A TANULÁS FOLYAMATA

A tanulás során új idegi kapcsolatok, kapcsolatrendszerek alakulnak ki az

agyvelőben, erre a feltételes reflex kialakulása során láttunk példát.

Az információk feldolgozását, tehát a tanulást számos tényező befolyásolja). Ezek

közül első a felismerés: nyilvánvalóan sokkal könnyebb megjegyezni olyan

információt, amely felismerhető. További fontos tényező a figyelem, amely az

embert érő rengeteg inger közül csak némelyekre irányul. A figyelmet befolyásolja az

ingerek erőssége, újszerűsége, váratlansága, és az is, hogy az illető számára

mennyire fontos. A beérkező ingerek közül annak információtartalma rögzül

könnyebben, amely – a fentiek alapján – a figyelmet fölkelti. Ez a magyarázata

annak, hogy egy monoton előadáson, amelynek témáját a hallgató nem tartja

fontosnak, a légy zümmögése (mint újszerű inger) emlékezetesebb lehet, mint az

előadó beszéde. A rövid és a hosszú távú memóriát befolyásoló tényezők közül az

egyik legismertebb az ismétlés. Emellett az is alapvető szerepű az ismeret

megjegyzésében, ha sikerül az új és a korábban rögzült információk között értelmes

kapcsolatokat kialakítani. Ez a logikus tanulás. Könnyebben megmaradnak a

memóriában olyan emlékek is, amelyek más ingerekhez, például látványhoz, illathoz,

hanghoz kapcsolódnak. (Egyes illatok ismételt megérzése pl. egész történeteket

idézhet fel az emlékezés

A tanulás, megjegyzés folyamatainak vázlata

az ábra végé lévő szó: HASZNÁLAT, VÁLASZ

AZ EMLÉKEZÉS

Az emlékezés, más néven a memória az alapja a beszédnek, a tanulásnak, a

gondolkodásnak. A memória az a képesség, amely lehetővé teszi emléknyomok

kialakulását, azok rögzülését, megőrzését és felidézését. Noha egyre többet tudunk

az emléknyomok kialakulásáról az idegsejtek szintjén, a rögzülés módja még csak

kevéssé ismert. Biztosnak látszik, hogy megkülönböztethető a rövid távú és a hosszú

távú memória. A legfeljebb néhány másodpercig vagy percig tartó rövid távú

memóriára jó példa, amikor egy ismeretlen telefonszámot a kikeresése után

emlékezetből hívunk. A környezetünkből folyamatosan érkező új információk

kiszorítják a rövid távú emléknyomokat, ezért a hívott számot többnyire elfelejtjük.

A hosszú távú memória tartósan tárolja az emléknyomokat. A hosszú távú

memóriából visszafelé, a rövid távú memóriába is jutnak információk, amikor például

valamely probléma megoldásához a frissen szerzett adatokat és a régebben

megtanultakat egyszerre kell használni