You are on page 1of 103

Tartalomjegyzék

1
Tartalomjegyzék

I. SZÖVEGSZERKESZTÉS........................................................................................... 5
1. BEVEZETÉS .............................................................................................................................. 5
2. SZÖVEGSZERKESZTŐ PROGRAMOK, A SZÖVEGSZERKESZTÉS LÉPÉSEI .............................. 6
Kérdések, feladatok ................................................................................................................................ 7
3. BETŰFORMÁZÁS...................................................................................................................... 7
Óravázlat. Írd le a füzetbe! ..................................................................................................................... 9
Kérdések, feladatok ................................................................................................................................ 9
4. BEKEZDÉSFORMÁZÁS I......................................................................................................... 10
Óravázlat. Írd le a füzetbe! ................................................................................................................... 11
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 12
5. SZINTFELMÉRŐ DOLGOZAT ................................................................................................. 13
6. BEKEZDÉSFORMÁZÁS II. ...................................................................................................... 14
Óravázlat. Írd le a füzetbe! ................................................................................................................... 15
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 16
7. KÉPEK BESZÚRÁSA, ÁBRÁK KÉSZÍTÉSE............................................................................... 17
Óravázlat. Írd le a füzetbe! ................................................................................................................... 18
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 19
8. DOKUMENTUMOK NYOMTATÁSA ......................................................................................... 21
Óravázlat. Írd le a füzetbe! ................................................................................................................... 22
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 22
9. TÁBLÁZATOK KÉSZÍTÉSE ÉS FORMÁZÁSA .......................................................................... 24
Óravázlat. Írd le a füzetbe! ................................................................................................................... 25
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 26
10. TABULÁTOROK HASZNÁLATA .......................................................................................... 26
Óravázlat. Írd le a füzetbe! ................................................................................................................... 27
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 28
11. BEKEZDÉSEK STÍLUSA, TARTALOMJEGYZÉK KÉSZÍTÉSE............................................... 29
Óravázlat. Írd le a füzetbe! ................................................................................................................... 30
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 30
12. ÉLŐFEJ, ÉLŐLÁB, OLDALSZÁM, LÁBJEGYZET BESZÚRÁSA ............................................ 31
Óravázlat. Írd le a füzetbe! ................................................................................................................... 33
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 33
13. GYAKORLÓ KÉRDÉSEK, FELADATOK .............................................................................. 34
14. TÉMAZÁRÓ DOLGOZAT: ................................................................................................... 38
II. TÁBLÁZATKEZELÉS ............................................................................................. 39
15. A „SZÁMOLÓTÁBLA” ALAPÖTLETE ................................................................................. 39
16. A TÁBLÁZATKEZELÉS ALAPJAI ........................................................................................ 40
A TÁBLÁZAT FELÉPÍTÉSE ........................................................................................................................... 40

2
Tartalomjegyzék

A TÁBLÁZAT ELKÉSZÍTÉSE ........................................................................................................................ 41


A SZÁMÍTÁSOK ELVÉGZÉSE ....................................................................................................................... 42
Óravázlat. Írd le a füzetbe! ................................................................................................................... 43
17. A TÁBLÁZAT GYORSFORMÁZÁSA ..................................................................................... 43
DIAGRAM BESZÚRÁSA ............................................................................................................................... 44
A MUNKAFÜZET MENTÉSE ......................................................................................................................... 45
Óravázlat. Írd le a füzetbe! ................................................................................................................... 45
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 46
18. TÁBLÁZATOK KÉSZÍTÉSE ................................................................................................. 47
SOROZATOK KÉSZÍTÉSE KITÖLTÉSSEL ....................................................................................................... 47
SZÖVEG FORMÁZÁSA................................................................................................................................. 48
SZEGÉLY ÉS RÁCS ...................................................................................................................................... 49
HÁTTÉR KIALAKÍTÁSA............................................................................................................................... 50
Óravázlat. Írd le a füzetbe! ................................................................................................................... 50
CELLÁK TÖRLÉSE ÉS BESZÚRÁSA, SOROK OSZLOPOK ÁTMÉRETEZÉSE ....................................................... 51
TÁBLÁZAT NYOMTATÁSA .......................................................................................................................... 51
19. SZÁMONKÉRÉS: ................................................................................................................. 52
20. A RELATÍV ÉS AZ ABSZOLÚT CELLAHIVATKOZÁS .......................................................... 53
Óravázlat. Írd le a füzetbe! ................................................................................................................... 54
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 55
21. DIAGRAMOK KÉSZÍTÉSE ................................................................................................... 56
A SZÜKSÉGES ADATOK MEGADÁSA ........................................................................................................... 56
AZ ADATOK VÁLTOZÁSÁNAK SZEMLÉLTETÉSE .......................................................................................... 56
AZ ADATOK ARÁNYÁNAK SZEMLÉLTETÉSE ............................................................................................... 57
AZ ADATOK ARÁNYÁNAK ÉS VÁLTOZÁSÁNAK EGYÜTTES ÁBRÁZOLÁSA ................................................... 58
GRAFIKONOK KÉSZÍTÉSE ........................................................................................................................... 59
A DIAGRAM UTÓLAGOS FORMÁZÁSA ......................................................................................................... 59
Óravázlat. Írd le a füzetbe! ................................................................................................................... 60
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 60
22. STATISZTIKAI SZÁMÍTÁSOK. FÜGGVÉNYEK ALKALMAZÁSA ......................................... 61
Óravázlat. Írd le a füzetbe! ................................................................................................................... 63
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 64
23. SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS ......................................................................................................... 64
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 66
24. PÉNZÜGYI SZÁMÍTÁSOK ................................................................................................... 67
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 69
25. DÁTUM ÉS IDŐKEZELÉS .................................................................................................... 70
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 72

3
Tartalomjegyzék

26. 25. ÓRA VÁLASZTÁS KÉT LEHETŐSÉG KÖZÜL ................................................................ 73


Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 74
27. GYAKORLÓ FELADATOK .................................................................................................. 75
28. TÉMAZÁRÓ DOLGOZAT: ................................................................................................... 80
III. A HÉTKÖZNAPOK INFORMÁCIÓS TÁRSADALMA ...................................... 81
29. FORDULÓPONT A SZÁMÍTÁSTECHNIKÁBAN .................................................................... 81
A NEUMANN ELVEK .................................................................................................................................. 81
NEUMANN JÁNOS (1903-1957).................................................................................................................. 83
30. A SZÁMÍTÓGÉPEK GENERÁCIÓI ....................................................................................... 83
31. MAGYAR NEVEK A SZÁMÍTÁSTECHNIKA TÖRTÉNETÉBŐL ............................................. 85
Óravázlat. Írd le a füzetbe! ................................................................................................................... 87
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 87
32. SZÁMÍTÓGÉPEK MINDENÜTT ........................................................................................... 88
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 90
33. ADATAINK A FELHŐBE KÖLTÖZNEK ................................................................................ 91
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 92
34. VÁSÁRLÁS AZ INTERNETEN .............................................................................................. 93
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 94
35. INFORMATIKAI BIZTONSÁG .............................................................................................. 95
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 96
36. A SZOFTVEREK CSOPORTOSÍTÁSA FELADATUK SZERINT............................................... 97
Kérdések, feladatok .............................................................................................................................. 99
37. A SZOFTVEREK CSOPORTOSÍTÁSA JOGI SZEMPONTBÓL ................................................ 99
Kérdések, feladatok ............................................................................................................................ 100
38. PROGRAMOK TELEPÍTÉSE .............................................................................................. 101
39. TÉMAZÁRÓ DOLGOZAT: ................................................................................................. 103

4
I. Szövegszerkesztés
Szövegszerkesztés

1. Bevezetés
Az informatika az adatok rögzítésével, tárolásával, továbbításával és
feldolgozásával foglalkozik, tehát igen nagy területet ölel fel. Ha a
hardvereszközöket tekintjük, akkor a mobiltelefonoktól az asztali gépeken és
DVD-lejátszókon át egészen a szuperszámítógépekig terjed az informatika. Ha
pedig a rajtuk futó programokat nézzük, akkor a játékoktól, a szövegszerkesztő és
képfeldolgozó programokon át a fejlesztői környezetekig és a vírusirtókig. És
akkor számtalan közbülső állomást meg sem említettünk.

Ebben az évben ebből a hatalmas területből főleg egy szűk tartományra, az irodai
alkalmazásokra koncentrálunk. Ezek általában egy programcsomagban jelennek
meg. Az irodai alkalmazáscsomag azokat a szoftvereket tartalmazza, amelyek egy
átlagos irodában a feladatok ellátásához szükségesek. Mindig tartalmaznak
szövegszerkesztő és táblázatkezelő programot, de további részei is lehetnek,
például prezentációkészítő, adatbázis-kezelő, webszerkesztő vagy grafikai
alkalmazások. Sokféle irodai csomagot készítenek, ilyenek például a Microsoft
Office, az OpenOffice.org, a LibreOffice, az Ashampoo Office, az Ability Office
stb. Maga az office szó (ejtsd: ofisz) is irodát jelent.

Sokan az irodai programcsomagokat az informatika egyik legunalmasabb és


legkevésbé érdekes területének tartják. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy
azok ismeretét ma már szinte minden munkahelyen megkövetelik, például
gyakran az iskolai feladatok megoldását is velük végezzük. Ha az irodai
alkalmazásokat nem ismerjük, az ma egyértelműen hátrányt jelent.

A korábbi kötetekhez hasonlóan a legfontosabb ismeretek ebben a könyvben is


színes alapon szerepelnek, illetve félkövér betűvel vannak kiemelve. A fontos
fogalmakat pedig a könyv végén lévő Kislexikonban is megtalálod.

5
I. Szövegszerkesztés
2. Szövegszerkesztő programok, a
szövegszerkesztés lépései
A szövegszerkesztők talán a leggyakrabban használt programok a számítógép
irodai alkalmazásában. Ebben a fejezetben átismételjük, amit a
szövegszerkesztésről az elmúlt években tanultunk, és néhány újabb lehetőséggel
is megismerkedünk.

A szövegszerkesztő programok a szöveges dokumentumok bevitelét,


módosítását, megformázását, elmentését és kinyomtatását teszik lehetővé.
A mai szövegszerkesztő programok már a képernyőn is úgy jelenítik meg a
dokumentumot, ahogyan azt a papíron fogjuk látni, vagyis: „Amit látsz, azt
kapod” („What you see is, what you get” ejtsd: vat jú szí iz vat jú get) alapján az
ilyen tulajdonságú programokat WYSIWYG (ejtsd: vizivig) vagy magyarul
AMILÁSZKA típusúaknak nevezik. Ilyen például a Microsoft Word, vagy
Libreoffice Writer (ejtsd: lájbrofisz rájter).
A szövegszerkesztő programokat meg kell különböztetnünk az editoroktól,
amelyek formázatlan szövegek kezelésére készültek. Ilyen például a Windows
operációs rendszerben lévő Jegyzettömb.

Egyszerűbb feladatok elvégzésére az operációs rendszerek gyakran tartalmaznak


kisebb tudású, könnyebben kezelhető szövegszerkesztő programokat. A Windows
rendszer esetében ilyen például a WordPad (ejtsd: vördped).

Az internet hódításával megjelentek a „felhő alapú” szövegszerkesztő programok


is, ezek internetes szolgáltatásként a böngészőn keresztül érhetők el. Az elkészült
dokumentumokat webes tárhelyre menthetjük, így azokat internetkapcsolat esetén
bármikor bárhonnan elérhetjük és szerkeszthetjük. Ilyen megoldások például a
Google dokumentumok (docs.google.com) vagy a Microsoft Office Web Apps
(office.live.com).

Egy új szöveges dokumentum elkészítése a szöveg szabályos beírásával kezdődik.


Ilyenkor ügyelnünk kell a szóköz és az Enter gombok helyes használatára. A
beírást is a formázási szimbólumok bekapcsolásával segíthetjük. A szöveg
beírását a gépelési és nyelvi hibák kijavítása követi. Ezt beépített nyelvi
programok (pl. helyesírás-ellenőrző vagy elválasztó) is támogatják.

6
I. Szövegszerkesztés
A szabályosan beírt és kijavított szöveg formázására a szövegszerkesztő
programok nagyon sok lehetőséget kínálnak. Mivel sokféle szövegszerkesztő
programmal találkozhatunk, ezért a szövegszerkesztés tanulásakor nem egy
adott program használatára, hanem a formázás általános lehetőségeire kell
koncentrálnunk.

A formázási szimbólumok megjelenítése


(Word 2016).
Mi az a formázás szimbólum, és milyen
formázási szimbólumokat ismersz?

Kérdések, feladatok

1) Készítsd el szövegszerkesztő program segítségével a tanév munkarendjét!


Szerepeljenek benne a tanév legfontosabb eseményei a dátum és a helyszín
feltüntetésével! Hogyan javítod a gépelési és a nyelvi hibákat?

3. Betűformázás
A betűk három fő jellemzője: a betű típusa, stílusa és mérete.
Az összetartozó betűket közös elvek szerint tervezik, az így kapott
betűtípusokat nevük azonosítja.
A betűtípusokat három fő csoportba sorolhatjuk:
A talpas betűk szárai talpakban végződnek, a talpak olvasás közben vezetik a
szemet. Ilyen például a Times New Roman (ejtsd: tájmz nyú roumön).
Elektronikus megjelenítés esetén, például a képernyőn, jobban olvashatók az
állandó vonalvastagságú talp nélküli betűk. Ilyen például az Arial (ejtsd: ériöl).
Az egyéb betűtípusokat főleg díszbetűként, illetve reklámcélra használják.
Például: Oklevél (Old English Text, ejtsd: inglis), vagy Aruház (Magneto).

Informatika óra Informatika óra Informatika óra


Talpas Talp nélküli Egyéb
Egy adott típusú betűnek nagyon sok változata van: a betű lehet félkövér, dőlt,
aláhúzott stb. Ezeket az adott betűtípushoz tartozó betűstílusoknak nevezzük. A
szövegszerkesztő programok az alapváltozatokból újabb változatokat is képesek
előállítani: például áthúzott, felső index, alsó index, stb.

7
I. Szövegszerkesztés
A betűméret egysége a pont. 1 hüvelyk (azaz 2,54 cm) 72 ponttal egyenlő,
vagyis kb. 3 pont tesz ki 1mm-t. A könyvekben általában 10-12 pontos betűket
használunk, kézírásunk pedig 16-20 pont nagyságú.

Normál Félkövér Dőlt Félkövér-dőlt

Azokat a karaktereket, amelyeket a billentyűzet segítségével közvetlenül nem


írhatunk be, szimbólumoknak nevezzük.
Ilyenek például: ; ; ; ; ;; stb.
A szimbólumokat külön karakterkészletekben gyűjtötték össze.

A Windowsban a leggyakoribb szimbólumokat a Symbol (ejtsd: szimbol), a


Wingdings (ejtsd: vingdingsz) és a Webdings (ejtsd: vebdingsz)
karakterkészletekben találjuk. Ezeket a karakterkészleteket a Beszúrás szalag
Szimbólum pontjával jeleníthetjük meg, ahonnan a megfelelő karaktert csak ki kell
választanunk.

A betűk kiemelésére
látványos megoldásokat
találunk a betűk formázásának
speciális lehetőségei között.
Ilyenek például a betűk
szélességének (más szóval
méretarányának) csökkentése
vagy növelése, a betűk r i t k í t á s a és a sűrítése, valamint emelése és
süllyesztése. (Ezekkel a megoldásokkal az előző években még nem találkoztunk.)

8
I. Szövegszerkesztés
Óravázlat. Írd le a füzetbe!

A szövegszerkesztő programok a szöveges dokumentumok bevitelét, módosítását,


megformázását, elmentését és kinyomtatását teszik lehetővé.
A betűk három fő jellemzője: a betű típusa, stílusa és mérete.
Az összetartozó betűket közös elvek szerint tervezik, az így kapott betűtípusokat
nevük azonosítja.
A betűtípusokat három fő csoportba sorolhatjuk: talpas, talp nélküli, egyéb
betűtípusok.
Egy adott típusú betűnek nagyon sok változata van, ezeket az adott betűtípushoz
tartozó betűstílusoknak nevezzük.
A betűméret egysége a pont. 1 hüvelyk (azaz 2,54 cm) 72 ponttal egyenlő
Azokat a karaktereket, amelyeket a billentyűzet segítségével közvetlenül nem
írhatunk be, szimbólumoknak nevezzük.

Kérdések, feladatok

1) Hogyan vihetők be a szövegbe a következő karakterek?


§ ¶ © € ☺ β Ω     
2) Korábban már tanultunk a „repülő ékezetekről''. Mit jelent ez? Írd be repülő
ékezetek segítségével, hogy „Sós húst sütsz tán, vízköpő Szűcsné?”
3) Írd be a következő matematikai tételt ebben a formában!

Pitagorasz tétele kimondja, hogy egy derékszögű háromszög befogói fölé emelt
négyzetek területének összege megegyezik az átfogó fölé emelt négyzet területével:
a2+b2=c2
A tételt ugyan a Kr. e. 6. században élt görög matematikusnak, Püthagorasznak tulajdonítják, de már korábban
az indiai, kínai és babilóniai tudósok is ismerték

9
I. Szövegszerkesztés
4) Készítsd el az alábbi cégjelzést ebben a formában! A szöveg Calibri és Forte
betűtípusokat tartalmaz. Hogyan került be a g betű? Ügyelj a Fog köz 2.
ritkítására!

U
VA Kutyafo ászat g
 Ebfalva, F o g k ö z 2 .

 369-963

 www.kutyafogászat.vau

4. Bekezdésformázás I.
Ha új gondolatot kezdünk, akkor azt írásban új bekezdés indításával jelezzük. A
bekezdéseket sokféleképpen formázhatjuk, ezek közül a három legfontosabb az
igazítás, a behúzás és a térköz.

A bekezdés igazítása azt adja meg, hogy hogyan helyezkednek el egymáshoz


képest a bekezdés sorai. Lehet balra zárt, jobbra zárt, középre zárt vagy
sorkizárt. Sorkizárt esetben a szövegszerkesztők a szóközök szélességét állítják
be úgy, hogy a szöveg bal széle, illetve jobb széle egymás alatt legyen.

A készülőfélben lévő szövegrészek helyettesítésére az 1500-as évek óta


használják a Lorem ipsum kezdetű kitöltő szöveget:¶
Első sor Térköz előtte
behúzása
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipisicing
elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore Jobb
Bal magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud behúzás
behúzás
exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo
consequa...¶ Térköz utána

A szöveget Cicero A legfőbb jóról és rosszról című műve véletlenszerűen


kiválasztott szavaiból alakították ki, így nincs é11elmes jelentése.¶

A behúzás a bekezdés bal, illetve jobb szélének távolsága a margótól.


Speciális lehetőség az első sor behúzása is, mivel az első sort gyakran a jobb
olvashatóság kedvéért beljebb kezdik.

10
I. Szövegszerkesztés
A térköz a bekezdés távolsága az előző, illetve a következő bekezdéstől. Ide
soroljuk a sorok távolságát is (sorköz), amely egyegy bekezdésen belül állandó.

Baloldali behúzás Első sor behúzása Jobb oldali behúzás

A vonalzó használata a behúzás állítására. Mi történik, ha a csúszkák használata közben az Alt gombot is
nyomod? Próbáld ki!

Óravázlat. Írd le a füzetbe!

A bekezdés igazítása azt adja meg, hogy hogyan helyezkednek el egymáshoz


képest a bekezdés sorai. Lehet balra zárt, jobbra zárt, középre zárt vagy sorkizárt.
A behúzás a bekezdés bal, illetve jobb szélének távolsága a margótól.
A térköz a bekezdés távolsága az előző, illetve a következő bekezdéstől.

11
I. Szövegszerkesztés
Kérdések, feladatok

1) Sorolj fel példákat: mikor zárják balra, jobbra, illetve középre a


bekezdéseket!
2) Készítsd el a következő vevőtájékoztatót! (A szöveg hat bekezdésből áll.)

Ásványvízzel dúsított energiamentes kékszínű délutáni ital


ÖSSZETEVŐK: ásványvíz, étkezési sav, aroma, színezékek,
édesítőszerek: aszpartam*, aceszulfám-K, nátrium-ciklamát,
tartósítószer: nátrium-benzoát.
*Fenilalanin forrást tartalmaz
ÁSVÁNYI ANYAGOK: Nátrium 62 mg/l, Kálcium: 40 mg/1, Szulfát:
123,6 mg/l, Klorid: 8 mg/l, CO2 tartalom: 5 g/l
ENERGIATARTALOM: 0,1 kJ/100 cm3 fehérje: 0 g, zsír: 0 g
TÁROLÁS: +4 - +30 °C között

3) A lenti ábrán az Európai Unió jelképeinek felsorolását látod. Az első sor


kivételével a szöveg végig Times New Roman betűvel készült, a betűk 11
pontosak. A szöveg szélessége 7 cm (ezt jobb behúzással lehet
megvalósítani).

Az EU jelképei¶
AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ¶
A tizenkét csillag által alkotott kör az európai
népek közötti egységet és összhangot jelképezi.¶
EURÓPA NAP, MÁJUS 9.¶
Robert Schuman francia
külügyminiszter 1950. Május 9-én
fogalmazta meg az Európai Unió
gondolatát.¶
AZ EURÓPAI HIMNUSZ¶
A himnusz dallama Beethoven IX.
Szimfóniájából származik.¶
AZ EU JELMONDATA¶
„Egység a sokféleségben.”¶

12
I. Szövegszerkesztés
4) Készítsd el a következő aláírást a lap jobb oldalán, de ne zárd jobbra:
Tárkonyos Csongorné
ügyvezető

5. Szintfelmérő dolgozat

Elektronikus számonkérés a „Redmenta” rendszerben, 15 perc.


1) Szintfelmérő feladatlap a „Szövegszerkesztés” témakörhöz, amely nem
a témazáró kérdéseit tartalmazza, csak a felkészültség ellenőrzését
segíti!
A szintfelmérő feladatlap legkorábban a témazáró dolgozat előtt 1
héttel, 1 alkalommal tölthető ki!

https://redmenta.com/?jumper

Direktcím: 8.1SzTASZfF22

2) Gyakorlati feladat megoldása: Betű és bekezdésformázás.

13
I. Szövegszerkesztés
6. Bekezdésformázás II.
A bekezdés formázásának nagyon sok további lehetősége is van. Így például a
bekezdésekből készíthetünk listát, kiemelhetjük a bekezdés első betűjét
iniciáléval, de kialakíthatunk köré szegélyt, vagy beállíthatjuk a háttér színét is.

Lista készítése során a listaelemeket külön-külön bekezdésekbe írjuk. A lista


elemeit kétféle módon jelölhetjük meg:
Felsorolás esetén a listaelemeket egy szimbólum vezeti be. Például egy
gondolatjel, egy díszpont: • vagy más szimbólum (akár egy kép is lehet).
Számozott lista esetén a listaelemeket arab vagy római számokkal, esetleg az
ábécé betűivel látjuk el.
A szövegszerkesztő programok lehetőséget adnak a lista elemeinek névsorba
rendezésére is.

Iniciálé a Képes Krónika egyik lapján. Iniciálét a Beszúrás szalag Iniciálé


pontjával hozhatunk létre.

14
I. Szövegszerkesztés
Az iniciálé a bekezdés díszes kezdőbetűje. Elhelyezésénél megadhatjuk, hogy a
margóra kerüljön, vagy besüllyeszthetjük a szövegbe, illetve beállíthatjuk a betű
formai jellemzőit.
A bekezdést díszíthetjük szegéllyel vagy mintázattal is.
Szegély kialakításakor kiválaszthatjuk a határoló oldalakat, a szegély stílusát (pl.
dupla, szaggatott), színét és vastagságát. A szegélyezett bekezdés szélességét
utólag például a vonalzón lévő csúszkákkal állíthatjuk be.
A mintázat a bekezdés háttérét jelenti: ez lehet egyszínű, de két szín sávos vagy
rácsos kombinálásával további hatásokat is létrehozhatunk.
Szegélyt akár egy kijelölt szövegrészre (pl. egy szóra) vagy az egész oldalra is
elhelyezhetünk.

Óravázlat. Írd le a füzetbe!

Felsorolás esetén a listaelemeket egy szimbólum vezeti be.


Számozott lista esetén a listaelemeket arab vagy római számokkal, esetleg az
ábécé betűivel látjuk el.
Az iniciálé a bekezdés díszes kezdőbetűje.
A bekezdést díszíthetjük szegéllyel vagy mintázattal is, a szegély kialakításakor
kiválaszthatjuk a határoló oldalakat, a szegély stílusát, színét és vastagságát.
A mintázat a bekezdés háttérét jelenti

15
I. Szövegszerkesztés
Kérdések, feladatok

1) Készítsd el a bal oldali felsorolást úgy, hogy a felsorolás szimbóluma könyv


legyen! Egészíts ki minden listaelemet egyegy rövid leírással!

A mondat fajtái 1. Csomolungma (Himalája, 8848 m)


(a beszélő szándéka szerint): 2. Godwin Austen (Karakorum, 8611 m)
 kijelentő
3. Kanchendzönga (Himalája, 8597 m)
 kérdő
4. Jankho Uma (Andok, 7010 m)
 felkiáltó
5. Aconcagus (Andok, 6959 m)
 felszólító
6. Ojos del Salado (Andok, 6880 m)
 óhajtó
7. Mt. McKinley (Alaskai.hg. 6194 m)
8. Mt. Logan (St. Elias-hg. 6050 m)
9. Kibo (Kilimandzsáró, 5895 m)
10. Citlaltépetl (Kelet Sierra Madre, 5700m)

2) A jobb oldali ábrán a Föld legmagasabb csúcsait látod Készítsd el a


számozott listát! Talp nélküli, soronként 1-1 ponttal csökkenő méretű betűket
alkalmazz! A listáról készíts másolatot, és a másolatot rendezd névsorba!
3) Készítsd el a következő tájékoztató táblát! Ügyelj a betűközre is!

VÉSZFÉK
Csak veszély esetén szabad meghúzni!

16
I. Szövegszerkesztés
7. Képek beszúrása, ábrák készítése
Képek beszúrásával a szövegszerkesztés, ábrák készítésével a prezentációkészítés
során ismerkedtünk meg. A legtöbb szövegszerkesztő program azonban támogatja
a bemutatók készítése során már megismert lehetőségeket is.

Egy kész kép vagy ábra beillesztéséhez általában elegendő megadni a fájl helyét,
és a kép eredeti méretében a kurzorhoz kerül. Munkánkat segíti, hogy a
szövegszerkesztő programok általában tartalmaznak egy beépített kép és
ábragyűjteményt is. Ezt a gyűjteményt a Word 2016-ban Online képeknek
nevezik, amely tartalmazza a korábbi ClipArt (ejtsd: klipárt) ábragyűjteményt is.
A beszúrt képet a szövegszerkesztő program alapértelmezés szerint úgy kezeli,
mint egy betűt. A kép elhelyezését azonban módosíthatjuk: körbefuttathatjuk a
szöveggel, vagy beilleszthetjük a szöveg elé, mögé stb.
Körbefuttatás után a képet az egér húzásával mozgathatjuk, a kép sarkain lévő
pontokkal átméretezhetjük, a fölösleges részeket levághatjuk. Gyakran
lehetőséget kapunk a kép fényességének, kontrasztjának vagy színének
megváltoztatására is.

WordArt alakzatok segítségéve/ díszes szöveget is Alakzatok beszúrása


beszúrhatunk

17
I. Szövegszerkesztés
Ábrák készítésénél használhatjuk a beépített elrendezéseket: Venn-diagram,
folyamatábra, szervezeti diagram stb. Ezeket például a Word 2016-os
változatában SmartArt (ejtsd: szmártárt) néven találjuk meg.
Az ábrákat azonban összerakhatjuk elemeiből is, például nyilakból,
csillagokból és egyéb elemekből. Ilyenkor (többnyire a helyi menü segítségével)
beállíthatjuk az alakzatok tulajdonságait: pl. a színét vagy a vonal vastagságát.
A magyarázó szövegeket szövegdobozokba tehetjük. Ezeket a prezentáció
készítésben megismert módon, a képekhez hasonlóan szúrhatjuk be és
helyezhetjük el. Ha a beszúrt elemeket és szövegdobozokat csoportba
foglaljuk, egy új „összetett” ábrát kapunk, amelyet a készen kapott ábrákhoz
hasonlóan kezelhetünk.

Óravázlat. Írd le a füzetbe!

A szövegszerkesztő programok általában tartalmaznak egy beépített kép és


ábragyűjteményt.
A beszúrt képet a szövegszerkesztő program alapértelmezés szerint úgy kezeli,
mint egy betűt. A kép elhelyezését azonban módosíthatjuk: körbefuttathatjuk a
szöveggel, vagy beilleszthetjük a szöveg elé, mögé stb.
Ábrák készítésénél használhatjuk a beépített elrendezéseket, vagy összerakhatjuk
elemeiből is.
Ha a beszúrt elemeket és szövegdobozokat csoportba foglaljuk, egy új „összetett”
ábrát kapunk

18
I. Szövegszerkesztés
Kérdések, feladatok

1) A WordArt és egy internetről beszúrt kép segítségével készítsd el Mátyás


király pecsétjét! Az ábra alapján tervezz pecsétet saját magad részére is!

Korona

Fognyak

Gyökér

2) A jobb oldali ábra a fog részeit tartalmazza. Keress egy megfelelő ábrát az
Online képek között (a ClipArt-ban), majd illeszd be a magyarázathoz
szükséges nyilakat és szövegdobozokat az ábra szerinti elrendezésben! A
nyilak és szövegdobozok készítésekor használd ki a vágólap lehetőségeit!
3) Készítsd el a Gémkapocskiegyenesítő Kft. fejléces papírját a minta alapján!

Gémkapocs kiegyenesítő kft.


 Gémes, Kapocs köz 2.
111-222-333
 www.gemkapocskiegyenesito.kft

19
I. Szövegszerkesztés
4) A bal oldali ábra az atom felépítését mutatja. Készítsd el az ábrát szervezeti
diagram segítségével!

ATOM

atommag elektronburok

protonok, p+ neutronok, n0 elektronok e-

5) A jobb oldali ábra a Megállni tilos táblát szemlélteti. Készítsd el ezt a táblát
a szövegszerkesztő program beépített rajzoló eszközeivel! Rajzold meg
továbbá a stoptáblát, valamint a főútvonalat, illetve a zsákutcát jelző táblát
is!

20
I. Szövegszerkesztés
8. Dokumentumok nyomtatása
Ha az elkészült dokumentumot papíron kell leadnunk, akkor már a dokumentum
készítésénél figyelembe kell vennünk a papír méretét. Európában leggyakrabban
a 80 g-os A4-es méretű lapokat használjuk. Nézzük meg, mit jelen ez!

A szabványos lapok oldalainak aránya 1:√2. Matematikailag ellenőrizhető, hogy


ha egy ilyen lapot a hosszabbik oldalára merőlegesen középen kettévágunk, a
kapott lapok oldalainak aránya továbbra is 1:√2 marad. Szabvány szerint az 1m2
alapterületű (tehát 1189 mm x 841 mm oldalú) A0 méretű lapból kell indulnunk.
Ennek tömege 80 g. Ha a lapot kettévágjuk, akkor két A1-es, ezek felezésével
négy A2-es, majd nyolc A3-as végül tizenhat A4-es laphoz jutunk.

A2

A1
A4
A3
A6
A5
A6

Az A4-es méretű lap származtatása. A dokumentumot a Fájl menü


Nyomtatás pontjával nyomtathatjuk ki.

Ha új dokumentumot kezdünk, megadhatjuk a lap és a margók nagyságát,


valamint az oldal tájolását (álló vagy fekvő). Ha mást nem adunk meg, akkor
például a Word álló tájolású, A4es méretű (azaz 210x297 mm-es) lapot jelenít
meg, 2,5 cm-es margókkal.
A dokumentum nyomtatásakor kiválaszthatjuk, hogy mely oldalakat és hány
példányban szeretnénk kinyomtatni. Nyomtatáskor eltérhetünk a dokumentum
létrehozásakor kiválasztott mérettől is: egy lapra akár több oldalt is
nyomtathatunk, vagy az oldalakat egy adott papírméretre nagyíthatjuk vagy
kicsinyíthetjük.

21
I. Szövegszerkesztés
Ma már egyre gyakrabban a kész dokumentumot elektronikusan is leadhatjuk. Ha
azt szeretnénk, hogy a címzett azt lássa, amit terveztünk, ám nem szeretnénk, ha
módosítani is tudna rajta, akkor mentéskor vagy nyomtatáskor különleges
fájlformátumokat is kiválaszthatunk. Ilyen például az ingyenesen letölthető
Adobe Acrobat Reader-rel (ejtsd: adobi akrobat ríder) megtekinthető PDF
formátum.

Óravázlat. Írd le a füzetbe!

Ha új dokumentumot kezdünk, megadhatjuk a lap és a margók nagyságát,


valamint az oldal tájolását.
A dokumentum nyomtatásakor kiválaszthatjuk, hogy mely oldalakat és hány
példányban szeretnénk kinyomtatni.

Kérdések, feladatok

1) Készíts el az alábbi figyelemfelhívó plakátot! A plakáton háromféle


betűtípust találsz: egy díszesebb betűt a fejlécben, egy talpas betűt a
szövegben, és egy talp nélkülit a figyelmeztető részben. A leírás 12, illetve
16 pontos, a cím és a többi betű arányosan nagyobb. Az egyes
szövegrészeket 36 pontos térköz választja el.

22
I. Szövegszerkesztés

Sulinapi Bográcsverseny
június 15, 800

H agyományos sulinapi bográcsversenyünket ebben a tanévben is az utolsó tanítási


napon, az iskolaudvaron szervezzük. A helyszínt, a fát, a vizet és a bográcsokat az
iskola biztosítja. A hozzávalókat a nevező csapatok szerzik be.

KATEGÓRIÁK:

I. bográcsgulyás
II. pásztortarhonya
III. lecsó

ZSŰRI:

 Konyhás Gizi néni, a menzáról


 Gulyás Boris tanárnő
 Éhes Péter, a 8.a-ból

A tanévzáró ünnepélyen az idén is a győztes


csapat vághatja fel a tanévzáró tortát!

 FIGYELEM!
Minden csapat ügyeljen a tűzvédelmi
szabályok betartására!

23
I. Szövegszerkesztés
9. Táblázatok készítése és formázása
Foglaljuk össze, hogy mit tanultunk a táblázatok készítéséről és formázásáról!

Egy táblázat sorokból és oszlopokból épül fel. Egy sor és egy oszlop
metszéspontjában áll a cella. Egy cella többnyire csak egy adatot tartalmaz.
A táblázat létrehozásakor meg kell adnunk a sorok és az oszlopok számát. A
szövegszerkesztő program utasításaival azonban később is törölhetünk, illetve
beszúrhatunk oszlopokat és sorokat. Az oszlopok és sorok formázásakor
beállíthatjuk azok szélességét és magasságát.
A cellákat szegélyezhetjük: beállíthatjuk az alkalmazott vonal stílusát (pl.
dupla, szaggatott), továbbá a színét és a vastagságát. A szegély elrejtésével
összefüggőnek tűnő területet kaphatunk.
A cellák mintázatát (hátterét) is beállíthatjuk: megadhatjuk a kitöltés színét,
de ha módosítjuk a mintázat stílusát, akkor akár két színt „pöttyözéssel”
keverhetünk is.

Táblázateszközök Elrendezés szalagja

Táblázateszközök Tervezés szalagja

A táblázat formázásának legfontosabb beállításait a Táblázateszközök fül


Elrendezés, és Tervezés szalagjain tudjuk elvégezni. A Táblázateszközök
szalagjai csak akkor jelenek meg, amikor a táblázat aktív, azaz éppen dolgozunk
benne.

24
I. Szövegszerkesztés
Bonyolultabb felépítésű táblázatot a cellák egyesítésével és felosztásával
alakíthatunk ki. A cellák egyesítésekor két vagy több cellából egy lesz, így a
megfelelő adat már elfér benne. A cellák felosztása során pedig a kijelölt cellát
adott számú sorra és oszlopra bonthatjuk.
Minden cella önálló bekezdésnek számít. Ennek figyelembevételével a betűket
és bekezdéseket a szokásos módon formázhatjuk. Fontos azonban, hogy a cellák
tartalmát nemcsak vízszintesen, hanem függőlegesen is igazíthatjuk.
Szűkebb cellák esetében a beillesztett szöveget 90 fokkal elforgatva érdemes
beilleszteni. Ilyenkor a szöveget alulról felfelé kell olvasni.
Szeptember

November

December
Október

Március
Február

Április
Január

Június
Május
Igazolt órák száma:

Igazolatlan órák száma:

Összesen:

Óravázlat. Írd le a füzetbe!

Egy táblázat sorokból és oszlopokból épül fel. Egy sor és egy oszlop
metszéspontjában áll a cella. Egy cella többnyire csak egy adatot tartalmaz.
A táblázat létrehozásakor meg kell adnunk a sorok és az oszlopok számát, amit
később is törölhetünk, illetve beszúrhatunk oszlopokat és sorokat.
A cellákat szegélyezhetjük: beállíthatjuk az alkalmazott vonal stílusát, színét és a
vastagságát.
A cellák mintázatát (hátterét) is beállíthatjuk.
Bonyolultabb felépítésű táblázatot a cellák egyesítésével és felosztásával
alakíthatunk ki.
Minden cella önálló bekezdésnek számít.

25
I. Szövegszerkesztés
Kérdések, feladatok

1) Készítsd el az általad használt szövegszerkesztő program automatikus


formázási lehetőségeivel az órarendedet!
2) A jobboldali ábra egy 2019-es
naptár egyik oldalát ábrázolja.
Készíts az aktuális hónapra
vonatkozó naptári oldalt az
ábrának megfelelően! A képeket
helyettesítheted az internetről
letöltött, az évszaknak megfelelő
színes képekkel is!

10. Tabulátorok használata


Az adatok táblázatos elrendezésére egy másik lehetőség a tabulátor használata.
Ha lenyomjuk a billentyűzeten a tabulátor gombot akkor a kurzor a sorban
adott pozícióra lép, így az adatokat oszlopokba rendezhetjük. A Wordben például
ezek a helyek a bal margótól kezdve 1,25 cm-enként vannak.

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek


Leves Babgulyás Borsóleves Gyümölcsleves Zöldségleves
Főétel Sertéspörkölt Krumplistészta Rakott káposzta Milánói spagetti
Desszert Bukta Alma

Heti menü kialakítása a tabulátor gomb segítségével. A tabulátor gomb


lenyomását egy nyíl alakú formázási szimbólum jelzi. Hozd létre a fenti táblázatot
11 pontos Times New Roman betűkkel!

A tabulátorpozíciók helyét és az oszlopok igazítását a szövegszerkesztő


programokban a felhasználó az igényeinek megfelelően is beállíthatja.
A pozíciók helyét megadhatjuk például a vonalzó segítségével. Az oszlopok
igazítása négyféle lehet: az adott pozícióhoz igazodik az oszlop bal széle ( ),
jobb széle ( ), közepe ( ), vagy számok esetén a tizedesvessző ( decimális).
A tabulátorpozíciók közé szaggatott, pontozott vagy folytonos vonalat is
húzhatunk, ami vezeti a szemet, vagy űrlap kialakítását teszi lehetővé.

26
I. Szövegszerkesztés

Tabulátorpozíciók beillesztése (Word 2016). Az ábra a Zöld Iskola papírgyűjtési Kitöltés beállítása
versenyének eredményét mutatja. Készítsd el táblázatot! (Word 2016)

A Word szövegszerkesztő program esetében a tabulátorpozíciókat a


következőképpen alakíthatjuk ki. Kiválasztjuk az igazítás módját (a munkaterület
bal felső sarkában), majd a vonalzón a megfelelő helyre kattintunk. A vonalzón
később más helyre tolhatjuk a tabulátorpozíciót, vagy lefelé húzva törölhetjük is.
Ha kettőt kattintunk valamelyik tabulátorpozícióra, megjelenik a Tabulátorok
ablak, ahol megadhatjuk, milyen vonal kösse össze az adott pozíciót az előzővel.

Óravázlat. Írd le a füzetbe!

A tabulátorpozíciók helyét és az oszlopok igazítását a szövegszerkesztő


programokban a felhasználó az igényeinek megfelelően is beállíthatja.
A pozíciók helyét megadhatjuk például a vonalzó segítségével. Az oszlopok
igazítása négyféle lehet: az adott pozícióhoz igazodik az oszlop bal széle, jobb
széle, közepe, vagy számok esetén a tizedesvessző (decimális).
A tabulátorpozíciók közé szaggatott, pontozott vagy folytonos vonalat is
húzhatunk, ami vezeti a szemet, vagy űrlap kialakítását teszi lehetővé.

27
I. Szövegszerkesztés
Kérdések, feladatok

1) Készítsd el a következő adatlapot tabulátorok segítségével!

Adatlap
Név: ______________________________________________
Anyja neve: ________________________________________
Születési hely: __________________ ,idő: _______________
Lakcím: _____________________ (város) _______________

Nyisd meg valamelyik korábbi dokumentumodat, és illeszd be az aljára a


következő dátum és aláírásmintát!

_______ (hely), 20 _(év) _________ (hónap) _______________ (nap)


_______________ _______________
átadó átvevő

2) Készítsd el a következő árjegyzéket tabulátorpozíciók beállításával!

ÉTELEK ITALOK
Sonkás zsemle ............ 2000 Ft Hideg tea (3 dl) .............. 80 Ft
Melegszendvics............ 350 Ft Almalé (3 dl)................ 160 Ft
Gyümölcstál ................. 150 Ft Ásványvíz ...................... 60 Ft

28
I. Szövegszerkesztés
11. Bekezdések stílusa, tartalomjegyzék
készítése
Egy hosszabb dokumentum könnyebben áttekinthető, ha a formázása egységes.
Például valamennyi fejezet címe középre zárt, félkövér, 24 pontos Arial betűvel
készült; a folyószöveg pedig sorkizárt, 12 pontos Times New Roman, a
bekezdések között 6 pontos térközzel stb.

Egy hosszabb dokumentum egységes formázását a stílusok segítik. A stílus egy


szövegrész (például egy bekezdés) formai beállításait tartalmazza. A stílust a
neve azonosítja.
A szövegszerkesztő programok kész stílusokat tartalmaznak a szöveg
formázásához, például a fejezetcímekhez (címsor stílusok), a kiemelésekhez,
az idézetekhez, a listákhoz stb.
A felhasználó maga is létrehozhat új stílusokat, illetve lehetősége van a meglévő
stílusok módosítására.

Kijelölt bekezdés stílusát az új stílus kiválasztásával Saját stílusokat is létrehozhatunk, amelyek


módosíthatjuk. Egy stílust pedig a helyi menü segítségével formátumát a betű és
módosíthatunk az adott bekezdés beállításaira. bekezdésformázásoknál tanult módon
állíthatunk be.

A Word 2016 például, ha mást nem adunk meg, a normál stílust alkalmazza,
amely a következőképpen jelenik meg: 11 pontos Calibri típusú betű, balra zárt,
utána 10 pont térköz, a sorköz pedig 8 %-kal nagyobb. Ha a térközöket szeretnénk
kikapcsolni, akkor a Nincs térköz stílust kell alkalmaznunk.

Egy kijelölt bekezdés stílusának módosításához csak ki kell jelölni a kiválasztott


stílust. Ha pedig a stílust az adott bekezdés beállításaira szeretnénk módosítani, a
stílus helyi menüjében a Frissítés a kijelölés formátumára lehetőséget választjuk.

29
I. Szövegszerkesztés

A címsor stílusokkal megformázott fejezetcímeket


(Címsor1, Címsor2 stb.) a szövegszerkesztő
programok ki tudják gyűjteni a tartalomjegyzékbe.
A fejezetcímek módosításakor azonban a
tartalomjegyzék nem frissül automatikusan, azt külön
kell kezdeményezni, a Stílus módosítása ablakban az
Automatikus frissítés jelölőnégyzet bekapcsolásával.
A Word 2016-ban a tartalomjegyzéket a Hivatkozások
szalag Tartalomjegyzék csoportjában készíthetünk.

Óravázlat. Írd le a füzetbe!

A stílus egy szövegrész (például egy bekezdés) formai beállításait tartalmazza. A


stílust a neve azonosítja.
A szövegszerkesztő programok kész stílusokat tartalmaznak, de a felhasználó
maga is létrehozhat új stílusokat, illetve lehetősége van a meglévő stílusok
módosítására is.
A stílusokkal megformázott fejezetcímeket a szövegszerkesztő programok ki tudják
gyűjteni a tartalomjegyzékbe.

Kérdések, feladatok

1) Töltsd le a Magyar Elektronikus Könyvtárból Tamási Áron: Ábel a


rengetegben című könyvét Word dokumentum formában!
a) Milyen stílusok szerepelnek a dokumentumban?
b) Add meg a könyvben alkalmazott normál és Címsor1stílusok jellemzőit
(betűtípus, betűstílus, betűméret, igazítás, térköz, behúzás)!
c) Keresd meg a regényben a bank szó minden előfordulását, és cseréld le
a pénzintézet szóra! (A keresés és csere műveletekkel ötödikben, a
Jegyzettömbnél találkoztunk. Hol vannak ezek az általad most használt
szövegszerkesztőben?)

30
I. Szövegszerkesztés
d) A fejezet szóra való kereséssel határozd meg, hogy hány fejezetből áll
a könyv, majd mentsd fejezetenként külön fájlba!
2) Készíts egy rövid tanulmányt a felhők típusairól! Formázd meg a címeket
címsor stílusokkal! A felhőtípusokhoz szúrj be egyegy képet négyzetes
körbefuttatással, a felhőtípusok leírását pedig kezdd iniciáléval!
3) Mire való a Wordben a Formátummásoló ( )? Próbáld ki!

12. Élőfej, élőláb, oldalszám, lábjegyzet


beszúrása
Egy hosszabb dokumentumban, például egy több tíz oldalas folyóiratban vagy
egy több száz oldalas könyvben nem egyszerű eligazodni. Ilyenkor sokat segít a
tartalomjegyzék, de az egyes lapok tetejére és aljára közvetlenül is szúrhatunk be
információt. Ezt nevezik élőfejnek (korábban fejlécnek), illetve élőlábnak
(régebben láblécnek).

Élőfejnek nevezzük a dokumentum oldalainak tetején, élőlábnak pedig az


oldalak alján megjelenő információt.
Az élőfej és az élőláb célja, hogy az olvasó könnyebben eligazodjon a
dokumentumban. Tartalmazhatja például az oldalszámot, a fejezetcímet, szótárak
esetében az adott oldal első és utolsó szavát stb.

31
I. Szövegszerkesztés
Az első oldal élőfeje és élőlába többnyire eltérő. Az
első oldal élőfejében például nem érdemes elhelyezni
a címet, mert az amúgy is az első oldalon van.
A páros és a páratlan oldalakon pedig az élőfej, illetve
az élőláb gyakran szimmetrikus elrendezésű. Ha
például a páros oldalon az oldalszámot balra igazítják,
akkor az a páratlan oldalon jobbra kerül.

Egy adott dokumentumon belül különböző élőfejet úgy


tudunk létrehozni, ha a dokumentumok szakaszokra
bontjuk. Ezt az Elrendezés szalag, Oldalbeállítás
csoportjában, a Töréspontok beszúrása lenyíló
menüjében tehetjük meg.

A lábjegyzet a dokumentum egy adott pontjához fűzött magyarázat vagy


kiegészítés, amely a lap aljára kerül. Ha a kiegészítéseket a dokumentum végén
gyűjtik össze, akkor végjegyzetről beszélünk.

A lábjegyzetre való hivatkozást mindig meg kell jelölnünk valamilyen


szimbólummal, pl. egy, két vagy három csillaggal. Gyakran használják azonban
az oldalanként vagy fejezetenként újra kezdődő számozást is.

A szövegszerkesztő programok a lábjegyzetek beillesztésekor a dokumentumot


úgy rendezik át, hogy az a megfelelő helyre kerüljön. Így például, ha két
hivatkozás közé egy újabbat szúrunk be, akkor az ennek megfelelő lábjegyzet is
a megfelelő két lábjegyzet közé kerül.

Lábjegyzetet a kurzorhoz a Word 2016-ban a


Hivatkozások szalag Lábjegyzet beszúrása
ikonjával illeszthetünk be.

32
I. Szövegszerkesztés
Óravázlat. Írd le a füzetbe!

Élőfejnek nevezzük a dokumentum oldalainak tetején, élőlábnak pedig az oldalak


alján megjelenő információt.
Egy adott dokumentumon belül különböző élőfejet úgy tudunk létrehozni, ha a
dokumentumok szakaszokra bontjuk.
A lábjegyzet a dokumentum egy adott pontjához fűzött magyarázat vagy
kiegészítés, amely a lap aljára kerül.

Kérdések, feladatok

1) Keress egy papír alapú telefonkönyvet, egy lexikont, illetve egy szótárt!
Nézd meg hogyan helyezkedik el bennük az élőfej és az élőláb! Milyen
információkat tartalmaznak? Miért?

2) Töltsd le a Magyar Elektronikus Könyvtárból Karinthy Frigyes: Tanár úr


kérem című könyvét Word dokumentum formában!

a) Keresd meg és sorold fel a könyvben alkalmazott stílusok jellemzőit!


b) Szúrj be élőfejet! A páros oldalakon a szerző neve szerepeljen balra
igazítva, a páratlan oldalakon pedig a mű címe, jobbra zárva. Az első
oldalon ne legyen élőfej.
c) Szúrj be oldalszámot a lapok aljára, szimmetrikusan elhelyezve!
d) Hányszor szerepel a könyvben a diák szó? Keresd meg valamennyit!
e) Keresd meg a jeles szó összes előfordulását, és cseréld ki ötösre!
f) Cseréld fel a könyvben A jó tanuló felel és A rossz tanuló felel című
fejezetet!
3) Foglald össze pontokba szedve, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtanak az
általad ismert közösségi oldalak, és milyen biztonsági előírásokat kell
betartani a rendszeres használatuk során! A leírásban szereplő idegen szavak
magyarázatát tedd lábjegyzetbe!

33
I. Szövegszerkesztés
13. Gyakorló kérdések, feladatok
1) Készítsd el a bal oldali ábrán látható napirendet! Mielőtt beírnád, sorold fel
az egyes napirendi pontok betűformátumát!

Napirend
Univerzális macskafürdető
00
7 ÉBRESZTŐ
Használható bármilyen színű, nemű és
715  Reggeli torna korú macska szőrének tisztítására.
730  Reggeli ALKALMAZÁS MÓDJA: Fürdetés elött tíz csepp CICCTM univerzális
macskafürdetőt 2 dl 40°-os vízben feloldunk majd a macska
800  Tanítás fürdővizében elkeverünk.
HATÓANYAGA: Vízben (H2O) oldott széndioxid
1230  Ebéd (CO2)

1300  CSENDES PIHENŐ  Egerekre veszélyes 


ELLENJAVALLAT: betegségben szenvedő
1400  Sportfoglalkozás macskáknak nem ajánlott.

1700  Vacsora MEGRENDELHETŐ: Kizárólag az interneten át a


gyártótól a bankkártyaszám és a PIN kód
1730  Csapatverseny megadásával!

2200  TAKARODÓ Kattintson ide!

2) Készítsd el a jobb oldali ábrán látható macskafürdető reklámot! A szöveg


címe 28, a többi rész 14, 10, illetve 8 pontos betűvel készült. A bekezdések
között 12 pont térköz van, a szöveg szélessége 8 cm.

3) Foglald össze a vágólappal végezhető műveleteket felsorolás segítségével,


és készíts hozzá egy szemléltető ábrát is!

34
I. Szövegszerkesztés
4) A Visegrádi Együttműködés Csehország, Lengyelország, Magyarország és
Szlovákia regionális szervezete. Mi a célja, és milyen történelmi előzménye
van az együttműködésnek? Járj utána az interneten, majd készítsd el
tabulátorok segítségével a négy ország adatait összehasonlító táblázatot:

Visegrádi Négyek
ország főváros terület népesség pénznem
ezer km2 millió fő és jel

Cseh köztársaság ............ Prága ..................77,3 ................... 10,5 ......... cseh korona (Kč)
Lengyelország .................. Varsó ................312,7 ................... 38,1 ....................... zloty (zł)
Magyarország ............... Budapest ...............93 ...................... 10 ......................... forint (Ft)
Szlovákia ........................ Pozsony................49 ........................ 5,4 ........................ euró (€)

5) Készítsd el a következő hirdetést! A hirdetés egy táblázatban van, amelynek


néhány vonala nincs meghúzva.

ELADÓ!
K acsalábon forgó erdei palotámat eladom!

KIVÁLÓ VÉTEL! JÓL MEGKÖZELÍTHETŐ!


 állítható forgási sebesség 1. Autópályán a Csillagos Erdőig
 ringatózó üzemmód 2. Onnan az erdei kisvasúttal a folyóig
 16 szoba 3. Végül a folyón át tutajjal
 1 000 m2 alapterület
 friss erdei levegő ÉRDEKLŐDNI:
 barátságos szomszédok Tarajos Táró, sárkány
 10-20-30-40
 10-20-30-40

 10-20-30-40

 10-20-30-40

 10-20-30-40

 10-20-30-40

 10-20-30-40

 10-20-30-40

 10-20-30-40

 10-20-30-40

 10-20-30-40
Eladó palota

Eladó palota

Eladó palota

Eladó palota

Eladó palota

Eladó palota

Eladó palota

Eladó palota

Eladó palota

Eladó palota

6) Készíts Tűzriadó tervet a tantermed részére! A szövegszerkesztő program


rajzeszközeivel készítsd el az adott épületszint vázlatos rajzát, és jelöld meg
rajta nyilakkal a menekülési irányt! Az ábrához fűzz magyarázatot is!
35
I. Szövegszerkesztés
7) Készítsd el a következő iskolalátogatási igazolást! A5 méretű lapot használj,
1,27 cm-es margókkal! A pontsorokat tabulátorokkal alakítsd ki! A főszöveg
14 és 11pontos Times New Roman betűkkel készült.

Általános Iskola
 Debrekő, Fő u. 1.
123-456

ISKOLALÁTOGATÁSI IGAZOLÁS

Hivatalosan igazolom, hogy ...............................................................................,


(született .......................... ,  év ................. hó ......... napján, anyja neve: ..........................,)
a vezetésemmel működő iskola .... / ......... -es tanévre beírt tanulója.

Ezt az igazolást ................................................................ céljából állítottam ki.

Kelt: DEBREKŐ, ..............év ........................ hó ......... nap

ph. .................................
igazgató

8) Készítsd el az alábbi plakátot ebben a formában! A szövegben Courier New,


Times New Roman, az iniciálé Harlow Solid Italic és Arial betűtípus fordul
elő. A bekezdéseket térköz választja el. A szöveg felső sora élőfejben van.
A cím WordArt objektum. Az „Itt vágd le!” kezdetű résztől a pontsorokat
tabulátorral készítsd el!

36
I. Szövegszerkesztés

A Halmi Közlekedési Vállalat új szolgáltatással kedveskedik településünk


lakosságának: március 1-jén elindul a halmi metró! A metró egyik végállomása a
vasútállomásnál található, megállóhelyeket létesítettünk a temetőnél, az iskolánál és a
Hivatalnál. Az utasokat a metróvonal egyenesen a Halmi Parkerdőig viszi.

A járatok sűrűsége:

Hétköznap Hétvégén
04,00 – 06,00 40 perc 60 perc
06,00 - 10,00 20 perc 40 perc
10,00 – 16,00 30 perc 60 perc
16,00 – 18,00 20 perc 40 perc
18,00 – 22,00 40 perc 60 perc

Kérjük az utasokat, hogy a metró szerelvényein:

 Váltsanak jegyet!
 Ne telefonáljanak!
 Ne egyenek!
 Ne másoljanak leckét!
Amennyiben szeretne bérletet váltani, küldje be a HKV címére az alábbi szelvényt!

Itt vágd le!  . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

BÉRLETIGÉNYLÉS

Alulírott (név: ............................ , lakcím: ....................................................................)


kérem, hogy részemre a HKV metróvonalra ingyenes bérletet szíveskedjenek küldeni.

Halom, 201. ...............................................

..........................................................
aláírás

37
I. Szövegszerkesztés
14. Témazáró dolgozat:

elektronikus számonkérés a „Redmenta” rendszerben, 20 perc.


1) Szintfelmérő feladatlap a „Szövegszerkesztés” témakörhöz, amely nem a
témazáró kérdéseit tartalmazza, csak a felkészültség ellenőrzését segíti!
A szintfelmérő feladatlap legkorábban a témazáró dolgozat előtt 1 héttel, 1
alkalommal tölthető ki!

https://redmenta.com/?jumper

Direktcím: 8.2SzTASZfF22

1) Gyakorlati feladat megoldása: Összetett szövegszerkesztési feladat.


Betű és bekezdésformázás, behúzás, térköz, felsorolás, számozott lista,
szimbólum, iniciálé, táblázat, kép és alakzat beillesztése, körbefuttatása
szöveggel, tabulátorok használata, élőfej, élőláb.

38
II. Táblázatkezelés
Táblázatkezelés

15. A „számolótábla” alapötlete


Az adatok áttekintése lényegesen egyszerűbb, ha azokat táblázatosan rendezzük
el. A szövegszerkesztésben erre szolgáltak a tabulátorok és a táblázatok.
A gazdasági életben azonban a táblázatba rendezett adatokkal számításokat is
végezni kell: meg kell határozni azok összegét, átlagát, ki kell számítani a
fizetendő adót stb. Számítások végzésére a szövegszerkesztő programok csak
korlátozott lehetőséget adnak, erre a célra külön szoftvereket, úgynevezett
táblázatkezelőket használnak.

Míg a szövegszerkesztés gyakorlatilag egyidejű az emberiséggel, addig a


táblázatkezelés kialakulása konkrét időponthoz köthető. 1979-ben Dan Bricklin
(ejtsd: den briklin) harvardi egyetemista megunta, hogy minden pénzügyi
feladathoz új programot kell készítenie. Arra gondolt, hogy elég lenne egyetlen
„számolótábla” amelynek celláiba nemcsak számokat, hanem képleteket is
beírhatunk. Ezek a képletet tartalmazó cellák végezhetnék el a szükséges
számításokat.

A „számolótábla” alapötlete: a táblázat cellái képletet is tartalmazhatnak, amelyek a cella értékét


automatikusan ki tudják számolni a többi cella tartalmából

Hamarosan Dan Bricklin és egyik társa, Bob Frankston (ejtsd: bob frenkston) el
is készítették az első táblázatkezelő programot Visicalc (ejtsd: vizikalk) néven. A
Visicalc utolsó változatát 1985-ben adták ki, de működő verziója ma is letölthető
az internetről.

Az újabb táblázatkezelő programok is hasonló elven működnek. Főképp az adatok


megjelenítésében tudnak többet: a táblázatot megformázhatjuk, sőt az adatokat
akár diagramon is ábrázolhatjuk.

39
II. Táblázatkezelés
Az adatok táblázatos elrendezése lehetővé teszi azok rendszerezését. Így az
adatokat jobban átláthatjuk, könnyebben összesíthetjük, és akár új
összefüggéseket is felismerhetünk közöttük.
A táblázatkezelő program főbb feladatai: az adatok táblázatos elrendezése,·
a számítások elvégzése a táblázat adataival, a táblázat megformázása, az
adatok ábrázolása diagramon, és a táblázat vagy diagram kinyomtatása.

Ma sokféle táblázatkezelő programmal találkozhatunk, ezek működési módja


azonban megegyezik. Elterjedt táblázatkezelő program például a Microsoft Excel
(ejtsd: ekszel) vagy a LibreOffice Calc (ejtsd: lájbrofisz kalk).

A 19. oldalon tabulátorokkal elkészített Papírgyűjtési verseny táblázatot számított adatokkal („egy főre eső”
oszlop, „összesen” sor) és diagrammal is kiegészíthetjük, ha táblázatkezelő programot használunk.

16. A táblázatkezelés alapjai


Ebben a fejezetben egy egyszerű példán áttekintjük a táblázatkezelő programok
legfontosabb szolgáltatásait, majd a későbbiekben lépésről lépésre részletesebben
is megismerkedünk az egyes lehetőségekkel.

A táblázat felépítése
Ha elindítunk egy táblázatkezelő programot, akkor a szövegszerkesztő
programokéhoz hasonló felületet kapunk. A fő eltérés, hogy a munkaterületen egy
üres táblázatot látunk, ezt munkalapnak nevezik.

A munkalap sorokból és oszlopokból épül fel, egy sor és


egy oszlop metszéspontjában áll a cella. Egy cella csak egy
adatot tartalmazhat. A munkalapon a sorokat számok, az
oszlopokat betűk azonosítják. Az egyes cellákra így a
sakktáblához hasonlóan hivatkozhatunk, ezt a cella
címének nevezzük (például: B2 vagy C5).

40
II. Táblázatkezelés
A táblázat elkészítése
A táblázatkezelő programok használatát egy egyszerű példán tekintjük át. A 8.a
osztály az osztálypénzt az iskolai bolhapiacon saját termékeinek árusításával
gyarapította. Az osztályfőnök az eladásokat az alábbi ábrán látható táblázattal
összesíti:

Írd be az ábrán látható táblázat adatait! Ügyelj arra, hogy a következő Ha nem férnek ki az adatok, az
cellába ne a szóköz gombbal lépj, hanem a kurzormozgató gombokkal oszlop szélességét az egér
vagy a tabulátorral! húzásával növelheted meg

Azt a cellát, amelyikbe éppen adatot írhatunk be, a táblázatkezelő program egy
fekete szegéllyel veszi körül. Ezt a cellát aktív cellának nevezzük. Ha beírtuk a
megfelelő adatot, akkor a kurzormozgató gombokkal vagy a tabulátor gombbal
léptethetünk a következő cellába.
Ha később észrevesszük, hogy valamelyik cellába hibás adatot írtunk be,
kattintsunk rá kettőt az egér bal gombjával, és már javíthatjuk is.
Gyakori, hogy a beírt szöveg nem fér el a cellában. Látszólag a szöveg ilyenkor
a szomszéd cellában folytatódik, ha az még üres, egyébként a „kilógó” rész nem
jelenik meg. Ebben az esetben egyszerűen megnövelhetjük az oszlop
szélességét: vigyük az egeret az oszlop betűjelét tartalmazó téglalap jobb szélére,
és a duplanyíl alakú egérkurzor húzásával állítsuk be a megfelelő méretre.
Láthatjuk, hogy a táblázatkezelő a cellákban lévő számokat jobbra, a
szövegeket pedig balra igazítja. Ez sok esetben lehetőséget ad a hibák
felismerésére.

41
II. Táblázatkezelés
A számítások elvégzése
Az egyes termékek eladásából származó Bevétel az Egységár és az Eladva mezők
szorzata, tehát az E3 cellába a C3 és a D3 cellák szorzata kerül. Magát a számítást
a táblázatkezelőre bízhatjuk, ha az E3 cellába beírjuk a =C3*D3 képletet. Az
Enter gomb lenyomása után a cellában megjelenik a végeredmény. (A képletet ezt
követően felül, az úgynevezett szerkesztőlécen továbbra is láthatjuk.)

Képlet beszúrása. Az Enter lenyomása után a cellában az Képlet másolása. A másolás


eredmény jelenik meg, de a képletet felül a szerkesztőlécen eredménye
továbbra is látjuk.

A táblázatkezelők fontos szolgáltatása az automatikus újraszámítás. Ez azt


jelenti, hogy ha valamelyik adat módosul, akkor a képleteket a program
újraszámítja, és a számított érték automatikusan frissül.

Az E4, E5 és E6 cellákba hasonló képletet kell írnunk. Ezt ugyan cellánként is


megtehetnénk, de a táblázatkezelő programok lehetőséget adnak a képlet
másolására a következő módon:

Kattintsunk egyet a másolandó képletet tartalmazó E3 cellára, ekkor megjelenik


a cella jobb alsó sarkában egy kis négyzet, a fogantyú. Húzzuk a fogantyút lefelé
végig a többi cellán! Másoláskor az érintett cellák kitöltődnek a másolás
irányának megfelelően módosított képlettel. Az egér elengedése után tehát
minden cellában az adott sornak megfelelő érték jelenik meg.

Vajon mennyi volt a teljes bevétel? Most ezt is egyszerűen kiszámíthatjuk, ha


beírjuk például az E7 cellába a következő képletet: = E3+E4 +E5+E6.

Azonnal látható, hogy valódi példákban, ahol nem négy, hanem esetleg több száz
terméket forgalmaznak, ez az út nem járható. Ennyi adat összeadására más
módszernek is lennie kell. (Erre egy későbbi fejezetben térünk vissza.)

42
II. Táblázatkezelés
Óravázlat. Írd le a füzetbe!

A táblázatkezelő program főbb feladatai:


az adatok táblázatos elrendezése,
a számítások elvégzése a táblázat adataival,
a táblázat megformázása,
az adatok ábrázolása diagramon,
és a táblázat vagy diagram kinyomtatása.
A munkalapon a sorokat számok, az oszlopokat betűk azonosítják.
A táblázatkezelő a cellákban lévő számokat jobbra, a szövegeket pedig balra
igazítja.
A táblázatkezelők fontos szolgáltatása az automatikus újraszámítás.
A táblázatkezelő programok lehetőséget adnak a képlet másolására, másoláskor
az érintett cellák kitöltődnek a másolás irányának megfelelően módosított
képlettel.

17. A táblázat gyorsformázása


A mai világban nem elegendő, ha a táblázat helyesen működik, a felhasználók
(esetünkben a tanulók és szüleik) azt is elvárják, hogy az szépen legyen
megformázva. A táblázat megjelenését leggyorsabban egy előre beépített
formátum kiválasztásával módosíthatjuk.

Ehhez először jelöljük ki a tényleges táblázatot. Egy téglalap alakú területet


cellatartománynak nevezünk, és a bal felső, valamint jobb alsó sarkában lévő
cellákra való hivatkozással adunk meg. Esetünkben ez az A2:E6 tartomány.
Jelöljük ki tehát az A2 cellát, majd az egér húzásával bővítsük az A2:E6
tartományra!

A következő lépésben válasszuk ki, hogyan szeretnénk az adott területet


megjeleníteni. Például az Excel 2016 szalagos felületén a Kezdőlap szalag
Formázás táblázatként parancsával választhatunk a különböző formátumok
között.

43
II. Táblázatkezelés

Formázási lehetőségek: sor, A táblázat gyorsformázását a Kezdőlap Formázás táblázatként


oszlop, cellák stb. parancsával érjük el (Excel 2016)

Diagram beszúrása
Az osztályfőnök szeretné a tanulók és a szülők számára is jól láthatóvá tenni, hogy
melyik „termék” volt a legsikeresebb, azaz melyik hozta a legtöbb pénzt. Ezért a
bevétel megoszlását az egyes termékek között egy kördiagramon szemlélteti.

Ahhoz, hogy a táblázatkezelő programban a megfelelő adatokból egy diagramot


készítsünk, először ki kell jelölnünk azokat. Ezúttal például húzzuk végig az
egeret a termékek megnevezésén, beleértve a címet is, vagyis az A2:A6
tartományon. Ezután nyomjuk le és tartsuk lenyomva a Ctrl gombot, miközben
húzzuk végig az egeret az adatokat tartalmazó E2:E6 tartományon is.

44
II. Táblázatkezelés

Az adatok kijelölése után a Beszúrás szalag, Diagramok A diagramon az adatfeliratokat külön


csoportjában kiválasztjuk a szemléltetéshez leginkább megfelelő kell megjeleníteni.
diagram típust.

A diagram típusát a Beszúrás szalag Diagramok csoportjában választhatjuk ki.


Készítsd el az ábra szerinti kördiagramot!

A munkafüzet mentése
Eddigi munkánk, vagyis a táblázat és a diagram egy munkalapon helyezkedik el.
Összetett probléma esetében azonban több táblázat, több diagram, így több
munkalap is készülhet. Az egyes munkalapok között a képernyő bal alsó részén
lévő fülekkel válthatunk. Az összetartozó munkalapok együtt egy
munkafüzetet alkotnak, mentéskor a munkafüzet egy fájlba kerül. A
munkafüzet mentését például a Fájl menü Mentés másként pontjával
kezdeményezhetjük.

Óravázlat. Írd le a füzetbe!

Egy téglalap alakú területet cellatartománynak nevezünk, és a bal felső, valamint


jobb alsó sarkában lévő cellákra való hivatkozással adunk meg.
Az összetartozó munkalapok együtt egy munkafüzetet alkotnak, mentéskor a
munkafüzet egy fájlba kerül.

45
II. Táblázatkezelés
Kérdések, feladatok

1) A következő táblázat az osztálykiránduláson elfogyasztott ebéd részleteit


tartalmazza. Határozd meg képlettel a Fizetendő oszlop celláit, valamint az
összesen fizetendő összeget! Alkalmazz a táblázatra automatikus
formátumot, majd ábrázold kördiagramon a kifizetett összeg megoszlását az
egyes fogások között!

2) Az osztálypénzt 50, 100, 200 és 500 Ft-os címletekben szedtük be. Készíts
táblázatot, amely, ha beírod, hogy melyik címletből hány darabot kaptunk
kiszámítja az összesen beszedett pénzt! Alkalmazz a táblázatra automatikus
formátumot, majd ábrázold oszlopdiagramon a befizetett összeg megoszlását
az egyes címletek között!

46
II. Táblázatkezelés
18. Táblázatok készítése
A táblázatkezelő programok sok lehetőséget kínálnak egy táblázat gyors és
egyszerű elkészítésére, és az automatikustól eltérő megformázására.

Hogy ízlett az ebéd?

A 8. b osztály tanulói a Diákparlamenten szóvá tették, hogy gyakran olyan ebédet


főznek a menzán, amit a tanulók nem szeretnek. Indoklásként bemutattak egy
táblázatot, amelyben a napi menüt minősítette az osztály öt kiválasztott tanulója
egy héten át. A gyerekek egy 1-től 10-ig terjedő skálán értékelték az ebédet, az
adatokat pedig táblázatkezelővel összesítették. A továbbiakban ezt a táblázatot
készítjük el.

Hozd létre a 8.b osztály táblázatát formázás nélkül! Milyen képlet kerüljön a B8 cellába?

Sorozatok készítése kitöltéssel


A napokat nem szükséges egyenként beírni, mert a táblázatkezelő programok
képesek egy sorozatot felismerni és folytatni. Írjuk be az első két napot (hétfő,
kedd…), jelöljük ki a két cellát, majd a kijelölt tartomány jobb alsó sarkában lévő
fogantyút húzzuk jobbra, amíg meg nem jelennek a szükséges napok! Hasonlóan
készíthető el a hónapok nevét vagy számokat tartalmazó sorozat is. (Számok
esetében a táblázatkezelők általában az első két számból indulva, azok
különbségével egy számtani sorozatot készítenek: pl. 5 és 8 esetén 5, 8, 11, 15,

47
II. Táblázatkezelés

Cellatartomány kitöltése sorozattal. Hogyan készítenéd így el a 7-tel osztható Teljes munkalap
számok sorozatának 12 tagját 777-től kezdve? kijelölése (Excel 2016)

Szöveg formázása
Formázás előtt a formázandó tartományt a táblázatkezelő programokban is ki kell
jelölnünk. Ha a munkalap egy teljes sorát vagy oszlopát szeretnénk megadni,
akkor annak sorszámára vagy betűjelére kell kattintani. Akár az egész munkalapot
is kijelölhetjük, ha a munkalap bal felső sarkára kattintunk.

Az igazítás beállításait a Kezdőlap szalag Igazítás csoportjában az Igazítási beállítások pontjában érjük el.
(Excel 2016)

A betűk formázását és a cellák tartalmának igazítását a szövegszerkesztésben


megszokott módon végezhetjük. A táblázatkezelők azonban több lehetőséget is
kínálnak arra az esetre, ha a szöveg nem fér el a cellában. Ilyenkor azokat a
cellán belül több sorba tördelhetjük, a betűk méretét lekicsinyíthetjük, vagy
akár több cellát egyesíthetünk is. Ez utóbbit főleg címeknél érdemes
alkalmazni.

48
II. Táblázatkezelés
Szegély és rács
A munkalap celláit a táblázatkezelő programokban már alapértelmezés szerint is
rácsvonalak határolják. Ezt a cellarácsot a képernyőn vagy nyomtatáskor
„csupán” kikapcsolhatjuk vagy bekapcsolhatjuk.

A cellarácstól függetlenül hozhatjuk létre a szegélyt, amely a képernyőn és


nyomtatáskor a papíron is megjelenik. A cellák szegélyezésével kiemelhetjük az
összetartozó cellákat, egyes adatokra felhívhatjuk a figyelmet, elhatárolhatjuk a
főtáblázatot a részletszámításoktól. Szegély kialakítása többféle módon is
történhet.
Leggyorsabban a szalag megfelelő parancsának legördítésével lehet a szegély
helyét megadni, például: alsó szegély, külső szegélyek, minden szegély.
Összetettebb szegélyt tervezhetünk meg dialógusdoboz segítségével. Az
ablakban megjelenő táblázatmintán egyenként adhatjuk meg, hogy melyik
szegélyvonal milyen stílusú, vastagságú és színű legyen.

Szegély kialakítása dialógusdobozzal (Excel 2016). Szegély kiválasztása a Kezdőlap szalag


Betűtípus csoportja Szegélyek ikonjának
legördítésével érhető el (Excel 2016)

49
II. Táblázatkezelés
Végül sok táblázatkezelőben a szegélyek rajzolásával is kialakíthatjuk a rácsot.
Ekkor a rajzoló programokhoz hasonlóan a rácsvonalakat az egér húzásával,
„tollal” rajzolhatjuk. A „toll” tulajdonságait (a vonal vastagsága, színe, stílusa,
belső vonalakat vagy külső szegélyt húzzon-e) előzetesen meg kell adnunk.

Szegély rajzolásának eszközei.


a Kezdőlap szalag Betűtípus csoportja Háttér kialakítása dialógusdobozzal (Excel 2016). Vajon mikor
Szegélyek ikonjának legördítésével érdemes a háttérbe színátmenetet vagy mintázatot tenni? Mondj
érhető el (Excel 2016) rá egyegy példát!

Háttér kialakítása
A táblázatkezelőkben a cellatartomány hátterét (vagy kitöltését) is megadhatjuk.
Formázáskor a szegélyekhez hasonlóan azt kell figyelembe venni, hogy mit
és miért szeretnénk kiemelni. Többnyire elegendő egy halvány szín választása,
de megadhatunk különböző effektusokat, például színátmeneteket, illetve két szín
segítségével kialakíthatunk különböző mintázatokat is.

Óravázlat. Írd le a füzetbe!

Ha a szöveg nem fér el a cellában, akkor a cellán belül több sorba tördelhetjük,
a betűk méretét lekicsinyíthetjük, vagy akár több cellát egyesíthetünk is.
Szegély kialakítása történhet a szalag megfelelő parancsának legördítésével,
összetettebb szegélyt tervezhetünk meg dialógusdoboz segítségével.
Háttér kialakításakor a szegélyekhez hasonlóan azt kell figyelembe venni, hogy
mit és miért szeretnénk kiemelni.

50
II. Táblázatkezelés
Cellák törlése és beszúrása, sorok oszlopok átméretezése
Kijelölt sorok, oszlopok vagy egy cellatartomány törlésekor általában két
lehetőségünk van. Ha a Delete gombot nyomjuk le, akkor csak az adatok
törlődnek a kijelölt részből, a formázási beállítások megmaradnak. A végleges
törléshez a menü megfelelő pontját kell alkalmaznunk. Hasonló módon
szúrhatunk be a kijelölt sorok, oszlopok vagy cellatartomány elé egy újabb,
ugyanolyan alakú részt.
A táblázat sorainak, illetve oszlopainak méretét a Kezdőlap szalag Cellák
csoportjában külön is beállíthatjuk. Pl. az oszlopszélesség mértékegysége
karakterben van megadva. Ez azt jelenti, hogy az alapértelmezett betűmérettel
hány karakter írható a cellába.

Kezdőlap szalag Cellák csoport Kezdőlap szalag Cellák csoport Kezdőlap szalag Cellák csoport
Beszúrás Törlés Formátum

Táblázat nyomtatása
Egy munkalap kinyomtatása a táblázatkezelő programokban a többi alkalmazói
programhoz hasonló módon, többnyire a Fájl menü Nyomtatás pontjával
történik. Jobban kell azonban figyelnünk az oldalbeállítás lehetőségeire, mivel
tervezéskor általában nem a nyomtatási kép alapján dolgozunk. Nyomtatáskor
megadható a kinyomtatott táblázat mérete.

51
II. Táblázatkezelés
19. Számonkérés:

elektronikus számonkérés a „Redmenta” rendszerben, 15 perc.


1) Szintfelmérő feladatlap a „A Táblázatkezelés I.” témakörhöz, amely
nem a dolgozat kérdéseit tartalmazza, csak a felkészülést segíti!
A szintfelmérő feladatlap legkorábban a témazáró dolgozat előtt 1
héttel, 1 alkalommal tölthető ki!

https://redmenta.com/?jumper

Direktcím: 8.3SzTASZfF22

2) Gyakorlati feladat megoldása: Egyszerű táblázat elkészítése. Táblázat


formázása, szegély és mintázat beállítása, képlet beírása, másolása.

52
II. Táblázatkezelés
20. A relatív és az abszolút cellahivatkozás
A SuliBuli partira a 8. a osztály tombolát szervez. Egy tombolajegy ára 95 Ft.
Mivel várhatóan egyegy résztvevő több tombolajegyet is vásárolni fog, ezért
készítenek egy táblázatot, amelyből gyorsan visszakereshető a fizetendő összeg.
A tervezett táblázatot a bal oldali ábrán látjuk.

1. Ezt szeretnénk 2. A képlet másolásával 3. Beírhatjuk a 4. A megoldás a


ezt kaptuk képleteket egyesével cellacímek rögzítése

A táblázatot egy táblázatkezelő programmal készítik el. A tombolajegy árát a


B1-es cellában rögzítik, így az később egyszerűen módosítható. A tanultak szerint
a B3-as cellába beírják a megfelelő képletet: =A3*B1, azonban a képlet másolása
után meglehetősen furcsa eredményeket kapnak.
Valaki megjegyzi, hogy a táblázatkezelők képesek átváltani egy olyan nézetre,
amikor a cellákban nem az értékek, hanem a képletek jelennek meg. Ezt az
Excelben például az Alt• (alt pont) billentyűkombinációval tehetjük meg.
Az eredmény tulajdonképpen nem meglepő, hiszen képlet másolásakor a
cellacímek a másolás irányának megfelelően módosulnak. Így a B1-ből rendre B2,
B3, ... lesz, miközben nekünk az lenne jó, ha az mindvégig megmaradna.

A képletben lévő cellahivatkozást relatív cellahivatkozásnak nevezzük, ha az


a képlet másolásakor a másolás irányának megfelelően módosul.
Relatív cellahivatkozás esetén a program azt tárolja, hogy hol van a hivatkozott
adat az aktuális cellához képest. Például nem azt, hogy a,,B1 cellában” hanem azt,
hogy „a kettővel feljebb lévő cellában''.

53
II. Táblázatkezelés
Gyakran előfordul, hogy egy adott cellában valamilyen állandó érték („konstans”)
szerepel, ilyen példánkban a tombolajegy egységára. Ha egy konstansra relatív
cellacím hivatkozik, akkor az a képlet másolása közben módosul, a kapott értékek
pedig hibásak lesznek.

Abszolút cellahivatkozás esetén másoláskor a cella címe nem változik.


Abszolút cellahivatkozás esetén a táblázatkezelő program az adat tényleges helyét
tárolja. Az abszolút cellahivatkozásnál a sor, illetve oszlopkoordináta elé
$ jelet kell tennünk. Pl. az =A3*$B$1 képletben az A3 relatív, tehát másoláskor
módosul, a $B$1 pedig nem, mivel abszolút cellahivatkozás.

Ha példánkban a B3 cella képletének B1-re vonatkozó részét „rögzítjük'; vagyis


abszolút cellahivatkozást alkalmazunk: =A3*$B$1, akkor a képlet másolásakor a
B1 cellára való hivatkozások nem változnak (4. ábra). A cellákban a kívánt adatok
jelennek meg.

Megjegyzés. Bizonyos esetekben a cellacímnek csak egy részét kell rögzíteni,


ilyenkor vegyes cellahivatkozást használunk. Vegyes cellahivatkozás
másolásakor tehát a cím egyik része változik, másik része nem. Például a C$3
cellacím vegyes hivatkozás, másoláskor az oszlop (C) változik, de a sor ($3) nem.

Óravázlat. Írd le a füzetbe!

A képletben lévő cellahivatkozást relatív cellahivatkozásnak nevezzük, ha az a


képlet másolásakor a másolás irányának megfelelően módosul.
Relatív cellahivatkozás esetén a program azt tárolja, hogy hol van a hivatkozott
adat az aktuális cellához képest.
Abszolút cellahivatkozás esetén másoláskor a cella címe nem változik. Abszolút
cellahivatkozás esetén a táblázatkezelő program az adat tényleges helyét tárolja.
Az abszolút cellahivatkozásnál a sor, illetve oszlopkoordináta elé
$ jelet kell tennünk.

54
II. Táblázatkezelés
Kérdések, feladatok

1) Az iskolai menzán egy ebéd a tanulók számára 387 Ft. Az alábbi táblázat
azt tartalmazza, hogy a 8.b osztály tanulói hány napra fizettek be októberben.
Készítsd el a táblázatot! Ügyelj arra, hogy a D3 cellába kerülő képlet másolható
legyen!

2) A Halmi Közlekedési Vállalat taxit indít. Az utas minden megtett kilométer


után 178 Ft-ot fizet a városon belül, és 223 Ft-ot a városon kívül. A következő
táblázat az egyik taxi napi forgalmát tartalmazza. Milyen képletet kell írni a G4
cellába, hogy a képlet másolható legyen? Készítsd el és formázd meg a táblázatot
az ábra szerint!

3) Hogyan módosul a
a) B3 cellában lévő =$B$1+C2 képlet, ha átmásoljuk a B4, C3 és a C4
cellába?
b) D5 cellában lévő =B1/$C$2 képlet, ha átmásoljuk a D6, E5, E6
cellákba?
c) C4 cellában lévő =$B1*C$2 képlet, ha átmásoljuk a C5, D4, D5
cellákba?

A feladatot papíron, táblázatkezelő nélkül oldd meg!

55
II. Táblázatkezelés
21. Diagramok készítése
A szükséges adatok megadása
Mint láttuk, a táblázatkezelő programok a kijelölt adatokból automatikusan elő
tudnak állítani diagramokat. A megfelelő adatok kijelölése nagyobb táblázatoknál
vagy bonyolultabb összefüggések ábrázolásánál azonban gondot okozhat.
A következő táblázat az átlagos havi csapadékmennyiséget adja meg mm-ben
1989 és 2018 között, az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján.
Példánkban a Szegeden hullott csapadék mennyiségét szeretnénk ábrázolni.
Az ábrázolandó adatokat mindig úgy kell kiválasztanunk, hogy a kijelölt
cellák összességében téglalapot alkossanak. Esetünkben tehát a B2, egyébként
üres cellát is fel kell vennünk. Az adatok megadása Excelben például úgy történik,
hogy kijelöljük egérrel az első adatsort (esetünkben B2:N2), majd lenyomjuk a
Ctrl gombot, és annak nyomva tartása mellett a többi részt (B6:N6 ) is kijelöljük.

Az adatok kijelölése a Szegeden lehullott csapadékmennyiség ábrázolásához.


Miért kell vajon felvenni az egyébként üres B2 cellát is?

Az adatok változásának szemléltetése


Példánkban egy konkrét mennyiség, a Szegeden hullott csapadék időbeli
változását szeretnénk szemléltetni. Erre nagyon jól használható az oszlopdiagram,
vagy az oszlopdiagram tengelyeinek felcserélésével kapott sávdiagram.

56
II. Táblázatkezelés

Az adatok szemléltetése térhatású oszlop és sávdiagramon.


Mi a kapcsolat a két diagramtípus között?

Mivel az oszlopok magassága az adatok nagyságát szemlélteti, fontos, hogy azok


tényleges értéke a tengelyek és a segédvonalak elhelyezésével leolvasható legyen.

Az oszlopdiagramnak nagyon sok fajtája van: például térhatású oszlop, henger,


kúp, piramis. Ezek a megoldások látványosabbá tehetik az adatok szemléltetését,
ugyanakkor a kúp és a piramis „torzít” ezért megtévesztő lehet.

Az adatok arányának szemléltetése


A következő táblázatunk a villamosenergia termelés megoszlását tartalmazza a
felhasznált energiahordozók szerint. Ezúttal az egyes energiahordozók arányát
szeretnénk szemléltetni a 2018-as esztendőben.

A villamosenergiatermelés megoszlása. A kördiagram beillesztése után


Milyen egység a GWh? különféle elrendezésekből
választhatunk (Excel 2016)

A kördiagramot választjuk, mivel erről leolvashatjuk az egyes energiahordozók


arányát, de azt is, hogy milyen mértékben részesedtek a teljes energiatermelésből.

57
II. Táblázatkezelés
Az adatok százalékos megjelenítését már a diagram létrehozásánál
bekapcsolhatjuk. A kördiagramnak kevesebb változata van, főleg a kör
körcikkekre bontásával, vagy térbeli megjelenésével variálhatunk (pl. térhatású
robbantott torta). Az adatokat nemcsak körön, hanem akár körgyűrűn is
elhelyezhetjük (perecdiagram).

Az energiahordozók megoszlása robbantott kördiagramon és perecdiagramon.


Milyen cellatartományt kell kijelölni a diagram elkészítéséhez?

Az adatok arányának és változásának együttes ábrázolása


Következő példánkban szeretnénk az energiahordozók megoszlásának 1990-es és
2018-as adatait összehasonlítani.
A kördiagram csak egyetlen adatsor ábrázolására alkalmas. Az oszlopdiagram
azonban alkalmas két adatsor együttes ábrázolására is, például megjeleníthetjük a
két adatsor összetartozó értékeit egymás mellett (csoportosított oszlopdiagram).

Készítsd el az ábrán látható csoportosított oszlopdiagramot! Grafikon ábrázolása. Az Excelben erre a


Milyen tartományt kell kijelölni hozzá? Pont diagramot használjuk

58
II. Táblázatkezelés
Grafikonok készítése
Ha elkészítjük egy függvény értéktáblázatát, a táblázatkezelők a grafikont is
képesek megrajzolni. (Erre Excelben például a pont diagramok szolgálnak.) A
fenti ábrán látható másodfokú függvény például a következő táblázat alapján
készült:

Értéktáblázat a másodfokú függvény grafikonjához

A diagram utólagos formázása


Egy diagram megjelenését utólag sokféle módon változtathatjuk, ezzel
látványosabbá tehetjük vagy kiemelhetünk bizonyos adatokat, összefüggéseket.
Az egyes részek formázása általában úgy történik, hogy kettőt kattintunk az adott
diagramrészre, és a helyi menüben módosítjuk a beállításokat.

A diagram áttekinthetőségét javítja, ha tartalmazza a diagram címét, a


tengelyek címét, a jelmagyarázatot, esetleg elhelyezzük magukat az adatokat is
rajta. Áttekinthetőbbé tehetjük, ha a tengelyeken lévő feliratokat és az adatok
leolvasását segítő rácsvonalakat megfelelően alakítjuk ki.

A diagram látványát az egyes részek színezésével, mintázatával, körvonalainak


és egyéb részeinek megformázásával javíthatjuk. Ezzel bánjunk mértékletesen!

Összefoglalva:
A leggyakoribb típus az oszlopdiagram, amely akár az adatok nagyságának
változását, akár az adatok arányának összehasonlítását szemléltetheti. Az
összevont oszlopdiagram e két lehetőséget együttesen is megvalósítja. Az
adatokat nemcsak téglalapokkal és hasábokkal, hanem hengerrel, kúppal,
piramissal is ábrázolhatjuk.
A kördiagram (vagy tortadiagram) csak egy adatsort ábrázol, ám egyaránt
szemlélteti az egyes adatok egymáshoz, és azok összegéhez viszonyított
arányát is. Az adatokat a kör körcikkekre bontásával, egyegy körcikk
kiemelésével vagy térbeli ábrázolásával tehetjük változatosabbá.

59
II. Táblázatkezelés
A sávdiagram az oszlopdiagramhoz, a perecdiagram pedig a kördiagramhoz
hasonlóan használható. A sávdiagram esetében a két tengely szerepet cserél, a
perec esetében pedig kör helyett körgyűrűre vetítjük az adatokat.

Óravázlat. Írd le a füzetbe!

Az ábrázolandó adatokat mindig úgy kell kiválasztanunk, hogy a kijelölt cellák


összességében téglalapot alkossanak.
A leggyakoribb típus az oszlopdiagram, amely akár az adatok nagyságának
változását, akár az adatok arányának összehasonlítását szemléltetheti.
A kördiagram (vagy tortadiagram) csak egy adatsort ábrázol, ám egyaránt
szemlélteti az egyes adatok egymáshoz, és azok összegéhez viszonyított arányát
is.

Kérdések, feladatok

1) Első példánk táblázatának segítségével (46. oldal) ábrázold


a) Miskolc átlagos havi csapadékmennyiségét oszlopdiagramon!
b) Budapest és Pécs átlagos havi csapadékmennyiségét csoportosított
oszlopdiagramon!
c) Debrecen átlagos havi csapadékmennyiségét kördiagramon! Van-e
értelme a hat város júliusi csapadékmennyiségét egy kördiagramon
ábrázolni? Válaszodat indokold!
2) A levegő 78%-a nitrogén, 21%-a oxigén és csupán 1%-át alkotják az egyéb
gázok. Ábrázold ezeket az adatokat kördiagramon!
3) Az alábbi táblázat az egy főre jutó GDP értékét adja meg Magyarországon
forintban kifejezve 2005-től 2017-ig. Ábrázold az adatsort
oszlopdiagramon!

év 2005 2007 2009 2011 2013 2015 2017


GDP/fő 2 255 990 2 568 020 2 642 460 2 830 490 3 024 820 3 437 860 3 835 510

60
II. Táblázatkezelés
4) A következő táblázat a Föld, Európa és Magyarország adatait tartalmazza
2018-ban. Milyen diagramon érdemes ezeket az adatokat ábrázolni?
Készítsd el!

Terület (ezer km2) Népesség (millió fő)


Kontinensek együtt 125378 7637
Európa 10396 740
Magyarország 93 9,8

5) Az ezredfordulón Európában a Kárpátmedencében 13.600.000, a


Kárpátmedencén kívül 300.000 magyar élt. ÉszakAmerikában 1.740.000,
DélAmerikában 130.000, Afrikában 30.000, Ázsiában 230.000,
Ausztráliában 55.000 ember vallotta magát magyarnak vagy magyar
származásúnak. Milyen diagramon érdemes ezeket az adatokat ábrázolni?
Miért? Készítsd el a diagramot!

22. Statisztikai számítások. Függvények


alkalmazása
A következő táblázat egy iskola felső tagozatának osztálylétszámait tartalmazza.
A statisztikai adatokkal kapcsolatban különböző kérdéseket tehetünk fel. Így
például kérdezhetjük, hogy mennyi a felső tagozat létszáma, és átlagosan hány
tanuló jár egy osztályba? Vagy mekkora a legnagyobb és a legkisebb
osztálylétszám? Egyáltalán hány osztály is van a felső tagozaton?

Az ilyen jellegű számításokat már gyakran nem tudjuk egyszerűen a négy


alapművelet segítségével elvégezni. Problémát okozhat az is, ha sok adatot
(vagyis sok cellacímet) kell beírnunk a képletbe. A táblázatkezelő programok
ezekre az esetekre beépített számítási eljárásokat, úgynevezett függvényeket
tartalmaznak.

61
II. Táblázatkezelés

A felső tagozat osztálylétszámait tartalmazó statisztika. Miben különbözik az F8 és az F9 cellában alkalmazott


képlet? Készítsd el és formázd meg a táblázatot!

Az adatok összeadását például a SZUM függvény segítségével végezhetjük el.


Mivel példánkban az F4 cellába kerül az összeg, lépjünk ebbe a cellába, és írjuk
be a következő képletet: =SZUM (C4:C14). A zárójelben az osztálylétszámokat
tartalmazó tartományt tüntetjük fel, ezeket az értékeket kell ugyanis összeadni.

A függvény olyan beépített számítási eljárás, amely nagyszámú adat vagy


bonyolult összefüggés megadása esetén segíti munkánkat.
A leggyakoribb függvények a következők:
A SZUM függvény összeadja a zárójelben megadott tartomány adatait, például:
=SZUM(C3:C14). A zárójeles részt gyakran a függvény argumentumának
nevezik. Az ÁTLAG függvény segítségével kiszámíthatjuk azoknak a celláknak
az átlagát, amelyek számot tartalmaznak. Az üres cellákat ez a függvény nem
veszi figyelembe.
A MAX és a MIN függvények megadják a zárójelben lévő tartomány legnagyobb
és legkisebb értékét.
Az adatok megszámolására több függvény közül is választhatunk: a DARAB
függvény például a számokat tartalmazó cellákat veszi figyelembe, a DARAB2
pedig valamennyi nem üres cellát.

62
II. Táblázatkezelés
A táblázatkezelő programok nagyon sok függvényt ismernek, így azok áttekintése
nem könnyű. Ezért a függvények beszúrását különböző módokon segítik. Például
a függvény beírása közben magyarázatot adnak azok használatáról, illetve a
felhasználó kiválaszthatja a megfelelő függvényt egy listáról.

Excel 2016-ban függvényt a Képletek szalag Függvény pontjával is A függvény beírása közben
beilleszthetünk segítséget kapunk a függvény
használatáról (Excel 2016)

A számok áttekinthetőségét az ezres tagolás és a tizedes jegyek számának


beállításával javíthatjuk. Így például az 12345,678 helyett 12 345,7 jeleníthető
meg. Fontos tudnunk, hogy a táblázatkezelő program továbbra is a pontos értéket
tárolja, csupán az adat megjelenítésekor kerekíti azt!

Óravázlat. Írd le a füzetbe!

A függvény olyan beépített számítási eljárás, amely nagyszámú adat vagy


bonyolult összefüggés megadása esetén segíti munkánkat.
A leggyakoribb függvények a következők:
A SZUM függvény összeadja a zárójelben megadott tartomány adatait
Az ÁTLAG függvény segítségével kiszámíthatjuk azoknak a celláknak az átlagát
A MAX és a MIN függvények megadják a zárójelben lévő tartomány legnagyobb
és legkisebb értékét.
A DARAB függvény például a számokat tartalmazó cellákat veszi figyelembe,
A DARAB2 pedig valamennyi nem üres cellát.

63
II. Táblázatkezelés
Kérdések, feladatok

1) A következő táblázat a Boszorka Tanoda 8.x osztályának eredményeit


tartalmazza. Készítsd el a táblázatot! Az adatokat függvénnyel számold ki!
Készíts diagramot, amely szemlélteti a tanulók hiányzását és a tantárgyak
átlagait!

23. Százalékszámítás
A gazdasági életben gyakran találkozunk a százalék (%) fogalmával. A százalék
használatára ezért a táblázatkezelő programok is lehetőséget adnak.
1
Mint tudjuk, a százalék a századrészt jelenti, vagyis 1% = = 0,01. Ennek
100
megfelelően a % jel nem mértékegység, hanem ténylegesen a „század” nevezőt
helyettesíti. A táblázatkezelő programokban egy szám formátumát az eszköztár
vagy szalag ikonjával bármikor megváltoztathatjuk
százalék formátumra és vissza. Ilyenkor például 0,45
helyett 45% jelenik meg. Ha viszont egy cellába 45-öt,
1
írunk, abból 4500% lesz, hiszen 45=4500× !
100
Százalék ikon (Excel 2016)

64
II. Táblázatkezelés
Vizsgáljuk meg a százalékszámítás használatát a következő példán!
A biobenzin 85%-ban növényekből előállított bioetanolt, és 15%-ban kőolajból
származó benzint tartalmaz (E85-ös üzemanyag). A hagyományos benzin üzemű
motorokhoz általában keverni kell a normál (95-ös) benzinnel. Készítsünk
táblázatot, amely megadja, hogy ha összekeverünk 8 liter biobenzint 12 liter
hagyományos benzinnel, akkor a keverékben hány százalék lesz a biobenzin
aránya!
A táblázat beírása után kiszámítjuk, hogy mennyi a két összetevőben lévő
bioetanol mennyisége. Mivel a százalékérték az alap és a százalékláb szorzata,
ezért az E5 cellába a =C5*D5 képlet kerül.
Ezt követi a keverék mennyiségének és bioetanol tartalmának meghatározása,
például a C7 cella tartalma =C5+C6 lesz.
A keverék bioetanol tartalma, vagyis a százalékláb, a százalékérték és az alap ·
hányadosa, így a D7 cellába az =E7/ C7 képletet kell ínunk. Az eredmény 0,34,
amit százalék formátumba váltva, a végeredmény 34% lesz.

A normál benzin és a biobenzin keverékének bioetanol aránya. Készítsd el a táblázatot!


Kiegészítés. A táblázatkezelő programok nemcsak a tizedes törteket és a
százalékot, hanem a közönséges törteket is kezelik. A közönséges törtekkel való
számolásnál azonban vegyük figyelembe, hogy a számítógép csak véges sok
jeggyel tud dolgozni. Mivel a közönséges törtek tárolásakor és a műveletek
elvégzésekor kerekít, ezért a végeredmény nem minden esetben lesz pontos.

Törtek összeadása Excellel. A cellaérték jóváhagyása után az Excel megjeleníti az egészeket és az 1-nél
kisebb maradék tört számot. A B2-es cella tehát 1 egész és 2/3, a D2-es pedig 2 egész és 2/7.

65
II. Táblázatkezelés
Ha a program a beírt tört helyett egy dátumot jelenít meg, akkor szóközzel
elválasztva írd ki az egészrészt is (példánkban 1/6 helyett 0 1/6)!

Kérdések, feladatok

1) A tej tömegének 7,3%-a tejszín. A tejszín tömegének 62%-a vaj. Készíts


táblázatot, amely megadja, hogy 100 liter tejből mennyi vaj készíthető!
Számold ki azt is, hogy mennyi tejből lesz 1kg vaj!
2) Egy iskolában felmérést készítettek a diákok hajszínéről. Az eredményt az
alábbi táblázat tartalmazza. Egészítsd ki a táblázatot a fiúk és lányok, illetve
a fekete, barna, vörös és szőke hajú tanulók számával! Az I oszloptól
kezdődő táblázatban pedig tüntesd fel ezeknek az adatoknak a százalékos
arányát az iskola teljes tanulólétszámához képest! Az adatokat ábrázold
megfelelő diagramon is!

3) A következő táblázat azt tartalmazza, hogy az adott évben Magyarországon


hány autót helyeztek (első alkalommal) forgalomba. Számítsd ki a 3. sorban,
hogy az előző negyedévhez képest mennyivel nőtt vagy csökkent a
forgalomba helyezett autók száma! A 4. sorban pedig add meg azt, hogy ez
hány százalékos növekedést vagy fogyást jelent az előző évi adathoz képest!

Év 2016 2017 2018


N. év I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III.
db 82902 78835 93125 93543 82902 78835 93125 93543 82902 78835 93125
változás
(db)
változás
(%)

Egészítsd ki az előző feladat táblázatát két sorral, amelyben kiszámolod, hogy


mennyivel, illetve hány százalékkal változott a forgalomba helyezett autók száma
az adott évben a 2016. I. negyedéves adatokhoz képest!

66
II. Táblázatkezelés
24. Pénzügyi számítások
A 8.b osztály a ballagással kapcsolatos közös költségekre osztálypénzt gyűjt.
Ennek mértéke kezdetben havi 500 Ft volt, de ezt később a szülők 600 Ft-ra
emelték. Az osztálypénzt a tanulók fizethetik havonta, de akár több hónapot
egyben is, előre vagy utólag. A befizetéseket az osztálypénztárt kezelő anyuka
táblázatkezelővel összesíti, és félévkor értesíti a szülőket a befizetések
egyenlegéről:

Részlet a 8.b osztálypénz befizetéseit tartalmazó táblázatból. Milyen képletek vannak a H és az I oszlopokban?

A fizetendő és a fizetett osztálypénz összegét (összesen) célszerű függvénnyel


kiszámítani, így a H4 cellába a =SZUM(C4:G4) képlet kerül. Az egyenleg a
fizetett, és a fizetendő összeg különbsége másolható formában, tehát az I4 cella
tartalma: =H4-$H$3.

A táblázatkezelő programok a pénzösszegeket pénz formátumban is meg tudják


jeleníteni, így például használhatjuk a Ft-ot és az Eurót is. A pénznemet beírhatjuk
az összeggel együtt, vagy módosíthatjuk utólag a menü segítségével.
Forintban kifejezett összeg esetében a szám után egy szóközt teszünk, ezt követi
a forint rövidítése: Ft (nagy F és kis t). Euró esetén az euró jelét kell használnunk
(€), amit az Alt Gr és az U együttes lenyomásával vihetünk be.

67
II. Táblázatkezelés

Számformátumok beállítása a Kezdőlap szalag Szám csoportjában Pénznem beállítása a szalagon


Cellák formázása dialógusablak Szám menüpontjával (Excel 2016) (Excel 2016)

Ha a pénznem formátumát a menürendszer segítségével adjuk meg, akkor a


tizedesjegyek számán túl azt is előírhatjuk, hogy a negatív számok más színnel,
például pirossal jelenjenek meg.

Pénzügyi számításokban gyakran a százalék formátumot is használnunk kell,


például a kamatszámítás esetén. Ha beteszünk a bankba egy összeget, és ahhoz
minden év végén hozzáadják a kamatot is, pénzünk „kamatos kamattal” nő:

10.000 Ft növekedése 6%-os kamatos kamattal. Hány százalékkal nő a pénzünk 10 év alatt?

68
II. Táblázatkezelés
Kérdések, feladatok

1) Az alábbi táblázat pénzösszegeket tartalmaz forintban, illetve euróban. Az


euró árfolyamának figyelembevételével számítsd ki a hiányzó adatokat!

2) Kőműves Kelemen és két társa, Habarcs Herold és Beton Botond, falazást


vállalt valahol külföldön. Bruttó bérükből a kifizetőhely két címen is levon:
fizetnek személyi jövedelemadót (SZJA), amelynek mértéke példánkban
18%, és társadalombiztosítási hozzájárulást (TB), amely ezúttal 12%. (Az
SZJA-val az állami kiadásokhoz: hivatalok, oktatás, honvédelem stb.
járulnak hozzá, a TB-vel pedig az orvosi ellátáshoz és a nyugdíjak
folyósításához.) Készítsd el a bérjegyzéküket!

3) A 8.a osztály zenét tanuló diákjai részére a Noname (ejtsd nóném) Zeneipari
Kft. kedvezményes kölcsönre történő hangszervásárlási lehetőséget kínál. A
kölcsön után csupán egyszeri 3%-os kezelési költséget kell fizetni, kamatot
nem. A kezelési költséggel megnövelt értéket a szülők 12 havi egyenlő
részletben fizethetik vissza. Készítsd el a fenti táblázatot!

69
II. Táblázatkezelés
25. Dátum és időkezelés
A táblázatkezelő programok a dátumot a megszokott módon jelenítik meg
ugyan, de ténylegesen az 1900.január 1.óta eltelt napok számát tárolják.
Így tehát „1900. január 1.”-et jelenítenek meg, ám 1-et tárolnak, míg 1900. január
2. esetén 2-t, és így tovább. Például 1900. december 31. esetén a tárolt szám: 366.
A dátumkezelésnek ezt a formáját a gyakorlati élet indokolja: így ugyanis két
dátum különbsége mindig az eltelt napok száma.
A módszer hátránya, hogy a megjelenítés módját (dátum vagy szám) gyakran
kézzel kell beállítanunk.

II. világháború kezdete


II. világháború vége
=B2-B3, illetve C3-C2

Két dátum különbsége az eltelt napok száma. Határozd meg A dátum formátum beállítása
ezzel a módszerrel, hogy hány napos vagy! (Excel 2016)

A dátumot természetesen beírhatjuk a szokott módon is, például 1945.05.08. A


táblázatkezelő programok automatikusan felismerik, hogy dátumról van szó, és a
fentieknek megfelelően tárolják. Ha a dátumot hibásan írtuk be, úgy azt
szövegnek érzékelik és balra zárják. Gyakoribb probléma, hogy két dátum
különbségét is dátum formában jelenítik meg, így azt nekünk kell számmá
alakítanunk.

70
II. Táblázatkezelés
A következő példában egy nyári napközis tábor térítési díját számoljuk ki. A
táblázat tartalmazza az érkezés és a távozás időpontját, a gyerekeknek pedig az
ott töltött napok száma után kell fix napidíjat fizetniük. Ebből néhány gyerek
további kedvezményt is kap, melyet százalék formában adtak meg.

Nyári napközis tábor térítési díjának meghatározása a napok száma alapján. Készítsd el a táblázatot!

A táblázatban a napok számát a két dátum különbsége adja, például az E5 cella


tartalma: =D5-C5. Ahhoz, hogy a térítési díjat meghatározó képlet másolható
legyen, abszolút cellahivatkozást kell alkalmaznunk. Így az F5 cellába az
=E5*$H$2 képlet kerül. Végül a fizetendő összeg a térítési díjnak a
kedvezménnyel csökkentett része, tehát a H5 cella tartalma: =F5-F5*G5, vagy
összevonva: =F5*(1-G5).
A táblázatkezelő programok az időt is „nap egységben” tárolják, ám
megjelenítéskor a szokásos óra : perc : másodperc formátumot alkalmazzák. Két
időpont különbségét ezúttal is napokban kapjuk.

Az időkezelés egysége is a nap. Hogyan tudnánk az eltelt időt órában vagy percekben megadni?

71
II. Táblázatkezelés
Ha a számítások során az eredményt órákban (tizedes tört alakban) szeretnénk
megjeleníteni, akkor azt meg kell szoroznunk 24-gyel. Ha pedig percben akarjuk,
akkor az órákat is meg kell szorozni még 60-nal, és a cellára számformátumot kell
beállítani.

Fölmerül a kérdés, honnan tudják a


táblázatkezelő programok, hogy az adott
országban milyen a dátumforma. Ez
ugyanis nem feltétlenül a nyelvtől függ,
például sok cégnél Magyarországon is
angol nyelvű táblázatkezelő programot
használnak. A legtöbb táblázatkezelő
program ezeket a beállításokat az operációs
rendszerből kérdezi le. A Windows
esetében például a Vezérlőpulton érjük el a
Területi és nyelvi beállításokat, ahol Dátum és időbeállítások az operációs
rendszerben (Windows 10)
megadhatjuk a használandó dátum és
időformátumot.
Kérdések, feladatok

1) A magyar beadandó házi dolgozatra a tanulók különböző időt kapnak, attól


függően, hogy mikor kezdenek neki. A táblázat a dolgozat megkezdését, és
az arra szánható napok számát tartalmazza. Mikor kell elkészülniük a
tanulóknak?

2) Számold ki, hogy mennyi időt töltesz az iskolában! A fenti táblázat


segítségével írd be mikor érkezel és távozol, majd az eredményt add meg
órában, és számold át percekbe is! Figyelj arra, hogy az Óra és a Perc mezők
számított értékek, és a formátuma nem Idő, hanem Szám. (Ha nem érted a
feladatot olvasd el figyelmesen a lap tetején dőlt betűvel szedett bekezdést.)

72
II. Táblázatkezelés
26. 25. óra Választás két lehetőség közül
Az iskolában, ebben az évben is megszervezik a szokásos „Ki mit tud?” művészeti
vetélkedőt. A verseny kétfordulós: az első, osztályonkénti fordulóban egy
háromtagú zsűri értékeli a versenyzőket. Minden zsűritag 1-től 10-ig pontoz, a
döntőbe az a tanuló jut, aki legalább 20 pontot összegyűjt. Az adatokat
táblázatkezelő programmal összesítik, amely a pontszámok beírása után azonnal
megadja azok összegét, és az eredményt is „Továbbjutott” vagy „Kiesett”
formában.

Példa a HA függvény alkalmazására. Készítsd el a táblázatot! Az Eredmény oszlopban alkalmazz feltételes


formázást Milyen jel választja el a HA függvény paramétereit?

A táblázat F oszlopában összegezzük a versenyzők pontjait, például az F3 cellába


a =SZUM(C3:E3) képlet kerül. A G oszlopban szereplő HA függvény hozza meg
a döntést a következő formula alapján:

Ha F3>=20 akkor Továbbjutott Egyébként Kiesett

=HA (F3>=20) ; ”Továbbjutott” ; ”Kiesett”

Feltétel Igaz ág Hamis ág

A HA függvényben az igaz ág és a hamis ág egy-egy képlet is lehet, ilyenkor a


feltételnek megfelelően a függvény az adott képletet számolja ki. A következő
példánk ezt a lehetőséget mutatja be. Mint ismeretes, egy szám abszolút értéke
önmaga, ha a szám nemnegatív, egyébként az ellentettje.

73
II. Táblázatkezelés
x, ha x>= 0

|X|=
=HA(B2<=0; B2; -B2)
-x, ha x < 0

Az abszolút érték fogalma a matematikában, és megvalósítása HA függvénnyel a táblázatkezelő programban.


Például |-2| = - (-2) = 2.

A definíció alapján a B2 cellában lévő szám abszolút értékét a következő képlettel


adhatjuk meg:

=HA( B2>=0; B2; -B2)

Ha a feladat úgy kívánja, akkor az egyik ág akár üresen is maradhat. Ezt két
egymás melletti macskakörömmel jelezzük: „ „. Például a következő képlet egy
szám négyzetgyökét adja meg, ha az nem negatív, egyébként pedig semmit:

=HA( B2 >= 0; GYÖK(B2); „„ )

Kérdések, feladatok

1) Első példánkban (Ki mit tud?)...


a) Határozd meg, hogy az egyes zsűritagok átlagosan hány pontot adtak!
b) Mennyi volt a legmagasabb és a legalacsonyabb pontszám?
c) Formázd meg a táblázatot valamilyen automatikus formátummal!
d) Ábrázold oszlopdiagramon az egyes versenyzők összpontszámát!
Hogyan tudnád a diagramon megjeleníteni a 20 pontos továbbjutási határt is?

2) A vetélkedő iskolai döntőjének eredményeit a következő táblázat


tartalmazza. A zsűri ezúttal a versenyzőket három kategóriában értékelte,
ezek: a megjelenés módja (öltözet, haj stb.), az előadás módja és az előadás
tartalma. Minden kategóriában 1-től 10-ig pontozott, majd a pontszámokat
összeadta. Készítsd el a táblázatot! Az oszlopok tartalmát az F oszloptól
kezdődően képlettel határozd meg!

74
II. Táblázatkezelés

a) Első díjat az kapott, aki 25-nél több pontot ért el. Az első díj egy serleg
volt.
A szülők további különdíjakat is felajánlottak az alábbiak szerint:
b) Egy zöldséges 5 kg narancsot adott azoknak a versenyzőknek, akik
legalább 20 pontot értek el, a többieknek 2 kg ciromot.
c) Egy fodrász 5000 Ft kedvezményt ajánlott fel azoknak, akik a
megjelenésükre 5nél több pontot kaptak, a többieknek 2000 Ft-ot.
d) Egy könyvkereskedő pedig annyi 1000 Ft-os könyvutalványt ajánlott
fel azoknak, akik az előadás tartalmára 5nél több pontot kaptak, ahány
pontot szereztek. (A többiek nem kaptak utalványt.)

27. Gyakorló feladatok


1) A következő táblázat az iskolai büfé forgalmát adja meg egy adott napon.

a) Határozd meg képlettel az F oszlopban, hogy mennyi volt az egyes


termékekből származó bevétel!
b) Számold ki az összes bevételt az F8 cellában! Hányféle megoldást tudsz
mondani? Melyiket célszerű alkalmazni és miért?
c) Ábrázold kördiagramon az egyes termékek bevételének megoszlását!
d) Formázd meg a táblázatot automatikus formátummal!

75
II. Táblázatkezelés
2) Kovács János, a Burgonya Böngésző Bt. üzletkötője minden héten végig
járja a cég vidéki telephelyeit. A gépkocsi benzinköltségét táblázatkezelővel
összesíti a fenti, jobb oldali ábra alapján. A D3 cella a kocsi átlagos
benzinfogyasztását tartalmazza 100 kmen, míg a D4 cella a benzin
literenkénti árát. Készítsd el a táblázatot! A benzinköltséget ( D7:D11
tartomány) másolható képlet segítségével számold ki! Képlet segítségével
összesíts a C12 és C13 cellákban is!

3) A Te vagy a király („You are the king!'; ejtsd: jú ár dö king) televíziós


vetélkedőben háromtagú zsűri értékeli a résztvevőket. Míg a zsűritagok neve
ismert (B oszlop), addig a versenyzőket egy kóddal azonosítják (2. sor). A
versenyzők által előadott számokat a zsűritagok 1-től 10-ig terjedő
pontszámokkal értékelik. Az egyik forduló eredménye a következő volt:
a) Számold ki, hogy mennyi pontot szereztek az egyes versenyzők!
b) Határozd meg, hogy hány pontot adtak átlagosan az egyes zsűritagok!
c) Mennyi volt a legmagasabb és a legalacsonyabb pontszám?
d) Formázd meg a táblázatot az ábrán látható módon!
e) Ábrázold oszlopdiagramon az egyes versenyzők összpontszámát!

76
II. Táblázatkezelés
4) Az első újkori nyári olimpiai játékokat 1896-ban tartották. Az alábbi táblázat
azt tartalmazza, hogyan oszlottak meg a megszerzett érmek a különböző
országok között. Készítsd el az alábbi táblázatot! Az E oszlop és a 13. sor
adatait képlettel számítsd ki! Ábrázold az adatokat országonként és
érmenként csoportosított oszlopdiagramon, az egyes oszlopok színe legyen
arany, ezüst és bronz!

5) A következő felsorolás a Budaihegység hegyeinek magasságát tartalmazza


ábécérendben. Készíts az adatokból táblázatot, és formázd meg!
Függvénnyel határozd meg a legmagasabb és legalacsonyabb hegycsúcs
magasságát! Ábrázold az adatokat oszlopdiagramon!

A Csúcs-hegy 452 m, a Gellért-hegy 235 m, a Hármashatár-hegy 495 m, a János-


hegy 527 m, a Kecske-hegy 384 m, a Nagy-Kopasz-hegy 559 m, a Sashegy 266 m,
a Várhegy pedig 175 m magas.

77
II. Táblázatkezelés
6) A következő táblázat Kőműves Kelemennek és társainak egy másik
vállalkozását szemlélteti. Ebben az esetben munkájukat órabérben végezték,
ám az órabérük különböző volt. Ezeket az adatokat a fehér hátterű cellák
tartalmazzák. Számítsd ki, hogy hány órát dolgoztak összesen, mennyit
kaptak az egyes dolgozók, mennyi volt az összes kifizetendő bér, és mekkora
volt az átlagos, a legkisebb és a legnagyobb órabér! A képlettel számolandó
cellák háttere az ábrán szürke színű.

7) Minden eladott termék után adót fizetünk, ez az általános forgalmi adó, vagy
röviden ÁFA. Ha például egy vasaló 10 000 Ft-ba kerülne, de az ÁFA
mértéke (kulcsa) 27%, akkor a vevő ténylegesen az áfakulccsal megnövelt
„bruttó” értéket, vagyis 12 700 Ft-ot fizet a vasaló tényleges (nettó) 10 000
Ft-os ára helyett.

a) A jobb oldali ábra Kovács úr számláját szemlélteti, aki egy elektronikai


áruházban vásárolt. A műszaki termékekre napjainkban az ÁFA
mértéke 27%. Számold ki, hogy Kovács úr az egyes termékek után
mennyi ÁFA-t fizet, és mennyi a termékek bruttó ára! Határozd meg
azt is, hogy a teljes bruttó ár összegének hány százalék az áfatartalma!
b) A bolt 100 000 Ft-ot meghaladó vásárlás esetén 5% kedvezményt ad a
végöszegből. Számold ki ez alapján a kedvezményt, és a ténylegesen
fizetendő összeget! A mintán a képlettel számolandó cellák háttere
szürke színű.

78
II. Táblázatkezelés
8) A Világvége Szállodában a vendégek az igénybe vett éjszakák száma után
fizetnek. (Az alábbi ábrán a képlettel számolandó cellák háttere világos
barna.)

a) A következő táblázat néhány szoba vendégének érkezését, távozását és


a szoba napidíját tartalmazza. Határozd meg, hogy a szoba után mennyit
kell fizetniük a vendégeknek!
b) Azok a vendégek, akik 150 000 Ft-nál többet fizetnének, 10%
kedvezményt kapnak. Számold ki a kedvezmény mértékét, és az így
fizetendő összeget!
c) A szállodában euróban is fizethet a vendég, a mindenkori hivatalos
átváltási arány szerint. Határozd meg a szoba euróban fizethető díját is!
9) A következő szöveg az Európai Unió létrejöttét és bővülését mutatja be
időrendben. Olvasd el figyelmesen a szöveget, majd hajtsd végre az alábbi
feladatokat! (Forrás: Wikipédia)

Az Európai Unió története 1952-ig nyúlik vissza. Ebben az évben lépett életbe
ugyanis a Párizsi szerződés, melynek aláírói: Belgium, Franciaország, Hollandia,
Luxemburg, Nyugat-Németország és Olaszország. 1973-ban az akkor már
Európai Közösségek nevű szervezet Dánia, Írország és az Egyesült Királyság
belépésével bővült. Ezt követően Görögország 1981-ben, Spanyolország és
Portugália pedig 1986-ban csatlakozott.
Az Európai Unió hivatalosan 1993-ban jött létre, 1995-ben már Ausztria,
Svédország és Finnország is tagja lett az újonnan létrehozott szervezetnek. 2004-
ben került sor az EU történetének eddigi legnagyobb bővítésére, amikor
csatlakozott az Unióhoz Málta, Ciprus, Szlovénia, Észtország, Lettország,
Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország. 2007. január
1-jén pedig Románia és Bulgária lettek az unió legújabb tagjai.

79
II. Táblázatkezelés
a) Készíts táblázatot, amely tartalmazza, hogy melyik ország mikor
csatlakozott az Unióhoz!

b) Készíts táblázatot, amelyen bemutatod, hogy az Unió bővítésének


időpontjaiban összesen hány tagja volt a közösségnek!

c) Szemléltesd diagramon az Unió tagjainak számát! A feladatra többféle


diagram is választható. Indokold meg, miért az általad alkalmazott
diagramot választottad!

28. Témazáró dolgozat:

elektronikus számonkérés a „Redmenta” rendszerben, 15 perc.


1) Szintfelmérő feladatlap a „A Táblázatkezelés” témakörhöz, amely nem
a dolgozat kérdéseit tartalmazza, csak a felkészülést segíti!
A szintfelmérő feladatlap legkorábban a témazáró dolgozat előtt 1
héttel, 1 alkalommal tölthető ki!

https://redmenta.com/?jumper

Direktcím: 8.4SzTASZfF22

1) Gyakorlati feladat megoldása: Összetett táblázat elkészítése. Táblázat


formázása, szegély és mintázat beállítása, képlet beírása, másolása,
abszolút és relatív cellahivatkozás alkalmazása, alapfüggvények
(SZUM; MIN; MAX; ÁTLAG; DARAB; DARAB2) alkalmazása,
diagram készítése a táblázat adataiból.

80
III. A hétköznapok információs társadalma
A hétköznapok információs társadalma

29. Fordulópont a számítástechnikában


A Neumann elvek
Neumann János munkássága, a Neumann elvek megfogalmazása és bevezetése
fontos állomás volt a számítástechnika fejlődésében. Tekintsük át még egyszer a
Neumannig terjedő út fontosabb állomásait!

A mai számítógépek előzményének főleg a különböző számológépeket szokták


tekinteni. A „golyós számológépet'; az abakuszt, már az ókori népek, például a
görögök vagy a rómaiak is ismerték.
A XX. század közepéig használt mechanikus számológépeket a XVII. században
találták fel. Az első használható eszközök Wilhelm Schickard (1623), Blaise
Pascal (1642) és Gottfried Wilhelm Leibniz (1694) nevéhez fűződnek.
A mai értelemben vett számítógépek megtervezéséhez azonban nem csupán az
egyre ügyesebb számológépekre volt szükség, hanem meg kellett valósítani azok
vezérlését is. Így ugyanis egy előre megadott utasítássorozatot hajthatunk velük
végre. A vezérlés módját már korábban kitalálták: óraművel vezérelt
harangjátékokat a középkorban is készítettek, ezekkel mind a mai napig
találkozhatunk.

1936-ban adták át a szegedi Dóm téren látható Charles Babbage születésének 200. évfordulójára a
órajátékot, a „műsor” 8 percig tart. korabeli tervek alapján megépítették a
differenciagépet (London, Science Museum)

A programozható számológép ötlete először Charles Babbage-nél (1791-1871)


merült fel. Előbb a korabeli táblázatok ellenőrzésére tervezett egy célgépet
(differenciagép) majd egy lyukkártyával vezérelhető változatba kezdett (analitikai
gép).

81
III. A hétköznapok információs társadalma
A kor technikai színvonalán ugyan nem sikerült ezeket megvalósítani, ám
Babbage 200. születésnapjára (1991) a differenciagép mégiscsak elkészült.

Az elektronikus számítógépekre a II. világháborúban merült fel az igény, de


addigra már megteremtődött ennek lehetősége is. Közel egy időben készült el
Németországban a Konrad Zuse által tervezett Z-3 (1941), Angliában a német
titkosírás megfejtésére szolgáló Colossus (1943), és az USA-ban az ENIAC
(1945).

Neumann János 1945-ben, az ENIAC tanulmányozása során fogalmazta meg a


számítógépek fejlesztésére vonatkozó javaslatait:
➢ a számítógép legyen teljesen elektronikus,
➢ használjon kettes számrendszert,
➢ a programokat és az adatokat ugyanabban a belső tárban tárolja,
➢ alkalmazzon vezérlőegységet, amely a beírt utasításokat emberi
beavatkozás nélkül egymás után végrehajtja.

Az informatika fejlődése során a Neumannelvek egy kivételével időtállónak


bizonyultak. A mai számítógépek ugyanis az utasításokat már gyakran nem
egymás után, hanem egymással párhuzamosan hajtják végre (pl. többmagos
processzorok).

A Colossust 1943-ban építette az angol Neumann János az általa tervezett IAS számítógép
titkosszolgálat a németek által használt rejtjelezés előtt (1951 ). Ezt tekintik a mai számítógépek egyik
visszafejtésére ősének.

82
III. A hétköznapok információs társadalma
Neumann János (1903-1957)
Neumann János 1903-ban született Budapesten, a XX. század egyik legnagyobb
matematikusa volt. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Zürichben végezte,
ahol matematikusi, illetve vegyészmérnöki diplomát szerzett. 1930-ig
Németország egyetemein matematikát oktatott, akkor az Egyesült Államokba
vándorolt ki.
Sokoldalú kutatásokat végzett. Nemcsak a számítógépek működésének alapelveit
dolgozta ki, hanem jelentős eredményeket ért el a halmazelméletben, a modern
fizika matematikai megalapozásában, és a közgazdaságtanban is.
A II. világháborúban tudásával segítette új hazáját: részt vett az atombomba
kifejlesztésében, és a háborús célokat szolgáló számítógépes programban.
1955-ben az Atomenergia Bizottság tagja lett. 1957-ben rákban halt meg
Washingtonban.

30. A számítógépek generációi


A számítástechnika kezdettől fogva nagyon gyorsan fejlődik. A fejlődés főbb
csomópontjait a számítógépek generációkra osztásával emelhetjük ki.

Az első generációs számítógépek (1946-1958) elektroncsövekkel készültek,


emiatt a gépek működése megbízhatatlan volt. Ezek a gépek hatalmas méretűek,
a központi egység önmagában több száz m3 A gépek tárolókapacitása mai
fogalmaink szerint kb. 1000 bájt, háttértárként lyukkártyát és lyukszalagot
használtak.
Az első kereskedelmi forgalomban is kapható gép, az UNIVAC első példányát
1951. június 5-én szállították le az USA Népszámlálási Hivatala részére. Gyakran
ettől a pillanattól számítják a számítástechnika kezdetét.
A második generációs gépek (1958-1965) már tranzisztorokat használtak, így
sokkal megbízhatóbbak lettek. Ebben a generációban jelenik meg a mágnesszalag
és a mágneslemez, a gép kezelését pedig már operációs rendszer segíti.

83
III. A hétköznapok információs társadalma

Az első kereskedelmi forgalomban kapható számítógép, az UNIVAC 1951-ben jelent meg.

Az integrált áramköröket a harmadik generációban (1965-1972) kezdik


alkalmazni. Ebben az időszakban jelenik meg sok ma is használt periféria,
például a monitor, a nyomtató, a rajzgép, háttértárként pedig általánossá válik a
merevlemez. A géppel együtt szállított szoftver értéke eléri a vételár felét,
számtalan ma is elterjedt programozási nyelv születik meg.

Az integrált áramkör kis helyen nagyon sok alkatrészt (pl. tranzisztort) tartalmaz.
Az alkatrészeket nem egyenként helyezik bele, hanem az egészet egyben gyártják.
A harmadik generációban a központi feldolgozó egység még több integrált
áramkörből állt, hamarosan megszületett azonban a mikroprocesszor, amely egy
integrált áramkörben valósítja meg a központi feldolgozóegység feladatait.

Az első mikroszámítógép, az Altair (1975). Az Az Apple első változatát még egy garázsban rakták
adatokat a kapcsolókkal lehetett bevinni, az össze, és kb. 200 db-ot készítettek belőle. Ki
eredmény pedig a lámpákon jelent meg. tervezte? Keresd meg az interneten! (1976)

84
III. A hétköznapok információs társadalma
A negyedik generáció (1972-1990) fő jellemzője a mikroprocesszor, ezzel a
központi egység mérete 0,1 m3 alá csökken. Megjelennek a mikroszámítógépek,
ezzel a számítástechnika bevonul az otthonokba. Ekkor készülnek el az első
szuperszámítógépek, és kezdenek elterjedni a számítógéphálózatok is.
Az ötödik generációban (1991-) jelennek meg a többprocesszoros rendszerek,
és ekkor terjednek el a helyi, illetve a nagy területű hálózatok (pl. az internet).
Ma ebben a korban élünk.

Fölmerül a kérdés: hogyan tovább?


Gordon Moore (ejtsd: gordon múr) nevéhez fűződik az a tapasztalati törvény,
hogy az integrált áramkörökben az áramköri elemek száma kb. 18 havonta
duplázódik. Ez azt jelenti, hogy a mikroprocesszorok teljesítménye változatlan ár
mellett kb. másfél évente a kétszeresére nő.
Az áramköri elemek számának növelésével együtt azok egyre kisebbek lesznek,
és egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Ma (2020-ben) ez a távolság 14-22 nm
(nanométer 1×10-9 m). Mivel az atomok mérete kb. 0,2 nm, így mai tudásunk
alapján ez a távolság kb. 4 nm-ig csökkenthető. A további fejlődéshez tehát a
gyártóknak új megoldásokat kell kitalálniuk.

31. Magyar nevek a számítástechnika


történetéből
A XX. század viharos történelme a magyar számítástechnika történetének nagy
alakjai életében is nyomot hagyott. Sokan közülük (pl. Neumann János is)
külföldön lettek híresek. Ismerkedjünk meg tehát néhány nagy magyar
informatikussal!

Nemes Tihamér (1896-1960)


A posta mérnökeként az emberi mozgást és gondolkodást vizsgálta és modellezte
mérnöki eszközökkel.
Már a XX. század 30-as éveiben foglalkozott a színes televíziózás elvével, beszédolvasó
és beszédíró gépet, később járógépet is tervezett.
Az elsők között ismerte föl a számítógépek jelentőségét: 1949-ben már sakkfeladványok
megoldását algoritmizálta.
1953-ban részt vett a magyar televíziózás megteremtésében.

85
III. A hétköznapok információs társadalma
Kalmár László (1905-1976)
Kalmár László a Szegedi Egyetem matematikaprofesszora volt, jelentős eredményeket
ért el a számítástechnika matematikai megalapozásában.
Kitartó munkával sikerült megváltoztatnia azt a hivatalos álláspontot, hogy a
számítástechnika (kibernetika) csupán „burzsoá áltudomány'; és Magyarországon
elsőként Szegeden megindította a programozók képzését.

Kozma László (1902-1983)


Pályáját Budapesten villanyszerelőként kezdte, ám a szegény, de tehetséges
fiatalember hamarosan villamosmérnöki diplomát szerzett.
A 30-as években egy belga telefontársaság mérnökeként telefonközpontokat
tervezett, már ekkor megbízást kapott elektronikus számológép tervezésére.
1942-es hazatérése után sok hányattatásban volt része: a II. világháborúban
munkaszolgálatos lett, az 50-es években pedig koncepciós per áldozata volt.
A háború után részt vett a telefonhálózat újjáépítésében. Műegyetemi tanárként
az ő vezetésével épült meg az első oktatási célú programvezérelt „elektronikus
számológép” 1955 és 1957 között, MESZ1(Műegyetemi Számológép) néven.

Tarján Rezső (1908-1978)

Bécsben szerzett diplomát, a II. világháború előtt biztosító társaságoknál


helyezkedett el, ahol biztosítási matematikával foglalkozott.
Mindig is érdeklődött a híradástechnika iránt, a II. világháború után ezen a
területen dolgozott. Az 50-es években koncepciós perben elítélték, szabadulása
után számítástechnikával foglalkozott.
Vezetésével működött az az akadémiai kutatócsoport, amely 1959-re megépítette
az első magyar számítógépet, az M3-at.
A gép néhány adata mutatja a korabeli számítógépek jellemzőit: körülbelül 1000
elektroncsövet tartalmazott, amiből kezdetben napi 20-at kellett cserélni. Mai
fogalmaink szerint a gép memóriája körülbelül 2 KB, mágnesdobos háttértára
pedig kb. 3,8 KB volt.

Charles Simonyi (1948-)

Simonyi Károly Budapesten született, 18 évesen már fordítóprogramokat


készített. 1966-ban távozott külföldre, az USA-ban szerzett diplomát.
1981-től 2002-ig a Microsoftnál dolgozott, ahol többek között a Word és az Excel
fejlesztését vezette. A programozásban ma is „magyar módszernek” nevezik a
86
III. A hétköznapok információs társadalma
változók elnevezésére általa bevezetett eljárást. (A változók neve utal a típusra is,
pl. txt. A szöveges, int A egész változó.) 2007-ben és 2009-ben „űrtúristaként”
járt a világűrben, gyakran második magyar űrhajósként is emlegetik.
Tanulmányaink során lépten-nyomon belebotlunk egy-egy magyar névbe.
A Basic nyelv egyik fejlesztője például Kemény János (1926-1992) matematikus
volt, aki 1940-ben a fasizmus térhódítása miatt emigrált. A mikroprocesszorokat
gyártó Intel cég társalapítója, később vezérigazgatója, Andrew Grove (ejtsd:
endrju gráv) pedig 1936-ban született Budapesten Gróf András néven. Az
országot az 1956-os forradalom leverése után hagyta el.

Óravázlat. Írd le a füzetbe!

Neumann elvek:
a számítógép legyen teljesen elektronikus,
használjon kettes számrendszert,
a programokat és az adatokat ugyanabban a belső tárban tárolja,
alkalmazzon vezérlőegységet, amely a beírt utasításokat emberi beavatkozás
nélkül egymás után végrehajtja.

Kérdések, feladatok

1) Egy-egy briliáns ötlettel ma is hírnevet szerezhetünk az informatikában.


Keress erre magyar példákat az elmúlt 20 évből az interneten!

2) A jó ötlet kitartó munkával és megfelelő üzleti érzékkel párosítva virágzó


vállalkozásokhoz vezethet. Milyen magyar tulajdonban lévő neves
informatikai cégekkel találkozol az interneten?

87
III. A hétköznapok információs társadalma
32. Számítógépek mindenütt
Számítógépen az emberek többsége az asztali, esetleg a hordozható (laptop)
számítógépet érti, pedig ma már nagyon sok helyen találkozhatunk velük.
Nemcsak a telefonunkban vagy a digitális fényképezőgépünkben, hanem az
autóban és egyre több hétköznapi eszközünkben is.

A szorosabb értelemben vett számítógépeket méretük szerint csoportosíthatjuk,


ezek a nagy számolási igényt kielégítő szuperszámítógépektől az okostelefonig
terjednek. A két véglet között van a több ezer felhasználó kiszolgálására alkalmas
mainframe, a néhány tucat felhasználó ellátására alkalmas miniszámítógép,
valamint az egyfelhasználós asztali (PC) és hordozható gép (laptop, notebook).

A mobil kommunikációs eszközökkel az előző évben ismerkedtünk meg. Ilyenek


a navigációs eszközök (PNA vagy GPS), az e-book olvasók, a mobil vagy
okostelefonok, az MP3-lejátszók, a tabletek stb.

A háztartásokban is egyre több olyan gép van, melyet egy beépített


célszámítógép vezérel. Néhány esetben ezek korábbi megoldások helyett
szerepelnek, mint például a digitális fényképezőgépek esetében, vagy az automata
mosógépnél (ezek vezérlését korábban a középkori órajátékokhoz hasonlóan
oldották meg). Új eszközök is megjelentek, például a DVD-lejátszó vagy a robot
porszívó és a robot fűnyíró (ez utóbbiak körbejárják a szobát vagy a kertet, s ha
akadályt találnak, elfordulnak).
Az autók esetében a fedélzeti számítógép ma még nem az autót irányítja, hanem
főleg az adatokat méri, és jelzi a hibákat. Így például ellenőrzi a lámpákat (nem
égteke ki az izzók), az autó sebességét, fogyasztását, méri a külső hőmérsékletet,
ellenőrzi az akkumulátort stb.

Fedélzeti számítógép kijelzője egy elektromos autóban. Takarító robot, alapfeladata mellett
információt is szolgáltat.

88
III. A hétköznapok információs társadalma
Ma már nem csak tervekben szerepel a jövő háza az okos otthon. Ebben a
számítógép főleg a kényelmünket szolgálja: például amerre haladunk
felkapcsolja, majd lekapcsolja a lámpákat, a napfénytől és a széltől függően
ereszti le a redőnyöket. Sötétedéskor bekapcsolja a kerti világítást, előttünk
kinyitja, majd utánunk becsukja a garázskaput, mobiltelefonunkról már hazafelé
elindíthatjuk a fűtést. Érzékeli a jelenlétünket, s ha illegális behatolás történik,
bekapcsolja a riasztót stb.

Az intelligens házban működő valamennyi rendszer össze Ipari robotok az autógyártásban. Milyen előnye van
van hangolva, és központilag lehet irányítani, akár távolról az emberrel szemben?
is.

Az iparban már régóta használnak ipari robotokat. Ezek elsősorban olyan


munkát végeznek, amelyek túl veszélyesek vagy túl nehezek az ember számára,
vagy monoton, de nagy pontosságú munkát igényelnek (például autógyártás).
Katonai célokra, főleg felderítésre is használnak pl. robotrepülőgépeket.

Egy erőmű, egy nagyobb területet ellátó áramszolgáltató, vagy egy tankerhajó
irányítóterme ma már szinte elképzelhetetlen az ember munkáját segítő
számítógépek nélkül.

Egy erőmű irányítóterme. Vajon mi az ember szerepe Számítógépeket (mobil eszközöket) alkalmazunk a
ennyi számítógép között? szórakoztató elektronikai eszközök használata közben.

89
III. A hétköznapok információs társadalma
A számítástechnikai eszközök természetesen nemcsak a munkában, hanem a
szórakozásban és a játékban is hasznos társak lehetnek. A számítógépen futó
játékokon túl itt is találkozhatunk célszámítógépekkel, ilyen pl. a sakkautomata
vagy a gyerekek építőjátékából összerakható robot.

Kérdések, feladatok

1) A CNC eszterga kezeléséhez alapos tudás szükséges. Hol és mire használják


ezt a szerszámgépet? Vajon hogyan kapcsolódik ez a fejezet témájához?

2) Milyen funkciókat tudnál még elképzelni a jövő házában? Vajon szívesen


élnél ilyen automatizált épületben? Válaszodat indokold!

3) A tudományosfantasztikus irodalomban gyakran találkozhatunk a robotika


három alaptörvényével. Hogy szólnak ezek a törvények? Vajon milyen
félelmek hatására találták ki ezeket?

4) A számítógép vezérelt eszközöket emberek tervezik és emberek irányítják.


El tudod-e képzelni, hogy egyszer ezek túlnőnek alkotójukon, és az ember
fölé kerekednek? Válaszodat indokold!

90
III. A hétköznapok információs társadalma
33. Adataink a felhőbe költöznek
Az internet megjelenése kicsivé tette világunkat, hiszen a szükséges információt
sokkal könnyebben elérhettük. A web 2 megjelenése pedig, amikor a weboldalakra
a felhasználók töltik fel a tartalmat, teljesen megváltoztatta szokásainkat. Az
adataink otthonigépünkről és a magánéletünkből elkezdtek a felhőbe vándorolni...

A web2 egyik leggyakoribb alkalmazását a közösségi oldalak jelentik (pl.


Facebook, Twitter, ), ezeknek nagyon sok előnyük és hátrányuk is van.
A közösségi oldalak segítségével könnyebben tarthatjuk a kapcsolatot
ismerőseinkkel, megtalálhatjuk régi barátainkat, és akár új ismerősökre is szert
tehetünk. Megoszthatjuk képeinket, híreinket a többiekkel, mások megosztott
információi pedig segítenek a tájékozódásban. Csoportokhoz csatlakozva
különféle közösségek életében is részt vehetünk: nem ritka, hogy közös
programokat is így szervezünk.
Természetesen mindennek árnyoldalai is vannak. A magunkról közzétett
adatokkal mások visszaélhetnek, de felhasználhatják azokat álláskeresés vagy
adóellenőrzés során is. A közösségi oldalakban rejlő lehetőségeket a politikusok,
a sztárok és a forgalmazók is felismerték: egy kattintással „ismerőseik” lehetünk,
amivel később befolyásolhatnak bennünket. Végül súlyos veszélyforrás a
közösségi oldalak túlzásba vitt használata, ami függőséghez, a valós emberi
kapcsolatok, valamint a tanulás és a munka elhanyagolásához vezethet.

Hasonló előnyei és hátrányai vannak a blognak is. A blog naplószerű


bejegyzésekből áll, így lehet személyes napló elektronikus változata,
szerveződhet köré politikai, vagy egy terméket támogató vásárlói, üzleti csoport.
A blog kistestvére a mikroblog (twitter, „csirip”), amikor az üzenetmegosztás
SMS formájában zajlik.
A kép és videomegosztó oldalak (pl. YouTube, flickr) esetében a fentieken túl
ügyelni kell a szerzői jog tiszteletben tartására is.
Az interneten nagyméretű fájlokat, nagy mennyiségű adatot is elhelyezhetünk.
Erre az egyik megoldás fájlmegosztó oldalak használata, amelyeken keresztül
filmeket, könyveket, zenéket és egyéb anyagokat érhetünk el, vagy tehetünk
közzé. Sajnos ezeken nagy mennyiségben terjednek a szerzői jogot sértő, illegális
másolatok is.

91
III. A hétköznapok információs társadalma

Google-Drive Microsoft OneDrive

Adataink elérése egy online tárhelyen. A hozzáféréshez név és jelszó szükséges, a tárhely nyomon követi a
módosítások részleteit is.

Hasonló szerepet töltenek be az interneten át elérhető online tárhelyek,


amelyeket a saját gépünkön lévő meghajtókhoz hasonlóan használhatunk (pl.
Google Drive, Microsoft OneDrive, Dropbox). Ezek nagy hangsúlyt fektetnek
adataink védelmére és biztonságára is. Az online tárhelyeket használhatjuk
adataink biztonsági mentésére, megoszthatjuk azokat közvetlen ismerőseinkkel,
és kiválthatjuk vele a pendrájvot is. Hátrányuk, hogy elérésükhöz élő
internetkapcsolatra van szükség.
Az online tárhelyen lévő adataink ténylegesen egy távoli szerverre kerültek, azok
megőrzését és védelmét a szerver üzemeltetőire bíztuk. Az internetnek ezt az
ismeretlen részét általában egy felhővel szokták ábrázolni.
A fejlődés következő állomása, amikor már az alkalmazások is a számítási
felhőben futnak (cloud computing, ejtsd: klaud kompjuting): böngészőn keresztül
érhetjük el a távoli szerveren futó szövegszerkesztő, táblázatkezelő stb.
alkalmazásokat (pl. Google Docs, Microsoft Office Web Apps).

Kérdések, feladatok

1) Egy embernek a facebookon átlagosan több mint 200 barátja van, több mint
a valós életben. Szerinted ez jó vagy rossz?
2) Van-e olyan közösségi oldal, ahol csatlakozhatsz az iskoládba járó tanulók
vagy öregdiákok csoportjához? Milyen előnyei lehetnek ennek 510 év
múlva?
3) Tudnál-e olyan fájlmegosztó oldalt említeni, amelyet a szerzői jogok
megsértése miatt elmarasztalt a bíróság?
4) Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár, ha adatainkat online tárhelyen
tároljuk, dokumentumainkat pedig online irodai alkalmazásokkal
szerkesztjük?

92
III. A hétköznapok információs társadalma
34. Vásárlás az interneten
Az internet ma már olyan szinten része életünknek, hogy vásárolhatunk vagy akár
banki ügyeinket is intézhetjük közvetlenül otthonról, a számítógép mellől.

Az internetes vásárlás nagyon kényelmes: számítógép mellett ülve „végig járjuk”


a boltok weblapjait, kiválasztjuk a megfelelő terméket, amelyet végül házhoz
szállítanak. A termékek összehasonlítását különböző oldalak segítik,
(Pl. Árgép: www.argep.hu, vagy Árukereső: www.arukereso.hu) a megfelelő
termék kiválasztása után kilistázzák az azt forgalmazó elektronikus boltokat
(webáruházakat) az aktuális áraikkal együtt.
Természetesen nem minden árucikket érdemes a weben megvásárolni, hiszen
sokszor, például ruhadarabok vagy cipők esetében is, célszerű azokat felpróbálni,
mielőtt kifizetnénk.
Az internetes vásárlástól sokan ódzkodnak: félnek pénztárcájuk megcsapolásától,
és félnek attól, hogy nem megfelelő minőségű, esetleg hibás terméket kapnak.
Az elektronikus vásárlás a „valós” vásárláshoz hasonló lépésekből áll. A
kiválasztott termékeket a „kosarunkba” tesszük. A kosár tartalmát fizetés előtt
bármikor megtekinthetjük vagy módosíthatjuk.

A webáruházakban többféle fizetési mód közül választhatunk. A legegyszerűbb,


ám egyben a legköltségesebb is az utánvét. Ebben az esetben a terméket az áru
átvételekor fizetjük a szállítónak.
A fizetés történhet átutalással is, ekkor bankunknak adunk megbízást, hogy az
áru ellenértékét bankszámlánkról vonják le, és tegyék át az eladó bankszámlájára.
Sajnos ez a művelet gyakran még belföldi vásárlás esetén is igénybe vesz 12
napot, és elektronikus átutalás esetén is a bank nyitvatartási idejéhez van kötve.
A legegyszerűbb megoldás a bankkártyás fizetés. Ilyenkor meg kell adnunk
bankkártyánk számát, lejáratának idejét (hónap, év) és néha egy ellenőrző kódot
is.
(Ez nem a PIN kód.) Kétségtelenül ezekkel az adatokkal vissza lehet élni, ezért
több, nagyobb biztonságot adó megoldást is kitaláltak: Az egyik a virtuális
bankkártya, amit kifejezetten internetes vásárlásokhoz igényelhetünk. A kártya
csupán elektronikusan létezik (azaz ismerjük adatait, de többnyire nem gyártják
le), és csak annyi pénzt helyezünk el rajta, amennyi a vásárláshoz szükséges. Így
nem lehet vele visszaélni.

93
III. A hétköznapok információs társadalma
Egy másik megoldás, hogy a vevő és az eladó közé belép egy megbízható
harmadik szereplő, ilyen pl. a PayPal (ejtsd: péjpel). A pénzt ez a harmadik
szereplő kapja, aki garantálja a fizetést, de kizárja a visszaélés lehetőségét.

Fontos tudnunk, hogy online (internetes) vásárlás esetén a vásárló 14


munkanapon belül, indoklás nélkül elállhat a vásárlási szerződéstől, azaz, ha
valamilyen probléma merül fel, visszaküldheti a terméket. A 14 nap az áru
átvételétől indul, ezért fontos, hogy ennek írásbeli nyoma maradjon. Elállás esetén
természetesen a kifizetett összeg visszajár, azt legkésőbb 30 napon belül vissza
kell téríteni. A visszaszállítás költségeit ebben az esetben azonban a vevő állja.
Természetesen az olyan árut, amit nem rendeltünk meg, nem kell kifizetni, és
ebben az esetben a vevőt a visszaszállítás költsége sem terheli.
Az elektronikus vásárlásra egyébként ugyanolyan szavatosság és jótállás
vonatkozik, mint a bolti vásárlásra, minőségi kifogás esetén a kereskedőhöz
kell fordulnunk.

Kérdések, feladatok

1) Milyen lehetőségeket tudsz felsorolni egy interneten megrendelt termék


kifizetésére? Elképzelhető, hogy ezek nem mindegyikéből választhatsz egy
adott webáruházban? Vajon miért?
2) Megrendeltél az interneten egy könyvet, ám nem azt, hanem egy másikat
hozott a futárszolgálat. Ezt azonban csak a csomag kibontása, tehát a futár
távozása után vetted észre. Vajon mit tehetsz?

94
III. A hétköznapok információs társadalma
35. Informatikai biztonság
Az, hogy ennyi mindenre használjuk az informatikát, kiszolgáltatottá tesz
bennünket. Egyrészt ugyanis ezek az eszközök meghibásodhatnak, másrészt a
rajtuk tárolt adatok értékesek lehetnek mások, gyakran a bűnözők számára is…

Az informatikai biztonság két területet takar:


Az egyik az informatikai eszközök megbízható működése.
Szeretnénk, ha amikor csak számítógépünket, telefonunkat, MP3lejátszónkat stb.
használni akarjuk, az mindig a rendelkezésünkre állna. Nem romlana el, vagy ha
mégis, akkor azt gyorsan, az adatok megtartásával helyre lehetne hozni.

A hardver és szoftverhibák ellen könnyen védekezhetünk az adatok rendszeres


mentésével, biztonsági másolatok készítésével. Még a hordozható eszközökről,
így a mobiltelefonok adatairól is
készíthetünk biztonsági másolatot.
Hálózatok esetében a rendszeres mentés
(természetesen csak a fontos, közös
adatokról) a rendszergazda feladata.
Szerverek esetében tovább javítja a
működés biztonságát pl. a
lemeztükrözés, ilyenkor a gép mindent Hálózati adattároló eszköz:
két példányban, két külön NAS (Network Attached Storage).

merevlemezre ment.
Az informatikai biztonság másik területe az információvédelem, vagyis
adataink védelme. Az információvédelem több dolgot is jelent:
Szeretnénk, ha bizalmas adatainkhoz mások nem férnének hozzá (bizalmasság).
Elvárjuk, hogy a másoktól kapott adatok sértetlenül megérkezzenek, vagyis azt
illetéktelenek ne nézzék meg, és ne módosítsanak rajta (sértetlenség).
Azt is elvárjuk, hogy a másoktól kapott adatok valóban a feladótól származzanak,
ne más írjon az illető nevében (hitelesség).
Végül, ha valakinek mi küldünk valamilyen fontos dolgot (pl. emailben), akkor
az illető azt utólag ne tagadhassa le (letagadhatatlanság).

Illetéktelen behatolók ellen egyszerű és gyakori megoldás a jelszavas védelem.


Természetesen a felhasználó felelőssége, hogy a jelszavát időnként módosítsa, és

95
III. A hétköznapok információs társadalma
nehezen feltörhető jelszavakat használjon. (Egy jelszó akkor biztonságos, ha
számokat, kis és nagybetűket és különleges karaktereket is tartalmaz.)
Többnyire a jelszavas védelemhez kapcsolódnak a hozzáférési jogok: maga az
operációs rendszer teszi lehetetlenné mások adatainak megtekintését,
módosítását.

Az adataink elleni támadásokat kivédhetjük, ha vírusirtó programot használunk,


és annak adatbázisát rendszeresen frissítjük. Ugyanígy nagyon fontos, hogy az
általunk használt programok, főleg az operációs rendszer frissítéseit letöltsük.
Ezek nemcsak új szolgáltatásokat tartalmaznak, hanem megszüntetik a
programokban azokat a „biztonsági réseket” is, amelyeket a kártevők
előszeretettel használnak.

A biztonság növelése mindig kétélű dolog. A jelszavas védelem bevezetése a


„rendes” felhasználókat is zavarhatja, a biztonsági másolatok készítése pedig
plusz munkával jár. Mindig meg kell tehát találnunk az „arany középutat”: amikor
a biztonság már megfelelő, azonban még csupán elviselhető kényelmetlenséget
okoz.

Kérdések, feladatok

1) Az előző évben részletesen is megismerkedtünk a különböző kártevőkkel: a


vírusokkal, a férgekkel, a kémprogramokkal, a trójaifalovakkal, a
rootkitekkel és a botnetekkel. Mit is jelentenek ezek az elnevezések? Hogyan
lehet ellenük védekezni? (Segítségként igénybe veheted a könyvvégén
található Kislexikont.)

2) Az előző évben megismerkedtünk az internetes kártevőkkel is: a kéretlen


reklámlevéllel (spam), a lánclevéllel, az átveréssel (hoax), az adathalászattal
(phising) és az internetes csalással (scam). Mit jelentenek ezek a fogalmak,
és hogyan lehet ellenük védekezni? (Segítségként igénybe veheted a
Kislexikont.)

3) Mit fontosabb menteni: az adatokat vagy a programokat? Miért?

4) Jelentenek-e biztonsági kockázatot a programok internetről letöltött


kalózmásolatai? Válaszodat indokold!

96
III. A hétköznapok információs társadalma
5) Készül-e biztonsági mentés nálatok az iskolában? Ha igen, milyen adatokról,
milyen időközönként, és ki csinálja? Ha nem, akkor miért nem?

36. A szoftverek csoportosítása feladatuk szerint


A számítástechnikával együtt megjelent egy újfajta árucikk: a számítógépes
program. Tekinthetjük ezt az információs társadalom egyik fő munkaeszközének
is. Az elmúlt években nagyon sokféle programmal megismerkedtünk, itt az ideje,
hogy rendszerezzük azokat.

A szoftvereket az általuk elvégzett feladatok alapján három fő csoportba sorolják,


lehetnek rendszerprogramok, fejlesztői környezetek vagy alkalmazói programok.

A rendszerprogramok a számítógép üzemeltetéséhez szükségesek, de ezek is


többfélék lehetnek.
Operációs rendszerek nélkül a mai számítógépek nem használhatók. Míg a
személyi számítógépeken főleg a Windows és a Linux különböző változataival
találkozhatunk, addig a mobiltelefonokon az Android, az iPhone OS (ejtsd: ájfón),
a Symbian és a Windows Phone (ejtsd: vindóz fón) fordulnak leggyakrabban elő.
A rendszerközeli programok megkönnyítik az operációs rendszer használatát
(ilyen például a Total Commander), vagy új funkciókkal egészítik ki azt (ilyenek
például a vírusirtó programok).

Mint láttuk, az operációs rendszer tartja a kapcsolatot a felhasználóval, indítja,


futtatja és bezárja az egyes programokat, kezeli a hardvereszközöket, kezeli a
hibákat, védi adatainkat és programjainkat stb.
A rendszerprogramokhoz tartoznak még a hálózati szoftverek is, amelyek a
számítógépek együttműködését teszik lehetővé, főleg a szervereken futnak.

Az olyan szoftvert, amellyel új programot készíthetünk, fejlesztői


környezetnek nevezzük. Ilyen fejlesztői környezet volt például az Imagine
(ejtsd: imedzsin) vagy a Free Pascal (ejtsd: frí paszkál).
A fejlesztői környezetbe egy úgynevezett programozási nyelven írjuk be az
utasításokat. Az Imagine teknőce például a Logo nyelvet érti, míg az üzleti életben
inkább a C, C# (ejtsd: szísárp), Java, Pascal stb. nyelveket használják.
Az alkalmazói programokat egy konkrét feladat vagy feladattípus
elvégzéséhez készítik a felhasználók számára.

97
III. A hétköznapok információs társadalma
Leggyakrabban az irodai feladatok ellátásához készült szoftverekkel
találkozhatunk. Ezek közé tartoznak például a szövegszerkesztők, a
táblázatkezelők, az adatbáziskezelők vagy a prezentációkészítők is.
Az irodai programokat a gyártók többnyire együtt, egy csomagban kínálják. Ilyen
például a széles körben elterjedt Microsoft Office, vagy az ingyenesen terjeszthető
LibreOffice.

Bár szinte minden feladathoz kész programot szerezhetünk be, nézzünk meg
néhány további példát:
A grafikus alkalmazások rajzok, képek készítését, javítását teszik lehetővé pl.
Adobe Photoshop (ejtsd: adobi fotosop), Corel DRAW (ejtsd: koreldró), GIMP
(ingyenesen letölthető és használható).

Grafikus alkalmazás (GIMP) CAD program

A CAD programok (Computer-aided design: Számítógéppel segített tervezés) a


mérnöki tervező munkát segítik, főleg az építészetben, az elektronikában és a
gépgyártásban használják pl. AutoCad (ejtsd: autoked).
A kiadványszerkesztők segítségével könyveket, újságokat tervezhetünk pl.
QuarkXPress (ejtsd: kvarkikszpressz) vagy Adobe InDesign (ejtsd: indizájn). A
Microsoft Office 2016 része a Publisher.
A fenti úgynevezett általános célú alkalmazások mellett egyegy konkrét
feladathoz készíttethetők úgynevezett egyedi célú programok is (pl. banki
szoftverek).

98
III. A hétköznapok információs társadalma
Kérdések, feladatok

1) Milyen programok vannak az általad használt számítógépre telepítve?


Feladata alapján melyik program milyen csoportba tartozik?

2) Sorold fel, milyen szoftvereket tartalmaz az általad használt irodai


programcsomag! Hol találod meg a gépeden a listát?

3) Mit gondolsz, milyen programok lehetnek az iskolai ügyintéző


számítógépén? Van-e közöttük olyan, amelyet kifejezetten iskolai célokra
fejlesztettek ki? Ha még nem találkoztál ilyennel, kérdezd meg!

4) Nagybátyád, aki író és egyben szenvedélyes fotós is, megkért arra, hogy
szerezd be neki a szükséges szoftvereket. Milyen programokat ajánlanál
neki? Miért?

37. A szoftverek csoportosítása jogi


szempontból
Egy szoftver elkészítésében gyakran sok ember több éves munkája fekszik. Ezt a
szellemi alkotást a zeneszámok, könyvek, filmek készítőihez hasonlóan a törvény
védi (szerzői jog). Tekintsük át a szoftvereket ezúttal a jog szempontjából is!

Ha szoftvert „vásárolunk”, akkor csupán jogot szerzünk annak használatára, a


program nem kerül a tulajdonunkba. Lehetőségeinket a licencszerződés rögzíti,
melyet a szoftver készítője vagy gyártója szab meg.
A szoftverek attól függően csoportosíthatók, hogy a licencszerződés mit enged
meg. A két leggyakoribb megoldás a tulajdonosi szoftver és a szabad szoftver.
A tulajdonosi szoftverek programkódját nem fejthetjük vissza és nem
módosíthatjuk. A terjesztés módjától és attól függően, hogy fizetni kell-e érte,
lehet kereskedelmi, freeware (ejtsd: fríver) vagy shareware (ejtsd: server)
program.

A kereskedelmi programokat a licencben rögzített példányszámban korlátozás


nélkül használhatjuk, azonban nem ingyenesek. Az ilyen szoftverek nem adhatók
tovább, és csak egy biztonsági másolatot készíthetünk róluk. A szoftverhez
magyar nyelvű leírás és segítségnyújtás is jár, amit manapság már nem nyomtatott
formában mellékel a gyártó, hanem elektronikusan érhető el. Ilyen például a
Windows vagy a Microsoft Office programcsomag is.
99
III. A hétköznapok információs társadalma
A magyar jogszabályok szerint egy kereskedelmi szoftver akkor legális, ha a
licenc mellett igazolni tudjuk annak eredetét is (például számlával).
A freeware programok is korlátozás nélkül használhatók, de ingyenesek és
szabadon terjeszthetők. Gyakori, hogy egy program freewareként indul, majd
elterjedése után üzleti szoftver lesz, vagy fordítva: egy „elavult” játék később
freewareré válik. Elterjedt freeware program például az Adobe Reader.

A shareware programok annyiban térnek el a freeware szoftverektől, hogy


ingyenesen csak korlátozásokkal használhatók. Ez lehet például 30 napos
időkorlát, de az is gyakori, hogy bizonyos funkciók le vannak tiltva, vagy
reklámképernyők jelennek meg indításkor, illetve használat közben. A
korlátozások feloldásához már fizetnünk kell. Shareware program például a Total
Commander.

A szabad szoftverek tulajdonjogáról a szerzők nem mondtak le, azonban


nem írtak elő a felhasználásra korlátozásokat sem. A program ingyenesen
beszerezhető, korlátlanul használható és terjeszthető. A szabad szoftver kódját
a felhasználónak jogában áll megismerni és akár módosítani is.

A szabad szoftverrel nem jár leírás vagy segítségnyújtás, ezért a forgalmazók


már külön kérhetnek pénzt. Azt, hogy egy szabad szoftver terjesztés és
továbbfejlesztés során is szabad maradjon, licencfeltételekkel biztosítják. Szabad
szoftver például a Linux vagy a LibreOffice programcsomag.

Végül érdekes kategória a public domain (ejtsd: páblik domén) szoftver. Ennek
szerzői jogáról a szerző véglegesen lemondott, azt közkinccsé tette, így később
sem sorolhatja át a szabad vagy a tulajdonosi szoftverek kategóriájába.

Kérdések, feladatok

1) Ha egy szoftvert elkezdünk használni, akkor a jog szerint a licencfeltételeket


automatikusan elfogadtuk. (Ezt ráutaló magatartásnak nevezik.) Mit jelent
ez a gyakorlatban?

2) Ha a freware program és a szabad szoftver is ingyenes és szabadon


terjeszthető, akkor mi a különbség a kettő között?

100
III. A hétköznapok információs társadalma
3) Gyűjtsd össze, hogy milyen programok vannak az általad használt
számítógépen, majd az interneten át vizsgáld meg, hogy mennyi ezek értéke!
Vajon mi ér többet: a gépeden lévő szoftverek vagy a számítógéped hardver?

38. Programok telepítése


A szoftverek telepítése az a lépés, amikor a programot használatba vesszük, ám a
kiadók oldaláról nézve ilyenkor „szoftverlopás” is történhet. Érthető tehát, hogy
a telepítés gyakran többet takar, mint csupán egy technikaifolyamatot.

A mai programok nagyon sok ponton kapcsolódnak egymáshoz és az operációs


rendszerhez is. Elegendő például kettőt kattintanunk a Windows asztalán egy
Word dokumentumra, az operációs rendszer máris „tudja” hogy a Wordöt kell
elindítani.

Egy új program telepítése (vagy „installálása”) nem csupán abból áll, hogy a
fájlokat felmásoljuk a számítógépre. Létre kell hozni még a kapcsolatot is közte,
valamint az operációs rendszer és a többi telepített program között.
A telepítést általában egy külön telepítőprogram végzi, amely automatikusan
elindul az internetről letöltött telepítőkészlet indításakor, illetve a telepítő CD
vagy DVD behelyezése után.
A másolás elleni védekezésül a legtöbb szoftvergyártó termékkulcsot is
mellékel a megvásárolt példányhoz. Ez egy azonosító, melyet telepítéskor meg
kell adni.
Egy program eltávolítása nem csupán az adott programhoz tartozó mappa
törlését jelenti. Telepítéskor ugyanis sok fájl más mappákba kerül, de meg kell
szüntetni a kapcsolódási pontokat is. A programok eltávolításához az operációs
rendszer külön lehetőséget kínál, gyakran egy eltávolító program elindításával.

101
III. A hétköznapok információs társadalma

Program eltávolítása vagy módosítása Windows 10

Sok programnak van hordozható (portable, ejtsd: portébl) változata is, amit nem
kell telepíteni. Ennek előnye, hogy pl. pendrájvon bárhová magunkkal vihetjük,
és akár arról el is indíthatjuk, ha csatlakoztattuk egy számítógéphez. Mivel az
adott gépre nincs feltelepítve, indítása és használata kényelmetlenebb lehet.

A programok telepítése után a telepítőprogram gyakran felajánlja a program


regisztrációját, illetve aktiválását. Nézzük meg, mit jelentenek ezek a fogalmak!

A regisztráció nem kötelező, de ha élünk vele, akkor a gyártótól tájékoztatást


kaphatunk új termékeiről, kedvezményeket biztosíthat stb. A regisztráció
általában az interneten át néhány személyes adatunk (pl. email cím) megadásával
zajlik.

Nem minden szoftvert kell aktiválni, de ha a gyártó előírja, akkor aktiválás nélkül
a program csak korlátozottan működik. Aktiváláskor számítógépünk az interneten
át elküld egy a termékkulcsból és a hardver adataiból képezett azonosítót a
gyártónak, az pedig visszaküldi a korlátozások feloldásához szükséges igazolást.
Személyes adatokat a rendszer nem továbbít. A folyamat automatikus, de csak a
felhasználó beleegyezésével indul el. Aktiválás során azt ellenőrzik, hogy az adott
példányhoz tartozó termékkulcsot hányszor használták fel. Az illegális másolatok
aktiválása így sikertelen lesz, azt csak korlátozottan lehet használni.

102
III. A hétköznapok információs társadalma
39. Témazáró dolgozat:

elektronikus számonkérés a „Redmenta” rendszerben, 15 perc.


1) Szintfelmérő feladatlap a „Az információs társadalom.” témakörhöz,
amely nem a dolgozat kérdéseit tartalmazza, csak a felkészülést segíti!
A szintfelmérő feladatlap legkorábban a témazáró dolgozat előtt 1
héttel, 1 alkalommal tölthető ki!

https://redmenta.com/?jumper

Direktcím: 8.5SzTASZfF22
Könyvtárismeret

103

You might also like