rovatcím MAGYAR NŐORVOSOK LAPJA • 2023; 86: 18–x

A szövődménymentes akut cystitis

kezeléséről
A Magyar Nőorvos Társaság és a Magyar Urológus Társaság
konszenzusdokumentuma

Szerkesztette: Dr. Krauth Barbara (Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és

Szakrendelő, Szülészet és Nőgyógyászati Osztály, Budapest),
Dr. Magyar András PhD (Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet, Urológiai Osztály,
Budapest)
Összeállította: Prof. Dr. Ács Nándor (Semmelweis Egyetem, Klinikaigazgató, Egyetemi Tanár),
Dr. Békássy Szabolcs (Országos Kórházi Főigazgatóság; országos kollegiális szakmai vezető háziorvos),
Dr. Krauth Barbara (Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő,
Szülészet és Nőgyógyászati Osztály, Budapest),
Prof. Dr. Nyirády Péter (Semmelweis Egyetem, Klinikaigazgató, Egyetemi Tanár, az MTA Doktora),
Prof. Dr. Tenke Péter (Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Osztályvezető Főorvos, Egyetemi Tanár, MTA
doktora),
Prof. Dr. Torzsa Péter (Semmelweis Egyetem, Tanszékvezető Egyetemi Tanár)
Amennyiben a cikket citálná, kérjük, az alábbi formában tegye: Krauth B, Magyar A, Ács N, Békássy Sz, Nyirády P, Tenke P, Torzsa
P. A Magyar Nőorvos Társaság és a Magyar Urológus Társaság konszenzusdokumentuma a szövődménymentes cystitis kezelésé-
ről 2023.

Háttér cystitise kivételt képez, e betegcsoport cystitisét komplikált-

A húgyúti fertőzések kezelése során az antibiotikumadás
előnyei egyértelműek, azonban túlzott és helytelen haszná-
latuk világszerte hozzájárul a baktériumok rezisztenciájá-
nak növekedéséhez, ami nemcsak az egyén szempontjából
előnytelen, hanem rendkívül komoly veszélyt jelent a köz-
egészségügyre is [1]. Az akut ellátás során felírt antibiotiku-
mok 20-50%-a szükségtelen vagy nem megfelelő [2]. Az an-
tibiotikumok helyes alkalmazásához és ezáltal a rezisztencia
további rohamos növekedésének elkerüléséhez összehangolt
kezelési stratégiák szükségesek.
nak tekintjük.
A nők mintegy felénél életük során legalább egyszer,
minden harmadik nőnél 24 éves kora előtt kialakul akut
szövődménymentes cystitis [3]. Az infekció kialakulásának
kockázati tényezői közé tartoznak a következők:
 szexuális aktus, új szexuális partner,
 spermicid készítmények használata,
 pozitív családi anamnézis,
 továbbá a beteg anamnézisében szereplő, gyermekkor-
ban előforduló alsó húgyúti fertőzés [4].
A betegség hátterében 70-95%-ban Escherichia coli fer-
tőzés áll [5].

Akut, nem komplikált cystitis

Diagnózis
Ide soroljuk az akut sporadikus, illetve a visszatérő hólyag-
hurutot, amelyek esetében nem áll fenn az urogenitális Az akut, nem komplikált cystitis diagnózisa felállítható a
traktus anatómiai és funkcionális eltérése. A várandós nők tipikus klinikai tünetek megléte, valamint a hüvelyi folyás és

Érkezett: 2023. január xx. Közlésre elfogadva: 2023. június xx. Received: xx April 2023. Accepted: xx June 2023
Levelezési cím:

18
A szövődménymentes akut cystitis kezeléséről
irritáció hiánya alapján. Ebben segítségünkre lehet a magyar
nyelven is elérhető, validált heveny hólyaghurut kérdőív
(http://www.acss.world/). Ha a tünetek alapján a diagnózis
felállítása bizonytalan, vizelet tesztcsík és point of care diag-
nosztika is alkalmazható. Vizelettenyésztés csak a következő
esetekben javasolt: várandósoknál, atípusos tünetek esetén,
akut pyelonephritis gyanújánál, illetve a terápiát követő 4
héten belül nem szűnő, vagy visszatérő tünetek esetén. A
nem komplikált fertőzések monobakteriálisak, tehát jellem-
zően egy baktériumtörzs okozza. Ha egynél több kórokozó
tenyészik ki, vagy komplikáló tényezőre (kő, divertikulum,
idegentest, anatómiai rendellenesség), vagy kontaminációra
kell gondolnunk [6].
Kezelés
A nők nem komplikált cystitisének elsővonalbeli
kezelése
Amennyiben a beteg panaszai enyhék, az antibakteriális te-
rápia megkezdésével 48 órát várhatunk. Ez idő alatt fontos,
hogy a beteg megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszon
(3 liter/nap), és amellett valamilyen fitoterápiás készítményt
(D-mannóz, medveszőlőlevél-kivonatok, tőzegáfonya-ké-
szítmények) és/vagy gyulladáscsökkentőként NSAID-et
szedjen [7]. Amennyiben 48 órán belül a panaszok nem
enyhülnek vagy súlyosbodnak, antibiotikumterápia meg-
kezdése indokolt a következők szerint:
 1×3 g foszfomicin-trometamol, vagy
 nitrofurantoin 2×100 mg 5 napon át.
Súlyosabb kezdeti tünetek, recidíva vagy kompli-
kált hólyaghurut esetén indokolt lehet a 7 napig tartó
antibiotikumexpozíció. Az E. colival szemben hatásos, egy
hétig fennmaradó foszfomicinkoncentráció eléréséhez (16
mg/l), foszfomicin-trometamol 3 g granulátumból összesen
2 tasak (1-1) adása javasolt, 72 órás különbséggel [8].
A trimetoprim-szulfametoxazollal való kombináció-
ban empirikus kezelésként csak ott alkalmazható, ahol az
E. coli rezisztencia kisebb, mint 20% (1. táblázat). (Ha-
zánkban ez a rezisztencia feltételezhetően magasabb, de
cystitis vonatkozásában pontos adatok nem állnak ren-
delkezésre) [9].
1. táblázat: A nem komplikált akut cystitis kezelésére hazánkban alkal-
mazott antibiotikumok nőknél
Antibiotikum Dózis Kezelési időtartam
Első választandó
Foszfomicin- 1×3 g 1 nap (szükség esetén
trometamol 72 óra múlva ismételhető)
Nitrofurantoin 2×100 mg 5 nap
Alternatív lehetőség
Cefalosporinok (pl. 2×500 mg 3 nap
Cefuroxim, Cefaclor)
Amennyiben az E. coli rezisztencia <20% alatt van
Trimetoprim- 2×160/800 mg 3 nap
szulfametoxazol
Az MNT és a MUT konszenzusdokumentuma
Az aminopenicillinek és fluorokinolonok kérdése
Az akut, nem komplikált cystitis kezelésére elsővonalbeli
szerként ne használjunk aminopenicillineket vagy
fluorokinolonokat! Az aminopenicillinek önmagukban
való empirikus alkalmazása nem komplikált cystitisben
nem javasolt a nagyszámú rezisztens kórokozó, a nega-
tív ökológiai hatás, és a béta-laktamáz-termelő baktéri-
umok számára gyakorolt hatása miatt. Aminopenicillin
+ béta-laktamáz-inhibitor (ampicillin/sulbaktám vagy
amoxicillin/klavulánsav), vagy cefalosporinok alkalmazása
szintén nem ajánlott empirikus terápiaként a mikrobiomra
kifejtett káros hatás és a rezisztencia fokozódása miatt.
Ezek a gyógyszerek csak bizonyos esetekben, célzott keze-
lésként használhatók.
A fluorokinolonok használatára vonatkozóan, azok hos�-
szú távú mellékhatásai miatt, az Európa Bizottság 2019-ben
szigorú szabályozást vezetett be. A nem komplikált húgyúti
infekciók esetén fluorokinolonokat csak akkor lehet alkal-
mazni, ha az életmódbeli tanácsok, fitoterápiás szerek és az
előbbiekben felsorolt elsőként választandó antibiotikumok
alkalmazása nem eredményes [10]!
Rekurrens cystitis
Akkor beszélünk visszatérő hólyaghurutról, ha a betegnek
hat hónapon belül legalább kétszer, vagy egy éven belül há-
romszor van ismételt húgyúti infekciója.
Rekurrens cystitis esetén az akut fellángolások megelőzé-
sére kell helyezni a hangsúlyt. Ehhez a betegeknek életmód-
beli tanácsokat kell adnunk. Ha e tanácsok betartása nem
elegendő, azaz továbbra is kiújulásokat tapasztal a beteg,
akkor a nem antibiotikum-alapú megoldásokat (fitoterápia,
immunoaktív profilaxis) kell előnyben részesíteni [11]. Ki-
zárólag ezek hatástalansága esetén alkalmazhatunk, a lehető
legrövidebb ideig, alacsony dózisú antibiotikumprofilaxist.
Az életmódbeli tanácsok és nem antibiotikum-alapú
megoldások a következők:
Bővebb folyadékbevitel (naponta 3 liter).

Vizeletürítés szexuális együttlét után (ne sodródjon kór-

okozó a húgycső felől a hólyagba).
Immunoprofilaxis minden korcsoportban

szóba jön (E. coli liofilizátum kapszula).
Helyi ösztrogénkezelés (menopauzában lé-

vő nőknél).
Az egészséges hüvelyflóra helyreállítását

célzó probiotikumok [12].
D-mannóz
 használata (kompetitív
antagonista a húgyutakban) [13].
Hasznosak lehetnek a tőzegáfonya-ki-

vonatok, mert meggátolják az E. coli törzsek
mucosához történő tapadását [14].
Endovesicalis instilláció hialuronsavval

vagy hialuronsav és kondroitin-szulfát kom-
binációjával (akiknél a kevésbé invazív pre-
ventív megoldásokat sikertelenül alkalmaz-
ták) [15].
19
A szövődménymentes akut cystitis kezeléséről
Szakorvosi tanácsadást követően, amennyiben az élet-
módbeli változtatás és a nem antimikrobiális intézkedések
nem jártak eredménnyel, fel kell kínálni a betegnek mind
a folyamatos, mind a posztkoitális antibiotikumprofilaxist.
Hatékonyságban nincs szignifikáns különbség a két alkal-
mazási mód között. A folyamatos antibiotikumprofilaxis
optimális időtartamáról azonban nincs konszenzus. A kü-
lönböző antibiotikumok által elért eredmények statiszti-
kailag nem voltak szignifikánsak. Ezek alapján a szer kivá-
lasztásánál a helyi rezisztenciaviszonyokat kell figyelembe
venni. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy amennyi-
ben az antibiotikumprofilaxist leállítjuk a betegek többségé-
nek újra lesznek kiújulásai [16].
Az ajánlott antibiotikumprofilaxis:
 3 g foszfomicin-trometamol 10 naponta, vagy
 napi 50 mg vagy 100 mg nitrofurantoin naponta, vagy
 trimetoprim-szulfametoxazol 100 mg naponta,
 várandósság alatt 250 mg cefaclor vagy 250 mg cefuroxim
naponta,
 a posztkoitális profilaxist azon várandós nőknél érdemes
mérlegelni, akiknél a várandósság előtti kórtörténetében
rekurrrens cystitis szerepel.
A jó együttműködési képességű betegeknél az öndiagnó-
zis és az önkezelés megtanítása után a rövidtávú önadagolá-
sos antibiotikumterápia is mérlegelhető. Mivel a visszatérő
cystitis egy olyan komplex betegség, amely csak életmódvál-
tással kezelhető, javasolt ezeknek a betegeknek erre speciali-
zált szakorvoshoz történő továbbküldése [17].
Asymptomaticus bacteriuria (ABU)
Normálisan a húgyutakban nincsenek baktériumok, a tü-
netmentes baktériumürítést alapesetben mégsem tekintjük
kórosnak. Sőt, bizonyos esetekben ezeknek a baktériumok-
nak az alsó húgyúti tüneteket okozó patogénekkel szem-
beni védő szerepet tulajdonítunk [18]. Az ABU tehát nem
betegség, hanem kommenzális kolonizációnak tekinthető
gyakori jelenség. Diagnosztikája a következők szerint törté-
nik: baktériumok tenyészthetők ki (≥105 cfu/ml) nőknél 2
egymást követő, férfiaknál pedig 1 középsugaras vizeletből
olyan betegnél, akinél nincsenek húgyúti infekcióra utaló
tünetek. Katéteres minta esetén a cut-off érték 102 cfu/ml.
Az MNT és a MUT konszenzusdokumentuma
Kezelése általában nem szükséges, csak olyan kivételes ese-
tekben, amikor ennek jótékony hatása bizonyított:
 várandósok esetén, az általánosan használt rövid kezelési
metódussal, illetve
 olyan urológiai beavatkozásokat megelőzően, amelyek
mucosasérüléssel járhatnak (különösen az endoszkópos
urológiai műtétek).
Ezekben az esetekben célzott antibiotikumkezelés, majd
a kezelés eredményességének ismételt vizelettenyésztéssel
történő ellenőrzése javasolt.
Irodalom
1. WHO. Antimicrobial resistance: global report on surveillance 2014. https://www.
who.int/publications/i/item/9789241564748
2, Hulscher ME, Grol, et al Antibiotic prescribing in hospitals: a social and behavioural
scientific approach. Lancet Infect Dis 2010; 10: 167.
3. Foxman B, et al. Urinary tract infection: self-reported incidence and associated costs.
Ann Epidemiol 2000; 10(8): 509–15. https://doi. org/10.1016/S1047-2797(00)00072-7
4. Scholes D, Hooton TM, Roberts PL, et al. Risk factors for recurrent urinary tract infec-
tion in young women. J Infect Dis 2000; 182: 1177.
5. Naber KG, et al. Surveillance study in Europe and Brazil on clinical aspects and
Antimicrobial Resistance Epidemiology in Females with Cystitis (ARESC): implications
for empiric therapy. Eur Urol 2008; 54(5): 1164–75. https://doi.org/10.1016/j.euru-
ro.2008.05.010
6. Kunin C. Urinary tract infections. In: Detection, prevention and management. 5th
edition. Philadelphia: Lea & Febiger; 1997.
7. Kranjcec B, et al. D-mannose powder for prophylaxis of recurrent uri- nary tract
infections in women: a randomized clinical trial. World J Urol 2014; 32(1): 79–84.
https://doi.org/10.1007/s00345-013-1091-6
8. Wijma. Clin Microbiol Infect. 2018 May; 24(5): 528–532.
9. Országos Epidemiológiai Központ: A hazai mikrobiológiai surveillan- ce antibioti-
kum rezisztencia eredményei. Available from: http:// www. oek.hu/oek.
web?nid=666&pid=3
10. European Medicines Agency. Disabling and potentially permanent side effects
lead to suspension or restrictions of quinolone and fluoroquinolone antibiotics.
Quinolone and flouroquinolone Article-31 referral, 2019.
11. Naber KG, Cho YH, Matsumoto T, Schaeffer A. Immunoactive prophylaxis of recur-
rent urinary tract infections: a meta-analysis. Int J Antimicrob Agents 2009; 33(2):
111–119. https://doi.org/10.1016/j.ijantimi- cag.2008.08.011
12. Ng QX, et al. Use of Lactobacillus spp. to prevent recurrent urinary tract infections
in females. Medical Hypotheses 2018; 114: 49.
13. Kranjcec B, et al. D-mannose powder for prophylaxis of recurrent uri- nary tract
infections in women: a randomized clinical trial. World J Urol 2014; 32(1): 79–84.
https://doi.org/10.1007/s00345-013-1091-6
14. Beerepoot MAJ, et al. Nonantibiotic prophylaxis for recurrent urinary tract infec-
tions: a systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. J Urol
2013; 190: 1981.
15. Goddard JC, et al. Itravesical hyaluronic acid and chondroitin sulfate for recurrent
urinary track infections: systematic review and meta-analysis. Int Urogynecol J 2018;
29: 933.
16. Nalliah S, et al. The use of chemotherapeutic agents as prophylaxis for recurrent
urinary track infection in healthy nonpregnant women: A network meat-Analysis.
Indian J Urol 2019; 35: 147.
17. Schaeffer AJ, et al. Efficacy and safety of self-start therapy in women with recurrent
urinary track infection. J Urol 1999; 161: 207.
18. Cai T, et al. The role of asymptomatic bacteruria in young women with recurrent
urinary track infection: To treat or not to treat? Clin infect Dis 2012. 55: 771.
20