Gazda 34 621 01

Szóbeli vizsgatevékenység
Állattartás elméleti ismeretei

10. tétel

Mutassa be a fertőző betegségek immunizálással történő megelőzésének lehetőségeit, valamint a

bejelentési kötelezettség fogalmát, szabályait! Ismertesse az állattartó telep alapvető higiéniai szabályait!
Határozza meg a fertőtlenítés fogalmát, formáit, módjait, csoportosítsa a fertőtlenítőszereket!

Kulcsszavak, fogalmak
• Az immunizálás formái
• A bejelentési kötelezettség fogalma, a bejelentés szabályai
• Az állattartó telepek üzemeltetésének higiéniai szabályai (személy-, jármű- és állatforgalom)
• A fertőtlenítés fogalma, formái, módjai, a fertőtlenítőszerek csoportosítása

Az immunitás szerepe
A megelőzésben az állatok ellenálló képessége, immunbiológiai állapota is fontos tényező. Az immunitás a
szervezet védettségét jelenti. A passzív immunitás kialakítható mesterségesen, az adott kórokozóval szemben
termelt immunsavó adagolásával és kialakulhat természetesen, a magzati korban is. Az anyai ellenanyagok egyes
fajokban a méhlepényen átjutva a magzatba jutnak, melyek ily módon anyai, passzív immunitással jönnek a
világra. Háziállataink többségének placentáján nem jutnak át az ellenanyagok, így ezek az anya föcstejével,
kolosztrumával veszik fel azokat az immunglobulinokat, melyeket az anyai szervezet termelt. Ennek ellenanyag
tartalma az ellés idején a legmagasabb, ezt követően gyorsan csökken, ezért van jelentősége annak, hogy az
újszülött születését követően 1-2 órán belül föcstejhez jusson. Madarakban a tojás szikanyaga biztosítja az anyai
immunitást (szikimmunitás). Az anyai ellenanyagok jelenléte emlősökben és madarakban akadályozza a fiatal
állat immunválaszának kialakulását.
Aktív immunizálás során az elölt, vagy csökkentett életképességű kórokozót tartalmazó vakcinát juttatjuk a
szervezetbe, hogy abban humorális és celluláris immunitást alakítsunk ki. Az immunválasz egyik formája szerint
ha az ellenanyagok a vérsavóban vannak, az a humorális, ha viszont egyéb más sejtcsoportok játszanak szerepet,
akkor celluláris immunitásról beszélhetünk. Vannak olyan vírusok által előidézett betegségek, melyekkel
szemben az immunitás nagyfokú és tartós, mint pl. a sertéspestis, míg más betegségekkel szemben szerzett
immunitás gyengébb és nem olyan tartós, mint pl. a vírusos borjúbetegségek.
A természetes ellenálló képességnek nagy jelentősége van a fertőző betegségek megelőzésében, hiszen az állat
naponta ki van téve olyan fertőző hatásoknak, melyek ellen a vér normális ellenanyagai védelmet nyújtanak.
Ezek a normális ellenanyagok az egészséges, felnőtt állat vérében nagyobb mennyiségben jelen vannak és
általános védelmet jelentenek, nem speciális anyagokkal szemben termelődnek, nagy molekulájú globulinok,
melyek a kórokozó antigéneket körülveszik.

A fertőtlenítés fogalma, módszerei

Fertőtlenítésen a kórokozó mikroorganizmusok vegetatív alakjainak elölését értjük. Alkalmazásának célja a
fertőzések, járványos betegségek behurcolásának megakadályozása, a környezetben lévő kórokozók elpusztítása.
A csíramentesítés az összes élő mikroorganizmus elpusztítása. A fertőző betegségek kezelése esetén a
fertőtlenítési útmutató alapján kell eljárni. A következő fertőtlenítési, csírátlanítási eljárásokat alkalmazzák:
mechanikus úton való csírátlanítás, fizikai eljárásokon alapuló fertőtlenítés, vegyszerekkel való fertőtlenítés és
biológiai fertőtlenítés.
A mechanikai csírátlanítás alapvetően a víz és levegő szűrését jelenti.
A fertőtlenítés fizikai eljárásai között a hideghatás nem hatékony, mert nem pusztítja el a kórokozók többségét,
csak szaporodásukat akadályozza. A magasabb hőmérséklet viszont hatással van a kórokozók többségére.
Általában a nedves melegre érzékenyebbek, mint a száraz melegre, a spórákra a kiszáradás nem hatékony. A
meleg baktériumölő hatása hőmérséklet, nyomás és időtartam függvénye. Száraz hővel mentesíthetők a
laboratóriumi eszközök, leégetéssel csíramentesíthetők a nem gyúlékony felületek. Kifőzéskor a 100 °C-on, 5
percig tartó fertőtlenítés a spórákat nem öli el, jó hatásfokú a gőzborotvák alkalmazása, vagy az autoklávok
használata, melyek túlnyomásos gőzzel működnek. A textíliák forró gőzzel, vasalással fertőtleníthetők. A
sugárzással történő fertőtlenítés általános lehetősége a napsugárzás, UV sugárzás és a germicidlámpák gamma
sugárzása.
A vegyszeres fertőtlenítés történhet gázzal, ilyen a formaldehid, etilén-oxid, metil-bromid. Általában 4-6 órát
vesz igénybe, külön készülékeket igényel és mérgező anyagokat használ, de nem igényel magas hőt és
hatékonysága jó. Folyékony szerek a lúgok, savak, klórtartalmú szerek, aldehidek, jodoforok és
fenolszármazékok. A légnemű (aerosol) fertőtlenítés szerei között a hipokloritok, glikolok, tejsav, jodoforok
használatosak. A biológiai fertőtlenítés aerob és anaerob módszerei ismertek. Ilyen folyamatok zajlanak a
szerves anyagok érlelése, komposztálása során.

A bejelentési kötelezettség
Ha egy állatállományban fertőző betegség, vagy annak gyanúja felmerül, azt az állategészségügyi hatóságoknak
be kell jelenteni. Az állatot tartó személy és üzem esetében mindazok kötelesek a bejelentést megtenni, akik az
állatok felügyeletét, őrzését, gondozását, ápolását, felvásárlását, levágását, vagy az állati hullák ártalmatlanná
tételét foglalkozás szerűen látják el, vagy akik az állatokkal érintkeznek. A bejelentést a hatósági állatorvosnál,
Gazda 34 621 01
Szóbeli vizsgatevékenység
Állattartás elméleti ismeretei

vagy a helyi polgármesteri hivatalban lehet megtenni. A bejelentés különösen fontos a bejelentési kötelezettség
alá eső betegségeknél, mert annak elmulasztása büntetéssel és a kártérítési igény elvesztésével jár. A
továbbiakban felsorolt, nagy állat-egészségügyi jelentőségű fertőző betegségek az 1995. évi XCI. sz. törvény
hatálya alá tartozó, bejelentésikötelezettségű állatbetegségek.
1. Ragadós száj- és körömfájás,
2. hólyagos szájgyulladás,
3. sertések hólyagos betegsége (SVD),
4. keleti marhavész,
5. kiskérődzők pestise,
6. szarvasmarhák ragadós tüdőlobja,
7. bőrcsomósodáskór,
8. Rift-völgyi láz,
9. kék nyelv betegség,
10 juhhimlő és kecskehimlő,
11. afrikai lópestis,
12. afrikai sertéspestis,
13. klasszikus sertéspestis,
14. madárinfluenza.
15. baromfipestis,
16. szarvasmarha gümőkór,
17. fertőző sertésbénulás,
18 veszettség,
19. takonykór,
20. tenyészbénaság,
21. lovak fertőző kevésvérűsége,
22. lovak vírus okozta járványos agy- és gerincvelő- gyulladásai,
23. nyulak vérzéses betegsége,
24. mézelő méhek nyúlós és enyhébb költésrothadása,
25. szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma (BSE),
26. sertések szaporító és légzőszervi tünetegyüttese (PRRS),
27. brucellózis,
28. kacsapestis (kacsák vírusos bélgyulladása),
29. Aujeszky- betegség,
30. lépfene,
31. rühösség,
32. szarvasmarhák enzootikus leukózisa,
33. pontyfélék tavaszi virémiája,
34. pisztrángfélék fertőző vérképzőszervi elhalása

A fertőző betegségek megelőzésének lehetőségei

Már a telep létesítésekor figyelembe kell venni a járványvédelmi igényeket, a tervezéskor a betelepítendő
állatállomány járványvédelmi követelményeit is ismerni kell, biztosítani kell a járványvédelem tárgyi feltételeit,
melyek részei az állategészségügyi technológiának. Ide tartozik a tartós kerítés létesítése, az épületek telepítése,
az egységes úthálózat kialakítása, az ún. fekete-fehér rendszer kialakítása, elkülönítési lehetőségek kiépítése, a
fertőtlenítés eszközeinek és gépeinek beszerzése, az állatállomány járványvédelmi sajátosságainak ismerete, az
állati hullák, hulladékok kezelése, tárolása és ártalmatlanná tétele, a személyi feltételek, szakképzettség megléte.
Legfontosabb feladat a behurcolás megakadályozása. A következő általános járványvédelmi szabályokat be kell
tartani:
– az istállók egyszerre való ürítése, betelepítése, takarítása, fertőtlenítése,
– az egyes csoportok elkülönített tartása,
– a különböző állatfajok elkülönítése,
– az állattartó telep zártságának megőrzése, fertőtlenítő szőnyeg használata, a személy- és
– teherforgalom csökkentése,
– a vadon élő állatok, madarak és rágcsálók távoltartása,
– az idegen állományból származó állatok karanténozása, ismételt vizsgálata,
– a tenyésztojások szakszerű gyűjtése, fertőtlenítése, tárolása, eredetük ellenőrzése,
– a keltetőkre és a naposbaromfi szállítására vonatkozó szabályok betartása,
– az elhullott állatok állati termékek, hulladékok szakszerű kezelése, megsemmisítése,
– az emberek egészségének védelme, különös tekintettel az állatról emberre terjedő
betegségekre az ún. zoonózisokra.

Az immunizálás szerepe a fertőző betegségek megelőzésében

 Az immunizálás az állatok szervezetén belül fejti ki hatását
Gazda 34 621 01
Szóbeli vizsgatevékenység
Állattartás elméleti ismeretei

 Immunitás: speciális védettség, vagy fokozott védelem egy kórokozóval vagy annak mérgező
anyagaival szemben
 Az általános védőrendszer részei:
 a test külső és belső hámbevonata (bőr, nyálkahártyák),
 a nyirokcsomók és falósejtek,
 a szervezet védekező reakciói (gyulladás, láz).
Az immunitás
Az immunitás lehet
 Természetes vagy mesterséges
 Aktív vagy passzív
Példák:
 Természetes - aktív: fertőzés
 Természetes - passzív: föcstej
 Mesterséges - aktív: vakcina (megfertőződés után már nem adható!)
 Mesterséges - passzív: szérum (megbetegedés esetén is adható!)
Bejelentési kötelezettség
 A veszélyesebb fertőző állati betegségeket be kell jelenteni az illetékes hatóságnál
 A bejelentést szóban, írásban vagy megbízott útján is meg lehet tenni
 Ha az állatunk megbetegedett, vagy csak gyanítjuk, hogy megfertőződhetett, jelentsük be a hatóságnak,
és a beteg vagy beteggyanús jószágot azonnal különítsük el.
 Aki rendellenesen viselkedő kóbor ebet, macskát vagy vadon élő állatot észlel, azt szintén köteles
bejelenteni.
 A késedelmes bejelentésért vagy a bejelentés elmulasztásáért büntetés jár

Teljes: 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet az állatbetegségek bejelentésének rendjéről

Az állattartó telepek üzemeltetésének szabályai

 előírt védőtávolságok megtartása
 a telep elkerítése a környezettől
 a különböző típusú teleprészek szétválasztása (tenyésztés, termelés, üzemeltetés)
 a fertőzött állatok elkülönítése (karantén, leölés)
 a személy-, állat- és járműforgalom ellenőrzése
 fekete-fehér technológia alkalmazása
 zárt állatállomány (utánpótlás saját tenyésztésből)
 védekezés a fertőzést közvetítő állatokkal szemben (rágcsálók, rovarok)
 hatékony fertőtlenítési technológia
A telep személyforgalma
 a telep személyforgalmát, beleértve a látogatók forgalmát is, a legszükségesebbre kell korlátozni
 idegen személy csak az telepvezető tudtával, előzetes kéz- és lábbeli fertőtlenítés után léphet a telepre.
Tiszta köpenyről, védőcsizmáról a telep köteles gondoskodni
 a látogatókról vezessünk nyilvántartást
 közvetlen járványveszély esetén a telep látogatását meg kell tiltani
 a telepen dolgozók (beleértve a vezetőket is) a személybejáratnál előzetes kéz- és lábbeli fertőtlenítés
után, munkaruhában léphetnek be a telepre; munkaruhában a telepről senki sem távozhat
 a kéz és lábbeli fertőtlenítésre szolgáló berendezéseket naponta frissen készített fertőtlenítő oldattal kell
ellátni
 állati eredetű élelmiszert nyers állapotban nem szabad a telepre bevinni
 étkezni csak az arra kijelölt helyiségben szabad
A telep járműforgalma
 telep járműforgalmát úgy kell szabályozni, hogy a belső forgalmat lebonyolító járművek lehetőleg ne
hagyják el a telep területét, a telep külső forgalmát bonyolító járművei pedig csak a legszükségesebb
esetekben járjanak be a telepre, a járműfertőtlenítő medencén áthaladás után
 a járműfertőtlenítő medencét (6 m hosszú, 3 m széles és 30 cm mély) 20 cm mélységben töltsünk meg
fertőtlenítőoldattal
 a medencét folyamatosan üzemeltetni kell, azonban elszennyeződése esetén, de legalább hetenként ki
kell tisztítani, és tartalmát a leeresztő csövön le kell engedni
 a telepre idegen járművek nem mehetnek be
A telep állatforgalma
 A telepre irányuló állatforgalom csak a vásárolt állatok behozatalára korlátozódjon
 Ezek részére megfigyelő istállót kell létesíteni, ahol
 az emlős állatoknak legalább 30,
 a baromfiaknak 14 napot kell tartozkodniuk.
Gazda 34 621 01
Szóbeli vizsgatevékenység
Állattartás elméleti ismeretei

 Az elkülönített állatok mellé külön gondozót kell beosztani, aki más állatok gondozásában nem vehet
részt
A fertőtlenítés
A fertőtlenítés célja a fertőző és parazitás betegségek külvilágon található kórokozóinak az elpusztítása és a nem
kórokozók számának a gyérítése.

Fertőtleníteni lehet:
 az állatok környezetét, épületeket, felszerelési tárgyakat
 a járműveket
 a személyzetet (kezet, lábbelit)
 az állatok testfelületét
 az ivóvizet, a takarmányt.
A fertőtlenítés formái
 Megelőző fertőtlenítés
o Egyszerű
 Folyamatos
 Időszakos
o Szigorított
 Folyamatos
 Időszakos
 Betegség-leküzdő fertőtlenítés
o Egyszerű
 Folyamatos
 Időszakos
o Szigorított
 Folyamatos
 Időszakos
A fertőtlenítés módjai
 Mechanikai fertőtlenítés
o Szűrés
 Fizikai fertőtlenítés
o Fertőtlenítés száraz vagy nedves hővel
o Fertőtlenítés sugárzó energiával
 Biológiai fertőtlenítés
 Kémiai fertőtlenítés (vegyszeres fertőtlenítés)
Fertőtlenítőszerek csoportosítása

 Gáz halmazállapotú vegyszerek

 Folyékony és szilárd halmazállapotú vegyszerek
o Lúgok (Pl. Mésztej)
o Savak (Pl. Citromsav, Tejsav)
o Klórtartalmú szerek (Pl. Klóros mész)
o Jódvegyületek