a nem minden­na­pi va­rázs­ló

DANIEL RADCLIFFE
a nem mindennapi varázsló

Grace Norwich

Könyvmolyképzõ Kiadó
Szeged, 2008
 1.

Dan varázsa

H a a Harry Potter-rajongók milliói szerte a világon a

kedves és szerény varázslófiúra gondolnak, aki úgy
a szívükhöz nõtt, azonnal Daniel Radcliffe arca és alakja je-
lenik meg lelki szemeik elõtt.
Dan – ahogy családja és barátai körében hívják –, az ifjú
színész, még nem volt több tizenegy évesnél, amikor elnyer-
te Harry Potter szerepét az elsõ film forgatásakor, és azóta
is õ a híres varázslótanonc arca a filmvásznon és a kép­er­
nyõkön.
Mennyire hasonlít valójában Dan a közismert és közked-
velt mágusfiúhoz? Bizony nagyon sok mindenben. Dannek
ugyan nincs varázshatalma, de ettõl eltekintve igen sok a
hasonlóság közte és a regénybeli figura között, akinek jóvol-
tából mindnyájunk jó ismerõse lett. Elõször is mindkét fiú
brit, és nagyon belevaló srácok! Ám jó néhány, kevésbé nyil-
vánvaló közös tulajdonságuk is van. Dan szerint a hasonló-
ságuk már-már hihetetlen, és néha azzal viccelõdik, hogy
elõbb-utóbb pszichiátriai kezelésre szorul majd, mert vala-
hányszor J. K. Rowling könyveit olvassa, egyre újabb és
újabb rokon vonásokat fedez fel saját maga és Harry között.
5
 Daniel Radcliffe

No persze nem negatív tulajdonságokról van szó, éppen

ellenkezõleg!
„Mindkettõnkben megvan a kíváncsiság és a hûség” –
nyilatkozta a People magazin riporterének – és ezek tényleg
roppant fontos jellemvonások. Bár hírneve bejárta a világot,
Dan hû maradt régi önmagához, és jóllehet sztár lett belõle,
semmi sem változott szeretteihez és barátaihoz való viszo-
nyában. Épp annyi idõt szentel számukra az életébõl, mint
korábban. Valahányszor egy kis idõre el tud szökni a stúdi-
óból, felhívja iskolatársait vagy e-mailt, sms-t küld nekik.
Ahogy Draco Malfoy kiismerte Harryt elsõ roxforti évük
alatt, ugyanúgy képes Dan is kiszúrni a „nem neki való em-
bereket”. Tudja jól, mennyire fontos az életben, hogy mindig
a lényeges dolgokat tartsa szem elõtt. Nem burkolózik bele
hírnevébe, Harryhez hasonlóan õ sem jár a fellegekben, és a
„neki valóknak” szenteli idejét, azoknak, akik mindig mel-
lette álltak, akkor is, amikor nem volt még filmcsillag.
Dan és a regénybeli mágusfiú mindketten bölcsebbek és
érettebbek az életkoruknál, ami alighanem annak tulajdo-
nítható, hogy mindkettõjüknek igen sok felelõsségteljes fel-
adattal kellett megbirkóznia zsenge éveiben. Ahogy Harry
homlokán ott a villám alakú sebhely, amely jelzi, hogy egye-
dül kell megküzdenie a gonosszal és megmenteni a világot,
Danre is nehéz próbák vártak e földi létben. A Harry Potter-
könyvek és Harry Potter-filmek olyan fergeteges sikert arat-
tak, hogy aligha van zuga a világnak, amelyet ne érintett
volna meg ez a példátlan jelenség. Mindezt pedig olyan
médiaérdeklõdés kísérte, amely többnyire csak olyan mega­
sztárok körül szokott fellángolni, mint Tom Cruise vagy
Brad Pitt. Danre viszont akkor csapott le ez az egész, ami-
6
 A nem mindennapi varázsló

kor még épp csak kinõtt a gyerekkorból, és készült átlépni a

serdülõkorba. Ám a reflektorok fényében Dan épp­oly ter­
mészetesnek és profinak bizonyult, mint bármelyik felnõtt
színész.
Nem mintha Dan, vagy éppenséggel Harry, szent életûek
volnának. Mindketten bõven kiveszik részüket a csínyekbõl
is – ahogy ezt a Harry Potter-filmek többi szereplõinek val-
lomásai bizonyítják, akik Dan ugratásainak és tréfáinak cél-
táblái voltak. De ebben sem esnek túlzásba. Elõfordul, hogy
„bajba kerülnek”, ahogy Dan mondta a People riporterének,
„de sosem szegjük meg a szabályokat, épp csak hajlítunk raj­
tuk egy kicsit”.
A mozinézõk, akik látják, hogyan menekül meg Harry
Potter egyik hajmeresztõ kalandból a másik után, könnyen azt
hihetik, hogy ismerik Dan Radcliffe-et. A Harry Potter körü-
li varázs és mánia akárkit könnyen elragad, és nem csoda, ha
a legtöbben úgy hiszik, hogy Dan és az általa alakí­tott képze-
letbeli figura egy és ugyanaz. Pedig nem nehéz kimutatni,
hogy a hasonlóságok ellenére Dan sok mindenben különbö-
zik attól a fiútól, akit a vásznon megjelenít. Akkor tárul fel
elõttünk igazi énje, amikor leteszi a márkává lett Harry Pot-
ter-szemüvegét és csinos Roxfort-blézerét. Ha éppen nem a
Gonosz erõivel viaskodik a szélesvásznon, Dan szívesen dõl
hátra, hogy a Sex Pistols vagy a New York Dolls zenéjét hall-
gassa, kemény és lármás punkzenét, amelyet kevesen kap­
csolnának össze a halk szavú és udvarias fiú képével. És ez a
fiú még sok meglepetést tartogat számunkra.
Fedezzük hát fel együtt azt a varázst, amely Dan Rad­
cliffe-et az egyik legizgalmasabb és legtehetségesebb ifjú
világsztárrá emelte!
7
 Daniel Radcliffe

2.

Egy nem átlagos színész

D aniel Jacob Radcliffe 1989. július 23-án született

Londonban Alan Radcliffe és Marcia Gresham fia-
ként. A város délnyugati részén, a jómódú Fulham negyed­
ben nõtt fel. Chelsea-ben, a Sussex House nevû jónevû ma­
gán­iskolában tanult, a testnevelés és a természettudomány
volt a kedvenc tantárgya. Dan mindig is egyéniség volt, ki-
lógott a tömegbõl. Kicsi korától kerülte a hangadókat, a klik­
keket, és a kevésbé népszerû osztálytársaival barátkozott,
ezért is lett késõbb oly hiteles megformálója Harry Potter
alak­jának. „Sohasem tartoztam a nagymenõk közé az isko-
lában, igaz, hogy a nagymenõk sem sokat törõdtek velem”
– mondta Dan egy interjúban az Associated Pressnek. Ám õ
nem az a fajta, aki fölényesen kritizálna bárkit, még az isko-
lai sznobokat sem, ezért hozzátette: „Nincs velük semmi ba-
jom, egyszerûen csak nem érdekelnek.”
Bár a színjátszás egészen kicsi korától vonzotta, nem tette
fel rögtön az életét erre a hivatásra. Kisfiú korában sok min-
den más is érdekelte, többek közt az orvostudomány, azon
belül is a lelki és idegi rendellenességek, és olykor arra gon-
dolt, hogy ezen a pályán fogja kamatoztatni a tehetségét.
8
 A nem mindennapi varázsló

Idõvel azonban egyre inkább úgy érezte, hogy a színészetre

született – nagy szerencséjére azoknak a millióknak, akik ma
lelkesednek érte. Legelsõ színészi élményeit kisebb iskolai
elõadásokon szerezte. „A legkorábbi emlékem a színészetrõl
az, hogy majmot alakítottam egy iskolai darabban, hatéves
koromban” – mesélte az E! Online-nak. „Nagy lengõ füleim
voltak, narancsszínû sminkem, és harisnyanadrágot visel-
tem. Így ugrándoztam fel-alá vagy negyven másodpercig.
Re­mé­lem, hogy senkinek sem sikerül elõbányásznia egy
fény­ké­pet errõl a fellépésemrõl, mert komolyan zavarba
hozna.”
Az iskolai színjátszás csak a kezdet volt, de Dannek nem
kellett túlságosan messzire mennie, ha többet akart megtud-
ni a hivatásos színjátszásról, hiszen ott voltak a szülei. Apja,
Alan egy irodalmi ügynökségnél dolgozott, anyja, Marcia
pedig szereposztó rendezõ volt. Pályája kezdetén Marcia
min­den energiáját a színháznak szentelte, és több darabot is
szín­re vitt, végül létrehozta a saját színészügynökségét.
Marcia keményen megdolgozott a sikerért, s õ volt a szerep-
osztó ren­de­zõje számos olyan népszerû angol produkciónak,
mint pél­dául a Linley felügyelõ rejtélyei címû tévésorozat-
nak, vagy a nemrégiben bemutatott A kormányfelügyelõ
címû tévédrámá­ nak. Alan is megpróbálkozott a
színészmesterség­ gel, Guild­fordban elvégzett egy
színészképzõ iskolát. Végül azonban lemondott a pályáról,
és a Nemzetközi Alkotói Igaz­gatóságnál helyezkedett el,
amely a világ egyik legnagyobb tehetség­kutató és irodalmi
ügynöksége.
Hivatásuknál és a mûvészetekben való érdekeltségüknél
fogva a Radcliffe házaspár otthonosan mozgott az üzleti kö-
9
 Daniel Radcliffe

rökben, és személyes kapcsolatba kerültek a televízió, a szín-

ház és a film világának kiemelkedõ személyiségeivel. Olya-
nokkal, akik igazi szakértõnek számítanak a szakmában, és
tévedhetetlenül megmondják, hogy kibõl lesz valaki és ki­
bõl nem. Szinte elkerülhetetlennek látszott, hogy e tapasztalt
pro­fik közül valaki elõbb-utóbb felfigyeljen Dan adottsá­gai­
ra. És valóban, a család egyik barátja megpendítette Alan és
Marcia elõtt, hogy Daniel jó címszereplõ volna a televízió
számára készülõ Twist Olivér-sorozatban. Dan lelkesen le-
csapott a lehetõségre, és legszívesebben azonnal belevetette
volna magát, de Alan és Marcia nem szívesen bocsátotta
volna be fiukat a hivatásos színészet világába. Mivel maguk
is bennfentesek voltak, jól tudták, milyen megterheléssel és
mennyi áldozattal jár a hivatásos gyermekszínészek élete.
Aggasztotta õket, hogy Dan életébõl netán kimarad a normá­
lis gyermekkor. Féltek, hogy kihasználják a tehetségét, és
túl korán belekényszerítik a túlfeszített munka gyilkos élet-
stílusába. Nem akartak olyan döntést hozni, amelyet késõbb
megbánnának. Így hát a Twist Olivér lehetõsége jött és ment,
és Daniel felfedezetlen maradt.
Ki tudja, hogyan sikerült Dannek rávennie a szüleit, hogy
igent mondjanak, amikor egy újabb alkalom kínálkozott?
Lehet, hogy órákon át könyörgött, de az is lehet, hogy csak
rá­juk villantotta nagy kék szemét? Annyi biztos, hogy ami-
kor megtudták, hogy egy barátnõjük, Kate Harwood újabb
Dickens-sorozatot tervez a BBC számára a Copperfield Dá-
vid címû regénybõl, enyhítettek álláspontjuk szigorán, és
Har­woodnak elküldték Dan fényképét. Talán mondani se
kell, hogy a kép alapján rögtön behívták meghallgatásra.
Ám hiába szerzett számára meghallgatást csinos, ártatlan
10
 A nem mindennapi varázsló

arca és babakék szeme, a puszta megjelenésével még nem

nyerte el a szerepet. Öt idegtépõ próbafelvételen kellett helyt­
állnia, amíg végül övé lett a szerep 1999-ben.
Ekkor Dan mindössze tízéves volt, és soha semmit nem
olvasott még Dickens mûveibõl. Bár mindig szívesen hall-
gatta a nagy viktoriánus író történeteit, sokkal jobban hatott
rá a Pokémon, A Simpson család és Macaulay Culkin film-
je, a Reszkessetek, betörõk! „Igazán mulatságos” – mondta a
Boston Herald tudósítójának a ma már klasszikussá vált kö­
lyökfilmrõl. Ekkor még nem tudta, hogy nagyjából egy évvel
késõbb ugyanennek a filmnek a rendezõjével fog forgatni!
A Copperfield Dávid Dan elsõ hivatásos szerepe volt, de
máris a szakma jó néhány nagyságával együtt dolgozhatott.
A szereposztásban ott találjuk Dame Maggie Smith-t és
Aunt Betseyt. Maggie, aki egy év múlva ismét Dan partnere
lesz az elsõ Harry Potter-filmben, már negyven évet töltött
a szín­pa­don és a kamerák elõtt. Számos díjat nyert filmes és
televí­zi­ós alakításaiért és Broadway-beli fellépéseiért, töb­
bek közt két Oscart, egy Tonyt és egy Emmyt. A szereplõk
közt ott volt még Bob Hoskins, aki Micawbert játszotta.
Hos­kins mögött is huszonöt éves pálya állt már, sztárja volt
egy sor film­nek Shakespeare Othellójától a Roger nyúl a
pácban cí­mû holly­woodi sikerprodukcióig. Ez ám a névsor!
Hát még Sir Ian McKellen az aljas iskolamester, Creakle
szerepé­ben, aki szin­tén egyike volt a legnevesebb angol szí-
nészeknek! Hat­vannál több filmben játszott, tévében és mo-
zivásznon egy­aránt, köz­tük olyan nagy sikerû produkciók-
ban, mint az X-akták vagy A Gyûrûk ura. A sorozat második
felében a felnõtt Cop­per­fieldet az ír színész, Ciaran McMen­
amin formálta meg.
11
 Daniel Radcliffe

Nem nehéz elképzelni, milyen megszeppenve lépett be

Dan az elsõ alkalommal a mûterembe. Ez a nagyszerû színé­
szek­tõl hemzsegõ BBC-produkció igencsak messze esett at-
tól a gyermekelõadástól, ahol majomjelmezben kellett ugrál-
nia! 2000-ben így vallott errõl a Boston Heraldnak: „Az el­sõ
nap igazán félelmetes volt. Rettegtem attól, hogy valamit el-
rontok, vagy belezavarodok a szövegembe.” A rendezõ, Si-
mon Curtis megérezte, milyen nehéz lehet az ifjú színésznek.
„Néha szinte kísérteties volt a világ legnagyobb színészeit
együtt rendezni a világ legfrissebb felfedezettjével” – mond-
ta Curtis a Boston Heraldnak. De hamar kiderült, hogy Dan
valóban tehetséges. Ráadásul „roppant aranyos fiúnak” bizo-
nyult, ahogy késõbb Curtis nyilatkozta a Boston Heraldnak.
A Copperfield Dávid Dickens legkedvesebb és leginkább
önéletrajzi ihletésû regénye, melyet nem sokkal halála, 1870
elõtt fejezett be. A szóban forgó filmváltozat, amely a Mester­
mûvek színháza-sorozat számára készült, hûséges maradt
Dickens mûvéhez. A regényben a kis Dávidot özvegy édes-
anyja, Clara neveli, és boldog gyermekkora van. Amikor
azon­ban anyja férjhez megy, Edward Murdstone személyé-
ben a fiú vérbeli gonosz mostohát kap. A szerencsétlen for-
dulatok csak úgy záporoznak a fiúra. Szigorú bentlakásos
iskolába küldik, majd meghal az édesanyja. A mostohaapja
becsapja egy londoni gyárba, ahol nehéz, keserves munkát
kell végez­nie. Végül, sok-sok küzdelem árán visszanyeri ré-
gi, boldog életét, és rokonokra talál.
Angliában a BBC 2000 karácsonyára idõzítette a
Copperfield Dávid bemutatóját. Ez a választás furcsának
tûnhet, valójában bölcs és jól kiszámított döntés volt. Angliá-
ban a családi televíziózás karácsony napján ma már éppolyan
12
 A nem mindennapi varázsló

hagyomány, mint a fagyöngykoszorú, és ilyenkor a nézettségi

mutatók az égig szöknek. A Copperfield Dávid karácsonyi
közvetítése nemcsak megtiszteltetés volt, hanem garancia is
arra, hogy az angol otthonok millióiban fogják nézni. Nem
sokkal késõbb, ugyanabban az évben Amerikában is bemu-
tatták a PBS-en a Mestermûvek színháza-sorozatban.
Bár õ volt a szereplõgárda legifjabb és legtapasztalatlanabb
tagja, Dan alakítását lelkes hangú írásokkal üdvözölték a kri-
tikusok, akik azonnal felismerték benne a tehetséget. A
Christian Science Monitor recenzense így írt: „A leg­szív­
dobogtatóbb élményét ennek a darabnak mégis az ifjú Rad­
cliffe nyújtja a gyermek Dávid szerepében – olyan eleven,
mint maga az élet. Csodálatos szeme és kerubi arca minden
fájdalmat és örömöt egyforma hitelességgel képes kifejezni.”
Hány és hány színész vár sok-sok évig egy ilyen kritikára – és
lám, Dan már az elsõ teljesítményével megszerezte!
A Copperfield sikere ellenére Dan nem ugrott fejest a fõ­
állású színész életformájába. Visszatért megszokott életkörül­
ményei közé, iskolába járt, Pokémont játszott, zenét hallga-
tott. De veleszületett színészi tehetsége már nem fejlõdhetett
tovább az iskolai keretek között. Hamar megkapta a követ­
kezõ profi szerepét, mégpedig egy jelentõs játékfilmben, A
panamai szabóban. Mark Pendelt alakította, Luisa Pendel
és a címszereplõ, Harold Pendel fiát. A panamai szabó John
Le Carré regénye alapján készült, és meglehetõsen távol esett
Dan elõzõ színészi feladatától. Az izgalmas történet egy két-
balkezes angol kém körül forog, akit Panamába küldenek. A
kém végül barátságot köt a szabóval és feleségével, akikrõl
ki­
derül, hogy Panama leghatalmasabb és legkorruptabb
poli­tikusaival és gengsztereivel állnak kapcsolatban.
13
 Daniel Radcliffe

Dan megint csak két legendás színész, Geoffrey Rush és

Jamie Lee Curtis mellett játszhatott, akik a szüleit alakítot-
ták a filmben. Geoffrey Rush 1996-ban David Helfgottot, a
zseniális, különc sztárzongoristát játszotta a Ragyogj!-ban,
és az ausztrál színész minden elképzelhetõ díjat besöpört
ezért az alakításáért: az Oscart, a Golden Globe-ot, a Brit
Film­­akadémia díját, sõt még az Ausztrál Filmintézet díját
is. Jamie Lee Curtis, a két híres filmszínész lánya olyan
filmek­ ben bizonyította már tehetségét, mint A hal neve
Wanda meg a Két tûz között. Az utóbbiban nyújtott teljesít-
ményéért Golden Globe-díjat kapott. A panamai szabó for-
gatása alatt történt, hogy Jamie Lee megsúgta Dan mamájá-
nak, hogy a fia szerinte rendkívül hasonlít az akkor már
ünnepelt regény­hõshöz, Harry Potterhez…
Dan tehát igen hamar bebizonyította, hogy sikert sikerre
halmozhatna a film világában, ám szülei még mindig této-
váztak, hogy a hivatásos színész pályájára irányítsák-e. Sok
barátjuk és ismerõsük szívfájdalmát látták már, sokak ku-
darcát ismerték úgyszólván elsõ kézbõl. Különösen Marcia,
a szereposztó rendezõ volt tanúja ezernyi színész keserû csa-
lódásának, aki nem kapta meg az áhított szerepet. A meg-
hallgatások és próbafelvételek kimerítõek, és a legtöbb szí-
nész számára eredménytelenül végzõdnek. Alan és Marcia
meg akarták óvni a gyermeküket attól a sok küszködéstõl és
szenvedéstõl, aminek az átlagos színész ki van téve. Csak
egy­valamit hagytak ki a számításból: hogy Dannek esze ágá­
ban sincs átlagos színésszé válni.

14
 A nem mindennapi varázsló

3.

A Harry Potter-mánia

M iközben Dan, a gyermekszínészi hivatás fortélyai-

val ismerkedett, Harry Potter viharos gyorsasággal
hódította meg az egész világot. J. K. (Joanna Kathleen)
Rowling képzele­­té­ben 1990-ben fogant meg Harry alakja,
amikor vonata órák­ra elakadt valahol London és Manchester
között. „Harry csak úgy besétált a fejembe végleges alakjá-
ban” – mondta J. K. egy interjúban a Scholastic.com-nak.
Rowling az angliai Bristolban született, néhány mérföld-
nyire Dursley városától (ismerõs név, hiszen regényeiben így
hívják Harry Potter mugli rokonait), de képzelete mindig
messzi tájakon és mesés országokban kalandozott. Hatéves
volt, amikor elsõ történeteit leírta, de az út, amelyen a hiva-
tásos író rangjáig eljutott, éppoly göröngyös és kiszámítha-
tatlan volt, mint Harry Potter kalandjai.
Azon a sorsszerû vonatúton, amelyen a kisfiút, a késõbbi
regények ihletõjét kiötlötte, se egy toll, se egy darab papír
nem volt a keze ügyében. Újszülött ötletének ezért minden
részletét a fejében õrizte, míg csak haza nem ért és papírra
nem vetette az egészet. Szerencsére egyetlen apróságot sem
felejtett el! Az ihlet a legkülönösebb pillanatokban tört rá.
15
 Daniel Radcliffe

Például egy repülõúton (az utazás a jelek szerint a legjobb

ösz­tönzõ képzelete számára) egyszerre csak felbukkantak a
fejében a roxforti házak nevei: Griffendél, Hollókarom, Mar­
de­kár és Hugrabug. Megint csak papírhiányban szenvedett,
ezért ötleteit annak a papírzacskónak a hátára írta, amelyet
rosszullét esetén használhatnak a légi utasok!
A Harry Potter-sorozat megteremtése nem volt egyszerû
vállalkozás. Rowling nem szentelhette minden pillanatát az
írásnak egy jól felszerelt dolgozószobában. Elvált asszony-
ként egyedül nevelte kicsi gyermekét, dolgoznia kellett a szû­
kös megélhetésért, és csak esténként írhatott azokban a lo-
pott órákban, mialatt a kis Jessica szundikált. De Rowling
egyetlen percet sem vesztegetett el. Ha éppen kedvenc
edinburgh-i presszójában, a Nicholson’s-ban üldögélt, ott is
a regény újabb fejezeteit jegyezte le apró papírfecnikre. Hat
évbe telt, de végül megszületett az elsõ Harry Potter-könyv.
A Harry Potter és a bölcsek köve 1997-ben jelent meg, és
milliónyi gyerek és szülõ örömére egy teljesen új világot te-
remtett a maga boszorkányaival, varázslóival, muglijaival,
kviddiccsel és Gringottal, meg egy sereg fantasztikus teremt­
ménnyel. A könyv amerikai kiadója úgy érezte, hogy a böl-
csek köve (angolul The Philosopher’s Stone) kifejezés helyte­
len értelmezésre adna lehetõséget. Úgy vélte, hogy a cím­nek
közvetlenebbül kellene utalnia a varázslatra, ezért a könyv
Amerikában Harry Potter és a varázsló köve (The Sorcerer’s
Stone) címen vált ismertté és közkedveltté.
Rowling elsõ köny­ve azonnali és elképesztõ sikert aratott.
Harmincegy he­tet töltött az amerikai eladási lista (USA
Today) elsõ helyén. Rowling, aki hat további könyvet tartott
úgyszólván készen a fejében, sorra hozta létre Harry Potter
16
 A nem mindennapi varázsló

történetének újabb és újabb köteteit, és a legkülönfélébb kor-

osztályokhoz tartozó olvasók hosszú sorai álltak az üzletek
elõtt, visszafojtott lélegzettel várva, hogy az új könyv elsõ
da­rabjai a polcokra kerüljenek.
A sorozat második tagja – a Harry Potter és a titkok kam-
rája – 1998 nyarán jelent meg, és bámulatosan rövid idõ alatt,
még ugyanannak az évnek az õszén, napvilágot látott a har-
madik is: a Harry Potter és az azkabani fogoly. Minden új
könyvvel magasabbra szöktek az eladási adatok, és mind-
egyik azonnal a bestsellerlisták élére került a USA Today, a
New York Times és a Wall Street Journal címû lapokban. Az
új kiadások példányait titkos raktárakban tartották – szigorú
õrizet alatt – a megjelenés napjáig. A Harry Potter-kötetek
hama­rabb tûntek el a polcokról, mint ahogy a kiadó újra fel
tudta tölteni a készletet.
2000. július 8-án a negyedik könyv, a Harry Potter és a
tûz serlege minden korábbi eladási rekordot megdöntött:
mind­össze negyvennyolc óra leforgása alatt hárommillió pél­
dányban kapkodták el! A Publishers Weekly „minden idõk
legnagyobb bestsellerének” kiáltotta ki. A sorozat ötödik kö­
tete, a Harry Potter és a Fõnix rendje elsõ kiadásban elérte
az egyedülálló 6,8 milliós példányszámot, és ezt gyorsan kö­
vette az 1, 7 milliós második kiadás. Az elsõ öt kötet együtte­
sen 57 hetet töltött az USA Today toplistájának elsõ helyén.
A hatodik kötet, a Harry Potter és a félvér herceg 2005. jú-
lius 16-án került a könyvesboltokba minden idõk legmaga-
sabb, 10,8 milliós példányszámában (az amerikai kiadó, a
Scholastic közlése szerint).
Elég begépelni a „Harry Potter” címszót egy internetes ke­
re­sõ­be, hogy lássuk, milyen méreteket öltött a Harry Potter-
17
 Daniel Radcliffe

mánia világszerte. Milliók látogatják a Harry Potter-honlap

fórumát és bõsz vitákat folytatnak arról, hogy ki fogja el-
nyerni Hermione szívét – Harry vagy Ron –, és hogy Harry
életben marad-e a sorozat végére. A gyerekek annyira imád-
ják a fõhõst, hogy még külsõ megjelenésében is igyekez­nek
utánozni. Az angol látszerészek szerint a nyolc-kilenc éve-
sek sokkal szívesebben mennek szemvizsgálatra, mint va­
laha. A Harry Potter elõtti idõkben kézzel-lábbal tiltakoztak
a kényelmetlen szemüveg viselése ellen. Manapság viszont
nemcsak szívesen hordják a szemüveget, hanem még ahhoz
is ragaszkodnak, hogy a fazonja „Harry Potteres” legyen!
A Harry Potter-sorozat minden képzeletet felülmúló sike-
re részben annak köszönhetõ, hogy ezek a könyvek nem ki-
mondottan gyerekkönyvek. A történetük annyira izgalmas
és lebilincselõ, a figurák oly valószerûek, hogy igen sok fel­
nõtt kész elmerülni bennük. Becslések szerint Rowling olva­
sói­nak negyven százalékát felnõttek teszik ki!
A világszerte dúló Harry Potter-õrület, valamint Rowling
óriási és egyre növekvõ rajongótábora láttán nem csodálkoz­
hatunk, hogy az Egyesült Államokban százmilliónál is töb-
bet nyomtattak ki a könyveibõl, valamint 260 milliót a világ
több mint kétszáz országában. A sorozatot huszonhat nyelv-
re fordították le, melyek között megtalálható a zulu is. Iga-
zán csak idõ kérdése volt, hogy mikor lép ki Harry Potter a
könyv lapjai közül, hogy a filmvásznon folytassa diadalút-
ját. És ez volt az a pont, amikor Danielre rámosolygott a sze­
rencse.
Még 1997-ben történt, hogy a sikeres angol producernek,
David Heymannek a kezébe akadt a Harry Potter és a böl-
csek köve egy példánya, és végigolvasta a könyvet a híres
18
 A nem mindennapi varázsló

fiúcskáról, aki villámot visel a homlokán. David Angliában

született, 1986-ban telepedett át Los Angelesbe, és sikeres
producere volt egy sor olyan hollywoodi kasszasikernek,
mint a Gorillák a ködben vagy a Jómadarak címû gengszter­
film. Egy évtized múlva visszatért Angliába, és megalapí-
totta a saját produkciós irodáját Heyday Films néven. J. K.
Rowling könyvét elolvasván úgy döntött, hogy az új cég ez-
zel a filmmel fog debütálni a piacon. Azzal azonban
kezdettõl fogva tisztában volt, hogy ezek a könyvek csak ak-
kor fognak hatni a vásznon, ha a filmváltozatok hûek marad-
nak Rowling elképzeléseihez.
Mielõtt továbbléphetett volna, Davidnek meg kellett sze-
reznie Rowling engedélyét. Az írónõt szerencsére elbûvölte
az ötlet, hogy írói látomása a filmvásznon is életre keljen, és
átengedte neki és a Warner Bros.-nak a Harry Potter és a
bölcsek köve megfilmesítési jogát 700 000 dollár ellenében.
Ez szörnyû sok pénznek tetszik, és az is egy átlagos ember
számára, de a filmiparban csekély összegnek számít, külö-
nösen egy olyan aranybányáért, aminek a filmsorozat utóbb
bizonyult. Ám amikor a könyv jogát megvette, Davidnek
„halvány fogalma se volt róla, hogy mûködni fog-e a dolog”,
ahogy késõbb nyilatkozta a Chicago Sun-Timesnak. Mint
több­ször elmondta, kezdetben úgy képzelte, hogy „afféle kö­
ze­pes költségvetésû brit film lesz belõle, amely jó esetben
visszahozza a pénzét”.
Jókora meglepetés várt rá.
Hogy Rowling mágikus vízióját filmmé varázsolja, David
elsõ lépése az volt, hogy megnyerte az ötletnek Steve Klovest,
a sikeres hollywoodi forgatókönyvírót, aki a Pokoli hétvégé­
ben is közremûködött. Bár tehetségét és adottságait senki
19
 Daniel Radcliffe

sem vonta kétségbe, másokkal együtt Steve nagyon vigyá-

zott arra, hogy az írónõ érzéseit meg ne bántsa. Ahogy Steve
késõbb elmondta a Philadelphia Inquirer tudósítójának:
„Bántott volna, ha J. K. azt hiszi, hogy arra készülök, hogy
tönkretegyem az alkotását.” Nos, talán nem csoda, hogy Row­
ling egyik legkedvesebb filmje az Azok a csodálatos Baker
fiúk, amelyet maga Steve írt és rendezett!
Amint megvolt a forgatókönyvíró, rendezõ után kellett
nézni. David Heyman elõször Steven Spielberget környékez-
te meg, aki már olyan klasszikus filmeket rendezett, mint az
E. T. és a Harmadik típusú találkozások. Spielbergnek tet-
szett az ötlet, és alá is írta a szerzõdést, végül mégis meggon­
dolta magát, és helyette a Mesterséges értelem forgatásába
kezdett. Spielberg visszalépése nyomán mindenféle híresz­
telések kaptak szárnyra a brit sajtóban, miszerint Spielberg
azért hagyta faképnél a tervet, mert nem tudott megegyezni
az írónõvel, aki ellenezte azt az elgondolását, hogy a történe­
tet Amerikába helyezi át, és Harrybõl amerikai fiút csinál.
Akár így volt, akár nem, Spielbergre nem lehetett számítani.
Ekkor Heyman Chris Columbushoz fordult, a Reszkessetek,
betörõk! és a Mrs. Doubtfire rendezõjéhez, aki szívesen ug-
rott be a megüresedett helyre. Chris, amikor megtudta, hogy
Spielberg került szóba, már feladta a reményt, hogy a Harry
Pottert rendezheti, és elvállalta a Pókember rendezését. Ám-
de lánya, a tízéves Eleanor ki nem állhatta a csúszó-mászó
szuperhõst. Ahogy Chris mesélte a Philadelphia Inquirer
riporterének, mikor közölte lányával, hogy a Pókembert
fogja forgatni, Eleanor fitymálóan megjegyezte: „Hát az
nem a Harry Potter, igaz?”

20
 A nem mindennapi varázsló

Most már a helyén volt a producer, a forgatókönyvíró és a

rendezõ, elkezdõdhetett a hatalmas munka: felépíteni Harry
Potter mágikus univerzumát. A 125 millió dolláros költség-
vetés lehetõvé tette, hogy a legjobb szakemberek csapata lás­
son neki Roxfort, Abszol út, Hagrid kunyhója és a többi hely­
szín felépítéséhez. De már csak két kurta hónap volt hátra a
forgatás tervezett megkezdéséig, és még mindig híján voltak
egy igen lényeges tényezõnek: nem volt Harry Potterük.

21
 Daniel Radcliffe

4.

Tízezerből egy

1 999 õszén a producer, David Heyman és a rendezõ,

Chris Columbus nekilátott annak a félelmetes feladat-
nak, melyet a címszereplõ kiválasztása jelentett. Biztosra
vették, hogy különösebb gond nélkül megtalálják a megfelelõ
gyermekszínészt a forgatás elsõ napjáig, amely 2000. szep-
tember 29-re volt kitûzve. Olyan valakit kerestek, aki ponto-
san megfelel J. K. Rowling elképzelésének. Az írónõ így írta
le szeretett figuráját az elsõ kötetben: „Neki sovány arca, pi-
paszár lába, fekete haja és csillogó zöld szeme volt. Kerek
szemüvegét szigetelõszalag tartotta egybe, mivel az a Dudley-
tõl kapott orrbaverések következtében több helyen is eltört.
Harry egyetlen dolgot szeretett a külsején: a homlokát
átszelõ vékony, villám alakú sebhelyet.”
Meghirdették a pályázatot, és több mint tízezer fiú szállt
versenybe a nagy lehetõségért, hogy eljátszhassa Harry
Pottert. Chris nagyon fontosnak tartotta, hogy a kiválasztott
ismeretlen legyen, és ne egy befutott gyereksztárra bízzák a
szerepet. Nem akarta, hogy a nézõket bármiféle korábbi él-
mény befolyásolja, amikor elõször megpillantják Harry
Pottert a filmvásznon. „Új arcot kell találnunk” – mondta a
22
 A nem mindennapi varázsló

Dateline NBC-nek. „Olyan arcot, akirõl minden nézõ el­

hiszi, hogy õ Harry Potter.”
A stúdió vezetõsége azonban másképp gondolkodott. Õk
éppenséggel egy nagy névre akarták bízni Harry Potter sze-
repét. Úgy érezték, hogy ha a címszerepet egy jól ismert arc
játssza, az garancia arra, hogy a nézõk megostromolják a
jegy­pénztárakat. Az õ jelöltjük Haley Joel Osment volt, aki
tizenegy évesen Oscar-jelölést kapott A hatodik érzékben
nyújtott alakításáért. Chris szembeszállt a stúdió vezetõivel,
és nemcsak ahhoz ragaszkodott, hogy a kiválasztott egy hét-
köznapi gyerek legyen, hanem ahhoz is, hogy brit legyen. A
vezetõség kíváncsi volt, kivel tud Chris elõállni, ezért ráhagy­
ták, hadd keresse tovább az elképzeléseinek megfelelõ isme-
retlen fõszereplõt. Ám 2000 júliusában, három hónappal a
forgatás kezdeteként kitûzött nap elõtt, a meghallgatásra je-
lentkezett több ezer fiú közül egy sem találtatott a szerepre
alkalmasnak.
Ezen a ponton már mindenkit elfogott a pánik. „Félõ volt,
hogy a film címe Ron Weasley és a bölcsek köve lesz, mert
Harry nem volt sehol” – mesélte David a Toronto Sun ripor-
terének. – „Maradt végül négy vagy öt jelöltünk, akik véle-
ményünk szerint megfeleltek egyik vagy másik követelmény­
nek, de olyan egy se, aki mindegyiknek megfelelt volna.” A
film sikeréhez elengedhetetlenül szükség volt egy karizmati­
kus, szeretetre méltó kisfiúra, de a roppant drága produkció
menetrendjét nem lehetett feltartani ezzel a kutatással az
álom-Harry után, aki talán nem is létezik!
„Felnõtt szellem egy gyermek testében – erre volt szüksé-
günk” – magyarázta David egy késõbbi interjúban. A feladat
annyira megoldhatatlannak tetszett, hogy az egyik szerep­
23
 Daniel Radcliffe

osztó rendezõ egyszerûen otthagyta a produkciót elkesere-

désében, és a többiek is készültek követni a példáját. Egyikük
felkereste Christ, és dühösen odavágta: „Egyszerûen nem
tudom, mit akar!” Válaszul Chris elõhúzott egy kazettát, a
Copperfield Dávidét, amelyben hónapokkal elõbb látta Dan
alakítását, és csak ennyit mondott a méltatlankodó hölgy-
nek: „Ezt akarom!”
Sajnos az ügy nem volt olyan egyszerû, mint Chris remél-
te. Az említett hölgy pontosan tudta, hogy Dant a szülei nem
engedték jelentkezni a szerepre. Dan szüleinek még mindig
ugyanaz volt a véleménye a hivatásos színjátszásról, mint
amikor fiuk a Copperfield Dávid és A panamai szabó meg-
hallgatásaira jelentkezett. Nem akarták, hogy beszippantsa
ez a kíméletlen szakma, hogy sebek és kudarcok érjék. Most
pedig, amikor több ezer ifjú színészjelölt tolongott ugyan­
azért a szerepért, a versengés még ádázabb, a részvétel száz-
szor kockázatosabb volt, mint annak idején. „Hajlamos vol-
tam rá, hogy nagyon belelovaljam magam valamibe” – mondta
Dan a 2001-es Today Show-ban. – „A szüleim tudták, hogy
sok ezer fiú töri magát a szerepért, és nem akarták, hogy na-
gyon beleéljem magam a siker reményébe, aztán meg csaló-
dás érjen, szóval csak meg akartak óvni engem.” A sors
azon­­ban a kezébe vette a dolgot. Egy nyári vasárnap este
Dan színházba ment a szüleivel, hogy megnézzék a Kövek a
zsebben címû vígjátékot, amely két statisztáról szól, akik
Írország­ban belecsöppennek egy amerikai szuperfilm forga-
tásába. Az elõttük lévõ sorban apja ismerõsei ültek, két férfi,
akik elég furcsán viselkedtek. Ahelyett, hogy a színpadon
zajló komédiát figyelték volna, folyton hátrafordultak, és õt
bámulták. Talán leette a nyakkendõjét, vagy brokkoli ragadt
24
 A nem mindennapi varázsló

a fogára? Mi lehet rajta érdekesebb, mint a darab, amelyre

jegyet váltottak? „Fogalmam sem volt, kicsodák” – mesélte
Dan a Christian Science Monitornak 2001-ben. – „De papa
megkérdezte, volna-e kedvem velük ebédelni a stúdióban.”
A két férfiról kiderült, hogy nem más, mint David
Heyman, a producer, és Steve Kloves, a forgatókönyvíró. Az
ebéd után Dan bepillantást nyert abba világba, amelyért sok
millió gyerek bármit megadna, hogy láthassa. Végigjárta a
dísz­letekkel berendezett mûtermeket, és találkozott a csapat­
tal, amely felépítette a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképzõ
Szakiskolát. Aligha szükséges mondani, hogy remekül érez-
te magát. Beszélgetett a film producerével és rendezõjével,
és olyan mély benyomást tett mindenkire, hogy felkérték,
jöj­jön vissza meghallgatásra Harry Potter szerepére.
A meghallgatáson három stúdiópróbát csináltak vele. Az
egyik abból állt, hogy seprûnyélen kellett lovagolnia. Egy-
szer pedig abban a jelenetben kellett a szövegét elmondania,
amikor Harry, Hermione és Ron felfedezik, hogy Hagrid
egy csempészett sárkánytojást rejteget. „A rendezõ felszólí-
tott, hogy rögtönözzem a jelenetet” – mondta Dan a Mester­
mûvek Színháza Online-nak. – „Folyton összekeverte a szö­
vege­met, mert kíváncsi volt rá, hogy erre mit csinálok.” Sok
fel­nõtt színészt kizökkentene egy ilyen helyzet, nem is be-
szélve a gyerekszínészekrõl. „Majd meghaltam a rémülettõl.
Félelmetes volt” – mondta Dan az E! Online-nak. – „Be-
menni annyi iga­zán nagy ember közé, és olyan kicsinek érzi
magát az ember!” Ám ha Dan izgult is, ez nem látszott meg
rajta. A har­madik színpadi próba utáni napon kapta élete leg­
fontosabb telefonhívását. Hol máshol, mint a fürdõkádban
volt éppen, amikor apja bejött és közölte a nagy hírt: meg-
25
 Daniel Radcliffe

kapta a szerepet! És mi volt Dan reakciója a hírre? Ahogy a

Christian Science Monitornak elmondta: „Én voltam Harry
Potter! Sírtam a boldogságtól.”
Dan legelsõként felhívta mindkét nagyanyját, akik na-
gyon izgultak érte. Persze Dan is izgult, hogyne izgult volna,
és alig tudott aludni az elsõ éjszaka. Éjjel két órakor feléb-
redt, és átrohant a szülei szobájába megkérdezni, hogy nem
csak álmodta-e ezt az egészet. Nem, válaszolták a szülei, va-
lóban megkapta a szerepet, de most már nyomás vissza az
ágyba, mert igencsak késõre jár.
A jelek szerint a stúdió vezetõi, akik elejétõl fogva a nagy
névhez ragaszkodtak, épp annyira meg voltak gyõzve Daniel
alkalmasságáról, mint maga Chris, és a Warner Bros. 2000.
augusztus 21-én hivatalosan bejelentette, hogy Daniel Rad­
cliffe tizenegy éves angol színészt jelölték Harry Potter szere­
pére. A hír futótûzként terjedt el az interneten, a televízióban
és az újságokban. Mindenütt Harry Potter új arca volt a be­
széd­téma. Míg a szüleit az aggasztotta, hogy gyermekük ott
áll kilökve a rivaldafénybe, Dan azon aggódott, mit szólnak
majd a hírhez a barátai. Szerencsére mindannyian remekül
fogadták. „Valójában egyik barátomnak sem én mondtam el.
Készültem rá, de végül õk telefonáltak elõbb, hogy hallották,
olvasták… nagyon jól reagáltak rá, és egyikük sem, de tény-
leg egyikük sem irigykedett” – mondta a PBS Online-nak.
Nyilván azért fogadta mindenki olyan örömmel Dan sike-
rének hírét, mert megõrizte szerény és feltûnést kerülõ hozzá­
állását, annak ellenére, hogy a hírek mindenütt róla harsog-
tak. Szerénységében fel sem fogta, miért õ kapta meg a
sze­­repet. „Nem tudom, miért engem választottak – mondta a
Today Show-ban 2001-ben –, de örülök, hogy így történt.”
26
 A nem mindennapi varázsló

Chrisnél senki sem volt boldogabb. Amióta a Copperfield

Dávidot látta, attól a pillanattól tudta, hogy Dant isten is
erre a szerepre teremtette, és a fiú valóban igazolta minden
remé­nyét. „Az embernek az az érzése támad, hogy sokkal
érettebb, mint a legtöbb hasonló korú gyerek” – mondta ró-
la Chris a Detroit News riporterének. – „Ez a mélység ott
van a sze­mében.” Ilyen szeme többnyire azoknak a gyere-
keknek van, akik sok bajt láttak maguk körül az életben,
márpedig Dan ilyen élményekre nem tehetett szert az õ
harmonikus családi környezetében. Christ meglepte az a
bonyolultság és sokolda­lúság, amelyet az ifjú színész sze-
mélyiségében tapasz­talt, aki­nek „szeretõ szülei vannnak,
akik mindig mellette állnak, és józan, két lábbal a földön
álló lénynek nevelték” – jelentette ki a CNN-nek. Ám ép-
pen ez az igazi próbája egy színész tehetségének és képes-
ségeinek, és ezen a vizsgán Daniel csillagos ötössel végzett.
Már igen korán nyilvánvalóvá vált, hogy Daniel még sok
más módon is ámulatba fogja ejteni õket az eljövendõ évek
során.
Chris, aki dolgozott már gyerekekkel olyan filmekben,
mint a Kincsvadászok és a Reszkessetek, betörõk!, tudta,
hogy Dan állni fogja majd a közfigyelemnek azt a viharát is,
amely óránként százmérföldes sebességgel száguldott felé,
márpedig ez fontos adottság azoknál, akik a reflektorok fé-
nyébe kerülnek. „Egy dolgot tanultam meg a gyerekszí­né­
szek­kel való munkám során, és ez az, hogy a szülõknek is
szerepet kell osztani” – mondta a Today riporterének. –
„Amikor megismerkedtem Dan szüleivel, azonnal tudtam,
hogy õk maguktól is nagyszerû szülõk, és Dan baj nélkül
fogja venni a színészélet buktatóit.”
27
 Daniel Radcliffe

De mi lesz a véleménye Danrõl J. K. Rowlingnak, a leg­

fõbb Harry Potter-szakértõnek? Amikor az írónõ megkapta
a szalagot Dan meghallgatásáról és próbajátékáról, felhívta
David Heymant. Roppant jelentõs esemény volt ez a telefon-
hívás. Mert mi történik, ha Rowling nem tartja Dant alkal-
masnak a szerepre? Kezdõdhet újra a keresés? Ez a telefon-
hívás mindent eldönthet. David késõbb így számolt be errõl
a beszélgetésrõl a Detroit News riporterének: „Az írónõ meg­
hatottságtól remegõ hangon mondta: »Úgy éreztem, mint­ha
rátaláltam volna rég elveszett fiamra.«” Dan aligha kaphatott
volna ennél nagyobb elismerést.
Most, hogy elnyerte Rowling jóváhagyását is, a szerep vég­
le­gesen és hivatalosan is az övé lett, Dannek tehát komolyan
neki kellett gyürkõznie, hogy elmélyedjen az elsõ három
könyv­ben. 2001-ben bevallotta a Detroit Newsnak: „Sosem
élveztem igazán az olvasást.” Mint a legtöbb gyerek Nagy-
Britanniában, Dan is elolvasta az elsõ két Harry Potter-köny-
vet nyolc-kilenc éves korában. Tetszettek neki, de õszin­tén
beismerte a Detroit Newsnak: „Nem voltam oda értük.”
Amikor azonban megkapta a szerepet, minden megválto-
zott. Belevetette magát Rowling könyveibe, és alaposan
végig­olvasta az elsõ hármat. „Most már rajongok értük!” –
jelentette ki. A második olvasásra annyira élvezte õket, hogy
– mint mondta – rajtuk keresztül megszerette az olvasást is.
„Nekik köszönhetem, hogy megjött a kedvem más könyvek-
hez is” – nyilatkozta a Todaynek.
A könyvek a színészi munkában is a segítségére voltak.
Mint Katie Couricnak a Today Show-ban elmondta, eleinte
azt hitte, hogy Harry Pottert eljátszani olyan egyszerû lesz,
mint a karikacsapás, mivel J. K. Rowling mindent leírt a
28
 A nem mindennapi varázsló

regények lapjain. „Nem szükséges, hogy az ember a maga

ötle­teit adja hozzá, mert a figura tökéletesen le van írva a
könyvekben. Minden magyarázat, ami az alakításhoz kell,
benne van a könyvben. Így aztán igazából nincs is sok dol-
gom.”
Amikor Dan ezeket mondta, még nem tudta, mi vár rá, ha
majd találkozik az egész stábbal és a többi szereplõvel, leg­
fõképp a tizenegy éves Rupert Grinttel, aki Ron Weasley sze­
re­pét kapta, valamint a tízéves Emma Watsonnal, akire
Hermione Granger szerepét osztották. Rowling mindnyá-
jukra áldását adta, és így nyilatkozott a San Francisco
Chronicle-nak: „Nagyon sok szerencsét kívánok Dannek,
Emmának és Rupertnek, és remélem, hogy legalább annyira
élvezni fogják az elsõ roxforti tanévüket, ahogyan én élvez-
tem a megírását.”

29