Összegző Tanulmány

NEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI HIVATAL
Összegző tanulmány
A szakképzési folyóiratok, szaklapok pályaorientációs
témakörű tudományos tanulmányainak, cikkeinek
elemzése, a pályaorientációs rendszerelemek azonosítása, a
főbb fejlődési irányok nyomon követése
című kutatás eredményeiről
Budapest, 2016
1
1085 Budapest, Baross u. 52.
Telefon: 06 1 477 5600 – Fax: 06 1 210 1063 – www.nive.hu
A kutatás a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács javaslatára miniszteri döntés
alapján,
az NFA KA 3/2013.sz. támogatási szerződés keretében valósulhatott meg.
Összegző tanulmány
A szakképzési folyóiratok, szaklapok pályaorientációs témakörű
tudományos tanulmányainak, cikkeinek elemzése, a pályaorientációs
rendszerelemek azonosítása, a főbb fejlődési irányok nyomon követése
című kutatás eredményeiről
Dr. Erdei Gábor

kutatásvezető
egyetemi adjunktus
Debreceni Egyetem
Boros István
Ifj. Boros István
Budapest, 2016
2
Tartalom
Absztrakt ................................................................................................................................................. 5
Abstract ................................................................................................................................................... 6
I. Fejezet .................................................................................................................................................. 8
Pályaorientációs témakörű tanulmányok és cikkek (Boros István) ...................................................... 8
Bevezetés ............................................................................................................................................ 8
A tanulmányban felhasznált folyóiratok ......................................................................................... 10
Kutatás módszertana ..................................................................................................................... 11
Tárgyszavak, tárgyszavazás .............................................................................................................. 11
Tanulmányok tárgyszavak szerint megoszlása ................................................................................ 13
Tanulmányok, cikkek gyakorisága az egyes folyóiratokban ........................................................... 13
Megjelenési év szerint ...................................................................................................................... 16
Tartalmi elemzések ........................................................................................................................... 16
Műfaj szerinti elemzés, tudományos tanulmányok .................................................................... 17
Beszámolók pályaorientációs kutatásokról ................................................................................. 18
Beszámolók pályaorientációs eseményekről............................................................................... 19
Nemzetközi gyakorlat ................................................................................................................... 20
II. fejezet. .............................................................................................................................................. 22
Annotált bibliográfia (Boros István) ..................................................................................................... 22
Pályaorientáció ................................................................................................................................. 22
Pályaválasztás ................................................................................................................................... 28
Életpálya............................................................................................................................................ 31
Tanácsadás ........................................................................................................................................ 38
Szakmaválasztás .............................................................................................................................. 39
Kompetencia .................................................................................................................................... 39
III. fejezet .............................................................................................................................................. 42
Alakulás és változás. Pályaorientációval kapcsolatos fogalmak a hazai szakfolyóiratokban (ifj. Boros
István).................................................................................................................................................... 42
Bevezetés .......................................................................................................................................... 42
3
A módszerről ..................................................................................................................................... 43
Mintavétel és az elemzés folyamata................................................................................................ 44
Hipotézis............................................................................................................................................ 45
A kutatás eredményei ...................................................................................................................... 46
Pályaorientáció, pályaválasztás, kompetencia, életpálya kategóriák ............................................ 46
Életpálya-tanácsadás folyóirat ......................................................................................................... 48
A hálózatelemzés összegzése ........................................................................................................... 56
A hálozatelemzéshez felhasznált publikációk listája ....................................................................... 59
IV. Fejezet.............................................................................................................................................. 63
Pályaorientációs rendszer elemei és főbb fejlődési irányok ............................................................... 63
Pályaorientációs rendszer elemeinek azonosítása .......................................................................... 63
Főbb fejlődési irányok ...................................................................................................................... 64
Javaslattétel ...................................................................................................................................... 64
4
Absztrakt
Az eddigi bibliográfiai kutatások folytatásaként a 2010. és 2015. közötti időszak

szakmai folyóiratok pályaorientációs tanulmányainak feltárása, a pályaorientációs
rendszerelemek és hangsúlyeltolódások megállapítása mindenképpen szükséges egyfelől az
elmúlt öt év szakmai munkálkodás megismeréséhez, ennek eredményének hasznosulása az
irányok kijelöléséhez, valamint a problémák feltárása a szakpolitikai gondolkodáshoz ad
ismeretanyagot. 2010 és 2015 között periodikákban megjelent pályaorientációs (és ehhez
kapcsolódó határterületek) tanulmányok és cikkek bibliográfiai feltárását, annotálását,
hálózatelemzés módszerével kvalitatív és kvantitatív elemzését, tartalomelemzését végeztük
el, valamint ezen időszak publikációit a korábbi időszak (1998-2009) szakirodalmi
termésével. A kutatás eredményeként annotált szakbibliográfiát és elemző tanulmányt
állítottunk össze.
A legtöbb írás az életpálya tárgyszó alatt jelenik meg: a 73-ból 29 írás, azaz 40
százalékpont; annak ellenére, hogy igyekeztünk a fent említett több jelentése miatt a
redundáns találatokat kiszűrni. A második helyen a pályaorientáció áll 20 írással, amely a
felvett bibliográfiai tételek 27 százalékpontja.
Az úgynevezett publikációs kedv meghaladja az előző vizsgált időszakét. Az általunk

vizsgált időszakban átlag 12 tanulmány és cikk jelent meg a pályaorientáció területéről.
Legtöbb publikáció a pályaorientációs szaklapban, az Életpálya-tanácsadásban jelent meg, az
össze 73-ból 24, azaz 33 százalékpont, ezt követi a Szak- és felnőttképzés 8 százalékponttal,
valamint a Szakoktatás 7 százalékpont. Az írások műfaji szempontból az alábbiak szerint
csoportosíthatók: tudományos kritériumoknak 6 tanulmány tesz eleget. Ez elég kis hányada az
írásoknak. Az események ismertetése a második legnépesebb csoport 12 százalékpont, azaz 9
tétel. beszámoló, amely az összes tétel 8 százaléka, azaz 6 írás. Külföldi gyakorlatot 5 írás
mutat be: amerikai, osztrák, angol, dán észt, ide sorolhatunk még három kutatási beszámolót,
amelyek a határon túli magyarság körében végzett kutatásokról szól.
A jelen tanulmányban a következő értelemben vesszük a pályaorientációs rendszer

elemeit: 1. az életpálya-vezetési készségek (career management skills), 2. hozzáférhetőség, 3.
minőségbiztosítás, 4. koordináció és együttműködés. A 2010és 2015 között megjelent
5
publikációk nem egyenletesen fedik le a rendszer elemeit, igen nagyfokú aránytalanság
mutatkozik. Az első két rendszer elemet nagyszámú publikáció fedi le. A harmadik elem már
kevésbe van képviselve, ám ebbe az irányba való haladás mutatja a korábbi korszakhoz
viszonyítva nagyszámú kutatási anyag, amely több ponton is érintkezik a
minőségbiztosítással.
A publikációkból egyértelműen kivehető egyfajta szemléletváltásra utaló az

irányultság, nevezetesen a „pályaorientáció” fogalma pontszerű tevékenységre utal, s ez ezt
fokozatosan felváltó „egész életen át tartó tanácsadás” kifejezés, amely viszont egy
hosszantartó eseménysorozatot fejez ki. Jelentősen növekedett a külföldi gyakorlat
bemutatása, s azok összehasonlítása a hazai tapasztalattal. Igen megnövekedett a
pályaorientációs rendszer elemeit bemutató és ahhoz kapcsolódó eseményekről beszámoló
írás. Ugyancsak bővül az információszolgáltatás körébe tartozó publicisztika. Ellenben
továbbra is mostoha területek az esettanulmány, önismeret, szakmaválasztás, pályaismeret, s
kivált a pályaorientációs minőségbiztosítás témaköre, ám ebbe az irányba mutató írások is
megjelennek (lásd a kutatásokat).
Kulcsszavak: pályaorientáció, pályaválasztás, életpálya, tanácsadás, szakmaválasztás,

önismeret, kompetencia
Abstract
1. The study of articles on career guidance as appeared 2010 to 2015 is crucial for
understanding the elements and recent changes of the career guidance system. Such an
investigation is necessary both in order to learn the results of the past five years’ sectorial
literature (that also may help setting directives) and, applying a problem-oriented approach, to
furnish the sectorial policy and decision-making with background material.
The subject of the research was the articles and studies on career guidance (and related
fields) published between 2010 and 2015. The research covered the bibliographic recording
and annotation of the material, qualitative and quantitative analyses (using the method of
network analysis) and content analysis. The literature published in the period was also
collated to the literature published in the previous period investigated (1998-2009). The
research resulted in an annotated bibliography and a study.
6
2. Most of the publication appears under the term career (életpálya): 29 article of 73
(40%), in spite of our attempt to filter the results redundant due to the polyvalence of the term.
Career guidance (pályaorientáció) obtains the second place with 20 articles (being 27% of
the registered bibliographic items).
3. In the period investigated, a yearly average of 12 studies and articles appeared on
the field of career guidance. Compared to the previous period this means a growing number
and maeks a growing interest in the subject. The majority of these publications appeared in
Életpálya-tanácsadás, the publication devoted to career guidance (33%, being 24 of 73
items): it is followed by the magazine Szak- és Felnőttképzés (8%) and Szakoktatás (7%).
The distribution of writings according to genres is the following. 6 studies match
scholarly criteria. The second greatest group is the articles informing on events (9 items, 12%)
and reports on events (6 items, 8%). 5 article presents foreign practices (from the US, Austria,
UK, Danmark and Estonia) to which can be added 3 research report, summarising results of
researches conducted among Hungarians living in the countries bordering Hungary.
4. The present study considers the following elements of the career guidance system:
1. career management skills, 2. accessibility, 3. quality assurance, 4. coordination and
cooperation. These elements are unequally covered by the publications appeared 2010 to
2015. The first two elements enjoy a rich coverage. The third element, quality assurance, is
less represented. Thus a growing tendence can be discerned compared to the previous period
(1998-2009), attested by the presence of research materials which reflect to quality assurance.
5. The publications clearly show a conceptual shift. The term career guidance referred
to a singular activity. It has been gradually replaced by the term lifelong guidance (#életutat
kísérő tanácsadás) which refers to a longer series of events. Significantly increased the
amount of presentation of practices from foreign countries and their comparison to Hungarian
experiences. The number of writings presenting the elements of career guidance system,
reports on events related to career guidance and publications disseminating information also
increased. By contrast, case studies, writings about self-knowledge, choice of profession, and
especially about quality assurance in the field of career guidance, are still scarce.
Keywords: career guidance, choice of profession, career, choice of vocation, guidance,

self-knowledge, competence
7
I. Fejezet
Pályaorientációs témakörű tanulmányok és cikkek (Boros István)
Bevezetés
A jelen kutatás szakirodalmi előzményei között két bibliográfiát mindenképpen ki kell

emelnünk, amelyek viszonyítási alapként szolgálhatnak elemzésünkhöz.
Az egyik Gillemotné Tóth Mária, Magyar nyelvű pályaválasztási irodalom: Bibliográfia
1960-1993 Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar, 1995
(Kézirat), amely 33 évet tekint át, és 2508 címleírást tartalmaz. A másik az Oktatáskutató és
Fejlesztő Intézet, Áttekintés a pályaorientáció témakörében megjelent bibliográfiáról 1998-
2009. Budapest, 2010. [A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése –
TÁMOP 2.2.2) Online hozzáférés:
http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&ved=0CCoQFjABah
UKEwiZuNSYtvbHAhXDTBQKHYhQAiA&url=http%3A%2F%2Finternet.munka.hu%2Fre
source.aspx%3Fresourceid%3Dafsz_epalya_llgszakanyag_ofi&usg=AFQjCNGCzM7f5mj0
WYXsMnDKBxMmFzs20w&sig2=rciCnEa1UMvBBn3IF6-
1Ng&bvm=bv.102537793,d.bGg (Letöltés: 2015.09.11.) Vö. még: Fejér Noémi: Áttekintés a
pályaorientáció témakörében megjelent bibliográfiáról. In: Életpálya-tanácsadás, 2010. (2.
évf.), 5-6. sz., 6-11. p.
http://epa.oszk.hu/02500/02512/00004/pdf/EPA02512_eletpalya_tanacsadas_2010_5-6.pdf
(2015.09.16.)= Annotált bibliográfia, Pályaorientáció 17. tétel.]
Az utóbbi feldolgozást bibliográfiai és statisztikai elemzés vezeti be. A tartalmi
ismertetésen kívül még annotált bibliográfiát is tartalmaz, mégpedig a „Felsőoktatásban, mint
tananyag megjelent könyvek annotált bibliográfiája (34-42. o.). A többi bibliográfiai
egységhez nem tartozik annotáció, így „Pályaorientáció, pályaválasztási tanácsadáshoz”(14-
30. o.) sem.
8
Az eddigi bibliográfiai kutatások folytatásaként a 2010. és 2015. közötti időszak
pályaorientációs folyóirat tanulmányainak feltárása, a pályaorientációs rendszerelemek és
hangsúlyeltolódások megállapítása mindenképpen szükséges egyfelől az elmúlt öt év szakmai
munkálkodás megismeréséhez, ennek eredményének hasznosulása az irányok kijelöléséhez,
valamint a problémák feltárása a szakpolitikai gondolkodáshoz ad ismeretanyagot.
2010 és 2015 között periodikákban megjelent pályaorientációs (és ehhez kapcsolódó
határterületek) tanulmányok és cikkek bibliográfiai feltárását, annotálását, kvalitatív és
kvantitatív elemzését, tartalomelemzését végeztük el, valamint ezen időszak publikációit a
korábbi időszak (1998-2009) szakirodalmi termésével.
A kutatás eredményeként annotált szakbibliográfia létrehozása, elemző tanulmány
megírása, s lehetőség szerint e-könyvtár létrehozása a feltárt tanulmányokból és cikkekből.
A bibliográfiában csakis olyan tételeket vettünk fel, amelyeket vagy fizikai, vagy
digitális autopszia alapján megtekintettünk. Tehát „üres” vagy „elérhetetlen”1 tanulmányokat
vagy cikkeket nem vettünk fel a bibliográfiába, s magától értődő módon elemző
feldolgozásunk tárgyát sem képezték. A folyóiratok megtalálhatóak az Országos Széchényi
Könyvtárban, a Debreceni Egyetem Könyvtárában, az Országos Pedagógiai Könyvtár és
Múzeumban, továbbá az ELTE Pedagógiai-Pszichológiai Kar Könyvtárában. A bibliográfiai
leírások ezeknek a könyvtáraknak online elérésű adatbázisából, jelentős részüket viszont a
MATARKA adatbázisból vettük át, ám magát a leírásokat jelentősen átalakítottuk.
(Természetesen más adatbázisokban is tájékozódtunk, például a HUMANUSban, ezekből
azonban nem vettünk át bibliográfiai leírásokat.)
Szakirodalmi tanulmányunk három fejezetből áll. Az első fejezetben a feltárt
tanulmányok és különböző műfajú közlemények feldolgozásának módszertanát, a kiválasztás
szempontjait, a tárgyszavazás mikéntjét, a tárgyszavak szerinti megoszlást, megjelenési év
szerinti szórást tárgyaljuk, valamint az írások tartalmi elemzését adjuk. A második fejezetben
közöljük az annotált bibliográfiát, 76 tétellel. Ebben a bibliográfiai leírás megszokott formáját
alkalmazzuk, kiegészítve a tartalomra utaló néhány mondatos annotációval, tárgyszavakkal,
továbbá az elektronikus dokumentum online elérhetőségével. A harmadik fejezetben új
megközelítésben vizsgáljuk a feltárt írásokat, nevezetesen a hálózati elemzés módszerét
1
Ez első sorban a rövid életű, két-három évfolyamos periodikákra jellemző. De lásd például a Kapocs
című folyóirat tanulmányát, amelyet két hónapi kutakodás után sem tudtunk kézbe venni, illetve
elektronikusan beszerezni. (Lásd: Engler Ágnes: A család szerepe az eredményes életpálya
kialakításában 29-37. In: Kapocs, 2015. (14. évf.), 2. [65.] sz.)
9
alkalmazzuk – két szempontból: egyfelől 30 kiválasztott tanulmány, illetve cikk (recenzió is),
másfelől az Életpálya-tanácsadás teljes évfolyamainak hálózati elemzését végeztük el.
A tanulmányban felhasznált folyóiratok
A kutatás címével ellentétben a szakirodalmi vizsgálódásunkat nem korlátoztuk a

kifejezetten azokra a szakfolyóiratokra, amelyeknek kifejezett profiljuk kellene lennie
pályaorientációnak és határterületeinek. Nem a szaklapok felől indultunk ki, hanem a
nyomtatásban és elektronikusan megjelent pályaorientációs témában, sőt annak határterületein
született írásokból, Így aztán olyan periodikákat is felvettük, amelyek csak alkalomszerűen jelentettek
meg a 2010-től 2015 októberéig témánkhoz kapcsolódó írást. Egyes szakmai területek (egészségügy,
egészségügyi dolgozók), vagy éppenséggel szakmák (például könyvtárosok) szakmai-közösségi
periodikáit is felvettük, amennyiben egy-egy, a pályaorientációval, akár csak lazán kapcsolatos írást
tartalmaznak. Természetesen kiemelt helyen szerepel a kifejezetten pályaorientációs szaklap, az
Életpálya-tanácsadás, továbbá ehhez a területhez közelálló Szak- és felnőttképzés című folyóiratok.
Szakirodalmi kutatásunk az alábbi periodikákra terjedt ki:
Agrárkönyvtári világ Közgazdasági szemle

Ápolásügy Kultúra és közösség
Dél-Dunántúli Gazdaság Létünk
Debreceni műszaki közlemények Magyar tudomány
Economi Magyar pszichológiai szemle
Élet és tudomány Modern Iskola
Életpálya-tanácsadás Munkaügyi szemle
Esély Opus et Educatio
Fejlesztő pedagógia Polgári szemle
Felsőoktatási műhely Szak- és felnőttképzés
Hadtudományi szemle Szakoktatás
Kemlib Szakoktatás
Kisebbségkutatás Szín
Könyvtári figyelő Társadalmi riport
10
Tudásmenedzsment Új pedagógiai szemle
Tanítás-tanulás módszertani folyóirat
Kutatás módszertana
Tanulmányok és cikkek kiválasztása összegyűjtése (ha szükséges
digitalizálása) hét, általunk a pályaorientáció témakörében alapvetőnek tartott
tárgyszóra (pályaorientáció, pályaválasztás, életpálya, tanácsadás, szakmaválasztás,
kompetencia és önismeret) kereséssel a MATARKA adatbázisban és a fent
megnevezett könyvtárak OPAC-jában (Online Public Access Catalog). Az
összeállított és tárgyszavak szerint rendezett bibliográfiai tételeket (fizikai és némely
esetben digitális autopszai alapján) bibliográfiai, statisztikai, valamint dokumentum-
és tartalomelemzésnek vetettük alá.
A második fejezetben a bibliográfiai feldolgozás és annotációk írás módszerét
alkalmaztuk a tartalom rövid feltárására. Természetesen nem mulasztottuk el a
szabad tárgyszavazást sem, hogy a sok rétű tárgyszavas keresést lehetővé tegyük.
A harmadik fejezetben szövegalapú, szógyakoriságon alapuló hálózatelemzés
módszerével az egyes tartalmak közti kapcsolatot vizsgáltuk. Felrajzoltuk szövegalapú
hálózati ábrát és jellemeztük a kulcsszavak szövegbeli kapcsolatát – a következő
kulcsszavak/tárgyszavak alapján: pályaorientáció, pályaválasztás, életpálya,
tanácsadás, szakmaválasztás, kompetencia és önismeret.
Tárgyszavak, tárgyszavazás
A tárgyszavak kiválasztása és alkalmazási nem probléma mentes. Itt a nehézséget nem

az esetleges szinonimák jelentik, hanem a következetlen fogalom- és elnevezés-használat.
Tanulmányunknak nem feladata, hogy rendet tegyen ebben a fogalmi és elnevezésbeli
11
áttekinthetetlenségben. Néhány jelenségre azonban utalunk, jelezve, hogy számolunk ezekkel
a problémákkal. Elsőként említjük, hogy még a tudományos igényű tanulmányokban is
találkozunk a ’pályaorientáció’ és a ’pályaválasztás’ szinonim, felcserélhető használatával.
Másik példa ’az egész életen át tartó tanulás’ elnevezés, amely az angol lifelong learning
terminológia magyar megfelelője kívánna lenni. Ám találkozunk ’élethosszig tartó tanulással’,
sőt még ’életfogytig tartó tanulás’ is előfordul. Harmadikként említhetjük pályakép vagy
életpálya esetét. Mindkét elnevezésnek több rétegű jelentése van. Köznyelvi használatában
többnyire egy személy visszatekintő szakmai életútját jelenti. Nyilván vizsgálódásunk során
nem ebben az értelemben vesszük, és az ezen a jelentés tartományban kapott találatokat
elvetettük.
A jelzett problémák arra utalnak, hogy még keletkezőben van egy tudományos
konszenzuson alapuló következetes terminológia rendszer ezen a szakterületen. Ezért nem
várható el tanulmányunktól egy teljesen korrekt és hiánytalan bibliográfiai feltárás. Még a
felvett 73 tételünkben is, a tartalmi szűrés után is meglapulhat irreleváns bibliográfiai tétel.
Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nem szerezhetünk megbízható ismeretet a kutatási,
módszertani, a gyakorlatot érintő trendekről és arányokról.
Az alábbi tárgyszó-összeállítás tájékoztató jellegű, mely tárgyszavak közül
választottunk az annotált bibliográfiákban. Persze, előfordulhat, hogy az itt felsoroltak közül
nem mindegyiket használtuk fel, vagy olyant soroltunk az íráshoz, amely itt nem szerepel.:
családi pályafa képesítés,

döntés képzettség
egész életen át tartó tanulás közoktatás
életpálya kutatás
életpálya-tanácsadás motiváció, egyéni szükségletek
életút munkaerőpiac,
életútvezetés munka-pályatanácsadás,
empirikus kutatás munkatanácsadás
felsőoktatás önismeret
foglalkozás modell
hivatás pályaalkalmasság,
interjú pályaérettség
12
pályafa pályaorientációs szakpolitika,
pályaismeret, pályatükör
pályakép pályaválasztási tanácsadás,
pályakeresés pályaidentifikáció
pályakorrekció tanácsadás
pályalélektan,
Tanulmányok tárgyszavak szerint megoszlása
A téma szerinti megoszlást a keresés és az annotált bibliográfia hét tárgyszó szerinti
rendezése alapján vizsgáltuk. A legtöbb írás az életpálya tárgyszó alatt jelenik meg: a 73-ból
29 írás, azaz 40 százalékpont; annak ellenére, hogy igyekeztünk a fent említett több jelentése
miatt a redundáns találatok kiszűrni. A második helyen a pályaorientáció áll 20 írással,
amely a felvett bibliográfiai tételek 27 százalékpontja.
Tanulmányok, cikkek gyakorisága az egyes folyóiratokban
13
Miként már említettük, nem csak szigorú értelemben vett a címben jelzett szaklapokat vettünk
fel vizsgálódásunk körébe, vagyis nem a szaklapok felől indultunk ki, hanem a nyomtatásban és
elektronikusan megjelent pályaorientációs témában, sőt annak határterületein született írásokból, Így
aztán olyan periodikákat is felvettük, amelyek csak alkalomszerűen jelentettek meg a 2010-től 2015
októberéig témánkhoz kapcsolódó írást. Az összeállított bibliográfiánkban természetszerűen a
témánkhoz kapcsolódó legtöbb publikáció a pályaorientációs szaklapban, az Életpálya-tanácsadásban
jelent meg, az össze 73-ból 24, azaz 33 százalékpont, ezt követi a Szak- és felnőttképzés 8
százalékponttal, valamint a Szakoktatás 7 százalékpont és Kemlib 5 százalékpont, s többi ez alatti.
Ez rövid statisztikai elemzés megerősíti azt a belátást, ha nincs egy kifejezetten és szoros
értelemben vett szakfolyóirat, nevezetesen az Életpálya-tanácsadás, akkor sokkal kevesebb tanulmány
és cikk megjelentetésére van lehetőség. A jelenleginél 30-40 százalékponttal kevesebb bibliográfiai
tétellel kellene számolnunk.
14
15
Megjelenési év szerint
A korábbi, azaz az 1998 és 2009 között megjelent pályaorientációs szakirodalom kutatásából nem
derül ki, vajon az évenkénti publikációk számából mennyi a folyóiratban megjelent tanulmány és cikk.
A közölt táblázatból annyi megtudhatunk, hogy 1995-2000 között évente 11, 2001 és 2005 között
évente 9, 2006 és 2009 között évente 5 publikáció jelent meg. Ha megtekintjük az alább közölt
ábránkat, amelyen éves bontásban mutatjuk be pusztán a periodikákban megjelent tanulmányok és
cikkek számát,
akkor egyértelműen kitűnik, hogy az úgynevezett publikációs kedv meghaladja az előző vizsgált
időszakét. Az általunk vizsgált időszakban átlag 12 tanulmány és cikk jelent meg a pályaorientáció
területéről.
Tartalmi elemzések
Tartalomelemzést az alábbi szempontok szerint végezzük. A első inkább formainak

tűnhet, ám azért szerepeltetjük itt, mert nem tiszta műfaj szerint csoportosítottuk az írásokat,
hanem első sorban a tartalom alapján. A második szempontunk a kutatások, illetve ezek
16
beszámolói. A harmadik az események beszámolói, itt elemezzük a konferenciákat is. S végül
a nemzetközi kitekintést vettük az utolsó tartalmi szempontnak. Persze, lehetségesek más
szempontok is, amelyeket a felvett tanulmányok és cikkek meg is alapoznak, ám csak a
legfontosabbakra térünk ki. Így eltekintettünk például az esettanulmány szemponttól mivel
csak egy ilyen jellegű írás szerepel a bibliográfiánkban, amely egy tanácsadás esettanulmánya
az öt ülés leírásával. (Pályaválasztás,5.)
Műfaj szerinti elemzés, tudományos tanulmányok
A műfaji megjelölést gyakorlati szempontból meglehetősen tágan kezeljük, kivált a

tanulmány esetében, mivel az esszéjellegű írásokat és tudományos értekezés egyaránt ide
soroljuk. Indokul csupán annyit hozhatunk fel, hogy tiszta publicisztikai műfajokat igen nehéz
meghatároznunk. Így aztán nem csoda, ha a bibliográfiai tételek 70 százaléka tartozik ide, a
73 tételből 51. A tanulmányok között könnyen felismerhetők a mind formailag, mind
tartalmilag tudományos igényű traktátusok. Ezeknek a kritériumoknak 6 tanulmány tesz
eleget. Ez elég kis hányada az írásoknak, s részben átfedik a kutatásokat.
Az események ismertetése a második legnépesebb csoport 12 százalékpont, azaz 9
tétel. Ezek ismertetését és elemzését lásd alább.
17
Nehezen megragadható műfaj a beszámoló, amely az összes tétel 8 százaléka, azaz 6
írás. Ide soroltuk a programok ismertetését, eredményes lefutását, a jó gyakorlatot vagy
például a felsőoktatási életpálya-tanácsadási szolgáltatás működését.
Persze, azért akad könnyen beazonosítható műfaj is: interjú és rencenzió. Négy interjú
készült a szakterület meghatározó szakembereivel. S csupán három recenzió, abból csak egy
ismertet idegen nyelvű irodalmat.
Beszámolók pályaorientációs kutatásokról
Pályaorientációs és pályaválasztási empirikus kutatás beszámolója, amely a

pályaválasztási döntést befolyásoló tényezőket vizsgálja. A Google űrlapszolgáltatásán
keresztül közzétett kérdőív 14 kérdést tartalmazott. 83 anonim, értékelhető kérdőív alkotta az
empirikus kutatást. Nem reprezentatív mintavétel. Kutatás eredménye: a pályaválasztás a
fiatalkor legfontosabb döntése, s leginkább a családi környezet befolyásolja. (A rövidség
kedvéért és az ismétlés elkerüléséért itt a 3. fejezet Annotált bibliográfia tételeit adjuk meg
hivatkozásként: Pályaorientáció, 2. tétel)
A Szegedi Tudományegyetem hallgatói körében az elmúlt öt évben végzett kutatás
alapján a választott szakmákhoz kapcsolódó eltérő személyiségjegyeket, identitást és
motivációt vizsgálták. A hallgatókkal személyiséget és motivációt firtató, valamint
képességfelmérő tesztet töltettek ki. Eredmény: az ifjúságsegítő szakos hallgatók jó része
személyiségjegyeinek és motivációjának megfelelő szakot választott. (Pályaorientáció, 13.)
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett kutatás. A pályaválasztás előtt álló fiatalok
körében végrehajtott nem reprezentatív mintavétellel kimutatták, hogy tíz évvel a hivatásos hadseregre
való átállás után a Magyar Honvédségről kialakult kép még mindig a sorkatonaság intézményéhez
kapcsolódó sztereotípiákon alapszik. A kutatás feltárta ennek oka: a félretájékozottság vagy az
információ hiánya. (Pályaválasztás, 3.)
Országos reprezentatív mintán a magyarországi roma tanulók középiskolai
pályafutását és egyetemi továbbtanulási esélyeit vizsgálták. A súlypont a középiskolai
végzettség megszerzésének kérdése. (Életpálya, 11.)
Online kérdőíves kutatás a romániai magyar nyelvű doktoranduszok életpályájáról.
(Életpálya, 15.)
18
Aranymetszés 2013 – Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat és a szerbiai
doktoranduszszervezet felmérésének eredményeit tárgyalja, különös tekintettel a szerbiai,
azaz vajdasági doktoranduszok életpályájára. (Életpálya, 17.)
Fókuszcsoportos kutatás beszámolója. A tanácsadási szolgáltatás megítélését,
elvárásokat vizsgálták. (Életpálya, 29.)
Beszámolók pályaorientációs eseményekről
Ebben az alfejezetben rövid ismertetjük a különféle események beszámolóit, ám

többnyire konferenciákról esik szó.
A TÁMOP 2.2.2-12/1-2012-0001 sz. „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és
módszertani fejlesztése”című kiemelt projekt nyitó konferenciája (2013.). (Pályaorientáció,
6.)
módszertani fejlesztése”című kiemelt projekt keretében 2012. október-novemberben rendezett
pályaválasztási szakkiállítások. Workshopok és pályaorientációs, és önértékelő kérdőívek
fiataloknak. Bemutatták a Pályaorientációs protált. (Pályaválasztás, 8.)
A Debreceni Egyetem (DE Felsőoktatás Kutató és Fejlesztő Központja, DE
Neveléstudományi Doktori Program) és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által szervezet
konferenciáról (Debrecen, 2013. november 16.)
módszertani fejlesztése”című kiemelt projekt nyitó konferenciájáról (2012.). (Pályaorientáció,
12.)
2011-ben 11 fővárosi és 7 vidéki gimnáziumba látogattak el korábbi fullbrigth
ösztöndíjasok motivációs céllal. Perczel András személyes példájának motiváló ereje.
(Pályaorientáció, 14.)
A TÁMOP 2.2.2-12/1 kiemelt projekt szakmai programja (2015.). (Életpálya, 1.)
Kiszámítható életpálya című konferencia az OSZK-ban. MKE szervezése.
Könyvtárosi életpályamodell. (Életpálya, 2.) Megjegyezzük, hogy a pályaorientáció-életpálya
vonatkozásában a könyvtáros szakma a „legaktívabb” a publikációk tekintetében, mivel négy
írás is foglalkozik a könyvtáros életpálya-modellel.
19
Szakmai rendezvény a könyvtárosi életpálya-modellről. (Életpálya, 7.)
Konferencia a könyvtárosi életpálya-modell kidolgozására. (Életpálya, 13.)
Nemzetközi gyakorlat
Több írás foglalkozik a pályaorientáció és életpálya-tanácsadás nemzetközi

gyakorlatával.
Pályaorientáció amerikai módra: 2011-ben 11 fővárosi és 7 vidéki gimnáziumba
látogattak el korábbi fullbrigth ösztöndíjasok motivációs céllal. Perczel András személyes
példájának motiváló ereje. (Pályaorientáció, 14.)
Az ausztrál modell elve, hogy a különböző életterületei összefüggésben állnak
egymással – komplex szemlélet: egyénekkel, családokkal és szervezetekkel foglalkoznak.
(Életpálya, 27.)
Német életpálya-tanácsadás. A tanulmány első része ismertetni a német életpálya-
tanácsadási rendszer felépítését, a tanácsadás területeit. A második rész a német internetes
portálok pályaorientációs anyagait mutatja be, továbbá a megváltozott munkaképességűeknek
nyújtott szolgáltatásokat. (Életpálya, 18.
A brit pályaválasztás bemutatása a közoktatásban. A konzervatív párt felfogása szerint
a szelektív iskola kedvez a tehetséges tanulóknak, a munkáspárt szerint viszont a
komprehenzív iskola a kedvezőbb. A családi hátér erősen befolyásolja a pályaválasztást.
(Pályaválasztás, 1.)
Dán Tanulmányút beszámolója. A dán pályaorientációs szakpolitika bemutatása. A
2003-es reformok eredményei. 22 pályatanácsadó központ látogatásával szerzett tapasztalat.
A központoknak két szintje: 45 ifjúsági tanácsadó központ és a regionális tanácsadó
központok. (Pályaorientáció, 20.)
Észtország Életpálya-orientációs szolgáltatások, finn-modell, a korai iskolaelhagyás
visszaszorítására a központok a szakképzési intézményekkel olyan oktatási programot
dolgoztak ki, amely erősíti az életpálya-építési koncepciót. (Életpálya, 6.)
Ide soroljuk még két tanulmányt, illetve kutatási beszámolót, amely Vajdaság és
Erdély doktoranduszainak életpályát vizsgálja.
20
Aranymetszés 2013 – Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat és a szerbiai
doktoranduszszervezet felmérésének eredményeit tárgyalja, különös tekintettel a szerbiai,
azaz vajdasági doktoranduszok életpályájára. (Életpálya, 17.)
Online kérdőíves kutatás a romániai magyar nyelvű doktoranduszok életpályájáról.
(Életpálya, 15.)
21
II. fejezet.
Annotált bibliográfia (Boros István)

(Tárgyszavak szerint rendezve)
Pályaorientáció
1. Bolgár Judit - Szekeres György: A pályaorientáció jellemzői, kapcsolata a

pályaalkalmassági vizsgálattal. In: Hadtudományi szemle, 2015. (8. évf.), 1. sz., 283-
293. p.
http://epa.oszk.hu/02400/02463/00026/pdf/EPA02463_hadtudomanyi_szemle_2015_0
1_283-293.pdf (2015.09.15.)
Annotáció: Gyakorlati tapasztalat ismertetése. A pályaorientáció fogalmának és
folyamatának meghatározását, valamint korszerű értelmezését követően tárgyalja a
pályaorientációs beszélgetést (régen: „felvételi elbeszélgetést”) a leendő tiszt-
jelöltektől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző
Karán. Ennek célja nem pályaorientációs útmutatás a felvételizőnek, hanem annak
megismerése, hogy a felvételiző rendelkezik-e pályaképpel, van-e szakma-ismerete, s
hogy képesek-e a tanulmányok során elsajátítania a 90/2008. (HK8.) HM HVKF
utasításban meghatározott kompetenciákat.
Kulcsszavak: tanulmány, pályaorientáció, pályaalkalmasság, kompetencia, felvételi,
viselkedés-interjú, felvételi
2. Német Tamás: A pályaválasztás és pályaorientáció vizsgálata egy empirikus kutatás

során. In: Hadtudományi szemle, 2015. (8. évf.), 1. sz., 319-340. p.
1_319-340.pdf (2015.09.15.)
Annotáció: Pályaorientációs és pályaválasztási empirikus kutatás beszámolója, amely
a pályaválasztási döntést befolyásoló tényezőket vizsgálja. A Google
űrlapszolgáltatásán keresztül közzétett kérdőív 14 kérdést tartalmazott. 83 anonim,
22
értékelhető kérdőív alkotta az empirikus kutatást. Nem reprezentatív mintavétel.
Kutatás eredménye: a pályaválasztás a fiatalkor legfontosabb döntése, s leginkább a
családi környezet befolyásolja.
Kulcsszavak: kutatási beszámoló, empirikus kutatás, pályaorientáció, pályaválasztás,
pályaismeret, pályaív, döntés, életút, „szivárvány modell”, kérdőíves felmérés
3. Pásku Judit: „Nekem például mihez van tehetségem?” - A pályaorientáció és a

tehetséggondozás kapcsolódási pontjai. In: Életpálya-tanácsadás, 2015. 5. sz., 8-14. p.
http://epa.oszk.hu/02500/02512/00010/pdf/EPA02512_eletpalya_tanacsadas_2015_05
_08-14.pdf (2015.09.15.)
Annotáció: A tanulmány a két tevékenység, pályatanácsadás és a tehetséggondozás
különbségét, közös pontjait, hasonlóságait és egymáshoz való viszonyát tárgyalja.
Kulcsszavak: tanulmány, pályaorientáció, tehetséggondozás, tehetségmodell,
integratív modellek, pályamodell
4. Tratnyek Magdolna: Az élethosszig tartó pályaorientáció szektorközi megközelítése. -
In: Életpálya-tanácsadás, 2014. 3. sz., 6-10. p.
_06-10.pdf (2015.09.15.)
Annotáció: A tanulmány az vizsgálja, hogy a pályaorientációs tevékenység
eredményességének a feltétele, ha a „közoktatási, szakképzési, felsőoktatási,
felnőttképzési, foglalkoztatási és szociális szektorban egyaránt jelen van”, vagyis az
egész életen át tartó különféle típusú tanácsadás szinergikus hatást ér el.
Kulcsszavak: tanulmány, egész életen át tartó pályaorientáció (LLG=lifelong
guidance), életút, tanácsadás, „szivárvány modell”,
5. Deák Klaudia: Pályaorientáció – út a jövőbe. Egy középiskolai pályaorientációs

program bemutatása. In: Életpálya-tanácsadás, 2014. 4. sz., 14-17. p.
_14-17.pdf (2015.09.15.)
Annotáció: Egyensúlyban Élni Egyesület szakmai programjának ismertetése,
amelynek négy főrésze van: önismeret, szakismeret, továbbtanulás, munkaerőpiac. A
„Te időd” program alkalmazásának ismertetése-
23
Kulcsszavak: esszé, program-ismertetés, pályaorientáció, középiskola, önismeret,
szakismeret, továbbtanulás, munkaerőpiac, pályaválasztás, pályaérettség,
6. „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” – Nyitó

konferencia. In: Életpálya-tanácsadás, 2013. 1. sz., 5. p.
http://epa.oszk.hu/02500/02512/00006/pdf/EPA02512_eletpalya_tanacsadas_2013_1.
pdf (2015.09.15.)
Annotáció: A TÁMOP 2.2.2-12/1-2012-0001 sz. „A pályaorientáció rendszerének
tartalmi és módszertani fejlesztése”című kiemelt projekt nyitó konferenciájáról
beszámoló.
Kulcsszavak: konferencia-beszámoló, pályaorientáció, pályakövetés
7. Borbély-Pecze Tibor Bors - Gyöngyösi Katalin - Juhász Ágnes: Az életút-támogató

pályaorientáció a köznevelésben (1-2. rész). In: Új pedagógiai szemle, 2013. (63.
évf.), 5-6. sz. 32-49. p. és 7-8. sz., 32-47. p.
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00158/pdf/EPA00035_upsz_2013_05-06_032-
049.pdf; http://epa.oszk.hu/00000/00035/00159/pdf/EPA00035_upsz_2013_07-
08_032-047.pdf (2015.09. 15)
Annotáció: A két részből álló tanulmány a pályaorientációt az életút-támogatás
szempontjából tárgyalja. Az első részben a nemzetkőzi trendeket, gyakorlatot
tárgyalja, összehasonlítva a magyarországi helyzettel, amely nem követi a
szükségleteket. Főként a közoktatásra figyelve bemutatja a pályaorientáció
magyarországi történetét, kialakulását. Rámutat, hogy az életút-támogató
pályaorientáció magában foglalja a oktatáspolitikai szemléletmódot, közoktatási
alrendszert, valamint pedagógiai tevékenységet is. A második részben a nemzetközi
tapasztalatok alapján és figyelembe véve a hazai helyzetet, ajánlásokat fogalmaz meg
a itthoni pályaorientáció korszerűsítésére.
Kulcsszavak: tanulmány, pályaorientáció, életút-támogató pályaorientáció
(LLG=lifelong guidance), szakpolitika, oktatáspolitika, pályaismeret, pályatervezés,
kompetencia, köznevelés, OKJ
8. Pályaorientáció a Pályaválasztási Szakkiállításokon. In: Életpálya-tanácsadás, 2013.

1. sz., 6. p.
24
pdf (2015.09.15.)
Annotáció: 2012. október-novemberben rendezett pályaválasztási szakkiállítások.
Workshopok és pályaorientációs, és önértékelő kérdőívek fiataloknak. Bemutatták a
Pályaorientációs protált.
Kulcsszavak: kiállítás-beszámoló, pályaorientáció, pályaválasztás, pályaismeret,
önismeret, TÁMOP 2.2.2-12/1, workshop, Munkaügyi Központok
9. Boros István: Kapcsolódási pontok: Munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés. In:

Szak- és felnőttképzés: a Nemzeti Munkaügyi Hivatal folyóirata, 2013. (2. évf.), 11-12.
sz., 94-95. p.
Annotáció: Beszámoló a Debreceni Egyetem (DE Felsőoktatás Kutató és Fejlesztő
Központja, DE Neveléstudományi Doktori Program) és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal
által szervezet konferenciáról (Debrecen, 2013. november 16.)
Kulcsszavak: konferencia-beszámoló, pályaorientáció, munkaerőpiac, NFSZ,
munkaerőpiac, munkaerő-piaci eszközök, szakképzés, TÁMOP 2.2.2-12/1
10. Kamarai szerepvállalások a pályaorientáció területén - Interjú Fekete Balázzsal, az

MKIK Oktatási és Szakképzési Kollégiumának alelnökével. In: Életpálya-tanácsadás,
2013. 2. sz., 34-36. p.
pdf (2015.09.15.)
Annotáció: A MKIK pályaorientációs célkitűzése, tevékenysége és együttműködése az
NMH-val.
Kulcsszavak: interjú, pályaorientáció, szakképzés, MKIK
11. Sebő Tamás - Göncfalvi Anita: Pályaorientáció e-mailben - Az online tanácsadásban

rejlő lehetőségek. In: Életpálya-tanácsadás, 2013. 1. sz., 16-19. p.
pdf (2015.09.16.)
Annotáció: Az online pályaválasztási tanácsadás szolgáltatása lehetősége és előnyei.
Az e-mailes tanácsadás folyamata és funkciója. Fajtái: információs tanácsadás,
konzultáció.
25
Kulcsszavak: tanulmány, pályaorientáció, online tanácsadás, információs tanácsadás,
konzultáció
12. Göncfalvi Anita: "A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése".

In: Szak- és felnőttképzés : a Nemzeti Munkaügyi Hivatal folyóirata, 2012. (1. évf.), 3-
4. sz., 22-23. p.
Annotáció: A TÁMOP 2.2.2-12/1-2012-0001 sz. „A pályaorientáció rendszerének
tartalmi és módszertani fejlesztése”című kiemelt projekt nyitó konferenciájáról
beszámoló.
Kulcsszavak: konferencia-beszámoló, pályaorientáció, pályakövetés
13. D. Fizel Natasa: A pályaorientáció és szakmai motiváció összefüggései az

ifjúságsegítő hallgatók körében. In: Kultúra és közösség, 2012. (3. évf.), 3-4. sz., 181-
186. p.
Annotáció: A tanulmány a Szegedi Tudományegyetem hallgatói körében az elmúlt öt
évben végzett kutatás alapján bemutatja a választott szakmákhoz kapcsolódó eltérő
személyiségjegyeket, identitást és motivációt. A hallgatókkal személyiséget és
motivációt vizsgáló, valamint képességfelmérő tesztet töltettek ki. Eredmény: az
ifjúságsegítő szakos hallgatók jó része személyiségjegyeinek és motivációjának
megfelelő szakot választott.
Kulcsszavak: tanulmány, pályaorientáció, motiváció, identitás, felmérő teszt
14. Szilágyi Zsuzsa: Pályaorientáció amerikai módra. In: Élet és tudomány, 2011. (66.
évf.), 43. sz., 1348. p.
Annotáció: 2011-ben 11 fővárosi és 7 vidéki gimnáziumba látogattak el korábbi
fullbrigth ösztöndíjasok motivációs céllal. Perczel András személyes példájának
motiváló ereje.
Kulcsszavak: programbeszámoló, pályaorientáció, motiváció, Fullbrigth
15. Szauer Csilla - Fehér Ildikó - Végh Katalin: Miért fontos a pályaorientáció, az
életpálya-tervezés és a munkára felkészítés a szakiskolákban tanuló fogyatékos
fiatalok számára? In: Fejlesztő pedagógia: pedagógiai szakfolyóirat, 2010. (21. évf.),
2. sz., 48-50. p.
26
Annotáció: A tanulmány azt vizsgálja, miként segíti a pályaorientáció, az életpálya
tervezése a fogyatékos fiatalok társadalmi és munkaerő-piaci integrációját. Ismerteti a
Salva Via Alapítvány Munkahely Gyakorlat programját.
Kulcsszavak: tanulmány, pályaorientáció, életpálya-tervezés, fogyatékos fiatalok,
integráció
16. Farkas Attila: Rituálé és pályaorientáció - Kiegészítés vagy hiánypótlás? In:

Szakoktatás: az Országos Pedagógiai Intézet Szakképzési Igazgatóságának pedagógiai
folyóirata, 2010. (60. évf.), 1. sz., 8-15. p.
Annotáció: A tanulmány 2005 és 2010 közötti tréneri tapasztalatot összegzi. A
Nagyító Alapítvány keretében végzet gyakorlati munkát mutatja be, a pályaorientáció
és a rituálé összefüggését tárgyalva. A rituálét nem vallási értelemben használja,
hanem az egyén életében bekövetkezet fordulóponthoz kötődő cselekménynek,
például ballagás.
Kulcsszavak: tanulmány, tréner, pályaorientáció, rituálé, Nagyító Alapítvány,
önismeret
17. Fejér Noémi: Áttekintés a pályaorientáció témakörében megjelent bibliográfiáról. In:

Életpálya-tanácsadás, 2010. (2. évf.), 5-6. sz., 6-11. p.
http://epa.oszk.hu/02500/02512/00004/pdf/EPA02512_eletpalya_tanacsadas_2010_5-
6.pdf (2015.09.16.)
Annotáció: 1988 és 2009 közötti időszakban megjelent 219 monográfiát és 204 cikket
dolgoz fel.
Kulcsszavak: tanulmány, pályaorientáció, bibliográfia
18. Borosán Lívia: Pályaorientáció. In: Szín, 2010. (15. évf.), 6. sz., 23-31. p.
http://epa.oszk.hu/01300/01306/00108/pdf/EPA01306_Szin_2010_15_06_december_
023-031.pdf (2015.09.16.)
Annotáció: A pályaválasztás és a pályaorientáció fogalmát tisztázza. A pályaválasztás
és a pályaorientáció személyiségfejlesztésre gyakorolt hatását vizsgálja. Uniós
kitekintés. Nyitott iskola koncepció ismertetése.
Kulcsszavak: tanulmány, pályaorientáció, személyiségfejlesztés, pályaválasztás,
kompetencia, tervezés, önmegvalósítás, önbemutatás, önállóság, önkontrol,
élménypedagógia
27
19. Tratnyek Magdolna: A pályaorientációs tanácsadási tevékenység etikai
szabályozóinak nemzetközi áttekintése és javaslat a hazai szabályozásra. In: Életpálya-
tanácsadás, 2015. 5. sz. 17-21. p.
.pdf (2015.11.22.)
Annotáció: A tanulmány a pályaorientációs szolgáltatásban közreműködő
szakemberek tevékenységének nemzetközi és hazai szabályozását vizsgálja. A
nemzetközi háttérelemzés alapján megfogalmazza a hazai pályaorientációs tanácsadás
etikai kódexének lehetséges bevezetését.
Kulcsszavak: tanulmány, pályaorientáció, tanácsadás, etikai kódex
20. Borbély-Pecze Tibor Bors: A dán pályatanácsadó rendszer a 2003-as reformok után.
In: Életpálya-tanácsadás,2010. (2. évf.), 5-6. sz. 16-22.
6.pdf
Annotáció: Tanulmányút beszámolója. A dán pályaorientációs szakpolitika
bemutatása. A 2003-es reformok eredményei. 22 pályatanácsadó központ
látogatásával szerzett tapasztalat. A központoknak két szintje: 45 ifjúsági tanácsadó
központ és a regionális tanácsadó központok.
Kulcsszavak: tanulmány, pályaorientáció, nemzetközi tapasztalat, központok,
pálytanácsadás.
Pályaválasztás
1. Nagy Katalin: Konzervativizmus és liberalizmus – Pályaválasztás és társadalmi

mobilitás az Egyesült Királyság közoktatási rendszerében. In: Opus et Educatio:
munka és nevelés – online szakmai folyóirat , 2014. (1. évf. ), 1. sz., 60-64. p.
http://opuseteducatio.hu/wp-content/uploads/2014/11/nagykatalin.pdf (2015.09.16.)
Annotáció: A brit pályaválasztást mutatja a közoktatásban. A konzervatív párt
felfogása szerint a szelektív iskola kedvez a tehetséges tanulóknak, a munkáspárt
28
szerint viszont a komprehenzív iskola a kedvezőbb. A családi hátér erősen
befolyásolja a pályaválasztást.
Kulcsszavak: tanulmány, pályaválasztás, brit oktatáspolitika, komprehenzív iskola,
2. Pályaválasztás - Gépipari szakmák diák szemmel. In: Dél-Dunántúli Gazdaság, 2014.

(16. évf.), 3. sz., 13. p. http://issuu.com/pbkik/docs/ddgazd_14_03_online
(2015.09.16.)
Annotáció: Az általános iskolásoknak szervezett GÉP ÉSSZEL Baranyában IV.
gépipari szakismereti verseny.
Kulcsszavak: beszámoló, pályaválasztás, szakismereti verseny
3. Bakos Csaba Attila: A Magyar Honvédség megítélése pályaválasztás előtt álló fiatalok
körében. In: Hadtudományi szemle, 2013. (6. évf.), 1. sz., 1-5. p.
_001-005.pdf (2015.09.16.)
Annotáció: Empirikus kutatás, kérdőíves felmérés. A pályaválasztás előtt álló fiatalok
körében végrehajtott nem reprezentatív mintavétel kimutatta, hogy tíz évvel a
hivatásos hadseregre való átállás után a Magyar Honvédségről kialakult kép még
mindig a sorkatonaság intézményéhez kapcsolódó sztereotípiákon alapszik. Ennek oka
a félretájékozottság vagy az információ hiánya.
Kulcsszavak: kutatási beszámoló, empirikus kutatás, kérdőíves felmérés,
pályaválasztás, honvédség
4. H. Piskó Beáta: Pályaválasztás a 2012/13-as tanévben. In: Dél-Dunántúli Gazdaság,

2012. (14. évf.), 7. sz., 10. p. http://issuu.com/pbkik/docs/ddgazd12_07 (2015.09.16.)
Annotáció: A MKIK szervezésében a Hauni Hungaria Gépgyártó Kft meghívta az
általános iskolák pályaválasztási felelőseit (2012), a pályaválasztási hónak
rendezvénysorozata keretében.
Kulcsszavak: beszámoló, pályaválasztási rendezvény sorozat, pályaválasztás,
pályaorientáció
5. Koronczi Dóra: Dilemmák pályaválasztás idején. In: Életpálya-tanácsadás, 2011. (3.

évf.), 7-8. sz., 28-32. p.
29
6. http://epa.oszk.hu/02500/02512/00005/pdf/EPA02512_eletpalya_tanacsadas_2011_1-
2.pdf (2015.09.16.)
Annotáció: Egy tanácsadás esettanulmánya, az öt ülés leírásával.
Kulcsszavak: esettanulmány, pályaválasztás, pályaorientáció, emberközpontúság,
tanácskérő
7. Interjú Bai Katalin pályaválasztási tanácsadóval : Pályaválasztás előtt.... In: Modern

iskola: oktatás módszertani magazin, 2010. (4. évf.), 5. sz., 8-9. p. és 2010. (4. évf.), 6.
sz., 34-35. p.
Annotáció: Interjú Bai Katalinnal.
Kulcsszavak: interjú, pályaválasztás, tanácsadás
8. Moduláris szakképzés, korszerű struktúra, megalapozott pályaválasztás - Megújul az

aktivitása Tiszk szak- és felnőttképzési rendszere. In: Szakoktatás: az Országos
Pedagógiai Intézet Szakképzési Igazgatóságának pedagógiai folyóirata, 2010. (60.
évf.), 8. sz., 29. p.
Annotáció: TÁMOP projekt a TISZK szervezetének és tananyag fejlesztésére,
információs rendszer és tudás- és humánerőforrás-menedzsment, valamint rugalmas
szakképzési struktúra kialakítása.
Kulcsszavak: beszámoló, pályaválasztás, moduláris szakképzés, projektnyitó
rendezvény, szakképzés, felnőttképzés, Aktivitás TISZK, TÁMOP
9. Kissné Dr. Viszket Mónika: A pályaválasztási döntés családi háttere. In: Életpálya-
tanácsadás, 2015. 5. sz. 22-29. p.
.pdf (2015.11.22.)
Annotáció: A tanulmány olyan intervenciós eljárásokat és interjútechnikákat mutat be,
amelyek a családi tényezőkön keresztül segítik a klienst a pályafejlődésben.
Kulcsszavak: tanulmány, pályaválasztás,család, tanácsadás, intervenciós technikák,
interjú technikák
10. Bárány Botond: Önsegítés és pályaválasztás: Polgár Alapítvány - Szőke Judit. In:
30
Annotáció: Interjú Szőke Judittal a Polgár alapítvány igazgatójával a leghátrányosabb
helyzetű csoportok programjairól.
Kulcsszavak: interjú, pályaválasztás, önsegítés, hátrányos helyzetűek, kisebbség
Életpálya
1. Életpálya-tanácsadás idén is a Pályaválasztási Kiállításokon! In: Életpálya-

tanácsadás, 2015. 5. sz., 15-16. p.
_15-16.pdf (2015.09.16.)
Annotáció: Beszámoló a TÁMOP 2.2.2-12/1 kiemelt projekt szakmai programjáról.
Kulcsszavak: életpálya-tanácsadás, pályaválasztás
2. Kissné Anda Klára: Könyvtári életpálya a kiszámíthatóság jegyében (Tatabánya). In:

Kemlib, 2015. (5. évf.), 1. sz., 24-28. p.
http://kemlib.jamk.hu/szam/2015_01/kemlib_2015_01.pdf (2015.09.16.)
Annotáció: Kiszámítható életpálya című konferencia az OSZK-ban. MKE szervezése.
Könyvtárosi életpályamodell.
Kulcsszavak: konferencia-beszámoló, életpálya, életpályamodell
3. Lukács Fruzsina: Közvélemény-kutatás az életpálya-tanácsadási szolgáltatások

ismertségéről, valamint az azok iránti lakossági igényről. In: Életpálya-tanácsadás,
2015. 5. sz., 43-50. p.
_43-50.pdf (2015. szeptember 16.)
Annotáció: Beszámoló a TÁMOP 2.2.2-12/1 kiemelt projekt keretében végzett
közvélemény-kutatásról. A kérdőíves lekérdezés célja feltárni az életpálya-tanácsadási
szolgáltatások ismertségét. Reprezentatív minta: 769 fő.
Kulcsszavak: beszámoló, közvélemény-kutatás, életpálya
4. Eszenyiné Borbély Mária: A tanulás szerepe az életpálya-építés során: az

iskolarendszerű képzés. In: Könyvtári figyelő, 2015. (61. évf.), 1. sz., 9-16. p.
31
Annotáció: A „Kiszámítható életpálya” konferencián elhangzott előadás, amely az
iskolarendszerű könyvtáros-képzés helyzetét vizsgálta.
Kulcsszavak: Konferencia előadás, életpálya
5. Simonovits András: Hossz- és keresztmetszeti egyensúly az életpálya

finanszírozásában. In: Közgazdasági szemle, 2015. (62. évf.), 6. sz., 611-620. p.
Annotáció: A tanulmány Augusztinovics Mária munkásságából a hossz- és
keresztmetszeti egyensúly szerepét tárgyalja az életpálya finanszírozása
szempontjából.
Kulcsszavak: tanulmány, életpálya, finanszírozás, hossz- és keresztmetszeti egyensúly
6. Tomasz Gábor: Életpálya-orientációs központok Észtországban. In: Új pedagógiai
szemle, 2015. (65. évf.), 3-4. sz., 110-113. p.
Annotáció: Életpálya-orientációs szolgáltatások, finn-modell, a korai iskolaelhagyás
visszaszorítására a központok a szakképzési intézményekkel olyan oktatási programot
dolgoztak ki, amely erősíti az életpálya-építési koncepciót.
Kulcsszavak: tanulmány, életpálya, finn-példa, oktatási program, korai iskolaelhagyás
7. Kissné Anda Klára: Helyzetkép a könyvtári életpálya-modellről (Tatabánya). In:

Kemlib, 2014. (4. évf.), 10. sz., 40-43. p.
http://kemlib.jamk.hu/szam/2014_10/kemlib_2014_10.pdf (2015. 09. 16.)
Annotáció: Szakmai rendezvény a könyvtárosi életpálya-modellről.
Kulcsszavak: beszámoló, életpálya, életpálya-modell, könyvtáros
8. Petró Csilla - Stréhli-Klotz Georgina: Formálódó új közszolgálati életpálya, különös

tekintettel a munkaköralapú rendszer bevezetése irányába tett hazai kísérletekre. In:
Polgári szemle, 2014. (10. évf.), 3-6. sz.,
http://www.polgariszemle.hu/?view=v_article&ID=639 (2015. 09. 16.)
Annotáció: Közszolgálati életpálya-modell vizsgálata a munkaköralapú rendszer
bevezetése kapcsán. Nemzetközi (Németország, Egyesült Királyság, Kanada)
példákkal hasonlítja össze a hazai helyzetet.
Kulcsszavak: tanulmány, életpálya-modell, közszolgálat
9. Röviden a pedagógus életpálya-modellről. In: Kemlib, 2014. (4. évf.), 9. sz., 33-34. p.
http://kemlib.jamk.hu/szam/2014_09/kemlib_2014_09.pdf (2015. 09. 16.)
32
Annotáció: Beszámoló a pedagógus életpálya-modell kidolgozásáról.
Kulcsszavak: beszámoló, életpálya-modell, pedagógus
10. Tájékoztató a könyvtárosi életpálya-modellről. In: Kemlib, 2014. (4. évf.), 9. sz., 32-
33. p. http://kemlib.jamk.hu/szam/2014_09/kemlib_2014_09.pdf (2015. 09. 16.
Annotáció: Beszámoló a könyvtárosi életpálya-modell kidolgozásáról.
Kulcsszavak: beszámoló, életpálya-modell
11. Hajdu Tamás - Kertesi Gábor - Kézdi Gábor: Roma fiatalok a középiskolában -
Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból. In:
Társadalmi riport, 2014. (12. évf.), 1. sz., 265-302. p.
Annotáció: A tanulmány országosan reprezentatív mintán a magyarországi roma
tanulók középiskolai pályafutását és egyetemi továbbtanulási esélyeit vizsgája. A
súlypont a középiskolai végzettség megszerzésének kérdése.
Kulcsszavak: tanulmány, életpálya, TÁRKI életpálya-felmérés, kisebbség
12. B. Kabai Erzsébet: „Esélyek és lehetőségek” – civilek professzionális életpálya-

tanácsadási szolgáltatása. In: Életpálya-tanácsadás, 2014. 3. sz., 18-22. p.
_18-22.pdf (2015. 09. 16.)
Annotáció: A életpálya-tanácsadási Esélyek és lehetőségek című program ismertetése
Kulcsszavak: program ismertetés, életpálya-tanácsadás
13. Benczekovits Beatrix: Könyvtáros-életpálya. In: Agrárkönyvtári hírvilág, 2014. (21.

évf.), 4. sz., http://www.omgk.hu/AH2014/4/konyvtaros-eletpalyamodell-mke-
iksz.htm (2015. 09. 16.)
Annotáció: Konferencia, a könyvtárosi életpálya-modell kidolgozására
munkacsoportot hoztak létre.
Kulcsszavak: Beszámoló, könyvtárosi életpályamodell
14. Javaslatok az ápolók, egészségügyi szakdolgozók életpálya modelljének

kialakításához. In: Ápolásügy: a Magyar Ápolási Egyesület továbbképző és tájékoztató
kiadványa, 2014. (28. évf.), 3. sz., 17-19. p.
Annotáció: Az egészségügyi dolgozók életpálya-modell kidolgozásának
szükségessége és lehetősége az ellátórendszer alapján.
33
Kulcsszavak: Beszámoló, életpálya-modell, ápolók, egészségügyi szakdolgozók
15. Székely Tünde - Dániel Botond: Erdélyi magyar doktorandusz hallgatók életpálya
vizsgálata. In: Kisebbségkutatás, 2013. (22. évf.), 3. sz., 34-59. p.
Annotáció: Online kérdőíves kutatás a romániai magyar nyelvű doktoranduszok
életpályájáról.
Kulcsszavak: kutatási beszámoló, életpálya, Románia, nemzeti kisebbség
16. 2013 februárban megjelent az Életpálya-tanácsadás folyóirat. In: Szak- és

felnőttképzés: a Nemzeti Munkaügyi Hivatal folyóirata, 2013. (2. évf.), 2.sz., 35-36. p.
Annotáció: Rövid ismertetés, illetve recenzió az Életpálya-tanácsadás folyóiratról.
Kulcsszavak: beszámoló, recenzió, életpálya-tanácsadás
17. Novák Anikó: A tudományos életpálya vonzásában. - In: Létünk, 2013. 4. sz., 65-72.
p.
Annotáció: Aranymetszés 2013 – Kárpát-medencei doktorandusz életpálya-vizsgálat
és a szerbiai doktoranduszszervezet felmérésének eredményeit tárgyalja, különös
tekintettel a szerbiai, azaz vajdasági doktoranduszok életpályájára.
Kulcsszavak: életpálya-vizsgálat, online kérdőív, doktoranduszok, tudományos
életpálya, motiváció, elégedettség, jövőtervek
18. Garay Magdolna: A német életpálya-tanácsadó rendszer jelene I-II- rész. In:
Életpálya-tanácsadás, 2013. 1. sz., 29-30. p. és 2013. 2. sz., 40-45. p.
pdf
pdf (2015. 09. 16.)
Annotáció: A tanulmány első része ismertetni a német életpálya-tanácsadási rendszer
felépítését, a tanácsadás területeit. A második rész a német internetes portálok
pályaorientációs anyagait mutatja be, továbbá a megváltozott munkaképességűeknek
nyújtott szolgáltatásokat.
Kulcsszavak:
34
19. Boros István, ifj.: Életpálya-tanácsadás szakemberektől szakembereknek. In: Szak- és
felnőttképzés: a Nemzeti Munkaügyi Hivatal folyóirata, 2013. (2. évf.), 11-12. sz., 86-
89. p.
Annotáció: Az Életpálya-tanácsadás folyóirat 2013-as évfolyam 2. számának az
ismertetése.
Kulcsszavak: recenzió, életpálya-tanácsadás, pályaválasztás, pályaorientáció
20. Forgó Melinda: Életpálya-tanácsadási szolgáltatások a felsőoktatásban – aktuális

helyzetkép és lehetőségek. In: Életpálya-tanácsadás, 2013. 1. sz., 8-10. p.
pdf (2015. 09. 16.)
Annotáció: Az esszé bemutatja a felsőoktatási életpálya-tanácsadási szolgáltatások
körét. Tárgyalja a szolgáltatás feltételrendszerét.
Kulcsszavak: esszé, életpálya-tanácsadás, felsőoktatás
21. Mosoniné Fried Judit - Horváth Dániel: Tudományos fokozattal rendelkezők

életpálya-vizsgálata: Fókuszban a mobilitás. In: Magyar tudomány, 2012. (173. évf.),
8. sz., 958-968. p.
Annotáció: A tanulmány CDH (Career Development of Doctorate Holders) felmérését
tárgyalja a mobilitás szempontjából, összevetve a hazai 2009-es felméréssel.
Kulcsszavak: tanulmány, életpálya, életpálya-kutatás, felsőoktatás, pályakép,
mobilitás, doktoranduszok.
22. Garay Magdolna: Személyre szabott portfólió a diákok életpálya-tervezésének

szolgálatában. In: Szak- és felnőttképzés: a Nemzeti Munkaügyi Hivatal folyóirata,
2012. (1. évf.), 2. sz., 12-19. p.
Annotáció: A tanulmány a német modellt tárgyalja, a már eredményesen működő
gyakorlat megismerése céljából. Bemutatja a német pályaválasztási szolgáltatásokat.
Kulcsszavak: tanulmány, életpálya-tervezés, életpálya-tanácsadás, pályaválasztás,
szakképzés, németmodell
23. Borbély-Pecze Tibor Bors - Kovács Tibor - Répáczki Rita: Az életpálya-tanácsadás,

mint a foglalkoztathatóságot és képezhetőséget támogató nemzeti rendszer. In:
Munkaügyi szemle, 2011. (55. évf.), 4. sz., 84-94. p.
35
Annotáció: Ismerteti és elemzi a 2009-2010es évek pálya-tanácsadási fejlesztései és
azok eredményeit. Felvázolja egy „Nemzeti Élet-pálya tanácsadási Rendszer”
felépítését.
Kulcsszavak: tanulmány, életpálya-tanácsadás, szolgáltatási rendszer, Szakmai
Hálózat
24. Török István: Szupervízió életpálya-tanácsadókkal. In: Életpálya-tanácsadás, 2011.

(3. évf.), 7-8. sz., 23-27. p.
2.pdf (2015. 09. 16.)
Annotáció: A tanácsadást végző szakemberek is szükségük van szupervíziós
támogatásra. A tanulmány az életpálya-tanácsadási hálózatban működő szupervíziós
tevékenységet tárgyalja, feltárva a szupervízió hozzáadott értékét.
Kulcsszavak: tanulmány, életpálya-tanácsadás, szupervízió
25. Kiss István: Felsőoktatási hallgatók életvezetési, életpálya-építési problémái. In:

2.pdf (2015. 09. 16.)
Annotáció: A bolognai folyamattal több döntési helyzetbe kerültek a hallgatók,
ugyanakkor, az útmutatás és az információ az életpálya tervezéséhez nem elégséges. A
tanulmány ismerteti és elemzi a külföldi és hazai trendeket. Tárgyalja az életvezetési
készségeket és az életvezetési kompetenciákat. Külön fejezetben tér ki a
pályaidentitásra. Az empirikus kutatás kérdőíves felméréssel történt a következő
eszközökkel: életvezetési kompetencia kérdőív, élettel való elégedettségi skála, OIS-
pályaidentitás skála, Beck-féle depresszió kérdőív, diszfunkcionális attitűdök skála,
megküzdési preferenciák skála. A vizsgálatban 574 hallgató vett részt. A kutatás
eredményeként megfogalmazza javaslatait a életpálya-tanácsadás területén.
Kulcsszavak: tanulmány, életpálya, életvezetés, felsőoktatás, munkaerőpiac,
pályaindentitás
26. Továbbra is van választás - Életpálya-tanácsadás felsőfokon. In: Szakoktatás: az

Országos Pedagógiai Intézet Szakképzési Igazgatóságának pedagógiai folyóirata,
2010. (60. évf.), 8. sz., 31. p.
36
Annotáció: Beszámoló a 2008-2010 között kiépült életpálya-tanácsadási rendszer
kialakításáról, a TÁMOP 2.2.2 „Pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani
fejlesztése” projekt megvalósulásáról.
Kulcsszavak: beszámoló, életpálya-tanácsadás
27. Az életpálya-tanácsadás jelene Ausztráliában. In: Életpálya-tanácsadás, 2010. (2.

évf.), 1-2. sz., 16-19. p.
2.pdf (2015. 09. 16.)
Annotáció: Bemutatja az ausztrál modellt: egyénekkel, családokkal és szervezetekkel
foglalkoznak. A modell elve, hogy a különböző életterületei összefüggésben állnak
egymással – komplex szemlélet
Kulcsszavak: tanulmány, életpálya-tanácsadás, nemzetközi modell
28. Lisznyai Sándor - Ritoók Magdolna - Puskás-Vajda Zsuzsa: Az életpálya-tanácsadás

lehetséges lélektani indikátorai magyar és nemzetközi háttérkutatások alapján. In:
4.pdf (2015. 09. 16.)
Annotáció: A tanulmány célja, hogy a életpálya-tanácsadás lélektani indikátorai
meghatározásával és lehetséges mérőeszközök bemutatásával megalapozza az
életpályatanácsadó-hálózat hatékonyságának, sikerességének, beválásának kutatását és
bizonyítékalapú tanácsadói gyakorlat kialakulásához.
Kulcsszavak: tanulmány, életpálya-tanácsadás, lélektan, indikátor, önértékelés,
megküzdés, pályaérettség, döntés
29. Kovács Attila: Az életpálya-tanácsadás rendszer magyarországi megalapozásának

kvalitatív vizsgálata. In: Életpálya-tanácsadás, 2010. (23. évf.), 3-4. sz., 28-30. p.
4.pdf (2015. 09. 16.)
Annotáció: Fókuszcsoportos kutatás beszámolója. A tanácsadási szolgáltatás
megítélését, elvárásokat vizsgálták.
Kulcsszavak: tanulmány, életpálya-tanácsadás, pályaválasztás
37
Tanácsadás
1. Borbély-Pecze Tibor Bors - Gyöngyösi Katalin: Pályaorientációs tanácsadás

Magyarországon. In: Munkaügyi szemle, 2013. (57. évf.), 2. sz., 12-14. p.
Annotáció: Röviden összefoglalja pályaorientációs szolgáltatási rendszer jellemzőit.
Kulcsszavak: tanulmány, tanácsadás, pályaorientáció, szolgátatás
2. Borbély-Pecze Tibor Bors: A pályafejlődési tanácsadás átfogó tudástára a

világporondon. In: Életpálya-tanácsadás, 2011. (3. évf.) 7-8. sz. 33-
Annotáció: Athanasou, James A., Esbroeck, R. van (Eds.): International Handbook of
Career Guidance 2008, XXIV, 744 p. mű recenziója.
(http://www.springer.com/education+%26+language/book/978-1-4020-6229-2)
Kulcsszavak: recenzió, tanácsadás, pályafejlődés
3. Fülöp Hajnalka: Pályaválasztási tanácsadás - kihívás a pedagógusoknak is. In: Modern

iskola: oktatás módszertani magazin, 2013. (7. évf.), 2. sz., 38. p.
Annotáció: Nem a pályaválasztásban, hanem a pályaorientációban kell segíteni a
fiatalokat. Ez a célt szolgálja a Nemzeti Pályaorientációs portál, amely igen látogatott.
Kulcsszavak: esszé, pályaorientáció, pályaválasztás
4. Borbély-Pecze Tibor Bors: A dán pályatanácsadó rendszer a 2003-as reformok után.

In: Életpálya-tanácsadás,2010. (2. évf.), 5-6. sz. 16-22.
6.pdf
Annotáció: Tanulmányút beszámolója. A dán pályaorientációs szakpolitika
bemutatása. A 2003-es reformok eredményei. 22 pályatanácsadó központ
látogatásával szerzett tapasztalat. A központoknak két szintje: 45 ifjúsági tanácsadó
központ és a regionális tanácsadó központok.
Kulcsszavak: tanulmány, pályaorientáció, nemzetközi tapasztalat, központok,
pályatanácsadás.
38
Kiss István: Felsőoktatási rendszerbe készülő diákok számára nyújtott
pályaorientációs tanácsadás tapasztalatai. In: Felsőoktatási műhely, 2011. 3. sz., 97-
107. p.
Annotáció: A tanulmány áttekinti a pálya-döntéssel kapcsolatos legfontosabb elméleti

szempontokat és bemutatja a továbbtanulást támogató, az Educatio Nonprofit Kft.
keretei közt folyó pályaorientációs és információs tanácsadási munka jellemzőit.
Kulcsszavak: tanulmány, pályaorientáció, pályaválasztás, felsőoktatás
Szakmaválasztás
1. Metzinger Péterné - Müller István: HAMET : Az iskolai lemorzsolódás, kimaradás és

téves szakmaválasztás elleni küzdelem egy lehetséges alternatívája (I.). In:
Annotáció: A TÁMOP 2.2.4-08/1 keretében projekt egyik programja a
képességfelmérő teszt alkalmazása. A tanulmány bemutatja a program keretében
alkalmazott Kézműves-motorikus-alkalmassági tesztet.
Kulcsszavak: tanulmány, szakmaválasztás, módszertan,
Kompetencia
1. Lukács Fruzsina: Kompetencia, motiváció és pályaválasztási bizonytalanság egyetemi

környezetben. In: Felsőoktatási műhely, 2012. 3. sz., 51-66. p.
Annotáció: Beszámoló a kérdőíves kutatásról, amely 249 egyetemista
megkérdezésével keresi a választ a pályaválasztási bizonytalanság, a tanulmányi
motiváció és a hallgatók kompetenciája közötti összefüggésekre.
Kulcsszavak: tanulmány, pályaválasztás, kompetencia, motiváció, döntés
2. Budai István - Kozma Judit: A kompetencia-alapú közösségi munkás-képzés

fejlesztéséről. In: Esély: társadalom- és szociálpolitikai folyóirat, 2012. (23. évf.), 5.
sz., 83-103. p. http://www.esely.org/kiadvanyok/2012_5/budai.pdf (2015.09.24.)
39
Annotáció: A tanulmány a TÁMOP 5.4.4. .C. .Interprofesszionális szemléletű
közösségi (szociális) munkára felkészítés alternatívái. Útitársak.” című projekt
keretében, a kompetenciaalapú interprofesszionális közösségi munka, szakirányú
továbbképzési program kidolgozását ismerteti.
Kulcsszavak: tanulmány, kompetencia
3. Karner Orsolya: A pályaorientációs szakemberek kompetencia-mátrixának kialakítása.

In: Életpálya-tanácsadás, 2010. (23. évf.), 3-4. sz., 10-17. p.
Annotáció: A tanulmány a magyarországi alap- és mesterképzések, illetve szakirányú
továbbképzések képzési és kimeneti követelményeiben (KKK) megfogalmazott
kompetenciákat elemezte, és ezeket összevetette a bemutatott nemzetközi
kompetencia-rendszerekkel, amelyek mátrixait mintegy egymásra vetítette, amelynek
eredményeként jól láthatóvá váltak az egyes képzések erősségei és hiányosságai.
Kulcsszavak: tanulmány, pályaorientáció, kompetencia, kompetenciamátrix,
pályatanácsadás
4. Krisztián Béla: A tanácsadói kompetencia körül. In: Tudásmenedzsment, 2010. (11.

évf.), 1. sz., 10-17. p.
http://epa.oszk.hu/02700/02750/00024/pdf/EPA02750_tudasmenedzsment_2010_01_
010-017.pdf (2015.10.22.)
Annotáció: A tanulmány az a problémakör tárgyalja, hogy mi oktatási feltétele, vagy
pontosabban mit tanuljanak a leendő tanácsadók, hogy a kívánt kompetenciákra szert
tegyenek.
Kulcsszavak: tanulmány, kompetencia tanácsadás
Önismeret
1. Pataki Ferenc: Az önismeret pszichológiájáról. In: Magyar pszichológiai szemle, 2013.

(68. köt.), 2. sz., 301-327. p.
Annotáció: A tanulmány bemutatja, hogy milyen gazdag jelentésárnyalat és
fogalomkészlet kapcsolódik az önismeret fogalmához, nevezetesen önreflexió,
önmegismerés, önigazolás, önértékelés, önbecsülés, önérzet, önáltatás, önérvényesítés
stb. Továbbá kimutatja, hogy az önismeret, nem önálló és elszigetelt tudás, hanem
bele van ágyazva az egyén pszichológiai ismereteinek összességébe.
40
Kulcsszavak: tanulmány, önismeret, önmegismerés, önreflexió, empirikus
pszichológia
2. Bán Dávid: Digitális történetmesélés: oktatás - önismeret - önkifejezés. In: Modern

iskola: oktatás módszertani magazin, 2013. (7. évf.), 6. sz., 22-23. p.
Annotáció: A digitális történetmesélés módszerét és alkalmazhatóságát mutatja be a
formális és nem formális oktatásban, valamint az önismeret területén. Ezzel
kapcsolatban ismerteti az Anthropolis Egyesület programját.
Kulcsszavak: programismertető, módszer, önismeret, digitális történetmesélés
3. Rády Eszter Andrea: Személyiségfejlesztés, önismeret tárgyak bevezetése a debreceni

műszaki képzésbe: tapasztalatok, lehetőségek, tervek = The implementation of
personality development and self-knowledge subjects in engineering training in
Debrecen. In: Debreceni műszaki közlemények: A Debreceni Egyetem Műszaki Kar
lapja, 2011. (10. évf.), 3. sz., 41-48. p.
Annotáció: A lektorált tanulmány két tantárgy Debreceni Egyetem Műszaki Karán
történő bevezetésének szükségességét, azok felépítését és fejlesztési lehetőségeit
ismerteti.
Kulcsszavak: tanulmány, önismeret, személyiségfejlesztés, felsőoktatás
4. Héczné Tóth Mária: Önismeret, önbizalom. In: Tanítás-tanulás szakmódszertani

folyóirat - tanítók számára, 2011. (8. évf.), 7. (március), 34-35. p.
Annotáció: A 8. évfolyamos tanulók önismereti tantárgyának óravázlata.
Kulcsszavak: önismeret, önbizalom, óravázlat,
5. Imrehné Sebestyén Margit: Önismeret, énkép fejlesztése. In: Tanítás-tanulás

szakmódszertani folyóirat - tanítók számára, 2011. (8. évf.), 5. (január), 26-27. p.
Annotáció: Feladatok az önismeret, önértékelés és szépérzék fejlesztéséhez a 7.
osztályos tanulók számára. Művészeti nevelés.
Kulcsszavak: önismeret, önértékelés, szépérzék, művészeti nevelés, közoktatás
41
III. fejezet
Alakulás és változás. Pályaorientációval kapcsolatos fogalmak a hazai

szakfolyóiratokban (ifj. Boros István)
Bevezetés
Az információs társadalom korában, sok esetben egyfajta kapcsolat alapú intézményen

keresztül cselekszünk. Ez az intézmény nem más, mint a hálózat, a hálózatok körül veszik és
meghatározzák mindennapjainkat, az egyszerűektől az egészen bonyolultakig találkozhatunk
velük. Hálózatot használunk, ha megnyitjuk a vízcsapot, vagy ha bekapcsoljuk
számítógépünket. Természetesen nem csak technikai jellegű, materiális hálózatok léteznek.
Az egyik legérdekesebb ilyen formáció a társadalom tagjai között kialakuló személy alapú
hálózat, mint például a barátság, vagy a kommunikációs háló. A kommunikáció nem csak
élőbeszédben folyik, sőt a tudományos kommunikáció alapja a tudományos folyóirat.
Megfigyelhetünk-e itt is egyfajta hálózatókat? Mindenképpen, nem csak a szerző-olvasó,
szerző-szerző, olvasó-olvasó kapcsolatpárok jönnek létre. Jóllehet a társadalomtudósok között
gyakran kutatott és igen érdekes, a tudományszociológia területéhez tartózó téma, az imént
felsorolt kapcsolatok vizsgálata (Barabási, 2013) (Német-Mikonya-Pukánszky, 2009)
(Bowen-Wilson, 2012). Ezen értekezés témája mégis egy másik terület felé tolódik, mivel
nem szerzőket, még csak nem is egyének, hanem tartalmakat, szövegrészleteket vizsgál.
Pontosabban azt, hogy van-e az egyes, szak- és felnőttképzéssel, életpálya-tanácsadással,
andragógiával foglalkozó publikációk tartalma között, meghatározható értelemben vett
szóhasználati kapcsolat és ez hogyan jellemezhető. Mivel az említett tudományterületek
műveinek elemzését aligha lehetne e tanulmány ésszerű, terjedelmi keretei között
összefoglalni, ezért az elemzésbe bekerülő publikációk egy szűrési, válogatási folyamat
eredményei, amelyet szempontjai a Mintavétel és az elemzés folyamata című fejezetben
fejtünk ki. A következőkben leíró, feltáró jelleggel, kulcsszavak előfordulásainak segítségével
megkísérlem bemutatni az említett területek publikációs hátterének, kontextusainak ezen
szeletét.
42
A módszerről
A hálózatelemzés napjainkra egy igen komoly megközelítési nézőponttá fejlődött ki,

de nem volt ez mindig így. A hálózatelemzés tudományának alapjait az 1970-es években
fektették le. Mégpedig olyan nagy hatást gyakoroló publikációk, amelyek egész területek
vizsgálatát határozták meg, vagy helyezték új nézőpontba. Ilyen volt a munkaerőpiac is,
amelyet a megszületőben lévő hálózatelemzés szárnybontogatásai új aspektusba helyeztek és
rámutattak új összefüggések fontosságaira (Granovetter, 1973). A következő ugrásszerű
fejlődés az ezredforduló utáni években következett be. Barabási Albert László 2002-ben
megjelent, Behálózva című könyve, társadalmilag ismerté tette a hálózatelemzést. Az említett
műből többen is hiányolták a hálózatelemzés gyökereinek ismertetését (Letenyei, 2003).
Letenyei recenziójában rámutat a hálózatok antropológiai gyökereire és azok a módszer
fejlődésében játszott fontos szerepére.
Ahogy a bevezetőben említettem, a szóban forgó elemzési egységek nem egyes
személyek, hanem az egyes tartalmak közti kapcsolat. A hálózat- és tartalomélezés jól
megférnek egymás mellett. Ahogy, Barabási Albert László Villanások nevű könyvének címe
is utal rá, a hálózatok sok esetben a valóság pillanatnyi képei. A hálózati ábrák funkciója
hasonló a fényképekéhez, amennyiben azokat a tartalom rögzítéseként definiáljuk. Ennél a
pontnál kapcsolódik be a tartalomélezés, hiszen a szöveg szintén tartalmakat rögzít. Így a
kutatónak sincs más dolga, csak az elemzési egységeket, a személyekről a szöveg részeire,
esetleg szavaira cserélni. A régi-új szövegalapú hálózatelemzés egy úttörő, de mégis példa
értékű kísérletének Jancsics Dávid 2006-ban megjelent, Uniós tagállamok a hazai sajtóban2
című publikációját nevezhetjük. A Szerző az uniós ország nevek együttes előfordulása alapján
fogalmaz meg médiatörténeti áttekintést és tesz érdekes következtetéseket a hazai sajtó
politikai-ideológiai és objektivitási egyensúlyára.
A hálózat- és szövegelemzés együttes alkalmazhatóságát az adja, hogy míg a

kvantitatív szövegelemzésben létrejövő adatok a hálózatelemzés alapjaiul szolgálnak, addig a
szövegelemzés kvalitatív része, mint egy visszacsatolás hat a kutatóra, egyben kielégítve az
2
E tanulmány az idézett mű örökösének tekinthető, az elemzés menetének szempontjából. Valamint további
inspirációkkal szolgált, mint módszertani kísérlet.
43
empirizmus elvárását is. Tehát a kvantitatív eredmények önmagukban is elemezhetőek, de
széleskörű értelmezésükhöz a sorokban megbúvó mögöttes tartalmak is szükségesek,
amelyeket csak a szöveg elolvasásával ismerhetünk meg. E kombinált módszer előnye az,
hogy kiküszöböli a kvantitatív és kvalitatív kutatói hozzáállásból adódó paradigmákat. Ahogy
Julia Brannen is írja, Mixing Mehtods: Qualitative and Quantitative Research című
könyvében, a kvantitatív megközelítés tartalmazza a kapcsolat feltételezését a vizsgált
változok között. A kvalitatív megközelítés ilyen feltételezésektől általában mentes, kevésbé
összetett modellalkotást alkalmaz. (Brannen, 1995). Ahogy az idézetből is kiderül, a
kvantitatív módszerek probléma orientált megközelítéséből adódóan lehetővé válik a
pontosabb vizsgálódás. Ezzel szemben a kvalitatív módszerek széles körű, ugyan akkor
kevésbé probléma orientált megközelítéssel rendelkeznek. Jól látható, hogy az együttes
alkalmazás során, a két nagy módszertani megközelítés kipótolja egymás hiányosságait.
Mintavétel és az elemzés folyamata
A publikációk összegyűjtéséhez a MATARKA online felület, szókereső funkcióját

alkalmaztam. A dokumentumok a pályaorientáció, pályaválasztás, életpálya, kompetencia
tárgyszavak szerint lettek elemzési részekre felosztva. A kapott találati lista közül, azok a
publikációk kerültek kiválasztásra, amelyek az életpálya, pályaorientáció témához szorosan
kapcsolódnak, valamint azok szövegeiben a kulcsszavak előfordulási gyakorisága várhatóan
eléri az elemezhetőség mértékét. Továbbá, hogy a publikációk összességének tudományos
mivolta ne sérüljön és a konkrét tartalmi következtetések érdekében, eltekintek egyes
recenziók, interjúk elemzésétől. Az így megmaradt dokumentumok számát tovább szűkítette a
technikai jellemzőjük, vagyis, hogy elérhetőek-e digitális formátumban, vagy azzá tehetők-e.
A felsorolt feltétek szerinti válogatás után, 30 darab publikációt használtam fel.
1. ábra. A kiválogatott tudományos publikációk, tárgyszavak szerinti megoszlása
44
Az így kiválogatott szövegeket, az esetlegesen előforduló kulcsszavak gyakorisága
alapján vizsgálom. Mégpedig a kulcsszavak szűk (általában bekezdésnyi), kontextusa,
gyakorisága, időbeni alakulása és az egy dokumentumban való előfordulási, kapcsolatpárok
aspektusaiból.
Tisztázva a kulcsszó aktuális konceptualizálását, ez olyan szó, vagy fogalom, amelyre
a szövegben rákeresve a találatok kategorizálása után, a találatok vizsgálati egységként
kezelhetők és összehasonlíthatóak más találatokkal. Az elemzés e részében felhasznált
kulcsszavak: „kompetencia önismeret pályaérettség pályaismeret pályakép pályakeresés
pályakorrekció pályalélektan”. E tanulmány feltáró, leíró jellege miatt, helyet kap az
esetleges találatok szakmai szempontból érdekes eredményeinek, megállapításainak említése
is. Továbbá az egy dokumentumban előforduló, kulcsszó párok alapján, hálózati ábra
rajzolása, ahol az együttes előfordulás kapcsolatként értékelhető.
Hipotézis
A tartalomelemzés előtt álló kutató számára igen nehéz feladat konkrét várokozásinak
megfogalmazása, így hipotézis felállításával nem, csupán a lehetséges alakulások
felvázolásával próbálkozom. A kulcsszavak gyakorisági alakulásának szempontjából várható,
hogy azon kulcsszavak, amelyek a fentebb említett tárgyszavak egyes kategóriához közel
45
állnak, vélhetően gyakrabban bukkannak majd elő az adott kategóriába tartozó szöveg
soraiban, mint azok a kulcsszavak, amelyeket gyengébb jelentésbeli kapcsolat fűzi az adott
kategóriához. Az olyan kulcsszavak amelyek, alkalmazása, használta napjainkban vált
általánossá, jó eséllyel, alacsonyabb valószínűséggel fordul majd elő, a pár évvel régebben
keletkezett cikkekben, mint frissebb társaik esetében. Rábukkanhatunk olyan kulcsszavakra
is, amelyek determinizmusa speciális, ezért a szerzők nem használják széleskörűen. Ezek a
kulcsszavak várhatóan alacsony frekvenciát fognak mutatni és így csökken a kulcsszó-párjaik
száma, valamint az összehasonlíthatóságuk is. Természetesen a kulcsszavak előfordulásának
mértékét befolyásolhatja, ha egy tárgyszóval nyelvhasználati értelemben vett szoros
kapcsolatot alkot, de az adott tárgyszó kategóriájába viszonylag kevés számú publikáció
került.
A kutatás eredményei
A kulcsszavak előfordulásának gyakoriságára már felvázoltam halvány

várakozásaimat, azonban nem esett szó a kulcsszavak tartalmi hátteréről. A kontextusok
vizsgálatában alapvetően három eset merülhet fel, A; az adott szövegrész a kulcsszó által
lehatárolt fogalmi és szakmai részt tárgyalja, így a kontextus tartalma szorosan kapcsolódik a
kulcsszó jelentéséhez. B; a kulcsszó, fogalmi, szakmai jelentéséhez közel álló gondolat
kifejtése során használják, de ahhoz nem teljesen, csak közepes mértékben kapcsolódik. C; a
kulcsszó, fogalmi, szakmai jelentésétől teljesen eltérő, független témájú, gyenge tartalmi
kapcsolatot mutató kontextusban fordul elő.
Pályaorientáció, pályaválasztás, kompetencia, életpálya kategóriák
A kulcsszavak keresése után egy diverzifikált eredménykép alakult ki az egyes

kategóriák között. Az Életpálya-tanácsadás folyóirat kiemelkedő eredményeket mutat az
előfordulási gyakoriság terén, de erről essék szó bővebben a következő fejezetben. Jelen
esetben a hangsúly az eredmények kvalitatív része felé tolódik, tehát a tartalmi áttekintés
kerül sorra.
46
A 1. táblázaton látható adatok, amelyek a kulcsszavak gyakoriságát mutatják, a
pályaorientáció, pályaválasztás, életpálya és kompetencia kategóriákban, kiugró értékként
mutatkozik a „kompetencia” kulcsszó gyakorisága a kompetencia tárgyszó kategóriájában.
1. táblázat, A kulcsszavak előfordulási gyakoriságának, kategóriák szerinti eloszlása
Pályaorientáció Pályaválasztás Életpálya Kompetencia Összesen

kompetencia 16 0 12 423 451
önismeret 30 0 3 19 52
pályaérettség 0 0 0 0 0
pályaismeret 8 0 3 1 12
pályakép 5 1 0 0 6
pályakeresés 0 0 0 0 0
pályakorrekció 1 0 0 1 2
pályalélektan 0 0 0 2 2
Összesen 60 1 18 446
Az 1. táblázat első sorában szembetűnik a „kompetencia” kulcsszó találatainak száma,

hiszen összesen 451 alkalommal fordul elő. Ennek jelentős része a kompetencia kategóriában
tűnik elő, ezek a találatok egyértelműek, hiszen a kulcsszó a kategória lévén várhatóan nagy
számban fordul elő. A kulcsszó által átkarolt tartalmakat nem is itt célszerű kifejteni. Sokkal
érdekesebb és kevésbe banális összefüggés rejlik az életpálya, valamint a pályaorientáció
kategóriák tartalmai között, amelyek a következő fejezetben jó összehasonlítási alapot
nyújthatnak az Olvasó számára az Életpálya-tanácsadás szövegeivel szemben. A kompetencia,
pályaorientációban játszott szerepét új szemszögből közelíti meg egy a Hadtudományi
Szemlében megjelent publikáció. Miszerint a kezdeti kompetencia felmérések nem csak a
pályaismeret, pályaválasztás folyamatait érintik, hanem később, a munkaerő-piaci, vagy akár
az egyes munkapályák közötti mobilitást is meghatározhatják. (Bolgár-Szekeres, 2015). Ha a
munkavállaló nincs tisztában saját kompetenciáival, nem tudja, egy nagy bizonyossággal,
jobb munkakörülményekkel rendelkező állásra cserélni jelenlegi foglalkozását. Az életpálya
kategóriába eső „kompetencia” találatok főleg leíró jellegű, kompetenciaméréssel
kapcsolatosak. A tartalmakat olvasva viszonylag egyöntetű kép rajzolódik ki az „önismeret”
jelentési tisztázásával kapcsolatban. Az „önismeret” a cél, a bizalom és a pályaorientáció
47
szavakkal köthető szoros értelmezési párba. Mivel képességeink ismerete ösztönzően hat,
fejlődésre való vágyat generálhat, segít a képességeknek megfelelő célok felállításában, tehát
a pályaismeret, pályaorientáció folyamataiban. Ezt bizonyítja az is, hogy az „önismeret”
kulcsszó esetei közül a legtöbbször, 30 alkalommal fordul elő a pályaorientáció
kategóriájában, az imént vázolt összefüggést igazolja, hogy ugyan ebben a kategóriában a
„pályaismeret” esetei közül, szintén a legnagyobb számban, nyolc alkalommal fordul elő. A
„pályaismeret” kulcsszó következő legmagasabb találati számmával rendelkezik az életpálya
kategória, ebben az esetben is többször előtűnik a pályaorientáció fogalma, erősítve a
korábban meghatározott jelentésbeli kapcsolatot. Az életpálya kategórián belül főleg példa
értékű, jó gyakorlatok leírásában tűnnek fel a „pályaismerettel” kapcsolatos fogalmak és
maga a kulcsszó is. A „pályakép” kulcsszó érthető módon a pályaorientáció, pályaválasztás
kategóriákban tűnik elő. A „pályakép” találati kontextusaiban az identitás, önismeret,
kompetencia szavakkal kerül szóhasználatbeli kapcsolatba. Az identitás, pályaválasztás és a
pályakép fogalmai szorosan összefüggnek, a pályaválasztás szükséges az egyén álltál
kialakított reális pályaképhez, amely kapcsolatban áll az identitáskereséssel. (Borbély-Pecze-
Gyöngyösi, 2013). Mivel a foglalkozás, de még inkább a karrier gondolata befolyásolhatja az
egyén önértékelését és így identitását is. A „pályakorrekció” kulcsszó kevés találattal
rendelkezik, ezért nem vonható le tágabb következtetés, akárcsak a „pályalélektan” kulcsszó
esetében sem. Megemlítendő, hogy mind a két szóban forgó kulcsszó találatainak nagy része a
kompetencia kategóriában fordul elő. A „pályaérettség” kulcsszó az ebben a fejezetben
vizsgált dokumentumok közül egyikben sem fordul elő, ennek okának megfejtésére, illetve a
kulcsszó előfordulásának további vizsgálatára következő fejezetben teszek kísérletet.
Életpálya-tanácsadás folyóirat
Az Életpálya-tanácsadás folyóirat az elemzésemben azért kapott külön figyelmet, mert

a tárgyszavak találati listáján nagy számban szerepeltek az e folyóiratban megjelent
publikációk. Így kézenfekvőnek látszott a folyóirat eddig megjelent hét évfolyamának egészét
elemezni, a tárgyszavak találataként kapott publikációk általi feldarabolás nélkül. A folyóirat
elemzése három megközelítésre osztható. A már korábban is használt kulcsszavak
gyakoriságnak eloszlása, kvalitatív példázatokkal. A hét dokumentum leggyakoribb
48
szavainak, fogalmainak bemutatása wordcloud (szófelhő) segítségével. Valamint hálózat
elemzés, a szövegben helyet foglaló fontosabb szakmai kifejezések kapcsolatairól.
A kulcsszavak időbeni eloszlásának áttekintésénél nem meglepő, de mégis érdekes
eredmény mutatkozik. Egyes kulcsszavak jellegükből adódóan kevesebb előfordulási számot
mutatnak, mint más társaik. Jóllehet, ez a jelenség betudható, a szóban forgó kulcsszavak
speciális jelentésének. Azon szavak között, amelyek relatíve nagy frekvenciát mutatnak,
megfigyelhető egy monoton csökkenő tendencia. Ésszerű magyarázatnak tűnik ezt a
csökkenést a folyóirat megjelent évfolyamai között fellépő terjedelmi különbséggel
magyarázni, hiszen kevesebb szövegben a keresési találatoknak is arányosan kevesebbnek
kell lenniük. Jobban megvizsgálva a 2. ábrát és figyelembe véve a folyóirat oldalszámait az
imént említésre került érvelés könnyen redundánssá válik. A találati gyakoriságok terén, a
negyedikként megjelent évfolyam környéke, egyértelműen kiemelkedik, holott a szóban forgó
évfolyam oldalai alig érték el a 44-et. Ezzel szemben az ötödik évfolyam már 56 oldallal
büszkélkedhet s mégis ez a csökkenés kiindulópontja. A hatodik évfolyam az „önismeret”
kulcsszó kivételével minden más esetben az ábra mélypontja, mégis viszonylag átlagosnak
mondható 40 oldalból áll. Az utolsó vizsgált dokumentum, tehát a hetedik évfolyam esetében,
a vitatott érvelés a „kompetencia” kulcsszó szempontjából helyesnek mondható, hiszen ez a
dokumentum már 60 oldalból tevődik össze és a kulcsszó szignifikáns maximumát itt éri el. A
„kompetencia” kulcsszó egy másik szempontból is érdekes lehet, különös módon lineáris
egyenese növekvő tendenciát mutat.
49
2. ábra, A kulcsszavak előfordulásnak megoszlása, az Életpálya-tanácsadás folyóiratban
A nagyobb frekvenciát mutató kulcsszavak közül a „pályaismeret” és „önismeret”

szavak hasonló tendenciát mutatnak, R=0,7492 (3. ábra). Így igen szoros sztochasztikus
kapcsolat lép fel a két keresett szó között. Korrelációjuk az ötödik szám oldaliban törik meg,
hiszen az „önismeret” ekkor alacsonyabb éréket vesz fel, míg a „pályaismeret” frekvenciája
növekszik az előzőző szám eredményeihez képest. Ezek a kvantitatív adatok is alátámasztják
azt az általános tudományos szóhasználati, jelentésbeli kapcsolatot, amelyre az előző
fejezetben vett példák is utalnak.
A következő érdekes összefüggés, melyre érdemes reflektálni a „kompetencia” és
„pályakorrekció” kulcsszavak között fellépő korreláció vizsgálata (4. ábra). A két kulcsszó
korrelációs együtthatója, R=0,5366, amely matematikai értelemben véve összefüggést jelent.
Jóllehet a korreláció mértéke nem akkora, mint 3. ábra estében, mégis kiemelkedő
fontossággal bír abból a szempontból, hogy csakugyan az előző fejezetben tapasztaltakhoz
hasonló jellegű kapcsolat látható, mind két imént felvázolt esetben, így verifikálva kvantitatív
eszközökkel a puszta tartalmakból levont következtetéseket.
50
3. ábra, „Önismeret”, „pályaismeret” kulcsszavak korrelációja
4. ábra, „Kompetencia” „pályakorrekció” kulcsszavak korrelációja
A kulcsszavak kapcsolati képére tett előzetes várakozások megfogalmazásának

hiányát pótolva felvázolom, hogy a kulcsszavak jelentésbeli kapcsolatát figyelembe véve s az
előző fejezetben tapaszt együttes említések fényében egy várhatóan szoros kapcsolatokkal
51
rendelkező, a kapcsolatok mentén jól bejárható hálót kapjunk. A várakozás beigazolódása
igazolná azt az általam általános vélekedésnek tekintett kapcsolatot, hogy a vizsgált szavak
jelentései olyan mértékben átszövik a szak- és felnőttképzés, elemzésben vizsgált publikációs
hátterét, hogy csupán e szavak követésével, szakmai következtetéseket vonhatunk le,
követhetővé válnak az új irányok, valamint a tudományterület menetének bizonyos szintű
megfigyelése. Továbbá, hogy a szóban forgó publikációk, tehát az Életpálya-tanácsadás
folyóirat szerzői és szerzeményei, általában egységes, tudományos közösség részei, abból a
szempontból, hogy hasonló fogalmakat, hasonló értelmezésben használnak, megállapításaikat
pedig hasonló értékek mentén fogalmazzák meg.
5. ábra, Network ábra az Életpálya-tanácsadás folyóirat alapján
52
A 5. ábrán az Életpálya-tanácsadás folyóirat eddig megjelent évfolyamainak keresési
találatai láthatóak, mégpedig a „képesítés, képzettség, motiváció, munkaerőpiac,
munkatanácsadás, pályaalkalmasság, pályaérettség, pályaismeret, pályakeresés,
pályakorrekció, pályalélektan, pályatanácsadás, szakma” kulcsszavak szerint. A szavak
betűmérete az adott szó összes előfordulásának nagyságát mutatja. A két szó közötti
kapcsolat, ebben az esetben nem jelentésükben értendő, hanem a két kulcsszó, azonos
lapszámban való megjelenése határozza meg. Az ábrán látható pontok (node) magukat a
kulcsszavak jelölik, az élek (edge) pedig a két szó kapcsolatát, tehát az együttes előfordulást.
E kapcsolat erősségét egy 1-7-ig terjedő skála jelzi, annak függvényében, hogy hány számban
fordult elő együttesen a két szó. A szóban forgó erősséget az élek vastagsága és színe jelzi.
Minél vastagabb és minél sötétebb színű az él, annál erősebb kapcsolatról beszélhetünk. Ha
egy pont az ábra képzeletbeli középpontja felé helyezkedik el, várhatóan számos másik
ponthoz kapcsolódik erős kötéssel. Az ábrát, mint klasztert a szorosság jellemzi. Fakad ez
abból, hogy a megadott szavakat mint egymáshoz, mint pedig az elemzett szöveghez
jelentésbeli kapcsolat fűzi. Így várható a pontok magas kapcsolati száma. Az egységesség
mellett érvelő további tény az izolált pontok és a hídszerű kapcsolatok hiánya. A legtöbb
kapcsolattal rendelkező pontok egyike a „motiváció”, ez 65 rendbeli közös előfordulással
rendelkezik és viszonylag a hálózat közepén helyezkedik el, ellentétben a többi, közel azonos
értéket felvevő pontokkal, melyek a „munkaerőpiac, pályaismeret és pályatanácsadás”. Ezen
szavak inkább a perifériákon helyezkednek el, mivel az együttes előfordulásaik kevésbé
diverzifikáltak, tehát kevesebb kulcsszóval fordultak elő egy lapszámban, mint a „motiváció”.
A hálózat centrumához közelebb helyezkedik el a „képzettség” és a „pályalélektan” szavak,
jóllehet ezek kevesebb együttes előfordulással rendelkeznek, mint korábban vizsgált társaik.
Vannak olyan szavak, amelyeket előfordulásaik száma már csak a második sorba helyez
(„pályakeresés, pályakorrekció, pályaérettség”), mégis viszonylag jelentős számú
kapcsolattal rendelkeznek. Nemkülönben a „munkatanácsadás”, pont, ez a legkevesebb, tíz
esetbeli előfordulással rendelkező szó, ráadásul az ábra perifériáján helyezkedik el, mégis
nyolc kapcsolattal az ábra többi részéhez kötődik. Tehát tíz előfordulásból, nyolc más-más
szavakhoz köti, jelezve az ábra sűrűségét, kohézióját, valamint a fragmentáció hiányát. A 13
ponttal és 135 éllel rendelkező ábra szorosságát nem csak éleinek a pontok számához
viszonyított nagy aránya (egy ponthoz átlagosan 10,385 él tartozik), de C=0,907 együtthatója
53
is jellemzi. A small world effect-re mutató érték a klaszter egységének jellemzője. Továbbá
LG=1,135, tehát, ahhoz, hogy egy ponttól eljussunk egy másik tetszőleges pontig, általában
nem sokkal több, mint egy élen kell áthaladnunk. Vagyis a hálózat a kapcsolatok útján
viszonylag könnyen bejárható. Összességében hálónkat a sorosság és a kohézió jellemzi, így a
megfogalmazott előzetes következtetések valószínűsége feltételezhető. A kapcsolatháló
elemzésének esetében hiányosságként merül fel, hogy az Életpálya-tanácsadás folyóiratot
évfolyamonként és nem pedig cikkekként elemzem, így a meghatározott kötések, nem a
konkrét publikációkra, hanem az évfolyam egészére mutatnak, gyengítve gyakorlati
jelentőségüket.
A hálózati kép megismerése után a figyelem középpontja a látens tartalmak felé
tolódik. A folyóirat tartalma az előzőekben megszokotthoz képest eltérő módon, egy szófelhő
segítségével kerül bemutatásra. A 6. ábrán az egyes szavak méretét értelem szerűen
előfordulásaik gyakorisága határozza meg. Eltérően a hálózati ábrától a színeknek és az
elhelyezkedéseknek sincs különösebb jelentősege, pusztán random eredmények. Először is
vessünk rövid pillantást a tartalmi részek elemzéséhez használt kulcsszavakra („kompetencia,
önismeret, pályaérettség, pályaismeret, pályakép, pályakeresés, pályakorrekció,
pályalélektan”). Ezekre a szavakra, az Életpálya-tanácsadás folyóirat dokumentumaiban
összesen 247 találat született. Ezek közel 42%-kát az „önismeret” kulcsszó teszi ki. Ilyen
mértékű gyakorisági eloszlás eddig csak a „kompetencia” kulcsszó, kompetencia
kategóriájában keletkezett találatai között volt, magától értetődő, hogy a két eset közt nagy a
különbség. Visszatérve az aktuális elemezési egységhez a „kompetencia” kulcsszó 80
találatával itt is előkelő helyen szerepel. Miben rejlik a kompetencia szó ilyen széleskörű
használata? Kompetenciaismeret, kompetenciafejlesztés, kompetencia-elvárás,
kompetenciamérés, ilyen és ehhez hasonló szavak előfordulásaiban. Ezek a második lépcsős
szavak gyakorta fordulnak elő a szövegekben, holott az egyéb publikációkkal szemben
tapasztalt eltérés a telítettség mértékében rejlik, a folyóirat szövegeiben kevésbé szembeötlő a
kulcsszavak együttes előfordulása. Ez arra enged következtetni, hogy a téma specifikumok
kerülnek előtérbe, legalábbis a „kompetencia” kulcsszó bekezdéseinek kontextusaiban. A
folyóirat szövege amint említettem, bővelkedik keresési találatokban. Ezek ismertetése helyett
(várhatóan nem található nagyobb különbség, mint az egyéb publikációk esetében), inkább a
folyóirat szókészletével foglalkozzunk. A szókészletet, tehát a folyóiratban szereplő minden
egyes szó előfordulásának számát megvizsgálva (természetesen a kötőszavaktól eltekintve)
54
kiemelkedőek az életpálya, s tanácsadás szavak. Ezek eredményei jóllehet a címből
fakadnak, a pályaorientációs és szakmai szavak mégis hasonló nagyságú előfordulást
képviselnek. Megjelennek a szakmai nyelvezetben használt idegenszavak is (guidance, policy,
career), amelyek a nemzetközi szóval jó összhangot alkotnak. A folyóirat szókészletét alkotó
szavak együttes előfordulása és az ezek közti kapcsolat egy külön tanulmány forrásaként
szolgálhatna. Terjedelmi okokból ezen adatok elemzése ezzel a rövid „betekintéssel” zárul.
E tanulmány tulajdonképpeni célja, amely megmutatni vállalkozott a tartalmak, kulcsszavak
kapcsolatait, jóllehet eltolódott a szóhasználat feltérképezése felé. Azonban a terep felderítése
mindig megelőzi a tényleges kutatást. A hálózati ábra bizonyította, hogy igen is érdemes a
kulcsszavakat változóként kezelni és kapcsolataik relevánsak, még ha egyes esetekben
egyszerűek is. A 4. fejezetben felvázolt kulcsszó és kontextus közti kapcsolatok közül
általában az A és a B esetek valósultak meg, tehát a kulcsszó jelentése erősen vagy közepesen
kapcsolódott kontextusához. A C „típusú” esetekre, amelyben a kulcsozó és a kontextus
kapcsolata között gyenge kötés lépett volna fel, a kvalitatív vizsgálat során nem igazán derült
fény. Voltak esetek, amelyeknél a kulcsszó zárójelben, kiegészítésként került említésre, a vett
példák közül talán ez áll a legközelebb a C „típusú” kapcsolatokhoz.
55
7. ábra, Az Életpálya-tanácsadás folyóirat szókészletének szófelhője
A hálózatelemzés összegzése
Összegzésként a kulturális antropológia módszertanából ismert önreflexiót tanúsítva

reflektálnék e tanulmányra, de főképp annak esetleges hiányosságaira. Ahogy bizonyára
feltűnthetet, ezen írás nem több mint módszertani kísérlet, annak ellenére, hogy
inspirátoraként szintén egy kísérletet nevez meg. Továbbá az adatgyűjtés folyamatában nagy
56
nehézséget okozott a keresett dokumentumok digitalizálása. Az ezzel foglalkozó kutató örök
dilemmája a megszerzendő dokumentumok megléte és az adatvesztés kellemetlen mivolta
között zajlik. Mivel a nyomtatott anyagok digitalizálása során egyes szavak elíródhatnak és a
későbbi kulcsszó keresés során a potenciális kulcsszavak felismerhetetlenné válnak. Ez az
adatvesztés azonban nem olyan mértékű, hogy a kvantitatív következtetéseket döntően
befolyásolná, csupán apró eltérések lehetséges. A tartalmi következtetésekre gyakorolt hatása
pedig elenyésző. Magában a módszerben nagy potenciál rejlik, még ha egyes elemei
csiszolásra is szorulnak.
E tanulmány felhasználhatósága nem korlátozódik csupán a kulcsszavak
gyakoriságának nyomon követésére. A kulcsszavak gyakoriságának megállapításával, azok
eloszlásainak feltérképezésével bizonyos tendenciák rajzolódhatnak ki. Ezek a tendenciák
nem csak a kulcsszavakat, de a kulcsszavak álltál gyakorta tárgyalt témákat is jellemzik. A
jelenlegi kutatás során is megfigyelhető volt, hogy bizonyos kulcsszavak meghatározható
értelemben kapcsolódtak egyes témákhoz. Így a tendenciák megállapításával és figyelemmel
kisérésével egyfajta előrejelzési készségre is szert lehet tenni (Birher és Boros et al., 2014).
Azon témák, amelyek tendenciája növekvő pályát mutat és kulacsszavaik gyakorisága magas,
vélhetően népszerűvé válnak. Bemutatott módszer alkalmazásával, a szakma főbb témái és
kutatási irányai nem csak a múltban állapíthatóak meg, de a jövendőre is következtetési alapot
adnak. A módszer alkalmazásával a szak- és felnőttképzés egyéb területeit is feltárva, egy
olyan komplett rendszer képezhető, amely az egyes kulcsszavakat az általuk gyakorta
megjelölt témákhoz köti. Az így létrejövő kapcsolati rendszert, mint szótárt alkalmazva,
követhetőek a vizsgálati anyagokban előforduló témák. A kulcsszavak kapcsolatainak, a
hálózatelemzés módszertani felállásban vett értelmezése, szintén a szakma népszerű és
várható irányairól ad képet, hiszen különböző hálózati képek összehasonlítása is tendenciák
kirajzolódásához vezethet. Mivel a kulcsszavak álltál determinált témák változhatnak,
szükséges a kulcsszavak kontextusának, kvalitatív módon történő, folyamatos ellenőrzése.
57
Felhasznált irodalmak
Barabási, A. L. (2010): Villanások - A jövő kiszámítható. H. n.: Libri.
Barabási, A. L. (2013): Behálózva - a hálózatok csodálatos világa. Budapest: ELTE TTK.

https://www.youtube.com/watch?v=AZ1BCScp_Pk (2015.11.22.)
Barabási, A. L.(Ford.) Vicske M. (2002): Behálózva: - a hálózatok új tudománya. 3. kiadás.

hely nélkül: Helikon.
Birher, N., Boros, I., et al. (2014): A kvantitatív szövegelemzés, mint előrejelzési lehetőség.
Pénzügyi Szemle Online. Letölthető: http://www.penzugyiszemle.hu/tanulmanyok-
eloadasok/a-kvantitativ-szovegelemzes-mint-elorejelzesi-lehetoseg (2014.06.02.)
Bolgár, J., Szekeres Gy. (2015): A pályaorientáció jellemzői, kapcsolata a pályaalkalmassági

vizsgálattl, Hadtudományi Szemle. 1:283-293.
http://epa.oszk.hu/02400/02463/00026/pdf/EPA02463_hadtudomanyi_szemle_2015_01_283-
293.pdf (2015.09.15.)
Borbély-Pecze, T., Gyöngyösi, K., Juhász, Á. (2013): Az életút-támogató pályaorientáció a

köznevelésben 2. rész. Új pedagógiai szemle. 7-8: 32-47.
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00159/pdf/EPA00035_upsz_2013_07-08_032-047.pdf
(2015.09. 15)
Bowen, J. P., Wilson, R. J. (2012): Visualising Virtual Communities: From Erdős to the Arts.
arXiv:1207.3420. http://arxiv.org/abs/1207.3420 (2015.11.24)
Brannen, J., (1995): Combining qualitative and quantitative approaches: an overview. In:
Mixing Methods: Qualitative and Quantitative Research. 4. kiadás. Szerk. Brannen, J.,
Aldershot: Ashgate Publishing. 3-37.
Granovetter, S. M. (1973): The Strenght of Weak Ties. American Journel of Sociology,

78:1360-1380.
Jancsics, D. (2006): Uniós tagállamok a hazai sajtóban. Szociológiai Szemle. 2: 55-71.

http://www.szociologia.hu/dynamic/0602jancsics.pdf (2015.11.24)
58
Letenyei, L. (2003): A kapcsolatháló regénye. Szociológiai Szemle, 3: 123-131-
http://www.szociologia.hu/dynamic/0303letenyei.pdf (2014.03.03)
Németh, A., Mikonya, Gy., Pukánszky, B. (2009): A magyar neveléstudomány fejlődésének

új irányzatai a XX. század második felében = New Trends in the development of the
hungarian science of education in the second half of the 20th century. Munkabeszámoló.
OTKA. http://real.mtak.hu/id/eprint/2152 (2015.11.24)
A hálozatelemzéshez felhasznált publikációk listája
Pályaorientáció
Bolgár Judit - Szekeres György: A pályaorientáció jellemzői, kapcsolata a

pályaalkalmassági vizsgálattal. - In: Hadtudományi szemle, ISSN 2060-0437 , 2015.
(8. évf.), 1. sz., 283-293. p.
1_283-293.pdf (2015.09.15.)
Német Tamás: A pályaválasztás és pályaorientáció vizsgálata egy empirikus kutatás

során. - In: Hadtudományi szemle, ISSN 2060-0437 , 2015. (8. évf.), 1. sz., 319-340.
p.
1_319-340.pdf (2015.09.15.)
Borbély-Pecze Tibor Bors - Gyöngyösi Katalin - Juhász Ágnes: Az életút-támogató

pályaorientáció a köznevelésben (2. rész). - In: Új pedagógiai szemle, ISSN 1215-
1807, 2013. (63. évf.), 7-8. sz., 32-47. p.
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00159/pdf/EPA00035_upsz_2013_07-08_032-
047.pdf (2015.09. 15)
Boros István: Kapcsolódási pontok: Munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés. - In:

Szak- és felnőttképzés : a Nemzeti Munkaügyi Hivatal folyóirata, ISSN 2063-629X ,
2013. (2. évf.), 11-12. sz., 94-95. p.
59
Göncfalvi Anita: "A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése".
- In: Szak- és felnőttképzés : a Nemzeti Munkaügyi Hivatal folyóirata, ISSN 2063-
629X , 2012. (1. évf.), 3-4. sz., 22-23. p.
D. Fizel Natasa: A pályaorientáció és szakmai motiváció összefüggései az

ifjúságsegítő hallgatók körében. - In: Kultúra és közösség, ISSN 0133-2597 , 2012. (3.
évf.), 3-4. sz., 181-186. p.
Szilágyi Zsuzsa: Pályaorientáció amerikai módra. - In: Élet és tudomány, ISSN 0013-
6077 , 2011. (66. évf.), 43. sz., 1348. p.
Farkas Attila: Rituálé és pályaorientáció - Kiegészítés vagy hiánypótlás? - In:

Szakoktatás : az Országos Pedagógiai Intézet Szakképzési Igazgatóságának
pedagógiai folyóirata, ISSN 0237-5338 , 2010. (60. évf.), 1. sz., 8-15. p.
Borosán Lívia: Pályaorientáció. - In: Szín, ISSN 1416-6925 , 2010. (15. évf.), 6. sz.,
23-31. p.
http://epa.oszk.hu/01300/01306/00108/pdf/EPA01306_Szin_2010_15_06_december_
023-031.pdf (2015.09.16.)
Pályaválasztás:
Nagy Katalin: Konzervativizmus és liberalizmus – Pályaválasztás és társadalmi

mobilitás az Egyesült Királyság közoktatási rendszerében. - In: Opus et Educatio :
munka és nevelés – online szakmai folyóirat , ISSN 2064-9908 , 2014. (1. évf. ), 1. sz.,
Pályaválasztás - Gépipari szakmák diák szemmel. - In: Dél-Dunántúli Gazdaság, ISSN
1419-8746 , 2014. (16. évf.), 3. sz., 13. p.
http://issuu.com/pbkik/docs/ddgazd_14_03_online (2015.09.16.)
Bakos Csaba Attila: A Magyar Honvédség megítélése pályaválasztás előtt álló fiatalok
körében. - In: Hadtudományi szemle, ISSN 2060-0437 , 2013. (6. évf.), 1. sz., 1-5. p.
_001-005.pdf (2015.09.16.)
60
H. Piskó Beáta: Pályaválasztás a 2012/13-as tanévben. - In: Dél-Dunántúli Gazdaság,
ISSN 1419-8746 , 2012. (14. évf.), 7. sz., 10. p.
http://issuu.com/pbkik/docs/ddgazd12_07
Interjú Bai Katalin pályaálasztási tanácsadóval : Pályaválasztás előtt.... - In: Modern
iskola : oktatás módszertani magazin, ISSN 1788-8638 , 2010. (4. évf.), 5. sz., 8-9. p.
Életpálya
Simonovits András: Hossz- és keresztmetszeti egyensúly az életpálya

finanszírozásában. - In: Közgazdasági szemle, ISSN 0023-4346 , 2015. (62. évf.), 6.
sz., 611-620. p.
Tomasz Gábor: Életpálya-orientációs központok Észtországban. - In: Új pedagógiai

szemle, ISSN 1215-1807 , 2015. (65. évf.), 3-4. sz., 110-113. p.
Petró Csilla - Stréhli-Klotz Georgina: Formálódó új közszolgálati életpálya, különös

tekintettel a munkaköralapú rendszer bevezetése irányába tett hazai kísérletekre. - In:
Polgári szemle, ISSN 1786-6553 , 2014. (10. évf.), 3-6. sz.,
http://www.polgariszemle.hu/?view=v_article&ID=639 (2015. szeptember 16.)
Benczekovits Beatrix: Könyvtáros-életpálya. - In: Agrárkönyvtári hírvilág, ISSN

1218-0343 , 2014. (21. évf.), 4. sz., http://www.omgk.hu/AH2014/4/konyvtaros-
eletpalyamodell-mke-iksz.htm (2015. szeptember 16.)
Javaslatok az ápolók, egészségügyi szakdolgozók életpálya modelljének

kialakításához. - In: Ápolásügy: a Magyar Ápolási Egyesület továbbképző és
tájékoztató kiadványa, ISSN 1216-5026 , 2014. (28. évf.), 3. sz., 17-19. p.
Székely Tünde - Dániel Botond: Erdélyi magyar doktorandusz hallgatók életpálya

vizsgálata. - In: Kisebbségkutatás, ISSN 1215-2684 , 2013. (22. évf.), 3. sz., 34-59. p.
Novák Anikó: A tudományos életpálya vonzásában. - In: Létünk, ISSN 0350-4158 ,

2013. 4. sz., 65-72. p.
61
Garay Magdolna: Személyre szabott portfólió a diákok életpálya-tervezésének
szolgálatában. - In: Szak- és felnőttképzés : a Nemzeti Munkaügyi Hivatal folyóirata,
ISSN 2063-629X , 2012. (1. évf.), 2. sz., 12-19. p.
Kompetencia
Lovretity Zsigmond: Káprázat - valóság (Konfidencia - kompetencia). - In:

Munkaügyi szemle, ISSN 0541-3559 , 2014. (58. évf.), 3. sz., 7. p.
Nemeskéri Gyula: A foglalkoztathatóság általános kompetencia követelményei. - In:

Munkaügyi szemle, ISSN 0541-3559 , 2014. (58. évf.), 2. sz., 65. p.
Szőke-Milinte Enikő: A kommunikációs kompetencia a 2012-es NAT vitaanyagában.

- In: Anyanyelv-pedagógia, 2012. (5. évf.), 2. sz.,
http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=380 (2015. szeptember 24.)
Lukács Fruzsina: Kompetencia, motiváció és pályaválasztási bizonytalanság egyetemi

környezetben. - In: Felsőoktatási műhely, ISSN 1789-1922 , 2012. 3. sz., 51-66. p.
Budai István - Kozma Judit: A kompetencia-alapú közösségi munkás-képzés

fejlesztéséről. - In: Esély : társadalom- és szociálpolitikai folyóirat, ISSN 0865-0810 ,
2012. (23. évf.), 5. sz., 83-103. p. http://www.esely.org/kiadvanyok/2012_5/budai.pdf
(2015.09.24.)
Balázs Patrícia: A pragmatikai kompetencia fejlődésének vizsgálata kisiskolások

körében. - In: Anyanyelv-pedagógia, 2010. (3. évf.), 1. sz.,
http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=243 (2015. szeptember 24.)
Szabó G. Ferenc: A kommunikatív kompetencia. - In: Anyanyelv-pedagógia, 2010. (3.

évf.), 2. sz., http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=257 (2015. szeptember 24.)
Karner Orsolya: A pályaorientációs szakemberek kompetencia-mátrixának kialakítása.

- In: Életpálya-tanácsadás, ISSN 2061-4721 , 2010. (23. évf.), 3-4. sz., 10-17. p.
62
IV. Fejezet
Pályaorientációs rendszer elemei és főbb fejlődési irányok
Pályaorientációs rendszer elemeinek azonosítása
Aki arra vállalkozik, hogy bármilyen szempontból is foglalkozzon a pályaorientációs

rendszer elemeivel, azzal kell számolnia, hogy a magyar nyelvű szakirodalomban nem
találunk egységes és egyértelmű megfogalmazást. (Itt most nem térhetünk ki a
„pályaorientáció”, egész életen át tartó pályatanácsadás” vagy egész életen át tartó
pályaorientáció” fogalmak problémájára és fogalomhasználatára.) Ezért mindenképpen Az
élethosszig tartó pályaorientációs szakpolitika fejlesztése: Európai Kézikönyv3
meghatározására támaszkodunk, amely a pályaorientációs rendszert az alábbiak szerint
határozza meg – szakpolitikai szempontból: A rendszer keretét az egész életen át tartó tanulás
és a folyamatos foglalkoztatottság adja. Az oktatásba, képzésbe, foglalkoztatásba és
társadalmi beilleszkedésbe ágyazott, valamint iskolákra, felsőoktatási és képző
intézményekre, foglalkoztatási szolgálatok vonatkozik. Továbbá ez a rendszernek
összhangban kell lennie az országos, regionális stb fejlesztésekkel, különféle ágazatokkal. A
rendszer jellemzői vagy elemei a következők: az életpálya-vezetési készségek (career
management skills), hozzáférhetőség, minőségbiztosítás, koordináció és együttműködés.
1. Életpálya-vezetési készségek területén: életpálya-ismeretek oktatása,
kompetenciák fejlesztése, önismeret, munkatársak képzése, döntéshozatal.
2. Hozzáférhetőség területe: információhoz, képzéshez, szolgáltatáshoz, hozzáférés
támogatása, nyilvánosság biztosítása.
3. Minőségbiztosítás: pályaorientációs szolgáltatások és szakemberekre vonatkozó
szabályozások, pályaorientációs szervezetek minőségbiztosítási előírása,
4. koordináció és együttműködés.
A 2010és 2015 között megjelent publikációk nem egyenletesen fedik le a rendszer
elemeit, igen nagyfokú aránytalanság mutatkozik. Az első két rendszer elemet nagyszámú
3
Eurpean Lifelong Guidance Policy Network, Lifelong guidancePolicy Developmentz: A European
Recource Kit, magyarul: Az élethosszig tartó pályaorientációs szakpolitika fejlesztése, Európai
Kézikönyv, Budapest: Nemzeti Munkaügyi Hivatal, 2013. = www.elgpn.eu/publications/browse-by-
language/hungarian/az-elethosszig-tarto-palyaorientacios-szakpolitika-fejlesztése-europai-kezikonyv/
(Letöltés: 2015. 11. 16.). 17-19.
63
publikáció fedi le. A harmadik elem már kevésbe van képviselve, ám ebbe az irányba való
haladás mutatja a korábbi korszakhoz viszonyítva nagyszámú kutatási anyag, amely több
ponton is érintkezik a minőségbiztosítással.
Főbb fejlődési irányok
A főbb fejlődési irányok meghatározásakor nem csak a jelen tanulmány időszakának

kiadványait, hanem a korábbi bibliográfiai vizsgálódás (1198-2009) eredményeit is
figyelembe vesszük – azzal összehasonlítva tágabb rálátásra teszünk szert. A korábbi
időszakhoz képest ebben az öt évben nem történt számottevő előrelépést a fogalomhasználat
egységesülése felé.
A publikációkból egyértelműen kivehető egyfajta szemléletváltásra utaló az
irányultság, nevezetesen a „pályaorientáció” fogalma pontszerű tevékenységre utal, s ez ezt
fokozatosan felváltó „egész életen át tartó tanácsadás” kifejezés, amely viszont egy
hosszantartó eseménysorozatot fejez ki. Jelentősen növekedett a külföldi gyakorlat
bemutatása, s azok összehasonlítása a hazai tapasztalattal. Igen megnövekedett a
pályaorientációs rendszer elemeit bemutató és ahhoz kapcsolódó eseményekről beszámoló
írás. Ugyancsak bővül az információszolgáltatás körébe tartozó publicisztika.
A korábbi időszakhoz képest jelentősen növekedett a külföldi gyakorlat bemutatása, s
azok összehasonlítása a hazai tapasztalattal. Az amerikai, ausztrál, német, brit, dán és észt
pályaorientációs rendszerek ismertetésén kívül még
Ellenben továbbra is mostoha területek az esettanulmány, önismeret, szakmaválasztás,
pályaismeret, s kivált a pályaorientációs minőségbiztosítás témaköre, ám ebbe az irányba
mutató írások is megjelennek (lásd a kutatásokat).
A negyedik rendszer elem leginkább az események ismertetésében és jó gyakorlat
bemutatásában azonosítható.
Javaslattétel
• A pályaorientációs periodika fenntartása, mivel ebben a folyóiratban jelent meg a szakmai

írások 30-40%-a.
• Összehangolt kutatások és esettanulmányok ösztönzése, támogatása.
64
• A jó gyakorlatoknak nagy publicitást biztosítani.
• A pályaorientációs rendszer kevésbé frekventált elemeinek fejlesztése, publicitás biztosítása

(pl. önismeret, szakmaismeret stb.). Nagyobb fegyelmet szentelni a pályaorientációs rendszer
és hálózatának minőségbiztosítására.
• A hálózatelemzés eredményeire támaszkodó prognózis készítése, projektek tervezése.
• Ösztönözni érdemes a kialakult együttműködéseket ismertetését rövid publicisztikákban.
65

Összegző Tanulmány

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Összegző Tanulmány

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

NEMZETI SZAKKÉPZÉSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI HIVATAL

Dr. Erdei Gábor

Az eddigi bibliográfiai kutatások folytatásaként a 2010. és 2015. közötti időszak

Az úgynevezett publikációs kedv meghaladja az előző vizsgált időszakét. Az általunk

A jelen tanulmányban a következő értelemben vesszük a pályaorientációs rendszer

A publikációkból egyértelműen kivehető egyfajta szemléletváltásra utaló az

Kulcsszavak: pályaorientáció, pályaválasztás, életpálya, tanácsadás, szakmaválasztás,

Keywords: career guidance, choice of profession, career, choice of vocation, guidance,

Pályaorientációs témakörű tanulmányok és cikkek (Boros István)

A jelen kutatás szakirodalmi előzményei között két bibliográfiát mindenképpen ki kell

A tanulmányban felhasznált folyóiratok

A kutatás címével ellentétben a szakirodalmi vizsgálódásunkat nem korlátoztuk a

Agrárkönyvtári világ Közgazdasági szemle

Tanulmányok és cikkek kiválasztása összegyűjtése (ha szükséges

digitalizálása) hét, általunk a pályaorientáció témakörében alapvetőnek tartott

tárgyszóra (pályaorientáció, pályaválasztás, életpálya, tanácsadás, szakmaválasztás,

kompetencia és önismeret) kereséssel a MATARKA adatbázisban és a fent

megnevezett könyvtárak OPAC-jában (Online Public Access Catalog). Az

összeállított és tárgyszavak szerint rendezett bibliográfiai tételeket (fizikai és némely

esetben digitális autopszai alapján) bibliográfiai, statisztikai, valamint dokumentum-

és tartalomelemzésnek vetettük alá.

A második fejezetben a bibliográfiai feldolgozás és annotációk írás módszerét

alkalmaztuk a tartalom rövid feltárására. Természetesen nem mulasztottuk el a

A harmadik fejezetben szövegalapú, szógyakoriságon alapuló hálózatelemzés

módszerével az egyes tartalmak közti kapcsolatot vizsgáltuk. Felrajzoltuk szövegalapú

hálózati ábrát és jellemeztük a kulcsszavak szövegbeli kapcsolatát – a következő

kulcsszavak/tárgyszavak alapján: pályaorientáció, pályaválasztás, életpálya,

tanácsadás, szakmaválasztás, kompetencia és önismeret.

A tárgyszavak kiválasztása és alkalmazási nem probléma mentes. Itt a nehézséget nem

családi pályafa képesítés,

Tanulmányok tárgyszavak szerint megoszlása

A téma szerinti megoszlást a keresés és az annotált bibliográfia hét tárgyszó szerinti

miatt a redundáns találatok kiszűrni. A második helyen a pályaorientáció áll 20 írással,

amely a felvett bibliográfiai tételek 27 százalékpontja.

Tanulmányok, cikkek gyakorisága az egyes folyóiratokban

Tartalomelemzést az alábbi szempontok szerint végezzük. A első inkább formainak

Műfaj szerinti elemzés, tudományos tanulmányok

A műfaji megjelölést gyakorlati szempontból meglehetősen tágan kezeljük, kivált a

Beszámolók pályaorientációs kutatásokról

Pályaorientációs és pályaválasztási empirikus kutatás beszámolója, amely a

Beszámolók pályaorientációs eseményekről

Ebben az alfejezetben rövid ismertetjük a különféle események beszámolóit, ám

Több írás foglalkozik a pályaorientáció és életpálya-tanácsadás nemzetközi

Annotált bibliográfia (Boros István)

1. Bolgár Judit - Szekeres György: A pályaorientáció jellemzői, kapcsolata a

2. Német Tamás: A pályaválasztás és pályaorientáció vizsgálata egy empirikus kutatás

3. Pásku Judit: „Nekem például mihez van tehetségem?” - A pályaorientáció és a

5. Deák Klaudia: Pályaorientáció – út a jövőbe. Egy középiskolai pályaorientációs

6. „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” – Nyitó

7. Borbély-Pecze Tibor Bors - Gyöngyösi Katalin - Juhász Ágnes: Az életút-támogató

8. Pályaorientáció a Pályaválasztási Szakkiállításokon. In: Életpálya-tanácsadás, 2013.

9. Boros István: Kapcsolódási pontok: Munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés. In:

10. Kamarai szerepvállalások a pályaorientáció területén - Interjú Fekete Balázzsal, az

11. Sebő Tamás - Göncfalvi Anita: Pályaorientáció e-mailben - Az online tanácsadásban

12. Göncfalvi Anita: "A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése".

13. D. Fizel Natasa: A pályaorientáció és szakmai motiváció összefüggései az

16. Farkas Attila: Rituálé és pályaorientáció - Kiegészítés vagy hiánypótlás? In:

17. Fejér Noémi: Áttekintés a pályaorientáció témakörében megjelent bibliográfiáról. In:

1. Nagy Katalin: Konzervativizmus és liberalizmus – Pályaválasztás és társadalmi

2. Pályaválasztás - Gépipari szakmák diák szemmel. In: Dél-Dunántúli Gazdaság, 2014.

4. H. Piskó Beáta: Pályaválasztás a 2012/13-as tanévben. In: Dél-Dunántúli Gazdaság,

5. Koronczi Dóra: Dilemmák pályaválasztás idején. In: Életpálya-tanácsadás, 2011. (3.

7. Interjú Bai Katalin pályaválasztási tanácsadóval : Pályaválasztás előtt.... In: Modern