TELKI Megalapozó Vizsgálat - Helyzetértékelés És Településfejlesztési Koncepció Fejlesztési Irányok

MEGBÍZÓ: Telki Község Önkormányzat
2089 Telki, Petőfi utca 1.
TERVEZŐ: KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft.

1183 Budapest, Üllői út 455.
TSZ.: 1931
TELKI
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT
2. KÖTET
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT - HELYZETÉRTÉKELÉS
TFK - FEJLESZTÉSI IRÁNYOK
HÁTTÉRTANULMÁNYOK
2014. december
Telki Településrendezési Eszközeinek felülvizsgálata 2014.
ALÁÍRÓLAP
MEGBÍZÓ: Telki Község Önkormányzat

Cím: 2089 Telki, Petőfi utca 1.
Képviseli: Deltai Károly polgármester
TERVEZŐ: KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft.

Cím: 1183 Budapest, Üllői út 455.
Képviseli: Zajovics András ügyvezető
ÜGYVEZETŐ: Zajovics András

okl. építőmérnök
okl. városi közlekedési szakmérnök
okl. városép. - városgazd. szakmérnök
vezető településrendező tervező
területrendezési tervező
Építész Kamara: TT/1 01-4075, TR 01-4075
Mérnök Kamara: 01-3526
K1d-1-Tell, TE-T-Tell, TH-T-Tell, TV-T-Tell
IRÁNYÍTÓ TERVEZŐ: Pintér Ferenc

okl. építészmérnök
településtervezési vezető tervező
településrendezési szakértő
É 01-1719, TT/1 01-1719
TR 01-1719, SZTT 01-1719
TELEPÜLÉSTERVEZÉS: Bálizsné Nagy-Pál Anna

okl. építészmérnök
építész vezető tervező
településtervezési vezető tervező
É/1 01-0574, TT/1 01-0574, TR 01-0574
Muhel Kata
geográfus
TÁJRENDEZÉS, ZÖLDFELÜLET,
KÖRNYEZETVÉDELEM: Koprda Ildikó
okl. táj- és kertépítészmérnök
K 01-5171, TK 01-5171, TR 01 5171
Aporfi Petra
tájrendező-, és kertépítő mérnök
Horváth Krisztina
okl. tájépítészmérnök
KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 2
SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

E-mail: kasib@kasib.hu, titkarsag@kasib.hu
www.kasib.hu
KÖZLEKEDÉS: Heckenast & Heckenast Bt.

1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 2/A.
Heckenast Judit
okleveles közlekedésmérnök
MMK 01-5295
KÖZMŰVEK: KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező Kft.

1016 Budapest, Naphegy utca 26.
Hanczár Zsoltné
okl. gépészmérnök,
okl. városépítési szakmérnök
MK-01-2418
Bíró Attila
okl. vízépítőmérnök
MK-01-2456
Csima-Takács Judit, okl. tájépítészmérnök

Hanczár Gábor, okl. infrastruktúra építőmérnök
Herczik Eszter, okl. tájépítészmérnök
RÉGÉSZET: Archeo-Art Bt.

Vágner Zsolt
okleveles régész
osz: 459/2002
Dr. Türk Attila

régész
szakértői szám 2.3.1/575-6/2005
TÁRSADALOM-GAZDASÁG-
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS: ÉrtékTérkép Gazdasági Tervező és Tanácsadó Kft.
Varga-Ötvös Béla
okl. közgazda, településfejlesztési szakértő
Horváth Dániel
geográfus, közgazdász
Hirtling Julianna
munkatárs

www.kasib.hu
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS............................................................................................................................................................ 5
2. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ ................................................................................................... 6
2.1. A helyzetfeltárás és helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézise -
problémák, értékek, fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összegzése ........... 6
2.2. A településfejlesztés és - rendezés kapcsolata, folyamatok értékelése .................. 22
2.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek.............................................................. 24
2.3.1. Településrészek kijelölése, lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi
ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása ................................................ 24
3. TFK - FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA ................................................................... 31
RAJZJEGYZÉK
V-16 Értéktérkép M=1:5000

V-17 Problématérkép M=1:5500
V-18 Településrészek M=1:9000
Közmű
KM 7 Problématérkép
KM 8 Tevékenységből adódó korlátozások
HÁTTÉRTANULMÁNYOK
Telki Község településfejlesztési koncepció gazdasági, társadalmi és urbanisztikai

vonatkozásai - Telkire jellemző speciális szempontok (ÉrtékTérkép Kft.)
Megújuló energiaforrások alkalmazási lehetősége Telkiben (KÉSZ Kft.)

www.kasib.hu
BEVEZETÉS
Telki község Önkormányzatának Képviselő-testülete 76/2014. (VII.08.) Öh. számú

határozatában döntött a hatályos településrendezési eszközök felülvizsgálatának
szükségességéről.
Telki új településfejlesztési koncepciójának (TFK), településszerkezeti tervének (TSZT) és helyi
építési szabályzatának (HÉSZ) elkészítésével az önkormányzat a KASIB Mérnöki Manager Iroda
Kft.-t. bízta meg.
A tervezési munka ütemezetten készül. Az I. ütemben - 2014. novemberében - a megalapozó

vizsgálatok keretében dokumentálásra került a "Helyzetfeltárás és helyzetelemzés" c.
munkarész a 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmi követelményei szerint.
A jelen munkaszakaszban - az időközben részben már elkészült külön háttértanulmányok

eredményét is felhasználva - került sor a helyzetértékelésre és a fejlesztési irányok tervezői
javaslatának kidolgozására, a település vezetőivel történt előzetes egyeztetések és több, a
település fejlesztése témakörében véleményalkotó helyi lakossal folytatott interjúk
figyelembevételével.
Jelen dokumentáció a "Helyzetértékelés és fejlesztési irányok" mellett a - külön megbízás

keretében készülő - Háttértanulmányok eddig elkészült anyagait, a "Telkire jellemző speciális
szempontok" vizsgálatát (Értéktérkép Kft.), valamint a "Megújuló energiaforrások alkalmazási
lehetősége Telkiben" (KÉSZ Kft.) c. anyagokat is tartalmazza.
A fenti dokumentumok önkormányzati megtárgyalását és elfogadását követően készül el a

településfejlesztési koncepció. A TFK elkészítésével párhuzamosan kerül majd sor a jelen
Megalapozó vizsgálat véglegesítésére és az egyeztetési anyaghoz mellékelendő örökségvédelmi
hatástanulmány is ebben a fázisban készül el.
A TFK véleményezését, majd elfogadását követően kerül sor a TSZT és a HÉSZ kidolgozására.

www.kasib.hu
2. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ
2.1. A helyzetfeltárás és helyzetelemzés eredményeinek értékelése,

szintézise - problémák, értékek, fejlesztést befolyásoló külső és belső
tényezők összegzése
Térségi kapcsolatok, településhálózat, összefüggések az országos és térségi tervekkel

Telki a budapesti agglomeráció nyugati szektorában, a fővárostól 21 kilométerre, a Zsámbéki-
medence északkeleti peremén található. A község és a határos települések egy része a Budaörsi
járáshoz tartozik, így Budajenő és Páty is, melyek északi illetve déli oldalon határolják. A másik
két szomszédos település a Pilisvörösvári járáshoz tartozó Nagykovácsi és Tök keletről és
nyugatról határos a községgel, de direkt közlekedési kapcsolatokkal nem rendelkezik ezen
településekkel. Nagykovácsitól a Budai-hegység legmagasabb része a Nagy-Kopasz választja el.
Észak és kelet felől főként erdő, délen és nyugaton pedig szántó veszi körül.
A településen az 1103 jelű országos közút halad keresztül, amely Perbált és Budakeszit köti
össze. Telki a fővárosból legkönnyebben kétféleképpen közelíthető meg, Budakeszin keresztül,
vagy az M1 autópályáról Biatorbágy és Páty érintésével. Pest megye nyugati térségéből Telki a
1103 jelű úton érhető el Perbál irányából.
Térségi kapcsolatok terén probléma a főúthálózatokhoz (M1 autópálya, 1. sz. főút) vezető
közvetlen útkapcsolat hiánya, amely az MO nyugati szektorának és az M11 gyorsforgalmi út
Tinnye és M1 közötti szakaszának kiépítésével csak nagy távlatban fog enyhülni, ezért egyelőre
nem vetendő el a települést Tök és Zsámbék területén keresztül az M1 autópálya
Herceghalomnál meglévő csomópontjától közvetlenül megközelíthető út kiépítésének gondolata.
Ezen elképzelés szerepel a hatályos TSZT-ben, de a megvalósítás feltétele, hogy a nyomvonal
szerepeljen az érintett többi település (Zsámbék és Tök) településrendezési eszközeiben is, ezért
különösen fontos e téren a települések közötti kooperáció.
Az idén elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) az

agglomerációra vonatkozóan fejlesztési célnak tartja a térszerkezet policentrikus
kiegyensúlyozását, a települések összenövésének megakadályozását a „zöld gyűrű” kialakítása
érdekében, Budapest agglomerációs lehatárolásának újraértelmezését, a közlekedés fejlesztése
során a város és az agglomeráció élhetőségének biztosítását (gyűrű irányú úthálózat,
intermodális csomópontok, P+R és B+R parkolók, összehangolt menetrend). Ezen
megállapítások Telkire is érvényesek, az összenövés Budajenővel részben már fennáll, Páty
esetében viszont még elkerülhető.
Azon országos és térségi programok, melyek régebben (2003-2007 között) készültek,
megállapítják, hogy Pest megye fekvése alapvetően előnyös, de a központi fekvés ezek mellett
problémák forrása is. Telki esetében ilyen például az, hogy az irányítatlan szuburbanizáció
hatására megváltozik az agglomeráció természeti környezete, csökkennek a zöldterületek. Ez a
folyamat Telki vonatkozásában lényegében már lezajlott, jelenleg már inkább az okoz
problémát, hogy a településen jelentős beépítetlen telekkínálat alakult ki, az egyidejűleg
több részterületen is megindult, majd megtorpant belterületbe vonások a befejezetlenség,
ideiglenesség érzetét keltik, hátráltatják a kompakt településtest kialakulását. Mindezek
mellett problémaként jelentkezhet a mono-funkcionalitás, az alvótelepülés-jelleg
konzerválódása, ugyanakkor vitathatatlan, hogy Telki legfőbb vonzereje éppen
háborítatlan környezeti adottságaiban rejlik.
A gazdasági válság miatt a legnagyobb mértékű visszaesés többek között a budaörsi térségben
volt, ahol főként multinacionális cégek vannak jelen a munkaerőpiacon. E tekintetben Telkit
közvetlenül nem érintette a válság, hiszen Telki versenyképességében a természeti értékekben
gazdag táji környezet, az avval harmonizáló településszerkezet és arculat rövid-, közép-, és
hosszú távon is egy fenntartható fejlődési faktort jelent.

www.kasib.hu
A területrendezési tervekkel való összhang tekintetében megállapítható, hogy a térségi

területfelhasználási szabályoknak a településszerkezeti terv csaknem teljesen megfelel.
Az erdőgazdálkodási térség és az erdészeti adatszolgáltatás szerinti erdőterület vonatkozásában,
valamint a mezőgazdasági térség, továbbá a hagyományos vidéki települési térség tekintetében
nincsenek eltérések.
Telki településszerkezeti terve pusztán a magas zöldfelületi arányú települési térség
vonatkozásában tér el az agglomerációs terv előírásaitól.
A BATrT által kijelölt magas zöldfelületi arányú települési térségben a hatályos TSZT kizárólag
beépítésre szánt területeket jelöl ki, így azok teljes mértékben lefedik a térségi
területfelhasználást, amely így nem felel meg az előírásnak.
A problémát árnyalja, hogy Telki jelenleg a még építési övezetbe nem sorolt és fel nem használt
fejlesztési területekkel lépi túl a jogszabályban előírt mértéket. A továbbiakban is fennmaradó,
tervezett fejlesztési területek esetén így lehetőség nyílik különleges beépítésre nem szánt
területekbe történő besorolásra.
A település társadalma
Telki népességszáma folyamatosan, de egyre lassabb ütemben emelkedik. 1990-2001 között
háromszorosára nőtt, 2001 és 2011 között kétszeresére. 2008 óta a lélekszám bővülési mértéke
minimális. A falu lélekszámának növekedése napjainkban elsősorban a természetes
szaporodásnak köszönhető. 2009 óta az elvándorlás mértéke emelkedik, és mára az el- és
odavándorlások száma kiegyenlítetté vált. A természetes szaporodás vonatkozásában Telki eltér
a megyei értékektől, ahol az elmúlt évtizedekben a természetes fogyás volt jellemző.
A népesség korszerkezete a 2001. évi Népszámlálás óta eltelt időszakot figyelembe véve
jelentősen átstrukturálódott. 2001-hez képest a 20-44 éves korosztály teljes részesedése a
népességen belül lényegesen nem változott 37,3%-ról 36,2%-ra csökkent, ezen belül jelentősen
emelkedett a 20-29 év közöttiek megoszlása (7,5%-ról 12,9%-ra), és jelentősen csökkent a 30-
44 közöttiek részaránya (28,9%-ról 24,4%-ra). Figyelembe véve a kitolódott
gyermekvállalást, a korszerkezet további fiatalodása vetíthető előre. Telki Pest megyében
az egyik legfiatalabb településének tekinthető.
A 2011. évi Népszámlálás adatai szerint Telki fiatalkorú korcsoportjainak részaránya a
lakosságon belül 5,6%-ponttal haladja meg a megyei átlagot (24,1%). A 60 év felettiek
vonatkozásában megállapítható, hogy Telki 11,2%-os értéke jelentősen elmarad a megyei
átlagtól (18,0%). A 18 év alatti korcsoport vonatkozásában 2001-2011 között valamennyi
korosztályon belül jelentős népességszám emelkedés következett be. Kedvező az a tény, hogy a
korcsoport összlétszáma 521 főről 1.120 főre emelkedett, ami 8.000-10.000 fős települések
esetében jellemző létszám.
A 15 éves és idősebb korú népesség családi állapot szerinti megoszlása alapján megállapítható,
hogy Telki lakosságán belül kiemelkedően magas a házasok aránya (61,24%), amely érték mind
a megyei (47,24%), mind a térségi (50,27%) átlagot jelentősen meghaladja.
Telki lakosságának nemzetiségi összetételére jellemző, hogy a népesség 8,60%-át teszik ki a
kisebbségek, a hazai nemzetiségek aránya 4,75%, ami a hazai nemzetiségek esetében elmarad
mind a megyei 5,83%-os, és a térségi 6,30%-os átlagtól. A községben nincs etnikai alapú
elkülönülés, és konfliktus
Általános tendencia a felsőfokú egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők arányának
növekedése 2001 és 2011 között mind megyei, mind térségi, mind pedig helyi viszonylatban. A
népesség képzettségi, iskolai végzettség szerinti összetételére jellemző, hogy Telki lakosságán
belül a 7 éves és idősebb népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlásában a
felsőfokú végzettségűek aránya országosan is kiemelkedő, mind 2001-ben (29,88%), mind
2011-ben (41,50%) jelentősen felülmúlta a megyei és a térségi átlagot.
Telki lakosságának képzettségi szintjében a jelentős javulás egyrészt magyarázható az általános
országos tendenciával, amelynek megfelelően a helybeli fiatalok egyre magasabb aránya vett

www.kasib.hu
részt a felsőoktatásban, és szerzett oklevelet főiskolai, egyetemi intézményben; másrészt a

jelenség adódik a kedvező migrációs folyamatokból, amelynek eredményeként fiatal, magasan
kvalifikált lakosság áramlott a faluba, elsősorban a budai kerületekből, ezzel tovább növelve a
lakosság átlagos képzettségi szintjét.
Összehasonlításként megjegyzendő, hogy a Budapesti Agglomeráció nyugati oldalán fekvő
települések – amelyek, országos viszonylatban is kiemelkedő iskolázottsági mutatókkal
rendelkeznek – lakosságán belül a felsőfokú végzettségűek aránya átlagosan megközelíti a 30%-
ot, amelyet több mint 10 százalékponttal halad meg Telki értéke.(!) Kiemelt adottság,
fejlesztési potenciál, hogy rendkívül nagy a település szellemi-kulturális (intellektuális)
tőkéje, jelentős a rendelkezésre álló humánerőforrás innovációs képessége.
Telki lakosságának foglalkoztatási helyzete kifejezetten jónak tekinthető – a hivatalos
statisztika alapján. Telki lakosságának foglalkoztatási helyzete, gazdasági aktivitási
mutatói az elmúlt évtizedben jelentősen nem változtak. A településen élő foglalkoztatottak
több mint 44 százaléka vezető értelmiségi, további 24%-a pedig egyéb szellemi foglalkozású.
Kedvezőtlen azonban az a jelenség, amely szerint a helyben élő foglalkoztatottak kétharmada
Budapestre, illetve más településre jár el dolgozni, és a helyben foglalkoztatottak 39 százaléka
más településről jár be dolgozni. A helyi munkahelyek száma alacsony.
Vizsgálandó, hogy mennyire van jelen egyfajta rejtett munkanélküliség (szülés,
gyermekgondozás utáni elhelyezkedési gondok, munkahelyek elvesztése, végzős diákok
munkahely keresési problémái, stb.). Interjúk, beszámolók alapján ez a jelenség egyre erősebben
érzékelhető a településen.
Telki lakosságán belül az inaktív keresők aránya lényegesen alacsonyabb, mint a térségi és a
megyei átlag, nem éri el a 20%-ot. Az eltartottak aránya ezzel szemben a település lakosságán
belül jóval magasabb (37,91%), a térségi (29,21%) és megyei átlagnál (27,03%), amely
köszönhető annak, hogy magas a fiatalkorúak aránya a településen. A 2013. évi 47 fő alapján a
relatív mutató (a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez
viszonyítva) 2,0%.
A település lakosságának relatív helyzetét vizsgálva a munkanélküliség tekintetében
megállapítható, hogy 2013-ban a munkanélküliség mértéke 6,0%-ponttal volt alacsonyabb az
országos átlagnál (a relatív mutató alapján). Telki a regisztrált álláskeresők aránya tekintetében
az ország 3164 települése között a 49. legalacsonyabb relatív mutatóval rendelkezik. A térség
átlagos munkanélküliségi értéke 3,3%, a megyei 5%, tehát Telki lakosságának munkanélküliségi
helyzete jobb, mint az országos átlagnál egyébként is kedvezőbb helyzetben lévő térségi és
megyei munkanélküliségi helyzet.
Hangsúlyozzuk, hogy mindez az elérhető statisztikai dokumentumok alapján állítható.
Telki lakosságának jövedelmi helyzete kiugróan jó. Telki az elmúlt években az ország
településeinek jövedelmi rangsorában rendre az első helyen végzett. Az elmúlt évi adatok
alapján Őcsény mögött a második volt, 2014-ben viszont az első – a GfK Intézet vizsgálata
szerint. Az országos átlagos havi jövedelem szintje 171.590 Ft/fő/hó (2013), amelynek több
mint kétszerese Telki átlagos jövedelmi szintje. A megyei jövedelmi átlag 2013-ban 189.554
Ft/fő/hó értéket ért el, amely 10%-kal haladta meg az országos átlagot.
Telki esetében a segélyezésben és egyéb gyermekvédelmi, lakásfenntartási támogatásban
részesültek száma, a szociális ellátásban való részesítés esete a legalacsonyabb értékekkel
rendelkezik abszolút értelemben is, és a térség településeinek összehasonlításában egyaránt. A
szociális ellátási mutatók alapján jellemzően a lakosság 1% alatt marad a támogatási, segélyezési
formában részesültek aránya.
A lakosság nemzetiségi és jövedelmi helyzetének vizsgálatán alapuló megállapítások jelzik, hogy
Telkiben sem a bel-, sem a külterületen nem alakult ki szegregátum. A településen a cigány
kisebbség nincs jelen, etnikai alapú elkülönülés és konfliktus nem tapasztalható. A
szegénységben élők aránya elenyésző. A munkanélküliség szintje 1-2% között alakul, és becslés
szerint a létminimum alatt élők lakossághoz mért aránya sem éri el a 2%-ot.

www.kasib.hu
A térbeli-társadalmi rétegződés és konfliktusok tekintetében két tényező emelhető ki. Az egyik

a nyugdíjas korúak ellátása. A településen a 2011. évi adatok szerint 552 fő részesült nyugdíj
ellátásban, így a nyugdíjas korú népesség meghaladta a lakosság 15%-át. Ez az érték
alacsonynak mondható, azonban a település lélekszám bővülésének csökkenése hosszú távon
növeli a nyugdíjas korba lépők, ezáltal az ellátottak számát. Másrészt a fiatal korosztályok
elvándorlásának fokozódása esetén az időskorúak aránya tovább emelkedhet. Jelenleg az
időskorúak lakhatási helyzete, ellátása a települési viszonylatban jónak értékelhető.
Telkiben, az önkormányzati nyilvántartás szerint, nem megfelelő lakhatási feltétellel,

veszélyeztetett körülmények között élő személy nincs. Az Önkormányzat 5 db saját
tulajdonban lévő lakás célú ingatlannal rendelkezik, azonban ezek szolgálati lakásként
funkcionálnak, szociális célra hasznosított lakásbérleményt az önkormányzat nem tart fenn.
A gazdasági válság által felerősödő, azzal összefüggésben lévő jelenség, amely a jelentős számú
alulhasznosított lakóingatlan növekvő számában jelentkezik a településen. A településen élő
lakosság egy részének eladósodási folyamata az utóbbi években érzékelhetővé vált Az eladásra
kínált ingatlanok száma kiemelkedően magasnak mondható.
Telki társadalmi kohézióját tekintve megállapítható, hogy egy szűk, elsők között betelepülő és
akkor fiatal, közösségépítő szándékkal érkező „telepes családot” leszámítva, nem alakult ki erős
és egységes települési közösség. Ez elsősorban abból adódik, hogy az elmúlt évtizedek rapid
gyorsaságú népességnövekedése keretében az őslakosok aránya jelentősen lecsökkent, a kiugró
méreteket öltő betelepedésnek köszönhetően pedig elsősorban olyan jó módú, vezető
értelmiségi réteg telepedett le, amely kevés időt tölt a településen és még nem forrott össze erős
helyi közösséggé.
Hosszú távon, a település fejlődése szempontjából ennek a kezelése kiemelt jelentőséget kell
kapjon. Kedvező folyamat, hogy erős mikroközösségek szerveződtek a településen.
A település humán infrastruktúrája túlterhelt, amely jelentkezik mind az egészségügyi
alapellátás betegforgalmában, a bölcsődei, óvodai és alapfokú oktatási intézmények
kihasználtságában, amelyek kapacitása az elmúlt évtizedek folyamán megtöbbszöröződött. A
gyermekek és idősek számának további bővülése várható, amely szükségessé teszi az ellátások
minőségi és mennyiségi fejlesztését.
Összegzés
A település lakossága csökkenő mértékű emelkedést mutat. A kedvező migrációs és demográfiai
folyamatoknak köszönhetően a település lakosságának korszerkezete egyre fiatalabbá,
egészségesebbé vált az elmúlt 25 év folyamán. A város társadalmának fiatalodása egyensúlyi
állapotba került. Az élveszületések számában egyértelmű növekvő vagy csökkenő tendencia nem
figyelhető meg. A jövőben prognosztizálható az idősebb generációk számának és arányának
emelkedése.
A gyermekek jelentős része már telki születésű, ezért az önkormányzat számára – a
település- és közösségfejlesztés szempontjából – egyre nagyobb kihívást jelent a
fiatalkorúak helyben tartása, oktatási, képzési és foglalkoztatási lehetőségeinek
megteremtése.
A lakosság képzettségi szintje és foglalkoztatási helyzete kiemelkedőnek ítélhető, országos
összevetésben és az egyébiránt magasan fejlett kistérségi viszonyok között is. Az első, pionír
jellegű generáció letette a közösség alakítás alapjait. A kedvező demográfiai és szociológiai
összetételből adódóan jelentős gazdasági potenciál rejtőzik a falu népességében,
képességében.
A település humán infrastruktúrája ugyanakkor bővítésre szorul. Vonatkozik ez a megállapítás
az egészségügyi, szociális, az oktatási és nevelési szolgáltatásokra, ellátásokra, valamint a
kulturális, közösségi terek hozzáférhetőségére is.

www.kasib.hu
SWOT-analízis - társadalom
ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK
- kedvező, fiatalodó korszerkezet - egységes Telki lokálpatriotizmus

- erős civil szféra, kulturális tőke hiánya
(polgári attitűd) - erős fővárosi függés, tudás elszívás
- jelentős humán tőke, innovációs - növekvő elvándorlási hajlandóság,
képesség (magasan képzett, „bizonytalan” lakhatási viszonyok
kvalifikált lakosság) - alacsony szintű helyi munkahely
- magas gazdasági aktivitás, alacsony kínálat
munkanélküliség - rejtett munkanélküliség, gazdasági
- kiemelkedő jövedelmi viszonyok és inaktivitás (pl.: otthon maradottak,
szociális helyzet megváltozott munkaképességűek)
- működő mikroközösségek - hiányos humán infrastruktúra
LEHETŐSÉGEK KOCKÁZATOK
- fenntartható, egyensúlyos - a fiatal, innovatív, kvalifikált

népességnövekedés munkaképes korú népesség
- magas hozzáadott értéket előállítani elvándorlása
képes, innovatív/kreatív közösség - a helyi társadalom lassú elöregedése
- környezettudatos, szolidáris (család- - helyi társadalmi konfliktusok
arát, idős-barát) közösség kialakulása (új vs. régi lakóterületen
- egységes Telki lokálpatriotizmus élők között)
- erős helyi civil-társadalmi háló(zat), - gyengülő helyi társadalmi háló
proaktív közösség - érdektelen civil szektor kialakulása
- szoros együttműködés a civil, a
vállalkozói és az önkormányzati
szereplők között
- tudásalapú munkahelyteremtés
A település gazdasága
Telki fejlődését alapvetően Budapest közelsége és kiváló környezeti adottságai határozták meg,
azonban a helyi gazdaság fejlődése nem tartott lépést az elmúlt évtizedek betelepülései során
bekövetkezett népességrobbanással és a lakossági igények bővülésével (munkahelyek,
szolgáltatások, intézményi ellátás, stb.).
Telki gazdasági súlyát tükrözi többek között a regisztrált vállalkozások számának települések
közötti megoszlása. A községben működik a térség regisztrált vállalkozásainak 4,1%-a. A társas
vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszáma alapján azonban ennél alacsonyabb, 1,8%-
os részesedéssel rendelkezik Telki, amely a település lakosságszámához viszonyítva a
munkahelyek alacsony koncentráltságára utal.
2005 óta a működő vállalkozások száma folyamatosan nőtt a településen, a válság a

vállalkozások számára nem volt jelentős hatással, folyamatos, de csökkenő mértékű emelkedés
tapasztalható. Telki vállalkozássűrűségi értéke (212 db/ezer fő) magasabb a térségi átlagnál
(183 db/ezer fő).

www.kasib.hu
A vállalkozások teljesítményét tekintve megállapítható, hogy Telki társas vállalkozásainak

kibocsátása a térség településeinek kibocsátásán belül 0,7%-ot tesz ki. Egy főre vetítve a
településen 1,7 millió forint kibocsátás jut egy főre, amely jelentősen elmarad a térségi átlagtól
(9,4 millió forint/fő) a kibocsátás tekintetében.
A helyi gazdasági szereplők tevékenységi köre szerteágazó, és magas a magas hozzáadott

értéket előállító vállalkozások aránya. A 2012. évi vállalkozási adatok elemzése alapján
megállapítható, hogy a regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti besorolása
alapján Telki gazdasági ágazatain belül a szolgáltató szektor részaránya kiemelkedően magas,
eléri a 87,5%-ot. Az ipari szektor részaránya nem éri el a 10%-ot a vállalkozások létszáma
alapján. Az agrárszektor részaránya mindössze 3,2%.
A 2012. évi adatok szerint a vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása alapján a
legmagasabb részarányt a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet ellátó vállalkozások
teszik ki. Részarányuk meghaladja a teljes vállalkozási szféra 25%-át. A vállalkozások között a
második legjelentősebb nemzetgazdasági ágat az ingatlanügyek jelentik, amely ágazat
részesedése meghaladja a 17%-ot. Tíz százalékot meghaladó aránnyal még a kereskedelem,
javítás nemzetgazdasági ág rendelkezik. Ez a három ágazat lefedi a vállalkozások több mint felét.
Kedvező adottság Telki esetében, hogy a K+F tevékenységet folytató vállalkozások tevékenységi
köre rendkívül változatos, nem egy gazdasági szektor köré koncentrálódnak. A fenti adatokból
látható, hogy a gyógyászat és egészségipar, a jármű- és műszergyártás, a mérnöki tudományok,
az informatika iparágak egyaránt képviseltetik magukat a helyi innováció területén.
A pénzügyi és általános gazdasági krízis erőteljesen éreztette hatását a helyi társas vállalkozások
üzleti tevékenységében és bevételeinek alakulásában: a vállalkozási tevékenységből származó
bevétel fajlagos értéke 2004-től 2009-ig folyamatosan nőtt, 75%-al emelkedett és az egy lakosra
jutó érték elérte a 3,5 millió forintot. 2010-re ez az érték 2,5 millió forint/fő összegre esett
vissza. A helyi társas vállalkozások teljesítménye 2012-ben érte el a válság előtti szintet.
Telki önkormányzati gazdálkodása stabil, azonban a rendelkezésre álló forrásai az elmúlt

években jelentősen szűkültek. A 2014. évi költségvetési koncepció a folyó bevételek és kiadások
esetében már mindössze 0,5 milliárd forintos értékekkel számol.
A bevételek 35%-át (2013) a közhatalmi bevételek teszik ki, amelyek döntően a helyi
adóbevételeket foglalják magukban. A legjelentősebb saját bevételi forrást a helyi iparűzési adó
jelenti, de a bevételek fajlagos értéke alacsonyabb, mint az agglomeráció legtöbb településében.
Az építményadóból származó bevétel 2013-ban elérte a 78,9 millió forintot, ami az iparűzési adó
mértékével megegyező súlyt képvisel az önkormányzat költségvetésében. Utóbbi alacsony
szintje abból adódik, hogy Telkiben – a közösség vállalt, környezettudatos elhatározásából
következően – kis mértékű az ipari-gazdasági tevékenység.
A gazdasági krízis jelentős mértékben és negatívan hatott az ingatlanpiacra is, ezáltal az

ingatlanértékesítésre és -fejlesztésre is. Ez elsősorban az új beruházások elmaradásában, az
értékesítések számának drasztikus csökkenésében, valamint az értékesítési árak csökkenésében
jelentkezett.
Az ingatlanérték alakulásában a gazdasági válság hatására 2010-re a felére esett vissza a
lakóingatlanok átlagos fajlagos négyzetméter ára Telkiben, így a 2005. évi 200 ezer Ft/nm
értékhez hasonló értéket ért el. A 2011. évi végtörlesztés erőteljesen éreztette hatását az
ingatlanárakban, amelynek köszönhetően az ingatlanárak időszakosan, újra 400 ezer Ft/nm fölé
emelkedtek. 2012 óta Telki ingatlanpiac „beállni” látszik, ami azt jelenti, hogy az ingatlanok
átlagos fajlagos ára 250 ezer forint körül stagnál.

www.kasib.hu
A helyi ingatlanpiac válságára utal, hogy Telkiben kiugróan magas az eladásra kínált ingatlanok
száma, amely további árlefojtó, stagnáló hatást gyakorol az ingatlanok értékére. A 2014.
novemberi állapot szerint min. 175 darab eladásra kínált ingatlan van a településen, amely a
helyi lakásállomány 15%-át teszi ki. Ingatlan szakértői becslés szerint a tényleges szám 200-220
db ingatlan között alakul az utóbbi időszakban. Jellemző, hogy az ingatlanok jelentős részét már
hosszú ideje kínálják eladásra, és az elmúlt években erősen lelassult az értékesítés lefutási ideje.
Az Önkormányzat jelentős ingatlanvagyonnal rendelkezik, benne nagy számban forgalomképes

ingatlannal. Az elmúlt években az önkormányzatnak azonban elenyésző bevétele keletkezett
ingatlanértékesítésből, a piaci válság miatt, illetőleg azért, mert nem „erőltette” az
ingatlanértékesítést – vagyongazdálkodási szempontokat előtérbe helyezve.
Összegzés
Hazai viszonylatban Telki kiváló alapokkal rendelkezik a település hosszú távú, kiegyensúlyozott
fejlődése szempontjából. Magyarország gazdasági szerkezetében az egyik legdinamikusabb
kistérségnek a tagja, amely a válsággal szemben is ellenállóbbnak bizonyult az ország más
területeihez képest.
A népesség gyarapodása jelentősen visszaesett, de továbbra is jellemző tendenciának tekinthető.
A helyi népesség jövedelmi pozíciója, potenciális vásárlóereje kiemelkedő, a társadalom kedvező
demográfiai, szociális összetételű. Az önkormányzat gazdálkodása kiegyensúlyozott, de szűkülő
központi forrásokkal rendelkezik. Az egyensúly sérülékeny, ezért új bevételi forrásokra,
finanszírozásai formák kidolgozására és bevezetésére van szükség. Elengedhetetlen ebben a
lakóközösség szerepvállalásának kiterjesztése.
A lakosság iskolázottsági szintje kiemelkedően magas. A munkanélküliség mértéke alacsony a
statisztikai számok tükrében. Kreatív, alkotó közösség alapjai vannak meg a településen,
azonban nagyon erős Budapest tudáselszívó hatása. Munkahely vonatkozásában a településen
élők túlzottan kötődnek Budapesthez. Régóta sikeresen működő vállalkozások vannak Telkiben,
de gyenge a helyi gazdaság, alacsony a vállalkozássűrűség.
Ingatlanpiaci szempontból megállapítható, hogy továbbra sem prognosztizálható jelentős
értéknövekedés és az értékesítés élénkülése. Az ingatlanok ugyan jelentősen veszítettek
értékükből, de így is megőrizték relatív magasabb értéküket. Az ingatlanpiac elérte mélypontját,
stagnál, további értékcsökkenés nem várható, azonban lokális élénkülés elérhető a
településfejlesztési tevékenység révén.
A helyi gazdasággal kapcsolatos értékelés alapján a következő jellemzők rajzolódnak ki:

- a helyi vállalkozások függetlenül működnek, nincsenek kezdeményezések stratégiai
szövetségek, klaszterek, egymáshoz kapcsolódó tevékenységláncok létrehozására
- alacsony szintű a helyi foglalkoztatottság, kevés a nagy vállalkozás
- a nagy hozzáadott értéket előállító kreatív vállalkozások által foglalkoztatottak aránya
alacsony, viszonylagosan alacsony az innovatív cégek aránya
- alacsony a vállalkozások száma, kevés az új vállalkozások aránya
- a turizmus feltételei alacsonyak, (pl.: szálláshelyek hiánya, szolgáltatások, attrakciók
hiánya, látogatóközpont hiánya, stb.)
Az önkormányzat számára a gazdaság fejlesztése szempontjából viszont fontos lenne, hogy

minél több helyi lakos találjon helyben magas színvonalú munkát vagy vállalkozási lehetőséget.
Gazdasági szempontból az alábbi lépések javasoltak:

- a helyi vállalkozások számának bővítése,
- innovatív, tudás alapú helyi gazdaság kiépítése
- fiatal, környezetbarát, kreatív, magas hozzáadott értéket előállító vállalkozások és
szolgáltatások irányába (oktatás, kutatás-fejlesztés, start-up, spin-off, ökogazdaság,)

www.kasib.hu
- 50+-os generációkra épülő, szélesen értelmezett egészséggazdaság feltételeinek

kiépítése (alkonygazdaság, turizmus és rekreáció, egészségipar, sportgyógyászat,
szabadidős tevékenységek, környezetvédelem
- a vállalkozások telephelyfeltételeinek javítása, például: innovációs park, klaszter
létrejöttének kezdeményezésével
- közösségi finanszírozási formák felépítése és működtetése, pl. „Falu Kasszája” (matching
fund) elv alapján
- jó megközelíthetőség, közlekedési - alacsony szolgáltatási színvonal

kapcsolatok - hiányos humán és gazdasági
- fejlesztésre alkalmas belterületi intézményhálózat
ingatlanok rendelkezésre állása - kiaknázatlan helyi szürkeállomány,
- értéktartó ingatlanállomány tudás
- jelentős helyi szürkeállomány, tudás, - gyenge „helyi” gazdaság
szellemi tőke - helyi értékek kihangsúlyozatlansága
- vonzó települési és fejlesztési - hiányzó települési-gazdasági jövőkép
környezet - gyenge városmarketing tevékenység
- kiegyensúlyozott önkormányzati
gazdálkodás
- kiegyensúlyozott településfejlődés
LEHETŐSÉGEK KOCKÁZATOK
- helyi gazdaság bővítése (pl.: helyi - a helyi gazdasági környezet romlása

tudás helyben hasznosítása, kreatív - kedvezőtlen migrációs folyamatok
ipar és K+F szektor erősödése) (pl.: fiatalok elvándorlása), tovább
- települési vonzerő megőrzése, szűkülő helyi gazdaság
hasznosítása (helyi értékek feltárása, - települési környezet, életminőség
hangsúlyozása, gazdasági érték) romlása
- egyedi, kreatív vállalkozási környezet - alvó város jelleg erősödése
kialakítása, szolgáltatás-fejlesztés - erősödő térségi verseny, gyengülő
- természeti környezettel harmonikus térségi pozíció
fejlődés (pl.: ökogazdaság, energia)
- turizmus-fejlesztés (kerékpáros,
természetjárás, öko, stb.)
- közösségi gazdaságfejlesztés

www.kasib.hu
Tájhasználat, tájszerkezet
Telki kiemelkedő táji-, természeti adottságokkal rendelkezik. Domborzatát tekintve a hegyláb
terepviszonyainak megfelelően nyugati irányban ereszkedő jellegű, lejtős-dombos terület.
Tájszerkezetének meghatározó elemei a magasabb fekvésű ÉK-i oldal kiterjedt, védett erdőségei,
a középső területeket elfoglaló beépített területek és a mélyvonalban haladó patakvölgy, illetve a
DNy-i rész intenzív mezőgazdasági művelés alatt álló területei. Ennek köszönhetően
településszerkezetére az ÉNY-DK irányú sávos tagoltság jellemző, melyet átlósan szel át a
Budajenő felé vezető út. A belterülettől északra a beépített területek és az erdők közé ékelődik a
hagyományos szőlőművelés fennmaradt területe.
A település közigazgatási területének jelentős részét (44 %-át) a település arculatát és
kiemelkedő környezetminőségét meghatározó erdőségek foglalják el, a déli részek a fennmaradt
összefüggő hagyományos mezőgazdasági művelés kiterjedt (29 %) területei.
A település északi részén található erdőterületek országos védelem alatt állnak, a Budai
Tájvédelmi Körzet részét képezik, emellett a Natura 2000 területek, valamint az Országos
Ökológiai Hálózat magterülete is.
Az 1.12.2.2. Tájszerkezet vizsgálata, tájhasználati konfliktusok, problémák elemzése című

fejezetben Telki külterületeinek tekintetében a tájszerkezet részletesen elemzésre került, mely
tárgyalta a földhivatali nyilvántartás szerinti, településrendezési eszközökben meghatározott és
valós tájhasználat összefüggéseit, grafikus formában is szemléltetve azt.
Telki adottságainak köszönhetően jelentős kiterjedésű természeti-, táji szempontból védendő
területekkel rendelkezik a település ÉK-i erdővel fedett oldalán, ezek az ökológiailag értékes
területek különböző szintű, átfedésben lévő, természetvédelmi oltalom alatt állnak. A
kiemelkedő természeti értékek megőrzése szempontjából elsődleges, hogy a tájhasználati
formák ennek alárendeltek legyenek.
Az elemzések alapján megállapítható, hogy a Natura 2000 kijelölés és a Budai Tájvédelmi

Körzet védett területei esetén jellemzően a természetvédelemnek alárendelt tájhasználat
figyelhető meg, továbbá a hatályos településrendezési eszközökben ennek megfeleltetett
területhasználat és övezeti rendszer került kialakításra. A természetvédelmi oltalom alatt
álló területek erdei, TSZT szinten ugyan nem lettek megkülönböztetve, azonban a szabályozási
terven Ev-1 jelű védett erdő övezetbe soroltak. A tájvédelmi körzetbe tartozó gyepes
mezőgazdasági területek pedig korlátozott funkciójú mezőgazdasági területekként
szabályozottak.
A védett erdőkhöz a délnyugati oldalon erdészeti kataszterben szereplő erdőtagok csatlakoznak,

ezek művelési ága az erdőn kívül legelő vagy szántó, azonban valós állapotukat vizsgálva
többnyire beerdősültek. A védett területek pufferzónájában a művelési ágtól eltérő
használat különösen a szántók tekintetében kedvező változás. Ezek a területek már a
hatályos településrendezési tervekben is erdőterületként, tájképvédelmi erdő övezetként
kerültek meghatározásra, így bár művelési águk eltérő, ennek ellenére a rajtuk végbemenő
beerdősülés, és az erdészeti kataszter miatt továbbra is erdőként kezelendők. Az elmúlt
évtizedek tájhasználatában bekövetkező kisebb mértékű változás egyik színhelye ez, a
földhivatali nyilvántartás szerint is emelkedést mutató erdőterületi növekmény itt mutatható ki.
A tájvédelmi körzet DK-i részén az erdők alatt elhelyezkedő legelők és felhagyott szántók esetén,
szintén az előrehaladott szukcessziós folyamatoknak köszönhetően a művelési ágtól eltérő
tájhasználat látható. A szántó és legelő művelési ágú területeken a természetes, extenzív
irányba ható folyamatok megindulásának, a természetvédelmi kezelésnek köszönhetően
létrejött természetes és természetközeli állományok fenntartandók, továbbra sem tervezett ezen
területek intenzív használata. Cél a megindult természetes extenzív folyamatok elősegítése, így

www.kasib.hu
ezek a településrendezési eszközökben is korlátozott mezőgazdasági területekként jelöltek,

mely a terület beépítetlenségét is előirányozta.
Az említett két területegység a kialakult állományoknak és domborzati viszonyoknak is
köszönhetően tájképi szempontból is kiemelkedően értékes. A feltáruló látvány védelmére a
hatályos településrendezési eszközökben helyi tájképvédelmi terület került kijelölésre,
melynek része a DNy-i területegység. A HÉSZ azonban részletes leírásokat, szabályozási
mutatókat külön nem határoz meg a területre.
A védett terület előterében szintén a helyi tájképvédelmi terület részei a Szőlőhegy beépítetlen
szőlői, a domborzatra merőlegesen futó szőlősorokkal. Az Etyek-Budai borvidékhez tartozó
szőlős még ma is őrzi a egykori hagyományos tájhasználat gazdálkodási formáit, mely sajátos
megőrzendő értéket képvisel, A hatályos településrendezési eszközökben szőlőtermesztési
mezőgazdasági övezetbe sorolt terület a HÉSZ szerint is szigorúan szabályozott, jelen
telekstruktúra mellett a telkek beépítésére nem adódik lehetőség.
A településen több helyen − egyrészt a Budai Tájvédelmi Körzet délkeleti részén, a TK Telkire
eső középső szakaszának a lakóterületek közé ékelődő nyúlványa esetén, továbbá a Budajenői-
patakot kísérő nedves, vizenyős élőhelyeknél − problémát jelent az értékes természeti
területek és lakóterületek közvetlen csatlakozása. A védett, illetve ökológiai hálózat
magterületébe és folyosójába eső területek, valamint a beépített lakó funkciójú területek
közvetlen határosak, így az ökológiailag sérülékeny területeket nem védi pufferzóna. A
lakóterületek szabályozásánál fokozott figyelmet kell fordítani a természetvédelmi érdekekre is.
Szerencsésebb a helyzet a TK délnyugati oldalán, ahol ökológiai hálózati pufferterület van
kijelölve.
A Budajenői-patak mentét keskeny sávban kíséri természetes vegetáció, bár a földhivatali

adatszolgáltatás szerint a patak északi oldalán szélesebb nádas húzódik. Ezeken a patak menti,
vizenyős területeken problémát jelent a nádas művelési ágú földrészletek beszántása, így a
művelés intenzitásának növekedése, a kemikália használat potenciális megjelenése. A terület a
hatályos településrendezési eszközökben korlátozott funkciójú mezőgazdasági területbe
sorolt a patakhoz délről csatlakozó szántóterületekkel együtt, mely a művelési ágtól függetlenül
a már megindult extenzív irányú folyamatoknak, gyepesedésnek ligeterdők megjelenésének
kedvez. A vízfolyás a kísérő vízparti ökoszisztémákkal, nádasokkal, ligetes szakaszokkal tájképi
szempontból is értékes, bár nem része a helyi tájképvédelmi területnek.
A település tájszerkezetében a hagyományos tájhasználati formák és evvel összefüggésben a

természeti értékek megőrzése a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken kívül is
kiemelt feladat, melyet a településrendezés eszközeivel is biztosítani kell Ezek a Telki
esetében településszerkezetileg is jól elkülönülő egységet alkotó, összefüggő, jó minőségű
szántók a természeti adottságoknak köszönhetően a település DNY-i oldalát foglalják el. A
területek felaprózódásának nyomai csak az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján látható, valós
használatukat tekintve a nagytáblás szántóföldi gazdálkodás jellemző, melyek művelés alatt
állnak.
Ezen intenzívebben művelt mezőgazdasági területek fenntartásának érdekében a hatályos
településrendezési tervekben önálló területfelhasználási kategória került meghatározásra,
következetesen általános mezőgazdasági területbe soroltak. Szabályozási szinten a beépítési
paraméterek tekintetében több övezet került megkülönböztetésre, a belterületekhez közelebbi
részeken lakóépület építése is megengedett bizonyos feltételek mellett. Mindegyik övezet közös
jellemzője, hogy beépítés csak igen nagy, 10 ha-os telekméret esetén engedélyezett, mely határt
a telkek igen csekély része éri el.
A mezőgazdasági területek továbbra is megőrzendőek, a helyi gazdaság szerkezetében a jó
minőségű termőterületek védendők.

www.kasib.hu
A HÉSZ az összefüggő szántóföldeket tagoló mezővédő erdősávok, fásítások megőrzését is

előírja. Ezen felül a településszéli erdősávok erősítésére, fejlesztésére 40 m szélességben erdő
került kijelölésre településszerkezeti és szabályozási tervi szinten is, melyek önálló telekkel nem
rendelkező övezeti lehatárolást jelentenek. Ezen ingatlanrészletek szántó művelési ágban
nyilvántartott, művelt mezőgazdasági területek, mely miatt a kijelölés konfliktusforrást jelenthet
a földtulajdonosok számára.
Telkin gyümölcsösök szinte egyáltalán nem találhatók, a tájfejlődés során sem voltak, akárcsak
kertes művelés sem jellemző a településen, kertes művelési ágban nyilvántartott terület sem
található.
A művelési ágtól eltérő, intenzívebb használat Telki esetében nem jellemző, a már említett
Budajenői-patak menti nádas területeket érinti.
Telki a mezőgazdasági területeire a beépítetlenség jellemző, ez az állapot a továbbiakban is
megőrzendő. Ez alól kivételt a szőlőterületek felett elhelyezkedő néhány rendezetlen státuszú
épület jelenti, melyek részben legelő, részben út nyilvántartású ingatlanon találhatóak.
Külterületre vetítve a kivett területek alacsony 3%-os aránya kedvező, lényegében az utakon,
vízfolyásokon és árkokon felül csak a szennyvíztisztító-telepet, vízmű-kutakat és vadászházat
jelenti. Nincsenek egyéb kivett területek, jelentős beépítések, üzemek, telephelyek, kiterjedt
roncsolt degradált területek, bányák a településen, mely hozzájárul a kedvező életminőséghez,
tájképi megjelenéshez. A valamikori felhagyott és rekultivált hulladéklerakó területe ma gyep
művelési ágban van.
Megemlítendő a Budajenői-patak és mellékágai, a település nyílt árkai esetén a közműveket

tartalmazó fejezetekben már részletesebben kifejtésre került csapadékvíz-elvezetési probléma.
A patak esetén annak medre egyes szakaszokon természetes vízfolyásként, más szakaszokon
rendezett vagy rendezetlen árokrendszerben folyik, felső szakaszon vízmosásként kiépítetlen
mederben halad.
A település kijelölt fejlesztési területei a védett területeken, ökológiai hálózati elemeken kívül, a
belterülethez délről csatlakozóan helyezkednek el, különleges beépítésre szánt
szabadidőközpont-sportterület és különleges beépítésre szánt egyedi funkcióval rendelkező
intézmények területeként.
További fejlesztési terület Vt jelű vegyes területként a K-i oldalon a belterületbe zárványként
beékelődő parlagon álló, korlátozott funkciójú mezőgazdasági területeken található.
Az elemzések alapján a település külterületén jellemzően a táji- természeti értékeknek,

hagyományos tájhasználatnak alárendelt területhasználat figyelhető meg, melyet a hatályos
településrendezési eszközök is támogatnak.
Zöldfelületi rendszer
A település zöldfelületi rendszerének vizsgálatából és elemzéséből kitűnik, hogy Telki
közhasználatú zöldfelületi ellátottsága megfelelő. A településrendezési eszközök által
zöldterületbe sorolt területek többsége kialakított, rendezett zöldfelület, a jelenleg még
funkció nélküli kijelölt zöldterületek a zöldfelületi fejlesztések jövőbeni potenciális területei.
A Budai Tájvédelmi Körzet erdőterületei közvetlen kapcsolatban állnak a beépített területekkel,
így nemcsak a kiterjedt erdőség kondicionáló hatását tekintve erősíti Telki zöldfelületi
ellátottságát, hanem a véderdő jelleggel összeférő rekreációs, turisztikai lehetőségek miatt is.

www.kasib.hu
A település jelenleg hatályos településrendezési eszközeit tekintve 16 darab Z jelű zöldterületi

besorolású területtel rendelkezik, melyek nem kerültek differenciálásra a szabályozás során
sem. Telkin három nagyobb kiterjedésű zöldterület található, melyek elérik az 1 ha-os terület
nagyságot, azonban ezek sem mind rendelkeznek egy települési közparknak megfelelően
többféle funkcióval.
A további használati értékkel rendelkező zöldterületek esetén elmondható, hogy mind

mennyiségi, mind minőségi állapotuk kielégítő. Meghatározó a játszótérként funkcionáló
zöldterületek magas aránya. A parkok kialakítás, a berendezések és a zöldfelületek állapota jó, a
településen elhanyagolt, rendezetlen zöldfelületek nem találhatóak.
Egy település zöldfelületi ellátottságát nemcsak annak mennyisége, hanem a közösség által
igénybe vehető zöldfelületek nagysága, funkcionalitása, illetve ezek térbeli elhelyezkedése is
befolyásolja. Telki ennek alapján is többségében lefedett, kivételt az ÉK-i Hosszúhát volt
üdülőterülete jelent. Az Ófalu és Viziváros ellátottságát a közlekedési területbe sorolt
zöldfelületek jelentik.
Ez utóbbi közlekedési területen található, már kialakított, funkcióval rendelkező zöldfelületek
esetében a szabályozás során adódik lehetőség ezek megkülönböztetésére az egyéb közlekedési
területektől, mely fennmaradásukat biztosíthatja. A hatályos HÉSZ által kijelölt, azonban
funkcióval nem rendelkező területek esetében szükséges a területek rendezése, kialakítása a
települési igényeknek megfelelően. A jelenleg kihasználatlan zöldterületek fejlesztésével, a kieső
területek ellátottsága növelhető, illetve a funkcionális választék növelhető.
A vonalas zöldfelületi elemek tekintetében Telkin hosszabb szakaszokon, egyöntetű,

tervszerűen ültetett fasorok nem találhatók. A Fő út mentén, illetve a település utcáiban több
helyen húzódnak fiatal telepítésű, rövidebb, viszonylag egységes fasorok (Juharfa utca, Muskátli
utca). Idősebb egyedekkel rendelkező fasor vezet a Kórház fasoron, illetve a Petőfi utcában.
Ugyanakkor a település utcáiban a fásítottság, illetve a növényborítottság aránya magas, a
lakóterületek utcáinak zöldsávjában gazdag, azonban vegyes összetételű kiültetések találhatóak.
A szűk keresztmetszetű utcákban, ahol nem adódik lehetőség fasor, illetve nagyobb volumenű
növényanyag telepítésére, ott többségében gyepes sávot, kisebb cserjekiültetések kaptak helyet.
Településen javasolt lenne a fásítás lehetőségét felmérni és egységes koncepció alapján
kialakítani, különös tekintettel Telki fő közlekedési útvonalára.
Településszerkezet
Telki településszerkezetének és településképi karakterének meghatározó elemei a táji környezet
és a domborzat sajátosságaiból adódnak, fő jellegzetességét a Budai hegyek lábánál és a
Zsámbéki medence peremén, mint két eltérő jellegzetességekkel bíró kistáj találkozásánál
kialakult, markánsan elkülönülő morfológia képezi.
A domborzati adottságok határozzák meg az egyes településrészek feltáró és kiszolgáló
úthálózatának vonalvezetését, ez teljes mértékben érvényes a hagyományos településrészre és
többé-kevésbé az újonnan kialakult lakóterületekre is. A völgyeletekben, illetve a
rétegvonalakkal párhuzamosan futó, a terepre illeszkedő hosszanti fő feltáró utak alkotják a
hálózat gerincét, amelyeket helyenként rövidebb és meredekebb harántoló utcák kötnek össze a
rövidebb átjárhatóság biztosítása érdekében.
Festői adottság, hogy a településképnek sok ponton szerves elemévé válik a táji környezet
látványa, mintegy vizuális szimbiózist hozva létre a természeti és a művi környezet között.
Mindez elmondható a településről feltáruló táj látványában és a környező kilátópontokból
feltáruló rálátásokban is. E tekintetben persze találkozunk eltúlzott mértékű művi
beavatkozásokkal is, leginkább a Legelő-domb platójának térségében.

www.kasib.hu
Településszerkezeti szempontból megemlítendő a központrendszer talán túlzott

széttagoltsága, amely a hagyományos faluközpont funkcionális kiüresedését
eredményezheti és növeli a településen belüli jáműforgalmat.
A településképre is sajnálatos módon negatívan kihat a fejlesztések befejezetlenségéből fakadó
"torzóhatás", amely - a gazdasági válság és a szuburbanizációs tendenciák változása mellett - a
több póluson elindult és túlméretezettnek tűnő területi terjeszkedés következménye is.
Belterületi területhasználat
Telki belterületének területhasználata homogénnek mondható. Jellemzően, több mint 60%-a
lakóterület, ezen belül is a kertvárosias lakóterület dominál. Sok a beépítetlen ingatlan, az összes
belterületi telek csaknem 20%-a. Falusias lakóterület a Víziváros és az Újfalu településrészeken
található. Mivel a lakóterületen elég sok a túlépített telek, az övezeti paraméterek átgondolása
megfontolandó. Társasházas beépítésű ingatlanok Erdőalja településrészen, az un. Becco
területen találhatók. A belterületen belül lakóterületi fejlesztési területnek a volt üdülőterület
nevezhető Hosszúhát településrészen, ahol a volt nyaraló telkek lakóterületi funkcióváltása
történik. Mivel lakóterületen belül is sok a még beépítetlen ingatlan, elsősorban ezek beépítése
a lakófunkció növekedési iránya.
A főbb intézményi funkciók az erre a célra kijelölt meglévő és tervezett településközpont
vegyes területeken alakultak ki. Mivel a településközpont vegyes fejlesztési területen is sok a
beépítetlen ingatlan, a belterület növelése ebből a célból sem várható. A temető alatti központi
vegyes fejlesztési terület belterületbe vonása és beépülése csak távlatban várható, kivéve, ha a
szomszédos edzőközpont bővítése érdekében felhasználásra kerül.
A nagy terület-igényű intézmények általában különleges területbe soroltak.
Gazdasági területek Telkiben - övezeti besorolás tekintetében - nem találhatók, a
településközpont vegyes területeken van lehetőség a lakókörnyezetet nem zavaró funkciók
megjelenésére.
Zöldterületi övezetek tekintetében Telki szerényen ellátott. Mivel a sok kertvárosias
besorolású ingatlan jelentős magánterületi zöldfelülettel rendelkezik, a néhány játszótér és
közpark száma további növelést igényel. Az erre kijelölt fejlesztési területek növelése
megfontolandó.
Épületállomány
Telki belterületi épületállománya fele-fele arányban jó és közepes állagúnak nevezhető, a rossz
állagú épületek aránya elenyésző. Beépítési mód tekintetében a szabadon álló beépítés
dominál, bár a hatályos HÉSZ több helyen ír elő oldalhatáron álló beépítési módot. Az épületek
szintszáma csaknem fele-fele arányban földszintes, illetve földszint+tetőteres. Magasabb
épületek elsősorban a Kórház fasor mentén találhatók, melyek általában intézmények.
Épített környezet értékei

Telki Helyi építési szabályzata tartalmazza az országos műemléki védelem alatt álló épületeket.
Ezen kívül helyi védett építmények, -terület és -utcakép is szerepel a HÉSZ-ben, melyek
megőrzésére - helyi értékvédelemről szóló rendelet hiányában – a szabályzatban részletes
előírások szolgálnak. A helyi értékek komplex szemléletű védelme érdekében javasolt önálló
helyi értékvédelmi rendelet megalkotása. A HÉSZ helyi védett listája csaknem teljesnek
mondható, viszont kiegészítése javasolt az út menti keresztek, a közterületi kutak és
felépítményeik tételes felsorolása tekintetében.

www.kasib.hu
Közlekedés
Telki a fővárostól kb. 25 kilométerre, Budapest vonzáskörzetében helyezkedik el. Ez a tény
dominálja a település keltett/vonzott forgalmát, jellemző a Budapest irányú ingázás. Ehhez
képest a térségi közlekedést a Telkin kelet-nyugati irányban áthaladó egyetlen országos út
biztosítja, mindenki erre az egy (átmenő forgalommal is terhelt) útra van kényszerítve, hiányzik
a közvetlen autópálya, illetve főúti kapcsolat, vagy akár csak egy közvetlen alternatív
mellékúti kapcsolat.
Az országos út még mindig elválasztó sávot képez a község északi és déli része között, a
körforgalmú csomópont és a középszigetek megépülése forgalomcsillapító hatású, de igazi
belterületi fő utca arculatot az utca csak rövid szakaszon kapott. A helyi utcahálózaton belül
viszonylag sok a kiépítetlen, illetve rossz burkolatú utca, és sok újkori utcánál hiányzik az
egységes szép utcakép, az utcafásítás.
A kerékpáros közlekedés számára egyelőre nagyon kevés a kiépített/kijelölt kerékpárút, pedig a
belső közlekedésben, illetve a tömegközlekedésre ráhordó közlekedésben jól használható eszköz
lehetne a kerékpár. Egyelőre még hiányoznak a túrakerékpáros útvonalak és létesítmények is.
Az elmúlt években a község sokat tett a gyalogosok érdekében (járdaépítések, 30-as övezetek,
forgalomcsillapító küszöbök építése), de hiányoznak a településközpontokat felfűző,
összekötő fő gyalogos tengelyek, gyalogos terek rendszere.
A közösségi közlekedési kapcsolatokban előtérbe került a vasúti közlekedés annak ellenére,
hogy Telki közigazgatási területén nincs vasút. Az ütemes elővárosi menetrend bevezetésével, és
a herceghalmi, biatorbágyi állomási P+R parkolók kiépítésével versenyképes alternatívává vált a
vasút a személygépkocsihoz képest. Sajnos a közúton a közösségi közlekedés még mindig csak a
vasúttal párhuzamosan történik (a Széna térhez/Kelenföldi pályaudvarig, illetve
Perbálra/Zsámbékra), a vasútra ráhordó szerepe nincs.
Közművek és elektronikus hírközlés

A helyzetfeltárás készítésekor a közműellátás mértékének és módjának részletes vizsgálata
elkészült. Megállapításra került, hogy a villamosenergia, valamint a vezetékes termikus
energiaellátás kiépítettsége a beépített, illetve a beépítésre szánt területen kedvező
kiépítettséggel rendelkezésre áll, de a vízellátottság és a vízelvezetésben, úgy a
szennyvízelvezetés, mint a felszíni vízrendezés területén még fejlesztési igények vannak.
A szennyvízelvezetés hiányosságának felszámolása fontos feladata a településnek, mivel a
település kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekszik. Ehhez a
közcsatorna hálózatra az érintett ingatlanok rácsatlakozását kell mielőbb megvalósítani.
Továbbá fejlesztést igényelnek a szennyvízátemelő műtárgyak, amelyeknek bűzzáróvá és
zajvédetté tétele szükséges ahhoz, hogy a környezetében ne okozzon kellemetlen bűzhatást.
A közműveket érintően a feltáró vizsgálatok készítése során meghatározó szempontként
jelentkezett, hogy az ismert és prognosztizált változásokhoz miként tud alkalmazkodni.
A világban jelentkező klímaváltozás évek óta tapasztalható változásokat hozott a hazai
időjárásban is. A településen élő számára az élhetőséget szolgáló elvárt életkörülményeket a
változó környezeti és klimatikus hatások mellett is biztosítani kell, amely egyre igényesebb
infrastruktúra ellátással, ezen belül közműellátással elégíthető ki. A közműellátás
vonatkozásában így már nemcsak mennyiségi elvárások vannak, hanem minőségi ellátási
színvonalával szemben is vannak elvárások.
A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás, a nagyobb csapadékesemények és az általános
felmelegedés előfordulása mellett is az élhetőség fenntartása a közműellátással szemben új
igényeket támaszt.
Változnak a csapadék viszonyok, rövid idő alatt nagy intenzitású záporok veszélyeztetik az
épített környezetet és a természeti környezetet csak úgy, mint a mezőgazdasági hasznosítású
földterületeket, erdőterületeket. Telki változatos topográfiai adottsága mellett kialakult, illetve
kialakított vízelvezető rendszerek a nagy záporok zavarmentes levezetését nem tudják
biztosítani. A településre jellemző nyílt árkos vízelvezetés, részben megfelelő kialakításának,

www.kasib.hu
részben karbantartásának hiányosságai miatt a nagy záporok levezetésére nem

alkalmasak. A megfelelő vízelvezetés kialakításának hiánya az épített környezetben elöntés
veszélyeztetést, komoly eróziót okoz az utaknál és a be nem épített területeken.
A befogadó patakba, vízfolyásokba lökésszerűen érkező csapadékvizek mederben tartása
nehézségeket, időnként elöntéseket okoz. Ennek elkerülésére az árkok, vízfolyások medrét is fel
kell készíteni a nagyobb intenzitású záporok fogadására. Fejleszteni kell a vízelvezetés hálózati
rendszerét és növelni kell a víz-visszatartás lehetőségét.
A klímaváltozás okozta hatás, hogy számítani kell arra, hogy a csapadékesemények hiánya is
megjelenhet, amely nagy szárazságokat hoz, hatására a talajvízszint süllyedése jelentkezik, a
mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban jelent komolyabb megoldandó feladatokat. Ennek
kezelésére a víz-visszatartás lehetőségére is fel kell készülni.
A klímaváltozás okozta felmelegedés kezelése jelentős energiaellátási fejlesztést fog igényelni. A
téli fűtési szezonban ugyan energia-megtakarítás várható, de a nyári túlmelegedés elleni
klímavédelem energiaigénye meghaladja a téli megtakarítást.
A klímaváltozás kompenzálásához szükséges energiaellátással szembeni többlet igények a
fenntartási költségeket növelnék. Ezért megoldást kell keresni -a komfortszint csökkentése
nélkül- az energiaellátás költségterheinek a mérséklésére, amely a fejlődés fenntarthatóságát
segítené elő. Az első lépést jelentősebb beruházási ráfordítás igénye nélkül lehet megtenni, az
általános energiatakarékosságra való törekvésre neveléssel, szemléletformálással (pl.
indokolatlan világítás csökkentésével, túlfűtés mérséklése, stb), amellyel már jelentős
energiafogyasztás megtakarítás érhető el.
Az üzemeltetés költségigénye csökkenthető, a fenntarthatóság javítható optimálisabb
energiahordozó szerkezet kialakításával, a hagyományos vezetékes és nem vezetékes
energiahordozók mellé a megújuló energiahordozók nagyobb részarányú bevonásával. A
megújuló energiahordozó hasznosításához szükséges beruházás ugyan költségigényes, de
üzemeltetési költsége a hagyományos energiahordozókhoz (hálózati gáz, hálózati
villamosenergia) képest minimális.
A megújuló energiahordozók hasznosításának hatékonyságát az optimális kihasználtságával
lehet elérni. Alkalmazásra elsődlegesen a napenergia vehető igénybe, napkollektorok-napelemek
alkalmazásával, továbbá a föld energiája hasznosítható.
Meg kell említeni, hogy a település arculatát befolyásolja a kiépített közvilágítása, amely a
településen jellemzően csak a minimálisan előírt közlekedésbiztonságot szolgálja. A
vagyonvédelem, az arculatalakítás és a társadalmi közérzet javítására is a közvilágítás
mennyiségi és minőségi fejlesztése szükséges.
Környezetvédelem
Telki a felszín alatti víz állapotának érzékenysége szempontjából fokozottan érzékeny, valamint
kiemelten érzékeny vízminőség-védelmi területen lévő település, ezért konfliktust jelent, hogy a
települési szennyvízcsatorna-hálózat ugyan nagyrészt kiépült, azonban a rákötések a
csatornázott területeken sem teljes körű. A térségben több közcélú vízellátást biztosító
ivóvízbázis települt, melyek vízminőségének védelme érdekében különös figyelmet kell fordítani
a karsztos képződményekben gyorsan terjedő szennyeződések megakadályozására.
A település vízfolyása a Budajenői-patak, mely a csapadékvizek és a tisztított szennyvizek
befogadója. A patakok számára potenciális szennyező forrást a helytelenül kialakított
közműpótlók, illetve a burkolt utakról árokrendszeren keresztül lefolyó csapadékvíz jelenti.
Környezeti veszélyforrást hordoznak magukban a patak és mellékágainak belterületi
mederszakaszai, melyek néhol rendezetlenek, a fenntartási sáv nincs biztosítva. Heves esőzések
alkalmával gondot okoz a csapadékvizek nem megfelelő elvezetése, a befogadó patakba,
árkokba lökésszerűen érkező csapadékvizek mederben tartása, mely így időnként
elöntéseket okoz. Ennek elkerülésére az árkok, vízfolyások medrét is fel kell készíteni a nagyobb
intenzitású záporok fogadására. A patak mederrendezése során természetközeli megoldások
preferálandók, mely zöldfelületi és turisztikai szempontból is támogatott.

www.kasib.hu
Talaj- és termőföldvédelem tekintetében a település változatos domborzati adottságai, és a déli

területek összefüggő, nagytáblás szántóföldi művelés alatt álló területei említendők meg. A
Budajenői-patak mentén található lejtős területeken találhatóak erózió-veszélyes területek. A
település északi részét képező domboldalakon az erdőborításnak köszönhetően, erózióveszély
elsősorban csak a Szőlőhegyen jelentkezhet. A termőföld védelme szempontjából is kedvező a
déli mezőgazdasági területeken a táblák között húzódó mezővédő erdősávok, melyek a
szélerózió hatását, hőingadozást is mérséklik. Ezek megőrzése és fejlesztése a továbbiakban is
fontos.
Telkin az egyik legjelentősebb lokálisan jelentkező környezetterhelést okozó forrás a

településen átmenő 1103 jelű közút. A nagyobb forgalmat bonyolító közút keresztül halad a
település belterületén, annak közvetlen környezetében zaj- és levegőterhelést okozva.
Konfliktust elsősorban a szűkebb keresztmetszetű lakóterületen keresztülhaladó
szakaszokon jelentkezik az Ófalu és Viziváros területén, ahol az épületek az úttengelyhez
közel helyezkednek el. Itt nincs lehetőség a környezeti terhelést csökkentő, hatékony zöldsáv
kialakítására, a levegő és zajterhelés csökkentésére. Összességében azonban a számítások és
a jogszabályi előírások összevetése alapján megállapítható, hogy zajterhelés tekintetében a
1103-as jelű út mentén jelentős mértékű, azaz 10 dB-t meghaladó határérték túllépés sehol nem
tapasztalható.
Kedvező adottság, hogy a településen és környezetében jelentősebb légszennyezettséget okozó
ipari és üzemi tevékenység nem terheli a levegőminőséget. Diffúz légszennyezést a
szántóföldekről illetve burkolatlan utakról származó porjelent, mely lokálisan jelentkezik.
Jelentősebb üzemi eredetű zajforrás sem okoz konfliktust a településen.
A településen a hulladékgyűjtés is szervezetten történik, az illegális hulladéklerakás sem
jellemző. A község külterületén található felhagyott települési hulladéklerakó-telep,
rekultivációja nagyrészt befejeződött, újrahasznosítás még nem történt.

www.kasib.hu
2.2. A településfejlesztés és - rendezés kapcsolata, folyamatok értékelése
A „Helyzetfeltárás és helyzetelemzés” fejezetben vizsgált fejlesztési programok, ágazati

koncepciók egy része (pld. Egészségügyi Ellátás Fejlesztési Koncepciója, Esélyegyenlőségi
Program, Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv) csak közvetlenül
kapcsolódik a településrendezési eszközökhöz, áttételesen azonban - a Településfejlesztési
Koncepción keresztül – hatással vannak (lehetnek) a TFK, TSZT, HÉSZ megalapozására.
Más fejlesztési dokumentumok viszont (pld. a Településfejlesztési Koncepció, a
Vagyongazdálkodási Koncepció) közvetlenül is befolyásolják a település szerkezetének
továbbfejlesztését, a területfelhasználást, a természeti és művi értékek védelmét, a fejlesztési
területek kijelölését és kihatással lehetnek a szabályozásra is.
A megalapozó vizsgálat alapján megállapítható, hogy Telki 2004-ben elfogadott, 15 éves

időszakra előretekintő településfejlesztési koncepciójában megjelenő elgondolások területi és
szabályozási vonatkozásai lényegében maradéktalanul szerepelnek a hatályos
településrendezési eszközökben, illetve az időközben történt kisebb-nagyobb változások, új
igények – az általában két évente történő módosítások keretében - beépültek TSZT és HÉSZ
dokumentumaiba.
A hatályos településrendezési eszközökben megjelenő fejlesztési elképzelések természetesen

eltérő mértékben, illetve ütemben valósultak meg.
Leginkább a „kertfalu” elgondolás terén történt előrelépés, hiszen az elmúlt 10 évben is

megvalósult számos új lakóépület, de sajnos a gazdasági válság ezen a téren is éreztette fékező
hatását, így még mindig nagyon sok a beépítetlen, hasznosítatlan, vagy alulhasznosított ingatlan,
és vannak félbemaradt építkezések is. Mindez érezteti negatív hatását a településképben és a
területhasználatban egyaránt.
Ugyancsak jelentős előrelépések történtek a humán infrastruktúra fejlesztésében, megvalósult
az iskolabővítés és a tornacsarnok építése, közpark és benne műfüves sportpálya létesült,
megépült egy új óvoda.
Nem szerepelt kifejezett szándékként, de jelentősen átstrukturálódott a központrendszer.

A korábbi településrendezései tervekben megfogalmazott „kétközpontú” településen kialakult
egy harmadik pólus a Kórház fasor Fő utca felőli útcsatlakozásánál, ide került a régi
faluközpontból az orvosi rendelő, itt kapott helyet a gyógyszertár és a posta is áthelyezésre
került az Ófaluból.
Ezen változások – bár a korszerű épületek és az új funkciók megjelenése nyilván pozitív –
kedvezőtlen hatásokat is eredményeztek. Az intézmények területi széttagoltsága a település
méreteihez viszonyítva indokolatlannak tűnik, a gyalogos és kerékpáros infrastruktúra
elmaradása miatt növekedett a településen belüli járműforgalom és következményként
funkcionálisan is kiürülni látszik az Ófalu hagyományos központja, annak ellenére, hogy a
közösségépítés szempontjából kiemelkedik a Faluház létrehozása a volt Pajta épületének
felújításával. Ugyancsak érezhető a funkcióelszívás Újfalu településközpontját illetően is.
Nyilván a gazdasági válság is közrejátszott abban, hogy egyelőre még nem indultak meg a
monofunkcionális, alvótelepülés jelleget oldó környezetbarát gazdasági vállalkozások
munkahelyteremtő és szolgáltatásbővítő beruházásai, noha a településrendezési eszközök
módosítása során a Völgyrét térségében a szabályozási környezet ebbe az irányba ösztönzően
változott. Hasonlóképpen kihasználatlanul maradtak a TSZT-ben kijelölt különleges tartalék
területek is, de elmondható, hogy szinte minden területfelhasználási egység vonatkozásában
jelentős területi tartalékok állnak rendelkezésre.

www.kasib.hu
Várat magára az egészséggazdálkodással kapcsolatos fejlesztési elképzelések megvalósítása is,

sőt e tekintetben a Telki Magánkórház bezárása visszalépésként értékelendő.
Az MLSZ edzőközpontjának felépítése ugyanakkor különleges színfoltként jelent meg a település
életében és ennek a későbbiekben lehet fejélesztő hatása a fenti koncepció felélesztésében pld.
sportegészségügyi fejlesztésekkel kapcsolatosan.
A közlekedés fejlesztése, illetve a közterületek rendezése témakörében is jelentős előrelépések

történtek, megépült a település kapujában a körforgalmú csomópont, megújult a Fő utca két
végpontja közötti utcaszakasz, a Faluház és a Polgármesteri Hivatal előtere, játszó és
pihenőkertek alakultak ki a település több pontján.
A következő időszakra maradt a Muskátli utca – Fő utca kereszteződésének korszerűsítése,
összehangolva az ide tervezett kereskedelmi fejlesztéssel.
Egyelőre nem valósult meg a települést a térségi főúthálózatokhoz közvetlenebbül kapcsoló
összekötő út kiépítése a herceghalmi M1 autópálya csomóponthoz.
A közműveket illetően kiemelendő a korszerű szennyvíztisztító megléte, ugyanakkor számos

feladat maradt a következő időszakra a felszíni vízelvezetés megnyugtató rendezése terén.

www.kasib.hu
2.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek
2.3.1. Településrészek kijelölése, lehatárolása, a lehatárolás indoklása,

térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása
Telki község Képviselő-testülete 66/2011. (06.28.) Öh. sz. határozatában lehatárolta Telki egyes
területrészeit, megállapította azok határait. Az alábbi térkép szemlélteti a már a vizsgálati
munkarészben is hivatkozott elnevezéseket. A határozat felsorolásával szemben jelen fejezetben
a kialakulás sorrendjét követjük.
Telki első épített emléke, a Telki monostor keletkezése a 11. századra tehető. Helye a jelenlegi, a
felújított Pajta épületében kialakított Faluháztól délnyugatra lehetett. Emlékét ma a körülbelüli
helyén felállított Két angyal kőkereszt őrzi. Az akkori falu a török uralom alatt elpusztult, a
templomot lerombolták, de falainak maradványai még 1802-ben is álltak. A falu történeti
településmagját a monostor, a hozzá tartozó uradalmi épület és néhány lakóház képezte, mely az
Ófalu településrész kialakulásának alapja volt.

www.kasib.hu
Ófalu
A monostor környezetében létesült lakóházak körül kialakult településrész a Fő utca mentén
található, határai nyugaton a Repkény köz, az Árnyas utca, a Rákóczi utca és az Erdő utca,
keleten az Orgona utca és a belterületi határ, északon az Akácos utca. A Fő utca mentén található
Telki egyik, elsőként kialakult központja a Polgármesteri Hivatallal, a középkori templom
romjaiból 1807-ben épült klasszicista templommal, a Pajta-Faluházzal, volt postával,
kereskedelmi és vendéglátó létesítményekkel. A legősibb településrészt a Fő utcára merőleges,
hosszú, viszonylag rendezett telekállomány és oldalhatáron álló beépítés jellemzi. A Domborzati
viszonyokhoz illeszkedő utca és tömbszerkezetben talán csak a Fő utca és Orgona utca között
elhelyezkedő igen hosszú tömb esetén
hiányzik a gyalogos átjárhatóság
lehetősége. Ezen a településrészen
találhatók Telki országosan védett
műemlékei, valamint több helyi védett
épülete is. A Fő utca és a Petőfi utca
mindkét oldala utcaképi szempontból
helyi védelem alatt áll.
Víziváros
Az Ófaluhoz nyugatról kapcsolódó településrész első épületei a Rákóczi utca mentén az Ófalu
első lakóépületeivel azonos keletkezési idejűek. Jól szemléltetik a település fejlődési-
terjeszkedési irányát. Határai a
Rákóczi utca, Erdő utca, Akácos út,
Muskátli utca, Fő utca. A
telekállomány a Rákóczi utca
környezetében még az Ófaluhoz
hasonlóan utcára merőlegesen hosszú,
a beépítés oldalhatáron álló. Az északi
részen már ennél szabályosabb telkek
és szabadon álló beépítés alakult ki. Itt
található Telki egyik sortársasházas
beépítésű ingatlana, mely 4 lakás és a
hozzájuk tartozó garázsok láncszerű
összeépítésével alakult ki.

www.kasib.hu
Szőlőhegy
Miután az 1950-es évektől a település megélhetését már nem a mezőgazdaság és a szőlőművelés
jelentette a volt mezőgazdasági és szőlőterületeket a lakóterületek kezdték kiszorítani. Az
Ófalutól északkeletre fekvő szőlőterületek egy része is erre a sorsra jutott. A Szőlőhegynek
nevezett terület magába foglalja a
külterületen megmaradt szőlőket
egészen az erdőaljáig. Határai az
Orgona utca, vízmosás, erdőalja, Gábor
Áron utca felső szakasza. Keskeny,
hosszú telkek, a kezdeti oldalhatáron
álló beépítés mellett a folyamatos
beépülés jellemzi.
Hosszúhát
Az 1970-es évektől megnőtt a kereslet az üdülőtelkek iránt. A fővárosi lakosok kedvelték a
település nyújtotta nyugalmat, a falu számukra üdülőterületet jelölt ki a pataktól délre, a
település délkeleti részén, Hosszúhát településrészen. A faházak és kis nyaralóépületek még ma
is megtalálhatók, ám a hatályos Helyi építési szabályzat és Szabályozási terv által biztosított „a
korábbi üdülőterületi jelleget őrző” kertvárosias építési övezet lehetővé tette a viszonylag
kisméretű telkeken nagyobb családi
házak megjelenését is, így ezen terület
egyre besűrűsödő, heterogénabb
beépítés képét mutatja.

www.kasib.hu
Újfalu
A település terjeszkedési iránya mindig is erőteljesebb volt északi irányban. A fővárosból ide
kiköltözni szándékozók a 90-es években jelentek meg nagyobb számban. Először Újfalu kezdett
benépesülni. A geometrikus
utcahálózat szabályos telkekkel
párosulva a szabadon álló beépítésnek
kedvezett. Mivel a népsűrűség kezdett
erre az északi részre tolódni, itt került
elhelyezésre az általános iskola és az
óvoda, valamint üzletház is létesült.
Néhány évvel ezelőtt az iskola
előterében megvalósult közparkban
műfüves sportpálya is létesült. A
színvonalas közcélú zöldterület a
környezetében lévő
közintézményekkel Telki új
központját alkotja.
Annalejtő
Újfalu településrésszel szinte egy időben kezdett benépesülni a Vízivárostól északra lévő
településrész déli területe. Északi részén még ma is sok üres telek található. A
terepviszonyokhoz illeszkedő úthálózat és szabályos telkek jellemzik, a főleg nagy méretű
családi házak szabadon álló beépítést alkotnak. Két fő utcája, a Juharfa utca és az Akácos útszéles
zöldsávjaikkal az északnyugati
erdőterületek felől a központig
benyúló zöldfolyosóként
funkcionálnak.

www.kasib.hu
Völgyrét
Legkorábban a Repkény utca két oldala épült be. A Kórház fasor Fő utca felőli szakaszán az
intézmények megtelepedésének egyrészt a magánkórház megépülése, másrészt az orvosi
rendelő idehelyezése volt az oka. Ezzel kialakult Telki harmadik, nem túl szerencsés közlekedési
kapcsolatokkal rendelkező központja. A településrész határai a Fő utca, Napsugár utca, tanya,
Kórház fasor, Völgy utca, Repkény köz. A merőleges utcahálózat szabályos telkeket
eredményezett, a beépítés módja
többnyire szabadon álló. A Kórház fasor
északi oldalán településrészen
megjelentek több lakásos társasházak
is, nem túl szerencsés módon éppen a
vízrendezési szempontból kritikus
helyeken kialakított mélygarázsokkal.
Erdőalja
Az Erdőalja településrész az 1997-ben épült Becco lakópark által vált jellegzetessé. A település
északi csücskében, a természetvédelmi terület szomszédságában 4 lakásos sortársasházas
egységek, illetve ikerházak létesültek
egységes beépítési és
környezetrendezési koncepció alapján.
A település peremén kialakított
bokorszerű beépítés kis közökön
keresztül tárható fel, az épületek
egyediek, a településszéli
elhelyezkedés mindenképpen több
autó fenntartását kívánja. A telkek
elrendezése, mérete organikus
kialakítású, az egységes arculatú
épületek nagy alapterületűek.

www.kasib.hu
Boszorkányvölgy
A község legnyugatibb településrészén legelőször a Napsugár utca mentén és a Budajenő menti
részen jelentek meg lakóházak. Mára a terület nagyobb része beépült. Az enyhén íves
utcavezetés közel négyzetes telkeket eredményezett, melyeken szabadon álló módon kerültek
elhelyezésre a lakóépületek,
kihasználva a lejtős, helyenként
meredek terepből adódó kilátási
lehetőségeket. A településrész határai
a Budajenői út, közigazgatási határ,
Budajenői patak, Napsugár utca.
Legelődomb
A településrész egyik legjelentősebb intézményi épülete a Telki Magánkórház, mely 1998-ban
épült. Az országos hírű intézmény sajnos 2013. júliusában bezárt. A Legelődomb völgyében álló
korszerű épület új funkcióra vár. A körülötte lévő területen a panorámás ingatlanok többsége
már beépült, a lakóházak a domb oldalán felkúszva viszonylag sűrűn sorakoznak, a plató
közelében már-már kedvezőtlenül
„belezavarva” a táj eredendően
háborítatlan sziluettjébe, némiképp
korlátozva dombtetőről feltáruló
attraktív kilátást. A településrész
határai a Kórház fasor, a
Legelődombi út, a Temető utca, az
Árnyas utca és a Völgy utca. Terepre
illeszkedő úthálózat, változatos
telekállapot és szabadon álló
beépítés jellemzi.

www.kasib.hu
Öreghegy
A településrészen a még igencsak foghíjas lakóterület mellett jelentős intézmények találhatók. A
Globall Football Park & Sporthotel (MLSZ edzőközpontja) a belterület legnagyobb területigényű
intézménye. Igény esetén a nagy területű sportlétesítmény számára a Szajkó utca északi oldalán
és akár 1103 jelű út menti sávban is van bővítési terület. A szomszédban épült meg a Tengelice
Óvoda, amely a Harangvirág Óvoda tagóvodája. A 1103 jelű út körforgalmú csomópontja mellett
található a település rendezett parkoló és fogadó előtérrel rendelkező temetője, amely megfelelő
területi tartalékkal bír.
Az Öreghegy lakóépületei viszonylag
nagy méretűek, a terepviszonyoknak
megfelelően kialakított úthálózat
mentén oldalhatáron álló beépítést
alkotnak. A településrész határai a
Fő utca, Temető utca, Legelődombi
út, Szajkó utca, belterületi határ,
közigazgatási határ.

www.kasib.hu
3. TFK - FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA
Településfejlesztési fő irányok javaslata – társadalmi és gazdasági szempontok szerint
Mottó: „Minden kezdet nehéz. Ennél nehezebb csak a folytatás lehet…”
Telki fő településfejlesztési irányait a megalapozó vizsgálatok eredményei és a község korábbi

településfejlesztési dokumentumának a felülvizsgálata alapján fogalmazzuk meg.
Előzmények
A megalapozó vizsgálatok helyzetértékelésének következtetései és a 2004-ben készült „Telki-
településfejlesztési koncepciója” c. dokumentum 1 javaslatai több rétegben átfedik egymást. A
2004-es koncepció az alábbi, célrendszerbe ágyazott fő fejlesztési irányokat fogalmazta meg:
1. Meglévő táji, környezeti, települési értékek óvása, gazdagítása, a falukép átfogó szépítése.
2. A népességszám növekedésének szabályozása a további lakáscélú telekértékesítés
korlátozásával, a közellátási és közterületi kapacitáshoz kötötten, de a fiatalok
megtartásának prioritásával.
3. Tudás és szolgáltatás alapú helyi gazdaságfejlesztés meghatározott ágazatokban (egészség-
gazdaság, kreatív tevékenységek, minőségi idegenforgalom, helyi szolgáltatások), ebben a
helyi vállalkozói réteg támogatása.
4. Településvagyon őrzése, gyarapítása, a további belterületbe vonás korlátozása, csak a falu
számára kedvező ingatlanfejlesztések engedélyezése.
5. Identitástudat fejlesztése, közéletteremtés. Cél: a munka-, a lakó- és a regeneratív funkció
helyi megteremtése.
6. A népesség ellátásához szükséges út-, közmű-, közintézményi és közterületi kapacitás
létrehozása.
7. Kezdeményezőképes településpolitika megalapozása, amely együttműködésre épül egyfelől a
lakosság, a vállalkozások és a település között a magán- és a közszféra összefogásával (ppp),
másfelől pedig Telki és a szomszédos települések, a kistérség között, a térségi
munkamegosztásba való bekapcsolódás érdekében.
A jövőképben a kiegyensúlyozott növekedés stratégiájára került a hangsúly.
Érzékelhető a mai helyzettel való hasonlóság, ami a 2004-es és a mai településfejlesztési

feltételek döntően azonos voltát jelzik. A fejlesztési forrásokban nem történt áttörés, sőt, a
képződő források hiánya jellemzi Telki működését. Miután nem mutatkozik lehetőség nagyobb
fejlesztési források bevonására ma sem, ezért a történetileg ”bevált” esélyeket és módszereket
szükséges megragadni. Ezek Budapest közelsége, a természeti és épített környezeti adottságok, a
lakosság tudásának, jövedelemtermelő képességének kiaknázása.
A következőkben összevetjük a 2004-es és a mostani időszak SWOT-analíziseit. Átvettük az
egyező tételeket, kiegészítettük a mai jellemzőkkel, elhagytuk a már nem releváns elemeket.
1
Telki Község Településfejlesztési Koncepció – 2004. ÉrtékTérképKft.

www.kasib.hu
SWOT-tábla – 2014 (vastaggal kiemelve a 2004-es elemzéssel közös pontok)
- Kiváló földrajzi pozíció, kedvező fekvés - Falu eredeti vonzereje csökkent
- Jó levegő, kellemes természeti-települési - Kedvezőtlen közlekedési adottságok
környezet - Alvótelepülés jelleg
- Nincs környezetszennyezés - Településközpont (agora funkció) hiánya
- Ambiciózus és vagyonos polgárság - Az önkormányzat mozgástere csökkent
- Fiatal korstruktúra - Infrastrukturális fejlesztések szükségessége
- Jelentős számú, magasan kvalifikált (járda, csatorna, csapadékvíz elvezetése)
szakember jelenléte - Fejlesztési forráshiány
- Magas helyi vásárlóerő potenciál - Egészségügy megoldatlansága (Egészségház
- Fejlesztésre alkalmas belterületi ingatlanok hiánya; sürgősségi betegellátás gondja)
- Jó felszereltségű általános iskola és óvodák - Oktatási intézmények szűk kapacitása
- Sportolási lehetőségek széles köre - Középiskolás kortól a fiatalok ingázókká
- Kiemelkedő sportlétesítmények megléte (Globall válnak
Football Park) - Fiatalok számára nincs munkalehetőség
- Aktív civil szerveződések, jó közösségi élet - Hiányzik a megfelelő szórakozási lehetőség
(mikroközösségek) - Nincs megfelelő bevásárlási lehetőség
- Kulturális rendezvény magas száma - A szolgáltatások fejlődése elmaradt
- Stabil önkormányzat gazdálkodás, szigorú - Megfelelő méretű közösségi ház hiánya
költségvetési tervezés - Egységes települési adatbázis hiánya
- Magas értékű ingatlanok - Koncepciózus településmarketing hiánya
- Templom bővítése; új templom építése
LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK
- Tudásalapú tevékenységek és ökológiailag - Fiatalok elvándorlása megkezdődött
„tiszta” vállalkozások vonzása - Alvótelepülés jelleg, vagyis az egyoldalú
- Egészség- és sportgazdaság fejlesztése lakófunkció fennmaradása
(rekreáció, gyógyítás, lovaglás, kerékpár, - Elöregedés veszélye (amennyiben tovább nő a
teremsportok, szabad idős tevékenységek, fiatalok elvándorlása)
wellness, stb.) - Településközpont kialakításának
- Humán – emberközpontú, kultúra- és elmaradása
környezetbarát – településpolitika - Rendelkezésre álló anyagi és szellemi
- Lokálpatriotizmus erősítése, részvétel a források szétforgácsolódása
közéletben - Környezeti értékek elherdálása (nagy
- A nagy vásárlóerő helyi lekötése mértékű parcellázások közterek nélkül),
- „Falu Kasszája” ha újra lendületet kapna az ingatlanpiac
- Közlekedési kapcsolatok fejlesztése - Vonzerő elvesztése (min. 200 db eladó
- Hatékonyabb, jövőorientált helyi ingatlan)
gazdálkodás - Alacsony szolgáltatási színvonal
- EU-programok fogadása - A közlekedési gond erősíti a visszavándorlást
- Falukép javítása a városba
- Idegenforgalom fejlesztése - Munkahelyek hiánya (rontja a fiatalok helyben
- Kistérségi együttműködés, „forrás- és tartásának esélyét)
fejlesztési közösség” létrehozása - Érdektelen civil szektor, helyi közélet
- A település a térség egyik potenciális kialakulása
szellemi központja lehetne
- Idősek otthona létrehozása helyi lakosok
számára

www.kasib.hu
Az elvégzett megalapozó vizsgálatok és a 2004-es munka eredményei, javaslatai összevetéséből

következik, hogy az akkori koncepcionális célok, fő irányok ma is relevánsak. Utólag igazoltnak
látjuk az akkori, sok tekintetben újszerű törekvések irányát, tartalmát.
Természetesen, vannak eltérések, főként a népességszám becslése tekintetében. Az évezred

elején, az akkor tartósnak tűnt konjunktúra, a népesség növekedési üteme, a kiosztott építési
telekszám és az azok iránti kereslet mértéke körülményei között elképzelhető volt a következő
előrejelzés: „az Állami Népességnyilvántartó Hivatal (ÁNH) prognosztizált adatai alapján Telki
népességszáma tíz éven belül eléri a 6000 főt.” 2 Ma már látszik, reálisabbak voltak azok a
visszafogottabb kalkulációk, amelyek 4500-5000 fő körüli népességet becsültek az akkori
lakhatási engedéllyel rendelkező ingatlanok figyelembevételével.
Jelen előrejelzésünk szerint Telki lélekszáma 4000 fő körül stabilizálódik, ami kívánatos is lenne,
azzal, hogy a népességszám növekedésének sincs térbeli akadálya. Koncepcionálisan azonban a
meglevő népesség életkörülményeinek minőségi javítása előbbre való a puszta bővülésnél.
Növekedés, ill. reprodukció is szükséges. A leginkább kedvező az lenne, ha ez a helyi természetes
szaporodás eredménye lenne, megőrizve a kiegyensúlyozott demográfiai korfa-szerkezetet.
A továbbiakban azokat a fő településfejlesztési irányokat fejtjük ki, amelyek a tíz évvel

ezelőttiekhez képest újak, illetőleg módosultak, bővültek. A koncepció véglegesítése során a
múltban és a jelenben megfogalmazottakat, a társadalmi és szakhatósági egyeztetések
lefolytatását követően, egységes szerkezetbe foglaljuk.
1. „Őrizzük meg nyugalmunkat és értékeinket”

A koncepcióalkotást meghatározó körülmény, hogy mély gazdasági és ingatlanpiaci
dekonjunkturális válságidőszak után vagyunk, ami kiegészül új helyzettel, mivel Telkit is elérte a
szuburbanizációs folyamat hullámzása: a kezdeti gyors növekedést a folyamat lelassulása,
megtorpanása követte és megjelent a visszaköltözés igénye a fővárosba.
Telki társadalmi és gazdasági helyzete ugyanakkor erős alapokkal rendelkezik. A település

lakossága csökkenő mértékű emelkedést mutat. A kedvező migrációs és demográfiai
folyamatoknak köszönhetően a korszerkezet egyre fiatalabbá, egészségesebbé vált az elmúlt
negyedszázad, azaz egy generációnyi, pionír-jellegű periódus folyamán. A község
társadalmának fiatalodása egyensúlyi állapotba került. Az élveszületések számában egyértelmű
növekvő vagy csökkenő tendencia nem figyelhető meg. A jövőben prognosztizálható az idősebb
generációk számának és arányának az emelkedése.
Negyedszázad múltán Telki új generációs periódusba érkezett. Az első generáció „telepesei”

felépítették házukat, felnevelték gyerekeiket, erős kompromisszumokkal, de kialakították az
agglomerációs értelmiségi lét egy prototípusát. Megjelentek az új beköltözők, akik már egy
kialakulóban lévő közeget választottak, a megkezdett, kátyúkkal teli utat szépítik, gyarapítják. A
néhány évvel ezelőtti válság előnye, hogy a gyors növekedés alábbhagyott, és ez lehetővé teszi a
nyugodt építkezést. A feltételek továbbra is adottak ahhoz, hogy az eredeti célt, a kellemes
családi-baráti, közösség- és kultúraépítő településformálást ne kelljen feladni: „ápoljuk
házainkat, kertjeinket, őrizzük és élvezzük a meglévő és kialakult helyi értékeket”.
Megjegyezzük, hogy ez a gondolat már a 2004-es koncepcióban is markánsan megjelent:

„Koncepcionális feladatnak tekintjük a meglévő értékek védelmét, a romlás megállítását és a
2
uo. 12. oldal

www.kasib.hu
lehetőségekhez képest visszájára fordítását. A már adottságként tudomásul vett állapotokat

szükséges tehát javítani, az értékek megőrzése és bővítése mellett.” 3
2. „Okos falu”
Az „okos falu” (smart village) értelmezésünkben azt jelenti, hogy ki kell használni a humán
erőforrásban rejlő lehetőségeket a fenntartható környezethasználat körülményei között. Cél,
hogy Telki a kreatív, környezet- és kultúrabarát életmód helye legyen, ami nem feltétlenül jelent
egymást váltó generációkat, annak ellenére, hogy ez eminens érdek, hanem Telki a hasonló
típusú emberek lakó- és munkahelye lesz, és ők váltják egymást.
A gyermekek jelentős része már telki születésű, ezért a település- és közösségfejlesztés

szempontjából egyre fontosabbá válik a fiatalok helyben tartása, oktatási, képzési és
foglalkoztatási lehetőségeinek megteremtése. Mivel – országos összevetésben és a magasan
fejlett térségi körülmények között is – a lakosság aktivitási és képzettségi szintje, ill. jövedelmi és
foglalkoztatási helyzete kiemelkedő, ezért megvan a potenciális lehetőség a következő, a
második generáció telki életmódjának az átgondolt, koncepciózus kialakítására. Ezért
koncepcionális feladat a második generáció életkörülményeinek alakítása.
A lakosság demográfiai összetételéből, jövedelmi és tudásszintjéből, szociális helyzetéből

adódóan kimondható, hogy a nagyjából napjainkban kezdődő, következő generációs
periódusban kiemelkedő gazdasági potenciál rejtőzik. Prioritást kell kapjon a gyermekektől a
felnőttképzésig tartó magas színvonalú, széles spektrumot átölelő, életen át tartó képzés, a
folyamatos tudásszerzés. A település humán infrastruktúrája bővítésre szorul, ami évtizedes
gond. Vonatkozik ez a megállapítás az egészségügyi, szociális, valamint az oktatási és nevelési
szolgáltatásokra, ellátásokra, de a kulturális, közösségi terek hozzáférhetőségére is.
A tudásra, aktivitásra építve mindennek a gazdasági háttere is létrehozható. Szükséges az

innovatív, tudás alapú helyi gazdaság kiépítése a helyi vállalkozások számának bővítésével a
fiatal, környezetbarát, kreatív, magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek és
szolgáltatások irányába (oktatás, kutatás-fejlesztés, start-up, spin-off, ökogazdaság,). Szervesen
illeszthető ehhez az 50+-os (első) generációra épülő, szélesen értelmezett egészség-gazdaság
feltételeinek kiépítése (egészségipar, turizmus, alkonygazdaság, sportgyógyászat, rekreáció,
környezetvédelem), a vállalkozások megtelepedését segítő lépések, mint innovációs park,
klaszter létrejöttének kezdeményezése. Fontos feltétel a közösségi finanszírozási formák
felépítése és működtetése, pl. a „Falu Kasszája” (matching fund) elv alapján.
Az „okos falu” koncepcióhoz tartozik a kortárs tele-kommunikációs eszközök élenjáró

alkalmazása. Telki ugyan az ország egyik legjobban ellátott települése internettel, mégis a
közösségi kohézió, az információ ellátottság, a gyermek- és felnőttoktatás, ill. továbbképzés, a
fiatalok identitásának erősítése szempontjából meg kell valósítani a tervezett interaktív
önkormányzati portál fejlesztését, csatlakozását az állami rendszerhez. Elsőként a régióban.
3. Térbeli megfeleltetés
A térbeli megfeleltetés témaköréből a következőket emeljük ki: a falu életvitelszerű használati
módja, a központok kérdése, a be nem épített telkek ügye.
3.1 Kertfalu
Vizsgálataink eredményeként a településhasználat környezeti-, közösségi-, kulturális
vonatkozásában ugyanarra a következtetésre jutottunk, mint a 2004-es koncepció. Az akkori
tanulmány Telkit kertfalu-ként képzelte el a jövőben. Úgy látjuk, a vízió ma reálisabb.
3
uo. 14. oldal

www.kasib.hu
Annak idején az első pionír betelepülők vágya a minőségi módon felszerelt városi otthon és a
tágas, zöld, falusias, de infrastruktúrával kiválóan ellátott nyaraló ötvözete. A pionírok nem
adták fel ezt a víziót, sőt, az újabb betelepülők, a következő generáció is körülbelül ezt vallja.
A kertfalu meghatározása ma is vállalható: „olyan urbanizált, infrastruktúrával jól ellátott falu,

ahol a népesség képzettségbeli és foglalkoztatottsági összetétele városi jellegű. A közvetlen
környezetet a gonddal művelt, ápolt kertek jellemzik, ahol az állattartás a hobby-állatok
(fajkutya, fajmacska, stb.) nagy számában fejeződik ki. A természetre a helyben lakók nem a
hasznosíthatóság vagy mezőgazdasági művelési ág szerint tekintenek, hanem mint esztétikai
látványra, környezeti minőségre, közérzetjavító jelenségre, és amelynek konzerválása,
gazdagítása tudatos, környezetbarát cselekedet és egyben ingatlan értéknövelő tényező.” A
kertfalu vízió meghatározását az élet tovább gazdagította.
A kertfalu jellegben erőssé vált a közösségépítés, a mikroközösségek világa, amely

közösségépítés a tradícióteremtés igényével lép fel. A tradíció a helyi tudások és készségek
szinergikus hatását kívánja kiváltani és éltetni. Mindez párosul az önálló települési
önkormányzatiság eszmeiségével és gyakorlatával. A kertfalu típusú települést a
kiegyensúlyozott életre törekvés jellemzi. Lakói elsősorban a minőségi fejlesztést részesítik
előnyben, ahol a lakó-, a munka- és a rekreációs helyek „üde és zöld” együttest alkotnak.
Kiaknázandó lehetőség az info-kommunikációs technológia fejlődése. Egyre nagyobb szerep jut a

távmunkának, a távoktatásnak, információszerzésnek, a telekommunikációnak, az e-
ügyintézésnek, az e-vásárlásnak, stb. Mindez abba az irányba mutat, hogy csökkenthető az
utazási idő és költség (ingázás), bővíthető a helyi munkahely kínálat.
3.2 Településközpontok kérdése

Telki településszerkezetének térbeli határai már érzékelhetők. A beépítések megtorpanása
lehetőséget nyújt számos probléma végig gondolására. A településkapu Budakeszi felől
kialakulóban van, a Fő út környezetének minőségi javításáról pedig régóta folyik diskurzus, jó és
használható javaslatok születtek, melyek megvalósítása elindult. A településközpont kialakítása
azonban továbbra is képlékeny. Sajátos helyzet jött létre a faluban. Annak ellenére, hogy Telki
kis település, mégis több központképződmény alakult ki az elmúlt évtizedekben. Két jövőbeli
koncepcionális lehetőség adódik:
1. Kijelölünk egy központot és azt következetesen felfejlesztjük;
2. Elfogadjuk a spontán alakult helyzetet és azt igazítjuk a falu szükségleteihez.
Az utóbbi állapot tűnik reálisnak, ami következik abból, hogy a falu földszintes kiépülése
egyrészt klasszikus főtér és a hozzá kapcsolódó funkciók kialakítása nélkül történt. Ehhez az
iskola előtti közparkot leszámítva más „központosodó” részeken nem történt helybiztosítás,
másrészt a falu élete az autóra, a falun kívüli munka- és oktatási helyek elérésére alapozódott.
Telki magán hordozza az alvó településekre jellemző kevés helyi szolgáltatási és munkahelyi
kínálatot.
A térbeli állapot tudomásulvétele és fejlesztése a következőkkel jár: a Fő utca átpozícionálása a

„több főtér – egy főutca” képlet megjelenítésével. A két, klasszikus főtér-képző: a Polgármesteri
Hivatal, templom és az iskola, ill. a Muskátli utcai üzletek helyszínei között a Kórház fasor elején
spontán módon szolgáltató központ keletkezett. Az egymástól 300-400 méterre lévő centrumok
kiváló gyalogos és kerékpáros távok. A központokat vonzó sétányokkal – korzóval – célszerű
összekötni. A Polgármesteri Hivataltól induló séta szakasz a régi pincék mögött/fölött, a jelenlegi
utcán haladna, kikerülve a fő út „halálkanyarját”. A sétaút Fő úttal érintkező pontjától már
kiépíthető a széles gyalogos sétány, összekötve a hivatali, az oktatási és a középső
központosodott területeket.

www.kasib.hu
3.3 A be nem épített telkek ügye

A térbeli megfeleltetéshez tartozik a be nem épült telkek ügye. Mivel a folyamat tartósnak
ígérkezik, ezért megoldást kell találni az üres telkek gondozására. A tulajdonosi szándék ugyan
komoly akadály lehet, de a falu megfelelő életkörülményeinek biztosítása (gaz, parlagfű irtása), a
falukép védelme, az igényes tájhasználat erős érv arra, hogy a problémára megoldás szülessen.
Felvetjük a be nem épült telkek ideiglenes hasznosításának javaslatát. A hasznosítást
mikroközösségek végeznék a városi kiskert-mozgalom mintájára, természetesen a tulajdonosok
jóváhagyásával. A megoldás erősítené a közösségi kohéziót, és még terményeket is
előállítanának. A megoldás mindenképpen környezet-, közösség- és kultúrabarát megoldás
lenne.
4. Kezdeményező önkormányzat
Az önkormányzati kezdeményező képesség erősítése fontos feladat az elkövetkező periódusban.
Az önkormányzatok szűkülő mozgástere időszakában sem lehet erről a szerepről lemondani. A
lehetőségek a szervezésben, orientálásban, közösségépítésben, információk gyűjtésében,
közreadásában, kommunikációban, település-marketingben adódnak. Ilyenek a következő
feladatok, eszközök:
- információszerzés, -nyújtás, -terjesztés, tájékoztatás;
- marketing-tevékenység (üzleti hírek közvetítése, kedvező üzleti klíma kialakítása);
- közvetlen kommunikáció a helyi üzleti élet szereplőivel gondjaik kezelése, ötleteik
felkarolása érdekében, virilista-klub szervezése;
- üzleti kapcsolatok előkészítése, szervezése;
- önkormányzati tulajdonú ingatlanok bérbeadása, hasznosítása;
- „Falu Kasszája”, azaz közösségfejlesztési pénzalap(ok) képzése, amely révén
községfejlesztési feladatokat lehet részben vagy egészben megoldani. A „Falu Kasszája”
hozzájárulhat lakáscserék lebonyolításához, hogy a fiatalok és/vagy az idősek a szülők,
rokonok közelében maradhassanak;
- gazdaságfejlesztési alap létrehozása vállalkozások ösztönzése céljából;
- térinformatikai alapú ingatlankataszter létrehozása. A kataszter folyamatos karbantartása,
friss adatokkal feltöltése – pl. a szomszédos települések ingatlanjairól, országos
tendenciákról – piaci előnyök megszerzésével jár;
- mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások működésének segítése a
kormányprogramhoz kapcsolódva;
- vállalkozások, működő tőke vonzása a gazdasági szempontból hasznosítható területeken,
pl. fejlesztési lehetőségek kínálkoznak a szolgáltatások és az idegenforgalom területén:
család, sport, tanösvény;
- vállalkozói fórumok szervezése helyi szinten és országos intézmények vezetőivel
információ átadás, tapasztalatcsere céljából;
- oktatás, készségfejlesztés szakmai és menedzseri jelleggel;
- a falu kedvező foglalkoztatási helyzete – a vizsgálatok és az interjúk alapján – a statisztika
„eredménye”. Kiderült, hogy Telkin is létezik a rejtett munkanélküliség a következők
körében: szülés után, gyemekgondozást követően az édesanyák, a munkájukat elvesztett
közép- és felsőfokú végzettségűek, a friss állást nem találó fiatal diplomások. Kiemelt
jelentőségű ezért önkormányzati kezdeményezésű felnőttképzési programok indítása,
támogatása. Számukra hasznos lenne a helyben szervezett továbbképzés, átképzés,
nyelvtanfolyam, hogy segíteni lehessen a munkába való visszatérést. Várhatóan, lesznek
országos pályázati források e téren.
- a jelen koncepcionális elemek közé is be kell emelni a turisztikát, kiegészítve szakmai,
oktatási, ifjúsági, ökoturisztikai elemekkel. Nyilvánvaló azonban, hogy Telki
gazdaságszerkezetében a turisztika nem tölthet be húzóágazati szerepkört.

www.kasib.hu
- öko/bio témakörök felkarolása: megújuló energia, öko-gazdálkodás, újrahasznosítás.

Telkiben ugyan nincs nagy terület az öko-biogazdálkodás számára, de a kertekben, a
meglévő mezőgazdasági területeken folytatható földművelés, igaz, kis léptékben. Az
ökológiához kapcsolódó gazdasági tevékenységek a fenntartható gazdaság, az
életvitelszerű ökonomikus gazdálkodás kategóriájába tartoznak. Ezek meghonosítása,
fejlesztésük elősegítése a népességmegtartás, a gondos tájhasználat, a közösségi életmód,
a lakó- és munkahely, ill. a rekreáció együttes helyi biztosításának feltétele. Cél az
önfenntartó attitűd erősítése.
A településfejlesztési fő irányokhoz kapcsolódó szakterületi fejlesztési-rendezési

javaslatok
1. Településszerkezet - területfelhasználás továbbfejlesztése

A helyzetfeltáró, -elemző és –értékelő fejezetekben nyomatékkal rögzítésre került, hogy Telki
településszerkezetének és településképi karakterének meghatározó elemei a táji környezet és a
domborzat sajátosságaiból adódnak, fő jellegzetességét a Budai hegyek lábánál és a Zsámbéki
medence peremén, mint két eltérő jellegzetességekkel bíró kistáj találkozásánál kialakult,
markánsan elkülönülő morfológia képezi. A domborzati adottságok határozzák meg az egyes
településrészek feltáró és kiszolgáló úthálózatának vonalvezetését, ez teljes mértékben érvényes
a hagyományos településrészre és többé-kevésbé az újonnan kialakult lakóterületekre is. A
völgyeletekben, illetve a rétegvonalakkal párhuzamosan futó, a terepre illeszkedő hosszanti fő
feltáró utak alkotják a hálózat gerincét, amelyeket helyenként rövidebb és meredekebb
harántoló utcák kötnek össze a rövidebb átjárhatóság biztosítása érdekében.
Bármely további változtatás csak ezen jellegzetes karakter megőrzésének szem előtt
tartásával javasolható. Ezáltal megőrizhető az a sajátos karakter, amely a településképnek
sok ponton részévé teszi táji környezet látványát. Különös tekintettel óvni kell a további
beépítések során a sziluett-érzékeny területeket, ezek sorában kiemelendő a Legelődomb
platójának térsége és a délen kijelölt, még be nem épített fejlesztési területek..
A község főúthálózata, a jelentősebb kiszolgáló utak rendszere lényegében kialakult.

E tekintetben egyetlen jelentős változást csak a térségi főúthálózatokhoz közvetlenebb eljutást
biztosító összekötő út esetleges megvalósítása jelenthet. A településről az M1 autópálya, illetve
az 1. sz. főút felé direktebb kapcsolatot biztosító tervezett nyomvonal ugyan már a hatályos
TSZT-ben is szerepel, de annak a 1103 jelű úttal kialakítandó kapcsolatát újra kell gondolni,
mivel Budajenő törölte településszerkezeti tervéből a közigazgatási területét érintő
nyomvonalszakaszt. Ugyanakkor szerencsés körülmény, hogy a nyomvonallal érintett többi
település (Zsámbék és Tök) terveiben a Telkiből a herceghalmi autópálya csomóponthoz vezető
nyomvonal kialakíthatósága szerepel. Az érintett településsel való szoros kooperáció az
összekötő út megvalósítása tekintetében elengedhetetlen amiatt is, mivel a magasabb rendű
tervekben ezen út nem szerepel, így központi forrásokból megvalósítása nem várható.
Tekintettel a domborzati adottságokra és a kialakult területfelhasználásra, a délről érkező
összekötő út csatlakoztatását a 1103 jelű úthoz valószínüleg a szennyvíztisztító mellett
érkeztetve, a Napsugár utca Kórház fasor közötti térségben (Völgyrét területén) kell megkeresni
a továbbtervezés során.
Az összekötő út - általános hálózati előnyei mellett - igény esetén kedvező megközelítési
lehetőséget adhat a településen jelenleg hiányzó környezetbarát vállalkozási területek
megközelítésére is a település már beépített területeinek terhelése nélkül. E célra kézenfekvően
alkalmasak lehetnek a tervezett nyomvonal menti területsávok a szennyvíztisztítótól délre
fekvő, jelenleg mezőgazdasági területeken. A BATrT térségi övezeti előírásai szerint ugyanis
lehetőség kínálkozik a hagyományos vidéki települési térség kiterjedésének mintegy 5 ha-os
növelésére a mezőgazdasági térség területén.

www.kasib.hu
A település szerkezetében, úthálózatában egyéb jelentősebb módosítás a hatályos tervben

foglaltakhoz képest nem igénylődik. A javasolható további változtatások lényegében kisebb
beavatkozásokkal, a kialakult közterületek fejlesztésével megvalósíthatók.
Ezek körében talán a legjelentősebb a széttagolódó központrendszert összefogó gyalogos

kapcsolatok erősítése. A korábban már elindult „Fő utca fejlesztése” projekt szerves
folytatásaként javasolt az Ófalu régi és az Újfalu modern központjának funkcionális
(elsődlegesen gyalogos, kerékpáros) kapcsolatát erősíteni. Tekintettel a 1103 jelű út
balesetveszélyes nyomvonalvezetésére, valamint szűkületeire, a gyalogos és kerékpáros
forgalom számára jóval előnyösebbnek mutatkozik a Fő utca gyalogos és kerékpáros forgalmát
a Faluház és az iskola előtti közpark között, a pincesor fölötti régi országút nyomvonalát is
felhasználva, a mai Rákóczi utca – Tölgyfa utca - Akácos utca nyomvonalon fejleszteni. Ezen
gyalogos tengelyre egyúttal felfűzhető a Kórház fasor mentén kialakult 3. központi jellegű terület
is. A javasolt nyomvonalhoz előnyösen kapcsolható a „Mária út” zarándokút előzetesen elképzelt
útvonala is, amely a katolikus templom érintésével haladhatna át Telkin.
A fentiekben vázolt gyalogos tengely kiépítésével erősödhet az Ófalu hagyományos központi

szerepe is, melyet a Faluház megvalósítása ellenére a funkcionális kiüresedés veszélye fenyeget.
A fejlesztés esetleg előmozdíthatja a pincék hasznosítását is (megvizsgálandó megközelítésük
lehetősége a „felső útról”).
Mindenképpen kedvező szerepe lenne a széttagolt, egymás között gyalogos kapcsolatokkal nem
rendelkező intézményközpontokba irányuló gépjárműforgalom csökkentésében, a jelenleg
balesetveszélyes gyalogos közlekedés biztonságosabbá tételében és a kerékpárhasználat
előmozdításában egyaránt.
Az új gyalogos tengely előnyösen kapcsolódhatna az Ófaluban régóta javasolt észak-déli
gyalogos irányokhoz, amelyek a nagy méretű tömbök átjárhatóságát hivatottak biztosítani az
Orgona utcától, a Fő utca érintésével, egészen a Völgy utca - Árnyas utca vonaláig , ezzel is
kedvezőbb gyalogos elérhetőséget biztosítva a hagyományos településközpont és a Legelődomb
térsége között.
Területfelhasználási szempontból feltétlenül gondoskodni kell a humán infrastruktúra

bővítés területigényének biztosításáról. E célra evidens a jelenlegi iskola, óvoda közelében
még beépítetlen, intézményi funkcióra kijelölt területek tartalékolása.
Ugyancsak lényeges a Völgyrét (elsődlegesen önkormányzati tulajdonban lévő) beépítetlen

területrészeinek fenntartása sport és szabadidős, illetve egyéb rekreációs tevékenységek
(pld. uszoda, strand, napközis tábor, erdei iskola) számára. Ezen mélyebben fekvő
területrészen – akár a rekreációs területek attraktivitását fokozandó, de záportározó funkcióra is
alkalmas - vízfelület kialakítása is elképzelhető.
A település Budakeszi felőli kapujában az MLSZ edzőközpont esetleges bővítése biztosíthatja a

településkapu funkcionális kiegészítését, arculatának rendezését a Fő utca menti terület
hasznosításával.
2. Közlekedésfejlesztési javaslatok
A magasabb rendű tervek Telkit közvetlenül érintő, a közigazgatási területen belül megjelenő
közútfejlesztést nem szerepeltetnek. A BATrT tartalmaz egy Telkit érintő térségi kerékpárút
javaslatot, a Biatorbágy-Telki-Perbál-Piliscsaba kerékpárútét, ami a 1103 jelű út mentén halad.
A községet közvetetten ugyanakkor két fontos tervezett közútfejlesztés is érinti, az M0 autóút és
az M11 gyorsforgalmi út. Mindkét út jelentősen javítja majd Telki térségi kapcsolatait. A Telkin
belüli úthálózat forgalmára várhatóan az M11-nek lehet nagyobb hatása, mivel a Zsámbéki

www.kasib.hu
medence számára gyors autópálya elérést biztosítva mentesítheti Telkit a Budapest irányú
átmenő forgalom egy részétől.
Mivel a magasabb rendű tervek szerinti útfejlesztések megvalósulásának időpontjában (az M11
esetében még a nyomvonalban is) vannak bizonytalanságok, valamint Telkiből csak a 1103 jelű
úton keresztül lennének elérhetőek, továbbra is célszerűnek látszik, hogy a Telki
településrendezési eszközökben szerkezeti szinten megjelenjen az autópályához, illetve az 1. sz.
főúthoz közvetlen eljutást biztosító út, ami ráadásul közvetlen vasúti kapcsolatot is jelentene.
Ennek a célnak leginkább a hatályos tervben szereplő „összekötőút”-hoz hasonló vonalvezetésű
út látszik megfelelni. Egy ilyen útkapcsolat elvezethetne egészen a herceghalmi autópálya
csomópontig (ami egyben 1sz. főúti és vasúti kapcsolatot is jelent), vagy csak a 1102j.
(Zsámbéki) útig, ami a Pátyon keresztüli autópálya/főút/vasút kapcsolatokat segítené, és
különösen a pátyi útfejlesztések megvalósulása után eredményezne sokkal jobb elérhetőséget
Telki számára. Az útkapcsolat csak térségi összefogással, önerőből és pályázati forrásokból lenne
megvalósítható. Az érintett szomszédos települések (Herceghalom, Zsámbék, Tök)
településrendezési tervei jelenleg tartalmazzák a tervezett összekötő út megépítésének
lehetőségét. A Telki bevezetés nyomvonalát viszont módosítani kell, mivel a hatályos terv
szerinti csatlakozás a 1103 jelű úthoz Budajenő elutasítása miatt ellehetetlenült. A bevezetésre a
Napsugár utca, Kórház fasor térsége kínálkozik.
A fentiektől függetlenül, továbbra is kívánatos lenne a községen átvezető országos mellékút

belterületi szakaszának további humanizálása, a településrészeket elválasztó szerepének a
mérséklése a csomópontok átalakításával (körforgalommá), a Fő utca „S” kanyarú szakaszán a
keresztmetszeti elrendezés forgalomlassító, gyalogosbarát átalakításával. Mivel országos útról
van szó, a község mindezt csak a Magyar Közút NZRt-n keresztül valósíthatja meg, a
településrendezési eszközökben viszont biztosíthatja a megvalósítás feltételeit.
A helyi úthálózattal kapcsolatban még mindig az útburkolás a legfontosabb feladat. Célul lehetne
kitűzni a „Telki utcakép” megvalósítását, azaz (mintakeresztszelvények alapján) valamilyen
viszonylag egységes, rendezett utcakép elérését. Szükség lenne az egyes városrészek közötti
helyi útkapcsolatok bővítésére. A három településközpontot felfűző, összekötő gyalogos
tengelyek, terek létrehozásával erősíteni lehetne a község egységét. Ebből a szempontból
előtérbe kerülhet a Rákóczi utca Fő utcával párhuzamos szakasza, ahol fizikailag és
tulajdonjogilag is könnyen megvalósítható a gyalogos-, kerékpárosbarát kiépítés (szemben a Fő
utcával). Telkit érinti a „Mária út” zarándokút Budajenő Nagykovácsi közötti szakasza, a fő
gyalogúthálózat kialakítása így a zarándok turizmus számára is kedvező lenne, a vallási
emlékeket is helyzetbe hozhatná, az útvonal gazdagítható lenne a zarándok turizmus kiszolgáló
létesítményeivel is. Útvonalakat, utakat javasolt kijelölni, kialakítani a kerékpáros közlekedés
számára, egyrészt a községen belüli (pl. tömegközlekedésre ráhordó) kerékpáros közlekedés,
másrészt a sport/túra kerékpározás érdekében. Az erdei utak kerékpározásra történő
megnyitásával elsősorban a Budai Tájvédelmi Körzetbe, Nagykovácsi és Páty/Budakeszi
irányában kijelölhető kerékpárutak kerültek látókörbe.
3. Közműveket érintő fejlesztési javaslatok

Telki nagyon kedvező adottsága, hogy a település 90-es évek óta zajló intenzív fejlődése a
közművesítés kiépítésével párhuzamosan történt, így a település a jól közművesített települések
közé tartozik, ahol a belterület jelentős hányadán, a teljes közműellátás lehetősége biztosított.
Ennek eredményeként a közműket érintően a fejlesztési irány a mennyiségi igények
kielégítéséről lassan a minőségi igény kielégítésére irányulhat. A közműveket érintő
fejlesztéseknél célként jelölhető:
- a komfortosabb életkörülmény biztosítása kedvezőbb fenntartási költségekkel,
- az igényes környezet, a környezeti állapot alakítása
- a klímaváltozás hatásainak a kezelése

www.kasib.hu
A komfortosabb életkörülmény biztosítása kedvezőbb fenntartási költségekkel

A település meglevő és tervezett beépített, illetve beépítésre szánt területén a komfortosabb
életkörülmény biztosításához a teljes közműellátás rendelkezésre állása szükséges. A teljes
közműellátáshoz biztosítani kell a közüzemű vízellátás, a közcsatornás szennyvízelvezetés, a
villamosenergia ellátás és a földgázellátás megoldását, valamint a csapadékvíz veszélyeztetés
mentes elvezetését. Jelenleg teljes közműellátás a belterületen rendelkezésre áll, a statisztikai
adatok alapján még nem teljes körűen, illetve, a rendelkezésre álló lehetőséget sem használja ki
valamennyi érintett ingatlan.
A közműfejlesztési feladatok közül elsődlegesen a közüzemi hálózatokkal rendelkező területen, a
teljes közműellátás lehetőségét igénybe nem vevő ingatlanok közhálózati csatlakoztatását kell
megoldani, majd a lakóingatlanokat el nem érő hálózatokat kell úgy fejleszteni, hogy valamennyi
lakóingatlan teljes közműellátását szolgáló közhálózati csatlakozási lehetősége biztosítható
legyen. Vonatkozik ez elsősorban a víz- és közcsatorna hálózat menti, de arra nem csatlakozó
ingatlanokra, valamint a ma még vízi közmű hálózati csatlakozási lehetőséggel nem rendelkező
ingatlanok ellátásának kiépítésére.
Közműveket érintően a fejlesztési irány a teljes ellátás biztosítása mellett, annak a fenntartási
költségeinek mérséklése. A mérséklés elsődlegesen és általánosan valamennyi közműre
vonatkozóan a fogyasztás csökkentésével érhető el, amely a személyes takarékosságra
törekvéssel és a takarékos fogyasztású berendezések alkalmazásával érhető el. Ehhez a
fogyasztóknak a közművekkel kapcsolatos tudat és szemléletformálása szükséges.
A közműköltségek jelentősebb hányada az energiaellátás területén jelentkezik, így annak
gazdaságosabb megoldása a fenntartási költségek alakulását befolyásolja.
Az energiaigények a technológiák és a lakásfelszereltség fejlődésével növekszik, s ezzel egyre
költségigényesebb üzemeltetéssel elégíthető ki. Az így növekvő költség-terhelés a fenntartható
fejlődési folyamat fékezőjévé vált, ennek megállítása társadalmi-gazdasági feladattá vált.
Ezért megoldást kell keresni - a komfortszint, és a termelőképesség csökkentése nélkül - az
energiaellátás költségterheinek a mérséklésére, amely a fejlődés fenntarthatóságát segítené elő.
Az első lépést jelentő energiatakarékosságra való törekvést követően megoldást az optimálisabb
energiahordozó szerkezet kialakításával, a hagyományos vezetékes és nem vezetékes
energiahordozók mellé a megújuló energiahordozók nagyobb részarányú bevonásával lehet
elérni. A megújuló energiahordozó hasznosításához szükséges beruházás ugyan költségigényes,
de üzemeltetési költsége a hagyományos energiahordozókhoz (hálózati gáz, hálózati
villamosenergia) képest minimális.
Telkiben a megújuló energiahordozók hasznosítási lehetőségét vizsgálva, ez irányú
beruházásoknál rövid megtérülési idővel nem lehet számolni. A beruházások megvalósításához
pályázati támogatás igénybe vétele szükséges, amely várhatóan a nemzetközi energiapolitikai és
klímavédelmi vállalások miatt az országban rendelkezésre fog állni.
A megújuló energiahordozók hasznosításának hatékonyságát az optimális kihasználtságával
lehet elérni. A megújuló energiahordozók hasznosítási lehetősége korlátozott, de alkalmazása
nem hagyható ki. Alkalmazásra elsődlegesen a napenergia vehető igénybe, napkollektorok-
napelemek alkalmazásával, továbbá a föld energiája hasznosítható.
Vízi-közműveket érintően is jelentkeznek fenntartási költségeket csökkentő fejlesztési igények.
Ezek közül elsődleges feladat, hogy a közüzemű víz felhasználása ténylegesen csak azokon a
fogyasztási helyeken történjen (ivás, főzés, fürdés, fogmosás), ahol az ivóvíz minőségű vízre
szükség van. A házi kutak segítségével a nem ivóvíz minőségű vízigény kielégíthető, csökkentve
ezzel a drágább ivóvíz fogyasztását. További ivóvíz igény, s ezzel költség megtakarítás érhető el
épületgépészeti beavatkozás, fejlesztés segítségével, a szürkevíz hasznosításának kiépítésével.
Az igényes környezet, a környezeti állapot alakítása

Közművekkel összefüggően a környezeti állapot alakítását befolyásolja:
a megfelelő, illetve szükséges közművesítésben előforduló hiányosságok,

www.kasib.hu
a közművek jelenlétével, azok elhelyezésével, elrendezésével okozott környezetterhelés.

Az igényes környezetalakításhoz a megfelelő és szükséges közművesítés keretében a település jó
közművesítettsége ellenére előforduló hiányosságok pótlását kell megoldani. Ezek közé tartozik
a teljes közműellátás részét képező csapadékvíz elvezetésének megoldása és a település
közvilágításának fejlesztési igénye.
Telki beépített területének döntő hányadán a csapadékvíz elvezetésére egyes utcákban kétoldali,
egyes utcákban egyoldali kialakított nyílt árok lenne hivatott, de ezek nem alkotnak hálózati
rendszert, hidraulikailag rendezetlenek, sok a feliszapolódott, növényzettel benőtt szakasz. A
település helyzetfeltárásában is jelzett várható szélsőségesebb csapadék események
zavarmentes elvezetésére ez a rendelkezésre álló vízelvezető rendszer nem alkalmas.
A felszíni vizek befogadója a településen áthaladó Budajenői-patak, amelynek medre
rendezetlen, növényzettel benőtt, feliszapolódott, a nagyobb csapadékesemények elvezetését
már nem tudja biztosítani.
A település felszíni vízrendezésének településszintű felülvizsgálata szükséges, amelyben a
jelenlegi nyílt árkos vízelvezetés számára a megfelelő helybiztosításával, hidraulikai
rendezésével a zavartalan vízelvezetést az épített és be nem épített környezetben is egyaránt
biztosítani lehet.
A környezeti állapot alakításában és a lakosság komfortérzetében is jelentős szerepet tölthetne
be az utak-közterek látványát meghatározó, a közbiztonságot javító közvilágítás. A településre
azonban jellemző, hogy közvilágítása az esztétikus, energiatakarékos egyedi lámpatestek helyett,
a kisfeszültségű hálózatok tartóoszlopaira szerelt hagyományos lámpafejekkel megoldott, így
arculat-alakító hatása nem érvényesülhet, személy- és vagyonvédelmi lehetőséget nem nyújt.
Mindezt kiegészíti, hogy komoly mennyiségi hiányosságok tapasztalhatók. A közvilágításnak is
település szintű fejlesztése szükséges.
A település környezeti állapotát kedvezőtlenül befolyásolja, hogy az utóbbi időkben ismét
növekedett a közmű üzemeltetéssel kapcsolatos légszennyezés, amelyet a levegőt erősebben
terhelő hagyományos szilárd tüzelőanyag használatának újabb előtérbe kerülése okoz. A jól
kiépített vezetékes energiahordozó ellátásával korábban már kiváltották a hagyományos szilárd
tüzelést, hozzájárulva a levegő tisztaságának javításához. Meg kell azonban említeni, hogy az
utóbbi években a családok gazdasági nehézségeinek hatására, ahol az épületek műszaki
adottságai azt lehetővé teszik, egyre többen használnak újra hagyományos nem vezetékes
energiahordozót is költségeik csökkentésére, amellyel kedvezőtlen légköri viszonyoknál rontják
a környezeti állapotokat.
Telkiben is a környezeti állapot javítását szolgálná a hagyományos szilárd tüzelőanyag helyett a
környezetbarát megújuló energiahordozók alkalmazásának előtérbe helyezése. Ennek szélesebb
körű elterjedését a jelentősebb beruházási költségei, annak hosszabb megtérülési ideje fékezi.
Ez irányú törekvések Telkiben már tapasztalhatók a megvalósított napenergia hasznosítást
szolgáló beruházások, napkollektorok, napelemek elhelyezésével, de ennek mértéke még
növelendő.
A környezeti állapot alakításában meghatározó szerepet töltenek be a közművek elhelyezésével
okozott környezetterhelések. Ezt a környezetterhelést elsődlegesen a föld felett elhelyezett
közművek okozzák, de a földalatti elhelyezés is hatással van a föld feletti terek hasznosítási
lehetőségére. A föld feletti terek felszabadításával, a föld felett haladó, föld alá telepíthető
közművek által felszabadítható területen a fasorok elhelyezésével, a föld feletti teret, hosszabb
távon is foglaló nyílt árkok igényesebb, rendezettebb kialakításával, a kocsi behajtók
egységesebb látványt nyújtó műszaki kialakításával a környezeti állapot és látvány is javítható.
Ezért a közművek okozta környezetterhelést a közművek föld feletti és földalatti racionálisabb
elhelyezésével, rendezésével csökkenteni kell. Ennek elérése érdekében új föld feletti
hálózatépítésre már nem kerülhet sor. A korábbi föld feletti elhelyezéssel épített közműveket, a
település gazdasági lehetőségének függvényében fokozatosan föld alá kellene áttelepíteni. Ezek
segítségével a föld feletti terek terhelése csökkenthető, amely fasor telepítését teszi lehetővé a

www.kasib.hu
környezeti állapot javítására. A földalatti terekkel is gazdálkodni kell, mert kihatással van a föld
feletti terek hasznosítási lehetőségére.
A klímaváltozás hatásainak a kezelése

A világban jelentkező klímaváltozás évek óta tapasztalható változásokat hozott a hazai, s benne
Telki időjárásában is. A településen élő és dolgozó emberek számára az élhetőséget szolgáló
elvárt életkörülményeket a változó környezeti és klimatikus hatások mellett is biztosítani kell,
amely egyre igényesebb közmű infrastruktúra ellátással elégíthető ki, annak nemcsak
mennyiségi, hanem minőségi ellátási színvonalával.
A klímaváltozás két fő hatását: a megváltozott csapadék-viszonyokat és a hőmérséklet-
növekedést, kompenzálni csak közműfejlesztésekkel lehet. A szélsőséges időjárás, a nagyobb
csapadékesemények, vagy tartósabb csapadékhiány és az általános felmelegedés előfordulása
mellett is az élhetőség fenntartása, az épített és természetes környezet védelmének biztosítása
szükséges, amely a közműellátással szemben új igényeket támaszt.
Változnak a csapadék viszonyok, egyrészt rövid idő alatt nagy intenzitású záporok veszélyeztetik
az épített környezetet és a természeti környezetet csak úgy, mint az erdőterületeket. Telki
változatos topgráfiai adottsága mellett kialakult, illetve kialakított vízelvezető rendszerek a nagy
záporok zavarmentes levezetését nem tudják biztosítani. A jellemző nyílt árkos vízelvezetés
megfelelő kialakításának, karbantartásának hiányosságai miatt, a befogadó Budajenői-patak
karbantartási hiányossága miatt, a nagy záporok levezetésére nem alkalmasak. A megfelelő
vízelvezetés, víztárolás kialakításának hiánya komoly veszélyeztetést okoz.
Ennek elkerülésére a települést fel kell készíteni a nagyobb intenzitású záporok fogadására.
Fejleszteni kell a vízelvezetés hálózati rendszerét és növelni kell a helyi víz-visszatartás
lehetőségét.
A klímaváltozás okozta hatás, hogy a csapadékesemények hiánya is megjelenhet, amely nagy
szárazságokat hoz, ez a természeti környezetben, a mezőgazdaságban és az erdőgazdaságban
jelent komolyabb megoldandó feladatokat.
A klímaváltozás másik jelentős hatásterülete a változással járó felmelegedés, amelynek kezelése
jelentős energiaellátási fejlesztést fog igényelni. A téli fűtési szezonban ugyan energia-
megtakarítás várható, de a nyári túlmelegedés elleni klímavédelem energiaigénye meghaladja a
téli megtakarítást.
Az energiaigény növekedése egyre költségigényesebb energiatermelő beruházással és
üzemeltetéssel elégíthető ki. Erre megoldást az energiaellátásban a megújuló energiahordozók
szélesebb körű bevonása jelenthet, amelynek gazdasági nehézségei, elnyúló megtérülését
lerövidítő pályázati támogatás segítségének igénye az előző fejezetben már említésre került.
Az erőteljesebben napsütés elleni védekezésül fasorok telepítése szükséges, amelynek
árnyékhatása a gyalogosok védelmét szolgálja. Ezért a járdaépítés fontos tartozékának kell
tekinteni a fasor ültetését, telepítését is különös tekintettel az intézmények és a
tömegközlekedési megállóhelyek megközelítési útvonalán.
4. Értékvédelemmel összefüggő javaslatok

Telki község területén - a három országosan védett művi értéken kívül - az Ófalu és a Víziváros
településrészen számos olyan a hagyományos településképet őrző épület, utcaszakasz, egyéb
jellegzetesség található, amely nem áll védelem alatt, ugyanakkor őrzi a település régmúlt
történetét, építési hagyományait, anyaghasználatát és formavilágát. Ezen értékek támogatással
járó oltalom nélkül előbb-utóbb leromlanak, elpusztulnak, átépítésre kerülnek, ezáltal az
utcakép, illetve a településkép veszít egyedi jellegzetességeiből.
Mindezen kedvezőtlen folyamatok megakadályozása érdekében lehetőség van a helyi
értékvédelem jogszabályban rögzített eszközeivel élve megalkotni a helyi értékvédelmi
rendeletet, egyúttal természetesen gondoskodni kell a kimunkálandó előírások érvényesítéséhez
szükséges finanszírozási feltételekről is.

www.kasib.hu
2011-ben Telki főépítésze (Varga Béla) a település karaktere, arculata szempontjából

kiemelkedő jelentőségű „Fő utca arculatának fejlesztése” címmel értékes javaslatot készített.
Mivel a helyi védelemre méltó értékek a Fő utca környezetében találhatók, figyelembe veendők a
tanulmányban szereplő értékvédelemmel összefüggő javaslatok. A Fő utca mentén öt
akcióterületet jelöl speciális megoldandó feladatokkal:
1. A településkapu térségében az azóta már megépült körforgalom és játszótér mellett a
temető bővítését, zajvédelmét, parcellarendezését, a ravatalozó felújítását, a környező
ingatlanok arculatformálását tűzi ki célul.
2. A településkapu és a Pajta közötti szakaszon az azóta már megvalósult útburkolat-
felújításon kívül az utcafronti kerítések összehangolását, az előkertek növényzetének és
az utca menti ingatlanoknak az egységesítését, a pincesor hasznosítását javasolja.
3. A Budavidék ingatlanok elakadt fejlesztésének folytatását javasolja a csatlakozó
önkormányzati ingatlanokkal együtt, különös tekintettel a gyalogos kapcsolatokra.
4. A Pajta - önkormányzat - templom térségében a tanulmány készítése óta már
megvalósultak a tervezett felújítások: Pajta, Jung ház, emlékmű, templom és
templomkert, útburkolat, parkolás, utcabútorok, hivatal bővítése.
5. A Pajta és a Muskátli utca közötti szakaszon megvalósításra vár a tervezett CBA áruház, a
körforgalom, a szervízút egységes kialakítása és a majdani utcakép megtervezése.
Fentiek megvalósításában fontos szerepet jelöl meg az önkormányzati koncepció kialakításában
és a településrendezési szerződések kidolgozásában.
5. Tájhasználatot, a természeti értékek védelmét, bemutatását érintő javaslatok

Telki esetében különösen fontos célként szerepel már a korábbi koncepciókban is, a "meglévő
táji, környezeti, települési értékek óvása, gazdagítása......". Agglomerációs településként, az elmúlt
időszakokban bekövetkezett rohamos fejlődések mellett is fennmaradt értékes természeti
területeinek, kiterjedt erdeinek védelme továbbra alapját kell képezze a koncepcionális
fejlesztési elképzeléseknek.
A védett és ökológiailag is értékes területek, a település levegőminőségét is meghatározó erdők
fenntartása és megőrzése nagyban hozzájárul a kiemelkedő környezetminőséghez, a település
vonzerejének megtartásához.
A védett területeken továbbra is cél a természetvédelem szempontrendszerének is alárendelt
területhasználatok és szabályozási mutatók fenntartása illetve megalkotása, mely az értékes
területek védelmét, ökológiai és ökonómiai alapú fejlesztését kell lehetővé tegye. A szabályozás
során külön figyelmet kell fordítani az értékes természeti területek és lakóterületek közvetlen
csatlakozásánál az ökológiailag sérülékeny területek védelmére.
A település tájszerkezetében a hagyományos tájhasználati formák és evvel összefüggésben a

természeti értékek megőrzése a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken kívül is fontos
célként szerepel. A településfejlesztés-rendezés eszközeivel a megváltozott gazdasági
körülmények között ennek a hagyományos tájhasználatnak a megőrzése a cél, egyben a fejlődési
lehetőségek megteremtésével, a külterületek fokozott védelmével. A mezőgazdasági területek
továbbra is megőrzendőek, a helyi gazdaság szerkezetében a jó minőségű termőterületek
védendők.
A szántóföldi gazdálkodás fontos helyet foglal el a település életében. A mezőgazdasági területek
a biogazdálkodás elterjedésének a lehetőségét is megteremtik. Ma a biogazdálkodás, másként
ökológiai gazdálkodás a világon az egyik leggyorsabban fejlődő mezőgazdálkodási módszer. A
fejlődés hátterét a kereslet növekedésén felül az jelenti, hogy a gazdálkodók részére is
perspektívát jelentő gazdálkodási mód.
Telkin a mezőgazdasági művelés nagytáblás rendszerben folyik, melyet meglévő erdősávok
tagolnak. A szabályozási előírások az összefüggő szántóföldeket tagoló mezővédő erdősávok,
fásítások megőrzését is előírja, mely a szélerózió mérséklését, továbbá a táj vizuális szerepének
erősítését is szolgálja, így a tájfásítások továbbiakban is fejlesztendők.

www.kasib.hu
A Telki-hegyen a hagyományos szőlőkultúra fennmaradt területe sajátos értéke a településnek.

A szőlők nemcsak tájhasználati, de településképi szempontból is meghatározóak, így jellegének
megőrzése is célként szerepel. A szőlőterület fennmaradásának záloga a termőföld művelése. A
település szőlőktől elszakadt, funkció nélküli, leromlott állagú pincesora elvesztette eredeti táji
közegét. A hagyományos szőlőgazdálkodáshoz és borászathoz kötődő gazdálkodási formák
ösztönzése, a szőlőművelés támogatása és a pincesor "élővé tétele" a feltétele a hosszú távú
fennmaradásnak, mely szerepet kaphat a település turisztikai szerepének fejlesztésében is.
A természetvédelemhez kapcsolódó fejlesztések körének a többszintű védettségek szabnak

határt. Mint említettük magának a védett területeknek a megőrzése is fejlesztési cél kell legyen,
mely a védett fajok és élőhelyek fennmaradásának záloga. Emellett a település életében, mint
kiemelt környezetminőséget biztosító területek és vonzó turisztikai célpontok is szerepet
kapnak.
A Budai TK területén Telkit érinti a Telki - Öreg Tölgy Erdei Tanösvény, mely szabadon
látogatható. A természetvédelmi érdekekkel összhangban és a terület kezelőjével történő
összefogással az ismertség növelése mellett a látogatottság fokozható. Ennek nyomán elérhető
lenne, hogy nemcsak helyi, hanem regionális szinten is túrázó és természetjáró célponttá váljon.
A turisztikai jelentőségén felül ismeretterjesztési vonatkozásban is szerepet kaphat a TK Telki
vonatkozásában oktatási- környezeti nevelésben betöltött funkciókkal is fejlesztendő.
A sajátos helyi adottságok, most kedvező tájhasználati arányok, a megélhetést is nyújtó
mezőgazdasági területek, az értékes természeti oltalom alatt álló területek megőrzése hozzájárul
egy természeti környezettel harmóniában élő településkép kialakulásához.
A tájképvédelem ezért kiemelkedő jelentőségű, melynek okán a hatályos tervek is
meghatároztak "helyi tájképvédelmi területet". Ennek kiterjesztése és fejlesztése során a kilátás
és rálátás, tájképileg értékes elemek védelme, kilátópontok meghatározása, környezetének
fejlesztése a feladat.
Telki közhasználati zöldfelületi ellátottsága megfelelő, a településrendezési eszközök által

biztosított zöldterületbe sorolt területek aránya megfelelő. A zöldterületek többsége kialakított,
rendezett zöldfelület, a jelenleg még funkció nélküli kijelölt területek a zöldfelületi fejlesztések
jövőbeni potenciális területei. Kedvező adottság, hogy a Budai Tájvédelmi Körzet erdőterületei
közvetlen kapcsolatban állnak a beépített területekkel, ugyanakkor a szerves kapcsolat hiányzik.
Ennek a kapcsolatnak a kialakítása, a védelmi funkcióval összeegyeztethető, szabadidős
rekreációs tevékenységek körét színesítheti.
Telkiben a használati értékkel nem bíró zöldfelületek minőségi fejlesztése, a kijelölt funkció
nélküli zöldterületeken tervszerűen kialakított közparkok, közösségi terek létrehozása a cél. A
jól funkcionáló terek életképességéhez szükséges a lakosság igényeinek felmérése, esetleg
közösségi tervezés bevezetése.
Kiemelkedő jelentőségű Telki esetében az egyes alközpontokat összekötő települési gyalogos
tengely kialakítása. Ezen központi területek, közösségi terek tervszerű, igényes és látványos,
egységes koncepció szerint kialakított arculatának egészen a berendezési tárgyak, információs
táblák, műszaki megoldások megválasztásában is meg kell nyilvánulnia. Egy ilyen központi
közterület létrejötte nagymértékben javítja a településről megmaradó "emlékképet".
A vonalas zöldfelületi elemek tekintetében a közművesítési fejlesztésekkel összhangban, egy
egységes koncepció alapján kialakított, attraktív fásítási program a település arculatát is
meghatározza.
A településen keresztülhaladó Budajenői-patak belterületi szakaszainak rendezése, a település
felszíni vízrendezésének településszintű felülvizsgálatával összhangban, annak zöldfelületi
fejlesztését is szolgálhatja, mely szintén hozzájárul a kedvező környezetminőség kialakulásához.

www.kasib.hu
0 500 1000 m
80
m
TELEP
KM 7.
0 500 1000 m
80
m
TELEP
T-Mobile antenna
Vodafone antenna
KM 8.
___________________________________________________________________
Telki Község településfejlesztési koncepció

gazdasági, társadalmi és urbanisztikai vonatkozásai
Telki községre jellemző

speciális szempontok
_______________________________________________________________
2014. december
1
Telki Község településfejlesztési koncepció
gazdasági, társadalmi és urbanisztikai vonatkozásai
Telkire jellemző speciális szempontok
A tanulmányt készítette az ÉrtékTérkép Gazdasági Tervező és Tanácsadó Kft.

1022 Budapest, Hankóczy J. u. 21/B.
Varga-Ötvös Béla okl. közgazda, településfejlesztési szakértő

Horváth Dániel geográfus, közgazdász
Hirtling Julianna munkatárs
Bevezető
Jelen dokumentumban a helyi közösségteremtő erő fenntartásával, fejlesztési lehetőségeivel,

forrásfeltárással foglalkozunk. A következő témaköröket érintjük:
- helyi vállalkozás-fejlesztés és a helyi gazdaság fokozatos kiépítésének lehetőségei,

- ingatlan tulajdonosok tehervállaló hajlandósága a településfejlesztés ügyében,
- állami és más bevonható források és pályázati lehetőségek feltárása és közösségi célú
befektetésként történő felhasználása,
- az EU fejlesztési ciklusának új feltételrendszere a pályázatok terén
- az agglomeráció várható változásának (pl. MO körgyűrű kiépülése, szuburbanizációs
folyamatok változása) következményei, munkahely-fejlesztési lehetőségek, elkerülő
út, autópálya kapcsolat kérdése stb.
A speciális szempontok közé sorolt ingatlangazdálkodás részletesebb vizsgálatával a

következő „mélyvizsgálatok” c. munkarészben foglalkozunk. Ennek alapjait tárgyaltuk a
„Megalapozó Vizsgálatok” c. dokumentumban. Viszont az ezredfordulót követően lezajlott
robbanásszerű népességnövekedés és belterületi expanzió településfejlesztési hátrányainak
elemzéséhez, a „konszolidáció” lehetőségeinek feltárásához szükség van a helyi érdekeltek
körében végzendő további információ szerzésre.
2
Helyi közösségteremtő erő fenntartása és fejlesztése, ennek keretében forrásfeltárás
Mindenekelőtt leszögezzük, hogy különösen a gazdasági válság hatására a modern, integrált

településfejlesztésnek elsősorban a helyi gazdaság fejlesztését kell szolgálni, annak
legfontosabb pillére. Ez a felfogás szervesen kapcsolódik a 2014-2020 közötti időszak
Európai Uniós és hazai fejlesztéspolitikai törekvéseihez, támogatáspolitikájához.
Telki a helyi gazdaság és ezen belül a vállalkozás-fejlesztés szempontjából számos kiváló

adottsággal rendelkezik, amelyek a helyi gazdaságfejlesztés számára megfelelő alapot, és
versenyelőnyt jelentenek más településekkel szemben. Részben a statisztikai adatok, részben
az interjúk elemzésére támaszkodunk akkor, amikor a helyi gazdaság és a vállalkozások
speciális fejlesztési lehetőségeit vizsgáljuk.
A település esetében kiemelendő a kiváló vállalkozási környezet a társadalmi, természeti és

épített környezeti adottságok tekintetében. A település relatív (!) gyenge pontja a gazdasági-
intézményi környezet, amelynek a komplex fejlesztésére van szükség.
Társadalmi vonatkozásban meghatározó a vezető értelmiségiek magas aránya, a szellemi tőke

megléte, egyfajta értelmiségi miliő. Ebben a tekintetben meghatározó a diplomások
kiemelkedően magas aránya. Sok művelt, jól képzett, jelentős szakmai tapasztalattal bíró
szakember él a településen. Jellemző és meghatározó egy középkorú vezető-gárda jelenléte,
amelynek tagjai világlátott, széles látókörű emberek. Tekintettel arra, hogy a helyi közösség
nyitott felfogású, fogékony az új törekvésekre, Telki jelentős innovációs képességekkel,
kapacitásokkal rendelkezik, amit a vállalkozás-fejlesztés során figyelembe kell venni.
A településen megvannak a kreatív, alkotó közösség alapjai, azonban nagyon erős Budapest
tudáselszívó hatása. Munkahely vonatkozásában a településen élők túlzottan kötődnek
Budapesthez. Régóta sikeresen működő vállalkozások vannak Telkiben, akikre támaszkodni
lehet és kell a vállalkozás-fejlesztési tevékenység során.
Elvárás olyan gazdasági tevékenységek településre vonzása, ami illeszkedik a település

karakterébe, nem zavarja a település harmonikus működését, nem rontja az életminőséget és
épít a helyi (humán) erőforrásokra, értékekre. Nagyon fontos, hogy részben az elvándorlás
csökkentése céljából a fiatalok számára teremtsen a település megfelelő feltételeket a
vállalkozóvá válás számára, helyi munkahelyek létesítése által, ezzel is erősíteni lehet a
Telkihez való kötődést. A magasan kvalifikált fiatalok helyben tartásának, ide vonzásának és
letelepítése számára is hatékony eszközként szolgálhat egy fejlett vállalkozóbarát környezet
létrehozása.
Telkiben egyre kiterjedtebb lesz az 50 év feletti korosztály részaránya, amely szintén speciális
gazdasági igényeket és feltételeket teremt. Szintén jellemző Telkiben a megváltozott
munkaképességűek egyre nagyobb csoportja (pl.: gyermekvállalás), akik által jelentős igény
mutatkozik a részmunkaidős és távmunka keretében történő foglalkozatásra. Utóbbi a
technológiai fejlődés által a fiatalok körében is egyre elterjedtebb foglalkozási forma.
A megkérdezettek egyértelműen az oktatással, tudománnyal, kutatással, rekreációval,

turizmussal, sporttal és egészséggel kapcsolatos gazdasági tevékenységek és egyéb lakossági
szolgáltatások működését, fejlesztését támogatják, az ezen ágazatokban tevékenykedő
vállalkozásokat részesítik előnyben.
3
Gazdasági jövőkép
Telki számára a helyi adottságok, igények és a fejlesztéspolitika irányai alapján a következő

gazdasági jellegű kitörési pontokat fogalmazhatjuk meg:
innovatív, tudás alapú helyi gazdaság, amely kiemelten nyit a fiatal, környezetbarát, kreatív,
magas hozzáadott értéket előállító vállalkozások és szolgáltatások irányába (oktatás, kutatás-
fejlesztés, start-up, spin-off, öko/bio-szemlélet), másrészt az elsősorban az 50+-os
generációkra épülő szélesen értelmezett egészséggazdaságra (alkonygazdaság, turizmus és
rekreáció, egészségipar, sport ágazat, környezetvédelem).
A helyi gazdaságfejlesztés során alkalmazandó alapelvek1
Alulról szerveződés, részvétel: a központi források allokálásával szemben az elv

érvényesülése azt jelenti, hogy a helyi érdekű gazdaság(fejlesztés)i stratégia kialakítása és
megvalósítása a helyi adottságokra, értékekre és lehetőségekre építve a gazdaság helyi
szereplőivel együttműködésben és részvételükkel történik.
Integrált megközelítés: a településfejlesztés nem pusztán a műszaki infrastruktúra, a

gazdaságfejlesztés, nemcsak a gazdaság megújítására törekszik, hanem komplex
településfejlesztés valósul meg, amelynek keretében a helyi társadalmat, a gazdaságot és a
természeti és épített környezet elemeit egységben kezeljük, a beavatkozások szervesen
összekapcsolódnak egymással és figyelembe vesszük, hogy az egyes ágazatok/szférák
fejlesztései jelentős hatást gyakorolnak más ágazatokra, és igaz ez fordítva is.
Értékteremtő és értéknövelő megközelítés (kreativitás és innováció): Az önkormányzat

azon igényét jeleníti meg, hogy a forrásokat még hatékonyabban hasznosítsa és fektesse be a
helyi gazdaságba, a vállalati innováció, ipari termelés útján, vagy akár a munkaerő
továbbképzésébe. Ez a helyi források mobilizálását és fellendülését hozza magával, valamint
a helyi előnyök maximális kihasználását. Az értékteremtés, értéknövelés gazdasági-közösségi
alapját a kiemelkedő tudásban és erre épülve a kreativitásban és innovációban látjuk.
Vállalkozásösztönzés: Olyan gazdasági fejlődést elősegítő eszközök, amelyeket elsősorban

arra dolgoztak ki, hogy előremozdítsák egy településen új vállalkozások létrejöttét. Olyan
szolgáltatásokat és infrastruktúrát foglal magában, amelyek ösztönzik helyi, vagy betelepülő
vállalkozások indítását.
Ezek közé tartozik a képzés, az adminisztratív segítségnyújtás, az üzleti tanácsadó
szolgáltatás, a vállalkozói hálózatok kiépítése, a mentor-programok, a pénzügyi támogatások,
a marketing tervek, a menedzsment képességek fejlesztése, és egyéb specializált
szolgáltatások biztosítása. Rugalmasan bérelhető, kis helyigényű, kreatív vállalkozások
számára vállalkozói tér (terület, telek, zóna, inkubációs létesítmény, helyiségek) felkínálása a
cél, ahol meg lehet osztani a felszerelést és az adminisztratív szolgáltatásokat.
Egészség: Telki esetében az egészséget, mint az egészséges környezet, és egészséges

társadalom köré épülő gazdasági tényezőt fogjuk fel, amely megjelenik az oktatási, a képzési
tevékenységekben, gyógyászati infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésében, a rekreációs,
sport szolgáltatások fejlesztésében, és kapcsolódik az alkonygazdasághoz.
1
Gwen Swinburn, Soraya Goga, Fergus Murphy: A helyi gazdaságfejlesztés kézikönyve, Bertelsmann Stiftung,
Gütersloh; UK DFID, London; The World Bank, Washington, D.C. 2004. alapján saját összeállítás
Lengyel Imre: Regionális gazdaságfejlesztés, Dialóg Campus Kiadó, Pécs, 2010.
4
Közösségi gazdaságfejlesztés: Az önkormányzat célja, hogy mobilizálja a helyi
erőforrásokat, és a gazdaságfejlesztést a helyi közösség kohéziójának erősítésére is
felhasználja. A szemlélet biztosítja a transzparenciát, és javítja a kommunikációt a helyi
gazdasági_közösségi élet szereplői között. Ez a szemlélet egyben növeli a hatékonyságot,
hiszen egy olyan koordináló mechanizmus létrehozásához vezet, amely azért jön létre, hogy
biztosítsa a helyi gazdasági szolgáltatások fejlesztését és korszerűsítését.
Fenntarthatóság: a gazdaságfejlesztést hosszú távú folyamatként kezeljük, amelyben a

fenntarthatóság társadalmi, gazdasági és környezeti szinten megjelenik. A külső források
bevonásával szemben a helyi erőforrások mobilizálását célozza, ezáltal gazdasági értelemben
autonómiára, önfenntartásra törekszik, erősítve a helyi piac kialakulását, a helyben való
foglalkoztatást, előtérbe helyezve az ökológiai szempontokat.
Ökológiai szempontok: Telki vonatkozásában az ökológiai szempontok a kiváló természeti

környezeti adottságokra, a vonzó települési környezetre épülnek és megjelenik az öko-
szemléletben, az energia hatékonyságot ösztönző beruházásokban, környezetvédelemben,
turisztikai és oktatási-ismeretterjesztő tevékenységekben.
1. Helyi vállalkozás-fejlesztés és a helyi gazdaság fokozatos kiépítésének lehetőségei
Javasolt intézkedések
Helyi gazdaságfejlesztés operatív irányítása, koordináció
A Pest Megyei Területfejlesztési Programmal összhangban szükséges a gazdaságfejlesztés

helyi operatív koordinációjának kialakítása, akinek a feladatköre kiterjed a megyei és egyéb
területi és központi vállalkozásfejlesztő szervekkel való kapcsolattartásra, a gazdasági
szereplőkkel való kapcsolattartásra. Folyamatosan közvetít az önkormányzat és a gazdasági
élet szereplői között, felkutatja a pályázati lehetőségeket, forrásokat. Rendszeresen helyi
gazdasági fórumokat szervez.
Üzleti környezet fejlesztése
A vállalkozások indításának és működésének adminisztratív támogatása, adminisztratív és

pályázati ügyintézés, tanácsadási programok indítása. Intenzív településmarketing
tevékenység kidolgozása és megvalósítása. A helyi tudás és vállalkozási környezet
népszerűsítése. Helyi gazdasági együttműködések kialakítsa.
Vállalkozások telephely feltételeinek javítása
Az intézkedés keretében javasolt létrehozni vállalkozói inkubációs programot, amelynek két

fajtája lehet. Egyrészt olyan létesítmény kialakítása javasolt, amely helyet és szolgáltatásokat
képes biztosítani kezdő vállalkozások számára, másrészt javasolt olyan tematikus technológiai
park (ingatlanegyüttes) kialakítása is, amely már működő vállalkozások vonzását szolgálja.
Elsősorban a kreatív iparágak, egészségipar lehetne helyi húzó ágazat. Lényegesnek tartjuk
kihangsúlyozni, hogy a helyi gazdaság fenntarthatósága szempontjából az előbbiekben
ismertetett tevékenységekhez szervesen kapcsolódóan, az oktatás-kutatás és fejlesztés,
valamint a gyógyászat (benne sportgyótyászat) és/vagy idősellátás területén egy-egy jelentős
intézmény létrehozása/letelepítése elengedhetetlen.
5
2. Ingatlan tulajdonosok tehervállaló hajlandósága a településfejlesztés ügyében
A település lakosságának jövedelmi helyzete kiugróan jónak mondható az ország átlagos

jövedelmi helyzetéhez viszonyítva. A 2015. év elején a lakosság körében tervezett kutatásnak
egyik kiemelt témája kell legyen, hogy képet kapjunk a következőket: a lakosság milyen
tevékenységeket támogatna a településfejlesztés érdekében, és mit lenne hajlandó tenni azért,
hogy adott településfejlesztési cél teljesülését a helyi közösség elérje.
Megjegyzendő, hogy Telkiben a helyi adók magasnak számítanak más települések

összehasonlításában. Jellegzetesség, hogy az iparűzési adó itt nem jelentős, mivel nincs
komoly gazdasági vállalkozás. A falu lakossága végül is, ezt választotta, ezért költözött ide.
Ebből az is következik, hogy a lakosság további terhelése csak nagyon átgondolt,
egyértelműen hasznos és átlátható tartalom mellett és kimunkált kommunikációs módszerrel
lehetséges.
3. Állami és más bevonható források és pályázati lehetőségek feltárása és közösségi célú

befektetésként történő felhasználása
Miként a 2007-2013 közötti időszakban is a fejlesztési források 96%-át az Európai Uniós

források tették ki, a 2014-2020 közötti időszakban is feltételezhető, hogy az EU-s
támogatások képezik a fejlesztésre fordítható források döntő hányadát. Jelenleg egyéb Telki
esetében releváns Állami és más bevonható magán forrásról információ nem áll
rendelkezésre. Ennek részletezésére az alábbi fejezetben kerül sor.
4. Európai Uniós források (II. ciklus, 2014-2020) - új feltételrendszer a pályázatok terén
A magyar Kormány több jogszabályt is meghozott, a fő célokat az Alaptörvényben is

rögzítette és átszervezte a gazdaságfejlesztési támogatások rendszerét. Így jelentősen
csökkentették a pályázatok számát, egyszerűsödött a pályáztatási eljárás, valamint a
pályáztatási intézményrendszer. Az integráció a hazai tulajdonban lévő kis és közepes cégek
fejlődési esélyeinek növelésével, a beszállítói kapcsolatok ösztönzésével lehetséges, a
fejlesztések egyrészt ágazati, másrészt területi stratégiák összehangolását igénylik (NF2030).
Az OTFK tizenhárom specifikus célt fogalmaz meg, hét szakpolitikai jellegű célt és hat
területi célt. Ezen belül a gazdaságfejlesztésre vonatkozóan az alábbi célokat emelhetjük ki:
- (1) Versenyképes, innovatív gazdaság. A cél a gazdaság újra-pozícionálása, a hazai

gazdaság kedvező helyzetének visszaszerezése és megerősítése a külföldi és belföldi
piacokon. A gazdasági ágazatok erőforrásaink, értékeink fenntartható használatára alapozva
növelni szükséges az ország versenyképességét, importkiváltó gazdasági termelését, a
foglalkoztatás ösztönzését és a megélhetés biztosítását. A célhoz rendelt beavatkozási
területek közül Telki szempontjából a következő területeket javasoljuk kiemelni és
irányadóknak tekinteni:
a) a vállalkozások kreatív és innovatív fejlesztéseinek a támogatása,
b) a geotermális és megújuló energetikai potenciál kihasználása,
c) az energiahatékonyság növelése és a zöld gazdaság előmozdítása,
d) a kis- és középvállalkozások és a helyi gazdaság szerepének megerősítése,
e) kis- és középvállalkozás-barát gazdasági környezet kialakítása.
6
- (2) Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság. A cél a
gyógyító és gyógyuló Magyarország megteremtése, ennek keretében az egészségügyi
szolgáltatások és -ellátások biztosítása, az egészséges életmódra való törekvés ösztönzése,
kiemelt tekintettel a sportra, a rekreációra és az egészséges táplálkozásra. A célhoz rendelt
beavatkozási területek közül Telki szempontjából a következő területeket javasoljuk kiemelni
és irányadóknak tekinteni:
a) üzleti turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása,
b) a gyermekvállalást ösztönző társadalompolitikai, és gazdasági programok indítása,
c) családbarát gyermekellátó intézményrendszer kialakítása,
d) az egészséges életmódot, a rekreációt, a sportot, a mozgást, az egészséges életet
lehetővé tevő közösségi terek biztosítása,
e) az egészségtudatosság ösztönzésére irányuló társadalmi és településfejlesztési
programok megvalósítása,
f) az egészségügyi, gyermek- és idősellátással, szociális ellátással és mentálhigiénével
kapcsolatos közösségi szolgáltatások biztosítása és bővítése
- (4) Kreatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I. A cél a kreatív

képességeinkre, tudásunkra építő értékteremtés, ennek érdekében az információs-
kommunikációs háttér javítása, az ehhez szükséges megfelelő és korszerű képzési rendszer
létrehozása, ami biztosítja a piacképes és gyakorlati tudás megszerzését, illetve kedvező
szellemi és innovációs környezetet biztosít a fejlesztéseknek. Ezáltal egy kezdeményező, akár
egész életen át tartó, önálló tanulásra képes, fejlett munkakultúrájú munkaerő-piaci kínálat
teremthető meg az országban. A célhoz rendelt beavatkozási területek közül Telki
szempontjából a következő területeket javasoljuk kiemelni és irányadóknak tekinteni:
a) a tehetség és kreativitás itthoni kibontakoztatása az ország általános gazdasági,
társadalmi, kulturális és szellemi értékeinek fejlődése érdekében,
b) a tudásgazdaság kiépítése és erősítése az ehhez kapcsolódó felsőoktatási
intézmények és kutatóközpontok fejlesztése, valamint az egymással és a gazdasági
szereplőkkel való együttműködéseik erősítése,
c) a gazdaságot és a társadalmat szolgáló innovációk, K+F ösztönzése és a kulturális
kreatív tevékenységek támogatása.
- (5) Értéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom. A cél, egy olyan szolidáris,

felelős és összetartó, értékeit ismerő és valló társadalom kialakítása, amelyik képes a helyi
közösségi szintű megújulásra. Tudatos, közösségi alapon szerveződik. A célhoz rendelt
beavatkozási területek közül Telki szempontjából a következő területeket javasoljuk kiemelni
és irányadóknak tekinteni:
a) a kulturális hagyományok és örökség megőrzése, az identitás erősítése a kulturális
értékekhez és szolgáltatásokhoz, valamint a közművelődéshez történő hozzáférés
biztosításával,
b) a közösségi és családi életre nevelés, az öngondoskodási képesség és a társadalmi
befogadás, felelősségvállalás, valamint a szolidaritás erősítése,
c) a közösségi életet és a gyermekvállalást ösztönző, családbarát közszolgáltatások
kialakítása,
d) a közösségi és társadalmi értékek és értékrendek szerepének erősítése,
megteremtése,
e) a társadalmi, környezeti, fogyasztói és pénzügyi tudatosság elterjedésének
elősegítése,
f) közösségi gazdaságfejlesztés.
7
- (6) Jó állam: szolgáltató állam és biztonság. Cél, a közszféra hatékonyabb szerepvállalása a
közjó, a munka, a rend, a biztonság és a tudás szolgálatában. A célhoz rendelt beavatkozási
területek közül Telki szempontjából a következő területeket javasoljuk kiemelni és
irányadóknak tekinteni:
a) stratégiailag vezérelt, célzott fejlesztéspolitika,
b) kapcsolatok erősítése, kiemelten a térségben,
c) a közszolgáltatások megújítása.
- (7) Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme

Cél, a természeti erőforrásokkal való takarékos és hatékony gazdálkodás, így a fenntartható
energia- és hulladékgazdálkodás, a zöldgazdaság-fejlesztés, a stratégiai természeti erőforrások
(a víz, a talaj, az ásványkincsek) fenntartható használata, a biodiverzitás megőrzése, a
természeti értékek védelme, a környezetminőség javítása, és a környezetbiztonság erősítése.
További cél a fenntartható életmód, fogyasztás és termelés elterjesztése, a
környezettudatosság erősítése. A célhoz rendelt beavatkozási területek közül Telki
szempontjából a következő területeket javasoljuk kiemelni és irányadóknak tekinteni:
a) természeti erőforrásaink fenntartható és stratégiai szemléletű védelme, és takarékos
használata,
b) a biológiai- és táji sokszínűség, valamint a hazai erdők védelme, megőrzése,
c) a zöldgazdaság bővítése, a környezetvédelmi ipar fejlesztése, energiatakarékosság
és -hatékonyság, energiabiztonság, a megújuló energiaforrások térségi autonóm
energiaellátási rendszerekben való fenntartható hasznosítása, a geotermikus energia
komplex hasznosítása, a földhő hasznosítása,
d) a fenntartható hulladékgazdálkodás (megelőzés, újrahasznosítás, ártalmatlanítás)
feltételeinek megteremtése,
e) a klímabiztonság megteremtése, a települési és intézményi klímavédelem, valamint
a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás,
f) a környezetvédelem és a környezetbiztonság,
g) a környezeti oktatás, nevelés és szemléletformálás erősítése
Az OFTK céljai kijelölik a 2014–2020-as Európai Unió fejlesztési és programozási

időszakához kötődő hazai fejlesztéspolitika fő területeit, figyelembe véve az Európai Unió
2014–2020 között meghatározott tematikus célkitűzéseit és prioritásait.
Az OTFK megfogalmazza azokat a fejlesztési tématerületeket is, amely nemzeti prioritások

mentén kerülnek szétosztásra az Európai Uniós támogatások. Kiemeltünk azokat a
kulcstényezőket, amelyek Telki esetében relevánsak lehetnek a következő tervezési,
fejlesztési időszakban:
- patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison, nagyvállalati partnerségben;
- fordulat a teljes foglalkoztatottság és a tudástársadalom felé;
- útban az erőforrás- és energiahatékonyság, illetve az energiafüggetlenség felé;
- népesedési és közösségi fordulat;
- területi integráció, térségi és helyi fejlesztések a helyi gazdaság bázisán.
A 2014-2020 közötti időszak EU-s támogatási forrásai szempontjából az egyik legfontosabb

dokumentum, a Magyar Kormány és az Európai Unió között létrejött „Magyarország
Partnerségi Megállapodása a 2014–2020-as fejlesztési időszakra” című szerződés, amelyet
2014. augusztus 15-én fogadott el Magyarország Kormánya. Magyarország a Partnerségi
Megállapodást 2014. szeptember 11.-én aláírta az Európai Bizottság.
8
Az egyes tematikus célkitűzések ESB-alapok (értsd: európai strukturális és befektetési
alapok) által allokált forrásait mutatja be az alábbi táblázat. A 2014-2020 közötti időszakban
Magyarország a Kohéziós és Strukturális Alapok forrásainak hozzávetőlegesen 60%-át
közvetlen gazdaságfejlesztésre kívánja fordítani (ehhez szinte minden tematikus cél
allokációja hozzájárul).
Az egyes tematikus célkitűzések Európai strukturális és befektetési alapok által allokált

forrásai
Forrás: Partnerségi Megállapodás, Miniszterelnökség, Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzetgazdasági

Tervezési Hivatal, 2014. Megjegyzés: A táblázatban szereplő összegek indikatívan értendők.
A Partnerségi Megállapodásban foglalt célok és azok elérésének részletes kifejtése az operatív

programok feladata. Magyarország a 2014-2020 között rendelkezésre álló uniós források
felhasználását tíz operatív program keretében használja fel, amelyek a következők:
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP): az OP elsődleges célja a

közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési
hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig.
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP): az OP elsődleges célja, hogy a

humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és
népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni
küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az
egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a
9
korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának
növelésére és a kutatás-fejlesztésre.
Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP): az OP célja, hogy a

magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági
növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe
vevő – védelmével összhangban valósuljon meg.
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP): az OP egyik legfontosabb

célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új
munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni.
A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és
kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése.
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): az OP fő küldetése, hogy

kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és
megvalósításához. Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi
társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is.
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP): az OP célja,

Magyarország egyetlen „fejlettebb” régiójának további fejlődésének biztosítása, a régió
gazdasági versenyképességének további növekedése, illetve a régión belüli fejlettségbeli
különbségek csökkenése.
Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP): az OP

keretében a közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztéseit kerülnek
végrehajtásra. Az operatív program ad egyben helyet a 2014-2020 időszakban az ESB alapok
végrehajtásához szükséges tagállami funkciók finanszírozásához felhasználható technikai
segítségnyújtás forrásoknak.
Vidékfejlesztési Program (VP): az OP elsődleges célja a mezőgazdasági vállalkozások

versenyképességének növelése, az agrárium fenntartható fejlődése, a vidéki térségek és
közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben, valamint a gazdasági
fejlődés támogatása.
Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP): az OP a halászati ágazat támogatási

lehetőségeit tartalmazza.
Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP): az OP elsődleges célja,

hogy a leginkább rászoruló személyeket – a szegénységben élő gyermekeket, a
hajléktalanokat, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű személyeket – megfelelő
étkezéshez és alapvető fogyasztási cikkekhez juttassa.
Az alábbi táblázat a tervezés jelenlegi szakaszában alkalmazott, indikatív forrásallokációs

összegeket tartalmazza (a tervezett EU támogatásokat foglalják magukba,
teljesítménytartalékkal együtt).
10
Az egyes operatív programok forrásallokációja
Forrás: Partnerségi Megállapodás, Miniszterelnökség, Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzetgazdasági

Tervezési Hivatal, 2014. Megjegyzés: A táblázat összegei indikatívan értendők.
Az operatív programok fele Telki esetében akár az önkormányzatot, akár a helyi gazdasági és
társadalmi élet szereplőit vesszük alapul nem releváns, nem tartalmaz elérhető támogatási
forrásokat. Ezek a következők: TOP, KOFOP, VP, MAHOP, RSZTOP. A 2014-2020 közötti
időszakban Magyarország az EU-s fejlesztési források (vidékfejlesztési és halászati források
nélkül) hozzávetőlegesen 60%-át közvetlen gazdaságfejlesztésre kívánja fordítani. Ehhez a
GINOP, a TOP és a VEKOP járul hozzá.
Települési gazdaságfejlesztésre, komplex településfejlesztésre a leginkább megcélozható

operatív programok Telki számára a VEKOP és a GINOP.
A VEKOP pénzügyi kerete a teljes, Magyarországra a Strukturális és Kohéziós Alapokból

jutó uniós támogatás 3,9%-a, 2013-as árakon 463,7 millió EUR. A VEKOP keretének 55,6%-
a ERFA, míg 44,4%-a ESZA forrás. Az elsősorban versenyképességet és gazdaságélénkítést
szolgáló infrastrukturális fejlesztések mellett kiemelt cél a régió versenyképességének további
javítása érdekében a foglalkoztatást, a társadalmi együttműködést, az oktatást és képzést
támogató programok megvalósítása, valamint a közigazgatás hatékonyságának növelése
ESZA források felhasználásával.
A VEKOP tartalom 9 tematikus cél mentén szerveződik, amely az egyes

prioritástengelyekhez kapcsolódva az alábbiak szerint épülnek fel:
(1) TC: A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése / PT: Kutatás,

fejlesztés és technológiai innováció: a 94,6 millió EUR keretű allokációjával, az operatív
program teljes keretének ötödével a legnagyobb forrású prioritási tengely fejlesztéseit
támogatja. Ezt az allokációs arányt indokolja a régió K+I terület esetében – országos szinten –
betöltött szerepe.
11
(2) TC: Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és
minőségének fokozása / PT: Infokommunikációs fejlesztések: A közvetlen
gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó IKT fejlesztéseket támogató tematikus célkitűzés esetében
összesen 10,2 millió EUR áll rendelkezésre, amely az összes forrás 2,19%-a. Az összeget a
GINOP országos fókuszú IKT programjainak KMR arányos finanszírozásához kívánjuk
felhasználni.
(3) TC: A KKV-k versenyképességének fokozása / PT: Vállalkozások

versenyképességének javítása: A kkv fejlesztést támogató tematikus cél esetében összesen
38,2 millió EUR áll rendelkezésre. Ez a forrás a VEKOP uniós támogatási keretének 8,24%-a.
A TC forrásainak 85%-a Pest megye területére összpontosul, a források koncentrációjával
segítve a fejletlenebb terület gazdasági fejlődését, a helyi munkavállalók helyben
boldogulásának biztosítása érdekében.
A két, közvetlenül a vállalkozások fejlődését is segítő 1. és 3. tematikus cél a 132,8 millió

EUR-val szolgálja a régió fejlődését. A kutatás-fejlesztés és innováció, valamint a kkv
fejlesztés támogatásának jelentős szerep jut a 2014-2020 közötti időszakban. Ez a forrás a
VEKOP uniós támogatási keretének 28,64%-a. A 2007-2013 közötti időszakban a Közép-
magyarország régió területén jelentősen kevesebb forrás állt rendelkezésre, mint amennyit a
régió vállalkozásai fel tudtak használni.
(4) TC: Az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden

ágazatban / PT: Az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló
energiák felhasználásának támogatása: a gazdaságfejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó
tematikus cél a fejlődéshez további 54,3 millió EUR összeggel járul hozzá a vállalkozások és
a magántulajdonban lévő lakóépületek, valamint a fenntartható városi közlekedés támogatása
által. A tematikus cél forrásai összhangban a Partnerségi Megállapodással elsősorban az
épületenergetikai színvonal javulását támogatják, de a beavatkozások a pozíciós papírnak
megfelelően hozzájárulnak a „fűtési rendszer korszerűsítésében rejlő kihasználatlan
lehetőségek kiaknázásához” is.
Az 1,3,4 tematikus célok összes forrása 187,2 millió EUR, amely a VEKOP teljes uniós
támogatási keretének 40,36%-a, az ERFA támogatások 72,59%-a.
(6) TC: A környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása /

PT: Turisztikai és természetvédelmi fejlesztések. A tematikus cél keretében elsősorban az
országos kiterjedésű, hálózatos turisztikai útvonalak régiót érintő szakaszainak kiépítését,
valamint a KEHOP keretében megvalósuló országos jelentőségű természetvédelmi
fejlesztések Közép-magyarország régió területre eső forrásait biztosítja a VEKOP 16,9 millió
EUR forrással.
(8) TC: A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás

ösztönzése / PT: Települési környezet és közszolgáltatás-fejlesztés (ERFA), illetve
Foglalkoztathatóságot szolgáló programok (ESZA). Az EU2020 Stratégiával összhangban
a VEKOP forrásainak egy része a foglalkoztatás bővítésére került elkülönítésre. A gazdasági
fejlődéshez közvetett módon hozzájáruló tematikus célokra kisebb mértékben ERFA (12,8
millió EUR), jelentősebb mértékben ESZA források (40,4 millió EUR) állnak rendelkezésre.
Az 53,2 EUR a VEKOP uniós támogatási keretének 11,47%-a.
12
(9) A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, hátrányos
megkülönböztetés elleni küzdelem / PT: Települési környezet és közszolgáltatás-
fejlesztés (ERFA), illetve a társadalmi hozzáférést bővítő és humánerőforrás fejlesztést
támogató programok (ESZA). A tematikus célhoz kapcsolódó, társadalmi együttműködést
szolgáló infrastruktúra-fejlesztések jelentősebb részben a 2007-2013 közötti jó tapasztalatokra
alapoznak. A fejlesztések a régió társadalmi és gazdasági hátrányokkal sújtott területeinek
városaiban támogatják a rászoruló közösségek rehabilitációját, a marginalizálódott csoportok
társadalmi-gazdasági integrációját, az országos hatáskörrel rendelkező egészségügyi
intézményeket, intézményi férőhelyek kiváltását, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat
30,8 millió EUR ERFA és 38,4 millió EUR ESZA forrással. Az ESZA programok elsődleges
célja a társadalmi együttműködés erősítése, a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi és
gazdasági integrációjával a gazdasági teljesítmény növelése. A tematikus célra allokált 69,2
millió EUR a VEKOP keretének 14,93%-a.
(10) TC: Az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a

készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében / PT: Társadalmi
hozzáférést bővítő és humánerőforrás fejlesztést támogató programok (ERFA), illetve
Foglalkoztathatóságot szolgáló programok (ESZA) A cél esetében a VEKOP nem
tartalmaz ERFA forrást. A célra allokált ESZA forrás nagysága 43,5 millió EUR, az operatív
programhoz mért részaránya 9,38%. A programok hátrányos helyzetű gyermekek oktatási
problémáinak (pl. iskolai lemorzsolódás) leküzdéséhez, a gazdasági elvárásokhoz igazodó
oktatási rendszer erősítéséhez, a felsőoktatás, a szakképzés, felnőttképzés, munkahelyi
képzések és kompetenciák fejlesztéséhez járulnak hozzá. A cél közvetett módon a gazdaság
teljesítőképességének fokozását szolgálja.
(11) TC: a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és a

hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás / PT: Közigazgatási és közszolgáltatási
fejlesztések. A közigazgatás működésének és a közszolgáltatások hatékonyságát támogató
tematikus cél a VEKOP forráskeretébe a KÖFOP földrajzi rugalmasság alkalmazásával
megvalósuló országos hatású fejlesztéseinek arányos Közép-magyarország régió
finanszírozását és a régió területén megvalósuló helyi fejlesztések támogatását biztosítja 83,5
millió EUR ESZA forrással. A támogatási forrás a VEKOP teljes keretének 18,01%-a.
NF2030 fejlesztési irányai Pest megyére vonatkozóan:

- A gazdasági dinamizálása, több lábon álló gazdaságfejlesztés, egyszerre építve a
feldolgozóipari- és agrár-tradíciókra, valamint az új iparágak, szolgáltatások
fejlesztésére. Befektetés-ösztönzés, a tőkevonzó képesség javítása, az egyes térségek
endogén erőforrásaira alapozva. A gazdasági húzótérségek innovációs- és
versenyképességének javítása, az M0-ás körgyűrű és a Ferihegyi Gazdasági Övezet
logisztikai-vállalkozási zónáinak fejlesztése, a megye leszakadó térségeinek gazdasági
felzárkóztatására kiemelten építve a KKV szektorra.
- Társadalmi megújulás, a közösségek és a bizalom erősítése, az együttműködések
ösztönzése és intézményesítése, a családi értékek előtérbe helyezése, a lakosságának
egészségi állapotának javítása, az oktatás intézményi- és tartalmi megújítása, kiemelt
figyelmet fordítva a gazdaság igényeire. Területi ás társadalmi kohézió, az
esélyegyenlőség javítása.
- A térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása, a metropolisz térség, benne Pest megye
hálózatos térstruktúrájának kialakítása, a térség geostratégiai adottságainak jobb
kihasználása, a belső közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése kiemelten az
elővárosi közlekedés, valamint a térségi központok és vonzáskörzeteik tekintetében.
13
Tervezett, koordinált térségfejlesztéssel, takarékos területhasználattal a metropolisz
régió többi szereplőjével együttműködő, emellett vonzó, kiemelkedő környezeti
feltételeket és életminőséget biztosító tér kialakítása.
A NF2030-ban Pest megyére megfogalmazott fejlesztési irányokat a Pest Megyei

Területfejlesztési Program 2014-2020 dokumentum részletezi, konkretizálja. Lényeges
kihangsúlyozni, hogy mind a megyei stratégiai program, mind Telki fejlesztési koncepciója
esetében kimutatható a 2014-2020 uniós ciklushoz készülő operatív programokhoz való
kapcsolat, azonban a fejlesztési elképzelések nem az uniós tematikából, hanem a térség valós
igényeiből fogalmazódnak meg. Sem Pest megye, sem Telki esetében a stratégiai fejlesztési
igények túlmutatnak az Uniós források keretein, ezért már középtávon is számolni kell a hazai
források megjelenésére (települések lakosságának, vállalkozásainak szerepvállalása, települési
önkormányzatok forrásai, állami kompenzáció, stb.).
Pest megye és Telki számára nagyon fontosak az Ágazati Operatív programok is, hiszen a
1323/2013. (VI. 12.) Korm. határozat értelmében lehetőség nyílik arra, hogy az ágazati
operatív programok tartalmazzanak a Közép-magyarországi Régió területén megvalósuló
fejlesztéseket is. A négy legfontosabb ágazati operatív program számunkra a GINOP,
KEHOP, EFOP és IKOP.
A 2014-2020 közötti uniós programozási időszak Közép-magyarországi Régió

vonatkozásában meghatározott tematikus koncentráció elvei a tervezés jelenlegi szakaszában
a következők:
A. A Közép-magyarországi régióban az ERFA által finanszírozott támogatások 80%-át kell az

alábbi tematikus célokra fordítani:
- minimum 20%-ot az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra (4. tematikus cél);
- kutatás, technológia-fejlesztés és innováció (1. tematikus cél);
- kkv-k versenyképességének fokozása (3. tematikus cél),
- infokommunikációs technológiák fejlesztése és hozzáférhetőségük javítása (2.
tematikus cél).
B. Az ERFA források maradék 20%-a használható fel a további tematikus célkitűzések

finanszírozására.
Pest megye több lábon álló gazdaságának dinamizálása – [I. Prioritás]
Vállalkozások versenyképességének javítása [intézkedés]
Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a projektcsomagokat, lehetséges pályázati

témacsoportokat, amelyek Telki esetében a 2014-2020 közötti időszakban relevánsak lehetnek
és illeszkednek a megyei stratégiai fejlesztési célkitűzésekhez.
Projektcsomag: Megyei befektetés-ösztönző szervezet létrehozása és működtetése

A privát szféra beruházásai döntően meghatározzák Pest megye gazdasági teljesítményét.
2009-ben 302 Mrd Ft beruházás valósult meg a megyében. Ha a VEKOP keretösszegéhez
hasonlítjuk, mely hét évre 260 Mrd Ft, látható, hogy óriási jelentősége van a térség gazdasági
teljesítményében a magánszektor befektetéseinek Egyre nagyobb a jelentősége a helyi
befektetések ösztönzésének különösen annak fényében, hogy folyamatosan csökken Pest
megye részesedése az ország beruházásaiból. Mára kijelenthető, hogy Pest megye lecsúszott a
14
vele szomszédos konvergencia régiók szintjére, az Uniós finanszírozást tekintve pedig
hátrányban van.
Projektcsomag: Vállalkozások telephely feltételeinek javítása

Pest megyében a kkv-k jelentős része lakóövezetben folytatja tevékenységét, ezért
szükségessé vált olyan ipari-, vállalkozói parkok, inkubátorházak fejlesztése, ahová ezek a
cégek ki tudnak települni. A befektetés-ösztönző tevékenység eredményeképpen várhatóan
további igények fognak keletkezni a meglévő területeken. A beavatkozás támogat olyan kis
léptékű infrastruktúra fejlesztéseket is, amelyek meglévő telephelyek, üzemek energia
ellátásának javítását, közúti megközelíthetőségének javítását szolgálják.
Projektcsomag: Üzleti környezet fejlesztése

Inkubátorházak, technológiai parkok létesítésével a vállalkozások indulásának ösztönzése
valósulhat meg egy olyan környezetben, amely szolgáltatásaival, üzleti környezetével
elősegíti a kezdést és megerősíti a kritikus szakaszban lévő kezdő vállalkozások fejlődését.
Támogatások használhatók majd fel tematikus inkubátorházak létrehozására, különösen
felsőfokú oktatási intézmények környezetében, az egyetemhez kötődő induló vállalkozások
fejlesztése kapcsán.
Projektcsomag: Vállalkozásokat segítő tanácsadói program indítása

A beavatkozás olyan szakértőt rendel a vállalkozáshoz, mely tanácsadással tudja segíteni a
vállalkozás tevékenységét. A tanácsadás lehet életszakaszhoz, új technológia bevezetéshez,
exportképesség fejlesztéséhez (marketing kompetenciák és megfelelő üzleti modell
kialakítása) vagy pénzügyi eszköz alkalmazásához rendelt.
Projektcsomag: Vállalati K+F tevékenység erősítése

A beavatkozás fő célkitűzése, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordítások Pest megyében is
növekedjenek (az elmúlt időszakban a K+F források 95%-át Budapest szívta fel). Támogatja a
szolgáltatások fejlesztését, valamint az innováció menedzsment humán kapacitásának
folyamatos készség és kompetenciafejlesztését, helyben tartását. A beavatkozás támogatja a
kisvállalatok, nagyvállalatok és egyetemek közötti stratégiai együttműködések létrejöttét, a
tudás- és technológiatranszfer hatékonyságának növekedését. A beavatkozás célja az
innovációs értéklánc különböző szakaszainak támogatása, a célzott alapkutatástól kiindulva
akár a létrehozott termék piacra vitelének elősegítéséig.
Projektcsomag: Vállalatok és kutatóhelyek közötti együttműködés támogatása

A megyei termelő és szolgáltató vállalatok, valamint a kutatásokat végző cégek, vagy
egyetemek közötti kapcsolat nem megfelelő. Emiatt rossz az új technológiák adaptációja. A
fordított információáramlás sem megfelelő, hiszen a vállalatok irányából is nehezen jutnak el
információk a kutatás-fejlesztés irányában. A beavatkozás ezt a kapcsolati szakadékot
törekszik áthidalni.
Projektcsomag: Start-up, Spin-off, Spin-out vállalkozások fejlesztése

A Pest megyében a frissen induló Start-up, Spin-off, Spin-out vállalkozások tőkeellátottsága
nem megfelelő. Szükséges a finanszírozási lehetőségeik szélesítése pénzügyi eszközök,
magvető tőke bevonásával. Szükséges a kapcsolódó innovációs ökoszisztéma fejlesztése is.
A Pest megyei start-up ökoszisztéma fejlesztése szükségszerűen kapcsolódik a Runaway
Budapest 2.0.2.0 keretében megfogalmazott célokhoz, illetve annak végrehajtásához. A
program részleteinek kidolgozásától függően lehet szükség annak esetleges kiegészítésére a
megye számára specifikusan fontos célcsoportok tekintetében (pl. vállalati spin-off és spin-
15
out, valamint növekedési szakaszba lépő vállalkozások célzott telephelyfejlesztése és
letelepítése, Pest megyei tudásközpontokban fejlesztett inkubációs központok).
Pest megye gazdaságában meghatározó súlyú ágazatok fejlesztése [intézkedés]
Projektcsomag: Életmód, egészségipar és alkonygazdaság fejlesztése

Az egészségiparhoz kapcsolódóan a megyei gyógy- és termálfürdők szolgáltatásainak
fejlesztése, azok összekapcsolása és egységes csomagként való megjelenítése történik meg.
Az egészségipar kiegészül továbbá a biogazdálkodás, gyógynövénytermesztés és feldolgozás
kapacitásainak fejlesztésével.
Projektcsomag: Turizmus, mint stratégiai ágazat fejlesztése

A beavatkozás keretében a megyében található turisztikai attrakciók infrastruktúrájának,
tematikus kínálatának, szolgáltatási palettájának fejlesztése valósul meg, a természeti
látnivalók, kulturális és épített örökség (kiemelten a megyében található paloták, kastélyok,
kúriák, várak, templom-, és kolostorromok és világörökség várományos helyszínek), valamint
rekreációs-szabadidős kapacitások kiépítésével. A rekreációs turizmus keretében a lovas túra
útvonalak, a bakancsos turizmushoz köthető útvonalak, valamint az infrastrukturális háttér
fejlesztése (lovardák, turista és kulcsos házak) valósulnak meg. A beavatkozás a kiegészítő
jelleggel bíró szálláshely-kapacitásfejlesztést, műszaki háttér fejlesztését, valamint a
szolgáltatások és kapcsolódó tevékenységek minőségét, egyedi jellegét támogató egyéb
fejlesztéseket is támogat. Pest megye fontosnak tartja az országos tematikus túraútvonalakhoz
(Telki esetében pl. Mária-út zarándokútvonal) kapcsolódó megyei szakaszok megvalósítását.
Projektcsomag: Kreatív ipar fejlesztése

A Pest megyei kreatív ipar több szegmense is jelen van a nemzetközi piacokon, illetve
szorosan beágyazott a nemzetközi trendekbe. Nem csak a filmgyártásban, de például a
kézművesiparban is jellemző a kkv szereplők kiterjedt aktivitása, illetve törekvése, hogy ott
legyenek a nemzetközi vásárokon, közvetlenül is elérjék a határon túli fogyasztói piacot. A
kreatív ipar ágazatai: elektronikus és nyomtatott sajtó, reklám- és hirdetési ipar, film és videó,
szoftverkészítés és digitális játékfejlesztés, építészet, könyvkiadás, zene, előadó-művészet,
képzőművészet, iparművészet, formatervezés és divattervezés, művészeti és antik piac,
kézművesség, népművészet. A kreatív ipar fejlődését gátolja a duális gazdaság, a kifejezetten
nemzetközi trendekbe beágyazott és a helyi közösséget szolgáló intézményrendszer
elkülönülése, a művészetoktatás körüli bizonytalanság és finanszírozási nehézségek, a Pest
megyei térségek és a települések alacsony márkaértéke, identitásának, valamint a védjegy,
illetve minősítési rendszerek elfogadottságának hiánya.
Közlekedésfejlesztés Pest megye nemzetközi, regionális és térségi kapcsolatainak

javítása érdekében [Prioritás]
Hiányzó nemzetközi közlekedési kapcsolatok ütemezett megépítése, illetve a meglévő

kapcsolatok fejlesztése [intézkedés]
Projektcsomag: Nemzetközi közúti kapcsolatok fejlesztése

Pest megye centrális, Budapestet övező elhelyezkedésének köszönhetően számos, nemzetközi
szinten jelentős főút keresztezi, érinti. A gyorsforgalmi és főutak hálózata azonban nem
folyamatos, helyenként csak szakaszosan kiépített. A sugaras-gyűrűs hálózat gyűrű irányú
elemeinek hiányzó szakaszai a fővároson áthaladó utak telítődéséhez, állandó közlekedési
konfliktusokhoz vezet, amely a megyei útszakaszok zsúfoltságának is egyik okozója. A
16
torlódások csökkentéséhez, megszüntetéséhez és a térség geostratégiai pozíciójának jobb
kihasználása érdekében elengedhetetlen a nemzetközi közúti közlekedési hálózat hiányzó
szakaszainak mielőbbi megvalósítása. A gazdaságfejlesztési operatív céljainkhoz kapcsolódva
kiemelten fontosnak tartjuk a transzkontinentális kapcsolati szerepre is alkalmas M11
gyorsforgalmi út ütemezett megvalósítását. Az M11-es autópálya Esztergomnál lépne be
Magyarországra, és a tervezett nyomvonal szerint Zsámbékot nyugatról, Pest megye nyugati
határa közelében elkerülve Ercsi térségében csatlakozik rá az M6-os autópályára.
Közösségi közlekedés fejlesztése [intézkedés]
Projektcsomag: Kistérségi és járási központok elérhetőségének javítása

A megye és a főváros kapcsolatrendszerén túl a megye egyes településein belül a közlekedési
kapcsolatok térségi, környezeti, gazdasági sajátosságok szerinti differenciált fejlesztése, a
kistérségi és járási központok időben és eszközben (közösségi közlekedés) való jobb
elérhetőségének biztosítása, a közlekedésbiztonság javítása történik meg. Évtizedek óta súlyos
közlekedési problémákat okoz a 10-es főút településeken átvezető szakaszainak terheltsége,
ezért kiemelt fontosságú az út 2*2 sávos megyei szakaszának mielőbbi megvalósítása, a 10-es
számú főút jelenlegi nyomvonalának kiváltása egy, a településeket elkerülő regionális
jelentőségű kiemelt főút új nyomvonalú megépítésével. Meg kell valósítani az M0 körgyűrű
hiányzó északnyugati és nyugati szakaszát. Meg kell valósítani a Zsámbéki-medence
településeinek elkerülésére tervezett út kiépítését.
Projektcsomag: Külterületi utak fejlesztése

A városok közötti úthálózat fejlesztése, a települések megközelíthetőségének javítása, térségi
úthálózatba történő bekötése valósulhat meg. Ide sorolható a települést, településeket elkerülő
utak építése is a meglévő utak nagy forgalma miatt a lakóterületeken keletkező zaj, por- és
rezgésterhelés csökkentése. Ide értendők olyan ipari, logisztikai területek megközelítését
szolgáló közútfejlesztések is, melyek gazdaságélénkítő szerepe kimutatható.
Projektcsomag: Nemzetközi és országos kerékpáros kapcsolatok fejlesztése

A kerékpáros turizmus és hivatásforgalom egyre jelentősebb igényeket támaszt megfelelő
minőségű, az úttesttől elválasztott és rendszerbe szervezett kerékpárutak felé. A települések
együttműködésben megvalósított, hálózatba szervezett projektjeinek integrált megvalósítását
javasoljuk az EUROVELO, a Duna-menti kerékpárút, Budapest-Balaton kerékpárút, hálózati
elemeivel. A kerékpáros utak menti szerviz pontok, szolgáltató állomások fejlesztését együtt
szükséges megvalósítani a vonalas infrastruktúra fejlesztésével.
Települési infrastruktúrafejlesztés az élhetőbb, fenntarthatóbb lakókörnyezetért

[Prioritás]
Környezetvédelem, természeti területek és értékek megóvása, élhetőbb települési környezet

kialakítása [intézkedés]
Projektcsomag: Természeti területek és értékek megóvása, a megye ökológiai

térszerkezetének fejlesztése
Pest megye természetvédelmi területeinek (a Duna-Ipoly Nemzeti Park, a tájvédelmi
körzetek, NATURA 2000 és egyéb védett és nem védett, ökológiai területek) biológiai
sokféleségének megóvása, a fajok és élőhely típusok hosszú távú fennmaradásának
biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével úgy, hogy a területek
17
ismertsége, népszerűsége, látogatottsága növekedjen. Támogatandó a biodiverzitás
megőrzését szem előtt tartó turisztikai szolgáltatások fejlesztése.
Vízgazdálkodás, vízvisszatartás létesítményeinek fejlesztése [intézkedés]
Projektcsomag: Felszíni csapadékvíz elvezetés létesítményeinek fejlesztése

A klímaváltozás miatti szélsőséges időjárás szükségessé teszi a hiányzó csapadékvíz elvezető
rendszerek kiépítését, a meglévők felújítását, karbantartásának elvégzését, a szükséges
kapacitások újraméretezését és megvalósítását.
Projektcsomag: Vízvisszatartás, vízpótlás létesítményeinek kialakítása

A felszíni vizek egyenlőtlen területi és időbeni eloszlása miatt kiemelten fontos a
vízkészletekkel való tervszerű gazdálkodás térségi, települési és lakossági szinten is. Részben
záportározók kialakítása támogatott a beavatkozásban, továbbá programok indítása a
lakossági csapadékvíz-gyűjtés és hasznosítás hatékony és biztonságos körülmények közötti
elterjedésének támogatása.
Megújuló energiaforrások hasznosításának elősegítése [intézkedés]
Projektcsomag: Megújuló energiatermelő rendszerek kialakításának támogatása

Pest megye területén belül nem egyformán állnak rendelkezésre a megújuló energiatermelés
lehetőségei. Ezért térségi helyzeti előnyökre alapozva támogatjuk a közvetlenül hálózatra
termelő geotermikus energia, napenergia, szélenergia, biogáz, egyéb alternatív megújuló,
vagy részben megújuló (pl. termálvíz) energiatermelő rendszerek kiépítését a helyi
energiapotenciálok kiaknázása érdekében. Kis- és térségi léptékű energiatermelő rendszerek
fejlesztése és helyi felhasználás ösztönzése.
Társadalmi innováció-, megújulás-, a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység

elleni küzdelem [Prioritás]
Pest megyei humán erőforrás fejlesztése [intézkedés]
Projektcsomag: Térség- specifikus igények biztosítása az oktatásban

A beavatkozás keretében az alap- és középfokú oktatás során megszerezhető tudást szeretnénk
kiegészíteni a helyi, települési, kistérségi speciális ismeretekkel. Ösztönözni szeretnénk a
pályakezdő fiatalok vállalkozóvá válását is. Szükséges, hogy a szakképzés jobban reagáljon
Pest megye gazdasági szereplőinek speciális szakember igényeire. (Pl.: IKT ipar, logisztika,
gyógyszeripar, építőipar, gépipar, fejlett feldolgozóipar, szociális szféra) Fontosnak tartjuk a
megyében működő KKV-k számára nyújtott képzések biztosítását, a menedzsmentismeretek,
informatikai ismeretek, marketingtechnikák terén, segíteni szeretnénk, a Kkv vezetők
generációváltását képzési programokkal. A beavatkozás támogatja a munkavállalók további,
speciális képzését az új technológiákhoz, módszerekhez, termelési folyamatokhoz
kapcsolódóan, illetve az álláskeresők át és továbbképzését.
Projektcsomag: Vállalkozóvá válás ösztönzése az iskolarendszerben történő képzés

részeként
Az oktatás tartalmi megújításának részeként Pest megyében támogatni szeretnénk a
vállalkozói ismeretek-, vállalkozóvá váláshoz köthető ismeretek oktatását. Az oktatásban
sikeres vállalkozók bevonásával vonzóbbá kívánjuk tenni a vállalkozói életformát, az önálló
18
felelősségvállalást. Továbbá olyan ismereteket kívánunk oktatni, melyek segíthetnek egy
induló vállalkozás létrehozásánál.
Pest megyei intézmények fejlesztése és építése [intézkedés]
Projektcsomag: Oktatási alapintézmények (bölcsőde, óvoda, családi napközi,

általános iskola) fejlesztése
Pest megye településeinek mintegy negyedében egyáltalán nincs bölcsődei ellátás, az óvodák
különösen az agglomerációban túlterheltek, kevés a családi napközi. Az intézmények rossz
energiahatékonyságú épületekben működnek, fenntartásuk energiapazarló és fenntartóikra
komoly terheket ró. A beavatkozás keretében javul a pest megyei gyermekek magas minőségű
a kor követelményeinek megfelelő oktatási-nevelési feltételekhez, infrastruktúrához való
hozzáférése, ezzel családjaik életkörülményei és a munkavállalás, munkába állás feltételei is
jobbak lesznek, vagyis a fejlesztések közvetve a gazdaság erősödéséhez is hozzájárulnak.
Megtörténik a bölcsődei, óvodai kapacitáshiányok felszámolása új intézmények építésével,
megújul az alap- és középfokú oktatási intézmények infrastruktúrája, eszközállománya, új
alap és középfokú intézmények épülhetnek indokolt esetben.
Projektcsomag: Kulturális intézmények szolgáltatásainak és infrastruktúrájának

fejlesztése
A közművelődési intézmények, a könyvtárak és a múzeumi és az előadó-művészeti
intézmények szerepe az iskolán kívüli képzésben, felnőttképzésben és a lakosság kulturális
igényeinek kielégítésében is rendkívül fontos, csakúgy mint a kulturális szolgáltatások
kínálatának bővítésében, így azok tartalmi és infrastrukturális megújítása az oktatási, a helyi
identitást és a turizmust szolgáló intézmények fejlesztéséhez hasonló fontossággal bír. Fontos
a közművelődési intézmények védelme, sokszínű strukturált közművelődési-kulturális
intézményrendszer felújítása, bővítése, új színterek bővítése.
A helyi, térségi megyei és nemzeti identitástudat kialakítása, az önbecsülés és összetartozás

erősítése a közösségi művelődés eszközeivel, a közművelődési tevékenység rendszerében. Az
innováció és a kreatív ipar, valamint az azt megalapozó készségek és kompetenciák
fejlesztése, tehetséggondozás támogatása.
Projektcsomag: Szociális intézmények fejlesztése

Pest megyében a szociális ellátások terén tapasztalható területi egyenlőtlenségek csökkentése.
A szociális intézmények infrastrukturális, és tárgyi feltételeinek javítása, a férőhelyek
bővítése, mellyel több ember számára válnak elérhetővé a kínált szolgáltatások. Pest
megyében a szociális és gyermekvédelmi ellátások területi egyenlőtlenségének csökkentése, a
tárgyi és személyi feltételek fejlesztése, annak érdekében, hogy minden rászoruló személy
egyenlő feltétel mellett juthasson hozzá a szükséges szolgáltatáshoz.
Pest megyében lévő helyi értékek megőrzése és helyi identitás erősítése [intézkedés]
Projektcsomag: Helyi és megyei identitás erősítése

A helyi értékek segítenek a helyi identitás megőrzésében, erősítésében, a helyi márkásításban,
turisztikai jelentőségük van, továbbá a gazdaságra is kihatásuk van. A beavatkozás két módon
támogatja a helyi értékek megőrzését, egyrészről segít az épített örökség értékmegőrzésében,
másrészről támogatja a helyi értékhez köthető rendezvények, identitást erősítő fesztiválok
megtartását.
19
Társadalmi programok megvalósítása [intézkedés]
Projektcsomag: Családbarát Pest megye

Pest megyében bár összességében nem csökken a lakónépesség száma, ez a megyébe való
beköltözőknek köszönhető. Jól működő társadalomhoz kiegyensúlyozott családok
szükségesek. A nők számára a munka és a család összehangolását biztosítani szükséges.
Ennek érdekében meg kell indítani a családdal kapcsolatos szemléletváltást, ösztönözni kell a
gyermekvállalási kedvet. A beavatkozással a munkaerő-piaci rugalmasságot és
alkalmazkodóképességet kívánjuk javítani atipikus és családbarát foglalkoztatási formák
működésével, (pl. távmunka, részmunkaidős, illetve alkalmi munkavállalás, bedolgozók,
munkaerő-kölcsönzés, intézményi és vállalati gyermekfelügyelet infrastrukturális hátterének
biztosítása), valamint a munkaerő-mobilitás javítását célzó fejlesztésekkel (pl. munkavállalók
utazási, szállítási, illetve lakhatási feltételeit javító eszköz- és infrastrukturális beruházások).
Projektcsomag: Közösség építése és társadalmi bizalom erősítése

A közösségek szerepének országosan tapasztalt gyengülése, az egyéni érdekek előtérbe
helyezése az egész társadalom megújulásának akadályát jelenti, amelynek következményei
kihatnak a megye és települései fejlődésére, de különösen a lakosság szemléletmódjára. A
társadalmi tőke egyik legfontosabb eleme a társadalmi bizalom. A beavatkozás keretében a
civil szféra és egyházak részvételét ösztönözzük a szociális és gyermekvédelmi ellátások
területén.
Testben és lélekben egészséges Pest megye [Prioritás]

Projektcsomag: Egészséges életmódra és prevencióra irányuló szemléletformáló
programok
A beavatkozás keretében komplex egészségnevelő programok, egészséges életmódot
népszerűsítő, annak elemeit bemutató kezdeményezések valósulnak meg szakemberek
közreműködésével. A beavatkozás célja a lakosság egészségműveltségének növelése, ezért a
programok integrálódnak a közoktatási programokba is. Kiemelt területként szükséges kezelni
a függőségek, különösen a kábítószer negatív, személyiséget romboló hatásának bemutatását.
Projektcsomag: Sportoláshoz alkalmas környezet megteremtése

Az egészséges életvitel alapvető eleme a rendszeres testmozgás, ezért az aktív életmódhoz
szükséges feltételrendszer megteremtése, a tömegsport intézményi és infrastrukturális
hátterének kialakítása valósul meg a beavatkozás kapcsán. Támogatandó komplex
szolgáltatást nyújtó létesítmények, tornatermek, uszodák építése, felújítása, mely magában
foglalja a fenntartható üzemeltetést is. Hangsúlyos a megújuló energetikai felhasználása a
projektekben. A beavatkozás célja a lakosság szabadidejének hasznos eltöltésére ösztönzése,
rekreációs és sporttevékenységének elősegítése.
Egészségügy intézményrendszeri fejlesztése [intézkedés]
Projektcsomag: Egészségügyi alap-, és szakellátás intézményeinek fejlesztése

A települési egészségügyi alapellátást biztosító és térségi szakellátást biztosító intézmények
fejlesztésével a fenntartási költségek csökkenne. (pl. hőszigetelések, klímaberendezés,
nyílászárók cseréje) Továbbá üzemeltetéshez kapcsolódó fejlesztések valósulhatnak meg,
(vezetékek felülvizsgálata, szennyvízelvezetési problémák orvosolása, elektromos hálózat
cseréje). Harmadrészt az elavult eszközállomány cseréje is megtörténhet. A lakossági
szűrőprogramokhoz kapcsolódóan fontos a korai diagnosztikai eszközök fejlesztése, a
szűrővizsgálatokhoz nélkülözhetetlen eszközök beszerzése.
20
5. A budapesti agglomeráció várható változásai
(Pl. MO körgyűrű kiépülése, szuburbanizációs folyamatok változása) következményei,
munkahely-fejlesztési lehetőségek, elkerülő út, autópálya kapcsolat kérdése stb.)
Budapest nagyvárosi térsége magában foglalja a budapesti agglomerációt, Pest megye

agglomeráción kívüli részeit, valamint a nagyjából egyórányi távolságra lévő nagy és
kisvárosokat („belső gyűrű városait”). A metropolisz térség lakosságszáma kb. 4 millió fő,
gazdasági teljesítménye alapján globális léptékben is számottevő városi koncentráció.
A budapesti metropolisz térség geopolitikai pozíciójának köszönhetően a Kárpát-medence

központja is egyben, de az Európai Unió keleti bővítése esetén a keleti nyitás kapuja is lehet a
jövőben. Kiemelkedően jó közlekedési helyzete, a technikai, szellemi, anyagi fejlődés első
számú közvetítőjévé tette makroregionális kapcsolataiban, és minden korszakban az ország
belső fejlődésének is legfontosabb kiindulópontja volt.
Budapest és nagytérsége társadalmi, gazdasági, térszerkezeti jelentőségéből fakadóan

megkülönböztetett fejlesztési intézkedéseket és sajátos eszközrendszert igényel. E metropolisz
térség harmonikus fejlődéséhez a főváros közelebbi és távolabbi környezetével, az
agglomerációval való együttműködés megteremtése elengedhetetlen.
A 21. században a globalizáció, az információs társadalom, a környezettel szemben támasztott

fokozott igények és annak változásai a legfontosabb kreatív alkalmazkodást kívánó kihívások.
Mindehhez a helyi adottságok (humánerőforrás kreativitása, geopolitikai helyzet, kiterjedt
kulturális és közművelődési intézményrendszer, élénk kulturális élet, természeti és társadalmi
adottságok sokfélesége stb.) megfelelő kiaknázása az értékekkel való fenntartható
gazdálkodás kialakításához járulhat hozzá. A város és térsége fenntartható fejlődésének és
előnyös versenypozíciójának érdekében szükség van egy átfogó stratégia megalkotására, a
lehetséges legkedvezőbb kitörési pontok meghatározására.
Az NF2030 lehetséges kitörési pontokként az alábbiakat fogalmazza meg az

agglomerációra vonatkozóan:
- Budapesti nagyvárosi térség, a kulturális és tudásipar központja: Budapest,
hagyományait tekintve kiemelt jelentőséget tulajdonít a magas hozzáadott értéket
képviselő fejlesztéseknek, a K+F-ben rejlő potenciál kiaknázásának, a
tehetséggondozásnak, és a kreatív- és tudásipar kiszélesítésének.
- Budapesti gazdasági régió, az ideális üzleti környezet: Budapest infrastrukturális-,
jogi- és gazdasági tényezőinek továbbfejlesztésben befektetés ösztönző potenciál
rejlik.
- Budapesti az élhető nagyvárosi térség: a főváros polgárainak az egyéni
érvényesüléshez vonzó feltételeket nyújt, a kultúrához, az oktatáshoz, az
egészségügyi- és egyéb szolgáltatásokhoz egyenlő hozzáférést biztosít.
Az NF2030 fejlesztéspolitikai feladatokként az alábbiakat határozza meg az

agglomerációra vonatkozóan:
- Egységes budapesti gazdasági régióként együttműködni a térség önkormányzataival
(megyei, fővárosi, kerületi, települési) és a kormányzattal a többszintű kormányzás
(multi-level governance) elvei szerint.
- Tervezett, koordinált, stratégia-alapú térségfejlesztés keretében összehangolt hálózatos
településfejlesztést kell megvalósítani. A térség területi és települési tervezését, adó-,
befektetési- és közösségi közlekedési politikáját Budapest, az agglomerációs
21
települések, a „belső gyűrű városai”, Pest megye, valamint a területükkel érintett
megyék közös cselekvéseként is értelmezni kell.
- Elő kell segíteni Budapest fejlődésével járó kisugárzó hatásának minél hatékonyabb
érvényesítését, koordinált terjedését a környező térségekben. A szinergikus hatások
erősítése érdekében a belső és külső térszerkezet policentrikus kiegyensúlyozására
való törekvés különös tekintettel a központ és a „belső gyűrű városai” illetve a főváros
és agglomerációja viszonyára.
- Önfenntartó városgazdálkodási rendszer kialakítása.
- Budapest nemzetközi gazdaságszervező szerepének erősítése (pénzügyi
szolgáltatások, K+F, tudás-ipar és high-tech iparágak megtelepedésének,
jelenlétének ösztönzése).
- A nemzetközi turisztikai és kulturális központ szerep erősítése.
- Nagytérségi léptékben is kiegyensúlyozott zöldfelületi rendszer, ökológiai és
rekreációs szereppel rendelkező „zöld gyűrű” kialakítása (Budai-hegység, Pilis,
Visegrádi-hegység, Gödöllői-dombság, Ócsai TVK, Duna-mente, Tétényi-fennsík
stb.), az agglomerációs települések fizikai összenövésének megakadályozása.
- Az egészséges környezet megteremtése, értékeink megőrzése, a sokszínű
területhasználat és a hatékony működésű városszerkezet, a közlekedéshálózat
törekedjen a városszerkezet hatékony támogatására és kiszolgálására. Intelligens
közlekedési rendszer.
- A Budapest körüli turisztikai örökséggyűrű létrehozása a meglévő épített értékek
kibontakoztatásával.
- A térség legyen az európai zöld és kék gazdaság egyik centruma. Hatékony
energiafelhasználás és klímavédelem.
- Családbarát környezet és (köz)szolgáltatások, családbarát munkavállalási feltételek
biztosítása (pl. digitális infrastruktúra fejlesztésével a távmunka lehetőségeinek
bővítése).
- A „Budapest Üzleti Régió” közúti, vasúti infrastruktúrájának és közösségi közlekedési
kapcsolatainak, összehangolt menetrendi megoldásokkal és egységes tarifarendszerrel
rendelkező közlekedési rendszerének fejlesztése. Intelligens közlekedési rendszer
kialakítása.
- Budapest agglomerációs lehatárolásának újraértelmezése.
Pest megye és az agglomeráció az NF2030-ban

Az agglomeráció alapvetően Pest megye északi részén húzódik, de a szomszédos megyékben
is található több település, amelyeknek Budapest felé irányuló napi kapcsolatai vannak. Az
agglomerációt az európai nagyvárosok közvetlen vonzáskörzetében tapasztalt kihívások
jellemzik. Ezek közül kiemelhető az óriási tömegigényeket kiszolgáló közlekedés, amelyet a
Budapest felé irányuló és az agglomeráción belüli kapcsolatok nehézségei mellett még a
Budapest központú országos közlekedési hálózat átmenő forgalma is terhel.
Szintén külön említendő a stratégiailag és térségi szinten kevéssé koordinált fokozódó

beépítés és a települések összenövése, melynek eredményeként fenntarthatóságában sérül a
területhasználat (ritkul az ökológia-rekreációs hálózat, károsodik a táji és kulturális örökség),
a lakó és a termelő-szolgáltató funkciók kedvezőtlenül keverednek, hiányoznak a valós
települési központok.
A térség az ország legkedvezőbb demográfiai adottságú területeként nagy kihívások elé állítja
az oktatási-nevelési közszolgáltatásokat. Az agglomerációs kihívások eredményes kezelése
csak a települési és a megyei szereplők koordinált együttműködésében képzelhető el.
22
A Pest megyei települések többsége nem tagja az agglomerációnak, de a megye városainak
mindegyike csatlakozhat a Budapest üzleti nagytérségének peremén található „belső gyűrű
városai” fűzér egyes tagjai körül kialakuló markáns és specializált várostérségi
gazdaságfejlesztéshez. Ez elengedhetetlen eleme annak, hogy a metropolisz térség valós
gazdasági egységbe forrjon, hogy gazdasági fejlődése több központ köré szerveződjön és
kiegyensúlyozottabb, összességében erőteljesebb legyen.
Mindez nyilván nem támogathatja az urbanizáció területi kiterjedését, sőt, alapvetően (de nem
kizárólagosan) Pest megye egyes térségeiben fejleszthető tovább a népesség-tömörülés
rekreációs és egészségügyi igényeit kiszolgáló zöld gyűrű.
A gazdaságfejlesztés speciális célterületei Pest megyében
Forrás: Pest Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020, Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft., 2014.
23
Pest Megye Területfejlesztési Programja gazdaságfejlesztési szempontból zónákra osztja az
agglomerációt, amelyen belül Telkit az innovációs vállalkozási övezetbe sorolja.
Gazdaságfejlesztési javaslataink ehhez illeszkednek.
Az agglomeráció jövőbeli fejlődése szempontjából kiemelhető, hogy a szuburbanizációs,

dezurbanizációs és reurbanizációs folyamatok napjainkra együttesen jelentkeznek, és az
elmúlt évtizedek egyensúlytalansága után a térben ellentétes irányú migrációs folyamatok az
elmúlt években kiegyenlítettekké válnak és a következő 10-15 évben a reurbanizációs
folyamatok erősödése várható, ami az agglomerációs települések esetében jelentős elszívó
hatást, visszaáramlást eredményezhet.
Ezzel szemben lokális „ellensúlyok”, kivételek kialakulhatnak. Ehhez szükségesek a helyi

gazdaságfejlesztési beavatkozások, valamint az elérhetőségeket javító térségi
közlekedésfejlesztési nagyberuházások. Telki esetében az M0 gyűrű nyugati-, északnyugati
szektorának kiépülése várhatóan a 2014-2020-as ciklusban 80-90%-ban megvalósul, és
várható a z M11-es autópálya kiépülése is a Zsámbéki medence térségében. Mindkét esetben
Telki számára az elérhetőségi viszonyok lényegesen javulnak. Az M0 gyűrű esetében az új
szakaszok megépülése inkább kedvezően, mint kedvezőtlenül érinti a települést. A zajterhelés
a település esetében lényegesen nem változik, a gépkocsiforgalom által okozott
környezetszennyezés csökkenő tendenciát mutat. Gazdasági, társadalmi vonatkozásban
jelentős előnyöket hordoznak magukban a megépülő gyorsforgalmi utak.
24
KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező Kft.
1016 Budapest Naphegy utca 26
Telefon : 489-03-65, +36-30/999-27-96
Email: kozmu@kesztervezo.hu
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGE
TELKIBEN
TANULMÁNYTERV
Készült:
KASIB Mérnöki és Manager Iroda Kft.
2014. november
KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező Kft.
1016 Budapest Naphegy utca 26
Telefon : 489-03-65, +36-30/999-27-96
Email: kozmu@kesztervezo.hu
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGE
TELKIBEN
TANULMÁNYTERV
Generáltervező:
KASIB Mérnöki és Manager Iroda Kft.
1183 Budapest, Üllöi út 455.
Szakági tervezők:
Hanczár Zsoltné, okl. gépészmérnök, okl. városépítési szakmérnök
MK-01-2418
Közreműködő munkatársak:
Zétényi Zsófia, okl. észmérnök
Szolóczki Bálint, műszaki menedzser
Herczik Eszter, okl. tájépítészmérnök
Csima-Takács Judit, okl. tájépítészmérnök
2014. november
Megújuló energiaforrások alkalmazása Telkiben
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETÉS 1
2. MAGYARORSZÁGON HASZNOSÍTHATÓ ENERGIATERMELÉSRE ALKALMAS MEGÚJULÓ

ENERGIAFORRÁSOK 1
2.1 SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS LEHETŐSÉGE 1

2.2 NAPENERGIA 3
2.3 VÍZENERGIA 5
2.4 BIOMASSZA 6
2.5 GEOTERMIKUS ENERGIA 6
3. TELKIBEN HASZNOSÍTHATÓ ENERGIATERMELÉSRE ALKALMAS MEGÚJULÓ

ENERGIAFORRÁSOK 7
4. MAGYARORSZÁGON ENERGIATERMELÉSI LEHETŐSÉGEK MEGÚJULÓ

ENERGIAFORRÁSOK HASZNOSÍTÁSÁVAL 9
5. TELKIBEN A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK JELENLEGI HASZNOSÍTÁSÁRÓL 9
6. JAVASLAT A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEIRŐL 14
6.1 HASZNOSÍTÁSI FEJLESZTÉSI JAVASLAT KÖZCÉLÚ ENERGIATERMELÉSRE 14

6.2 HASZNOSÍTÁSI FEJLESZTÉSI JAVASLAT EGYEDI ENERGIATERMELÉSRE 15
7. ÖSSZEFOGLALÓ JAVASLAT 18
8. AJÁNLÁS A HASZNOSÍTÁSRA 19
8.1 ÁLTALÁNOS HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉG 19

8.2 KÖZVILÁGÍTÁS ENERGIAELLÁTÁSA NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁVAL 23
Melléklet:
ÉPÜLETEK TETŐSZERKEZETÉNEK TÁJOLÁSA A MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁS
SZEMPONTJÁBÓL (Helyszíni bejárás alapján), (ÉSZAK/ DÉL)
1
1. Bevezetés
Az elmúlt évtizedekben az energiahordozók világpiaci árainak emelkedése, a

beszerzési nehézségek, a hagyományos energiahordozók hasznosítása okozta
növekvő környezetterhelés, az ózonlyuk megjelenése és az ózonpajzs vékonyodása
hívta fel a világ figyelmét a szigorúbb energiagazdálkodás szükségességére,
miközben az energiaigények egyre növekedtek.
Az egyre növekvő energiaigények így arra késztették az emberiséget, hogy keressék

azokat az energiahordozókat, amelyekhez könnyebb hozzáférni, hasznosításuk során
kevésbé terhelik a környezetet és gazdasági szempontból is kedvezőbben elérhetők.
Ezek az elvárások hozták előtérbe újra a megújuló energiaforrásokat.
Azokat tekintjük megújuló energiahordozóknak, amelyek a természetes környezetben

úgy fordulnak elő, hogy azok emberi beavatkozás nélkül folyamatosan -legfeljebb
néhány éven belül- újratermelődnek illetve újra termelhetők és hasznosításuk során
kevésbé terhelik a környezetet.
Az energiatermelésre alkalmas megújuló energiaforrások hasznosítása ugyanis nem

újszerű, csak időközben háttérbe szorult az egyéb -természetben előforduló
korlátozott (szén, fa, olaj, gáz) készletű- energiahordozók hasznosításának
elterjedésével. Újra előtérbe kerülését az a felismerés indította el, hogy a megújuló
energiahordozó az az energiatermelésre alkalmas forrás, amely különösebb
ráfordítási igény nélkül rendelkezésre áll, használata nem okoz halmozódó káros
hatásokat, környezeti terhelést. Ezekkel az adottságokkal a fenntartható fejlődés
lehetőségét szolgálják.
2. Magyarországon hasznosítható energiatermelésre alkalmas megújuló

energiaforrások
Az energiatermelési igények villamosenergia előállítására, technológiai célra, fűtés és

használati melegvíz termelésre irányulnak. Erre alkalmas, hazánkban is elérhető
megújuló energiaforrás a szélenergia, a napenergia, a vízenergia, a biomassza és a
geotermikus energia. Ezek előfordulása, eredményes hasznosítási lehetősége az
ország területén azonban nem egyenletes és általános, befolyásolja a földrajzi
elhelyezkedés, a topográfiai és a légköri viszonyok, valamint a felszín alatti geológiai
adottságok.
2.1 Szélenergia hasznosítás lehetősége
A topográfiai és légköri, meteorológiai viszonyok alapján kialakuló szélenergia a

legősibb hasznosítású megújuló energiaforrás, amelyet a szélkerék alkalmazásával
közvetlen mechanikai erőátvitelre lehetett alkalmazni. Az ősi hasznosítású elvek
alapján kialakított szélkerékből fejlesztett szélturbinával, mint egy-egy szélerőművel
közvetlen villamosenergia termelhető.
Mivel a szélenergia előfordulási mértékét a topográfiai és légköri viszonyok

befolyásolják, eltérő az ország területén a szélenergia hasznosíthatóság mértéke. A
1
meteorológiai adatok és mérések alapján rögzítették a hasznosítás lehetőségének

területi vetületét.
Forrás: A szél energiája Magyarországon

Dr. Tar Károly Debreceni Egyetem
Meteorológiai Tanszék & Magyar Szélenergia Társaság
Forrás: www.met.hu
Az évi átlagos szélsebességek [m/s] és az uralkodó szélirányok Magyarországon (2000-2009)
2
Forrás: Pest megyei Területfejlesztési koncepció – javaslattevő fázis

Egyeztetési anyag (2013. április)
A térképek jelzik, hogy Magyarország mely térségeiben lehet hatékonyabban
hasznosítani a szél energiáját. A hasznosításához szükséges szélerőmű
beruházásának várható megtérülését így a szélenergia térképek alapján területi
vetületben is prognosztizálni lehet.
2.2 Napenergia
A meteorológiai és topográfiai viszonyok alapján rendelkezésre álló napenergia, mint
megújuló energiaforrás, az ősi „fekete hordó” elvén kifejlesztett napkollektorok
segítségével termikus célú energia ellátásra, elsődlegesen használati melegvíz
termelésre, kisebb mértékben fűtésre alkalmas. A továbbfejlesztéssel kialakított
napelemek közvetlen villamosenergia előállítására alkalmasak.
A hasznosítható napenergia mértékét befolyásolják a földrajzi és meteorológiai

adottságok, így ezek változóak az ország területén. A meteorológiai adatok és
3
mérések alapján, a szélenergia hasznosítási lehetőségéhez hasonlóan, a napenergia

hasznosítás lehetőségének területi vetülete is rögzíthető.
Forrás: www.met.hu
A globálsugárzás (MJ/m2) átlagos évi összege Magyarországon (2000-2009)
Forrás: www.met.hu
Az évi átlagos napfénytartam (óra) Magyarországon az 1971-2000 közötti időszak alapján
4
Forrás: Pest megyei Területfejlesztési koncepció – javaslattevő fázis

Egyeztetési anyag (2013. április)
A térképek jelzik, hogy Magyarország mely térségeiben lehet hatékonyabban
hasznosítani a nap energiáját. A hasznosításához szükséges napkollektor, napelem
beruházásának várható megtérülését így a napenergia térképek alapján területi
vetületben is prognosztizálni lehet.
2.3 Vízenergia
A vízfolyások esésével lehet energiát termelni. Ősi alkalmazása a vízikerék, amely
mechanikai energiaellátást szolgált, annak fejlesztésével alakították ki a vízturbinát,
amely már közvetlen villamosenergia termelésre alkalmas. A vízturbinák telepítésére
azok a vízfolyások alkalmasak, amelyeknél a földrajzi, topográfiai adatok alapján
jelentősebb a vízszint változása, nagyobb a víz esése.
Azok a nagyobb vízszint változású vízfolyások, amelyek alkalmasak vízenergia

termelésre, így területi vetületük Magyarország térképén rögzíthetők.
5
Forrás: Magyar Tudomány A Magyar Tudományos Akadémia lapja 1999. augusztus Tudomány és politika a
magyar századokban/ A magyarországi vízi energia hasznosításának száz éve
A térkép jelzi, hogy Magyarország mely térségeiben lehet hatékonyabban

hasznosítani az élő vizek energiáját. A megújuló energiahordozók közül a vízenergia
a legszorosabban helyhez kötött energiahordozó.
2.4 Biomassza
A növényi termésből, növényi, állati hulladékokból, melléktermékekből (pl. szennyvíz-
iszapból), melyek 1-2 éven belül újratermelhetők előállítható energiahordozó a
biomassza, amely közvetlen elégetésével fűtési és használati melegvíz termelési
energiaigények elégíthetők ki, biogázzá alakítva hő- és villamosenergia termelésre
egyaránt alkalmas, bioetanollá alakítva üzemanyagként hasznosítható.
Biomassza előállítására nagyobb mezőgazdasági és erdőgazdálkodási területeknél,

azokat feldolgozó ipari üzemi környezetben az ország területén mindenhol van
lehetőség. Meg kell azonban jegyezni, hogy elégetése során keletkező kibocsátása a
környezetet terheli, így hasznosításának korlátot szab, hogy a széndioxid kvótát
fogyasztja.
2.5 Geotermikus energia

A föld belső hőjéből keletkezik a geotermikus energia. Geológiai adottságok
befolyásolják előfordulásának mértékét. Hasznosítására részben a termálvíz
kitermelésével részben a földfő hőszivattyúval történő alkalmazásával nyílik
lehetőség. Az utóbbi tekinthető megújuló energiaforrásnak, mivel termálvízként
kitermelési lehetősége, ha nagyon hosszú-távú előretekintéssel is, de nem korlátlan.
A hőszivattyúval kitermelt hőenergia közvetlenül fűtésre, használati melegvíz
előállítására hasznosítható, geoerőmű segítségével villamosenergia termelésre is
alkalmas.
A geológiai adottságok alapján a geológusok elkészítették a termikus energia

várhatóan rendelkezésre állását bemutató térképet.
6
Forrás: dr. Barótfi István

Környezettechnika (Mezőgazda Kiadó)
Geotermikus energia - Magyarország 50 °C-nál melegebb hévíz feltárásának területei
A térkép jelzi, hogy az ország területén hol lehet a termikus energia hasznosítását
kedvezőbben megvalósítani.
3. Telkiben hasznosítható energiatermelésre alkalmas megújuló

energiaforrások
Magyarországon hasznosítható energiatermelésre alkalmas megújuló

energiaforrások területi vetületét bemutató térképek jelzik, hogy e vonatkozásban
Telki földrajzi elhelyezkedése alapján egyik hazánkban előforduló megújuló
energiahordozó vonatkozásában sincs kedvező földrajzi fekvésben. Az egyes
megújuló energiaforrások optimális hasznosítási lehetőségét bemutató területeken
kívül esik Telki, de ez nem azt jelenti, hogy Telkiben megújuló energiaforrás nem
lenne hasznosítható, csak a megtérülési ideje kicsit hosszabb lesz.
Először célszerű kiválasztani, s egyben kizárni azt a megújuló energiaforrást, vagy

forrásokat, amelyeknek energiatermelési célú hasznosításának műszaki realitása
nincs. Telki esetében ez a vízenergia. Telkiben vízenergia hasznosítás lehetőségét
nyújtó, megfelelő vízhozamú és vízutánpótlású élővíz nincs, így vízenergia
hasznosításra valóban nincs lehetőség. Természetesen ez a megállapítás nem zárja
ki, hogy a település topográfiai adottságát figyelembe vevő csobogót ne lehetne
kialakítani, de ennek csak reklám értéke lehetne, energiatermelésre biztos nem nyújt
megtérülő lehetőséget.
A szélenergia előfordulása is csak nagyon korlátozottan kínál hasznosítási

lehetőséget. E vonatkozásban is inkább csak reklám célú beruházásra van esély. A
7
szélenergiát termelő beruházás költségmegtérülése az élettartamán belül, a

szükséges villamosenergia tárolás kifejlesztésének, annak nagyszériás gyártásának
megvalósulásáig esélytelen. Az ez irányú műszaki fejlesztés folyamatban van. Meg
kell azonban jegyezni, hogy a szélerőmű telepítésének Telkiben egyéb
környezetvédelmi és településkép védelmi akadályai is vannak. Energiatermelési célú
hasznosítására így a közel jövőben nincs reális esély.
A biomasszát, mint megújuló energiahordozót az utóbbi időkben kevésbé preferálják,

mivel hasznosítása során a kibocsájtott égésterméke terheli a környezetét. Bár az
égéstermékével okozott környezetterheléssel, a CO2 kibocsájtásával azonos
mennyiséget nyel el a fejlődése során, így CO2 mérlege globálisan egyensúlyban
van, de ez sem időben, sem térben nem egyenlítődik ki.
Bioenergiával vagy hőenergiát, vagy kapcsoltan hő- és villamosenergiát lehet

előállítani. Mindkettő akkor hasznosítható kedvezőbben, ha jelentős hőtermelő
kapacitást kis körzeten belül lehet értékesíteni, mert a hőszállítás veszteséges és
fenntartása és beruházása költségigényes. Bioenergiát lehet hasznosítani egyedileg
saját hasznosításra, vagy közcélú energiatermelésre.
Egyedileg azoknál az ingatlanoknál, ahol kerti hulladék keletkezik és azt elégetve hőt
termelnek, azok ezzel bioenergiát hasznosítanak, de ugyanúgy, mint a hagyományos
fatüzelésnél, a keletkező égéstermékek kedvezőtlen légköri viszonyok mellett komoly
légszennyezést okoznak a közvetlen hasznosítás környezetében.
A környezeti állapot védelme érdekében biomassza, bioenergia hasznosítása csak ott

lenne támogatható, ahol a termelés fűtőerőműben, vagy fűtőműben történik és az
erőmű akkora kapacitású, hogy a beruházás keretébe az égéstermék tisztító
telepítése is belefér. Ha a településen annyi bioenergiát adó erdészeti,
mezőgazdasági, faüzemi melléktermék, esetleg szennyvíz iszap keletkezne, amiből
biomasszát lehetne előállítani, amit nem érdemes szállítani, akkor érdemes lenne
helyben erőművet létesíteni. Az erőmű akkor termel gazdaságosan hőenergiát, ha azt
kapcsolt termeléssel teheti és magas a kihasználási óraszáma, ehhez jelentős
hőfogyasztói körzet is szükséges. Telkiben sem akkora mennyiségű bioenergiát adó
mezőgazdasági, erdőgazdasági hulladék nem keletkezik, ami fenn tudna tartani egy
kis erőművet, másrészt a hőfogyasztói oldala sem éri el azt a mértéket, amire ilyen
beruházás telepítése gazdaságosan fenntartható lehet.
A föld és a napenergia az, amelynek alkalmazása megtérülően javasolható Telki

területén.
A föld energiáját hőszivattyú segítségével egyedileg lehet hasznosítani. Megoldása

az egyes ingatlanokon belül önállóan, épületgépészeti tervezéssel valósítható meg. A
föld hője viszonylagosan egyenletesen áll rendelkezésre, ezzel jól méretezhető a
hasznosításának létesítménye. A hőszivattyú működtetéséhez villamosenergia
szükséges. A leghatékonyabban a földhő hasznosítást a napenergia hasznosításával
összekötve lehet hasznosítani. Ideális megújuló energiahasznosítás érhető el, ha a
napenergiával termelt villamosenergia tudja a hőszivattyú villamosenergia igényét
kielégíteni.
8
A napenergia az a megújuló energiaforrás, ami, ha a település földrajzi

elhelyezkedése miatt nem is a legoptimálisabban, de megtérülését tekintve a
leggazdaságosabban hasznosítható megújuló energiaforrás Telkiben.
A napenergia hasznosítás lehetősége időjárás függő, ezért a meteorológiai

adottságok körüljárása is szükséges.
4. Magyarországon energiatermelési lehetőségek megújuló energiaforrások

hasznosításával
A megújuló energiahordozó hasznosítására két szinten van lehetőség, egyrészt lehet

egyedileg, jellemzően saját felhasználásra, esetleg termelés-fogyasztás kiegyenlítése
érdekében kiépített kapcsolattal a közhálózatokhoz, másrészt hasznosítható közcélú
energiatermelésre.
Magyarországon az energiatermelésre alkalmas megújuló energiaforrások

mindegyike előfordul egyedi hasznosításra, un. háztartási méretű kiserőműves
beruházásként. Közcélú energiatermelésre ez ideig a vízenergia, a biomassza, a
szélenergia és a közelmúltban a napenergia hasznosítására létesültek beruházások.
http://azaramara.blog.hu/
A megújuló energiaforrások energiatermelésre történő hasznosítása kiváltja, vagy

csökkenti a hagyományos energiahordozók alkalmazását, ezzel hozzájárulva a
hagyományos energiahordozó felhasználása okozta környezetterhelés jelentős
csökkentéséhez. Hasznosításának azonban korlátot szab az energiatermelő
létesítmény ma még jelentős beruházási költsége és azoknál a megújuló
energiaforrásoknál, amelyeknek hasznosítása időjárás függő (szél, napenergia),
azoknál az energiafogyasztás-termelés egyensúlyának a fenntartása érdekében
szükséges kiegyenlítő beruházások költsége.
5. Telkiben a megújuló energiaforrások jelenlegi hasznosításáról
A településen jelenleg a megújuló energiahordozó hasznosítása szórványosan fordul

elő. A településen szétszórtan egy-egy egyedi hasznosítást szolgáló berendezés
látható. Ezekről nyilvántartás nincs, csak a helyszíni bejárás során szerzett
tapasztalat alapján állítható, hogy a napenergiát egyes ingatlanok saját beruházással,
9
saját ellátásra az ingatlan tetőszerkezetére szerelt napkollektor, egy-egy napelem

segítségével hasznosítják. A föld hőjének, a geotermikus energia hőszivattyús
hasznosítás helyszíni bejárás alapján nem regisztrálható, így nyilvántartás hiányában
csak feltételezhető, hogy az újabban épített ingatlanoknál előfordulhat. Szélenergia
háztartási méretű kiserőművel, vagy reklám célú berendezéssel történő
hasznosítására sem található példa a településen.
Közcélú energiatermelést szolgáló megújuló energiahordozó hasznosítás a

településen jelenleg nincs.
A helyszíni bejáráson a közterületek felöl látható napenergiát hasznosító ingatlanokról

térkép készült, amely ugyan nem teljes értékű, de így is jelzi, hogy Telkiben a
napenergia hasznosítása már jelenleg is jelentősebb, mint a hasonló adottságú
településeknél tapasztalható. Használatával jelentősen –egyéb tényezők hatásával
összeadódva- csökkent a település vezetékes villamosenergia és földgáz fogyasztása
is.
A kigyűjtött intézmények egyikén sem volt láthatóan megújuló energiahordozó

hasznosítására utaló jel.
10
Igazgatás
Polgármesteri Hivatal 2089 Telki, Petőfi utca 1.
Egészségügy
Orvosi rendelő 2089 Telki, Kórház fasor 24.
Gyógyszertár 2089 Telki, Pillangó u. 2.
Posta 2089 Telki, Kórház fasor 22.
Oktatás
Pipacsvirág Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű
Általános Iskola 2089 Telki, Muskátli u. 2.
Telki Óvoda 2089 Telki Harangvirág utca 3.
Telephely: 2089 Telki, Tengelice utca 3.

Csibe Bölcsöde Magánbölcsöde 2089, Telki, Petőfi, Petőfi u. 5.
Budántúli Waldorf Óvoda 2089 Telki, Áfonya u. 12
Egyházközség
Telki Római Katolikus Egyházközség és
Templom 2089, Telki, Petőfi utca
A térkép azt is jelzi, hogy ezek az intézmények kisebb csoportosulásban fekszenek,

de szerves egységben nincsenek, így energetikai összevonásukat legfeljebb egy-egy
szomszédos intézménynél lehetne javasolni.
Játszótér
11
12
13
6. Javaslat a megújuló energiaforrások hasznosítási lehetőségeiről

6.1 Hasznosítási fejlesztési javaslat közcélú energiatermelésre
A közcélú energiatermelés elsődlegesen a villamosenergia termelésre irányul. A
termikus célú energiaellátásra megújuló energiahordozó hasznosítású közcélú
beruházás csak abban az esetben lenne javasolható, ha a hőellátás már ma is
központi hőbázisból lenne megoldott. A központi hőtermelés primer
energiahordozójaként, illetve annak kiegészítéseként lenne alkalmazható, akár a
biomassza, akár a fotovoltarikus energia. Telkiben ennek csírája sincs, ezért ilyen
központi hőszolgáltatás kiépítésének javaslata irreális lenne.
A hazai viszonyok között előforduló megújuló energiaforrások hasznosítási

lehetőségét bemutató térképek alapján látható, hogy Telki településen közcélú
energiatermelésre alkalmas megújuló energiaforrásként sem a szélenergia, sem a
vízenergia rentábilis beruházással jelenlegi energiahordozó árstruktúra mellett nem
javasolható.
Közcélú villamosenergia termelésre a napenergia hasznosítása elméleti lehetőséget

kínál. Elosztóhálózati csatlakozással max 499 kW (0,5 MW-ot el nem érő) kapacitású
naperőmű létesíthető. Ennek is Telki településen a beruházásának rentabilitása a
nem túl magas napos órák számára tekintettel nagyon bizonytalan. Ennél nagyobb
14
kapacitású naperőmű létesítése esetén, már főelosztó hálózati csatlakozás kiépítési

igénye merül fel, amely a beruházás megtérülési lehetőségét szinte kizárja.
Reálisan a jelenlegi energiahordozói árstruktúra mentén, Telkiben közcélú

villamosenergia termelést szolgáló megújuló energiahordozó hasznosítású beruházás
nem várható. Természetesen akár az energiahordozói árstruktúrában előre nem
látható változás történik, vagy energiapolitikai szempontból nyújtott támogatással
valósítható meg beruházás, akkor ez a javaslat felülvizsgálható.
Meg kell említeni, hogy az ország csatlakozott a Kiotói megállapodáshoz, majd 2012
végén a II. 15 éves meghosszabbítását is aláírta, amelyben kötelezettséget vállalt a
széndioxid kibocsátás csökkentésére és az ország energiahordozó felhasználásában
a megújuló energiahordozó rész-arányának a növelésére. A megállapodást aláírt
országoktól az egyezmény 2020-ra 20 %-os megújuló energiahordozói részarányt
várna el. Magyarország erre nem tud vállalkozni. 2020-ra 14,65 %-os megújuló
energiahordozó részarány teljesítését tűzte célul, az elvárt 20 %-os részarány
teljesítését 2030-ra tervezi, de szeretné ezt 30 %-ra teljesíteni. Ennek teljesítésére
elkészült és elfogadást nyert a Nemzeti megújuló energiahasznosítási cselekvési terv,
amelyben rögzítésre került, hogy „…a megújuló energiaforrásokkal rövid és
középtávon, egyes technológiák esetében hosszú távon is költségesebben lehet
energiát előállítani, mint a fosszilis energiahordozók alkalmazásával. Ezért,
amennyiben célul tűzzük ki a megújuló energiák hasznosításának növelését, a
jövőben is fenn kell tartani valamilyen átgondolt ösztönző támogatási rendszert.” A
vállalás teljesítése érdekében pályázati támogatás várható, amely újraértékelheti a
megújuló energiahordozó hasznosításával történő energiatermelés lehetőségeit.
Jelenleg is folyamatban van naperőművek létesítését támogató pályázat, amellyel

Telkiben megvalósítható beruházás esetén a hasznosítható alacsonyabb napos órák
számára tekintettel még pályázati támogatással sem érhető el, a jelenlegi átvételi
tarifák ismeretében reális megtérülés.
Összefoglalva rögzíthető, hogy a jelenlegi ismeretek alapján és a település számára

rendelkezésre álló megújuló energiaforrások hasznosításával közcélú
energiatermelés megtérülő beruházásként nem valósítható meg. Mindez
felülvizsgálható, ha az energiaárak lényegesen változnak, vagy a megújuló
energiahordozó hasznosító berendezések nagyszériás gyártásával a beruházási
költségek lényegesen lecsökkennek, vagy a beruházás megvalósításához nagyon
kedvezményes pályázati támogatás nyerhető el. De ezeket a lehetőségeket is alá kell
rendelni a település természeti és környezeti állapotának a hosszú távú védelmének.
6.2 Hasznosítási fejlesztési javaslat egyedi energiatermelésre

Az energiaforrások lehetőségénél is már rögzítésre került, hogy a megújuló
energiahordozók közül a vízenergia hasznosítására Telkiben nemcsak közcélú
energiatermelésre, de egyedi hasznosításra sincs lehetőség legfeljebb kísérleti, vagy
reklám jelleggel, mivel a település élő vízfolyásának természetes esése nem éri el azt
a mértéket, hogy annak vízerőműves hasznosításához szükséges beruházás
rentábilis lehessen.
A többi megújuló energiaforrás, a szél-, a nap-, a geotermikus energia és a

biomassza is egyedi berendezésekkel saját ellátásra, saját költségvállalással, s az
15
ezzel járó kockázattal hasznosítható. A hatályos előírások szerint ezek létesítésére

engedélyt kérni nem kell, így regisztráció sem áll rendelkezésre.
Szélenergia
A szélenergia hasznosítására energetikai szempontból háztartási méretű kiserőmű
létesíthető max 50 kVA névleges teljesítőképességig. A szélenergia időjárás
függőségére tekintettel „ad-vesz” rendszerrel üzemeltethető. A villamosenergiát saját
fogyasztásra termeli és elosztó-hálózati csatlakozással egyenlíti ki a fogyasztás-
termelés időbeli egyenlőtlenségét.
A szélerőmű telepítési lehetőségét azonban a településrendezési szempontok

korlátozzák. Bármilyen védettséggel terhelt területen elhelyezni nem lehet, s ezen
kívül a társadalmi együttélés zavartalansága érdekében a HÉSZ-ben rögzített
előírásokat is figyelembe véve lehet csak telepíteni. Pl. a dőléstávolságának minden
irányból a létesítményt befogadó telken belülre kell esni és a megengedett
magasságát is szabályozni kell.
Telki meteorológiai adatai alapján a már hatékonyan hasznosítható szélenergia 2-2,5

m/sec az átlagos szélsebesség, ezt meghaladó nagyon rövid időszakokban áll
rendelkezésre, így előzetes számítások szerint az egyedi szélerőmű beruházása
Telki esetében csak hosszabb távon 15-17 év körül megtérülő beruházás.
Természetesen, ha a perem feltételek megváltoznak, csökken a beruházás költsége,
vagy drasztikusan emelkedik a hagyományos energiahordozó ár, vagy a beruházás
pályázati támogatással történik, akkor a megtérülési idő lerövidülhet. Akkor újra kell
értékelni a szélenergia hasznosításának lehetőségét.
Napenergia
A napenergia hasznosításának lehetősége szorosan összefügg a vizsgált terület
meteorológiai adottságaival, az energiatermelésre alkalmas napsütéses órák
számával. Telki földrajzi fekvése alapján az átfogó térképekből évi 1900 napos óra
hasznosítható.
A napenergia passzív és aktív hasznosítására is van lehetőség. A passzív

hasznosítás az épület tájolásával, energiatudatos kialakításával hasznosítható. Erre
minden új épület tervezésénél célszerű figyelmet fordítani.
A napenergia aktív hasznosítására napkollektor és napelem alkalmazásával nyílik

lehetőség. Napkollektorral termelt hőenergia a termikus hőellátás
energiaszükségletének, vagy annak egy részének a kielégítésére hasznosítható. Az
általa termelt hőenergiával a használati melegvíz termelés oldható meg és fűtési
hőszükséglet egy részének kielégítése is biztosítható. A napkollektor telepítése a
tetőfelületre ajánlott. A hasznosításhoz szükséges további berendezés, tároló,
keringtető szivattyú stb az épületgépészet részét képezheti.
16
Vákuumcsöves napkollektor szerelési vázlata

Forrás: http://www.esb-hoszivattyu.hu
A napenergia aktív hasznosításának másik lehetősége napelem segítségével

közvetlen villamosenergia előállítása. A szélenergiánál leírtakhoz hasonlóan a
napenergia hasznosítási lehetősége is időjárás függő. A napenergiával történő
villamosenergia termelés időjárás függőségére tekintettel a naperőmű „ad-vesz”
rendszerrel üzemeltethető. A villamosenergiát saját fogyasztásra termeli és elosztó-
hálózati csatlakozással lehet kiegyenlíteni a fogyasztás-termelés időbeli
egyenlőtlenségét. A naperőmű telepítése is a tetőfelületre telepítéssel ajánlott, a
hasznosításhoz szükséges további berendezés az épületgépészet részét képezi.
Napelem rendszer
Forrás: http://vilagnezet.blog.hu
A megújuló energiahordozók közül a napenergia az, amelyet a meteorológiai adatok
alapján Telki térségében is, már mint gazdaságosan hasznosítható energiaforrást
tartanak nyilván. De ezzel az adottsággal is a napenergia egyedi hasznosításához
szükséges beruházás megtérülése előzetes számítások szerint 10 év körüli, s a
szélenergia hasznosításnál leírtakkal azonosan, ha a beruházás pályázati
támogatással történik, akkor a megtérülési idő lerövidülhet. Természetesen egyedi
beruházással, saját kockázatvállalással hasznosítása előnyös, mert hozzájárul a
hagyományos energiahordozó kiváltásával a környezeti állapot javításához.
Biomassza-bioenergia
A biomassza az egész ország területén, így Telkiben is elforduló, előállítható
megújuló energiahordozó, amely elsődlegesen, reálisan megtérülően, közvetlen
17
termikus célú hőellátásra hasznosítható. Telkiben is az intézmények számára

létesítendő közös hőbázis esetén lehetne közszolgálatra hasznosítani. Központi
hőbázis létrehozásának, mivel az intézmények függetlenül üzemeltetettek, térbeli
elhelyezkedésük sem indokolja, hőellátásuk összevonásának realitása nincs.
Biomassza hasznosítására így csak egyedi igény szerint, egyedi beruházással van
lehetőség.
A biomassza egyedi hasznosításra döntően hőenergia termelésre alkalmas.

Gazdasági előny csak akkor várható, ha a biomasszát hasznosító a biomasszához,
vagy annak jelentősebb hányadához saját tevékenységével összefüggően, annak fő-
vagy melléktermékeként jut hozzá. A biomassza hasznosításánál annak
környezetterhelő hatását nem szabad figyelmen kívül hagyni és azt sem, hogy az
általa biztosítható energiaellátás kezelés igényes.
Geotermikus energia
A föld energiájának, a földhőnek egyedi hasznosítására a hőszivattyú segítségével
nyílik lehetőség. Az ingatlan termikus célú (fűtés-hűtés, használati melegvíz termelés)
energiaellátására hasznosítható. Egyedi hasznosításra a legstabilabban igénybe
vehető megújuló energiahordozó. A hasznosításhoz szükséges berendezések
üzemeltetése épületgépészeti szintű. A segítségével megoldott termikus hőellátás
környezetbarát, de beruházása és a hőszivattyú üzemeltetéséhez szükséges
villamosenergia fogyasztása a megtérülését 7-10 év közé emeli.
7. Összefoglaló javaslat
Még a 80-as években a Pylon Kft a megújuló energiahordozók hazai -várhatóan
gazdaságos- hasznosítási lehetőségéről a meteorológiai, geológiai és topográfiai
viszonyok figyelembe vételével készített országos kiterjesztésű összefoglaló átnézeti
térképet. Az eltelt évtizedek alatt, bár a hasznosítást szolgáló berendezések
korszerűsödtek, érzékenyebben, hatékonyabban tudják a természet adta előforduló
adottságokat hasznosítani, a valóban gazdaságos hasznosítás lehetősége ma is
azokban a térségekben várható, amelyek korábban is már kijelölésre kerültek.
Forrás: Pylon Kft.
18
Ezzel az átnézeti térképből is leolvasható, hogy Telkiben csak a napenergia

hasznosítása az, ami egyáltalán hasznosításra javasolható.
A napenergia hasznosításra vonatkozó részletesebb meteorológiai adatok alapján

megállapított napos órák száma azonban nem éri el azt a mértéket, amellyel közcélú
energiatermelésre is megtérülően, gazdaságosan hasznosítható lehetne.
hasznosítása csak egyedi berendezésekkel javasolható.
Természetesen az előforduló további megújuló energiaforrások is egyedileg, igény

szerint saját beruházással hasznosíthatók, vállalva azok hosszabb távú megtérülési
kockázatát.
8. Ajánlás a hasznosításra
8.1 Általános hasznosítási lehetőség
A tájékoztató térképekből látható, hogy a „legrövidebb” megtérüléssel a hasznosítás

lehetősége napenergia hasznosításánál várható, azon kívül reálisan egyetlen
megújuló energiahordozó hasznosítása sem ajánlható belátható gazdasági
eredménnyel. A napenergia hasznosítás kiépítésének megtérülési ideje is csak
hosszútávon várható. Ezért az ilyen irányú beruházás megvalósítása nagyobb
megfontolást igényel. Elsődleges haszna, a hasznosítási környezet kímélése, mivel
helyben kibocsátás-mentesen termeli az energiát, közvetlen gazdasági hasznot
azonban ez nem eredményez, csak a környezeti állapotot teszi jobbá.
A napenergiából az energiatermelés időben nem esik egybe az energiafogyasztással,

amit átmeneti tárolással, vagy a villamosenergia szolgáltatóval kötendő ad-vesz
rendszerű szerződéssel lehetne kiegyenlíteni.
Az átmeneti tárolás megoldása költséges, ezért ez a megoldás Telki közüzemű

villamosenergia energia ellátással rendelkező területén nem javasolható. A helyi
tárolás megoldásával szigetüzeművé tehető az energiatermelés, ennek
megvalósítását a turistaútvonal mentén létesítendő pihenőhelyeknél, kilátóhelynél,
vadlesnél lehet ajánlani, illetve a közhálózattal gazdaságosan el nem látható,
beépítésre nem szánt területen jelentkező igény kielégítésére. A többlet beruházási
igény természetesen a megtérülési időt hosszabbítja.
A villamosenergia ellátással rendelkező területen az ad-vesz rendszerű üzemeltetés

választása javasolt, amely során ki kell építeni a közüzemi hálózati csatlakozást és ha
a termelés és a fogyasztás időben eltérően jelentkezik, akkor a felesleg a
közhálózatra terhelhető, a hiány esetén az igény a közhálózatról vételezhető.
Az ad-vesz rendszer üzemmódjában kérdéses, hogy átveszi-e a szolgáltató a feles

energiát és mennyiért veszi át. A korrekt kapcsolathoz az kellene, ha a szolgáltató
mindenkor átvenné és annyiért adná, amennyiért venné a fogyasztónál termelt, illetve
fogyasztó által vételezett energiát, az elszámolás alapja a termelt és fogyasztott kWó
egyenlege lenne. Ennek kereteit jelenleg a NÁT (Nemzeti átvételi tarifa) törvényileg
szabályozza, de a keretek nagyon lazák, hosszú távú gazdasági mérlegelésre nem
alkalmasak.
19
A jelenlegi villamosenergia fogyasztói ára is labilis, a nemzetközi ármozgás, bármikor

megváltoztathatja a hazai szolgáltatási árakat is. Ez ugyan a megújuló
energiahordozóval termelt energia gazdaságosságát várhatóan növelné, mivel az
ármozgás legnagyobb valószínűséggel áremelkedésként jelentkezne.
Az előzőekben leírtakban szereplő bizonytalanságok miatt a létesítendő beruházás

megtérülési ideje kiszámíthatatlan, így felelősséggel magán, vagy önkormányzati
beruházás nem nagyon lenne ajánlható.
Az ország azonban aláírva a Kiotói megállapodás II. 15 éves ütemét vállalást tett
arra, hogy az ország energiafelhasználásán belül a megújuló energiaforrások
hasznosítási részarányát lényegesen emeli. Ennek teljesítése érdekében részben az
Európai Unió forrásai is igénybe vehetők lesznek, de hazai pályázati támogatási
kereteknek is meg kell nyílni. Amennyiben a megújuló energiaforrások
hasznosításának beruházása –ha nem is teljes mértékben, de döntő hányadban-
pályázati támogatással kerülhet megvalósításra, akkor a befektetett költségek
megtérülése beláthatóvá válhat, gazdasági szempontból eredményes befektetést
jelenthetne.
A pályázati lehetőségek megnyitására célszerű beruházási szándékkal felkészülni.

Erre akár a magántulajdonú ingatlanoknál, akár az önkormányzatú kezelésű, vagy
önkormányzati tulajdonú ingatlanoknál egyaránt érdemes felkészülni, mivel
támogatással megvalósított beruházás a fenntarthatóságot kedvezően segítené.
Napenergia hasznosítására célszerűbben javasolható a napelemek telepítése, ad-

vesz rendszerrel kiépítve. A napelemeket a tetőszerkezetre lehet felszerelni. A
hatékonyabb működése érdekében a napelemeket lehetőleg déli irányba, esetleg dél-
nyugati, vagy dél keleti irányba kellene tájolni.
A tanulmány készítéséhez részletes tetőállás vizsgálat készült.
20
Megjegyzés: A teljes településre készült tetőidom vizsgálat a tanulmányhoz csatol

mellékletben található.
Kalkulálva az egy-egy ingatlanra elhelyezendő napelem felület méretét, tisztán déli

tájolásra alkalmas megfelelő méretű tetőszerkezet nem túl sok van a településen, de
szinte mindegyik ingatlannak van olyan dél-nyugati, vagy dél-keleti tájolású
tetőfelülete, amelyre az ingatlan ellátására megfelelő mennyiségű napelem
elhelyezhető.
A nap járása jelzi, hogy mely felületekre célszerű a napenergia hasznosító

berendezés telepítése:
A napelem fektetésének ideális telepítési hajlásszöge 35-45o.
A napelem szükséglet meghatározására bár célszerű szakember tanácsát kérni, erre

térítésmentes vállalkozók is találhatók az internet segítségével, vagy a napelemeket
forgalmazó cégektől is kérhető kötelezettség nélkül, díjmentes ajánlat, amelyhez
egyben tanácsadás is kapható, de előzetesen az ingatlan tulajdonosok is
készíthetnek kalkulációt.
Előzetes becslésre segítségül szolgálnak a gyakorlati tapasztalattal szerzett, un.

„ököl-számok”. Ilyen „ököl-szám”, hogy a kereskedelmi forgalomból beszerezhető egy
db napelem 250 W teljesítőképességű, amely egy év alatt Telki adottságaként
számolható és hasznosítható napsütéses órák alapján 300 kWó villamosenergia
termelésre képes. Ezekkel az „ököl-számokkal” az egyéni igények kielégítéséhez
szükséges napelemek darabszám igénye számolható.
Először az előző éves villanyszámlából ki kell olvasni az év során elfogyasztott

villamosenergia mennyiségét, kWó-ban. Ha intézményi épület funkciója nem változik,
illetve a családi házban az életvitelben nem történik változás, feltételezhető, hogy az
igények nem csökkennek, a kalkulációt az előző éves fogyasztásra alapozva lehet
elkészíteni. Az éves fogyasztás kielégítésére szükséges napelemek számát, az, azok
számára szükséges telepítési felület méretét, ezzel a beruházás várható költségeit
becsülni lehet.
A beruházás várható megtérülésének számításának alapja, hogy mennyit fizetne a

fogyasztó ugyanennyi villamosenergia közhálózatról történő vételezése esetén. A
villamosenergia vételezési árát 40 Ft-tal lehet kalkulálni.
21
Az „ököl számok” alapján összefoglalva:

Az éves
fogyasztás
villamosenergia natur
terület éves beruházási
panel szám kapacitása szolgáltatótól beruházás
igénye termelése költsége
való évenkénti megtérülne
vételezési
költsége
db m2 W kWó Ft Ft év
1 1,6 250 300 150000 12000 12,5
Az éves villamosenergia fogyasztással közel azonos termelő képességű napelem

mennyiség telepítése javasolható. Pl., ha átlagos felszereltésű a háztartás, az éves
fogyasztása a számláról leolvasható, 3000 kWó körüli lehet. Ehhez, ha egy napelem
éves energiatermelő képessége 300 kWó, akkor 10 db napelem telepítése
szükséges.
Egy napelem 1,6 m2 nagyságú, 10 elem esetén a tetőfelületen 16 m2-nyi napelem

telepítési igénye prognosztizálható. Ha a háztartás igényesebb felszereltségű, akkor
nagyobb éves fogyasztás várható és több napelem telepítési igény prognosztizálható.
Lakás, intézmény esetén ez az előzetes kalkuláció egyformán elvégezhető.
Ezek alapján tájékoztató telepítési igény és a várható beruházás megtérülésének

ideje:
natur
éves beruházási Vill.
panel szám területe kapacitása beruházás
termelése költsége vásárlás
megtérülne
db m2 W kWó Ft Ft év
Családiház esetén
átlagos felszereltségű
10 16 2500 3000 1200000 120000 10
alacsony felszereltségű
6 9,6 1500 1800 850000 72000 12
igényesen felszerelt
12 19,2 3000 3600 1300000 144000 9
extrán felszerelt
20 32 5000 6000 3000000 240000 13
intézmény-iroda
40 64 10000 12000 4200000 480000 9
iskola
200 320 50000 56000 45000000 2240000 20
A beruházás, amennyiben pályázati támogatással valósulhat meg, a támogatás

mértéke alapján a megtérülés ideje csökken.
Ahogy a táblázat is jelzi a megtérülés 10 év, vagy a-feletti a fogyasztó számára, így
nehezen nevezhető megtérülő beruházásnak. Gazdasági számítások szerint
megtérülőnek, általánosan a 7 év alatti megtérülés tekinthető. Természetesen mivel
ezeknek a berendezéseknek 25-30 év az élettartama, ha a fogyasztó gazdasági
22
lehetősége megengedi, akkor a megtérülési idő után gazdasági haszna lehet belőle,
de a megelőlegezett költségvállalás, az hosszabb távra minid kockázatos.
Így a napenergia hasznosítására megvalósított beruházást rentábilissá, azaz 5-7 év

alatti megtérülővé, csak a beruházás költségeit csökkentő pályázati támogatás teheti.
A nemzetközi vállalások teljesítésére várhatóan megnyíló támogatási keretek

igénybevételével Telkiben a napenergia hasznosítása mindenki számára megtérülő
beruházással elérhető lehet.
8.2 Közvilágítás energiaellátása napenergia hasznosításával
Telki közműellátásában egyik kiemelkedő hiányossága a közvilágításában

tapasztalható. Nincs is valamennyi telkeket feltáró út nyomvonalán kiépített
közvilágítása, ahol van, ott is a megvilágítás mértéke nagyon alacsony. Csak a
közlekedési előírások kötelező minimuma teljesül.
A település élhetőségét, köz- és vagyonbiztonságát és nem utolsó sorban az

arculatát minőségi közvilágítás kiépítésével lényegesen javítani lehetne. Ennek, ha a
költségviselése nem is teljes mértékben a települést terheli, a fejlesztésének komoly
akadálya a fenntartásának költségigénye. Ezért célszerű megvizsgálni, hogy a
napenergia hasznosításával termelhető villamosenergiával a fenntartás költségigénye
hogy lenne csökkenthető.
Előzetes kalkulációk szerint a közvilágítás tápellátása hagyományos villamosenergia

vételezéshez képest, megújuló energiahordozó hasznosításával csak hosszabb
távon, 20 év felett térülne meg, de pályázati támogatással ennek megtérülése is
beláthatóvá válhatna és minőségi komfortnövekedést jelentene a településen
élőknek.
A jelenlegi közvilágítás teljes hálózati rendszerét át kellene építeni korszerű

energiatakarékos világítótestek alkalmazásával. A közérzet javításához a világító
helyek számát is lényegesen növelni kellene. Korszerű kiépítendő közvilágításra 40
km kábelnyomvonal építése, közel 1000 lámpahely kiépítése lenne szükséges.
A hálózatkiépítésének költségei mellett az éves fenntartási költségek is jelentősek.

Takarékos világítótestek megújuló energiahordozó hasznosításával történő
energiaellátásához ad-vesz rendszer mellett is 70-75 kW–nyi termelő-képességű
napelem elhelyezését kellene megoldani. Ennek kielégítésére közel 300 napelem
telepítésére lenne szükség, amely 480 m2 felület elhelyezését igényli. Az így
kialakítandó naperőmű-park már megfelelő önálló telekterület kialakítását is igényli és
az ad-vesz rendszer számára a hálózati kapcsolat kiépítése is szükséges lesz. Ha ez
a település részéről támogatható, akkor erre a településrendezési terv készítésénél is
figyelmet kell fordítani.
A kalkulált beruházás megvalósítására ez esetben is csak pályázati támogatás

igénybe vételével nyílhat lehetőség.
23

TELKI Megalapozó Vizsgálat - Helyzetértékelés És Településfejlesztési Koncepció Fejlesztési Irányok

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

TELKI Megalapozó Vizsgálat - Helyzetértékelés És Településfejlesztési Koncepció Fejlesztési Irányok

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

MEGBÍZÓ: Telki Község Önkormányzat

2089 Telki, Petőfi utca 1.

TERVEZŐ: KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft.

MEGBÍZÓ: Telki Község Önkormányzat

TERVEZŐ: KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft.

ÜGYVEZETŐ: Zajovics András

IRÁNYÍTÓ TERVEZŐ: Pintér Ferenc

TELEPÜLÉSTERVEZÉS: Bálizsné Nagy-Pál Anna

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 2

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

KÖZLEKEDÉS: Heckenast & Heckenast Bt.

KÖZMŰVEK: KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező Kft.

Csima-Takács Judit, okl. tájépítészmérnök

RÉGÉSZET: Archeo-Art Bt.

Dr. Türk Attila

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 3

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

V-16 Értéktérkép M=1:5000

Telki Község településfejlesztési koncepció gazdasági, társadalmi és urbanisztikai

Megújuló energiaforrások alkalmazási lehetősége Telkiben (KÉSZ Kft.)

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 4

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

Telki község Önkormányzatának Képviselő-testülete 76/2014. (VII.08.) Öh. számú

A tervezési munka ütemezetten készül. Az I. ütemben - 2014. novemberében - a megalapozó

A jelen munkaszakaszban - az időközben részben már elkészült külön háttértanulmányok

Jelen dokumentáció a "Helyzetértékelés és fejlesztési irányok" mellett a - külön megbízás

A fenti dokumentumok önkormányzati megtárgyalását és elfogadását követően készül el a

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 5

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

2.1. A helyzetfeltárás és helyzetelemzés eredményeinek értékelése,

Térségi kapcsolatok, településhálózat, összefüggések az országos és térségi tervekkel

Az idén elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) az

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

A területrendezési tervekkel való összhang tekintetében megállapítható, hogy a térségi

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

részt a felsőoktatásban, és szerzett oklevelet főiskolai, egyetemi intézményben; másrészt a

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

A térbeli-társadalmi rétegződés és konfliktusok tekintetében két tényező emelhető ki. Az egyik

Telkiben, az önkormányzati nyilvántartás szerint, nem megfelelő lakhatási feltétellel,

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 9

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

- kedvező, fiatalodó korszerkezet - egységes Telki lokálpatriotizmus

- fenntartható, egyensúlyos - a fiatal, innovatív, kvalifikált

2005 óta a működő vállalkozások száma folyamatosan nőtt a településen, a válság a

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 10

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

A vállalkozások teljesítményét tekintve megállapítható, hogy Telki társas vállalkozásainak

A helyi gazdasági szereplők tevékenységi köre szerteágazó, és magas a magas hozzáadott

Telki önkormányzati gazdálkodása stabil, azonban a rendelkezésre álló forrásai az elmúlt

A gazdasági krízis jelentős mértékben és negatívan hatott az ingatlanpiacra is, ezáltal az

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 11

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

Az Önkormányzat jelentős ingatlanvagyonnal rendelkezik, benne nagy számban forgalomképes

A helyi gazdasággal kapcsolatos értékelés alapján a következő jellemzők rajzolódnak ki:

Az önkormányzat számára a gazdaság fejlesztése szempontjából viszont fontos lenne, hogy

Gazdasági szempontból az alábbi lépések javasoltak:

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

- 50+-os generációkra épülő, szélesen értelmezett egészséggazdaság feltételeinek

- jó megközelíthetőség, közlekedési - alacsony szolgáltatási színvonal

- helyi gazdaság bővítése (pl.: helyi - a helyi gazdasági környezet romlása

KASIB MÉRNÖKI MANAGER IRODA KFT. 13

SZÉKHELY: 1183 Budapest, Üllői út 455. Tel.: 297-1730 , Fax: 290-9191,

Az 1.12.2.2. Tájszerkezet vizsgálata, tájhasználati konfliktusok, problémák elemzése című