Tájékoztatás splenectomián átesett 14 éven felüli betegek kezelő- és családorvosa részére

Tisztelt Kolléga!

A splenectomizált betegekre vonatkozó primer fertőzés prevencióval kapcsolatban szeretnénk

felhívni a figyelmét a következőkre.
A splenectomizált betegek tartós (életfogytiglani) immundeficiens állapotban vannak. Ez az
immunhiány részleges, elsősorban 3 tokos baktériummal (Pneumococcus, Meningococcus,
Haemophilus influenzae) és a Streptococcus pyogenes-szel szembeni védekező képesség
elégtelenségét jelenti. Ezekben a páciensekben a felsorolt baktériumok a szokásosnál jóval rapidabb
és súlyosabb lefolyású, akár életveszélyes fertőzést is okozhatnak (postsplenectomiás sepsis
syndroma). Az influenzás állapot is veszélyesebb számukra, mert a következményes bakteriális
felülfertőződés az ő esetükben gyakoribb. A fent említett kórokozókon kívül fokozott kockázatot
jelentenek még a splenectomizáltak számára: bizonyos ritka, kullancs által terjesztett betegségek
(babesiosis, ehrlichiosis); a malária; a Capnocytophaga canimorsus infekció (ez utóbbi a kutyák,
macskák harapása útján terjed, sebfertőzést, hajlamosító alapbetegség esetén sepsist, endocarditist,
meningitist okozhat).
A funkcionális aspleniás betegekre (congenitalis asplenia, tárolási betegségek, lépinfarktus stb.)
ugyanúgy vonatkoznak az alábbi profilaktikus javaslatok, mint a splenectomizáltakra.
A haematológiai okokból elvégzett splenectomiák után általában magasabb a fertőződési kockázat,
mint a traumás esetekben. Mivel egy idő után a máj képes átvenni a lép működésének egy részét, a
postsplenectomiás sepsis syndromának a splenectomia utáni első két évben a legnagyobb az esélye.
A splenectomiák egy részénél partialis műtét vagy autoreinplantáció történik. Mivel azonban e két
módszer hatékonysága nem egyértelműen bizonyított, ezeknél a betegeknél is ugyanazok a
biztonsági intézkedések és terápiás elvek érvényesek, mint a többi splenectomizált beteg esetén.

A következő profilaktikus intézkedéseket javasoljuk:

I. Elektív splenectomia esetén:

A műtét előtt minimum két héttel el kell kezdeni a vakcinálást. Pneumococcus és Meningococcus
elleni (tartós hatású) fehérje konjugált vakcina ajánlott. A különböző kórokozókra ható (inaktivált)
oltóanyagok egy időpontban különböző oldalra beadhatók. (Az oltások költségtérítését illetően
utalunk a mindenkori, Epinfo-ban évente megjelenő módszertani levélre.)

- Pneumococcus: Prevenar 13 (13-valens fehérje konjugált vakcina) egy alkalommal, majd

min. 2 hónap eltelte után a hatásspektrum szélesítése javasolt 23-valens polyszacharid
vakcinával (pl. Pneumovax 23 néven). Az immunkompromittált állapotra tekintettel a
polyszacharid vakcina ismétlése – 65 év felett – egyetlen alkalommal – javasolt, de a két
polyszacharid oltás között legalább 5 év teljen el (több booster-oltás még nagy kockázatnak
kitett egyének esetében sem ajánlott).
(Amennyiben esetleg az oltást 23-valens polyszacharid vakcinával kezdték, akkor ezek után a
fehérje konjugált vakcina (Prevenar 13) adása 1 év kivárással lehetséges.)
- Meningococcus: Javasolt (tartós hatású) fehérje konjugált vakcinák adása:
Nimenrix vagy Menveo: Meningococcus ACW135Y ellen védenek, adásuk egy alkalommal,
majd (splenectomizáltak esetében) ismétlésük 3 évente javasolt. (Beadhatók emlékeztető
oltásként is azok számára, akik korábban Meningococcus elleni polyszacharid vakcinát
kaptak.)
Bexsero: Meningococcus B ellen véd, adása legalább 1 hónap különbséggel, összesen két
alkalommal javasolt.
- Haemophilus influenzae b: Az ajánlás kiadásának időpontjában csak a gyermekkori
folyamatos oltások keretében hozzáférhető a vakcina, a csaknem 100%-os kisgyermekkori
 átoltottságnak köszönhetően azonban ekkor hazánkban az oltással megelőzhető Haemophilus
influenzae b okozta megbetegedés nem fordul elő.
- Influenza elleni oltások javasolhatóak évente szezonálisan a bakteriális felülfertőződés
veszélye miatt.

II. Urgens splenectomia esetén:

Az oltások beadását a műtét után kb. 14 nap múlva lehet elkezdeni (a rekonvaleszcencia idejét meg
kell várni).
- Pneumococcus ellen: a fentiek szerint.
- Meningococcus ellen: a fentiek szerint.
- Haemophilus influenzae b és Influenza elleni oltás: fentiek szerint.

III. A beteg családjának, közvetlen környezetének oltása is megfontolandó (a fészekimmunitás

kialakítása céljából).

IV. Későbbiekben, amennyiben splenectomizált betegnél lázas állapot, sebfertőzés, tonsillitis,

skarlát, gyermekágyi láz, toxicus shock syndroma jelentkezne, a beteget állatharapás érné,
vagy közvetlen környezetében skarlátos megbetegedés zajlana, kivizsgálása és esetleges
antibiotikum kezelésének elkezdése mihamarabb szükséges. Ezért kérjük, hogy ilyen jellegű
megbetegedés esetén betegét azonnal utalja be fekvőbeteg háttérrel is rendelkező egészségügyi
intézménybe. Bakteriális fertőzés gyanúja esetén javasolt haemokultúra küldése és megfelelő
empirikus terápia elindítása. Tájékoztatni kell a beteget arról is, hogyha a jövőben kullancscsípés
érné, vagy malaria-, babesiosis-endémiás területre utazva rosszul érezné magát, esetleg sárgasága
alakulna ki, akkor is mihamarabb forduljon orvoshoz.

V. Standby antibiotikumok:
Megfelelő compliance-ű beteg esetében szóba jön készenléti antibiotikumok felírása, arra az esetre,
amikor a páciens nem tud azonnal orvoshoz fordulni lázas betegsége kezdetén. (Pl. utazáskor). A
szóba jövő antibiotikumoknak elsősorban Pneumococcus ellenes spektrummal kell rendelkezniük.
Javasolhatóak: amoxicillin/clavulansav vagy cefuroxim vagy levofloxacin vagy moxifloxacin.
Ilyen esetekben is fontos, hogy amint lehet, a beteg keressen fel orvost!

Megjegyzés:

 Léphiányosok védőoltásaira vonatkozóan (egyéb oltásokat illetően is) tanácsadás

kérhető a védőoltási szaktanácsadókban. A DE Kenézy Gyula Egyetemi Kórház
Nemzetközi Oltóközpontjánál időpont munkaidőben a 06-30-7493457-es számon
kérhető.
 Az oltások technikáját és esetleges relatív vagy abszolút kontraindikációit illetően utalunk a
gyógyszer-tájékoztatókra, az adott évben megjelenő védőoltási módszertani levélre, illetve
az Egészségügyi Közlönyre. Élővírus, élő kórokozó tartalmú oltóanyagok adása
splenectomizáltaknak általában nem javasolt.
 Azoknál a betegeknél, akiknek szűkösek az anyagi lehetőségeik, minimálisan a
Pneumococcus elleni vakcinációra törekedni kell.
 Javasoljuk, hogy a splenectomizált vagy funkcionálisan aspleniás betegek hordjanak
maguknál ún. „MediAlert” kártyát, és fertőződés gyanúja esetén a családorvos tájékoztató
egy példányát is vigyék magukkal az orvosi rendelésre.
 A splenectomia utáni pár évig tartó kemoprofilaxisról individuálisan lehet dönteni. Ezt
általában véve nem javasoljuk, mert a hosszas antibiotikum kezelés elősegíti a rezisztens
patogének kolonizációját.
Forrás:
 EMMI módszertani levele a 2017. évi védőoltásokról.
 Felnőttkori védőoltások kézikönyve (Gyakorlati útmutató orvosoknak). Medicina
Könyvkiadó Zrt, 2015.
 Fertőző betegségek. Medicina Könyvkiadó Zrt, 2016.
 Infektológia. Medicina Könyvkiadó Zrt, Bp, 2005.
 Centers for Disease Control and Prevention. Epidemiology and Prevention of Vaccine-
Preventable Diseases. Atkinson W, Hamborsky J, McIntyre L, Wolfe S, eds. 10th ed. 2nd
printing, Washington DC: Public Health Foundation, 2008
 Dr. Farkas Anikó: „Tájékoztató lépeltávolításról”, „Tanácsok léppel nem rendelkező
személyeknek”, „Splenectomia-hyposplenia várományos, illetve definitív léphiányban
szenvedő betegek checklistája”