja,
hogy a k ic sap á s Után a csapadék fe le tt álló folyadékban a
legérzékenyebb kémléssel (sulfosalicylsav) sem lehet fe ­
h é rjé t k im u tatn i. Lényegileg azonos m eth o d u rsal tö rténik
a feh érje kicsap ása a b e v á lt Scherer-féle eljárásb an is.
Ad 2.) A kim o sás tö kélete s v o ltá t bizonyítja, hogy a h a ­
todik cen trifu g álás u tá n a mosóvíz nem ta rta lm a z sem
konyhasót, sem N -tarta lm ú an yag okat. K ülönösen fontos
az N -ta rta lm ú anyagok tö kélete s eltávolítása, m e rt ezek
m egham isítanák a kjeldahlozás eredm ényét. Éppen ezért
sorozatos v izsgálato kkal ellenő riztük a cen trifu g álás u tá n
a csapadék fe le tt álló m osófolyadék N -ta rta lm á t és m eg­
győ ző dtünk róla, hogy m á r az ötödik mosóvíz is csak
olyan m inim ális m ennyiségű N -t ta rtalm az, am ennyi za
eredm ényben m axim um 1% -nyi h ib á t okozna; a hatodik
mosóvíz N -m entes. A lábbiakban közöljük egy m osási so­
ro zat mosóvizeinek N -ta rta lm á t:
a 2. m o s ó v í z 5 c c m - é b e n t a l á l t u n k 1 .3 0 m g r N - t
a 3 ....................... „ „ 0 .4 2 „ „
a 4. „ „ •„ „ 0 .1 5
a z 5. „ „ „ „ 0 .0 3 „ „
a 6. „ N - m e n t e s v o lt .
A csapadék kim osása azonban csak ak k o r sikerül
ilyen tökéletesen, ha nem tú lságosan bő séges. Éppenezért
csak annyi vizeletet használju nk, am ennyinek fe h é rje ta r­
talm a elő reláth ató lag nem h a la d ja m eg a 60 m gr-ot. (Pl.
h a a viz elet fe h é rje ta rta lm a 12% körül van, ú g y nem a já n ­
latos 5 cm m-nél több v izeletet használni.) Term észetes,
hogy n ag y o n keveset sem aján lato s haszn álni, m ert ez a
ponto sság ro v ására m enne: teljesen m egbízható az ered ­
mény, h a a felh asznált vizelet fe h é rje ta rta lm a 20 és 60
m gr k ö zö tt van. (A vizelet m egközelítő fe h é rje ta rtalm á ­
ról E sbach-reagen ssel, v ag y sulfosaü cy lsav val tájékozód­
h atu n k .)
A d 3.) A fehérjecsapadék cem trifugálása tökéletes:
a mosóvízben suspendált fehérjerészecskék nem m arad ­
H E T IL A P 693
nak . E z egyrészt valószínű abból, h o g y a mosóvíz vztisz­ í
ta , m ásrészt bizonyos azé rt is m e rt a 6., 7. stb. m osóvíz­
ben m á r N -t sohasem találtam .
Az eljárás m egbízhatóságának ellenő rzésére fe h é rje ­
m entes vizelethez ism e rt m ennyiség ű feh érjeo ld ato t ad­
tu n k és ennek fe h é rje ta rta lm á t h atá ro z tu k m eg a leírt
eljá rá ssa l. Az eredm ény m inden alkalom m al e g y e z e tt a
sz á m íto tt érték k el: az eltérés nem h alad ta m eg az 1.3
% -ot.
S z á m íto tt é r t é k : 8 .6 5 % 7 .4 0 % 1 1 .8 0 %
m e g h a tá ro z á s : 8 .5 5 % 7 .5 0 % 1 1 .8 2 %
h ib a : 1 .2 0 % 1 .3 0 % 0 .2 0 %
A le írt e ljá rá s ném ileg h a so n lít a Scherer-féle m etho-
dus egyik m ódosításához, m elynek lényege, hogy a főzés­
sel kic sap o tt fe h é rjé t alkohollal m ossuk, m ajd a szű rő p a­
p írra l eg y ü tt roncsolva kjeldahlozzuk. A közölt eljárás
hosszadalm as k im o sá st a lényegesen rövidebb cen trifu g á-
lá ssal hely ettesíti, m ásrészt, h o g y a csap ad ék o t nem
szű rő papirossal eg y ü tt, hanem tisz tá n ro n csoljuk; zál­ e
ta l ism ét sok id ő t és igen sok k én sav at és lú g o t tak a rí­
tu n k meg.
A F e re n c z J ó z s e f T u d o m á n y e g y e te m nő i k lin ik á já n a k kö z ­
le m é n y e (ig a z g a tó : B e re c z J á n o s n y . r. t a n á r ) .
Módosított CO+Jores színes conserváló
eljárás.*
I r t a :Muszkalay Lajos ér.
A boncterem ben lá to tta k a t oly jól kiegészítő múzeu­
m i készítm ényekkel szemben tá m a s z to tt régi s a legtöbb
esetb en ki nem elég íte tt ó h aj azoknak te rm észetes szí­
n ü kben való ta r tó s megő rzése. Melnikow— Rassvederír-
kow, Pick, Kaiserling, Jores m e lle tt számos sz e rz ő t isme­
rü n k , aki e k érd és m egoldását tű z te k i célul.
A szervek szín e a vér színével szoros összefüggésben
van, így közeli a gondolat, h o g y a készítm ény conseirvá-
lá sa folyam án a szerv vérének szín ét lehető leg m e gat rt­
suk. A vér physiologiás oxyhaem oglobin kötése a fixálás­
hoz használt fo rm alin szinte,lenítő h atásá n ak c s a k rész­
ben áll ellen. E z é rt a physiologiás oxyhaem oglobin helyett
ellenálló, ta rtó s a b b kötést kell kihasználnunk. E rre a
szénm onoxydhaem oglobin a legmegfelelő bb. Ily e n eljárást
Jores intézetébő lSchultz dolg ozott ki és közölt 1928-ban.
Ő K aiserling I. fixálón 10— 15 percig v ilág ító g ázt ra­ á
m o lta to tt át. E z á lta l K aiserin g eljárásából feleslegessé
te tte a d rág a alkoholos recoloráló folyam atot. 1931 ja ­
n u á rjá b a n is m e rte tte szénm onoxyd-Jores fix áló v al elért
eredm ényeit.
Tő le fü g g etlen ü l 1930 év ő szén a szegedi szülészeti
és nő gyógyászati klinika la b o rató riu m áb an kezdtem
CO + Jo res com binatiós co nserváló kísérleteim et. Kísér­
leteim elvileg Schultz-éval egyező ek, de a te c h n ik a i kivi­
tel te k in tetéb en egyszerű bbek és szerény vélem ényünk £ize-
r in t eredm ény tekin tetéb en tökéletesebbek.
E ljáráso m k é t phasis'ból áll. Elő ször a fix áló folya dé­
k o t te lítjü k CO -val, m ásodszo r m ag át a conserválandó
p rad p aratu m o t világ ítógázba helyezve elő re létesítün k
CO -haem oglobin kötést. E zen u tó bbi e ljá rá ssa l a Schultz
á lta l közölt szín és tartő sság b e li ered m ényeket sike rült
fokoznunk.
* ) E l ő a d t a a S z e g e d i O r v o s E g y e s . 1 9 3 1 . m á r c . 1 2 -iki é s
a M a g y a r P a t h o i o g u s o k T á r s a s á g a 1 9 3 2 . j u l . 7 - i k i g y ű lé s é n .
694 ORVOSI H E T IL A P 1933. 31 sz

Technikai kiv itel a következő : megfelelő erő s falú, e lő tt azonban az azonnal m egérkező m entő k k órházba
légm entesen z á ró edénybe helyezve a készítm én yt, az é rte k volna vele, m eghalt.
edényben erő s vacuum ot lé tesítü n k , m ajd a lé g ritk a teret A boncvizsgálat alkalm ával a rendesnél egy á rn y a ­
világítógáz bevezetésével sz ü n te tjü k meg. A készítm ényt, la tta l élénkebb p iros színű v é rt folyékonynak ta lá­ l
n ag y ság átó l fü g g ő en 1—12 ó rá ig hagyjuk a világítógáz ­ tu k a lágyagyburkok kissé bő vérű eknek lá tszo ttak .
ban . E zu tán CO— Jo res fixálóiba helyezzük, m ely rögzítő A zsigeri szívburkon és a m ellh árty án néhány gom bostű -
fo ly ad ék a következő képen k észü l: Hosszabb h aszn álatra fe jn y i vérzés volt. A tüdő k közepes belégzés állap otán ak
szükséges fixáló közeget világ ító g áz felhasználásával úgy
m egfelelő n ag y ság ú ak voltak. A gyom orban m integy
te lítü n k OO-val, hogy a fixáló elkészítése e lő tt d es tillált
300 ccm. te jesk áv én ak látszó folyadék ta lá lta to tt, m ér­
v iz et a víz fö lö tt lé te síte tt v acu u m ú tján a b en n e elnyelt
levegő tő l és m ás gázoktól m eg fosztju k. A v aouum ot i­ v gező an yag m arad v án y ai azonban nem látszo ttak , a
lágítógáz bevezetésével szü n tetjü k m eg s ezáltal sikerül a n y á lk a h á rty a h alv án y rózsaszínű nek m u tatk o zo tt; a
d e stillá lt vizet C O -val telíteni. A fixáló a lk a tré sz e it az húgyhóly agban v izeletet nem ta lá ltu n k . N oha különös
ered e ti Jores-elő írás szerint a d ju k a destillált vízhez. Az szag o t nem éreztü n k , mégis te k in te tte l a vér folyékony
ilye,n CO-Jores rögzítő fo lyadékot jólzáró edényben, hi­ á lla p o tá ra és a m éregnek arán y lag gyorsan ölő h a tá ás ra ,
deg helyen ta rtju k . Továbbiakban az eredeti J o re s színes c y a n ta rta lm ú v eg y ü lettel elő idézett m érgezésre gon­
conserválóeljárás szerin t já ru n k el. dolva, elvégeztük a Schönbein-féle tá jék o ztató p róbát,
A CO + J o re s com binált e ljá r á s egyik legfő bb ered­ am ely úgy a vérbő l, m in t a g y om ortartalom ból — b á r a
m énye, hogy a szín m egváltozása nélkül az e re d e ti Jores re a c tio a szokottnál kissé la ssab b an m ent végbe — po­
e ljá rá sb a n m egengedett fix álási id ő tartam n ál hosszab b zitív n ek m u tatk o zo tt, t. i. a rézv itrio lb a és frisse n k é­
id eig m a ra d h a tn a k a készítm ények a fixáló közegben. Ez­ s z íte tt guajac tin c tu rá b a m á rto tt szű rő pap iroscsíkmeg-
á lta l tö kéletes rö g z íté st érünk el, ami a készítm ények k ék ü lt. Közben a ta rta lm á v a l e g y ü tt üvegbe hely ezett
é le tta rta m a szem pontjából k ív á n ato s. gyom or n y á lk a h á rty á já n a k redő i is pirosabb szín t ötö l t­
E ljá rá su n k n a g y technikai felszerelést n em igényel tek, am i szintén a z t a látszo tt igazolni, hogy cyanm érge-
és íg y az eddig ism eretes d rá g a és bonyolult technikai zéssel van dolgunk.
felszerelést m egkív ánó eljáráso k k al szemben elő nyöse bb.
Mivel azonban az eset körülm ényei tisztázatlan o k
V érbő készítm ényekkel m eg tö rtén h e t, hogy a term é­
szetesnél élénkebb szín t nyerünk. E z kis g y a k o rla tta l ki­ v o ltak , a feld erítés céljából u tá n a já rtu n k azoknak, s
küszöbölhető (a fix á lá s id ő ta rta m á n a k v álto zta tásáv al). a hozzátartozóktól m egtudtuk, hogy a m éreg bekebele­
E ponto n csatlak o zu n k Pick jótanáosához, h o g y szép zésétő l a halál bekövetkezéséig kb. 45— 50 perc te lt el,
m úzeum i készítm én y ért fá ra d tsá g o t, m unkát ne sajn ál­ to v áb b á, hogy az illető a port, am ely feh ér színű olt v
ju n k , ne nézzük a z t szolgai m u n k á n ak . E zt szem elő tt egy k is üvegben évekkel ezelő tt P árizsb ó l hozta m agá val.
ta r tv a m un kánk ju ta lm a és eredm énye szép és tartó s A p o h á r m ár nem v o lt elő keríthető . A m érget ta r t a l­
készítm én y lesz, m ely et hosszú é v e k m últán öröm m el s m azó üvegecskén fra n c ia nyelven v o lt feltüntetve, hogy
nem bosszankodva vehetünk kézbe,. m éreg, s a benne nyom okban levő fe h é r porról az o rsz á­
I r o d a l o m : P ic k : S e c t i o n s t e c h n i k — S c h u ltz: Z t b l . P a t h .
gos bírósági vegyész k étség et k iz áróan m eg állapította,
4d. 3 0 5 . 1 9 2 8 — 1 9 2 9 . — S ch u ltz: K l i n . W s c h r . 10. N r . 5 . 1931. hogy strych nin, m ég pedig an n ak phosphorvegyülete.
U g y an ezt leh etett a fé lre te tt holttestrészekbő l is kim u­
ta tn i, ellenben a cyangyök je len létét a vegyvizsgálat nem
R Ö V I D K Ö Z L É S E K A T Ö R V É N Y S Z É K I ig azo lta be.
O R V O SI G Y A K O R LA TBÓ L. A vegyvizsgálat á lta l sz o lg á lta to tt eredm ény, eg ybe­
vetv e az újabban b eszerze tt ad ato k k al, m ost m ár k é tsé g ­
A P á z m á n y P é t e r T u d .- E g y e te m tö r v é n y s z é k i o r v o s ta n i in té z e ­ te len n é te tté k azt, hogy a h a lá lt nem valam ely cyanve-
gyüle t, hanem stry ch n in okozta. A zt, hogy a bonclelet és
té n e k k ö z le m é n y e ( ig a z g a tó K e n y e r e s B a lá z s n y . r . t a n á r .)
a kev és rendelkezésre álló a d a t a la p já n elő ször m égis
cyanm érgezésre gondoltunk, in d o k o lta az, hogy a
Tévedésre alkalmat szolgáltató adatok vegyi tájék o ztató pró b a cyanra positiv volt, hogy a h a ­
ismeretlen anyaggal történt lál g y o rsa n k ö vetkezett be, s a folyékony vér is kissé
élénkebb piros színű nek m u tatk o zo tt. A Schönbein-próba
mérgezés esetében. p o sitiv eredm ényét az m ag y arázta , h o g y a z t nem csak
M érgező an y ag o k k al okozott halálesetekben a mé­ a cyan, hanem egyéb anyagok (am m o n ia), am elyek a
re g m inemű sége tekin tetében c sa k a tüzetes és m inden v iz sg á la tra k erü lt részekben jelen lehettek, is ad ják .
irá n y b a n k iterjed ő vizsgálat a d h a t m egbízható ered­ A h alál gyors bekövetkezése nem szólt a strychninm érge-
zés ellen, a vér élénkebb színének m a g y arázására pedig
m ényt. M agából a boncvizsgálati adatokból és a rendel­
Erben azon m eg állap ítása a d o tt alap o t, hogy a stry c h ­
k ezésre álló, g y a k ra n igen hiányos elő zményi adatokb ól
nin, ú g y m int cy tisin késlelteti a haem oglobin reductió-
k ö n n y en téves ered m én yre ju th a t a vizsgáló.. Az i t t is­ já t, s íg y a halál u tá n túlélő szövetek nem tu d já k az oxy­
m e rtete n d ő esetben fia ta l leány a fe le tti elkeseredésében, gen eg y részét red ucálni, am inek következtében a v ér
hogy nem tu d fé rjh e z menni, egy reg g el öltözködés köz­ nem lesz oxygenszegény és így világosabb színű m arad .
ben valam i m érgező p o rt szó rt vizespoharáb a, te tté t E b b ő l az esetbő l te h á t k é t ta n u lsá g o t vonh atu n k le:
azonban egyik hozzátarto zó ja észrev ette, s a szájához az egyik az, hogy ism eretlen m éreggel tö rté n t halálo s
em elt p o h a ra t kezébő l kiütötte. E z u tá n a h arm adik m e e­ m érgezések esetében n ag y súly fek te ten d ő a vegyvizsg á-
le trő l a k a rta levetn i m ag át az u d v a rra , de ebben is m eg­ la tra és a körülm ények pontos tisz tá z á sá ra , m e rt a h iá ­
ak ad ály o ztatv án , a hozzátartozók reábeszélésére lá tszó­ nyos ad ato k alap ján a boncleletbő l téves m egállapításhoz
lag m egnyugodott és reggeli k á v é já n a k elfo g y asztása ju th a tu n k ; a m ásik pedig az, hogy a positiv Schönbein-
u tá n hazulról eltáv o zo tt. Alig é r t azonban az u tc ára, próba, különösen, h a nem azonnal következik be a re a c ­
ro ssz u llét fo g ta el, ú jra feljött a la kásba, levegő u tá n tio, nem feltétlen bizonyítéka a cy an jelenlétének.
k ezd e tt kapkodni, arcizm ai görcsösen rán g ató d ztak , m i­ Schranz Dénes dr., tanársegéd.
1933. 31. sz. ORVOSI H ETILA P
L A PSZ E M L E
Sebészet.
A f é r f i e p i s p a d i a s i s m ű t é t i k e z e l é s e . F a ssr a in e r. (D .
Z s c h r . f. C h ir . 2 3 7 . k . 10. s z .)
A z e p i s p a d i a s i s m ű t é t i k e z e l é s é n e k n a g y s z á m ú m ó d s z e­
r é t i s m e r t e t i , s k ö z ü l ö k l e g a l k a l m a s a b b n a k N é la to n é s Dő l-
beau e l j á r á s á t t a r t j a . A z e l j á r á s lé n y e g e , h o g y f e l s ő hó l y a g ­
s ip o ly k é p z é s e u t á n a h ím v e s s z ő h á t á n h ú z ó d ó n y i t o t h ú g y -
c s ö v á ly ú t k é to ld a lt fe lfris s íti é s k e s k e n y h asi b ö rle b e n y t
h a j t v a f e l ü l r ő l r á , a z t a f e l f r i s s í t e t t s z é l e k h e z va r r v a k é p e ­
z i a h ú g y c s ö v e t , m í g k ü ls ő b o r í t á s r a a b ő k ö t é n y s zreü f i t y ­
m á t h a s z n á l j a . A m ű t é t e t k é t e s e t b e n a l k a l m a z t a s i ke r e s e n ,
2 % é s 6 é v e s f i ú n . A m ű t é t v é g z é s é r e l e g a l k a l m a s a b b id ő ­
p o n t a 6 — 9. é l e t é v . ( R e f e r á l ó a z a j á n l o t t e l j á r á s t é v e k k e l
e z e lő tt 6 é v e s fiú g y e r m e k e n a lk a lm a z ta . A m ű t é t s ik e rü lt,
d e e g y é v m ú l v a a h ú g y c s ő f e l s ő , b e ls ő f a l á t k é p e zhőa s i b ö r ­
le b e n y t e l k e l l e t t tá v o líta n i, m e r t r a j t a a h ú g y c s ő b e n a fa n n -
s z ö r ö k e r é l y e s n ö v e k e d é s n e k i n d u l t a k é s á l l a n d ó k ő el r a k o ­
d á s t o k o z ta k . E z é r t a h ú g y c s ő f a l á n a k k é p z é s é r e n e m a já n ­
l a t o s o ly b ö r l e b e n y t h a s z n á l n i , m e l y s z ő r ö s , v a g y am e l y e n
k é s ő b b s z ő r z e t f e jlő d h e tik .)
S c h m id t A lb in dr.
A c s o n tá tü lb e té s k im a g a s ló h a s z n á lh a tó s á g a a z á llk a p o c s
s e b é s z e t b e n . G. A x h a u se n . ( D . Z s c h r . f. C h ir . 1 9 2 8 . I . é . 1. s z .)
A z á llk a p o c s s e b é s z e t n e m m u t a to t t o ly a n h a la d á s t, m in t
a v é g ta g s e b é s z e t, m e ly n e k le g f ő b b o k a a z , h o g y e z e n m ű té ­
te k b e n a s z á jü r e g m e g n y itá s a e lk e rü lh e te tle n .
A ls ó á l l k a p o c s r e s e c t i ó k b a n a f é l o l d a l i k i i z e s í t é s é s a
h iá n y p r o th e s is s e l p ó tlá s a a le g r é g ib b e lj á r á s s m é g n a p ja ­
i n k b a n is h a s z n á l a t o s .
A p ro th e s is -v is e lé s r e n g e te g h á tr á n y a k é s z t e t t é k a s z e r­
z ő t e g y jo b b m e g o ld á s k id o lg o z á s á r a . L exer s e b é s z é s R o ­
s e n th a l f o g o r v o s m u t a t t a k r á e lő s z ö r , h o g y a p r o t h e s i s v i s e-
l é s t lé n y e g e s e n ; m e g k ö n n y í t i a z á l l k a p o c s . z i i l e t e lé t r a n s -
p l a n t á l t c s o n tr é s z , m e ly e n a p r o th e s is b iz to s b a s i s t n y e r. A
k i v i t e l k é t p h a s i s b a n t ö r t é n i k s L in d e m a n n — k i e m ű t é t e ­
k e t ré g eb b en v é g z i — e g y é v e s p a u s á t t a r t a k é t m ű t ét
k ö z ö tt.
A c s o n t l é c á t ü l t e t é s e r e n d e s e n ig e n n a g y v i s s z a h a t á s t
o k o z l o c a l i s a n , a m i h e z m é g r e n d e s e n p y o g e n i n f e c t i o is j á ­
r u l a s z á j ü r e g f e lö l é s a lé c e g y r é s z e s e q u e s tr á ló d ik . A m ű ­
t é t k iv ite lé t p r a k t ik u s p é ld á n m u t a tj a be a sz e rz ő .
W . G ré te 1 6 é v e s n ő b e t e g e n a z a ls ó á l l k a p o c s r e s e c t i ó j a
v á lt s z ü k s é g e s s é , a d a m a n tin o m a m ia tt, m e ly n e k n a g y s á g a a
m e llé k e lt r ö n tg e n f e lv é te le k e n jó l lá th a tó . A z e ls ő m ű t é tk o r
k b . 10 c m h o s s z ú c s o n t h á r ty á v a l f e d e tt t i b ia - lé c e t to l b e a
s z e r z ő a z á l l k a p o c s - í v a lá , k i c s i n y b ö r n y í l á s o n k e er s z t ü l .
A m ű t é t m á s o d i k p h a s i s a i n t u b a t i ó s n a r k o s i s b a n t ö r ét ­
n i k , e g y h ó n a p p a l k é s ő b b . C o n v e x - m e t s z é s , m e l y a z ál l k a ­
p o c s -s z ö g le ttő l a z á llk a p o c s -ív v é g é ig t a r t . Az á lkl a p o c s
r é s z le g e s r e s e c ti ó ja u tá n e lt á v o lí tj a a z a d a m a n tin o m á t, v a ­
la m in t a b e te g im p a c tá lt n y o lc a s á t és e x t r a h á l j a a c a n in u s t,
v a la m in t a la t e r a l is m e ts z ő t. G o n d o s z á r á s a a s z á j n y á lk a ­
h á r t y á já n a k , a c s o n tlé c b e h e ly e z é s e és r ö g z í té s e d r ó th u z a l­
la l , m a j d a s e b t e l j e s z á r á s a k ö v e t k e z i k . E g y h é t i g e r ő s e n
e m e l k e d ő h ő m é r s é k l e t . ( 3 9 .5 ° )
A s e b e t a m e ts z é s ig h á tu ls ó s z a k a s z á n m e g n y itja a sz e r­
z ő , a h o n n a n b ő s é g e s e n ü r ü l g e n n y , u t á n a d r é n c s ö v e th e ly e z
b e. F o k o z a to s ja v u lá s , e g y h ó n a p m ú lv a a b e te g k e m é n y
tá p lá lé k o t is e s z ik . A k é t e z ü s t d r ó t s e g y k ic s in y s e q u e s te r
e ltá v o lítá s a u t á n a h á ts ó s z a k a s z s ip o ly -já ra ta is z á ru l.
M á sfé l év m ú lv a k é s z íte tt rö n tg e n k é p m u ta tja , h o g y a tr a n s -
p l a n t á lt c s o n t r é s z te lje s e n s z e r v ü lt és t ö k é l e te s f u n c tió t b iz ­
to s ít.
A szerző a n n a k b i z o n y í t á s á r a , h o g y a z e l ő r e b e k ü l dtöt
c s o n t r é s z m e n n y i r e e l l e n t á l l ó p y o g e n f e r t ő z é s s e l s ze m b e n , a
k ö v e t k e z ő k l i n i k a i e s e t e t m o n d j a el.
11 éves fiú , a jo b b a ls ó á llk a p o c s e rő se n da­
g a d t, a d u z z a n a t n e m lo b o s é s n e m f á jd a lm a s . H a t h ó n a p
m ú l v a t ö b b f o g á t e x t r a h á l j á k , d e a d a g a n a t t o v á b b r a is f e n n ­
á ll, s ő t h á r o m h ó n a p m ú l v a e r ő s n ö v e k e d é s n e k i n d u l A . daga­
n a t a jo b b a ls ó á llk a p o c s h o r iz o n tá lis á g á n h e l y e z k e d i k el,
nem r u g a lm a s , b e n e m n y o m h a tó , s a m e g f ig y e lé s id e j e
a l a t t b e lő le n e m ü r ü l t g e n n y .
A m ű t é t e ls ő p h a s i s a a f e n t l e í r t m ó d o n t ö r t é n i k , at i -
b i á r ó l v e t t c s o n t l é c c e l . H á r o m h é t t e l k é s ő b b k ö v e t ke z i k a
m á s o d i k m ű t é t , m e l y t e l j e s e n a f e n t l e í r t m ó d o n z a lji k le , a z
o s te o m y e litis e s g ó c re s e c tió já v a l, de i t t m é g d ré n c s ő e lő r e
h e ly e z te te tt b e . Z a v a r ta la n h ő m é rs é k le t. N égy h é t mú l v a
g y ó g y u lá s s a m á s fé l é v m ú lv a k é s z íte tt r ö n tg e n f e lv é te l tö ­
k é le te s s z e r v ü lé s t m u ta t.
695
L im b e rg h a s o n l ó m ó d o n v é g z i e z e k e t a m ű t é t e k e t , a k ü ­
lö n b s é g c s u p á n a z , h o g y ö tib ia - le m e z h e ly e t t b o r d a r é s z t ü l­
t e t b e é s a m á s o d ik m ű t é te t c s a k h á r o m h ó n a p m ú l v a v é g ­
z i e l.
J a k a b h á z y I s tv á n dr.
Szülészet.
T h ro m b o p e n ia , m i n t a ju v e n ilis v é r z é s e k o k a é s a n n a k k e ­
z e l é s e . H. G oecke. ( A r c h . f. G y n . 1 5 1 . 3 3 0 .)
A th ro m b o p e n ia , m in t a ju v e n ilis m é h v é rz é s e k o k a fe l­
i s m e r h e t ő , h a m á s t ü n e t e k is m u t a t k o z n a k ( o r r v é r z é s, f o g -
h ú s v é r z é s , s tb .) , d e n e h é z a k k o r , h a e z e k a tü n e te k h iá n y o z ­
nak.
T h ro m b o p e n ia e s e té n a v é rle m e z k é k sz á m a m e g f o g y o tt,
a v é r z é s i id ő — r e n d e s a l v a d á s i i d ő m e l l e t t — h o s sazb b , a
R u m p e l— L eed e t ü n e t c s a k a k k o r p o s itiv , h a a v é rle m e z k é k
s z á m a n a g y o n k e v é s . A th r o m b o p e n ia a c u t f o r m á ja a te lje s
e g é s z s é g b ő l h i r t e l e n k e z d ő d i k , a v é r l e m e z k é k s z á m ag y o r s a n
e s i k , p á r n a p a l a t t n a g y f o k ú a n a e m i a f e j l ő d i k k i . Le g t ö b b ­
s z ö r s p o n tá n r e m is s io k ö v e tk e z ik , n a p o k , e s e tle g h e t e k u tá n ,
a m i t a v é rle m e z k é k s z á m á n a k g y o r s e m e lk e d é s e k ö v e t, s o k ­
s z o r a re n d e s s z á m f ö lé e m e lk e d v e . G y a k o r i a r e c id iv a .
A c h ro n ik u s f o r m á b a n a v é r le m z k é k s z á m a á lla n d ó a n
a la c s o n y , g y ó g y u lá s k o r se m é rik e l a re n d e s s z á m o t. A k o r ­
r a l e g y ü tt a v é rz é s e h a jla m o : s á g g y e n g ü l.
E s e té b e n e g y 13 é v e s le á n y n a k h ir te le n n a g y f o k ú m éh -
v é r z é s e k e l e t k e z e t t , m e l y t ö b b s z ö r i s m é t l ő d ö t t . A vé r v i z s g á l a t
th r o m b o p e n iá t á l l a p í t o t t m eg . T ö b b fé le e re d m é n y te le n k e z e ­
lé s u t á n 200 c o m v é tr a n s f u s ió t a lk a lm a z o tt, m i r a v é rz é s
m e g s z ű n t é s a z a d d i g s o m n o le n s l e á n y k a f r i s s l e t t . U t á n a
m é g 4 íz b e n a d o t t 1 0 n a p o n k é n t 1 0 c c m v é r t i n t r a m u s c u l a r i -
s a n . 2 h ó n a p m ú lv a n o rm á lis l e t t a v é rk é p . A k ö v e tk e z ő re ­
c id iv a k a p c s á n u g y a n a z t a m e g le p ő jó h a tá s t l á t t a a m e g is ­
m é te lt v é rtra n s f u s ió tó l.
K á rp á ti J ó z s e f dr.
A c e r v i c a l i s v á l a d é k a n t i t e s t t a r t a l m á r ó l . S c h w a r z . (Z b l
f . G y n . 21. 1 9 3 3 .)
A g o n o rr h o e á s in fe c tio le f o ly á s a é s m e g n y ilv á n u lá s i fo r­
m á j a s z e r in t a s z e r v e z e t h o s s z a b b , v a g y rö v id e b b id ő e lte lté ­
v e l k é p e z e le g e n d ő m e n n y i s é g ű a n t i t e s t e t . M é l y e b b é rt e g e k b e
n y o m u lá s g y o r s a d n e x tu m o r - k é p z ő d é s e s e te ib e n a c o m ple -
m e n t k ö t é s i r e a c t i o m á r 14 n a p o n b e l ü l i s p o s i t i v l e h e t , e lh ú z ó ­
d ó l e f o l y á s m e l l e t t 6 h é t , s ő t t ö b b i d ő e lt e l t é v e l . A m i k o r a z
i n f e c t i o n e m t e r j e d t ú l a n y á l k a h á r t y a f e l ü le t é n , a p o s i t i v b a k ­
te r io ló g ia i le le t d a c á r a ú g y a p o r tio , m in t a k a r v e n a v é ré v e l
m e g e jte tt c o m p le m e n tk ö té s i r e a c tió k n e g a tiv e r e d m é n y t a d ­
n a k . A k l i n i k a i m e g f i g y e l é s e k s z e r i n t il y e n e s e t e k b e n a v a c ­
c i n a t h e r a p i a h a t á s t a l a n , m e l y n e k o k á t B u .u r a a z a n t i t e s t
h iá n y b a n lá tja . E z z e l szem b en a z o k b a n az e s e te k b e n , ah o l a
p o r t i o v é r e s e r o p o s i t i v n a k b i z o n y u l t , a v a c c i n a - t h e r a p i a is
s i k e r r e l j á r . 4 2 e s e t b e n e g y i d e j ű l e g v i z s g á l t a a c er v i c a l i s v á ­
l a d é k , a k a r v e n a é s p o r t ió b ó l v e t t v é r c o m p l e m e n t k ö t é s i re -
a c t i ő j á t . M í g a - k a v e r n a , ill. p o r t i o v é r é n e k r e a c t ői j a a z e s e ­
t e k tö b b s é g é b e n p o s itiv n a k b iz o n y u lt, a d d ig a c e r v ic a lis v á la ­
d é k b a n n em s ik e r ü lt a n tite s te t k im u ta tn ia . V iz s g á la ta in a k
e re d m é n y e i t e h á t m e g e r ő s íte tté k B u c u ra v é le m é n y é t, m e ly sze­
r i n t a s e r o n e g a tiv , fe lü le te s g o n o r r h o e a v a c c in a k e z e lé s a h e­
ly i a n tite s tto iá n y m i a t t s ik e rte le n .
K r is z t J ó z s e f dr.
A s z ü l é s l e f o l y á s a é s a s z ü l é s v e z e t é s e i d ő s e b b é s id ő s
e lő s z ö r s z ü l ő k ö n H . e y r o w s z k y . ( A r c h i v , f. G y n . 1 5 3 . 1 .)
6 7 8 0 s z ü l é s ü k k ö z ü l 9 78 p r i m i p a r a v o l t i d ő s e b b , m i nt 30
é v e s ( 1 4 .7 % ) , e b b ő l 6 2 4 3 1 — 3 4 é v e s ; 2 86 3 5 — 4 0 é v e s ; 68
4 0 — 45 év e s. E z e n m a g a s s z á m o k a a g a z d a s á g i h e ly z e t. A
n ő k k é s ő n m e n n e k f é r j h e z é s k é s ő n s z ü l n e k . K o r a i u 'b ro k re ­
p e d é s 3 2 % - b a n f o r d u l t elő . A s z ü l é s i d ő t a r t a m a j e lnet ő s e n e l­
h ú z ó d i k . A z á t l a g o s s z ü l é s i t a r t a m 2 4 ó r a v o lt . E z e n e lh ú z ó ­
d á s n e m k ö z ö m b ö s s e m a z a n y á r a , s e m a m a g z a t r a n é z v e ( k i­
m e r ü l é s , lá z , f á j á s g y e n g e s é g , i n t r a c r a n i a l i s n y o m á s , s t b .) é s
g y a k r a n m ű t é t i b e a v a t k o z á s t i g é n y e l . 2 4 % - b a n o p e r a it v ú to n
k e l l e t t a s z ü l é s t b e f e j e z n i. M í g f o g ó f r e q u e n t i á j u k á l t a l á b a n
3 % k ö r ü l m o z o g , a d d i g id ő s p r i m i p a r á k o n 1 0 .2 % . R e n de lle ­
n e s fe k v é s e k , t a r t á s o k n e m g y a k o r ia b b a k , m in t m á s k ü lö n b e n ,
d e p ro g n o s is u k te r m é s z e te s e n ro s s z a b b . 4 % % - b a n v é g e z te k
c s á s z á r m e t s z é s t . A le p é n y i s z a k b a n k ü l ö n b s é g e t n e m t a l á l ­
ta k . 4 b e te g ü k h a l t m eg , m in d e g y ik c s á s z á r m e ts z é s u tá n
( 0 .4 9 % ) . H a l á l o k o k : 1 l y m p h o g r a n u l o m a t o s i s , 2 e m b ó lia , 1
p e rito n itis . A g y e r m e k á g y i m o r b id itá s is e m e lk e d e tt, 47 m a g ­
z a t o t v e s z t e t t e k e l — 4 .8 % . E z e n s z á z a l é k k é t s z e r e s e a z ö sz -
s z e s s z ü lé s e k re v o n a tk o z t a to t t m a g z a ti h a lá lo z á s n a k . A h a lá l­
o k tö b b n y ir e i n t r a c r a n ia li s v é r z é s , o p e r a tiv s z ü l é s e k k a p c s á n
t e n t o r i u m s z a k a d á s . K é t t y p u s t k ü l ö n b ö z t e t m e g : 1. K ic s in y ,
e l h i z o t t n ő k , e r ő s o e d e m a k é s z s é g g e l é s n e p h r o p a t h iráa v a lló
696 ORVOSI HETILAP
h a jla m m a l. E z e k e n a f á já s g y e n g e s é g v a n e lő té rb e n , a lá g y r é ­
s z e k r i g id i tá s a b a j t a lig o k o z o tt. 2 . S z ik á r , k ö z é p n a g y és e rő ­
s e n f e j l e t t n ő k r e n d k í v ü l r i g i d s z ü l ö u t a k k a l . A f á áj s t e v é k e n y ­
s é g z a v a r t n e m m u ta to tt, c s a k a f á já s o k v o lta k re n d k ív ü l
fá jd a m a s a k . A g y a k o ri fá já s g y e n g e s é g g e l s z e m b e n fá já s k e l-
tö k e t a d n a k , d e n e m tú ln a g y a d a g b a n , m e rt a z b é n ító la g h a t.
I l y e n k e z e l é s s e l s i k e r ü l t 1 9 3 2 - b e n a z á t l a g o s s z ü l é s i i d ő t id ő s
p r i m i p a r á k e s e t é b e n 18 ó r á r a l e s z o r í t a n i , a f o g ó f r e q u e n t i á t
3 . 2 % - r a é s a z á p o l á s i n a p o k a t 3 4 - r ö l 1 5 -re c s ö k k e n t e n i .
Á b ra h á m J á n o s ár.
G yerm ekgyógyászat.
Ú j s z ü l ö t t e k é s c s e c s e m ő k á x i a a p o c s o s t e o m y e l i t i s e . V i­
le n s k y . ( J b . f . K h k . 138. k . 5— 6 . f . )
A z á llk a p o c s o s te o m y e litis e k n e m c s a k p n e u m o c o c c u s
é s s t r e p t o c o c c u s f e r t ő z é s e k k a p c s á n lé p n e k f e l , h a ne m a s t a ­
p h y l o c o c c u s a u r e u s f e r t ő z é s e k i s i g e n g y a k o r i a k . B eh a t o l á s i
h e l y a s z á j n y á l k a h á r t y á n a k k i s e b b f o k ú s é r ü lé s e . P r a e d i l e c t i ó s
h e l y a f o g c s i r . G y a k o r i b b a f e l s ő , m i n t a z a l s ó á .kl a p c s o n .
A f e r t ő z é s e g y i n f i c i á l t t h r o m b u s á l t a l v i t e t i k t o va s a m e g -
te le p e d é s i h e ly a t t ó l fü g g , h o g y m e ly ik a r té r iá b a a k a d m eg .
A b e te g s é g re n d s z e rin t a z e ls ő 2 h ó n a p b a n é s z e lh eöt .
B e v e z e tő tü n e te k , n y u g ta la n s á g , lu s tá n szo p ás, lá z . A z
a ls ó sz e m h é j d u z z a n a t a k if e je z e tt c o n ju n c tiv itis s e z e k e t k ö ­
v e ti a z a rc n a g y f o k ú d u z z a n a ta , m a j d eg y a b s c e s s u s t s k é ­
s ő b b f is tu lá t é s s e q u e s te rt t a l á lu n k . E b b e n a s t á d ui m b a n
g y a k r a n l á t u n k g e n y e s o r r f o l y á s t . A z e s e t le g e s f o g a k , r e n d ­
s z e r i n t a c a n i n u s o k é s a z e ls ő m o l a r i s o k , t ö n k r e m en n e k .
A k e z d e ti s z e m tü n e te k g y a k r a n a d n a k , ö s s z e té v e s z té s re
a l k a l m a t , j e l l e m z ő r á j u k , h o g y p l . s z e m b e n a g o n o r hr o e á s f e r ­
t ő z é s s e l , e z l e g t ö b b e s e t b e n c s a k a z e g y ü k s z e m e t ér i .
D if f e r e n tia ld ia g n o s is s z e m p o n tjá b ó l m é g s z á m b a jö h e t
a z e r y s ip e la s , d a k r y o c y s titis , lu e s é s tu b e r c u lo s is .
T h e ra p ia : s e b é s z i, a s u b p e r io s ta lis a b sc e s s u s m e g n y itá s a
s k é ső b b a s e q u e s te m e k az e ltá v o lítá s a .
L a c k n e r L a jo s ár.
P y u r i á k k e l e t k e z é s é n e k m e c h a n i s m u s a . K e n n e d y . ( J b . f.
K h k . 13 8 . k . 5— 6 . f . )
A p y u riá k k e le tk e z é s é n e k m e g v ilá g ítá s á r a a s z e r z ő ál ­
l a t k í s é r l e t e k e t v é g z e t t , m é g p e d i g o ly k é p e n , h o g y a z á l l a t ­
n a k i n t r a v é n á s á n c o li b a c i l l u s o k a t f e c s k e n d e z e t t b e s e k k o r
a z t l á t t a , h o g y l e g e l ő s z ö r a v e s e k é r e g , m a j d a t u b ui i c o n -
t o r t i k k ö r ü l a z i n t e r s t i t i a l i s k ö t ő s z ö v e t b e t e g e d e t m e g 24
ó r á v a l k é s ő b b a v e s e m e d e n c é b e n é s z l e l t v á l t o z á s o k a ,t m é g
p e d ig a s u b e p ith e a lis s z ö v e tb e n é s a k ö tő s z ö v e tb e n . A g y ó ­
g y u l á s is u g y a n e b b e n a s o r r e n d b e n k ö v e t k e z e t t b e , a z o n b a n
a g e n y v i z e l é s m é g e z u t á n is f e n n á l l t . U g y a n c s a k c o l i b a c il-
l u s o k n a k i n t r a v é n á s a d a g o l á s a e l ő t t a z e g y .k u r e t h er t l e k ö ­
t ö t t é k s e k k o r a z t l á t t á k , h o g y a z o n a v e s é n , m e l y le n e m
k ö t ö t t u r e t h e r h e z t a r t o z o t t , e l v á l t o z á s n e m v o lt, m í g a m á ­
s ik v e s é b e n , m e l y n e k u r e th e r é t l e k ö t ö t t é k , e lő s z ö r a k é r e g ­
b e n e g y a b s c e s s u s t ta lá lta k , m a j d a tu b u lu so k s k é s ő b b a
v s e m e d e n c e t e l t e k m e g g e n n y e l.
H o g y a z a s c e n d á l ó f e r t ő z é s l é t r e j ö t t é t is t a n u l m á n yo z ­
z á k , a c o li c u l t u r á t in tra u re th ra lis a n f e c s k e n d e z té k b e s
u t á n a a z u r e t h e r t le k ö tö tté k , a z t l á t t á k , h o g y b á r e z e n m ó d ­
s z e r r e l e lő s z ö r a v e s e m e d e n c e b e t e g e d e t t m e g , r ö v . d id ő n
b e lü l a f o ly a m a t k it e r j e d t az eg ész v esére, ú g y , h o g y a
p r i m a e r g ó c o t m e g á l la p í ta n i tö b b é n e m le h e te tt. Á lla to k b a n
m i n d e n e s e t b e n a v e s e m e l l e t t a v e s e m e d e n c e is b e t e g v o lt.
L a c k n e r L a jo s ár.
A h y p e r t r o p h i á s p y l o r u s s t e n o s i s (k e z e lé s é rő l. H . W illi.
( J b . f . K h k . 1 3 8 . k . 5 — 6. f .)
A szerző 124 p y lo r u s s te n o s is b a n szen v ed ő c s e c s e m ő ö ­k
zül 8 7 -e t r é s z e s í t e t t c o n s e rv a tív k e z e lé s b e n , e z e k k ö z ü l 5
h a l t m e g ( 5 .7 % ) , 3 7 c s e c s e m ő t o p e r á l t a t o t t , i t t 9 ex . t á l t
( 2 4 .3 % ) .
C o n s e r v a t í v k e z e l é s : 80— 1 3 0 e s n e r g i a q u o t i e n s r e á l l í t j a
b e a c s e c s e m ő t . F e l é r e b e f ő t t a n y a t e j d e c ij é r e 1 2 %o -s s z é n -
h y d r á t o t te s z . S z é p s i k e r t l á t o t t c o n c e n t r a .t f e h é r j é s te jtő l
m a g a s s z é n h y d r á t h o z z á a d á s á v a l . A t r o p i n t lo /o o -es o l d a t b ó l
p á r c s e p p e t a d . 3 — 6 - s z o r n a p j á b a n 2 0 — 30 c o m d e x t r o s e t
p e r re c tu m . N e h é z e s e te k b e n 100— 1 5 0 ccm k o n y h a s ó v a g y
5 % d e x tr o s e t in f u n d á l.
A z o p e r a t i o v e s z é l y é t , a m ű t é t e l é g t e l e n s é g é b e n , p ar e n -
t e r a l i s i n f e c t i ó k b a n , m á s h e ly e n f e l l é p ő s p a s m u s o k ba n ( c a r -
d ia , e n te r o s p a s m u s ) l á t j a . O p e rá ln i c s a k n e h é z e s e t e k b e n e n ­
g e d . A b is m u t h ta l r ö n t g e n V iz s g á la t Ig e n é rté k e s d ia g n o s ti-
k a i s e g é d e s z k ö z n e k b i z o n y u l t . A z o n n a li m ű t é t é t j a v a l j a , h a
a k lin ik a i k é p ig e n s ú ly o s b e n y o m á s t k e l t és e m e lle tt a r ö n t­
g e n is n a g y f o k ú s t e n o s i s t m u t a t , i l l e t ő l e g , h a jó l m e g t a r t o t t
g y o m o r to n u s e s e té n a g y o m o r b a n m é g 1 2 ó r a m ú lv a is t a l á l u n k
c o n t r a s t p é p e t . E ls ő h é t vég én o p e r á l t a t , h a a c s e c s e m ő
1933. 31. sz.
e l l e n é r e a z e lő b b l e í r t c o n s e r v a t í v k e z e l é s n e k , t o vá b b s o k a t
h á n y é s f o g y . M á s o d ik h ét v é g é n a k k o r o p e r á l t a t , h a a c s e ­
csem ő k i n é z é s é b e n , s ú l y g ö r b é j é n é s g y a k o r i h á n y á s á ba n j e ­
l e n t ő s e b b j a v u l á s n e m á l l t b e . H y d r o l a b i l c s e c s e m ő ökn h a ­
m a r á b b h a tá r o z z a e l m a g á t a m ű té tr e .
V á h l V e r a ár.
P s e u d o p n e u m o n ia i n f a n t u m . G o ld zieh er és G ordon. (K I.
W s c h r . 1 9 3 3 . 7. s z .)
3, m é g é le tb e n d ia g n o s tis á lt m e llé k v e s e v é rz é s t is m e r te t.
M in d h á ro m ú js z ü lö ttk o rb a n b e te g e d e tt m e g h ir te le n m a g a s
lá z z a l, s z a p o ra p n e u m o n iá s ty p u s ú lé g z é s, c y a n o s is , n e g a tí v
tü d ö le le t ( r ö n tg e n is n e g a tiv ), a la c s o n y v é rc u k o r, m agas
n it r o g é n - é r té k a v é r b e n , e s e tle g h a e m o r r h a g i á s e x a n th e m a
é s k it a p in t h a tó tu m o r , a m e llé k v e s e h e ly é n . H a b á r h a s o n ló
t ü n e t e k i n t r a c r a n ia li s v é rz é s b e n is je le n tk e z h e tn e k , m é g is
h a a v é rc u k o r a la c s o n y és a m e llé k v e s e tu m o r k it a p in t h a tó ,
a d ia g n o s is f e lá llítá s a n e m ü tk ö z ik n e h é z sé g b e .
K e z e lé s b e n a v é r v e s z t e s é g p ó t l á s á r a é s a v é r z é s c s ö k k e n ­
t é s é r e t r a n s f u s i ó t , a c o l l a p s u s e ll e n a d r e n a l i n t , e p h e d r i n t , t o ­
v á b b á d e x tro s e in fu s ió t és k é re g h o r m o n -in je c tió t a já n l.
A m e n n y ib e n a v é r z é s n e m k é to ld a li é s n e m p u s z t ít ja e l a
m e llé k v e s e k é re g n a g y r é s z é t, a b e te g e k m e g g y ó g y u lh a tn a k .
V e s z e ls z k y L á sz ló dr.
Fülgyógyászat.
R ö n t g e n l e l e t G r a d e n l g o - t ü n e t c s o p o r t b a n . L . K ra u s. ( A r c h .
O h r . u s w . H e ilk . 1 3 0 . B d . 4 . H f .)
A z e lm ú lt é v 4 e s e té n e k R ö n tg e n f e lv é te le in s z e r z e t t t a ­
p a s z t a l a t a i t f o g l a l j a ö s s z e . M i n d e n e k e l ő t t a z t l á t at , hogy
e lle n té tb e n a z e d d ig le g e lf o g a d o tta b b v é le m é n n y e l, — h o g y
t . i. G r a d e n i g o c s a k j ó l p n e u m a t i s a l t s z i k l a c s o n t c s ú c s e s e t é ­
b e n lé p fe l — h á r o m e se té b e n a s z ik la c s o n tc s ú c s b a n e g y á l­
ta l á b a n n e m v o lta k c e llu lá k k im u ta th a tó k , m é g a z é p o ld a lin
s e m . A c s o n t e l v á l t o z á s k ü l ö n b ö z ő f o k o z a t a i j ó l k i v eh e t ő k a
r ö n tg e n k é p e n és s o r o z a to s fe lv é te le k e s e té n a g y ó g y u lá s
m e n e te , m e ly tö b b h ó n a p r a te r je d k i, ig e n jó l k ö v e th e tő .
A k lin ik a i tü n e t e k nem á ll a n a k m in d ig a r á n y b a n a
rö n tg e n k é p e n lá th a tó e lv á lto z á s o k s ú ly o s s á g á v a l. A G r a ­
d e n ig o tü n e tc o m p le x u m m e g íté lé s e m é g n e m e g y s é g e s , a n y -
n y i b iz o n y o s , h o g y tö b b f é le f o l y a m a t h o z h a tj a lé tr e .* A
rö n tg e n s e g íth e ti az e s e te k tis z tá z á s á t, m e rt a fe n n á lló
c s o n tg ó c o k a t k im u ta t ja , d e a le le tn e k o k v e tle n ö s s z h a n g b a n
k e l l l e n n i e a k l i n i k a i t ü n e t e k k e l is , m e r t e g y m a g á b a n n e m
b iz o n y ító . A G ra d e n ig o le g in k á b b h e v e n y f ü lm e g b e te g e d é ­
s e k h e z v a g y id ü lt e s e te k e x a c e rb a tio já h o z tá r s u l, k ü lö n ö s e n
a z e n y h é n e k is m e r t id ü l t m e s o ty m p a n a lis o titis e k h e z . A le g ­
b iz to s a b b g y ó g y e r e d m é n y a z O. F o s s á lt a l a j á n l o t t s z é le s
a n t r o t o m i á v a l é r h e t ő e l.
* ) J e lle g z e te s G ra d e n ig o tü n e tc s o p o r to t h o z h a t lé t r e t á ­
v o l h a t á s r é v é n l é t r e j ö t t o e d e m a . R e fe rá ló .
K r e p u s k a I s tv á n dr.
A M e n ié re tü n e t c s o p o r t v is z o n y a a m e c h a n ik u s é s p s y -
c h i k u s t r a u m á k h o z . J . K o ch . ( A r c h . O h r u s w . H e i l k . 1 3 2 .
B d . 1 . H f .)
S z e r z ő v é le m é n y e s z e r i n t a M e n i é r e - f é l e t ü n e t c s o p o tr a l ­
k o t t a k ó r k é p t i s z t á z á s á r a n e m e le g e n d ő a fü l é s a z e g y e n ­
s ú ly v is z o n y o k v iz s g á la ta , h a n e m a z e g é s z s z e r v e z e t fig y e le m -
b e v é te le sz ü k sé g e s e h h e z . A c é ltu d a to s g y ó g y k e z e lé s n e k ,
v a l a m i n t a z o r v o s s z a k é r tö i v é le m é n y m e g a d á s á n a k e le n g e d ­
h e te t le n fe lté te le a la b y r in t h a e r je le n s é g e k e re d e té n e k b iz to s
m e g á lla p ítá s a , m e r t m á r ré g e b b e n fe n n á lló a rte rio s k le r o s is ,
v a g y lu e s is lé t r e h o z h a t ja e zen je le n s é g e k e t, de a f ig y e le m
c s a k a tr a u m a f o l y tá n te r e lő d ik a z e lv á lto z á s o k ra .
M in d a z o n s z é d ü lé s e k , m e ly e k s p o n t a n tü n e te k k e l é s a
v e s t i b u l a r i s v é g k é s z ü l é k k í s é r l e t e s i n g e r e l h e t ő s é g én e k m e g ­
v á lto z á s á v a l já r n a k , a v e s tib u la ris p á ly á k b á n ta lm a z o tts á -
g á r a u ta ln a k . E z e k s z e r v i é s id e g r e n d s z e ri é r e d é n y e lv á lto z á -
s o k o n a la p u lh a tn a k . A v a s o m o to ro s r e n d s z e r g y e n g e s é g e
ig e n g y a k r a n a lk a ti, d e m e c h a n ik u s k o p o n y a - tr a u m á k kö­
v e t k e z t é b e n is f e l l é p h e t .
K é t s é g e s m é g , h o g y a h y s t e r i a , m i n t o ly a n , t u d - e s p o n ­
tá n tü n e te k k e l és k ís é rle te s e n k im u ta th a tó v e s tib u la ris z a ­
v a r o k k a l j á r ó s z é d ü l é s t lé t r e h o z n i . S z e r z ő t a p a s z t al a t a i a z t
m u t a t j á k , h o g y p s y c h i k u s t r a u m á k u t á n f e l lé p ő l a b y ri n t h u s
r o h a m o k v a s o n e u r o tik u s e lv á lto z á s o k k ö v e tk e z té b e n jö n n e k
lé tre . N e m le h e te tle n , h o g y so k o ly a n e s e tb e n , a m ik o r a la -
b y rin th z a v a r h y s te riá s e re d e tű n e k v é lté k , n e m i s m e tr é k
fe l a b e te g v a s o n e u r o tik u s a lk a tá t.
E g y ré s z le te s e n k ö z ö lt e s e t k a p c s á n K . b e m u ta tja , h o g y
g l a u k o m a s im p le x i s l é t r e h o z h a t M e n i é r e - s z e r ü t ü n e t c s o p o r ­
to t. S m iv e l a g la u k o m a e re d m é n y e s m ű t é ti g y ó g y u lá s u tá n
a la b y r in th z a v a r o k is m e g s z ű n te k , K . a g la u k o m á n a k fo n ­
to s , — e d d ig m é g n e m ti s z t á z o t t — s z e r e p e t t u l a j d o n í t e m e
tü n e tc s o p o rt k iv á ltá s á b a n .
K re p u sk a I s tv á n dr.
É rzéstelenítés.
K r i t i k a i á t t e k i n t é s a g e r i n c v e l ő é r z é s t e l e n í t é s m o rt a l i t á ­
s á r ó l . M. E . B a b c o c k . ( A n e s t h e s i a a n d A n a l g e s i a . 4 . 9 3 2 .) A
A le g m e g r á z ó b b s e b é s z i é lm é n y e k e g y ik e a h a l á l e s e t a
m ű t ő a s z t a l o n . R e n d s z e r i n t n e m e g y , h a n e m t ö b b o k b ó ls z á r ­
m a z ik , m a g y a r á z a t á t n é h a a le g g o n d o s a b b b o n c o lá s is n e ­
h e z e n a d ja . A n é g y le g g y a k o r ib b o k : T r a u m á s s h o k , v é rz é s,
e m b ó lia , é r z é s te le n íté s . — S a j á t t a p a s z ta l a tá b ó l , á lta lá n o s
é r z é s t e l e n í t é s b ő l s z á r m a z ó r ö g t ö n i h a l á l t t i z e t é s zl e l t . H ú s z
é v a l a t t 7 0 .0 0 0 a e t h e r é r z é s t e l e n í t é s t , 2 0 .0 0 0 g á z - , k é j g á z é s
a e th y le n - é r z é s te le n ité s t v é g z e tt, ille tv e v é g e z te k s e g é d e i fe lü ­
g y e l e t e a l a t t . A m o i t a l i t á s a t e h á t 1 : 9000. ■ — K ö r k é r d é s t i n ­
t é z e t t 1 2 4 o l y a n i n t é z e t h e z , a m e l y e k n e k 2 0 0 -o n f e l ü l i á g y s z á ­
m u k v o lt, a g e r in c v e lő é r z é s te le n íté s h a lá l o z á s á r a v o n a tk o z ó ­
la g . N é g y in té z e t n e m v á la s z o lt, n é g y a z t v á la s z o lta , h o g y
s o h a s e m h a s z n á l g e r i n c v e l ő é r z é s t e l e n í t é s t , 7 0 - n e k n e m v o lt
r ö g tö n i h a lá l e s e t e é s 46, k ile n c v e n e g y rö g tö n i h a l á l r ó l s z á ­
m o l t b e . C s a k 1 8 i n t é z e t k ö z ö l t e a g e r i n c v e l ő é r z é st e l e n í t é s ­
b e n v é g z e t t m ű t é t e k p o n t o s s z á m á t é s p e d i g 1 5 .6 5 2 -.t E b b e n
a s z á m b a n 40 r ö g tö n i h a lá l v o lt, a z a r á n y 1 : 4 0 0 . F e lté v e ,
h o g y a tö b b i 98 in té z e tb e n e g y e n k é n t 1000, (n é m e ly ik b e n
p á r e z e r , m á s ik b a n c s a k p á r s z á z ) g e rin c v e lő é r z é s t e el n í t é s t
v é g e z te k , a k k o r a f e n m a r a d ó 51 rö g tö n i h a l á l e s e t t e l e z a z
a r á n y s z á m 1 : 2 0 0 0 - r e j a v u l . —- A r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t ,
h o g y a g e rin c v e lő é r z é s t e l e n í t é s m o r t a l i t á s a r o s s z ab b , m i n t
a z á lta lá n o s é rz é s te le n íté s é , j a v a l l a t a s o k k a l s z ü k e b b té r r e
k e ll, h o g y s z o r u ljo n é s v é g le g e s h e ly é t a z e lk ö v e tk e z ő p á r é v
ré s z le te s s t a t i s t i k á i f o g já k m e g h a tá ro z n i.
H u d o v e rn ig dr.
Az A rn y ta l-N a triu m a lk a lm a z á s á ró l. R. H. A ndré.
( A n e s t h e s i a a n d A n a l g e s i a , 4 . 9 3 2 .)
A m e rik á b a n m á r év ek ó ta h a s z n á lt A m y ta l (N a tr iu m -
is o a m y le th y l-b a rb itu rs a v ) a d h a tó s z á jo n á t, v é g b é le n k e re s z ­
t ü l , iz o m b a , v a g y i n t r a v é n á s á n . S e b é s z i é r z é s t e l e n í t é s r e 1 0 % -
o s o ld a tb a n h a s z n á l já k in tr a v é n á s á n . A le g n a g y o b b e g y s z e ri
a d a g j a 1 .5 g r a m m , d e r i t k á n k e l l 1 g r - n á l t ö b b b e lő l e . H a t á ­
s a is m e r t b a r b i t u r - a v h a tá s . H á r o m — ö t p e r c a l a t t iz g a lo m ­
n é l k ü l i m é l y a l v á s , lé g z é s m é l y e b b é s l a s s ú b b , v é r n y o m á s
s ü lly e d , h á n y á s n in c s , a r c s z ín k is s é s á p a d ta b b , r e f le x e k h iá ­
n y o z n a k . U t ó a l v á s 1— 5 ó r á i g . É b r e d é s k o r n é h a h á n y á s , n y u g ­
t a l a n s á g . A b e t e g a z e ls ő 2 4 ó r á b a n f o k o z o t t f e l ü g ye l e t e t
ig é n y e l. E ll e n ja v a l ja le g y e n g ü lt, é re lm e s z e s e d é s b e n sz e n v e d ő ,
m a g a s v é rn y o m á s , tü d ö b a j, c u k o r b a j e s e té n é s o tt, a h o l a
b e t e g a m ű t é t u t á n 2 4 — 4 8 ó r á i g n e m á p o l h a t ó i n t é z e bt e n .
Ö s s z e h a s o n l í t v a a z A r n y t a l - N a t r i u m e l ő n y e i t é s h á t rá n y a i t :
a b e t e g e t m e g v é d i a m ű t é t i z g a l m a i t ó l , m i n t b á z i s ér z é s t e l e ­
n ítő k e v e s e b b g á z é s a e th e r k e ll, c s ö k k e n t i a h á n y ás t é s
h á n y i n g e r t m ű t é t u t á n s z e m b e n a b e l é g z é s e s é r z é s t e el n í t ö k -
k e l, n e m i z g a t j a a l é g u t a k a t é s n e m z a v a r j a a v e s é k m ű k ö ­
d é s é t. E z z e l s z e m b e n m in t e g y e d ü li é r z é s te le n ítő n em a d
b iz to n s á g o t, a z o r v o s te h e t e tl e n h a tá s á v a l s z e m b e n , h a m á r
a k e rin g é s b e n v a n , a h o ssz ú u tó a lv á s m ia tt f o k o z o tt fe lü g y e ­
le t sz ü k s é g e s, a v é rn y o m á s je le n té k e n y e n c s ö k k e n , a d a g o lá ­
s a n e h é z é s b iz o n y ta la n h a tá s ú , p a ra v e n á s a n a d v a a szö v e­
t e k e t m e g t á m a d j a . Á lta lá b a n m i n t m in d e n b a r b i tu r s a v s z á r -
m a z é k , jó h y p n o tik u m , h a s z n á l h a tó b á z is é r z é s te le n ítő , d e
e g y e d ü l, m in t s e b é s z i m é ly é rz é s te le n ítő n e m k i e l é gí t ő és
n e m b iz to n s á g o s . H u d o v e r n ig dr.
K Ö N Y V IS M E R T E T É S
E rfa h ru n g e n m it d er F re ig a b e d er S c h w a n g e rsc h a ftsu n ­
te r b r e c h u n g in d e r S o v je t-R e p u b lik . A D e u ts c h e G e s e ls c h a ft
f ü r G y n a e k o lo g ie m e g b íz á s á b ó l k ia d j a és tu d o m á n y o s bev e-
z e t ö r é s s z e l e l l á t t a P ro f. A . M a y e r. ( F . E n k e , S t u t t g a r t 1933.
2 3 2 . o ld a l . A r a : 4 .8 0 M .)
A n é m e t n ö o r v o s tá r s a s á g n a g y m u n k a - é s a n y a g i á ld o z a ­
to t h o z o tt a z z a l, h o g y a S o v je t-O ro s z o r s z á g i v e té lé s -v is z o ­
n y o k r ó l , m e l y e k r ő l e d d ig c s a k i g e n e l l e n t é t e s t a r t al m ú s z e ­
m e l v é n y e k b ő l o l v a s h a t t u n k , a n é m e t ü l o l v a s ó s z a k e m eb e r e k -
n e k m e g b íz h a tó k é p e t a d o tt. A h a ta lm a s o r o s z b ir o d a lo m b a n
t u d o m á n y o s b í r á l a t r a a l k a l m a s , i g e n n a g y a n y a g g y ű tl ö s z -
sz e a z ó tt, a m i ó ta a z 1 9 2 0 -a s (1 9 2 4 - é s 2 6 - b a n m ó d o s íto tt)
S e m a sc h k o w -fé le t ö r v é n y a g a z d a s á g i s z e m p o n t b ó l ja v a it
m ü v iv e té lé s t, ■— e r r e b e r e n d e z e t t in t é z e te k b e n — m e g e n g e d ­
te . A z u k r á n n ö o r v o s o k 1 9 2 7 . é v i k ie w i n a g y g y ű l é s e a v e t é l é s
p r o b l é m á j á t 3 6 e l ő a d á s - é s 2 5 h o z z á s z ó l á s b a n v i t a t at m eg.
E n n e k a z é r t é k e s é s — m i n t S to e c k e l p r o f . b e v e z e té s é b e n
m o n d j a — m e g g y ő z ő e r e j ű b i o l ó g i a i k í s é r l e t e t i s m e rt őt tu ­
d o m á n y o s a n y a g n a k ré s z le te s f o r d ítá s á t a d ja M ayer p ro f.
könyve.
A m e g le h e tő s e n e lle n té te s v é g k ö v e tk e z te té s e k re ju tó
o r o s z s z e r z ő k e lő a d á s a i n á l s o k s z o r é r t é k e s e b bM a y e r p r o f .
30 o ld a la s tu d o m á n y o s b e v e z e té s e . E b b e n a S o v je t- á lla m v e ­
té lé s -tö rv é n y é t, e n n e k g y a k o r la ti a lk a lm a z á s á t is m e r te ti,
m a jd rö v id e n ö s s z e f o g la lja a z u k r á n s z a k o rv o s o k t a p a s z t a l a ­
t a i t . T a lá ló a n je lle m z i a v e té lé s s z a b a d s á g á v a l e g y ü t t j á r ő v á l­
to z o tt g a z d a s á g i-, tá r s a d a lm i- , n e m z e ti- és k ö z e g é s z s é g ü g y i
v is z o n y o k a t.
A z o r o s z c o n g r e s s u s e l ő a d á s a i b ó l k i t ű n i k , h o g y a „e lg á ­
lis " v e té lé s b e v e z e té s e ó t a v e s z e d e lm e s e n s z a p o r o d ik a m a g ­
z a t e l h a j t á s o k s z á m a , a z o n b a n n e m c s a k w tö r v é n y e s h a n e m
a ti tk o s v e té lé se k é is . U t ó b b i a k h o z a m a g á n h á z b a n m e g i n d í ­
t o t t é s c.. a k f o l y a m a t b a n lé v ő v e t é l é s s e l i n t é z e t be k e rü lő
e s e t e k e t s z á m í t j á k . A v e t é l é s e k e t t ö m e g e s e n v é g z ő ni t é z e t e k
a z ú . n . . , a b o r t a r i u m ''- o k b e s z á m o l n a k a b e a v a t k o z á s o k l e l k i
é s t e s t i k i h a t á s á r ó l . A z e lő a d ó k e c s e t e l i k , h o g y a s z a b a d o n
b u r j á n z ó v e té lé s m e n n y ir e sú ly o s á r t a l o m a c s a lá d i é l e t r e és
a h á z a s s á g ta r tó s s á g á r a e g y a rá n t. 8 0 % -b a n fé r je s a s s z o n y o k
je le n tk e z n e k m ű v i v e té lé s é r t, e z e k a z o n b a n 6 6 % -b a n m á s o d ­
s z o r, 2 0 % -b a n p e d ig m á r h a r m a d s z o r h á z a s o k . A b e s z á m o ló k
i g a z o l j á k , h o g y a s z a k s z e r ű e n v é g z e t t v e t é l é s e k n e k i s e lé g
n a g y s z á z a lé k b a n s z ü lé s i s z ö v ő d m é n y e k , m é h e n k ív ü li t e r h e s ­
s é g e k , c y k l u s - z a v a r o k , m e d d ő s é g s t b . a k ö v e t k e z m é n ye i .
A k i e w i n ö o r v o s - g y ü l é s e n r é s z t v e v ő J e fim o w n é p b i z t o s
m a g a is b e l á t j a , h o g y a v e t é l é s „ n y i l v á n v a l ó a n é l e t t a n i é s
p h s y o h o s e x u a l i s á r t a l o m a n ő s z á m á r a . " A t e r m é s z e t sz e r ű e n
p o li ti k a i és v ilá g n é z e ti s z e m p o n to k b ó l b e fo ly á s o lt, d e a r á n y ­
l a g m é g i s e lé g t á r g y i l a g o s b e s z á m o l ó k n y o m á n a c o n g r e s ­
s u s v é g h a tá r o z a ta i t k ö z li a k ö n y v . E z e k s z e rin t:
„ a z ú j tö r v é n y e s r e n d ó ta lé n y e g e s e n s z a p o r o d o tt a v e ­
t é l é s e k s z á m a . N e m c s a k v á r o s o k b a n , f a l v a k b a n is . A z ú j t ö r ­
v é n y ó t a c s ö k k e n t a titk o s v e té lé s e k és e z e k sú ly o s k ö v e t­
k e z m é n y e in e k s z á m a . A jo g o s v e té l é s e k s z a p o r o d á s a e z id e ig
n in c s k ih a tá s s a l a z u k r a jn a i n é p s z a p o r o d á s ra .
A z a s s z o n y o k o l y s o k o l d a l ú á r t a l m á r a v a n a m ű v i b e av a t ­
k o z á s , h o g y e r ő s e n o d a k e ll h a tn i , h o g y a n é p n e v eg y e
k ö n n y e l m ű e n a v e t é l é s t , l e g y e n e n n e k v e s z é l y e s v o l át r ó l f e l ­
v ilá g o s ítv a . A c o n g re s s u s tu d a tá b a n a n n a k , h o g y a m é h k a ­
p a r á s k o m o l y é s s z ö v ő d m é n y e k e t i s m a g á v a l h o z ó b e a va t k o ­
z á s , a v e té lé s k iv i te l é t c s a k e r r e f e l k é s z ü l t o r v o s n a k — k ó r ­
h á z b a n engedi m eg.
A v e té lé s e k e lle n a le g h a tá s o s a b b fe g y v e r: á r t a l m a t l a n
fo g a m z á g á tló s z e r e k e lte rje s z té s e . E z e n e sz k ö z ö k tu d o m á ­
n y o s k u t a t á s a é s g y a k o r l a t i a l k a l m a z á s a e j e l e n k o r s o c i a li s
f e l a d a t a . E b b ő l a n ö o r v o s n a k is k i k e l l v e n n ie r é s zé t . ’
T e rm é s z e te s , e v é g h a tá r o z a to k a z o ro s z p o litik a i lé g k ö r ­
b e n n e m le h e tn e k te lje s e n tá r g y ila g o s a k . A m in d v é g ig é rd e ­
k e s k ö t e t e lo lv a s á s a a z o n b a n m in d e n k in e k — n e m c s a k a n é ­
m e t n e m z e tn e k — a la p o s ta n u ls á g o t a d h a t az o ro s z o k re n d -
k iv ü li h o rd e re jű , v a k m e r ő b i o l ó g i a i k í s é r l e t é t i l lt eő e n . E r r e
a t a n u l s á g r a s z ü k s é g e v o ln a , n e m c s a k m i n d e n n ö o r v o s n a k ,
h a n e m a s o c i o l o g u s o k n a k é s k i v á l t a t ö r v á T)i,v,r, ^ ^ n a j< j s
vitéz Schulcs Ágost.
V EG YES H ÍR EK
S z a b a d s á g o n v a n n a k : B odon K á r o ly dr. e g y e t , m a g á n t a ­
n á r j ú l i u s 1 8 - tó l a u g u s z t u s 1 8 -ig ; U d va rh elyi K á r o ly dr.
e g y e t , m a g á n t a n á r j ú l i u s 2 5 - tö l a u g u s z t u s 2 5 -ig .
H a l á l o z á s : G ro ss G yula dr. e g y e t , m a g á n t a n á r , n y . i g a z ­
g a t ó - f ő o r v o s 7 0 é v e s k o r á b a n e l h u n y t . — W e iss Á r m in , a
p e s t i i z r a e l i t a k ó r h á z f ő o r v o s a 4 5 é v e s k o r á b a n e l hu n y t .
M a g y a r o k a lo n d o n i g y e m e f c g y ó g y á s z - c o n g r e s s u s o n . A
n e m z e tk ö z i g y e r m e g g y ó g y á s z -n a g y g y ü lé s e n , a m e ly m o s t fe ­
je z t e b e ü lé s e z é s é t, tö b b m a g y a r g y e r m e k o r v o s s z e r e p e lt ön ­
á l l ó e l ő a d á s s a l . P e tr á n y i G yő ző d r.( S z e g e d ) a g y e r m e k e k
l á z a s á l l a p o t á b a n m u t a t k o z ó m i n ő s é g i k ü l ö n b s é g e k r ő lé r t e k e ­
z e tt és a te jo k o z ta csecsem ő - és g y e rm e k b e te g s é g e k m e g ­
e l ő z é s é n e k v i t a k é r d é s é h e z h o z z á s z ó l v a , f e l h í v t a a na g y g y ű l é s
f i g y e l m é t a S s e n tg y ö r g y i p r o f e s s o r á l t a l e lő á l l í t o t t C -vita
m in ra . P app K a ro la dr. ( B u d a p e s t ) k a n y a r ó « k u t a t á s a i n a k
e r e d m é n y e i r ő l s z á m o l t b e . K is s P á l dr. ( B u d a p e s t ) a
d ip h th e ria o k o z ta s z ív b á n ta lm a k a t fe jte g e tte . K rom paszky
T ib o r dr. ( B u d a p e s t ) „ A n e m , a k o r é s a z é v s z a k o k b e h a t á s a
a g y e r m e k b e t e g s é g e k r e ” c í m m e l t e r j e s z t e t t e lő t a n u m l á n y t.
A m a g y a r k i k ü l d ö t t e k h i v a t a l o s a k v o l t a k a n a g y g y ű l és t a g ­
j a i n a k t i s z t e l e t é r e r e n d e z e t t e l ő k e l ő e s t é l y e k r e .is
N e m z e tk ö z i F ü r d ő ta n i C o n g re s s u s . E z év o k tó b e ré b e n ,
4 — 8 - ig , T o u l o u s e - b a n t a r t j a ü l é s e i t a X I V - ik „ C o n g r é s I n t e r ­
n a ti o n a l d ’ H y d r o lo g ie , d e C lim a to lo g ie e t d e G e o lo g ie M é-
d ic a le s ” . A c o n g re s c u s t, m e ly n e k v é d n ö k e a f r a n c ia k ö z tá r ­
s a s á g e ln ö k e , a t o u l o u s i e g y e t e m o r v o s i f a k u l t á s a r e n d e z i .
A c o n g re s s u s o n r é s z tv e s z n e k a v ilá g ö sszes la tin n y e lv ü o r­
s z á g a in a k b a ln e o lo g u s a i s a z o n k ív ü l is sz á m o s k ü lf ö ld i. A z
ü lé s e k e t tö b b s z a k o s z tá ly k e r e t é b e n ta r t j á k . A c o n g re ssu s
th e m á i: A z id e g r e n d s z e r n e m g e n y e s fe rtő z ő b e t e g s éegi é s
g y ó g y í t á s u k . S t i m u l á l ó k ú r á k j e l e n t ő s é g e a g y e r m e k ko r b a n ,
A P y re n e u s o k á sv á n y v iz e i és g e o ló g ia i s z á r m a z á s u k . N em es
g á z o k a z á s v á n y v iz e k b e n . A tü d ö v é s z k lim a tik u s k ú rá i. A
f r a n c ia f ü r d ő k a k a to n a i e g é s z s é g ü g y s z o lg á la tá b a n . A z á s ­
v á n y v iz e k tö r v é n y e s e lle n ő rz é s e .
A c o g re s s u s a m a g y a r b a ln e o lo g u s o k k a l é v e k ó ta é rin t­
k e z é s b e n á l l é s f e l m e r ü l t a t e r v , h o g y a l e g k ö z e l e b b i , 1936.
é v i, ö s s z e j ö v e t e l ü k e t B u d a p e s t e n t a r t j á k m e g . É r d e k l ő d ő k n e k
f e l v i l á g o i t á s s a l s z o l g á l , D a lm a d y Z o ltá n dr. B u d a p e s t IV .,
P r o h á s z k a O t t o k á r - u t c a 10.
A M a g y a r o r s z á g o n g y á r to t t g y ó g y s z e r k é s z ítm é n y e k s o r a
ú j , é r t é k e s t a g g a l b ő v ü l t . A R i c h t e r G e d e o n v e g y é s ze t i g y á r
é rd e m e , h o g y a g y o m o r- és b é lb e te g s é g e k th e r a p iá j á b a n n é l­
k ü l ö z h e t e t l e n é s e g y é b t é r e n is b e v á l t s z é n k é s z ítm é n y e k e t
s a j á t g y á rte le p é n á llítja elő . A z í g y k é s z ü l t m a g y a r o rvo si
s z é n á l l a n d ó e l l e n ő r z é s a l a t t á l l s a h i v a t a l o s p h a r m a ko l o g i a i
v i z s g á l a t o k s z e r i n t is m a g a s h a tá s é r té k ü n e k , n a g y a c tiv itá s -
s a l ren d elkező a d so p rtió s k é p e s s é g ű n e k b izo n yu lt.
A g y á r a t i s z t a s z e n e t C arbo m ed icin a lis „ R i c h t e r G .
n é v a l a t t ta b l e tt á k , g r a n u lá k é s p u lv is a la k já b a n h o z z a f o r ­

A s z e r k e s z t ő m in d en kedden é s p énteken g a l o m b a , a k ü l ö n b ö z ő i n d i c a t i ó k n a k m e g f e l e l ő e n p e dg i a s z e ­
12 1 óra k ö zö tt fogad. n e t eg yéb g y ó g y s z e r e k k e l c o m b i n á l j a (C arbolax, T a n n a ca r-
b o n , C arboacid s t b . ) , a m e l y e k v á l t o z a t o s a l k a l m a z á s i l e h e t ő ­
Az egyetem ek székhelyén készült dolgozatokat
az ottani egyetem i sajtóbizottság képviselő ihöz kel l s é g e t b iz t o s í ta n a k a d y s p e p s iá k , g a s t r it is e k , e n t e r i t i s e k s tb .
kü lden i; a szerkesztő ség csak az ő véleményük k e z e l é s é b e n .
alapján fogad el közlésre kéziratokat. R n n t n 0 n l é Q ? 7 l Í l ű l f Ú jo n n an 9000 P , l e é p í t é s m i a t t
n U m y B IIK G M U IG k 3 0 0 0 P - é r t e l a d ó . É rte k e z n i le h e t
A K IADÁSÉRT FELELŐ S VÄMOSSY ZOLTÁN B u d a p e s t, B é th o ry -u tc a 7. Telefon: 1 4 -6 -2 8 .
|p l a a a B a a B B a i M B i a a M a a B B a M B a H B a a H B a a a B a S ^

i P r o c y t h o l injectio |
I „ C H IN O IN “ I
k lin ik a ila g e lle n ő r z ö tt h a t á s ú

I májkivonat
I
l.
2 c m 3 m e g f e l e l 500 g per o s s z e d e t t máj act iv ifá sá n a k 0

» ■ » « ( /

1 _ _ l
Horváth Boldizsár:
A g y a k o r ló o r v o s o r th o p a e d iá ja . 230 o ld a l.
110 á b r a é s 16 o ld a l m ű m e llé k le tte l . . . 5*— P
Soós Aladár:
É trendi e lő ír á s o k . III.b ő v íte tt k ia d á s . . . 5*— P
Kunszt János:
A m ai M a g y a r o r s z á g á s v á n y v iz e i, fürdő i é s
ü d ü lő h e ly e i. 215 o l d a l ..........................................5‘50 P
V á s z o n b a k ö t v e .............................. . . . . 7*— P
Orsós Ferenc:
K ó r b o n c o lá s v e z é r fo n a la . 86 o ld a l . . . . 2’— P
A z o r v o s i tu d o m á n y m a g y a r m e s te r e i. K ia d ja a
M a rk u s o v s z k y T á r s a s á g . 196 o l d a l .................... 3*50 P
Krepuska István:
A fü le r e d e tű a g y tá ly o g k ó r é s g y ó g y ta n a 4'— P
Rigler Gusztáv:
K ö z e g é s z s é g t a n é s a já r v á n y ta n ta n k ö n y v e
25 — P h e ly e tt ...................................................... 5 7 0 P
Kapható a kiadóhivatalban.
i ~ 1
C E N T R U M K IA D Ó V A L L A L A T R T .. IX .. K Ö Z T E L E K -U . 1. IG A Z G A T Ó : B O R N E M IS Z A GABOR
77. évfolyam . 32. szám B udapest, 1933. augusztus 12.

ORVOSI H E T IL A P A la p íto t t a MARKUSOVSZKY LAJOS 1 8 5 7 -b e n .

F o ly ta ttá k :
A N T A L G É Z A , H Ö G Y E S E N D R E , L E N H O S S E K M IH Á L Y , S Z É K E L Y Á G O S T O N

S z e rk e s z tő b iz o tts á g :
HERZOG FER EN C IS S E K U T Z B É L A GORKA SÁ ND OR H Ü T T L T IV A D A R
VAM O SSY ZO LTÁ N PO OR FE R E N C REUTER K A M IL L Ö O RSÖS F E R E N C

F E L E L Ő S S Z E R K E S Z T Ő VÁ
: M O SSY ZOLTÁN EGYETEM ! TA N Á R SEG ÉD SZER K ESZTŐ :FRITZ ERNŐ

T A R T A L O M :
v it é z D á n ie l G á b o r : A lé g m e llk e z e lé s h e z t á r s u l ó iz z a d m á n y
o k a i r ó l . (6 9 7 — 7 0 1 . o ld a l .)
E n d e r s z F r i g y e s : A z a l k o h o l i z m u s t e r j e d é s é r ő l . ( 7 0 1— 7 0 5 .
o ld a l .)
K o rm o s Á rp á d : A z é rb e f e c s k e n d e z e tt h y p e r to n iá s k o n y h a s ó ­
o l d a t v é r z é s c s i l l a p í t ó h a t á s a . (7 0 5 — 7 0 8 . o ld a l .)
M ó r i t z D é n e s : P s y c h i k u s b e f o l y á s o k a c s e c s e m ő f e j l őd é s é r e .
( 7 0 8 — 7 1 0 . o ld a l .)
N o s z k a y A u ré l: A v e se és u r e t e r m ű té ti te r ü le té n e k tö k é le te s
é r z é s t e l e n í t é s e . (7 1 0 — 7 1 2 . o ld a l .)
Z á r d a y I m r e : A c a lc iu m s ó k v é r a lv a d á s t g á tló h a tá s á r ó l . (7 1 2
— 7 1 4 . o ld a l.)
V a h l V e r a : E k t o p i a v e n t r i c u l i t h o r a e a l i s e s e t e . (7 1 4 — 7 1 5 . o .)
L a p s z e m le : S e b é s z e t. — S z ü lé s z e t. — G y e r m e k g y ó g y á s z a t. —
S z e m é s z e t . — B ő r g y ó g y á s z a t . ( 7 1 5 — 7 1 7 . o ld a l.)
K ö n y v is m e rte té s : (7 1 7 — 7 1 8 . o ld a l.)
P u d e r S á n d o r : M it k ö s z ö n h e t a z ir o d a lo m a z o r v o s tu d o m á n y ­
n a k ? (7 1 8 — 7 2 0 . o l d a l é s a b o r í t ó l a p I I I . o l d a l á n .)
V e g y e s h ír e k : ( a b o r í tó l a p IV . o ld a lá n .)

E R E D E T I K Ö Z L E M É N Y E K rin t m inden pneu m othorax os beteg elő bb vagy u tó b b át­

esik kisebb-nagyobbfokú m ellhártya-izzadm ányon, m ely
A z E r z s é b e t K ir á ly n é S a n a to r iu m k ö z le m é n y e ( ig a z g a tó - f ő ­ azonban az esetek n ag y részében ig en kism ennyiségű , n a ­
o rv o s : O rs z á g h O s z k á r.) pok a la tt m agától eltü n h etik , esetleg fennállása a l a tt tü ­
n e tek et sem okoz és e z é rt csakis s ű rű n és nagy a laopssá g ­
A légm ellkezeléshez társuló izzadmány gal v ég ze tt rö n tg en v izsg álat segélyével vehető észre. Ezzel
szem ben m ások szövő dm ényes izzad m án y t csak elvétve
okairól,* ta p a sz ta lta k és k ita rta n a k azon álláspontjuk m ellett,
ír tá k : vitéz Dániel Gábor dr. és Papp Sándor dr. hogy elkerülhető , m e rt g y ak o riság a technikai h ib á k ba n
leli m ag y arázatát. A túlnyom ó tö b b ség középhelyet foglal
Az izzadm ány oly gyakori szövő dménye a légm ell­ el vélem ényével s a légm ell-izzadm ány g y ak o riság á t 30—
kezelésnek, hogy az e ljá rá s m é lta tá sa k o r figyelm en kí­ 70, középértékben 5 0 % -ra becsüli, hangsúlyozva, h o g y az
vül nem hagyható. M eglehető sen eltérő ek a vélem énye k ettő l lényegesen e lté rő érték vag y k is anyagon, v ayg rö ­
nem csak a tü d ő fo ly am atra g y ak o ro lt h a tá sá t, hanem za vid idő n át, illetve felületesen v é g z e tt észlelésnek le h et
arán y lag könnyebben m egítélhető kérdések et, m in t akór- az eredm énye.
o k tan i tényező k szerepét, a szövő dmény g y a k o risá g ástb. t V élem ényünk s z e rin t ez az é rv csak az alacsony szá­
illető leg is. íg y pl. a szerző k te kin télyes része zta ta p a sz ­ zalékszám ok m eg b ízh ató ság át é rin th e ti és a Deist-télé ál­
ta lta , hogy a légm ellizzadm ány úgyszólván m inden keze­ lá sp o n to t tám o g atja. A számbeli eltérések fő oka külö n­
léssel eg y ü tt já r, te h á t elő fordulásának g y ak o risága közel ben bizonyára abban leli m a g y arázatát, hogy — m ik én t
100% ; ezzel szemben sokan a kezelés helytelen k iv itelé­ azt Wellisch is kiem elte — kiki m á s és m ás m é rté k sze­
vel hozzák a szövő dm ényes m ellh árty alo b o t k apcsolabt a r in t álla p ítja meg a m ellhártya-izzadm ányt. V an, ak i a
és azt vallják, h ogy a te ch n ik a m eg jav ításáv al teljesen legcsekélyebb sin u sliq u o rt is felism eri és felveszi a sta-
elkerülhető , vagy legalább is g y ak o riság a igen alacs onyra, tistik á b a és van oly an is, aki csak nagyobbm ennyiségű ,
10% -ra, illető leg ennél kevesebbre szállíth ató le; míg rö n tg en n el jól lá th a tó , esetleg p h y sik alisan is k im u ta t­
egyesek szerin t a légmell-kezelés a la tt fellépő izza dm ány h a tó folyadékot vesz tudom ásul.
a gyógyeredm ény szem pontjából nem éppen k áro s, ső t
A légmellkezelés a la tt fellépő izzadm ányt többen pór ­
g y ak ran kedvező h atású , addig m ások — ja v a ré s z t se­
b á ltá k osztályozni; általá b an m egkü lönböztetnek:
bészek — nézete sz e rin t a pneum othorax-izzadm ány a ke-
kezelés k u d arcát és nem ritk á n a betegség rossz k im enete­ 1. jelentéktelen, múló, steril,
lé t jelenti. 2. tömegesebb, k ó rtan ilag je le n tő s és
N álunk a kérdéssel Wellisch1) foglalkozott 1928-ban a 3. súlyos szövő dm ényes, vegyesen fertő z ö tt exsuda-
MOTE X. nagygyű lésén; elő adása, v alam in t az ehhez tum ot.
fű ző dő élénk v ita m u ta tta , hogy az egységes m egítél és­ Az 1. csoportba a kism ennyiségű sin u sliquort sorol­
tő l m ég nagyon is távol állunk. L eg jobban eltérn ek az já k , am elyrő l többen a z t hiszik, h ogy nem sp ecifik us és
irodalm i adatok a g y ak o riság kérdésében s a különbség nem gyulladásos e re d e tű (tra n ssu d a tu m ). Spenglers)
a fentebb em lített szám adatok szerin t m eg h alad ja a 90 olyan esetekben is észlelte, am elyekben a ru g a lm a ssá g á t
százalékot. Deist2) és am erikai szerző k ta p a sz ta la ta i sze­ v e s z te tt tüdő a levegő felszívódásával arányosan ne m volt
kép es kitágulni, e z é rt in trap leu ra lisan a negativ nyom ás
* ) A M a g y a r O r v . T b c . E g y e s . X I V . n a g y g y ű l é s é n 1932. fokozódott s a m e llh árty arés a ,,hy d ro p s ex v acu o ” elve
jú n iu s 9 -é n t a r t o t t e lő a d á s . (Janssen4) alap ján te l t meg foly adékkal (E rsa tz e x su d a t).
698 ORVOSI HETILAP 1933. 32. sz.

Az E rz sé b e t K irályné S an ato riu m b an sz e rz e tt tapasz­ csökken és eg y éb k én t is n a g y érzékenysége fertő zésse l

ta lato k a la p já n — am elyeket az utolsó 15 esztendő ala tt
légm ellkezelésben részesített betegeken szereztü n k —
igyekeztünk a kérdéshez hozzászólni, k ülö nös te k in tettel
a kezelés fo ly am án fellépő m ellh árty ag y ü lem okaira és
g y ak o riság á ra.
Az 1. csoportban e m líte tt sin u sliq u o rt szám talan
esetben észleltü k s azt ta p a sz ta ltu k , hogy a n n á l gyakrab­
ban ta lá lh a tó meg — m ik én t Deist is m o n d ja — , minél
többször és minél alaposabban röntgenezzük betegein­
k e t; g y ak o riság a te h á t — a m i m eg állap ításain k szerint
is — az észlelés m ikén tjétő l fü g g . V alószínű , hogyez az
izzadm ány-féleség az, amely a legtöbb s ta tis tik a p o n tat­
la n ság á t és e lté ré sé t okozza. É ppen ezért szám szerű ada­
to t m i sem közlünk róla. Sokszor m ár p ercek múlva lá t­
ható a pneum othorax-készítés u tá n ; á lta lá b a n gyakoribb
a kezelés k o ra i szakaiban. M inthogy lé tre jö tté n e k okát
nem ism erjü k , védekezni sem tu d u n k ellene. Különösebb
jelen tő ség et nem tu lajd onítu nk ne,ki sem a tü d ő fo am ly atra
g y ak o ro lt h a tá sá b a n , sem a kezelés m egzavarásában, néha
azonban töm ege s ezzel e g y ü tt jelentő sége is megnöve ked-
hetik.
Jelen vizsgálódásaink fő tá rg y a a 2. cso p o rtb a sorolt
légm ell-izzadm ány volt, am elyrő l az az á lta lá n o s felfo­
gás, hogy a m e llh árty a güm ő kóros alapon lé tr e jö tt gy ul­
ladásának a term éke s to x in h atás, vagy b a c illa ris fertő ­
zés eredm énye. U tóbbi esetben ren d szerin t a m ellhártya
valóságos tubereulosisáv al állu n k szemben s a kórkép,
az izzadm ány jellege és k ó rjó sla ta is a rá n y la g súlyosabb.
Az ilyen ex su d atu m gyullad ásos term észete fo ly tá n fib-
rindús és p la stik u s hajlam ú, g y a k ra n vezet a m ellhártya
lenövésére és a pneum othorax m egszű nésére, s ő t köny
nyen el is genyedhet.
Ezen izzadm ány k&roktanára vonatkozó lag a legkü­
lönböző bb vélem ények egész so ra áll ren delkezésünkre;
általáb an k étfé le: belső és k ü lső tényező kre o sztjá k fel
okait. E zen o k o k at óhajtv án tanulm ányozni, ad atain k a t
tá b lázato k b a á llíto ttu k , illetve a zo k a t ered etü k szerin t le­
hető leg k ülö nválaszto ttu k.
Ezek részletezése elő tt azonban hangsúlyoznunk kell,
hogy az izzadm ány keletkezésében légmell e seté n m ár
m agában a mellhártya fokozott érzékenységének és gyul­
ladásos készségének is nagy a jelentő sége. A légmell lé­
te sítése fttán a m ellhártya az é le tta n itó l e lté rő viszonyok
közé kerül, élet- és éllenállóképessége feltételezhető en
és a külső b eh atáso k k al szem ben még jobban fokozódik,
m égpedig — Königer5 és Meyerstein 6 sz e rin t — an n ál
nagyobb m értékben, minél nagyobb m ellhártyalem ezek kö­
zé került a levegő vagy fo ly ad ék m ennyisége. Locus
m inoris re siste n tia e létesül, am ely alk alm as tám ad ási
felü letet n y ú jt a különböző bán talm ak n ak . B árm ely ét ­
nyező látszik is te h á t a szövő dm ény közvetlen okána k,
az csak a m eg v álto zo tt m ellh árty án , m int a lobra elő ké­
s z íte tt ta la jo n érv én y esíth ette izzadm ánykeltő h a tás á t.
E nnélfogva az izzadm ány lé trejö ttén ek pathom echanis-
m usában re n d sz e rin t legalább k é t tényező közös szerepe
valószínű , m ely ek közül az eg yik, m égpedig a m qllhár-
ty a lobos p raed isp o sitió ja légm ell jelenlétében állandó.
Táblázatunk 1250 betegrő l szól, akik közül 300-nak,
tehát 21f%-nak volt izzadmány a a légmellkezelés alatt. A
sin usliquort az em lített okokból nem so ro ztu k ide; h a ­
sonlóképen k ü lö n foglalkozunk az em pyem ákkal is, am e­
lyek további 2.8% -al sz a p o rítjá k az izzadm ányos esetek
szám át. K im u tatásu n k b a m inden olyan folyadékgyüle-
m e t felv ettünk, am ely a rekeszbolto zat felső szélét k i­
légzéskor elérte. H a az nem é r t m ag asab b ra a szívárnyék
közepénél: „alacso n y én ak , h a ezen túl é rt, de a tü d ő ­
m ező közepét nem h alad ta m eg: ,,közep esén ek , h a p e­
d ig még m ag asab b szin tet é r t el, vag y alacsonyabb nivó
m ellett a m ellű ri nyomás fokozódása következtében a
szív, vagy m ediastinum átto lásáh o z vezetett, illetve le­
vegő - vagy foly ad ék -leb o csátást te tt szükségessé:
,,m agas“-nak te k in te ttü k . Az izzadmánynak mennyisége
a lap ján tö rtén ő o sztályozásra az irodalom ban csak zs ór­
ványosan van péld a ( Scalabrini1), elő nye, hogy pontosab­
-
b a n keresztülvihető , m int m ás csoportosítás. T ábláza ­
tu n k adatai s z e rin t a kis m ennyiség ű ex su d atu m vo lt
gyakoribb s az eseteknek m integy 20% -ában v á lt szük­
ségessé m ellkascsapolás.
Az izzadm ány leggyakrabban a kezelés legelején
jelen tk e zett s a ttó l kezdve a kezelés késő bbi szakaiban
állandó csö kkenést m u tato tt. Az összes izzadm ányból
57,1% az első 6 h étre és 94,8% az első 6 h ó n a p ra ett, es
am i egyezik a többség ta p asztalataiv al.
Férfiakon a rá n y la g g y ak rab b a n volt észlelhető , m int
nő kön. A kor szerin ti összehasonlításban feltű n ő az,
h o g y a 20 éven aluliak az á tla g n á l jóval csekélyebb, a
20— 30 évesek pedig jóval nagyobb % -ban k a p ta k izzad-

G
D
9) N em É 1 e t k o r F o ly a m a t K ö p e tle le t A 11e r 8 i a V é rs e jts ü lly e d é s M e ll h á r t y a ö s s z e n ö v é s
d u k tiv |

N
(fí
cfí
i 3 >
p ro ­

fé .fi nő 1 4 ---- 20---- 30---- 40— ec— K <C — + — H" + + +++ ------ 10---- 2 5 ------- 40 — + + + - f i -f
O 1
L ég m ell­ 724 207 977 168 270 218 181 54 222 290 433 705 263 210 66
1250 704 546 298 565 282 90 15 445
k e z e lé s
S zövő d­
m ényes 300 192 108 65 141 66 24 4 109 170 43 ; 56 58 72 48 45 11 49 68 113 141 68 71 20
iz z a d m á n y

% 24.0 2 7 .3 19£ 21,8 25.0 23,4 26,7 26,1 24,6 23,6 21,0 26,2 34.5 26.8 21,9 24,8 20,4 22,1 23,4 26,1 20,0 25,9 33,8 30,2

A z iz z a d m á n y N yom ás
M i k o r j e l e n t k e z e t t a z i z z a d m á n y
m e n n y is é g e v is z o n y o k A Ié g m e llk e z e lá s m e g k e z d é s e u tá n É v s z a k o k ( h ó n a p o k ) s z e rin t
S z e p te m b e r

N ovem ber

D ecem ber
A u g u s z tu s
a la c s o n y

—
O k tó b e r
M á rc iu s
F eb ru ár
közepes

(fí 6 V* 1V, on (fí (fí (fí

CD '<a 3 .2
00 h §t hét hó év éV V 3 ’i— 3
<0 + C a '<B c
3 ~3
B 1—5
CD
2

S zö v . iz z a d m . 140 92 68 27 222 71 70 55 39 6 5 2 34 31 26 26 16 17 20 20 27 27 25 25

°/o 46,6 30,6 22.8 10,9 89,1 29,0 28,1 22,1 15,6 2.4 2,0 0,8 11.6 10,6 8,8 8,8 5,4 5,8 6,8 6,8 9,2 9,2 8,5 8,5

!
1933. 32 sz. ORVOSI HETILAP
m ányt. Ezen különbségeknek nem tu d tu k külön m a g y a­
rá z a tá t adni.
A folyamat jellegének belső k ó ro k tan i tényező k kö­
zö tt kim agasló szerepe van. Besangon8), Harms 10), von
Murait9) és Schön11) s z e rin t az exsudativ form ák össze­
nyom ásakor sokkal gyakorib b a szövő dményes m ellhár-
tyalob, mimt a productiv foly am ato kban. Janssen4) és
MaendP*) bronchopneum oniás elváltozásokban m ár a k e­
zelés első n ap jaib an g y a k ra n lá tta . V alószínű , hogym i­
nél ko ráb b an lép fel az izzadm ány a kezelés alatt, an n ál
nagyobb része van ebben a fo ly am at súlyosságának. A
mi összehasonlításunkban az exsudativ és productiv k ó r­
bonctani alakok eredm énye között, p h y sik alis és röntg en-
lelet a lap ján v álasztv án szét azokat, v a n ugyan külö nb­
ség, azonban ez kisebb, m in t azt az irodalm i ad atok a la p ­
já n v árn i lehetne. E n n ek egyik o k á ra a külső tényező k
(adhaesiók) tá rg y a lá sa k o r m ég v isszatérü n k ; m ásik oka
az lehet, hogy a kórb o n cta n i fo rm a a la p já n tö rtén ő el­
különítés — m in t az köztudom ású — nehéz és nem tö k é­
letes.
A fo ly am at sú ly o sság át jellem ző egyéb vizsgálatok,
a köpetlelet, a vérsejtsüllyedés és allergia szerin ti csopor­
to sítá s a d a ta i is valószínű sítik azt, ihogy i t t tény leg fe n ti
körülm én y szerepelhet. A zt ta p a sz ta ltu k ugyanis, h ogy a
positiv k öpetű és gyors v érsejtsü lly ed é st m u tató anerg iás
vag y kis allergiával b író betegekein feltű nő en nagy obb
szám ban z a v a rta izzadm ány a légm ell-kezelést; ezzel
szemben a könnyebb, illetve a rá n y la g jó in dulatú fo ly a ­
m a tra jellem ző n egativ köpet, kevéssé g y o rsu lt v é rse jt­
süllyedés és jó allergia esetében alacsonyab bak voltak az
exsudatum -százalékszám ai. E z az arán y o sság nem csak
a szélső h ely et elfoglaló rossz vag y jóindulatú, han em a
középsúlyos fo ly am ato k ra is vonatkozik. A különbség
szem betű nő és jóval kifejezettebb, m in t az ex su d ati v és
productiv alapon v ég ze tt szem beállításkor. M inthogy a
bacilflaris lelet, v érsejtsülly edés és allerg ia eigy-egy fo ly a­
m at m inő ségének á lta lá b a n a legm egbízhatóbb fokm érője,
a z é rt ezen ad ato k a la p já n m agunk is hisszük, hogy az
izzadm ánykeltő k ó ro k tan i tényező k k ö z ö tt a tü d ő elv l­ á
tozás jellegének lényeges, b á r az irodalm i ad ato k én ál sze­
rényebb szerep ju t s hogy a súlyos, fő leg exsudativ k ó r­
form ákban gyakoribb és korábban jelentkezik az exsu-
datum .
Az allergia szerep ét fe ltü n te tő tá b lá z a t utolsó k é t
so ra látszólagos ellentétb en áll a m o st m o n d o ttak k al: a
könnyű fo ly am atra, n ag y ellenállóképességre valló hy p er-
ergiá s eseteknek nagyobb a százalékszám a, m int az elő ze­
tesen jó allerg iáju ak n ak . A különbség semmi esetre sem
oly jelentékeny, hogy különösebb m a g y a rá z a tá t k el­
lene m indenképen keresni. É rd ek esség ét inkább az
a kö rülm ény ad ja m eg, hogy olasz szerző k a lég-
m ellizzadm ány keletkezését anaphylaxiás úto n m a g y aráz­
zák. A beteg góc collapsusával felszívódásra kerülő toxi-
nok a m éregérzékeny (h y p ererg iás) szervezetben a n a p h y ­
la xiás re a c tió t v á lta n a k ki s ennek volna term éke az iz­
zadm ány (p leu ratu b erculinisatio, Sarno13). N agy tú lé r­
zékenység esetében an ap h y lax iás shok jö h e t lé tre: ezek a
v ih aro s tü n etek közt jelentkező , rosszin dulatú izzad m á-
nyok, am elyekben Wolff Eisner14) és Országh15) szerint,
azu tán csökken az allergia . E z t a felfo g á st Luridiana16)
az izzadm ány kíséretében m egjelenő u rticaria sze rű iük té ­
sekkel, Lura11) az ilyen esetekben észlelt liquor-eosino-
philiávai tá m o g atja, m íg Awezzu18) ezen az alapon m a­
gyarázza azt, hogy elégtelen, szélesen ta padó légm ell ese­
tén, a positiv nyom ás ellenére sem g y ak o ri az izzadm ány;
ilyenkor tudniillik csak az ép részek nyom atnak össze,
am elyekbő l toxinok nem , vagy csak elenyésző m ennyis ég­
ben kerülnek a vérpályába. Mi az izzadm ány kitörésével
egyidejű leg k iü té st csak elvétve ta p a sz ta ltu n k s azo kat
699
inkább se p tik u s jelenségnek fo g tu k fel, b á r k é t olyan eset
is van em lékezetünkben, am ikor a k iü tés 1— 2 napos
fennállás u tá n nyom talanul e ltű n t s a b eteg a súlyos szö­
vő dm ényt kiheverte.
A két mellkasfél közül baloldalt valam ivel g y ak rab ­
ban lá ttu n k légm ell-izzadm ányt; ezen az oldalon, úgy
látszik nagyobb a m e llh árty a gyulladásos készsége, vagy
a bonctani viszonyok kedvező bbek folyadékképző désir e.
Ezen feltev és m ellett szó lnak egyes olyan — régebben
igen ritk á n a k ta rto tt — esetek, am elyekben a légmellel
szemben fek v ő oldalon lép fel az izzadm ány; ez többn yire
baloldali. A mi betegeink közül hárm on (nem egészen
1%) észle ltünk ilyent, ugyancsok baloldalt.
Alessandri19) a güm ő kóros terheltség és m ellhártya-
lob k ö zött v e tt észre összefüggést. Közlése szerin t olyan
egyének, akiknek csalá d jáb an mell- vagy a g y h á rty a g y u l­
ladás, á lta lá b a n tuberculosis szerepel, g y ak rab b a n szen­
vednek izzadm ányos légmellben, m int m ások.
A külső tényező k k ö z ö tt legnagyobb a jelentő sége a
kezelés technikai kivitelének s úgyszólván kivételszám ba
megy az a szerző , aki e rre nem hívná fel a figyelm et.
V élem ényeltérés inkább csak a technik a egyes részlet­
hibáinak különböző értékelésében van köztük.
A te lje s asepsis hívei a z t hiszik, hogy a nem kellő
sterilitással végzett th o rak o p u n ctio közben a mellihártya-
ü r kívülrő l fertő ző dik.Schröder3) a z t ta rtja , hogy az
asepsis követelm ényeinek elhanyagolása esetében a
m ellh árty a gyakran, so k k al gyakrabban fertő ző dik, imn t
arról tu d o m á st szerzünk, m inthogy az esete k n ag y szá­
m ában a fertő z ést a szervezet izzadm ányképző dés nél kül
legyő zi.
Sokan (Alonso*1), Deist, Karafiáth, Kováts, Peka-
navich1) a tö ltés u tán fellépő izzadm ányt a tű okozta sé­
rüléssel hozzák összefüggésbe. A zsigeri m ellh árty án e j­
te tt foly tono sság h ián y n ak , m in t tra u m á n a k egym agában
is lobkeltő h a tá sa van, de a subpleuralis góc m egsértése
a légmell bacillaris fertő zésének is u ta t n y ith at. Ko­
váts és War necke*2) ez é rt az első tö lté sk o r tom pa kanül
h a s z n á la tá t aján lja, MenzeP3) viszont a z t ta rtja , hogy
am ennyivel elő nyösebb a tom pa tű a zsig eri m ellh árt ya
szem pontjából, annyival nagyobb sebet e j t a fali m ell­
h á rty á n an n a k átdöfésekor. Mi rövid hegyű re csiszolt
tű vel dogozunk s azo k at az eseteket, am elyekben tű -
sértés, illetv e túlszúrás tételezhető fel (a tű kif elé h ú ­
zása közben kapunk a szabad m ellh árty arésre jellemző
feszm érő kilengést), feljegyezzük. F eljegyzéseink a ny a ­
gunknak csak egy tö red ék ére vonatkoznak, ezért szám ­
szerű a d a to k m eg álla p ítá sára nem alkalm asak. Á lta lá­
nos észrevételünk az, hogy ezen „tú lszú ráso s“ esetekben
nem v o lt gyakoribb az izzadm ány az átlagosnál.
A p n eu m oth orax-te chnik a egyik legfontosabb részle­
tének, a m ellüri nyomásviszonyok alak u lásán ak az ex-
sudatum kóroktani tényező i közö tt is kim agasló szerepe
van. E z az a tényező , am elynek — a többség meggyő ző ­
dése s z e rin t — a légm ell-izzadm ány lé trejö ttéb en úgyszól­
ván dön tő jelentő sége v a n s ennek figyelem bevételév el a
m ellhártyalob, legalább is javarészben, elkerülhető. A po­
sitiv m ellkasi nyomás részin t, m int a m e llh árty a felü le­
té re h a tó erő mű vi in g er, annak g y u lla d á sá t okozh atj a,
részin t a feszülés következtében erő szakos synecholysist
akozhat s ez esetben a tű sértéssel azonos módon v eze th et
izzadm ányképző déshez. A nyomás erő s em elkedése — l- tú
töltés, nehéz testi m u n k a, erő s köhögés stb. — nagyo bb-
fokú beszakadáshoz, tüdő - vagy cavernaperforatióhoz s
következm ényes em pyem ához vezethet. Többen nem is
an n y ira a positiv n y om ást, m int inkább a nyom ás in g a­
dozását ta rtjá k k áro sn ak s egészen kis (50— 200 ccm -nyi)
ad ag o k k al végzett ig en lassú (10— 20 percig ta rtó ) töl-
700 ORVOSI HETILAP
té s t javasolnak. A vizsgálók kisebbsége a nyom ásvi­
szo n y o k at aláren d elt jelentő ség ű nek gondolja, ső tKel­
ler24j — igaz, hogy egyedül áll ezzel a véleményével —
a p o sitiv nyom ást egyenesen gyulladásellenes h a tású n a k
ta r tja . A többség erélyesen hangsúlyozza, hogy nem com-
pressio , hanem csak collapsus a kezelés célja és
óva in t a relativ tú ltö lté stő l s a fesztelenítő ada gok tú l­
lépésétő l. A mi a d a ta in k — úgy ta lá lju k — szem beötlő
b izo n y íték át szo lg áltatják a többség felfo g ásán ak és a
p o sitiv nyom ásnak a lobkeltés szem pontjából káros h a ­
tá s á t igazolják. Az összes izzadm ányból 10.9% esik olyan
esetre, ahol negativ nyom ással k ezd tü k és vég eztük a
tö lté s t s 89.1%, te h á t több m in t 8-szor annyi oly anra,
m elyben neg ativ nyom ással kezdtük és positivval végez­
tü k a levegő befúvást.
A mellhártyaösszenövésekrő lk é sz íte tt összeállításunk
hasonlókép en azt m u ta tja , hogy nagyobb öszenövés ese­
tén jó v a l gyakoribb a légm ell-izzadm ány, m int kisfokú
lenövés esetén vagy olyankor, am ik o r szalagot szabad
szemm el nem lá ttu n k . E x su d ativ foly am ato k b an — az e l­
v álto zás term észetébő l kifolyólag — ritk á b b és kevesebb
az öszenövés s felteh ető , hogy ezek a kórform ák a ég­ l izzadm ánynak m indenesetre egybeesik a hidegebb id ő á­j
m ell-izzadm ány szem pontjából ilyen értelem ben a rán y lag
kedvező helyzetben v annak. A fen teb b em lített a rán ylag
kisebb eltérés az ex su d ativ és prod u ctiv esetek százalék­
szám ai k ö zött biz o n y ára részben ezzel is m agyarázható.
A tö ltésre h a sz n á lt különféle légnemű anyagokat
physikai és chemiai sajátságai, esír- és egyéb idegentest-
ta rta lm u k révén so ro lják a seropneum othoraxot elő idé ző
tényező k közé.. Többen a b ev itt levegő nek a testéné l a la ­
csonyabb hő m érsékletét gyu llad áskeltő ingernek hisz ik s
az izzadm ány elkerülésére a befúvandó levegő elő megí­ el
té sé t a já n ljá k . E g y esek szerin t a n itro g en g áz gyakorol
chem iai in g e rt a m e llh á rty á ra s ezé rt oxygennel, illetve
ozonizált levegő vel v ég ze tt tö lté st ja v aso ln ak (De Fi-
lippis25), am ikor is az ozon an tisep tik u s h a tá sa is érvé­
n y esülh et. Mások a levegő ben levő m ikroorganism usok ,,
porrészecskék révén lá tjá k a m e llh á rty á t veszély eztetett­
nek s prophylaxisból a levegő t befú v ás e lő tt sterilv a t­
tán, asbest-forgácson, á lla ti szénén, sublim át-oldaton stb.
á tsz iv a tjá k . Ezzel szem ben Burrel10 s z e rin t a levegő elő ­
zetes felm elegítésének nincs sok haszn a, Avezzu18) pedig
kétli, h o g y a n itrogen v ag y a beb o csáto tt gáz oxygenhiá-
nya v oln a az ok. Grass26) u. i. k im u ta tta , hogy bárm ilyen
ö sszetételű legyen is a b ev itt levegő , az a m ellkas ürben,
eredeti összetételétő l függetlenül, h am aro sa n álland ó je l­
legű gázeleggyé alak u l á t, am elyhez a szükséges gázo kat
a szövetekbő l k ap ja a szervezet. Cova27), ak i thorakoskop
segítségével végzett igen érdekes m egfigyeléseket a pleu-
ritisek path o g en esisére vonatkozólag, a z t ta p asz talta,
hogy a gyulladás g y ak rab b a n indul ki a fali m e llh árty á­
ról s az nem diffuse, hanem kisebb-nagyobb lobos szige­
tek a la k já b a n kezdő dik. Ez az észlelés ellene mond an nak
a feltevésnek, hogy a b e v itt gáz, m in t id eg en test in ge­
relné a m e llh árty át, m e rt ez esetben a g yulladásnak a n ­
nak az egész felületérő l kellene kiindulnia. H ogy a b ev itt
levegő v eg y tan i tu lajd o n ság ai szerepelnének lobkeltő in ­
gerképen, azt Menzel23) azért sem t a r t ja valószínű nek,
m ert az izzadm ány az u tá n tö ltések u tá n közvetlenül, he­
venyen lép fgl, vagy nő meg, m árp ed ig a m ellh árty a a
levegő chem iai h a tá sá n a k a töltésközi n y ugalm i idő en b is
eg y fo rm án ki van téve. A Cova21) észleléseibő l levont kö­
vetk eztetés — vélem ényünk szerin t — a z é rt nem egészen
helytálló, m e rt tudvalevő , hogy a levegő in trap leualis
r hogy a légm ellhez társuló izzadm ány keletkezésében sze­
eloszlása nem egyenletes. L ehetnek helyek , am elyek jo b­
ban v ag y kevésbbé v a n n ak kitéve a levegő lobkeltő ah­
tá sá n a k s a g yulladás szigetenként kezdő dése ezzel
a kö rülm én nyel fü g g h et össze. Menzel23) érvelésének pe­
dig ellene m ond Grass26) m ár em líte tt és m ásoktól is
1933. 32. sz.
m e g erő sített észlelése az in trap leu ralis levegő veg yi ösz-
szetételének gyors átalak u lásáró l.
Menzel és Stobie az érzéstelenítésre használt novo-
cam -szárm azékoktól lá tta k a fennálló légmellben pleura-
exsudaiu m ot kifejlő dni n ( ovocainérzékenység).
A külső tényező k egy különálló c so p o rtjá ra az az
észlelésünk h ív ta fel a figyelm et, hogy a légmell-izzad­
m ány fellépésében az esetek n ek bizonyos idő szakos hal­
mozódása m utatkozik. V an idő , am ikor egy intézetben ke­
zelt pneu m othorax os b eteg ek közül csak néhánynak van
izzadm ánya s elő fordul az is, hogy úgyszólván kivétel-
számba m egy a száraz pneum othorax. Az éghajlati és
évszakos tényező kszerep ére többen céloznak s a mi ad a ­
taink b izo n y íték át sz o lg á lta tjá k ennek a feltevésnek. A
legtöbb izzadm ány ja n u á r é s feb ru ár h ó n ap b an s a leg­
kevesebb m áju s-jú n iu sb an z a v a rta a légmellkezelést. H a
a tá b láza t a d a ta it görbéb en érzékítjük, a k k o r n agyjában
olyan le fu tá sú vonalat n y erü n k , m int az, am ely eg yrészt
a tu berculo sis kezdeti és rosszabbodási, m ásfelő l a hű lé-
ses, g rip p a lis betegségek évszakos alak u lásán ak felel
meg (Dániel28) . A té lu tó ra eső halm ozódása a légmell-
rás és az in flu en za-járv án y o k idejével.
Az influenza és egyéb fertő ző betegség, fő kép an gina
kóroktani szerepét a légm ell-izzadm ány lé trejö ttében
többen em lítik. Hasonló észlelésünk nekünk is van s azt
ta rtju k , h o g y angina inkább em pyemát, v ag y a megelőző
izzadm ány elgenyedését oko zh atja, míg az influenzával
egyidejű leg — különösen bizonyos já rv á n y o k idején —
a savós légm ellgyülem a gyakoribb.
Külön csoportba ta rto z ik azon többi tényező , amely
részben belső , részben külső ered etű s m in t ilyenozható h
a légm ell-izzadm ánnyal oki kapcsolatba. Ily en az a fel­
tevés, am ely szerint a subpleuralis gócnak a felszínre
terjedése v á lta n á ki a p le u ra specifikus g y u llad ását. L é t­
rejö ttében a localis tüdő elváltozás m ellett a compressió-
nak is szerepe ju t, m ert m in él nagyobb az, an nál köze­
lebb k erü l a m ellhártya a tüdő ben székelő beteg góc hoz.
A zt is m egfigyelték, hogy menses, testi megerő ltetés és
kimerültség idején is jelen tk ezh etik légm ell-izzadm ány.
Ahhoz a kérdéshez, hogy az intézeti, v ag y am buláns ke­
zelés jelen ti-e az izzadm ány nagyobb veszélyét, mivel in ­
tézetünkben csak fekvő , helyesebben k ú rá t végző bet ege­
k e t részesítü n k légmellkezelésben, s a já t ta p a sz ta la t h iá ­
nyában nem szólhatunk, hozzá.
Külön n é z tü k á t 60 kétoldali légmellel kezelt beteg
ad atait, ezek azonban k is szám ukra te k in te tte l kö­
v etkeztetések levonására nem alkalm asak. M indössze azt
em líthetjük m eg róluk, h o g y valamivel g y ak rab b an , vi­
szont a rá n y la g kisebb m ennyiség ű izzad m án y t lá ttu n k
náluk. Az elő bbi körülm ény valószínű leg a term észet sze­
rű leg súlyosabb tü d ő fo ly am attal, az utóbbi az óvato sabb
kezelési tech n ik áv al (k isebb nyomás, kevesebb levegő )
hozható összefüggésbe.
Pyopneumothoraxot 35 esetben, te h á t az összes lég­
melles b eteg ek 2.8% -ában észleltünk; ezeknek többsége
vegyesen fertő z ö ttn e k vo lt te k in th ető . Toroklob untái át-
té ti genym ellrő l 5 esetben tu d u n k , ami m egfelel azösszes
liquor 1.5, az összes em pyem a 14.3% -ának. L é tre jö ttü k ­
ben eg yébként ta p a sz ta la ta in k szerint ug y an azo n ténye­
ző k szerepelhetnek, m int az egyszerű güm ő s seropneu mo-
thoraxban.
Összefoglalva az elm o n d o ttak at m e g álla p íth a tju k ,
replő belső tényező k küzül legnagyobb a jelentő sége , a
tüdő folyam at jellegének, a k ü lső k közül a m ellüri yomás n
n ag y ság án ak ; fontos ezért a kezelendő e se te k e t jól m eg­
válogatni és positiv nyom ás m ellett nem tö lten i. Az ég­
h a jla ti és év szak i befolyás jelentő ség e aláren d elt.
 1933. 32. sz. ORVOSI HETILAP
Ir o d a lo m : M a g y . O rv . T b c . E g y e s . M u n k . X . 269. (1 9 2 8 ).
__ 2 .K lin . W s c h r . I . 1 6 4 7 . ( 1 9 2 2 ) . — 3 . H d b . .d T b k . I I . 5 4 2 :
( 1 9 2 3 ) B a r t h ( L e i p z i g ) . — 4 . Z. T b k . 4 4 . 2 5 0 . ( 1 9 2 6 ) . — 5.
id . S ta e h e lin u t á n . H d b . d . in n . M d . I I — 2 . (1 9 3 0 ) ( S p r i n g e r )
B e r lin — 6 . B e itr . K iin . Tbk. 24. (1 9 1 2 ). — 7. Z b l.
T b k . f o r s c h g . 3 4 . 9 0 2 . ( 1 9 3 0 ) . — 8 . Z b l. T b k . f o r s c h g . 26.
8 8 8 ( 1 9 2 7 ) . — 9. D e r k ü n s t l . P n e u m o t h o r a x (1 9 2 2 ) ( S p r i n ­
g e r ) B e r l i n . — 10. id . M a e n d l u t á n , l á s d 1 2 a l a t t — 1 1 . M a g y .
O r v . T b c . E g y e s . M u n k . V . 9 0 . ( 1 9 2 2 ) . — 1 2 . D ie K o l l a p s t h e r ;
d . L u n g e u t b k . (1 9 2 7 ) ( S p r i n g e r ) W ie n . — 1 3 . Z b l. T b k f o r s c h g .
2 8 . 3 8 6 . ( 1 9 2 8 ) . — 1 4 . id . O rszá g h u t á n , l á s d 15. a l a t t . — 15.
O r v . H e t i l . 6 2 . 2 3 6 . ( 1 9 1 8 ) . — 16. Z b l. T b k . f o r s c h g . 2 6 . 4 7 0 .
( 1 9 2 7 ) . — 1 7 . Z b l. T b k . f o r s c h g . 3 2 . 4 1 3 . ( 1 9 3 0 ) . — 1 8 . Z b l.
T b k . f o r s c h g . 28. 8 4 1 . ( 1 9 2 8 ) . — 1 9 . Z b l. T b k . f o r s c h g . 3 4 . 3 7 3 .
( 1 9 3 1 ) . — 2 1 . Z b l. T b k . f o r s c h g . 2 5 . 7 8 5 . (1 9 2 6 ). — 22.
B e i t r . K iin . T b k . 5 9 . 9 6 . ( 1 9 2 4 ) . — 2 3 . B e i t r . K ló n . T b k . 6 9 .
4 4 8 . ( 1 9 2 8 ) . — 2 4 . i d . W e iss u t á n , B e i t r . k ii n . T b k . 2 4 . 3 3 3 .
( 1 9 1 2 ) . — 2 5 . Z b l. T b k . f o r s c h g . 3 5 . 2 4 2 . ( 1 9 3 1 ) . — 2 6 . B e i t r .
K iin . T b k . 4 6 . 4 6 . ( 1 9 2 1 ) . — 27. Z b l. T b k . f o r s c h g . 2 8 « 5 1 .
(1 9 2 8 ) . — 28. M a g y . O rv . T b c. E g y e s . M ű n k . X M . 6 4. (1 9 3 1 ).
S o m o g y v á r m e g y e k a p o s v á r i k ö z k ó r h á z a e lm e b e te g o s z t á l y á ­
n a k k ö z le m é n y ® .
A z alk oholizm us terjed ésérő l.
I r ta : Endersz Frigyes dr., osztályvezető fő orvos.
Az orvosi és socialis szem pontokat érdeklő alkoho­
lizm us terjed ésére vonatkozólag csu p án k ö zvetett s ta tis-
tik ai m ódszerek á llan ak rendelkezésünkre, m elyek á lta ­
lá b an k é t feltevésbő l indulnak ki. Az egyik s z e rin t v a­
lam ely o rszág b an az általán o s alkoholfogyasztás em elke­
désével szaporodik az alkohollal visszaélő k szám a, a m á­
sik szerin t a m érték te len alkohol élvezet bizonyos elme­
beli zavarokhoz v eze t és az u tó bbiak számából következ­
te tn ek az elő bbi m é rték re. M indkét m ódszernek számos
hibalehető sége van , m elyeknek figyelm en kívül 'hagyá sa
helytelen követk eztetések re vezethet, am in t az alkoholiz­
m u sra vonatkozó sta tistik á k b a n ilyenekkel valóban g y a k ­
ra n találkozunk.
V alam ely o rszág alkoholfogyasztásának m eg állap í­
tá sa a fo g y asztási adók alap ján tö rtén ik . Az ig y m eg­
á lla p íto tt m ennyiség sohasem felel m eg a valóban elfo­
g y a sz to tt m ennyiségnek, annál m indig kisebb (Meggen-
dorjer, Priming). M íg azonban azokban az országokban,
ahol a szeszes ita lo k elő állítása első sorban ip a riúton
tö rtén ik (sör, p á lin k a ), am elyeknek ellenő rzése sokk al
könnyebb, az így m e g állap íto tt m ennyiség legaláb b m eg­
közelíti a valódi m ennyiséget, a borterm elő országok ban
a valódi fo g y asztá s ellenő rzése so kkal nehezebb. M ag yar-
országon a fo g y asztási adók b efizetése kétféle alap o n tö r­
tén ik : 1. a valóban fo g y aszto tt m ennyiség a lap ján , 2.
átalányösszegben, fő leg a kisterm elő k részérő l. Aerm t e­
lő k m aguk, c sa lá d ta g ja ik és alkalm azottaik u tá n 50%-os
adókedvezm ényben részesülnek az e célra szolgálandó
évi bo rm ennyiségre szóló igény bejelentése u tán . A bor-
fo g yasztá si adó n a g y ság a az 1928— 1931. évek k ö zö tt B u­
dap esten h ek to literen k én t 19.4 P, I. osztályú községek­
ben (íg y K ap o sv á ro tt is) 18.84 P, II. osztályúban 14.96
P, IH . o sztály ú b an 12.24 P volt. A b o rfo g y asztási adó
k ét m ódszere közül csupán az első szo lg áltat sta tistik a i-
lag é rté k esíth e tő a d ato k at, az á ta lá n y összegben fizetés
m eg b ízh atatlan és m inthogy a b o rfo g y asztási adó fizeté­
sének e f a jtá ja fő leg falvakon szokásos, az in nen ny ert
ad ato k vélem ényem szerin t m eg sem közelítik a valóban
elfo g y aszto tt m ennyiséget. E különböző adózási ren ds zer
m agyarázza m eg Gortvaynak a T ársadalo m bizto sítási
Közlöny XXm. évf. 10-b. szám ában (1929) m egjelent
cikkében közölt, a népjóléti és m unkaügyi m inisztérium
1922. évi a d a tg y ű jté se alap ján k észü lt s ta tis tik á b an mu-
tatkozoó jelenségek egyrészét. E sta tistik á b a n , m elyet
701
különben m ag a a szerző csupán m egközelítő érté k ű n ek
jelez, a városok feltű n ő en m agas b o rfo g y asztással zere­ s
pelnek, m ásrészrő l feltű n ő , hogy éppen a borterm elő v i­
dékek bo rfo g y asztása m ilyen alacsony, 'holott a b o rte r­
melés és a borfo g y asztás között k étség telen összefüggés
áll fenn. Európában, m in t a Gortvay cikkében közölt sta -
tistik áb ó l (1919—1920), továbbá Gurévit sebnek az 1906-
tól 1910-ig és 1923— 1926-ig te rjed ő összehasonlításb ól
kitű nik, a legtöbb b o rterm elő országokban fo g y aszta n ak
átlag a legtöbbet, így F ran ciao rszág b an , O laszországban
és Spanyolországban. A városok látszólagosan a rá n y ta la ­
nul n ag y b o rfo g y asztá sát kétségtelenül az m agyarázza,
hogy azokban az elfo g y a sz to tt borm ennyiség legnagyobb
része valóban adózás a lá esik, b á r a fo g yasztá si adók
n ag y ság a bizonyosan i t t is szám ottevő m ennyiséget vo n t
el az adózás alól. H ogy a csempészés ú tjá n mily fo k b an
em elkedhetik az alkoholizm us, A m erika és F in nország
(példája m u ta tja . ,
Az íg y m eg állap íto tt alkoholm ennyiség és a lak o sság
szám ából a lk o to tt viszonyszám („fejen k én ti alkoholfo­
g y a sz tá s“ ) még kevésbbé közelíti m eg a valóságot. B enne
fo g la lta tn a k gyerm ekek, betegek, abstinensek, nő k (Bum-
ke, Meggendorfér), ak ik n ek egyrésze eg y általáb an nem ,
vagy a férfiakhoz v iszonyítv a lényegesen kevesebb alk o ­
holt fog y aszt. Priming szerin t az élv ezett alkoholm eny-
nyiség egészen m ás jelentő séggel b ír sok abstinensse l
bíró országban , m in t o tt, ahol ezeknek a szám a kicsiny.
Nem h ag y h ató figyelm en kívül a gazd aság i viszonyok­
nak befo ly ása e s ta tis tik á k jelentő ségére, m inthogy ezek
rosszabbodása esetében éppen a m érsék elt alkoholfogyasz­
tók m ondanak ie könnyebben róla.
Az elm egyógyító in tézeti felvételek szám ával dol­
gozó s ta tis tik á k legnagyobb h ib ája az egységes m ódszer
hiánya. Az alkoholos elm ebajoknak csupán egyrésze lép
fel a chronik us alkoholizm us alapján, m ásik részében so k ­
kal n ag y o b b jelentő ség e van a psych o p ath iás a lk a tn ak ,
úgy, hogy azok az in tézeti sta tistik á k , melyek az a n y a ­
got ilyen szem pontból nem v álasztják szét, igen k e v e rt
an y ag o t szo lg áltatn ak : chronikus a lk o h o listá k at és s ú ­
lyos p sy ch o p ath ák at. A sta tistik á k egyrésze csak azo k at
a psychosisokaí szerepelteti, m elyeknek keletkezésében
m ai k lin ik ai felfogásunk szerint az alkohol szerepet j á t ­
szik, m ások oly anokat is, melyeknek csupán k ísérő je a
rövidebb-hosszabb alkohol-abusus, in tézeti elhelyezésüket
azonban nem ez te tte szükségessé. A különböző o rs z á­
gokban , de azokon b elül is m ások az in tézeti felv ételek
feltételei, de mások v o ltak azok régebben, m int m ost. Ide
ta rto z ik a gazdasági viszonyok, a m unkanélküliség sze­
repe is (Bonhoefer), m elyek következtében az alkoholis­
tá k könnyebben szán já k m agukat r á a felvételre. A k ü ­
lönböző sta tistik á k nem tü n tetik fel m indig, hogy meny­
nyi az elő ször fe lv e tt betegek szám a, hogy az ú jab b fe l­
v ételt m ennyiben a to vábbi alkoholizm us teszi szü kséges­
sé, h o lo tt az alkoholizm us kapcsán keletk ezett psychosi-
sok egyrészében az ú ja b b felvételt tulajdonkép en nem az
újabb alkoholélvezet és ennek következm énye teszi szü k ­
ségessé, hanem a m á r fellép ett psychosis fo ly tán k e le t­
k ezett szellemi defectusokból eredő socialis conflictusok.
O rvosi részrő l term észetesen m égis fő leg a s ta tis-ti
kai m ódszernek ez utóbbi, az elm eintézetekbe és alkohol-
gondozókba felvett alkoholisták szám á ra tám aszkodó f a j­
tá já t alkalm azzák. E zekbő l az az eredm ény adódott, hogy
az alkoholizm us, m ely a század eleje ó ta általáb an csök­
kenő ben van (Bonhoeffer), a világ h áb o rú kitörésével nem ­
csak a hadviselő országokban , hanem a semleges állam o k ­
ban is erő sen csökkent, m ajd an n ak befejeztével újbó l
em elkedett. E csökkenés az 1917— 1918, illető leg 1918 —
1919. években érte el m élypontját, h elyenként m á r 1921-
ben (pl. M ünchen) elérte a h áb o rú elő tti felvételek szá-
702 ORVOSI HETILAP
m át, de 1926— 1928-ben csaknem m in d en ü tt, ső t sok h e­
lyen ezt tú l is szárnyalta. A ra jn a i intézetekbő l Wegener,
W ürtem bergbó'l, M ünchenbő lKoller, Tübingenbő lSchabet,
K önigsbergbő l Maleika, Bécsbő l Herzig, T irolból Vogler
közöltek többek k ö zö tt e rre vonatkozó s ta tis tik á k a t. Rol­
lernek nem zetközi s ta tistik á já b ó l kitű nik, hogy ugyanez
k ö v etk ezett be Belgium ban is, ahol az alkoholizm us m ia tt
felv ett b etegek szám a 1919-ben érte el m ély p o n tját, 1920-
tól ú jr a nő , de 1921-ben nem é rte el m ég a háború elő tti
felvételek felét. A m erikában az alk oholistá k felvétele
1909 ó ta csökkent, m ajd a h áb o rú b an részvételével 1916—
1917-ben átm en etileg em elkedett, 1920-ban, az első pro-
hib itiós évben érte el m ély p o n tját, a következő évek ben,
a szeszcsem pészés m egszervezésével ú jra k isfo k ú em elke­
dés m u tatk o zo tt, de a felvételek szám a m ég m indig csak
eg y h arm ad a a háborúelő ttieknek. A szig orúan k ö tö tt a l­
koholforgalm ú Svédországban és N orvégiában, ahol á l­
ta láb an csekély az alkoholisták felvételének száma, a h á ­
b o rú n ak e csökkentő h a tá sa szintén k im u ta th a tó volt,
m indkét o rszág a m élypontot 1918— 1919-ben érte el, az­
ó ta — b á r nem jelentékeny — fokozódás v o lt észlelhető .
Ezzel szem ben Svájc, m elyben 1918-ban a felvételek szá­
m a a h á b o rú elő tti felére csökkent, 1922-ben m á r elérte
a h á b o rú elő tti százalékot. Jaeger szerin t a N ém et b iro ­
dalom ban 1925-ben a gondozásra szoruló alkoholistá k fel­
vételi szám a elérte a h áb o rú elő ttit, ső t az ó ta tú alad
lh ta.
Bändel sz e rin t az em elkedés 1928-ban m egállóit, 1929-ben
az elő ző évhez képest kisebb, 1930-ban nagyobb csök ke­
nés je len tk ezett. A ném et R eichsgesundheitsam t em lék­
ira ta sz e rin t az alkoholfogyasztás a h á b o rú u tá n jelenté­
kenyen em elked ett 1929-ig, 1930-ban, n y ilv án gazdasági
válság h a tá s á r a visszaesés k ö v etk ezett be. Hagelstamm
szerin t F in n o rszág b an 1921-tő l 1928-ig az alkoholos deli-
rium ok és a chronikus alkoholizm us szám a szaporodott,
különösen 1923, a csem pészés felv irágzása óta. Gortvay
szerin t M agyarországon a h á b o rú u tá n erő sen csökkent
a p álin k a és a sö r fogyasztá s, ezzel szem ben em elkedett
a borfo g y asztás. Míg 1909-ben a pálinka az alkoholfo­
g y asztá sn a k 72% -át képezte, az 1919— 1920. term elési
években m á r csak 15.5% -át. M íg 1913-ben a fejenkénti
sö rfo g y asztás 17 lite r volt, 1926— 1927-ben m ár csak 8
liter. Az ő cikkében közölt Budapest-lipótm ezei állam i el­
me- és ideggyógyintézetbő l eredő s ta tis tik a a férfialko­
h o listák n ak 1918-tól 1928-ig 4.65% -ról 9.6% -ig terjedő
szap o ro d ását m u tatja, nő i alkoholisták szám a arán yag l volt, így d em en tia paralytica, súlyos con stitu tio n alis psy-
csekély, (1.18— 0% ) és inkább csökkent.*
Az alkoholos s ta tis tik á k ra vonatkozólag m ondottak
u tá n kérdés, v ájjo n az alkoholizm usnak a h á b o rú a la tt
m e g álla p íto tt csökkenése valóban oly n ag y fo k ú volt-e,
m ásrészrő l, hogy a h áb o rú u tá n i em elkedés elérte-e a
háború e lő tti állapotot. Az első kérdés különösen eg­ m felvettünk, am ely körülm ény az alkoholos elm ezavarok
okolt a borterm elő o rszágokra vonatkozólag. Míg azok ­
ban az országokban, ahol az alk oholfogyasztá s első os rban
sör és p álin k a alak jáb an tö rtén ik , az ezek elő állításához
szükséges anyagok m ásnem ű felh aszn álása fo ly tá n csök ­
k en t azok elő állítása, addig a borterm elő vidékek, így
M agyarország term elését a h áb o rú legfeljebb a m unkaerő
h ián y a fo ly tá n befolyásolta. A hadbavonult férfilakosság,
m ely pedig az alkoholizm ustól leginkább veszély eztetett
k o ro sztály o k at képviseli, nem szerepel e statistik á b an ,
azok m egbetegedésének szám a ism eretlen és a viszonyok
fo ly tán nem is dolgozható fel sta tistik a ila g . V égül k é r­
dés, h ogy a psychosisok nagyszám ú csökkenésének oka
*) F a b in y i ( N é p e g é s z s é g ü g y . 1 9 2 7 . 5 5 9 . o .) 25 in té z e t
a n y a g á n a k fe ld o lg o z á s á b ó l a r r a a z e re d m é n y re ju t, h o g y az
a l k o h o l i z m u s , m e l y a z u t o l s ó b é k e é v e k b e n 15— 1 6 % v o lt , a h á ­
b o rú a l a t t c s ö k k e n t, e c s ö k k e n é s 1 9 1 9 -b en é r te el m é ly p o n tjá t,
a z ó ta ú jr a e m e lk e d ő b e n v a n .
1933. 32. sz.
nem abban keresendő -e, h o g y éppen a k a to n a i szolgálat
foly tán a férfilak o ssá g legnagyobb része nem en ged het­
te á t m a g át oly ta rtó s alkoholélvezetnek, m ely feltétele
bizonyos alkoholos psychosisok keletkezésének és a csök­
kenés nem e kényszerű idő szakos ab stin en tia követke z­
ménye vo lt-e? Ami a h áb o rú u tá n i alkoholizm usra v o n at­
kozik, Bonhoeffer szerint a kórházi stalistik á k b ó l nem
vonható az a következtetés, h o g y ú jra a h áb o rú elő tit ní­
vón állunk. M a az alkoholizm us könnyebb fo rm ájáv al ál­
lunk szemben, a sta tistik á k fő leg az acut alkoholizm ust
foglalják m agukban, p ath o lo g iás részegségi állapotokat,
m íg a súlyos alkoholizm us, m elynek legjobb sta tistik a i
in d icato rs a delirium trem ens, csökkenő ben van. Berlin­
re vonatkozólag ezt észlelte Polhlisch, K önig sbergre vo-
zatkozólag Zagarus is. Bratz szerin t (1928), b á r az alko­
holisták szám a ép oly nagy, m in t a háború e lő tt, apsycho-
p ath á k bizonyos csoportja lép elő térbe, kisebb a deliran-
sok és a K orzakov-esetek szám a. Hasonló m eg állap ítás­
r a ju t a R eich sgesundheitsam t em lített jelen tése is.
M ag y aro rszág ra vonatkozólag a h á b o rú elő tti és
u tá n i alkoholizm us ö sszehasonlítása még nehezebb, m int­
hogy M agyarország a h áb o rú u tá n nem csak a lak o sság á­
nak, hanem a m ostanitól teljesen eltérő term elésű s éég­
h a jla tú te rü leté n ek nagyrészét is elvesztette. Az, hogy a
p álin k afo g y asztás a háború e lő tti 72% -ról 15.5% -ra csök­
kent, je len th eti azt, hogy a m eg m arad t la k o sság pálin k a­
fo g y asztása csökkent, de je le n th e ti ázt is — és ez a
valószínű — , h o g y oly te rü le te k e t vesztettü n k el, ha ol az
alkoholfogyasztá s első sorban p álin ka fo rm ájáb an tötén r t,
íg y a felv idéket és E rdélyt, m íg a borterm ő vidékekb ő l
alig és így term észetesen a jelenlegi te rü lete n a borfo­
g y asztás k e rü lt túlsúlyba.
Az aláb b iak b an Som ogyvárm egye k ap o sv ári közkór­
háza elm ebeteg osztályának 1928— 1931-ig te rje d ő alko ­
holos elm ebetegfelvételeit dolgoztam fel. 1932-ben a k ó r­
ház súlyos an y a g i helyzete m ia tt a betegek felvétele
egészen m ás feltételek m e llett tö rté n t és íg y ennek az
évnek anyaga nem alkalm as az összehasonlításra. M int­
hogy e téren m ás intézetek hasonló nehézségekkel küz­
denek, sajnos a sta tistik a i m ódszer e fo rm á já n a k alkal­
m azásáról az alkoholizm usra vonatkozólag egyelő re el
kell mondani. A beteganyagból k ih agytam m indazokat az
eseteket, ahol a felvételt m ás psychosis te tte szükségessé
és az alkoholizm us csupán en n ek kísérő m egnyilvánulása
chopathia, m á n iás depressiós elm ezavar n éh án y e se té t s
csak azokat v e tte m fel, m elyek m a klinikai felfogásunk
szerint az alkohollal aetio lo giai összefüggésbe hozhatók.
E betegek 94.6% -a Somogymegyébő l való é s m inth o g y e
4 év a la tt m inden felvételre jelentkező b e teg et azon nal
eg y részének a c u t lefolyása m ia tt fontos, K ap o sv ár föld­
ra jz i helyzetét, fő leg azonban v a sú ti ö sszeköttetése it il­
lető leg m eglehető sen középponti fekvésű , az i t t köz ölt
ad ato k m egközelítő képét a d já k a 368.486 (1926) lako s­
ság ú várm egye alkoholos elm em egbetegedésének, am ely
m egye 21.992 k a ta sz trá lis ho ld sző lő területével (19 29)
C sonkam agyarország megyéi közö tt Pest-P ilis-S olt-K is-
kun-vár megye, Zala- és H eves-várm egye u tá n a 4-ik he­
ly e t foglalja el borterm elés tekintetében. Á ltalános, az
egész o rszág ra szóló következtetések levonására ta lá n az
arán y lag k is a n y a g nem alk alm as és éppen e do lg o zat m u­
ta tja , hogy m ennyire helyi körülm ényektő l fü g g az alko­
holizm us te rje d é se és ezzel kapcsola tb an az alkoholos el­
m ezavarok szaporodása.
Az alábbi tá b lá z a t az o sztály alkoholos elm ebetegei­
nek felvételeit m u ta tja 1911-tő l 1931-ig, v alam in t ugyan­
ezen években a b o r á r á t h ek to literen k én t a n n a k jan u ári,
jú n iu si és októ b eri árán ak közép érték ét és pedig 1914-ig
 1933. 32 sz. ORVOSI HETILAP 703

ko ronában, 1915— 1926-ig aranykoronában, 1927— 1931-ig cinosisnak v onatkozása m ás kórform ákhoz (*ő leg sohi-
pengő ben. zophreniához) e dolgozat szem pontjából nem érdekel ben­
nünket és nem is kívánok á llá s t foglalni e so k at v ita to tt
ÉV Ö sszes fe lv é te l A lk o h o lis ta % B or á ra
kérdésben.
1911. 74 4 5 .4 0 4 1 .3 3
1912. 51 3 5 .8 8 4 3 .3 3
1913. 58 1 1 .7 2 4 5 .3 3
1914. 67 3 4 .4 7 3 4 .3 3
1915. 73 3 4 .1 0 4 8 .0 0
1916. 77 2 2 .6 0 8 8 .0 0
1917. 88 1 1 .1 0 1 3 3 .3 3
1918. 92 1 1 .0 9 2 5 0 .0 0
1919. 127 5 3 .9 3 1 1 9 .0 0
1920. 1 30 2 1 .5 3 3 8 .6 6
1921. 112 3 2 .6 7 2 0 .6 6
1922. 112 6 5 .3 5 1 5 .3 3
1923. 104 3 2 .8 8 1 1 .8 3
1924. 1 07 7 6 .5 4 3 6 .3 3
1925. 139 4 2 .8 7 5 2 .1 9
1926. 121 6 4 .9 5 3 3 .0 9
1927. 1 16 4 3 .4 4 8 0 .0 0
1928. 142 6 4 .2 2 5 6 .6 6
1920. 1 64 12 7 .3 1 3 5 .0 0
1930. 1 48 12 8 .1 0 2 6 .6 6
1931. 151 17 1 1 .3 9 1 0 .0 0

E tá b láza tb an az összes felvételek szerepelnek, te h á t

azok a betegek is, akik ú ja b b alkohol-abusus m ia tt ism é­
telten v é te tte k fel. Az alábbi tá b láza t az ú j felvételeket
is fe ltü n te ti (záró jelb en ), m egkülönböztetve eg y ú tta l a
férfiak , nő k, városi és fa lu si lakosok felvételét.
F é r f i a k
ÉV ö sszes b e te g a lk o h o lo s p s y c h o s is .% 1. á b ra .
v á ro s fa lu v á ro s fa lu
1928. 27 52 3 (3 ) 3 ( 3) 7 .5 9 A h áb o rú n ak az alkoholos elm ebetegségekre, helye­
1920. 20 76 3 (1 ) 8 ( 7) 1 1 .4 5 sebben azok -felvételére g y ak o ro lt h a tá sa e kis anyagon
1930. 25 62 2 (2) 10 ( 7) 1 3 .7 9
1931. 11 76 2 (2 ) 14 (1 2 ) 1 8 .3 9
is m egnyilvánul. 1917 és 1918-ban feltű nő alacsonyszá­
zalékban szerepelnek (1.1—-1.09%), azóta lassú em elke­
N ő k dés jelentkezik, mely 1929-tő l feltű nő (7.31% ) és egna­
l
ÉV összes b e te g a lk o h o lo s p s y c h o s is %
gyobb fo k á t 1931-ben é rte el (11.39% ). Felvételek k ö ­
v á ro s fa lu v á ro s fa lu zött az a c u t alkoholm érgezés kapcsán k eletk ezett psycho-
1928. 13 50 ____ ____ ____ ____ 0
sisok kis szám úak (5 .2 6 % ), arán y lag n ag y szám ban sze­
1929. 13 55 1 (1) — — 1 .4 7 repel a d eliriu m trem ens (44.73% ), am ely 1931-ben az
1930. 13 48 — — . — — 0
1931. 14 50 — — 1 (1 ) 1 .5 6
00 o T-
F eltű n ő e táb lázatb an , hogy a n ag y fo k ú emelkedés, 01 CM NO
<y* <31 <31
mely 1931-ben az 1928-as évnek négyszerese, a falu si la ­ T-
k o sság te rh é re esik, a városi betegek felvételében ú g y ­
szólván különbség nincs, am in t a z t az 1. sz. graphikon is
m u ta tja . 4 0.
Az egyes k ó rfo rm ák a 38 új felvétel között a k ö v et­
kező képen oszlanak m eg:
K ó rfo rm a 1928 1929 1930 1931 ö sszesen
S.
P s y c h o s is a c u t a lk o h o l­ %
m é rg e z é s u tá n — — 1 1 2 5 .2 6
D e liriu m tr e m e n s 3 3 5 6 17 4 4 .7 3 n
A lk o h o lis m u s c h ro n ic u s 3 5 1 5 14 3 6 .8 4
A lk o h o lo s h a llu c in o s is — 1 2 2 5 1 3 .1 5
A . v á ro si, B. f a lu s i b e te g e k fe lv é te le .
E beosztásban szereplő acu t alkoholm érgezéssel k a p ­ 2. á b r a .
csolatos psychosis eg yike ködös állapot, a m ásik z a v a rt -
ság, m indkettő re to váb b iak folyam án visszatérek. Achro- 1928-ben észleltnek kétszerese. Az alkoholos elm ebeteg­
nik u s alkoholizm ushoz soroztam az ennek kapcsán k ife j­ ségek e szaporodásának o k á t keresve legközelebbi m agya­
lő d ö tt dem entiát, k é t alkoholos p aran o iát, v alam in t egy rá z a tn a k a bo r á rá n a k válto zása látszik, azáltal, hogy
esetet, m elyben a psychosis epilep siaszerű ködös ála l p o t­ az alacsony b o rárak az alkoholizm us te rje d é sé t elő es gítik,
hoz hasonló módon z a jlo tt le. Az alkoholos hallucinosis olymódon, hogy a b o rá ra k esésével nagyobb töm eg szá­
és delirium trem en s elkülönítését az a körülm ény in d o ­ m ára v álik hozzáférhető vé. Az 1. szám ú grap h ik o n való­
kolja, hogy a delirium trem ens súlyosabb, hosszabb ideig ban m u ta t is bizonyos p árhuzam ot a b o rá ra k válto zása
ta rtó alkohol-abusus következm énye. Az alkoholos hallu- és a psychosisok szám a között. íg y pl. 1917— 1918. évek­
704 ORVOSI HETILAP 1933. 32. sz.

ben, am ik o r a b o r á ra a legm agasabb (133.33— 250 a ra n y ­ raié. Az 1930— 31-ben fe lv e tt alkoholos psychosisok k ö ­
k o ro n a ) a psychosisok száma a legkisebb: 1.1— 1.09% , zött 10, v ag y is az esetek 43.47% -a esik N oah-borra, am i
1931-ben, am ikor a b o r ára a legalacsonyab b (10 pengő ), a N oah sző lő 10% -os elterjed tség e m e lle tt feltű nő mena ­
az alkoholos elm ebetegek felvétele a legnagyobb. E fe lte ­ g as arán y . E nnek eg yik oka kétségtelenül az, hogy az
vés ellen szól azonban két körülm ény. Az egyik az, hogy em lített törvényes rendelkezések a N oah-bor forgalom ba-
a felv ételek szap orodása nem a városi, hanem a falu si h o zatalá t m egnehezítik, m egfigyeléseink szerin t azonban
la k o ssá g ra vonatkozik, a m ásik K ap o sv ár váro s fogyasz­ a N oah-bornak valóban v a n bizonyos külön sajátság a,
tá s i ad ó h iv atalán ak k im utatása. mely fő leg az acut alkoholm érgezésben nyilvánul meg. A
ÉV B o rfo g y a s z tá s i Sze. z f o g y a s z tá s i S ö rf o g y a s z tá s i
k é p e n o s z la n a k m e g :
a d ó p e n g ő b e n
D ia g n o s is E se t szám a %
1928. 1 4 5 .7 5 1 .7 8 9 .3 9 4 .4 5 2 .8 2 8 .8 5
1929. 1 6 8 .4 1 4 .8 0 1 0 .3 4 0 .7 7 2 .6 8 2 .1 9 P s y c h o s is a c u t a lk o h o lm é r g e z é s u tá n 2 20
1930. 1 5 1 .0 2 0 .1 8 8 .0 7 2 .4 7 1 .8 2 6 .2 3 D e lir iu m tr e m e n s 3 30
1931. 1 6 0 .8 3 9 .1 4 5 .9 4 5 .6 5 1 .1 3 2 .2 0 A .k o h o l o s h a l l u c i n o s i s 2 20

A lk o h o lis m u s c h ro n ic u s 3 30
E s z e rin t az 1928— 1931-es években a sör és az ú g y ­
n ev ez ett szesz (lik ő r, pálinka stb .) fo g y asztása állandóan A deliriu m trem ens és a chronikus alkoholizm us
csö k k en t, a b orfogyasztá s bizonyos ingadozó, kisfokú arán y a kisebb m int az egész beteganyagban, ezzel szem ­
em elkedést m u ta t ugyan, mely azonban k o rán tsin cs a rá n y ­ ben az ab b an elő forduló k é t acu t alkoholm érgezésselk a p ­
b a n a b o r zu hanásszerű esésével. Az alkoholizm usnak fő - csolatos psychosis N oah-bor élvezete u tá n lépett fel.
leg a fa lu si la k o sság körében tö r té n t szaporodását véle­ K ö z ü l ö k a z e g y ik , P . J . 3 5 é ., k ő m ű v e s n a p s z á m o s , a n y j a ,
m ényem szerin t k é t körülm ény m ag y arázza meg. A b o r­ a t y j a , b á t y j a p o t a t o r o k , u t ó b b i k é s ő b b d e m e n t i a p a ai l y t i c á -
á ra k a la k u lá sá t is a k ínálat és k eresle t viszonya szab ja b a n b e t e g e d e t t m e g . A b e t e g k é s ő g y e r m e k k o r á i g g y a kr a n
á g y b a v i z e l t . 1 9 1 5 -b e n f e j l ö v é s t k a p o tc . H o s s z a b o id e j e r e n d -
meg, azok csökkenésének oka első sorban a bor m egnehe ­ s z e r t e l e n ü l é l t a lk o h o l l a l . C s a l á s é r t , l o p á s é r t t ö b b s z ö r f o g ­
z íte tt érték esíth ető ség e. Az általán o s gazdasági viszonyok h á z b ü n t e t é s t á l l o t t k i. 1 9 3 0 . o k t ó b e r 2 a - á n re g g e l m á sfé l
ro m lása fo ly tán a kereslet csökkent és így az alacsony d e c ilite r r u m o t iv o tt, u t á n a d é lig m u n k á j á t f o l y t a t t a . E k k o r
b o rá ra k ellenére ez a körülm ény ú tj á t állja az alkoholiz­ az a rra m e n ő fu v a r o s o k tó l k b . % h te r N o a h b o rt k a p ot,
m e ly e t e g y s z e r r e m e g iv o tt. E z u tá n m u n k á já t a b b a h a g y ta ,
m us bizonyos (v áro si) irányú terjedésének. Som ogyvár-
e lh a tá r o z ta , h o g y v id é k é n la k ó a p ó s á t l á t o g a t j a m eg, de
m egye m inő ségi b o rt alig term el, a túlnyom óan gyenge k ö z b e n k is z á l l t a k o c s ib ó l e g y ik f a lu b a n , o t t m a g á t id e g e n
m inő ségű bor a külföldi export csökkenése m ia tt (19 30- n é v e n a k a p o s v á r i c u k o r g y á r m e g b íz o ttjá n a k a d t a k i é s 30
foan 312.199 q 1931-ben 241.673 q) belföldi piacot sem m u n k á s t ö ssz e sz e d v e a z o k k a l e g y ü tt b e jö tt K a p o s v á ir a . I t t
ta lá lt és így vagy a term elő k m aguk fo g y asztják el,vag y a c u k o r g y á r e l ő t t m e g o l v a s t a ő k e t, a f é r f i a k a t a ml leé k b e ­
j á r a t h o z , a n ő k e t a f ő b e j á r a t h o z v e z e t t e , ö m a g a pdei g a z
pedig alacsony áro n a helyi piacon kénytelenek érték esí­ ir o d á b a m e n t je le n tk e z n i. A k ö z b e n k e l e t k e z e t t b o tr á n y n a k ,
teni. M íg a jobbm inő ségű borok k eresettség ü k m ia ttjo b ­ m e ly n e k s o r á n a m e g té v e s z te tt m u n k á s o k m e g a k a r t á k v e r ­
ban eloszlanak, a gyengébb m inő ségű ek fo g y asztása te a r­ n i, a r e n d ő r s é g v e t e t t v é g e t , a m e l y a z u t á n e l ő á l loí tt t a é s
m elés helyére szorítkozik. E lő seg íti ezt m ég a bo rfo ­ m á s n a p a k ó r h á z b a s z á llíto tta . A m u n k á s o k s z e r in t te lje s e n
jó z a n n a k lá t s z o t t, c s e le k m é n y e ib ő l s e m m in e m ű a n y a g ie l ő ­
g y a sz tá si adónak e m líte tt különböző kivetési rendsze re,
n y e n e m v o lt. A tö r té n t e k r e v o n a tk o z ó la g m á s n a p ré s z le g e s
m ely a városokban a valóban fo g y a sz tá sra kerülő meny - a m n e s ia á l l o tt fe n n . E b b e n a z e se tb e n s ú ly o s a n d e g e n e r á .t
nyiségek á r á t te tem esen (K ap o sv áro tt hl-kén t 18.88 P- p s y c h o p a t h á r ó l v a n s z ó é s a N o a h b o r e g y e d ü l i h a t á s á t b .z -
vel) em eli. A m ásik körülm ény, m ely Somogyvárm egyé- to s a n n e m le h e t m e g á lla p íta n i.
ben az alkoholizm us fe n t jelzett irá n y ú te rjed ését okozza, M á s i k e s e t ü n k b e n K . J . 2 4 é., f ö l d m ű v e s s z e r e p e l, aki
1 9 3 1 . a u g . 3 1 - é n v é t e t e t t f e l é s s z e p t . 8 - á n b o c s á j t a t o t t e l.
az úg y n ev ezett d irectterm ő (N oah) sző lő k term elése. E C s a l á d j á b a n t e r h e l t s é g n e m v o l t , m e g b e t e g e d é s e e l ő tt e g é s z ­
sző lő M agyarországon fő leg Somogy- és Zala-m egyében s é g e s v o l t , s z e s z e s i t a l t r e n d s z e r e s e n n e m f o g y a s z t o t t , s o h a ­
te rje d t el és az A lső dunántúli M ező gazdasági K am ara *) sem v o lt ré s z e g . B e s z á llítá s a n a p já n n é h á n y d e c i N o a h -b o rt
becslése szerin t a sző lő knek kb. 1 0 % -á t teszi ki. 930 1 ó ta iv o t t , m e l y n e k e l f o g y a s z t á s a u t á n s z é d ü l t , o l y f o k b a n , h o g y
az alkoholo s elm ezavarok felvételekor különös te k in te t­ le k e l l e t t f e k ü d n i e . M a j d e r ő s s z e m f á j á s a k e r e k e d e t a n n y i ­
ra , h o g y ö n g y ilk o s a k a r t le n n i. A z u tá n z a v a r t a n v is e lk e d e tt,
tel v o ltu n k erre, m inth o g y á lta lá n o sa n e lte rje d t nézet é rte lm e tle n ü l b e s z é lt é s k ó rh á z b a s z á llítá s a e m ia tt v á lt
szerin t a N oah b o rn a k fokozott to x ic itá sa van, m ely úgy szü k ség essé. T e lje s e n tá jé k o z a tla n , k ö r n y e z e té t fé lre is m e r i,
az a c u t alkoholm érgezés term észetében, m in t az azt kö­ g o n d o lk o z á s a m e g n e h e z íte tt, fe lfo g á s a la s s ú , o lv a s á s k o r
vető to x ik u s tü netekben, valam int a chronikus alkoho l­ ro s s z u l lá t, a z e g é sz v iz s g á la t a l a t t z s e b k e n d ő jé t le b e g te ti
s z e m e e l ő t t , „ a p ó k o t k e r g e t i e l ” . T e s ú v i z s g á l a t k or k ó r o s
m érgezés következm ényeiben m egnyilvánul. Az A mpelo­ e l v á l t o z á s t n e m é s z l e lt e m . B e s z á l l í t á s á t k ö v e t ő n a po n ö n t u ­
lógiai in tézet szerin t a Noah-sző lő a többi úgyn eve zett d a ta ti s z t a é s c s u p á n z a v a r t s á g á r a v o n a tk o z ó a m n e s ia á lla ­
am erik ai d irect-term ő vel a 80-as évek végén ju to tt h a ­ p íth a tó m e g .
zánkba, ahol azonban sokkal silányabb te rm ést ad, m in t E g y m á s ik , c h ro n ik u s a lk o h o lis ta , so k ro k o n v o n á s t m u ­
t a t v e le . T . J. 3 6 é ., f ö l d m ű v e s , 1 9 3 1 . j a n . 2 9 - é n v é t e t e t t f e l ,
F ran ciao rszág b an , v ag y A m erikában. K ellem etlen m ellék­
1931. m á r c . 3 1 -é n b o c s á t t a t o t t e l. C s a l á d j á b a n te rh e lts é g
íze ellenére, m inthogy gondozást úgy szó lván alig igényel, n e m v o lt. B á t y j a s z e r in t m é r s é k le te s e n iv o tt, d e s o h a s e m v o lt
fő leg parasztsző '.ő kben te rje d t el. Silányabb m inő ége s r é s z e g . E l m o n d j a , h o g y k é t é v ó t a n a p o n t a k b .0 .5 l i t e r N o a h -
m ia tt az 1923. évi X L III. t.-c. 5. és 6. §-a és az 1929. évi b o r t i s z ik . 1 9 3 0 . s z e p t . ó t a k b . n a p i 1 l i t e r t . B e t e g s é g e 1 9 3 0 .
X V III. t.-c. 62. §-a a N oah sz a p o rítá sá t és forgalom ba- k a r á c s o n y a t á j á n e g y n a g y o b b a lk o h o lo s e x c e s s u s u t á n f e j ­
f á j á s s a l k e z d ő d ö t t , m i n d k é t , f ő l e g j o b b f ü le , z ú g o ,t t e m e . l e t t
h o z a ta lá t e ltilto tta u g yan, ennek ellenére könnyű mű vel- s z é d ü l t, o l y f o k b a n , h o g y t ö b b íz b e n e l i s e s e t t . Á l la n d ó a n
hető sége m ia tt szaporodik. A ethylalkohol ta rta lm a , m in t­ r o s s z u l l á t o t t , „ m i n t h a k ö d l e t t v o l n a e l ő t t e ” . M u nk á j á t ú g y
hogy ren d esen nem teljesen é re tt állap o tb an szüretelik, a h o g y e lv é g e z te u g y a n , d e f e ltű n ő c se n d e s sé v á .t, m ag ára
az á tla g n á l inkább alacsonyabb, m ethylalkohol ta rta lm a h a g y v a ó r á k o n á t s z ó t l a n u l ü l d ö g é l t . I d ő n k é n t é r z é kc ő a l ó d á -
s a i v o l t a k , e z e k r ő l h o z z á t a r t o z ó i n a k is t e t t e m l í t és t é s k é ­
pedig nem nagyobb, m in t az átlag o s eurójpai sző lő kbo-
s ő b b a k ó r h á z b a n is b e s z á m o l t r ó l u k . F ő l e g h a l l á s ié s h a p t i -
k u s h a llu c in a tió i v o lta k , f ig y e lm e z te tő hangokat h al l o t t ,
* ) E d o l g o z a t b a n s z e r e p lő , a b o r r a v o n a t k o z ó s t a t i st i - m e g je g y z é s e k e t t e t t e k r á , ú g y é re z te , m i n t h a e lg á n c s o ltá k ,
k a i a d a t o k a t a z A ls ó d u n á n tú li M e z ő g a z d a s á g i K a m a r a b o ­ f e jb e ü tö ^ té k v o ln a . F e lv é te le a lk a lm á v a l s ú ly o s tu d a t z a v a r a
c s á t o t t a r e n d e l k e z é s e m r e , m i é r t is a n n a k i g a z g a t ó j á n a k K iss v a n , f e l f o g á s a l a s s ú , n e h e z í t e t t , h e ly b e n , i d ő b e n , k ö r n y e z e t é ­
E le m é r g a z d a s á g i é s k e r e s k e d e l m i t a n á c s o s n a k e h e l y e n is r e n é z v e te l je s e n tá j é k o z a tl a n , v is e lk e d é s e z a v a r t , t a n á c s t a ­
k ö s z ö n e té t m o n d o k . la n . É r z é k c s a l ó d á s o k n e m é s z l e l h e t ő k . H y p p u s t t a l á tl u n k n á ­
1 9 3 3 .3 2 sz. ORVOSI HETILAP 705

l a , v é r n y o m á s a 2 0 0 H g . m m ., (R e c k lin g h a u s e n ), a m e l y j a ­ zethető vissza. A n y ag u n k b an a hozzátartozók részéről

n u á r 3 0 -á n 175, j a n u á r 3 1 -é n 150, f e b r u á r 1 -é n 135 é s f e b r u á r
iszákosnak jelzett alkoholélvező k a közeli ro k o n ságb an
1 2 - é n 1 2 0 H g m m - r e s z á l l t le . V i z e l e t é b e n f e h é r j e , k ó r o s a l a k ­
e le m e k n in c s e n e k , a v e s e f u n c tió s p r ó b a a S tr a u s s - f é le e g y ­ (szülő , nagyszülő , te s tv é r) 47.36% -ban , apai részrő l pe­
n a p o s d ia e tá v a l n o rm á lis e re d m é n y ű , s z és m ű k ö d é s e ép.
í v dig 39,47% -ban szerepelnek. E b eteg ek nem ö rö k ö ltek
B e s z á llítá s á t k ö v e tő n a p o n ö n t u d a t a f e l t i s z t u l t , b et e g t á j é ­ speciális hajlam ot az alkoholizm usra, hanem oly k ö rn y e ­
k o z o tt, g o n d o lk o z á s a to v á b b r a is la s s ú , s ez e g é s z k ó r h á z i zetben n ő ttek fel, am ely ben általáb an az alkohollalv issz a ­
ta r tó z k o d á s a a l a t t f e n n á llt, u g y a n c s a k á lla n d ó je l le g ű fe j­
f á j á s a is . B e t e g s é g é n e k t a r t a m á r a r é s z l e g e s , b e h o z a ta lá ra , élés e lterje d t. E k ö zism ert tényeknek hangsúlyozása a z é rt
e ls ő it te n i n a p j á r a v o n a tk o z ó la g te l j e s az e m l é k e z et h i á n y . fontos, m inthogy a c o n s titu te s té n y ező k kiemelése álta ­
M in d k é t u tó b b i b e te g g y ó g y u lt á ll a p o tb a n b o c s á t t a t o t t el. lában bizonyos p a ssiv m a g a ta rtá s t v o n m aga u tá n . P e ­
M i n d k e t t ő t k l i n i k a i l a g a s ú l y o s t u d a t z a v a r j e l le m z ,i e z a l k o ­ dig, m inthogy a g azd a sá g i viszonyoknak lényeges v á l­
h o l a b s tin e n tiá r a m á r a k ó rh á z i ta r tó z k o d á s m á s o d ik n a p já n
m e g s z ű n t . B á r a m á s o d i k e s e t b e n a z a lh o l o s h a l l u c i no s i s r a
tozása elő reláth ató lag sokáig nem következik be, az a l­
e m l é k e z t e t ő é r z é k c s a l ó d á s o k e l ő f o r d u l t a k , e z e k i n kbáb e p i z o ­ koholizm usnak to v áb b i terjedése v á rh a tó a falusi la k o s­
d ik u s je lle g ű e k v o l t a k é s s ú ly o s t u d a t z a v a r k is é r te ő k e t. ság körében és az eddigi m egbetegedések csupán e lő uf tá r-
M in d k é t e s e tb e n k ö z ö s a lá tá s z a v a r , a n a g y fo k ú sz é d ü lé s , ja i a n n a k a töm egnek, m ely m ost é rik e szomorú s o rsra .
m á s o d ik e s e tü n k b e n fe ltű n ő a m a g a s v é r n y o m á s . H o s sazn ­
Az elm eosztályi felv ételek csupán legfelső bb kövei egy
t a r t ó , s ú l y o s v i s s z a é l é s e g y i k e s e t e t s e m e l ő z ö t t me g .
szélesen elterülő p y ram isn ak és m egközelítő k é p é t em s
A N oah-bor élvezetével kapcso lato s chronikus alko­ ad ják an n ak az árta lo m n a k , m elyet egészségügyi v o n a t­
holizm ust kísérő egyéb psychosisok a szokott k éptő nem l kozásban az alkohol okoz. E rre vonatkozólag ép p en úgy
té rte k el és sem m iféle különös sa já ts á g o t nem m u ta tta k . nincsenek biztos a d a ta in k , m int á lta lá b a n az alk o h o liz­
H a e k ét fe n t le írt eset ta lá n nem is elegendő a N oa h-bor m usra. Bandcl a n ü rn b e rg i h alálo zá so k at feldolgozva k i­
fokozott to x icitásán ak eldöntésére, mégis alkalm as a rra , m u ta tta , hogy a porosz sta tistik a i ad ato k az alk o h o liz­
hogy a fig yelm et a kérdésre felhívjam . M inthogy tu d ju k , m usra, m in t h a lá lo k ra vonatkozólag m eg sem közelítik
hogy az id eg ren d szert bántalm azó különböző m érgek ch ro ­ a v aló d iak at (pl. 40— 60 év k örül férfiak n ak a porosz
nik u s élvezete — h a azok chem iailag távol is állan ak egy­ s ta tistik á b a n 1927— 1928 között 0.58% , a n ü rn b erg i sta-
másból — g y a k ra n azonos k linik ai m egnyilvánulásokhoz tistik á b a n 1925— 1929 között 9.1 8% -kal szerepelnek).
vezet, e kérdés eldöntésére első sorban az acu t m érge zések U gyancsak ő a 40 év tő l k im u ta th a tó fé rfim o rta litáasr
m egfigyelése szükséges. Sajnos a m ai kórházi viszonyok tö b b letet („specifikus férfi h ala n d ó sá g “ ) az alkohol ro ­
m ellett, am ik or az elm ebetegek felvételét legtöbbször v á sá ra írja és szig o rú p árh u zam o sság o t állapít m e g az
hosszabb levelezés elő zi meg, nem sok rem ényünk v a na r ­ alkoholfogyasztás és e specifikus férfih alan d ó ság k ö zö tt.
ra, hogy to v áb b i ilyenirányú m egfigyelést teh essü n k és Gortvay em lített közleményében jo g g a l hangsúlyozza,
fő leg azokra az orvosokra v á r e felad at, ak ik oly an vi­ hogy hazánkban az alkohol elleni küzdelem „igen sokszor
déken la k n a k ,, ahol a N oah-bor elterjed t. H ogy az acu t csupán dilettáns és organikus h ib á k b a n szenvedő tá sr a ­
m érgezés tü n e te it m i okozza, kérdéses. M ethylalkohol ta r ­ dalm i tevékenység“. Oly radicalis m ódszerek, m in t a pro-
ta lm a nem nagyobb, aethylalkohol ta rta lm a pedig kisebb, hibitio, hosszú idő re az utópiák so rá b a tarto zn ak .“ „ H iá­
m in t az á tla g boroké. De eg yébként is a különböző alk o ­ nyozn ak azok a psychologiai a d o ttsá g o k és tá rs a d a lm i
h o ltartalm ú italo k ac u t toxikus h a tá sa nem azok alkohol- készségek, melyek a z t A m erikában lehető vé te tté k “
co n cen tratió játó l függ, hanem a szervezetbe ju to tt alko­ (Gortvay). Ilyen rendszabályok bevezetése mai sz ő lő te r­
hol absolut m ennyiségétő l. Épp így kérdéses m arad , hogy melési rendszerünk m ellett tú lsá g o sa n sok valódi, vagy
ez a toxikus h a tá s közvetlenül éri-e az idegrendszert, képzelt érdeket érin ten e. Bizonyára nem véletlen, hogy
v ag y pedig m ás últon következik-e be. a k á r a teljes, a k á r a részleges alkoholtilalm at (p ro h ib i-
Az alkoholos psychosisok aetio lo g iáján ak az alkohol tio, B ratt-ren d szer, göteborgi ren d szer) csak az északi
csupán közös aetiologiai m om entum a, m elynek pathoge- állam okban sik erü lt bevezetni, b o rterm elő állam okban az
n etik u s jelentő ség e azonban m á r igen különböző . B á ra alkohol elleni m ozgalom igazi ta la jr a nem ta lá lt és kö­
szerző k túlnyom ó része a ch ro n ik u s alkoholizm us és ez­ zülük csupán O laszország kísérelt ellen e a borfo g y asztási
zel kap csolatb an keletk ezett elm ebajok alap jáu l bizonyos adó emelésével védekezni. M agyarországon a m ai adózási
k ó ro s lelki a lk a to t tételez fel, ép pen abban a m egbetege­ és sző lő termelési re n d sz e r m ellett h a tá s ettő l sem
v á rh a tó
désben, m elyet a chronikus alkoholm érgezés legtisztáb b és legfeljebb a lak o sság n ak az a ré sz e esne m ég in k áb b
é s typusos fo rm á já n a k ta rtu n k , a delirium trem ensben, az alkoholizm us áldozatául, m ely et az — k u ltu rá lis el­
legkisebb ennek szerepe (Bonhoeffer, Pohlisch, Dresel, m a ra d o ttsá g a m ia tt — am úgy is leginkább veszélyeztet.
Mayer-Gross, Benő ns tb ). Schabel azt a paradoxszerű en
hangzó vélem ényt n yilvánítja, h o g y a delirium trem en s A P á z m á n y P é te r T u d .-E g y e te m H . b e lk lin ik á já n a k k ö z le ­
g y ak rab b an fo rd u l elő elő ző leg egészségeseken, m in psy-
t m é n y e (ig a z g a t ó : b á ró K é tly L á s z ló n y. r. t a n á r ) .
chopathákon. M inél inkább elő térbe lép a p sy sh o p athiás
constitu tio, an n ál kétségesebb a pisychosisnak exogen ere­
dete és néha az alkoholizm us csupán tü n eti jelleggel bír. Az érbefecskendezett hypertoniás
A socialis p sy ch o p ath ák nagy elterjed tség e m ellett, ak ik ­ konyhasó-oldat vérzéscsillapító hatása.
nek szám át m egközelítő en sem ism erjük, so k a t v eszíté r­
tékébő l, hogy az alkoholisták egy részében bizonyos kó­ I r t a : Kormos Árpád dr.
ros lelki a lk a to t sikerül kim u tatn u n k . M indazokat a typu-
sokat, melyek állítólag a chronik us alkoholizm usra h a j­ H y perto niá s konyhasó-old atot vérzéscsillap ítás céljá­
lam osítanak, épp olyan g y a k ra n m eg találju k a nem alko­ ból von den Veiden1) fecskendezett elő ször é rb e (1909-
h o listák k ö zött is. Az alkoholizmus ritkán fatum, sokkal b e n ). Az általa a d o tt m ennyiség 10% -os oldatból 3—5
inkább a társadalomnak az alkohollal szemben elfoglalt ccm, azaz 0.3— 0.5 g volt. ő azt ta lá lta , hogy a vérzés-
álláspontjának terméke. E gyedül az a tény, h o g y a nő k csillap ító h atás k ifejezett. E gészséges és vérző egy énen
alkoholizm usa a férfiak é m ellett h á tté rb e szorul, elég bi­ e g y a rá n t g y o rsítja a v é r alvadását. Az érbefecskendezés
zonyíték a r r a vonatkozólag, hogy az endogen tényező an­ u tá n m á r 2 perc m ú lv a m egrövidül az alvadási id ő (Bür-
n ak keletkezésében aláren d elt szerepet já tszik . Bizonyos ker-féle e ljá rá s), 5 perc múlva p ed ig m ár az u jjb eg y b ő l
foglalkozási ág ak n ak alkoholizm usa nem az endogen h a j­ v é r nem nyerhető . 35 perc m ú ltá n az eredeti alv ad ási
lam ra, hanem az alkohol könnyű hozzáférhető ségére e­v idő té r vissza.
706 ORVOSI H ETILAP 1933. 32. sz.

V érköpés, gyomor- és bélvérzés esetében alkalm azta k e z e tt v a la m e n n y i th ro m b in v a ló d i m e n n y isé g é t. É p p e n e z é rt

különösen jó eredménnyel. H aem o rrh ag iás diathesisek- a n y e r t é r t é k e k b ő l c s a k a k k o r v o n h a t ó k ö v e t k e z t e t é s, h a a
k ü lö n b s é g e k o ly n a g y o k , h o g y a z e g y ik é r t é k a m á s ik n a k
ben és vérzékenységben azonban nem sok ered m én y t v á rt
s o k s z o r o s a . M e r t , h a e b b e n a z e s e t b e n n e m is a v a l ó d i t h r o m -
tő le,, m e rt e b ajo k okai id ültek, a konyhasó h a tá s a pedig b in - m e n n y is é g e t k a p j u k m e g , m é g is a n a g y k ü lö n b s é g e k b ő l
1— 2 óra a l a t t lezajlik. tö b b , v a g y k e v e s e b b th r o m b in k ép ző d ésére k ö v e t k e z t et h e ­
Ilyen a d a g konyhasó-oldat érbefecskendezése u tán tü n k . M in th o g y a th r o m b in e g y r é s z e a z a lv a d á s b e fe je z é s e
fehérjevizelést, cukorvizelést, lá z a t soha n em észlelt, a u t á n h a m a r h a t á s t a l a n n á v á lik , a m e g h a tá r o z á s k ö z v e tle n a
v é rv é te l u tá n tö r té n t.
vörösv érsejtszám b an lényegesebb változás n em követke­ A d 6 . A c a l c i u m - m e g h a t á r o z á s o k W a ard s z e r i n t t ö r t é n ­
z e tt be. t e k m in d ig a p la s m á b a n , m e r t a z a lv a d á s tu la jd o n k é p e n o tt
Az a lv a d á s t rövidítő h a t á s t következő képen m agya­ j á t s z ó d i k le .8)
rázza: Heúdenhain és Grawitz v izsgálata i s z e rin t a hyper­ A d 7. A v ö r ö s v é r s e j t s ü l l y e d é s m e g h a t á r o z á s á r a 2 c c m
tonias konyhasó-oldat h a tá s á ra nagy nedvkicserélő dés 5 % - o s n a tr iu m c itr ic u m o ld a th o z 8 ccm v é n á b ó l v e t t v é r t
k e v e rtü n k és e g y 100-a s b e o s z tá s ú 10 ccm -es ü v e g h e n g e rb e n
indul meg a v é r és a szövetek között. E n n ek eredménye ü le p íte ttü k a v é rt. A v é g s ő é r t é k le o lv a s á s a 2 ó r a m ú lv a
a vérnek a szö vetek felő l tö rté n ő felhígulása. A övetek sz tö r té n t. M e g je g y e z z ü k , h o g y a z ü v e g h e n g e r m in d e n ü tt te l­
felő l a v ér fe lé történő á ra m lá s szerinte alvadást- fokozó j e s e n e g y f o r m a á t m é r ő j ű v o lt, t e h á t a m e g a d o t t s z á m a d a to k
an y ag o t visz m agával, ez p ed ig valószínű leg a thrombo- h o s s z ú s á g é s t é r f o g a t - s z á z a l é k o t e g y a r á n t je lö ln e k .
A d 8 . é s 9. A v ö rö s- és f e h é r v é r s e jt- s z á m o lá s a s z o k o tt
kinase. E r r e a gondolatra Morawitz2) v iz sg á la ta i vezet­
m ó d o n B ü r k e r - k a m r á b a n tö r t é n t , m in d ig u g y a n a z o n m e la n -
ték. Morawitznak ugyanis s ik e rü lt híg konyhasó-oldattal g e u r- p ip e ttá k k a l.
a különböző szervekbő l véralvadást-fokozó a n y a g o t yer­ n A d 10. A t h r o m b o c y t a - s z á m o t F onio e l j á r á s a s z e r i n t h a ­
ni. Von den Veiden szerint 100 eset közül c sa k 3 eset­ t á r o z t u k -m eg. T e l j e s p o n t o s s á g g a l k é t v é r k é s z í t m é n y t k e n ­
ben nem v o lt k im u tath ató a v éralv ad ás fokozódása. A szö­ tü n k k i és f e s te ttü n k m eg . A z a d a to k a t c s a k a k k o r h a s z n á l­
t u k fe l, h a a k é t k é s z í t m é n y b e n t ö r t é n t , t e l j e s e n k ü l ö n s z á ­
vetned vek nek a vérbe, b e á ra m lá sá t az a n titry p sin , anti- m o lá s e re d m é n y e i 15— 2 0 % - ra m e g e g y e z te k .
pepsin m ennyiségének csökkenésével igazolja.
Az irodalom ban csak kev és ily irányú v iz sg álato t ta ­ V izsg ála tain k at nem vérző -betegeken végeztük. A
lálunk. A figyelem nem te r je d t ki m inden oly pontra, b e Le;gek a n eu rasth eniások, h y steriáso k , gyom orsüllyedé­
am elynek m a m á r kétségtelenül nagy je len tő ség e t kell sesek stb. so raib ó l kerültek ki. A kísérlet e lő tt 1—2 (
tu lajd o n ítan u n k . A kísérletek leginkább csak az alvadási n a p ) és a k ísé rle t ideje a la tt semm iféle g y ó g y szert nem
idő re szo rítkoznak és nincsenek tek in tettel az ig enbonyo­ szedtek és a v iz sg á la t első h áro m órájá b an sem ételt,
lu lt véralv ad ási folyam at eg y es tényező inek v álto zás aira, sem ita lt nem v e tte k m agukhoz.
m á r pedig en élkül valamely vérzéscsillapító s z e r értékét M eggyő ző dtünk arról is, -hogy az érb ead o tt hyperto-
m egállapítani nem lehet. E z é rt kíséreltük m eg a kérdést n iá s kony hasó-oldat m ennyisége alkalm as-e a k ísérletek
m égegyszer átvizsgálni. A v é ra lv a d á st m a g y arázó theo- elvégzésére és e g y ú tta l ellenő riztük, hogy az alvadá s
riá k (ferm en t, im munbiológiai, physikoch em iai) egyiké­ eg y es tényező inek érté kváltozásai miképen fü g g en ek ösz-
hez sem k ív án u n k csatlakozni, c sak a ta lá lt é rté k ek et is­ sze egym ással.
m ertetjü k . E red m én y ein k et a következő tá blázato k tü n te tik fel:
V izsg ála tain k at a következő tényező kre te rje sz te t­ Az alvadási id ő lényegesen m egrövidül. F elére, ötö­
tü k ki. U gyanazon az egyénen a kísérlet -e lő tt és köz d ére csökken az első félórában. 1 óra múlva ehhez ké pest
ben m e g h atáro ztu k : 1. az a lv a d á si idő t, 2. a v érzési idő t, növekszik, 3 ó ra m úlva a kezdeti érté kek m utatk oznak.
3. a sav ó refractió t, 4. a fib rin o g en t, 5. a th ro m b in -tar- 20 ccm 1 0 % -os konyhasó-oldat in trav én ás beadása
talm at, 6. vércalcium ot, 7. vörösvérsejt-süllyedést, 8. e lő tt és u tá n az alvadási idő perc t és másodpercekben az
1. tá b lá z a t m u ta tja .
feh érv érsejtszám o t, 10. th rom bocytaszám ot.3)
A d . 1. A z a l v a d á s i id ő m e g á l l a p í t á s á r a l e h e t ő l e g vnéá s 1. tá b lá z a t.
p a n g á s e l ő i d é z é s e n é l k ü l a k a r v e n á b ó l 2— 3 c s e p p v é tr p a -
0 ó ra y2 ó r a 1 ó ra 3 ó ra 6 ó ra 9 ó ra
ra f fin o z o tt ó r a ü v e g r e e jte ttü n k . N e d v e s k am ráb an enyhe 45’ — 22’ — 30’ — 38’ — 39’ — 44’ —
m o z g a t á s m e l l e t t f i g y e l t ü k a v é r m e g a l v a d á s á t . A v é r ily e n 42’ 15" 14’ 30” 2 2 ’ 30" 35 15" 40’ — 46’ 20”
k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t 2 0 — 30 p e r c a l a t t a l v a d m e g te lje s e n . 37’ — 7’ — 24’ — 38’ 40" 37’ — 40’ —
A z a lv a d á s k e z d e te é s v ég e jó l m e g fig y e lh e tő , k é t e s e s e te k ­ 49’ — 27’ 20" 28’ — 46’ 15" 45’ 20" 44’ —
b e n p e d ig ü v e g b o tt a l m in d ig e l l e n ő r i z h e t ő . E l j á r á snuk a 48’ — 24’ — 3 2 ’ 40 " 42’ 30" 46’ — 46’ 20”
M i llia n ^ f é le m ó d s z e r h e z á ll l e g k ö z e l e b b . N a g y o b b s z á m ú e l­ 27’ — 12’ 1 0 " 18’ - 25’ 30" 32’ —• 27’ -
le n ő r z ő k ís é r le t k a p c s á n m e g g y ő z ő d h e tü n k a r r ó l, hy o g e 47’ — 30’ 30" 39’ — 43’ — 45’ — 48’ 40"
m ó d s z e r u g y a n a z o n a z e g y é n e n m e g l e h e t ő s e n á l l a n d ó ér t é ­ 24’ — 9’ — 16’ — 21’ 20" 25’ — 21’ —
k e t a d . T e r m é s z e te s e n p á r p e r c e s k ü lö n b s é g n e m é r té k e lh e ­ 32’ 15" 18’ 30" 23’ — 30’ — 36’ — 31’ 40"
tő . A h i b a f o r r á s k b . 5 p e r c é s a z a l v a d á s h o s s z ú i dő t a r t a ­
m á t t e k i n t v e , e l é g g é p o n to s e l j á r á s n a k m o n d h a t ó . A k ö z ö lt M e g rö v id ü l a v é r z é s i id ő is . A k ü lö n b s é g a k e z d e ti
a d a to k a z a lv a d á s b e fe je z ő d é s é t je lz ik . érték h ez képest felé re, h a rm a d á ra tehető . A m axim alis
A d 2. A v é r z é s i id ő m e g h a t á r o z á s a D u ke s z e r i n t t ö r t é n t , csökkenés 1 óra m úlva találh ató , 3 óra m úlva a kiindu­
f i g y e l e m b e v é v e a S zé c s i4J á l t a l a j á n l o t t - m ó d o s ít á s t . M in d e n lási érté k n y erh ető . A vérzési idő m egvizsgálásáraazért
m e g h a tá ro z á s 5 u jjh e g y v é rz é si id e jé n e k k ö z é p a rá n y o s a . A z
e l j á r á s h i b á j a l e g f e l j e b b y2 p e r c .
v o lt szükség, m e rt a vérzési idő bizonyos fokig a ca pilla-
A d 3. A s a v ó r e f r a c t i ó t P u l f r i c h - f é l e re fra c to m e te rre l ris' fa l állap o tá t is jelzi.
h a tá ro z tu k m e g . A vérzési id ő t 20 ccm 10% -os kony hasó-oldat in tra v é­
A d 4. A fib rin o g e n - m e g h a tá ro z á s o k a t a L e e n d e rtz — n á s beadása e lő tt és után másodpercekben a 2. tá b láza t
G ro m e ls k i-fé le e lj á r á s s a l v é g e z tü k . H a a z o n b a n a c itr a tp la s -
tü n te ti fel.
m a m e g a l v a d á s a t ú l s á g o s g y o r s a n k ö v e t k e z e t t b e , n e m le ­
h e t e t t a m á s o d ik re f ra c tió s é r t é k e t p o n to s a n le o lv a s n i, m e rt 2 . tá b lá z a t.
a c a l c i u m c i t r a t p l a s m a e lő b b a l v a d t m e g , m i n t a m i k o r a a 0 ó ra y2 ó r a 1 ó ra 3 ó ra 6 ó ra 9 ó ra
re fra c to m e te rp ris m á k k e llő k é p e n b e te m p e rá ló d ta k . E zé r t 55 39 30 46 50 48
c é l s z e r ű b b v o l t a F a lu d i5) á l t a l a j á n l o t t m ó d o s í t á s a l k a l m a ­ 92 77 42 85 79 88
z á s a , v a g y is a m á s o d ik m e g h a tá r o z á s n e m u g y a n a b b a n a 72 43 36 45 76 80
c a lc iu m -c itra tp la s m á b a n tö rté n t, h a n e m e g y p o n to s a n a 127 114 44 96 120 118
c a lc iu m c h lo rid -o ld a t re f r a c tió já v a l a z o n o s re fra c tió j-ú k o n y ­ 98 34 32 120 1 14 1 20
h a s ó o ld a tta l u g y a n o ly a n a r á n y b a n fe lh íg íto tt c itra tp la s m á - 82 46 31 70 62 72
b a n . A m e g h a t á r o z á s P u lf ric h - fé le r e f r a c to m e te r r e l tö rté n t. 37 22 24 44 52 55
A d . 5. A t h r o m b i n q u a n t i t a t i v m e g h a t á r o z á s á r a W ohl­ 112 83 60 98 94 1 00
g e m u th e l j á r á s á t h a s z n á l t u k . T e r m é s z e t e s e n a s e r u m b ó l n y e r t 40 42 18 30 36 32
th r o m b i n - é r t é k e k n e m a d já k m e g a z a lv a d á s k ö z b e n k e le t­ 136 75 43 112 106 150
1933. 32. sz. ORVOSI HETILAP 707

Szem betű nő en csökken a savó refractió ja . A csök­ té k re esik vissza. A szap o ru lat oly nagyfokú, hogy kísér­
kenés-a vérfejhígulás jele (h y d raem ia), ez m inden esetben le ti hibának nem m inő síthető .
k im u tath ató . A hydraem ia oly nagyfokú, h o g y azt a be­ T h rom bin -tartalo m W ohlgem uth-féle egységekben 20
v itt kis folyadékm ennység (20 ccm) nem okozhatja. E z t ccm 10% -os konyhasóoldat in tra v é n á s befecskendezése
igazolják Stejskal7) és Schenk*) viz sgálata i is. A refrac- elő tt és u tá n (5. tá b láza t).
tio-csökkenés legnagyobb az első félórában, három óra
m últán az eredeti érté k jelentkezik. Továbbiakban a napi 5. t á b l á z a t .
ingadozások láthatók. 0 ó ra y2 ó r a 1 ó ra 3 ó ra 6 ó ra 9 ó ra
S av ó -refractio 20 ccm 10% -os ch lo m atriu m -o ld at 8 64 64 16 8 16
in trav én ás befecskendezése e lő tt és u tá n (3. tá b láza t). 16 256 128 16 32 32
8 128 64 8 8 32
3. tá b lá z a t. 4 32 32 16 8 8
0 ó ra Yi ó r a 1 ó ra 3 ó ra 6 ó ra 9 ó ra 8 16 16 16 16 16
6 4 .0 6 1 .1 6 3 .2 63 .6 6 2 .8 6 4 .6 16 128 128 32 16 16
6 5 .5 6 1 .7 6 2 .8 6 6 .0 6 4 .2 6 3 .6 4 64 32 8 4 8
6 6 .0 6 3 .9 6 5 .0 6 5.8 6 4 .3 6 5 .4 4 32 16 4 8 8
5 6 .6 5 4 .7 5 6 .4 5 6.9 5 5 .4 5 5 .9 8 64 32 8 8 16
6 1 .0 5 9 .0 5 9 .4 60 .6 5 9 .8 6 1 .4 32 256 128 64 64 32
6 3 .2 6 0 .4 6 2 .3 63 .8 6 3 .9 6 6 .3
6 4 .2 6 1 .8 6 2 .9 6 3 .6 6 3 .8 6 2 .7
A calcium m eg h atáro zásk o r n y ert értékek m érlegelé­
5 9 .6 5 6 .7 5 8 .5 59.1 5 9 .8 6 0 .0
se alkalm ával figyelem be kell venni, hogy a m eg h atáro ­
6 0 .2 5 8 .6 5 9 .3 60 .8 6 1 .0 6 0 .0
zások natrium -citricum m al fe lh íg íto tt plazm ában tö rtén ­
5 7 .7 5 4 .9 5 6 .1 5 7 .2 5 7 .0 5 7 .8
tek, am ennyiben 8 ccm vérhez 2 ccm isotoniás natrium -
c itra t-o ld a to t te ttü n k . M inthogy valam ennyi m eghatáro-
jzás két controll középarányosa, a n y ert érték ek úgyszól­
F ib rin o g en -tartalo m Leendertz—Gromelski szerin t
ván tized m g-nyi ponto ssággal h asonlíth atók össze. K ét
százalékban 20 ccm 10% -os n atrium chlorid in trav én ás be-
parallel m eg h atáro zás k ö zö tti különbség legfeljebb 0.4
becskendezés elő tt és u tá n (4. tá b láza t).
m g volt.
4. T á b lá z a t. Plasm acalcium -ta rtalo m mg%-ban 20 ccm 10%-os
n atrium chlorid in trav én ás befecskendezése, e lő tt és után
0 ó ra y2 ó ra 1 ó ra 3 ó ra 6 ó ra 9 ó ra
(6. tá b láza t).
0 .2 2 0 .1 3 0 .1 9 0 .1 9 0 .2 1 0 .2 0
0 .1 4 0 .1 2 0 .1 6 0.1 4 0 .1 5 0 .1 4 6 . tá b lá z a t
0 .0 9 0 .0 6 0 .0 9 0.11 0 .1 0 0 .1 1
ó ra y2 ó r a 1 ó ra 3 ó ra 6 ó ra 9 ó ra
0 .1 9 0 .1 5 0 .1 7 0 .1 7 0 .1 9 0 .1 7
7.3 7 .0 7.2 7 .2 7 .6 7.4
0 .1 9 0 .1 6 0 .1 6 0 .1 9 0 .1 8 0 .1 9
8.5 8 .1 8.4 8 .2 8.1 8.4
0 .1 5 0 .1 3 0 .1 2 0 .1 5 0 .1 5 0 .1 5
8.3 8 .0 7 .9 8 .5 8 .5 8.7
0 .1 5 0 .1 1 0 .1 3 0 .1 7 0 .1 5 0 .1 4
8.6 8 .2 8.4 8 .4 8 .2 8.4
0 .1 5 0 .1 2 0 .1 4 0 .1 3 0 .1 3 0 .1 5
8.8 8 .2 8 .6 9 .0 9 .0 9.0
0 .2 3 0 .2 0 0 .2 1 0.2 4 0 .2 3 0 .2 5
0 .1 7 0 .1 4 7.9 7 .5 7.8 7 .7 7 .3 7.7
0 .1 4 0.1 6 0 .1 6 0 .1 7
8.3 8 .1 8.4 8.4 8.1 8.4
8.5 8 .0 8.2 8.3 8 .6 8.5
A fib rin o g en -tartalo m az első félóra m úlva a kiindu­
8 .7 8 .6 8 .5 8 .5 8 .7 8.5
lási érték h ez képest csökken, am i a bekövetkező hydrae-
m iával jól m agyarázható. A harm adik ó ráb an azonban 9.3 8 .9 8.9 9 .1 9 .0 9 .2

n orm álissá válik, ezentúl csak a napi in g adozásokat m u­

ta tja . Nehéz eldönteni a z t a kérdést, h o g y a fibrinogen-
értékcsökkenés a vérfelh íg u lás m értékének megfelel-e,
esetleg nem kisebb m érvű -e, m int a h y d raem ia foka, am i
term észetesen bizonyos fib rinogen szap o ru la to t jelentene?
E z azonban nem valószínű , m e rt a vörösvérsejtsüllyed és
a kísérlet a la tt v álto zatlan m arad.
A következő tá b lázatu n k b an throm bin om etriás ered ­
m ényeinket foglaljuk össze. Az érbefecskendéstő l szá m í­
to tt fél- és egy óra m úlva a th ro m b in -tartalo m m egsza­
porodik, ezentúl csökken, három óra m úlva a kezdeti é r­
A plasm acalcium te h á t igen csekély in g a d o zást m u­
ta t. Az első féló ráb an jelentkező 0.2—0.5 m g% -os, ajd­ m
nem rendszeres csökkenés a hydraem ia következm énye.
H y p erto n iás kony hasó-oldat bevitele u tá n a 2 órás
vörösvérsejtsüllyedés válto zatlan . V örös és fe h é r vérsejt-
szám millió és ezrekben 20 ccm 10% -os konyhasóoldat
érbe fecskendezése elő tt és u tá n (7. tá b láza t).
A vörösvérsejtszám a felh ígulási csökkenésen kívül
m ás lényeges elváltozást nem m u tat. A feh ér v érsejtszám
azonban az első órában m érsékelten m egnövekszik (% —

7. t á b l á z a t .
0 ó ra H ó ra 1 ó ra 3 ó ra 6 ó ra 9 ó ra
4 .3 4 5 .5 4 .0 5 5.8 4 .1 3 7.4 4 .3 2 8 .2 4 .1 6 5 .3 4 .2 0 5 .7
4 .7 6 5.1 3 .9 8 6.1 3 .9 8 8 .8 4 .6 3 7 .0 4 .0 6 5 .9 4 .6 2 5 .4
4 .8 1 7 .7 3 .9 9 8 .2 4 .6 7 1 1 .0 4 .5 0 7 .4 4 .7 7 7 .6 4 .4 2 5 .9
4 .2 1 4 .8 3 .6 0 6.4 3 .3 0 6 .8 3.9 5 7 .3 4 .0 0 4 .9 4 .3 5 4.4
3 .9 8 4 .4 3 .1 6 5.9 3 .8 7 6 .0 3.6 3 5 .3 4 .1 0 4 .6 4 .0 0 4 .5
4 .1 0 9 .0 3 .2 0 12 .0 3 .6 0 1 1 .0 3 .9 0 9 .0 4 .2 1 9 .6 4 .0 0 6.4
4 .5 0 6 .9 3 .1 2 8.0 4 .0 0 8 .5 4 .4 0 7 .2 4 .4 5 6 .6 4 .0 5 7.2
4 .3 5 5 .8 3 .4 5 6.0 3 .9 0 6 .0 4 .5 0 6 .8 4 .4 6 5 .6 4 .2 0 6 .4
4 .0 0 4 .9 3 .1 0 5.7 3 .8 0 7 .3 3 .9 0 4 .8 3 .9 5 4 .5 4 .1 5 6 .0
4 .9 0 6 .3 3 .7 5 8.5 3 .9 8 8 .9 4 .6 0 7 .2 4 .5 0 6 .0 4 .6 7 6 .8
708 ORVOSI HETILAP 1933. 32. sz.

% -á v a l), 3 órán -túl a kezdeti szám ok találh ató k. A m eg­ fra c tió ja , a fibrinogen, a plasm acalcium , a vörösvérsejt-
szap o ro d ás reactió s jelenségnek fo g h a tó fel és ú g y kép­ és throm bocytaszám . M egszaporodik a throm bin és meg-
zelh ető el, hogy az osmosisos k ü lö nbség kiegyenlítőd ése növekedettnek látszik a feh érv érsejtszám . V áltozatlan a
k ö vetkeztében a feh érv érsejtek nagyrésze a környéki vörösvérsejt-süllyed és. E jelenségek kiegyenlítő dése 1 ó ra
erek b e szorul. Ig azo lja e feltevést az a körülm ény, hogy m ú ltá n kezdő dik, 3 ó ra m úlva az é rté k e k norm álisak.
a h a tá s lezajlása u tá n (3 óra) ism é t eredeti szám ukban E jelenségek van den Veiden nézetével jól m a g y aráz­
ta lá lh a tó k a fehérvérsejtek. h a tó k : H yperto niá s konyhasó-old at h a tá s á ra m indig v é r­
A throm bocy taszám ban különösebb v á lto z á st nem felh íg u lás következik be. E z vagy a v é r feh érjev eszte­
lá tu n k . Még a v érfelhíg ulá ssal kap csolato s csökkenés sége ú tjá n , vagy a szövetek felő l tö rté n ő foly adéká ram lás
sem jelentkezik m inden esetben. H a azonban a throm bo- következtében áll elő . Sokkal inkább elfogadható a szö­
cy taszám olás nem egészea tö k életes v olta m ia tt a throm - vetek felő l történő vérfelh íg u lás és e z t igazoljáka k u ta ­
bocytaszám ok középértékeit h a s o n lítju k össze, a hydrae- tók k ísérletei is (Stejskal). A vérbe áram ló szövetnedv
m iás szám csökkenés jól látható. fe h é rje ta rta lm ú és fe lté tle n ta rtalm az véralvadástfokozó
A throm bocytaszám ot m m 3-k é n t ezrekben 20 ccm anyagoit, ez pedig valószínű leg a th rom bokin ase ? Ath ro m -
10% -os konyhasó-oldat érbefecskendezése elő tt és uát n a bokinase pedig az aetiv h a tá sú throm bin ferm entu m m eny-
8. tá b lá z a t tü n te ti fel. A tá b lá z a t a lján a középértékek nydségének képző désében já tszik n ag y szerepet.
lá th a tó k . A v ö rö sv érsejtek és th rom bocyták ag g lu tin atió s k é ­
8. tá b lá z a t.
pesség én ek változása nem m u ta th a tó ki, de nem is való­
0 ó ra y2 ó ra 1 ó ra 3 ó ra 6 ó ra 9 ó ra színű , h ogy ez esetben ilyesm i bekövetkeznék.
K ísérletein k a la p já n te h á t a h y p erto n iás -konyhasó-
99 90 1 33 89 78 96
o ld at vérzéscsillapító h a tá s a nem v itá s és ezért a rég i
238 153 148 196 1 85 214
k linik ai ta p a sz ta la t objectiv kísérleti a la p ra helyezhető .
144 91 82 127 150 130
90 130 121 100 96 88 Összefoglalás. Érbefecskendezett, hyperto n iás konj*
262 1 78 1 66 262 240 248 hasó -o ld at u tá n Vá ó ra m úlva m egrövidült az alvási idő ,
151 1 70 197 200 194 167 a vérzési idő , csökken a savó-refractio (h y d raem ia), a
187 1 63 1 74 215 2 18 177 fibrinogen, a plasm acalcium , a vörösvérsejtszám és a
210 142 187 240 2 20 197 throm bocy taszám , m egszaporodik a th ro m b in ta rtalo m és
167 192 1 86 150 163 152 látszó lag a feh érv érsejtszám , v álto zatlan a vörösvérsejt-
234 1 82 174 198 222 210 süllyedés. E jelenség 1 ó ra m últán szű n n i kezd, 3 óra
1 7 8 .2 1 49.1 1 5 6 .8 1 7 7 .7 1 76.6 1 6 7 .9 m úlva pedig teljesen lezajlik.

9. t á b l á z a t .

A lv a d á s i V é rz é si Savó- F ib ri­ T h ro m b in ­ V é rs e jt- P la s m a ­ V ö rö s Fehér T h ro m b o c y ta

ö ra id ő id ő re fra c tio nogen ta rta lo m s ü lly e d é s c a lc iu m v é rs e jts z á m v é rs e jts z á m szám

0 37’ — 72" 6 6 .0 0 .0 9 % 8 8 .0 m m 8 .3 m g % 4 ,1 8 0 .0 0 0 7 .7 0 0 1 4 4 .0 0 0

7’ — 43" 6 3 .9 0 .0 6 % 128 8 .0 m m 8 .0 m g % 3 ,9 9 0 .0 0 0 8 .2 0 0 9 1 .0 0 0
Vi
1 24’ — 36" 6 5 .0 0 .0 9 % 64 8 .0 m m 7 .9 m g % 4 ,6 7 0 .0 0 0 11.000 8 2 .0 0 0

3 3 8 ’ 40" 45' 6 5 .8 0 .1 1 % 16 7 .5 m m 8 .5 m g % 4 ,5 0 0 .0 0 0 7 .4 0 0 1 2 7 .0 0 0

6 39’ — 76" 6 4 .3 0 .1 0 % 8 8 .0 m m 8 .5 m g % 4 ,7 7 0 .0 0 0 7 .6 0 0 1 5 0 .0 0 0
9 44’ — 80" 6 5 .4 0 .1 1 % 32 8 .5 m m 8 .7 m g % 4 ,4 2 0 .0 0 0 5 .9 0 0 1 3 0 .0 0 0

I r o d a l o m : 1. D . m e d . W s c h r . 1 9 0 9 . 5. s z . 1 9 7 . o. — 2. E r -
E g y eset valam en nyi a d a tá t tá b lá z a tb a fo g lalv a m ár
g e b n i s e d . P h y s i o l o g i e 4 . k . — 3. A b d e rh a ld e n : H a n d b u c h d e r
csak a z é rt is ism e rtetjü k , m e rt a tá b láza t részletes fel­ B i o l o g i s c h e n A r b e i t s m e t h o d e n IV . A b t . — 4 . O r v o s i H e t i l a p
v ilá g o sítá st n y ú jt k ísérleti technik ánkról. 20 ccm 10% -os 1 9 3 0 . 4 3 . s z . 1 109. o. — 5. B io c h e m is c h e Z e its c h r if t 19 2 7 .
n atriu m ch lo rid in tra v é n á s beadása e lő tt és u tá n (9. tá b ­ 1 8 4 . k . — 6 . O r v o s i H e t i l a p 1 9 3 0 . 3 7 . s z . 9 4 7 . o. •— 7. O s m o -
lá z a t). t h e r a p i e 1 9 2 4 . — 8 . Z e i t s c h r . f ü r d . g e s . M e d . 1 1 . k . 3 — 4. f ü z .
1 6 6 — 1 7 7 . o.
H a ezen a d a to k a t összegezzük és jelentkezési idő ­
p o n tju k ra is figyelem m el vagyunk, a következő tá b láz a t­
b a fo g lalh atju k össze. 20 ccm 10% -os n atriu m ch lo ratu m A P á z m á n y P é te r T u d .-E g y e te m g y e r m e k k lin ik á já n a k k ö z ­
b e a d á sa u tá n a k iindulási érté khez viszonyítva (10. tá b ­ le m é n y e (ig a z g a tó : H a in is s E le m é r n y . r. ta n á r ).
lá z a t).
Psychikus befolyások a csecsem ő
10. tá b lá z a t. fejlő désére.
Yt ó r a 1 ó ra 3 ó ra 6 ó ra
I r ta : M&ritz Dénes dr. ta n árseg éd .
A l v a d á s i id ő k e v e se b b k e v e s e b b n o rm á lis n o rm á lis
V é r z é s i id ő k e v e se b b k e v e s e b b n o rm á lis n o r m á lis M ár rég i szerző k is em lítik, hogy psychikus befo ­
S a v ó re fra c tio k e v e se b b k e v e s e b b n o rm á lis n o rm á lis
lyások is szerepet já ts z h a tn a k a csecsem ő fejlő désé ben.
E z a gondola t vezette Parrot-1 akkor, am ik or a hospita-
F ib rin o g e n k e v e se b b k e v e s e b b n o rm á lis n o r m á lis
lism us o k á t azon apró-cseprő , sokszor jelentéktelenn ek
T h o rm b in -ta rta lo m tö b b tö b b n o rm á lis n o rm á lis
lá tszó áp olási tényező k h ián y áb an k ereste, amely töm eges
P la s m a -c a lc iu m tö b b tö b b n o rm á lis n o rm á lis
áp olásban m indig m eg találh ató . U gyanez a gondolat fe l­
V ö rö s v é rs e jt-s ü lly e d é s k e v e se b b k e v e s e b b n o rm á lis n o rm á lis m erül hom ályosan Hervieux-né\ is, aki az ápolás elh an y a­
V ö rö s v é rs e jts z á m n o rm á lis n o r m á lis n o rm á lis n o rm á lis golásának, a csecsem ő k állandó h áto n fek tetésén ek
F e h é r v é rs e jts z á m k e v e se b b k e v e s e b b n o rm á lis n o rm á lis tu la jd o n íto tta az ő k o rá b a n elért irossz intézeti ered m é­
T h ro m b o c y ta s z á m k e v e se b b k e v e s e b b n o rm á lis n o rm á lis nyeket. Baginsky viszont az állandó m onotoniát és a k e l­
lő áp o lás h iá n y át o k o lja az intézetben á p o lt csecsem ő k
A z érbefecskendezéstő l sz á m íto tt fél óra m ú lv a m eg­ nem kie lég ítő fejlő déséért. M ár sokkal h atáro zo ttab b an
röv id ü l az alvad ási és a vérzési idő , csökken a savó re- és k ö rü lírta b b fo rm áb an jelentkezik en n ek felism erése
1933. 32. sz. ORVOSI HETILAP 709

Czerny-nél: szerinte a prych ikus facto ro k n ak a csecsem ő k i m u t a t n i . E k k o r k e z d t ü n k a c s e c s e m ő v e l p s y c h i k u s a n is

f o g l a l k o z n i . A c s e c s e m ő s ú l y g y a r a p o d á s a e g y i k n a p r ól a m á ­
fejlő désére gyak o ro lt befolyása nem tag ad h ató . Az áp oló-
s i k r a m e g i n d u l t é s 5 h é t a l a t t 1 .2 0 0 g r - o t g y a r a p o d o t t .
szem élyzet a csecsemő in d iv id u alitását nem veszi fig y e ­ II. E s e t. J. B. 7 h ó n a p o s f i ú c s e c s e m ö . D i a g n o s i s : D e -
lembe s ú g y ez, m in t a sokszor sem atik u s táplálás az oka c o m p o s it io , n e u r o p a t h i a . E l h ú z ó d ó l e f o l y á s u t á n b e k ö v e t k e ­
annak, hogy a g y arap o d ási ered m én yek ro sszabbak a z e t t a g y ó g y u l á s , a c s e c s e m ő m á r k o r á n a k m e g f e le l ő ö s s z e ­
kórházakban , m int m egfelelő viszonyok között o tthon. T u ­ á l l í t á s ú t á p l á l é k t ó l is g y a r a p o d o t t . E g y i d ő m u v a mi n d e n k i ­
m u t a t h a t ó o k n é lk ü l m e g s z ű n t a sú ly g y a ra p o d á s . E k k or
lajdonképen még Czerny elő tt — és azó ta is több ízben — k e z d t ü n k a c s e c s e m ő v e l p s y c h i k u s a n is f o g l a l k o z n i . A s ú l y -
Pfaundler m u ta to tt rá , hogy m ilyen súlyos á rta lm a k g y a r a p o d á s m e g i n d u l t s 5 h é t a l a t t 1 .5 0 0 g r - o t t e t t k i . (2 .
szárm azh atn ak abból, hogy a psychés m om entum okat el­ á b r a .)
h an y ag o lju k a csecsem ő ápolásában.
M indezek a m egállapítások azonban nem tám aszk o d ­
n ak k o n k ré t esetekre, hanem inkább csak benyom ásokra,
am elyek klinikai tapasztalato kból, m egfigyelésekbő l sz á r­
m aznak és k étségtele nül helyesek, azonban az a h á t r á ­
nyuk, hogy kevéssé bizonyító érté kű ek és könnyebben v i­
ta th a tó k , m in t a pon to san m egfigyelt és k o rtö rté n e te k ­
ben rö g z íte tt klinik ai esetek. M ár Freund is m egem líti
m onographiájában, hogy ,.a csescemő k som atikus é s psy-
chikus functiói kö zö tti összefüggésre vonatkozó k linik ai
m egfigyelések nagyon hiányoznak”. Heubnernek és Keller-
nek van ugyan n éh án y esete, am elyek az „egyes“ áp o lás
elő nyét m u ta tjá k a töm eges ápolással szemben, ezekbe n
az esetekben azonban nem m u ta th a tó ki m inden k é tsé ­
g et kizáró an a psychik us befolyás hatása.. A körn y ezet
m egváltozása —• ' (az intézetbő l tá v o zás) — leg tö b b­
ször e g y ü tt já r t a táp lálék n ak úgy qu alitativ , m in t q u an ­
tita tiv v álto zta tásáv al s ilyenkor nehezen lehetne eldön­
teni, hogy a súlygyarap odásból m ennyi írh ató a psych és
befolyás és m ennyi a tá plálé k ja v á ra . Az irodalom ban
csak Birk -nek ta lá lta m k ét pon to san ellenő rzött olyan I I I . E s e t. B. M . 1 0 h ó n a p o s l e á n y c s e c s e m ö . K l i n i k a i d i a ­
eseté t, ahol a csecsem ő fejlő désében m inden k é tsé gt ek i­ g n o s is : a tr o p h ia é s m é r s é k e l t ra c h itis . 5 h é te n k e re s z tü l
záróan k im u tath ató vo lt a psychikus befolyás. Ily en kö­ s ú ly b a n á ll. P s y c h ik u s f o g la lk o z á s r a s ú ly g ö r b e m e g in d u l s
rülm ények k ö zött nem lesz érd ek telen néhány o ly a n ese­ 5 h é t a l a t t 1 .0 00 g r s ú l y g y a r a p o d á s t é r e l. (3 . á b r a . )
tü n k közlése, am ely további a d a to k a t sz o lg á lta th a t ah ­
hoz, hogy csecsem ő k fejlő désére m ilyen befolyásuk avn a
psychikus fo ly am ato knak. E setein k n ek bizonyító e rő t
ad az a körülm ény is, hogy a csecsem ő kkel p sy ­
chikus foglalkozás a klinikán tö rté n t, ahol a csecsem ő
ponto san m egfigyelhető és ellen ő rizhető volt s e gtta y úl
ki le h e te tt zárni m indazokat a m ellékkörülm ényeket,
am elyek esetleg b efo ly áso lh atták v oln a a k ísérlet ered ­
m ényét.
I. E s e t. F . M. f i ú h á r o m h ó n a p o s k o r á b a n d e c o m p o s itió -
v a l k e r ü lt fe lv é te lre k l i n i k á n k r a . N a g y o n e lh ú z ó d ó l e f o l y á s
u tá n b e k ö v e tk e z e tt a r e p a r a t i o s a c s e c s e m ő , a k i i dő k ö z b e n
10 h ó n a p o s l e t t , m á r k o r á n a k m e g f e le lő ö s s z e á llítá s ú t á p l á ­

4. ábra.

l é k t ó l i s g y a r a p o d o t t . E g y id ő m ú l v a a z o n b a n a c s e cs e m ő I V . E se t. A. M . 7 h ó n a p o s , e x s u d a t i v d i a t h e s i s b e n s z e n ­
s ú ly g y a r a p o d á s a m e g á l ló i t a n n a k e lle n é r e , h o g y ú g y m e n n y i­ vedő c se c s e m ő , a tr o p h iá v a l k e r ü lt k lin ik á n k r a . E g yh ó n a p i
s é g ile g , m in t m in ő s é g ile g m e g f e le lő ö s s z e á l l i t á s ú á tp l á l é k o t k lin ik a i ta r tó z k o d á s a a l a t t m in d e n k im u ta t h a tó ok n é lk ü l
k a p o tt és se m m i p a th o lo g iá s e lv á lto z á s t n em tu d t u n k r a jta á ll s ú ly á b a n . P s y c h i k u s f o g la lk o z á s u t á n m e g in d u l a s ú ly -
710 ORVOSI HETILAP
g y a ra p o d á s és a csecsem ő 4 h é t a l a t t 800 g r - o t g y a ra p s z ik .
(4 . á b r a . )
A fe n ti esetekben a táplálk ozási z a v a r első periódus a
és az a z t követő re p a ra tió s stád iu m nem m u ta t semmije l­
legzetesség et. A k ó rtö rté n e te k csak a k k o r kezdenek é r ­
dekessé válni, am ikor a csecsem ő k súly gyarapodása, d a ­
c á ra an n ak , hogy m á r egészségesek és k o ru k n a k m egfe­
lelő n o rm al táplálékon vannak, nem indul m eg, illető leg
m inden k im u ta th a tó ok nélkül m egszű nik. E lő ször aá pt ­
lálék v á lto z ta tá s á t p ró b áltu k meg, m a jd pedig, m inthogy
idő sebb csecsem ő krő l volt szó, a rendes tá p lálék ad g am el­
le tt m ég p ótlékot is ad tu n k n éh án y keksz, n aran cs, stb.
alak jáb a n . M inthogy súly gyarapodás e rre sem követke­
z e tt be, valószínű nek látszo tt, hogy a fejlő dés m eg állásá­
é rt a csecsem ő k psychikus elhanyagolása okolható. Hi­
szen a csecsem ő k ekkor m á r teljesen egészségesek voltak
és k ó rh ázi áp o lásra nem is szo ru ltak , csak családi k örül­
m ényeik m ia tt nem tu d tu k ő k et hazaadni. M inthogy a
különben sem nagyszám ú ápoló-szem élyzet id ejét a be­
teg csecsem ő k fo g lalták le, a g y ó g y u ltak m eglehetőens
elh a g y o tta n feküdte k n ap hosszat ágyukban. E k k o r te t­
tü n k k ís é rle te t a csecsem ő k p sychik us fo g lalkozta tás ával.
E gyéb körülm ények nem v álto zta k : eddigi környezetük­
ben m a ra d ta k továbbra is és üg y eltü n k a rra , hogy a tá p ­
lálék ú g y minő ségileg, m in t m ennyiségileg v álto zatlan
m arad jo n . A z egyetlen változás az volt, h ogy az eddig
m integy „psych ikus iso láltság b an “ levő csecsem ő kkel foko­
z o tt m érték b en kezdtünk foglalkozni. A csecsem ő a na p
jó részét a gondozónő ölében ülve tö ltö tte, a k i közb en be­
szélg etett hozzá, já tszad o zo tt vele, én ek elt neki stb. Az
eredm ény m ind a 4 esetben eg y értelm ű és egészen m eg­
lepő v o lt: a sú lygyarapodás m egindult s a n o rm álist jó ­
val m eg h alad ó érté k et é rt el s ezzel e g y ü tt a csecsemő k
elm arad t szellem i fejlő dése is n ag y léptekkel h a la dt elő re.
A te sti é s szellemi fejlő dés szoros összefüggésben álla­
n ak és kölcsönösen b efoly ásolják egym ást. M inden egész­
séges csecsem ő nek külső psychikai in g erek re is szük sége
van a n o rm ális fejlő déshez. E n n ek h iá n y á b a n a te sti fe j­
lő dés is szenvedhet. O tt, ahol az áp olás sem atik u ssá v á­
lik, ahol a k á r k ifo g ástalan te sti gondozás m ellett is a
csecsem ő k psychikus fo g la lk o z ta tá sá t elhanyagolják,
„psychikus in an itio “ fejlő d h etik ki, am ely a z u tán a tá p ­
lálás eredm ényét is befolyásolja. A csecsem ő vel be­
h a tó foglalkozásnak a sú ly g y arap o d ásra g y ak o ro lt ked,-
vező h a tá s á t m u ta tjá k azok az esete k is, am ik o r a egkü­
l A p arav erteb ralis-sp lan ch n icu s anaesthesis an n ak az
lönböző bb gyógyszerek, vagy gyógyító e ljá rá so k u tá n lá t­
ta k sú ly g y arap o d á st bekövetkezni. A k ísérletek a la tt álló
csecsem ő vel sokkal tö bbet törő dnek, úgy sem atik usan , ru n k vesét, u r é te r t operálni, ú g y a splanchnicusokban kell
m in t psychikusan, fokozo ttab b m értékben foglalkoznak
vele, az érdeklő dés középpontjában áll s az e lé rt ój ered ­
m ény le galább is részben ennek a körülm énynek írható
ja v ára.
A gondozónő k m ind am bitióval fo g lalkozta k a csecse­
mő kkel, m á r azé rt is, h ogy így alkalm uk legyen bebizo­
n y ítan i a csecsem ő kkel bánnibudásukat. M égis azt
lá ttu k , h ogy nem m indegyik gondozónő v o lt egyform án
alkalm as e rre a célra. E gyik-m ásik n yom ottabb kedélye,
b án ásm ó d ján ak nehézkessége, v ag y eg y h an g ú ság a m iatt
kevésbbé jó eredm ényt é rt el. Az „egyes“ á p o lá st nem is
lehet azonosítani az „egyéni“ ápolással, a m in t a z t általá­
ban szokták. E z utóbbi tö bbet je le n t az eg yes ápolásnál,
egy bizonyos lelki co n tactu s kifejlő dését a csecsemő és
gondozója k ö zö tt, am elyhez nem csak idő , h an em bizony os
h ajlam kell az egyik, a d o ttsá g a m ásik részrő l.
Term észetesen xúlzás volna figyelem be nem venni
azt, hogy p sychik ailag nem m inden gyerm ek oly finom an
d iffere n tiált, hogy szüksége volna az individuális ápolás­
ra. Szám talan, ső t ta lá n a legtöbb nélkülözi ezt, ejlő f dé­
sének, egészségi állapotá nak legcsekélyebb h á trá n y a nél­
1933. 32. sz.
kül. A dódnak azonban esetek , am ikor ez szükséges a cse­
csemő n o rm ális fejlő déséhez, ső t ennek h iá n y áb annkre tö
is mehet, a m in t azt Birk-nek egyik esete m u ta tja . Ezek­
ben sajáto s constitu tió ró l v a n szó. E lső so rb an a ne'uropa-
th iá s co n stitu tio az, am ely legtöbbször individ uális gon­
dozást kíván. Keller az ex su d ativ d ia th e sist is em líti,
a m it mi is m egerő síth etünk, am ennyiben k é t esetünkbe n
exsudativ d ia th e sis volt jelen, k ifejezett n eu ro p ath iás
tünetek nélkül. Bizonyos co n stitu tió s anom áliákban a so-
m atikus fejlő d és fokozottabb m értékben fü g g h e t a psy ­
chikus jó léttő l, m int n o rm ális con stitu tió jú csecsem ő k
esetében.
Az a k érd és, hogy a psychik us fa c to r m iképen é r ­
vényesíti h a tá s á t a testi fu n ctió k ra, még nem tekin th ető
tisztázo ttn ak , m e rt részletekben egyáltalában nem ism er­
jü k azt a fin o m m echanism ust, amely a te s ti és psychés
functiók k ö z ö tt fennáll. E h elyen éppen c sak u ta ln i ak a ­
ro k Pavlovnak a vizsg álataira, aki k im u tatta, hogy a ve­
g etatív id egrendszer m ű ködése a legfinom abb lelki be fo­
lyásoknak e rő sen h a tá sa a l a tt áll.
I r o d a l o m : B ir k : M o n a t s c h r i f t , f . H e i l k u n d e . 12. k . —
F reu n d : E r g e b n i s s e d . in n . M e d . u . H e ilk . 6 . k .
A s z é k e s f ő v á r o s i U j S z e n t J á n o s - k ó r h á z u r o l ó g i a i o sz t á l y á n a k
k ö z l e m é n y e ( f ő o r v o s : R i h m e r B é l a c. r k . t a n á r ) .
A vese é s ureter mű téti területének
tökéletes érzéstelenítése.
I rta : Noszkay Aurél ár. közkórházi ad ju n ctu s.
K ét évvel ezelő tt szám oltam be elő ször az O rvosi He ­
tilapban*' azon érzéstelen ítésrő l, am elyet az in tercostalis
és p a rav e rteb ralis eljárás h e ly e tt aján lo ttam vese és ure­
te r m ű tétekben és am elyet p a ra v e rte b ra lis splanchnicus
anaesth esián ak neveztem. F e lh ív ta m a fig y elm et ezen é r­
zéstelenítés egyszerű ségére és tökéletességére az leő bbiek­
kel szemben. K özleményem a k k o r 33 esetrő l szólott, am i
m eglehető sen csekély szám ahhoz, hogy a n a g y statisti-
k á k meggyő ző erejével hasson. Az új Szt. J á n o s kórh áz
urológiai o sz tá ly á n azóta is p aravertebralis-splanchnic us
érzéstelenítésben végezzük vese- és u rete r m ű té te ink e t és
m o st alkalm am v a n egy ú ja b b és nagyobb — százas —
sorozatról beszám olni.
ism eretén alapszik , hogy a v esén ek érző id e g eit a ne rvus
splanchnicusok közvetítik. H a te lje s érzéstelenítésben ak a ­
a vezetést m egszakítani. E z t p ed ig vagy ú g y é rh e tjü k el,
hogy a splanchnicusok (m aior-, m inor) eredő á g a it ap a­
rav erteb ralis ganglionoknál in filtrá lju k a jó lism e rt régi
p arav e rteb ralis m ethodus sz e rin t — de, ak k o r kilenc (D. 6
— 12, L. 1—2) segm en talis in jic iá lá sra v an szükség, vagy
az ágakból összetevő dött közös splanchnicus törzseke t
fo g ju k el csupán eg y helyen, ah o l az legkönnyebben elér­
hető . Ez a hely pedig a 12-ik h á ti és 1-ső lum baliscsigo­
ly á k oldalán v an , ahol a splanchnicus m aior és m inor a
m ellkas üregébő l a h as üregébe lép be a d iap h rag m aizom
ág ai között. In n e n kezdve a tö rz sá g a k ism ét szétosztód­
nak, egyrészük közvetlenül a p lex u s renalisba, m ásik ré ­
szük a plexus coeliacusba m egy. A splanch. m a io r és mi-
norhoz csatlak o zh atik egy h arm a d ik , a 12 D. és 1. L.
segm entum ganglio njaiból szárm azó splanch. te rtiu s ág is.
E z utóbbinak az ism erete fontos azért, m e rt h a je len van és
k im arad az érzéstelenítésbő l, a vesem ű tét fá jd a lm a lesz.s
E ze n rövid an ató m ia i ism ertetés alap ján észszerű nek lá t­
szik, hogy h a az érzéstelenítő s z e rt a 12 D. és 1— 2L. csi-
*) O. H . 193 0 . 3 1 . sz á m .
i
1933. 32. sz. ORVOSI
gólyák o ld alára, — te h á t a r r a a helyre, ah o l a splanchni-
cus tö rzság ai halad nak — tu d ju k ju tta tn i, ak k o r a vese
kocsányával, a pyelum m al és u réterrel e g y ü tt teljesen ér-
zéstelenné válik. Ezen m eggondolás a la p já n végezzük a
parav erteb ralis-sp lan ch n icu s an aesth esiát a következő
m ódon:
1. ábra.
Az ülő helyzetben e lő re h a jo lt betegen pontosan m eg­
h atáro zan d ó a 12. h á ti és 1— 2 lum balis csigolyák m a ­
g assága és ebeket a h elyeket, v alam in t a 12. borda lefu ­
tá s irá n y á t jódvonallal m egjelöljük. E r r e elő re azért v an
szükség, m e rt az érzéstelen ítést m ár vesefekvésben végez­
zük, am ik o r a pontos o rien tatio és a csigolyák u tá n szá-
m olása so kkal nehezebben vihető keresztül. Az injiciálás
k ét pontból történ ik. Az első beszúrási hely közvetlenül
a 12. b o rd a a la tt a középvonaltól la te rá lisá n 4— 5— 6
cm -nyire lesz (kb. a h o sszú h áti izom külső széle men­
té n ) az egyén co rp u len tiája szerint, a m ásodik a 2. L.
csigolya m ag asság áb an a középvonaltól kifelé a fe n ti
táv olságra. Kb 12 cm hosszú tű h a sz n á la ta ajánlható-.
Elő ször az ism e rt m ódon a nervus in te rc o sta list in ifltrá l­
juk, a z u tán p arav e rteb ralisan deponálunk 10 ccm 1% -os
novocaint. E k k o r a tű t kissé visszahúzva, de ugyaneb bő l
a beszúrási pontból a m egfelelő csigolya oldalára ve zet­
jü k azt elő re addig, am íg a tű hegye a csonto s elle nállás­
ba nem ütközik. A tű könnyen vezethető a csont érzé se és
k ita p in tá sa m ellett a v e rte b ra oldalán elő re és h átrafelé,
csupán a szúrástengely irá n y á t kell kissé m egváltoztatni.
A v e rte b ra oldala 3— 5 cm -es biztos cso n tterü let, ahol a
tű hegyével b a jt nem le h e t okozni. Az érzés biztonsá ga,
hogy a tű hegye jó helyen van, h u lla g y a k o rla tta l
könnyen e lsa já títh a tó . H a a kellő h ely re elju to ttu nk , a
v erte b ra old alára — közel an nak elülső felszínéhez— de­
pon álju k az érzéstelenítő folyadékot. Á lta láb an 15 ccm
l|% -os n ovocaint szo k tu n k befecskendezni, de b á tra n le­
h e t ennek a k á r k étszeresét is adagolni a legkisebb veszély
nélkül, csupán az érzéstelenség fog nagyobb te rü letre k i­
terjedni. U gyanezt kell m egism ételni a 2 L. csigolya m a ­
g asságában. T ulajdonképpen, h a az érzéstelenítő szeraz e l­
ső in jiciálásk o r p o n to san elju t a splanchnikus tö rzs ág a k
közé, a k k o r evvel az egy befecskendezéssel is teljes vese-
a n ae sth esia áll elő . T e k in te tte l azonban a rra , hogykisebb
technik ai hibák elő fordulhatn ak, m á sré sz t a m á r előb b
em lített 12 D. és 1 L. p arav e rteb ralis ganglionokból s z á r­
H ETILA P 711
mazó h arm ad ik splanchnikus ág is szerepelhet, aján lato s
— am in t mi is tesszük — a m ásodik pontból (L. 2.) is
a befecskendezést elvégezni. Az első számú á b rá n hullán
végzett m ínium os in jiciálással illustrálom , h o g y mi­
k én t helyezkedik el a p ara v e rte b ra lisa n és a splanchnikus
törzságak k ö ré a v erte b ra o ld a lá ra ju tta to tt 10— 10 ccm
suspensio. A befecskendezés az első beszú rási pontbó l
közvetlenül a 12. borda a la tt tö rté n t. Az á b rá n jó l lá th a­
tó, hogy a la te rá lisá n fekvő fo lt pontosan fed i a 12. ner­
vus in terco stales és p a rav e rteb ralis ganglion h elyét, míg
a m edians á rn y é k három csig olya (11— 12 D. és 1 L.)
oldalára te rjeszk ed ik ki, te h á t pontosan o tt helyezkedik
el, ahol a splanchnicus m a io r és m inor ág ai haladnak.
Tekintve azt, hogy az in jiciálás hullán o lajo s suspen-
sióval tö rté n t, az élő szövetekben az érzéstelenítő folya­
dék sokkal könnyebben és nagyobb te rü le tre diffundál.
Könnyen elképzelhető , hogy h a e z t az e ljá rá s t m ég a 2.
lum bális csigolya m ag asság áb an m egism ételjük, ak k o r a
vese összes érző idegeiben a vezetést m egszak ítju k . A
m ásodik á b ra a tű nek a h ely zeté t m u ta tja az első lás­ ál
ban a p a ra v e rte b ra lis ganglion, a m ásodikban a splanch­
nicus in filtrá lá sá ra .
Ehhez a splanchnicus érzéstelenítéshez já ru l a has­
falnak a m ű té ti vonalban tö rté n ő inifiltrálása V
2 % -os novo-
cainoldattal. K ellő já rta s sá g m ellett az egész érzéstelení­
téshez elh asz n ált novocain m ennyisége alig h a la d ja m eg az
1 gram m ot. Szükség esetén, v a g y a biztonság o k á é rt jó­
val többet is le h et injiciálni, m inden veszedelem nélkül.
Jól teszik, ak ik első ízben végzik ezt a f a jta érzéstelení­
té st, ha nagy o b b hiennyiséget deponálnak a v e rte b ra ol­
dalára, m e rt ezá lta l nagyobb lesz az in filtrá lt te rü le t és
biztosabban kikapcsolják a splanchnicus vezetést.
A m int az elő ző cikkem ben is kifejeztem , ezen érzés­
telenítés! e ljá rá s lényegében nem új, m e rt Käppis 1913-
b an m á r a já n lo tta a splanch nicu s an aesth esist. Azonban
mégis v an eltérés a kivitelben és a vesem ű téte k kívá nal­
maihoz alkalm azkodásban. E ljá rá so m sz e rin t csak a
v erteb ra o ld a lá ra fecskendezzük az érzéstelenítő sze rt,
amely onnan diffundál széjjel. E nnek elő nye az, hogy a
nagy véredények m egsértése könnyen elkerülh ető , m ás­
részt te k in te tte l, hogy csak egyoldalon tö rté n ik a splanch­
nicus érzéstelen ítés, n agyfokú vérnyom áscsökkenéstől
sem kell ta rta n i.
2. ábra.
Az ú ja b b a n végzett 100 vesem ű tétben kizárólag a
paravertebralis-splanchnic us an ae sth esist alkalm aztu k. Az
eljárás n agyon jól bevált, m e rt pontos te ch n ik a m ellett
tökéletes érzéstelenségben végezhettük m indenféle vese­
m ű tétü n k et. A beteg sem a vese kiem elését és ezzeljáró
kocsányvongálódást, sem an n a k leszo rítását nem érezte^
M inimális % -ban jeleztek csupán némi érzékenységet,
712 ORVOSI H ETILA P 1933. 32. sz.

am ely kétség telen ü l a nem m in d ig gépies p o n tossággal A P á z m á n y P é te r T u d .-E g y e te m III. b e lk lin ik á já n a k k ö z le ­

s ik e rü lt kivitel ro v á s á ra szám íth ató . Leginkább ak k o r
észleltük, am ikor a collegák első esetekben vég ezték ezt
a f a j t a érzéstelen ítést. Egy-egy f é k iker, különösen, h a a
kellő já rta s s á g hiányzik , még nem szám ítható az e ljá rá s
k á r á r a , m e rt evvel szemben á lla n a k az új Szt. J á n o s kór­
ház uroló g iáján e lé rt sorozatos te lje s eredm ények.
A parav erteb ralis-sp lan ch n ieu s érzéstelenítéssel k ap ­
cso la tb a n káro s szövő dm ényt nem észleltünk. K isebb a r ­
té riá k , v ag y v én ák m egszúrása jelenté ktelen, m e rt ezek
m ia tt az érzé stelen ítést nem kell abbanhagyni. A lénye­
ges csupán az, h o g y ilyen helyre n em injiciálunk, hanem
a tű n k k e l egy m áso d ik szö v etréteg et keresünk fel. Ez
u tó b b i különben is általános sebészi szabály. A z in tra-
d u ra lis in jiciálás, am ely a paraiv erteb ralis gan g lio n fel­
k eresések o r elő fo rd u lh at, kellő elő vig yázato sság llett me
elk erü lh ető . E lő fo rd u lh a t akkor, h a a dura z sá k ja aki­
lépő ideggyökök m en tén u jjsz erű en kiboltosul. V esef ek ­
vésben nehezebben le h et észrevenni azt, hogy a tű v el a
d u razsák b a k erü ltü n k , m int ülő helyzetben, m e rt a liquor
ese tle g nincsen o ly an nagy nyom ás a la tt, hogy a tű lu­
m enén keresztül m egjelenjen. É p p en ezért a fecskendő vel
m eg szív ást az in jic iá lá s elő tt so h asem szabad elm ulasz­
tan i. O sztályunkon is elő fordult eg y esetben, am ik or első
ízben v égzett v alak i p arav e rteb ralis anae,sthesiát, hogy
in tra d u ra lisa n in jic iá lt a 12-ik b o rd a m ag asság áb an kb.
6— 10 ccm 1% -os novocaint. Az e s e t sim án old ódott meg,
a b eteg en sem m iféle kellemetlen tü n e te t nem észleltünk,
csu p án a mell v o n aláig terjedő te lje s an aesth esia ép l ett
fel, am elyben a v esem ű tétet kellő m egfigyelés u tá nel is
végeztü k. E lő fo rd u lh a t az is, h o g y a lumbalis csigolyák
p ro cessu s tra n sv e rsu sa állja ú tj á t a tű helyes irány á n ak ,
külö nösen akkor, h a a tű a p ro cessu s tran sv ersu s élén
halad. E z esetben a cso n t ellenállása nem engedi, h o g y a
tű kellő szögben találkozzék a v e rte b ra oldalával s é an­
n ak irá n y á t n agyon is a gerincoszlop elé fo rd ítja. K öny-
n y ű észrevenni és co rrig áln i úgy, h o g y a tű a proce ssus
felső , v ag y alsó széle mentén h a lad jo n .
M in ket m egelő ző leg és azóta is teljesen azonos el­
gondolásból végezi a helyi a n a e sth e s is t Frigyesi ta n á r,
n ő g yógyászati és szülészeti m ű tétek b en , néhány segm en-
tu m m al lejjebb.
A z ism e rte te tt érzéstelenítési e ljá rá s n a k elő nye a r é ­
gebbi p a ra v e rte b ra lis anaesthesiával szemben elő ször az,
hogy egyszerű bb, m e r t a 6—8, n é h a m ég több b eszú rási
p o n t h e ly e tt csak k e ttő t kell alkalm azni, m ásodszor,
h ogy tökéletes, m e rt helyes te c h n ik a m ellett az érzéste-
lenség teljes. M ind a k ét szem pont nem csak su b jectiv e
érté k es, am ennyiben kevés fájd alo m okozásával a teljes
érzéstelenségben v é g z e tt m ű tét a b e te g bizalom keltésének
eg yik legnagyobb eszköze, hanem o b jectiv elő nyei is v a n ­
nak . E g y ré sz t a m ű té tk o r a beteg n y u g o d t viselkedése , a
m ű tő t zav aró ja jg a tá s és feszítés e lm arad ása le nembe­
csü lh ető elő ny, m á sré sz t még en n él is nagyobb érték , A l v a d á s i id ő
hogy a narkosis veszedelm eit és u tó h a tá s a it elkerülve az
ilyen b e te g a m ű té t u tá n legkevésbbé sem teszi eg y ope­
m é n y e (ig a z g a tó : b á r ó K o rá n ja S á n d o r n y . r. ta n á r ) .
A calciumsók véralvadást gátló hatásáról.
I r ta : Zár day Imre dr.
A m ió ta ism eretessé v á lt, hogy a calcium -ionok jelen lé­
te a v éralv ad ás szükséges criteriu m ai közé tartozik, a
calcium sóknak v érzéscsillapítás céljából alkalm azása
a g y a k o rla tb a n le g g y ak rab b an h aszn ált beavatkozások
egyikévé vált. A calcium ezen óriási térh ó d ításán a k k é t­
ségtelen ü l az a m eggondolás az alap ja, h o g y : ha Ca-sók
nélkül nincs véralvad ás, ak k o r a Ca-sók m ennyiségének
a fo k o zása a v éralvadás gyorsulásához kell, hogy vezes­
sen.
H ogy ezen eonelusio helytelen, an n a k a bizonyítása
vo lt a célom alábbi — m ég 1927-ben v é g z e tt — k ísérlete­
im eredm ényeinek a közlésével, am elyekbő l kiderül, h o g y
a calcium a v éralv ad ást bizonyos körülm ények között k i­
fe je z e tte n g átolja — esetleg teljesen m eg is akadályozza
— , am ely esetben a v é r citrat-só k hozzáad ása u tán újb ól
m egalvad.
K ísérleti berendezésem et igyekeztem m inél egysze­
rű bbé te n n i, hogy lehető le g kevés ism eretlen szerep eljen
az egyenletben. M inthogy újabb szerző k, Vines,1 Stuber2,3
stb. k étség b e vonják, hogy a Ca-nak egy általáb an van
szerepe a véralvadásban és a v éralv ad ásn ak citrat-só k k al
tö rté n ő m egakadályozását avval m agyarázzák, hogy acit-
rat-g y ö k a v érfehérjékkel képezvén v együletet, azoknak
olyan elektrom os tö lté s t ad, amely a feh érje-co ag u latio t
m egakadályozza, idegen gyököknek a te lje s k izárásáv al
ó h a jto tta m k ísérleteim et végezni, olyan ren d szert hozv a
létre, am elynek csak 2 fa c to ra van: d ire c t a vénából k i­
v ett, p araffin o zo tt edényben felfogott, n a tiv v ér és CaCL-
oldat, am ely 2 fa c to rn a k az e g y m ásra h a tá s á t f i­
gyeltem .
10 calib ralt „W asserm ann-cső “-be 1— 1 cm3 külö n­
böző concen tratió jú C aC L -oldatot (lásd 1. tá b lázat) ö n ­
töttem , eg ybe pedig 1 cm 3 physiol. N aCl-oldatot. E z u tá n
m indegyik cső ta rtalm áh o z hozzáadtam 1 cm 3 nativ v ért.
(A ven aepunctio és a ren d szer létrehozása között te rm é ­
szetesen c sak m ásodperceknek szabad elteln i.) M iután
így m indegyik cső 2 cm 3 folyadékot (v é r+ C a -o ld a t) at r ­
ta lm az o tt, félpercenkint vizsgáltam az alv ad ás foly am a­
tá t, te lje s alvadásnak nevezve azt, am ikor a v é r a csövek
ferd e ta r tá s a m ellett te lje se n m ozdulatlan m aradt.
E zen — szám szerű it 20-nál több — kísérleteim ered ­
m énye (1. táblázat) a következő : a Ca-vér-keverék elő ­
ször a középső csövek egyikében alvad meg, majd az alva­
dás folyamata ettő l jobbra és balra lineárisán halad a ki­
sebb és nagyobb concentratiók felé, azon csövekben pe­
dig, ahol a CaCfo concentratiója igen nagy, az alvadás
teljesen kimarad. Tehát a vér cálciumtartalmának — az
alvadás szempontjából — optimuma és maximuma van.
1 . tá b lá z a t.
1 ccm p s y s io lo g iá s N a C l -)- 1 c c m v é r 13 p e rc
ff ff O .O ö o /o o C a C l2 + » - „ 1 0 „

r á lt eg yén h a tá sá t. A magas gerin cvelő érzéstelen ítést »> ff 0 .1 „ ff + . „ 1 0 „

„
vesem ű tétekben nem aján lh atju k a z é rt, m ert veszélyes és tf ff
0 .5 ff + - . ff 9 ,,

ff 1 .0 „ ,, 8 .5 „
következm ényei sú ly o sak lehetnek, szem ben az is m e rte te tt ff ff + » -

ff ff 5 .0 „ ff „ 4 „
e ljá rá ssa l, mely az elő bbinek összes jó oldalát ta tra lm a z ­ + » .

ff ff 1 .0 % >> + » . „ 7 .5 „
za a n n a k h á trá n y a i nélkül. E zekre te k in te tte l v esem ű té­ 2 .0 „ , „ 2 ó r a
ff ff »> + »
tek b en a m ost m á r szám os esetben k ip ró b á lt és b e v á lt pa- ff 3 .0 „ ff ft co
ff + -
rav erteb ralis-sp la n ch n icu s érzé stelen ítést ta rto m je le n ­ ff ff 4 .0 „ ff + .. > >t 00
leg legm egfelelő bbnek. ff ff
5 .0 „ ff + » . tt 00
 1933. 32. sz. ORVOSI HETILAP 713

A jelenség m a g y a rá z a tá ra felv ettem , hogy a n ag y száma elegendő ahhoz, hogy véralvadás létrejö jjö n, v i­
concentratiókban az általán o s só -h atás szerepel, m in t szont nem túlsók ahhoz, h ogy „aspecificus“ sóhatás fo ly ­
g átló m om entum , ism erve a physiologiai tényt, am ely tán az a lv a d á s t m egakadályozza.
szerin t könnyen dissociáló sók (N aCl, M gS04 stb .) ön­
2. tá b lá z a t.
m agukban is m egakadályozzák a co ag u ’atió t. Az alacsony
co n centratiókban viszont a „classikus v éralv ad ástan “ sze­ 1 cc m 1 ccm 1 ccm
1 0 % -o s C aC l 2 -(- n a t i v v é r- ^4 . N a - c it r a t A lv a d á si id ő
rin t az a'vadásban nélkülözhetetlen Ca-ionoknak az elég­
telenségét gondolom az alvadás elm arad ásán ak az okául. ff + ff + 1% 00
ff + ff + 2 % 78 p erc
E zen m a g y arázat b izonyítására k é t k isérletso ro zato t ff + rt + 3% 50 t t
végeztem : az első ben a fen ti C a-skálát használtam öl, f az 11 + ff + 4% 35 t t
o ld a to k a t azonban egym ás: al iso to n iásak k á tettem , k ü ­ + >> + 5% 13 t t
+ ' + 6% 11
lönböző m ennyiségű N aCl-dal egészítve ki ő ket. E krk o ff ff tt
ff + ff + 7% 9 tf
az egyes csövek csszelek tro ly t co n cen tratió ja (C aC k + ff + + 8% 10 t>
N aCl) m egfelelt a fen th aszn ált, legnagyobb töm én ység ű „ + ,, + 9% 10 „

C aC k-oldat (5 % ) m o laris concentratiójának. (3 = 2 , 52° + ff + 10% 18 „

+ V + 12% 75
C). E zekben vizsgálva a fenti módon hozzáadott v é r al- tt
ff + ff + 14% 00
v a d á sá t, azt találtam , hogy a v ér az összes cr övékben, + 16%
ff ff + 00
m ég ó rák múlva is folyékony m a ra d t. A m ásodik kisér- Con tr o li: „ + tt 00
le tso ro zatb an a fen ti CaC k-skála h e ly e tt ugyanolyan súly
% -os töm énységű N aC l-oldatokat á llíto tta m elő , amyek el A jelen ség ezen m a g y a rá z a ta ellen fel lehetne hozni,
viszont pontosan u g y an ú g y b efoly ásolták a véralv ad ást, hogy m ik o r citra t o ld a to t adok a vér-calcium -keverékhez,
m in t a C aC k-sorozat: a kis concentratióknál la ssan a l­ ak kor a feleslegben lévő Ca-ionok v é ra lv a d á st gátlóh a tá s a
v a d t m eg a vér, a nagyobbaknál gyorsabban, m íg egy b i­ nem az ionok chem iai m egkötése fo ly tán m arad el, hanem
zonyos m axim um on tú l alvadás nem volt észlelhető . Te­ —- m in th o g y a c itra t o ld a t vizcomponense. a ren dszer fel­
h á t az összelektrolytconcentratio befolyásolása ■ — a k á r h íg u lá sá t v onja m aga u tá n — a Ca-ionoknak a té rfo g a t-
fölfelé, a k á r lefelé — a v éralvadás gátlásáh o z vezet, am i egységben m egkevesbedése, vagyis concentratiocsök-
a fe n ti m a g y arázat helyessége m ellett szól. kenése engedi meg a sp o n tan coagulatiót. M egpróbáltam
*
te h á t d estillá lt vízzel m egalvasztani a vér-calcium-ke,ve-
rék et. A rendszer tén y leg m egalvadt. M egpróbáltam azon­
E vvel beb izonyítottn ak vehető , h ogy a sók n a g y con­ ban vizes o ld at te ljes k izárásával, su b stan tiáb an lévő N a-
c e n tra tió ja — még ab b an az esetben is, h a ez a só a v é r­ c itra tta l létrehozni az alv ad ást. A ren d szer ekkor is m eg­
alv ad ás szem pontjából különben elő nyös Ca-só — az la- alvad t, azonban csak ab b an az esetben, h a a c itrá t-k ristá -
v a d á s t m eggátolja. V izsgálnunk k e lle tt azonban m ég azt, lyok m ennyisége igen kicsi volt. N agyobb m ennyiségű
hogy a calcium — m ikor a v é ra lv a d á st m egakadályozza k ristá ly o s citratsó h o zzá ad ására az alv ad ás ú jra k im arad t.
— csupán jelenléte á lta l hat-e, m in t m ai tu dásunk szerin t T eh át vér-calcium -keveréknek c itr a t o ld attal m egal-
a többi só — , vagy pedig m arad an d ó elváltozást hoz lé t­ v asztásáb an a c itra t o ld a t m indkét tényező je, a vízis és
re a fehérjén, vagyis, hogy az a h a tá s, am it a n a g y Ca- a c itra t-s ó is szerepet já tszik .
co n een tratió k a v é rre gyakorolnak, reversibilis-e vagy A véralvadás m egak ad ályozása n ag y töm énységű
nem. Ezen célból a következő k isérletso ro zato t vég ez tem : C a-o ld attal te h á t reversib ilis fo ly am at, az alv ad ás
a Ca-ionoknak a rendszerbő l részleges, vagy te lje s k i­ a Ca-ionok chemiai m egkötése u tán bekövetkezik, am i v a ­
v o n ása céljából N a-citrat-o ld a to t (3.8 % ) adtam a m eg lószínű vé teszi, hogy a calcium és a feh érjék között szo­
nem alvadó vér-calcium keverékhez, m ikor is a c itra t- rosabb, chem iai k ap cso la t nem jön lé tre.
io nnak a Ca-ionhoz nagy a ffin itá s a folytán a calci­
E ze n kísérletekkel sik e rü lt szám os részle tét tisztázn i
um elvesziti ionisált állap o tát és nehezen dissociáló Ca- an nak a, m ár Wöhlisch4, Home6, Löewenstein7, Rosen-
c itr a t vegyidet keletkezik, am elynek a v éralv ad ásra m ár
manna stb . által is ism e rt ténynek, hogy a vér calcium tar-
nem lehet elő mozdító h atása. C itr a t h ozzáadására teh á t
talm a és alvadási sebessége között a p árh u zam nem tö k é­
an n a k a vérnek, am elynek a m eg alv ad ását Ca-mal g á to l­
letes. Eredm ényeim közlésével első sorban a rra ak arok r á ­
ta m meg, meg kell alvadnia. E z irá n y ú kísérleteim té n y ­
m u tatn i, hogy a v é r calciu m tartalm án ak m érték en túl
leg a v á rt eredm ényhez vezettek. M int rendkívül érdekes
fokozása szigorú törvényszerű séggel h á trá lta tja a vé ra l­
— ám b á r elő reláth ató —• tény azonban az d erült ki, hogy
v adást, továbbá, hogy gyógyszereink helyes adagolásának
a fe n ti meg nem alvadó vér-C a-keverékhez h o zzáad o tt
m egállapításában m ilyen óriási szerep ju t az optimális
c ifrá t m ennyiségének is van a h a tá s szem pontjából m in i­
dosisnak, am elytő l h a eltérünk, éppen ellentétes h atá so ­
m um a, optim um a és m aximuma.
k a t é rh e tü n k el.
H a ugyanis 14 W asserm ann-cső ben foglalt 1— 1 cm3
A calcium szokásos adagjai m ég in tra v é n á s adagolás
10% CaCk-oldathoz 1-—1 cm3 n a tiv v é rt adok — d ire c t a
esetén is annyira kicsinyek , hogy nem kell ily ellenté tes
vénából — és 1 csövet co ntro lln ak használva, a tö b b i 13-
h a tá stó l félnünk és így azok a klinikai indicatiók, am elye­
ba különböző töm én ység ű N a-citrat-o ld ato k at öntök,a k ­
k e t leg ú jab b an Baráth Jenő5 fo glalt össze m onographiá-
k o r az alvadás i t t is a középső csövek egyikében lép fel
já b an , to v áb b ra is m egm aradnak.
legelő ször, innen h a la d m indkét irán y b a n ; a legszélső
csövekben pedig éipúgy nem következik be alvad ás, m int Összefoglalás: H a a vénából k iv e tt em beri v é rt m in ­
a controllcső ben, am ely csak v é rt és nagytöm énységű den a lv a d á st gátló a n y a g hozzáadása nélkül különböző
C aC k-oldato t ta rta lm a z (lásd 2. tá b lá z a t). co n cen tratió jú C aC k -o ld attal hozzuk össze, azt ta p a sz tá l­
A jelenség o k á t abban találom , hogy: h a k ev és cit- juk, h o g y a calcium ta rta lo m em elkedése fokozza a v ér
r a to t alkalm azok, a k k o r a Ca-ionok még m indig felesleg ­ alv ad ási sebességét. E g y bizonyos concentratiós o p ti­
ben vannak jelen a rendszerben, te h á t ak ad ályozzák a m um elérése u tán az alvadási sebesség m ár csökken,
co agulatiót, ha pedig tú lsó k at veszek a citratból, ak k o r igen n ag y (2% ) C aC k-co ncen tratiók pedig teljesen m eg­
az összes Ca a cifráih o z kötő dik s a Ca-ionok m ennyisége ak ad ályozzák a v éralv ad ást.
nem lesz elegendő a norm ális véralvadáshoz. A középe n Az ilyen vér c itra ts ó k h o zzáadására azonban újból
v an viszont az optim um , ahol a m eg nem k ö tö tt Ca-ionok m egalvad, am ikor is a citratsó k m ennyiségének a h a tá -
714 ORVOSI HETILAP
sósság szem pontjából szintén van m axim um a, optim um a
és m inim um a.
I r o d a l o m : 1. V in es: J . o f. P h y s i o l . 5 5 . k . 8 6 . o ld . — 2.
S tu b e r : K i i n . W s c h r . 2 . é v f . 2 3 1 7 . 1. — 3 . S tu b e r u n d S a n a :
B i o c h e m . Z . 13 4 . k . 2 3 9 . o ld . •— 4 . W ö h lisc h : E r g . d . P h y s i o l .
28. k . 4 8 4 . o ld . — 5. B a r á th : D ie e x p . u . k i i n . G r u n d l a g e n d .
T h e r a p i e m i t C a l c i u m s a l z e n . B u d a p e s t , 1 9 3 1 . — 6 . H o rn e:
J o u r n . o f P h y s i o l . 1 8 9 5 . •— 7. L o e w e n ste in : W ie n . A r c h . f.
k li n . M e d . I X . 115. 8 . R o se n m a n n : B i o c h e m . Z s c h r . 112. 1 2 8 .
129. k .
A Pázm ány P é te r T u d .- E g y e te m g y e rm e k k lin ik á já n a k köz­
le m é n y e (ig a z g a tó : H a in is s E le m é r n y . r. t a n á r ) .
Ektopia ventriculi thoracalis esete.
I r ta : Vahl Vera dr.
Szopós és m esterségesen tá p lá lt csecsem ő k könnyen
és g y a k ra n hán ynak anélkül, hogy an n ak elfogadható o k át
találn án k . Az idő legesen elő forduló hán y áso k , m ikorsem
a h án y ad é k mennyisége, sem g y ak o riság a nem olyan m ér­
vű , hogy a csecsemő n y ugodt fejlő dését befolyásolná , a
gyom or helyzetével, a card ia könnyű m egnyílásával sé az
aero p h ag iáv al m agyarázhatók. L ehet azonban a hányás
ch ro n ik u s s olyan m érvű , hogy a fejlő d ést akadályoz za s
a csecsem ő t d y stro p h iássá teszi.Hainiss prof. szerin t „jól­
gyarapodó és fejlő dő csecsemő idő nkénti h án y ása nem bír
jelentő séggel. F on to sság o t a hán y ásn ak csak ak k o r ke ll
tu lajd o n ítan i, ha az tú l hevesen lépett fel egy egyébként
ne,m, v a g y csak ritk án hányó csecsem ő n; h a a csecsem ő
lázas, közérzete z a v a rt; h a egyidejű leg hasm enése, obsti-
p atió ja, v a g y pseudoobstipatiója is v a n ; v ag y h a a hányás
mérve, illető leg m akacssága a csecsemő g y arap o d ását
h á trá lta tja , esetleg lehetetlenné teszi.“
1. á b ra .
E s e t ü n k b e n e g y 4 h ó n a p o s 3 .4 0 0 g r . s ú l y ú c s e c s e m ő r ől
v a n s z ő , a k i m e g s z ü l e t é s e ó t a m i n d e n t á p l á l á s k o r h án y , ú g y
h o g y m e g s z ü l e t é s e ó t a s e m m i t s e m f e j l ő d ö t t . A m e s t er s é g e ­
sen tá p lá lt csecsem ő t u r g o r a n a g y m é r t é k b e n c s ö k k e n ,t f e j ­
lő d é s i q u o t á e n s e 0 .6 0 , l á t h a t ó l a g é h e z i k ; s z é k e k e vé s , bár
n a p j á b a n 3 — 4 - s z e r ü r ü l . A p h y s i k a l i s v i z s g á l a t k o r a jo b b
s u b s c a p u la ris tá jo n e g y s a já ts á g o s , a lé g z é s n e k a m p h o rá s
je lle g e t a d ó h a n g o t h a lla n i, m e ly a c s e c s e m ő m o z g a át s a k o r
1933. 32. sz.
lo c c s a n á s tó l k is é r t. V a ló s z ín ű n e k lá ts z o tt, h o g y ez a h a n g
a g y o m o r b ó l v e z e tő d ik é s e ls ő g o n d o la tiu n k a z v o l t , h o g y
ta lá n h a s ü r i n y o m á s fo k o z ó d á s ré v é n a g y o m o r e rő s e n fe l­
t o l ó d o tt . A h a s ú j a b b v i z s g á l a t a e z t n e m l á t s z o t t ig a z o l n i s
a rö n tg e n á tv ilá g ítá s a z t a m e g le p ő k é p e t a d ta , h o g y a c se ­
c s e m ő g y o m r a a jo b b m e l l k a s f é l b e n v a n e l h e l y e z v e (1 . á b -
2. áb ra .
r a .) , a h o l t e l í t e t t á lla p o tb a n a n e g y e d ik b o r d a k ö z ig é r é s
s z o k a tla n s z é le s a la k o t m u t a t v a b a lo ld a lt a s z e g y c s o n tig
te r je d , jo b b o ld a lt p e d ig a b o r d a iv e k n e k f e k s z ik n e k i, d e a
s in u s p h r e n ic o c o s ta lis t s z a b a d o n h a g y ja . G o n d o ln i le h e te tt
e z e k a la p já n re k e s z s é r v r e é s h o g y e z t e ld ö n ts ü k , s o n d á t v e ­
z e ttü n k a g y o m o rb a rö n tg e n -c o n tro ll m e lle tt ( 2 . á b ra .) .
Ú g y e z a v i z s g á l a t , m i n t a z e r n y ő a l a t t i b i s m u t h - e et t é s a z t
m u ta tta , h o g y a z o e s o p h a g u s a I I I . h á tc s ig o ly a m a g a s s á g á ­
b a n t o m p á n j o b b f e l é h a l a d , m a j d c s a k h a m a r a jo b b - m e l l-
k a s f é lb e n e lh e ly e z k e d ő g y o m o r b a s z é l e s ü l. A g y o m o r r a j t a
ü l a m á j o n é s a s í r á s k o r e r ő s e b b m o z g á s t v é g z ő r e ksez i z o m
k ile n g é s é t k ö v e ti.
E setü n k egy m eglehető sen ritk a fejlő dési anom alia:
situ s inversus p artialis, cum ek topia ven tricu li th o raca­
lis, am elyhez h asonló t a fra n c ia Giraud közölt nem régen.
E zen fejlő dési rendellenességek diagnosisa csecsemő- és
kisgyerm ekkorban igen nehéz. Á ltalában card ialis, respi-
rato rik u s és g astro in te stin a lis jelenségek sz o k ta k m u ta t­
kozni, ú jszü lö ttek en inkább az első kettő , késő bbedig p a
legutóbbi. De ezek a sym pto m ák gyakran te lje se n hiány­
zanak s a diaphragm a-sérve,k sokszor év ek en keresztül
feld eríth etetlen ek m aradnak, am íg következm ényes com-
plicatiók, v a g y a véletlen r á nem vezetik a vizsgálót.
Riesel a s itu s inversus ipartialisnak á lta la észlelt két
esetével kap cso la tb an 49 e se te t ism e rte t az irodalom ból s
ennek alap ján 12 fő ty p u st á lla p ít meg. Ezek egyike,am i­
k o r pusztán c sa k a gyom or tran sp o n áló d o tt. Riesel a
gyom or h ib ás fo rd u la tá é rt az om phalom esenterialis vé­
n á k abnorm is visszafejlő dését, a portális érren d szer hely­
telen, illető leg bizonyos erek anom ális fejlő d ésétokolta,
m a azonban ezek et a jelenségeket m ásodlag osnak tekin­
tik . Spemann és Vogt v iz sg álata i alapján m a az a nézet,
hogy a gyom ornak az em bryonalis idő ben lejátszó d ó no r­
m ális b alra fo rd u lása a p rim a e r — a m eg term ék en y ített
petében d e term in á lt — assym m etriákhoz ta rto zik . E setü n ­
k e t azonban a gyom or abnorm is fo rd u latán kív ül a mell­
k asi elhelyezkedés teszi érdekesebbé. Ez m indenek szerint
a prim aer d o rsalis rekeszrész fejlő dési d efec tu sa évén r
1933. 32 sz. ORVOSI HETILAP 715

jö tt lé tre, a foram en pleuroperitoneale hiányos záró d á sa n a la k é le s e k , a k k o r k r is tá ly o s . A n y e r t d ia g r a m m o k ré s z le te s

le ír á s a é s a k a p o tt v o n a l é s p o n tr e n d s z e re k is m e rte té s e t ú l ­
következtében. Hogy ezé rt felelő ssé tehető -e a csec sem ő
h a la d ja a r e f e r á tu m k e r e te it. A z ö n m a g u k n a k f e lte tt k é r d é ­
co ngen italis luese,, az nyitvam aradó kérdés, b á r fejlő dési s e k r e a k ö v e t k e z ő k b e n v á l a s z o l n a k : a c s o n t a n y a g á t k é p e z ő
rendellenességek lueses v o n atk o zását sokszor h a n g o z ta t­ o rg a n ik u s é s a n o rg a n ik u s ré s z rö n tg e n s p e k tru m b a n ré s z b e n
ják. fib rü lá k h o z c s a tla k o z ik A k ris tá ly o s s z e r k e z e tű a n ya g o k
r á c s r e n d s z e r b e v a n n a k f o g la lv a , m e ly r e n d s z e r e k e t a z o r g a ­
A z anatóm iai érdek esség en kívül esetünk p atholo - n ik u s fib rillá k h o z ta p a d á s á b a n a m észsók a d s o r p tió ja
giás szem pontból is fig y elm et érdem el, am ennyiben a son- b iz to s ítja . A c s o n to k b iz o n y o s id e ig le n e s rö n tg e n -s p e k tro -
dázás ó ta a h án y ás m egszű nt s a csecsem ő nyugodt fj­ e s k o p i a i j e l e i t e m líti, m e l y e k b ő l a z o k k o r á r a l e h e t k ö v e t k e z ­
lő désnek indulva 2 b é t a la tt k g -o t 'gyarapodott. E z t e t n i .
R o m s a u e r T ibor dr.
U tóbbit a hányás m egszüntetése m agyarázza, am inek
p ro m p t elm arad ását azonban csak feltételezésekkel tu d ­ A t h r o m b o p h l e b i t i s p ió c a i k e z e lé s é h e z . H . G. O den. ( M e d .
ju k indokolni. Az a n y a panasza sz e rin t a csecsemő még W e l t 1 9 3 3 . 1 1 . s z .)
a k o rty o n k én t a d o tt táp lálék o t is k ih á n y ta s eg y szerre A p ió c a k e z e lé s ő s r é g i e lj á r á s , a m e ly e t m á r G a le n u s i 3 is ­
m e r t . L e g u t ó b b i id ő b e n a t h r o m b o p h l e b i t i s p r o p h y l a xi s á r a é s
% decinél többet nem tű r t el. T ekintv e, hogy kb. 1.5
k e z e l é s é r e a j á n l o t t á k . 1 9 2 5 - b e n T erm ier j ó e r e d m é n y e k r ő l s z á ­
decis capacitású gyom orról van szó, az arán y talan u l kis m o l b e 7 3 e s e t k a p c s á n A n é m e t i r o d a l o m b a n H en sch en f o g ­
táplálakm ennyiség visszalökése v ag y a z é rt tö rtén t, m e rt l a l k o z o t t v e l e e lő s z ö r . A t h r o m b o s i s k e z e l é s e m e l l et t p r o p h y -
a gyom orban pangás volt, vagy pedig azért, m e rt a s í­ l a k t i k u s a n is a l k a l m a z t a é s íg y s z e r e t t e v o l n a a z e m b ó l i á k
rá sk o r erő teljes tüdő volum en változások a könnyen yíló n ije s z tő m e g s z a p o r o d á s á t e lle n s ú ly o z n i. N é h á n y é v v e l k é s ő b b
S u lg er é s B o zsin s a j á t v i z s g á l a t a i k a l a p j á n a p i ó c a k e z e l é s
card ián á t kinyom ták a g y o m o rtartalm at. Ez utó b b i le­ th e r a p iá s a lk a lm a z á s á t a já n lo ttá k , p ro p h y la k tik u s é rté k e
h ető ség a sondázás u tá n is fen n állo tt és m inthogy a h á ­ a z o n b a n s z e r i n t ü k n i n c s e n . K la p p s z e r i n t a p i ó c á k ú t j á n v é g ­
nyás elm arad t, ezt a plausibilisnek látszó feltevést el kell z e tt v é r e lv o n á s a th r o m b o s is o k o z ta p a n g á s i je le n s é g e k n e k
ejten ü n k . A h án y ás valószínű m a g y arázatáu l a fe n n á­ l j e l e n l e g i l e g j o b b k e z e l é s e .
lo tt evacuatiós z a v a rt kell elfogadnunk: a duodenum D a c á r a e z e n jó e r e d m é n y e k n e k a t h r o m b o p h l e b t i s p ’ó c a -
felső része a gyomor abnormis, helyzete m iatt v alósz ínű ­ k e z e l é s e m é g n e m e l é g g é e l t e r j e d t s s z e r z ő n e k a z a c é l j a ,
h o g y f ő l e g a g y a k o r l ó o r v o s o k f i g y e l m é t f e l h í v j a e ze n e g y ­
leg éles h u rk o t képez és ez részleges passage,-zavart okoz­ sz e rű és e re d m é n y e s e ljá r á s r a .
h a to tt. M inthogy a gyom or bism uth-telítése u tá n a h á ­ A h a t á s m ó d ja m é g n e m tis z tá z o tt. A h ir u d in n a k v a n
nyás m egszű nt s a gyom or i y 2 óra a l a tt — te h á t a szo ­ benne sz e re p e ; n ag y o n v a l ó s z í n ű a K l a p p - f é l e m a g y a rá z a t ,
k o ttn á l is gyorsabban — ürü lt, a z t k e lle tt elfogadnunk, a m e ly s z e r in t a th r o m b o s is a z á lta l fe jlő d ik v is s z a , h o g y a v é r
hogy a gyomor ü rü lési zav a rát elő idéző ok a gyo m o r é s n y i r o k e l v o n á s r é v é n a k e r i n g é s i n e h é z s é g e k c s ö k k e n n e k .
hely zetét k u ta tó v izsg álato k b e h a tá s á ra szű nt meg. S z e rz ő p ro p h y la k tik u s a n sohasem a lk a lm a z o tt p ó c á t,
c s a k f e n n á lló , v a g y v á l h a t ó th r o m b o p h le b itis e se té n . U tó b b i
I r o d a l o m : 1. A n d e r s : D ie E i n z e t m i s s b i l d u n g e n . D ie M o r ­ c s o p o r tb a t a r to z n a k a z o n e s e te k , m e ly e k b e n a D e n k e -fé le ta lp -
p h o lo g ie d e r M is s b ild u n g e n d e s M e n s c h e n u n d d e r T ie r e . J e ­ fá jd a lo m a la p já n a th r o m b o s is f e l l é p é s é t ő l f é l n i k el l e t t . A
n a , 1 9 2 8 . — 2. G iraud: Z e n t r a l b l a t t f . K h . X X V I I . 1 3 . — k o r a i e s e t e k b e n 2— 3 p i ó c a a l k a l m a z á s a u t á n a f á j d a l m a k é s a
3. L a u e n s te in : Z e i t s c h r i f t f . K h . 5 4 . 1. — 4. R iesel: Z e n t r a l ­ t ü n e t e k r e n d e s e n e s t i g , d e l e g k é s ő b b m á s n a p i g e l t ű tne k , m í g
b l a t t f . a l g . P a t h . B d . 2 0 . — 5. V o g t: A n a t . a n z e i g e r . E r g e n - a r é g e b b e n fe n n á lló e s e te k b e n a tü n e t e k v is s z a f e jlő d é s e n a ­
z u n g s h e f t z u B d. 53. 1920. p o k a t v e t t ig é n y b e . A p i ó c á k a t a le g n a g y o b b f á jd a lo m , v a g y
lo b o s o d á s h e l y é n a l k a l m a z t á k , l e g g y a k r a b b a n a v e n a s a p h e n a
l e f u t á s a m e n t é n . A p i ó c á k le e s é s e u t á n l a z a s t e r i l k ö t é s t t e t ­
te k fe l, h o g y a z a z u tó v é r z é s t, a m i a g y o r s h a t á s s z e m p o n tjá ­
L A P SZ E M L E ból s z ü k s é g e s , n e a k a d á ly o z z a . A k lin ik a i tü n e te k v is s z a fe jlő ­
d ése u tá n e la s to p la s t k ö té s s e l a b e te g e k fe lk e lte k . A h a tá s
Sebészet. t e l j e s e n e g y f o r m a v o l t m ű t é t u t á n i é s e g y é b t h r o m b os i s o k b a n .
A g y o m o r -b é lc s a to r n á b a n lé v ő id e g e n te s te k s e b é s z e te R u b á n y i P á l dr.
7 2 2 e s e t k a p c s á n . A . S c h leg e l. (D . Z s c h r . f. C h ir . 1 9 3 2 . 2 3 8 .
k . 1— 2 f .) T ü d ő g ü m ő k ó m a k k iz á r ó la g re k e s z id e g k ic s a v a rá s s a l k e ­
z e lt e s e t e i . H . M ues. (D . Z s c h r . f. C h ir . 2 3 3 . k . 1. f .)
P o ro s z o rs z á g l e t a r t ó z ta t á s i in té z e te ih e z k ü ld ö tt k é rd ő ív e k
fe le le te i a la p já n fo g la lk o z ik a z ö n g y ilk o s s á g i v. s z a b a d u lá s i 6 5 e s e t r ő l (3 3 f é r f i , 3 2 n ő ) s z á m o l b e , a b e a v a t k oázs ó t a
s z e m p o n tb ó l le n y e lt id e g e n - te s te k s e b é s z e té v e l. E z e n e g y é n e k e l t e l t i d ő 4 — 1 0 é v . E z e k k ö z ü l 2 9 s i k e r r e l j á r t , m ég p e d i g 2 1
le g n a g y o b b ré sz e s z e lle m ile g c s ö k k e n tn e k te k in th e tő . A z e s e ­ g y ó g y u lá s , 8 ja v u lá s ( j a v u lt n a k te k in ti a n e g a tí v k ö p e tü b e te ­
t e k 4 4 % - a k e r ü l t m ű t é t r e , m í g 5 6 % - b a n a z id e g e n t e st t e r ­ g e k e t , k i k e n a z o n b a n k l i n i c e m é g a c t i v i t a s v e h e t ő ef l ) ; e r e d ­
m é s z e te s ú to n ( b e r e tv a is ) tá v o z o tt. A k e s k e n y , á t l a g 12 c m . m é n y t e l e n v o l t 36 e s e t , e z e k k ö z ü l 10 n e m j a v u l t , 2 6 k ö z b e n
h o s s z ú s á g ú id e g e n t e s t e k , a m e n n y i b e n e g y e s é v e l k e r ü l n e k a e l h a l t . A f e l s ő le b e n y m e g b e t e g e d é s e , v a g y e g é s z o dl a l r a k i t e r ­
b é lc s a to m á b a m ég m a g u k tó l tá v o z n a k . T ö b b sz ö rö s é s n a g y o b b je d ő f o l y a m a t 4 9 e s e t b e n ( 1 7 s i k e r , 3 2 e r e d m é n y t e l en ) v o l t
a n y a g o k r e n d e s e n n y í l t v . f e d e t t g y o m o r ill. b é l p e r f o r a t i ó h o z j e l e n ; a k ö z é p s ő é s a ls ó l e b e n y b e t e g v o l t 1 6 e s e t br n (1 2 s i k e r ,
v e z e tn e k . A tü n e t e t n e m o k o z ó d d e g e n te s t á lla n d ó a n r ö n t g e n 4 e r e d m é n y t e l e n ) . 3 3 f é r f i k ö z ü l 12 e s e t b e n s i k e r , 21 e s e t b e n
c o n t r o l l m e l l e t t l e g f e l j e b b n é g y h é t i g f i g y e l h e t ő és h a a d d i g e r e d m é n y t e l e n s é g , 3 2 n ő k ö z ü l 1 7 s i k e r , 1 5 e r e d m é n yt e l e n s é g .
t e r m é s z e t e s ú t o n n e m t á v o z o t t , s e b é s z i l e g t á v o l í t s u k e l. P e r f o - 4 e s e tb e n a re k e s z m ü k ö d é s k ö z b e n is m é t h e ly r e á ll o tt ( a z e l­
r a tio g y a n ú ja , v a g y b á r m e ly k e lle m e tle n tü n e t je le n tk e z é s e tá v o líto tt id e g h o s s z a — 5— 28 c m ). 2 e s e tb e n lé p e tt fe l z a v a r
e s e t é n a z o n n a l j a v a i t a m ű t é t . A m ú l t 1 0 % - o s h a l á l oz á s á v a l a m ű t é t f o l y t á n é s p e d i g e g y s z e r t ü d ö v é r z é s é s e g y sz e r b r o n -
s z e m b e n c s u p á n 2 % - o s h a lá lo z á s i a r á n y s z á m a A z id e g e n t e s ­ c h o p n e iu m o n ia .
t e k t e r m é s z e t e s t á v o z á s a , v a g y a s i k e r ü l t m ű t é t u t án s e m m i E z e k a la p já n a j á n l ja a b e a v a tk o z á s t a z a ls ó é s k ö z é p s ő
a k a d á l y a n in c s e n a n n a k , h o g y a b e t e g f o l y t a s s a b ü n t e t é s é t . l e b e n y b e n ü lő f o l y a m a t o k s a f e l s ő l e b e n y b e n ü lő l fyoa m a -
A s z a b a d u lá s i v á g y tó l ö s z tö n z ö tt id e g e n te s te k le n y e lé s é n e k m a t o k e s e t é n , h a a m ű v i l é g m e l l a k á r ö s s z e n ö v é s e k mi a t t , a k á r
a z e s e t e i r e m é l h e t ő l e g m i n d r i t k á b b á f o g n a k v á ln i, m i v e l ó h a j ­ a b e t e g v o n a k o d á ' a m i a t t n e m v i h e t ő k i . F ő l e g e g ylod a l ú f o l y a ­
t o t t c é lú k a t r e n d s z e r in t n e m é rik el m a to k e s e té n a lk a lm a z a n d ó v a g y k é t o ld a lu a k b a n a k k o r, h a
R o m sa u e r T ib o r dr. a m á s i k o l d a l s i k e r e s e n k e z e l h e t ő l é g m e ll e l. L e h e t ől e g h o s s z a n
i r t s u k k i a z id e g e t . A z i r o d a l o m b a n s z ó r v á n y o s a n l e í r t k á r o s
A c s o n to k r ö n tg e n s p e k tr o g r a p h ik u s v iz s g á la ta in a k e r e d ­ z a v a r o k ( s z ív - , g a s t r o c a r d i a l i s z a v a r o k ) n e r i a s s z a n a k v i s s z a
m é n y e i. (I. r. O r g a n ik u s é s a n o r g a n ik u s k r is tá ly f e lé p íté s e a m in k e t a m ű té t k iv ite lé tő l.
c s o n t o k n a k . ) H e n sc h e n , S tra w m a n n , Buchen-, (D . Z s c h r . f. V a lé r dr.
C h i r . 1 9 3 2 . 23 6 . k . 8 . f . )
A s z e r z ő k v . L a u e a k r i s t á l y o k r ö n t g e n s u g á r i n t e r f e er n - A s u b c u ta n tr a u m á s g y o m o rru p tu rá ró l, h o z z á s z ó lá s a
t i á j á n a la p u ló f e lf e d e z é s é t k ih a s z n á lv a a c s o n to k s z e r k e z e té t t r a u m á s e r e d e t ű g y o m o r f e k é l y e k k é r d é s é h e z . J u s t E m il. (D .
k é t m ó d s z e r r e l v i z s g á l t á k : 1. L a u e - F r i e d r i c h - K n i p p i n g m ó d ­ Z s c h . f . C h i r . 1932. 2 3 7 . k . 1 0 . f .)
s z e r é v e l é s 2. D e b y e - S c h e r r e r d ia g r a m m já v a l. U tó b b in , h a A s u b c u ta n tr a u m á s g y o m o r ru p tu r á k s z á m a a v é k o n y b é l
n e m l á t n a k in te r f e r e n tia ' v o n a la k a t, v a g y c s a k h o m á ly o s a k a t, s z a k a d á s a i m e l l e t t c s e k é l y . K ü lö n ö s e n k e v é s a z o l y a n e s e t e k
a k k o r a v i z s g á l t a n y a g ill. r é s z e c s k e a m o r p h , h a p e d i g a v o ­ s z á m a , m e ly e k b e n a n a tó m ia ila g te lje s e n é p s z e r v e z e tű e g y é -
716 ORVOSI HETILAP
n e k r ő l v o tl s z ó . K i k e l l z á r n i a z o l y a n e s e t e k e t is , m e l y e k b e n
a s é r ü lé s s o n d á z á s , g y o m o rm o s á s s tb . k a p c s á n k e le tk e z e tt.
T ö b b , a z ir o d a lo m b a n is m e re te s eset rö v id k ö z lé s e u tá n
r é s z le te s e n le ír ja e s e té t, m e ly b e n m o to r k e r é k p á r o s n a g y s e ­
b e s s é g g e l, g y o m o r m a g a s s á g b a n , le z á r t v a s ú ti s o ro m p ó n a k ü t ­
k ö z ö tt. A g y o m o r a p y lo r u s tá jo n te lje s e n k e tt é s z a k a d t, g y o ­
m o r ta r ta lo m m a l v e g y e s n a g y v é rö m le n y a h a s b a n , p a n k r e a s
s é rü lé s , e g y e s v é k o n y b é lfa la k s e r o s a s é rü lé s e , v é rz é s e k a m u s -
c u la r is b a n . G a s tr o d u o d e n o s to m ia , 20 c m . h o s s z ú v . k o n y b é ld a -
r a b r e s e c ti ó ja , ö b líté s , d r a in a g e , g y ó g y u lá s . A g y . r u p t u r á k
s é r ü lé s i m e c h a n is m u s a le h e t d ir e c t é s in d ire c t. A d ir e c t z ú z á s
a z e l s ő h e l y e n á ll, a z i n d i r e c t , a g y o m o r b e n n é k p u kk a s z t ó h a ­
tá s a á lta l k e le tk e z e tt szakadás a m á s o d ik o n . A s é r ü lé s e k
k e d v e n c h e ly e a p y lo r u s é s a n n a k k ö rn y é k e , a m i a n n a k a g e ­
r in c o s z lo p h o z k ö z e ls é g é v e l, a z a h h o z o d a ü tö d é s s e l m a g y a r á z ­
h a tó . A g y o m o r n a k k ü lö n le g e s k lin ik a i k é p e n in c s , a tü n e t e k
n a g y já b ó l a b é lr u p tr a tü n e te iv e l a z o n o s a k , m é g is a h a s fe ls ő
r é s z é n e k e rő s iz o m v é d e k e z ís e , a k i ö m l ö t t g y o m o r f á j da l o m
o k o z t a e r ő s h a s i f á j d a l m a k s z e m b e ö t l ő k . K é t e s e s e tebn s ü r g ő s
p ró b a h a s m e ts z é s v é g z e n d ő . A k ó rjó s la t á lta lá b a n ro s z , fü g g
a s é r ü l é s é s a m ű t é t k ö z t e l t e l t id ő t ő l, a m e l l é krsüél é s e k t ö l ,
k o r t ó l s tb . R é s z le g e s g y o m o r r u p tu r á k s o k s z o r te lje s e n n y o m
n é lk ü l m e g g y ó g y u ln a k , m á s k o r k é s ő i v é rz é s , fe k é ly , k é s ő i á t ­
tö r é s , s te n o s is le h e t a z u tó k ö v e tk e z m é n y . T r a u m á s f e k é l y k é p ­
z ő d é s e a k í s é r l e t i e r e d m é n y e k , v a l a m i n t a m ű t é t i tpaa s z t a l a ­
to k s z e r in t k é ts é g e s é s a f e k é ly k u ta tá s m a i á llá s p o n tja sz e ­
r in t fe k é ly k é p z ő d é s re h a jla m o s e g y é n i d is p o s itió t, a l k a t o t
k ö v e te l.
F in á c z y E rn ő dr.
Szülészet.
A m á jfu n c tió k is m e r te té s e n o rm á lis te r h e s s é g végén.
N ü rn b e rg e r. (A rc h iv , f . G y n . 1 5 3 /1 .)
H a a m á j v i s e l k e d é s é r ő l t i s z t a k é p e t a k a r u n k m a g u n k­
n a k a l k o t n i , ú g y u g y a n a z o n e g y é n t ő l a m á j f u n c t i ó i ór l v a ­
ló s á g o s s p e c tr u m o t k e ll k é s z íte n i. K é t ú j m á jf u n c tió s p r ó ­
b á t p r ó b á lt k i te r h e s e k e n a te r h e s s é g v é g é n . 1. G e l a t i n a -
v íz m e g te rh e lé s (M a n c k e ). 2. I n s u l i n - g l y k o s e - v í z t e r h e l é s
(A lth a u s e n ). E z e n k é t p ró b a m e lle tt a z a lim e n ta ris g a la c ­
t o s e é s s z ő l ő c u k o r p r ó b á t ( B a u e r é s S t a u b ) s a b irlui b i n
p r ó b á t ( B e r g m a n n ) i s e lv é g e z t e 3 0 e g é s z s é g e s t e r h e s e n . Ge-
la tin a - v íz m e g te rh e lé s. A v i z s g á l a n d ó 3 n a p i f e h é r j e s z e g é n y
t á p l á l k o z á s u t á n 5 0 g r v íz b e n o l d o t t g e l a t i n á t k a p . A n é g y
r é s z l e t b e n g y ű j t ö t t v i z e l e t b e n a z a m i n o s a v q u a n t i t at i v m e n y -
n y is é g é t h a tá r o z z á k m e g . A g e la tin a -v íz m e g te rh e lé s u tá n
e g é s z s é g e s te r h e s e k a te r h e s s é g v é g é n tö b b a m in o s a v a t v á ­
l a s z t a n a k k i, m i n t a n e m t e r h e s e g y é n e k . In s u lin -g ly c o se -v íz
m e g te r h e lé s . É h g y o m o r r a v é r c u k o r m e g h a t á r o z á s . U t á n a 2 0
E . i n s u l i n s u b c u t a n é s 5 0 g r g l y c o s e 5 0 0 c c m v íz b e n o ld v a .
M e g h a tá r o z á s n á l fé l ó r a m ú lv a m a x im a lis g ly c o s e é r té k , 3
ó r a m ú l v a n o r m á l i s . M a n c k e s z e r i n t z a v a r v a n a k k o r 1 .) h a
a v é r c u k o r 7 0 m g r % a l a t t v a n ; 2 .) h a a z é h g y o m o r é r t é k s
a le g m é ly e b b v é rc u k o r é r té k k ö z ti d if f e r e n tia 30 m g r % - n á l
t ö b b ; 3 .) h a h y p o g l y c a e m i a lé p f e l . N ü r n b e r g e r k í s é r l e t é b e n
12 t e r h e s k ö z ü l 7 -b e n v o lt a z é r t é k 70 m g r % a l a t t ; e g y e n
s e m é r t e e l a s z ü k s é g e s 30 m g r % - o t, é s 20 k ö z ü l 1 2 -b e n h y ­
p o g ly c a e m ia lé p e tt fe l. S z e rz ő e s e te i k is s z á m á b ó l n e m m e r
k ö v e t k e z t e t é s t v o n n i. G a lactose-próba. 2 0 t e r h e s k ö z ü l e g y ­
b e n s e m t a l á l t a n o rm á lis 3 m g r -n á l tö b b e t. T e h á t n o rm á lis
te r h e s e k e n n e m m u t a th a t ó k i g a la c to s e a s s im ila tió s z a v a r.
S sö lö c u k o r-p ró b a . 1 8 e g é s z s é g e s t e r h e s t t e r h e l t m e g i s m é t e l ­
te n s z ö lö c u k o rra l. M e g te rh e lé s k o r a v é rc u k o r g ö rb e fe ltű n ő
r i tk á n m u t a t t a a n o rm á lis ty p u s t, a g ö rb e h a j l o t t a d ia b e ti­
k u s - g ö r b e f e l é , s ő t e g y e s e t b e n t y p u s o s d i a b e t e s m el l i t u s g ö r ­
b é j é t a d t a . B iliru b in m e g te rh e lé s. 0 .0 5 c c m b i l i r u b i n t a d o t t
i. v . 5 % - o s s z ó d a o l d a t b a n . E g é s z s é g e s n e m t e r h e s e g y é n e k e n
4 ó r a m ú lv a m á r n in c s e m e lk e d e tt v é rb iliru b in k é p . 25 t e r ­
h e s k ö z ü l c s a k 12 m u t a t o t t ily e n n o r m á lis é r t é k e t, a tö b b in
a b il ir u b in e lim in a tio k é s le lte té s e á l l o t t f e n n . E g é s z s é g e s t e r ­
h e s e k a te r h e s s é g v é g é n fe ltű n ő g y a k r a n m u t a t n a k et él r é s t
a n o r m á lis e g y é n e k e n v é g z e tt m á jf u n c tio p ró b á k tó l. E zen
a b n o r m á lis e lv á lto z á s o k a m á jfu n c tio z a v a r á r a m u ta tn a k .
K o lb e L a jo s dr.
A l u m b a l a n a e s t h e s i á r ó l a z o p e r a t í v s z ü l é s z e t b e n . T a u sch .
( A r c h . f . G y n . 1 5 3 . 1 .)
1931 j a n u á r e ls e je ó t a 80 e s e tb e n m in d e n s z ü lé s z e ti m ű ­
t é t e t v á lo g a t á s n é lk ü l lu m b a la n a e s th e s iá b a n v é g z e tt (s e c tio
c a e sarea tr a n s p e r ito n e a lis , c e rv ic a lis é s v a g in a lis , f o r d ítá s ,
e x t r a c t i o , p e r f o r a t i o , s t b . ) . M i n d e n e l ő k é s z í t é s , cs e p p n a r k o s j s
n é l k ü l t ö k é l e t e s a n a e s t h e s i á t é r t el, n e m é s z l e l t e g y s z e r s e m
s e m m ifé le z a v a r t, p o s to p e r a tiv f e j f á j á s t, a b d u c e n s - b é n u lá s t,
n e m v o lt s e m a n y a i, s e m m a g z a ti h a lá lo z á s a , a m i a lu m b a l-
a n a e s t h e s i a r o v á s á r a ír ó d h a tn a . A z a s s z o n y o k k o r a 18— 43 é v
1933. 32. sz.
k ö z ö t t m o z g o t t . T e c h n i k a : a I I . é s I I I . , v a g y I I I . é s IV . á g y é k ­
c s ig o ly a k ö z ö t t b e s z ú r é s 1 0 c o m liq u o r t le b o c s á jt. E z u tá n 3
c c m 5 % -o s , t e s t h ö m é r s é k ü n o v o c a in o ld a to t 2 c c m le s z ív o tt
l i q u o r r a l e g y ü t t l a s s a n b e f e c s k e n d e z . A b e t e g 7 p e r c i g ü lö -
h e ly z e tb e n m a r a d , a z u tá n l a s s a n le f e k te tik . A p o s to p e r a tiv f e j ­
f á j á s m e g e l ő z é s é r e a l u m b a l p u n c t i ó s t ű t n e m s z a b a ds z ó d a ­
t a r t a l m ú v í z b e n f ő z n i. H á n y á s t , l é g z é s i z a v a r t , s z éd ü l é s t a l i g
é s z l e l t e k é s e z t a h e ly e s t e c h n i k a j a v á r a í r j á k . A b e t e g l e ­
f e k t e t é s e u t á n h ü v e l y i m ű t é t k o r a z o p e r a t i ó t a z o n n al m e g k e z ­
d ik , a b d o m i n a l i s c s á s z á r m e t s z é s k o r e g y k e v e s e t m é g v á r n a k .
A z e g é s z o p e r a t io a l a t t a b e te g v íz s z in te s h e ly z e tb e n m a r a d .
A r i t k á n j e l e n t k e z ő s z é d ü l é s e l l e n o x y g e n b e l é l e g e z et t é s t a d ­
n a k . E l ő n y e i : a t e l j e s a n a e s t h e s i a , e g y s z e r ű t e c h nk ia , a s e b é ­
sz i s h o k e lk e r ü lé s e , a z O p e r a te u r f ü g g e tle n s é g e a z a lta tó tó l,
a n a rk o s is - á rta lo m , p o s tn a r k o tik u s g y o m o rz a v a ro k , p a re n -
c h y m á s s z e r v e k á r ta lm á n a k , p o s to p e ra tiv p r e u m o n iá n a k h iá ­
n y a , k e v é s to x ik u s á r t a lo m a s z ív iz o m z a tr a é s lé g z ö a p p a r a -
t u s r a , a m i f ő l e g s z í v b a j o s s z ü l ő k r e f o n t o s . A z a l asco n y v é r ­
nyom ást C a r d i a z o l - e p h e d r i n n e l k i t ü n ő e n t u d j a b e f o l yá s o ln i .
H ü v e ly i m ű t é t e k k a p c s á n i g e n n a g y e lő n y e a t e l j e s r éz é s t e -
le n s é g m e l l e t t a z i z o m z a t e l e r n y e d t s é g e , m e l y f ő l e g id ő s p r i -
m i p a r á k e s e t é n f o n t o s . G y n a e k o l o g i a i m ű t é t e k k a p c s án g y a k ­
ra b b a n v o lt s ik e rte le n , m é g p e d ig fő le g f i a t a l e g y én e k e n .
H o g y m i é r t n e m h a t ú g y t e r h e s s é g e n k ív ü l , m i n t t e r h e s s é g
a la tt, a z t m e g m a g y a r á z n i n e m tu d ju k .
Á b ra h á m Já n o s dr.
G yerm ekgyógyászat.
A c u t t á p l á l k o z á s i z a v a r c s e c s e m ő k ö n é s a k ö z é p f ü l , i l le t v e
c s i a c s n y u lv á n y i n f e c t i ó j a . S o k o lo w . ( Z s c h r . f . K h k . 5 4 . k . 1. f .)
97 a n t r i t i s , ille tv e m a s to id itis r ő l s z á m o l b e , a m e yl az
ö s s z e s á p o l t c s e c s e m ő k n e k 1 2 % - á t t e s z i k i . A m a s t oi d i t 's e k
k ö z ü l c s u p á n 1 .6 % v o l t m a n i f e s t é s a t ö b b i o c c u l t a l a k b a n
je le n tk e z e tt. K ü lö n t á r g y a l j a a m a n if e s t m a s to id .tis e k e t,
a m e l y e k á l t a l á b a n j ó i n d u l a t ú a k é s t e k i n t v e a k ö n n y ű d ia -
g n o s i s t , e l é g k o r á n k e r ü l n e k m ű t é t r e . A z o c c u l t m a st o i d - t i -
s e k d ia g n o s is a n e h é z , m e r t s o k e s e tb e n a z o to lo g ia i le le t n e ­
g a t i v , a v é r k é p , l u m b a l p u n c t i ó s l e l e t s z i n t é n n e m je lle m z ő
é s u g y a n a k k o r s ú l y o s b é l i n f e c t i o , v a g y h u r u t o s b e t e g s é g is
z a v a r h a t j a a k ó r k é p e t . E z é r t a s z e r z ő l e r o m l o t t c s ec s e m ő k ö n
m in d e n e s e tb e n e lv é g e z te a p a r a c e n t e s i s t é s m i n t k ü lö n ö s
d o lg o t e m l í t i m e g , h o g y 6 e s e t b e n k a p o t t g e n y e t , n o r m á l i s
d o b h á rty a m e lle tt és 4 e s e tb e n sa v ó s v á la d é k o t. T e k in t v e ,
h o g y a d ir e c t f ü ltü n e te k s o k e s e tb e n h iá n y o z n a k , fo n to s n a k
t a r t j a a z in d ir e c t tü n e te k k ie m e lé s é t. A z in d i r e c t tü n e te k
a l a t t é r t i a b e t e g á l t a l á n o s á l l a p o t á t , i l l e t v e a k í s é r ő s ú ly o s
t o x i k u s t ü n e t e k e t , ö n t u d a t z a v a r , i z o m r i g . d . t a s , s z á r a z b ő r,
to x ik u s lé g z é s , o lig u ria , m á s e s e tb e n tr e m o r m e n in g is m u s ,
id e g r e n d s z e r b e li e lv á lto z á s o k , f a c ia lis , o c c u lo m o to r iu s h ü d é s.
E z e n s ú ly o s to x ik u s c s e c s e m ő k m o r ta l it á s a 5 0 % v o lt. M u n ­
k á já n a k m á s ik ré s z é b e n r é s z le te s e n k ité r a p a th o lo g ia i-a n a -
to m ia i e lv á lto z á s o k r a , f e l s o r a k o z t a tv a a tö b b i s z e r v e k m e g ­
b e t e g e d é s é t ( b é l , tü d ő , s z í v , m á j , v e s e , a g y ) . A s ec t i ó s l e l e t
s z e r in t k é t c s o p o r to t k ü lö n b ö z te t m eg . A z e g y ik b e n a s ú ­
ly o s d e g e n e r a tió s f o ly a m a to k u r a l j á k a k é p e t ( to x in h a tá s ) .
A m á s i k c s o p o r t b a n a s z e r v e z e t b e n m á s g e n y g ó c o k a t is k i
le h e t m u t a tn i (s e p tik u s k é p ) .
H a n g o z t a t j a , h o g y h o s s z ú id ő m ú lv a t a n u l t u k m e g a z
o to lo g ia i s y m p to m a c o m p le x e t k ih á m o z n i e g y c o m b in á lt b e ­
te g s é g k ó r k é p é b ő l é s a z u t á n e ld ö n te n i, hogy a l i m e n at r i s ,
v a g y i n f e c t i o s u s p r o c e s u s s a l á l l u n k s z e m b e n é s h o g y a z in -
fe c tio e n te r a lis , v a g y p a r e n t e r a l is .
G y ö r g y E d e dr.
„ L á z a s e k la m p s iá k ” m in t s z ü lé s i tr a u m á k k ö v e tk e z té b e n
f e l lé p ő e p i l e p s i á k k i f e j e z ő j e N
. . F reu n d . ( M s c h r . f . K h k . 1 933.
5 7 . k . 3— 4 f . )
A lá z a s e k la m p s ia a lk a lm i g ö rc s ro h a m , a m e ly b á rm e ly lá ­
z a s m e g b e te g e d é s e k b e n , a k á r m i n t in itia lis g ö r c s r o h a m a lá z
e m e lk e d é sé n , a k á r m in t k ís é r ő r o h a m a b e t e g s é g f o l ya m á n
f e l l é p h e t . G ö tt é s P e ritz s z e r i n t a z i n i t i a l i s g ö r c s r o h a m a
f e l n ő t t e k h i d e g r á z á s á n a k a n a l o g j e l e n s é g e é s s e m m ik ö z e s i n c s
a z e g y é b b g ö r c s ö k h ö z . B ir k é s Ib ra h im e z z e l s z e m b e n m i n ­
d ig c o n s titu tio n a lis n a k f o g j á k f e l a g ö r c s r o h a m o t. A le g tö b b
szerző a z o n b a n m e g e g y e z ik a b b a n , h o g y a z in itia lis g ö rc s ­
ro h a m o k a z e p ile p s iá v a l n e m á lln a k ro k o n s á g b a n . S z e rz ő
m e g fig y e lt e g y e s e te t, a h o l s z ü lé s i tr a u m a u t á n n é h á n y n a ­
p ig fe n n á lló g ö rc s ro h a m lé p e t t f e l a z ú js z ü lö ttö n . A z u tá n 1
é s J4 r n a j d 3 é v e s k o r b a n l á z a s m e g b e t e g e d é s e k k e l k a p c s o ­
la tb a n in itia lis g ö rc s ro h a m o k . K é s ő b b t o v á b b i ö t r oh a m ,
a m e l y e k m á r f o c a l i s c h a r a k t e r t m u t a t t a k , d e a s z e l le m i é s
te s ti fe jlő d é s t n e m g á to ltá k . M a jd fé l év m ú lv a e g y a n g in á ­
v a l k a p c s o l a t b a n s ú ly o s , a j o b b t e s t f é l r e s z o r í t k o z ó g ö r c s ­
1933. 32. sz. ORVOSI
r o h a m , a m e l y 2 0 ó r a m ú l v a h a l á l l a l v é g z ő d i k . T e k i n et t t e l
a r r a , h o g y a b e te g c s a l á d já b a n e p ile p s ia e lő f o r d u lt é s a z
o b d u c tio a b a l o c c ip ita lis le b e n y e n b a b n y i p o r e n k e p h a .iá s b e -
h ú z ó d á s t m u ta to tt, a m e ly ir r ita tív e p ile p to g e n n o x á n a k fo g ­
h a t ó f e l , a m e g b e t e g e d é s k e z d e t t ő l f o g v a e p il e p s i a v o l t , a m e l y
e le in te e g y á r t a t l a n n a k lá ts z ó in f e c tio s u s - lá z a s e k la m p s ia
k é p é b e n m u ta tk o z o tt é s a té n y le g e s e p ile p s ia c s a k p o s t
m o r te m v o lt k im u ta t h a tó . A b e te g s é g k o rá b b i f e lis m e r é s e
é s a m ű t é t i b e a v a t k o z á s t a l á n m e g m e n t h e t t e v o ln a a g y e r ­
m e k é le té t.
L ed erer E m il d r.
A d a to k a k a n y a ró p ro d r o m a lis s tá d iu m á h o z . W e ilc h e n -
blau. ( Z s c h r . f . K h k . 5 4 . k . 3— 5. f . )
S z e rz ő tö b b e p i d é m i a m e g f i g y e l é s a l a p j á n l e í r j a , h og y
a k a n y a r ó p r o d r o m u m á b a u , n é h a m é g a z in c u b a tió b a n , r e n d ­
s z e r e s e n t a l á l t a m a n d ib u la s z ö g le tb e n s z ilv a m a g n a g y s á g ú
é s a l a k ú 1 , ille tő le g 2 m ir ig y e t, e g y e n lő e n m in d k é t o _ d a lt.
A la k ju k a t és n a g y s á g u k a t a n n y ir a je lle g z e te s n e k ta rtja ,
hogy m e g ta lá lá s u k e s e té n n y u g o d ta n k im o n d ja a m o r b illi
d i a g n o s i s á t . L e í r j a m é g a m o r b il li k e z d e t é n f e l .é p ö m o r b i l l i s
a n g in á t , h a lv á n y , k is s é f á ty o ls z e r ü le p e d ő k k e l, d e e z o ly h a ­
m a r e l t ű n i k , h o g y d i a g n o s t i k u s c é l r a n e m h a s z n á l h a ót .
S á n d o r K lá ra dr.
A d a t o k a s c a r l a t i n a é s a k a n y a r ó e g y i d e j ű f e l l é p t é ne k
k l i n i k á j á h o z . F r itz K o p f fleisch . ( Z s c h r . f . K h k . 54. k . 3 — 5. f .)
S z e r z ő 5 0 o l y a n k e v e r t e s e t e t é s z l e l t , m e l y b e n 4 7 - sz e r a
s c a r l a t i n a e lő z t e m e g a k a n y a r ó t . E z e k k ö z ü l 2 - b e n a z in c u -
b a t i ó s id ő h o s s z a b b o d o t t m e g . 2 - b e n a s c a i l a t i n á t k ö v e t ő k a -
n y a r ó s k iü té s e lh a lv á n y u lá s a a re n d e s n é l h a m a r a b b á ll o tt be,
e z e n k ív ü l 5 s c a r la tin a re c id iv á lt a k a n y a r ó u tá n . A z a h á ­
r o m e s e t , m e l y b e n a k a n y a r ó e l ő z t e m e g a s c a r l a t i n át , k i v é ­
te l n é lk ü l m in d ig e n s ú ly o s le f o ly á s t m u t a to t t. A z u tó b e t e g ­
sé g e k , m in t o titis m e d ia , a b s c e s su s, fu ru n c u lo s is g y a k r a b ­
b a n , rh e u m a to id r i tk á b b a n lé p e tt fe l, m i n t a z e g y e d ü li s c a r -
la tin á b a n . A k e ttő s in fe c tió t k iz á r ó la g 8 év en a .u l.a k k a p ­
tá k m eg.
S z e rz ő m e g f ig y e lé s e i a la p já n m e g á lla p ítja , h o g y 1 . a
k e t t ő s i n f e c t i o f ü g g a z e g y é n p i l l a n a t n y i e x p o s i t i ój á t ó l , 2 .
a b e te g k o r á tó l é s im m u n itá s á tó l, 3. a k iü té s k ü ls ő m e g je le ­
n é s e f ü g g a g e n iu s e p id e m ic u s c h a r a k t e r é t ő i é s a z eg y é n
i n d i v i d u á l i s d i s p o s i t i ó j á t ó l , 4. a c o m p l i c a t i ó k g y a k o r i a b b a k
a k e v e r t f o r m á b a n , 5. h a a s c a r l a t i n a a k a n y a r ó t m e g e l ő z i ,
a k k o r h a jla m m a l b ír a k a n y a r ő s k i ü t é s e ltű n é s e u t á n re c i-
d iv á r a , m e ly a lk a lo m k o r a k a n y a r ó s e x a n th e m a a b o r t iv a n
m é g fe lis m e rh e tő .
K r o m p is z k y T ib o r dr.
K o r a s z ü l ö t t e k a s p h y x i á j á n a k k e z e l é s e i c o r a l l a l . E c k s te in .
( Z s c h r . f. K h k . 5 4 . k . 3 — 5 f .)
S z e r z ő k o r a s z ü l ö t t e k a s p h y x i á j á b a n e n in t , i l l e t ő l e g o x e -
n i n t a l k a l m a z 1 c c m - t (% — 1 m g r - t ) i n t r a m u s c u l a r s a n A
h a t á s 4— 5 ’ m ú lv a á ll b e. A lé g z é s m é y e b b és szap o ráb b
l e s z . N é h a c s u k l á s , v a g y m a g a s l é g z é s lé p fe l. A z i d e g r e n d ­
s z e r á lta lá n o s iz g a lm i á lla p o tá n a k fo k o z ó d á s á t m u t a t j a a
g y e rm e k e k n y u g ta la n s ír á s a és e s e tle g a p ró rá n g á s o k . K á ro s
h a t á s t n e m lá t o tt . A z in je c tio n a p j á b a n tö b b s z ö r is is m é te l­
h e tő .
S á n d o r K lá ra dr.
Szem észet.
S z e m á rta lo m p illa f e s té s k ö v e tk e z té b e n . B. W e r n e r. (D .
M e u . W s c h r . 1 9 3 3 . 1 0 4 1 .)
A k o s m e tik u s o k á lta l á r ta lm a tl a n n a k h i r d e t e t t p illa ­
fe s té k e k g y a k ra n o k o z n a k b iz o n y o s é rz é k e n y e g y é n e k e n
s z e m b á n t a l m a k a t . 6 e s e t e t k ö z ö l, m e l y e k e n a H e n n a - f e s t é k
(n ö v é n y i f e s té k a n y a g ) o k o z o tt h e v e s c o n ju n c tiv itis t, sz e m -
h é jo e d e m á t, a k ö rn y e z ő b ő r e k z e m á já t, e rő s f á j d a l mk a t ,
s z a r ú h á r ty a g y u lla d á s t, k é ső b b u lc u s c o rn e a e t. A s z ok á s o s
th e r a p ia a lig e re d m é n y e s . V a ló s z ín ű n e k t a r t j a , h o g y a m e g ­
b e te g e d é s a f e s té k i r á n t i a lle r g iá s je le n s é g e k k ö v e tk e z té b e n
j ö t t lé tre .
W e in ste in P á l dr.
A h e m e r a lo p ia e lő f o rd u lá s a fé rfia k o n és n ő k ö n . G.
Jo a ch im o g ln és G. B oga ra s. (D . M e d . W s c h r . 1 9 3 3 . 1 0 4 3 .)
9 4 e s s e n t i a l i s h e m e r a l o p i a a d a t a i v a l i g a z o l j á k B irn b a -
c h e r é s z l e lé s é t, m e l y s z e r i n t a h e m e r a l o p i a f é r f i a k o n g y a ­
k o r i b b , m i n t n ő k ö n . G y e r m e k e k e n , f ő k é n t f i u k o n s o kakl i n ­
k á b b e lő f o r d u l . M a i i s m e r e t e i n k s z e r i n t a b á n t a l o m o k a a
v i t a m i n - h i á n y , a m i á l l a t k í s é r l e t e k b ő l is k i d e r ü l ; pa t k á n y o k o n
a v ita m in o s is e s e té n a re tin a b ib o r r e g e n e r a tió ja h iá n y o s . A m i
a h e m e r a l o p i á n a k f é r f i a k o n g y a k o r i b b e lö f o r c u á s á t i l l e t i , a z t
ú g y m a g y a rá z z á k , h o g y a z A v ita m in a z em b ry o n ö v e k e d é ­
H E T IL A P 717
sé re a z a n y a m é h e n b e lü l n a g y f o n to s s á g ú é s a z a n y a s z e r ­
v e z e te n a g y o b b m é r té k b e n k é p e s a z A v it a m i n t e lr a k tá r o z n i,
m in t a fé r fié . W e in ste in P á l dr.
Bő rgyógyászat.
L ic h e n ru b e r p la n u s k e z e lé s e h y p n o s is s a l. A . K a r ta -
m isc h e w . ( D e r m . W s c h r . 1 9 3 3 . 96. k . 7 8 8 . o ,)
A s z e r z ő o ly e s e t e k b e n , a m i k o r a l i c h e n k e n ő c s ö s kzee ­
l é s r e n e m g y ó g y u l, h y p n o s i s a l k a l m a z á s á t a j á n l j a . N y o lc m a ­
k a c s e s e t b e n p r ó b á l k o z o t t , m e l y e k k ö z ü l 4 p 'g m e n t a t i o v i s z -
s z a h a g y á s á v a l te lje s e n g y ó g y u lt, h á r o m n a g y fo k b a n ja v u lt,
m ig e g y n e m m u t a to t t v á lto z á s t. A m é ly e b b h y p n o sis jo b b
e r e d m é n y t a d , m í g a f o l y a m a t f e n n á l l á s á n a k id e j e a k e z e l é s
e r e d m é n y é r e n in c s b e f o ly á s s a l.
T h o r o c z k a y M ikló s dr.
M u l t i p l e x p r a e c a r c i n o s i s é s f ő l e g B o w e n t y p u s ú c a r ci ­
n o m a h o s s z a s a r s e n h a s z n á l a t u t á n . L . G u g g en h eim . ( A r c h ,
f. D e r m . u . S y p h l. 1 6 8 . k . 1. f ,)
5 5 é v e s n ő b e t e g r ő l s z á m o l b e, a k i 2 7 é v a l a t t k b . 52 g
ti s z t a a r s e n n e k m e g f e le lő F o w le r- o ld a to t s z e d e tt b e é s a k in
a r s e n m e l a n o s i s o n é s h y p e r k e r a t o s i s o n k í v ü l a b ő r 1 4 h e 'y é n
c a r c i n o m a , il le t v e a r s e n c a r c i n o s i s f e j ö d ö t t k i , v a l a m i n t e g y
p ra e c a r c in o m á s á lla p o tn a k fe lfo g h a tó e x a n th e m a lé p e tt fe l.
A z ú j k é p z ö d m é n y e k r é s z b e n s e n ilis h y p e r k e r a t o s i s k é p é t v i ­
s e lté k . H is to lo g ia ila g h á r o m c a rc in o m á s h e ly e t ta lá lt, m e ­
ly e k b a s a lio m a , c a n c ro id é s m e ta ty p iá s c a rc in o m a s z e r k e z e ­
t é t m u t a t t á k . A r é s z b e n a t y p i á s p r a e c a r c i n o s i s o k b a n is t a ­
lá l h a t o t t B o w e n -sz e rü e lv á lto z á s o k a t d y s k e r a to s is s a l é s d y s -
p l a s i á v a l . H e l y e n k é n t P a g e t - s z e r ü k é p z ő d m é n y e k e t is l á t h a ­
to tt. A z é s z le lt e x a n th e m á t á tm e n e tn e k te k i n ti a n o r m á lis
b ő r é s p ra e c a r c in o s is k ö z ö tt.
T h o r o c z k a y M ikló s d r.
K Ö N Y V IS M E R T E T É S
A b u d a p e s ti o rv o s o k s z o c i á li s és g azd asági v is z o n y a i.
Ir ta : M e lly Jó zse f. K i a d j a B u d a p e s t s z . f ő v á r o s s t a t i s z t i k a i
h i v a t a l a . Á r a 5. P .
S o k sz ó e sik m a n a p s á g n e m c s a k o rv o s i é s k ö z e g é s z ­
s é g ü g y i s z a k f o l y ó i r a t a i n k b a n , d e a n a p i s a j t ó b a n is a m a ­
g y a r o rv o s o k n y o m a s z tó h e ly z e té rő l, m u n k a - é s k e r e se t -
n é ik ü lis é g é iö l, a m e ly n e k o k a g y a n á n t a z o rs z á g u n k s z é td a -
r a b o lá s á v a l a m in d n y á ju n k r a e g y a r á n t re á n e h e z e d ő g az d a ­
s á g i h e l y z e t g y ö t r e l m e i n k í v ü l f ő k é p e n a z t je l ö l i k m e g , h o g y
k ic s in n y é le tt o r s z á g u n k b a n tú ls á g o s a n n a g y a z o rv o s o k s z á ­
m a , v a la m in t, h o g y a la k o s s á g n a k ig e n n a g y ré s z é t e lv e s z í­
t e t té k a g y a k o rló o rv o s o k a b e te g b iz to s ítá s n a g y m é r té k ű k i-
te r je s z té s é v e l.
M á r 1 8 9 6 -b a n J u r k in y s z á m ít á s o k k a l ig a z o lta , h o g y a
n é p e s s é g n e k k ö z e l 4/ 5- e v o l t a s z o c i á l i s b i z t o s í t á s b a b e s z e r ­
v e z v e é s h o g y e g y c s a lá d o rv o si e l l á t á s á é r t e g é sz é v re 1 f o ­
r i n t é s 7 k r a j c á r , e g y r e n d e l é s é r t á t l a g b a n 14 .5 k r . v o l t a
h o n o rá r iu m .
A z o rv o s i re n d g a z d a s á g i h e ly z e té n e k ily e n s ü lly e d é s e
é r l e l t e m e g a z e ls ő k o m o l y s o c i o m e t r i á s k í s é r l e t e t , m e l y e t
G ross E m il p ro fesso r k e z d e m é n y e z é s é r e a z O r s z á g o s O r v o s -
S z ö v e t s é g 1 8 9 9 -b e n h a j t o t t v é g r e . Az a c tió t szükségessé
t e t t e a z o rv o so k m á r a k k o r fo k o z ó d ó g a z d a s á g i ro m lá s a ,
m e ly n e k a z o k a it le g in k á b b a z o r v o s o k h e ly te le n to p o g r a -
p h i a i m e g o s z t á s á b a n k e l l e t t l á t n i : „ B u d a p e s t e n 6 6 7 .0 0 0 l a k o s ­
r a 2 0 0 0 é s a 14 é s f é l m i l l i ó n y i v i d é k i n é p e s s é g r e 3 0 0 0 o r v o s
j u t o t t . E g y o r v o s r a a v i d é k i v á r o s o k b a n 7 5 0 lé le k , B u d a p e s ­
t e n 5 0 0 lé l e k , v i d é k e n 5 0 0 0 , e g y e s h e l y e k e n 1 0 0 0 l é l e k j u t o t t . ”
A v id é k e lh a n y a g o lt o r v o s e llá tá s a m e l le t t a v á ro s o k b a n ö sz -
s z e z s ú fo ló d o tt o rv o so k d e m o r a liz á ló d á s a v o lt s z e m b e ö tlő .
E z e k v o lt a k a z o k a z o k o k , m e ly e k m i a t t a z o rv o s o k k e r e s e t i
v is z o n y a iró l tá jé k o z ó d á s t k ív á n ta k s z e r e z n i. A z 1899. e s z ­
t e n d ő v é g é n 15 k é r d é s b ő l á lló 4 5 0 0 k é r d ö l a p o t k ü l de tk s z é t ,
de m in d ö s s z e 610 v á la s z é rk e z e tt b e . A v id é k i v á r o s o k b ó l
m in d ö s s z e 130 v á la s z é r k e z e t t be. E b b ő l a z a n y a g b ó l m e g ­
á l l a p í t o t t á k , h o g y é v i 4 0 0 0 K .- n á l k e v e s e b b e t k e r e s e t t a z o r ­
v o s o k 2 2 % -a , 2000 K .- n á l k e v e s e b b e t 8 % -a , 4000— 8 0 0 0 K .-t
4 3 % - a , 8 0 0 0 K .- f e l ü l 2 5 % - a . A l á t o g a t á s i d í j e g y h e l y e n 4 0
f i l l é r e n a l u l m a r a d t , 2 4 % - b a n 4 0 f i l l é r — 1 K ., 7 5 % - b a n 1 K . - á n
f e lü l v o lt. A v á r o s i o r v o s o k 1 0 % -a te r m é s z e tb e n k a p o t t l a ­
k á s t , 2 4 % - a a s a j á t h á z á b a n la k o tt, 6 6 % - a p e d ig 6 0 0 K .- n á l
m a g a s a b b la k á s b é r t f i z e t e t t . K o c s it 1 0 0 0 — 1400 K . k ö lt s é g g e l
a z o r v o s o k 2 8 % - a t a r t o t t a v á r o s o k b a n . A v id é k i v á r o s i o r ­
v o s o k 1 9 % -a v o lt n ő tle n é s 3 0 % -a g y e rm e k te le n . S z á mo s
e s e tb e n m e g á lla p íto ttá k , h o g y a la k á s b é r és a k o c s ita r tá s
tö b b , m i n t a jö v e d e le m f e lé r e r ú g o tt. A v á r o s i o rv o s o k h e ly ­
z e t e n e m m u t a t k o z o t t f e l t ű n ő r o s s z n a k s c s a k o l y a nh e l y e n
718 ORVOSI
v o lt s o k a p a n a s z , a h o l m e g o k o la tla n u l s o k o rv o s te le p e d e tt
le . A k b . 3000 v id é k i o rv o s k ö z ü l c s a k 4 4 4 -e n v á la s z o lta k .
E b b e n a c s o p o r tb a n m á r k if e je z é s re j u t a z o rv o s n y o m o rú ­
sá g , m e r t k itű n t, h o g y a v id é k i o rv o so k 7 5 % - á n a k a jö v e ­
d e lm e n e m é r t e e l a 4 0 0 0 K . - á t , s ő t 4 4 % - á n a k a 3 0 0 0, 1 2 % -
ának m ég a 2000 K .- á t se. A k ö z sé g i é s k ö ro r v o s o k 2 0 % -a
te r m é s z e tb e n b íi t la k á s b a n , 1 5 % -a a s a j á t h á z á b a n la k o tt s
a le g tö b b 200— 600 K . é v i la k á s b é r t f iz e te tt. A n a g y k ö r ­
z e tb e n d o lg o z ó v id é k i o r v o s o k n a k c s a k 2 0 % - a tu d o t t 800—
1000 K . k ö lts é g g e l k o c s it ta r t a n i .
A v i d é k i o r v o s o k 1 1 . 5 % - a v o l t n ő t l e n , 3 0 % - a g y e r m e k­
te l e n , 3 0 % - á n a k p e d i g k e t t ő n é l is t ö b b g y e r m e k e v o t.l K e r e ­
s e t i v i s z o n y a i k á l t a l á b a n k e d v e z ő t l e n e k v o l t a k , f i xu m u k á t ­
l a g b a n 1 2 0 0 K . - n á l is k e v e s e b b , n e m e g y e s e t b e n 2 0 0 — 4 0 0 K .
é v e n te . A v i d é k i o r v o s o k c s a k 9 % - á n a k v o l t 1 K . l á t o g a t á s i ­
d íja , 1 5 % - a m é g 40 f i l l é r t s e k a p o t t e g y - e g y lá t o g a tá s é r t.
A z 50 é v e s e k k e r e s e te m á r r o h a m o s a n c s ö k k e n t, a m i a n n á l
n a g y o b b v e s z e d e l e m v o lt , m e r t a b b a n a z i d ő b e n a k ö zs é g i é s
k ö ro rv o so k m ég s e m m ifé le n y u g d íjra se m s z á m íth a tta k .
E g y i k 4 5 é v e s , 12 g y e r m e k k e l m e g á l d o t t o r v o s , a k i 15 k ö z ­
s é g b e n d o l g o z o t t é s 2 0 0 0 K - t k e r e s e t t , a m i b ő l 2 0 0 K- t l a ­
k á s b é r re , 300 K -t f u v a r r a f o r d íto tt, a z t í r t a a m e g je g y z é s
ro v a tá b a , h o g y : so rsa n y o m o rú s á g , éhezés.
3 0 é v t e l t e l a z e ls ő s o c i o m e t r i á s k í s é r l e t u t á n , am i k o r
F lesch N á n d o r, a z O . O . S z . a l e l n ö k e , 1 9 2 9 - b e n n a g y s z o r g a ­
lo m m a l v é g z e t t e g y é n i a d a t g y ű j t é s a l a p j á n ú jb ó l f ö tl á r t a
a b u d a p e s ti o rv o s o k a c tu a lis g a z d s á g i h e ly z e té t.
M e lly J ó z s e f F le sc h n e k e z é r t é k e s a d a t a i t f ö l h a s z n á l v a
1 9 2 9 - b e n a B e l v á r o s i O r v o s T á r s a s á g b a n e l ő a d á s t t a rt o t t é s
j a v a s l a t á r a a B u d a p e s ti O r v o s o k S z ö v e ts é g e v á la s z tm á n y a
e l h a t á r o z t a , h o g y Illy e fa lv i I. L a jo s d r.-t, a s z . f ö v . s t a t i s -
ti k a i h i v a t a l á n a k i g a z g a tó já t f ö lk é r i a n a g y o b b s o c io m e triá s
k ís é r le t v é g r e h a j tá s á r a . A B . O . S z. e ln ö k s é g e 1929. n o v e m ­
b e r 9 -é n k ib o c s á to tt k ö rle v é lle l h ív ta fö l t a g j a i t , h o g y a z
„ O r v o s o k s z á m l á l ó l a p j á t ” m i n d e n k i p o n t o s a n t ö l t s e k i. E n ­
n e k a z a k c ió n a k n a g y v o lt a s ik e re , m e r t a z 1930. m á ju s h a ­
v á b a n s z é t k ü l d ö t t 3 5 1 0 k é r d ő í v é b ő l 2 6 9 7 p o n t o s a n kt ö. l t v e
é r k e z e t t v i s s z a . E r r e a n a g y s z e r ű e r e d m é n y r e b ü s z k ék is l e ­
h e t ü n k , m e r t a z o rvo so k szo c iá lis és g a zd a s á g i h e ly z e té n e k
ily e n n a g y m é r v ű v iz s g á la ta a z első ilyen a c tio v o lta m ű ­
v e lt v ilá g o n . N a g y h á l á v a l a d ó z h a t u n k e z é r t Illy e fa lv i I. L a ­
jo s dr.- n a k , a s z . fö v . s t a t i s t i k a i h i v a t a l a k i t ű n ő i g a z g aó t­
j á n a k , h o g y a M elly J ó z s e f i n d í t v á n y á r a a B . O . S z . r é s z é r ő l
e l h a t á r o z o t t a d a t g y ű j t é s t a v e z e t é s e a l a t t á l l ó h i va t a l ré ­
sz é rő l o ly a n n a g y s z e rű e r e d m é n n y e l t u d t a e l v é g e z t en ti .
É r d e k e s a d a t o k a t t a l á l u n k a z o r v o s o k d em o g ra p h iá ja c .
fe je z e tb e n , M a g y a r o r s z á g o n ' 1 9 3 1 -b e n 8343 v o l t a z o rv o s o k
szám a, B u d a p e s te n 3642. A z o rv o s o k n a g y tö b b s é g e B u d a ­
p e s te n f é r f i, 1 9 2 8 -b a n 6251 o r v o s k ö z ü l 5 7 8 7 v o lt f é r f i é s
4 6 4 v o l t n ő . A h á b o r ú n ö v e l t e a z o r v o s n ő k s z á m á t . bAb a n
a z i d ő b e n p l. n e k e m a s z . f ö v . S z e n t L á s z l ó k ö z k ó r há z á b a n
24 o r v o s o m k ö z ü l a f e l e m e d ik a v o lt . A m i g a z 1 9 1 0 — 11 t a n ­
é v b e n m in d ö s s z e 3 n ő t a v a t t a k o rv o s d o k to rr á , a d d ig 1915—
1 6 -b a n m á r 4 3 -a t. A v il á g h á b o r ú u tá n a s z á m u k m á r c s ö k ­
k e n t , í g y 1 9 2 0 — 1 9 2 1 -b e n 2 1 v o l t a f e l a v a t o t t o r v o s n ő k s z á ­
m a , 1 9 2 5 — 2 6 - b a n p e d i g m á r c s a k 14.
B u d a p e s t o r v o s a i n a k 6 0 . 8 % - a v o l t n ő s v a g y f é r j e z e t ,t b e ­
l e é r t v e a z ö z v e g y e k e t é s e l v á l t a k a t is . A f é r j e z e t t o r v o s n ő k
i n k á b b v i d é k e n é ln e k , m i n t B u d a p e s t e n . A z o r v o s t á r s a d a ­
l o m b a n s o k a z a g g l e g é n y . A 3 é v e n a ló li d i p l o m á v a l r e n d e l ­
k e z ő k k ö z ö t t 8 3 % n ő t l e n ( ill. h a j a d o n ) , a 3 — 5 é v e sd ip l o ­
m á v a l r e n d e l k e z ő k 6 2 .2 % - a n ő t l e n ill. h a j a d o n , a z — 5 10 é v e s
d o k t o r o k k ö z ü l 4 0 .3 % . A 1 0 — 1 5 é v e s d . p l o m á v a l r e n d e l k e ­
z ő k n e k m á r c s a k 2 5 .6 % - a n ő t l e n , ill. h a j a d o n , a 1 5 — 20 é v
ó t a o r v o s i p á l y á n m ű k ö d ő k k ö z ü l2 1 .8 % é s a 2 0 é v e n f e l ü l
o r v o s i p á l y á n m ű k ö d ö k k ö z ü l m á r c s a k 1 2 .5 % v o l t n ő l et n ,
ill. h a j a d o n . A g y e r m e k á l d á s n e m n a g y o n g y a k o r i a b u d a ­
p e s ti o rv o s c s a lá d o k b a n . A h á z a s s á g b a n é lt o rv o s o k 3 7 % -a
v o lt g y e r m e k te le n , 5 1 % - á n a k e g y - k é t g y e rm e k e , k ö z e l 1 0 % -
á n a k 3 -4 g y e r m e k e v o l t . A z o r v o s n ő k h á z a s s á g a 4 6 % - ba n
v o l t m e d d ő é s c s a k 3 .5 % - b a n 3 -4 g y e r m e k e s .
B u d a p e s t o r v o s a i n a k z ö m e , 5 7 .6 % - a , a 4 0 e s z t e n d ő n aló -
lia k r a e s ik . E z a s z á m is b iz o n y ítja a z u tó b b i é v tiz e d v e s z e ­
d e lm e s o r v o s t ú l p r o d u k c i ó j á t .
É r d e k e s e k a z o k a z a d a t o k is , a m e l y e k a z o r v o s o k s z á r ­
m a z á s á r a v o n a t k o z n a k . A z o r v o s o k 9 % - á n a k a z a p j a is o r ­
v o s v o lt . L a k y D ezső p r o f . a d a t a i s z e r i n t f e l t ű n ő s o k v o l t a
k e re s k e d e le m m e l é s h ite lle l fo g la lk o z ó a p á k s z á m a , 1 5 .2 % ,
a m e ly c s o p o rtb ó l ré g e b b e n p lá n e 2 0 % -a k e r ü lt k i a b u d a ­
p e s ti o r v o s o k n a k . M a m á r a n u m e r u s c la u s u s tö r v é n y h a t á s a
i t t is e r ő s e n m e g n y i l v á n u l .
B u d a p e s t o r v o s a i n a k 8 6 . 4 % - a a k ir . m a g y a r P á z m á n y
P é t e r tu d . e g y e te m e n s z e r e z te a z o rv o s i o k le v e lé t, S z e g e d e n
H ET ILA P 1933. 32 sz
1 .1 % é s D e b r e c e n b e n 0 .4 % . P é c s e t t s z e r z e t t o k l e v é l l e l 1 83
o r v o s m ű k ö d i k B u d a p e s t e n , t e h á t a b u d a p e s t i o r v o s o k 6 .8 % -
á n a k p é c s i o k l e v e l e v a n . A b u d a p e s t i e g y e t e m r ő l k i sz o r u l t
o r v o s h á llg a tó k n a g y r é s z é t a p é c s i e g y e te m o r v o s i f a k u l tá s a
v e t t e p á r t f o g á s á b a . E z t b i z o n y í t j a a z , h o g y a 3 é v n é l r ö v i-
d e b b id e je B u d a p e s t e n m ű k ö d ő o r v o s o k 3 0 % - á n a k p é c s io k ­
le v e l e v a n . É r d e k e s B u d a p e s t o r v o s a i n a k h i t f e l e k e z e t s k s z e ­
r i n ti ta g o z ó d á s a , a m e ly n e m k ö v e ti a n é p e s s é g h itfe le k e z e -
te k s z e rin ti m e g o s z lá s á t. A z 193 0 . év i n é p s z á m lá lá s a d a ta i
s z e r i n t a n é p e ssé g b e n v o lt r k . 6 0 .7 , á g . ev . 5 .0 , r e f . 1 2 .1 , iz r .
2 0 .3 % , a z o rv o s i rendben: r k . 3 7 .6 , á g . ev . 7 .6 , r e f . 10.4 , iz r .
4 2 .2 % . F e l t ű n ő a z i z r a e l i t á k m a g a s a r á n y s z á m a , á m brá a z
u t ó b b i é v e k b e n e z j e l e n t é k e n y e n c s ö k k e n t , a m i k i t ű ni k a b ­
b ó l, h o g y p l . a 15— 2 0 é v e o r v o s i p á l y á n m ű k ö d ö k k ö zü l
5 2 .3 % iz r ., m í g c s a k 3 0 .1 % r k .
B u d a p e s t e n n e m z e t k ö z i v i s z o n y l a t b a n is s o k a z o r v o s , d e
m o s t m á r a n n y i r a e m e l k e d ik , h o g y k o m o l y f o g l a l k o z á s é th i -
k a i á r t a l o m n a k t e k i n t h e t ő . A l e g u t ó b b i 12 é v b e n a ma g y a r
e g y e t e m e k 5 6 0 2 o r v o s i, 5 1 9 2 j o g i é s 4 5 0 7 m ű e g y e t e m i o k le v e ­
l e t a d ta k k i. M in d e n n é l jo b b a n b iz o n y ítja , h o g y M a g y a r o r ­
s z á g o n o r v o s t ú l p r o d u k c i ő v a n , h a a z 1 9 2 1 -tő l 1 9 2 6g- i k i a d o t t
2 8 2 5 o r v o s i d i p l o m á t m e l lé j e á l l í t j u k a n n a k a s z á m n a k , a m e l y
ú g y a d ó d ik , h o g y a m o s t a n i M a g y a r o r s z á g o n é v e n t e 100 o r ­
v o s h a l m e g , a m i a fe n ti 5 é v r e 500 h a lá l e s e t e t je le n t. A z
1 9 2 6 — 27. t a n é v t ő l a z 1 9 3 0 — 3 1 . t a n é v i g 2 7 7 7 o r v o s i dip l o ­
m á t p r o d u k á l t a k a m a g y a r e g y e t e m e k , a m i e r r e a z é v ö tö d r e
2277 t ö b b l e t e t j e l e n t . P e r s z e a z a d a t o k i l y e n f ö l t á r á s á v a l
n a g y o n k ö n n y ű n e k l á t s z i k a g i t á l n i a v id é k i e g y e t e m ek b e z á ­
r á s a m e lle tt, m e r t h is z ’ a z o r v o s s z ü k s é g le te t a P á z m á n y P é ­
t e r ö s e g y e t e m i s f e d e z h e t i. É n e s z á m a d a t o k e l l e n é r e is k i ­
t a r t o k a m e lle tt, h o g y h a m á r m e g v a n n a k a v id é k i e g y e te ­
m e i n k , a z o k a t m e g s z ü n t e t n i m e g b o c s á j t h a t a t l a n h i b a le n n e .
E n n e k a v é le m é n y e m n e k a fe ls ö h á z b a n e lm o n d o tt b e s z é d e m ­
b e n is m e g o k o l t a n k i f e j e z é s t a d t a m .
R é s z le te s e n fo g la lk o z ik a k ö n y v a z o rv o s o k la k á s v is z o ­
n y a i v a l , m u n k a k ö r ü l m é n y e i v e l , a s o k a t h a n g o z t a t o t t á l ’. á s -
h a lm o z á s s a l s a z z a l, h o g y a z o r v o s r a m i m in d e n , a t á r s a ­
d a lm i á llá s á b ó l fo ly ó a n y a g i m e g te rh e lé s n e h e z e d ik .
V é g e z e tü l a z t k í v á n o m h a n g s ú l y o z n i , h o g y M e lly J ó zse f
d r . - n a k e z a k ö n y v e n e m c s a k a m a i v is z o n y o k m é r l e g e l é s e
m e lle tt é rd e k e s é s é rté k e s , d e h iv a to tt a r r a , h o g y h osszú
i d ő k m ú l v a i s k o r t ö r t é n e t i f o r r á s m u n k a g y a n á n t s z e er p e l ­
j e n . A m o s t p á l y a v á l a s z t á s e l ő t t á l l ó i f j a k s z ü l e i ne k p e d ig
k o m o ly in té s ü l s z o lg á lh a t, h o g y c s a k az ig a z á n r e á te r m e tt,
a z o rv o si p á ly a n e h é z s é g e it m e g é r tő é s m a g á b a n e r r e a g y ö ­
n y ö r ű p á l y á r a m é g i s h i v a t á s t é r z ő g y e r m e k ü k e t e n g ejdé k e
m o s ta n á b a n c s a k g o n d o k k a l é s n é lk ü lö z é s e k k e l j á r ó o rv o s i
p á ly á ra .
G erló czy Z s ig m o n d d r .
Mit köszönhet az irodalom az
orvostudománynak ?*
I r ta : Puder Sándor dr.
Bevezetés.
Kevés h iv a tá s van, am ely an n y ira á tiv ó d o tt volna
a közönségbe, m in t az orvosi. M ivel pedig az orvosi hiva­
tá s, valam in t az orvosi tudom ány az általános érdeklő dés
hom lokterében áll, logikusan következik, h o g y az iroda­
lom kölcsönhatása sokrétű és ig en jellemző v o n áso kt atá r
fel. Éppen e zé rt érdekes rá m u ta tn i az orvosi tényező kre
m elyek k iv á lto ttá k és m egjelölték egy-egy iro d alm i irán y
fejlő dési m enetét. De m ár m o st nyom atékosan fel kell hív­
ni a figyelm et a rra , hogy az irodalom kedvelő orvosna k
nem lehet célja az ilyen módon befolyásolt iro d alm i alko­
táso k ró l é rté k íté le te t mondani, csak az oki összefüggések
és eredm ények m egfigyelése és szám o n tartása le h et fela­
d ata.
E zt a m u n k á t nem az o ld ja meg, aki m inél több
a d a to t sorol fel, hanem ak i ráv ilág ít a jellem ző tör­
ténésekre és ezt a m ozaikm unkát kilom éterjelző kövek bő l
fo g ja elénk tá rn i.
*) A V a jd a J á n o s T á r s a s á g b a n t a r t o t t s z é k f o g l a l ó e lő ­
a d á s b ő v íte tt v á lto z a ta .
 1933. 32 sz. ORVOSI H E T IL A P 719

A renaissanceot és a hum anizm ust jellemzi, h ogy a az irodalom színgazdagságát szo lg áltatja, illetve a festő i
te s t felszabadul m inden theologiai m egkötö ttség alól. E z­ képek ezerszínű sziv árv á n y át su g áro zza ránk.
zel e g y ü tt az em ber is felszabadul, következő leg the olo- A m i pedig sp eciá lisan az orvostudom ánynak az iro ­
gia-m entesen v iz sg á lh a tja a te ste t. íg y válik szabaddá az dalom m al összefüggését eszmeileg m agyarázza, ebben
ú t az orvostudom ány felé. a leglényegesebb az, h ogy m indkettő nek tá rg y a : az em ­
A XVI. századelő tti irodalom ban az orvosi v o n atk o ­ ber. A z em berrel az orvostudom ányon kívül egyetlen te r ­
zások gyérek és az összefüggések lazák. Ebben a század­ m észettudom ány sem foglalkozik. É s am in t az o rv o stu d o ­
b a n élednek ú jra a páduai és bolognai egyetem eken m ány a lélekelem zéstő l eltekintve, fő k é n t a testi ygó g y í­
Hippokrates és Galenus exact m ódszerei és te rje d n e k el tá s t célozza, azonmód az irodalom is a lelkek é b re n ta rtá s á t
Paracelsus ta n ítá sa i. A term észettu dom ány és a nem m ai és g y ó g y u lását szolg álja. Hogy az író k a t az o rv o stu d o ­
értelem ben v e tt orvostudom ány összekapcsolódik a philo- m ány különösen érdekli, annak m á sik o k á t abban láto m ,
sophia, az irodalom és a m ű vészet föllendülésével: a vér- hogy az orvostudom ány m ég m indig a XVIII. század m ó d ­
m érséklet ta n a k iterm eli a ty p u so k at, a ch arak tero lo g iát, szerével, az analysissel és synth esissel dolgozik és lo g i­
ső t még a népvérm érsékletek ta n á t is. E gym ás u tá n ej len ­ k ája, módszere, v a la m in t d ia lek tik ája a világos m eth o -
nek m eg Michelangelo, Rafael, Tizian, Kopernikus, Co­ dikus elm ék elő tt fe le tte rokonszenves.
lumbus és Shakespeare, velük e g y ü tt pedig a v érk erin g ést A psyohologiai, illetv e an aly tik u s regényt első so rban
felfedező Harvey, m a jd Vesalius, az eszelő s an ató m u s és a rom an tik u so k ( E . T. A. Hoffmann) m ű velték,
Ambroise Páré, a lángelm éjű sebész. De ettő l a századtó l akiknek végtelen fin o m érzékük v o lt a tu d a ta la tti dolgok
függetlenül is azt lá tju k , hogy m inél hum anisztikusabb m egérzéséhez és érzékeltetéséhez (hallucinatiók, é n h a s a ­
valam ely kor, an n ál nagyobb az irodalom ban az é rd e k ­ dás, e ro tik a és h a lá l). A XIX. században többek k ö z ö tt
lő dés az orvostudom ány irán t. U talo k Morus Tamás Dosztojevszkij, Flaubert, Benjamin és Constant „A dol-
„ U tó p iá já é ra és Giordano Brúnóra. A XVII. század fo r­ p h e“-ja terem tik m e g ezt a m ű f a jt és m u n k ásság u k
dulóján az o rv o stu d o m án y t az irodalom ban szinte egyedül önkéntelenül is a lélekelem zés fo rrá s a . Raszkolnyikov ú g y
Shak espeare képviseli, akinek ezirán y ú g e n ia litá sá t a k é­ h at, m in t egy elő re m eg érzett freudizm us. — K é tsé get ­
ső bbiekben m é lta tju k részletesen. A ren aissan ce idején len, h o g y az értelm i m egnyilatkozások minden te ré n érez­
jelentkezik a pasquillus-form a, m ely a színpadon elvont hető a Freud-féle ta n o k hatása, ezek mélyen á tsz iv áro g ­
egészségi szab ály o k at állít szembe; pl. a p aráz n asá g és a ta k a köztudatba. A különböző jelenségek m egítéléséb en
szüzesség, a m érték letesség és a to rk o sság vitatk o zik egy­ az író k önkéntelenül felh aszn álják a lélekelem zést és te r ­
m ással. je sztő iv é válnak egyszerű en azon az alapon, h o g y a
Az irodalom és az orvostudom ány közö tt tu lajd o n - freudizm us m a m á r nem csak d iv a to s tan , de k ö zk eletű
képeni k apcsola t csupán a XIX. században kezdő dik, am i­ szem lélet is. Ú gyszólván minden m a i vérbeli író ö sztö ­
k o r az elő ző századokközvetett h a tá sá v a l szemben az or­ nös lélekelemző . A m ag y aro k közül rám u ta to k Karinthy,
vostudom ány közvetlen befolyásolja az irodalm at. E n n ek Babits, Földi Mihály m u n k á sság ára ; a külföldiek közül
pelig k ettő s oka van. Elő ször is az orvos a te sti s é lelki e helyen csak m egem lítem Stefan Zweig, Werfe,l, Lenor-
szenvedésekkel állandóan érintkezésben lévén, ez ő t gon­ mand, André Gide, Verona, 0‘Neill és L. Frank m u n k á s­
dolkodásra és így ta p a sz ta la ta in a k m eg írására ösztönzi. ság át, ak ik jelen tő sei a lk o ttak ezen a téren. A lélekelem ­
F ontosabb ennél, hogy a régi k o ro k és a m odem világ zés k étségtele nül m eg term ék en y íti az irodalm at, m e g ta ­
egym ással szemben vannak állítva. A zelő tt az e m b e rt a n ítja tu d a to san azt, a m it azelő tt a legnagyobb író k is
m o rál és vallás coordináta-re,ndszerébe helyezték és úgy csak m egsejteni tu d ta k . A lélekelemzés lelki szövevényein
Ítélték meg, m an ap ság pedig az orvostudom ány h a ta lm a s k eresztü l az irodalom igazabb, célszerű bb h iv a tá st m u ta t
fejlő dése következtében az em b ert tudom ányos k ísérleti s így az em ber le lk é t helyesebben befolyásolja. A m ai
tá rg y n a k tekin tik , m eg n y ilatk o zásait a lelki m ű ködés lélekelem ző regényben az olvasó m a g á ra ismer, a ta nító
elem einek kóros v ag y egészséges összjátékából b írá ljá k célzat ham arabb érvényesül, a lélekelem ző irodalom a
m eg és ezek a la p já n ítélik el, v ag y m entik fel. A m ai k o r nevelés fon to s eszközévé válik s m in th o g y az olvasm ány
indeterm inizm usa és positivizm usa szerin t a k ath o lik u s v isszh an g o t ver az olvasó lelkében, a gyönyörködtetés
vallás tételeivel szöges ellentétben az em ber nem u r a cse­ annál nagyobb. M iu tán pedig az iro d alo m döntő b efoyl á s­
lekedeteinek és ezt a té te lt az irodalom átv ette és széles sal v a n az egyén lelki m ű ködésére, ez erő szak n élkl ü is
m ederben tá rg y a lv a, kihangsúlyozza. T eh át a tu d o m á­ k iterm eli az em beri közösséget.
n yos m ódszertan szabályainak értelm ezésével készül a mai A lélekele,mző regénnyel p árhuzam osan d ia d alra ju t
k o r re a lista és n a tu ra lis ta regénye. • a fa n ta sz tik u s regény, m elynek fő képviselő je H. G. Wells,
Goethe S trassb u rg b an orvostudom ányi collegium okat aki „D r. M orau sz ig e te “ című reg én yében a sebészet
h a llg a t, boncol és szülészeti cu rsu so n vesz részt. Stendhal a p o th eo sisát adja, a „M arslakók a fö ld ö n “ című re g én y é­
jo g i m ű vek ta nulm ányozása a la p já n ju t el az irodalom hoz, ben p ed ig a fö ld rek e rü lt m arslakók a levegő b a k té riu m a i­
Paul Bourget a h íre s fran cia ideggyógyásznak Charcot tól pusztu ln ak el. E z e k re a p é ld á k ra azért hivatkozom
ta n ítv á n y á n a k v a llja m agát, Zola pedig a Darwin, Haeckel m á r a bevezető ben, m e rt így is lá th a tó , hogy míg az or­
és Lombroso tanu lm ányozása, m a jd a physiologus Claude vos az emberben keresi a kórosat, addig az irodalom az
Bemard közvetlen személyi h a tá s a révén alk o tja m eg a életben találja meg. É s it t van az átm enet az orvosi
n a tu ra lis ta regény fo rm áját. E zek tő l a k u ta tó k tó l tá rg y ú ponyvairodalom ba, m ely h íg lére e re s z te tt
veszi Zola azt az ö tletet, hogy az író n ak is tudós m ó d jára tá rg y a t dolgoz fel egészségügyi pro p ag ad n a céljából.
kell m egfigyelnie a feldolgozandó tá rg y a t és an y ag o t. És Ezekbő l hiányzik a m e g írá s m ű vészete, hiszen nem akép ­
valóban, a kom oly szépirodalom létrehozásában a szak ­ zelet, hanem a tu d a to s sá g alkotásai.
m ű vek azok, am elyek h id a t v ernek a lite ra tu ra irán yá b an M íg a 900-as években az irodalom ban elu ralk o d ik a
és a tárg y ilag o s szak m unkák m in teg y átlendüln ek a t á r ­ pessim izm us, v á jk á ln a k az Ízléstelenségekben, ad d ig a
gyilagos irodalm i alk o táso k felé. H iszen csupán az igazi m ai irodalom inkább optim ista. V onatk ozik ez különösen
irodalom tárg y ilag o s és csak az ilyen lite ra tu ra fűzi m on­ a m o d ern am erikai irodalom ra, m ely az egészség d ia d a ­
dan iv aló it a valósághoz. P arad o x o n n ak hangzik, de a v a ­ lá t h ird eti, a szegény em ber b o ld o g u lását szom jazza, a
ló ságban úgy van, hogy a tu d o m án y b an több a képzelő­ halál titk á t feszegeti. É s á t van h a tv a a p rag m atizm u s­
erő és az irodalom k é r ily en irán y ú kölcsönt a tu d o mán y ­ sal, m ely a bölcseletet józan, reális és gyakorla ti a la p o k ra
tól. Ez különösen a hasonlatok v ilá g á ra vonatkozik, mely a k a rja felépíteni.
720 ORVOSI HETILAP
V égül m ég az új ro m a n tik a tá rg y k ö ré t kell fel­
em líteni, am ely a socialis h y g ien ét érdeklő désébe ka p­
csolja. Az ú j rousseauizm us értelm ében egyik regényben
a te rm észet jobb, m int a v áro s, m ásikban jo b b szegény­
nek lenni, m in t gazdagnak. K edvenc hő se a k u ty a, mnt i rap iá n ak legfo ntosabb fegyvere. És itt ism ételten hivat-
az em bernél különb jellem.
E rö v id áttek in tés u tá n külön feje zete kben tá rg y a­
lom a fe lv e te tt kérdést, és p ed ig I. a régi m a g y a r orvosi
vonatkozású irodalm i em' ék ek et, II. a XIX. század elő tti
irodalom orvosi vonatkozásait, III. az orvostudom ány je­
lentő ségét a m odern irodalom tükrében és i t t az egye s or­
vostudom ányi á g a k a t külön taglalom , végül IV . a lélek­
elem zésnek az irodalom ra g y ak o ro lt befo ly ásáv al foglal­
kozom. H azai szerző kkel a k ív á n t részletesség gel e he­
lyen a z é rt nem foglalkozom, m e rt egy külö nálló m unká­
b an kívánom ezt a rendkívül érdek es tá rg y a t feldolgozni.
I. Régi magyar orvosi vonatkozású irodalmi emlékek.
Az iro d alo m és az orvostudom ány összefüggésérő l
szóló legrégibb emlékeink igen szórványosak. E zek az em­
lékeik tu lajd o n k ép en nem is orvostudom ányi jellegű ke ,
hanem fő leg a kuruzslás, a népies gyógym ódok, a népies
orvosi bölcseségnek m egverselése k alen d áriu m i rig ­
musok fo rm ájáb an . T erm észetüknél fogva kevés össze­
függését m u ta tn a k a mai értelem ben v e tt irodalom­
m al és orvostudom ánnyal. M égis érdek lő désünkre ta rth a t­
nak szám ot a bennük rejlő k u ltu rh istó ria i é rté k n é lfogva.
Az ezirányú eredm ényes k u ta tó m u n k a oroszlánrészét
Magyary Kossá Gyula dr., eg yetem i ta n á r 30 éves lan­
k ad atlan szorgalm ának köszönhetjük.
Az első m a g y ar orvosok Szent Istv án idejében ben­
cés szerzetesek voltak. Ő k a pécsváradi k o lo sto r el ső la­
kói. A Pray-kodex (X III. század ) n ap táráb an m inden hó­
napban egy-egy egészségi szab ály ta lálh ató .
A beléndek (hyoscyam us nig er) h a sz n á la ta régi ke­
le tű gyógyászatunkban. A fo g fá já s t köznépünk, ő sioron s is elkövették, h o g y vendégek lakodalm i ételébe és ita lá ­
ö röklö tt ku ru zsló eljárás sz e rin t beléndekfüstöléssel gyó­
g yítja. Felmnczi György 1694-ben m egjelent versezetében
írja :
,(Hogy nagy fájdalomtól fogaid enyhítsed,
Párhagymának magvát s bilindnek megszegyed,
Ternjennel mindkettő t együtt megégessed,
Töltsér tsöjén ezzel fogaid füstöljed.“
Ily en v ersek elő fordulnak a scola s a le rn ita n a népies
orvosi rig m usaib an. Ezek rím esek, de nem irodalm iak,
tu lajd onképen egészségügyi gnom ák.
Az a k o v itán ak (aqua v ita e ) s általáb an a pálinká­
nak a csöm ör népies g y ó g y ításáb an nagy k e le tje volt a
régi m ag y aro k n ál. E zért m o n d ja többek k ö z ö tt Gvadányi
a ,,F alu si n ó tá riu sb a n “ :
„ügy tetszett, csömör bánt, testembe borzadtam,
Hol fáztam, hol pedig nagyon is izzadtam;
Azért a csapiárost itt kiszolítottam
Pohár akovitát kérvén azt megittam.“
Tinódi Lantos Sebestyén „Sokféle részögségrő l“ szóló
versezetébő l kiderül, hogy az alsóbbrendű osztály­
hoz ta rto z ó nő k, különösen a d a jk á k közt elég gyakori a
b o rral élés:
„Ső t ő k gyakran ablakokban, hogy himöt varrnak,
Rejtökhelyrő l borosedényt ő k elő rántanak,
Egyet-kettő t akasztanak (öltést tesznek), ő k esmég iszn
ak
Utálják (?) a jó bort az nagy tömlő jű dajkák,
Tejök jöjjön, bort ha kapnak, gyakran kortyantanak,
Az gyermökön elalusznak, néha megfojtják.“
1933. 32 s z .
Heltai Gáspár: Dialógus a részegségrő l cím ű párbe­
szédét is ide kell sorozni.
Különben is a régi m ag y aro k n ál a sok helyen ih a ta t­
la n víz m iatt te s ti bajok alk alm áv al a borivás v o lt a the-
kozhatom Gvadányi József g ró f „Falusi n ó tá riu s á ra “, aki
m ik o r a h u ru t és a hideglelés m ia tt ágynak dő l, így só­
h a j t fel:
A doktor gyógyított spanyiol chinával,
Nem állított helyre mégis porával;
De jól lettem én élvén magyar kúrával:
Szöllömnek tizenöt esztendő s borával.
Nincsen a magyarnak jobb málvázsiája,
Nincs jobb bálzsamomja, jobb magnésiája,
Mintha t. le pince az ő patikája,
Másé legyen Peru szaszaparillája.
Legény vagyok újra: a kállai kettő st
Immár eljárhatom vagy guggó tótlejtő t.“stb.
Az alkoho’h a tá s következm ényeit ered eti módon ír­
j a le AbstemÁus Bornemisza Péter, az első refo rm átu s
püspök,, aki 1578-ban m egbotránkozva em líti ördögi kí­
sértetekrő lszóló m unkájában, hogy minden rendű ek, fe­
jedelmek, nagyok, parasztok, m ik o r két-három poharacs­
k áv al m egisznak, elvesztik az eszöket, gy erm ek k é lesz­
n e k érte'em nélk ü l beszélnek és m indenféle bolondot
já tsz a n a k : porbakötpő sdit, lovagosságot, fu tk o sá st, ső t
m ég a tisztességes, szinte szem érm esnek m ondható m agyar
tá n c o t is k ifo rg a tjá k eredeti m ivoltából: „ki b a rá ttá n c o t
kezd, ki ta p ó g ató stán c o t és ab b an mind fü lét, száját, or­
r á t, melyét, csecsét mind ta lp ig e lta p o g a tja “ , m ég pré­
d ik á to r és a b író is „úgy iz g a tja a sátán a sok tilalm as
r a “ . Némely vid éken olykor a z t a veszedelmes kísérletet
b a nadragulya (belladonna) b o g y ó k at tettek, hogy az ital
hódító erejét fokozzák és az ivók eszét m ég jobban el­
vegyék.
Egy X V n . századbeli, ho llan d i k ia dású könyvben
(Joannes de Mediolano: Scola S ale rnitana) a leoninusi
v ersrő l szóló értekezésben az oláhok iszák o sság át scú­
fo ló gúnyvers fo g laltatik . A d istichon így h an g zik :
„O Valachi, vestri stomachi, sunt amphora Bacchi
Vos estis, Deus est testis, Teterrima pestis.“
Aki a századok elő tti docum entum okat érté k eln i tu d ­
ja , a m e g h ató d o ttág és m osoly érzelmeivel o lv assa pl. a
bonctanról, a p u rg atió k ró l és a sebészet ak k o ri állásáról
szóló kesernyés rím eket.
Tudvalevő , hogy az em beri te s te t a X VII. században
h a lá l után „noli me ta n g ere“ -nek tek in tették . Az "akadé­
m iákról h aza térő fiatal orvost, ak i bonctani stúdium okba
fo g o tt, szentségtörő nek ta r to ttá k és m egbotrán kozásb an
v o lt része. E g y ilyen ifjú d o k to rró l szól e g ú n y v ers:
„Sámuel Enyedi miközöttünk exlex,
Indoctus meidicus optimus carnifex,
Nám ő is olyan lett, m int a zavaros fex,
Az vérontók között minálunk egyik grex.
Angliából hozott orvosdoctorságot,
Magyar nemzet közé merő hóhérságot,
Mondják, oda fel is sok embert felboncolt,
Mint nálunk is immár ahhoz hozzáfogott.“
A p a tik á riu s t ostorozza az i t t következő ta lp raesett,
p u rg atió ró l szóló rím ecske:
 „Menj a patikába, mit véssz agy talléron? A pestist, am ely az elő ző századokban Iste n o sto ra
Egy kis purgációt adnak egy aranyon! volt, tö b b helyen em leg eti az irodalom . A M agyar T udo­
Batkányit sem használ néh az a gyomrodon, m ányos Akadémia k é z ira ttá rá b a n ta lá lh a tó Kuun-kodex-
Az patikárius mosolyog károdon.“ ben v a n egy pestisrő l szóló „szép é n e k “ 1646-ból. Többek
A régi századokban az orvos általáb an , de különösen k ö zö tt a következő ket ta rtalm azza:
a sebész nem ö rv en d ett nagy tek in tély tiszteletn ek . És „Gyászban borüla be világi életünk,
m éltán. K iru rg u sain k közö tt sok v o lt a tudatlan, han yag, Szíszákasztó mirigy, hogy regnál közöttünk . . .
részeges és h a la d á sra képtelen em ber. K övetkező leg ki­ Sírva nézik sokan puszta házuk falát,
gún y o lták és nevetségessé te tték . Elhányta az halál örömök csillagát,
D icsérte is az U ra t, akinek életében nem a k a d t dolga Homállyal vonta be szemeknek világát,
k iru rg u s borbéllyal. A „boldog em ber“ fogalm át a h a j­ Lemetszvén élteiknek zöldelő szép ágát. . .
dani m ag y ar v ersezet így jellem zi: Ezerhatszáz után negyvenhatra jutván,
„Nagy urak küszöbétő l, Döghalál hajóján keservesen forogván,
Az asszonyok nyelvétő l Nemzetem sírhalmán én is szomorkodván,
írtam, nagy óhajtván, böjtelő nek fottán.“
Az Isten megmentette,
Mostohák keménységét, A XVII. század m ásodik felében je len t meg Bodó Já­
Tutorok mesterségét nos: „M agdolna H is tó riá ja “ című v erses m unkája, m ely
S borbélyt elkerülhette‘ a kozm etikának m á r azideji fe jle tt v o ltá t b izo n y ítja:
A borbély an n y i m int céhbeli kirurgus, m áskép tilo- ,Jiendő ző vizeit elő készítette,
gusm ester, azaz fürdő s, flastrom fő ző , fogtörő . hóly ag­ Melyekkel orcáját gyakran kente-fente,
húzó, piócarakó, köpülyhúzó, érvág óm ester. E z nem se­ Gombostű jét néha meg-melagítette,
bész, hanem céhbeli „B ad er“. Azzal szemöldökét meg-feketítette.“
A XVIII. század első felében él egy híres o rv o sság ­
tudakoló virágvízfő ző gróf , Bethlen Kata, aki „ tu d ta sok A rró l a sexualis m orálról, m e ly e t a késő bb m e g g y ű ­
jó fű nek hasznos e re jé t is “ és az ország m inden rész ébő l lö lt B e a trix és olasz kísérete M á ty á s király u d v a rá b a
sereg lettek hozzá a betegek. A következő verses rigm us h o zo tt, legjobb felv ilág o sítással szolg ál Csezmiczei János­
ő rzi em lékét: nak (Janus Pannonius)t a késő bbi pécsi püspöknek ero­
tik u s költészete. A m a g y ar h u m a n istá k legkiválóbb kép­
„Sokszor a betegek sereggel állottak, viselő je, egészében az olasz ren aissan ce neveltje, hiszen
Kik hozzája mentek, megorvosoltattak, életének javát, egész ifjú ság át olasz környezetben tö l­
Messze földrő l néha odahozattak, tö tte . Zsámboki (Sambucus) János, h íres orvos, n a g y h u ­
Könnyebbülést vévén, rá áldást mondottak.“ m a n is ta és író s z e rin t ezek az é p ü letes versek szépség és
Az ördöggel cim boráié m a g y ar F au stn ak , az u g y an ­ la tin s á g tek in tetéb en valóságos gyöngyei a h u m a n ista
csak X VIII. század első felében élő tudós p ro fessoHat­ r e ro tik án ak . E gyik ep ig ram m ájáb an Pannonius elp an a­
vani Istvánnak cselekedeteit a sokszoros életet élő anek­ szo lja, hogy tá rs a i egy „Undok n ő ta n y á ra “, lu p a n a rba
d o ták ta rtjá k fenn. Ő t A rany Já n o s is m egörökíti eg yik c s á b íto ttá k :
költem ényében. Hatvani alapos képzettségű , kom oly o r­ ,JIitvány cellákkal, sű rű n pamlagokkál,
vos és ta n á r, aki csak a debreceni babonás vénasszonyok Rajtuk gubbasztva elhasznált leányok,
fecsegése révén ju to tt az ördöngösség hírébe. Naszályt Fejő k tetején óriási frizura,
János, debreceni „publicus p ro fesso r“ a Hatvaniról ta r ­ Nyakukról lóg le fátyolos ruhájuk
to t t h a lo tti beszédében 1786-ban, íg y emlékezik m eg:
És mellöket mi sem szirutja össze!
„Volt a physíkúban Kepler, Laibnitz, Newton, De mit? Kezét az honnan vonta vissza?
Kikkel az egeken járt csaknem egy úton . . . Az ott ölelkezik, ez csókolódzik,
Orvosi kezérő l sok beteg szólhatna; Amaz párjával elvonul szobára . . .
S gyógyulása felő l tudományt adhatna, Mehettek bű nösök romlásotokba.
Szólhatna sok szegény, nemes, gróf és báró, (Siklóssy L. fo rd ítá sa .)
Ki már az hálálnák völgyében volt járó . . . E g y másik (3 6 9 ) ep ig ram m ájáb an elmondja, hogy
Páriz Pápai Ferenc híres m u n k á ja a „P ax C orporis“ P in d o la nevű tá rs a hogyan a k a rta ő t hízelkedéseivelr á ­
1690-ben je le n t m eg K olozsvárt. Ebben a nyelvészeti b írn i a hom osexualis élvezetekre és igyekezett a fejébe
szem pontból is fe le tte érdekes m unkában kom oly orvosi v ern i a z t az axióm át, hogy a p a e d e ra stia az egyik m ódja
m egállapítások v an n ak összekeverve babonával és ezen a an n ak , hogy az em b er m egszabaduljon a dém oni h a ta l­
réven a régi m a g y a r folklore é rté k e s töredékeivel. Né­ m aktó l. A leendő pécsi püspök n ég y ep igram m át áldoz
h án y szemelvény ebbő l a népies orvosi irodalom ból: a n n a k a them ának, amelynek ép ü letes címe: „D e vulva
„Tsuda erő vagyon a m eg h o lt em ber koponyájáb an , U rsu la e “ viszont panaszosan em líti Luciájáról, h o g y egy
h a abból az ilyen ny av ajás iszik ren d szerin t és a z t so­ bizonyos diszkrét é le tta n i m ű velet közben tro m b itaharso -
k áig g y ak o ro lja; szem látom ást a p a sz tja mind a golyvát, g á ssz e rű ro b ajt (bum -bum ) b o c sá to tt szabadjára de oedo f
m ind akárm elly s z a k á t“. U g y a n itt a já n lja a p a tk á n y és podice.
vakondok h am v át, „melly-is, igen h a th a tó “. „H a szülés Az itt b e m u ta to tt és jó ré sz t Magyary-Kossa által
u tá n igen fo ly n a a m atéria , an n y ira , hogy igen erő lene- t fe lk u ta to tt n é h án y példával k ív án tam rá v ilá g íta n i
d ik m ia tt (a szülő nő ) . . . a k k o r a gyű rű s u j j áin- t m a ré g i m agyar id ő k iro d alm áb an találh ató orvosi
denik kezén te k e rjé k meg selyem m el jó erő ssen .“ M érge­ vonatkozásokra, am elyekbő l k o rá n tse m kívánok olyan
zések ellen a z t ajá n lja , hogy a réce vérét k ev erjék meg irá n y ú k ö v etk eztetést levonni, m in th a az akkori irodalm i
m eleg b o rra l s ezt ad ják be n e k i; „nagy ereje v ag y o n en­ a lk o tá so k a t elh atáro zó a n befo ly áso lta volna a g y erm ek ­
n ek “, úgy, »hogy a réce, ha m egsenyved valahol, m érges cipő ben járó o rv o stan . Inkább a z é r t ta rth a t érd ek lőd é­
békák terem nek belő le“. Nehéz szülések alkalm ával a nő s ü n k re számot, m iu tá n látható, h o g y m ár a ré g i idő be n
köldökét fek ete ty ú k n ak az epéjével kenjék m eg, vagy is szám ottevő sz e re p e t já tszo tt az em berek életébenm ind­
övezzék á lta l kígyóbő rrel, v ag y m árciusban fo g o tt ny úl­ az, am i az orvossal kapcsolatos v o lt s ez lecsap ó d ást ta ­
nak a szem ét sz á rítsá k meg és a z t kössék a h a s á r a “. Bé­ lá lt az irodalm inak m ondható m egnyilvánulásokban.
nulások alkalm ával kacsazsírral k enték a b eteg et. (Folytatjuk.)
 VEG YES H ÍREK PÁLYÁZATOK.
S z e m é l y i h í r e k . H o rvá th M ih á ly dr., e g y e t . c . r k . t a n á r , C z e g lé d m eg y ei v á r o s p o lg á rm e s te re .
a z U j S z e n t J á n o s - k ő r h á z o r t h o p a e d - s e b é s z e t i o s z t á yl á n a k P á l y á z a t o t h i r d e t e k C e g lé d m e g y e i v á r o s H o r t h y M ik ló s
v e z e t ő j e é s W e n c s e l T iva d a r d r . , e g y e t . c. r k . t a n á r , a S z e n t k ö z k ó r h á z , B . M o l n á r E r z s é b e t s z ü l é s z e t é s n ő i o s z át l y á n
R ó k u s -k ó rh á z sz ü lé s z e ti o s z tá ly á n a k v e z e tő je n y u g a ol m b a m e g ü r e s e d e t t a l o r v o s i á l l á s r a . P á l y á z a t i k é r v é n y e k f o l y ó év
v o n u lta k . — A lip c s e i tö r v é n y s z é k i o rv o s ta n i i n t é z e t ta n s z é ­ a u g u s z t u s 19. n a p j á n a k d é li 1 2 ó r á j á i g C e g lé d v á r o s p o l g á r -
k é r e F . P ie tr u s k y b o n n i p r o f e s s o r t h í v t á k m e g . m e s te r i h iv a ta lá n á l n y ú jta n d ó k b e P e s t v á rm e g y e a lis p á n já ­
S z a b a d s á g o n v a n n a k : B o d o n K á ro ly dr. e g y e t , m a g á n t a ­ n a k c ím e z v e .
n á r jú liu s 1 8 -tó l a u g u s z tu s 1 8 -ig ; U d va rh elyi K á ro ly dr. M e l l é k l e n d ő k : 1 .) s z ü l e t é s i a n y a k ö n y v i k i v o n a t , 2 .) á l ­
e g y e t, m a g á n t a n á r jú liu s 2 5 -tö l a u g u s z tu s 2 5 -ig . l a m p o l g á r s á g i é s e r k ö l c s i b i z o n y í t v á n y , 3 .) o r v o s i o k le v é l
m á s o l a t , 4 .) c u r r i c u l u m v it a e , 5 .) m ű k ö d é s i b i z o n y tív á n y .
D r . V a j d a K á r o l y ú j l a k á s a V I I I . , S z e n t k i r á l y i - u t c a 25. S z ü lé s z -n ő g y ó g y á s z a ti g y a k o r l a tt a l re n d e lk e z ő e lő bneyn
T e l e f o n : 3 8 - - 8 - -08. R e n d e l d . u . 3 — 4. r é s z e s ü l , J a v a d a l m a z á s a 1 2 4 .0 0 0 — 1 9 2 6 . N . M . M . r e n d e l e t
B ud apest sz é k e sfő v á ro s k özegészségügyi á lla p o ta . s z e r i n t i . C s a k n ő t l e n e k p á l y á z h a t n a k . Á llá s e l f o g l al á s k i n e ­
v e z é s u tá n a z o n n a l.
1933. é v ju liu s m á s o d ik felé b en .
H asi hag y m áz — — 48 4) J á r v á n y o s a g y g e rin c - C e g lé d , 1 9 3 3 . a u g u s z t u s 2.
V é rh a s . . . - ................28 3 a g y h á rty a lo b ... — — — 1 2 .7 7 4 — 1933. s z . O lv a s h a ta tla n a lá ír á s
R o n c so ló to ro k - é s g ége- K a n y a ró 180 2 p o lg á rm e s te r.
lo b — — — — — 95 3 S z a m á r h u r u t — — — 37 4
V ö rh e n y — — - — 156 1 B á rá n y h im lő ................ 35 — A Z e m p lé n v á rm e g y e i (s á to ra lja ú jh e ly i) „ E rz s é b e t”
In flu e n z a ( s z ö v ő d n i.) — — — T r a c h o m a — . . . — ... 22 — k ö z k ó rh á z n a i, le m o n d á s fo .y tá n m e g ü r e s e d e tt:
G y e rm e k á g y i lá z ......... 5 3 K iü té s e s ty............... — — — seg éd o rvo si á llá sra
G y e r m e k b é n u lá s ......... — {— L ép fen e . .. — — . . . 1 V a V á r m e g y e i ü g y v i t e l i s z a b á l y z a t 2 . § .- a a l a p j á n p á l y á z a t o t
A z á r ó je lb e n le v ő sz á m o k a h a lá lo z á s t je le n tik . h ird e te k
K i a d v á n y a i n k a t o lc s ó n k a p j á k m e g k i a d ó h i v a t a l u n k t ó l A s e g é d o r v o s i á ll á s ja v a d a lm a z á s a a X I. f i z e t é s i o rz tá ly
h á t r á l é k b a n n e m lé v ő e l ő f i z e t ő i n k . A p é n z e l ő r e üb ld e ké s e 3 - ik f o k o z a tá n a k m e g f e le lő f iz e té s , a te r m é s z e tb e n i la k á s ,
u tá n a z o n n a l b é r m e n tv e k ü ld jü k m e g a z a lá b b i ig e n h a sz n o s v a la m in t e llá tá s n á l e n g e d é ly e z e tt k e d v e z m é n y e k k e l.
k ö n y v e k e t: F e lh í v o m m i n d a z o k a t , a k i k e r r e a p á l y á r a p á l y á z n i ó h a j ­
t a n a k , h o g y a z 1 8 8 3 . é v i I t . - c . - b e n e l ő i r t e 'm é l e it k é p e s í t é s ü ­
S o ó s A la d á r : É tre n d ! e lő írá s o k . I I I .
k e t, a fo r r a d a lo m é s k o m m u n iz m u s id e je a l a t t t a n ú s í t o t t
b ő v í t e t t k i a d á s.................................. 5.— P h e l y e t t 4 .— P
m a g a v i s e l e t ű k e t , m a g y a r á l l a m p o l g á r s á g u k a t s e s e t el g e d ­
H o rv á th B o ld iz s á r: A g y a k o rló o rv o s d i g i a l k a l m a z t a t á s u k a t ig a z o ló o k m á n y o k k a l f e l s z e r e l t s a
o r t h o p a e d i á j a 2 3 0 o ld a l, 1 1 0 á b r a v á r m e g y e f ő i s p á n j á h o z m é l t ó s á g o s le v e l d i d r K o z m a Gy ö r g y
é s 16 o ld a l m ü m e llé k le tte l . . . 5.— P ú r h o z c ím z e tt k é r v é n y ü k e t h o z z á m 19SS. évi a u g u s z tu s hó
K u n szt Já n o s : A m ai M a g y a ro rsz á g 31. nap já ig b e zá ró la g m u t a s s á k b e , i l e t v e „ A l i s p á n i h i v a t a l ,
á s v á n y v iz e i, fü rd ő i és ü d ü lő ­ S á t o r a l j a ú j h e l y ” c í m r e k ü l d j é k b e , m e r t a k é s ő b b é kr e z ő k é r ­
h e ly e i , 2 1 5 o l d a l .................................. 6.50 P h e l y e t t 5.50 P v é n y e k e t fig y e le m b e n e m v e sz e m .
V á s z o n b a k ö t v e (8 P h . 7 .— P )
B ig le r G u s z tá v : K ö z e g é s z s é g ta n é s a S á t o r a l j a ú j h e l y , 1 9 3 3 é v i j ú l i u s h ó 2 9 -é n .
j á r v á n y t a n t a n k ö n y v e ....................... 25.— P h e l y e t t 5.70 P S z á m : 6619— 1 9 3 3 . B e m á th A la d á r s. k.,
O r s ó s F te r e n c : K ó rb o n c o lá s v e z é r f o ­ a lis p á n .
n a l a 8 6 o l d a l ....................................... 2 .50 P h e l y e t t 2.— P
I s s e k u t z B é l a : G y ó g y s z e r r e n d e l é s . . 8 .— P h e l y e t t 6 .— P A n y u g d íja z á s f o ly tá n m e g ü r e s e d e tt b ih a r k e r e s z te s i k ö r­
A » o rvo si tu d o m á n y m a g y a r m e s te ­ o r v o s i á llá s ra p á l y á z a t o t h ir d e te k . A z o rv o s i k ö r B ih a rk e -
rei. K i a d j a a M a r k u s o v s z k y T á r ­ r e s z t e s , Á r t á n d é s T o l d k ö z s é g e k b ő l á ll, s z é k h e l y e B i h a r k e -
s a s á g . 1 9 6 o l d a l .................................. 4.— P h e l y e t t 3 .5 0 P r e s z te s .
A b e fiz e té s i la p h á tla p já n a z ö s s z e g r e n d e lte té s é t k é rjü k A z á l l á s j a v a d a l m a a 6 2 .0 0 0 — 1 9 2 6 . B . M . s z . r e n d e l e t b e n
f e l t ü n t e t n i . U t á n v é t t e l v a ló r e n d e l é s n é l a p o r t ó k ö l t s é g e t Is m e g á lla p íto tt f iz e té s , h a t sz o b á b ó l é s m e llé k h e ly is é g e k b ő l á l­
f e ls z á m ítju k . l ó l a k á s u d v a r r a l é s k e r t t e l . B i h a r v á r m e g y e é r v é n y b e n le v ő
s z a b á ly re n d e le té v e l m e g á lla p íto tt re n d e lé s i, l á t o g a t á s i é s m ű ­
A K IADÁSÉRT FELELŐ S VÄMOSSY ZOLTÁN t é t i d íja k . A tö r v é n y h a tó s á g á l t a l e z id ö s z e rin t 85 0 P e n g ő b e n
m e g á l la p í to t t é v i f u v a r á ta l á n y , a m e ly n e k e lle n é b e n a k ö r o r ­
L a p u n k m a i s z á m á h o z R i c h t e r G e d e o n v e g y é s z e t i g y á r r t., v o s a k ö r k ö z s é g e it h e te n k é n t e g y s z e r b e u ta z n i k ö te le s .
B u d a p e s t X ., C arbo m edicinalis k é s z í t m é n y é r ő l s z ó l ó i s m e r t e ­ P á l y á z n i k í v á n ó k a t f e lh ív o m , h o g y a z 1 9 0 8 . é v i X X X V I I I .
té s é t c s a to ltu k . t . - c . 7. § - á b a n e l ő í r t k é p e s í t é s ü k e t , m a g y a r á l l a m po l g á r s á g u ­
k a t , e d d ig i a l k a l m a z t a t á s u k a t , e r k ö l c s i é s p o l i t i k a i m e g b í z h a ­
U n n n rá ln m a z t - ki n á la m á l l a n d ó b eteg ek et, a g g o k a t vagy
ÍIUIIUIQIUIII k ö n n y e b b te rh e lte t e l h e l y e z . U g y a n o tt, orvos t ó s á g u k a t ig a z o ló o k m á n y o k k a l f e ls z e r e lt p á ly á z a ti k é re l­
k is tő k é v e l e l h e l y e z k e d h e t . S z iv e s m e g k e r e s é s e k e t „ ö z v e g y m ü k e t h o z z á m a f o l y ó é v i a u g u s z t u s h ó 23 n a p j á n a k d é l u t á n
fö ld b irto k o s n ő ü d ü lő h á z a " je lig é re „P ető fi Iro d a lmVi á lla la t­ 5 ó r á j á i g a d j á k b e . E l k é s e t t e n b e a d o t t , v a g y k e l l ő en f e l n e m
h o z , K e rté s z u t c a lb . kérek. s z e r e lt p á ly á z a ti k é r v é n y t fig y e le m b e n e m v e sz e k .
A v á l a s z t á s h a t á r i d e j é t k é s ő b b t ű z ö m k i.
T e lje s e n U a f h f i n a Q l l S t T k é z a la tt B i h a r k e r e s z t e s , 1 9 3 3 . a u g u s z t u s 3.
h a s z n á la tl a n * icílljctll ^ 9 d lZ 0 ]c s ó n elad ó 1 7 8 4 — 1933. s z . F ra n kó E ndre
C f m : E r z s ó b e t - k ö r u t 9 — 11, I. e m . 6 . T e l e f o n : 4 0 — 3 —5 4 .
f ő s z o lg a b ír ó .

CAPHOSEIN 7 7 ‘18°/o f e h é r j e , r e n d k í v ü l d ú s c a l c i u m * é s p h o s p h o r-ta rta lo m m a l.

A z e r jed éses h a sm en és szu v erén g yógyszere.

t Fj FEHÉ r J E
A c s e c s e m ő g y ó g y á s z a tb a n n é lk ü lö z h e te tle n .
JA VALLVA: B É L H U R U T , A N A E M IA RE C O N V A L ES CE N T IA , E X S U D A T IV D IA T H E S IS stb.
KRÓM«
S Z A B A D O N R E N D E L H E T Ő : K ö z g y ó g y s z e re llá tá s . ( 0 . B. A .), S te fá n ia -S z ö v e ts é g , O T I, M Á V.
. 1, ' A l . . o l . T l 0-1
M . K ir. P o sta , S z é k e s f ő v á r o s i A lk a lm a z o tta k S egítő A l a p j a és B á n y a tá r s p é n z tá r a k te rh é re .

ADAGOLÁS ■ 1— 2 k á v é s k a n á ln y i C a p h o se in t t e á b a n felfő zü n k é s s a c c h a r in n a l é d e s ítjü k .

Pótolja a drága külföldi készítm ényeket. Egy doboz ára P 220
M in tá v a l é s ir o d a lo m m a l s z ív e s e n s z o lg á l a K R O M P E C H E R TÁ PSZERG Y Á R B U D A PEST. V ., Z R Í N Y I - U T C A 3.
CENTRUM K IA D Ó V A L I ,A R A T RT„ IX ., K Ö Z T E L E K - U . 1. IG A Z G A T Ó : B O R N E M IS Z A GABOR
 77. évfolyam .
ORVOSI H E T IL A P A lap ította M A R K U S O V S Z K Y
A N T A L G É Z A , H Ö G Y E S E N D R E , L E N H O S S É K M IH Á L Y , S Z É K E L Y Á G O S T O N
S z e r k e s z t ő b i z ot t s á g :
HERZOG FEREN C IS S E K U T Z B E L A
VAM O SSY ZOLTÁN PO ÖR F E R E N C
FELELŐ S SZERK ESZTŐ VÁM
: OSSY ZOLTÁN EGYETEM I TANÁR
T A R T A L O M :
G e r ló c z y G é z a : A p a n k r e a s b e t e g s é g e i n e k k l i n i k a i d i a g n o s t i -
k á j a . ( 7 2 1 — 7 2 4 . o ld a l.)
E g e d y E le m é r : A z in f lu e n z á v a l k a p c s o la to s s z ív b á n ta lm a k r ó L
(7 2 4 — 7 2 8 . o l d a l .)
M a r x J ó z s e f : A s z é n s a v b e l é g z é s h a t á s a a v é r a l v a d á s r a . (7 2 3 —
7 3 1 . o ld a l .)
S zabó E le m é r: A v a s ta g b é l re n d e lle n e s e lh e l y e z ő d és é r ő l.
(7 3 2 — 7 3 4 . o l d a l .)
T r e e r J ó z s e f: ö s s z e h a s o n lító k lin ik a i v iz s g á la to k a z a rc ü re g -
V ,- - , rvoA—7^6 o.dal 1
A pankreas betegségeinek klinikai
diagnostikája.*
( K l i n i k a i e l ő a d ás . )
I r ta : Gerlóczy Géza dr. egyet. rk. ta n á r.
A p an k reas életfontos m irig y ; igazi ren deltetésév el
mégis hosszú ideig nem v o lta k tisztában. Galenus még
úgy képzelte, hogy © h a rá n tu l fekvő , hosszúkás, n agy já­
ban három szögalakú képlet a g y o m o r- és a gerincoszlop
közötti térn ek csak m integy kitöltésére h iv a to tt, párnául
szolgálva ezáltal a nagy h asi ereknek, nehogy ezek egy
esetleges hevesebb m ozdulat, nyújtózkodás v ag y a k á r
trau m a fo ly tán elszakad janak, m egrepedjenek, m egcsava­
rodjanak. Késő bb, m ikor Pavlow, Heidenhain stb. m un­
kásságával a m irig y secretu m : a hasnyál, ső t en nek haté­
kony tényező i: a feh érjét h a sító trypsin, a széníhydrat-
em észtést b izto sító diastase és a z sííh asító pankreas-lipase
is m ár kezünkbe került, m ég m indig rejtély es m a ra d t a
pankreas szerepe a szervezet cu k o rh áz tartá sá b an . Min­
kowski és Mering classikus kuty ak isérletei m á r m egm u­
ta ttá k , hogy a pankreas k iirtá s a diabetes tü n e te it okozza,
ám azt, hogy m ik én t kapcsolódik a pankreas e fo n to s kór­
kép pathogenesisébe, csak az insulin sen satiós felfedezése
óta (Banting és Best) sik e rü lt m egközelítenünk. Ma m ár
nem vitás, h ogy az insulin a p an k reas Langerhans-szige-
teinek belső secretiós term éke, am ely a vena p an k reatico -
duodenalis vérével kerül a m á jb a és innen az összes szö­
vetekbe és se jte k b e ; nem v itá s, hogy elegendő insulin
h ijjá n a táp an y ag ja in k k al fe lv e tt cukor n a g y része ki­
haszn álatlan u l m arad, h aszo n talan u l kering a vérben
(hyiperglykaem ia) és g ly kosuria fo rm ájáb an k iü rü l a ve­
séken át.
Ú gy lá tszo tt, hogy a duodenum ba k erü lő secretum
és a vérnek közvetlenül á ta d o tt incretum tu lajd o n ság ai­
nak, egym áshoz és az anyagcseréhez k ap cso latain ak fel­
ism erésével a p an k re a s életta n i lényege tisztázó d o tt. F ran ­
cia k u tató k azonban ism ételten rá m u ta tta k a rra , hogy a
* )A b a la to n fü r e d i o rv o si h é t k e re té b e n ta rto tt e lő ad á s
(1 9 3 3 . m á j . 1 6 .) n y o m á n .
33. szám Budapest, 1933. augusztus 19.
L A J O S 1857-ben.
F o ly ta ttá k :
GORKA SÁ ND OR H U T T L T IV A D A R
REUTER K A M IL L Ö O RSÖ S F E R E N C
SEG ÉD SZERK ESZTŐ FRITZ ERNŐ
:
G rü n G y ö rg y : A lle rg ia in je c tió s m á jk é s z ítm é n y e k k e l s z e m ­
b e n . (7 3 6 — 7 3 8 . o l d a l .)
M e llé k le t: A z O rv o s i G y a k o rla t K é rd é s e i. (1 2 9 — 1 3 2 . o ld a l.)
L a p s z e m le : B e lo rv o s ta n . — S e b é s z e t. — S z ü lé s z e t. — G y e r­
m e k g y ó g y á s z a t . ( 7 3 8 — 74 1 . o l d a l . )
K ö n y v i s m e r t e t é s : (7 4 1 — 74 2 . o l d a l .)
P u d e r S á n d o r: M it k ö s z ö n h e t a z ir o d a lo m a z o rv o s tu d o m á n y ­
nak? (7 4 2 — 7 4 4 . o ld a l é s a b o r í t ó l a p I H . o l d a l á n . )
V e g y e s h íre k : ( a b o r í t ó l a p IV . o l d a l á n . )
m irig ynek valam ely, az érren d szerrel összefüggő tual j­
donsága is van. 1930-ban Frey N ém etország ban felfedez­
te a m ásik p an k reas-h o rm o n t, am ely valóban az érren d ­
szerre h a t olyképen, hogy h a tá s á r a a szív koszorús erei,
a tü d ő capillarisok és a p erip h aria kis erei k itág uln ak . E
horm on töm egesen találh ató a vizeletben, ahol m egfogy,
h a a kísérleti á lla t p a n k re a sá t k iirtjá k , vagy elvezető vér-
ed ényeit lekötik, de m ennyisége nem változik, h a a ki­
vezető u ta k a t k ö tik le. Frey kallikrein névvel nev ezte el
Hippokrates u tá n , aki k a llik rea s-n ak nevezi a p an k rea st.
A kallikrein felfedezésébő l m a m á r az orvosi g y ak olra t
is nyereséget könyvelhet el, m e rt bizonyos c o ro n aria-
spasm us, im term ittáló sá n títá s és hasonló esete kben az
ily k allik rein -tarta lm ú gyógyszerek jól beválnak (v. ö.
„padutin“).
A pankreas e sokoldalú m unkaköre m ellett joggal
v árh atn ó k , hogy a pankreas betegségeinek a felism erése:
a pankreas-diagnostika biztos alapokon nyugodjék, hiszen
a b eteg szerv m ű ködése szenved és a m egváltozott m űk ö­
dés valahol csak érzékelhető vé válik. Ennek d a c á ra azt
kell m ondanunk, h ogy a p an k reas-d iag n o stik a a belorvos-
ta n n a k ma is m ég sok te k in tetb en homályos feje zete és
sokszor még a legsúlyosabb, k ite r je d t szöveti p usztu lással
já ró kórképek is felism eretlenül kerülnek a b o n casztalra;
ez eléggé sajn álato s, m ert a h ely es és fő leg a k o rai dia­
gno sis nem eg y szer életm entő lehetne, azonban h a s aj­
n á la to s is, viszo n t érth ető , am i a továbbiakból m ég ki
fo g tű nni.
Ahhoz, hogy a pankreas beteg ségeinek d iagnostik á-
já v a l e rö v id reszab o tt elő adás k eretéb en foglalkozha ssunk,
bizonyos terv szerű ség re van szükség oly irán y b an , ho gy
lehető leg tá rg y a lá s alá k erü ljö n mindaz, am i a helye s
kó rism e fe lá llításán ak biztos tá m asza, de m ellő ztessenek
azok az eg yébként igen nagy jelen tő ség ű tudom ányosér­
té k ű m egállapítások, am elyekbő l a diag n o stik a — leg ­
aláb b egyelő re — semmi g y a k o rla ti hasznot nem nyer.
I t t m in d já rt k iesik a kallikrein-kérdés, m ert e m ásodik
pankreas-horm on z a v a rá t visszatükrö ző klinikai kép,vagy
viz sg álati m ódszer úgyszólván nem ism eretes. D e kiesik
— b á r más néző pontból — az egyéb ként d iagnostik ailag
könnyen hozzáférhető classikus diabetes m ellitus kórképe
722 ORVOSI H E T IL A P 1933. 33. az.

is, m e rt ennek tá rg y a lása nem tartozik a szigorúbban canalicularisan v a g y haem atogen ú to n baktériu m ok fu n -
v e tt p ankreas betegségek feje zeté be. Ami m a ra d , az dia- g áln ak . Még kevéssé tisztázott, h o g y m iként kapcsolódik
gn o stik ailag m indenekelő tt k é t n a g y cso p o rtra osztható: az epehólyag e fo ly am atb a, m ert bizto san csak a n n y it tu ­
1. Oly jelenségekre, amelyekbő l a rra következtethetünk, dunk, hogy az epeköves anamnesis nem hogy ellenezné, de
hogy a m irigy nedvterm elése k o rláto zo tt, v ag y hiányzik, egyenesen tá m o g a tja a kirobbanó súlyos kólikák eseté n a
2. oly jelenségekre, amelyek z a v a rta la n nedvterm elésre d iagnosist, fő leg, h a a roham a jellem ző shok-szerűtü ­
vallanak, ám e nedv áram lása nem talál szabad passaget, netekkel já r és oly súlyos, hogy kiadós m o rphin-in jectió-
te h á t nem k erü l a bélbe. — M in t látn i fogjuk, e jelensé­ ra sem szű nik (Bernhard).
gek az egyes kórképek szerint v álto zatosan alak u lh atn ak . Lehet-e e sokszor néhány ó ra a la tt m ár h alálo s kór­
A p an k rea s secretum át az acinusok h á m se jtje i te r­ képben a klinikai tü n e tek en kívül is oly diagnostik us tá m ­
m elik, am elyek az emésztés te tő fo k á n bizonyos cellularis p o n to k a t találnunk, amelyek eld ö n th etik a d ia g n o sist?
átalak u láso n is m ennek keresztü l (megfogy az eosinophil H a fe n ti tételünk a la p já n k ív án ju k elbírálni a k érdést,
szem csézet); ilyenkor a m irigy v é rre l feszesen te lt, duz­ kétségtele n, hogy a súlyos p an k rea s nekrosisnak — leg­
zadt, merev szerv, amely k áro s b eh atáso k ra so k k al érzé­ alább is a teljesen kib ontakozott a lak jáb a n — lényege az
kenyebben reag ál, m int az éhező pankreas. Guleke, Berg­ egész m irigyállom ány teljes p u sztu lása, am inek m aga
mann k u ty ak isérleteire kell i t t rá m u ta tn u n k : Bő séges táp ­ u tá n kellene vonnia a m irig y term ék ek teljes h iá n y á t. Azt,
lálékfelvétel u tá n m egoperálták a k u ty át. A d u ctu s Wir- hogy ez bekövetkezik-e, a továbbiak során még é rin tjü k ;
su ngianusba ste ril epét, vagy o la ja t fecskendeztek és u tá ­ i t t azonban m indenekelő tt azzal kell foglalkoznunk, hogy
n a lekötö tték a kivezető u ta t. V ih aro s g y o rsaság g al ki­ diagno stik ailag hol és m iként fé rh e tü n k ahhoz, hogy a
bon tak o zo tt eg y kórkép, am ely az emberi path o lo g iáb an m irig yte rm ékek k ie sését k im u tath assu k .
heveny pankreas-zsírnekrosis nev e a la tt ism eretes és az A z ú. n. külső elv álasztással a h asn y ál és ezzel am ár
összes p an k reas betegségek k ö z ö tt a legretteg etteb b . Ami e m líte tt ferm entum ok a V ater-szem ölcsön á t a duodenum -
e kórkép aetio lo giájában e k u ty ak isérletek k el közös, az ba kerülnek, ahol a gyom or felő l érkező chym us em ztése és
éppen a bő séges táplálékfelvétel. A beteg (tö b b n y ire zsí- részben folytatódik, részben m egindul. A hiányzó, vagy
rosihasú, el'hájasodott asszonyok) alapos la kom a után, elégtelen ferm entu m ok te h át elvileg hiányzó', v ag y elég­
am ik or fő leg zsíros ételeket is fo g y aszto tt, h irteel n rosz- telen feh érje-, zsír- és kem ényítő em észtést jelenten ek,
szul lesz. M egsemm isítő fájd alo m lepi meg a felh a sba n és am it diagn o stik ailag a szék m akro- és m ikroskopos vizs­
a g y o rsan e lő k e ríte tt orvos tö b b n y ire ham ar kész a dia- g á la ta dönt el. M akroskoposan a székben em észtetlen h ú s­
gnosissal: epekő -roham , am inek felv itelére an n y iv al is d a ra b k á k (k reato rn h o ea) ism erhető k fel, vagy m egjele­
inkább okot ta lá l, m e rt azt h a llja , hogy a b eteg am úgy is n ik a mindennél jellem ző bb,jísirszék“ (ste a to rrh o e a ). Az
rég en szenved m á r epebántalm akban. Az, hogy e fájd a l­ ily zsírszék igen n a g y tömegű , ren d k ív ü l bű zös, sel yem ­
m ak inkább b a lra sugároznak ki, nem in g atja m eg a dia- fén y ű a tcttneges em észtetlen zsírtó l, különösen, ha m egelő ­
gn osisában, hiszenAa«wj/w m á r ism e rte tte a „ b a lra ki­ ző en m integy functiós-próba g y a n á n t 200 gr v a ja t, va gy
su g árzó “ epekő -roham ot. A b e te g azonban feltű nő en o la ja t fo g y asztatu n k a beteggel; az ilyenkor ürülő , fo­
rosszul van; rosszabbul, m int am en n y ire az a közönséges lyós zsírréteggel b ev o n t szék felü letén a szobalevegő n meg-
epekő roham nak megfelelne. V é g ta g ja i hidegek, a rc á n h i­ m erevülő , fagyusze,rű boríték lá th a tó és a szék agag y sze­
deg veríték , p u lsu sa kicsi, szap o ra és a további ó rá k a la tt rű , g rap h itfén y ű és színű . — A m ikroskopos vizsgála thoz
is egyre romlik. E rő s nyálfolyás á llh a t fenn, öklönd özés, az i t t nem tá rg y a lh a tó S ch m id t-S trassb u rg er-p ró b aétren d
h á n y á s (súlyos esetben ak ár v é rh á n y á s is) jelen tk ezik ; szükséges, am elynek 3 nap ja u tá n ü rü lő bélsár k ik e nt ké­
a h a s puffadt, oly fájdalm as, h o g y valósággal peritoni- szítm én y ét vetjük zsír-v iz sg á lat alá, (33%-os ecetsavval
tis t gy an ítunk, a r r a gondolva, n em epehólyagátfúródás, lán g fe le tt hevítve, illetve zsírfesték k el festv e), am ik or
v ag y egyéb p e rfo ra tio áll—e a sú ly o s tünetek m ög ö tt. Ha is a töm eges em észtetlen zsírt cseppek (n eu trá lis zsír)
ez a gyanú h am aro san elő térbe k erü l, a helyzet an nyiban a la k já b a n fogjuk p ankreas-em észtési zav arra a legjellem ­
szerencsésebb, hogy a sürgő s sebészi beavatkozás szü k­ ző bbnek találni. A k re a to rrh o e á t n a tiv készítm ényen m u­
ségessége felő l m o st m ár alig v a n kétségünk. A m egny i­ ta tju k ki, m int épen m a ra d t (te h á t em észtetlen) h a rá n t-
to t t hasban tö bb n y ire rögtön tisztázó d ik a kérdés, fő leg, csík o lato t feltü n tető izom rostokat, m íg a hiányos ke m é­
h a húslészerű öm leny m ellett a h a sh á rty á n , a h a s h á try a - nyítő em észtés esete ib en a kik en t készítm ényben bő ve n
m ögött, a vesekörüli szövetben s tb . m észcseppszerű zsír- ta lá lu n k jóddal (lu g o l) kékre fe;stő d ő ép se jte k e t (pl.
nekrosis-szem cséket lá t a sebész. E zsírn ek ro sist a p a n - b u rg o n y asejtek et) és ú. n. g ra n u lo sa -ta rta lm ú kék p á l­
kreas-lipase a tám asztószövetek zsírjából ferm en tativ e c á k a t és szemcséket.
em észtette ki káli- és natronszappajnt alk o tv a a zsírból. H a székletbő l az egyébként is jellemző p an k rea s-
M aga a p an k reas szerkezetnélküli, barnás-szürkés, eset­ kó rk ép esetén ek k én t értékes diag n o stik ai kö v etk ezteté­
leg véres (pankreasapoplexiá) tö m eg , amely h atalm a sa n sek vonhatók is, n em kétséges, h o g y m inden egyéb tá ­
m egduzzadva k ékes-vörös v érv án k o sb a ágyazott. A m irigy m o g ató m ozzanat n élk ü l e lejetek egymagukban még nem
te h á t m aga is m egem észtő dött, szövetestül, véred énye stő l dönthetnek pankreas-feermentum-hiány felvétele mellett.
e g y ü tt, am it s a já t term ékeinek: a trypsinnek és lipase- A p a n k re a s-d ia g n o stik a em lített nehézségei m á r i t t m u­
n a k köszönhet. A kórkép lényege te h á t az önem észtő dé s ta tk o zn ak . E m észtetlen tá p alk atrészek ürülh etnek u. i.
(ChiariJ. Ahhoz azonban, hogy önem észtő dés keletkeZhes- ép p a n k ra s m ellett is, ha pl. a vékonybél lobos állapota
sék, a p a n k re a s-try p sin és pankreas-lipase, activ állapota m ia tt tú l gyorsan h a la d á t a b é lta rta lo m (fokozott peri-
az elő feltétel. H o g y an kerül a pan k reaso n b elü lre ac tiv s ta ltik a ), gyorsabban, sem hogy a duodenum ba ömlő fer-
try p s in és lipase, m a még nem tisztázo tt. Az activáló m entu m okkal a k iad ó s érintkezés lehető sége adva lett vol­
enterokin ase és epe m ellett ily e n k o r szöveti eredetű ki- na. Ily e n esetekben bizonyos m é rték ig d iagnostik us é r­
n asek szerepelhetnek, amelyek reflectoros-vasom otoros té k ű le h et a N oorden-féle ópium-próba, am ennyiben en ­
ú to n pl. az, ep ehólyag felő l k iv á lto tt érspasm usok kap­ te ritise s esetben opium m edicinalis a d a g já ra a bélpassage
csán , vagy haem ato gen úton is e lju th a tn a k a pankreas- lassú b b á lesz, a ferm entu m ok m unkájához az idő beli le­
hoz, b á r az sincs kizárva, hogy az angiospasm ushoz eset­ h ető ség kedvező en alak u l és az em észtetlen alk atrés zek
leg társu ló kisebb vérzésbő l ered n ek (pl. activáló leuko- k iü rü lése esetleg m egszű nik, m íg v álto zatlan m a ra d , h a
c y tá k ). L eh et az is, hogy a szöveti kinase tra u m á s ere­ az ok a p an k reas-ferm en tu m o k h iá n y a volt. E z fő leg az
detű , vagy az is elképzelhető , h o g y a ctiv ato rk én tntra- i em észtetlen hús- és kem ényítő alk atrészek re vonatkoz ik,
1933. 33. sz. ORVOSI H ETILAP
m íg a zsírn ak m ár m akroskoposan is szembeszökő n ag y
töm ege alig szokott m ás kórképben oly feltű nő lenni,
m int éppen a pankreas-lipase h iányakor. A nehéz zsíro k
ilyenkor a k á r egészen elvesznek és a finom abb zsírokból
sem szívódik fel több, m in t 20—40% . Az egyéb k ó rfo r­
m ákban jelentkező zsírszékek k ö zött m ég leginkább za
epehiányt követő csö k k en t zsírem észtés okozhat diffe-
ren tialis diagnostikai nehézséget, m egjegyezve, 'hogy
ilyenkor a szék egyben acholiás is, te h á t úgyszólván szín­
telen és a zsírem észtés zav ara k iterjed nem csak a n e u trá ­
lis zsír m egjelenésére, hanem zsírsav ak és szappanok is
bő vebben ürülnek, m in t a pankreas-kórképekben. Z sírs zé­
k eket lá th a tu n k eg yébként Basedow-kór bizonyos e se te i­
ben, sprue-kórképben és a hasi nyirokutak tübercülo-
sisábífn (tab es m e sara ica), amely betegségek azonban
az egyéb jellemző k linik ai tüneteikkel alig fognak té v e ­
désre a lk alm a t adni.
M indannyiszor, am idő n a k ó rfo ly am at a p a n k re a s
insula ris rendszerére is k iterjed, hyperglykaemia és —
h a ez a 0.17% -ot m eg h alad ja — glykosuria jelentkezik.
Mai felfogásunk szerin t egy oly v ércu k o r érték, am ely
éhgyom orra a 0 .9 4 % -o t m eghaladja cet. par., m á r fe lté t­
len g yanús pankreas-m egbetegedésre. Ily esetekben 100
g sző lő cukor bevitelét a lassan, de m a g a sra em elked ő a helyzet valóban elég g y a k ra n ki is m u ta th a tó . Az összes
vércukorgörbe jellem zi (V órás m eg h atáro záso k ), am ely
2 idevonatkozó vizsgálati eljáráso k k ö zött azonban ú g y ­
csak több óra u tá n éri el a kiindulási érté k et. A L an g e r-
hans szigetek a p an k rea s egyéb szöveti állom ányával
szemben ellenállóbbak, a cu k o rh á z ta rtá s feltű nő bb azv a ­
ra te h á t csak igen súlyos vagy elő reh alad t kórképben t a ­
pasztalh ató , eltekintve term észetesen azon ide nem t a r ­
tozó esetektő l, am elyekben speciálisán a L an g erh an -sszi-
getek in sufficientiája, te h á t diabetes m ellitus áll fenn.
Á llatk ísérle tek b izo n y ítják azonban, h ogy a kiv ezető
u ta k lekötése dacára az á lla t sokáig életb en m arad, m e rt
az insulin bizonyos com pensáló tevékenységet fe jt ki. A
kivezető p an k reas u ta k lekötését követő insularis-hyper-
trophia, am it Mansfeld (és kísérletei nyom án Takács) a
diabetes sebészi th e ra p iá ja g y an án t a já n lo tt, szintén a -
m ellett szól, hogy a L an g e rh an s szigetek a d o tt esetben p ó ­
tolni igyekeznek az egyéb m irig y terü letek kiesését követő
hiányt.
V isszatérve ezek u tá n a heveny p an k rea s zsírnekro-
sis kérdésére, a diffus p an k reas-laesio — m int m ár em lí-
íte ttü k — az összes belső - és külső secretiós term ék ek m eg-
fo g y ását jelentené, h a — és itt van a diagnostikus ne­
hézségek m ásik cso p o rtja — a term észet nem gondosko­
d o tt volna eleve arról, hogy e fontos p an k rea s-teim é k ek
te ljes m irig y -k iesés esetén is olykor rendelkezésre á ll­
hassanak. N em szólva arró l, hogy a panbreasnak legpará­
nyibb ép részlete is még elégséges arra, hogy az összes
kiesési tüneteket saját tevékenységével fedje, it t c sak
a rra kív ánunk rám u tatn i, hogy olykor — és állítólag nem
is oly r itk á n — a bélben, gyom orban, lépben fejlő dés i
rendellenességként kisebb, szétszórt p ankreas-szig etek
találh a tó k (járulékos pankreas), am elyek hum oralis és
neuralis ú to n ingerületbe kerülve p a n k re a s secretu m o t
és in cretu m o t term elnek s így az esetleg es kiesési tü n e te ­
k et tö kélete sen com pensálják. Ily viszonyok között é r t ­
hető , hogy azt, am it az elm életi m eggondolások a la pjá n
joggal v á rh a tn á n k : ferm entu m csökkenést vagy h iá n y t a
bélben, vérben, vizeletben és duodenum-nedvben, h y p e r-
gly k aem iát és g ly k o su riát, a heveny p an kreas-nekrosis
diffus fo ly am atáb an sokszor éppen ú g y nem sikerül k i­
m u tatn u n k , m in t azon id ő sü lt lefolyású kórképekben,
am elyekben a p an k reas-sejtek p usztu lásával kötő szöve t­
szaporula t já r eg y ü tt fidült pankreatitis; pankreas- cirr­
hosis).
Ezek az idült kórképek a m ár e m líte tt G uleke-féle
kísérletekben akkor keletkeztek, h a az olaj-, zsír-m a-
723
nip ulatió t éhező állato n végezték. E m b erb en e k ó r­
kép k ö v eth eti ugyan a többszörösen k iújuló heveny pan-
krqas-m egbetegedést is, azonban g y ak rab b a n a kisebb-
nagyobb p an k reasu tak elzáródásához csatlakozik. A fo ­
lyam at ily en k o r az elzáródásos terü leten k örülírt, a-
mintlhogy k ö rü lírt az az id ü lt p an k reas cirrh o sis (pan-
k reassk lero sis) is, am ely ipenetráló fekélyekhez, érelm e-
szesedéses, syphilises stb . érren dszeri folyam atokhoz t á r ­
sul. A fo ly a m a t lényege m indezen esetekben a p a n k re a s-
secretum pangásában kulm inál, ami m ag a részérő l az
egyébként ritk a pankreas kövek keletkezéséhez is a lk al­
m at te re m t. Bárm i legyen is a seeretum elfo ly ását ak ad á­
lyozó tényező , elvileg i t t m á r nem azonos a helyzet, m in t
a teljesen diffus p ankreasbetegségek esetében, m e rt az
ép m irigyrészletek term eln ek nedveket, am elyek csak
akkor nem kerülnek a bélbe, ha a kivezető út, vagy nyílás
teljesen elzárult (pl. a pap illa V aterib en fen n ak ad t kő ,
vagy a m irig y fejében h alad ó ductus choledochust össze­
nyomó d a g a n a t stb.). Ily esetekben a z t v árb atn ó k , h o g y a
külső secretió s term ékek hiányozni fo g n ak a bélbő l,illet­
ve a duodenum -sondán á t n y ert duodenum -bennékbő ',
azonban a pangásnak m egfelelő entömegesen szívódnak fel
a vérbe és kerülnek in n en a veséken á t kiv álasztásra. Ez
szólván eg yed ül a diastase-meghatározás-tói v á rh a tu n k
érté k esíth e tő eredm ényt, m íg a többi e ljá rá s (try p isn -
m eghatározás, a Schm idt-féle m agpróba, Sahli g lu to id -
próbája, a W internitz p ró b a stb.) érték e legalább is k é r­
déses, a Róna-féle seru m -lip ase m eg h atáro zás egyébként
sokatigérő módszere v iszo n t igen körülm ényes. A di-
a sta se -k im u ta tá s te ch n ik ai kivitelére i t t nem té rh etek ki
s csak a n n y it jegyzek m eg, hogy ily en k o r a kérdéses
vizsgálandó folyadékban (vérsavó, vizelet) minél több a
diastase, az illető nedv a n n á l higabb o ld ata (phys.k o n y h a­
sóval) is m ég teljes k em én y ítő -em észtést fog végezhe tni
(in d icato r: jó d ). íg y pl. a vérsavóban a norm ális 20—60
dia stase-eg y ség secretum -pangáskor a k á r 2— 3000 egy­
ségre em elkedhet, s a vizeletben a no rm ális 64 dia stase
egység h e ly e tt 100 fe le tti é rté k e t n y erh etü n k ; a b élsár­
ban, duodenum bennékben viszont é rth e tő okokból csök­
kent d ia stase- értékeket fo g u n k találni.
M int em lítettük, a d ia stase-k im u tatás olykor való­
ban az összes eddig m á r é r in te tt eljáráso k diagnostikus
értékét m eghaladja. Z av aró körülm ényekben azonban itt
sincs h iány. E gyrészt lehetséges, hogy a fő kivezetőc sa­
torna v aló b an elzárult, d e a h asn y ála t a járulékos kive-
zető út (d u c tu s San torini) levezeti a bélbe; az is lehetsé­
ges, hogy a pangó seeretum felszívódva a vérbe onnan a
bélbe választódik ki, te h á t oda kerül, ah o v á rendes vi­
szonyok k ö z ö tt is k erü ln ie kell. V égül súlyos lázas be­
tegségekben egyébként is m agas se ru m -, illetve vizelet-
diastase é rté k e k e t n y erh etü n k , ami érth e tő en fokozza a
differential is diagnosis nehézségeit. Hol ta lálu n k ily vi­
szonyok m e lle tt a kórism e szám ára érté k esíth e tő tá m­
pontokat ?
I t t m e g in t első sorban a hyperglykaemiára kell rám u ­
tatn unk, am i bizonyos esetekben jellemző lesz (külön ösen
a haem ochrom atosissal já ró u. n. bronzdiabetes id ült ese­
teiben), m in t ahogy érté k esíth e tő lesz a m á r tá rg y alt
székvizsgálati leilet is, term észetesen az ugyancsak m á r
tá rg y a lt k e re te k között. F o n to s tudnunk, hogy sokszor az
ily esetekben is éppen a klinikai kép fo g útb aig azítani,
m ert az id ü lt pankreasm egbetegedésekben szenvedő bete­
gek esetleg es jó táplálkozás dacára is tö bb n y ire feltű nő en
lefogynak, fő leg, ha a m á r é rin te tt zsírfelszívódási zav ar
kifejezettebben jelentkezik. H a a kórkép id ü lt induráló
p ankreasfej-gyulladás, v a g y rák által feltételezett, az
epig astriu m b an olykor a harántul futó tumor kem ény
724 ORVOSI HETILAP
képlete ki is ta p in th ató . F o n to sabb azonban a többnyire
egyidejű leg fennálló ikterus. H a a m ech an ikus elzáródás
a V ater-szem ölesben ül, vag y h a a p a n k re a s fejében k elet­
kezik, epepangáshoz vezet s ezzel ik te ru s jelenik meg, a
m echanikus ik teru s összes ism érveivel (bi iru b in u ria, d irect
bilirubin aem ia stb.).. Az epekő , illetve a tág ab b értelem ben
v e tt ch o lecysto pathia differen tialis diagnosisa csak teté-
ző dik e lelettel, m e rt ahogy a heveny p an k rea s-n ekor sis
eseteiben h allo ttu k , az idült e se t g y a k ra n colecystopathia
ta la já n fejlő dik ki. U gyanez vonatkozik a m á jcirrh osis-
ra, am ivel az idült p a n k re a titis nem csak aetiologiailag és
klinik ailag, de sok tekin tetb en k ó rb o n ctan ilag is rokona.
U to lsó n ak h a g y tam a Bergmann ta n á r k linik ájáról
Katsch által igen szépen jellem zett cso p o rto t, am elynek
felism erése a legragyogóbb jellem zés d acá ra is vélem é­
nyem sz e rin t távolról sem olyan egyszerű , m in t azta szer­
ző á llítja . Oly betegekrő l esik i t t szó, akik hossz ú éveken
á t kisebb nagyobb fájdalmakkal já rjá k az orvosokat és
a k ifejezettebb tá rg y i lelet h ijjá n legtöbbször neurasthe­
nia dia gnosissal könyveltetnek el. A fájd a lm a k — am elyek
hetek, hónapok a la tt hol m egjelennek, hol ism ét elm úl­
nak — typusosan baloldaliak; a b al m esogastrium tá já ró l
in d u ln ak el és kisugároznak a bal alh as felé, a h á t bal­
felébe, a bal combba stb., hol bélstenosis, sigm acarcino-
ma, hol n ep h ro lith iasis stb. g y a n ú já t keltve, am it azon­
ban c sa k h a m a r elejtünk, m e rt a tú l enyhe tü n etek sehogy-
sem fed ik e kom olyabb diagnosist. A „ b a lfá já s“ e jelleg­
zetes eseteiben Katsch szerint m indig gondolnunk kell a
p an k rea s b án talm azo ttság ára, esetleg es körülírtabb he­
veny gyulladásra vagy nekrosisra (a p an k rea s szövete r e -
g e n e ra tió ra igen h ajlam o s), am it az esetleges epeköves
m últ n ag y m érték b en tá m o g ath a t. A m á r fentebb érin ­
te tt „ b a lra kisugárzó epekövek“ esetei tulajdonkép h e­
veny p an k re a s-fo ly a m a t g y an án t fogandók fel. M ár a ki­
fejezetteb b kórképek d iag n o stik ájáb an is lá ttu k azokat a
nehézségeket, am elyek a helyes tá jék o zó d ást sokszor nem ­
csak m egnehezítik, hanem egyenesen lehetetlenné teszik.
Term észetes, h ogy e nehézségek m ég fokozottabb m érték ­
ben á llan ak fenn e teljesen bizonytalan, tom pa és enyhe
fá jd a lm a k eseteiben, am elyek ered ete oly tágkörű , isz­ t jav ait) és 3. m egism étlő dő „balfájások“ eseteiben an-
tá z á sa pedig oly bonyolult, hogy úgyszó lván csak ta lá lg a ­
tá so k ra vagyunk u talv a. Azok a Head-féle hyperacsthe-
siás zónák, am elyek Katsch szerin t a pankreasos b a’fá-
jáso k esetében övszerű en a X II. h á t i- és I-s ő ágyék i csi­
go lyák m a g asság áb an szelik a b al m ellkasfelet, illetve a
a köldöktő l b alra 3— 4 ú jjn y i szélességben a has bőénr
v o ln ának k im u tath ató k , m in t m ás zsig eri kórképekben, a
p an k reasaffectió k eseteiben is m ás szervekbő l is ere d h e t­
nek, hiszen ezek lényege az, hogy a zsigerbő l a sy mp a th i-
cus p ály á n á t a gerincvelő be érkező érző in g erü lete t az
ugyanazon segm entum p erip h eriás érző idege vetíti ki a
b ő rre; azonos segm entum ba azonban számos egyéb inge­
rü le t is b efu t s így azt, hogy a d o tt esetb en a bő rhy per-
a e sth e siá t (ecsettel érin téssel vizsgálva) éppen a p an ­
k re a s p ro jie iá lja -e a bő rre, hisszük, v ag y nem ; bizo nyí­
ta n i ily esetekben nehéz. F onto sabbnak látszik a Katsch
és Friedrich a já n lo tta aether-próba: H a tiszta a e th e rt
fecskendünk be sondán á t a duodenum ba (2—4 ccm -t),
IS p erce n belül nagytöm egű h asn y ál ü r ü l; eltekintvea ttó l
a d iagnostik us é rté k ű m egállapítástól, hogy a kiveze tő ú t
elzáró d ásak o r hiányozni fog ez az ,,aeth er-reflex “ , in ­
kább az lesz érték esíth ető , h a az a e th e r befecskendé sét
fájdalomroham kiséri. E könnyű nek m ondható p a n k re a s-
m egbetegedések felism erése azonban igen gy ak ran m in­
den igyekezetünk d acá ra sem sikerül és a diagnosis —
sajn o s —- olykor csak m integy retrospective állítható fel
abból, hogy e bizonytalan jelentő ség ű , éveken á t mg­e
m egism étlő dő prodrom ák u tá n egyszerre csak villám e- sz
rü leg ü t be a heveny pan kreas-nekrosis.
1933. 33. sz.
M érlegelve az itt tá rg y a lt diagnostikus kérdéseket,
azt kell m ondanunk, hogy a pankreas m egbetegedést sok­
szor a k lin ik ai kép könnyebben enged felism erni, m int a
functiós diag n o stik a. F elm erü l azonban az a kérdés, hogy
a röntgenvizsgálat, am i ép pen a hasi beteg ség ek terüle­
tén (duodenum ulcus, cholelithiasis, vastagbél-folyam atok
stb.) alig re m é lt pontos tájékozódási le h ető ség et erem t ­
te tt, nem v o ln a -e a pankreas-m egbetegedések felism eré­
séhez is érté k esíth e tő segédeszköz. I tt csak a z t jeg yezhet­
jü k meg, h o g y a g y ak o rlati szempontból n em nagy jelen­
tő ségű , m e rt — m int lá ttu k — fele tte ritk apankreas kö­
vek olykor a röntgen-képben typusosan felism erhető k,
m íg a jóval fontosabb id ü lt p an k reatitises, vagy éppen
rák o s fo ly am ato k legfeljebb közvetve hozzáférhető k,
am ennyiben tú lság o s m egnövekedésük eseté n a környeze­
te t — am i viszo n t a röntgenvizsgálathoz közvetlenül is
hozzáférhető — diálocálják. E szem pontból legnagyobb
jelentő ségű a duodenum p a tk ó ján ak h a ta lm a sa n tá g u lt
íve, ami a z á lta l jöhet létre, h ogy a duodenum m al rendes
körülm ények között is szo ro san összekapaszkodó pankreas
fej — am i viszo n t az összes p an k reas-b eteg ség ek leggya­
koribb lo calisatió ja — d ag an a to s, vagy lobos m egnagyob­
bodásával k itá g ítja a p a tk ó t. A heveny p a n k re a s vize-
nyő (Zoepffel) okozhat ily dislocatiót, m íg a m á r kibonta­
kozott súlyos kórkép m ellett aligha leszünk ab ban a hely­
zetben, hogy rö n tg en -v izsg álato t is végezhessünk.
Röviden összefoglalva a z t m ondhatjuk, hogy a pan­
kreas kó rk ép ek klinikai d iag n o stik ája h a m a még nincs
is kellő leg kiépülve, m indenesetre alapos m egfigyeléssel
jobb s ta tis tik a i eredm énnyel kecsegtet, m in t azt az ed­
digi re fe rá tu m o k m u ta tjá k ; Schmieden és Scbening sze­
rin t pl. a h ev en y p an k reas-n ek ro sis 60% -á t nem ism erik
fel, h o lo tt a jókor in d icált m ű tét m in teg y 50% -ban
életm entő leh et. H árm as szabály g y a n á n t állítsuk fel,
hogy 1. rég i epeköves an am n esis n yom atékosan tám ogat­
ja a d iag n o sist, 2. bő séges étkezést követő shoksze rű s
b alra su g árzó fájd alm ak k al járó „ep ek ő -ro h am “, fő g, le
ha m o rp h in -in jectió ra sem szű nik, h ev en y p an k rea s-
nekrosisra g yanús (te h á t sebészi tan ácsk o zás sürgő es n
p
kreas-'b ete gségre is gondoljunk. A fu n ctió s d ia g n o stik á-
ban a W ohlgem uth-féle d ia stase-m eg h atáro zás érték e
kim agasló.
E R E D E T I K Ö Z L E M É N Y E K
A P á z m á n y P é t e r T u d .-E g y e te m i n . b e lk lin ik á já n a k k ö z le ­
m é n y e ( i g a z g a tó : b á r ó K o r á n y i S á n d o r n y . r. ta n á r ).
A influenzával kapcsolatos
szívbántalmakról.*
Irta : Egedy Elemér dr.
Az 1918-as já rv á n y ó ta évenkint m egism étlő dő ki-
sebb-nagyobb számú in flu en zás m egbetegedések bő ven
n y ú jto tta k alk alm at a rra , hogy a vérikeringési szervek
viselkedését tanulm án yozhassuk. M egfigyeléseink rész­
ben m egegyeznek m ás szerző k tap asz talataiv al, rész­
ben ú j m egism erésekhez vezettek és az u to lsó évek ke-
vésbbé súlyos, vagy enyhe lefolyású ese te ire vonatkoznak.
Az in flu en za azon h ev en y lefolyású fertő ző b etegsé­
gek egyike-, m ely a vérk erin g ési szerveket, m ég az en yhe
lefolyású esetekben is ú g y a betegség a la tt, m int a re-
convalescentia szakában is veszélyezteti. A súlyos, k ü lö ­
nösen tü d ő gyulladással szövő dött esete k so rsá t pedi
g
nem egyszer a keringési szervek állap o ta pecsételi m eg.
*) 1 9 3 2 . m á j u s 2 0 -i O r v o s e g y e s ü l e t i e l ő a d á s .
1933. 33. sz. ORVOSI HETILAP 725

E zen esetek prognosisában az érren d szer állapota a dön­ k á h b lo c a lis á ló d n i a b á n ta lo m , akkor az a lá b b i s o r r e n d

tő , u g y an is a rá n y la g jó szívizom állap o t m ellett a peri- fo g k ia la k u ln i:
p h e riá s érrendszer hű dése h irtelen h alálo s kim en etelhez
vezet. Ezen h irtelen fellépő érb én u lásra a hasű ri zervek s rheumatismus diphtheria influenza
vérbő sége, a m áj fájd a lm a s duzzanata, a pangásos tün e ­ a ) é rre n d sz e r
tek e g y eb ü tt jelentkező hiánya, a v érnyom ás ro h am o ssű - 1. e n d o k a rd iu m m y o k a rd iu m b ) in g e r v e z e tö p á ly a
lyedése, a pulsus ü ressé és szaporává válása a jellem ző . 2. m y o k a rd iu m in g e r v e z e tö p á ly a in g e rv e z e tő p á ly a
Romberg szerin t: „ a beteg úgyszólván elvérzik a s a já t 3. in g e r v e z e tő p á ly a e n d o k a rd iu m m y o k a r d iu m
h a sű ri ereibe.“ U gyancsak ilyen to x ik u s vasom otor bé nu- 4. p e rik a rd iu m p e rik a rd iu m p e rik a rd iu m
lásos tü n e tk én t fo gandók fel az é rfa la k á tjá rh a tó sá g á n a k 5. é rre n d sz e r é rre n d sz e r e n d o k a rd iu m
fokozódásából szárm azó különféle (o rr, hólyag, b él) v é r­
A t á b l á z a t b ó l s z e m b e ö t l i k , h o g y a r h e u m a t i s m u s l© g -
zések. A vasom otor bénulás nyom ot h a g y h a t te rm észete­
g y a k ra b b a n (4 6 — 6 4 % ) b e te g íti m e g a z e n d o k a r d iu m o t
sen a szív izom zatán is s m yokardialis laesio a la k u lh a t ki.
és le g ritk áb b a n hoz lé tre az érren d szeren acu t elváltozást.
Ezen m om entán fenyegető érbénuláson kívül a szí­ Ezzel szem ben az in flu en za súlyos ala k ja ib a n leggyako­
ven m ag án is k e re ste k m ár rég ó ta influenzával k ap cso ­ ribb és legveszélyesebb com plicatio az érren d szer m eg b é­
lato s elváltozásokat. Massini szerin t influenzára jellem ző n ítá sa ( 1 /a .) , enyhe a la k ja ib a n pedig az első h ely et az
szívelváltozás nincs, régi endokarditisek influenza a la tt ingervezető pálya laesió ja fo glalja el ( 1 / b . ) , ezzelszem ben
k iú ju lh atn ak , viszo n t szívbetegek h ajlam osabbak in flu ­ az endokardium ra le g ritk áb b a n localisálódik a fo ly am at.
enzára. Az influenza által elő idézett en d o k ard itisek a A d ip h th e ria elő szeretettel a m yokardium ot tá m adja m eg
legnagyobb ritk aság o k közé ta rto z n a k . Míg a rh eu m a tis- (2 0 % ). Az ingervezető pálya laesiója g y akoriság szem­
m u s Fatianoff sz e rin t 46% -ban, Horder szerint 48% - po n tjáb ó l influenzában te h á t első helyen, d ip h th eriáb an
b an okoz en dokardialis elváltozást, addig az in fluenza m ásodik helyen és rh eu m atism u sb an a harm adik h ely en
csak 1.2, illetve 1 .5 % -ban. Norris b ak terio ló giai s ta tis ti- áll. A co ronariák e lv á lto z á sá t is észle lték influenzával
k á já b a n pedig az influenza nem is szerepel m in t az Endo­ kap csolatosan . Bézi is k im u ta to tt eg y bon co lt esetben in ­
k a rd itis okozója. Bézi 72 boncolt esetb ő l 2 esetben ta lá lt fluenzával kapcsolatos coronaria-th rom bosist. A co ro n a­
en d o k ard itist. A m yokarditisek sem o ly gyakoriak in flu ­ riá k elváltozása, th ro m b o sisa lé tre jö h e t úgy, hogy a p e­
enza u tá n. Fahr 246 boncolt esetbő l 1 esetben ta lá lt myo- riv ascu laris m yokardium betegsége te rje d r á az é r fa lá ra ,
k a rd itist. D ip h th eriáb an ezzel szem ben Fahr szerin t 10— vagy p ed ig úgy, h o g y a vasom otorhű dés fo ly tán az ere k
20% -ban lép fel szívizom elfajulás. In flu enzában 5%-Ot fala á tjá rh a tó b b lesz s vérzések, th ro m b o sis lépnek fel a
egy s ta tis tik a sz e rin t sem é r el a szám. P e rik a rd itis a co ronariákban.
k ezelt esetek 1 % -a a la tt, a boncolt eseteknek kb. ll% -
1929 ó ta 100 in flu en zás beteget v izsg áltu n k át, a k e ­
áb an fordul elő . Az endo-, myo- és perik ardiu m ezen cse­
ringési szervek szem pontjából. A v iz sg á la to t p h y sik alis
kélyszám ú elváltozásain kívül egy kevésbbé ism e rt sz ív e l-«
vizsgálato n kívül rö n tg en - és elek tro k ard io g rap h iai v iz s­
v álto zást is lé treh o zh at az influenza és ez az ingervezető ­
g á la tta l is kiegészítettük. Az E kg-felvételeket Edelmann-
p ály a laesiója. Ily en toxikus ingervezetési zav aro k acu t
féle n ag y ty p u sú elek tro k ard io g rap p h al, Einthoven-féle
rheum atism ussal, dip htheriával, ty p h u ssal kapcsolatosan
I. II. ü l . elvezetésben, ú je zü st elektródokkal, illetve a
is ism eretesek (Edens). A chronik us fertő ző betegségek
jobb II. és V. bordaporc m agasságáról tű elektrodokka l, 1
közül pedig a sy p h ilis szokta leginkább az ingervezető pá­
m illiv o lt= 1 0 mm húrérzékenység m ellett k észítettük. Az
ly á t sérteni. H ogy m iért kevésbbé ism ertek az ingerveze­
idő jelzés egyötöd m ásodperces Jaquet-készülékkel törté n t.
tő p ály a laesiói ú g y a klinikus, »mint a kórboncnok elő tt,
Az észlelésünk alá k e rü lő esetek d iagnosisa összeváloga-
an n a k talán az a m ag y arázata, hogy az ingervezető pálya
tá s n élkül a következő :
z a v a ra it klinikailag sokszor nehéz ex a c t módon diagnos-
tisá ln i elek tro k ard io g rap h iai v iz sg álat nélkül, m e rt m in t in f lu e n z a (f e b rilis a la k ) 69 (1 5 )
az alábbiakban is lá tn i fogjuk, n eg ativ physik alis lelet in flu e n z a (tra c h e o b ro n c h itis ) 5 ( 3)
m e llett is g y ak ran kifejezett ingervezetési z a v a rt tu d u n k in f lu e n z a (p n e u m o n ia ) 17 ( 7)
k im u tatn i E k g -v izsg álattal. A kórboncnok, am in t az úgy in flu e n z a (o titis m e d . p u r u l .) 3 (— )
n hazai, m int a kü lföldi boncjegyző könyvekbő l is tű k i n ik , in flu e n z a ( s in u s itis m a x ill. p u r u l.) 2 ( 1)
igen ritk á n p ra e p a rá lja ki az ingervezető -jpályát, egy­ in flu e n z a (to n s illitis ) 1 ( 1)
ré sz t annak nehezebb kivitele m iatt, m ásrészt a z é rt is, in flu e n z a (g a s tro e n te ritis ) 3 (— )
m e rt ép endo-, myo- és perik ardiu m esetén nem is gondol
a kic sin y anató m iai su b stratu m elváltozásaira. Ö sszesen : 100 (2 7 )
Magnus-Alsleben diphtheria k ap csán h ív ta fel a fi­
gyelm et az ingervezető pálya láesió jára.Schmorl 35 esetben A 100 beteg közül 27 betegnek v o lt szívpanasza (e z t
végezte el influenzában elpusztult egyének szívén az in­ a z á r je lb en levő szám ok jelzik a fe n ti tá b láza tb an), a 27
beteg közül 21-en ta lá ltu n k elektro k ard io g rap h iai e lv á lto ­
gervezető pálya b oncolását is. Ő k é tfé le szívizom elv álto­
zást. E zen 21 b e teg et igyekeztünk szívpanaszuk, illetv e
z á s t ta lá lt: 1.) in te rstitia lis szívizom gyulladást, m ely k e­
a szíven ta lálh ató elváltozások m egszű ntéig figyelem m el
re k se jte s beszű rő désbő l áll, többé-kevésbbé ép izom rostok
kisérni. Közülük n éh án y n a k , az egyes csoportok k ép v ise­
k ö zö tt s a d ip h th e riá ra is jellem ző , 2.) az izom rostok
tiyalinos, ném elykor szem csés-vacuolás deg en eratió ját, lő inek kórlefolyását é s elek tro k ard io g ra m m jait az alá b b i­
am ely h a diffus, az atrio -v en trieu laris csomóra és an n ak ak b an röviden ism e rtetjü k .
n y ú lv án y aira is localisálódhatik. Sissoev 10 bon co láskor 1 . s z . S z . E . T r a c h e o b r o n c h i t i s . L á z a s s z a k 3. n a p j á n
hasonló elv áltozásokat ta lált. Sternberg is le ír t m ár s z í v t á j i n y o m á s . O b j e c t i v l e l e t (O . 1 . ) * ) : b r a d y k a r d i a . V é r ­
n y o m á s ( V n y .) : 9 8 /7 0 m m H g . s. R R . E k g .: S in u s b r a d y ­
m yokardium ban és az ingervezető pályában ap ró g y u lla­
k a r d i a , f r e q u : 4 8 . 1 0 n a p m ú l v a p a n a s z m e n t e s . O . 1. n o r ­
dásos gócokat, am iknek a következm énye az ingervezeté s m á lis .
g átlása, vagy m egszakítása le h etett. H a m ások és s a já t 2. T . A . I n f l u e n z a . L á z a s s z a k v é g é n s z í v t á j i n y o m á s . Cl,
m egfigyeléseink a lap ján szem beállítjuk egym ással a ke­ t a c h y k a r d ia . E k g .: ( 1 / a . á b r a . E . n . e lv .) S in u s ta c h y k a r d ia .
ringési szervek h á ro m gyakoribb heveny m egbetegítő éj t:
a rh eu m atism u st, a diiphtheriát és az influenzát, hogy * ) A z o b j e c t i v l e l e t b e n (O . 1.) c s a k i s a n o r m á l i s v i s z o ­
g y ak o riság te k in tetéb en a szív m ely részére sz e re t legin- n y o k tó l e lté rő a d a to k v a n n a k fe ltü n te tv e .
726 ORVOSI HETILAP 1933. 33. sz.

F re q u : 125. P itv a r k a m r a i in g e rv e z e té s id e je ( P — Q tá v .)
0 .3 3 ” . 14 n a p m ú l v a p a n a s z m e n t e s . E k g . : ( 1 / b . á b r a . E . II.
e lv .) S i n u s r b y t h m u s . F r e q u : 1 0 0 . I n g e r v e z e t é s i d e j e 0 1 8 " .
3. M . A .-n é . T r a c h e o b r o n c h i t i s . L á z a s s z a k u t á n n e h é z
lé g z é s , s z í v k i h a g y á s é r z é s e . O . 1.: M i n d k é t i r á n y b a n k i s s é
m e g n a g y o b b o d o tt s z í v , to m p a sz ív h a n g o k . Id ö n k in t 1— 1
s z í v r e v o l u t i o , u g y a n a k k o r 1— 1 r a d i á l i s p u l s u s k i m a r a d . E k g :
( 2 / a . á b r a . E . I I . e lv .) P a r t i a l i s b lo c k , W e n c k e b a c h p e r i ó d u ­
s o k . P — Q t á v o l s á g 0 .2 0 ” - r ö l 0 .4 0 ” - r e n ö v e k s z i k , e z u t á n k a m ­
r a k ie s é s . T h u llá m m in d h á r o m e lv e z e té s b e n p o s itiv . T h e r a -
p i a ( T h ) : n y u g a l o m , d e x t r o s e i. v ., c a r d i a z o l c s e p p e k . H á ­
r o m h é t m ú l v a p a n a s z m e n t e s . O . 1.: n o r m á l i s . E k g : ( 2 / b .
á b r a . E . I I . e lv .) S i n u s r h y t h m u s . F r e q u : 1 0 0 . P — Q t á v :
0 . 20” .
4 . S c h . J.-n é. I n f l u e n z a . L á z a s s z a k u t á n r ö v i d id e i g t a r ­
tó n e h é z lé g z é s , u g y a n a k k o r sz é d ü lé s , s z ív m e g á llá s é rz é s e .
O . 1.: i d ö n k i n t 1— 1 s z í v r e v o l u t i o , u g y a n a k k o r 1— 1 r a d i á l i s
p u l s u s k i m a r a d . E k g : (3 . á b r a . E . H . e lv .) S i n u - a u r i c u l a r i s
b lo c k . A p i t v a r - k a m r a k i e s é s o k o z t a p a u s a ( 1 .8 0 ” ) k é t n o r ­
m á l i s p i t v a r - k a m r a r e v o l u t i o i d e j é n e k f e l e l m e g . T h .: n y u ­
g a lo m . H á r o m h é t m ú lv a p a n a s z m e n te s . E g y é v m ú lv a is m é t
i n f l u e n z a u t á n f e n t i p a n a s z o k j e l e n t k e z n e k . O . 1.: e lő z ő v e l
m e g e g y e z ő . E k g - o n si m é t s i n u - a u r i c u l a r i s b l o c k . T h .: n y u g a ­
lo m . K é t h é t m ú l v a p a n a s z m e n t e s .
5. I. I. I n f l u e n z á s p n e u m o n i a . L á z a s s z a k u t á n d y s p n o e ,
s z í v t á j i s z ú r á s o k . O . 1.: d y s p n o e , m é r s é k e l t c y a n o s i s . M n d -
k é t i r á n y b a n k i s s é n a g y o b b s z ív , t o m p a s z í v h a n g o k . M á j
t a p i n t h a t ó . E k g : (4 . á b r a . E . H . e lv .) A u r i c u l a r i s é s v e n t r i -
c u l a r i s e x t r a s y s t o l i a ; m y o k a r d i a l i s la e s io . ( T . I . , T .I I . d i p h a -
s is o s , T . m . l a p o s . ) A b a l s z í v f é l i z o m t ö m e g é n e k t ú l s ú l y a . T h .:
n y u g a l o m , s t r o p h a n t u s c s e p p e k , d e x t r o s e i. v . 6 h é t m ú l v a
p a n a s z m e n t e s . O . 1.: n o r m á l i s . E k g : S i n u s - r i h y t h m u s , f r e q u : 2. a. és b. á b ra .
85.
6 . S . F .-n é . I n f l u e n z a . L á z a s s z a k u t á n m u n k a - d y s p n o e ,
s z í v t á j i l ö k é s é s s z í v k i h a g y á s é r z é s e . O . 1.: A r r y t h m i á s s z í v ­
m ű k ö d é s é s r a d i á l i s p u l s u s . E k g : (5 . á b r a . E . I . é s I I . e lv .)
A z in g e r k é p z é s h e ly é n e k v á n d o r lá s a , a s in u s - c s o m ó és a tr io -
v e n tr ic u l a r is c so m ó k ö z ö tt; a b a l sz ív fé l iz o m tö m e g é n e k t ú l ­
s ú l y a . A z I . e lv e z e t é s b e n i n f r a n o d a l i s , n o d a l i s , s in u s , i n f r a ­
n o d a l i s , n o d a l i s , n o d a li s , s i n u s c o m p i e x u m o k , a H . e lv e z e t é s - #
b e n s in u s , n o d a lis , s in u s , in f r a n o d a lis , s in u s c o m p ie x u m o k
k ö v e t k e z n e k e g y m á s u t á n . T h . : n y u g a l o m , d e x t r o s e i. v. B e ­
t e g e t to v á b b n e m é s z le ltü k , é r te s ü lé s ü n k s z e r i n t 5 h é t m ú l­
v a l e t t p a n a s z m e n t e s , u g y a n a k k o r O . 1. i s n o r m á l i s l e t t .
7. Z. I. I n f l u e n z á s p n e u m o n i a . L á z a s s z a k a l a t t id ö n k i n t
n e h é z l é g z é s . O . 1.: k i s f o k ú c y a n o s i s , d y s p n o e . A l i g n a g y o b b
s z í v . S z a p o ra , a rr y th m iá s sz ív m ű k ö d é s és r a d i á l i s p u ls u s ,
ö s s z e s s z á ja d é k o k f e le tt h a l k s y s to lé s z ö re j. V n y . 165/ 9 5 3. á b r a .
m m . H g . E k g . : ( 6 . á b r a . E . I . é s I I . e lv .) E x t r a s y s t o l é s a r -
rh y tm ia , a u ric u la ris és v e n tric u la ris e x tra s y s to lia ; m y o k a r­
d ia lis la e s io ; a b a ls z ív fé l iz o m tö m e g é n e k tú l s ú l y a . A z I. e l­
v e z e té s b e n in te r p o lá lt a ty p u s o s c o m p le x u m ú v e n tr . E S , A
ty p u s ú v e n tr . E S , m a jd in te r p o lá lt a u r ic u la r is E S lá th a tó .
A I I . e lv e z e té s b e n a u r ic u la r is , B é s A ty p u s ú v e n tr . E S l á t ­
h a tó . A z a u r ic u la r is E S P h u llá m a a z e lő tte á lló k am ra-
c o m p le x u m T h u llá m á r a s u p e r p o n á ló d o tt ( T + P ) e z é rt a T
h u l l á m a t ö b b i n é l m a g a s a b b . T . I . T . I I . p o s i t i v , T .m . la p o s .
T h : s o l v o c h i n , S t r o p h a n t i n , d e x t r o s e i. v . 6 h é t m ú l v a p a ­
n a s z m e n t e s ; O . 1.: n o r m á l i s . E k g . : S i n u s r h y t h m u s ; a b a l
sz ív fé l iz o m tö m e g é n e k tú ls ú ly a .
8 . G. li. I n f l u e n z á s p n e u m o n i a . L á z a s s z a k v é g é n á l l a n ­
d ó n e h é z l é g z é s , s z í v t á j i f á j d a l o m , s z í v k i h a g y á s é r z é s e . O . 1.:
r h y t h m u s o s b r a d y k a r d i a . E k g : ( 7 / a . á b r a . E . I I . e lv .) 2 :1
b lo c k . P i t v a r f r e q u : 90, k a m r a f r e q u : 4 5 . T h . : n y u g a l o m . 1 0 4. á b r a .
n a p p a l k é s ő b b : a r r h yt h m i á s p u l s u s , a 4., 5 ., n é m e l y k o r 8 .
s z ív re v o lu tio s u g y a n a k k o r a r a d iá lis p u ls u s k im a r a d . E k g :
( 7 / b . á b r a . E . I I . e lv .) P a r t i a l i s b lo c k , W e n k e b a c h p e r i ó d u ­
s o k . P — Q t á v o l s á g 0 .3 8 ” - r ő l 0 -5 0 ” - r e n ö v e ks z i k s e k k o r k a m ­
r a k ie s é s k ö v e tk e z ik . 14 n a p p a l k é s ő b b : r yt h m u s o s s z í v m ű ­
k ö d é s é s p u l s u s . E k g : ( 7 / c . á b r a . E . I I . e lv .) S i n u s r h y t h m u s ;
a p it v a r k a m r a i in g e r v e z e té s id e jé n e k k is f o k ú m e g h o s s z a b ­
b o d á s a . P — Q t á v o l s á g : 0 .2 2 ” . 2 1 n a p p a l k é s ő b b p a n as z m e n ­
t e s ; O . 1. é s E k g . n o r m á l i s .
9. H . B . I n f l u e n z á s p n e u m o n i a . L á z a s s z a k a l a t t é s u t á n
n e h é z lé g z é s , s z ív tá ji n y o m á s , s z ív d o b o g á s , s z é d ü lé s . O . 1.:
b a lr a m e g n a g y o b b o d o tt s z ív . A r r y t h m iá s b r a d y k a r d i á s s z ív ­
m ű k ö d é s é s r a d i á l i s p u ls u s . S z í v c s ú c s o n s y s t o l é s z ö r e j . E k g :
2 :1 b lo c k . 3 n a p m ú l v a E k g : ( 8 . á b r a . E . I I . e l v . ) 2 :1 , 3 :1
b l o c k v á l t a k o z á s a . T h . : s o l v o c h in , s t r o p h a n t u s c s e p p e k , d e x t r o ­
s e i. y. 3 h é t m ú l v a p a n a s z m e n t e s ; O . 1.: n o r m á l i s , E k g : S i ­
n u s rh y th m u s .
10. D . L -n é . T r a c h e o b r o n c h i t i s . L á z a s s z a k u t á n m u n k a -
d y s p n o e , s z í v t á j i f e s z ü l ő f á j d a l o m é r z és , á j u l á s . O . 1.: E x t r a - 5. á b r a .
1933. 33. sz. ORVOSI HETILAP 727

s y s t o l é s a r r y t h m i a , p o s i t i v v e n a p u l s u s . V n y .: 8 8 / 6 5 m m .
H g . E k g : (9 . á b r a . E . I I . e lv . é s t ü e l v e z e t é s a j o b b I I . é s V .
b o rd a p o rc m a g a s s á g á r ó l) . N o d a lis ry th m u s , f r e q u : 60, a la ­
c so n y , c so m ó s k ile n g é s e k . T ü e lv e z e té s b e n n o d a k s E S -e k . T h :
n y u g a lo m , c a rd ia z o l c s e p p e k . 3 h é t m ú lv a p a n a s z m e n te s .
E k g : S in u s r h y t h m u s .
11. B. G y. I n f l u e n z a . T o n s i l l i t i s . L á z a s s z a k a l a t t h i r t e ­
le n f e l lé p ő e r ős s z í v t á j i f á j d a l o m , á l l a n d ó n e h é z l é g z é s . O . 1.:
c y a n o s i s , d y s p n o e . B a l r a m e g n a g y o b b o d o t t s z ív . T o m p a s z í v ­
h a n g o k . C s ú c s o n s y s to lé s z ö re j. V n y : 1 4 5 /9 0 m m . H g . A f á j ­
d a l o m k e z d e t e u t á n 18 ó r a m ú l v a E k g : ( 1 0 / a . á b r a . E . I I I .
e lv .) S in u s r y t h m u s ; a c u t c o r o n a r i a t h r o m b o s i s . A H l . e l­
v e z e t é s b e n k i c s i n y Q h u l l á m l á t h a t ó . A z R h u l l á m le s z á ll ó
á g a n e m é r i e l a z is o e le k tro m o s v o n a la t, h a n e m a f e l e t t fu tó
c o n v e x ív b e m e g y á t . T h .: n y u g a l o m , m o r p h in , d i g i t a l i s , c a r ­
d ia z o l. 8 n a p m ú l v a a f á j d a l o m e n y h ü l , e l l e n b e n d e c o m p e n -
s a t i ó s t ü n e t e k j e l e n t k e z n e k . E k g : ( 1 0 / b . á b r a . E . I I I . e lv .)
S in u s r h y t h m u s t s s z e r v ü lö c o r o n a r ia th r o m b o s is k é p é t m u ­
6 . á b ra .
t a t j a . A k ile n g é s e k lé n y e g e s e n a la c s o n y a b b a k . A Q h u llá ­
m o k m á r m é ly e b b e k , a z R h u llá m le s z á lló á g a n e m é r i e l a z
is o e le k tr o m o s v o n a la t , h a n e m a f e l e t t f u tó c o n v e x ív b e n fo ly ­
ta tó d ik . A T h u llá m m á r d ip h a s is o s s az is o e le k tro m o s v o ­
n a l a l a t t v é g z ő d i k . A b et e g e t t o v á b b n e m é s z l e l t ü k , é r t e s ü ­
l é s ü n k s z e r i n t a r r y t h m i a p e r p e t u a f e j l ő d öt t k i , m e l y h e t e ­
k e n k e re s z tü l t a r t o t t s v é g ü l a s in u s ry th m u s h e ly r e á llo tt.

A fentiekben részletesen is m e rte te tt 11 beteg en kí­

vül még 10 esetb en ta láltu n k elek tro k ard io g rap h iailag
k im u tath ató v á lto z á st a szíven, ezen esete knek csupán
az elek tro k ard io g rap h iai le leté t közöljük.
A 21 b eteg E kg-leletét az alábbi tá b láza tb an ism er­
te tjü k :

E le k tr o k a r d io g r a p h ia i d ia g n o s is E s e te k szám a

1. S in u s b r a d y k a r d i a (5 0 a l a t t i f r e q u e n t i a ) 4
2. S in u s rh y th m u s ; m y o k a r d ia lis la e s i o 3
3. S in u s t a c h y k a r d i a ; a p i t v a r - k a m r a i in g e r v e ­
z e té s id e jé n e k m e g h o s s z a b b o d á s á v a l 2
4. I n g e r k é p z é s h e ly é n e k v á n d o r l á s a a s in u s c s o ­
m ó és a z A . V . cso m ó k ö z ö tt 1
5. P a r t i a l i s b l o c k , W e n c k e b a c h p e r i ó d u s s a l 1
6 . 2 :1 ; m a j d 2 :1 , 3 :1 b lo c k v á l t a k o z á s a 1
7. 2 :1 b l o c k ; m a j d p a r t i a l i s b l o c k W e n c k e b a c h
p e rió d u s s a l; m a jd p it v a r - k a m r a i in g e rv e z e ­
t é s i id ő e g y szerű m eghosszabbodása 1
8 . T e lje s p itv a r-k a m ra i d is s o c ia tio 1
9. S i n u - a u r i c u l a r i 3 b l o c k 1
10. A u r ic u la r is és v e n tr ic u la ris e x tr a s y s to lia 3
11. N o d a lis r y t h m u s ; n o d a lis e x tr a s y s t o li a 1
12. V e n tr ic u la r is b ig e m in ia 1
13. C o ro n a ria th r o m b o s is 1

A m yokardium laesióját a T hullám ok negatívvá,

9. á b r a .
10. a . és b. á b ra .
v ag y diphasisossá, vagy lapossá válása, az R hullám ok
csomóssá, vagy h a s a d ttá válása a la p já n á lla p íto ttu k meg;
a coronariák th ro m b o sisát pedig a heveny idő szakban a
jellem ző k lin ik ai tüneteken kívül az elektrokardiogram -
m on a III. elvezetésben lá th ató (lásd 10/a. á b r á t) elté­
rések alapján diagnostisáltuk. A szervülő coronaria
throm bosisnak jellem ző elek tro k ard io g ram m jät pedig a
1 0 /b . áb ra m u ta tja .
Az álta lu n k észle lt esetekben az influenzával kapcso­
la to s szívpanaszok ritk áb b an nyilvánultak k a rd ia lis de-
com pensatio tüneteib en, tö b b n y ire csak enyhe szívtáji
nyom ásérzésben, idegenérzésben, szívlökés érzésében,
szúró fájdalom érzésében, id ő nkénti, ritk áb b an állan dó
jellegű nehézlégzésben nyilvánultak.
Ami a szívpanaszok idejét illeti, a 27 szívpanaszt
elő adó beteg közül m ár az influenza a la tt volt szívp anasza
10 betegnek, az influenza le zajlása idején, a lázas szak
m egszű nésekor k ezd e tt panaszkodni 9 beteg s végül za
influenza le zajlása után, a reconvalescentia id ején lépett
fel a szívpanasz 8 betegen.
728 ORVOSI HETILAP 1933. 33 sz.

Észleléseinkbő l a következő k d e rü lte k ki: A P á z m á n y P é te r T u d .-E g y e te m II. s e b é s z e t i k lin ik á já n a k

k ö z le m é n y e ( ig a z g a t ó : B a k a y B a jo s n y . r. ta n á r ).
1. ) A v álo g atás nélkül v iz sg á la t tá rg y á v á t e t t ese­
te k 21% -ában ta lá ltu n k a szíven elek tro k ard io g rap h iai-
lag is k im u ta th a tó elváltozást. A szénsavbelégzés hatása a véralvadásra.
2. ) A szívelváltozások m integy 50% -a az in gerv ezető ­
I r ta : Marx József dr.
p ály a laesiójából szárm azo tt s h a idevesszük m ég a fel­
tű n ő b rad y k ard iát, m elyrő l ma m ég nem tu djuk b iz to ­ n
A véralvadás fo ly am atá n ak b onyolu lt és fő képen az
ság g al, hogy ez a sin u s csomó ingerképző tevékenység ének
utóbbi idő ben sokat v ita to tt kérdése, h a nem is végleges
to x ik u s gátlásáb ól, av ag y e x tra k a rd ia lis okokból sz á r­
fele letet, de alapos k ísé rle ti bizonyságokra felé p íte tt és
mazó-e, am in t azt Miloslawich fo g ja fel, úgy m ég 50% -
éppen a z é rt széles körben elfogadott m a g y arázato t n y e rt
nál is több s csak kb. 25%-ban észleltü k a m yokardium -
nak, illetv e a co ro n ariák n ak m egbetegedését.
Stuber és Lang-nak a közelm últban m egjele nt m élyreható
tanulm ányával. Nem ő k voltak u g y an az első k, ak ik a
3. ) Az endo- és perikardium m egbeteg edését egy e se t­
ben sem é sz le ltü k ! m ind ta rth a ta tla n a b b á le tt régi ferm en t-th eo ria h ely ett a
v éralv ad ás egyszerű nek látszó, de v aló jáb an igen szö vevé­
4. ) N emcsak a szövő dményes alakok, h an em elég nyes fo ly am atá t tisz tá n physiko-chem iai alapon igyekez­
g y a k ra n a febrilis alakok is já r h a tn a k szivpanaszokkal, tek m egm agyarázni, m égis elő ször az ő hosszú évekenk e­
illetv e m u ta th a tn a k elek tro k ard io g rap h iai elváltozást. resztü l logikus sorren d b en egym ásután felép ített k ísé rle t­
5. ) A szívpan aszok az eseteknek m ajdnem a k é th alán r­ colatuk minden spek u lativ c h a ra k te rt nélkülöző , gon­
m a d áb an az influenza lezajlásakor, vagy még késő bb, a dos q u a n tita tiv m érő é]járásokon alap uló eredm ényeibizo­
reconvalescentia id ő szakában jelen tk ezn ek . n y u ltak olyan m eggyő ző eknek, hogy terjed elm es ta n ­ u l
P h y sik alis v iz sg á la tta l g y a k ra n nem le h e te tt kim u­ m ányuk megjelenése és az azt m éltató k ritik á k úgy lá t­
ta tn i sem m iféle szívelváltozást, ez é rth e tő is, m etr a p it­ szik végleg eldöntö tték a m ár úgyis régen kikezdett f e r ­
v a r-k a m ra i ingerv ezetés idejének eg y szerű m eghosszab bo­ m e n tativ theoria so rsá t.
d á s a eg y általán nem , az atrio -v en tricu laris nhyth m us fel­ A m ikor Stuber é s Lang a v éralv ad ás fo ly am atán ak
lép te pedig a b ra d y k a rd iá n és p o sitiv venapulsU son kí­ k ét p h a sisá t különböztetik meg, egyszersm ind k im u ta t­
vül nem já r sem m iféle physikalisan k im u tath ató elv álto ­ ják , hogy az első chemiai phasis azonos a vér glykolysi-
zással. Ú gyszintén nem adnak p o n to s felv ilág o sítást p h y ­ sével, azaz a szén h y d ratn ak tejsav v á hasad ásáv al; a k ép ­
sik a lis vizsgálóm ódszereink a szív izom zatúnak enyhe ző dött te jsa v azután v ég term ék k én t tovább oxydálódik
la esió ja esetén sem. Ilyenkor c sak az E k g -v izsg álat ad­ szénsavvá és vízzé. A glykolysiskor képző dő term éke k, il­
h a tja m eg a sokszor meglepő m a g y a rá z a to t az a rá n y lag lető leg savak szükségképen in d ítják m eg a m ásodik, be­
csekély, nem sok figyelem re m é lta to tt szívpanaszokra. fejező , úgynevezettcolloidehemiai p h asist. Szerintük te h á t
Ami ezen elváltozások k ezelését illeti, legfontosabb
a v éralv ad ás tünem énye nem valam i különleges fo ly am at
a szív te h erm en tesítése a beteg a b so lu t nyugalm a által. eredm énye, hanem tu lajd onképen egy sorba helyezhető
G yógyszeresen az in trav én ásán a d o tt sző lő cukor inje c-
a többi ism eretes elh alási fo ly am attal. Biochem iailag a
tió k tó l, cardiazoltól lá ttu n k jó eredm ényt. K ard ialis in- hullam erevség tökélete s analogonja, am i m ás szóval any-
com pensatio tü n e tei esetén s tro p h a n tu s t és d ig itá lis t is
n y it je len t, hogy a v é ra lv a d á st a v ér hullam erevségének
ad h a tu n k . Ami a betegség l& folyását és p ro g n o sisát ille­
kell tekintenünk.
ti, eseteinkben a fe n tism e rte te tt kezelés m ellett 2— 6 h ét A m ié rt ezzel a kérdéssel foglalkoznunk kell, an n ak
a l a tt m egszű ntek a szívpanaszok, rendező dött a szív mű ­
oka az a — fentebbi szerző k kísérletezései közepette te tt
ködés és h ely re állo tt a sinus ry th m u s. — m in k e t sebészeket közlebbrő l érdeklő nagyfonto ssá gú
Összefoglalás: M egfigyeléseink értelm ében az in flu ­ m egállapítás, hogy a v éralv ad ás lefolyása és a vérglyko-
enza, m ég a könnyű lefolyású ese te k is, az eddigi klini­ lysis in ten sitá sa egy m ással párhuzam ba állíth ató fo ly a­
k ai és kórboncnoki észlelésekkel szemben igen g y a k ra n m ato k, am i g y ak o rla tilag an n y it jelen t, hogy ha a gly-
j á r k ard ia lis com plicatiókkal. A com plicatiók tö bbnyire k o ly sist fokoznunk sik erü l, ezzel egyszersm ind a v é ra l­
az influenza vége felé, vagy le z a jlá sa után jelentkeznek, vad ás g y o rsu lását is elérjü k. Stuber és Lang szerin t a leg­
szem ben az 1918. évi járv ány a l a tt ism e rtete tt, az életet erő sebb és egyszersm ind élettan ilag legfontosabb avl ad ást
fen y eg ető v aso m o to r bénulással. A com plicatiók nem az fokozó szer a szénsav, m ely a vér corpuscularis elemeinek
endo-, myo- és p erik ard iu m m egbetegítésébő l, h a n e mtöbb­ m em b ran a-p erm eab ilitását m egváltoztatva, egyrészt a gly-
n y ire (75i%) az ingervezető pálya toxikus laesiójából k o ly sist szaporítja, m á sré sz t pedig m in t savi anyag, a p la s­
szárm aznak. T apasztalatain k b ó l ezek alapján a z t a prac- m a fe h é rje te ste it — elektrom os tö ltésü k csökkentése á lta l
tik u s k ö v etk eztetést vonhatjuk le, hogy influenzás b ete­ — in sta b il állap otba ju tta tja .
g e in k e t még a b eteg ség lezajlása u tá n is ta rtsu k szemmel N ekik sik erü lt hosszabb idő n keresztül 6.5— 7 lite r
és a legcsekélyebb szívpanasz e se té n vizsgáljuk m eg gon­ 10% C02-vel kev ert leveg ő t lélegeztetve be k u ty ák k al, az
d o san v érkeringési szerveiket és a k á r a szívizom, a k á r az á llato k véralvadási id e jé t az eredeti érté k egyny olcadára
ingerv ezető pály a laesió ja esetén te h erm en tesítsü k a beteg v isszaszorítani; u g y a n a k k o r pedig a th rom bocyták szám a
szivet. m eghárom szorozódott. (E z utóbbi körülm ény szerin tü k
Iro d a lo m : R o m b e r g : L eh rb . d . K r a n k h . des H e rz e n s. azonban csak in d irecte b ír befolyással az alvadás g y o rsu ­
1 9 2 5 . — • M a ssin i: B e r g m a n n u . S t a e h e l i n H a n d b . d . I n n . M e d . lá sá ra ; prim aer okul az alvadás fokozódására az erősbö-
I. 1. I n f e k t i o n s k r a n k h . — F a tia n o ff; H a rd er; N o r r is ; id é z v e d ö tt vérglykolysis szolgál.)
E d e n s : D ie K r a n k h . d . H e r z e n s u. G e f ä s s e c. m u n k á j á b ó l . — A haem ophil v érrő l, kísérleti eredm ényeik helyessé­
B é z i: K ö z k ó r h á z i O r v o s t á r s u l a t 1 9 3 2 . H l . 3 0 -i ü l é s j e g y z ő ­ gének m egerő sítéseképen, m eg állap íth atták , hogy glyk o-
k ö n y v e . — F a h r: B é r i . k iin . W s c h r . 1 9 1 9 . — M a g n u s -A lsle- lysise m érhetetlenül kicsiny.. S zénsavhatásnak kitéve a
b en : Z. f. k ii n . M e d . 6 9 . k ö t e t . — S ch m o rl: M ü n c h , m e d . glykolysis erő sen m egszaporodott, az alvadási idő edig p
W s c h r . 1 9 1 9 . —• S is s o e v : Z e n t r a l b l . f . a l i g . P a t h o l , u . p a t h o l . az ered e ti 180, illetve 150 percrő l 78, illetve 75 p ercre
A n a t . 1 9 2 2 . 19. k ö t e t . — H arder: M ü n c h , m e d . W s c h r . 1904 . e s e tt vissza, ami kb. 50% -os ja v u lásn ak felel meg.
— S te r n b e r g : id é z v e H en ke u. L u b w d sch : H a n d b . d . s p e z . H asonló, b á r nem oly szem betű nő eredm ényre v ezet­
p a t h o l . A n a t . c. m u n k á b ó l . — M ilo sla w ic h : i d é z v e M a ssin i tek a haem ophil v érrel m á r physiologiás körülm ények kö­
f e n t i m u n k á já b ó l. z ö tt is rendkívül egyező sa já tsá g ú libavérrel vég zett ki-
1933 33 sz. ORVOSI HETILAP 729

sérleteik. B ár itt is fo k o zo tt volt a glykolysis és az alva- zebben vesz lélegzetet, v ag y elbágyadva lefekszik (ez 3—5
dási készség, ez még sem tö rté n t o ly an m értékben, m in t perc m úlva következett b e ) ; a kib o csájtás u tá n azonnal
az em beri, vagy em lő sállat-vérben, m inek szerintük a lib a­ végzett szívpunctióval ism ét m eghatároztuk az állatok
vér nagyobb puff erező (reactio csökkenéseket tom pító) ké­ vérének alv ad ási idejét, v alam in t m eg h atáro ztu k ism ét
pessége az oka. Az erő sebb p u fferanyagrendszerrel bíró vérzési id e jü k e t is. Az ú jb ó l m eg h atáro zo tt vérzési idő
libavérben nagyobbfokú szénsavfelhalm ozódás szükséges, értékeinél azonban figyelem be kell vennünk a szabad le­
hogy a légző központ ingerületbe jö jjö n , ami valószínű leg vegő n ta rtó zk o d ás kiegyenlítő h atásá t. A k a p o tt ért
é k ek et
összefügg a libák azon képességével, hogy hosszabb ideig az alábbi táb lázatb an te ttü k áttekin thető vé.
víz a la tt szokták ta rta n i fejüket.
Stuber és Lawp-nak elő bb vázolt ta p a sz ta la ta it m iná- 1. tá b lá z a t.
lunk Gerlóczy és Sző ke ember- és eg érv é rre nézve m eg­ T e n g e ri m a la c o k v é ra lv a d á s i és v é rz é si id e jé n e k v á lto ­
e rő síth e tté k ; b á r CO'-nek egész rövid ideig ta rtó beléle-
2
z á s a C 0 2 -b e lé le g e z te té s re .
g eztetésére is az eredeti alvadási idő nek olykor alig egy-
tizedét m érhették, azonkívül a plasm a colloid-labilitásá- CO 2 b e lé le g e z te té s
nak fokozódását is m e g állap íth atták , a szénsav-belélegez-
te tés subjectiv kellem etlenségei m ia tt 3 kísérleti egyén Á llat elő tt u tá n
u tá n em beren lem ondtak kip róbálásáról és továbbra is
A. i A. i. V i.
egereken tanulm ányozták a CO h a tá s á t. V égeredm ény­
2 v L
ben leszögezik, hogy úgy emberben, m in t egérben „jelen ­
I. 5.10 120” 330 90”
téken yen rövidebb alv ad ási idő t eredm ényez“ a szénsa v-
belélegeztetés. 11. 8 .0 0 70” 5.00 63”
H ogy a g y ak o rlati sebészetben a nehezen csillap ít­ 111. 5.30 130” 3.30 81”
h ató parenchym ás (cholaemia, leukaemia), n y á lk a h á rty a
IV. 5.00 81” 3.30 45”
(hólyag, orrgarat), v alam in t m ű téti utóvérzések esetén
(diabeteses carbunculus, golyva) a szokásos tam ponálási V. 3.30 95” 2.30 73”
eljáráso k o n kívül, illető leg ezek tá m o g a tá sá ra a k áhr á n y ­ VI. 300 190” 2.30 126”
szor m ég telehaemostyptikus h atású szerek et (Ca-készíft-
mények, lósavó, mellékpajzsmirigy-kivonat) is kell a lk a l­ K zp ar. 4.9 114” 3.25 80”
m aznunk, mindenki á lta l tu d o tt tény. Az is köztudom ású
azonban, hogy ezeknek a szereknek a h a tá s a m eglehető sen A l v a d á s i id ő c s ö k k e n é s e : 3 3 .6 % .
bizonytalan. A zért a m ű té ti utókezelést tá rgyaló ktű i nő V é r z é s i id ő c s ö k k e n é s e : 2 9 .1 % .
könyvében Melchior iá sajnálkozásai ír ja : ,;es ist a u s s e r­
ordentlich bedauerlich, d ass fü r ch iru rg isch e Zwecke n ic h t M ásodik sorozatképen 10 sérv m ű tét e lő tt álló, vagy
ein M ittel zur V erfügung steht, w ie es im G estalt der azon m á r keresztülm ent betegünk vérzési idejét, illetve
M u tte rk o rn p ra ep arate a u f Blutungen des U terus von so vérük alv ad ási idejének CO belégzésére beálló v álto zását
2

ausserordentlich präzisem und nach h altig em E in flu ss
is t“.
T ek intetbe véve te h á t az eddigi, illetve m ost is h asz­
n á la tb a n lévő vérzéscsillapító gyógyszereink bizonytalan
h a tá sá t, tek in tettel to v áb b á arra, hogy a CO g y ak o rla ti
2
h aszn álh ató ság a esetén egyszerű belélegeztetés segtség í é­
vel érh etn ő k el azt a teleh aem o sty p tik u s h a tá st, amit m ás
szerekkel eddig csak befecskendezés, ső t úgyszólván k e­
vés kivétellel csakis a sokak által k á rh o z ta to tt visszérbe-
ju tta tá s (Linhard szerin t az erlangeni klinika em bólia
vizsgáltuk. A szénsa vbelé'egeztetésre a m e n tő g y ako rla t­
ban a sp h y x iák (bódító m érgek, vízbefúlás, ak a sz tá s) m eg­
szüntetésére haszn álatos V itafer-készüléket használtuk,
melynek 4 lite rt ta rtalm azó szénsavbom bája olymódon ke­
zelhető , h ogy a benne lévő szénsav 2 percen kereszt ül
áram lik k i belő le. H a a belő le kitóduló töm ény szén savat
a beteg o rra vagy szája közvetlen közelébe eresztjük,
úgy a b e te g által b elélegzett levegő szén sav ta rtalma az
optim ális h a tá s eléréséhez szükséges 5 térfogat-százalék
körül mozog. M inthogy a k ísérleti egyének V — 1 percig 2

esetei 5 8 % -ban részesü ltek megelő ző en in trav én ás ke ze­
lésben) ú tjá n tu d tu n k elérni, kötelességünknek ta rto ttu k
a szénsavbelélegeztetésnek a g y ak o rla ti sebészetben fel­
h aszn álh ató vérzéscsillapító é rté k ét kivizsgálni.
K ettő s célkitű zésünkkel egyrészt a rra igyekeztünk
feleletet kapni, hogy p ro p h y lak tik u san adagolva, csök-
k en th eti-e a nehezen alvadó vérű (cholaem iás, leukae m iás)
betegek m ű tétének veszélyeit, m ásrészt pedig azt ó ha jto t­
tuk tisztázn i m ár fennálló vérzés esetén szóbajöhet-e eg y ­
m agában, vagy m in t ta m p o n álást tá m o g ató h atású v é r­
zéscsillapító tényező .
K ísérletein k et több sorozatban végeztük. M indenek­
elő tt 6 közepes súlyú tengerim alacnak vérzési idejét á lla ­
p íto ttu k meg a szokásos cautelák m ellett, a fülek behasí-
tá sa révén. Az alvadási idő höz szükség es v é rt szívpu nc-
tióval v ettü k . Megfelelő co n cen tratió jú szénsav-leve gő ke-
verék belélegeztetése céljából az á lla to k a t egym ásba il­
leszthető , k ettő sfalú ro v átk o zo tt ab lak k al elláto, tt bizo­
nyos m agasságig vízzel tö ltö tt edénybe helyeztük; a lég­
jól, azontúl azonban a b elélegzett szénsav-levegő ke verék­
nek közism erten kellem etlen, o rrn y á lk a h á rty á t izgató h a ­
tá sá t csak nehezen tű rté k , m egkíséreltük a gum m icsöv et
a k ísérleti egyén szájába helyezni am ikor is kissé n y ito tt
ajkak m e lle tt ak ár 4— 5 percig is m inden kellem etlenség
nélkül lélegezhették be a kísérleti egyének a szénsavat.
A vérzési idő nek m e g h atáro zá sá t Duke-nak Szécsi
által m ó d o síto tt eljá rá sa szerin t végeztük. E n n ek a m ód­
szernek h aszn álh ató ság áró l m á r a m ellékpajzsm irigy k é­
szítm ényekkel fo ly ta to tt kísérleteink alkalm ával győ ző d­
hettü n k m eg; alkalm azásakor legfeljebb 30 m ásodpercnyi
hibával k ell számolnunk. V égeredm énynek 5 u jjh eg y v ér­
zési id ejének k ö zép arán y o sát vettük.
Az alvadási idő t Fonio módszere szerin t h atáro ztu k
meg, m indenkor három óraü v eg értékének k özéparányosát
véve végeredm énynek. E zen kívül m inden esetben m egha­
tá ro ztu k a throm bocyták szám át is, úgy norm ális k örül­
mények között, m int CC> -belégzés u tá n. A belélegeztetés
2

m entesen záró készülék felső nyílásán keresztül ad dig e n ­ u tá ni m eghatározások különböző id ő ta rta m u tá n tö rté n­
g edtünk be óvatosan szénsavat, m íg az 5 té rfo g atszázalé­ tek; 3 esetb en azonnal, 3 esetben 5 perc m úlva, 4 esetben
k o t t e t t k i; az ablakon keresztül fig y elt állato t a k k o r pedig 15 p erc múlva tö rté n te k a m eghatározások. A kö­
v e ttü k ki a készülékbő l, am ikor észrev ettü k , hogy neh e­ vetkező tá b lá z a t m u ta tja a n y ert érté keket.
730 ORVOSI HETILAP 1933. 33. sz.

2. táblázat.
E gészség es e m b e re k v é r a lv a d á s i és v é rz é s i id e jé n e k v á lto z á s a 4— 5 p e rc e s C 0 2- b e l é g z é s r e .

COa b elég zés

u t á n

azonnal 5 p. m ú lv a 15 p. m ú lv a

A. i. V . i. T h ro m b . A . i. V. i. T h ro m b A . i. V. i. T h ro m b . A. i. V. i. T h ro m b .

1. 19 73" 2 2 0 .0 0 0 10 40” 230000 — — — — — —

II. 21 99" 340.000 8 33” 310.0 00 — — — — — —

III. 22 142” 290 .000 16 27" 270.0 00 — — — — - —

IV. 18.30 121” 400.0 0 0 — — — 9 37” 410.000 — — —

V 20 126" 255 .000 — — 7.30 34” 260.000 — — —

V I. 24 161” 330.0 00 — — — 13 51" 320.000 — — —

V II. 34 88" 370 .000 — — — — — — 21 61 ” 530.000

VIII. 19 102" 265.000 — — — — — — 16 92 " 330.000

X I. 26 94” 280 .000 — — — — — — 22.30 63 ” 3 7 0 .0 0 0

X. 23 131” 410 .000 — — — — — — 17 71" 4 8 0 .0 0 0

Cs ö k k e n é s : 4 5 .3 % 6 S.20/0 53% 70% 25.6% 3 0 .8 %

A C02j vel kev ert levegő belégz ésének a cholaem iás
vérre g y ak o ro lt h a tá s á t tanulm ányozandó, két k u ty áb an
— kö zvetlenül a duodenum ba szája dzás elő tt — le k ö töt­
tük a choledochust. A choledochus lekötésétő l számto í tt
10 nap m úlva a k u ty a fogai közé 2 u jjn y i széles p a ra fa ­
d a ra b k á t helyezve, b ek ö tö ttü k a sz á ja t, m ajd a szénsav­
zsák gum m icsövét — félig m eg n y ito tt csappal — beve­
zetve a szájüregbe, ilyen módon 5 percen keresztül léle­
g e z te ttü k be az á lla tta l a kb. 5 térfo g at-százalék n y i CO -
levegő keveréket. Az alvad ási és vérzési idő m eg háro at ­
zását a belélegeztetések u tá n 0.5 és 15 perc múlva végez­
tük. F él ó ra elteltével újból ad agoltunk 5 percen keresztül
szén sav at és ezután negyed óra m úlva újból m egvizsgál­
tuk fe n ti szem pontokból az állatok v érét. K övetkező tá b ­
lázatu n k m u ta tja az érték ek v álto zását.
benyom ásunk, hogy úgy azokon a tonsillektom ia elő ttálló
betegeinken, akiken a m ű té t elő tt közvetlenül proph ylak-
tikusan alkalm aztu k, m int azokon, akikkel m ű té t után lé­
legeztettük be szájon k eresztü l a szénsavat, a m egszokott­
nál kisebb vo lt és rövidebb ideig ta rto tt a tonsillaágy v ér­
zése.
H aso n lítsu k m ár m ost össze a szénsavbelélegeztetés-
nek a v éralv ad ás és vérzés idejére g y ak o ro lt befolyását
2 hasonló szerek értékével. E g y elő bbi dolgozatunkban ki­
m u tattu k , hogy a m ellékpajzsm irigy-kivonat nyulak véré­
nek alvad ási idejét 25 perc m úlva 12—4% -k al, az in tra ­
vénás Ca pedig csak a g y ak o rla tilag szám ba nem vehető
2.4% -kal v o lt képes csökkenteni; egészséges em berben a
m ellékpajzsm irigy horm onja 30 perc m úlva 26.4% -kal, a
Ca ugyan an n y i idő a la tt 8 .2 % -kai rö v id ítette meg az al-

3. táblázat.

L e k ö té s u tá n 5 n a p p a l CO 2 b e lé le g e z te té s
Is m é tlé s u tá n
L e k ö té s elő tt
V 4 ó. m ú lv a
e l ő t t u tá n : a z o n n a l 5 p. m ú lv a 15 p . m ú lv a

Á lla t A .i. V .i. T h ro m b . A. i. V. i. T h ro m b . A. i. V. i. T h ro m b . A. i. V . i. A. i. V. i. 1 T h ro m b . A . i. V . i. T hrom b.

I. 330.0 00 121”
7.30 114” 310 .000 16 183” 7.30 125" 245.000 8 131" 131 20" 460.000 103 430.000
15 kg.

II . 290 .000 114” 96" 390.000 89” 470.000

6 73" 265.000 14,3 1 2 1 ” 7 89” 300.0 00 7 9 8
13 kg.

5 2 ,8 % 2 9 ,6 % 44,5% 1 6 ,7 % 29% 28% 3 9 ,5 % 3 0 ,8 %

K ísérletezéseink id eje a la tt alkalm unk volt a szénsav
belélegeztetésnek egy középsúlyos és egy súlyos sá rg a sá g ­
ban szenvedő beteg véralvadási, illetve vérzési id ejére
g y ak o ro lt h a tá s á t is. m egfigyelni. M ind a k é t betegünk
erő sen k ito ló d o tt alvadási és vérzési id e jé t a 4—5percen
á t n y ito tt szájon keresztü l b elélegeztetett szénsav-levegő
keverék, 10 perccel az inhalatio u tá n m érve, tekintélyes
módon rö v id ítette meg.
B á r jó l tudjuk, h ogy valam ely v é ra lv a d á st siettető el­
já rá s in vivo m egfigyelt h atáso sság án a k m egítélése erő ­
sen su b jectiv szem pontoknak van aláv etve, mégis az a
vadási idő t. A vérzési id ő re úgy a m ellékpajzsm irig y­
kivonat, m in t a Ca h a tá sta la n volt. A cholaem iás kutya
véralvad ási id e jét a m ellékpajzsm irigykivonat egy órával
az injectio u tá n 33.7% -kai, vérzési idejét 2 8 % -kai csök­
k en tette volt. A napjain k b an olyannyira d ivato s Ca-sók
adagolását, azok gyors disso cia tió ja és egészen rövid, múló
h atásuk m ia tt k ite rje d t v iz sg álata i a lap ján egyébként
Jäger is csak organikus kö té sb en (C a-gluconát) és acto-
protin eg yidejű in tram u scu la ris alkalm azásáv al ta rtja ja ­
valtnak. R á kell m u tatn unk i t t Kormos érdekes m egálla­
p ítására is, ak i in travénás Ca adagolás u tá n a throm bo-
 1933. 33. sz. ORVOSI H ETILA P 731

cytaszám különböző, néha igen nagyfokú (1/io-ére tö r­ vizsgálaton m ennek keresztül és csak az igazán ép szív-
té n t) és olykor még 24 óra m úlva is k im u ta th a tó csökke­ izom zatú betegeken alkalm azunk a d o tt esetben n arkosist.
n ését á lla p íto tta meg. ( I t t meg kell jegyeznünk, hogy a szokásos e ljá rá s : a nar-
kosisból ébredő , de m ég káb ult b eteg egyik o rrly u k án a k
4. t á b l á z a t .
befogása, m ia la tt a szénsavzsáknak a m ásik o rrly u k b a
CO 2 b e lé g z é s
h ely ezett gum m icsövön keresztül a töm ény szénsavnak az
o rrn y á lk a h á rty á t erő sen izgató ingere éri az ö n tu d atá t
e l ő t t II u tá n V4 ó. m ú lv a m ég nem teljesen v isszan y ert b e te g e t, rendszerint o ly erő s
feszítéssel és sokszor az ellenkezésig fokozott préseléssel
- A . i. V. i. A . i. V. i. k ís é rt viharos légző m ozgásokat v á lt ki, hogy a m ég nyit-
St. M. valevő m ű téti sebben bizonyosfokú capillaris v érzésindul
43' ' 296' 23' 151’' m eg, am i sokakban a z t a h itet k elth eti, hogy a CO nem­
642 933. 2

hogy csökkentené, de közvetlenül fokozza a v érzést. N yil­

K. J .-n é
36' 237 ' 19' 163” vánvaló pedig, hogy ilyenkor csak az erő s feszítés foly tán
1065 933.
lé tr e jö tt következm ényes jelenségrő l van szó.)
1 H ogy azonban a szénsavbelélegeztetést m égsem sza­
C sökkenés 44.7°/o 39.8°/o
bad m inden esetben m eggondolás nélkül alkalm aznunk,
a r r a Lyonsnak és tő le függetlenül Hartlnak csak a leg­
H a m ár m o st az elő bbiekkel szemben figyelem be vesz- utó b b m egjelent, a CO in h alatió v al szemben bizonyos
2

szük fentebb vázo lt kísérleti eredm ényeinket, h ogy egész­ m é rték ig ó v ato sság ra intő közleményei figyelm eztetne k.
séges em ber alv ad ási idejét a szénsavbelélegeztetés m ár E lő bbi szerző a R othberger-féle in tézetben a csom hyth- ór
5 perc m úlva 5 3 % 'k a l, a vérzési idő pedig 70% -kal és még m us visszavezetésének ro sszabbodását (V erschlechterung
negyedóra m úlva is az elő bbit 25.6, az u tó b b it pedig d e r Rückleitung bei K n o ten rh y th m u s) á lla p íth a tta meg
30.8% -kai vo lt képes csökkenteni, azonkívül p ed ig belé- szénsavbelégzés u tá n , Hartl p ed ig a kölni k lin ik a egy
legeztetés u tá n negyedóra m úlva a th rom bacyta szám is a rá n y la g fiatalk o rú essentialis h y p erto n ia esetéb en az
22.7% -kai em elk edett volt, úgy lá th ató , hogy a 'v árt hatás elek tro k ard io g ram m átm eneti id ején ek 0.15-rő l 0.30 m á­
ugyanolyan b izto san és erő sen, de egyrészt ham arább sodpercre, 6 héten keresztül m akacsul ta rtó m eghosszab­
jelentkezik, m á srészt pedig a vérzési idő rövidülésé ben b o d á sá t észlelhette m á r 3%-os szénsav-keverék belégzése
is nyilvánul. A cholaem iás k u ty a véralvadási id e jé re gya­ u tá n . A zért, ha b e te g szivű , vagy em elkedett vérn y om ású
k o ro lt h a tá sa is jóval ham aráb b, egyébként azonban cse­ em b errel állunk szem ben, b ár nem feltétlenül ellen ja v alt
kély különbség tő l eltekintve, ugyanazzal az in ten sitá ssal a szénsav, mégis leghelyesebben cselekszünk, h a alk alm a­
jelentkezik CO belélegeztetés u tá n , m int a n ag y o n h a tá ­
2
zásátó l ilyen betegek esetén elállunk.
sosnak m eg ism ert m ellékpajzsm irigyhorm on befecskende­ Összefoglalás. A szénsavbelégzésnek a v éralv ad ás és
zését követő leg. vérzési idő b efo ly ására gyakorolt h a tá s á t több k ísérlet-
A g y a k o rla tra vonatkozólag ez an nyit je len t, hogy so ro zatb an te ttü k v iz sg álat tá rg y á v á.
am ennyire jo g o su ltak vagyunk feltételezni, hogy valam ely T engeri m alaco k a t 3—5 percág 5 térfogatszázalék
elő relátható , v ag y m á r fennálló parenchym ás v érzé st a szénsavlevegő keverékben tartv a, azok véralvadási ide je
visszérbe fecskendezett Ca-só, vagy m ellékpajzsm irigy­ 33.6% -kai, vérzési id e jü k pedig 2 9 % -kai csökkent.
k iv o n attal befolyásolhatunk, ugyan olyan , de ta lá n k ísér­ Egészséges em berekkel 4—5 percen keresztül 5 té r­
letileg jobban m egalapozott h atáro zo ttsá g g al és időben is fogatszázalék szénsav-levegő keveréket lélegeztetvebe, v ér­
h am arabb jelentkező eredm énnyel v á rh a tju k az egyszeri alv ad ási idejük közvetlenül a belégzés u tá n mérve, 45.3% -
de még inkább a 20— 30 perc m úlva m egism ételt, 4—5 kal, vérzési idejük p ed ig 68.2% -kal csökkent; 5 perccel a
percen keresztül ta rtó , n y ito tt szájo n á t alk alm azo tt CO - belélegeztetés u tá n az alvadási idő 5 3 % -kai, a v érzé si idő
2

belélegeztetéstő l valam ely szikkadó parenchym ás, vag y pedig 70% -kal csö k k en t; míg t i ó ráv al a belélegeztetés
capillaris vérzés m egállását. u tá n az alvadási idő 25.6% -kai, a vérzési idő pedig25 %-
A v éralv ad ás siettetésé t szolgáló, jó részt visszérbe kai csökkent. Ezzel szemben a throm bocytaszám t i ó rá ­
adandó gyógyszerelések fele tt a szénsav belélegeztetésnek val a belélegeztetés u tá n mérve az ered eti értékhez kép est
a következő kben lá tn á k elő n y eit: 1. alkalm azásáv ala nem 22.7% em elkedést m u ta to tt.
egyszer körülm ényes, sokak által pedig egyenesen k árh o z­
A cholaemiás k u ty a vérének alv ad ási idejét 10 perces
ta to tt visszérbe fecskendezést (nehezen ta lálh a tó vena,
belélegeztetés u tá n azonnal mérve, 52.8% -kai, 5 perc
p arav en ás injectio eshető sége, a vena throm botizálód ása
m úlva 44.5%-kal, t i ó r a múlva pedig 29% -kal ta lá ltu k rö-
teszi feleslegessé; 2. m ű téti elő készítésképen (leu kaem ia,
videbbnek; a vérzési idő ennek m egfelelő en 20.6%, 6.7i%, 1
ik teru s, to n silla) orvos hely ett bárm ely ik intelligensebb
illetve 2 8 % -kai csö k k en t volt; ism é te lt belélegzésre az a l­
ápolóra, vagy nő vérre ráb íz h atju k alk alm azását; 3. Az
v adási idő 38.9% -kal, a vérzési idő pedig 30.8% -kalvolt
eddig ism ert „véralvadástfokozó“ gyógyszerek k ö zö tt h a ­
csökkent. Rossz alv ad ási és vérzési idő vel bíró sárg aság o s
sonló intensátás m ellett a szénsav-belélegeztetés h a tá sa
betegeken t i órával a belégzés u tá n az alvadási időnek
m u ta tk o z o tt legham arább.
44.7% -os, a vérzési idő nek pedig 39.8 %-os csökkenés ét
K érdés m ég: m eggondolás nélkül alkalm azh ató-e a értü k el.
szénsavbelélegeztetés, nincs-e an n ak k áro s h a tá sa ? — K í­ K ísérleteink a la p já n a já n lh a tju k a szénsavbelégzés
sérleti egyéneken, szájon keresztül belélegeztetve a szén-
4— 5 percen át ta rtó , negyed—féló rás idő közben m egism é­
sav-in h alatió n ak sem a kísérlet ta rta m a alatt, sem pedig
te lt alkalm azását, eg y részt m ár fennálló paren ch y m ás
u tá n a semm iféle k áro s h a tá sá t nem észlelhettük. Ezen
vérzés esetében, m ásrész pedig h a th a tó s prophylakticum -
a téren különben is bő séges ta p a sz ta la tta l rendelkez ünk,
ként 10— 15 perccel az elő reláth ató lag nagyobb p are nc h y ­
m e rt klinikánkon a narkosisok befejezésekor a tüdő k „át- m ás vérzéssel járó m ű té te k elő tt.
fu jta tá s á r a “ m á r évek óta rendszeresen alkalm azzuk a
szénsavbelélegeztetést, anélkül, hogy egyszer is csak k á­ I r o d a l o m : G eA ó czy é s S ző ke: O . H . 1 9 3 1 . 50 H a r tl:
ro s h a tá s á t lá ttu k volna. Ennek azonban szerintünk első ­ K iin . W o c h . 12 é v f. 1 5 s z . — Jä g er: O r v o s k é p z é s X V I I I . k ü -
lö n f . — K o rm o s: O . H . 1 9 3 0 . 37. — M a r x : O r v o s k é p z é s 1 9 3 3 .
so rb an az a m ag y arázata, hogy a klin ik án a nark o sisb an B a k a y - f ü z e t . — S tu b e r é s L a n g : D ie P h y s . u. U a t h . d e r
véghez viendő m ű té tre kerülő k elektrokardiogram m osB l u t g e r i n n u n g . 1 930. -— S zé c si: Ö . H . 1 9 3 0 . 43.
73' ORVOSI HETILAP 1933. 33. sz.

A P á z m á n y P é t e r T u d .- E g y e te m I . s e b é s z e ti k l i n i k á j á n a k k ö z ­ csav arodásokig elő fordul, m int végleges állap ot bizo nyos

le m é n y e ( i g a z g a tó : V e re b é ly T ib o r n y . r. t a n á r ) . állatfajo kon.
H árom érdek esebb idevágó k lin ik ai esetünk a követ­
kező :
A v a sta g b él ren d ellen es elh elyező d ésérő l.
E lső b e t e g ü n k 3 1 é v e s s o v á n y a s s z o n y , h á r o m g y e r m e k
I r t a : Szabó Elemér dr., tanársegéd. a n y j a . F e l v é t e l e k o r e l ő a d j a , h o g y e g y é v ó t a a g y o mo r g ö d r é ­
b e n é s jo b b b o r d a í v e a l a t t g y a k r a n m e g i s m é t ö d ö g ö r c s ö s
A situ s inversustól eltek in tv e, amely a gyomorbél- f á j d a l m a i v a n n a k , a m e l y e k a z é t k e z é s t ő l f ü g g e t l e n ü l lé p n e k
csato rn a hib ás, a rendessel ellenkező tengelye k ö rü li for­
dulásának következm énye, — ism erü n k situs a ty p ic u st is.
E rrő l beszélünk, ha a csato rn a egyes részletei kerülnek
hib ás fo rd u lás, vagy elm aradó tovanövés fo ly tá n rendel­
lenes helyre. Ide tarto zn ak :
1. a coecum elevatum , m idő n a vakbél a rem ese he­
lyes irán y ú fo rd u lása u tá n nem fo ly ta tja hossznövését a
h as felső jobb sark a, m ajd bekanyarodva a jo b b csípő tá­
ny ér felé, h an em fennreked a m á j a la tt; a bélfodor emel-
le,tt vagy le ta p a d a hátsó h asfalh o z, vagy te lje se n szabad
m arad ;
2. sin istro p o sitio coli a la tt é rtjü k azt az elhelyező -
dést, h a a rem ese egészében a has balfelében, a vékony­
belek pedig a jobb felében helyezkednek e l; létrejö n a
köldök-kacs h ely es irányú, de tökéletlen fo rd u lá s a által;
3. d ex tro p o sitio coli esetén ellenkező leg, a rem esefek­
szik a jobb, a vékonybelek p ed ig a bal hasfélben, ami tö­
kéletlen, ellenkező irányú tengelyfordulás ered m én ye ;
4. retro p o sitio coli esetén a rendes g ö rb ü letű remese
a vékonybelek m ögött foglal h e 'y e t, ami a tengelyfordu-
lás teljes elm arad ása m ellett létrejövő n o rm ális tov ább-
növés következm énye (Verebély).
De Quervain eredeti fe’o sztása szerint ebben a kér­ f e l , é t k e z é s r e n e m j a v u l n a k . E g y i k b e l k l i n i k á n k lé n y e g e s e b b
désben kevés eltérést m utat. Szerinte van : r ö n tg e n -v iz s g á la ti e lté ré s t n e m t a l á l t : de a la p o s g y a n ú ja
m e r ü l t f e l id ü t f é r e g n y ú l v á n y - l o b n a k , e p e h ó y a g k ö r ü l i ö sz -
1. retro p o sitio , szabad és f ix á lt m esocolonnal;
s z e n ö v é s e k k e l . E g y r é s z t m iv e l a h o s s z a b b b e l g y ó g y á s z a t i k e ­
2. sin istro p o sitio ugy an így, szabad m esocolon eseté­ z e l é s e r e d m é n y t e l e n v o lt, m á s r é s z t m iv e l a b e t e g t á r s a d a l ­
ben m indig m esenterium com m une áll fenn, azaz a vékony m i h e ly z e te a z á lla n d ó b e te g e s k e d é s t m e g n e m e n g e d te :
és a v astag b e lek közÖ3 m esenterium on ló g n ak ; p r ó b a - h a s m e ts z é s v o lt ja v a it. A fe ls ő m é d i á n h a s m e st z é s t
3. dextro p o sitio szabad és fix á lt m esocolonnal; b ő v e b b t á j é k o z ó d á s c é lj á b ó l a k ö l d ö k a l á h á r o m u j j al h o s z -
s z a b b í t o t t u k m e g . A g y o m o r , d u o d e n u m , j e j u n u m é s i 'e u m
4. teljes keresztező dés a vékony és v astag b elek kö­ a h o m lo k s ík b a n k ö v e tk e z n e k e g y m á s a la t t a n é k ü l, h o g y a
zött, de f o r d íto tt helyzetben, m ivel a köldök-kacs telje­ d u o d e n u m r e tro p e rito n e á lis h e ly z e tb e k e rü ln e é s á tf ú r n á a
sen, de h ely telen irán yban fo rd u lt (situ s inv ersu s ab­ v a s t a g b é l f o d r á t ( 1 . á b r a ) . A v a k b é l r e n d e s h e l y é n k b . 15 c m
dom inalis p a rtia lis inferior). De Quervain a coecum eleva- h o s s z ú b é l f o d c r r ó l ló g , f é r e g n y u l v á n y a 12 c m h o s s z ú , s z á m o s
h á r t y á s ö s s z e n ö v é s t ő l k ö r n y e z e t t . A v a k b é l u t á n i v as t a g b é l
tu m ot csak átm en eti alak n ak fo g ja fel. M indezen fejlő ­
dési eltérések m egérthető k a vastagbél fejlő désébő : az
l
egységes bélcső nagyjában h á ro m részre tagozó dik. Alsó
részlete h a ta lm a s kaccsá (köldök-kacs) nyúlik meg, amely
d o m borulatán a küldő kkel fü g össze; felső szárából,gör­
bületébő l és az alsó szár kis darabjából a vékonybél, al­
só szá rá n a k m egm aradó részletébő l a v astag b é l lesz, ez
utóbbinak kezd etét kis k itá g u lá s (coecum) jelzi. A köl­
dök-kacs felső szárából hossznövekedés ú tjá n , a kacsokba
vető dő vékonybél fejlő dik, am elyek a h a s ü re g balold ala
felé to lódnak el. A köldök-kacs alsó fele az óram utató
já rá sá v a l ellentétesen, b alról-jo bbra fordul úgy, hogy a
vékonybélkacsok elé kerül az alsó vége b a lra , a bal csí­
pő tá nyér felé tolódik le; az innén felvezető részle te a
iépfészekbe ju t; középső része a gyomor a la tt helyez kedik
el s vo n atk o zásb a ju t az arró l lefelé növő nagycseplesszel;
felső vége pedig a m áj alól a jobb hasfal m e n tén leh úzó­
dik a jo b b csipő tányérba, m ag áv al húzva id e fodrával
eg y ü tt a vékonybél alsó ré sz le té t is. A v a sta g b é l fodra a
fordulás és elhelyezkedés u íá n letapad a h á ts ó hasfalhoz,
m iáltal a legkülönböző bb szervekkel ju t vonatkozásba
(Verebély).
A köldök-kacs forgása az 5— 10. éb rén y i hetekben r é s z l e t a v a k b é l t ő l k ii n d u ló l a g , k i s s é le f e lé é s o dl a l f e l é r e t r o -
zajlik le, te h á t a helyes, v ag y helytelen fo rg á s, illetve a p e rito n e á lis a n k e re s z te z i a g e rin c o s z lo p o t és á tm e g y a z e rő ­
forgás tökéletlensége fo ly tán létrejövő elő bb em lít ett fe j­ s e n m e g n a g y o b b o d o t t s i g m a - k a i c s b a , a m e l y n e k k ö r ü l b e l ü l 30
c m h o ss z ú b é lf o d r a v a n . A n y o m b é l és a z e p e h ó ly a g , v a la ­
lő dési rendellenességek ebben az idő ben keletkeznek . m i n t a z e p e h ó l y a g é s a v a k b é l k ö z ö t t h á r t y á s s z a ’a g f e s z ü l
Klaatsch vizsg álatai óta tu d ju k , hogy a b élrendszer fejlő ­ k i , a z ú . n . l i g a m e n t u m h e p a t o - c o e c o - d u o d e n a l e (2 . á b r a ) . E z
désének m inden fokozata az egyenes bélcső tő l az em ített
l u tó b b i s z a la g o t á tv á g ju k , a f é r e g n y ú lv á n y t e ltá v o ltju k és a h a -
 1933. 33 sz ORVOSI H E T IL A P 733

s a t r é t e g e s e n , t e l j e s e n z á r j u k . B e t e g ü n k e ls ő d le g es e n g y ó g y u l , d ö tt heges m egvastagodások egyike valam ilyen k iv á ltó té ­

é r t e s ü l é s e i n k s z e r i n t a z ó t a p a n a s z m e n t e s , 12 k g r - o t h í z o t t
nyező kapcsán (erő seb b gázfejlő dés, bélsárfelhalmódás), oz
M á o d ik e s e t ü n k 3 4 é v e s n ő b et e g , e g y g y e r m e k a n y j a . e lz á rta a b élü rteret és így bélelzáródást v álto tt ki.
F e l v é t e l k o r e l ő a d j a, h o g y m á s f é l é v ó t a b e t e g , a m i d ő n si b a l ­
o l d a l t h á t u l r ó l e l ő r e, a h a s b a s u g á r z ó f á j d a l m a i k e l e t k e z t e k , E setein k közül az első retropositio coli, azaz olyan
a m e l y e k g ö r c s ö s j e l l e g ű e k v o tla k , f é l é v m ú l v a g ö r c s e i n e ­ fejlő dési rendellenesség, amely a köldök-kacs elm aar d t f o r­
h á n y n a p r a ú j r a f e l l é p t e k , e b b e n a z id ő b e n h á n y ás s a l . E t t ő l d u lásán ak köszöni lé tre jö tté t; ugyanebben az esetb en
a ro h a m tó l s z á m íto tt h á ro m h ó n a p r a je le n tk e z te k is m é t g ö r­
c s e i. N e h á n y h e t e t t ö l t ö t t a z e g y ik b e lk lin ik á n , a h o l a h a ­
igen jól kifejezett v o lt a ligam en tum hepato-coeco-duode­
s á n a k b a lo ld a lá n á lla n d ó f á j d a lm a k k ín o z tá k , id ö n k i n t lá z a s nale, am ely rendes körülm ények k ö zö tt nincs m eg, m e rt
is v o lt. A z o tt v é g z e tt rö n tg e n -v iz s g á la t a d a ta i a kö­
v e t k e z ő k : A h as b a l f e l é b e n h e l y e t f o g l a l ó , h á r o m u j j a l a t ö ­
v i s v o n a l a l á é r ő h y p ot o n i á s g y o m o r , s e k é ’y h u l l á m ú p e r i s t a l -
t i k á v a l . S z a b a d p y l o r u s , a d u o d e n u m j ó l t e l ö d ik , a d u o d e ­
n u m f e l s ő v í zs z i n t e s á g a v í z s z i n t e s e n j o b b r a f u t , m a j d tö b b
k a n y a r u l a t o t l e í r v a f o l y t a t ó d i k a z é h b é lb e . K é t ó r a m ú l v a
% - n á l t ö b b m a r a d é k . K ile n c ó r a m ú l v a : a jó l k i t e l ő d öt t v é ­
k o n y b e l e k a h a s jo b b f e l é b e n , a v a s t a g b é l a b a l h a s f é lb e D
f o g la l h e ly e t. H u s z o n n é g y ó r a m ú lv a a p é p e g y e n le te s e n tö l­
t i k i a h a s b a l f e l é b e n f e k v ő r é m es é t ( k ó r i s m e : m e s e n t e r i u m
c o m m u n e ) . A n o r m á lis a la k ú é s tá g a s s á g ú sz ív a m e llk a s
jo b b f e l é b e n f e k s z i k ( d e x t r o - c a r d i a ) . M ű té tk o r a v a s t a g b é l
a b a l h a s f é l b e n , a v é k o n y b e l e k a j o b b h a s f é i b e n v o l t a k e l­
h e ly e z v e ú g y , h o g y a v á l a s z f a l a t a v a k b é l - f e l h á g ó r e m e s e
k é p e z t e , a m e l y k i s s é á t é r t a j o b b h a s f é l b e . A v a k b é l a k is -
m e d e n c e b e m e n e té n é l, a m á j h a jl a t m a g a s a n a jo b b b o rd a iv
a l a t t f e k ü d t , a h a r á n t - v a s t a g b é l m é l y e n le '.ó g ó k a c s o t k é ­
p e z v e j u t o t t el a lé p - h a jla th o z , a le h á g ó - v a s ta g b é l k a c s o t
v e t v e m e g y á t a s i g m á b a (3 . á b r a ) . M i v e l i d ü l t f é r e g n y u l v á n y -
lo b á ll o tt fe n n , a f é r e g n y ú lv á n y t s z a b v á n y o s a n e ltá v o lítju k .
R é t e g e s , t e l j e s h a s f a l v a r r a t . A b e t e g e ls ő d le g es e n g y ó g y u l t
s e b b e l tá v o z o tt.
I g e n é r d e k e s h a rm a d ik e s e t ü n k : 4 4 é v e s f é r f i b e t e g , a k i
f e lv é te lk o r e lm o n d ja , h o g y c s a k tiz n a p ó ta é re z f á j d a lm a t 4. á b ra . H a rm a d ik e s e t. M e g m a ra d t lig a m e n tu m h e p a to -
h a s á b a n . H á r o m n a p ó ta s z é k e é s s z e le i m e g r e k e d te k , k é t c o e c o -d u o d e n a le .
n a p ó ta b ő s é g e s e n h á n y e p é s, h í g v á la d é k o t. S o v á n y b e te ­
g ü n k s u b fe b rilis , h a s a p u ff a d t, s z é tte r je d ő i z o m v é d e k e z és a
h a s f ö l ö t t , r e n d e s f e h é r v é r s e j t s z á m . B é le ’z á r ó d á s k ó r i s m é ­ a felh ág ó remese rögzítéséhez használódik fel. Klaatsch
v e l a z o n n a l m ű t é tr e k e r ü lt. K ö ld ö k fö lé és a lá 8 c m - r e t e r ­ h a tsz á z átvizsgált h o ltte s t közül 4 ízben ta lá lta m eg k i­
j e d ő k ö z é p h as m e t s z é s . A h a s ü r e g m e g n y i t á s a k o r e l ö t o l a k o d - fe je z e tt nyom ait; egyébként n ag y o n könnyen e lk e rü li a
n a k a z ö s s z e s e g y e n le te s e n k a rv a s ta g s á g n y ira tá g u lt vé­
k o n y b é l k a c s o k . A t á g u l a t a c o e c u m - a s c e n d e n s e n á t a lé p -
figyelm et, m ert h egessé válva h ash árty a -m eg v asta g o d á-
h a j l a t i g t e r j e d . A v a k b é l é s f e l h á g ó r e m e s e b e 's ö o l d a l á r ó l so k k al téveszthető össze.
a z o ld a l s ó h a s f a l h o z , a z e p e h ó l y a g h o z é s n y o m b é l h e z v a s - Második e se tü n k sinistropositio coli; h arm a d ik ese­
tü n k pedig átmeneti alak, fennálló ligam entum hepato-
coeco-duodenale.
A bevezetésben felsorolt b eo sztás csak a szélső séges
a la k o k a t cso p o rto sítja, sokkal g y ak rab b a n ta lá lu n k fe j­
lő dési rendellenességeket, am elyeket átm eneti alak ok n ak
fo g h atu n k fel. Ily e n harm adik esetü n k , vagy p ed ig pél­
d áu l az, hogy a v ak b él és felh ág ó remese szabad, közös
bélfo dron lóg, am ely a legalsó ileu m -kacs bélfodrába megy
át. E z t az elváltozást, az ú gynevezett m esenterium com­
m une ileo-coecale-t az összes boncolatok 10% -ában ta lá l­
tá k , am i megfelel a m ű téti le jetek n ek is. M indezen fe j­
lő dési rendellenességek a k ó ro k ta n szem pontjából ige n
n a g y jelentő ségű ek lehetnek.
1. Maga a ren dellenes elhelyező dés a m ű ködés m eg­
zav a rásá v al k ife je z e tt betegségnek lehet okozója, ilyen
a nehézség érzés, a húzás, v o n g álás érzése, a k ife je z e tt
g örcsös roham ok, a bélsárpangás az általa o k o zo tt tü ­
n ettel.
3. á b r a . M á s o d i k e s e t , s i n i s t r o p o s i t i o c o li.
2. A rendellenes elhelyező dés a rendellenes hosszvi­
szonyokkal, kacsképző déssel, m in t locus m inoris resisten -
k o s h á r t y a h ú z ó d ik , a m e ly e t h e g e s, h a rá n tm e g v a s ta g o d á - tia e szerepelhet. A kiegyensúlyozott fejlő dési h ib a vala­
s o k e r ő s í t e n e k . E g y i k il y e n h a r á n t m e g v a s t a g o d á s k ö z v e t l e ­ m i tra u m a következtében kiegyensúlyozatlanná v álik . Sé­
n ü l a m á j h a jl a t a l a t t a fe lh á g ó ré m e s é t e rő s e n le s z o rítja , rü lések (esés, lö k é s), fertő zések (ty phus, d y sen teria, tu ­
a l a t t a a p u f f a d t b é l m e g t ö r i k (4 . á b r a ) . A h á r t y á t a z o ld a ls ó berculosis), táp lálk o zási hibák, physiologiás b eh atáso k
h a s f a l m e n t é n a b é l k ü l s ő o l d a l á n b e h as í t j u k , a b e l e t k i s z a b a ­
d í t j u k , a z í g y k e l e t k e z e t t k ü l s ő s z a l a g - l e m e z t p e d i g a z o ld a ls ó (szülés, öregedés) já tszh atn a k kórokozó szerepet. Ha
h a s f a lh o z , a b é l tö v é h e z l e v a r r j u k . M in d já rt a z á tv á g á s ilyen traum a nem következik be, vagy a rendellenesség
u tá n a le s z o r íto tt v a s ta g b é l fe ls z a b a d u l, a b é ls á i k e rin g é s nem jelentő s, a k k o r rejtve m a ra d h a t és viselő je m ag as
m e g in d u l. R é te g e s , te lje s h a s f a lz á r á s . S z ö v ö d m é n y m e n te s k o r t érhet el anélkül, hogy elv álto zása tu d a tá ra ju to tt
g y ó g y u lá s .
volna. Ilyenkor az elváltozás m ű té t alkalm ával, m int fnel-
T eh át átm en eti fejlő dési rendellenességrő l v o lt szó. lé k tü n e t kerülh et felszínre.
A vastagbél d y sto p iája nélkül m egm aradt a ligam entum 3. Traum a n élk ü l is okozhat jelentő ség nélküli tü ne­
hepato-coeco-duodenale, am ely hosszú éveken á t semmi te k e t (hom ályos fájdalm ak, ro ssz közérzet, ren d es bél­
kellem etlenséget nem okozott; a benne idő közben képz ő ­ m ű ködés enyhébb zav ara).
734 ORVOSI H ETILA P
4. M echanikus alapot sz o lg á lta t bizonyos m egbetege­
dések szám ára, m int am ilyen az invaginatio, volvulus,
vagy m ás te rm észetű ileusos elváltozás.
5. N ag y kórism éi nehézségeket a h a sü ri m egbetege­
dések esetén, am ilyen pl. baloldali, vagy m á j a la tt lezajló
féregnyulványlob.
6. H asi m ű tétek alkalm ával m egnehezíti a tájékozó­
dást. íg y gyom or-bél összek ö ttetés létesítésekor, am ikor
a duodenum és a colon, azaz mesocolon v iszo n y a a ren­
destő l eltérő .
N apjainkban, am ikor a röntgenező k figyelm e m ár
rá te re lő d ö tt ezekre az elváltozásokra, szaporodnak az ese­
tek, am elyeket m ár rön tg en v izsg álattal s ik e rü lt tisztázni.
M indenesetre aján lato s a b e te g figyelm ét elváltozására
felhívni, h a a rö n tg en v izsg álatk o r, vagy m ű té tk o r, akár
m int m elléklelet, m eg állap ítást nyer. Célszerű ilyen kor a
röntgen kép m áso latát, a h a s ü re g i állapot v á z la tá t a be­
tegnek átad n i. Késő bbi idő ben fellépő m egbetegedése k,
m int appen dicitis, de egyebek is, igen nagy kórism éi ne­
hézségre a d h a tn a k ilyen fejlő d ési hiba eseté n alkalm at.
Ilyenkor életm entő lehet a b e te g felvilágosítása fejlő dési
rendellenességét illető leg.
A b etegségi tünetek hom ályosak, de term észetesen
csak o tt írh a tó k a fejlő dési rendellensség ro v á sá ra, ahol
m ás kielégítő m ag y arázato t adó elváltozást nem találunk.
A panaszok tö bbnyire jelenté ktelenek: nyom ás és teltség-
érzet a g y om ortájo n, fő leg étkezések u tá n ; szo rulás. To­
vábbi fok o zatb an görcsök, h irte le n jövő és m úló fájd al­
m ak léphetn ek fel a has felső részében. H asm en és válta-
kozhatik székszorulással. N ém elyik beteg a rró l panasz­
kodik, hogy állandó gyom ornyom ása felin d u lásk o r foko­
zódik. E lő fordul, hogy gy erm ek k o r óta állan ak fenn fá j­
dalm ak az alh asb an , am elyek függetlenek a táp lálék fel­
vételétő l és a h á tb a sugárzanak k i; mindezekhez émelygés
és hányás tá rs u lh a t. A gyom orem észtés oly fo k b an rend­
ellenes le,het, hogy a beteg reg g eli h ányadéka esti étel­
m arad ék o k at is tartalm azh at. G yakori a gyom orégés, a
felböfögés. A b eteg gyom ra n em tű r nehéz ételeket, de
állap o ta d ia e tá ra javulni szo kott. A tünetek g y a k ra n úgy
csoportosulnak , hogy a m ű tét gyom orfekély, illetve epekő
kórism ével ja v a it. A panaszok olykor a n n y ira kellem et­
lenek, hogy a beteg vakbélgyulladás g y an ú jáv al m ű tétre
kerül, am ik or term észetesen a m ű tétnek nem sok hasz­
n á t lá tja a beteg. A dystopia m á r az okozott panaszok ér­
tékelésekor is n ag y nehézségeket okozhat. M ég inkább
z a v a rja a képet, h a a öystopiához egyéb szervi elváltozás
is társul, így id ü lt féregnyulványlob, epekő , gyom orfe­
kély, v astag b é lh u ru t. A kórism éi nehézségek hasonlók a
gurdélyok, hiatu s-sérv ek esetében fennforgókkal. A pon­
tosan k eresztü lv itt röntg en v izsg álat az esetek legnagyobb-
részében v ilág o sság o t d eríth et és d erített a különben igen
hom ályos kórképre.
Igen kom oly következm ényei lehetnek az elváltozás­
n ak nagyfokú m ozgékonyság és a rendellenes szalagok
következtében létesülő ileu sh ajlam m iatt. G y a k ra n ép l fel
volvulus, in v ag in atio , amely kezdetben tö b b n y ire m agá­
tól, vagy b elgyógyászati kezelésre rendező dik, de za oko­
zó gy ullad ásos lenövések újból és újból m indegyre súlyo­
sabb form ában v á lth a tjá k ki a kórképet, a m ely et végre
is csak a leggyökeresebb sebészi beavatkozás o ld h a t meg
véglegesen. Érdekesebbek a d y sto piá val járó, m á sk é n t nem
m ag y arázh ató , rövid idő közökben m egismétlő dő lázas ál­
lapotok, am ely eket esetleges borzongás, ső t hidegráz ás
elő z meg.
C asuistikus közleményem célja a fig yelm et felhívni
erre, az úja bb irodalom ban m indegyre g y ak ra b b a n fel­
bukkanó elv álto zásra, amely az am úgy is nehéz és szövő d­
1933. 33. sz.
m ényes hasi korism ézésben esetleg m egold hata tlan fel­
ad ato k elé állít, enneiv ism eretében azonban, esetleg el­
állh atu n k m ű tétek tő l és célszerű belgyógyászati kez
elés­
sel is ja v íth a tu n k a beteg állau o tán .
A F e re n c J ó z s e f T u d o m á n y e g y e te m s e b é s z e ti k lin ik á já n a k
k ö z le m é n y e ( i g a z g a t ó : V i d a k o v i t s K a m il l n y . r . t a n á r ) .
Ö sszeh ason lító klinikai vizsgálatok az
arcüregben.
Irta : Treer József dr. eg yet, m ag án tan ár.
Az arcüreg belvilágának m egism erése céljából aján ­
lo tt és h aszn álatb an levő vizsg álato k sokfélesége mu tat­
ja , hogy m ilyen fo n to s ezen te rü le t felk u tatása. Ezen kö­
rülm én y, v alam in t az, hogy m ég m ost is jelen n ek meg
ú ja b b vizsgálati módok, am ilyen pl. a röntg enfelv étel kü­
lönböző árnyékadó anyaggal, bizonyítja, hogy ezen ké r­
dés még m indig fejlő dik. E n n ek több oka v an : 1.
b á r mindegyik m ódszerrel célhoz lehet jutni, m égis fino­
m ab b vizsgálatokban, illetve h atáro zo ttab b vélem énye­
zéskor, ezek eg ym agukban cserben hagynak; 2. minden
eg y es v izsg álatn ak olyan specialis követelm ényei van­
n ak , (nagyobb és m ásirányú képesítés, költségtö bblet
s tb .), hogy e m ia tt azokkal nem tu d mindenki egyform a
eredm ényt elérni; 3. de nem a legutolsó ok, h ogy nélkü­
lö ztü n k eddig o ly a n összehasonlítást, amely világosan és
ponto san m eg m u tatn á, hogy az egyes viz sg álati módok
m ennyire m egbízhatóak.
H a á tte k in tjü k a viz sgálato kat, m elyeket az arcü re­
g en végeztek, ú g y azokat két n ag y csoportba o sz th a tju k :
és pedig a k ö zv etett és a közvetlen vizsgálatra. E lő ször és
m o st is állandóan használt m ódszer a közvetett vizsgálati
m ód. Az idő k fo ly am án ez m eglehető sen sokoldalúvá ált v
és úgylátszik k im e ríte tte m indazon lehető ségeket, me­
lyekbő l az a rc ü re g re nézve további k ö vetkeztetéseket le­
h e tn e vonni. Ide ta rto z ik a rh ynoskopia anterio r, a rhyno-
sk o p ia media és a rhynoskopia posterior. Mind a h árm a t
a n y álk ah árty a vértelenségének csökkentésével, vagy
enélkül lehet használni. Továbbá a fej h ely zetv álto ztatá­
sáv al, vagy az o rrü re g levegő jének m egszívásával fok oz­
h a tju k ezen vizsg álato k tökéletesség ét. A k ö zv etett vizs­
g á la t azonban csak arró l ad felvilágosítást, hogy az arc­
ü re g kivezető n y ílásáb an van-e valóban geny, av ag y ezt
az üregbő l különböző beav atkozással m egjelenésre rh b í a t­
ju k -e, vagy sem ? E zen vizsgálatokhoz szükséges, hogy
az üregben a k ó ro s folyam at bő séges és elég folyékon y
váladékképzéssel já rjo n , hogy ez az üreg kivezető ny ílá­
sá b a n m egjelenhessék.
M ár sokkal h atáro zo ttab b an törekedünk a cél felé,
h a az üreget közvetlenül m egvizsgáljuk. Ezen v izsg á'ato k
a következő k:
1. A középső o rrjá ra to n á t legelő szörJourdain ve­
z e te tt sondát az üregbe, hogy a sonda m ellett a geny
könnyebben elő buggyanhasson.
2. Az arcü reg átöblítését legelő ször Hartmann ajá n ­
lo tta . M. Schmidt h a jlíto tt tű vel, Lichtwitz egyenes tű vel
h a to lt az üregbe az alsó o rrjá ra to n át. Itt- o tt a term é­
szetes nyíláson á t is öblítenek. K éső bb az egyes sze rző k
az átöblítés különböző lehető ségeivel foglalkoztak. így
M. Schmidt az ü re g m egszívását az alsó-, Bresgen a kö-
zép ső o rrjáratb ó l a já n lja . Grünwald az átöblítés e lő tt le­
veg ő nek az á tfú v á s á t tanácsolja (a k á r az alsó-, a k ár a
középső orr já ra to n á t ) , de ezt késő bb szám osán(Hirsch,
Boenninghaus, Finder, Prey sing) h atáro zo ttan ellenez­
té k, m e rt vele súly o s szövő dmények fordultak elő , e d
a z é rt még m ost is szám osán h aszn álják .
1933. 33. sz. ORVOSI H ETILA P 735

3. R öntg enfelv ételeket legelőször Goldmann készí­ A vizsg álato k ered m én yeit, m int em lítettem három
te tt. csoportba o szto ttu k : positiv-, kétes- és negatívokra.
4. A cystoskopia elő nyeit m int sin uoskopiát is ig y e­ M indegyik csoportot a többi vizsgálat segítségével m egint
kezték igénybe venni s ú jab b an (1932) is ajánlják. három részre b onto ttam : positiv-, kétes-, (illetve gyengén
5. M egkísérelték az egyszerű fé n y t is felhasználni positiv-) és negatívokra. E z u tá n m eg állap íto ttu k , hogy az
átv ilág itás céljából — a diaphanoskopiát — legelő szö r egyifis cso p o rt szám adatai m ilyen %-os viszonyban állanak
Heryng. egym ással, h ogy kellő en érté kelh essük a ta lá lt eredm énye­
ket. Az „A. táblázat“ a n y e rs eredm ényt, a „B. táblázat“
6. R öntg enfelv ételt co n tra stan y ag g al elő ször, vízben
a nagy cso p o rto k at egym áshoz viszonyítja % -okban, a
oldódó ólom sulphattal M. Weil készített. Feuchtinger col-
„C. táblázat“ a nagy csoportokon belül levő viszonyt fe­
largollal, Beck és Ramdohr bism uthpéppel, Brunetti és
jezi ki % -okban. A „D. táblázat“-ban azt igyekszem meg­
Filippi 1924-ben 15% -os jódkalival, Reverchon és Warms határozn i, hogy hiányos felkészültség m e lle tt milyen
5 ccm lipiodollal, H. Richter 40%-os uroselectannal v é g ­
eredm ényre lehetünk elkészülve.
zett tö ltést.
Összesen 86 arcü reg et vizsgáltunk m eg nejn egészen
7. V égül az üreg ű rta rta lm á n a k a m eg h atáro zásáv al egy év le fo rg á sa alatt. E zek közö tt elő fordult orrpo lyp és
m e g állap íth atju k az üreg b en lévő kóros állapot ponto s sinus m egbetegedés 47 esetb en, rh in itis h y p ertro p h ia 33
m é re té t* ) és teljesen egészséges o rrü re g 6 esetben. T e h á t 80 eset­
A gyakorlatban természtesen nem alkalm azzuk az ben a v é g z e tt vizsgálatok részben szükségesek, részben
összes k ö zv etett és közvetlen vizsgálati m ódot. R endesen indokolva voltak.
úgy já ru n k el, hogy k iv álasztju k azt, am elyik legjobban AJ tá b lá z a t.
a kezünk ügyébe esik és megelégszünk egy-két, legfeljebb P o sitiv K é te s N e g a tiv
három v iz sg álattal s ezek eg y ü ttes eredm ényébő l vonju k (P .) (K .) ' <N.)
le következtetéseinket. P. K. N. P. K. N . P . K. N.
A k érd és m ár m o st az, melyik legyen az a három Á tö b líté s : 3 9 e s e tb ő l: 1 7 2 — ------ - — 1 11 8
vizsgálati mód, m elyet első sorban igénybe kell venni? H a R ö n t g e n ü r e s : 5 4 e s e t b ő l: 11 1 — 4 2 2 — 12 22
R ö n t g e n t e l t : 8 6 e s e t b ő l: 28 2 - 1 13 1 — 4 37
a m ostani rhinologiai g y ak o rla to t nézzük, ak kor azt lá t­
Ű r t a r t a l o m : 8 6 e s e t b ő l: 2 7-------- 1 12 8 — 8 30
juk, hogy i t t első helyen áll a rhinoskopia s ezt egfeljebb
l R h i n o s k o p i a : 8 6 e s e tb ő l 2 8 14 5 — — — 5 34
a kétféle rö n tg en és az átöblítési m ódszer követi aequo M ű té t: 33 e s e tb ő l: 2 3 ------ — 7 — -------3
loco. Miután az arcüreg ű rta rta lm á n a k v iz sgálatá ban B ) tá b lá z a t.
számokban kifejezhető felvilágosítást nyerhetünk az s z á z a lé k o k b a n
üregben lejátszódó kóros elváltozás m éretérő l, felmerül a P o s itiv K é te s N e g a tiv
kérdés: 1. nem volna-e lehetséges ezt a vizsgálati m ódot Á tö b líté s : 4 8 .7 — 51 .3
az üreg rendszeres v izsg álati módszerei közé felvepni; 2. R ö n tg e n ü r e s : 22 1 4.7 63 .3
nem volna-e célszerű összehasonlító v izsg álato k at vé gez­ R ö n tg e n t e l t : 34 17.4 4 7 .8
Ű rta r ta lo m : 31 2 4 .5 4 4 .5
ni egynéhány v iz sgálati m ódszerrel, h ogy m egism erjük R h in o s k o p ia : 54 — 46
ezek m eg b ízh ató ság át? E rre az utóbbi kérdésre a z é rt M ű té t: 69 21 10
szükséges válaszolni, m e rt az egyes vizsgálatokról m eg ­
C) t á b l á z a t .
lehető s ellentm ondó vélem ényekkel találkozunk. s z á z a lé k o k b a n
Ezen cél érdekében sorozatosan és párhuzam osan P o sitiv K é te s N e g a tiv
végzett vizsgálatok a la p já n első sorban a z t néztük, hogy (P .) (K .J (N .)
az egyes vizsgálatok önm agukban m it eredm ényeztek: P. K. N. P. K. N. P. K. N.
positiv, n egativ , vagy k étes eredm ényt adtak-e. M ikor Á tö b líté s : 89 11 — — — — 5 55 40
R ö n tg e n ü r e s : 91 9 — 55 25 2 5 — 36 64
ezt m indegyik vizsgálatb an külön-külön tisztáztuk, m e g ­ R ö n tg e n t e l t : 93 7 — 7 86 7 — 10 90
kezdtük a ta lá lt eredm ényeket a többi le lettel összeha­ Ű rta rta lo m : 100 -------- 5 57 38 — 21 79
sonlítani, illetve ellenő rizni. E zután % -okban m egálla­ R h in o s k o p ia : 60 30 1 — — — — 14 86
píto ttu k , hogy pl. az eg yik vizsgálat n e g a tiv eredm ényei
Az átöblítéskor azért k ap Lünk oly nag y % -ban posi­
valójában csak 40% -ban jelentenek egészséges a rc ü re ­
tiv redm ényt (B. tá b l.), m e rt ezt a v izsg álato t lehető leg
get, m e rt 6 0 % -ban az a rcü reg e t k ó rosnak találtuk. A
olyankor végeztük, am ikor positiv eredm ényre lehetett
m ásik viz sg álatb an a n eg atív eredm ény 6 0 % -ban je le n ­
szám ítani. A 20 negatív esetb en 12-szer nem csak a rönt-
te tt egészséges és 40% -ban kóros arc ü re g e t. Ilyen szem -
gen -co ntrast-vizsgálat, h an em 10-szer a m ű té t is m eg cá­
b eállítás m ellett ezután nem volt nehéz m egmondani,
folta a n e g a tív eredm ényt. E z é rt azt m o n d h atju k , hogy
hogy m elyik a tökéletesebb vizsgálati m ód és melyik le­
a negatív eredm énnyel já ró átöblítés nem érté kesíthető ,
gyen az, m elynek e ls a já títá s á ra nekünk törekedni kell.
m ert ez 60% -nyi h ib afo rrással já r. Ezen eljá rá sn a k azt
Az elő bb em lített vizsgálato k közül figyelm en kívül az elő nyét, hogy súlyos esete kben a p o sitiv le let levitáz-
hagytam a sinuoskopiát és a d ia phanoskopiát és csak a hatatlan , ellensúlyozza az, hogy kedvező tlen szövő mé­ d
következő viz sg álato k at végeztem el: rhinoskopia (an t. nyeket idézhet elő , nem csak a g yakorla tlan, hanem gy a­
et m ed ia)-t, az arcü reg átöblítését, az arcüreg ű rat r ­ ko rlo tt kéz is.
talm ának a m egh atáro zását, a röntgenfelvételt**) tö ltö tt A kétféle röntg en v izsg álat elég n ag y (15— 17 %-
és tö ltetlen arcüregrő l és végül, kissé tá g íto tt m űtéti in- nyi) és nehezen érték esíth ető csoportot ad o tt, m elye t
dicatióval, kiegészitettem a vizsg álato k at azzal, hogy az „kétes“ jelző vel láttam el. H a ennek a cso portn ak ad atait
üreg et D enker-m ű téttel fe ltá rta m s m eg h atáro ztam az úgy a positiv , m in t a n e g a tiv esetekhez soroljuk, akkor
üregben ta lá lt kóros an y ag mennyiségét az üreghez v i­ az eredm ény lényegesen rosszabb lesz, m int am ilyen a C.
szonyítva. tá blázatb an v an feltüntetve. H a olyan körülm ények kö­
zö tt volnánk, hogy a kétes esete k et nem tu d n ó k helyesen
* ) T r e e r : O. H . 1933. 5. sz. kiválasztani, ak k o r biz onyára a D. tá blázath oz hasonló
** ) A r ö n t g e n f e l v é t e l e k e t h o s s z ú i d e i g v it é z dr. V a rg a
eredm ényre lehetnénk elkészülve.
L a jo s e g y . m . t a n á r , m a j d d r, F o rfo ta E r ik t a n á r s e g é d u r a k
v é g e z t é k e l a b e l g y ó g y á s z a t i k l i n i k á n , a m i é r t e z ú t o n is h á ­ Az egyszerű röntgenvizsgálat („rö n tg e n -ü re s“ ) 34
lá s k ö s z ö n e té t m o n d o k n e k ik . negatív esetében nyákot, v ag y m egvastag o d o tt ny álk a­
736
h á r ty á t 11 esetben ta lá ltu n k az ü reg b en , nem csak con-
tra s ta n y a g g a l, hanem 7 esetben m ű té tk o r is. E nnek alap ­
já n a z t m ondhatjuk, hogy ezen v izsg álatb an is a n eg a­
tív ered m én y 36% -nyi h ib afo rrással rendelkezik. M int
lá tju k ez a v izsgálat — jó rö n tg en -tech n ik a m ellett —
m á r tökéletesebb m ódszer, m int az átöblítési. N agy h á t­
rá n y a azonban az, hogy a felv ételek et nem lehet egym a-
g u k b an m indig v itázh atatlan u l érték esíten i, továbbá az
esete k 1 5 % -át, t. i. a kétes esetek et, nem lehet érté-
kesítni.
A következő vizsg álati mód a contrastanyaggal tö r ­
té n t röntg enfelv étel („rö n tg en te lt“ ). A 41 neg atív e s e t­
ben ki lehet m u ta tn i egyszer közönséges rö n tg e n ­
nel és 3-szor m ű tét segítségével azt, hogy az arcüeg r b en
a n y á lk a h á rty a m egvastag o d o tt és oedem ás. íg y te h á t
ezen v izsg álatb an is m ég m indig el leh etü n k készülve a r ­
ra, h o g y az esetek 10% -ában h ib ás ered m én y t kapunk. A
k étes esetek itt sajn o s m ajdnem 2 0 % -t tesznek ki. Még
egy körülm ényre is r á szeretnék m u ta tn i és pedig a rra ,
h o g y a c o n tra sta n y a g az arcüregben a nyák fölé is réte-
gező dhetik és ezért a felvétel lényegesen súlyosabbn ak
tü n te th e ti fel a helyzetet, m int am ilyen az a valóságban.
A p o sitiv csoportba ez é rt csak a súlyos eseteket soroltuk,
m elyek m inden k étség e t k iz ártak. E zen vizsgálati m ódot
m égis tökéletesebbnek tek in th etjü k , m e rt úgy az erősen
positiv, m in t az erő sen negativ e se te k e t könnyen el le­
h e t különíteni.
N ézzük m ár m ost a IV. v izsg álati módot, am ikor az
a rc ü re g szabad, ű rtartalmának a meghatározásávalh a tá ­
ro z h a tó m eg az arcüregben lajátszó d ó kóros fo ly am at m é­
rete. M indenek elő tt ki kell je .ölni a positiv, a ké tes és a
n e g a tiv h a tá ré rté k e k e t. Bizonyos m egfontolás u tá n m ond­
h a tju k , hogy 0— 4 ccm-es esetek ta rto z n a k a positiv, '5—
7 ccm -esek a kétes és 8— 12 ccm -esek a negativ cso p o rt­
ba. E zek szerin t csoporto sítva az esetek et a z t lá tju k ,
hogy a 27 positiv eset 100% -ban a súlyos esetekhez t a r ­
tozik. N egatív volt 38, de ezek közül rö n tg en -c o n trasttal
8-ban le h e te tt kisebb elváltozást ta lá ln i, ami 21% -nyi
h ib a fo rrá s t jelent. N agyon h á trá n y o sn a k tű nik fel za el­
ső p illan atb an az, hogy a kétes esetek szám a 2 5% -ot
tesz ki. De ha m eggondoljuk, hogy ezen esetekben m eg­
tu d tu k azt, hogy az arcü n ,g még elég tág, továbbá hogy
ezek 40% -ában az arcü reg teljesen egészséges, úgy n y u ­
g o d ta n eltek in th etü n k attól, hogy ezen eseteket valóban
k étesek n ek tek in tsü k , m e rt hiszen kétségtelen, hogy ilyen
ű rta rta lo m m ellett az arcüregben komolyabb m éretű l­ e
v á lto z á sra nem kell szám ítani.
V égül azt néztük, hogy indirect vizsgálati móddal, a
rhinoskopiával, m ily m értékben k ö v etk ezteth etü n k az
arc ü re g re . I t t szintén a kedvező az, hogy kétes esetek
nincsenek. Még fontosabb azonban az, hogy a n egatív ok
közül csak 7-ben ta lá ltu n k kiseb bm érvű elváltozást az
arcü reg b en , am it te h á t 18%-nyi h ib a fo rrá sn ak vehetünk.
M ár sokkal kevésbbé m egbízható a p o sitiv csoport. I t t
erő sen positiv csak 60% volt, ső t 10 % -b an teljesenegész­
ség es v o lt az arcüreg. E z a 40% az, m e’y an nak tis z tá ­
z á s á ra kényszerít m inket, szükséges-e nagyobb m ű tét,
v ag y m egelégedhetünk-e conservativ kezeléssel is, av ag y
te k in tsü n k -e el m inden további beavatkozástól.
D) tá b lá z a t,
s z á z a lé k o k b a n
P o s itiv
P. K . N.
Á tö b líté s : 8 9 11 —
R ö n tg e n ü re s : 7 5 1 5 10
R ö n tg e n te lt: 63 33 4 4 33 66
■ Ű r ta r ta lo m : 1 0 0 --------
R h in o s k o p ia : 6 0 3 0 10
ORVOSI HETILAP 1933. 33. sz.
E bben a tá b lázatb an a „kétes,, cso p o rto t kiküszö­
böltük úgy, hogy a k ét röntgenfelvétel „k étes a d a ta it
úgy a positiv, m int a n e g a tiv csoportba felv ettü k . Az
ű rta rta lo m m eg h atáro zá sa k o r az 5— 7 ccm -es eseteket
egyszerű en elhagytuk. E zek u tá n azt lá tju k , hogy a n e ­
g atív rh in o sk o p ia egym agában is tökéletesebb, m int a k á r­
melyik az elvégzett vizsg álato k közül. E n n e k alapján
m on d h atju k és ezt m eg erő síti a m indennapi g y akorla t
is, hogy a positiv rhin oskopia i leletet to vábbi vizsgálat
tárg y á v á kell tenni. M iu tán pedig a p o sitiv lelet nem
ad m inden tekin tetben kie légítő felv ilág o sítást az a rc ­
üregrő l, e z é rt kénytelenek voltunk és v ag y u n k egy má­
sodik v iz sg á la to t is igénybevenni. Hogy pedig ez a vizs­
g á la t m elyik legyen a sok közül, erre a v á la sz t ezen tá b ­
lázat a d ja meg. Ebbő l lá th a tju k , hogy az ű rtartalo m
m eg h atáro zásáv al biztos és kielégítő felv ilág o sítást n y e r­
hetünk az arcü reg belvilág áról. M egtudjuk, hogy 0— 4
ccm m ellett az üregnek m ű té t utáni fe ltá rá s a mindig in ­
dokolt, hogy 8— 12 ccm -nyi szabad ű rta rta lo m m ellett a
további beavatk ozás különleges indokok nélkül teljesen
feleslegessé teszik. H a p ed ig az üreg ű rta rta lm a 5—7
ccm k ö zö tt mozog, ak k o r a további b eav atk o zást a ne­
g atív v ag y positiv o rrle le t fo g ja m eghatározni. Term é­
szetesen kivételes, pl. acu t, fájd alm akkal já ró esetekben
indokolt le h e t negatív o rrle le t m ellett is az ü re g ű rta rta l­
m ának a m eghatározása. H a a v izsgá'at az alsó h a tá ré r­
tékeket közelíti meg, feltétlen ü l tisztázn u n k keT ennek
okát. Ezen táb lázat különben azt is igazolja, hogy az át-
öblítés biztosab b eredm ényt n y ú jth at, m in t hiányos gya­
korlat mellett a röntgenvizsgálat, ak ár m eg tö ltjü k az ü re ­
g et co n trastan y ag g al, a k á r nem.
Ö sszefoglalva ered m én yeinket m e g á lla p íth a tju k :
1. A rhinoskopia n e g a tív eredménye általán o sság b an
m egbízhatóbb fe jv i'á g o sítá st nyújt, m in t báim ely ik —
itt v iz sg álat tárg y áv á t e t t — vizsgálati mód.
2. Az arcüregben le játszódó kóros fo ly am at m éreté­
nek a m e g h atáro zására a legjobb eljárás az arcü reg sz a ­
bad ű rta rta lm á n a k a m eg h atáro zása.
I r o d a l o m : D enker — K a h le r ; Kat'L— B lu m e n fé ld ; L a u re n s
(?.; A z o r r - g é g é s z e t k é z i k ö n y v e i . — D e n k e r — B rü n in g s; L a u ­
ren s G.; Ó n o d i: A z o r r - g é g é s z e t t a n k ö n y v e i . — FVaser R . H
M s c h .r f . O h r e n h k . 1 9 2 7 . 6 1 . 8 0 2 . — H a je k M .: P a t h o l , u .
T h e r . d . N e b e n h ö h l e n d . N a s e 4 . k i a d . — M a y e r E . G.: M s c h r .
f . O h r e n h k . 1 9 2 7 . 61. 6 2 6 . — R ic h te r H .: Z s c h r . f. H a l s -
N a s e n u . O h r e n h k . 1 9 3 0 . 2 6 . 1 8 1 . — S te r n b e r g : M s c h r . f.
O h r e n h k . 1 9 2 8 . 6 2 . 1074. — S te r n b e r g — S a t z : M s c h r . f. O h r e n ­
h k . 2 9 3 0 . 6 4 . 1 3 8 4 . — Ó nodi A .: A z o r r m e l l é k ü r e g e i n e k k é r ­
és g y ó g y ta n a .
A g r ó f A p p o n y i A lb e r t p o lik lin ik a II. b e lg y ó g y á s z a ti o s z t á ­
ly á n a k k ö z le m é n y e ( f ő o r v o s : E n g e l K á r o ly rk. ta n á r.)
A llergia injectiós m ájkészítm ényekkel
szem b en .
I rta : Grün György dr.
A naem ia pernicosában szenvedő beteg kezelése g y a k ­
ra n ü tk ö z ik nehézségbe. T u d ju k jól, h o g y ném ely b eteg
sokszor leküzdhetetlen undorérzés m ia tt ny ers m ájból
csak keveset, vagy rövid ideig tud fogyaszta ni. H asonló
az eset a peroralisan a d o tt m ájkészítm ényekkel szemben
is. G y ak ran csak nagy a d a g hatásos, a m ily en t a beteg
N e g a tiv huzam os id ő n á t nem bír. Morawitz és Brugsch oly ese­
P. K. N. tekrő l szám ol be, m elyekben nap onta csak 1 kg-ra m uta t­
5 55 40 kozott th e ra p iá s h a tá s; ebbő l betegek 250 g-ot nyersen,
10 33 57 a többit készítm ények a la k já b a n fo g y aszto tták .
E z é rt v o lt n agyjelentő ségű Gänsslen injeotóban a d ­
— 21 79 h ató m ájkészítm ényének a bevezetése az anaem ia
— 1 4 86 perniciosa th erap iájáb a. Úgy e ebbő l, m int a k é­
1933. 33. sz. ORVOSI H ETILA P 737

ső bb forgalom ba k e rü lt m agykr és külföldi készítm ények­ Az E xhepar in tram u scu laris a d á s á t elhagytu k és el­
bő l elegendő n ap i 2— 4 ccm in jectio a a h a tá s legalá bb k e zd tü k a cutanérzékenység v iz sg á la tá t, 0.1 ccm -t adva
is egyen értékű a peroralisan a d o tt m áj h a t á s á v a l , ső t V. in tra c u ta n . 15 p erc m úlva az in tra c u ta n o ltá s helye
Schilling szerin t tú lszárn y alja azt. pen gő s nagyságúvá duzzadt 3.5 cm -es eryth em ás u d v a ­ r
A következő kben az injectiós m ájkezelés egy súlyos ral k örülv éve; m in d k e ttő p ercröl-percre növekedettés fél­
és alig ism eretes akadály áról fogok beszámolni. ó ra m úlva egy 12 cm átm érő jű in filtra tu m k eletk ezet t. Az
P. G .-né 5 6 é . C s a l á d i a n a m n e s i s e j e l e n t é k t e l e n . 1 9 1 8 - in filtra tio állandóan te rjed t, d u zzad t le tt az egész alkar,
b a n j á r á s k ö z b e n s z í v d o b o g á s , n e h é z lé g z é s . K é t é v ó t a g y e n ­ ső t a felk ar alsó h arm a d a is. A d u zza n at fá jd a lm a s volt,
g e , é t v á g y t a l a n , g y o m o r t á j i f á j d a l m a i v a n n a k ; n y e l v e k is s é a b e te g igen gyengének érezte m a g á t, hasmenés, h á n y in ­
m e le g e b b , v a g y f ű s z e r e s é te le k r e f á j t . N é h á n y h é t i g k ó r h á z i g er lép ett fél. Az általán o s tü n e te k 24 óra a la tt teljesen
k e z e lé s a la t t, v é rs z e g é n y s é g e lle n m á jta b le ttá k a t k a p o tt.
E g y é v ó ta j á r á s a b iz o n y ta la n , b eszéd e akadozó, s z é k le té t
le zajlo ttak , a h ely i tünetek csak 4— 5 nap a la tt m ú ltak
g y a k r a n m a g a a l á b o c s á t j a . A z u t ó b b i id ő b e n j á r n i al i g tu d , el nyom talanul. H asonló localis tü n e te k e t okozott a 10—
e s té n k é n t lá z a s , n a g y m é r té k b e n le g y e n g ü lt, s z é d ü l, é tv á g y ­ 100 és 1000-szeres h íg ítású E x h ep a r-o ld at in tra c u ta n be­
ta la n és g y a k ra n h á n y . fecskendezése is. A leghígabb o ld a t befecskehdése helyén
A b e t e g k ö z e p e s e n f e j l e t t é s t á p l á l t , f e l t ű n ő e n s áapd t é s
is kb. ötpengő snyi fájd alm as in filtra tu m keletkezett.
e l e s e t t . S z ív e b a l r a e g y h a r á n t u j j a l n a g y o b b , s y s t o l e s z ö r e j
a z ö s s z e s s z á j a d é k o k f e l e t t . A z é r v e r é s r h y t h m u s o s , k is s é A beteg vörösvérsejtszám a az in tram u scu la ris injec­
p u h a , s z a p o r a . A m á j a ls ó s z é le , l é p a ls ó p ó l u s a t a p i n t h a t ó . tiók elhagyása u tá n a következő m ásfél hónap a l a t t 3—
A b e te g já r n i n e m tu d , b e s z é d e a k a d o z ó , k é z t r e m o r a le g in ­
600.000-rel em elkedett, a festő dési index 1 alá e s ett, a ki­
k á b b in te n tió s t r e m o r r a e m lé k e z te t. U jjh e g y e k b e n , lá b f e je k
e l ü l s ő r é s z é n „ t a p l ó é r z é s ” , m i n d k é t k a r b a n é s a l s zá r o n f á j ­ fe je z e tt aniso- és poikilocytosis m egszű nt, az id egren d ­
d a lm a s p a r a e s th e s iá k , h a s f a lb a n z s ib b a d á s é rz é s . E g y e n s ú ­ szeri tünetek is ja v u lta k , am ennyiben az in co n tin en tia
ly i é rz é s b e h u n y t sz e m m e l k is s é b iz o n y ta la n , h y p to k in e s is m egszű nt, já rá s és beszéd jelentő sen javult, a k ézt rem o r
v i z s g á l a t a k o r m é g b i z o n y t a l a n a b b . A jo b b q u a d r i c e p s e r e j e csökkent, úgy az alsó, m int a felső végtagok izom ereje
k b . 5 0 '% -n y i, a b a l v a l a m i v e l e r ő s e b b , d e n e m t e l j es . K e z e k
s z o r itó e r e je e g y f o r m á n k is m é r té k b e n g y e n g ü lt. A fe ls ő v é g ­
fokozódott. Az u tó b b em lítettek am e lle tt lá tszan ak szólni,
ta g o k in - é s p e r io s te a lis r e f le x e i k is s é f o k o z o tta k , p a te lla hogy az injectiós m ájkezelés perniciosások agy- és gerinc-
r e f le x e k é lé n k e k , A c h ille s r e f le x e k k iv á lth a tó k . H a s r e f le x e k ’velő i tü n e teit is kedvező en befoly ásolhatja. A vör ösvér-
n e m v á l t h a t ó k k i . B a l p u p i l l a v a l a m i v e l t á g a b b , m i n t a jo b b , sejt- és reticu locytaszám em elkedésével egyidejű leg meg­
fé n y - és a lk a lm a z k o d á s i re a c tio jó ; s z e m m o z g á s o k sz a b a d o k .
O o rn e a lis r e f le x e k n e m v á lt h a tó k k i. F a c ia lis , tr ig e m in u s
szaporodtak az eosinophyl sejtek is, egészen 25% -ig,
re n d b e n , n y e lv m o z g á s a i s z a b a d o k , lá g y s z á jp a d jó l in n e r- a m in t azt, csak nem m inden sik eres m ájkezelés k apcsán
v á l t . V ö r ö s v é r s e j t s z á m : 1 ,0 9 0 .0 0 0 , h a e m o g l o b i n : 3 2 % , fe s t. alkalm unk v o 't m egfigyelni. MoravÁtz és Brugsch 50% -ig
i n d .: 1.3 . F e h é r v é r s e j t s z á m : 3 .8 0 0 , q u a l i t a t i v v é r k é p b e n b a l- em elkedő eosinophyliáról is beszám olnak és ezt allerg iás
r a t o l ó d á s , 1 % e o s i n o p h i l s e j t . I g e n k i f e j e z e t t a n i s o - é s p o ik i- reactió n ak ta rtjá k .
lo c y t o s i s , p o ly c h r o m a s ia , m e g a lo c y to s is . V é rb iliru b in 1.4
m g % . V ö rö s v é rs e jtn a g y s á g -g ö rb e k if e je z e tt jo b b r a to ló d á s t M iután a k ó rh á z a t elhagyta, a vérképet ism ételten
m u t a t . A p r ó b a r e g g e l i s a v é r t é k e i : 0 — 2, t e j s a v n e g a t i v , B o a s - contro lláltu k. A v örösvérsejtszám 3,800.000 és 4,000.000,
O p p l e r b a c i l l u s n i n c s . R a d i o l o g i c e : a t ü d ő n l é n y e g es e b b e l t é ­ a festési index 0.9 körül m ozgott. Odahaza p ero ralisan
r é s n in c s , a s z í v b a l k a m r á j a k i s s é m e g n a g y o b b o d o t t . RR: Perhepar ta b le ttá t és Perstomint szedett.
1 2 5 /6 5 H g m m .
1 9 3 2 . s z e p t. 1 9 - é n v e t t ü k f e l i s m é t a b e t e g e t , a k i 2 h ó n a p
Az an am nesis és az objectiv vizsgálat a lap ján az ó t a ú jó l a g f o k o z a t o s a n g y ö n g ü lt, é tv á g y a ro m lo tt, n y e lv e
anaem ia perniciosa és a fu n icu laris m yelitis diagnosisa f á j t, m in d k é t lá b á b a n és k eze u jja ib a n z s ib b a d á st é re z , já ­
kétségtelen volt. r á s a , b e széd e r o s s z a b b o d o tt; a z u to ls ó n a p o k b a u s z é k le té t
i s m é t m a g a a l á b o c s á t j a ; s z é d ü l, f e j e f á j é s r o s s z a b b u l l á t .
A nnak d acára, hogy azonnal m egkezdtük a m ájin- A v ö r ö s v é r s e j t s z á m : 1 ,7 6 0 .0 0 0 , h a e m o g l o b i n 5 5 % , f e s t . in d .
jectiók és sósav ad ását, a v örösvérsejtszám 870.000- 1 .5 7 v o lt, a v ö r ö s v é r s e j t n a g y s á g g ö r b é j e ig e n k i f e j e z e t t m e -
re esett, a beteg m ind gyengébb lett, úgy, hogy g a lo c y to s is t m u ta to tt.
5 nappal a felvétele u tá n v é rtra n sfu sió t végeztettünk,
m elynek foly am án collabált. K ardiacum ok, tonogen, Ism erve a b e te g m ájtúlérzéken ység ét, a kezelést egy
strychnin s 600 ccm sző lő cukoroldat infusiója és azalsó oly injectiós 'bélkivonattal kezdtük (Erő ss Gedeonta n á r
végtagok anaem izálása u tá n állap o ta ja v u lt annyira, ú r v o lt szíves ilyen anyagot rendelkezésünkre b o csáta n i),
hogy táplálkozni is tudott. F o ly ta ttu k a m á jth e ra p iá t, am ely in tracu ta n befecskendezésre m inimális localis
in tram u scu larisan ad o tt E x h e p a r injgctiókkal, úgyszintén re a c tió t v álto tt ki, m egkezdtük e g y ú tta l a só sav perora-
a sósav p ero ralis ad ását. H a t n ap a la tt a b e te g vörös- lis a d á s a t is. E le in te jav u lt az állapota, a v ö rö sv é rse jt­
vérsejtszám a 870.000-rő l 1,800.000-re em elkedett, a hae­ szám 2,000.000 fö lé em elkedett és m egszaporodtak a re-,
moglobin 27% -ról 50% -ra, a reticulo cyták szám a 2.8°/oo- ticulo cyták is (17.8°/oo), subjective is jobban é re z te m a­
rő l 26°/oo-re. A beteg subjective is jobban érzi m ag át, in- g át. E z a javulás sajn o s nem b izonyult tartó sn ak , néhány
contin en tiája m egszű nt, já rá sa , beszéde ja v u lt. N éhá ny n ap múlva ism ét elgyöngült, dyspnoéssá vált, a 'vörösvér­
napi sta g n á lá s u tá n ez a ja v u lá s fo ly tató d o tt aug. 11-tő l sejtszám pedig, rövid ingadozás után, 1,100.000 és
szept. 15-ig, am idő n a v örösvérsejtszám 2,980.000-re emel­ 1,200.000 körül állap o d o tt meg, jó lleh et m egkíséreltük az
k ed ett és úgy a subjectiv panaszok, m int az objectiv úgynevezett A rse n sto ss-t (a b e te g 5 nap a la tt 160 mg
idegrendszeri tü n etek is nagy m értékben ja v u ltak . a rs e n t kapott su b c u ta n ), továbbá P ersto m in t és f r is s máj-
Szept. 15-én, te h á t kb. 2 h éttel az in jectió s máj- p ero ralis ad á sá t is.
th e ra p ia m egkezdése u tá n a b eteg az E x h e p a r injectio V izsgála to kat végeztünk m á r m o st azirányban, v á j­
u tá n h irtelen rosszul lett, p u lsu sa szaporává, alig ta- jo n fennáll-e m ég a beteg cutanérzékenysége. O któber
p in th ató v á v ált, dyspnoe és az egész te s t b ő rére kte i r­ 3-án tízszeres h íg ítá sú E x h e p a r oldatból 0.1 ccm -t ad ­
jedő ery th em as foltok keletkeztek. A systolés nyom ás 80 tu n k in tracu tan . Az eredm ény a következő v o lt: 15 pe rc
H gm m -re e se tt, több ízben h á n y t. Tonogen, cam p h o r és m úlva ké.tpengő snyi u rtica k eletk ezett, ötp engő snyivö­
coffein in jectió k adása u tá n néhány óra m ú lv a jobban rös ud v arral körülvéve, amely eg y óra múlva ten y érn y i
le tt, az ery th e m ás foltok eltű n tek , a vérnyom ás is 118 in filtratu m m á növek ed ett. T eljesen hasonló helyi reac tió t
H gmm -re em elked ett. v á lto tt ki az ö t nappal késő bb injioiált V e n tre p a r és
Ezen állap o to t an aphylaxiá s shok g y a n á n t fogtuk P erh ep ar-o ld at is. A P erh ep ar okozta in filtra tu m f á j­
fel, mely azá lta l jö tt létre, hogy a szervezet a májin- d alm as is volt, am i abban lelheti m ag y arázatát, h o g y míg
jectiók h a tá s á ra m ájjal szem ben túlérzékennyé vált. az ejöbbi két készítm ény sulfosalicylsavval v izsgálva tel-
738
jesen fehérjem en tesn ek bizonyult, addig a P erh ep ar-o ld at
erő s zav aro d ást m u tato tt.
T ek in tettel az E x h ep ar-o ld at novocain ta rta lm á ra ,
in tra c u ta n o ltá s t végeztünk, am ely azonban semmiféle
re a c tió t nem v á lto tt ki. N eg atív eredm énnyel já r ta k az
összes feh érjefélék k el végzett p e rc u ta n és in tra c u ta n ol­
tá so k is, am inek következtében bizonyos, hogy jelen ese­
tünkben nem fehérjetúlérzékenység szerepel.
M iután m eggyő ző dhettünk arró l, hogy a b eteg máj m ájkezelés kapcsán asth m ás ro h am o k at fellépni, azon­
túlérzéken ység e m ég mindig fe n n á ll, m egkíséreltük, v áj­
jo n sikerül-e az allerg iát m ás egyénre átvinni — passiv
an ap h y lax iá t elő idézni. E célból Rajka fő orvos ú r közre­ jelenségnek kell felfo g n i a m ájkezelés kapcsán oly g y ak ­
mű ködésével,' ak in ek szívességéért e helyen is köszö ne-
tü n k e t fejezzük ki, két k ísé rle te t végeztünk: a Prau ss-
nitz—K ü stn er-féle kísérletet em b eren és a L e h n e r—Raj-
ka-féle n y ú lfü lk ísérletet. M indkét eljárás lényege abban
áll, hogy az allerg iá s beteg sav ó jáv al, illetve az allergen-
nel kezelt te rü le te t (az elő bbi k ísérletb en az em b er bő re,
az utóbbiban n y ú lfü l), erő sebb gyulladásos reactióva l
felel, m int a norm alsavóval és allergen nel k eze lt terület.
A m i esetü nkben m indkét k ís é rle t egyértelm ű positiv
eredm ényt ad o tt, úgy az azonnali (S o fo rt-reactio ), m int
a késő bb m u tatk o zó (S p ätrea ctio ) igen k ife je z e tt volt
az allergiá s sav óval és allergennel kezelt b ő rterüete l n , il­
letve nyúilfülön. A túlérzékenység ezek szerin t ú g y em­
berre, m int n y ú lra átvihető v o lt és ezáltal a le ír t tüne­
tek allergiá s term észete m inden k étség et k iz áró an bebi­
z o n y ítá st n y e rt (Doerr).
E zek u tá n haladéktalanul m egkezdtük b eteg ü n k de-
sen sib ilizáiását egym illiószoros h íg ítá sú o ldattal, hogy a
m ú lh atatlan u l szükséges m á jin jectió k ad ását ism é t meg­
kezdhessük. E le in te úgy látszo tt, -hogy a desensibilizálás
g y o rsan halad elő re, 10 nap m ú lv a a százszoros hígítású
o ld a tra té rtü n k á t, ism ét kétpengő snyi in filtra tu m kelet­
kezett, a tö m én y o ld at befecskendezése pedig (0.1 ccm-t
a d tu n k m inden alkalom m al) te n y é rn y i fá jd a lm a s infil-
tra tu m o t okozott. K énytelenek vo ltu n k te h á t a desensi-
b ilizálást ism ét higabb oldatokkal fo ly tatn i és íg y tovább
h á ro m h é t m úlva a tömény o ld a t 0.1 ccm-e m á r csupán
fillérn y i u rtic á t v á lto tt ki, 0.5 ccm -es ery th ejn ás ud v ar­ l e f o l y á s ú d i p h t h e r i á b a n il y e n s e j t e k v a g y á l t a l á b a n h i á n y o z ­
ra l körülvéve.
E k k o r azonban tekintet n élk ü l azon körülm ényre,
h ogy a desensibilizálás még nem v o lt befejezve, kénytele­
nek voltunk m egkísérelni az E x h e p a r in tram u scu laris adá­
sá t, mivel a b e te g vörösvérsejtszám a, minden idő közb en
alk alm azo tt th e ra p ia dacára, 670.000-re csökkent és el- Lk oe fr o lryh áe suam aa tt yi spmu us os ss a il s, lienhf leut e, nigz áyv ae ll ő t éf ov reds uz lt h iecttőe r u ös snsézle.k üMl , á as kmoir­
esettség e oly n ag y fo k ú volt, h o g y v értran sfu sio keresz­
tü lv itele is veszedelm esnek lá ts z o tt. (A betegen az első i l y e n k o r a l i q u o r b a n i s t a l á l h a t ó s p i r o c h a e t a i c t e r o g e n e s .
jx an sfu sio is egy igen súlyos sh o k -h atással j á r t .) Négy
h é tte l a desensibilizálás m egkezdése után, 0.5 ccm Exhe-
p a r t ad tu n k intram uscula risan, am ely sem localis, sem
álta lá n o s re a c tió t nem válto tt ki. A következő napok on
a napi adagot 4 ccm -re em eltük és adtuk m egszakítás
nélkül 3 hónapig. M ár az első ö t in jectio u tá n m egindult
a v ö rö sv érsejtszám emelkedése, igen kifejezett reticulo-
cyta-k rizis m u ta tk o z o tt (a nyolcad ik injectio u tá n 42, a
tizen k etted ik u tá n 65°/oo re ticu lo c y ta), m ajd a vörösvér-
sejitszám csaknem töretlen v o n alb an em elked ett, úgy,
hogy 1933 jan. 11-én, amidő n a b e te g a kó rh ázat elha gy­
ta , a v örösvérsejtszám 3,390.000, a haem oglobin pedig
61% volt. Ezen idő óta a b e teg et am bulánsán kezeljük ,
elein te m ásodnaponta 4 ccm, m a jd 2 ccm E x h e p a r in-
jectiókkal. A vörösvérsejtszám 3,640.000 és 4.000.000 kö­
z ö tt ingadozik, a festési index 1 a la tt van, a m akrocyto-
sis m egszű nt. M indezek szerint a b eteg desensibilizá lása
sik erü lt, jó lleh et nem állott m ódunkban m egvárni azon
idő pontot, am idő n m á r semmi lo calis bő rreactio nem m u­
tatk o zik . A csekély cutanreactio a beteg szem pontjából
ORVOSI H ETILA P 1933. 33, sz.
nem b írt jelentő séggel, mivel az egyedül h atáso sn ak m u­
ta tk o z ó gyógykezelés keresztü lv itelét nem akadály ozta.
M ájjal szemben fennálló á lta lá n o s tü n e tek et okozó
túlérzékenységre az irodalom ban nem ta láltam ad ato t.
Strandwall, Birger és Hammer észleltek egy betegükön,
ak i m á r epertő l ism ételten u rtic a ria sz e rű k iü té st ap k o tt,
a m ájin jectio helyén u rtic a riá t és in filtratu m o t. A Szent
Istv án -k ó rh ázb an Forró lá to tt eg y esetben az injectiós
b an ek k o r m ár a b A e g teljes rem issióban volt. M int m ár
fe n t em lítettem , Moravntz és Brugsch szerin t allerg iás
ra n észlelt eosinophiliát. Olyan észlelésrő l, mely szerin t
sú ly o s localis és á lta lá n o s reactió t okozó m ájtú lérzék en y ­
ség következtében az injectiós m ájkezelést m eg k ellett
v o ln a szakítani, az irodalom ban — legalább is tu d o m á­
som szerin t — közölve nincs.
Az elm ondottak szerint p a re n te ra lis úton a d o tt m á j­
készítm ényekkel szem beni allerg iáró l volt szó ezen ese­
tü n k b en , ahol a desensibilizálás óvato san emelkedő dosisú
m ájkészítm ény befecskendezésével sikerült. A desensibi­
lizálás óriási je len tő ség ű volt, hiszen a lefolyásb ól lá t­
tu k , hogy minden m á s gyógyító e ljá rá s h a tá sta la n volt,
desensibilizálás nélkül a beteg élete nem le tt volna m eg­
m enth ető .
L A P SZ E M L E
Belorvostan.
A m a l i g n u s d i p h t h e r i á h o z . M o m m s e n . (D . M e d . W s c h r .
1 9 3 3 . 2 5 . sz .)
A d ip h th e ria m a lig n u s le f o ly á s á n a k o k a v a ló s z ín ű le g a
m e g t á m a d o t t s z e r v e z e t c s e k é ly v é d e k e z ő k é p e s s é g é b e n v a n .
A v é rk é p in fe c tio s u s m e g b e te g e d é s e k a la tt a z t a v á lto ­
z á s t m u t a tj a , h o g y a n e u tr o p h il f e h é r v é r s e jte k fin o m g r a n u -
l a t i ó j a m e g v á lto z ik é s u . n . to x ik u s p a th o lo g iá s g .a n u .a t i o j ú
s e j t e k je le n n e k m e g , le g n a g y o b b s z á m b a n o ly a n k o r , a m i k o r a
s z e r v e z e t a z in f e c tio v a l sz e m b e n a le g n a g y o b b k ü z d e lm e t
f o l y t a t j a (p l. p n e u m o n i á b a n a k r í z i s a l a t t ) . A p a t h o l o g i á s
g r a n u l a t i o j ú n e u tr o p h il f e h é r v é r s e j te k m e g je le n é s e é s a v é ­
d e k e z ő k é p e s s é g k ö z ö t t ö s s z e f ü g g é s v a n , a m e n n y i b e n ma l i g n u s
t a k , v a g y c s e k é ly s z á m b a n je le n te k m e g .
K lein er G y ö rg y dr.
A W e il - f é le b e t e g s é g h e z . U h le n h u t és Z im m e rm a n n . (D .
M e d . W s c h r . 1 933. 2 1 . s z .)
A W e il- f é le b e t e g s é g l e g g y a k r a b b a n k is e b b e p i d é m i á k
a l a k j á b a n lé p fe l, a z o n b a n e g y e s e s e t e k is e l ő f o r d ul h a t n a k .
a lá z g ö r b é je n e m je lle m z ő , u tá n o z h a tja m e n in g is m u s k é p é t,
K ü l ö n ö s e n g o n d o l j u n k W eil- f. b e t e g s é g r e o l y a n k o r , h a a
b e t e g e lő z ő le g t i s z t á t a l a n v íz z e l ju to tt é r i n t k e z ébse , a k á r
f ü r d é s , a k á r v íz b e e s é s f o ly tá n .
A b e t e g s é g e ls ő n y o l c n a p j á b a n a v é r b ő l k i m u t a t h a t óa
s p i r o c h a e t a , a k é s ő b b i d i a g n o s i s a k é p z ő d ö t t s p e c iikf u s a n t i ­
t e s t e k s e g íts é g é v e l s ik e r ü l.
K lein er G y ö rg y dr.
,,E u p a c o '’ h a t á s a a z a g y é s g e r i n c v e l ő m e g b e t e g e d é sé r e .
W ic h m a n n . (D . M e d . W s c h r . 1933. 2 1 . s z .)
A z „E upaco” (M e rc k ) e u p a v e rin , a tro p in , d im e th y l-
a m i n o p h e n a z o n é s l u m i n a l c o m b i n a t i o j a . M in d e n s p a s m u s s a l
já r ó id e g re n d s z e ri m e g b e te g e d é s n é l jó e re d m é n n y e l a d h a tó ,
ille s s e a s p a s m u s a k á r a sim a , a k á r a h a r á n t c s í k o lt iz m o k a t.
H a t á s a n e h á n y ó r á t ó l e g y n a p ig is e l t a r t . T a b le ttá b a n és
s u p p o s ito riu m b a n a d h a tó . In je c tio b a n a d v a a h a tá s g y o rs a b b ,
d e s o k k a l rö v d d e b b t a r t a m ú . H a a m e g b e t e g e d é s ( p l . a g y t u ­
m o r ) h á n y in g e rre l, sz é d ü lé sse l, f e j f á j á s s a l já r , ú g y e z e k lé ­
n y e g e s e n y h ü lé s e is v á r h a t ó a z E u p a c o b e v é te le u t á n .
K lein er G y ö rg y dr.
P n e u m o t h o r a x p l e u r i t i s s i c c á b a n . R eg en b o g en . ( D . M e d .
W s c h r . 1 9 3 3 . 22. s z .)
P n e u m o th o r a x a lk a lm a z á s a p le u r it is s ic c á b a n is h e ly é n
v a ló . A p n e u m o th o r a x m e g a k a d á ly o z z a a z ö s s z e n ö v é s e k k e ­
le t k e z é s é t, e s e tle g m á r l é t r e j ö t t k is e b b ö s s z e n ö v é s e k e t s z é jje l
 1933. 33. sz. ORVOSI H ETILA P
v á la s z tja , a z o n k ív ü l a f á j d a lm a k a t e n y h íti. E x s u d a tu m k e le t­
k e z é s é t e d d ig n e m t a p a s z t a l t a . A k e z e l é s h e z e g y s z e r i , a r á n y ­
l a g k i s m e n n y i s é g ű ( 3 0 0 — 5 0 0 c m 3) g á z e lé g . U t á n t ö l t é s f e l e s ­
le g e s .
K lein er G y ö rg y dr.
A c u t s á rg a m á ja tro p h ia g y ó g y u lt e se te . T ellg m a n n .
( D . M e d . W s c h r . 1 9 3 3 . 2 5 . sz .)
A c u t s á r g a m á j a tr o p h ia b iz to s a n m e g á l la p í to t t s ú ly o s
e s e te ja v u ln i k e z d e tt, m a jd te lje s e n m e g g y ó g y u lt, a m ik o r a
b e t e g s é g h a r m a d i k h e t é b e n n a p i 2 0 c m 3 5 0 % s z ö '.ö c u k o r o ’d a -
t o t k e z d t e k a d n i i n t r a v é n á s á n e g y i d e j ű 2 X 1 5 e g ys é g i n s u l i n -
n a l.
K lein er G y ö rg y dr.
Sebészet.
A m ű té t u tá n i p e p tik u s g y o m o r-b é lfe k é ly . L. Z u ksch -
w e r d t és T h. E c k . ( D . Z s c h r . f . C h i r . 1 9 3 2 . 2 3 6 . k , )
F ő l e g f é r f i a k o n, l e g i n k á b b m ű t é t u t á n 1 é s é v e lte l­
té v e l l á t t á k a g y o m o r b é lfe k é ly t fe llé p n i. A fe k é ly l e g g y a k ­
r a b b a n p y lo r u s k iz á r á s m ű té té u tá n k e le tk e z e tt, a z o n tú l a „ c o n -
s e r v a t i v ” m ű t é t e k u t á n ( G .E .A .) a l e g g y a k o r i b b , r e s e c t i o u t á n
i g e n r i t k a , m é g a k k o r is , h a a r e s e c t i o u l c u s d u o d e n i k i i k t a ­
t á s á r a s z o l g á l t . E z é r t m e g e l ő z és é r e a B illro th I. é s II . m ó d ­
s z e r t a já n ljá k .
A p o s to p e ra tiv f e k é ly k e z e lé s é re á tf ú r ó d á s e s e té n a z e g y ­
s z e r ű e l v a r r á s t , e gy é b k é n t a f e k é l y é s a n a s t o m o s i s k a c s r e s e c -
t i ő j át a j á n l j á k , m e l y n e k h a l á l o z á s a R o u x m ó d s z e r é v e l 6 .2 % ,
9 3 .2 % t a r t ó s g y ó g y u l á s s a l .
S za b ó E le m é r dr.
A n e r v u s m a n d ib u la r is é s g a n g lio n o tic u m k ii r t á s a , v a la ­
m i n t a t r i g e m i n u s - t ö r z s m ű t é it á t m e t s z é s e . W. B ra eu cker.
( D . Z s c h r . f. C h ir . 1 9 3 2 . 2 3 8 . k .)
A g a n g lio n G a s s e r i k i i r t á s a h e l y e t t a p o rtio m a i o r n e rv i
tr ig e m in i á tv á g á s á t a já n lja , m in t k ím é le te s e b b , v e s z é ly te ­
le n e b b é s k ö n n y e b b e ljá r á s t, a m i 3 c m á tm é rő jű k o p o n y a lé ­
k e n á t , a M eckel- f é l e t é r b e n , a G a s s e r - d u c o n b e lü l t ö r t é n i k .
A tr ig e m in u s n e u r a l g i a k ü lö n ö s a l a k j a a z o tic o - m a n d ib u ia r is
n e u r a lg ia , a m e ly n e k a f o r a m e n o v a le f e l tá r á s a m e l le t t a
g a n g li o n o tic u m é s n . m a n d ib u la r is k i r t á s a a z e d d 'g le g ­
e re d m é n y e s e b b k e z e lé s e , m e r t e z z e l a S y m p a th ik u s p á ly á k o n
v e z e t e t t f á j d a l o m is m e g s z ű ni k . A m ű t é t e k r ő l p o nt o s a n a t ó ­
m i a i é s m ü t é t t a n i l e í r á s o k a t k ö z ö l.
S za b ó E le m é r dr.
A p y lo ru s h y p e r tr o p h ia é s p r a e p y lo r ik u s s p a s m u s r ö n t ­
g e n k é p é r ő l . F in . S e re k -H a n ss e n . ( B r u n s B e i t r . 15 7 . 5 .)
S z e r z ő a f e l n őt t e k g y o m o r f e k é l y é t é s c h r o n i k u s g a s t r i t i -
s é t k í s é r ő p y l o r us - h y p e r t r o p h i á r ó l é s p r a e p y l o r i k u s s p a s m u s -
ró l é rte k e z ik ta n u lm á n y á b a n . A m e llé k e lt rö n tg e n k é p e k s z e ­
r i n t a z a b o ra lis ré s z e n a c o n tr a s c tá r n y é k n a g y d e f e c tu s á t
lá th a tju k . E z e k a k ie s é s e k n a g y o n h a s o n líth a tn a k a r á k á l­
t a l e l ő i d é z et t d e f e c t u s o k h o z , m i v e l h e t e k u t á n i i s m é t e l t f e l ­
v é te l a lk a lm á v a l is v á lto z a tla n k é p e t a d n a k és m e r t a m e g ­
fe le lő s z a k a s z o n n e m s z o k tu n k p e r i s t a l t i k á t lá tn i. A z ö e s e ­
t e i b e n m ű t é t a l k a l m á v a l (3 a l k a l o m m a l ) © h r c n ik u s g a s t r i t i s t
t a l á l t a k fe k é ly n é lk ü l, e g y a lk a lo m m a l p e d ig a k is c u r v a t u r á n
ü lő f e k é l l y e l k sí é r t c h r o n i k u s g a s t r i t i s t l á t t a k . A z o n k í v ü l k é t
e s e te t tá r g y a l sz e rz ő , a m e ly e k b e n a c h ro n ik u s g a s tr itis t re s e c -
tió v a i g y ó g y íto ttá k , itt a m ű t é t e őr s p y lo ru s -h y p e rtro -
p h iá t m u ta to tt. A m e llé k e lt r ö n tg e n k é p e k s z e rin t a p y lo r u s -
h y p e r t r o p h ia sz é le s k ö z z e l v á la s z tja e l a z e g y é b k é n t jó l t e l t
c s a t o m a r é s z t a s z i n t é n j ó l te l ö d ö d u o d e n u m t ó l .
M a rx J ó z s e f dr.
A c u t p a n c r e a titis k e z e lé se é s e n n e k e re d m é n y e . H erm a m i
N ico la u s. ( B r u n s B e i t r . z . k ii n . C h i r . A . 3 0 . M a i. 1 9 3 1 . 1 5 2 . 3 .)
S z e r z ő 7 5 p a n k r e at i t i s e s e s e t e t r é s z b e n c o n s e r v a t í v , r é s z ­
b e n o p e ra tiv m ó d o n k e z e lt. A z ö s s z m o r ta litá s a z e s e te k
4 9 .3 % - a , a z 52 m ü t é t i l e g k e z e l t e s e t e k é p e d i g 6 3 .3 % . A m o r ­
ta l it á s a f o ly a m a t s ú ly o s b o d á s á v a l e m e lk e d ik és le g n a g y o b b
a b s c e s s u s p a n k r e a t i t i s b a n ( 8 7 .7 % ) . S ú l y o s e s e t b e n a v á r a k o z ó
c o n s e r v a t i v k e z e l é s á l t a l á b a n á r t a l m a s n a k b i z o n y u l t. S z e r z ő
a já n lja m ű té t e se té n a h a s f a li a n a e s th e s iá t, m é g in k á b b a
s p in o c a in -lu m b a l a n a e s th e s iá t.
A z epe u ta k r é s z v é te lé t, a b iz to s a n m e g á l la p í to t t p a .i-
k r e a t it is e s e s e te k 9 3 .3 % -á b a n ta l á lt a . É p p e n ez o k b ó l a j á n l j a
s z e r z ő a z e p e ut a k r e v í z i ó j á t m ű t é kt o r , h a a b e t e g e k á l l a p o t a
e z t l e h e t ő v é te s z i.
U t a l a s z e r z ő a l as s a n h a l á ’h o z v e z e t ő p a n k r e as i n s u f f i -
c ie n tia k ó rk é p é re , k it e r j e n d t p a n k r e a s n e k r o s is és k ü ls ő p a n -
k r e a s f is tu la m e lle tt.
22 g y ó g y u l t b e t e g á t v i z s g á l á s a a l k a l m á v a l t e l j e s p a n a s z ­
m e n te s é g e t ta l á lt a z o p e r á lt b e te g e k 75 é s a c o n s e r v a tiv e
k e z e lt b e te g e k 4 5 % -á b a n . A v é rc u k o r é r té k la s s ú c s ö k k e n é s t
739
m u ta t m in d k é t c s o p o rtb a n P a n k re a s f u n c tio z a v a r le fo ly t
p a n k r e a t i t i s u tá n c o n s e r v a tív k e z e lé s e s e té n g y a k r a b b a n t a ­
l á l h a t ó , m i n t m ű t é it k e z e l é s e s e té n .
F a b ó dr.
A n y a k i g e r i n c o s z l o p d e f o r m á l ó a r t h r o s i s á r ó l . K ie n b ö c k .
( B r u n s B e i t r 15 7 . 5.
A g e rin c o sz lo p n y a k i ré s z le té n e k d e fo rm á ló a r t h r o s i s a
g y a k r a b b a n f o r d u l e lő , m i n t a z t e d d i g h i t t ü k . K ü l s ő v i zs g á ­
l a t t a l le g tö b b s z ö r n e m is m e r jü k fe l a b e te g s é g e t é s a f á j d a l ­
m a k a t n e u r a lg iá n a k v a g y n e u ritis n e k f o g ju k fe l. A h e ly e s
d ia g n o s is ! , a z o l d a l r ó l f e l v e t t r ö t i t g e n k é p b i z t o s í t j a e g y e d ü l .
L e g g y a k ra b b a n a „ m a d á rc s ö r”-k é p z ö d é s se l já r ó e g y s z e rű
h y p e r tr o p h iá s e x o s to tik u s a la k o t lá t ju k . K ö n n y ű és k ö z é p ­
s ú ly o s f o r m á b a n c s a k a n y a k i g e r in c o s z lo p a ls ó r é s z le te b e ­
te g e d e tt m eg , s ú ly o sa b b a la k b a n a n y a k i ré s z le t m a jd n e m
e g é s z é b e n m e g b e te g e d e tt. N é h a ily e n k o r a c s o n to k n a g y o b b -
f o k ú p o r o t i k u s a t r o p h i á j á t t a l á l j u k . A z o n k í v ü l o l y k o r e lő ­
fo r d u l a g e rin c o sz lo p h á t i ré s z le té n e k e g y id e jű m e g b et e g e ­
d é s e is .
M a rx J ó z s e f d r
R ö n tg e n b e s u g á r z á s á lta l in o p e r a b ilis s á v á lt R a s e d o w -
k ó r o s e s e t . Th. S tr a a te n . (D . Z s c h r . f . C h i r . 1 9 3 3 . 2 3 8 . 7 —
8. f .)
S o k a n a já n l já k a B a s e d o w -k ó ro s o k k is r tg .- d o s is s a l
tö b b s z ö ri b e s u g á r z á s á t. S z e rz ő e g y es e t e k a p c s á n , m e l y b e n
a z e ls ő b es u g á r z á s o k u t á n e n y h e r e m i s s i ó t l á t o t t , e l v e t e n d ö -
n e k t a r t j a a r ö n t g e n e z é s t , m e r t m i n t a z ő es e t é b e n is , c s a k i s
a b e s u g á rz á s á rta lm a s h a tá s á n a k tu la jd o n íth a tó a h y p e rfu n c -
tió s p a jz s m irig y e k ro s s z in d u la tú e lf a ju lá s a .
F a b ó dr.
A p u l z á l ó e x o p h t h a l m u s k l i n i k á j á h o z é s k e z e l é s é h e z . F.
L o o s é s F . J. Irsig ler. ( D . Z s c h r . f. C h i r . 1 9 3 3 . 23 6 . k . )
6 3 é v e s fé rfi, k i k e r é k p á r r ó l a f e j é r e e s e tt, p u ls á ló e x -
o p h th a l m u s s a l je l e n tk e z e t t. R ö n tg e n k é p a b a l a. c a r o t i s in t.
b e lé p é s é n á th a to ló a g y a la p i tö r é s t m u t a t o t t , a tü n e t e k a n e u -
r y s m á r a u ta lta k .
E zek a la p já n k é th e ti c o m p re ssió s e l ő k és z í t é s u tá n
( r é s z b e n k é z z e l, r é s z b e n r u g ó s n y o m ó e s z k ö z z e l v é g e z v e ) , a
b a l a r t é r i a c a ro tis i n t e r n á t le k ö tö tté k . A b e te g p a n a s z m e n te s e n
g y ó g y u l t . A s z e m e n a n y o m á s e m e l k e d é s m e g s z ű n t , g l a uk o -
m a n e m l é p e t t -fel.
S z ü k s é g e s n e k t a r t j á k a le k ö té s t a z in tim a s é r ü lé s e n é l­
k ü l e l v é g e z n i (P e r th e s f, a z o r b 't a l i s v e n a l e k ö t é s é t v i s z o n t
g l a u k o m a v e s z é l y e m i a t t m e l lő zt é k .
S ze p e s sy dr.
A c o m b n y a k t ö r é s g y ó g y í t á s a m ű k ö d é s k ö z b e n . K ö h l H.
( M s c h r . U n f a l l h e i l k . 3 9 . 1 1 . s z . 5 2 7 .) ,
A m i k o r a s z e r z ő f u n ct i o n á l i s k e z e l é s r ő l b es z é l, t u l a j d o n ­
k é p e n a z t a z e ljá r á s t é r ti, m e ly s z e r in t a tö r é s t a g y ó g y u lá s
s z á m á r a e g y s z e r ű e n á t e n g e di . A b e t e g k é t - h á r o m n a p i g f á j ­
d a lo m c s illa p ító s z e r e k a d a g o lá s a m e l l e t t ő r z i a z á g y at é s
n a g y o b b r é s z t s z é l e s f e l ü l e t e n ü l. N é g y - ö t n a p m ú l v a a j á r ó ­
s z é k b e n m e g k e l l t e n n i e a z e ls ő j á r ás k í s é r l e t e i t , a h o l h ó n a l ­
já r a tá m a s z k o d ik , de lá b a h e g y é n e k a t a l a j t é r in te n ie k e ll.
H á r o m h é t le f o rg á s a u tá n m á r a k é t b o tta l já r á s k ö v e t­
k e z ik é s h a t h é t m ú lv a a b e te g e t e g y b o t t a l já r ó k é p e s s é g
m e l l e t t b o c s á t j a e l. I l y e n r e n d s z e r s z e r i n t k e z e l t a s z e r z ő 3 2
b e te g e t, a k ik n e k á tla g o s é le tk o ra e lé g m a g a s , k b . 70 e s z ­
te n d ő v o tl. K ó r h á z i t a r t ó z k o d á s u k n a k á t l a g o s t a r t a m a p e ­
d ig n e m tö b b , m in t 4 2 n a p .
P u k y P á l dr.
Szülészet.
M a g z a te lh a jtá s i és in tra u te rin b e a v a tk o z á s i k ís é rle te k
m é h e n k í v ü l i t e r h e s s é g k a p c s á n . M. M a g id és N . P a n tsc h e n k o .
(Z b l. f . G y n . 1933. 1 2 .)
1 9 2 4 . I . 1 - tö l 1 9 3 2 . X I . 1 - ig 7 26 m é h e n k í v ü l i t e r h e s s é g i
e s e t ü k k ö z ü l 5 1 -b e n ( 7 % ) t ö r t é n t t e r h e s s é g m e g s z a k í t á s i k í ­
s é r l e t . A t e r h e s s é g 9 2 % - b a n n e m v o l t k é t h ó n a p o s n á l id ő s e b b .
6 1 % - b a n o rv o s v o lt a b e a v a tk o z ó , 3 0 % - b a n a b e te g ö n m a ­
g a s a tö b b i e s e tb e n b á b a v a g y m á s s z e m é ly . A b e a v a tk o z á s
a m é h e n k ív ü li te r h e s s é g m e g s z a k a d á s á t n e m c k o z ta e g y e tle n
e s e tb e n s e m s c s a k 8 l e t t lá z a s (1 6 % ), k ö z ü lö k e g y m e g h a lt.
4 1 -e t m e g o p e r á lta k , 1 0 -e t c o n s e rv a tiv e k e z e lte k . A d ia g n o -
s is t le g n a g y o b b r é s z t a D o u g la s -p u n c tio e r ő s íte tte m e g ( b á r
p e r f o r a t i o u t á n is k a p h a t ó v é r ) . 3 0 e s e t b e n v é g e z t e k p r ó b a -
c u r e t t a g e t , m e l y e k b ő l k ti ű n t , h o gy a d e c d u a e 't á v o l i t á s a u t á n
is m e g m a r a d a z e x t r a u t e r i n v é r z é s , m e l y s t y p t i c u m o k a s e m
r e a g á l . K é t e s e t b e n e g y i d e j ű l e g i nt r a u t e r i n t e r h e s s é g i s f e n n ­
á l l o t t , ú g y , h o g y e r r e i s k e l l m i n d ig g o n d o l n u n k .
O láh J ó z s e f dr.
740 ORVOSI H ETILA P
I d ő s z e r ű - e a z a t m o c a u si s ? P a u lig . (Z b l. f . G y n . 9 3 3 . 2 1 .)
A j ó i n d u l a t ú n ő g y ó g y ás z a t i m e g b e t e g e d é s e k b e n a v é r z é s ­
c s illa p ítá s le g e lte r je d te b b m ó d ja a s u g a r a s - é s h o rm o n k e z e ­
lé s . A z o n b a n v a n n a k e s e t e k , m i k o r m i n d e z e k k e l e r e d m é n v t
n e m é r ü n k e l s a k ö r ü lm é n y e k o ly a n o k , h o g y m ű t é t n e m v é ­
g e z h e t ő . í g y e g y 58 é v es m e t r o p a t h i á s b e t e g e t s z á l l í t a n a k
k l i n i k á j u k r a , a k i s u g a r a s é s h o r m o n k e z e l é s b e n m á r e lő z ő le g
r é s z e s ü l t s f e l v é t e l k o r 3 '9 .8 ° l á z a v a n ; m ű t é t e t v é g e z n i n e m
.e h e t . E r ő s e n v é r z i k . A t m o c a u s i s t v é g e z t e k , u t á n a 6 m á s o d ­
p e r c r e m e g s z ű n t a v é r z é s s a z a s s z o ny t e l j e s e n e g é s z s é g e s e n
n a g y t a e l a k l i n i k á t (1 6 m á s o d p e r c 1 1 2 ° ). A z a tm o c a u s is
a z o n b a n c s a k a k k o r e re d m é n y e s, h a a m é h iz o m z a ta n em
d e g e n e r á l t . A n y á l k a h á r t y a r e g e n e r a t i ó j a u t á n , h a ú j r a v is z
s z a t é r a v é r z é s , ú j r a v é g z e n d ő at m o c a u s i s . O ly a n o k o n , a k i k
m é g sz ü ln i a k a r n a k , a tm o c a u s is n e m v é g e z h e tő . V es z é ly e ,
h o g y s te n o s is o k é s o b lite ra tió k jö h e tn e k lé tre , m e ly n e k o k a
az, h o g y a m é h iz o m z a t a z a tm o c a u s is a lk a lm á v a l n in c s con-
t r a h á l ó d v a é s a k a t h e t e r m e l l e t t a g ő z v si s z a j ö n . H a e m o -
p h iliá s o k o n n é lk ü lö z h e te tle n e ljá r á s .
K a n y ó D én es dr.
A p u e r p e r a lis p y a e m ia k e z e lé s e la s s a n t a r t ó in tra v é n á s
s z ő l ő c u k o r - a l k o h o l in fsui ó v a l . B . Z o n d ek és K . G runsfeld.
(Z b l. f. G y n . 1 9 3 3 . 1 2 .)
3 é v ó t a u g y a n a z t a z e l j á r á s t h a s z n á l j á k . A z i n f u s io
ö s s z e t é t e l e : 2 4 0 0 c o m v íz , 1 2 0 g r s z ö l ö c u k o r é s 4 8 c e m a l c o ­
h o l ( ö s s z e s e n 8 2 8 k a l ó r i a ) n a p o n k é n t . A z e ls ő n a p cs a k s z ö -
lö c u k r o t in f u n d á ln a k 5 % -o s o ld a tb a n s c s a k a m á s o d ik n a ­
p o n a d n a k h o z z á a lc o h o lt e lő s z ö r % % , p á r ó r a m ú lv a 1 % s
48 ó r a m ú lv a 2 % m e n n y is é g b e n . A k é s z ü lé k e t ú g y á llítjá k
be, h o g y ó r á n k é n t 100 c c m k e r ü l a v é r á r a m b a . Is m é te lte n
h a n g s ú l y o z z a Z o n d ek, h o g y a z i n f u s i o n e m s p e c i f i k u s t h e r a -
p i á j a a g y e r m e k á g y i l á z n a k , c é l j a c s a k a b e t e g e r ő s íté s e ,
s z e r v e z e t e e l l e n á l l ó k é p e s s é g é n e k n ö v e lé s e , a s z í v s t i m u l á l á s a .
A th e r a p iá t c s a k a z u te r u s k iü r ü lé s e u tá n k e z d ik m eg , h a a
m á s o d i k h i d e g r á z á s f e l l é p e t t . H ú s z il y m ó d o n k e z e t ig e n s ú ­
ly o s s e p s is e s e s e tü k k ö z ü l 15 m e g g y ó g y u lt, t e h á t 7 5 % , a m i
re la tiv e ig e n k ed v e z ő , h is z a z iro d a lm i a d a to k s z e r in t a p y a e ­
m ia m o r ta l it á s a 6 4 % .
O láh J ó z s e f dr.
A g y e r m e k á g y i m e l l b i m b ő - r h a g a d k e z e l és é r ő l . R . H om e.
(Z b l. f . G y n . 1 9 3 3 . 1 4 .) •
A r h a g a d o k g o n d o s k e e z lé s e fo n to s a m a s t i t i s e k m e g e lő ­
z é sé n e k é rd e k é b e n . N a g y o n jó n a k ta lá lta a P a n th e s in -b a ls a -
m o t, a m i k ö n n y e n fe ls z ív ó d ó a la p a n y a g b a k e v e r t 5 % p a n th e -
s i n b a s i s t t a r t a l m a z . A k e n ő cs ö t g a z e - l a p r a k e n v e h e l y e z i k a
m e llb im b ó r a . H a tú l m é ly a r h a g a d , a k k o r a k e n ö c s ö s k e z e lé s
e l ő t t a s e b e t l a p i s - p á l c á v a l é r i n t i m e g . K e z e lé s k ö z b e n a s z o p ­
t a t á s t n e m k e ll a b b a h a g y n i. A g y ó g y u lá s 3— 10 n a p a la t t b e ­
k ö v e t k e z i k . A s z e r k i t ű nő f á j d a l o m cs i l l a p í t ó , g y u l l a d á s c s ö k ­
k e n t ő és s e b g y ó g y í t ó h a t á s á n á l f o g v a jó e r e d m é n n y e l a 'k a i -
m a z h a t ó d e c u b i t u s o k é s e r o s i ó k e s e t é b e n is.
H o r v á th Z o ltá n ár.
K ü r t t e r h e s s é g k é t r i t k á b b e s e t e . M. B e rg e r. ( Z b l. f. G y n .
1 9 3 3 . 1 2 .)
A z e l s ő j . o. k ü tr t e r h e s s é g , m e l y D oleris s z e r i n t v é g z e t t
v e n t r o f i x a t i o u t á n l é p e t t f e l s a z e lő id é z ő o k at u b a m e g t ö r e -
té s e á l t a l l é t r e j ö t t s z ű k ü le t v o lt, a m i t m e g r ö s ít e tt a s z ö v e tta n i
v i z s g á l a t is , m e l y s z e r i n t a k ü r t b e n s e m m i n é m ü g y u l l a d á s o s
e lv á lto z á s n e m v o lt ta lá lh a tó . A m á s ik e s e t in te r s titia lis k ü r t ­
t e r h e s s é g , m e l y a b o r t u s t u b a r i s s a l v é g z ő d öt t . A h a s m e g n y i ­
tá s a u tá n a z u te r u s b a l fu n d u s s a r k á n a lm a n a g y s á g ú , k é ­
k e s e n e ls z in e z ö d ö tt t u m o r t ta l á l t a k , m e ly e n r u p t u r á l t ré s z
n e m v o lt, e lle n b e n a k ü r t h a s ü r i s z á ja d é k á b ó l v é r a lv a d é k ló ­
g o t t k i, a m e g t ö r t é n t t u b a r i s a b o r t u s b iz o n y íté k á u l. A t u ­
m o r e lt á v o lí tá s a k o r a m é h f a lb ó l is m e g le h e tő s e n n a g y d a ­
r a b o t k i k e ll e tt m e ts z e n i s m iv e l a n a g y v é rz é k e n y s é g s a
s z ö v e te k s z a k a d é k o n y s á g a m i a t t a s e b e t n e m l e h e t e t t e llá tn i,
k é n y te le n e k v o lta k a m p u tá ln i a m é h e t s a s e b e t a fle x u rn
s ig m o id e a v a l b o ríta n i, a m i s z in té n m e g v o lt f o s z tv a s e r o s á já -
tó l a z ö s s z e n ö v é s e k s z é t v á la s z tá s a k ö v e tk e z té b e n . A b e te g
s im a re c o n v a le s c e n tia u tá n e g é s z s é g e s e n tá v o z o tt.
O láh J ó z s e f dr.
A g e rin c o s z lo p , k e r e s z tc s o n tiz ü le t p a th o lo g iá s e lv á lto z á ­
s a i é s a z o k k a p c s o l a t a a k e r e s z t c s o n t i f á j d a l o m m a l . B o ckel-
m ann — K r e u tz . ( A r c h . f . G y n . 1 9 3 3 . 1 5 1 .)
H a b á r g y n a e k o lo g ia i m e g b e te g e d é s e k k e l k a p c s o la tb a n
g y a k o r i t ü n e t a k e r e s z t c s o n t t i f á j d a l o m , a d i f f e r e n t i a l 's d i a g -
n o s is b a n n e m s z a b a d fig y e lm e n k ív ü l h a g y n i a g e rin c o s z lo p é s
a k e r e s z tc s o n t p a th o lo g iá s e lv á lto z á s a it se m , m e ly e k so k sz o r­
o s a k r ö n t g e n s e g íts é g é v e l d ia g n o s tiz á lh a tó k . A k ö z le m é n y 42
b e te g n e k le g p o n to s a b b rö n tg e n o lo g ia i v iz s g á la tá r ó l sz á m o l
be^ 2 1 e s e t b e n s t e r e o s k o p o s r ö n t g e n f e l v é t e l t k é s z í t e t t e k a
k e r e s z tc s o n tr ó l é s á g y é k i c s ig o ly á k ró l, m e ly e k e n le g k ü lö n fé ­
1933 33. sz.
lé b b p a th o lo g iá s e lv á lto z á s t fe d e z te k fe l. L u m b a lis a tio ,
s a c r a l i s a t i o , n e v e z e t e s e n a l i g a m e n t u m il io l u m b a l e e g y o ld a l ú
e l c s o n t o s o d á s a , a c s i p k e k é p z ő d és e k r ö l f e l i s m e r h e t ő s p o n d y ­
l o s i s , s p o n d y l a r t h r o s i s , k e z d ő d ő sci g o l y a c s u s z a m l á s é s m á s o k
v o l t a k a p a n a s z o k o k a i. A k e z e l é s lé n y e g e : t e h e r m e n t e s í t ő
k é s z ü l é k e k , f ű ző k r e n d e l és e , m i v e l a g y ó g y s z e r e s , e g y é b p h y -
s ic a lis v a g y h y d r o t h r a p iá s m ó d s z e r e k a lig v e z e tn e k g y ó g y u ­
lá s h o z .
K r is z t J ó z s e f dr.
A m é h e n k í v ü l i t e r h e s s é g a e t i o l o g i á j á h o z . W . S ie g e l. (Z b l.
f . G y n . 1 9 3 3 . 1 2 .)
1925— 1 9 3 2 - i g á l t a l a é s z l e l t 7 3 m é h e n k í v ü l i t e r h e s s é g k ö ­
z ü l 11 e s e t b e n t ö r t é n t e lő z ő le g v etnr o f i x a t i o . E t é n y v e z e t t e
ö t a z o n fe lte v é s re , h o g y a m é h v e n tr o f ix a tio ja je le n tő s té ­
n y e z ő a m é h e n k ív ü li te r h e s s é g k e le tk e z é s é b e n . A k ü r t te r h e s ­
s é g e t s z e rin te a v á n d o rló p e te m e c h a n ic u s a k a d á l y o z ta tá s á r a
le h e t v is s z a v e z e tn i. E m e c h a n ic u s a k a d á ly a z á l t a l jö n lé tre ,
h o g y a lig . r o t o n d u m o k f e l h ú z á s a é s m e g r ö v i d í t é s e á l t a l a
tu b á k az u te r in a lis h a rm a d b a n m e g tö re tn e k s e z á lta l sz ű k ü ­
l e t k e le tk e z ik , m e ly e n s o k e s e t b e n n e m j u t h a t k e r e s z tü l a
p e te . H o g y a h i b a n e m a m ű t é ti te c h n ik á b a n v o lt, b iz o n y ítja
a z is , h o g y a s z ó b a n f o r g ó 11 m ű t é t e t 10 k ü l ö n b ö z ő , i s m e r t
o p e r a t ő r v é g e zt e .
O láh J ó z s e f dr.
G yerm ekgyógyászat.
B ro n c h o g ra p h ia a g y e rm e k k o rb a n . W ie se — H inrersin.
( Z s c h r . f. K h k . 5 4 . k . 6. f .)
S z e r z ő k 5 0 0 g y e r m e k k o r i h ö r gt á g u l a t o t f e l ö l e l ő anyag
é s a z e r r ő l k és z í t e t t 3 50 b r o n c h o g r a p h i á s rö n tg e n fe lv é te l
k a p c s á n s z e r z e t t t a p a s z t a l a t a i k r ó l s z á m o l n a k b e . K i e m e l ’k
a h ö r g t á g u l a t o k g y a k o r i s á g á t a g y e r m e k k o r b a n , m i n t o ly a n
fo n to s té n y t, m e ly n e k is m e re te m é g n e m m e n t e lé g g é á t a z
o r v o s i k ö z t u d a t b a . H e ly e s a n a m n e s i s h a s i s á n a k l i n i k a i é s
a z e g y s z e r ű r ö n t g e n vi z s g á l a t i s s o k s z o r ú t b a i g a z í t . B ő s z ö r ty -
z ö re je k — tu b e r c u lo s is ra n e g a tív k ö p e t é s n e g a tív rö n t­
g e n — , v a g y h a s o n ló p h y s ik a lis le le t m e lle tt a r ö n tg e n f e l­
v é t e l e n a W i e s e - f é l e b a s a l i s h á r o m s z ö g , v a g y e n n e k h e ly é n
„ h á ló ” : v a g y ,,s e j t ” - s tr u c t u r a , h ö r g l á g u l a t m e l l e t t sz ó ln a k .
E n n e k a m e g á lla p ítá s n a k a h e ly e s s é g é t a b ro n c h o g r a p h ia
i g a z o l j a . R e n d k í v ü l f o n t o s , e g y e d ü l b iz o n y í tó a z e l j á r á s h o ­
m á l y o s k l i n i k a i t ü n e t e k e s e t é n , v a g y h a d i f f e r e n t i á l n i k e ll
m ilia ris tu b e r c u lo s is és m ilia ris e c ta s iá k , to v á b b á p u trid
b ro n c h itis é s h ö r g t á g u la t o k k ö z t. A n é m a h ö r g t á g u la t o k , a
tü d ő c ys t á k f e l d e r í t é s e , a t á g u l a t o k a l a k j a i n a k , n a g y s á g á ­
n a k , h e ly e in e k p o n to s f e ld e r íté s e is c s a k e z ú to n s ik e r ü l. D e
e le n g e d h e te tle n a b r o n c h o g r a p h ia a t h e r a p ia s z e m p o n tjá ­
b ó l is ; a s z e r z ő k s z e r i n t a s ú l y o s a b b e s e t e k b e n e g y e d ü l c é l r a ­
v e z e tő se b é s z i b e a v a tk o z á s f e l té t e le a p o n to s lo c a l is a ti o .
A s z e r z ő k á tl a l g y a k o r o l t , s ü r ü jo d i p i n n e l é s n e l a t o n k a t h e -
te r r e l v é g z e tt b ro n c h u s tö ltö e l j á r á s és a rö n tg e n fe lv é te le k
te c h n ik á já n a k ré s z le te s is m e r te té s e u tá n k r i ti k a il a g á tte k in ­
t i k a k ü lö n b ö z ő e l j á r ás o k a t , k i e m e l i k a r ö n t g e n s z e m p o n t j á ­
b ó l fo n to s d if f e r e n tia ld ia g n o s tik a i l e h e t ő s é g e k e t ( a l v e o lu s
t ö l t ö d é s , s u b p l e u r a l i s jo d i p i n g y ü l e m ) , t o v á b b á a z o k a t a z
é rté k e s m e g á lla p ítá s o k a t, m e ly e k m in t m e llé k le le te k n y e r­
h e t ő k a b r o n c h o g r a p h i á b ó l ( b r o n c h us p e r i s t a l t i k a , a n y a g o k
s z é ts z ó ró d á s a a tü d ő b e n ) s v é g ü l m e g e m lítik a m á s o k á lta l
e l v é t v e , s z e r z ő k á tl a l a l i g t a p a s z t a l t v e s z é l y e i t a t ö l t é s n e k
é s a jo d ip in f e ls z ív ó d á s n a k . A tb c - r ó l, m in t a b r o n c h o g r a p h ia
fo n to s c o n tr a in d ic a tió já ró l, e m lé k e z n e k m e g . T h e ra p iá s
s z e m p o n t b ó l s ú l y o s a b b e s e t b e n , f ő l e g h a a h os s z a b b id ő ut á n
v é g z e tt c o n tr o llc k ja v u lá s t n e m m u ta tn a k , a z a c tív e ljá r á ­
s o k h ív e i: f r i s s e s e t e k b e n a p n e u m o t h o r a x o t , i d ü l t e s e t e k ­
b e n a t ü d ő p l o m b á l ás t a j á n l j á k , u t ó b b i t 40 k e d v e z ő t a p a s z t a l a t
k a p c s á n . A c i k k e t e g y s e r e g k i t ű nő f e l v ét e l é s r é s z l e t e s
i r o d a i a m e g é s z í t i k i.
K ö n ig G yu la dr.
A p s e u d o r e a c tió lé tr e jö tté n e k k é r d é s é r ő l a S c h ic k - f é l e
d i p h t h e r i a t o x i n r e a c t i ó b a n . S ieg l. ( W i e n . A r c h . f . K h k . 96. k .
1— 2. f .) ,
S z e r z ő a ps e u d o r e a c t i ó k a t o ly m ó d o n a n a l y s á l t a , hogy
e g y id e jű le g a s p e c ifik u s (ü re s) g ly z e rin -b o u illo n -o ld a tta l
( „ L e e r t u b e r k u l i n ” ) is v é g z e t t b ö r p r ó b á t . H a e n n e k a z e r e d ­
m é n y e is p o s i t i v v o l t , ú g y a p s e u d o r e a c t i o l é t r e j ö t t é b e n n e m
s p e c ifik u s té n y e z ő s z e r e p e lt, m í g h a n e g a tív v o lt, ú g y a p s e u ­
d o r e a c t i o o k a s p e c i f i k u s ( d i. b a c i l l u s ) v o lt. A S c h i c k - f é ’e
p ró b á n á l fe llé p ő ps e u d o r e a c t i ó k t e h á t k é t f é l e m ó d o n j ö h e t ­
n e k l é t r e : 1 .) a s z e r v e z e t n e m s p e c i f i k u s s e b s i b i l i z á l á s a f o l y ­
t á n ( p a r a - a lle r g ia ) , e z t lá t ju k g y a k r a n a tu b e r k u -in - p o s itiv
e g y é n e k e n , e s e t l e g a v a c c i n á l t a k o n s tb . 2 .) a s z e r v e z e t s p e ­
c if ik u s s e n s ib iliz á lá s a ú tj á n ( t e h á t d ip th e ria b a c illu s s a l t ö r ­
 1933. 33. sz. ORVOSI
t é n t f e r t ő z és u t á n ) , e z t l á t j u k g y a k r a n a d i p h t h e r i a r e c o n v a -
le s c e n s e k n é l . U g y a n í g y a n a l y s á l h a t j u k a z ú g y n e v e z e t t a n a -
to x in r e a c tio ( b ő r p r ó b a h í g tí o t t a n a t o x i n o l d a t t a l ) s p e c i f i k u s
v a g y n e m s p e c i f i k u s v o l t á t is . T e r m é s z e t e s e n a p s e u d o r e a c -
tió k lé tre jö tté b e n (r itk á b b a n u g y a n ) m in d k é t ok e g y id e ­
j ű l e g i§ s z e r e p e l h e t .
Csorna E s z fe r dr.
P l a c e n t a k i v o n a t a l k a l m a z á s a k a n y a r ó m e g e l ő z és é r e , il le ­
t ő l e g m ó d os í t á s á r a . Mc. K h a n n é s Chu. ( A m e r J o u r n o f D is .
o f C h ild . 1 9 3 3 . 4 5 . k . 4 7 5 . o .)
F r is s p la c e n tá b ó l, h ü tv e , v iz e s k iv o n a to t k é s z íte tte k , e b ­
b ő l a g l o b u l i n f r a ct i ó t k i c s a p t á k , m a j d ú j r a o l d á s , c e n t r i f u g á -
lá s és d ia ly s is u tá n c o rs e rv á ltá k . Á lla tk ís é rle tb e n á r t a l m a t ­
la n n a k b iz o n y u lt. E z u tá n 5 7 o ly g y e r m e k e n a lk a lm a z tá k
i n t r a m u s c u l a r i s a n (5 — 1 0 c c m ) , a k i k v á l t o z ó i d e i g k a n y a r ó s
f e r t ő z és n e k v o l t a k k it é v e . H a e l é g k o r á n a d t á k , v a g y e g y á l ­
t a l á n n e m , v a g y e n y h e , a b o r t i v k a n y a r ó f e j l ő d öt t k i. A k i ­
v o n a tn a k d ip h th e r ia to x in t n e u tr a lis á ló h a tá s a , v ö rh e n y b e n
p e d ig e x a n th e m á t k io ltó h a t á s a v a n , v é g ü l a p o ly o m y e litis -
v i r u s t is k ö z ö m b ö s í t i . T o v á b b i k í s é r l e t e k f o l y a m a t b a n v a n n a k .
S u e á n y i G yu la dr.
P a r o tltis s e l k a p c s o la to s m e n in g itis ik r e k e n . P a d d o eg (
( A m e r . J o u m . o f D is . o f C h il d . 4 4 . k . 5 65. i.
5 é v e s f i ú a z is k o lá b a n p a ro tis f e rtö z é s n e k v o lt k ité v e
é s l á n y t e s t v é r e k ö z e lé b e n v o l t , m i a la t t a n n a k p a r o t .t.s e le ­
z a j l o t t . A f i ú n n é h á n y n a p m ú l v a t a r k ó m e r e v s é g , lá z , f e j ­
f á j á s l é p t e k f e l . A n y á l m i r i g y e k r é s z é r ő l e l v á tl o z á s n e m m u ­
t a t k o z o t t . L u m b a l p u n c t a t u m b a n s e j t s z á m 3 0 0 , v i s z o n t g lo -
b u lin s z a p o ru la t, v a g y b a k té r iu m n e m v o lt k im ta th a tó . 3 h é t
m ú lv a a f i ú i k e r te s t v é r e b e te g e d e tt m e g , lá z , h á n y á s és t a r ­
k ó m e r e v s é g t ü n e t e i k ö z ö t t . A l i q u e r b a n s e j t s z a p o r u l a t (3 3 0 )
g y e n g é n p o s i t i v g l o b u l i n r e a c t i o . A n y á l m i r i g y e k r é s z é r ő l ti t
se m t a l á l t a k e lv á lto z á s t. M in d k é t g y e rm e k rö v id e s e n m e g ­
g y ó g y u lt, a m á s o d ik g y e r m e k r e c o n v a le s c e n tiá ja a l a t t e g y
m á s ik le á n y te s tv é r b e te g e d e tt m e g p a r o titis b e n .
S u .á n y i G yu la dr.
G y e rm e k o ri p le u ra e m p ie m á k k lin ik á ja és th e r a p iá ja .
Z is c h in sz k y . ( J b . f . K h k . 2 3 7 . k . 3 — 4 f .)
A szerző 2 7 6 f e trő z ő bt e g s é g b e n s z e n v e d ő g y e r m e k e n,
k ü l ö n ö s e n m o r b i l l i , p e r t u s s i s , s c a r l a t é s c r o u p u t á n f e l lé p ő
p l e u r a e m p y e m á s e s e t e t v i z s g á l . A la p e l v e : A n n y i r a c o n s e r v a -
tiv k e z e lé s , a m e n n y ire c s a k le h e t, í g y l e v e g ő n f e k v ö k ú r a,
f ü r d ő k, d i g i t a l i s , d y s p n o e b a n o x y g e n é s m o r p a i u m . O p e r a t i v
b e a v a t k o z á s k o r e g y e d ü li m é r v a d ó a g y e r m e k k ö z é r z e te , h a
n y u g ta la n , c y a n o tik u s , h a d y s p n o e já t m o rp h iu m m a l c sö k ­
k e n te n i n e m le h e t. A z e s e ttö l fü g g , h o g y p u n c tió t, vagy
t h o r a c o t o m i á t , i l le t v e i n t r a c o s t a l i s d ra in a g e -o t v é g e z -e , ez
u tó b b it in k á b b a já n lja , m iu tá n a p u n c tió tó l jó e re d m én y t
n e m lá t o tt . H a p u n c tió t v é g e z , c s a k k e v é s ( 5 0 — 100— 1 5 0
c c m ) e x s u d a t u m o t b o c s á t le <Ls e s e t l e g m e g i s m é t l i .
L e g g y a k r a b b a n c o n s e r v a tív k e z e lé s s e l l á t o t t p le u r a e m p y e -
m á t m e g g y ó g y u ln i. A m e llk a s d e f o r m a tió it fe k te té s s e l k e ­
z e li, v a g y g y ő z i le . N é h a c o ns e r v a t í v k e z e l é s m e l l e t t e m p y e m a
n e c e s s i t a t i s k e l e t k e z e t t , m i k o r a g e n y a b ő r a l á ü r ü l . E zt ,
v a g y in c in d á lja , v a g y m é g jo b b v á rn i, m íg s p o n tá n á ttö r ,
( m e r t m e g k í m é l i a b e t e g e t a m ű t é it b e a v a t k o z á s t ó l ) .
e m p y e m a n e c e s s ita tis f e llé p é s é t jó je ln e k v e s z i. I g e n r i t k á n
h a t á r o z z a e l m a g á t b o r d a r e s e c t ’ó r a és a k k o r is h ó n a p o k
m ú l v a c s a k , m i d ő n a z e xs u d a t c o n s i s t e n s s é , s t e r i l l é , l e t o k o l t -
t á v á lt.
V i z s g á l a t a i t k o r s z e r i n t c s o p o r t o s í t j a . 1. c s o p o r t b a t a r ­
t o z n a k a c s e c s e m ő k 1 é v es k o r i g . 8 4 e s e t k ö z ü l c s a k 3 m a ­
r a d t é l e t b e n , e z e k i s c o n s e r v a t í v k e z e l é s m e ’l e t t . A m o r t a l i ­
t á s 9 6 .4 2 % v o l t . E z e n c s o p o r t b a n f ő l e g p e tr u s s i s é s m o r b illi,
d e p e r t u s s i s , s c a r l a t é s c r o u p is s z e r e p e l a z e m p y e m a p a t h o -
g e n e s i s é b e n . I t t a m o r t a l i t á s 8 7 .8 0 % .
E k é t c s o p o r tb a n c s a k is c o n s e r v a tív k e z e lé s t a já n l, v i­
s z o n t a 3 . c s o p o r t b a , a h o l 2 é v tő l 13 é v es k o r ú g y e r m e k e k
ta r to z n a k , m á r n e m a n n y ir a c o n tr a in d ic á lt a th o ra o o to m ia .
A m o r t a l i t á s i t t 6 3 .7 2 % .
V a h l V era dr.
K Ö N Y V IS M E R T E T É S
A s z ív é s a v é r k e r in g é s b e te g s é g e i é s a z o k g y ó g y ítá s a .
B odon K á r o ly dr. ( N c v á k R . é s T á r s a k i a d á s a , 1 9 3 4 . 280 o.
1 9 á b r á v a l . A r a f ű z v e : P 5 .—, k ö t v e P 7 .— .)
A s z ív é s v é r k e r in g é s b e te g s é g e iv e l f o g la lk o z ó jó k ö n y v ­
re m in d ig s z ü k s é g v a n ; a tá r g y k ö r g y a k o r l a ti f o n to s s á g a
k im a g a s ló é s a z e le k tr o k a r d io g r a p h b e v e z e té s e ó ta re n d k í­
v ü l b ő v ü tl. E t á r g y k ö r n e k B o d o n r é g i , k i p r ó b á l t m ű v e ől j e ;
jő k r ti i k á j ú é s n a g y t a p a s z t a l á s ú s z a k e m b e r , a k i n e k e s o k ­
H E T IL A P 741
s z o r k é n y e s é s b o n y o l u l t k é r d é s e k v il á g o s , j ó l m e g é r t h e t ő
f e l d o l g o z á s á h o z k i v é t e l e s t e h e t s é g e v a n . K ö n y v é t é l v e z e t o l­
v a s n i ; a z ily j ó l á t t e k i n t h e t ő és g ö r d ü l é k e n y n y e l v e z e t ű t u ­
d o m á n y o s k ö n y v s z in te r itk a s á g s z á m b a m eg y .
K ü lö n ö s e n é r t é k e s „A s z ív b á n ta lm a k k ezelése” c . f e j e z e ­
t e , v a l a m i n t a z e g y e s k ó r k é p e k b e n i s a th era p iá s r é s z ; e z e k ­
b e n a g y a k o rló o rv o s m in d e n t m e g ta lá l, a m ire p r a x is á b a n
s z ü k s é g e l e h e t ; m e g k e l l a z o n b a n j e g y e z n ü n k , h o g y W ith e ­
rin g „Of th e fo x g lo v e ” c . m ü v e n e m 1 8 7 5 -b e n , h a n e m 1 7 8 5 -
b e n j e l e n t m e g ; a d i g i t á l i s t t e h á t k ö z e l 1 50 é v e s o r o z h a t j u k
a le g é r té k e s e b b k a r d i a c u m j a in k k ö z é . A h ib á s é v s z á m n y il­
v á n s a jtó h ib a . — A d ia g n o s tik u s r é s z a z o n b a n , f ő l e g a p h y -
s i k á l i s d i a g n o s t i k a , k i s s é r ö v id . I g e n s z ű k r e s z a b o t t a s z í v ­
h a n g o k és s z ív z ö r e je k k e le tk e z é s é n e k a s z a k a s z a ; p l. a n a g y -
e r e k f e l e t t i e ls ő h a n g k e l et k e z é s é n e k k é r d é s é r ő l n e m si e s ik
s z ó . A v e n a - u n d u l a t i ó t s e m t a l á l j u k , a p o s i ti v v e n a - p u l s u s r a
v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s e k k e l p e d i g n e m le h e t e g é s z e n e g y e t-
é r te n ü n k . I g a z u g y a n , h o g y e k é r d é s e k v é g ü l is tú ln y o m ó -
r é s z t s c o l a s t i k u s j e l e n t ő s é g ű ek ; n e m is é r i n t e n é n k a z o k a t ,
h a a k ö n y v n e m v o ln a e g y b e n „ o r v o s t a n h a l l g a t ó k n a k ” is
a já n lv a . A z t v is z o n t c s a k h e ly e s e lh e tjü k , h o g y a z e lm é le ti o k ­
f e j t é s e k b ő l s e m m i v e l s i n c s t ö b b , m i n t a m e n n y i r e a m ű v e tl
g y a k o r ló o r v o s n a k s z ü k s é g e v a n ; í g y te lje s e n é r t h e t ő , h o g y
szerző a z e n d o k r i n z a v a r o k k a ,l h o r m o n o k k a l , i o n - m i li e u v e l,
s t b . c s a k s z ű k é n f o g l a l k o z i k . — A m i i g a z á n f o n t o s é s f ő le g :
a m i s z i l á r d a l a p o k o n n y u g v ó i s m e r e t (p l. a z e le k tro k a r d io -
g r a m m e l e m z é s e ) , a z B odon k ö n y v é b e n h iá n y ta la n u l m eg
v a n é s p e d ig — m i n t f e n t e b b e m l í t e t t ü k — o l y k i t ű nő cs o ­
p o r t o s í t á s b a n , a m i a t á j é k o z ó d á s t k ö n n y ű v é, a m u n k a t a n í t ó
é r t é k é t p e d i g t e r m é s z e t e s s é te s z i.
B odon m ü v e m i n d e n k é p e n m é l t ó a z o k e m l é k é h e z ( e l­
h u n y t t a n á r a i ) , a k ik n e k a z t k e g y e le tte l a já n l ja ; d e e tu d o ­
m á n y o s m ű B o d o n a v a t o t t t o l l á h o z is m é ltó b b , m i n t a n a g y
k ö z ö n sé g k é té lű t áj é k o z t a t á s á t c é lz ó , k o r á b b a n m e g je le n t
„ n é p s z e r ű ’ m u nk á j a .
G e rló c zy p r o f .
D ie H i s t o p a t h o l o g i e d e r U t e r u s m u c o s a . H . T . D eelm an.
( G . T h ie m e , L e i p z i g , 1 9 3 3 . A r a : 2 2 m á r k a . )
A 2 47 o ld a la s könyv 8 fe je z e tr e o s z lik . Az e l­
ső f e j e z et a te r h e s s é g i m é h n y á lk a h á rty a e lv á lto z á s o k a t
tá rg y a lja . R é s z le te s e n le írja a d e c id u a c o m p a c ta sz e r­
k e z e t é t m é h e n b e lü li é s m é h e n k iv ü li te r h e s s é g b e n a n y á .k a -
h á r t y a g y u lla d á s o s é s r e g r e s s iv e lv á lto z á s a it, a c h o r ia .is s e j­
te k in v a s ió já t s a z e re k ú t j á n to v a h a la d á s u k a t. Ism e r­
t e t i a d e c i d u a s z ö v e t i k é p é t a t e r h e s s é g k ü lö n b ö z ő id e j é b e n .
A m á s o d i k f e j e z e t b e n a m o l a h y d a t i d o s a é s c h o r i o n e p i-
t h e l i o m a g ő r cs ö v i k é p é t i s m e r t e t i .
A h a r m a d ik fe je z e tb e n a m é h n y á lk a h á r ty a g y u lla d á s o -
k a t tá r g y a lja . L e í r j a a d e c id u a g y u lla d á s o s é s d e g e n e ra tiv
e lv á lto z á s a it, a h á m s e jte k a la k i é s n a g y s á g b e li e lté r é s e it s
v é g ü l a g ü m ö s e lv á lto z á s o k a t m u ta tó n y á lk a h á r ty a sz e rk e ­
z e té t.
A n e g y e d ik fe je z e tb e n a z a ty p i á k k a l f o g la lk o z ik . L e írja
a m ű v i út o n l é t r e j ö v ő és c h e m i a i s é r ü l é s e k e t , a m i r i g y e k k e t ­
tő s c o n tu r u á tm e ts z e te i t, a s é r ü lé s k ö v e tk e z té b e n lé tre jö v ő
Az tá m a s z tó s z ö v e ti e lv á lto z á s o k a t, a m ir .g y n y í,á s ó k b a n ta lá lh a tó
m e t a p l a s i á s l a p h á m s z i g e t e k e t , a m é h t e s t é s m é h n y a k p o ly -
p u s a i t s a z e z e k e t b o rító m e ta p la s iá s e lv á lto z á s o k a t.
A z ö tö d ik f e je z e tb e n a m é h n y a k és m é h t e s t n y á l k a h á r ­
t y á j á n a k v a ló d i p o ly p u s a it is m e r t e ti . A s z ö v e ti sz e rk e z e t
ré s z le te z é s e u t á n k ü lö n tá r g y a lja a su b m u co su s m yom ák
s z e r k e z e té t é s a z e z e k k e l k a p c s o la to s n y á lk a h á r ty a e lv á lto z á ­
so k a t.
A h a to d ik f e j e z e t e t a m é h t e s t r á k j á n a k s z e n te li. Á tv e z e t
a z a d e n o m á s b u rjá n z á s tó l a le g ro s s z a b b in d u la tú rá k f a jo k
m i n d e n v á l t o z a t á n k e r e s z t ü l . A l e g a p r ő l é k os a b b a n f o g l a ’k o z -
v a a z o r s ó s e j t ü , b o l y h o s s z e r k e z e t ű , f e l ü l e t e s e n n ö v ek e d ő és
m é ly b e tö r ö r á k f a j o k k a l , k ü lö n t á r g y a l j a a r á k é s m y o m a
e g y i d e j ű e l ő f o r d u lsáá t . S z á m o s k é p p e l s z e m l é l t e t i a k e z d ő d ő
é s m é g jó in d u la tú h á m b u r já n z á s t, m a jd a f o k o z a to s á tm e n e ­
te k e t a k ü lö n b ö z ő rá k a la k o k b a .
A h e te d ik fe je z e tb e n a n y á lk a h á r ty a tú lte n g é s é v e l, g la n ­
d u la r is h y p e r p la s ia já v a l fo g la lk o z ik . R é s z le te s e n is m e r te ti a
p e r s i s t á l ő f o l l i c u l us o k k a l ö s s z e f ü g g ő n y á l k a h á rt y á é i v á t o z á s o -
k a t a c lim a x b a n é s a f ia ta la b b k o r b a n , ö s s z e h a o n litá s k é p e n
s z á m o s á b r á t k ö z ö l, m e ly e k k e l a z é p m é h n y á l k a h á r t y a k ü ­
lö n b ö z ő i d e j ű c y k lsuo s s z e r k e z e t é t s z e m l é l t e t i . A f e j e z e t v é ­
g é n a d y s m e n o r r h o e a m e m b r a n a c e a s z ö v e ti k é p é n e k s z e n t e l
m ég n éh án y á b rá t.
A z u to ls ó f e je z e tb e n a c lim a x o s n y á lk a h á r ty a e lv á lto z á ­
so k a t tá rg y a lja .
A k ö n y v r e n d k í v ü l é r t é k e s t á m p o n t ú l s z o l g á l h a t f ő le g
a z o k n a k a n ő o r v os o k n a k , a k i k m á r k ó r b o n c t a n n a l , ille tv e
742 ORVOSI H E T IL A P 1933. 33. sz.

k ó r s z ö v e t t a n n a l tö b b é - k e v é s ta é f o g l a l k o z t a k . L e g n a g y o b b j e ­ „Shakespeare lelki betegségei“ cím a la tt foglalkozik ej-

l e n t ő s é g g e l a z á b r á k b ír n a k . A 2 4 8 j ó l m e g v á l a s z t o t t , e ls ő ­ m e k ó rtan i ism ereteivel és néhány idevágó részletet Ber-
r a n g ú k i v i t e l ű g ó r c s ö vi f é n y k é p m i n d e n m a g y a r á z a t n á l t ö b ­
b e t é r . N a g y e l ő n y e a k ö n y v n e k, h o g y f ő l e g a z o k k a l a r és z ­
zeviczy: „A te rm észetfö lö tti elem Shakespeare színm ű ­
l e t e k k e l f o g l a l k o z i k b ő v e b b e n, m e l y e k a z e g y e s k ó r k é p e k k ö ­ v eib en “ című m u n k á jáb an ta lálh a tu n k .
z ö t t i á t m e n e t e k e t t á r g y a l j á k . M a g u n k r é s z é r ő l a k ö n y v e le ­ M int m ár az eddigiekben is u ta lta m rá, S hakespeare
jé r e h e ly e z tü k v o ln a a n y á lk a h á r ty á n a k é le tta n i e lv á lto z á ­ id ejében sem volt v alam i nagy becsüle te az orvosi m u n ­
s a it tá r g y a ló r é s z é t. H a b á r a k ö n y v ír ó ja k if e je z e tte n c s a k a
k án ak . E zt több m ű vében hangsúlyozza. „Athéni Ti-
m é h n y á l k a h á r t y a k ó r o s e lv á lto z á s a iv a l fo g la lk o z ik m u n k á j á ­
b a n s e z t tű z t e k i c é ljá u l, m é g is ú g y é re z z ü k , h o g y k ö n y v e mon“-ban (IV. 3.) Tim on figyelm ezteti a to lv a jt: „Az o r­
e g y re n d k ív ü l f o n to s fe je z e te t n é lk ü lö z . H iá n y z ik a m é h ­ v o sb an ne bízzál, gyógyszere m éreg s többet öl, m in t te
n y a k é s p o rtio k ó r o s e lv á lto z á s a it t á r g y a ló fe je z e t. T e k in tv e , rab o lsz“. F o ly tatv a a III. felvonás h arm ad ik jelenetében:
h o g y a n ő g y ó g y ás z a t i k ó r s z ö v e tta n n a l f o g la lk o z ó o rv o s e „N e bízzatok orvosban, orvosságai mérgek, csúnyábban
r e n d k ív ü l fo n to s r é s z t n e m n é lk ü lö z h e ti, re m é ljü k , h o g y a
le g k ö z e le b b i k i a d á s e z t a h iá n y t is p ó to ln i fo g ja .
gyilkol, m int a rab ló s az élettel e g y ü tt a ra n y a itó l is
A re n d k ív ü l é r té k e s g y a k o rla ti ú tm u ta tá s s a l b ír ó k ö n y ­ m e g fo sztja a b e te g e t“ .
v e t m e l e g e n a j á n l j u k m in d e n k ó r s z ö v e t t a n n a l f o g l a l k o z ó o r ­ A léleknek a k ed ély h an g u la tra gyakorolt h a tá s á t
v o snak. fo n to sn ak ta rtja és ezt a Coriolanusban (H. 1.) h a n g ­
v i t é z S z a th m á r v Z o ltá n dr.
súlyozza, am ikor is a búskom or M onaus végre m eg k ap ja
a szom juhozott levelet. „Levél szám om ra? ez képes en ­
gem k é t esztendeig egészségben ta rta n i s ez a la tt az idő
Mit köszönhet az irodalom az a la tt csak úgy kom ázok az orvossal. Galenus legfelsége­
orvostudománynak ? sebb rendelvénye ezen szerhez k ép est csak k u ru zslás.“
( F o ly ta tá s .)
Ism eri az alkohol h a tá s á t a születendő gy erm ekre.
A v íg nő k-ben (I. 3.) m ondja N ym : „Ivás közben nem ­
I r t a : Puder Sándor dr. ze tté k ő t, az ő leikében nincsen sem m i heroikus s z e a
dolog igazi hum ora“ . Az alkoholnak a p o ten tiára g y ak o ­
II. A XIX. század elő tti irodalom orvosi vonatkozásai. ro lt h a tá s á t p la stik u sa n jellemzi Macbeth k ap u sa (II.
A középkorban a XIII. és X IV . században a salernoi, 2 .): „E lő seg íti a k ív án ság o t, h á trá lta tja a v é g re h ajtá st,
azt m o n d ja: „Légy em ber a g áto n “ , azonban le ta sz ítja a
m a jd a XIV. és XV. században a padovai orvosi iskolák
a leghíresebbek és ezek g y akoroln ak h a tá st a késő bbi g á tró l“ .
idő kre. A középkor vége felé egy em b ert je le n te tt az or­ A H ippokratés-féle „C ontraria con trariis, sim ilia si-
vos, csillagász, b o ta n ik u s és az író. Még a X VIII. század­ m ilib u s“ elvét, te h á t a hom eopathia alap ig azság át a
b a n is ilyen Albrecht von Haller, ak in e k életrajza jelen tő s Romeo és Júliában (I. 2.) ju tta tja kifejezésre:
ebbő l a szem pontból. A H ippokratés-féle négyféle vér- „A tű z ellenszere tű z,
m é rsék let tanulm ányozása a d ta m eg Descartes: „De Uj kínt keress írül megint kínodra,
passio nib us an im ae“ című m u n k á já b a n az in d u lato k Ki balra szédült, az forogjori megint jobbra,
tis z ta értelm ezését, ezzel összefügg a fran cia d rá m a szen­ Szemedbe végy be új ragályt avval
vedélyelm élete. Meglásd, a réginek vad mérge elhal.“
Rabelais, a fra n c ia próza a ty am este re, a XVI. század
classikusa, gyakorlóorvos, akinek szépirodalm i m ű köd ése A scrofulosist, a g örvély kórt a M acbethben (IV. 3.)
e lő tt több tu dom ányos m unkája je le n ik meg. A 450 év szereplő orvos szerin t az angol k irály o k kezük érintése
e lő tt szü letett író -o rv o s legfontosabb regénye: a L „ es á lta l gyógy ítják :
h o rrib iles e,t espoventables faiotz e prousses du tr é s re­ ,J$gész csoport szegény beteg
jlő mm é Panitagruell“ és ennek befejezése a: „V ie ine sti­ Vár gyógyítást, kórságuk dacol
m able du g ran d G arg u an ta, pere d e P an ta g ru e l.“ Irodalm i A gyógytannal, de érintésitő l,
m ű veiben optim izm ussal állítja elén k a term észetet és az Oly szent erő t adott kezének ég,
em beri k épességeket; Pantagruelizmusa az orvosi h iv a­ Rögtön kigyógyul.“
tá s sublim álódása, am ely a jó ság o t, a békeszeretet, a tu ­
d ás szom juhozását és az élet v id ám élvezését h ird e ti. Shakespeare a különböző haláln em eket h ib átlan u l
A XIX. század elő tti irodalom legnagyobb o rvosi is­ írja le. János király (V. 7.) arsenm érgezéses h a lá lá t k i­
m eretek k el rendelkező írója, a X VI. század legragyog óbb tünő en rajzo lja meg. V. Henrikben ( n . 3.) F a ls ta ff ag y ­
lángelm éje: Shakespeare. H ih etetlen, hogy a 37 d rám a h árty ag y u llad ásb an h a l m eg; ag ó n iájáb an á g y ta k a ró já ­
szerző je korának m inden tudom ányában m ennyire o tth o­ val b ab rál, 'virágokkal játszik , u jja h eg y ére mosolyog. A
nos. Az ő m ű veiben történő talló záso n k eresztü l m a­ különböző betegségek tü n e te it is k itü n ő en ism eri, ma i­
g u n k elé v e títh e tjü k korának o rvosi felfogását. É ppen lyen pl. IV. Henrik szív baja. Még a k ó ro k tan is m egfelel
e zé rt m egpróbálom részletesebben ism ertetn i a m ű veiben a m ai közhitnek. A szív b aj gyakori a sok gonddal s ú jto tt,
fellelh ető orvosi vonatkozásokat, m elyekkel kim erítő en álm atlan , h atáro zatlan em berekben. A k irály g y a k ra n el­
Vajda Károly dr. foglalkozott. S h ak esp eare veje Hall dr. ájul, lélegzete rövid, levegő u tá n kapkod. J á rá s köz ben
orvos, S tra tfo rd b a n k iterjed t orvosi g y ak o rlato t fo ly ta t széket kér.
és élénk irodalm i tevékenységet f e j t ki. Vejével m indvé­ Az a tény, hogy a fertő ző beteg elkülönítése, m inat
gig a legjobb viszo nyban van és kétségtelen, h o g y vejé- betegség to vaterje dése elleni h a tá so s eszköz nem ism e­
tő l veszi á t fő leg késő bbi m ű veit jellem ző orvosi sm e­ i retlen elő tte, Romeo és Júliából v iláglik ki:
re te it. Egy rendünkben társat keresék,
M ű veinek tá r g y á t sokszor novellákból ássa ki, mé- Hogy elkísérjen, aki éppen a
re g ta n i ism eretei is innen szárm azh atn ak . Tudvalevő Városbeli beteg szegényeket
u gyanis, hogy a renaissance k o ráb an O laszországban vi­ Látogatá. Meg is találtam ő t.
r á g k o rá t éli az elm életi és g y ak o rlati m éregtan. De a kirendelt ő rök azt hivék,
A nagy és sokoldalú Shakespeare-irodalom m al szem ­ Hogy mind a ketten oly házban valánk, hol
ben elenyésző csekély a nagy d rá m a író orvosi ism e rete it Ragály uráig, reánk pecsételték
tá rg y a ló m unka. A m agyar irodalom ban Salgó dr.: Az ajtót és letartóztatták ő t.“
 1933. 33. sz. ORVOSI H E T IL A P
Soká v ita tá rg y a volt, v á jjo n ism erte-e S hakespeare
a vérkeringést. Tudvalevő , hogy csak 14 évvel h a láal u tán
je le n t meg Harveynek korszakalkotó m unkája, am elyben
a vérkeringés m a is elfogadott szabályait tá rg y a lja az
„E x ercitatio anatom ic a de m otu cordis e t san g u in is in
anim alibus“-ban. M ost m ár Vajda Károly dr. sz e rin t m in­
denki elismeri, hogy Shakespeare a lángész m egérzésével
m á r 1598-ban, te h á t 30 évvel a vérkeringésrő l szóló mű
m egjelenése e lő tt IV. Henrik II. részében (III. 2.) annyi­
r a classikusan ír ja le a v érkeringést, hogy m a is például
szolgálhat.
Igen alapos é s rendszeres gyógyszertani és m éreg-
ta n i ism eretekkel rendelkezik. Romeo és Julidban (II. 3.)
L ő rinc b a rá t szinte dicshim nuszt fuvolázik a fü v ek gyó­
g y ító h atásáró l. Lear királyban (IV . 3.) a m andragoráról
szól:
„Majd fojtó döglelet
s rémes sikoly, minő t földbő l fölásott
bódító nadragulya gyökere hallat,
hogy aki hallja, megbódul legott.“
A Téli regében (I.) Leontes Cam illótól b izto san ható
m érg et k ér: „Te olyan fű szert teh etn él helyébe, mely
neki örök álm ot s üd ü lést adna nekem “.
S hak espeare drám áib an leginkább széleskörű elme-
k ó rta n i tü n eti m egfigyeléseinek alapossága tű n ik fel.
E z t azé rt kell különösen hangsúlyozni, m e rt Sha­
kespeare koráb an , te h á t a késő i angol renaissance dejé­ i nyom on követhető ,
ben éppen az orvo studom ány ez á g á t mélységes sö tétség
környékezi. A középkorban az elm eb ajt az ördög által
tö rté n t m egszállottságnak tu lajd o n ítják , m iért is felele­
v en ítik az exorcizm us sz e rta rtá s á t. É s b ár k o rá b a n az
elm eb ajt a betegben rejlő idegen erő kbő l szárm a ztat ják , ja in a k képe az irodalom ban. Az ókor és középkor n a g y o r­
Shakespeare 3 századdal megelő zve k o rá t, az elm ebeteg­
ség et — m in th a m odern elm ekórtani isem erete ket s a já ­
títo tt 'volna el — a beteg belső életébő l szá rm a ztja ta , tü ­ nem é rté k el azt a m egbecsülést, am i a m ás h iv a tású n ak
n e te it és még az úgynevezett átm ene,ti fo rm áit is ism eri.
Sokáig v itatk o ztak , vájjo n Hamlet igazi ő rült-e, vagy tegségekkel és a h a lá lla l szembeni szédítő tehetetlenség.
csupán te tte ti az elm ebajt. Ú jab b an az utóbbi feltevés
tö r t u ta t, amely a z t h an g o ztatja, h ogy H am let ú g y te tt,
m in t sokszor a színész, aki szerepében híven ad d ig szi­
m ulál valam ely in du lato t, míg azt elhiszi és ra b já v á té-
velyedik. H am let tisz tá n lá tja ezt (H . 2.)
„Lám e színész
Csak költeményben, álomindulatban
Egy eszmeképhez úgy hozzátöré
Léikét, hogy arca élsápad belé.
Könny ül szemébe, rémület vonásán,
A hangja megtörik s egész valója
Kíséri képzetét.“
A „lenni vagy nem lenni“ h íre s m onológja jellem ző
péld ája a m elankolikus súlyos töprengéseinek. M int S h a­
kespeare legtöbb m elankolikusa, O phelia és Timon is lege
a rtis öngyilkosságot követ el.
Lear király tra g é d iá ja m eglepő felk észültséget m u­ vágó, a v é ré t csurgó, denique p u rg o “ .
ta tó elm ek órtani ta nulm ány. A v ih a r kitörésekor elm éje
teljesen m egzavarodik, lelki tu sá já b a n felk iált: „Elm ém
boruln i kezd!“ E k k o r L ea r egy m ásik elm ebajossal ta lá l­
kozik. A m int ezzel találkozik, leveti ru h á it —• a m á n iá ­
kusok typikus cselekedete — és m egnyugszik. Cordélia —
ak inek szeretete v isszaad ja n y u g alm át — m egkérdi az
orvost, m it te h e t az orvosi tudom ány szerencsétlen a ty ja
gyógyulásának érdekében. A válasz íg y szól (VI. 4 .):
743
„Legelső
Természetes dajkánk a nyugalom,
Mit nélkülöz. De vannak füveink
Hatók, azt visszahozni s erejük
Képes bezárni a bánat szemét.“
Shakespeare n a g y elm éjének orvosi fejezetére csak
n éh án y fénykévét v etettem . B ár ez csupán h alv án y tö re ­
d ék ét ad ja a n ag y szellemnek, am ely az ex act tu d á s ­
n ak tá rh ázáv al rendelkezik, úgy gondolom, s ik e rü lt fel­
k elten i a figyelm et Shakespeare k ap cso la tára az o rv o stu ­
dom ánnyal.
Moliére, a X V II. század Bemard Shawja. Szellem ét
az orvosok tu d á sán a k gyengéi és az orvosi k a r ra g a d já k
m eg és d arab jaib an (K épzelt beteg, B otcsinálta d o k to r)
m aró gúnnyal k in ev eti ő ket. Moliére elő tt az olasz
com m edia dell'arte fig u rázza az orvosokat.
Rousseau szin tén rossz vélem ényt nyilvánít az orvo­
sokról. A zt hirdeti, h o g y : „élj a te rm észet szerin t, légy
tü relm es és ű zd el az orvosokat. N em kerülöd el a halált,
de csak egyszer fogod érezni.“ Voltaire is gúnyos fo rm á ­
b an ö rö k íti meg az orvost.
E helyen legaláb b is vázlatosan ki kell térnem an n ak
m a g y arázatára, v á jjo n mi okozza, hogy a középkorban
és az ú j kor elején az orvos szinte állandóan gúny tá rg y a ,
m íg n ap jain k b an ép p en ellenkező leg túlnyom ó részben a
d icséret v irágjával díszítik.
A z orvossal m in t költő i tá rg g y a l foglalkozás az o r­
vosi h iv a tá s zökkenő kkel teli fejlő désével és későmi eg­
erő södésével áll összefüggésben és az irodalo m tö rtén etb en
m in t csapódik le a költő i áb rázo ­
lásb an a medicina prin cip alis v álto zása. Az orvosi gyó­
gyító m ű vészet h alad ásáv al, a gyógykezelés m ódjai, a
tech n ik a fejlő désével, a kiképzésnek és általáb an az o r­
vosi re n d ö n tisztu lásán ak m érték éb en m egváltozik ala k ­
vosai egészen a X IX . századba nyúló eredm ényeik és tu ­
dom ányos ta n ítá sa ik ellenére — m in t irodalm i tá rg y —
k ijá rt. A m it látn ak benne, az csak a sikertelenség, a be­
Nem a teljesítm ényt csodálják, hanem a bárgyú k ép telen ­
ség et vetkő ztetik p ő rére. íg y érth ető v é válik, m infet j­
lő dik ki egy állandó je lleg ű feszültség az orvos ésa kö­
zönség között, am ely a XIX. század elejéig ta r t és v ég ­
eredm ényben kétféle következm énnyel já r. E lső so rb an is
m ind tö b b e t ak arv án a közönségnek n y ú jtan i, a le g m eré­
szebb e ljáráso k ra vetem ednek, v á sá ri kikiáltókká, ku-
ruzslókká, elbizakodottakká v áln ak és végül csak egy
feg y v e rt ism ernek: a d isp u tát. Nem az orvosi segítséggel,
hanem disputával, rábeszéléssel, b elem agyarázással ig y e­
keznek elű zni a b eteg ség et.
Az orvossal ellen té tes oldalon áll a bizalm át vesz­
te tt em beriség, m elynek szócsövei, az írók csak eg y k i­
u ta t ism ern ek : a g ú n y t, a satirát, a csúfotű zést. Am eny-
nyire sím a eg y hangúság jellem zi az ak k o ri orv o stu d o ­
m ányt, külszínű kézm ű ves m ű ködése révén az irodalm i
alk o táso k b an (köm etszés, köpülyözés, érv ág ás, p u rg álá s,
trap an álás(, foghúzás, o ltá s), valóban an n y ira eg yoldalú
eszközökkel is dolgozik. Moliére a d o k to rav a tási je le n e t­
ben ezt m ondatja a je lö ltte l: „K ly sterium ago, az e re t
Az irodalom csak eg y félét ism er, a gúnyüzést és ezt
azután u n osuntalan hangsúlyozza: az orvosok elbizako­
do tt ig én y eit nevetségessé teszi, a sik erek e t tú lzások al­
k alm azásával lebecsmérli és az ö sszehasonlításokat hyper-
bolikus módon rögzíti. A s a tirá t épp úgy, m in t a k a rrik a -
tu r á t a v álasz to tt tá rg y lehető iso lálása jellemzi. E z t a
szabályt m indig a k ív á n t eredm énnyel alkalm azta az iro ­
dalom az orvosra. Az ó k o rb an Plautus, Terentius és Pom-
744 ORVOSI HETILAP 1933. 33 sz.

ponius h ó d o ltak ennek a m ű fajn ak . Hippokrates, Aristo­
teles és Galenus komoly ta n ítá s a i ellenére Athenaios
(200 K r. sz. u.) gonoszkodva ír ja : „H a nem lennének
orvosok, a k k o r cs^ak a g ram m atik u so k v o ln ának balgáb­
b ak “.
A kuru zsló k n ak a középkorban a g y ó g y ítás terén
dívó szerepe olyan nem orvosi h ív a tla n szem élyeket te r­
mel ki, a k ik egy kevéske latin tu d ással, sok rábeszélő ké­
pességgel a tu d ó s férfi benyom ását keltik, disputáinak,
szem fényvesztenek, szóval közönséges csalással érik el
céljukat. H a lh a ta tla n az orvos Sganarelle fig u rá ja , aki
m indenféle tehetséggel meg v an áldva, csak eggyel nem:
az orvosival. Moliére, a világirodalom legragyogóbb
trag ik o m éd ia- és v íg játék író ja, d a rab jaib an perzselő fa ­
n atizm ussal gúnyolja az akkori ü resfejű orvos-tudóso k
nagykép ű szereplését. Az orvosszerekkel h alálrak ín zo tt
beteg és a tu d a tlan , de kitű nő en disp u táló és mindi
igazsága tu d a tá b a n lévő orvos,, ez a k é t fig u ra vége red­
m ényben k o ra felfogásának szellem es-hum oros fo g lalat­
já t adja. Moliére a „K épzelt b eteg “ elő adása közben —
m ely az an n y iszo r m éltán pellengérre á llíto tt X V n . szá­
zadbeli orvos gyilkos k a rrik a tu rá ja — h a lt m eg. Az or­
vosi esk ü je len etek o r a súlyosan tü dő b eteg k ö ltő t ér­
h án y ás fo g ja el és néhány óra m úlva befejezi életét.
Moliére halálával az irodalom ban a gúnyolódás á rja
eléri te tő fo k á t. A them a kim erült. Az orvosokban a b ru ­
tális, rad ic alis m egnyilatkozást fe lv á ltja a m ég vitatkozó,
de m ár féltu d ó s elbizakodott typus. Ez az irá n y lineári­
sán fejlő dik, csiszolódik, az orvosi tudom ány elmélyül, te ­
rebélyesedik, a gyógyeljárások és az eszközök technikai
kivitelezése tökéletesedik. Az orvosi g y a k o rla t az orvosi
m ű vészet és tudom ány vértezetével kezd küzdeni a beteg­
ségek, a já rv á n y o k ellen és az orvosi tu d o m án y ily mó­
don a tö m eg ek fontos problém ájává válva — bárm ennyi­
re m eglepő is — az irodalom ban m áro l-h o ln ap ra az em­
beriség seg ítő jének ism erik el, aki élet és halál
felő l d ö n t és hih etetlen h atalo m fe le tt rendelkezik.
Az orvos szem pillantás a la tt az irodalom kom oly és fon­
to s p ro b lém ájáv á válik ; nepies h iv atása, a segíteni ak a­
rá s és a b eteg hív ására mindig késpenlevés valódi érté ket
jelentenek . Az orvos: uralkodó és szolga, p ap és áldozat
egy szem élyben, ezzel egyetem ben az orvos a társadalo m
k ristá ly o so d ási p onto t jelentő ta g ja lesz, a felelős ség meg­
te stesítő je, hiszen az élet fe le tti rendelkezés keze i között
van. Az orvosi h iv a tás körvo n alazo tt so k rétű ség e az ü t­
köző fe lü le te k szám talan v á lto z a tá t term elik ki és ezek
azu tán a m odern irodalm i alk o táso k b an lecsapódásra ta ­
lálnak. I.
III. Az orvostudomány jelentő sége a modern irodalom v o lt lehetséges, o tt inkább eg y általáb an nem írta m sem­
tükrében.
M ig a nem m odern irodalom ban az orvostudom ány
h a tá sa c sak szórványosan és közvetve jelentk ezik , addig
a XIX. és XX. század irodalm ában az orvostudom ány be­
foly ása benső séges és állandó jellegű . O ka en nek eg
lő l az orvostudom ány h atalm as fejlő désében rejlikam , e­ k o r azt csod álatram éltó p lasticitással és értelem m el ad­
ly et a napilap o k és a nép szerű sítő ira to k o lto tta ka nagy-
közönségbe. M ásrészt az ú j irodalom n a tu ra lis ta és hum a­
n ista alap h a n g ja , az em berek b u já t-b a já t boncolgatva
k isrészt önkéntelenül, de még inkább tu d a to sa n belekap­
csolódik a szervezetileg és szellemileg kóros helyzetekbe
és ezeket a tudom ányos p onto sság és szakszerű ség mez é­
ben az íróm ű vészet eszközeivel je len íti m eg elő ttün k.
A következő kben a m o n d o ttak a lá tá m a sz tá sá ra az a v a to tt m ű vészettel. I t t is az orvost közöm bös személy­
egyes k ih a n g sú ly o zo tt író k ra vonatkozó a d a to k a t vonul­ nek állítja be, a tudom ány teh etetlen ség ét pedig a sorok
ta to m fel.
Goethe mű veiben az orvosi vonatkozások exact or­ ja be a fia ta l orvost, aki K itty S ch tsch erb ark aja vizsgá­
vosi ta n u lm án y o k eredm ényei. E z é rt h atáro zza el pl.
Wilhelm Meister, h ogy seborvos lesz. G refchen börtönje- „Élő h o ltte s t“-ben revízió a lá veszi elő bbi álláspnotját.
lenetében a g y erm ekágyi psychosist írja le a v a to tt hozzá­
értéssel. M ephisto szavai az orvostudom ány szellemérő l
az irónia és pessim izm us h an g já n a k szinte legm agasabb
foka. B írálata íg y dübörög:
„Den Geist der Medizin ist leicht zu fassen
Ihr durchstudiert die Grossr und kleine Kelt
Um es am Ende gehn zu lassen
Wirs Gott gefällt.“
De végül is h o l az a ta p a s z ta lt orvos, a k i ne adna
Goethének ig azat.
Balzac, a m odern francia reg én y m egterem tő je, Zola
szemében a n atu ralizm u s aty am estere. Regényeiben te r­
m észettudom án yos módszerrel dolgozik és g y a k ra n kacér­
kodik a physiologiával. A „Com edie H um aine“-ben finom
a n aly tik u s ta n u lm án y a i lepnek m eg, „A vidéki orvos“
g cím ű regénye a jó körorvos a la k já n a k tisz ta tenyésze te.
Bennasis dr. k itű n ő , önzetlen orvos, em ellett első rendű
socialhygienikus és nem zetgazdász, akinek m unkálkodása
orvosi körzetének fellendülésével já r.
Flaubert a p ja orvos. „B o v ary n é“ reg én yében m es­
te ri módon írja le a fő hő snő m érgezését. C harles varyt Bo
v
a jóindulatú, de b u ta és te h e te tle n fé rje t és o rv o st elejé­
tő l végéig a b a lso rs üldözi. B o v ary a roueni egyetem en
v o lt medikus. E lju t egy kis m ező városba és v alam i na ­
g y o t a k a r alk o tn i. A faluban él egy vén, iszákos csirke­
fogó, kinek ló lába van. In m etszést végez r a jta , amely
azonban nem sik erü l és ezé rt ez a csirkefogó B ovaryt
ho ltig zsarolja, anyagilag tö n k reteszi és részben oka an­
nak, hogy g y ö n y ö rű felesége lenézi, m ajd m egcsalja. És
ezt mind felesége halála u tá n tu d ja meg. ím e a becsüle­
te s orvos tra g é d iá ja .
Csehov diplomás, orvos, g y ak o rla to t nem folytat.
E rő s socialis gondolkodása m inden regényébő l kiérzi k.
Iste n k e rtje cím ű regényében orvosi tá rg y a t dolgoz fel.
H ogy az író orvosi mivolta m ilyen h atással von irodalm i
m ű ködésére, en n ek b izonyítékát ta lálju k Csehovnak ree-
listik u san jellem ző soraiban : „A facultásokról an n ak ide­
jé n gyenge fogalm aim v o ltak és m ár nem is tudom,
m ié rt h atáro ztam az orvosi m e lle tt; ezt a v á la sz tá s t azon­
b a n soh'sem b á n ta m meg . . . Semmi kétség, hogy az
orvostudom ánnyal foglalkozás lényeges b efo ly á st gyako­
ro lt irodalm i mű ködésiemre; jelentékenyen szélesbbítette
m egfigyeléseim te rü letét, o ly an ism eretekkel gazdagod­
tam , am elyeknek valódi é rté k é t részem re, a k ö ltő részé­
re, csak az tu d ja felm érni, a k i m aga is orvos . . . A te r­
m észettudom ányok m egism erése óvatosságra k é sz te te tt
és azon sáfárk o d ta m , hogy ahol csak lehet, a tudom ány
eredm ényeinek irán y á b a ig azodjam ; ahol azonban ez nem
m it.“
És hogy ez valóban íg y van, an nak ellenpróbája
Tolstojnak Csehovról írt vélem ényében tükröző dik vissza,
„ ő az életbő l a z t dolgozta fel, am it lá to tt, függet lenül
yfe­ an n ak ta rta lm á tó l . . . És h a valam it m egm unkált, ak ­
ta vissza, a legparányibb részletekbe m enő világossá g­
g al . . . Ő szinte vo lt és ez n a g y elő ny; a rró l írt,am it
lá to tt és a h o g y an lá tta . . .“
Ism eretes Tolstoj orvosellenes állásp o n tja a „Kreu-
zerso n átá“-ban A legelvakultabb önzéssel v ád o lja ő ke t,
jelentő slégüket teljesen aláérték eli. „Iván Ilics ha lá la “ no­
vellájában az id ü lt v esebeteg szenvedését rajzolja
közül kiérezzük. „K arenina A n n á “-ban g y ű lölettel m uta t­
la tá t végzi. Tolstoj m unkássága késő bbi szakában, így az
 Betegségben eltelt u to lsó éveiben pedig orvosainak fe l­
jegyzései szerin t igen b arátsá g o s és h álás.
Dosztojevszkij „K aram aso ff te stv é re k “ regényé­
ben az orvosty p u so k at m esterien ra jz o lja meg. H e r­
zenstube dr. gyakorló orvos, socialisan gondolkodó,
de súlyos esetekben felm ondja a S’z o lg álato t. Dr. W ar-
w inszkij, aki hivataln ok orvos, törek vő és tehetsége s, k e ­
vés szót veszít és helyesen kórisméz. A moszkvai p ro ­
fessor, a „K apacitás“ , kiváló orvos, m in t em ber képzelő ­
dő , nyers, szívtelen, b á r fellépése eleg án s és impon áló.
„F élkeg yelm ű “ című regényében életh ű en le írja az kó- es
ros ro h am o t megelő ző ködös állapotot. N em meglepőh i­,
szen ő is epilepsiás volt.
Weressajew az orosz-japán h á b o rú b an ezredorvos.
Mű vei célzatosak és a m arxizm ust h ird eti bennök.
Igen n ag y feltű n ést k e lte tt „Egy orvos önvallom ásai“
mű ve, m elyben h iv a tá sá n a k ta p a s z ta la ta it és c s a ­
lódásait v etíti elénk s teljes ő szinteséggel fe ltá jra
azo kat a küzdelm eket, am elyeknek m inden orvos o sztá­
lyosa. „ U tta la n ú to n “ cím ű nov ellájában hiv atásáb an ed ­
dig k ielégítetlen o rvost m u ta t be, ak i tisz ta fele b aráti
szeretetbő l kolerával fe rtő z ö tt városba megy, ahola b a ­
bonás^ fa n atizált töm eg agyonüti.
Zola m u n k ásság át korának tudom ányos fe jlő ­
dése elh atáro ló an befolyásolja. Tudom ányos oknyo­
m ozással, a re p o rte r éles m egfigyelésével rajz o lja
meg a la k ja it. Az átö rö k lés jelentő ségének 20 kö­
te tes fő mű vében, a Rougon—M a rq u a rt család re g é ­
nyében állít m aradandó oszlopot. M inden mű ve sociá-
lis egészségügy fo n to sság átó l á tita to tt. Lombroso
m u n k á sság át (L'uom o delique,nte) tanulm ányozva fe lá l­
lítja a psychopathiás co n stitu tio a la p já n a k o rláto lt be-
szám íth ató ság elm életét és felfo g ásán ak több m ű vében
ad k ifejezést. V ita th ató term észetesen, v ájjo n fontosáé az,
hogy az író jól felk észült term észettu d ó s legyen. E r r e a
v álasz t csak az a esth e tik á tó l v á rh a tju k . „G erm inal“-ban
az e x a ltá lt p sy ch o p atát m u ta tja be, „ N a n á “-ban a lueti-
kust. „P ascal orvos“ pedig a kisváros egyetem es g y a k o r­
la táb an ő szül meg. Ő a szépen élő és szépen m eghaló o r­
vos példaképe. Egész em bernek rajz o lja meg. Sikerei nem
elégítik ki, m iért is tudom ányos k u ta tá s s a l, fő ként az
öröklés ta n áv al foglalkozik. N ag y s ú ly t v et a szerv­
k iv o nato kkal tö rtén ő g y ógyításra. E r r e a th e m ára Zo­
lának b a r á tja : a h íres életb uvár Claude Bemard, a b el­
ső elválasztású m irigykivonatokkal tö rtén ő gyógyítá s vad tú lh a jtá s a ib a n széthulló lelkekrő l és a gyerm eki élet,
aty ja, in sp irálta. P ascal doktor e lő tt az in g erth era p ia
(1880!) sem ism eretlen. Az „ E g é rfo g ó d b a n az alkohol
romboló h a tá s á t rögzíti meg. ,,L‘asso m o ir“-ban a deli­
rium tre m e n st rajz o lja m esterien és pedig azért an n y ira
hű ségesen, m e rt azt elő ző leg kórházban m egfigyelte. V á­
rosi ciklu sa socialhygicnés szem pontból fonto s. „L ourdes“-
ban a deg en erált vallásos rajo n g ó t írja meg. „Róm a“ cí­
m ű regényében D oria P am fili a ris z to k ra ta család v égét
tá rja elénk. „P aris“-ban a bű nöző család o t jelenítim eg.
Jellem ző Zola felfogására, hogy a b ű n t és az erén y t u g y an ­
olyan vegyi term éknek ta rtja , m int a cu k ro t és a v it­
riolt.
Zola n atu ralizm u sa h a tá ssa l vo lt és van még n a p ­
jain k b an is az egész világ irodalom ra. Se szeri, se szarna
az íróknak, akik teh etség e nélkül h aszn álják fel m ód­
szerét. A következő kben röviden legtehetségesebb k or­
tá rs a it és követő it ism ertete m .
Ibsen, a nagy norvég drám aíró az öröklés k érd ését
veti fel a „ V a d k a c sá é b a n és a ,.K ísértetek éb en .
U tóbbiban az örö k lö tt lues jelentő ségét, az ezzel ös sze­
függő elm ebaj és a m egbutu lás tá rsa d a lm i fo n to sság át
hangsúlyozza. „N orá“-ban doktor R a n k senyvedésében
ta n ú síto tt stoikus n y u g alm a m egható. „N épgyű lölő “-b en
dr. S tockm annt. a nem es érdekében elbukó, kem ény k ö té ­
sű fü rd ő o rv o st m u ta tja be. A városi fü rd ő fo rrá s aszeny-
it
nyezettnek ny ilv án ítja és ezért az ig a zsá g fan atizm u sá­
val, am ely nin cs tek in tettel személyére,, csa lá d já ra , a város
hírnevére, a hosszadalm as és d rág a ja v ítá si m u nkálato k­
ra, — a v isszásság azonnali h e ly re állítását követeli. A
„Com pact m a jo ritá ssa l“ fe lv e tt harcb an v égül is a rövi-
debbet húzza.
Lagerlöf Zelma a „M arbacka“ című m unkájában
gyerm ekkori em lékeinek le írása közben fun ctio n alis bé­
n ulá sának m esteri ra jz á t ad ja.
Gerhart Hauqttmannt az átöröklés, az alkoholizmus,
egyáltalában a socialis egészségi problém ák fo g lalk o zta t­
ják.
Schnitzler orvosi g y a k o rla ta u tá n kezd irodalom m al
foglalkozni. O rvosi foglalkozása bizto sítja szám á ra a ben-
fente s j á r á s t olyan lelki területeken, am elyeken mások
csak ta pogató znak. Az o rv o st legtöbb m ű vében szerepe l­
teti. „D er einsam e W eg“ m un k ájáb an N eum ann dr.
kitű nő en jellem zi önm agát azzal, hogy vérm érsékleté nek
hiánya m ia tt nem lehet tiszteség es em ber. M a használa­
tos kifejezéssel szólva elny o m o tt com plexum okban szen­
ved. „D er R u f des Lebens“ -ben az orvos a h alálo san be­
teg leán y án ak m érget ad, hogy a p já t szenvedéseitő lörök­
re m egszabad ítsa. A jo g o t a halálos beteg megöléséhez, az
eu th a n a siá t azóta m ár többen irodalm ilag feldolgozták,
így legutóbb Szomory Dezső :„T akács A lice“ cím ű d arab ­
jában. Schnitzlernek „P arac elsu s“ m u n k ája a XVI. szá­
zadbeli szellem óriás kiem elkedő egyéniségét, igazi orvosi
n ag y ság át hozza em berileg közelebb. Ez a tá rg y külön­
ben Kolbenheyert is m eg ih lette (Die K in d h eit des P a ra ­
celsus). Schnitzler a halálos beteg g y ó n ta tá s á t em berte­
lennek m in ő síti és elitéli „P ro fesso r B e rn h a rd i“ című hí­
res színm ű vében. A p ro fesso rn ak fa n a tik u sa n v a llo ttfelfo­
gása a n y a k á t szegi. N agyszerű en rá v ilá g ít az orvostaná­
rok egym ás közötti sokszor kényes relá ció jára. A „Dr.
G raesler B ad ea rzt“-ban az önm agával viaskodó, h a tá ro ­
zatlan, kezdem ényezés h iá n y áv al küzdő fü rd ő o rv o st rö­ ö
kíti meg.
Karl Schönherr, o sz trá k drám aíró és költő , ugyan­
csak orvos. Á llandóan a tá rsad a lm i és társadalom -egész­
ségi k érd ések fo g lalk o ztatják . Jellemző , h ogy csak sze­
gény beteg ek n ek rendelt, ső t sokszor u to lsó filléreit is
odaadta nélkülöző pacienseinek. Ú gy él, m in th a Zola írta
volna m eg, a k á r egy eleven ,.Pascal orvos“. H arcos szen­
vedélyes tem peram entum . D rám ái: „H it és szülő föld“ ,
..Éhség-blokád“, D rám át ír (A sszonyördög) az érzékiség
az ébredő ö n tu d a t sejtelm es tragédiáiról. Az orvosfan atiz­
m usát az „ E s “ című színm ű vében n y ila tk o z ta tja ki. zA
átöröklés dogm ájától v ezettetv e, a súlyosan güm ő kóros
orvos e lp u sz títja a feleségében szunnyadó csífázó életet
anélkül, h ogy ereje lenne m eggyő ző dése m e lle tt halá láig
k itartan i. A „N arrenspiel des Lebens“-ben a kitű nő se-
bészp rofessor csalódott é le té t írja meg. H u m o rá ra jel­
lemző „ H e rr D oktor hab en Sie zu essen?“ cím ű komédi á­
ja, am elyben bizonyos elő kelő orvosi körök jó llak to tés
mégis te lh ete tle n fariz e u ssá g á ra m u ta t r á és szembeál­
lítja az éppen letelepedett fia ta l orvos szű kös, kop laló
tragikum ával.
M ár az eddigiekbő l is kiviláglik, hogy az irodalm at
nem csak az orvostudom ány m egállapításai, hanem a so-
ciáliis o rv o stan és az o rvosnak tá rsad alm i helyzete is é r­
dekli. É s h ogy az idevágó je lz e tt th ém án ak m ilyen fon­
to sságot tu la jd o n ít a lite ra tu ra és m ennyire el van te r ­
jedve benne, ezt csak ak k o r tu d h a tn ék m eg, h a az orvo­
sival p árh u zam o san azt is tanulm ány tá rg y á v á tennő k,
vájjon m it köszönhet az irodalom a jogi és technik ai tu ­
dom ányok fejlő désének.
Tudvalevő , hogy Strindberg orvosnak készült, de
m egbukott és színésznek m ent. K orunk n ag y ta gadója
kifejezetten társadalom ellenes volta m e llett, sokszor
hangsú ly o zo ttan sociális lény.
(F o ly ta tju k .)
 VEG YES H ÍR EK
S z e m é ly i h ire k . A k o rm á n y z ó a b e lü g y m in is z te r e lő te r ­
j e s z t é s é r e m e g e n g e d t e , h o g y V á ly E r n ő dr. é s F a u se r Á rp á d
di'. m . k i r . e g é s z s é g ü g y i f ő t a n á c s o s o k , k ó r h á z i f ő o r v os o k n a k
n y u g a lo m b a h e ly e z é s ü k a lk a lm á b ó l s o k é v e n á t k i f e j t e t t é i t e ­
k e s m u n k á s s á g u k é r t e lis m e ré s e t u d t u l a d a s s á k . — A f ő p o l­
g á r m e s t e r a s z é k e s f ő v á r os i k ö z k ó r h á z a k b a n m e g ü r e s e d e t t k é t
f ö o r v c s i á l l á s r a H o r v á th B o ld izsá r dr. é s P ro b stn er A r tu r dr.
e g y e t, m a g á n t a n á r o k a t k in e v e z te .
S z a b a d s á g o n v a n n a k : U d va rh elyi K á ro ly dr. e g y e t , m a ­
g á n t a n á r j ú l i u s 2 5 - t ö l a u g u s z t u s 2 5 - ig .
P a ris b a n ü lé s e z ő n e m z et k ö z i b iz o tts á g e lh a tá ro z ta ,
h o g y a z „ e ls ő s e g é ly t” n y ú jtó o rv o s i a u t ó k a t f e h é r m e z ő b e n
v ö rö s k íg y ó t á b rá z o ló je lz ő tá b lá k k a l l á s s á k e l s a z ily e n je l­
z é s ű a u t ók n a k a z e g é s z v i l á g b a n e n g e d é l y e z z é k a t ö b b i a u t ó k ­
k a l s z e m b e n a z e l ő z és t s a z á t l a g o s n á l n a g y o b b s e b e s s é g e t .
A s z e r k e s z t ő minden ked d en és pénteken
12— 1 óra között fogad.
A K IA D Á S É R T FELELŐ S V Á M O SSY ZOLTÁN
E g y ú j g ö rc s o ld ó é s f á jd a lo m c s illa p ító s z e r : o c tm „ K n o ll” .
R ö v ia u e i e z e iö tt h o z ta f o r g a lo m b a a K n o d - g y á r ,,o c tm né­
v e n ú j g ö rc s o ld ó é s f á jd a lo m c s illa p ító k é s z ítm é n y é t. A z o c tin
m e th y lc e te n y la m in , e g y te líte tle n a li p h a ti k u s b a sis, a m e ly e t
s a v a n y ú s ó s a v a s s ó a l a k j á b a n á l l í t a n a k e lő .
A g ie s s e n i e g y e te m g y ó g y s z e r ta n i in té z e té n e k v iz s g á la ­
t a i s z e r in t, a k é s z ítm é n y o ly a n a d a g o k b a n , a m e ly e k a s ím a -
iz o m z a t e lla z ítá s á h o z s z ü k s é g e s e k , n e m b e fo ly á s o lja a v é r k e ­
r in g é s t. C s a k h a n a g y o b b a d a g o k b a n h a s z n á lju k , a k k o r o k o z
o ly a n je le n s é g e k e t, m i n t á lta lá b a n a z a lip h a tik u s a m ir .o k .
S í m a i z o m - e l l a z í t ó h a t á s a á l l a t k í s é r l e t b e n 5— 1 0 - s z e r n a g y o b b ,
m i n t a p a p a v e r i n é é s a h a t á s t a r t a m a i s lé n y e g e s e n n a g y o b b .
M é r e g h a tá s a c se k é ly . G y ó g y á s z a ti a lk a l m a z á s á n a k te r ü le t e
é p p e n e z é r t s z é le s . A p a p a v e r i n n e l e l l e n t é t b e n a z o c t i n k ö z ­
p o n tila g iz g a tó h a tá s ú .
A z e d d i g i v i z s g á l a t o k s z e r i n t (U m b e r és B u sc h k e , P a l,
F r o m o lt) a z o c ti n , k ü l ö n ö s e n a f e l s ő b b g y o m o r - b é tiá j a k g ö r ­
c sö s á l l a p o t a i , g y o m o r - é s n y o m b é l f e k i l y , k o r á b b i g y o m o r - é s
b é l m ü t é t e k k ö v e t k e z m é n y e d , a z e p e h ó l y a g g ö r c s e i, a v e s e , a
h ú g y h ó ly a g g ö rc s é i, h ö r g g ö r c s és g ö r c s ö s d y s m e n o r r h o e a e l­
l e n v á l t b e jód.
A z o c tin ta b le tta - , fo ly a d é k - é s a m p u lla a la k b a n k e r ü l
f o r g a lo m b a .
Horváth Boldizsár:
A g y a k o r ló o r v o s o r th o p a e d iá ja . 2 3 0 o ld al.
110 á b r a é s 16 o ld a l m ű m e llék le tte l
Soós Aladár:
É tren d i e lő ír á s o k . III.b ő vtett
í k ia d á s .
Kunszt János:
A m ai M a g y a r o r s z á g á s v á n y v iz e i, fü rd ő i é s
ü d ü lő h e ly e i. 215 o l d a l .............................................. 5*50 P
V á s z o n b a k ö t v e ..............................
Orsós Ferenc:
K ó r b o n c o lá s v e z é r fo n a la . 8 6 o ld a l . . . .
A z o r v o s i tu d o m á n y m a g y a r m e ste r e i. K ia d ja a
M a r k u s o v s z k y T á r s a s á g . 196 o l d a l ........................ 3*50 P
Krepuska István:
A fü le r e d e tű a g y tá ly o g k ór é s g y ó g y ta n a
Rigler Gusztáv:
K ö z e g é s z s é g t a n é s a já r v á n y ta n ta n k ö n y v e
25*— P h e ly e tt ........................................................ 5*70 P
C E N T K L 'M K IA D Ó V A L L A L A T R T .. I X .. K Ö Z T E L E K - U . 1.
P Á L Y Á Z A T I H IR D E T M É N Y .
G y 1 5 3 — 1 8 . C z .— 1 9 3 3 . s z á m h o z .
A M á v . B e te g s é g i B iz to s ító I n té z e te C e g lé d é s N y ír b á to r
s z é k h e l l y e l p á l y á z a t o t h i r d e t e g y - e g y i d e i g l e n e s m .n ö é g b e n
b e t ö l t é s r e k e r ü l ő k e z e l ö o r v os d á l l á s r a . A c e g l é d i k e z e '.ö o r v o s i
á llá s h a v i ö s s z e s d íja z á s a a je le n le g i m e g v á l to z t a th a t ó k ö r ­
z e tb e o s z tá s é s e g y s é g té te le k m e lle tt k b . 233 p e n g ő , a n y ír ­
b á to r i h a v i k b . 99 p e n g ő .
A M á v . B e te g s é g i B iz to s ító I n té z e té h e z c ím z e tt é s a s z ü k ­
s é g e s o k m á n y o k k a l ( s z ü l. a n y a k ö n y v i k i v o n a t , e r k ö l c s i b iz .,
o r v o s i o k l e v é l , c u r r i c u l u m v i t a e , o r v o s i m ű k ö d és i é s s z a k o r ­
v o si o k m á n y o k , v is e lt á ll á s o k jö v e d e lm e in e k ig a z o lá s a s tb .)
f e l s z e r e l t p á l y á z a t i k é r v é n y t le g k é s ő b b 1 9 3 3 . é v i a u g us z t u s
h ó 1 9 - é n e k d é li 12 ó r á j á i g k e l l a d e b r e c e n i M á v . ü z l e t v e z e t ő ­
s é g I. o s z t á l y á h o z j u t t a t n i , a h o l a p á l y á z a t r é s z l e t e s e b b f e l ­
t é t e l e i is m e g t u d h a t ó k é s a c u r r i c u l u m v i t a e h e z a n y o m t a t ­
v á n y u g y a n o tt m e g s z e re z h e tő .
B u d a p e s t , 1 9 3 3 . é v i a u g u s z t u s 5 -é n .
M á v. B e te g s é g i B iz to s itó In té ze te .
A S e v e n a l i l r ó i (P e tr o v ic h F eren c d r.). A S e v e n a lU i n j e c -
tió ( C h in o in ) c o m b in á lt h y p n o tic u m k i t e r j e d t a lk a .m a z á s á v a l
(1 5 0 0 a m p u l l a ) a, l i p ó t m e z a i e l m e g y ó g y i n t é z e t b e n s z e r z e t t
t a p a s z t a l a t o k a k ö v e t k e z ő k b e n f o g l a l h at ó k ö s s z e : A b e f e c s ­
k e n d e z é s s u b c u ta n , ig e n n y u g t a l a n b e te g e k n é l in tr a v é n á s á n
t ö r t é n t . A z e l a l v á s i id ő á tl a l á b a n f é l ó r a , n é m e ’y k o r t ö b b v o l t .
A z a l v á s i d ő t a r t a m a t ö b b n y i r e 7— 8, n a g y f o k b a n n y u g t a l a n
b e te g e k n é l 6 — 7 ó r á r a t e r j e d t ; in tr a v é n á s in je c tio u tá n ig e n
n y u g t a l a n b e t e g e k is á t a l u d t á k a z e g é s z é j s z a k á t . K e l l e m e t ­
le n m e l l é k h a t á s o k n e m l é p t e k f e l . A 7 l e g n y u g t a l a n a b b b e ­
te g n é l ( s c h iz o p h re n ia , e n c e p h a litis , m a n ia , p a r a l y s . p r o g r .) 10
n a p o n á t a d a g o lt S e v e n a lil a l t a t ó h a t á s á n a k id ő t a r t a m a i r ó l
t á b l á z a t o s ö s s z e á l l í t á s t k ö z ö l.
Jnjecíiones
A z in je c tió th e rá p ia c é lja it sz o lg á ló k é s z s te ril-o ld a to k
Speciallaboratórium ERI
RÓZSAVÖLGYI IM RE, B U D A P E S T , VI., A R É N A -Ú T 124.
. . . 5*— P
5* P
. . . . 7*— P
2*— P
4*— P
IG A Z G A T Ó : B O R N E M IS Z A GÁBOR
 M ű m e llé k le t a z O r v o s i H e tila p 34. s z á m á h o z : E n g e l R u d o l f dr. c ik k é h e z .

1. á b r a . M i l i a r i s g ü m ö k t ü d ő b e n t u s s - p h a g o c y t o s i s . a l . 4 h e ­ 4. á b r a . T h o r o t r a s t t a r t a l m ú h i s t i o c y t á k f e r t ő z öt t n y ú l t ü d ő ­
t e s i n f e c t i o . — N a g y í t á s 1 :9 8 0 . h a js z á le r e ib e n . - N a g y í t á s 1 :3 5 0 .

2. á b ra . E z ü s ts a lv a r s a n m ilia ris m á jg ü m ő b e n . J a n cs ó - f é l e
k é m l é s . — N a g y í t á s 1 :4 5 0 .

5. T h o r o t r a s t t a r t a l m ú g ü m ö , e p ith e lo id s e jte k , L a n g h a n s ty -
p u s ú ó r i á s s e j t . — N a g y í t á s 1 :1 2 5 0 .

3. á b r a . K ü lö n b ö z ő k si é r l e t s o r o z a t b ó l v e t t n y ú l - l é p e k . ( 2 h ó ­
n a p o s k ís é rle te k .) — 1— 2. T u b e r c u l o s i s s a l f e r t ő z öt t n y ú l
n a g y a d a g (7 5 c c m ) t h o r o t r a s t t a l k e z e l v e . -— 3. 7 5 c c m t h o r o -
t r a s t t a l k e z e l t f e r t ő z et l e n n y ú l. — 4 . T u b e r c u l o s i s s a l f e r t ő ­
z ö t t n y ú l k e z e l é s n é l k ü l . — 5. T u b e r c u l o s i s s a l f e r t ő z öt t n y ú l 6 . F a l i th r o m b u s t h o r o t r a s t t a r t a l m ú s e jte k b ő l tü d ő - v e n a á g -
v a s c u k o r k e z e l é s s e l . — 6 . N o r m á l i s n y ú l- lé p . b a n . 2 h ó n a p o s k í s é r l e t . — N a g y í t á s 1 :3 5 0 .
 77. évfolyam . 34. szám. Budapest. 1933. augusztus 26.

ORVOSI H E T IL A P A la p íto t t a MARKUSOVSZKY LAJOS 1 8 5 7 -b e n .

Folytatták:
ANTAL GÉZA, HÖGYES EN D R E, LENHOSSEK MIHÁLY, SZÉKELY ÁGOSTON
Szerkesztő bizottság:
HERZOG FER EN C ISSEKUTZ BÉLA GORKA SÁNDOR HÜTTL TIVADAR
VAMOSSY ZOLTÁN POŐ R F E R E N C REUTER KAMILLÖ ORSÖS FE R
ENC
FELELŐ S SZER K ESZTŐ V: Á M O SSY ZOLTÁN EG Y ET EM I T A N Á R SEG ÉD SZERK ESZTŐ :FRITZ ERNŐ

TARTALO M :
Engel Rudolf: A datok a güm ös szövet biológiájához. (745—
748. oldal.)
Kovács Ödön: A csecsem ő kori vérhas atypikus alakjáró l.
(748— 750. oldal.)
Kiss József: 35.265 vetélés tanulságai. (751— 754. oldal.)
Fazakas Sándor: Supracornealis sym m etrikus skleragranuio-
ma, (754—755. o±dal.)
Lajos László: Saját vérrel kezelt orbánc eseteink, (755-757. o.)
Surányi Gyula és V eszelszky László: Csecsemő k vizeletének
oltótartalm a. (757------759. oldal.)
Teveli Zoltán: V ulvovaginitis dysenterica. (760. oldal.)
M elléklet: A z Orvosi Gyakorlat Kérdései. (133— 136.
oldal.)
Lapszemle: Sebészet. — Szülészet. — G yerm ekgyógyászat.
— Szem észet. — B ő rgyógyászat. (760— 763. oldal.)
E nglándem é Brüll Klára: Történeti adatok M agyarország
eltű nt forrásairól. (763— 766. oldal.)
Puder Sándor: Mit köszönhet a z irodalom az orvostudomány­
nak? (766—768. oldal é s a borítólap III. oldalán.)
V egyes hirek: (a borítólap III. oldalán.)

E R E D E T I K Ö Z L E M É N Y E K K ísérletein k et házinyulakon végeztük, hum an tö rzs

1 m gr-nyi m ennyiségével fertő zve in trav én ásán , m in t
A Ferenc József T ud.-E gyetem belklinikájának közlem énye reticuloendotheliotrop a n y a g o t kínai tu s s t alkalm aztunk.
(igazgató: R usznyák István ny. r. tanár). Első sorozatu nkban az á llato k a t 12 n ap i tuss-kezelés
u tá n fertő z tü k , m ajd ezután 6 ó rátó l 42 napig te rjed ő
Adatok a gümő s szövet biológiájához. idő ben ö ltü k el, közben állandóan fo ly ta tv a a tu ss keze­
lést. E g y m ásodik so ro zatb an 3— 4—6 h é tig befolyásolat-
I r ta : Engel Rudolf dr. egyetem i m ag án tan ár. lanul h a g y tu k a fe rtő z é st s csak ak k o r kezeltük néhá ny
napon á t az elölés elő tt az állato k a t tussal.
A szegedi E g y etem b aráto k E gyesülete A cta-inak A nélkül, hegy k ísé rle ti ered m én yeinket részletesen
1929-ben m egjelent Jan csó em lékfüzetében beszám oltunk ism ertetn ő k, azokat röviden, fő leg a fen n teb b fö lte tt k é r­
m ár azon v iz s g á lta in k ró l, melyek a reticuloendothelialis dések szem pontjából a következő kben fo g la lh a tju k össze:
készülék (R E .) szerepét igyekeztek tisztázn i k ísérleti gü- 1. Az alkalm azott tu ss kezelés igen erő s, in g e rh a tás t
m ő kór kifejlő désében. T ek in tettel a rra , hogy e közl em é­ fe jt ki a RE.-re. E nnek megfelelő en a güm ő s fertő sre zé
nyünk ezen elő bbi vizsgálatoknak szélesebb körben ot v áb b ­ a kezelt á lla t RE .-je so k k al hevesebb általán o s szöveti
vitelén alapszik, legyen szabad azoknak ered m ényeit rö ­ reactióval felel, m int a kezeletlen co n tro ll állaté, kü lö ­
viden ism ertetnem . nösen am i a R E szöveti elem eknek a v érpályába lépé­
A R E. m ű ködésére vonatkozó igen sok v iz sg álati sét illeti. A tussal m e g ra k o tt v án d o rsejtek n ek nagy tö ­
eredm ény közö tt c ia k egész elvétve le h e te tt a d a to k a t ta ­ mege á ra s z tja el a k erin g ést, első sorban a k isvárkor h a j­
lálni a rra vonatkozólag, hogy mily szerep et játszik e re n d ­ szálereit, sokszor oly töm egekben, hogy em bolusszerű en
szer id ü lt fertő zések, különösen a tuberculosisnak p ath o - elzárják azokat. E zek az embolusok azonban sokszor
genesisében. Mig Louros és m u n k a társain a k v iz sg álatai nem is tu s s a l m eg rak o tt vándorsejtekbő l állanak , han em a
heveny fertő zés, első :o rb an strep toco ccus sepsisrev o n a t­ széteső , elpusztuló sejtekbő l fölszabaduló tu ss öss zecsap-
kozólag m inden részle tre kiterjed ő ponto s a d ato k at szol- zódásából. Ily embolus képző dés több esetben a k ísérleti
g á ’ta tta k , addig a güm ő s fertő zés helyi és általáno s reac- állat h irte le n h alálát okozta.
tió já t illető leg csupán Goldmann-nak Kuczynszki és 2. A RE . sejtjei a güm ő s fertő zésre jellemző szövet i
Seiffert, v alam in t Occhino által jó ré sz t m ár m egcáfolt gócok, a tuberculum ok képzésében élénken vesznek részt,
vizsgálatai, v alam in t Pagel-nek a tu b erk u lin sh o k ra vo­ és pedig ú g y a fix, m in t a keringésbe ju tó vándor ele­
natkozó kísérletei v o lta k ism eretesek. mek. E sejteknek egy ily productiv szöveti fo ly am at­
S a já t ezirán yban v ég zett vizsg álatain k k al négy k ér ban rész tv é te lé t azoknak elő zetes buss-phagoeytosisa a
désre igyekeztünk v á la sz t kapni: legcsekélyebb m értékben sem gátolja. E lő kezelt á llatb a n
1. H ogyan reag á l a RE. güm ő s fertő zésre, h a a ki- az in tra v é n á s fertő zésre létrejövő elemi güm ő k jórm foán
sérleti á lla to t elő ző leg valam ily elek tro n eg ativ co lloid- kizárólag tu ss-ta rta lm ú sejtekbő l állanak. G yak ran ész­
dal k ezeltü k ? leltük e k ísérletek során, hogy a tussal m e g ra k o tt v án d o r­
2. M ily szerepe v an a RE. fix és v án d o rsejtjein ek a sejtek a tü d ő kisebb-nagyobb v isszérág ait throm bus sze­
gümő szöveti k ialak u lásáb an ? rű en z á rjá k el, e sejtth ro m b u so k nagy szám ban ta rtalm a z ­
3. H ogyan viselkednek a güm ő s szövet sejtelem ei a nak güm ő bacillusokat. T eljesen azonos a kép azzal, m e­
szervezetbe v itt reticuloendotheliotrop anyagokkal szem ­ lyet Siegmund írt le a R E . elemeknek a tüdő beni so r­
ben? sának v iz sgálatá nál. Á llatk ísérle tb en ki tu d ta v áltan i e
4. M ennyiben le h et a kísérleti güm ő kór lefolyását, fo ly am ato t a legkülönböző bb anyagokkal, így collargo l,
an nak bonctani és szöveti képét ily anyagokkal b efo ly á­ tuss, festék ek , Cholesterin, coli bacillusok, serum kezelés­
solni ? sel. S zerin te ily sejtth ro m b u so k n ak sep tik u s folyam atok,
746 ORVOSI HETILAP
v alam in t tuberculosisban az em beri p atholo giában is
n ag y szerepe van.
3. A güm ő s szövet sejtes elemei, eltek in tv e a lym-
phocytáktó l, éppen úgy viselkednek a keringésbe ju tó
idegen anyagokkal szemben, m in t a RE. p a rti sejtjei, ső t
h a tá ro z o tta n azt a benyom ást n y erh etjü k , hogy tu ssal
szemben a güm ő s sejtes elemek nagyobb affin itással b ír­
nak, m in t a RE. elemek. A gümő sejtjeib en a phagocytosis
ak k o r is bekövetkezik, ha m á r k ifejlő d ö tt fo ly am at m el­
le tt alkalm azzuk a tu ss kezelést. A güm ő sejtes elem ei
nincsenek te h á t élesen elkülönítve a szervezet an y ag fo r­
galm ától, m ég oly d u rv a d isp ersitású elek tro n eg ativ col-
loidot is beléjük lehet vinni, m in t a tu ss. E zen arán y lag
nagy se jte s elemek, m in t az epitheloid se jte k és L anghans
ty p u sú ó riássejtek igen jó k ísé rle ti o b jectu m ot képeznek
a p hagocytosis egyes p h asisain ak m egfigyelésére. Meg
kell jegyeznünk i t t azonban azt, hogy az egyes szervek­
ben létrejö v ő gümő k nem viselkednek a tu ssa l szembe n féle ezü stn itráto s, mely inkább szerves aranyvegyületek
azonosan. Oly szervekben, hol a RE. elem ek túlnyom nak,
m in t a m áj, lép és csontvelő , v ag y m in t a tüdő , myel a
v án d o rsejtek k el szemben egy szű rő , felfogó készüléksze­
rep ét já tsz a , a phagocytosis a güm ő kben igen nagyfok ú,
m íg RE. elem eket nem tartalm azó szervekben sokkal je ­
lentéktelenebb.
4. A n n ak dacára, hogy a güm ő sejtjeib en ily nagy
tu ss-p h ag o cy to sist le h e te tt k im u tatn i, e kezeléssel sem a
fertő zés lefolyását, az állato k é le tta rta m á t, sem a bonc-
ta n i és szöveti képet befolyásolnunk nem sik erült.
T e k in te tte l a rra , hogy ez eredm ényein ket kísérleteink
többszöri m egism étlésével is igazolni tu d tu k , oly k ísé r­
leti m ódszer b irto k áb a ju to ttu n k , m elynek segítségével
m ódunkban állo tt v izsgálat tá rg y á v á te n n i a gümő s,szö­
v et viselked ését a legkülönböző bb reticuloendotheliotrop
an y ag o k k al szemben. V izsg álatain k k iterjesztése in d o ­
kolt volt, m ert az azóta m eg jelen t közlemények,
(Pagel, Jaffé , Nasta, Neustadt, Schktipobeczki stb .)
b á r foglalkoznak hasonló kísérletekkel, a kérdésnek ren d ­
szeres tá rg y a lá s á t sehol sem ta lá ltu k meg. Az újabb köz­
lem ények is csak egyes részletekkel foglalkoznak, így
Subin, k i lép k iirtás h a tá s á t v izsg álja k ísérleti güm ő kór-
ban, em líti azt, hogy ennek feltű n ő rossz h a tá s a mllett e ezeknek a güm ő s szövethez való a ffin itá sá t is vizsgá lat
v itális festékek, valam in t tu ss elő nyösen befolyásolták a
fertő zés lefolyását.Axelsson és Binger k ísérletei kis a n y a ­
gon nem hoznak sepimi ú ja t a kísérleti tüdő güm ő kór fe j­
lő dését illető leg.Scheinin és Peissachowitsch szerin t try -
pankék kezeléssel g y o rsíta n i le h et a lefo ly ást s feltű nő
a festék k e l m eg rak o tt m ak ro p h ag o k n ak részvétele a g ü ­
m ő s folyam atokban.
V izsgála taink so rán első so rb an a R E . szöveti szer­
kezetének és m ű ködésének felism erésénél oly nagy sze re­
p et já ts z o tt elektronegativ v itális fe sté k e k e t alkalm aztuk,
carm in t, try p an k é k et és pyrrolk éket. T ek in tettel a rra ,
h ogy e festékek m ind több-kevesebb m érgező h atással
b írn ak , m eg kellett elégednünk azzal, hogy m á r kifejlő ­
d ö tt güm ő kór m ellett alkalm aztu k ő ket s a fertő zés le­
fo ly á sá ra irányuló h a tá su k a t így nem tu d tu k v izsgálat
tá rg y á v á tenni. Mind e h áro m festék a RE.-ben elég
n ag y fo k ú halm ozódás m ellett a güm ő s szövetben is k ­ i
m u ta th a tó , m ennyiségileg azonban m essze a la tta m arad
ez a p a rti sejtekben végbem enő phagocy tosisnak . N a ­
gyobb güm ő s gócoik k örül ennek d acá ra oly fokot is elér­
h e t a sarjszövetben fölszaporodásuk, hogy a gócot szabad
szemm el is kivehető színes zónával veszik körül.
A v izsg ált anyagok m ásodik ty p u s á t egy fém hydro-
sol, az Eppinger által a RE. v iz sg á la tá ra b evezetett v a s­
cu kor (fe rru m oxydatum sacch aratu m ) képezte, mely m é r­
gező h a tá s t egyáltalán nem fe jtv é n ki, h o sszas kezelésre
igen alkalm as. A p h ag o cy tált v as szem csék részben s a ­
já t b a rn á s színük, részben berlini kék kém léssel jól kim u­
1933. 34. sz.
ta th ató k . A vascukor egyike a legdúsabban halmozódó
reticu lo-endotheliotrop an yagoknak. Az a ffin itá s a a g ü ­
mő s szövethez azonban jóval csekélyebb, m in t a tű é, ss
így a tüdő m iliaris gümő iben alig m u tath ató ki, dea RE.
szervek güm ő iben nagy m ennyiségben halm ozódik. A
v as kezelés h a tá s a a la tt igen kifejezetten jelentkeznek a
tüdő visszereiben a Siegm und féle sejtth rom busok. Bár
ezek a fo ly am at szöveti k épét súlyosbbítják, d a c á ra a hosz-
szas kezelésnek, a fertő zés le fo ly ására semmi h a tá st nem
lá ttu n k . G üm ő s szövetben v a sn a k k im u tatása Menkin-nek
is sik erült ferric h lo rid bevitele után.
A chem oth erapiás szerek közül első so rb an a tu b er­
culosis kezelésében ma is n ag y szerepet já tsz ó aranyké­
szítm ényeket te ttü k v izsg álat tá rgyává. Az aranynak
szöveti k im u ta tá sá ra két e ljá rá s is ism eretes, a Chris-
teller-féle stannochloridos, m ely fő leg an o rg an ik u s aran y ­
készítm ények k im u ta tá sá ra alkalm as és a B orchardt-
alkalm azásakor ad jó eredm ényt. M indkét eljárásn ak
Michaelis-tő l szárm azik egy m ódosítása. K ísérletein k et
sanocrysinnel, te h á t an o rganikus aran y v eg y ü lettel végez­
ve, Christeller e ljá rá s á t alkalm aztu k. Az á lla to k a t fe rtő ­
zés u tán azonnal kezelni k ezd tü k emelkedő adagokkal és
egy-egy nyúl összesen 1.5— 3.0 gr-nyi m ennyiséget is k a­
p o tt in trav én ásán . E redm ényeink teljesen m egegyeztek
Christeller ad ataiv al, a san o cry sin t sik erü lt kim u tatn u n k
fekete; szemcsék alakjában a lép és m áj RE. elemeiben, a
tü d ő h ajszálerek endotheljeiben, valam int az alveolus fa ­
lak kötő szöveti sejtjeiben, legnagyobb m ennyiségben a
v esecsatornácskák h ám sejtjeib en, hol igen súly os toxikus
elváltozásokat okozott. A zo nban m agában a güm ő s szö­
vetben a ra n y a t k im utatni so h a sem sikerült, v a la m in t azt
sem le h e te tt szövetileg találn i, hogy a güm ő kkel tele­
szórt szervekben a san ocrysin halmozódása kifejezettebb
lenne, m int a nem fe rtő z ö tt co ntroll állat szerveibe n. Az
anorganikus aran y v eg y ü letek n ek tehát, legalább szöveti­
leg, nincs (vonzódása a güm ő s szövethez.
T ek in tettel a rra , hogy a Jancsó-féle szöveti arseno-
benzol kém lés segítségévei a különböző sa lv a rsa n kés zít­
mények is a szövetileg k im u ta th a tó szerek közé kerültek,
tárg y á v á te ttü k . Jancsó e ljá rá s a segítségével a salvarsan -
készítm ényeket szöveti k im u tath ató ság u k sz e rin t három
csoportba osztja. Az első cso p o rt erő s halm ozó dást m u tat
a RE. p a rti sejtjeiben, a m ásodik ezzel ellentétb en kö­
tő szöveti ro sto k b a ivódik be, m íg a h arm ad ik b an a kim u­
ta th a tó salv arsan m ennyisége igen csekély, sem kötőszö­
veti, sem R E. halmozódás nincsen. Mind a h áro m csoport
egy-egy rep rezen tán s v e g y ü le té t vizsgálat tá rg y á v á te t­
tük, az első csoportból az ezü stsalv arsan t, a m ásodikból
a neosalv arsan t, a harm adik ból a Pomaret féle eparse-
no-t, egy cu k o rsalv arsan t. E szerekkel k ísérleti állatain ­
k a t kis adagokban hosszasan kezeltük. Mig a k é t utóbbi
szernek a güm ő s szövetbő l k im u tatása sik ertelen vol t,
addig ezü stsalv arsan kezelés u tá n a n ag y fo k ú R E. h al­
mozódás m e lle tt a m iliaris güm ő kben is s ik e rü lt fino -
m abb-durvább szemcsék fo rm ájáb an ezü stsalv arsan t k i­
m utatn i. A güm ő epitheloid sejtjeiben az ezü stsalv arsan
durvább, elm osódottabb h a tá rú szemcsékben jelentkezik,
m in t a p a rti sejtekben, ső t a güm ő s szövetben oly tivó- á
d á st is ta lá ltu n k ezü stsalvarsannal, m int am ilyen a neo-
salv arsan n ak kötő szövetes ro sto k b an halm ozódásábanszo­
kásos.
Az u to lsó k é t év fo ly a m á n a RE.-re vonatkozó k u ta ­
tások középpontjáb an a colloidalis thorium -dioxyd áll.
1929-ben közölték Radt és vele egyidő ben Oka, hogy az
üreges szervek nyálk ah árty a-reliefjén ek v iz s g á ltá r a
haszn ált thorium dioxyd készítm ény (tordiol) a RE. szer­
vekben halm ozódása fo ly tá n m int c o n tra s t anyag,
1933. 34. sz. ORVOSI HETILAP
alkalm as a lép és m á j rö n tg en -v izsg álatára, az u. n. he-
p atolienographiára. A m a általán o san használt H eyden-
féle th o ro tra st, m ely 25% thorium dioxyd, azaz 22% -nyi
fém th o riu m ta rtalo m m al bír, védő colloidja fo lytán v é r­
savóval és szövetnedvekkel bárm ily arán y b an keveredik
s így kicsapódás veszélye nélkül alkalm azható te stsú ly -
kilogram m onként 1— 2 cm 3-nyi m ennyiségben. A közlem é­
nyek egész sora szám ol így m ár be sik eres hepatolieno-
g rap h iáró l (Büchner, Kadrnka, Héld, Ndgeli és Laucke;
Baumann— Schilling, Beutel, a m a g y a r Gaál.) Radt és
Oka sem állatk ísérletben, sem em berben káros m ellék h a­
tá s á t a szernek nem észlelték, hasonlóak Kadrnkának
m egfigyelései is. E n n ek dacára a legtöbb u tánvizsgáló
készségesen elism erve az e ljá rá sn a k th eo retik u s é rté ­
két, em berre alk alm azásában nagy ó v ato sság ra int. Ez
az óvatosság teljesen indokoltnak látszik, h a te k in tetb e
vesszük azt, hogy a th o ro tra st, m ely Aschoff szorosabb
értelem ben v ett R E .-jében, te h á t első sorban a lépbe n és
m ájban, valam int csontvelő ben halm ozódik fel, e h ely e­
ken rögzítve m arad, a szervezetbő l k iv álasztó dása
g y ak o rla tilag szám ba sem jön s m in t ism ételt rö n tg en -
vizsgálato k bizonyítják, e szervek á rn y ék a hónapokon á t
v álto zatlan in ten zitású . Szö'vetileg m ég 1 és % év m úlva
sem le h e te tt a th o ro tra s t m ennyiségének lényeges csök­
kenését kim utatni.
N em célom it t a norm ális szervezetben létrejövő th o­
r o tra s t halm ozódás szöveti képére vonatkozó irodalm i
ad ato k n ak és s a já t ezirányú, még fo ly am atb an levő vizs­
g álataim n ak részletes ism ertetése, elég an nak a tén y n ek
leszögezése, hogy a th o ro tra s t az eddig ism e rte te tt R E .-
trop anyagok közül leginkább a tu ss eloszlásához h aso n ­
ló k épet ad, azonban lényegesen nagyobb in g e rh a tá st f e jt
ki a R E .-re. A th o r o tr a s t sa já to s jegeces fo rm áb an
p h ag o cy táltatik , az á lta la te líte tt s e jte k leválnak, s z é t­
esnek s az így szabaddá váló jeg ecek et a reg en erativ e
bu rján zó RE. ve;s zi föl ú jra m agába, m integy circulus
v itio su st ta rtv a igy fönn a rendszerben. Nagyobb th o ro ­
tr a s t m ennyiségek így kötő szövet-szaporodást, sok he lyen
sarjszö vetkép ző dést in d ítan ak meg, m elyben id egentes t-
ó riássejtek képző dnek, mindezek fo ly tá n késő i árta oml
g y an án t a m ájban, lépben cirrh o tik u s foly am at in d u lh at
meg.
E zen arán y lag súlyos m orphologiai elváltozások m el­
le tt szin te meglepő , hogy mű ködési szempontból a ráyn­
lag m ily kevés elv álto zást sik erült eddig az erre irá n y u ­
ló v izsgálato knak k im u tatn i. Oka állatk ísérletei a la p já n
egyenesen tag ad ásb a veszi, hogy b árm ily kóros h a tá s a
volna a th o ro tra stn a k , vizsgálva az im m untestek képző ­
dését, az anyag cserét, a histiocyták, m onocyták képző dé­
sét, a véralakelem ek b o n tá sát, epefestékképző dést tsb.
Hold igen érdekes v iz sg álata i szerin t a haem olysin k ép ­
zést a thorium -dioxyd nem gátolja, de a meglévő h aem o­
lysin ti te r t átm enetileg csökkenti, az eg ér pneumococcus
fertő zésének lefo ly ására lényeges h a tá ssa l nincs. Breslau
bacillussal etetés ú tjá n tö rtén ő fertő zésben a lefo ly ást
elhúzódóvá teszi. S ik erü lt th o ro tra st kezeléssel b efo ly á­
solni az epefestékképző dést s m eggátolni a toluylend ia-
min m érgezés h a tá s á ra képző dő ik te ru s t s b áHeld r han­
g o ztatja, hogy a th o ro tra s t nem proto plas m am éreg, h a ­
tá sáb a n an aló g iák at ta lá l a Jancsó á lta l RE. m éreg g y a ­
n án t a já n lo tt colloidalis rézzel. Hanke vizsgálatai sze­
rin t fajid eg en vörösvértesteknek fölb ontásánál k iik ta tja
jó részt e szer a lépnek m ű ködését. Bucky és Leitner a
feh érv érsejtek n ek phagocytáló képességét vizsgálva
Hamburger eljárása szerin t, th o ro tra s t kezelés u tá n n ag y
m értékben csökkentnek ta lá ltá k azt. Anders és Leitner
kiemelik, hogy th o ro tra s tta l kezelt á lla ta ik ellenálló k é­
pessége feltű nő en csekély, az állatok egyszerű , eje n lté k ­
telen beav atkozások, pl. vérvétel u tá n is elpusztulnak.
747
Büngeler és Krautwig, ak ik egy halálos lefolyású em beri
esetet írn a k le, hol egy léptum or tisz tázá sa céljából a l­
kalm azo tt 40 cm3 th o ro tra s t alkalm azása u tá n m ultiplex
lépvena-throm bosis h alálo s léprepedéshez és h asű ri v é r­
zéshez v ezetett, felem lítik azt, hogy güm ő k ó rral fer tő ­
zött á lla ta ik ra sem v o lt egészen veszélytelen a th o ro ­
tra s t alkalm azása. M ás oly irodalm i a d a to t, mely szerin t
kísérleti gümő kóros fertő zésben a th r o tr a s t h a tá sá t
vizsg álták volna, nem ta láltu n k .
S a já t v izsg álatain k at a tussal végzettekkel teljesen
azonos kísérleti beállításb an végeztük, több sorozatban.
Az első sorozatoan a n y u la k at részben fertő zés után ,
részben m in t controll á llato k a t harm ad-negyed napon­
ként n a g y adag (3— 5 cm 3) th o ro tra stta l kezeltük in tra ­
vénásán, úgy, hogy az egész bev itt m ennyiség á llato n ­
ként 75 cm 3-t te tt ki. Ily szokatlan n ag y adagot céltu d a­
tosan alkalm aztu nk, h iszen itt nem egy rö ntg envizsgála t
volt a cél, hanem az, hogy a k ísérlet egész fo ly am ata
a la tt a R E .-t lehető leg erő s befolyás a la tt ta rtsu. k Az
eredm ény az volt, hogy m íg a fertő zetlen állata in k e
nagy a d a g o t m inden árta lo m nélkül v iselték el, fe rtő ­
zött és kezelt állatain k jóval h am arab b hu llo ttak el,
m int a kezeletlen fe rtő z ö tt controllok. A kezelt ál'a to k
bonco lásakor a legfeltű nő bb jelenség v o lt egy extre m nagy
léptum or, mely a nyullép norm ális n a g y sá g á t 40—50-
szeresen is m eghaladta s többszöröse v o lt a fertő zés nél­
kül, csak th o ro tra stta l k ezelt állatban észlelhető léptum or-
nak. E többletet, m in t a szöveti v iz sg álat m u ta tta , a
gümő s szöveteknek a lépben igen nagyfokú fölszapo­
rodása okozza, a tüdő k és m áj is sokkal súlyosabb gü ­
mő s elváltozásokat m u ta tn a k . M ásodik sorozatunkban
kisebb, 30— 35 cm3-nyi th o ro tra sto t k a p ta k az állatok,
az eredm ény itt is az volt, hogy a güm ő s controllokh etek ­
kel tú lélték a th o ro tra s tta l kezeiteket. A nagy léptum or,
a güm ő s foly am atn ak m á r szabad szemm el kivehető sú ­
lyosabb képe it t is szem betű nő volt.
A h arm a d ik sorozatb an az állatok egy részét fertő zés
elő tt kezeltük több a d a g ra elosztott 25 cm3-nyi th oro ­
tra s tta l, te h á t a hep atolienograp hiához szükséges meny-
nyiségnek m integy kétszeresével s 5 nappal az utolsó
adag u tá n fertő ztü k azokat. A lefolyás u g y an az t m uat t­
ta, a th o ro tra sto s állato k á tla g három h é t a la tt elhullot­
tak, a controllok 6— 8 h é t múlva is éltek. A léptum or,
a güm ő s fo ly am at súly ossága it t is feltű nő volt.
K ísérletso ro zatain k szöveti feldolgozásában tek in ­
tettel k e lle tt lennünk a rra , hogy a th o ro tra stn a k ezidő -
szerinti jellegzetes histochem iai re a c tió ja nincsen. A
szer a sejtek b en sa já to s fén y tö rést m u ta tó jegetekben
p h ag o cy táltatik , melyek sö té t látótérben, s a rk íto tt fén y ­
ben jól k im u tath ató k , de szű k fén y rés m ellett m inden
festés nélkül is fölism erhető k és m inden m ás pigm enttő l
jól elkülöníthető k. N agy általá nosságban a güm ő s övet sz
és th o ro tra s t egym áshoz viszonyát illető leg u g y an azt
a hely zetet találtuk, m in t a tussal v ég ze tt k ísérletein k ­
ben. A fertő zés ingerére a keringésbe ju tó , th o ro tra stta l
m e g ra k o tt histiocyták éppen úgy e lá ra sz tjá k a keringést,
throm bus szerű en tö ltik k i a tüdő h ajszálereit, kül önö­
sen a m ilia ris gümő k kö ré csoportosulva, nagy töm ege k­
ben g y ű ln ek össze e se jte k a tüdő kis vena-ágaibanis,
szinte th rom busszerű en z árv a el azokat. M aga a güm ős
szövet ú g y a tüdő ben, m in t a lép, m áj és csontvelő en b bő ­
ven p h ag o cy tál th o ro tra sto t, az epitheloid sejtek , L ang-
hans ó riássejtek tömve vannak m in d en ü tt e jellegzetes
jegecekkel, az elsajtosodó területeken azonban a th o ro ­
tra s t te lje se n hiányzik, ú g y látszik, oly erő s se jtin g e rt
748 ORVOSI HETILAP 1933. 34 sz.

A s z e g e d i m . k i r . á l l a m i g y e r m e k m e n h e l y k ö z le m é n y e .
képez, h ogy a nek robio tik us sejtbő l kiszabaduló th o ro tra st
azonnal újabb phagocy to sist v á lt ki. K ülön hangsúlyozan-
dónak ta r tju k azt, hogy a Siegm und-fé'e sejtth ro m b u so k A csecsemő kori vérhas atypikus alakjáról.
képző dése th o ro tra st kezelés m ellett ú g y a tüdő , m n ti a
lép és m áj visszerejben igen kifejezetten m egtalálható. I rta : Kovács Ödön dr., egyet, m ag án tan ár, igazgató­
fő orvos.
Hogy a rá n y la g nagy gyű jtő ereknek ily elzáródása a ü-g
mő s fo ly a m a t súlyossága szem pontjából m ily jelentő ég­ s A csecsem ő k d y sen teriájá n ak álta lá b a n nem tu la j­
gel b ír, a z t nem kell külön kiem elnünk. E sejtth ro m b u - donítanak o ly an nagy jelentő séget, am int az m egérdem el­
soknak á ta la k u lá sá t gümő s sarjszövetté, elsajto so d ás át né. A gyakorlóorvosok többsége ugyanis — a tankönyvek
különösen a m áj visszereiben észlelhettük. nyom án — a csecsemő kön e’ő forduló v éres székkel jáó r
H a e szöveti lelet alap ján fele letet keresünk a rra , betegcégek túlnyom ó részét nem fertő ző bélbetegségn ek
hogy m ié rt súly o sb ítja a th o ro tra st kezelés az állato k k í­ (en teritis follicularis, co litis) ta rtja és v é rh a s ra csak a k­
sérleti güm ő k ó rját, egységes okot m eghatározni nem áll kor gondol, h a positiv b ak terio ló giai lelet v ag y a k ó rtü ­
m ódunkban. Hogy a RE. tú lterhelése, circulus vitiosus netek súlyosabb volta k iz á rja m ás diagnosis felállítását.
Sajnos azonban, hogy éppen a legfontosabb kritériu m , a
szerű igénybevétele fo ly tán an nak elhárító, védekező k é­
kórokozónak k im u tatása a székletétben nehézségbe ü tk ö ­
pessége csökken, az könnyen elképzelhető . K étségtelenül
zik. A d y sen teria bacillusok ugyanis a szék letét kibocsá­
szerepe v a n it t a th o ro tra s t közvetlen in g e rh a tásán ak ,
tá sa u tá n ig en ham ar tö n k re mennek, ső t g y ak ran m ár
am ely a m in t érvényesül a RE .-re, úgy h a th a t a güm ő s a betegszobából a közvetlen szomszédi:ágban levő lab o­
sarjszö v etre is. A sejtth ro m b u so k képzése pedig csak k i­ rató riu m o k b a szállítás a la tt is elpusztulnak. Még azokban
egészíti m ég e h a tá st. az esetekben is, ahol az á to ltá s az éppen k ib ocsátott
K ísérletein k eredm ényeit így a következő kben fo g ­ székbő l, v a g y m agából a végbélbő l specialis tá p tajra la
la lh a tju k össze: tö rté n t és a v iz sgálato t a d y sen teria diagnosisában külö­
1. K étségtelenül igazoltuk, hogy a güm ő s szövet úgy nösen já r ta s bakteriológusok végezték, csak bizonyos
viselkedik R E .-trop anyagokkal szemben, m in t e ren d ­ százalékban sik erü lt p o sitiv leletet kapni. E n n ek a szá­
szer p a r ti sejtjei, te h á t éppen úgy részt vesz a szervezet zaléknak a nag y ság a egyes vizsgálók sz e rin t m eglehető s
in te rm e d iä r anyagcseréjében. íg y a Witt, Wells és Cooper tá g h a tá ro k k ö zött ingadozik. Amíg u g y an is Göppert
10—25, Rosenbaum 30, Piltz 33, Büchner az egyes ko r­
óta á lta lá n o sa n elfo g ad o tt nézet, hogy a h ajszá lerek e t
csoportok szerin t 18—55, Ivanovics és Herzsenyák 46.9,
nem ta rtalm azó , rossz vérellátású giimő be csak crystallo -
Müller 5 0 % -ban tu d ták a d y sen teria b acillu so k at az á lta ­
idok, te h á t valódi oldatok ju th a tn a k be, nem ta rth a tó luk m egvizsgált és k lin ik ailag dysenteriásoktó l szárm azó
fönn. A güm ő s szövet fölvesz m ag áb a elektro n eg ativ székben k im u tatn i, addig Schmitz, Konradi, Acél, Breinlj
colloidokat, így tu sst, vitális festék ek et, fém hydrosolo- Friedmann egész 90% -ig m enő eredm ényekrő l számolnak
k at, ezü stsa lv a rsa n t stb., anélkül, hogy ezáltal a fertő zés be. A v érh as diagnosisát nem lehet te h á t egyedül a szék­
le folyása módosulna. let bakterio ló giai v iz sg á la tá ra alapítani, hanem egyéb té ­
2. A hepatolienographia céljaira a já n lo tt colloidalis nyező ket (k lin ik ai kép, kórlefolyás, já rv á n y ta n i viszonyok,
thorium dioxyd, a th o ro tra s t a güm ő s szövettel szembe n kórbonctani lelet stb.) is tek in tetb e kell venni. H a így
úgy v iselk ed ik m orphologiailag, m in t álta lá b a n az elek­ járu n k el, nem fog m eglepni bennünket, hogy Wilkins
tro n e g a tiv colloidok, biológiailag azonban a szervezet el­ B altim oreb an 40% -ban, Vogt M agdeburgban 1917 és 1921-
ben 69% -ban, Rosenbaum pedig Lipcsében 1923—24-ben
le n á llá sá t nagy m értékben csökkentve fokozza a güm ős
44% -ban ta lá lt d y sen teriát az intézetükben kezelt h a s­
fo ly am at súlyosság át.
menésben szenvedő csecsem ő k között. N álunk is ta lá ­
3. V izsgála taink így m indenesetre egy igen nyom ós lunk hasonló példát. íg y pl. Waltner a d a ta i szerin t a sze­
érv et so rak o zta tn ak a hepatolienographia ellen m ár ed­ gedi eg yetem i gyerm ekklinikán az 193U-ban elhalt cse­
dig h a n g o z ta to tt kifogások mellé. A H eyden féle thoro- csemő k közül 32.2% -ban v é rh a s volt a h alál oka. A gy a­
tr a s tn a k azonban eg y ú tta l egy elm életi szem pontból ig en k o rlatban te h á t m inden ;véres nyálkás-genyes székkel já ró
n ag y jelen tő ség ű h a tá s á ra m u ta tn a k r á s rem én y t ad nka b élh u ru to t a gyógykezelés, v alam in t a fertő zés elterje d é­
a rra , hogy e szerrel és az általu n k kidolgozott k ísérleti sének m egak adályozása céljából d y sen terián ak kell te k in ­
m ódszerrel a RE.-nek m ég sok tisz tá z a tla n kérd ését le h et tenünk. H a ezt szem e lő tt ta rtju k , m inden esetre sok kal
m egoldani, különösen elhárító m ű ködését illető leg af e r ­ kevesebbet fogunk hibázni, azonban té v ed és volna azt
tő zésekkel szemben. hinni, h ogy dysenteria eseté n a székek m indig véresek
szoktak lenni, m ert lehet oly an vérhas is, am elyben a b e­
I r o d a l o m : E n g e l: A cta Univ. Francisco-Josephinae. Tom. teg sohasem ü rít véres székletet. G yakorlati szempontból
I V . 1929. (U gyanitt részletes irodalom.) — S u b in : Zentral­ te h át n ag y jelentő séggel b ír annak a kérd ésn ek eldön tése,
blatt f. Tbc. 1932. — A x e ls s o n u. B in g e r: Beitr. z. Klinik d. hogy ezek az atypikus d y senteria-esetek járv án y o k alk al­
Tbc. 1931. — S c h e in in u. P e issa c h o w itsc h : V irchovs Archiv, m ával a typikusokhoz v iszonyítv a m ilyen százalékban fo r­
1930. — M e n k in : Proc. Soc. exp. Bioi. a. Med. 27. — M ich a e­ dulnak elő és hogy m elyek azok a klinikai jelek, amelyek
lis: B iochem . Zeitschrift, 225. — Ja n c só : A cta Univ. F ran ­ felism erésükben szerepet játszan ak , v ag y legalább is a
cisco-Josephinae. Tom. I. — R a d t: Med. Kiin. 1930., Kiin. g y anút a v é rh a sra te relik . Az elm últ n y á ro n és ő ssze l
W ochensch. 1929., Verhandlungen f . inn. Med. 1931. — O ka : Szegeden és környékén le fo ly t v érh as-járv án y , amely a
Fortschr. d. R öntgenstr. Bd. 40. — Held): Zeitschr. f. d. g. vezetésem a la tt álló állam i gyerm ekm enhely gondozott­
exp. Mied. 81., Klinisch. Wochenschr. 1932., Fortschritte a. d. ja it sem kím élte, abba a helyzetbe hozo tt bennünket, hogy
G. d. R öntgenstrahlen Bd. 45., Verhandl. d. A erztegesell- a kérdés tisztázásához észleleteinkkel ném ileg hozzájá­
sch aft in Köln, Münch, med. Woch. 1933. No. 16. •— H a n k e : rulhassunk. E seteink közül 32 a d y sen terián ak kifejezett
Zeitschr. f. d. g. exp. Med. 1933. — B u k y u. L e itn e r: F ort­ klinikai tü n e te it, a je lleg zetes véres-nyáikás-genyes szék ­
schritte a. d. G. d. Röntgenstr. 1932. — A n d e r s u. L e itn e r : kel m u ta tta . Ezeknek a beteg ek nek túlnyom ó része a te ­
Klin. W ochenschr. 1932. — B ü n g e le r u. K r a u tw ig : K lin lepeinkrő l beszállított, v a g y újonnan fe lv e tt féléve n felüli
W ochenschr. 1932. csecsemő v ag y nagyobb g y erm ek volt. T ek in tettel a ej l­
 1933. 34. sz. ORVOSI HETILAP
legzetes klinikai tü n e tek re, a diagnosist azonnal dysente-
riá ra te ttü k és diagnosisunk helyességét 8 esetben a m eg­
e jte tt boncolás, a g y ó g y u lt esetekben pedig a typikus k ó r ­
lefolyás igazolta. Ezen csecsemő kkel egyidő ben azon ban
olyan csecsem ő k is k e rü lte k felvételre, ak ik alim entaris
eredetű dyspepsia, illetve intoxicatio ty p ik u s kép ét m u­
ta ttá k , de a szokásos d ia etás kezelésre ja v u lá st nem m u­
ta tta k , ső t egyes esetekben az addig dyspepsiás jellegű
székeket többé-kevésbbé ty p ik u s d y sen teriás jellegű szé­
kek v á lto ttá k fel. T ováb bá azt az észleletet is te ttü k , hogy
ezen csecsemő kkel egy osztályon levő és m á r hosszab b ba, m ert a S h ig a d y sen teriáb an szenvedő b eteg ek vérsa­
idő ó ta az intézetben tartózkodó gyerm ekek hasonló tü ­
netek k ö zö tt betegedtek meg. F elm erü lt te h á t a gyan ú,
hogy a v érhasnak aty p ik u s alakjával állu n k szemben. A
kérdés tisz tázá sa céljából ex act v izsg álati m ódszerekhez
kellett folyam odnunk. I t t első sorban a székleteknek b a k ­
teriológiai v izsgálata jö h e te tt volna szóba. T ek in tettel
azonban az em lített nehézségekre, am elyek a baktérium ok
kiten y észtését és id e n tifik álását csak bizonyos százalék­
ban teszik lehető vé, e ttő l eltek in tettü n k és az in ézet
t serumok kiseb b híg ításb an a p araty p h u s b acillusokat is
p rosecto rának, Kalló Antal dr. egyetem i m a g án tan á rn a k
ja v a sla tá ra a k ó ro k tan tisz tázá sa céljából betegeink v é r­
savójának serologiai és pedig ag g lu tin atió s v iz sg álatát
h a tá ro z tu k el, tekintve, (hogy a m ég szóbajöihető praecipi-
ta tió s v iz sgálato k érték e az agglu tin atio n jóval alul m a­
rad t. A d y sen teria bacillusok közül a Shig a— K ruse, Flex-
n er és Y. és ezenfelül a m ellékagglu tinatio k izárása céljá­
ból ty p h u s, v alam in t p a ra ty p h u s A és B b ak tériu m aira
tö rté n t ag g lu tin atió s vizsg álat. Azonban m indezen elő vi-
g yázati intézkedések ponto s b e ta rtá s a m e lle tt sem egyen ­
lő é rté k ű a d ysenteriás b eteg serum án ak ag g lu tin ati ó ja a
ty phusban v égzett V idal-kémléssel. E n n ek egyik oka az,
hogy a reactio, különösen csecsemő kön, csak a betegség
2— 3. h etében m u ta th a tó k i biztosan, te h á t az an n y ira
fontos k o rai diagnosis szem pontjából k o rlá to lt értéke van.
A m ásik fontosabb ellenvetés volna Büchner, v alam in t
Widovitz állítása, akik szerin t féléven felüli egészséges
gyerm ekeken is 41, illetve 40% ban v oln a p o sitiv reactio.
Widovitz ezért azt ta rtja , hogy a positiv ag g lu tin atio —
a P irquet-próbához hasonlóan — csak d y se n te ria bacillus-
sal m e g tö rté n t fertő zés, de nem egyszersm ind kifejez ett
betegséget is jelent. Büchnernek és Widovitznák ezen ál­
lításáv al szemben áll szerző k túlnyom ó többségének
(Bauer, Ellenbeck, Fromme) észlelete, am ely szerin t a
lábbadozás a la tt a reactio tite rje , am ely a betegség vége
felé igen m ag as fo k o t szo k o tt elérni, c sa k h a m a r süllyedni
kezd, úgy, hogy a 2— 4 .hónap múlva m á r a norm álishoz
hasonló viszonyok álln ak elő . E zt a k érdés mi is vizsgá­
la t tá rg y á v á te ttü k és a z t ta p asz taltu k , hogy a klinikai-
lag és serologiailag p o sitiv dysenteria eseteinkben a be­
tegség le zajlása u tá n á tla g k ét hónap m úlva m ár nem
k ap tu n k ag g lu tin atió t. A reactio h aszn álh ató ság a ellen
te hető azon ellenvetést, hogy a fia ta l csecsem ő k vé re
ag g lu tin in ek et képezni nem tu d és így a v é rh a s fen n fo r­
gása esetén is negatív reac tió t fogunk kap ni, nem csak
több szerző nek ta p a sz ta la ta cáfolja meg, hanem s a ját ész­
leleteink is, amelyek sz e rin t specifikus d y sen teria ag g lu ­
tin in ek et m á r egészen f ia ta l csecsemő kön is sik erütl k i­
m utatni.
Betegeink ezen cso p o rtjáb an összesen 33 esetben tö r­
té n t serologiai vizsgálat, am elyet KáTló m a g á n ta n á r ú r
volt szíves elvégezni. A v izsg álat 23 gyerm eken, te h át az
esetek több m in t % -ában positiv eredm énnyel já rt. Ami
a kórokozó f a já t illeti, 5 esetben F lexner, 4 esetben Y.,
2 esetben Shiga, 8 esetben F lexner és Y., 1 esetben Shiga
és Flexner, 2 esetben pedig Shiga, F lex n e r és Y. tö rzse­
k et a g g lu tin á lta a beteg serum a. Végül v o lt egy esetünk,
ahol a vérsavó a F lex n er és Y. törzsnek 1:800-as és a
Shiga tö rzsn ek 1:400-as a g g lu tin atio já n k ív ü l a p a ra ty ­
749
phus A b acillusokat is 1:2 00-as híg ításban agglutinálta.
H a a cso p o rtag g lu tin a tió k ra te k in tettel a F lex n er és Y.
törzsek et egy csoportba vesszük, azt m o n d h atju k , hogy a
23 eset közül a Flexner— Y .-csoport 17 esetb en aggluti-
nálódott. A fennm aradó 6 e s e t közül 2 esetb en kétségen
kívül a S h ig a törzs te k in th e tő kórokozónak, 3 esetbe n
úgy a Shiga, m in t a F lexner— Y .-csoporttal k a p tu n k agglu­
tinatiót. T ek in tv e azonban, hogy mind a k é t tö rzs egglu-
tinatiós tite rje mind a h á ro m esetben u g y an az volt, k ó r­
okozó g y a n á n t valószínű leg a Shiga törzs jö h e t számítás­
vója a F lexner-csoport ta g ja it is ugyanolyan, ső t abán ta-
lom kezdetén m ég nagyobb híg ításban ag g lu tin álja, m int
m ag át Shig a-törzset. A F lexner-serum ellenben ezzel a
tu lajd o n ság g al nem rendelkezik. Végül a fen te b b em lített
eset, am elyben a d y sen teria törzseken kív ül p araty p h u s
A ag g lu tin atio is tö rtén t, F lex n e r—Y .-csoportbeli dysen-
terián ak ta rth a tó . N em csak azért, m ert i t t v o lt a legma­
gasabb tite r, hanem az é rt is, m e rt az ezen csoportbeli
ag g lu tin álják . Összegezve a z elm o n d o ttak at állíthatjuk,
hogy 23 esetü n k közül 18 esetb en a F lexner— Y.-csoport,
5 esetben pedig a Shiga— K ru se bacillus v o lt a betegség
okának tek in th ető . A d atain k nagyjában m egfelelnek Iva-
novits és Herzsenyák a d atain a k , akik az 1930. és 1931. évi
szegedi d y sen teria já rv á n y o k alkalm ával 82.3% -ban
Flexner—Y .-csoportot, 7 .1% -b an K iüsse— Sonne és 10.6%-
ban Shiga b acillusokat tu d ta k a székpróbákból kitenyész­
teni.
E setein k h arm adik c s o p o rtjá t azok a b eteg ek képs­
zik, akiken a klinikai tü n e te k nem voltak d y sen teriára
jellegzetesek és akiken külső okokból serologiai vizsgála­
to t nem vég eztünk. Az ezen csoportba ta rto z ó 28 beteg
közül a k lin ik ai kép 26 esetb en d y senteriát és 2 esetben
alim entaris in to x icatió t m u ta to tt. Betegeink ezen csoport­
jából m eg h alt 15, boncolás a lá k e rü lt 9. A boncolás min­
den esetben a vastagbélnek többé-kevésbbé súly os elvál­
to z ásá t m u ta tta . N evezetesen tüsző s és részben feké-
lyes vastagb élg y u llad ást ta lá ltu n k 4 betegen, álh árty ás
és fekélyes g y u llad ás volt k e ttő n , míg egy esetb e n k iter­
je d t n yálkás és genyes, k é t esetben pedig szin tén k iter­
je d t huru to s v astag b élg y u llad ás volt m egállapítható.
Ezenfelül m inden esetben m eg talá ltu k a parenchym ás
szervek zavaros, illetve zsíros elfaju lását és a m esenteria-
lis nyirokcsom ók duzzanatát. E zek a kórbonctani leletek
a kérdéses esete knek d y sen teriás voltát m egerő sítik, an­
nál is inkább, m e rt ugyanezen elváltozásokat észleltük va­
lamennyi klin ik ailag ty p ik u s és serologiailag veriifkált
atypik us és boncolás alá k e rü lt esetünkben is.
T ap a sz talatain k at összefoglalva azt m o n d h a tju k te ­
h át, hogy a já rv á n y a la tt 32 ty p ik u s d y sen teriáv al szem­
ben 61 aty p ik u s esetet észleltünk. Az utóbbiak közül a
bántalom d y sen teriás eredete 6 esetben serologiai és kór­
bonctani, 17 esetb en serologiai, 11 esetben p ed ig kórbonc­
ta n i úton v o lt k im utatható . Az atypikus esetek n ek tehát
több m int fele (34) exact m ódszerekkel is m egállapítható
v érh as volt. A zonban a sero lo g iai és an atóm iai ú to n nem
v erifik ált 27 m egbetegedés túlnyom ó részében szin tén dy-
sen terián ak k e lle tt fennforogni. A 27 eset közül ugyanis
19 esetben a b izto san d y sen teriás m egbetegedésekkel egy­
idejű leg és csoportosan fellépő intézeti m egbeteged ések­
rő l van szó, am lyeknek k lin ik ai tünetei teljesen azo nosak
az exact v izsg álati m ódszerekkel bebizonyított esetek tü ­
neteivel. H ogy a boncoláskor d y sen trián ak m u tatk o zó ese­
te k közül n éh án y neg ativ sero lo g iai reactiót a d o tt, annak
oka vagy ab ban keresendő , h o g y a betegséget a K ruse—
Sonne bacillusok okozták, am ely ekre vonatkozólag sero­
logiai v izsg álato t nem végezhettünk, vagy p ed ig — ami
sokkal valószínű bb —, hogy a betegség k ezdetén még
750 ORVOSI HETILAP
nem v o lt elég a g g lu tin in képző dés, m ásodik v iz sg álat pe­
dig az idő közben bek öve tkezett h a lá l m ia tt m ár nem volt
végezhető .
A továbbiakban kerestük a z o k a t a m om entum okat,
am elyeknek lefolyása a vérhasnak aty p ik u s alak b an tö r­
ténő m egjelenését okozhatta. Ily en n ek látszik első orban s az esetek több m int Vá'ához bronchopneum onia csatlak o ­
a b eteg kora. A m íg ugyanis a v é rh a s jellegzetes k lin ik ai
je leit m u ta tó 32 b eteg ü n k közül h á ro m hónapon alu li egy
sem, h a t hónapon alu li pedig csak 8 volt, vagyis a b ete­
gek % része m e g h alad ta a féléves k o r t : addig az aty p ik u s
esete kben ezt az a r á n y t éppen fo rd ítv a észleltük. 61 be­
te g közül ugyanis a 15 féléven felü liv el szemben 46 fél­
éven aluli és ez utóbbiakból 17 h á ro m hónapon alu li volt.
A m á sik praedisponáló m om entum nak a betegek m egelő őz
egészségi állap o tát le h e t tartani. A ty p ik u s esetekkel tú l­
nyom óan egészséges gyerm ekeken lé p tek fel, ellen tétb en
az aty p ik u s esetekkel, amelyek legtö bbnyire m ár előzete­
sen b eteg csecsem ő kön m utatkoztak.
A lefolyást illető leg az aty p ik u s esetek nem csak, ho gy
nem könnyebb, hanem egyenesen súly osabb kim enetelű ek -
nek m u tatk o ztak . 32 typikus esetbő l elő fordult 10 ahlá l­
e se tte l szemben (3 1 % halálozás), az atypikus dysen te-
riá s és d y sen teriag y an u s 61 eset közül 29 (4 7 % ), illetve
a serologiailag ig a zo lt 23 atypikus esetb ő l pedig 10 (4 3 % )
végző d ö tt halálosan, te h á t a h alálo zási arányszám unk á t­
lag m ásfélszer a k k o ra volt, m int a ty p ik u s esetekben. Az
a ty p ik u s eseteket te h á t abortiv m egbeteg edéseknek ta r ­
ta n i nem lehet. A m a g as halálozási arányszám o k a a já r ­
v án y súlyosságán kív ül abban k eresendő , hogy á p o ltjain k
a legalacsonyabb tá rsad a lm i réte gbő l, az elh ag y o tt g y er­
m ekek közül k e rü lte k ki és hogy n ag y részük b a já n a k
m á r elő reh alad o ttab b állapotában k e r ü lt az intézetbe , vagy
pedig m á r elő zetesen m ás betegségben szenvedett. K ülön­
ben hasonló h alálo zási arán y szám o t ta lá lt Rosenbaum
1925-ben a lipcsei gyerm ekklinika anyagán. I t t a 31%
összhalálozás m ellett a m ár elő zetesen atrophiás cse cse­
m ő kön 48% halálozási arányszám ot észleltek.
A betegség eg y es tüneteire és lefolyására vonatkozó
észleleteim rő l a következő kben szám olhato k be. A tyikp u s
esetein k túlnyomó többsége a lim e n ta ris eredetű dyspe p­
sia k ép ét m u ta tta . E lein te híg, tú ró s , m ajd zöld, vizes és
n y álk ás székkel.. A súlyosabb esetek b en a szék letét m ár
kezdetben nagyobb m ennyiségű n y á lk á t ta rta lm a z o tt, ké­
ső bb pedig nyálkás-genyessé vált. Az ürülések szám a ál­
ta lá b a n m érsékelt volt, enyhébb esetekben n ap o n ta 2— 4,
a súlyosabbakban 6— 10 székkel é s csak egyízben észlel­
tü n k napi 15 széket. Ezzel szem ben typikus esete in kben
a székek szám a ren d szerin t n ag y o b b volt. A betegein ken
legtö bbnyire lá zát észleltünk, ez azonban ren d etlen lefo­
ly á s t m u ta to tt és m érsékelt h a tá ro k között m ozgott. A ty ­
p ik u s eseteinkben 12 gyermeken fe jlő d ö tt ki bakterio to x i-
k u s dysenteriás com plexum a p a th iá v a l, cerebralis ered etű
görcsös hán yással, hideg v ég tag o k k al és convulsiókkal.
E zek a gyerm ekek egy kivételével mind elh altak . Into-
x ic atio a lim en tarist (exsiccatiós toxicosis), a m ely et az
elő bbitő l a nagy légzés és a la k to s u ria különböztetmeg,
h áro m esetben észleltünk. Ezek k özül k ettő t s ik e rütl m eg­
m entenünk. Ö sszehasonlításképen felem lítem , h o g y ty p i­
k u s vérh as-esetein k között 5 to x ik u s eset volt u g y an an y -
nyi halálozással. Recidivát öszesen 9 betegünkön észlel­
tü n k . B árm ennyire is h átrá n y o sa k v o ltak ezek a vissza­
esések a m ár elő zetesen legyengült szervezetre, m égis azt
ta p a sz ta ltu k , h o g y a recidiva re n d szerin t enyhébb lefo­
ly ású , m int az első roham , ennek m egfelelő en a halá lozási
a rá n y szám is kisebb volt. A 9 esetb ő l elhalt 2 (2 2% ),
te h á t csak a fele az atypikus e se te k általános h alálo zási
arányszám ának. K ünikailag ty p ik u s eseteinkben ezzel
szem ben a recid iv ák száma jó v a l nagyobb v o lt (32-ből
10 ). Véleményem szerin t ennek o k a abban keresendő ,hogy
1933. 34. sz
ezek közül aránylag több m arad t életben és így inkább
volt alk alo m náluk recid iv a kifejlő désére.
A szövő dm ények közül leggyakrabban a huruto s tüdő -
gyu llad ással találkozunk. A 61 aty p ik u s m egbetegedésbő l
27 esethez, a 32 ty p ik u s eset közül pedig 9 esethez, szóval
zott. S a jn o s ezeknek a tüdő gyulladásoknak prognosisa
igen rossz, 36-ból m e g h a lt 30 (8 0 % ). Ezzel ellentétben a
többi betegen, ahol nem vo lt tüdő gyulladás, összesen 8
h aláleset fo rd u lt elő , de ezek közül is h atb a n a bon colás
genyes h ö rg h u ru to t ta lá lt, te h á t m ajdnem m indig a légző ­
szervek részérő l fe llé p e tt szövő dmény okozta a h alá lt.
Egyes szerző k, nevezetesen Piltz, to v áb b á Büchner á lta l
g y ak o rin a k je lzett szövő dménnyel, a pyuriával, egy e se t­
ben sem találkoztunk, ellenben néhányszor enyhe lefolyású
fu ru n cu lo sist észleltünk.
V égül néhány szóval a gyógykezelésrő l akarok m eg­
em lékezni. Első b etegein knek d y sen teria serum ot adut n k .
C sak h am ar azonban felh a g y tu n k vele, m e rt semmi h a tá ­
sá t sem észleltük. A gyógyszeres kezelés közül szintén
eredm énytelenek v o ltak a különböző absorbensek (á lla ti
szén, bolus-alba) és a különböző ad strin g en sek , v alam in t
a régebben annyira k edvelt bélm osások. Ellenben szíve­
sen a d tu n k ricinus-olajat, am elyet nem csak a b ántalo m
kezdetén, hanem a bélben pangó n y álk ás váladék eltáv o lí­
tá s á ra id ő nként a kezelés folyam án is alkalm aztunk. A
kínzó tenesm us ellen belladonna kúpokat, a h án y ás és
n y u g ta la n sá g ellen p ed ig lum inalt, illetve m agyar seve-
nalt, tro p a rin t és p e rp a rin t adtunk.
A kezelésben so k k al nagyobb szerep e van a d ia etá-
nak. I t t a z t ta rto ttu k szem elő tt, hogy b etegein ket ne
éheztessü k és hogy foly adékszükségletü ket fedezzük. A
szopós csecsem ő ket term észetesen to v á b b ra is emlő hn a g y ­
tuk, a m esterségesen táp láltak o n p ed ig az é tv á g y ta la n ­
ság ra és a gyakori h á n y á s ra te k in te tte l az étren d et ú g y
á llíto ttu k össze, hogy k is té rfo g a tta l a rán y lag sok calo-
riá t ju tta s s u n k a szervezetbe és a fen n álló dyspepsiás tü ­
n etek et is gyógyítsuk. E z é rt betegeink cu k o rtalan M oro-
pép et k a p ta k , eleinte n ap o n ta 5-ször 50 g-ot. E zt az a d a ­
got a z u tá n a tü n etek javulásával fo k o zato san em eltük a
caloriaszükségletn ek m egfelelő m ennyiségre, a g y ó g yu ­
lás b e á llta u tán pedig la ssan k én t a k o rn a k m egfelelő tá p ­
lá lék ra té rtü n k át. A fe n te m líte tt tá p lálék o k adása m el’e tt
term észetesen nem fele dkeztü nk m eg a m egfelelő m en ny i­
ségű foly adék n y ú jtá sá ró l. A bak tériu m o s, v alam in t e x ­
siccatió s toxicosisok eg y részében eredm ényesen a lk a l­
m aztu k a BessaU-féle co n cen trált rizsn y álk át, Schiff
a já n la ta szerint 8% tápcukorral.
összefoglalás: 1. V érh asjárv án y o k esetén a ty p ik u s
klinik ai tünetekkel já ró esetek m ellett n ag y számmal fo r­
dulnak elő aout dyspep sia, illetve alim en taris intox icatio
tü n e té t utá nzó a ty p ik u s esetek is.
2. Az atypikus esetek fő leg fia ta l és m ár elő zetese n
beteg, v a g y rosszul tá p lá lt csecsem ő kön észlelhető . k
3. A vérh asn ak a n y ári csecsem ő halálozás okai kö­
zö tt jelen ték en y szerepe van.
K ia d v á n y a in k a t o lc s ó n k a p já k m e g eló'fizetó'ink a z ö s s z e g
e l ő z e t e s b e k ü ld é s e u t á n . S o ó s A la d á r: É t r e n d i e lő ír á s o k ü l .
k ia d á s , 5 P h e ly e t t 4 P ; H o rv á th B o ld izsá r: A g y a k o r ló o r v o s
o r t h o p a e d i á j a 2 30 o ld a l, 1 1 0 á b r a 5 P : K u n s z t Já n o s: A m a i
M a g y a r o r s z á g á s v á n y v i z e i, fü r d ő i é s ü d ü lő h e ly e i 2 1 5o ld a l,
6 ,5 0 P h e l y e t t 5 .5 0 P . V á s z o n b a k ö t v e 8 P h e l y e t t 7 P ;
I s s e k u tz B éla : G y ó g y s z e r r e n d e lé s 8 P h e l y e t t 6 P ; R ig le r
G u s z tá v : K ö z e g é s z s é g t a n é s a j á r v á n y t a n t a n k ö n y v e 2 5 P
h e l y e t t 5 .7 0 P ; O rsós F e re n c : K ó r b o n c o lá s v e z é r f o n a l a 8 6 o l ­
d a l 2 .5 0 P h e ly e t t 2 P ; K r e p u s k a I s tv á n : A f ü le r e d e t ü a g y ­
t á l y o g o k k ó r é s g y ó g y t a n a 4 . P . — A b e f i z e t é s i la p h á t u l j á n
a z ö s s z e g r e n d e lt e t é s é t k é r j ü k f e l t ü n t e t n i.
1933. 34 sz.
A szülészeti ügyek m inisteri biztosságának (m inisten biztos:
Taufíer V ilm os nyug. eg y e t. ny. r. tanár) é s a budapesti
Pázmány P éter Tud.-Egyetem I. nő i klinikájának (igaz gató:
F rigyesi József ny. r. tanár) közlem énye.
35.265 vetélés tanulságai.
A z o r s z á g 1931. é s 1932. é v i a n y a g a .
I r ta : Kiss József dr.
I.
Az o rszág szaporodási arán y szám án ak
rosszabbodása egyfelő l a te h erb eju tás m egelő zését él­c
zó különféle eljárásokkal, m ásrészt a m ag zatelh ajtás
szám ának folytonos növekedésével van összefüggésben.
Az elvetélések valódi szám adatairól azonban tiszta k é ­
pet alkotni nem lehet, m ivel azoknak csak e’enyésző tö ­
redéke k e rü l bejelentésre és így a való helyzetet csak
spekulativ szám ítások révén közelíthetjük meg. Frei-
denberg közlése szerint a vetélések szám a a szülésekhez
viszonyítva 1909-tő l— 1921-ig 10% -ról 4 0 % -ra emelke­
dett. Bum 30% -ra, Krone 40% -ra, Fekete 60% -ra te ­
szik a vetélések szám át. Hamberg szerin t ezek a szá­
mok m ég táv o lró l sem közelítik meg a valóságot. Fri­
gyesi szerin t a vetélések szám a még a szülések szám át \s
túlhaladja.
Bum m egállapítása sz e rin t spontán vetélés a pete
elhalása fo ly tá n a te rh esség n ek csak 5 % -áb an fordul
elő és így a vetélések fo ly to n o s szaporodása a bű nö
avatkozások növekedésével hozható összefüggésbe. E g y ­
részt ez a m egállapítás, m á srészt a ren g eteg következ­
ményes u tó b a jn a k az észlelése és a szom orú halálesetek­
nek egész so ra k észtette a szül. ügyek m in iszteri biztos­
ság át a rra , hogy ezt a k é rd é st szakem berek elő tt ism ét
sző nyegre hozza, annál is inkább, mivel az ú j Szülészeti
R e n d ta rtá sn a k m ost m á r csaknem az egész országba
bevezetése e tekin tetb en olyan érté kes a n y a g o t szol­
g áltat, hogy annak ism ertetése és m e g v itatása csak
elő bbre v ih e ti a kérdést.
A feldolgozás tá rg y á t az ország 1931. és 1932. évi
vetélési an y ag a képezi. E zek n ek ad atai ré sz in t az in té­
zeti havi jelentések, részin t a bábanaplók ú tjá n ju to tta k
tudom ásunkra. A jelzett k é t évrő l összesen 35.265 ve té­
lést je len tettek , amelyek közül 22.411, azaz 63.6% in té­
zetben, 12.854, azaz 36.4% a m ag án g y ak o rlatb an folyt
le. Az in tézeti an yag szám szerű ség szem pontjából teljes­
nek m ondható, mivel az o rszág 113 intézete m inden hó­
napban a legpontosabban b eszo lg áltatta ez irán y b a n ada­
ta it. A m agángyakorlatból befolyó szám adato k term é­
szetesen nem fedik a valóságot, mivel a vetélések legna­
gyobb részérő l éppen term észetüknél fogva nem érkezik
be semmiféle jelentés. E zeknek szám át csak következte­
tések ú tjá n közelítjük meg.
Intézetekben — m int az alábbi tá b láza t m u ta tja —
mind a k ét évben csaknem egyenlő an yag k e rü lt észlelés­
re, míg a m agángyakorlatból az új Szül. R e n d ta rtá s fo ­
kozatos bevezetésével kapcsolato san egyre több esetrő l b a n különösen Winter és Walthard iskolája n y om án az
érkezett be, jelentés. A változó számok m ia tt szükséges­
nek látszik a b ejelen tett vetélések szám át -—■ egy bizonyos
m értékben állandó számhoz — a szülések szám ához ha­
sonlítani. E z t tü n te ti fel az alábbi táb lázat:
In té z e te k a n y a g a :
Év S z ü lé s e k V e té lé s e k 1 0 0 s z ü l é s r e e ső sáv al 33.010 m eg in d u lt vetélés k e rü lt észlelésre. Ebbő l
szám a szám a v e té lé s e k sz á m a
1931. 3 0 .1 3 0 1 1 .0 6 8
1932. 3 0 .9 4 9 1 1 .3 4 3
ORVOSI HETILAP 751
A m a g á n g y a k o r la tn a k a S z ü lé s z e ti R e n d ta r tá s k e re té b e n
s z á m o n v e tt a n y a g a :
Év S z ü lé s e k V e té lé s e k 1 0 0 s z ü l é s r e e ső
szám a szám a v e té lé s e k szám a
1931. 7 6 .8 1 8 5 .4 9 2 7 .1
1932. 1 0 9 .2 3 4 7 .3 6 2 6 .7
A tan u lm án y an y ag át képező 2 évben te h á t intéze­
tekben 100 szülésre átlagban 36.7, a m agángyakorlatban
6.9 bejelen tett vetélés esett.
A fenti szám ok lehető vé teszik annak a kiszám ítá­
s á t is, hogy a szülészeti re n d ta rtá s n a k az egész országba
roham os
bevezetése u tá n évenkint m ennyi vetélés bejelenté­
sére szám íth atunk.
Az o rszágban ugyanis év en k in t a m agángyakorlatban
á tla g 180.000 szülés folyik le;. Az elő bb lá ttu k , ho gy a
m ag án g y ak o rlatb an 100 szü lésre átlagban 6.9 vetélés be­
jelentésére szám íth atu n k , am in ek alapján 180.000 szülés­
re 12.445 vetélés bejelentése v á rh a tó . Ha ehez hozzávesz-
szük az in tézetek évi átlag o s 11.255 vetélési anyag át,
ak k o r az ország évi 210.506 szülése kapcsán 23.700 veté­
lést fognak bejelenteni, amely esetben 100 szülésre á t’ág­
ban 11.2 b e je le n te tt vetélés esik.
L átju k te h á t, hogy jelenleg az országban 100 szülés­
re 11.2 v etélést jelentenek, am i csak töredéke az irodal­
mi 50—100% -os arányszám nak. H a az irodalm ilag felté­
telezett arán y szám n ak a k ö zép érték ét (75% ) vesszük, ak­
k o r M agyarországon évenként 157.855 vetélés történik,
s be­
am inek csak 1 8 % -áról érkezik be jelentés.
E nnek a helyzetnek a m e g jav ítása egyik fela datk öre
az új szülészeti re n d ta rtá sn a k . A felad at és az ezzel járó
küzdelem csaknem , rem énytelennek látszik. M indeneset­
re a m egm ételyezett helyeknek fokozott ellenő rzése, de
különösen a sep tik u s halálesetek kivizsgálásának a vég­
ső kig szorgalm azása ném ikép h a tá rt fog szabni a
túlkapásoknak. Az új szülészeti re n d ta rtá s bevezetése
ó ta egyes fo kozottabban ellen ő rzö tt terü letn ek a sza po­
ro d ási g rap h ik o n ja Radwány összeállítása sz e rin t m á r is
bizonyos ja v u lá s t m utat.
n.
A továbbiakban a 35.265 vetélés kapcsán feldolgo­
zás tá rg y á t kép ezte a.) a vetélések befejezésére haszná­
la to s eljáráso k n ak a m egoszlása és b.) a vetélések k ap ­
csán k eletk ezett halálesetek.
A vetélések befejezésére h asználato s eljáráso k n ak
egy ilyen h atalm a s anyag kap csán történő ism e rteté es fel­
színre veti az egyes h asználatb an levő eljárások étré k e ’é-
sén ek m e g v itatását. Ez an nál inkább is k ív án ato s, mi­
vel e tekin tetben még m indig n in cs végleg k ia la k u lt ál­
láspont, ami különösen a g y ak o rló orvos szám á ra m ér­
tékadó lehetne.
A XX-ik század első évtizedében h atáro zo ttan az ac-
tiv kezelési e ljá rá s hívei voltak túlsúlyban, 1911 ó ta azon­
activ kezelési e ljá rá s ellen fo rd u lt a hangulat. Heynemann
sz e rin t N ém etország ban a co n serv ativ álláspont lassan,
de fe lta rtó z h a ta tla n u l egyre több té r t hódít.
A feldolgozás an y ag át képező 35.265 vetélés közül
2.255 indicatio a la p já n in d ítta to tt meg, am inek a levoná­
20.257 intézetben, 12.753 a m ag án g y ak o rlatb an fo ly t le.
3 6 .7 Ezeknek le fo ly ását az egyes intézetcsoportok sze­
3 6 .7 r in t a következő tá b láza t m u ta tja :
752 ORVOSI HETILAP 1933. 34. sz

V e té lése k S p o n tá n B e f e je z ­
Az intézetcsoportok között a sp o n tán lefolyás a rá n y ­
A ) ln t é z e t c s o p o r t o k : szám a le fo ly á s °/o te te tt °/o száma legalacsonyabb a budap esti közkórházak szülő osz­
ö ssz e se n
tályain, am inek sokszor h a n g o ztato tt m a g y arázata az ac-
1. K lin ik á k és b á b a ­
képző i nt é z e t e k 3 .7 4 9 971 2 5 .9 2 .7 7 8 7 4 .1
tiv kezelési álláspont m e lle tt a költségkím élés és hely h i­
2. S a n a to r iu m o k 179 44 2 4 .6 135 7 5 .4 ány, am i szintén fo k o zo tt activ itásra késztet.
3. V i d é k i s z ü l. o s z t . 5 .9 4 6 1 .4 2 3 2 3 .7 4 .5 4 1 7 6 .3 Az an y ag részletezése a következő :
4. S z ü l é s z e t n é lk . o s z t . 2 .6 7 6 603 2 2 .5 2 0 .7 3 7 7 .5
5. B u d a p e s t i s z ü l. o s z t . 7 .6 8 9 1 .6 6 7 2 1 .6 6 .0 2 2 7 8 .4 V e té lé s e k S p o n tá n B efejez ­
A k ó rh á z n e v e : szám a le fo ly á s °/o te te tt %
ö sszesen
In té z e te k ö ss z e se n : 2 0 .2 5 7 4 .7 0 8 2 3 .2 1 5 .5 4 9 7 6 .8
B a k á t s - t é r i s z ü lö o s z tá ly 1 .0 6 6 377 3 5 .3 6 689 6 4 .6 4
B ) M a g á n g y a k o rla t a n y a g a : 1 2 .7 5 3 4 .8 2 3 3 7 .8 7 .9 3 0 6 2 .2
S zen t R ó k u s-k ő rh á z 660 195 2 9 .5 4 465 7 0 .4 6

ö s s z e s íté s : 3 3 .0 1 0 9 .5 3 1 2 8 .9 2 3 .4 7 9 7 2 .1 U j S z e n t Já n o s-k ó rh á z 1 .0 1 9 174 1 6 .1 2 845 8 3 .8 8

G y ö n g y ö s i - ú t i s z ü l. o s z t á l y 1 .3 4 5 216 1 6 .0 6 1 .1 2 9 8 3 .9 4

Az összeállítás szerin t a m e g in d u lt vetélések k ezelé­ S z e n t Is tv á n -k ó r h á z 1 .9 1 9 290 1 5 .1 0 1 .6 2 9 8 4 .8 9

sére a legconservativebb á llásp o n to t a m ag án g y ak o rlat S z e n t M a r g it- k ő rh á z 394 35 8 .8 8 359 9 1 .1 2

orvosai képviselnék. E z a m eg állap ítás azonban valószí­

összesen : 6 .4 0 3 1 .2 8 7 1 9 .9 2 5 .1 1 6 8 0 .0 8
n ű leg csak látszólagos, aminek o k a az, hogy a könnyű ,
sp o n tá n lefolyásúnak Ígérkező esete k k in tm arad n a k am a­ A budapesti közkórházak szülő osztályain a m egin ­
g án g y ak o rlatb an , m íg a befejezésre szoruló esete k tú l­ dult vetélések spontán befejező dése te h á t 19.9 % -ra száll
nyom ó részét in tézetb e szállítják, am elyek term észetesen alá. ^
m á r az intézeti a n y a g o t terhelik. A befejezésre h aszn álato s eljáráso k közül egyik in té ­
Az intézetcsoportok között a vetélések sp o n tán lefo­ zetben a cu rette, m á sik intézetben u jja l végzett befejezés
ly á sá n a k arán y szám a legnagyobb a klinikákon és b áb a­ k erü l elő térbe. Tény, h o g y az ú jjal v ég ze tt befejezé skor a
képző intézetekben. Mivel e cso p o rto n belül szélsőéges s p e rfo ra tio veszélye kevésbbé fenyeget, h á trá n y a azonban,
ingadozások állap íth ató k meg, célszerű nek lá tsz ik za hogy az asepsis fe lté te le i kevésbé ta rth a tó k be s íg y a
an y a g részletezése: fertő zés veszélye nagyobb.
A 23.479 befejezésre szoruló vetélésnek a befejezési
V e télése k S p o n t á n B efejez*
A z in t é z e t n e v e : e ljá rá so k szerinti cso p o rto sítá sá t az 1. tá b lázat m u ta tja .
szám a le f o ly á s °/o te t e t t %
ö sszesen
A cso p orto sítás bizonyos rendszer kedvéért a c u re tte
I. sz. n ő i k lin ik a 217 116 5 8 .0 7 101 4 1 .9 3
h aszn álatán a k so rren d jéb en történik.
B u d a p e s ti b á b a k é p z ö 63 33 5 6 .6 7 30 4 3 .3 3
M egállapítható, h o g y a cu rette-el az eseteknek 49
S zek szárd i b áb ak ép zö 221 96 4 3 .4 3 125 5 6 .5 7
% -át, u jja l 44% -át fejezték be.
II . sz. n ő i k lin ik a 387 148 3 8 .2 5 239 6 1 .7 5
A m a g án g y ak o rlatb an az ú jja l vég zett befejezés a
P é c s i k lin ik a 871 264 3 0 .3 1 607 6 9 .7 1
ked veltebb eljárás a m egindult vetélés befejezésére, am i­
D e b re c e n i k lin ik a 701 176 2 5 .1 1 525 7 4 .8 9
nek m ag y arázata, h o g y kevesebb készüle t m ellett assis-
S z o m b a th e ly i b á b a k é p z ö 351 59 1 7 .6 6 292 8 2 ,3 4
te n tia nélkül is v é g re h a jth a tó , A k lin ik ák és bábaképző
S z e g e d i k lin ik a 507 68 1 3 .4 1 439 8 6 .5 9
in té z e te k szintén in k áb b az ú jjal v ég ze tt befejezés m e lle tt
S z o ln o k i b á b a k é p z ő 488 11 2 .2 5 477 9 7 .7 5
dönte nek, m íg a fő v áro si közkórházak szülő osztályai n és
ö sszesen : 3 .7 4 9 971 2 5 .9 2 .7 7 8 7 4 . 1
a san ato riu m o k b an e rre a célra a c u re tte szolgál.
A klinikák és nagyobb szülő osztályok an y ag át a be­
Mig az I. sz. nő i klinikán a m egindult vetéléseknek fejezési eljárások s z e rin t a 2. tá b lá z a t m u ta tja .
58.07% -a sp o n tán fo ly t le, addig a szolnoki bábaképző in- A m ig a pécsi k lin ik án a befejezésre szoruló e se te k ­
tézeben ez az arán y szám 2 .2 5 % -ra csökkent. N em való­ nek 9.86% -ában v e tté k igénybe a c u re tte t, addig a b u d a ­
színű , hogy en nek a nagy eltérésn ek az oka az észlelésre p esti uj Szt. János kórházban ez az arányszám 89.72% -
kerülő anyag különböző ségében rejlene. ra em elkedett.

1 tá b lá z a t.
B e fe je z e tt
v e té lé s e k szám a C u re tte v e l % U jja l % M ás m ű té tte l
M a g á n g y a k o r la t 7.'930 2 .2 7 1 2 8 .6 5 4 .8 5 5 6 1 .2 5 804 1 0 .1 3
K lin ik á k és b á b a k é p z ö k 2 .7 7 8 1 .0 0 4 3 6 .1 5 1 .5 5 8 56.09 216 7 .7 6
V id é k i s z ü lé s z e ti o s z tá ly o k 4 .5 4 1 2 .3 9 4 5 2 .7 2 2 .0 4 2 44.97 105 2 .3 1
B u d a p e s t i s z ü l é s z e t i o s z t á ly o k 6 .0 2 2 4 .3 1 1 7 1 .5 9 1 .5 9 7 26.52 114 1 .8 9
S z ü lé s z e t n é lk ü li o s z tá ly o k 2 .0 7 3 1 .5 6 0 7 5 .2 6 457 22.04 56 2 .7 0
S a n a to r iu m o k 135 102 7 5 .5 6 27 20.00 6 4 .4 4

ö sszesen 2 3 .4 7 9 1 1 .6 4 2 4 9 .5 9 1 0 .5 3 6 4 4 .8 8 1.301 5 .5 4

i 2 . tá b lá z a t.
B e fe je z e tt
In té z e t neve v e té lé s e k szám a C u re tte v e l % U jja l .% M ás m ű té tte l '%
P é c s i k lin ik a 6 08 60 9 .8 6 442 7 2.70 106 1 7 .4 4
II . sz. nő i k lin ik a 193 26 1 3 .4 7 142 7 3.58 25 1 2 .5 8
S z e g e d i k lin ik a 439 69 1 5 .7 1 369 8 4.06 1 0 .2 3
I. s z . n ő i k l i n i k a 98 27 2 7 .5 6 60 6 1 .2 3 11 1 1 .2 3
B u d a p e s ti S z e n t R ó k u s -k ó rh á z 465 210 4 5 .1 6 243 5 2.26 12 2 .5 8
S z o ln o k i b á b a k é p z ö 477 230 4 8 .2 2 238 4 9 .9 0 9 1 .8 8
D e b re c e n i k lin ik a 5 25 298 5 6 .7 7 202 3 8 .4 8 25 4 .7 6
S z o m b a th e ly i b á b a k é p z ö 292 166 5 6 .8 5 117 4 0 .0 7 9 3 .0 8
B u d a p e s ti G y ö n g y ö s i- ú ti s z ü lő o tth o n 1.129 645 5 7 .1 3 484 4 2 .8 7 — —

B u d a p e s t i B a k á t s - t é r i s z ü l. o s z t á l y 6 89 407 5 9 .0 6 219 31.78 63 9 .1 6

B u d a p e s ti S z e n t M a r g it- k ó rh á z 3 59 223 6 2 .1 2 136 3 7.88 — —

B u d a p e s ti S z e n t I s tv á n -k ó r h á z 1.629 1.384 8 4 .9 7 243 14.91 2 0 .1 2

B u d a p e s ti U j S z e n t J á n o s -k ó rh á z 845 758 8 9 .7 2 87 10.28 — —
 19:53. 34 sz ORVOSI H ETILA P 753

in . % ) u jja l, 6 (16. 6 1 % ) curettevel, 8 (21.62% ) egyéb m ű ­

A különböző eljárás ok é rté k é re von atkozó an csak té tte l befejezés k ap csán k ö vetkezett be. Ezek sz e rin t
részben szo lg áltath at a d ato k at ez a statistik a . Ily en irá ­ a lá z ta la n esetekben az u jjal befejezésnek a m o rta ­
nyú m egállapítás nem is lehet fe la d a ta ennek a statis- litá s a a legrosszabb.
tik án ak . E rre egyedül a klin ik ák és intézetek h iv a to ttak , A 61 haláleset közül 18 eset (22.51% ) elvérzés, 24
am elyek a kórlefolyás szem pontjából a legpontosabb ad a­ eset (39.35% ) sepsis és 19 eset (31.1 4% ) egyéb m egbe­
to k b irto k áb an v annak. A m o rb id itás kérd ését ug yanis teg ed és folytán k ö v etk ezett be. F e ltű n ő az elvérzés es h a ­
teljesen mellő zni voltunk kénytelenek, m ert e rre v on at­ lál arányszám ának ig en m agas volta. A tá b lázat eg y szers­
kozó m egbízható ad ato k csak a legpontosabb intézeti m ind a r r a is rá m u ta t, hogy a c u re tte u tá n b ekövetkezett
m egfigyelés ú tjá n állap íth ató k m eg, am elyeknek beszer­ h alálesetek közül az elvérzéses h a lá l a gyak oribb: 5 0% ,
zése ilyen h atalm a s anyag kap csán ad m in istrativ lehe­ m íg az u jjal befejezéskor 52.17% sepsis k ö v etk ezté­
tetlen ség . Az an y ag n a k „ lá z ta la n “ és „lázas“ esete kre ben jö t t létre.
szétb ontása ’ ad a to k h ián y áb an szintén k iv ihetetlen A 307 lázas állap o tb a n észlelésre k erü lt h aláleset k ö ­
volt. zül 1 (0.32% ) elvérzés, 288 (93.81% ) sepsis és 19 (5.87
Az eljáráso k é rté k é t azonban bizonyos, m értékben % ) egyéb m egbetegedés következm énye volt. F eltű n ő ,
m egvilágítja a halálozás. E te k in tetb en az in tézetek ré­ hogy m íg a láztalan állap otban észlelésre kerülő vetélések
szérő l a legpontosabb felv ilág o sítást nyertü k, nem csak k ap csán bek övetkezett halálesetek okai között a sepsis
az elő forduló halálozások szám adatai, hanem a m ű té , ta csak 39.35 % -ban szerepel, addig a lá zas esetekben ez az
kezelés és az in tézeti lefolyás szem pontjából is. E n n e k az a rá n y 93.81% -ra szökik fel. Ezzel szem ben az elvérzéses
an y ag n ak m egbízhatósága te h á t jo g g al feltételezhető. A h alál csaknem 0 % -ra csökken. Ez é rth e tő is, m e rt a be­
m ag án g y ak o rlatb an bek övetkezett halálesetekrő l részint te g ek ebben az állap o tb an m ár túl v an n ak az elvérzés v e­
a bábanaplók, ré sz in t az O rszágos K özegészségügyi In té ­ szélyén.
z e t jelentései ú tjá n szereztünk tudom ást. Ez az a n y a g is 180 lázas esetben az észlelés kezdetekor a vetélés m ég
tekintélyes, de kétségtelen, hogy nem teljes, b á r a sepsis nem fo ly t le, ezeknek a lefolyását, kezelését és h a lá lo k a it
puerperalis kötelező bejelentésének szorgalm azása zeen a következő tá b lázat m u ta tja :
a té re n is lényeges h alad ást eredm ényezett. A bejelen­ S p o n ta n U jja l M ás
t e tt halálesetek lefolyásáról, kezelésérő l — k ev és kivé­ A h a lá l o k a l e f o l y á s C u r e t t e b e f e j e z é s m ű t é t ö s s z e se n
tellel — szintén sik e rü lt az a d a to k a t összegyű jteni, azon­ E lv é rz é s 1 — 1
b a n a m ás diagnosissal kezelt, v ag y elkönyvelt h alálese­ 1 .3 4 % 0 .5 5 %
tek szám áról m ég csak fo g alm at sem alko th atu n k . S e p s is 73 37 45 5 160
Az 1931. évben a 16.560 b e je le n te tt vetélés kapcsán p u e rp e r a lis 8 9 .0 3 % 9 2 .5 0 % 9 1 .8 4 % 5 5 .5 0 % 8 8 .8 9 %
E gyéb 8 3 4 4 19
179, azaz 1.08% ; az 1932. évben a 18.705 b e je le n te tt ve­ b e te g s é g e k 9 .6 3 % 7 .5 0 % 8 .1 6 % 4 4 .5 0 % 1 0 .5 6 %
té lés kapcsán 208, azaz 1.11% halálozás k ö v etk ezett be.
A k é t évben összesen a 35.265 b e je le n te tt vetéléssel k ap ­ ö sszesen: 82 40 49 9 180
csolatosan 387 h aláleset, azaz 1.1% á llo tt elő . F eltű nő , 4 5 .5 0 % 5 4 .5 0 %
hogy m indkét évben a halálozás arányszám a csaknem Az adatok sz e rin t 82 eset (45.5 % ) spontan, 98 eset
egyform a, am i a r r a enged köv etkeztetni, hogy a téves (5 4 .5 % ) m ű tét ú tjá n fejező dött be.
diagnosissal kezelt, vagy e lh a llg a to tt halálesetek beje­ A 98 m ű tétes e se t közül 40 e s e t (40.82% ) c u re tte ,
lentésére a jövő ben sem szám íth atu n k . 49 e se t (50.0% ) u jja l és 9 eset (9 .1 8 % ) egyéb m ű téte t l
A 22.411 intézetben kezelt v etélés kapcsán 286, azaz befejezés kapcsán k ö vetkezett be. A lázas állap o tb an
1.18% ; a 12.854 m a g án g y ak o rlatb an észlelt vetéléssel észlelésre kerülő vetélésekben a curette-el és az ujja l
kapcsolatosan 101, azaz 0.78% halálozás k ö v etk ezett be. befejezési eljárás a halálos kim enetelű esetekben cs a k ­
Az intézeti h alálo zási arányszám m ag as voltának m ag y a­ nem egyenlő arán y b a n szerepel, am i feltű nő en k ü löö­nb
rá z a ta egyrészt az, hogy a m agángyakorlatból nem ke­ zik a láztalan esetek arányszám átó l. U gylátszik, h o g y a
rü l m inden h aláleset bejelentés alá, m ásrészt, hogy a sú­ lázas állapotban észlelésre kerülő esetekben , — ha m á r a
lyosan m egbetegedett eseteket ren d szerin t intézetbe szál­ sp o n tan lefolyás nem b iz to sítható — a befejezési e ljá rá s ­
lítta tjá k . n ak a m egválasztása m eglehető sen közömbös.
A 387 halálesetn ek részletes a d a ta i 19 eset kiv ételé­ H a m ár m ost az egyes befejezési eljárásn ak az é rté ­
vel sik erü lt beszerezni. Ezeknek alap ján m egállapítható , k ét a halálozás a la p já n összegezni ó h ajtju k , ez — m in t
hogy a 368 h aláleset közül az orvosi észlelés m egkezdé­ m á r hangsúlyoztam — csak az esetb en volna tö kélete sen
sek o r láztalan v o lt 61, azaz 16.6% , m íg 307 eset, azaz keresztülvihető , h a az an y ag a gyógyulással vég ző dö tt ve­
83.4% m ár lázas állapotban k e rü lt észlelésre. téléseknek „lázta lan“ és „lázas“ esetekre sz é tb o n tá ­
A 61 lá ztalan állapotban észlelésre kerülő h aláleset­ sáró l is tájékozást n y ú jta n a . M indazonáltal az ad ato k így
nek a lefolyás, kezelés és a halálo k szerinti feld o lg azását is érté kelh ető k, m ivel nem valószínű , hogy 10— 10 ez er
a következő tá b lá z a t ad ja: cu rette-el és u jja l b efejezett v etéléssel kapcsolato san a
S p o n ta n U jja l M ás lázas és láztalan esetek n ek m egoszlása között szám ottevő
A h a lá l ok a le f o ly á s C u re tte b e fe je z é s m ű té t ö s s z e s e n külö nbség állana fen n.
E lv é rz é s 5 3 7 3 18 A 23.479 befejezésre szoruló vetélésnek a h alá lo z á ­
2 0 .8 3 % 5 0 .0 0 % 3 0 .4 3 % 3 7 .5 0 % 2 9 .5 1 %
s á t a befejezési eljárásokhoz viszonyítva a következő tá b ­
S e p s is 9 1 12 2 24
p u e rp e ra lis 3 7 .5 0 % 1 6 .6 7 % 5 2 .1 7 % 2 5 .0 0 % 3 9 .3 5 % lázat tü n te ti fel:
E gyéb . 10 2 4 3 19 B e f e j e z t e t e t t
b e te g s é g 4 1 .6 7 % 3 3 .3 3 % 1 7 .4 0 % 3 7 .5 0 % 3 1 .1 4 % C u re tte v e l U jja l M á s m ű té tte l ö s s z e s e n
V e té lé s e k s z á m a 1 1 .6 4 2 1 0 .5 3 6 1.301 2 3 .4 7 9
összesen: 24 6 23 8 61 H a lá le s e te k sz á m a 46 72 17 126
3 9 .3 5 % 6 0 .6 5 %
0 .3 4 % 0 .6 9 % 1 .3 0 % 0 .5 3 %
A fenti adatokból láth ató , hogy a láztalan állapotb an
észlelésre kerülő 61 haláleset közül 24 eset (39.3 5% ) fe­ A táb lázat a d a ta i szerin t a m eg in d u lt vetélések ese­
je ző d ö tt be sp ontán, m íg 37 e s e t (60.65% ) m ű téttel té b en a cu rettel tö r té n t befejezésnek csaknem felényi
befejezésre szorult. A 37 b efejezett eset közül 23 (62.17 (0 .3 4 % ) a m o rtalitása, m int az ú jja l végzett befejezés­
754 ORVOSI H E T IL A P 1933. 34. 3z.

nek (0 .6 9 % ). E n n ek valószínű oka, hogy a m a g án g y ak o r­ d ag s egy ú ttal sarjszö v et b en y o m ását teszi. A szétszór­
latb an az ú jja l történő b efejezési eljárás a haszn álato ­ ta n fekvő fib ro b lasto k és reticu lu m sejtek hézagaiba n
sabb, am in ek a h a tá sa m eg látszik a m o rta litá s i táb lá­ bő ségesen lá th a tó k lym phocyták. Legfeltű nő bb azonba n a
zaton. pla sm asejtek g azd ag halmaza. (Orsós prof.)
Ö sszegezve: A szövettani le let te h á t: p lasm asejtekben gazdag,
id ő sü lt fertő zéses sarjszövet.
1. Az országban a vetélések száma az iro d alm i szá­
m ítások a la p já n évenként kb. 160 ezerre te h ető , amelyek
közül évenként á tlag 23.700 vetélésnek a bejelen tése tör-
nik meg. Jelen leg 100 szülésre 11.2 b ejelen tett vetélés esik,
am i meg sem közelíti az irodalm i 50—100% -os arán y szá­
m ot.
2. Az o rszág 1931. és 1932. évi vetélési an y ag á n ak á t­
tan u lm án y o zása alkalm ával k itű n ik , hogy a m egin d u ltve­
téléseknek csak 28.9%-a fo ly t le spontan, m íg 71.1%-a
b efejeztetett. A spontán lefolyás az egyes in tézetek sze­
rin t igen n ag y ingadozást m u ta t. A h a tá rt a b udapesti I.
nő i klinika 58.07% -a és a szolnoki báb ak épző intéze t
2.25% -a m u ta tja .
3. A befejezési eljárások k ö z ö tt a cu rette-el és az u j­
ja l v égzett befejezés m egközelítő leg egyenlő aránys zám -
ban szerepel (49.59% —4 4 .88% ), ami az eg yes intézetek
szerin t szin tén igen nagy in g adozásnak van alávetv e. (Pé­
csi klinika cu rette-el befejezés: 9.86% —b u d ap esti U j
Szent Ján o s kórház 89.72%.)
1. á b ra .
4. A h alálo zás szem pontjából az ad ato k a m e lle tt szól­
nak, hogy a lázas és láztalan esete k et összevéve a curette-
el tö rté n t befejezés u tá n a m o rta litá s csak n em felényi Most a pathogen esis tisz tá z á sa következik. Ilyen
(0.39% ), m in t az ú jja l b efejezett e sete k kapcsán szempontból első sorban a szövettani kép jön m indig szá­
(0.69% ). m ításba. Ebbő l azonban — a m in t lá ttu k — egyik fa jla­
gos (specifikus) granula tio diagnosisa sem á llíth a tó fel
5. A lá z ta la n vetélésekben a halálokok k ö z ö tt az elvér-
biztosan. A feltű n ő en gazdag p la sm asejtes in filtrat ió b ó l
zéses h alál igen m agas a rá n y szám ban (3 0 % ) szerepel.
M egállapítható továbbá, h ogy lá ztalan esetek b en az ú jjal m ég leginkább lueses fertő zésre lehetne gondolni, e gya­
n ú t m egerő sítené a W asserm ann-reactio positiv v o lta is,
befejezett halálo s kim enetelű esetek szám a jó v al nag yobb
(24), m int a cu rette-el b e fe je z e tt esetek szám a (6 ). azonban az a körülm ény, hogy an tilueses k ú rá ra nem rea­
g á lt, ha nem is d ö n tö tte meg te ljesen a lueses aetiologiát,
6. L ázas esetekben az elvérzés veszélye csaknem 0-ra m inden esetre n ag y m értékben kétségessé te tte azt.
csökkent, m ig a sepsis p u erp eralis a halálo k o k között
90% -ban szerepel. Az adatok sz e rin t lázas esetek b en a be­
fejezési e ljá rá sn a k a m egválasztása — ha a sp o n tan lefo­
ly ás nem b iz to síth a tó — nem ad szám ottevő különbsége t.

A mi. kir. debreceni közrendészeti kórház szem észeti osztályá­

nak közlem énye.

Supracornealis
symmetrikus skleragranuloma.
I r t a : Fazakas Sándor dr., egyet, m a g á n ta n á r.

Mivel a kétoldali részarán y o s skleragranulom a

elég ritk a s k ó rtan i helyzete is mindezideig tisztázatlan,
érdem esnek ta rtju k ilyen esetü n k közlését.
K ato n ab eteg ü n k m indkét szemén ( l.á b r a ) a cornea
fö lö tt s azzal közvetlenül h a tá ro sá n , te h á t te ljesen azonos
helyen, k ifli form ájú, egyform a széles (V * cm ) és magas
(3/4 cm) m eredeken kiem elkedő , tö m ö tt ta p in ta tú s a
sklerával szorosan összekapaszkodó, ibolyaszínű terime-
nagyobbodás volt. Fölötte a k ö tő h á rty a szabadon moz­ 2. á b r a .
g ath ató és te lje se n halvány. A m in t látjuk, a k é t daganat
színben, consistentiában, a sklerához, illetve a conjuncti- A bakterioskopos vizsgálat s az állat-oltás is negatív
vához viszonyban, form ában, szélességben és m agasság­ eredm énnyel já r t. A tuberkulin-próba azonban positiv
b an teljesen m egegyezett. K ülönbség a k ettő k ö z ö ttmind­ volt. Ennek é rté k é t nagy m érték b en problem atikussá te ­
össze csak az, hogy a jobboldali valam ivel hosszabb (2% szi az a tény, h o g y — am int m á r elő bb lá ttu k — az ál­
cm ), m int a bal (2 cm). la to ltá s negativ. K öztudom ású ugyanis az, hogy sklera-
A szö v ettan i képben (2. és 3. ábra) a szövetrészlet tuberculosis esetén az állato ltás még ak k o r is positiv
egy részén leukocyták által g y éren á ttű z d e lt laphámréteg eredm énnyel sz o k o tt járni, h a a m ikroskopos v izgsálat
lá th ató , az e z a la tt következő réte g sejtek b en igen g az­ (szöveti és bak terio skopos) n egatív .
1933. 34. sz.
Az a körülm ény, hogy két-két rön tg en -b esu g árzásra
a gran u lo m ák nyom nélkül gyógyultak, szintén nem m ond
semm it. E rrő l a kezelési módról ugyan tu d ju k , hogyegye­
nesen perdöntő sklera-tuberoulosis m ellett, azonban — s
ennek e helyen tö rtén ő kiemelése igen fontos — csakis
a ro sszin dulatú tu m orokkal szemben. E zekre ugyanis a
rö n tg en su g arak n ak legtöbbször semmi h a tá su k se szokott
lenni. A g ran u lo m ák ra pedig — te k in te t nélkül azok ere ­
detére — egyform án jól hat. T eh át a rö n tg en -th erap ia
eredm ényes volta se s e g íte tt hozzá a k érdés tisztázásához.
A pathogen esis teljesen n y ito tt kérdéséhez még csa­
to lh atu n k k ettő t. E lő ször, hogy m ié rt lé p e tt fel ag ra n u ­
loma éppen a cornea fö lö tt s azzal közvetlenül h atáro sán ,
m ásodszor, hogy v á jjo n mi az oka a kétoldali sym m etri-
kus fellépésnek.
3. á b ra ..
K öztudom ású, hogy a bulbaris k ö tő h á rty án ak , illetve gítségére lennünk, míg az o ptim ális adagot elérjü k.
a sk lerán ak éppen a legfelső része az, ah ol legritkábban
szokott fellépni az ú g ynevezett gócos m egbetegedés. Az
ekzemás persen ésrő l pl. tu d ju k , hogy leggyakrabban je ­
lenik m eg kívül, azután alul, m ár jóval kevesebb számban
belül s végül leg ritk áb b an felül. H a a bulbus elülső részét általá nos re a c tió t nem lá tta k , hanem legfeljebb a be­
2 diagonalissal négy egyenlő részre osztjuk, ak k o rpl. Bi­
schof Hermann szerint a külső negyed 40% , az alsó csak ­
nem 35% , a belső 16% , s a felső m á r csak 9% -kal sze
repel. Ily en feljegyzéseket úgy a pörsenésekre m int az
episkleralis gócokra vonatkozólag — id. Imre hasonló
m egfigyelésein felbuzdulva — m agam is végeztem s úgy
láttam , hogy ennél m ég jóval kevesebb a felső negyed
százalékos részesedése. Mindez azonban esetünknek leg­
feljebb az érdekességét emeli, anélkül, hogy csak egy lé­
péssel is közelebb vinne a kérdés m egfejtéséhez.
H asonlóképen kérdéses m arad az is, hogy m iért ül
a gran ulom a a felső negyednek éppen a corneával h aát ­
ros részén, am ik or a sk lerán a k másik k é t helyén teljesen
hasonló elő feltételeket ta láln a . A skleráról ugyanis, m int
legnagyobb részben vértelen szövetrő l tu d ju k , hogy első ­
sorban azon részei v an n ak disponálva fertő ző m egbet e­
gedésekre, am elyek az érrendszerrel szorosabb viszony­
ba kerülnek. Ilyen anató m iailag disponált hely pedig 3
van. Ezek egyike a m ost szóbanlevő tá j, i t t van ugya nis
a ciliaris erek capillaris hálózata, m ásodik a corneától
3— 4—5 m m -nyire keresendő , itt fú rjá k á t ugyanis a ci­
liaris erek a sk lerát s ugyancsak it t anastom izálnak a
palpebralis erekkel, h arm a d ik az aeq u ato rn ál v an a venae
vorticosaek átfú ró d ásán ál.
ORVOSI H ETILA P 755
M indezeknél még sokkal nehezebb helyzetben volnánk
akkor, ha a granulom a k éto ld aliság át és sy m m etriáját
próbálnánk m egm agyarázni. M int érdekes d o lg o t említem
meg anélkül, hogy belő le b árm ily en irán y b an következ te­
té st a k arn é k levonni, hogy a granulom ák h ely én a skle-
ra festékes v o lt és úgy e tá jé k , m int a közvetlen környéke
csökkent érzékenységet m u ta to tt.
Az Erzsébet Tud.-Egyetem szülő - és nő beteg klinikáj ának
közlem énye (igazgató: Scipiades Elemér ny. r. tanár).
Saját vérrel kezelt orbánc eseteink.*
I r t a -.Lajos László dr., tanársegéd.
Az a u to -h a em ato -th erap iát a passiv és a ctiv immu-
nisálás com binatiójának szokás tekinteni. Litwak szerint
pedig azt m ég au to-p rotein th e ra p ia szám ába is kell ven­
ni és pedig azon m ag y arázat alapján, hogy a be,tegbe pa-
ren teralisan befecskendezett v é r alvadási m echanism u-
sában, illető leg savójának kipréselő désében, a savó nak
colloidalis újrarendező dése tö rté n ik meg, m iá lta l a savó
a homolog szervezetre m érgező vé, antigénné válik.
A lk alm azását újabban Okintschitz k lin ik á já n próbál­
tá k ki nagyobb terjedelem ben úgy, hogy h a a betegség
kezdetén fo g ta k hozzá a kezeléshez, 10 cem elein te citrá-
tos, késő bb an élküli v é rt v itte k be in tra g lu te a lisan a be­
tegbe, mely ad a g o t aztán m inden további alkalm azáskor
1 ccm-rel kevesbítettek. H a ellenben a kezeléshez m ár
csak néhány n ap p al a b eteg ség kitörése u tá n kezdtek
hozzá, elő ször csak 5 ccm, v a g y még kevesebb v á r t ad tak,
mely adagot aztán , egészen 10 ccm-ig m inden további
alkalm azáskor 1 ccm-rel fokoztak. Az ilyen ad ag o lás pedig
Litwak szerin t azé rt helyes, m ert az a c u t periódus­
ban a szervezetnek, hogy ta rta lé k erő it késedelem né lkül
m egm ozgassa, durva ingerre v a n szüksége, m íg a sub-
acu t phasisb an a szervezet m á r úgyis m eg feszíti ellen­
álló erő it, ez é rt nekünk ebben csak óvatosan szabad se­
A befecskendezéseket Okintschitz k lin ik á já n 1—2
naponkint n y ú jto ttá k , m ihely t azonban az á lla p o t javult,
vag y a h ő m érsék esett le, v a g y a ja v u lá st a vérkép
m u ta tta , a z o k a t elhagyták. U tán u k se helybeli, se
fecskendezést követő napon észleltek csekély hő emke­ el
dést. M indezekhez hozzáteszi m ég Litwak, h o g y a saját
­ v érrel kezelésnek fő ként a b eteg ség kezdetén v a n helye,
továbbá, hogy az általános fertő zés esetén nem specifi­
kum, hanem az, m int Schepetinsky és Bublitschenko is
m ondja, fő k én t elhúzódó g y ulladások eseteiben alkalm a­
zandó.
Ezen elm ondottak alap ján az auto-haem ato-th erapiát
mi is a p u erp eralis állapottal kapcsolatos orbánc esetek­
ben vettü k h aszn álatb a és pedig azért, m e rt az orbánc
is a septikus betegségek közé ta rto zik , lévén a n n a k kór­
okozója a streptococcus, to v áb b á azért, m ert ez is az el­
húzódó lefolyású gyulladások közé tartozik. A hajlam os
egyén bő rének papillaris réteg éb e k erü lt streptococc usok
o tt szaporodásnak indulva to x in o k a t term elnek s ezáltal
az általán o s in to x icatio n kív ü l a bő r lobos reac-
tió já t idézik elő . Az elszap o ro d o tt streptococcusok a
b ő r és b ő ra la tti nyirokrésekben haladnak a peripher ia
felé, újabb te rü le te k e t foglalván el. E te rje d é s t újabb
gyulladásos reactio és láz követi. H a aztán ezek a strep to ­
coccusok ú tju k b a n fő leg a bő rb en m aradnak , jellegze tes
orbánc fejlő dik k i; ha azonban azok a bő rbő l betörv e, a
* ) E l ő a d t a a M a g y a r N ö o r v o s o k t á r s a s á g á n a k 1 9 3 2 . j ú­
n iu s i n a g y g y ű lé s é n .
756 ORVOSI HETILAP
b ő ra lat ti szövetben terjeszkednek tovább, phlegm onet
idéznek elő . E k ét megjelenési fo rm a egym ással g y a k ­
ra n szövő dik. P éld á ja v o lt ennek a k linik áról Szépe által
közölt te rh esség a l a tt keletkezett orbánc-ese(t. A fo ly a­
m a t p ed ig úgy gyógyul, hogy a b e h a to lt bak tériu m o k
e g y ré s z t phagocytosis, m ásrészt ä szövetnedvek b a k té ­
rium ölő h a tá sa és sp o n tan elhalás fo ly tá n elpusztuln ak
s íg y ú jab b lobos re a c tio nem k eletk ez ik ; a láz leesik s
a fo ly a m a t megáll. Az izzadmány felszívódása á lta l pedig
az elváltozások is m egszű nnek.
Az Orbánénak a szaporítás fo ly am atáv al szövő dése
nem ta rto z ik a ritk a jelenségek k ö zé; intézetünk u to lsó 3
év én ek tö rtén etéb en 8 eset fo rd u lt elő . Á llítják a zt is,
hogy az orbánc a gyerm ekágyban gyakoribb, m in t szü­
lés, illető leg te rh e sség a la tt s ennek m eg is felelazon ta ­
p asztalásu n k , hogy eseteink közül 3 a terhesség, 5 pedig
a gyerm ekágy a la tt jelentkezett.
M egemlítem m ég, hogy a k lin ik án k o n észlelt esetek
közül k e ttő t Szépe m á r közölt u g y a n , az anyag te ljessé­
ge k ed v éé rt azonban mostani beszám olónkba a z o k a t is
belevesszük.
I. Terhesség alatt keletkezett orbáncos megbetegedések. pe pu iesripo et or aml ii sa vs oe blt.é n e k d e h i s c e n t i á j a é s a f e l l é p e t t e n d o m e t r i t i s
1. ) E l s ő e s e t ü n k b e n e g y 22 é v e s I . P . a V I I I . t e r he s s é g : 3 .
h ó n a p b a n k e re s te f e l k lin ik á n k a t. F e lv é te le u tá n i 2 5 -ik n a ­
p o n to r o k fá já s lé p e tt fe l és az á llc s o n ta la tti tá j é rz é k e n n y é
v á l t . H ö m é r s é k 3 9 ° C . K e z e lé s r e h ö m é r s é k e c s ö k k e n t , m a j d
p e d i g l e e s e t t . 4 n a p m ú l v a h i d e g r á z á s . A jo b b s z e m k ö r n y é k e
m e g d u z z a d t , f á j d a l m a s , p ir o s . O r b á n c k ó r i s m é v e l a b ő r k l i n i ­
k á r a te ttü k , ah o l a fo ly a m a t az e g é s z a rc o n és a h á to n v é ­
g ig t e r j e d t. R ö n tg e n b e s u g á rz á s b a n , 4 % la p i s o s e c s e t e l é s b e n
r é s z e s t e t t é k . 12 n a p p a l a z á t h e l y e z é s u t á n f á j á s o k l é p t e k fe l,
e z é r t k l i n i k á n k r a v i s s z a k e r ü l t . U g y a n a z n a p élő , é r et t l e á n y ­
m a g z a t o t s z ü l t . F e l v é t e l a l k a l m á v a l m i n d k é t c o m b o n e lm o ­
s ó d o t t h a t á r ú p ir o s f o l t lá th a tó . A g y e r m e k á g y m á s o d ik n a p ­
já n h id e g r á z á s je le n tk e z e t m a g a s lá z z a l, az o rb á n c o s fo ly a ­
m a p e d ig e g y r é s z t m in d k é t c o m b f e s z i t ő o ld a lá ró l a z a lh a s
b ő r é r e e g é s z a k ö l d ö k i g , m á s r é s z t p e d i g m i n d k é t f a rp o f á r a
a t é r d ir n y á b a n te r j e d t . S a já tv é r k e z e lé s b e n r é s z e s ít e tt ü k és
a m e g t á m a d o t t b ö r t e r ü l e t 4 % -o s a r g . n itric u m o s e c s e te lá s é t
v é g e z tü k . A s z e m é r e m tá ja t s u b lim a to ld a tb a m á r to t t, k ic s a ­
v a r t g a z e tö r l ő k k e l f e d t ü k . A c s e c s e m ő t e l k ü l ö n í t v el e f e j t
a n y a t e j j e l t á p l á l t u k . A k e z e lé s e r e d m é n y e k é p e n a b e t e g a
g y e r m e k á g y 18. n a p j á n g y e r m e k é v e l e g y ü t t e g é s z s é g e s e n t á ­
v o z o tt.
2. ) M á s o d ik e s e t ü n k b e n 37 é v e s V I. P . a t e r h e s skéégr t b ő r g y ó g y á s z ó h a j t á s á r a m é g a z n a p r ö n t g e n b e s u g ár z á s ­
V l I I - i k h a v á b a n k e r e s t e f e l i n t é z e t ü n k e t . 18 n a p m ú l v a g a r a t -
b e lö v e lts é g lé p e tt f e l, 38 fo k h ő m é r s é k l e t m e lle tt. M á s n a p a
j o b b p a r o t i s t á j n y o m á s r a f á j d a l m a s , r a j t a é s a f ü l ö n é le s ­
h a t á r ú b ö rp ír. A z o r b á n c az e g é s z jo b b a rc f é lre , m a j d a b a lr a
é s a f ü l r e is r á t e r j e d t . S a j á t v é r i n j c t i ó k r a é s 1 0 % - o s ic h t h y o -
l o s k e n ő c c s e l t ö r t é n t e c s e t e lé s r e g y o r s a n v i s s z a f e ljő d ö t t s a
l á z l e e s e t t . 10 n a p p a l k é s ő b b a n y a k h á t s ó r é s z é r ő l a t a r k ó ­
t á j r a t e r j e d v e e g y t e n y é r n y i n a g y s á g ú , e r ő s e n i n f i tl r á l t é le s -
s z é l ü p i r o s e l s z í n e z ő d é s k e l e t k e z e t t . E r y s i p e l a s r ec i d i v a k ó r ­
is m é je m e lle tt a f e n t i k e z e lé s t is m é t é le tb e lé p te ttü k , m á s n a p
a z o n b a n a h a j a s f e j b ő r r e , s ő t a z e g é s z a r c r a is r áe tr j e d t a f o ­
ly a m a t. P á r n a p i k e z e lé s u tá n a z o r b á n c v is s z a fe jlő d ö tt s a
h ő m é r s é k le t le e s e tt. A z e r y s ip e la s f e llé p é s e u tá n i 4 1 - ik n a p o n
s p o n t a n s z ü lé s a l k a l m á v a l élő , é r e t t l e á n y m a g z a t s zü l e t e t t . A
g y e r m e k á g y l á z t a l a n le f o ly á s ú v o l t , a 2 1 - ik n a p o n t á v o z o t t .
3. ) H a r m a d i k e k ö r b e t a r t o z ó e s e t ü n k b e n a z o r b á n c a z h I.
t e r h e s e n a n á l u n k é s z le lé s 1 9 - i k n a p j á n , a t e r h e s s é g V I I I .
h a v á b a n l é p e t t f e l . (S z é p e á l t a l i s m e r t e t e t t e s e t .) A b e t e g s é g
f e llé p é s e u tá n i 1 0 - ik n a p o n a m a g z a t in tr a u te r in e e lh a lt, a
m á s o d ik n a p o n p e d ig k o ra s z ü lé s t ö r t é n t h . le á n y m a g z a tta l.
A z o r b á n c l o c a l i s a t i ó j a , m e l y e t f o l l i c u l a r i s a n g i n a e lő z ö t t g o l á s a , t o v á b b á i c h t h y o l k e n ö c s ö s b e v o n á s m e l l e t t á l l a p o t a
m e g , ez e s e tb e n a z a rc , a h a j a s f e j b ő r , e lö l a s u p ar - é s
i n f r a c l a v i c u l a r i s á r o k , h á t u l p e d i g a l a p o c k a a ls ó c s ú c s a v o lt.
U tó b b i p h le g m o n o s u s s á v á lt é s m e g n y i tá s r a s z o r u lt. A k e z e ­
lé s e z e n fe lü l s a j á t v é r és c m n a d i n in je c tió k b ó l é s 1 0 % -o s
i c h t h y o l o s e c s e t e l é s e k b ő l á l l o t t . A m e g b e t e g e d é s a f e l lé p é s
u t á n i 2 8 -ik n a p o n m e g s z ű n t s a b e t e g g y ó g y u l t a n h a gy t a el
a k l i n i k á t a g y e r m e k á g y 8 4 - ik n a p j á n .
1933. 34. sz.
11. Gyermekágy ciatt keletkezett orbáncos megbetegedé­
sek.
1. ) E z e k k ö z ü l a z e l s ő e s e t t á r g y á t k é p e z ő I I . P .e s e t é ­
ben a k iv is e lt te rh e s s é g u tá n m a g á tó l le f o ly t, s z ü lé s k o r
(S z é p e á l t a l i s m e r t e t e t t e s e t ) é lő , é r e t l e á n y m a g z a t s z ü el t e t t .
A s z ü lé s n a p já n , lá z z a l k a p c s o la to s a n , to r o k f á íj á s lé p e tt fe l
M á s n a p a z o r r m in d k é t o ld a lá n o rb á n c k e le tk e z e tt, m e ly
o n n a n a z a r c r a é s a h a j a s f e j b ő r r e is r á t e r j e d t . 1 5 n a p i k e z e ­
lé s u tá n , m e ly 4 % - o s la p i s b o r o g a tá s o k b ó l, u r o tr o p in b ő l é s
s a j á t v é r i n j e c t i ó k b ó l , t o v á b b á a s z ü l ő c s a t o r n á n a k s ub l i m a t o s
k e n d ő k k e l v é g z e t t á l l a n d ó v é d é s é b ő l á l l o t t , a b e t e ga g y e r ­
m e k á g y 1 7 -ik n a p já n g y ó g y u lta n tá v o z o tt.
2. ) M á s o d ik e s e tü n k b e n a 22 é v e s I. P . a te r h e s s é g
V lI I - ik h a v á b a n k e re s te f e l a k lin ik á t. E g y h ó n a p o s itta r tó z -
k o d á s u t á n e p i s i o t o m i a v é g z é s e m e l l e t t é lő , é r e t t el á n y m a g ­
z a t o t s z ü l t . A g y e r m e k á g y e ls ő n a p j á n a k d é l u t á n j á n 3 9 .4 C .
h ö m é r s é k m e lle tt f ü lf á já s r ó l p a n a s z k o d ik . M á s n a p a jo b b f ü l­
k a g y ló k ö r ü l ú jjn y i s z é le s s é g b e n a z á llc s o n t f e lh á g ó á g á n a k
m e g f e l e l ö l e g a b ő r h a l v á n y p i r o s r a d u z z a d t , f á j d a l ma s s á v á l t .
h a s o n l ó f o l y a m a t j e l e n t k e z e t t a b a l f ü l k a g y l ó n is . A m e g b e t e ­
g e d é s n a p o k m ú lv a m i n d k é t a r c f é lr e r á t e r j e d t . S a já t v é r i n -
je c tió k a t a d tu n k s a m e g tá m a d o tt b ö r te r ü le te t 4 % -o s la p is
o l d a t t a l v o n t u k b e. E n n e k k ö v e t k e z t é b e n a h ö m é r s é k l e e s e t t ,
a z a r c t e l j e s e n f e l t i s z t u l t . E z a l k a l o m m a l is s u b l i m a t o s t ö r ­
l ő k k e l v é d t ü k a s z ü l ö c s a t o r n á t a f e r t ő z é s t ő l s a eccss e m ő t
e lk ü lö n ítv e le f e jt a n y a te jje l tá p lá ltu k . A g y e r m e k á g y 4 8 -ik
n a p já n tá v o z o tt n o rm á lis g e n ita lis le le tte l s e n n e k o k a a z
) H a r m a d ik e s e tü n k b e n a 19 é v e s, H . P .- t a g y e r m e k ­
á g y 9 - ik n a p já n 38 f o k h ö m é r s é k k e l s z á l l í t o t t á k a k lin ik á r a ,
s p o n tá n le f o ly t sz ü lé s u tá n . 5 n a p ó ta lá z a s . A g e n ita lis v iz s ­
g á la t a lk a lm á v a l u lc u s p o rtio n is t és e n d o m e tritis s e p tic á t
ta l á lt u n k . A b e s z á llítá s t k ö v e tő 4 -ik n a p o n m in d k é t n a g y a ja k
o e d e m á s , d u z z a d t s a g á t o n p e d ig m i n d k é t f a r p o f á r a t e r j e d ő ,
é l e s h a t á r ú b ö r p í r l á t h a t ó . A z o r b á n c o s f o l y a m a t a v é g b . 'l
k ö ré s h á tu l a k e r e s z tc s o n t k ö z e p é ig f e lte r je d t, 40 fo k k ö r ü ii
te m p e r a tu r á k tó l k is é rv e . P á r n a p m ú lv a to n s illitis fo llic u la ­
r i s l é p e t t fe l. S a j á t v é r i n j e c t i o , 4 % - o s l a p i s o s e c s e t e lé s , t o ­
v á b b á c h i n i n a d á s a m e l l e t t a f o l y a m a t v i s s z a f e j l ő d és n e k i n ­
d u lt s a g y e r m e k á g y 3 9 -ik n a p já n , a b e s z á llítá s u tá n 3 h é t r e
n o r m á lis g e n ita lis le l e tt e l tá v o z o tt.
4. ) N e g y e d i k e s e t ü n k b e n a 24 é v e s I I . P . V I I I . h ó n a p o s
te r h e s s é g g e l k e re s te fe l a k lin ik á t. A z in té z e tb e n ta r tó z k o d á s
1 9 - ik n a p j á n n o r m á l i s s z ü l é s e r e d m é n y e k é p é lő , é r e t f i ú s z ü ­
l e t e t t . A s z ü lé s n a p j á n a k d é l u á n j á n t o r o k f á j á s l é p e t t f e l , a
g y e r m e k á g y m á s o d i k n a p j á n p e d i g 3 9 .3 f o k C. h ö m é r s é k
m e lle tt a b a i f ü lk a g y ló h a r a g o s v ö rö s re d u z z a d t, fe lső r é s z é n
l e n c s é n y i b u ll o s u s k i v i r á g z á s s a l , a c s e c s n y u l v á n y f e l e t t p e d i g
a b ő r ú j j n y i s z é l e s é l e s s z é l le l v é g z ő d ő b e l ö v e l tgseé t m u t a ­
t o t t . H a s o n ló e lv á lto z á s o k je le n tk e z te k a jo b b f ü lk a g y ló n é s
k ö r n y é k é n is. E r y s i p e l a s k ó ris m é je m e lle tt a ta n á c s k o z á s r a
b a n r é s z e s íte ttü k , a n e m i s z e r v e k e t p e d ig , m in t a tö b b i e s e ­
t e k b e n is , s u b l i m a t o s k e n d ö v e i f e d t ü k . A z o n b a n a f . l y a m a t a
f ü l r ő l a z a r c r a , m a j d a z o r r a t e r j e d t s e k k o r m e g k ez d t ü k a
s a já tv é r in je c t ió k a d á s á t s a b e te g b ö r f e lü le te t 1 0 % - o s ic h -
th y o l la l b e v o n tu k . I ly e n k e z e lé s m e lle tt a g y e r m e k á g y 6 -ik
n a p j á n a f o l y a m a t m e g á l l t , m a j d l a s s a n v i s s z a f e j l ő dö t t s í g y
a g y e r m e k á g y 1 7 - ik n a p j á n e g é s z s é g e s e n t á v o z o t t a z o r b á n c
a l a t t tő le e lk ü lö n íte tt m a g z a tá v a l.
5. ) ö tö d ik e s e t ü n k b e n 36 é v e s I . P . a V H I- ik h ó n a p b a n
lé v ő t e r h e s s é g m e l e t t f e n n á l l ó m é h n y a k r á k k a l é s a oj b b o l d a l i
p a r a m e tr iu m b e s z ü r ö d ö tts é g é v e l k e r e s te f e l a k lin ik á t. E z é r t
a f e l v é te l u tá n m á s n a p S c ip ia d e s -f é le c e n tr á li s v e z e té s e s é r ­
z é s te le n íté s b e n c s á s z á r m e t s z é s t (é . é. le á n y m a g z a t) , m a jd
W e r t h e i m m ű t é t e t v é g e z t ü n k , m e l y n e k k a p c s á n a p a r a me t ­
r iu m n a g y k r á t e r e m e g n y ílt. A b e te g e n á lla n d ó m a g a s lá z
m e l le t t a m ű té t u t á n i 5 -ik n a p o n b r o n c h o p n e u m o n ia , m a jd
a s f a l i tá ly o g , a c s o n k o k k ö r ü l p e d ig a z e g é s z m e d e n c é t k i ­
tö ltő i z z a d m á n y k e l e t k e z e t t , a m e l y k é s ő b b s z i n t é n l eg e n y e d t
é s d r a i n e z é s r e s z o r u l t . M ű t é t u t á n i 1 8 - i k n a p o n a er n d k í v ü l
l e r o m l o t t b e t e g e n d e c u b i t u s , m a j d a b b ó l k i i n d u l ő l a g, f ő k é n t a
b a l fa r p o f á r a te rje d ő o r b á n c t á m a d t . S a j á t v é r i n j e c it o a d a ­
to v á b b h a n y a tlo tt, a s e p tik u s f o ly a m a t a z e g é s z s z e rv e z e tb e n
á l t a l á n o s o d o t t , ú g y h o g y a b e t e g a m ű t é t u t á n i 2 3 -ki n a p o n
m e g h a l t , b i z o n y s á g á u l a n n a k , h o g y m i n t L itw a k m o n d o t t a :
a z a u t o h a e m a t o t h e r a p i a a z á l t a l á n o s f e r t ő z é s e k n e k ne m s p e ­
c ifik u m a .
M int te h á t az elő re,bocsátott 8 eset m u tatta, Stöckel-
nek igaza lelhet abban, hogy az e x tra g en italis or-
1933. 34. sz. ORVOSI H ETILAP
bánc leggyakoribb kiindulási fo rrá sa a follicularis angina.
Igazolni látszan ak eseteink azt a m eg állap ítást is, hogy
a hideg évszakban pl. télen, továbbá a nedves és eső s idő ­
szakokban, te h á t tavasszal és ő sszel az orbáncos fertő zé­
sek szám a nagyobb, m int a száraz hónapokban. Nyolc
esetünk közül ugyanis csak egy e se tt a n y ári hónapokra,
a többi ellenben a csapadékban bó'vebb egyéb idő szak okra.
H ogy pedig a gestatió s folyam atokkal k apcsolato ­
san fellépő orbáncok je lentő ségét régebben túlbecsü lték,
azt az m u ta tja , hogy 8 esetü nk közül csupán egy végző ­
d ö tt halálosan. Ezen esetünkben is a hónapok ó ta fenn­
álló rákos folyam at, továbbá egy súlyos m ű té t (W ert-
heim ) és an n ak következm ényei (h asfali tályog, m eden­
cebeli phlegmone, decubitus) és az ezek mellé fellépett
bronchopneum onia annyira leg y en g ítette a beteg szerveze­
té t, hogy az a fellépő erysip elassal m egbirkózni nem tu ­
dott. Minden bizonnyal h o zzájáru lt eseteink en yhe halá­
lozási arányához azonban az is, hogy az O rbánénak a
szülő csatornáb a beterjed ését a szülés alatt, a 'belső mani-
pu latio kerülése, a szülés u tá n pedig a külső nem isz ervek­
nek sublim atos kendő kkel állandó fedése ú tjá n m eggá­
toltuk.
Régebben egyes szerző k pl.Runge, Lebedeff és Stratz,
valószínű nek m ondották , hogy az orbánccal fe rtő z ö tt
an y a m agzata szintén orbáncot áll ki. Ezen vélem ényü­
k e t pedig az e rő síte tte meg, hogy ilyen in tra u te rine el­
h a lt újszülöttek bő rén pikkelyes h ám lást lá tta k . Tud ni
kell azonban, hogy erysipelas strep toco ccust m agzaton
m ég nem észleltek. Mi pedig orbáncos 3 te rh e sü n k szülé­
sébő l csak 1 h a lo tt kora m ag zato t kap tunk, m égpedig a?
orbánc m egjelenése u tá ni 12-ik napon, s h ám lást e m ag­
zato n még sem lá ttu n k , de nem lá ttu n k ilyet m á sik két
betegünk m ag zatain sem, an n ak ellenére, hogy a m egbete'
gedés kezdete u tá n 12, illetve 41 nap u tá n születtek. Ész­
leléseink te h á t nem tá m o g atják sem a z t a felfo g ást, hogy
az ilyen an y ák m ag zatai in tra u te rin e orbáncot állan án ak
ki, sem azt, hogy az orbánc legtöbbször k o raszü lést okoz­
n a és a m agzat h a lá lá t idézné elő .
Sikerült az élve szü letett m ag zato k at is elkülönítés
és lefejt a n y a te jje l táp lálás ú tjá n a rá ju k nézve n ag y ve­
szélyt jelentő köldökfertő zéstő l megóvni.
Ami az orbán c m egbetegedések ta rta m á t illeti, pár
nap a la tt lezajló fo ly am ato t egy esetben sem lá ttu n k , h a­
nem közülök a terhességiek középértékében 30 (28, 26,
41) napig, a gyerm ekágyiak pedig az egy h aláleset le­
szám ításával középértékben 16 (14, 15, 17, 14) n ap ig ta r ­
to tta k .
E setein k végül azt is m u ta tjá k , hogy a szap o rítás
folyam atával kapcsolatos orbán co knak legeredm ényesebb
kezelő eszköze az au to h aem ato th erap ia, ami azonban nem
jelen ti azt, hogy e kezelést m ás alkalm as kezeléssel (om-
nadin injectiók, lapisos borogatások, ichthyol kenőcs,
röntgen), ki ne egészítsük. M egjegyzendő végül, hogy a
s a já tv é r általá nos fertő zések ellen nem lévén specifikum ,
az az olyan orbáncot, mely általán o s vérfertő zésnek
résztünete, m eggyógyítani nem tu d ja.
Iro d a lo m : B id o n e: Z e n t r a b l a t t f . G y n . 1 8 9 5 . 3 0 . s z . —
C ohn: Z e n t r a l b l a t t f . G y n . 1 8 8 8 . 4 8 . s z . — H e r r g o tt: Z e n t r a l ­
b l a t t f. G y n . 1 9 1 0 . 3. s z . — L i t w a k : A r c h . f. G y n . 1 9 3 1 . 3 : s z :
.— O tto w : Z b l. f . G y n . 1 9 1 9 . 1 2 . s z . — P ica rd : Z b l. f . G yn.
1 9 2 7 . 51. s z . — R ó n a : O rv o si H e tila p 1905. 25. sz. — Sci-
p ia d es: O r v o s i H e t i l a p 1 9 2 4 . 4 4 . s z . S ie g m u n d : Z b l. f . G yn.
1 9 2 7 . 4 4 . s z . — S o r le y : Z b l. f . G y n . 1 9 1 0 . — S c h e ib : Z e it­
s c h r i f t f ü r G e b u r t s h i l f e V I I I . k t . — S zé p e : T e r h e s s é g g e l kap­
c s o la to s o rb á n c e s e te k . ( M e g je le n é s a la tt.)
757
A Pázm ány Péter Tud.-Egyetem gyerm ekklinikájának közle­
ménye (Igazgató: Hainiss E lem ér ny. r. tan ár).
Csecsemő k vizeletének oltótartalma.
í r t á k : Surányi Gyula dr. és Veszelszky László dr.
Ism eretes, h ogy a normális v izelet változó m en n y i­
ségben ta rtalm az colloidokat. E b b en a csoportban ta lá l­
ju k m eg a vizelet á lta l k iv á laszto tt felm en tek et is. Ezek
k ö zö tt arán y lag ritk á n találjuk m eg a gyom or-béltractus
ferm e n tje it. Hogy ez így van, azon aligha csodálk ozha­
tu n k , inkább az tű n ik fel meglepő nek, hogy azon a osszú h
v án d o rú to n keresztül, m elyet a gyom orban k iv á la sz to tt
fe rm e n t bejárt, haték o n y ság át, v a g y annak egy részét
m e g ta rtv a m utatk ozik a vizeletben. Nem új m eg állap í­
tás, hogy a gyom or o ltó ja a vizeletben fellelhető .. T ek in ­
te tte l a rra , hogy az oltónak éppen csecsem ő korban va n,
úgy látszik ontogenetikusan is, fo n to s szerepe, é rd e k e s­
nek látszo tt, hogy — csecsemő kre vonatkozó a d a to k et l­
jes hiányában — különböző korú é s állapotú, egészség es
és beteg, term észetesen, vagy m esterségesen tá p lá lt cse­
csem ő vizeletének o ltó ta rta lm á t v iz sg á la t tá rg y á v á te­
gyük.
Az oltó (chym osin, L ab ferm en t) szerepe, h atásm e-
chanism usa, k ap cso la ta a pepsinnel hosszú idő n k e res z ­
tül fo g lalk o ztatta a k u tató k at. A nélkül, hogy a k érdés
ré sz le te it itt felvetnénk, összegezzük m ai állását. A dis-
cussio m agva az, h o g y vájjon v an -e egyáltalán k étféle
fehérjeem észtő fe rm e n t a csecsem ő korban. A k u ta tó kegy
része csak pepsinrő l a k a r tudni s pepsin hatásn ak at r t ja
az o ltó h a tá st is, m elynek lényege, h o g y a tej caseinogen-
jé t calciumionok jelenlétében casein n á, m int régebben
nevezték, p aracasein n á alak ítja át. E z a casein a caseino-
gennel szemben so k k al könnyebben coagulál. A coagula-
tio szabad calcium ionok jelenlétében m in t aspecifikus fo­
ly a m at következik be. K étségtelen, -hogy bizonyos m é rté ­
kű fehérjeem észtés a csecsemő g y o m ráb an végbem egy.
Az is kétség telen, h o g y oltóhatás a bevezető je a feh é rjé t-
bontó folyam atoknak, azonban ezek lényeges része a vé­
konybélben folyik le. E nnek oka a csecsem ő gyom or aci-
d itá sb a n s nem a p epsin m ennyiségi viszonyaiban k e re ­
sendő . A csecsem ő gyom or acid itási viszonyait elekotr-
m e triá sa n Hainiss vizsg álta. Az ő eredm ényeire h iv a tk o ­
zunk, m idő n m egállapítjuk, hogy c sa k m esterségesen tá p ­
lált s egyszersm ind táplálkozási z a v a rb a n szenvedő cse­
csemő gyom rában ta lá lu n k olyan ac id itá si érték ek et (pH
3 k ö rü l), amelyek p ep tik u s em észtést lehető vé teszne k. A
nő i te jje l tá p lált csecsem ő g yom rában lényegesen seb ki b
a hydrogenionconcentratio. N orm ális értékei (pH 5— 6)
éppen megfelelnek az oltóhatás o p tim ális m ilieujének.
T u djuk, hogy úgy az oltó, m int a p epsin p referm en t a la k ­
já b a n választódik el. M indkét h ató tényező activ álás ához
H -ionok szükségesek. V iszont az o ltó h atás, ha az oltózy-
m ogen m á r activ álódott, m egm arad a k k o r is, ha a fe rm e n t
közben gyengén alk alik u s közegbe k erü l. V élem ényünk
szerin t semmi ok sin cs a rra , hogy o ltó t és pepsint k é t k ü ­
lönböző ferm entnek tekintsünk. Az oltóhatás különbözik
a pepsin hatástól. De számos ok tá m o g a tja azt a n ézetet,
hogy i t t ugyanannak az anyagnak m ás-m ás m ilieuben
m egnyilvánuló h a tá sá ró l van szó. A m i nem zárja ki, hogy
finom ab b m olekuláris szerkezetében az o ltó h atást végző
és a pep tik u s em észtést végző fe rm e n t kis m értékben k ü ­
lönbözzék, am ennyiben egyik a lak jáb ó l esetleg rev ersi-
bilisen, a m ásikba a la k u l át, de lényegében u g y an az az
an y ag m arad. E sz e rin t a borjugyom orban ta lálh a tó v a ­
lódi chym osintól m eg kell különböztetnünk a csecsem ő
g y o m ráb an mű ködő lényegében a pep sinnel azonos o ltó t,
parachym osint.
758 ORVOSI H ETILA P 1933. 34. sz.

P arach y m o sin m int olyan a vizeletben n em m u tath a­
tó ki. De k im u ta th a tó a p ro ferm en t, az oltózym ogen. Mi­
képpen kell az oltózym ogennek v iz eletb eju tásá t elképzel­
n ü n k ? E m líte ttü k , hogy ha a ferm en t hydrogenionokkal
érintkezésbe k erü l activálódik és ezentúl, h a a mű kö dés­
hez szükséges savanyúságé közegbe ju t, h a t á s á t kifejti.
Mivel pedig a vizeletben fo g lalt ferm en t csak eló'zetes híg
savval kezelés után válik hatásossá, kétségtelen,
hogy eg y általán nem, vagy elégtelen ideig é rin tk e z e tt H-
ionokkal. H áro m mód kerül te h á t szóba. E g y ik a gyomor­
falból, elválasztódás elő tt tö rté n ő direct felszívó dás, ami
th e o re tik u san kevésbbé valószínű nek látszik . M arad a
m ásik k é t lehető ség: a fe rm e n t vagy a gyom orem észtés
oly szak aszában v álasztó dott k i, am ikor a gyom orbennék
m ár nem savanyú, vagy pedig, hogy a m á r m egindult
gyom orürülés kapcsán az oltózym ogen m ie lő tt activáló-
d o tt volna a vékonybélbe k e rü l. E rre k ü lö nösen akkor
v an mód, h a a gyom or üres. T udjuk, hogy a fundus m ű­
ködése nyugalom ban szünetel, különösen a sósav elvá-
az eredm ényeken qualitativ szem pontból nem v álto zta t
sem m it. A n ap p ali vizeletek vizsg álatán ak eredm ényével
szemben álln ak vegyes és m esterséges táp lálk ozáskor te tt
észleleteink, m ely ek szerint ily módon tá p lá lt csecsemő k
é jje li vizeletének általá ban m indig, még pedig igen jelen­
té k e n y o ltő h a tá sa van, g y ak ran m á r 0.6—0.8 ccm. vize ­
le tte l erő s te ja lv a sz tá s tap asz talh ató . A n ap p al ü írte tt
viz elet általáb an i t t is oltóm entes. Hogy mi az oka annak,
h o g y egész szórványosan m égis elő fordul, a r r a válasz t
a d n i nem tu d u n k . Összegezve a következő sz a b á ly t állít­
h a tju k fel:
1. ) A n ap p ali vizeletben oltózym ogen á lta lá b a n nin­
csen, ha van, az csak m esterségesen tá p lá lt csecsemő
esetében fordul elő .
2. ) Az éjjeli (vizeletben éles külömbség v an term észe­
te s és m esterséges táplálás között. Nő i te je s csecsemő
vizeletében á lta lá b a n nincs oltózymogen, m esterségesen
tálpláltakéban te k in tély es m ennyiségben van.
E két c so p o rto t néhány példáv al m u s trá lju k :

1. tá b l á z a t.
N ő i te jje l é s m e s t e r s é g e s e n t á p l á l t c s e c s e m ő k é j j e gl y ű jtö tt v i z e l e t é n e k o ltó z y m o g e n ta r ta lm a .

3,0 | 2,0 1,0 | 0,6

K or D ia g n o s is T á p l á l ó s
ccm vizelet o ltő h a tá s a

2 hó E ry th ro d e rm ia nő i tej — — — —
4 ,. A tr o p h ia » — — — —
2 E ry th ro d e rm ia — - — —
3 „ S in e m o rb o — — — —
6 „ A tr o p h ia » — — — —
E n te ritis —
1 E n k e p h a litis ” — . — —

8 „ H y d ro k e p h . d a r a , káv é, le v ., fő z. H—1— b + + — —
6 „ E ry s ip . s a n a ta 2/3 tej, d a r a + + + + + + + +

ö „ T e t a n ia v eg y es m e s t. + + + + + + H— 1— b +

10 „ P n e u m o n ia 2/3 tej + + + + + + + + + + + +

ö „ O titis 2 /3 tej, d a ra , le v , fő z. + + + + + + . + + + + + +

6 ,. P n e u m o n ia
fe h . tej, feh. te jb e n d a r a + + + + + + + —
O titis

J e lm a g y a rá z a t. -f—I— b e g é s z é b e n k o c s á n y o s á n m e g a lv a d t tej H—|- e g é s z é b e n d u rv a rö g ö k b e n m e g a lv e d t tej

-j- fin o m p e ly h e k b e n k iv á lt c a s e in .

lasztás, v iszo n t a pepsin proferm entje, a pepsinzym ogen
nyugalom ban is termelő dik.
M eg hatá rozásain kat Fű id és Hirayama módszerével
végeztük, av v al a csekély m ódosítással, hogy a hydrogen-
ionconcentratio állan dóság át (p H 5, 8) p u ffero ld a t hozzá­
adásával b izto síto ttu k és az elő írt so ro zato t nagyob b vi­
zeletm ennyiségekkel b ő v íte ttü k ki. M inthogy 50 gyerm e­
ken több, m in t 80 esetben viz sg áltu k a viz elet oltózymo-
g e n ta rta lm á t. Mindenek e lő tt azt az észle letünket m e el­
jü k ki, hogy norm álisán a k á r nő i tejjel, a k á r m estersé­
gesen táplálkozó gyerm ekek nappali vizeletében egyetlen
esetben sem ta láltu n k o ltó h a tá st. E zt n em az a körül­
mény okozza, hogy a csecsem ő éjjel c o n c e n trá ’tabb vize­
le tet ü rít, m e rt a m eg h atáro zásk o r h a sz n á lt sorozat lé­
nyegesen tág ab b határok k ö z t mozog, m in t az éjjeli és
nappali v izelet co n cen tratió ja közti különbség, Ezen fe­
lül többször adtunk so ro nkív ül az éjjeli vizeletgyűjtés
m egkezdésével egyidejű leg 100— 150 gr. te á t, hogy a v i­
zelet besürüsödését teljesen kiküszöböljük. A teaitatás
A vegyesen tápláltakon az eredm ények változók, a
m esterséges tá p lálé k m ennyiség és m ilyenségétő l függ ő en.
H a crak kis hozzátétekrő l v a n szó, á lta lá b a n úgy visel­
kednek, m int a nő i tejjel tá p lá lta k , míg h a a m esterséges
táplálék körülbelül annyi, m in t a nő i tej, éjjeli vizeletük­
ben felleljük az oltót.
9
Fenti m egállapítások alól kiv ételt alk o tn ak az intoxi-
k áltak. B ár nem vitás, hogy toxicosisok legnagyobb ré ­
szében elő ző leg a csecsemő k m esterségesen tá p lá lta ta kt ,
m égis feltű nő , hogy az in to x icatió s kezelés a la tt,de több­
ször tovább is, éheztetés, v ag y kizárólag nő i tej-táp lálás
m ellett is oltó v an a vizeletben. N éhány p é ld á t 3-ik tá b lá­
z a tu n k b an m u ta tu n k be.
Különösen az utolsó esetek m u tatják , hogy a toxico­
sis alatt oltózym ogent ü rítő csecsemő a toxicosis lm e últá­
v al nő i tej tá p lá lá s m ellett m eg szű n t oltót ü ríten
, iviszont
teljes jólét és erő teljes súly gyarapodás közepette a k o rá­
n ak megfelelő , nem is teljes m esterséges tá p lá lá s mellett
1933. 34 sz. ORVOSI HETILAP 759

ism ét te k in tély es oltózym ogen m ennyiséget ü r ít éjjeli vi­
zeletével. E redm ényeinket áttek in tv e, feltű n h et, hog y a
term észetesen tá p lá lt csecsem ő k általáb an fiatalabba k,
m int a m esterségesen, v ag y vegyesen tá p lá lta k , ami m a­
gától é rte tő d ő is, hisz fia ta l csecsemő t, ha csakehet,
l nő i
Az oltózym ogen k iválasztá sa kétségtelenül fölös fer-
m entterm elésre m u tat, hisz h a felh aszn álásra k e rü lt volna,
ak k o r nem je lennék m eg a vizeletben, ha igen, ak k o r is
csak a m ár ac tiv á lt ferm ent s nem a zymogen jelen h et­
nék meg.

2 . tá b lá z a t.
V e g y e s e n t á p lá lt c s e c s e m ő k é jje li v iz e le té n e k o ltó zy m o g e n ta r ta lm a .
3,0 | 2,0 | 1.0 | 0,6
K or D ia g n o s is T á p l á l á s
ccm v iz e le t o ltó h a tá s a

5 hó Ic te ru s n ő i tej, 6 X 1 0 feh. tej — — — —

3 „ E n te ritis n ő i tej, 6 X 5 feh . tej — — — —

7 „ E n te ritis n ő i tej, riz s n y é k — — —

n ő i tej, 1 0 X 1 0 Író b a n d a ra ,
6 „ D e c o m p o s. _ _
n ő i tej, 1 0 X 1 0 feh. te jb . d a r a + + + +
11 .. A tr o p h ia
n ő i tej, feh. te jb e n d a r a + + + + + + + —
E n te ritis

3 C o ry z a n ő i tej, tú ró s tej (a . a) + + + + + + — —

3. tá b lá z a t.
T o x ik u s c s e c s e m ő k v iz e le té n e k o ltó z y m o g e n ta r ta lm a .
3,0 | 2,0 | 1,0 | 0,6
K or T áplálék D iagnosis M egjegyzés
c c m v iz e le t o lto h a tá s a

6 hó k o p la l G rip p e to x ic o sis + + + + + + + + + + + + 24 ó. m ú lv a e x itu s

T o x ic o s is
4 k o p la l + + + — —
A b sc. m u ltip l.

4 „ n ő i tej + + — — — 24 ó. m ú lv a

4 „ nő i tej " + + — — — 3 6 ó. m ú lv a

4 „ nő i tej — — — — 7 2 ó. m ú lv a

B ro n c h o p n e u m .
3 „ n ő i tej + + + + + — • —
T o x ic o sis

8 „ n ő i tej T o x ic o sis + + + + + + + + + + + +

8 „ nő i tej — — — — 3 n a p p a l k éső bb

E n te rit. e h r.
3 „ n ő i te j + + + + + + — — 48 ó. m ú lv a e x itu s
T o x ic o s is

In to x ic a tio
7 „ n ő i tej + + + + + + — — a k e z e lé s 3-ik n a p já n
D y stro p h ia

7 „ nő i tej — — — — 2 4 ó. m ú lv a

7 .. nő i tej to v á b b i 7 n a p m ú lv a .
- — — — —
6 X 5 iró G y ó g y u lt

7 „ 1 X n ő i tej, 2 X d a ­
ra , 1 X 2 /3 tej, le v ., •• + + + + + + + + ú ja b b 2 h é t m ú lv a
fő zelék

te jje l táplálunk. íg y a rra is gon dohatnánk, hogy utóbbi­
ak positiv, elő bbiek negativ oltólelete a ko rral snem a tá p ­
lálás m ódjával kapcsolatos. E n n ek azonban elleneszól a
következő : 1.) H a fiatal csecsem ő t táplálunk m ester sége­
sen, úgy az is ü r ít oltót (pl. II. tá b lá z a t R. M. 3 hónapos
csecsem ő ). 2.) Idő sebb csecsemő n ő itejtáp lálás m ettell
nem ü rít oltót, m ég ak kor sem, h a elő ző leg m estersé gesen
tá p lálták , (pl. I. Tábl. M. M. 6 hónapos, III. Tábl. K. L, 8
és S. M. 7 hónapos.) 3.) Az oltóterm elés közism erten az
első trim en onban a legintensivebb.
Anélkül te h á t, hogy e helyen a fen tem lített leh ető ­
cégek közül (d ire c t felszívódás a gyom orfalból, gyom or­
ta rta lo m közöm bösítése u tán te rm elt, végül nyugalom ban
te rm e lt oltózym ogen) eldönthetnénk, hogy melyik révén
k e rü lt az oltózym ogen a vizeletbe, ú g y hisszük, új kü lö n b ­
ségre m u tattu n k r á a term észetes és m esterséges tá p lá lá s
között. Az em észtő m ű ködésnek kétségtelenül kevésbb é
gazdaságos m u n k á já ra m utat, hogy feleslegesen te rm e lt
s felh aszn álatlan u l kiv álasztásra kerülő ferm e n tet tu ­
dunk m esterséges tá p lá lá s esetén k im u tatn i.
760 ORVOSI H ETILA P
A P á z m á n y P é te r T u ti.-E g y e te m g y e r m e k k lin ik á já n a k k ö z ­
le m é n y e ( i g a z g a t ó : H a in iss E le m é r n y . r. ta n á r ) .
V ulvovaginitis dysen terica.
I r ta : Tevéli Zoltán dr., tanársegéd .
A b acillaris dysenteria, fő leg a n y á ri hónapokban el­
te rje d t betegség. A budapesti g yerm ekklinikán végzett
v izsg álataim fo ly am án csecsemő k és gyerm ekék genyes,
illető leg genyes-véres székletekkel já ró hasm énéses m eg­
betegedésekor a kórokozó k im u ta tá sá v a l egyszeri vizsgá­
la tta l is 92% -ban sik erült a b a c illa ris d y se n te riá t ig a­
zolni.
Chaskina—Mundér*) a gyerm ekek vulvovaginitisének
b a k té riu m fló rá já t vizsgálva 2 ch ro n ik u s vulvovaginitis-
b en szenvedő leánygyerm ek vulvaváladékában F le x n e r—Y.
cso p o rtb a ta rto z ó baktérium ot m u ta to tt ki. M ind a két
v ulv ovagin itis eredetileg gon o rrh o eás volt, a chronikus
stád iu m b an n ev ez ett szerző s z e rin t a F lexner-bacillus v et­
te á t a kórokozó szerepét.
A p y u ria kórokozóit vizsgálva ta p asztaltam ,12) hogy
a gy erm ekkori p y u ria kórokozói k ö z ö tt nem is n ag y o n r it­
k á n d y sen teria csoportb a tarto zó b aktériu m ok is fellelhe-
h ető k . Az elő bb em líte tt észleletek ó ta csak 4 baci llaris
d y se n te riá t k övető pyuriát v o lt alkalm unk vizsgálni, a
4 eset közül k ettő b en ismét F le x n e r—Y.-bacillus votl a
kórokozó.
Ú gy lá tszik , hogy a F lexner— Y.-bacillus o k o zta pyu­
ria enyhe m egbetegedés. Ú jabban észlelt egyik esetünkben
6 éves leány súly os dysenterián e s e tt át, m elynek m integy
n éh án y napig ta r t ó epizódja v o lt a dysenteriás p y uria, a
gyerm ek m eggyógyult.
Chaskina— Mundér, v alam in t a s a já t m agunk észlele­
te i in d íto tta k a rra , hogy tovább k u tassu n k , megismertünk
egy olyan kórképet, amely eddig az irodalomban ismeret­
len volt, a dysenteriabacillus okozta acut vulvovaginitist.
A d ysenteriabacillus a v astag b élb en is genyes gyulla­
d á s t okoz. Az u rogenitalis tr a c tu s m egbetegedésének ke­
letk ezését 2 esetü nkben a m assiv infectióval m agyarázom .
A nagyon g y a k o ri székletek m i a tt ez a 2 g y erm ek külö­
nösen ki v o lt té v e annak, h ogy a szem érem rés a széklet­
tel érin tkezésbe kerüljön. K ét m á sik esetünkben azonban
igen enyhe co litis elő zte m eg a dysenteriás p y u riá.t Az
ascendáló in fe c tió t valószínű bbnek tartom .
A következő kben az a c u t dysen teriab acillu s okozta
vulvovaginitis első esetét k ö zö ljü k :
S ch . K . 1 é v e s leán y. F e lv é t e l 1932. a u g . 3 1 -é n . E nap
ó t a 12 — 15 v é r e s sz é k le t, m a g a s lá z , h á n y . S á p a d t, c sö k k e n t
tu r g o r . T f: 0. 2 u jj n y i m áj. B á g y a d t , tis z ta se n s o r iu m . S ú ly :
7 .5 0 0 g . V iz e le tb e n b ő ven g e n y . 4 0 ° - o s lá z. 20 v é r es - g e n y e s
s z é k le t. V a g in á b ó l é s v u lv á b ó l b ő s é g e s g e n y e s fo ly ás . A Sebészet.
v a g in á b ó l v e t t g e n y e t tá r g y le m e z e n v iz s g á lv a , le u k o c y tá k
m e lle t t G r a m -n e g a tiv p á lc á k a t ta lá lu n k . A v a g in a lis g en y b ö l
t i s z t a t e n y é s z e tb e n F lex n er—-Y .-b a c illu s n ő tt k i. Ke z e lé s : b él­
m o s á s , sa lo l, in s u lin -d e x tr o se r e c ta lis a n , n ő i te j - é s r iz sn y á k -
tá p lá lá s . S z e p t. 4. Á lla p o t a lig v á lt o z ik , n a g y s ú ly e s é s . S z é k ­
le tb e n d y s e n te r ia b a c ilu s . S zep t. 5. V á to z a tla n . S z e p t. 9. T ran s-
fu s io , d e x tr o s e v é r b e . Szept. 1 0 . K is s é élén k eb b . V u lv o v a g i­
n it is v á lt o z a tla n . V u lv a v á la d é k b a n t is z t a te n y é s z e tb e n F le x ­
n e r — Y -b a c illu s. K e z e lé s: D e x tr o s e v érb e, n a p o n k é n t b élm o ­
s á s , sa lo l. S z e p t. 11. Á llandó m a g a s lá z. I n fu s io . S ú ly e s é s.
S z e p t. 16. Á lig ja v u l, v u lv o v a g in itis fe n n á ll. S z e p t. 18. V u lv o ­
v a g in itis ja v u l, á lla p o ta n em j a v u l. S zep t. 20. S o o r. S zep t.
30. V u lv o v a g in itis g y ó g y u lt. D y s e n t e r ia v á lt o z a tla n . N o v . 1.
V u lv a v á la d é k b a n d y s e n te r ia -b a c illu s n em m u t a th a tó k i. A
sz ü lö k k ív á n s á g á r a hazaad ju k .
N o v . 5. U jr a fe lv é te l. G rip p e. O titis. D y s e n te r ia v á lto z a t­
la n , v u lv itis g y ó g y u lt , m a g a s lá z . A to v á b b ia k b a n a z á lla p o t
r o m lá sa r é s z b e n a k ö zb ejö tt g r ip p é s f e r t ő z é s s e l m a gy a r á z ­
1. Z sch r. f . K h k . 48.
2. A rch . f . K h k . 95.
1933. 34. sz.
h a tó . N o v . 5. P a r a c e n th e s is . V é r le b o c sá tá s, v é r á tö m le s z té s .
N o v . 14. E x itu s .
N o v . 5 -é n és n o v . 7 -é n v iz s g á lt v u lv a v á la d é k te n y é s z e t é ­
b en c s a k c o lic so p o r tb a ta r t o z ó p á lc á k é s G r a m -p o sitiv d ip lo -
c o c c u s o k ta lá lh a tó k .
A vag inalis genybő l ten y észtett tö rzs Flexner— Y.-
csoportb a tartozó bacillusnak bizonyult, am elyet a Wien.
S ero th er. In stit. ú gynevezett p arad y sen teriasav ó ja 1:
1280-ig ag glutinált, m an n ito t, m a lto set bo ntott, saccha-
ro se t nem bontott, te je t nem alvaszto tt.
A székletbő l te n y é sz te tt törzs S h ig a—K ruse-bacillus-
nak bizonyult, am ely et a W iener S ero th er. In st. Shig a—
K ru se-sav ó ja 1:1280-ig ag glutinált, levesben nem n ő tt, te j­
tá p ta la jb a n 2 h ét m úlva pelyhesedést okozott. (A ty pusos
Shiga—K ruse-törzs.)
A székletbő l te n y é sz te tt tö rzs te h á t úgy serologiai-
lag, m in t cukorb o n tásb an m ásképen viselkedett, m in t a
vag in alis genybő l te n y é sz te tt törzs. E z t a kö rü lm ény t
többféleképen m a g y a rá z h a tju k : 1. Legvalószínű bb, hog y
a székletben is jelen v o lt a F lexner— Y .-bacillus,ezt azon­
ban elnéztem. 2. L ehetség es, b á r nem valószínű , hogy a
székletben csakis S h ig a—K ruse-bacillus volt. 3. Legke-
vésbbé valószínű , hogy a székletbő l és vulvaváladék ból te ­
n y é sz te tt törzs azonos és különböző életfeltételek m el­
le tt m ás-m ás tu lajd o n ság o t v ett fel. E g y es k u tató k ta lá n
szívesen fogadnák el az utóbbi lehető séget. Az egyes dy-
sen teriaty p u so k á ta la k u lá sa egym ásba nem bizonyított.
V isszatérve esetünkhöz csecsemő n súlyos dysenteriá-
val egyidő ben a gonorrhoeához hasonló profus-genyedés-
sel járó vulvovaginitis lépett fél, melynek okozója Flex­
ner— Y.-csoportba tartozó baktérium volt. Nem tu d ju k ,
volt-e jelen d y sen teriás pyuria, m e rt k ath eterezést a v ul­
vovag in itis m ia tt nem végezhettünk. E z a fluor lén y eg e­
sen jobbindulatú volt, m int a gonorrhoeás flu or szo k o tt
lenni, epizód volt csak a súlyos d y sen teria alatt. A to x i­
kus d ysenteria a vulvovaginitis gyógyulása u tá n is fen n ­
állt, a beteg végül in tercu rren s g rip p és infectio kap csán
m eg h alt. A vulivovaginitis 2 h é tig ta rto tt, azu tán gyó­
g yult.
Az eset k ó rtan i szempontból is érdekes, az u ro g en i­
ta lis tra c tu s dysen teria-bacillus okozta m egbetegedéseinek
ú ja b b példája. E z t a kérdést a jövő ben is szemmel of g ­
ju k ta rta n i.
Eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy az uro­
genitalis tractus dysenteria-bacillus okozta megbetegedése
a gyermekkorban nem súlyos kórkép.
Az acut dysenteriás vulvovaginitis első esetét kö­
zöltük.
L A P SZ E M L E
A c o x a v a r a k ü lö n b ö z ő a la k ja in a k e lh a tá r o lá sa . A . B a d e .
(Z s c h r f . O rth o p a ed . O hir. 59. é. 1. s z . 53— 75. o .)
A c o x a v a r a r é g e b b i b e o s z tá s a i n e m tö r té n te k e g y s é ­
g e s e n . A k lin ik a i t é n y le g e s f o r m á k a t h árom c so p o r tr a
o s z th a tju k : 1. c o x a v a r a a d o le s c e n tiu m . A z e ls ő c s o­
p o r tb a ta r to z ó e lv á lto z á s o k k o r a i g y e r m e k k o r b a n lé p n e k
fe l, e z o s z tá ly o n b e lü l is m é t k é t c s o p o r to t k ü lö n b ö z te th e tü n k
m e g , ú g y m in t v e le s z ü le t e t t és szerzett c o x a v a r á t. Az
e m b r y o n a lis e r e d e t a z o n b a n n in c s te lje s e n b iz o n y ítv a . M in d ­
k é t fo r m a g y ó g y m ó d j a u g y a n a z . J e lle m z ő erre a z a la kr a
a com bnyakban le f o ly ó d e str u c tio , a m e ly ik a z e p ip h is is t
s z a b a d o n h a g y ja , a fe j e c s e t e ls ő d le g e s e n so h s e m tá ma d ja
m e g . I g e n fo n to s k o r a i d ia g n o sis, m e ly u tá n a c o m b n y a k a t
n y u g a lo m b a k e ll h o z n i s e n y u g a lo m in d ítja m e g a g y ó g y u ­
lá s t . E lh a n y a g o lt e s e t b e n a tr o c h a n te r a la t t k e ll c s o n t m e t­
s z é s t v é g e z n i, h o g y e z á lta l jobb s t a t ik a i v is z o n y o k a t te r e m t ­
s ü n k é s a n y a k m e g s z ilá r d u lá s á t s e g í t s ü k elő .
A z a n g o lk ő r o s c o x a v a r a é le s e n e lh a tá r o lh a tó a z előb b i
fo r m á tó l. J e lle m z ő r á a fe r d é n le f u tó e p :p h y sis-v o na l, a h o sz -
s z ú n y a k , m e ly l e f e lé e lg ö r b ü lt; e g y e n le t e s e n m é s z s z e g é n y
s z ö v e tá llo m á n y r o n c s o lá s n élk ü l; ép fe je c s . A te n n iv a ló a z
1933. 34. sz. ORVOSI H E T IL A P
a b d u c tio b iz to s ítá s a , a b d u c tio g y m n a s tic a ; s h a a n y a k m a ­
g á tó l n e m e g y e n e s e d n é k k i, a k k o r k é ső b b k e ll tr o c h a n te r
a l a t t i c s o n tm e ts z é s t v é g e z n i.
A s e r d ü lö k c o x a v a r á j a a z e p ip h y s is re lo c a lis á lt f o ly a ­
m a t, a m e ly ik e p ip h y s is l e v á l á s r a v e z e t. K ó r o k a is m e re tle n .
L e g v a l ó s z í n ű b b a b e ls ő e l v á l as z t á s ú m i r i g y l á n c m ű k ö d é ­
s i z a v a r a l á t s z i k o k o z n i. K o r a i k ó r i s m e i g e n f o n t o s , m e l y h e z
s o k r ö n tg e n f e lv é te lt k e ll k é s z íte n ü n k k ü lö n b ö z ö k é p e n e lf o r ­
g a to tt h e ly z e tb e n . H a a h e ly r e té te lt e r ő tl e t j ü k , könnyen
szen v ed a f e je c s tá p lá lá s a . E g y - k é t é v re g ip s z e lü n k é s t e ­
h e rm e n te s ítő g é p et a l k a l m a z u n k . R é g e b b e n h ú z ó d ó e s e t e k ­
b e n v á r j u k m e g , a m íg a k ó r o s f o ly a m a t a z e p ip h y s is b e n le ­
z a jlo tt, u t á n a p ih e n te tü n k , m a jd s u b t r o c h a n te r ik u s o s te o to -
m iá t v ég z ü n k .
P u k y P á l ár.
K ö n y ö k p a t e l l a e s e t e . O d e ssk y és M eln iko w a . (D . Z s c h r.
f. C h ir . 2 3 5 . 1 1 — 1 2 . s z . 8 0 7 — 8 0 9 .)
1 9 0 3 - b a n k ö z ö l t e K n ie b ä c k a z e ls ő i l y e n f a tj a k ö n y ö k
re n d e lle n e s é g e t, a m e ly e t a té r d iz ü le te n t a l á lh a t ó té r d k a lá c s ­
hoz! n a g y h a s o n l a t o s s á g a m i a t t k ö n y ö k k a l á c s n a k ( p a t e l l a
c u b i t i ) k e r e s z t e l t e l. A s z e r z ő k es e t é b e n n e h é z m e g á l l a p í t a n i ,
h o g y v e le s z ü le te tt re n d e lle n e s s é g rő l v a n - e s z ó v a g y p e d ig
a g y e r m e k k o r b a n e ls z e n v e d e tt s é r ü lé s k ö v e tk e z m é n y e -e a
k ö n y ö k k a lá c s . A z ir o d a lo m b a n k ö z ö lt p a te l la c u b iti e s e te k
m a jd m in d e g y ik é b e n e ld ö n te tle n m a r a d ez a k é rd é s . M ű té t
l e g t ö b b n y i r e n e m j ö h e t s z ó b a . A k ö n y ö k m ű k ö d és é b e n s e m ­
m if é le a k a d á l y t n e m j e l e n t é s d i a g n o s t i z á l n i is c s a k r ö n t g e n -
s u g a r a k s e g íts é g é v e l t u d j u k b iz to s a n .
P u k y P á l ár.
A z a r t é r i a s u b c la v ia a n e u r y s m á j a h a lá lo s e lv é rz é s s e l a
p l e u r a l i s ű br e . W . M. K reim er. (D . Z s c h r . f . C h i r . 2 2 5 . k .
5— 6 f .)
A z a r t é r i a s u b c la v ia a n e u r y s m á i tr a u m á s (h á b o r ú s s é r ü ­
l é s e k ) , l u e t i k u s , r i t k á n m y k o t i k u s e r e d e t ű ek . 2 3 é v e s n ő r ő l v o l t , a z t c s a k a h y p o p h y s i s t e r m e l h e t t e , n e m p e d i g a p l a ­
sz á m o l be, k in e k id ü lt e m p y e m a é s k ö v e tk e z m é n y e s k ite r je d t
h o ltü r e g a la p j á n a b a l a r t é r i a s u b c la v ia a n e u r y s m á ja k é p z ő ­
d ö t t , m e l y b ő l a b et e g b a l p l e u r a z s á k j á b a e l v é r z e t t . I l y e n j e l ­
l e g ű a n e u r ys m á k a z é r t k e l e t k e z n e k r i t k á n , m e r t a n a g y e d é ­
n y e k é rd ú s a d v e n titiá ja v é d e lm e t n y ú jt fe k é ly e s fo ly a m a to k
t o v a t e r j e d é s e e lle n . J e l e n e s e t b e n a n a g y k i t e r j e d é s ű h o l t ü r e g ,
m e l y a t ü d ö c s ú c s i g t e r j e d t s h e v e s v e g y e s f e r t ő z és ( p n e u m o - ,
s tr e p to - é s s ta p h y lo c o c c u s o k ) t e t t é k a z a n e u r y s m a k é p z ö d é s t
é s a r r o s i ó t l e h e t ő v é . S z ó b a j ö h et a z a r t é r i a s u b c l a v i a l e k ö t é s e
a z a n e u r y s m a e l ő t t é s m ö g ö t t , d e e g y i d e j ű l e g l e k öt e n d ő a v e n a
s u b c l a v i a is , m e r t á l l a t k í s é r l e t e k s z e r i n t a v é g t a g e l h a l á s ily
e s e tb e n 3 3 % !% , m íg a vena e g y id e jű l e k öt é s e n é lk ü l h e ts é g e s -e a v e g e ta tív id e g r e n d s z e r á th a n g o lá s a s y m p a th i­
71% % . 'V alér ár.
Szülészet.
A n u s v e s t i b u l a r i s é s v i r g i n a l i s p r o l a p s u s . K . E . F ech t.
(Z b l. f. G y n . 1 9 3 3 . 2 1 .)
á z a n u s v e s t i b u l a r i s a f o e t a l i s k o r f e j l ő d és i r e n d e l l e n e s , k o z z a . K r e ts c h m e r v i z s g á l a t a i s z e r i n t a z i n t r a v é n á s á n a d o t t
s é g e . A z e l s ő h ó n a p b a n a t e s t a l s ó r é s z é n n y í l á s n in c s e n . A
II . é s I I I . h ó n a p b a n e g y k is k id u d o r o d á s tá m a d , a m e ly b ő l a
s in u s u r o g e n ita lis , m a jd a v e s tib u lu m v a g in a e f e jlő d ik . H a
e z e n t e r ü l e t e n a s z ö v e t e k f e j l ő d és e g á t o l t a t i k , ú g y a s e p t u m
r e c t o v a g i n a l e r ö v i d e b b le s z , a g á t i z o m z a t h á t r á b b k e r ü l é s
a z ö s s z e s i z m o k é s s z a l a g o k m e g i ö v ic i ü ln e k . í g y a t á m a s z t ó
a p p a r a tu s a k if e jl e tt s z e rv e z e tb e n n e m f e jth e ti k i a z t a h a ­
t á s á t , a m i t n o r m á l i s á n s v i r g i n a l i s p r o l a p s u s á l l e lő . A z a n us -
n y ilá s a s z e m é re m ré s tö l m in te g y m á s fé l c m - n y ire k e rü l. E g y
23 é v e s jó l f e j l e t t n u ll ip a r á t v e t t e k f e l k li n ik á j u k r a , a g e n i­
t a l i s s z e r v e k r é s z é r ő l a k ö v et k e z ő e l v á tlo z á s v o l t l á t h a t ó . A
n a g y a jk a k k ic s in y e k , a k is a j k a k fe jle tle n e k , k is a lm á n y i u t e ­
ru s , v ir g in a lis p o rtio , a z a n u s n y ilá s e g y c m - n y ir e a s z e m é re m -
r é s t ő l f o g l a l h e l y et . A z a n u s h e l y é n e g y k i s g ö d ö r s z e r ü b e -
h ú z ó d á s l á t h a t ó . M O té t: A z a n u s n y i l á s t a s p h i n c t e r a n i e x t e r -
n u s b a k é s z í t i k é s a v a g i n á b ó l le h o z v a a v é g b e l e t , id e v a r r ­
j á k be.
K a n y ó D énes dr.
A p i o l - m é r g e z é s r ő l : S e if fé r t. (Z b l. f. G y n . 1 9 3 3 . 2 1 .)
A z a p i o l t a p e t r e z s e l y e m g y ö k e r é b ő l á l l tí j á k e lő , m e l y ­
n e k a l k o t ó r é s z é t k é p e z ő t r i k r e s y l - p h o s p h o r id é z i e lő a m é r ­
g e z é st, m e ly n e k tü n e te i m e g e g y e z n e k a c u r a r a - m é r g e z é s t ü ­
n e te iv e l. A m o to rik u s -p e rip h e rik u s id e g e k re h a t, m in th a
p o ly n e u r itis e le n n e a b e te g n e k . M in t a b o r tiv u m o t s z o k tá k
h a s z n á ln i. A la p p a n g á s i id e je h o s s z ú ( m in te g y 20 n a p ) é s a
g y ó g y u lá s ig e n h o s s z ú id e ig t a r t . 24 é v e s b e te g e t s z á llíta n a k
o s z tá ly u k r a , a k in b e s z á llítá s e lő t t e rő s s z é d ü lé s , é m e ly g é s ,
á lm o s s á g , g y e n g e s é g lé p e tt fe l, m e ly k ü lö n ö s e n a lá b a k r a t é r .
je d t. B e s z á llítá s e lő tt ö s s z e e s e tt, m e n tő k s z á l lí to t tá k be. V é r­
761
z é s e m i n d i g r e n d e s e n v o lt, c s a k a b e s z á l l í t á s e l ö t t ö l s z á m í t o t t
8 h é tig n e m je le n tk e z e tt. V iz s g á la t a lk a lm á v a l k o r a i te r h e s ­
s é g e t , [ c s ö k k e n t m o t o r i k u s i n g e r l é k e n y s é g e t , A c h i l l e s in r e f l e x
h iá n y á t, c s ö k k e n t s e n s ib ilitá s t t a l á lt a k , já r n i v a g y á lln i m a ­
g á b a n n e m t u d o t t . K é s ő b b t e l j e s b é n u l á s l é p e t t f e l . A d ia g n o -
s is t te r h e s s é g g e l p á r o s u lt p o ly n e u r itis r e te tté k . M a jd 6 n a p
m ú lv a , m iu tá n a b e te g á lla p o ta e rő s e n ro s s z a b b o d o tt, m e g ­
s z a k í to t tá k a te r h e s s é g e t. A p a n a s z o k a z o n b a n e z u tá n sem
s z ű n t ek m e g , s ő t f o k o z ó d t a k s e k k o r j ö t t e k r á , h o g y a p io l
m é rg e z é s rő l v a n szó , a m it a b e te g h o ss z a s k é rd e z é s u tá n be
is v a llo tt. T h e r a p i á j a : e le k tr o m o s k e z e lé s , ó v a to s m a s s a g e ,
iz o m g y a k o r la to k . A r e s titu tio a d in te g r u m m é g e g y é v m ú l­
v a s e m á l l o t t e lő .
K a n yó D é n e s dr.
M e l ls ő l e b e n y h o r m o n e l ő f o r d u lsáá r a v o n a t k o z ó m e g f i g y e ­
l é s i n t r a u t e r i n f o e t u s h a l á l é s t ú l é l ő l e p é n y es e t é b e n . W e stm a n n .
( Z b l. f. G y n . 1 9 3 3 . 1 9 .)
F e lv e ti a k é r d é s t, • h o g y a te r h e s s é g a l a t t f e llé p ő n a g y
h o r m o n m e n n y i s é g n e k a p l a c e n t a c s a k g y ű tjő h e l y e, v a g y t e r ­
m e l ő j e si e g y ú t t a l . A z t t u d j u k a p l a c e n t á r ó l , h o g y f o l l i c u l i n t
te r m e l, m e r t c a s t r á l t te rh e s n ő p l a c e nt á j á b a n m e g t a l á l h a t ó .
N e h é z e z t m e g á lla p íta n i a h y p o p h y s is m e lls ő le b e n y h o rm o n ra
v o n a tk o z ó la g , m e r t h a te r h e s n ő s t é n y á lla t ( m a jo m ) h y p o -
p h y s is é t k iir tju k , a te r h e s s é g m e g s z a k a d . A k é r d é s m e g v ilá ­
g í t á s á r a k ö z li e s e t é t : F o l y t o n s ú l y o s b b o d ó n e p h r o p a t h i a m i­
a t t v a g i n a l i s c s á s z á r m e t s z é s t v é g e z t e k e g y n ő n, a k i 4 h e te
m a g z a tm o z g á s t n e m é rz e tt. S z iv h a n g n e m v o lt h a llh a tó . A
m ű t é kt o r t ú l é l ő p l a cs n t á t t a l á l t a k , m e l y b ő l k si d a r a b o k a t
i m p l a n t á l t a k i n f a n t i l i s e g e r e k b e . A z e g e r e k e n v é r z é s é s lu -
t e i n i s a t i o n e m l é p e t t fe l, c s a k a m é h s z a r v a k h y p e r p l a s i á j a
v o l t é s z l e lh e t ő . E b b ő l k ö vt ek e z i k , h o g y a p l a c e n t a m e lls ö le -
b e n y h o r m o n t n e m , h a n e m c s a k f o l l i c u l i n t t a r t a l m a z o t t . M i n t­
h o g y a z o n b a n a t e r h e s v iz e l e t é b e n , m i n t a z t a Z o n d e k — A s c h -
h e im r e a c tio m u t a t t a , s o k h y p o p h y s is m e lls ő le b e n y h o rm o n
c e n t a . A Z o n d e k — A s c h h e im r e a c t i o r ö v i d d e l a m ű t é t u t á n
n e g a tív v á v á lt.
B ä d e r dr.
G yerm ekgyógyászat.
A s a v a n y ú é s a 'k a l i k u s d i a e t a h a t á s a a z a d r e n a l i n v é r -
n y o m á s g ö r b é r e g y e r m e k e k e n . G oebel. ( A r c h . f. K h k . 99. k .
1 . f.)
S z e rz ő k sí é r l e t e i v e l i g y e k e z e t t m e g á l l a p í t a n i , h o g y l e ­
e s v a g y p a ra s y m p a th ic u s ir á n y b a n s a v a n y ú v a g y a lk a lik u s
d ia e t á v a l é s m ily e n je le n tő s é g e v a n a s a v - b a s is e g y e n s ú ly ­
n a k a v e g e ta tív -id e g re n d s z e rre .
B illin g h eim er, K ra u s, Z o n d e k , K y lin m á r b e b i z o n y í t o t t é k ,
m ily e n n a g y b e f o ly á s a v a n a K é s C a -n a k , m in t e le k tr o ly l-
n e k a v e g e ta tív id e g r e n d s z e r r e . E z e n s z e r z ő k v é le m é n y e s z e ­
r i n t a C a - io n a s y m p a t h y c u s r e n d s z e r i n g e r l é k e n y s é g é t f o ­
s a v a k a k í s é r l e t i á l l a t o k a d r e n a l in - é r z é k e n y s é g é t 5— 6 sz o ­
r o s r a e m e l té k . A b d e rh a ld e n s a v a n y ú é s a l k a l i k u s d i a e t a a l ­
k a l m a z á s á v a l t e n g e r i m a l a c o k o n a z t é s z l e lt e , h o g y a b a s i k u s
é tr e n d b e n t a r t o t t á lla to k in z u lin r a erő se b b e n , a d r e n a lin r a
g y e n g é b b e n r e a g á ln a k , m in t a n o r m á lis é tr e n d e n t a r t o t t a k .
S a v a n y ú d i a e t á n t a r t o t t t e n g e r i m a l a c o k p e d i g é p p e n e ll e n ­
k e z ő l e g r e a g á tl a k . T e h á t s a v a n y ú d i a e t a a s y m p a t h i c u s , a l ­
k a lik u s p e d ig a p a r a s y m p h a tic u s - r e n d s z e r t s e n s ib iliz á lta .
B illin g h e im e r f e l n ő t t e k n e k 3 n a p i g a l k a l i k u s , 3 n a p i g
s a v a n y ú é te le k e t a d v a v iz s g á lta a z a d re n a lin v é m y o m á s g ö r -
b é t é s a n n a k q u a n t i t a t i v m e g v á l t o z á s á t é s z l e lt e , d e a g ö r b e
f o r m á ja , ty p u s a n e m v á lto z o tt.
U g y a n e z e k e t a k ís é rle te k e t v é g e z te a szerző g y e rm e k e ­
k e n . A g y e rm e k e k e n m e g v iz s g á lta ' a z a d re n a lin é r z é k e n y s é ­
g e t a k ís é rle te k e lő tt é s a z o k n a k a g y e rm e k e k n e k , a k ik n e k
a s y m p a th ic u s r e n d s z e r r e v o lt é r z é k e n y e b b a lk a lik u s - k o s z to t,
a k ik n e k p e d ig a p a r a s y m p a th ic u s , s a v a n y ú é te le k e t a d o t t és
v iz s g á lt a a z a d r e n a lin v é r n y o m á s g ö r b é t, v a la m in t a p u ls u s -
s z á m o t.
H o g y a z é t r e n d a l k a l i k u s , v a g y s a v i h a t á s ú , a z t a v iz e ­
le t p H -já b ó l á ll a p ít o tt á k m eg . 8 — 14 n a p m ú lv a a z é tr e n d e t
m e g s z a k íto tta é s v iz s g á lta a z a d re n a lin é rz é k e n y s é g e t. S a ­
v a n y ú é s a lk a lik u s d ia e ta v iz s g á la t a i s z e rin t a z a d re n a lin -
v é rn y o m á sg ö rb e q u a n tita tiv és q u a lita tiv m e g v á lto z á s á v a l
já r t, te h á t a s a v a n y ú é tr e n d a p a r a s y m p a th ic u s ty p u s u
a d re n a lin v é rn y o m á s g ö rb é t s y m p a th ic u s ty p u s u v á , a z a lk a ­
lik u s é tr e n d p e d ig a S y m p a th ik u s ty p u s u t p a r a s y m p a th ic u s
ty p u s u v á v á lto z ta tta .
V i z s g á l a t a i r ó l n é h á n y a d r e n a l i n v é r n y o m á s g ö r b é t k ö z ö l.
D óra S á n d o r dr.
762 ORVOSI
A d a to k a g y e rm e k tu b e rc u lo s is k lin ik a i k é p é h e z . K le in ­
s c h m id t. ( M s c h r . f . K h k . 57. k . 3 — 4 . f . )
S z e rz ő a l ü b e c k i s e c t i ó k s a s a j á t e s e t e ib e n t e t t m e g ­
fig y e lé s e k a la p já n n e m ta r tja k ie lé g ítő n e k a tu b e r c u lo s is
f e r t ő z és i m ó d j á n a k e d d i g i b e o s z t á s á t i n h a l a t i ő s s a l i m e n t a -
ris e re d e tű re . S z e ir n t e m e g k e l l k ü l ö n b ö z t e t n ü n k p r i m a e r
tü d ő tu b e r c u lo s is t é s p r im a e r in g e s tió s tu b e r c u lo s is t (é rtv e
e z a l a t t a z t a f o r m á j á t a f e r t ő z és n e k , m id ő n a b e h at o l á s i
k a p u a tá p lá ló c s a t o r n a v a la m e ly ik r é s z é n v a n ) . E z u tó b b i
a lo c a lis a tio s z e r in t le h e t:
1 . s t o m a t o g e n p r i m a e r i n f e c ti o ,
A n y a k i m ir ig y e k tu b e r c u lo s is á t e d d ig á lta lá b a n s e c u n -
d a e r m e g b e te g e d é s n e k ta r to t tá k . A lü b e c k i e s e te k b e n a z o n ­
b a n ú g y m a k ro s k o p o s a n , m in t m ik ro s k o p o s a n a m a n d u lá k ­
b a n , i l l e t ő l e g a g a r at m a n d u l á b a n k i m u t a t h a t ó v o l t a p r i m a e r
t u b e r c u l o t i c u s g ó c . É p p e n a m i k r o s k o p o s le l e t m a g y a r á z z a ,
h o g y k l i n i k a i l a g e n n e k e s e t le g s e m m i t ü n e t e n in c s .
2. a k ö z é p fü l p r im a e r in fe c tió ja .
I t t a f e r t ő z és a f i a t a l c s e c s e m ő k o r b a n t ö r t é n i k . A t u b a
a u d i t i v a r ö v i d é s s z é l e s v o lt a , v a l a m i n t v í z s z i n t e s l e f u t á s a
m e g k ö n n y ítik a tu b e r c u lo s io - b a c illu s o k b e h a to lá s á t a fü lb e ,
E z t a f o r m á t n e h é z e lk ü lö n íte n i a p o s tp r im a e r k ö z é p fü l-
t u b e r c u l o s i s o k t ó l , m e r t e z is o k o z h a t j a a k ö r n y é k i m i r i g y e k
m e g n a g y a b b o d á s á t.
3 . P r i m a e r i n f e c t i o a n y e l ő cs ő b e n és a g y o m o r b a n .
I ly e n k o r a tü d ő b e n n em ta l á l u n k p rim a e r g ó c o t, a m i
á l t a l t a l á n e g y tu b e r c u lo tik u s m i r i g y á ttö ré s e o k o z h a tn á
s e c u n d a e r m ó d o n a n y e lő cs ő , i l l e t ő l e g g y o m o r f e tr ő z és é t .
4 . p r im a e r b é ltu b e r c u lo s is .
E l ő f o r d u l h at a c s e c s e m ő k o r b a n si , m i k o r a t y p u s b o v i-
n u s t k i le h e t e tt te n y é s z te n i. G y a k o r i a h a lá lo s k im e n e te l
( m e n in g i ti s ) , k li n ik a i la g e s e tle g t e l j e s p a n a s z m e n te s s é g .
S onnauer P é te r dr.
Szem észet.
A r g y l l - R o b e r s t o n - t ü n e t k i- é s v i s s z a f e j l ő d és e . Z . S ch re ib e r
( Z s c h r . f . A u g e n h k . 1 9 3 3 . jú l iu s .)
E d d i g n e m t a l á l t o ly a n é s z l e l é s t , m e ly s z e r i n t A r g y l l
R o b e r t s o n t ü n e t v i s s z a f e j l ő d öt t v o l n a . 3 6 é v e s f é r f i b e t e g e n 4
n a p a l a t t k i f e j l ő d ő a ns oi c h o r i á t , r e f l e c t o r o s p u p i l l a m e r e v s é g e t
é s z le lt. A n e u ro ló g ia i le le t p a r a ly s is p ro g r e s s iv a v o lt. E z é r t
t y p h u s v a o o i n a t h e r a p i á t a l k a l m a z o t t , a m i k o r is 4 n a p m ú l v a
v i s s z a á l l o t t a p u p i l l á k e g y e n lő v o tl a é s a p r o m p t f é n y r e a c t i o .
A t ü n e t k i f e j l ő d és é n e lő b b a z a n si o c h o r i a , a z u t á n j e l e n t k e z e t t
a r e f l e c t o r o s f é n y m e r e v s é g , a t ü n e t v i s s z a f e j l ő d és é b e n e lő b b
á l l o t t h e ly r e a f é n y r e f le x és a z u t á n a p u p illá k e g y e n lő s é g e .
A j e l e n s é g v i s s z a f e j l ő d és é t a z z a l m a g y a r á z z a , h o g y k o r á n
t u d o t t b e a v a tk o z n i a th e ra p iá v a l.
W ein stein P á l dr.
A tr a c h o m a k o r a i d ia g n o s is a . P , A v izo n is , ( Z s c h r . f.
A u g e n h k . 1933. jú l iu s 81. k ö te t.)
S z e rz ő a f r si s t r a c h o m a - e s e t e k k l i n i k a i s y m p t o m á i r a a
l a k o s s á g é s is k o lá s o k e g é s z s é g ü g y i v iz s g á la ta i k a p c s á n ig y e k ­
s z ik f é n y t d e ríte n i. B á r a k e z d e ti tr a c h o m a - k é p g a z d a g v á l­
t o z a t a i m i a t t n e k i s e m s i k e r ü l t o l y a n á ll a n d ó j e l l e g ű e l v á tlo ­
z á s o k h o z ju tn i, a m e ly e k a k o ra i d ia g n o s is h o z m in d e n e s e tb e n
b iz to s a la p o t n y ú jth a tn á n a k , m in d a z o n á lta l fig y e lm e t é rd e m ­
lő , e s e t e n k i n t é r t é k e s í t h e t ő m e g f i g y e l és e k r ő l s z á m o l b e . í g y
le ír ja a c h ro n ik u s a n k ezd ő d ő tr a c h o m á n a p o n to s a n a z á t-
h a j l á s é s s z e m te k e i k ö tö h á r ty a h a t á r á n k e le tk e z ő s á r g á s - v ö ­
r ö s e s p e r e m s z e r ü b e s z ü r ö d é s t, a m i s z e r in te ily e n k o r m in d ig
a z á t h a j l á s i r e d ö k s ű r űb b e n s z e r e p e l ő d i f f us m e g v a s t a g o d á s á t
h e ly e t te s ít i. V iz s g á la tb a n tö b s z ö r t a l á l t c s o m ó k a t m a g á b a n
e b b e n a p e r e m b e n is , d e j ó v a l g y a k r a b b a n a f e l s ő s z e m h é j j i
t a r s u s d o m b o r ú s z é l é n e k v é g e in , t o v á b b á a f é l h o l d k é p ü - r e d ö n
é s a z ezzel szo m széd o s s z e m te k e i k ö t ő h á tr y á n . M i n t n e m
g y a k o r i d e u g y a n c s a k j e l l e g z e t e s k é p e t e m líti, a m i k o r a f e l s ő
s z e m h é j j i p ü l a p o r c o t f e d ő k öt ő h á rt y á n —■ o l d a l m e g v i l á g í t á s
m e l le t t lu p é v a l — ig e n a p ró s á r g á s f e h é r e s h o m o k s z e m c s e -
s z e r ű k i e m e l k e d é s e k e t l á t h a t u n k . E z e k a Snellen s e n . é s B o n ­
n é t s z e r i n t „ L a b e c u l a e ” , v . R u b e rt é s v . F a lta á l t a l p e d i g „ I n i-
t i a f o l l i k e l ” , i l l e t ő l e g „ I n ti i a l k ö r n e r ” n é v e n e m l í t e t t k é p l e t e k ,
a m i k b ő l k és ő b b a t y p u s o s t r a c h o m á s c s o m ó k f e j l ő d n e k k i.
M e g f i g y e l t e , h o g y a k ö t ö h á r t y a s z ö v e t k ü lö n b ö z ő m é l ys é g e i b e n
ü lő , k ü lö n b ö z ő n a g y és v á l t o z a t o s a l a k ú ( k e r e k , s z ö g l e t e s ,
le la p íto tt) tr a c h o m á s c so m ó k a t k o s z o r ú a la k b a n ö v e z ő v é r-
e d é n y k é k b ő l e g y es á g a c s k á k a c s o m ó k t e t e j é r e h a j o l n a k fe l.
A sú ly o s a c u t k ö tö h á r ty a h u r u t k é p é b e n k ezd ő d ő tr a c h o m á t
a m á s ú t o n k e l e t k e z e t t a c u t k ö t ö h á r t y a b e t e g s é g e k t ő l a cs o m ó ­
k é p z ő d és , e s e t l e g a k o r a i p a n n u s a l a p j á n g o n d o l j a e l k ü l ö n í t ­
h e t ő n e k . A z a c ut t r a c h o m a k o r á n , d e u g y a n c s a k r i t k á n f e j ­
H E T IL A P 1933 34. sz.
lő d ő s z ö v ő d m é n y e k é nt a k e r a t i t i s p u n c t a t a s u p e r f i c i a l i s t e m ­
l í t i f e l . A m e g s z o k o t t i d ő b e n, c s a k a b e t e g s é g t ö b b é v e s f e n n ­
á l l á s a u t á n j e l e n t k e z ő p a n n us n a k é s h e g k é p z ö d é s n e k t e r m é ­
s z e te s e n ö is c sa k a f o ly a m a t ta r ta m á n a k re tro s p e c tiv m e g ­
íté lé s é b e n j u t t a t s z e r e p e t.
W la sits L á szló dr.
A rá zk ó d áso s h á ly o g . D. M ichail. (G ra e fe s A rc h . f.
O p h t h . 1 9 3 3 . m á j .)
A rá z k ó d á s o s h á ly o g a k o p o n y á t é r t ü té s k ö v e tk e z té b e n
j ö n l é t r e . S z e r z ő si m e r t e t i a z e r r e v o n a t k o z ó k í s é r l e t e s v i z s ­
g á l a t o k a t . K ö zö l 2 á l t a l a é s z le lt e s e te t, m e ly e k b e n c o m m o tio
u t á n h á l y o g k e l e t k e z e t t s p e d i g a z e ls ő es e t e n a n y a k s z i r t -
c s o n t b a l f e lé t é r te a z ü té s , a h á ly o g a jo b b le n c s é n k e l e t ­
k e z e t t , a n n a k e lü ls ő k é r g é b e n a e q u at o r i a l i s a n ; a m á s i k e s e t ­
b e n a t r a u m a a b a l p a r i e t a l i s c s o n t f e l s ő r és z é t é r t e é s a
b a l s z e m e n , a l e n c s e a e q u a t o r a ls ó r é s z é n k e l e t k e z e t t a z e l-
s z ü r k ü lé s . A rá z k ó d á s o s h á ly o g o k k e le tk e z é s é t ú g y m a g y a ­
rá z z a , h o g y a k o p o n y a c s o n t r á z k ó d á s a to v a v e z e tö d ik a m e g ­
fe le lő i r á n y b a n a b u l b us i g , a v i s z o n y l a g k e m é n y e b b l e n c s e
m a g n e k i ü t ő d i k a p u h á b b k é r e g h e z és í g y j ö n l é t r e k ö r ü l í r t
h e ly e n a z e ls z ü rk ü lé s .
W ein stein P á l dr.
A s z e m a n o r g a n i k u s ö s s z e t é t e l e . F . P . F ischer. ( A r c h . f.
A u g e n h k . 1 9 3 3 . a u g .)
A s z e m v a la m e n n y i s z ö v e té n e k m e g h a tá r o z ta a z a n o r ­
g a n ik u s a lk o tó ré s z e it (á lla ts z e m e k e n ) . Ú g y ta lá lta , h o g y
v a l a m e n n y i s z ö v e t n e k m e g v a n a m a g a j e l l e m z ő a n o r g a n i k us
ö s s z e t é t e l e , a m e l y l é n y e g e s e n e l t é r a k ö r n y e z e t ö s z e t é t e l é t ő ,l
c o n s ta n s , c s u p á n a k o r r a l v á lto z ik . A z e g y e s s z ö v e tf é le s é g e k
io n ja i k ö z ö tt th e r m o d y n a m ik u s e g y e n s ú ly n e m á llh a t fe n n ,
m e r t e z t a z e g y e n s ú l y t l é n y e g e s e n b e f o l y á s o l j a a z é lő s e j t e k
a n y a g c s e r é je . S z e rin te ily e n e g y e n s ú ly c s a k h o lt re n d s z e rb e n
le h e ts é g e s . A z á s v á n y i ö s s z e té te l á lla n d ó v o ltá r ó l v a la m ily e n
s z a b á ly o z ó m e o h a n is m u s g o n d o sk o d ik .
W ein stein P á l dr.
Bő rgyógyászat.
P s o r i a s i s a r s e n k e z e l é s e . E . K ö rn er• ( D e u t s c h e M e d . W o c h
1 9 3 3 . 1 1 2 5 . o ld .)
G e b e e rt a j á n l o t t a e l ő s z ö r a p s o r i a s i s n a k k i z á r ó l a g b e ls ő
s z e r r e l k e z e lé s é t. E l j á r á s á n a k lé n y e g e n a g y a r s e n a d a g o k
n y ú j t á s a : so l. a r s e i c . F o w l e r i é s p i l u l a e a s i a t i c a e e g y i d e j ű
a l k a l m a z á s a . S o l. a r s . F o w l e r i 1 9 .0 — T i n c t . f e r r i p o m . 2 0 .0
ö s s z e t é t e l ű o ld a bt ó l a d n a p o n k é n t h á r o m s z o r 5 c s e p p e t ; n a p i
e g y c s e p p e l e m e lk e d v e h a la d n a p i h á r o m s z o r 25 c s e p p ig .
E g y i d e j ű l e g k a p a b et e g n a p o n k é n t h á r o m s z o r e g y á z s i a i
p i l u l á t ( a c . a r s e n . 0 .5 — p ip . n ig . 5 .0 — ■ g u m . a r a b ; 1 ,0 —
a q u . d e s t . q u . s. u t f. p il . N o C .) A p i l u l á k s z e d é s é b e n n e m
e m e l k e d i k a b e te g . A n a p i d o s is m a x i m u m m á r a h á r o m p i l u -
l á b a n b e n n e v a n ; e h h e z j á r u l m é g a F o w l e r o l d a t b a n le v ő
a r s e n m e n n y is é g . í g y a b e te g jó v a l tú llé p i a d o sis m a x im á t,
d e — k ü l ö n ö s e n b ő r b et e g s é g e k b e n — e r r e s z ü k s é g i s v a n .
T e r m é s z e t e s e n i n d i v i d u a l i z á l n i k e ll a b e t e g e k k e z e lé sé b e n .
F r i s s , n e m n a g y k i t e r j e d é s ű p s o ir a s i s b a n n e m k e l l e z e n e l j á ­
rá s h o z fo ly a m o d n i, h a n e m m a k a c s , c h ro n ik u s , k it e r j e d t p ik ­
k e ly e s fo ly a m a to k a d já k e n n e k a th e r a p e u tik u s e ljá r á s n a k
h á lá s te r ré n u m á t.
— S im o n P á l dr.
L é p k i v o n a t b ő r b et e g s é g e k b e n . M . S . W i e n é s M. O. P erl-
s te in ( A r c h , o f D e r m a n d S y p h . 1 0 3 3 . 2 7 . k ö t . 9 6 3 . o ld .)
A s z e r z ő k s e r té s lé p t i s z t í t o t t v iz e s k iv o n a tá v a l v é g e z té k
k lin ik a i v iz s g á la ta ik a t A lé p k iv o n a t jó n a k b iz o n y u lt u r t ic a -
r iá b a n , d e r m a titis h e r p e tif o r m is b a n é s m á s o d la g o s to x ik u s
d e r m a ti ti s e x fo lia tiv á b a n . C s ö k k e n ti a v is z k e té s t, tá m o g a tj a
m a k a c s d e r m a t i t i s e k b e n a h e ly b e l i k e z e l é s t . A k e z e l é s t h o s z -
s z ú i d e i g k e ll f o l y t a t n i ; m i n d e n i n j e c t i ó b a n 10 g l é p k i v o n a -
t o t a d n a k . C o n c e n t r á l t a b b o l d a t o k e lő n y e, h o g y k e v e s e b b a
v i z b e v i t e l , d e n a g y o b b a h e ly b e l i f á j d a l o m é s a r e a c t i o . A
lé p k i v o n a t a r á n y la g n e m to x ik u s .
S im o n P á l dr.
É g é s e k k e z e l é s e g e n t i a n a i b o l y á v a l . J. H . C onnel é s m á ­
s o k . ( J o u m . o f t h e . A m . M e d . A n s . 1 9 3 3 . 1 0 0 k . 1 2 1 9 . o .)
A g e n t i a n a i b o l y á t A ld rich v e z e t t e b e a z é g é s e k k e z e l é ­
s é b e 1 % - o s v iz e s o l d a t o t a l k a l m a z o t t ; a z e ls ő 2 4 ó r á b a n k ét
ó r á n k é n t ju tta tta b e k e n é s , v a g y p o r itá s a la k já b a n a z é g e tt
t e r ü l e t r e . A s z e r z ő k k o cs o n y a s z e r ü a n y a g b a i n c o r p o r á l t á k a
f e s t é k e t é s n é g y -ö t s o r o s g a z e re v a s t a g o n fe lk e n v e h e ly e z té k
a d e n u d a l t t e r ü l e t r e . ( 3 0 g t r a g a c a n t h a 1 0 0 0 g 1 % - o s v iz e s
o ld a th o z ) . A z e re d m é n y e k jo b b a k , m i n t a z e g y s z e r ű vi z e s
o ld a t h a s z n á la ta u tá n .
S im o n P á l dr.
1933. 34 sz. ORVOSI HETILAP
R o v a r c s íp é s e k k e z e lé s e . R . K eller ( M ü n c h . M e d . W o c h .
1 9 3 3 . 1 1 8 6 . o ld .)
A r o v a r c s í p é s e k k o r a b ő r b e j ut o t t m é r g e t k e l l n e u t r a l i -
s á l n i ; m i v e l a z e s e t e k t ö b b s é g é b e n h a n g y a s a v r ó l v a n sz ó , jó
s z o l g á l a t o t t e s z a s z a l m i á k s z e s z , v a g y a s z a p p a n o s v íz . H a
e z e k n e m v á l n a k b s , a s z e r z ő a z i c ht h y o l t a j á n l j a , m e l y g y ó g y ­
s z e r ta p a s z a la k j á b a n z s e b b e n is h o rd h a tó . H a m á r n y ir o k ,
é r g y u l l a d á s s a l j e l e n t k e z i k a b e t e g , io h t. p u r . - m a l v a s t a g o n
b ek en i a b á n ta lm a z o tt te r ü le te t, a k ö rn y é k i ép ré s z e k k e l
e g y ü tt, c s u p á n v é k o n y v a tta - r é te g g e l fe d i b e. S z ü k s é g e se ­
t é n a z e l j á r á s t m e g is m é tli.
S im o n P á l dr.
N o d o s i t a s j u x t a - a r t i c u l a r i s é s s y p h i li s . R . B u rn ie r. ( P r e s ­
s e M é d i c a le 1 9 3 3 . 9 9 5 . o ld .)
A t r ó p u s o k o n o ly g y a k o r i n o d o s i t a s j u x t a - a r t i o u l a r i s t
m a jd n e m m in d e n m á s , n e m tr ó p ik u s o r s z á g b a n is le í r t á k ; íg y
h a z á n k b a n is . M í g a t r ó p u s i n o d o s i t a s j u x t a - a r t i c u l a r i s o k a
a z e s e t e k l e g n a g y o b b t ö b b s é g é b e n a p iá n , a d d i g a m é r s é k e l t
é g ö v a l a t t e l ő f o r d u l ó es e t e k e t 9 8 % - b a n s y p h i l i s id é z i e lő . A
s z e r z ő si m e r t e t i a n o d o s i t a s j u x t a - a r t i c u l a r i s k i m e r í t ő ir o ­
d a lm á t, h is to lo g iá já t, b a k te r io ló g iá já t. N o d o s ita s j u x t a - a r t i ­
c u la ris e s e té n — h a a b e te g s o h a s e m ta r tó z k o d o t t tró p u s o n
— m in d é g g o n d o ln i k e ll s y p h ilis r e . G y a k r a n t á r s u l t e . t i a e r
j e l e n s é g e k k e l ; a n t i s p h i l i s e s k e z e l é s r e jó l g y ó g y u l , k ü lö n ö s e n
h a n e m ré g i a fo ly a m a t. A b e te g s é g lo c a lis a t.ó já n a k o k á t
a z Íz ü le te k e t é r ő g y a k o r,i a p r ó t r a u m á k k a l m a g y a r á z z á k .
S :m o n P * l dr.
Történeti adatok Magyarország eltű nt
forrásairól.*
I r ta : Dr. Engländer né Brüll Klára.
A m ai M agyarország fü rd ő in ek gyűj tem ényes leírá­
s á t m eg találju k Kunszt János dr. pály an y ertes könyvében.
Én csak fo ly ta tn i akarom ezt, s ki akarom egészíteni azok­
kal az ad ato k k al, m elyekkel történelm i k u ta tá sa im köz­
ben találkoztam . Mikor a p estb u d ai orvosok és kórházak
történeté n dolgoztam , a különböző le véltárak és köny vtá­
ra k eredeti okm ányainak és régi könyveinek poros lap­
ja in érdekesnél érdekesebb ad ato k , leírások és okmányok
kerültek elém, melyek M ag yarország rég i fürdő életére,
fü rd ő k u ltú rá já ra és gyógyvizeire von atkoztak. O lyanóriá­
si és an n y ira érték es volt ez az anyag, hogy an n ak a ren­
dezéséhez, a m in t m unkám ban is jeleztem, nem m ertem
hozzányúlni és m ég ma is h iv a to ttab b kezekre v á r ennek
feldolgozása.
Nem kívánok te h á t foglalkozni azzal a kevésszám ú
fürdő hellyel, m ely hazánk te rü le té n m egm arad t, m e rteze­
k et Kunszt d o k to r könyve m á r szám bavetts. K izárólag
csak azokra szeretném a fig y elm et felhívni, melyeknek
létezésérő l történelmi és topographiai adatok számolnak
be s melyek ma már nincsenek meg, vagy a n n y ira re jte t­
tek, hogy senki sem tud róluk sem m it.
Össze szeretném te h át foglalni M agyarország eltű nt
forrásait. N em geológiai értelem ben vett eltű n ésrő l beszé­
lek, hanem ez a la tt azt értem , hogy tö rté n e ti k u tatáso k
közben a d a to k a t találu nk a r r a nézve, hogy egyes helye­
ken régebbi idő kben g y ó g y h atású fo rrásvizek voltak,
m elyeket a lakosság fürdő - és ivócélokra h a sz n á lt sé ma
m ár nyomuk sincs. A régi fürdő telepek és fürdő házak , ta n i bencések és a rend h an y atlásáv al, 1393-ban a feren ­
melyek körül lü k tető élet folyik, gyó gyforrások, melye­
k et szent k u ta k k á és kegyhelyekké av at a g y ó g y u lást ke­
reső k hite, localis jelentő ség ű therm alis vizek, lyek­ me
nek nyom ára valam ilyen beteg á lla t vagy m elegebb he­
ly et kereső m a d á r vezeti a lakosság ot, eg y m ásu tán űt n ­
nek elő régi oklevelek és ira to k lapjain, azu tán ped ig el­
tű nnek nyo m talanul. Nem bizonyos, hogy ezek az adatok
valóban a n n y ira jelentő sek, valóban olyan g y ógyerejű fo r­
*) Az O rs z . B a ln e o lo g ia i E g y e s ü le t c o n g r e s s u s á n 1933.
á p r i l i s 2 9 - é n t a r t o t t e ’ö a d á s .
763
r á s t ta k a rta k , m in t am ilyennek h a tá sá ró l a ré g i írások
beszám oltak. C hem iai analysis eg yik fo rrásró l sem m a­
r a d t fenn, nagyon nehéz kihám ozni te h á t azt, h o g y ezek
v á jjo n egyszerű hévvizek, v a g y értékes io n o k a t kellő
m ennyiségben ta rtalm azó gyógyvizek voltak-e.
Óriási azoknak a fo rráso k n ak száma, m ely ek a m a­
g y a r balneológia tö rté n e ti gyű jtem én yében szerepelne k.
E z t próbáltam rendezni és ezé rt h álás köszönettel ta rto ­
zom Ernyey József úrnak, a N em zeti Muzeum ig a z g a tó já ­
nak , hogy ennek a m unkának elvégzésére im p u lsu st adott.
Csak olyan adatot vettem fel munkámba, melyek a mai
kimutatásokban nem szerepelnek, de nyomuk m eg talá l­
h a tó a római u ra lo m ittm a ra d t em lékei között, árp ád k o ri
és vegyesházi okm ányokban, a X V H l. századdal fellen­
dülő balneographiai irodalom ban és P est-B udának orvo s-
tö rté n e ti em lékeiben.
A római kor em lékeinek tö rtén etéb en lapozgatv a, az
eddig ism ert aquincum i és egyéb emlékeken kív ü l két,
elő ttem ism eretlen fü rd ő -tö rtén eti a d a tra is a k a dm ta . A
kom árom m egyei Ósző ny (B rig etio ) helységben, m ely ha­
ta lm a s tá b o r volt, K risztus u tá n m . században é p ü lt fü r­
dő alap falait á s tá k ki a vasúti erő dök elő tt.1) Azomszé­ s
dos G yő rmegyében, Kisárpáson is sok érdekes róm aikori
le let bizonyítja, hogy népes ró m ai telep le h e te tt s i t t is
sik e rü lt egy fü rd ő é p ü le t m a ra d v án y ait a n ap v ilág ra hoz­
ni.2)
Az Á rpádok k o rán ak fü rd ő tö rté n e té t nem ré g i lele­
te k v ilágítják m eg, hanem okm ányok, m elyek úgyszól­
v á n egytő l-egyig eg y h áztö rtén eti vonatkozásúak . E z te r­
m észetes is, h a tu d ju k , hogy ebben a korban v ilág i orvos
M agyarországon nem igen m ű ködött, gyógyítás, sebésze t,
fü rd ő ü g y a n y u g a ti k u ltú ra legnagyobb terjesztő in ek ,
szerzeteseknek kezében volt. A szerzetesek m ono sto ro k ­
ban , ap átságokban laktak, m elyekben igen g y a k ra n ispo­
tályok, kórházak is voltak s m ivel a szerzetesek m á r ak ­
k o r felism erték a gyógyvizek fo n to sság át, hacsak leh etett,
gyógyforrások m ellé építették egyházi épületeiket. 1015-
bő l szárm azó okm ány bizonyítja így, hogy a pécsváradi
monostor fü rd ő jén ek szolg álatá ra külön 6 szolg át ren d elt
a k irály .3) A hevesm egyei Pásztón m á r a XII. században
h íre s cisztercita m onosto r állo tt, m elynek fü rd ő je tú lélte
a ren d összeom lását s erő sen lá to g a to tt gyógyhelye volt
a m a g y ar közönségnek.4) Hogy Győ röttis volt fü rd ő , azt
b izonyítja IV. B éla 1238.-i oklevele, melyben a z o k a t a
ja v a k a t, melyek aze’ő tt a tem plariusok b irto k á b a n vo l­
ta k , a Jánoslovag ok fehérvári h ázá n ak adom ányozza, így
többek között a z t a fü rd ő t is, m ely az egykori g y ői rv á r­
te rü le te n volt.5) Megyer (B ék ásm egyer) helység Á rpád­
k o ri hévvizérő l, a rajtalév ő h áro m malomm al, a pili si
cisztercita a p á tsá g 1253.-i kiváltságlevele em lékezik m eg.6)
B éla k irály 1269-ben a füzegtő i (fü zitő i) ispotályosoknak
ajándékozza a közeli i-ár m elegforrásait, hogy o tt fü rd ő t
építhessenek.7)
E gyetlen oly an ad atom van csak, m elyet az Á rpád ok
k o rá tó l tovább tu d o k követni, egészen az 1800-as év ek kö­
zepéig: a zem plénm egyei Szerencs kénes m elegfürdő jé t
rég i oklevelek b izonysága szerin t 1294-ben ép ítették az o t­
cesek veszik át. Az 1800-as évek m ásodik felében Rupp,
Wachtel, Lengyel és még sokan szám olnak be a rró l, hogy
a v á rtó l n y u g atra, egy kő sziklából dús kénes m elegof rrás
b u g y o g o tt ki, m elynek vize a v á r a t is k ö rü lk e ríte tte .8)
Az árpádkori o k m án y tár kevésszám ú ad a tá v a l szem ­
ben igen bő séges az az anyag, m ely et a XVHl. századele­
jév el fellendülő b alneografiai irodalom n y ú jt a tö tré n e ti
gyű jtem énynek. K övetkező kben ezt az anyagot ú g y osz ­
to tta m be, hogy a fo rrásv izek et p rim itiv balneologiai ren d ­
szerbe soroztam . A felosztás a la p já u l nem chem iai a n a ly ­
sis, hanem a rég i írók m eg h atáro zásai szolgáltak.
764 ORVOSI HETILAP 1933. 34 sz.

M agyarország eltű nt fürdő inek é s forrásainak történ

eti gyű jtem énye h ely ség ek szerint.
1 2 3 4 5 6 ! 7 8 9 1 12 13 14 5 16 7 8 9
ja ja
4N3 ja 4
N3 <0ez o ja
<0 43 O ja
4) -03 43»
ez N •5ez3
ja
43 > 03 N _>
1 <a
>
ja ’> ja >» >
>43 ja
> ja
ja > ja
ca 43
-C 43 >c43 zN N Cfí > H e ly s é g n e v e N >43 N
N ez
03 N ja
H e ly s é g n e v e > '> 'O .2 :3 > > >o «3>0
:3 > 3>> ez ez 1 l > 3 ez
3 «S
E
aS ez
:3 <a 00 O
E 4) ez
ez
4N) _0C3 >o C
N eZ aj 03 N <u >> ez c c03 w ez
C g-í 43 >>ca C ez
eZ c c ja '(0 N ez c ja
> 2? 43 ez4) N ü3 M >43 a -j 4) 43 g 3
>S ez
O ön o ’n > O
o N ez
CO W 2 C/5 > 2 * c/o COCŰ W cn > GO < GOCO
< m

I. A b a u j-T o rn a m egye. XV. N ó g rá d -H o n t m e g y e .

1. F ü z é r k o m l ó s ------- 1 46. B a la s s a g y a r m a t — 1
2. J o ls v a fő — — — — 1 47. Bo o r — — — — 1
3. T o r n a s z e n ta n d r á s — 1 48. D ió sje n ő — — — í
1
49. E c se g — — — —
II. B á c s -B o d ro g m egye. 50. É rs e k v a d k e rt — — í
51. F e ls ő p e té n y — — — í
11. B a ra n y a m egye. 52. F o g a c s p u s z ta — — í
53 G alg a g u ta — — — 1
4. G yüd — — — — 1
1 54. G a rá b — — ------- 1
5. H arsán y — — — 1
6. H o s s z u h e té n y — — 1 55. H u g y a g -----------------
1 56. K álló — — — — í
7. K ökény — — — — í
8. M e c s e k p ö lö s k e — 1 57. M á tra n o v á k — — —
9. P é c s (M ély v ö lg y ) — 1 58. M á tra s z ő llő s — — 1
1 N a g y k e re s z tu r — — 1
10. P é c s (P á lo s k ú t) — 59. 1
11. 1 60. N ó g rá d s z a k á ll — — 1
12. V asas — — — — 1 61. S a lg ó ta rjá n — — —
6 °. S ely p — — — — í
IV . B ék és m egye. 63. S z a lm a te rc s — — í
64. S z e n tiv á n y — — — í
13. C s o rv á s — — — — 1 1
1 65. S zécsén y — — —
14. S z ig e t — -------— 1
66. S ó s h a rty á n — — —
67. V iz s lá s — — — — í
V. B ih a r m e g y e . Z a g y v a r ó n a — ------- í
68.
15. K om ádi — — — — 1
P e s t- P ilis - S o lt- K is k u n
V I. t J o r s o d - U ö m ö r K is- X V I. m egve.
h o n t m egye. 69. A p a j ------- — — — 1
16. C s á s z ta — ------- — 1
70. B i a ------- ---- --------- i
17. H ét 1 i
71. C sik — — — — —
18. L e á n y f a l v a ------- — 1 72. C sobánka — — — 1
19. M ező csát — — — 1 í
73. F ő t- --------------------
20. S z a lo n n a — — — 1 >
74. G a lg a h é v iz — — — 1
21. S z e n d rő — — — — 1 75. Izsá k — — — — — 1
22. lib o l d d a r ó c z — — 1 76. K isk ő rö s — — — 1
C s a n á d - A r a d - T o ro n - T 7. N ag y k ő rö s — ------- i
V II. 78. M egyer — — — — 1
tá l m egye.
79. S o ro k sá r — — — 1
V I'I. C s o n g rá d m egye.
X V II. Som ogy m eg y e.
23 C s o n g rá d — — — 1 80. Ba b o c s a —- — — — í
24. M in d s z e n t — — — 1 81. C su rg ó — — — — 1
82. F e ls ő s eg e s d — — 1
IX. F e jé r m e g y e . 83. G y ö n g y ö s m e llé k — 1
25. A b a s á rk e r e s z tu r — 1 S o p ro n m e g y e .
1 X V III.
26. G u tta m á s i — — — 1
84. C sér — — — — —
27. z e n tiv á n p u s z ta — 1
85. H a rta — — — — í
28. W u d a e k a ( ? ) --------- 1 1
86 R á b a s z e n ta n d r á s —
G y ő r-M o so n - S o p ro n b á n fa lv a — • 1
X. 87.
P o z s o n y m egye.
29. G y ő r— — --------- — 1 X IX . S z a b o lc s - U n g m e g y e .
30. K is á r p á s — --------- 1 G áva — — — — 1
1 88.
31. N a g y m ó r ic h id a —
S z a tm á r-U g o c sa - _ _ _
XX
XI H a jd ú m eg y e. B en g m egye.
X X I. T o ln a m e g y e .
X ll. H ev es m egye. 89. S z e n ta n d r á s — — í
32. B ü k k s z é k — --------- 1 90. M ó rág y — — - í
33. N a g y iv á n y — — — 1 91. V á ra lja — — — — í
34. P á s z t ó ---------------- 1
1 X X II. V as m egye.
35
92. Jánosháza — — — í
J á s z - N a g y k u n - S z o l- V asv ár — — — —
XIII. 93. 1
n o k m egye.
36 J á s z f é n y s z a r u ------- 1 X X IP V e sz p ré m m e g y e .
K o m á r o m - E s z te r g o m 94. B é b ------------------- 1
X IV . m egye. 95. D ab ro n y — — — — í
37. E te — — — — — 1 96. U god — — — — i
38. F ü z itő — ------- — 1 97. T a k á c s i — ------------ í
29. K o m á ro m — — — 1
40. K is ta g y o s — — — 1 X X IV . Z a la m eg y e. _ — _ _ _ _
41. Ó s z ő n y (Big r etio ) — 1
42. E bed XXV. Z e m p lé n m e g y e .
1
E s z te rg o m — — — 98. L eg y esb n y e ------- 1
43. 1
1 99- S á to r a lja ú jh e ly — 1
44. M o g y o ró s — — —
45. S á r is á p — — — — 1 ICO. S z e re n c s — — — í
 1933. 34. sz. ORVOSI H ETILA P 765

M agyarország eltű nt fürdő inek és forrásainak m érséklettel, m elyek igen bő vizű ek s é hasonlóak a kácsi
történeti gyű jtem énye m egyék szerint. vízhez.17) A komáromi erő dítések ben Linzbauer szerin t
1 2 3 4 5 6 7 8 9 erő s földreng és u tá n (1763.) kénes fo rrá s k eletk ezett.18)
Ete község D öbönkuti fo rrá sá t m ég a század elején is
J<AD J<
AU
i h é v v iz e k

és vasas
O
g y ó g y h atású k é n ta rta lm a m iatt k e re sté k fel a b eteg ek ,19)

ö sszesen
'O
_N J<A0 _>>
s ugyanebben az idő ben a nóg rádm egyei Kálló k én esfo r­
M eg y e n e v e aj
V
N
-hi
Cl
>
(fí >
Js
0)
_c
_N
N 'O (0 (0 'O rá s á n a k iszap ját százszám ra lá to g a ttá k a környék kösz-
E
'<0 a>
ls­
en
3
tn
V
>
:3
C0
_c
eo
'O
o
c>>
3 -cd
- * '3
ön
>o
vényesei.20) F eltű n ő en sok kénesvíz volt a D unántúl on,
oo C
<D N m <U
cn c JA c a> >>

C/l U C/3 * * <

> <u u
GO 2Q X
ahol Hunfalvy k im u ta tá sa szerin t (1865) a vesz,prémme­
1 . A b a u j-T o rn a 2 1 .- ---- 3
gyei Dabrony és Takácsi, a tolnam eg yei Szentandrás, a
2. B á c s-B c d ro g b a ra n y a i Gyüd és Kökény helységekben voltak ilyen fo r­
3 . B a ra n y a — i 2 — 1 — — 4 1 9 ráso k , az utóbbi m e lle tt 1854-ben m á r kis fü rd ő ép üel t is
4 . B é k é s — — — i — 1 — --- — 2
állo tt.21)
5 . B ih a r — — — — — — i — — 1
6. B o rso d -G ö m ö r-
3.) Savanyú és vasas vizek.
K is h o n t 3 i 1 i — — — 1 — 7
7. C s a n á d -A ra d - E g y szerű sav an y ú fo rráso k gi e n nagy szám ban vol­
T o ro n tá l ta k N ógrádm egye területé n. Ilyenek voltak Galgahután
8. C s o n g rá d — — — — — — 2 — — 2 és Vizsláson: Lengyel 1854-ben m ég lá tta ezeket, ö t évvel
9. F e jé r — — 3 — 1 — — — 4 —

1 0 . G y ő r-M o so n -
késő bb Wachtel m á r nem ta lá lta ő k e t; eltű nésük te h á t
P o z so n y — — 1 — — — — 1 1 3 e rre az idő re esik.22) A fogacspusztai, szentiványi, óhu­
1 1 . H a jd ú tai és szalmatercsi forrásokról,23) valam in t a je len tő s
1 2. H e v e s — — 1 — — 1 — 2 — 4 garábi forrásról, m elynek vizét palackokban h o rd tá k egy-
1 3. J á s z -N a g y k u n -
S z o ln o k — — — — — — 1 — — 1
idő ben P es tre és Losoncra, több egykorú leíráson kívül
1 4. K o m á ro m
m ég 1859-bő l is ta lá lu n k adatot.24) Ily en egyszerű sava-
E s z te rg o m 3 2 2 _ 1
_ __ 1 9 nyúvízfo rrása, u. n. csevicéje v o lt m ég ugyanebben az
1 5. N ó g rá d -H o n t 2 1 12 1 — 6 — — l 23 idő ben a sopronm egyeiHarka és b a ra n y a i Kökény közsé­
1 6 . P e s t-P ilk -S o lt-
4
geknek is.25)
K is k u n 1 — 1 1 3 — — 1 11
1 7 S o m o g y — — 1 — — — — — 3 4 Különböző vélem ényük volt a ré g i balneologusoknak
1 8. S o p ro n — — 1 — — — — 3 4 a hetvesmegyei bükkszéki vízrő l. Fényes 1847-es le írá sa
—

1 9 . S z a b o lc s -U n g — 1 — 1 —
s z e rin t i t t egy kő szikla üregébő l só ta rta lm ú fo rrá stö r t
2 0 . S z a tm á r-U g o c s a
B e re g
elő s a községben eg y k ú t is volt, m elynek vize Wachtel
2 1 . T o ln a — 1 2 3 s z e rin t a híres b u ziási gyógyvízhez hasonló. Albert Fe­
2 2. V a s — — 1 — — — — — 1 2 renc leírásában 1868-ban m int „savanyú, gyantás, vasas,
2 3. V e sz p ré m — 2 1 — — — — 1 — 4
ég vén yes“ gyógyvíz szerepel és század u n k legelején m ég
2 4 . Z a la
2 5 . Z e m p lé n — 1 2 — 3 ism e rt fo rrá s volt. Wachtel különben nagyon felh áb o ro d ­
va ír a környék lakosságáról, m e rt pom pás, friss ivóvizük
Ö sszesen : 11 9 26 7 6 8 5 20 8 100 h e ly e tt állandóan a vasas savanyúvizeket isszák, — bor
h ely ett, ■ — azok v a s ta rta lm a pedig ennyire túlzásba víve,
1. ) Egyszerű hévvizek. nem használ, hanem á r t a szervezetnek s hogy a m á tra -
Egyszerű hévvizet Borsodm ge yében m in d já rt három
vidéki emberek n agyrésze ro sszu lfejlett, sápadt s nem
községben is ta lá lu n k : Crantz írja 1777-ben, hogy Sza­
teszi egészséges em ber benyom ását, a z t fő képp en n ek a
lonna községben egy hegy láb án ál lévő üregbő l eszes m
körülm énynek tu d ja be.26)
m eleg fo rrás fa k a d t, m elyet orvosi célokra még nem hasz­
n á lta k .9) A következő század közepén m ár a rró l szám ol­ A nógrádm egyei Zagyvaróna h a tá rá b a n fakadó, e rő ­
n a k be a gyógyvizek kutató i, h ogy a 18 fok R. vizet, mely sen v astartalm ú , kén es vizet m ár ig en régen h a sz n á lja
ta v a t alkot, fü rd é sre is h aszn álják m ár. Leányfalva h a­ fü rd ésre a vidék lak o sság a, különösen a rim aszom batiak
tá rá b a n is volt hasonló, igen bő vizű meleg fo rrá s 10) és s a m ú lt század közepén prim itiv berendezésű fü rd őn té i ­
Tibolddaróc m elegvizét köszvény és nheuma el’en h aszn ál­ zet is á llo tt a fo rrá s m ellett.27) Tolnam egyében k é t köz­
ta a lakosság. Tulajdonosa ism eretlen okokból a fo rrá s t ségben volt vasas-kénes, Hunfalvy sz e rin t szénsavas víz:
1850 tá já n b etö m ette.1 11) Ilyen m eleg fo n á s o k v o ltak Aba- Váralján és Mórágyon.23) A b a ra n y a i Vasas községben
uj-Torna-megyéiben Jolsvafő n és Füzérkomlóson is, ahol v asszu lfáto s kénes víz,29) a somogym egyei Babócsa a la tt
elfolyó R inya-patak m edrében többféle vasas m elegvíz­
Fényes m ag y aro rszág i leírása szerin t 1847-ben k is fü rd ő in ,
té zet is állo tt a láto g ató k rendelkezésére.12) Meleg fo rrá ­ fo rrá s volt.30) K itű nő , erő sen g y ó g y h atású fo rrá so ltv a
sán ak köszönheti n ev ét a pestm egyei Galgahévíz i s ; a fo r ­ vasm egyei Jánosházán,31) a pestm egyei Fő tközségben pe­
rá s m ár régen eltű n t, debizonyítja létezését a községnek dig F ek ete gróf b irto k á n szénsavas v asas fo rrá st lá to tt
okirato k b an évszázadok óta elő forduló régi neve: Heő víz, 1786-ban Korabinsky 32) Az esztergom m egyei Mogyoróson
is.13) A nógrádm egyei Bokor község Teplica fo rrá s a (m int Kitaibel szerint kénes-vasas-m eszes fo rrá s volt. Len­
m á r neve is m u ta tja ) meleg fo rrá s volt.14) Ily en volt gyel m ég 1854-ben írja , hogy sav an y k ás, igen rosszízű
Mátraszöllő sönis,15) valam int az esztergom m egyei Ebed­ vize v an .33) Innen nem messze, Sárisáp község h a tá rá n ,
en, am ely Lengyel szerin t m ár 1854-ben „igen bő, fádizű , közvetlenül egy m ocsár szélén ugyanily en fo rrás fa k a d t,
kénesszagú víz v o lt."16) m elynek hő m érséklete 25 fok R. v o lt; 1854-ig van tud o ­
m ásunk a forrásról, m ely fölé kis fü rd ő h á z a t is em eltek.
2. ) Kénes vizek. P á r évre rá a fo rrás nyom talanul e ltű n t s a fürdő há z ro ­
Crantz 1777-ben szám olt be Szendrő borsodm egyei m okban hevert. U gyanebben az idő ben a község m ásik ol­
v áro sk a m elegforrásairól, m elyek a Boldva-folyó m ed ré­ dalán egy szénbánya közelében k ét ilyen forrás is volt,
ben eredtek és erő sen kénessza gúak voltak. Lengyel 1854- de c sa k 14 fok R. hő m érséklettel; ezek a m ásikkal eg y-
ben szintén a kénes th erm ák közé sorozza e fo rrá s o k a t s idő ben szintén eltű n tek .34)
beszám ol arró l is, hogy azokat m á r az ő idejében fü rd ésre Győ rött 1808-ban k ú tfú rá s közben ak ad tak olyan
is h aszn álták . Öt évvel késő bb Wachtel azt írja , hogy fo rrásv ízre, melyben Winterl pro fesso r analysise szerin t
m á r a folyó p a rtjá n is fakadnak fo rráso k 18 fok R. hő ­ te k in tély es m ennyiségben fo g la lta to tt vasoxyd, am mo-
766 ORVOSI HETILAP
nium, k én sav as kálium- m agnesium és szénsav. A bő víz
a m últ század közepén vízgyógyintézetet tá p lá lt, melynek
13 szobája és egy gő zfürdő je v t.35) o l A nógrádm egyei fo r­
rá ste rü le t n a g y értékeket kép viselt. A m ú lt század 50-es
éveinek beszám olói szerint Diósjenő n k ét vasas-savanyú
fo rrá s is volt, a Zsibak és R am on-források.36) Hasonló
vizet ta lá lu n k Érsekvadkerten is.37) Mátranovákon egy
hegy te te jé n a Csertó te rü lt el, melynek vize a szakértők
szerin t v asas-sav an y ú víz v o lt.38) Selypen a p a rá d i cse-
vicéhez haso n ló vizet ta lá lta k ,39) Felsöpetényen és a gö-
m örm egyei Hét községben p ed ig hasonló vasas-savanyú
fo rráso k at, m elyeknek vizét eg y fo rm án h a sz n á ltá k ivó- és
fü rd ő k ú rák alak jáb an köszvényes, rheum ás b ajo k ellen .40)
Jf.j Meszes vizek.
A m eszes ásványvizek szénsavas cso p o rtjáb a ta rto ­
zik a fejé rm egyei szentiványpusztai fo rrás, m elyrő lCsap-
lowics szám ol be 1821-ben. A z aibasárkereszturi kis ta v a t
Kitaibel ú g y írja le, hogy az „szénsavas-m eszet, sok kén­
savas n á tro n t ta rtalm azo tt, szénsavas és só sav as nátronon
kívül“ (1854.) ;41) a guttamási, több fo rrá s összefolyásá­
ból keletkező 80 láb té rfog a tn y i tó pedig, K och szerint a
bodajkihoz hasonló vizű vo lt és leg fontosabb alkotórészei
szénsavas m ész és szénsavas m agnesia v o ltak . Wachtel
m ár 1859-ben sem a tav at, sem a fo rrá so k a t nem ta lálta
meg.42) Id e ta rto z ik még a nógrádszakálli, Hunfalvy sze­
rin t vasas-égvényes, földes fo rrá s (1865.) 43) és a p est­
megyei Soroksár so d ásfo rrása (1854.) is.44) K itaibel a
meszes cso p o rtb a oszto tta be a békésm egyei Sziget kénsa­
vas, szénsavas fo rrá sá t45) és a borsodm egyei Császta ké­
nes, tim sós vizét, m elyet a környék o rvosai rheum a és
chronikus bő rbetegségek ellen rendeltek ig en nagy isk er­
rel.46) i i nép, a töm eg h ite szentté a v a tta azokat s gy ógyítóerő t
5. Keserű vizek.
K eserű vízforrások Lengyel összeállítása szerin t 1854-
ben a pestm egyei Csík és Bia községekben, a T ata mel­
letti kistagyosi pusztán és a b aran y ai Harsány község­
ben v o lta k 47) É rdekes az az adat, m elyet Crantz 1777-
ben közöl: Wuctaeka(f) n ev ű helységrő l szám ol be, mely felső segesdi Szentkút, a gyöngyösmelléki Jó víz forrás,61)
S zékesfehérvártó l k é t m érföldnyire v o lt eg y völgyben s
it t a C alv ariah eg y lábánál íztelen, sz ag ta lan fo rrás f a ­ a nógrádm egyei EcsegM), a pestm egyei Csobánka65) és
kadt, m ely télen-nyáron eg yform án langyos volt, soha
be nem fa g y o tt, híres v o lt vasas keserű só ta rtalm áró l
s iv ó k ú rán kívül fürdő re is h aszn álták a vizét. Ezvolna
az eg yetlen fürdő az E rzsébet-sósfürdő n kívül, ahola ke­
serű vizet nem csak ittá k , h an em fürdésre is h asználták.48)
G laubersós fo rrásu n k a pestm egyei Nagykő rös v á ­
rosban volt, s Lengyel sz e rin t a k ét fo rrá s vize (1854-
ben) v a sa t, m eszet, n á tro n t, ként, agyag- és kavicsföldet,
szén- és k én sav at ta rta lm a z o tt, míg Hunfalvy (1865.) a
földes-glaubersós kénes vizek közé sorozta.49)
6. Konyhasós vizek.
K onyhasós vizeket legnagyobbrészt N ógrádm egye
te rü letén ta lálu n k ; Balassagyarmat, Hugyag, Szécsény,
Nagykeresztúr sósvasas fo rrá sa iró l Fényes, Lengyel,
Wachtel, Hunfalvy szám olnak be a m ú lt század m ásodik
felében; Korabinszky 1786-ban írta, h o g y Sóshartyán
községben a sósforrás bő v iz ét a lakosság m a rh á i ita tá s á ra
és k en y érsü té sre h asználta, ezt a fo rrá s t azonban egy ké­
ső bbi idő pontban a h a tó sá g betöm ette, m e rt a környé k című nagy m ű vészettel m eg írt, de kétségtelenül alak
lakosai in nen v ittek ételükhöz sót s ezzel a k incstárnak
k á rt oko ztak .50) A 900-as év ek elején valam ilyen konyhasó­
ta rta lm ú fo rrá s le h etett Salgótarjánban is, m ert vizét
szem bajok ellen h aszn álták .51) J ó d ta rta lm ú konyhasós
fo rrá s v o lt a hevesmegyei Nagyivány községben és a bé­
késm egyei Csorvás m ellett is b a rn á ssá rg a , szagtalan,
konyhasós fo rrásró l szám ol be Lengyel 1854-ben.52)
1933. 34. 37 .
7. Sziksós tavak.
A jászfény szarui gyógyítóvizű sziksós tóról, mely­
n ek vizét fü rd é sre használták, m á r Szepesházy és Thiele
szám oltak be 1825-ben.53) Ilyen sziksós tavak v o ltak még
Csongrádon és a közeli Mindszenten, a szabolcsmegyei
Gáván54) és a biharm egyei Komádin, ahol fü rd ő ép ü let is
v o lt m ár a tó m e llett a m últ század végén.55)
8. Ásványos források.
T aláltam n éh án y olyan a d a to t is, ahol az ásvány­
vízforrások m inem ű ség ét m egállapítani nem tu d tam . Fé­
nyes 1847-i le írása szerint a borsodm egyei Mező csáton,
a B ükkhegység északi oldalán ásványos fo rrá s és fürdő -
in tézet állott, m elynek közelében rég i k irályi fü rd ő nyo­
m ai is lá th a tó k voltak.56) B aran y áb an , Pécsett az úgy­
nevezett Mélyvölgyben és a b a ra n y a i Hosszúhetény köz­
ségben olyan fo rrá so k voltak, m elyekben még a beléjük-
ere sz te tt rák o k is m egkövültek. Ism eretlenek a mecsek-
pölöskei ásványvíz ad atai is.57)
Sátoraljaújhelyen a hegyek alján üdvös h a tá sú víz­
fo rráso k fa k a d ta k : a D ersik, Zólyomka és K om lókét.58)
Á sványos fo rrá so k nyom aira ak a d ta m Legyesbényén, Aba-
ú jb an Tornaszentandrás, H evesben Poroszló, V eszprém ben
Béb, Pestm egyében Izsák, Kiskörös, Apaj, Sopronm egyé-
ben Rábassentandrás, Sopronbánfalva*9) és Csér közsé­
gekben s az utó bbinál em lítést ta láltam a rra , hogy vizét
m á r 1786-ban ivókúrák fo rm á já b a n használták.6")
9. Szentkutak. Búcsújáróhelyek.
Röviden m eg kell em lékeznem a fo rráso k n ak egy kü­
lönös csoportjáról, m elyeknek sem analysisét, sem indi-
catió it nem ism erem , csak a n n y it tudok rólu k, hogy a
tu lajd o n íto tt vizüknek. S m e rt a mondák, legen dák , mys-
tik u s csodák m élyén mindig ak ad egy való kis m ag, mely­
bő l a szép, színes mesefa kilombosodik, — ki tu d ja, ta ­
lán it t is ak ad h a tn á n k valam i balneologiai cso d ára? A
somogymegyei Csurgó M ária-k ú tja, mely a Jánoslovagok
idejében, m ég az Árpádok k o ráb an is k eg y fo rrás volt, a
a pálosok pécsi S zentkútja,62) a vasvári szen tfo rráso k ,63)
a győ rm egyeiNagymórichida m elletti S zen tk u tak 66), mind
láto g ato tt, tis z te lt búcsújáróhelyei voltak a népnek.
(F o ly ta tju k .)
Mit köszönhet az irodalom az
orvostudománynak ?
( F o ly ta tá s .)
I r ta : Puder Sándor dr.
Stefan Zweig az orvosi psychologia teljes felkészült­
ségével írja m esterien fe lé p íte tt novelláit, reg én y eit és
tan u lm án y a it; a lélekelem zést virtuóz módon gyakorolja
írásaiban és ez é rt még késő bben horderejének megfelelő en
m éltatom .
Thomas Mannt, az egykori o rv o stan h allg ató t, a mo­
dern középeurópai tá rsad a lo m k ró n ik ását a gümő kóro.;
betegek san ato riu m i élete ih leti meg. „V arázshegy“
jai­
ban e lra jz o 't regényében a lélekbúvár, a belgyógyász, a
sebész és a gégész m ű ködésének egész re g is te ré t b emu tat­
ja, de ennél sokkal jelentő sebb, hogy m ilyen élesen rá v i­
lág ít a güm ő kóros beteg lelki életének v álság a ira. Ezzel
Szemben a san ato riu m i orvosok m ű ködését szinte rossz ­
indulatú b írá la tta l illeti. Thomas Mannt az öröklő dés
kérdése is érdekli. A Buddenbrockok h a rm a d ik generá-
1933. 34 sz. ORVOSI H ETILA P
d ó já b a n C hristian h y stero n eu rasth en iás, Tóni k ritik á t-
lan, T hom as fián ak , H annonak p a v o r n o cturnusa v a n és
ad o ttság án ak következtében sem az iskolával, sem késő bb
az élettel nem boldogul és serdülő k o rá t el sem érve, m eg ­
hal. U gyanezen regényében részletesen m egírja a hasi
hagym áz tü n e tta n á t és lefolyását.
Alfred Döblin a m ai ném et irodalom egyik le g ere­
detibb alakja, gyakorló-orvos, p sy ch iater, akinek éveken
keresztü l csak tu dom ányos m unkái jelen tek meg. Döblin
a tu d ó s lélekbúvár po n to s és szigorú eszközeivel v izsg ál­
ja a lélek rejtély es gépezetét. A k épzelet legszabadabb és
legszenvedélyesebb szárn y csap ásait is következetes te rm é ­
szettudom ányos céltu datossággal rö g zíti meg. L a b o ra tó ­
rium i tudós m ó d jára k ív á n ja az egész em beriség lelkének,
socialis életének és sorsának é rte lm é t m egtalálni. M in­
den regényének ez az alap hangja, nem pedig az egyes
em ber élete. T erem tő fa n tá ziáján ak legkiáltóbb k ifeje ­
ző je a „Hegyek, ten g erek és gig ászo k “ című u to p isti kus
regénye. Ebben a regényben az em beri szellem a világ-
egyetem term észeti erő iyel száll szembe. Szédületes vi-
sió ja jövő századbeli kró n ik át j u t t a t eszünkbe, m ely az
ad ato k felsorolásának biztonságával, h a tá ro z o ttsá g g a l tu ­
d atu n k b a kényszeríti ezt a szertelen álm ot. L eg ú jab b és
legkiválóbb regénye: Berlin A lexanderplatz, m elyben egy
szállítóm unkás életét m ondja el a socialisan gondolkodó
orvosíró m inden jó tu lajdonságával. N em hiába, k ritik u sa i
elgondolásában nagyszabású regényeit m odern eposzoknak
ta rtjá k .
Friedrich Wolf gyakorlóorvos, socialisan erő sen
hangsúly ozott író. „C yankali“ cím ű színm ű vében a hő fő s
M öller d r a polgári társad alm i osztály eltévelyedett o r­
vosa, ak i vagyonos betegeinek a nem kívánatos te rh e s ­
ség m egszakításában segítségére van, viszont a szegény
asszonyt apostolokat m egszégyenítő hangon, cicom ás sza­
vak kíséretében kitessékeli. U g y an ezt a tá rg y a t dolgoz­
za fel Crédé a „Paragraph 218.“ színm ű vében. A h iv a­
talo s orvost k ép m u tató n ak jellemzi, m íg a p ro le ta riá tu s
orvosa e m b erb arátság á ért a büntető tö rvénykönyv abor-
tus-szakaszával k e rü l összeütközésbe.
Duhamel a m ai fran cia irodalom vezető egyénisége,
orvosi g y ak o rla tát e g y ü tt fo ly ta tja irodalm i m u n k á ssá ­
gával. Irodalm i célja a valóság költő i m egértetéseés m eg ­
h ódítása. M unkáiban az egyszerű ő szinteség jellem.zi
M int katonaorvos szolgálja végig a v ilág h áb o rú t és szen­
vedéseit a „C ivilisation“ m u n k ájáb an írja m eg. M in­
den mű vébő l az orvos m élységes em berszerete te ü tk ö ­
zik ki. „La confession de m inuit“ -ben egy fé lő rü lt el­
m ondja elhibázott életét. Leghíresebb m unkája az a re ­
génysorozat, m elynek hő se Salavin, a keserű so rssalk ü z­
dő , k ita sz íto tt em ber, a legeredetibb fran cia re g é ny a la ­
kok egyike.
E helyen Jules Romainnak csak egy jellemző d a ra b ­
já ra , a „Dr. Knock v ag y az orvostudom ány d ia d alá“-ra
m u tato k rá. Ez a m ű lényegében véve nem an n y ira a ku ­
ruzsló orvost gúnyolja, m int in k áb b a k ritik á tla n
közönséget ostorozza, m ely hiszékeny és m indenfajta szél­
hám osságnak felül. H asonló tá rg y a t dolgoz fel Bibó La­
jos „C sodadoktor“ színmű vében.
G. B. Shaw, a X X. százd M oliéreje, nem veszi á t
orvosi tudom ány eredm ényeit, hanem m int m inden m á s­
nak, úgy ennek a disciplinának is n ek iro n t és n ev etsé­
gessé teszi. „Az orvos d ilem m ájáé b an felvonuló orvosok
nem typusok, h an em torzképek. D r. Ridgeon felfedezi
a tüdő vész ellenm érgét, Sir Cullen m inden irá n t kétkedő
S ir B enningtonnak a sokféle g y ó gyító savó m in d ­
egy, dr. Walpole c sak a vakbél eltávolításához é rt, az
éhező Blenkinson d o k to r a szegények orvosa és végül dr.
Schutzm atíher a kuruzsló. Shaw a la k ja it rosszul ra jz o l­
ja meg, viszont pom pás a párbeszédjük, m ié rt is
767
d a ra b ja iv a l k özönség-sik ert ért el. „S zerető “ című d a ­
ra b já b a n a szórakoztató P arm ore d o k to r b etegségeket
fedez fel, melyekkel egészségeseket m egbetegít.
A század elején fe ltű n t Charles Louis Philippe:
„Bubu de M ontp arnasse“ regényében a fő hő s v é rb a jt ap k
egy leánytó l. M iután ne,m a k a r tovább fertő zni, nagy n e ­
hézségek á rá n bár, de k ita r t a leány m ellett.
V. Marguerite: „ P ro stitu é e “ regényében többek k ö ­
zött u g y an csak a lueses fertő zés tá rsa d a lm i jelentős égé­
vel foglalkozik.
H. G. Wels regén yeiben az orvostudom ány eredm é­
nyei, különösen pedig an n ak Wells képzeletében to v áb b ­
sző tt fa n ta stik u m a i já ts z a n a k je len tő s szerepet.Dr. Mo­
reau szigetének hő se orvos, aki egy u tó p isztik u s á lla ttá r ­
sad alm at ír le. Az o rv o s em beriesíti az állato k at, e re d e ti­
leg boldog m ivoltukból k iv etk ő zteti s ezzel boldog­
ta lan n á teszi ő ket. A civilizáció nem ad boldogságot, az
em ber a legszerencsétlenebb állat: ez a regény gondolata.
A Marslakók a földön c. regényében a tú lfe jle tt agy-em ­
ber a m arslakó. Szeme teleszkóp, lába g ép : ő csak a h a ­
talm as tú lte n g e tt agy. D e megöli ő t, a legm agasabb re n ­
dű S u p erm an -t a n áthacoccus.
Az orvostudom ány detektivregény c é ljá ra tö rté n t fe l­
h aszn álásán ak péld ája Wallace „Zöld ü sző k “ című írá sa ,
m elyben H ard in g dr, a tu dom ányának m a g aslatá n álló o r­
vos, górcső vel, fecskendő vel, b acillustenyészettel és
hypnotizm ussal dolgozik. L elkiism eretfurdalás nélkül t á ­
v olítja el m aga mellő l m indazokat, ak ik ú tjá b a n állnak .
Az u to lsó évek egyik legragyogóbb orvosi tá rg y ú r e ­
génye, Sinclair Lewisnek „A rro w sm ith “ m unkája,
m elyben az am erikai orvostudom ány és orvosi ren d k e ­
resztm etszetét adja, de távolabbi értelem ben tu lajd o n k ép ­
pen az orvostudom ány apothaosisa. Dr. m ed. A rro w sm ith et
végigkövethetjük görö ngyös életén és tudom ányán. E lő ­
ször m in t fiatal, sik ertelen falusi o rvost látju k , m ajd a
kisváros tisztiorvosát, késő bb az elő kelő klinika u d to m á­
nyos assiste n sé t ezután m in t a jelentő s Mc. G urk intézet
m u n k a tá rsá t, honnan tudom ányos expeditio vezető je­
ként k ik üldik az A ntilla-szig etcsoport p e stisjá rv á n y á t
sikeresen leküzdeni és így tudom ányos b abérokra tesz
szert. V égül fan atik u s idealizm usától h a jtv a elveti m a g á ­
tól m inden szerencséjét, hogy a külső körülm ényektől
függetlenül további életében tisztán csakis a k u ta tó m u n k á­
nak élhessen. A reg én y t á th a tja az író tudom ányos fel-
készültsége és az egész m u n k át végigkísérő nemes idea­
lizmus.
H asonlóan nagy és m egérdem elt s ik e rt a ra to tt Axel
Munthe idegorvosnak „ Monte San M ichele“ é le tra j­
za, m elyben a lélekbúvár élesen h asító bonckésével bele-
ihatol k o ra orvostudom ányának, eszm éinek és vezérlő
egyéniségeinek leikébe. M egható ő szintesége, n em k ü ­
lönben nem es idealizm usa jóleső visszhangot ver a hy po-
krisis felé hajló kulturem beriségben.
Louis Ferdinand Destouches Céline, p á risi gondozó­
intézeti orvos, aki h iv a tá s a teljesítése közben adódó m eg ­
figyeléseit, a socialis nyom orúság sz á m o n ta rtá sá t és az
em beri é le t h étk ö zn ap iság át kivételes sik e rű regényé ben
a „Voyage au bout de la nuit“Jben jelen íti m eg. Az o rv o s­
az
d o k to r Leon Daudet az ugyancsak o rv o sd o k to r Rabelais
„ P a n ta g ru e l“-jéhez h aso n lítja . Ez a fra n c ia orvos Sem-
melweisünkrő lis írt é le tra jz o t „La vie e t 1‘oeuvre de P h i­
lippe Ig n ace Semmelweis“ címen és ezzel a Rennes-i eg y e­
tem a ra n y é rm é t nyerte, el.
Theo Malade orvos Semmelweisrő lm eg h ató rövid r e ­
gényes életrajzo t írt, am i Várady Sándor dr. fo rd ítá sá ­
ban m a g y aru l is m egjelent.
A m a g y a r irodalom eg yik legeredetibb írója, aki az
orvostu dom ányt m u n k ájáb an lépten-nyom on felh asználja-
768 ORVOSI HETILAP
Karinthy Frigyes. O rv o stan h allg ató volt, m indig 'kacérko­
dik az orvostudom ánnyal, sok szak m u n k át olvas, m art evo­
lucionista lévén: összhangban a k a r m a ra d n i a tudom ány
fejlő désével. Karinthy, lévén, hogy ő az ö rö k „homo lu-
dens“, a já té k o s ember, eleme a fan ta sz tik u m , m ely h elyen­
k én t reálisab b , m int m inden tudom ány. K ifejezetten a jóin­
d ula t vezeti, az a vágy, hogy segítsen, hogy a világot m eg­
ja v ítsa ; egész b eállíto ttság a h u m anistikus. Az orvostu ­
dom ány ir á n t érzett ő szinte érdeklő désének m ásik ap al ­
vető oka an n a k analyzáló és synth etizáló m ódszere, logi­
kája, am ely m indenkép rokonszenves neki. Karinthy az
orvos tra g é d iá já t százszor jobban átérzi, m in t Shaw az
orvos k o m éd iáját. A zért gúnyolja az orvostudom ányt,
m ert szereti. A „K ötéltánc“ , „G yilkosok“ , „H asm ű tét”
köteteiben, valam in t a fo ly óirato k és napilapok h a ­
sábjain m egjelenő rövidebb írásaiban, m in t az a v a tott lé­
le k b ú v árral p áro su lt socialisan erő sen kihangsúlyozo tt,
nagy lá tó k ö rű író nyilatkozik meg.
Kosztolányi Dezső t is ide kell sorozni. Gyógysze­
részcsaládból szárm azik, akinél az orvostudom ány irá n t
m egnyilvánuló érdeklő dés egyfelő l nyi’v á n a nagy eg­ id
életet élő em ber ideges képzelő désébő l, m á sré sz t énk él
gyerm ekkori benyom ásaiból fak ad . O rvosi k u ltú rá já n a k
m ásik fo rrá s a , hogy e g y ü tt élt orhos unokatestvérével,
Branner József dr.-ral, aki m in t Csáth Géza szerepelt az
irodalom ban és „ Ja n ik a “ d a rab jáb an a k is gyerm ek
tra g é d iá já t ír ta meg. E nnek irodalm i kölcsö n h atása „A
kis gyerm ek panaszai“ egyedülálló szépségű és nemesv ere-
tű v ersk ö tete, melyben a szenvedő g y erm ek p ’oblemaáj
fo g lalk o ztatja. E helyen csak a gyerm eknek az orvosról
a lk o to tt fogalm aival foglalkozó v erset idézem :
A doktor bácsi
Áldott aranyember.
Világító, nyugodt szemei kékek.
Komoly szigorral lép be a szobába,
Szemébe nézek és csöppet se félek.
Borzongva érzem biztos ujjait,
Ha kis, sovány bordáimon kopog.
Ő sz bajusza a fagytól zuzmarás,
Hideg kezén arany gyű rű sorok.
Oly tiszta és jó, ő ír medicinát,
Keserű t, édeset, sárgát vagy lilát.
Az ö kezébő l hull a paplanomra
Nagynéha egy halvány, szelíd virág.
Rágondolok, ha szörnyű éjszakákon
Párnámon oly egyedül sírok,
ő az egészség és a bizonyosság,
Titok tudója és csupa titok.
Gazdag, nyugodt. Nehéz bundája ott lóg
Prémét szelíden prémezi homály,
De elmegy innen és itthagy magamra.
Színházba tér, vagy csöndbe vacsorái,
A béke ő , a part, a rév, az élet.
Jaj, hányszor néztem jó arcába hosszan,
Míg ájuló álomba, lengwet árván
Kis ágyamon, mint egy bús, barna bárkán,
Ködös habok közt ringatóztam.
T árg y ilag o s költő inknél a h a so n la to k m egalk otá­
sában fedezhető fel az orvosi alap. Ily en Szabó Lő rinc.
A p ró zaíró k közül az orvos Földi Mihályt a lé'ekelemző
írók so rá b a n ism ertetem .
Bér end, Miklósné: Jd h an an Ibn ben A l'uya c. regényé­
ben a B orgiá k idejében élő h íres arab-zsidó orvosnak á l­
lít em léket. A páp ák ezideji orvosa első azok közül, akik
term észettu dom ányos alap o k ra helyezik az orvostu do­
m án y t és ak i Harvey e lő tt le írta a v érk erin g ést, de elis­
m e rtetn i m á r nem tu d ta .
1933. 34. sz.
Ady Endre, korunk legjelentő sebb költő je „íg y is
tö rté n h e tik “ novelláskötetéb en „M ihályi R ozália csókja“
novellájában a s a já t v érbetegségének re tro sp e c tiv ere­
d e té t k u ta tja . V érbetegségét, kü'önösen pedig alkoho­
lizm usát „A m a g y a r Pim odán“ című nem esvérű írá ­
sáb an érzékíti, am ely a „V allom ások és T an u lm án y o k “ ön­
életrajzával foglalkozó k ö tetéb en t a ’álható m eg, ahol Tass
P é te r lángeszén ek m egrajzolásában tu lajd onképen saját
m ag át adja. A dy g y ó g y íth a ta tla n betegségének eszelős
fájdalm a k ö ltészetté sublim álódik ezekben a soro k b an :
„A kit én csókolok, elsápad,
Nem akarom megcsókolni
Az anyámat . . .“
Az elm on d o ttak b an k ív án tu n k ráv ilág ítan i rövid á t­
tekin tés fo rm á já b a n az orvostudom ánynak a m odern iro­
dalom ra g y a k o ro lt általán o s h a tá sá ra . A zt gondoljuk,
hogy ezzel k ap cso latb an nem lesz érdektelen, h a az egyes
orvostudom ányi ágaknak az iro d a ’m at befolyásoló h a tá sá t
taglaljuk. T ulajdonképen e részletcso p o rto k b an világl k
ki leginkább, m it köszönhet az irodalom az orvostudo­
m ánynak.
A szemorvosi tudomány befolyása az irodalomra.
Gaál György a G vadányi Jó zsef gróf F a lu si n ctáriu a
nyom án ír t és 1839-ben elő ször a d o tt Peleskei N ó táriu sá­
ban az ak k o ri ju rá tu so k és d iák o k lárm ás kávéi lázában, a
Zrínyidben szerep eltet egy Crockbrock nevű v án d o rló há­
lyogoperáló o rv o st, akivel az egykori, h e ly ta rtó ta n á c si en­
gedély alap ján vándorló p ra x is t ű ző kü'földi csodad oktoro-
k a t fig u rázza ki pom pás n épies vígjátéki alakításban.
Ibsen: a „V adkacsában“ az öreg Werle gy en g e szemeit
Hedvig lánya örökli. Werle m egvakul és orvosi vélemény
szerin t H edvig szem baja is fejlő dő ben van.
Benatzty „A vakok“ c. operájában a v ak m ű tét
által látóvá válik . Kezelő orvosa és m ostoha a n y ja kö zött
végbemenő szerelm i jelen etet lá tja , m iért is felh ábo rodá­
sáb an és féltékenységében elhatározza, hogy újból vak
lesz.
Vidor Hugo „N otre-D am ei toronyő r“-ében Quasi-
m odót egyszem ű nek jelzi. E g y e s pontosabb részletleírá­
sokból azonban m egtudjuk, hogy nem egyszem ű ségrő l,
illetve cyclopiáról van szó, h an em a jobb felső sz.m héj-
torzító m egvastagodásáról, am ely csom ószerű en a sze­
me elé csüng.
Meyrink „Golem” regényében a zöld hályog­
gal foglalkozik. Dr. W assory p rág ai szem orvos á rta tla n
szem panaszokkal jelentkező betegeken a zöld hályog té­
ves diagnózisát á llítja fel és a m egfélem lített pacienseken
azonnali m ű té te t fo ganatosít. íg y szám talan emberben
g y ó g y íth atatlan szem káprázást idéz elő .Meyrink dús fan ­
táziája a „W a ch sfig u ren k ab in ett“ című m unka egyik öt r­
ténetében tükröző dik, ahol a legkülönböző bb nagy­
ságú és színű szemgolyók m esterséges tenyészetével fog­
lalkozik. Az ilyen szem golyóknak önálló m ozgásuk és
p u p illareactiójuk van.
Winckler „D oktor E is e n b a rt” m ű vében azt az
állásp o n tját fe jti ki, hogy v a k emberen v é g z e tt sikerült
hályogm ű tét sokszor inkább szerencsétlenné teszi
a beteget, m in t szerencséssé.
Karin Michaelis „Das M ädchen m it den Scherben“-
ben Gunhild a rró l panaszkodik, hogy p o n to k at és fonala­
k a t lát a szem e elő tt. A szem orvos a v a k sá g veszélye
m ia tt különböző in tézk ed éseket ír e’ő . A pacien s bá csija,
aki hasonszenvi orvos, nem h isz a karjelzésben és a ta ­
nácsadó orvos csakugyan té v ed ést állapít m eg.
Heyermans: „Die A u g en “ című elbeszélése egész
szemgolyók á tü lte té sé t tá rg y a lja .
 D‘Albert: „Die toten A u g en “ o p erájának szö­ B u d a p e st sz é k e sfő v á ro s k ö z eg é s z s é g ü g y i á lla p o ta .
v eg ét Ham Heinz Ewers és Marc Henry írták. M egvaku- 1933. é v a u g u s z tu s első fe lé b e n .
lás és ú jra lá tá s különös tö rté n e té t ad ják e'ő benne. H a si h a g y m á z ... ... 48 4I J á r v á n y o s ag y g e rin c-
V é rh a s — — ... — — 38 1 a g y h á r ty a lo b — ...
U gyanígy ítélendő m eg Wells: „D avidson szemeinek k ü ­
— —

R o n c s o ló torok- é s g ég e­ K a n y a ró - — — — 61 1
lönös tö rté n e te “ cím ű fa n ta sz tik u s regénye, m elyben egy lo b ............. ........ - 58 3 S z a m á r h u r u t — — ... 24 3
fia ta l tudós h irtelen m egvakul és ezzel kapcso’atb an olyan V ö rh e n y ...................... 120 4 B á ró n y h im lő .............- 12 —

dolg okat lá t meg, am elyek több ezer m érföld táv o lság b an In flu e n z a (s z ö v ő d m .)— — 1 T r a c h o m a —- -- ... 16 —

já tszó d n ak le. E g y idő múlva sp o n tán gyógyulás k ö v et­
kezik be.
Andre Gide: „L a Symphonie p a sto ra le “-jában a fia ­
ta l vakon szü letett G ertru d e egy svájci orvos m ű tő i m ű
vészete révén látóképessé válik, késő bb tüdőg yullad ásban
m eghal.
Renard: „L T m age au fond des je u x “-ben A rcier
rézk irály azt hiszi hogy egy borzasztó élmény em lékképe
skoto m a m ódjára szem einek re c e h á rty á já b a van égetve.
Ez a té v h it kétségbeejti. A közbelépő okos és psycholo-
gus szemorvos a h y ste ria s ré zk irály t kórházba viszi, ahol
ez a sok szegény szenvedő szem beteg et látv a és az em ­
b eri egy ü ttérzés első könnyeit h u llatv a, azonnal elveszti
m aró em lékképét.
A vakok lélektanával foglalkozik Maeterlinck, „A
vakok“ című drám ai jelenet ében.
Keller Helén am erik ai vak és sü k e t írónő m eg írta
vak ság áv al kapcsolatos összes te sti és lelki m egfigyeléseit.
( F o ly ta tju k .)
VEGYES H ÍREK
S z e m é l y i h í r e k . A b e l ü g y m i n i s z t e r itla s k o v ic s L á sz ló dr.
e g y e t e m i n y i l v á n o s r e n d e s t a n á r t , S z in y e i J ó zs e f dr. e g é s z ­
s é g ü g y i f ő t a n á c s o s , k ó r h á z i f ő o r v o s t é s F r itz Gusztáva dr.
e g y e te m i m a g á n t a n á r t h a t év t a r t a m á r a a z O rsz á g o s K ö z ­
e g é s z s é g i T a n á c s r e n d k ív ü li ta g j á v á k in e v e z te . — A b e r lin i
1 . s z . b e l g y ó g y á s z a t i k l i n i k a t a n s z é k é r e s z ó ló j e l ö l é s e k : 1 ,
S tr a u b ( G ö t t i n g a ) , 2. S ie b e c k ( H e i d e l b e r g ) , 3. A ssm a n n ( K ö ­
n i g s b e r g ) é s N o n n e n b ru c h ( P r á g a ) .
G y e rm e k á g y i ló z ......... — 1 K iü té s e s ty . . . . — ... — —
G y e r m e k b é n u lá s ........... — L é p fe n e ...................... — U -'
A z á r ó je lb e n levő s z á m o k a h a lá lo z á s t je le n tik
­ A z egyetemek székhelyén készült dolgozatokat
az ottani egyetemi sajtóbizottság képviselő ihöz kell
kü lden i; a szerkesztő ség csak a z ő véleményük
alapján fogad el közlésre kéziratokat.
A KIADÁSÉRT FELEL Ő S VÄM OSSY ZOLTÁN
P e r h e p a r a R ic h te r v e g y é s z e ti g y á r in je c tió s m á jk é s z it-
m é n y e a z u t ó b b i id ő b e n ú j e l v e k s z e r i n t t ö k é l e t e s ívt e é s h a ­
tá s á b a n s o k s z o ro s a n f o k o z v a k e rü l fo r g a lo m b a . A z ú ja b b
g y á r t á s i e l j á r á s l e g n a g y o b b é s l e g f o n t o s a b b e lő n y e , h og y a z
e d d ig b i z o n y o s m é r t é k i g f e h é r j e t a r t a l m ú k é s z í t m é n y m o s t
m á r tö k é le te s e n d e sa lb u m in isá lv a k e r ü l f o r g a l o m b a , a m e ly
e g y r é s z t a z in tr a v é n á s a d a g o l á s t le h e tő v é té v e , a r r a s z ü k s é ­
g e s e s e t b e n g y o rs h a t á s t b i z t o s í t , m á s r é s z t p e d i g a r é g e b b e n
n é h a f e l l é p ő k e l l e m e t l e n m e l l é k j e l e n s ég e k e t t e l j e s e n k i k ü s z ö ­
b ö li. A k é s z í t m é n y e g y é b k é n t l ó m á jb ó l k é s z ü lt, a m e ly rő l
R ic h te r, M e y e r és I v y a m e r k a i k u t a t ó k m e g á lla p íto ttá k ,
h o g y a z a n a e m ia p e rn ic io s a g y ó g y ítá s á ra a lk a lm a s k iv c n a -
to k k é s z íté s é r e k ü lö n ö s k é p e n f e lh a s z n á lh a tó k . E k é s z ítm é n y
é r t é k é t b iz o n y ítja , h o g y a k lin ik a i t a p a s z ta l a to k re n d k ív ü l
k e d v e z ő e k . A b u d a p e s t i I z r . H i t k ö z s ég k ó r h á z a L é v y L a jo s
f ő o r v o s v e z e t é s e a l a t t á l l ó „ C . b e l o s z t á l y á r ó l j e l en t m e g n e m ­
r é g i b e n L ö w in g o r dr. k ö z l e m é n y e , a m e l y b ő l k i t ű n i k , hgoy a
R ic h te r .fé le m á jk iv o n a t g y o rs a b b és in te n siv e b b h a tá s ú n a k
b izo n y u lt, m i n t a m i n ö h a t á s t e g y é b m á j k é s z í t m é n y e k a l k a l ­
m a z á s á n á l l á t n i le h e t . E g y i k e s e t b e n a r e t i c u l o c y t a s z á m k é t
n a p a l a t t 8 e z r e l é k r ő l 2 4 e z r e l é k r e s z ö k ö t t f e l s t o v á b b i 3 n ap
a l a t t e z é r t é k 70 e z re lé k re e m e lk e d e tt. ( G y ó g y á s z a t 1933. é v i
2 1 . s z á m .)

tó ja
H a l á l o z á s . H. M oral, a r o s t o c k i f o g á s z a t i k l i n i k a i g a z g a ­
a u g u s z t u s 6 - á n h ir te l e n e lh u n y t.
A z E rz s é b e t E g y e te m T u d o m á n y o s E g y e s ü le té n e k O rv o s-
t u d o m á n y i S z a k o s z t á l y a a H eim P á l- r ó l e l n e v e z e t t 8 0 0 .—-
ZEISS-.«»
p e n g ő s p á ly a d í jr a p á l y á z a t o t h ir d e t o ly k lin ik a i s z a k o n m ű ­
ködő c r v o s d o k t o r r é s z é r e , a k i a z u t ó b b i 3 é v f o l y a má n a z
o rv o s tu d o m á n y v a la m e ly ik k é rd é s é b e n e re d m é n y e s m .n k á s -
új rávilágító eszközök
s á g o t f e j t e t t k i. A p á l y á z a t o k b e k ü l d é s é n e k h a t á r i d e j e 1 9 3 3 . m in d e n n e m ű á tlá tsz a tla n t á rg y a k szám ára.
o k t ó b e r 1. A p á l y a m u n k á k ( k ü l ö n l e n y o m a t o k ) N eu b er E m u
dr. e g y e t . n y . r . t a n á r , a s z a k o s z t á l y e ln ö k e c ím é r e ( P é c s ,
S e b é s z e ti K lin ik a ) k ü ld e n d ő k . A p á ly a m u n k á k f e l e tt a z E r ­
z s é b e t T u d o m á n y e g y e t e m O r v o s i F a c u l t á s a d ö n t, m e l y e t e r r e
Epikondensorok
m in d e n o ld a lró l v a ló
a s z a k o s z tá ly fe lk é r t. A p á ly á z a to n r é s z tv e h e t m in d e n m a ­
s ö té tlé r v ilá g ítá s ra .
g y a r o r v o s d o c t o r b á r m e l y n y e lv e n m e g j e l e n t , M a g y a r o r s z á
g o n k é s z ü lt m u n k á já v a l. N e m r é s z e s ü lh e t a p á ly a d íjb a n n y il­ E p i k o n d e n s o r W llá s d
v á n o s r e n d e s é s n y ilv á n o s re n d k ív ü li e g y e te m i é s fő is k o la i á b rá t) f e lv á ltv a sö té t-
t a n á r , v a l a m i n t m á s h a s o n l ó v e z e t ő á l l á s b a n lé v ő sazk e m b e r . és v i l á g o s t é r v ilá g í­
A z e r e d m é n y t 1 9 3 4 . f e b r u á r 7 -i d í s z k ö z g y ű l é s e n h i r d e t i k k i. tá s ra .
A z e z é v i 14. k a r l s b a d i n e m z e t k ö z i o r v o s i t o v á b b k é p z ő
E p i k o n d e n s o r D, c s a k
k u r z u s t s z e p t e m b e r 1 0 - t ö l 1 6 - ig t a r t j á k m e g . M a g y a r o r s z á ­
s ö té tté r v i l á g í t á s r a .
g o t A g y á n Já n o s dr., p é c s i e g y e t , t a n á r k é p v i s e l i a z e l ő a d ó k
k ö z ö tt. — F e lv ilá g o s ítá s s a l sz ív e s e n s z o lg á l a k a r ls b a d i f ü r ­ M i n d e z e k te ts z é s s z e ­
d ő gi a z g a t ó s á g . r in ti m é r e t ű tá gr y a k h o z
h a s z n á lh a tó k .
O rv o s o k k e d v e z m é n y e s o la s z o rs z á g i ta n u lm á n y ú tja . A
B u d a p e s t i O r v o s o k T u r i s t a E g y e s ü l e t e a C o s u li c h L i n e ,,S a - E p itü k rö k , o ly tá rg y a k ­
t u r n i a ” o c e á n já r ó já v a l s z e p te m b e r 5 -tö l 1 8 -ig o la s z o rs z á g i h o z, m e ly e k k ite rje d é ­
t á r s a s u t a z á s t re n d e z T r i e s t — S p a la to — P a t r a s — N á p o ly — R ó ­ s ü k b e n h a tá r o lv a v a n ­
m a — F l ó r e n c m e g t e k i n t é s é v e l . R é s z v é t e l d í j a P 3 3 3 .— . J e ­ n ak .
le n tk e z n i a u g u s z tu s 2 6 -á ig le h e t ( B u d a p e s ti O rv o so k T u r is ta E p ilá m p á k e g y o ld a lú
E g y e s ü l e t e , V I ., L e n d v a y - u . 1 7 .) . m e g v iló g o s ító s ra (sö tét­
A B u d a p e s ti O r v o s o k S z ö v e ts é g e h iv a ta lo s h e ly is é g e it té r v ilá g ítá s r a h a tá ro lt
IV . V á r o s h á z - u . 14. s z á m a l á h e l y e z t e . H i v a t a l o s ó r á k : n a ­ a z im u tta l).
p o n t a d . e. 1 1 — 1 - i g é s e s t e ( c s ü t ö r t ö k é s s z o m b a t k i v é t e l é ­ K í v á n a t r a Mi 5 E p i 15 k a t a l ó g u s s a l k é s z s é g g e l s z o lg á l
v e l) 6 — 8 - ig . T e le f o n : 8 9 4 — 2 0 .
rcARLZEISsl c é g v a g y a n n a k M a g y a r­
G y ő r y T i b o r d r . eg y e t . c. r k . t a n á r ú j l a k c í m e : I X ., R á - igJena ~\ o r s z á g i v e z é rk é p v is e le te
d a y - u . 1 8 . s z . I I . e. 1 6 . T e le f o n : 8 5 — 3 — 0 0 :
ifj. JURÁNY HENRIK
A s z e r k e s z t ő minden kedden é s pénteken B u d a p e s t , IV ., V á c i u t c a 4 0 ’---- , T e l e f o n : 830— 92.
12— 1 óra között fogad.
 PÁLYÁZATOK. PÁLYÁZATOK.
3 2 8 5 — k ig . 1 9 3 3 . A p o m á z i já r á s fö s z o lg a b ír á já tó l.
2330— k ig . 1 9 33. A p o m á z i j á r á s fö s z o lg a b írá já tó l.
P e s t-P ilis -S o lt-K is k u n v á rm e g y e pom ázi já r á s á h o z ta r­
P e s t-P ilis -S o lt-K is k u n v á rm e g y e pom ázi já rá s á h o z ta r­
to z ó C s o b á n k a k ö z s é g b e n e lh a lá lo z á s fo ly tá n m e g ü r e s e d e tt
to z ó V is e g rá d k ö zség b en e lh a lá lo z á s f o ly tá n m e g ü r e s e d e tt
k ö zség i b á b á i á llá s ra p á ly á z a to t h ird e te k . k ö z s é g i b á b á i á ll á s r a p á ly á z a to t h ir d e te k .
Az á llá s ja v a d a lm a a 1 .4 1 4 — 1 9 2 8 . N. M. M. re n d e le t A z á llá s ja v a d a lm a a 1414— 1928. N . M . M . r e n d e le t a la p ­
a la p já n m e g á l la p í to t t fiz e té s . j á n m e g á l la p í to t t fiz e té s .
F e lh ív c m m in d a z o k a t, a k ik az á llá s t e ln y e rn i ó h a jtjá k , F e lh ív o m m in d a z o k a t, a k ik az á llá s t e ln y e rn i ó h a jtjá k ,
hogy o k le v e lü k k e l, e rk ö lc s i b iz o n y ítv á n y u k k a l és e d d ig i a l ­ h o g y o k le v e lü k k e l, e rk ö lc s i b iz o n y ítv á n y u k k a l é s e d d ig i a l ­
k a l m a z t a t á s u k a t ig a z o l ó okm ányukkal fe ls z e re lt k é ré sü k e t k a lm a z ta tá s u k a t ig a z o ló o k m á n y u k k a l fe ls z e re lt k é ré sü k e t
fo ly ó h ó 3 1 - ig h iv a ta lo m b a n y ú j t s á k b e. A k é s ő n é rk e z ő ké­ fo ly ó h ó 3 1 -ig h iv a ta lo m b a n y ú j t s á k b e. A k é s ő n é r k e z ő ké­
r é s e k e t n e m f o g o m f i g y e l e m b e v e n n i. ré se k e t nem v eszem fig y e le m b e .
A v á l a s z t á s h a t á r n a p j á t k é s ő b b f og o m m e g á lla p íta n i. A v á l a s z t á s h a t á r n a p j á t k é s ő b b f og o m m e g á l l a p í t a n i .
P o m á z , 1 9 3 3 . a u g u s z t u s 14. P o m á z , 1 9 3 3 . a u g u s z t u s 14.
O lv a sh a ta tla n aláírás, O lva sh a ta tla n aláírás,
f ő s z o gl a b í r ó .
f ő s z o gl a b í r ó .

G y . 1 5 3 — 1 8 . C z .— 1 9 3 3 . s z á m h o z .
12 1 . e in . I I . 1 9 3 3 . s z á m .
A M á v . B e te g s é g i B iz to s ító In té z e te C e g lé d é s N y ír b á to r
B a ja v á r o s k ö z k ó rh á z á n á l le m o n d á s f o l y tá n ü resed ésb e
s z é k h e l l y e l p á l y á z a t o t h i r d e t e g y - e g y i d e i g l e n e s m i n ő s ég b e n
jö v ő , a z á l l a m i r e n d s z e r ű X I . f i z . o s z t á l y 3 - i k f ookz a t a s z e ­
b e tö lté s re k e r ü lő k e z e lő o r v o s ,i á l l á s r a . A cgel é d i k e z e l ő o r v o s !
r i n ti fiz e té s , e g y s z o b á b ó l á lló te r m é s z e tb e n i l a k á s , f ű té s és
á llá s h a v i ö s s z e s d íja z á s a a je le n le g i m e g v á lto z ta th a tó k ö r ­
v ilá g ítá s , 5 0 % -o s té r ítm é n y e lle n é b e n k is z o lg á lta ta n d ó I-sö
z e tb e o s z tá s é s e g y s é g té te le k m e lle tt k b . 233 p e n g ő , a n y ír­
o s z tá ly ú é l e l m e z é s b ő l á lló ja v a d a lm a z á s s a l já r ó a lo r v o s i á l­
b á to r i h a v i k b . 99 p e n g ő .
A M á v . B e te g s é g i B iz to s ító In té z e té h e z c ím z e tt é s a s z ü k ­ lá s ra f. é v i s z e p t e m b e r h ó 1 5 -ik i le j á r a t ta l p á ly á z a to t h ir ­

séges o k m á n y o k k a l ( s z ü l. a n y a k ö n y v i k i v o n a t , e r k ö l c s i b iz ., d e te k .

o rv o si o k le v é l, c u rr ic u lu m v i t a e , o r v o s i m ű k ö d é s i és s z a k o r ­ A z á llá s k in e v e z te té s e s e té n , e s e tle g t á v i r a t i m e g h ív á s ­

vosi o k m á n y o k , v is e lt á llá s o k jö v e d e lm e in e k ig a z o lá s a s tb .) r a a z o n n a l e lfo g la la n d ó .

f e ls z e r e lt p á ly á z a ti k é r v é n y t le g k é s ő b b 1933. é v i s z e p te m b e r S z a b á ly s z e rű e n fe ls z e re lt, k e llő o k m á n y b é l ygeg e l fe l-

h ó 2 - á n a k d é l i 12 ó r á j á i g k e l l a d e b r e c e n i M á v . ü z l e t v e z e t ö - b é ly e g z e tt p á ly á z a ti k é rv é n y e k a j e l z e t t h a t á r i d ő gi M é ltó -
s é g I. o s z t á l y á h o z j u t t a t n i , a h o l a p á l y á z a t r é s z l e t e s e b b f e l ­ s á g o s V á r a d i é s M ic s k e i B a r a n y i T ib o r fő is p á n ú r h o z c ím z e t­
té te le i is m e g tu d h a tó k és a c u rric u lu m v ita e h e z a n y o m ta t­ te n a v á ro s i k ö z k ó rh á z ig a z g a tó s á g á n á l n y ú jta n d ó k be.
v á n y u g y a n o tt m e g s z e re z h e tő . B a ja , 1 9 33. a u g u s z tu s h ó 19.
B u d a p e s t, 1 933. é v i a u g u s z t u s 5 -é n . Dr. B orbíró F e re n c s. k .
M áv. B e te g s é g i B iz to s ító In té ze te . p o lg á rm e s te r

CAPHOSEIN 77'18°/o f e h é r j e , ren d k ív ü l d ú s c a lc iu m - é s p h o sp h o r-ia rta lo m m a l.

A z e r je d é se s h a sm en és szu v erén gyógyszere.

sg§ JA V A L L V A :
A c s e c s e m ö g y ó g y á s z a tb a n n é lk ü lö z h e te tle n .
BÉ L H U RU T , A N A E M IA R E C O N V A L E S C E N T IA , E X SU D A TIV D IA T H E S IS stb.

SS ssgsasf S Z A B A D O N R E N D E L H E T Ő : K ö z g y ó g y s z e re llá tá s , (0 . B. A .), S te fá n ia ’S z ö v e ts é g , O TI, M Á V .

M . K ir. P o s ta , S z é k e s fő v á ro s i A lk a lm a z o tta k S eg ítő A la p ja é s B á n y a tá r s p é n z tá r a k te rh é re .

A D A G O L Á S : 1— 2 k á v é s k a n á ln y i C a p h o s e in t te á b a n fe lfő z ü n k é s s a c c h a r in n a l é d e sítjü k .
:: Pótolja a drága külföldi készítményeket. Egy doboz ára P 2'20
M in tá v a l é s ir o d a lo m m a l s z ív e s e n s z o lg á l a KROM PECHER TÁPSZERG YÁR BU D A PEST, V ., Z R Í N Y I - U T C A 3.

DIGICLARIN -C H IN O IN
saponin- és ballasztmentesen tartalmazza
a titrált digitalislevél összes hatóanyagait.
R e n d e lh e tő : a K ö z g y ó g y s z e re llá tá s é s a z Á lla m k in c s tá r , O rs z á g o s T á rs a d a lo m b iz to s ító In tézet, M a g á n a lk a lm a z o tta k
B e te g b iz to s ító In té z e te , M. Kir. Á lla m v a s u ta k , M. K ir. P o s ta ta k a r é k p é n z tá r , S z é k e s fő v á ro s i A lk a lm a ­
z o tta k S eg ítő A la p ja , M. K ir. D o h á n y jö v e d é k és H e ly ié rd e k ű V a s u ta k B e te g b iz to s ító In té z e te i te rh é re .

CENTRUM K I A D Ó V A L ,L A K A T R T ., I X .. K Ö Z T E L E K - U . 1. IG A Z G A T Ó : B O R N E M IS Z A GABOR
M ELLÉKLET A Z O R V O S I H E T IL A P 77. É V F . 31. S Z Á M Á H O Z

AZ ORVOSI GYAKORLAT KÉRDÉSEI

S z e r k e s z t i : G E R L Ó C Z Y G É Z A d r . e g y e t . rk. t a n á r , b e l k l i n i k á i a d j u n c t u s é s M 1 L K Ó V I L M O S dr. e g y e t , m a g á n t a n á r , k ó r h á z i F ő orv os

A vizbefu lás. szabad ki- és bejárása legyen. A végtagokon szorító körül-

kötést kellett alkalmazni, hogy a testben a lé ek ne oszol­
Régi orvosok (Galenus) a vízbefulást következő kép hassák el. Hasznosnak tartották az érvágást és a hólyag­
magyarázták: húzók alkalmazását is, ezek csökkentették a vér mennyi­
A szájba hatoló víz lenyomja a gégefedő t és elzárjaa ségét és ezáltal m egkön n yítették a vérben a küzködő lé­
lélekzést, ezért a .»pneuma“, a lélek a vízbefultaknál lek erő feszítéseit.
bennmarad a testben, mint az akasztott emberben és ott Csak, ha ezen fő tennivalókat elvégezte az első segít­
megsemmisül. Galenus szerint a víz nem m egy a légcső be ségnyújtó, kerülhetett a sor arra, hogy a gyom orból a vi­
és a tüdő be, mert hisz azt a gégefedő elzáródása me gaka­ zet kiöntse és pedig úgy, hogy a vízbő l kim entetteta fe­
dályozta, hanem a gyomorba és onnan szívódik fel a test­ jére állította és gyomrát nyomkodta, közben pedig ujjával,
be. Nemcsak a vízihalál borzasztósága következett ebbő l vagy tollal a torkot ingerelte, hogy a kimentett hányjon.
a felfogásból, mert hisz ezen felfogás szerint a lélek meg­ A test dörzsölésére, felm elegítésére és meleg italok ada­
semmisül, de a segélynyújtás módja is. golására pedig csak legvégül került a sor.
*
Mindenekelő tt a lélek, „a pneuma“ kiszabadulásának
lehető ségét kell elő segíteni. Ecetet, borsot kellet t a száj­ Galenus magyarázata a vízbefulásról, ma már rég
ba önteni, tüsszentésre ingerlő port az orrba fújni, a nya­ idejét múlta, de azért még ma sem egészen tisztázódtak a
kat melegíteni, hogy a gégefő kinyíljék és a léleknek újra vizbefulás körülményei.
Manapság azt hisszük, hogy a vízbefu-
lás következő kép jő létre:
I. (Izgalm i sza k .) Valami ok folytán ha­
lálfélelem lepi meg a vízben lévő embert
kapkod, gyors lesz a szívverése, erő ltetve
lélekzik, segítségért kiabál. A segítségért
kiabálás közben a test egy része kiemelke­
dik a vízbő l és a vízbe nem m erült tag,
mint túlsúly a testet a víz a'á nyomja (a

ft VIZIIOl K IM EH TfM FE1EH5HE5E. vízbemerült test fajsúlya csaknem annyi,

mint a vízé, a vízbe nem merült test fajsú­
lya nagyobb).
. Oldjúh m eg a ruh ái a nyakon, a .m e llk a s o n é s a h a s o n . A halálfélelem oka lehet pl., ha úszni
:. Töröljük ki a szájból é s o rrb ó l a z Iszapot kendébe c s a v a rt dijunkkal.
, F ek tessü k h a s ra , helyezzük harjaif hom loka alá. Tegyünk összehajlofl ruhái a gyom or (ájéka nem tudó elveszti a lába alól a talajt, ha az
alá é s nyomjuk m eg a hál közepét, hogy a víz kiömöljék. H a lélekzik (m ellkasa, h a s a emel­
kedik). v essü k le vizes ruháif, töröljük szára zra , m elegítsük lel (dörzsöléssel, b efa k a rá ssa l é s úszó örvénybe jut, ha erő s hullámok verő d­
m elegítő palackokkal). nek szájába, orrába, ha va ami testi baj
m iatt elgyengül és nem tud tovább úszni
stb. Rosszullétet és szédülést okozhat az i~,
hogy az átfúródott dobhártyán át víz jut
a labyrinthusba (azt hiszem ez inkább el­
méleti elgondo'ás, mint gyakor'ati megál'a-
A víz k is z o r ít á s a ;* pítás, mert a labyrinth eredetű megszédü-
Az ö n tu d atra (értnek, h a m ár nyelni tud, adjunk m eleg teát, bort. stb. lés ritka, az átfúródo't dobhártya pedig
4. A gyengén, vagy nem lélekző kimenteftnél végezzün k m e s te rs é g e s lélekzést. F ek tessü k hasra. gyakori) és végül sokkal gyakrabban az}
A fejét fordítsuk oldalra, két karfát helyezzük könyökben m eghajlítva, tenyérrel lefelé a fej kél hogy a hideg víz iránt érzékeny embereken
oldalára. Térdeljünk föléje. tegyük tenyerünket hátára. Hüvelykújjunk legyen a gerincoszloppal
párhuzam os, a többi tíjjunk legyen a hát ,alsó bordáin. a hideg víz behatására anaphylaxiás shock
K 1LÉLEKEZTETÉS
lép fel. Az i'yen embereket a hideg vízben
bő rkiütések lepik el, e kékülnek, szédü’nek,
szívmű ködésük gyenge lesz stb. (görcsöt
kapnak, mondják a laikusok).
Az I. idő szak tehát a ha'álfélelem és a
célszerű tlen kapkodás szaka és annak tar­
N y o m ju k e g é s z te s ts ú ly u n k k a l a h á ta i a f ö ld 'e l é .
tama az úszni tudás tói, a fuldokló egyéni­
S z ü n te s s ü k m e g a n y o m á s t, d e a k e z ü n k m a ra d jo n

A n y o m á s t é s a n n a k m e g s z ü n te té s é t o ly a n id ő
ségétő l és a külső körülményektő l függ.
a h á to n .

k ö z i i k b en v é g e z z ü k , m i n t a h o g y l é i e h x l i r i h ( j 5 - j 8 - s z o r e g y p e r c a la tt).

5. H a a lélekzés megindul, a m e s te rs é g e s lélekzést a b b a hag yjuk s az é lesztést dörzsö léssel, II. Idő szak (A pnoe). A vízbe merült
valam i e rő ss z a g ú sz er sz a g o lía tá sá v a l (éter, am m óniák, parfüm) folytatjuk. fuldokló lélekzése ösztönösen megszű nik. A
6, A m e ste rsé g e s lélekezfeíésf a z o rv o s m egérkezéséig folytatjuk, vagy am íg a kimentett lélek-
zeni kezd é s sem m ieseíre se m sz a b a d azt 1* ó ra előtt abbahag yn i. száj csukott, a hangrés bezárul, A vízbe­
merült szíve ver, a szervezet a vérben tar­
talékolt oxygént fogyasztja. A vérben fel­
halmozódott CO2 végül is megszünteti a lé-
lekzés visszatartását és görcsös lélekzés áll
elő és ekkor a víz a légcső be és a gyomorba
hatol.
Ez az idő tartam többnyire nem hosszú,
mert a kapálódzó és a vízzel csaknem egye­
ző fajsúlyú te s te t a víz feldobja.
122 AZ ORVOSI G Y A K O R LA T K É R D É SE I 1933 31 sz.

III. Idő szak. ( öntudatlanság, ösztönös m enekülő kí­ a CO-2 szippantással és a szokásos szív- és lélekzést erő­
sérletek és kapaszkodások, rendkívül m ély és erő szak os sítő befecskendezésekkel azonban erő síthetjük a m en tés
légvételeik.) A v íz által feldobott ember kapálódzik, munkáját.
minden tárgyat megragad és abba görcsösen kapaszko­ A z élesztési k ísérletek közben és után a vízben ki­
dik. A lélekzés oly erő szakos, hogy a tüdő levegőrtamata hű lt te s t felm elegítésére különös gondot fordítsunk.
a lehető legnagyobb lesz, s.ő t a megrepedt felülete s tüdő - Körm öczi E m il dr.
hólyagocskákból a levegő a m ellkas alá is hatol. Kapá- a B. ő . M. E. igazgató-fő orvosa.
lódzás közben a fuldokló kiemeli karját a vízbő l és a ki­
emelt karnak, m ost már a víz által nem csökkentett
súlya újból víz alá meríti a fuldoklót.
A hideg v ízb en fürdés közben
IV. Idő szak. (T eljes öntudatlanság — az asphyxia
fo lyta tá sa — fulladást halál.). A IV. idő szakban a vízben b eá lló hirtelen halál egyik okáról.
vergő dő fuldoklón újból apnoe van, vagy pár erő tlen lé- Hazánkban — ahol az úszósport s vele együtt a sza­
lekzési mozgás van csak és végre is beáll a fulladás. A badban fürdés részben természeti adottságaink, részben
fuldokló közben kékes szederjes színű lesz, mint az t aklim atikus viszonyaink, végül az utóbbi idő ben az úszó­
fulladáskor látni szoktuk. Néha a kékes-szederjes színű sport terén elért világraszóló sikereink következtében
ösztönösen levegő után kapkodó, öntudatlan fuldoklót új­ úgyszólván nemzeti sport számba meky s még
ból felveti a víz, aztán végleg elmerül, vagy késő b szemmel láthatóan hatalm as fejlő désnek néz elébe, —
mint holtat a víz feldobja. évenként számos hirtelen haláleset fordul elő a szab ad­
A fuldoklás I. idő szakában könnyű a mentés, a ful­ ban fürdés kapcsán. Az ilyen hirtelen halálesetek g y a k ­
dokló többnyire m egérti a mentésre siető k biztató zsavát ran fiatal, látszólag teljesen egészséges embereken fo r­
és képes követni a mentő tanácsait is. A mentés az I. dulnak elő anélkül, hogy minden esetben kielégítő kot o
idő szakban csak akkor válik veszedelmessé, ha a fuldokló találnánk a halál magyarázatára, ső t anélkül, hogy az
m entés közben a víz alá ke,rül és a fuldoklás II., illetve esetek egy részében a boncolás is bármiféle különösebb
III. idő szaka következik be. felvilágosítással szolgálna.
A fuldoklás II., illetve III. idő szakában a mentés a Az utóbbi hónapokban a német irodalomban több köz­
mentő re rendkívül veszedelmes, csak arra különösen ki­ lemény szerző je foglalkozott egen hirtelen halálesetek egy
tanított jó úszó közelítheti meg a fuldoklót, vagy pedig részében fennforgó s általánosan nem ism ert okának m a­
csáklyával, vagy csónakkal történjék a mentés.*) gyarázatával, mely közleményeknek különös érdekességet
A fuldoklás IV. szakában, az öntudatlan fuldokló ki­ ad az a körülmény, hogy az orvosok részben önmagukon,
m entése már nem jár veszéllyel. részben orvostársukon — de más betegeken is — fig y e 1-
A fuldoklás I. és II. szakában kimentett, halvány di­ ték m eg az illető ok által elő idézett elváltozásoka
t.
dergő ember vizes ruháit levetjük, szárazra dörzsöljük, A szabadban fürdés közben bekövetkező hirtelen ha­
melegítjük. Aztán száját és orrát kitakarítjuk és a hasra lál eddig általánosan nem ismert s így figyelem re sem
fektetve kiöntjük be’ő le a vizet. Ezek az emberek ern­ m éltatott okának lényegét röviden a következő kben of g ­
desen életben is maradnak, ám a tüdő be hatolt víz miatt lalhatjuk össze:
tüdő lob és tüdő tályog veszedelme m ég egy darabig ­ fe Ismeretes, hogy physikalis ingerekkel szemben is lé­
nyegeti ő ket. tezik allergia, így fénnyel, meleggel, hideggel szemben. A
A fuldoklás III. és IV. szakában kimentett embert, hideg allergia legismertebb formái a haemoglobinuria a
ki már csak felületesen lélekzik, néha, ha gyorsan végez­ frigore, némely asthma s a hideg-urticaria. A hideggel
zük életm entő kísérleteinket, még életben tarthatjuk. A szemben allergiás állapot lassan észrevétlenül fejlő dik ki
vizes ruhát meg kell oldani, de annak levetésével nem az élet folyamán; többnyire csekély tünetekkel jár s kü­
szabad az idő t tölteni. Az asphyxiás embert gyorsan lönösebb figyelmet nem kelt. Némely betegen azonban
hasra fektetjük és a Schafer-féle hasonfekvő m estersé­ nagy bő rterületet érő intensiv hideg inger behatásaután
ges lélekeztetést végezzük. A m esterséges lélekeztetés súlyos anaphylaxiás reactio kétségtelen helybeli és á lta ­
ezen fajtája azért ajánlatos, mert azt laikus is könnyen lános tüneteit (rosszullét, hányás, adynamia, vérnyomás­
végzi, de orvosmentő nek is ajánlható, mert végzése köz­ csökkenés, collapsus, öntudatlanság, bő rpirosság, viszke­
ben a víz és iszap kifolyik a szájból. Nem szabad ilyen­ tés, urticaria) mutató állapot léphet fel, mely adott kö­
kor a rendelkezésünkre álló pár percet a víz kiöntésével, rülmények között az ilyen allergiásán reagáló beteg éle­
a száj tisztogatásával stb. tölteni, mert ha az első pár tét komolyan veszélyeztetheti. A tünetek ugyanis a h i­
percet rosszul töltjük el, hiábavaló lesz minden késő bbi deg vízbe lépés után rövid idő , körülbelül öt-tíz perc
erő lködés. múlva lépnek fel, tehát még a normális fürdés, úszás idő ­
Komoly, hitelt érdemlő laikus és orvosmentő k ta­ tartamán belül, amidő n is a rosszulléttő l m eglepett
pasztalatai szerint néha 8—10 percig is ta rt a fuldoklás egyénnek a vízbő l távozását a reactióval járó adynam ia
IV. szakasza, illetve 8— 10 percig lélekzés nélkül, de gyen­ stb. lehetetlenné teszi. Kétségtelen, hogy a hideg vízben
ge vérkeringéssel maradhat a test a vízben. Azért a víz­ fürdés közben beálló hirtelen halálesetek egy része ezen
bemerülés után legalább % óráig keressük a vízben az okra vezethető vissza, amit bizonyítanak azon esetek ,
elm erültet úszva, v agy csáklyával, mert % órán belül melyekben a hideggel szemben allergiásán reagáló em­
kimentetten is találhatunk még szívmű ködést. A szív­ berek életét a biztos vízbefúlástól csak idegen segítség
akadályozza meg.
mű ködésnélküli kim entett embert legtöbbször ne,m tu d­
juk életre kelteni. A gépekkel történő mesterséges léle- A hideg által kiváltott s adott körülmények között
keztetésnek értelme nincs ("nincs mindjárt kéznél, a kri­ súlyos következményekkel járó anaphylaxiás állapot el­
tikus asphyxia-szak csak pár percig tart és aztán, vagy kerülésére az egyedüli biztos eljárás a prophylaxis, va g y is
szívhalál jön létre, vagy megindul a lélekzés). Oxygenes mindazoknak a hideg vízben fürdéstő l eltiltása, akiken
a hideggel szemben túlérzékenység gyanítható. A túlér­
belélekeztetésnek sincs szerintem érte'me, mert a mes­
zékenységre felhívhatja a figyelmet a mosdással, fü r­
terséges lélekeztetés elég oxygénes levegő t visz a tüdő be,
déssel kapcsolatban fellépő urticaria, amikor a beteget
*) A vízbő l m entés szabályai m egtanulhatók a BÖME a hideggel szembeni érzékenységre megvizsgáljuk. Ez a
gyakorlati vizbölm entési tanfolyamán. következő módon történik: valamely ép bő rterületree g y ­
1933. 31. sz. AZ O RVO SI G Y A K O R L A T K É R D É S E I 123

két percre jeget helyezünk, túlérzékenység esetén öt-ti­ esetek azok, hol a daganatok a végbél vagy hüvely falát
zenöt perc múlva a hidegnek kitett területen bő rcsom ó átszakítva, a m agzat elő tt egyszerű en m egszülettek
(Quaddel) képző dés következik be. Positiv reactiót adó (11 eset).
egyének a szabadban fürdéstő l eltiltandók. Habár a terhességgel szövő dött petefészekdaganatok
Károlyi Istvá n dr. bő rklinikái orvos. nagyrésze alig okoz tüneteket, a felsorolt szövő dmén yek
mégis oly sok veszélyt rejtenek magukban, hogy felism e­
résük esetén szükségesnek tartjuk a daganatok azonnali
P etefészek dagan atokk al szövő d ött eltávolítását.
A mű téti beavatkozás m ellett szól még az a körül­
terh esség e k felism erése é s k e z e lé se . mény is, hogy a kivett daganatok 6%-a rosszindulatú
A terhesség mellett keletkezett petefészekdaganatok elfajulást m utatott. Tekintve, hogy a rosszindulatúság el­
felismerése nem mindig könnyű feladat. Tekintve, ho gy döntése az esetek többségében csak a szövetttani vizsgá­
a petefészekdaganatok jórésze már a terhesség elő tt is lat folyamán került napfényre, szükségesnek tartjuk a
fennállott, ezért az első hetekben elmaradt tisztulást daganatok mielő bbi eltávolítását már csak azért is, mert
legtöbbször nem is a terhességre, hanem a petefészek­ a kórelő zményi adatok és vizsgálati leletek alapján soha­
daganatok elő fordulásakor aránylag gyakran elő fordu ló sem tudjuk elő re, hogy az ártatlannak látszó, jól moz­
vérzési rendellenességekre, kimaradásokra vezetik vissza. gatható daganat nem rejt-e magában már rosszindulatú
Ha a méh nagysága olyan fokot ér el, hogy a terhesség elfajulást?
már biztosan megállapítható, úgy viszont a petefészek­ Míg régebben idegenkedtek a mű téti beavatkozástól
daganat részérő l állhatnak fenn olyan körülmények, me­ az aránylag m agas halálozási százalék miatt (4— 9% ),
lyek azok felism erését megnehezítik. Tekintve, hogy a addig ma már annyira csökkent a terhesség m ellett ope­
daganatok % része klinikai anyagunk szerint tojásnyi- rált petefészekdaganatok m ortalitása (0— 2 % ), hogy
ökölnyi nagyságú s emellett jórészük kocsányos, könnyen jóval kisebb a terhességnélküli ovariotomiák halá ozási
megtörténik, hogy a méh m ögött a nagy hasüregbe fel­ számánál (3—5 %).
csúszott képletet nem tudjuk kitapintani. Már csak ez A tömlő s daganatoknak régebben végzett csapolása
okból is fontosnak tartjuk a terhes asszonyok ismételt ma már alig jöhet szóba. Tekintettel arra, hogy a ter­
vizsgálatát, ellenő rzését. hesség m ellett talált petefészekdaganatok 30— 40% -a
A terhességgel szövő dött petefészekdaganatok fel­ dermoid, ezeknek akár csapolása, akár hüvelyen át vég­
nem ismerése sok veszélyes következményt vonhat maga zett incisiója az anyára nézve rendkívül veszedelmes, mert
után. E téren első sorban a vetélések jönnek szóba.A fel a hasüregbe jutó, faggyúval kevert hajszá'ak könnyen
nem ismert és nem operált esetekben a vetélések gyako­ okozhatnak halálos hashártyagyulladást. Ugyancsak hely­
risága közel háromszor oly nagy, mint az operált bete­ telenítjük a terhesség alatt végzett visszahe'yezési kísér­
geken. Súlyosabb következménnyel járhat a könnyen leteket. Visszahelyezés közben könnyen megrepeszthetjük
mozgó daganatok kocsánycsavarodása. E szövő dmény a a vékonyabb falú, tömlő s daganatokat.
terhesség, de fő leg a gyermekágy ideje alatt közel két­ A daganatok eltávolítására két út áll rendelkezé­
szer olyan gyakran fordul elő , mint a terhesség né'küli sünkre. A régebben végzett hüvelyi mű tétek ma már n em
esetekben, minek magyarázata az, hogy a növekedő méh igen jönnek szóba, egyrészt, m ert az ilyen beavatkozá­
a kismedencében lévő képletet maga elő tt tolva, kie meli sok után bekövetkező vetélések száma többszörösen meg­
a nagy hasüregbe, hol a térviszonyok folytán s a mozgó, haladja a hasm etszéses mű tétek után megszakadt terhes­
puha belek között sokkal könnyebben jöhet létre kocsány- ségek számát, másrészt mert a daganatok hüvelyi eltávo­
csavarodás. A kocsánycsavarodás tünetei a terhesség ko­ lítása kapcsán sok olyan szövő dménynek, kellem et’en
rai szakában összetéveszthető k ugyan méhenkivüli ter ­ helyzetnek lehetünk kitéve, me’yeket a has megnyitásával
hességgel, vakbélgyulladással, a pontos kóre’ő zmény és járó mű tétek folyamán elkerülhetünk.
tapintási lelet azonban rendszerint helyes útra tereli a A hasm etszéses mű tét m ellett szól a rendkívül kicsi
ny
vizsgálót. halálozási (0— 2% ) és vetélés! százalék (7— 12%). A bu­
Kisebb daganatok, — fő leg dermoidok — sokszor be­ dapesti H. sz. nő i klinikánT óth tanár vezetése alatti idő ­
ékelő dnek a kismedencébe s vizelési, székeléri panaszokat bő l 52 terhes asszonyon végeztek petefészekdaganatmiatt
okozhatnak. Egyrészt az ilyen beszorult daganatok, más­ hasmetszést. Az 52 beteg közül egyet sem vesztettünk
részt az óriás tömlő k a folyton fokozódó nyomás folytán el, csupán 12% -ban következett be elő bb-utóbb vetélés.
könnyen megrepedhetnek. Amennyiben a hasüregbe öm­ Eredményeink, valamint az utóbbi években közölt iro­
lött tömlő tartalom tiszta, savós folyadék volt, úgy ez a dalmi adatok tehát feltétlenül a hasmetszéses m ű tétmel­
legtöbb esetben nem okoz nagyobb zavart. Más azonban a lett szólnak. Ugyancsak hasm etszéses mű tét jöhet sz óba
helyzet, ha pseudomucinosus, de fő leg ha dermoidtömlő azokon az asszonyokon, kik csak a terhesség végén ke­
tartalma kerül a hasüregbe. A hashártyán szétkent, ke- rültek vizsgálatra s kiken ez okból kifolyólag a szövő d­
nő csös anyagba ágyazott hajszálak elő bb-utóbb sú'yo s ményes petefészekdaganatot korábban nem állapíthattuk
hashártyagyulladást okozhatnak. Fenti szövő dmények meg. Ilyen esetekben szükségesnek tartjuk a betegek
fokozott mértékben veszélyeztetik a beteg életét a szülés intézeti elhelyezését. E terhesek a leggondosabb ellenő r­
folyamán. A kismedencébe szoruló daganatok szü'ési aka­ zés alatt tartandók (kocsánycsavarodás, nyomási szövet­
dályt képezhetnek, fel nem ismerésük súlyos következ­ elhalás veszélye) s terhességük teljes kiviselése után a
ményekkel járhat. A mindinkább fokozódó méhtevékeny- szülés kezdetén operálandók. Ezeken az asszonyokon
ség hatására a beszorult daganat könnyen megrepedhet, — legyen a daganat a kismedencébe szorult, vagy a sza­
de ha ez nem is következik be, a méhizomzat kimerü’ése bad hasüregben fekvő , elő bb császármetszést végzünks
folytán a szülés elhúzódik, a magzat elő bb-utóbb elhal, csak a magzat kivétele és ,a méhseb ellátása után távo­
ső t az anyát is fertő zés fenyegeti. Ez azonban a sebbik
ki liju k el a petefészekdaganatot. Hason’óképen császármet­
baj. Elhanyagolt esetekben a nyakcsatom a kinyu'ása szés jöhet csak szóba azokon a menthetetlen betegeken,
folytán könnyen jöhet létre méhrepedés, m ely nemcsak a kiken a környezettel teljesen összekapaszkodott, inopera-
magzatra, hanem kellő segítség híjján az anyára nézve bilis, rosszindulatú daganatot találtunk. Ilyen esetekben
is sokszor halálos kimenetelű . Még aránylag szerenc s és csupán a m agzat megmentése jöhet számításba.
124 AZ O RVO SI G Y A K O R L A T K É R D É SÉ I
Sokkal nehezebb helyzet elé kerülünk olyan rossz­
indulatú petefészekdaganatokkal szövő dött terhessége k
esetében, hol a malignitásra már a klinikai vizsgálat al­
kalmával gyanúnk van, vagy hol a mű tét közben végze tt
szövettani vizsgálattal állapítottuk meg a rosszindulatú­
ságot. Fiatal asszonyokon, korai terhesség m ellett s fő ­
leg olyan esetekben, hol a roszindulatúnak bizonyult da­
ganat kocsányos, környezetével még nem kapaszkodott
össze, áttételeket nem képezett, gondos elbírálás után
szóbajöhet a terhesség m egtartása. A II. sz. nő i klinika
anyagában is szerepel két olyan fiatal beteg, de meg az
irodalomból is számos eset ism eretes, hol a daganatok
eltávolítása után a terhesség rendesen kiviseltetett, az
asszonyok zavartalanul megszülték gyermekeiket s utána
recidivamentesek maradtak. Azokban az esetekben azon­
ban, hol csak a legkisebb gyanúnk van a rosszindulatú
folyam at tovaterjedésére — a b eteget azonban m ég meg-
menthető nek tartjuk — gyökeres mű tét, a terhes mén
és függelékeinek teljes kiirtása s az asszony utólagos su­
garas kezelése jöhet csak szóba.
Mivel a terhességgel szövő dött petefészekdaganatok
az eseteknek csak kis töredékében okoznak olyan pana­
szokat, melyek a beteget orvoshoz viszik, nyomatékosan
hangsúlyozzuk a terhesrendelő k és gondozók nagy jelen­
tő ségét és munkájuk fontosságát. Csak így érhetjük el
azt a kitű zött célt, hogy mint a többi terhességi zövő
s d­
ményeket, úgy a sok veszélyt hordozó petefészekdagana­
tokat is idejében ismerjük fel s eredményesen kezelhes­
sük.
v ité z Szathm áry Zoltán dr. klinikai tanársegéd.
A h e r p e se s szaru hártyam egb etegedések .
Az ilyen elváltozások bizonyos lázas megfcetegedérek-
kel vagy a trigeminus I. és II ágának herpes zosterével
kapcsolatban keletkeznek.
A szaruhártya herpesének két válfaját szokás megkü­
lönböztetni: a herpes febrilist és herpes zoster corneae-t.
Mindkettő neurotrop virushatáson alapú’ó megbetegedés,
am it a szaruhártya érzékenységének csökkenése, vagy
teljes hiánya bizonyít.
A herpes febrilis corneae, másnéven herpes s ’mplex, a
légző szervek vagy gyomor-bélrendszer legkü’önböző bblá­
zas megbetegedésével kapcsolatban keletkezik. Az aja-
kon, orrszárnyon, szemhéjon vag y fülön apró hólyagocs-
kák láthatók, ezzel egyidejű leg heves conjunctiva si izgal­
mi jelenségekkel kapcsolatban a szaruhártyán alig gom-
bostű fejnyi, sorokban vagy csoportosan elrendező dőv'z- , inguinalis csatornában van, onnan ujjal a serotumba hozható
tiszta folyadékkal telt hólyagom kák keletkeznek. Ezek
igen hamar felpattannak s íg y helyükön hám fosztott,
egyenetlen felszínű szürkés terü’etek láthatók, ame ’yek
gyakori egybeolvadásából ágas-bogas rajzolat alakul ki. A
betegségnek ezt a formáját keratitis dendriticának neve­
zik. A herpes febrilis 2—3 hét alatt lezaj ik, de ritkán na­
gyobb, a szaruhártya felszínes lemezeire ráterjedő anyag­
hiány s ezzel kapcsolatban vagy enélkül szivárványhártya-
gyulladás is keletkezhet.
Kétségtelen, hogy a szaruhártya és rendszerint
ugyanazon arcfél bő rén ülő hólyagcsák nemcsak m egje ’e-
nésformájukban, hanem elő idéző okukban is egyező laj- tu
donságúak. A prognosis rendszerint jó. A lelökő dötthám
nyomnélkül regenerálódik.
A herpes zoster corneae a trigeminus I. és II. ágának
beidegzési területén keletkező herpes zoster ophtha’mi-
cus részjelensége. A betegség lefolyása az elő bbitől lénye­
gesen különbözik. Néhány napi heves neuralgiás fájda’om
után a homlokon, szemhéjakon a hajas fejbő rig és éesen
a középvonalig terjedő bő rterületen oedemás alaponülő
hólyagok keletkeznek. Ezek gyakran elgenyednek, majd
1933. 31. sz
kifekélyesednek s mélybeterjedő vaskos heggel gyógyu ló
anyaghiányt okoznak. A szem héjak oedemája oly n agyfo­
kú leh et, hogy még orbánccál is összetévesztik. Ezzel eg y ­
idejű leg fokozott könnyelválasztást láthatunk. A co r nea
csak az esetek kb. felében betegszik meg. Akár csak a
herpes febrilisben, itt is felületén apró, leginkább csopor­
tosan elrendező dő hólyagcsák keletkeznek. A corneal is
folyam at azonban itt lényegesen súlyosabb lefolyású,
mert az esetek legtöbbjében a hólyagos eruptió-
hoz a felületes, vagy mélyebb corneakimezek súlyos,
hosszantartó gyulladása társul. A szivárványhártya
gyulladása s az ezzel kapcsolatos glaukoma gyako­
ri szövő dmény. E zért a szemfeszülésnek ellenő rzése
nagyon ajánlatos. A megbetegedés hosszú hetekig,
ső t súlyosabb esetekben hónapokig is eltarthat és
a gyógyulás után áttünő , vagy tömötte.bb szaruhár-
tyahomályok maradnak vissza. Ezek, ha centrális elhelyez-
kedésű ek, kisebb-nagyobbfokú látásromláshoz vezet­
nek. A pathogenesis szempontjából igen érdekes a bánta-
lomnak a varicellához viszonya, m elyet Bókay János
derített fel.
Am int az elő bbiekbő l látható, ez a két szaruhártya-
megbetegedés úgy a klinikai kisérő je'enségek, minta kór­
lefolyás tekintetében egymástól lényegesen kü’önbözik.
A gyógyítást illető leg a védókötés alkalmazása lega­
lább is a betegség kezdetén ajánlatos,. Ezzel a csökkent
érzékenységű vagy érzéketlen szaruhártyát egyrészt a
külső ingerektő l, másodlagos fertő zéstő l védjük,srészt
má
a szöveíregeneratiónak is elő nyösebb helyzetet terem ­
tünk. A gyógyszeres kezelésre az erő s lymphagog hatású
dionin 5— 10%-os o'data, vagy még erő sebb hatású dion in-
bórsavpor és Vi—2% -os sárga higanykenő cs alkalmazása
jöhet szóba. A következményes szivárványhártyagyulla-
dásban az e’ő bbieken kívül 2°/oo-es scopolamin vagy1% -os
atropin cseppeket kell használni naponta 1—5-ször,
amit azonban tensioemelkedés esetén azonnal ki kell
hagyni.
Nagyon sok esetben ezen gyógyszeres therapiá-
val, különösen a keratitis dentriticában nem érünk el célt,
ilyenkor nem szabad sokat várakoznunk, hanem a beteg
területet meg kell cauterisálni. Ilyen esetekben az ionto-
phoresistő l is jó eredményt várhatunk.
Polányi Magda dr.
egyet, tanársegéd.
K É R D É S — FE L E L E T .
K é r d é s : K . B . d r . A ) 13 éves jól fejlett fiú jobb heréje az
le, m ikor is a funiculus sperm aticus a norm álisnál vastagabb
és rövidebb köteg form ájában tapintható. A z ujjal lehozás lé ­
nyeges fájdalm at nem okoz, de nehány perc mu.va a here is ­
mét felszáll. A bal here a serotumban van, valam kor ez is az
inguinalis gyű rű ig húzódott fel. A herék egyenlő gyságúak
na
és nem tű nnek fel kicsinyeknek. A gyerm ek kissé köv é r, jól
táplált, 45 k g súlyú. Szem érem - és hónaljszörzete n.ncs m ég.
Scrotum é^ penis rendes fejlettségüek. Szellem i fejlettség e
norm ális. Gyakran ágybavizel. — Remé'.hetö-e, hogy az ujjal
lehozható here idő vel m agától is leszáll (a pubertás fo ly a ­
mán) és állandóan a serotumban marad, avagy indokolt len ­
ne ez esetben a kryptochism usban szokásos m ű tétet lev ég ez­
tetni? Lehet-e tartani distrophia adiposogenitalis kifejlő dé­
sétő l?
F e l e l e t : Mivel a gyerm ek már a pubertásban van, a here
leszállása nem valószínű és íg y inkább a m ű tét elvé gzése lá t­
szik javaltnak. A distrophia adiposogenitalis hypophysis ere­
detű , s íg y ennek kifejlő désétő l nem kell tartani. A herék sor­
vadása következtében azonban enuchoid typus fejlő dhetik ki.
M a t o l a y prof.
H ibakiigazítás. Legutóbbi számunkba értelemzavaró sa j­
tóhiba csúszott. A 119-ik oldalon „A destillált víz fagyásp on t­
kor A ” h ely ett ,,= 0°" olvasandó!
M ELLÉKLET A Z O R V O S I H E T IL A P 77. É V F . 3 2 . S Z Á M Á H O Z

AZ ORVOSI GYAKORLAT KÉRDÉSEI

S z e r k e s z t i . G E R L Ó C Z Y G É Z A d r . e g y e t . rk . t a n á r , b e l k l i n i k á i o d j v n e t v s é s M I L E Ó V I L M O S dr. e g y e t , m a g á n t a n á r , k ó r h á z i f ő o r v o s

Clim akterikus p a n aszok é s k ezelésü k . izzadásrohamok különösen kellemetlenek éjjel, m ivel az

alvási zavaron kívül gyakran szövő dnek subjectiv fülzú­
A climax lényege a petefészek mű ködésének élettani gással. A hő hullámok különböző ideig tartanak és külö­
megváltozása és ígv a fellépő tünetek, valamint a étreiövő
l nösen astheniás és hyperthyreotikus asszonyokon kifeje­
elváltozások is a peíeféczekmű ködés gyengülése, ill etve zettek. — Szédülés rendesen kíséri a hő hullámot, gyak­
teljes megszű nése közvetlen és közvetett következmé n ye­ ran azonban ettő l függetlenül is fellép. A legkellem etle­
ként tekintendő k. E tünetek, úgyszintén a létrejövő nebb tünetek egyikét a subjectiv fülzúgás adja, m ely mel­
elváltozások is szigorúan egyéniek s így minden asszony lett ritkábban látási zavarokról panaszkodnak hemicra-
a climakteriumnak azt a form áját éli, amelyik az ő al­ niával kapcso'atosan. Érdekesek a különböző szaglási és
katának megfelel, mely meghatározáson belül azonban a izlési zavarok: vagy csökken ezen érzékszervek érzékeny­
petefészekmű ködés megváltozásának ideje, módja, val a­ sége, vagy pedig kórosan fokozódik, amivel kapcsolatosan
mint sok külső és belső mellékkörülmény is természe tsze­
sokszor kellemetlen szagokat éreznek. Ez utóbbi az oka
rű leg lényeges szerepet játszik. A climax klinikaitünetei néha a gyom or-bélzavaroknak, étvágytalanságnak és ezzel
két részre oszthatók: egyéni panaszokra és a tárgyilagos kapcso’atos erő s lefogyásnak. E lég gyakran észlelhető k
leletre, mely utóbbi sokszor igen csekély s így gyakran
makacs hurutok a légző szervekben, valamint a bő r ko­ fo
a legsúlyosabb panaszok m ellett semminemű objectiv el­ zott érzékenysége, amely néha igen kellemetlen tünete­
változást nem találunk. Ami a külső elváltozásokat illeti:
ket okoz és angina pectoris-szerű állapotot hoz lét re. Kü­
a bő r a eubcutan zsírpárna m egfogyatkozása következté­ lönösen kínzó tünet a bő rviszketés, mely korai tünetként
ben ráncos és laza lesz, lejjebb csúszik, ami jel’egzetes is fel’éphet, de a változás idején túl is fennállhat. Ezt a
külső t ad. A zsírelosztódásra jellemző , hogy zsírfe lrako­ viszketést fő képen az ágy melege szokta kiváltani, ami­
dás inkább a test alsó részein észlelhető , a farpofákon, nek azután teljes alvási képtelenség a következménye. A
csípő kön, alhason, míg a test felső része legtöbbsz ör sza­ viszketés a bő rön kívül a nyálkahártyákon is észlelhető ,
bad marad s csak a tarkón lesz vastagabb zsírréteg. A ső t viszket a nyelv is, gyakran égető érzés kíséret ében.
bő r színező dése is gyakran megváltozik: a test egye s ré­ A virzketéssel kapcso’atosan fájdalom érzés léphet fel az
szein erő sebb pigmentáltság látható. A fejen a hajza t izmokban, Ízületekben, csontokban. Különösen gyakori az
ritkább lesz, ő szülni kezd és sok asszonyon a testen fér­ izomgörcs az alszárak hajlító izomzatában, de létrejöhet
fias typusú sző rösödés lép fel. Az emlő k zsírpárnáj a egyes a végbél izomzatában is áju'ást, collapsust, súlyosabb
esetekben növekszik, máskor csaknem az egész emlő le­ rohamokat váltva ki. Fejfájás és neura'gia eléggé gyako­
sorvad és csak a bimbó látszik erő sen pigm entált udv ar­ ri tünet a climakteriumban, kü’önösen hyperaesthesiás
ban. Aránylag e’ég gyakran láthatók viss.zeres tágulatok asszonyokon a trigeminus terű 1étén, evvel szembena tény­
s néha észlelhető a végtagok végeinek, valam int az orr­ leges migraine ritka. Ugyanerak sok asszony szenved a
nak akromegalia-szerű m egvastagodása is. változás ideje alatt álmatlanságban, amelynek oka egy­
Fontosabbak ennél a su bjectiv panaszok, amelyek fő ­ részt a climakteriumban fellépő tünetek, m ásrészt a
képen fájdalomban, paraesthesiákban, fokozott ingerlé­ psychés shok és az érzékenység fokozódása. Az álmatlan­
kenységben állanak, amihez vasomotoros zavarok, a síma ság azután természetszerű leg rosszabbítja az idegre n d­
izomzat görcsös állapota, valamint kardiovascularis és ál­ szer állapotát, de a többi szerv részérő l feüépő neteket
tü
talános ideges tünetek, depressiós állapot, álmatlanság, is. Gyakorlatilag különösen fontos az a’só végtagok nagy­
stb. járulhatnak. ereinek fájda1mássága. A climakteriumban felléphetnek
Ezen tünetek mellett az objectiv lelet teljesen negativ angina-pecioris-szerű rohamok is, szívdobogással, zív­ s
lehet, vagy csak egynémelyikre korlátozódik. A climax táji fájdalmakkal egybekötve, súlyos esetekben dyspnoe-
beálltát jelző elrő tünet igen változó és a subject iv kebe- vel is társulva. Hycertonia nem mindig kíséri a v á ’tozást
metlenségek súlyossága is változik aszerint, hogy a kül­ és a climaxra inkább a vérnyomás szélső séges ingadoz ása
ső elváltozások milyen gyorsan, mi'y mértékben következ­ jellemző . A hasi szerveket illető ’eg is gyakoriak apana­
nek be. Az első tünet rendszerint a vasomotoros központ szok: makacs obstipatio, hasmenés, intermittáló meteo-
zavara, illetve a környéki érrendszer ingerlékenységének rismus és nem ritkán kellemetlen széke’ési ingerek je­
fokozottrága következtében létrejövő hő hullám és he vü’és. lentkeznek.
■ A fokozott ingerlékenység kiváltotta érgörcs fájdal­
Ezen felsorolt tünetek m ellett természetszerű leg mé g
mas paraesthesiákat hozhat létre, továbbá helyi cyanosist,
asphyxiát. Ennek analogonja az ilyenkor gyakran ész­ egész sora lehet a különböző „nervosus“ tüneteknek, ame­
lelhető vasalgia az aorta érrendszer terü’etén. A va somo­ lyek el’enő rzé'-e és megítélése objectiv lelet hiányában
toros központ beidegzésének zavara folytán a peripheriá- természetszerű leg igen nehéz.
ra szorított vértömegeket activ értágulás a hasüri erek­ A climakterikus panaszok gyógykeze’ése két irány­
be szívja, amit elő segít a környéki erek görcse. Azi’yen ban történhet: egyrészt oki kezelés, substitutes therapia,
véreltolódások azután ájulási érzést, szívdobogást, féle­ a hiányzó petefészek-productum pótlása, m ásrészt a tü­
lemérzést és izzadást okozhatnak. netek kezelése,, m ely utóbbi annál is nehezebb, mivel a
A hevülések fellépése és foka nagyon változó: egye­ tünetek nagy részét aüg sikerül véglegesen befolyásolni.
seken a hirtelen fellépésekkel kapcsolatban szédülésérzés A hiányzó petefészek pótlására petefészekkészítmé­
is fellép néha fülzúgással, csengéssel egybekötve, mely nyeket adagolhatunk per os tabletták és injectiók for­
utóbbi sú'yosabb esetben a hő hullámoktól függet’enül is májában. A magyar készítmények közül a Tablettáé ova­
megmaradhat. A hevüléseket gyakran kíséri izzadás, rii, valamint a combinatiós készítmények, Ovak’iman,
szemtünet, nyomási érzés a mellen, fejfájás. A hő hullám­ Klimakton használatosak. Injectiós készítményeink a
mal egyidő ben a nyakon arcon, mellen tarkón foltos pír Glanduovin, Glandubolin, Hogival sth.
lép fel, egyes esetekben a szájban szárazság-érzéssel, más Abban a constitutiós typusban, amelyekben már a cli-
kor viszont fokozott nyálelválasztással. A hő hullámok és makterium beállta elő tt és a climaxban is hypothyreo ti-
126 AZ O R V O SI G Y A K O R L A T K É R D É S É I 1933. 32 sz.

kus tünetek mutatkoznak, jót szokott tenni a thyreoidea- encephalographiának. Mielő t a javalatokra és a m ű tté
kezelés. eredményeinek ism ertetésére áttérnénk, csak érintjük,
A vasomotoros zavarok, hő hullámok, vasalgiák, hogy a therapiás Röntgenbesugárzás, a corpus callosum
paraesthesiák érgörcskrizisek kezelésére Valeriana tesz megszúrása, a rendszeres cysternás és lumbális csapolás,
jó szolgálatot, esetleg papaverinnel eombinálva. Ugyancsak a sympathicus idegrendszeren végzett különböző beava t­
célszerű az érgörcs ellen theobromin adagolása. Enn ek kozások, mint a ganglion cervicale supremum kiirtása, a
nitroglycerines kiegészítése Klim asan néven van forga­ sympathektomiák változatai kézzelfogható eredménnyel
lomban. Hasonlóképen jó calcium és ichthyol combinatió- nem jártak, legfeljebb olyan esetekben, melyekben az agy-
ja a Transannon, rvalamint a Sedicyl tabletták. Szívdo­ üri nyomás fokozott volt s a nyomás csökkentése révén
bogás ellen nitroglycerin, Valeriana és brómkészítmények vezettek múló könnyebbségre vagy a rohamok számának
adagolása javait s hypertonia ese.tén érvágás. Az érfal csökkenésére. Status epilepticusban, ha már belső keze­
thyreotoxikus hypotoniája, valam int a sima izom zat hypo- léssel vagy ism ételt gerincfolyadéklebocsátással ered­
toniája befolyásolására arsent és strychnint adni célszerű .m ényt nem értünk el, akkor javalhatjuk a m ű tétet mé g
Álmatlanság ellen a barbitursav különböző készítményei akkor is, ha a rohamok nem Jackson typus szerint foly­
alkalmazhatók: állónál, luminal, veronai, medinai, diai nak le, amire nézve mint kritériumot tekinthetjük, hogy
stb., de óvakodni kell természetszerű leg a morphiumtól, a roham az egyik testfélen indul meg s a görcsök a kéreg
valamint a chloralhydrat tartós adagolásától. A bő vr isz­ anatómiai központjainak megfelelő en terjednek át az el­
ketést elő nyösen befolyásolják mentholos és szénsava s lentétes testfélre.
fürdő k quarzbesugárzás és intravénás kovasav- és auto- Javalatok szempontjából két fő indicatiós területet
serum-injectiók. Az ízlési és szaglási zavarokat nehéz be­ különítünk el. Absolut indicatiót képeznek mindazon ta­
folyásolni; néha jó eredményt ad erő s szájvízzel történő , pintás által érzékelhető , látható, Röntgen felvételben
váltakozó hő fokú öblögetés és a nyelv villanyozásá. Az m egállapított elváltozások, melyek az agykéregben izgal
izmok görcse massage-zsal és diathermiával szüntethető m at idéznek elő és Jackson typusú rosszullétet vagy góc­
meg, a csont-, izom- és izületi fájdalm ak chinin- és sali- tüneteket váltanak ki. A relatív indicatiós területre kejl
cylsav-derivatumok combinati ójával, valamint atophannal. szorítanunk a cbronikus betegeket, kik azonban focalis
Izületi megbetegedések esetében ezenkívül kén használ­ tünetekkel reagálnak, noha esetleg a betegség fennállása
ható még elő nyösen 1 ezrelék töménységben olivaolajas több évtizedre is tekinthet vissza. Már ismételten m eg­
oldatban, valamint rádium-kúrák. A gastroentestinalis történt, hogy akár 30 év múltán is a motroros kéregbő l
zavarokat papaverinnel, akinetonnal lehet befolyásolni, a csontszilánkot távolított el a sebész. Mindenesetre, ahol
meteorismust széntablettákkal, különösen spiritus cam- már kifejezett a postepilepsiás dementia, o tt eredményt
phoratussal egyetemiben. Diarrhoeás állapot ellen pan- elérni aligha lehet. Mint vezérelv szerepel, hogy a mű tét
kreas-készítmények rendelhető k. A kóros elhízást thy- akkor marad eredményes, ha a m ű tét akkor történt, mi­
reoidea tabletták ellensúlyozhatják, esetleg hypophysis kor m ég az epilepsiás folyam at nem stabilizálódott.
elülső lebeny-készítményekkel együttesen. A venatágu la- R eflex epilepsia esetén a szokásos elv az, hogy a he­
tokat legcélszerű bb kiirtani, a fájdalm ak'ellen fájdalom- geket kiirtatjuk és ilyenkor az esetek egyrészében az epi-
csillapítók és gesztenyekivonat használhatók. Az általá­ lepsiára jellemző görcsök tartósan megszű nhetnek,egin­ l
nos eljárások közül különböző ivó- és fürdő kúrák hetnek
jö kább azonban teljesen eredménytelen marad a beavatko­
m ég szóba, amelyek megválasztásánál a climaxon kívüli zás, noha tapasztalat szerint maga a vérveszteség ténye
szempontok mérvadóak. Ezenkívül hydrotherapiás, suga­ úgylátszik, hogy kedvező en befolyásolja az epilepsiás fo ­
ras kezelés, valam int psychés befolyásolás lehet eredmé­ lyam atot, mert a rohamok egyidő re kimaradnak. íg y va ­
nyes. gyunk idegen testek eltávolításával, polypusok kiirtásá­
A climakterikus elváltozások makacssága, a pana­ val is, nemkülönben phimosisok oldásával és nem látó
szok sokoldalúsága a tüneti gyógykezelést lényegesen szemtekének eltávolításával epilepsia esetében. Tekintet­
megnehezíti, ezért célszerű a tünetek befolyásolása mel­ tel a baj súlyos és külső megnyilvánulásában is m egr en­
lett igyekezni az alapokot is megszüntetni, ami, mint dítő voltára, nem csodálatos, hogy ezen a téren a megoko-
mondottuk petefészekkivonat célszerű adagolásával ör­ t latlan indicatiók tömegével állunk szemben. Tény az, hogy
ténik. Az ilyen combinált kezelés azután rendszerint meg­ ilyen esetekben a sebészi beavatkozás nem arányos az el­
hozza a kívánt eredményt. ért eredménnyel és túlzott az az optim istikus felfogás,
Liebm ann István dr., nő i klinikai tanársegéd. hogy ma már az epilepsia a sebészek terrejiumába tartoz­
nék.
Leggyakrabban koponyasérülések után keletkező
A z ep ilep sia mű téti g y ó g yításán ak traumatikus epilepsia képezi sebészeti beavatkozás tár­
gyát. Leginkább a motoros kéreg elváltozásai szerepel­
javalatai és ered m ényei. nek, s kórtanilag a kéreg és hártyák összenövése, körül­
Epilepsia minden esetében m eg kell állapítanunk, írt, vagy kiterjedtebb hegesedések, a meninxek tejfehér
hogy genuin, myokloniás, symptomás megbetegedéssel ál- zavarosodása, a hártyák oedemája, a kéreg nyomási atro-
lunk-e szemben. Miután a tapasztalat szerint genuin epi- phiája (csontszilánkok) az, amely a kéregre görcsokozó-
lepsiában a farádos izgatással m egállapított görcsokozó lag hat és a görcsös ingerlékenységet állandóan fenntart­
központnak H orsley szerint való kimetszése tartós ered­ ja. Itt kell megemlíteni, hogy a görcskészség az utóbbi
ménnyel nem jár, továbbiakban csupán a symptomás évek vizsgálatai alapján nemcsupán a motoros kéregbő l
m egbetegedéseket tartjuk szem elő tt. Symptomás epílep- indul ki, hanem ponto-medullaris epileptogen központok
siával járhat együ tt a paralysis, lues cerebri, hydrocepha­ szerepével is számolnunk kell. Koponyasérülésrő l a leg­
lus, agydaganat, agyi cysticercus, lenövések, lepto, vagy több epilepsiás családja tud, a legtöbben elmondják, hogy
pachymeningitisek, angiomák (nem ritkán bő rön levő da­ a beteg fiatal korában ilyen meg olyan koponyasérülést
ganatokról ism erhető k fel), uraem ia és más az agyra in­ szenvedett, ellenben, ha a hajas fejbő rt leborotváljuk, a
gert jelentő anatómiai és toxikus ártalmak. A javalatok koponyáról röntgenfelvételt készíttetünk, akkor semmine­
tengelyében a traumás és focalis, vagyis góctünetekkel mű sérülésnek a nyom át sem találjuk. Ezért, ha trau ma
járó epilepsák állanak. A javalatok megállapításánál lehető sége felmerül, csak akkor operáltassunk, ha aroha­
nagy szerepe jut a Röntgennek é s nem utolsó sorban az moknak kifejezetten kéregepilepsia jellege van. Ha a se­
1933. 32. sz. AZ ORVO SI G Y A K O R LA T K É R D É SÉ I
bész a motoros kéregben elváltozást talál, akkor ne, csak
azt irtsa ki, hanem végezze el a Horsley szerinti kéreg ki­
m etszést is, m integy 5—8 mm mélységben. Természetes,
hogy ezek után bénulások lépnek fel, de ezek nem szok­
tak maradandó jellegű ek lenni. Baloldali beavatkozá s ok
esetén tekintettel kell lenni arra, hogy esetleg aphasiássá
válik a beteg. A bénulások kikerülése céljából egyesek
azt ajánlják, hogy az epileptogen gócot nyomogatni kell,
hogy ezáltal atrophiássá váljék. Traumás epilepsiát csak
ott diagnostizáljunk, hol a koponyán tényleges sérülés
jeleit mutatjuk ki g ezt a röntgenfelvétel is m egerő sítet­
te, mert az egyszerű inspectio és tapintás félrevezethet­
nek. Em ellett természetesen góctünetek se hiányozzanak.
Ha a sebész a görcsokozó központot m egtalálta és kiir­
totta, akkor sem mindig jó a közvetlen mű tét utániered­
mény, nem szólva arról, hogy már három éven belül az
esetek tekintélyes részében ismét jelentkeznek görcsös
rosszullétek. Em ellett figyelemmel kell lennünk arra is,
hogy abscessus cerebriben, agydaganatban- vagy sklero-
sis tuberosaban szenvedő azért szenved el koponyasér ü­
lést, mivej betegsége folytán elszédül, elesik, vagy vigyá­
zatlanná válik. Gyakran az epileptogen központ nem esik
a mű téti területre és ez oka az eredménytelenségnek . Ma
még élesen körülvonalazott javalatokat felállítani nem le­
het s ezért az alábbiakban a szóba jöhető elveket ör gzít­
jük le.
1. A nem traumatikus eredetű genuin epilepsia mű ­
téti javalata nem helyénvaló és az esetek túlnyomó nagy
számában semmi eredménnyel nem jár.
2. Nem traumatikus alapon fejlő dött Jackson epilep­
sia mű téti javalatát felállíthatjuk, ha elő reláthatólag a
görcsök oka a kéregben fészkelő tumor, cysta, tályog ,
meningitis serosa circumscripta. Ha nem ezek az okok,
akkor a beavatkozás sikere kérdéses.
3. Javait a mű tét traumás epilepsia esetében, ha az
impressio, heg a motoros mező területére esik. Abban az
esetben, ha az anatómiai laesio nem a sulcus Rolandi te­
rületére esik, akkor nem a heg, hanem a motoros kéreg­
részlet eltávolítása ajánlatos. De ha az említett folyam a­
tok összefüggnek a motoros területtel, akkor is ajánlatos
a kéreg kimetszése.
4. Ha a traumás epilepsia általános jellegű , biztos
focalis tünetek nncsenek, akkor, ha a heg mint reflexe­
sen görcsokozó szerepel, ki kell irtani abban a meggondo­
lásban, hogy reflexepilepsia forog fenn. Elő ször a lágy
részeket kell a csontról felfejteni és a heget kiirtani, ha
ez nem elégséges, akkor az intrakranialis heget is felold­
hatja a sebész.
5. Operatív beavatkozás után az eredményt leginkább
a szokásos ideggyógyászati antiepilepsiás kezelés bizto­
sítja, melynek leghathatósabb eszköze a luminal, sevenal,
gardenal, prominal és több más barbiturszármazék.
A mű tét tartós eredménye csak 10 év után Ítélhető
meg, sajnos azonban rendesen 3 éven belül, noha a góc­
tünetek elmúltak, ismét megjelennek az epilepsiás roha­
mok. Recidvára különösen azok az esetek hajlamosak,
amelyekben serosus meningitisek, encephalitisek, localis
agyi duzzadás, leptomeningitis, erekbő l kiinduló elválto­
zások okozták a jellemző tüneteket. Sajnos néhány iske­
res mű téttő l eltekintve azt kell mondanunk, hogy az epi­
lepsia mű téti kezelése még Jackson typusú betegsége k ben
sem ad rózsás eredményeket; az eredmény rendesen
csak átmeneti tünetmentességben mutatkozik. A mellék-
vesereductio mű tétét ma már nem végzik, mert eredmé
nye egyáltalán nem volt.
Büchler Pál ár., egyetem i tanársegéd.
127
A m etatarsalgia.
A m etatarsalgia a metarsusok tájékáról kiinduló
fájdalm asságot jelenti. Ez sem klinikájában, sem kórbonc­
taniban nem egységes kórkép és mögötte több kórboncta-
nilag és részben klinikailag is jól megkülönböztethető be­
tegség húzódik meg.
1. A tünetek igen egyszerű ek és részben ismertek:
terheléskor a metatarsusok talpi, vagy lábháti oldalából
igen heves, néha egy-két percig tartó, máskor eléggé huza­
mos fájdalm asság indul ki. Az esetek m ásik csoportjában
a beteg a metatarsusok táján semmi fájdalm at nem érez,
vagy csak idő nként tapasztal kényelmetlenséget, m íg az
ujjak hegyéig kisugárzó, igen heves, rohamokban jelent­
kező fájdalom a betegség fő , vagy egyetlen tünete.Ilyen
esetben a beteg, hogy az igen éles, szúró fájdalmat m eg­
szüntesse, a cipő jét húzza le. Ez a kép egyébként az, amit
Morton- féle neuralgia néven ismerünk.
A betegek harmadik csoportja nyugalomban (ágyban,
ső t éjjel is) is érez fájdalmat, mely állandó és ter heléskor
erő sbödik.
2. A subjectiv tünetek mellett igen jól definiálhatók
az objectiv jelenségek. Mindezen betegek lábának közös
jellemző je, hogy az ujjak dorsalflexióban többé-kevésbé
fixáltak és a plantarflexio passiv kísérlete, több-kevesebb
fájdalommal jár. Mindehhez az esetek egy részében erő sen
homorú, vájt talp (pes excavatus) járul, úgy hogy a beteg
a lábnak csak szélső lateralis sávját és a lesű lyedt haránt-
boltozatot (metatarsalis ívet) terheli állásnál, járásnál. Az
esetek másik csoportjában, bár ezen esetek száma elenyé­
sző en kicsi, a baj igazi lúdtalpúsággal jár együttés annak
részjelensége. (Igazi lúdtalpúság akkor diagnostizálandó,
ha a nem terheit láz boltozata is lelapult.)
3. Kórbonctanilag több egymástól jól elkülöníthető
kórkép található a m etatarsalgia tünetei mögött.
a. ) Az esetek igen nagy többségében a metatarso-pha-
langealis ízületek az öregujj kivételével zsugorodottak,
izületi tokjuk, oldalszalagjaik megrövidültek. Ennek m eg­
felelő en, minthogy így a terhelés állandóan csak egy felü­
letre (a leszakadt harántívre) szorítkozik, a talpon igen
fájdalmas, változó kiterjedésű clavus található. Ép p az
utóbbi tünet az, ami a beteget leggyakrabban orvoshoz ve­
zeti, mert a clavus eltávolítása nemhogy szüntetné, hanem
csak fokozza a fájdalm at és a beteg már szinte minden kis
kavicsot érez, ami a vékony cipő talpat éri. Az esetek túl­
nyomóan nagy csoportja innen kerül ki. Pes valgus vagy
pe,s excavatus társul a kórképhez, illető leg javarészt okoz­
za is a betegséget.
b. ) Sokkal ritkábban tapasztalható, hogy valamely
egy-izületi elváltozás lapul a m etatarsalgia mögött. De
minthogy ez a lehető ség fennáll és minduntalan előordul, f
igen nagy figyelmet kell szentelnünk neki. Az ilyen bete­
geken a második lábközépcsont metartarso-phalangealis
Ízületében egy mindenek szerint steril nekrosissal kezdő dő
folyam at lép fel, m ely a metatarsus porcát végül is lela­
pítja, felrostozza, az igénybevételre kevéssé alkalmassá te­
szi. Ez a betegség a Köhler- féle betegség. Máskor a har­
madik metatarsus testében és vele egyidő ben akárhányszor
az Ízületben is steril nekrosis lép fel, mely spontantörés-
hez vezethet. Ez az u. n. „Marschfraktur“, mert katonákon
írták le elő ször a hollandok. Mindkét megbetegedés rönt­
genfelvétel segélyével könnyen megállapítható, jóindulatú
betegség, me,ly m egfelelő kezelés m ellett néhány hónap
alatt meggyógyul.
c. ) Az esetek kórbonctanilag jól jellemezhető harma­
­ dik csoportja a chronikus polyarthritis folyamán fellépő
és nem ritkán a metatarso-phalangeális ízületekben ma­
radandó idült sokizületi gyulladás. Ez, miként az első cső -
128 AZ ORVOSI G Y A K O R L A T K É R D É SÉ I
port, duzzanattal jár és terhelés nélkül is fájdalmas. Min­
denesetben a csontközti izom zat spastikus állapota, nagy­
fokú nyomási érzékenysége a kisérő tünet; egyébként a
neuralgiaszerű rohamok is ebbő l az izomzatból indul nak hártya alá adott hypertoniás konyhasósbefecskcndezések-
ki.
4. A gyógykezelés elég egyszerű . A görcsös izomzat hetjük, igyekezetünk azonban sokszor hiábavaló marad.
állapotának javítása mellett forró fürdő kkel, éjjeli boro­
gatásokkal, ragtapaszkötésekkel a túlterhelt metatarsaiis
ív tehermentesítése és helyreállítása a cél. A tehermente­
sítést könnyen elérhetjük betéttel, melynek közvetlenül
a lesüppedt metatarsaiis ív m ögött kisebb-nagyobb púp­
ja, dombja van. Most a test terhe erre a részre esik és
megkíméli a fájdalmas helyeket. Sok esetben, különösen
ott, ahol gyulladásos vagy degenerativ jelenségek uralják
a kórképet, a tehermentesítésnek ez a m ódja vagy nem
viselhető el, mert a nyomást a gyulladt hely környezete
rosszul tű ri, vagy nem elégséges. Ilyenkor u. n. elülső
,. sa­ okoz, azért eltávolítása mindig kívánatos. A mű tétt
rokkal1’ segítünk a betegen. Ennek az elülső saroknak az
a lényege, hogy a cipő talpra közvetlenül a metatarsu s fe-
jecsek m ögött kb. 1 cm vastagságban felszögeit bő rdarab
a láb terhelésénél és lefejtésénél az érzékeny talprészt
kikapcsolja az igénybevétel alól. Természetesen erős gyul­
ladások esetén maga az alapbaj gyógyítandó meg az izü­
leti gyulladásokban követendő eljárás szerint és csak az­
után jöhet szóba a fenti gyógytényező k valamelyike.Igen
súlyos esetben egy idő re kengyeles járógipszet adunk a
betegnek.
A passiv kezelés mellett az activ kezelés sem hanya­
golható el. Minthogy az izületi tok és szalagok zsugorodá­
sa az esetek egy nagy részében a pes valgus vagy a pes
excavatus következménye, az alapbetegségre kell torná­
val hatnunk, még pedig olyan gyakorlatokkal, melyek a
plantarflexiót minél nagyobb mértékben erő szakolják.
Az interosseus izomzat massagea is fontos s a fenti
gyógyeljárások mellett az igen kínos m etatarsalgiát szin­
te minden esetben megszünteti.
Farkas A ladár dr.,
kórházi fő orvos.
S zem sérü lések é s azok k e z e lé se .
(F o ly ta tá s.)
A pupillatágításnak és mindkét szem bekötésé­
nek célja az, hogy a szem teljes nyugalomban le­
gyen. Naponként kötésváltás és pupillatágító szük­
séges. Az egészséges szemet 2 nap mu tán nyitva hagy­
hatjuk. Ha a pupilla nem tágul eléggé, naponként 3— 4-
szer adunk scopolamint vagy atropint. A sérülés után 3
nappal 3-szori meleg borogatást is rendelünk. Korábban
ne borogattassunk a vérzés megújulásának lehető sége
miatt. A szem keménységét minden nap tapintsuk meg,
mert a nyomás fokozódása a csarnokban levő vér .ebocsá-
tását (punctio corneae-t) teheti szükségessé. 3—4 nap
múltán felke hét a beteg, öregeket azonban már a máso­
dik naptól kezdve tanácsos kényelmes karo_székbe kiül­
tetni. Persze minden erő lködéstő l óvni ke.l a beteg
et, kö­
högését gyógyszerekkel csökkenteni, megfelelő diaetával
és hashajtókkal könnyű székelésrő . gondoskodni.. Azor­
vosi felügyelet addig tart, amíg a szem te.jesen meg nem
nyugszik. Könnyű testi munkával fog.alkozók megkezd
hetik munkájukat, mihelyt panaszaik megszű ntek. Neh éz
testi munkát vagy szemmunkát végző k azonban csak ak­
kor, ha a szemgolyó teljesen elha.ványodot:. A csarnok­
ban lévő vér — ha a szem belseje nem sérü t súlyosan —
néhány nap alatt felszívódik, az üvegtesti 'vérzés feltisz­
tulása már huzamosabb ideig tart. Épen ezért a beteg he­
1933. 32. sz
tekig is végezze a meleg borogatást. Ha a sérülés után
több héttel, vagyis a szem elhalványodása után is látunk
még üvegtesti homályt, felszívódását a szemtekei kötő ­
kel, röntgenbesugárzásokkal, vagy jódrzedetéssel siettet­
Lencseficamodás, retináiévá1lás vagy sklerarepedés
m iatt mű tétre is lehet szükség. Sub.uxatio esetén n é ha
elkerülhetjük a mű tétet, de ha a lencse elhomályoso d ott,
vagy nyomásfokozódást okozott, ajánlatosabb azt eltávolí­
tani. A csarnokba került lencsét glaukoma veszedelme
miatt minél elő bb tanácsos eltávolítani. Ilyenkor már a
mű tét elő tt, de már az első segítség nyújtáskor pupilla-
is
szű kítő t cseppentsünk, hogy a lencse az üvegtestbene
süllyedhessen. Az üvegtestben levő lencse elő bb-utó bb sú­
lyos, a szem megmaradását is veszélyeztető bonyodalmat
el
— ha lehet — várjunk addig, amíg a szem megnyugszik.
A szem sorsa még így is bizonytalan, mert a lencse ki­
emelése üvegtestveszteség árán lehetséges csak. Savós
látóhártyaleválás miatt a látás megmaradása kétséges
még akkor is, ha a sérülés után rövidesen operálunk (punc­
tio sklerae, Gonin-féle ignipunctio stb.). Vérzéstől szár­
mazó retinaleválás viszont jóindulatú, a vér felszívódása
után legtöbbször mű tét nélkül is visszafekszik az laapjá­
hoz.
Ha a sklera is megrepedt, de az uvea nem csipő dött
a sebszélek közé, gyógyítása ugyanolyan, m int az egy­
szerű contusióé. Ha az uvea a sebszélek közt kidomb o ro­
dik, de felette a kötő hártya sértetlen, ajánlatosabb nem
operálni, mert a mű téttel m ég üvegtestet is veszthe t nénk.
Ha a lencse a sebszélek közé csipő dött, minél e’ő bb el kell
onnan távolítani, hogy a sklera sebe begyógyulhasson. Ha
a lencse a kötő hártya alá került és uvea nagyobb mérték­
ben nem csúszott ki, eltávolításával várhatunk addig, amíg
alatta a skleraseb össze nem forrad. Ha a seb felett a kö­
tő hártya is átszakadt, a kicsúszott uveafoszlányokat le­
vágjuk és felette a kötő hártyát összevarrjuk, n tá nsk h ra -
varrat is szükséges lehet. A további keze’és ugyanolyan,
mint az éles tárggyal történt áthatoló szem go’yó-sérülésé.
Ha a seben át a szemgolyó tartalmának nagyrésze kiürült,
leghelyesebb minél elő bb eltávolítani a szemet.
2. A szem héjak és szem gödör zúzódása.
A szemhéjaknak tompa tárgytól pl. kő tő l, labdadobás ­
tól, ökölcsapástól, botütéstő l eredő sérülése gyako ri. Ki­
sebb-nagyobb duzzanatot, bő ralá vérzést, legfeljebb felü­
letes horzsolást találunk az ütés helyén. A vérzés az eg'sz
szemhéjra, még a másik oldalra is elterjedhet, lesu.yedhet
az arcra, ső t a nyakra is, ami megijesztheti a beteg et, de
komolyabb következménye nincs. Vizsgálatunk fő célja
megállapítani, hogy a szemgo'yó épen maradt-e. Ha igen,
az első 2— 3 napra hű vös, attól kezdve a vérzés eltű né­
séig meleg borogatást rendelünk. Kisebb vérzés néhány
nap alatt eltű nik, nagyobb vérzés felszívódása 10— 51 na­
pig ső t tovább is eltarthat.
Nagy erő vel a szemhez csapódó tompa tárgy zúzott
sebet, ső t a szemhéjon vagy a szemhéj környékén terjedel­
mes roncsolást is okozhat. Ilyenkor a seb m egtisztítása
után gondosan összevarrjuk a sebszéleket. Ha a szemhéj
bő rébő l kisebb-nagyobb darab hiányzik, a sebszéleke t alá­
­ aknázzuk s í'ymódon iparkodunk lehető vé tenni a hiány
összevarrását, de a sebszéiek összehúzását nem szabad
erő ltetni, mert a szemhéj könnyen kerül rendellenes ál­
lásba. Nagyobb hiányt plastikai mű téttel tudunk csa k
pótolni.
Pelláthy Béla dr., klinikai tanársegéd.
(Folytatjuk.)
MELLÉKLET A Z ORVOSI HETILAP 77. ÉVF. 33. S Z Á M Á H O Z

AZ ORVOSI GYAKORLAT KÉRDÉSEI

Szerkeszti: GERLÓCZY G ÉZA dr. egyet. rk. tanár, belklinikái adjunctus és M1LKÓ VILMOS dr. egyet, m agántanár, kórházi fő orvos

A méhenkívüli terhesség korai
felismerésének fontossága.
Ma m ár kétségtelen ü l bebizonyult, hogy a m éhenki-
vüü terhességek szám a az u tolsó években igen m egszapo­
rodott. E zt abból m agyarázhatjuk, h ogy egyrészt kóris-
m ézése tökéletesedett, de m ásrészt az elő fordulás ab solut
értelm ében is m egnövekedett. Hazai és külföldi sta tisti-
kai adatok is m egerő sítik ezt. B udapesten az ektopiás
terh ességi eseteknek évi száma a legutolsó tíz év alatt
évi 268-ról 433-ra em elkedett, évi 16.749 szülésre legutóbb
433 m éhenkívüli terh esség esett (2.5% ). Az ország többi
részébő l 191.851 szülés után 591 extrauterin terh ess éget
jelentenek (0.31% ). Ezen arányszám ok rendkívül nagy
különbségének oka az, h ogy a vidéki gyakorlatban ke-
vésbbé tudják kórism ézni az extrauterin terh ességet és
a kórházakba petefészek-gyulladás, bélcsavarodás, vak ­
bélgyulladás stb. jelzéssel küldik be a m éhenkívüli terh es­
ségnek bizonyult esetek et.
A gyulai állami kórház sebészeti osztálya 1919-tő l nem kerülhetik ki. A p uffadt, m eteoristikus has (a bejek
1929-ig, tehát 10 éves anyagában 79 m éhenkívüli terh es­
ségrő l szám ol be. E zzel összehasonlítva a szülészet-nő gyó­ a ledom borított hüvelyboltozat érzékenysége, a vállba k i­
gyászati osztály legutóbbi 3 éves anyagát, 51 m éhenki-
vüli terh ességet találunk, ami a m éhenkívüli terh ességi
eseteknek a mi területünkön is feltű nő m egszaporodá sát
jelenti. (M egkétszerező dött.)
Ism eretes, hogy minden terhesség tulajdonképen mé-
henkivüliséggel kezdő dik, mert a m egterm ékenyülés a zisa, m elyben az em lített tünetek lassan, kúszva jelentkez­
kürtben történik s onnan vándorol le a m egterm ékenyí­
tett pete a méh üregébe. Ha ezen leju tása valam i okból
gátoltatik, úgy a továbbfejlő dés a méh üregén kívül, a
petevezető ben, a petefészekben, vagy a hasüregben örté­ t
nik. Ma m ár igen jó l ism erjük a m éhenkívüli terh esség ­
nek aetiologiáját, m elynek kifejlő désére a genitalis szervek
gyulladásos eredetű elváltozásai (gonorrhoea), a teh erbe-
ju tás m egelő zésére, v a g y a terhesség m egszakítására irá­
nyuló méhű ri beavatkozások (jodinjeetio, m éhkaparás ok, teg alapos kikérdezése — különösen a havivérzést illető ­
anticoncipiensek) szolgáltatják a legtöbb okot. Ritkábban
a genitaliák hypoplasiája, a m éhkürtöknek veleszületett
rendellenessége a disponáló körülm ény.
A m éhenkívüli terhességnek kórism ézése a graviditas
kim utatásán alapszik s annak a m egállapításán, h ogy a
terhesség a m éhenkivül fejlő dik. Ideális orvosi felad at
volna a m éhenkívüli terhességnek korai diagnosisa, sa j­
nos ez igen gyakran nehézségekbe ütközik, m ert k ezd et­
ben a terhességi gyanujeleken kívül egyebet m egállapítani
nem lehet, ső t nem egyszer a havivérzés sem késik. Az
egészen korai szakban tapintással úgyszólván sem m it
sem lehet m egállapítani, a régebben ism ert chem iai és se-
rologiai reactick is cserbenhagynak. Segítségünkre jött
az utóbbi években a Z ondek-A schheim -féle biologiás re-
actio, m ely igen korán jelzi a terh ességet és azt is, hogy
élő chorion szövet van jelen. Azonban ezen biologiás re-
actio elvégzése k issé hosszadalm as és a gyakorlatban
csak hosszú idő m últán fo g elterjedni. A gyakorló or vos
szem pontjából és a b eteg érdekében az általános és rész­
leges vizsg á la t és a pontos m egfigyelés lesz a legérték e­
sebb diagnostikus eljárás. Mint ism eretes a m éhenkívüli
terhességnek nagyrésze két hónapon belül m egszakad,
u. n. belső , vagy külső tokrepedéssel, v a g y is tubar
is abor­
tus, vag y ruptura képében zajlik le. A spontan g y ó g y u lá s­ ben m eg ejte tt próbapunctio kapcsán derül ki a méhenki-
tól (felszívódás) a halálos abdom inalis vérzésig a leg k ü ­
lönböző bb m egjelenési form ákkal találkozhatunk. Az elő ­ D ouglas-punctiót). Az ilyen elevesedő haem atokele gy ó ­
rehaladott, vagy k iv iselt m éhenkívüli terh ességek et nem
em lítjük, m ert ezek eg y részt nagyon ritkák, m ásrészt el­
különítő kórjelzésük m ég a szakorvos részére is m eglepe­
tést tartogat.
A korai felism erésben a m éhenkívüli terhesség e lő ­
idézte tünetcsoport van segítségünkre, mindenek előtt a
terhességnek gyanú és valószínű jeleit kutatjuk, tov ábbá
a méh m ellett kifejlő dő elváltozást és a h a si tüneteket ke­
ressük, m elyek között a belső vérzés okozta elváltoz ások­
nak k im utatása lesz döntő . Pontosabb tapintási leletet
narkosisban vizsgálattal nyerhetünk, (a m éh m ellett pu­
ha k ép let), de gondoljunk m indég a P iskacek-féle jelre
és a h átrah ajlott gravid m éhtestre is. (A vizsgálatot k í­
m életesen kell végezni.)
A terh es m éhkürtnek m egrepedése (tubaris ruptura)
annyira nyilvánvaló tü n eteket okoz, hogy m ás kórképpel
összetéveszteni nehéz. H irtelen rosszullét, ájulás és a bel­
ső hasüri vérzésnek k ülső leg is m egtap in th ató jelei(sz a ­
pora pulsus, vérszegény küle.m, hű vös végtagok, alac sony
hő m érséklet, nehezített légzés) a vizsgálónak figyelm ét
úsznak a kiöm lött vér te te jé n ), a m etsző alhasi fájdalom ,
sugárzó fájdalom (phrenicus tü n et), továbbá a Cullen-
Hellendal köldöktünet csak m egerő sítik a kórismét. T er­
m észetesen a laboratórium i vizsgáló eljárások (vörösvér-
testszám , H gb.% ) kitű nő tám aszt nyújtanak.
Már jóval nehezebb a tubaris abortusnak a diagnó­
nek, nem annyira k ifejezettek s épen ezért a m éhenkívüli
terhesség ezen alakját a gyakorlatban igen nehezen tud­
ják felism ern i és elkülöníteni. A d ifferen tialis diagnosis
szem pontjából leggyakrabban petefészekgyulladás, vak ­
bélgyulladás, pyelitis okozta uretergörcsök, adnexgyulla-
dás m ellett intrauterin vetélés, továbbá torsiót szenvedett
daganatok és nem ritkán dysm enorrhoeás állapotok jönnek
szóba és tévesztik m eg a vizsgálót. N agyon fontos a be­
leg, — nem különben a hő em elkedés viselk ed ése is. Az el­
különítés sokszor nehézségekbe ütközik a gyulladásos ere­
detű 'm éhfüggelékdaganatokkal szemben, ahol nem rit­
kán egyid ejű leg rendellenes vérzések is szerepelnek, am e­
lyet gyakran decidualis vérzéssel tévesztenek össze.
(Utóbbi sö té t kávéaljszerű .)
A kórképet m ég azon körülm ény is m egnehezíti,
hogy a tubaris abortushoz haem atokele képző dés is árul. j
A terh ességi hullóhártya eltávozása a m éhenkívüli pete
elpusztulását szokta jelenteni (öszetévesztik a dys-
m enorrhoea m em branceával) és ha ez nem következik be,
a belső vérzés, a haem atokele m egfigyelésünk alattis n a­
gyobbodik, a Douglas ű rben puha resisten tia alakul ki
(haem atokele retrou terina), mely a m éhet mindinkább
elő re és felfelé kihelyezi. Ennek differentiálása méhkörü-
li izzadm ányoktól, D ouglas tályogtól nagyon kívánatos.
Ilyenkor segítségünkre van a fehérvérsejt-szám lálás,
a vérkép viselkedése, a vértestsü llyed és gyorsulása is. A
tubaris abortusnak ezen haem atokelét képező alakjaazon
gyakori m egjelenési form a, mely a gyakorló orvost leg ­
inkább m egtéveszti. E zen chronikusan lefolyó m egbete­
gedést p etefészekgyulladásként kezelik és midő n a hae-
matom a inficiálódik és m agas lázak lépnek fel, az in tézet­
vüli terh esség. (A gyakorló orvosnak nem ajánljuk a
gyulása igen hoszú idő t v esz igénybe és épen itt lesz ké-
130 AZ ORVOSI G Y A K O R L A T K É R D É SE I
zenfekvő az, hogy m ennyire k ívánatos a m éhenkivüli te r ­
h ességn ek korai felism erése. A fe rtő zö tt petezsák at rta l­
ma hónapokon keresztül ürül (kolpotom ia u tán ), m íg a
korán felism ert és m egoperált m éhenkivüli terhesek két-
három héten belül elhagyják a kórházi osztályt. A n ya­
gunkban a korán felism ert és m egoperált (laparotom ia)
betegek középértékben 17 napi ápolás u tán bocsájtattak
gyóg y u lta n haza, m íg az inficiált haem atokelével b eszál­
lított m éhenkivüli terhesek, kiken h asm etszést nem v é ­
gezhettü n k (fertő zött volt a punctatum ) átlag 37 nap os
ápolás u tán is csak javultan hagyták el az osztályt, h ogy
otthon tovább folytassák a hosszadalm as felszívó kezelést.
A g y a k o r ló o r v o s a m é h e n k iv ü li te r h e s s é g n e k g y a n ú ­
ja e s e té n i s s z á llíts a m e g fig y e lé s c é ljá b ó l in té z e tb e b e te ­
g é t, a h o l a la b o r a tó r iu m i v iz s g á ló e ljá r á s o k , a Z o n d e k -
A s c h h e im -r e a c tio s e g íts é g é v e l k o rá n , n a g y b iz to s s á g g a l
l e h e t k ó r i s m é z n i a z e s e t e k e t . C é lu n k t e h á t a k o r a i f e l i s ­
m e r é s é s a k o r a i m ű t é t ( h a s m e t s z é s ) , m e l y i d e j é n v ég e z ­
v e a le g jo b b e r e d m é n y e k e t s z o lg á lta tja .
P á l l G á b o r d r . áll. kórházi fő orvos..
A konyhasószegény étrend.
E d iaeták indicatiós területe a m últban az o e d e m á k -
k a l járó m egbetegedések: bizonyos vesebajok, cardialis
elégtelen ségek voltak. Ezeken kívül m ás eredetű f o l y a d é k ­
f e l h a l m o z ó d á s , mint exsudatum pleuriticum , máj cirrho­
sis stb. eseteiben is alkalm azták, de term észetesen ’k e-
vésbbé szem beszökő eredm énnyel, m int a renalis, illetve
cardialis oedemákban.
K ülönálló csoportba sorozhatjuk am a m egbetegedése­
ket, m elyekben a sószegény, illetve sóm entes diaetát
nem víztelenítés, hanem a b e l s ő m i l i e u m e g v á l t o z t a t á s á r a ,
d e r m n e r a l i s a t i o , vagy t r a n s m i n e r a l i s a t i o céljából adjuk.
K étségtelen , hogy e téren is hosszú m últra tekintünk visz-
sza, azonban szórványos eseteket eltekin tve az itt elért
eredm ények nagyrészt feledésbe m erültek, vagy csupán
próbálkozásnak tekinthető k. A G e r s o n - S a u e r b r u c h - H e r -
m a n n s d o r f e r diaeták, továbbá a különféle vegetáriánus és
n yersk osztos szekták, valam int eg y es divatos sanatoriu-
mokban használt kúrák érdikében k ife jte tt és a laikusok
közt is tú lzo tt mértékben lábrakapott propagandának kö­
szönhető , h ogy a sószegény diaeta divatba jö tt és atudo­
m ányos érdeklő dés középpontjába került.
R égóta ism eretes, hogy a konysasószegén y étrend az
epilepsiások gyógykezelésében hatékony m ódszer s neves
szerző k ajánlják gyom orsavtúltengés, gyom orfekély ét­
rendjéül. N o o r d e n az a n a c i d g a s t r i t i s b e n is m elegen aján l­
ja, ső t, m in t antiphlogistikus diaetát a nyálkahártya v a la ­
m ennyi gyulladásának kezelésére alkalm asnak tartja
( b r o n c h itis , n á th a s t b . ) . A r t ' r i o s k l e r o s i s , a p o p le x ia , g e ­
n u in h y p e r t o n i a , s t e n o k a r d i a esetekben szintén jó eredm é­
nyeket látunk. E gyes szerző k e l h í z á s , B a s e d o w - k ó r keze­
lésében, m i g r a i n , s p a s m o p h y l i a eseteiben is igénybe v e ­
szik. T ü d ő - , c s o n t - é s b ö r t u b e r c u l o s i skezelésének a Gerson-
Sauerbruch-féle elvek alapján kelléke a sószegénység.
E k z e m a , t e n g e r i b e t e g s é g s t b . sóm entes kezelésének tá r­
gyalásába nem akarunk e helyen részletesebben kitérni.
H ogy mindeme esetekben szerzett tapasztalatok ki-
állják-e a kellő kritikát, azt ma nem leh et m ég elbírálni.
T erm észetes, hogy minden divatos iránynak megvannak
a m aga túlzásai, azonban az is bizonyos, hogy e próbálga­
tásoknak van maradandó eredménye.
Az indicatiós terü let n agysága az elérendő cél sok­
félesége m ár eleve jelzi, h ogy a konyhasószegény diaetát
sem leh et sém ával, ső t egységes elvek alapján sem meg­
oldani. A z a l a p b e t e g s é g m i n ő s é g e , az e l v á l t o z á s m é r t é k e ,
az e l é r e n d ő c é l m i l y e n s é g e vezeti esetrő l-esetre a kezelő
1933. 33 sz.
orvost. Nem szabad m egfeledkezni t. i. arról, h ogy a sósze­
gény diaeta huzamosabb adagolásával, illetve annak túl-
hajtásával á r t h a t u n k is. E z az ártalom m egnyilvánulhat
egyszerű en é t v á g y t a l a n s á g b a n , leküzdhetetlen u n d o r r á
fokozódhatik, m egnyilvánulhat a c h l o r h y á r i á b a n és fellép­
het — m int erre az újabb idő k' kutatása rám utatott —
a c h l o r a e m i á s u r a e m i a alakjában, aminek jelentő sége nem
h anyagolható el.
A konyhasóm egvonás helyes m értékét, a kúra idő ­
tartam át te h á t az alapbetegség, a beteg állapota és a the-
rapiás cél szabja meg. E zek alapján a diaeta elő írásakor
tekintetbe vesszük, hogy a sóm egszorításon kívül szük-
séges-e 1. f o l y a d é k m e g s z o r í t á s , 2. f e h é r j e m e g s z o r í t á s , 3.
k a l o r i a m e g s z o r í t á s , vag y k a l o r i a b ő s é g , továbbá 4. m e n y ­
n y i i d ő t a r t a m r a t e r v e z z ü k a d i a e t á t , és hogy 5. m illio n á l ­
l a p o t b a n v a n a b e t e g e m é s z t ő t r a c t u s a , s m ilyen az álta ­
lános állapota.
Legszigorúbban a n a g y folyadék-felhalm ozódással já ­
ró vesebajokban járunk el. Rövid idő re az u. n. c u k o r ­
n a p o k és k o p l a l ó n a p o k is szóbajöhetnek, am elyek gyakor­
latilag teljesen konyhasó-m entesek. A K a r e l l - n a p az eg y
literig terjedő tej m ennyiségével, már nem fe le l m eg telje­
sen ennek a szigorú követelm énynek, m ert 1.6 g NaCl-ot
tartalm az. E nnél jobb a g y ü m ö l c s n a p , am elyik konyhasó­
szegény, azonban nem folyadékszegény, m ivel 1—1.5 kg
gyüm ölcsöt tartalm az. A K arell nap h ely ett esetleg in­
kább annak különféle m ódosításait vesszük igénybe, am e­
lyikben az eg y es tejadagokat hasonló m ennyiségű kony ­
hasószegény ételadagokkal pótoljuk, pl. tejesétellel, bur­
gonyával, vajaskenyérrel, nyers vagy p árolt gyüm ölcs­
csel. A lén yeg megmarad, amennyiben az összm ennyiség
nem tesz ki többet napi 1 kg-nál és a sószegénységre is
ügyelünk. E z a m ódosított Karell-diaeta képezi az átm e­
netet azon diaeta-form ákhoz, am elyek m ár nemcsupán
néhány napra, hanem huzam osabb idő n keresztü l is ad­
hatók. E zek pontos elve a k ielégítő kaloriatartalom, a vál­
tozatosság; e kellék nélkül egyhangúságuk rövid idő alatt
étvágytalan ságra vezet. Éppen ezért a sótalan diaeták
m egfelelő elkészítése a d iaetás szakácsm ű vészet iga zi pró­
baköve s p r i m i t í v e b b k o n y h a - t e c h n i k á v a l m e g o l d h a t a t l a n
feladat.
íz szem pontjából kielégítő s ártalom nélkül korlátlanul
adható k o n y h a s ó - p ó t s z e r t nem ismerünk. Régebben a
natrium brom idot tartották alkalm asnak a konyhasó p ót­
lására. Ize némiképen em lékeztet is a só ízére, azonban
nem annyira, hogy pótolja. Viszont, m int minden mole-
cula, úgy ez is bizonyos m unkát ró a k iválasztásra s a
Na-com ponens vízm egkötő tulajdonsága sem közömbös.
H asználata m ég leginkább az epilepsia kezelésében indi-
cált, ahol a bróm adagolása am úgy is kívánatos. A vegyi
ipar szám os oly anyagot dobott a piacra, am elyekkel a só­
hiányt pótolni akarja; ilyen ek a C i t r o f i n , a C u r t a s a l , H a ­
s a l stb. E zeknek anionja többnyire valam ilyen organikus
származék (h an gyasav stb .), m íg kationjuk natrium , ká­
lium, calcium , m agnesium stb. N agy hibájuk hogy nem
hő állók, s íg y csak a fő zés u tán az ételek ízesítés ére hasz­
nálhatók, k ivéve az em lített C urtasalt és C itrofent. A rány­
lag jóízű s a só ízét m ajdnem pótolni képes a H o s a l N .
T erm észetesen csak k orlátoltan adható s a tulajdonképeni
fő zésre nem használható. Brom os variatiója is van, am e­
lyet az epilepsia kezelésében használhatunk.
Akár só-pótszert, akár kism ennyiségű N aC l-ot h asz­
nálunk, a leghelyesebb l e m é r t m e n n y i s é g b e n a z e g y n a p o s
a d a g o t a b eteg kezébe adni, hogy evvel az aránylag kis
m ennyiséggel a falatok fe lsz ín ét sózza meg. S o ó s a lemért
m ennyiséget vajba, vagy valam ely zsíros m ártásba keveri
el, am ivel szin tén azt éri el, hogy a só arán ylag nagyobb
­ falatok felü letét ízesíti meg.
1933. 33 sz. AZ ORVOSI G Y A K O R L A T K É R D É S E I
N a g y szolgálatot tehetnek m ásféle f ű s z e r e k is, só-
talanság palástolására, ha azokat m egfelelő szakértelem ­
mel alkalm azzák. A savanyúan, vagy kim ondottan édesen
készíthető ételek sótalansága nem oly szem betű nő .zon­
ban a citrom és eceten kívül m ás ízesítő anyagok, űf szer k
igénybevétele is hasznos lesz. Kömény, ánizs, babér-levél,
citrom lev e és héja, petrezselyem , vanília, tárkony, k a ­
por stb. szabadon használható. A vesebajokat illetőleg —
term észetesen a heveny stádium ot kivéve -— sok szerző ­
nek m ég a paprika, bors ellen sincs k ifogása, csupán a
m ustárt tiltja konyhasótartalm a s a zellert kifejezetten
veseizgató hatása m iatt. E g y es k o n y h a - t e c h n i k a i f o g á s o k ,
mint a húsok roston sü tése, zsírban pirítása, a fő ze lékek
gő zben párolása szintén hasznos m ódosítást jelent a só-
m entes étrendben. Á ltalában a vízben fő zés után nehe­
zebben palástolható a sóhiány, m int akár gő zben páro lás,
akár sü tés kapcsán.
A nyersen elfogyaszth ató ételek kívánnak kevesebb
sózást s ezért a szabályos nyere étrendet tehetjük a le g ­
könnyebben sótalanná is. T erm észetes, hogy lerom lott be­
tegek ennyire egyoldalúan nem táplálhatok, azonban a
nyers étrenddel szerzett tapasztalatokat felhasználhatjuk
egy olyan diaeta elő írásához, am elyet nem kizárólago san
a nyersétrend elvei alapján állítunk össze. Leveseket á l­
talában nem adunk, m ár csak a folyadékm egvonás szem ­
pontjából sem. Ha ez utóbbi követelm ény nem kelléke a
diaetának, m egpróbálkozhatunk u. n. gyüm ölcslevesekkel
(m eggy, alma, szilva stb .), azonban a legritkább esetben
lesz sikerünk, mert bár ezekben a sószegén ység nehéz­
ségbe nem ütközik, m agyar betegeink e nekik szokatlan
étkekeket nem kedvelik. A többi levesek aránylag bő só ­
zást kivannak s ezért mellő zendő k.
A kenyér sok sót tartalm az, úgy hogy célszerű só ­
m entes kenyeret süttetni. Ennek íze nem kellem es, vala­
m ennyire ellensúlyozható a fehér sütem ényeken mákkal,
a barnán köménnyel. E pilepsia esetekben N aB r-ot h asz­
nálhatunk kenyérsütéshez ( B á l i n t ) .
H úsok közül a konzerv és fü stölt áru, a pácolt húsok
stb. tilosak, ugyanígy a kolbász-, felvágott-félék is. E ttő l
eltekintve a húsok k özött nagy különbséget tenni nem
tudunk. Bizonyos szem pontból a szárnyasok elő nyösebbek,
mert ízesebben k észíthető k el só nélkül is. Ha nagyo bb-
fokú sóm entességet akarunk elérni, a h ú st könnyen á t­
fő zhetjük vízben, aztán az így kilúgozott h ú st lehet s ü t­
ni, fasirozni stb. T erm észetesen a forraló vizet elöntjük,
csupán a húst használjuk fel. Erre a rendszabályra azon­
ban nem igen 'lesz szü k ség. Halak közül a tengeri halak
tilosak. Általában k e v é s h ú s t f o g u n k e l ő í r n i a sóm entes
diaetában, mert egyrészrő l a legtöbbször fehérje-m eg szo­
rítás is szerepel, m ásrészrő l a húsokon vagyunk legk e-
vésbbé képesek palástolni a sóhiányt. Á ltalában napi 50—
60 g fehérje-bevitelt szoktunk vegyes diaetában engedé­
lyezni.
N agyobb m egszorítást csak átm enetileg hajtunk v é g ­
re. Ha hosszabb ideig tartó m egszorításról van szó, helye­
sebben járunk el váltakozó diaetával. E g y ik nap lehető
szigorú m egszorítás, gyüm ölcs, Karell, vag y hasonló e l­
vek alapján összeállítva, másnap só- és folyadékszegény
diaeta. íg y változatosabbá tehetjük s jóform án korlátlan
ideig betarthatjuk a diaetát.
K izárólagos nyers étrenddel is kitű nő eredm ényeket
érhetünk el, azonban aránylag kevés betegünk lesz olyan
állapotban, hogy a nyers étrendet huzam os ideig adhas­
suk, illetve ha oly állapotban van (genuin hypertonia,
arteriosklerosis), hajlandó legyen ezt soká m egfelelő szig o ­
rúsággal betartani. E hhez vagy igen n agy fegyelem ,
vagy az a bizonyos fanatizm us szükséges, ami a „nyers-
k osztos“ s hasonló szekták tagjait jellem zi, ami azonban
népünkbő l hiányzik. P u r j e s z B é la d r ., fő orvos Gyula.
131
Gyermekkori albuminuriák.
Az album inuria tünet. P athologiás elváltozások leg­
A különböző bb fajtája, renalis és extrarenalis folyamatok
egyaránt okozhatják. A gyerm ekkor különböző szakasza i­
ban az album inuriák több jellem ző fajtájával találkozha­
tunk. E rövid áttekintés keretében azokról em lékezem
meg első sorban, melyeknek speciális vonatkozásai van nak
a gyerm ekkorral. A a ) n e m g y u l l a d á s o s e r e d e t ű a l b u m i ­
n u r i á k : 1. ú j s z ü l ö t t e k e n az első napokban nem ritkán ta ­
lálunk album inuriát. Jellem ző rá, hogy kóros üledéket
nem találunk s a súlygörbével parallel halad, annak fel-
feléfordulásával kb. egyidő ben megszű nik. 2. h y d ro n eph ro­
s is . E lő fordul mint fejlő dési hibák következm énye (uret er-
szű kület), továbbá Hirschsprung-kórban a béltartalom ál­
tal okozott com pressio következtében. F ellép h et ureter-,
esetleg hólyagkövek által ok ozott pangás folytán . 3. V e s e ­
d a g a n a t o k . Legnagyobb részük teratoid, v a g y cystás jel­
legű , többnyire rosszindulatúak, az első életévbena leg­
gyakoribbak, 8 éven túl ritkák. A ránylag késő n vezetnek
album inuriára. 4. C s e c s e m ő k o r i e x t r a r e n a l i s m e g b e t e g e d é ­
s e k h e z járuló albuminuriák. A csecsem ő vese sokkal érzé­
kenyebb, m int a késő bbi korban. Bár a „dsbilité rénale“,
a vese veleszü letett gyen gesége, mint külön kórkép nem
jogosult, az azonban k étségtelen , hogy eg y e s csecsemő k,
különösen lázas betegségekkel kapcsolatban, hajlam osab­
bak album inuriára, m int késő bbi korban. A toxicosish oz
csatlakozó album inuria részben a toxicosis egyéb tünetei­
nek (k erin gési zavar, exsiccosis, capillaris-károsodás, oli­
guria) következm énye, részben azonban szövettanilag is
kim utatható, valódi, de nem lobos veselaesio ( S c h l o s s ) .
Azonban e sym ptom ás albuminuriák s valódi nephritisek
közt fo ly to n o s átm enet van, ahol éles h a tá rt már csak
a fu nctionalis vizsgálat keresztü lvih etetlen sége m iatt sem
vonhatunk. 5. A gyerm ekkorban ism eretesek a l á z a s és
fertő ző b etegségek kezdeti szakához csatlakozóa l b u m in u ­
r iá k . Súlyosabb a'akjai a nephrorisokhoz tartoznak. Leg-
súlyosab form ája a d i p h t h e r i á s n e p h r o s i s . P rognosisukat
az alapbaj sú lyossága határozza meg, m ég a súlyosabbak is
aránylag jobbindulatúaknak mondhatók. 6. A gyerm ekkor
betegsége a l i p o i d n e p h r o p a t h i a (Vollhard: genuin nephro­
sis). Jellem ző : sápadtság, oedem ahajlam , bágyadtság,
gyakori hányás. V izeletben: sok fehérje, cylinderek s kü­
lönösen jellem ző zsírszem csék. H ypertonia nincs, m ér sé­
kelten em elkedett m aradéknitrogen. P rognosisa általában
rossz. A etiologiája ism eretlen, néha sú lyos táplálkozási
zavarhoz (coeliakia) csatlakozik. 7. G yakorlatilag igen
fontos nem gyulladásos m egbetegedés az o t h o t i k u s (ortho-
statikus, cykliku s) albuminura. Jellem ző je: ágynyuga lom ­
ban fehérjem entes, hígabb, fennjáráskor m agasabb fa j­
súlyú néha egyenesen oliguriás vizelet, m lyben fehérje
s nem ritkán cylinderek is vannak. A fehérjetartalom vál­
tozó, fennjáráskor a chlor és a N -kiválasztás is csökken.
A etiologiájában fő leg 2 körülm ény szerepel. E gyik a lor­
dosis, az ágyék i csigolyáknak a vese vérkeringésére g y a ­
korolt hatása. Jellem ő az orthotikus album inuriára, hogy
többnyire a pubertaskori fejlő dés első phasisábanépl fel,
mikor a gerincoszlop növekedésével a v égtagok fejlődése
nem tart lépést. Késő bb ez az aránytalanság eltű nik , vele
együtt az albuminuria is gyakran m egszű nik. Fontos kö­
rülmény, h ogy orthotikus album inuriásokon fekvéskor
rendszerint pulrusritkulás, fennjáráskor ennek ellenkező je
s ami a leglényegesebb: vérnyom áscsökkenés észlelhető .
K étségtelen, hogy a lordosison kívül az ereknek, illetve
a vegetativ idegrendszernek sajátos d ispositiója játszik
szerepet. E rre vezethetjük vissza, hogy nagyon k ifejezett
asth&niában, lordosisban gyakran nem találjuk meg, m ás­
kor pedig igen k ifejezett esetekben sem találunk érdemle­
ges lordosist. Az orthotikus albuminuria diagnosisához a
 132 AZ ORVO SI G Y A K O R L A T K É R D É SE I
fen tiek en kívül fe ltétlen hozzátartozik a vese fu nctionalis
v izsg á la ta . Chronikus nephritist és nephrosist gondosan
ki kell zárnunk. O rthotikus album inuria esetén hosszabb
fe k tetésn ek semmi értelm e sincs. F on tos az általános con­
ditio javítása, súlyosabb lordosis esetén fű ző t ren delhe­
tünk a gerincoszlop részbeni teherm entesítésére, b ) g y u l ­
l a d á s o s e x t r a r e n a J i s a l b u m i n u r i á k . Ide tartozik a különö-
sne csecsem ő - és kisgyerm ekkorban gyakori cystitis,illetve
cy sto p y elitis. Mivel a veselaesio hiányzik, a m orphologiai
és a functionalis v izsg á la t könnyen útbaigazít, c ) a v e s e
g y u l l a d á s o s m e g b e t e g e d é s e i r ő l bő vebben nem kell m egem ­
lékeznünk, mert azok a feln ő ttek étő l sem m ivel sem ük­
lönböznek. E gyetlen gyerm ekkori kórképet em lítek m eg,
ez a p a e d o n e p h r i t i s ( H e u b n e r ) . Chronikus betegeség, v á l­
tozó m ennyiségű , de nem tetem es, idő nként teljeseneltű ­
nő fehérjevizeléssel s m ikroskopos haem aturiával jár .
U tóbbi néha szintén eltű nik eg y ideig. A etiologiájáb an
H e u b n e r scarlatinát s csecsem ő kori táplálkozási zavart
em lít. Oedema rendszerint nincs, legfeljebb az arc kissé
duzzadtabb. A vese functionalis vizsg á la ta általában nem
m u tat kóros elváltozást. Többnyire csak elhúzódó h íg ítá st
és concentratiót találunk. Azok szerint, kik a b eteg ség
különálló voltát hangsúlyozzák, a baj prognosisa jó. V i­
szon t m egállapíthatjuk, hogy az esetek egy része m inden
n eh ézség nélkül belehelyezhető az orthotikus albuminuria,
m ás részük a chronikus glom erulonephritis, illetve a ke­
vert tubuloglom erularis nephritis kórképébe. H ogy ezen
utóbbiak prognosisa is oly jó volna, azt alig lehet állítani.
K ülön tárgyaljuk a tuberculosist és luest. Chronikus
v e s e t u b e r c u l o s i s d iagnosisa gyakran nem egyszerű , m ert
különösebb leromlás nincs. Kisebb gyerm ekek nem panasz­
kodnak abdom inalis fájdalm akról s ilyenkor gyakran a
p ollakisuria az egyetlen tünet. V izelet ism ételt vizsgálata
(K och-bacillus k im utatása direct, v a g y m alacoltással),
azonban ilyenkor is eldönti a diagn osist. C ongenitalis
s y p h y l i s okozta veseelváltozások inten sitása nagyon kü­
lönböző . Többször m egfigyelték , h o g y a m agzati életben
k eletk ezett kitérjedt in terstitialis elváltozások in vivo
sem m i tünetet sem okoztak. G yakori az is, hogy csak
h osszan tartó m érsékelt album inuriát találunk ( M o r f a n ) .
G yakoribb az in terstitia lis alak, de vegyes, ső t tisztán
parenchym ás gyulladások, illetve nephrosisok sem ritkák.
A zonban a tiszta haem orrhagiás glom erulonephritisben
néha secundaer infectio is szerepel. E rre m ódot a sy p h ili­
ses csecsem ő fertő zéssel szembeni csökkent resisten tiája
ad. L u eses nephritisek esetében gyak ran találunk az üle­
dékben a szokott elem eken kívül viaszcylindereket és zsír­
szem cséket. Az antilueses kezeléssel egyik fajtában sem
szabad várakoznunk, annál is inkább, m ert a csecsem ő kori
sy p h ilises vesegyulladás gyógyulók észsége m eglepő en
nagy.
S u r á n y i G y u l a d r . gyerm ekklinikai tanársegéd.
Szem sérülések és azok kezelése.
(F o ly ta tá s .)
T om pa ütés m ia tt a s z e m g ö d ö r c s o n t o s f a l a i s m e g -
r e p e \d h e t . Ennek kisebb-nagyobb szem gödri vérzés, ex-
ophthalm us lehet a következm énye. Sokszor már közvet­
lenül a sérülés után, m áskor azonban csak napok múlva,
vérzést látunk a szem héj bő re é s szem tek ei k ötő hárt ya
alatt. H a a szem gödör széle, vagy b első fa la sérül és az
ütés az orrüreget, v a g y m elléküregeket is m egnyitja, a
vérzésen kívül a szem gödörbe és szem héjak bő re alá le­
vegő h a to lh a t (em physem a palpebrarum ). Néha egészen
kis ü té s is elegendő az em physem a létrejöttéhez. M eg ­
esik, h o g y a szem héjon, annak környékén, vagy a szem ­
1933. 33. sz.
golyón az em physem án kívül semmi m ás nyoma nincs a
sérülésnek. A szem et ilyenkor bekötjük, az orrfú vást
m egtiltjuk. A levegő néhány nap a la tt felszívódik, s a
baj nyom nélkül m eggyógyul. Ha a szem gödör falának
törése rendesen finom repedés (fissu r a ) alakjában a ca-
nalis opticust is éri, a látóid eg is sérü lh et: elszakadhat,
zúzódihatik, vagy összenyom ódhatik, aminek látóideg-
sorvadás a következm énye. A szem gödör súlyos vérzése
az exophthalm uson kívül a szem h átterén vénás pangást,
látóideggyulladást, utóbb látóidegsorvadást is okozhat.
Néha chorioidea-repedést is észlelünk a szemgödör szé­
lének, v a g y a járom csontnak m egütése folytán, am i a
hatóerő tovavezetésével m agyarázható. Fejreesés, vag y
nehéz tárgynak a fejre zuhanása sú ly o s agyalapi törést
akozhat, ennek következtében exophthalm os pulsans is
keletkezhetik.
H a a szem gödör cso n to s falának sérülésére van
gyanúnk, röntgenfelvétel készítése elengedhetetlen. Köz-
vetetlenül a sérülés után ugyanis sú ly o s agyalapi töré­
sek sem okoznak néha kom oly tünetet, röntgennel pedig
pontosan tájékozódunk a helyzetrő l.
’ Szem gödri vérzés é s az orbita falán ak törése ellen
a szem et bekötjük és a b eteg et lefektetjük . 3— 4 napig
lehető leg mozdulatlan fe k v é st és naponként 6-szori, 8-
szori, y2— y2 óráig tartó hideg b orogatást rende’ü nk . H a
a tünetek lassan javulnak, a beteg az 5-ik napon fe lk e l­
het és a hideg borogatást m eleggel cserélhetjük fel. A
szem gödör vérzése néha nyom nélkül felszívódik, de for-
radásszövet is képző dhetik a helyén, am ely enophthal-
m ust okozhat. Ha a röntgenvizsgálat sú ly o s agyalapi tö ­
résre vall, vagy agyn yom ásos tü n eteket észlelünk, s e ­
bészhez küldjük a b eteget. •
A szem gödör cson tos falának tö r é sé t mindig sú lyos
sérülésnek kell tekinteni. A betegnek heteken á t nem
szabad erő ltető testi m unkát végeznie, m ég k isterje d el­
mű törés után sem.
P e l l á t h y B é la d r ., klinikai tanársegéd.
(F o ly ta tju k .)
KÉRDÉS — FELELET.
K é rd é s: (A . B. d r.) B e t e g e m e n p a r a l y s i s p r o g r e s s i v á t d i a -
g n o s tiz á lta m . A z o n n a l te j o lt á s o k a t k e z d te m ; e d d ig h á rm a t
k a p o tt s z é p e r e d m é n n y e l. A m a i n ap o n k a p ta m m eg a v é r-
v iz s g á la t e re d m é n y é t, m e l y : + + + + .
K é rd é s e m : m e n n y i te j in j e c ti ó t k a p h a t a b e te g é s s a lv a r -
s a n - k ú r a m ik o r k e z d h e tő m eg , a t e j o l t á s o k u t á n v a g y a z o n ­
n a l? Á. B . dr.
F e le le t:
P a r a l y s i s p r o g r e s s i v a e s e t é n r e n d s z e r i n t 1 0 — 12 l á z r o h a ­
m o t s z o k t u n k p r o v o k á l n i s i g y t e j i n j a o t i ó s k ú r á b a n is 1 0 — 1 2
i n j a c t i ó t a d u n k , 2— 5 n a p o n k é n t a b e t e g á l l a p o t a s z e r i n t . T a ­
nácso s a te j m e n n y is é g é t m in d e n egyes in je c tió k o r / —1
c c m - r e l e m e l n i , t o v á b b á n e m s z a b a d a t e j e t s o k á i g fő z n i, h og y
m in d ig k ia d ó s , lá z a s r e a c t i ó k a t k a p ju n k .
A s p e c ifik u s k e z e lé s c o m b in á lá s a a nem s p e c ifik u s s a l,
k é tfé le m ó d o n tö r té n h e tik : 1 . v a g y b e f e je z z ü k a lá z - k e z e lé s t
s u tá n a r ö g tö n k e z d jü k a s a l v a r s a n -f b is m u th - k e z e lé s t (4 —
5 g n e o sa lv a rsa n p 20 b is m u th , v a g y p e d ig a s z o k á s o s , a lá z
te tő fo k á n , v ag y k ö z v e t l e n a lá z u tá n a d n i a n e o s a lv a rs a n t,
ily e n k o r is 4— 5 g n e o s a lv a rs a n t, vagy R e v iv a lt a d u n k (a
m a x i m a l i s d o s i s 0 .4 5 g ) s a b is m u th -k ú rá t c s a k b e fe je z é s e
u tá n a d ju k .
S o m o g y i Is tv á n dr.
H e l y r e i g a z í t á s . K ö r m ö c z y E m il d r.-n a k a z O . G y . K . 3 1 .
s z á m á b a n k ö z ö l t „ A v í z b e f ú l á s ” /c. k ö z l e m é n y e 7. s o r á b a n ,,a
m e l l k a s a l á ” h e l y e t t ,.a m e l l h á r t y a a l á ” é r t e n d ő .
MELLÉKLET A Z ORVOSI HETILAP
AZ ORVOSI GYAKORLAT KÉRDÉSEI
Szerkeszti: GERLÓCZY G ÉZA dr. egyet. rk. tanár, belklinikái adjunctus és MILKÓ VILMOS dr. egyet, m agántanár, kórh á zi fő orvos
A Parrot-féle bénulás.
A veleszületett luesnek sokszor ez a látszólagos bé­
nulás (pseudo p aralysis) az első tünete, m íg a bő r-és
nyálkahártyatünetek e se tleg csak hetek m úlva jelennek
meg.
A csecsem ő élet 2— 10. hetében alakul ki ez a sajátos
kórkép, A csecsem ő alkarját mozgatni nem tudja, karját
befelé rotálja és kezefejét törzse felé ford ítva tartja. A
bénulás p etyhüdt jellege szembetű nő . M int ism eretesa
tünet m agyarázata az, hogy a felkarcsont alsó epiphysis
vonalában lueses porc- és csontszövetgyulladás van; a
franciák szerint a porc- és csonthatár elkocsonyásodik
(transform ation gélatin iform e), aminek következtében az
epi- és a diaphysis k özött az összeköttetés, m eglazul s
az epiphysis kicsiny külső behatásokra, vagy az izmok
húzó hatására részben, v a g y teljesen leválik. E záltal m eg­
változik a könyökizület statikája. A csecsem ő alkarja
izom zatút akaratlagosan m ozgatni nem tudja, vagy csak
igen tökéletlenül, habár sem az izom zatban, sem a peri-
pheriás érző és m ozgató idegekben, sem a C7 —Thi seg-
mentumban, se a corticalis mozgató m ező ben sérülésvag y
elfajulás nincs.
K l i n i k a i t ü n e t e k : E gészen jellegzetes esetben, a kö­
nyökizület kissé duzzadt, orsóformájú, legtöbbször fá jd a l­
mas. M egtapogatásakor finom recsegés (crepitatio) h a ll­
ható, am i az epiphysis teljes leválásának kísérő tünete.
Az epiphysis körül több-kevesebb izzadm ány gyű lik ösz-
sze. Ha m ennyisége nagyobb, az egész Ízületet (periarti-
cularisan) körülborítja. Elő fordul, h o g y az izzadm án y
az izületi résbe is betör s ha m ásodlagosan fertő zőlik
(a véráram útján, vagy pungálás következtében) az alap­
folyam athoz genyes izü leti gyulladás szövő dik, ami a je l­
legzetes tüneteket elfedheti. Nemcsak a felkarcsont alsó,
hanem a radius, vagy az ulna felső , de gyakrabban az a l ­
s ó epiphysisében is m egjelenik az osteochondritis luetica,
illető leg az epiphysis leválás. A klinikai kép ilyen esetben
más és m ás, attól fü ggő en, hogy m elyik izom vesztette el
a szilárd tapadási h a sisá t és ennek következtében m ű kö­
dési lehető ségét. A látszólagos bénulás ilyenkor nem az
egész alkarra, hanem annak csak egy-k ét izmára szokott
szorítkozni. Elő fordul m indkét felső , v a g y alsó, ngay rit­
kán mind a négy v ég ta g Ízületében, sym m etriásan egyidő -
ben bekövetkező lues.es epiphysis leválás is.
Az e l k ü l ö n í t ő k ó r j e l z é s b e n nagy segítségünkre van a
W asserm ann-reactio és a röntgenvizsgálat, fő leg akkor,
ha a luesnek nincsen m ég m ás nyilvánvaló tünete é s h iá ­
nyos az anem nesis. A szóbajöhető m egbetegedések le g­
többjének jellegzetes röntgen-képe van. A lu e s e s o s t e o ­
c h o n d r i t i s lelete: a d iaphysis végeken széles szabálytalan
csipkésszélű harántárnyék húzódik, m ely a diaphysisfe lé
világosabb mező ben folytatódik, a kiszélesed ett ideiglenes
elm eszesedési zónába. E gyidejű leg m indig csontot ké p ző
lueses csonthártyagyu lladás is van jelen s a csonthártyá­
ba lerakodott m észréteg a diaphysissel párhuzam osan fu ­
tó vonalszerű finom árnyékot ad. K linikai tünetei ha son ­
lóak lehetnek az izom fájdalom m al (m yopathia rachitica)
járó florid angolkórnak és a Barlow-kórnak. Az utóbbi­
ban az Ízület környékén jelentő s duzzanatok keletkez nek
az erő s vérzések m iatt s a csonthártya alattiak nagy fá j­
dalm at okoznak. Mind a k ét kórképben bekövetkezhetik
az, hogy a csecsem ő félv én a fájdalm aktól alkarját nem
m ozgatja s így a bénulás látszatát kelti. Az a n g o l k ó r
röntgenképére jellegzetes a feltű nő m ész-szegénység . A
77 . ÉVF. 34. S Z Á M Á H O Z
csöves csontokon gyakoriak az infractiók. A z epiphysis-
határ itt is széles, egyenetlen, elm osódott. E gészen jelleg­
zetes a d iaphysisvégek lapos, csészeszerű , m ély váj ulata.
A Barlow-kórban a diaphysis-végeken húzódó csipkés szé­
lű harántárnyék m ég szabálytalanabb, m int a luesben. A
németek törm elékm ező nek (Trüm m erfeld-zone) nevezik.A
mező széli része jóval keskenyebb, m int a középső Jel­ .
legzetes a vérzések árnyéka, m ely legtöbbször orsó for­
májú, a csonthártyára ráfekvő , vaSkos, nagy fo lto k at ad.
C a r ie s csecsem ő kön leginkább a kéz apró csontjaiban je­
lenik m eg, a könyök Ízületben ritkán. A röntgen-kép igen
változatos. H a a folyam at fő le g a lágy részekben zajlik,
a csontvégek csak kisebb arthropathiát jeleznek. A cson t­
folyam atra jellegzetes a gócos felritkulás és az e,zt nagy
területen (körülvevő m ész-szegénység. Hosszabb idő óta
fennálló folyam atokban ez a kép a chronikus osteom yeli-
tisnek m egfelelő elváltozásokkál keveredik.
A h e v e n y o s t e o m y e l i t i s m agas lázzal, le.ukocytosissal
járó b etegség, a beteg csontrész fe le tt a szövetek duzzad­
tak, m elegek, sokszor p ír is jelentkezik csecsem ő kön .
Röntgen-kép: a csont egészében m egvastagodott, külső és
belső határvonala hullám os lefu tá st ve.sz fel, velőü reg alig
látszik, seq u ester árnyékók nagyon gyakoriak.
A szorosan v ett sebészi m egbetegedések közül el kell
különítenünk a f e l k a r c s o n t t ö r é s é t és f e l s ő e p i p h y s i s é n e k
l e v á l á s á t , valam int a vállizületi f i c a m o t . A diaphysis tö­
réseinek klinikai felism erése, m int ism eretes, nem nehéz.
A röntgen a törés m ilyen ségét is pontosan m egm utatja.
A collum -törések és az epiphysis leválás m ár sóikkal ne­
hezebben kórjelezhető k. A törési vonalak oly finom ak le­
hetnek, hogy papirosfelvételeken egyáltalában nem, hanem
csak film en válnak láthatóvá. A csontosodási m agvak
rendellenes elhelyezkedése hívthatja fel erre a figyelm et.
A válüzület ficam ai közül, a luxatio axillaris és a luxatio
subcoracoideában, a nervus axillaris és a nervus radiális
zúzódhat s ennek következtében heves fájdalm ak kísére­
tében bénul az egész kar. Mindezen esetekben a csecsem ő
karjának ta rtá sa egészen olyan lehet, m int Parrot-bénu-
lásban. Az anam nesis igen fo n to s s a röntgen elengedhe­
tetlen. A C hassaignac-féle fájdalm as könyökbénulást, a
radius fejecs subluxatióját, csupán m egem lítjük, nagyobb
gyerm ekeken látható könyöküket ért durva traum ák után.
A d é r a n g e m e n t i n t e r n e v e i jelzett állapot szintén utánoz­
hatja a Parrot-bénulást. E gyesek szerint az izületi tok­
nak, a radius fejecse felé történ t becsípő désén, m ások sze­
rint azon alapszik a bénulás, illető leg m ozgatási képtelen­
ség, hogy az Ízületet ért traum a következtében apró sza­
bad testek (corpora libera) válnak le az izületi üregbe s
ezek akadályozzák az Ízületet mozgásában.
A szóba jöhető n e u r o l ó g i a i m egbetegedések közül, a
plexus brachialis részleges alsó és felső bénulása jár ha­
sonló tünetekkel. Tulajdonképen sebészi m egbetegedés ez
is. B ekövetkezhetik nehéz szülések alatt, a prágai mű ­
fogás durva alkalm azásakor és fogóm ű tétek esetén. Ha
kanalak elh elyezése hibás, vag y azok m egcsúsznak, az
Erb-féle pont tájéka (a fejbiccentő izom h átsó szélétő l
1 hüvelykujjnyira, 2— 3 cm -re a k ulcscsont fe le tt) rend­
kívül erő s, zúzó, a két elő bbi esetben húzó h atás láa ke­
rül; a p lexus alsó gyökei C7 — Cs és Thi, ső t a Ths is
m egsérülhet, ső t teljesen átszakadhat. A csigo'lyaivek sé­
rülése következtében a gerinccsatorna bevérzik. Ilyenkor
áll bq az ú gynevezett alsó plexus, vagy D éjerine— Klump-
ke-féle bénulás. A bénulás az alkaron a legkifejezettebb.
Kiesik azoknak az izmoknak a mű ködése, am elyeket a
134 AZ ORVOSI G Y A K O R L A T K É R D É SÉ I
nervus ulnaris és a nervus m edianus lát el, teh át fő leg a
hajlítok és a kéz apró hajlító izm ai. M inthogy a m edia­
n us érző rostokat is visz, az alkar bő re csaknem zés- ér
telenn é válik. Csecsem ő kön az alsó plexusbánulás ritkán
jelenik meg egym agában. M egsérül egyidejű leg a Thi
m agasságában lévő gerincvelő i centrum ciliospinale,vagy
átszakadnak a ram i com m unicantesek, am elyek innen
a nyaki sym pathicusba halainak. Ennek következtében
ugyanolyan tünetek állnak elő , m intha a nyaki sym pathi-
cus alsó része bénult volna m eg. Kifejlő dik a H orner —
Claude Bernard-féle hármas tü n et: a dilatator pupillae
bénulása következtében m iosis, a m usculus tarsalis supe­
rior bénulása m ia tt a szemrés beszű külése (sym pathi cus
p to sis) és a m usculus orbitalis elernyedése következm é­
n yek én t azt a képet hozza létre, m intha a szem go'yó a
m ásikhoz képest m egkisebbedett volna. A sérü'és legtöbb­
ször a Cö — Ce-ra i s kiterjed, szü léssel kapcsolatban tehát
m ajd mindig te lje s bénulással állunk szemben. K iesik te ­
h á t a nervus subscapularis, a nervus axillaris és a nervus
m usculocutaneus á lta l b eidegzett izm ok (déltoideus, bi-
ce>ps, brachialds, brachionadialis, a supinator s ritkábban
a m usculus subcapsularis és az infrasp in atu s) m ű ködése
is. E z a Duchenne— Erbnféle bénulás. Az elkülönítő kó r­
jelzésben figyeljü n k arra, hogy Parrot-bénuláskor a fe l­
kar izmai nem bénulnak, az alkaron érzéskiesés n'ncs
(tű h eg g y el vizsgálatk or a csecsem ő m indig fájdalm at
jelez) és Parrot-bénuláában sohasem jelenik m eg az ocu-
lopupiHaris tünetcsoport, ami az elm ondottakból önként
adódik.
A villam os vizsg á la t éppen az élet első heteiben m ég
akkor sem ad biztos, felvilágosítást, ha a plexus súlyosan
sérü lt is. Ez a therapia szem pontjából nagyon káros, mert
pl. nem tudjuk a m egfelelő sebészi beavatkozást (idegvar­
ra t) indikálni. E lfaju lási reactiók csak hónapok m últá­
val jelentkeznek.
Járványok idején gondolnunk h ell a p o l i o m y e l i t i s e s
eredetű isolált bénulásra. A láz, a szokatlanul erős izza-
dás, a hirtelen b eállott bénulás, és esetleg a liquor-vizsgá-
la t ú tm utatást ad.
A c e r e b r a l i s eredetű bénulások inkább spastikus jel­ helyileg vizsgálva a m egfelelő
legű ek és majd m indig hem iplegiák.
H e r e d ő d e g e n e r a t í ó s b etegségek közül a fam iliáris jel­
legű H offm ann— W erding-kór jö h et szóba. E g y év es koron
innen nem szokott m egnyilvánulni.
T h e r a p i a : a lu e ses epiphysis sérülés, ha kisebb mé­
retű , az antilueses kúrán kívül m ás gyógyításra
szorul. Teljes leváláskor röntgen-ernyő a'att kella reposi-
tió t m egcsinálni és utána rögzítő k ötést alkalm azni. Ha
a csecsem ő ' lerom lott állapotban van, az antilueses kúrát
fo k o zo tt óvatossággal irányítsuk. E lő ször egy enyhén ha­
tó bism uth, vagy bism uth-lipoid készítm ényt adjunk, u tá­
na kenő kúra következhet (E zt m ég ma sem tartom mel- ható vérzés szövő dm énye. A torokm andu’a környéki tá­
lő zhető nek). U tána iperoralis, m ajd injiciálható sa
készítm ények adandók, szüneteik közbeiktatásával, fe lv á lt­
va.
v i t é z A m b r u s J ó z s e f d r . , egyet, m agántanár.
A mandulakörnyéki tályog kezelése.
A heveny torokgyulladás különféle alakjaihoz (angina
lacunaris, follicularis stb.) csatlak ozó, aránylag elég g y a ­
kori szövő dm ény a m andula-környéki tályog-képző dés.
R endszerint a torokgyulladás 5— 8-iik napján szokott
m egjelenni. T ünetei: szabálytalan (sokszor csak 37.2 — dásos felü letre 1— 2 m ásodpercig 2— 3-szori m egism ét’és-
37.8 fok körül, m ásk or 39 fok fö lé ás em elkedő ) (hőm enet,
fü ltá ji fájdalm ak, a m ár múló nyeléai nehézség kiúju’ása,
ille tv e fokozódása, szájzár, orrhang, az áll a la tt lévő m - nyegesen csökkenti. Ú g y bódítás, m int fagyasztásszerű
1933. 34 sz.
rigyek duzzanata; a torokba bepil'antáekor a m a n iu á k
duzzanata és a torok általán os vérbő sége m ellett a lágy-
szájpad elő domborodása.
A gyakorló orvos szem pontjából a m andulakörnyéki
lobos folyam at kezelésekor kettő s irányelv jő tek intetb e: a
folyam at v isszafejlesztése, illetve a beolvadás elősegítése.
A m egfelelő étrend és gyógyszerezés m ellett a fen ti
kettő s célt szolgálja a m eleg alkalm azása.
A dolog term észetébő l következik, hogy táplálkozás
szem pontjából a fo ly ék o n y anyagoknak (oukordús tea,
tej, borleves stb.) ju t az uralkodó szerep.
A gyógyszerek (chinin-salicyl-készítm ények stb .) ta ­
pasztalat szerint a tályogképző désre h atással nem zs oktak
le,nni; szám ításba véve a nyelési nehézséget, kár is erő ltet­
ni a szedésüket. V iszon t sokszor jól beválik az omnadin,
vagy a vele egyenértékű m agyar készítm ény a polysansec.
Pápai, izom közé adagolása.
Fő k ezelési eszközünk a meleg. A hő alkalm azás tö r­
ténhetik első sorban külső leg. E célt szolgálja a só val tö l­
tött, felm elegített zacskó (népies th erm ofor), a lenm ag­
liszt-k atap lasm a: m elegvízbe áztatva a lenm agliszt n a g y ­
fokú duzzadásra képes é s a felvett hő t sok áig m egtar tja.
Szabályozható helyi h ő h a tá s érhető el a s o ’lux-, va
g y erő -
sebb fén yű közönséges villanylám pa segítségével; itt szá ­
m ításba jön a lámpa tá v o ’sága és a besugárzás ideje (fél-
három negyed óra) és u gyancsak jól szabályozható a m eleg
az aránylag költségesebb villanytherm oforral. Jól beválik
— különösen éjjelre a b eteg zavarásának elkerülése cél­
jából — a szabályos három rétegű párakötés a nyakon.
A külső hő hatást jótékonyan tám ogatja a gyulladá­
sos folyam at belfelületének a langyosnál melegebb (45—
50 fo k o s) kam illateás sodabicarbona-oldattal öblögetése
(száj-torok-öblögetésj). A n yitott szájjal felületes légzés
m ellett eszközölt 6— 10 perces, napjában három szor-négy-
szer m egism ételt párabeszívás (kam illa-inhalatio) a g y u l­
ladásos folyam atnak ú g y külső , m int belső felületér e fe jt
ki erélyes hő hatást. R endszerint már az első 24, dele g ­
feljebb 48 órán belül szok ott m utatkozni az eredm ény:
a szájzár oldódik, a fá já so k enyhülnek, a n yelés könnyebb;
tünetek h evességének
csökkenése tapasztalható. H a az első k ét napon belül ja ­
vulás nem m utatkozik, kevés remény van reá, hogy a se­
bészi beavatkozás elkerülhető . Ilyenkor a m eleg alkal­
m azásának erélyes fo ly ta tá sa m ellett figyeljü k a lágy-
szájpad-duzzanat, illetve elő dom borodás kem énységét,
nem esetleg hullám zás megje,lenesét. A genyképző dést tű-k i­
szívás segitségével is ellenő rizhetjük. Csupán kivételesen
(tű rhetetlen nagy fájdalom , többnapig tartó m agas hő -
mérsék, szívbetegség stb .) végezzünk vérelvonás céljából
korábbi bem etszést, m ivel az idő elő tt történ t m etszéskor
könnyen lephet m eg bennünket csak intézetben csillapít­
lvarsan- lyog felm etszése egyike a legnagyobb fájdalm at kiváltó
beavatkozásnak. A b e te g kím élése céljából sohase m el­
lő zzük a fájdalom m en tesítést, vagy legalább is a ájd f a­
lom csökkentést. H a a b eteg erő -állapota m egengedi, fe ­
lületes b ód ítást (aethylchlorid, gew aeth yl) végzünk. L e­
gyengült, vagy szívbajos egyénen történő beavatkozáskor
ú gy járunk el, hogy 2% percain, 1% pantocain, illetve
10% cocain-carbol (cocain 10.0 g, acid. curb. liqu. 3.0
g, kai. sulf. 1.80 g, ad aqu. dest. 100.0 g ) oldattal á tita ­
tott orrecsetelő t az azon oldali orrnyíláson keresztül a
garat oldalfalához vezetünk és 8— 10 percig benntartjuk;
utána aethylchloridot fecskendezünk közvetlen a gyu lla­
sel, közben-közben a n y á la t és a lefolyt szert kiköptetjük.
T apasztalatunk szerint ez az eljárás a fájdalm asságot lé­
1933. 34. sz. AZ O RVO SI G Y A K O R L A T K É R D É SÉ I 135

helyi érzéstelenítés esetén a fogak közé szájterp esztő t he­ Az arc hypertrichosisa, m ivel állandóan szem elő tt
lyezünk (legalkalm asabb a W h itehead-féle), ezáltal elke­ van, a legkellem etlenebb kozm etikai hibát jelenti. E nnél­
rüljük, h ogy a beteg a k ritik us pillanatban becsukja a fogva csaknem k ivétel nélkül a végleges eltávolításhoz kell
száját, de kevés n yitás-erő ltetéssel a beavatkozásra na­ folyam odnunk. E z t a célt csupán a hajhagym ák elpusztí­
gyobb h elyet is nyerhetünk. tásával érhetjük el. Erre szolgáló egyik m ódszerünk a
A bem etszés szabályszerű helye: az elő domborodás hajhagym ák elektrolytikus elroncsolása. E z abban á l,
legkiem elkedő bb pontja; rendszerint az u vula és azutol­ h o g y a sző rszál m entén igen fin om tű t vezetünk a őszr-
só fog közt lévő távolság középső harmada. A bem ets zés tüsző be oly m élyen, hogy leh ető leg a h ajhagym át a ű t
iránya: az elü lső garatív fe le tt kb. 1 cm -nyire, vele p ár­ végével elérjük. A tű tartót arra a vezetékvégre kel l csa­
huzamosan fu tó vonal. A m etszés hossza inkább kiadós tolnunk, am elyen vízbehelyezéskor több gázh ólyagcsa ke­
(kb. 2— 3 cm ) legyen. E gyszerű beszúrás legtöbbszörmár letkezik (n eg a tív p ólus). Az áram másik sarkát, az indif-
a kiürülésre sem elégséges; az utókezelést p ed ig igen m eg­ feren s elektródot, a b enedvesített hengert a b eteg kezébe
nehezíti, illetve a gyógyu lást m eghosszabbítja. A sebzés adjuk. Ekkor zárjuk az áram kört a tű nyélen levő gom b
m élysége az e g y cm -t lehető leg ne haladja m eg. Kevésbbé lenyom ásával és a m ásfél— egy m A erő sségű áram ot fél -
gyakorolt orvos 'helyesen teszi,' ha a B ó k a y J . prof. aján­ e g y percig engedjük hatni. A tű beszúrási nyílásán ál el-
lotta ragtapasszal veszi körül szikéje élét, abból csak kb. fehéredésnek nem szabad keletkezni. Ez az áram túlerő s
1 cm -nyit h a g y szabadon. E gyébiránt a beavatkozásra v o ltá t jelezné s szövetelhalás, hegképző dés lenne a követ­
bármely kés m egfelel. Ideális a hosszúnyelű , rövidpen­ kezménye. Az áram hatása közben enyhe húzással m egkí­
géjű . Szükség esetén -hegyes ollót is alkalm azhatunk . Ha séreljük a sző rszálat eltávolítani. H a könnyen jön, akkor
a geny nem ürül rögtön a m etszés után, akkor tompán a hajhagym át a tű végével elértük és sikeresen elron csol­
hatolunk be összecsukott csipesszel, v a g y érfogóval a tuk. A másik gyakrabban h a szn á lt eljárás a diatherm iás
sebzési kapun és felkeresvén a gócot, a m ű szer nyitásá­ kezelés, ahol szin tén tű t szúrunk be a sző rszál m en tén. Az
val tágítjuk a lefolyás útját. B eavatkozásunkat a tályog­ indifferens elektródot, a ben ed vesített ólom lem ezt pedig
üreg kifecskendezésével fejezzük be. E célra valamely a b eteg karjára kötjük. D iatherm iás eltávolításk or a tű
kéznél lévő desinficiáló oldatot (hyperol, ka'ium hyper- beszúrási helyén az áram zárásakor szikra, v a g y elfehé-
m anganat, trypaflavin, rivanol stb.) használunk. A lka1- redés jelzi, hogy túlerő s áram mal dolgozunk. E zep edig fe l­
m as eszközt könnyen szerkeszthetünk: 20— 30 cm hosszú, tétlenül kerülendő . Igen m egrövidíti — kellő gyakor lat
egyenes, v a g y k issé h ajlított 3— 4 mm átm érő jű fémőcs m ellett — a kezelési idő t, ha 8— 10 vékony tű bő l óáll
(fém katheter is m egfelel), melyed gum m icső köt össze a K rom ayer-féle elektródot használunk, am ellyel egyszerre
fecskendő vel. e g y sző rszál h d ly ett 8— 10 sző rszálat távoltíhatunkel. A
U tókezeléskor a sebszáleket széttárjuk és újólag k i­ tű k et egyenként bevezetjük a sző rszálak m entén s ak kor
fecskendezzük az üreget és p ed ig naponta mindaddig, zárjuk az áram kört. E g y ülésben 15— 20 sző rszálnál öb­ t
am íg csak a tályogüreg egészen ki nem tisztu l, ső t biz­ b et nem aján latos eltávolítani, akkor sem, ha a b eteg ezt
tonság kedvéért 1— 2 napig m ég azután is. kifejezetten kéri.. Elő nyös, ha egym ástól 1 cm -re évő l
Étrend és gyógyszer adagolás, ú gyszintén a mejleg sző rszálakat távolítu nk el, fo n to s azonban, h ogy azegyes
folytatólagos alkalm azása, m in t a betegség kezdeti sza­ sző rszálak k özött legalább a 2— 3 mm távolságot betar t­
kában. suk. É rzékenység esetén utókezelésül 2— 3 órára ólom­
Z i m á n y i V id o r d r . , vízzel borogasson a beteg. E g y -e g y alkalom m al az arc­
a m. kir. 8. sz. b pesti honvéd és k. h. kórház nak csak az eg y ik felét kezeljük. Mivel egy ülésben csu­
fü l és orr-gége osztályának v ezető orvosa. pán 15— 20 sző rszálat távolíthatunk el, a k ezelés hón a­
pokra terjed. A b eteg figyelm ét fe l kell hívnunk m ár a
kezelés elején is arra, hogy a sző rszálak 20— 30% -a a
A hypertrichosis kezelése. legjobb technika m ellett is újra kinő . E zeket term észe­
* tesen kinövésük u tán újra kezelésbe vesszük. H a esetleg
A hypertrichosis egyrészt abban nyilvánulhat, hogy kezelés közben kívánatos, hogy a beteg valam ely m egha­
testfelszíneink egyes szakaszain a sző rzet a szokottnál tározott idő re m egszabaduljon sző rszálaitól, ajánla tosabb­
erő sebben nő i, m ásrészt olyan testrészeken fejlő dik sző n- nak tarjuk e g y alkalm i beretválkozás, sző rkihúzgálás,
zet, ahol rendes körülm ények k özött nem fordul elő . Mi­ vag y átm eneti gyógyszeres depilálás beiktatását, m int az
vel a férfia k ú g y is dúsabb sző rzetű ek, enn?,k a köz epes elektrolytikus, v a g y a diatherm iás epilatio gyorsítását.
mértéken felü li fejlő dése sem kelt bennünk kellem etlen Azután, ha a sző rszálak újból kezdenek kinő ni, fo ta ly t­
benyom ást. A nő i nemnek ellenben a dúrabb sző rzet,min: h atjuk az ep ila tió t a szokott m értékben 4— 5 naponként.
aesthetikai hiba, sok gondot okoz. Az elek trolytiku s és diatherm iás kezelés kellő szaktudás,
A sző rzet erő sebb fejlő d ése szárm azhat a belső e'.-gyakorlat és fig y elem híjján maradandó hegeket hagyhat
választású m irigyek m ű ködési zavarából, különösen a hátra. Ezért inkább óvatosság ajánlatos, a m ű tét leh ető ­
pajzrm irigy, petefészek és a hypophysis m ű ködéscsökk e­ leg ne tartson fé l óránál tovább és ha fáradtak vagyunk,
nésébő l, jelentkezhet physio’.ogiásan a nem i mű ködé sek inkább ne folytassu k .
kialvásának idején, a clim axban és végül szárm azhat fe j­ L ényegesen könnyebb helyzetben vagyunk, ha a lá­
lő dési rendellenességbő l, am ilyenek a körülírt hely en fe l­ bakon nő tt sző rszálak eltávolításáról van szó. F ő nt ké a
lépő sző rzettúltengések, a h áton fejlő dő szakállsze rű sző r­ nyaraló, fürdő ző nő k részére kellem etlen a lábakon erő ­
zet, a fe sten y zett anyajegyeken észlelhető sző rzetstb. sen fejlett sző rzet, am elynek eltávolításában azonban
A bő ségesebb sző rzet (h irsu ties) fejlő désén ek leg­ rendszerint az enyhébb és gyorsabb eljáráshoz folyam o­
gyakoribb h ely e nő kön az arc és az alsó végtagok, rit­ dunk. Ilyen ideiglenes eltávolító módszerekkel is célt
kábban a felső végtagok és kivételesen a m ellkas. érünk, am elyek között a sző rszálakat feloldó kezelések
A felad at tehát, am ellyel szemben állunk minden­ közism ertek. Alkalm azhatjuk a következő porokat:
esedre kozm etikai jellegű . M egoldásakor tek in tettel kell Rp.
lennünk arra, hogy a kiirtandó sző rzet hol helyezked ik el, Barii s u lfu r a ti' Calcii hydrosulfurati
m ilyenfokú kozm etikai hibát jelen t s véglegesen , vagy á t­ Zinci oxyd ati Cretae albae pur.
m enetileg kívánjuk eltüntetni, vagy m egelégszünk csu­ aa g vig in ti (20) aa g viginti (2 0 )
pán kendő ző kezeléssel. MDS Sző r vesző por. MDS Sző rvesző por.
136 AZ O R V O SI G Y A K O R L A T K É R D É S É I
A port k evés vízzel péppé gyúrjuk, k ésh átvastagon rá­
kenjük a sző rtelenítendő területre s égető érzéslentke­je
zésekor, ami kb. 5— 10 perc a la tt következik be, vizes
vattával letöröljük a pépet és a bő rt utána bő vízb en le­
m ossuk, ese tleg a végtagokat 1— 2 órára ólom vízzel bo­
rogatjuk. A sző rtelenítő p aszták utáni eredm ény nem
végleges, m ivel a hajhagym át nem érjük el. A kezelési
mód azonban kényelm es és ha a b eteg bő re az eljárással
szemben nem érzékeny (pl. nem ekzem a-hajlam os), ak­
kor kellő ó v a to ssá g m ellett néhányszor m egism ételhető .
Sokkal ritkábban alkalm azzuk ideiglenes eltávolítás
céljára a b eretválást. Ez m ég olyan m élyen sem éri el'a
sző rszálat, m int a pastakezelés s rendszerint 1— 2 napon­
k én t m eg kell ism ételtetnünk.
U gyancsak k isegítő m ódszer a sző rszálak elhalványí- láng lepörköli a pillasző röket, a szem héj bő rén eő’s -,
tása, Ez £z eljárás csak gyengébben fejlett sző rszálak ese­
tén jöhet szám ításb a s abban áll, hogy elő zetes zsírtalaní-
tá s (szappanos vizes lemosás é s benzines ledörzsölés) után
10% -os hydrogen hyperoxyddal borogatjuk a kérdéses
terü letet fél— e g y óráig, míg a sző rszálak fe k e te színe el
nem halványul. A z esetleg fellép ő gyulladás é s a vele­
járó csípésérzés csak m úlójeliegű kellem etlen séget jelen­
tenek.
A tulajdonképeni hypertrichosis kezelésében a m echa­
nikus eljárás, a sző rszálak kihúzgálása csip esszel háttér­
be szorul s a bajusszálak, orr-fül-sző rzet k iir tá sa és a
szem öldöksző rzet eltávolításában játszik ném i szerep et.
Az anyajegyek sző rzetét v a g y az egész a n y a jeg y sebé­
szi kiirtása ú tján távolítsuk el, v a g y pedig, ha az anya­
je g y e t fagyasztju k , akkor a sző rzetet elő zetesen ep
R öntgensugárral ideiglenes k iir tá st végezhetünk. Ism ételt
ideiglenes epiláló adaggal ese tleg végleges k ih u llás is el­
érhető . Ennek azonban a legtöbb esetben évek múlva a
Sugárzott terü let éktelenítő sorvadása lesz a következm é­
nye. E nnélfogva a röntgensugarazást a v ég leg es kiirtás
céljára nem ajánljuk. Hasonló célból mi sem használjuk.
M egem lítem végezetül a S c h w e n t e r — T r a c h s l e r által
közölt kezelést, am ely szerint elő zetes rövidre n yírás után
horzsakő vel a sző rszálak irányával ellentétesen nap
2— 3-szor a kipirosodásig dörzsölt bő r 4— 6 hónap alatt
véglegesen epilálódnék. Szem élyes tapasztalataim ebben
az irányban nincsenek.
B árm ilyen k ezelést választunk, m eg kell jegyeznem ,
h ogy azt a körülm ények figyelem bevételével k ell válasz­
tanunk. L eh ető leg mindig az enyhébb eljárás m e lle ttfo g ­
laljunk állást. A kezelés m enetét pedig a b eteg sürgetés:1 szerencsére kisterjedelm ű , gyu fafej nagyságú szo k ott
ellenére se gyorsítsu k , m ert elő nyösebbnek k ell tarta­
nunk, ha a b eteg elégedetlensége teszi próbára lelem ényes­
ségünket, m intha késő bb az állandó hegesedések nyomá­
ban járó következm ényekért kell m egfelelnünk.
F o l lm a n n J e n ő d r .
pécsi bő rklinikái tanárseeéd. hatja, a szarun- és kötő hártyán m é ly sebet csinálhat, ső t
Szemsérülések és azok kezelése.
( F o ly ta tá s .)
B . S é r ü l é s e k c h e m ia i é s h ő h a t á s k ö v e t k e z t é b e n .
1 . S é r ü lé s é g é s é s m a r ó d á s fo ly tá n .
É gési sérü lést a szemen és környékén a szem hez és
archoz csapódó láng, forró gő z, forró víz, olaj, zsír, to­
vábbá égő cigaretta, a szem hez pattanó ég ő gyu fa, őn ­ szövettel érintkezik. A z olvasztott ólom a szem golyón,
kön h ajsü tő vas okoz. Ipari m unkások forró, v a g y olva sz­
to tt fém ektő l, v a g y egyéb tárgyak tól is sérülhetnek.
A m aródások közül a m ész- és m arólúg-sérülés
mindennapi, de m ásfajta lúg, v a g y sav (só sa v , kénsav)
és egyéb m arószer is okozhat sérülést.
1933. 34. sz
E nyhe esetben m ind az égés, m ind a m aródás c su ­
pán bő rvörössésret, v a g y kötő hártyai izgalm at okoz,sú­
lyosabb sérülés következtében azonban a szövetek kisebb-
nagyobb területen elpusztulnak. A sa v a fehérjét m eg-
alvasztja, a lúg elfo ly ó sítja (coagulatiós, vag y colliqua-
tió s nek rosis). A k étféle sérülés következm ényei is e g y ­
form ák: az elpusztult szövetrész lelökő dik, helyén fo r ra ­
dásszövet keletkezik. A szemen a gyógyu lás után persze
annál súlyosabb v á lto zá s marad vissza, minél k iterjed ­
tebb és mélyebb v o lt a szövetelhalás és minél nagyobb
a forradás-szövet zsugorodása.
A z é g é s általában nem oly gyakori, m int a m aródás
és a szem csak ritk án pusztul el tő le. A szemhez csa pódó
v a g y m ásodfokú é g é s t okozhat, a szem golyóban azonban
ritkán tesz kom olyabb kárt. A szem rés a sérülés p illan a­
tában ugyanis önkéntelenül, görcsösen becsukódik és
m egvédi a szem golyót, ezért a kötő hártya és a szaru fe l­
ső rétege szokott csa k sérülni. A kötő hártya kivörö söd-
h etik, a szaru fe lső rétege elhom ályosodhatik, n etán le
is válik. A forró gő z hatása m ég enyhébb, a szem be
fröccsenő forró víz, olaj, vagy zsír azonban m ár k om o­
lyabb bajt okozhat: nagyobb területen tön k reteh eti a
szaruhám ot, a k ötő hártyán is kisebb-nagyobb elh alást, a
szem héj bő rén pedig kiterjedt m ásodfokú égést, hólya go-
sod ást okozhat. A kötő hártya vörös lesz, felső réte ge itt-
o tt szürkeszínű foszlányokban leválik, ső t apró vér zések
is tám adhatnak. A szaru m eg ég ett része elh om ályoso­
iláljuk. dik. Minél súlyosabb a sérülés, a szaruhom ály an nál fe ­
hérebb. A szaruhám gyakran lefoszlik. A k ötő h ártya né­
hány napig váladékos, a szem golyó vörös lesz, de a szaru
behám osodásával a panaszok m egszű nnek. — Égő c ig a ­
retta, hajsütő vas a szaruhártyát, v a g y a szem héjatszokta
m egégetni. A szaru hám ja kisebb-nagyobb terü leten le­
válik, komoly következm énye azonban nem -igen szok ott
lenni az ilyen sérülésnek, a forró tárgy ugyanis csak egy
onta pillanatig éri a szem et, mert rö g v est elkapjuk a fe jü n ­
ket. A szaru hám hiánya egy-két nap alatt begyógyu l. —
Égő gyu fafej már kom olyabb serülést okozhat, m ivel h ő ­
m érséklete rendkívül m agas. A szaru-, vagy kötő h ártya
m élyreterjedő en ég m eg, ezenkívül a szem héj széle si
gyakran m egsérül, m ert a szem önkéntelen becsu k ása a
szem héjszélek közé csípi az égő tárgyat. E z a sér üés
’
csak lenni. G yógyulása huzam osabb ideig (1— 2 h é tig )
is eltarth at, m ert az elhalt résznek el kell határolódnia,
lelökő dnie és pótlódnia. — Izzó, va g y o lv a szto tt fém
rendkívül súlyosan m egégetheti a szem héjakat is, ‘a
szem golyót is. A szem héj bő rét n a g y területen elp u zs tít­
a szem burkait is teljesen á tég eth eti és a szem golyó b el­
sejébe fúródhatik, különösen akkor, ha nagy erő vel c sa ­
pódott a szemnek. A sérülés persze annál súlyosabb, m i­
nél m agasabb a fém hő m érséklete, m inél nagyabb a tö­
m ege és minél hosszabb ideig m arad érintkezésben a
szem m el. Ha a sér ü lés nagy terjedelm ű volt, m éginkáb b,
ha a szem golyó átfú ródott, a szem elpusztulhat, s ő t zsu ­
gorodhatok is. A lacsonyabb hő fokon olvadó fém, pl. ólom,
ritkán okoz m élyreható égetést, m ert kihű l, m ih ely t élő
vag y szemhéjon szét szokott folyni, nem egyszer a k ö tő ­
hártyáról, vagy szem héj bő rérő l k ell eltávolítani.
P e l l á t h y B é la d r . , klinikai tanársegéd.
( F o ly ta tju k .)