7.

A szénhidrogénipar technológiái 209

26. animáció

7.3. A szén, mint vegyipari nyersanyag technológiái. Elgázosítás, kigázosítás, szén

cseppfolyósítása
A növényi anyagok szénné alakulásának két fő szakasza van.
a/ A lerakódás és az ezzel kapcsolatos felszíni átalakulás, eredménye a tőzeg.
b/ A nagy nyomás és hőmérséklet hatására a földkéregben létrejövő metamorfózis, a szénülés.
A szénülés során a tőzeg fokozatosan átalakul, s lignit, barnaszén, feketeszén majd antracit keletkezik.
A széntartalom és a kémiailag kötött energia változását a szénülés foka szerint a következő táblázat
mutatja.

7.3. táblázat: Szenek karbon és energia tartalma

C [%] Q[MJ/kg]
tőzeg 55-65 6,3-7,5
lignit 60-65 7,0-8,4
barnaszén 65-80 5,4-24
feketeszén 80-93 24-32
antracit 93-98 35-37,5

7.13. ábra: A szén állapotainak energiaviszonyai

A szénülés során csökken a hidrogén és oxigéntartalom, amely a növényeknél 6, illetve 44 % körüli

érték volt, az antracitnál nem éri el a 2, illetve 4 %-ot. Az ásványi szenek a karbon és hidrogén mellett
más éghető és nem éghető anyagokat is tartalmaznak.
Az éghető gázok (ún. illóanyagok) égéskor elégnek és eltávoznak, az éghetetlen szilárd anyag a hamu
visszamarad. A magyarországi szenek leggyakoribb hamualkotói: a kovasav (SiO2), az alumíniumoxid

© Pátzay György, BME www.tankonyvtar.hu