ÉPÍTÉSZETELMÉLET

levelező

2023
• SZOLIDÁRIS ÉPÍTÉSZET

• KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA
S Z O L I D Á R I S É P Í T É S Z E T
1. A SZOLIDARITÁS FOGALMA

A jogban: egyetemleges felelősség,

együttes kötelezettség. Olyan jogi
követelmény, amely elsődlegesen az
érdekek és a célok közösségén
alapszik. Ilyen az egyének vagy
csoportok önkéntes érdekcsoportba
tömörülése, bármelyik tagnál
felmerülő bizonyos jellegű gond
megoldásának közös vállalása
céljából.

Az építészetben: …???
1. A SZOLIDARITÁS FOGALMA AZ ÉPÍTÉSZETBEN

Dányi Tibor Zoltán – TDK kérdőíve

„Kíváncsi voltam, mennyire érdekli ez a téma a

magyarországi gyakorló építészeket. Erre a
kérdésre a válasz egyértelműen az, hogy az
építészek többségét foglalkoztatja a szolidáris
építészet kérdése.

Sokan sokféle megközelítésben írtak a

szolidaritásról. Aki elutasította magát a szót, az
sem utasította el annak tartalmát, legföljebb azt
mondta, hogy hagyjuk már a címkéket, hiszen a
szolidáris építészet szerinte az, aminek az
építészetnek lennie kell. Ha ez így van, kik
alkották azokat a házakat, melyeket látva sokan
elborzadunk, ami miatt az épített környezet
állapota aggasztó? A kettő közül valaki nem
építész?”
A SZOLIDÁRIS ÉPÍTÉSZET SZÜKSÉGESSÉGE

2.1.KÖRNYEZETÜNK ÁLLAPOTA:

2.1.1. TERMÉSZETI KÖRNYEZET

2.1.2. ÉPÍTETT KÖRNYEZET
2.1.3. TÁRSADALMI KÖRNYEZET

2.2.KÖVETKEZMÉNYEK:
GAZDASÁGI ÉS MINDEN SZINTRE KITERJEDŐ VÁLSÁG – MORÁLIS VÁLSÁG
A SZOLIDÁRIS ÉPÍTÉSZET SZÜKSÉGESSÉGE

2.1.KÖRNYEZETÜNK ÁLLAPOTA:

2.1.1. TERMÉSZETI KÖRNYEZET

• Globális időjárási anomáliák

• Állatfajok pusztulása
•…

Fő kiváltó oka:
A SZENNYEZÉS
A SZOLIDÁRIS ÉPÍTÉSZET SZÜKSÉGESSÉGE

2.1.KÖRNYEZETÜNK ÁLLAPOTA:
2.1.1. TERMÉSZETI KÖRNYEZET
A SZOLIDÁRIS ÉPÍTÉSZET SZÜKSÉGESSÉGE

2.1.KÖRNYEZETÜNK ÁLLAPOTA:
2.1.1. TERMÉSZETI KÖRNYEZET
2.1.2. ÉPÍTETT KÖRNYEZET
A SZOLIDÁRIS ÉPÍTÉSZET SZÜKSÉGESSÉGE

2.1.KÖRNYEZETÜNK ÁLLAPOTA:
2.1.1. TERMÉSZETI KÖRNYEZET
2.1.2. ÉPÍTETT KÖRNYEZET
A SZOLIDÁRIS ÉPÍTÉSZET SZÜKSÉGESSÉGE

2.1.KÖRNYEZETÜNK ÁLLAPOTA:
2.1.1. TERMÉSZETI KÖRNYEZET
2.1.2. ÉPÍTETT KÖRNYEZET
A SZOLIDÁRIS ÉPÍTÉSZET SZÜKSÉGESSÉGE

2.1.KÖRNYEZETÜNK ÁLLAPOTA:
2.1.1. TERMÉSZETI KÖRNYEZET
2.1.2. ÉPÍTETT KÖRNYEZET
2.1.3. TÁRSADALMI
KÖRNYEZET
 A SZOLIDÁRIS ÉPÍTÉSZET SZÜKSÉGESSÉGE

2.1.KÖRNYEZETÜNK ÁLLAPOTA:
2.1.1. TERMÉSZETI KÖRNYEZET
2.1.2. ÉPÍTETT KÖRNYEZET
2.1.3. TÁRSADALMI KÖRNYEZET

S Z O L I D ÁR I S É P Í T É S Z E T 2015. október 1.
A SZOLIDÁRIS ÉPÍTÉSZET SZÜKSÉGESSÉGE

2.1.KÖRNYEZETÜNK ÁLLAPOTA:
2.1.1. TERMÉSZETI KÖRNYEZET
2.1.2. ÉPÍTETT KÖRNYEZET
2.1.3. TÁRSADALMI KÖRNYEZET
 A SZOLIDÁRIS ÉPÍTÉSZET SZÜKSÉGESSÉGE

2.1.KÖRNYZETÜNK ÁLLAPOTA:
2.1.1. TERMÉSZETI KÖRNYEZET
2.1.2. ÉPÍTETT KÖRNYEZET
2.1.3. TÁRSADALMI KÖRNYEZET

T a m á s An n a M á r i a D L A, h a b i l i t á c i ó T AN T E R M I E L Ő AD Á S 2 0 1 4 . 0 2 . 2 1 . SZOLIDÁRIS ÉPÍTÉSZET
A SZOLIDÁRIS ÉPÍTÉSZET SZÜKSÉGESSÉGE

2.1.KÖRNYEZETÜNK ÁLLAPOTA:
2.1.1. TERMÉSZETI KÖRNYEZET
2.1.2. ÉPÍTETT KÖRNYEZET
2.1.3. TÁRSADALMI KÖRNYEZET
 A SZOLIDÁRIS ÉPÍTÉSZET SZÜKSÉGESSÉGE

2.1.KÖRNYEZETÜNK ÁLLAPOTA:
2.1.1. TERMÉSZETI KÖRNYEZET
2.1.2. ÉPÍTETT KÖRNYEZET
2.1.3. TÁRSADALMI KÖRNYEZET

2.2.KÖVETKEZMÉNYEK
GAZDASÁGI ÉS MINDEN SZINTRE KITERJEDŐ VÁLSÁG – MORÁLIS VÁLSÁG

S Z O L I D ÁR I S É P Í T É S Z E T 2015. október 1.
1. SZOLIDARITÁS FOGALMA
SZOLIDARITÁS FOGALMA ÉPÍTÉSZETBEN

2. A SZOLIDÁRIS ÉPÍTÉSZET SZÜKSÉGESSÉGE

2.1.KÖRNYEZETÜNK ÁLLAPOTA:
TERMÉSZETI KÖRNYEZET
ÉPÍTETT KÖRNYEZET
2TÁRSADALMI KÖRNYEZET

2.2.KÖVETKEZMÉNYEK - GAZDASÁGI ÉS MINDEN SZINTER KITERJEDŐ

VÁLSÁG – MORÁLIS VÁLSÁG

3. AZ ÉPTÉSZET HOGYAN REAGÁL VAGY NEM REAGÁL A VILÁG MÉRETŰ

PROBLÉMÁKRA

TORINÓI KIÁLTVÁNY - JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA

TERVEZŐI FELADATOK DIFFERENCIÁLÓDÁSA - RECIKLÁLT ÉPÍTÉSZET
3. AZ ÉPTÉSZET HOGYAN REAGÁL VAGY NEM REAGÁL A VILÁG MÉRETŰ PROBLÉMÁKRA

TORINÓI KIÁLTVÁNY (2008) - JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA

A torinói kiáltványt a XXIII. UIA Építészeti Világkongresszuson fogalmazták meg és

hozták nyilvánosságra. A progresszív kiáltványban a világszintű változtatás igénye
fogalmazódik meg: egy új fejlődési modell szükségszerűségét vázolja fel, amely a
jelenkori fogyasztói társadalom helyére léphet. A kiáltvány szerint olyan építészetre
van a világnak szüksége, mely a természet része, erősíti és védi a környezetet,
esztétikai, értékteremtő, és politikai síkon egyaránt megvalósíthatja ezeket a
célokat. A növekedés korlátaira tekintettel merőben új fejlődési modelleket kell
meghonosítani, melyek a gazdaság és az ökológia igényeire is fókuszálnak. AZ

ÉPÍTÉSZEK NEM TAGADHATJÁK LE SAJÁT FELELŐSSÉGÜKET, MIVEL A SZAKMA

MÉLYEN ÉRINTETT A FÖLDFELSZÍN ÁTALAKÍTÁSÁNAK FOLYAMATÁBAN. Ha
békét akarunk kötni a Földdel, akkor el kell kezdenünk dolgozni érte.
3. AZ ÉPTÉSZET HOGYAN REAGÁL VAGY NEM REAGÁL A VILÁG MÉRETŰ PROBLÉMÁKRA

TORINÓI KIÁLTVÁNY - JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA

TERVEZŐI FELADATOK DIFFERENCIÁLÓDÁSA - RECIKLÁLT ÉPÍTÉSZET

Pedro Mendes: Portó, lakóterület rehabilitáció

4. A SZOLIDÁRIS ÉPÍTÉSZET „ TERÜLETEI”

4.1. SZOLIDARITÁS AZ EMBERREL

4.1.1. A szociális építészet története
4.1.2. Szociális építészet ma
4.1.3. Szolidaritás az emberrel, aki nem csak szociális értelemben
lehet erre rászorulva

4.2. SZOLIDARITÁS A TERMÉSZETI KÖRNYEZETTEL - ENERGIATUDATOS

ÉPÍTÉSZET
4.2.1. hagyományok – helyi anyag – helyi munkaerő
4.2.2. sok gondolat, sok lehetőleg kézműves munka, kevés,
lehetőség szerint újrafelhasznált anyag

4.3.SZOLIDARITÁS AZ ÉPÍTETT, VIZUÁLIS KÖRNYEZETTEL

S Z O L I D ÁR I S É P Í T É S Z E T 2015. október 1.
4.1. SZOLIDARITÁS AZ EMBERREL

elsősorban szociálisan rászorult réteg

nem csak szociálisan lehet valaki rászorult

SZOCIÁLIS ÉPÍTÉSZET

szegénység – fejlődő országok

„társadalmilag szokásos életstílus” (Tóth József : Általános és politika

szociológia 1991)

S Z O L I D ÁR I S É P Í T É S Z E T 2015.
október 1.
 4.1. SZOLIDARITÁS AZ EMBERREL
4.1.1. szociális építészet története

FUGGEREI, AUGSBURG ,1516

az első szociális lakásépítés _ Jakob Fugger

67 házban, 147 db 60 m2-es lakás

500 éve nagyjából változatlan formában zajlik itt az élet

S Z O L I D ÁR I S É P Í T É S Z E T 2015. október 1.
4.1. SZOLIDARITÁS AZ EMBERREL
4.1.1. szociális építészet története

IPARI FORRADALOM – URBANIZÁCIÓ

• nagy mértékű lakásproblémák

• nyomornegyedek megjelenése
Európában

• járványok

• A szociális építészet összefonódik,

szerves részévé válik a XIX. századi
várostervezési folyamatoknak

• Igazi áttörést azonban a törvényi

szabályozások megjelenése jelenti
4.1. SZOLIDARITÁS AZ EMBERREL
4.1.1. szociális építészet története

• Henry Roberts, 1844, lakások a

munkásosztály számára
Society for Improving the Conditions of
the Labouring Classes – társaság és Albert
herceg támogatásával

• Ebenezer Howard – kertváros modell-

Garden city movement

• A századforduló utópisztikus
városmodelljei

• A világháborúk utáni lakásépítési

folyamatok is tekinthetők részben szociális
építészetnek
4.1. SZOLIDARITÁS AZ EMBERREL
4.1.1. szociális építészet története

SZOCIÁLIS ÉPÍTÉSZET MAGYARORSZÁGON

Nincs ilyen hivatalos fogalom –

mégis egyértelmű, hogy az önerőből lakáshoz jutni nem tudóknak kialakított
szerény épületek

XIX. században több helyen is épültek a rászorulók számára telepek:

Kapuvár, Brennerbergbánya, Öntésmajor

A Budapesten élők mindössze 1/5-e nem szorult rá, hogy lakását megossza
másokkal a századfordulón

Vekerle-telep 4412 lakás

CIAM
Bauhaus

MAGYARORSZÁGON 1,2 MILLIÓ EMBER ÉL ELFOGADHATATLAN MINŐSÉGŰ, 1,3

MILLIÓ PEDIG TÚLZSÚFOLT LAKÁSOKBAN – ÁLL A HABITAT FOR HUMANITY 2010-ES
TANULMÁNYÁBAN
 4.1. SZOLIDARITÁS AZ EMBERREL
4.1.1. A szociális építészet története
4.1.2. SZOCIÁLIS ÉPÍTÉSZET MA

FOA: CARABANCHEL SOCIAL HOUSING, MADRID _ 160.000 Ft/ m2

S Z O L I D ÁR I S É P Í T É S Z E T 2015. október 1.
4.1. SZOLIDARITÁS AZ EMBERREL
4.1.1. A szociális építészet története
4.1.2. SZOCIÁLIS ÉPÍTÉSZET MA

FOA: CARABANCHEL SOCIAL HOUSING

4.1. SZOLIDARITÁS AZ EMBERREL
4.1.1. A szociális építészet története
4.1.2. SZOCIÁLIS ÉPÍTÉSZET MA

OFIS: IZOLA, SZOLVÉNIA

 4.1. SZOLIDARITÁS AZ EMBERREL
4.1.1. A szociális építészet története
4.1.2. SZOCIÁLIS ÉPÍTÉSZET MA

Kiss Péter: Práter utcai szociális bérlakás

S Z O L I D ÁR I S É P Í T É S Z E T 2015. október 1.
4.1. SZOLIDARITÁS AZ EMBERREL
4.1.1. A szociális építészet története
4.1.2. SZOCIÁLIS ÉPÍTÉSZET MA

Pelényi Margit:
120 szociális bérlakás, Pécs

S Z O L I D ÁR I S É P Í T É S Z E T 2015. október 1.
4. A SZOLIDÁRIS ÉPÍTÉSZET ASPEKTUSAI

4.1. SZOLIDARITÁS AZ EMBERREL

4.1.1. szociális építészet története
4.1.2. szociális építészet ma
4.1.3. szolidaritás az emberrel, aki nem csak szociális értelemben lehet erre
rászorulva

4.2. SZOLIDARITÁS A TERMÉSZETI KÖRNYEZETTEL - ENERGIATUDATOS ÉPÍTÉSZET

4.2.1. hagyományok – helyi anyag – helyi munkaerő
4.2.2. sok gondolat, sok lehetőleg kézműves munka, kevés, lehetőség
szerint újrafelhasznált anyag

4.3.SZOLIDARITÁS AZ ÉPÍTETT, VIZUÁLIS KÖRNYEZETTEL

5. VÁROSÉPÍTÉSZET ÉS SZOLIDARITÁS
A FENNTARTHATÓ VÁROSÉPÍTÉSZET MODELLJEI, ELVEI

6. A SZOLIDÁRIS ÉPÍTÉSZET KOMPLEX SZEMLÉLETMÓD - MÓDSZERTAN

4.2. SZOLIDARITÁS A TERMÉSZETI KÖRNYEZETTEL - ENERGIATUDATOS
ÉPÍTÉSZET

4.2.1. hagyományok – helyi anyag – helyi munkaerő

4.2.2.
sok gondolat,
sok lehetőleg kézműves munka,
kevés, lehetőség
szerint újrafelhasznált anyag

S Z O L I D ÁR I S É P Í T É S Z E T 2014. szeptember 9.
4.2. SZOLIDARITÁS A TERMÉSZETI KÖRNYEZETTEL

Anna Heringer :
Hand made school, Bangladesh
4. A SZOLIDÁRIS ÉPÍTÉSZET ASPEKTUSAI

4.1. SZOLIDARITÁS AZ EMBERREL

4.1.1. szociális építészet története
4.1.2. szociális építészet ma
4.1.3. szolidaritás az emberrel, aki nem csak szociális értelemben
lehet erre rászorulva

4.2. SZOLIDARITÁS A TERMÉSZETI KÖRNYEZETTEL - ENERGIATUDATOS

ÉPÍTÉSZET
4.2.1. hagyományok – helyi anyag – helyi munkaerő
4.2.2. sok gondolat, sok lehetőleg kézműves munka, kevés,
lehetőség szerint újrafelhasznált anyag

4.3. SZOLIDARITÁS AZ ÉPÍTETT, VIZUÁLIS KÖRNYEZETTEL

5. VÁROSÉPÍTÉSZET ÉS SZOLIDARITÁS
A FENNTARTHATÓ VÁROSÉPÍTÉSZET MODELLJEI, ELVEI

6. A SZOLIDÁRIS ÉPÍTÉSZET KOMPLEX SZEMLÉLETMÓD - MÓDSZERTAN

4.3. SZOLIDARITÁS AZ ÉPÍTETT, VIZUÁLIS KÖRNYEZETTEL
4.3. SZOLIDARITÁS AZ ÉPÍTETT, VIZUÁLIS KÖRNYEZETTEL
5. A SZOLIDÁRIS ÉPÍTÉSZET KOMPLEX SZEMLÉLETMÓD – MÓDSZERTAN

Komplexitás:
Társadalmi, természeti és épített környezet egyenlő hangsúllyal

HA A PROBLÉMÁK ÖSSZEFÜGGNEK – A MEGOLDÁS IS ÖSSZEFÜGG :

„Ha javítani szeretnénk környezetünkön, akkor úgy kell viselkednünk, ahogy a

természet teszi, azaz természetesen.
A természet nem szemetel.
A természet harmonikus, kiegyensúlyozott állapotokra törekszik.
A természet maga az élet, nem pusztítja, hanem növeli az élet sokféleségét,
sokszínűségét.
A természet képes a megújulásra és az alkalmazkodásra. Ha a természetre
figyelünk, ezt mind-mind megtanulhatjuk és munkánk részévé tehetjük.
Rengeteg erőt meríthetünk a természetből, az anyaföldből.”
Cságoly

-együttműködés: társadalomtudomány, gazdaság, stb. megfelelő területeivel

SZOLIDÁRIS ÉPÍTÉSZET KUTATÓCSOPORT

KÜLDETÉSNYILATKOZAT

„A kutatócsoport feladatának tekinti a szolidáris építészettel - a kortárs építészetben napjainkban egyre

nagyobb hangsúlyt kapó szemlélettel és tervezési módszerrel – kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatások
végzését, a szűkebb régió (Pécs, Baranya) specifikus feladatainak feltérképezését, és új építészeti tervezési és
oktatási módszertan kidolgozását, mely saját kutatásain alapuló konkrét, megvalósult példákból levont
általános érvényű, elméleti következtésekből származik.”

….

CÉLKITŰZÉS

„A kutatás alapvető célkitűzése olyan új tervezési módszer, építészeti feladat megoldási stratégia
kidolgozása, mely a közelmúltban megváltozott körülmények következtében jelentősen átalakult építészeti
feladatokhoz flexibilisen és differenciáltan tud alkalmazkodni.

A kutatás célja továbbá annak a feltétel- és eszközrendszernek a feltárása, mely a szolidáris szemléletű
tervezést lehetővé teszi. A vizsgálat elsősorban arra kíván fókuszálni, hogy ez a szellemi háttér hogyan
képződik le tárgyiasult, anyagi formában akkor, amikor az alkotói folyamatok során a vizuális művészetekre
jellemző érzékenység társadalmi elkötelezettséggel párosul.”
„A szolidáris építészet olyan nemes küldetés, mely ennek a nagy közösségnek, az emberiségnek
minden tagjára számít, és minden tagját tiszteli.”
Dányi Tibor Zoltán
1. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – A Z O T T H O N

• Bizonyos környezettípusok kiemelt szerepet kapnak az életünkben, ilyen

érzelmileg és kognitív szempontból kiemelt jelentőségű környezet
az „otthon” is.
1. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – A Z O T T H O N

• Bizonyos környezettípusok kiemelt szerepet kapnak az életünkben, ilyen

érzelmileg és kognitív szempontból kiemelt jelentőségű környezet az „otthon”
is.

• Ehhez képest a pszichológia főáramában viszonylag kevés figyelem irányult az

emberi lakások, házak, tehát a lakóhelyek fizikai környezeti sajátosságaira.
1. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – A Z O T T H O N

• Bizonyos környezettípusok kiemelt szerepet kapnak az életünkben, ilyen

érzelmileg és kognitív szempontból kiemelt jelentőségű környezet az „otthon”
is.

• Ehhez képest a pszichológia főáramában viszonylag kevés figyelem irányult az

emberi lakások, házak, tehát a lakóhelyek fizikai környezeti sajátosságaira.

• Napjaink környezetpszichológiai kutatásaiban azonban már a 80-as évek óta

nagy szerepet kap az otthoni környezet vizsgálata.
1. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – A Z O T T H O N

• Az otthon mindenki számára jelentős, kitüntetett környezet – ez az állítás

anélkül is elfogadható, hogy részletesen belemerülnénk a „környezet”
meghatározásába.
1. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – A Z O T T H O N

• Az otthon mindenki számára jelentős, kitüntetett környezet – ez az állítás

anélkül is elfogadható, hogy részletesen belemerülnénk a „környezet”
meghatározásába.

• A környezetpszichológiában manapság egyre fontosabb területnek

számítanak a város-, utca- és lakástervezés, - kialakítás stb. kérdései és azok a
pszichológiai folyamatok, amelyek az ember és az ún. épített környezet
kölcsönhatása folyamán lépnek fel.
1. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – A Z O T T H O N

• Az otthon mindenki számára jelentős, kitüntetett környezet – ez az állítás

anélkül is elfogadható, hogy részletesen belemerülnénk a „környezet”
meghatározásába.

• A környezetpszichológiában manapság egyre fontosabb területnek

számítanak a város-, utca- és lakástervezés, - kialakítás stb. kérdései és azok a
pszichológiai folyamatok, amelyek az ember és az ún. épített környezet
kölcsönhatása folyamán lépnek fel.

• Ez a kölcsönhatás általában a pszichológiai zavarok szempontjából érdekli a

kutatókat, mivel a lakótelepeken, a szűk panellakásokban és a zsúfolt
nagyvárosokban környezeti hatásokra keletkező pszichológiai problémák
elsősorban ezekre hívták fel a figyelmet.
2. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – A LAKÁS FOGALMA

• A lakás, a lakóhely még nem feltétlenül otthon!

2. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – A LAKÁS FOGALMA

• A lakás, a lakóhely még nem feltétlenül otthon!

• A lakásszociológusok körében jól ismert fogalom a „lakásszükséglet” (pl. Fóti

1988), vagyis hogy az embernek igénye van arra, hogy lakjon valahol.
2. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – A LAKÁS FOGALMA

• A lakás, a lakóhely még nem feltétlenül otthon!

• A lakásszociológusok körében jól ismert fogalom a „lakásszükséglet” (pl. Fóti

1988), vagyis hogy az embernek igénye van arra, hogy lakjon valahol.

• Musil Malinowski szerint az embernek 5 alapvető, továbbéléshez feltétlenül

kielégítendő biológiai és kulturális eredetű szükséglete van, amelyek egyike az
ún. „testi közérzet” fenntartásának igénye.
2. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – A LAKÁS FOGALMA

• A lakás, a lakóhely még nem feltétlenül otthon!

• A lakásszociológusok körében jól ismert fogalom a „lakásszükséglet” (pl. Fóti

1988), vagyis hogy az embernek igénye van arra, hogy lakjon valahol.

• Musil Malinowskit szerint az embernek 7 alapvető, továbbéléshez feltétlenül

kielégítendő biológiai és kulturális eredetű szükséglete van, amelyek egyike az
ún. „testi közérzet” fenntartásának igénye.

• Ennek kielégítője – Malinowski eredeti kifejezésével élve: „visszhangja a

kultúrában” – A LAKÁS, AMELY ANTROPOLÓGIAI MEGHATÁROZÁSA SZERINT
SZERVEZETT, KULTURÁLISAN MEGHATÁROZOTT VISELKEDÉSI RENDSZER (a lakás
fogalma itt tehát egyszerre jelenti a lakóhelyet és a „lakásviselkedéseket”).
2. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – A LAKÁS FOGALMA

• A lakás közgazdasági-pszichológiai elméletei ugyancsak a lakásszükségletből

indulnak ki, de ezt a fogyasztás elméleteivel magyarázzák: az ember a
szükségleteinek kielégíthetőségi foka (pl. anyagi lehetőségei) szerint fogyaszt,
tehát lakik is.
2. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – A LAKÁS FOGALMA

• A lakás közgazdasági-pszichológiai elméletei ugyancsak a lakásszükségletből

indulnak ki, de ezt a fogyasztás elméleteivel magyarázzák: az ember a
szükségleteinek kielégíthetőségi foka (pl. anyagi lehetőségei) szerint fogyaszt,
tehát lakik is.

Lehetőségeivel együtt szükségletei is nőnek, ennek arányában nőni fog a

„lakásfogyasztása” is; pl. aki gazdagabb, nagyobb területű lakást vásárol stb.
2. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – A LAKÁS FOGALMA

• A lakás közgazdasági-pszichológiai elméletei ugyancsak a lakásszükségletből

indulnak ki, de ezt a fogyasztás elméleteivel magyarázzák: az ember a
szükségleteinek kielégíthetőségi foka (pl. anyagi lehetőségei) szerint fogyaszt,
tehát lakik is.

Lehetőségeivel együtt szükségletei is nőnek, ennek arányában nőni fog a

„lakásfogyasztása” is; pl. aki gazdagabb, nagyobb területű lakást vásárol stb.

A lakásfogyasztás ilyen szemléletével elsősorban az a gond, hogy a

szükségletek-igények, illetve lehetőségek nagyfokú egyéni variabilitását nem
veszi kellően számításba.
3. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA –
A LAKÁS FOGALMA
AZ OTTHON JELENTÉSE

• A környezetpszichológiát talán
még a pszichológia többi
területénél is nagyobb módszertani
eklekticizmus jellemzi (Proshansky
1981).
3. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA –
A LAKÁS FOGALMA
AZ OTTHON JELENTÉSE

• A környezetpszichológiát talán
még a pszichológia többi
területénél is nagyobb módszertani
eklekticizmus jellemzi (Proshansky
1981).

• Hardie (1989) szerint baj, hogy a

lakáskérdést szinte minden
országban általában túlzottan
technikai szempontból nézik, kevés
figyelmet fordítanak a lakók
szociális, vallási stb. értékeire,
preferenciáira, viselkedésére.
3. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA –
A LAKÁS FOGALMA
AZ OTTHON JELENTÉSE

• A környezetpszichológiát talán
még a pszichológia többi
területénél is nagyobb módszertani
eklekticizmus jellemzi (Proshansky
1981).

• Hardie (1989) szerint baj, hogy a

lakáskérdést szinte minden
országban általában túlzottan
technikai szempontból nézik, kevés
figyelmet fordítanak a lakók
szociális, vallási stb. értékeire,
preferenciáira, viselkedésére.

• Ha mindezt tükrözné a lakás, a lakói

akkor éreznék igazán „otthonnak”.
 3. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA –
AZ OTTHON VIZSGÁLATI MÓDSZEREI
3. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – AZ OTTHON VIZSGÁLATI MÓDSZEREI

• Az otthoni környezetet tanulmányozhatjuk elsősorban kvalitatív módszerekkel.

3. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – AZ OTTHON VIZSGÁLATI MÓDSZEREI

• Az otthoni környezetet tanulmányozhatjuk elsősorban kvalitatív módszerekkel.

• A megszokott pszichológiai metódusokon (pl. interjú vagy célzottan

szerkesztett kérdőív – Dúll 1998; 2002a; 2002b) túl gyakori a környezeti
önéletrajz módszer alkalmazása:
3. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – AZ OTTHON VIZSGÁLATI MÓDSZEREI

• Az otthoni környezetet tanulmányozhatjuk elsősorban kvalitatív módszerekkel.

• A megszokott pszichológiai metódusokon (pl. interjú vagy célzottan

szerkesztett kérdőív – Dúll 1998; 2002a; 2002b) túl gyakori a környezeti
önéletrajz módszer alkalmazása:

• A vizsgálati személy feladata, hogy idézze fel a számára fontos környezeteket,

beszéljen-írjon róluk, és/vagy rajzoljon ezekről képeket és vázlatokat.
3. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – AZ OTTHON VIZSGÁLATI MÓDSZEREI

• Az otthoni környezetet tanulmányozhatjuk elsősorban kvalitatív módszerekkel.

• A megszokott pszichológiai metódusokon (pl. interjú vagy célzottan

szerkesztett kérdőív – Dúll 1998; 2002a; 2002b) túl gyakori a környezeti
önéletrajz módszer alkalmazása:

• A vizsgálati személy feladata, hogy idézze fel a számára fontos környezeteket,

beszéljen-írjon róluk, és/vagy rajzoljon ezekről képeket és vázlatokat.

• A környezeti önéletrajz módszer lényege tehát, hogy a személytől írásos

visszaemlékezést kérnek az élete eseményeire, és hangsúlyosan elemzik
ezekben az eseményekben a fizikai környezetek, és ezen belül az otthon
szerepét.

• Érdekes lenne egy mai magyar viszonyokra végzet megközelítőleg

reprezentatív vizsgálat
3. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – AZ OTTHON VIZSGÁLATI MÓDSZEREI

• Egy másik érdekes módszer szintén az emlékezéshez kötődik, ez az ún.

„outside-the-head” memóriák (Greenwald 1981), vagyis az archívumok
használata a környezetek és így az otthonok elemzésében.

• A módszer lényege nem az emberi agyban, hanem a tárgyi emlékekben (pl.

fotók, filmek) tárolt környezeti emlékek, nyomok elemzése, amelyek
segítségével megismerhetjük a lakókörnyezetet és persze közvetve a lakókat
is.
3. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – AZ OTTHON VIZSGÁLATI MÓDSZEREI

• Giuliani és munkatársai (1988) egyesítették a korábbi kísérleti módszereket (a

moláris megközelítést és a személy–környezet-összeillést) az otthonnal
kapcsolatban.
3. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – AZ OTTHON VIZSGÁLATI MÓDSZEREI

• Giuliani és munkatársai (1988) egyesítették a korábban bemutatott két

elméleti nézetet (a moláris megközelítést és a személy–környezet-összeillést) az
otthonnal kapcsolatban.

• Az otthont, mint helyet, önálló módszerekkel, empirikusan tanulmányozták

kultúraközi vizsgálat keretében az említett szerzők.
3. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – AZ OTTHON VIZSGÁLATI MÓDSZEREI

• Giuliani és munkatársai (1988) egyesítették a korábban bemutatott két

elméleti nézetet (a moláris megközelítést és a személy–környezet-összeillést) az
otthonnal kapcsolatban.

• Az otthont, mint helyet, önálló módszerekkel, empirikusan tanulmányozták

kultúraközi vizsgálat keretében az említett szerzők.

• Céljuk az olasz, illetve francia otthonbelsők tanulmányozása volt a

helykonstruktum segítségével, vagyis annak vizsgálata, hogy az otthonbelsők
hogyan tapogathatók le a helyek előbb említett három dimenziója mentén,
azaz a fizikai tulajdonságok, aktivitások és értékelések dinamikus egységeként.
3. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – AZ OTTHON VIZSGÁLATI MÓDSZEREI

• Giuliani és munkatársai (1988) egyesítették a korábban bemutatott két

elméleti nézetet (a moláris megközelítést és a személy–környezet-összeillést) az
otthonnal kapcsolatban.

• Az otthont, mint helyet, önálló módszerekkel, empirikusan tanulmányozták

kultúraközi vizsgálat keretében az említett szerzők.

• Céljuk az olasz, illetve francia otthonbelsők tanulmányozása volt a

helykonstruktum segítségével, vagyis annak vizsgálata, hogy az otthonbelsők
hogyan tapogathatók le a helyek előbb említett három dimenziója mentén,
azaz a fizikai tulajdonságok, aktivitások és értékelések dinamikus egységeként.

• A vizsgálatok párhuzamosan zajlottak Párizsban és Rómában, vagyis két

hasonlóan nagyvárosi környezetben. Ebben a vizsgálatban a kutatók tehát
ÚGY KEZELTÉK A LAKÓEGYSÉGET, MINT A FIZIKAI ASPEKTUSOK, AKTIVITÁSOK ÉS
ÉRTÉKELÉSEK DINAMIKUS KAPCSOLATÁT.
3. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – AZ OTTHON VIZSGÁLATI MÓDSZEREI

• A módszer több részből állt:

• A legérdekesebb, hogy elemezték a lakók verbális viselkedését az

otthonukkal kapcsolatban, pl. megvizsgálták, hogy hogyan nevezik el az
egyes helyiségeket.

• Ennek hátterében az a feltételezés állt, hogy a helyiségre használt címke (pl.

ebédlő) megjeleníti azokat az értékeket, amelyek bizonyos adott
otthonbeosztáshoz kapcsolódnak, pl. mit tart fontosnak a lakó az otthonával
kapcsolatban: a helyiség esztétikai tulajdonságait (pl. tisztaszoba, szép szoba)
vagy a funkcióit (pl. vendégszoba, társalgó).
3. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – AZ OTTHON VIZSGÁLATI MÓDSZEREI

• A módszer több részből állt:

• Ezenkívül elemezték a lakókörnyezetek „repertoárját”, vagyis az ott levő

tárgyakat és jellemzőiket, valamint a tárgyak közötti ún.
tulajdonságkapcsolatokat, pl. a tárgyak egymáshoz, a környezet állandó
elemeihez való téri viszonyát stb.

• E mögött az a feltevés állt, hogy a lakókörnyezet tárgyi elemei közötti

kapcsolatok valószínűleg meghatározzák és differenciálják a lakók
viselkedéseit az alapvető szükséglet-kielégítéssel kapcsolatban, különös
tekintettel az otthoni tevékenységekre, illetve a személyközi kapcsolatok
regulációjára vonatkozóan (itt érhetjük tetten a személy–környezet-megfelelés
nézetet).

• Pl. reggeli elfogyasztás, tárgyak – helyek - személyek

3. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – AZ OTTHON VIZSGÁLATI MÓDSZEREI

• A kapcsolattulajdonságok elemzésére szolgáló kódrendszer

3 alrendszerre oszlott:

• (a) térstrukturálási kód: ide azokat a tulajdonságokat sorolták, amelyek

nyilvánvalóan a térpercepció modifikálására szolgálnak (pl. a helyiség
nagyobbnak tűnjön).
3. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – AZ OTTHON VIZSGÁLATI MÓDSZEREI

• A kapcsolattulajdonságok elemzésére szolgáló kódrendszer

3 alrendszerre oszlott:

• (a) térstrukturálási kód: ide azokat a tulajdonságokat sorolták, amelyek

nyilvánvalóan a térpercepció modifikálására szolgálnak (pl. a helyiség
nagyobbnak tűnjön).

• (b) A tér funkcionális szerveződési kódja: ez a kategória azt tükrözi, hogy a

szobaberendezés funkcionális elrendezése mennyire szolgálja az
interperszonális viselkedést, pl. megvizsgálható itt az ülőhelyek száma,
elhelyezkedése és reciprok elhelyezése, az ülőhelyek milyen messze vannak az
étkezőhelytől stb.
3. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – AZ OTTHON VIZSGÁLATI MÓDSZEREI

• A kapcsolattulajdonságok elemzésére szolgáló kódrendszer

3 alrendszerre oszlott:

• (a) térstrukturálási kód: ide azokat a tulajdonságokat sorolták, amelyek

nyilvánvalóan a térpercepció modifikálására szolgálnak (pl. a helyiség
nagyobbnak tűnjön).

• (b) A tér funkcionális szerveződési kódja: ez a kategória azt tükrözi, hogy a

szobaberendezés funkcionális elrendezése mennyire szolgálja az
interperszonális viselkedést, pl. megvizsgálható itt az ülőhelyek száma,
elhelyezkedése és reciprok elhelyezése, az ülőhelyek milyen messze vannak az
étkezőhelytől stb.

• (c) a térdekorációs kód: azon tulajdonságok, elemek leírását foglalja

magába, amelyek célja az, hogy díszítsenek, „esztétikai teljesítmény”
származzon a téri elrendezésből.
3. KÖRNYEZETPSZICHOLÓGIA – AZ OTTHON VIZSGÁLATI MÓDSZEREI

• A vizsgálat eredményeinek összefoglalása:

• mind a francia, mind az olasz minta a kódrendszerek mentén jól jellemezhető

volt, és közös tulajdonságokat is mutatott, azonban jelentős kulturális
eltéréseket lehetett felfedezni a két populációban minden vizsgált
tulajdonságban, ami a kultúraközi összehasonlítások szükségességére hívja fel
a figyelmet az otthon vonatkozásában is.