9.

tétel

Mikrobiológia 9. tétel
9. a. Herpesvírusok (HSV 1, HSV 2, VZV) szerkezete, az általuk okozott
betegségek.
A Herpesviridae család virionjai négy egymásra épülő rétegből állnak. A centrálisan elhelyezkedő core
kettősszálú, lineáris DNS-t tartalmaz. Ezt ikozahedrális szimmetriájú kapszid veszi körül, amely 162
kapszomerből áll. A kapszid és a pepton között amorf szerkezetű tegument található. A virion
mintegy 30 popeptidet tartalmaz, amelyek közül 6 a nukleokaszidban, 10 a peplonban , a többi a
tegumentben található. Számos virokin mutat hasonlóságot olyan sejtalkotókhoz, melyek
esszenciálisak az immunválaszban és számos sejtfunkciót képesek gátolni (koplementgátlás,
ellenanyag-mediált cytolysis gátlása, protein-kináz-C gátlása). A herpesvírusok a peplonban található
glikoproteinek segítségével kapcsolódnak a sejtek megfelelő receptoraihoz, a dekapszidáció a
citoplazmában zajlik le. A vírus DNS szintézise a sejt polimerázának segítségével történik, azonban a
timidin-kinázt a vírus DNS kódolja. Ez az enzim támadáspont lehet az antivirális terápia során.

A HHV-1 és 2 jól szaporítható laboratóriumi állatokban, nyúlban, tengerimalacban, egérben továbbá

embrionált csirkeembrióban. Ezekben a cytopathogen hatás általában gyorsan megjelenik, a sejtek
megduzzadnek, lekerekednek és kialakulnak a jellegzetes nagy intranukleáris zárványok. A varicella
zoster vírusok elsősorban humán eredetű primer sejtkultúrán képesek szaporodni.

Humán herpesvírus 1és 2 herpes simplex vírus 1 és 2 jellemző rájuk a latens fertőzés, a vírus genom
vagy a gazdasejt DNS ébe integrálódva, vagy extrakromoszomálisan lappang a sejtben és időnként
megfelelő ingerek hatására replikatív ciklus indul be.

Gingivostomatis: a kisgyermekkor betegsége, primer fertőzés, amely a szájnyálkahártya hólyagos,

majd kifekélyesedő laesioi mellett pharyngitissel és lázzal is jár.

Herpes labialis: A visszatérő herpeses megbetegedések leggyakoribb formája. Az érző ganglionokban

visszamaradt vírusgenom a legkülönbözőbb provokáló hatásokra aktiválódik.

Keratoconjunctivitis. A primer HHV-2 fertőzés a szemre lokalizálódik, súlyos kimenetelű, a cornea

kifekélyesedésével járó keratitis alakul ki, vaksághoz vezethet.

Herpes genitalis: A primer HHV-2 fertőzés férfiakban és nőkben egyaránt kifejezett tünetekkel
szokott járni a külső nem szerveken jelentkező hólyagos, fájdalmas laesiokat általános tünetek, láz,
izomfájdalmak is kísérik.

Újszülöttkori herpesz, a magzat megfertőződhet transzplacentáris terjedés útján is, de sokkal

gyakoribb, hogy a fertőzés a szülőcsatornán történő áthaladás során következik be, gyakran fatális
kimenetelű, vagy neurológiai maradványtünetekkel is lehet számolni.

Bőrfertőzések: egészségügyi dolgozóknál (fogorvosok, ápolók)

Encephalitis. AHHV 1és 2 típusa tekinthető a nem járványosan előforduló agyvelőgyulladások

leggyakoribb kórokozójának. A kórképet a temporalis lebeny vérzésekkel járó elhalásának
következményei jellemzik.

Immunkárosodott egyének herpeszes fertőződése.

Humán herpesz vírus 3 varicella-zoster VZV

9. tétel

A bárányhimlő varicella a gyermekek igen fertőző generalizál bőrelváltozásokkal és enyhe általános

tünetekkel járó betegsége. Cseppfertőzés a beteg használati tárgyaival fertőz. Az egész testen
maculák, majd papulá jelennek meg, amelyek később vesiculákká alakulnak. Ennek tartalma
megzavarosodik és az elváltozás pustulává alakul, majd a beszáradó pörk leválik. A betegség
következtében encephalitis, tüdőgyulladás fordulhat elő. Átvészelése tartós immunitást hagy maga
után.

Herpesz zoszter övsömör: felnőtt korban jelentkezhet, mely általában egy érzőideg lefutása mentén
a test egyik oldalán jelentkezik.

b. Treponema pallidium.
A Spirohateták vékony hosszú helikális baktériumok. Saprophitak amelyek a felszíni és
szennyvizekben élnek. Endoflagellumokkal rendelkeznek, melyek a sejtfal és a külső burok között a
periplazmatikus térben helyezkednek el. Ezekkel élénken mozognak, rosszul tűrik a kiszáradást és a
savanyú ph-t. Ezüst impegrációval, immunfluoreszcens készítményben vagy sötétlátóteres
mikroszkópban látható. A T. pallidium nem tenyészthető, nyúlherében a törzsek fenntarthatók. Igen
érzékeny baktérium a szervezeten kívül igen gyorsan elpusztul. Fertőtlenítőszerekre három
vegyértékű arzénvegyületekre antibiotikumokra érzékeny. A syphilis kórokozója. Természetes
körülmények között csak emberben okoz betegséget. Szexuális úton terjed, de a magzat fertőződése
trasnszplacentálisan is bekövetkezhet. A nyálkahártyán jut a szervezetbe, a bőr alatti szövetekben
szaporodik és kialakul a primer syphilis jellegzetes fekélye az ulcus durum vagy sanker, spontán
gyógyul. A spirochaeták bejutnak a véráramba is és szóródva a kis erek körül szaporodnak,
kialakulhat a secunder syphilis. Az esetek negyedében több év múlva vagy évtizedek múlva kialakul a
tercier syphilis, vascularis károsodások, idegrendszeri tünetek.

Veleszületett syphilis: a fertőzött anyáról a placentán keresztül jut a magzatba. Elhalhat vagy a
praenatalisan fertőződött, élve világra jött újszülöttön a syphilis tünetei két év múlva válnak
nyilvánvalóvá. Penicilinnel kell kezelni a terhesnőt.

Elsődleges fekélyből a kórokozó sötétlátóteres mikroszkópban vagy immunfluoreszcens módszerrel

kimutatható. Nem specifikus szerológiai vizsgálat a megjelenő reagin kimutatására szolgának a VDRL,
RPR reakciók. Specifikus szerológiai vizsgálat, a T. pallidium immobilizáció TPI

c. Trematodák biológiája, patogenitása, klinikuma, terjedésének és

megelőzésének lehetőségei.
Trematodák, a mételyek általában lapos, húsos levélalakú férgek, A mételyek hemaphroditák, kivéve
a Scistosomákat. A férgek kifejlődéséhez legalább egy köztigazdára van szükség.

Fasciola hepatica: lapos levél alakú mételyféreg, hermaphrodita, feji és hasi szívókája van, petéi
fedelesek. Két gazdára van szükségük. A per os bekebelezett lárva a duodenumban excystálódik, átjut
a bélfalon, megtelepszik a májban és itt alakul ki a féreg, az epevezetékbe üríti a petéket, amelyek a
faescesszel ürülnek. A petékből édesvízben képződik a csillós lárva (miracidium), amely a vízicsigába
kerül és lárvává (cercaria) alakul majd a vízi növényzeten, füvön encystálódik. Állatokba vagy
emberbe jut (végső gazda), kialakul az ivarérett féreg. Elsősorban a juhok májmételyét okozza. A
klinikai tünetekért az epecsatornában található férgek felelősek, májtáji fájdalom, láz és
hepatomegalia észlelhető, évekkel később elzáródás, sárgaság léphet fel.