Magyarszecsőd, 2022.03.13.

1 Mózes 18,16-19

Kedves Testvéreim!

A múlt héten a szövetségről volt szó. Isten velünk kötött szent

szövetségéről és arról, miképp kötött Isten szövetséget Abrámmal. Elmondtuk
azt is, hogy a szövetségkötéshez két félre van szükség, és arra, hogy ők
hűségesek legyenek a megállapodásukhoz. Valamint arról is beszéltünk, hogy
Jézusért van tökéletes szövetségünk Istennel, mert magunktól nem tudnánk
tökéletesen eleget tenni a szövetség feltételeinek. Valamint arról, hogy
szövetséget kell kötnünk Istennel és ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a
teljes szívedet átadd Jézusnak. Ma azonban egy olyan témáról fogunk beszélni,
amit a szövetségkötés előzményeként lehetne megemlíteni. Ez pedig a
kiválasztás kérdése. Hogyan választ ki Isten? Miért éppen téged választott ki
Isten? Mit nyerek azzal, hogy kiválasztott Isten? Ezekre a kérdésekre keressük a
választ ma.
Hogyan választ ki Isten? Ahhoz, hogy kicsit jobban megértsük az erre a
kérdésre adott választ, meg kell néznünk, hogy ki volt Ábrahám, milyen hite
volt Ábrahámnak. Felolvasnék egy hosszabb részt a Zsidókhoz írt levélből. „Hit
által engedelmeskedett Ábrahám, amikor elhívta Isten, hogy induljon el arra a
helyre, amelyet örökségül fog kapni. És elindult, nem tudva, hova megy. Hit
által költözött át az ígéret földjére, mint idegenbe, és sátrakban lakott Izsákkal
és Jákóbbal, ugyanannak az ígéretnek az örököseivel. Mert várta azt a várost,
amelynek szilárd alapja van, amelynek tervezője és alkotója az Isten. Hit által
kapott erőt arra is, hogy a meddő Sárával nemzetséget alapítson, noha már
idős volt, minthogy hűnek tartotta azt, aki az ígéretet tette. Ezért attól az egy
embertől, aki már közel volt a halálhoz származtak olyan sokan, mint az ég
csillagai és mint a tenger partján a föveny, amely megszámlálhatatlan. … Hit
által ajánlotta fel Ábrahám Izsákot, amikor Isten próbára tette, és egyszülött
fiát vitte áldozatul az, aki az ígéreteket kapta, akinek megmondatott: „Aki
Izsáktól származik, azt fogják utódodnak nevezni.” Azt gondolta ugyanis, hogy
Magyarszecsőd, 2022.03.13. 1 Mózes 18,16-19

Isten képes őt a halottak közül is feltámasztani. Ezért vissza is kapta őt, aki így
a feltámadás példájává lett.” /Zsidókhoz írt levél 11,8-12, 17-19/ Nincs is jobb
összefoglalás Ábrahámról, mint a felolvasott rész. Akárhányszor Isten
cselekedett Ábrahám életében, mindig arra tekintett Isten, hogy Ábrahámnak
van hite. Hit által engedelmeskedett Ábrahám mindenben, amire csak Isten
kiválasztotta őt. Isten kiválasztásának tehát egyik ilyen feltétele, hogy látja-e
rajtad azt, hogy képes vagy-e hinni neki. Képes vagy-e arra, hogy hit által
cselekedj olyan dolgokat, amikről meg vagy győződve, hogy az nem a te
akaratod, hanem Isten akarata az életedre tekintve. Tehát ez volt Ábrahám. Ez
volt egy személynek a kiválasztása. Azért választotta ki Isten Ábrahámot, mert ő
feltétel nélkül hitt Isten szavának. Még Sára is nevetett, mikor azt mondta a
három férfi, hogy egy év múlva gyerekük lesz. De ezek személyek. Egyenként
személyek. Viszont mi a helyzet a közösségi kiválasztással? Hogyan választ ki
Isten egy egész népet a maga számára? Miért választ ki egy egész népet. Hiszen
tudjuk azt, hogy ami a felolvasott szakasz után következik, a legjobb jóindulattal
is egy erős alkudozás. Mivel Sodoma elpusztításáról ekkor esett szó. Ábrahám, a
hit embere, aki feltétel nélkül hitt Istenben, elkezd alkudozni Istennel. Először
még azt kéri, hogy 50 igaz ember fejébe ne pusztítsa el az Úr Sodomát. Aztán
alkudozik tovább Ábrahám. 45. 40. 30. 20. 10. Valahol a mélyünkben ilyenek
vagyunk. Szeretünk alkudozni Istennel. Ha ezt és ezt találod, ha ezt és ezt
megtesszük, akkor cserébe tedd meg ezt és azt. A legklasszikusabb példa erre,
hogy ha valaki azt ígéri, hogy az életének megmentéséért cserébe eljön majd
mindig templomba. Aztán elmaradnak a templomlátogatások. Isten a rá eső részt
teljesíti. Megmenti az embert. Megment téged és engem az örök kárhozattól. De
te teljesíted-e az „alku” rád eső részét? Vajon Isten kiválaszt embereket arra,
hogy ne járjanak templomba? Mi történik Sodománál? Egy ember közbenjár egy
városért. Egy ember, aki valóban Isten szolgája, rá tekintve nem pusztítja el
Isten Sodomát. Azt a várost, ahol jók és gonoszak egyaránt éltek. Hát nem ezt
csinálja velünk is Krisztus? Ha Isten a mi életünkre és munkásságunkra vagy
Magyarszecsőd, 2022.03.13. 1 Mózes 18,16-19

szívünkre tekintene, akkor bizony megérdemelnénk a pusztulást. Azonban a

kegyelem elengedhetetlen kelléke Isten kiválasztásának. A kegyelem és a
kiválasztás ilyen formán együtt járnak. Úgy is szokta ezt mondani a teológia,
hogy Isten kegyelmi kiválasztása. Ennek a fogalomnak a megértése nélkül nem
lehet megérteni Istennek az emberre vonatkozó szándékát és akaratát.
Arra a kérdésünkre, hogyan választ ki Isten, tehát megállapíthatjuk, hogy
kegyelemből és hit által. „De amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a
földön?” /Lk 18,8b/
Mai második kérdésünk, amire keressük a választ, hogy miért pont téged
választott ki Isten?
Volt valami indoka Jézusnak arra, hogy pont azt a 12 tanítványt válassza
ki, akiket kiválasztott? Vagy volt valami különös indoka arra Istennek, hogy
pont Ábrahámot választotta ki Izrael ősatyjává? Miért pont téged választott ki
Isten, hogy itt és most hallhasd az Ő szent Igéjét, üzenetét? Ábrahámnak azt a
feladatot adta Isten, hogy elvándoroljon az ígéret földjére. „Az Úr azt mondta:
Eltitkoljam-e Ábrahám elől, amit tenni akarok?” /1Móz 18,17/ Olyan ez,
mintha Isten valami titkos dolgon tanácskozna. Mintha valami olyan fontos
dologról lenne szó, amiről még megfontolja, hogy elmondja-e Ábrahámnak, mit
akar tenni Sodomával. Azonban Isten már előre eldöntötte, hogy mit fog
cselekedni. Így akarja felkelteni Ábrahám figyelmét arra, hogy mik Sodoma
elpusztításának okai. Két oka is van Istennek arra, hogy miért mondja el
Ábrahámnak ezt. Az egyik, hogy már megkapta Ábrahám a feladatát és ígéretét,
hogy tőle fog származni a kiválasztott nép. A második pedig az, hogy az utódai
számára gyümölcsöző és hasznos lesz tanítás szempontjából. Ezért ebben a
kifejezésben a kijelentés célját és hasznát említi röviden. Tehát a feladat már
megvan. Ábrahámnak már megvan a feladata. „Hiszen Ábrahámtól nagy és
hatalmas nép fog származni, és általa nyer áldást a föld minden népe. Mert őt
választottam ki arra, hogy megparancsolja maga után fiainak és háza népének
is, hogy őrizzék meg az Úr útját, cselekedjenek az igazságnak és jognak
Magyarszecsőd, 2022.03.13. 1 Mózes 18,16-19

megfelelően, hogy az Úr is beteljesítse, amit megígért Ábrahámnak.” /1Móz

18,18-19/ Isten az által, hogy feladatot ad az embernek, önmagát és az
ajándékait tiszteli. Ezért önmagára vezeti vissza nagylelkűségét Isten. Nem
Ábrahámra tekint. Hanem arra, hogy nem fogja elhagyni népét, ha már
megígérte, hogy velük lesz. Ezt ne úgy értsük, mint egy kényszerűséget. Ha már
egyszer megígértem, akkor be is tartom, amit ígértem. Kellene Istennek ezt
megígérnie, ha nem estünk volna első szüleink által örök bűnbe? Esperes úr pár
héttel ezelőtt Bibliaórán azt mondta el, hogy ha nagyon zanzásítva tekintünk a
Bibliára, akkor végülis az egész arról szól, hogy amit az első emberpár az első
lapokon elrontott, azt hogyan teszi Isten helyre, és helyre is teszi. Önmagára
nézve ad feladatot számodra. Mikor Isten megengedi a nehézségeket, sőt néha
még ő maga is bünteti népét, akkor teszi azt azért, mert tudja, hogy az ez által
rájuk bízott feladatot meg fogják tudni cselekedni. Amikor tehát Isten ad neked
egy feladatot, akkor egész nyugodtan elhiheted azt is, hogy ad erőt ahhoz, hogy
azt végre tudd hajtani. Ez az oka annak, hogy miért pont téged választ ki Isten.
A lényeg, hogy megtaláld a feladatod. Azt, amit rád bíz Isten. Azért választ ki,
mert feladata van számodra, és tudja rólad azt is, hogy mivel Ő veled van, ezért
végre is tudod hajtani azt a feladatot.
Végül pedig nézzük meg azt, hogy mit nyernek azok, akiket kiválasztott
Isten.
„Mert akiket eleve kiválasztott, azokat eleve el is rendelte, hogy
hasonlókká legyenek Fia képéhez, hogy ő sok testvér között legyen elsőszülött.
Akikről pedig ezt eleve elrendelte, azokat el is hívta, és akiket elhívott, azokat
meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.” /Róma
8,29-30/ Kedves testvéreim. Akármennyire is szerettem volna, nem tudom
elkerülni az eleve elrendelés kérdését. Nem vagyok rá büszke, de a teológián 3
tanegységből 4-szer húztam ezt a tételt. Azt hiszem, ehhez nem kívánok egyéb
kommentárt fűzni. Kész sor vitát lehetne arról indítani, hogy Isten eleve
elrendelt mindenkit időnek előtte, egyeseket örök életre, másokat kárhozatra.
Magyarszecsőd, 2022.03.13. 1 Mózes 18,16-19

Akkor az embernek nincs szabad akarata? De igen van. De akkor nincs, ha Isten
mindeneket pontosan elrendelt még a világ teremtése előtt. Ez számomra mindig
is egy feloldhatatlan ellentétnek bizonyult. Azonban nagyobb távlatból kell ezt
tekintenünk. Elfogadjuk-e azt, hogy Isten olyannyira senkitől és semmitől sem
függő személy, hogy akarata érvényesül a teremtettség minden mozzanatában?
Nem arról van szó, hogy Isten arra lökdös minket, amerre nem akarjuk, hanem
arról, hogy Isten olyannyira hatalmas Isten, hogy hatalmában van minden és
mindenki. Azonban megvan a közvetítő álláspont, amikor Istennek is akarnia
kell a üdvözítést és nekem is akarnom kell, hogy érvényes legyen rám Isten
üdvmunkája. Énünket pedig úgy alakítja Isten, hogy mi azt akarjuk, amit Ő akar.
Bele lehet bonyolódni. Rendesen. Elhihetitek, nem véletlenül vesztem el én is
sokszor ebben a kérdésben. De benne van Máté evangéliumban testvéreim, hogy
aki mindvégig kitart az üdvözül. Van szabad akaratod? Természetesen van.
Eldöntheted, hogy Jézus mellett döntesz vagy sem. De nehogy azt hidd, hogy
Isten rendelésén kívül volt az, amit te választottál. Istennek megvan a maga
forgatókönyve minden szituációra. Ha én balra fordulok, de Isten jobbra
irányított, akkor rá kell jönnöm, hogy Isten abból is jót fog kihozni, sőt, benne
volt akaratában, hogy akármerre fordulhatok, mert mindenképp megmutatja az
Ő hatalmas kegyelmét, szeretetét és akaratát.
A Lukács evangéliumában olvashatunk a szoros kapuról. Ott konkrétan
megkérdezik Jézust, hogy kevesen vannak-e azok, akik üdvözülnek. Jézus
azonban nem egy számot mondott. Nem mondott sem igent sem pedig nemet,
hanem azt mondta, hogy igyekezettek bemenni a szoros kapun, mert sokan
akarnak majd bemenni, de nem jutnak be. Mi tehát a kitartásunknak a
gyümölcse? Mi tehát a feladatunk eredménye? Az testvéreim, hogy végső soron
miénk az örök élet, Krisztusért. De természetesen ne feledkezzünk meg azokról
a jótéteményekről sem, amik kapcsán nekünk is örömöt és boldogságot
szereznek, ha megcselekedjük. A Példabeszédek könyvében olvashatjuk azt,
hogy az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül.
Magyarszecsőd, 2022.03.13. 1 Mózes 18,16-19

Szedjük össze. Ha tehát hit által, a szívem teljes átadásával elnyerem azt a
jutalmat, hogy kiválaszt engem Isten, akkor feladatot is ad számodra. Ha viszont
feladatot ad neked, akkor biztosra veheted, hogy ad hozzá erőt, kitartást és
lehetőségeket. Lehetőséget arra, hogy bebizonyítsd Istennek, hogy nem
véletlenül adta neked a feladatot. Kinek-kinek mi a feladata? Ez akár házi
feladat is lehetne. Találd meg azt, hogy milyen feladatot bíz rád Isten.
Mindenkinek megvannak a maga lelki ajándékai, amiket tud hasznosítani,
amivel el tudja végezni a rá szabott feladatot. Mint ahogy kiválasztotta Isten
Ábrahámot arra, hogy elmenjen az ígéret földjére. Megvolt tehát a feladata. Isten
kiválasztotta. Meg is ajándékozta lehetőségekkel. Meg is ajándékozta
gyermekáldással, mert megígérte, mikor kiválasztotta Ábrahámot, hogy nagy
nép atyja lesz ő. Mi magunk is beletartozunk Istennek a kiválasztásába.
Ahogyan Ábrahámot is kiválasztotta Isten, és rá bízta feladatát, úgy ránk is ránk
bízza Isten a kifejezetten ránk szabott feladatot. Nehogy azt hidd, hogy ez
könnyű lesz. Ki kell majd lépned a komfort zónádból. Talán olyat kell tenned,
amit nem szeretnél. Hogy egy példát említsek. Anániás. Mikor Saul a
damaszkuszi úton megvakult, akkor Isten Anániásnak szólt látomásban, hogy
menjen el abba az utcába, amit Egyenes utcának neveznek és keresse meg Júdás
házában a tarzuszi Sault. Anániás pedig tiltakozott azzal, hogy sokaktól hallotta,
hogy mennyi rosszat tett Saul, sőt még oda is azért érkezett, hogy a főpapok elé
citálja a Krisztusban hívőket. De minden tiltakozása ellenére Anániást elküldte
az Úr, hogy gyógyítsa meg Sault, és elment.
Mint ahogy Ábrahám áldásnak és ajándéknak élte meg azt, hogy
gyermeke születhetett feleségétől, és ígéretet kapott erre Istentől, úgy nekünk is
megvan a magunk jutalma. Krisztusért örökélet, hit által, mert érted ment a
keresztre.
Ámen