Adoc - Pub Fodrasz-Anyagismeret

Anyagismeret
FODRÁSZ ANYAGISMERET
A jegyzet tartalmazza a modulzáró vizsgákhoz és a szakképesítő vizsgához

szükséges elméleti tananyagot, valamint a gyakorláshoz szükséges feladatokat
is.
Összeállította: Szeverényi Andrea

szakképzési vezető
Az Országos Képzési Jegyzék 33 815 01 1000 00 00 számmal jelölt fodrász szakképesítés

szakmai és vizsgakövetelményeinek figyelembe vételével.
A jegyzet szerzői jogvédelem alatt áll !
Corvin köz Oktatási Központ 1

1082. Budapest, Kisfaludy u. 19.
Tel: 786-3952
www.corvinkoz.hu Minden jog fenntartva.
Anyagismeret
Tartalomjegyzék
Kémiai alapfogalmak 3
Feladatok 8
Kémiai kötések 13
Feladatok 19
Anyagi halmazok 23
Feladatok 32
A hidrogén és az oxigén fodrászatban használt vegyületei 37
Feladatok 46
Oldatok 47
Feladatok 52
Kidolgozott feladatok 54
Fertőtlenítés 62
Feladatok 70
Fodrászipari eszközök anyagai 71
Feladatok 74
A vas 76
Az alumínium 77
A műanyagok 77
Feladatok 79
Emulziók 80
Krémek 84
Feladatok 89
Borotvaszappan 90
Alkoholok 92
Feladatok 101
Vérzéscsillapítók 104
Hajpakolók 107
Zsírok és olajok 111
Viaszok 115
Hajápoló anyagok 116
Feladatok 121
Hajrögzítők 123
Illatosítók 130
Konzerválószerek 131
Gyógyhatású anyagok 135
Színező anyagok 142
Feladatok 144
Púderek 149
Tel: 786-3952
Anyagismeret
Kémiai alapfogalmak
A körülöttünk lévő világban a megszámlálhatatlanul sokféle élőlény és

élettelen tárgy közös tulajdonsága, hogy mindegyik „anyagból” van.
Az anyag állandóan mozog, változik, átalakul. Érzékszerveinkkel is
érzékelhetjük az anyagok tulajdonságainak sokféleségét ( makroszkópikus
tulajdonságok). A tulajdonságok legtöbbjét azonban csak akkor érthetjük meg,
ha megismerjük az
- anyagi részecskéket
- a részecskékből felépülő halmazok tulajdonságait
- az anyagi változásokat.
Mindezek vizsgálatával a természettudományok foglalkoznak, amelyek egyik
területe a kémia tudomány.
A kémia az anyagok összetételével, szerkezetével, változásaival, előállításával
és felhasználásával foglalkozik.
A fodrász anyagismeret a fodrász szakmában előforduló anyagok
tulajdonságaival és változásaival foglalkozik.
Anyagi részecskék
Elemi részecskék Kémiai részecskék
- proton - atom
- neutron - ion
- elektron - molekula
Kémiai részecskék
Azokat a minden tulajdonságukban megegyező részecskéket, amelyek a kémiai

elemeket felépítik, atomoknak nevezzük.
Az atom szó görög eredetű, oszthatatlant jelent, de ma már biztosan tudjuk

hogy, valamennyi atom atommagból és elektronburokból áll.
Az atommag a pozitív töltésű protonokból és a töltés nélküli neutronokból épül

fel. Megközelítőleg gömb alakú, átmérője az egész atomhoz képest rendkívül
kicsi. Az atomok legfontosabb jellemzője a protonok száma. Ez határozza meg

Tel: 786-3952
Anyagismeret
az atom minőségét. Pl.: az az atom, amelynek magjában 17 proton van, csak
Klór lehet.
Az atommag körül elektronfelhőt alkotva találhatók a negatív töltésű

elektronok. Az atommagban levő pozitív töltésű protonok száma megegyezik a
negatív töltésű elektronok számával, ezért az atomnak nincsen elektromos
töltése, az atom semleges.
Az atomokban lévő elektronokra két féle erő hat:
- az atommag pozitív töltésének a vonzása
- a többi elektron taszító hatása.
Ezekből a hatásokból eredően minden elektron bizonyos energiával rendelkezik.
Az azonos energiájú elektronok az atommagtól azonos távolságban lévő
térrészekben fordulnak elő legtöbbször. Ezeket a térrészeket elektronhéjaknak
nevezzük.
Az elektronhéjak jellemzői:
- Minden elektronhéjhoz meghatározott energiaszint tartozik.
- A maghoz közelebbi elektronhéjakon tartózkodó elektronok energiája
kisebb, mint a magtól távolabbiaké
- Adott elektronhéjon csak meghatározott számú elektron tartózkodhat.
Az 1. héjat 2
a 2. héjat 8
a 3. héjat 18
a 4. héjat 32 elektron alkothatja legfeljebb
Energia minimum elve: Az elektronok úgy rendeződnek az elektronburokban,
hogy energiájuk a legkisebb legyen.
Ha az elektronhéj a maximális számú elektront tartalmazza, akkor a héjat lezárt

héjnak tekintjük.
Az atomok legkülső elektronhéja általában nem lezárt. Ezt az elektronhéjat
vegyértékhéjnak is szokás nevezni, amelynek szerkezete meghatározza az
atomok kémiai tulajdonságait, elsősorban reakcióképességüket.
Az atomot felépítő elemi részecskék:

- proton jele: p+ pozitív töltésű, egységnyi tömegű
atommag
- neutron n0 töltés nélküli, egységnyi tömegű
-
- elektron e negatív töltésű, a p+ tömegének1/1840 része

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Az atomok jelölése
- vegyjellel történik {pl.17Cl}
A vegyjel az atom tudományos nevének a rövidítése.
RENDSZÁM (jele: Z)
- megmutatja az adott atom helyét a periódusos rendszerben (17Cl 17.

elemről van szó)
- megmutatja, hogy az elem egy atomja hány protont tartalmaz (17Cl 17

proton {p+})
TÖMEGSZÁM (jele: A)
- Az elektronok tömege a protonok és neutronok tömegéhez képest igen kicsi, az

atom tömegét gyakorlatilag az atommag részecskéi (nukleonok), azaz a
protonok (Z) és a neutronok (N) száma határozza meg.
A= Z + N
ELEM
- Egy elem valamennyi atomjában azonos számú proton van. Egy elem tehát az
azonos protonszámú atomok halmazát jelenti. Az elemek nem minden atomja
azonos tömegű, mert eltérhet bennük a neutronszám! {pl. és }
IZOTÓPOK
- Az azonos protonszámú, de eltérő tömegszámú (neutronszámú) atomokat egy

elem különböző izotópjainak nevezzük (izotóp: "azonos hely"). Egy elem
különböző izotópjainak tulajdonságai alapvetően megegyeznek (leginkább a
hidrogén izotópjainak tulajdonságai térnek el egymástól, ezért ezeket különböző

Tel: 786-3952
Anyagismeret
vegyjellel jelöljük). A természetben a különböző izotópok aránya egy-egy elem
esetében jellemző érték.
A hidrogén izotópjai:
1
1H hidrogén
2
1H deutérium
3
1H trícium
Mivel a protonszám ugyanaz, minőségileg mindegyik atom hidrogén atom.
Anyagmennyiség ( jele: n)
Az anyagmennyiség nemzetközi mértékegységrendszerben használt

mértékegysége a mól.
1 mól annak az anyagnak az anyagmennyisége, amelyben 6·1023 darab részecske
van. Ezt a számot Avogadro-számnak nevezik. Az anyagmennyiséget a kémiai
részecske jele elé írt együtthatóval jelöljük.
Pl: Fe 1 mól vas atom
5Fe 5 mól vasatom
Moláris tömeg (jele: M)

A moláris tömeg 1 mól anyag tömegét jelenti.
• Mértékegysége:

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Periódusos rendszer
Mengyelejev 1869
• az elemeket atomtömegük szerint állította sorrendbe

• az így kialakult sorban a tulajdonságok fokozatosan változnak, majd
periódikusan újra és újra megismétlődnek
• az ugrásszerű változás után új sort kezdve kialakultak az egyes
periódusok,
• az így egymás fölé került elemek tulajdonságai hasonlítottak egymáshoz;
így alakultak ki a periódusos rendszer csoportjai
• egyes esetekben önkényes cserét hajtott végre az atomtömeg szerinti
sorrendben, mivel így egymás alá hasonlóbb elemek kerültek
• e rendszer alapján egyes, még fel nem fedezett elemek várható
tulajdonságait is "megjósolta"
A ma használatos periódusos rendszer felépítése
periódusok:
• vízszintes sorok
• az elemek protonszáma, azaz rendszáma balról jobbra monoton nő
• a tulajdonságok fokozatosan változnak
• a periódus száma megegyezik az elem számával.
csoportok:
• függőleges oszlopok
• a vegyértékelektronok száma és elrendeződése azonos
• a hasonló vegyérték elektronszerkezet miatt az egyes csoportba tartozó
elemek tulajdonságai hasonlóak
• a főcsoportba mindig igaz, hogy a vegyértékelektronok száma
megegyezik a csoport számával
mezők:
• azok a csoportok tartoznak egy mezőbe, amelyekben ugyanaz az alhéj

telítődik. Így megkülönböztetünk s-, p-, d- mezőt.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Feladatok
1. Az atomok kémiai szempontból legfontosabb adata
a. tömegszám
b. neutronszám
c. atomtömeg
d. protonszám
e. atomsugár
2. Az atomok semlegesek, mert
a. az atomban a protonok száma egyenlő a neutronok számával

b. a neutronok semlegesek
c. a protonok az atommagban, az elektronok pedig az elektronburokban
találhatók
d. az atomban azonos a protonok és az elektronok száma
e. a protonok és az elektronok ellentétes töltésük miatt vonzzák egymást
3. Az atom tömegszáma egyenlő
a. a protonok számával
b. a neutronok számával
c. a protonok és a neutronok számának összegével
d. a protonok és az elektronok számának összegével
e. a nukleonok és az elektronok számának összegével
4. Az atom tömege az atommagban összpontosul, mert …
a. a proton és a neutron tömege azonos

b. a protonok és az elektronok száma azonos az atomban
c. az atommagot alkotó protonok és neutronok tömege sokkal nagyobb az
elektronok tömegénél
d. az atommag mérete 10 000-szer kisebb az egész atom méreténél
e. a proton tömege azonos az elektron tömegével
Tel: 786-3952
Anyagismeret
5. Az elemek kémiai tulajdonságait meghatározza az őket felépítő atomok
a. tömege
b. mérete
c. elektronhéjainak száma
d. vegyértékelektronjainak száma
e. tömegszáma
6. Mekkora a rendszáma annak az elemnek, amelyik a legjobban hasonlít

tulajdonságaiban a 3-as rendszámú elemhez ?
a. 2
b. 4
c. 5
d. 10
e. 11
7. Egy elem rendszáma 35. Állapítsd meg, mennyivel nagyobb a rendszáma

annak az elemnek, amelyik a legjobban hasonlít ehhez az elemhez ?
a. 1-el
b. 8-al
c. 18-al
d. 53-al
e. 35-el
8. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb?
a. az alumínium elektronegativitása
b. a szilícium elektronegativitása
9. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb?
a. a nátrium elektronegativitása
b. a kálium elektronegativitása

Tel: 786-3952
Anyagismeret
10 Melyik sorozatban található jelölések fejeznek ki 4-4 g anyagot?
a. 2 H2; 0,25 C
b. O; 4 H; 4 H2
c. 0,25 O; 4 H; 2 H2; 1/3 C
d. 2 H; 0,5 O; 0,25 C
e. H2; O2; C
11. Melyik kémiai egyenlet helyes?
a. 2 H2 + Cl2 HCl
b. 2 H2 + Cl2 2 HCl
c. H2 + 2 Cl2 HCl
d. H2 + Cl2 2 HCl
e. egyik sem
12. Melyik sorban felel meg a jelölt anyagok tömegaránya 1 : 3-nak ?
a) H : O
b) O : C
c) C : 2 H2O
d) mindegyikben
e) egyikben sem
13. Melyikben van a legtöbb atom?
a. 1 gramm hidrogénben
b. 1 gramm oxigénben
c. 1 gramm szénben
d. 1 gramm vasban
e. 1 gramm kénben
14. Melyikben van a legtöbb molekula?
a. 0,5 gramm hidrogénben

b. 8 gramm oxigénben
c. 9 gramm vízben
d. 22 gramm szén-dioxidban
e. egyenlő számú molekula van a felsorolt anyagokban

Tel: 786-3952
Anyagismeret
15. 4,5 gramm vízben ugyanannyi molekula van, mint…
a. 4,5 gramm hidrogénben

b. 4,5 gramm oxigénben
c. 1 gramm hidrogénben
d. 1 gramm oxigénben
16. Azonos számú hidrogén molekula és szénatom tömegaránya…
a. 1:2
b. 2 : 12
c. 4 : 12
d. 2:6
e. 6:2
17. 8 gramm oxigén …
a. 24· 1023 db. hidrogénatommal egyesül vízzé

b. 12 ·1023 db. hidrogénatommal egyesül vízzé
c. 6·1023 db. hidrogénatommal egyesül vízzé
d. 3·1023 db. hidrogénatommal egyesül vízzé
e. 2·1023 db. hidrogénatommal egyesül vízzé
18. Az oxigénatomok izotópja tartalmazhat…
a. 7 protont és 8 neutront
b. 9 protont és 10 neutront
c. 10 protont és 11 neutront
d. 7 protont és 7 neutront
e. 8 protont és 7 neutront
19. Melyik az az elem, amelynek izotópja 26 protont és 28 neutront

tartalmaz ?
a. nikkel (Ni)
b. vas (Fe)
c. xenon (Xe)
d. kobalt (Co)
e. nincs ilyen elem
Tel: 786-3952
Anyagismeret
20. A 26-os rendszámú, 56-os tömegszámú elem milyen mennyisége
tartalmaz 30 . 1023 db. neutront ?
a. 1 g-ja
b. 1 mólja
c. 6·1023 db. atom
d. 1023 db. atom
e. 5 mólja
21. A 11-es rendszámú, 23-as tömegszámú elem 1 mól atomjában levő

protonok száma
a. 11
b. 23
c. 6·1023
d. 11· 6· 1023
e. 23 · 6·102
22. Mennyi a proton relatív tömege ?
a. 1
b. 1 g
c. 1 g/mol
d.
e. egyik sem
23. Melyik az az elemi részecske, amelyiknek száma döntően befolyásolja az

atom tömegét ?
a. a proton
b. az elektron
c. a neutron
d. a proton és az elektron
e. a proton és a neutron

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Az atomok stabilitása.
Kémiai kötések
Földünkön közönséges körülmények között csak a nemesgázok atomos

állapotúak. Atomjaik tehát stabilak, nincs szükségük arra, hogy kémiai kötéseket
hozzanak létre, mivel atomos állapotukban is rendelkeznek a legkisebb
energiával. Legjellemzőbb tulajdonságuk a kémiai passzivitás, mely
atomszerkezetének köszönhető. A nemesgázok a VIII. főcsoportban találhatóak.
Külső elektronhéjukon 8 elektron van, kivétel a hélium, amelynek egyetlen
elektronhéját kettő elektron telíti. A nemesgázok stabilitása erre a nyolcas
szerkezetre vezethető vissza. A nyolc külső elektronos szerkezetet
nemesgázszerkezetnek nevezzük. Minden más atom szeretne olyan minimális
energiájú, vagyis stabil elektronburkot kialakítani, mint amilyen a nemesgázoké.
Ez a stabilitás háromféle módon érhető el:
- elektronok felvételével, illetve leadásával → Ionkötés
- kisszámú közös elektronpárok képzésével → Kovalens kötés
- nagyszámú közös elektron képzésével → Fémes kötés
Ionkötés:
Ha a külső héjon kevés elektron található, az alatta lévő héjon pedig
nemesgázszerkezet, akkor az atom könnyen leadhatja külső elektronjait. Az
elektron(ok) leadásával stabil szerkezet marad vissza és pozitív töltésű ionok
keletkeznek. A pozitív töltésű ionokat kationoknak nevezzük.
Pl:
Na → Na+ + e-
Mg → Mg2+ + 2e-
Al → Al3+ + 3e-
Ha a külső héjon 6, 7, azaz a nemesgázszerkezethez közel eső számú elektron

található, akkor ezek az atomok a stabil szerkezet megvalósításához elektront
vesznek fel, annyit, amennyi a nyolcas szerkezet eléréséhez szükséges. Eközben
negatív töltésű ionok keletkeznek. A negatív töltésű ionokat anionoknak
nevezzük.
Pl:
Cl + e- → Cl-
O + 2e- → O2- Atom
-
P + 3e → P 3-
p+= e-
p+ >e- p+< e-
+ ion - ion
Tel: 786-3952
Anyagismeret
KATION ANION
Mérete kisebb, mint az atomé Mérete nagyobb, mint az atomé
A pozitív és negatív ionok egymástól térben és időben elszakítva nem

jöhetnek létre, vagyis kémiai reakció során adja át elektronját egyik atom a
másiknak. Az így képződő ellentétes töltésű ionok kölcsönösen vonzzák
egymást. A pozitív töltésű ionokat negatív töltésű ionok veszik körül, a negatív
töltésű ionok köré pedig pozitív ionok rendeződnek. E folyamat eredményeként
szilárd halmaz, ionrács jön létre.
Az ionrácsot az ellentétes töltésű ionok közötti elektromos vonzás, az
ionkötés tartja össze.
Pl:
Na+ + Cl- → NaCl
Al3- + 3Cl+ → AlCl3
Az ionos kötés nagy energiát képvisel, ezért az ionvegyületek normál

körülmények között magas olvadáspontú, vízben általában jól oldódó, kemény,
kristályos anyagok. Az elektromos áramot nem vezetik, mert az ionok a
kristályrácsban rögzítve vannak. Vezetővé csak a megolvadt vagy oldott
állapotban válnak, mert ekkor az olvadékban, illetve az oldatban az ionok már
elmozdulhatnak az elektromos feszültség hatására.
Kovalens kötés
Az ionos kötés kialakulásakor egy vagy több elektron az egyik atomból a
másikba megy át. A kovalens kötés kialakulásakor az elektronokat nem sajátítja
ki egyik atom sem. A stabil elektronszerkezetet az atomok úgy érik el, hogy
néhány elektron közössé válik, majd a közös elektronpárok egymáshoz húzzák
és összekapcsolják az atomokat.
Kovalens kötésnek tehát az atomok között közös elektronpárral kialakuló
kapcsolatot nevezzük.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Kovalens kötéssel molekulák képződnek. A közös elektronpárokat kötő

elektronpároknak, a vegyértékhéjon lévő többi, a kötésben részt nem vevő
elektronpárt nem kötő elektronpárnak nevezzük.
H· + ·H → H:H
H + H → H—H
H2→
٠٠ ٠٠
٠N٠ + ٠N٠ → :N:::N:
٠ ٠
N + N→N≡N
N2
Azonos atomok között – ha az elektronegativitási érték nagy – apoláris kovalens
kötés alakul ki. Ilyenkor az elektronegativitási értékek különbsége 0, (∆EN 0). A
két azonos atom egyenlő mértékben vonzza az elektronpárt vagy
elektronpárokat.
٠٠ ٠ ٠٠
:O٠ + ٠C٠ + ٠O: → O::C::O
٠ ٠ ٠
O + C + O → O=C=O
CO2
Különböző atomok eltérő mértékben vonzzák a közös elektronpárokat. Ha ez az
eltérés csak kis mértékű, akkor apoláris, ha nagyobb, akkor poláris kovalens
kötés alakul ki. Az így kialakult molekulák gyakran dipólusok, mivel pozitív és
negatív töltést mutatnak a molekula ellentétes oldalán. Ez a kötés kismértékben
hasonlít az ionos kötéshez. Az ionos kötés és a poláris kovalens kötés között az
átmenet nem ugrásszerű, hanem fokozatos.
A kovalens vegyületek olvadás- és forráspontja alacsonyabb, mint az ionos
vegyületeké, nagy részük folyékony vagy gáz halmazállapotú. Ez azt mutatja,
hogy a kovalens molekulák közötti vonzóerő kisebb, mint az ionok közötti
elektrosztatikus vonzóerő.
Fémes kötés
A fémes kötés a fémes anyagokban lévő kémiai kötés. A fémes atomok külső
elektronhéján kissz6ámú – 1-3 – elektron található. Ezektől a külső
elektronoktól könnyen megválnak a nemesgázszerkezet megvalósítása
érdekében. Az egymás közelébe kerülő fématomok kölcsönösen vonzzák

Tel: 786-3952
Anyagismeret
egymás lazán kötött elektronjait. A külső elektronok közössé válnak és
viszonylag szabadon mozognak valamennyi fématom körül.
A fémes kötés olyan elsőrendű kémiai kötés, amelyben a rácspontokban lévő
fématomokat szabadon mozgó elektronok tartják össze. A fémes kötéssel
összekapcsolt fématomok halmaza a fémrács.
A szabadon mozgó elektronok okozzák a fémek jó hő- és elektromos vezető
képességét.
ELSŐRENDŰ KÖTŐERŐK
Kovalens
Ionos kötés Fémes kötés
kötés
az atomtörzs között,
ellentétes töltésű az egész
közös ionok közötti kristályrácsra
Lényege
elektronpárok elektrosztatikus kiterjedően
vonzás delokalizált
elektronok
Kialakulásának nagy EN-ú nagy EN-különbség

kis EN-ú atomok
feltétele atomok az atomok között
Az elsőrendű kötések és az atomok elektronnegativitása

(három példán keresztül)
Az elektronegativitások alapján megállapítható szélsőértékek:
a. két fluóratom (EN= 4) között létrejövő kötés kovalens
=8 =0
b. két franciumatom (EN= 0,7) elektronegativitása alapján megállapítható,

hogy a francium rácsában fémes kötés alakulhat ki
= 1,4 =0
c. a francium-fluoridban a kötés ionos

= 4,7 = 3,3
Tel: 786-3952
Anyagismeret
A három pont által körülhatárolt háromszögbe az elektronnegativitások

(EN) alapján valamennyi elem és vegyület beírható (a nemesgázok
kivételével), és így meghatározható, hogy melyik kötéstípus kialakulása
várható az adott anyagnál. A megfigyelhető tulajdonságok (szín, olvadás-
és forráspont, oldhatóság) összevetésével egyértelműen megállapítható a
vizsgált anyag kristályrács típusa. Az EN-i (elektronnegativitás)
értékekből csak a szélsőértékekhez közeli elemek, vegyületek kötéstípusa
állapítható meg egyértelműen!
A kémiai kötések és az EN-értékek összefüggése
Azonos atomok között EN-érték Példa

kialakuló kötések
Fémes Kicsi Na, K, Ca
Apoláris kovalens Nagy Cl2, O2
Különböző atomok EN-értékek különbsége Példa

között kialakuló
kötések
Apoláris kovalens ∆EN<0,5 CH4
Poláris kovalens 0,5< ∆EN<2 HCl, H2O
Ionos ∆EN>2 NaCl, MgO

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Másodrendű kötések
A molekulák között működő erőket másodrendű kötéseknek nevezzük.

Energiájuk sokkal kisebb, mint az elsőrendű kémiai kötések energiája. A
kötések erősségét a felszakításukhoz szükséges energia, a kötési energia
nagyságával jellemezzük. A másodrendű kötések erősségét ugyancsak azzal
az energiával mérjük, amely a molekulák egymástól való elszakításához
szükséges (pl: párolgáskor, vagy megolvadáskor). Ezért a másodrendű
kötések erősségére az anyagok olvadás- és forráspont értékei alapján
következtethetünk.
A van der Waals- féle kötések abból származnak, hogy a molekulák tartósan
vagy átmenetileg dipólussá válnak, így közöttük kisebb-nagyobb
elektrosztatikus vonzás jön létre. A van der Waals erők kicsiségét bizonyítja,
hogy kis olvadás- és forráspontúak, ugyanis egészen kis hőközléssel is
felbonthatók ezek a kötések és a folyadék gázzá alakul. Pl.: a cseppfolyósított
nemesgázok atomjait csak van der Waals erők tartják össze, mert telített
elektronhéjaik miatt a kémiai vonzóerők számításon kívül maradnak.
A hirogénhíd kötés ( hidrogénkötés) a mellék-vegyértékkötés különösen

fontos formája, amelynek kialakulásához H atomra és magányos elektronpárokat
tartalmazó atomokra van szükség.
A legerősebb másodrendű kötésfajta. A kötési energia 28-80 kJ/mol értékek
között változik. A hidrogénkötésre jellemző, hogy egy vízmolekula
elektronhiányos, részlegesen pozitív töltésű hidrogénjei egy-egy másik
vízmolekula oxigénjei felé fordulnak, mivel annak nem kötő elektronpárjai
képesek kissé csökkenteni a hidrogén elektronhiányát.
A hidrogénkötés csak azon molekulákban jöhet létre, amelyekben a H mellett N-
, O- vagy F-atom van. Az élő szervezet szempontjából óriási jelentőséggel bír ez
a kötéstípus, hiszen ezzel magyarázható a víz cseppfolyós állapota az egyes
fontos vegyületek DNS, RNS, fehérjék, keratin stb. tulajdonságai.,

Tel: 786-3952
Anyagismeret
FELADATOK
I.a. II.a. III.a. IV.a. V.a. VI.a. VII.a. VIII.a.

2 G A B C D R
V X Y
3 U E F
Z T
1. Melyik elem tud kétszeresen negatív ionná alakulni?

a. G
b. Y
c. F
d. A
e. C
2. Melyik elem képes háromszoros pozitív töltésű ionná alakulni?
a. A
b. X
c. F
d. B
e. T
3. Melyik elem nem létesít kémiai kötést?
a. G
b. R
c. C
d. D
e. U
4. Melyik jelölés írja helyesen az U és a T elem atomjaiból keletkezett

molekulát?
a. UT
b. UT2
c. UT3
d. UT4
e. UT5

Tel: 786-3952
Anyagismeret
5. Melyik molekulában van a legtöbb nemkötő elektronpár?
a. NH3
b. CO2
c. SO2
d. CH4
e. HCl
6. Hány protont tartalmaz az ammóniumion? ( NH4)
a. 1
b. 4
c. 10
d. 11
e. 12
7.Egészítsd ki a táblázatot a hiányzó adatokkal!
1 MÓL
ANYAG ÖSSZEGKÉPLET
TÖMEGE
hidrogén-
klorid
CH4
ammónia
CO2
víz

Tel: 786-3952
Anyagismeret
8, Írj az állítások után I betűt vagy H betűt, attól függően, hogy igaznak
vagy hamisnak tartod!
A vegyületbe rendeződött ionok töltésszámának összege mindig nulla. …...

A vegyületekben az összetevők aránya tetszőleges. …...
Az ionok elektronleadással vagy felvétellel alakulnak ki. …...
A kovalens kötés lényege, az ellentétes töltésű részecskék között
…...
kialakuló vonzás.
9.Csoportosítsátok az alábbi anyagokat!
(a) konyhasó; (b) vas; (c) szén; (d) ammónia; (e) levegő; (f) desztillált
víz; (g) ásványvíz; (h) metán; (i) alumínium.
elem: ……………………………..
vegyület:……………………………..
keverék: ……………………………..
oldat: ……………………………..
10. Értelmezd az ionok jelölését!
Melyik atomból
.........……………………………………………
keletkezett a Ca2+?
Mit fejez ki a képletben a
.........……………………………………………
+ jel?
Mit fejez ki a + jel elé írt
.........……………………………………………
2 szám?

Tel: 786-3952
Anyagismeret
11.Hasonlítsd össze az alábbi részecskéket!
OXIGÉNATOM
OXIDION (O2-)
(O)
protonszáma: ……………….. ………………..
elektronszáma: ……………….. ………………..
1 móljának
……………….. ………………..
tömege:
12. Írd a nyílra az ionná alakulás módját (+1e-; +2e-; -1e-; -2e-; -3e-)!
(a) K _______> K+ (b) S _______> S2
13.Hasonlítsd össze a táblázat kitöltésével az alumíniumatomot és az

alumíniumiont!
Jele p+ száma e- száma külső e- száma 1 mol tömege

alumíniumatom
alumíniumion
13.Töltsd ki az alábbi táblázatot!
NÉV KÉMIAI JEL 1 MOL TÖMEGE

hidrogéngáz
CO2
ammónia
H2O
S2-

Tel: 786-3952
Anyagismeret
ANYAGI HALMAZOK
Egyszerű anyagok Összetett anyagok

(alkotórészek aránya szerint)
állandó korlátozott tetszőleges
ELEMEK VEGYÜLETEK OLDATOK KEVERÉKEK
Kémiailag tiszta anyagok

a) Elemek
Az elemek egyszerű, kémiailag tiszta anyagok, amelyeket azonos protonszámú
atomok építenek fel. A kevés számú — l—3 — külső elektront tartalmazó
atomokat fémes kötés kapcsolja össze, és szilárd állapotban fémrácsot alkotnak.
Az ilyen elemeket fémeknek nevezzük.
A 4—7 külső elektronnal rendelkező atomok és a hidrogén kovalens kötéssel
vagy kétatomos molekulákat, vagy atomrácsot alkotnak.
Fématomok Fémes kötés fémrács FÉMEK E

L
AZONOS
E
M
ATOMOK Apoláris Másodrendű E
Nemfé kovalens molekulák kötés molekularács K
kötés
m
Nemfé-
atomrács mek
b) Vegyületek
A különböző rendszámú atomokból kovalens vagy ionkötés kialakításával
keletkező anyagok. A kémiai kötés milyenségétől függően beszélhetünk kovalens
vegyületekről (pl.: víz, ammónia) és ionvegyületekről (pl.: nátrium— klorid).
Mivel az atomok kapcsolódásának módját és arányát az atomok szerkezete szabja
meg — a vegyületek összetétele állandó és jellemző az adott anyagra.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
c) Keverékek
A keverékek többkomponensű anyagok, amelyeket különböző kémiai részecskék

építenek fel. Keverékekben az alkotórészek nem alkotnak kémiai kötéseket
egymással, így összetételük nem állandó. Keverékek pl.: levegő, az ércek,
ásványi szén stb.
d) Oldatok
Az oldatok összetett anyagok. Oldószerből és oldott anyagból állnak. A

tapasztalat azt mutatja, hogy apoláris molekulákból álló anyagok apoláris
oldószerben oldódnak jól. Pl.: benzinben, széntetrakloridban — melyek apoláris
oldószerek — jól oldódik a jód, míg a poláris vízben igen gyengén. A víz viszont
kitűnő oldószere a poláris hidrogén-kloridnak, az ionkötésű nátrium-kloridnak.
Az oldódás mértéke függ az oldószer és az oldott anyag minőségétől és a
hőmérséklettől.
A szilárd halmazállapotú anyagok a hőmérsékletemelésével általában jobban
oldódnak egy adott oldószerben, a gázok viszont kevésbé.
Az oldatok összetételét legegyszerűbben tömeg %-ban fejezhetjük ki, vagyis
annak megadásával, hogy az oldat grammja hány gramm oldott anyagot
tartalmaz. Az olyan oldatot, amely egy adott hőmérsékleten már anyagot nem
képes oldani, telített oldatnak nevezzük. Az olyan oldatot pedig, amely adott
hőmérsékleten még további anyagot képes oldani, telítetlen oldatnak nevezzük
Halmazállapotok:
Az anyagi halmazok állapota a halmazt felépítő részecskék közötti kapcsolat
erősségétől és a külső körülményektől (pl.: hőmérséklet, nyomás) függ.
Gázhalmazállapotban a részecskék között nincs kémiai kötés, így viszonylag
függetlenek egymástól, szabadon mozoghatnak a rendelkezésükre álló térben.
Folyadékokban az elsőrendű kémiai kötéseknél gyengébb un. másodrendű
kötőerők tartják össze a részecskéket. A folyadékok meghatározott térfogattal, de
változó alakkal rendelkeznek.
Szilárd anyagokban a részecskék kötöttek, nem mozoghatnak szabadon, hanem

egy hely körül rezgő mozgásokat végeznek. A szilárd anyagok egy részére
jellemző, hogy részecskéi szabályos geometriai rendben rendeződnek. Az ilyen
anyagokat kristályos anyagoknak nevezzük. A kristályrácsban ionok, atomok
vagy molekulák vannak. Azokat a pontokat, ahol ezek a részecskék
elhelyezkednek rácspontoknak nevezzük.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Kristályrácsok fajtái:
Ionrács rácspontokban ionok vannak. Általában kemények. Pl. : NaCl :

Atomrács: A rácspontokban atomok vannak. Az egész kristályrácsra kiterjedő
kovalens kötés tartja össze a rácsot. Általában igen kemények. Pl: gyémánt
Molekularács: A rácspontokban önálló molekulák vannak. Gyenge,
másodrendűI kötőerők tartják össze a rácsot. Általában kis keménységű
anyagok pl: szén-dioxid
Atomrács Molekularács
Fémrács: A rácspontokon fématomok vannak. Közöttük az elektronok

viszonylag szabadon mozognak, ezért jó áram- és hővezetők a fémek. Pl:
alumínium
Anyagi változások
Az anyagok változásainak vizsgálatakor az anyagi halmaz

tulajdonságainak változását követjük.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Anyagi változások
a szerkezet változása szempontjából
a szerkezet megváltozik a szerkezet változás elhanyagolható
A kémiai A halmaz
részecske szerkezete
szerkezete változik
Kémiai reakció Fizikai-kémiai Fizikai változás

Pl: égés változás Pl: hajlítás, darabolás
Pl: halmazállapot
változás
Kémiai változások
A kémiai változások során az egymással reakcióba lépő anyagok kötései
felbomlanak és új kötések jönnek létre.
A különböző anyagok kémiai szerkezetének, i11. kémiai összetételének

megváltozásával járó folyamatokat kémiai reakcióknak nevezzük.
A kémiai reakciók meghatározott energiaváltozással járnak. A kiindulási és a

végtermékek minőségileg különböznek egymástól, de a kiindulási anyagok
tömegeinek összege megegyezik a végtermékek tömegeinek összegével. Ez a
tömegmegmaradás törvénye .

Tel: 786-3952
Anyagismeret
A kémiai reakciók többféle szempont szerint csoportosíthatók.
1. A résztvevő anyagok száma szerint;

a) Egyesülés során az egymásra ható anyagokból egyetlen új minőségű anyag
keletkezik:
Pl: C+O2 = CO2
H2 + C12 = 2 HCl
E reakciótipusba sorolhatjuk a polimerizációt és az addiciót is •
b) A bomlás az egyesüléssel ellentétes folyamat. Egy kindulási
anyagból több új anyag keletkezik.
H2O2=H2O+0'
CaCO3 = CaO + CO2
Ha a keletkezett termékek visszaalakulhatnak a kiindulási anyaggá, akkor

disszociációról beszélünk.
c) Cserebomláskor két egymásra ható vegyületből két új minőségű vegyület
keletkezik, a hasonló jellemű atomcsoportok kicserélődésével.
Pl:
CaCl2, + Na2CO3-, = CaCO3 + 2 NaCl
3 MgSO4 + 2 Na3P04 = Mg3(P04)2 + 3 Na2S0

Tel: 786-3952
Anyagismeret
d) Izomer átalakulások során a vegyületben szereplő atomok átrendeződnek, szerkezeti változ
következik be, s új minőségű anyag jön létre.
2. A kémiai reakció során létrejövő elektron- , ill. proton átmenet szerint

a) Redoxireakcíók
Redoxifolyamatnak nevezünk minden olyan kémiai reakciót, amely elektronleadással, ill.
elektronfelvétellel kapcsolatos (függetlenül attól, hogy oxigén jelen van vagy nincs).
Pl: a magnézium fémes kötése felszakadt, s elektronok leadása és felvétele következett be
magnézium és az oxigénatomok között:
2
→ 2Mg2+ +2O2-
A képződő magnézium-oxid ionkristályos vegyület. A reakció során a magnézium elektro

adott le:
2Mg →2Mg2+ + 4 e- ( oxidáció )
Az oxigén ebben a reakcióban elektronokat vett fel:
O2 + 4 e- → 2 O2- ( redukció )
Azt az atomot, ill. molekulát vagy iont, amely leadja az elektront,

redukálószernek nevezzük
Azt az atomot, ill. molekulát vagy iont, amely felveszi az elektront,
oxidálószernek nevezzük.
Az oxidáció és a redukció mindig egyidőben, egyszerre, egymással ellentétes

irányba lezajló reakció.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
b. Sav-bázis reakciók
Azokat a kémiai reakciókat, amelyekben protonátmenet következik be,
sav-bázis reakcióknak ( protolitikus reakciónak ) nevezzük.
Pl:
A hidrogén klorid és a víz a következő reakció egyenlet szerint reagál
egymással:
p+ (H+)
HCl + H2O Cl- + H3O+
A sósav-oldat savas kémhatását az oxónium ionok túlsúlya okozza.
Az ammónia gáz a vízzel a következőképpen reagál:
p+ (H+)
NH3 + H2O NH4+ + OH-
Az ammónium-hidroxid-oldat lúgos kémhatását a hidroxid ionok túlsúlya okozza.
Mindkét reakcióban protonátmenet zajlott le.
A sav és a bázis fogalmának értelmezése nagy változáson ment keresztül az

idők folyamán. Jelenleg a Brönsted-féle sav--bázis fogalmat használjuk a
kémiában.
Brönsted szerint savnak nevezünk miden olyan molekulát vagy iont,
amely valamely reakcióban protont ad le.
Brönsted szerint bázisnak nevezünk minden olyan molekulát vagy
iont, amely valamely reakcióban protont vesz fel.
A savak protonleadással bázissá alakulnak:

sav bázis + H+
Pl: p+ ( H+)
NH3 + HCl NH4+ + Cl-
bázis1 sav2 sav1 bázis2

Tel: 786-3952
Anyagismeret
A hidrogén-klorid sav, mert protont adott le, az ammónia bázis, mert protont
vett fel.
Tehát két sav-bázis pár vesz részt a kémiai reakcióban, ín protonleadás és
protonfelvétel nem mehet végbe, mert az egyik komponens leadja, a másik
pedig felveszi a protont.
A két egymásra ható anyagból mindig az viselkedik savként, amelyiknek nagyobb a
protonleadó képessége. Minél nagyobb egy sav protonleadó képessége, annál erősebb
savról van
Az egymásra ható anyagok közül mindig az viselkedik bázisként, amelyiknek
nagyobb a protonfelvevő képessége. Minél nagyobb egy bázis protonfelvevő
képessége, annál erősebb _bázisról van szó.
Az összetartozó sav-bázis párok esetén erős savnak mindig gyenge bázis a párja,
és viszont. Pl. a hidrogén-klorid erős sav, de a kloridion gyenge bázis.
3. A kémiai reakciókat energetikai szempontból is osztályozhatjuk.

Ha a kémiai reakció során energia szabadul fel, akkor exoterm vagy
hőtermelő folyamatról beszélünk.
Ha a kémiai reakció során az átalakuló anyagok hőt vesznek fel, akkor
endoterm vagy hőelnyelő folyamatról van szó.
Kémhatás
A víz autoprotolíziséből H2O + H2O H3O+ + OH- következően a tiszta víz

is tartalmaz oxónium- és hidroxidionokat. Például 25°C-on:
Ezek koncentrációját a bevitt savak és bázisok megváltoztatják. A bevitt sav

növeli az oxóniumion-koncentrációt, ezzel - a kémiai egyensúly törvénye miatt -
csökkenti a víz autoprotolíziséből származó hidroxidion-koncentrációt. A bevitt
bázis növeli a hidroxidion-koncentrációt, lúgos kémhatást okoz. Csökkenti a víz
autoprotolízisét, és ezzel visszaszorítja az oxóniumionok koncentrációját.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Semleges kémhatású oldatban:
[H3O+] = [OH-]
Savas kémhatású oldatban:
[H3O+] > [OH-],
Lúgos kémhatású oldatban:
[H3O+] < [OH-],.
A kémhatás egyszerűbb kifejezésére vezették be a pH fogalmát, amely az oldat

oxóniumion-koncentrációjának negatív, tízes alapú logaritmusa:
pH= -lg[H3O+].
A különböző kémhatású oldatok pH-ja:
• semleges pH= 7
• savas pH< 7
• lúgos pH> 7
Sav-bázis indikátorok
Maguk is sav-bázis tulajdonságú anyagok, amelyek az oldat kémhatását úgy

jelzik, hogy protonleadásuk vagy protonfelvételük után bekövetkező molekulán
belüli kötésátrendeződésük színváltozással jár. A színváltozás meghatározott
pH-tartományban történik
erősen erősen
semleges
lúgos savas
fenolftalein piros színtelen színtelen
metilnarancs sárga sárga piros
lakmusz kék lila piros

Tel: 786-3952
Anyagismeret
FELADATOK
Egyszerű választás
1. A következő megfordítható folyamatban mely molekulák, illetve ionok

viselkednek savként?
S2- + H2O HS- + OH-
A. csak a víz
B. csak a HS-
C. a H2O és a HS-
D. a S2- és az OH-
E. a S2- és az HS-
2. Az alábbi megfordítható folyamatban mi tekinthető bázisnak?
3. A (tömény) cc.H2SO4 és a cc.HNO3 elegyében az alábbi egyensúlyi

folyamat áll fenn:
A. A salétromsav és a kénsav is sav.

B. A salétromsav és a kénsav is bázis.
C. A salétromsav ebben a reakcióban bázisként viselkedik, tehát gyengébb
sav, mint a kénsav.
D. A salétromsav ebben a reakcióban savként viselkedik a kénsavval
szemben, tehát a salétromsav erősebb sav, mint a kénsav.
E. Ebben a folyamatban a salétromsav amfoter anyagként viselkedik.
Tel: 786-3952
Anyagismeret
4. Salétromsavat oldunk vízben. Milyen ionokat, molekulákat tartalmaz a
híg oldat vízmolekulákon kívül?
5. Milyen kémhatású a nátrium-karbonát vizes oldata?
A. savas, mert a Na+ -ion hidrolizál

B. lúgos, mert a Na+ -ion reakcióba lép a vízzel
C. savas, mert a -ion protont vesz fel a vízmolekuláktól
D. lúgos, mert a vízmolekula protont ad át a -ionnak
E. semleges
6. Melyik vegyület, illetve ion viselkedik vízzel szemben savként is és

bázisként is?
A.
B. HCl
C. H2S
D. H2O
E. CH3COO-

Tel: 786-3952
Anyagismeret
7.Ha acetamidot (CH3CONH2) oldunk vízben, illetve cseppfolyós

ammóniában, a következő folyamatok mennek végbe:
Hogy viselkedik a víz?
A. sav
B. bázis
C. oxidálószer
D. redukálószer
E. a felsoroltak egyike sem
8. Az előbbi feladatban szereplő 2. folyamatban az acetamid
A. sav
B. bázis
C. oxidálószer
D. redukálószer
E. egyik sem a felsoroltak közül
9. Az acetamid és az ammónia reakciójában (10/2. folyamat) az összetartozó

sav-bázis párok

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Négyféle asszociáció
A. sav
B. bázis
C. mindkettő
D. egyik sem
10.Így viselkedik a H2S égés közben.
11.Vizes oldatának a pH-ja 7-14-ig terjed.
12.Fém-oxidok vízzel való reakciójával keletkezhet.
13.Vízzel való reakciójában a vízmolekulának protont ad át.
14. Oldata a kék lakmuszt pirosra színezi
15. Közömbösíthető savval

16.Milyen folyamatot nevezünk oxidációnak, illetve redukciónak?
a. protonátmenettel járó folyamatokat
b. elektronátmenettel járó folyamatokat
c. közös elektronpárok kialakulását
d. a molekulák kialakulását
17.Mi az oxidálószer az alábbi folyamatban?
Zn + 2HCl = ZnCl2 + H2
a. Zn
b. H
c. Cl
d. H+
e. Zn2-

Tel: 786-3952
Anyagismeret
18.Mi a helyes reakció felírás?
a. Na +Cl2 → NaCl
b. Na + 2Cl2 → NaCl2
c. Na + Cl2 → 2 NaCl
d. 2Na + Cl2 → 2 NaCl
e. 2Na + 2Cl2 → 2NaCl

Tel: 786-3952
Anyagismeret
A hidrogén és az oxigén fodrászatban használatos vegyületei
A víz ( H2O )
A víz az egyik legfontosabb vegyület. Földünk 71%-át víz borítja. A

természetben a víz állandó körforgást végez, s ez a tény meghatározó az éghajlat
és az időjárás szempontjából.
Szervezetünk 75%-át is víz

alkotja. A tápanyagok vizes oldatban jutnak a sejtekbe, s a test hőmérsékletének
szabályozására is víz szolgál. Szinte minden iparág felhasználja a vizet, s ezért
fontos környezetvédelmi feladat a természetes vizek tisztaságának megóvása,
szennyező, mérgező anyagoktól való védelme.
A víz a fodrász szakmában is nélkülözhetetlen anyag..
Fizikai tulajdonságai:
színtelen
szagtalan, íztelen folyadék (25°C-on)
sűrűsége l g/cm3 + 4°C-on legsűrűbb
olvadáspontja: 0°C.
forráspontja 100°C (légköri nyomáson)
- Magas a fajhője és párolgáshője, ezért hűtésre és fűtésre lehet használni. A jég
sűrűsége kisebb, mint a vízé, így olvadáspontja térfogatcsökkenéssel jár.
- A víz jó oldószer. A molekulavegyületek nagy részét és az ionvegyületeket is
oldja.
Tel: 786-3952
Anyagismeret
Kémiai tulajdonságai:
A víz tulajdonságai a molekulaszerkezetével függenek össze, ezért először
vizsgáljuk meg a víz molekulaszerkezetét.
A molekulák alakját a központi atomtörzset körülvevő kötő- és nem kötő

elektronpárok szabják meg. Az atomtörzset körülvevő kötő- és nem kötő
elektronpárok igyekeznek a térben egymástól a lehető legmesszebb
elhelyezkedni.
A vízmolekulákban a H-O-H atomok V alakban rendeződnek el egymáshoz
képest.
A vízmolekula polaritás
l. A vízmolekula poláris kovalens vegyület. A vízmolekulának polaritása van.

Okai: az oxigén- és hidrogénatomok közül az oxigén atommagja erősebben
vonzza a kötő elektronpárokat, így azok több időt töltenek az oxigén
atommagja közelében. Az oxigén- atomoknak két nemkötő elektronpárjuk van
a kötésekkel ellentétes oldalon, a v molekulában ezért elektromos
töltésmegoszlást tapasztalunk.
2. A víz molekulájában az elektroneloszlás nem egyenletes, mert nem lineáris
felépítésű, azaz az oxigén a két hidrogénnel nem egy síkban helyezkedik el.
2H2 + O2 => 2H2O
hidrogén oxigén víz
H H
3. Az oxigénatom átmérője nagyobb mint a hidrogén atomé, ezért az elektronok

hosszabb ideig tartózkodnak az oxigén körül.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
A vízmolekula egy másodlagos kötés kialakítására is képes. A vízmolekula
hidrogénjei egy másik vízmolekula oxigénjei felé fordulnak, így egy vízmolekula további
vízmolekulákkal képes szerkezetet létrehozni.
Ez a hidrogénkötés laza, gyenge kötés.
O O
H H H H
O O
H H H H
Hidrogénkötés: Azt a másodrendű kötést, amikor egy hidrogénatom

kötést létesít két másik atom között , hidrogénkötésnek nevezzük.
A víz jó oldószer: oka a hidrogénkötések és a dipólus jelleg:

- poláris vegyületek- vízben jól oldódnak
- apoláris vegyületek- vízben oldhatatlanok ( kivétel a CO2 )
A víz stabil vegyület. Amfoter. A víz jó oldószere a dipólusos és ionos
kötésű vegyületeknek.
Elektromos árammal bontható:
2H2O = 2H2 + O2
A víz hidratációra képes
A hidratáció az a folyamat, amelyben a vízmolekula hozzákötődik a benne

oldott vagy diszpergált ionokhoz, elektronokhoz atomokhoz, molekulákhoz
anélkül, hogy a H kötés megszakadna..
A víz élettani szerepe:

- Az emberi szervezet víztartalma 75%.
- Az életfolyamatok vizes oldatokban mennek végbe.
Tel: 786-3952
Anyagismeret
- A fehérjék vízburkai adják a sejtek rugalmasságát.
- Hőstabilizátor, reakcióközeg és szállítóközeg.
A víz fodrászipari szerepe:
- tisztítószer
- hígítószer
- semlegesít
-
- A víz keménysége
Állandó keménység Változó keménység
Állandó keménység:
Kalcium- magnéziumkloridok és szulfátok okozzák —> megszüntethető
vízlágyítással. (CaCl2, MgCl2, CaSO4, MgSO4)
Változó keménység:
Kalcium és magnézium-hidrogénkarbonátok okozzák —> megszüntethető
forralással, desztillációval.
A változó keménység megváltoztatása
Ca(HCO3)2 → CaCO3 + CO2 + H2O

kalcium-hidrogénkarbonát
vízkő lágy víz

kalcium-karbonát széndioxid
Az állandó keménység megszüntetése: A víz keménységét okozó klorid és

szulfát ionokat kell kicserélni Na és K ionokra.
1.Meszes-szódás vízlágyítás:
Ca(HC03)2+Ca(OH)2=2CaCO3+2H2O
Ca-hidrogén-karbonát kalcium-karbonát
meszes víz - változó keménység megszüntetése

Tel: 786-3952
Anyagismeret
2./Bórax (Na2B407) jó vízlágyító szer

CaCI2+Na2B4O7=CaB4O7+2NaCl
Kalcium-klorid
bórax kiválik a vízből

3./ Foszfátos vízlágyítás (trisó)
3CaSO4+2Na3PO4= Ca3(P04)2+3Na2S04
trisó
Ca2+ és Mg 2+ ionok oldhatatlan csapadékot képeznek, leszűrhetők. Az iparban
ioncserélő műgyantákat használunk, amelyek a víz anyagait OH--ionokra,
kationjait H+-ionokra cseréli, így ionmentes vizet kapunk.
A víz keménysége és a vízlágyítás:
A természetes vizek oldott anyagokat tartalmaznak. A vízben oldott kalcium-

és magnéziumsók a víz keménységét okozzák.
A kemény víz hátrányai:
- a szappan nem habzik, mész szappan képződik
- a mosószerek hatása nem érvényesül kellően
- a bőrt érdessé teszi
- a hajat keménnyé teszi
- az emulziókban kiválást eredményez
- a kemény vizet használó készülékekben vízkő kiválás keletkezik.
Desztillált víz - amelyet halmazállapot
változás után nyernek.
Steril víz kétszer desztillált víz (csíramentes)
Konzervált víz - steril vizet Nipaginnal konzerválnak
Ásványvíz lg/liter oldott sót tartalmaz
Édesvíz oldott sókat tartalmaz, de iható víz
Termálvíz: hőmérséklete 20°C felett van -

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Az indikátor fodrászipari jelentősége:
- a kémiai reakciók meghatározott pH érték mellett mennek végbe ( szőkítés)

- az erős lúgok és savak károsítják a hajat
- a pH állandóság az egészséges bőr életműködése szempontjából fontos.
A savas kémhatású oldatok:

- összehúzzák a pórusokat
- frissítő
- fertőtlenítő
- tonizáló hatású.
A lúgos kémhatású oldatok:
- zsíroldó
- felpuhító
- tisztító hatású.
A víz reakciói:
1. Alkáli fémekkel. Kis elektronegativitású elemekkel egyesül:
2Na + HOH →2NaOH + H2
2. Alkáli földfémekkel
2Mg + 2HOH → Mg(OH)2 + H2
3. fémoxidokkal hidroxidokat alkot
CaO + H2O = Ca(OH)2
4. Nem fémoxidokkal oxisavat képez
CO2 + H2O → H2CO3
5. A sókkal hidrolizál.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
A hidrolízis nem más, mint a vízmolekula közvetlen kémiai reakciója

valamely sóval.
A víz tehát nem oldószer, hanem reakcióba léphet az oldott anyagokkal.
Ez kémiai oldódás.
A hidrolízis során az oldat kémhatását az határozza meg, hogy miből
keletkezett a só
A keletkező oldat kémhatása:
Kémhatás
Lúgos
Ha erős bázisból és gyenge savból keletkezett a só. OH~ ionok túlsúlya.
Savas
Gyenge bázisból, erős savból keletkezett a
só. hidrogén ionok túlsúlya.
Semleges:
Gyenge bázis, gyenge sav. Egyensúly alakul ki.
H,0+ = OH
Semleges
Erős bázis, erős sav nincs reakció
. HIDROGÉN-PEROXID (H202)
A víz mellett az oxigén másik hidrogénvegyülete a hidrogén-peroxid: H2O2
A fodrászipar számára a legfontosabb oxidálószer. A hidrogén-peroxidban a
két oxigénatom egymáshoz kapcsolódik:
H-O-O-H
H2O2 modell

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Fizikai tulajdonságai:
Sűrűn folyó, színtelen folyadék. Olvadás-és forráspontja molekulatömegéhez
képest magas, mert a molekulák H-kötéssel összekapcsolódnak. Vízzel minden
arányban elegyedik, mert a H2O2 molekulák a vízmolekulákkal is
hidrogénkötést képeznek. Jó oldószere a dipólusos és ionos vegyületeknek.
A H2O2 molekulában lévő -O-O- peroxid kötés nem stabil, a molekula
könnyen bomlik.
2H2O2 = 2H2O+02
O2→O’
Molekuláris → atomos
A keletkezés állapotában erélyes oxidálószer. A bomlást lúgok, hő, UV

sugarak, üvegfelület, szennyeződések katalizálják.
Katalizátor az az anyag, amely gyorsítja a kémiai reakciókat, de maga a

reakció során nem változik. A folyamatot katalízisnek nevezzük. A
hagyományos szőkítésnél a szalmiákszeszt NH4OH-t használták
katalizátornak.
Peroxó kötés tartalmaz
H-O-O–H
peroxo
A hidrogén-peroxid bomlását gátolja: savak, a karbamid.
H2O2 savnak tekinthető.
H202+H20→H02+H30+
perhidroxil
Bőrre gyakorolt hatása:
- pórusösszehúzó
- fertőtlenítő
- fehérítő
- vérzéscsillapító

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Felhasználás:
3%-ban bőr fertőtlenítésére
5%-ban vérzéscsillapító, szagtalanító
6-12%-ig hajfestésnél
10-14 % szőkítésre használható
A tiokénsavból állítják elő. A folyékony H2O2-t tovább kell tisztítani. Ma már

ritkábban használják.
Peroxidok
Magnézium -peroxid MgO2
Fehér por, vízben oldhatatlan, híg savak hatására hidrogénperoxid szabadul fel.
Cink-peroxid ZnO2
Sárga színű por, vízben oldhatatlan. Híg savakban oldódik és hatására H2O2
keletkezik.
Persók
Ezek peroxisavakból keletkeznek.
Nátnum-perborát NaBO3
Savak hatására bomlik, színtelen anyag. Atomos oxigén szabadul fel.
Nátrium-perszulfát Na2S2O8
Hő és nedvesség hatására bomlik H2O2 -re.
A blanche - a szőkítőpor fontos összetevője. A haj színanyagát alkotó pigmentet
a felszabaduló atomos oxigén oxidálja, így a festékanyag fokozatosan lebomlik
és színtelen •anyaggá alakul át. A színtelenítés függ az oxidálószer
töménységétől és a reakció idejétől.. Az elnyújtott oxidációs idő tökéletesebb
színtelenítést eredményez. A haj festékanyag fokozatosan alakul át, először
vöröses, majd . végül színtelen pigmentté. Mivel a pigment a kittben található,
ezért a szőkítés a kutikulát roncsolja. Az erős szőkítő oldat a rosttörzs
károsodását is előidézheti.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Feladatok
1.Húzd alá a víz keménységét okozó sókat!
NaHCO3 CaCO3 MgSO4 NaCl MgCl2
2.Négyféle asszociáció
A H2 O
B H2 O2
C mindkettő
D egyik sem
…….stabil vegyület
…….fodrászipar számára fontos
…….melanin színét megváltoztatja
…….kémhatása semleges
……elektronátmeneti reakciókat okoz
éghető
…...hidrolízis elősegítő anyaga
…..zsírok jó oldószere
3.Határozd meg, mi a pH ?
……………………………………………………………………………………
…………………………………………………………………………………...

Tel: 786-3952
Anyagismeret
4.Határozd meg, és írj legalább egy példát!
Az indikátor ………………………………………….
……………………………………………………….
5.Relációanalízis
Ebben a feladattípusban egy összetett mondatról kell véleményt alkotni,
melynek az első fele állítás, a második fele indoklás. Mindkettőt külön kell
mérlegelni, és amennyiben mindkettő igaz, azt is, hogy van-e közöttük
összefüggés. A jelölések:
A→ ha az állítás és az indoklás igaz, és az indoklás magyarázza az állítást
B→ ha az állítás és az indoklás egyaránt igaz, de nincs közöttük oksági
kapcsolat
C→ ha az állítás igaz, az indoklás hamis
D→ ha az állítás hamis, az indoklás igaz
E→ ha az állítás sem, az indoklás sem igaz
…….Az indikátor színváltozással jelzi az oldatok kémhatását, mert a

molekulán belüli kötésátrendeződés színváltozással jár.
……Az állandó keménység megszüntethető forralással, mert a Cl-ionokat ki

kell cserélni Na-ionokra
…….A H2O2 jó oldószere a dipólusos molekuláknak, mert ő maga apoláris.
…….A víz molekula kétféle kötést tartalmaz, mert erélyes oxidálószer
……A katalizátor gyorsítja a kémiai folyamatokat, mert részt vesz a reakcióban
……Erős bázis és gyenge sav hidrolízise savas kémhatást eredményez, mert a

hidroxid ionok kerülnek túlsúlyba
……A termálvíz hőmérséklete 20 oC felett van, mert oldott sókat tartalmaz

Tel: 786-3952
Anyagismeret
OLDATOK
Diszperz rendszerek
Olyan, legalább kétkomponensű rendszer, amelyben
az egyik komponens (diszpergáló közeg) részecskékre
oszlatott állapotban tartja a másik komponenst
(diszpergált anyag).
Az oldatok többkomponensű, homogén folyékony
anyagi rendszerek.
Az oldódás fizikai változás.
Az oldat áll:
oldószer – folyadék
oldott anyag - szilárd, folyadék, gáz.
Az oldatok tulajdonságai függnek: koncentrációtól,

sűrűségtől, forrásponttól és az anyagi minőségtől.
Az oldódás fizikai változás.
Egy anyag oldhatóságát befolyásoló tényezők:
az oldószer anyagi minősége
a hőmérséklet
a nyomás
Az oldódás rendszerint energiaváltozással történik. Ha
a vegyület oldószer hatására szabadon mozgó ionokra
esik szét - elektrolitos disszociációnak nevezzük.
A sók - ionokra.
A savak - H+ ionra és savmaradék ionra bomlanak.
Vizes oldatban a hidrogén-ion önállóan nem létezhet.
A pozitív töltésű hidrogén-ion ugyanis maga a proton,
ez pedig azonnal kapcsolódik egy vízmolekulára.
Az oldatok felosztása
A diszpergált anyagrészecske mérete alapján:
durva diszperz oldatok: 500 nm nagyobbak a
részecskék
kolloid oldatok: l - 500 nm közötti mértékűek
valódi oldatok: l nm-nél kisebbek részecskék

Tel: 786-3952
Anyagismeret
A Durva diszperz Kolloid oldatok Valódi

részecské rendszer oldatok
k
tulajdonsá
ga
Méret >500nm 1nm-500nm <1nm
Láthatósá Szabad Ultramikroszkó Nem
g szemmel, ppal látható látható
mikroszkóppal csak
látható
Szétválás Gyors vagy Nem Nem
lassú választható szét választh
ató szét
Szürhetős szűrhető Nem szűrhető Nem
ég szűrhető
Összetétel molekulahalma Óriás molekula Egyes
zok különáll
ó
molekul
ák
példák Szuszpenziók: Hajrögzítő arcvíz
kénes oldat
rázókeverék
Emulziók:
hajpakolás

Tel: 786-3952
Anyagismeret
A diszperz rendszerek csoportosítása a diszperziós
közeg és a diszpergált anyag halmazállapota alapján:
Diszperziós Diszpergált Diszperz rendszer neve

közeg anyag
halmazállapota halmazállapota
gáz gáz elegy
Folyékony Köd: pl: sósavköd
Szilárd füst
folyékony Gáz Hab
Folyékony Valódi oldat
szilárd Szuszpenzió, kolloid

oldat, emulzió
szilárd Gáz Szilárd hab
Folyékony ötvözet
szilárd ötvözet
Az apró részecskék minden külső behatás nélkül
végbemenő szétterjedését diffúziónak nevezzük.
Az oldódás elősegíthető:
aprítással
keveréssel
hőmérséklet emelésével
Egy oldat összetételét sokféleképpen megadhatjuk.
FOGALMAK
Anyagmennyiség: mól: 6*1023 db. atom vagy

molekula vagy ion (jele: n)

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Tömeg: gramm (jele: m)
Térfogat: dm3 = liter (l); cm3 = milliliter (ml) (jele: V)
Koncentráció: c térfogategységre vonatkoztatott

anyagmennyiség
:1 dm3 oldatban hány mól oldott anyag van:

molaritás (mólos oldat)
: 1 dm3 oldatban hány gramm oldott anyag van:

tömegkoncentráció
Tömegtört:
Tömegszázalék: m% 100 g oldatban hány gramm

oldott anyag van feloldva.
Térfogatszázalék: v/v% 100 cm3 oldatban hány cm3


Tel: 786-3952
Anyagismeret
3
Vegyes százalék: 100 cm oldatban hány gramm
OLDATOKKAL KAPCSOLATOS FELADATOK
A mindennapi életben igen sokszor van dolgunk

oldatokkal. Hogy meghatározott töménységű
oldatokat el tudjunk készíteni, bizonyos számításokat
el kell végeznünk..
A témakör feladatait öt csoportba osztottam. Minden
feladatcsoportban találsz kidolgozott feladatokat,
amelyekhez visszalapozhatsz, ha menet közben
problémád lesz.
A) Oldatok töménységének meghatározása tömeg

%-ban.
Kidolgozott feladatok
1. 10 gramm nátrium-hidroxidot oldottunk 150

gramm vízben. Hány tömeg %-os oldatot kapunk?
Megoldás:
A tömeg % megmutatja, hogy 100 gramm oldat hány
gramm oldott anyagot tartalmaz.
Az oldatunk tömege: 150 g + 10 g = 160 gramm
160 gramm oldat 10 g nátrium-hidroxidot tartalmaz
100 gramm oldat x g nátrium-hidroxidot tartalmaz
100 g • 10 g
x=————— = 6,25 gramm nátrium-hidroxidot
tartal-
160
g máz a 100 g oldat.
Az oldat 6,25 tömeg %-os.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
2. 250 gramm 15 tömeg %-os cukoroldatot kell

készíteni. Mi a teendő?
Megoldás:
Mit jelent a 15 tömeg %-os oldat? Olyan oldatot,
amelynek 100 g-ja 15 gramm cukrot tartalmaz.
Feladatunk tehát annak meghatározása, hogy hány
gramm cukrot és hány gramm vizet kell bemérnünk
250 gramm oldat készítéséhez.
100 gramm oldat 15 gramm cukrot tartalmaz
250 gramm x
250 g • 15 g =37,5 gr cukrot
tartalmaz
100g
250-37,5= 212,5
Az oldat készítéséhez 37,5 gramm cukorra és 212,5
gramm vízre van szükség.
3. Hány gramm 6 tömeg %-os oldatot tudunk készíteni

20 gramm só felhasználásával?
Megoldás:
100 gramm oldat 6 gramm sót tartalmaz
x 20 gramm
20g ٠ 100g
X= =333,33 g
6g
20 gramm sóból 333,33 gramm oldat készíthető.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Hígítás, töményítés
Ha egy adott oldatban az oldott anyag mennyisége

nem változik, az oldószer mennyisége nő, akkor az
oldat hígabb lesz. Azt mondjuk, hígítottuk az oldatot.
Töményíteni kétféle módon lehet. Az oldószer
mennyiségének csökkentésével, vagy az oldott anyag
mennyiségének növelésével. Az alábbiakban ezekre az
esetekre láthatsz kidolgozott feladatokat.
Kidolgozott feladatok
1. 150 gramm 5 tömeg % -os oldathoz 50 gramm

vizet öntünk. Hány tömeg %-os lesz az így nyert
oldat?
Megoldás:
Az oldatot az 50 gramm víz hozzáadásával hígítottuk,
hiszen az oldat tömege nőtt, de miután csak oldószert
adtunk hozzá az oldott anyag mennyisége nem
változott. Először meg kell határozni az eredeti
oldatban levő oldott anyag anyagmennyiségét, ugyanis
az új oldatunk is ezt a mennyiséget tartalmazza.
100 gramm oldatban 5 gramm oldott anyag

150 grammban x
150 g • 5 g
x= ————. = 7,5 gramm oldott anyag '
100g
Az új oldat tömege: 150 g + 50 g = 200 gramm
200 gramm oldat 7,5 gramm oldott anyagot tartalmaz.
100 gramm oldat x
100g٠7,5g
x= = 3,75 gramm oldott anyag
200 g
Az oldat az 50 gramm víz hozzáadásával 3,75
tömeg%-os lett.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
2. 150 gramm 5 tömeg %-os oldatból 30 gramm víz

elpárolgott. Hány tömeg %-os lett a visszamaradt
oldat?
Megoldás:
Az oldat töményedett, hiszen az oldat tömege
csökkent, az oldott anyag mennyisége viszont
változatlan maradt.
100 gramm oldat 5 gramm oldott anyagot tartalmaz

150 gramm x
x = 7,5 gramm oldott anyagot
Az oldat tömege 150 g — 30 g = 120 gramm
A 120 gramm oldat tartalmazza tehát azt a 7,5 gramm

oldott anyagot, ami az eredeti 150 gramm oldatban
volt.
120 gramm oldatban 7,5 gramm oldott anyag
100 grammban x
x= 100g ٠ 7,5g =6,25g oldott anyag

120g
Visszamaradt tehát 6,25 tömeg %-os oldat.
3. 140 gramm 4 tömeg %-os oldathoz 10 gramm sót

adunk. Hány tömeg %-os lesz az így kapott oldat?
Megoldás:
Az oldat töményedett, hiszen az oldószer tömege
változatlan maradt, az oldott anyag tömege viszont
nőtt. Először ki kell számolnunk, hogy mennyi sót
tartalmazott az eredeti oldat.
100 gramm oldat 4 gramm sót tartalmaz
140 gramm x
Tel: 786-3952
Anyagismeret
140g ٠4
٠4g
x = ——-——— = 5,6g sót tartalmazott az eredeti
100g
oldat
Az új oldat tömege 140 g + 10 g = 150 gramm

az oldott anyag tömege 5,6 g + 10 g = 15,6 gramm
150 gramm oldatban 15,6 gramm só

100 grammban x
100 g • 15,6 g = 10, 4 gramm só
150 g
Az oldat a só hozzáadásával 10,4 tömeg%-os lett.
4. Hány gramm 15 tömeg %-os oldatból kell 200

gramm vizet elpárologtatni ahhoz, hogy 20 tömeg
%-os oldatot kapjunk?
Megoldás:
A kiindulási oldat tömege x gramm. Az oldott anyag
mennyisége ennek 15%-a, vagyis 0,15x.
100 gramm 20 tömeg %-os oldat 20 gramm oldott
anyagot tartalmaz
x —200 0,15x
20(x —200) = 0,15x-100
Az egyenletet megoldva x = 800, miután x az oldat
tömegét jelentette.
800 gramm oldatból kellett a 200 gramm vizet
elpárologtatni.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
5. Hány gramm 8 tömeg %-os oldathoz kell 50
gramm vizet adnunk ahhoz, hogy 6 tömeg %-os
oldatot kapjunk?
Megoldás:
Az oldat tömege a víz hozzáadása előtt x. Az oldott
anyag mennyisége ennek 8%-a,
Az oldat tömege a víz hozzáadása után x + 50 gramm
6(x + 50) = 8x
Az egyenletet megoldva x = 150 gramm
150 gramm 8 tömeg %-os oldathoz kellett az 50
gramm vizet önteni.
6. Mennyi vizet kell önteni 130 gramm l1 tömeg %-

os oldathoz, ha 8 tömeg %-os oldatot szeretnénk
készíteni?
Megoldás:
100 gramm oldat 11 gramm oldott anyagot tartalmaz
130 gramm x
x= 130 g • 11 g = 14,3 gramm oldott
anyag
100 g
Az a kérdés, hogy ennyi oldott anyag hány gramm 8
tömeg %-os oldatban van?
100 gramm oldatban 8 gramm
x 14,3 gramm
x = 178,75 gramm
A 130 gramm oldathoz 178,75 g—130 g = 48,75
gramm vizet kell önteni.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
7. Hány tömeg %-os oldatot kapunk 200 gramm 5
tömeg %-os, 150 gramm 14 tömeg %-os és 80
gramm 20 tömeg %-os oldatok összeöntésével?
Megoldás:
A 200 gramm 5 tömeg % -os oldat 200 g • 0,05 = 10
gramm oldott anyagot
a 150 gramm 14 tömeg %-os oldat 150 g • 0,14 = 21
gramm oldott anyagot
a 80 gramm 20 tömeg %-os oldat 80 g • 0,20 = 16
gramm oldott anyagot tartalmaz.
Az oldat tömege az összeöntés után
200 g + 150 g + 80 g = 430 gramm
a benne levő oldott anyag tömege
10 g + 21 g + 16 g = 47 gramm
430 gramm 47 gramm oldott anyag

100 gramm x
100g٠47g
x = —————— = 10,93 gramm oldott anyag
430g
A három oldat elegyítésével 10,93 tömeg%-os oldatot
kapunk.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
8. 200 gramm 18 tömeg %-os kénsavoldatból 25
tömeg %-os oldatot szeretnénk készíteni 30 tömeg
%-os kénsavoldat felhasználásával. Hány gramm
30 tömeg %-os oldatra van szükségünk, hogy a
szükséges töménységet megkapjuk?
Megoldás:
Írjuk fel az oldott anyagok mennyiségét!
A 200 gramm oldatban: 200 g • 0,18 = 36 gramm
oldott anyag
A hozzáöntendő oldat tömege: x
ebben: x • 0,30 gramm oldott anyag
Az összeöntéssel 200 + x gramm oldat lesz
ebben: (200 + x) 0,25 gramm oldott anyag
Az első két oldott anyag tömegének összege
megegyezik a harmadikkal, vagyis:
200 • 0,18 + 0,3x = (200 + x)0,25
Az egyenletet megoldva: x = 280
x a 30 tömeg %-os oldat tömege.
A 25 tömeg%-os oldat készítéséhez 280 gramm 30
tömeg%-os kénsavat kell felhasználni.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Feladatok
Mennyi konyhasó van 500g 12 tömeg %-os oldatban?
Mennyi vizet öntsünk 250g 40 %-os oldathoz, hogy 20 %-osat kapjunk?
Milyen töménységű oldatot kapunk, ha 300g 12%-os oldathoz öntünk 60 g

vizet?
400 g ismeretlen töménységű oldathoz öntünk 140g vizet, így 60%-os oldatot
kapunk. Hány %-os volt az eredeti oldat?
120g koncentrátumhoz mennyi vizet öntsünk, hogy 30%-os oldatot kapjunk? ( a

koncentrátum 100 tömeg %-os )

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Ismeretlen mennyiségű 80 %-os oldathoz mennyi vizet öntsünk, hogy 10 liter
32%-os oldatot kapjunk?
70%-os oldathoz 3 liter vizet öntünk és így 40 %-os oldatot kapunk. Hány liter
volt és mennyi lesz az oldat?
125g 40%-os oldathoz milyet öntsünk, ha 300g 60 %-os oldatra van

szükségünk?
Összeöntünk 240g 60%-os és 130g 20 %-os oldatot. Milyen keveréket kapunk?

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Fertőtlenítés
A fertőtlenítés története:
A történelem folyamán számtalan olyan időszak volt, amelyben olyan
járványok pusztítottak, amelyek a lakosokat megtizedelték. Nagyon sokan és
sokféleképpen próbálták ezeket magakadályozni.
A fertőző betegségek okának kikutatásában úttörő volt Semmelweis Ignác
(1818-65.) magyar orvos.
Egyszerű budai fűszerkereskedő gyermeke volt. Tanulmányainak befejezése
után a bécsi szülészeti klinikára került. Az ottani munkálkodása statisztikai
adatgyűjtéssel kezdődött, amikor is kimutatta, hogy a rettegett gyermekágyi
láz kórokozójának anyagát a boncoló orvosok viszik a boncteremből a
szülőszobákba, és terjesztik egyik szülőnőről a másikra.
Semmelweis idejében még nem fedezték fel a baktériumokat, így
ismeretlenek voltak azok a gennykeltők is, amelyek a gyermekágyi lázként
ismert halálos betegséget okozták.
A felismerés nagyszerűsége részéről abban állt, hogy a jelenség oka nem
lehet más, mint valamilyen kívülről a szervezetbejutó anyag.
A nevéhez fűződik azon rendszabályok bevezetése, amelyekkel elejét
lehetett venni a további halálos betegség megelőzésének. Ezért hívják őt az
anyák megmentőjének.
A sors különös kegyetlen fintora, hogy maga is végül egy boncolás közben
kapott fertőzés következtében halt meg. A budapesti Rókus kórház előtt álló
szobra hirdeti emlékét.
A kórokozókat elpusztító vagy szaporodásukat megakadályozó eljárások

összességét fertőtlenítésnek nevezzük.
Idegen szóval dezinficiálásnak, ill. sterilizálásnak nevezzük. A két fogalom
közül a dezinficiálás nem az összes, hanem csak a kórokozó (patogén) parányi
élőlények, mikroorganizmusok elpusztítását jelenti.
A sterilizálás az összes mikroorganizmus hasznos és nem hasznos
elpusztítását jelenti.
Nem minden mikroorganizmus káros, vannak hasznosak is. A károsak viszont
anyagcseretermékükkel mérgezik a gazdaszervezetet

Tel: 786-3952
Anyagismeret
A fertőtlenítőket sokféle módon lehet csoportosítani:
I. Alkalmazási terület szerint:

antibiotikumok: a szervezeten belül alkalmazott
antiszeptikumok: bőrfertőtlenítők - szappan, formalin, lizoform,
neomagnol, sterogenol, jódtinktúra, hidrogén-peroxid
dezinficiensek: eszközfertőtlenítők – 70%-os etil-alkohol, formalin,
lizoform, neomagnol, steroganol
helyiségfertőtlenítők – klór, hipo, klórmész, oltottmész, kén-dioxid,
formaldehid
ruhanemű fertőtlenítők – lúgos mosószerek, hipó, vasalás, főzőmosás
II. Hatásmechanizmus szerint:

a) fizikai eljárások:
gőzölés, vasalás, kifőzés
UV fénnyel
b) kémiai eljárások:
oxidálószerek
redukálószerek
savak, bázisok
savasán hidrolizáló sók
nehézfém-vegyületek
szerves vegyületek
III. Kémiai felépítés szerint:

a)Szervetlen:
- hidrogénperoxid H2O2
- kéndioxid SO2
- klór Cl2
- káliumpermanganát KMnO4
b)Szerves:
etilalkohol, neomagnol, cetrimid, formalin stb.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
A fertőtlenítőszerekkel szembeni követelmények:
rövid hatóidő
jó vízoldhatóság
stabilitás
gazdaságos legyen, kis töménységben is hatásos legyen
ne legyen kellemetlen szagú
ne legyen tűzveszélyes.
A tárgyalás alapjául az alkalmazási területet vesszük.
Az antibiotikumokat nem lehet a fodrász gyakorlatban alkalmazni, mert
azokat csak az orvosi gyógyászat használhatja, a fodrász csak olyan
fertőtlenítőszereket és alkalmazásokat vehet szemügyre, amelyek a szervezeten
kívül hatnak.
Antiszeptikumok, bőrfertőtlenítők fajtái:

Vírusok ellen. Összefoglalóan VIRUCIDNAK nevezzük őket.
Oxidálószerek
Neomagnol ( benzol-szulfon-kloramid-nátrium ) 2-3 %:
Na
SO2 N
C
l
Klórszagú fehér por. Vízben oldódik. Sósav hatására klór fejlődik
belőle,, vízben oldva nátrium-hipoklorittá alakul.
Virucid (vírusölő) hatását optimálisan savas közegben (pH=3) fejti
ki, emiatt citrom-savval, ecetsavval szokás „savanyítani".
Savanyítatlan oldata 8, savanyított oldata 4 óra hosszat használható fel.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Sterogenol (Cetil-piridinium-bromid)
Stabil, nem szövetingerlő, színtelen, szagtalan vegyület.

Fertőtlenítő hatása azért jelentős, mert felületnedvesítő habzóképességet
biztosító tulajdonságú. Ez jórészt szennylazító, amely a mikroorganizmusok
erőteljesebb eltávolítását teszi lehetővé.
Elővigyázatossági rendszabály, hogy szappannal együtt alkalmazni nem
szabad, mert egymás hatását kioltják. Invert szappannak szokás hívni.
A fodrászatban korpás fejbőr tisztítására és fertőtlenítésére is használják
feltételezve, hogy a korpásodást bizonyos gombák okozzák.
Jódtinklúra (Alkoholos jódoldat)

A jód a halogén elemek közé tartozik. Szürkésfekete, fémes fényű kristályos
anyag. Jellegzetes szúrós szaga van, szobahőmérsékleten is párolog. Gőzei
ibolyaszínűek. A bőrt és nyálkahártyát izgatja. Sokan mutatnak vele szemben
érzékenységet.
Szövetroncsoló hatású, csak a seb környékét szabad vele fertőtleníteni.
A jód vízben rosszul, alkoholban jól oldódik, különösen kálium-jodid
jelenlétében.
Az alkoholos oldatokat tinktúrának nevezzük.
Jódtinktúra összetétele:
20g Kálium-jodid ( KJ )
50g Jód ( J2 )
A felsoroltak feloldjuk 465g 96 %-os etilalkoholban (C2H5OH) és 465g
desztillált víz elegyében.
Redukálószerek
Formalin
Formaldehidtartalmú készítmény, hátránya, hogy a bőrt cserzetté, repedezetté

teszi.
A formaldehid színtelen, szúrós szagú, köhögésre ingerlő gáz. Vízben jól
oldódik. 40 tömeg % -ős oldatát hívjuk formalinnak.
Mérgező vegyület!
A lisoform a formaldehid káliszappanos vizes oldata.
Tulajdonsága hasonló a formaldehidhez, ill. formalinhoz.
Főleg lábgomba ellen használják.
Tel: 786-3952
Anyagismeret
Baktériumok ellen ( baktericid fertőtlenítők)
A gyengébb fertőtlenítőket bakteriosztatikusnak nevezzük, amelyek csak

szaporodásgátló hatással bírnak.
Ez bármilyen gyengén savas oldat lehet, de a szappanos kézmosás is
fertőtlenít.
Oxidáló hatásúak
Hidrogénperoxid
Víztiszta, átlátszó folyadék. 30 vegyes %-os formában kerül forgalomba.

Bomlékony vegyület.
H202 →H20 +"0"
A felszabaduló atomos állapotú (naszcensz) oxigén erélyesen oxidál,
színtelenít, szagtalanít, fertőtlenít.
Fertőtlenítésre a 3%-os oldata javasolt.
Káliumpermanganát ( KMnO4)
Ibolyaszínű kristályos vegyület. Vízben jól oldódik, oldata oxigén

felszabadulása közben bomlik. Fertőtlenítő hatása azzal magyarázható, hogy a
test szövetével érintkezve oxigén válik le róla, amely fertőtlenít.
Bőrgyulladások kezelésére, nyálkahártya fertőtlenítésére is alkalmas.
Töményebb állapotban színez. A vérzéscsillapító rudacskában a fertőtlenítést
erősíti
Fehérjekicsapók
HiganyII-klorid ( HgCl2 )
Vízben jól oldódik. Igen erős méreg. Nincs fodrászipari vonatkoztatása.
Ezüst-nitrát ( AgNO3)
Színtelen, vízben jól oldódó kristályos anyag. nehézfémsó tartalma miatt

fehérjekicsapó. A bőrt színezi. Az orvosi gyakorlatban van jelentősége, lápisz
néven szemölcsök eltávolítására használják. Fodrászipari felhasználása nem
jellemző.
Tel: 786-3952
Anyagismeret
Gomba ellen (fungicid)
A fodrász szolgáltatásban nem önálló fertőtlenítési mód.
Etil alkohol ( C2H5OH)

70 térfogat %-os oldata erélyes fertőtlenítő hatású, de az érzékeny bőrt
irritálhatja. Ennél töményebb etil-alkohol-oldat a szervezet fehérjéit kicsapja.
Hatása a vízelvonáson alapszik. A kórokozókat szelektíven pusztítja el,
magasabb töménységben konzerválhatja a baktériumokat.
Tűz és robbanásveszélyes, inkább a fémeszközök fertőtlenítésére használjuk.

Arugén spray
A fenolból származtatható. Nagy előnye, hogy bőrre hígítatlanul
használható. Vizes szappanoldatban és sóoldatban is oldódik.
Dezinficiensek ( eszközfertőtlenítők)
A fémtárgyak szabad elektronjaik miatt baktériumölő hatással bírnak, ezzel
együtt szükséges e tárgyakat is fertőtleníteni.
Etil-alkohol C2H5-OH
Oxidálószer
Neomagnol
Redukálószer
Formaldehid, formalin
Felületaktív anyagok
A kereskedelemben sokféle fantázia nevű, szerkezetében hasonló vegyület
kapható. Pl: Bradosept, Virusept
Helyiségfertőtlenítők
Oxidáló hatásúak
Jellemző tulajdonságuk, hogy aktív halogént képesek környezetüknek
leadni. A víz oxigénjét naszcensz oxigén formájában szabadítják fel a halogének.
Heves oxidációját úgy fejti ki, hogy a sejthártyán átjutva az enzimeket károsítja,

Tel: 786-3952
Anyagismeret
az aminógyököt eltávolítja,, ezzel a fehérje szerkezetét megváltoztatja. Ez
biztosítja a kórokozók pusztulását.
Klór ( Cl2 )
Sárgászöld, szúrós szagú, köhögésre ingerlő gáz. A levegőnél nagyobb
sűrűségű, vízben jól oldódik
Cl2+ H2O=HCI + HOCI
hipoklórsav
HOCI HCI + 'O'
A felszabaduló atomos oxigénnek tulajdonítható oxidáló, színtelenítő,
fertőtlenítő hatása.
A klóros vizet Semmelweis Ignác használta először fertőtlenítésre.
Belélegezve halálos, hiszen a bomlása közben a jótékony atomos oxigénen
kívül HC1 is keletkezik, melyről tudjuk, hogy hámoldó. Belélegezve kicsapják
a tüdőhólyagocskák sejthártyáját. A kieső légzőfelület csökkenése és annak
regenerálódásra való képtelensége miatt fulladásos halált okoz.
Minden klórtartalmú vegyület, mely a kereskedelemben kapható, emiatt kapja
a veszélyjelző halálfejes jelzést, melyet komolyan kell venni.
A klórgáz helyett gyakran inkább annak vegyületeit alkalmazzuk.
Nátrium-hipoklorit (hipó) NaOCl
Lúgos kémhatású, vizes oldata sárgás színű. Klórtartalma miatt mérgező.
Helyiségek fertőtlenítésére alkalmas, de kellő körültekintéssel.
Kálcium-hipoklorit (klórmész)
Ca (OCI)2
CaCI2 és Ca(OH)2 keveréke.
Nem egységes vegyület.
Vízben oldódó por, savak hatására klórgáz fejlődik belőle. Lúgos közegben
sokkal állandóbb.
Mediterrán országok halpiacán gyakran alkalmazzák az árusítás után, mert
napfény hatására oxigén válik belőle szabaddá.
Ca(OCI)2=CaCI2+O2
Jól szellőző száraz helyen, fénytől, óva _kell tárolni. Használata esetén a
belélegzése veszélyes.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Összefoglalva: bármilyen olcsó, s emiatt kedvelt fertőtlenítő, nagy
óvatosságot igényel használata.
Klóraminok:
Olyan antiszeptikumok, amelyekből hidrolízis útján NaOCl keletkezik,
amelynek hatásmechanizmusa már a korábban leírtak szerint megy végbe.
Kristályos, nem mérgező, fehérítő, fertőtlenítő, szagtalanító.

Helyiségek felszerelési tárgyainak lemosására jók. Pl. klóramin T, Ultra-Sol
Flóraszept stb.
Kalcium-hidroxid Ca (OH)2 Oltott mész

Erősen lúgos kémhatású, vízben rosszul oldódó anyag
Falak meszelésére, fertőtlenítésére használják.
Híg vizes oldata Ca2+-iont tartalmaz, emiatt gyulladáscsökkentő hatású.
Kén-dioxid SO2
Színtelen, szúrós szagú, a levegőnél sűrűbb gáz.
Vízben jól oldódik
S02+H20=H2S03
A keletkezett sav gyenge, redukáló hatása kiváló, így fertőtlenítő. A
kéndioxid szintén erélyesen redukál, de az élő szervezetre mérgező. A
vörösvértesteket elpusztítja, ezért halált okoz.
A klorofillt is elpusztítja, emiatt a nagyvárosok levegőjében lévő gázok savas
esők formájában nagy károkat okoznak.
Borászatban a hordók fertőtlenítésére használják
Formaldehid
Színtelen, szúrós szagú, fojtó, könnyezésre ingerlő gáz. 35-40%-os oldata a
formalin. A formaldehid sok anyaggal reagál, a fehérjéket kicsapja (vízben
oldhatatlanná teszi). Mérgező! Plazmaméreg, kötőhártya gyulladást, náthát,
hörghurutot okoz. Hosszabb ideig tartó hatás esetén máj- és tüdőgyulladás,
valamint a nyálkahártyák súlyos elváltozásai jönnek létre. A bőrön is súlyos
elváltozásokat okoz. Igen erélyes fertőtlenítőszer, a mikroorganizmusokat már
nagy hígításban is megöli. (A füst fertőtlenítő, tartósító hatása is ennek a
vegyületnek tulajdonítható, mivel sok anyag tökéletlen égésekor kis
mennyiségben formaldehid keletkezik.)
Tel: 786-3952
Anyagismeret
Feladatok
Egészítsd ki a mondatot!
Fertőzés_______________________________________________
Fertőtlenítés____________________________________________
Írd a meghatározások mellé a megfelelő betűjelet!
Eszközfertőtlenítők:_________________________
Bőrfertőtlenítők______________________________
Helyiségfertőtlenítők__________________________
a. NaOCl
b. Lysol
c. C2H5OH
d. Neomagnol
e. Cetil-piridium-bromid
f. Klórmész
Húzd alá az oxidáló hatású fertőtlenítőket!

Neomagnol, Krezol, Flóraszept, Arugeen spray, Unipon, Ritosept, Lysoform,
NaOCl, Viruszept, Jódtinktúra
A fent felsorolt fertőtlenítőszerekből válassz ki egy redukáló hatásút, és írd

le alkalmazási területét!

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Fodrászipari eszközök anyagai
Már a fertőtlenítőszerek tanulmányozásakor láttuk, hogy a fodrász szakmában

igen sokféle eszközt használ a szakember. Az eszközök meglehetősen sokféle
anyagból készülnek. A szerszámok szakszerű használatához, karbantartásához,
tisztításához elengedhetetlen az alapanyagaik ismerete.
Az éles szerszámok, borotvák, ollók, nyesők stb., valamint a hajsütővasak
fémekből, főleg jó minőségű acélból készülnek, ezért elsőként a fémekkel
foglalkozunk.
A FÉMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
A periódusos rendszerben a fémek az I., II. főcsoportban, a III., IV.

főcsoportban nemfémekkel és félfémekkel együtt, és minden
mellékcsoportban helyezkednek el. Az elemek nagy része fém (a 109 ismert
elem közül kb. 83 db fém). A fémek többsége ezüstfehér vagy szürke színű,
kivéve az un. színesfémeket (pl. réz, arany). Fémfényűek, mert a szabadon
mozgó elektronok fényelnyelő tulajdonságúak.
Szilárd halmazállapotnak, bár ismerünk cseppfolyós fémet is
(higany), jó hő- és elektromos vezetők, mert a rácsban a szabad
(delokalizált) elektronok könnyen elmozdulnak. Mechanikai
szempontból rugalmasak, alakíthatók, jól megmunkálhatok, mert a
rácssíkok könnyen elcsúsznak egymáson.
Az olvadáspont és a forráspont, valamint a keménység nagy
eltéréseket mutat a fémek csoportján belül. Ezek a tulajdonságok a
fémes kötés erősségétől függenek. Minél nagyobb a fémes kötés
erőssége, annál keményebb a fém, annál magasabb az olvadás- és
forráspontja. (A legalacsonyabb forráspontja az alkálifémeknek
van. Ezekben az ionok mérete viszonylag nagy, nem szoros
illeszkedésű rácsot képeznek, gyengébb a rácsösszetartó erő. Ebből
következik az is, hogy lágyak, késsel vághatok.)
A fémek sűrűsége is tág határok között mozog. A sűrűség
szerint a fémek lehetnek:
- könnyűfémek (sűrűség < 5OOO kg/m3 );
- nehézfémek (sűrűség > 50OO kg/m 3).
Oldószerük nincs, a fémek csak egymás olvadékaiban
oldódnak .
Tel: 786-3952
Anyagismeret
Fizikai tulajdonságaik:
- jellemző szín és fémes fény
- közönséges körülmények között szilárd halmazállapot, kivéve a higany
- jó hő- és elektromosság-vezető képesség
- jó megmunkálhatóság alakíthatósággal, (vékony lemezzé hengerelhető,
kalapálható, fóliává húzható, dróttá nyújtható)
- sűrűségük szerint lehetnek „könnyű" fémek és „nehéz" fémek könnyűfém <
5kg/dm3 > nehézfém
Oka a fémek szerkezete és afémes kötés.
A fémek szerkezete
A fématomok legkülső elektronhéján kevés elektron van. Ezeket könnyen
leadják, könnyen válnak -+-ionná. Kicsi az elektron-negativitásuk és az
ionizációs energiájuk.
Kristályszerkezeteűek:
- lapon középpontos rács - hatszögletes rács
- térben középpontos rács

Az eltérő kristályszerkezet a magyarázata a különböző tulajdonságoknak
(olvadás, forráspont, keménység).
Kémiai tulajdonságaik:
- kis elektronvonzó képesség

Tel: 786-3952
Anyagismeret
- kevés vegyértékelektron, elektron leadásával pozitív ionokat képzenek.
fém – e- → fémion+ + e-
A fémek kémiai viselkedését az elektronegativitás meghatározza:
Reakcióképesség
nő
K, Ca, Na, Mg, Al, Zn, Fe, H, Cu, Hg, Ag
A fémek reakciója az oxigénnel

Fém + O2 → fémoxid
4Fe + 3O2 → 2Fe2O3
2Cu + O2 = 2CuO
2Ca + O2 = 2CaO
Reakciójuk vízzel
Fém + H2O = bázis + H2
( H-nál nagyobb reakcióképességű fém)
2Na + 2H2O = 2NaOH + H2

↓ 2e-↑ nátrium-hidroxid
részletezve:
2Na → 2Na+ + 2e- oxidáció
2H2O + 2e- → 2OH- + H2 redukció
Redukciójuk savakkal:
Fém + HCl = só + H2
(H-nál nagyobb reakcióképességű)

Haloidsav: minden olyan sav, amely H-ből és halogén elemből áll.
Oxisav: minden olyan sav, amelyben a savmaradék oxigént tartalmaz

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Reakciójuk más fémionokkal:
A fém + B fémion+ → A fémion + + B fém
Fe + CuSO4 = FeSO4 + Cu
A színvas elektronleadással oxidálódott, a rézion elektronfelvétellel színfémmé

redukálódott. Minden fém a reakcióképességi sorban az utána állót képes
oldatából színfémmé redukálni.
A VAS (Fe)
A periódusos rendszer VIII.B oszlopában helyezkedik el. Külső elektronhéján

két elektron van, de a vegyértékhéj alatti elektronhéj sem telített, ezért kétféle
iont képez:
Fe → Fe2+ + 2e-
Fe2+ → Fe3+ +e-
A vas (II) vegyületek zöld színűek, a vas (III) vegyületek vörösbarnák.
A vas magas olvadáspontú, nagy sűrűségű fém. A levegő oxigénje és
nedvesség hatására rozsdásodik (korrózió, oxidáció).
A vascsoport tagjai jól mágnesezhetők és a mágneses tér megszűnése után is

megtartják mágnességüket. Ezt a jelenséget nevezzük ferromágnességnek.
Közepesen vezeti a hőt és elektromosságot. A vas híg savakban hidrogéngáz
fejlődése közben oldódik, azonban az oxidáló savak, a tömény HNO3 és
kénsav H2SO4 a vasat nem oldják, mert felületén összefüggő védő oxidréteg
alakul ki, azaz passzívált vasat kapunk.
A vas magas hőmérsékleten reakcióba lép az oxigénnel, a kénnel és
halogénekkel.
4 Fe + 3O2 = 2Fe2O3
Fe + S = FeS
Csak híg savakban oldódik.
Fémek előállítása:
Elemi állapotban a természetben csak a nemesfémek (Au, Ag, Pt, Hg)
fordulnak elő. A többi fém vegyületei formájában található. Azokat az
ásványokat, amelyek fémvegyületeket tartalmaznak és belőlük a fém
gazdaságosan kinyerhető, érceknek nevezzük.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Az ércekben a fémek általában a vegyületek formájában találhatók. A fém
előállítása a fémkohászat feladata. A fémek kinyerése az ércekből redukcióval
történik.
fémoxid —> fém
redukció
Szükséges:- redukálószer (elektronforrás)
-energiabefektetés (hő, elektromos energia)
A fémkohászatfeladata:
vasércből —» nyersvas előállítása
bauxitból —> timföld —> Al előállítása
A fémek korróziója:
A fémek felületén a környezet hatására lejátszódó kémiai átalakulást
korróziónak nevezzük. Ez a folyamat akkor következik be, ha a fém
elektronokat adhat le.
Feltétele:
- van elektronátvevő anyag
- levegőben lévő O2, SO2, C12
- ionok pl.: H3O +
- egy másik fém.
A kémiai átalakulás következtében megváltozik a fém felülete, de a fémtárgy
belsejében is átalakulás történhet. A fémtárgy kilyukad, töredezik, elporlad.
A korrózió igen jelentős károkat okoz, ezért a korrózió elleni védekezés
fontos feladat.
A korrózió elleni védekezés módszerei:
Védőbevonat alkalmazása:
- festés
- védő oxidréteg kialakítása: eloxálás
- műanyag bevonat (teflon)
- bevonat más fémekkel
Az acélgyártás javítja a fém tulajdonságait.

Az acélgyártás több módja ismert:
- LD eljárás,
- Siemens-Martin eljárás (az ócskavas felhasználásával)
- elektroacélgyártás (ívfény segítségével)
FONTOS!
Az acélgyártás során a nyersvasból a szilíciumot, foszfort, ként eltávolítják,
széntartalmát 7,5 % alá csökkentik.
Az acél tulajdonságát befolyásoló tényezők:
Tel: 786-3952
Anyagismeret
- Nikkel (Ni) a szívósságot,
- Króm (Cr) a keménységet,
- Króm+Nikkel (Cr+Ni) keménységet + szívósságot, savállósságot,
- Mangán (Mn) rugalmasságot,
- Wolfram (W) savállósságot.
Az acélok mechanikai tulajdonságait jól lehet irányítani hőkezelési

eljárásokkal. A magas hőmérsékletre hevített és hirtelen le-hűtött acél az edzett
acél - kemény, de rideg és törékeny. Ha az ilyen acélt utólag néhány száz fokra
melegítik, és lassan hűtik le, azaz megeresztik - rugalmassá és szívóssá válik. A
hőkezelés során változik a kristályszerkezet, és ez okozza az ötvözet mechanikai
tulajdonságainak átalakulását.
A fodrásziparban az ollók tulajdonságait a fémötvözet tulajdonságai
határozzák meg - rozsdamentességre törekvés az éltartósságot csökkenti.
A vas króm, nikkel ötvözete vegyszerellenálló.
Az ollók márkáját elsősorban az acél határozza meg. Erre a célra
szerszámacélt használunk.
A borotvapengék rugalmas, eltartó acéllemezek, amelyekben az acél
minőségének és az ötvöző elemeknek egyaránt jelentőségük van.
JÓ, HA TUDOD
A felnőtt ember szervezetében 3 g vas van. A pótlására napi 0,1 g szükséges,
amelyet a táplálékból fedezünk. A vörösvértestekben lévő hemoglobin Fe2+ -t
tartalmaz, amely képes a tüdőben az oxigén megkötésére és a kötött oxigén
leadására. A vörösvértestek lebomlásával a vas a májban raktározódik, míg a
szervezet felhasználja vagy kiüríti.
AZ ALUMÍNIUM (Al)
A harmadik leggyakoribb elem a Földön.
Fizikai tulajdonságai: Az alumínium ezüstfehér színű, jó hő- és elektromos

vezetőképességű, jól nyújtható, hengerelhető könnyűfém. Olvadáspontja
viszonylag alacsony (660°C), de olvadása és fajhője igen nagy. Nehezen
olvasztható meg.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Szobahőmérsékleten nem reakcióképes. Felületét tömör oxidréteg vonja be,
ezért a vizet nem bontja. Ha megbontjuk az alumínium felületén keletkezett
védő oxidréteget, a levegő oxigénjével hevesen reagál, oxidálódik.
Nagy hőmérsékleten melegítve vakító lánggal ég. Az oxigént sok vegyületből

képes elvonni, tehát erős redukálószer.
A természetben sokféle alumínium vegyület fordul elő. A fém nem nyerhető ki

gazdaságosan belőlük. Az alumínium érce a bauxit, amelyből timföldet
készítenek. Elektromos árammal redukálják, így nyerik az alumíniumot. Az
alumínium jól megmunkálható dróttá húzható, lemezekké és fóliává
hengerelhető. Kitűnő áramvezető. Alumínium és oxigén egyesülése erősen
exoterm folyamat.
4 Al + 3O2 = 2A12O3 vakító lánggal ég.
A MŰANYAGOK
A XX. században a dráguló és fogyó természetes anyagok, a fogyasztás

nagymértékű növekedése szükségessé tette új, sokféle célra használható
anyagok létrehozását. Mivel ezeket az anyagokat a vegyipar mesterségesen
állítja elő, ezért a nevük közös néven „műanyag".
Közös tulajdonságuk, hogy polimerek (óriásmolekulák).
Műanyagok: olyan óriásmolekulájú szerves anyagok, amelyeket kis molekulák

összekapcsolásával állítanak elő.
Csoportosításuk:
1. természetes alapú műanyagok
Természetes alapú műanyagok A természetben található makromolekulák

átalakításával állíthatók elő
- kaucsukból: vulkanizálással gumi keletkezik-( vulkanizálás: a kaucsukot

kénporral és korommal keverve összeolvasztjuk)
- cellulózból - celluloidot állítanak elő (filmek anyaga)

Tel: 786-3952
Anyagismeret
- fehérjéből - tejfehérjéből – műszarut. Műszaru kedvelt anyaga volt a
fésűknek, a természetes szaru pótlására alkalmazták.
2.Mesterséges alapú műanyagok
Azokat a műanyagokat, melyek óriás-molekulák monomerjei, mesterségesen

előállított műanyagoknak nevezzük.
Előállíthatok:
- kondenzációval (víz kilépése közben),
- polimerizációval (víz kilépése nélkül),
- poliaddícióval.
Azokat a műanyagokat, amelyek hő hatására képlékennyé, alakíthatóvá válnak,

lehűlés hatására pedig ismét megszilárdulnak, hőre lágyuló műanyagoknak
nevezzük.
A térháló polimereket elsőrendű kötések össze, amelyek melegítés
hatására merevebbé, keményebbé válnak. Ezeket keményedő
műanyagoknak nevezzük. Megmunkálásuk csak mechanikai
módszerekkel, lehetséges.
A csomagoló fóliák, palackok, zacskók,. tálak hőre lágyuló
polietilénből készülnek. Polipropilén, polisztirol is alkalmas erre
a célra.
A teflon poli(tetrafluór-etilén) PTFE nagymértékben hőálló, jó vegyszerálló.

Konyhai edények belső felszínének bevonására használják. Az ollók felszínét is
teflon bevonattal látják el. A bevonat éltartóvá teszi az ollót, és elősegíti a
hajszál tapadását az élre, ezáltal pontosabb vágást eredményez.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Feladatok
Négyféle asszociáció, írd be a megfelelő betűt az állításokhoz!

A. vas
B. aluminium
C. Mindkettő
D. Egyik sem
_____érce a bauxit
_____mágnesezhető
_____jól vezeti a hőt
_____földfém
_____vegyértéke I-II
_____kevésbé reakcióképes
_____eddzik
_____ötvözhető
_____neomagnollal fertőtleníthető
Párosítsd az összetartozó kijelentéseket!
1. bauxit a. acél
2. makromolekuláris b. műanyag
3. ötvözet c. teflon
4. nem tapadó felület bevonás d. erős lúgok oldják
5. szőr e. érc
1-___, 2-___, 3-____, 4-____, 5-____

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Emulziók, emulgeátorok jellemzése és csoportosítása

EMULZIÓK
Az emulzió a durva diszperz rendszerek csoportjába tartozik.
Ha két egymással nem elegyedő folyadékot diszpergálunk, emulziót kapunk.
Az egyik folyadékot a másik folyadékban diszpergáljuk (szétoszlatjuk).
A folyadékokban a molekulák között vonzóerő működik. A folyadék

belsejében a vonzóerők kiegyenlítődnek, a folyadék felületén pedig a vonzóerő
eredője a folyadék belseje felé mutat. Minél kisebb a folyadék felülete, annál
kisebb az eredő erő.
A kisebb energia-befektetés érdekében a rendszer a legkisebb felület

kialakítására törekszik. Ezt az erőt nevezzük felületi feszültségnek.
Két folyadék molekulái között fellépő felületi

feszültséget határfelületi feszültségnek nevezzük
A határfelületi feszültség mértéke attól függ, hogy a

különböző folyadékok molekulái milyen mértékben
vonzzák egymást.
Minél nagyobb a két folyadék közötti határfelületi

feszültség, annál kevésbé oldódnak egymásban.
Minél nagyobb a határfelületi feszültség, annál kevésbé állandó az

emulzió.
A fodrásziparban emulziókat használunk!
Az emulziónak két fajtája van:
- olaj a vízben emulzió O/V

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Folytonos fázis a víz, diszpergált fázis az olaj.- Vízzel hígítható.
Az elektromos áramot vezeti. Vízben oldódó festékekkel színezhető.
Víztartalom 80 % is lehet.
- víz az olajban emulzió V/O
Folytonos fázis az olaj, diszpergált fázis a víz. Olajjal vagy zsírnemű anyagokkal
hígíthatók. Az elektromos áramot nem vezeti. Olajban oldódó festékekkel
színezhetők. 40%-ig terjedhet a víztartalmuk.
Azokat az anyagokat, amelyek növelik az emulziók stabilitását

emulgeátoroknak nevezzük
Idegen szóval: tenzidek
Az emulgeátor a határfelületi feszültséget úgy csökkenti, hogy

abszorbeálódik a két folyadék határfelületén és összeköti a két gömbfelület
kialakítására törekedő anyagokat.
Ezeket az anyagokat felületaktív anyagoknak nevezzük. Mivel az emulzió

poláros és apoláris fázisból áll, az emulgeátornak is szüksége van poláros és
apoláros részre.
Az emulzióban a poláros vízmolekulák külső rétege vonzza a felületaktív

anyagok molekuláinak poláris részét, az olajos fázis vonzza a felületaktív
molekulák apoláris részét, így a két egymással nem elegyedő folyadék
határfelületen a felületaktív anyagból határfelületi hártya alakul ki, amely
összeköti a két felületet
Poláris vegyület
- hidrofil (vízkedvelő)
- oleofób (olajtaszító)
- O/V emulzióban használjuk pl.:
bórax, Na2B4O7 ,
kálium – karbonát K2CO3
ammónium-hidroxid NH4OH ( szalmiákszesz)

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Apoláris vegyület
- oleofil (olajkedvelő)
- hidrofób (víztaszító)
- V/O emulzióban használjuk pl.:
koleszterin
lecitin
zsíralkoholok
Az emulgeátorok tehát felületaktív anyagok. A felületaktív anyagok

többsége elektrolitikus disszociáción megy keresztül. Az aktív csoport lehet
kation + vagy anion -jellegű. Ezért kationaktív vagy anionaktív emulgeátort
ismerünk. Azokat az anyagokat, amelyek molekuláiban felületaktív anion és
kation részt is találunk, amfoter emulgeátoroknak nevezzük.
Azokat a felületaktív anyagokat, amelyek vizes oldataikban nem

disszociálnak, azokat a nem ionos emulgeátoroknak nevezzük.
Nem ionos emulgeátorok
V/O típusú emulziók stabilizálására szolgálnak. Vízben nem disszociálnak.

Pl: koleszterin, lecitin
Kontúrkrémeknél használják
Cetil-alkohol C16H33OH
Sztearil-alkohol C18H37OH
Vízben oldódó emulgeátorok ( valódi emulgeátorok)
Ionos emulgeátorok Amfoter

emulgeátorok
Anion aktív Kation aktív Az anion aktív és
kation aktív
vegyületek
tulajdonságai
egyesítik
Felületaktív invert szappanok, A molekulán belül
anionra és kis fordított töltésű két aktív csoport
méretű kationra szappanok, van. Savas és lúgos
disszociálnak közegben is
felület aktív oldódnak.
Pl: . kationra és kis
Tel: 786-3952
Anyagismeret
szappanképző méretű anionra Savas kőzegben-
k. O/V disszociál kation aktív
emulziókban
használjuk pl.: cetil Lúgos közegben –
(pl.: piridínum bromid, anion aktív
ammónium- szterogenol
hidroxid, Pl: betain, a reflex
káliumkarbon samponokban
át, bórax,
trietanol-
amin)
b. alkil
szulfátok,
c. alkil-
foszfátok,
alkil
szulfonátok
(zsíralkohol
szulfát)
Lanette viasz.
A kozmetikában alkalmazott emulgeátorokkal szembeni követelmények:
- Kis mennyiségben is kellő hatás biztosítása

- Kémiailag ellenálló legyen
- Ne legyen romlandó, ne oxidálódjon
- Ne legyen toxikus
- Olcsó és könnyen adagolható legyen

Tel: 786-3952
Anyagismeret
KRÉMEK
A krémeket a bőr és a haj védelmére, ápolására, táplálására használjuk.
(A Cremor szóból származik a krém szó, amely tejszínt jelent.)
A krémek fajtái:
- száraz krémek
- zsíros és félzsíros krémek
- hatóanyagos krémek
- zselékrémek
Száraz krémek
O/V emulziók 60-80% vizet tartalmaznak. Sztearinsavból állnak amelyhez

zsíralkoholokat, ásványi zsírokat és glicerint adnak.
A szárazkrémek fajtái:
1. Tejkrémek. ( nem tartalmaz tejet, sztearinsavból és glicerinből áll.)
2. Nappali krémek.
3. Borotvakrémek (ez is száraz krémek).
4. Fedőkrémek (krém púderek).
Zsírfényt nem hagynak a bőrön. Nem táplálják a bőrt, vízben oldódó,

festékkel festhetők. Konzerválni kell penészedés ellen.
Bőrtápláló anyagokat, bőrrokon anyagokat tartalmaznak. Nehezebben

szívódik fel. Glicerint nem tartalmaznak.
Zsíros
Corvin közésOktatási
félzsíros krémek
Központ 84
Tel: 786-3952
Anyagismeret
1. Lemosókrémek - nem felszívódó zsírokból készülnek (kőolaj
származék), amelyek ásványi eredetűek.
A bőrről a hajfesték foltokat lemosó krémekkel is eltávolíthatjuk.
2. Lanolin krémek – jól felszívódó, bőrrokon anyagokat tartalmaznak. (

lanolin – magas víztartalmú gyapjúzsír )
Jól használható a vegyszertől igénybevett bőr és haj ápolására
3. Eucerines krémek – fehér vazelin tartalmú, saválló krémek.
4. Hidratáló krémek – magas víztartalmú krémek, O/V emulziók. A vizet
megkötik és a bőrbe juttatják.
Hatóanyagos krémek
Elsősorban a bőr és a haj táplálására, gyógyítására használjuk.
Hatóanyagok:
- Vitaminok – elsősorban zsírban oldódó vitaminokat használunk,
segítik a bőr anyagcseréjét
- Fertőtlenítő krémek
- Növényi kivonatos krémek
- Hormonos krémek
- Desodoráló krémek
Zselékrémek
Nyákanyagból készülnek, melyek víz hatására megduzzadnak, gélt alkotnak.
Magas a víztartalmuk. Alkalmasak a bőr ápolására és puhítására ( kézápolók
). A glicerin tartalom megakadályozza a beszáradást. Konzerváló és
vízmegkötő anyag hozzáadása szükséges.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Hajmosószerek
A hajmosószert a haj és a fejbőr tisztítására használjuk. A szennyeződés

zsírszerű anyagokhoz kötött, ezért a hajmosószer zsíroldó hatású.
Sampon szó = gyúrni - hindu eredetű szó
A hajmosó szerek iránti követelmények:
- jó tisztító hatás
- megfelelő habzás
- fényessé, jól kezelhetővé kell tennie a hajat
- nem száríthatja ki a bőrt.
Halmazállapot szerint ismerünk por-, folyékony- és krémsamponokat.
A hajmosószerek fajtái mosóaktív anyag szerint
Szappan tartalmúak
szappan képződés
Zsír + lúg → szappan + glicerin
A szappanok lágy vízben jól oldódnak. Kemény vízben nem oldódnak, mész-
szappant képeznek.
A mész-szappan összetapasztja a hajszálakat, a haj elveszti fényét.
(Na2CO3; Na3PO4)A mész-szappan képződés megakadályozására szorbitot

adnak, amely a kiszáradást akadályozza meg.
Szintetikus alapanyagúak
a. törökvörös-olajat tartalmazó samponok

u.n. olajsamponok
(A törökvörös-olaj ricinusolajból készül kénsav segítségével.)
Erősen szárítja a hajat, fénytelenné teszi.
b. zsíralkohol-szulfátokat tartalmazók
Jó tisztító hatás, erős habzó képesség, a hajat lággyá teszi, meleg
vízben jól oldódik.
c. zsíralkohol - foszfát tartalmúak.
Foszforsav felhasználásával készülnek. Oldatuk pH-ja 6-6,5.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
A zsírok zsírsavakból állnak, zsírsavaknak glicerinnel alkotott észterei
Észterek: olyan szerves vegyületek, amelyek sav és alkohol egymásra
hatásakor keletkeznek víz kilépése mellett.
( Savak és alkoholok kondenzációs termékei.)
A samponok tisztító hatása

A szennyeződés zsírokból, sókból, fehérjéből, keményítőből,
festékanyagokból, porból és mikroorganizmusokból áll.
A haj szennyeződéseire tenzidek rárakodnak, ezek oldják és emulgeálják a
szennyeződéseket és a vízben lebegésben tartják.
Megakadályozzák a visszatapadást. A modern samponok tenzideket
tartalmaznak, amelyek felületaktív anyagok.
A tenzidek olyan anyagok, amelyek egy hosszú hidrofób

szénhidrogénláncból és egy rövid hidrofil molekulafejből állnak, kapcsolódó
oxigénatomokkal. Tehát felületaktív anyagok.
A határfelületen a molekulák hidrofób részre kinyúlik a vízből, és a
molekulák hidrofil fejrészét körülveszik a vízmolekulák. Erejét a
határfelületen a tenzid csökkenti ezáltal a felületi feszültséget. Ha a tenzid-
koncentráció növekszik, a felesleges tenzidek micellákká alakulnak. Ha sok
micellát képes kialakítani a tenzid, akkor a sampon mosóhatása jó.
A tenzidek jól nedvesítenek és elősegítik a habképződést.
A tenzidek fajtái:
A tenzidek tulajdonságait a hidrofil molekularész határozza meg.
A tenzid csoportosítása hidrofil modekula részének töltése szerint

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Anionos tenzidek
A határfelületi hatást az anion váltja ki Szulfát csoportot tartalmaznak.
Kationos tenzidek
Hajápoló készítményekben használják.
Amfoter tenzidek
A molekula hidrofil részében mind pozitív, mind negatív töltéssel

rendelkeznek. Jó habzó és tisztítóképességük van. Samponokban kiválók.
Nem ionos tenzidek
Samponokban, tisztítószerekben használjuk. Jó emulgeálószer is. Poláris

molekulacsoportjaik révén vízben oldódnak. A hidrofil molekularészben sok
az oxigénatom, ezért a vízmolekulákkal hidrogén-hídkötést alkothat, így
felületaktív anyag.
Tenzidek a hajmosás folyamatában
A samponok tenzidjei lerakódnak a határfelületeken, majd cseppekké

alakítják a szennyeződést.
A haj negatív töltésű, ezért az anionos tenzidek jó tisztító hatásúak.
Öblítés fontos! Alaposan kell végezni a tenzidmolekulákkal körülvett és

oldott szennyeződés eltávolítását. A tenzid eltávolítása is fontos, mert a
fixálók, színezők nem tudják hatásukat kifejteni, ha azokat a tenzidek
körülveszik. A beszáradó sampon irritálja a hajat.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Feladatok
Egészítsd ki a mondatot Emulziónak nevezzük azt a diszperz rendszert,
………………………………………………………………………………..
Határozd meg az emulgeátor fogalmát!
………………………………………………………………………………
Fejezd be az egyenletet és nevezd meg az anyagokat!
C17H35 – COO –CH2 NaOH
C17H35 – COO –CH + NaOH→
C17H35 – COO –CH2 NaOH
……………………. ………………. …………………………………….
Írd a mondat után, hogy a kijelentést igaznak, vagy hamisnak tartod, és

indokold is.
A szappan jó tisztító hatású ………
Mert:…………………………………………………………………….
A szintetikus alapanyagú hajmosószerek lúgos pH-júak……..
Mert:……………………………………………………………………..

Tel: 786-3952
Anyagismeret
BOROTVASZAPPAN, BOROTVAKRÉM, BOROTVAHAB
Borotváláskor alapvető feladatunk a szőrzet puhítása, hogy a borotválás

tökéletes, sérülés- és fájdalommentes legyen.
Erre a célra használhatunk:
borotvaszappanokat
borotvakrémeket
borotvahabokat
Borotvaszappanok
Kocka, rúd vagy korong alakúak. Sztearát tartalmú zsiradékokból készülnek,

amelyekhez olajat is adnak. Az elszappanosítás NaOH (nátronlúg) KOH
(kálilúg) keverékével történik, így félkemény lesz. Zsíralkohol-szulfonátok,
valamint trietanol-amin hozzáadásával javul nedvesítő és szőrpuhító hatása.
A hab beszáradását, valamint a szőr teljesebb puhítását a glicerin teszi
lehetővé.
Borotvakrémek
Könnyen eloszlathatok, magas víztartalmúak, így a szőrszál könnyen
puhul. A hab elősegíti a szálak megfelelő irányban tartását. Pl.: tejsav
Fajtái:
1 Habzó borotvakrémek
- erős szakállhoz
- kevésbé érzékeny bőrhöz
(krémes állományú szappanok, ecsettel és vízzel könnyen és gyorsan dús
habot adnak.)
Anyagai: Nedvesítő anyag
Elszappanosító anyag Törökvörös-olaj
Zsíranyagok: Zsíralkohol-szulfát
sztearinsav NaOH, KOH elegye trietanolamin
kókuszolaj Trietanolamin
pálmamag-olaj izopropanol-amin Kiszáradás elleni anyag
faggyú Glicerin 10 %
Habstabilizálók Szorbit
disznózsír tragant
Fertőtlenítő,
Corvin CMC
köz Oktatási Központ 90 Illatanyag
összehúzó
1082. anyag
Budapest, Kisfaludy u. 19. Levendula
Tel: 786-3952
Bórsav Mentol
Bórax
Anyagismeret
Habzást segítő
anyagok
Cetilalkohol
Hexameta-foszfát
2 Nem habzó borotvakrém
Gyengébb szakállhoz. Érzékeny bőrhöz. Gyors borotválkozáshoz.(Ecsetet ,

vizet nem kell feltétlen kell használni. A bőrt kíméli, puhán, lágyan tartja.
Nedves arcra kell használni.)
Vízben oldódó sztearátkrém, pH=7. Jó nedvesítő, emulgeáló A szakállt

gyorsan puhítja, a bőrbe könnyen bevihető.
Anyagai:
Zsíranyagok Glicerin 3-5 Részleges

Sztearinsav % elszappanosító
Lanolin Szorbit anyag
Cetilalkohol A bőr Trietanolami
Jó kiszáradása n
kenhetőséget ellen Izopropanol-
biztosít Lecitin amin
Vazelin, Koleszterin NH4OH
Vazelinolaj Cetilalkohol Nedvesítő
Lanolin anyag
Antiszeptiku Zsíralkohol-
Kiszáradás mok szulfát
ellen Nipagin Törökvörös-
Nipasol olaj
Bórsav
Gyártása: a zsírokat 70°C-on megolvasztják, a többi anyagot

vízben oldva adják hozzá. Azonnal kiszerelhető.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Alkoholok és származékaik
Az alkoholok és származékaik majdnem minden fontos fodrászipari anyagban

megtalálhatók.
Az alkoholok oxigéntartalmú szerves vegyületek, amelyekben a telített
szénatomhoz -OH (hidroxil) atomcsoport kapcsolódik. A szénhidrogénekből
származtathatók. Egy vagy több H atomot -OH csoporttal helyettesíthetünk,
CH4 → CH3-OH
Metán metil-alkohol
C2H6 → C2H5-OH
Etán etil-alkohol
Csoportosítása:
I. Értékűség szerint:
Szerves vegyületeknél az értékűség megmutatja a funkciós csoport
számát.
C2H5-OH egyértékű pl: etil-alkohol
CH2-OH
Kétértékű alkohol ( diolok) pl: glikol
CH2-OH
CH2-OH
CH –OH háromértékű alkohol (triolok) pl: glicerin
CH2-OH
A molekulában lévő –OH csoportok számának növekedésével növekszik a

vízoldhatóság.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
II. Rendűség szerint.

A szénatomra vonatkozik. Az OH funkciós csoport hányadrendű
szénatomhoz kapcsolódik, vagyis hány C-atomot kapcsol még magához.
a. Primer (elsőrendű alkohol)

CH3 - CH2- CH2-OH propilalkohol

-C-C-OH

b. Másodrendű (szekunder) alkoholok.

Az -OH atomcsoport másodrendű szénatomhoz kapcsolódik.
CH3

CH - OH izo-propilalkohol -C-

CH3 - C- OH

-C-

c. Harmadrendű alkoholok ( tercier)

CH3
CH3 - CH-OH izo-butilalkohol

-C-
CH3
-C- C- OH

-C-


Tel: 786-3952
Anyagismeret
II. A szénatomok közötti kötés szerint

Telített
Telítetlen
Az alkoholok kémiai reakciói:

Oxidáció
Elsőrendű alkoholok → aldehidek → karbonsav
Másodrendű alkoholok → ketonok →
Észterképzés
Alkohol + sav → észter + víz
Észter hidrolízise → alkohol + sav

Az észterképzés megfordítható, egyensúlyra vezető reakció.
O O
- C – OH + C - - C – O-C + H2O
OH észterkötés

Tel: 786-3952
Anyagismeret
AZ ALKOHOLOK JELLEMZÉSE
Egyértékű alkoholok
Metil-alkohol
(Metanol, faszesz)
CH3-OH
Íze, színe, szaga hasonlít az etilalkoholéhoz. Erős méreg! Csekély

mennyiségben is megtámadja a szem idegeit és vakságot, sőt nagyobb
mennyiségben halált okoz. A természetben kötött formában a fák anyagában, a
ligninben található. Innen kapta a faszesz nevet. A metanol kitűnő oldószer.
Etil-alhohol
(etanol, borszesz)
CH3-CH2 - OH
Színtelen, szagtalan jellegzetes, kellemes illatú vegyület, + 78C° a
forráspontja, vízoldhatósága korlátlan, vízzel hígítható. Az etilcsoport apoláris
jellegű, a hidroxilcsoport poláris. A vízmentes alkohol (abszolút alkohol) erősen
higroszkópos. Az etilalkohol molekulája két eltérő tulajdonságú molekularészt
tartalmaz.
A láng színe tökéletes égésre utal, halványkék lánggal ég el.
C2H5-OH+3O2 → 2C02+3H2O
exoterm hőtermelö folyamat
Ha az etil-alkoholt kevés piridinnel (nitrogéntartalmú szerves vegyület)
keverjük denaturált szeszt kapunk.
Ez található a hajsütővas melegítésére használt lámpákban is.
Az etil-alkohol és a víz elegyítésekor térfogatcsökkenés lép fel.
50 cm3 víz + 50 cm3 etil-alkohol → 96 cm3 alkoholos víz.
Élettani hatása
Kis mennyiségben, hígítva elősegíti a zsírok emulgeálását, javítja az emésztést,

emeli a vérnyomást. Oldja a stresszt és a szervezet gátlásait. Javítja a
kedélyállapotot, gyorsan felszívódik.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Nagyobb mennyiségben: kábító hatása van, az egyensúlyérzést zavarja. Bénítja
a központi idegrendszert. Túlzott fogyasztása megtámadja a májat, érrendszert, a
központi idegrendszert. Töményen mérgező. Szenvedélybetegséget okoz.
A bőrre gyakorolt hatása függ a koncentrációtól.
20 % alatt - frissít, tonizál, szárít,összehúzza a bőr pórusait

20-70 % között - erősen zsírtalanít, fertőtlenít, szárít
70 % felett - fertőtlenít, erősen összehúzó fehérjekicsapó hatása van
A fodrászipari készítményekben lehet:

- hatóanyag
- oldószer
- vivőanyag
- segédanyag
Többértékű alkoholok
Fodrászipari készítményekben segédanyagok
Etilénglikol CH2 - OH
CH2 - OH
Színtelen, szagtalan, édeskés, higroszkópos folyadék. Kiemelkedően magas a

forráspontja, nagy a viszkozitása. Korlátlanul oldódik a vízben. Mérgező
vegyület. Polimerizációjával polietilén-glikol képződik. Jó •vízmegkötő anyag,
emulgeálószer.
Dietilén-glikol
HO-CH2-CH2-O-CH2-CH2-OH
Két molekula etilén-glikolból vízkilépés mellett keletkezik. Színtelen, szagtalan,

vízben és alkoholban korlátlanul oldódik. Glicerin pótlására használható, a vele
készült krémek jobban felszívódnak.
Glicerin CH2-OH
CH-OH
CH2-OH

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Színes, sűrű, édes ízű folyadék. Erősen higroszkópos. Vízzel és alkohollal
elegyedik. Éterben nem oldódik. Nem zsíroldószer. A zsírsavakkal észtert alkot.
Felhasználását az alkalmazott % határozza meg. 20 % felett nem használható.
Fodrásziparban használható:
o szappanokban
o borotvaszappan, borotvakrém - bőrpuhító
o festékekben - vízmegkötő
o krémekben - vízmegkötő
o rázókeverékekben - ülepedés gátló
o arcvízben, arcszeszben – puhító
o zselében - beszáradást gátolja
Fodrászipari szerepe:
- vízmegkötő
- emulgeáló
- tartósító (beszáradást gátol)
- bőr és szőrzetpuhító
ZSÍRALKOHOLOK
A magasabb szénatomszámú alkoholokat (10-18 közötti) zsíralkoholnak
nevezzük
Egyértékű, elsőrendű alkoholok.
Szilárd halmazállapotúak. Vízben nem oldódnak, csak zsírokban és zsíroldó
szerekben, mivel molekulájuk dipólus jellegű. A poláris -OH csoport egy hosszú
szénlánchoz kapcsolódik.
Lauril alkohol: CH3-(CH2)11, - OH Kókusz és pálmamag olajból állítják elő.
Folyadék, sűrű. Emulgeátorként használják.
Mirisztil-alkohol: CH3-(CH2)13 - OH Kristályos anyag, fehér színű. Jól

keverhető zsírokhoz.
Tel: 786-3952
Anyagismeret
Cetil-alkohol: CH3-(CH2) 15 -OH
Régen a cetvelőből, ma szintetikusan állítják elő. Zsírokban és zsíroldó
szerekben jól oldódik. Jól felszívódik. Bőrrokon anyag. Haj és bőrápoló
szerekben használják. Növeli a zsírok és olajok vízfelvevő képességét. Nem
avasodik. Krémek alap- és segédanyagai és emulgeátorai.
Sztearil-alkohol CH3-(CH2) 12 - OH
Cetvelőből állítják elő. Fehér, kristályos, zsíros tapintású anyag. A krém
kenhetőségét fokozza.
Olein-alkohol
Telítetlen zsíralkohol, színtelen folyadék. A kenhetőséget nagymértékben
fokozza. Ezek az anyagok tisztító mosó- és nedvesítőszerek. Samponok és
mosószerek előállítására használják, mert vízben oldódnak. Csökkentik a
határfelületi feszültséget (tenzidek), jó a habzó- és tisztítóképességük van. A
bőrt nem izgatják.
ARCVIZEK ÉS ARCSZESZEK
Az arcbőr ápolására, élettevékenységének javítására használjuk. Etil-

alkoholos oldatok. Valódi oldatok.
Arcvizek
Valódi oldatok max. 20% etilalkoholt tartalmaznak. Az arcbőr tisztítására és
ápolására használjuk. Nincs jelentős fertőtlenítő hatásuk.. Naponta
használhatjuk házi bőrápolásra.
Fajtái:
1. Frissítő arcvizek
Fokozzák az izomtónust, enyhén savas kémhatásúak. PL: citromsav, bórsav.
Enyhén illatosítottak.
2. Hámképző arcvizek
Borotválkozás után használják. Drogok kivonatait tartalmazzák. Pl.:
hamamelisz és kamilla. Érzékeny bőrök ápolására alkalmas.
3. Felpuhító arcvizek\
Villany borotva használata előtt puhítja a szőrzetet. (5-15% glicerint tartalmaz).
4. After Save
összehúzza a bőr pórusait. Savas kémhatású, enyhén fertőtlenít. Illatosított.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Arcszeszek
20-70 % közötti alkoholt tartalmaznak Az alkohol csípő érzést okoz, 1%
szalicil sav hozzáadásával ez enyhül.
l./ Fertőtlenítő arcszeszek - hígított alkoholban (amely 30%-35 %-os)
fertőtlenítő anyagokat oldanak. Kámfor, mentol hozzáadásával frissít. Klór-
hexidin teafaolaj hatásával viszonylag alacsony alkohol tartalmú oldatok is jól
fertőtlenítenek.
Baktériumölő hatás mellett virucid szerek is forgalomba kerülnek.(Zephirol
tártalmúak)
2. Összehúzó arcszeszek
Erősebben savas kémhatásúak. Hámképző savakat vagy növényi
kivonatokat tartalmaznak.
PL: tejsav, szalicilsav.
3./ Halványító arcszeszek

Hámoldó savakat tartalmaznak, szalicilsavat, növényi kivonatokat, esetleg enyhe
oxidáló szereket. PL: fekete retek, torma, bórax, glicerin
HAJVIZEK - LOTIONOK
Napi hajápolásra használhatók. Frissítenek. Élénkítik a vérkeringést. Enyhe
zsíroldó hatásúak. 30-50% alkoholtartalmúak. Az fejbőr tónusát fokozzák
(tonikok). Összetételük a bőrtípus szerint változik.
A száraz, töredezett hajra 10% olajat, ricinusolajat, bergamottolajat
használunk.
Zsíros hajra - savasan hidrolizáló sókat adnak a készítményhez.
1% illatanyag teszi kedvezőbbé a használatát.
A hajszeszek 50-70 % alkoholt tartalmaznak, erősen zsírtalanítanak. A hajas
fejbőr ápolására, „gyógyítására" használják. A hajszeszek anyagai a
szeszbedörzsölésnek, amely fontos hajápolási mód. A masszírozás és a
felhasznált anyagok hatása együtt jelentkezik. Élénkíti a vérkeringést, elősegíti a
felszívódást. Az elszarusodott korpalemezek leválását is nagymértékben
lehetővé teszi.
A növényi kivonatok közül: árnika, csalán, kömény, bojtorján, paprika a
leggyakoribbak.
Tel: 786-3952
Anyagismeret
Kénes hajszeszek
Zsíros (seborreás bőrök) ápolására jól használható. Fertőtlenítő és gombaölő
hatású. Ricinusolaj tartalmuk gátolja a fejbőr túlzott zsírtalanítását.
Koleszterines hajszeszek
A koleszterines hajszeszt hajhullás, korpásodás esetén használjuk. Kedvezően
befolyásolja a hajgyökér működését.
A koleszterin oldódását elősegíti a készítményekhez adott izo-propil-alkohol
is .
Vitaminos és hormonos hajszeszek
Alapvető feladatuk, hogy befolyásolják a fejbőr életműködését, a hiányzó
anyagokat pótolják. A vitaminok a hormonokat aktivizálják.
Vitaminok
A vitamin - hajtörékenységénél, korpásodás ellen
F vitamin - hajhullás kezelésére
H vitamin - zsíros, korpás fejbőr esetén
B6 - a hajnövekedést serkenti.
A vitaminos hajvizek sokszor elővitaminokat, provitaminokat tartalmaznak.
A hatás fokozására illóolajakat, hámoldó savakat (β naftol), rezorcint is adnak.
A hormonos hajszeszek növényi hormont tartalmaznak.
Rázókeverékek:
A rázókeverékek szuszpenziók. A szuszpendált anyag szintén könnyen
elkülönül és leülepszik a folyadék aljára. Felhasználás előtt fel kell rázni!
Legismertebb a kénes és a cinkes rázókeverék

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Feladatok
Határozd meg mit értünk alkoholon!
Párosítás
1. C2H5-OH a. eszközfertőtlenítő
2. 30-50%-os alkohol tartalmú b. emulgeáló szer
3. 70 %-os alkohol c. 20%-ig vízmegkötő
4. arcszesz d. halványító hatású
5. Tween 40 e. etanol
6. glicerin f. arcszesz
1-____, 2-____, 3-____, 4-____, 5-_____, 6-______
Sorold fel az etil alkohol fodrászipari jelentőségét!
……………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Hogyan csoportosítjuk az alkoholokat?

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Négyféle asszociáció
A. Glicerin
B. Lauril alkohol
C. Mindkettő
D. Egyik sem
______származékait emulgeátornak is lehet használni
______30 %-os töménységben vízelvonó
______kókusz és pálma olajban található
______vízben oldódik
______hat értékű alkohol
______telített vegyület
_____nedvesítő anyagként használható
_____zsíralkohol szulfát anyaga
Sorold fel a gyakran használt etilalkohol tartalmú fodrászipari

készítményeket!
……………………………………………………………………..
……………………………………………………………………
A következő hajszesz receptjében szereplő anyagok mellé írd oda, hogy

milyen hatást fejtenek ki!
2% szalicilsav………………………………………..........................……..
15% kinafakéreg kivonat…………………….......................………………
60% alkohol……………………………………………................................
25% desztillált víz……………………………………...................................

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Vérzéscsillapítók.
A VÉRALVADÁS BIOKÉMIÁJA
Borotválás vagy borotválkozás közben, de bármikor előfordul,
hogy kisebb sebzést ejtünk magunkon vagy másokon.
A férfifodrászat szolgáltatásai között gyakrabban előfordul,
gondoljunk csak egy érzékeny bőrű erős szakállú emberre.
A vérzéscsillapítás természetes formája a véralvadás.
A véralvadás lényege: a vízben (vérben) oldott kis

molekulatömegű fehérjék átalakulnak vízben (vérben)
oldhatatlanná.
A természetes biokémiai folyamat bonyolult, több lépcsőben

végbemenő átalakulás.
1. Az érfal sérülését követően a vér un. alakos elemei közül a
vérlemezkék /trombociták/ szétesnek. Közben felszabadul
belőlük egy enzim, amelyet trombokináznak nevezünk.
2. A vérben jelenlévő protrombin /vízben oldódó/ Ca2+ jelenlétében
trombinná alakul. A protrombin a májban termelődik, K vitamin
szükséges hozzá.
3. A vér másik (vízben oldódó) fehérjéje a fibrinogén.
A korábban keletkezett trombinnal úgynevezett fibrint ad. Ez egy
vízben oldhatatlan rácsszerkezetű fehérjeféle, amely mintegy
hálót hoz létre a sebzés helyén. Ez a háló biztosítja, a sebzés
miatti folytonossági hiányon, hogy fennakadjanak a vér alakos
elemei elsősorban a vörösvértestek. Ezzel egy vérlepénynek
nevezhető képlet alakul ki, mely a vérzésnek útját állja.
Beszáradását követően varnak nevezett elemi elváltozást hoz
létre. Ha ezt mechanikai úton (vakarás) eltávolítjuk kezdődik a
folyamat elölről.

Tel: 786-3952
www.corvinkoz.hu Minden
jog fenntartva.
Anyagismeret
Röviden:
I.
Vérsavóban vérlemezkék szétesésekor keletkezik
Protrombin + Ca++ + trombokináz → trombin
Májban termelődik K vitamin hatására
II.
Vérsavóban van, vízoldékony
Trombin + fibrinogén → fibrin rács ( alvadt vér )
Nem vízoldékony
A VÉRZÉSCSILLAPÍTÓ ANYAGOK HATÁSA,

FELOSZTÁSA
A vérzéscsillapító anyagok tehát azok. amelyek a véralvadás
folyamatában előforduló természetes anyagok közül bármelyiket
tartalmazzák, vagyis a fehérje-átalakítást segítik, vagy a sérült
felületet szűkítik.
Hatásuk alapján szokták elkülöníteni azokat, de közöttük éles
határt húzni nemigen lehet, mert többek részben összehúzok, de
részben véralvadást elősegítők is lehetnek.
Véralvadást elősegítők:
1. Vas (III) -klorid. Fe Cl3,
Vízmentesen sötétzöld. Erősen nedvszívó, már a levegő
nedvességét is képes felvenni. Ekkor sötétbarna, olajsűrűségű
oldattá válik. Mint nehézfémsó segíti a fehérjék irreverzibilis
kicsapódását.
2. Hidrogén-peroxid H2O2
5 térfogat %-os vizes oldata használatos. A seb felületén a gyors
bomlás miatt pezsgés indul meg, mely a felületnagyobbítást
okozza. A nagyobb felületen a vérlemezkékből gyorsabban
szabadul fel a trombokináz nevű
Tel: 786-3952
jog fenntartva.
Anyagismeret
enzim, mely a korábbiakban leírtak miatt a véralvadás néllkülözhetetlen része.
3. Trombofort
Vérszérumból állítják elő. fehér színű nedvszívó por Ezt a port ampullázott
formában hozzák forgalomba, de a kiszerelésnél mindig tesznek hozzá egy ;
fiolában CaCl2-t is. Ezzel az oldószerrel itatják át a használatos gézlapot, amit
azután a trombofort porral itatnak át. Ez néhány perc alatt megszünteti a vérzést.
A gyors vérzéscsillapítás oka, hogy trombint tartalmaz és Ca2+ is jelen van.
4. Fibrosztán
Ez egy steril szivacs, amely fibrint tartalmaz. A felületen gyors alvadást okoz,
hisz a véralvadás mechanizmusának egyik lényeges faktorát tartalmazza
(fibrint). A felületről nem fontos eltávolítani, mert 4-6 hét alatt felszívódik.
5. Staszigén
6.
Ez fibrint és trombint tartalmaz. Sebhintőpor, ami nagyon gyors véralvadást
okoz. Az orr- fül- gégészetben és kisebb nőgyógyászati beavatkozásnál van
szerepe.
Összehúzó hatású anyagok
A savas kémhatásuk miatt összehúzó hatásúak. Szűkítik a sebzés nagyságát, a

fehérjék kicsapását is segítik, ami a véralvadás fontos része.
1. Adrenalin.
Ez a mellékvese velőállományának hormonja. A perifériás erekre szűkítő
hatású. Orvosi gyakorlatban használható csak, mert érszűkületet hozhat létre 1
órán túl alkalmazva.
2.Csersav (Tannin).
Drapp színű por. Vízben jól oldódik, savas kémhatású. Kémiailag nem egységes
szerkezetű. Égési sebek kezelésére is használatos nem agresszív hámosító
tulajdonsága miatt. Vérzéscsillapításra 5 tömeg %-os oldatával átitatott gézt
használnak.
3. Kálium-aluminium-szulfát (Timsó)
Színtelen, átlátszó kristályos anyag. Hideg vízben kevéssé, de meleg vízben jól
oldódik. Kristályvizet tartalmaz, melyben melegítés hatására megolvad és ebben
jól formálható. Tovább melegítve kristályvizét elveszti, lukacsos szerkezetű
Tel: 786-3952
Anyagismeret
lesz. Ebben a formában összehúzó hatású. Fertőtlenítő hatását azzal lehet
fokozni, hogy KMnO4-t tesznek hozzá. Ettől rózsaszín lesz, de fertőtlenítő
hatása jobbá válik. A timsót izzadásellenes készítményekbe, borotválkozás utáni
arcvizekbe is használják.
4. Vérzéscsillapító rúd (Stift)
Férfi fodrászatban leggyakrabban alkalmazott közvetlenül használható rudacska.
Ennek összetétele:
A12(S04)3 25 tömeg %
KAI (SO4)212 H2O 70 tömeg %
ZnSO4 4 tömeg %
A felsorolt keverékhez l % csersavat is
adnak. A keveréket vagy kocka vagy rúd
formára formázzák
5. Vas(III)- Klorid, FeC13
Miután savasan hidrolizáló só, emiatt összehúzó hatású is.
Hajpakolók
KARBONSAVAK
Azokat a szerves vegyületeket, amelyek molekulájában karboxilcsoport
található, karbonsavaknak nevezzük.
Karboxilcsoport - a funkciócsoportjuk
R -COOH
- A kis-szénatomszámú karbonsavak gyengén savas kémhatásúak.
- A nagyobb szénatomszámúak pedig, mivel vízben nem oldódnak, savas
kémhatást nem mutatnak, zsírsavaknak nevezzük.
Tulajdonságaik:
- Reakcióba léphetnek a fémekkel. A reakció során a fémion és karboxilátion
által alkotott só keletkezik.
2CH3COOH + Mg -> 2(CH3COO-)2Mg2++H2

ecetsav magnézium-acetát

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Fodrász ipari vonatkozása, hogy fém edényekben tilos tárolni a
karbonsavakat tartalmazó készítményeket.
- A karbonsavak aldehidek oxidációjával keletkeznek. Primer alkoholok
erős oxidációjával is nyerhetők.
-
FONTOSABB KARBONSAVAK
Hangyasav (metánsav) H-COOH

Megtalálható a hangyák váladékában, csalánban. Szúnyogcsípésnél a bőr alá
is hangyasav kerül, ez okozza a viszkető érzést. Erős sav. Reakcióba lép
lúgokkal, fémekkel, ilyenkor a hangyasav sói keletkeznek.
Hajszeszekben használható, a hajpapilla élettevékenységét élénkíti.
Hámoldó hatású.
Ecetsav CH3-COOH
Színtelen, jellegzetes szúrós szagú folyadék. Vízben kiválóan oldódik. A

tömény ecetsav (100%-os vízmentes) erősen maró hatású, + 16C° jégszerű
kristályokká fagy, ezt jégecetnek nevezzük.
Vízzel hígítva oxonium-ionok képződnek, így az ecetsav oldata savas
kémhatású.
Az ecetsav a hangyasavhoz hasonlóan reakcióba lép lúgokkal és egyes
fémekkel.
Hámoldó hatású!
Háztartásokban 10-20%-ban, a fodrászipar 3%-ban használja.
A homológ sor további tagjai:

- Propionsav (propánsav)
CH3-CH2-COOH
- vajsav
CH3 - CH2 -CH2 – COOH
- valeriánsav
CH3 - CH2 -CH2 -CH2 – COOH
A nagy szénatomszámú karbonsavakat zsírsavaknak nevezzük.
Palmitinsav :C15H31-COOH
Sztearinsav :C17H35-COOH
Olajsav : C17H33-COOH
Tel: 786-3952
Anyagismeret
(telítetlen)
Aromás karbonsavak
benzoesav
C6H5-COOH
Fehér, kristályos vegyület. Sói a benzo-átok, amelyek közül a nátrium
benzoátot a konzerválószereknél tárgyaljuk.
Oxálsav
COOH
COOH
Fehér, kristályos. Sói az oxalátok. Kalciummal alkotott sói vízben oldhatatlan
vegyületet képeznek, ezért a szervezetben vesekő kialakulását eredményezheti.
α hidroxi-karbonsav
H3C-CH-COOH
OH
Tejcukorból tejsavbaktériumok hatására keletkezik. Szerepe van a tej
alvadásában is. Izomlázkor az izomszövetben tejsav halmozódik fel, és
feszülő érzést okoz.
Hámképző és hámoldó savak
Hatása:
Hámképző:
- vastagítja a szaruréteget
- töményen sem oldja a bőrt
- túlzott használatával a bőr szárazzá, érdessé válhat
- fodrász iparban összehúzóként, közömbösítőként, gyenge fertőtlenítőként
használjuk.
Hámoldó:
- oldják a keratin sejteket, vékonyítja a hámot
- fodrász iparban tonizáló ( frissítő), pórus összehúzó, fertőtlenítő szerepe
van.
Fajtái:
Hámképző:

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Szervetlen: szénsav
Szerves:
- citromsav
- borkősav
- csersav
- bórsav
- benzoesav
Hámoldó:
Szervetlen:
- sósav HCl
- kénsav H2SO4
szerves:
- ecetsav
- tejsav
- szalicilsav
A hámoldó savak felhasználása:
Ecetsav
l,5-2 %-ban arcvízben, hajvizekben

2-3 %-ban borotválkozás után készítményekben, pórusösszehúzó és fertőtlenítő
Tejsav
2 %-ban pórusösszehúzó arcszeszben

5 %-ban korpaoldó szerekben
Szalicilsav
l %-ban csökkenti az alkoholos oldat csípő hatását.

3 % -bán hajhullás esetén
3-4% -ban hajszeszben (zsíros, korpás fejbőr esetén).
Hámképző savak felhasználása:
Citromsav. Öblítőkben hajfestés után semlegesít, összehúzza a haj
szerkezetét.
Borkősav. Hajöblítőkben használják. A hajat csillogóvá teszi.
Szénsav. Gyenge sav, frissít.
Tel: 786-3952
Anyagismeret
Csersav. 2-5%-ban hajszeszekben, arcszeszekben használják.
Verejtékcsökkentő szerek anyaga. Hintőporokban a sóit használják.
Bórsav. 3%-os vizes oldata bórvíz. 2-3 %-ban arc vízben használják.
Benzoesav. 1-10% fertőtlenítő arcszeszben használják. Konzerválószer.
Glikolsav. Színtelen, kristályos, pH értéke 1,7.
ZSÍROK ÉS OLAJOK
Nagy C-atomszámú karbonsavak (zsírsavaknak) glicerinnel alkotott észterei.
O
R-COOH + R-OH → R- C + H2O
O -R
Szervetlen észterek
- robbanóanyag és gyógyszer alapanya
Szerves észterek
- gyümölcs észterek
- zsírok és olajok (gliceridek)
- viaszok
- gyanták
Zsírok hatása a bőrre :

Védi a bőr felületét, puhává teszi, csökkenti a vízleadást. Elősegíti a
hatóanyagoknak a bőrbe és hajba való bejutását. Tisztító hatású (mert oldják a
bőr zsíranyagait és a zsírszerű szennyeződéseket).
ZSÍROK FAJTÁI EREDET SZERINT:
- állati
- növényi
- ásványi
- mesterséges
A zsírokban telített a szénlánc, az olajokban telítetlen.
Tel: 786-3952
Anyagismeret
Állati zsírok
Disznózsír
Fehér, jól kenődik, 36-43C°-on olvad. Fő tömegében zsírsavakból áll.
Koleszterin tártalma jelentős.Vízfelvevő képességét ennek köszönheti. Gyorsan
avasodik.
Az állati kötőszövetből állítják elő. Konzerválható.
Borotvakrémekés szappanok gyártásához felhasználják.
Gyapjúzsír
A juhok bundájáról oldják le. Tisztítják, fehérítik. Bőrrokon, a vízzel tartós
emulziót képez. A gyapjúzsír 25%-os vizes oldata a lanolin. Krém alapanyag,
vivőszer.
Marhafaggyú
Sárgásfehér. Palmitinsav és sztearinsav keverérékéből áll. Könnyen
avasodik. A szappangyártás fontos alapanyaga.
Cetvelő (cetaceum)
Fehér palmitinsavas cetilészter.
Kismértékben avasodik. Régen egyes cetfajták koponya és gerincvelő
üregéből nyerték.
Ma már szintetikusan állítják elő. Hajápoló krémek, hajfény krémek anyaga.
Állati olajok
Az olajok folyékony halmazállapotúak oleinsavak észterei.
Cetolaj
A cetvelővel együtt fordul elő. Nem avasodik. Kiváló krémanyag. Hajolajok
alkotórésze.
Csukamájolaj
Halványsárga, jellemző szagú. Félig száradó olaj. Könnyen avasodik. A, D,
E, vitamin tartalma jelentős. Fényérzékeny olaj. A tőkehalak májából állítják
elő. Hajpakolókban használják.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Növényi zsírok
Kakaóvaj
Fehér, szilárd zsír. 34°C-on megolvad. Lassan avasodik. Gyorsan felszívódik,
bőrtápláló hatású. Kakaócserje magjából állítják elő.
Kozmetikai krémekben, száraz hajra való samponokban használják.
Kókuszzsír
Fehér, könnyen olvad. Szappanok, borotvaszappanok előállítására használják.
Hajvédő készítmény. A kókuszpálma gyümölcséből nyerik.
Pálmazsír
Tulajdonságai hasonlítanak a kókuszzsíréhoz. Dauervizekben a hajkiszáradást
gátolja.
Növényi olajok
Avokádó olaj
Zöldes színű, A, B, C, D, E vitaminban gazdag. Lecitin tartalma van. Jó
minőségű krémek alapanyaga. Hajvédő krémek, hajpakolók alkotó része.
Búzacsíra-olaj és kukoricacsíra-olaj
Jól felszívódók. A, E, F vitaminokat, valamint fitohormonokat, fitoszterint
tartalmaznak. Hajpakolók, samponok hatóanyaga.
Földimogyoró olaj
Arachidis olajnak is nevezzük. Hajolajok készítésére használják.
Lenolaj
Halványsárga, száradó olaj, ezért csak szappangyártásra lehet használni.
Mandulaolaj
Halványságra, nehezen avasodik. Bőrtápláló. Borotválkozás utáni krémek
készítésére alkalmas.
Napraforgóolaj
Félig száradó olaj, sárga színű. A bőrbe lassan szívódik fel. Vivőemulziók
anyaga lehet. Jó szappan-alapanyag.
Olívaolaj - olivabogyóból állítják elő. Kellemes szagú, könnyen avasodik. A
bőrt táplálja. Cold krémek alapanyaga.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Ricinusolaj
Nem száradó, nem avasodik. Krémek és szappanok alapanyaga. Ha a
ricinusolajat kénsavval kezelik, az u.n. törökvörös-olajat kapják, amely az
olajsamponok alapanyaga.
Mesterséges zsírok, olajok
Izo-propil-mirisztát
Átlátszó folyadék. A bőrbe felszívódik. Bőrpuhító tulajdonságú. Hajápoló
habok, hajkondicionálók készítésére használják.
Butil-sztearát és cetil-sztearát
Jól felszívódnak. Emulgeálószerek. Elősegítik a hatóanyag bejutását a bőrbe és
hajba.
Eucerin
Nem avasodik, vízfelvevő képessége nagy. Jól felszívódó.
Tegin és Tegacid –viaszszerű anyagok
Szilikonok
Óriás molekulák. A bőrbe nem szívódnak fel, közömbös anyag. Hajlakkok,
hajfények alkotója.
Ásványi eredetű zsiradékok

Ásványolaj termékek. el nem szappanosíthatók, nem avasodnak. Mivel nem
bőrrokon anyagok, a bőrbe nem szívódnak be, így megakadályozzák más
anyagok bejutását. A hajat és a bőrt puhává teszik, vékony fény réteget
képeznek. Növényi, állati zsírokkal és olajokkal keverve hajápoló szerek fontos
anyaga.
Vazelinolaj, paraffinolaj, folyékony paraffin

A nyers petróleumból állítják elő. Szagtalan.
Vazelin
A kőolaj párlási maradékából állítják elő. Két változata van, a fehér és a sárga
vazelin. Mesterségesen is előállítható. (Paraffin-: + vazelinolaj + cerezin).
Hajfestés előtt kontúrkrémezésre használják, rúzsok alkotója.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Paraffin
Zsíros tapintású, szilárd, fehér, viaszszerű anyag
Cerezin
Ásványolajból állítják elő. Jól megköti az olajokat. Hajfénykrémekben,
rúzsokban használják
VIASZOK
(18 feletti szénatomszám) A viaszok nagy molekulájú alkoholoknak, nagy

molekulájú karbonsavakkal alkotott észterei. Zsírokhoz hasonló tulajdonságúak.
Méhviasz
A mézelő méh mirigyének váladéka, nem avasodik. Sárga színű, de fehéríthető.
Jól felszívódó. Védi a bőrt és a hajat. Jótékony védőréteget képezhet. A
viaszkrémek fő alkotórészei a viasz, az olaj és a víz. Ezek a Cold krémek
összetevői. Vaxok alkotórészei.
Gyapjúviasz
Nagy molekulájú zsír, viaszsavakból és alkoholokból áll, valamint e
vegyületek észtereiből. Vizet képes felvenni. Emulgeátorként is használják.
Karnaubaviasz
Szürke színű viasz. Egy Brazíliában honos. pálmafaj leveleiből állítják elő. A
bőrt nem izgatja. Mesterségesen is előállítják.
ZSÍRKISÉRŐ ANYAGOK
Azok az anyagok, amelyek a zsírok és olajok kísérőjeként fordulnak elő,
azonos oldószerekben oldódnak, mint a zsírok és olajok, csak
molekulaszerkezetükben térnek el a zsíroktól és olajoktól.
A zsírkísérőknek van poláros és apoláros része is.
A zsírkísérő anyagok kémiailag két csoportra oszthatók:

l./-szterinek
Eredet szerint lehetnek:
- növényi szterinek (fitoszterinek),
- állati eredetű szterinek (zooszterinek)
Tel: 786-3952
Anyagismeret
A legismertebb növényi eredetű szterin az ergoszterin.
Az ergoszterin, a D2 vitamin előanyaga az ibolyántúli sugarak hatására
keletkezik az élő szervezetben. Élesztőgombákból is kivonható.
Az állati eredetű szterin a koleszterin.

Zsíroldószerekben jól oldódik.
Olvadáspontja: 140°C.
Állati zsírokban fordul elő.
Az élő szervezetben a vérben található.
A hormonok egy része is koleszterinből képződik. Előanyaga a D3 vitaminnak.
Vízmegkötő képessége van. Emulgeálószer. A sejthártyák kialakulásában
szerepel.
Koleszterines hajszeszekben hatóanyag.
Ha a szervezet koleszterin egyensúlya felborul, epekő, vesekő alakulhat ki.
Fodrászipari vonatkozása: a zsíros, korpás fejbőr kialakulásában is szerepel
2/A foszfatidok
Apoláros és poláros részekből áll. Vízben az apoláros rész a levegő felé néz,
míg a poláros rész a vízben van. A víz felszínén monomolekuláris réteg
keletkezik. Ha kitöltötték a víz felszínét, polaritásoknak megfelelően
rendeződnek, micellákat hoznak létre.
Lecitin:
Viaszszerű, sárga színű. Vízben nem oldódik, víz hatására duzzad
Emulgeálószer. A vizet megköti. Bőrtápláló, puhítja a bőrt. Előfordul a
tojássárgájában (tojás lecitin) és a szójában (szójalecitin).
Száraz és töredezett hajra való pakolók és nem habzó borotvakrémek
alkotója.
HAJÁPOLÓ ANYAGOK HASZNÁLATA ÉS FAJTÁI:
A hajápoló anyagok használatának célja:

l./táplálás
2/ hajszál védelme
3./ hajszál regenerálása
4/ hiányzó anyagok (zsír, víz) pótlása
5/ szerkezetjavítás
6/ fényesítés
Tel: 786-3952
Anyagismeret
.
A hajápoló anyagok fajtái:
a./ ápoló balzsamok
b./ ápoló habok
c./ hajtápláló krémek
d./ hajpakoló anyagok
e./ krémöblítők (utókezelők)
f./ szerkezetjavítók.
a./Ápoló balzsamok
Vizes hajra használjuk. Jól felszívódó emulziók.
Összetételük:
O/V emulziók
- jól felszívódó zsírok és olajok,
- viaszok
- zsíralkoholok (cetialkohol)
- vitaminok, valamint (pantenol, pantoténsav)
- emulgeátorok
- antiszeptikumok
- növényi savak
- növényi kivonatok
- proteinek
- lecitin
- konzerválószerek
A hajon maradó készítmények. Nem nagy sűrűségűek. Selyem proteinek és
algakivonatok javítják a haj szerkezetét, növelik a haj rugalmasságát. Fényt és
hajlékonyságot adnak a hajnak, így jobban fésülhetővé válik. Védi és ápolja a
hajat. Kúraszerűen is használható.
b./ Ápoló habok

A haj szerkezetét javítják, a hajon maradó készítmények. Fehérje
hidrolizátumok (kollagén, keratin, elasztin) hozzáadása kiegyenlíti a
szerkezetkülönbségeket. Kisimítja a haj felületi struktúráját. Jobban fésülhetővé
válik. A növényi kivonatok a haj nedvességmegtartását fokozzák, és megvédik a
hajat a kiszáradástól. Az UV szűrést is biztosítják. Festett, tartóshullámosított
hajra használják. Festett hajnál szín-stabilizálására selyemproteint használnak.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
c./ Haj tápláló krémek
Zsíralkoholokat, nikotinsav-amidot vagy más vitaminokat, növényi
kivonatokat, citromsavat, vizet, emulgeáló és konzerváló-szert és D
panthenolt tartalmaznak.
Hajfénykrémek
A hajtápláló krém alapanyagán kívül zsírokat, olajokat, viaszokat tartalmaz. A
viaszok olajos fényt adnak. Nem felszívódó zsírokat tartalmaznak. Fésülhetővé
tesz.
Gyógyhatású hajkrémek
Cetvelőt, koleszterint, E-vitamint, búzacsíra-olajat, izopropil-mirisztátot,
lanolint, glicerint, desztilláltvizet tartalmaznak.
Brillkrémek agar-agar zseléképzőt, 2%-ban paraffinolajat, cetvelőt, fehér

méhviaszt, trietanolamint, desztilláltvizet tartalmaznak.
d./ Hajpakoló anyagok

Nedves hajra és fejbőrre használjuk. Egyenletesen eloszlatjuk, majd gőzt
alkalmazunk vagy hőt, hogy gőz keletkezzen. A gőzbúra vagy climazon
használata elősegíti az amorf keratinon keresztül történő bejutást a hajba. A
pakolók rendszerint kondicionálnak, a hiányzó zsírt pótolják, a haj rugalmasabb,
jobb fogású, fésülhető, alakítható lesz. A pakolás intenzív kezelés. Hatóidejük:
25-30 perc.
Lanolint, búzacsira-olajat, búzaproteint, gyógynövény- kivonatokat,
koleszterint, lecitint tartalmaznak. A hatóidő után ki kell mosni a hajból. A
hajpakolók és krémek lehetnek gélek is.
e./ Krémöblítők
Rendszerint vegyszeres kezelés után használjuk (hajfestés, tartós hullámosítás)
ez a hajat erősen igénybeveszi. Zsírokat és olajokat, tartalmaznak emulgeált
formában. Sűrűségük nagy, a szálakat nehézzé teszik, a frizuraszárítás után a
formát nem tartják, habár fogásuk jó. Ezért ezeket 10-15 perc hatóidő után ki
kell mosni a hajból. A krémöblítőket utókezelőknek is nevezzük.
f./ Szerkezetjavítók
Erősen igénybe vett haj esetén, ha a kutikula roncsolt, a végek repedezettek.
A haj védelmében a kationaktív anyagoknak van szerepük. Ezek felrakodnak a
hajfelületre. A roncsolt részeknél a kötődés nagyobb, így egyenletes sima
Tel: 786-3952
Anyagismeret
felületet kapunk. Ezek hajon maradó készítmények. Egyes készítmények a pH-t
is visszaállítják. Tartóshullámosítás után a keratinerősítés is ápoló hatású.
A színezőanyag eltávolítása után elősegíti a fejbőr és haj normál pH-értékének
helyreállítását (ecetsavakkal, vagy gyümölcssavakkal) Savas kémhatása
eltávolítja a peroxid és tiomaradványokat. A hajfestés tartósságát is fokozza, ki
kell öblíteni a hajból.
g./ A haj tulajdonságait javító készítmények

Főnözés előtti kezelések (spray)
Enyhén savas összehúzó hatású anyagokat tartalmaz, amelyek a kutikulát
zárják. A hajat stabilizálja és így a frizura a magas nedvesség tartalmú
levegőben is megtartja formáját. Glicerin tartalmuk megvédi a szárításnál
keletkező hőtől és megőrzi a haj természetes nedvességét.
Volumen növelő
Aminosavakat, proteineket, keratin hidrolizátumot tartalmaz, amelyek oldatban
tarthatók. Behatol a haj rosttörzsébe, zselés állapotúvá alakul, a hajat duzzadttá
teszi, így látszólagos tömege növekedik. A sérült pikkelyeket kiegyenlíti, így a
haj simább és fésülhetőbb lesz. Kúraszerűen kell használni (4-5 alkalommal). A
hajból a fel nem szívódott anyagot ki kell öblíteni.
Hajrögzítés és ápolás összekapcsolása
A felületet fényessé, simává, alakíthatóvá teszi, a szálakat rögzíti.
Ilyenek: - glissek (olajban oldott rögzítő)
- vax (krém + rögzítő + viasz)
-
Hajolajok
A hajon könnyen eloszlathatok. Nem száradó növényi olajokat (olíva, ricinus,
kókusz,) tartalmazhatnak. Konzerválásra, az avasodás elleni védelemre van
szükség. Emulgeálásra koleszterint, lecitint használnak. 0,5-1 % illatanyag
van a készítmények-. A növényi olajokhoz 10% paraffinolajat adnak, amely
véd az avasodástól. Ha tápláló olajok, akkor A, E, F, H vitamint
tartalmazhatnak.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
UV SZŰRŐK
Szervezetünk védekezik az ibolyántúli sugarak ellen. A hajfesték, szintetikus

hajmosószerek használata, oxidálószerek alkalmazása a természetes védelmet
csökkenti. A napfény elősegíti a mesterséges festékanyagok (hajfestékek,
színezők) lebontását is. A fényszűrő hozzáadása nemcsak a természetes
védelmet erősíti, de a haj színét és fényét is védi.
Az UV szűrők:
- kromofor
- auxokrom csoportokat tartalmazó vegyületek.
Egyes olajok is fényszűrő hatásúak, mint a bergamottolaj.
A para-amino-benzoesav származékai jó szűrőhatást fejtenek ki.
Etil, propil, butil észterei is jól használhatók. Szulfonamidok, benzofenol
származékok széleskörűen használhatók.
A hajápoló készítményeket hatásuk szerint is csoportosíthatjuk:
Azonnal ható készítmények: általában azok a készítmények, amelyeket a

hajból kik kell öblíteni pl: hajpakoló anyagok, krémöblítők, szerkezet javítók,
Fokozatosan ható: Amelyeket nem kell kiöblíteni, tehát a hajban maradnak

pl: ápoló balzsamok, ápoló habok, hajtápláló krémek, hajolajok, a haj
tulajdonságait javító készítmények
Kúra szerűen ható: amelyeket bizonyos ideig, a probléma fennállásáig

használunk.pl: ápoló balzsamok, hajolajok

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Feladatok
1. Írd le a véralvadás folyamatát!
………………………………………………………………………
…………………………………………………………………….
2. Egészítsd ki!
Staszigén- (anyag összetétele) ………………………………………
Stift tartalmaz: (anyagai)…………………………………………..
FeCl3 hatása:………………………………………………………
Trombofort (előállítása):……………………………………………
3. Párosítás
1. H2O2 a. hormon
2. vas(III)klorid b. fibrosztán
3. adrenalin c. 3-5%-ban vérzéscsillapító
4. szivacs d. kávéban is van
5. csersav e. vizes oldata savas kémhatású
6. arcvizekben használatos d. timsó
1-___, 2-____, 3-____, 4-____, 5-____, 6-____

Tel: 786-3952
Anyagismeret
4. Mi a karbonsavak általános képlete?
……………………………………………………………………………..
5. Párosítás
1. ecetsav a. hajhullás ellen
2. tejsav b. borkősav
3. hangyasav c. ásványvizek gyakori alkotó része
4. H2CO3 d. H3BO3
5. nyugtató hatású e. sói az acetátok
6. hajöblítő szer d. HTH víz alapanyaga
1-___, 2-___, 3-___, 4-___, 5-___, 6-___
6. A kipontozott részre írd a választ!
A paraffinolajat a fodrásziparban mire használják?………………………………
A vazelint mire lehet használni szakmán belül?…………………………………
Indokold meg!………………………………………………………………….…

Tel: 786-3952
Anyagismeret
7. Négyféle asszociáció
A. búzacsíra-olaj
B. kókusz zsír
C. mindkettő
D. egyik sem
_______borotvakrém egyik anyaga
_______hajpakoló anyag
______szappanai habzanak
______sok C vitamint tartalmaz
______vajszerű
______bőrön zsírfényt hagy
8. A koleszterin a fodrászipari kozmetikumok egyik jelentős anyaga.
Milyen felhasználási területe van?
………………………………………………
………………………………………………
……………………………………………..
9. A felsorolt anyagok közül húzd alá azt, amely zsíros hajra használható!
Kamilla, zsálya, hajolaj, élesztő, lanolin, albumin
10. Ebben a feladatban száraz hajra pakoló anyagot kell összeállítanod.

Milyen anyagokat használnál és miért?
……………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………
Tel: 786-3952
Anyagismeret
Hajrögzítők
A fodrásziparban már nagyon korán alkalmaztak rögzítőanyagokat, amelyekkel

a frizurát a fésült formában állandósították.
Ezt kezdetben különböző zsírtartalmú úgynevezett brillantinokkal és
pomádékkal érték el. Ezek a rögzítésen kívül a zsírozást is végezték.
Ezt követte sokféle házi szer mint pl. sör, cukros víz, citrom, tojásfehérje,
keményítő stb.
A napjainkban használatosak zsírt alig, vagy egyáltalán nem tartalmaznak.
Feladatuk:
A mosástól túl lágy és elektrosztatikusan feltöltődött hajnak szilárdságot,
tartást adni, a fésülhetőséget biztosítani, a légkör nem kívánatos tényezőitől
megkímélni a kész frizurát, a hajnak fényt biztosítani.
A hajrögzítővel szembeni követelmények:

• A jó tartás.
• A haj fésülhetőséget javítani.
• Szilárdítson, de legyen elasztikus.
• A levegő nedvességének hatására ne ragadjon.
• Ne változtassa meg a haj színét, hacsak nem a színezés a cél vele.
• A hajról könnyen lemosható legyen.
• Semleges kémhatása legyen.
• Gyorsan száradjon.
• A rögzítést ne „ragasztás" útján érje el.
A hajrögzítők többnyire vizes oldatok, gélek ill. habok, de lehetnek lakkok is.
Alkotórészei:
Nyákanyagok : - cukoralapúak
- gyantaalapúak
- fehérjealapúak
- mesterségesek
-Vízmegkötő-anyagok
-Konzerválószerek
-Hajfényjavítók
-Illatosítok
-Színezők.
Tel: 786-3952
Anyagismeret
NYÁKANYAGOK
Cukoralapúak.
Szénhidrátok:
Monoszaharidok
Vízben oldódok (édes ízűek)
Poliszaharidok
Vízben nem oldódó, nem édes ízűek, kolloidokat, géleket képeznek,
• agar-agar (oldata semleges),
• tragant,
• karragén,
• dextrin,
• pektin
Gyantaalapúak
Sellak : trópusi levéltetvek elgyantásodott váladéka.
Fehérjealapúak
Zselatin: természetes csontok főzetéből nyerhető. Kiváló nyákképző, csak
nagyon gyorsan romlik.
Mesterségesek
A műanyagok és műgyanták térhálót képeznek, polimerizálódnak.
Konzerválásra nincs szükségük.
A mesterséges nyákképzők polikondenzációval, polimerizációval,
poliaddicióval előállított makromolekulák.
Ilyenek:
Poli-Vinil-Acetát, röviden: PVA
Jó filmképző. Vízben nem oldódó, víztaszító. Nagy hátránya, hogy a hajról
nehezen mosható le. Párás időben a haj ragacsos lesz tőle.
Poli-vinil-pirrolidon, röviden PVP Vízben jól oldódik, jó tartást ad, nagyon
nedvszívó, párás időben a haj ragacsos lesz
tőle.
A felsoroltakon kívül még sokféle lehet, de a gyakorlatban a hajkozmetikumot
előállítók gyakran, keverni szokták PVA és PVP-t. A keveréktől elvárható, hogy
a komponensek egymás jó hatásait egészítsék ki.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Vízmegkötő anyagok
Glicerin glikolszármazékok, szorbit, méz stb.
Konzerválószerek
NIPA észterek
Hajfény javítók
Szilikonolajok
Antisztatizálók, szagtalanítók, fertőtlenítők,

lágy selymes fogást biztosítanak
Illatosítok
Színezők
HAJRÖGZÍTŐ OLDATOK, GÉLEK

A hajrögzítők többnyire gélek (kocsonyák), melyek különböznek a valódi
oldatoktól, de a durva diszperz rendszerektől is,
A kolloid diszperz, mint minden diszperz rendszer, diszperziós közegből és
diszpergált fázisból áll. A diszpergált rész nagysága azonban a kolloid
mérettartományba kell, hogy essék, 1-500 nm közé. Átmenetet képeznek a
homogén (valódi oldat) és a heterogén rendszerek között.
A kolloidok kétféle állapotban fordulhatnak elő, szól és gél állapotban. A szól
állapot folyékony, a szétoszlatott diszpergált részecskék önálló
folyadékburokkal rendelkeznek és azok könnyen mozdulnak el.
A gél állapot kocsonyás állapot, bennük a szétoszlatott részecskék közös
folyadékburokkal rendelkeznek.
A szol-gél átalakulás elvileg a víztartalom elvonása, illetve visszaadása által
megfordítható.
A vizes közegben lévő zseléket hidrogéleknek nevezzük.

Ha a diszperziós közeg nem víz, hanem olaj, akkor lipogél a neve. Ritkábban
használt készítmény.
A rögzítőszereket gyengén savas pH-ra állítják be, ettől enyhén összehúzó
hatásúak. A károsodott, úgynevezett strapált haj külső felületén negatív
töltéstöbblet is van, amit az enyhén savas karakter segít közelíteni az
izoelektromos ponthoz. Tehát fésülhetőség javító is.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
A hajrögzítő gél legegyszerűbb esetben valamilyen konzervált nyákanyagból
áll. Az oldószer vagy etilalkohol vagy izopropilal-kohol. A beszáradás
elkerülése érdekében magas a glicerin tartalma. Ezt az egyszerű készítményt
illatosítani is szokták. Ezt legtöbbször nedves hajra használják.
Előfordul, hogy ehhez pantenolt is adnak, amellyel nő a hidratáció és némi
regeneráló hatás is elérhető.
Hajrögzítő habok.
Folyadékból és a bennük szétoszlatott gázból állnak.
Filmképző anyagként n.-vinil-pirrolidon-t és vinil-acetátot használnak. Ezek
polmerizátumai a legkedveltebbek. Adalékanyagként víztaszításra és a hajfény
emelésére szilikonolajat, fényvédőként UV adszorbenst is tesznek bele.
A „hajtógáznak" régen Freont használtak, de a környezetvédelem miatt ezt
betiltották. Most széndioxiddal, propán-bután hajtógázokkal helyettesítik. A
legkíméletesebb a mechanikai pumpás rendszerek.
A hajtóanyag:
- környezetbarát legyen,
- nem léphet a hajlakk anyagával reakcióba,
- már átlaghőmérsékletnél el kell párolognia és nem szabad látható párát
képeznie a frizura felett.
A permet előállítása jól kialakított szelepet kíván meg.
Hajlakkok
A hajlakkok alkoholos készítmények, amelyek a hajon megszáradva áttetsző
filmet képeznek. Ezzel a szálak keményebbek lesznek és tartósabb a frizura.
Száraz hajra használják.
Rögzítő polimerként, PVP-t vínil-acetát-tal kombinálnak. Használnak még
akrilgyantát is. A filmképző polimer anyagok a legfinomabb eloszlásban
kerülnek a hajra. A keratinhoz egy kötési hajlamot (affinitást) mutat, így
lehetséges, hogy a hatóanyagok rögzülnek és az ápoló hatást kifejtik.
A filmképzőknek egyrészt nem lehet vízben oldhatónak lennie ( mert így a
nedvességtől óvják a frizurát), másrészt vízben oldhatónak kell lennie, hogy a
hajról samponnal el lehessen távolítani. Ezt a tulajdonságot úgy lehet
kialakítani, hogy rendelkezik hidrofób és hidrofil tulajdonsággal is.
A frizura tartósságát a párhuzamosan futó hajszálak közötti filmhidak
biztosítják. Fésülésnél a filmréteg hídjai károsodnak és nem a haj kéreghártyája.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Illatanyagok
Hatásmechanizmusa:
A vérpályán bekerülve a központi idegrendszerre hatnak. Az érzékelés
folyamata során a válasz három féle lehet: kellemes, kellemetlen, közömbös
Az illatosító anyagok összetettek, többnyire aromás szénhidrogének vagy

hidroaromás vegyületek.
Az aromás vegyületek benzolgyűrűt tartalmaznak, a hidroaromások a
benzolgyűrű telítetlen kötéseit részben vagy egészében telítik.
Az aromás vegyületek közé tartoznak a terpének, kámforok, gyanták,

balzsamok, illóolajok.
Terpének:
a természetben is előfordulnak sok növényben. Kellemes szagú folyadékok.
Legismertebb a fenyőfélékben előforduló terpentinolaj
Kámforok:
Gyűrűs alkoholok és azok oxidációs származékai. Ilyen a kámfor és a mentol.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Gyanták:
elsősorban növényekből nyerhetők, de állatokból is származtatható. Szilárd
halmazállapotú, vízben nem, de szerves oldószerekben jól oldódó vegyületek.
Legismertebb a fenyőgyanta, benzoegyanta. Hajlakkok készítésére alkalmasak
jó filmképző tulajdonságuk miatt. Pl. fenyőgyanta sellak.
Balzsamok:
növényi eredetűek, elsősorban egzotikus növényekből nyerhető nem egységes
anyagok. Ezek nem mások, mint illóolajban oldott gyanták. Kellemes illatuk
van, de fertőtlenítő hatásuk is jelentős. A kozmetikai iparon kívül a
gyógyászatban is használják.
Illóolajok:
az illóolaj elnevezés onnan származik, hogy papírra cseppentve folt nélkül
elpárolognak. Nagyszámú alkotóelem alkotja őket. Magas hatóanyagtartalmuk
van. Forrásfontjuk magas. Intenzíven párolognak. Vízben nem oldódnak.
Alkoholban, éterben, benzolban jól, zsírokban, olajokban, glicerinben kisebb
mértékben oldódnak. Egymással elegyednek. Fényre, hőre, levegőre érzékenyek.
Antiszeptikus hatásúak. Vérbőségfokozók, gyulladáskeltők. Halmazállapotuk
eltérő. Túlnyomórészt növényi eredetűek, de kis mennyiségben az állatvilágban
is előfordulnak. Ezen kívül mesterségesen előállított illatanyagok is vannak. Az
illóolajok kémiai szempontból nem egységes vegyületek. Aldehidek, ketonok,
savak, észterek, fenolok, oxidok stb. keverékei.
AZ ILLATOSÍTOK CSOPORTOSÍTÁSA
Természetes illatanyagok
- Növényi eredetűek
- Állati eredetűek
Mesterségesen előállított illatosítok
Természetes illatanyagok
A természetben előforduló illatanyagok növényi és állati eredetűek lehetnek.
Idetartoznak a különféle illóolajok, balzsamok, gyanták és más kivonatok.
Növényi eredetű illatanyagok
A növények különböző részeiből kinyerhető illóolajok. Ezek többnyire
folyékonyak és illékonyak már szobahőmérsékleten is.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Kinyerési mód szerint csoportosítjuk tovább azokat.
desztillációval
- Levendulaolaj- A levendula föld feletti részéből nyerik desztillációval.
Üde, kellemes és más illattal harmonizáló illata van. Sebek kezelésére,
hajhullás ellen is hatásos.
Geraniumolaj - Rózsára emlékeztető illata van.
Cédrusolaj - Sűrű, szappanillatosító
Rózsaolaj - Különféle fajtákból, illetve azok szirmaiból desztillációval
állítják elő. Nagyon jó az illatkompozíciókhoz, de nagyon drága a
kinyerése, ezért legtöbbször mesterséges olajat használnak az igazi helyett.
Borsmentaolaj - Hűsítő és viszketéscsillapító.
Rozmaringolaj - Égési sebek, hajhullás és korpásodás elleni szerekbe
használják
Eukaliptuszolaj - . Illata kámforos, hűsítő. Testkozmetikumokban
gyakran használják.
oldószeres eljárással
Narancsvirágolaj – két fajtája van az édes és a keserű
Levendulavirág-olaj- a természetes levendulához hasonlít
Jázminvirágolaj – édeskés illata van, zsírokkal vonják ki. Virágillatú
kozmetikumokban használják.
Akácvirágolaj
Rózsavirágolaj
sajtolással
Bergamottolaj – sima kölnivizek kedvelt illata. Friss illatot, természetes
üdeséget kölcsönöz.
Cítromolaj- a gyümölcs héjából állítják elő. Üdítő illat.
Narancsolaj – a héjból nyerik, tiszta friss illat.
Állati eredetűek
Szürke ámbra – az ámbrás cet anyagcsere terméke, amelyhez az
állat elmúlása után lehet hozzájutni.
Mosusz v. pézsma – erős illatú mirigyváladék
Cibet – egy macskaféle mirigyváladéka. Illatrögzítőként
hazsnálatos.
Mesterségesen előállított illatosítok

Izolált illatanyagok
Eugenol
Kámfor
Menthol
Tel: 786-3952
Anyagismeret
α-bisabolol
Szintetikus illatanyagok
geraniol
janon
terpineol
Konzerválószerek
A KONZERVÁLÁS ÉS ANYAGAI
A konzerváló anyagok használata lehetővé teszi, hogy a fodrászipari
készítmény tovább megőrizze eredeti tulajdonságait, növelje a felhasználás
idejét.
Alapvető feladat: mikrobiológiai, kémiai és fizikai változásoktól megőrizni a
készítményt. A konzerválószerek bakteriosztatikus hatásúak, vagyis a
baktériumok szaporodását, fejlődését gátolják.
Fizikai változás a víztartalom csökkenése, a többi kémiai változás.
A konzerválóanyag használata függ:
- alapanyagtól
- biológiai aktív anyagok tulajdonságaitól
- koncentrációtól
- az anyag pH értékétől
- fertőzöttség mértékétől
- a konzerválószer és a készítmény komponensei között létrejövő fizikai és
kémiai változásoktól.
-
MILYEN A JÓ KONZERVÁLÓSZER?
- színtelen
- szagtalan
- kis mennyiségben hatásos
- nem változtatja meg a készítmény tulajdonságait
- nem bőrizgató
- antiallergén

Tel: 786-3952
Anyagismeret
A konzerválószerek fajtái:
1. avasodást gátlók
2. penészesedést gátlók
3. erjedést gátlók
Avasodást gátlók
A zsírok és olajok hosszabb tárolás után levegő, fény, nedvesség és

mikroorganizmusok hatására avasodnak. A zsírok folyékonyabbá válnak, színük
és szaguk megváltozik, bőrizgatóvá válhatnak.
A zsírok avasodása oxidációval megy végbe.
A kellemetlen szagot a keletkező ketonok okozzák
A telítetlen zsírsavakat tartalmazó zsírok gyorsabban avasodnak. Oxidatív

lánchasadás következik be, amelynek eredménye a kisebb szénatomszámú
aldehidek és karbonsavak (aldehid avasodás). Nedvesség jelenlétében és
mikroorganizmusok hatására hidrolizálnak, és végül ketonokká alakulnak. Az
avas szagot az aldehidek okozzák, a kellemetlen ízt pedig a keletkező zsírsavak
adják.
Az antioxidánsok olyan anyagok, amelyek késleltetik, illetve gátolják az
oxidációt, az avasodást.
Az antioxidánsok hatékonysága nem tart korlátlan ideig. Az alapanyagok
kiválasztásával, tisztításával növelni kell a hatást. A készítményeket óvni kell a
fénytől, levegőtől és a hőtől. A természetes antioxidánsok jól használhatók.
Tokoferol (E-vitamin) amely csiraolajokban található.
Galluszsavból származtatható vegyületek elsősorban észterek, ilyen BHA és
BHT/ butil-hidroxi-anizol és butil-hidroxi toluol.
Szinergensek - azok az avasodást gátló anyagok, amelyeknek önmagukban
alig van hatásuk, de más konzerváló szerek hatását felerősítik. Ezek lehetnek
szervetlen vagy szerves savak, pl.: citromsav.
Ha két antioxidást használunk, akkor már szinergikus hatást érünk el, így az
allergiaveszély csökken.
Penészedést gátló konzerválok

A penészgombák elszaporodása mikrobiológiai változást okoz. A
szobahőmérséklet, a levegő nedvességtartalma kedvező közeg a penészgombák
szaporodásának. A legrégebben használt fertőtlenítőszerek, a benzoé-sav és a
szalicilsav a mindennapi életben is használatosak.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Benzoésav- Gyűrűs vegyület. Fehér kristályos anyag. Forró vízben és
alkoholban jól oldódnak. Nem bőrizgató. Savas közegben jól hatnak, ha a pH 5
alatt van, jól konzervál. A Na-benzoát is hasonló tulajdonságú.
A benzoésavból képzett észterek fontos tartósítóanyagok. Előállításuk olcsó.

Vízben jól oldódnak, de alkoholban, glicerinben, olajokban is. Mellékhatásuk az
enyhe fertőtlenítő hatás.
NIPA- ÉSZTEREK - parabének
NipaginA - etilészterA vizes oldatokban jól használható.
Nipagin M - metilészte vizes, alkoholos oldatok konzerválószere.
Nipasol - propilészter emulziókban használható.
Nipabenzil - benzilészter zsíros fázisba keverhető.
NIPA-ESZTEREK nátrium sói, jól konzerválják a magas víztartalmú
készítményeket.
A konzervaloszer 0,1-0,2 % mennyiségben használható. A víztartalom
növelésével növelni kell a konzerválószer mennyiségét. A szénhidrát- és
fehérjetartalom is növeli a konzerválószer % -t így elérheti a 0,5%-ot. Többféle
észter együttes hatása fokozza a konzerváló-hatást (szinergia).
Szalicilsav: fehér, tűkristályos. Hideg vízben gyengén oldódik. Savas
közegben jól használható. (Arcszesz, hajszesz l %-ban tartalmazhat).
Dehidroecetsav: színtelen, szagtalan. Fényszűrő hatású. Zsíros és olajos

készítményeknél a sóit használjuk.
Szorbinsav: fehér, savas por. Hő és fényérzékeny. Penészedést is gátolja.
Szorbinsav észterei is használhatók.
Erjedés és rothadás-gátlók
A készítmény értékét erősen csökkenti az erjedés és rothadás. A baktériumok
szaporodását kell gátolni, esetleg azokat elpusztítani.
Bórsav: H3BO3
Zsíros tapintású, fehér poralakban hozzák forgalomba.
Bronidox: többféle konzerváló hatása van. 0,2 %-ban használják.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Gyógyhatású anyagok
Gyógyhatású az az anyag, amelyet az élő szervezet befolyásolására használnak,

hogy a tüneteket megszüntesse vagy enyhítse. Célja lehet a betegség megelőzése
is. A szervezetbe hatnak, fizikai, kémiai változásokat hoznak létre. A
gyógyhatású anyag tehát hatást gyakorol a sejtekre és a szövetekre. Fő hatásai a
gyógyító hatás, mellékhatása lehet a főhatás erősítése, vagy kellemetlen, esetleg
káros hatás. A főhatásnak mindig erősebbnek és biztosabbnak kell lennie. Az
adagolás élettanilag meghatározott mennyiségben és időben történik.
A fodrásziparban elsősorban bőrre gyakorolt hatását vizsgálják a gyógyhatású
anyagoknak.
A gyógyhatású anyagoknál fontos:
- eredet
- hatás ( igazolt )
- hatás erősség
- felhasználási terület
- felhasználás módja
Eredetük szerint lehet
- növényi
- állati
- ásványi
- szintetikus eredetűek
Gyógynövények
Azok a növényi részek ( levél, virág, kéreg, termés, gyökér, nedv ),

amelyeknek hatóanyaga gyógyhatást fejt ki. Drognak nevezzük.
A gyógynövények leggyakoribb hatóanyagai:
- alkaloidok ( nikotin, koffein, morfin )
- glikozidok pl: gyűszűvirág ( összetett szénhidrát)
- szapoinok pl: szappanfű
- cserzőanyagok pl: csersav ( szerves vagy szervetlen sav)
- illóolajok
- vitaminok
- hormonok ( fitohormonok )
A gyógynövények felhasználása széleskörű. Vadon termő, termesztett,
egzotikus növények lehetnek. A drogokból készíthetünk:
Tel: 786-3952
Anyagismeret
vizes ( forrázat, főzet ), olajos, alkoholos ( tinktúra 70-96% ) kivonatokat.
Fodrászipari felhasználás szerint:
Nyugtatók, gyulladáscsökkentők:
-bőrnyugtató, fertőtlenítő, hámképző hatásúak.
Pl: cickafark- azulént tartalmaz,
Búzavirág- kék virágai gyulladáscsökkentők
- Fehér mályva- levelét sebgyógyításra használják
-Orvosi székfű-( kamilla) virágát használják drogként, erős
gyulladáscsökkentő
- Útifűlevél- bőrnyugtató
Összehúzó hatású drogok ( savtartalmuk miatt)
- apró bojtorján- szárítja a bőrt, zsíros bőrre alkalmas
- hammamelisz-(varázsdió) csersavat tartalmaz, arcszeszben,
hajszeszben használják
- fekete nadálytőgyökér- erős összehúzó, hámképző, allantoin
tartalma miatt fertőtlenít
- orvosi zsálya- erős összehúzó, fertőtlenítő, vérzéscsillapító a
leveléből készült tea.
- Nyírfakéreg, tölgyfa kéreg kivonat- hajhullás kezelésére használják,
összehúzó tulajdonságú, zsíros fejbőrre kiválóan alkalmas.
Vérbőséget okozó drogok

- árnika- a növényből készült olaj erősen hígítva fertőtlenítő és
pórusösszehúzó hatású. Hajszeszekben használják.
- Csalán- sötétzöld, jellegzetes szagú, C-vitamint, hisztamint, hangya
és ecetsavat tartalmaz. Vérbőséget okoz, összehúzó tulajdonságú.
Samponokban, hajszeszekben használják.
- Paprika- hatóanyaga a kapszaicin, jól oldódik vízben és savakban.
Erősen vérbőséget okoz, tágítja az ereket. Hajszeszekben
használják.
Illatosító drogok
Ma már ritkán használt illatosítók:
- citromfű
- kakukkfű- enyhe fertőtlenítő
- szagos müge- összehúzó, nyugtató
- rozmaring- vérbőség fokozó

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Állati eredetű gyógyhatású anyagok
- lanolin- amely alap és gyógyhatású anyag egyaránt. A bőrt puhítja,

védi, táplálja.
- koleszterin- elsősorban hajszeszekben alkalmazzák, befolyásolja a
faggyúmirigy működést. Hajfestékekben hordozó emulzió.
- Propolisz- a méhek által készített gyantaszerű anyag.
Bakteriosztatikus, hámképző, gyulladáscsökkentő.
- Lecitin-
Ásványi eredetű gyógyhatású anyagok,
- Kén – Sárga, rideg, könnyen porítható nem fémes elem. Elemi

állapotban Szicíliában, Mexikóban található. Vegyületei: szulfidok, szulfátok,
oxidok.
Élettani hatása: Seborrea ellenes ( oxigén elvonó), szárító (
vízelvonó), verejtékcsökkentő, vérzéscsillapító ( pórusösszehúzó,
fertőtlenítő) hatású. A kénnel szemben gyakori az érzékenység
Bőrirritáló hatása csökkenthető ichtiollal, az etilalkohol és az
alkáliák fokozzák ezt a hatást.
Fodrászipari felhasználás:
- Sulfur precipitátum ( lecsapott kén): paszták, rázókeverékek,
maszkok, púderek, szappanok, hajvizek, hajszeszek készítésére
használják.
- Kolloidos kén: 2% lecsapott ként tartalmaz. Korpás, seborreás
fejbőr ápolására használják.
- ichtiol: 10% a kén tartalma. Fekete, nyúlós, kátrányszerű anyag, levegőn
beszárad vízzel hígítható, alkohollal keverhető, redukáló hatású.
Bőrre gyakorolt hatása: véredényszűkítő, viszketéscsillapító,
gyulladáscsökkentő, gyengén szárító, hámképző, fájdalomenyhítő,
élősdiellenes. Hosszabb idejű alkalmazása a faggyúmirigyek nyílásait
elszinezi.
Felhasználása: pakolások, paszták, rázókeverékek, krémek, púderek,
zselék alapanyaga.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Szintetikus anyagok
- naftalin C10H8
Színtelen, kristályos, jellegzetes szagú vegyület. Hajszeszekben a
származékait a naftolokat használják, amelyet seborreás, korpás
fejbőrre használnak.
- Rezorcion C6H4-(OH)2
Kétértékű fenol. Kristályos, vízben és zsíroldó szerekben jól
oldódik. Erős redukáló hatása van. Fertőtlenítő és hámoldó, gyűrűs
vegyület. Hajszeszekben használható. Hajfestékek is tartalmazzák.
Biológiailag aktív anyagok
-vitaminok:
Nem tápanyagok, de az életfolyamatokhoz nélkülözhetetlenek.
Hiányuk betegséget okoz.
Fajtái:
- zsírban oldódó - A, D, E, F, K felszívódásuk lassú
- vízben oldódó - B, C, P hamar kiürülnek a szervezetből
- A vitamin – befolyásolja az elszarusodást, a vízháztartást, a
fertőzésre való hajlamot. Szabályozza a faggyúmirigyek
működését, a sebgyógyulást elősegíti
- D vitamin – a csontképződésben játszik szerepet
- E vitamin – gátolja az avasodást, vérbőség fokozó. Bőrgyulladást
csökkenti. Csíraolajokban található.
- F vitamin – korpásodás, hajhullás esetén használjuk
- B1 vitamin – foltos kopaszság esetén hajszeszekben, hajcseppekben.
- B2 vitamin – hajhullás, a fejbőr gyulladás esetén hajpakolóban,
hajcseppben használják.
- B3 vitamin – hajhullás ellen javasolt. Hajvizekben és arckrémekben
a felszívódást segíti elő.
- B5 vitamin – serkenti a haj növekedését, szőrtüszők életfolyamatait.
Gátolja az idő előtti őszülést. D pantanollal hatásos csak.
- B6 vitamin – lassítja a bőr öregedését.
- H vitamin ( biotin) – hiánya szeborreát okoz.
- PABA- korai őszülés esetén használják, fényvédő hatása van. (
Folsav + PABA + B5 együtt használható)
- Folsav- a bőr életműködését kedvezően befolyásolja
Tel: 786-3952
Anyagismeret
- Inozitol- a hajhullást gátolja
- C-vitamin- hiánya vérzékenységet, fáradékonyságot, bőrgyulladást
okoz.
- P vitamin- a C-vitamin felszívódásához szükséges
-Hormonok
A belső elválasztású mirigyek váladékai.
A pajzsmirigy hormonja a jódtartalmú tiroxin hiánya hajhullást okoz.
A mellékvesekéreg termelte hormonok szterin származékok-
kortikoidoknak nevezzük. Kortozin szerek gyulladáscsökkentők.
A nemi hormonok az öregedést lassítják. A hormonkészítmények a bőrön
keresztül felszívódó hormonokat tartalmaznak, melyek megbontják a
szervezet hormonegyensúlyát.
A növényi hormonok jól használhatók bőrápolásra. Trefonok –
növekedést serkentő anyagok a csírázó növényekben, aktiválják a
növekedést ( hajnövést ).
- Enzimek
Az élő szervezet katalizátorai. Fehérjetermészetűek. Specifikusak – csak
meghatározott biológiai folyamatokra hatásosak. Hatásuk függ a hőmérséklettől,
a pH-tól, ionok jelenlététől és koncentrációjától, bizonyos fajlagos anyagok
jelenlététől.
Az enzimek a nagy energiát igénylő folyamatokat a kisebb energia igényes
folyamatok irányába terelik.
Az enzimek lehetnek:
- szénhidrát bontók ( amiláz, maltáz, laktáz)
- Zsírbontók ( lipáz)
- - fehérje bontók ( pepszin, erepszin)
Különleges hatóanyagok
A tudomány és technika fejlődésével mindig többet tudunk a fejbőr és a haj
élettanáról. Az óriási világversenyben újabb anyagok születnek, új anyagok
hatásmechanizmusát ismerik meg.
A hagyományos növényi hatóanyagon belül is újabbak jelennek meg. A
fodrász feladata, hogy ezeket továbbképzések formájában megismerje.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Algák
Az algák olyan tengeri élőlények, amelyek értékes szénhidrátokat,

alginsavakat és alginátokat tartalmaznak. Az alginsav vízben oldhatatlan, de sói
és észterei vízoldhatók.
Az algák alginsav tartalma az évszakok szerint változó.Gélt képeznek.
Védőkolloidok, emulziók, hajrögzítők készítésére használják. Az ír moha a
karragenát a legismertebb közöttük.
Peloidok
Finom eloszlású poranyagok. Elporladt ásványokból származnak (márga, lösz,

agyag, mész, szilikátporok). Szerves törmelékeket tartalmaznak. Ide sorolhatók
a gyógyvizekből lerakódott iszapok, lápföldek, tőzegek, sárföldek.
Összetételük változó, sok értékes anyagot is tartalmaz.
A fejbőr hőmérsékletét befolyásolják és hatnak a bőrben uralkodó ozmózis
nyomásra.
Fehérjék
A fehérjék bonyolult összetételű molekulájú anyagok, az élő szervezet

építőkövei, szénen, hidrogénen és oxigénen kívül nitrogént, ként és foszfort
is tartalmaznak.
A fehérjék az életfolyamatokhoz nélkülözhetetlenek.
Jellemző a fehérjékre, hogy savas vagy lúgos főzéssel hidrolízist
szenvednek és összetevőikre esnek szét.
A sejtekből sós vízzel vonják ki a fehérjéket. A fehérjék és aminosavak

felhasználására azért került sor, mert a haj növekedéséhez aminosavakra van
szükség
A felhasznált fehérjék:
állati eredetű: albuminok,cisztin.
Hajvizekben, bőrápoló krémekben, pakolókban, ápolóhabokban használják.
Elasztin a bőr kötőszövetének 2-5 %-a. Az elasztint fiatal állatok inaiból

nyerik. Forró vízgőzzel hidrolizálják, így egy sárga színű, vízzel hígítható és a

Tel: 786-3952
Anyagismeret
bőrre nem érzékeny készítményt nyernek. Haj védelmét célzó öblítőkben,
ápolókészítményekben használjuk. Csökkenti a haj duzzadását, ezért
utókezelőkben is használják. Ezeket az utókezelőket HTH után vagy festés után
használják.
Kazein, összetett fehérje

A tej a legfontosabb fehérjeanyag. Arcápoló-krémekben, hajpakolóban
használják, igénybevett haj esetén.
Keratin, egyszerű vázfehérje

A haj, a bőr, a köröm anyaga. A keratin nagymolekulája bonyolult összetételű
fehérje, ezért lebontási termékeit használjuk. Triptofán, a cisztin, tirozin,
amelyeket erősen igénybevett, vegyszerekkel kezelt haj ápolására használunk.
Utókezelőkben, szerkezetjavítókban alkalmazhatók.
Kollagén, egyszerű vázfehérje A kötőszövet 70%-át adja. Kitűnő duzzadó és
vízmegtartó képessége van. O/V emulzióban jól használható. Hidrolízis útján
fiatal állatok bőréből állítják elő.
Repair Complex
A Repair előmozdítja a DNS természetes regenerálását és megakadályozza a
fény okozta sejtkárosodást. Kiegészíti a kollagén és elasztin hatását.
Selyempor, egyszerű vázfehérje. Bőrrokon anyag. Zsírtalanított selyempor vagy
hidrolizálás után keletkező anyag. Púderekben és hajápoló szerekben,
szerkezetjavítókban használják.
Hyaluronsav, összetett fehérje. Aminosavból és cukorból áll. A bőr
irharétegének kocsonyás alapállományában található. Kénsavas észterei teszik
lehetővé, hogy nagymennyiségű vizet tudjon megkötni: kocsonyaszerű, erősen
viszkózus anyag. A poliszaharid vízben oldódik. A bőr és a haj hidratáltságát
biztosítja. Száraz, töredezett haj ápolására alkalmas. Hajpakolókban,
szerkezetjavítókban, ápolóhabokban használják, ampullázott formája a fejbőrre
dörzsölhető.
D-Panthenol
Nem vitamin. Serkenti a haj növekedését, a hajtüszők működését.
Pantoténsav nátrium vagy káliumsója, amelyet vízben vagy alkoholban oldanak
0,05-2%-ban. Növeli a bőr és a haj fényét.
ß karotin
Az A vitamin elővitaminja.
Inkább szintetikus, mint természetes anyag. Nem oldható vízben, csak
lipidekben. A növény és állatvilágban elterjedt. Hő és fényérzékeny. A
szervezetben A vitaminná alakul. Támogatja a fényvédő szerek hatását, javítja a
keratin molekulák felépülését.
Tel: 786-3952
Anyagismeret
Liposzómák
Nem hatóanyagok, mint azt sokan tévesen gondolják.
Mikroemulziók csoportjába tartoznak. Lipidekből, vízből és emulgeátorokból
állnak, csak elektronmikroszkóppal érzékelhetők (szubmikroszkópos
készítmények).
A liposzómák - 20-30 nm átmérőjű, vagy ennél kisebb gömböcskék,
amelyeket koncentrikus körökben elhelyezkedő membrán vesz körül. Ez az
emulgeátor és ezen belül található a hatóanyag. A liposzómák segítségével a
hatóanyagokat finom cseppekben a bőr mélyebb rétegeibe juttatjuk, így azok
hatékonysága növekszik.
Szinezőanyagok
Fogalma: színező hatású, vízben vagy más oldószerben oldódó szerves

eredetű anyagok.
Pigment (latin szó, jelentése: testek) bármilyen származású vízben vagy más
oldószerben oldhatatlan színezőanyag.
Követelmények a színezőanyaggal szemben:
- erőteljes színezőképesség
- színtartósság,
- ne változtassa a színét külső hatásra,
- azonos szemcsenagyság,
- ne okozzon bőrbántalmat,
- ne legyen mérgező.
A SZÍNEZÉKEK CSOPORTOSÍTÁSA
Természetes színezékek
Növényi eredetű
a. henna: melegigényes cserje szárított leveléből készülő por, vízben oldódik.
Régen önállóan hajfestésre használták. Ma az un. növényi eredetű hajfestékek
egyik összetevője. (Az arab világban vallási, kulturális okból ma is használják
bőrfestésre.)
b. klorofilI: nem egységes anyag, sárgától zöldig terjed a színe. Olajban,
vízben, alkoholban oldódó formái ismertek. Nem csak festékanyagként
használják, hanem gyulladásellenes és szagtalanító hatása is van.
c. indigó: cserje, melynek leveléből nyerik, kék festékanyag, csak a hennával
keverve ad színező tulajdonságot. Az un. növényi hajfestékeknél van

Tel: 786-3952
Anyagismeret
manapság szerepe, de ezeknek használata nem elterjedt, egyrészt magas áruk
miatt, másrészt az ősz hajat nem fedi, végül csak órákkal később
kontrollálható jól a szín. A textilfestő ipar előszeretettel használja.
d. azulén: a kamilla illóolaja. Ősz haj ham-vasítására használható, elsősorban a
kozmetikai ipar használja gyulladáscsökkentő hatása miatt.
e. Egyéb színezőanyagok: dióburok, rebarbara, vöröshagyma, régen
használták, ma nincs jelentőségük.
Állati eredetű
a. kármin: kaktuszokon élő pajzstetvek színezőanyaga, drága rúzsokba
használják.
b. halezüst: különböző halfajták pikkelyeiből készített pigment,
gyöngyházfényű körömlakkok kedvelt színezéke.
c. szépia: a tintahal váladéka (amelyet védekezésül önmaga elfedésére használ),
szempillafestékbe, ill. szemöldökceruzákba használják.
Ásványi eredetű
Vízben oldhatatlanok. Ide az un. melegégövi kőzetek mállás termékei
tartoznak, színük nagyon változó, még lelőhelyek szerint is, a bennük lévő vas-
és mangánvegyületektől. Ilyenek az okker, az umbra, ultramarin stb.
MESTERSÉGES SZÍNEZÉKEK
rvetlen pigmentek:
Cinkoxid (ZnO) laza fehér por, jó fedőképességű, erősen szárító, vízben
oldhatatlan.
Titándioxid (TiO2): fehér por, fényszűrő, kiváló fedőképességű.
Fém-szulfidok és -oxidok: régen voltak használatosak mint hajfestékek,
ezeket fémsós hajfestékeknek hívták. Mérgezőek, a hajat páncélszerűen vonták
körbe, annak külsején tapadtak, és ha utána oxidációs festéket használtak, a haj
letörött.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Feladatok
1. Ebben a feladatban hajrögzítő anyagokat soroltunk fel. Meg kell

állapítani, hogy milyen vegyületcsoportba tartoznak és milyen romlásos
jelenségek léphetnek fel!
Anyag neve Vegyület csoport Romlási jelenség
Dextrin
Metil-cellulóz
Zselatin
Sellak
Tragant
PVP
2. Párosítás
1. PVP a. összetett cukor
2. vázfehérje b. mesterséges anyag
3. mesterséges sellak c. zselatin
4. agar-agar d. semleges kémhatású
5. pektin e. vízben nem oldódik
6. CMC f. polimerizált anyag
7. sellak g. az első hajrögzítő polimer
8. PVA e. hajtaft alkotórésze
1-___, 2-___, 3-___, 4-___, 5-___, 6-___, 7-___, 8-___

Tel: 786-3952
Anyagismeret
3. Egyes állatok váladékát illatosító szerként lehet használni.
A felsorolt illatanyagot melyik állatból nyerik?
Mosusz……………………………..
Cibet……………………………….
Kasztóreum………………………….
Ambra……………………………….
4. Mi a konzerválás célja?
……………………………………………………………………
5.Négyféle asszociáció
A. nipagin
B. E vitamin
C. Mindkettő
D. Egyik sem
………..csíraolajban található
………..1-2%-ban használják
……….habzó borotvakrém anyaga
……….antioxidáns hatású
……….természetes anyag
………..zselékrémek alkotórésze

Tel: 786-3952
Anyagismeret
6. Párosítás
1. 10%-os koncentrációban használjuk a. szalicilsav
2. nipasol b. H3BO3
3. C2H5-OH bőrizgató hatását csökkenti c. galluszsav
4. rothadásgátló d. paraoxi-benzoesav propil észtere
5. szinergens e. aszkorbin sav
1-___, 2-___, 3-___, 4-___, 5-____
7. A gyógynövények különböző hatóanyagúak

Sorold fel a hatóanyagokat:
……………………………………………………………………………
……………………………………………
8. Párosítás
1. cickafark a. antocián tartalmú

2. hammamelisz b. illatosító
3. búzavirág c. korpás, seborreás fejbőrre
4. csalán d. hajhullás, zsíros bőr ellen
5. paprika e. hajszeszekben, foltos kopaszságra
6. rozmaring f. összehúzó
7. nyírfakéreg g. azulén tartalmú
8. naftalin h. hajszeszekben vérbőségfokozó
9. B1 vitamin hisztamin, C-vitamin tartalmú
1-___, 2-___, 3-___, 4-___, 5-___, 6-___, 7-___, 8-___, 9-___
9. Sorold fel a biológiailag aktív anyagokat!
…………………………………………………………………………….
………………………………………………….

Tel: 786-3952
Anyagismeret
10. sorold fel a növényi drogokat és írd mellé a növény nevét amelyből
kivonták, valamint a kivonás technikáját!
…………………………………………………………………………….
……………………………………………………………………………
………………………………………………………
11. Párosítás
1. D vitamin a. fitohormon
2. hajhullás elleni vitamin b. csukamáj olaj
3. rezorcin c. kétértékű fenol
4. koleszterin d. H vitamin
5. heteroauxin e. hajnövesztő szer
6. pantotén-sav f. hiánya hajhullást okoz
7. hialuronsav g. glükoz-amin
1-____, 2-___, 3-___, 4-___, 5-___, 6-___, 7-___
12. Relációanalízis
A , ha az állítás és az indoklás is igaz, és az indoklás magyarázza az állítást
B , ha az állítás és az indoklás is igaz, de az indoklás nem magyarázza azt
C, ha az állítás igaz, az indoklás nem igaz
D , ha az állítás nem igaz, az indoklás igaz
E , ha az állítás sem, az indoklás sem igaz
…….A koleszterin zsírkisérő anyag, poláros és apoláros részből áll, ezért

emulgeáló szernek is használható.
…….A C-vitamin szerves sav, ezért könnyen bomlik.
……..A karotin provitamin, ezért vízben oldódik.
……..A B-vitamin vízben oldódik, ezért naponta kiürül a szervezetből.
…….A biotin zsírban oldódik, ezért a B-vitaminok csoportjába tartozik.
……..Az E- vitamin könnyen oxidál anyagokat, ezért a telített zsírok bomlását
akadályozza.
……..Az F-vitamin létfontosságú zsírsavakból áll, mint a linol-, linolén-,
aszkorbinsav.

Tel: 786-3952
Anyagismeret
13. Csoportosítsd a felsorolt szinezékeket!
Korom, ZnO, indigó, halezüst, TiO2, eozin, szudánfesték, PPD, umbra,

Fluoreszcein, kamilla, AgNO3, karmin, klorofill, PTD, henna, viktoriakék,
okker, melanin
természetes mesterséges
növényi Állati ásványi vízben Alkoholban Zsírban
eredetű oldódó Pigment
14. Négyféle asszociáció

A. eozin
B. fluoreszcin
C. mindkettő
D. egyik sem
……vörös színű
……zöldesen fluoreszkál
……nátrium só
……kristályos
……kátrányszármazék
……festékként használják
…….hajszeszek színezésére használják
15. Párosítás
1. fehér festékanyag a. 2%-ban használható
2. széntartalmú vegyület b. klorofill
3. PPD c. piros színű
4. dezodoráló hatású d. korom
5. karmin e. TiO2
6. PTD f. mérgező
1-…, 2-…, 3-…, 4-…, 5-…, 6-…..,

Tel: 786-3952
Anyagismeret
Púderek
Jelentése: por (francia szó: poudre)

Használatának célja:
• A bőr kisebb szépséghibáinak elfedése.
• A zsíros arcbőr hamvassá tétele.
• A verejték felszívása.
Követelmények a púderekkel szemben:
• Jó fedőképesség.
• Jó tapadóképesség.
• Azonos szemcsenagyság.
• A színét a bőr váladékainak hatására ne változtassa meg.
• Állás közben ne csomósodjon.
• A bőrre ne legyen izgató.
• Jó sikamlóssággal rendelkezzék.
ALAPANYAGAI
A sikamlósságot biztosítja:
a Talkum víztartalmú magnéziumszilikát, tapintásra zsíros, lágy,
sikamlós,
a fémszappanok, pl. cinksztearát magnéziumsztearát
(C17H35COO)2Zn, (C17H35COO)2Mg
könnyen avasodnak.
A tapadóképességet biztosítja:
a fémszappanok (lásd fenn),
karbonátok,
CaCO3ésMgCO3
A fedőképességet biztosítja:
Kaolin (porcelánföld),
titándioxid TiO2,
cinkoxid ZnO.
A felszívóképességet biztosítja:
Kaolin. A kaolin mind a vizes, mind a zsíros anyagokat jól
felszívja. Ezért közkedvelt alapanyag.
Kalcium és magnéziumkarbonát. Erősen szárítók.
Kolloid kovasav v. Aerosil. Laza fehér por. Szárító hatású,
kamaszoknak készülő kozmetikumok kedvelt alapanyaga.

Tel: 786-3952
jog fenntartva.
Anyagismeret
Selyempor anyaga a fibroin (egyszerű vázfehérje). Bőrrokon, a
bőrbe jól felszívódik. Nagy a vízfelvevő képessége. Szerves
vegyület. Porráőrölt, zsírtalanított nyersselyemből készül.
Adalékanyagok:
a színezők (mesterséges és természetes színezékek használhatók),
az illatosítok.
A PÚDEREK CSOPORTOSÍTÁSA FELHASZNÁLÁS

SZERINT:
• Kozmetikai púderek
• Hintőporok
• Testápoló púderek
• Babahintőporok
• Borotválkozás utáni púderek
• Gyógypúderek
Kozmetikai púderek
Megjelenésük szerint, lehetnek
Porpúderek
Minden púder áll:
25 % titándioxidból
75 % talkumból vagy kaolinból
Készülhetnek:
száraz bőrre, akkor nem tartalmaznak egyáltalán karbonátot,
helyette sztearátok vannak benne,
zsíros bőrre, ekkor kb. 20 % karbonát van bennük és nem
tartalmaznak egyáltalán sztearátot. Cinkoxid, is van bennük,
valamint fertőtlenítő anyag,
normál bőrre, ekkor 5% a karbonát tartalma és hasonló a sztearát
tartalmuk.
Kompaktpúderek
Préseléssel állítják elő, a szokásos alapanyagokon kívül
kötőanyagot /nyákanyagot/ tartalmaznak.

Tel: 786-3952
jog fenntartva.
Anyagismeret
Krémpúderek
Félzsíros krémalapanyagba púderalapanyagokat és színezékeket

tesznek.
Alapozópúderek
Száraz krémbe (tejkrémbe) teszik a fedő és színezőanyagokat.
Szájfestékek
Lehetnek szájrúzsok, kontúrceruzták, folyékony rúzsok.
HINTŐPOROK, TESTÁPOLÓ PÚDEREK

A bőrt enyhén szárítják, sikamlósságot adnak, nedvszívó
képességük van és bőrtápláló anyagot tartalmaznak.
Babahintőporok
Jelentős kaolin tartalmuk van, amelytől a felszívóképesség nő.

Pórusösszehúzót, fertőtlenítőt tartalmaznak. Cinksztearátot,
vazelinolajat, cetilalkoholt tartalmaznak, ill. lanolint.
Borotválkozás utáni púder
Cinkoxidot, cinksztearátot aerosilt, talkumot, kaolint, fertőtlenítőt (1%

szalicilsavat) és vérzéscsillapítót tartalmaz (l %).
Gyógypúderek
Semleges púderalapanyagokhoz bármilyen hatóanyagot tesznek,

amelyet vagy verejtékcsökkentésre, (csersavat, timsót, hexa-
klorofént) vagy gyulladáscsökkentésre (ként, ichtiolt) használnak
tüneti kezelésre.

Tel: 786-3952
jog fenntartva.
Anyagismeret
Feladatok
A felsorolt anyagokat foglald táblázatba!
Kaolin, mészkő, magnézium-sztearát, Aerosil, talkum, selyempor
Anyag neve képlete Bőrre gyakorolt felhasználása

hatása

Tel: 786-3952
jog fenntartva.

Adoc - Pub Fodrasz-Anyagismeret

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Adoc - Pub Fodrasz-Anyagismeret

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Anyagismeret

A jegyzet tartalmazza a modulzáró vizsgákhoz és a szakképesítő vizsgához

Összeállította: Szeverényi Andrea

Az Országos Képzési Jegyzék 33 815 01 1000 00 00 számmal jelölt fodrász szakképesítés

A jegyzet szerzői jogvédelem alatt áll !

Corvin köz Oktatási Központ 1

A körülöttünk lévő világban a megszámlálhatatlanul sokféle élőlény és

Elemi részecskék Kémiai részecskék

Azokat a minden tulajdonságukban megegyező részecskéket, amelyek a kémiai

Az atom szó görög eredetű, oszthatatlant jelent, de ma már biztosan tudjuk

Az atommag a pozitív töltésű protonokból és a töltés nélküli neutronokból épül

Corvin köz Oktatási Központ 3

Az atommag körül elektronfelhőt alkotva találhatók a negatív töltésű

Ha az elektronhéj a maximális számú elektront tartalmazza, akkor a héjat lezárt

Az atomot felépítő elemi részecskék:

Corvin köz Oktatási Központ 4

- megmutatja az adott atom helyét a periódusos rendszerben (17Cl 17.

- megmutatja, hogy az elem egy atomja hány protont tartalmaz (17Cl 17

- Az elektronok tömege a protonok és neutronok tömegéhez képest igen kicsi, az

- Az azonos protonszámú, de eltérő tömegszámú (neutronszámú) atomokat egy

Corvin köz Oktatási Központ 5

Mivel a protonszám ugyanaz, minőségileg mindegyik atom hidrogén atom.

Az anyagmennyiség nemzetközi mértékegységrendszerben használt

Moláris tömeg (jele: M)

Corvin köz Oktatási Központ 6

• az elemeket atomtömegük szerint állította sorrendbe

A ma használatos periódusos rendszer felépítése

• azok a csoportok tartoznak egy mezőbe, amelyekben ugyanaz az alhéj

Corvin köz Oktatási Központ 7

1. Az atomok kémiai szempontból legfontosabb adata

2. Az atomok semlegesek, mert

a. az atomban a protonok száma egyenlő a neutronok számával

3. Az atom tömegszáma egyenlő

4. Az atom tömege az atommagban összpontosul, mert …

a. a proton és a neutron tömege azonos

6. Mekkora a rendszáma annak az elemnek, amelyik a legjobban hasonlít

7. Egy elem rendszáma 35. Állapítsd meg, mennyivel nagyobb a rendszáma

8. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb?

9. Mennyiségi összehasonlítás: melyik a nagyobb?

Corvin köz Oktatási Központ 9

11. Melyik kémiai egyenlet helyes?

12. Melyik sorban felel meg a jelölt anyagok tömegaránya 1 : 3-nak ?

13. Melyikben van a legtöbb atom?

14. Melyikben van a legtöbb molekula?

a. 0,5 gramm hidrogénben

Corvin köz Oktatási Központ 10

a. 4,5 gramm hidrogénben

16. Azonos számú hidrogén molekula és szénatom tömegaránya…

17. 8 gramm oxigén …

a. 24· 1023 db. hidrogénatommal egyesül vízzé

18. Az oxigénatomok izotópja tartalmazhat…

19. Melyik az az elem, amelynek izotópja 26 protont és 28 neutront

21. A 11-es rendszámú, 23-as tömegszámú elem 1 mól atomjában levő

22. Mennyi a proton relatív tömege ?

23. Melyik az az elemi részecske, amelyiknek száma döntően befolyásolja az

Corvin köz Oktatási Központ 12

Földünkön közönséges körülmények között csak a nemesgázok atomos

Ha a külső héjon 6, 7, azaz a nemesgázszerkezethez közel eső számú elektron

A pozitív és negatív ionok egymástól térben és időben elszakítva nem

Az ionos kötés nagy energiát képvisel, ezért az ionvegyületek normál

Corvin köz Oktatási Központ 14

Kovalens kötéssel molekulák képződnek. A közös elektronpárokat kötő

Corvin köz Oktatási Központ 15

(a) K _> K+ (b) S _> S2