IPARTERV

"
MUSZAKI " '
FOOSZTALY
1 1
IPARTERV TERVEZESI SEGEOLET

a) b) e}

<1> L

1
kompok
valtokozvo
d~40 cm-re 4 sarok -
vas elegendÖ
a) legolabb 4 sorok vasbetet szükséges
b) kengyelforma
e) max . 5 hosszvas egy pillersarokban

szerel~ vasak kihajlos-

biztosltas nelkül

[ nban ) 2 szerelÖvas k ihaj -

lasb iztosltas nelkül

VASBETON SZERKEZETEK
'' '
KDRSZERU VASALASA Ill.
 „

. F. Leonhardt és E. Mönnig

VASBETON SZERKEZETEK
. "
KORSZERU VASALASA
'

1 Ill. füzet
i . ' '
1

1
1
Keretsarkok, faltartok, konzolok, nyomott elemek es alapok
'i
ii
1
.i
11
;j

IPARTERV

1984

1 .
 r-
'

A könyv eredeti cime:

rartalomjegyzek
"Grundlagen zum Bewehren im Stahlbetonbau" /Fritz Leonhardt: "Vorlesungen ilber
Massivbau• e. müvének harmadik része/.

Szerzoi:

Dr.-Ing. Dr.-Ing. E.h. Fritz Leonhardt tüzet fejezeteinek clmjegyzeke

Az I.
a Stuttgarti Egyetem Szerkezetépitési Intézetének professzora és
kezettervezésröl általánosságban
A szer
Dipl. Ing. Eduard Mönnig
, ybevételek
2. Igen - - b an
„sról általanossag
a Stuttgarti Egyetem Szerkezetépitési Intézetének professzora. A vasa l a „
3.
'lbetétek lehorgonyzasa
4. !\Z ace . „
- 'lbetétek toldasa
5. AZ ace nyomott övek irányvál tcizásai kö,!etkeztében fellépő ki téri to
6. Huzott vagy
Fordította:
erök , 'génybe vett szerkezete k vasa l'asa
Garamszegi Károly
7. Ha)·1itasra J. _
okl. épitészmérnök ,*
Lektorálta:
v. Rozváczy Judit A II. füzet fejezeteinek cimjegyzeke
okl. mérnök
8. Lemezek
'k és fejlemezes gerendák
Szakmailag ellenorizte: 9. Geren d a
10.
Bordásfödéme k , kazettás födérne~ és ilreges lemezek
Reisch Róbert
okl. épitészmérnök
tartószerkezeti szakfomérnök

Jlbrákat rajzolta: A III. tüzet reszle_tes tarta1omjegyzeke

Per.lusz Sándorné
11. Keretsarkok
...................................................... 179.

Leirta; .Bels5 erOjátlk ••••••••• • • .• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •' 179 •

11.• 1 180.
Osváth Ferencné Keretsarkok negativ nyomatékokra /huzás kLvill/ •••••••.••••••
11.2 183.
r. ~ pozitiv nyornatékokra /huzás
Kere t sa r '·ok · belUl/ •••••••••••••
11.3
183.
11.'3. 1 Derékszögii sarkok •••••••••••••••••••• • • • • • • • • • • • • • •
189.
11. 3. 2 Tompa- vagy hegyesszögU sarkok •••••••••••••••••••••
191.
Készült kéziratként házi használatra 11.3.3 szögtámfalak •••••••••••••••••••••••••••••••••••• • • •
Ipari tpülettervezo Vállalat, Budapest v., Deák Ferenc u. lo. 11.3.4 ·Keretpillérek bekötése lemezekbe /nagy vi~szintes e~
rOknél/ ••••••• •. • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • 191.
Sokszorosította az IPARTERV Rotaprint üzeme
191.
·FelelOs vezetö: Buka János 11.3.5 Gerendák csatlakozása folytatólagos szélso pillérekhez
Megjelent: 100 példányban, A/4 alakban 195.
Fal tartók vagy tárcsák • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •. • • •. • • • •
1984. II. negyed. M.sz.: 2050 12.
··1 megtámasztott faltartók felül terhelve••••••••• 195.
Közvet1 enu
12.l

III.
 12.1.1 ................................
Kéttámaszu faltartók 195. 254.
12.1.2 ...............................
Többtámaszu faltartók 195.
16.3,3,2 Sima zsalufelületek •••••••••••••••••••••••

12.1.3 .......................
Konzolosan kinyuló faltárcsák 199. 16.4 Pillérekkel terhelt sávalapok••••••••••••••••••••••••••••••
255.
256.
16.5 Falakkal terhelt alaplemezek •••••••••••••••••••••••••••••••
12. 2 Faltartók alul felfüggesztett teherrel •••••••••••••••••••••• 199. 258.
Közvetve megtámasztott faltartók ............................ 16.6 Pillérekkel terhelt alaplemezek ••••••••••••••••••••••••••••
12.3 202. 259.
16. 7 Acélpillé.rek lehorgonyzása al3pokban •••••••••••••••••••••••
12.4 Közbenso födé~ek, széltárcsák és pályalemézek·mint tárcsák 204. 260.
16.8 Cölöpfej lemezek ••••••• • ••• • • • • • • • • • • • • • • • ; • • • • • • • • • • • • • • • • •
12.5 Födém- és faltárcsák vasalása •••••••••••••••••••••••••••• 207.

13. Konzolok .......................................................... 209.

13.l Közvetlenül terhelt konzolok ................................ 209.

13.2 Közvetve terhelt konzolok ..............................-· ..... 214.

14. NyoI11C>tt elemek • , , , •••• , • , , , , , • , • , , , • , • , , , , , , , , , , , , • , , , , , , , , , , , , , , • 215.

14. l A nyomott elemek vasalásának alapelvei•••••••••••••••••••••• 215.
14.2 Vasbeton pillérek . , , .... , , .. , , , .. , , . , . , ...... , ..•..•........ 215.
14.3 Különlegesen kivi telezett pillérek magasépiileteknél ......... 220 •
14.3.1 Acélmag pillérek .............. ' .................... . 220.
14.3.2 Pillérek nagyszilárdságu acélból .................... 221.
14.4 Pillér- és födérnvasalások egymáson való átvezetése. 222.
14.5 Teherviselö falak ........................................... 225.
14.6 Földnyomással igénybe vett pincefalak ........................ 227.

15. Er5bevezetési tartományok ••••••••.•••.••••••••••••••• , •• .- •••••••••• 229.

15.1 Alapelvek .............................................. 229.
15.2 Célszerü vasalások hasitóerok felvételére ................... 230.

16. Al3pok ••..•••.••••.•.•. ....................................... . 235.

16.1 Elozetes megjegyzés ......................................... 235.
16.2 Sávalapok fal.terhelésekre ........... ......... 237 •
16.3 Pillérek szoliter alapjai ........ .................... 242.
16.3.1 Tulnyomóan központosan terhelt alapok ............... 242.

16.3.1.1 Vasalatlan szoliter alapok •••••••••••••••• 242.

+G.3.-1.2 Vasalt szoliter alapok ••••••• •••••• •••••• •• 242.
16. 3 .1. 3 Vasalt alaplernezek átszuródás vizsgálata ... 244.
16.3.1.4 Tapadótöréssel és hasitótöréssel szembeni
eljárások ... . .............................. 247 •

16.3.2 Külpontosan terhelt pilléralapok .................... 251.

16.3.3 Kehelyalapok •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• 251.
16.3.3.1 Durva zsalufelliletek ....................... 251.

IV. v.
11 . Keretsarkok

11 11 • 1 1
11.1 Belso eroJatek

A tartószerkezet tengelyének minden irányváltozása a belso erok kitérését és

ezáltal a tengelyre meroleges kitérito eroket okoz, amelyek a feszültségi
ábrát az egyenes tartókéhoz képest teljesen megváltoztatják. Erosen meggörbi-
tett tartókban a feszülts~gváltozás a keresztmetszetben már nem lineáris, ha-
nem - mint E. Winkler már 1858-ban megállapitotta [66], - hiperbolikus /11.1
ábra/:

(Íx = _.....,:M~'-'---­ , ahol /11.1/

b • d e /r 0 - y/

11.1 ábra. Feszültségváltozás görbe tengelyü tartókban

A feszültség a belso szélen annál nagyobb, minél kisebb a belso ri lekereki-

2
tés, Éles belso saroknál /pl. r. = r /1000/1 r "'d/7, (Í_a = 2,4 M/h.d és U.i
. . 1 a o
elméletileg végtelen nagy lesz. Ez a f e s z ü 1 t s é g e s u e s csök-
kenti a belso lekerekités nélküli keretsarkok negativ nyomatéki teherbirását
foleg magas vasszázalék esetén. /Huzás kivül/. A külso sarok ezzel szemben é-
les szögü keretsarYoknál csaknem feszültségmentes marad és ennélfogva nélkü-
lözheto volna /11.2 a ábra/.
Lényeges, hogy a belso hosszerok kitéritése ü'y sugariranyu feszültségeket hoz
létre, amelyek negativ nyomatéknál nyomó,- pozitiv nyomatéknál azonban huzó-
feszültségek. I.H.E. Nilsson ~7] véges elemszámitásai eredményezték derékszö-
gü keretsarkokra a 11.2 ábrában szemléltetett feszültségeloszlást mindkét sa-
rokátlóban pozitiv nyomaték esetében. A z á t 1 ó s i r á n y u h u -

179.
 !
1
z ó f e s z ü 1 t s é g e k oly magasak, hogy a 11.2 c ábrában jelzett repei
amelybol a szükséges hajlitási átméro az alábbiak szerint adódik:
dés fellép és. a keretsarok h a j 1 i t á s b 6 1 n y o m o t t z 6 n á !
j á n a k 1 e h a s a d á s á h o z vezethet. Ennek a veszélynek ezérl
1

/Js /11.2/
megfelelü vasalásvezetéssel utját kell állni. 1,75

y a) y x b) 11 az acélbetétek egyn1ás közötti tengelytávolságát, vagy a küls5 acélbetét

11
8

tengelyének a keresztmetszet szélétől való er távolságát jelenti, ahol

nyom6s
e ;?; 3 ~ és ~ 3 cm legyen /11.3 ábra/.
R

10 le > 2eR 1 e< 2eR

e j; „ e. e
huzas
' ' ·1
\. eR·
l"3<P?:3c~
i.

t ee
r~3411~3cml i' í
·-·-·-· ---
~ '-.V
y
dl
11 1 1 1 1 1 1
e" tartbszétt8t valb tOvotsOg 1
e betettavolsag a mertekado ·
• a merlekado

11.3 ábra. Hasitási veszély, amit a meggörbitett acélbetétek követ-

keztében fellépo pu kitéritö nyomás okoz tul kis szélso vagy közben-
sö acélbetét távolságnál

Arnenny.iben az acél nincs teljesen kihasználva, ugy dB az erf Fe/vorh Fe arány-

nyomás
11.2 ábra. Feszültségeloszlás és fofeszültségi trajektóriák derék-
szögü keretsarkokban Nilsson szerint pozi•t·iv nyomate'k esetén /Ne-
gativ nyomatéknál forditott elojelek/
ban csökkentheto.
L. östlund [68] kisérletei kimutatták, hogy a szokásos kengyelek a hasitási
veszélyt nem csökkentik. Ha kisebb hajlitási átméröket választanak, akkor egy
különleges, két-három rétegü hasitási vasalást kell a vasalás ivén belül be-
szerelni; e célra legalkalmasabbak a hegesztett létrák /11.4 ábra/.

vasalOs keresztmetszet
1
háiö haslt s ellen„ ha d 8 < erf d 8
11.2 Keretsarkok negatlv nyomatekokra ( hÚzos klvül J

A kivül fekve vasalást elegendo nagy hajlitási sugárral kell a sarok körül ve-
zetni azért, hogy megakadályozzák a vasbetétek p = Z/r.~ kitérito nyomása
következtében a beton felhasitását /11 • 3 ábra/ • Au DIN 1045 szerint
· megengedett 11.4 ábra. Keretsarkok
has/tOs
hajlitási sugarak vastag acélbetétek és kis oldalsó beto~fedés /azaz kis e elleni vasalása negativ nyoma-
távolság/ esetén nem adnak elég biztonságot a hasitással szemben, ezért az:kat 1étrOk ték esetén /huzás kivül/.
nagyobbra kell választani, mivel egy keretsarok tönkremenetele az egész tartó~ Hasitóvasalás csak
szerkezet beszakadását okozhatja. A kit~rit5 nyomásokat használati terhelésre dB < erf dB-nél
korlátozni kell /lásd a 4.3.3.1 és a 6.5 fejezeteket/:

zul p
u = 0,3 • ,(3wN • i[f ::f (JwN 1 /lásd a /4.5/ egyenletet/

180.
181.
J

L
 a függoleges pillérvasalást a huzott oldalon az alsó gerendaszélen kezdodo "a"
A fOvasalás hajlitási átmérője a huzó-nyomóerök "z" bels5 er5karját is befo- \
lehorgonyzási hosszal bekötni, mert itt az acélbetétre merőleges h~jlitónyomó
lyásolhatja. A 11.5 ábrából következik 1 hogy r = d B /2 ~ o , 8 h k e 11 1 egyen, 111'
feszültségek a lehorgonyzásra kedvezoen hatnak.
"z~ az átlóban nem lesz tul kicsi. '

v 1.1 T- ""\ .....

1/ / a !'\.
' ~

1 munkah~zag 1 d8 a 6.2 tObtC.zat

1
1
szerint
hOtó 1 d 81 ,d 82 a 4.3 tab- 11.7 ábra. Többlábu keret, a közbenső pilléren kis nyomaték
1 lázat szerint
~
'"' z~0.8h ilL
a) J b)
Nagy pillérfej-nyomatékoknál a pillér huzott vasalását a gerenda felso huzott
d 8 !!1,6 h >erf de
övébe kell átvezetni és ott átfogással a felso vasaláshoz csatlakoztatni /11.8
"1.1.5 ábra. Hajlitási 11.6 ábra. Példák a sarokvasalás átfogására
ábra/.
sugár h-tól függoen a/ hurok alaku visszahajlitás,b/ a DIN 1045 18. feje-
/negatív nyomaték/ zete szerint /harántvasalás ill. kengyel nincs ábrá- egyenes vt!ggel lehorgonyozva
zolva/ /
/ v ""\
j\ '
Ezenkívül - tekintettel keskeny gerincu·· k e ret sark o k na' l a v.
ségekre - kivánatos a belso beugró sarkokat .J.l. ~ o, 7
"" beton nyomófeszült-
%-ra /.~st 42/50 és Bn 250/
I/ /
.
'
vasalni és ékeléssel vagy kikerekitéssel ellátni.

A f 5 v a s b e t é t e k t o 1 d á s á t a sarok közelében általában

kívánatos elkerülni. Közepes vashányadnál,4 :$o,5 % /BSt 42/50 és Bn 250/ és
~
da a ( 11.2)
~ ~ d/18-nál a toldás hurok alakban v i sszaih aJ·1·itott vasbetétekkel is lehetsé- egye nlet sze-
ges a 11.6 a ábra szerint, ahol. rint
a keresztezödésen beliil 4 harántvasat kell
beszerelni a hasitások ellen. Ezzel a vasalási m6ddal a födémek és falak kö- 11. 8 ábra. Többlábu keret, a közbenso pilléren nagy nyomaték
zötti munkahézagok eloállithatók.

A sarkok környezetében eloforduló átfogásos toldás esetén a DIN 1045 18. feje-
zete az alábbiakat írja elo: 11.3 Keretsarkok pozitlv nyomatekokra 1huzas belül 1
átfogási hossz: iü ~ k • a, /a· 11.6 b ábra szerint/
betonszilárdság: Bn ~ 250, 11.3.l Derékszögü sarkok
betonacél: bordázott,
Az eddig szokásos vasalási módok csaknem mind elégtelenek voltak és nem érték
kengyelek és hajtü alaku kengyelhurkok alkalmazása harántvasalásként
el a csatlakozó egyenes keretrészek hajlítási teherbiróképességét, mert a ~
a sarok biztosítására az 5.3.l.4 fejezet szerint.
következtében a szögfelezűben ható 11.2 b ábra szerinti z 0 huzóer5t nem vették
maradéktalanul figyelembe. Ennek a huzóeronek a nagysága durván kiszámítható,
A toldási hossz az f = 0,7 tényezovel csak akkor számitható, ha a vasbetétek
végein kampók, vagy derékszögü kampók vannak. 70 cm-nél nagyobb szerkezeti ma- mint a keretrészek huzóeröinek az eredűje. A 11.9 ábra szerinti esetben pl:

gasságu keretoszlopokban és gerendákban az oldalfelületeken vasalás helyezendO;.

el repedéskorlátozásra a DIN 1045 21.1.2 fejezete szerint.
. A huzófeszültségek mintegy parabola alaku eloszlásánál a legnagyobb érték
'l'öbblábu keretek k ö z b e n s 5 p i 1 1 é r e i n a ge- ,,.. 3 • i2 . Ze
renda nyomatékokhoz viszonyitva kicsik a pillérfej-nyomatékok, elegendo e zé rt Ubz = /. '
2 b. z

183.
182.
 itt Íz a .11.2 b ábra szerint kb o,B d.
· ronyomaték, MÚ a számitás s:i;erinti /elméleti/ töronyomaték. A 11.13 ábra szem-
lélteti a hozzájuk tartozó tipikus repedésképeket. Ha az átlós huzóer5t nem ve-
Zo=fiz.
szik figyelembe, akkor az el~életi "u-nak csak a 20-70 %-a érhet5 el, Még a
' a! hasitási repedést akadályozó hurok is "u-nak csak a 75-85 %-át veszi fel, mert
a nyomott zóna a hurkok között kitörik /11.14 ábra/, mégha a hurkok egymástól
csak 9 cm-re vannak is.
a
A szögfelezőbe
szerelt kengyelekkel végzett kisérletek az itteni d = 20 - 25
cm-es méretekkel is "u-nak csak a 60-80 %-át eredménye,zték. Kis keresztmet-
szeteknél a sarokkengyelek ráadásul 'rosszul szerelhet5k be és akadályozzák a
betonozást. Sarokkengyelek csak nagyobb méreteknél /d > 50 cm/ ésszerüek, ahol
-11. 9 ábra. Idealizált r á csostartó a z átlós huzóer5 meghatá~ · azok elegend5 tapadási hosszal rendelkeznek hatásuk kifejtéséhez,
rozására pozitiv nyomatéku keretsarkoknál0
/I • H• E • Nils son sze-
rint [67] / A törés a belső keretsarkoktól is kiindulhat, ahol a vasalások keresztez5dnek.
A huzóer5 itt olyan gyorsan elfogy, ha.gy a kapcsolat tulterhelt lehet, ami egy

Ez a feszültség olyan magá h · · kettéágazó széles sarokrepedéshez vezet, amely a hajlitásból nyomott zónát u-
_ _ s, ogy a Jelzett repedés szokásos vashányadoknál
gyancsak lehasitja.
az egyenes acelbetet teherbirásának már a 30-50 %-ánál fell' - k
h · 1 · t' b' ep es a· eretsarol
aJ i as_o~ nyo~o~t zónájának az együtt dolgozását veszélyezteti. A keretsar< A kifelé hajlitott, a nyomott zónát kétszeresen körülzáró hurok vagy hajtü a-
teherbirokepesseget kiegészit5 vasalásokkal kell biztonságossá tenni. laku acélbetétek "u-nak kb, 85-92 %-át eredményezték, a teljes. elméleti hajlí-
AZ átlós huzóer5k egy tási teherbiróképességet els5sorban a bels5 saroknál elhelyezett ferde pótva-
analóg ábrázolását T és + alaku keretsarkokra a 11 10 i
11.11 ábra 'sakkal érték el.
mutatja. Természetesen a repedésképz5dés +alaku keretsarkokn~l lE
terhelések révén csökkkenni f og,
Ezekb51 a kisérletekbol a különböz5 vasalási módokra a 11.15 ábrában megadott
konstrukciós. javaslatok vezethetők le t(j)-nél és.@ -nél az e.legenda :teherbi-
róképesség elérésére a hajlitási méretezésbol kiszámitott,u.Bem-etµ.R-re kell
megnövelni!/, A dB hajlitási átmérő /l~.2/ egyenlet szerinti értékének a be-
tartása itt nem szükséges, miután az acélfeszültségek már a betétek görbitésé-
nek a kezdetén lecsökkennek; dB olyan nagy kell legyen, amennyit a "d" kereS<t>-
metszetmagasság megenged, de nem szabad, hogy kisebb legyen, mint 10 ~./Nagyon
nagy "d"-nél lá.sd a 11.15 @ ábrfit/.
% MRu / Mu
140
11.12 ábra, MR0 'teherbiró-
120 • képesség az n számítás

/
11.10 ábra, Idealizált erőjáték "'
11,11 ábra, Idealizált er5játék + @ 0

-- •
T- alaku keretsarkoknál [67] sze- szerinti/elméleti/ tör5-
alaku keretsarkoknál [6 7] szerint 100
rint
....
0..... nyornatékra vonatkoztatva1 a

-
e:... keretsarkokban csatlakozó
80 + /
Kisérletek
igazolták a.nyomott zónának az időel5tti lehasadását A k's' 1 t'
·ct keresztmetszetben különbö-
~ ........_
eredmények a'tte k intesét
lábbiak:
· -
adJ' a I H E J· il
• • • 1 sson a
[ ,,
• ~ er e i ,
'
67J -ben; abból merithetők az a'·
60

40 ....
~+ - zO vasaláSi módokkal1 pozi-
tiv nyomaték esetén a va-
salási %-tól függ5en1 BSt
A 11.12 ábra mutatja az egymást keresztező hurkokkal a
zott acélbetétek által elért teherbiróképességet, 11
nyomott övben lehorgony1' -~
RU a kisérletben elért tö-
1

20 ~-o . -
"'--
-·rf - 42 / 50 és Bn 250-nél [67]

1
0
0 0.2 0,4 0,6 0,8 1.0 1,2

184,
185.
 szerint alakul:
al bl
fa.,. ~ o,4 % F ferde vasalás elmaradhat
~ s
?.,. > o,4 % ~ 1 % Fs = o,5 Fe
)1 1 p.,. > 1 %
.,.
Fs = Fe

Itt Fe a,µ, -nak megfelelő Fel vagy Fe2 vasmennyiség •

'-../
cl
fP dl
fPc
//-\
( )1 )1 11.14 ábra. A nyomott zóna
I kitörése a hurkok között
/
pozitiV nyomaték esetén

\..__)
lP
11.13 ábra. Keretsarkok repedésképei
v
különböző
Fvasalási módokkal po-
/ I.H.E Nilsson [6 7] szerint/

zitiv nyomaték esetén

A @ vasalási mód /MR /M

0 0
"' 1/ elegendő teherbiróképessége a ll.16a ábra
szerinti erőjátékkal magyarázható. Az U-alaku acélbetétek, amelyek a külső
sarkot körülzárják, lehetOvé teszik az a-a rnetsze~en
nagy z 1 bels5 er5kar
alakitását. A ferde pótvasak növelik a huzóerőfelvételt, a sarok nagyobb me- 1
1
revségéhez vezetnek és csökkentik a repedésképzOdést. Magasabb vasalási száza~
lékoknál /,ü.~1,2 %/ azonban a 11.16 b ábrában mutatott huzófeszültségek a b-b b) b - b metszet
al
metszetben j az acélbetét görbi tésének a kezdetén/ az elméleti M0 elérése előtt 1 kicsinyitve 1

töréshez vezetnek.
c0.
µ > 1, 2-1,5 %-nál célszerü a 11.15 ábra G) megoldfisa szerinti kiékelés erő­
sebb.re
. méretezett F e S vasalással. A DIN 1045 18.9.3 fejezetében K. J(ordina a
pozitiv nyomatékkal igénybevett keretsaroknak a 11„15 H1:.rában szereplő @meg-
oldásbail megadott kiképzését javasolta a következö konstrukciós elöirásokkal:
"ti.~ 45° hajlásszögil keretsarkokat általában csak Bn ~ 250 betonból és bordá-
zott acélból szabad tervezni. A csatlakozó oszlopok és gerendltk kengyelei a
sarok környezetében is beszerelend5k, vagy pl. egymást keresztezö, hajtű ala- ~'\.
ku nyitott kengyelekkel pótlandók. Lernezszerü keretszerkczeteknél harántvasa- 1 Ma-a=Ci2'Ze•Z5lz1
„M 1_1=Ze z, mivel
lást a sarokban is be kell szerelni. Az 1-1 vagy 2-2 metszetben lévö két vas-
százalék közül a nagy9bbikat véve alapul /)L lt /, a ferde vasalás az alábbiak Zj> Z

·~!
11.16 ábra. Pozitiv nyornatéku keretsarok erőjátéka a 11.15 ábrából
vett (]) jelU vasvezetés esetén [67)

187.
186.
 ·~?; 100°-nál minden esetben sztikséges a kiékelés Fs = Fe vasalással.•
~gysoros vasalásu, d ~ 40 0 vastagságu szerkezeteknél elegendo a 11.15 ábra
'~zerinti @ jelü vasaláselrendezés, a lehorgonyzási hosszak igazolása elma-

radhat.
1astagabb szerkezeteknél vagy kétsoros vasalásnál, vagy ha a huzott vasalást
em lehet hurokszerüen visszahajlitani, az összes kitérito erot a sarokátló
ert µ" !%] = 1,s-f2.2s-3µs.ml%J° 1

,ell felvenni. Az Fe és Fe 2 huzott vasalásokat mindig az

•
Mu m:\.IRU 1
;Ö sarokpontok közötti szakaszon belül A -tól számitva "a" lehorgonyzási
MRu
Ill. -
~osszal kell lehorgonyozrii. A nyomott külsO szél a sarok környezetében a ke-
~esztmetszet
~~-t
r:;;;;de
1 d
, .Lle~m erf µ.
µ szélességén elosztott vasalással biztositandó,. ennek a vasalásnak
a keresztmetszete Fel és Fe
2
közül a nagyobbikkal .. légyen egyenlo és azt az 1.

----t::~-+ és 2. szerkezeti elembe a -val kell lehorgonyozni.

0
µBem= 1,0 •1.-ig Nagy, mintegy d = 50 cm feletti méreteknél ésszerü a z0 átlós huzóerot a fohu-
zófeszültségek irányában legyezoszerüen elosztott kengyelekkel közvetlenül
erf l!R [%] = 2-Y4-4 µ.S.m [%]'
felvenni /11.17 ábra/. Itt a huzott vasaknál az a 0 egyenes lehorgonyzási hosz-
de~/ >1.d
2
B ,szak elegendok lehetnek, ha az acélbetétek átmérojét helyesen választják meg.
nagyobb d-nel egyenes
·EZ a vasalási mód még nincs kisérletekkel kelloen igazolva.

µBem =1,2 '/• -ig

J..l~J..lBem
.1
0
\ d2'50cm
t
~~~~~'0
Fe ferde pÓtvassal,
egyebkent mint@

© 1i-----~ ~legyezószerú sarok kengyelek

Z •f'I Z, - re meretezendg
0

a hUzott ocelbetétek Oo-lal egyenesen

lehorgonyozva
ds a 6.2 tablazat szerint

® d1 ill. d 2 • 40 ~
meretezesi metszetek.
1-1 es 2-2 11.17 ábra. Nagyméretü keretsarkok vasalása pozitiv nyomaték
esetén
1. szerkezeti elem

11.3.2 Tompa- vagy hegyesszögü sarkok

Nem de rék s z·ö g ü keretsarkoknál ugyancsak a 11.15.ábrában mega-
fi\
11 • 15 ábra. \!;/ -14'
pozitiv nyomate'ku k eretsark ok javasolt kialakitása
\:!/
dott~ vasalási mód bizonyult a legjobbnak /11,18 és 11.19 ábrák/, azonban
~
különbözö vasalási módokkal BSt 42/50 és Bn ~ 250 a lk a 1 mazása esetén,
itt is csak bizonyos "µ •.-ig lehet az összekapcsolódó keretrészek teljes te-
eR - 3 0 > 3 cm és dB ;,; lÖ 0
herbiróképességét elérni. 135°-os saroknál kivánatos, hogy.)l ~ o,8 % /BSt 42{50,
@A DIN 1045 18.9.3 fejezete szerin t.1 k"k'
1 epzes.
• /Harántvasalás ill. Bn ~ 250/ legyen; hegyes sarkoknál elegendö kisérleti eredmény még nem áll ren-
kengyel nincs ábrázolva/

189.
188.
 delkezésre, egyeloreµ ;i; o,s % ajánlott. Magasabb vashányad esetén nagyobb
ékelést célszerü alkalmazni. .3.3 szögtámfalak

gerenda
l a.E. Nilsson adja meg s z ö g t á m f a 1 a k r a
;yokat. Rövid sarkantyunál / < d/ az acélbetéteket a 11.15 ábrában megadott@
IJ.salási módnak megfeleloen kell vezetni /11.21 a ábra/. Hosszabb sarkantyunál
is a vasalási szabá-

'
'~acélbetétek .
egyszerüen horgonyozhatók le /11.21 b ábra/; durva repedések a-
'.onban csak ferde pótvasakkal kerülhetek el /11.21 c ábra/ •
• • k engyelezes
suru '
a kiteritt!i eröre a) b) cl
meretezve Ml\
·-·
d
- d
11.18 ábra. Tompaszögü k ere t sark ok helyes vasalása kengyelekkel po-
<d 1 >d >d
zitiv nyomaték esetén . l
r ' i
lemezek kengyel n~lkill
\

' '

11.21 ábra. Szögtámfalak vasalása [67]

erf.µ=2~e-m.::s1,2 °;0
ll.3.4 Keretpillérek bekötése lemezekbe /nagy vizszintes eroknél/
„ 3d r.

lt 1 1 ~- födémlemezben fellépo nagy_ igénybevételek .a befogott pillér egyik oldalán

i~Jd49 e;
f '"""""-""'
huzást okozhatnak a lemez alján. Itt a pil1érvasalást nem szabad kifelé elhaj-
litani, hanem azokat befelé hajlitva és egymást keresztezve a lemez felso va-
' .
salásába kell becsatlakoztatni /11.22 ábra/. Nagyon vastag·acélbetétek ezért
litt nem alkalmasak.
. ' '

e '
1 ~
' ' szely
repedesve
i
i )(
!
1
'
1

i).
.1
hibas JO
11.19 ábra. Törttengelyü lemezek lépcsokaroknál szokásos hajlás-
szöggel. Vasvezetési lehetoségek, erf_,u ~ 1,2 % ·-·- L ·-·· ~

az

11.22 ábra. Pillérek bekötése lemezekbe [67]

11.20 ábra. Hegyesszögü keretsarkok helyes vasala'sa ,=:.:,,,·~·:.:5~G!:!;e~r~e!!n:s;d~á!,!k~c~s~a_!!t~l~a!J!k~o!.:z!_!á~s~a!!._!f~o'.dl~ydt;:a!:t!:;o~-!l.!!alJg:!:o~s:_:s~z::!é~l!_!!s,So~p~ilJl!:_;l!;!é~rE_e~k!!h;!:e;=.z

1 3
pozitiv nyomaték esetén ij - - -

~ gerendanyomatékok bevezetése folytatólagos szélso pillérekbe /11.23 a és b

ábra/ a csomópont környezetében nemcsak a 11.10 ábrán mutatott kedvezotlen

190. 191.
 hogy a II. feszültségi állapotban a gerenda alatti
átlós huzóerokhöz, hanem'a pillérvasalásban veszélyesen magas tapadófeszül.P.J. Taylor [ 97] rámutat, a gerenda feletti pillér. A gerenda szélso nyoma-
gekhez is vezet;·amelyek a teherbiróképességet lényegesen befolyásolják. E<lllér mereve bb marad, . mint k' I feszültségi állapotra feltételezett
a tapadófeszültségek a gerend<!-~agasságon belül a huzásról nyomásra való átl!ka te a E -~t aJ'ánlja Taylor az alsó pillér méretezé-
~ h„t nem ·egyszerüen a szo asos
. _
•
. .1 . „ k szerint oszlik szet. ze_
tás miatt keletkeznek. A csomópont erojátéka a 11 .• 23 c ábrán látható. Kise)l'revsege _ .• l t 'llapitott hajlitónyomatékot 1,2 fak- ~
1 '
gerendamagasságnál a tapadófeszül tségek könnyen elérik a tapadószilárdságo1!J'ne a
l z I •
feszilltsegi al
_
apa
.
ra
•
rnega o.t"kát eniatt !1em kell csökkenteni.
az amellett! fellépo hasitófeszültségek különösen a pillérben levo nyomott i!?rra·1 megnövelni;
· a felso pi 11 er ny 0 ra - .

nákat .gyengÍ.tik. 'll

erev pi e . . .
"r~k
c''s alacr.onv
· ...
gerenr~.;í_'k
esetén 1.o:.önn:ren nehézséget okozhat a vasa-
. „ -
Különbözo vasalásvezetéseket vizsgált meg I .H.E Nilsson [67], H,P,J. Taylorás
· elhelyezese.
„ Ilyenkor a felsö gerendavasalfist tudatosan egy kisebb .. sze 1-_so
i
[97] és K. Kordina [98]. Mint a pozitiv nyomatéku egyszeri.! keretsaroknál, u,ámasznyomatékra néretezik. A nyomatékok szétosztás~t ekkor a II. feszultseg _
itt sem érték"el egyedül ferde acélbetétek alkalmazásával sem a teljes tehellapot
' merevségeinek meafelelöen kell elvégezni. A gerenda rnez5nyomateka itt
biróképességet, sem a csomópont kielégito alakváltozási viselkedését, agyobb lesz, mint az I. wfesziiltségi állapotban /lásd a nyornatékátrendezé'3t az

A ll,24a ábra szerinti vasvezetés mellett a gerenda teljes elméleti töronyom;·1 c] s•5 fejezetben/.
··
tékát csak akkor érték el, ha a gerendavasalás,L«- = 0,6 % alatt volt. Magasa
~~
vasalási százaléknál csak kb. 80 %-os hatásfokkal lehet számolni /MRuiMu '11 „
N a) v6ttozat a b)
80 %/, Hogy más vasalási formák, pl. fekvo hurkok a gerendában, hajtü a "'0 gerendavasalOs
.e tehorgonvzOs.Orq , ;;
ku vasbetétek vagy áthajlitott pillérvasak /11.24 b, c és d ábrák/ a kapcsa
"O"' " Fes =0,5 Fe: 0,7~ kis atm ero-

latban egyéb pótvasakkal elegendo teherbiróképességhez vezetnek-ep mindenké1} •

"O"' "' "' / ye,~
)ü fekv'c\
/ hurkok
pen további kisérletekkel_ kell még tisztázni. Egyelore ajánlatos a
a 11.24 ábra szerint a rne-glév5 nyomott vasalás számitási figyelembevétele
kül meghatározni.
vasalás,
,.
n;p
-
N

E
u
~
,(

"'>do
' '
r'\
i
"„
'-.
emeletes keret
a) . - - - - - . . . . - ~
O>
'-
'
„e: d8 ~ 1o~
""
•:>
.3„
~

-
„ „ e) d)
v&ltozat a gerenda -
e> CD tapado
vasal6s lehorgonyz6s0ra
nyo - fesziittségek
;
as hOzOs

Fesst =0,6 Fest

eltoltan
;
nyomos lehorgonyozva
hUzOs ~=o.s~st !pillerl
pbtbe.tetekent

11,23 ábra. Emeletes keretek szélso csomópontjai, a/ keretrendszer,

11.24 á~ra. Aj~nlott vasvezetések eme 1 e t es !~'"'retek
-v széls5 csomópontjaiban
b/ a hajlitónyomatékok elosztása, c/ belso erojáték és tapadófeszült-
ségek , \?;:;:,'.·~~-~
* (osrQJ _:_ \
192. S.?4KKÖN~
193.
 ' 1 1
1 112. Faltartok vagy tarcsak
11 ·„i

faltartókra vonatkozó méretezési szabályok az [l b. 2 fejezet]-ben vannak

~gadva. A hatásos vasvezetésekre végzett kiséiletekr51 szóló jelentések a

\fStb 178. füzetében ~9] találhatók.

faltartók vasalása erősen filgg a terhelésbevitel módjától /felül nyomással
(adva vagy alul felfüggesztve/ és a felfekvés jellegétől /alul megtámasztott,
Így a magasság mentén elosztva más tartókhoz hozzácsatlakoztatva/. Különös
Lgyelmet kell forditani a vasalás kialakitására a felfekvések környezetében,
Lvel ott a legkedvezőtlenebbek az igénybevételek.

Z.1 Közvetlenül megtamasztott faltartok felül terhelve

2.1.l Kéttámaszu faltartók

~nyeges, hogy f e 1 ü 1 t e r h e 1 t· faltartóknál a htizótrajektóriák

,agyon laposan futnak szét /12 .1 ábra/ és ezért a fővasalás_t lényegében viz-
'
;zintesen kell vezetni. Kengyelek csak szerkezeti jellegiiek és. a huzott vasa-
/~s körülfogására, valamint a_ vizszintes· vasalás össz~kö~és'ére· szolgálnak.Fel-
iajlitott acélbetétek feleslegesE!<:.A huzott vasalást a maximális Z huzóerőre
~éretezve támasztól-támaszig végig kell-vezetni és .a támasznál 0,8 Z eröre
l~ll lehorgonyozni. Rövid lehorgonyzási lehetőség esetén fekvő kampókkal vagy
brgonylemezekkel ill. horgonyszögacéllal a 4.3.6 fejezet szerint kell eljár-
ii. A huzott vasalást kb.0,15-0,2 d magasságra kell szétosztani /12.1 ábra/.
lz l/d ;:;; 1 esetén d helyére az L fesztávolságot kell tenni. A megmaradó fal-
1zakasz kétoldali hálóvasalást kap a 12.1 ábrában megadott osztásközökkel.

~· függőleges falszéleket és a szélső acélbetéteket vizszintes kengyelszerü va-

falással kell körül zárni, ezek a támaszhoz közel, klilönösen pilléreknél. vag_y_
~ámaszlizénáknál besilritendők /12.2 ábra/.

b.i.2 Többtámaszu fn.ltartók

i.,'
~öbbtárnaszu faltartóknál is nagyon laposan futnak szét a huzótrajektóriflk
/;12.3 ábra/. Az alsó huzott vasalást célszerii elhagyás nélki.il az egész fal-
Rosszon végigvezetni; a közhP.n~ö támaszok felett átfogásos toldás lchctsóg~s;
~églehorgonyzás és a huzott zónára való elosztBs mint az elözO fejezetben.

195.
 hajlított acélbetétek csak felfüggesztett terhelésnél vagy közvetett terhelés-
l l l • l l l 1 bevitelnél célszerüek /lásd a 12.2 fejezetet/.

e ~(~
, e
; --<-
, e •
„,
,,
,

~~1
. k2)-

(\\ "
--hUzbs - - - nyomos 1 l b ~ 0,15-0,2d
tekv5 kompos hurkok, mint b W d e" 2b
t8vasalas egymas fölött ~------L---= e s 30cm
hegesztett hala ~
h616s vasalbs hegesztett ~~--- ---- l/d • 1,5 nyomás
h6.t0b61 ~---------
vagy '
konst r. betetek ~ valtozat
' 12.3 ábra. A főhuzófeszültségi trajektóriák eloszlása többtámaszu
6116 kengyelek es vizszin-
tes hurok kengyelek a fÖ -
vasalbs fölött
ctíolló° J
kengyele0 hurok kengyelek
===-=;) faltartókban az I. feszültségi állapotban, felül támadó terhelésnél

12.1 ábra. A füfeszíiltsógi trajektóriAk eloszlAsa és a vu.sal,'1s eqy

k0zvetlenül r.iegtáJTFlsztott és fel Hl. terhelt fal tartóban

'
nezet

~
,
,

,„,",
,,
alaprajz

d
í
0,88d
\
1
,, I

~,,J,,~~15d O,OS'f"-_-.i,,,,,_
,,
' z,' O,c.;l 0,1d

,' ,
pbtlOtagos hajtüvasak
w
c=0,11 =0,15d
u
c=0,11 =0,1 d
a fÖvasalCs fölött
Fe = erf. 1szüks.J píllervasalas Zs -re (cm 2 !-ben
12.2 ábra. A 12.1 ábra szerinti faltartó vasalás&nRk kialakitás~ t
12.4 ábra. A huzott vasalás elosztása a többtámaszu faltartók tá-
felfekvésnél, ha a felfekvés pillérrel vagy lizénAval meg van erö-
maszai felett
s·itve

A támasz~yomatékok felvételéhez n. vasalást az i / d-töl f;"iggöen a 12. 4 ~!")r;i sz~­ A többtámaszu faltartók érzékenyek az egyenlőtlen támaszsüllyedésre, valamint
rint kell szétosztani a felsO huzott zónában. r::.z a vasalás legalább feler'Ssz- a támaszok és a hozzácsatlakozó falszakaszok rugalmas összenyomódására és ezt
a számitásban is figyelembe kell venni.
1

ben az egész tárcsahosszon a hálóvasalf.is részekP.nt végigvezetendö. Jt. sz·ükség~s

1,I
vasalás másik fele kb. o,8 d ill. o,7-o,a& /ha Í/d < 1/ hosszakk~l és 10-15 e~
11 osztásközökkel kiegészithető /12.5 ábra/ •.».z igy szétosztott támaszvasaU.s fe'-
dezi a támaszerö bevezetése következtében fellépC huzóeröket is, járulékos fia-
.r~z ~
1

111 si tóhuzóvasalás tehát nem szükséqes • .l/d 1 arányu tartóknál, amelyeknP.l .

ugyan elméletileg a felsö szélen a támasz felett CÍx huzófesziil tsége}~ !1Cn 16'1-
"
1
1
nek fel, egy felső szegély-hosszvasalás keresztülvezetése mégis indokolt. F~l-

196. 197.
1
 •

Q) 11 d • 1 a-á metszet
-
12.1,3 Konzolosan kinyuló faltárcsák

Konzolosan kinyulói felülröl terhelt faltárcsáknál a vizszintes huzott vasa-

példa a vasalás
l
lást az l/d-töl függöen magasságilag a 12, 6 ábra szerint kell szétosztani és

r·~·:~·'·
1 1 1 j 1: 1 J
azt a konzol végén vizszintes hurkokkal kell lehorgonyozni /lásd 12.l ábrát/,
A huzott vasalás tovább vezetése a konzol·visszatartó /stabilizáló/ eröjének
a helyétől függ /lásd a 12,7 ábrát/ •
• •10
, 1
Amennyiben a huzott vasalás számára megadott tartományokban vizszintes födém-
d
tárcsák fekszenek, ugy a huzott vasalás egy része ezekbe kihelyezhetö.
, 10-15 cm
1, /d=0,7

'
b)
,
l/d • 2,!5
1
T
~
'
"Ql.d 111. 0.41
l
1
l2. if
a-a metszet
petda a vasatds
keresztmetszeteire
•
1r
"'· .___. .1·~1.
1 d

1111111~11 1: 1
1.....------lj
. Tli
+
•

~ •a
\t12
\t10
Fe= szüks. tclmaszvasalOs
Zs- re
1 '• __j_ 0,31.

i '• _j_

~
~12
12. 6 ábra. A líx feszültségek eloszlása· és a huzott vasalás magas-
-1 ! l

1 -0.41
~ sági szétosztása konzolosan kinyuló tárcsáknál
'
a-a metszet - - - h~zcls - - - - nyomOs
l/d •l,7

F
1
1 i 1 1 i 1

\2f]~
A B A B
l

A
I
/ '\
"/

f
B
/,

a) csak a kon- voltozat a)-ra b) koncentrÓlt cl egyenletes ter-

zol terhelt teher a szom - helés a szom -
szed mez~ben szed mezAben

12,7 ábra, Sematikus eröjáték konzolosan kinyuló tárcsákban

t~ huzás ----- nyomás/
.
t tp t l t t t l t ,, t t , , , , ' , ' 1 t i i
gien~ tüggllleges vasalas - több vizszintes acelbetet,
csak egyenes vosalCs 12,,2 Faltartok alul felfüggesztett teherrel

Afulról felfüggesztett terhelésnél a trajektóriák a 12,8 ábra szerint oszlanak

12,5 ábra, ·Példák többtámaszu faltartók vasalására sz_ét. Ennek megfelelöen a 12 .1 fejezet szerinti huzott vasaláson kivül /lásd a
1
~?\ ábrát/ a terhelések· felvételére a tárcsa 12. 9 ábra szerinti sraffozott
tartanányábcn egy sürü, filggöleges felfUggesztO vasalást kell beépiteni kcngye-

198. 199.
lek vagy kengyelhálók formájában /osztásköz 10-15 cm/, amelyeket //d > l,2-nél' huzott átfogáso$ toldással toldható az 5.3 fejezet szerint.
a felső szélen, !, / d ,,; 1, 2-nél kb. egy y = l záradékmagasságu félkör mentén .A 12.ll baloldali ábra szerint a konzolnak a magassága nagyobb legyen, mint
kell lehorgonyozni /12.10 ábra/. 1,2.a, azért, hogy a nyomott rudakat megfoghassa.

reszlet
sörö kengyel,
a fal - hosszvasa.-
IOsOt ·körülz6.rja
-t
-0.51 faltÓrcsa
vagy 0.7 d-ig
d.cl-re

-+
-huzOs·--- nyomcls

12.8 ábra. A föfeszültségi 12. 9 ábra. Felfüggesztendi5 ter.-

trajektóriák eloszlása fal• helések behatási tartománya. /Ön~ födemvasalcls a fal

tartókben felfüggesztett ter-

helésnél / // d = l /
suly és alul támadó terhelések/ { ] hosszvasaltlsbra fektetve

12.11 ábra. Az alul ráfüggesztett konzol vagy födém terhét csak

t- -a.111 olyan kengyelek tudják megfeleli5en felvenni, amelyek a kinyuló
falrész hosszvasalását sürü osztásban körülzárj~k

r t-10-15cm

L- . - L- ~ -~ "-
/
/ ....
' ______

~
-
.
:
:
:
:
:
:
.
-
-
-
I \
' II. fal 1i --YI 1. fal '
d>

r
1
1 / ;.)
1 I/ /I
10-15cm l'1// ./f/) '/ '
nyomb

iT / .-r r'„
trajektOriOk

0.3d
' hUzb
r' // '
k'/ , ' lrajektbriclk
/ '
.~
1 '
f 1 1 1 1 l l 1 '
'Pu
.,,__ _ _ _ _ I

12.10 ábra. Egy közvetlenül megtámasztott faltartó vasalása fel-

függesztett terhelésnél / //d,,; 1,2/

Ez a felfüggesztő vasalás a terhelést átadó s.zerkezet felfekvési tartományát i

~

kengyelszerüen körül kell zárja. Ennek rnegfeleli5en a faltartón függi5 födérnle•>

mez alsó vasalását a faltartó huzott vasalásának a legalsó sorára kell felfek•'i '
~
tetni azért, hogy az ott ferdén beérkezi5 nyomott överi5ket rnegfoghassák /12.10 '~
12.12 ábra. Feszültségi trajektóriák egy közvetett rnegtámasztásu
és 12 .11 ábra/. Nagyrnagasságu fal tartóknál szakaszos épités esetén /vizszinteS
fal felfekvési· szakaszán
munkahézagok/ a k~ngyelszerü felfüggeszti5 vasalás a szabályoknak megfeleli5en

200. 20l.
 ~.·..· A 12 ,13 ábrában az I, faltart6nak a jelzett teherátvivö zónáját /0,5 d x 0,5 d/
~ mér.sékelt igénybevételnél /Q"' 1/2 zul Q, ahol zul Q = 0,9 • d • b , /3RI orto-
~ gonálisan kell vasalni sürü függöleges és vizszintes kengyelekkel, amelyeket
12 .3 Közvetve megtamosztott fal tartok minden esetben ZBU = 0,8 Q-ra kell méretezni, Az I, falban elhelyezett felfüg-
1
gesztö kengyelek beszámithat6k. Nagy igénybevételnél /Q > o,5 zul Q/ a tárcsa
A huzott vasalás ugy helyezendo el, mint a közvetlenül megtámasztott faltartók- ortogonális vasalási hál6jába a vizszinteshez képest 45°-55°-os szögben ferde
nál /lásd a 12.1 fejezetet/. kengyeleket kell beszerelni és azokat legalább 0,5 Q részeröre kell méretezni
A terhelést hozó I. fal a terhelését faként nyomott rudakon keresztUl adja le /12.14 ábra/. A terhelést átvevő II. fal felfüggesztö kengyelei nagy igénybe-
a II. falra magasságának az als6 harmadában /12,12 ábra/. Ennek megfelelöen a vételnél a repedéstágasság korlátozása céljáb6l felerészben ferde kengyelekke~
II. fal alul lesz terhelve és igy azt az I. falb6l adódó összes felfekvési e- vagy nagy hajlitási sugaru felhajlitott acélbetétekkel helyettesithetok /12.15
röre felfliggesztö kengyelekkel kell bevasalni /12,13 ábra/. ábra/.
Nagy, közvetett terhelésü konzoltárcsáknál a ferde vasalást a 12.16 ábra sze-
rint alul az I. faltartóban hurok alakban le kell horgonyozni, felül pedig a
alaprajz
konzolvasaláshoz hozzá kell csatlakoztatni.
l fal
alaprajz
11. fal

bt
. tö
!. fal
i
~
felfügge.1
kengye
lek, mini
a 12.13
6.brbban
ll fal kengyeli
pill~r .É-Í.
}
1
-0,5d{0,51)
• ti ' .
l
•....
+bzf vizszintes kengyelek
teheratv1vo zona, erok a
nyírási vasoi6s meghatOrozbsOhoz e= l -0,4d{0,41) l e=
atsO hUzott vasal6s
függ8ieges es
vlzszintes kengye - alsO hUzott vasalás
,1 • " ' ,,
teheratv1vo zona, erek a ny1ras1
~ 1 1 •

lek eseten
vasal6s meghatbrozásclhoz fer-
felfüggeszta vizszintes kengyel
a-a metszet kengyelek b-b metszet 1 fal~fa~ de kengyelek eseten
a- a metszet b- b metszet

r=
ll fal l fal
-+-+-1--+~4---"1-4

~ -
~ --
l:f::::t=l===:1===1:=1=1~~:
!~:f::t=::::l==t:l:fj
lf. t
z o<llLLlU
---
':!::±±=±:±!~~
--
í!!
-0,Sd I0.51 l ~ "'
, 1
ferde függ8ieges
pi11er
felfüggeszt8 kengyelek i -0.4d 10,41)
kengyel kengyel

12,13 ábra. Vasalás a közvetett megtámasztásu I. fal teherátadási sza-

12.14 ábra. Vasalás ferde kengyelekkel a közvetett megtámasztásu
kaszán és a terhelést átvevö II. falban függöleges és vizszintes ken-
I. fal teherátvivö z6nájában nagy igénybevétel esetén
gyelekkel mérsékelt ·igénybevétel esetén

203.
202.
 r-
,

!
'
1
!
venni, amelyek ~ födémtárcsa saját sikjában való elfordulásának és az álló
faltárcsáknak ebbel eredeen a szélirányra mereleges terheléseinek, vagy a ma-
gok elcsavarodásának·a következményeivel járhatnak. Nagy födém felületeknél a
a-a metszet födémek hosszváltozásait vagy a magok egyikén kialakitott mozgó sarukkal, vagy
tr a merevite falaknak a falfelületre mer5leges hajlitási alakváltozásával kell
lehe.tevé tenni. Ily módon födémtárcsák 60-100 m hosszig fuga nélkül is épithe-
tek.
célszerü a merevite falakat és magokat a függeleges teherviselésbe bevonni,
azaz a födémekkel leterhelni, hogy azok a szélterhelésbol erede M hajlitónyo-
maték mellett elegende nagy N nyomóerekkel is igénybe legyenek véve és haszná-
lati terhelés alatt a szélterhelés nyomatékának legalább a 7ó,·.%-ára az I. fe-
12.15 ábra. Vasalás a terhelés felfüggesztésére a terhelést át- szültségi állapotban maradjanak.
veve II. falban nagy igénybevétel esetén ferde acélbetétekkel és sze,tnyomÖs
mérsékelt ortogonális vasalással /az ábrán ez utóbbi nincs fel-
tüntetve/
• • • • •
• ID z.-re
( kampbk vagy hurkok)
felfüggeszt8 kengyelek
Zv =0,6A- ra
a-a metszet
II. konzoltartb •
• • III JU • •
1 !a II

'~
11
sze1szlvOs
' I.tartb
I' 1'-
'
lt1 ' '
CT
' [\. K
«,
d
• • • • •
" ' ·"""'
j
,
}
• •·

~1
"""'
„~,.. 1 •
1
' •
.i2. -~ --~

1 --+ _/( 1 • )@hurkok

0.4A
·
z 5 ~-.--ra
sin.e'
12.16 ábra. Az I. tartó által közvetve terhelt II. konzoltárcsa • •
vasalása nagy igénybevétel esetén •
•
•

12 .4 KözbensÖ födemek, szeltarcsak es palyalemezek mint tarcsdk
A magasépitésben a közbense emeleti födémeket gyakran használják arra, hogy a
szél- és más vizszintes ereket néhány, az alapba befogott merev függeleges
magra, vagy merevite falra leadják /12.17 ábra/. A födémtárcsák a saját sik-
jukban mint faltartó)< vannak igénybevéve és a bennük ható fehuzóerekre /M-bol
és Q•ból/ vasalandók. A födémet alátámasztó pillérek ekkor ingaoszlopokként ~
lakithatók ki; azaz nagy hajlitónyomatéktól mentesitett karcsu pillérek ter-
vezhetek. Több vertikális tárcsának vagy magnak, mint a födémtárcsák támaszai•
nak az együttdolgozásánál a különböze hajlitási merevségeket figyelembe kell
12.17 ábra. Vizszintes erek felvétele.merev magokkal vagy merevite
falakkal
Födémek vagy tetek tárcsahatása ugy is elérhete, ha ezek eleregyártott elemek-
böl vannak összeépitve. Ebben az esetben bizonyos raszterben egymást kereszte-
zö huzott vasbetétek. szükségesek a fugákban /illesztésekben/, vagy vizszintes
tartók a panelek alatt, amelyek között a betonban nyomott rudak a megfelele i-
rányban kiképezhetek, miáltal egy háló-rácsostartó hatás jön létre. Ezzel kap-
csolatban számos kisérletet végeztek [7o) •
Fal tárcsák falpan.elekbel is összeállithatók /12.18 ábra/. Ilyen esetben a szln-

204. 205.
tenkénti viz.szintes vonóvasak és a függoleges fugák jól tapadó kiöntései /.csap dakban a széleröket L = 20 B hossz mentén támasztól-támaszig, vagy a merevitö
vagy bütyök nélkül, kizárólag érdes fugafelületek/ akkor elegendok, ha N-bol pillérekre vigye ugy, hogy a közbenso pillérek mint karcsu, egyedül álló pil-
és M-böl az eredo a falkeresztmetszet magidomán belül marad /lásd ehhez [71] - lérek vagy ingaoszlopok legyenek kiképezhetok /12.20 ábra/.
et/ • nA" részlet · \

f· '·------
szél

hÓzott öv
-w

h~zott
öv
nyomott öv elfordulhat, hosszOban fix

1t
I
0 0 0 0
:I
elfordulhat, hosszaban
elmozdulhat

~- felerdesitv~
\ \ \ t 1
/
/

~ 1 t t t t
szel
t t t
12l8 ábra. Rácsos szerkezet, mint jól használható képzeletbeli modell 1~20 ábra. Hidak pályalemeze mint széltárcsa /vizszintes tartó/
a teherbiróképesség igazolásához falpanelek együttdolgozása esetén
/Használati terhelésbol az eredö a magidomon belül marad/

12 .5 Födem- es faltarcsak vasalasa

Középfolyosós magasépületeknél a merevitö végfalban gyakran létesitenek nagy
ablaknyilásokat /12.19 ábra/. Ilyen széltárcsák hatásos összekapcsolását rész-
Födémtárcsákban rendszerint elegendo a függoleges terhelésekre beszerelt haj-
letesen tárgyalja pl. a [72] •
litási vasalás, mint a tárcsa alaphálója, /ill. mint a vizszintes tartó nyiró-
vasalása/. A széleken és a támaszok környezetében a tárcsa-huzóerök felvételé-
re méretezett kiegészitö vasalások szükségesek. A tárcsa-huzóeroket elegendö
D közelitoleg meghatározni. Közvetett megtámasztás esetén és ~ külso falakon ha-

D tó szél-szivóerökre való tekintettel /12.21 ábra/, - különösen a pontszerüen

hozzáerösitett függönyfalaknál - "beakasztó vasalások• betervezése is szüksé-
D
~=
ges.

=IT Födémekkel'megfeleloen leterhelt merevito falakban, ill. merevitö magokban a

D függöleges nyomóerö rendszerint kis mennyiségü függöleges vasalás alkalmazását

D 12.19 ábra. Nyilásokkal áttört merevito fali
együttdolgozás a gerendák révén
teszi lehetové a szélso szakaszok kivételével. /A minimális nyomott vasalások-
ra vonatkozó szabályok csak pilléreknél vagy kihajlásveszélyes vékony falaknál
indokoltak/. Ilyen faltárcsáknál viszont e~ 20 cm osztásközü, kielégito
vizszintes vasalást kell betervezni.

Hidakban a hézagnélküli pályalemez vizszintes és függöleges terhelésekre a te-

hereloszlás révén harántirányban mint tá.rcsa, ill. vizszintes tartó müködik .Ez
a mai B hidszélességeknél/autópálya 30 m-ig/ alkalmas arra, hogy a kész hi-

206. 207.
 13. Konzolok

M szel e
ihozott ÖV /

13 .1 Közvetlenül terhelt konzolok

l t .1
J.2,21 ábra. Széles födémtárcsa szélerojének bevezetése a födémtár-
csánál rövidebb merevito falba.
1
A 13,l ábra szerinti méretarányokkal rendelkezo közvetlenül terhelt konzolok
j 1 j függoleges és vizszintes terheléseket adnak le egy felülfekvo huzott öv és egy
ferde nyomott öv révén, A huzott vasalás az [l b, 2.7 fejezet} szerint mérete-
~~~91-sz~llarcsa
zendo a terhelést hozó szerkezetek gátolt hosszváltozásából eredo vizszintes
zclrt ken -
;p::=-gyelekkent erí5k /pl. homérséklet, zsugorodás/ figyelenIDe vételével, A felfekvési felület
kike ezve
._,__, .
beakaszt6 vasalas 0,8 Aw-ri•
kivánatos, hogy kisebb legyen, mint a huzott vasalással átfogott felület, a-
zért, hogy a konzolélek ne legyenek veszélyeztetve, Ezt habarcságy alkalmazá-
sánál is teljesiteni kell, Egyenletes nyomások a felfekvési felületen a leg-
egyszerübben Elastomere-alátéttel ill. saruval érhetOk el, ezek bizonyos ha-
tárok között vizszintes eltolódásokat és elfordulásokat is megengednek,
a

sh/4
1
---H.
~~hl
1 h
1
1
- - ---~-~_,,__
nelkülözhet&~ mi-
---J vel nem dolgozik
a szükséges „b" sze!esseg a nyomott
1 > a/d > 0,5 ród kiszamltasabol [ 10 J 2.7 fejezet sze-
rint, magasabb kihasznólast lásd [85!-ban.

13,l ábra, Konzolok méretarányai

A vizszintes huzöerO a 13.l ábra "a" szakaszán csaknem állandó, A terhelés

1
oldalán a lehorgonyzás általában az alá.tétlemez alatt kezdodhet, Ez azt jelen-
ti, hogy legtöbbször fekvo hurkok vagy lehorgonyzó elemek szUkségesek, A hurok
hajlitási átméroje a 13,2 ábra szerinti alátétlemez elhelyezésnél az elonyösen
ható harántnyomás miatt kisérletek alapján [73] kisebb lehet /d = 15 ~-ig/,
8
mint a 4,3,3 fejezetbeni értékek. A huzott vasak a felso éltol lefelé h/4 ma-
gasságig oszthatók szét, de ekkor a "h" hasznos magasságot a méretezésnél rneg-
feleloen c!ökkenteni kell. Különbözo lehetoségeket mutat a huzott vasalás hu-
rokként 1aló kiképzésére .a 13,2 ábra, A vasalás egyszerü lesz, ha a vastagabb
huzott v•sakat pl. hozzáhegesztett harántbetétekkel horgonyozzák le /lásd a
13.3 ábrát/,

208, 209,
 metszetek:
l „ •
N @vóltozat @vóltozat @vóltozat

~=-1
(H) 3

atb.tetlemez helye

lill I[ JI l!I
alaprajzok : alótetlemez helye : 13.3 ábra. Konzolok huzott vasalásának lehorgonyzása ráhegesz-
tett harántbetéttel
©vbltozat
„A" r9szlet

N kicsi:

3
@vóltozat
d 8 a 4.3.l2 szerint

@vóltozat N nagy:
13.4 ábra. Előirások konzolok huzott vasalásának lehajlitására

-~~~-+-~~___,G.-~d--·:>
1
CD
L piluer
a

-+
2:f·a 0
elülsÖ ete

egyenes. esetleg der~kszögli kampO

Lefelé hajlitott huzott vasak a homlokoldalon csak akkor alkalmazhatók, ha az
alátétlemez a hajlitás kezdete mögött fekszik /13.4 ábra/ és nem lép fel erős
Vizszintes terhelés, mert különben a konzol elülső éle lenyiródhat. Keskeny,
nagyterhel.ésü konzolokban ilyen acélbetétek nem ajánlatosak.

13.2 ábra. Konzolok célszerü vasalásai, kisebb
elég az Q) jelü acélbetétből egy sor
huzóerőknél természetesen A huzott -easalás lehorgonyzása a terhelést átvevő szerkezetben, pl. pillérek-
ben erősen függ az ottani igénybevételi viszonyoktól. Ha a pillérkeresztrnet-
szet a konzol felett nagy függőleges N nyomóerő következtében állandóan nyo-
más alatt marad, ugy elegendő egy egyenes f • a lehorgonyzási hossz /szükség
0
esetén derékszögü kampóval/; ha ez nincs biztositva, ugy a huzott konzolvasa-

210. 211.
lást a hátsó pillérvasaláshoz lefelé hozzá kell csatlakoztatni /13.2 ábra/,
/Természetes~n felül megfogott pillérnél a konzol felett az elülso pillérva-
.
er8Cbra
salás ellenorzését /N+M/-re nem szabad·elfelejteni/,
A függoleges kengyelek t(i) jelü a 13.2 ábrában/ a konzolban terheléslevitel-
re hasznavehetetlenek és csupán a vasszerelés·kimerevitésére szolgálnak. Ezzel
szemben a huzott vasalás alatt a magasság mentén elosztott vizszintes kengye-
lek t(i} jelü a 13.2 ábrában/ célszerüek, a/d ""0,7-0,5 arányu konzoloknál (r-
/13.5 ábra/ azok a nyomott rud teherbiróképességét növelik [73], feltéve, ha
sürün kengyelezettek.
Még magasabb, a/d < o,5 arányu konzolok, mint kinyuló faltárcsák az [1 b]-ben
lévo 2.40 ábra szerint kezelendok. 1
Ha a konzolok méretei a terv adottságai következtében nagyon korlátozva van- a konzol hózott vasa

nak, akkor eloregyártott pillérekben bebetonozott acélprofilok is tervezhetek (

/13.6 ábra/, ha ezek a betonozásnál ugy fekszenek, hogy azokat a beton tömören ©1 felfüggesztg
vas
közrefoghassa.
1
~a-t
a/d = 0,7-0,S ,- )
® ( l kiegészltg hozott vas
~
1} FeGurt hozott vasalas
1
®e::('
vékony vizszintes kengyelezés
7
d} 13.5 ábra. A huzott va-
kizáról~g

J
salás alatti vizszintes 13.7 ábra. Közvetve terhelt konzolok vasalása, felfüggesztés füg-
:1: Feaü " 0,4 Fe G"'' gOleges acélbetétekkel
kengyelek megaRadályoz-
zák a nyomott rud hirte-
len törését lgy (- )
~-+,~~~~~~~_....

( hUzott vas
1 1
m m-m metszet

vas
n

e )

m n-n metszet
13.6 ábra. Bebetonozott
acélprofil, mint konzol 13.8 ábra. Közvetve terhelt konzolok vasalása, felfüggesztés ferde és füg-
D
betonozÓsi irÓny
elÖregydrtott goleges.acélbetétekkel
elöre yartolt piller tartO
!PB
/
/

212. 213.
 14. Nyomott elemek
13.2 Közvetve terhelt konzolok
·1so' tartományában adódik le,
terhelt konzoloknál a te_rh e lés a konzo l a l kegy
Közvetve • . fel kell kötni, ha a konzo csa
igy azt felfüggeszt5 vasalassal telJesen 13 1 feJ"ezetben /13,7 ábra/, Ha
l 'st kap, mint a. • 11
vizszintes fels5 huzott vasa a .• zik meg ugy ezeket nem ke
k lek alakJaban terve '
a felfüggeszto vasalást engye ~d· é kivül szétosztani, amint 14.1 A nyQmott elemek vasalasanak alapelvei
; h , tartó keresztezu es n
a konzol és a terhelest ozo • f lfüggeszt5 vasalás gyengébbre tervez-
azt a 9,31 ábra mutatja, A huzott es'~b :'tekkel közvetlenül a pillérbe hátra- A beton épit5anyagban tiszta nyomóigénybevételre vasalás a nyomás irányában
het5, ha a teher egy részét ~er:e ace .:k:resztmetszetek az [l b] 2,7 fejezet szükségtelen és ezért gazdaságilag sem védhet5, Nyomott élemeknél ezért leg~-
függesztik /13.8 ábra/. A szüks ges_ace 15ször is meg kell fontolni, hogy a vasalás ésszerü és célszerü-e, Ez lehet
utolsó bekezdése szerint határozhatok meg, pl. az az eset, amikor a pillérekben a nyomóer5 számitás szerinti vagy vélet-
len jellegü külpontosságából hajlitás keletkezik,

Ezért vannak a DIN 1045 25,2.2 fejezetében el5irva a minimális vasalási száza-
lékok, ál!lelyeket a statikailag szükséges keresztmetszetre ke11 vonatkoztatni.
Magasépitményeknél a gerendák és a pillérek kapcsolata következtében mindig
keletkeznek hajlitónyomatékok a pillérekben, amelyeket azonban merevitett ma-
gasépületek bels5 pilléreiben figyelmen kivül lehet hagyni, Bels5 pilléreknél
A~ 45-ig a kihajlás vizsgálata is elhagyható. Ha pl, egy magasépület merevit5
magjaiban az összes lehetséges terheléskombináció figyelembevételével kiadó-
dott vasalás kevesebb, mint a DIN 1045· szerinti minimális vasalás, akkor nem
szükséges a vasalást emiatt felemelni,

V a s a l á s n y o má s i r á n y b a n
mindig szükséges, ha a nyornóerö
oly erosen külpontosan támad,hogy a betonban
huzófeszültségek lépnek fel, Kar-
csu, nyomott elemeknél a külpontosság növekménye is figyelembe veend5 a II,-
rendü elmélet szerint, A nyomott oldali vasalás következtében az alakváltozá-
sok, különösen kuszásból és zsugorodásból csökkenthet5k,

A ·h a r á n t v a s a l á s
jelent5ségét a nyomott elemekben legtöbbször
alábecsülik, A nyomásirányra mer5legesen csaknem mindig hat huzás, A pillérek-
ben a· kengyeleknek tehát nemcsak a nyomott acélbetétek kihajlását, hanem a
hasitórepedések id5 el5tti megnyilását is meg kell akadályozniok, Tehervisel5
falakban legtöbbször a nyomásirányra meroleges fekve vasalás a falfelület h°"'-
szában fontosabb, mint a függoleges,

1 .
14.2 Vasbeton pillerek

Pillérek keresztmetszetének a legkisebb mérete a kivitelezési módtól függöen

14-20 cm lehet /DIN.1045 25,2,1 fejezet/, Elöregyártásnál osztott keresztmet-
szeteknél kisebb méretek is lehetségesek,

214.
 '
A t/JL hosszva~átméroket nyomásirányban szokásos betonfedésnél a pillér kereszt-
metszeti méreteivel kell egyeztetni. 'szokásos kengyelezésü tul vastag acélbe-
tétek a sarkokon a betonfedés lepattogzásához vezetnek. Altalában nyomott·a-
célbetétekre is bordás betonacélokat kell alkalmazni. Az ajánlott átméroket a
14.l táblázat tartalmazza.
14.l táblázat. Pillérekben ajánlott t/JL hosszvasátmérok /BSt III/.
volsággal, mint a körülzáró kengyelek. Ezeket ugy kell elrendezni hogy beto-
nozásnál a vibrátorok könnyen bevezethetok legyenek; példákat lás~ a 14 .3 áb-
rákon.
Kengyelezés kampókkal zárt kengyelhálókkal /BSt 50/55/ is lehetséges /14.4 áb-
ra/• Ez esetben pl. t/JBU = 3 mm 5 cm csomótávolságnál vagy "' .. = 4 mm 10 c
-t - - - 1 "'Bu m cso-
mo avo 1 sagnal alkalmazható. Különösen célszerűek a sUrü szövésü hálók a DIN
4102 szerinti tUzvédelmi okokból nagy betonfedések megvédésére /lásd a 14 9
ábrát/. A hálónak itt csak a betonfedés lepattogza'sa't kell megakadályozni,• ma-

Legkisebb d keresztmetsze-
. gukat a hosszvasakat kengyelekkel kell a fenti szabályok szerint biztositani •
min t/JL max t/JL
ti méret Csavarvonal ke~gyeles pilléreknél a csavarvonal menetmagassága nem lehet na-
< 10 cm 8 mm 10 mm gyobb, mint 8 cm vagy dk/S /kisebbik érték a mérvadó/ az átmérojüknek di
legalább 5 inm-ne k k e 11 l enni. A csavarvonal kengyel végeit
' pe
derékszögU kampók-g
10 - 20 cm 10 mm d/8
ként befelé lehet h a jl"t · vagy a szomszéd menethez hozzá lehet hegeszteni
i ani,
~ 20 cm 12 mm d/8 - 40 mm*
/14.5 ábra/.
*Az ü ;;: 1,2 t/JL betonfedés ü > 35 mm esetében hálóval biz-
tositva /lásd a 3.5 ábrát/

a) b) e)
Pillérekben a hosszvasakat kengyelekkel kell a terv szerinti helyükön rögzite-
ni és a kihajlással szemben biztositani. Az aBü.kengyeltávolságot és a t/JBü feü
kengyelátmérot a pillér méreteinek és terhelésének, valamint a hosszvasak a-
célminoségének és átmérojének a függvényében kell megválasztani. BSt 22/34 és kampbk
BSt 42/50 használata esetén az alábbiak betartása javasolt: vC.ltakoz

aBü ~ 12 t/JL vagy ~ 0,8 d, de <· 30 cm

~ J=d4
d~40cm-re
4 sarokvas „l „l
e~15feü
,l ':i.30cm
t/JBü ~ o,2s t/JL vagy > d/70 vagy ~ s min, de ~ 16 mm, elegend&

14.1 ábra. Kengyelek besilri- 14.2 ábra. Hosszvasak kengyelezése d = 40 cm

ahol ··d" a pillér kisebbik szélessége. Azért, hogy végnyomatékos pilléreknél a tése végnyomatékos pillérek- oldalhosszuságu pillérekben
beton az élek kitörésével szemben meg legyen védve, illetve eloregyártott pil• nél és eloregyártott pillé- a/ legalább 4 sarok vasbetét szükséges,
léreknél az er5bevé"8tés biztositva legyen, a pillérvégeken 2-3 kengyelt 1/2- reknél b/ kengyelforma, c/ max. S hosszvas egy pil'."
1/4 aBü osztásközzel kell beszerelni /14.1 ábra/. Ha a pillér födémben vagy lérsarokban
kiváltóban végzodik, akkor a hosszvasakat ott •a• hosszal kell lehorgonyozni,
szUkséges azonban, hogy azok a csucsnyomásuk miatt a födém felso sikja alatt
cca 4 t/J ~ 5 cm távolságban végzodjenek. Amennyiben a magába foglaló szerkezet
magassága nem elegendo, akkor a DIN 1045 25.2.2.l fejezet szerint a pillérben
fekvo lehorgonyzási szakaszt pótlólag sürün /aBü ~ 8 cm/ be kell kengyelezni.

A kengyeleket a sarokvasat átfogó kampókkal kell zárni /14.2 a ábra/. Egy ken• szerel8 vasak kihajlOsbiztos/tOs
nelkül
gyelsarok öt hosszvasat is meg tud fogni kihajlással szemben, ezért célszeril
a hosszvasakat a sarkokban koncentrálni /14.2 c ábra/. Két szomszédos hosszvas
közötti távolság nem szabad, hogy több legyen, mint 30 cm. 40 cm oldalhosszig
elegend5k csupán a sarokban eihelyezett acélbetétek. Nagyobb keresztmetszetU
D ysfu:an
''-----'-----')
l
14.3 ábra. Példák a kengyelezésre sok h osszvasnál vagy nagyobb pillér-
pilléreknél a nem a sarkokban álló, de a teherbirásba beszámitott hosszvásak keresztmetszeteknél /d > 40 cm/
megfogására közbenso kengyelek szükségesek ugyanolyan, vagy kétszeres aBü tá•
 135°-os kampb'
Átfogásos toldásoknál közbens5 födémekben a nyomatékok felvételére a legtöbb-
ször elegend5 a sarokvasakat enyhe töréssel elhuzva felvezetni /14.6 a ábra/.
kengyethblb
Az irányváltási helyeken a kifelé ható kitérit5 ereket kengyelekkel kell fel-
-t.
-+w „~5 venni. A felfelé psökken5 pillérméreteknél ennek kialakitása a 14.6 b és c
s Sem
ábrák szerint történhet.
> 2cm+r/)w
Merevit5 falakkal 111. merevito magokkal stabilizált épUletekben /lásd a 12.4
14.4 ábra. Kengyelvégek toldása kengyel- fejezetet/ a pillérvasalásnak a födémeken való átvezetése elhagyható. Ekkor a
hálók esetén pilléreket helyszini betonnál közvetlenül, vagy el5regyártásnál kiöntött fu-
gával, cementtejjel átitatott ásványi rost filccel /5 mm/, Elastomere-réteg-
gel, vagy csuklós sarukkal ültetik fel a födémre /14.7 ábra/. Erosen vasalt
pilléreknél a vasbetétek eroit acéllemezen keresztül kell átadni /14.7 d és e
a SP.irOlkengyel 14.5 ábra. Csavarvonal· vagy spirál ken-
ábrák/. Földrengésveszélynek kitett területeken vagy robbanásveszélynél ilyen
toldasa gyelezésü pillér pillérek pl. egy-egy centrikus, nagyszilárdságu acélbetéttel rögzithet5k a
felemelkedéssel szemben. Minden ilyen esetben gondos eljárásokkal kell bizto-
- - - a illérekben kampók nélkül kerüljenek sitani, hogy a pillérek egymás felett álljanak.
A hosszvasak lehorgonyzasai es tol~asai p d tt toldás! részarány az acél-
- Atf ásos toldásoknal a megenge e
kivitelezesre. og - - ehet5 ki· a kiképzésükkel kapcsolatban az
fajtától függ és az 5.2 táblazatbol v .. ln~ kell A ~ ~ 20 mm-es acélbeté- „ /lt.' reszlet
a)
fejez:t:::t~s::~;::::: ::~::~~~::al:~!:5 leg ker~lni ~ell,
b) e)
·e:N elakész/tett közpon-·
5.4 kontakt /éri;t-
teknél a y - k /l' d az 5 2 feJ·ezetet/ alkalmasabbak. központosltO „ tositb hüvely
~'??'.".
-hü 1 es toldaso as • - sap hüvely-lf----11 e: 1
kezéses/ vagy cso ve y - - - fels5 harmadába kell helyezni. °'
toldásokat lehet5leg a pillérmagassag a~so va~:i t 'lbetét távolságokat /a
ben }
::J
=~

'"-"'
„e:
A tbldási szakaszokon is be kell tartani az e o r ace
csohüvelyek között is/.

e) 3-Smm
Q ) b) cementki-
öntés Olló
...
1 lu
csOvel

d) e)
z , µ :EFe

1
--
z, z ~
, ;/, f&.1
z
~/
~
Fb
4%-ig
µ > 4%

rahegesztett
a-a metszet ace1 lemezek

-
M,
'
itt mer-
tekado 14.7 ábra. Pillérek közvetlen felültetése közbenso födémekre
a/ helyszini beton, b-c/ el5regyártott
14.6 ábra. Atfogásos toldások közbens5 födémeknél, toldás az 5.4 fe-
jezet szerint

218. 219.
 T
hossZ\'aSalcis.

16 i>32mm, SI 80/105
Fe= 128, 6 cm'
14.3 Különlegesen kivitelezett pillérek magasépületeknet 300
µ = 14,3 %

l~l,~
Magasépületekben gyakori igény, hogy a nagy teherbirásu karcsu pillérek minden teherblrbk•pess•g:

emeleten kivétel nélkül azonos keresztmetszetüek legyenek. Erre több megfelelö p„424 Mp

és kipróbált megoldás ismeretes a gyakorlatban. 5K • 300 cm kihajlasi

~,.._---300----+- hossznlil

14.3,l Acélmag pillérek 14.9 ábra, Példa egy erösen vasalt pillérre [20]
Egy St 37- St 52-bol készült kör vagy négyszögletes keresztmetszetü tömör a-
célmagot a pillér közepébe helyeznek és azt sürün kengyelezett betonnal tüz, 14,3,2 Pillérek nagy sz1·1·ar d sagu
- acélból
korrózió és kihajlás ellen biztosítják /14.8 ábra/. Az acélmag keresztmetszete
a terl1elés szerint változtatható. A kiegészitO hosszvasalást a teherviselésbe A stuttgarti kísérletek [20] bebizon i tott 'k
használásával nagy teherbi - k y a ' hogy a magas acélszilárdság ki-
be lehet számítani. A pillérek lehetnek elöregyártottak és minden szinten,vagy rasu, arcsu pillérek alakithat'k ki ü ..
zett nagyszilárdságu St
. 90 vagy St 80/105 acélb t ' t kk 1 /
° s run elhelye-
·
minden 2. vagy 3. szinten tompán illeszthetök, A körülkengyelezett betonfelü-
acélbetét köteget sürUn kengy 1 ik - e e e e Fe:Fb 18 %-ig/, Az
let olyan méretü legyen, hogy az a helyszini betonfödémnek a felfekvését lehe- e ez. es bebetonozzák A p"ll' 1 k -
ként számítandók a kö ülk • ere acelpillérek-
t5vé tegye. /Elso alkalmazása Leonhardt javaslatára a Dyckerhoff-Zement Ver- ' r engyelezett beton csak k - i' -
szolgálja. Az acélbetét köt . a orroz o- es tüzvédelmet
waltungshochhaus Wiesbaden-Biebrich-nél, lásd Heufers-nél [74}, további alkai- eg együtt dolgozik és a tehe bi 'k' • •
szerint csak kevésbé k l;t . r ro epesseget rend-
or a ozza a kihajlásveszély /V'l tl ,
mazásokat lásd K. Boll-nál [75J/, tosság számit' . • e e en Jellegü külpon-
asa a I I . rendü elmélet sze i t/ - -
[20] -ban A 14 9 'b r n • A meretezesi szabályokat lásd a
• • a ra mutatja egy 30/30 c . 11 •
vasalással, amely 424 m-es pi er keresztmetszetét 16 ~ 32
a) i> 12, a sarkokban Mp használati t h t h
ilyen pillérekre való er e ord. Javaslatok lemezfödémeknek
hozzOszerelve felfekvéseire a 14,10 ábrában láthatók. .

<l~:H--- betonacelhalok .kengye-

lezesre l 1\ =12 mm,
420 i>eü=7,5 mm)
'...:11~-- Betonace1hOIÓ a beton_- 1.javaslat 2.javaslat
fedt!s vedelmere

L ~---- 420 _ _ _ __.,..}

~ 12 spirclt körülf~zesre, BSt II 7 w=32mm n.'.izvédelem

fi 32,St 60/90, vagy nagyobb i>

@,~\;'.\\...- 4i> 16, BS! IIl

huzalhliibbetet

14,8 ábra, Példák acélmag pillérekre a/ [75] szerint, b/ [74J +--d--+

szerint
14.10 ábra. Javaslatok erOsen vasalt pillérek toldáskiképzésére sikle-
rne z födémes épületekben

~·
220.
 -"
.„.!!
14.4 Piller- es födémvasalosok egymason valÓ otvezetése „ _„..eQí..,
Pillérek és kiváltók csatlakozásánál a pillér- és gerendavasalás helyzetére ü- -•„ „ ~
e
"'
e
'
,'' e e: „ Q)
k

-• „
N· -0 ~

gyelni kell. Klilönösen a lemezek és gerendák1 vagy kétirányu kiváltók támaszva-

>
N
-o-a. ·'~
ö:=.:: •Q)
salásának a méretezésénél kell figyelembe venni azt, hogy a hasznos magasság E E - Cl. ....Q)
„"'e N
az egyik irányban mindig lényegesen kisebb, mint a másikban. A kiváltók hossz-
""]1„
'O

vasalását ajánlatos csak egyenes acélbetétekkel tervezni, mivel a felhajlitott

1
'O „„
=a;
t
acélbetétek csak költségtöbblettel épithetok be.
""~
Pillérek hosszvasainak az elhuzása csak kis keresztrnetszeteknél és kis vasszá-
- ~ ....e
i~. • 1
-~

. ~ „"'
zal~kµál lehetséges, más esetekben a pillért szélesebbre kell késziteni, mint
a kiváltót. Az acélbetétek a nagyobb nyomatéki igénybevételre rnerölegesen van- -„• • 1
"'>
.>:

-•
N •O
........
. L.
nak elhuzva azért., hogy a hasznos magasság ne a nagy_obh nyomaték irányában
csökkenjen. Az átvezetésekre p~ldákat mutatnak a 14.11-14.14 ábrák. E ;e: - - -
'....">'
·-·--, 1
A 14.15 ábra példát mutat a racionális vasalásra elöregyártott vasszerelések-
.0
1
i;;c ., .>:
r
kel. A kiváltók vasalási vázát megröviditett mezovasalással a pillérek között
.0.
I.m
• : r' E Q)
L• ·-;· k
a zsaluzatba helyezik. A mez5vasalásnak a pillérhez való csatlakozására pótva- 8 •QJ

„a
.

sakat helyeznek be utólag iu = 2 a

0
átfogási hosszakkal. A támasznyomatéki va-
' 0
salás hozzászerelése után a lernezvasalá·s is hasonlóképpen elöregyártva kerül §
N
elhelyezésre.
„ "'
o-o
m„tszel
b - b m„tszet

te·· . ™·et d-d metszet

--•„ „ .
N
"":!!
e
e
>
N
„
-e„
~
~
e
'...."'
'" e
H H 1
t;;
:d •
E E -_g
„e
k

'9!11' . .„ ", "z'Y Z: ,/z' .!! ....

1i" u =o „ e e:
i:i-c
•QJ
1
u :!! „
0
~

.e
.>:
„
e-o •QJ
. -e <O
-~
-o cri .
f-f metszet
.1!!..
„:+--= ~. 1

1
'
L
•
~-'a e
.::=: "O
"'e"":!!„
e
1
'
1
1
1

1
1 1 1
'
1
1
1

---- •
1 1 1
-- 111
·- -r : ., .ol
...
.0
E
?
~
1 •!
..e"'
~

e-e metszet ~

-„• --„"
1
11 'O k

.--·
1
~
:t : r-l "' '...."'
1
~-„ i '1 1 1
,lg.. - 1 1 -- -•
N
B "r !; ti
1 11 1
1 1 1
1
1
'
1
M

..,.
„ - „„
1 1
N
a ....
·--' ~~
-- E
@ E 11 11 1
'"
1
- 1
" 1
„ - E 1

-
1

1 1 L---- 1
" 1

14.11 ábra. Példa pillér és kiváltó csatlakozására, a pillérvasalás átvezetve

222.
 ,_.,.
b-b metszet b-b m.tsz•t ·
a-a metszet
a-a metszet
d -<I metszet a pillervasa-{
las toldasa

f tf'""G;::;;;;i:+;;:
1-1~1--+-t1 rOhózott
·kengyel

g-g metszet

g-g
metszet
,,
,
f-f metszet

1 1
1
•
b

1
.
e-e metszet
'U-
1
_,
.„ 1
1
1
1
- ...
..- 14,12 ábra, Példa pillér, szélső kiváltó és melléktartó vasainak átvezetésére

1
-
1 11 •. -- "
1 1: 0J 1
•• - 14.5 Tehervisel8 falak
14,14 ábra. Példa pillér és xét irányban különböző méretü kiváltók vasainak
átvezetésére Először is a vasalás szükségességét kell megvizsgálni az [la] 10.7 fejezet sze-
rint a karcsuság, a külpontosság és a terhelés függvényében, A fal teherbiró-
függ&leges m.tszet képessége ugyan növelhető a födémek által leadott terhelések központositásával
/lásd a 14.16 ábrát/, a teherbirás további növelése azonban csak függőleges
(j) vasalás alkalmazásával érhető el, melyet - mint a pillérekben - méretezni kell.

G)vasalasi kosar
, 1 -,,,..,, 1 _/ 1
~ toldo acelbete
.,
u
kengyel -
kosar
beleszerelt
3-5 m-pél hosszabb vasalatlan falaknál fennáll a látható függőleges repedések:
veszélye zsugorodási és hőmérsékleti feszültségekből. Vasalt falaknál ezek kis
értéken tarthatók, ha eléggé sürü osztástávolságu és kis átmérőjü vizszintes
mez&vasa-
lclssal vasalást alkalmaznak /14,17 ábra/, H, F a l k ne r [76] szerint szükséges
lehet ezt erősebbre késziteni, mint a függőleges vasalást,

szere lesi sorrend: (j) , ®. ® ,© A függőleges vasalásnak a második sorban a helye, ezáltal a nyomott acélbeté-
tek kihajlással szemben biztositott;ik. A DIN 1045-ben ezenkivül még előirt 4 dl:
14 .15 ábra. Pe-lda előregyártott vasalásu kiváltók és pillérek szerelési sor- 2
s- kampó/m a kisé.rletekben hatástalannak bizonyult, Azokat csak akkor célsze-
rendjére rii beszerelni, ha a nyomott acélbetétek q, 14 mm-nél nagyobbak és ~ < 2 q,L
betonfedéssel vannak elhelyezve /14.17 ábra/,
 14.16 ábra. Födémek által leadott falter-
helések központositása
n*zet
14.17 ábra. Vasbeton falak vasalása
Hegesztett hálók alkalmazása esetén a függoleges acélbetétek kivül is lehet-
nek, ha a keresztszálak távolsága. e ~ 20 cm, mert a hegesztés az acélbetéte-
ket huzószilárdan kapcsolja össze egymással és ezáltal a keresztszálak nagyd:>b
betonfedése hatásos lesz.
Nyomással terhelt falakkal végzett kisérleteknél legtöbbször a födé~ alatti
felS5 zóna megy tönkre, mert a beton ott az ülepedés következtében kevésbé
szilárd és.a terhelés bevezetése haránthuzást idéz elö. Ezért célszerU erősen
terhelt falaknál egy könnyü harántvasalás a falak felso és alsó szélén /14.18
ábra/.
A.függoleges falszéleket u-alaku kengyelekkel vagy hálókkál be kell szegni,
melyeknek a szárhossza 2 dvagy a 0 /14.19 ábra/.
Ha a falakban függoleges huzás: nem lép fel /mint pl. szélhatásból felléphet
merevito falaknál/, a vasalás szintenkénti átvezetése és toldása szükségtelen
/14.20 ábra/, de gondoskodni kell arról, hogy a felso fal pontosan az alsó fe-
lett álljon. Földrengésveszélyes területeken, vagy robbanásveszélynél egyes e-
setekben a csatlakozó vasalás mégis szükséges lehet.
226.
14.18 ábra. Erosen terhelt falak felso sávjának kiképzése
legtöbbször ·
szügsegtelen
~ J_ 2d vagy a.-+
14.19 ábra. Fllggoleges falszéleket 14.20 ábra. A filggoleges falvasalás
U-alaku kengyelekkel vagy hálókkal átvezetése a födémeken szllkségtelen,
be kell szegni /Vizszintes metszet/ ha nem lép fel filggoleges huzás
14 .6 Földnyombssal igénybe vett pincefalak
A földnyomással is terhelt pincefalak szill<séges függoleges vasalása erosen fü;;g
a földnyomásból származó hajlitónyomaték és a függoleges önsulyteher viszonyá-
tól, azaz a nyomóero külpontosságától. Sokszintes épületeknél a nyomóero kill-
pontossága legtöbbször nagyon csekély és elegendo egy könnyil filggoleges vasa-
lás, ha biztositva van, hogy a földék csak a nyerséplllet elegendo számu szint-
jánek elkésziilte után kerlll visszatöltésre. A pincefalnak az alapba és a pince
feletti födémbe való befogása is hozzájárul ahhoz, hogy a külpontosság kicsi
maradjon /14.21 ábra/.
A pincefalak vizszintes vasalását erosre kell tervezni, ha biztositani akarjuk,
hogy a falban cca. 15 m hosszuság mentén se mutatkozzék durva r e p e d é s~
Ugyelni kell az alábbi repedést kiváltó okokra: sajátfeszilltségek, a száraz
pincelevego következtében fellépo zsugorodások és a homérsékletesés okozta
k é n y s z e r e k. Ezekre kiadódik egy kétoldali hálóvasalás, amely normál
227.
esetben belül erosebb, mint kivül. A vizsz.intes acélbetétek távolságait a re- 15. Erobevezetesi tartomanyok
pedéskorlátozás ·miatt kicsire kell venni. A vizszintes vasalások toldásait a
megengedett huzóerok teljes felvételére kell méretezni.

Szivárgó réteg /pl. üreges téglákból/ beépitése a pincefal mögött feltétlenül

ajánlatos, mivel az egy övszivárgóval kapcsolva megakadályozza a viznyomáskép-
zodést és a vékony repedéseken a viznek a pincébe való behatolását.
15J Alapelvek
Harántfalak esetében a pincefal három- vagy négyoldali megtámasztását figye-
lembe kell venni, mivel ezek a megtámasztások kivür vizszintes huzást okozó Koncentrált terhelések alatt és általában minden koncentrált erobevezetés he-
nyomatékokat eredményeznek. lyén a nyomásirányra merolegesen hasitó-huzófeszültségek keletkeznek, amelyek
tulléphetik a beton huzószilárdságát és ·akkor repedések keletkezéséhez, végül
N
a terhelt elem töréséhez /felhasitásához/ vezetnek. Az [l b] 3, fejezet II.
része tárgyalja a hasitófeszültségek eloszlását és nagyságát, valamint az ere-
do hasitóerok számítását és a szükséges hasitóvasalás méretezését. A hasitó-
, huzófeszültségek eloszlását és a terhelt elemben való szétterjedését a 15,l
,, ábra mutatja.
,,,
, Ha az erObevezetés felületének a mélysége kb. éppolyan nagy, mint a "b" elem-
,,,
+
,
,
---
E

szivárgO
reteg
szélesség, akkor hasitó-huzóerok csak egy irányban hatnak. Gyakori azonban,
hogy a szerkezet keresztirányban is szélesebb, mint a terhelési felület, ekkor
az ero térbelileg terjed szét és a hasitóvasalást. két irányban, Zy és zz hasi-
tóerokre kell betervezni /15.2 ábra/. A terhelési felülettol való x távolsá-
14.21 ábra. Pincefalak vasalása födémnyo-
guk csak akkor egyenlOk, ha y és z irányban a terhelo felület és a kereszt-
másra
metszet méreteinek aránya azonos. Legtöbbször ezek az arányok különbözok és
ezáltal·zy és Zz nagysága és helye is különféle, amire a vasalás tervezésénél
ügyelni kell.

b) e)
p p

15.l ábra. Tipikus feszültségi állapotok ábrázolása koncentrált

erobevezetés helyén: a/ fofeszültségek trajektóriái, .b/ CT:. ha-
. y
ránt- huzófeszültségek eloszlása és a ZY eredo hasitóero helye,
c/ a huzófeszültségek izobárjai /sraffozás = nyomás/

228. 229.
 huzóerö /lásd [lbJ 3. 3. 2 fejezetet / a mértékadó az elem méretezésére és va-
z- 1r6ny y- irbny salására. Ilyenkor a peremfelillettel párhuzamosan vezetett hurkok kedvezoek;
p
p p azokat hátrafelé kelloképpen le kell horgonyozni /15.7 és 15.8 ábra/.

r
1

0
1
1 1
d 1
1
1
·-
1 1
1
1

'
l ~0.7d l
'
15.2 ábra. Erokiterjedés egy pri.zmatikus testben, a úv és
a;.hasitófeszilltség eloszlása, valamint a Zy és Zz hasltóerok
xy és xz távolsága a két fosikban
15.3 ábra. Hasitóer5k felvétele ken-
gyelekkél egy elofeszitett tartó ge-
A hasitóer5ket a rugalmassági elmélet segitségével homogén épitöanyagra hatá-
rincében
rozták meg. Vasbeton testekrel végzett kisérletek [77, 78] kimutatták, hogy az
igy kiszámított vasalás elégséges. A II. feszültségi állapotban fellépo repe-
dések, amelyek a legnagyobb hasitófeszültségek helyén kezdodnek, a terhelési -..., .-
felület felé, tehát a számitott nyomófeszilltségek tartományában folytatód-
nak. Ha a vasalás ott hi~nyzik, ak~or a test a vasalatlan zóna oldalsó kitéré-
se révén tönkremegy. A vasalást az er5bevezet0 tartományo_kban 1 tehát a mérete-
,, J <2)

T .,, :
zett vasaláshoz adott pótvasakkal a terhelt szélig kell kiterjeszteni, ezenfe- "ól
lül a peremhuzóeroket is feltétlenül fel kell venni.

1 • 1 J 11 1 1
l
- - ·-'---'--·-'---·-.___· -
l
'----~~

15.i Célszerö vasalasok nos 1toerok felvetelere "

d

A 15.1 ábra szerinti hasitófeszültség eloszlás alapján célszerü több rétegben --,....~ r----.1
vékony átmérojü acélbetéteket alkalmazni és azokat az oldalsó külso felületek '1 1
1 -l"-;-~...or
15.4 ábra. Többszörös hurkok vizszin-
közelében lehorgonyozni. Legegyszerühbek a négyszögletes, több száru zárt 1
l tes rétegekben, itt egy bet:oncsukló
kengyelek /15.3 ábra/. Ha a hasitóerok vizszintesen hatnak, mint pl. betoncsuk- ,1
' i
alatt
lók vagy pillérek alatt, akkor alkalmazhatók többszörös hurkok is a 15.4 ábra
szerint több rétegben. A hurkok kampókkal ellátott végeit ajánlatos rétegrol-
rétegre átforgatni,
Hegesztett hálók hasitóvasalás céljára különösen alkalmasak /15.5 ábra/.

A 15.6 ábra szerinti spirálokat gyakran használják, amelyek kör- vagy négy- 15.5 ábra. Hegesztett hálók, amelyek a
zet keresztmetszetU pillérek végtartományaiban is alkalmasak csuklók körül, 15.4 ábra szerinti kengyelekhez hason-
lóan vizszintes rétegekben helyezhet5k
Ha a terhelés erOsen külpontosan támad, akkor nem a hasitóer5, hanem a perem-
el

231.
 A magasépit69tien gyakran terhelnek kiváltók vagy pillérek pincefalakat /15.9
ábra/. Ekkor;· mint a· fali:artóknál /lásd a 12, l ,2. fejezetet/ hosszirányu va-
salás szükséges, Ha a pi:J,lér talpfelületén a megnövelt megengedett nyomás a
DIN 1045 /9/ egyenlete szerint van számitva, akkor a függoleges vasalást még
kb. 2 a 0 hosszra kell bevezetni a falba és fokozatosan kell elhagyni. Ha a
pillér keskenyebb, mint amilyen vastag a fal, akkor.az ebbol keletkezo hasitó-
erokre kengyeleket kell beszerelni, A kengyelek egy akkora betonkeresztrnetsze-
tet zárjanak körül, amely egymaga képes a pillérterhelés hordására.

"
15.6 ábra. Spirálok pillérekben és 15.7 ábra. Vasalás peremhuzóerokre
feszito elemek körül a pilléren külpontosan támadó ter-
helések esetében

b) metszet

·-;::t-·-.-·-·-_J
•
15.8 ábra, Vasalás peremhuzóerokre falvégen külpontosan
támadó terhelések esetében

!11 1
; J~~1 '! 1 fi w "fW W ""'"fÖ'ül'.Si!imtlt:f! }a fal mezövasaic\sa

~--------------------}· "' ·~~"""

l.
15.9 ábra. Falvasalás pillérek vagy kiváltó gerendák által 't
átadott terhelések alatt

232.
233.
 16. Alapok

16 .1 Elözetes megjegyzés

Az alapok méretei az altalaj adottságaitól és az épitrnény megengedett süllye-

désétol - különösen a szomszédos alapok egyenlotlen süllyedéseitol - függnek.
Az altalaj állapota kb. a legnagyobb alapszélessóg háromszorosának megfelelo
mélységig /silóknál az épitmény szélességének kétszereséig terjedo mélységig/
bir dönto jelentoséggel. Az egyenlotlen süllyedéseket az alapfelület és a ta-
lajnyomás megfelelő megválasztásával, valamint a_ szomszédos alapok egymásra
hatásának figyelembevételével lehetoleg el kell kerUlni. Ha az épitrnény fel-
men6 szerkezete merev, akkor a pilléreri5k átrendezOdése révén a talaj egyen-
lotlensége közörnbösitheto, ezeket az átrendezodéseket azonban a merev felépit-
ményben a belso erokre való kihatásukban meg kell becsülni. Ha a felmeno szer-
kezet kialakítása olyan, hogy"képes egyenlotlen süllyedések elviselésére, az
egyenlotlen süllyedéseket akkor is korlátozni kell annyira, hogy azok az épit-
mény használhatóságát ne csökkentsék.
Az altalaj viselkedése ~övetkeztében fellépo minden eroátrendezodésnél a sta-
tikailag határozatlan felépitményben kényszerigénybevételek jelentkeznek, ame-
lyek azonban a beton kuszása következtében csökkenek.
Nagy alaptestek számitásánál a talajnyomás eloszlását ugy kell meghatározni
- az egyensulyi feltételek biztositása mellett,··-:- hogy az alaptest alakválto-
zásai az altalaj süllyedéseivel minden helyen összhangban legyenek. Zárt meg-
oldások csak különleges esetekben lehetségesek. A számos közelito számitás
vagy az ágy az ás i t é n y ez 5 n [79, soJ, vagy a merev s é-
g i t é n y e z 5 n alapul. Térbeli. problémáknál a gyakorlatbán a legtöbb-
i ször durva becslésekkel kell megelégednünk. Egyirányban vasalt alaplemezekre a
1
1 gyakorlatban jó.l bevált számítási eljárások isme>:tek, pl. [81-84J.

M e r e v alaptestek alatt a talajnyomások eloszlása nem egyenletes. E.z elvi-

leg érvényes az összes talajfajtákra. A 16.1 ábra mutatja gualitative a talaj-
nyomás eloszlásának a változását a terhelés nagyságától függoen. A 16.1 ábrán
az összenyomható ill. a kevésbé összenyomható talajra vonatkozó talajnyomás
eloszlások láthatók. A méretezéshez általában elegendo egyenletesen megoszló
Ps talajnyomás.feltételezése.

R u g a 1 m a s a_laplemezeknél az alap alakváltozásai oda vezetnek, hogy ke-

vésbé összenyomható'talajnál a talajnyomás a pillér alatt magasabb, mint a

235.
szélen /16 .2 b ábra/. összenyomható talajnál ezzel szemben egy csaknem egyen- és a zsaluzat szereléséhez.
letes talajnyomás adódik /16.2 a ábra/. Ennek folytán egyenletesen megoszló
Amennyiben az alaptestek talajvizes rétegbe érnek, ugy ellenorizendo, vajjon
p nyomás feltételezésével kevésbé összenyomható altalajon a kiszámitott igény-
a talajviz nem agressziv-e. Az agresszivitásnak megfeleloen kell a cementtar-
bevételek a valóságban kb. 10 %-kal kisebbek lesznek /p az átlagos talajnyo-
tal"mat /adott esetben ellenállóképes különleges cement/ megválasztani, a re-
másból az alaplemez önsulyának levonása után adódik/.
pedéstágasságot 0,1-0,2 mm-re korlátozni és a betonfedést megnövelni. Különle-
ges esetekben ajánlatos a repedések megakadályozására elofeszités. Nagyon ag-
ressziv talajvi?~él, magas talajviznyomásnál, vagy szá~azsági követelmény ese-
tén szigetelt teknok kerülnek kivitelezésre.

16.2 Scivalapok falterhelesekre

•1111111111111 Egy ep' ület

kül""on b özo terhelésü sávalapjainak a szélességét célszerli nem egyen-
összenyomhatb lo Ps talajnyomásra, hanem egyenlo süllyedésre méretezni. Ehhez ad a 16.3 áb-
talaj ra utmutatást tömör fekvésU homokra [ss] •
~--=---"?"' a talajplasztifikalodas Sávalapok v a s a 1 a t 1 a n o k maradhatnak, ha a terhelés kiterjedése
kezdete nem laposabb, mint a vizszinteshez képest l:n döl.és.
töröterhetese

i6.l ábra. A talajnyomás qualitativ eloszlása merev alaptesteknél 16.1. táblázat. n-értékek vasalatlan alapok legnagyobb szélességének a meghatá-
a/ a növekvo terhelések hatása, érvényes az összes talajokra, rozására l:n alatti terhelés kiterjedésnél /lásd az Erg. Best. zu DIN 1045
b/ k:llönbség kevésbé összenyomható és összenyomható talaj k_özött ];'assung ·April 1975 2. 7 fejezetét/.
azonos terhelésnél
talajnyomOs: P, i; 2 3 4 5 lkp/cmZ)
'Bn 50 1, 6 2.0 2,0 nem megengedhet6
Bn 100 1, 1 1, 6 2,0 2,0 2,0
Bn 150, 1,0 1,3 1, 6 1,8 2,0
Bn 250 1,0 1,0 1,2 1,4 1,6
Bn 350 1, 0 1,0 1,0 1, 2 1,3

1
~
2 S qktalaj t\jresi biztonsbganak mér-
t~ e szerint
~ ·. ·- --- talajvizben --szOrazon
cr 2or------+----+
11111111111111111. kevésbe
:J
N

összenyomhatO talaj összenyom-

hato talaj 16.3 ábra. Alapszélességek és megenge-
dett talajnyomások ízul p / a "t" taka-
s
16.2 ábra. A talajnyomás qualitativ eloszlása rugalmas alarlemeznél rási mélység és "s" türhetö siillyedés
a/ összenyomható talajnál b/ kevésbé.összenyomható talajnál függvényében fiiggöleges központos erOvel
terhelt sávalapokn.ál tömör fekvésü homo-
Ha elegendo magasság áll rendelkezésre és a talaj egyformán kdvésbé összenyom- kon [as]
ható, ugy vasalatlan betonból sáv- vagy tömbalapok készithetok. Vasalt alapok
......
egy megengec1r11 „s':-.. -~.:.1.P-2!1
szereléséhez eloször egy 8-12 cm vastag szerelobeton réteget kell késziteni kb. süllyedés merteke szerint
széles
Bn 150 vasalatlan betonból, amely tiszta és sik aljzatot szolgáltat a vasalás 0 1,0 2,0 3)) blml

237.
 vezetendö le a faltengelytöl jobbra és balra /16.6 ábra/

ez az érték a DIN 1045-nek a nyiróvasalás nélküli

lemezekre.megadott í';, 11 értékeit nem haladhatja meg.

Amennyiben kis magasságu sávlernezeknél nyiróvasalás szUkséges, ugy azok kiegé-

szitö felhajlitott hálók vagy kengyelsorok formájában a valószinü nyirási re-
pedés kezdetén /=45°-os vonal/ épitendök be /16.7 ábra/. A sávalapban felsö
vasalás nem szükséges, ha a terhelést leadó falban nem lép fel nagy befogási
16.4 ábra. Mértékadó hajlitónyomatékok nyomaték.
vasalt sávalapok esetén /ps = egyenletesen Az alapok felsö sikja kb. 20°-os ferdeséggel készithetö, ha a beton földnedves
megoszló talajnyomás/ állapotban kerül bedolgozásra ./ilyenkor felsö zsaluzatra nincs szükség és az
oldalzsaluzat is alacsonyabb lehet/. Az alap felsö sikjának ilyen ferde kikép-
zése a pincepadló lemezének a felfekvését is megjavitja /16.8 ábra/.
Szélesebb alapokat vasalni kell. A szükséges hajlitási vasalás rendszerint ab-
ból az M hajlitónyomatékból állapitható meg, amely a 16.4 ábra szerinti egyen- a) statikai N
mOködes
letesen megoszló talajnyomásból adódik. Az M pontosabb eloszlása a vastag le- ~__, HI '---_
mezek elméletébol adódik /16.5 ábra/. Ah hasznos magasságot lehetöleg ugy /,/! j \ \:..
kell megválasztani, hogy nyirási vasalásra ne legyen szükség. Nyirásra alapok-
1 1
nál kedvezöbbek a viszonyok, mint födérnlemezeknél, mert a talajnyomás a fal a- f fi! fi ff ff ! fii fii! fi jp5 i-- e+ 2h----,
latt meröleges ~ nyomófeszültségeket hoz létre, amelyek a nyirási teherbiró- b)M ese'e egyenletesen
' '
tfttf 11111ti111111 ffHIP5
képességet növelik. A soliter alapokon végzett stuttgarti.kisérletek [87] ki- megosz 1o' p5 -nel
' \.--- levonas---1
mutatták, hogy a hajlitási repedések között meredek nyomott rudak rendszere
•
QR =t IN-p5 (c+2h))

jelenik meg, mely az acélfeszültségek hirtelen csökkenéséhez vezet /16.5 ábra/. zFe 16.6 ábra. Nyirás- és átszuródásvizsgálat a
c+h 1 [ N - /c+2 h/. Ps]
2"- metszetben: QR = ~
Ez a körülmény lehetövé teszi, hogy a vasa~ás egyenes végü acélbetétekkel csu- e) vasalas
pán tapadás révén legyen lehorgonyozva, azaz, hogy a karnpók'elmaradja~ak, de
a· vasalást az alaptestben végig kell vezetni, nem lehet fokozatosan elhagyni.
Az acélfeszültségek meredek esése követkéztében magas tapadófeszültségek lép-
nek fel, melyek tapadótöréshez vezethetnek, amit a 16.3.1.4 fejezet szerint
kell megakadályozni. Általában nem áll fenn a veszély, ha az' acélbetétek át- szerelbbeton 2 sor, a lehorgonyzbsi szakaszon
szetterpesztve
méröjét és osztásközét kicsire tervezik.
16.5 ábra. Vasalt sávalap, a/ a tartó statikai müködése b/ nyomatékok
A nyirási törés 45°-os repedéssel átszuródásként következik be, tehát merede- i
! és acélfeszültség e/ vasalás d/ erős vasalás
kebb, mint födéml~mezeknél, ahol az átszuródásl kup hajlásszöge 3o0 • A nyirá- '
.1
si töréssel, vagy az átszuródással szembeni biztonság igazolásakor ezért N-böl r
az a részterhelés
. levonható, arnely·a p s .talajnyomásból a 45°-os hajlásu sikok i
által az alapsikon kimetszett szélességre jut.
16.7 ábra. Nyirási vasalás kis magas-
A nyirásvizsgálat ezért ságu sávalapokban

QR = ! [N - /c + 2 h/.ps] -re mindig a~ metszetben

238.
239.
 csavarodással szemben mereviteni kell, ezáltal a csavarómerevségük a talajnyo-
más szétosztásában érvényre jut. A harántpilléreket ennek megfelelöen csava-
pincepadtO vasalva rásra /16.11 ábra/, vagy a falat a külpontosan támadó erönek megfeleloen haj-
litásra kell vasalni.

16,8 ábra, Padlólemezek kiképzése s&v-

alapokon
~--aj1to---v
fels& vasalOs
i'b bm= ~ -ra
1egaa
16
1

l
'
1,
sOvalap

alsó hosszvasalOs
1 p .12
legalabb m=-- - re
10
'
vagy rgy 1
1 i6.10 ábra. Kiegészito vasalás sávalapokban falmegszakitásoknál
1 1

1
gyengen kimerevitett jbl ki merevltett
a fÖvasalOs kiegeszitc!sére
a-a metszet

16.9 ábra. Külpontos terhelésnél a: fe.lmenö fal huzott va-

salását az eredo erök oldalára kell átve~etni az alapsikon =12d

Egységes altalaj esetén a sávalap hosszirányában elegendo fey"" O,l fex mérté-
kü gyerige vasalás, nem egységes altalajnál a hosszvasalást a ·1.~hetséges hossz-
irányu nyomatékok miatt erosebbre kell tervezni, A méretezésük attól függ,hogy
az alap a fallal együtt dolgozik-e, vagy mint falazott falaknál a sávalap,csak
a hosszirányban való kiegyenlítést kell biztosítsa. 16.11 ábra. Egyoldali sávalapok telekhatárokon

Külpontos terhelésnél /pl. földnyomás esetében/ a hajlítási vasalás méretezése

a) b) e)
a 16.9 ábra szerinti max M-re történjék és az eredok oldalán fellépo magasabb
nyiró-és tapadó feszültséget kell fig"'Jelembe venni. A felrnenö fal hnzott "'Jasa.-
lá~-t alul az eredok irányába kell elhajlitani /16.9 ábra/ és elegendö átfogá-
--
-
i,
si hosszal az alap föv~salásához csatlakoztatni, ill. - mint az alapvasalás
kiegészitését - egészen átvezetni. Kis ftiggöleges terhelésü, vagy terheletlen
földnyomásos falaknál az alaplerneznek a földnyomás következtében jelentkezö
t /<:. 0"-60"
I

I~
/ LFst

negatív nyomatékát figyelembe kell venni /lásd a 11.21 ábrát/ •. Ha a fal sáva- J__ b-~ /. - 0"-60°
•
lap fölött nyílásokkal /pl. ajtók/ meg van szakítva, akkor ezt a sávalap sza- 16.12 ábra. Vasalatlan soliter alapok pillérekhez, a/ és b/ N/F ~ O,S /JWN.
kaszt gerendaként kell vasalni /16.10 ábra/. St
e/ N/Fst > o,s (3WN
A telekhatáron álló e g y o 1 d a 1 i s á v a 1 a p o k a t lehetöleg (JWN = az alaptesthez tartozó névleges betonszilárdság
rövid távolságokban / "' 12 d/ harántfalak vagy harántpillérek segitségével ei-
Fst = a pillérnek az alaptesttel érintkezö felülete

241.
240.
 elképzelésekkel szemben nem maradnak lehorgonyzandó nagy huzóerOk, ugy, hogy
a végkampóktól el lehet tekinteni.

16.3 Pillérek szoliter alapjai A gyakorlatban a vasalások szétosztása megközelitöen négyzetes alapokban a le-
mezszélesség mentén általában Grotkamp [88] szerint határozható meg. Derékszö-
16.3„1 Tulnyomóan központosan terhelt alapok gü négyszöglemezek igénybevételei a Stiglat és Wippel [37 a] táblázatokból ve-
heto~ ki. A 16.14/b és c' ábrák a Grotkamp-féle vasalásszétosztást adják meg
Központos pillérterhelésekre legcélszerübbek a négyzetes alaplemezek.
derékszögü négyszög alaku alaptestek esetére az ábrán látható arányoknál.

16.3.1.1 Vasalatlan szoliter alapok 11-11

Pillérek alatt is alkalmazhatók v a s a 1 a t 1 a n alapok Bn 100 - Bn 350 e:
0

~,;,;Fe~'=dj!.;;G=="'11.J
betonból, ha elegendo mélység ál,l rendelkezésre és_ a földkiemelés nem tulságo- .J:l

san költséges /16.12 ábra/. A b/d viszonyra x és y irányban ·a 16.1 táblázat "$.' i
·4'-"-
adatai itt is felhasználhatók. Nagy méreteknél 1-2 kiugrással lépcsözik az a- ~ 1'
'
lapot. Ha az N/FSt pillérnyomás_kisebb, vagy egyenlo az alapbeton 1/2 (.3WN ér-
N «>:
tékével, akkor a pillér csatlakozó vasalás nélkül is rááll! tható az alapte.st- t") ei-:
re. Ha a pillérnyornás nagyobb, akkor vasalt, kiszélesitet"t pillérlábat kell .... r;-: 16.14 b ábra. Derékszögű négyszög a-
'i "O c::_.1_:
- laku egyenlo vastag alaptest huzott
(...") «>:~3~-=
közbeiktatni /16.12 c ábra/.
vasalásának elosztása az alap szé-
N
16.3.1.2 Vasalt szoliter alapok lességén %-okban kifejezve Grotkamp
szerint
V é k o n y a 1 a p 1 e me z e k e t /kb. d < j- /b - c / vastagsági.g / haj-
li tásra kell méretezni és vasalni, azonkivül az átszuródás és a tapadási törés
veszélyére is ügyelni kell. Altaláb~n az igénybevételeket egyenletesen megosz-
ló talajnyomás feltételezésével lehet meghatározni /lásd a 16.1 fejezetet/.
A ferde felso sikkal készitett alapoknál a-nyomatékok a pillér alatt a_ pillér
A fonyomatékok az I. feszültségi állapotban pillérközelben sugár és _g~·űrű a- szélén lévo nyomatékokhoz képest még valamivel nagyobbak, mégis ugyanolyan va-
lakban /forgásszimrnei:rikusan/ oszlanak szét, egyszerttség kedvéért az alapok salá~elosztás alkalmazható, mint az állandó vastagságu alapoknál.

mégis kéttengelyű mx és my hajlitónyomatékokra méretezhetők. Ezek a nyomatéki

komponensek most a lernezszélesség mentén nem egyfor~a nagyok, hanem bentröl
~ifelé jelentékenyen csökkennek és kis mértékben a lemezvastagságnak a lemez-
szélességhez való d/b viszonya is befolyásolja a nyomatékok eloszlását.

H. _Dieterle a stuttgarti disszertációjában [87] megadja az mx nyomatékelosz-

lást y irányban /16.13 a ábra/. Ezeket a nyomatékokat a klasszikus lemezelmé-
let szerint határozták meg. Amint az a 16.13 a ábrából kivehetö, az x ir~nyban
fekvo vasalást c/b ~ 0,3-nál y irányban egyenletesen lehet elosztani, mig c/b.
16.• 14 c ábra. Derékszögű négyszög a-
kisebb értékénél kb. a 16.13 a ábra vonala szerint a pillér közelébe kellene
laku lecsapott felso siku alaptest
koncentrálni. Az mx hajlitónyomatékok eloszlását az x- tengellyel párhuzamosan
huzott vasalásának elosztása az alap
mutatja a 16.13 b ábra. Ezek a nyomatékok eszerint gyorsabban csökkennek, mint
szélességén %-okban kifejezve Grot-
egy rud hajlitásánál. A stuttgarti kisérletek [87] során mért acélfeszültségek kamp szerint
mutatják, hogy a Z huzóerovonal kb. v = h/2-vel van az m/z vonalhoz képest el-
tolva /16.14, a ábraf.. Ennélfogva a huzóero a pillér szélétöl kifelé elöször
nagyon meredeken esik /magas tapadófeszültségek/, a szélen azonban a korábbi

242. 243.
 ~agy, szoliter álapoknái elanyösek lehetnek nyolcszögletü lemezek /16,15 áb- és 0,5 ~ / 0 2" + 0,33{ ~ 1,0
á
ra/, amelyekben az erös vasalás négy sorban és négy irányban osztható szét,
ugy, hogy a vasalás irányának a legnagyobb eltérése a fanyomatékok irányától Itt a sikfödémekre vonatkozó szabályoktól eltéraen a tényleges ;l.l K értéket
csak max. 22,5°-ot tesz ki, Ezáltal ilyen alapokban a repedéstágasságok csak kell a képletbe behelyettesiteni / µ < 0,5 % esetén is/. faK a kétirányu vasa-
kb. fele akkorák lesznek, mint kétirányu vasalásnál. lásból számitott átlagérték.
Faként központos eravel terhelt alaplemezeknél nincs szükség f e l s a v a-
a)~
s a 1 á s r a; elhagyása a betonozás szemporitjából is kedvezO. b'p ~ mox.mx =0, 171 1 y
0,16 '
A 1 l é r t ü s k é k e t
p i kampók nélkül a szere1öbetonra, vagy hozzá- --...; _....c/b=0,1
0,1 4
hegesztett kengyellel a vasalási hálókra lehet állitani,
0,1 2
\
ma~-~· 0,1Ö6, /c/b=0,2
0,1 0 --

0,06
·v1
0,08 mox.mx=O.~'
-·-·' ..... -
~ ,c/b=0.3
.... '
~~ ~.''- „
'·.: .....
<........
---.·--
0,0 4 '
0,02
-·-·- y

__ 'l _j ___ , -
'
0.1 0,2 0,3 0,4 0.
_J_ ---
sugQrirOnyú YCJsal&s ( 4 sor )

.16.15 ábra. Nagyrnéretü és nagyterhelésü sugár- és gyürüirányban

vasalt nyolcszögletü alap hatásában olyan, mint a körlemez

16. 3 .1. 3 Vasalt alaplemezek átszuródás vizsgálata

Kisérletek kimutatták [87] , hogy a nagyterhelésü alaplemezekben az átszuródá-

si kup kb. 45°-os hajlással alakul ki, mig sikfödémeknél az átszuródási kup
hajlása általában 30°-35° /lásd a 8,3,5.l fejezetet/. A kísérletek alapján az
átszuródásra mértékadó nyiróera /16.16 ábra/:
x/b
5
7r d2
k
-~--'~
amelynél Fkup = 4 /16.1/
16.13 ábra, A c/b befolyása az mx nyomatékok nagyságára és alakulásá-
A Ök -bal számítható ra négyzetes lemeznél, ábrázolva x és y· tengellyel párhuzamos 111etsze-
tekben, amelyek egy pontban a max mx-szel keresztezik egymást
/16.2/

nyírófeszültség, amely nyiróvasalás nélküli alapokban·nem lépheti tul a DIN ~=:>Z0,~~=1

1045 22. 5. 2 fejezete. szerint, de a Dieterle [87] szerinti együtthatókkal szá- ~~~~~~_j_
mitott 16, 14 ábra. Az fey vasa-·
fex meghatOrozOsChoz a hU-

zul TR = rl . ·r;,11 • , 0 á2 + o, 33/ /16,3/ ·:~W liil~

~J'. zóerMbro
16.1~b Ó~ro aszerint,
c/b-151 függ a
de a vo-
lás elosztása és a huzó~

erO változása az fex va-

v=h solós veg1gvezetend6.
értéket, A képletben ~ · az fey vasakls elosztOsa függ salásban megközelitOen

BSt 42/50-re
LUJlllJllillJJJJJJJillJllllil" a c/b-1~1a16.13o Obra szemi négyzetes alaplemeznél [87}

244. 245.
 lehajlitott kengyelletra
Az átszuródás megakadályozására a legegyszerübb és legtöbbször a legolcsóhb ==<""11'" nyomott zOna felül rahegesztett ha-
fels& lehorgony-
eljárás a mégfelelő "d" lemezvastagság betervezése. Bn ~ 250 és BSt 42/50-nél zashoz róotbetelek nelkül
P.= 10 kp/cm2 -ig,·valamint c ~ 0,5 d pillérszélesség esetén nem áll fenn az

~-·~"
átszuródáS veszélye, ha

d :;,, b - c /16.4/
- 1,5 + 2 repedesi kÓp rclhegesztett
.p kezdete horgonybetelek
. 2. '
A hosszak cm-ben és p kp/cm -ben értendők. Ettől eltérő arányoknál az átszu- 1- -1111!!!!!
ródást számitással kell· ellenőrizni.

••
1
a kengyelkosarak ·
alaprajzi elrendez~se
Abban az esetben, ha a nyiróvasalás nélküli érvényes határt tul~épik
l 7R> zul //,akkor az á t sz u ród ás. e 11 e n ,0,75 Q félvételé-
re k ü 1 ö n v a s a 1 á s t kell beszerelni fUggőleges vagy ferde ken-
gyelek formájában. A szükséges vasmennyiség lll l f '•.1 J'1 1J -
QR J ' ' l '
F es = 0' 75 • zul n-' /16.s/ 16.17 ábra. Javaslat az átszuródás elleni vasalásra ·
, u e

képlet szerint határozható meg. A 45°-os kengyelekre elméletilEÓg adódó l/ (2-

·' . 16, 3 .1. 4 Tapadótöréssel és hasi tótöréssel szembeni eljárások\
vel való csökkentés majd csak további kisérletek után ajánlható. T"R felső ha-
/Az e fe.jezetben tárgyaltak csak különleges esetben kerülnek ·alkalmazásra.(*
tára, amely még átszuródás elleni vasalás esetén sem léphetO tul, az alábbi:

/16.6/ A tapadó kapcsolat tönkremehet -

l. / a (J, · ·tapadószilárdság tullépése 'miatt,

BSt 42/50 acélra. r1
2. / a betonfedés lehasadása miatt, ami.kor ~ hasitó-huzóerők és a merőleges hu--
Kevés, vastag felhajlitott acélbetét nem·célszerü, azok kisérletekben csak zófeszültségek együtt hatnak. Utóbbiak csak akkor jönnek létre, h~ a füg-
10-20 %-os teherbirás növekedést eredményeztek a nyirási vasalás nélküli le- gőleges nyomott rud komponens nagyobb, mint a tal~jnyomásból származó el-
me~zél szemben. A nyirási vasalás itt csak akkor-müködhet kedvezően, ha az a ÍenerO.
45°-os repedés~ kupot az alsó szélén megfogja /"felvarrja"/ és azt megbizha- Kisérletekben mindkét törési mód előfordult. Egy haránthuzás miatt lepattog-
tóan a kupon kivüli felső, hajlitásból nyomott zónába beakasztja /16.17 ábra/. zo.tt betonréteget mutat a 16. ;is ábra1 a tör.és közvetleni:il a magasabban fekvO
Ezt csak 9ó0 -45° ferdeséi.gü kengyelekkel sürü osztásban és hatásos lehorgony-
vasbetétsor sikja fölött következik be.
zásokkal lehet biztositani /pl. alul a ~ajlitási vasalás alatt ráhegesztett a-
célbetétekkel, felül hurkokkal vagy kampókkal/. A fővasalás egynemü szerelése A r-
1
t a p a·d ó f e s z ü 1 t s ég meghatározásához a
érdekében a 16.17 ábra szerint olyan kengyellétrák a célszerüek, amelyeknek 16.19 ábra megadja a c/b viszonyra a vonatkoztatott max Ó mx/dx maximális
felül nincsenek ráhegesztett acéloetétei, igy a fővasalás pl. hálós elrende- nyomatéki lejtésvonalat [87] szerint. Az "e" acélbetéttávolságoknál és "z"
zésben is beszerelhető. belső erőkarnál a •v• tapadóerő egységnyi acélbetét hosszra:
do• c+h körpillernel
16.16 ábra. TR és -, max Ó mx e
max ifmx
difi= 1,13 c+h nl!gyzetes pillérnet v = !. /16.7/
z •
Nst =p.b.z
d 0 =1.13 Vct'c;+h
1
QR meghatározása d'x Óx
cterekszögli -Mgyszögpillérne1 átszuródás vizsgá~
u = lf, do kerület a legnagyobb tapadófeszültség egy vasbetéten kiszámitható az alábbi képlettel1
lathoz központosan
dK"do+h F•=líd~ /4 v /l6.l8a1
terhelt szoliter =

----d·----- alapoknál

~iadó megjegyzése
?r.q,

247.
246.
 -·-

Ezt a 7"1 -et most azo;ban nem szükséges a DIN 1045 13, táblázat szerinti
zul 71-:-re méretezni, ·amelyek a lehorgonyzásokra mint átlagértékek vannak a
lehorgonyzási hosszak mentén alac·sonyan megállapitva, hanem a /.3r tapadószi-. max 5ffix
1 1,25
6
lárdsággal teheto egyenlové, amely a bordás acélbetétekkel vasalt alaplemez
kisérletek során nyerheto. A [87] szerint, mint alsó határ:

tl = 3,2
"'n (3 bZ ill. /3 bZ -- 0,5 ,1.3 .wN
2/3 , /2 -
f-'rl - 1,6
(12.f3
wN
1.00 - ' "'- i"-.....
0,75
r-- '""--
A tapadótö.réssel szembeni biztonsági tényezo ajánlott értéke ·•\ = 2,1. Ezzel
~ontosltott

'-L+-~
a használati terhelésre 11 felso határa az alábbiak szerint adódik: ' Reissner lemezei-
metete szerint{=0,2-re

ti~t't
0,50
3
zul (1 = o, 75 ./J~k /16,8 bf
1
0,25
A tapadófeszültségnek ez az igazolása elmaradhat, ha a következo feltétel tel-
jesül:
1
~
1 i clb
2/3
' (3 wN
0,1 0,2 0,3 0,4
/16.9/

16.19 ábra, A legmeredekebb nyomatéki lejtésvonal értéke

négyzetes alaplemezekben a pillérszélesség és az alapszé-
lesség arányától függően

Az igy kiszárnitott vorh {T"z hasitófeszültség használati terhelés alatt nem

szabad, hogy nagyobb legyen, mint a ,;= 2,1 -gyel osztott beton huzószilárd-
ság függoleges irányban /betonozási irány/, amely az ujahb isme.retek szerint
alacsonyabb, mi~t a betonozási irányra rneröleges huzószilárdság. Igy a ~haszná­
lati terhelés mellett

zul ~ .~ ...l.
y
1
0,7 .jJbZ = 2,1 •
0 35(32/3 =
' wN °117 Jl2/3
•t"'~1N /16.11/

Ha a; tul nagy, akkor csak az "ü" betonfedés /és adott esetben a sortávolsá-
gok/ megnövelése segithet, a r/J és az "e" acélbetéttávolságok megváltoztatása
16,18 ábra, A betonfedés lepattogzása tapadótörés
semmit nem segit.
következtében egy alaplemezben
:\1 é g y - é s t ö b b s o r u vasta9 acélbetéteknél / melyek nagy épi tmé- ·
A h a s i t á s i v e s z é 1 y t H, Dieterle a [87] -ben vizsgálta, A nyek alapjainál fordulnak el5, okvetlenül kengyellétrák, vagy megnövelt sor-
16. 8 af e.gyenlet szerinti ?"1 tapadófeszültség esetén kiszá!ititható egy acélbe- távolságok ajánlatosak nr1gy kiilso betonfedéssel, A kengyellétrákat elegendö a
té.t helyzetnek a~ függoleges hasitó- huzófeszültsége az alábbiak szerint: pillér körül x = y = o,6 e-tol a /0,6 e + h/- ig terjedo szakaszon a 16,21
ábra szerint elhelyezni. Nagy alapoknál gyakran kedvezőbb az elöfeszités, mint
vorh crz = </! • '1 • 11z, </! [cm] -ben /16,10/
a lágyvasalás,
amelynél az 1 cm átrnérore vonatkoztatott~ hasitóhuzófeszült.ség /dimenzió
l/cm/ a 16.20 ábra diagrarnrnjából veheto ki, A /16,lO/ egyenlet még nem veszi
figyelembe a két vagy több egymást keresztezo acélbetétsorból a hasitóhuzófe-
szültségek szuperpozicióját; ö'Z és T1 minden acélbetétsorra szétválasztva szá-
mitandó ki és összeadandó,

249.
 16.3.2 Külpontosan terhelt pilléralapok

Ha a pillér vizszintes erovel is terhelt és igy befogási nyomatékokat kell át·

• adnia, ugy ajánlatos az alaplemezt a pillér hajlítási irányában hosszabbra
E

-"
~

l'W>
tervezni, mint amilyen a szélessége /16.22 ábra/. Ha a befogási nyomaték ál-
landóan müködik, akkor az alaplemezt ugy kell elhelyezni, hogy az eredo az a-
laplemez alsó sikjának a közepébe messen /16.23 ábra/.
„"'
~

3 Az Fex hosszvasalás egyenletesen elosztható, ameddig by.::'. 3 cy és a vasakat

„N
az alap széléig végig kell vezetni. A statikailag szükséges Fey harántvasalás
~
1l
-:> a pillérre szimmetrikusan 3.cx hosszon osztandó szét, ezen a szakaszon kivül

-„~
0
elegendo kevesebb harántvasalás.

.e

_U_
16.20 ábra. Diagramm a a; hasitó- huzófeszültségek meghatá-
rozásához a beton külso felületéhez.közeli acélbetéteken

- 1 ,
,,
Cy
/
i by
h

. .
vóttozat
'
a. kettos retege k
megnövelt tOvolsdga
-
Cx

'
beton -tlvotsOg - 16.22 ábra. Egyedül álló alap- 16.23 ábra. Külpontosan terhelt
torta kkal
test járulékos nyomatékokra egyedül álló alaptest

16.3.3 Kehelyalapok

szerel(\ belon- Eloregyártott pillérek befogására gyakran kehelyalapokat alkalmaznak /16.24

k•ng)'Ollelra ll!lül
ábra/, melyeknek helyes vasalási módja még vitatott, mivel ~z alapba való ter-
nyiloll;alul rohe helésbevezetés a pillér- és kehelyfalak együtt dolgozásától függ. Két határe-
tett beletek segitse-
gt!vel Ólt, set lehetséges, aszerint, hogy a pillér és a kehely falfelületei erösen durva,
dtsz6rbdÓsi veszel vagy sima kiképzésüek. ~
ne.t a kengyel vegig
felvezelend6 ir--ir--ir-~ A kehelyalapok eloállitása egyszerü, ha a kelyhet elöregyártják és azt álló
kengyelekkel az alaplemez vasalására állitjRk és azután az alaplemezt kibeto-
16.21 ábra. A hasito-töre'ssel s zemb en i vasa lá s ~
~engyellétrákkal, nozzák.
magas hasitó- ~uzófeszültségeknél, 4-6 acélbetétsorral vasalt
alapokban
16.3.3.1 Durva zsalufelületek

A pillér és kehelyfal közötti tér vibrált betonnal való kitöltése után a pil-

250. 251.
lér és a kehelyalap teljes együtt dolgozása elfogadható, ha a következe felté- fel tételezett. ;;gy qyeng
_ ".hh
" me·_r„_tezésU vasalás_ 'azon!)an itt is szükséges.
telek teljesitve vannak:
l'. pillér a befog6.si tartományban cs::il.-: a normRlis kengyelvasalást kapja. Kül-
1./ A pillérláb oldalfelületeinek és a kehely belse falainak durvának vagy
pontosan igénybc vett pillére~ huzott vasalásának huzóeröjét nyomott rudak
bordázottnak kell lennie, ezáltal a pillérterhelés a kehelyfalakra is ki-
adják át a nagyobb erökarral mtiködo álló k.engyelekre /16.25 ábra/• A nyomott
terjed. Ez elérhete hullámos vagy fogazott zsaluzattal /profilmélység leg-
rudak megfogásához további gylirli alaku kenyyeleket kell a fennmaradó kehely-
alább 1 cm/.
magasságon 15-30 cm-ként kiosztani.
2. / A kitölte betonnak ugyanolyan szilárdságúnak kell lennie, mint a P.illér,
Az alaplemez hajlitásra méretezend5 az I-I metszetben /a kehelyfalak középvo-
vagy a kehely és tüvibrátorral kifogástalanul kell tömöriteni. A hézag-
nala, 16.24 a ábra/ ható nyomatékokra. Átszuródási ve~zély alig áll fenn en-
szélesség a vibrátorhoz igazodik.
nél a kialakitásnál; ha ellenörzésre mégis szükség van, akkor a 16.24 a ábra
3./ Az I. fal dI falvastagsága a 16.24 a ábra szerint kell, hogy dI~ 1/3 w, szerinti "b" méret tekintend5 pilléi-szélességnek.
de le.galább 10 cm legyen /w = kisebbik lyukszélesség/.
4. / A pillér "t" bekötési mélysége a kehelyben legalább

M lí: 0,15- nél:

N.d t~l,2d,

M
N.d = 2,0 - nél: t ~ 2,0 d legyen.
Z=~t
6
H és N a kehely felse élére vonatkoznak. Közbense értékek interpolálandók.
Hu 6M
Hu=--+-H
5 t 5
,l
Ha a kehely durva belse felületein a nyirási tapadás révén való közvetlen e-
r5átvi t~l t elhanyagolják, akkor a 16.24 a ábra szerinti erőjáték szolgálhat a
kehelyvasalás méretezésének az alapjául. A vizszintes gyürüvasalásnak a felse
e)
kehelyrészben /16.24 b ábra/ a H0 eret a hosszfalakba kell.bevezetnie és igy b)
1
azt falanként 1/2 H0 -ra kell méretezni. Nagyobb külpontosságnál a hossz- és -
keresztfatakban belül- és kivülfekve gyürüvasalást kell elhelyezni a 16.24 b ~
ábra szerinti kis külpontosságnál /M/N • d ~ 0 1 15/ és kis méreteknél elegen-
dek zárt gyürük a fal külső oldalán /16.24 c ábra/. A hosszfalak /H irányá-
. 0
0)\
LJ
ban/ ugy müködnek, mint az alapba befogott konzolok, amelyek a zv és D erehá-
romszöggel a H eret az alaplemezbe átviszik /16.24 a ábrán jobbra/. Az hu-
o ' . v
zóere alul összefügge kettes álló kengyelekkel vehete fel, melyeknek ilyen ki-
- -
képzése 'mind a felállitás, mind a lehorgonyzás célját egyformán szolgálja 0 Ö\16kengyel Ol!Okengyel
/16.24 b ábra/. A harántfalakban felül ugyanolyan vizszintes vasalást kell be- metszet a kelyhen keresztül metszet a kelyhen keresztül
szerelni, mint a hosszfalakban. Különleges eljárások a nyirásfelvételre nem
szükségesek, mert a valóságban - hála az együtt dolgozásnak - nyirási tapadás
~~
révén H0 -nak csak egy része h'at .a harántfalra és ott mint vonóvasas iv jelent-
kezik. gy~r 1.asalas ®
toldOsok forgatOssal,
_, ~ LJ
gyür!'.ivasa\Os
A Hu ere pótvasalás nélkül leadható az· alaplemezre, mert az összes falfelü- v61takozva helyezendok el

leten való tapadóhatás következtében helyi erokoncentrációk nem lépnek fel a

harántfalo~. A.valóságban H nem a feltételezett nagyságban fog fellépni, mert 16.24 ábra. Durva zsaluzási felülettel készitett kehelyalapok méretfel-
0
·a pillér és kehely közötti nyirási tapadás révén - amint azt a 16.25 ábra.mu-
vételei és vasalása
tatja - egy meredekebb ferde nyomott rud jelenik meg, mint a 16.24 a ábrában

252. f 253.
 N
M
nyomott rudak
11"/////,
16 •4 P·11'
1 ere kkel terhelt sdvalapok

Tübb pillér közös sávalapra állitható~ ill. az egyratist keresztezö a~a:geren~

dákból tartórács alakitható ki, különösen, ha az altalaj nem egyn9:mn es az c-
pi tmény .uz egyenlötlen pillérs!i.llyedésekkel szemhen érzé}:eny, vagy ha a k'il~n-
16,25 ábra. Kehelyalap müködési mechanizmu-
álló alapok méretei alacsony megengedett ta 1 aJ"f eszu'"lt-s„gnPl
-·e tul nag"ok
„ . lenne-
-
sa külpontosan nyomott pilléreknél és
z""'ii k ö z v e·t 1 e n eroátvitel kehely és
nek.
\...'--------
pillér között nyirási tapadással /metszet az A talpgerenda E.J. hajlítási merevségétől és a talöj ös5z~nyornhatóságától/kom­

oldalfalon keresztül/ · presszibilitás/ fiigg a talajnyomás eloszlása. Karcsu tnlpgerendáknál és kevés-

bé összenyomható talajnál érdemes figyeleI!lbe venni az egyenlö'tlen talajfeszült-
16.3,3,2 Sima zsalufelületek
ségeket, mert ezáltal acélmegtakaritás érhetö el /lásd a 16,5 fejezete~/.

Ha a zsaluzási felületek nem durvák, ugy elesik a pillér és kehely jó együtt-

Általában ha ilyen
·
0
talpgerendákat t/h ~
- 6 k arcsusagura
- terveznek ' akkor "rö-
dolgozásának a legfontosabb feltétele, emiatt a 16.3,3,l feje~et szerinti "t"
vid gerendá·"-ról van szó, amelynél a mértékadó nyiróer5 megengedett cs~kken­
bekötési mélységet 1,4 tényezovel meg kell növelni,
tése kedvezoen befolyásolja a szükséges nyiróvasalás nagyságát, A pillerek a-
A H0 és·Hu erok meghatározása itt a 16.26 ábrában közölt adatok szerint latt elegendo a kengyelek besüritése /16 .27 áb_ra/. A hosszvasalásokat folyta-
z "" 2/3 t-vel történik, A H0 ero felvételére ugyanazok a szabályok érvényesek, tólagosan végig kell vezetni és csak kevés acélbetétet szabad elhagyni. Ilyen
mint a 16.3,3,l fejezetben, A Hu eronek a kehely által való felvételét gyürü- talpgerendák szokásos keresztmetszetei•t es
; a hozzátartozó vasalásokat mutatja

vasalással kell igazolni, hacsak a pillérláb be nincs kötve legalább a 16.27 ábra.
1/6 t-re az alaplemezbe, A pincefalak alkalmasak arra, hogy a pillérterheléseket a sávalapokon szétosz-
szák. Ezekre érvényesek a többtárnaazu faltartókra vonatkozó vasalási szabályok
A pillérlábban a "z" méret alján a ttu harántero müködik, Mivel egy "rövid ge-
a 12. fejezet szerint,
rendá"-ról van szó, a kengyelezés z < 2 h-ra a z/2 h arányban lecsökkentett
nyiróerore méretezheto, A nyirófeszültség igazolásánál tulnyomóan hosszirányu
nyomóero esetén /semleges tengely a keresztmetszeten.kivül/ a DIN 1~45 17,5,3
fejezet 3, bekezdése figyelembe veendo. Amennyiben a pillér hosszvasai huzot-
tak, ugy a lehorgonyzásuk igazolandó! Az "a" lehorgonyzási hossz kezdete nem
tételezheto fel magasabban, mint t/2,

<Kisebb vastagságu alaplemeznél az átszuródás vizsgálata szükséges. Az átszuró-

dási kupot csak a pillér szélétol indulónak szabad feltételezni /16.26 ábra/.
nylrbsi kengyelezes szere!ÖkengYet

16,26 ábra. Feltétele-

zett eroátvitel pillér lehetseges
és kehely között sima keresztmetszeti
formOk
zsalufelülettel készi-
tett kehelyalapokban 16.27 ábra, Pillérekkel terhelt talpgerendál: keresztmetszeti
formája é's. vasalása

254.
255.
 16.5 Falakkal terhelt alaplemezek

5-9 m távolságban huzódó harántfalakkal készül6 lakóházak és magasházak ala-

pozását gyakran folytatólagos, többtámaszu lemezzel oldják meg, A vasbeton a-
laplemez egyuttal pincepadlóként is szolgál, Ilyenkor az alaplemezben kerülnek / . -........
elhelyezésre az épület különböz6 ellátóvezetékei, . '\ a talajnyomos
Í ö.ny. talaj f-.-___ eloszlosa
Ilyen alaplemezek harántfalas épületeknél különösen gazdaságosan méretezhetok,
ha nem tulságosan összenyomható talajokon fekszenek és a lemez, valamint a
/ \ ./ k. ö.ny. talaj

talaj együtt müködését számitásilag követik, o. Netzel [84] karcsu, párhuza-

mos hará~tfalakkal kimerevitett alaplemezeket vizsgált. A t~lajnyomás koncent-
ráció a falak alatt annyival erosebb és ezáltal a lemez hajlitási igénybevé- haitlto ,
tele annyival kisebb, minél lágyabb a lemez és minél kevésbé összenyomható az nyomatekok
altalaj /16,28 ábra/,

Hosszirányban nem merev felépitmény esetén, ha a süllyedésre hajlamos talaj-

réte~ vastagsága az épitrnény hosszához képest nagy, akkor az egész épitrnény
ö.ny. talaj
·hossza mentén kialakul egy 11
süllY.edési tekn5" „ amely a nyomatéki ábrát er5sen

'· ......_
megváltoztatja /16.29 a ábra/. Ilyen esetekben tanácsos a felépitmény hossz- \ \
falakkal való kimerevitése legalább egy szinten, mert ez a "tekn6képz6dés"-t
'·-...:. nylroer8k
megakadályozza. Az alaplemez nyomatéki ábrája ezek után ismét egy többtáma- '\ ·"· 1
szu tartóéhoz lesz hasonló /16.29 b ábra/. A felépitmény és.az alaplemez me- \ k.ö.ny. talaj \.
revségének és az altalaj alakváltozásának pontosabb figyelembevételét lásd a
[84]-ben. Erre vonatkozó utalások többek között a [89, 90]-ben is vannak. tipikus
süllyedesi-
Ily~n ala~lemezek 20 - 30 cm vastagsággal általában megfelelnek. Vasalásként =-·-- folyamat
--...:..,,,.,___..,._ ==-..,.-= 7~--9
·1

célszerüek a betonacélhálók, A fels6 hálókat folytatólagosan végig kell vezet- jelölesek:

ö.ny. talaj=
ni, az alsó hálók a támaszok környezetén tul fokozatosan elhagyhatók, mivel a ö.ny. talaj k. ö.ny. talaj \ összenyomható talaj
mezoben már nem szükségesek /16.30 ábra/. Nyirási vasalásra általában nincs
k.ö.ny. talaj =
szükség. kevesbe össze -
1
nyomhato talaj
Erömüveknél és nehézipari létesitményeknél - tekintettel a sulyos, rezg6 gé- ---- !
pekre - n a g y o n v a s t a g a l a p l e m e z e k e t /d =0,6-3,0
m/ szoktak tervezni. Ilyen esetekben elönyösebb a nehéz lágyvasalás helyett
- amellyel általában nagy mennyiségil betonacél kerül beépitésre kis haté- 16, 28 ábra. l\. talaj összenyomhatóságának befolyása a rugal-
konysággal· - a lemezt kissé elofesziteni és a feszitett öveket ugy méretezni, mas alaplemez igénybevételeire
hogy használati terhelésnél repedések ne lépjenek fel, vagy legfeljebb felü-·
leti repedések keletkezzenek és 1,3 - 1,4- szeres terhelésnél a szükséges te-
herbiróképesség hajlitásra és nyirásra biztositva legyen.

256.
 b)

~~
~/ ..

~· '
16.31 ábra. Alaplemezek megerősitése pillérek alatt

16.29 ábra. Nyomatékok alakulása az alaplemez alatt a/ nagy

v~sta:ságu összenyomható talajrétegnél és rugalmas felépit-
menynel b/ nagy vastagságu összenyomható rétegeknél és merev
felépitménynél ill. kis vastagságnál és merev vagy rugalmas 16.7 Acelpillerek lehorgonyzasa *
felépitménynél
A 16 .32 ábra mutatja az acélpilléreknek egy széles körben elterjedt, de munka··
igényes és a betonozás szempontjából snm célszerü módját horgonyrudakkal,lyuk-
kiképzésekkel és kalapácsfejü - alapcsavarokkal. A feladat sokkal olcsóbban,
egyszerübben és betontakarékosabhan oldható meg a 16.33 ábra szerint azzal,
. szerelÓbeton
hogy a lehorgonyzási helyeken hullárnositott csöhüvelyeket betonoznak l;>e, :n.::-
lyekben a kis horgonytesttel ellátott sima le!"lorgonyzó acélbetP.te'k- vag;l bor-
dázott acélbetétek /pl. Ge:r..·1i/ tapadt:.s révén /a kit<SltO beton r:tcg}:ötése után/
kifogástalanul tartanak. )\ cs()hüvel'y felül egy tölcsérrel látható el,egy miia-
16.30 ábra. Alaplemez vasalása kevésbé összenyomható talajon nyag fedé~lel lezárható ugy, hogy a beton bevitele fellil nincs akadályozva. 7...
betonacélhálókkal _csöhüvelyeket köracél betétekkel kell viz·szintes és magassági értelemben rög-
zi teni. I<lég egyszeriibb, ha a lehorgonyzó csavarokat stabil keretekkel pontos
távolságokban lekötik, a betonozás elOtt precizeri kiigazitják, erösen rögzitik
és közvetlenül ezután bebetonozzák. A pillér talplemezének alapcsavarlyuk;it
16.6 Pillérekkel terhelt olaplemezek ekkor néhány mm-rel szélesebbre kell kifurni, mint amilyen az alapcsavar át-
mérője és elegendő nagy alátéttárcsával kell lefedni.
r:ari épüle~eknél gy~kran a pincében is csak pilléreket igényelnek /talpgeren-
dakat nem/ es a padlonak nehéz raktári terheléseket kell hordoznia. Ilyen e- Amennyiben lényeges huzóerők lépnek fel, akkor az alapcsavarokat felül kb.
setben a folytatólagos alaplemez előnyös, amelynél ismét érdemes kihasználni a 20 i hosszon egy plasztikus, de korróziógátló bevonattal kiv~natos ellátni,
talaj alakváltozásának és a lemez ha3'litómerevsége'nek b f amely a betonnal nem kötődhet. Ezáltal a lehorgonyzó erő a horgonybetét meg-
a e olyását a talajnyo-
mások eloszlására a hajlitónyomatékok ~kk • nyulása következtében rugóhatást fejt ki a betonra és igy mintegy előfeszités
csv entese érdekében /lásd 16.5 feje-
zetet/. A lemezek célszerüen d ~ l/45 ~ 20 révén az alapbeton é~ a pillér talplemeze közötti fuga megnyílása a fellépő
- cm vastagsággal kerülne!: kivitele-
zésre és igy meglehetösen karcsuak~ huzásnál megakadályozható. Nagyobb horgony-huzóerőkre előfeszitett acél-hor-
gonybetéteket lehet ajánlani.
Másrészt viszont a pillérterhelések a legtöbbször nagyo~, ezért fennáll az át-
szuródás veszélye, amely egy helyi megerősítést /forditott gombafeJ'/ igényel
Ez a"földki l' •
_ eme esben a legjobban egy lapos teknővel képezhető ki /16.31 á'::Jra/.
A teknot ugy kell lemélyiteni, hogy nyirási vasalásra ~ kiadó megjegyzése:
ne legyen szükség, más-
részt oly laposra kerekitendő ki, A Szerzö által javaso'lt megoldásokat a szerkezetek nagyságrendje és szerelési
hogy a vasbetétek vagy hálók előhajlitás
nélkül legyenek elhelyezhetők. technológiája szerint kell értékelni.

258.
259.
 huzóerök" nem lépnek fel,
A cölöpök felett f ekvo huzott vasalás lehorgonyzási szakasza merolegesen ero-
t sen nyom0 tt ugy, hogy általában kampó nélküli egyenes lehorgonyzási hosszak e-
legendok, Ha egy sorban tul sürü osztús /pl. e < 2 '>! adódnék, akkor jobb egy-
más felett több sorban elhelyezni az acélbetéteket, mint azok egy részét a cö-
löpökön kivülre fektetni. A faltartóhoz hasonlóan, a vasalást itt is O,l-0,2.d
huzottöv magasságra lehet elosztani. Eros vasaláskoncentrációnál néhány kö-
.rülzáró kengyel szükséges a lehorgonyzási szakaszon.

Ha a terhelés 3 vagy több cölöpre térbelileg - tehát több irányban - oszlik

.meg, akkor feszitomüvek alakulnak ki elsösorban a mindenkori legrövidebb cö-
löptávolságok felett. Ennek megfeleloen a huzott vasalás a cölöpök felett min-
dig a legrövidebb irányban helyezendo el/16.35 ábra/. Dönto, hogy ezek a vasa-
lások lehetöleg a cölöpök felett konc~ntrálva és nem a lemez szélessége mentén
egyenletesen elosztva legyenek, mert a nyomott rudak is a cölöpök merev alátá-
16,32 ábra. Acélpillérek szok'-s
=<J l~horgon
- - i mo'd'Ja i betonban
yzas masztásához koncentrálódnak.

Kisérletek kimutatták, hogy a vasalás ilyen elrendezésénél a nyomott ruderok

egy része a cölöpök között is hat és a huzott vasalást lefelé nyomja, mert a
feszitömünek ott hiányzik az alátámasztása /16.36 ábra/. Ekkor repedések ke-
letkeznek a 16.37 ábra szerint, amelyek egy korai törést inditanak meg, mert a
lefelé elnyomott zóna a hálóvasalást a cölöpök közelében is lehasitja.

Nagyobb cölöptávolságoknál /w > 3 d/ a cölöpök közötti huzott vasa1áson kivül

hullclmosltott be1escsövek
horgonyanya
11>=2.5·\t> horgonybetet
egy felfügg.;sztö vasalásra is szükség van, ugy mint közvetett alátámasztásnál
/16.38 ábra/. Ez a felfüggeszto vasalás összességében /az összes cölöp közötti
·mennyiség/ kb. P/ 1,5 • n , /ahol n ~ 3 = a cölöpök száma/ erore méretezendö,
azért nem a teljes·P eröre, mert a nyomott ruderok leginkább közvetlenül a cö-
löpök felé tartanak,
horgonyanya
~=2·~ horgony-
betet

16.33 ábra, Acélpillérek egyszeru··

_ 1e horgonyzasa
-

16.8 Cölöpfejlemezek

A . cölöpfejlemezeket a cöl"op t'avo 1 sagokhoz

- képest a legtöbbször vastagra készi- alaprajz
tik ugy, hogy a terhelést leadó szerkezet /pill'er, f a 1/ es - a cölöpök között
~ere~ek D ny~mott rudak képzodnek, amelyeknek Z huzott vizszintes komponense-
it lagyvasalassal vagy feszitett acélbetétekkel kell felvenni /16,34 ábra/,
Ezek a huzott vasalások általában elegendők, mert ilyen "rövid gerendák"-nál
vagy feszitomüveknél a vizszintes huzóerökön,kivül emlitésre méltó "nyirási
16. 34 ábra. Erojáték két cölöpre szerkesztett. egyszerü cö.löpfejlemezben
egyedülálló pillér alatt és a hozzátartozó vasalás
260.
261.
Nagy méreteknél és terheléseknél, pl. nagy hidpillérek cölöpalapozásánál az e- ,., ..:
15feszités gyakran kedvez5bb, mint a lágyvasal.ás, különösen akkor, ha lágyva-
salás esetén több soros vastag acélbetétek szükségesek, amelyeket a tapadás
"' .
c"' cQ)

"'"
.Q

f--o --t
c
következtében fellép5 hasitási veszély miatt körülfüz5 vasalásokkal is ki kell öt• ""N
N

~Q) "'>
egésziteni.
.1
QJ
'O ..... .µ
.µ
"
Q)

....."
.....µ
.µ
:o
:o
N
Q) .:.:
.:.:"'
.....Q)
0 ... .:.:
:o
!
"'..... :o.:.: .....:o
"' "'
~ ~ "'" .....:o :ou
"'
Z /.Z~
/, :;.-;.' z
~' "'> :eu "'
r:í".z~
'"' 10
.µ
N
.µ
.µ
N
Q)

11) Q)
" 'QJ
"'0't' "' ,.,"
N

„~„
E
;;:; .....
..... .e "'
Q)
~.
Q)

.....
"'
a
1
v
_l

!
Ji,
. c '"....."'"'
Q)

16.35·ábra. Egy pillér alatt három vagy több cölöp esetében a huzott va- a "'h .a·"' "'>"'
salást mindig a legrövidebb cölöptávolságok irányában kell elhelyezni '""'" •ro"' .µ
e:: ..... .µ
11)

és a cölöpllk felett kell konc.entrálni M 0 0

> N
\0
..... '"'.µ "
.e

1 .µ
:;;i ·".....
........"' "" .....
metszet a metszet a
... "'>"'
0
cölöpökön pilléren fellüggesztó Q) u:
.:.:
keresz.tül vasalcls
keresztül '0
N .µ '"
·n
.µ
.µ
~' N

'""""' .e" e:"'

0
0

-
N

/'\ !~"'- .e
<•
1
( 1 \'-. __.,. ) .µ
.µ "' .µ" Q)
'~./ :0
'5 :o .e ......
N
" "'
1 ~-.9
.2 tl
.:.:
.:.:
c
c Q) - ,.,
"
- -
ii" >0
"' •.!!!
.!!-g
.!! 0
+
:&
:o
.....
:0
u
....N ...."'"'
.0
\~)

Q)
.:.: Q)
.µ
....Q) .....
-
e: OI
16.36 ábra. A cölöpök között a vonóvasas feszitömil nyomott ~.ll
„OI 0 ~
,„"' ...
:o>
Q)

.,..-..... • ."
...:e ~" " ""'
- ,„
rudja nem talál támaszkodási lehetőséget, ezért a támaszt N .:.:
felfüggesztő vasalással pótolni kell
·i'
.2
a
,_/)
( (~---- )
'-~/ <: . ....."' ,„....."
'lll
Q)

""' ""'> "

.0
N

....'"' .... ~
N
IO

.x.
1 M N Q)
.....
:
"'..... ""' "'
Q)

<
'·
262. 263.
 a-a metszet b- b m•tszet

alaprajz
a vasolOs a vosbetonpiller,
1 k mint foltortb reszere

~-
- ~
"-
,, _,
·~
~,;;
t~/,
~ z~

~~
;;0
~~
;•,u

g ,_
' 1

16.39 ábra. Egy.pengepillér alatti cölöpfejlemez vasalása. A fe-

szitómüvek vonóvasai a peng~pill~rre merőlegesek, a pengepillér
hosszában csak faltartószeri.1 vasalás van a pillér és lemez ter-
helésére