Debreceni Határozati Javaslat Melléklete

A határozati javaslat melléklete
Debrecen
Piac utca 57-61. számú ingatlanra vonatkozó
telepítési tanulmányterv
2023. július
Debrecen, Piac utca 57-61. számú ingatlanra vonatkozó telepítési tanulmányterv BFVT Kft.
Debrecen, Piac utca 57-61. számú ingatlanra vonatkozó telepítési tanulmányterv
Városrendezés, építészet: András István

TT, É/1 01-0525
Tóth Péter
É/1 01-0422 ………………………………………
Hugauf Marcell
………………………………………
Közlekedés: Pető Zoltán

Tkö 01-10856
Vízellátás, csatornázás: Szabó Krisztián

TV 01-16166
Energiaellátás, elektronikus hírközlés: Orosz István

TE, TH 01-67717
Zöldfelület és környezetvédelem: Zétényi Dávid

TK 01-5307
….………………………..………...
Bódi-Nagy Anasztázia
….………………………..………...
Ügyvezető: Albrecht Ute
A tervdokumentáció a BFVT Kft. tulajdona, a tervezők szellemi alkotása, melyet a megrendelő csak a szerződésben foglaltak
szerint használhat fel.
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS ................................................................................................................................... 1
1. A TERÜLET ÉS KÖRNYEZETÉNEK, HATÁSTERÜLETÉNEK BEMUTATÁSA ......................................... 3
1.1. Telekadottságok, beépítettségi jellemzők................................................................................... 3
Tervezési terület ismertetése, a FEJlesztés Hatásterülete ...................................................................... 3
Területhasználat ...................................................................................................................................... 4
Tulajdonviszonyok ................................................................................................................................... 4
HelyszínI fotók ......................................................................................................................................... 5
beépítési mód, beépítettségi mérték ...................................................................................................... 7
Funkcióvizsgálat ...................................................................................................................................... 8
Szintszám vizsgálat .................................................................................................................................. 9
Állagvizsgálat ......................................................................................................................................... 10
A terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó (szintterületi mutató)
vizsgálata ............................................................................................................................................... 11
1.2. Az épített környezet értékei..................................................................................................... 12
1.3. Vonatkozó országos és településrendezési előírások, szabályozási paraméterek ........................ 13
Debrecen településszerkezeti terve ...................................................................................................... 13
DÉSZ - Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 47/2020. (XII. 28.) önkormányzati
rendelete Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról ................................................... 18
1.4. Környezeti állapot ................................................................................................................... 21
Zöldfelületek.......................................................................................................................................... 21
Talaj és talajvízviszonyok ....................................................................................................................... 22
Vízminőség ............................................................................................................................................ 23
Levegőminőség ...................................................................................................................................... 23
Zaj- és rezgésterhelés ............................................................................................................................ 23
Hulladékkezelés ..................................................................................................................................... 24
Városi klíma ........................................................................................................................................... 24
1.5. Közlekedés .............................................................................................................................. 25
Debrecen közlekedési rendszerének hatása a tervezési területre ........................................................ 25
A tervezési terület közlekedési helyzete és lehetőségei ....................................................................... 25
Jogszabályi környezet ............................................................................................................................ 26
2. A FEJLESZTÉSI CÉLT, VÁLTOZÁST SZEMLÉLTETŐ BEÉPÍTÉSI TERV ................................................27
2.1. „A” Beépítési változat.............................................................................................................. 27
2.2. „B” BEÉPÍTÉSI változat ............................................................................................................. 31
3. A BEÉPÍTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ INFRASTRUKTÚRA-IGÉNYEK, A SZÜKSÉGES ÉS TERVEZETT
MŰSZAKI ÉS HUMÁNINFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSEK .................................................................36
Közlekedés .................................................................................................................................... 36
Közmű ........................................................................................................................................... 37
Zöldfelület ..................................................................................................................................... 38
Humán infrastruktúra fejlesztési igény............................................................................................ 38

4. A JAVASOLT BEÉPÍTÉS KÖRNYEZETI HATÁSAI ÉS KÖVETELMÉNYEI .............................................40
5. A TELEPÜLÉSTERV VÁLTOZÁSÁNAK, MÓDOSÍTÁSÁNAK TARTALMA, SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ 40
FÜGGELÉK: ..................................................................................................................................43
Bevezetés
Alábbi telepítési tanulmányterv fejlesztői megbízásra készült a 419/2012. (VII.15.) Korm. rendelet 7.
mellékletében meghatározott tartalommal. A tanulmány célja településrendezési szerződés megkötésének
megalapozása: a fejlesztés tartalmának, a szükséges szabályozási és településképi kereteinek
meghatározása, műszaki és egyéb, a szerződében rögzítendő feltételekre vonatkozó javaslatok
megfogalmazása.
A tanulmány Debrecen, Piac utca 57-61. számú (hrsz. 6162) és a Miklós utca 9169/2 hrsz.-ú telkek
városrendezési szempontból kedvező fejlesztési lehetőségeit mutatja be Debrecen Megyei Jogú Város helyi
építési szabályzatáról szóló hatályos 47/2020. (XII.28.) önkormányzati rendelet (továbbiakban DÉSZ)
rendelkezései, valamit a 317/2017. (XII.14.) számú közgyűlési határozattal elfogadott Településképi Arculati
Kézikönyv (továbbiakban TAK) településképi ajánlásai, továbbá a 45/2017. (XII.14.) önkormányzati
rendelettel elfogadott, a településkép védelméről szóló rendelet (továbbiakban TKR) rendelkezései
tükrében. A tanulmányterv vizsgálja a kapcsolódó, a fejlesztés által érintett 9157, 9169/1 és 9169/2 hrsz.-ú
telkek használatának lehetőségeit és feltételeit is.
Jelen terv dokumentáció még két beépítési változatot tartalmaz, amelyek a kialakítandó beépítési
struktúra és a szabályozás elveinek előzetes mérlegeléséhez és meghatározásához nyújtanak mérlegelési
lehetőséget. Az egyik változat a beépítés vegyes funkció-összetétellel történő kialakítására alkalmas, a
másik alapvetően lakófunkcióval, legfeljebb kisebb földszinti boltok kialakításával történő fejlesztés
esetére fogalmaz meg javaslatokat.
Mindkét változatból kitűnik a terület kedvezőbb feltárásának és megközelíthetőségének szükségessége
az Arany János és a Miklós utca felől is, ezért elsődleges fontosságú eldönteni és meghatározni a DÉSZ-
ben tervezett közterület kialakításának és az áthajtók használatának pontos módját és feltételeit.
A DÉSZ módosítása az építési övezet paramétereinek növelése és esetleg a közterületi szabályozás
pontosítása miatt szükséges. A tervezett beruházás csak a jelenleg is igénybe vehető kedvezményes
szintterülettel, megnövelt épületmagasságok mellett valósítható meg gazdaságosan. Az erre vonatkozó
tanulmánytervi javaslatok rugalmasak:
- építési hely továbbra sem kerül meghatározásra,
- a szintterületi mutató értékei alternatív választási lehetőséget biztosítanak, a beruházás
végső funkció-összetétele szerint alkalmazhatók.
A két beépítési változatban az épületek elhelyezésének elve kis mértékben különbözik. Az első változat egy
korábbi, szállodát is tartalmazó beruházási program beépítési javaslatát követi, belső udvari terei
szűkebbek. A második változatban megfogalmazott kialakítás kizárólag lakásokat tartalmazó beépítést, a
jobb minőségű lakókörnyezet biztosítása érdekében nagyobb, jobban átszellőző és bevilágított
udvartereket tartalmaz, emiatt valamivel kevesebb szintterület megépítését teszi lehetővé.
A tervezési terület Debrecen központjában helyezkedik el, a fejlesztési telkek a város főutcájára, a Piac
utcára, illetve a történeti Miklós utcára csatlakoznak, közterületi kapcsolódásuk tervezett az Arany János
utcára. Elhelyezkedésnél fogva a terület fejlesztése belvárosi presztízs-projektnek minősül, a város részéről
is kiemelt figyelemre tarthat számot.
Az elemzés figyelembe veszi az érintett tömb és a telkek településszerkezeti adottságait, a városfejlesztési
irányelveket, továbbá a vonatkozó jogszabályokból és településrendezési eszközökből származó
lehetőségeket és kötelezettségeket egyaránt. A tanulmányterv bemutatja a fejlesztés programjának
kialakításánál figyelembe veendő illeszkedési feltételeket, javaslatot tesz a szükségesnek bizonyuló
településrendezési tervi módosításokra.
1
A vizsgált tömb és fejlesztési terület elhelyezkedése a Piac utca mentén
2
1. A terület és környezetének, hatásterületének bemutatása

1.1. TELEKADOTTSÁGOK, BEÉPÍTETTSÉGI JELLEMZŐK
TERVEZÉSI TERÜLET ISMERTETÉSE, A FEJLESZTÉS HATÁSTERÜLETE
Debrecen történeti belvárosa, így az ennek részét képező vizsgált tömb is őrzi hagyományos városszerkezet
jellemzőit: az utcák változó szélességét, a mezőgazdasági használat nyomán kialakult nagymélységű
telekformákat, a cívis építészeti karakterű, előkert nélküli, zártsorú, vagy hézagosan zártsorú beépítéseket.
A fejlesztésre szánt 9162 és a 9169/2 hrsz.-ú telkeket már korábban, a 90-es években kialakították, nagyobb
területük (4745 m² és 3352 m²) több telek összevonásának eredményeként jött létre, így sérült a
hagyományos telekszerkezetet. A DÉSZ a területre vonatkozóan további közterületi szabályozást tartalmaz,
amelynek nyomán a területen még újabb telekalakítások várhatóak.
A tervezett fejlesztés közvetlenül, vagy közvetve a 9157, 9162, 9169/1 és a 9169/2 hrsz.-ú telkeket érinti. A
beruházás hatása elsődlegesen lokális lesz. A tervezett intenzívebb beépítés jól hasznosítja a központi
elhelyezkedésű tömb belsejét, a fejlesztés megteremti a tömb jobb átjárhatóságát, segíti a Piac utcai
telekfront meglévő házainak rehabilitálását. A létesülő lakásszám a város differenciált lakáskínálatának
palettáját fogja gazdagítani.
A tervezési terület
3
TERÜLETHASZNÁLAT
A terület tervezett távlati területfelhasználását alapvetően a településszerkezeti terv (TSZT) határozza meg,
ennek alapján alakulhat ki a tényleges területhasználat, az itt elhelyezhető funkciók köre.
A TSZT a területet településközpont vegyes terület-ként jelöli, ami sokrétű használatnak enged teret, de itt
– Debrecen belvárosában jellemző módon – a lakások magas arányú jelenléte jellemző.
A terület jelenlegi területhasználata (DÉSZ – megalapozó munkarész)
TULAJDONVISZONYOK
A vizsgált terület magántulajdont képez. A két legnagyobb – a 9162 és a 9169/2 hrsz.-ú – telek az Indotek
Zrt. vállalatcsoport tulajdonában van. A többi szomszédos ingatlan ugyancsak magántulajdonú, felettük
egy-vagy több tulajdonossal rendelkezik.
A tulajdonlapok kivonatainak másolata a dokumentáció végén lévő függelékben található.
4
HELYSZÍNI FOTÓK
Tervezési terület épületeinek Piac utcai homlokzati
5
Apolló Parkolóház behajtói a Miklós utcában
Apolló Parkolóház behajtója Tervezési terület a Parkolóház felől nézve
Az Apolló Parkolóház Miklós utcai homlokzata a behajtóval
6
BEÉPÍTÉSI MÓD, BEÉPÍTETTSÉGI MÉRTÉK

A tömbbelsőben korábban megkezdett fejlesztések előkészítése során, a parkolóház megépítésével már
megbomlott a tömb hagyományos belső szerkezete. A végrehajtott telekösszevonások és bontások
eredményeként nagyobb, összefüggő beépítésre alkalmas, szabad terület áll rendelkezésre.
A fejlesztési terület közvetlen környezetében a kialakult beépítés mértéke a belvárosi területekre
jellemzően magas, 40-90 % közötti értékeket mutat.
A tervezési terület telkeinek beépítettsége jelenleg:
a 9162 hrsz.-ú teleké 20%,
a 9157 hrsz.-ú teleké 31%,
a 9169/1 hrsz.-ú teleké 0%
a 9169/2 hrsz.-ú teleké 69%.
Beépítési mérték
7
FUNKCIÓVIZSGÁLAT
A tervezési terület épületállományának funkciói vegyesek. Általában az emeletes házak felső szintjein
jellemzően lakások, a földszinten üzletek működnek.
A 9162 hrsz.-ú telek egykori 57. számú épületének földszintjét és emeletét is patinás könyvesbolt foglalja
el. Az egykori 59. számú épület jelenleg ki van ürítve, használaton kívül áll. Az egykori 61. számú épület
földszintjén boltok, az emeleteken lakások találhatók. A 9169/2 hrsz.-ú telken használaton kívüli többszintes
garázsépület áll.
Funkciók (földszint / emelet)
8
SZINTSZÁM VIZSGÁLAT
Az épületállomány szintszámai a vizsgált városszerkezeti egység területén nagyon változóak, a Piac utcai
fejlesztési telken két épület F+3 emeletes (egykori 61. számú épület tetőtere részben beépített), egy F+1
emeletes. A környezetben az Arany János utca karaktere urbánusabb, itt a jellemező földszintes cívis házak
mellett több épület F+1 és F+2 szintes. A Miklós utca cívis karakterű épületállománya jellemzően F+1 és F+2
szintes épületekből áll.
A tömbbelsőben, a 9162 hrsz.-ú telken elbontott hátsó épületszárnyak után több szomszédos tűzfal maradt
takaratlanul, amelyek jellemzően 10-20 méter magasságúak.
Szintszám vizsgálat
9
ÁLLAGVIZSGÁLAT
Az épületek állaga nagyon vegyes. A telekösszevonások eredményeként kialakult 9162 hrsz.-ú telken álló
három helyi védett épület állaga közepes, vagy rossz.
Az egykori 57. szám alatti Kaszanitzky-ház 1852-ben épült historikus stílusban, többször felújították, ezért
van jobb állapotban, benne jelenleg könyvesbolt működik.
A mellette álló, Steinfeld-ház is patinás múlttal rendelkezik. A korai szecessziós stílusú lakóházat helyi
építőmester építette föl 1908-ban. Az első emeleti ablakdíszeket, a földművelést és állattenyésztést
ábrázoló öt domborművet a költő Tóth Árpád apja, Tóth András helyi szobrászművész (1858–1929)
mintázta. Az épület földszintjén lévő bolthelyiséget a 30-as években Julius Meinl üzlethálózat vett bérbe.
Az épület állaga jelenleg nagyon rossz, a lakásokat kiürítették. Helyi védettsége és értékei ellenére az épület
elbontásáról folyik egyeztetés, a tervek szerint, csak a homlokzata kerülne megtartásra. Az egykori 61. szám
alatti épület állaga közepes. A Miklós utcában, a 9169/2 hrsz.-ú teleken álló, jó állagú parkolóház
használaton kívül áll.
Állagvizsgálat
10
A TEREPSZINT FELETT MEGENGEDETT BRUTTÓ SZINTTERÜLETET

MEGHATÁROZÓ SZORZÓ (SZINTTERÜLETI MUTATÓ) VIZSGÁLATA
A terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó a tervezéssel érintett telkek közül
a 9169/2 helyrajzi számú telken a legmagasabb: 2,1. A legalacsonyabb terepszint felett megengedett bruttó
szintterületet meghatározó szorzóval a 9169/1 helyrajzi számú telek rendelkezik (0) mivel a telken nincs
beépítés. A 9162 helyrajzi számú telek a jelenlegi állapot szerint 0,77-es mutatóval rendelkezik.
Szintterületi mutatók
11
1.2. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI

Általános régészeti védettség
A Miniszterelnökség adatszolgáltatása szerint a terület nyilvántartott régészeti lelőhely területe, amely
általános régészeti védelem alatt áll a 2001. évi LXIV. a kulturális örökség védelméről szóló törvény 11. §-a
alapján.
Műemlék, helyi védettség

Műemléki védettség alatt álló épület nem található sem a tervezési területen, sem annak közvetlen
közelében.
Helyi védettség
A város településkép védelméről szóló rendelete szerint a tömb Piac utcai oldalán álló összes épület helyi
egyedi védelem alatt áll, így a telekegyesítés révén kialakult 9162 hrsz.-ú telken álló mindhárom épület is,
ezek közül a középső állaga kritikusan rossz.
XX. század eleji képeslapok és fotó (forrás: Déry Múzeum)
12
Karakter
A beépített területek karakterét alapvetően morfológiájuk alakítja, az épített környezet elemei és a
zöldfelületek együttesen, de meghatározó történeti múltjuk is. A Piac utca menti tervezési terület
Debrecenben szívében kitűntetett hely. A város főutcája a városszerkezet legrégebbi eleme, amely a
városfejlődés emlékeinek gazdag tárát őrzi mind a mai napig.
A fejlesztési telken álló három egyedi helyi védett épület a főutca jellegzetes térfalának értékes eleme. Az
épületek az utcafront túlnyomó részben historikus és szecessziós stílusban megfogalmazott homlokzatú
épületeinek színes sorát gazdagítják, alkotó elemei a történelmi magyar városok jellegzetes XIX-XX. századi
utcaképének.
Az értékes épületek megtartandóak. Az utcai homlokzatok az eredeti állapotnak megfelelő szakszerű
helyreállítást igényelnek.
Az épületek állaga azonban eltérő, különösen az 59. számú ház van rossz fizikai állapotban, ezért fejlesztése
speciális módon, csupán a homlokzat megtartásával történhet.
A tömbbelsőben korábban megkezdett fejlesztések, így az Apolló Parkolóház kortárs építészeti
megfogalmazású épülete is új építészeti jelleget képvisel a területen. Régi és új épületek harmonikus
szomszédságának kialakítása a további fejlesztések kiemelt feladata kell, hogy legyen.
1.3. VONATKOZÓ ORSZÁGOS ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ELŐÍRÁSOK,

SZABÁLYOZÁSI PARAMÉTEREK
DEBRECEN TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE
Debrecen hatályos településrendezési eszközei a város teljes közigazgatási területére készültek, a
236/2021. (III.1.) PM határozattal elfogadott Debrecen megyei jogú város településszerkezeti terve (TSZT).
A TSZT – a hatályos jogszabályi keretek között – kíván megfelelő alapot biztosítani az egységes, élhető és
egyben fenntartható város számára.
„A TSZT legfontosabb célja Debrecen jövőbeni szerkezetének, a területfelhasználás távlati rendjének és a
műszaki infrastruktúra elemek térbeli elhelyezkedésének rögzítése a település fejlődése és védelme, a
városfejlesztési koncepció céljainak megvalósítása érdekében.”
13
Tervezési terület
Területfelhasználás
A TSZT Szerkezeti tervlap 1. Területfelhasználás tervlapján a tervezési terület Városközponti (Vt-Vk)

területfelhasználási egységbe sorolt. A terület mellett a Piac utcán Meglévő közúti vasút (villamos) vonal
fut, illetve az érintett tömb északi oldalán a Kossuth Lajos utcán Tervezett közúti vasút (villamos) vonal
került kijelölésre.
Városközponti (Vt-Vk) területfelhasználás jellemzői: „A terület elsősorban lakó és olyan települési szintű
egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
Elhelyezhető lakó, igazgatási, iroda, kereskedelmi, szolgáltató, szállás, egyéb közösségi szórakoztató,
hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató és sport rendeltetés.
Településközpont, városközpont területfelhasználási egységbe soroltak a város intenzíven beépített,
központi, vegyes funkciókínálatú területei: a Belváros, Tizenháromváros és Miklóskapu városrészek. A
területfelhasználási egységben jellemző a funkciók változatossága, azok épületen belüli vegyessége, a
nagyobb és differenciáltabb beépítési magasságok, a telkek magas beépítettségi mértéke és alacsony
zöldfelületi borítottsága.
A megengedett legnagyobb beépítési sűrűség 2,4 m2/m2.
Közúti közlekedési terület (KÖu): „A TSZT-ben megjelenő közúti közlekedési területet a közúthálózati
hierarchia magasabb szintű elemei (autópályák, I. rendű és II. rendű főútvonalak, országos mellékutak és
gyűjtő utak) alkotják. A főútvonalak és gyűjtő utak városon belüli szakaszai a villamos-hálózat, valamint az
autóbusz és a trolibusz közlekedés legfontosabb útvonalait, parkolókat továbbá a kerékpáros közlekedés
meghatározó elemeit és a gyalogos közlekedés felületeinek egy részét foglalják magukba. Közúti
közlekedési területfelhasználási egységbe sorolt terület kialakítása válik majd szükségessé a jelenleg távlati
közúti fejlesztés közelítő nyomvonalaként meghatározott elemek számára.
14
Tervezési terület
Közlekedési infrastruktúra
A tervezési területet délről (és az érintett tömböt északról) Egyéb országos mellékút, gyűjtőút (Miklós
utca), míg az érintett tömböt nyugatról az Antal József II. rendű főút nyomvonala határolja. A Miklós utca
említett és a Piac utcán meglévő Szerkezeti jelentőségű önálló kerékpáros infrastruktúra nyomvonala fut.
Az érintett tömb északi oldalán Tervezett Közúti vasút (villamos) vonal került kijelölésre.
II. rendű főút: „Debrecen településszerkezetét egyik nagymértékben meghatározó úthálózati csoport az II.
rendű főúthálózat. A gyűrűs-sugaras rendszert alkotó városi főhálózat ezen nagykapacitású elemeit az
Országos területrendezési terv nevesíti.”
Egyéb országos mellékút, gyűjtőút: „Az országos úthálózat legkisebb jelentőséggel bíró elemei az országos
mellékutakat alkotó összekötő utak és bekötő utak, ezek Debrecen és a debreceni agglomeráció települései
közötti kapcsolatok biztosításában azonban fontos szerepet töltenek be. A város beépített területeinek
közlekedésében a főhálózat legalacsonyabb szintű elemei, a gyűjtő utak szintén fontos szerepet töltenek
be. Ez az útkategória kiválóan alkalmas még a közösségi közlekedés lebonyolítására.”
Közúti vasút (villamos) vonal: „A villamos vonalak a közepes utasszállító képességük folytán meghatározó
jelentőségű városi közösségi közlekedési eszköznek számítanak. Jellemzően a közterületi közlekedéshez
illeszkedő (rövidebb szakaszai kivételével a főutak és a gyűjtő utak infrastruktúrájának részét képezik)
műszaki rendszer miatt kialakítása alig befolyásolja a településszerkezetet. A villamos vonalak egyedi
szakaszokkal is rendelkezhetnek, mint a gyalogos preferenciával kiépített Kossuth téri szakasz.”
Szerkezeti jelentőségű önálló kerékpáros infrastruktúra nyomvonala: „A kerékpáros infrastruktúra ezen
hálózati elemeit az országos és térségi kapcsolatok debreceni bevezetései vagy átvezetései, továbbá a
15
szomszédos településekkel biztosított fontos kapcsolatok és a városon belüli legfontosabb nyomvonalak

jelentik.”
Tervezési terület
Természetei és épített környezet védelme
A tervezési területet az épített környezet elemei közül Helyi védett épület határolja és Műemléki környezet
területe érinti.
Műemléki környezet: „Debrecen területén összesen 70 db műemléki környezet besorolásba tartozó elem
került lehatárolásra.”
A településképi rendelet 2/A melléklete 258 db helyi védett épületet tartalmaz.
16
Tervezési terület
Műszaki infrastruktúra, környezetvédelem
A tervezési területet nem érinti műszaki infrastruktúra és környezetvédelmi térképi elem.
17
DÉSZ - DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

47/2020. (XII. 28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE DEBRECEN MEGYEI JOGÚ
VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
A DÉSZ a tervezési területet a TSZT-vel összhangban Vt-Vk jelű, városközpont építési övezetbe sorolja.
Az új DÉSZ 1. mellékletének részlete
Vt-Vk/18 jelű építési övezetre vonatkozóan a DÉSZ alábbi rendelkezései relevánsak:
21. § (9) Szállás és szállás jellegű rendeltetést tartalmazó épületek közül – eltérő rendelkezés hiányában –
a) lakóterületeken kollégium, szálloda és panzió,
b) vegyes területeken kollégium, szálloda, panzió és pihenőház,
c) különleges területeken kollégium, szálloda, panzió, kemping és üdülőház helyezhető el.
(13) Lakó, és vegyes területeken - amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másként nem
rendelkeznek - zártsorú beépítési mód esetén.
a) átmenő telek mindkét közterülethez, vagy a 13. §-nak megfelelően kialakított magánúthoz csatlakozó
telekhatár mentén főépítménnyel történő egyidejű beépítésekor a településkép előnyös átalakítása
érdekében,
b) saroktelek, valamint három oldalról közterülettel vagy a 13. §-nak megfelelően kialakított magánúttal
határolt telek esetén,
a 2. melléklet táblázatainak D oszlopában meghatározott építési övezeti szabályozási határérték legfeljebb
20 százalékponttal növelhető, de az így megnövelt beépítettség mértéke nem haladhatja meg sem az OTÉK
2. számú melléklete szerinti határértéket, sem a 80%-ot, a H oszlopban meghatározott építési övezeti
szabályozási határérték a megnövelt beépítettség és a D oszlopban meghatározott beépítettség mértékének
arányában, de legfeljebb 50%-al növelhető. Ezen építési övezeti szabályozási határértékek növelése esetén
a zöldfelület legkisebb mértéke a telek be nem épített részének legalább 50%-a.
18
68. § (1) A településközpont terület (a továbbiakban: Vt-Vk és Vt-Hk) elsősorban lakó és települési szintű, a
lakó rendeltetésre nem zavaró hatású, egyéb épületek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A Vt-Vk és Vt-Hk építési övezetek területén - amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások
másképpen nem rendelkeznek - a lakó rendeltetésen kívül
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) szállás,
e) igazgatási, iroda és
f) sport
rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.
(3) A Vt-Vk és Vt-Hk építési övezetek területén - amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások
másképpen nem rendelkeznek - a (2) bekezdésben meghatározott rendeltetéseken kívül olyan önálló
parkolóház és a lakó rendeltetést nem zavaró hatású gazdasági rendeltetést tartalmazó épület is
elhelyezhető, amely a terület sajátos használatát nem korlátozza.
(4) A Vt-Vk és Vt-Hk építési övezetek területén a melléképítmények közül - amennyiben az építési övezetre
vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek - kizárólag
a) közmű becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy, kivéve szélkerék, zárt szennyvíztároló és hatóságilag engedélyezett, korszerű és
szakszerű közműpótló berendezés, különösen egyedi szennyvíztisztító kisberendezés,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény és
e) zászlótartó oszlop helyezhető el.
(5) A Vt-Vk és Vt-Hk építési övezetek területén sport rendeltetés csak épületen belül helyezhető el.
69. § (4) A Vt-Vk építési övezetek területén - amennyiben az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap másként
nem jelöli - zártsorú beépítési mód esetén az építési vonal azonos a közterületi telekhatárral, hézag
alkalmazása megengedett.
(6) Amennyiben a Vt-Vk építési övezetek területén az építési helyen belül több épület valósul meg, úgy a
különálló épületek átfedő homlokzatai között legalább 6 méter épülettávolságot kell biztosítani a vonatkozó
magasabb rendű jogszabályok figyelembevétele mellett.
(7) A Vt-Vk építési övezetek területén zártsorú beépítési mód esetén a telek oldalsó telekhatárán létesülő
épület párkánya és eresze nem nyúlhat át a szomszédos telekre.
(8) A Vt-Vk építési övezetek területén az 1.1. és 1.2. melléklet szerinti tervlap jelölt „Közforgalmú áthajtó”
területe terepszint alatt nem, terepszínt felett csak a közúti űrszelvény magassága felett építhető be.
(9) A Vt-Vk építési övezetek területén terepszint alatti beépítés az építési hely határain nem nyúlhat túl. A
terepszint alatti beépítés mértéke a 2. melléklet 5. pont 5.1. alpontjában foglalt táblázat D oszlopában
meghatározott építési övezeti szabályozási határértéknél - zártsorú beépítési módban sarok- vagy átmenő
telek esetén a 21. § (13) bekezdésben meghatározott kedvezménnyel növelt értéknél - legfeljebb a
telekméret után számított 20%-al lehet nagyobb, azonban annak legalább 80%-át a főépítmény alatt kell
megvalósítani.
(10) A Vt-Vk építési övezetekben közforgalmú parkolóház építése esetén a beépítettség legmagasabb
mértéke elérheti a 100%-ot, a zöldfelület legkisebb mértéke pedig legalább 10%, amely tetőkertként is
kialakítható.”
19
A DÉSZ 2. mellékletének kivonata – építési övezet paraméterei:
DÉSZ 3. mellékletének kivonata
Jelmagyarázat
Megengedett legnagyobb épületmagasság:
Megengedett legnagyobb utcai párkánymagasság:
20
1.4. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT

ZÖLDFELÜLETEK
A vizsgált terület zöldterületi ellátottsága közepesnek értékelhető, a legközelebbi közkert körülbelül 300
méterre található. A vizsgált területet határoló Piac utca széles közterületén jelentős zöldfelületi sáv és
településképvédelmi jelentőségű fasor található. Ezen a közterületen keresztül könnyen elérhető több
közkert, dél felé a Petőfi tér, észak felé pedig a Kálvin tér és a Déri tér. A Miklós utcán keresztül pedig nyugat
felé a Külső Vásártér található. De a vizsgált területtől több lakótelepi közhasználatú zöldfelület is elérhető,
mint például a Jászai Mari tér. Emellett a Piac utca és főként annak északi kiteresedése, mint fásított köztér
is lehetőséget nyújt a rekreációra.
A vizsgált terület közelében található zöldterületeken nem található játszótér, a környék jellemzője, hogy a
játszóterek a lakótelepek közhasználatú zöldfelületein kerültek elhelyezésre. A vizsgált terület
játszóterekkel való ellátottsága e lakótelepi játszótereknek köszönhetően jó. Modern, jól felszerelt játszótér
található a legközelebbi Jászai Mari téri játszótéren.
A tervezési terület mellett nem csak a Piac utcán, hanem a Miklós utcán is településképvédelmi jelentőségű
meglévő fasor húzódik.
Zöldfelületi rendszer elemei
21
A vizsgált terület zöldfelületi aránya magas, de a telek zöldfelülete jellemzően degradált, spontán terjedt
növényzet alkotja.
A műholdfelvételen alapuló, a zöldfelületek mennyiségéről és minőségéről tájékoztatást nyújtó zöldfelületi
intenzitás mértéke a 9162 hrsz.-ú telek esetén a környező telkekhez képest magas, közel 60%, míg a
környező telkek zöldfelületi int.
Zöldfelületi intenzitás (2015) (Forrás: Greenscope Kft.)
TALAJ ÉS TALAJVÍZVISZONYOK
A vizsgált terület erősen bolygatott terület, melyen az eredeti futóhomok talaj nem található. A terület
kármentesítéssel, feltárt talajszennyezéssel nem érintett.
22
A talajvíz mélysége 4-8 m az MFGI talajvíztérképe alapján. A geodézia felmérés szerint azonban a vizsgált
terület mocsaras jellegű, ami arra utal, hogy a csapadékvíz a területen összegyűlik és megreked, vagyis
belvíz jelentkezik.
VÍZMINŐSÉG
A vizsgált terület közelében felszíni víztest nem található.
A felszín alatti vizek szempontjából az egész település a felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos
jogszabályok (219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet és a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet) alapján
„fokozottan érzékeny”, valamint „kiemelten érzékeny” felszín alatti vízminőség védelmi terület.
A vizsgált terület a IV. vízmű védőterületén található, mely „érzékeny” besorolású.
A vizsgált területet érintő sekély porózus talajvíz test mennyiségi állapota gyenge, melynek oka a szárazföldi
és vizes FAVÖKO (felszín alatti víztől függő ökoszisztéma). Kémiai állapota jó. A porózus rétegvíz test
mennyiségi és kémiai állapota is jó.
LEVEGŐMINŐSÉG
Bejelentés-köteles ipari pontforrás a vizsgált terület közelében nem üzemel. Légszennyező-forrásként
meghatározóak a területet határoló, a stratégiai zajtérkép alapján kirajzolódó jelentősebb
gépjárműforgalmat bonyolító közutak.
A vizsgált terület levegőminőségéről tájékoztatást az illetékes Kormányhivatal által működtetett automata
mérőállomások adatai nyújtanak. A területtől nyugatra 1-2 km közötti távolságban üzemel a Hajnal utcai és
a Kalotaszeg téri mérőállomás. Az elmúlt évek mérési adati alapján megállapítható, hogy a nitrogén-oxidok
(NO2), szálló por (PM10) és a talajközeli ózon (O3) tekintetében jelentkezik esetenként, rövidtávú határérték-
túllépés, a többi szennyezőanyag tekintetében általában teljesülnek a levegőminőségi követelmények.
ZAJ- ÉS REZGÉSTERHELÉS
A terület zajállapotát a 2017-ben aktualizált stratégiai zajtérkép alapján lehet átfogóan értékelni. A
területen a közúti közlekedésből eredő zajterhelés határozza meg a zajviszonyokat, a zajtérkép alapján a
vizsgált terület határán, illetve közelében húzódó Piac utca és Miklós utca közúti zajkonfliktussal érintettek,
ahol a zajterhelés mértéke meghaladja a 63 dBA-t. A Miklós utcában és a Piac utcában nagyon magas a
zajterhelés (Lden=70-75 dB), az éjjeli zajterhelés is magas 60-65 dB.
A zajterhelési határértékeket a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló
27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet, a stratégiai küszöbértékeket a 280/2004 (X.20.) Korm. rendelet
tartalmazza. A területre vonatkozó határértékek lakó funkció elhelyezése esetén nappal 65 dB, éjszaka
pedig 55 dB.
23
HULLADÉKKEZELÉS
A területen a szervezett hulladékelszállítás feltételei adottak. A települési hulladékok rendszeres, szelektált
gyűjtését és szállítását a Debreceni Hulladék Közszolgáltató Nonprofit Kft. (DHK) biztosítja.
VÁROSI KLÍMA
A vizsgált terület környezetében a magas fokú beépítettség és burkoltság miatt városi hőszigethatás
érvényesül. A műholdfelvételen alapuló hőtérkép alapján a belvárosban a környezeténél 5-10 ⁰C-kal
magasabb felszínhőmérséklet mutatható ki. A térképen az is látható, hogy a magasabb zöldfelületi
intenzitású területek néhány fokkal alacsonyabb felszínhőmérséklettel rendelkeznek.
Felszínhőmérséklet (2015) (Forrás: SZIE, Tájépítészeti és Településtervezési Kar)
24
1.5. KÖZLEKEDÉS
DEBRECEN KÖZLEKEDÉSI RENDSZERÉNEK HATÁSA A TERVEZÉSI TERÜLETRE
Debrecen városias jellegű épített környezete jelentős részben az Nagykörúton (Nyugat – Wesselényi –
Hajnal – Nyíl utcán) belül található. A városias területet észak-déli irányban keresztező Piac utca
közlekedésben betöltött jelentősége – a gyalogos és a villamos közlekedést kivéve – csökken, egyre inkább
a város reprezentatív „fő utcájává” alakul át a Kiskörút (Antall József – Wesselényi – Klaipeda – Hunyadi
János) hiányzó szakaszának kiépítésével párhuzamosan.
A Piac utcai villamos-közlekedés távlatban déli irányban meghosszabbításra kerülhet a repülőtérig és az
azon túl kialakuló Déli Ipari Parkba.
A Nagykörúton belüli területen a kelet-nyugat irányú közlekedést a Széchenyi – Kossuth utca és Miklós utca
– Szent Anna utca által alkotott egyirányú utcapár biztosítja, mindkettő gyűjtőút besorolással rendelkezik.
A Széchenyi – Kossuth utca útvonal esetében távlatban villamos-közlekedés megjelenése tervezett, amely
a város nyugati oldalán lévő Tócoskert lakótelepet a város központján keresztül kötné össze a város keleti
részén lévő Vámospércsi út térségével. A Miklós utca – Szent Anna utca útvonal szerepében változás nem
várható. A fenti összefüggések térbeliségét a hatályos településszerkezeti terv közlekedési tervlapjának
alábbi részlete mutatja be.
A TERVEZÉSI TERÜLET KÖZLEKEDÉSI HELYZETE ÉS LEHETŐSÉGEI

A tervezési területet keletről határoló Piac utcának a közösségi közlekedési tengely szerepe megmarad az
ott közlekedő két villamos és négy autóbusz vonala révén, a tervezési terület előtti szakaszon megállóval
rendelkezik. A Piac utca tervezési terület felöli járdáján kerékpárút üzemel.
A közlekedési adottságok miatt a tervezett beépítés gyalogos-kerékpáros preferenciájú főbejáratának ez a
javasolt helye.
25
A tömböt nyugatról határoló Antall József utca (Kiskörút részeként) 2x2 forgalmi sávval rendelkezik, a
tervezési terület beépítését nem befolyásolja közvetlenül, azonban a személygépjármű használathoz igen
jó feltételeket biztosít.
Az Antall József utca és Piac utca között elnyúló tömb hossza 300 m, amely a gyalogos és kerékpáros
közlekedés szempontjából jelentős kerülőket eredményez, emiatt a hatályos építési szabályzat a beépíteni
tervezett terület és a (megközelítőleg 500 férőhelyes, de üzemen kívül álló) Apolló parkolóház között egy
új, kiszolgálóút szerepkörű közterület létrehozásához szükséges szabályozást tartalmaz a 9169/1 hrsz.-ú
telkek teljes területének, valamint a 9157 és a 9169/2 hrsz.-ú telek (Apolló parkolóház) egy részének az
igénybevételével.
A tervezési terület tömbjét délről határoló Miklós utca – nyugati irányban egyirányúsítva – a gépjármű
forgalmat két forgalmi sávos keresztmetszettel biztosítja, amelyet mindkét oldalán kerékpársáv határol, az
ellenirányú irányú kerékpározást is lehetővé téve. Közterületi parkolók nincsenek az útvonalon. Az északi
oldalt határoló Arany János utca kiszolgáló út szerepkört tölt be, egy forgalmi és egy parkoló sávos
keresztmetszete a keleti irányba (Piac utca felé) egyirányú.
A tervezési terület tervezett lakásaihoz tartozó személygépjármű célforgalom biztosítható kizárólag a
Miklós utcáról kétirányú forgalmi renddel, vagy a Miklós és az Arany János utcához egyaránt kapcsolódva is
bonyolódhat egyirányú forgalmi rend kialakítása mellett, a nagyméretű tömb tagolására tervezett kiszolgáló
úton keresztül.
A tervezett beépítési változatok új lakásaihoz (feltételezett átlagos lakásméret 68m2, lakásonként 1 parkoló
biztosítása kötelező) és a létrejövő új kereskedelmi területhez szükséges személygépjármű parkolók és
kerékpártárolók (lakásonként legalább 1 kerékpártároló biztosítása javasolt) az épületek alatt 2-3 szintes
garázsban elhelyezhető lenne.
A belvárosi környezetben lévő tényleges garázsigény azonban hosszú távon lehet, hogy elmarad az 1 lakás/1
parkoló értéktől. A lakóterület fejlesztéssel szomszédos telken álló Apolló parkolóház nyújtotta lehetőségek
figyelembevételével kialakítható olyan szabályozás és műszaki megoldás, amely biztosítja a jelenlegi
elvárásoknak és a hosszú távon várható helyzetnek is megfelelő parkolási viszonyokat. A tervezett beépítés
jármű tárolási igényének egy része az épületek földszintjén és az épületek alatt létesülő egyszintes
mélygarázsban kerülne elhelyezésre. A DÉSZ által megkövetelt parkolószám elérésére az Apolló parkolóház
kapacitásának egy kisebb része – tulajdonszerzés kötelmével – is figyelembevételre kerül, melyhez a DÉSZ
ez irányú módosítása szükséges.
Az Apolló parkolóháznak a tervezett beépítés parkolásába történő bevonása – a tervezett beépítés
rendeltetésszerű használathoz szükséges parkolószám maximum 50%-ának itt történő elhelyezése
javasolható – egyben előmozdítaná a teljes parkolóház mielőbbi forgalomba helyezését is, ami a város
számára is kedvező változás lenne. Az Apolló parkolóház nagyobb részének közforgalmú parkolóként
történő megnyitása ugyanis kedvezően csökkentené a közterületi parkolás szerepét a városrész életében,
ezáltal lehetőség nyílna a közterületek egy részének parkolás alóli felszabadítására, a gyalogos és a
zöldfelületek növelésére.
JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET
Az építés rendjét szabályozó 47/2020 (XII.28.) rendelet, a DÉSZ 9. § (1) bekezdése szerint az új építmények
rendeltetésszerű használatához szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket alapvetően telken belül kell
elhelyezni. A kivételeket nevesítő 9. § (5) bekezdésében meghatározott műszaki feltételek és építési
övezetek ugyan nem vonatkoznak a tervezési területre, de több nagyvárosi és városközponti építési övezet
esetében a 300 m-en belüli más telken történő parkolás megengedett.
A DÉSZ 4. melléklete a tervezési területet az ún. Belső zónába sorolja, ahol a Középső és Külső zónákhoz
képest a legkevesebb parkolót kell biztosítani az egyes rendeltetések megfelelő használathoz. A lakás
26
rendeltetés azonban kivételt képez, mert a zónarendszer által meghatározott városon belüli
elhelyezkedéstől függetlenül, minden lakáshoz egy várakozó helyet – az OTÉK 42. § (2a) bekezdése által
megengedett maximumot – kell biztosítani.
A DÉSZ 10. § (1) bekezdése szerint rendeltetésszerű használathoz autóbusz várakozóhely létesítési
kötelezettség csak szállás, kulturális és közösségi szórakoztató, valamint sport funkcióhoz kapcsolódik.
A DÉSZ 11. §-a szerint 300 m2 bruttó szintterületnél kisebb kereskedelmi-szolgáltató létesítmények ellátása
közterületi, ún. koncentrált rakodóhelyről is biztosítható bizonyos esetekben.
Közterületi várakozást (és a város kompetenciájába tartozó mélygarázsok és parkolóházak használatát)

szabályozó 48/2014 (XI.27.) rendelet – a kereslet és a kínálat egyensúlyának hiánya miatt – a város belső
területein a közterületi parkolók használatára vonatkozóan díjfizetési kötelezettséget állapít meg. Minden
területileg érintett lakó – a tervezési terület is területileg érintett – egy saját tulajdonú járműre korlátlan
idejű díjkedvezményben részesülhet a lakcíme szerinti közterületre, vagy az első keresztutcákban, vagy a
lakóhelyével párhuzamos első utcákban.
2. A fejlesztési célt, változást szemléltető beépítési terv

A fejlesztési elképzelést az alábbiakban két változatban készült beépítési tervvázlat szemlélteti. A tervek
bemutatásának célja az igényelt DÉSZ módosításának alátámasztása.
A két tervváltozatban az épületek nagyon hasonló módon vannak telepítve, különbségek mindössze az
épülettömegek és a köztes terek formálásban mutatkoznak, kisebb mértékben az kialakított szintterület
nagysága is különböző.
2.1. „A” BEÉPÍTÉSI VÁLTOZAT

A terv egy korábbi lakó- és szállásfunkciók telepítésére megfogalmazott beépítési terv épületelrendezését
követi. A javasolt kialakítás előnye a beruházás szempontjából, hogy a kiosztás nagyobb szintterületet
tartalmaz, hátránya viszont, hogy a szűkebb légtérarányok és a zárt udvarok a lakások számára
alacsonyabb átszellőzési és benapozási komfortot biztosítanak.
Kivonat a MEGALIT Mérnöki Iroda Kft. által készített beépítési koncepciótervből:
Beépítési koncepcióterv 3D-s felülnézete
27
Tervezett helyszínrajz
Átnézeti C-C metszet és annak értékelése
28
Általános szint beépítési jellemzői
Tervezett zöldfelület, illetve az összesített területkimutatás
29
Látványtervek
30
2.2. „B” BEÉPÍTÉSI VÁLTOZAT
Beépítési terv, Piac utca 57-61. (M=1:1000)
A BFVT Kft. által készített beépítési terv részletezettsége alacsonyabb, de a telepítési tanulmányterv
műfaji előírásainak megfelelően kidolgozott.
A telken elhelyezett épületek helyzetét ez esetben is a szomszédos épületek tűzfalai, az azokhoz való
kapcsolódási lehetőségek határozzák meg. Alapkövetelmény ez esetben is a meglévő tűzfalak épülettel
történő takarása. A telepítésnél fontos szempont a tömbök közti átszellőzés biztosítása, mely észak –
déli irányban irányítja a légáramlást. A telken a Piac utca felőli Kaszanitzky ház és a 61 szám alatti ház
megújul. A középső Steinfeld-ház – rossz állapota miatt – homlokzati falának kivételével elbontásra kerül.
Tervezett funkciók:
- egykori Piac utca 57 szám: Jelenleg könyváruház, az épület hasznosítása továbbra is

kereskedelem, szolgáltatás funkció javasolt.
- egykori Piac utca 61 szám („A” épület): Földszinten (az udvarban is) kiskereskedelem,
szolgáltatás funkció, míg az emeleteken lakó funkció javasolt.
31
- egykori Piac utca 59. sz.: Földszinti galériás térben kereskedelem, szolgáltatás funkció
javasolt, az emeleti szinteken lakó funkció.
A tervezett „D” épület földszintjén közös használatú helyiségek és gépkocsi-behajtók találhatók. Az udvar
havaria esetén és teherszállítás céljára is megközelíthetően van kialakítva.
Tervezett új épület (A, B, C, D szárny) szintterület kimutatása:
A B C D
tervezett bruttó szintterület
fsz parkoló 1 200
fsz üzlet 398 302
fsz lakás 710
1. emelet 298 418 444 749
2. emelet 298 418 444 749
3. emelet 298 418 444 749
4. emelet 418 444 584
5 emelet 418 444 339
Tetőtér 200
Lakásterület összesen: 9 284 136 lakás
Üzletterület összesen: 700
Látvány Délkelet felől
32
Látvány Észak felől
Látvány Északnyugat felől
33
Látvány Dél felől
Látvány a Piac utca felől: magastetős új épülettömeg a megtartott homlokzattal
34
A két tervváltozat tervezési mutatói:

Beépítettség:
DÉSZ szerinti tervezett általános

telek tervezett földszinti
beépíthetőség emeleti szint
terület beépítettség
70% beépítettsége (1. szint)
Megalit Kft.
4 745 3 321 3 250 68,94% 2 836 59,76%
Tanulmányterve
BFVT Kft.
4 745 3 321 3 288 69,29% 2 615 55,11%
Beépítési terve
Szintterület:
DÉSZ
meglévő+új tervezett
telek építhető meglévő tervezett új
tervezett szintterület
terület szintterület szintterület szintterület
szintterület mutató
(2,25)
BFVT Kft.
4 745 10 676 3 527 11 408 14 935 3,15
Beépítési terve
Megalit Kft. / tervezett épületek bruttó szintterülete: 14 751 17 265 3,64
A fenti tervezési mutatók alapján, a tervjavaslatok megvalósításához szükséges Vt-Vk/18 építési övezeti
paraméterek:
Vt-Vk/18 építési övezet Vt-Vk/18 építési övezet

"A" változat / Megalit Kft. "B" változat / BFVT Kft.
hatályos előírásai javasolt előírásai tanulmányterve tanulmányterve
(átmenő telek esetén) (átmenő telek esetén)
telekméret 4745 m2
beépítettség 70% + 10% = 80% 70% + 10% = 80% 3250 m2 - 68,94% 3288 m2 - 69,29%
épületmagasság 12,5 m 19,5 m 18,6 m 17,5 m
zöldfelület 10% 20% 25% 23,30%

2,25 + 1,125 = 3,375
3,64 3,15
(lakó funkció)
szintterületi mutató 2,25 + 1,125 = 3,375
2,4 + 1,2 = 3,6
_ _
(intézményi funkció)
35
3. A beépítési tervhez kapcsolódó infrastruktúra-igények, a

szükséges és tervezett műszaki és humáninfrastruktúra-
fejlesztések
KÖZLEKEDÉS
A tervezett beépítés egyik beépítési változat esetében sem igényli a meglévő közlekedési hálózat
kapacitásnövelő fejlesztését, mert:
• a Piac utca a város közösségi közlekedéssel egyik legjobban ellátott útvonala, amely a 250-450 új
lakos által generált többlet utasforgalom felvételére további fejlesztés nélkül alkalmas,
• a közúti főhálózatba tartozó Piac utca és a Miklós utca – Szent Anna utca útvonal képes a 250-450
új lakos által generált többlet személygépjármű forgalom felvételére az előző évtized végén
megvalósított nagyarányú átalakítás (a jelenleg is működő rendszer létrehozása) folytán,
• a Piac utca és Miklós utca – Szent Anna utca útvonal egyaránt rendelkezik már kiépített kerékpáros
infrastruktúrával,
• a tervezett beépítés közvetlenül határos a Piac utcával, amely a város reprezentatív útvonalaként
kiemelkedően jó gyalogos infrastruktúrával rendelkezik.
A tervezett ingatlanfejlesztés megvalósításához egyrészt a rendezett telekállapot elérése miatt, másrészt a
létrehozandó lakásállomány személygépjármű garázsainak működtetéséhez ki kell alakítani a Miklós utca
és a Hunyadi János utca között, a hatályos építési szabályzatban megjelenített – a 9157, a 9169/1 és a
9169/2 hrsz.-ú telek területén át vezető – új közutat. Az új közút kialakítása és kiépítése a tervezett
ingatlanfejlesztés építési forgalmának lebonyolításának is fontos eleme lesz várhatóan, mert az építkezés a
Piac utca felől ésszerűen nem lesz lebonyolítható annak jelentős gyalogos és tömegközlekedési forgalma
miatt egyik beépítési változat esetén sem.
Az új közút ún. közforgalmú áthajtókkal kapcsolódik majd a hatályos DÉSZ szerint a Miklós és a Hunyadi
János utcákhoz, vagyis az új és a régi közterületek telkei nem érnek össze (DÉSZ 2. § 14.: Közforgalmú
áthajtó: két közlekedési célú közterület vagy közforgalom számára megnyitott magánút összekötésére, vagy
építési telek belső részének megközelítésére szolgáló, terepszinten a közlekedés rendszeres forgalma
számára kiépített szilárd burkolattal és a közterületre vonatkozó közlekedési szabályokkal rendelkező
terület.)
Az Arany János utcai közforgalmú áthajtó műszaki adottságai megfelelőek, a hulladékszállítás és a
tűzoltóság nagyméretű járműveinek az áthaladását is biztosítja. A Miklós utcai közforgalmú áthajtó
magassága azonban nagy valószínűséggel nem elégséges, ami az Apolló parkolóház szárnyépületének
átalakítását igényelheti.
Az új közterület forgalmi rendjének kialakítása a tervezett beépítés személygépjármű forgalma

szempontjából többféle lehet, beépítési változattól függetlenül. A kétirányú rendszer lenne a városi
környezet szempontjából a legkedvezőbb megoldás, ebben az esetben az új közterület biztosítaná a
belváros kelet-nyugat irányú közlekedést meghatározó Miklós utcáról történő behajtást és az oda történő
kihajtást is. A kiépülő új közterület legalább a gyalogosok és a kerékpárosok szempontjából természetesen
kapcsolódik az Arany János utcához is. A kétirányú kialakítás eredményeként a lakófejlesztés célforgalma a
legkevésbé terhelné a lakóutca kategóriájú, amúgy is szűk Arany János utcát. (A kétirányú közlekedés 6 m-
es útszélességének kialakításához szintén szükséges az Apolló parkolóház szárnyépületének átalakítása).
Az új közterület egyirányú forgalmi renddel is kialakítható, ekkor minden érkező gépjármű a Miklós utcán
érkezik és az Arany János utcán keresztül távozik, kényszerűen terhelve a belvárosi szűk utcát és
lakókörnyezetét. (A forgalmi irány fordítva is kialakítható, de az Antall József és a Piac utcai csomópontok
kanyarodó sávjait figyelembe véve ez a kedvezőbb a lehetséges egyirányú forgalmi rendek közül).
36
KÖZMŰ
A terület fejlesztése teljes közművesítettség biztosítása mellett lehetséges. Ehhez a tömböt határoló
közterületeken a közműhálózatok kiépültek, az ellátáshoz figyelembe vehetőek.
A közműhálózatokat kizárólag föld alatti elhelyezéssel szükséges kivitelezni. A vezetékes hírközlési

hálózatokat is javasolt alépítményben elhelyezni.
A tervezett beépítések ivóvízigényének becsült mértéke 95 - 115 m3/d-ra tehető. A vízigény a Piac utcában
található DN 150-es méretű ivóvízvezetékről biztosítható, a meglévő bekötések esetleges felhasználásával.
Pontos ivóvízigény meghatározása a tényleges beépítés megtervezése után lehetséges, amikor ismeretesek
a tervezett létesítmények, azok konkrét ivóvízigényei. Az adatok ismerete után a Debreceni Vízmű Zrt.
megkeresése szükséges a konkrét vízellátási feltételeket, szükséges fejlesztéseket meghatározó elvi
nyilatkozat kiadása, majd vízhálózati tervjóváhagyás céljából. Új ivóvízvezeték építése, meglévő átépítése
és megszüntetése csak a Debreceni Vízmű Zrt. hozzájárulása után történhet.
A tervezett beépítésekhez kapcsolódóan a várható szennyvíz kibocsátásának becsült mértéke 85 - 105 m3/d-
ra tehető. A területen keletkező csapadékvíz mennyisége egy éves, 10 perces intenzitású esőt figyelembe
véve mindkét változat esetében körülbelül 35 l/s-ra, négy éves, 10 perces intenzitású esőt figyelembe véve
mindkét változat esetében körülbelül 70 l/s-ra tehető, az alábbiakat feltételezve:
• egy éves gyakoriságú, 10 perces intenzitású eső mennyisége Debrecenben (Debrecen repülőtér
mérőállomás – Országos Meteorológiai Szolgálat): 108,08 l/s,
• négy éves gyakoriságú, 10 perces intenzitású eső mennyisége Debrecenben (Debrecen repülőtér
mérőállomás – Országos Meteorológiai Szolgálat): 210,50 l/s,
• lefolyási tényezők: tető esetében 0,9; aszfaltburkolat esetében 0,9, zöldfelület esetében: 0,1.
A keletkező szenny- és csapadékvizek a Piac utcában található 30/45-ös méretű egyesített rendszerű
csatornába vezethetőek, a meglévő rákötések esetleges felhasználásával.
A pontos szennyvíz- és csapadékmennyiségek meghatározása a tényleges beépítés meghatározása után

lehetséges, amikor ismertek a tervezett létesítmények. Az adatok ismerete után a Debreceni Vízmű Zrt.
megkeresése szükséges elvi nyilatkozat, majd szolgáltatói hozzájárulás kiadása céljából. Megjegyzendő,
hogy a területen keletkező csapadékvizek összegyűjtésével és annak másodlagos felhasználásával (például
öntözővízként, burkolt felületek tisztítására történő felhasználásaként vagy szürkevízként) jelentős
mértékben csökkenthető például az öntözési célra felhasznált ivóvíz mennyisége is. Csapadékvizek csak
előtisztítást követően (mechanikai tisztítás legalább durva és finom uszadék szűrőből és homokfogóból kell,
hogy álljon, valamint ezt ki kell egészíteni zsír- és olajfogóval) vezethetők a csatornába, illetve csak
előtisztítást után történhet a csapadékvíz másodlagos felhasználása is.
A tervezett beépítésekhez tartozó becsült villamosenergia-igény Pbe/Pe= 1100/300 kW; Pbe/Pe= 1300/360.
Az igény az elosztóhálózat aktuális kiterheltségétől függően kisfeszültségű csatlakozással vagy

középfeszültségű hálózatfejlesztéssel biztosítható. Középfeszültségű hálózatfejlesztés esetén új 10/0,4 kV-
os transzformátor elhelyezése válik szükségessé, amelyet épületen belül kell elhelyezni.
Közüzemi hálózat elhelyezése csak közterületen vagy a közforgalom számára a nap 24 órájában megnyitott
magánúton vezeték jog, illetve szolgalmi jog bejegyzése mellett lehetséges.
Továbbtervezés során – a gépészeti szakági tervek és energiaigények ismeretében – előzetes energiaigény

bejelentő dokumentumot kell benyújtani az Opus TITÁSZ-nak, amely alapján írásban adják meg válaszukat
a konkrét elektromos ellátás lehetőségeiről.
A szükséges hálózatfejlesztés tényleges műszaki tartalmát és költségét a szolgáltató műszaki-gazdasági
tájékoztatójában adja meg.
A tervezett beépítésekhez tartozó becsült hőigény 540-630 kW-ra tehető, amelynek földgázzal történő
kielégítése 65-76 gnm3/ó gázigényt támaszt.
37
A Piac utcában DN 300 méretű, a Miklós utcában DN 160 PE méretű kisnyomású gázelosztó vezeték üzemel,
a gázigény a meglévő hálózatról kielégíthető.
Elektronikus hírközlés vonatkozásában a Piac utca járdájában Magyar Telekom távközlési hálózata
alépítmény elhelyezve létesült, valamint a Vodafone Magyarország Zrt. földkábeles hálózata is elérhető. A
megjelenő hírközlési igények a hálózatra történő csatlakozással kielégíthetőek.
ZÖLDFELÜLET
A klimatikus hatások és az egészséges lakókörnyezet megteremtése érdekében a tervezett beépítéshez
mérten minél magasabb zöldfelületi intenzitás elérése javasolt. Ennek érdekében mindkét beépítési
változat esetében a lapostetős épületek és a mélygarázsok födémének minden közlekedési és üzemeltetési
célból nem igénybevett részét javasolt zöldtetőként kialakítani. Míg az épületek tetején a kisebb, 8-20 cm
termőréteg vastagságú extenzív zöldtető kialakítása megfelelő, addig a garázsok födémén legalább 40 cm
termőréteg vastagságú intenzív zöldtető telepítése javasolt, többszintes növényállománnyal.
A megfelelő zöldfelületi arány mellett, elsősorban a teljes értékű zöldfelületeken lombos fák elhelyezése
javasolt, a zöldfelület minden 150 m2-re után legalább 1 db mindkét beépítési változat esetében.
A nyílászárók által nem tagolt, egybefüggő homlokzatokon, vagyis a tűzfalakon, melyek mindkét változat
esetében megjelennek a Piac utcára nyíló megmaradó épületek esetében, vertikális zöldfelület kialakítása
javasolt, a fenntarthatóbb tápanyagellátása érdekében talajkapcsolatos termőközeggel.
A zöldfelületeken a közhasználat elől elkerített kertrészek kialakítása korlátozandó mindkét változat
esetében. Javasolt nagyobb, egybefüggő zöldfelületet a társasházi közösség javára közhasználatra
biztosítani és azt rekreációs funkciókkal ellátni.
HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI IGÉNY

Lakás célú fejlesztések esetén – amennyiben nem áll rendelkezésre elérési távolságon belül szabad
intézményi kapacitás – az alapfokú humán infrastruktúra igény minden esetben a beruházási program
részeként fejlesztési területen belül biztosítandó. Ez többlet fejlesztési időt nem generál a területen, a
tervezett fejlesztés részeként, a lakóépületek megépítésével azonos időben kialakítandó.
38
Humán infrastruktúra intézményei a tervezési terület környezetében
A tervezési terület környezetében, max. 1000 méteres elérési távolságon belül működnek alapfokú
intézmények, melyekben a szabad férőhelyek az alábbiak:
Intézmény típus gyaloglási távolságon Intézmények férőhelye Intézmények szabad

belül elérhető összesen férőhelyei 2021-ben
intézmények száma
Óvoda 10 1363 206
Általános iskola 9 4423 765
Bölcsőde 2 144 n.a.
forrás: oktas.hu, szocialisportal.hu
Az alapfokú intézményekkel való ellátottság biztosítása a lakosságszámhoz/lakásszámhoz képest a

biztosítandó férőhelyszám tekintetében az alábbi normatívák betartása szükséges:
Alapfokú intézmények Becsült betelepülő lakosságszám Biztosítandó egység
óvoda 100 fő 3-5 éves gyerek 100 férőhely
általános iskola 100 fő 6-14 éves gyerek 100 férőhely
bölcsőde 100 fő bölcsődés korú gyerek 25-30 férőhely
A tervezett lakásszám 136, amelyből a KSH adatai alapján ezen a területen ~280 lakos várható. A fenti
normák és a várható népesség KSH adatokból számított kormegoszlása alapján a biztosítandó egységek az
alábbiak:
Alapfokú intézmények Becsült betelepülő lakosságszám Biztosítandó egység
óvoda (3-5 éves gyerek) 7-8 fő 7-8 férőhely
általános iskola (6-14 éves gyerek) 19-20 fő 19-20 férőhely
bölcsőde 7 fő 2 férőhely
A fenti adatokból megállapítható, hogy a közelben lévő, meglévő intézményi kapacitások elegendőek a
tervezési terület humán infrastruktúra igényeinek kielégítéséhez, ezért annak fejlesztésére előreláthatóan
nem lesz szükség.
39
4. A javasolt beépítés környezeti hatásai és követelményei

A város gazdasági növekedésre alapozott fejlődése a következő évtizedben várhatóan a lakónépesség
növekedésével párosul, amely értelemszerűen növeli a közlekedési igényeket is. A közlekedési igények a
belvárosi területen megvalósuló lakásépítéssel kedvezőbb módon elégíthetőek ki, mint a város külsőbb
területein, mivel a belvárosi területet jellemző kompaktság rövidebb utazásokat eredményez, amelyek
nagyobb részben biztosíthatóak a fenntartható fejlődés szempontjából kedvező gyalogos és kerékpáros
közlekedéssel. Továbbá a belvárosi terület sűrűbb közösségi közlekedése a legversenyképesebb a
személygépjármű használattal szemben.
A területen a közúti közlekedésből eredő zajterhelés határozza meg a zajviszonyokat, a stratégiai zajtérkép
alapján a vizsgált terület határán, illetve közelében húzódó Piac utca és Miklós utca közúti zajkonfliktussal
érintettek, ahol a zajterhelés mértéke jelentősen meghaladja mind nappal, mind éjszaka a vonatkozó
határértékeket. Az új lakóépületre nézve a meglévő zajterhelés kevésbé problémás, mivel a zártsorú
beépítés a zaj terjedését megakadályozza a tömbbelső irányába mindkét változat esetében. A belső
zajterhelési határértékek a lakások megfelelő és passzív akusztikai védelemmel, a homlokzat és nyílászárók
zajszigetelt kialakításával biztosíthatók. Az új beépítések hatására lokálisan a forgalom további növekedése
várható, amely a zajterhelés mérsékelt növekedést eredményezi várhatóan.
A levegő minősége elsősorban szintén a közúti forgalom által terhelt, s e terhelés növekedésével lehet
számolni az új épületek, parkolási létesítmények megjelenésével mindkét beépítési változat esetében. A
zöldfelületek növelése, az épületek kedvező légtéraránnyal történő kialakításával biztosítható átszellőzés
mérsékelheti a légszennyezés mértékét. A „B” beépítési változat kedvezőbb légtérarányai és elrendezése,
mely elősegíti az észak-déli irányú légáramlást, kedvezőbb átszellőzési viszonyokat biztosít az „A” változattal
szemben. A megújuló erőforrások hasznosításával elkerülhető az épületek fűtési célú, új légszennyező
pontforrások létesítése. A terület rendezése során a porképző felületek megszűnnek.
A hősziget-hatás lokális csökkenése várható, amennyiben megvalósulnak a területen javasolt intenzív
zöldfelületi fejlesztések, új fásítások. A két beépítési változat zöldfelületi aránya közel azonos, de a „B”
beépítési változat elrendezése okán a fennmaradó udvarnak nem csak a közlekedési funkciója, hanem a
zöldfelület rekreációs használata és fásíthatósága is kedvezőbb.
A terület jelenleg belvizesedésre hajlamos, mély fekvésű terület. Ezért különös figyelmet kell fordítani a
talajvizek áramlásának biztosítására, valamint a csapadékvizek összegyűjtésére és lehetőség szerinti
helyben hasznosítására.
5. A településterv változásának, módosításának tartalma,

szabályozási koncepció
A tervezett fejlesztés megvalósítása a szabályozási terv módosítását igényli az alábbi vonatkozásokban:
Szabályozási paraméterek módosítási javaslata a Vt-Vk/18 jelű építési övezetben
- A beépítettség mértékére vonatkozó kedvezményes paraméter a telek átmenő jellege esetén

(„az övezeti szabályozási határérték legfeljebb 20 százalékponttal növelhető, de az így a
megnövelt beépítettség mértéke nem haladhatja meg sem az OTÉK 2. számú melléklete
szerinti határértéket, sem a 80%-ot”) – a projekt megvalósítása szempontjából megfelelő,
módosítást nem igényel.
- A terepszint felett megengedett bruttó szintterületet meghatározó szorzó („a H oszlopban

meghatározott építési övezeti szabályozási határérték a megnövelt beépítettség és a D
oszlopban meghatározott beépítettség mértékének arányában, de legfeljebb 50%-al
növelhető”) – új értékének meghatározása szükséges:
40
o a javasolt új szorzó 2,4-es, amely mellett 3,6-os a kedvezményes szintterületi

mutató alkalmazható, ez azonban csak vegyes funkció-összetétel esetén lehet
igénybe venni;
o csak lakások létesítése esetén a hatályos 2,25-ös szorzó mellett a 3,375-es
szintterületi mutató alkalmazható (a belső tágasabb belső terek kialakítása szükséges,
amely komfortosabb életteret biztosít).
- Épületmagasság legnagyobb mértéke: 19,5 méter.

- Épület legmagasabb pontja: 20 méter.
- A zöldfelület javasolt legkisebb mértéke: 20%-
Javasolt DÉSZ építési övezeti paramétertábla
1. Településközpont terület építési övezetei

5.1. Városközpont terület
A B C D E F G H
Épületmagasság Terepszint felett
A kialakítható Beépítettség Zöldfelület megengedett
Építési
telek Beépítés megengedett megengedett megengedett legkisebb bruttó
1 övezet
legkisebb mód legnagyobb legkisebb legnagyobb mértéke szintterületet
jele
területe (m2) mértéke (%) mértéke (m) mértéke (m) (%) meghatározó
szorzó
19 Vt-Vk/18 1100 zártsorú 70 - 19,5 20 2,4ˣ
ˣ csak lakó és kereskedelmi rendeltetéssel történő fejlesztés esetén 2,25-ös szorzó alkalmazható
A H oszlop szerinti,
terepszint felett
megengedett
Kedvezményes szintterületi kedvezményes építhető
9162 hrsz.-ú telek
mutató alkalmazása a tervezési szintterületet szintterület
területe (m2)
területen meghatározó szorzó (m2)
DÉSZ 21.§ (13) alapján
alkalmazható
kedvezményes értéke
Vt-Vk/18 jelű építési övezetben

csak lakó és kereskedelmi,
szolgáltató rendeltetés telepítése 3,375 16 014
esetén
Vt-Vk/18 jelű építési övezetben
vegyes (lakó, kereskedelmi, 4745
szolgáltató, hitéleti, nevelési,
oktatási, egészségügyi, szociális, 3,6 17 082
kulturális, közösségi szórakoztató,
szállás, igazgatási, iroda rendeltetés
esetén)
Közterület-alakítási javaslat, közlekedés
A fejlesztés feltételeként a 9162 hrsz.-ú telek nyugati oldalán, a szabályozási tervben jelzett közterületet
ki kell alakítani, a telekre való szükséges bejutás feltételeit biztosítani kell, ennek módját előzetes
egyeztetések során szükséges meghatározni. Szükségesnek látszik a Miklós utcai behajtón a tömbbelsőbe
való bejutást biztosító átépítés.
41
A hatályos DÉSZ szabályozási tervlapja: a tömbbelsőben tervezett új közterület közforgalmú áthajtóval kapcsolódik a Miklós
és Arany János utcákhoz
Arany János utcai áthajtó Miklós utcai áthajtó
- A helyi építési szabályzat alábbi 9.§ (5) bekezdésének egy f) ponttal történő kiegészítése
javasolt, a Vt-Vk/18 építési övezet rendeltetésszerű parkolásának részben más telken történő
biztosítása vonatkozásában:
„(5) Új építés vagy bővítés esetén az építési telek határától mért 300 méter gyaloglási távolságon belüli más
telken is biztosítható a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi elhelyezés a
tulajdonszerzés kötelmével, amennyiben az alábbi korlátozások valamelyike fennáll az építési telek
vonatkozásában:
f) A Vt-Vk/18 építési övezet beépítése legfeljebb 50%-ának mértékéig.”
42
FÜGGELÉK:
Tulajdoni lapok
43
44

Debreceni Határozati Javaslat Melléklete

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Debreceni Határozati Javaslat Melléklete

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

A határozati javaslat melléklete

Debrecen, Piac utca 57-61. számú ingatlanra vonatkozó telepítési tanulmányterv

Városrendezés, építészet: András István

Közlekedés: Pető Zoltán

Vízellátás, csatornázás: Szabó Krisztián

Energiaellátás, elektronikus hírközlés: Orosz István

Zöldfelület és környezetvédelem: Zétényi Dávid

Ügyvezető: Albrecht Ute

Humán infrastruktúra fejlesztési igény............................................................................................ 38

A vizsgált tömb és fejlesztési terület elhelyezkedése a Piac utca mentén

1. A terület és környezetének, hatásterületének bemutatása

A terület jelenlegi területhasználata (DÉSZ – megalapozó munkarész)

Tervezési terület épületeinek Piac utcai homlokzati

Apolló Parkolóház behajtói a Miklós utcában

Apolló Parkolóház behajtója Tervezési terület a Parkolóház felől nézve

Az Apolló Parkolóház Miklós utcai homlokzata a behajtóval

BEÉPÍTÉSI MÓD, BEÉPÍTETTSÉGI MÉRTÉK

Funkciók (földszint / emelet)

A TEREPSZINT FELETT MEGENGEDETT BRUTTÓ SZINTTERÜLETET

1.2. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI

Műemlék, helyi védettség

XX. század eleji képeslapok és fotó (forrás: Déry Múzeum)

1.3. VONATKOZÓ ORSZÁGOS ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ELŐÍRÁSOK,

A TSZT Szerkezeti tervlap 1. Területfelhasználás tervlapján a tervezési terület Városközponti (Vt-Vk)

szomszédos településekkel biztosított fontos kapcsolatok és a városon belüli legfontosabb nyomvonalak

Természetei és épített környezet védelme

Műszaki infrastruktúra, környezetvédelem

A tervezési területet nem érinti műszaki infrastruktúra és környezetvédelmi térképi elem.

DÉSZ - DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK

Az új DÉSZ 1. mellékletének részlete

Vt-Vk/18 jelű építési övezetre vonatkozóan a DÉSZ alábbi rendelkezései relevánsak:

A DÉSZ 2. mellékletének kivonata – építési övezet paraméterei:

DÉSZ 3. mellékletének kivonata

Megengedett legnagyobb utcai párkánymagasság:

1.4. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT

Zöldfelületi rendszer elemei

Zöldfelületi intenzitás (2015) (Forrás: Greenscope Kft.)

Felszínhőmérséklet (2015) (Forrás: SZIE, Tájépítészeti és Településtervezési Kar)

A TERVEZÉSI TERÜLET KÖZLEKEDÉSI HELYZETE ÉS LEHETŐSÉGEI

Közterületi várakozást (és a város kompetenciájába tartozó mélygarázsok és parkolóházak használatát)

2. A fejlesztési célt, változást szemléltető beépítési terv

2.1. „A” BEÉPÍTÉSI VÁLTOZAT

Kivonat a MEGALIT Mérnöki Iroda Kft. által készített beépítési koncepciótervből:

Beépítési koncepcióterv 3D-s felülnézete

Átnézeti C-C metszet és annak értékelése

Általános szint beépítési jellemzői

Tervezett zöldfelület, illetve az összesített területkimutatás

2.2. „B” BEÉPÍTÉSI VÁLTOZAT

Beépítési terv, Piac utca 57-61. (M=1:1000)

- egykori Piac utca 57 szám: Jelenleg könyváruház, az épület hasznosítása továbbra is

Tervezett új épület (A, B, C, D szárny) szintterület kimutatása:

Látvány Délkelet felől

Látvány Észak felől

Látvány Északnyugat felől

Látvány Dél felől

Látvány a Piac utca felől: magastetős új épülettömeg a megtartott homlokzattal

A két tervváltozat tervezési mutatói:

DÉSZ szerinti tervezett általános

Megalit Kft. / tervezett épületek bruttó szintterülete: 14 751 17 265 3,64

Vt-Vk/18 építési övezet Vt-Vk/18 építési övezet

épületmagasság 12,5 m 19,5 m 18,6 m 17,5 m

zöldfelület 10% 20% 25% 23,30%

3. A beépítési tervhez kapcsolódó infrastruktúra-igények, a