3.

Cabo Verde – cultura e identidade do arquipélago

„La plus ancienne colonie tropicale du monde. L’archipel le moin connu au point de vue de la
biogragraphie” (Auguste Chevalier 1935)
„A mais escolarizada colónia africana de Portugal” – ezért különös helye van a portugál
gyarmatrendszerben és Portugália is mindig kitüntetett figyelemmel fordult Cabo Verdéhez az
afrikai gyarmati birodalmon belül
Introducao do prelo (imprensa) em 1842 – a kolóniák között itt van először!
1856 publicacao do primeiro romance cabo-verdiano em Lisboa José Evaristo d’Almeida: O
escravo
1866 criacao do Liceu-Seminário de Sao Nicolau (durou até 1928)
Nem csak az első trópusi kolónia az európai expanzió történetében, de az első keveredési
laboratórium is európa és afrika között! Itt történt meg először a hibridizáció csodája. „(…)
independentemente de ser a mais antiga colónia do mundo do período da Expansão, Cabo
Verde constituir o primeiro caldeirão de ensaio de miscigenação euro-africana. E a estas duas
razões adicionaríamos ainda a circunstância de se ter ali processado um espectacular caso
aculturativo nos trópicos, mesmo considerando o fenómeno brasileiro, tido vulgarmente como
padrão não só nos sistemas de interpenetração de culturas mas também na convivência
racial.” – írja Ferreira
Földrajzilag a Macaronéziába tartozik. Lehet, hogy berberek és a görögök is ismerték
korábban de erről nincs bizonyíték, amikor megkérkeztek a portugálok nem volt őslakosság,
lakatlan volt. „Geologicamente integradas no todo denominado Macaronésia (Madeira,
Açores, Canárias, Cabo Verde), a hipótese de terem sido habitadas pelos Berberes ou
conhecidas dos Gregos não tem fundamento documental.”
Arab cartógrafos már ismerték – Já nos mapas que acompanharam a obra de Edrisi figuram
em frente do Senegal algumas ilhas, uma das quais com o nome de Aulil. Séculos depois o
mapa mundi de Meciá Viladestes de 1413 apresenta em frente do Riu de l’Or, claramente
identificado com o Nilo de Ghana, ou seja o Senegal, duas ilhas de tamanho e formas iguais
com o nome de Isles de Gader. No mapa de Andrea Bianco de 1448 reapareceram as mesmas
ilhas em frente da costa que medeia entre o Senegal e o Cabo Verde, com o nome de Dos
Hermanos
Jaime Cortesão szerint a szenegáliak ismerték, mert sót kerestek – eljutottak valószínűleg Sal
szigetére és valószínűleg sok sót importáltak, ami kb. aranyértékű és kereskedelmi értékű volt
afrikai királyságokban
A portugálok 1460-ban érkeznek meg. Diogo Gomes fedezi fel és lakatlanok a szigetek. „E
porque a minha caravela era mais veleira que a outra, cheguei eu primeiro a uma daquelas
ilhas, onde vi areia branca, e parecendo-me bom o porto lancei âncora e o mesmo fez António
de Noli. E disse-lhes que queria ser o primeiro a pôr pé em terra, e assim fiz, e nenhum
indício de homens vimos aí” – írja Diogo Gomes
két hullámban fedezték fel: „As ilhas do Arquipélago foram descobertas em duas vagas.
Primeiro, até 1460 as ilhas ocidentais e meridionais (Sal, Boa Vista, Maio, Brava, Santiago,
Fogo). Em seguida as ilhas orientais até 1462 (Santo Antão, São Vicente, Santa Luzia, São
Nicolau). Das dez ilhas, hoje nove são habitadas, e o seu tamanho é menor que a região do
Algarve em Portugal. Todas as ilhas são de origem vulcânica, têm um clima tropical e seco,
com características de aridez e semiaridez. A frente tropical tem uma influência decisiva
sobre o arquipélago, sendo responsável pela precipitação. Se atinge as ilhas causa
frequentemente inundações, mas se não chega, tem consequências catastróficas no equilíbrio
ecológico do país.”
A szárazság és az éhség miatttöbb tízezren haltak meg. Csak a XX. században közel 80ezren
Nem csoda, hogy lakatlan volt, 500 kmre a parttól + kedvezőtlen körülmények. De
stratégiailag fontos, mert jó elhelyezkedésű, eleinte az indiai utazások során használják, majd
a rabszolgakereskedelemben: „Por conseguinte, não só a população indígena faltava, mas a fl
ora e fauna do arquipélago também não era muito abundante. Embora não fosse o território
mais acolhedor para a vida humana, era perfeito para os portugueses, por causa da sua
localização. O arquipélago encontra-se no caminho de três continentes, África, Europa e as
Américas. A coroa portuguesa criou aqui um dos seus entrepostos essenciais. “Criaram postos
de escala, onde navios de diferentes envergaduras se aprovisionavam de água e de víveres
antes de prosseguir a viagem.” (Peixeira 2003: 23) Durante algumas décadas todos os navios
da Europa estacionaram aqui no seu caminho para a Índia. Por conseguinte, vários
navegadores famosos visitaram Santiago, entre eles Vasco da Gama, Cristóvão Colombo e
Magalhães.”
Cabo Verde sokszor meg sem jelenik az Afrika térképeken! Egyszerre európai és afrikai,
hatalmas diaszpóra-nemzet ugyanannyi diaszpórában élő zöld-fokival, mint amennyien a
szigeteken élnek, tehát egy olyan nemzet, ami territoriálisan egyszerre létezik a nemzeti
territóriumon belül és kívül!!!! „Cabo Verde é uma nação insular africana – frequentemente
omitida dos mapas de África – que, em termos de sua composição geográfica, práticas
cotidianas, sistema de crençãs, cultura material e instituições formais, revela traços ao mesmo
tempo africanos e europeus, os quais variam de ilha para ilha. Além disso, Cabo Verde
moderna é uma nação diasporizada, como resultado de mais de um século de emigração a
várias partes do mundo (as Américas, Europa, e o continente africano) devido a fatores
climáticos e socioeconômicos. Portanto, é uma família-nação que existe simultaneamente
dentro e fora dos confins do Estado, onde elos econômicos e afetivos criam uma relação
simbiótica entre o país natal e a sua diáspora.” – Fernando Arenas

Tehát a portugálokkal kezdődik a szigetek benépesítése, majd jönnek az afrikai rabszolgák.

ID „Com efeito, só após a chegada dos portugueses se deu o conhecimento moderno do
Arquipélago e se procedeu ao seu povoamento na base de colonos portugueses, de início
sobretudo do Algarve e da Madeira; depois teriam ido do Norte do País e um certo número de
estrangeiros; e logo se lhes haviam de juntar escravos da Guiné, do Senegal, de Benin, de
Gorea, sudaneses e talvez bantus. Os primeiros colonos teriam transportado consigo sementes,
plantas, animais para serem lançados na ilha, e foi assim que foi iniciada a primeira aventura
moderna de miscigenação dos trópicos.”
Cabo Verde mint nemzet több migrációs hullámnak köszönhetően jött létre!!!!!! Először
portugálok Santiagon és Fogon, majd később a többi sziget. Sajátosság a nagyszámú
felszabadított rabszolga, mert a szárazságok miatt elengedték őket !!!!!!!! „De fato, Cabo
Verde enquanto nação é resultado de várias ondas migratórias – sejam elas forçadas ou
voluntárias – que começaram quando os portugueses chegaram às ilhas desertas em 1460,
com o subsequente assentamento forçado dos escravos africanos. Os portugueses inicialmente
forjaram uma pequena economia de plantação com mão de obra escrava nas ilhas de Santiago
e Fogo; um sistema muito limitado devido à hostilidade da topografia e clima das ilhas. De
forma concomitante, entre os séculos XV e XVI, Santiago tornou-se um importante centro de
tráfico de escravos entre a costa da África Ocidental e Europa e, por fim, as Américas. Vários
ciclos de seca e fome determinaram o curso dos eventos históricos, socioeconômicos e
políticos que moldaram e desenvolveram a sociedade cabo-verdiana. Apesar da posição
geográfica de Cabo Verde (especialmete Santiago) ser lucrativa no curto prazo para os
mercadores de escravos, sua viabilidade enquanto economia de plantação foi duvidosa no
longo prazo. (…) as secas eram, por vezes, tão severas que os donos dos escravos eram
forçados a libertar ou abandonar suas mercadorias. Essa situação paradoxal resultou logo no
início, em uma grande população de escravos alforriados em Cabo Verde, os quais foram
forçados a suportar os cruéis ciclos climáticos e subsequente penúria econômica das ilhas.”
A rabszolgakereskedelemben fontos, mert egy lerakat. Nem akarnak elmenni egészen
Afrikáig, itt vettek rabszolgákat. „A descoberta do continente americano aumentou a
importância de Cabo Verde, porque se encontrava no meio destes caminhos. Muitos
negociantes não queriam ir até África para comprar escravos. A capital do arquipélago servia
como entreposto de exportação de escravos, um “viveiro do gado humano” (Peixeira 2003:
30).
Ribeira Grande (Santo Antão szigeten) volt az első nagy rabszolgalerakat. Itt akár hónapokat
is töltöttek. Itt keresztelték meg őket, h már keresztényekként lépjenek be az Új Világba. „A
primeira estação dos navios negreiros era Ribeira Grande, onde descarregavam as suas
mercadorias. Toda a capital cabo-verdiana foi construída para servir este tráfi co. Primeiro os
escravos eram dirigidos ao coração da cidade, à praça central, ao Pelourinho, onde eram
distribuídos por género e idade, e depois eram “alojados”, sendo que a sua estadia podia durar
de alguns dias até meses. Esta praça também funcionou como mercado humano e as punições
também aconteceram aqui, por isso permanece até hoje o símbolo do espetáculo público do
castigo. Os abusos corporais para a manutenção da “disciplina” eram comuns. Os escravos
eram vistos como animais ou máquinas, não tendo nem livre-arbítrio nem outros direitos.
Muitos deles fugiram para o interior da ilha. Os proprietários esclavagistas não tinham as
condições apropriadas para recuperar os fugitivos. Assim no interior de Santiago nasceram
pequenas aldeias de cabanas de colmo e desenvolveu-se a agricultura de subsistência dos
pequenos camponeses.”
Gyakoriak voltak a kalóztámadások: „A economia da metrópole estava intimamente ligada ao
tráfico, por isso durante séculos o porto da Ribeira Grande foi um dos mais protegidos no
Império Português. A Fortaleza de São Filipe – que até hoje guarda a cidade – foi atacada
regularmente por piratas de várias nações. Os concorrentes queriam assim enfraquecer o papel
de Portugal no comércio atlântico. Ribeira Grande foi atacada várias vezes, e Francis Drake –
o herói nacional dos ingleses e pirata temido aos olhos das outras nações – também liderou
um ataque em 1585 contra Santiago (Britannica).”
Rabszolgakereskedelem végével hatalmas gazdasági vákuum, hiszen eddig minden a
rabszoglakereskedelemre épült, nem alakult ki saját ipar, saját gazdaság…
António Correia e Silva desescravização rápida e intensa jelenségéről beszél a rosssz
klimatikus viszonyok és a szárazságok miatt, amiknek köszönhetően elengedték vagy
felszabadították a rabszolgákat!!!!!! Míg a XVI század végén majdnem 12 ezer rabszolga volt,
a XVIII század közepére már csak 3 ezer

a nagy kérdés, hogy ez a keveredett és ott ltérejött trópusi társadalom európai inkább vagy
afrikai? a família funciona segundo o modelo europeu, a religião católica está fortemente
implantada
Definíciós problémája a cabo verdei kultúrának is identitásnak: afrikai vagy európai? melyik
kulturális mátrixba tartozik? Egyikbe sem, mert jellegzetesen Cabo Verde-i azaz egyik se és
mindkettő egyszerre. „Nem uma coisa, nem outra: somos cabo-verdianos.” – írja Baltasar
Lopes
európai vagy afrikai? Jorge Barbosa verse erről: Conflito numa alma só/ De duas almas
contrárias/ Buscando-se, amalgando-se/ Numa secular fusão
érdekesebb esete a keveredésnek, mint Brazília, mert egy zárt térben, a szigetcsoporton történt
meg ez a trópusi csoda, nem egy hatalmas területen és társadalomban, mint Brazíliában! ID
„Tanto mais que hoje me convenço de que Cabo Verde é um caso mais significativo do que o
Brasil, sempre apontando como paradigma do processo de criação de sociedades tropicais
resultantes da expansão portuguesa. Á polivalência brasileira, factor de solicitações em vários
rumos, responde Cabo Verde com um mecanismo muito mais simplificado no seu jogo de
forças: a sua condição de pequeníssima nau conferiu maior pureza ao resultado da interacção
das forças de cultura em presença, e de aí, estou em crer que Cabo Verde seja um organismo
social mais harmonioso do que o brasileiro.” (Baltasar Lopes továbbra is)
nagyon más Cabo Verde mint Brazília, mert nem alakult ki monokultúra. sokkal kisebb a
közeg és nem alakult ki se monokulturális termelés, se casa grande-fazenda rendszer
szegény portugál gyarmatosítók voltak itt főleg, nem nagy fazendeirók. jobban és máshogyan
közeledtek a feketékhez, másként éltek együtt. „trivial pobreza do colono português que, em
muitas circunstâncias, o obrigou a aproximar-se e a conviver com o homem africano.”
Martinique (és sztem Brazília is) bőrszín alapján szegregálódik (a nagy brazil democracia
racial mítosza ellenére). alta burguesia branca, classe média mulata, pobres negros. Cabo
Verden ez nincs így! Egyáltalán nem számít a társadalmi hovatartozásban a bőrszín!!!! „sejam
os mulatos, sejam os negros passam a ser „gente branco” à medida que vão ascendendo à
burguesia.”

Meszticek lakják és egy mesztic kultúra, ahol a bőrszín nem társadalmi szegregációs faktor.
„O arquipélago na sua maioria é constituído por mestiços, no seu modo de vida, na sua cultura
e no seu comportamento social e dentro de cada classe ou estrato social em nada se
distuinguindo dos caboverdianos. Queremos dizer: do ponto de vista social cultural e
psicológico não há cabo-verdianos negros, nem cabo-verdianos mestiços, nem sequer cabo-
verdianos brancos. Haverá, sim, cabo-verdianos ricos, pobres, remediados, miseráveis.”
„A cor não criou nenhuma distinção social: certos burgueses ricos são negros e camponeses
ou operários quase brancos são pobres” – írja Auguste Chevalier 1935-ben
Erre már Vieira atya is felfigyelt a XVII. században ID „São todos pretos, mas somente neste
acidente se distinguem dos europeus. Têm grande juízo e habilidade, e toda a política que
cabe em gente sem fé e sem riquezas, que vem a ser o que ensina a natureza. Há aqui clérigos
e cónegos tão negros como azeviche: mas tão compostos, tão autorizados, tão doutos, tão
grandes músicos, tão discretos e bem morigerados que podem fazer inveja aos que lá vemos
nas nossas catedrais.”

Freyre elkezdi kiterjeszteni a Casa Grande elméletét a trópusok portugál kolonizálásáról

Brazíliáról az egész portugál gyarmati világra. 1950-ben Goában az Instituto Vasco da
Gamában kijelentette necessidade da criação de uma subciência, a luso-tropicologia, cuja
tarefa seria a de estudar o complexo luso-tropical – a tropicologia-n belül elkülöníteni egy
hispano-tropicologiat és egy luso-tropicologiat. Ennek a szükségességéről ír Freyre az O Luso
e o trópico-ban (1961, p. 25-26.)
Gilberto Freyre az 50-es évek elején felkeresi Cabo Verdét. Két szöveg is születik: Aventura e
rotina és Um brasileiro em terras portuguesas. Freyrének csalódás volt, ahogy a fiatal Cabo
Verde értelmiségnek (Baltasar Lopes, Jorge BArbosa, Manuel Lopes a Claridade generáció) is
csalódás volt: o Messias desiludiu-nos
Az volt, hogy Freyre az 50-es évek elején kiterjeszti a casa grande kutatásait az egész portugál
gyarmati rendszerre és végigjárja a kolóniákat! „Contudo, a teoria lusotropical ganha corpo e
nome próprio a partir do périplo realizado por Freyre a Portugal e a diversos territórios do
ultramar português (e não só) entre 1951-52, amplamente documentado no seu “diário de
bordo” intitulado “Aventura e rotina” (1953). Esta viagem suscitou igualmente a publicação
de uma série de obras, hoje em dia pouco lidas, sendo pelo menos duas delas encomendadas
pelo governo português, pretendendo ampliar e até “sistematizar” os seus pressupostos
teóricos (ver Um brasileiro em terras portuguesas [1953] já mencionado, “Integração
portuguesa nos trópicos” [1958] e “O luso e o trópico” [1961]).”
„pois o (sic) Cabo Verde é uma espécie de Ceará desgarrado no meio do Atlântico. Um
Ceará-arquipélago onde raramente chove ou deixa de fazer sol. A mesma aridez do Ceará
continental” – írja Freyre és sokszok a brazil Nordeste-hez hasonlítja, mintha annak lenne egy
gyengébb, kevésbé érdekes változata az óceánban
“Dez ilhas pirandellicamente à procura de alguma coisa que até hoje não encontraram: um
destino definido, claro, digno deles e do autor de sua vida histórica que foi sem dúvida
alguma, Portugal”
face ao Brasil segundo o sociólogo: falta de caracterização cultural, nenhuma “arte popular
que seja característica do arquipélago” (306), “nenhum prato regional que me parecesse uma
daquelas ‘contribuições para o bem-estar da humanidade’” (306), e ainda, o arquipélago seria
demasiadamente africano e não suficientemente europeu (e portanto, pouco luso-tropical).
Freyre szerint nem alakult ki igazából egy jellegzetes Cabo-verde kultúra, a kreol nyelvet is
lenézi, ami pedig pont egy sajátos keverék kultúrát jelöl… „Por um lado o uso generalizado,
pelos ilhéus, de um dialeto; por outro, a ausência, entre esses mesmos ilhéus, de artes
populares em que se exprimisse uma saudável interpenetração das culturas que neles se
cruzam, sem se terem harmonizado, até hoje – a não ser, talvez, na música – numa terceira
cultura caracteristicamente cabo-verdiana.” – Freyre: Aventura e rotina
Tehát szerinte a Cabo-Verdei kultúrának nincs nagyon sajátos karaktere
Freyrének a cabo verde-i konyha se tetszik… „Não conheci nenhum prato regional que me
parecesse uma daquelas contribuições para o bem-estar da humanidade, (…) com relação à
culinária luso-brasileira ou luso-afro-brasileira.”
De hát van nagyon sok jellegzetes helyi étel: catchupa (feijão, batata doce, couves, chouriço,
carne de porco), xerém (papas de farinha grossa de milho acompanhado de carne e molho),
camoca com mel, adjagacida, cuscuz, fringinato, batanca, botchada (tripas de porco) + doces:
brinhola, fongo, filhós
Viszont szárazság, esőhiány a legnagyobb problémák – a solução do histórico problema de
Cabo Verde intimamente ligado à carência de chuvas.”
És ezzel kapcsolatban a táplálkozás is problematikus… Az éhség és a szárazságok központiak
a kultúrában! Mivel sziget a população não se alimenta racionalmente. Kevés a hús, kevés a
vitamin, a zsír, a protein. Ezért egyfajta falta de robustez jellemzi a Cabo verde embert.
Subalimentação – falta de minerais, amit Fogo szigetén instintivamente földevéssel próbálnak
a gyerekek orvosolni + Fogo szigetén ciszternákban összegyűjtött esővizet isznak, amiben
nincsenek meg a minerais e vitaminas ezért satnyábban, vékonyabbak, betegesebbek

Jorge Barbosa com a publicacao do seu primeiro livro de poemas Arquipélago (1935) tornou-
se o pai da caboverdianidade poética, pioneiro da moderna poesia cabo-verdiana
O que define a sua poética é o relacionamento do sujeito com o espaco. Desta relacao nasce a
insularidade – o sentimento de solidao, de nostalgia que o ilhéu experimenta face ao
isolamento e aos limites da fronteira líquida que o separam do resto do mundo, criando-lhe
um estado de ansiedade que o leva a sonhar com outros horizontes para lá do mar.
Insularidade que é, antes de mais nada, cabo-verdiana e que desse modo se particulariza. O
factor geográfico do Arquipélago constituído por dez ilhas relativamente pequenas,
juntamente com condicionalismos climáticos, marcam a sentimentalidade e a maneira de estar
do homem
pequenez do espaco em confronto com o mar agiganta os sonhos!
as secas levam o sujeito a realizar a aventura da emigracao, sobrevivéncia
A insularidade de Barbosa tem duas vertentes: „querer partir e ter que ficar” e „ter de partir e
querer ficar” – regionalismo e universalismo – duas qualidades inerentes ao conceito de
insularidade. Estas estruturas tendem a articular-se na poesia de Barbosa, plasmadas num
profundo conhecimento da terra e do homem
Poema do Mar
O drama do Mar,
O desassossego domar,
sempre
sempre
dentro de nós!

O Mar!
cercando
prendendo as nossa Ilhas!
Deixando o esmalte do seu salitre nas faces dos pescadores,
Roncando nas areias das nossas praias,
Batendo a sua voz de encontro aos montes,
baloiçando os barquinhos de pau que vão Poe estas costas...

O Mar!
pondo rezas nos lábios,
deixando nos olhos dos que ficaram
a nostalgia resignada de países distantes
que chegam até nós nas estampas das ilustrações
nas fitas de cinema
e nesse ar de outros climas que trazem os passageiros
quando desembarcam para ver a pobreza da terra!

O Mar!
a esperança na carta de longe
que talvez não chegue mais!

O Mar!
Saudades dos velhos marinheiros contando histórias de tempos passados,
Histórias da baleia que uma vez virou canoa...
de bebedeiras, de rixas, de mulheres,
nos portos estrangeiros...

O Mar!
dentro de nós todos,
no canto da Morna,
no corpo das raparigas morenas,
nas coxas ágeis das pretas,
no desejo da viagem que fica em sonhos de muita gente!

Este convite de toda a hora

que o Mar nos faz para a evasão!
Este desespero de querer partir
e ter que ficar!
Diaszpóranemzet – a diaszpóra fogalmát elsősorban a zsidóságra szokták használni, illetve a
rabszolgakereskedés miatti atlanti szétszóródására az afrikaiaknak

Több kivándorlási hullám. Tehát nemcsak bevándorlás, hanem kivándorlás. A nemzetet ez a

folyamatos mozgás, diszlokációs dinamika határozza meg! Kényszerített és önkéntes
egyszerre, hol ez hol az, váltakozik. „A condição diaspórica intrínseca à formação e ao
desenvolvimento da nação cabo-verdiana tem girado, (…), entre emigração livre e forçada,
mais específicamente: o êxoco de escravos e indivíduos livres para a África Ocidental, Europa
e as Américas nos primeiros séculos do comércios transatlântico de escravos; a emigração
voluntárioa de baleeiros cabo-verdianos para a região da Nova Inglaterra dos Estados Unidos
no século XIX; e a mão de obra forçada enviada pelas autoridades coloniais portuguesas,
primeiro para as roças de São Tomé e Príncipe, e depois para Angola, entre o final do século
XVIII até 1970. Durante o final do século XX a diáspora cabo-verdiana na Europa incluía
estivadores em Roterdã, mineiros na região de Mosela na França, e empregadas na Itália,
assim como trabalhadores de construção civil e empregadas domésticas em Portugal.” –
ERRŐL SZÓLNAK COSTA FILMJEI

Az egyes szigetekről:

-Fogo – „em meio della há uma sera mui alta mais que nenhuma outras ilhas destas, na qual
serra sempre arde fogo, que parece a olhos vistos. E em certos tempos do ano ferve.” –
Valentim Fernandes 1510

Chã das Caldeiras – benne a caldeirában, mikroklíma és vulkáni talaj – gyümölcsök, remek
bor, ezért nagyon drága és értékes a föld, ami nagycsaládok főleg a francia család kezében
koncentrálódik. lávaházak. „É das melhores e das mais férteis de todas as ilhas de Cabo
Verde” – Duplessis

grog, algodão, pozolana,

Szigetek közötti kapcsolatok. Van amelyik termékenyebb, lakhatóbb, az központként szolgál

és a közeli kisebb, szerényebb sziget kiszolgálja valahogy és adminisztratíve is voltak függési
viszonyok, alá-fölé rendelődések + máskor lettek benépesítve, más gazdasági-koloniális-
társadalmi logikák. A Madeirán és az Azorin már működik capitanias donatárias rendszert
használták a portugálok

Santo Antão – legzöldebb, mert más a mikroklíma. Nem tépázzák annyira a szárazságok,
sokkal több eső esik, ezért stabilabb mezőgazdaságilag és társadalmilag

São Vicente (Mindelo) era usada meramente como pastagem das ilhas Santo Antão e S.
Nicolau. Povoado tardiamente, só no século XIX – utána ciclo do carvão com instalação dos
ingleses. Depósito para reabastecimento carvoeiro dos navios em rotas atlânticas. Escala
transatlântica dos navios internacionais + passa pela ilha o primeiro cabo submarino que liga
Europa à América. Tehát a XIX. században fontos lesz, nagyon fellendül. 1856-ban írja az
angol John Rendall: „dentro em pouco será com certeza a mais rica de todo o arquipélago”.
Következő évben eltörlik a rabszolgaságot, ltérehozzák a kórházat, megszervezik a
közoktatást, vízhálózatot. Prosperáló sziget és városok. De hamarosan leáldozik a szénnek,
Dakarban is olcsóbb így jönnek a problémák, az éhség, a munkanélküliség. Mindelo a
legszebb koloniális építészettel rendelkező városa a szigetcsoportnak és komoly kulturális
központ

Sal – sóbányászat. Az első caminhos de ferro portugál területeken! A só kikötőbe szállítására.

John Rendall leírja ezt is. Em 1941 a companhia aérea italiana de aviação LATI constrói um
aeroporto para escala de voos destinados a América do Sul, tal facto impulsionou uma forte
imigração das outras ilhas ao Sal. Portugal compra da Itália o aeroporto depois da segunda
guerra

Boa Vista – usado como leprosaria pois aí abundavam tartarugas cujo sangue era considerado
bom remédio para a doença. Séc XIX instalam-se na ilha ingleses por causa do comércio de
sal.

Maio – angol tengerészek és kalózok, pl. Frances Drake is járt ott. A XVII. századtól az
angolok sajátjuknak tekintik, ezért hívják Porto Inglêsnek a nagy települést. Exploração de sal
que depois é exportado para as Caraíbas, Brasil, Inglaterra, majd ennek leáldozásával komoly
krízis

Santiago – portugueses, genoveses, guineses. Ribeira Grande (ma Cidade Velha) a

rabszolgakereskedelem központja, majd annak leáldozásával áttelepülnek egy planalto
basático-ra azaz egy platóra, ez lesz Praia és annak szép, koloniális központja. Ilha agrícola
com trabalho de escravos: banana, papaia, coqueiros. Tarrafal e a colónia penal do Estado
Novo

A nemzeti identitás jóval a nemzet megszületése, függetlenedése előtt elkezdett kialakulni +

egységes nemzet képét árnyalja az egyes szigetek közötti identitásbeli, kulturális és nyelvi
különbségek

146-147 A nemzeti identitás egyik alapja a zene mellett a crioulo, ami egy összetett ortizi
értelemben vett transzkulturációs folyamat eredménye – „resultante da fusão entre a língua
portuguesa e línguas da África Ocidental (em especial mandinga, uolofe e temné). Estes
foram cruciais no comércios durante os primeiros contatos entre os portugueses e a África
Ocidental através da Costa da Guinl, e que são amplamente faladas atualmente na Sengambia,
Guiné-Bissuai, Guiné, Mali e Serra Leoa.”

147 A crioulo-nak két fő dialektusa van: sotavento és barlavento. A sotavento dialektus

epicentruma Santiago és ezek a korábban kialakult dialektusok ezért több morfológiai,
szintaktikai és lexikai elem van a Nyugat-Afrikai nyelvekből. A barlavento dialektusok
központja São Vicente, ezek később a XVIII. század során alakultak ki ezért közelebb vannak
a portugálhoz

147-148 A crioulo és a zene a nemzeti identitás cementje, összetartói, alapjai úgy a

szigeteken, mint a diaszpórában!!!! „Apesar das diferenças dialetais, o krioulo é a principal
força aglutinadora da cultura cabo-verdiana. Dada sua natureza constitutivamente oral, a
língua possui uma relação simbiótica com a música; portanto, juntos representam o meio
quintessencial para a expressão de um sentido de cabo-verdianidade, tanto nas ilhas como na
diáspora.”

150 a cabo-verdei zene globalizációját hozza el Cesária Évora Lisszabonon és Párizson

keresztül. A globalizációs folyamat már a negyvenes években elindult, amikor cabo-verdei
emigránsok New Yorkban és a keleti parton elkeztek fúziós zenéket csinálni a jazz hatására
kubai és latin-amerikai hatásokat is beépítve. Vickie Vieira, Horace Silver, Paul Gonsalves

A world music az univerzális-globális és angolszász dominanciájú pop és rock egyfajta

ellenpontját képezi – indústria musical global dedicado a gêneros musicais não anglófonos, de
origem não ocidental

152 van azért ellentmondás a world music koncepciójában mert eléggé koloniális a logika.
Periferikus területeken termelt nyersanyagot áruvá változtatnak produkciós cégek és a nyugati
fogyasztónak terjesztik – distribuição e consumo de músicas das periferias do capitalismo
global em todos os centros hegemônicos do Norte. Tehát vannak előnyei és hátrányai a world
music jelenségnek, ami ugye elválaszthatatlan a globalizációtól. Fő veszély az, hogy a
periféria zenéjét a nyugati fogyaztók elvárásai kezdik majd el alakítani

158 A world music kialakulása – C: Arenas nem említi, de fontos a 70-es évek, amikor Jimmy
Hendrix és Cat Stevens Marokkóba megy és Stevensre hatalmas hatással van az arab és
berber zene és még az iszlámra is áttér, illetve a Beatles útja Indiába és George Harrison
közeledése az indiai zenékhez, hangszerekhez, hangszerelésekhez.

Arenas szerint a 80-as évek döntő. Experimentális angolszász pop-rock zenészek, mint David
Bryne, Brian Eno és Peter Gabriel felmérték a nyugati zene korlátoltságát és elkezdtek
msáfelé keresni inspirációt és behozták a Harmadik Világ zenéit az angolszász pop-rockba.
Az volt a tapasztalatuk, hogy több évtized után a 80-as évekre megfáradt és kimerült a pop-
rock és annak eszköztára, repertoárja, hangszerei

159 Egy másik fontos figura Ry Cooder, aki a Buena Vista Social Clubbal kezdett szoros
együttműködéseket (lásd Wenders filmje)

Új hangszerek, új dallamok és új afrikai ritmusok jelentek meg a nyugati pop-rockban

Ebben a perifériák felé való nyitásban a rock megfáradása mellett a társadalmi tudatosság is
szerepet játszott. Megindultak a nagy közreműködések afrikai és angolszász zenészek között

Peter Gabriel megszervezte a Womad (World of Music Arts and Dance) fesztivált, Gabriel
Byrne és újfent Peter Gabriel megalapították az első world musicra specializált kiadókat:
Luaka Bop, Real World, így lehetővé tették a nyugati zenehallgatónak, hogy egyre közelebb
kerüljön ezekhez a más zenei hagyományokhoz + elindultak a jótékonysági koncertek is (Live
Aid)
160-161 Cesária Évora és rajta keresztüla a cabo-verde zenék globális sikere egyfelől a
diaszpóra másfelől pedig a world music industry együttállásának köszönhető! ID!!! „Pode-se
argumentar que a globalização da música cabo-verdiana por meio de Cesária Évora é um caso
paradigmático de sinergias globais/locais bem-sucedidas, onde uma multiplicidade de redes
inter-relacionadastem tido um papel crucial na sua rápida e bem sucedida difusão comercial:
as comunidades diaspóricas cabo-verdianas, a infra-estrutura da world music e uma gama de
atores envolvidos na criação, interpretação e disseminação da música cabo-verdiana baseada
nas ilhas e além-mar.”

162 Évora a diva dos pés descalços – hatalmas sikere Cabo-Verdére irányította a nyugati-
globális hallgatóság figyelmét és hozzájárult a turizmus sikerágazattá válásához a
szigeteken!!!! Évora tette fel a világ térképére Cabo Verdét, amit ugye sokszor le szoktak
felejteni az afrika térképekről

163 több zenei stílus egyszerre Cabo Verde-n: morna, koladera, batuku, funaná

Évora é de longe a cabo-verdiana mais conhecida do mundo + cantora africana mais bem-
sucedida de todos os tempos!!!! Figura materna arquetípica de Cabo Verde!!! Archetipikus
anyafigurája a nemzetnek

164 Igazi mítosz Cesária, hatalmas mítosz alakult ki körülötte – whisky-ivó, dohányzó, több
zátonyra futott kapcsolat és házasság, folyamatos csalódások, küzdés (mint Edith Piaf vagy
Billie Holiday)

165 Az 50-es évek végén kezdett el énekelni fiatal lányként Mindelo elég kozmopolita
kikötőbárjaiban. Mindelo a XIX. századtól foi um ponto transatlântico de reabastecimento
para os navios britânicos entre a Europa e a América do sul além de um ponto de ligação de
cabos submarinos entre Portugal e Brasil (táviróvezeték – Brazilian Submarine Telegraph
Company). De ez a prosperálás az 1920-as évekre kifújt, mert Dakar és a Kanári-szigetek
jobb lehetőségeket és infrastruktúrákat kínáltak ugyanerre. De azért még 1950-ben Mindelo
fontos központ és kikötő volt, com vida noturna agitada com bares e boates. Itt kezdte a
karrierjét ezekben a bárokban Évora

166 A 60-as években fel is vett egy albumot Mornas de Cabo Verde címmel, aztán a
függetlenedés utáni gazdasági krízis miatt több évre vissza kellett vonulnia a zenéléstől. Majd
a 80-as években elkezd megint felívelni a karrierje. Egy Bana nevű híres cabo-verde zenész
leszerződteti a lisszaboni éttermébe énekelni, a Monte Cara-ba. Itt hallotta meg José „Djó” da
Silva, emergente empresário musical nascido em Dacar (tehát aki eleve a diaszpóra szülötte)
és el is vitte rögtön Párizsba ahol rögtön alá is írtak egy szerződést, így ő indította el a világhír
felé vezető úton

167 Repertoárja a legjobb klasszikus és kortárs morna és koladera szerzők szerzeményeiből

áll: B. Léza, Manuel de Novas, Ramiro Mendes, Teófilo Chantre

168-169 a mornák és koladerák mellett latin-amerikai dalok és hatások is: kubai és brazil éa
portugál zenék (modinha, choro, habanera, fado). Ahogy a Café Atlantico albumcím is
felvállalja Évora rámutat Cabo Verde központi és közvetítő pozíciójára a
rabszolgakereskedelemben az atlanti óceánon, Az Atlânticos do Sul logikája

170 a nemzetközi featuringekben is ez a rabszolga útvonal atlanti logika: Caetano Veloso,

Marisa Monte, a kubai Orquestra Aragón, a szenegáli Ismael Ló, a mali-i Salif Keita, a kongói
Ray Lema, az angolai Bonga

175 Morna – o estilo musical cabo-verdiano mais representativo. ez a legrégebbi zenei stílus
és ott van minden szigeten. nemzetközileg is ez a legismertebb stílus, zsáner. Cesária tette
ismertté természetesen és a diaszpóra.

A transzatlanti luzofón mátrixban született ugyanúgy mint a fado. Ex-rabszolgák hozták

magukkal Brazíliából a lundu-t a XVII. században és ez adta az alapstruktúráját a morna
fejlődéséhez, amit később a szintén brazil eredetű modinha befolyásolt. Notas menores,
rotação de acordes ABA típico de outras músicas afro-ibéricas, inclusive o tango argentino,
atmosfera melancólica e por vezes fatalista, síncope rítmicade origem africana (itt különbözik
a fado-tól!!!! amivel hasonló az eredete, csak a fado nem szinkopált) + a morna szövegei
részét képezik a cabo-verdei irodalmi hagyománynak. representam um tipo de metatexto
nacional que documenta a realidade cabo-verdiana desde o fim do século XIX. Elenite a
felsőbb osztályokban játszották piano, violino és violão majd leszivárgott az alsóbb rétegekbe
és violão, violino, cavaquinho (Észak-portugál, Minho-i eredetű hangszer, az ukulele is ebből
jön!)

177 fiatalok között a zouk és a kizomba a népszerűbb

morna legfontosabb figurái Eugénio Tavares és B.léza

178 hagyományos témák: mar, amor, sodad, mulheres, Cabo-Verde (família nação, diáspora),
Mindelo, São Vicente, comentários s sátiras socias sobre eventos cotidianos

179 Koladera – barlavento szigeteken, Mindeloban született meg a XX. század első
évtizedeiben a mindeloi aranykorban, amikor nagy prosperálás volt és nagy kozmopolita
jövés menés, ami kedvezett egy dinamikusabb zenei forma megszületésének. Koladera –
morna com um ritmo mais acelerado, altamente dançável, tocada no ritmo 2/4, interpretada
em tom maior ou com modulação entre tons maiores e menores. é um estilo vibrante e sensual
que também foi moldado por influências vindas do Caribe latino-americano, tal como a
cumbia colombiana

A koladera szövege comentário social e político sobre o cotidiano com abordagens divertidas,
cômicas, moralistas, filosóficas e satíricas. As mulheres muitas vezes são objeto de desprezo –
sexismo, misoginia. Hetero férfiak írják, o ponto de vista feminino fica completamente
ausente

Dalok:

181-182 Mar Azul (B.Léza szerzeményű morna) paradigmatikus mű az egész Cesária

életműben. O sujeito poético situa-se além-mar e evoca em um lamento a quase insuperável
distância física e a inevitável passagem do tempo que o mantém afastado de sua terra natal,
suplicando ao mar para deixar que ele retorne

Mar azul, subi mansinho

Lua cheia lumiam caminho
Pam ba nha terra di meu
São Vicente pequinino
Pam bà braçá nha cretcheu...

Mar azul, subi mansinho

Lua cheia lumiam caminho
Pam ba nha terra di meu
São Vicente pequinino
Pam bà braçá nha cretcheu...

Oh mar, anô passá tempo corrê

Sol raiá, lua sai
A mi ausente na terra longe
Oh Mar, oh mar

182 Mar é morada di sodade morna (Armando de Pina) – az egyik legmelankólikusabb Évora
dal. Sujeito poético é claramente identificado com um imigrante vivendo na Nova Inglaterra.
A Nantasket (Boston mellett) strandon nézi a naplementét ami felidézi benne a Brava szigetén
lévő Praia di Funa-t. A fájdalom a tenger imensidade e finitude érzéséből származik.
Armando Pina a 60-as években írta a dalt, amikor elfogta a honvágy a Nantaketi tengerparton.

Num tardinha na camba di sol

Mi t'andá na pr'aia de Nantasqued
Lembra'n praia di Furna Sodade
Frontán 'm tchorá

Mar é morada di sodade

El ta separá-no pa terra longe
El ta separá-no d'nôs mâe, nós amigo
Sem certeza di torná encontrá

M'pensá na nha vida mi só

Sem ninguem di fé, perto di mim
Pa st'odjá quês ondas ta 'squebrá di mansinho
Ta trazé-me um dor di sentimento

183 Mindkét dalban ott vannak a dicotomias fundamentais da cultura cabo-verdiana: a tensão
entre presença e ausência do sujeito poético em relação às ilhas e o abismo entre as ilhas
geográficas e a diáspora espacializada, neste caso, representada pelos Estados Unidos – ez a
terra-longismo érzése, ami az emigráció tapasztalatából jön létre, aminek iránya mindig a
terra longe
184 Mar di kanal című gyorsabb ritmusú morna – az antropomorfizált tenger kettős, paradox
jellege: simultaneamente um aliado benigno e facilitador e uma entidade triçoeira e impiedosa
que destrói casamentos. Csak itt magán a szigetcsoporton belül vagyunk! Szigetek közötti
szeparáció, emberek és szerelmesek közötti szeparáció

Mar de canal bo é caranbolento

Bo caranbolame nha casamento
Mar de canal bo é caranbolento
Bo caranbolame nha casamento

O mar oh mar cusé q'un fazeb

Un passa na bo
Bo respinga na min

Mar bendito dixame pidibe um favor

Levan mantenha
Pa gente di nha terra

184 A Sodade című dal Évora és Cabo Verde himnusza. Batalha jurídica a szerzőségről
Armandio Cabral, Luís Morais és Bonga között. Legalább egy tucat cabo-verdei zenész
felvette a dalt. Végül kiderült, hogy Armando Zeferino Soares a szerző, São Nicolau
szigetéről és az 1950-es években írta a dalt, amikor búcsúzott a São Toméra emigráló
barátairól, és azt gondolta soha többet nem látják majd egymást, emrt nem térnek vissza.

185 Sodade é talvet a música cabo-verdiana mais conhecida no mundo graças a Cesária
Évora!

Az emigráció tapasztalatát tematizálja. „É uma composição enraizada tematicamente na

história da emigração forçada de cabo-verdianos decorrente do trabalho contratado nas roças
de cacau em São Tomé (ez a motívum a luzofón gyarmatok közötti kényszermunka-emigráció
megjelenik az 50-60-as évek antikolonialista irodalmában is: Ovídio Martins, Gabriel
Mariano, Agostinho Neto, António Jacinto, Noémia de Sousa

A cabo-verde kultúrában a délre (São Tomé és Angola) való emigráció foi considera
equivalente a uma condenação ao exílio! – számtalan morna, koladera és funaná tematizálja a
dor da partida forçada em direção ao sul e o impacto negativo emocional, social e cultural
sobre suas vítimas. A letra da canção-hino Sodade seria a mais representativa de tais
sentimentos

Egy megismételt kérdésből indul ki, ez az alapja: quem te levou por este camino distante?
Esse caminho para São Tomé

Ken mostra-b es caminho lonji?

Ken mostra-b es caminho lonji?
Es caminho pa São Tomé
Ken mostra-b es caminho lonji?
Ken mostra-b es caminho lonji?
Es caminho pa São Tomé

Sodade, sodade
des nha terra São Nicolau

Si bo screvê-m, m'ta screvê-b

Si bo skesê-m, m'ta skesê-b
Até dia ki bo voltá
Si bo screvê-m, m'ta screvê-b
Si bo skesê-m, m'ta skesê-b
Até dia ki bo voltá

186 o kaminho longe representa metoninicamente a experiência do trabalho contratado nas

ilhas equatoriais

A kérdésre viszont nincs válasz! Ami jelentéses. Kiemeli ennek a tapasztalatnak a fájdalmát
és a visszatérés kérdésességét

Gyászdal! Ismétlés, moll hangnem melankóliája! Ez egy gyászdal!!!! A cabo-verdei

gyászdalokra emlékeztet, a giza-kra (guisa). „O tema, a qualidade repetitiva do refrão e o uso
de tons menores conferem a essa canção um ar de luto que lembra o lamento funéreo cabo-
verdiano chamado giza.”

ID! ez a dal a portugál koloniális rendszer kegyetlenségét mutatja fel. A sodade-ban ott
rezonál ez az egész történet, minden szenvedés és minden fájdalom! C: tehát más mint a
portugál saudade!!!! „Nessa canção em especial, sodade opera como uma metáfora que
condensa o sofrimento, as circunstâncias do trabalho forçado, a dispersão dos seres amados, e
um tipo de exílio do qual poucos cabo-verdianos retornariam. Esse capítulo ignóbil da história
do colonialismo português está indelevelmente inscrito na memória coletiva dos cabo-
verdianos, o qual a canção „Sodade” sintetiza com a sua modalidade de hino.”

Ha megnézzük a 2003-as Live in Paris DVD-hez készített videót látjuk, hogy próbálja
megragadni a gyász érzetét – cenário: casa vazia e decrépita

186-187 A kényszermunka motívum és a portugál kolonializmus összefonódása a nha cansera

ka tem medida című koladerában is ott van. Ez egy a felszínen boldog táncdal mégis egyfajta
szenvedés kifejezése egy São- Tomén élő Cabo-Verdeinek, aki teljesen megfáradt fizikailag
és érzelmileg a száműzetésben és a munkában és nincs már kapcsolata a családjával,
szeretteivel és hazájával

Nha cancera ka tem medida

Oh nha guente
Oh qu'afronta qu'm passa
Trinta ano di São Tomé
Leva'm familia
Dixa'm mi sô

Cu nha tristeza e nha sodade

Oh oi oi nhos leva'm ca nhôs dixa'm
Cabo verde é qu'é nha terra
M qu'rê volta ma'm ca podê
C'atcha ninguem pa da'me di mon

187-188 A São Tomé na Equador is hasonló tematikájú – „expressa o desejo de superar esse
trauma histórico a partir do gesto do perdão, a fim de construir um futuro coletivo de
promessa

Resentiment ka ta konstrui
realidad é perdão
y perdão pode ser união
di tud bos fudj, San Tomé

188-189 Petit Pays című koladera – „é uma evocação delicada da infinita nostalgia por uma
terra pobre e humilde, pouco conhecida no mundo, e ainda assim, tão cheia de amor e rica em
música.”

A francia nyelv használata egyfajta tisztelgés Franciaország előtt és a francia közönség előtt,
akiknek köszönhetően beindult a világkarrierje Évorának + a frankofónia Afrikai jelenlétére is
felhívja a figyelmet.

Veszteség, negativitásmetaforákat (estrela que não brilha, areia que nunca umedece) a cabo-
verdei kultúrkincs és a zene gazdagsága ellensúlyozza!

A nemzet apróságát felnagyítja a nemzetközi-globális kontextusba való bekerülés. Már nem

olyan apró, nem olyan láthatatlan pont a dalnak köszönhetően

190 Paraiso di Atlantico – nem használja a szeparáció metaforáját, hanem imagem arbórea
ressaltando um sentido de continuum entre Cabo Verde como uma árvore com seus galhos
espalhando-se pelo mundo e os emigrantes cabo-verdianos retratados como folhas crescendo
dos seus galhos

Kabuverd é un árv frondoz

Simiod na mei di Atlantiku
Ses rama spaiod na mund inter
Kada folha é un fidj keridu
Parti pa longe pa ventura
Pa un futur mas flis y dignidade

191 B.Léza Morabeza című mornája – a morabeza érzésről

194 A Desilusão dum Amdjer című morna – beépíti a nyugat-afrikai kora műfajt, amivel
kicsit eltolja a domináns európai harmóniarendszerből és közelíti a nyugat-afrikai zenéhez.
Forte crítica ao conservadorismo da sociedade com as mulheres (solteiras em geral, prostitutas
em particular), que dependem de um homem ou de proteção afim de serem aceitas e
inteligíveis no quadro da ordem patriarcal hegemónica. Cesária élettörténetétől sem idegen
tapasztalat. A dal tulajdonképpen egy nő története (házas, szingli vagy prosti az nem világos
teljesen…), akit elhagyott a férje vagy a szeretője és ezért a társadalomban támadások
céltáblájává válik. A végén viszont afirmálja a létezését

A domináns kulturális kifejezési forma a morna, ami az egész társadalmat átjárja a populáris
rétegektől a felső értelmiségig

A morna lényege: saudade, fájdalom, a szigetlétezés tragikuma. ID „O Cabo-Verdiano

imprime à morna o expoente máximo da sua sensibilidade. Através dela exprime a saudade do
que deixou, do que não viveu, do que desejaria ter vivido e ainda de tudo o mais quanto nos
estratos profundos do seu subconsciente se agita e desencadeia, em torrente lírica: o amor, a
nostalgia, o sofrimento.”

Etimológiája és eredete 1, az Antillákra szállítottak sok rabszolgát innen, ide-oda mentek a

hajók (pl.a mangueira, a nogueira, a café és a chá onnan jött Cabo Verdére) – Gilroy: Black
Atlantic. És ott is kialakult egy nagyon hasonló dalforma a morne a mesztic társadalomban 2,
angol mourn azaz gyászol szóból 3, a morno portugál melléknévből: dança morna, música
morna

A portugálok szeretik azt hinni, hogy a fadoból alakult ki, de ez történelmileg lehetetnel,
hiszen a fado brazíliából került portugáliába 1822 után, a morna már létezett ebben az időben,
van róla írásos forrás…

közösségi érzéseket fejez ki a morna. „(…) exprimir sentimentos colectivos. O riquíssimo

repositório de mornas, na sua maioria, vive só da expressão de sentimentos da comunidade
através de vozes individuais.”

sódade, cretcheu, dor, tristeza, nostalgia, amor

Cesária Évora: Petit pays + sodade

Az 50-es években jelent meg a morna mellett egy másik dalfajta a coladeira és nagyon
gyorsan elterjedt a bulikban, rádióban – ascensão meteórica. Teljesen más mint a morna, mind
zeneileg, mind szövegvilágban, mind a tánc