Villamos energetika

A magyar villamosenergia
rendszer
Bevezetés helyett:

Az „energia” görög eredetű szó, általános értelemben a változtatásra való

képességet, a fizikában a munkavégző képességet jelenti.
Egy bizonyos állapotú fizikai rendszer energiája azzal a munkamennyiséggel
adható meg, amellyel valamilyen kezdeti (referencia) állapotból ebbe az
állapotba hozható. A fizikában érvényes az energia megmaradás törvénye, mely
szerint zárt rendszer teljes energiája állandó marad, azaz az energia
átalakítható egyik formájából a másikba, de nem lehet létrehozni, vagy
megsemmisíteni. Einstein speciális relativitáselmélete bizonyította, hogy az
energia megmaradás egy általánosabb megmaradási elv része (tömeg- energia
megmaradás). Az energia négy alapvető formája:
a) Gravitációs energia
b) Elektromágneses energia
c) Gyenge magenergia
d) Erős magenergia
Az ún. „erős kölcsönhatás” tartja össze az atommagokat. Atommagok
egyesülésekor a kötési energiának megfelelő nagy energia szabadul fel. Az
ilyen magfúzió hozza létre a Nap és a csillagok energiatermelését. Mivel a földi
időjárást és életet a Nap energiája tartja fenn (elektromágneses sugárzás),
lényegében ide vezethető vissza az emberiség által felhasznált összes
energiaféleség.
Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 2
A villamosenergia
rendszer felépítése:

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 3

Az MVM adatai szerint a hazai villamosenergia-termelés a 2000-es évben 34887
GWh volt. A különböző energiaforrások arányai, amelyből ezt az energiát
előállították: atom 40,6 %, szén 26,5 %, kőolaj és földgáz 30,9 %, egyéb 2,0 %.
Az alternatív, megújuló energiák hasznosítása nagyon minimális.
Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 4
 Villamosenergia rendszere

Rendszer elemek:

– Erőművek

– Transzformátor állomások

– Hálózatok (vezetékek)

– Biztonsági berendezések

– Fogyasztók
Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 5
Minden villamosenergia szolgáltató hálózatból, valamint rendszertermelő,
szállító és elosztó berendezések összességéből áll.

Mivel a váltakozóáramú villamosenergia nem tárolható, az időben változó

fogyasztói igény teljesítése változó termelést is igényel. Alapvető törekvés
azonban, hogy a fogyasztást mindig a leggazdaságosabban elégítsük ki.
Ezért a termelőegységek – az erőművek – közül a legkisebb
önköltségűek és legjobb hatásfokúak üzemelnek a lehető legtöbbet, a
drágábban termelők pedig kevesebbet működnek.

Előbbiek képezik a rendszer termelésének alapját, az időben viszonylag

állandó terhelést elégítik ki, ezért ezeket a villamosenergia termelő
egységeket alaperőműveknek nevezzük. A karbantartási és az esetleges
javítási idő kivételével állandóan üzemben vannak. A napi fogyasztói
igény előre megbecsülhető kisebb terhelésmódosulásait, a változásokat
rugalmasan követő gépekkel üzemelő ún. menetrendtartó erőművek
elégítik ki. Az időszakosan fellépő csúcsigényeket gyorsan üzembe
vehető gépekkel rendelkező csúcserőművek fedezik.
Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 6
 Erőművek

Erőművek csoportosítása felhasznált energia szerint:

– Atomerőmű
– Kőolaj, földgáz, szénerőművek
– Vízierőmű
– Szélerőmű
– Biomasszát hasznosító erőművek
Üzem működésük szerint:
– Alap
– Csúcs
– -Menetrend tartó

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 7

 szén atom
Erőmű

viz szél

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 8

Az erőmű villamos energia fejlesztésére szolgáló létesítmény, amely elsődleges
energiaforrást használ fel. Csaknem minden erőmű legfontosabb része a generátor,
vagyis egy olyan forgógép, mely elektromos energiává alakítja át a mechanikai
energiát az elektromos indukció elvén.
A generátorba bevezetett mechanikai energia forrása széles határok között
változhat, attól függően, hogy milyen tüzelőanyag, vagy megújuló energiaforrás
érhető el, és milyen technológiát használ az erőmű.
Hőerőművekben valamilyen tüzelőanyag elégetése során nyernek hőenergiát,
ezzel nagynyomású gőzt fejlesztenek, amely gőzturbinát hajt. A gőzturbina
mechanikai energiája forgatja az elektromos energia forrását, a generátort.

A hőerőműveket az elsődleges energiahordozók fajtája szerint osztályozzák. Az

atomerőművekben atomreaktor termeli a gőzt, mellyel gőzturbinát hajtanak. A
fosszilis üzemanyaggal működő erőművek egy része szintén gőzturbinát használ.
Fosszilis üzemanyagok a szén, kőolajszármazékok és földgáz. Ezekben az
erőművekben a gőzkazánt fosszilis tüzelőanyagokkal fűtik. Korszerű földgáz üzemű
erőműveknél a gázt egy gázturbina égéskamrájában égetik el, a gázturbinából
kiáramló forró gázokkal gőzt termelnek, amely gőzturbinát hajt. Az ilyen elrendezést
kombinált ciklusú erőműnek nevezik. Ez a rendszer megnöveli az erőmű hatásfokát
és így az energia termelés gazdaságosságát.

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 9

 A Paksi Atomerőmű 4 darab VVER 440/213 típusú nyomottvizes
reaktort tartalmaz, beépített teljesítménye 1850 MW. A reaktorok
hatásos teljesítménye 3 x 460 + 470 MW, hőteljesítményük
egyenként 1375 MW, ezáltal a hatásfokuk 34% körüli. Az 1-es
blokk 1982-tol üzemel, a 4-es blokk pedig 1987-tol. Ez az erőmű
adja az ország energiatermelésének 40 %-át, és a 2001-es évben
14180 GWh energiát táplált az országos hálózatba.
A reaktorok üzemanyaga urán-dioxid
(UO2), amelyből egy reaktorban 42
tonnányi mennyiséget helyeznek el.
Az urándioxidból 9 mm magas, 7,6
mm átmérőjű hengeres pasztillákat
préselnek Az uránpasztillákat egy
cirkónium-nióbium ötvözetből készült,
2,5 m hosszú, 9 mm külső átmérőjű
csőbe helyezik, amelyet feltöltenek
héliumgázzal, és ezután hermetikusan
lezárnak. A burkolat megakadályozza
a hasadványok kikerülését a
hűtővízbe.

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 10

Fuziós reaktor

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 11

Gőzerőmű kapcsolási sémája

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 12

A gőzturbinákból kiáramló kisnyomású
gőzt le kell csapatni. Erre közeli folyók,
tavak vagy a tenger vizét használják
hűtőközegként, és ilyenkor a vízgőz
kondenzálására szolgáló hőcserélőből,
az u.n. kondenzátorból kiömlő, kissé
felmelegedett hűtővizet visszavezetik az
eredeti forrásához. Ha nincs elegendő
mennyiségű hűtővíz, akkor hűtőtorony
építése szükséges. Ebben a hűtővíz
részleges elpárologtatásával hűtik
vissza a felmelegedett hűtővizet és a
folyóból vagy tóból csak a párolgási
veszteséget pótolják. Ritka esetben, ha
egyáltalán nem áll rendelkezésre pótvíz,
akkor a hűtővizet zárt rendszerben
keringetik és levegővel hűtik: ilyen a
magyar fejlesztésű Heller-Forgó
rendszer.

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 13

gőzturbina - az erőműben megpörgeti a generátorban lévő forgórészt és ezzel
termeli az energiát

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 14

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 15
A gőzturbinák egyik hátránya, hogy az alkalmazandó nagy gőznyomások miatt
tekintélyes falvastagságú alkatrészeket kell használni, ennélfogva egy
gőzturbinát csak lassan lehet elindítani és leállítani, mert egyébként a
hőmérsékletkülönbségek miatt az alkatrészek deformálódnának, sőt
elrepednének. Gőzturbinákat alaperőművekbe építenek, ezek jó hatásfokú,
gazdaságosan működtethető létesítmények, melyeket lehetőleg legnagyobb
teljesítményük közelében járatnak.
A gázturbinák alkatrészei vékonyfalúak, ezért igen gyorsan lehet indítani és
teljesítményüket változtatni. Az elektromos hálózat terhelésének
egyenetlenségeit ezért gyakran gázturbinás, u.n. csúcserőművekkel egyenlítik ki.

Kisebb erőművek turbinák helyett

belsőégésű motorokkal is épülnek.
Ezek tüzelőanyagnak földgázt,
gázolajat (Diesel-olajat) vagy
nehézolajat használnak. Ilyen
erőműveket elszigetelt településeken
vagy olyan helyeken építenek, ahol a
folyamatos villamosenergia ellátás
létfontosságú a hálózat üzemzavara
esetén is (például kórházak).

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 16

 Gázturbinás erőművek

Ajkai erőmű

Sajószögedi erőmű

A vízerőmű (duzzasztómű) olyan erőmű, mely a

vízi-energiát hasznosítja. A vízi-energia megújuló
energia, nem szennyezi a környezetet és nem
termel sem szén-dioxidot, sem más,
üvegházhatást kiváltó gázt. A világ vízerőműveinek
összteljesítménye mintegy 715 000 MW, a Föld
elektromos összteljesítményének 19%-a (2003-ban
16%-a), a megújuló energiahasznosításnak 2005-
ben a 63%-a.[1]
Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 17
A vízerőművek a vízi energia hasznosítására épülnek. A vízi energia hasznosítása
céljából a folyókra, patakokra gátat építenek, amelynek segítségével
felduzzasztják a vizet, a gát alá telepített vízturbinák ugyancsak generátorokat
hajtanak, mint a hőerőművekben. Más típusú turbinákat használnak a kis esésű,
de nagy vízhozamú folyók és a nagy esésű, de általában kis vízhozamú patakok
energiájának hasznosítására. A vízerőművek szintén gyorsan indíthatóak,
terhelhetőek, leállíthatóak. Korábban a vízierőművek környezetbarátságát
hangsúlyozták, amit a nyersanyagkészletek megőrzésével és a szén-dioxid-
kibocsátás hiányával indokoltak, azonban újabb kutatások ezt megkérdőjelezik.
Újabban egyre nagyobb tért hódítanak a szélerőművek különösen tengerparti
vidékeken, ahol a szélsebesség az év nagy részében elegendő a szélturbina
gazdaságos működtetésére.
Freidenau

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 18

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 19
Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 20
A naperőmű gyűjtőfogalom, a megújuló energiaforrásokat felhasználó erőművek
egyik csoportja, amelyekben a napsugárzás energiáját hasznosítják.

A napelemeket három fő csoportra oszthatjuk. A legjobb hatásfokúak a

monokristályos napelemek, ezeket követik a többkristályos (polikristályos,
multikristályos) cellából készített napelemek és végül a vékonyrétegű napelemek,
amelyek már más technológiát képviselnek.
Napelemes erőműbe leginkább a monokristályos és a polikristályos napelemeket
célszerű beépíteni, ugyanis ezeknek a legnagyobb a hatásfoka.
Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 21
 Generátorok névleges feszültsége:- 6, 10 és 25 kV

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 22

 erőművi vezénylőterem

A legtöbb erőmű 50 vagy 60 Hz frekvenciájú háromfázisú váltóáramot termel.

Európában és Ázsiában 50 Hz szabványos, az USA-ban, Kanadában, a Karibi
országokban és részben Dél-Amerikában, valamint a csendes-óceáni szigetek
egy részén 60 Hz-et használnak. Néhány erőműben Németországban,
Ausztriában és Svájcban második generátort is használnak 16,7 Hz-es
frekvenciával, mely a vasúti vontatáshoz szükséges hálózatot táplálja. Néhány
esetben nagyfeszültségű egyenáramú távvezetéket is építenek különböző
frekvenciájú hálózatok összekötéséhez ill. gazdasági megfontolásokból.
Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 23
Az energiarendszerben együttműködő erőművek és hálózatok üzemének
irányítását és az üzemmenet állandó ellenőrzését irányító központok –
teherelosztók – végzik. Munkájukhoz elengedhetetlenül szükséges információkat
távközlési rendszereken keresztül folyamatosan kapják.
A teherelosztó elnevezés elsősorban az erőművek közötti terhelés –
pontatlanul teher – elosztására utal, de általános elterjedtsége miatt a
villamosenergiarendszer hálózati üzemirányító központjaira is ezt a
megfogalmazást használjuk.
A magyar villamosenergia-rendszerben a teherelosztók háromszintes
tagolásban működnek.

- A Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. (MAVIR Rt.) Villamos

Teherelosztó (korábban Országos Villamos Teherelosztó – OVT) hatásköre a
nagy erőművek és az alaphálózat irányítása és a körzeti „alteherelosztók”
szakmai felügyelete. Ezt a Magyar Villamos Művek - MVM - végzi a
szakminisztérium irányításában.
- Utóbbiak az áramszolgáltató vállalatok szervezetébe tartoznak Körzeti
Diszpécser Szolgálat (KDSz) néven. Feladatuk a már említett főelosztóhálózat,
valamint a nagyfeszültségű elosztóhálózat egyes kiemelt elemeinek és az
ezekhez kapcsolódó erőművek üzemirányítása.

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 24

 A hazai villamosenergia-rendszer és irányításának hierarchiája
Az átviteli hálózati üzem
felügyelete, a
Rendszerirányító alapfeladatai
A nagyfeszültségű, hurkolt 750–
400–220 kV-os (néhány 120 kV-
os elemet is tartalmazó) átviteli
hálózat üzemeltetése:
tervezése, fejlesztése,
karbantartása, kapcsolási
állapotának ellenőrzése.
Az átviteli hálózatba tápláló
erőművek irányítása:
menetrend-adás, üzemállapot
követés, automatikus erőmű
szabályozás.
Az elosztó hálózati üzem felügyelete,
irányítása, a KDSZ feladatai
A 120 kV-os elosztó hálózat
üzemeltetése: tervezése, fejlesztése,
karbantartása, kapcsolási állapotának,
bontási helyeinek meghatározása.
Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 25
 Feszültségszintek
A villamosenergia rendszer első szintje az MVM országos alaphálózata,
amelyet elősorban a 400 kV (1 kilovolt = 1000 Volt) feszültségű
távvezetékek és a kapcsolódó alaperőművek alkotnak.

A második szint az áramszolgáltató vállalatok által üzemeltetett főelosztó

hálózat, amely 120 kV feszültségű, biztosítja az energia szállítását a
fogyasztói csomópontokhoz (városokhoz, kerületekhez,
nagyfogyasztókhoz).

Az alállomások a 120 kV-os nagyfeszültség átalakítását végzik a

harmadik szint, a helyi elosztóhálózatok feszültségszintjére, amely a 20
és 10 kV-os középfeszültség.

A középfeszültségű hálózatról üzemelnek az általában utcai elhelyezésű

elosztóhálózati transzformátorok, amelyek a kisfeszültségű
elosztóhálózat, a lakosság és más fogyasztók számára a 400/230 V-os
feszültségszintet biztosítják.

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 26

 Alállomások

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 27

Az alállomások olyan hálózati csomópontok, ahol több különböző
feszültségszintű távvezeték találkozik egymással. Általában különböző
feszültségszintűek a vezetékek, tehát az alállomásban transzformátorok is
vannak, mert egyébként nem lehetne lebonyolítani az energiaforgalmat. Az
alállomások kialakítása funkciójától függ.
A villamos állomás azoknak a berendezéseknek az összessége, amelyek a
villamos energiát transzformálják, egyenirányítják, elosztják és a villamos
hálózat vezetékeit összekötik, kapcsolják és védik. Rendeltetésük szerint
megkülönböztetünk erőművi állomást, hálózati állomást és fogyasztói
állomást.
Erőművi állomás: az erőmű területén vagy annak közvetlen közelében
lévő állomás, amelynek feladata az erőmű generátorai által termelt
feszültséget a szállításra alkalmas értékűre transzformálni.

Hálózati állomás: az energiaellátás súlypontjaiban elhelyezett állomások,

amelyek az egyes elosztóhálózatokat kapcsolják össze transzformátorokon
vagy kapcsolókészülékeken keresztül.

Fogyasztói állomás: feladata a fogyasztói elosztóhálózat energiaellátása a

középfeszültségű elosztóhálózatból.

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 28

 Az állomások feladatuk szerint lehetnek kapcsoló- vagy
transzformátorállomások. A kapcsolóállomás a villamos hálózat vezetékeinek
kapcsolására, átterhelésére, védelmére, csomópontok kialakítására szolgál.
Legfontosabb jellemzője, hogy nem táplál más feszültségszintű hálózatot, vagyis
nem tartalmaz hálózati transzformátort.

A transzformátorállomás feladata a feszültségszint átalakítása illetve más

feszültségű hálózatok ellátása.

Az állomások építési módjuk szerint lehetnek szabadtériek vagy belsőtériek. A

szabadtéri állomás minden berendezése a szabadban van elhelyezve. Általában
ilyen kialakításúak a nagyfeszültségű állomások. Belsőtéri állomásnál a
készülékeket az állomás épületében helyezik el, ezáltal védve vannak az időjárás
viszontagságaitól.

Az állomások fő részei: kapcsolótér, vezénylőterem, relétér, segédüzemi

berendezések, transzformátorkamra. A kisebb állomásokon nincs vezénylőterem
és relétér, mert a kapcsolók, biztosítók és a mérőkészülékek egy
elosztószekrényben vagy a tokozott cellák ajtóin vannak elhelyezve

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 29

 Kisebb külvárosi vagy falusi körzetek ellátására általában
oszloptranszformátor állomásokat használnak, tehát a transzformátor és az
elosztószekrény is az oszlopra van felszerelve. Városi körzetek ellátására
kábelcsatlakozású transzformátorházakat készítenek.

Általánosan megállapítható, hogy:

1. a beérkező vezetékek nem egymáshoz, hanem gyűjtősínhez is csatlakoznak.
2.minden alállomás tartalmazza a következő áramköri elemeket: megszakító,
szakaszoló, feszültség- és áramváltók, transzformátor, fojtótekercs,
nagyfeszültségű csatolókondenzátorok, gyűjtősínek.

Az alállomások (transzformátor állomások) fő részei a távvezetékekhez

csatlakozó nagyfeszültségű kapcsolóberendezés, a nagyteljesítményű
transzformátorok, a fogyasztói hálózatot ellátó középfeszültségű
kapcsolóberendezés, valamint az ezeket kiszolgáló elektronikus berendezések.
A transzformátor állomás 120 vagy 400 kV, melyről gyűjtősínen keresztül jut az
áram a távvezetékekre Az elosztóhálózatok működésének irányítását
üzemirányító központok (ÜIK) látják el a területi áramszolgáltató vállalatoknál
(ÉMÁSZ, DÉDÁSZ, TITÁSZ, DÉMÁSZ, ELMŰ).

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 30

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 31
 Magyarország erőművei és alállomásai

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 32

Az alállomások legfőbb funkciója az, hogy a hálózat minden várható terhelési
állapotában biztosítja a hatásos- és meddőteljesítmény forgalmat a
feszültségeknek és az áramoknak a tűrésmezőn belül tartása mellett.

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 33

Transzformátorok. A különböző feszültségű hálózatokat transzformátorokkal
kapcsolják össze. Az állomások legdrágább és legfontosabb berendezése,
ezért több védelemmel is ellátják. A legnagyobb teljesítményű
transzformátorokat a nagyfeszültségű állomásokban használják, némelyik
több száz MVA teljesítményű is lehet.

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 34

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 35
Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 36
Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 37
Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 38
A transzformátort leggyakrabban a nagy teljesítményű (erőátviteli) villamos
hálózatokban használják a feszültségszint, és ezzel az áramszint
megváltoztatására. Ennek jelentősége abban áll, hogy azonos teljesítményt
magasabb feszültségű átviteléhez kisebb áramra van szükség, így az átviteli
hálózat ohmos veszteségei, valamint a vezetékek keresztmetszetei jelentősen
csökkenthetők, és így lehetővé válik a villamos energia nagy távolságokra történő
gazdaságos továbbítása.

a beltéri transzformátorok a
generátorról jövő teljesítményt a
hálózatra 120 vagy 400 kV
feszültségre táplálják
Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 39
kültéri transzformátor
GYŰJTŐSÍNEK
Gyűjtősín alatt villamos vezetők olyan elrendezését értjük, melyek a villamos
energia központi elosztását szolgálják (például egy transzformátorállomásnál) .A
gyűjtősíneknél fázisonként minden beérkező és távozó vezető egymással
lektromosan össze van kapcsolva. Színjelölés: R (L1) fázis – zöld, S(L2) fázis –
sárga, T(L3) fázis – piros. Üzemzavar esetén megszakítók választják le a hibás
csatlakozást.

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 40

 750 kV-os alállomás

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 41

A regionális jelentőségű villamosenergia termelő és elosztó állomásokon az
üzemzavarok hatásainak csökkentésére gyűjtősín rendszereket szoktak
kialakítani. Ezek lényege hogy megszakítókkal (melyek áramot is képesek
megszakítani) és szakaszolókkal a bekötések egy adott része vagy mindegyike
leválasztható karbantartási és zavarelhárítási okokból. Rendívül nagy áramok
vagy szennyezés hatására a megszakítók beragadhatnak, emiatt a lehetőségek
szerint többszörös leválasztási lehetőségeket szoktak kialakítani. A rendszerek
megnevezése az egyszerűbbektől az összetettebbekig:
Egyszeres gyűjtősín

szakaszolós bontással

megszakítós bontással

segédsínes rendszer

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 42

Megszakítók. Feladata az üzemi áramok kapcsolása, valamint hálózati hiba
esetén a zárlati áramok megszakítása. A védelmi berendezések az egyes
hálózatrészeket a megszakítók segítségével kapcsolják le.

Olajszegény megszakító

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 43

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 44
 400 kV SF6-gáz szigetelésű megszakító

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 45

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 46
Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 47
Szakaszolók. Az áram útjának kijelölésére szolgálnak, áramok kapcsolására
nem alkalmasak.

Szakaszoló típusok:

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015

110 kV-os szakaszoló 48
400 kV-os szakaszoló
Túlfeszültséglevezetők. Feladata a hálózat védelme a káros túlfeszültségek
ellen, amelyek fő oka a villámcsapás. A túlfeszültséglevezető egy szigetelőbe
épített feszültségfüggő ellenállás, amely egy meghatározott feszültség
elérésénél lecsökkenti az ellenállását .

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 49

Áramváltók. Feladata a hálózaton folyó áramok
átalakítása mérhető értékűre. Az áramváltó
segítségével mért áramértékeket használják fel
védelmi és mérési célokra. Az üzemirányítók ez
alapján figyelhetik a hálózat terhelését.
Kialakítása szerint egy szigetelőbe épített,
rövidrezárt szekunder tekercsű transzformátor
Feszültségváltók. Feladata a hálózat
feszültségének átalakítása mérhető értékűre. A
feszültségváltók által mért értéket használják
fel védelmi és mérési célokra. Tulajdonképpen
egy szigetelőbe épített egyfázisú
transzformátor.

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 50

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 51
Feszültségváltók az alállomáson

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 52

 Kisfeszültségű, 1500 Amper terhelhetőségű
gyűjtősínek egy épületen belüli áramellátáshoz

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 53

Kettős gyűjtősín rendszer:
osztatlan
osztott

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 54

 Kombinált sínáthidaló alkalmazása
PI kapcsolás
Poligon kapcsolás
Másfél megszakítós rendszer (itt már
minden leágazáshoz megszakító van
építve, amihez sínáthidaló is tartozik).

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 55

Szabadtéri gyűjtősínek I.

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 56

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 57
Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 58
Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 59
 Druckgasisolierter Generatorlastschalter im Kernkraftwer

12 kV vákumkapcsoló

400 kV SF6-gáz

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 60

Transzformátorok. A különböző feszültségű hálózatokat transzformátorokkal
kapcsolják össze. Az állomások legdrágább és legfontosabb berendezése,
ezért több védelemmel is ellátják. A legnagyobb teljesítményű
transzformátorokat a nagyfeszültségű állomásokban használják, némelyik több
száz MVA teljesítményű is lehet
Megszakítók. Feladata az üzemi áramok kapcsolása, valamint hálózati hiba
esetén a zárlati áramok megszakítása. A védelmi berendezések az egyes
hálózatrészeket a megszakítók segítségével kapcsolják le.
Szakaszolók. Az áram útjának kijelölésére szolgálnak, áramok kapcsolására
nem alkalmasak.
Túlfeszültséglevezetők. Feladata a hálózat védelme a káros túlfeszültségek
ellen, amelyek fő oka a villámcsapás. A túlfeszültséglevezető egy szigetelőbe
épített feszültségfüggő ellenállás, amely egy meghatározott feszültség
elérésénél lecsökkenti az ellenállását .
Áramváltók. Feladata a hálózaton folyó áramok átalakítása mérhetó értékűre.
Az áramváltó segítségével mért áramértékeket használják fel védelmi és mérési
célokra. Az üzemirányítók ez alapján figyelhetik a hálózat terhelését.
Kialakítása szerint egy szigetelőbe épített, rövidrezárt szekunder tekercsű
transzformátor
Feszültségváltók. Feladata a hálózat feszültségének átalakítása mérhető
értékűre. A feszültségváltók által mért értéket használják fel védelmi és mérési
célokra. Tulajdonképpen egy szigetelőbe épített egyfázisú transzformátor.
Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 61
 Túlfeszültség levezetők

Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 62

 Sönt-folytótekercs
Feszültségszab. tr.
Tóth Ferenc Villamosenergetika 2015 63