1.

Alapkérdések tisztázása

1.1. Olvasási, kiejtési szabályok

1.1.1. A német ábécé

A német ábécé 32 db egy- és többjegyű írásjelből áll:

a ä b c ch d e f g h i j k l m n o ö p qu r s ß sch t u ü v w x y z

Ezek javarésze a magyarhoz hasonlóan ejtendő, vannak azonban a magyartól eltérőek:

a ä ch e qu s ß sch v w y z

1.1.2. Betűkapcsolatok ejtése, st és sp. Az e hang változatai

A németben találunk néhány betűt, betűkapcsolatot, melyek – főleg ejtésben – idegenek számunkra.

Saite, Bayern
ai, ay
Saison
Haus,
au
Restaurant
äu Fräulein
wer, Tee, Telefon
e
gern, lesen
ei, ey rein, Meyer
heute
eu
Ingenieur
heute
h
Nähe
Chemie
ie
Familie
ou Cousin

ow Lützow
Licht
ch
acht Chemie
ck, kk Sakko, Bäckerei
sechs
chs
gleich|seitig
Hunger, dunkel
ng, nk
Ungar, Ungarn, Kongo
ph Phantasie
Spiegel, ge|spannt, Stuhl
sp, st
Stalin
th Asthma

tsch, tschechisch

ts, tz rechts, jetzt

 2

1.1.3. A magánhangzók és mássalhangzók időtartama

Rövid magánhangzók Strumpfhose, seltsam

Hosszú magánhangzók Maschine, du

nn Anna

tt Bitte

ff Koffer

Betűk kettőzésével Haar, Meer, Moor

Néma, nyújtó h-val Stahl, sehr, ihr, Sohn

-bar, -sal, -sam, -tum einsehbar, Mühsal, sparsam, Irrtum
Ur- Urmensch, Urwald, Urteil

1.1.4. A mássalhangzók hasonulása

A kiejtés könnyítésére sokszor két egymás után ejtett hang közül az egyik a másikhoz hasonul.
Csak zöngétlen hasonulás van a németben: siegte, Obst, siebzig.

1.1.5. A szóhangsúly

A szóhangsúly általában a tőszótagra esik (ez legtöbbször a szó első szótagja): Hand, Bau.
Van azonban néhány eredeti német szó, amely eltér a tőszótagos hangzástól: Forelle, allein.
A betűszavak általában véghangsúlyosak: USA.

1.2. Szófajok

A német tanulást szinte teljes egészében magyar nyelvi ismereteinkre építjük, ezért elengedhetetlen a magyar nyelvtan
bizonyos mélységű ismerete. Ez a szófajok ismeretére is vonatkozik.

A következő szófajokat különböztetjük meg (részletezésük az I. sz. mellékletben található): ige, főnév, melléknév, számnév,
névmás, főnévi igenév, melléknévi igenév, határozói igenév, határozószók, névelő, névutó, kötőszó, igekötő, segédige,
módosítószó, indulatszó.

1.3. Igék szótári alakja

Az igék szótári alakja az az alak, ahogyan általában megtaláljuk őket a szótárakban.

Az igék szótárai alakja különböző a magyarban és a németben.

Szótári alak a magyarban olvas

Szótári alak a németben lesen

 3

1.4. Személyes névmások – ezek alany esete. Udvariasság kifejezése

A személyes névmások valakinek vagy valaminek a neve helyett áll a mondatban.

A személyes névmások alany esete Werfall von Personalpronomen

Egyes szám Többes szám Einzahl Mehrzahl

1. személy én 1. személy mi 1. Person ich 1. Person wir

2. személy te 2. személy ti 2. Person du 2. Person ihr

3. személy ő 3. személy ők 3. Person er/sie/es 3. Person sie

Udvarias Höflichkeits-
ön, önök Sie
forma form

1.5. Igeragozás: a sein és haben ige és ragozása

sein haben
ich bin wir sind ich habe wir haben
du bist ihr seid du hast ihr habt
er/sie/es ist sie sind er/sie/es hat sie haben
Sie sind Sie haben

1.6. Mondatrészek – alapvető mondatrészek. Mondatfajták

Egy mondat a következő mondatrészekből állhat: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző.
Mondatunk akkor nyeri el értelmes mivoltát, ha a fentiek közül legalább alanyt és állítmányt tartalmaz.

Egy ilyen egyszerű tőmondat pl: Pisti játszik.

A mondattani elemzés a következőképpen zajlik:
− Mit állítunk? Játszik. Ez a mondat állítmánya, igei állítmány.
− Ki játszik? Pisti. Ez a mondat alanya.

1.6.1. Az egyenes szórend. A kijelentő mondat.

Pisti játszik. E mondat kielégíti az alapkövetelményeket, hogy egyáltalán mondat lehessen: van benne alany és van
benne állítmány. Ezek sorrendje is nyilvánvaló: elöl áll az alany, s azt követi az állítmány. Ekkor egyenes szórendről
beszélünk, s így jelöljük: A Á. Ez a kijelentő mondatok szórendje.

1.6.2. A fordított szórend. A kérdő mondat, s annak fajtái

Játszik Pisti? E mondat is kielégíti az alapkövetelményeket, ám most elöl áll az állítmány, s azt követi az alany. Ekkor
fordított szórendről beszélünk, s így jelöljük: Á A. Ez a kérdő (később: udvarias felszólító) mondatok szórendje.

A kérdő mondatoknak két fajtájuk van: az eldöntendő és a kiegészítendő kérdő mondat.

Kérdő mondat fajtája Mikor használjuk? Példa Intonáció (hanglejtés)

– Holnap dolgozol?
Eldöntendő Ha válasznak igent vagy nemet várunk. Emelkedő
– Igen.
– Hol élsz?
Kiegészítendő Ha kérdésünkre kifejtő választ várunk. Ereszkedő-emelkedő
– Budapesten.
 4

1.6.2.1. Kérdőszavak

A németben viszonylag könnyű felismerni, megtanulni a kérdőszavakat: valamennyi w-vel kezdődik.

wer? was? wo? wieviel? wie? wann? woher? wohin? warum? wessen? welch? wen? wem? worauf? worüber?
worum? woran? wovon? womit? wozu?...

A következő óra a sein és haben igék gyakorlásáról fog szólni. Egy teszt is sorra kerül.

Néhány szó megtanulása fontos dolog, mert ezeket fogjuk használni a következő órai gyakorlásaink alkalmával.

A megtanulandó szavak tehát:

der Vater apa

die Mutter anya

das Kind gyermek

der Sohn fiú (fia valakinek)

die Tochter lány (lánya valakinek)

der Großvater nagyapa

die Großmutter nagyanya

arbetien dolgozik

kochen főz

spielen játszik

das Zimmer szoba

klein kicsi

groß nagy

schreiben ír (pl. levelet)

lernen tanul

wer? ki?

was? mi?

wo? hol?

warum? miért?