Az észak-alföldi régió versenyképességének elemzése
Az általam választott régió az Észak-Alföld, a terület versenyképességének elemzéséhez én
Nagy Tünde Orsolya Munkaerő-piaci folyamatok az észak-alföldi régióban, humánerőforrás fejlesztés, mint a versenyképesség záloga című munkáját választottam. Ebben a tanulmányban hazánk versenyképességi szempontból egyik legrosszabbul teljesítő régióját elemzi a szerző elsősorban a humán-erőforrást figyelembe véve.
A tanulmány alapján megállapítható, hogy a régió humán-erőforrás tekintetében nem teljesít
jól, különböző mutatók vizsgálata ezt alá is támasztja. Az látható, hogy az észak- magyarországi régióban, habár magas az aktív korúak aránya a többi régióhoz viszonyítva, azonban ezzel összefüggésben a munkanélküliségi ráta is magas szinten van. A közmunka programoknak hála javult a foglalkoztatottság mértéke, azonban továbbra is az országoshoz képest magas szinten maradt a munkanélküliek száma. A problémát az is jelenti, hogy a munkanélküliek iskolai végzettsége is alacsony, így a munkahelyek közül is kevésbé tudnak válogatni, csak a legegyszerűbb, legalacsonyabb fizetéssel járó pozíciókban tudják őket alkalmazni. Látható tehát, hogy a régió versenyképességének egyik legnagyobb hátráltató tényezője a rossz munkaerő-piaci helyzet, amelyet részben a nem kedvező humán-erőforrás is okoz. Viszont megfordítva a térség versenyképességének javításában épp ez a tényező lehet az egyik potenciál. A magasabb végzettségűek régión belüli megtartásával és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők továbbképzésével egy olyan helyi társadalom alakulhatna ki a jelenlegi helyett, amely képes adaptálódni a gazdaság gyors változásaira, kevésbé van kiszolgáltatva a munkaerőpiacnak. A magas képzettségi szinttel rendelkező lakosság egyrészt innováció és vállalkozás képesebb, valamint ez a jól képzett munkaerő jobban be tudja vonzani azokat a vállalatokat, amelyek magasabb bérezéssel és nagyobb hozzáadott társadalmi értéket tudnak képviselni a régióban. Így tehát elmondható, hogy ezen régió versenyképességének egyik alapja a lakosság iskolázottságának növelése és a magasan iskolázottak helyben tartása lehetne. Erre építve lehetne olyan gazdaságot kialakítani a térségben, amely versenyezni tud akár egy Nyugat, -vagy egy Közép-Dunántúli régióval. A kutatást alátámasztó infografikák: Nyilvántartott álláskeresők a munkaképes korú népesség százalékában a magyarországi régiókban 2019-ben Forrás: TeIR Helyzet-Tér-Kép
Pályakezdő munkanélküliek aránya Magyarország régióiban 2019-ben Forrás: TeIR Helyzet-Tér-Kép
Egy lakosra jutó összes nettó jövedelem (Ft) a magyarországi régiókban 2019-ben Forrás: TeIR Helyzet-Tér- Kép
Az iskolázottság és a foglalkoztatottság összefüggése. (Pirossal a régió 3 megyéje) Forrás: KSH - A gazdasági
folyamatok regionális különbségei, 2013 Foglalkoztatási ráta és havi bruttó átlagkereset, 2013. Forrás: KSH - A gazdasági folyamatok regionális különbségei, 2013