Professional Documents
Culture Documents
1
Tartalomjegyzék
I. SZÖVEGSZERKESZTÉS........................................................................................... 5
1. BEVEZETÉS .............................................................................................................................. 5
2. SZÖVEGSZERKESZTŐ PROGRAMOK, A SZÖVEGSZERKESZTÉS LÉPÉSEI .............................. 6
Kérdések, feladatok ................................................................................................................................ 7
3. BETŰFORMÁZÁS...................................................................................................................... 7
Óravázlat. Írd le a füzetbe! ..................................................................................................................... 9
Kérdések, feladatok ................................................................................................................................ 9
4. BEKEZDÉSFORMÁZÁS I......................................................................................................... 10
Óravázlat. Írd le a füzetbe! ................................................................................................................... 11
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 12
5. SZINTFELMÉRŐ DOLGOZAT ................................................................................................. 13
6. BEKEZDÉSFORMÁZÁS II. ...................................................................................................... 14
Óravázlat. Írd le a füzetbe! ................................................................................................................... 15
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 16
7. KÉPEK BESZÚRÁSA, ÁBRÁK KÉSZÍTÉSE............................................................................... 17
Óravázlat. Írd le a füzetbe! ................................................................................................................... 18
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 19
8. DOKUMENTUMOK NYOMTATÁSA ......................................................................................... 21
Óravázlat. Írd le a füzetbe! ................................................................................................................... 22
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 22
9. TÁBLÁZATOK KÉSZÍTÉSE ÉS FORMÁZÁSA .......................................................................... 24
Óravázlat. Írd le a füzetbe! ................................................................................................................... 25
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 26
10. TABULÁTOROK HASZNÁLATA .......................................................................................... 26
Óravázlat. Írd le a füzetbe! ................................................................................................................... 27
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 28
11. BEKEZDÉSEK STÍLUSA, TARTALOMJEGYZÉK KÉSZÍTÉSE............................................... 29
Óravázlat. Írd le a füzetbe! ................................................................................................................... 30
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 30
12. ÉLŐFEJ, ÉLŐLÁB, OLDALSZÁM, LÁBJEGYZET BESZÚRÁSA ............................................ 31
Óravázlat. Írd le a füzetbe! ................................................................................................................... 33
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 33
13. GYAKORLÓ KÉRDÉSEK, FELADATOK .............................................................................. 34
14. TÉMAZÁRÓ DOLGOZAT: ................................................................................................... 38
II. TÁBLÁZATKEZELÉS ............................................................................................. 39
15. A „SZÁMOLÓTÁBLA” ALAPÖTLETE ................................................................................. 39
16. A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI ........................................................................................ 40
A TÁBLÁZAT FELÉPÍTÉSE ........................................................................................................................... 40
2
Tartalomjegyzék
3
Tartalomjegyzék
4
I. Szövegszerkesztés
Szövegszerkesztés
1. Bevezetés
Az informatika az adatok rögzítésével, tárolásával, továbbításával és
feldolgozásával foglalkozik, tehát igen nagy területet ölel fel. Ha a
hardvereszközöket tekintjük, akkor a mobiltelefonoktól az asztali gépeken és
DVD-lejátszókon át egészen a szuperszámítógépekig terjed az informatika. Ha
pedig a rajtuk futó programokat nézzük, akkor a játékoktól, a szövegszerkesztő és
képfeldolgozó programokon át a fejlesztői környezetekig és a vírusirtókig. És
akkor számtalan közbülső állomást meg sem említettünk.
Ebben az évben ebből a hatalmas területből főleg egy szűk tartományra, az irodai
alkalmazásokra koncentrálunk. Ezek általában egy programcsomagban jelennek
meg. Az irodai alkalmazáscsomag azokat a szoftvereket tartalmazza, amelyek egy
átlagos irodában a feladatok ellátásához szükségesek. Mindig tartalmaznak
szövegszerkesztő és táblázatkezelő programot, de további részei is lehetnek,
például prezentációkészítő, adatbázis-kezelő, webszerkesztő vagy grafikai
alkalmazások. Sokféle irodai csomagot készítenek, ilyenek például a Microsoft
Office, az OpenOffice.org, a LibreOffice, az Ashampoo Office, az Ability Office
stb. Maga az office szó (ejtsd: ofisz) is irodát jelent.
5
I. Szövegszerkesztés
2. Szövegszerkesztő programok, a
szövegszerkesztés lépései
A szövegszerkesztők talán a leggyakrabban használt programok a számítógép
irodai alkalmazásában. Ebben a fejezetben átismételjük, amit a
szövegszerkesztésről az elmúlt években tanultunk, és néhány újabb lehetőséggel
is megismerkedünk.
6
I. Szövegszerkesztés
A szabályosan beírt és kijavított szöveg formázására a szövegszerkesztő
programok nagyon sok lehetőséget kínálnak. Mivel sokféle szövegszerkesztő
programmal találkozhatunk, ezért a szövegszerkesztés tanulásakor nem egy
adott program használatára, hanem a formázás általános lehetőségeire kell
koncentrálnunk.
Kérdések, feladatok
3. Betűformázás
A betűk három fő jellemzője: a betű típusa, stílusa és mérete.
Az összetartozó betűket közös elvek szerint tervezik, az így kapott
betűtípusokat nevük azonosítja.
A betűtípusokat három fő csoportba sorolhatjuk:
A talpas betűk szárai talpakban végződnek, a talpak olvasás közben vezetik a
szemet. Ilyen például a Times New Roman (ejtsd: tájmz nyú roumön).
Elektronikus megjelenítés esetén, például a képernyőn, jobban olvashatók az
állandó vonalvastagságú talp nélküli betűk. Ilyen például az Arial (ejtsd: ériöl).
Az egyéb betűtípusokat főleg díszbetűként, illetve reklámcélra használják.
Például: Oklevél (Old English Text, ejtsd: inglis), vagy Aruház (Magneto).
7
I. Szövegszerkesztés
A betűméret egysége a pont. 1 hüvelyk (azaz 2,54 cm) 72 ponttal egyenlő,
vagyis kb. 3 pont tesz ki 1mm-t. A könyvekben általában 10-12 pontos betűket
használunk, kézírásunk pedig 16-20 pont nagyságú.
A betűk kiemelésére
látványos megoldásokat
találunk a betűk formázásának
speciális lehetőségei között.
Ilyenek például a betűk
szélességének (más szóval
méretarányának) csökkentése
vagy növelése, a betűk r i t k í t á s a és a sűrítése, valamint emelése és
süllyesztése. (Ezekkel a megoldásokkal az előző években még nem találkoztunk.)
8
I. Szövegszerkesztés
Óravázlat. Írd le a füzetbe!
Kérdések, feladatok
Pitagorasz tétele kimondja, hogy egy derékszögű háromszög befogói fölé emelt
négyzetek területének összege megegyezik az átfogó fölé emelt négyzet területével:
a2+b2=c2
A tételt ugyan a Kr. e. 6. században élt görög matematikusnak, Püthagorasznak tulajdonítják, de már korábban
az indiai, kínai és babilóniai tudósok is ismerték
9
I. Szövegszerkesztés
4) Készítsd el az alábbi cégjelzést ebben a formában! A szöveg Calibri és Forte
betűtípusokat tartalmaz. Hogyan került be a g betű? Ügyelj a Fog köz 2.
ritkítására!
U
VA Kutyafo ászat g
Ebfalva, F o g k ö z 2 .
369-963
www.kutyafogászat.vau
4. Bekezdésformázás I.
Ha új gondolatot kezdünk, akkor azt írásban új bekezdés indításával jelezzük. A
bekezdéseket sokféleképpen formázhatjuk, ezek közül a három legfontosabb az
igazítás, a behúzás és a térköz.
10
I. Szövegszerkesztés
A térköz a bekezdés távolsága az előző, illetve a következő bekezdéstől. Ide
soroljuk a sorok távolságát is (sorköz), amely egyegy bekezdésen belül állandó.
A vonalzó használata a behúzás állítására. Mi történik, ha a csúszkák használata közben az Alt gombot is
nyomod? Próbáld ki!
11
I. Szövegszerkesztés
Kérdések, feladatok
Az EU jelképei¶
AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ¶
A tizenkét csillag által alkotott kör az európai
népek közötti egységet és összhangot jelképezi.¶
EURÓPA NAP, MÁJUS 9.¶
Robert Schuman francia
külügyminiszter 1950. Május 9-én
fogalmazta meg az Európai Unió
gondolatát.¶
AZ EURÓPAI HIMNUSZ¶
A himnusz dallama Beethoven IX.
Szimfóniájából származik.¶
AZ EU JELMONDATA¶
„Egység a sokféleségben.”¶
12
I. Szövegszerkesztés
4) Készítsd el a következő aláírást a lap jobb oldalán, de ne zárd jobbra:
Tárkonyos Csongorné
ügyvezető
5. Szintfelmérő dolgozat
https://redmenta.com/?jumper
Direktcím: 8.1SzTASZfF22
13
I. Szövegszerkesztés
6. Bekezdésformázás II.
A bekezdés formázásának nagyon sok további lehetősége is van. Így például a
bekezdésekből készíthetünk listát, kiemelhetjük a bekezdés első betűjét
iniciáléval, de kialakíthatunk köré szegélyt, vagy beállíthatjuk a háttér színét is.
14
I. Szövegszerkesztés
Az iniciálé a bekezdés díszes kezdőbetűje. Elhelyezésénél megadhatjuk, hogy a
margóra kerüljön, vagy besüllyeszthetjük a szövegbe, illetve beállíthatjuk a betű
formai jellemzőit.
A bekezdést díszíthetjük szegéllyel vagy mintázattal is.
Szegély kialakításakor kiválaszthatjuk a határoló oldalakat, a szegély stílusát (pl.
dupla, szaggatott), színét és vastagságát. A szegélyezett bekezdés szélességét
utólag például a vonalzón lévő csúszkákkal állíthatjuk be.
A mintázat a bekezdés háttérét jelenti: ez lehet egyszínű, de két szín sávos vagy
rácsos kombinálásával további hatásokat is létrehozhatunk.
Szegélyt akár egy kijelölt szövegrészre (pl. egy szóra) vagy az egész oldalra is
elhelyezhetünk.
15
I. Szövegszerkesztés
Kérdések, feladatok
VÉSZFÉK
Csak veszély esetén szabad meghúzni!
16
I. Szövegszerkesztés
7. Képek beszúrása, ábrák készítése
Képek beszúrásával a szövegszerkesztés, ábrák készítésével a prezentációkészítés
során ismerkedtünk meg. A legtöbb szövegszerkesztő program azonban támogatja
a bemutatók készítése során már megismert lehetőségeket is.
Egy kész kép vagy ábra beillesztéséhez általában elegendő megadni a fájl helyét,
és a kép eredeti méretében a kurzorhoz kerül. Munkánkat segíti, hogy a
szövegszerkesztő programok általában tartalmaznak egy beépített kép és
ábragyűjteményt is. Ezt a gyűjteményt a Word 2016-ban Online képeknek
nevezik, amely tartalmazza a korábbi ClipArt (ejtsd: klipárt) ábragyűjteményt is.
A beszúrt képet a szövegszerkesztő program alapértelmezés szerint úgy kezeli,
mint egy betűt. A kép elhelyezését azonban módosíthatjuk: körbefuttathatjuk a
szöveggel, vagy beilleszthetjük a szöveg elé, mögé stb.
Körbefuttatás után a képet az egér húzásával mozgathatjuk, a kép sarkain lévő
pontokkal átméretezhetjük, a fölösleges részeket levághatjuk. Gyakran
lehetőséget kapunk a kép fényességének, kontrasztjának vagy színének
megváltoztatására is.
17
I. Szövegszerkesztés
Ábrák készítésénél használhatjuk a beépített elrendezéseket: Venn-diagram,
folyamatábra, szervezeti diagram stb. Ezeket például a Word 2016-os
változatában SmartArt (ejtsd: szmártárt) néven találjuk meg.
Az ábrákat azonban összerakhatjuk elemeiből is, például nyilakból,
csillagokból és egyéb elemekből. Ilyenkor (többnyire a helyi menü segítségével)
beállíthatjuk az alakzatok tulajdonságait: pl. a színét vagy a vonal vastagságát.
A magyarázó szövegeket szövegdobozokba tehetjük. Ezeket a prezentáció
készítésben megismert módon, a képekhez hasonlóan szúrhatjuk be és
helyezhetjük el. Ha a beszúrt elemeket és szövegdobozokat csoportba
foglaljuk, egy új „összetett” ábrát kapunk, amelyet a készen kapott ábrákhoz
hasonlóan kezelhetünk.
18
I. Szövegszerkesztés
Kérdések, feladatok
Korona
Fognyak
Gyökér
2) A jobb oldali ábra a fog részeit tartalmazza. Keress egy megfelelő ábrát az
Online képek között (a ClipArt-ban), majd illeszd be a magyarázathoz
szükséges nyilakat és szövegdobozokat az ábra szerinti elrendezésben! A
nyilak és szövegdobozok készítésekor használd ki a vágólap lehetőségeit!
3) Készítsd el a Gémkapocskiegyenesítő Kft. fejléces papírját a minta alapján!
19
I. Szövegszerkesztés
4) A bal oldali ábra az atom felépítését mutatja. Készítsd el az ábrát szervezeti
diagram segítségével!
ATOM
atommag elektronburok
5) A jobb oldali ábra a Megállni tilos táblát szemlélteti. Készítsd el ezt a táblát
a szövegszerkesztő program beépített rajzoló eszközeivel! Rajzold meg
továbbá a stoptáblát, valamint a főútvonalat, illetve a zsákutcát jelző táblát
is!
20
I. Szövegszerkesztés
8. Dokumentumok nyomtatása
Ha az elkészült dokumentumot papíron kell leadnunk, akkor már a dokumentum
készítésénél figyelembe kell vennünk a papír méretét. Európában leggyakrabban
a 80 g-os A4-es méretű lapokat használjuk. Nézzük meg, mit jelen ez!
A2
A1
A4
A3
A6
A5
A6
21
I. Szövegszerkesztés
Ma már egyre gyakrabban a kész dokumentumot elektronikusan is leadhatjuk. Ha
azt szeretnénk, hogy a címzett azt lássa, amit terveztünk, ám nem szeretnénk, ha
módosítani is tudna rajta, akkor mentéskor vagy nyomtatáskor különleges
fájlformátumokat is kiválaszthatunk. Ilyen például az ingyenesen letölthető
Adobe Acrobat Reader-rel (ejtsd: adobi akrobat ríder) megtekinthető PDF
formátum.
Kérdések, feladatok
22
I. Szövegszerkesztés
Sulinapi Bográcsverseny
június 15, 800
KATEGÓRIÁK:
I. bográcsgulyás
II. pásztortarhonya
III. lecsó
ZSŰRI:
FIGYELEM!
Minden csapat ügyeljen a tűzvédelmi
szabályok betartására!
23
I. Szövegszerkesztés
9. Táblázatok készítése és formázása
Foglaljuk össze, hogy mit tanultunk a táblázatok készítéséről és formázásáról!
Egy táblázat sorokból és oszlopokból épül fel. Egy sor és egy oszlop
metszéspontjában áll a cella. Egy cella többnyire csak egy adatot tartalmaz.
A táblázat létrehozásakor meg kell adnunk a sorok és az oszlopok számát. A
szövegszerkesztő program utasításaival azonban később is törölhetünk, illetve
beszúrhatunk oszlopokat és sorokat. Az oszlopok és sorok formázásakor
beállíthatjuk azok szélességét és magasságát.
A cellákat szegélyezhetjük: beállíthatjuk az alkalmazott vonal stílusát (pl.
dupla, szaggatott), továbbá a színét és a vastagságát. A szegély elrejtésével
összefüggőnek tűnő területet kaphatunk.
A cellák mintázatát (hátterét) is beállíthatjuk: megadhatjuk a kitöltés színét,
de ha módosítjuk a mintázat stílusát, akkor akár két színt „pöttyözéssel”
keverhetünk is.
24
I. Szövegszerkesztés
Bonyolultabb felépítésű táblázatot a cellák egyesítésével és felosztásával
alakíthatunk ki. A cellák egyesítésekor két vagy több cellából egy lesz, így a
megfelelő adat már elfér benne. A cellák felosztása során pedig a kijelölt cellát
adott számú sorra és oszlopra bonthatjuk.
Minden cella önálló bekezdésnek számít. Ennek figyelembevételével a betűket
és bekezdéseket a szokásos módon formázhatjuk. Fontos azonban, hogy a cellák
tartalmát nemcsak vízszintesen, hanem függőlegesen is igazíthatjuk.
Szűkebb cellák esetében a beillesztett szöveget 90 fokkal elforgatva érdemes
beilleszteni. Ilyenkor a szöveget alulról felfelé kell olvasni.
Szeptember
November
December
Október
Március
Február
Április
Január
Június
Május
Igazolt órák száma:
Összesen:
Egy táblázat sorokból és oszlopokból épül fel. Egy sor és egy oszlop
metszéspontjában áll a cella. Egy cella többnyire csak egy adatot tartalmaz.
A táblázat létrehozásakor meg kell adnunk a sorok és az oszlopok számát, amit
később is törölhetünk, illetve beszúrhatunk oszlopokat és sorokat.
A cellákat szegélyezhetjük: beállíthatjuk az alkalmazott vonal stílusát, színét és a
vastagságát.
A cellák mintázatát (hátterét) is beállíthatjuk.
Bonyolultabb felépítésű táblázatot a cellák egyesítésével és felosztásával
alakíthatunk ki.
Minden cella önálló bekezdésnek számít.
25
I. Szövegszerkesztés
Kérdések, feladatok
26
I. Szövegszerkesztés
Tabulátorpozíciók beillesztése (Word 2016). Az ábra a Zöld Iskola papírgyűjtési Kitöltés beállítása
versenyének eredményét mutatja. Készítsd el táblázatot! (Word 2016)
27
I. Szövegszerkesztés
Kérdések, feladatok
Adatlap
Név: ______________________________________________
Anyja neve: ________________________________________
Születési hely: __________________ ,idő: _______________
Lakcím: _____________________ (város) _______________
ÉTELEK ITALOK
Sonkás zsemle ............ 2000 Ft Hideg tea (3 dl) .............. 80 Ft
Melegszendvics............ 350 Ft Almalé (3 dl)................ 160 Ft
Gyümölcstál ................. 150 Ft Ásványvíz ...................... 60 Ft
28
I. Szövegszerkesztés
11. Bekezdések stílusa, tartalomjegyzék
készítése
Egy hosszabb dokumentum könnyebben áttekinthető, ha a formázása egységes.
Például valamennyi fejezet címe középre zárt, félkövér, 24 pontos Arial betűvel
készült; a folyószöveg pedig sorkizárt, 12 pontos Times New Roman, a
bekezdések között 6 pontos térközzel stb.
A Word 2016 például, ha mást nem adunk meg, a normál stílust alkalmazza,
amely a következőképpen jelenik meg: 11 pontos Calibri típusú betű, balra zárt,
utána 10 pont térköz, a sorköz pedig 8 %-kal nagyobb. Ha a térközöket szeretnénk
kikapcsolni, akkor a Nincs térköz stílust kell alkalmaznunk.
29
I. Szövegszerkesztés
Kérdések, feladatok
30
I. Szövegszerkesztés
d) A fejezet szóra való kereséssel határozd meg, hogy hány fejezetből áll
a könyv, majd mentsd fejezetenként külön fájlba!
2) Készíts egy rövid tanulmányt a felhők típusairól! Formázd meg a címeket
címsor stílusokkal! A felhőtípusokhoz szúrj be egyegy képet négyzetes
körbefuttatással, a felhőtípusok leírását pedig kezdd iniciáléval!
3) Mire való a Wordben a Formátummásoló ( )? Próbáld ki!
31
I. Szövegszerkesztés
Az első oldal élőfeje és élőlába többnyire eltérő. Az
első oldal élőfejében például nem érdemes elhelyezni
a címet, mert az amúgy is az első oldalon van.
A páros és a páratlan oldalakon pedig az élőfej, illetve
az élőláb gyakran szimmetrikus elrendezésű. Ha
például a páros oldalon az oldalszámot balra igazítják,
akkor az a páratlan oldalon jobbra kerül.
32
I. Szövegszerkesztés
Óravázlat. Írd le a füzetbe!
Kérdések, feladatok
1) Keress egy papír alapú telefonkönyvet, egy lexikont, illetve egy szótárt!
Nézd meg hogyan helyezkedik el bennük az élőfej és az élőláb! Milyen
információkat tartalmaznak? Miért?
33
I. Szövegszerkesztés
13. Gyakorló kérdések, feladatok
1) Készítsd el a bal oldali ábrán látható napirendet! Mielőtt beírnád, sorold fel
az egyes napirendi pontok betűformátumát!
Napirend
Univerzális macskafürdető
00
7 ÉBRESZTŐ
Használható bármilyen színű, nemű és
715 Reggeli torna korú macska szőrének tisztítására.
730 Reggeli ALKALMAZÁS MÓDJA: Fürdetés elött tíz csepp CICCTM univerzális
macskafürdetőt 2 dl 40°-os vízben feloldunk majd a macska
800 Tanítás fürdővizében elkeverünk.
HATÓANYAGA: Vízben (H2O) oldott széndioxid
1230 Ebéd (CO2)
34
I. Szövegszerkesztés
4) A Visegrádi Együttműködés Csehország, Lengyelország, Magyarország és
Szlovákia regionális szervezete. Mi a célja, és milyen történelmi előzménye
van az együttműködésnek? Járj utána az interneten, majd készítsd el
tabulátorok segítségével a négy ország adatait összehasonlító táblázatot:
Visegrádi Négyek
ország főváros terület népesség pénznem
ezer km2 millió fő és jel
Cseh köztársaság ............ Prága ..................77,3 ................... 10,5 ......... cseh korona (Kč)
Lengyelország .................. Varsó ................312,7 ................... 38,1 ....................... zloty (zł)
Magyarország ............... Budapest ...............93 ...................... 10 ......................... forint (Ft)
Szlovákia ........................ Pozsony................49 ........................ 5,4 ........................ euró (€)
ELADÓ!
K acsalábon forgó erdei palotámat eladom!
10-20-30-40
10-20-30-40
10-20-30-40
10-20-30-40
10-20-30-40
10-20-30-40
10-20-30-40
10-20-30-40
10-20-30-40
Eladó palota
Eladó palota
Eladó palota
Eladó palota
Eladó palota
Eladó palota
Eladó palota
Eladó palota
Eladó palota
Eladó palota
Általános Iskola
Debrekő, Fő u. 1.
123-456
ISKOLALÁTOGATÁSI IGAZOLÁS
ph. .................................
igazgató
36
I. Szövegszerkesztés
A járatok sűrűsége:
Hétköznap Hétvégén
04,00 – 06,00 40 perc 60 perc
06,00 - 10,00 20 perc 40 perc
10,00 – 16,00 30 perc 60 perc
16,00 – 18,00 20 perc 40 perc
18,00 – 22,00 40 perc 60 perc
Váltsanak jegyet!
Ne telefonáljanak!
Ne egyenek!
Ne másoljanak leckét!
Amennyiben szeretne bérletet váltani, küldje be a HKV címére az alábbi szelvényt!
BÉRLETIGÉNYLÉS
..........................................................
aláírás
37
I. Szövegszerkesztés
14. Témazáró dolgozat:
https://redmenta.com/?jumper
Direktcím: 8.2SzTASZfF22
38
II. Táblázatkezelés
Táblázatkezelés
Hamarosan Dan Bricklin és egyik társa, Bob Frankston (ejtsd: bob frenkston) el
is készítették az első táblázatkezelő programot Visicalc (ejtsd: vizikalk) néven. A
Visicalc utolsó változatát 1985-ben adták ki, de működő verziója ma is letölthető
az internetről.
39
II. Táblázatkezelés
Az adatok táblázatos elrendezése lehetővé teszi azok rendszerezését. Így az
adatokat jobban átláthatjuk, könnyebben összesíthetjük, és akár új
összefüggéseket is felismerhetünk közöttük.
A táblázatkezelő program főbb feladatai: az adatok táblázatos elrendezése,·
a számítások elvégzése a táblázat adataival, a táblázat megformázása, az
adatok ábrázolása diagramon, és a táblázat vagy diagram kinyomtatása.
A 19. oldalon tabulátorokkal elkészített Papírgyűjtési verseny táblázatot számított adatokkal („egy főre eső”
oszlop, „összesen” sor) és diagrammal is kiegészíthetjük, ha táblázatkezelő programot használunk.
A táblázat felépítése
Ha elindítunk egy táblázatkezelő programot, akkor a szövegszerkesztő
programokéhoz hasonló felületet kapunk. A fő eltérés, hogy a munkaterületen egy
üres táblázatot látunk, ezt munkalapnak nevezik.
40
II. Táblázatkezelés
A táblázat elkészítése
A táblázatkezelő programok használatát egy egyszerű példán tekintjük át. A 8.a
osztály az osztálypénzt az iskolai bolhapiacon saját termékeinek árusításával
gyarapította. Az osztályfőnök az eladásokat az alábbi ábrán látható táblázattal
összesíti:
Írd be az ábrán látható táblázat adatait! Ügyelj arra, hogy a következő Ha nem férnek ki az adatok, az
cellába ne a szóköz gombbal lépj, hanem a kurzormozgató gombokkal oszlop szélességét az egér
vagy a tabulátorral! húzásával növelheted meg
Azt a cellát, amelyikbe éppen adatot írhatunk be, a táblázatkezelő program egy
fekete szegéllyel veszi körül. Ezt a cellát aktív cellának nevezzük. Ha beírtuk a
megfelelő adatot, akkor a kurzormozgató gombokkal vagy a tabulátor gombbal
léptethetünk a következő cellába.
Ha később észrevesszük, hogy valamelyik cellába hibás adatot írtunk be,
kattintsunk rá kettőt az egér bal gombjával, és már javíthatjuk is.
Gyakori, hogy a beírt szöveg nem fér el a cellában. Látszólag a szöveg ilyenkor
a szomszéd cellában folytatódik, ha az még üres, egyébként a „kilógó” rész nem
jelenik meg. Ebben az esetben egyszerűen megnövelhetjük az oszlop
szélességét: vigyük az egeret az oszlop betűjelét tartalmazó téglalap jobb szélére,
és a duplanyíl alakú egérkurzor húzásával állítsuk be a megfelelő méretre.
Láthatjuk, hogy a táblázatkezelő a cellákban lévő számokat jobbra, a
szövegeket pedig balra igazítja. Ez sok esetben lehetőséget ad a hibák
felismerésére.
41
II. Táblázatkezelés
A számítások elvégzése
Az egyes termékek eladásából származó Bevétel az Egységár és az Eladva mezők
szorzata, tehát az E3 cellába a C3 és a D3 cellák szorzata kerül. Magát a számítást
a táblázatkezelőre bízhatjuk, ha az E3 cellába beírjuk a =C3*D3 képletet. Az
Enter gomb lenyomása után a cellában megjelenik a végeredmény. (A képletet ezt
követően felül, az úgynevezett szerkesztőlécen továbbra is láthatjuk.)
Azonnal látható, hogy valódi példákban, ahol nem négy, hanem esetleg több száz
terméket forgalmaznak, ez az út nem járható. Ennyi adat összeadására más
módszernek is lennie kell. (Erre egy későbbi fejezetben térünk vissza.)
42
II. Táblázatkezelés
Óravázlat. Írd le a füzetbe!
43
II. Táblázatkezelés
Diagram beszúrása
Az osztályfőnök szeretné a tanulók és a szülők számára is jól láthatóvá tenni, hogy
melyik „termék” volt a legsikeresebb, azaz melyik hozta a legtöbb pénzt. Ezért a
bevétel megoszlását az egyes termékek között egy kördiagramon szemlélteti.
44
II. Táblázatkezelés
A munkafüzet mentése
Eddigi munkánk, vagyis a táblázat és a diagram egy munkalapon helyezkedik el.
Összetett probléma esetében azonban több táblázat, több diagram, így több
munkalap is készülhet. Az egyes munkalapok között a képernyő bal alsó részén
lévő fülekkel válthatunk. Az összetartozó munkalapok együtt egy
munkafüzetet alkotnak, mentéskor a munkafüzet egy fájlba kerül. A
munkafüzet mentését például a Fájl menü Mentés másként pontjával
kezdeményezhetjük.
45
II. Táblázatkezelés
Kérdések, feladatok
2) Az osztálypénzt 50, 100, 200 és 500 Ft-os címletekben szedtük be. Készíts
táblázatot, amely, ha beírod, hogy melyik címletből hány darabot kaptunk
kiszámítja az összesen beszedett pénzt! Alkalmazz a táblázatra automatikus
formátumot, majd ábrázold oszlopdiagramon a befizetett összeg megoszlását
az egyes címletek között!
46
II. Táblázatkezelés
18. Táblázatok készítése
A táblázatkezelő programok sok lehetőséget kínálnak egy táblázat gyors és
egyszerű elkészítésére, és az automatikustól eltérő megformázására.
Hozd létre a 8.b osztály táblázatát formázás nélkül! Milyen képlet kerüljön a B8 cellába?
47
II. Táblázatkezelés
Cellatartomány kitöltése sorozattal. Hogyan készítenéd így el a 7-tel osztható Teljes munkalap
számok sorozatának 12 tagját 777-től kezdve? kijelölése (Excel 2016)
Szöveg formázása
Formázás előtt a formázandó tartományt a táblázatkezelő programokban is ki kell
jelölnünk. Ha a munkalap egy teljes sorát vagy oszlopát szeretnénk megadni,
akkor annak sorszámára vagy betűjelére kell kattintani. Akár az egész munkalapot
is kijelölhetjük, ha a munkalap bal felső sarkára kattintunk.
Az igazítás beállításait a Kezdőlap szalag Igazítás csoportjában az Igazítási beállítások pontjában érjük el.
(Excel 2016)
48
II. Táblázatkezelés
Szegély és rács
A munkalap celláit a táblázatkezelő programokban már alapértelmezés szerint is
rácsvonalak határolják. Ezt a cellarácsot a képernyőn vagy nyomtatáskor
„csupán” kikapcsolhatjuk vagy bekapcsolhatjuk.
49
II. Táblázatkezelés
Végül sok táblázatkezelőben a szegélyek rajzolásával is kialakíthatjuk a rácsot.
Ekkor a rajzoló programokhoz hasonlóan a rácsvonalakat az egér húzásával,
„tollal” rajzolhatjuk. A „toll” tulajdonságait (a vonal vastagsága, színe, stílusa,
belső vonalakat vagy külső szegélyt húzzon-e) előzetesen meg kell adnunk.
Háttér kialakítása
A táblázatkezelőkben a cellatartomány hátterét (vagy kitöltését) is megadhatjuk.
Formázáskor a szegélyekhez hasonlóan azt kell figyelembe venni, hogy mit
és miért szeretnénk kiemelni. Többnyire elegendő egy halvány szín választása,
de megadhatunk különböző effektusokat, például színátmeneteket, illetve két szín
segítségével kialakíthatunk különböző mintázatokat is.
Ha a szöveg nem fér el a cellában, akkor a cellán belül több sorba tördelhetjük,
a betűk méretét lekicsinyíthetjük, vagy akár több cellát egyesíthetünk is.
Szegély kialakítása történhet a szalag megfelelő parancsának legördítésével,
összetettebb szegélyt tervezhetünk meg dialógusdoboz segítségével.
Háttér kialakításakor a szegélyekhez hasonlóan azt kell figyelembe venni, hogy
mit és miért szeretnénk kiemelni.
50
II. Táblázatkezelés
Cellák törlése és beszúrása, sorok oszlopok átméretezése
Kijelölt sorok, oszlopok vagy egy cellatartomány törlésekor általában két
lehetőségünk van. Ha a Delete gombot nyomjuk le, akkor csak az adatok
törlődnek a kijelölt részből, a formázási beállítások megmaradnak. A végleges
törléshez a menü megfelelő pontját kell alkalmaznunk. Hasonló módon
szúrhatunk be a kijelölt sorok, oszlopok vagy cellatartomány elé egy újabb,
ugyanolyan alakú részt.
A táblázat sorainak, illetve oszlopainak méretét a Kezdőlap szalag Cellák
csoportjában külön is beállíthatjuk. Pl. az oszlopszélesség mértékegysége
karakterben van megadva. Ez azt jelenti, hogy az alapértelmezett betűmérettel
hány karakter írható a cellába.
Kezdőlap szalag Cellák csoport Kezdőlap szalag Cellák csoport Kezdőlap szalag Cellák csoport
Beszúrás Törlés Formátum
Táblázat nyomtatása
Egy munkalap kinyomtatása a táblázatkezelő programokban a többi alkalmazói
programhoz hasonló módon, többnyire a Fájl menü Nyomtatás pontjával
történik. Jobban kell azonban figyelnünk az oldalbeállítás lehetőségeire, mivel
tervezéskor általában nem a nyomtatási kép alapján dolgozunk. Nyomtatáskor
megadható a kinyomtatott táblázat mérete.
51
II. Táblázatkezelés
19. Számonkérés:
https://redmenta.com/?jumper
Direktcím: 8.3SzTASZfF22
52
II. Táblázatkezelés
20. A relatív és az abszolút cellahivatkozás
A SuliBuli partira a 8. a osztály tombolát szervez. Egy tombolajegy ára 95 Ft.
Mivel várhatóan egyegy résztvevő több tombolajegyet is vásárolni fog, ezért
készítenek egy táblázatot, amelyből gyorsan visszakereshető a fizetendő összeg.
A tervezett táblázatot a bal oldali ábrán látjuk.
53
II. Táblázatkezelés
Gyakran előfordul, hogy egy adott cellában valamilyen állandó érték („konstans”)
szerepel, ilyen példánkban a tombolajegy egységára. Ha egy konstansra relatív
cellacím hivatkozik, akkor az a képlet másolása közben módosul, a kapott értékek
pedig hibásak lesznek.
54
II. Táblázatkezelés
Kérdések, feladatok
1) Az iskolai menzán egy ebéd a tanulók számára 387 Ft. Az alábbi táblázat
azt tartalmazza, hogy a 8.b osztály tanulói hány napra fizettek be októberben.
Készítsd el a táblázatot! Ügyelj arra, hogy a D3 cellába kerülő képlet másolható
legyen!
3) Hogyan módosul a
a) B3 cellában lévő =$B$1+C2 képlet, ha átmásoljuk a B4, C3 és a C4
cellába?
b) D5 cellában lévő =B1/$C$2 képlet, ha átmásoljuk a D6, E5, E6
cellákba?
c) C4 cellában lévő =$B1*C$2 képlet, ha átmásoljuk a C5, D4, D5
cellákba?
55
II. Táblázatkezelés
21. Diagramok készítése
A szükséges adatok megadása
Mint láttuk, a táblázatkezelő programok a kijelölt adatokból automatikusan elő
tudnak állítani diagramokat. A megfelelő adatok kijelölése nagyobb táblázatoknál
vagy bonyolultabb összefüggések ábrázolásánál azonban gondot okozhat.
A következő táblázat az átlagos havi csapadékmennyiséget adja meg mm-ben
1989 és 2018 között, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján.
Példánkban a Szegeden hullott csapadék mennyiségét szeretnénk ábrázolni.
Az ábrázolandó adatokat mindig úgy kell kiválasztanunk, hogy a kijelölt
cellák összességében téglalapot alkossanak. Esetünkben tehát a B2, egyébként
üres cellát is fel kell vennünk. Az adatok megadása Excelben például úgy történik,
hogy kijelöljük egérrel az első adatsort (esetünkben B2:N2), majd lenyomjuk a
Ctrl gombot, és annak nyomva tartása mellett a többi részt (B6:N6 ) is kijelöljük.
56
II. Táblázatkezelés
57
II. Táblázatkezelés
Az adatok százalékos megjelenítését már a diagram létrehozásánál
bekapcsolhatjuk. A kördiagramnak kevesebb változata van, főleg a kör
körcikkekre bontásával, vagy térbeli megjelenésével variálhatunk (pl. térhatású
robbantott torta). Az adatokat nemcsak körön, hanem akár körgyűrűn is
elhelyezhetjük (perecdiagram).
58
II. Táblázatkezelés
Grafikonok készítése
Ha elkészítjük egy függvény értéktáblázatát, a táblázatkezelők a grafikont is
képesek megrajzolni. (Erre Excelben például a pont diagramok szolgálnak.) A
fenti ábrán látható másodfokú függvény például a következő táblázat alapján
készült:
Összefoglalva:
A leggyakoribb típus az oszlopdiagram, amely akár az adatok nagyságának
változását, akár az adatok arányának összehasonlítását szemléltetheti. Az
összevont oszlopdiagram e két lehetőséget együttesen is megvalósítja. Az
adatokat nemcsak téglalapokkal és hasábokkal, hanem hengerrel, kúppal,
piramissal is ábrázolhatjuk.
A kördiagram (vagy tortadiagram) csak egy adatsort ábrázol, ám egyaránt
szemlélteti az egyes adatok egymáshoz, és azok összegéhez viszonyított
arányát is. Az adatokat a kör körcikkekre bontásával, egyegy körcikk
kiemelésével vagy térbeli ábrázolásával tehetjük változatosabbá.
59
II. Táblázatkezelés
A sávdiagram az oszlopdiagramhoz, a perecdiagram pedig a kördiagramhoz
hasonlóan használható. A sávdiagram esetében a két tengely szerepet cserél, a
perec esetében pedig kör helyett körgyűrűre vetítjük az adatokat.
Kérdések, feladatok
60
II. Táblázatkezelés
4) A következő táblázat a Föld, Európa és Magyarország adatait tartalmazza
2018-ban. Milyen diagramon érdemes ezeket az adatokat ábrázolni?
Készítsd el!
61
II. Táblázatkezelés
62
II. Táblázatkezelés
A táblázatkezelő programok nagyon sok függvényt ismernek, így azok áttekintése
nem könnyű. Ezért a függvények beszúrását különböző módokon segítik. Például
a függvény beírása közben magyarázatot adnak azok használatáról, illetve a
felhasználó kiválaszthatja a megfelelő függvényt egy listáról.
Excel 2016-ban függvényt a Képletek szalag Függvény pontjával is A függvény beírása közben
beilleszthetünk segítséget kapunk a függvény
használatáról (Excel 2016)
63
II. Táblázatkezelés
Kérdések, feladatok
23. Százalékszámítás
A gazdasági életben gyakran találkozunk a százalék (%) fogalmával. A százalék
használatára ezért a táblázatkezelő programok is lehetőséget adnak.
1
Mint tudjuk, a százalék a századrészt jelenti, vagyis 1% = = 0,01. Ennek
100
megfelelően a % jel nem mértékegység, hanem ténylegesen a „század” nevezőt
helyettesíti. A táblázatkezelő programokban egy szám formátumát az eszköztár
vagy szalag ikonjával bármikor megváltoztathatjuk
százalék formátumra és vissza. Ilyenkor például 0,45
helyett 45% jelenik meg. Ha viszont egy cellába 45-öt,
1
írunk, abból 4500% lesz, hiszen 45=4500× !
100
Százalék ikon (Excel 2016)
64
II. Táblázatkezelés
Vizsgáljuk meg a százalékszámítás használatát a következő példán!
A biobenzin 85%-ban növényekből előállított bioetanolt, és 15%-ban kőolajból
származó benzint tartalmaz (E85-ös üzemanyag). A hagyományos benzin üzemű
motorokhoz általában keverni kell a normál (95-ös) benzinnel. Készítsünk
táblázatot, amely megadja, hogy ha összekeverünk 8 liter biobenzint 12 liter
hagyományos benzinnel, akkor a keverékben hány százalék lesz a biobenzin
aránya!
A táblázat beírása után kiszámítjuk, hogy mennyi a két összetevőben lévő
bioetanol mennyisége. Mivel a százalékérték az alap és a százalékláb szorzata,
ezért az E5 cellába a =C5*D5 képlet kerül.
Ezt követi a keverék mennyiségének és bioetanol tartalmának meghatározása,
például a C7 cella tartalma =C5+C6 lesz.
A keverék bioetanol tartalma, vagyis a százalékláb, a százalékérték és az alap ·
hányadosa, így a D7 cellába az =E7/ C7 képletet kell ínunk. Az eredmény 0,34,
amit százalék formátumba váltva, a végeredmény 34% lesz.
Törtek összeadása Excellel. A cellaérték jóváhagyása után az Excel megjeleníti az egészeket és az 1-nél
kisebb maradék tört számot. A B2-es cella tehát 1 egész és 2/3, a D2-es pedig 2 egész és 2/7.
65
II. Táblázatkezelés
Ha a program a beírt tört helyett egy dátumot jelenít meg, akkor szóközzel
elválasztva írd ki az egészrészt is (példánkban 1/6 helyett 0 1/6)!
Kérdések, feladatok
66
II. Táblázatkezelés
24. Pénzügyi számítások
A 8.b osztály a ballagással kapcsolatos közös költségekre osztálypénzt gyűjt.
Ennek mértéke kezdetben havi 500 Ft volt, de ezt később a szülők 600 Ft-ra
emelték. Az osztálypénzt a tanulók fizethetik havonta, de akár több hónapot
egyben is, előre vagy utólag. A befizetéseket az osztálypénztárt kezelő anyuka
táblázatkezelővel összesíti, és félévkor értesíti a szülőket a befizetések
egyenlegéről:
Részlet a 8.b osztálypénz befizetéseit tartalmazó táblázatból. Milyen képletek vannak a H és az I oszlopokban?
67
II. Táblázatkezelés
68
II. Táblázatkezelés
Kérdések, feladatok
3) A 8.a osztály zenét tanuló diákjai részére a Noname (ejtsd nóném) Zeneipari
Kft. kedvezményes kölcsönre történő hangszervásárlási lehetőséget kínál. A
kölcsön után csupán egyszeri 3%-os kezelési költséget kell fizetni, kamatot
nem. A kezelési költséggel megnövelt értéket a szülők 12 havi egyenlő
részletben fizethetik vissza. Készítsd el a fenti táblázatot!
69
II. Táblázatkezelés
25. Dátum és időkezelés
A táblázatkezelő programok a dátumot a megszokott módon jelenítik meg
ugyan, de ténylegesen az 1900.január 1.óta eltelt napok számát tárolják.
Így tehát „1900. január 1.”-et jelenítenek meg, ám 1-et tárolnak, míg 1900. január
2. esetén 2-t, és így tovább. Például 1900. december 31. esetén a tárolt szám: 366.
A dátumkezelésnek ezt a formáját a gyakorlati élet indokolja: így ugyanis két
dátum különbsége mindig az eltelt napok száma.
A módszer hátránya, hogy a megjelenítés módját (dátum vagy szám) gyakran
kézzel kell beállítanunk.
Két dátum különbsége az eltelt napok száma. Határozd meg A dátum formátum beállítása
ezzel a módszerrel, hogy hány napos vagy! (Excel 2016)
70
II. Táblázatkezelés
A következő példában egy nyári napközis tábor térítési díját számoljuk ki. A
táblázat tartalmazza az érkezés és a távozás időpontját, a gyerekeknek pedig az
ott töltött napok száma után kell fix napidíjat fizetniük. Ebből néhány gyerek
további kedvezményt is kap, melyet százalék formában adtak meg.
Nyári napközis tábor térítési díjának meghatározása a napok száma alapján. Készítsd el a táblázatot!
Az időkezelés egysége is a nap. Hogyan tudnánk az eltelt időt órában vagy percekben megadni?
71
II. Táblázatkezelés
Ha a számítások során az eredményt órákban (tizedes tört alakban) szeretnénk
megjeleníteni, akkor azt meg kell szoroznunk 24-gyel. Ha pedig percben akarjuk,
akkor az órákat is meg kell szorozni még 60-nal, és a cellára számformátumot kell
beállítani.
72
II. Táblázatkezelés
26. 25. óra Választás két lehetőség közül
Az iskolában, ebben az évben is megszervezik a szokásos „Ki mit tud?” művészeti
vetélkedőt. A verseny kétfordulós: az első, osztályonkénti fordulóban egy
háromtagú zsűri értékeli a versenyzőket. Minden zsűritag 1-től 10-ig pontoz, a
döntőbe az a tanuló jut, aki legalább 20 pontot összegyűjt. Az adatokat
táblázatkezelő programmal összesítik, amely a pontszámok beírása után azonnal
megadja azok összegét, és az eredményt is „Továbbjutott” vagy „Kiesett”
formában.
73
II. Táblázatkezelés
x, ha x>= 0
|X|=
=HA(B2<=0; B2; -B2)
-x, ha x < 0
Ha a feladat úgy kívánja, akkor az egyik ág akár üresen is maradhat. Ezt két
egymás melletti macskakörömmel jelezzük: „ „. Például a következő képlet egy
szám négyzetgyökét adja meg, ha az nem negatív, egyébként pedig semmit:
Kérdések, feladatok
74
II. Táblázatkezelés
a) Első díjat az kapott, aki 25-nél több pontot ért el. Az első díj egy serleg
volt.
A szülők további különdíjakat is felajánlottak az alábbiak szerint:
b) Egy zöldséges 5 kg narancsot adott azoknak a versenyzőknek, akik
legalább 20 pontot értek el, a többieknek 2 kg ciromot.
c) Egy fodrász 5000 Ft kedvezményt ajánlott fel azoknak, akik a
megjelenésükre 5nél több pontot kaptak, a többieknek 2000 Ft-ot.
d) Egy könyvkereskedő pedig annyi 1000 Ft-os könyvutalványt ajánlott
fel azoknak, akik az előadás tartalmára 5nél több pontot kaptak, ahány
pontot szereztek. (A többiek nem kaptak utalványt.)
75
II. Táblázatkezelés
2) Kovács János, a Burgonya Böngésző Bt. üzletkötője minden héten végig
járja a cég vidéki telephelyeit. A gépkocsi benzinköltségét táblázatkezelővel
összesíti a fenti, jobb oldali ábra alapján. A D3 cella a kocsi átlagos
benzinfogyasztását tartalmazza 100 kmen, míg a D4 cella a benzin
literenkénti árát. Készítsd el a táblázatot! A benzinköltséget ( D7:D11
tartomány) másolható képlet segítségével számold ki! Képlet segítségével
összesíts a C12 és C13 cellákban is!
76
II. Táblázatkezelés
4) Az első újkori nyári olimpiai játékokat 1896-ban tartották. Az alábbi táblázat
azt tartalmazza, hogyan oszlottak meg a megszerzett érmek a különböző
országok között. Készítsd el az alábbi táblázatot! Az E oszlop és a 13. sor
adatait képlettel számítsd ki! Ábrázold az adatokat országonként és
érmenként csoportosított oszlopdiagramon, az egyes oszlopok színe legyen
arany, ezüst és bronz!
77
II. Táblázatkezelés
6) A következő táblázat Kőműves Kelemennek és társainak egy másik
vállalkozását szemlélteti. Ebben az esetben munkájukat órabérben végezték,
ám az órabérük különböző volt. Ezeket az adatokat a fehér hátterű cellák
tartalmazzák. Számítsd ki, hogy hány órát dolgoztak összesen, mennyit
kaptak az egyes dolgozók, mennyi volt az összes kifizetendő bér, és mekkora
volt az átlagos, a legkisebb és a legnagyobb órabér! A képlettel számolandó
cellák háttere az ábrán szürke színű.
7) Minden eladott termék után adót fizetünk, ez az általános forgalmi adó, vagy
röviden ÁFA. Ha például egy vasaló 10 000 Ft-ba kerülne, de az ÁFA
mértéke (kulcsa) 27%, akkor a vevő ténylegesen az áfakulccsal megnövelt
„bruttó” értéket, vagyis 12 700 Ft-ot fizet a vasaló tényleges (nettó) 10 000
Ft-os ára helyett.
78
II. Táblázatkezelés
8) A Világvége Szállodában a vendégek az igénybe vett éjszakák száma után
fizetnek. (Az alábbi ábrán a képlettel számolandó cellák háttere világos
barna.)
Az Európai Unió története 1952-ig nyúlik vissza. Ebben az évben lépett életbe
ugyanis a Párizsi szerződés, melynek aláírói: Belgium, Franciaország, Hollandia,
Luxemburg, Nyugat-Németország és Olaszország. 1973-ban az akkor már
Európai Közösségek nevű szervezet Dánia, Írország és az Egyesült Királyság
belépésével bővült. Ezt követően Görögország 1981-ben, Spanyolország és
Portugália pedig 1986-ban csatlakozott.
Az Európai Unió hivatalosan 1993-ban jött létre, 1995-ben már Ausztria,
Svédország és Finnország is tagja lett az újonnan létrehozott szervezetnek. 2004-
ben került sor az EU történetének eddigi legnagyobb bővítésére, amikor
csatlakozott az Unióhoz Málta, Ciprus, Szlovénia, Észtország, Lettország,
Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország. 2007. január
1-jén pedig Románia és Bulgária lettek az unió legújabb tagjai.
79
II. Táblázatkezelés
a) Készíts táblázatot, amely tartalmazza, hogy melyik ország mikor
csatlakozott az Unióhoz!
https://redmenta.com/?jumper
Direktcím: 8.4SzTASZfF22
80
III. A hétköznapok információs társadalma
A hétköznapok információs társadalma
1936-ban adták át a szegedi Dóm téren látható Charles Babbage születésének 200. évfordulójára a
órajátékot, a „műsor” 8 percig tart. korabeli tervek alapján megépítették a
differenciagépet (London, Science Museum)
81
III. A hétköznapok információs társadalma
A kor technikai színvonalán ugyan nem sikerült ezeket megvalósítani, ám
Babbage 200. születésnapjára (1991) a differenciagép mégiscsak elkészült.
A Colossust 1943-ban építette az angol Neumann János az általa tervezett IAS számítógép
titkosszolgálat a németek által használt rejtjelezés előtt (1951 ). Ezt tekintik a mai számítógépek egyik
visszafejtésére ősének.
82
III. A hétköznapok információs társadalma
Neumann János (1903-1957)
Neumann János 1903-ban született Budapesten, a XX. század egyik legnagyobb
matematikusa volt. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Zürichben végezte,
ahol matematikusi, illetve vegyészmérnöki diplomát szerzett. 1930-ig
Németország egyetemein matematikát oktatott, akkor az Egyesült Államokba
vándorolt ki.
Sokoldalú kutatásokat végzett. Nemcsak a számítógépek működésének alapelveit
dolgozta ki, hanem jelentős eredményeket ért el a halmazelméletben, a modern
fizika matematikai megalapozásában, és a közgazdaságtanban is.
A II. világháborúban tudásával segítette új hazáját: részt vett az atombomba
kifejlesztésében, és a háborús célokat szolgáló számítógépes programban.
1955-ben az Atomenergia Bizottság tagja lett. 1957-ben rákban halt meg
Washingtonban.
83
III. A hétköznapok információs társadalma
Az integrált áramkör kis helyen nagyon sok alkatrészt (pl. tranzisztort) tartalmaz.
Az alkatrészeket nem egyenként helyezik bele, hanem az egészet egyben gyártják.
A harmadik generációban a központi feldolgozó egység még több integrált
áramkörből állt, hamarosan megszületett azonban a mikroprocesszor, amely egy
integrált áramkörben valósítja meg a központi feldolgozóegység feladatait.
Az első mikroszámítógép, az Altair (1975). Az Az Apple első változatát még egy garázsban rakták
adatokat a kapcsolókkal lehetett bevinni, az össze, és kb. 200 db-ot készítettek belőle. Ki
eredmény pedig a lámpákon jelent meg. tervezte? Keresd meg az interneten! (1976)
84
III. A hétköznapok információs társadalma
A negyedik generáció (1972-1990) fő jellemzője a mikroprocesszor, ezzel a
központi egység mérete 0,1 m3 alá csökken. Megjelennek a mikroszámítógépek,
ezzel a számítástechnika bevonul az otthonokba. Ekkor készülnek el az első
szuperszámítógépek, és kezdenek elterjedni a számítógéphálózatok is.
Az ötödik generációban (1991-) jelennek meg a többprocesszoros rendszerek,
és ekkor terjednek el a helyi, illetve a nagy területű hálózatok (pl. az internet).
Ma ebben a korban élünk.
85
III. A hétköznapok információs társadalma
Kalmár László (1905-1976)
Kalmár László a Szegedi Egyetem matematikaprofesszora volt, jelentős eredményeket
ért el a számítástechnika matematikai megalapozásában.
Kitartó munkával sikerült megváltoztatnia azt a hivatalos álláspontot, hogy a
számítástechnika (kibernetika) csupán „burzsoá áltudomány'; és Magyarországon
elsőként Szegeden megindította a programozók képzését.
Neumann elvek:
a számítógép legyen teljesen elektronikus,
használjon kettes számrendszert,
a programokat és az adatokat ugyanabban a belső tárban tárolja,
alkalmazzon vezérlőegységet, amely a beírt utasításokat emberi beavatkozás
nélkül egymás után végrehajtja.
Kérdések, feladatok
87
III. A hétköznapok információs társadalma
32. Számítógépek mindenütt
Számítógépen az emberek többsége az asztali, esetleg a hordozható (laptop)
számítógépet érti, pedig ma már nagyon sok helyen találkozhatunk velük.
Nemcsak a telefonunkban vagy a digitális fényképezőgépünkben, hanem az
autóban és egyre több hétköznapi eszközünkben is.
Fedélzeti számítógép kijelzője egy elektromos autóban. Takarító robot, alapfeladata mellett
információt is szolgáltat.
88
III. A hétköznapok információs társadalma
Ma már nem csak tervekben szerepel a jövő háza az okos otthon. Ebben a
számítógép főleg a kényelmünket szolgálja: például amerre haladunk
felkapcsolja, majd lekapcsolja a lámpákat, a napfénytől és a széltől függően
ereszti le a redőnyöket. Sötétedéskor bekapcsolja a kerti világítást, előttünk
kinyitja, majd utánunk becsukja a garázskaput, mobiltelefonunkról már hazafelé
elindíthatjuk a fűtést. Érzékeli a jelenlétünket, s ha illegális behatolás történik,
bekapcsolja a riasztót stb.
Az intelligens házban működő valamennyi rendszer össze Ipari robotok az autógyártásban. Milyen előnye van
van hangolva, és központilag lehet irányítani, akár távolról az emberrel szemben?
is.
Egy erőmű, egy nagyobb területet ellátó áramszolgáltató, vagy egy tankerhajó
irányítóterme ma már szinte elképzelhetetlen az ember munkáját segítő
számítógépek nélkül.
Egy erőmű irányítóterme. Vajon mi az ember szerepe Számítógépeket (mobil eszközöket) alkalmazunk a
ennyi számítógép között? szórakoztató elektronikai eszközök használata közben.
89
III. A hétköznapok információs társadalma
A számítástechnikai eszközök természetesen nemcsak a munkában, hanem a
szórakozásban és a játékban is hasznos társak lehetnek. A számítógépen futó
játékokon túl itt is találkozhatunk célszámítógépekkel, ilyen pl. a sakkautomata
vagy a gyerekek építőjátékából összerakható robot.
Kérdések, feladatok
90
III. A hétköznapok információs társadalma
33. Adataink a felhőbe költöznek
Az internet megjelenése kicsivé tette világunkat, hiszen a szükséges információt
sokkal könnyebben elérhettük. A web 2 megjelenése pedig, amikor a weboldalakra
a felhasználók töltik fel a tartalmat, teljesen megváltoztatta szokásainkat. Az
adataink otthonigépünkről és a magánéletünkből elkezdtek a felhőbe vándorolni...
91
III. A hétköznapok információs társadalma
Adataink elérése egy online tárhelyen. A hozzáféréshez név és jelszó szükséges, a tárhely nyomon követi a
módosítások részleteit is.
Kérdések, feladatok
1) Egy embernek a facebookon átlagosan több mint 200 barátja van, több mint
a valós életben. Szerinted ez jó vagy rossz?
2) Van-e olyan közösségi oldal, ahol csatlakozhatsz az iskoládba járó tanulók
vagy öregdiákok csoportjához? Milyen előnyei lehetnek ennek 510 év
múlva?
3) Tudnál-e olyan fájlmegosztó oldalt említeni, amelyet a szerzői jogok
megsértése miatt elmarasztalt a bíróság?
4) Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár, ha adatainkat online tárhelyen
tároljuk, dokumentumainkat pedig online irodai alkalmazásokkal
szerkesztjük?
92
III. A hétköznapok információs társadalma
34. Vásárlás az interneten
Az internet ma már olyan szinten része életünknek, hogy vásárolhatunk vagy akár
banki ügyeinket is intézhetjük közvetlenül otthonról, a számítógép mellől.
93
III. A hétköznapok információs társadalma
Egy másik megoldás, hogy a vevő és az eladó közé belép egy megbízható
harmadik szereplő, ilyen pl. a PayPal (ejtsd: péjpel). A pénzt ez a harmadik
szereplő kapja, aki garantálja a fizetést, de kizárja a visszaélés lehetőségét.
Kérdések, feladatok
94
III. A hétköznapok információs társadalma
35. Informatikai biztonság
Az, hogy ennyi mindenre használjuk az informatikát, kiszolgáltatottá tesz
bennünket. Egyrészt ugyanis ezek az eszközök meghibásodhatnak, másrészt a
rajtuk tárolt adatok értékesek lehetnek mások, gyakran a bűnözők számára is…
merevlemezre ment.
Az informatikai biztonság másik területe az információvédelem, vagyis
adataink védelme. Az információvédelem több dolgot is jelent:
Szeretnénk, ha bizalmas adatainkhoz mások nem férnének hozzá (bizalmasság).
Elvárjuk, hogy a másoktól kapott adatok sértetlenül megérkezzenek, vagyis azt
illetéktelenek ne nézzék meg, és ne módosítsanak rajta (sértetlenség).
Azt is elvárjuk, hogy a másoktól kapott adatok valóban a feladótól származzanak,
ne más írjon az illető nevében (hitelesség).
Végül, ha valakinek mi küldünk valamilyen fontos dolgot (pl. emailben), akkor
az illető azt utólag ne tagadhassa le (letagadhatatlanság).
95
III. A hétköznapok információs társadalma
nehezen feltörhető jelszavakat használjon. (Egy jelszó akkor biztonságos, ha
számokat, kis és nagybetűket és különleges karaktereket is tartalmaz.)
Többnyire a jelszavas védelemhez kapcsolódnak a hozzáférési jogok: maga az
operációs rendszer teszi lehetetlenné mások adatainak megtekintését,
módosítását.
Kérdések, feladatok
96
III. A hétköznapok információs társadalma
5) Készül-e biztonsági mentés nálatok az iskolában? Ha igen, milyen adatokról,
milyen időközönként, és ki csinálja? Ha nem, akkor miért nem?
97
III. A hétköznapok információs társadalma
Leggyakrabban az irodai feladatok ellátásához készült szoftverekkel
találkozhatunk. Ezek közé tartoznak például a szövegszerkesztők, a
táblázatkezelők, az adatbáziskezelők vagy a prezentációkészítők is.
Az irodai programokat a gyártók többnyire együtt, egy csomagban kínálják. Ilyen
például a széles körben elterjedt Microsoft Office, vagy az ingyenesen terjeszthető
LibreOffice.
Bár szinte minden feladathoz kész programot szerezhetünk be, nézzünk meg
néhány további példát:
A grafikus alkalmazások rajzok, képek készítését, javítását teszik lehetővé pl.
Adobe Photoshop (ejtsd: adobi fotosop), Corel DRAW (ejtsd: koreldró), GIMP
(ingyenesen letölthető és használható).
98
III. A hétköznapok információs társadalma
Kérdések, feladatok
4) Nagybátyád, aki író és egyben szenvedélyes fotós is, megkért arra, hogy
szerezd be neki a szükséges szoftvereket. Milyen programokat ajánlanál
neki? Miért?
Végül érdekes kategória a public domain (ejtsd: páblik domén) szoftver. Ennek
szerzői jogáról a szerző véglegesen lemondott, azt közkinccsé tette, így később
sem sorolhatja át a szabad vagy a tulajdonosi szoftverek kategóriájába.
Kérdések, feladatok
100
III. A hétköznapok információs társadalma
3) Gyűjtsd össze, hogy milyen programok vannak az általad használt
számítógépen, majd az interneten át vizsgáld meg, hogy mennyi ezek értéke!
Vajon mi ér többet: a gépeden lévő szoftverek vagy a számítógéped hardver?
Egy új program telepítése (vagy „installálása”) nem csupán abból áll, hogy a
fájlokat felmásoljuk a számítógépre. Létre kell hozni még a kapcsolatot is közte,
valamint az operációs rendszer és a többi telepített program között.
A telepítést általában egy külön telepítőprogram végzi, amely automatikusan
elindul az internetről letöltött telepítőkészlet indításakor, illetve a telepítő CD
vagy DVD behelyezése után.
A másolás elleni védekezésül a legtöbb szoftvergyártó termékkulcsot is
mellékel a megvásárolt példányhoz. Ez egy azonosító, melyet telepítéskor meg
kell adni.
Egy program eltávolítása nem csupán az adott programhoz tartozó mappa
törlését jelenti. Telepítéskor ugyanis sok fájl más mappákba kerül, de meg kell
szüntetni a kapcsolódási pontokat is. A programok eltávolításához az operációs
rendszer külön lehetőséget kínál, gyakran egy eltávolító program elindításával.
101
III. A hétköznapok információs társadalma
Sok programnak van hordozható (portable, ejtsd: portébl) változata is, amit nem
kell telepíteni. Ennek előnye, hogy pl. pendrájvon bárhová magunkkal vihetjük,
és akár arról el is indíthatjuk, ha csatlakoztattuk egy számítógéphez. Mivel az
adott gépre nincs feltelepítve, indítása és használata kényelmetlenebb lehet.
Nem minden szoftvert kell aktiválni, de ha a gyártó előírja, akkor aktiválás nélkül
a program csak korlátozottan működik. Aktiváláskor számítógépünk az interneten
át elküld egy a termékkulcsból és a hardver adataiból képezett azonosítót a
gyártónak, az pedig visszaküldi a korlátozások feloldásához szükséges igazolást.
Személyes adatokat a rendszer nem továbbít. A folyamat automatikus, de csak a
felhasználó beleegyezésével indul el. Aktiválás során azt ellenőrzik, hogy az adott
példányhoz tartozó termékkulcsot hányszor használták fel. Az illegális másolatok
aktiválása így sikertelen lesz, azt csak korlátozottan lehet használni.
102
III. A hétköznapok információs társadalma
39. Témazáró dolgozat:
https://redmenta.com/?jumper
Direktcím: 8.5SzTASZfF22
Könyvtárismeret
103