MOKA2 Grammar SB

Mag a OK A G ama i ka bja je ja N el a i mag a a k
Szita Szilvia - Pelcz Katalin

MagyarOK A2+
Nyelvtani magyarázatok
Gramati ka obja njenja
Prevod i adaptacija na srpski jezik:

Franyó Antal, 2022. godine
1 | oldal/stranica
© Szita Szilvia, Pelcz Katalin, Franyó Antal, www.magyar-ok.hu
Ez a füzet a MagyarOK A2+ munkafüzet nyelvtani magyarázatainak szerb

fordítását tartalmazza. A nyelvtani jelenségeket a k nnyebb áttekinthet ség
érdekében szófajok szerint csoportosítottuk. Az elválasztás szabályai, a
mondatépítés és a szórend két külön egységet képvisel a füzet végén.
Ova sveska sadr i gramati ka obja njenja radne sveske MagyarOK A2+.
U cilju boljeg pregleda gramati kih situacija, grupisali smo ih prema vrsti
re i. Pravila razdvajanja re i na slogove, stvaranje re enica kao i red
re i, svrstane su u dve odvojene celine na kraju sveske.
Mnogi prevodi su prilago eni ta nom prevodu, kako bi se bolje razumeo
sistem jezika, a samo su neki prevodi u pravom smislu.
1 | oldal/stranica
TARTALOMJEGYZÉK / SADR AJ
AZ IGE / GLAGOLI ........................................................................................................ 5

Igeid k és használatuk / Glagolska vremena i njihova upotreba ................................... 6
Igetípusok / Vrste glagola ............................................................................................... 7
Igeragozás: hangzóveszt igék / Konjugacija: Glagoli koji gube samoglasnik ........... 11
Több alany, egyes szám / Vi e subjekata a glagol u jednini ......................................... 12
Igeragozás / Konjugacija povratnih glagola: -lak/-lek ................................................... 12
Segédigék / Pomo ni glagoli: kell, szabad, tilos ............................................................ 13
Segédigék / Pomo ni glagoli: szokott ............................................................................. 14
A múlt id / Pro lo vreme .............................................................................................. 15
A segédigék múlt ideje / Pro lo vreme pomo nih glagola ............................................ 20
A jöv id / Budu e vreme ............................................................................................. 22
Igemódok és használatuk / Glagolski na in i primena ................................................. 24

A kijelent mód / Indikativ izjavni na in ................................................................... 25
A feltételes mód: jelen idej igeragozás
/ Kondicional pogodbeni na in: konjugacija u sada njem vremenu...................... 25
A feltételes mód funkciói / Upotreba kondicionala ...................................................... 26
Udvarias kérések / U tiva pitanja ................................................................................. 27
Javaslatok közös programra / Predlozi za zajedni ki program:
elmehetnénk, kirándulhatnánk ....................................................................................... 29
A felszólító mód / Imperativ zapovedni na in ............................................................ 30
Képz k / Prilog: -hat/-het .............................................................................................. 34
A f névi igenév / Infinitiv ............................................................................................. 35
Igeköt k: befejezettség / Glagolski nastavci: svr eni glagoli ...................................... 36
Igeköt k: befejezettség múlt idej mondatokban
/ Glagolski nastavci: svr eni glagoli u re enicama u pro lom vremenu ................. 37
A F NÉV / IMENICE .............................................................................. 38

A többes szám / Mno ina: -k ........................................................................................ 39
A tárgy típusai / Vrste objekata .................................................................................... 40
A tárgy: rendhagyó alakok / Objekat: nepravilni oblici .............................................. 41
Több birtok / Mno ina pripadanja: -i ............................................................................ 42
Birtoklás kifejezése
/ Izra avanje posedovanja: Lizáé, az apukámé, az enyém, a tied ............................. 43
A helyhatározó ragjai / Prilog za mesto: Hol tanulsz? Hol dolgozol?.......................... 43
2 | oldal/stranica
A helyhatározók rendszere / Sistem priloga za mesto ................................................. 44

Gyakoriság, rendszeresség kifejezése
/ Izra avanje u estalosti i sistemati nosti: naponta, hetente .................................... 46
F névképz k / Glagolske imenice: -ás/-és .................................................................... 47
F névképz k / Glagolske imenice: -ó/- ....................................................................... 48
A MELLÉKNÉV / PRIDEVI ................................................................... 49

A melléknév többes száma / Mno ina prideva ............................................................ 50
Összehasonlítás / Komparacija: magas, magasabb, a legmagasabb ............................. 51
A módhatározó / Prilozi za na in: lassan, nehezen, jól, rosszul ................................... 53
Melléknévképz k / Opisni pridevi: -ú/- , -s ................................................................ 55
Melléknévképz k / Mesni i vremenski pridevi: -i ........................................................ 56
Melléknévképz k / Gradivni pridevi: -s ....................................................................... 57
A SZÁMNÉV / BROJEVI ........................................................................ 59

A számnév / Brojevi: egyedül, ketten, hárman ............................................................. 60
A NÉVUTÓ / PRILOZI za mesto ............................................................. 61

Névutók a Hova? kérdésre / Nastavci za priloge za mesto Gde?: mögé, alá ............. 62
A névutók ragozott alakja: válaszok a Hol? kérdésre
/ Prilozi za mesto: Odgovor na pitanje Gde? ......................................................... 63
A NÉVMÁS / ZAMENICE ....................................................................... 64

A személyes névmás birtokos alakjai / Prisvojne zamenice ........................................ 65
A személyes névmás alakjai
/ Oblici prisvojnih zamenica: bel lük, bennük, rájuk, róluk .................................... 65
A vonatkozó névmás / odnosne zamenice: aki, akit, akivel .......................................... 67
A vonatkozó névmás / odnosne zamenice: amelyik, ahol, ahova ................................. 68
AZ ELVÁLASZTÁS SZABÁLYAI / PRAVILA RAZDVAJANJA RE I ........ 70

Az elválasztás szabályai / Pravila razdvajanja re i na slogove ..................................... 71
MONDATÉPÍTÉS / GRA ENJE RE ENICA ....................................... 72

El re- és visszautalás / Uzro ne i posledi ne re enice: azért, ezért ............................. 73
3 | oldal/stranica
El reutalás és visszautalás / Uzrok i posledica: az, ez ................................................. 74

Idézett (indirekt) kérdések / Indirektna pitanja ............................................................ 75
Válaszok és más idézett mondatok / dgovori i navedene re enice .............................. 76
Közvetlen kérdések és idézett kérdések / Direktna pitanja i navedene re enice ......... 77
Ellentétre utaló köt szók
/ Veznici za ukazivanja na suprotnosti: mégis, mégsem ....................................... 78
Negatív kérdés, pozitív válasz
/ Negativno pitanje - pozitivan odgovor: de, dehogynem, de igen ......................... 79
A SZÓREND / RED RE I ....................................................................... 80

Szórend: A hangsúlyszabály / Red re i: Pravilo nagla avanja .................................... 81
Szórend / Red re i: kell, szabad, tilos ............................................................................ 82
Szórend: igeköt s mondatok / Red re i: Re enice sa prilogom ispred glagola ........... 83
Szórend: vonzatos igék semleges (narratív) mondatokban 1.
/ Red re i: prelazni glagoli u neutralnim (narativnim) re enicama 1. ..................... 84
/ Red re i: prelazni glagoli u neutralnim (narativnim) re enicama 2. ..................... 85
Szórend: fókuszos mondatok igeköt nélkül
/ Red re i: re enice sa fokusom bez priloga ............................................................ 86
Szórend: igeköt s igék / Red re i: glagoli sa prefiksom .............................................. 87
Szórend: a felszólító mondatok szórendje / Red re i: re enice u imperativu ............ 89
4 | oldal/stranica
AZ IGE
GLAGOLI
5 | oldal/stranica
IGEID K ÉS HASZN LATUK

Glagolska vremena i njihova primena
Ma arski jezik uglavnom koristi dva glagolska vremena: sada nje i pro lo vreme.
Budu e vreme je retko u upotrebi, a ostala glagolska vremena su zastarela.
Vreme radnje Glagolsko vreme Primeri

A cselekvés ideje Igeid Példák
Radnja je u budu nosti Holnap telefonálok Jánosnak.

J v beli cselekvés (Sutra telefoniram Jano u.)
Sada nje vreme

Éppen telefonálok.
Jelen id (Upravo telefoniram.)
Radnja je u sada njosti
Cselekvés a jelenben Gyakran telefonálok.
( esto telefoniram.)
Radnja je u pro losti Pro ko vreme Tegnap teniszeztem.

Múltbeli cselekvés M lt id (Ju e sam igrao tenis.)
Radnja u budu nosti Beszélni fogok Évával.

(pogotovo namera, (Razgovara u sa Evom.)
Budu e vreme
odluka, ili obe anje)
J v id Hétvégén otthon leszek.
J v beli cselekvés (f leg
(Za vikend u biti kod ku e.)
szándék, elhatározás, ígéret)
Ma arski jezik ima samo jedno sada nje vreme:

Éppen boltba megyek. (Upravo sada idem u prodavnicu.)
Magyarórára járok. (Poha am asove ma arskog jezika.)
Egy óra óta várlak. ( ekam te ve sat vremena. / ekam te od jednog sata.)
Za radnje koje e se desiti u budu nosti, mo emo koristiti sada nje vreme. Kontekst
re enice ili prilo ka odredba vremena e nam ta no ukazati na vreme doga anja.
Pénteken moziba megyek. (U petak idem u bioskop.)
Jöv héten írok Balázsnak. (Slede e nedelje pi em Bala u.)
2040-ben már nem dolgozom. (2040. godine ve ne radim.)
Ma arski jezik ima samo jedno pro lo vreme. Zavr eci glagola su -t ili -tt.
Adtam Katának egy könyvet. (Dao sam Kati jednu knjigu.)
Tegnap egyetemen voltam. (Ju e sam bio na fakultetu.)
Voltál már Japánban? (Da li si ve odlazio u Japan.)
6 | oldal/stranica
Igetípusok
Vrste glagola
=> MagyarOK A2+ munkafüzet 7. oldal
-s, -sz, -z -s, -sz, -z

Rendhagyó
Szabályos igék Ikes igék vég igék vég ikes igék
igék
Pravilni glagoli -ik glagoli glagoli sa zavr.: -ik glagoli sa
zavr.: -s, -sz, -z Nepravilni
-s, -sz, -z glagoli
Ali Robi
Éva vár. Pál Márta olvas. internetezik. a boltból jön.
gondolkodik.
Marta ita. Ali pretra uje na Robi dolazi iz
Eva eka.
Pal razmi lja. internetu. prodavnice.
Tárgyatlan és tárgyas igék

prelazni i neprelazni glagoli
Kit? Mit?
Koga? ta? (izuzev glagola biti)
Sietek. ( urim.) Lakást bérelek. (Iznajmljujem stan.)
Még nem alszom. (Jo ne spavam.) bérel valamit (iznajmljuje → ne to)
Prágában lakom. ( ivim u Pragu.) Id pontot kérek. (Molim termin.)
lakik valahol ( ivi → negde) kér valamit (tra i → ne to)
A munkahelyemre megyek. Veszek egy családi házat.
(Idem na svoje radno mesto.) (Kupujem jednu porodi nu ku u.)
megy valahova (ide → nekud) vesz valamit (kupuje → ne to)
A barátn mmel beszélgetek. Nem értem a matematikát.

(Razgovaram sa drugaricom) (Ne razumem matematiku.)
beszélget valakivel ért valamit/valakit
(razgovara → sa nekim) (razume → ne to/nekog)
⇓ ⇓
Tárgyatlan (intranzitív) igék Tárgyas (tranzitív) igék

Neprelazni intranzitivni glagoli Prelazni tranzitivni glagoli
7 | oldal/stranica
Határozatlan ragozás
Neodre ena konjugacija
=> Kompletna konjugacija sa formama: MagyarOK A1+ munkafüzet 11. oldal
FUNKCIJA:
1. Nema prelaznih glagola u re enici. => Neodre ena konjugacija
2. Objekat u re enici je neprelazni
FORMA
-s, -sz, -z
-s, -sz, -z
Szabályos igék Ikes igék vég ikes igék
vég igék
Pravilni glagoli Glagoli sa
Glagoli sa -ik Glagoli sa
-s, -sz, -z zavr ecima -s, - sz, -z
zavr evima zavr ecima
vár néz gondolkodik internetezik
(várni) (nézni) (gondolkodni) (internetezni)
gondolkodom / internetezem /
én Várok nézek
gondolkodok internetezek
te Vársz nézel gondolkodsz internetezel
Ön
Vár néz gondolkodik internetezik
mi várunk nézünk gondolkodunk internetezünk
ti vártok néztek gondolkodtok interneteztek
Önök
várnak néznek gondolkodnak interneteznek
k
én téged,
várlak nézlek - -
titeket
Glagoli sa veznim samoglasnikom: tanít (teach): tanítok, tanítasz, tanít,

tanítunk, tanítotok, tanítanak / fest (paint): festek, festesz, fest, festünk,
festetek, festenek
Nekoliko glagola koji gube poslednji samoglasnik osnove. Na primer: érez
(feel): érzek, érzel, érez, érzünk, éreztek, éreznek, érezlek
(pogledaj = Glagoli koji gube poslednji samoglasnik iz osnove re i pre
nastavka)
8 | oldal/stranica
Rendhagyó igék
Nepravilni glagoli
jön megy van

(jönni) (menni) (lenni)
én jövök megyek vagyok
te jössz mész vagy

Ön
jön megy van /
mi jövünk megyünk vagyunk
ti jöttök mentek vagytok

Önök
jönnek mennek vannak /
k
Devet nepravilnih glagola sa infinitivnim zavr etkom -nni: jön, megy, van, eszik
(jede), iszik (pije), hisz (veruje), tesz (stavlja), vesz (uzima) és visz (nosi).
Glagoli eszik, iszik se konjuguju kao -ik glagoli, sa zavr ecima -s, -sz, -z.
Glagoli hisz, tesz, vesz i visz se konjuguju kao glagili sa zavr ecima -s, -sz, -z.
Nekoliko glagola imaju razli itu osnovicu u odnosu na infinitivnu osnovu. Na
primer: alszik - aludni (spavati), fekszik - feküdni (le i/le ati), haragszik -
haragudni (ljuti se/ljutiti se). U sada njem vremenu ovi glagoli se konjuguju (vr i
se promena po licima) kao glagoli sa zavr ecima-s, -sz, -z. (U knjizi MagyarOK
spominju se samo nepravilni glagoli sa zavr ecima -nni, kao "nepravilni glagoli".)
9 | oldal/stranica
Határozott ragozás
Odre ena konjugacija
MagyarOK A2+ munkafüzet 11. oldal
Kompletna konjugacija sa svim primerima: MagyarOK A1+ munkafüzet 11. oldal
FUNKCIJA
Objekat u re enici je odre en. = Odre ena konjugacija
-s, -sz, -z -s, -sz, -z

Ikes igék vég ikes igék
vég igék
Szabályos igék Glagoli sa
Glagoli sa -ik Glagoli sa
Pravilni glagoli -s, -sz, -z -s, - sz, -z
zavr ecima
zavr ecima zavr ecima
vár néz álmodik eszik
(várni) (nézni) (álmodni) (enni)
én várom nézem álmodom eszem
te várod nézed álmodod eszed

Ön
várja nézi álmodja eszi
mi várjuk nézzük álmodjuk esszük
ti várjátok nézitek álmodjátok eszitek

Önök
várják nézik álmodják eszik
k
Neprelazni glagoli nemaju odre enu konjugaciju. Mnogi od njih su sa

zavr etkom -ik, kao I nepravilni glagoli jön, megy i van pripadaju ovoj grupi.
Neki glagoli gube samoglasnik u nekim licima u poslednjem slogu. Na
primer: érez: érzem, érzed, érzi, érezzük, érzitek, érzik (p. Glagoli sa
izgubljenim samoglasnikom)
10 | oldal/stranica
Igeragozás: hangzóveszt igék

Konjugacija: Glagoli koji gube samoglasnik
= MagyarOK A2+ munkafüzet 13. oldal
Határozatlan és határozott ragozás

Neodre ena i odre ena konjugacija
érez javasol érdekel
(érezni)* (javasolni)** (érdekelni)***
én érzek / érzem javaslok / javaslom érdeklek / érdeklem
te érzel / érzed javasolsz / javaslod érdekelsz / érdekled
Ön
érez / érzi javasol / javasolja érdekel / érdekli
mi érzünk / érezzük javaslunk / javasoljuk érdeklünk / érdekeljük
tl éreztek / érzitek javasoltok / javasoljátok érdekeltek / érdeklitek
Önök
éreznek / érzik javasolnak / javasolják érdekelnek / érdeklik
k
én téged/titeket érezlek javasollak érdekellek
* Sli no: végez (finish doing sth): végzek / végzem, végzel / végzed, végez / végzi, végzünk /
végezzük, végeztek / végzitek, végeznek / végzik
** Sli no: mozog (move) (without prefix, the verb has an indefinite conjugation only):
mozgok, mozogsz, mozog, mozgunk, mozogtok, mozognak
*** Sli no: énekel (sing): éneklek / éneklem, énekelsz / énekled, énekel / énekli, éneklünk / énekeljük,
énekeltek / éneklitek, énekelnek / éneklik
Neki glagoli gube samoglasnik u poslednjem slogu u nekim licima

konjugacije. Glagoli sa gubitkom samoglasnika obi no (ali ne i uvek!) su
sa krajem -ol/-el, - og/-eg or -oz/-ez: énekel (sing), javasol (suggest),
mozog (move), rezeg (oscillate), érez (feel).
Postoji samo nekoliko ovakvih glagola. Obi no je to drugi isti
samoglasnik, od ukupno tri ista (zanemaruju i akcente), uklju uju i i
konjugacioni nastavak. Ovo nije op te pravilo nego slu aj kod odre enih
glagola a i kod drugih vrsta re i: imenica (étterem-éttermek) prideva
(korom-kormos), brojeva (három-hárman)
11 | oldal/stranica
Több alany, egyes szám

Vi e subjekata, a glagol u jednini
Kada postoje dva subjekta u re enici, mo emo koristiti glagol u tre em licu jednine
ili mno ine:
Barbara és Anna együtt f z / f znek. (Barbara i Ana zajedno kuva/kuvaju.)
Sándor és Béla moziba megy / mennek. ( andor i Bela ide/idu u bioskop.)
A fiam és a lányom otthon lakik / laknak. (Moj sin i moja erka kod ku e stanuje/stanuju.)
Igeragozás: -lak/-lek (Ismétlés)

Konjugacija povratnih glagola: -lak/-lek (ponavljanje)
FORMA I FUNKCIJA
Subjekat je zamenica én (ja) a neposredni objekat re enice je zamenica
téged (informalno u jednini) ili titeket/benneteket (informalno u mno ini).
Én téged, titeket/benneteket: -lak/-lek
Nenagla ena zamenica téged se obi no izostavlja:

Szeretlek (téged). (Volim te).
Zamenica u mno ini nikada ne izostaje:

Szeretlek benneteket. (Volim vas.)
Nagla ena zamenica se nikad ne izostavlja:

Téged szeretlek a legjobban. (Tebe volim najvi e.)
Ako se glagol zavr ava sa dvostrukim -l, ne dodaje se tre e:

hall → hallak ( ujem te.)
Mada su re i: minket/bennünket, kao i titeket/benneteket gotovo istog zna enja, blaga razlika
ipak postoji: re i minket i titeket su vi e odre eni (prevod: ba , samo nas/vas) dok bennünket i
benneteket su vi e neutralni ili op ti (prevod: i nas, i vas).
Za prvo i drugo lice, prelazni glagol oblika: engemet, tégedet pripada arhaizmu, pronalaze se
samo u starim tekstovima ( te engemet, s én tégedet, virágom, virágom.).
Savremena gramatika tuma i da nije potrebno ukazati nastavkom -t na akuzativ zamenice prvog i
drugog lica jednine, jer je i bez toga jednozna no.
12 | oldal/stranica
Segédigék: kell, szabad, tilos

Pomo ni glagoli: kell (treba), szabad (slobodno), tilos (zabranjeno)
Forma i funkcija
Kötelesség Engedély Tiltás
Obaveza Dozvola Zabrana
A házban dohányozni tilos.

Háziállatot tartani szabad.
A kaput zárni kell. A házban tilos dohányozni.
Háziállatot szabad tartani.
Kapiju treba U ku i je zabranjeno
zaklju avati. Dozvoljeno je dr ati
pu enje.
doma u ivotinju.
Sa pomo nim glagolima szabad, kell, tilos, koristi se infinitiv:

Háziállatot tartani szabad. A házban dohányozni tilos. A kaput zárni kell.
13 | oldal/stranica
Segédigék: szokott
Pomo ni glagoli: szokott (ima naviku da, obi no)
FUNKCIJA
Általában augusztusban nyaralunk.
Ponavljana = Augusztusban szoktunk nyaralni.
radnja, navika (Obi no/imamo naviku da idemo na odmor u avgustu.)
Általában nagyvárosokba utazunk.
= Nagyvárosokba szoktunk utazni.
(Obi no/imamo naviku da putujemo u velike gradove.)
FORM
Határozatlan ragozás Határozott ragozás
Neodre ena konjugacija Odre ena konjugacija
én szoktam
te szoktál szoktad
Ön
szokott szokta
mi szoktunk szoktuk
ti
szoktatok szoktátok
Önök
szoktak szokták
k
múzeumba menni nézni a csillagokat
én téged, -
szoktalak látni a városban
titeket
Szokott je glagol u pro lom vremenu. Me utim, odnosi se na sada njost:

Sokat szoktam olvasni. = Általában sokat olvasok.
(Imam naviku mnogo itati. Obi no mnogo itam.)
Régen sokat úsztam, de mostanában tornázni szoktam. = Régen sokat úsztam, de
mostanában általában tornázom.
(Nekada/davno sam mnogo plivao, ali sada uglavnom/obi no ve bam.)
14 | oldal/stranica
A múlt id
Pro lo vreme
FORMA:
Glagolska osnova + -t/-tt (-ott/-ett/-ött) + li ni nastavak za lice
Tibor. gota-Marietta. Ottó. pedig Ivett.
Tibor tegnap Ágota-Marietta Ottó tortát sütött, Ivett tegnap egész

kirándult. Legalább beszélgetett egy és takarított. nap otthon volt.
húsz kilométert kedves férfival. Elfelejtett Evett és ivott.
gyalogolt. Utána Amíg várakoztak, jelentkezni az Nem ment el
pihent. beszélgettek. Ultrabalatonra bevásárolni.
(Tibor je ju e bio (Agota-Marieta (Oto je pekao tortu (Ivet je ju e ceo

na izletu. je razgovarala sa i spremao je. dan bila kod ku e.
Najmanje je 20 km jednim prijatnim Zaboravio se Jela je i pila je.
pe a io. Nakon mu karcem. Dok prijaviti na Nije oti la u
toga se odmarao.) su ekali, Ultrabalaton.) snabdevanje.)
razgovarali su.)
⇓ ⇓ ⇓ ⇓
-t -t/-tt (-ott/-ett/-ött) -tt (-ott/-ett/-ött) Rendhagyó igék
U ma arskom jeziku (danas= postoji samo jedno pro lo vreme. Odre en je nastavcima:
-t/-tt (-ott/-ett/-ött) koji su dodati na infinitivnu osnovu.
Sve grupe glagola dobijaju isti li ni nastavak u svakom licu.
Nastavak za prvo lice jednine je -m za obe konjugacije bez obzira na prelaznost ili
odre enost glagola.
15 | oldal/stranica
Els csoport: -t
Prva grupa: -t

én vártam kértem vártam kértem
te vártál kértél vártad kérted

Ön
várt kért várta kérte
mi vártunk kértünk vártuk kértük
ti vártatok kértetek vártátok kértétek
Önök
vártak kértek várták kérték
k
egy lányt egy fagylaltot Laurát a jegyeket
én
téged, vártalak kértelek -
titeket
Kada koristimo samo -t

glagoli koji se zavr avaju sa -j, -l, -r, -m, -n i -ny. Ve ina koja zavr ava sa -l,
-r or -n: ül (sedi), beszél (govori), telefonál (telefonira), vár ( eka), kér
(tra i/moli), akar (ho e), pihen (odmara), kíván ( eli) (Re enica ije
suglasnike mo ete zapamtiti kao memoriter ovog pravila: Jár a lányom.)
Mnogi glagoli sa zavr etkom -ad/-ed: marad (ostaje), elfárad (umori
se), felébred (probudi se)
Nekoliko drugih glagola: alszik (aludni) (spava) aludtam, aludtál, aludt;
fekszik (feküdni) (le i) feküdtem, feküdtél, feküdt
16 | oldal/stranica
Második csoport: -t és -tt (-ott/-ett/-ött)
Druga grupa: -t i -tt (-ott/-ett/-ött)

Indefinite conjugation Definite conjugation
én hoztam néztem f ztem hoztam néztem f ztem
te hoztál néztél f ztél hoztad nézted f zted

Ön
hozott (!) nézett (!) f zött (!) hozta nézte f zte
mi hoztunk néztünk f ztünk hoztuk néztük f ztük
ti hoztatok néztetek f ztetek hoztátok néztétek f ztétek
Önök
hoztak néztek f ztek hozták nézték f zték
k
könyveket egy filmet levest a kutyát is a híradót az ebédet
én
téged, hoztalak néztelek - -
titeket
Kada koristimo -t i -ott/-ett/-ött u kombinaciji

Glagoli sa zavr etkom -s, -sz, -z (-ik glagoli a i ne -ik glagoli) a to su: néz (gleda)
néztem, néztél, nézett; olvas ( ita) olvastam, olvastál, olvasott; internetezik
(pretra uje na internetu) interneteztem, interneteztél, internetezett
Glagoli sa zavr etkom -at/-et (uklju uju i i glagole sa nastavkom -hat/-het) i
glagoli
lát (vidi): szeret (voli) szerettem, szerettél, szeretett; kaphat (mo e dobiti)
kaphattam, kaphattál, kaphatott; lát (vidi) láttam, láttál, látott
Glagoli sa zavr etkom + -d: küld ( alje) küldtem, küldtél, küldött; mond (ka e)
mondtam, mondtál, mondott; kezd (po inje) kezdtem, kezdtél, kezdett
Ako je glagol u tre em licu jednine te ak za izgovor kao to su: p ili k: kap
(dobiti/primiti) kaptam, kaptál, kapott; lakik (stanuje) laktam, laktál, lakott.
Tako e i suglasnici + -b, -d, -g, -gy, -k, -p, -s, -sz, -z, -v. (Re enica ije suglasnike
mo ete zapamtiti kao memoriter ovog pravila: Szabad vagyok, pá!)
17 | oldal/stranica
Harmadik csoport: -tt (-ott/-ett/-ött)

Tre a grupa: -tt (-ott/-ett/-ött)

én tanítottam értettem sütöttem tanítottam értettem sütöttem
te tanítottál értettél sütöttél tanítottad értetted sütötted

Ön
tanított értett sütött tanította értette sütötte
mi tanítottunk értettünk sütöttünk tanítottuk értettük sütöttük
ti tanítottatok értettetek sütöttetek tanítottátok értettétek sütöttétek
Önök
tanítottak értettek sütöttek tanították értették sütötték
k
egy a a
mindent rétest a tortát
iskolában gyerekeket szabályt
én
téged, tanítottalak értettelek - -
titeket
Kada koristimo -ott/-ett/-ött

Ve ina glagola sa zavr etkom -t, uvek nakon -ít i suglasnika + -t: fut
(tr i), süt (pe e), tart (dr i, odr ava), ment ( uva, spa ava), segít
(poma e), épít (gradi), tanít (podu ava), takarít (sprema). Izuzeci su
glagoli sa zavr etkom -at/-et i glagol lát (vidi) ( v. druga grupa)
Mnogi glagoli koji se zavr avaju na dva suglasnika: hall ( uje)
hallottam, hallottál, hallott; játszik (igra se) játszottam, játszottál,
játszott
18 | oldal/stranica
Negyedik csoport: a kilenc rendhagyó ige (-nni)

etvrta grupa: Devet nepravilnih glagola (infinitivni nastavak: -nni)
jön megy van/lesz*
(jönni) (menni) (lenni)
én jöttem mentem voltam lettem
te jöttél mentél voltál lettél
Ön
jött ment volt lett
mi jöttünk mentünk voltunk lettünk
ti jöttetek mentetek voltatok lettetek
Önök
jöttek mentek voltak lettek
k
* van (biti): Orvos vagyok/voltam. (Ja sam (bio)lekar.) Tizennyolc éves vagyok/voltam. (ja sam (bio) 18 godina.)
lesz (bi e/posta e): Orvos leszek/lettem. (Bi u/postao sam lekar.) Tizennyolc éves leszek/lettem. (Postajem/postao sam 18-to
godi njak)

én ittam ettem vittem* ittam ettem vittem
te ittál ettél vittél ittad etted vitted

Ön
ivott evett vitt itta ette vitte
mi ittunk ettünk vittünk ittuk ettük vittük
ti ittatok ettetek vittetek ittátok ettétek vittétek

Önök
ittak ettek vittek itták ették vitték
k
egy kávét levest virágot a teát a levest a táskát
én
téged, - - -
titeket vittelek
* Sli no: tesz (tenni) tettem, vesz (venni) vettem, hisz (hinni) hittem
alszik (spava), fekszik (le i) v. prvu grupu (aludt, feküdt)

19 | oldal/stranica
A segédigék múlt ideje

Pro lo vreme: Pro lo vreme pomo nih/modalnih glagola
Ragozható segédigék: szeret, akar, tud

Pomo ni glagoli koji se mogu konjugovati: szeret (voli), akar (ho e), tud (mo e/zna)

én szerettem akartam tudtam szerettem akartam tudtam
te szerettél akartál tudtál szeretted akartad tudtad

Ön
szeretett akart tudott szerette akarta tudta
mi szerettünk akartunk tudtunk szerettük akartuk tudtuk
ti szerettetek akartatok tudtatok szerettétek akartátok tudtátok
Önök
szerettek akartak tudtak szerették akarták tudták
k
hallgatni látni élvezni
tanulni diplomát dolgozni
a kórust az iskolát az órát
én
téged, szerettelek* akartalak* tudtalak*
titeket
* Na primer: Nem akartalak zavarni. (Nisam te hteo ometati.) Nem tudtalak felhívni. (Nisam te
mogao nazvati.) Szerettelek fotózni, amikor kicsi voltál. (Voleo sam te fotografisati kada si bio
mali.)
Konjugacija zavisi od odre enosti objekta. Ako je odre eni prelazni objekat u
re enici, i glagol postaje odre eni: Géza nem tudta kinyitni az ajtót. (Geza nije
mogao otvoriti vrata.) Azt akartad mondani, hogy velünk jössz? (Hteo si re i, da
dolazi sa nama?)
U svim drugim slu ajevima, glagol je neodre en: Szerettek sétálni. (Voleli su se
etati.) Nem tudtunk vacsorát f zni. (Nismo mogli kuvati ve eru.) Laura egy almát
akart enni. (Laura je elela da pojede jabuku.)
20 | oldal/stranica
Nem ragozható segédigék: kell, lehet, szabad és tilos
Pomo ni glagoli bez konjugacije: kell (treba), lehet (mo e),

szabad (slobodno je/dozvoljeno je) and tilos (zabranjeno je)
FORMA
nekem
neked
Önnek
neki kellett / lehetett / szabad volt / tilos volt /
nekünk nem kellett nem lehetett nem volt szabad nem volt tilos
nektek
Önöknek
nekik
vizsgázni tanulni kérdezni beszélgetni
FUNKCIJA
Obaveza: Kellett vizsgázni év végén. (Trebalo je polagati ispit na kraju godine.)
Nem kellett dolgozatot írni. (Nije trebalo pisati test.)
Mogu nost: Sokat lehetett tanulni. (Moglo se mnogo u iti.)
Nem lehetett lustálkodni. (Nije se moglo len ariti.)
Dozvola: Szabad volt kérdezni az órán. (Bilo je dozvoljeno pitati na asu.)

Nem volt szabad szemetelni az iskolában. (Nije bilo dozvoljeno bacanje sme a.)
Zabrana: Tilos volt szemetelni az iskolában. (Bilo je zabranjeno bacati sme e u koli.)
Nem volt tilos kérdezni az órán. (Nije bilo zabranjeno pitati na asu.)
Osobu ozna avamo nastavkom za posesivni dativ (i posesivni genitiv) -nak/-nek

na li nu zamenicu ili imenicu: Nekem nem kellett korán felkelni. (Nisam trebao
rano ustati.)
Ferinek nem volt szabad sokáig tévét nézni. (Feriju nije bilo dozvoljeno dugo
gledati TV.)
21 | oldal/stranica
A jöv id
Budu e vreme
FORMA
Határozatlan
Határozott ragozás van
ragozás
Odre ena konjugacija (lenni)
én fogok fogom leszek
te fogsz fogod leszel
Ön
fog-- fogja lesz
mi fogunk fogjuk leszünk

ti fogtok fogjátok lesztek
Önök
fognak fogják lesznek
k
számítógéppel az internetet
dolgozni használni
én téged,
foglak keresni -
titeket
Samo glagol van ima svoj poseban oblik futura: leszek, leszel, lesz, leszünk,
lesztek, lesznek (bi e, posta e)
Sa svim ostalim glagolima, koristimo pomo ni glagol fog (- e). Glagol e
primiti nastavke sada njeg vremena.
Za neizvesno budu e vreme, koristimo esto majd (ve ): Otthonról fogunk
majd dolgozni. (Radi emo ve od ku e.) Nem fogunk majd egy irodában ülni.
(Ne emo ve sedeti u istim kancelarijama.) Mindenhol elérhet k leszünk
majd. (Bi emo ve svugde dostupni.)
Ako prilog za vreme jasno ukazuje na budu nost, esto je u upotrebi sada nje vreme:
Húsz év múlva az emberek otthon dolgoznak. = Húsz év múlva az emberek otthon
fognak dolgozni. (Za 20 godina, ljudi rade/ e raditi od ku e.)
J v héten száz prospektust rendelek. = J v héten száz prospektust fogok rendelni.
(Slede e nedelje naru ujem/ u naru iti sto prospekata.)
Holnap beszélek Gáborral. = Holnap beszélni fogok Gáborral. (Sutra razgovaram/ u
razgovarati sa Gaborom.)
22 | oldal/stranica
FUNCTION
Prognózis, el rejelzés Ígéret, szándék
Prognoza, predvi anje Obe anje, namera
Húsz év múlva mindenki otthon fog Este mindenképpen vissza foglak hívni.
dolgozni.
(Za 20 godina e svako raditi kod (Svakako u te pozvati nazad.)
ku e.)
A jöv ben a gyerekekre a munkahelyi Ígérem, hogy a f n kkel is beszélni
bébiszitter fog vigyázni. fogok.
(U budu e e na decu paziti bebisiter (Obe avam, da u i sa efom razgovarati.)
preduze a.)
23 | oldal/stranica
IGEMÓDOK ÉS HASZNÁLATUK
Glagolski na ini i njihova upotreba
Sli no mnogim jezicima, ma arski jezik ima tri glagolska na ina:

indikativ (izjavni), kondicional (pogodbeni) i imperativ (zapovedni na in).
Igemód Zna enje i upotreba Primeri

Glagolski na in Jelentés és használat Példák
Holnap telefonálok
Jánosnak.
(Sutra telefoniram
Indikativ: sada nje, Jano u.)
pro lo i budu e vreme
Izjave Éppen telefonálok.
Kijelent m d: jelen, j v ,
(Upravo telefoniram.)
múlt
Tegnap teniszeztem.
(Ju e sam igrao tenis.)
Ideadnád a sót?
(Da li bi mi dodao so?)
Elmehetnénk moziba.
Kondicional/potencijal:
U tiva pitanja i zahtevi (Mogli bismo oti i u
sada nje i
bioskop.)
pro lo vreme* Predlozi
Szívesen segítenék, de
Feltételes mód: jelen, múlt
Mogu i na in nem tudok.
(Rado bih ti pomogao,ali
ne mogu/znam.)
Légy szíves, gyere ide!

(Molim te, do i ovde!)
Zapovest **
Imperativ Menjünk kirándulni!
Molba
Felszólító mód (Idimo na izlet!)
elja
Igyunk sok vizet!
(Pijmo mnogo vode!)
* Pro lo vreme kondicionala e biti predstavljeno na B1+ nivou.

** Imperativ i njegove prakti ne primene e biti prikazane na B1+ nivou.
24 | oldal/stranica
A kijelent mód
Indikativ
= 6-23. stranica ove skripte
A feltételes mód: jelen idej igeragozás

Kondicional: konjugacije u sada njem vremenu
FORMA
Glagolska osnova + -na/-ne, -ná/-né + li ni nastavak
tanul kér küld

(tanulni) (kérni) (küldeni)
én tanulnék kérnék küldenék
te tanulnál kérnél küldenél

Ön
tanulna kérne küldene
mi tanulnánk kérnénk küldenénk
ti tanulnátok kérnétek küldenétek

Önök
tanulnának kérnének küldenének
k
valamit egy kávét egy e-mailt
én téged,
- kérnélek küldenélek
titeket
Konjugacija nepravilnih neprelaznih glagola: jön (jönni) jönnék; megy

(menni) mennék; van (lenni) lennék/volnék (sinonimi)
Zavr etak prvog lica je -nék u obe konjugacije
25 | oldal/stranica
tanul kér küld

(tanulni) (kérni) (küldeni)
én tanulnám kérném küldeném
te tanulnád kérnéd küldenéd

Ön
tanulná kérné küldené
mi tanulnánk kérnénk küldenénk
ti tanulnátok kérnétek küldenétek

Önök
tanulnák kérnék küldenék
k
az informatikát azt a számlát ezt az e-mailt
Konjugacija nepravilnih prelaznih glagola: eszik (enni) ennék/enném; iszik

(inni) innék/innám; hisz (hinni) hinnék/hinném; tesz (tenni)
tennék/tenném; vesz (venni) vennék/venném; visz (vinni) vinnék/vinném
A feltételes mód funkciói

Funkcija kondicionala pogodbenog na ina
Udvarias kérdések és kérések Feltételhez kötött (hipotetikus)

U tiva pitanja i zahtevi cselekvések
Hipoteti ke radnje
Kis Dezs vel szeretnék beszélni. (Voleo Szívesen segítenék, de most nincs id m.
bih razgovarati sa De eem Ki .) (Rado bih vam pomogao, ali sada nemam
Adnál egy tollat? (Da li bi mi dao vremena.)
jednu olovku?) Megvenném ezt a blúzt, de nincs elég
Visszahívnád az ügyfelet? (Da li bi pénzem. (Kupila bih ovu bluzu, ali
pozvao nazad stranku?) nemam dovoljno novca )
Ideadná azt a mappát? (Da li biste mi Kivinnélek a reptérre, de rossz a kocsim.
dodali mapu?) (Odvezao bih te na aerodrom, ali mi je
Kinyitnátok az ablakot? (Da li biste auto u kvaru.)
otvorili prozor?) Felhívnám Orsit, de nincs meg a száma.
26 | oldal/stranica
(Nazvao bih Or i, ali nemam njen broj.)
U tive zahteve, uvek mo emo zapo eti na slede i na in:

te: Megtennéd, hogy kinyitod az ablakot? (Da li bi u inio, da otvori prozor?) Ön: Megtenné,
hogy visszahívja az ügyfelet? (Da li biste u inili, da ponovo pozovete sreanku?)
ti: Megtennétek, hogy visszahívtok kés bb? (Da li bi ste u inili, da me ponovo pozovete
kasnije?) Önök: Megtennék, hogy ideadják azt a tollat? (Da li biste u inili, da mi dodate tu
olovku?)
Udvarias kérdések
U tiva pitanja
FORM = MagyarOK A2+ munkafüzet 114. oldal
Els személyben kérünk engedélyt Más embert kérünk meg valamire

Molimo za dozvolu u prvom licu Zamolimo drugu osobu za ne to
Elkérhetem a tolladat? (Da li mogu Adnál / Tudnál adni egy tollat? (Da li
zatra iti tvoju olovku?) mi mo e dati jednu olovku?)
Elkérhetném a tolladat? (Da li bih Adnál / Tudna adni egy tollat? (Da li
mogao zatra iti tvoju olovku?) biste mi dali jednu olovku?)
Els személyben kérünk engedélyt: -hat/-het / Kijelent vagy feltételes m d

U prvom licu tra imo dozvolu: -hat/-het / Indikativ ili kondicional
Használhatom ezt a telefont? Használhatjuk ezt a telefont?

(Mogu li da koristim ovaj telefon?) (Mo emo li koristiti ovaj telefon?)
Használhatnám ezt a telefont? Használhatnánk ezt a telefont?
(Da li bih mogao koristiti ovaj telefon?) (Da li bismo mogli koristiti ovaj telefon?)
én mi
Elkérhetem a tolladat? Elkérhetjük a tolladat?
(Mogu li zatra iti tvoju olovku?) (Mo emo li zatra iti tvoje pero?)
Elkérhetném a tolladat? Elkérhetnénk a tolladat?
(Da li bih mogao zatra iti tvoju olovku?) (Da li bismo mogli zatra iti tvoje pero?)
27 | oldal/stranica
Más embert kérünk meg valamire: feltételes mód

A tud igével vagy anélkül
Drugu osobu zamolimo za ne to: kondicional
Sa ili bez glagola tud (mo e)
Adnál egy tollat? Adnátok egy tollat?

(Da li bi mi dao jednu olovku?) (Da li bi nam dali jednu olovku?)
Tudnál adni egy tollat? Tudnátok adni egy tollat?

(Da li bi mi mogao dati jednu olovku?) (Da li biste nam dalijednu olovku?)
te ti
Felhívnál kés bb? Felhívnátok kés bb?
(Da li bi me nazvao kasnije?) (Da li biste nas nazvali kasnije?)
Fel tudnál hívni kés bb? Fel tudnátok hívni kés bb?
(Da li bi me mogao nazvati kasnije?) (Da li biste nas mogli nazvati kasnije?)
Adna egy tollat? Adnának egy tollat?

(Da li biste mi dali jednu olovku?) (Da li biste mi dali jednu olovku?)
Tudna adni egy tollat? Tudnának adni egy tollat?

(Da li biste mi mogli dati jednu olovku?) (Da li biste mi mogli dati jednu olovku?)
Ön Önök
Felhívna kés bb? Felhívnának kés bb?
(Da li biste me nazvali kasnije?) (Da li biste me nazvali kasnije?)
Fel tudna hívni kés bb? Fel tudnának hívni kés bb?
(Da li biste me mogli nazvati kasnije?) (Da li biste me mogli nazvati kasnije?)
FUNKCIJA
Za dozvolu, koristimo nastavak -hat/-het. Ovo mo emo koristiti i u
indikativu i u kondicionalu. Kondicional je mnogo u tiviji na in.
Ako zamolimo nekoga da u ini ne to za nas, koristi emo kondicional.
Glagol tud je opciono: Adna egy tollat? = Tudna adni egy tollat? Felhívnál
kés bb? = Fel tudnál hívni kés bb?
28 | oldal/stranica
Javaslatok közös programra: elmehetnénk, kirándulhatnánk

Predlog za zajedni ki program: mogli bismo oti i, mogli bi smo na izlet
FUNKCIJA
Mit csinálunk ma?

( ta radimo danas?)
Predlog Délel tt megnézhetnénk a belvárost.
za zajedni ki (Pre podne bismo mogli pogledati iri centar grada.)
program
sa drugom osobom Utána ehetnénk egy fagyit.
(Posle toga bismo mogli pojesti jedan sladoled.)
Délután kirándulhatnánk az erd ben.
(Posle podne bismo mogli napraviti izlet u umi.)
FORMA
Pravilni glagoli ka oi glagoli sa nastavkom -s, -sz, -z: kirándul (ide na izlet)
kirándulhatnánk, megnéz (pogleda) megnézhetnénk, meghív (poziva)
meghívhatnánk
-ik glagoli: piknikezik (ima piknik) piknikezhetnénk, úszik (pliva)
úszhatnánk, játszik (igra se) játszhatnánk
Nepravilni glagoli: eszik (jede) ehetnénk, vesz (kupi) vehetnénk,
elmegy (odlazi) elmehetnénk
29 | oldal/stranica
A felszólító mód
Imperativ zapovedni na in
FORMA
Glagolska osnova + -j + li ni nastavak
MAIN FUNCTIONS
Utasítás, Javaslat, tanács Általános tanács Udvarias kérés
instrukció Predlog, savet Op ti savet U tiv zahtev
Naredba,
instrukcija
Fordulj balra! Pihenjünk egy kicsit! Legyünk sokat a Legyen szíves, hozzon
(Skreni levo!) (Odmorimo se malo!) szabadban! egy pohár bort!
(Budimo mnogo u (Molim vas, donesite
prirodi!) mi jednu a u vina!)
Vezess óvatosan!
(Vozi pa ljivo!)
Ne menj olyan Menjünk tovább! Sportoljunk Legyen szíves, adjon

gyorsan! (Idimo dalje!) gyakran! egy étlapot!
(Ne idi toliko brzo!) (Bavimo se esto (Molim vas, dajte mi
sportom!) jedan jelovnik!)
Prefiks pravca je posle glagola: Gyere be! (U i!) Menj ki! (Iza i.)
Olvasd el a könyvet! (Pro itaj knjigu!) Látogass meg! (Poseti me!)
U negacijama, umesto nem, koristimo ne: Ne mozogj! (Ne mrdaj se!)
Ne haragudjon! (Ne ljutite se!) Ne vegyünk csokit! (Nemojmo kupiti okoladu!)
Most ne zavarjatok! (Sada me nemojte uznemiravati!)
30 | oldal/stranica
Szabályos és ikes igék -s, -sz, -z vég (ikes A legtöbb -t vég ige
és nem ikes) igék
(Mnogi glagoli sa -t)
Pravilni i → -ss
Glagoli sa
-ik glagoli -s, - sz, -z -ít, - t, mássalhangzó + -t
(Glagoli sa ili bez- (Glagoli sa -ít, - t,
→ -j ik)
→ -ss, -ssz, -zz suglasnik + -t)
→ -ts
vár álmodik f z úszik szeret tanít
(várni) (álmodni) (f zni) (úszni) (szeretni) (tanítani)
álmodjak / ússzak /
én várjak* f zzek szeressek tanítsak
álmodjam ússzam
te várj(ál)** álmodj(ál) f zz(él) ússz(ál) szeress(él) taníts(ál)
Ön
várjon álmodjon f zzön ússzon szeressen tanítson
mi várjunk álmodjunk f zzünk ússzunk szeressünk tanítsunk

ti várjatok álmodjatok f zzetek ússzatok szeressetek tanítsatok
Önök
várjanak álmodjanak f zzenek ússzanak szeressenek tanítsanak
k
én
téged, várjalak szeresselek tanítsalak
titeket
* U prvom licu tra imo ne ije mi ljenje ili savet: Kinyissam az ablakot? (Da li da otvorim
prozor?) F zzek egy kávét? (Da li da skuvam jednu kafu?) Vegyek tejet a boltban? (Da li da kupim
mleka u prodavnici?) Felhívjam Lacit? (Da li da pozovem Laci?)
** Postoji kra i i du i oblik. Na primer: várjál, várj. Kra i oblik je e i u govoru, ali je i o triji.
Nastavak imperativa je -j: vár ( eka) várj, kér (tra i, moli) kérj,
beszél (govori) beszélj, felkel (ustaje) kelj fel
Glagoli sa zavr ecima -s, -sz, -z (sa ili bez nastavka -ik) nastavak -j se
menja: f z (kuva) f zz, olvas ( ita) olvass, néz (gleda) nézz,
dolgozik (radi) dolgozz, úszik (pliva) ússz, tornázik (ve ba)
tornázz
Glagoli sa zavr etkom -t, u imperativu postaje -s: fut (tr i) fuss, szeret (voli)
szeress
31 | oldal/stranica
-ít, - t i suglasnik + -t nastavlja se sa -s (posle -t): tanít (podu ava) taníts,
készít (priprema) készíts, épít (gradi) építs, f t (greje) f ts, önt (sipa)
önts (DE! fest (slika) fess, választ (bira) válassz)
Rendhagyó igék
Nepravilni glagoli
van / lesz jön megy eszik visz hisz
(lenni) (jönni) (menni) (enni) (vinni) (hinni)
egyek /
én legyek jöjjek menjek vigyek higgyek
egyem
légy* / jöjj* /
te menj(él) egyél vigyél higgy(él)
legyél gyere
Ön
legyen jöjjön menjen egyen vigyen higgyen
jöjjünk /
mi legyünk menjünk együnk vigyünk higgyünk
gyerünk**
ti legyetek gyertek menjetek egyetek vigyetek higgyetek
Önök
legyenek jöjjenek menjenek egyenek vigyenek higgyenek
k
én
téged, - - - - vigyelek -
titeket
* légy, jöjj: Arhai ni oblici

** Oblik jöjjünk se koristi kada elimo tra iti tu r mi ljenje ili elju: Mikor jöjjünk haza? (Kada
moramo do i ku i?) Gyerünk (hajdemo) se koristi a zahtev, sinonim je: induljunk! (krenimo)
Konjugacije iszik i eszik su sli ne: iszik: igyak, igyál, igyon, igyunk,
igyatok, igyanak
Konjugacije: visz, tesz i vesz su sli ne: tegyek, tegyél (arh.: tégy), tegyen,
tegyünk, tegyetek, tegyenek, tegyelek / vegyek, vegyél (arh.: végy), vegyen,
vegyünk, vegyetek, vegyenek, vegyelek
Sa: Légy szíves, legyen szíves, legyetek szívesek, legyenek szívesek mo ete
formirati u tive, ljubazne zahteve. Mo e sa imperativom, kao i sa
infinitivom: Légy szíves, kapcsold fel a lámpát! = Légy szíves felkapcsolni a
lámpát! (Molim te, uklju i lampu!) Legyetek szívesek, itt várjatok! =
Legyetek szívesek itt várni! (Budite ljubazni, ovde sa ekajte!)
32 | oldal/stranica
-s, -sz, -z vég (ikes A legtöbb -t vég ige

és nem ikes) igék Ve ina glagola sa -t
Szabályos és ikes igék
Glagoli sa -s, - sz, -z → -ss
Pravilni i -ik glagoli
(sa ili bez -ik) -ít, - t, mássalhangzó + -t
→ -j -ít, - t, suglasnik + -t
→ -ss, -ssz, -zz,
→ - ts
vár álmodik f z olvas szeret tanít
(várni) (álmodni) (f zni) (olvasni) (szeretni) (tanítani)
én várjam álmodjam f zzem olvassam szeressem tanítsam
várjad / álmodjad / f zzed / olvassad / szeressed / tanítsad /
te
várd álmodd f zd olvasd szeresd tanítsd
Ön
várja álmodja f zze olvassa szeresse tanítsa
mi várjuk álmodjuk f zzük olvassuk szeressük tanítsuk
ti várjátok álmodjátok f zzétek olvassátok szeressétek tanítsátok

Önök
várják álmodják f zzék olvassák szeressék tanítsák
k
Rendhagyó igék
Nepravilni
glagoli
eszik iszik hisz tesz vesz visz
(enni) (inni) (hinni) (tenni) (venni) (vinni)
én egyem igyam higgyem tegyem vegyem vigyem
egyed / igyad / higgyed / tegyed / vegyed / vigyed /
te
edd idd hidd tedd vedd vidd
Ön
egye igya higgye tegye vegye vigye
mi együk igyuk higgyük tegyük vegyük vigyük
ti egyétek igyátok higgyétek tegyétek vegyétek vigyétek

Önök
egyék igyák higgyék tegyék vegyék vigyék
k
33 | oldal/stranica
Képz k: -hat/-het
Nastavak: -hat/-het (mogu nost)
FUNCTION
Beleegyezés, egyetértés Lehet ség, alkalom Engedélykérés
Pristanak, saglasnost Mogu nost, prilika Dozvola, zahtev
Használhatom a
Megállhatunk egy kicsit, A múzeumban tolladat?
Persze, hogy
ha akarod. kipróbálhatjuk a használhatod. Tessék!
fakírágyat.
Mogli bismo malo stati, Da li mogu da koristim
ako eli . tvoju olovku?
U muzeju mo emo da Naravno da je mo e
probamo fakirski krevet. koristiti. Izvoli!
FORMA: Glagolska osnova + -hat/-het + li ni nastavak

én láthatok küldhetek láthatom küldhetem
te láthatsz küldhetsz láthatod küldheted
Ön
láthat küldhet láthatja küldheti
mi láthatunk küldhetünk láthatjuk küldhetjük

ti láthattok küldhettek láthatjátok küldhetitek
Önök
láthatnak küldhetnek láthatják küldhetik
k
én
téged, láthatlak küldhetlek -
titeket
34 | oldal/stranica
Nastavak -hat/-het se dodaje na glagolsku osnovu / 3. Lice jednine, za

pravilne glagole i za glagole sa zavr etkom -s, -sz, -z: lát (vidi) láthat,
tanít (podu ava) taníthat, olvas ( ita) olvashat
-ik glagoli: úszik (pliva) úszhat, tévézik (gleda TV) tévézhet, költözik
(seli se) költözhet. U prvom licu jednine postoji samo jedan oblik:
úszhatok, tévézhetek, költözhetek.
Devet nepravilnih glagola: van (biti) lehet, megy (ide) mehet, jön
(dolazi) jöhet, tesz (stavi) tehet, vesz (kupi) vehet, hisz (veruje)
hihet, visz (nosi) vihet, eszik (jede) ehet, iszik (pije) ihat
Ostali nepravilni oblici: alszik (spava) alhat, fekszik (le i) fekhet
A f névi igenév (Ismétlés)

Infinitiv (Ponavljanje)
FORMA
Glagolska osnova + -ni (-ani/-eni, -nni)
Szabályos és Szabályos igék Ikes igék Rendhagyó igék
-s, -sz, -z vég igék köt hanggal (-s, -sz, -z vég ek is)
Pravilni glagoli kao i Pravilni glagoli sa -ik glagoli (kao i neki Nepravilni glagoli
sa zavr etkom na veznim sa zavr etkom
-s, -sz,-z samoglasnikom -s, -sz, -z)
Infinitiv: -nni
él élni mond mondani lakik lakni van lenni
ül ülni tart tartani m k dik jön jönni
beszél beszélni küld küldeni m k dni megy menni
tanul tanulni fest festeni dolgozik eszik enni
csinál csinálni segít segíteni dolgozni hisz hinni
rendel rendelni tanít tanítani úszik úszni iszik inni
olvas olvasni takarít takarítani tévézik tévézni tesz tenni
f z f zni vesz venni
hoz hozni visz vinni
Other irregular forms

játszik játszani alszik aludni
fürdik fürdeni fekszik feküdni
haragszik haragudni
emlékszik emlékezni
35 | oldal/stranica
Igeköt k: befejezettség
Glagolski prefiksi: svr eni glagoli
FORMA I FUNKCIJA
Megírom ezt az e-mailt, Napi em ovaj e-mail,
Megnézem az e-maileket, Pogledam e-mailove,
Megkeresem ezt a dokumentumot, Potra im ovaj dokument,
Megeszem a szendvicsemet, Pojedem svoj sendvi ,
Megiszom a teámat, Popijem svoj aj,
Megebédelek, Poru am,
Megtartom a prezentációt, Odr im prezentaciju,
Megmutatom Katinak, hogyan m k dik a Poka em Kati kako funkcioni e
kávéf z , kafe-kuva ,
Elolvasom ezt a levelet, Pro itam ovo pismo,

Elmegyek a boltba, Odem u prodavnicu,
Elszaladok a könyvtárba, Otr im u biblioteku,
Elmosogatok, Operem posu e,
Elviszem a lányomat óvodába, Odnesem erku u zabavi te,
Felkészülök a prezentációra, Spremim se za prezentaciju,

Kinyomtatom ezt a dokumentumot, Od tampam ovaj dokument,
Kitakarítom a lakást, Pospremim stan,
utána ráérek.
a posle toga sti em/imam vremena.
Glagolski prefiksi ukazuju na zavr etak radnje svr eni glagol. Naj e i prefiksi su -
meg i -el. Postoji nekoliko pravila za upotrebu nekih glagola.
Glagoli koji ukazuju na kretanje, obi no imaju prefiks el-: Elmegyek a könyvtárba.
Elszaladok a boltba. Elutazom. Ostali glagoli sa prefiksom el-: elolvas, elmond,
elmesél, elmagyaráz
Za svr ene glagole, mo emo koristiti i druge prefikse, u zavisnosti od glagola:

Felkészülök a prezentációra. Kitakarítom a lakást.
Glagoli sa prefiksom, esto imaju odre eni objekat u akuzativu, koji obi no ide posle
glagola: E-mailt írok. (E-mail pi em.) ALI: Megírom az e-mailt. (Napi em ovaj e-
mail.) Prezentációt tartok. (Prezentaciju dr im.) ALI:
36 | oldal/stranica
Megtartom a prezentációt. (Odr im ovu prezentaciju.) A teámat
iszom. (Svoj aj pijem.) ALI: Megiszom a teámat. (Popijem svoj aj.)
Prefiks glagola mo e u potpunosti promeniti zna enje glagola. Zato preporu ujemo
da se u re niku prona e ta no zna enje glagola, a prefiks koji samo ozna ava
svr enost glagola, treba da se razume i primenjuje u kontekstu.
Igeköt k: befejezettség múlt idej mondatokban

Glagolski prefiksi: Svr eni glagoli u pro lom vremenu
MOK2+ munkafüzet 90. oldal
FORMA I FUNKCIJA
Most írod a szakdolgozatodat? Da li sada pi e svoj stru ni rad?
Nem, már megírtam. Ne, ve sam ga napisao.
Még mindig a vizsgatételeket tanulod? Da li jo uvek u i stavke ispita?

Nem, már megtanultam ket. Ne, ve sam ih nau io.
Még mindig a jegyzeteidet olvasod? Da li jo uvek ita svoje bele ke?

Nem, már elolvastam ket. Ne, ve sam ih pro itao.
Mikor tartasz kisel adást fizikáb l? Kada dr i referat iz fizike?

Már tegnap megtartottam. Ve sam ga ju e odr ao.
Mikor érettségizik a húgod? Kada maturira tvoja mla a sestra?

Már tavaly leérettségizett. Ve je maturirala pro le godine.
Mikor vizsgázol matematikából? - Kada pola e ispit iz matematike?

Már tegnap levizsgáztam. Ve sam ju e polo io.
Glagolski prefiksi uglavnom ukazuju na zavr etak radnje. Naj e i prefiksi

su: meg- and el- u ovim slu ajevima.
Pro lo vreme ini zavr etak radnje jo jasnijim. Glagoli dobijaju isti prefiks kao u
sada njem vremenu.
37 | oldal/stranica
A F NÉV
Imenice
38 | oldal/stranica
A többes szám: -k (Ismétlés)

Mno ina: -k (Ponavljanje)
Magánhangzó Mássalhangzó után posle suglasnika

után
Mély és vegyes Magas Az utolsó
Posle hangrend szavak hangrend szótagban
samoglasnika szavak , , ,
Re i sa dubokim i me anim
Re i sa viskoim u poslednjem
samoglasnicima
samoglasnicima slogu je
ö, , ü,
-k -ok -ak -ek -ök
kávézók városok házak épületek f n kök

mozik piacok tollak hegyek massz rök
szállodák múzeumok várak egyetemek
lepkék férfiak koncertek
U slo enim re ima, poslednja re odre uje vezni samoglasnik: munka + hely
(radno mesto) munkahelyek
U re ima stranog porekla, poslednji samoglasnik odre uje vezni samoglasnik:
koncert (koncert) koncertek
Jednoslo ne re i (iz jezi ko-istorijskog razloga) esto su nepravilne:
ház (ku a) házak, busz (autobus) buszok, könyv (knjiga) könyvek, sör (pivo)
sörök (posle -ház, -tár uvek ide: -ak)
Imenice sa zavr etkom -alom/-elem gube poslednji samoglasnik: szerelem (ljubav)
szerelmek, irodalom (knji evnost) irodalmak, fogalom (pojam) fogalmak
Ostale nepravilne imenice: étterem (restoran) éttermek, konditerem
(teretana) konditermek, torony (toranj) tornyok, dolog (stvar) dolgok,
tér (trg) terek, benzinkút (benzinska stanica) benzinkutak, név (ime)
nevek, tó (jezero) tavak, szó (re ) szavak, falu (selo) falvak, férfi
(mu karac) férfiak
Ve ina nepravilnosti mno ine se preslikava i u akuzativu kao i u svojini (pripadnosti): étterem
éttermek, éttermet, éttermem; név nevek, nevet, nevem; tó tavak, tavat, tavam
39 | oldal/stranica
A tárgy típusai
Vrste objekata (akuzativ)
FUNKCIJA
Pravi objekat akuzativ - odgovara na pitanja; Kit? (Koga?) Mit? (What?). Nastavak je
-t. Konjugacija glagola se odre uje prema vrsti pravog objekta.
FORMA
A határozatlan tárgy f típusai A határozott tárgy f típusai
Glavni tipovi neodre enog objekta Glavni tipovi odre enog objekta
…t, egy …t, két …t a …t, az egyik ...t

sokat, keveset, kett t, hármat ezt a ...t, azt a ...t
ilyen/olyan ...t, ilyet, olyat ezt, azt, ezeket, azokat
Filmet nézek. (Gledam film.) A legújabb krimit olvasom. (Najnoviji krimi pri u
Egy érdekes könyvet olvasok. ( itam jednu itam.)
zanimljivu knjigu.) Szeretem a feleségemet. (Volim svoju enu.)
Két almát kérek. (Molim dve jabuke.) Ezt a papírt keresem. (Ovaj papir tra im.)
Három kiló lisztet veszek. (Kupujem 3 kg. Azt a lámpát kérem. (Onu lampu molim.)
bra na.) Ezt nem tudom. (Ne znam ovo.)
Ilyen lámpát szeretnék. (Ovakvu bih lampu voleo.)
Kit? Mit? Milyen …t? Melyik …t?
Mennyi …t? Hány …t?
Kit szeretsz? (Koga voli ?) Melyik fiút szereted? (Kog de aka voli ?)
Mit mondasz? ( ta ka e ?)
Milyen könyveket olvasol? (Kakve knjige
ita ?)
Mennyi lisztet veszel? (Koliko bra na kupuje ?)
Hány almát kérsz? (Koliko jabuka eli ?)
valakit, valamit, senkit, semmit, mindenkit, Jolánt, Magyarországot,

mindent, akit egymást, magamat, mindegyik ...t
Szeretek valakit. (Volim nekog.) Szeretem Évát. (Volim Evu.)
Mondok valamit. (Ne to ka em.) Ismerem Sanyit. (Poznajem anji.)
Nem ismerek senkit. (Nikog ne poznajem.) Ismerem Magyarországot. (Poznajem Ma arsku.)
Mindenkit ismerek. (Poznajem svakog.) Ismerjük egymást. (Poznajemo se.)
Mindent értek. (Sve razumem.) Ismerem magamat. (Poznajem se.)
Te vagy az, akit keresünk. (Ti si taj koga tra imo.)
Mindegyik diákot ismerem. (Poznajem sve
ake.)
40 | oldal/stranica
A tárgy: rendhagyó alakok

Pravi objekat nepravilni oblici
Az utolsó
magánhangzó
-elem / -alom → é → e, á → a,
kiesik -v-
-elmet, -almot ú → u, →ü
Poslednji
samoglasnik
izostaje.
történelem étterem éttermet tér teret m m vet
történelmet eper epret kéz kezet ló lovat
irodalom irodalmat tükör tükröt név nevet f füvet
szerelem szerelmet dolog dolgot levél levelet k követ
forgalom forgalmat cukor cukrot madár madarat tó tavat
izgalom izgalmat szobor szobrot út utat hó havat
sarok sarkot t z tüzet
torony tornyot híd hidat
Nepravilnosti gramatike ma arskog jezika imaju i istorijske razloge.

Nepravine promene bi se trebale znati napamet.
Ve ina nepravilnosti se preslikavaju u mno ini, akuzativu i u svojinama:

név nevek, nevet, nevem; étterem éttermek, éttermet, éttermem;
m m vek, m vet, m vem
41 | oldal/stranica
Több birtok: -i
Mno ina pripadanja: -i
FUNKCIJA
Kada gradimo mno inu svojine, nastavak je -i, posle ega ide i nastavak za
svojinu jednine po licima. (Obratite pa nju na -(j) u tre em licu j. i m.)
FORM
Magánhangzó után Mássalhangzó után
Posle samoglasnika Posle suglasnika
Mély és vegyes Magas
hangrend szavak hangrend szavak
U re ima koje sadr e U re ima koje
duboke i me ane sadr e visoke
samogl. samogl.
(én) az autóim a nadrágjaim az e-mailjeim
a kollégáim a rokonaim a testvéreim
(te) az autóid a nadrágjaid az e-mailjeid
a kollégáid a rokonaid a testvéreid
(Ön) az autói a nadrágjai az e-mailjei
( ) a kollégái a rokonai a testvérei
(mi) az autóink a nadrágjaink az e-mailjeink
a kollégáink a rokonaink a testvéreink
(ti) az autóitok a nadrágjaitok az e-mailjeitek
a kollégáitok a rokonaitok a testvéreitek
(Önök) az autóik a nadrágjaik az e-mailjeik
( k) a kollégáik a rokonaik a testvéreik
Pripadnost u jednini ⇒ MagyarOK A1+ radna sveska 94 96. stranica
Nastavak -i dodajemo nakon samoglasika: autó autói, kolléga kollégái.

Ako se imenica zavr ava sa suglasnikom, -i obi no (ali ne uvek!) prethodi
nastavak svojine 3.l.j.: rokon (ro ak) rokona → rokonai, kép (slika)
képe képei, kert (ba ta) kertje kertjei, ALI: barát (prijatelj)
barátja → barátai
Va na nepravilna imenica: szül (roditelj) szüleim
42 | oldal/stranica
Birtoklás kifejezése: Lizáé, az apukámé, az enyém, a tied
Ukazivanje na pripadnost: Lizin, mog oca, moj, tvoja
FUNKCIJA
Ako ne elimo da ponovimo pripadnost, dodajemo -é na kraj imenice. (a-á/e-é!)
FORM
Éva mosolya olyan szép, mint Liza mosolya.
= Éva mosolya olyan szép, mint Lizáé.
Evin osmeh je tako lep, kao to je i Lizin osmeh.
= Evin osmeh je tako lep, kao to je i Lizin.
A hajad olyan sz ke, mint Dániel haja.

= A hajad olyan sz ke, mint Dánielé.
Tvoja kosa je tako plava, kao to je Danijelova kosa.
= Tvoja kosa je tako plava, kao to je i Danijelova.
A kezem olyan kicsi, mint az anyukám keze.

= A kezem olyan kicsi, mint az anyukámé.
Moje ruke su tako male, kao to su i ruke moje majke.
= Moje ruke su tako male, kao to su i moje majke.
A helyhatározó ragjai: Hol tanulsz? Hol dolgozol?

Mesni prilozi: Gde u i ? Gde radi ?
Ve ina mesta, zgrade: Nekoliko institucija: Kompanije,

-ban/-ben -n (-on/-en/-ön) organizacije, mediji:
-nál/-nél
Egy boltban / egy A postán / a rend rségen / A Boschnál / az
iskolában / egy bankban / a nagykövetségen / a UNESCO-nál / egy
egy étteremben / egy bíróságon / a városházán cégnél / a tévénél / egy
ügyvédi irodában dolgozom. humanitárius szervezetnél
dolgozom. Az egyetemen tanulok. dolgozom.
Egy iskolában tanulok.
43 | oldal/stranica
A helyhatározók rendszere
Mesni prilozi
Hol vagy? Hol van? Gde si? Gde je? Gde ste (gospo o/gospodine)?
-ban/-ben
Kontinenti Amerikában, Európában, Ázsiában, Afrikában,
Dr ave Ausztráliában Dániában, Csehországban, Kínában, az
Sela i gradovi izvan USA-ban, Japánban
Ma arske Kairóban, Prágában, Lisszabonban, Madridban, Párizsban
Samo nekoliko Sopronban, Debrecenben, Gy rben, Marcaliban, Egerben,
ma arskih naselja Komáromban, Tihanyban, Zomborban, Tokajban,...
(-r, -m -n, -ny, -i, -j...)
szállodában, moziban, színházban, bankban,
Ve ina gra evina
planina,
étteremben az Alpokban, a Himalájában, a Tátrában,
park a parkban
a Fekete-tengerben, a Balatonban, a Dunában, a Genfi-
Jezera, mora, reke
tóban. az óceánban
közel (u blizini) a közelben
-n (-on/-en/-ön)
Mnoga ma arska Budapesten, Keszthelyen, Pécsen, Siófokon,
naselja Miskolcon, Kecskeméten, Szekszárdon
Magyarország Magyarországon
Javne povr ine piacon, rep l téren, állomáson, benzink ton, téren
Doga aji koncerten, kiállításon, el adáson, kiránduláson,
utazáson, magyarórán
Nekoliko institucija rend rségen, bír ságon, nagyk vetségen, városházán,
postán, egyetemen
Pla a, obala, ostrva Krétán, a Kanári-szigeteken, a tengerparton, a
Strane sveta Balatonon északon, délen, keleten, nyugaton,
jobb oldal, bal oldal északkeleten
külföld, belföld jobb oldalon, bal
-nál/-nél
Osobe rokonoknál, barátoknál, fodrásznál, zöldségesnél, Péternél,
Móninál
Kompanije,
a Tourinformnál, a MÁV-nál, a T-Mobilnál, a
organizacije
Volánnál, a Vodafonnál, az Apple-nél
U smislu:
szobornál, étteremnél, bejáratnál, tengernél
mellett, el tt
44 | oldal/stranica
Ragcsoportok (Ismétlés)
Grupe nastavaka (Review)
Hova? Hol? Honnan?

Kuda? Ka emu? Gde? Odakle?
-ba/-be -ban/-ben -ból/-b l

-ra/-re -n (-on/-en/-ön) -ról/-r l
-hoz/-hez/-höz -nál/-nél -tól/-t l
Nepravilni oblici (za u enje napamet):

Hazamegyek. (Idem (ka svojoj) ku i.)
Otthon vagyok. (Kod (svoje) ku e sam.)
Hazulról/Otthonról jövök. (Dolazim od (svoje) ku e.)
Odgovorom na pitanje Hova? (Kuda?) ukazujemo na kretanje, na odlazak:

Iskolába / Szemináriumra / Helgához megyek. (Idem u kolu / na seminar /
kod Helge.)
Odgovor na pitanje Hol? (Gde?) Ukazujemo postojanje, boravak, stanje (bez
kretanja): Iskolában / Szemináriumon / Helgánál vagyok. (Ja sam u koli / na
seminaru / kod Helge.)
Odgovori na pitanje Honnan? (Odakle?) tako e ukazuje na kretanje
(napu tanje): Iskolából / Szemináriumról / Helgától jövök. (Dolazim iz kole /
sa seminara / od Helge
Postavljanjem ovih pitanja, esto se stvara diema oko odabira nastavka. Uvek
posmatrajmo iz pozicije govornika: re enice, njegovu poziciju u odnosu na lokativ, kao
i pravilan glagol koji je jedinstven po pitanjima:
Hova? menni/járni Hol? lenni (van) Honnan? jönni

(Kuda? i i / odlaziti Gde? biti Odakle? dolaziti)
45 | oldal/stranica
Gyakoriság, rendszeresség kifejezése: naponta, hetente
Ukazivanje na u estalost: naponta (dnevno), hetente (nedeljno)
FUNKCIJA
Slede primeri odgovora na pitanja Milyen gyakran? (Koliko esto?).
FORMA
Milyen gyakran? Nap, hét, hónap, év → -onta/-ente
Koliko esto? Dan, sedmica, mesec, godina -onta/-ente
mindennap = naponta Naponta háromszor eszem.
(svaki dan = dnevno) (Dnevno tri puta jedem.)
minden héten = hetente (!) Hetente kétszer futok.
(svake sedmice = sedmi no) (Nedeljno dva puta tr im.)
minden hónapban = havonta (!) Havonta (egyszer) járok fodrászhoz.
(svakog meseca = mese no) (Mese no (jednom) idem kod frizera.)
minden évben = évente Évente többször megyek üzleti útra.
(svake godine = godi nje) (Vi e puta godi nje idem na slu beni put.)
minden második nap = kétnaponta Kétnaponta mosok hajat.

(svaki drugi dan = dvodnevno*) (Dvodnevno* perem kosu.)
minden második héten = kéthetente Kéthetente (egyszer) találkozom a barátaimmal.
(svake druge nedelje = dvonedeljno*) (Dvonedeljno (jedanput) se nalazim sa prijateljima.)
minden harmadik hónapban = Háromhavonta (egyszer) meglátogatom a szüleimet.
háromhavonta (Tromese no (jedanput) pose ujem svoje roditelje.)
(svakog tre eg meseca = tromese no*)
minden negyedik évben = négyévente Négyévente (egyszer) Ázsiába utazom.
(svake etvrte godine = etvorogodi nje) (Svake etvrte godine putujem u Aziju.) **
* u kontekstu ponavljanja, a ne trajanja ** Oblik: etvorogodi nje se u srpskom jeziku retko koristi.
Vrlo esto (ali ne uvek!) prilog za vreme se stavlja u po etku re enice:

Esténként otthon vagyok. (U ve ernjim satima sam kod ku e.)
Kéthavonta járok fodrászhoz. (Dvomese no idem kod frizera.)
Robi hetente kétszer fut. (Robi nedeljno dva puta ide na tr anje.)
46 | oldal/stranica
F névképz k: -ás/-és
Gra enje imenica: -ás/-és
FUNCTION
-ás/-és pravi imenice iz glagola. Imenica obi no ozna ava radnju. (U srpskom
jeziku je to glagolska imenica koja se gradi od prelaznih glagola, naj e e -nje/ e:
skakati skakanje i vaskrsnuti vaskrsnu e, ali i ostali: kleti - kletva, kukati
kuknjava, odlaziti odlazak, udisati udisaj, izgraditi izgradnja, ...)
FORMA
Szabályos és -s, -
sz, -z vég igék Hangzóveszt igék
Ikes igék Rendhagyó igék
Pravilni glagoli kao Glagoli sa
-ik glagoli Nepravilni glagoli
is a zavr etkom: gubitkom
-s, -sz, -z samoglasnika
sportol sportolás úszik úszás vásárol vásárlás Infinitiv: - nni
tanul tanulás utazik utazás mozog mozgás jön jövés
olvas olvasás tévézik tévézés énekel éneklés megy menés
f z f zés m k dik van levés
tanít tanítés m k dés tesz tevés
fest festés eszik evés
iszik ivás
Ostali nepravilni
oblici:
alszik alvás
fekszik fekvés
Od glagola sa direktnim objektom, mogu e je napraviti imenicu. Nastavak -t se

u tom spajanju izostavlja: tévét néz tévénézés (gledaanje TV prgrama), nyelvet
tanul nyelvtanulás (u enje jezika), újságot olvas újságolvasás ( itanje
novina)
47 | oldal/stranica
F névképz k: -ó/-
Gra enje imenica: -ó/-
FUNKCIJA
Nastavci -ó/- se esto koriste za gra enje imenica od glagola, naj e e
zanimanja: sportoló (sportista), fest (slikar), teniszez (teniser).
FORM
Szabályos és -s, -sz,
-z vég igék Hangzóveszt igék
Ikes igék Rendhagyó igék
Pravilni glagol ii sa Glagoli sa
-ik glagoli Nepravilni
nastavcima gubitkom glagoli
samoglasnika
-s, -sz, -z
sportol sportoló úszik úszó vásárol vásárló Infinitiv: - nni
tanul tanuló utazik utazó szerez szerz vesz vev
olvas olvasó fut teniszezik (= vásárló)
futó teniszez hisz hív (=
tanít tanító kajakozik aki hisz Istenben)
fest fest kajakozó
Más igék:
alszik alvó
Od glagola, sa direktnim objektom, mogu e je napraviti imenicu, tako to
spajanjem re i izostavljamo sufiks -t: tévét néz tévénéz (TV gledalac),
buszt vezet buszvezet (voza autobusa), zenét szerez zeneszerz
(stvaralac muzike - kompozitor)
48 | oldal/stranica
A MELLÉKNÉV
PRIDEVI
49 | oldal/stranica
A melléknév többes száma (Ismétlés)

Mno ina prideva (Ponavljanje)
FUNKCIJA
Re enice koje daju odgovor na pitanje: Milyenek? (Kakvi / kakve / kakva su ?)
Milyen az új szomszéd? Milyenek az új szomszédok?

Kakav je novi kom ija? Kakve su nove kom ije?
Kedves. Kedvesek.
(Prijatan je.) (Prijatne su.)
Megbízhat és segít kész. Megbízhatóak és segít készek.
(Pouzdan je i od pomo i je.) (Pouzdani su i od pomo i.)
Elég hangos és barátságtalan. Elég hangosak és barátságtalanok.
(Prili no je glasan i neprijatan.) (Prili no su glasni i neprijatni.)
FORMA
a, e, ó, i, , Mély és vegyes Magas hangrend
után, után hangrend szavak szavak ( , , , is) *
a kicsi szó Re i koje sadr e
Posle a, e, Posle Re i koje sadr e duboke i visoke samoglasnike
ó, i posle i, ú, me ane samoglasnike (uklju uju i i
kratkih re i ö, , ü, ) *
-k -ak/-ek -ak -ok -ek
jók szigorúak újak nagyok szépek
olcsók kínaiak rosszak sótlanok f szeresek
drágák gy ny r ek alacsonyak fiatalok er sek
kicsik (!) régiek magasak barátságtalanok zöldek
* Nastavak -ök je prili no redak, na primer görögök, törökök (grci, turci)
Tipi ni vezni samoglasnici su a i e.

Vezni samoglasnik posle -tlan/-talan je o: barátságtalan (neprijatan)
barátságtalanok, sótlan (neslan) sótlanok
Kod re i stranog porekla, vezni glagol se odre uje samo po poslednjem
samoglasniku: modern (moderan) modernek, hotel (hotel) hotelek
Nepravilni oblici: nehéz (te ak) nehezek, bátor (hrabar)
bátrak
50 | oldal/stranica
Összehasonlítás: magas, magasabb, a legmagasabb

Pore enje: magas (visok), magasabb (vi i), a legmagasabb (najvi i)
FUNCTION
Alapfok Középfok Fels fok
Pozitiv Komparativ Superlativ
Ez a ház nem olyan magas. Ez a ház magasabb, mint az els . Ez a ház a legmagasabb.
(Ova ku a nije toliko visoka.) (Ova ku a je vi a nego prva.) (Ova ku a je najvi a.)
Két dolog között nincs különbség → alapfok

Nema razlike izme u navedenih injenica Pozitiv
Egy faluban (ugyan)olyan jó az infrastruktúra, mint egy városban.

(ugyan)olyan …, mint
Vidéken (ugyan)olyan magas az életszínvonal, mint a
Isto je toliko , kao to je
nagyvárosokban.
Két dolog között van különbség → középfok, alapfok

Postoji razlika izme u dve injenice → Komparativ ili pozitiv
Egy faluban olcsóbb az élet, mint egy nagyvárosban.

…-bb, mint
Egy nagyvárosban több forgalmi dugó van, mint vidéken.
Je , nego to je
Egy nagyvárosban jobbak a munkalehet ségek, mint vidéken.
nem olyan …, mint

Egy nagyvárosban nem olyan olcsó az élet, mint egy
nije tako , kao to je
nagyvárosban.
nincs olyan …, mint
Vidéken nincs olyan sok forgalmi dugó, mint egy nagyvárosban.
nema , kao to je
51 | oldal/stranica
Rekord → fels fok

Rekord Superlativ
Ez a legmagasabb épület a városban. a leg…-bb
A legkisebb szobában van a legtöbb bútor. naj
FORMA: Pravilni oblici

Mély és vegyes Magas hangrend szavak
hangrend szavak ( , , , is)
Re i koje sadr e duboke i Re i koje sadr e samo
me ane samoglasnike visoke samoglasnike
-bb -abb -ebb
(a leg)olcsóbb (a leg)alacsonyabb (a leg)kedvesebb
(a leg)drágább (a leg)magasabb (a leg)sötétebb
(a leg)feketébb (a leg)barátságosabb (a leg)er sebb
(a leg)szigorúbb (a leg)barátságtalanabb (a leg)id sebb
Vezni samoglasnici su a a i e, dok se o retko koristi: nagy (velik) nagyobb

Tako e mo emo formirati komparativ i superlative za konstrukciju sa dva prideva. Prvi pridev
dobija nastavak -bb: er s fény lámpa (lampa sa jakim svetlom) er sebb fény lámpa (lampa
sa ja im svetlom), új építés ház (ku a nove gradnje) újabb építés ház (ku a novije gradnje),
magas rezsij lakás (stan visokog tro ka) magasabb rezsij lakás (stan vi eg tro ka)
FORMA: Nepravilni oblici

Jedanaest prideva i brojeva ove grupe:
bátor (hrabar) bátrabb nehéz (te ak) nehezebb
a legbátrabb a legnehezebb
hosszú (duga ak) hosszabb szép (lep) szebb a legszebb
a leghosszabb jó (dobar) jobb a legjobb
lassú (spor) lassabb/lassúbb b (izda an) b vebb a legb vebb
a leglassabb/leglassúbb kevés (màlo) kevesebb
kicsi/kis (mali) kisebb a legkevesebb
a legkisebb sok (mnogo) több a legtöbb
k nny (lak) könnyebb
a legkönnyebb
52 | oldal/stranica
A módhatározó: lassan, nehezen, jól, rosszul

Prilozi za na in: lassan (polako), nehezen (te ko),
jól (dobro), rosszul (lo e)
FUNKCIJA
Prilog za na in dobijamo pitanjem Hogyan? (kra e: Hogy?) (Kako?).
Hogyan magyaráz a tanárod? Hogy érzed magadat? Jól. / Rosszul.

Érthet en. / Érthetetlenül. /
Unalmasan. / Érdekesen. Kako se ose a ? Dobro. / Lo e.
Kako obja njava tvoj nastavnik?

Razumljivo. / Nerazumljivo. /
Dosadno. / Zanimljivo.
FORMA
Pridev + -an/-en, -l/-ul/-ül
Milyen a/az ? Hogyan ?

Kakav je? Kako je? Kako ...?
A franciaóra érdekes. A tanár érdekesen magyaráz.
( as francuskog je interesantan.) Nastavnik zanimljivo obja njava.
A család türelmes. A család türelmesen elismétli a mondatot.

(Porodica je pa ljiva.) (Porodica strpljivo ponovi re enice.)
Aurél gyors. Aurél gyorsan megtanulta a nyelvet.

(Aurel je brz.) (Aurel je brzo nau io jezik.)
53 | oldal/stranica
Nehéz kommunikálni. Nehezen (!) megy a kommunikáció.

(Te ko je komunicirati.) (Komunikacija te ko ide.)
A feladat k nny . A feladatot könnyen (!) megoldjuk.

(Zadatak je lak.) (Zadatak lako re avamo.)
A legtöbb melléknév (Mnogi prilozi):

-an/-en
Jó volt Franciaországban. Vanda jól érezte magát Franciaországban.

(Bilo je dobro u Francuskoj.) (Vanda se dobro ose ala u Francuskoj.)
Rossz a franciatudásom. Rosszul beszélek franciául.

(Lo e mi je znanje Francuskog.) (Lo e pri am francuski.)
A tanár türelmetlen. A tanár türelmetlenül válaszol a

(Nastavnik je nestrpljiv.) diákoknak.
(Nastavnik nestrpljivo odgovara acima.)
A család francia. A család franciául beszél.

(Porodica je francuska.) (Porodica pri a francuski.)
The adjectives jó, rossz, adjectives

ending in -t(a)lan/-t(e)len, and languages:
-l, -ul/-ül
Ve ina jednostavnih prideva dobija nastavak -an/-en: kedves (drag) kedvesen, szép
(lep) szépen, csúnya (ru no) csúnyán, barátságos (prijatno) barátságosan
ALI! fiatal (mlad) fiatalon, gazdag (bogat) gazdagon, nagy (velik)
nagyon (veoma,jako)
Nepravilni oblici: lassú (spor) lassan, nehéz (te ak) nehezen, könny (lak)
könnyen, bátor (hrabar) bátran, hosszú (dug) hosszan, b (obiman) b ven
Pridevi: jó, rossz i nekoliko jednostavnih prideva dobija nastavak -l, -ul/-ül: jó (dobar)
jól, rossz (lo ) rosszul, remek (sjajno) remekül
Pridevi sa zavr etkom -t(a)lan/-t(e)len tako e dobijaju zavr etak -ul/-ül: barátságtalan
(neprijatan) barátságtalanul, türelmetlen (nestrpljiv) türelmetlenül
54 | oldal/stranica
Pridevi dobijeni na pitanje Milyen nyelven? ( Kakvim jezikom? / Na kom jeziku)
tako e imaju za nastavak -ul/-ül: magyar (Ma ar) magyarul, török (Tur in)
törökül, francia (Francuz) franciául
Pozicija priloga je obi no ispred glagola:

Jól beszélsz spanyolul. (Dobro pri a panski.)
Béla türelmesen várt Bettire. (Bela je strpljivo ekao na Beti.)
Dani ma jókedv en ébredt. (Dani se danas probudio dobre volje.)
Melléknévképz k: -ú/- , -s
Opisni pridevi: -ú/- , -s
FORMA I FUNKCIJA
Mi? Milyen? Mi? Milyen?
ta? Kakav ...? ta? Kakav ...?
kék szem kék szem (fiú) piros ing piros inges (fiú)
(plavo oko → plavooki de ak) (crvena ko ulja → u crvenoj ko ulji)
sz ke haj sz ke hajú (lány) rövid szoknya rövid szoknyás (lány)
(plava* kosa → plavokosa devojka) (kratka suknja → u kratkoj suknji)
hosszú láb hosszú lábú (n ) zöld nadrág zöld nadrágos (n )
(duga noga → dugonoga ena) (zelene pantalone → u zelenim
(* staroslovenski jezik: plav = svelte je boje, koristi se samo u pantalonama)
srpskom jeziku. Ne prevodite to bukvalno! 😊)
⇓
⇓
Testrészek: Ruhadarabok, kiegészít k:
(delovi tela) (delovi ode e i aksesoar)
-(j)ú/-(j) -s (-os, -es, -ös, -as)
Jednostavni pridevi sa pridevom sastavljenim od imenice sa nastavkom -ú ili -s daje

odgovor na pitanje Milyen? (Kakav ...?) i koriste se za opisivanje osobe ili predmeta.
Vezni samoglasnici se koriste istim pravilom kao to je i u mno ini: nadrágok kék
nadrágos fiú (de ak u plavim pantalonama), ingek fehér inges férfi (mu karac u
beloj ko ulji)
Sli ne structure koristimo i u mnogim drugim situacijama. Naj e i nastavak - (j)ú/
-(j) je u upotrebi. Na primer: kellemes hangulatú kávézó (Kafi sa prijatnim
ambijentom), angol nyelv újság (Novine na engleskom jeziku), jó humorú fiú (de ak
sa dobrom alom)
Pravi prevod: piros inges bi bio crvenoko uljasti, ali se ovakva struktura prideva ne
primenjuje u standardnom srpskom jeziku!
55 | oldal/stranica
Melléknévképz k: -i
Mesni i vremenski pridevi: -i
NEKOLIKO VA NIH FUNKCIJA
belvárosi lakás = a lakás a belvárosban van

Hely, pozíció (stan u irem centru = stan je u irem centru)
Mesto, pozicija kerti szék = a szék a kertbe való
(ba tenska= stolica je namenjena za ba tu)
amerikai diák = a diák Amerikából jön

Származási hely,
(ameri ki ak = ak dolazi iz amerike)
eredet
svájci óra = az órát Svájcban készítették
Poreklo
( vajcarski sat = sat je napravljen u vajcarskoj)
pénteki buli = a buli pénteken van

Id ( urka u petak = urka je u petak)
Vreme téli fotó = a fotó télen készült
(zimska fotografija = fotografija je napravljena zimi)
olimpiai stadion = a stadion az olimpiára készült

(olimpijski stadion = stadion namenjen za olimpijadu)
Funkció
családi ház = a házban egy egész család elfér
Funkcija
(porodi na ku a = u ku i ima mesta za sve lanove
porodice)
FORM
belváros + -i belvárosi (lakás)

F név + -i tél + -i téli (fotó)
imenica + -i iroda + -i irodai (munka)
Budapest + -i budapesti (iroda)
Rendhagyó f nevek
történelem + -i történelmi (esemény)
(-alom/-elem vég f nevek,
irodalom + -i irodalmi (m )
néhány más f név)
forgalom + -i forgalmi (dugó)
Nepravilne imenice
étterem + -i éttermi (rendelés)
(-alom/-elem, i jo
sarok + -i sarki (bolt)
nekoliko imenica)
56 | oldal/stranica
Pridevi sa nastavkom -i mogu da se nastave i drugim nastavcima: Milyen fotókat nézel? A

prágaiakat. / A berlinieket. (Kakve fotografije gleda ? - Pra ke. / Berlinske.)
Re i sa zavr etkom a i e ne menjaju se u á i é: Barcelona barcelonai, Velence elencei
ena dr ava, gradova i kontinenata se pi u malim slovom zbog naastavka -i:
Budapest budapesti iroda (budimpe tanska kancelarija), Szlovénia szlovéniai
kollégák (slovena ke kolege), Európa európai ország (evropska dr ava).
Melléknévképz k: -s
Gradivni pridevi: -s
FORM
egy szoba + -s egyszobás (lakás)
(jedna soba → jednosoban)
csend + -s csendes (környék)
(tih → tiha okolina)
F név + -s (-os, -es, -as, -ös) nap + -s napos (id )

imenica + -s (-os, -es, -as, -ös) (sunce → sun ano vreme)
zaj + -s zajos (utca)
(buka → bu na ulica)
el ny + -s el nyös fekvés
(povoljnost, prednost → povoljni polo aj)
kényelem + -s kényelmes (fotel)

(udobnost → udobna fotelja)
izgalom + -s izgalmas (könyv)
(uzbu enje → uzbudljiva knjiga)
Rendhagyó f nevek cukor + -s cukros (tea)
Nepravilne imenice ( e er → sa e erom, e erni)
víz + -s vizes (ruha)
(voda → mokro)
jég + -s jeges (út)
(led → ledeni/zale eni put)
57 | oldal/stranica
Vezni samoglasnik je isti kao i u upotrebi mno ine: virág (cvet) virágok/virágos,
meggy (vi nja) meggyek/meggyes, sör (pivo) sörök/sörös
Nepravilnosti su identi ne kao to su i u mno ini: izgalom (uzbu enje)
izgalmak/izgalmas, eper (jagoda) → eprek/epres, t z (vatra) → tüzek/tüzes, k
(kamen) kövek/köves
Posle nastavka -i mo emo dodavati druge nastavke: Melyik süteményb l kérsz? A

barackosból vagy az almásból? (Od kog peciva eli ? Sa breskvama ili sa
jabukama?
NAJ E E FUNKCIJE
erkélyes lakás = a lakásnak van erkélye

Egy dolog része,
(balkonski stan = stan ima balkon)
tartozéka
kétszintes ház = a háznak két szintje van
Deo ne ega
(dvospratna ku a = ku a ima dva sprata)
túrós palacsinta = a palacsintában túró van

(sirne pala inke = u pala inkama se nalazi sir)
Hozzávaló szénsavas ásványvíz = az ásványvízben szénsav van
Sastav (gazirana voda = gaziranost (ugljena kiselina) se nalazi u
-gradivni pridev mineralnoj vodi)
csíkos ing = az ingen csíkok vannak

(ko ulja na trafte = na ko ulji ima trafta)
virágos póló = a pólón virágok vannak
Tulajdonság (cvetna majica = na majici se nalaze cvetovi)
osobina csendes környék = a környéken csend van
(tiha okolina = u okolini je ti ina)
es s id = olyan id , amikor sokat esik az es
(ki no vreme = takvo vreme, kada mnogo pada ki e)
58 | oldal/stranica
A SZÁMNÉV
Brojevi
59 | oldal/stranica
A számnév: egyedül, ketten, hárman

Brojevi: egyedül (sâm), ketten (dvoje), hárman (troje)
FUNKCIJA
Brojeve dobijamo odgovorom na pitanje Hányan? (Hány ember?) (Koliko ljudi?).
Hányan voltatok magyarórán? Én voltam egyedül. / Ketten. / Hárman. / Húszan.

(Koliko vas je bilo na asu ma arskog jezika? Bio sam sâm. / Dvoje. / Troje./
Dvadesetoro.)
Hányan voltak a focimeccsen? Legalább ötszázan. / Nagyon sokan. / Elég kevesen.
(Holiko ih je bilo na fudbalskoj utakmici? Najmanje pet stotine. / Veoma mnogo.
Poprili no / dosta malo.)
FORMA
broj + -an/-en
Hány? Hányan? Hány? Hányan?

Koliko je? (= Hány ember?) Koliko? (= Hány ember?)
Koliko njih / ljudi? Koliko njih / ljudi?
egy egyedül (!) tíz tízen
kett ketten (!) tizenegy tizenegyen
három hárman (!) tizenöt tizenöten
négy négyen húsz húszan
öt öten harminc harmincan
hat hatan száz százan
hét heten (!) ezer ezren (!)
nyolc nyolcan sok sokan
kilenc kilencen kevés kevesen (!)
Glagol je konjugovan u mno inu. Uporedite primere:

Csak hárman voltunk magyarórán. (Csak három ember volt magyarórán.)
(Samo nas je troje bilo na asu ma arskog jezika.)
Tizenöten akarnak kirándulni. (Tizenöt ember akar kirándulni.)
(Samo njih tridesetoro ele i i na izlet.)
Sokan eljöttek a koncertre. (Sok ember eljött a koncertre.)
(Mnogo ih je do lo na koncert.)
60 | oldal/stranica
A NÉVUTÓ
Nastavci imenica
61 | oldal/stranica
Névutók a Hova? kérdésre: mögé, alá

Nastavci imenica za mesto na pitanje Kuda? - mögé (iza), alá (ispod)
FUNCTION
Postavljaju i pitanja Hol? (Gde?) Hova? (Kuda?) Honnan? (Odakle?) mo emo
odgovoriti i sa nastavkom.
Odgovorom na pitanje Hol? ukazujemo samo na mesto bivanja.
Odgovorom na pitanje Hova? i Honnan? Ukazujemo samo na kretanje.
Ve poznajete nastavke koji odgovaraju na pitanje Hol? (Gde?). Ve ina ih se

zavr ava na -tt:
Hol? az ágy az ágy az ágy az ágy az ágy az ágy az asztal
mögött alatt mellett el tt fölött és a körül
szék
között
Gde? Iza ispod pored ispred iznad izme u oko
(mesto, kreveta kreveta kreveta kreveta kreveta kreveta stola
Bez i stolice
kretanja)
Postpositions answering the question Hova? (Where to?) end in -á or -é:

Hova? az ágy az ágy az ágy az ágy az ágy az ágy az
mögé alá mellé elé fölé és a asztal
szék körül
közé
Kuda? Iza ispod pored ispred iznad izme u oko
kretanje kreveta kreveta kreveta kreveta kreveta kreveta stola
ka i stolice
62 | oldal/stranica
Hova áll/megy/mászik Petike?
Kuda Petike stane/ide/se penje?
Petike apa mögé áll. Apa lába alá mászik. Anya mellé áll.
Petike stane iza oca. Puzi ispod o evih nogu. Stane pored majke.
Apa elé áll. Apa a feje fölé emeli t. Anya és apa közé áll.
Stane ispred oca. Podi e ga iznad glave. Stane izme u oca i majke.
A névutók ragozott alakja: válaszok a Hol? kérdésre

Promena zamenica: odgovor na pitanje Hol? (Gde?)
alatt fölött mellett mögött el tt között*

én alattam fölöttem mellettem mögöttem el ttem közöttem
te alattad fölötted melletted mögötted el tted közötted
Ön Ön alatt Ön fölött Ön mellett Ön mögött Ön el tt Ön között
alatta fölötte mellette mögötte el tte közötte
mi alattunk fölöttünk mellettünk mögötttünk el ttünk közöttünk
ti alattatok fölöttetek mellettetek mögöttetek el ttetek közöttetek
Önök
Önök alatt Önök fölött Önök mellett Önök mögött Ön k el tt Önök között
k mellettük mögöttük
alattuk fölöttük el ttük közöttük
* Ovaj izraz se obu no koristi u mno ini. Mo e se koristiti i u jednoni ali sa dve pozicije. Na primer: Nincs
nagy különbség közöttem és közötted. (Nema velike razlike izme u mene i tebe.)
63 | oldal/stranica
A NÉVMÁS
ZAMENICE
64 | oldal/stranica
A személyes névmás birtokos alakjai

Prisvojni oblici li nih zamenica
Ez a táska az enyém. a mienk/miénk.

én mi
Ova torba je moja. je na a.
a tied/tiéd. a tietek/tiétek.
te ti
je tvoja. je va a.
az Öné. az Önöké.
Ön Önök
je va a gosp. / g . je va a gospodo.
az övé. az övék.
k
je njegova / njena. je njihova.
A személyes névmás alakjai: bel l k, benn k, rájuk, róluk

Oblici li nih zamenica: bel lük (iz njih), bennük (u njima),
rájuk (na njih), róluk (o njima)
FORMA I FUNKCIJA
Szeretem a dokumentumfilmeket. A dokumentumfilmekb l sokat lehet tanulni.
= Szeretem a dokumentumfilmeket, mert sokat lehet bel lük tanulni.
(Volim dokumentarne filmove. Iz dokumentarnih filmova se mo e nau iti mnogo.
= Volim dokumentarne filmove, jer se iz njih mo e nau iti mnogo.)
Nem szeretem az akciófilmeket. Az akciófilmekben sok az er szak.

= Nem szeretem az akciófilmeket, mert sok bennük az er szak.
(Ne volim akcione filmove. U akcionim filmovima je mnogo nasilja
= Ne volim akciome filmove, jer je u njima mnogo nasilja.)
Péter/Klára mindig késik. Most is Péterre/Klárára várok.

= Péter/Klára mindig késik. Most is rá várok.
(Peter/Klara uvek kasni. I sada ekamo na Petera/Klaru.
= Peter/Klara uvek kasni. I sada ga/je ekamo.)
Szeretném megnézni ezt a filmet. Azt olvastam a filmr l, hogy jó.

= Szeretném megnézni ezt a filmet. Azt olvastam róla, hogy jó.
(Voleo bih pogledati ovaj film. Pro itao sam o filmu da je dobar.
= Voleo bih pogledatiovaj film. Pro itao sam o njemu da je dobar.)
65 | oldal/stranica
FORMA
-ból/-b l -ban/-ben -ra/-re -ról/-r l
(rendhagyó) (rendhagyó) (rendhagyó) (szabályos)
(nepravilan) (nepravilan) (nepravilan) (pravilan)
én bel lem bennem rám rólam
te bel led benned rád rólad
Ön Önb l Önben Önre Önr l
, az bel le benne rá róla
mi bel lünk bennünk ránk rólunk
ti bel letek bennetek rátok rólatok
Önök Önökb l Önökben Önökre Önökr l
k, azok bel lük bennük rájuk róluk
A névmás személyt és élettelen dolgot tárgyat, fogalmat is helyettesíthet:

Zamenica mo e da ameni i ne i u st ar predmet, kao i pojam
a filmb l bel le (iz filma iz njega), Karcsiból bel le (iz Karcsija iz njega);
a filmre rá (za/na film za/na njega), Péterre rá (za/na Petra za/na njega);
Éváról róla (o Evi o njoj), a filmr l róla (o filmu o njemu)
66 | oldal/stranica
A vonatkozó névmás: aki, akit, akivel

Odnosne zamenice: aki (taj koji), akit (koga), akivel (sa kojim)
FORMA I FUNKCIJA
Kada opisujemo osobu ili osobe relativitetima.
Milyen a munkatárs? Milyen munkatársat keres a cég?

Kakav je radni kolega? Kakvog radnog kolegu tra i firma?
Olyan munkatársat keresünk,

(Takvog kolegu tra imo,)
A munkatárs rugalmas. aki rugalmas.
(Kolega je fleksibilan.) (koji je fleksibilan.)
A munkatárs tud csapatban dolgozni. aki tud csapatban dolgozni.
(Kolega mo e da radi u timu.) (koji mo e raditi u timu.)
A munkatársnak van nyelvvizsgája. akinek van nyelvvizsgája.
(Kolega ima ispit iz jezika.) (koji ima ispit iz jezika.)
A munkatársat érdekli az informatika. akit érdekel az informatika.
(Kolegu interesuje informatika.) (koga zanima informatika.)
A munkatárssal jókat lehet beszélgetni. akivel jókat lehet beszélgetni.
(Sa kolegom se mo e dobro razgovarati.) (sa kojim se mo e dobro razgovarati.)
Zamenice se formiraju od odgovaraju e upitne re i: a + ki? aki, a

+ kit? akit, a + kivel? akivel, a + kinek? akinek
Nakon zamenice akit (kojeg, - pravi objekat) koristimo neodre enu konjugaciju:
Olyan munkatársat keresünk, akit érdekel az informatika.
U prvoj re enici, referentna re je olyan ili az:
Milyen munkatársat keres a cég? Olyan munkatársat keres, aki rugalmas.
(Kakvog kolegu tra i firma? Takvog kolegu, koji je fleksibilan.)
Melyik munkatársadat szereted? Azt a munkatársamat szeretem, akit l sokat tanulok.
(Kojeg kolegu voli ? Onog kolegu volim, od kojeg mnogo u im.)
67 | oldal/stranica
A vonatkozó névmás: amelyik, ahol, ahova

Odnosne zamenice: amelyik (koji je), ahol (tamo gde je), ahova (tamo gde )
FORMA I FUNKCIJA
Cela re enica opisuje predmet, stvar ili pojam.
Milyen szállodában foglalunk szobát?

Milyen a szálloda?
U kakvom hotelu rezervi emo sobu?
Kakav je hotel?
Olyan szállodában foglalunk szobát,

(U takvom hotelu rezervi emo sobu,
A szálloda outdoor programokat is amelyik outdoor programokat is kínál.
kínál.
(Hotel nudi tako e i autdor programe.) (koji nudi i autdor programe.)
A szállodának bababarát szobái is
vannak. amelyiknek bababarát szobái is vannak.
(Hotel tako e ima bejbi frendli sobe.)
A szállodához golfpálya is tartozik. (koji ima i bejbi frendli sobe.)
(Hotelu pripada i golf teren.) amelyikhez golfpálya is tartozik.
(kojem pripada i golf teren.)
A szállodába könnyen el lehet jutni. amelyikbe/ahova könnyen el lehet jutni.
(Do hotela se lako mo e sti i.) (u koji se mo e lako sti i.)
A szállodában van fitneszterem. amelyikben/ahol van fitneszterem.
(U hotelu postoji sala za fitnes.) (u kojem ima sala za fitnes.)
A szállodából a parkot lehet látni. amelyikb l/ahonnan a parkot lehet látni.
(Iz hotela se mo e videti parking.) (iz kojeg se mo e videte parking.)
68 | oldal/stranica
Zamenice se formiraju od odgovaraju e upitne re i: a + melyik? amelyik,
a + melyiket? amelyiket, a + hova? ahova, a + hol? ahol
Posle zamenice amelyiket (kojeg/koju kao pravi objekat) koristi se odre ena
konjugacija: Abban a szállodában alszom, amelyiket már ismerem.
U prvoj re enici je referentna re olyan ili az:
Milyen szállodát keresel? Olyan szállodát keresek, amelyikbe lehet
háziállatot vinni. (Kakav hotel tra i ? Takav hotel tra im, u koji se mo e
uneti doma a ivotinja.)
Melyik szobát kéri? Azt a szobát kérem, ahol tavaly is laktam. (Koju sobu
elite? Onu sobu tra im, u kojoj sam i pro le godine stanovao.)
69 | oldal/stranica
AZ ELVÁLASZTÁS SZABÁLYAI
Pravila razdvajanja re i
70 | oldal/stranica
Az elválasztás szabályai
Pravila razdvajanja re i
Magánhangzó + Két magánhangzó Két vagy több Összetett szavak:

mássalhangzó (sok idegen szó) mássalhangzó szóhatár
Samoglasnik + Dva samoglasnika (Dva ili vi e (Slo enice:
suglasnik (mnogo stranih re i) suglasnika) kraj re i)
ta-xi a-u-tó pos-tás rend- r

so-f r na-iv ker-tész vi-rág-á-rus
vi-rág ka-mi-on rönt-gen mun-ka-hely
71 | oldal/stranica
MONDATÉPÍTÉS
Gradnja re enice
72 | oldal/stranica
El reutalás és visszautalás: azért, ezért

Uzro ne i posledi ne re enice: azért, ezért
FORMA I FUNKCIJA
El reutalás: azért … ⇒ mert

Uzro ne re enice: ⇒ zbog toga, zato to, jer
Azért szeretem a romantikus filmeket, mert happy enddel végz dnek.

(Zbog toga volim romanti ne filmove, jer zavr avaju sretno.)
Azért nem szeretem a horrorfilmeket, mert nem szeretek félni.
(Zbog toga ne volim horror filmove, jer se ne volim bojati.)
Kinga azért nem szereti a horrorfilmeket, mert nem szeret félni.
(Kinga zbog toga ne voli horror filmove, zato to se boji.)
Visszautalás: … ⇒ ezért
Posledi ne re enice: ⇒ zbog ovoga, zato, stoga
A romantikus filmek happy enddel végz dnek, ezért szeretem ket.

(Romanti ni filmovi se sretno zavr avaju, stoga ih volim.)
Nem szeretek félni, ezért nem szeretem a horrorfilmeket.
(Ne volim se bojati, zato ne volim horror filmove.)
Kinga nem szeret félni, ezért nem szereti a horrorfilmeket.
(Kinga se ne voli bojati, zato ne voli horror filmove.)
73 | oldal/stranica
El reutalás és visszautalás: az, ez

Uzro ne i posledi ne re enice: az, ez
FORMA I FUNKCIJA
Prevodi re enica ovih primera su ta no prevedeni, kako bi smo razumeli funkciju.
Az zavar, hogy a kollégám minden megbeszélésr l elkésik.

(To mi smeta, da mi kolega kasni sa svakog dogovora.)
Azt mondta a jel lt, hogy fels fokon tud angolul.
El reutalás új (To je rekao kandidat, da na vi em stepenu zna engleski.)
információra:
Arra gondoltam, hogy veszek egy nagyobb autót.
Ukazivanje na (Na to sam pomislio, da kupujem ve i auto.)
uzrok nove Azért jelentkeztem erre az állásra, mert szeretnék nemzetközi
informacije: környezetben dolgozni.
az, azt, azért itd. (Zbog toga sam se javio na ovo radno mesto, jer elim raditi u
me unarodnom okru enju.)
A kollégám mindig panaszkodik. Ez zavaró.

(Moj kolega se uvek ali. Ovo je zbunjuju e.)
Visszautalás
ismert A jel lt fels fokon tud angolul. Ezt maga mondta.
információra: (Kandidat zna engleski na vi em nivou. Ovo je sam rekao.)
Veszek egy nagyobb autót. Erre gondoltam.
Ukazivanje na (Kupujem ve i auto. Na ovo sam mislio.)
posledicu poznate
informacije Szeretnék nemzetközi környezetben dolgozni, ezért
ez, ezt, ezért itd. jelentkeztem erre az állásra.
(Voleo bih raditi u me unarodnom okru enju, zbog ovoga
sam se javio na ovo radno mesto.)
Oblik zamenice zavisi od njene funkcije u re enici:
Senkit nem érdekel ez a projekt. Ez a baj. (Mi a baj?)

(Nikog ne interesuje ovaj projekat. Ovo je problem. / ta je problem? /)
Azt mondta a jelölt, hogy fels fokon tud angolul. (Mit mondott?)
(To je rekao kandidat, da zna engleski jezik na vi em nivou. / ta je rekao? /)
Arra számítok, hogy nem lesz probléma. (Mire számítasz?)
(Na to ra unam, da ne e biti problema. /Na ta ra una ? / (Lit.: ta predvi a ?))
Minden rendben lesz. Ebben bízom. (Miben bízol?)
(Sve e biti u redu. Uzdajem se u to. /U ta se uzda ? / (Lit.: Da li veruje u to?)
74 | oldal/stranica
Idézett (indirekt) kérdések

Navedena (indirektna) pitanja
Eldöntend (igen-nem) kérdés

Odlu uju e zatvoreno pitanje: da-ne
Közvetlen (direkt) kérdés Idézett (indirekt) kérdés → -e
Neposredno direktno pitanje Navedeno (indirektno) pitanje → -e
Krisztián kérdezi Adéltól: Krisztián azt kérdezi Adéltól,
(Krisztian pita Adelu:) (Krisztian pita Adelu)
Mész ma este moziba? (hogy) megy-e ma este moziba.
(Da li ve eras ide u bioskop?) (ide li ve eras u bioskop.)
Elj ssz hozzám holnap? (hogy) eljön-e hozzá holnap.
(Da li dolazi kod mene sutra?) (dolazi li kod njega ve eras.)
Vettél valamit tegnap? (hogy) vett-e valamit tegnap.
(Da li si ne to kupio ju e?) (da li je kupio ne to ju e.)
Telefonáltál valakinek tegnap? (hogy) telefonált-e valakinek tegnap.
(Da li si telefonirao nekom ju e?) (da li je telefonirao nekom ju e.)
Voltál valahol tegnap? (hogy) volt-e valahol tegnap.
(Da li si bio negde ju e?) (da li je negde bio ju e.)
Zatvorena pitanja se navode dodavanjem -e na konjugovani glagol:

megy-e, eljön-e, mosogatott-e, telefonált-e, volt-e.
Kiegészítend (kérd szós) kérdés

Dopunjuju e otvoreno pitanje
Közvetlen (direkt) kérdés Idézett (indirekt) kérdés
Direct question Indirect/reported question
Laura kérdezi Robitól: Laura azt kérdezi Robitól,
(Laura pita Robia:) (Laura pita Robia)
Kinek telefonáltál? (hogy) kinek telefonált.
(Kome si telefonirao?) (kome je telefonirao.)
Hol vacsoráztál tegnap? (hogy) hol vacsorázott tegnap.
(Gde si ve erao ju e?) (gde je ve erao ju e.)
Mit csináltál tegnap este? (hogy) mit csinált tegnap este.
( ta si radio ju e uve e?) ( ta je radio ju e uve e.)
Struktura re i u otvorenim pitanjima se ne menja Treba ispratiti glagole po licima.
75 | oldal/stranica
Válaszok és más idézett mondatok

Odgovori i druge navedene re enice
Közvetlen (direkt) válasz Idézett (indirekt) válasz

Neposredni direktni odgovor Navedeni indirektni odgovor
Adél ezt válaszolja Krisztiánnak: Adél azt válaszolja Krisztiánnak,
(Adel ovo odgovara Kristianu:) (Adel to odgovara Kristianu,)
Tegnap este mosogattam. hogy tegnap este mosogatott.
(Ju e uve e sam prala posu e.) (da je sino prala posu e.)
Tegnap étteremben vacsoráztam. hogy étteremben vacsorázott.
(Ju e sam ve erala u restoranu.) (da je ve erala u restoranu.)
Answers and other quoted sentences can be introduced by the following sentences:
Azt mondta, hogy Azt írta, hogy Azt hitte, hogy

(To je rekao, da, ...) (To je pisao, da ...) (To je verovao, da
Azt válaszolta, hogy Azt gondolta, hogy Azt mesélte, hogy
(To je odgovorio, da ...) (To je mislio, da ...) (Pri ao je, da ...)
(Navedeni primerima mo emo koristiti i u sada njem vremenu, npr.: Azt mondja...
(To ka e da ), Azt válaszolja... (To odgovara da ). Sada nje vreme mo e imati i
stilsku funkciju, npr. da ini re enicu dramati nijom.)
76 | oldal/stranica
Közvetlen kérdések és idézett kérdések
Neposredna - otvorena i navedena pitanja
Közvetlen (direkt) kérdés Idézett (indirekt) kérdés Idézett (indirekt) kérdés

Neposredna pitanja Neposredno navedeno Neposredno navedeno
pitanje pitanje
Ezt kérdezik / kérdezték Azt kérdezik / kérdezték Azt kérdezik / kérdezték

Kornéliától: Kornéliától, (hogy) t lem, (hogy)
(Ovo pitaju/su pitali (To pitaju/su pitali (To me pitaju/su me pitali,
Korneliu:) Korneliu, da :) da :)
Mikor tudja elkezdeni a mikor tudja elkezdeni a mikor tudom elkezdeni a

munkát? munkát. munkát.
(Kada mo ete po eti (kada mo e po eti (kada mogu po eti
posao?) posao.) posao.)
Miért akar nálunk miért akar náluk miért akarok náluk
dolgozni? dolgozni. dolgozni.
(Zbog ega elite raditi (zbog ega eli raditi kod (zbog ega elim raditi
kod nas?) njih.) kod njih.)
Hol tanult meg ilyen jól hol tanult meg ilyen jól hol tanultam meg ilyen
angolul? angolul. jól angolul.
(Gde ste nau ili ovako (gde je tako dobro (gde sam tako dobro
dobro engleski?) nau io engleski.) nau io engleski.)
Mikor érettségizett? mikor érettségizett. mikor érettségiztem.
(Kada ste maturirali?) (kada je maturirao.) (kada sam maturirao.)
Glagolsko vreme navedene re enice se nije promenilo:

Neposredno pitanje: Sada nje vreme Navedeno pitanje: Sada nje vreme
Neposredno pitanje: Pro lo vreme Navedeno pitanje: Pro lo vreme
77 | oldal/stranica
Ellentétre utaló köt szók: mégis, mégsem
Veznici za ukazivanja na suprotnosti: mégis (ipak), mégsem (ipak ne )
mégis (ipak)
Negativan uzrok pozitivna posledica
A kémiatanárom unalmasan magyaráz, mégis szeretem, mert igazságos.

Moj nastavnik hemije dosadno obja njava, ipak ga volim, jer je pravedan.
A magyartanárom szigorú, mégis imádom, mert sokat tud.
Moj nastavnik ma arskog je strog, ipak ga obo avam, jer mnogo zna.
A földrajztanár szigorú, mégis imádja Laci.

Nastavnik geografije je strog, ipak ga obo ava Laci.
A földrajztanár szigorú, Laci mégis imádja.
Nastavnik geografije je strog, Laci ga ipak obo ava.
mégsem (ipak ne )
Pozitivan uzrok negativna posledica
A történelemtanárom kedves, mégsem szeretem, mert unalmasan magyaráz.

Nastavnik istorije je drag, ipak ga ne volim jer dosadno obja njava.
Az olasztanárom sokat tud, mégsem szeretem, mert igazságtalan.

Moj nastavnik italijanskog mnogo zna, ipak ga ne volim, jer je nepravedan.
Az énektanár kedves, mégsem szereti Laci.

Nastavnik muzi kog je drag, Ipak ga ne voli Laci.
Az énektanár kedves, Laci mégsem szereti.
Nastavnik muzi kog je drag, Laci ga ipak ne voli.
Ako je kompletna re enica negirana, mégis i mégsem se nalazi ispred glagola, u

fokusnoj poziciji. Subjekat se mo e postaviti ispred ili iza kompozicije: mégis,
mégsem + glagol.
78 | oldal/stranica
Negatív kérdés, pozitív válasz: de, dehogynem, de igen
Negativno pitanje, pozitivan odgovor:
de, dehogynem, de igen (jeste, naravno da je, ali dâ )
FORMA I FUNKCIJA
Bukvalni prevodi ovih upitnih re enica su zbunjuju i i deluju da su negativne
konotacije, me utim smisaoni prevod je vi e od neizvesnog (da 90% - ne 10%) i
prilago eno se prevodi kako bi smo razumeli smisaono zna enje: Nem kérsz kávét?
Prevod: Ne eli kafu? (bukvalni), Zar ne eli kafu? (gramati ki), eli kafu, zar ne?
(smisaoni prevod). Ovakva pitanja su uobi ajena i u svakodnevnim razgovorima.
Predla em da se Nem ..+ ?, prevodi sa: Zar ne…? ili "Je l tako da... (pozitiv)"
Negatív kérdés Pozitív válasz

Negativno pitanje Pozitivan odgovor
Nem kérsz egy kis süteményt? De igen. / Dehogynem. / De, kérek.

Zar ne eli malo peciva? Da. / Kako da ne./ Da, elim.
Nem foglaltál szállást? De igen. / Dehogynem. / De, foglaltam.
Zar nisi rezervisao sme taj? Da. / Kako da ne./ Da, rezervisao sam.
Nem tudod véletlenül, milyen De igen. / Dehogynem. / De, tudom.

kiállítás van a Zsolnay Múzeumban? Porcelánkiállítás.
Zna li slu ajno, kakva je izlo ba u Da. / Kako da ne./ Da, znam. Izlo ba
olnai muzeju? porcelana je.
Nem jössz el velem moziba? De igen. / Dehogynem. / De, eljövök.
Da. / Kako da ne./ Da, i ao bih.
Zar ne e samnom u bioskop?
Nincs kedved megnézni ezt a filmet? De igen. / Dehogynem. / De, van.
Zar nema volje pogledati ovaj film? Da. / Kako da ne./ Da, imam.
Negativna pitanja su vrlo esta u ma arskom jeziku. Oni nikako ne ukazuju na to

da govornik o ekuje negativan odgovor! Ovakva kompozicija je kulturolo ka
karakteristika i prijateljski je orjentisana. Zanemraite bukvalno zna enje re i
nem u prevodima upitnih re enica ovog tipa.
Prefiks glagola se zbog negacije, a i zbog pozicije fokusa pi e iza i odvojeno
od glagola: Nem jössz el moziba? Nem hívod fel Imrét?
79 | oldal/stranica
A SZÓREND
RED RE I
80 | oldal/stranica
Szórend: A hangsúlyszabály
Word order: The emphasis rule
Va na informacija se uvek stavlja ispred glagola.

To se naziva: polo aj fokusa. Re i koje se uvek
stavljaju u fokus:
Nova informacija
Va an / relevantan podatak
Upitna re
Negativna re ili kompozicija.
Redosled ostalih re i je relativno slobodan. Fokus i glagol
Tipi an red re i:
Fokus + glagol
Subjekat obi no (ali ne uvek!) prethodi fokusu i glagolu:

Kriszta pénteken megy fodrászhoz. (Krista u petak ide kod frizera.)
János nem szereti a komolyzenét. (Jano ne voli ozbiljnu muziku.)
A férjem imád fényképezni. (Moj suprug obo ava fotografisati.)
81 | oldal/stranica
Szórend: kell, szabad, tilos
Red re i: kell (treba), szabad (slobodno/dozvoljeno), tilos (zabranjeno)
A segédige van a fókuszban
Pomo ni (modalni) glagol je u fokusu
Tipi an red re i:
Pomo ni glagol (fokus) + infinitiv
Odredba se stavlja ispred pomo nog glagola + infinitiv
ili izme u pomo nog glagola i infinitiva.
Szabad i tilos se esto nalaze u fokusu.

Kell se obi no nalazi u fokusu pitanja (u da-ne pitanjima) kao i u odgovoru.
Prevod primera (radna sveska u podnaslovu ovog poglavlja) sa podvu enim fokusom:
Kod nas je i na stepeni tu zabranjeno pu enje. (1.-2. red)
Da li je dozvoljeno fotografisanje u muzeju? (3.-4. red)
Da li treba platiti za parkiranje? (5. red)
Da, treba platiti za parkiranje. (6.-7. red)
Más van a fókuszban

Neka druga re je u fokusu
Tipi an red re i:
Fokus + pomo ni glagol + odredba i infinitiv / infinitiv i odredba
Prevod primera sa podvu enim fokusom (mf 38/24.):
Bicikl u gara i treba dr ati.

Samo je na stepeni tu dozvoljeno pu enje (na terasi je dozvoljeno).
U ovom muzeju ne treba ulaznicu kupiti.
Kome treba najam platiti / platiti najam?
Gde je slobodno u ovoj ulici parkirati / parkirati u ovoj ulici?
Zbog ega nije slobodno u ovoj ulici parkirati / parkirati u ovoj ulici?
Kod blagajne uvek treba ekati.
Kasno je, spavati treba.
82 | oldal/stranica
Szórend: igeköt s mondatok (Ismétlés)
Red re i u re enici glagolski prefiksi (ponavljanje)
Az ige van a fókuszban: az igeköt nem válik el

Glagol je u fokusu: glagolski prefiks se ne odvaja
Tipi an red re i:
Glagol sa glagolskim prefiksom (u fokusu) + dodaci
Subjekat i prilo ke odredbe za vreme se esto (ali ne uvek) stavljaju negde na

po etak re enice.
Prevodi primera sa podvu enim fokusima:

Popodne po istim stan.
Za vikend pogledam novu izlo bu.
Odlazim na plivali te.
Robi se ujutro sprema/priprema za prezentaciju, a posle je slobodan.
Más mondatrész van a fókuszban: az igeköt elválik

Neki drugi deo re enice je u fokusu: glagolski prefix se odvaja i pi e se posle glagola.
Tipi an red re i:
Fokus + glagol + glagolski prefiks ( to postaje nova re )
Prevodi primera sa podvu enim fokusima:

Rozi sa u i odlazi na izlo bu.
Muzej uvene slike prikazuje/izla e.
Jo uvek nisam pro itao tvoj lanak.
Kada isti /sprema kona no svoju sobu?
83 | oldal/stranica

Red re i: Prelazni gagoli u neutralnim (narativnim) re enicama 1
Igeköt nélküli ige és egy vonzat: a vonzat el tt nincs nével

Glagol bez prefiksa i jedna odredba: bez lana ispred odredbe
Tipi an red re i:
Odredba + glagol
Narativne ili neutralne re enice daju odgovor na pitanje: Mit csinál? ( ta radi?).
Ne postoji poseban naglasak na bilo kom delu re enice.
Subjekat i prilog za vreme su esto (ali ne uvek) negde na po etku re enice.
Translation of the examples:

Tibi je u nedelju na izletu retke biljke fotografisao u umi.
Andrea je pro le nedelje vo nu tortu pripremala.
Laci se davno sa decom bavio.
David je ju e u gara i biciklu popravljao sa svojim sinom. (u redovima 4-6)
Igeköt nélküli ige és egy vonzat: a vonzat el tt van nével

Glagol bez prefiksa i jedna odredba: sa lanom ispred odredbe
Tipi an red re i:
Glagol + odredba / odredba + glagol
Prevod primera:
Otto se u nedelju pripremao za Ultrabalaton.
Petra je ju e popodne u jednom kafi u razgovarala sa jednim svojim prijateljem u kafi u.
Márton je preklju e sa svojim sinom popravljao njihov auto.
84 | oldal/stranica
Red re i: glagoli sa odredbom/odredbama u neutralnim (narativnim)
re enicama 2.
Glagol mo e imati vi e odredbi. Na primer:

kér valamit valakit l vesz valamit valakinek
tra i ne to od nekog kupi ne to nekom
beszélget valakivel valamir l ad valamit valakinek
razgovara sa nekim o ne emu daje ne to nekom
magyaráz valamit valakinek mutat valamit valakinek
obja njava ne to nekom poka e ne to nekom
süt valamit valakinek fest valamit valakinek
pe e ne to nekom slika ne to nekom
Igeköt nélküli ige és két vonzat: csak az egyik vonzat el tt van nével
Glagol bez prefiksa i dve odredbe: lan stoji samo ispred jedne od odredbi
Tipi an red re i:
Odredba bez lana + glagol + odredba sa lanom
Prevod primera:
Moja baka svakog vikenda je pekla pitu sa jabukama za unuke.
Izgubljena devojka je uve e u devet telefonom tra ila pomo od jednog policajca.
Vanda je pro le godine, stipendiju dobila za jednu francusku kolu.
Marika je celo ve e o umetnosti razgovarala sa prijateljem u jednom kafi u.
Ranije sam fiziku u io na fakultetu.
Igeköt nélküli ige és két vonzat: mindkét vonzat el tt van nével

Glagol je bez prefiksa sa dve odredbe: obe odredbe su sa lanom (mf.95 -25.)
Tipo an red re i:
Odredba 1 + glagol + odredba 2
Glagol + odredba 1 + odredba 2
Prevod primera:
Otova erka je u nedelju, jednu sliku naslikala svojoj majci. (1.-2. red)
Lajo u radnoj sobi, obja njava fiziku svom sinu. (3.-4. red)
85 | oldal/stranica
Szórend: fókuszos mondatok igeköt nélkül
Red re i: Re enice sa fokusom bez glagolskih veznika
Tipi an red re i:
Fokus + glagol + prilog (prilozi)
Prevod re enica sa podvu enim fokusom:

Lekar bolesnicima poma e. (a ne zdravim ljudima).
Advokat se suare e sa strankama. (a ne cve ar).
Bebisiterka radnog mesta pre podne uva decu. (a ne popodne.)
Psiholog razgovara sa ljudima. (a ne preduzetnik).
Psiholog razgovara sa ljudima (a ne prepire se).
Negativne re enice
Laura se ne prijavljuje za ovo radno mesto.
ef ne govori o projektu sa zaposlenima.
Moj kolega ni ta ne radi na svom random mestu.
Moj advokat se nikada ne sure e sa svojim strankama. Uvek samo telefonira.
Danas jo (uvek) ne uva decu bebisiterka radnog mesta, (nego baka).
Na a se firma ne bavi informatikom, nego sa biohemijom.
86 | oldal/stranica
Szórend: igeköt s igék
Red re i: Glagol isa prefiksom
A mondatban nincs segédige: semleges (narratív) mondatok

U re enici nema pomo nog glagola: neutralne (narativne) re enice
Tipi an red re i:
Glagol + prilog (prilozi)
Prevod primera:
Uvek okusim lokalne specijalitete.
I tvan popodne pogleda znamenitosti.
Danas pre podne sa Verom odlazimo u muzej.
Robi nas je pozvao ve erati.
A mondatban nincs segédige: fókuszos mondatok

U re enicama nema pomo nog glagola: Re enice sa fokusom
Tipi an red re i:
Fokus + glagol + glagolski prefiks
Prevod primera sa podvu enim fokusom:

Ja probam lokalne specijalitete (a ne moj brat ili sestra.)
I tvan popodne pogleda znamenitosti (a ne pre podne).
Robi nas je na ve eru pozvao (a ne na ru ak).
Sa kime si se upoznao/upoznala u toku/za vreme letovanja?
Na alost, nisakim se nisam upoznao/upoznala.
A mondatban van segédige: semleges (narratív) mondatok

U re enici ima pomo nog glagola: neutralne (narativne) re enice
Szokott, akar, tud, szeretne, kell, szabad, lehet, fog

Ima naviku, ho e, zna/mo e, voleo bi, treba, slobodno, mo e, e
Tipi an red re i:
Glagolski prefiks + pomo ni glagol + infinitiv
87 | oldal/stranica
Prevod primera:
Uvek imam naviku probati doma e specijalitete.
I tvan eli pogledaati znamenitosti.
Pre podne mo emo oti i u muzej.
Voleo bih te pozvati na jednu kafu.
U stanu treba skinuti cipele za ulicu.
U muzeju mo e fotografisati kipove.
Sada ve mo e rezervisati hotelsku sobu.
Robi e nas ve eras nazvati.
Szeret, imád, sikerül, tilos

Voli, obo ava, uspe, zabranjeno
Tipi an red re i:
Pomo ni glagol + infinitiv
A szeret, imád, sikerül, tilos segédigék automatikusan némi hangsúlyt kapnak.

Voli, obo ava, uspe i zabranjeno ovi pomo ni glagoli uvek automatski dobijaju blagi naglasak.
Prevod primera:
Volim probati lokalne specijalitete.

Obo avam razgledati na pijacama.
Kona no sam se uspeo odmoriti.
Sada je zabranjeno u i u laboratoriju.
A mondatban van segédige: fókuszos mondatok

U re enici ima pomo nog glagola: Re enice sa fokusom
Tipi an red re i:
Fokus + pomo ni glagol + infinitiv
Prevodi primera sa podvu enim fokusom:
Nikada nisam imao naviku probati lokalne specijalitete. (1.-2. red)

I tvan ne eli pogledati znamenitosti. (3.-4. red)
Koga bi voleo/ eleo pozvati na urku? (5.-6. red)
Zbog ega ne treba nazvati Lillu? (7.-8. red)
88 | oldal/stranica
Szórend: a felszólító mondatok szórendje
Red re i: Re enice zapovednog na ina - imperativa
Az ige van a fókuszban

Glagol je u fokusu
Tipi an red re i:
Glagol (fokus) + (glagolski prefiks)
Glagol je esto (ali ne uvek!) sme ten negde na po etak re enice.
Prevod primera sa podvu enim fokusom:

Kuvaj ne to ukusno ve eras!
Napi ite mi ovaj recept!
Potra i knjigu recepata!
Nakupujte za ve eru!
Mrdajmo se i mi mnogo na sve em vazduhu. (5.-6. red)
Lezi rano! (7.-8. red)
Más van a fókuszban

Neka druga re je u fokusu
Tipi an red re i:
Fokus + glagol (+ glagolski prefiks)
Prevod primera, focus je podvu en:

Bolje pala inke pecimo za ru ak (ne kobasice)!
Smatram/mislim, da u nedelju pravimo kajgane, a ne u subotu!
orbu stavi u hladnjak (a ne varivo)!
Nemoj ovo povr e skuvati za ru ak, nego ne to drugo!
Nemoj ka ikom jesti testeninu, nego sa vilju kom!
Pre ru ka, nemojte jesti slatki !
Nemoj popiti svo vino!
Nemoj jo izneti tanjire u kuhinju!
kraj.
89 | oldal/stranica

MOKA2 Grammar SB

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

MOKA2 Grammar SB

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Mag a OK A G ama i ka bja je ja N el a i mag a a k

Szita Szilvia - Pelcz Katalin

Prevod i adaptacija na srpski jezik:

Ez a füzet a MagyarOK A2+ munkafüzet nyelvtani magyarázatainak szerb

AZ IGE / GLAGOLI ........................................................................................................ 5

Igemódok és használatuk / Glagolski na in i primena ................................................. 24

A F NÉV / IMENICE .............................................................................. 38

A helyhatározók rendszere / Sistem priloga za mesto ................................................. 44

A MELLÉKNÉV / PRIDEVI ................................................................... 49

A SZÁMNÉV / BROJEVI ........................................................................ 59

A NÉVUTÓ / PRILOZI za mesto ............................................................. 61

A NÉVMÁS / ZAMENICE ....................................................................... 64

AZ ELVÁLASZTÁS SZABÁLYAI / PRAVILA RAZDVAJANJA RE I ........ 70

MONDATÉPÍTÉS / GRA ENJE RE ENICA ....................................... 72

El reutalás és visszautalás / Uzrok i posledica: az, ez ................................................. 74

A SZÓREND / RED RE I ....................................................................... 80

IGEID K ÉS HASZN LATUK

Vreme radnje Glagolsko vreme Primeri

Radnja je u budu nosti Holnap telefonálok Jánosnak.

Sada nje vreme

Radnja je u pro losti Pro ko vreme Tegnap teniszeztem.

Radnja u budu nosti Beszélni fogok Évával.

Ma arski jezik ima samo jedno sada nje vreme:

-s, -sz, -z -s, -sz, -z

Tárgyatlan és tárgyas igék

A munkahelyemre megyek. Veszek egy családi házat.

(Idem na svoje radno mesto.) (Kupujem jednu porodi nu ku u.)

megy valahova (ide → nekud) vesz valamit (kupuje → ne to)

A barátn mmel beszélgetek. Nem értem a matematikát.

Tárgyatlan (intranzitív) igék Tárgyas (tranzitív) igék

mi várunk nézünk gondolkodunk internetezünk

ti vártok néztek gondolkodtok interneteztek

Glagoli sa veznim samoglasnikom: tanít (teach): tanítok, tanítasz, tanít,

jön megy van

én jövök megyek vagyok

te jössz mész vagy

mi jövünk megyünk vagyunk

ti jöttök mentek vagytok

-s, -sz, -z -s, -sz, -z

te várod nézed álmodod eszed

mi várjuk nézzük álmodjuk esszük

ti várjátok nézitek álmodjátok eszitek

Neprelazni glagoli nemaju odre enu konjugaciju. Mnogi od njih su sa

Igeragozás: hangzóveszt igék

Határozatlan és határozott ragozás

én érzek / érzem javaslok / javaslom érdeklek / érdeklem

te érzel / érzed javasolsz / javaslod érdekelsz / érdekled

mi érzünk / érezzük javaslunk / javasoljuk érdeklünk / érdekeljük

tl éreztek / érzitek javasoltok / javasoljátok érdekeltek / érdeklitek

Neki glagoli gube samoglasnik u poslednjem slogu u nekim licima

Több alany, egyes szám

Igeragozás: -lak/-lek (Ismétlés)

Nenagla ena zamenica téged se obi no izostavlja:

Zamenica u mno ini nikada ne izostaje:

Nagla ena zamenica se nikad ne izostavlja:

Ako se glagol zavr ava sa dvostrukim -l, ne dodaje se tre e:

Segédigék: kell, szabad, tilos

A házban dohányozni tilos.

Sa pomo nim glagolima szabad, kell, tilos, koristi se infinitiv:

Szokott je glagol u pro lom vremenu. Me utim, odnosi se na sada njost:

Tibor. gota-Marietta. Ottó. pedig Ivett.

Tibor tegnap Ágota-Marietta Ottó tortát sütött, Ivett tegnap egész

(Tibor je ju e bio (Agota-Marieta (Oto je pekao tortu (Ivet je ju e ceo

Határozatlan ragozás Határozott ragozás