SZÁMVITEL TÉTELEK

1.A
A számvitel szabályozásának szükségessége és a magyar szabályozás szintjei! A számviteli törvény célja, személyi
hatálya, a törvény hatálya alá nem tartozó jogalanyok. A számviteli törvény által meghatározott számviteli alapelvek
tartalma, csoportosítása és érvényesülésük a törvény szerinti beszámoló készítésénél, példákon keresztül.

A számvitel törvényi szintű szabályozásának szükségessége:

A számviteli törvény 2000. évi tv. olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható és valós összképet
biztosító tájékoztatás nyújtható a gazdálkodók vagyoni és pénzügyi helyzetük alakulásáról, és jövőbeli terveiről.
A számviteli törvény célja: hogy meghatározza a gazdálkodók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, az
érvényesítendő elveket, az azokra épített szabályokat, valamint a nyilvánosságra hozatalra, és a könyvvizsgálatra
vonatkozó követelményeket.

A Szt. hatálya: a Szt. hatálya alá tartozik a gazdaság minden olyan szereplője, amelynek működéséről a nemzetgazdaság
más szereplői tájékoztatást igényelnek. Pl:
 vállalkozó: Pl.: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, biztosító intézet
 az államháztartás szervezetei
 jogi személynek minősülő egyéb szervezetek, pl: Lakásszövetkezet, társasház, egyházi jogi személy, alapítvány,
ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, befektetési alap, tőzsde, nyugdíjpénztárak,
 Magyar Nemzeti Bank,
 egészségügyi, szociális és oktatási intézmény.
A Szt. nem terjed ki: az egyéni vállalkozóra, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi székhelyű
vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére, valamint arra a közkereseti társaságra, betéti társaságra, egyéni
cégre és ügyvédi irodára, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és
a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti.

A számviteli törvény szerint következő alapelveket kell érvényesíteni:

1. Vállalkozás folytatásának elve (folyamatos működést feltételez). Ha ez az alapelv nem érvényesül, akkor a számviteli
alapelvek többsége sem alkalmazható.
2. Teljesség elve: A gazdálkodónak könyvelnie kell minden gazdasági eseményt, amely az eszközökre, forrásokra, illetve a
tárgyévi eredményre hatást gyakorol.
3. Valódiság elve: A könyvvitelben és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak,
bizonyíthatóknak kell lenni.
Minden gazdasági műveletről bizonylatot kell kiállítani.
4. Összemérés elve: Az adott időszak eredményének meghatározásakor az adott időszak elismert bevételeit, azok megfelelő
ráfordításait kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.
5. Óvatosság elve: Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan.
6. Bruttó elszámolás elve: A bevételek és a költségek, illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem
számolhatók el.
7. Egyedi értékelés elve: Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg
kell rögzíteni és értékelni.
8. Időbeli elhatárolás elve: Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az
adott időszak bevételei, és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan, az alapul szolgáló időszak megoszlik
az elszámolási időszak között.
10. Lényegesség elve: Lényeges minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a
beszámoló adatait felhasználók döntéseit.
11. Költség-haszon összevetésének elve: A beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon
arányban az információk előállításának költségeivel.
12. Világosság elve: A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett
formában kell elkészíteni.
13. Következetesség elve: A beszámoló tartalmában és formájában az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani
kell.
14. Folytonosság elve: Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival.

NEM NEVESÍTETT ALAPELVEK

15. Hasznosíthatóság elve: A hasznosíthatóság elve akkor érvényesül, ha a beszámoló olyan adatokat tartalmaz, amelyek jól
hasznosíthatóak, és az információk időben állnak rendelkezésre.
16. Semlegesség elve: Az elv akkor érvényesül, ha a beszámoló összeállításánál sem előítélet, sem elfogultság nem
befolyásolja az információk tartalmát.
17. Időszerűség elve: Az elv akkor érvényesül, ha az információ még a döntés előtt eljut a felhasználóhoz, ezzel biztosítja a
hasznosíthatóság elvének az érvényesülését.
 1.B
A devizanemek közötti áttérés számviteli szabályozása. A funkcionális pénznem fogalma és annak megállapítása

A Számviteli törvény alapján az éves beszámolóban az adatokat ezer forintban, illetve ha a mérlegfőösszeg meghaladja a
százmilliárd forintot millió forintban kell megadni. A következőkben felsorolt esetekben más pénznemben is készülhet a
beszámoló:
- A létesítő okiratban rögzített devizában KELL elkészíteni az éves beszámolót a devizakülföldi társaságnak
- A létesítő okiratban rögzített devizában KÉSZÍTHETI el az éves beszámolót: az európai gazdasági
egyesülés, az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet is.
- Bármely vállalkozó euróban vagy USA dollárban készítheti el éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a
számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az
eurót, illetve az USA dollárt jelölte meg.
- A létesítő okiratban rögzített (eurótól és USA dollártól eltérő) devizában készítheti el éves beszámolóját az a
2vállalkozó, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (a „funkcionális pénznem”)
az eurótól vagy USA dollártól eltérő deviza, feltéve, hogy
a) bevételei, költségei és ráfordításai, valamint
b) pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei

Fontos! A devizában elkészített éves beszámolóban az adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyam
jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni. Mivel az éves beszámolót a könyvvezetésnek kell alátámasztani, ezért
értelemszerűen a könyvvezetés a beszámoló pénznemében kell, hogy történjen.

A devizaáttérés folyamata
1. Az áttérési időponttal beszámoló készítés az áttérés előtti pénznemben.
2. A nyilvántartások zárása.
3. Az elfogadott beszámoló letétbe helyezése, közzététele az áttérést követő 90 napon belül.
4. A beszámoló adatai alapján az áttérést követő 90 napon belül adóbevallás készítése.
5. A mérleg adatainak az átszámítása az új pénznemre.
6. A különbözetek rendezése.
7. Az új pénznemben mérleg összeállítása, könyvvizsgáló által hitelesítése.
8. Az új pénznemben készült mérleg alapján a nyilvántartások megnyitása.

Az átszámítás szabályai forintról devizára történő áttérés esetén

A forintban elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló mérlegének valamennyi tételét az áttérés napján
érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam reciprok értékén kell a létesítő okiratban
rögzített devizára átszámítani. Eltérő módon kerül(nek) átszámításra:
- A létesítő okiratban rögzített devizanemben fennálló követeléseket, továbbá valuta-, devizakészleteket, illetve
kötelezettségeket nyilvántartás szerinti valuta-, devizaösszegükben kell az átszámításnál figyelembe venni.
- A létesítő okiratban rögzítettől eltérő devizanemben fennálló követeléseket, pénzeszközöket, illetve
kötelezettségeket az áttérés napján érvényes keresztárfolyam alapján kell az átszámításnál figyelembe venni.
- A jegyzett tőkét a létesítő okirat módosításában devizában meghatározott és a cégbíróságon devizában
bejegyzett devizaértéken kell figyelembe venni.

Az átszámítás szabályai devizáról forintra történő áttérés esetén

Az áttérést megelőzően a létesítő okiratban rögzített devizanemben elkészített éves beszámoló, egyszerűsített éves
beszámoló mérlegének valamennyi tételét az áttérés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett,
hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Eltérő módon kerül(nek) átszámításra:
- A forintban fennálló követeléseket, továbbá a forintpénzeszközöket, illetve a forintban fennálló kötelezettségeket
nyilvántartás szerinti forintösszegükben kell az átszámításnál figyelembe venni.
- A létesítő okiratban - az áttérést megelőzően - rögzítettől eltérő devizanemben fennálló követeléseket,
pénzeszközöket, illetve kötelezettségeket az áttérés napjára vonatkozó a számviteli politikában választott
devizaárfolyam alapján kell az átszámításánál figyelembe venni.
- A jegyzett tőkét a cégbíróságon forintban bejegyzett jegyzett tőke forintértékén kell figyelembe venni.

Az átszámítás szabályai devizáról más devizára történő áttérés esetén

Az átszámítás a korábban felvázolt áttérési esetek logikája szerint történik, azzal az eltéréssel, hogy a régi pénznemben
fennálló tételeket az új pénznemre az általános szabályok szerint keresztárfolyamon kell átszámítani.
 2.A
A beszámolási kötelezettség, a beszámolók fajtái. A könyvezétési kötelezettség. A beszámolók közötti választásra
vonatkozó szabályok és a könyvezetéssel való összefüggése. A számviteli politika fogalma. A számviteli politika
keretében elkészítendő szabályzatok. A leltár és a leltározás fogalma, a hozzájuk kapcsolódó számviteli szabályok. A
bizonylati elv és bizonylati fegyelem érvényesülése.

A beszámolási kötelezettség, a beszámolók fajtái.

A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően,
könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles – magyar nyelven – készíteni.
A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről, pénzügyi
helyzetéről és tevékenysége eredményéről.
A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától.
A beszámoló lehet:
- éves beszámoló (kettős könyvvitel),
- egyszerűsített éves beszámoló (kettős könyvvitel),
- „normál” egyszerűsített éves beszámoló,
- mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló,
- összevont (konszolidált) éves beszámoló (kettős könyvvitel),
- egyszerűsített beszámoló (egyszeres könyvvitel).

A beszámolót könyvvezetéssel (könyvvitellel) kell alátámasztani.

Könyvvezetés (könyvvitel) alatt azt a tevékenységet értjük, amelynek során a gazdálkodó a működése során előforduló, a
vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet és azt a mérleg
fordulónapján lezárja.
A könyvvezetés fajtái:
- kettős könyvvitel
- egyszeres könyvvitel

A beszámoló formája és a könyvvezetés módja közötti szoros kapcsolatot a beszámoló információtartalmának

részletezettsége, a pénzügyi vagy a gazdasági realizáció elvét érvényesítő szemlélete indokolja. A könyvvezetés a
beszámoló alátámasztását szolgáló eszköz.
Az egyszerűsített éves beszámoló készítésének feltételei.
Éves beszámolót kell minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak készíteni, de a feltételek fennállása esetén
egyszerűsített éves beszámolót is készíthetnek.
Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a
mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az
alábbi határértéket:
- a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel az 2400 millió forintot,
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

A határértékektől függetlenül nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót:

- a nyilvánosan működő részvénytársaság,
- az anyavállalat,
- a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó, valamint
- az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az
engedélyezést már kérelmezték.

Szémviteli politika:
A számviteli politika kertén belül a következő szabályzatokat kell elkészíteni kötelező jelleggel:
- eszközök, források értékelési szabályzata,
- eszközök, források leltárkészítési és leltározási szabályzata,
- az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat,
- a pénzkezelési szabályzat.

Ezen kívül a számviteli politika részei:

- a számlarend és
- a bizonylati szabályzat.
A leltározás az a tevékenység, amelynek során megállapítjuk a vállalkozó kezelésében és/vagy birtokában lévő
vagyonelemeket. A leltározás tehát maga a folyamat, melynek eredményeként összeállíthatjuk a leltárt.
A leltár olyan tételes - jegyzékszerű - kimutatás, amely a vállalkozó vagyonelemeit összetétel (azaz eszköz) és eredet
(azaz forrás) szerint egy adott időpontra (a fordulónapra) vonatkozóan mennyiségben és/vagy értékben részletesen mutatja.
Bizonylati elv: minden könyvelési tételnek bizonylaton kell alapulnia, minden gazdasági eseményről bizonylatot kell
kiállítani, az összes kiállított bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A könyvviteli
nyilvántartásokban csak szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján szabad adatokat bejegyezni.
Bizonylati fegyelem:
- a pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatainak adatait késedelem nélkül
- készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg,
- bankszámlaforgalom esetén a hitelintézeti értesítés megérkezésekor,
- egyéb pénzeszközöket érintő tételek esetén a tárgyhót követő hó 15-ig kell a könyvekben rögzíteni.
- az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait a gazdasági események megtörténte után, legalább
negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap végéig kell
a könyvekben rögzíteni.

2.B
A szétválás (kiválás, különválás) számvitele

A jogutóddal történő megszűnés esetei:

- Átalakulás
- Egyesülés
- Szétválás

Az átalakulás, egyesülés és szétválás meghatározását is a Ptk. tartalmazza. Szétválás esetében a jogi személy különválás
vagy kiválás útján több jogi személlyé válik szét,
melyek közül különválás esetében a -jogelőd - jogi személy megszűnik és vagyona a különválással létrejövő több jogi
személyre mint jogutódra száll át; kiválás esetében pedig a jogelőd-jogi személy (az átadó) fennmarad, és
vagyonának egy része a kiválással létrejövő jogi személyre vagy jogi személyekre mint jogutód(ok)ra száll át. Kiválás
esetében a gazdasági társaság, amelyből a kiválás történik, a társasági szerződése módosítását követően változatlan
társasági formában működik tovább.
Fontos! Egyszemélyes gazdasági társaság is szétválhat két vagy több gazdasági társaságra. Ilyenkor szétválási szerződés
helyett szétválási okiratot kell készíteni.
Kiválás esetében a jogutódnál nem jelenik meg az átadó (tovább működő jogelőd) társaság vagyona. A jogutód(ok)nál a
vagyon csak könyv szerinti értéken kerülhet át.
Különválás esetében minden különválással létrejött jogutódra külön mérleg készül, a jogelőd társaság megszűnik. A
jogutód(ok)nál a vagyon könyv szerinti értéken vagy piaci értéken kerülhet át.
 3.A
A mérleg fogalma, felépítése, és tételeinek tartalma a számviteli törvény szabályai szerint. A mérleget jellemző főbb
összefüggések.

A mérleg a váll. vagyoni helyzetét bemutató szv. okmány. Egy vagyonkimutatás, mely a vállalkozás vagyonelemeit
tartalmazza. A váll. vagyoni helyzetét egy adott időpontban mutatja. Ez az időpont a mérleg fordulónapja.
A vagyontárgyak rendeltetése, a használatban betöltött szerepe alapján ESZKÖZÖK (aktívák) szerint, valamint a vagyon
eredete (származása, tulajdonosa) alapján FORRÁSOK (passzívák) szerint mutatja a vagyont. A mérleg 2 oldala
megegyezik, vagyis minden eszköznek van forrása. Mérlegegyezőség elve. A mérleget Magyar nyelven, ezer Ft-ra
kerekített ősszegben készítjük el.
Mérleg felépítése:
ESZKÖZÖK FORRÁSOK
A) Befektetett eszközök D) Saját tőke
I. Immat.javak I. JT
II. Tárgyi eszk. (ebből visszavás.
III. Befektetett pügyi tul.rész. Névért.)
eszk. II. Jegyzett, de még be
B) Forgóeszközök nem fiz.tőke
I. Készletek III. Tőketartalék
II. Követelések IV. Eredménytartalék
III. Értékpapírok V. Lekötött tartalék
IV. Pénzeszközök VI. Értékelési tart.
C) Aktív id. elhat. VII. Adózott eredmény
E) Céltartalékok
F) Kötelezettségek
I. Hátrasorolt köt.
II. Hosszú lej. köt.
III. Rövid lej.köt.
G) Passzív id.elhat.
 3.B
Az ellenőrzés és önellenőrzés számviteli feladatai.

Az ellenőrzés a megismert tényeknek valamilyen követelményekhez történő hasonlítására és ezek alapján a

megállapított tények értékelésére irányuló tevékenység.
Az ellenőrzés során:
 Megfigyelik a már lezajlott folyamatokat, eseményeket
 Megállapítják a tényeket, a kialakult helyzetet, állapotot,
 Szembesítik azokat az elérni kívánt célokkal, feladatokkal, a követelményekkel
 Rögzítik az eltéréseket és azok okát.
Az ellenőrzés és az önellenőrzés vonatkozhat a tárgyévre és az előző évekre is. Az ellenőrzések során feltárt hibákat és
hibahatásokat mindenképpen ki kell javítani, mivel a számviteli törvény értelmében nincs elévülés (az adótörvény
értelmében 5 év).

Fajtái:
1. Adóellenőrzés (adórevízió): A számviteli és adózási nyilvántartások adóhatósági felülvizsgálata, célja az adótörvényekben
és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása.
2. Önellenőrzés (önrevízió): A számviteli és adózási nyilvántartások saját hatáskörű, gazdálkodón belüli felülvizsgálata.
A hiba valamely korábban lezárt időszakban (évben) az adótörvénynek, a számviteli törvénynek meg nem felelő
elszámolás, nyilvántartás, bevallás. Hiba, ha például adott évben nem számoljuk el az értékcsökkenési leírást valamely
eszköz után

A hibázás jogkövetkezménye
Adóellenőrzés esetén:
 Adóbírság: az adóhiány 50%-a
 Mulasztási bírság
 Késedelmi pótlék: a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része minden naptári nap után
Önellenőrzés esetén
 Önellenőrzési pótlék: a késedelmi pótlék 50%, ismételt önellenőrzés esetén 75 %-a.

Az önellenőrzési pótlék kivételével az ellenőrzéssel megállapított jogkövetkezmények a társasági adóalap megállapításánál

növelő korrekciós tétel.

Könyvelés
Önellenőrzés, adóbírság, késedelmi pótlék
T 863 – K 463
 4.A
Az eredménykimutatás fogalma, felépítése és tételeinek tartalma a számviteli törvény szabályai szerint. Az
eredménymegállapítás lehetséges módjai. Az aktivált saját teljesítmény fogalma és szerepe az eredménymegállapítás
során.

Fogalma: Az eredmény kimutatás olyan számviteli okmány, amely a beszámolási időszakra vonatkozóan, meghatározott
szerkezetben, összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás bevételeit és ráfordításait, továbbá a kettő
különbözeteként a keletkező eredményt.
A hozamok és a ráfordítások eredménykategóriák szerinti csoportosítása:
 Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
 Pénzügyi műveletek eredménye
 Adózás előtti eredmény
 Adózott eredmény

A vállalkozók az eredmény megállapításánál, tartalmát tekintve kétféle eredmény kimutatási eljárás közül választhatnak:
összköltség eljárás, és forgalmi költségeljárás módszere. A kétféle eljárás azonos eredménykategóriák megállapítását teszi
lehetővé. Csak az üzemi tevékenység eredménye megállapításának elveiben, illetve alapinformációkban van eltérés. A
választott módszert a számviteli politikában kell rögzíteni.
Összköltség eljárás: (ahol nincs vagy kevés a saját termelésű készlet)
 bruttó szemléletű =a hozamok: az árbevétel + az aktivált saját teljesítmények közvetlen önköltségen számított
értéke
 Tárgy időszaki összes vevők által a tárgyidőszakban elismert +saját célú felhasználást, jelentős teljesítményt állítja
szembe a tárgyidőszakot terhelő összes anyagjellegű ráfordítás + személyi jellegű ráfordítás + értékcsökkenéssel
 a beszámolási időszakban felmerült elemi költségek-, ráfordítások bemutatására helyezi a fő hangsúlyt
 a saját teljesítmények közvetlen önköltsége az 5., a 8. és a 9. számlaosztályokban könyvelt adatokból állítható
össze
 nem alkalmas az egyes tevékenységek jövedelmezőségének elemzésére
Hátránya
 nem mutatja ki az értékesítés elszámolt közvetlen költségeit
 nincs lehetőség az értékesítés gazdaságosságának elemzésére

Forgalmi költség eljárás: (ahol az éves termelés és az értékesítés időben eltér)

Jellemzői
 nettó szemléletű a nem értékesített saját teljesítmények értékét, illetve az azokhoz felmerült ráfordításokat nem
tartalmazza
 a fő hangsúlyt az értékesítés bevételére helyezi
 az értékesítés bevételét és annak költségeit állítja szembe függetlenül a termék előállításának időpontjától
 a költségeket közvetlen és közvetett költségek szerint csoportosítja
 a közvetett költségeket fő funkciók szerint részletezi
Hátránya
 nem tükrözi a tárgyidőszaki költségfelmerülések teljes körét
 a költséggazdálkodás információ igényének kielégítéséhez külön nyilvántartást kell vezetni

Aktivált saját teljesítmények értéke

Saját termelésű készletek állományváltozása (STKÁV) +
Saját előállítású eszközök aktivált értéke (SEEAÉ) =
Saját teljesítmények értéke (ASTÉ)
A számlacsoport sajátossága, -ellentétben az 5-ös számlaosztállyal, ahol eszköz típusú számlák találhatók-, az 58-as
számlacsoport kontra aktív számlákat tartalmaz, azaz a növekedést a Követel oldalon, a csökkenést a Tartozik oldalon
jegyezzük fel.

A számviteli törvény szellemében az aktivált saját teljesítmények számlán mutatjuk ki:

 a saját termelésű készletek állományváltozását (STKÁV; 581):
◦ amely a záró állomány és a nyitó állomány különbsége.
 a saját előállítású eszközök aktivált értékekét (SEEAÉ; 582) melynek összetevői:
◦ minden olyan saját előállítású eszköz, amely nem minősül saját termelésű készletnek,
◦ a STK-ből saját előállítású eszközzé történő valóságos átminősítést, átvezetést,
◦ A növendék állatból tenyészállattá történő átminősítést,
◦ technikai okokból áruvá „átminősített” készletet (apport, térítés nélküli átadás)
 4.B
A konszolidált éves beszámoló fogalma, és szerepe. Konszolidált beszámoló készítési kötelezettséghez kapcsolódó
határértékek. Mentesítési szabályok.

Konszolidált éves beszámoló készítésének célja az, hogy a jogilag önálló, de gazdaságilag egymással szoros
kapcsolatban álló vállalakozások együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi viszonyait úgy mutassa be, mintha azok
egyetlen vállalakozásként működnének. Konszolidált éves beszámoló készítésére az anyavállalat kötelezett.

Anyavállalat: az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozásnál közvetlenül vagy leányvállalatánál keresztül közvetetten
meghatározó befolyást képes gyakorolni.
Leányvállalat: az a vállalkozás, amelyben egy másik vállalkozás (anyavállalat) a meghatározó befolyást gyakorolhatja.
Anyavállalatnak nem kell konszolidált éves beszámolót készíteni: ha az üzleti évet megelőző két egymást követő üzleti
évben a mérleg fordulónapján a következő mutatóértékek közül bármelyik kettő nem haladja meg:
 A mérlegfőösszeg 2.700 millió forint
 Éves nettó árbevétel 4.000 millió forint
 Az üzleti évben átlagosan foglalkoztattak száma a 250 főt.

Nem kötelező konszolidált éves beszámolót készíteni annak az anyavállalatnak, amely maga is leányvállalata egy
másik anyavállalatnak.
Nem adható mentesség konszolidált éves beszámoló készítése alól, ha az anyavállalat részvényeit, kötvényeit tőzsdén
értékesítik, vagy tőzsdei forgalomra engedélyezést kért
 5.A
Az immateriális javak fogalma, számviteli kezelése. Az immateriális javak mérlegképessége, a bekerülési érték
megállapítása. Amortizáció és terven felüli értékcsökkenési leírás. Az immateriális javakkal kapcsolatos további
gazdasági események. Immateriális eszközök a kiegészítő mellékletben. Az immateriális javak analitikus
nyilvántartása. (Értékhelyesbítésről nem kell beszélni.)

Az immateriális javak fogalma

Az immateriális javak, olyan értékkel bíró, nem anyagi javak, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet. (Itt
kell kimutatni az immateriális javakra adott előlegeket és az immateriális javak értékhelyesbítését, kivéve az ingatlanokhoz
kapcsolódó vagyoni értékű jogokat.) A mérleg eszköz oldalán, a befektetett eszközök között szerepel.

Fajtái (mérlegtételei):
- A/I/1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke:
A vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésévei kapcsolatos
beruházások tartoznak ide. Az alapítás-átszervezés aktivált értékére lekötött tartalékot kell rá képezni. A lekötött tartalék
visszavezetése az értékcsökkenés elszámolásával egyidejűleg történik.
- A/I/2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke:
Olyan költségeket lehet figyelembe venni, amelyek aktiválható termékben - szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet - nem
vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci - várható piaci - árát meghaladják. A kísérleti fejlesztés aktivált
értékére lekötött tartalékot kell rá képezni.
- A/I/3. Vagyoni értékű jogok
Azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Pl: a bérleti jog, a használati jog, a
szellemi termékek felhasználási joga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem
kapcsolódó egyéb jogok.
- A/I/4. Szellemi termékek
Olyan tartós, nem anyagi javak, amelyek révén hasznosítható anyagi és/vagy nem anyagi javak állíthatók elő. Pl:
szabadalom
- A/I/5. Üzleti vagy cégérték
Itt kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetések összegét.
- A/I/6. Immateriális javakra adott előleg
Az ilyen címen a szállítóknak átutalt összeg mutatható itt ki. (Áfa nélkül)
Állománynövekedés Állománycsökkenés:
-beszerzés - értékesítés
T111-114 – K454, T466 – K454 (áfa) T311-K961, T311 - K467 (áfa), T861-K111-113, T119-
- térítés nélküli átvétel, többlet, ajándék K861
- apport, - nettó elszámolás!! - terven felüli
- saját előállítás T866- K118
- követelés fejében átvétel - terv szerinti értékcsökkenés
- tulajdoni hányad fejében átvétel T571-K119
T113-114 - K968, T968 – K483, T466 - K479
Terv szerinti értékcsökkenés Terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni az
A vállalkozási tevékenységet szolgáló immateriális javak immateriális javaknál akkor, ha
többségének értéke a tartós használat során az erkölcsi • könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb,
avulás következtében az eredeti bekerülési érték alá mint ezen eszköz piaci értéke;
csökken. A csökkenés mértékének pénzben kifejezett • értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási
értéke az értékcsökkenés. A hasznos élettartam végén tevékenység változása miatt feleslegessé vált;
várható maradványértékkel csökkentett bekerülési • a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak
(beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető;
kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket • a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló
előreláthatóan használni. tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az
A 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti eredménytelen lesz;
vagyoni értékű jogok, szellemi termékek bekerülési értéke • az üzleti vagy cégérték vagy az alapítás-átszervezés
- a vállalkozó döntésétől függően - a használatbavételkor aktivált értékének könyv szerinti értéke- a jövőbeni
értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható. gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló
körülmények változása következtében - tartósan é
jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható
megtérülésként meghatározott összeget).
 5.B
Az egyesülések (beolvadás, összeolvadás) és az átalakulás (társasági forma váltás) számvitele.

Átalakulás
 Társasági forma váltás (2016 –JT emelés a kft-nél 3M-ra. Ha nem a törvényben meghatározott ideig – JT nem
süllyedhet a ST alá)
 Egyesülés: beolvadás (beolvadó társ. megszűnik és annak vagyona az átvevő társaságra, mint jogutódra száll át,
amelynek társasági formája változatlan marad)
 összeolvadás (egyesülő társaságok megszűnnek és vagyonuk az átalakulással létrejövő új gazdasági társaságra,
mint jogutódra száll át)
 Szétválás: kiválás (amiből kivált társasági szerződés módosítás után zavartalanul működik tovább, a kivált tag és
gazdasági társaságként kezd)
 különválás (a különváló –régi – megszűnik, és vagyona az átalakulással létrejövő társaságra, mint jogutódra száll
át)

Számviteli elszámolások:
Az átalakuló társaságok a cégbírósági bejegyzés napjával megszűnnek. Az újonnan létrejött társaság a vagyonmérleg utolsó
oszlopával nyitja meg a nyilvántartásait.
Beolvadás esetén tilos az átvevő társaság JT-ét megemelni, a beolvadó társaság üzletrészeivel, részvényeivel
Összeolvadás esetén a JT tilos megemelni a társaságok üzletrészeivel és részvényeivel. Ezekben az esetekben a
vagyonmérleg 2. oszlopa üzletrészek és JT sora csökken, ET módosul a különbözettel.
Egyesülésnél a kölcsönös követeléseket és kötelezettségeket ki kell szűrni. 2. oszlop: köv., köt. csökken, ET módosul a
különbözettel, ha van.
Beolvadáskor a végleges vagyonmérleg a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegéből kell kiindulni. A beolvadó vagyonát,
folyamatos könyvelés mellett kell átvenni.
Összeolvadáskor: a végleges vagyonmérleget a megszűnő társaságok beszámolójából kiindulva kell megcsinálni. A létrejött
társaság a nyilvántartásait a mérleg és a leltár alapján nyitja meg.
Kiválással létrejövő társaság vagyonmérleg tervezet első oszlopa: jogelőd vagyonának KSZÉ, 2oszlop: alaptőke emelés,
leszállítás
Különválás esetén a vagyonmérleg alapja a tevékenységet lezáró beszámoló mérlege
 6.A
A tárgyi eszköz fogalma, számviteli kezelése. A tárgyi eszköz bekerülési értékének megállapítása. A tárgyi eszközök
bekerülésének egyéb – beszerzésen túlmutató – esetei. A karbantartás és a felújítás. A tárgyi eszközök analitikus
nyilvántartása. (Az állatok és értékhelyesbítés nem kellenek.)

A tárgyi eszközök (TE) azok az anyagi eszközök, tenyészállatok, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon –
szolgálják a vállalkozó tevékenységét, függetlenül attól, hogy használatba vételre kerültek-e, továbbá itt kell kimutatni a
mérlegben az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését is.
Értékelése:
 Állományba vételkor - bekerülési értéken
 Mérlegkészítéskor - könyv szerinti értéken
 Állományból kivezetéskor - könyv szerinti értéken

Jellemző állománynövekedések és a bekerülési érték tartalma:

Bekerülési jogcímek Bekerülési érték
Vásárlás beszerzési ár
Saját előállítás előállítási költség
Egyéb állománynövekedések:
-apportba kapott létesítő okirat szerinti érték
-térítés nélkül átvett piaci érték
-ajándék piaci érték
-követelés fejében átvett szerződés szerinti érték
-beszerzés cserével csereszerződés szerinti érték
-fellelt leltári többlet piaci érték
A BEKERÜLÉSI ÉRTÉK ALKOTÓELEMEI:
Nyilvántartásba vétel
Eszközmegszerzés módja
alapbizonylat szerinti értéke további tételei
Vásárlás számla szerinti ár
+ felár
– engedmény
• szállítási és rakodási költség
+ közvetítői, bizományosi díj
• vámköltség
Saját előállítás előállítási költség • beszerzéshez kapcsolódó adók
Nem pénzbeli létesítő okirat (vagy annak módosítása) • fizetendő illetékek
hozzájárulásként (apport) szerinti érték • le nem vonható (vissza nem
átvétel igényelhető) áfa
• alapozási, szerelési költség
Követelés, részesedés szerződés, csereszerződés, számla,
• üzembe helyezési költség
fejében átvétel vagyonfelosztási javaslat szerinti érték
 időarányos hitel- és kölcsönkamat
Térítés nélküli átvétel, piaci érték
többlet, ajándék, hagyaték (térítés nélküli átvétel esetében, ha a
jogszabály másként nem rendelkezik)

Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási,
karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen
visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében
el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi.

Felújításnak: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló,
időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy
 az adott eszköz élettartama megnövekszik,
 eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll,
 az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos
ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak.
Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő
megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy
gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás
mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a
rendeltetésszerű használatot veszélyezteti.

13
14
 6.B
A göngyölegek fogalma és számviteli elszámolásuk. Az alvállakozói teljesítmény elszámolása

Fogalom
Betétdíjas göngyölegnek minősül minden olyan többször is felhasználható, elsősorban csomagolási eszköz és edényzet
(palack, ballon, rekesz, láda, konténer, raklap stb.), amely a termék eredeti minőségi követelményeit védi a szállítás
közben, és amelyekre vonatkozóan a kibocsátó visszaváltási kötelezettséget vállal.
Ebből következően nem minősül göngyölegnek a többszöri felhasználásra nem alkalmas csomagolóanyag (fogkrém tubus,
papír tasak, konzerves doboz stb.), vagy a tárolásra, illetve kizárólag belső szállításra szolgáló csomagolási eszköz és
edényzet. A göngyöleg betétdíjas áron kiszámlázásra kerül a vevőnek, majd meghatározott időközönként a visszaküldés
alkalmával a göngyölegek visszaszámlázásra kerülnek.
Nyilvántartás és főkönyvi elszámolás a kibocsátónál
A saját göngyölegekről jellemzően betétdíjas áras nyilvántartást vezetnek. A betétdíjas áras megoldás esetén az értékesített
kereskedelmi áru vagy saját termelésű készlet csomagolási vagy szállítási göngyölegeinek készletcsökkenései (értékesítés,
selejtezés) betétdíjas áron kerülnek könyvelésre.
Betétdíjas áras nyilvántartás esetén a saját göngyölegek két főkönyvi számlája a következő:

281. Saját göngyölegek 288. Saját göngyölegek

betétdíjas áron árkülönbözete

Betétdíjas göngyölegekkel kapcsolatos legjellemzőbb gazdasági események elszámolása elszámolóár alkalmazása

mellett
1. Göngyöleg beszerzés
1/a. Készletnövekedés betétdíjas áron
T 281. Göngyölegek betétdíjas áron – K 288. Göngyölegek árkülönbözete
1/b. Vételár áfa nélkül
T 288. Göngyölegek árkülönbözete – K 454. Szállítók
1/c. áfa
T 466. Előzetesen felszámított áfa – K 454. Szállítók
3. Értékesítés (A göngyölegek visszaváltását fordítva kell könyvelni.)
3/a. Árbevétel
T 381. Pénztár – K 91-92. Belföldi értékesítés nettó árbevétele
3/b. áfa
T 381. Pénztár – K 467. Fizetendő áfa
3/c. Készletcsökkenés betétdíjas áron
T 814. ELÁBÉ – K 281. Göngyölegek betétdíjas áron
Selejtezés:
6/a. Selejtezés betétdíjas áron
T 866. Egyéb ráfordítások – K 281. Göngyölegek betétdíjas áron
6/b. Selejtezésre jutó árkülönbözet
T 288. Göngyölegek árkülönbözete – K 866. Egyéb ráfordítások
Alvállalkozói teljesítések értéke (a helyi adó tv. szt.): az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói
teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári
Törvénykönyv (Ptk.) szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll.
Az alvállalkozói teljesítmények értéke beépül a vállalkozó saját teljesítményébe, azt költségként kell elszámolni
annak felmerülésekor,
Az alvállalkozói teljesítmény elszámolása a beérkező számla alapján:
T 5. Alvállalkozói teljesítmények értéke (Igénybevett szolgáltatás értéke) – K 454. Szállítók
T 466. Előzetesen felszámított áfa – K 454. Szállítók

15
 7.A
A tárgyi eszközökkel kapcsolatos év végi tennivalók. Az értékcsökkenés és terven felüli értékcsökkenési leírás. A
tárgyi eszköz kikerülésével kapcsolatos gazdasági események. A tárgyi eszközök a kiegészítő mellékletben. (Az
állatok és értékhelyesbítés nem kellenek.)

A tárgyi eszközöket év végi értékelése: Minden év végén össze kell hasonlítani a tárgyi eszköz könyv szerinti értékét és
piaci értékét.
Akkor kell átértékelnünk az eszközünket, ha a különbözet tartós (1 éven túli) és jelentős (a jelentőség határát mi határozzuk
meg a számviteli politikában)
 A piaci érték kisebb, mint a könyv szerinti érték
Ebben az esetben terven felüli értékcsökkenést kell elszámolnunk.
T86 Egyéb ráfordítások - K1x8 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése
Ha volt korábban elszámolt értékhelyesbítés, akkor vissza kell írnunk.
T417 Értékelési tartalék - K1x7 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
 A piaci érték magasabb, mint a könyv szerinti érték
◦ Ha van már a korábbi évekről elszámolt terven felüli értékcsökkenésünk, akkor először azt kell visszaírnunk.
T1x8 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése - K96 Egyéb bevételek
◦ b) Mi van, ha visszaírtuk az összes terven felüli értékcsökkenést (vagy esetleg nem is volt ilyen), és piaci érték
még mindig magasabb, mint a visszaírás utáni könyv szerint érték?
Az értékhelyesbítés arra van, hogy a piaci érték és könyv szerinti érték pozitív különbözetét kimutathassuk.
Az értékhelyesbítés kimutatása nem kötelező, számviteli politikában kell szabályoznunk
T1x7 Tárgyi eszközök értékhelyesbítése - K417 Értékelési tartalék
Értékcsökkenés:
az adott eszköz hasznos élettartama: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai
elhasználódás (műszakok száma, tevékenységre jellemző körülmények, az eszköz fizikai jellemzői), erkölcsi avulás
(technológiai változások, termékek iránti kereslet), az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők
figyelembevételével várhatóan használni fogja, vagy
az eszköz várható maradványértéke: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában az eszköz
meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak
értéke valószínűsíthetően nem jelentős.

Vállalkozó dönt:
a rendeltetésszerű használat ideje alatt milyen módon írják le a maradványértékkel csökkentett bekerülési értéket
elszámolják-e egyösszegben használatba vételükkor a 100 eFt egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket és szellemi
termékeket.
A terv szerinti értékcsökkenés meghatározásának módszerei:
Teljesítményarányos leírás
A várható teljesítmény alapján megtervezzük a teljesítményegységet
Összegszerű leírás
Az elszámolandó értékcsökkenést évekre bontva összegszerűen határozzuk meg. A maximum elszámolható értékcsökkenés
csak a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték lehet. Ide tartozik a használatba vételkor egy összegben elszámolt
értékcsökkenés is.
 Időarányos leírás Bekerülési érték mínusz maradványérték alapján.
 lineáris - évente azonos amortizációs kulccsal számoljuk el az értékcsökkenést.
 degresszív - évenként csökken az amortizációs kulcs a leírás alapja változatlan
Módszerei:
 szorzószámos
 évek száma összege
 progresszív leírás
Terven felüli écs:
Terven felüli értékcsökkenést kell a tárgyi eszköznél,immateriális javaknál elszámolni akkor, ha:
 a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszköz piaci értéke
 az eszköz értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy
megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható,
illetve használhatatlan
 a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető;
 a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az
eredménytelen lesz;

16
 7.B
A felszámolás számviteli feladatai.

Felszámolás: a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűnése (során a hitelezők a törvényben meghatározott módon
kielégítést nyerjenek)

Felszámolási eljárás:
 Kezdő időpont – bírósági végzés jogerőre emelkedése
 Megelőző nappal el kell készíteni a beszámolót (éves, egyszerűsített éves, az egyszerűsített éves beszámoló
értékelései alapján)
 záróleltár – a bef.eszk. és a foe, valamint azok forrásai mennyiségben és a számv, tv-ben előírtak szerint
meghatározott értékben.
 tevékenységet lezáró beszámoló – a M nem tartalmazhat időbeli elhatárolásokat, értékelési tartalékot, nincs üzleti
jelentés
 adóbevallás – 29, illetve az állami ktsgv-el szembeni köv-ről és köt-ről. 45 napon belül
 eredmény felosztása után zárómérleg
 előírt esetben könyvvizsgálói záradék 45 napon belül
 A nyilvántartásokat (könyvviteli számlákat) le kell zárni, és a felszám. kezdő időpontjában a főkönyvi
nyilvántartásokat meg kell nyitni. Amennyiben a gt. a felszámolás idejében és utána nem folytat gazdasági
tevékenységet, akkor az eredményt érintő tételeket az eredményszámlák helyett a ST belül kijelölt „felszámolás az
eredményszlán” is elszámolhatja.

Eredményt csökkenti:
 nyitó felszám. M-ben nem szereplő, a felszámolónak bejelentett és nyt.-ba vett köt.
 hitelezőkkel szembeni köt-ként elszámolt nyilvántartásba vételi díjat.
 behajthatatlannak minősülő köv.
 eszközök terven felüli écs, értékveszt (piaci értékre), selejtezés

Eredményt növeli:
 nyitó felszám. M-ben nem szereplő, dea felszámolónak 1éven belül be nem jelentett és nyt.-ba nem vett köt
 egyezség esetén elengedett köt.
 elismert, behajtható köv.
 nyitó felszám. M-ben értékkel nem szerepeltethető, de értékkel bíró vagyoni eszközök piaci értéke
 eszközök terven felüli écs, értékveszt (piaci értékre) visszaírása, felértékelése
 céltartalék állománya
 A felszámolás alatt lévő társaság nem alanya a társasági adónak, nem kell fordulónapra beszámolót készíteni.
 Közbenső felszámolási mérleget készíthet: elkülönítetten kell kimutatni a pénzeszközök között a tartalék összegét.
Tartalmazza a vagyoni eszközök, köt és a ST állomány KSZÉ-en, bev és ktsgek alakulásáról szóló kimutatást,
szöveges jelentést,

Könyvviteli elszámolása:
 záró leltár – értékhelyesbítés és időbeli elhatárolás nélkül
 tevékenységet lezáró mérleg (beszámoló, üzleti jelentés nélkül)
 adóbevallás
 zárómérleg – eredmény felosztása (MSZE átvez???)
 nyitó felszámolási mérleg – elkülönítetten mutatja ki a felszámolásba bevonható és be nem vonható vagyoni
eszközök értékét és azok forrását.

17
 8.A
A befektetett pénzügyi eszközök fogalma, számviteli kezelése. A befektetett pénzügyi eszközök csoportosítása. A
befektetett pénzügyi eszközök értékelése. A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események
hatása a mérlegre és az eredmény kimutatásra. A befektetett pénzügyi eszközök a kiegészítő mellékletben. (Az
értékhelyesbítés nem kell.)
A befektetett pénzügyi eszközök fogalma:
Befektetett pénzügyi eszközök: között azokat az eszközöket kell kimutatni, amelyek a vállalkozás tevékenységét egy
éven túl szolgálják. A befektetések és az értékpapírok esetében nem azok lejárata a meghatározó, hanem az, hogy milyen
céllal szerezte be a vállalkozás.
A nemzetközi előírásoknak megfelelően a mérlegben a befektetett pénzügyi eszközök között kiemelten kell bemutatni a
kapcsolt vállalkozásban (az anyavállalat, leányvállalat, közös vezetésű vállalat, társult vállalkozás), jelentős tulajdoni
részesedési viszonyban (20% ot elérő tulajdoni hányad esetén) és az egyéb részesedési viszonyban (az a gazdasági
társaság, ahol az anyavállalat vagy annak leányvállalata közvetlenül vagy közvetetten sem rendelkezik az szavazatok 20%-
val) lévőket.
A befektetett pénzügyi eszközök csoportosítása:
17 Tulajdoni részesedést jelentő befektetés: minden olyan nyomdai úton előállított vagy dematerizált értékpapír, illetve
számviteli törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott
pénzösszeg, illetve pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vagy használatba vételét elismerve
arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapír, okirat birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. (Részvény,
üzletrész, vagyonjegy, részjegy, vagyoni betét, befektetési jegy). Dematerizált értékpapír: elektronikus úton rögzített és
továbbított, értékpapír-számlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó
adat.
Itt kell kimutatni:
171 Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
172 Tartós jelentős tulajdoni részesedés
173 Egyéb tartós részesedés
177 Részesedések értékhelyesbítése
179 Részesedések értékvesztése és annak visszaírása
18 Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: melyben a kibocsátó, meghatározott pénzösszeg rendelkezésére bocsátását
elismerve kötelezi magát, hogy a pénz összegét, valamint annak kamatát az értékpapír tulajdonosának meghatározott
időben és módon megfizeti. (Pl: letéti jegy, pénztárjegy, kincstárjegy, kötvény, zálogjegy, kárpótlási jegy).
Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: azok a befektetési céllal vásárolt értékpapírok, melyek lejárata, beváltása a
tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes.
19 Tartósan adott kölcsönök: között azokat a pénzkölcsönöket kell kimutatni, amelyeknél az adóssal kötött szerződés
szerint a fizetési igények teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes. (pénzügyi
lízing miatti, a részletre, a halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követeléseket).
Helye a mérlegben: A. Befektetett eszközök / III. Befektetett pénzügyi eszközök sorban van.

A tárgyévet követő üzleti évben esedékes törlesztő részletet a mérlegben a forgóeszközök között kell kimutatni. A
vállalkozás a befektetett pénzügyi eszközökről egyedi nyilvántartást vezet!

Értékhelyesbítésként a részesedések piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet mutatható ki

Elhatárolás: a bekerülési érték és névérték arányos különbözetének az elhatárolása (csak befektetési célúnál!).
Feloldása beváltáskor, illetve értékesítéskor történik!
= ((bekerülési érték - névérték) / vásárlástól futamidő végéig hátralévő hónapok száma) * a vásárlástól dec.31-ig
hátralévő hónapok száma
Nyereség jellegű: ha a névérték > bekerülési érték T/391 K/97
Veszteség jellegű: ha a névérték < bekerülési érték T/87 K/482
A vállalkozó maga dönti el, hogy alkalmazza-e az időbeli elhatárolást, vagy sem.
A vételárban lévő kamat (beszerzéskor elszámolt kamat) összege
 a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok esetében
a befektetett pénzügyi eszközök kamatait csökkentő tételként
 forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok esetén az egyéb kapott
(járó)kamatok és kamatjellegű bevételeket csökkentő tételként kell kimutatni.

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a befektetett pénzügyi eszközök értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés
nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró
értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban.

18
 8.B
Az osztalékfizetési korlát számítása.

Osztalékfizetés feltételei
SZT. 39. § (3) „ Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki
osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív
értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának
figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.”
(3a) A (3) bekezdés szerinti szabad eredménytartalék és a saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként
figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben mérlegkészítés időpontjáig
elszámolt, a 84. § (1) bekezdés szerinti kapott (járó) osztalék, részesedés összegét. Az adott év adatai alapján megállapított
osztalékot, az erről szóló határozat napján kell elszámolni. Ebben az esetben a negatív eredménytartalékot is figyelembe
kell venni, azt csak az adózott eredmény és a tárgyévben kapott (járó) osztalék fedezheti, a tőketartalék nem.
Az osztalék fizetési korlát számításánál kiegészült a törvény szövege: az adott év adatai alapján megállapított osztalékot, az
erről szóló határozat napján kell elszámolni. Elszámolni a döntés évében lehet. A 2016-tól hatályos szabályok szerint az
osztalékfizetés forrása a szabad eredménytartalék korrigálva a tárgyévben kapott (járó) osztalék összegével. Ebben az
esetben a negatív eredménytartalékot is figyelembe kell venni, azt csak az adózott eredmény és a tárgyévben kapott (járó)
osztalék fedezheti, a tőketartalék nem.
Osztalékelőleg: Saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a
jegyzett tőke összege alá.

Osztalék alapja:
MT=osztalék alapja: JT – J, de be nem…- visszavásárolt saját részvény NÉVÉRTÉKEN=*terv. osztalék

Osztalékfizetési korlát:

1. Forrás (Szabad eredménytartalék): Előző üzleti év adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék.→ha
negatív, akkor nincs forrása az osztaléknak.
Adózott eredmény +/- Eredmény tartalék + mérlegkészítésig kapott/járó osztalék
2. Forrás:
- J, de be nem + Tőketartalék
A két korlát közül a kisebbet választjuk!

19
 9.A
A vásárolt készletek fogalma, csoportosítása, és számviteli kezelése. A vásárolt készletek bekerülési és fordulónapi
értékelése. A vásárolt készletekkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredmény-kimutatásra.
A vásárolt készletek nyilvántartási lehetőségei. A csoportos készlet értékeléssel kapcsolatos számviteli szabályozás.
Vásárolt készletek a kiegészítő mellékletben.

Készletek: a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló eszközök, amelyek vagy egyetlen
tevékenységi folyamatban vesznek részt és a tevékenység folyamán eredeti megjelenési alakjukat elvesztik, vagy több
tevékenységi folyamatban vesznek részt, de a törvény szerint azokat a készletek közé kell besorolni, vagy 1 éven belül
elhasználódnak. Fő csoportjai:
 Anyagok: olyan vásárolt készletek, amelyeket termék-előállításhoz, illetve szolgáltatásnyújtáshoz szereztek be, és
megjelenési formájukat is általában elvesztik, a vállalkozási tevékenységet nem tartósan szolgálják. (alapanyag,
segédanyag, üzemanyag, építési anyag)
 Áruk: azok a vásárolt készletek, amelyeket a rendszeres üzleti tevékenység keretében szerzett be a vállalat azzal a
céllal, hogy azokat változatlan állapotban értékük megtartása mellett tovább értékesítse. (kereskedelmi áruk,
közvetített szolgáltatás, göngyölegek.
Készletek (B/I)
 anyagok 21-22
 befejezetlen termelés és félkész termékek 23
 késztermékek 25
 áruk 26-28
 Készletre adott előlegek 353

A vásárolt készletek állományba vétele

 Bekerülési értékbe tartozik
(+)vételár (-)engedmény (+)felár (+)szállítási, rakodás, szerelési, üzembe helyezés költség (+)közvetítői tevékenység
ellenértéke (+)bizományi díj (+)beszerzéshez kapcsolódó adók (+)vámteher
 Beszerzéshez kapcsolódó egyéb költségek
(+)illetékek (+)le nem vonható előzetes áfa (+)hatósági, igazgatási, szolgáltatási díjak (+)vásárolt vételi opció (döntés a
számviteli politikában)
 Beszerzéshez kapcsolódó hitel költségei:
(+)bankgarancia díj (+)kezelési költség, folyósítási jutalék, (+)közjegyzői díj

Bekerülési értéknek nem része: az ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított ÁFA le nem vonható része,
valamint a saját előállításhoz kapcsolódó igazgatási és egyéb általános költségek.

Eredmény-kimutatással való kapcsolat:

 egyéb ráfordítás (86)– Hiány, káresemény, selejtezés, értékesítés, értékvesztés
 egyéb bevétel (966) – visszaírás
 Anyagköltség (51) – anyagfelhasználás
 ELÁBÉ (814), közvetített szolgáltatás (815 ) – értékesítés
 egyéb ráfordítás(868) – apportként történő átadás, térítés nélküli átadás
 egyéb bevétel – (96) Követelés-, részesedés fejében, térítés nélküli átvétel

A vásárolt készletek analitikus nyilvántartása

Folyamatos mennyiségi és érték nyilvántartás:
 Tényleges bekerülési értéken FIFO módszerrel (A FIFO eljárás azt feltételezi, hogy először a kezdeti állományt és
az első szállításokat használják fel, vagy értékesítik, és ezáltal a mérleg fordulónapon meglévő mennyiségek a
raktárba utoljára beérkezett tételekből állnak.)
 Tényleges bekerülési értéken átlagár módszerrel
 Elszámoló áron korrigálva az árkülönbözettel (anyagok)
 Fogyasztói áron korrigálva az árréssel (áruk).

20
 9.B
A végelszámolás számviteli feladatai.

Végelszámolás: nem fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszűnése (megszűnés során a hitelezőket kielégítik)
Kezdő időpont - rendelkező határozat szerinti időpont
Megelőző nappal el kell készíteni a beszámolót (éves, egyszerűsített éves, az egyszerűsített éves beszámoló értékelései
alapján)
- záró leltár – a bef.eszk. és a foe, valamint azok forrásai mennyiségben és a számv, tv-ben előírtak szerint
meghatározott értékben.
- tevékenységet lezáró beszámoló – a M nem tartalmazhat időbeli elhatárolásokat, értékelési tartalékot
- adóbevallást – 29, illetve az állami ktsg-vel szembeni köv-ről és köt-ről. 30+30nap
- eredmény felosztása után zárómérleg
Nyilvántartásokat (könyvviteli számlákat) le kell zárni, és a kezdő időpontban a főkönyvi nyilvántartásokat meg kell nyitni
(mintha év eleje lenne)
A gazdasági eseményeit a számv. tv szerint kell rögzíteni, bizonylatozni, elszámolni.
Nincs beszámoló összeállítási köt. Az üzleti évről szóló beszámolókat csak a végelszámolás befejezésekor kell elkészíteni.
Alanya a társasági adónak.

Végelszámolás befejezésekor:
- beszámolási kötelezettség az üzleti évekről
- zárómérleg
- záró adóbevallás
- zárójelentés
- vagyonfelosztási javaslat - az összeset megküldeni a bíróságnak és az adóhatóságnak.
A fennmaradó vagyon átadása a tulajdonosoknak számla alapján lehetséges. amely alapján el kell számolni a fizetendő
ÁFÁt is. Ha a vállalkozás nem szűnik meg, akkor nyitómérleget kell készíteni. Az üzleti év módosul.

Könyvviteli elszámolása:
- E számlák megnyitása nyitó mérleg alapján
- nyitó M-ben nem szereplő, de a végelszámoló által elfogadott hitelezői követelés állományba vétele
(T1-4,5,8/K43-47)
- előzetesen felszám. levonható ÁFA összegének elszámolása
- ktsg-ek elszámolása
- eszközök értékesítése
- követelések végelszámoló által történt behajtása
Értékelési szabályok:
Az értékelésnél a vállalkozás folytatásának alapelvéből kell kiindulni.
Az immat és tárgyi eszközök – bekerülési értéken (csökkenti az écs, terven felüli écs, ért, veszt), STK – előállítási ktsg-en.
Zárómérleg esetében a számv tv a piaci értéket helyezi előtérbe. A felszámolási eljárás utáni időpontban a piaci értékre
helyesbítünk, az azt megelőző időszakban az értékelés a számviteli tv szerinti értékelés alapján

21
 10.A
A saját termelésű készletek fogalma, fajtái. A stk nyilvántartási lehetőségei. Az egyes nyilvántartási módokhoz
kapcsolódó, eredmény megállapítást érintő megfontolások. A termelési folyamat elszámolása (input ktsg. elszámolás)
a különféle nyilvántartási módok alkalmazása esetén. (A raktárra vétel nem tétel!) Stk a kiegészítő mellékletben (az
állatokról nem kell beszélnie!)

A készletek eredetük szerint két csoportba sorolhatók:

 vásárolt készletek
 saját termelésű készletek.
o az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak
o vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak.
Befejezetlen termelés: mindaz a megmunkálás alatt lévő, vagy arra váró termék, melyen legalább egy számottevő
munkaműveletet elvégeztek, de további megmunkálásra vár.
Félkész termék: amely már egy teljes megmunkálási folyamaton végigment, raktárra vették/vehető, de készterméknek
nem minősül.
Késztermékek: a meghatározott előírásoknak, szabványoknak megfelelő, minőségi átvétel után raktárrra vett,
késztermékként értékesíthető termékek köre.
A saját termelésű készletek értékelése
Állományba vételkor előállítási költségen
Előállítási költség: lehet ténylegesen felmerült, utókalkulációval alátámasztott közvetlen önköltség, vagy normák
és egységköltségek alapján meghatározott közvetlen önköltség.
Mérlegkészítéskor
1. az elszámolt értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki
2. ha a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ár alacsonyabb az előállítási költségnél, akkor a várható eladási
árból számított értéken kell kimutatni.
A saját termelésű készleteknél a mérlegben összességében közvetlen önköltségen kell értékelni. Főkönyvi könyvelésben a
közvetlen önköltséget le lehet olvasni:
 csak a készletszámlákról, 23 és 25 számlák összevont záró egyenlegéből,
 vagy a készletszámlák záró egyenlegéből nyilvántartási áron, és a +/- 258. Késztermékek készletérték-
különbözete (KÉK) számla záró egyenlegéből
A fenti számlák összevont egyenlege mutatja a készlet értékét előállítási közvetlen önköltségen.
 ha drágábban termeltünk, mint a nyilvántartó ár, akkor a KÉK számla egyenlege Tartozik (+)
 ha olcsóbban termeltünk, akkor a KÉK számla egyenlege Követel (-)
Saját termelésű készletek év végi értékelése:
 záró-állomány tényleges közvetlen önköltségének, illetve norma szerinti közvetlen önköltségének meghatározása.
 saját termelésű készletek előállítási költségének és a mérlegkészítéskor ismert, vagy várható eladási árának
összehasonlítása.
 Értékvesztést kell elszámolni a következő esetekben:
◦ a fizikai állaga romlott (káresemény, minőségromlás, megsemmisülés, stb.),
◦ az eredeti felhasználási céljának megfelelően nem hasznosítható, értékesíthető (eladhatatlanná válás, jelentős
engedménnyel történő értékesíthetőség, leértékelés, stb.),
◦ a mérlegkészítés napján ismert (várható) piaci eladási ára alacsonyabb, mint az előállítási önköltsége
(befejezetlen termelés esetében piaci eladási ár alatt a pótlólagos ráfordításokkal csökkentett piaci árat kell
érteni).
 Az értékvesztést mindig a saját termelésű készlet további várható hasznosíthatósági értékéig kell elszámolni az
egyéb ráfordítások között.
 A STK korábban elszámolt értékvesztését visszaírással csökkenteni kell, ha a STK mérlegkészítéskor ismert piaci
értéke jelentősen és tartósan meghaladja a készlet könyv szerinti értékét. A visszaírás mértéke legfeljebb az eredeti
előállítási költség összegéig történhet. A visszaírást az egyéb bevételek között kell elszámolni.
Állományváltozások:
 növekedés: saját előállítás, többlet, hulladék, zárás visszavezetése befejezetlen termelésnél,
 csökkenés: eladás, belső felhasználás, hiány, selejt, értékvesztés, apport, térítés nélkül átadás, kiszállítás saját
boltba, nyitás befejezetlen, félkész termék továbbfelhasználás, szokásos mértéken belüli vagy meghaladó kár.

22
 10.B
A befektetett eszközök értékhelyesbítésének számviteli szabályai.

Az értékhelyesbítés elszámolása
A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalakozó piaci értéken értékelje eszközeinek egy részét. Ez nem kötelező, a
vállalkozó döntése. Mik tartoznak ide?
– Immateriális javak egy része ( vagyoni értékű jog, szellemi termékek)
– Tárgyi eszközök egy része
– Befektetett pénzügyi eszközeinek egy része
Mikor számolható el értékhelyesbítés?
Abban az esetben, ha az adott jószág, eszköz, piaci értéke jelentősen meghaladja az immateriális jószág, tárgyi eszköz,
részesedés korábban elszámolt terv szerinti értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, terven felüli értékcsökkenés
visszaírásával növelt könyv szerinti értékét.
Lényegében ez az jelenti, hogy a terven felüli értékcsökkenés visszaírása után sem éri el a könyv szerinti értéke a piaci
értéket, akkor a két összeg közötti pozitív különbözetet elszámolhatod értékhelyesbítésként.
Mikor kell megszüntetni az értékhelyesbítést?
Amennyiben az üzleti év mérlegkészítésének napján az immateriális jószág, tárgyi eszköz piaci értéke alacsonyabb a terv
szerinti értékcsökkenéssel meghatározott nettó értéknél, akkor terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni.
Nagyon fontos, hogy a terven felüli értékcsökkenés elszámolása előtt az értékhelyesbítést meg kell szüntetned.
A részesedés esetében, ha az üzleti év mérlegkészítésének napján a piaci érték alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték,
akkor értékvesztést kell elszámolni. Itt is első lépés az kell, hogy legyen, hogy az értékhelyesbítést megszünteted.
Az értékhelyesbítés nem módosítja a könyv szerinti értéket!

Részesedések értékhelyesbítése
Amennyiben a vállalkozó él a piaci értéken való értékelés lehetőségével, Befektetett pénzügyi eszközök
értékhelyesbítéseként a részesedések - bekerülési értéket meghaladó - piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet
mutatható ki.
Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetés "Értékhelyesbítés"-ként,
a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként kimutatható.

Részesedések értékvesztése
Értékvesztést kell elszámolni, ha a piaci érték tartósan és jelentősen a könyv szerinti érték alatt marad, függetlenül attól,
hogy a részesedés a befektetett vagy a forgóeszközök között szerepel.

Részesedések értékvesztésének visszaírása

Amennyiben a befektetés mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti értéke, a
különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés
könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a beszerzési értéket.

Devizás tartós részesedések értékhelyesbítése (és értékvesztése)

Ha a gazdálkodó választja az értékhelyesbítés alkalmazását, akkor a piaci érték meghatározásakor a deviza
árfolyamkülönbözetet és az értékhelyesbítést (és értékvesztést) egybeszámítva kell meghatározni - forintra átszámítás a
fordulónapi választott árfolyamon. Vagyis először devizában kell meghatározni az értékvesztést, ezt követően
hatráozhatómeg az értékvesztés forint értéke a könyv szerinti árfolyam alapján.
További feltétel az alkalmazáshoz: fedezeti ügylettel nem fedezett, kapcsoltnak minősülő, külföldi gazdálkodóban
lévő részesedésről legyen szó.

23
 11.A
A saját termelésű készletek raktárra vételének (output ktsg. elszámolás) és értékesítésének elszámolása a különféle
nyilvántartási módok mellett. A stk értékesítésén kívüli állománycsökkenéseinek (pl. hiány, kár, térítés nélküli
átadás) elszámolása az egyes nyilvántartási módok mellett (az állatokról nem kell beszélnie).

(Beszélhetünk input és output költségelszámolásról. Input költségelszámolás az erőforrások felhasználásával kapcsolatos

költségek nyilvántartását jelenti, az output költségelszámolás pedig a termékek, szolgáltatások létrehozásával összefüggő
elszámolásokat foglalja magába.)
A saját termelésű készletek
 Befejezetlen termelés, Félkész termék: az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában
vannak
 Késztermékek: már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak.
A saját termelésű készletek értékelése
Értékelési rendszer
Állományba vételkor előállítási költségen
Előállítási költség: lehet ténylegesen felmerült, utókalkulációval alátámasztott közvetlen önköltség, vagy normák
és egységköltségek alapján meghatározott közvetlen önköltség.
Mérlegkészítéskor
1. az elszámolt értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki
2. ha a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ár alacsonyabb az előállítási költségnél, akkor a várható eladási
árból számított értéken kell kimutatni. Az összehasonlíthatóság a várható eladási ár, illetve az előállítási költség
tekintetében csak azonos szinten értelmezhető
A saját termelésű készleteknél a mérlegben összességében közvetlen önköltségen kell értékelni. Főkönyvi könyvelésben a
közvetlen önköltséget le lehet olvasni:
 csak a készletszámlákról, 23 és 25 számlák összevont záró egyenlegéből,
 vagy a készletszámlák záró egyenlegéből nyilvántartási áron, és a +/- 258. Késztermékek készletérték-
különbözete (KÉK) számla záró egyenlegéből
A fenti számlák összevont egyenlege mutatja a készlet értékét előállítási közvetlen önköltségen.
◦ ha drágábban termeltünk, mint a nyilvántartó ár, akkor a KÉK számla egyenlege Tartozik (+) ha
olcsóbban termeltünk, akkor a KÉK számla egyenlege Követel (-)
Saját termelésű készletek év végi értékelése:
Az óvatos értékeléselvének betartása miatt saját termelésű készletek előállítási költségének é a mérlegkészítéskor ismert,
vagy várható eladási árának összehasonlítása.
Értékvesztést kell elszámolni a következő esetekben:
 a fizikai állaga romlott (káresemény, minőségromlás, megsemmisülés, stb.),
 az eredeti felhasználási céljának megfelelően nem hasznosítható, értékesíthető (eladhatatlanná válás, jelentős
engedménnyel történő értékesíthetőség, leértékelés, stb.),
 a mérlegkészítés napján ismert (várható) piaci eladási ára alacsonyabb, mint az előállítási önköltsége (befejezetlen
termelés esetében piaci eladási ár alatt a pótlólagos ráfordításokkal csökkentett piaci árat kell érteni).
Az értékvesztést mindig a saját termelésű készlet további várható hasznosíthatósági értékéig kell elszámolni az egyéb
ráfordítások között.
A STK korábban elszámolt értékvesztését visszaírással csökkenteni kell, ha a STK mérlegkészítéskor ismert piaci értéke
jelentősen és tartósan meghaladja a készlet könyv szerinti értékét. A visszaírás mértéke legfeljebb az eredeti előállítási
költség összegéig történhet. A visszaírást az egyéb bevételek között kell elszámolni.
Állományváltozások:
 növekedés: saját előállítás, többlet, hulladék, zárás visszavezetése befejezetlen termelésnél,
 csökkenés: eladás, belső felhasználás, hiány, selejt, értékvesztés, apport, térítés nélkül átadás, kiszállítás saját
boltba, nyitás befejezetlen, félkész termék továbbfelhasználás, szokásos mértéken belüli vagy meghaladó kár.
A saját termelésű készletekkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az össszköltség és a forgalmi
költség eljárás szerinti eredménykimutatásra.
A termelési és értékesítési folyamattal kapcsolódó kiemelt gazdasági események megjelenítése az
eredménykimutatásban
Ha az eredménykimutatás forgalmi költség eljárással készül, akkor az eredménykimutatásban
 az értékesített saját termelésű készletek ÁFA nélküli eladási árát árbevételként,
 az értékesített saját termelésű készletek bekerülési értékét (előállítási költségét) értékesítés elszámolt
közvetlen önköltségeként,
 a fel nem osztott közvetett költségeket pedig az értékesítés közvetett költségei között kell szerepeltetni.
Ha az eredménykimutatás összköltség eljárással készül, akkor az eredménykimutatásban
 az értékesített saját termelésű készletek ÁFA nélküli eladási árát árbevételként,
 a tárgyidőszak összes felmerült költségét (függetlenül attól, hogy megtérültek-e vagy sem) költségnemenként
 a saját termelésű készletek év végi záró és év eleji nyitó állományának különbözetét saját termelésű készletek
állományváltozásaként kell bemutatni.

24
A saját termelésű készletekkel kapcsolatos egyéb gazdasági események eredménykimutatás kapcsolata
Gazdasági esemény - Érintett eredmény kimutatás sor
 Hiány- Egyéb ráfordítások
 Többlet- Rendkívűli bevételek
 Értékvesztés- Egyéb ráfordítások
 Térítés nélküli átadás- Rendkívűli ráfordítások
 Apportként történő átadás-Rendkívűli ráfordítások (kapcsolódó lépésként a létesítő okirat szerinti érték
elszámolása rendkívűli bevételként)
Ha az eredménykimutatás összköltség-eljárással készül, akkor a fent közölt gazdasági események az STK
állományváltozását és a saját előállítású eszközök aktivált értékét (SEEAÉ) is érintik.
A saját termelésű készletekkel kapcsolatos gazdasági események könyvviteli elszámolása összköltség eljárással
készített eredménykimutatás és kizárólag költségnem elszámolás esetén, a gazdasági események bizonylatai
A termelési és értékesítési folyamathoz illeszkedő gazdasági események könyvviteli elszámolásának egyik lehetséges
változata/változatai:
ÖSSZKÖLTSÉG eredménykimutatás ÉS
 A vállalkozó költségeit kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli
1. A saját termelésű készletekről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást nem vezet
2. A saját termelésű készletekről folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet, az időszaki
elszámolások alapja rendszeres utókalkuláció
3. A saját termelésű készletek időszaki készlet változását tervezett önköltségen rögzíti, melyeket az időszak
végén tényleges önköltségre módosítja
Költségelszámolás kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztályban:
 A saját termelésű készletek változásairól évközben folyamatos értékbeni nyilvántartást nem vezet, év végén
az állományváltozásokat az 581. STKÁV számlával szemben számolja el.
 A saját termelésű készletek változásairól évközben folyamatos értékbeni nyilvántartást vezet, az
állománynövekedéseket és csökkenéseket az 581. STKÁV számlával szemben számolja el
Összköltség eljárás Forgalmi-költség eljárás
Értékesítés nettó árbevétele Értékesítés nettó árbevétele
Aktivált saját teljesítmények értéke
STKÁV
SEEAÉ
Egyéb bevételek Egyéb bevételek
Hozamok összesen Hozamok összesen
Anyagjellegű ráfordítások Értékesítés közvetlen költségei
Személyi jellegű ráfordítások Értékesítés közvetett költségei
Értékcsökkenési leírás
Egyéb ráfordítások Egyéb ráfordítások
Ráfordítások összesen Ráfordítások összesen
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

A saját termelésű készletek analitikus nyilvántartása

A vállalkozás dönthet, hogy folyamatosan vezeti az analitikát, egyáltalán nem vagy csak bizonyos készleteiről vezet
analitikát.

Folyamatosan vezet:
 a készletekben bekövetkezett állományváltozásokat elsődlegesen itt tartják nyilván, majd ezek feladásai biztosítják
a készletváltozások könyvelését,
Folyamatosan nem vezet, vagy egyáltalán nem vezet analitikát
 készletváltozásokat norma szerinti áron számolja el, főkönyvi számlákat folyamatosan vezeti, analitikát nem
vezet. zárókészletet leltározással kell ellenőrizni és norma szerinti közvetlen önköltségen kell értékelni,
 egyes készletekről folyamatosan vezet analitikát, és ez alapján könyvel, utókalkulációt nem készít, csak 5-ös
számlaosztályban könyvel, leltározás kötelező, de a nyilvántartással is egyeztethet, a zárókészletet norma szerint
állapítja meg,
 december 31-én tényleges mennyiségi felvételt készít, mert az állományokat és a változásait egyáltalán nem
vezeti, ha a nyitókészletet felveszi, akkor csak az állományváltozásokat kell kimutatni.

25
 11.B
A hátrasorolt kötelezettségek fogalma és megjelenési formái

A köt-ek azok a száll-i, váll-i, szolg-i és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások,
amelyek a száll, a váll, a szolg, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a váll által elfogadott, elismert száll-hoz,
szolg-hoz, pénznyújtáshoz, valamint az állami vagy önkorm-i vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez
kapcsolódnak.
Helyük, csoportosításuk a mérlegben:
F.:Kötelezettségek:
F.I. Hátrasorolt kötelezettségek:
1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
3. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben
F.II. Hosszú lejáratú kötelezettségek:
1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
2. Átváltoztatható kötvények
3. Tartozások kötvénykibocsátásból
4. Beruházási és fejlesztési hitelek
5. Egyéb hosszú lejáratú hitelek
6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
8. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
F.III. Rövid lejáratú kötelezettségek
1. Rövid lejáratú kölcsönök
2. Ebből: átváltoztatható kötvények
3. Rövid lejáratú hitelek
4. Vevőktől kapott előlegek
5. Szállítók
6. Váltótartozások
7. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben
8. Rövid lejáratú kötelezetts. egyéb részesedési viszonyban lévő vállalk. szemben
9. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
Bekerülési érték
+Állománynövekedések
-Állománycsökkenések
+/- Külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek fordulónapra vonatkozó értékelésének hatása
=Mérlegérték
Hátrasorolt kötelezettségek
Hátrasorolt köt. minden olyan kapott kölcsön, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak és a vonatkozó
szerz. tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a
vállalkozó adóssága rendezésébe.
A kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, a váll. felszámolása
vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni.
A kölcsön visszafiz. határideje vagy meghatározatlan, vagy jövőbeli eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet
meghaladó lejáratú. A kölcsön törl. az eredeti lejárat vagy a szerz-ben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.
Értékelése: szerz-sel dok. KSZÉ-n.
Hátrasorolt és hosszú lejáratú kötelezettségek bizonylatai, analitikája
Mivel ezek nagyon hosszú lejáratúak (akár 20-25 év), analitikus nyilvántartásuk nagyon fontos.
A hátrasorolt és hosszú lej. köt-ről külön-külön fajtánként kell nyilvántartást vezetni.
Nyilvántartásának formája kötetlen, de tartalmaznia kell
 a felvétel vagy kibocsátás időpontja
 a pénzintézet, illetve a kötvény tulajdonosok neve
 felvett vagy kibocsátott összeg
 törlesztések időpontja és összege
 tényleges törlesztések
Bizonylatai: hitelkérelem, hitelbírálat, bankkivonat

26
 12.A
A követelések fogalma és számviteli kezelésük. A követelések bekerüléskori és fordulónapi értékelése. A
követelésekkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az eredménykimutatásra. A követelések
analitikus nyilvántartása. Követelések a kiegészítő mellékletben.

Követelések :
Különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési
igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás
teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékestéséhez, kölcsön
nyújtásához, előlegfizetéshez kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések (vásárolt követelések, térítés nélkül és
egyéb címen átvett követelések, bíróság által jogerősen megítélt követelések)
 a követelés elismert legyen, a partner nem kifogásolta a számlát, a teljesítéssel kapcsolatban
sem minőségi, sem mennyiségi kifogást nem emel
 az elfogadott bizonylatok a törvényi előírásoknak megfelelnek
 a követelés pénzértékben kifejezett legyen
Mérlegben (főkönyvi számlák, számlacsoportok) / B. Követelés jellegű tételek egyéb más mérleg
Forgóeszközök / II. Követelések csoportokban :
1. Követelések áruszállításból és A.I.6 Immateriális javakra adott előlegek
szolgáltatásból (vevők) (311-315, A.II.6 Beruházásokra adott előlegek
316-319) A.III.2 Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
2. Követelések kapcsolt vállalkozással A.III.4 Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni
szemben (321) részesedési viszonyban álló vállalkozásban
3. Követelések jelentős tulajdoni A.III.6 Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési
részesedési viszonyban lévő viszonyban álló vállalkozásban
vállalkozással szemben ( 322) A.III.7 Egyéb tartósan adott kölcsön
4. Követelések egyéb részesedési B.I.6 Készletekre adott előlegek
viszonyban lévő vállalkozással D.II Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
szemben (323)
5. Váltókövetelések (341, 346)
6. Egyéb követelések (354, 361-368)
7. Követelések értékelési különbözete
8. Származékos ügyletek pozitív
értékelési különbözete

Csoportosítása : biztosság szerint

lejárat szerint  elismert
 lejárt  el nem ismert
 le nem járt  bizonytalan
 behajthatatlan
keletkezésük szerint pénznem szerint
 eredeti  forintban fennálló
 vásárolt  devizában fennálló

Mérlegérték megállapítása
Fordulónapi könyv szerinti érték
- behajthatatlan követelés (hitelezési veszteségként leszámolt összeg)
- értékvesztés
+ értékvesztés visszaírása
+/- külföldi pénzértékre szóló követelés fordulónapi értékelésből adódó árfolyam különbözet
= MÉRLEGÉRTÉK
A kiegészítő mellékeltben be kell mutatni, hogy a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a követelések
kapcsolt vállalkozással szemben, a hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorok külön-
külön mennyi az anya-, illetve a leányvállalattal szembeni követelés, illetve kötelezettség.

27
 12.B
Az üzleti jelentés készítési kötelezettség és az üzleti jelentés tartalma, kötelező elemei

Az üzleti jelentés célja, hogy az éves beszámoló adatainak értékelésével úgy mutassa be a vállalkozó vagyoni, pénzügyi,
jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a vállalkozó tevékenysége során felmerülő főbb kockázatokkal és
bizonytalanságokkal együtt, hogy ezekről – a múltbeli tény- és a várható jövőbeni adatok alapján – a tényleges
körülményeknek megfelelő, megbízható és valós képet adjon.
Az üzleti jelentés nem része a beszámolónak, de azzal egyidejűleg el kell készíteni az éves beszámolót készítő
vállalkozásnak. Ugyanez vonatkozik az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére is. Az egyszerűsített éves
beszámolót készítő vállalkozónak nem kell üzleti jelentést készítenie.
Az üzleti jelentést nem kell letétbe helyezni, de megtekintését a vállalkozó, illetve az anyavállalat székhelyén minden
érdekelt részére biztosítani kell, továbbá lehetővé kell tenni azt, hogy arról minden érdekelt teljes vagy részleges
másolatot készíthessen.
Az üzleti jelentésnek a vállalkozó üzletmenetének fejlődéséről, teljesítményéről, illetve helyzetéről átfogó, a vállalkozó
méretével és összetettségével összhangban álló elemzést kell tartalmaznia. Az elemzésnek tartalmaznia kell minden olyan
pénzügyi és ahol szükséges, minden olyan kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatót, amely lényeges az
adott üzleti vállalkozás szempontjából.
Az üzleti jelentésben ki kell térni a következőkre:
- a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, különösen jelentős folyamatokra;
- a várható fejlődésre;
- a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére;
- a telephelyek, fióktelepek bemutatására;
- a vállalkozó által folytatott foglalkoztatáspolitikára;
- a környezetvédelemnek a vállalkozó pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepére, a vállalkozó
környezetvédelemmel kapcsolatos felelősségére;
- a környezetvédelem területén történt és várható fejlesztésekre, az ezzel összefüggő támogatásokra;
- a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politikára;
- a környezetvédelmi intézkedésekre, azok végrehajtásának alakulására;
- a pénzügyi instrumentumok hasznosítására, ha az jelentős hatással van a vagyoni helyzetre;
- a kockázatkezelési politikára és a fedezetiügylet-politikára;
- az ár, hitel, kamat- likviditás és cash flow kockázatára (számszerűsítve is).
- Annak a vállalkozónak, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely
államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, az üzleti jelentésében vállalatirányítási
nyilatkozatot kell közzé tennie.
A vállalatirányítási nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia:
- hivatkozás a vállalkozó által – jogszabály rendelkezése alapján – kötelezően alkalmazandó és/vagy önkéntesen
alkalmazott vállalatirányítási szabályokra, annak megjelölésével, hogy ezen szabályok milyen módon férhetők
hozzá a nyilvánosság számára;
- hivatkozás a jogszabályi követelményeken túlmenően alkalmazott vállalatirányítási gyakorlattal összefüggő
információkra;
- annak bemutatása, hogy a vállalkozó – a jogszabályokkal összhangban – a szabályok mely részeitől, milyen
mértékben és milyen okból tért el;
- annak indoklása, ha a vállalkozó a szabályok valamely rendelkezését nem alkalmazta;
- a vállalkozó belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszere főbb jellemzőinek bemutatása a beszámolókészítés
összefüggésében;
- a legfőbb irányító (vezető) szerv, az ügyvezető szerv és a felügyelő testület, valamint ezek bizottságainak
összetétele és működése.

28
 13.A
A - forgóeszközök között kimutatott - értékpapírok fogalma, számviteli kezelése. Az értékpapírok csoportosítása. Az
értékpapírok bekerüléskor és fordulónapkor értékelése. Az értékpapírokkal kapcsolatos gazdasági események,
hatása a mérlegre és az eredmény kimutatásra. Értékpapírok a kiegészítő mellékletben.

Fogalma:
Az értékpapír vagyonjogot vagy követelést megtestesítő okirat.
Pénzügyi szempontból jövőbeli fizetésre vonatkozó ígéret.
A vállalkozás az értékpapírt a beszerzés célja szerint minősíti forgóeszköznek vagy befektetett eszköznek. A forgóeszközök
között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírokat, részesedéseket mutatjuk ki.
Mérlegben elfoglalt helyük a B/III. sorban van.

Csoportosításuk: B/III. Értékpapírok (37)

371 Részesedés kapcsolt vállalkozásban: tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból, árfolyamnyereség elérése
érdekében vásárolt befektetés
372 Jelentős tulajdoni részesedés
373 Egyéb (nem tartós) részesedések: ami nem tartozik az előző részesedések közé
374 Saját részvények, saját üzletrészek: a visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések
375 Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: azokat az értékpapírokat kell kimutatni, amelyeket forgatási
célból kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be, illetve amelyek a tárgyévet követő üzleti
évben lejárnak
376 Értékpapír elszámolási számla
378 Értékpapírok értékelési különbözete: A valós értéken történő értékelés lehetőségének alkalmazása esetén a könyv
szerinti értéktől való eltéréseket mutatjuk ki.
379 Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása

Értékpapírok értékelése a mérlegben:

Könyv szerinti érték
- Értékvesztés
+ Visszaírás
+- Árfolyam-különbözetek
=Mérlegérték

A hitelviszonyt megtestesítő részesedéseknél (nem tartós célú), ha a könyv szerinti értékük tartósan és jelentősen
magasabb, mint a mérlegkészítéskori piaci érték, értékvesztést számolunk el.
Értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az eredeti beszerzési értéket.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a forgóeszköz értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét,
növekedését, csökkenését, visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti
bontásban.

Eredménykimutatással való kapcsolat: pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása, egyéb bevétel, egyéb ráfordítás

Gazdasági események bizonylatai: szerződések, megállapítások, bankszámlakivonatok, pénztárbizonylatok, létesítő

okirat, a piaci érték megállapítására szolgáló dokumentációk

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a forgóeszközök értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét,
tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét legalább
mérlegtételek szerinti bontásban.
Ha egy eszköz vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhető, illetve ha egy adott eszköz vagy
kötelezettség minősítése az egyik üzleti évről a másikre megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítő
mellékletben számszerűsítve, az összetartozás, az összehasonlíthatóság tételhivatkozásaival meg kell adni.

29
 13.B
A konszolidációs kör meghatározása

A számviteli törvény abból a feltételezésből indul ki, hogy a vállalatok jogilag egymástól függetlenek és gazdaságilag
képesek az érdekeitek elkülönülten érvényesíteni. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésébe az
anyavállalatot, minden leányvállalatot, továbbá közös vezetésű vállalkozást be kell vonni.

Konszolidált éves beszámoló készítésének célja az, hogy a jogilag önálló, de gazdaságilag egymással szoros
kapcsolatban álló vállalakozások együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi viszonyait úgy mutassa be, mintha azok
egyetlen vállalakozásként működnének. Konszolidált éves beszámoló készítésére az anyavállalat kötelezett.
Anyavállalat: az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozásnál közvetlenül vagy leányvállalatánál keresztül közvetetten
meghatározó befolyást képes gyakorolni.
Leányvállalat: az a vállalkozás, amelyben egy másik vállalkozás (anyavállalat) a meghatározó befolyást gyakorolhatja.
Anyavállalatnak nem kell konszolidált éves beszámolót készíteni: ha az üzleti évet megelőző két egymást követő
üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő mutatóértékek közül bármelyik kettő nem haladja meg:
- A mérlegfőösszeg 2.700 millió forint
- Éves nettó árbevétel 4.000 millió forint
- Az üzleti évben átlagosan foglalkoztattak száma a 250 főt.
Nem kötelező konszolidált éves beszámolót készíteni annak az anyavállalatnak, amely maga is leányvállalata egy másik
anyavállalatnak.
Nem adható mentesség konszolidál éves beszámoló készítése alól, ha az anyavállalat részvényeit, kötvényeit tőzsdén
értékesítik, vagy tőzsdei forgalomra engedélyezést kért.

A konszolidált éves beszámoló készítésének menete kötött, egymásra épülő lépések sorozata, folyamata. A számviteli
törvény előírja azokat a munkafázisokat, lépéseket, amelyeknek teljesítése után elkészül a konszolidált éves beszámoló. A
beszámoló a konszolidálásba bevont vállalkozások egyedi éves beszámolójára épül.

A konszolidált éves beszámoló készítésének teljes munkafolyamatába beletartozik még a konszolidált kiegészítő
melléklet és a konszolidált üzleti jelentés összeállítása is.

Konszolidált kiegészítő mellékleteknek tartalmaznia kell többek között:

- A teljes körű bevonás alól mentesített leányvállalatok és közös vezetésű vállalkozás mentesítésének indokait.
- Az összevont éves beszámoló pénznemétől eltérő pénznemben készült beszámolók átszámításánál alkalmazott
árfolyamot, valamint az eltérés indokait.
- A részesedés könyv szerinti értéke és a társult vállalkozás saját tőkéjéből a részesedésre jutó összeg
különbözetét.
- A mérlegértékelési eljárásokat
- A konszolidálásba bevont vállalkozások adatait (név, székhely, jegyzett tőke, stb)
Konszolidált üzleti jelentésnek tartalmaznia kell többek között: A mérleg fordulója után bekövetkezett lényeges
eseményeket
 A vállalkozás által folytatott foglalkoztatáspolitikát
 Telephelyek bemutatása
Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységet

30
 14.A
A pénzeszközök fogalma, számviteli kezelése. A devizás követelések és kötelezettségek bekerüléskori és fordulónapi
értékelése és az értékelés hatásainak számviteli elszámolása. Pénzeszközök a kiegészítő mellékletben.

Fogalom: Olyan vagyonrészek, amelyek

 tartósan le nem kötöttek (!),
 különféle pénznemben jelennek meg és
 fizetési eszközként felhasználhatók.
A pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzeszközöket és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban.
A pénzeszköz megjelenési formáját lehet:
 Készpénz: bárhol forgalomban lévő és a forgalomban lévőre még átváltható bankjegy és fémpénz.
 Pénzhelyettesítő eszközök közé tartozik a csekk, a hitelkártya, a bankkártya és elnevezésétől függetlenül minden más
azonos gazdasági rendeltetésű okmány.
 Számlapénz: a hitelintézeteknél vezetett betétszámla, amelynek három alapvető fajtáját különböztetjük meg:
- Elszámolási betétszámla: a gazdálkodó tevékenységével kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására
szolgál.
- Kamatozó betétszámla: az előreláthatóan hosszabb, rövidebb ideig szabad pénzeszközök lekötésére
szolgál. A magasabb kamatjövedelem a cél.
- Elkülönített betétszámla: esetében a felhasználási szándéknak megfelelő pénzeszközök külön történő
elhelyezéséről van szó.
A külföldi pénzértékre szóló pénzeszközök megjelenési formájuk alapján lehetnek: valuta és deviza.
Állománynövekedések Állománycsökkenések
A pénzeszközök állományba vétele a jogszerűen A pénzeszközök állomány csökkenési jogcíme jellemzően
követelhető összegben történik. a kifizetés, átutalás.
A valuta és devizakészlet állomány növekedései: A valuta és devizakészlet állomány csökkenései:
 Forintért vásárolt valuta, deviza  Valuta beváltása forintra
 Devizahitel felvétel  Deviza beváltása forintra
 Követelés kiegyenlítésekor befolyt valuta, deviza  Kötelezettség kiegyenlítése valutából, devizából
 Valuta pénztárból befizetés deviza betétszámlára,  Valuta-, és devizakészlet kölcsön adása
illetve deviza betétszámláról valuta felvétel  Devizában fizetett bankköltség, forgalmi jutalék
 Devizabetét után kapott kamat  Devizában fizetett kamatok
 Elszámolásból visszavett valuta  Elszámolásra kiadott valuta
A valutapénztárból kifizetett valuta, a devizaszámláról kivezetett deviza forintértékét a könyv szerinti árfolyam alapján kell
meghatározni.
A könyv szerinti érték megállapítása történhet:
 FIFO eljárással
 Átlagáras megoldással
Mérlegérték megállapítása
Befolyt, kapott, jóváírt összeg (bekerülési érték)
– évközi csökkenések
Könyv szerinti érték az év végén
– behajthatatlan pénzeszközök (hitelezési veszteségek
– értékvesztések1
+ értékvesztések visszaírása
± valutás/devizás pénzeszközök árfolyam különbözete
= MÉRLEGÉRTÉK
Fontos: A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát az üzleti év mérleg
fordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.
A készpénz leltározása rovancsolással (tényleges számlálás) történik a pénzkezelési szabályzatban meghatározott
időközönként. A bankbetétek leltározása egyeztetéssel (tárgyév végi utolsó bankszámlakivonat alapján), banki igazolás
bekérésével történik.
A kiegészítő mellékletben a pénzeszközökről – mérlegérték szerinti tagolásban – közölni kell a következőket:
 eredeti bekerülési érték,
 tárgyévi értékvesztés összege,
 tárgyévben visszaírt értékvesztés összege,
 halmozott értékvesztés összege

31
 14.B
A konszolidáció előkészítő feladatai és tőkekonszolidációs lépések

A számviteli törvény abból a feltételezésből indul ki, hogy a vállalatok jogilag egymástól függetlenek és gazdaságilag
képesek az érdekeitek elkülönülten érvényesíteni. Az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésébe az
anyavállalatot, minden leányvállalatot, továbbá közös vezetésű vállalkozást be kell vonni. (Bizonyos esetekben ez nem
kötelező).

Konszolidált éves beszámoló készítésének célja az, hogy a jogilag önálló, de gazdaságilag egymással szoros
kapcsolatban álló vállalakozások együttes vagyoni, pénzügyi és jövedelmi viszonyait úgy mutassa be, mintha azok
egyetlen vállalakozásként működnének. Konszolidált éve beszámoló készítésére az anyavállalat kötelezett.

Anyavállalat: az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozásnál közvetlenül vagy leányvállalatánál keresztül közvetetten
meghatározó befolyást képes gyakorolni.
Leányvállalat: az a vállalkozás, amelyben egy másik vállalkozás (anyavállalat) a meghatározó befolyást gyakorolhatja.
Anyavállalatnak nem kell konszolidált éves beszámolót készíteni: ha az üzleti évet megelőző két egymást követő
üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő mutatóértékek közül bármelyik kettő nem haladja meg:
- A mérlegfőösszeg 2.700 millió forint
- Éves nettó árbevétel 4.000 millió forint
- Az üzleti évben átlagosan foglalkoztattak száma a 250 főt.
A mutatóértékek meghatározásánál az anyavállalat és leányvállalatai, közös vezetésű vállalkozásai konszolidálás előtt
összesített adatait kell figyelembe venni. Ha valamelyik vállalkozás nem rendelkezik az üzleti évet megelőző év adataival,
akkor a tárgyévi várható adatokat kell számításba venni.

Nem kötelező konszolidált éves beszámolót készíteni annak az anyavállalatnak, amely maga is leányvállalata egy másik
anyavállalatnak.
Nem adható mentesség konszolidál éves beszámoló készítése alól, ha az anyavállalat részvényeit, kötvényeit tőzsdén
értékesítik, vagy tőzsdei forgalomra engedélyezést kért.
A konszolidált éves beszámoló készítésének menete kötött, egymásra épülő lépések sorozata, folyamata. A számviteli
törvény előírja azokat a munkafázisokat, lépéseket, amelyeknek teljesítése után elkészül a konszolidált éves beszámoló. A
beszámoló a konszolidálásba bevont vállalkozások egyedi éves beszámolójára épül.
A konszolidált éves beszámoló készítésének teljes munkafolyamatába beletartozik még a konszolidált kiegészítő
melléklet és a konszolidált üzleti jelentés összeállítása is.
Konszolidált kiegészítő mellékleteknek tartalmaznia kell többek között:
- A teljes körű bevonás alól mentesített leányvállalatok és közös vezetésű vállalkozás mentesítésének indokait.
- Az összevont éves beszámoló pénznemétől eltérő pénznemben készült beszámolók átszámításánál alkalmazott
árfolyamot, valamint az eltérés indokait.
- A részesedés könyv szerinti értéke és a társult vállalkozás saját tőkéjéből a részesedésre jutó összeg
különbözetét.
- A mérlegértékelési eljárásokat
- A konszolidálásba bevont vállalkozások adatait (név, székhely, jegyzett tőke, stb)
Konszolidált üzleti jelentésnek tartalmaznia kell többek között:
 A mérleg fordulója után bekövetkezett lényeges eseményeket
 A vállalkozás által folytatott foglalkoztatáspolitikát
 Telephelyek bemutatása
 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységet

32
 15.A
Az időbeli elhatárolások fogalma, fajtái és számviteli kezelése. Az időbeli elhatárolásokhoz kapcsolódó gazdasági
események azonosítása, elszámolása.

Az időbeli elhatárolások elsősorban az eredmény pontosítását célzó elszámolások. Az időbeli elhatárolás elve szerint a több
évet érintő bevételeket, ráfordításokat olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló időszak és elszámolási
időszak között megoszlanak.
Az időbeli elhatárolással módosítjuk a tárgyév ráfordításait és bevételeit annak érdekében, hogy a beszámolóban
érvényesüljön a valódiság elve.
Ennek az alapelvnek teszünk eleget, ha a fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között járó bevétel vagy fizetési
kötelezettség összegét pénzügyileg rendezték. Ebben az esetben ezeket a bevételeket és ráfordításokat egyéb követelésként
vagy egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell szerepeltetni.
Aktív időbeli elhatárolások
Bevételek aktív időbeli elhatárolásaként kell kimutatni minden olyan bevételt, amely a mérlegkészítés után jelennek meg a
vállalkozás számára pénzeszközként. Ide tartozik a járó bevétel elszámolása (bérleti díj, értékpapírok dec.31-ig járó
kamatbevétele, diszkont értékpapírok dec.31-ig járó kamatbevétele, az értékpapírok árfolyamnyeresége, ha a pénzügyi
realizálás a következő évben vagy években esedékes.
A költségek ráfordítások aktív időbeli elhatárolása olyan költséget, ráfordítást foglal magába, amely már kiadásként –
pénzeszköz csökkenésként megvalósult, - de még nem jelentkezik költségként. Ide soroljuk az értékpapírok beszerzéséhez
kapcsolódó bizományosi díjat, opciós díjat, az előre kifizetett költségeket, kamatokat, váltótartozást.
Halasztott ráfordítások közé olyan tartozásnövekedést sorolunk, mely csak a jövőben lesz ráfordítás. E csoport körét
számviteli törvény előírja (tartozásátvállalás, beruházási hitel és kötvénykibocsátás elhatárolt árfolyamvesztesége)
Passzív időbeli elhatárolások
Bevételek passzív időbeli elhatárolása között kell kimutatni az olyan bevételeket, melyeknek már a pénzeszköz
növekedése megtörtént, de még nem bevétele az üzleti évnek. Ide tartozik pl. az előre megkapott bérleti díj, valamint a
költségek ellentételezésére kapott támogatás.
A költségek ráfordítások passzív időbeli elhatárolása olyan költség, ráfordítás, amely még nem pénzkiadást. Ide tartozik a
társaság által fizetendő kamat, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyamvesztesége, ha a következő évben,
években realizálódik.
Halasztott bevételként kell elszámolni minden olyan eszköz növekedést, amely csak a jövő évben lesz bevétel. Ide
tartozik az elengedett kötelezettség, a fejlesztési célra kapott támogatás, a térítés nélküli étvétel, a negatív üzleti vagy
cégérték.
Az időbeli elhatárolások analitikus nyilvántartására nincs előírt forma. A törvény által előírt követelmény, hogy
meghatározható legyen belőle, melyik eszközcsoportra vonatkozik, milyen időbonban történt az elhatárolása, illetve az
elhatárolást mikor és milyen mértékben csökkentették.
Aktív időbeli elhatárolások (eredményt növelő) könyvelése:
Bevételt növelő elhatárolás: T 391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása – K 9… bevétel
Ráfordítás csökkentő elhatárolás: T 392 Költségek ráfordítások – K 8… ráfordítás szla
T 393 Halasztott ráfordítások – K 8… ráfordítás szla
Passzív időbeli elhatárolások (eredményt csökkentő) könyvelése
Bevételt csökkentő elhatárolás: T 9… bevétel - K 481 Bevételek passzív időbeli elhatárolása
T 9… bevétel - K 483 Halasztott bevételek
Ráfordítást növelő elhatárolás: T 8… ráfordítás – K 482 Költségek, ráfordítások
A halasztott bevételek, ráfordítások eredménykorrekciók, de az év közben bekövetkezett gazdasági események
eredménykorrekciójára szolgálnak, több évet is érinthetnek

33
 15.B
A követelés-kötelezettség, hozam-ráfordítás és belső eredmény kiszűrési folyamatának ismertetése.

Közbenső eredmény kiszűrésének célja:

Az összevont mérlegben az eszközök:
 egységes értékelés elve alapján, és
 olyan értéken, mintha azt egyetlen vállalat szerepeltetné a mérlegében
A közbenső eredmény kiszűrése lehet:
 tárgyévi eredményt módosító
 eredményre semleges
Kiszűrésének technikája:
 mérleg és eredmény kimutatás elkülönített kezelése
 mérleg és eredmény kimutatás egyidejű módosítása

34
 16.A
A saját tőke fogalma, saját tőke elemei, saját tőke mozgásainak jogcímei és azok könyvviteli elszámolása. Saját tőke
a kiegészítő mellékletben.

Csoportosítása:
1. Állandó tőkerész/ritkábban változó/: jegyzett tőke, tőketartalék
2. Változó: eredménytartalék, lekötött tartalék, értékelési tartalék, adózott eredmény
2. Mérlegtétel:
D, Saját tőke
I. Jegyzett tőke (411): Az a tőkerész, amit a tulajdonosok, tagok, befektetők a vállalkozás alapításakor, tőkeemeléskor
időbeli korlátozás nélkül bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére, azért, hogy abban tagsági jogot, tulajdoni részesedést
szerezzenek.
A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, visszaváltható részvény bevonása esetén: a névérték és a visszavásárlási
érték közötti különbözettel az eredménytartalékot kell módosítani.
II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) (33) A jegyzett tőkére az alapítók által még be nem fizetett összeg.
III. Tőketartalék (412): Tulajdonosoktól, tagoktól, befektetőktől ellenszolgáltatás nélkül, tehermentesen véglegesen kapott
vagyontárgyak -pénzeszközök, átvett eszközök- cégbíróságon be nem jegyzett saját forrása. Nem lehet negatív egyenlege.
Át lehet vezetni az eredménytartalékba, de csak 0-ig. Ha az eredménytartalék +, akkor nem lehet átvezetni, így nem lehet
az osztalék forrása.
IV. Eredménytartalék (413): A saját tőke változó eleme, amely a vállalkozás tárgyévet megelőző években folytatott
vállalkozási tevékenysége adózott eredményének halmozott összegét mutatja. A vállalkozásoknak negatív eredménytartalék
esetén nincs lehetőségük osztalékfizetésre, csak akkor, ha a pozitív adózott eredmény összege meghaladja a negatív
eredménytartalék értékét. Ezért már az előző év végén meg kell nézniük a vállalkozásoknak, hogy a belső tőkeszerkezet
lehetővé teszi-e az osztalék kifizetését, az eredménytartalék sort pedig érdemes az osztalékfizetési döntést megelőzően
rendezni, amennyiben arra szükség van. Ha a cégeknek van miből ezt megtenni, pl. van tőketartalék, akkor azt még az
üzleti év zárása előtt át kell vezetniük a vállalkozásoknak a negatív eredménytartalék ellentételezésére. Ehhez azonban az
szükséges, hogy a tulajdonosok az eredménytartalék rendezéséről még a fordulónap előtt határozatot hozzanak. Ha ezt
nem teszik meg, akkor nem áll fent az osztalékfizetés feltétele, és nem lesz lehetőség osztalékfizetésre.
V. Lekötött tartalék (414) A tőketartalék és az eredménytartalék nem szabad összegeit mutatja.
VI. Értékelési tartalék (417).: pl: Értékhelyesbítéssel egyezik meg.
VII. Adózott eredmény (419): Az adóalany adott évben elért nettó bevétele.
Az adózott eredményt át kell vezetni a következő évi eredménytartalékba. T419 - K413

6. Lekötött tartalék: Olyan vagyonrészek saját forrása, amelyet a mérlegkészítéskor nem lehet kivonni a vállalkozásból:
A lekötött tartalék növekedése: pénzmozgással, eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött
tartalékkal szemben átvett pénzeszközök, egyéb eszközök értéke.
A lekötött tartalék csökkenése: Már nem állnak fenn a lekötés okai. pl. kapott pótbefizetés visszafizetése a tagoknak (már
nem szükséges a veszteség fedezetére)

7. Értékelési tartalék értékhelyesbítésből:

Immateriális javak, tárgyi eszközök (kivéve beruházás, beruházásra adott előlegek), tulajdoni részesedést jelentő befektetés
piaci értékét a könyvvizsgálónak kötelező könyvvizsgálat keretében hitelesíteni.
Ha a piaci érték jelentősen meghaladja az adott eszköznek a könyv szerinti értékét→a különbözet a mérlegben az eszközök
között értékhelyesbítésként, a saját tőkén belül értékelési tartalékként kimutatható.

A kiegészítő mellékletben értékelni kell a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és a
források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a
jövedelmezőség alakulását.
Be kell mutatni a saját tőke üzleti éven belüli változását, annak okait.

35
 16.B
Az egyszerűsített éves beszámolóval kapcsolatos különleges szabályok (a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves
beszámoló nem tétele).

Egyszerűsített éves beszámoló

Részei: Mérleg, EK, KM
Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás, amelynél két egymást követő évben, a
mérleg fordulónapján három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az előírt mértéket, csak összegző sorai vannak:
● a mérleg főösszege nem haladja meg az 1200 millió forintot,
● az éves nettó árbevétel az 2400 millió forintot,
● a tárgyévben foglalkoztatottak átlagos létszáma az 50 főt.
Nem választhatja: NYRT, anyavállalat, olyan vállalkozó, melynek értékpapírjait tőzsdén jegyzik vagy kérelmezték a
tőzsdei kereskedelmet.

36
 17.A
A céltartalék fogalma és számviteli kezelése. A céltartalékokkal kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre
és eredmény kimutatásra. A céltartalékokkal kapcsolatos információk a kiegészítő mellékletben.

Fogalma
A céltartalékok olyan különféle becslési módszerekkel meghatározott passzívák, amelyekkel a vállalkozás az óvatosság és
az összemérés elvével összhangban,
 pontosítja az eredményt, valamint
 fedezetet teremt a múltbeli és a folyamatban lévő, bizonytalan kimenetelű események esetleges jövőbeni kedvezőtlen
hatásaira a várható kockázat figyelembevételével.
Kell képezni azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik féllel
szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a mérlegforduló napon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de
összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a fedezet más módon nem lett biztosítva.
Megjelenése a mérlegben
E. Céltartalékok
1. Céltartalék a várható kötelezettségekre (421)
2. Céltartalék a jövőbeni költségekre (422)
3. Egyéb céltartalék (423)
A mérlegben szereplő érték könyv szerinti érték.
Céltartalékok mérlegértéke
Céltartalékok nyitó állománya
+ Céltartalék képzés jogcímek szerint
− Korábbi időszakokban képzett céltartalékok felhasználása
Céltartalék mérlegértéke, azaz a céltartalék szükséglet a fordulónapon a számviteli politikában meghatározott értékelési
eljárásoknak megfelelően
Fajtái
Céltartalékot kell képezni a várható kötelezettségekre, többek között:
 a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségekre,
Céltartalék képezhető a jövőbeni költségekre, mint például:
 a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre.
Fontos: Nem képezhető azonban céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő
költségeire.
Az óvatosság számviteli alapelve kimondja, hogy a céltartalék képzés összegét akkor is el kell számolni, ha emiatt a
vállalkozás eredménye negatívvá válik, vagy a céltartalék összege tovább növeli a veszteséget.
Céltartalék képzés
A fordulónapon fennálló, mérlegkészítésig ismertté vált kötelezettségekre, várhatóan felmerülő költségekre a
legkedvezőtlenebb kimenetel feltételezésével becsült (kalkulált) értékben. A céltartalék képzését egyéb ráfordításként kell
elszámolni.
Céltartalék feloldása
A következő év(ek)ben jogcímenként a kötelezettségek és a költségek felmerülésekor/a jogcím szerinti esemény
bekövetkezésekor (vagy év végén) a ténylegesen felmerülő kötelezettségre, költségre jutó arányos összegben vagy a
képzési jogcím megszűnésekor teljes összegben. A céltartalék feloldását egyéb bevételként kell elszámolni.

Céltartalékok analitikus nyilvántartása

A céltartalékok analitikus nyilvántartását úgy kell vezetni, hogy abból összeállítható legyen a kiegészítő melléklet arra
vonatkozó része.
Céltartalékok analitikus nyilvántartásának tartalma
 céltartalék képzés jogcímenként,
 céltartalék feloldás jogcímenként,
 szükséges számítások, dokumentumok,
 a céltartalék képzés és megszüntetés időpontja.
Kiegészítő melléklet
A számviteli politikával kapcsolatosan a kiegészítő mellékletben rögzíteni célszerű a céltartalék képzés alkalmazott
területeit, módszereit és eljárásait.
A képzett céltartalék, illetve annak felhasználása összegét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerinti részletezésben be
kell mutatni. Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor azt a
kiegészítő mellékletben indokolni kell.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló kötelezettségekre képzett
céltartalék, illetve annak felhasználása összegét jogcímek szerinti részletezésben, különös tekintettel a kapcsolt
vállalkozásokkal szemben fennálló garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék összegére.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket.

37
 17.B
A mikrogazdálkodási egyszerűsített éves beszámolóval kapcsolatos különleges szabályok.

Mikrogazdálkodói éves beszámoló: 2013-as üzleti évtől választható. A kettős könyvvitelt választó legkisebb cégek, egyéni
cégek, egyéb vállalkozók választhatják. Lényege az egyszerűbb szabályrendszer. Számviteli politikát nem kell készíteni.
Részei: Mérleg, EK.

Feltétel: Könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérlegforduló napján a 3
mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg a következő határértékeket:
 mérlegfőösszeg a 100 M Ft-ot
 az éves nettó árbevétel a 200 M Ft-ot
 az átlagos foglalkoztatott létszám a 10 főt.
A mikro gazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót választó vállalkozás, a választásától leghamarabb 3, mikro
gazdálkodói beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el. A beszámolásra vonatkozó szabályokat kormányrendelet határozza
meg.

A mikrogazdálkodói beszámoló sajátosságai

A mikrogazdálkodói beszámolóban nem mutatható ki alapítás-átszervezés aktivált értéke, kísérleti fejlesztés aktivált értéke,
üzleti vagy cégérték és negatív üzleti vagy cégérték. Céltartalék csak a várható kötelezettségekre képezhető.
A mérlegben a kiegészítő információk között fel kell tüntetni a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekre vonatkozó olyan
információkat, amelyek bemutatásáról a számviteli törvény külön nem rendelkezik, ha ezek az ügyletek lényegesek, és nem
a szokásos piaci feltételek között valósultak meg (ilyen ügylet hiányában ennek tényét). Ezen kívül a kapcsolt
vállalkozásokkal, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos információkat nem kell külön
bemutatni.
Az időbeli elhatárolás elve sajátosan alakul.

38
 18.A
A hosszú lejáratú és a rövid lejáratú kötelezettségek fogalma, számviteli kezelésük. A kötelezettségek bekerüléskor
és fordulónapkor értékelése. A kötelezettségekkel kapcsolatos gazdasági események hatása a mérlegre és az
eredmény kimutatásra. A kötelezettségek analitikus nyilvántartása. A kötelezettségek a kiegészítő mellékletben.

A kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett
elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a
vállalkozó által elfogadott, elismert szállítóhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz valamint az állami vagy önkormányzati
vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak.
Helyük, csoportosításuk a mérlegben:
F.:Kötelezettségek:
F.I. Hátrasorolt kötelezettségek F.II. Hosszú lejáratú kötelezettségek F.III. Rövid lejáratú kötelezettségek

A kötelezettségek csoportosíthatóak:
lejárat szerint: pénznem szerint: kapcsolt vállalkozással formája szerint:
 éven belüli lejáratú  foritnban fennálló szembeni kötelezettségek a  értékpapírosított
 1-3 éves lejáratú  devizában fennálló kapcsolat típusa szerint:  nem-
kötelezettség  anyavállalattal értékpapírosított
 3-5 éves lejáratú szembeni
kötelezettség  leányvállalattal
 5 évet meghaladó szembeni
kötelezettség  közös vezetésű
vállalkozással
szemben
 társult
vállalkozással
szemben
Bekerülési érték
+Állomány növekedések
-Állomány csökkenések
+/- Külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek fordulónapra vonatkozó értékelésének hatása
=Mérlegérték
A kötelezettségek eredménykimutatás kapcsolata:
Gazdasági esemény Érintett eredménykimutatás sor
Számlázott szolgáltatások díja Igénybe vett szolgáltatás értéke
Környezetvédelmi termékdíj saját termelésű készletre egyéb szolgáltatás értéke
Bruttó bérelszámolás feladás alapján Bérköltség
Béren kívüli juttatások elszámolása Személyi jellegű egyéb kifizetések
Bérjárulékok elszámolása Bérjárulék
Önellenőrzési, késedelmi pótlék, mulasztási bírság bevallás,
kivezetés alapján Egyéb ráfordítás
Adók, illetékek bevallás, kivetés alapján Egyéb ráfordítás
Felvett hitel, kölcsön törlesztésének árfolyamnyeresége Pénzügyi műveletek bevétele
Fizetési határidőn belüli pénzügyi teljesítésre tekintettel kapott
engedmény Pénzügyi műveletek bevétele
Felvett hitel, kölcsön törlesztésének árfolyamvesztesége Pénzügyi műveletek ráfordítása
Sajátváltó tárgyévet terhelő kamata Pénzügyi műveletek ráfordítása
Külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek realizált és nem Pénzügyi műveletek egyéb bevételei illetve pénzügyi
realizált árfolyam-különbözete műveletek egyéb ráfordításai
Pénzügyi műveletek egyéb bevételei (Kivéve: a
Felvett hitel, kölcsön kamata bekerülési értékben elszámolásra kerülő kamat)
Hitelező által elengedett kötelezettség Egyéb bevétel
Elévült kötelezettség Egyéb bevétel
Ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség egyéb ráfordítás
A kötelezettségek analitikus nyilvántartása: A költségekről analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyben minden az
azonosíthatóság, elszámolhatóság szempontjából lényeges adatot szerepeltetni kell.
A kiegészítő mellékletben értékelni kell a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és a
források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a

39
jövedelmezőség alakulását.

18.B
Az állatok megjelenése a magyar számvitelben: besorolási és értékelési szabályok áttekintése

Fogalom
 Tenyészállatoknak minősülnek azok az állatok (függetlenül attól, hogy meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet),
amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (állati termék, szaporulat) termelnek, és a tartási költségek
ezeknek a termékeknek az értékesítése során megtérülnek, vagy a tenyészállatok egyéb hasznosítása (őrzés, igateljesítmény,
lovagoltatás stb.) biztosítja a tartási költsége megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási
tevékenységet. (Az eladási célból vásárolt állatokat az áruk közé kell besorolni.)

 Növendék-, a hízó- és az egyéb állatok azok az állatok, amelyek a termelés (a tartás) költségei eredményeként
növekednek, gyarapszik tömegük (súlyuk), függetlenül attól, hogy a vállalkozási tevékenységet mennyi ideig szolgálják.

Megjelenés a mérlegben

A tenyészállatokat a tárgyi eszközök mérlegcsoportban, a növendék-, hízó- és egyéb állatokat pedig a készletek
mérlegcsoportban kell kimutatni a mérlegben.

40
 19.A
A jövedelem elszámolás számvitele. A személyi jellegű ráfordítások tartalma és azok könyvviteli elszámolása.

Személyi jellegű ráfordítások tartalma

 Bérköltség
 Személyi jellegű egyéb kifizetések
 Bérjárulékok

Bérköltség
Minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó - kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az
érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes személy
tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is,

Személyi jellegű egyéb kifizetések

Ide tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt
összegek. Pl:
 A lakásépítésre nyújtott támogatás
 Az étkezési térítés,
 A munkába járással kapcsolatos költségtérítés,
 A betegszabadság díjazása,
 A végkielégítés,
 A reprezentáció költségei,
Bruttó bér + személyi jellegű egyéb kifizetés = munkavállalók munkáltatótól járó személyi jövedelme
Bérjárulékok
 A szociális hozzájárulási adó
 Az egészségbiztosítási és munkaerő piaci hozzájárulás
 A szakképzési hozzájárulás
 Minden olyan adók módjára fiz. összeg, amelyet a személyi jell. ráf. vagy a fogl. száma alapján állapítanak meg,
függetlenül azok elnevezésétől.
A bruttó bért terhelő levonások
 Munkáltatóval szemben fennálló tartozásokra
 Személyi jövedelemadó előleg
 Nyugdíj-, egészségbiztosítási (természetbeni, pénzbeli) és munkaerő piaci járulék

Munkabérek könyvelése - jövedelem elszámolás

A munkabérekkel kapcsolatban három jól elkülöníthető időpontot különböztetünk meg:
I. Tárgyhó hónap utolsó napjai: bérfeladás
II. A következő hónap első napjai: bérfizetés
III. A következő hónap 12-ig: adók, járulékok rendezése az állammal

Gazdasági események Tartozik Követel

Bruttó bér elszámolása 541 471
Egyéni járulék levonása 471 463
SZJA előleg levonása 471 462
Szocho 561 463
Szakképzési hozzájárulás 564 474
Járulék és adó kötelezettség átutalása 464 384
SZJA előleg átutalása 462 384
Szakképzési hozzájárulás átutalása 474 384
Nettó bér átutalása 471 384

Személyi jellegű ráfordítások megjelenése a kiegészítő mellékletben

Tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét, személyi jellegű egyéb kifizetéseit és
bérjárulékait, mindegyiket állománycsoportonként megbontva.

41
 19.B
A határidős és opciós ügyletekkel kapcsolatos számviteli feladatok áttekintése

Határidős ügyletek

A szerződő felek kötelezettséget vállalnak

 egy adott termék meghatározott mennyiségének,
 előre meghatározott áron/árfolyamon,
 előre meghatározott későbbi időpontban,
 meghatározott helyen történő adásvételére, szállítására.

A határidős ügyletek csoportosítása

Kötés helye szerint: tőzsdei, tőzsdén kívüli
Célja szerint: fedezeti, nem fedezeti (spekulációs) célú
Az ügylet zárásakor alkalmazott eljárás szerint: leszállítási ügylet, elszámolási ügylet

Elszámolási ügylet: ha a szerződés szerinti teljesítés a záráskori piaci ár (árfolyam) és a kötési árfolyam közötti különbözet
felek közötti pénzügyi rendezésével valósul meg, és az ügylet tárgya nem kerül átadásra, leszállításra.
 ha a tőzsdei elszámoló ár (tőzsdén kívüli piaci ár) > kötési ár, akkor az eladó fizet a vevőnek
 ha a tőzsdei elszámoló ár (tőzsdén kívüli piaci ár) < kötési ár, akkor a vevő fizet az eladónak

Leszállítási ügylet: a szerződés szerint a teljesítés az ügylet zárásakor – az azonnali adásvételi ügyletek általános szabályai
szerint – az ügylet tárgyának tényleges átadásával (leszállításával) és a kötési ár (árfolyam) pénzügyi rendezésével valósul
meg.

Opciós ügylet
Vételi opciós ügylet
 a vételi jog vevője az ügylet megkötésekor fizetendő opciós díj ellenében jogot szerez arra, hogy az opció tárgyát
képező termék meghatározott mennyiségét, meghatározott árfolyamon, meghatározott időpontban, vagy
időtartamon belül megvásárolja.
 a vételi jog eladója az ügylet megkötésekor kapott opciós díj ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy ha a
vételi jog vevője érvényesíteni kívánja vételi jogát, akkor az ügylet tárgyát képező terméket a meghatározott
mennyiségben, meghatározott árfolyamon eladja.
A vevő maximális vesztesége a fizetett opciós díj, az eladó maximális vesztesége korlátlan lehet.

Eladási opciós ügylet

 az eladási opció vevője az ügylet megkötésekor fizetendő opciós díj ellenében jogot szerez
arra, hogy az opció tárgyát képező termék meghatározott mennyiségét, meghatározott
árfolyamon, meghatározott időpontban, vagy időtartamon belül eladja.
 Az eladási jog eladója az ügylet megkötésekor kapott opciós díj ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy ha az
eladási jog vevője érvényesíteni kívánja eladási jogát, akkor az ügylet tárgyát képező terméket a meghatározott
mennyiségben, meghatározott árfolyamon
megvásárolja.

42
 20.A
Az értékesítés nettó árbevétele és az aktivált saját teljesítmény értékének fogalma, tartalma, kapcsolódó gazdasági
események elszámolása.

Értékesítés nettó árbevétele

Tartalma
 üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek kiszámlázott értéke
 teljesített szolgáltatások kiszámlázott értéke
 árkiegészítések
 felárak
 eladási árat növelő korrekciók
 az értékesített göngyöleg betétdíjas áron számlázott értéke stb.
Nem tartalmazhatja az engedmény és a fizetendő általános forgalmi adó összegét.
Árbevételt csökkenti
 utólag adott engedmény helyesbítő számlában szereplő összege
 visszáru helyesbítő számlában rögzített (ÁFÁ-t nem tartalmazó) értéke
 szavatossági jogok érvényesítése során utólag adott engedmény
Fajtái
 belföldi értékesítés árbevétele (belföldi vevőnek értékesített vásárolt és STK, belföldi vevőnek teljesített
szolgáltatás
 export értékesítés árbevétel (vásárolt és STK külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevőnek
történő értékesítése, külföldi igénybe vevő részére végzett szolgáltatás.) Csökkenti a magyar határállomás és a
külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költség
Az árbevétel elszámolásának előfeltételei: - a gazdálkodó már teljesítette a szerződésben foglalt kötelezettségét és erről a
szabályszerű számlát kiállította és megküldte a vevőnek; a számla melléklete tartalmazza a vevő által igazolt teljesítés
elismerését, a számlát a vevő elfogadta.
A vevő által el nem ismert vagy peresített követelést csak akkor lehet a tárgyidőszaki értékestés nettó árbevételében
szerepeltetni, ha annak pénzügyi rendezése legalább a mérlegkészítés időpontját megelőzően megtörténik Az árbevétel
elszámolásának alapbizonylata a teljesítés igazolásával felszerelt számla.
Aktivált saját teljesítmények értéke
 +/- Saját termelésű készletek állományváltozása
 + Saját előállítású eszközök aktivált értéke.
A saját termelésű készletek állományváltozása (STKÁV) a záró- és a nyitóállomány különbsége.
SEEAÉ:
- saját vállalkozásban végzett és a befektetett eszközök közöt állományba vett immateriális javak és tárgyi
eszközök előállítási költségén (közvetlen önköltségen) számított érték
- tenyészállattá átminősített növendékállatok előállítási költségen számított értéke,
- tárgyi eszközök saját vállalkozásban végzett felújításával, bővítésével, átalakításával összefüggő munkák
aktivált értéke, előállítási költségen
- tárgyi eszközök próbaüzemeltetése során előállított STK vagy értékesíthető szolgáltatások kalkulált értéke
(csökkenti a beruházások és az AST értékét)
- A saját termelésű készletek SZv tv. szerinti értékelése során az egyéb ráfordítások között elszámolt
értékvesztések összegét
- A saját termelésű készletek SZv. Tv. szerinti értékelése során az egyéb bevételek között elszámolt visszaírt
értékvesztések összegét (csökkenti az AST értékét!)
ELSZÁMOLÁSA: a SEE előállítási költségei a folyamatos könyvelés keretében elszámolásra kerülnek az 5.
Költségnemek számlaosztály megfelelő költségnem számláin. Az eszközök előállításának befejezésekor azonban
aktiválni kell azokat, mégpedig az előállítás tényleges költségeivel megegyező értéken. Az eszköz felhasználásakor,
használatba vételekor, az aktivált előállítási költség újra elszámolásra kerül, vagy az 5. számlaosztály megfelelő
költségnem számláin, vagy a 8. számlaosztály megfelelő számláin. Ennek végeredményeként a SEE közvetlen költségei
halmozottan jelennek meg az 5. vagy 8. számlaosztályokban. E kettő költség (ráfordítás) elszámolást ellensúlyozza a
SZv.tv azzal, hogy a SEE állományba vételével egy időben ezek előállítási költségeit megjeleníti a hozamok között is,
SEEAÉ-ként.

43
 20.B
A cash-flow kimutatás tartalma, felépítése, összeállításának módozatai

Az éves beszámolót készítő vállalkozásoknak 1997. évtől kötelezően, cash-flow kimutatást kell készíteni, és ezt, mint a
kiegészítő melléklet elválaszthatatlan része közölni kell.
Cash- Flow fogalma:
 Olyan pénzbevételeket előidéző hozamok és pénzkiadások különbsége, amely alkalmas a vállalkozás készpénz és
készpénz-egyenértékes kitermelő képességének becslésére, ütemezésére és biztos voltának a bemutatására.
 A cash flow-kimutatás a gazdálkodó egység által utólag - meghatározott formában és tartalommal részletes
elemzések alapján - készített dinamikus likviditást kifejező pénzeszköz-változása.

A cash-flow kimutatást az adott üzleti évre vonatkozóan kell elkészíteni előre a törvény által meghatározott szerkezetben
és tartalommal. A cash-flow kimutatás segítségével megállapítható, a vállalkozás tényleges pénzmozgásai és bevételei, a
pénzeszközváltozást előidéző kiadások, valamint ezeket befolyásoló tényezők!

A cash-flow kimutatás egymástól három jól elkülöníthető részre tagolható:

1. Működési, vagy operatív cash-flow
2. Befektetési cash-flow
3. Pénzügyi cash-flow

A működési, vagy operatív cash-flow a vállalkozás szokásos működéséből, tevékenységéből származó

pénzeszközváltozást mutatja be. A működési cash-flow egy vállalkozásnak az alaptevékenységét (amire alapították, amire
azt létrehozták) mutatja be pénzügyi szempontból. Itt kerül kitermelésre mindaz a pénzmennyiség, amelyre a vállalkozás
leginkább számíthat a folyamatos működés során. Ebben a szakaszban keletkezik az a pénzmennyiség, amely finanszírozza
a vállalkozás saját beruházásait a folyamatos újratermelést és a pénzügyi befektetéseket.
A befektetési cash-flow a vállalkozás befektetési tevékenységének az eredményét, valamint az eredményt előidéző
tényezőket ismerteti. A befektetési cash-flow azért is fontos elkülöníteni, mert egy vállalkozás általában kevesebb pénzt
termel, mint amennyit a fejlesztések előirányoznak. Itt a befektetési cash-flow kereteiben mutatjuk ki a befektetett
eszközök megszerzésére fordított pénzek és a befektetett eszközök eladásából befolyó pénzeszközök különbségét.
Pénzügyi cash-flow a pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változást mutatja be. Itt a tiszta pénzműveletek
eredményét mutatjuk be. Idetartoznak a tőke ki- és bevonások, a felvett hitelek és kölcsönök visszafizetései,
kötvénykibocsátások és a végleges pénzeszköz átadások és átvételek pénzmozgásai.

A cash-flow kimutatás összeállításának alapja

A kettős könyvvitelt folytató társaságok beszámolójában a realizált eredmény bemutatása érvényesül. Ez azt jelenti,
hogy számos olyan tétel, gazdasági esemény kerül az eredmény számbavétele során elszámolásra, melyek nem járnak
pénzmozgással. Az így kapott eredmény magában hordozza a pénzügyileg realizált jövedelmet és pénzügyileg még nem
realizált jövedelmet. A cash-flow kimutatás összeállításának éppen ez a célja, hogy a gazdálkodó által realizált eredmény
mellett, pontosan bemutassa a pénzügyileg is realizált eredményt.
A gyakorlati nehézséget viszont az okozza, hogy a beszámolóban (annak soraiban) számos olyan esemény van, melyek nem
jártak pénzmozgással, de önmagában ez a beszámolóból nem állapítható meg. Pl.: apport behozatallal történő tárgyi eszköz
beszerzése. Ez megjelent a tárgyi eszköz növekedéseként és a jegyzet tőke emelkedéseként. Semmilyen pénzmozgás
ténylegesen nem történt. A cash-flow kimutatás összeállítását csak tovább nehezíti, hogy a pénzmozgások nincsenek
„megpántlikázva”, így csak körülményes munka árán állapítható meg, hogy a pénzeszközváltozás milyen forrásból
származik.

44
 21.A
Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások fogalma, tartalma, kapcsolódó gazdasági események elszámolása. A
pénzügyi eredmény összetevői, az azokhoz kapcsolódó gazdasági események elszámolása.

Egyéb bevételek (96)

Az ért. n. árbev-ének részét nem képező bev, amelyek a rendszeres tev során keletkeznek, és nem minősülnek sem
pénzügyi, sem rendkívüli bevételeknek.
Egyéb bevételek között kell elszámolni: pl:
 káreseményekkel kapcsolatos bevételeket
 a kapott bírság, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét
 képzett céltartalék felhasználását
 VISSZAFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG NÉLKÜL KAPOTT TÁMOGATÁS, JUTTATÁS
 Utólag kapott engedmény szerződés szerinti összegét
 az imm.javak, tárgyi eszközök közvetlen értékesítéséből származó bevételt
 a biztosító által fizetett összeget
Egyéb ráfordítások (86)
Az ért. n. árbev-éhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcs. kifiz. és más vesztjell. tételek, melyek a rendsz. tev.
során merülnek fel, és nem min. sem pügyi sem rendkív. ráf-nak
EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK KÖZÖTT KELL KIMUTATNI:pl:
 AZ ÜZLETI ÉVBEN KÉPZETT a céltartalék összegét
 a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét
 imm.javak, tárgyi eszköz KÖZVETLEN értékesítésekor azok könyv szerinti értékét
 a hiányzó, tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett imm.javak, tárgyi eszköz, vásárolt és saját
termelésű készlet könyv szerinti értékét
 eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv szerinti
értékét a követelés átruházásakor
A pénzügyi műveletek eredménye a pénzügyi műv. bevételeinek és ráfordításainak különbözete.
A pénzügyi műveletek bevételei között kell kimutatni pl:
 a kapott (járó) osztalékot és részesedést
 a tartós részesedések értékesítésének árfolyamnyereséget
 a befektetett pénzügyi eszközök kamatait, árfolyamnyereséget
 az egyéb kapott (járó) kamatokat és kamat jellegű bevételeket
 a pénzügyi műveletek egyéb bevételeit
Ki kell emelni a kapcsolt vállalkozásokkal szemben bevételeket.
A pénzügyi műveletek ráfordításai között kell kimutatni pl:
 a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamveszteségét
 a fizetendő kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat
 a részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztését
 a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait
 a hosszú, illetve rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatott kölcsönök, hitelek
 az értékpapír kibocsátásából fennálló tartozások
 a váltótartozások összegeit
 21.B
A működési, befektetési és finanszírozási cash-flow részletes tartalma

Sztv. 7. számú melléklete szerinti cash flow-kimutatás

I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow, 1-13. sorok)
1. Adózás előtti eredmény +
2. Elszámolt amortizáció +
3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás +
4. Céltartalék képzés és felhasználás különbözete +
5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye +
6. Szállítói kötelezettség változása +
7. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása +
8. Passzív időbeli elhatárolások változása +
9. Vevőkövetelés változása +
10. Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása +
11. Aktív időbeli elhatárolások változása +
12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) -
13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés -
II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow, 14-16. sorok)
14. Befektetett eszközök beszerzése -
15. Befektetett eszközök eladása +
16. Kapott osztalék, részesedés +
III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (Finanszírozási cash flow, 17-27. sorok)
17. Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele +
18. Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának bevétele +
19. Hitel és kölcsön felvétele +
20. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása +
21. Véglegesen kapott pénzeszköz +
22. Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) –
23. Kötvény és hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése –
24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése –
25. Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek –
26. Véglegesen átadott pénzeszköz –
27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása +
IV. Pénzeszközök változása (I+II+III. sorok) +

Az egyes sorokhoz kapcsolódó kiemelt „útmutatások”

 Az "1. AEE" sorban az EK-ban megjelenő AEE-t a tulajdoni részesedések után kapott osztalékkal, részesedéssel
csökkentett összegben kell kimutatni.
 A pénzmozg nem járó ráf-ok (pl.: écs, értékveszt, tf écs, céltart képzése, stb.) az eredm. csökk., de a peszk áll.
nem vált. Az ilyen jell „pénzmozg nem járó ráf-ok” a peszkvált levezetésekor (indirekt levez CF-kimutatás
alkalmával) a teljesítés szemléletben levez. eredm (A SZV.tv első sorának „AEE-t”) poz irányba (+) kell, hogy
korrigálják.
 A pénzmozg nem járó bev(pl.: értékveszt-, tf écs visszaír, céltart felold stb.) az eredm növ, de a peszk állományát
nem vált. Az ilyen jell„pénzmozg nem járó bev” a peszkvált levezetésekor (indirekt levez CF-kimutatás
alkalmával) a teljesítés szemléletben levez eredm (A SZV.tv első sorának „AEE”) neg irányba (−) kell, hogy
korrigálják.
 A forrásokhoz kapcs állományváltozás sorok (6-8. sorok) esetében az állományvált-át POZITÍV, az
eszközökhöz kapcs állományvált sorok (9-11. sorok) esetében az állományváltozást NEGATÍV,
korrekcióként kell figyelembe venni.
 Az eszközökhöz kapcs állományvált (9-11. sorok) meghat-kor a tárgyévi állományi értéket (tárgyévi
mérlegértéket) az elszám ért.vesztésekkel és azok visszaírásával „vissza kell korrigálni”, mivel az értékvesztések
és a visszaírások a CF kimutatás „3. Elszámolt értékvesztés és visszaírás” sorában korrekcióként már
megjelennek!
 A befektetési CF „kedvéért” a befekt eszk-kel kapcs köv (jellemzően vevőkövetelések!) és kötelezettségek
(jellemzően szállítói tart állományvált a kapcs sorok esetében ki kell szűrni!
 22. A
Az árbevétel elszámolásának időzítése. A teljesítéskori és a készültségi fok alapján történő bevételmegjelenítés. A
teljesítési- és készültségi fok fogalma, meghatározása és az ekként elismert bevétel elszámolásának szabályai.

Teljesítési fok alapján meghatározott árbevételhez kapcsolódó összefüggések

A készlet az értékesítésig (vevőnek történő átadásig, a raktárba történő beszállításig) az eladó vállalkozás tulajdona. Egyes
esetekben (például építőipari szolgáltatások) ez az időszak igen hosszú lehet és ezért a bevétel elszámolása már az átadás
előtt szükségessé válhat. A hosszú teljesítési időszak leginkább az építőipari kivitelezési munkák sajátossága. Az eladó
ilyen esetekben értelemszerűen nem tud a kivitelezési munka végéig várni teljesítményeinek realizálásával (bevételeinek
kiszámlázásával). A meghatározott részteljesítésekhez kapcsolódóan kiszámlázott árbevétel nem minden esetben felel meg
az összemérés elvének megfelelő adott időszaki árbevétel nagyságának, ezért az árbevételt időbeli elhatárolással kell
korrigálni a teljesítési fokhoz „igazított” árbevétel összegére. A teljesítési fok a ténylegesen elvégzett munkának az
elvégzendő munkához viszonyított arányát fejezi ki és azt a számviteli politikában meghatározott módszerrel kell
meghatározni.
Kapcsolódó kiemelt törvényi előírások
A szerződés elszámolási egysége:
a) jogilag – a szerződés felek által meghatározott tárgya alapján – egy egységet képező – a megrendelővel kötött, a
megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére vonatkozó
– szerződés egésze (a szerződés összes részteljesítése, összes teljesítési kötelme együttesen, függetlenül attól, hogy a
szerződés egy vagy több részteljesítést, teljesítési kötelmet tartalmaz);
b) az ugyanazzal a megrendelővel kötött a) pont szerinti szerződések egy csoportja, amennyiben:
ba) a szerződések csoportjának feltételeit egyetlen csomagban tárgyalták,
bb) a szerződések egymással annyira szoros kapcsolatban állnak, hogy valójában egy közös nyereséghányaddal rendelkező
egyetlen projekt részeit képezik, és
bc) a szerződések egyidejűleg, vagy egymást szorosan követően valósulnak meg.
Teljesítési fok: a tényleges teljesítésnek a szerződés elszámolási egységére meghatározott mértéke, amely a ténylegesen
elvégzett munkáknak az elvégzendő összes munkához viszonyított - a számviteli politikában meghatározott módszer
szerinti - arányát fejezi ki.
Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egysége - általános forgalmi adót nem tartalmazó -
teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege azon részét, amely
meghaladja a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen
elszámolt nettó árbevételt.
Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben
és a tárgyévben együttesen elszámolt nettó árbevételnek azt a részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egysége
- általános forgalmi adót nem tartalmazó - teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok
arányában számított összegét.
Az értékesítés nettó árbevételét:
 növeli az az összeg, amellyel a szerződés elszámolási egysége - általános forgalmi adót nem tartalmazó - teljes
szerződéses ellenértékének teljesítési fok arányában számított összege meghaladja a szerződés elszámolási egységével
kapcsolatban elszámolt árbevételt,

T 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása – K 911. Árbevétel

 csökkenti az az összeg, amellyel a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban elszámolt árbevétel meghaladja a
szerződés elszámolási egysége - általános forgalmi adót nem tartalmazó - teljes szerződéses ellenértékének teljesítési fok
arányában számított összegét.

T 911. Árbevétel – K 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása

 22.B
A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek számviteli következményei (tagolástan, közzététel)

A kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket célszerű nemcsak az analitikus nyilvántartásokban, de a főkönyvi elszámolások
során is elkülönítetten kezelni. A számviteli törvény az éves beszámolót készítők számára a mérleg és az
eredménykimutatás összeállításával kapcsolatosan előírja a kapcsolt felekkel összefüggő tételek külön mérleg és
eredménykimutatás soron való megjelenítését. A beszámoló kiegészítő mellékletében részletesen be kell mutatni a kapcsolt
felekkel lebonyolított ügyleteket, így a közzétételre kerülő beszámoló már részletes információkkal fog szolgálni az
érintettek számára ezen ügyletekről, illetve ezen ügyletek vagyonra (mérlegre) és eredményre gyakorolt hatásáról.

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni

 azon kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, amelyek bemutatásáról a számviteli törvény külön nem
rendelkezik, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg.
Be kell mutatni
 az ügyletek értékét,
 a kapcsolt féllel fennálló kapcsolat jellegét
 és az ügyletekkel kapcsolatos egyéb, a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez szükséges
információkat.

Az egyedi ügyletekre vonatkozó információk összesíthetők az ügyletek jellege szerint, ha az összesítés nem
akadályozza az érintett ügyleteknek a vállalkozó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásának a megítélését.
 a Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, a Hátrasorolt
kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben, a
Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben mérlegsorokból külön-külön mennyi az anya-,
illetve a leányvállalattal (leányvállalatokkal) szembeni követelés, illetve kötelezettség. (Fölérendelt anyavállalat
esetén az anya-, leányvállalati minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni.)
 azoknak a pénzügyi kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek a pénzügyi helyzet értékelése szempontjából
jelentőséggel bírnak, de amelyek a mérlegben nem jelennek meg, különös tekintettel a jövőbeni nyugdíjfizetési,
végkielégítési kötelezettségek, valamint a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségek összegére;
 a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló kötelezettségekre képzett céltartalék, illetve annak felhasználása
összegét jogcímek szerinti részletezésben, különös tekintettel a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló
garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék összegére.
 az eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele, Egyéb bevételek tételeiből - a felsorolt részletezésben -,
továbbá az Egyéb bevételek és a Pénzügyi műveletek bevételei között kimutatott halasztott bevételekből a kapcsolt
vállalkozásokkal, ezen belül az anya- és leányvállalattal elszámolt összegeket.
 23.A
A költség és ráfordítás fogalma, a költségek és ráfordítások csoportosításának lehetséges fajtái. A költségelszámolás
lehetséges módjai a számviteli törvény alapján. Az önköltségszámítás szabályozása, és az önköltség tartalma

Fogalma: a termelés, tevékenység során felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értéke.

Csoportosítása:
 megjelenési forma, azaz költség nemek szerint (5. számlaosztály)
 összetétel, illetve összetettség szerint
 tervezés, utalványozás szerint
 felmerülési helyük szerint (költséghely) (6. számlaosztály)
 költségviselők szerint (7. számlaosztály)
 termelési folyamattal való kapcsolatuk szerint
 termelési terjedelmének változásával való összefüggésük szerint
 költségek befolyásolhatósága szerint
 költségek kalkulálhatósága szerint

Költségkategóriák:

AZ ELŐÁLLÍTÁSI KÖLTSÉG TARTALMA:

Az eszközök bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a ktg-ek, melyek:
 az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatására, átalakítása eredeti
állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,
 az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak,
 az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. (együttesen közvetlen
önköltség)

AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS FOGALMA, CÉLJA, FAJTÁI ÉS MÓDSZEREI:

Fogalma: A termékegység érdekében felmerülő élő- és holtmunka pénzben kifejezett értéke. Általában a termék
mennyiségben kifejezett egységére kell meghatározni. (db, m, m2, kg, stb.)
Célja: Kizárólag valamelyik termék egységére vonatkozó önköltségi kategória kiszámítása.
Feladata: Információt adjon a sajáttermelésű készletek értékeléséhez, az önköltségcsökkentés tervezéséhez, az árképzéshez
és árellenőrzéshez.
Fajtái:
 Előkalkuláció:
 Közbenső kalkuláció:
 Utókalkuláció:
Kalkulációs módszerek: A kalkulációs módszerek segítségével lehet meghatározni az egyes termékek önköltségét.
A termékeknek és a költségelszámolásoknak megfelelően különböző kalkulációs módszereket különböztetünk meg:
 osztókalkuláció (egyszerű osztókalkuláció, egyenértékszámos osztókalkuláció, arányszámos osztókalkuláció),
 pótlékoló kalkuláció (egyszerű pótlékoló kalkuláció, válogató pótlékoló kalkuláció),
 normatív kalkuláció,
 élőtömeg kalkuláció.
A hagyományos önköltségszámítás:
1. közvetlen anyagköltség
2. közvetlen bérköltség
3. közvetlen bér járulékai
4. gyártási külön költség
5. egyéb közvetlen költség
6. közvetlen költség (1+2+3+4+5)
7. üzemi általános költségek
8. szűkített önköltség (6+7)
9. vállalkozási általános költségek
10. önköltségben érvényesíthető elkülönített költség
11. teljes önköltség
 23. B
A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos gazdálkodókat szabályozó kormányrendeletek. A beszámolójukat
IFRS-ek alapján összeállító gazdálkodók: kötelező és opcionális esetek.

A számviteli törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság
más szereplői tájékoztatást igényelnek. A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó.
A törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, a polgári jogi társaságra, az építőközösségre, továbbá a külföldi
székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére, valamint arra a közkereseti társaságra, betéti társaságra,
egyéni cégre és ügyvédi irodára, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait a kisadózó vállalkozások tételes
adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti.
Gazdálkodó:
- a vállalkozó,
- az államháztartás szervezetei,
- az egyéb szervezet,
- a Magyar Nemzeti Bank,
- továbbá az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények.

Vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából
üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez,
ideértve
- a hitelintézetet,
- a pénzügyi vállalkozást,
- a befektetési vállalkozást
- a biztosítót is,

Államháztartás szervezetei: az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartás központi és önkormányzati

alrendszerébe tartozó szervek.

Egyéb szervezet: pl:

a) az egyesület, az alapítvány,
b) a köztestület, a közalapítvány,
c) a lakásszövetkezet, a társasház,
d) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda,
e) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
f) a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete,
j) az egyházi jogi személy,
m) a magánnyugdíjpénztár,
n) az önkéntes nyugdíjpénztár,

A számviteli törvény az IFRS-ek szerinti egyedi beszámolást választó vagy kötelező alkalmazására speciális szabályokat ír
elő.
Éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állíthatja össze pl:
a) az a vállalkozó, amelynek közvetlen vagy közvetett anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolóját az
IFRS-ek szerint készíti el,
b) a biztosító,
d) a 155. § alapján könyvvizsgálatra kötelezett gazdasági társaság,
e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.
Éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állítja össze
a) az a vállalkozó, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán
forgalmazzák,
b) a hitelintézet, továbbá a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás.
Éves beszámolóját az IFRS-ek szerint NEM állíthatja össze
a) az állami vagy önkormányzati vagyonkezelést végző vállalkozó,
b) a nonprofit gazdasági társaság,
c) a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti kölcsönös biztosító egyesület,
d) a nyugdíjpénztár, az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár.
A gazdálkodó az IFRS-ekben nem szabályozott kérdések tekintetében - az IFRS-ekkel összhangban - e törvény előírásait
köteles alkalmazni.
Amennyiben jogszabály speciális bemutatási, közzétételi kötelezettséget ír elő a gazdálkodó számára, úgy azt az éves
beszámolóját az IFRS-ek szerint összeállító gazdálkodó is megfelelően köteles alkalmazni.
 24.A
A beszámolókészítés folyamata, a főkönyvi könyvelés, az összesítő-ellenőrző kimutatások fajtái, tartalma. A nyitás,
zárás technika menete. Az eredményfelosztás kezelése. Az üzleti év, a fordulónap és a mérlegkészítés időpontjának
tartalma és jelentősége. Letétbehelyezés és közzététel szabályai.

A beszámolókészítés folyamata:
Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy
összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző
összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.
A könyvelés technikai egyeztetése:
A mérlegkészítés időszakában könyvelt bizonylatok körét két csoportra lehet bontani. Lesznek olyan belső, illetve külső
bizonylatok, amelyek a tárgyévben már megtörtént gazdasági eseményekhez kapcsolódnak vagy abból következnek, de
vagy nem kerültek még kiállításra, vagy nem érkeztek meg a „könyvelésre”.
Ilyen bizonylatok lehetnek:
•a még ki nem állított vagy a könyvelésre nem érkeztetett kimenő számlák,
•„a könyvelésre meg nem érkezett” tárgyévi beszerzéshez kapcsolódó bejövő számlák,
•„a könyvelésre meg nem érkezett” adott kölcsönökhöz, hiteltartozásokhoz, kapott kölcsönökhöz kapcsolódó szerződések
és
•az egyéb tárgyévben megtörtént gazdasági esemény(ek)hez kapcsolódó „még kiállításra nem kerülő” vagy „a könyvelésre
meg nem érkezett” bizonylatok.

A mérlegkészítés időszakában könyvelt, tárgyévet érintő gazdasági eseményeket négy csoportra lehet bontani:

•„Elmaradások”: A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül,
készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámlaforgalomnál a hitelintézeti értesítés
megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni
kell.
•Teljesség számviteli alapelvéből következő elszámolások: A teljesség elve alapján tehát a fordulónap után, de a
mérleg elkészítését megelőzően ismertté vált, tárgyévet érintő gazdasági események hatását a tárgyévi beszámolóban
ki kell mutatni. Éppen ezért a mérlegkészítés időszakában ismertté vált, tárgyévet érintő gazdasági eseményeket a
tárgyévet követő évi gazdasági eseményektől el kell különíteni, és azok tárgyévi hatását a tárgyévre el kell könyvelni. Ilyen
gazdasági esemény például:
- behajthatatlan követelés hitelezési veszteségként történő leírása,
- a fordulónap és mérlegkészítés között bekövetkezett gazdasági események miatti időbeli elhatárolások
•„Típuselszámolások:pl:
- a céltartalékkal kapcsolatos elszámolások,
- a leltáreltérésekkel összefüggő elszámolások,

•Könyvviteli zárlattal kapcsolatos klasszikus elszámolások:

Az eredményszámlák rendezése, a társasági adóval, az osztalékkal kapcsolatos elszámolások, a mérleg szerinti eredmény
elszámolása és a mérlegszámlák zárása jelentik a tárgyévhez kapcsolódó „utolsó” elszámolásokat.

A főkönyvi kivonat tartalma, összeállítása és kötelező egyezőségei:

Az éves beszámoló részei szerves egészet alkotnak. A mérleg a vállalkozás adott időpontra vonatkozó vagyoni és pénzügyi
helyzetére vonatkozó információkat, míg az eredménykimutatás a vállalkozás beszámolási időszakra vonatkozó
teljesítményét mutatja. A kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés tartalmazza mindazon információkat, amelyek a
mérlegben, illetve az eredménykimutatásban feltüntetett adatokat magyarázzák.
A mérleg és az eredménykimutatás között szoros kapcsolat van: a mérleg szerinti eredmény összegét tekintve a számszaki
egyezőség követelmény.

A számlák technikai zárásának menete:

A technikai zárás csak az üzleti év végével végzendő el, míg a többi munkát egy-egy időszak, általában hónap, negyedév,
év végén lehet és kell elvégezni. Tehát a zárlat célja: annak megállapítása, hogy az egyes tevékenységek milyen
hatást gyakoroltak a vagyoni helyzetre.
Az eredményfelosztás:
Az osztalék a gazdálkodó tagjai részére az adózott eredmény felosztásáról szóló döntés alapján kifizetni elrendelt, az előző
üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék csökkenéseként elszámolt összeg.

Könyvviteli zárlat: az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő helyesbítő,
egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása.Vannak havi, negyedéves, éves zárlati feladatok.

Letétbe helyezés: A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles

 A jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót egyszerűsített éves beszámolót
  kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó
független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint
 az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegforduló napját követő 5.
hónap utolsó napjáig letétbe helyezni.
Közzététel: Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles az éves beszámolót, illetve az egyszerűsített éves
beszámolót közzétenni. Közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget a vállalkozó, ha e dokumentumokat az elektronikus
űrlappal együtt a céginformációs szolgálatnak megküldi a kormányzati portál útján.

24.B
A valós értéken történő értékelés alkalmazás köre és valós értékeléshez kapcsolódó főbb szabályok a magyar
számviteli szabályozás szerint

A valós értéken történő értékelés: A hatályos számviteli törvény filozófiája az, hogy a számviteli rendszer legyen képes
arra, hogy a vállalkozások tevékenységéről a lehető leghitelesebb képet mutassa. Ezt röviden a megbízható és valós
összkép követelményének is nevezhetjük. Az értékelési tevékenység röviden azt az eljárást jelenti, mely az eszközök és
források mérlegértékének megállapítására irányul.
Amennyiben a vállalkozás él a valós értéken történő értékelés lehetőségével, akkor pénzügyi eszközeit az alábbi
csoportokba kell sorolnia:
1. Kereskedési célú pénzügyi eszközök:pl: a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,
2. Értékesíthető pénzügyi eszközök:pl: a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedések
3. Lejáratig tartott pénzügyi eszközökpl:: a vásárolt követelések
4. A vállalkozó által keletkeztetett kölcsön: olyan, nem vásárlás útján megszerzett követelés, amelynek eredeti szerződés
szerinti jogosultja a vállalkozó.
5. Kereskedelmi célú pénzügyi kötelezettségek: pl: az értékpapírkölcsönből eredő kötelezettségek,
6. Egyéb pénzügyi kötelezettségek: a szerződés alapján fennálló olyan kötelezettségek, amelyek nem
értékpapírkölcsönökből erednek,
Vannak azonban kivételek, melyekre nem alkalmazhatóak a valós értéken történő értékelés szabályai, ezek:
 a lejáratig tartott pénzügyi eszközök;
 a vállalkozó által keletkeztetett kölcsön és más követelések;
 az egyéb pénzügyi kötelezettségek;
 a visszavásárolt saját kibocsátású részesedések;
 az árura vonatkozó leszállítási határidős és opciós ügylet;
 a klimatikus, geológiai vagy egyéb fizikai változókhoz kapcsolódó határidős és opciós ügylet;
 olyan pénzügyi instrumentumra, amelynek valós értéke megbízhatóan nem határozható meg.
További fontos kitétel, hogy a vállalkozói vagyonnak vannak olyan elemei, melyek nem sorolhatóak be a pénzügyi
instrumentumok egyik csoportjába sem, ezáltal rájuk nem alkalmazható a valós értéken történő értékelés.
Nem minősíthető kereskedési célúvá a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés, a biztosítási szerződésekből eredő
követelés, valamint a munkavállalókkal és költségvetéssel szembeni követelés. Továbbá, a kereskedési célú pénzügyi
eszközöket nem lehet a valós értékelés kapcsán meghatározott egyéb csoportokba átsorolni.
Fent láthattuk, hogy a lejáratig tartott pénzügyi eszközökre vonatkozóan nem lehet alkalmazni a valós értékelés szabályait,
azonban ezeket az eszközöket vagy részét a vállalkozás kereskedési célúnak minősíti, vagy értékesíthetővé sorolja át, akkor
az eszközöket át kell értékelni.
A valós értékelésen történő értékelés alkalmazási köre és a valós értékeléshez kapcsolódó főbb szabályok a magyar
számvitel szabályozása szerint
 csak választható, nem kötelező
 kettős könyvvitel esetén választható
 választása esetén kötelező a könyv-vizsgálat
ELEMZÉSI – ELLENŐRZÉSI FELADATOK ELLÁTÁSA
 1.a.
Az innovációs tevékenység elemzése. A fejlesztési döntések előkészítéshez alkalmazható módszerek. Termék-
(gyártmány-) fejlesztési döntések előkészítése. Gyártásfejlesztési (eljárás-fejlesztési) döntések előkészítése. A termék
életciklusának elemzése. Fejlesztési tevékenység elemzése a döntések meghozatala után.

A termékfejlesztés körébe tartozik új termékek kifejlesztése, valamint a már gyártott termékek folyamatos korszerűsítése.
Célja a meglévő, illetve potenciális piaci igények kielégítésére alkalmas termékek létrehozása, amelyek biztosítják azt,
hogy a vállalkozás az elért piaci pozícióját, hírnevét megtartsa, illetve a lehetőségekhez képest emelje.

A fejlesztési döntések előkészítése során azokat a termék- illetve technológiai fejlesztési megoldásokat keressük, amelyek a
vállalkozás rövid távú (jövedelmezőségi, megtérülési, stb.) valamint stratégiai (piaci részesedés növelése stb.) céljait fi-
gyelembe véve a legkedvezőbbek számára. Megállapítható, hogy valamennyi fejlesztési döntés hordoz magában
bizonytalanságot és a bizonytalanságból eredő kockázatot. A fejlesztési döntéseket megalapozó számítások elvégzésekor
törekedni kell arra, hogy a kockázat a lehető legkisebb legyen. A vállalkozások a kockázat csökkentésének több
módszerét is alkalmazzák.
A fejlesztési döntések előkészítése több szakaszból áll. A piackutatást, ötletgyűjtést követő műszaki jellegű döntés-
előkészítés után pénzügyi vizsgálatot kell végezni. Ezt követően kerül sor a gazdasági, gazdaságossági vizsgálatokra,
melyek során értékelik azt, hogy hogyan befolyásolja az eredményt a fejlesztés, megtérül-e a vállalkozás által befektetett
pénz, gazdasági szempontból célszerű-e a fejlesztés megvalósítása.

A gazdasági mutatószámok két csoportja különböztethető meg. Beszélhetünk:

 A statikus mutatószámok: Ezek a mutatószámok általában egyetlen periódusra vonatkoznak. A statikus mutatókat
előzetes, nagyvonalú vizsgálatokhoz célszerű alkalmazni. Nem számol az idővel.
 A dinamikus mutatószámokat a fejlesztés teljes élettartamára számítjuk (például gyártmányfejlesztés esetén az új
termék piacképességének időtartamára, gépi beruházás esetén a gép működésének időtartamára) és számol az idővel.

A fejlesztési döntések előkészítése során leggyakrabban alkalmazott gazdaságossági mutatószámok:

• a nettó jelenérték
• belső kamatláb
• megtérülési idő

Termék- (gyártmány-) fejlesztési döntések előkészítése

A termékfejlesztéseket alapvetően két tényező határozza meg: a technikai fejlődés és a piaci igények változása. A
gyártmányfejlesztés ezért mindig piackutatással, ötletgyűjtéssel kezdődik, amely során felmérik azt, hogy a lehetséges
vevőknek, felhasználóknak milyen meglévő és potenciális igényeik vannak.
Figyelembe kell venni a termék életciklusa alatt jelentkező valamennyi bevételt és ráfordítást.

Gyártásfejlesztési (eljárás-fejlesztési) döntések előkészítése

A gyártásfejlesztés, új gyártási eljárások kialakítását, bevezetését, korszerűbb, magasabb műszaki színvonalú technikai,
technológiai megoldások alkalmazását foglalja magában.

A tennék életciklusának (életgörbéjének) elemzése

A termék életgörbéje, életciklusa a termék életpályáját írja le.
A termékek életciklusát leíró görbe négy szakaszra bontható:
• a bevezetés
• a növekedés
• az érettség és
• a hanyatlás szakaszára.

A fejlesztési tevékenység ellenőrzése három szakaszra bontható. Ezek:

• a fejlesztési döntések előkészítése,
• a döntések szakasza,
• a fejlesztés megvalósítása utáni szakasz.

A fejlesztési döntések előkészítése során azokat a fejlesztési megoldásokat keressük, amelyek a vállalkozás rövid távú
(jövedelmezőségi), valamint stratégiai (jövőbeni) céljait figyelembe véve a legkedvezőbbek.
A fejlesztés során meghatározó jelentősége van a pontos, szakszerű információknak. Egy helytelen becslés, téves
információ (az ennek felhasználásával hozott döntés miatt) évekig kedvezőtlen hatást fejthet ki.
Vizsgálni kell azt is, hogy a fejlesztés pénzügyi fedezete biztosított-e. Másrészt vizsgálni kell azt, hogyan
befolyásolja az eredményt a fejlesztés, megtérül-e a befektetett pénz, mennyi idő alatt térül meg, vagyis gazdasági
szempontból célszerű-e a fejlesztés.
 1.b.
A műszaki fejlesztési és termelés előkészítő tevékenységellenőrzése

A műszaki fejlesztés döntései során választ kell kapni, hogy mit gyártsanak, milyen technológiával, milyen gépekre van
szükség és helyileg hol valósítsuk meg.
Kutatás fejlesztés (K+F) gyártmány fejlesztés
Gyártás fejlesztés
A gyártás fejlesztésénél ellenőrizzük, a fejlesztési döntések előkészítését, a döntések végrehajtásának szakaszait, és a
fejlesztés megvalósítása utáni szakaszt.
Ellenőrizzük a gyártmány fejlesztési szakaszok részleteit, a tervek kialakítását, a fejlesztési döntések megalapozottságát.
Gyártmány fejlesztése: készárú termelés összetételét,
A termék átlagos életkorát,
Az új és tovább fejlesztett gyártmányok arányát,
Ellenőrizzük: az új termékek értékesítési lehetőségeit
Vizsgálták-e a piaci kockázatot
Felmérték-e az új termék várható jövedelmezőségét
Biztosították-e a pénzügyi feltételeket
Vizsgáljuk a mennyiség és minőség ellenőrzéssel az egyes termékeket.

Fejlesztési tevékenység általános ellenőrzése

Szakaszai:
1. Fejlesztési döntések előkészítése
2. Döntések végrehajtásának szakasza
3. Fejlesztés megvalósítása utáni szakasz
 2.a.
Az emberi erőforrás felhasználásához kapcsolódó költségek elemzése a termelő tevékenységet folytató és a
kereskedelmi vállalkozásnál: a munkaerőköltségek és a személyi jellegű ráfordítások elemzése, a bérgazdálkodás
átfogó elemzése, a bérfelhasználás gazdaságosságának elemzése

Az ember az egyik legdrágább erőforrás, foglalkoztatása jelentős költséget okoz valamennyi vállalkozásnak, ezért az
emberierőforrás-gazdálkodás elemzésének fontos területe az ún. munkaerő-költségek vizsgálata. A munkaerőköltségek
közé tartozik az élőmunka igénybevételéhez kapcsolódó valamennyi költség; a munkavállalókat közvetlenül vagy
közvetetten érintő javadalmaztatások legtágabb köre. A munkaerőköltség alakulása vizsgálható az árbevé tel arányában is,
azaz a munkaerőköltségek nagyságát viszonyítani kell a teljesítményhez, meghatározva így a munkaerőköltség-hányad
mutatóját. A munkaerőköltségek nagysága viszonyítható az elvégzett munka mennyiségéhez is, amelyet a számított
teljes munkaidős létszámmal vagy a teljesített munkaórák számával fejezhetünk ki, azaz számszerűsíthető az
• Egy főre jutó munkaerőköltség,
• Egy teljesített órára jutó munkaerőköltség.
A személyi jellegű ráfordítások tartalmának és alakulásának elemzése
Az elemzés alapvető módszere a személyi jellegű ráfordítások nagyságának és összetételének vizs gálata. A 'megoszlási
viszonyszámok’ tervhez, bázishoz való viszonyítása alapján megállapítható, hogy hogyan alakultak az összetevők
részarányai.
A munkaerőköltségek, illetve a személyi jellegű ráfordítások meghatározó részét a bérköltség (kereset) teszi ki, ezért
kiemelt figyelmet érdemel a bérek elemzése. Folyamatosan vizsgálni kell, hogy hogyan alakul a bérköltség nagysága,
valamint összetétele.
A bérgazdálkodás átfogó vizsgálatához tartozik az átlagbérek elemzése is.
A bérgazdálkodás hatékonysága elemezhető hatékonysági mutatók segítségével. Ebben az esetben a mutatók hozamként a
nettó árbevételt, míg ráfordításként a kifizetett bértömeget tartalmazzák. Meghatározható a bérszint-mutató.
A bérgazdálkodás ellenőrzésének feladata annak vizsgálata, hogy a bérezési és anyagi ösztönzési rendszer:
 alkalmas-e arra, hogy a személyes képességek minél teljesebb kifejtésével növelje az egyéni teljesítményeket,
javítsa a munka hatékonyságát és minőségét;
 olyan jövedelemszerzési rendet alakítson ki, amely összhangban van a végzett munka mennyiségével,
minőségével, szakképz igényével és a munkakörülményekkel;
 biztosítsa az összhangot az elért eredmény és az annak megteremtésében résztvevők személyi jövedelme között.
A vállalkozás bérrendszerének megismeréséhez először az átlagkeresetek alakulását és belső arányait célszerű
megvizsgálni, elemezni.
Azt kell vizsgálni, hogy az alkalmazott bérformák megfelelően ösztönöznek-e a kívánt célra: elsődlegesen a
mennyiségre, elsődlegesen a minőségre, vagy a kettőre együtt. Az ellenőrzés során alapvető szempont kell, hogy legyen:
egyértelmű-e az ösztönzési cél, és a hatás érezhető-e a teljesítményekben.
 2.b.
A bérgazdálkodás ellenőrzése : a bérezési és anyagi ösztönzési rendszerek ellenőrzése , a bérelszámolás ellenőrzése

A létszámalakulást vizsgáljuk állománycsoportonként:

Fizikaiak ezen belül
Közvetlen termelők: (szakmunkás betanított és segédmunkás)
Közvetett fizikaiak: (anyag mozgatók, karbantartók, …)
A nem fizikai létszámot munkaköri csoportok szerint.
Munkaviszonyok szerint: főállású
Részmunkaidősök
Eseti foglalkoztatottak.
Létszámgazdálkodás ellenőrzése pl:
- Készít e a vállalkozás létszámterveket, ezek megbízható valós információkon alapulnak e
- Összhangban van e a létszám összetétele a termékstruktúra igényeivel
A rendelkezésre álló létszám minőségi összetétele pl:
 Megfelelő e a szellemi dolgozók szakképzettsége, aránya az összlétszámon belül, (nyelvtudás gyakorlati idő)
 Gondoskodott e a vállalkozás a dolgozók továbbképzéséről (szellemi dolgozók és fizikai is)

Termelés hatékonysága szempontjából pl:

 Fizetett szabadság és egyéb igazolt távollét miatt kieső munkanapok ellenőrzése
 Betegségek miatti hiányzások okainak feltárása
Munkaerő stabilizálása pl:
 Hiányzások okai (egésznapi, törtnapi)
 Túlórák okai
 Hogyan alakul a vállalkozásnál a ki és belépők aránya

Bérezés anyagi ösztönzési rendszere pl:

- Teljesítménybéresénél megfelelően alakították e a ki a normákat, teljesíthetőek e azok
- Időbér esetén megfelelő e az óravér kialakítása
Bérelszámolás rendjének vizsgálata pl:
- Indokoltak és jogszerűek voltak e a levonások
- Ellenőrzik e a bérszámfejtés adatait
- Megfelelően teljesítik a bérkifizetéseket (kp, és banki átutalás)

A bérelszámolás ellenőrzése
A bérelszámolás keretébe tartozik a bérek (alapbérek, pótlékok, prémiumok, jutalmak stb.) számfejtése, a személyi
jövedelemadó előleg megállapítása és levonása, a tartozások levonása, a bérkiegészítések nyilvántartása és elszámolása, a
járulékok elszámolása, levonása, ügykezelése, valamint a reklamációk ügyintézése.

Az ellenőrzést indokolt a kialakított bérszámfejtési rendszer vizsgálatával kezdeni, Ezt követően vizsgálandó, hogy teljes
körűen rendelkezésre állnak-e az alkalmazási okmányok, az elvégzett munkák teljesítményigazolásai megvannak-e, azok
megbízhatók- és hiánytalanok-e, a változásokat teljes körűen dokumentálják-e.
 3.a.
A tárgyieszköz-gazdálkodás egyes elemzési feladatai: a tárgyieszköz-állomány összetételének, állagának,
használhatóságának elemzése. A tárgyi eszközök kapacitáskihasználásának vizsgálata termelő tevékenység esetén
(értékadatok alapján, a műszaki kapacitáskihasználás elemzése, a kapacitáskihasználás változásainak hatása a
vállálkozás ktgeire, a gazdasági kapacitáskihasználás vizsgálata) , illetve kereskedelmi vállalkozásoknál.

A vállalkozásoknak különböző tevékenységeik folytatásához megfelelő mennyiségű és műszaki színvonalú tárgyi eszközre
van szükségük. Ezeknek a meglévő, illetve beszerzésre kerülő tárgyi eszközöknek a hasznosítási módja, kihasználása,
hatékonysága jelentősen befolyásolja a gazdálkodásjövedelmezőségét, emiatt nélkülözhetetlen, hogy elemzéseket
végezzünk a tárgyi eszközökre vonatkozóan.
Az elemzés során vizsgálhatjuk azt, hogy egy-egy időpontban milyen a tárgyieszköz-állomány összetétele. Értékelni kell,
hogy a vállalkozás rövid távú, illetve stratégiai céljait figyelembe véve mennyire tekinthetők kedvezőnek a változások.
A tárgyi eszközök állagának vizsgálatához alapvetően a használhatósági fokot, illetve az elhasználódottság mértékét
állapítjuk meg.
A kapacitás megmutatja azt, hogy optimális feltételek esetén milyen nagyságú teljesítményt lehet elérni.
A tárgyi eszközök forgási sebessége, amely megmutatja azt, hogy a tárgyi eszközök értéke hányszor térül meg az
árbevételben. Ezeknek a mutatóknak az alakulásából hasznos információkhoz jutunk arra vonatkozóan, hogy hogyan
hasznosította tárgyi eszközeit a vállalkozás.

A műszaki kapacitáskihasználás értékelése

A műszaki kapacitáskihasználás képlete feltételezve azt, hogy a gépeken egyféle termék készül és a termékek
mennyisége darabban mérhető a következőképpen adható meg:
Kapacitáskihasználás, % = Termelés db / Kapacitás db
A termelő berendezések felhasználásának vizsgálata
A vállalkozásoknál a rendelkezésre álló gépek, berendezések gyakran nem vesznek részt teljes számban a tevékenység
folytatásában, lehetnek olyan gépek, berendezések, amelyek nem működőképesek, illetve működőképesek ugyan, de
valamilyen ok miatt nem dolgoznak, azaz ténylegesen nem vesznek részt a tevékenységben. Ezek egymáshoz való
viszonyának vizsgálata hasznos információkat szolgáltat a vezetők számára az eszközök kihasználtságára vonatkozóan.
Az időalap kihasználásának vizsgálata
Több tényező is befolyásolja: a munkarend, az átlagos műszakszám, a karbantartáshoz szükséges idő, a munkarenden belüli
veszteségidők (például állásidő, selejt miatt kieső idő).
A kapacitásnorma teljesítésének vizsgálata
A kapacitásnorma teljesítésének (az intenzív kihasználási mutatónak) mértékét az egy óra alatt gyártott termékmennyiség és
a kapacitásnorma hányadosaként határozhatjuk meg.
A kapacitáskihasználás változásának hatása a vállalkozás költségeire
A tárgyi eszközök kapacitáskihasználásának javulása, amely a termelési volumen növekedésével jár együtt, kedvezően
befolyásolja a vállalkozások jövedelmezőségét, a termékek, szolgáltatások önköltségét. Az önköltség változását a tárgy- és
bázisévi termékegységre jutó gépköltség közötti eltérés jelenti.
A kapacitáskihasználás elemzésének sajátosságai kereskedelmi tevékenység esetén:
A kereskedelmi vállalkozások esetében - elemzés szempontjából - a tárgyi eszközöket a kereskede lem lebonyolítását
elősegítő eszközöknek tekintjük. A lebonyolítást támogató eszközöket alapvetően két csoportba sorolhatjuk, attól
függően, hogy milyen szerepet töltenek be a tevékenységben: létesítmények és technikai eszközök. A klasszikus
kapacitáskihasználási mutató (a tényleges teljesítmény és a kapacitás egymáshoz mért aránya) mellett érdemes
meghatározni az eszközellátottság mutatóját. A mutató többféleképpen kifejezhető, lényegében az eszközök értékét
hasonlítjuk össze valamely általunk felhasznált erőforrás nagyságát kifejező értékkel. Meghatározható a mutató az
eszközérték létszámra vetítésével is, vizsgálva, hogy milyen minőségű és teljesítőképességű eszközök segítik a
kereskedelmi dolgozók munkáját. Az eszközhatékonysági mutatók segítenek annak megítélésében, hogy hogyan
alakult az eszközellátottság, Az eszközigényesség mutatóját, amely arra ad választ, hogy egységnyi forgalom
lebonyolításához mekkora értékű eszközzel kell rendelkeznünk. A mutatókat nem önmagukban, hanem több időszak,
egység, vállalkozás összehasonlítása esetén érdemes alkalmazni, a kereskedelmi területre és a vállalkozásra jellemző
sajátosságok figyelembe vételével.
 3.b.
A tárgyi eszköz gazdálkodás ellenőrzési feladatai. A tárgyi eszközök kihasználtságának ellenőrzési vonatkozásai. A
beruházások ellenőrzése. A karbantartások, javítások ellenőrzése.

TÁRGYI ESZKÖZÖK ELLENŐRZÉSE KARBANTARTÁSI JAVÍTÁSI TEVÉKENYSÉG

Tárgyi eszköz növekedhet vásárlással vagy saját előállítás révén. ELLENŐRZÉSE
Értéke növekedhet felújítás esetén. (kidolgozott jelentés van rá)
Az állomány csökkenhet értékesítés vagy selejtezés A karbantartok elvégzik e a műszaki állapotvizsgálatokat mert
következtében. Saját előállításnál egy ideig beruházásról ez előfeltétele a hatékony üzemfenntartásnak karbantartási
beszélünk, műszaki átadást követően aktiválással kerül a tárgyi módszerek kialakításának, karbantartási tervek
eszközök közé. megalapozottságának és az üzemfenntartási költségek
Ellenőrizni kell csökkentésének.
1. A számviteli politika kialakítását, tartalmának
helyességét
2. Az állomány alakulását, változását volumen és
összetétel szerint
3. A szintetikus és analitikus nyilvántartások vezetését a
változások regisztrálásának helyességét
4. Az amortizáció meghatározását, kiszámítását az
elszámolások szabályszerűségét
5. A tervezett és terven felüli ÉCS szabályszerű
elszámolását
6. Nincs-e elszámolva olyan tárgyi eszköz után ÉCS amit a
jogszabály nem tesz lehetővé (pl föld)
7. A selejtezések lebonyolításának indokoltságát, technikai
lebonyolítását és az engedélyezők meglétét
Ell. módja: szv biz. alapján, ahol lehet szúrópróbaszerűen
legalább két hónap kiemelt biz-ai alapján
Törtnapi és egésznapi hiányzások ell., okainak feltárása
/munkanap fényképezés, telj. normák szigorítása/
BERUHÁZÁSOK ELLENŐRZÉSE
Vizsgálat célja lehet:
A beruh. ell-én belül a megvalósítási, kivit. munkák ell.
A szabályozottság ellenőrzése
A beruházás előkészítésének ellenőrzése
Szabályozottság ellenőrzése
Előkészítési munkák ellenőrzése
Beruházás megvalósításának ellenőrzése
 4.A.
Az értékesítési tevékenység elemzése a döntések végrehajtásának szakaszában és utólagosan, az ajánlatok vizsgálata,
a rendelésállomány elemzése, valamint az értékesítési összetétel és volumen alakulásának vizsgálata.
A piaci tevékenység vizsgálata a döntéseket támogató elemzések mellett természetesen átfogja a döntések végrehajtásának
a szakaszában végzett elemzéseket, valamint az utólagos elemzéseket is.

Az ajánlati tevékenység vizsgálata

A vállalkozások tevékenységük keretében ajánlatokat tesznek lehetséges vevőiknek, de előfordul az is, hogy vevők kérnek
ajánlatot. A vevők felé tett ajánlatokkal kapcsolatban vizsgálható az ajánlattétel sikeressége is a kiadott ajánlatok és a kapott
megrendelések számának összehasonlításával. Ez lényegében kifejezi azt, hogy az ajánlatok hány százalékából született
megrendelés.

A rendelésállomány elemzése
A vállalkozások egy részére megrendelésekre dolgoznak. A kihasználatlan kapacitások rontják a vállalkozás
jövedelmezőségét, ezért célszerű folyamatosan vizsgálni a rendeléssel való ellátottság mutatóját, amely a rende-
lésállomány értékét hasonlítja a tervezett nettó árbevétel összegéhez.
Értékesítési összetétel és volumen alakulásának vizsgálata
Az értékesítési tevékenység vizsgálata során a döntést előkészítő elemzések, valamint a rendelésállomány folyamatos
értékelése mellett indokolt a tevékenység utólagos vizsgálata is. Ezeknek az utólagos elemzéseknek a keretében célszerű
időszakról-időszakra figyelemmel kísérni és értékelni azt, hogy hogyan alakult az értékesítés összetétele, illetve volumene.
Az értékesítés összetétele több vetületben is vizsgálható, többféle szempontból, többféle módszer felhasználásával. Az
összetétel elemzése során gyakran alkalmazott módszerek az ABC analízis, megoszlási viszonyszámok, grafikus
ábrázolás.
Az ABC analízis a gazdasági elemzés több területén alkalmazható eljárás. Olyan halmazok vizsgálatára használják,
amelyeknek sok eleme van. ABC analízist az értékesítési összetétel vizsgálatakor azt állapítjuk meg, hogy melyek a
vállalkozás meghatározó jelentőségű termékei, amelyek a vállalkozás bruttó eredményéhez a legnagyobb mértékben
járulnak hozzá.

A marketing munka két fő témaköre a piackutatás és a piacszervezés.

A piackutató tevékenység értékelése

A piackutatás jellemzően valamilyen konkrét termék vagy szolgáltatás értékesítési lehetőségeinek várható alakulására
vonatkozik. A piac ismerete szükséges a hosszabb távú fejlesztési tervek megalapozásához. Az ellenőrzés célja annak
megállapítása, hogy a piackutató tevékenység célszerű, szervezett és hatékony-e.
A piaci információk általában egy-egy konkrét termékre, termékcsoportra, vagy valamilyen helyettesítő termékre és
szolgáltatásra vonatkoznak. A belső információk a vállalkozás napi munkája során felhalmozott adatok, ismeretek,
értesülések stb. gyűjtése, csoportosítása, elemzése és értékelése révén keletkeznek. A külső információk a piac általános
ellátottságára, a gyártott cikkek készleteire, a hiánycikkekre, a választékra, a minőségre stb. vonatkoznak.
 4.B
A piaci tevékenység ellenőrzése. A rendelésállomány ellenőrzése, értékelése. A szerviztevékenység ellenőrzése.

Piackutatás: a piaci információk megszerzése, a piaci információk események szervezett gyűjtése feldolgozása, elemzése,
értékelése, azért, hogy a piacon tapasztalható és várható jelenségeket változásokat, igényeket és azok okait felmérjék, és
hasznosítsák.
Információ fajtái: piaci információk, (belső és külső) rövid távú egy-egy konkrét termékre, termékcsoportra vonatkoznak
konjukturális információ általános gazdasági helyzetre és annak alakulására vonatkoznak (állami beruházások, külföldi
tőke beáramlása, nemzetgazdasági tervek, életszínvonal, szociálpolitika, foglalkoztatottság stb)
RENDELÉS ÁLLOMÁNY ELLENŐRZÉSE
Rendelések előkészítése
 A beérkező megkereséseket nyilvántartják e csoportosítják e
 Időben és megfelelően válaszoltak e a megkeresésekre
 Elutasítás esetén az megalapozott volt e
 Fel kell tárni a vevő megkeresésre küldött válasz után miért nem jött létre megrendelés
Megrendelésekkel szerződésekkel kapcsolatos ellenőrzések
 Kellő gonddal jártak e a határidők, mennyiség minőség az ár a garanciák elfogadásakor
 A szerződések megkötése előtt egyeztették e szerződés feltételeit az érintett termelő részleggel
 Az elfogadott megrendeléseket figyelemmel kísérik e a teljesítésig
 Zavarok akadályok előfordulása esetén időben megtörténtek e szükséges intézkedések
Rendelésállomány értékelése
- Az értékesítés tervezett volumenét és összetételét
- Tényleges értékesítés alakulását
- Az eltérés okait

SZERVIZTEVÉKENYSÉG ELLENŐRZÉSE (saját vagy külső vállalkozás végzi)

 Megfelelő e a szervizhálózat kiépítettsége
 Megfelelő e a személyi állománya a szervizeknek (létszám képzettség)
 A bejelentett hibákat értékelik e gyártmányonként hibaforrás, hibák száma stb alapján az ebből nyerhető
információkat felhasználják e termelésben
 Garanciális javítások mennyisége összetétele
 Fizetős javítások összetétel
 5.A.
A termelő-szolgáltató tevékenység teljesítményének elemzése. A termelés mérése, számbavétele. A termelési érték
elemzése. A termelés összetételének elemzése. A termelés ütemességének vizsgálata

A vállalkozásoknál mind a termelési feladatok meghatározásakor, mind a termelőtevékenység eredményének

számbavételekor mérni kell a termelés nagyságát, terjedelmét. A termelés nagyságának mérése egyidejűleg többféle
mértékegységben történhet.
A termelésiérték-mutatók hasznos információkat szolgáltatnak a vállalkozás vezetői számára a teljesítmények
alakulásáról és nélkülözhetetlenek a gazdasági elemzéshez.
A vállalkozások a gazdasági tevékenységük elemzése során rendszeresen számszerűsítik, hogy hogyan változott a
termelés értéke és a változás milyen okokra vezethető vissza. Az elemzés elvégezhető
A termelési érték mutatók átfogó elemzése nagyvonalú elemzést jelent, amelynek keretében a termelési érték mutatókat,
valamint a közöttük lévő tartalmi összefüggéseket vizsgáljuk.
A termelési érték és volumen globális elemzése szintén nagyvonalú elemzésnek tekinthető, amely a termelési érték
változásának értékelésére irányul. Nagyságát két fő tényező befolyásolja
 a termékek árának és
 mennyiségének változása.
Az árindex a különböző termékek eladási árainak együttes, átlagos változását, tehát az ár színvonal változását mutatja. A
volumenindex a különböző termékekből termelt, eladott mennyiségek együttes, átlagos változását mutatja.

A termelés korszerű gazdasági szemléletének középpontjában a piac, a vevő áll.

A piaci igények a vállalkozásoknál megrendelések, szállítási szerződések formájában öltenek testet, ezért a szerződések
teljesítésének vizsgálatával képet kaphatunk arról, hogy a vállalkozás kielégítette-e a vele szemben felmerülő piaci
igényeket.
Az összetétel-változás értékeléséhez a megoszlási viszonyszámok alkalmazhatók, számításukkal meghatározható, hogy
az egyes termékek előállított mennyisége milyen arányban jelent meg a teljes termelési volumen nagyságán belül.

A gazdaságos termelés nélkülözhetetlen feltétele, hogy a termelő vállalkozások a lehetőségekhez képest egyenletes,
folyamatos, ütemes termelést valósítsanak meg. Ütemesnek tekinthető a termelés akkor, ha azonos időszakok alatt
körülbelül azonos mennyiségű terméket állítanak elő. A termelővállalatoknál az ütemesség vizsgálata két területre
tagolható, vizsgálható
A termékkibocsátás ütemességét elsősorban nagysorozat- illetve tömeggyártást folytató vállalkozásoknál célszerű
vizsgálni megoszlási viszonyszámokkal.

A termékek, szolgáltatások, folyamatok minősége közvetlenül és közvetett módon jelentősen befolyásolja a

jövedelmezőséget, gazdaságosságot. A minőség vizsgálata során a vállalkozásoknak alapvetően azt kell értékelniük, hogy a
vevő mennyire elégedett az általuk nyújtott minőséggel. A vevői elégedettség vizsgálatához a vállalkozások
információkat kérnek a vevőktől kérdőíveken, esetleg interjúk keretében. A termékek minőségi színvonaláról
információkat kérhet a vállalkozás a termékek garanciális és garanciális időn túli javítást végző szervizektől is.
 5.B
A termelési folyamat ellenőrzése. A saját termelésű készletek értékesítésének ellenőrzése.

A termelési folyamat ellenőrzése komplex tevékenység, a vizsgálatokhoz jellemzően műszaki fel- készültség, szakismeret
is szükséges.
A termékösszetétel vizsgálatát általában az anyag- és munkaigényesség, a fedezeti hányad, a nyereség, végső soron a
jövedelmezőség szempontjai alapján indokolt elvégezni.
A termelés programozása egyrészt a termelési feladatok időbeni ütemezését, másrészt azok térbeni felbontását jelenti az
egyes műhelyek, gépcsoportok részletes feladatainak meghatározásával, amely az operatív programban havi, heti, napi,
műszak szerinti bontásban készül. Az operatív programok ellenőrzése során vizsgálni kell, hogy:
 az egyes termelő egységek részére elkészített termelési programok helyesen vették-e figyelembe a termelési
lehetőségeket, a gépek és a munkaerő kapacitását;
 a visszaigazolt rendelési határidők figyelembe vételével határozták-e meg a gyártási folyamatokat;
 a szükséges alkatrészek időben és hiánytalanul rendelkezésre álltak-e;
 az elkészített programok megfelelnek-e a jövedelmezőségi követelményeknek

A programtól való eltérések okait a hibák és problémák behatárolása érdekében részletesen kell ellenőrizni, a
hiányosságok vajon mennyiben kapcsolatosak:
 a rendelésállomány nyilvántartásának pontatlanságával,

 a gyártási kapacitások részletes ismeretének hiányával,

 műszaki előkészítés pontatlanságával,

 az anyagellátási zavarral, szerszámhiánnyal, vagy létszámhiánnyal stb.

A termelés ütemtelensége növelheti a termelésirányítás eseti, operatív intézkedéseit, kapkodást, szervezetlenséget,

egyenetlen kapacitáskihasználást stb. okozhat, ezért ennek folyamatos ellenőrzése a vállalkozás alapvető érdeke. A
termékkibocsátás ütemessége a kész- és félkész termékek analitikus nyilvántartásai, a minőségellenőrzési bizonylatok és
munkautalványok alapján ellenőrizhető. A raktárra vétel ütemének eltérései vizsgálandók, mert ezek származhatnak a
raktárba szállítás késedelméből is.
A minőségellenőrzés személyi feltételeit vizsgálni kell, hogy biztosított-e a szükséges létszám, a szakképzettség, a
gyakorlat, a folyamatos továbbképzés, a rendszeres, pontos tájékoztatás.
A saját termelésű készletek értékesítésének ellenőrzése
A termékek raktárra vételével kapcsolatban elsődleges ellenőrzési feladat a bizonyító okiratok vagy a késztermékek
helyszíni bevizsgálásával azt megállapítani, hogy a termékek minőségellenőrzését maradéktalanul elvégezték-e. Vizsgálni
kell azt is, hogy nem termeltek-e megrendelői szerződés nélkül raktárra, és ebből nem származtak-e elfekvőségek. Az
értékesítésnek a szállítási feladatokra fel kell készülnie. A szállítások megtörténte az értékesítési bizonylatok alapján
vizsgálható. Ellenőrzési feladat a késztermék kiszállításra való előkészítésének megítélése a következő szempontok
alapján:
 a raktárak időben és megfelelően felkészülnek-e a késztermékek befogadására és átvételére

 a raktárra vétel és az elszállítás között biztosítják-e az előkészítéshez szükséges időt.

 megfelelően biztosítják-e a késztermékek raktári rendjét

A szállítások szervezettségét a szállítási ütemtervek alapján értékeljük. Vizsgálni kell továbbá, hogy megfelelő-e:
 a csomagolás módja, az áruféleség jellegének (súly, térfogat stb.);

 a szállítási távolság és az átrakodási szükséglet megállapítása;

 a kiválasztott szállítóeszköz az áru fizikai tulajdonságainak;

 a választott fuvareszköz gazdaságossági szempontból (vasúti)

 6.a.
A kereskedelmi tevékenység teljesítményének vizsgálata. Az áruforgalom átfogó elemzése. Az értékesítési forgalom
alakulásának elemzése. Az értékesítés összetételének elemzése.

A kereskedelem feladata tehát a termelés és fogyasztás közötti térbeli, időbeli és választékbeli eltérés áthi dalása.
Áruforgalom alatt három, egymáshoz szorosan kapcsolódó résztevékenységet értünk, 1. Beszerzés, 2. Készletezés, 3.
Értékesítés. Az áruforgalmat azonban az értékesítés dinamizálja, az értékesítést tekintjük az áruforgalmi tevékenység végső
céljának, így a résztevékenységeket logikailag más sorrendbe kell állítanunk: 1. Értékesítés, 2. Beszerzés 3. Készletezés. Az
áruforgalom vállalati szinten végzett átfogó elemzésének célja, hogy nagyvonalú képet kapjunk a beszerzés, az
értékesítés és a készletek alakulásáról, azok összhangjáról, viszonyáról. Az áruforgalom átfogó vizsgálatának eszköze az
áruforgalmi mérlegsor, amelynek egyszerűsített felépítése a következő:

Nyitókészlet (KNY) + Beszerzés (B) = Értékesítés (É) + Zárókészlet (Kz)

A mérlegsor elemeinek áreltérősége torzító tényező kiszűrése érdekében a mérlegsor minden tagját azonos áron kell
figyelembe venni: minden elemet vagy beszerzési áron, vagy fogyasztói (esetleg eladási) áron kell és lehet szerepeltetni az
egyenletben. Egyúttal bevált gyakorlat az egyenlet tagjainak ismeretében olyan nagyvonalú mutatószámok számítása,
amelyek a folyamat tagjai közötti egyéb jelenségekre is rámutatnak. Ilyen fontosabb mutatószámok:
• az árufedezettség, ami az árualap és az értékesítés viszonyáról tájékoztat,
• az értékesítés-beszerzés viszonyszámai, amelyek a két terület összhangjára mutatnak rá,
• az átlagkészlet: ami az adott időszakban mért átlagos készletnagyságot adja meg a nyitókészlet és a zárókészlet
egyszerű számtani átlagaként,
• az átlagos forgási sebesség (fordulat), ami a készletek cserélődésének és így a készlethatékonyságnak a mérőszáma,
• a készletváltozás, ami az időszak eleji és időszak végi készletek egymáshoz mért arányát szemlélteti, a készletezési
(és áruforgalmi) döntések eredményességét jelezve.

A kereskedelmi forgalom az értékesítési folyamatban realizálódik. Az értékesítési forgalom (bruttó árbevétel)

tulajdonképpen nem más, mint az eladott árucikkek mennyiségeinek és fogyasztói árainak szorzatösszege, ami megfelel az
értékesítés nettó árbevétele és az általános forgalmi adó együttes összegének. Az értékesítés értékelése állandó jellegű,
folyamatosan végzett vizsgálatokat (például napi forgalom alakulásának nyomon követése) és időszakos jellegű, általában
egy-egy konkrét eseményhez vagy időszakhoz kapcsolódó elemzéseket egyaránt tartalmaz (például elmúlt kereskedelmi
akció hatásának vizsgálata, vagy az előző negyedév értékesítésének minősítése). Az értékesítés elemzése során - többek
között - általában vizsgáljuk:
• az értékesítési forgalom fejlődését és ezzel összefüggésben a piaci részesedés változását,
• az értékesítési tevékenység színvonalát és
• az értékesítési forgalom összetételének alakulását.
Az értékesítés összetételének vizsgálata több szempont alapján történhet, különböző módszerek segítségével. Jellemzően
az értékesítést a következő ismérvek alapján bontjuk meg:
• árucsoportok, főbb árucsoportok,
• kereskedelmi egységek, illetve
• vevők, vevőcsoportok szerint.
A belső összetétel vizsgálatának alapvető eszközei a megoszlási viszonyszámok és az ABC-analízis, de gyakran egyéb
számításokat is kapcsolunk hozzájuk (például jövedelmezőség mérése).
 6.b.
A kereskedelmi értékesítés ellenőrzése. Az áruellátás (árubeszerzés) és a készletgazdálkodás elemzése és ellenőrzése
kereskedelmi tevékenység esetén.

Az értékesítés ellenőrzése
Az értékesítés az árufeltöltéstől, árubemutatástól a vásárlás ellenértékének átvételéig tartó folyamat, amely nem
nélkülözheti a megfelelő piacszervezési, reklám tevékenységet. Az értékesítési tevékenység ellenőrzésével kapcsolatos
feladatok:
 biztosított-e az áruellátás a vállalkozásnál, a kereslet-kínálat összhangban van-e;
 megfelelő-e az értékesítés szervezettsége, lebonyolítása;
 jól működnek-e az értékesítést elősegítő személyi és technikai feltételek;
 megfelelő-e a vevők tájékoztatása;
 figyelembe veszik-e az áruk tulajdonságait az áruk elhelyezésekor;
 betartja-e a kereskedő az áruk tulajdonságaira vonatkozó higiéniai, tárolási, munka- és tűzvédelmi,
környezetvédelmi jogszabályokat, belső szabályzatokat az áruelhelyezés során;
 figyelembe veszik-e a vagyonvédelmi szempontokat.

Készlettek kapcsolatos
Mutatók
Fordulatok száma: az időszak értékesítési forgalma (∑ Ft)
Időszak átlagkészlete (K)
Egy adott időszakban hányszor térülnek meg a vállalkozás készletei

Forgási sebesség (a körforgás időtartama napokban) időszak napjainak száma

Fordulatok száma
Vagy időszak átlagkészlete * időszak napjainak száma
Időszak értékesítési forgalma

Készlethatékonyság
Egységnyi készlettel elérhető forgalom nagysága egységnyi forgalom lebonyolításához szükséges átlagkészlet nagysága

Áruk átlagos tárolási ideje áruk

1 napi elábé és eladott (közvetített) szolgáltatás
A készletek átlagos tárolási idejét méri napokban
Kereskedelmi áruk átlagos tárolási ideje kereskedelmi áruk
1 napi elábé
Reagálási fok készletváltozás %-a
Forgalomváltozás %-a
Kifejezi hogy a forgalom 1%-os változása hány %-os készletnövekedéssel vagy csökkenéssel jár
A kereskedelmi hálózat és az áruforgalom között a mennyiségi összefüggés azt jelenti, hogy a boltok száma, mérete,
nyitvatartási ideje meg kell, hogy feleljen az áruforgalomnak. Növekvő forgalmat csak növekvő kapacitású hálózattal lehet
lebonyolítani.
 7.a.
Fejlesztési tevékenység elemzése a döntések meghozatala után. A termék életciklusának elemzése.

A műszaki fejlesztés tevékenység napjainkban az innováció kérdéskörében jelenik meg, új termékek, új technológia
létrehozását illetve ezek bevezetését jelenti.
A fejlesztés területei:
 gyártmány fejlesztés: új termékek bevezetése, új tulajdonságú termékvariációk, szélesebb választék,
miniatürizálás, design
 gyártás fejlesztés: technológia, termelő folyamat műszaki színvonalának emelése
Fejlesztési döntések előkészítésének módszerei
A fejlesztéshez pontos szakszerű információk szükségesek, ezek jelentős része prognózisokra épül. Ezért valamennyi
fejlesztési döntés bizonytalanságot, kockázatot hordoz magában.
A bizonytalanság csökkentése érdekében ún. érzékenységi vizsgálatot lehet végezni amivel kimutatható a ráfordítások és
eredménytényezők szerepe.
Csökkenthető a bizonytalanság a gazdaságossági számítások feltételeinek szigorításával is.
Gazdaságossági számítások
 gazdasági kalkuláció
 gazdasági mutatószámok
 pontozási módszerek
A termék életciklusának elemzése:

A termékek/szolgáltatások életciklus görbéi

széles körben használt modellek. A görbe a
termék kifejlesztésétől az elhalásig terjedő
folyamat jellegzetes fejlődési, pozícióváltási
szakaszait foglalja szemléletes keretbe. A
termék teljes életciklus görbéjét az ábrán
látható módon lehet megrajzolni. Ez
tartalmazza az előkészítés K+F mozzanatait és
az előkészítés tevékenységét, valamint a piacra
kerülés utáni („térhódítás – pozíciótartás –
pozícióvesztés”) életpálya szakaszokat. A görbe
egy általános modellként fogható fel, hiszen
egy-egy termék / szolgáltatás életciklus
görbéjének alakulását sok tényező befolyásolja.

A klasszikus négy fázis:

 a bevezetés,
 a növekedés,
 az érettség,
 a hanyatlás
szakaszait, vagy ezeken belüli részeket
értelmező modellek, a piaci növekedés (értékesítés) és a versenyképesség jellegzetes változásai alapján a bevezetés, a
pozícionálás, a benntartás és/vagy kilépés döntéseinek előkészítéséhez nyerhetünk információt /fejlesztés, marketing,
termelés, disztribúció, stb./ és fogalmazhatunk meg alternatív stratégiákat. Az egyes ciklusok jellemzése:
Bevezetés szakasza pl: Növekedés szakasza:
 a gyártó új piac(ok) megszerzésére törekszik,  versenytársak, utánzók jelennek meg a
 magas induló árakkal kezd, majd ezeket piacon (oligopol jelleg),
fokozatosan csökkenti, a fogyasztói inercia  a választék bővítésére törekszenek a
legyőzésére, gyártók,
 a piacot merev árrugalmasság jellemzi,  a merev árrugalmasság oldódik,
 az eladó monopol jellegű előnyöket élvezhet  a fejlesztés a minőség javítására és az
(szabadalmi védettség), önköltség csökkentésére irányul.

Érettség szakasza: Hanyatlás szakasza:

 a versenytársak közötti harc a piaci részesedésért  az eladások csökkennek,
kiéleződik (polipol jelleg),  az árrugalmasság csökken,
 a gyártó a kapacitásai max kihasználására  az önköltség ismét növekszik,
törekszik (kapacitás konvertálás) és a
legalacsonyabb önktg-gel dolgozik,
 a kieg. szolg felértékelődnek (szerviz, tanácsadás),
 7.b.
Az ellenőrzés fogalma, célja, tárgya, módszere. Az ellenőrzési rendszer. Az ellenőrzés általános jellemzői. Az
ellenőrzés csoportosítása, fajtái. Szabályozottság az ellenőrzésben.

Az ellenőrzés fogalma
Általános értelmezéssel az ellenőrzés ténymegállapító, összehasonlító, értékelő és javaslattevő tevékenység, amelynek
három eleme van: a tényhelyzet megismerése, valamilyen követelményekhez történő viszonyítása és (ha van) az eltérések
alapvető okainak feltárása.
Az ellenőrzés célja
Mindig az általa képviselt érdekek határozzák meg. Acél eléréséhez alkalmazott ellenőrzési módszerek csupán ahhoz
nyújtanak segítséget, hogy a feltárt tényleges helyzet milyen mértékben és mennyiben felel meg az ellenőrzés által
képviselt érdekeknek. lehetnek tulajdonosi érdekek és hatósági, (köz-) érdekek.
Az ellenőrzés módszere
módszerek sokfélesége ellenére alapvető követelmény bármely megállapítással szemben, hogy az alkalmazott módszer
mindig biztosítsa a tárgyszerűséget, a valósághű képet, a valóságos helyzet feltárását. Alapvető módszer az összehasonlítás.
Az ellenőrzési rendszer
A rend szer alatt az ellenőrzések megszervezésének és megvalósításának olyan intézményesítését kell érteni, ahol a
képviselt érdekek védelmében a rendszer alkotóelemei egészként fogják át az ellenőrzés tárgyát. Beszélhetünk például
• az Európai Unió ellenőrzési rendszeréről,
• egy ország ellenőrzési rendszeréről,
• az állami ellenőrzések rendszeréről,
• egy vállalkozás belső ellenőrzési rendszeréről,
• egy költségvetési szerv belső ellenőrzési rendszeréről.
Összességében tehát az ellenőrzés átfogja a társadalmi-gazdasági élet miden területét, amelynek elemei elválaszthatatlanul
kapcsolódnak egymáshoz, előmozdítják a hibák kijavítását, a hiányosságok megszüntetését, a jó módszerek elterjesztését.
Az ellenőrzés általános jellemzői
Szabályszerűség: Az ellenőrzést végzőknek, ugyanakkor az ellenőrzötteknek is be kell tartaniuk a jogaikat,
kötelezettségeiket meghatározó különböző szintű jogszabályokat, belső előírásokat, utasításokat, normákat.
Tervszerűség és rendszeresség: Az ellenőrzések bizonyos időközönként visszatérőek (periodikusak vagy aperiodikusak).
A visszatérő, az adott időszakban ellenőrizendő feladatokat előre meghatározzák, vagyis az ellenőrzéseket megtervezik.
Kockázat-orientáltság: Az ellenőrzést kockázat alapú megközelítés jellemzi, hogy ésszerű bizonyosságot nyújtson arról,
hogy a működés hatékony és eredményes, a pénzügyi beszámolási rendszer megbízható, illetve a vonatkozó jogszabályi és
hatósági előírásoknak és belső szabályzatoknak a társaság eleget tesz.
Teljesség: Vállalkozási szinten a teljesség elve úgy értelmezhető, hogy a teljes gazdálkodási folyamat megismerésére sor
kerüljön.
Hézagmentesség: Az ellenőrzésre kerülő időszakok folyamatosan, kihagyás nélkül követik egymást.
Ésszerűség: Egyrészt az ellenőrzés körének, konkrét témájának helyes megválasztását, másrészt az ellenőrző szervezetek
közötti megfelelő munkamegosztás igényét jelenti.
Objektivitás: Az ellenőrzési megállapításoknak megalapozottnak, tárgyilagosnak kell lenniük.
Függetlenség: Az ellenőrök az általuk képviselt érdek érvényesítésében befolyástól mentesen járnak el. az
összeférhetetlenség eseteit ki kell zárni.
Hatékonyság: Az ellenőrzések hatékonysága azon keresztül mérhető, hogy mennyire képes betölteni célját,az érdekek
képviseletét, a tevékenységek hibamentességének elősegítését. Mennyire eredményes az ellenőrzés a hibák,
szabálytalanságok, mulasztás ok, stb. feltárásában, okainak, felelőseinek megállapításában, mennyiben járul hozzá
javaslatai vagy esetleges utasításai révén a hiányosságok felszámolásához.
Az ellenőrzés csoportosítása, fajtái
Az ellenőrzésnek különböző fajtái, típusai alakultak ki:
időpontja
követelménye
tartalma
terjedelme
ellenőrzötthöz való viszonya
gyakorisága
részletessége
szervezése
Szabályozottság az ellenőrzésben
Az ellenőrzések megszervezésének, az ellenőrzés szervezete kialakításának vannak olyan általános érvényű elvei és
gyakorlati követelményei, amelyek függetlenek a szervezet sajátos feladataitól és nagyságától, és amelyek érvényesítése
fontos feltétele a sikeres ellenőrző munkának. Az ellenőrzések, illetve azok megszervezése szabályozásához tartoznak
alapvetően:
• a külső szabályozó elemek, így
 - a közösségi elvárások, ajánlások (kiemelten az EU rendeletek és irányelvek),
 - a nemzeti (tagállami) jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei,
 - a különböző nemzetközi és nemzeti ellenőrzési szabványok
• a belső szabályozó elemek, azaz a szervezetek belső szabályzatai és előírásai
 8.a.
A vállalkozás pénzügyi helyzetét és annak alakulását jellemző mutatók részletes ismertetése. A cash-flow kimutatás
információtartalma az elemzés céljainak megfelelően. A cash flow kimutatás elemzésének célja, módszerei

A vállalkozás vagyoni helyzetének elemzése/értékelése:

 Vertikális elemzés csak az eszköz-, vagy csak a forrásoldal adatai alapján végezzük el a mérlegelemzést.
 A horizontális elemzés olyan mutatószámok, amelyek számszerűsítése mind az eszköz-, mind a forrásoldalról
felhasznál mérlegadatot, azaz összeveti a mérleg két oldalának valamely csoportját vagy tételét.
A mérleg átfogó elemzése során a vállalkozás pénzügyi helyzetét és annak alakulását többnyire horizontális
mutatószámokkal, valamint likviditási mérleg segítségével értékelhetjük. A pénzügyi helyzet mutatószámokkal történő
elemzése vonatkozhat
 hosszabb távra,
 rövidtávra
Az adósságállomány és az összes tartós forrás egymáshoz mért viszonyát az adósságállomány aránya mutatóval
vizsgálhatjuk. A mutató értékelésekor figyelembe kell vennünk a hosszú lejáratú tartozások tartalmát és indokoltságát,
valamint a hozzájuk kapcsolódó terheket.
A vállalkozás adósságállománya alakulásának értékelésekor lényeges szempont lehet, hogy a vállalkozás tudja-e biztosítani
a következő gazdasági évben esedékes adósságszolgálat fedezetét. Ehhez azonban a mérleg adatain kívül az
eredménykimutatás egyes adataira is szükség van (adózott eredmény, értékcsökkenési leírás).
A likviditási helyzet értékelése a likvid eszközöknek és a rövid lejáratú kötelezettségeknek az összehasonlítását jelenti. A
leggyakrabban alkalmazott likviditási mutató a forgóeszközök teljes értékét viszonyítja a rövid lejáratú kötelezettségekhez.
Likviditási gyorsráta is, amelynek számításakor a forgóeszközök közül elhagyjuk az általában kevésbé likvidnek te kintett
készletek értékét.
Számszerűsíthető a pénzeszköz-likviditás mutatója, amely a pénzeszközök nagyságát állítja szembe a rövid lejáratú
kötelezettségekkel, és azt vizsgálja, hogy a vállalkozás milyen mértékben tudna azonnal eleget tenni rövid távú
kötelezettségeinek.
A vállalkozás pénzügyi helyzetének minősítését - mutatószámok számítása és értékelése mellett- likviditási mérleg alapján
is elvégezhetjük.
A likviditási mérleg
 az eszközöket pénzzé tehetőségük (mobilitásuk) szerinti,

a forrásokat lejárati idejüknek (esedékességüknek) megfelelő sorrendben tartalmazza.A cash flow (továbbiakban CF)-
általánosan elfogadott értelmezés szerint - nem más, mint pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamata egy
meghatározott időszak alatt. A CF= cash in-flow - cash out-flow, a cash flow értéke tehát megegyezik a pénzbevételek és a
pénzkiáramlás különbségével, végső soron tehát a pénzeszközök állományváltozását jelzi.
A hazai CFszámításokban a cash kategória a számvitelben értelmezett pénzeszközöket jelenti, azaz a számviteli törvény
csoportosításában részletezett
 készpénz,
 elektronikus pénzeszközök
 csekkek, továbbá
 bankbetétek értékét foglalja magában.
A cash flow-kimutatás felépítése
A nemzetközi gyakorlatban többé-kevésbé azonos kategorizálás szerint a vállalkozás
 működési (üzleti operatív) tevékenysége,
 befektetési (beruházási) tevékenysége és
 pénzügyi (finanszírozási) tevékenysége
befolyásolják a CFalakulását, ennek megfelelően a vállalkozás CFkimutatása is ebben a tagolásban készítendő el:
A szokásos üzleti (operatív) tevékenység hatása a CFalakulására:
Bevétel oldalon itt megjelenik mindazon pénzáramlás, amely az üzleti tevékenységből - termék-, áruértékesítésből,
szolgáltatásnyújtásból - származik. kapott kötbér, kártérítés, késedelmi kamat stb. összege is.
A kiadási oldal leglényegesebb tételei mint például a szállítóknak, illetve munkavállalóknak kifizetett pénzösszegek. itt
jelennek meg a vállalkozás által fizetett kamatok, adók, illetékek, valamint a mű ködési tevékenységgel szorosan
összefüggő egyéb pénzkiáramlással járó ráfordítások (fizetett kötbér, kártérítés, bírság, késedelmi kamat stb.) is.
A befektetési (beruházási) tevékenység hatása a CFalakulására:
Bevétel oldalon a leglényegesebb tételek az immateriális javak és tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevételek,
illetve a pénzügyi befektetésekkel összefüggő bevételek.
A kiadási oldalt elsősorban a tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésével összefüggő pénzkiáramlás alkotja,
illetve a pénzügyi befektetési tevékenység kiadásai.
A finanszírozási tevékenység (pénzügyi műveletek) hatása a CFalakulására:
A bevételi oldal legfőbb tételei a tőkeemeléssel összefüggésben megjelenő pénzbevételek, illetve-lejárattól függetlenül - a
hitel-, kölcsönfelvétel, kötvénykibocsátás adott időszaki bevételei.
A kiadási oldal leggyakoribb elemei a hitel-, kölcsöntörlesztéssel, kötvény visszafizetéssel kapcsolatos pénzkiáramlások.
 8.b.
Az ellenőrzés módszertani eszközei. A követelmények megismerése, felhasználása az ellenőrzésben. A tényhelyzet
megismerése rendszerorientált megközelítéssel. A tényhelyzet megismerése közvetlen részletes vizsgálattal.

Az ellenőrzés eszközei
Az ellenőrzési módszerek felölelik az ellenőrzés keretében Az okmányokon alapuló ellenőrzés:
felhasználásra kerülő eszközök megválasztását és alkalmazásukat Az okmányokon alapuló (dokumentális) ellenőrzés a
, az ellenőrző tevékenység szervezését és az ellenőrizendő tevékenység megismerésének közvetett módszere a
területtel, az ellenőrzés tárgyával összefüggő szakmai ismeretek szabályszerűségi, törvényességi szempontok érvényesítésére.
rendszerszemléletű felhasználását.
Követelmények megismerésének eszközei Az ellenőrzés logikai eszközei
• jogszabályok:  Az elemzés
• Az állami irányítás egyéb eszközei:  A szembeállítás és
• Belső szabályzatok  A következtetés
• Útmutatások (útmutatók, kézikönyvek)
• Hazai ellenőrzési szabványok
Az ellenőrzés eszközei, bizonyítékai
Közvetlen Logikai Közvetett
eszközök: eszközök: eszközök:
Szemle Elemzés Okmányok
Rovancs Értékelés Nyilvántartások
Kísérlet Összehasonlítás Folyamat leírások
Mintavétel Szembeállítás Rendszer leírások
Próbavásárlás következtetés Információs tesztek
Írásbeli kérdés
feltevés

Megállapítást alátámasztó bizonyítékok

Teljes értékű: Nem teljes értékű:
Eredeti okmány Emlékeztető
Hitelesített másolat Nyilatkozat
Hitelesített kivonat Szakértői vélemény
Tanúsítvány tanúvallomás
Közös jegyzőkönyv
Hitelesített fénykép
Video felvétel
Szemle, megfigyelés
Valamilyen állapot, tárgy, folyamat céltudatos megfigyelése a
vizsgált szervezet dolgozója, illetve az ellenőr jelenlétében.
Rovancs
A legáltalánosabb és leggyakoribb módszer. Formái: a számlálás
és a mérés.
Kísérlet
Az egyik ritkán alkalmazott módszer. A vizsgált szerv dolgozója
az ellenőrzést végző személy felkérésére a jelenlétében, előre
elhatározott szándékkal mesterségesen idéz elő valamilyen
folyamatot. A vizsgálat eredményét szakértői véleményben
rögzítik.
Mintavétel
Akkor alkalmazzák, amikor azonnal a helyszínen nem végezhető
el a vizsgálat. A vizsgált szerv munkavállalója veszi a mintát az
ellenőrzött személy jelenlétében. A mintát zárt edényben
lepecsételve kell eljutatni a mintavétel megvizsgálásának
helyszínére.
Próbavásárlás
Az ellenőr valamilyen eseményt végrehajt. Az esemény
megtörténte után fedezi fel a kilétét.
 9. a.
A vállalkozás eredménynek utólagos elemzése: a nagyvonalú eredményelemzés módszerei termelő tevékenységnél.
Az eredményre ható tényezők számszerűsítése az egyes módszereknél.

Az érdekeltségi rendszer minden következménye az éves eredményhez fűződik. Az éves eredmény (nyereség vagy
veszteség) komplex, összetett mutató, amely a vállalkozás valamennyi tevékenységének részeredményeit egyaránt tükrözi.
Ezért a jövedelmezőség elemzését nagy gonddal kell végrehajtani.
Az eredmény utólagos elemzése történhet: az előző évhez és az eredménytervhez viszonyítva.
Az eredményelemzés feladata az eredményváltozást (javulást vagy romlást) előidéző tényezőnek és előidéző okainak
feltárása.
Az éves jövedelmezőség alakulására alapvetően nyolc fő tényezőcsoport gyakorolhat befolyást. Ezek:
 az értékesített termékek árszínvonalának változása,
 az értékesítés volumenének változása,
 az értékesített termékek közvetlen önköltségének változása,
 az értékesítés összetételének változása,
 a közvetett költségek változása,
 az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások változása,
 a pénzügyi műveletek eredményének változása és
 a rendkívüli eredmény változása.
Az értékesített termékek árszínvonalának elemzése
Az árszínvonal-változások hatása közismert. Az értékesített termékeknél, áruknál elért
 árnövelés az eredményt javítja
 árcsökkenés az eredményt rontja
Fő értékesítési relációk szerint megkülönböztetjük:
 a belföldi piaci értékesítést és
 az exportpiaci értékesítést.
A belföldi értékesítés árszínvonala összefügg:
 a kereslet-kínálat alakulásával,
 a termék minőségével és
 a piaci versenyhelyzettel
A belföldi értékesítés árszínvonala tovább vizsgálandó árformák és árszerkezet szerint. Árformák szerint külön
választandók:
 a szabad áron értékesíthető termékek
 a hatósági áras termékek
Árszerkezet szerint célszerű az értékesített termékek árbevételét a következők szerint bontani és elemezni:
 termelői árak,
 felárak,
 engedmények,
 nagy- és kiskeredelmi árrés
Az eredményre ható tényezők számszerűsítése az egyes módszereknél:
Modellalkotás
Eltérések számszerűsítésének módszerei
Láncbehelyettesítés módszere

A tényezőkre igaz a következő összefüggés:

A hatások számszerűsítését a módszer alkalmazása során célszerű táblázatos formában végezni. A táblázat
tartalmazza az egyes tényezőkre vonatkozó terv és tényadatokat (bázisévi és tárgyévi adatokat) valamint a főátlóban
az adott tényező tény (tárgyidőszaki) értékét, a táblázat (mátrix) alsó háromszögében (a főátlótól balra eső értékek)
a tervértékeket, a felső háromszögben (főátlótól jobbra eső értékek) a tényleges értékeket. A tényezők
megváltozásával létrejövő termelési értéket táblázat oszlopaiban szereplő értékek tényezőnkénti (oszloponkénti)
összeszorzása adja. Ezeknek a termelési értékeknek a különbözete az egyes tényezők jelenségre gyakorolt hatásának
számszerű értéke.
 9.b.
Az ellenőrzési tevékenység stratégiai és operatív tervezése, az ellenőrzési munkaterv.

Ellenőrzés előkészítése Az ellenőrzési munkaterv összeállítása

A szerves része az ellenőr felkészülése az ellenőrzés Az ellenőrző tevékenység megszervezésének tartalma két részre
végrehajtására. bontható:
Először az ellenőrizendő feladatból kell felkészülni, valamint az  Egy ellenőrzést végző szervezet v. személy
ellenőrzési feladat megismerését is jelenti. meghatározott időszak alatt végzendő ellenőrzési
tevékenységének rendszerbe foglalását. Ennek felelnek
Felkészülés meg a meghatározott időszakokra készített
Itt már az ellenőrzés tartalmától függő sajátos szakmai, gazdasági munkatervek.
és jogi anyagokat kell részletesen megismerni, tanulmányozni.  Egy-egy ellenőrzés végrehajtásának a megszervezését
A vizsgált témákkal és területekkel kapcsolatos konkrét jelenti.
ismeretekre kell irányulnia. Az ellenőrzési tervek jóváhagyásával kijelölik, hogy mikor, hol
Felkészülés módszerei: és főbb vonalaiban mit kell ellenőrizni. Az ellenőrzési munkaterv
Jogszabályok, vezetői utasítások előírásainak megismerése, a tervjavaslat összeállításával kezdődik, amelyet általában a
Az ellenőrizendő szervezet belső szabályzatainak tanulmányozása belső ellenőr készít el. Az ellenőrzési tervjavaslat
A szakirodalom tanulmányozása összeállításának első szakaszát az ellenőrzési kötelezettségek, az
Szakértőkkel konzultáció igények, az indokok számbavétele jelenti. Az igények felmérése,
Tapasztalatcsere összegyűjtése céljából a tervkészítő megkeres a szervezeténél
A korábbi ellenőrzések nyomán tett intézkedések hatékonysága, mindenkit, aki helyzeténél fogva hasznosíthatja az ellenőrzési
esetleges hiányosságai. tapasztalatait, és biztosíthatja az ellenőrzések hatékonyságát. A
Vizsgálatindító megbeszélés háttérin-formációk lehetnek:
A felkészülést szolgálja. A vizsgálatvezető feladata az  A jogszabályokban előírt ellenőrzési kötelezettség
összehívása, lefolytatása és a későbbiekben az ellenőrzés  Az ellenőrzésre vonatkozó felkérések
irányítása, koordinálása, lezárása.  Nemzetgazdasági folyamatokhoz kapcsolódó időszerű
ellenőrzési feladatok
Helyszíni ellenőrzés  Az ellenőrző szerv vezetőjének igényei
Ez az ellenőrzés végrehajtása.  Információk, közérdekű bejelentések
A helyszíni ellenőrzés megkezdése
 Az utóvizsgálatok szükségessége
Az ellenőr bejelentkezik az ellenőrzött szerv vezetőjénél.
A soron következő feladat az összegyűjtött igények, javaslatok
Bemutatja a megbízólevelét.
rangsorolása, rendszerezése és szelektálása. A rangsorolást,
Az ellenőrzött szervezetnek biztosítania kell:
vagyis azt, hogy az ellenőrzéseket milyen gyakorisággal kell
Az ellenőrök szabad mozgását a székhelyen, telephelyen.
ütemezni, jogszabályi előírások és a belső előírások határozzák
Az alkalmazottainak, munkatársainak válaszadásra,
meg.
nyilatkozattételre, felhatalmazása.
A javasolt ellenőrzési feladatok fontossági sorrendbe állítását
követően a kapcsolódó témák rendszerezésével, összevonásával
megszüntethetők az átfedések. Ki kell jelölni, hogy mely
feladatokat indokolt téma- és célellenőrzés keretében elvégezni.
A szelektálásnál szempont lehet, ha az adott ellenőrzési feladat
más ellenőrző szervezet munkatervében is szerepel. Az
ellenőrzési feladatok, javaslatok rendezésével egyidejűleg
számításba kell venni a végrehajtáshoz szükséges munkaidőt.

Az ellenőrzési terv elkédszítése, majd annak jóváhagyása.

Az ellenőrzési terv jóváhagyása

Az összeállított ellenőrzési tervjavaslatot az ellenőri szervek első
számú vezetője hagyja jóvá.

Felkészülés az ellenőrzésre
Az ellenőrzésekre való felkészültség alapvető követelménye az
iskolai végzettség, szakmai képzettség és a gyakorlati idő.
 10.a.
A vagyoni helyzet alakulásának mutatói, a vagyoni helyzet átfogó elemzése a mérleg adatai alapján. Vertikális és
horizontális mérlegelemzés

A vagyoni helyzet alakulásának mutatói, a vagyoni helyzet elemzése a mérleg adatai alapján
1. Eszközszerkezeti mutatók:
 A legáltalánosabb:

Az eszközszerkezeti mutatókat elsősorban időbeli alakulásuk szempontjából célszerű vizsgálni. Ezeket csak azonos
tevékenységű vállalkozások mutatóival, illetve megfelelő ágazati adatokkal szabad összehasonlítani.
2. Tőkeszerkezeti mutatók
 tőkeellátottság
Ennek időbeli alakulását tekintve jellemzően a növekedés minősíthető kedvezően.

 tőkearányos mérleg szerinti eredmény: tárgyévi vagyongyarapodás vizsgálata

(2016: Adózott eredményt vizsgálata)

 ST-JT arány: saját tőke teljes (tehát nem kizárólag a tárgyévi) növekményének mértékét vizsgálja.

 kötelezettségek aránya: idegen tőke alakulásának értékelése

 tőkefeszültség: a saját tőkéhez képest milyen mértékben érvényesül a vállalkozásnál a külső finanszírozás.

 céltartalékok aránya: a gazdálkodás kockázatainak, bizonytalanságainak változására, illetve részben a minőség

alakulására utalhat.

Az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése

A vizsgálati módszer lehet:
1. Abszolút eltérések módszere. Az előző év adatainak és a tárgyévi adatoknak értékbeli eltérésének megállapítása, és
az eltérések okainak elemzése.
2. A relatív eltérések módszere. Az abszolút eltérések mellet az egyes mérlegtételek tartalmának megfelelő
viszonyítási alapot választunk, majd mutatószámokat (hányadosokat) képzünk.
a) Tárgyi eszközöknél számolható mutatók
Használhatósági fok:= TE könyv szerinti értéke *100
TE bruttó értéke
TE megújítása = Tárgyévben aktivált érték *100
TE bruttó értéke
TE leírtsága = TE halmozott ÉCS*100
TE bruttó értéke
b) Készleteknél számolható mutatók
Átlagos anyagtárolási idő (nap) = Anyagkészletek
1 napi anyagfelhasználás
Készletek forgási sebessége = Értékesítés nettó árbevétele
Készletek (kronologikus átlag)

c) A követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)

Átlagos vevő futamidő = Vevőkövetelés áruszállításból és szolgáltatásból – áfa
1 napi értékesítési árbevétel

d) Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)

Átlagos szállítói tartozások futamidő=Kötelezettség áruszáll.ból és szolg.ból – áfa
1 napi anyagjellegű ráfordítás
 10.b.
A mérleg vizsgálata I.: az eszközök vizsgálatának feladatai, lehetséges módszerei, a vizsgálandó dokumentumok és
nyilvántartások

A mérleg ellenőrzéséhez kapcsolódó feladatok teljes körű részletezésére természetesen a kidolgozás vázlat-jellegére
tekintettel sem az eszközök, sem a források vonatkozásában nincs lehetőség, itt csupán néhány szempont kiemelésére
vállalkozhatunk.
A mérleg olyan kétoldalú kimutatás, amely egy adott időpontra (a fordulónapra) vonatkozóan, értékben mutatja be a
vállalkozás vagyonát: eszközeit és forrásait.
A mérleg általános ellenőrzése keretében vizsgálni kell, hogy abban a teljesség elvének megfelelően valamennyi
vagyonelem szerepel-e.
Az eszközök ell.keretében az egyes eszközcsop. vonatkozásában a köv. ell.feladatok emelhetők ki:
Immateriális javak:
 az eszközök analitikus és főkönyvi nyilvántartásának ellenőrzése
 az egyes eszközök értékelésének ellenőrzése,
 a terv szerinti értékcsökkenési leírás, a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának
(visszaírásának) indokoltságának ellenőrzése,
 az immateriális javak állománycsökkenései dokumentáltságának ellenőrzése.
Tárgyi eszközök:
 a tárgyi eszközök analitikus nyilvántartásának ellenőrzése,
 a tárgyi eszközök értékelésének ellenőrzése (bekerülési érték, maradványérték,
értékhelyesbítés, stb.)
 az eszközállományt érintő növekedések és csökkenések dokumentáltságának
ellenőrzése (számlák, szállítólevelek, üzembehelyezési okmányok, illetve értékesítési
számlák, selejtezési, megsemmisítési jegyzőkönyvek stb. vizsgálata)
 a terv szerinti értékcsökkenési leírás, a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának
(visszaírásának) indokoltságának ellenőrzése.
Befektetett pénzügyi eszközök:
 a befektetett pügyi eszk, illetve értékpapírok besorolásának ell (tartós vagy rövid lejáratú),
 a befekt pügyi eszk (tartós részesedések és tartósan adott kölcsönök) részesedési viszony szerinti besor ell
(kapcsolt, jelentős tul rész viszonyban lévő, illetve egyéb vállalkozás),
 a hosszú lejáratú bankbetétek dokumentumainak vizsgálata
 a hitelviszonyt megtest ép-okkal kapcs elszám ell. (bekerülési érték, kamat, árfkülönb elszám, kapcs időbeli
elhatárolások ell).
Készletek:
 a vásárolt és STK értékelésének ell (szerz, szlák, szállítólevelek, ill önktg-kalk alapján)
 a mérlegben kimutatott készletek leltározásának (a leltározási szabályzat előírásainak megfelelően) ellen, a
készletek leltározási dokumentumainak alaki és tartalmi ellenőrzése,
 a készletmozgások (beszerzés, felhasználás, egyéb készletmozgások) ellenőrzése,
 az értékvesztések elszámolásának, illetve azok visszaírásának ellenőrzése,
 az elfekvő készletek ellenőrzése (dokumentáltság, minősítés).
Követelések:
 a fordulónapon fennálló követelések egyeztetése (a vevő folyószámlák és a főkönyvi nyilvántartás egyezőségének
ellenőrzése), az egyenlegközlők vizsgálata
 a devizakövetelések értékelése stb.,
 a nyitott követelésállomány fizetési határidő szerinti alakulásának ellenőrzése (ún.
„vevő korosítási tábla” segítségével,
 a vevőkövetelésekkel összefüggésben elszámolt értékvesztések, illetve visszaírások
ellenőrzése,
 a behajthatatlan követelések ellenőrzése.
Értékpapírok:
 vizsgálandó az ép-ok forgóeszk közé történő besor helyessége (forg célú-, ill rövid lej ép-ok),
 az értékpapírok értékelésének ellenőrzése,
 az értékpapírok állományváltozásainak ellenőrzése (beszerzés, értékesítés)
 a kapcsolódó kamatok, árfolyam különbözetek elszámolásának ellenőrzése.
Pénzeszközök:
 a pénztárak analitikus és főkönyvi nyilvántartásainak egyeztetése,
 a ptforg bizonylatolásának ell (kiadási, bevételi ptbiz, pénztárjelentések stb.)
 a bankszámlákkal kapcsolatos kamatok elszámolásának ellenőrzése
 a valutapénztárak értékelésének vizsgálata.
Aktív időbeli elhatárolások:
 az aktív időbeli elhatárolások tartalmi helyességének és teljes körűségének ellenőrzése
 11.a.
Az emberierőforrás-gazdálkodás elemzése. Az élőmunka teljesítményének elemzése termelő, szolgáltató, és
kereskedelmi tevékenység esetén.

Az emberi erőforrás elengedhetetlen a vállalati teljesítmények létrehozásában, a termelés, a szolgáltatás stb.

végrehajtásához. Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás lényeges területe a munka termelékenységének vizsgálata.
A munka termelékenységének elemzése hatékonyság vizsgálatot jelent, azt értékeljük, hogy hogyan alakult az élőmunka-
felhasználás, a legfontosabb erőforrás fel- használásának hatékonysága. A hatékonyságváltozás kimutatásával
párhuzamosan keressük azt, hogy a munkatermelékenység alakulását milyen tényezők befolyásolják, és milyen lehetőségei
vannak a vállalkozásoknak a hatékonyság emelésére. A munkatermelékenység vizsgálatához több, a következő általános
képlettel megadható tartalmú mutatószám alkalmazható:

A mutatók számítása során a számlálót (a termelést) többféleképpen kifejezhetjük. Olyan vállalkozásoknál, ahol egyféle
terméket állítanak elő (vagy vezértípusra való átszámítást lehet alkalmazni), a termelés számba vehető természetes
mértékegységben. Ez azonban a vállalkozások csekély hányadánál lehetséges, jellemző az, hogy a termelés megállapítása
során a termelési értéket számszerűsítjük. A termelékenységi mutatók nevezője a munkaráfordítás is többféle lehet,
egyrészt azért, mert a munkaerő-felhasználás különböző elemeit vehetjük figyelembe, például csak a közvetlen fizikai
munkaráfordítást, az összes fizikai munkaráfordítást, illetve valamennyi fizikai és nem fizikai munkaráfordítást együttesen,
másrészt azért, mert többféle mértékegység alkalmazható, a munkaráfordítás kifejezhető: normaórával (nó), munkaórával
(ó), munkanappal (nap) és létszámmal (fő). A munka termelékenységének elemzésekor általában nem a mutatók
nagyságát, hanem ezek változását (indexeit) vizsgáljuk, tehát dinamikus (bázis-tárgy), illetve terv-tény
összehasonlításokat végzünk. Az elemzés lényege, hogy megállapítsuk ezeknek a változásoknak az okait és a
lehetőségekhez képest számszerűsítsük ezeket.

Termelékenységi mutató
Egy változatlan (bázisszintű) normaórára jutó termelés
Egy teljesített normaórára jutó termelés
Egy közvetlen fizikai órára jutó termelés
Egy fizikai órára jutó termelés
Egy fizikai fő egy teljesített napjára jutó termelés
Egy fizikai egy munkarend szerinti napjára jutó termelés
Egy fizikai főre jutó termelés
Egy főre jutó termelés

Annak érdekében, hogy a mutatók változása csak az élőmunka-felhasználást jellemezze, a termelési érték valamennyi
tárgy- időszaki (tény) termelékenységi mutató esetében változatlan áron kerül meghatározásra. Az utolsó mutatóban
(Egy főre jutó termelés) minden - felsorolt, megnevezett - befolyásoló tényező hatása benne van, ezért komplex
munkatermelékenységi mutatónak is nevezik
Összefoglalva a hatásokat megállapítható, hogy a munkatermelékenységi mutatókat befolyásoló tényezőket alapvetően két
csoportba lehet besorolni:
 olyan hatások, amelyek következtében a munkaigényesség megváltozik (legjelentősebbek ezek közül: műszaki
fejlesztés, szervezés, szakképzettség emelése), illetve
 olyan hatások, amelyek következtében az emberek által a termelésre és egyéb tevékenységekre felhasznált idő
megváltozik (az egész és törtnapi távollétek, valamint a munkarend szerinti napok változása).
A termelékenység alakulásának vizsgálata
A munka termelékenységének növelése meghatározó tényező a vállalkozás jövedelmezősége szempontjából. A
termelékenység növekedése élőmunka megtakarításokkal, az azt biztosító beruházásokkal, a termék és technológia
fejlesztésével, a jobb minőségű, célszerűbb anyagokkal, jobb létszámgazdálkodással, a gyártás szerszámozottsági fokának
javításával, számítástechnika alkalmazásával stb. érhető el.
A termelékenységet elsősorban a fizikai létszámra vetítve célszerű vizsgálni. A termelési értéket, vagyis a termelékenység
egyik tényezőjét elsősorban a termelő idő határozza meg, de a veszteségidő (nem produktív idő) növ. vagy csökk. is
befolyásolja a termelékenységi mutatót, vizsg. fontos feladat. Figyelembe kell venni, hogy a veszteségidők egy része a
munkástól független. Ezek különb. műszaki okokkal: gépmeghibásodás, energiahiány stb., és szervezési problémákkal:
anyagra-, munkára-, szerszámra várás stb, kapcsolatosak,
A teljesítmények ellenőrzésénél nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a megfelelő teljesítményszázalékokat olykor a
technológiai fegyelem be nem tartásával érik el. A vizsgálatkor ennek negatív hatásai, a minőség romlása, alacsony szintje,
a selejtszázalék növekedése stb. feltárhatók. A teljesítménynormák megbízhatóságát rontja azok fellazulása is, ami a
rendszeres normakarbantartás elhanyagolásából is eredhet. Ennek kapcsán azt kell vizsgálni, hogy:
 a műszaki fejl., a beruh., az újítások, a szervezési intézkedések eredményeként a munkanormák (tervek) indokolt
helyesbítését elvégezték-e,
 a begyakorlottság eredményeként fellazult normákat (terveket) az érintett gyártmányok (termékek) esetében
felülvizsgálták-e, és gondoskodtak-e rendezésükről.
 11b.
A mérleg vizsgálata II.: a források vizsgálatának feladatai, lehetséges módszerei, a vizsgálandó dokumentumok és
nyilvántartások

A források ellenőrzési feladatai (a teljesség igénye nélkül)

A mérlegben forrásként a ST, a céltart, a köt és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni.
ST-ként a mérlegben csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó
rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke részeként kell
kimutatni az értékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valós értékelés értékelési tartalékát is.
JT-vel kapcsolatosan vizsgálandó, hogy itt mutatták-e ki a cégbíróságon bejegyzett (illetve létesítő okiratban
meghatározott) tőkét. Ugyancsak ellenőrizni szükséges, hogy a tőkeemelés, illetve tőkeleszállítás könyvviteli elszámolása
megfelelő időpontban megtörtént-e. A TT és ET ell során vizsgálandó, hogy annak növekedése és csökkenése a számviteli
törvény előírásainak megfelelő jogcímen és módon, megfelelő bizonylat alapján került-e elszámolásra.
A lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötött összegeket, a kapott pótbefizetés és az
esetleges jegyzett tőke lekötött tartalék javára történő tőkeleszállítás összegét foglalja magában. Az ellenőrzés feladata
annak megállapítása, hogy a jogszabály által előírt lekötési kötelezettség teljesítése a tőketartalékkal, illetve az
eredménytartalékkal szemben megtörtént-e, illetve a megszüntetésük a jogszabályi előírásoknak megfelelően történt-e. A
vállalkozó saját elhatározása alapján képzett lekötött tartalékkal kapcsolatban elsősorban
annak gazdasági indokoltsága vizsgálandó.
Az adózott eredmény ellenőrzése során vizsgálandó a társasági adó meghatározásának
helyessége, illetve egyezősége a társasági adóbevallás adataival.
A céltartalékok esetében vizsgálni kell azok változását, az elszámolt céltartalékok jogcímeit, indokoltságát, a
céltartalékképzés gyakorlatát. Ugyancsak vizsgálandó a céltartalékképzés és a
társasági adótörvény előírásainak kapcsolatát, illetve a vonatkozó szabályok betartását.
A kötelezettségekkel kapcsolatos fontosabb ellenőrzési feladatok:
 a kötelezettségek besorolásának (hátrasorolt, hosszú lejáratú, rövid lejáratú) vizsgálata,
 a kötelezettségek részesedési viszonynak megfelelő besorolása
 annak ellenőrzése, hogy a hosszú lejáratú kötelezettségek esedékes törlesztő részletének
átsorolása a rövid lejáratú kötelezettségek közé megtörtént-e,
 annak vizsgálata, hogy a devizában fennálló kötelezettségek értékelése, és az
árfolyamkülönbözet elszámolása a jogszabálynak, illetve a számviteli politikában rögzítetteknek megfelelően
megtörtént-e.
A hátrasorolt kötelezettségek esetében ellenőrizni kell, hogy valóban olyan kapott kölcsönök vannak-e közöttük,
amelyekről a szerződésben a kölcsönt nyújtó fél nyilatkozott, hogy a kölcsön bevonható a vállalkozó adósságának
rendezésébe. A szerződésnek ugyancsak tartalmaznia kell a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy
követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti utolsó helyen áll.
A hosszú lejáratú kötelezettségek ellenőrzése során a legfontosabb vizsgálati feladatok:
 a beruházási és fejlesztési hitelek és az egyéb hosszú lejáratú hitelek mérlegben szereplő állományának
egyeztetése a hitelfolyószámla adataival,
 a kimutatott hitelek, kölcsönök szerződéssel alátámasztottak-e,
 a hiteltőke és hitelkam tárgyid törlesztése a szerződéseknek megfelelően megtörtént-e,
 a tárgyidőszakban esetlegesen meg nem fizetett esedékes kamat elhatárolása megtörtént-e,
 a kötvénykibocsátások szabályszerűsége, a kapcs analitikus nyilvántartások tartalma,
A rövid lejáratú kötelezettségek fontosabb ellenőrzési feladatai:
 a vevőktől kapott előlegek analitikus (előleg folyószla, előlegfiz listája) és főkönyvi nyilvántartásának egyezősége,
 a szállítókkal szembeni kötelezettségek teljeskörűségének és valódiságának ellenőrzése, annak vizsgálata, hogy
nem szerepelnek-e itt részesedési viszonyban lévő szállítókkal szembeni kötelezettségek,
 a külföldi szállítókkal szembeni kötelezettségek értékelésének vizsgálata,
 a kapott rövid lejáratú kölcsönök és hitelek szerződéseinek ellenőrzése, a kötelezettség
minősítésének helyessége (hosszú vagy rövid lejáratú)
 a hiteltőke és hitelkam tárgyid törlesztése a szerződéseknek megfelelően megtörtént-e,
 a tárgyidőszakban esetlegesen meg nem fiz esedékes kamat elhatárolása megtörtént-e,
 a mérlegben szereplő adóköt egyeztetése a bevallásokkal, befizetési bizonylatokkal,
 a dolgozókkal szembeni köt(levon, fel nem vett bér)teljeskörűségének és pontosságának ell
Passzív időbeli elhatárolások
 az aktív időbeli elhatárolások tartalmi helyességének és teljeskörűségének ellenőrzése,
 12.a.
Eredményelemzés a tervezés szakaszában. Az eredménytervezés és módszerei: nagyvonalú eredménytervezési
módszereket segítő elemzések, az optimális eredménytervezést segítő számítások, a részletes eredménytervezés. A
várható eredmény évközi folyamatos elemzése

Az eredménytervezés módszerei
 nagyvonalú: középtávú tervek készítésekor, éves tervezésnél, a tervmunka kezdeti szakaszában használjuk. Cél a
tervidőszaki minimális nyereségtömeg-követelmény meghatározása, valamint az eredményre ható tényezők
alakulásának vizsgálata
 optimális: a tervezéséhez szükséges - az előző év elemzett tényszámai; - piaci információk (piaci igény, feltételek,
elérhető árak, szállítási határidők); - gyártási és fejlesztési lehetőségek (gépi kapacitások, munkaerőkapcitások,
beszerezhető alapanyag); - tervkalkulációk (közvetlen önköltségek, fajlagos gépórák, alapanyag beszerzési normák,
jövedelmezőségi sorrendek), melyek segítségével nyereség-optimumszámítást készítünk a komplex terv
elkészítéséhez, melynek része az eredményterv.
 részletes, KOMPLEX üzleti terv részét képező eredménytervezés :
 tevékenységek értékesítésének fedezeti összegterve
 közvetett költségek terve
 egyéb bevételek és ráfordítások terve
 pénzügyi műveletek eredményterve
 a rendkívüli eredmény terve
Az összeállított üzleti tervet értékelésnek és bírálatnak kell alávetni.

Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye hat fő tényező hatására változik. Ezek a következők:
- árváltozás,
- önköltség (közvetlen) változás,
- volumenváltozás,
- összetétel-változás,
- a közvetett költségek változása és
- az egyéb bevételek és ráfordítások változása.

A vállalkozási eredmény elemzésében három szakaszt különböztetünk meg

 tervezés időszakában végzett munka célja az optimális terv kidolgozása
 várható eredmény évközi, folyamatos elemzés célja a kitűzött cél teljesítésének biztosítása
 az éves eredmény utólagos elemzés célja a gazdálkodás eredményességének értékelése

A várható eredmény évközi folyamatos elemzése keretében alapvetően a várható fedezeti összeg alakulása figyelendő.
A várható eredmény évközi elemzésében a tervezett éves fedezeti összeg figyelése mellett nagy jelentősége van a
fedezeti pontnak.
A fedezeti pont olyan nagyságú fedezeti összeget jelent, amely esetén a vállalkozás eredménye pontosan
nulla.
 12.b.
A költséggazdálkodás ellenőrzése termelő és kereskedelmi tevékenység esetén

Költséggazdálkodáson olyan tevékenységet értünk, amelynek középpontjában a költség áll.

Tartalmazza
 a költségek tervezését
 utalványozását
 analitikus nyilvántartását
 főkönyvi elszámolását
 ellenőrzését
 elemzését és információrendszerének kialakítását

KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁS ELLENŐRZÉSE

Szabályozottság ellenőrzése pl :
 Megfelelően készítik e a el a legfontosabb költségek terveit

Felhasználások utalványozásának ellenőrzése pl :

 Betartják e az utalványozási fegyelmet

Költségellenőrzés módszereinek vizsgálata

Anyagköltségek ellenőrzései pl:

 Anyagköltségként számolták e el a nyomtatványok irodaszerek bekerülési értékét
Igénybe vett anyagi jellegű szolgáltatások ellenőrzése pl:
 Anyagi jellegű szolgáltatásként számolták e el a bérleti díjakat
Egyéb szolgáltatások elszámolásának ellenőrzése
Személyi jellegű ráfordítások ellenőrzése
ÉCS leírás ellenőrzése
 13.a.
A termékszintű jövedelmezőség és a jövedelmezőség alakulásának átfogó elemzési módszertana a vállalkozás
szintjén. A jövedelmezőségi mutatók rendszerbe foglalása.

A jöved. átfogó elemzésének módszertana A hatékonyság elemzése során a következő

A jövedelmezőség átfogó elemzése során az egyes hatékonysági mutatókat használhatjuk
eredménykategóriákat valamilyen vetítési alaphoz  A komplex hatékonysági mutató
viszonyítjuk, ez  parciális hatékonysági mutatók - lehetnek:
 minősítő jellegű elemzés a jövedelmezőség  az élőmunka-hatékonyság mutatói
szintjének alakulására vonatkozóan, jelzi a jöve-  a bérhatékonyság mutatói,
delem-termelőképesség változását,  eszközhatékonysági mutatók,
 lehetőséget biztosít összehasonlításra más  tőkehatékonysági mutatók, valamint
vállalkozások, ágazati átlagok adataival,  a termelési költségszint mutatója.
 megteremti a lehetőséget a jövedelmezőség
tendenciaszerű elemzéséhez,
 a számviteli beszámolóban tájékoztatást nyújt a
felhasználóknak az eredményesség változásáról.
A jövedelmezőség számításánál alapképletünk:
j=
Eredmén
y/
Vetítési
alap

Mind az eredménykategóriák, mind pedig a vetítési

alapok a vállalkozás saját döntése alapján célszerűen
választandók.
A számvitelről szóló törvény előírása és szelleme szerint
a vállalkozásnak a jövedelmezőség alakulását be kell
mutatnia a kiegészítő mellékletben, valamint
bővebben az üzleti jelentésben is.
A jövedelmezőség számítása során figyelembe vehető
eredménykategóriák:
 értékesítés bruttó eredm. (fedezeti összeg),
 az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye,
 a szokásos vállalkozási eredmény,
 az adózás előtti eredmény,
 az adózott eredmény,
 a bruttó relációs (főpiaci) eredmény,
 adózás és kamatfiz. előtti eredmény (EBIT)
 adózás, kamatfiz. és écs előtti eredm. (EBITDA)
 adózott eredmény + fizetett kam. (NOPLAT)
Az alkalmazható vetítési alapok:
 az értékesítés nettó árbevétele,
 az ért. n. árbev. további bev. növelt összege
 a saját tőke összege,
 a lekötött eszközök nettó értéke,
 a készletek összege,
 az összes eszközérték,
 a bérköltség
 a személyi jellegű ráfordítások,
 a vállalkozás átlagos állományi létszáma,
 a relációk (fő piacok) szerinti nettó árbevétel,
 a ST és a kamatköt. idegen források összege.
Bruttó jövedelmezőség (ROS)
Árbev. (bevétel) arányos jöved. mutatók:
Tőke (vagyon) arányos jövedelmezőségi mutatók:
tőkearányos adózott eredmény (ROE)
Élőmunka arányos jövedelmezőségi mutatók
Eszközarányos jövedelmezőségi mutatók:
eszközmegtérülési mutatónak.
Célszerű, ha minden vállalkozás
 kiválasztja a számára legfontosabb mutatókat,
 13.b.
Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének ellenőrzése. Az üzleti jelentés ellenőrzése.

A kieg. mell. ell keretében azt kell vizsg, hogy a váll eleget tett-e a számviteli törvény előírásainak. A kieg.mell-be azokat a
számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni, amelyeket a törvény előír, továbbá mindazokat, amelyek a
vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához szükségesek. A
kiegészítő mellékletben értékelni kell a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, az eszközök és a
források összetételét, a saját tőke és a kötelezettségek tételeinek alakulását, a likviditás és a fizetőképesség, valamint a
jövedelmezőség alakulását. A számviteli politika meghatározó elemeit és azok változását, a változás eredményre gyakorolt
hatását a kiegészítő mellékletben külön be kell mutatni. A kiegészítő mellékletben ismertetni kell a beszámoló
összeállításánál alkalmazott szabályrendszert, annak főbb jellemzőit, az alkalmazott értékelési eljárásokat és az
értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes
mérlegtételeknél alkalmazott - az előző üzleti évtől eltérő - eljárásokból eredő, az eredményt befolyásoló eltérések
indokolását, valamint a vagyoni, pénzügyi helyzetre, az eredményre gyakorolt hatásukat. A kiegészítő mellékletben be kell
mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt
hatását, évenkénti megbontásban. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell cash-flow kimutatást is. A
kieg.mell-ben be kell mutatni az AE felhasználására von. javaslatot, amennyiben az nem egyezik meg a jóváhagyásra
jogosult testület által elfogadott határozattal.
A könyvvizsgálati kötelezettségre a beszámoló kiegészítő mellékletében kiemelten és egyértelműen utalni kell, továbbá be
kell mutatni könyvvizsgáló által felszámított díjat. Fel kell tüntetni a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok
irányításáért, vezetéséért felelős személy nyilvános adatait. A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell minden olyan
gazdasági társaság nevét és székhelyét, amely a mellékletet készítő vállalkozásnak leányvállalata, vagy más vállalkozással
közösen vezet; társult vállalkozása; egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozása. A kiegészítő mellékletnek tételesen
tartalmaznia kell minden olyan gazdasági társaság nevét, székhelyét, jegyzett tőkéjének összegét, a szavazatok arányát,
ahol a vállalkozás többségi befolyással, minősített többséget biztosító befolyással rendelkezik. A kiegészítő mellékletben be
kell mutatni a gazdasági társaságnál a vezető tisztségviselők, az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjainak
tevékenységükért az üzleti év után járó járandóság összegét; a számukra folyósított előlegek és kölcsönök összegét, a
nevükben vállalt garanciákat, csoportonként összevontan, a kamat, a lényeges egyéb feltételek, a visszafizetett összegek és
a visszafizetés feltételei egyidejű közlésével.
A kiegészítő mellékletben be kell mutatni azon kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, amelyek lényegesek és nem a
szokásos piaci feltételek között valósultak meg. A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell a bevételek aktív időbeli
elhatárolásának, a halasztott ráfordításoknak, a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásának, a halasztott
bevételeknek a jelentősebb összegeit, azok időbeli alakulását. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a hátrasorolt
eszközök értékét jogcímek szerinti részletezésben. Be kell mutatni a saját tőke üzleti éven belüli változását, annak okait,
különös tekintettel a jegyzett tőke változásaira. Ismertetni kell a saját részvények, saját üzletrészek megszerzésének in -
dokát, számát és névértékét. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló
kötelezettségekre képzett céltartalékot, illetve annak felhasználása összegét jogcímek szerinti részletezésben, különös
tekintettel a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék összegére.
Kiegészítő melléklet a vállalkozásról alkotott valós és megbízható kép kialakításának fontos eszköze. Tartalmát törvényi
előírás határozza meg de a vállalkozás döntésétől függően egyéb olyan adattal is kiegészülhet amely ezen célt szolgálja.
Szöveges magyarázattal segíti a beszámoló összegszerű adatainak megértését. Kiegészítő melléklet tagolása: általános
rész: tevékenységi kör bemutatása eredmény kimutatás választott formája alkalmazott értékelési eljárásokat a változások
okát azok hatásait Értékelni kell az eszközök és források összetételét, likviditást, fizetőképességet jövedelmezőség
alakulását. Tájékozató rész: fel tüntetni a leányvállalatokat társult vállalkozásokat átlagos statisztíkai létszámot,
bérköltséget személyi jellegű kifizetéseket tisztségviselők felügyelő bizottsági tagok járandóságait, kölcsönöket előlegeket.
Specifikus rész mérleg és eredmény kimutatás soraihoz kapcsolódó magyarázat. Cash-flow kimutatás célja hogy kimutassa
azokat a főbb tényezőket amelyekhez egy üzleti év gazdasági eseményei során pénzmozgások tartozik, ismertetve ezáltal a
pénzeszközökkel kapcsolatos gazdálkodást.

Üzleti jelentés ellenőrzése

- a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményekre, jelentős folyamatokra,
- a várható fejlődésre/a gazd-i körny. ismert és várható fejl., belső döntések várható hatása függv.,
- a kutatás és a kísérleti fejlesztés területére,
- a telephelyek bemutatására ,
- a vállalkozó által folytatott foglalkoztatáspolitikára,
- a környezetvédelemmel a váll. pénzügyi helyzetét meghatározó, befolyásoló szerepét a környezetvédelemmel
kapcsolatos felelősségét,
- a környezetvédelem területén a várható fejlesztéseket, az ezzel összefüggő támogatásokat,
- a környezetvédelem eszközei tekintetében a vállalkozó által alkalmazott politikát
- a környezetvédelemi intézkedéseket, azok végrehajtásának alakulását,
 14.a.
A vállalkozás eredményének utólagos elemzése: az egyes tényezők hatásainak részletes elemzése termelő
tevékenységnél

Az eredmény utólagos elemzése történhet:

• az előző évhez és az eredménytervhez viszonyítva

Az eredményelemzés feladata az eredményváltozást előidéző tényezőnek és előidéző okainak feltárása.

Az utólagos nagyvonalú eredményelemzés módszerei termelőtevékenység esetén:
• az átlagos fedezeti hányadot alkalmazó módszer,
• valamely, jellemző erőforrás egységére jutó fedezeti összeg mutatót alkalmazó módszer, amely lehet:
- 1 normaórára jutó fedezeti összeg,
- 1 gépórára (üzemórára) jutó fedezeti összeg,
- 100 Ft anyagfelhasználásra jutó fedezeti összeg,

Az értékesített termékek árszínvonalának elemzése

Az árszínvonal-változások hatása közismert. Az értékesített termékeknél, áruknál elért
• árnövelés az eredményt javítja (kivéve, ha az önköltség emelkedése azt felemészti),
• árcsökkenés az eredményt rontja

Az értékesítés elszámolt önköltsége változásának hatása az eredményre

Az önköltségváltozás eredményre gyakorolt hatását akkor tudjuk kiértékelni, ha tudjuk, hogy a ténylegesen értékesített
termékek bázis (vagy tervezett) önköltségi színvonalon összesen milyen összegű közvetlen költséget igényeltek volna
és ezt az összeget szembeállítjuk az értékesítés tényleges közvetlen költségeivel. A különbség az önköltségcsökkentés
(növekedés) forint összege, ami egyenlő az ilyen címen bekövetkezett eredményjavulás (romlás) összegével.

Az értékesítési volumen változásának hatása az eredményre

Az átlagos fedezeti hányadot alkalmazó módszer a volumenváltozás hatását az árbevétel változására vezeti vissza. A
változatlan árakon számított árbevétel és az előző évi árbevétel különbsége mutatja, hogy a volumenváltozás hatására
mennyivel nőtt (csökkent) a tárgyévi árbevétel.
A jellemző erőforrás egységére jutó fedezeti összeg módszere a volumenváltozást a kiválasztott (jellemző)
erőforrás felhasználásának változására vezeti vissza. Ebben az esetben azt vizsgáljuk, hogy hogyan változott volna
az erőforrás (normaóra, gépóra stb.) felhasználás kizárólag a volumen- változás hatására. Ennek keretében
változatlannak tekintjük a termékek fajlagos erőforrásigényét (normaóra szükségletét, gépóra szükségletét stb.) és a
tényleges volumenekkel súlyozva azt, kimutatható az előző évhez képest bekövetkezett változás.

Az egyéb bevételek és ráfordítások elemzését az abszolút eltérések módszerével a főkönyvi könyvelés adataiból a
tervezett, illetve bázis adatokhoz viszonyítva kell elvégezni.

A pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbsége a pénzügyi résztervvel, illetve annak

teljesítésével van szoros kapcsolatban. Az ideiglenesen szabad pénzeszközök betétként történő elhelyezése, a
pénzhiány hitelekkel, kölcsönökkel történő megoldása a kapott kamatok, illetve a fizetett kamatok összegeit
befolyásolja.
 14.b.
Az éves beszámoló eredménykimutatásának ellenőrzése I.: az üzemi, üzleti tevékenység eredményének az
ellenőrzése; a vizsgálat lehetséges módszerei, vizsgálandó dokumentumok és nyilvántartások.

A számviteli törvény 70.§ (1) szerint „Az eredménykimutatás a vállalkozó AE-ének a levezetését - az ellenőrzés
megállapításai alapján az előző üzleti év(ek) adózott eredményét módosító jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt
hatását elkülönítetten - tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, az AE összetevőit,
kialakulását mutatja be.”
Az eredménykimutatás által szolgáltatott információk egyaránt fontosak a tulajdonosok, a befektetők, hitelezők számára,
miután a váll jövedelemtermelő képességéről adnak átfogó képet.
Az ellenőrzésnek ezért van kiemelkedő szerepe az eredménykimutatás tartalmának vizsgálatában.
A vállalkozó fő (alap-) tevékenységének eredményét (az üzemi/üzleti tevékenység eredményét) alapvetően meghatározza
az Ért.n.árbev. alakulása. Ennek alapvető elemeit a termék- áru- és szolgáltatásért (általános forgalmi adót nem
tartalmazó) bevételei képezik.
Az értékesítés nettó árbevétele nem tartalmazhatja az értékesítésről kiállított számlában, nyugtában - a konkrét vásárolt és
STK-hez, szolgnyújtáshoz kapcs - adott engedmény összegét.
Az ért nettó árbevételének megoszt (belföldi és export értékesítés) fontos ellenőrzési feladat.
Az eredménykimutatás vizsgálata – függetlenül attól, hogy összköltség vagy forgalmi költség eljárással készült –
elsősorban a folyamatok eredményre gyakorolt hatásai rögzítésének ellenőrzését jelenti. Általánosan alkalmazott módszere
a mintavétel.
Az értékesítés nettó árbevételének fontosabb ellenőrzési feladatai:
  vizsgálni kell, hogy az eredménykimutatásban szereplő nettó árbevétel a valóságos gazdasági eseményeknek
megfelel-e (az ellenőrzés jellemzően egy kiválasztott időszak – pl. egy vagy több hónap – kibocsátott számláinak
egyeztetését jelenti a könyvelt árbevétellel),
  ellenőrizni kell, hogy a vevők a teljesítést elismerték-e,
  az elemzés eszköztárát felhasználva vizsgálni kell a tárgyidőszaki ás bázis időszaki
árbevétel közötti változásokat az árbevétel fő fajtái szerinti bontásban,
  a kiválasztott gazdasági események ellenőrzésénél meg kell vizsgálni az ügyleteket
alátámasztó szerződéseket, megállapodásokat, megrendeléseket,
  vizsg. kell az export árbev elszám helyességét (pl. megfelelő árfolyam alkalmazását)
Összköltség eljárással készített eredménykimutatás esetén fontos ellenőrzési feladatot jelent az aktívált saját
teljesítmények értékének meghatározása. Vizsgálni kell, hogy a mérlegben a saját termelésű készletek (befejezetlen
termelés, félkész- és késztermékek, növendék-, hízó és egyéb állatok) állományváltozása (nyitó és záró értékének
különbsége) megegyezik-e az
eredménykimutatás megfelelő adatával.
Az anyagjellegű ráfordítások között kell kimutatni a vásárolt és felhasznált anyagok értékét, az igénybe vett (vásárolt)
szolgáltatások - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az
eladott áruk beszerzési értékét és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. Az ellenőrzés alapbizonylatait számlák,
szállítólevelek, külföldi kiküldetések utazási-, és szállásköltség bizonylatai jelentik.
Személyi jellegű ráfordítások az alkalmazottaknak munkabérként elszámolt összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb
kifizetések, valamint a bérjárulékok. (Ez utóbbi tétellel az ellenőrzés külön feladat ellátása keretében foglalkozik.) Az
ellenőrzés legfontosabb alapbizonylatai a béranalitikák, munkaszerződések, teljesítményelszámolások, kiküldetési
rendelvények és elszámolások.
Az értékcsökkenési leírás ellenőrzése során nem csupán a meghatározás, illetve elszámolás
helyessége vizsgálandó, hanem az alkalmazott leírási mód célszerűsége is.
Forgalmi költség eljárással készült eredménykimutatás esetén az értékesítés közvetlen és
közvetett költségeinek vizsgálata jelent feladatot.
Az értékesítés közvetlen költségei között kell kimutatni az értékesített saját termelésű készletek és teljesített
szolgáltatások közvetlen önköltségét, az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét.
Az értékesítés közvetett költségei között az értékesítés és forgalmazás költségét, az igazgatási
költségeket és az egyéb általános költségeket kell szerepeltetni.
Az egyéb bevételek tartalmának ellenőrzése során vizsgálni kell, hogy az adott bevétel valóban „üzemi” jellegű-e.
Ugyancsak lényeges ellenőrzési szempont, hogy másik vagy több időszakot
érintő bevételek időbeli elhatárolása, illetve annak feloldása szabályosan történt-e.
Az egyéb ráfordítások tartalmának ellenőrzése során – az egyéb bevételekhez hasonlóan – vizsgálni kell, hogy az adott
ráfordítás valóban „üzemi” jellegű-e. Ugyancsak lényeges ellenőrzési szempont, hogy másik vagy több időszakot érintő
ráfordítások időbeli elhatárolása, illetve annak feloldása szabályosan történt-e. Kiemelten vizsgálandó az elszámolt terven
felüli
értékcsökkenések és az értékvesztések indokoltsága, dokumentálása.
 15.a.
Az egyes mérlegtételek részletes elemzése az abszolút és relatív eltérésék módszerével.

Mérlegelemzés feladata: a váll vagyoni, pügyi helyzetének, és az abban beköv vált elemzése, a vállalat gazdálkodásának
megismerése.
Mérlegelemzés technikája:
 bázis adatokhoz viszonyítva,
 tervadatokhoz viszonyítva.
Mérlegelemzés módszerei:
 Átfogó pénzügyi elemzés a vagyoni és pénzügyi helyzetre vonatkozóan,
 Az egyes mérlegtételek alakulásának részletes elemzése.
Elemzési módszerek:
 Mutatók (valamely jelenséget egyszerűsítenek le)
◦ eredeti adatokból, származtatott adatokból (összeg), viszonyszámokból.
 Összehasonlítás (ha azonos tartalommal bírnak az adatok)
◦ dinamikus (időszak eltér), térbeli, tervbeli.
 Tényezőkre bontás (a változás okát mutatja be).
Mérlegelemzési mutatók (átfogó elemzés):
Vagyoni helyzet elemzése:
Megoszlási viszonyszámok:
adott eszköz (forrás) / mérlegfőösszeg
vagyoni szerkezet változását mutatja
Tőkeerősség = saját tőke / mérlegfőösszeg
Kötelezettségek aránya = kötelezettségek / mérlegfőösszeg (70% felett elfogadható)
Tőkegyarapodás = mérleg szerinti eredmény / saját tőke
Tőkenövekmény = saját tőke./ jegyzett tőke
Befektetett eszközök fedezete I:= saját tőke / befektetett eszközök (értéke minimum 1)
Befektetett eszközök fedezete II = saját tőke + hosszú lej köt / befektetett. eszközök
Forgótőke = forgóeszk – rövid lej köt (saját forrással finanszírozott forgóeszközök)
Forgótőke aránya = forgótőke / saját tőke
Céltartalékok aránya = céltartalékok / mérlegfőösszeg.
Pénzügyi helyzet elemzése:
Likviditás elemzése:
 Likviditási mutató = forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek
 Likviditási gyorsráta = forgóeszközök – készletek / rövid lejáratú köt.
 Prompt likviditási mutató = pénzügyi eszközök / rövid lejáratú köt.
Adósság elemzése:
 Adósság állomány aránya = hosszú lej. köt. / hosszú lej. köt. + saját tőke
 Adósság állomány = hosszú lejáratú + hátrasorolt kötelezettségek
 Saját tőke arány = saját tőke / hosszú lejáratú kötelezettségek + saját tőke
 Adósság állomány fedezettsége = saját tőke / hosszú lejáratú köt.
 Adósság szolgálati fedezete = msze + amortizáció / hosszú lej. köt. éven belül esed. része
Cash-flow elemzése.
Mérlegtételek részletes elemzése:
A vezetésnek nyújt információt. Abszolút eltérések vált módszerével (csoportonként, tételenként) bázishoz, tervhez
képest. Eltéréseket minősíteni kell.
Tárgyi eszközök
 Használhatósági fok (le nem írt hányad) = nettó érték / bruttó érték
 Tárgyi eszk megújítás mértéke = tárgyévi aktiválás / tárgyidőszak végi br záró érték
Készletek:
 Átlagos anyagtárolási mutató = anyagkészlet / egynapi anyag költsége
 Áruk átlagos tárolási ideje = árukészlet / ELÁBÉ
 Késztermék átlagos tárolási ideje = késztermék./ egynapi közvetlen önköltség
 Fordulatok száma = ért nettó árbevétele / készletek (mérlegfordulónapi értéken)
Vevők – szállítók:
 Vevők átlagos futamideje = vevőkövetelések / 1 napi értékesítés nettó árbevétele
 Szállítók átlagos futamideje = szállítói kötelezettségek / 1 napi ért nettó árbevétele
Vevő – szállító aránya
 15.b.
A vállalkozások belső ellenőrzése. A belső kontrollrendszer és komponensei. A belső kontrollrendszer értékelése,
felülvizsgálata. A függetlenített belső ellenőrzés. A belső ellenőrzési szervezettel szembeni elvárások.

A belső ellenőrzés célja:

 a tulajdonosi ellenőrzés
 a vállalati célkitűzések elérésének elősegítése

A belső kontrollrendszer kialakítása a menedzsment kötelezettsége, egy olyan folyamat, amely magába foglalja:
 kontrollkörnyezet
 kockázatértékelés
 kontrolltevékenység
 információ és kommunikáció
 monitoring kialakítását.

Kontrollkörnyezet: a szervezeti struktúrát, a magatartási és etikai értékeket, megfelelő hozzáértéssel és tudással

rendelkező foglalkoztatottakat, a vezetői hozzáértés vizsgálatát jelenti.

Kockázatértékelés: a kockázatok olyan tényezők, melyek bekövetkezése veszélyezteti a vállalkozás céljainak elérését. A
kockázat kezelés rendszere egy olyan folyamat, amely a kockázatok azonosítására, értékelésére és kezelésére terjed ki.

Kontrolltevékenység: Meghatározása a vezetők hatáskörébe tartozik. A kontrolloknak az összes folyamatban meg kell
jelenni. Magukba foglalnak jóváhagyási, engedélyezési felülvizsgálati tevékenységet, valamint a hatáskörök
szétválasztását.

Információ és kommunikáció: A kommunikáció lehet belső és külső irányú. A kommunikáció és információ elsődleges
feladata, hogy az igényekhez igazodó, feladatok teljesítéséhez kapcsolódó információk a kellő időben a megfelelő helyre
eljussanak, ezáltal segítség a vállalti célok elérését.

Monitoring: A monitoring célja, hogy megállapítsa, felülvizsgálja, a kialakított kontrollrendszer megfelelően működik-e. A
monitoring a munka folyamatos, és időszakos vizsgálatokat egyaránt tartalmaz.

A belső kontrollrendszert évente felül kell vizsgálni, a vizsgálat eredményéről jelentést kell készíteni. A kontrollrendszert
általában külső szakértő vizsgálja, a belső ellenőrzés csak részterületeket vizsgál.

A függetlenített belső ellenőrzés

A függetlenített belső ellenőrzés, független objektív tanácsadó szolgáltatás, amely segít a vállalati működés fejlesztésében,
módszeresen értékeli a szervezet kockázatkezelési, kontroll és irányítási folyamatit. A belső ellenőrzés tevékenységét
alapvetően a belső ellenőrzési kézikönyv szabályozza.
A belső ellenőrök függetlenek, megfelelő szaktudással, ellenőrzési módszertannal, a tevékenység folyamatinak kellő
ismeretével rendelkeznek.
A belső ellenőrzés tevékenységét kockázatlapú tervek, illetve módszertanok szerint végzi.
Az ellenőri munka fontos követelménye az ellenőrzések dokumentálása, amely a minőségbiztosítás fontos eleme. A z iratok
megőrzéséért, a nyilvántartások kialakításáért és vezetéséért a belső ellenőrzés vezetője a felelős.
Az ellenőrök a vizsgálatokkal kapcsolatban kötelesek megállapításokat tenni, és ajánlásokat javaslatokat megfogalmazni a
kockázatok, hiányosságok megszüntetése érdekében, valamint kötelesek nyomon követni az ellenőrzés megállapításai
alapján megtett intézkedéseket.

A belső ellenőrzéssel szembeni főbb elvárások többek között:

 jó együttműködés a vezetőségével
 munkáját a megfelelő standardok alapján végezze
 tevékenysége többletértéket teremtsen
 működése legyen költséghatékony
 az általa elért eredményeket jól kommunikálja
 pártatlan és objektív legyen.
 16.a.
A gazdasági hatékonyság elemzése a vállalkozásoknál termelő-szolgáltató tevékenység esetén. A termelőtevékenység
hozammutatói és erőforrásai. Hatékonysági mutatók.

A termelőtevékenységet folytató vállalkozások alapvető feladata a tevékenységi körükbe tartozó termékekkel,

szolgáltatásokkal szemben támasztott vevői igények kielégítése, ezért olyan nagyságú és összetételű termelést kell
megvalósítaniuk, amely megfelel a piaci igényeknek.
A termelő tevékenységet folytató vállalkozásoknál gazdasági elemző-munkának fontos területe a termelés elemzése.

termelés mérhető:
 természetes mértékegységben kg,db
 munkamértékegységben normaóra
 értékben.

A termelésiérték-mutatók felépítése:
értékesített késztermékek nettó árbevétele
+- késztermék készlet változás
+ értékesített félkész termékek nettó árbevétele
+ saját előállítású eszközök aktivált értéke
= KÉSZTERMELÉS ÉRTÉKE
+ számlázott szolgáltatások nettó árbevétele
= BEFEJEZETT TERMELÉS ÉRTÉKE
+- befejezetlen és félkész termelés állományváltozása
= TELJES TERMELÉSI ÉRTÉK

Összevontabb számítást alkalmazva a bruttó termelési érték következőképpen is megállapítható:

Értékesítés nettó árbevétele
- ELÁBÉ
- eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
+ saját előállítású eszközök aktivált értéke
+- saját termelésű készletek állományváltozása
= BRUTTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK

Ezeken kívül számszerűsíthetők a vállalkozás teljesítményét jobban tükröző nettó típusú termelésiérték mutatók is.
 anyagmentes termelési érték
bruttó termelési érték
- anyagköltségek
- igénybe vett szolgáltatásokból anyagjellegű szolgáltatások értéke
= ANYAGMENTES TERMELÉSI ÉRTÉK
 nettó termelési érték
anyagmentes termelési érték
- értékcsökkenési leírás
= NETTÓ TERMELÉSI ÉRTÉK
 hozzáadott érték
személyi jellegű ráfordítások
+ értékcsökkenési leírás
+ adózás előtti eredmény
= HOZZÁADOTT ÉRTÉK

A vállalkozások a gazdasági tevékenység elemzése során rendszeresen számszerűsítik azt, hogy hogyan változott a
termelési érték és a változás milyen okokra vezethető vissza.
Az értékindex (Iv) a termékek, árucikkek bizonyos körére vonatkozóan a termelési érték együttes változását mutatja.
Iv= q1 × p1 / q0 × p0
Az árindex (Ip) a különböző termékek, árucikkek árainak együttes, átlagos változását, tehát az árszínvonal változását
mutatja.
Ip= q1 × p1 / q1 × p0
A volumenindex (Iq) a különböző termékekből termelt, eladott mennyiségek együttes, átlagos változását mutatja.
Iq= q1 × p0 / q0 × p0

A selejtre vonatkozó információk felhasználásával megállapítható az egyes termékek selejt százaléka,

selejtszázalék = selejt mennyisége / termelés mennyisége
NYITÓKÉSZLET + BESZERZÉS = ÉRTÉKESÍTÉS + ZÁRÓKÉSZLET
Ez az egyenlet az áruforgalmi folyamat mindenkori egyensúlyát tükrözi.
 16.b.
A gazdasági társaságok tulajdonosi ellenőrzése: a felelős társaságirányítás szerepe a tulajdonosi ellenőrzésben. A
tulajdonosok, az igazgatóság, a felügyelő bizottság és az auditbizottság szerepe a tulajdonosi ellenőrzésben.

A felelős társaságirányítás szerepe a tulajdonosi ellenőrzésben

„A vállalatirányítás az a rendszer, amellyel a vállalatokat igazgatják és kontrollálják. A vállalatirányítás meghatározza a
vállalat különböző résztvevői közötti jogkör és felelősségkör megosztást, és kijelöli a vállalati döntéshozatal szabályait és
eljárásait. Emellett olyan struktúrát is biztosít, amelyen keresztül meghatározásra kerülnek a vállalati célok, valamint ezen
célok elérésének és a teljesítmény nyomon követésének eszközei.”
A felelős társaságirányítás elsősorban a tulajdonosi ellenőrzéshez kötődik, a testületek belső kontrollrendszerhez
kapcsolódó kötelezettségei miatt a vállalkozások belső ellenőrzésével is szoros összefüggésben van. A jól működő felelős
társaságirányítás esetén az igazgatóság munkájában támaszkodhat és köteles is igénybe venni a belső ellenőrzés segítségét.
Az igazgatóság megkap valamennyi lényeges információt a vállalkozás működéséről, de sem a tulajdonosok, sem a piac
más szereplői, továbbá az állam és az alkalmazottak információs igényei sem maradnak kielégítetlenül.

A tulajdonosok szerepe a tulajdonosi ellenőrzésben

A tulajdonosok nem képeznek egységes akaratú csoportot, ami a tulajdonosok különbözőségéből, összetételéből (pl. állami
tulajdonosok, szakmai befektetők, magánszemélyek) egyenesen következik, Egy részük kevésbé aktívan (pl. pénzügyi
befektetők), másik részük viszont erőteljesen vesz részt a felügyeleti munkában. A tulajdonosok jogaikat (így ellenőrzési,
felügyeleti jogaikat is) és kötelezettségeiket a társaság legfőbb szervének ülésein gyakorolhatják, ahol a tulajdonosok
határozat formájában fejezik ki döntéseiket. A gazdasági társaság legfőbb szervének feladata elsősorban a társaság alapvető,
stratégiai ügyeiben való döntés.
A tulajdonosi érdekek védelme céljából alakultak ki az ügyvezetést és az általuk megbízott vezetők tevékenységét fel -
ügyelő ellenőrzések rendszere (felügyelő bizottság, audit bizottság, könyvvizsgáló).

Az igazgatóság (és bizottságainak) szerepe a tulajdonosi ellenőrzésben

Az igazgatóság felelőssége összefüggésbe hozható mind a tulajdonosi, mind pedig a belső ellenőrzési alrendszerrel. Az
igazgatóság feladatai alapvetően a következő, ellenőrzési szempontból meghatározó területekkel kapcsolatosak:
 a stratégiai irányelvek, a társasági célkitűzések meghatározása és a végrehajtás felügyelete,
 a társaságirányítási gyakorlat eredményességének és hatékonyságának felülvizsgálata,
 az összeférhetetlenség eseteinek kezelése, az etikai kódex elfogadása,
 a kockázatkezelési irányelvek meghatározása,
 a belső kontrollrendszerrel kapcsolatos irányelvek megfogalmazása,
 a pénzügyi (számviteli) jelentések tisztaságának biztosítása,

A felügyelő bizottság szerepe a tulajdonosi ellenőrzésben

A felügyelő bizottság a vállalkozás legfőbb szerve részére végzi el az igazgatóság (ügyvezetés) tevékenységének
ellenőrzését. Kötelező felügyelőbizottság létrehozása, ha a társaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak
száma éves átlagban a kétszáz főt meghaladja, és az üzemi tanács nem mondott le a felügyelő bizottságban való
munkavállalói részvételről. Kötelező a létrehozása a nyilvánosan működő részvénytársaság esetében, akkor is, ha a társaság
nem egységes irányítási rendszerben működik, a zártkörűen működő részvénytársaság esetében, ha azt a szavazati jogok
legalább öt százalékával rendelkező tulajdonosok kérik.

Az audit bizottság szerepe a tulajdonosi ellenőrzésben

Nyilvánosan működő részvénytársaságnál kötelező auditbizottság létrehozása, amely a felügyelőbizottságot, illetve az
igazgatótanácsot a pénzügyi beszámolórendszer ellenőrzésében, a könyvvizsgáló kiválasztásában és a könyvvizsgálóval
való együttműködésben segíti. Az audit- bizottságot a közgyűlés a felügyelőbizottság vagy az igazgatótanács független
tagjai közül választja. Az auditbizottság három tagból áll, legalább egy tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói szak-
képesítéssel kell rendelkeznie.
 17.a.
Az elemzés fajtái, csoportosítása. Az operatív döntéstámogatás elemzési módszerei: statisztikai és matematikai
módszerek, a kalkulációs módszerek, a tényezőkre bontás módszerei. Az ABC-(Pareto) elemzés. A stratégiai
döntéstámogatás főbb elemzési módszerei. Az elemző munka fő szakaszai, tervezése és végrehajtása.
Az elemzési tevékenységet többféle ismérv szerint lehet
csoportosítani, megkülönböztetésük különböző szempontok szerint
történhet, megadva, meghatározva így az elemzés fajtáit.
a) Az elemzés időtávja, időhorizontja szerint megkülönböztetünk:
• stratégiai, távlatos elemzéseket;
• rövid távú, az operatív üzletvitelt támogató elemzéseket
b) Az elemzés periodicitása szerint elkülöníthető egymástól a
periodikusan ismétlődő, az aperiodikusan jelentkező és az
egyszeri döntésekhez kapcsolódó elemzés.
c) Terjedelme szerint megkülönböztethetünk
átfogó elemzést, és részleges elemzést,
d) Az elemzés jellege alapján lehet:
• leíró, prognosztizáló és
• döntés-előkészítő
e) Megközelítési módja szerint:
• műszaki-gazdasági
• gazdasági vetületű elemzéseket különböztethetünk meg.
j) A folyamat állapota, helyzete szempontjából két nagyobb
csoport határozható meg:
• statikus elemzés
• dinamikus elemzés
g) Az elemzés döntésekhez való időbeli kapcsolódásának
szempontjából,
 döntés előtti elemzés
 a végrehajtás szakaszában végzett elemzés
 utólagosan elvégzett elemzés
h) Az elemzés időbelisége kapcsán más megközelítést alkalmazva
előre- és visszatekintő elemzésekről beszélhetünk.
Az elemző munka fő szakaszai, tervezése, logikai modellje
1. Az elemzés tárgyának, céljának meghatározása
2. Az információforrások kijelölése, számbavétele
3. A lehetséges közvetlen okok (tényezők) számbavétele
4. Törvényszerűségek, összefüggések közgazdasági vizsgálata
5. Az elemzéshez szükséges módszerek megválasztása, illesztése
6. Információgyűjtés és feldolgozás
7. Az adatok feldolgozása
8. Döntés a szintézisről vagy újabb célkitűzés
Az elemzés végrehajtása
1. Az elemzéshez szükséges adatok (információk) kijelölése
2. Az adatok egyszerűsítése
3. Az adatok csoportosítása
4. Az információk feldolgozása
5. Az elemző munka összefoglalása, az eredmények
megfogalmazása
A vállalati elemzés gyakorlatára a különböző matematikai
módszerek, matematikai modellek és számítások széleskörű
alkalmazása jellemző. Matematikai összefüggések kapcsolódnak
például a különböző vállalati pénzügyi elemzésekhez
(kamatszámítás, diszkontálás, járadékszámítás, függvények
kezelése stb.).
A vállalati elemzés különböző területein gyakran felhasználható,
sajátos elemzési eljárás a Pareto-elvre épülő ABC-elemzés. Az
egyszerű módszer alapgondolata Vilfredo Pareto olasz
szociológustól származik, miszerint a naponta ráfordított idő 20%-
ával az optimális eredmény 80%-át tudjuk teljesíteni, elérni
(természetesen akkor, ha ésszerűen tervezünk). Pareto másik
megfontolandó gondolata, hogy a kevésbé fontos területeken nem
tudunk (de nem is célszerű) teljességre törekedni. A módszer
lényege tehát a jelentős, vizsgálandó elemek, tényezők kiemelése
egy információhalmazból. A tényezők fontossága alapján jelöljük
ki az úgynevezett ABC-elemeket. A fontossági sorrendnek
megfelelően az A csoportba tartozó elemek részletesen, egyedileg
vizsgálandók, esetleg a B csoportba tartozó elemekkel is érdemes
foglalkozni, és általában elhanyagolható eredményt ad C elemek
vizsgálata. A benchmarking a termékek, a szolgáltatások és a
folyamatok összehasonlító elemzését jelenti a versenytársakkal, az
iparág vagy az adott vállalati folyamat legjobbjaival szemben.
Röviden és egyszerűen a benchmarking nem más, mint megtalálni
és alkalmazni a legjobb gyakorlatot.
A balanced scorecard (BSC) egy sajátos megközelítés a stratégia
tudatos végiggondolására, megelevenítésére, megvalósítására.
A stratégiai elemzések vállalati gyakorlatban jól bevált egyik
alapvető módszere a SWOT-elemzés. A SWOT-elemzés egyaránt
magában foglalja a vállalkozás a belső jellemzőinek értékelését,
amelyek alapján meghatározható, hogy mely vállalati tényezők
jelentenek erősségeket és melyek gyengeségeket, valamint külső
környezetének vizsgálatát, amennyiben feltárja a környezeti
fenyegetéseket (veszélyeket) és lehetőségeket.
Az adottságok értékelésére alkalmas a PEST-elemzés, amely a
politikai, a gazdasági; a társadalmi és a technikai környezeti
területek vizsgálatára terjed ki, vagyis olyan tényezők azonosítását
jelenti, amelyek hosszú távon befolyásolhatják a vállalkozás
gazdálkodását.
A stratégia kialakításakor elengedhetetlen, hogy a vállalkozás
megismerje és értékelje az iparágában (mikrokörnyezetében)
érvényesülő azon gazdasági tényezőket, amelyek meghatározóak a
versenyhelyzetére. Ezeknek a hatásoknak a felismerésén alapszik
Porter (amerikai közgazdász) közismert elemzési modellje, az öt
versenyerő modell. Porter szerint az öt tényező, amelyek
együttesen hatnak az iparági versenyre:
 a potenciális új versenytársak megjelenésének veszélye
(új belépők),
 a szállítók alkupozíciója,
 a vevők alkupozíciója,
 a helyettesítő termékekből adódó veszélyek és
 a már meglévő versenytársak miatti verseny intenzitása.
 17.b.
Az ellenőrzés általános munkaszakaszai: az ellenőrzésre való felkészülés és adminisztratív előkészítés, a vizsgálati
program végrehajtása. Az ellenőrzés tervezéséhez kapcsolódó főbb megfontolások.

Az ellenőrzési tevékenység tervezésének jelentőségét elsősorban az adja, hogy a feladatok és a végrehajtásukhoz
rendelkezésre álló feltételek, erőforrások felmérésén és megvalósításuk lehetőségeinek megfogalmazásán keresztül
növekedhet az ellenőrzéseknek a szervezettsége és hatékonysága, ami összességében a szervezet működésének
szervezettségét és hatékonyságát is növeli.
A tervezési céloknak megfelelő részletezettségű terveket jellemzően írásban rögzítik, és többszintű tervezést valósítanak
meg. A többszintű tervezés azt jelenti, hogy az ellenőrző szervezetek, illetve a belső ellenőrzés is többféle –
kockázatelemzésre épülő – tervet készítenek, azaz legalább stratégiai és éves ellenőrzési tervet (munkatervet) állítanak
össze.
A stratégiai terv készítése alapvetően a hosszú távú (stratégiai) célok kijelölésére, valamint az ezekhez tartozó stratégiai
fejlesztések, fejlesztési irányok meghatározására irányul. A stratégiai terv általában tartalmazza:
 a stratégiai célokat, a hosszú távú célkitűzéseket,
 a vizsgált területeket,figyelembe véve a szervezet struktúrájában vagy tev-ben terv. vált.,
 az ellenőrzési tevékenység információs igényeit,
 a stratégiai időtávon érvényesülő kockázati tényezőket és azok értékelését,
 a szervezet fejlesztési elképzeléseit,
 az ellenőri létszám szükséglet felmérését és ezzel összefüggésben az ellenőrök hosszú
távú képzési tervét,
 az ellenőrzési tevékenység tárgyi feltételeit.
A több évre, stratégiai időszakra vonatkozó ismeretekre, célkitűzésekre alapozva lehet összeállítani az úgynevezett
ellenőrzési munkatervet.
Az éves ellenőrzési munkaterv az ellenőrök feladatait és a feladatok végrehajtásának feltételeit meghatározó előirányzat.
Lényeges a feladatok fontossági sorrendjének megállapítása, a prioritások kijelölése, amelyet többek között az
ellenőrizendő területek kiválasztásához kapcsolódó kockázatelemzés is megalapoz.
Az ellenőrzési munkaterv kidolgozásához szükséges információk lehetnek például:
 a környezet változása a tervidőszakban (például az európai uniós és a magyar
jogszabályi változások, a gazdasági – politikai környezet változása)
 a stratégiai terv,
 a vezetői testületek rövidtávú elvárásai, amelyeket a stratégiai terv nem biztos, hogy
tartalmaz,
 az ellenőrzési kötelezettségeket meghatározó jogszabályi előírások (az ellenőrzés
területére vonatkozóan vagy az ellenőrzés előírt gyakoriságára vonatkozóan),
 az ellenőrzésre vonatkozó felkérések, megbízások,
 az ellenőrzés hatáskörébe tartozó szervezeteket érintő információk, bejelentések,
 az utóvizsgálatra vonatkozó igények,
 az ellenőrző szervezet emberi erőforrás állományára és azok felhasználására vonatkozó
ismeretek (ellenőrök létszámának nagysága és összetétele, a munkaerő-szükséglet és
munkaerő-fedezet alakulásának adatai stb.),
 technikai feltételekre vonatkozó információk stb.
A tartalékidő a váratlanul felmerülő, de indokolt ellenőrzési feladatok idejét jelenti, amelynek nagyságrendjét legtöbbször
csak nagyvonalú becsléssel, elsősorban a korábbi évek tapasztalatát figyelembe véve lehet meghatározni. Nem lehet a
tartalékidő terhére elszámolni az ellenőrök szakmai továbbképzésének időszükségletét, hiszen ennek nagyságrendje előre
tervezhető és szükséges is tervezni azt, ugyanis csak a szakmai tudás folytonos frissítésével, fejlesztésével képes az ellenőr
felelősségteljesen végrehajtani tényfeltáró, értékelő tevékenységét.
A tervezési folyamat végeredményeként összeállított ellenőrzési munkaterv – legalább – tartalmazza:
 az ellenőrzési tervet megalapozó elemzéseket, különös tekintettel a kockázatelemzésre,
 az ellenőrzések célját, s az ahhoz kapcsolódó tervezett ellenőrzések tárgyát,
 az ellenőrizendő szervezetek, főfolyamatok, projektek stb. megnevezését,
 az egyes ellenőrizendő időszakok megjelölését,
 az ellenőrzések típusát és módszereit,
 az ellenőrzések ütemezését,
 a szükséges ellenőrzési kapacitás meghatározását.
A belső ellenőrzés tervezési folyamatával szemben a következő alapvető követelmények fogalmazhatóak meg:
 Kockázatalapú (a tervezést a folyamatokra és az azokban rejlő kockázatokra kell alapozni).
 Jövőorientált (a legmagasabb kockázatú folyamatok ellenőrzését a stratégiai terven túl a rövid távú tervekbe is
meghatározott rendszerességgel újra bele kell foglalni).
 Folyamatos (a gördülő tervezés segítségével a stratégiai ellenőrzési tervet évente célszerű aktualizálni, s ez
alapján meghatározni a következő esztendő éves ellenőrzési tervét).
 Rugalmas (a szervezet kockázati struktúráját érdemes időről időre újra értékelni, és az ellenőrzési terveket ennek
megfelelően módosítani).
 18.a.
A gazdasági hatékonyság elemzése a vállalkozásoknál kereskedelmi tevékenység esetén. A kereskedelmi tevékenység
hozammutatói. Az élőmunka- és eszközhatékonyság mutatói a kereskedelemben.

Élőmunkaarányos jövedelmezőségi mutatók

Amennyiben az élőmunka meghatározó szerepet játszik a vállalkozás eredményességének alakulásában, úgy célszerűen
kiválasztott eredménykategóriákat viszonyíthatunk az élőmunka felhasználás jellemző adataihoz.
Eszközarányos jövedelmezőségi mutatók:
E mutatók esetében célszerűen választott eredménykategóriát viszonyítunk az eszközök meghatározott csoportjához,
alakulásuk az eszközök jövedelemtermelő képességére ad jelzéseket, remélhetően növekedést mutatva. Az eszközarányos
jövedelmezőségi mutatók közül külön kiemeljük a ROA'“, amely az adózás előtti eredmény és az összes eszköz viszonyát
mutatja. Ugyancsak kiemelt jelentősége van annak az eszközarányos jövedelmezőségi mutatónak, amelyet
eszközmegtérülési mutatónak(ROI).
A kereskedelmi tevékenység jellegéből következően a hatékonyság elemzés részben a termelő vállalkozások
hatékonyságelemzésétől eltérő technikát, módszereket igényel.
A kereskedelmi vállalkozások számára, a tevékenység élőmunka igényes volta miatt, kiemelt fontossággal bírnak az emberi
erőforrások.
A kereskedelemben is számos hozam kategória közül választhatunk. Alkalmazható az időszak
 értékesítés nettó árbevétele,
 a realizált árréstömeg összege,
 az árréstömeget és általános forgalmi adó összegét is tartalmazó forgalom összege.
A ráfordítás jelen esetben a humán erőforrás által befektetett munkát jelenti, amely a forgalom keletkezését eredményezi.
Ez kifejezhető a
 ledolgozott munkaórák,
 létszámadatok segítségével.
Az élőmunka-hatékonyság mellett a kereskedelemben is fontos az eszközhatékonyság elemzése. A kereskedelmi
vállalkozás eszközeit alapvetően két csoportba sorolhatjuk, attól függően, hogy milyen szerepet töltenek be a
tevékenységben:
 létesítmények,
 technikai eszközök.
A munka termelékenységének elemzésekor általában nem a mutatók nagyságát, hanem ezek változását (indexeit)
vizsgáljuk, tehát dinamikus (bázis-tárgy), illetve terv-tény összehasonlításokat végzünk. Az elemzés lényege, hogy
megállapítsuk ezeknek a változásoknak az okait és a lehetőségekhez képest számszerűsítsük ezeket. PL: Egy fizikai órára
jutó termelés, Egy fizikai fő egy teljesített napjára jutó termelés.

A kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások az áruforgalom lebonyolításában vesznek részt. Az áruforgalom az

újratermelés része, a forgalom az elosztás és a csere mozzanatát foglalja magába. Az áruforgalom szakaszai:
- beszerzés
- készletezés
- értékesítés
Az egyes szakaszok között a célelem az értékesítés, a másik két szakaszra az értékesítés érdekében van szükség.
Az áruforgalom három szakasza között egyenes arányú kapcsolat és kölcsönhatás áll fenn.
Az áruforgalmi folyamat három eleme közötti összefüggést az áruforgalmi mérlegsor szemlélteti:
NYITÓKÉSZLET + BESZERZÉS = ÉRTÉKESÍTÉS + ZÁRÓKÉSZLET
Ez az egyenlet az áruforgalmi folyamat mindenkori egyensúlyát tükrözi.
Statikus (pillanatnyi) egyensúlyról akkor beszélhetünk, ha beszerzés és az értékesítés azonos nagyságrendű, azaz készlet
állandó.
Dinamikus egyensúly esetén adott készletszint mellett növekvő értékesítést emelkedő beszerzéssel ér el a vállalkozás,
vagyis ez az állapot bővülési, növekedési elemeket is feltételez.
a)Az áruforgalmi mérlegsor felhasználható az áruforgalmi folyamat elemei közötti kölcsönhatások
b)A kereskedelmi tevékenység elemzése során a fentieken kívül fontos feladat az értékesítési forgalom vizsgálata is.PL:
megoszlási viszonyszámok ,a bázis- és láncviszonyszámokkal mérhető.

c) A kereskedelmi tevékenység elemzésének fontos területét képezi az árrés elemzése. Az árrés az értékesítési árbevételnek
az eladott áru beszerzési értékével csökkentett összege. az árrés két fő részre,
- költségfedezeti részre, illetve
- nyereségfedezeti részre bontható.
 18.b.
A számvitel belső szabályozottságának ellenőrzése. A számviteli politika ellenőrzése. A leltározási szabályzat átfogó
ellenőrzése. Az értékelési szabályzat ellenőrzése. A pénzkezelési szabályzat ellenőrzése. Az önköltségszámítási
szabályzat ellenőrzése. A számlarend vizsgálata.

Szabályozottság ellenőrzése
A számviteli törvény olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek összhangban állnak az Európai Unió vonatkozó
irányelveivel, figyelemmel vannak a nemzetközi számviteli elvekre. A szabályozottság célja, hogy megbízható és valós
összképet biztosító tájékoztatást lehessen nyújtani a törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről,
vagyonáról, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és jövőbeli terveiről.
vizsgálandó, hogy a vállalkozás legalább az alábbi szabályzatokat megfelelően kidolgozta-e, illetve aktualizálta-e: PL:
 a számlarendet;
 a selejtezési szabályzatot;

A számviteli politika ellenőrzése

A számviteli politika elkészítéséért, aktualizálásáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. A számviteli
politikát és annak részeként elkészítendő szabályzatokat törvénymódosítás esetén 90 napon belül kell a hatálybalépést
követően aktualizálni.
A számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési, elszámolási stb. előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell
foglalni a vállalkozás adottságainak, körülményeinek, sajátosságainak leginkább megfelelő, a törvény végrehajtásának
módszereit, eszközeit meghatározó - számviteli politikát.
Vizsgálandó, hogy szabályozták-e: PL:
 a beruházás, felújítás és a karbantartás tartalmának és elszámolási rendjének kialakítását;
 a beszámoló elkészítésének időpontját;
A leltározási szabályzat átfogó ellenőrzése
Az ellenőrzésnél első lépésként, azt. kell vizsgálni, hogy a szabályozás kiterjed-e valamennyi eszközre és forrásra.
Vizsgálandó továbbá, hogy a leltározásra és a leltárakra előírt szabályozás összhangban van-e a számviteli tör vény
előírásaival.
Az értékelési szabályzat ellenőrzése
Az értékelési szabályzat ellenőrzése keretében vizsgálni keli, hogy megfelelően szabályozták-e:PL:
 az eszközök és források bekerülési (beszerzési, előállítási) értékének tartalmát;
Az önköltségszámítási szabályzat ellenőrzése
Az ellenőrzés keretében vizsgálni kell, hogy a kidolgozott szabályzat összhangban van-e a számviteli törvény értékelési
előírásaival és kellően figyelembe vette-e a vállalkozás tevékenységét, sajátosságait, adottságait;
A pénzkezelési szabályzat ellenőrzése
Ellenőrzési feladat, hogy a kidolgozott szabályzat egyrészt biztosítja-e a pénz kezelésével, mozgásával és a pénzalapú
gazdasági események elszámolásával és nyilvántartásával kapcsolatos előírások maradéktalan betartását, másrészt a
vállalkozás pénzvagyonának biztonságos védelmét. Az ellenőrzés során vizsgálni kell;
 a pénztári pénzmegőrzés és tárolás rendjét;
 a pénzfelvétel és a pénzszállítás biztonságos szabályait;
A számlarend vizsgálata
Az ellenőrzés keretében vizsgálni kell, hogy a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a törvényi előírásnak megfelelő
számlarendet készített-e, amely szerinti könyvvezetés a beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja.
 19.a.
A költséggazdálkodás elemzése. Aktív önköltségcsökkentési lehetőségek. Viszonylagos önköltségcsökkentés. A
közvetett költségekkel történő gazdálkodás, a közvetett költségek tervezésének módszerei.

Az eredmény növelésének egyik lehetséges útja éppen az önköltség csökkentése.

Az önköltség csökkentése mindenekelőtt céltudatos és tervszerű munkát kíván, melynek elengedhetetlen előfeltétele az
önköltség összetevőinek, tényezőinek részletes ismerete.
A közvetlen önköltség alakulására nagyon sok tevékenység kihat: a gyártmányfejlesztés, a technológia, anyag-, szerszám-,
bérgazdálkodás, termelésirányítás, a munka minősége stb.

A közvetett költségek elemzésének legfontosabb feladatai:

a tervtől (bázistól) való abszolút összegű eltérések megállapítása a lehetséges költségcsoportonkénti részletezésben,
annak értékelése, hogy az eltéréseket milyen mértékben idézték elő a szervezeti egységektől (vezetéstől, dolgozóktól)
függő és független tényezők, és ennek alapján
a függő eltérések esetében a belső érdekeltségi rendszerhez illeszkedő javaslatok megtétele,

A számviteli törvény kötelezően előírja a költségek költségnemenkénti megfigyelését. Az 5. számlaosztály a költségeket

költségnemek szerint csoportosítva tartalmazza. Az 5. számlaosztályon belül a költségnemek: anyagköltség, igénybe vett
szolgáltatások költségei, egyéb szolgáltatások költségei, bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések, bérjárulékok,
értékcsökkenési leírás.
A költséggazdálkodás külön területe a költségelemzés. A profitorientált tevékenység elképzelhetetlen a költségek
folyamatos megfigyelése, elemzése nélkül. Természetesen nem elégséges az utólagos költségelemzés, mert ebben az
esetben már nincs lehetőség beavatkozásra. A rendszert úgy kell kialakítani, hogy még a tevékenység folyamatában legyen
lehetőség beavatkozásra, a folyamatok megfelelő irányba történő terelésére. Az elemzés természetesen kiterjed a műszaki-
gazdasági elemzésre is, ugyanis csak az értékadatok alapján történő vizsgálat nem elégíti ki az igényeket. Az elemzés során
elsősorban a bázis adatokhoz viszonyíthatunk, de nagy jelentősége van a tervekhez való viszonyításnak is. Az abszolút
eltérések mellett vizsgálni kell a relatív eltérések nagyságát, hatását is. Az elemzési módszereket úgy kell megválasztani,
hogy az ok-okozati összefüggéseket fel tudjuk tárni és ez alapján a vezető a szükséges intézkedéseket meg tudja hozni. Az
elemzéssel lényegében az intézkedéseket készítjük el, de egyben mérjük azok végrehajtását is.

Tervezés, utalványozás, elszámolási mód szerint

 közvetlen költség: a költség keletkezésekor tudjuk, hogy mit terhel
 közvetett költség
AZ ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁS FOGALMA, CÉLJA, FAJTÁI ÉS MÓDSZEREI:
 Fogalma: A termékegység érdekében felmerülő élő- és holtmunka pénzben kifejezett értéke. Általában a termék
mennyiségben kifejezett egységére kell meghatározni. (db, m, m2, kg, stb.)
 Célja: Kizárólag valamelyik termék egységére vonatkozó önköltségi kategória kiszámítása.
 Feladata: Információt adjon a sajáttermelésű készletek értékeléséhez, az önköltségcsökkentés tervezéséhez, az
árképzéshez és árellenőrzéshez.

Fajtái:
 Előkalkuláció: csak azokra a termékekre, szolgáltatásokra kell elkészíteni, ahol árvetés készítési kötelezettség
van. Célszerű előkalkulációt készíteni egyéb termékekre, szolgáltatásokra is.
 Közbenső kalkuláció: a termelési folyamat végrehajtása közben meghatározzuk a ténylegesen felhasznált élő- és
holtmunka mennyiségét és költségeit.
 Utókalkuláció: a termelés befejezése után meghatározzuk a termékek, szolgáltatások, tevékenységek
tényleges önköltségét.
 19.b.
Az adóellenőrzés. Az adóhatóságok és ellenőrzéssel kapcsolatos hatásköreik. Az adóhatóságok általános ellenőrzési
szabályai. Az adóhatósági ellenőrzés folyamata. Az adóhatósági ellenőrzés fajtái. Az ellenőrzési és a hatósági eljárás
során keletkező főbb dokumentumok.

Adóhatóságok: d) Bizonyítási kötelezettség az ellenőrzés soránAz

 az állami adó- és vámhatóság, e) Az ellenőrzés folyamatában alkalmazott vizsgálati
 az önkormányzat jegyzője, mint önkormányzati módszerek
adóhatóság (a továbbiakban: önkormányzati  okiratok, bizonylatok, iratok ellenőrzése (indirekt
adóhatóság), módszerek)
 az önkormányzati adóhatóság döntései elleni  szakértői vizsgálat
fellebbezések elbírálására jogosult hatóság.  próbavásárlás (számla- és nyugtakibocsátási
Hatáskörök: Az adóhatóság a hatáskörét és illetékességét kötelezettség ellenőrzése)
az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha az  mintavétel
adóhatóságnak az eljárásra nincsen hatásköre vagy az  becslés
eljárásra nem illetékes, és az ügyben hatáskörrel és  felszólítás a személyazonosság igazolására
illetékességgel rendelkező hatóság kétséget kizáróan  helyszín, helyiség, jármű átvizsgálása, rakomány
megállapítható, az ügyet a hatáskörrel és illetékességgel ellenőrzése
rendelkező hatósághoz átteszi, ennek hiányában a  lefoglalás, hatósági zár alkalmazása stb.
kérelmet visszautasítja, vagy az eljárást megszünteti. f) Az ellenőrzés befejezése
Az adóhatósági ellenőrzésnek két fajtája van: Az adóhatóság a megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja.
 adóellenőrzés, g)
 jogkövetési vizsgálat. Keletkező főbb dokumentumok:
Ellenőrzésre az ellenőrzéssel lezárt időszak tekintetében is  Bizonyító okiratok különböző fajtái,
sor kerülhet (ismételt ellenőrzés).  jegyzőkönyv,
Általános ellenőrzési szabályok:  kiegészítő jegyzőkönyv,
Az ellenőrzés tárgya: az adóhatóság az adótörvényekben  határozat,
és más jogszabályokban előírt kötelezettségek  végzés.
teljesítésének vagy megsértésének megállapítása, a
kötelezettségek teljesítésének előmozdítása érdekében
ellenőrzést folytat.
Kötelező az adóellenőrzést lefolytatni:
 a kockázatos adózónál, ha végelszám. rendelték
el,
 az ÁSZSZ elnökének megkeresése alapján,
 az adópol. felelős miniszter utasítására,
 az önkorm-i adóhat. hatáskörébe tart. adók
esetében az önkorm. képvis.test. hat-a alapján.
Ellenőrzésre kiválasztás: az állami adó- és vámhat. az
adózókat - a kötelezően lefolytatandó ell-en túl - célzott
kivál-i rendszerek alkalmazásával, valamint egyedi
kockázatelemzési eljárás eredményeként választja ki ell-
re.
Az ellenőrzés folyamata:
a) Határidők az ellenőrzési eljárásban
b) Az ellenőrzés megindítása
c) Az adózó jogai és köt az ellenőrzési eljárásban
 20.a.
A termékek és szolgáltatások minőségének vizsgálata a vevői elégedettség szempontjából. A gyártási folyamat és a
késztermékek minőségének elemzése. A minőséggel kapcsolatos költségek vizsgálata.

A termékek, szolgáltatások, folyamatok minősége közvetlenül és közvetett módon jelentősen befolyásolja a

jövedelmezőséget, gazdaságosságot. A minőség vizsgálata során a vállalkozásoknak alapvetően azt kell értékelniük, hogy a
vevő mennyire elégedett az általuk nyújtott minőséggel. A vevői elégedettség vizsgálatához a vállalkozások információkat
kérnek a vevőktől kérdőíveken, esetleg interjúk keretében. A termékek minőségi színvonaláról információkat kérhet a
vállalkozás a termékek garanciális és garanciális időn túli javítást végző szervizektől is.

A vállalkozások folyamatosan ellenőrzik, elemzik a gyártási folyamat és az elkészült termékek minőségét. A vállalkozások
a gyártási folyamat minőségének értékeléséhez gyakran alkalmazzák információforrásként a selejtanalitikákat és vizsgálják
a selejt nagyságának, valamint arányának alakulását.

Az elkészült termékek minőségének jellemzésére a termékek egy részénél meghatározható két egyszerűen számszerűsíthető
és értelmezhető mutatószám:
 az átlagos minőségi kategória és
 az átlagos minőségi együttható.

Az átlagos minőségi kategória az egyes minőségi osztályoknak (1,1.1, III) az előállított termékek mennyiségeivel súlyozott
számtani átlaga. Az tekinthető kedvező változásnak, ha a mutató értéke csökken, minél inkább közelebb kerül 1-hez. Az
átlagos minőségi együttható azt mutatja, hogy az 1. osztályú áron számított termelési értéknek hány százaléka a tényle ges
termelési érték. Az átlagos minőségi együttható legkedvezőbb értéke 100 %, a mutató csökkenése a gyártás minőségének
romlását tükrözi.
Pareto elemzés, amelynek lényege a jelentős, vizsgálandó problémák - a minőség elemzésekor elsősorban hibák,
hiányosságok, költség okozók kiemelése egy információhalmazból.

Központi szerepe van az ún. minőséggel kapcsolatos költségek elemzésének. A minőséggel kapcsolatos költségek közé
azok a költségek tartoznak, amelyek a vásárlói igényeknek megfelelő minőség biztosításával kapcsolatban keletkeznek,
valamint azok a veszteségek, amelyek akkor fordulnak elő, ha a kielégítő minőséget nem érik el

A termelési folyamat ellenőrzése komplex tevékenység, a vizsgálatokhoz jellemzően műszaki fel- készültség, szakismeret
is szükséges.
A termékösszetétel vizsgálatát általában az anyag- és munkaigényesség, a fedezeti hányad, a nyereség, végső soron a
jövedelmezőség szempontjai alapján indokolt elvégezni.
A termelés programozása egyrészt a termelési feladatok időbeni ütemezését, másrészt azok térbeni felbontását jelenti az
egyes műhelyek, gépcsoportok részletes feladatainak meghatározásával, amely az operatív programban havi, heti, napi,
műszak szerinti bontásban készül. Az operatív programok ellenőrzése során vizsgálni kell, hogy:
 az egyes termelő egységek részére elkészített termelési programok helyesen vették-e figye lembe a termelési
lehetőségeket, a gépek és a munkaerő kapacitását;
 a visszaigazolt rendelési határidők figyelembe vételével határozták-e meg a gyártási folyamatokat;
 a szükséges alkatrészek időben és hiánytalanul rendelkezésre álltak-e;
 az elkészített programok megfelelnek-e a jövedelmezőségi követelményeknek

A programtól való eltérések okait a hibák és problémák behatárolása érdekében részletesen kell ellenőrizni, a
hiányosságok vajon mennyiben kapcsolatosak:
 a rendelésállomány nyilvántartásának pontatlanságával,
 a gyártási kapacitások részletes ismeretének hiányával,
 műszaki előkészítés pontatlanságával,
 az anyagellátási zavarral, szerszámhiánnyal, vagy létszámhiánnyal stb.

A termelés ütemtelensége növelheti a termelésirányítás eseti, operatív intézkedéseit, kapkodást, szervezetlenséget,

egyenetlen kapacitáskihasználást stb. okozhat, ezért ennek folyamatos ellenőrzése a vállalkozás alapvető érdeke. A
termékkibocsátás ütemessége a kész- és félkész termékek analitikus nyilvántartásai, a minőségellenőrzési bizonylatok és
munkautalványok alapján ellenőrizhető. A raktárra vétel ütemének eltérései vizsgálandók, mert ezek származhatnak a
raktárba szállítás késedelméből is.
A minőségellenőrzés személyi feltételeit vizsgálni kell, hogy biztosított-e a szükséges létszám, a szakképzettség, a
gyakorlat, a folyamatos továbbképzés, a rendszeres, pontos tájékoztatás.
A belső hibaköltségek lényege, hogy a hibát még kiszállítás előtt észrevesznek. Ide tartoznak:
 rossz tervezés,
 selejt-gyártás,
 hibás részegység, termék javítása,
 termékek válogatása,
 javítás utáni ismételt vizsgálatok szükségessége miatt felmerült tételek.
Egy hibaköltség akkor számít külső hibaköltségek, ha a hibát a kiszállítás után fedezik fel. Tipikus megjelenése:
 szavatosság,
 reklamáció,
 minőségi árengedmény miatti tételek, továbbá a
 piacvesztés miatti többletköltségek.

Ezen felül olyan tételeket emel ki ez a felfogás, mely a japán filozófia szerint természetes Ezek a megelőzési és a vizsgálati
költségek. A megelőzési költségek a termelésben és irányításban a minőség biztosítására fordított tételeket jelenti, így:
 minőség tervezésének,
 megfigyelő, mérő és vizsgáló berendezések és módszerek létesítésének,
 oktatások és képzések közvetlen és közvetett (kieső idő) elemeinek,
 beszállító felkutatásának, értékelésének és minősítésének,
 minőségügyi rendszer kialakításának és működtetésének költségeit.

A vizsgálati költségek annak érdekében merülnek fel, hogy ellenőrizzék a termékek és folyamatok alkalmasságának
paramétereit. Ide tartoznak többek között:
 prototípus-vizsgálat,
 áruk minősítése,
 gyártásközi ellenőrzés és végellenőrzés,
 vizsgálatok dokumentálásának költségei.
 20.b.
Az informatikai audit. Kockázati alapú megközelítés. Az informatikai környezet és tevékenység felmérése. Az
általános informatikai kontrollok vizsgálata. Az információs rendszerek működtetésének kontrolijai

A vállalkozások működési tevékenysége kisebb vagy nagyobb mértékben a számítógépes rendszerek rendelkezésre állásán
és helyes működésén alapul. Fontos, hogy a kulcsfontosságú pénzügyi és gazdálkodási rendszereket támogató informatikai
háttér jól szervezett és biztonságos legyen, ahhoz illetéktelenek ne férhessenek hozzá.
Kockázati alapú megközelítés

Informatikai rendszer alatt a szervezeti infrastruktúra, erőforrások és kontrollok azon részhalmazát értjük, amelyek
közvetlenül vagy közvetetten befolyásolják az ellenőrzött gazdasági, pénzügyi és számviteli terület szabályosságát és
megbízhatóságát.
A kockázati alapú ellenőrzési megközelítés legfontosabb fogalmai a kockázat és a kontroll. A kockázat informatikai
környezetben három tényezővel jellemezhető. Fenyegetettség, sebezhetőség, hatás. Mindhárom tényező vonatkoztatható a
pénzügyi, gazdasági adatokra, háttér-információkra, a különböző kimutatásokra és a teljes informatikai környezetre is.
Kontrollnak hívjuk az informatika kockázatainak csökkentésére irányuló eljárásokat.
Az informatikai környezet és tevékenység felmérése

Az informatikai környezet megismerésének szakaszában az ellenőrzést végző háttér-információkat gyűjt össze a

vállalkozás információ technológiájának (IT) infrastruktúrájáról, hardvereiről és szoftvereiről, és a köztük levő
összefüggésekről.
Az informatikai tevékenység megismerése keretében fel kell mérni, hogy a vállalkozás milyen informatikai üzemeltetési,
fejlesztési tevékenységeket végez, erre milyen szervezeti keretet alakított ki, és milyen magas szintű szabályozásokat
alkalmaz. Az ellenőrzés fontos része a vizsgált rendszer dokumentálása vagy ábrázolása.

Az általános informatikai kontrollok vizsgálata

Az informatikai rendszerek működtetése során a feladatkörök szétválasztása csökkenti a hibák és visszaélések kockázatát,
elősegíti a hibakereséseket és a minőségellenőrzést. Az egyes feladatkörökét úgy kell elkülöníteni, hogy a kritikus
folyamatok minden szakaszát más személy hajtsa végre, illetve felügyelje. Az ellenőr az alábbi területeket vizsgálja:
• az egymással össze nem egyeztethető feladatok szétválasztása, és az erre vonatkozó politikák megalkotása;
• megfelelő hozzáférés kontrollok kialakítása a feladatkörök szétválasztásának biztosításához;
• az alkalmazottak tevékenységének felügyelete megfelelő formális eljárásokon keresztül.
Egymással össze nem egyeztethető feladatkörök szervezetenként változóak lehetnek, pl.
• rendszertervezés
• alkalmazások fejlesztése
• rendszerprogramozás
rutinszerű karbantartás
• adatrögzítés
• rendszerbiztonság
• adatbázis adminisztráció

A feladatkörök szétválasztását támogató politikák és a munkaköri leírások kialakítása után létre kell hozni ezen politikák
betartását biztosító kontrollokat is. Ezek a hozzáférési kontrollok, valamint a vezetés felügyelete a kontrolltechnikák
hatékonysága felett. A hozzáférések korlátozásának célja, hogy:
• a felhasználók csak a feladataik ellátásához szükséges hozzáféréssel rendelkezzenek;
• a nagyon érzékeny erőforrásokhoz a lehető legkevesebb ember férhessen hozzá;
• az alkalmazottak ne férhessenek hozzá olyan funkciókhoz, ami már nem tartozik a feladataik közé, vagy túllép
felelősségi körükön.
A vállalkozásnak be kell vezetnie egy költség-hatékony módszert az adatfájlok, alkalmazói programok és a hardver-
eszközök védelmére, amelyet a fizikai és logikai kontrollok kombinációjával érheti el. A fizikai biztonsági kontrollok
különbözőek lehetnek, de leggyakrabban az alábbiak valamelyikét vagy kombinációját alkalmazzák:
• hagyományos zárás, vagy rejtjel-zárás ajtók; mágneses ajtózárak
: biztonsági őrök; fényképes azonosító, betörésvédelmi rendszerek
A logikai biztonsági kontrollok alkalmazásával a vállalkozás:
• elkülönülten azonosíthatja a felhasználókat vagy számítógépeket, amelyek engedélyezett hozzáféréssel rendelkeznek
a számítógépes hálózatokhoz
• a hozzáférést korlátozhatja az adatok vagy egyéb erőforrások egy bizonyos részére;
• elemzési lehetőséget biztosít a rendszer és a felhasználók tevékenységére vonatkozóan;
• védekező lépéseket tehet a külső behatolások kivédésére.

Az információs rendszerek működtetésének kontrolijai

A számítógéppel kapcsolatos feldolgozási tevékenységek között azokat a folyamatokat kell megvizsgálni, amelyeket a
felhasználók végeznek informatikai környezetben, és magas kockázatuk miatt szükséges a szabályozásuk.
A következők vizsgálatát emelhetjük ki: rendszerek biztonsági mentéseinek kezelés, problémák kezelése, adatbázis
admininisztráció, működtetési leírások
 21.a.
A kereskedelmi vállalkozás áruellátási (árubeszerzési) tevékenységének elemzése. A beszerzendő áruk
mennyiségének, összetételének meghatározása. A beszerzési forrás kiválasztása. Szerződéses fedezettség.

A kereskedelem feladata tehát a termelés és fogyasztás közötti térbeli, időbeli és választékbeli eltérés áthi dalása.
Áruforgalom alatt három, egymáshoz szorosan kapcsolódó résztevékenységet értünk, amelyeket szokás az áruforgalom
szakaszainak is nevezni. Időrendi sorrendben az áruforgalom jellemző szakaszai: 1. Beszerzés, 2. Készletezés, 3.
Értékesítés.
Az áruforgalmat azonban az értékesítés dinamizálja, az értékesítést tekintjük az áruforgalmi tevékenység végső céljának,
így a résztevékenységeket logikailag más sorrendbe kell állítanunk: 1. Értékesítés, 2. Beszerzés 3. Készletezés. Az
áruforgalom vállalati szinten végzett átfogó elemzésének célja, hogy nagyvonalú képet kapjunk a beszerzés, az értékesítés
és a készletek alakulásáról, azok összhangjáról, viszonyáról. Az áruforgalom átfogó vizsgálatának eszköze az áruforgalmi
mérlegsor, amelynek egyszerűsített felépítése a következő:
Nyitókészlet (KNY) + Beszerzés (B) = Értékesítés (É) + Zárókészlet (Kz)
Azt a kereskedelmi tevékenységet, amellyel az árut eljuttatjuk a termelőtől a fogyasztóig áruforgalmi tevékenységnek
nevezzük.
Az áruforgalmi tevékenység szakaszai
• Az áruk beszerzése
• Az áruk tárolása és készletezése
• Az áruk értékesítése
A beszerzés a kereskedelmi munka egyik leglényegesebb része
• A beszerzés során biztosítjuk azt az árumennyiséget, ami a folyamatos működéshez szükséges
• A beszerzendő áruk körét az üzlet profilja határozza meg, vagyis milyen típusú áruk forgalmazásával foglalkozik
• A fő profilt a legnagyobb árbevételt biztosító áruk köre jelenti
A beszerzés szakaszai
A szállító kiválasztása, aki lehet
• Közvetlenül a termelő
• Nagykereskedő
A szállító kiválasztása fontos dolog, vannak bizonyos szempontjai, ami alapján választunk
 Az áru minősége, az áru ára, utánpótlási idő, kiszállítja-e, vagy érte kell menni, tehát a szállítás módja, fizetési
feltételek, kedvezmények

A beszerzés fontos része a beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása.

A megvásárolandó áruk mennyiségét meghatározó tényezők
 A várható forgalom
 A meglévő készlet nagysága
 Az utánpótlási idő (mennyi idő múlva lesz a következő szállítás)
 A beszerzési lehetőségek köre (van-e másik szállító is az adott árura)
 Az áru tulajdonságai (romlandó-e, idény jellegű-e stb.)
 A pénzügyi helyzet (mennyit lehet befektetni árukészletbe)
Az áruk összetételének meghatározása több tényezőtől függ
 A meglévő árukészlet összetétele
 A választék nagysága, minél szélesebb a választék, annál több árut kell beszerezni
 Nehézséget jelent a vásárlói igények kiszámíthatatlansága
A beszerzés szokásos formái a következők lehetnek:
- eseti rendelés: az árubeszerzés akkor történik, amikor arra szükség van
- terv szerintei beszerzés: olyan árucikkek esetében használatos értékesítési mód, amelyek egyenletesen,
kiszámítható módon fogynak.
- szállítási szerződés: jellemzően nagy értékű, nagy tételű rendelések esetében használatos forma.
- opciós megállaposág: a kereskedő azt vállalja, hogy adott időpontban a szállító kapacitásának meghatározott
hányadát leköti.
A beszerzés pénzügyi rendezésének módjai
 Készpénzes fizetés
: Készpénz nélküli fizetés: Átutalás, Bankkártya, Elektronikus úton történő fizetés

A közúti áruszállítás kereskedelemben is a leggyakrabban használt áruszállítási forma. A fuvarozó cégek mellett a
nagykereskedelmi vállalatok is végeznek áru kiszállítást, ezt túrajáratnak nevezik.
Előnye
 A kereskedőnek nem kell személyesen elmenni az áruért
 A megrendelésének megfelelően, csomagoltan kapja az árut
 Meghatározott napokon történik a szállítás
 A göngyölegeket (visszaváltott üvegek stb.) vissza is viszik
Az árubeszerzés kockázatai
 Bizonytalan a vásárlói igények felmérése mind mennyiségben, mind minőségben
Mindig csak utólag derül ki, hogy jó volt-e a beszerzés
 A pénzügyi lehetőségek túlértékelése
 Ha túl kevés árut rendeltünk, magas a szállítási költség
 Ha túl sok a megrendelt áru, akkor magas a tárolási költség, magas a tárolási veszteség, nagy lehet az elavulás miatti
értékvesztés
 Rossz a termékválasztás
 Pénzügyi kockázat magas rosszul felmért beszerzés esetén (eladhatatlan áru stb.)

Az áruátvétel a beszerzés befejező mozzanata, alapvetően technikai lépéseket jelent. Az átvétel dokumentáltságának
ellenőrzése. A beszerzési tevékenység szerződés szerinti teljesítésének ellenőrzését jele
 21.b.
Az éves beszámoló eredménykimutatásának ellenőrzése II.: a pénzügyi eredmény és az adóráfordítás ellenőrzése; a
vizsgálat lehetséges módszerei, vizsgálandó dokumentumok és nyilvántartások.

A pénzügyi műveletek eredménye a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbözete.

A pénzügyi műveletek bevételei közé tartoznak: a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedésekből származó
bevételek, árfolyamnyereségek, a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek,
árfolyamnyereségek, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei.
Kapott (járó) osztalék és részesedés a pénzügyi műveletek bevételei között abban az esetben jelenik meg a tárgyévben, ha
a mérleg-fordulónapig ismertté vált. Vizsgálandó, hogy az esetleges kamatozó részvények után kapott kamatot is itt
szerepelteti-e a vállalkozó.
Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek legfontosabb tételei a befektetett pénzügyi eszközök között
lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor keletkeznek (ha az eladási ár és a könyv szerinti érték
különbözete nyereség jellegű).
A befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek között
található a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott adott kölcsön (bankbetét), hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
után kapott (járó) kamat, illetve utóbbiak értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összege. Pénzügyi lízing esetében
ugyancsak itt szerepeltetendő a lízingdíjban lévő kapott (járó) kamat összege.
Fontos ellenőrzési feladat a kapcsolódó időbeli elhatárolások végrehajtása.
Az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek főbb tételei a forgóeszközök között kimutatott
 kamatozó értékpapírok,
 kölcsönök,
 váltókövetelések,
 pénzeszközök
után kapott járó, esedékes) kamatok összege.
A pénzügyi műveletek ráfordításai közé tartoznak: részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek, a
befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások árfolyamveszteségek, a fizetendő
(fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a
tartósan adott kölcsönök, a bankbetétek értékvesztése.
Ezen tételek helyességének ellenőrzése mellett kiemelten fontos feladat a devizás tételek (követelések és kötelezettségek)
fordulónapi árfolyamon történő értékelése, és az árfolyamkülönbözet elszámolása a pénzügyi műveletek egyéb
bevételei, illetve egyéb ráfordításai között. Ez utóbbiakat – szemben más bevételek és ráfordítások bruttó módon történő
kimutatásával – összevontan kell meghatározni és elszámolni.
Az adózás előtti eredmény az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye és a pénzügyi műveletek eredményének összevont
egyenlege.
Adófizetési kötelezettségként kell kimutatni az üzleti év adózás előtti eredményét terhelő adót. (Megállapításának
helyessége, bevallásának pontossága a vállalkozó elkülönülő, kiemelt ellenőrzési feladata.)
A jelenlegi hazai társasági adózási gyakorlatban az ellenőrzés feladata a számviteli eredményt módosító (adóalap-növelő és
csökkentő) tételek vizsgálata.
 22.a.
A készletgazdálkodás elemzése kereskedelmi tevékenység esetén. Az árukészletek és a készletváltozás vizsgálata. A
készletrugalmasság vizsgálata.

A készletgazdálkodás a logisztika körébe tartozik, s 3.

szerepe, hogy biztosítsa a termeléshez szükséges anyagok Fordulatok száma=
a megfelelő időben, megfelelő mennyiségben, a megfelelő Nettó árbevétel
helyen álljanak rendelkezésre (3M). Átlagos készletérték
Fontos, hogy mindez a legkisebb tőkelekötés és
költségráfordítás mellett menjen végbe. .
Egy vállalkozásnak a működéshez különböző készletekre Forgási sebesség napokban=
van szükségük. Átlagos készletérték x időszak napjai
A vállalkozások legfontosabb készletei: Értékesítés nettó árbevétele
– anyagok vagy
– befejezetlen termelés körébe tartozó készlet Időszak napjainak száma
– késztermékek Fordulatok száma
– félkész termékek.
Ezen készletekkel kapcsolatban több munkafolyamat is Másként, egységnyi árbevétellel mekkora
felmerül. készletlekötéssel érhető el:
Ezek közé tartozik a beszerzés, készletezés, tárolás stb. Készletigényességi mutató =
Átlagkészlet
Elemzés területei: Nettó árbevétel
1. Készletállomány vizsgálata a készletnormákhoz A mutató számítható még az árukészletre, a
viszonyítva vevőállományra, illetve a szállítók állományára is.
2. Vállalkozási szinten a készlet összetételének, A forgási idő napokban azt az időtartamot mutatja be,
hatékonyságának vizsgálata amely alatt egy körforgás végbemegy.
3. Készletek időbeli alakulásának, a termelés és a
készletek kapcsolatának számszerűsítése Forgási idő=
4. a készletgazdálkodás problémáira figyelmeztető adatok Időszak napjainak a száma
vizsgálata Fordulatok száma
1) Készletállomány vizsgálata a készletnormákhoz
viszonyítva c) Készletrugalmassági mutató
Ebben az esetben a számításokat készletfajtánként kell Ezáltal a mutató által vizsgálni tudod, hogy egy
elvégezned. százalékos árbevétel-növekedés hány százalékos
Az elemzés fő célja annak meghatározása, hogy a készletnövekedéssel jár együtt.
tervezett készletállománytól milyen nagyságú az eltérés. Készletrugalmassági mutató =
2) Vállalkozási szinten a készlet összetételének, Készlet változásának %-a
hatékonyságának vizsgálata Árbevétel változásának %-a
Itt azt kell vizsgálnod, hogy miként változott a vállalkozás
készletének összetétele, készlethatékonysága. d) Relatív készletváltozás
3) Készletek időbeli alakulásának, a termelés és a Elemezheted azt is, hogy a különböző tényezők hogyan
készletek kapcsolatának számszerűsítése befolyásolják a lekötött készletek nagyságát.
E körbe tartozik: Ezt kiszámolhatod az alábbi képlettel:
a) Készletek nagyságának alakulása (két időpont vagy
időszak készletállományát hasonlíthatod össze) Lekötött készlet értéke= forgási idő (napokban)*1 napra
b) Készletlekötés relatív alakulása jutó árbevétel
c) A készletrugalmasság mutatói
d) A relatív készletváltozás e) Az értékesítés és a készletek alakulásának
e) Az értékesítés és a készletek alakulásának kapcsolata kapcsolata
4) A készletgazdálkodási problémákra figyelmeztető Végezhetsz elemzést arra vonatkozólag is a
adatok vizsgálata korrelációszámítás segítségével, hogy milyen erős
Ilyen adatokra lehetnek készletek értékvesztésével, kapcsolat mutatható ki készletek változása és a vállalkozás
leltárhiánnyal, kötbérrel stb kapcsolatos adatok. teljesítménye, nettó árbevétel változása között.
Ebben a bejegyzésben nézzük meg részletesebben, hogy
mivel is foglalkoznak az egyes elemzési területek. 4. Készletgazdálkodás problémáira figyelmeztető
adatok vizsgálata
1. Készletállomány vizsgálata a készletnormákhoz Van néhány olyan adat információ a vállalkozás számviteli
viszonyítva információs rendszerében, melyből nagyon hasznos
A normákhoz viszonyított elemzést készletfajtánként kell információkhoz juthatsz a készletgazdálkodással
elvégezned, s ennek célja, hogy meghatározd a tervezett kapcsolatban. Ezen adatok változása, s a változások
nagyságtól való eltérés mértékét, s az eltérést kiváltó okainak feltárása a készletgazdálkodás hiányaira is
okokat. rámutathat.
Az anyagkészlet nagyságának a meghatározásához a Ilyen adatok pl.:
következő képletet alkalmazd: – az anyagár-különbözetek
anyagkészlet = átlagos anyagtárolási idő * egy napi – a készletek értékvesztése
anyagfelhasználás – a leltárkülönbözetek
Az átlagos anyatárolási időt és az egy napi – a fizetett kötbérek.
anyagfelhasználást különböző módszerekkel lehet
csökkenteni, aminek eredményeképpen csökken az
anyagkészlet.
A befejezetlen és félkész termelést a következő képlettel
számszerűsítheted:
befejezetlen, félkész termelés=gyártási átfutási idő *
átlagos készültségi fok * egy napi termelési költség
Az átfutási idő és az egy napra jutó termelési költség
többféle módon is csökkenthető.
A késztermék-készlet számítását a következő
összefüggés segíti:
Késztermék készlet= átlagos késztermék tárolási idő * 1
napi termelési költség
Mindkét tényező csökkenthető hatékony gazdálkodással.
Nézzük, hogy az egyes tényezőket miként tudod
kiszámolni:

Átlagos anyagtárolási idő napokban=

Anyagkészlet
1 napi anyagköltség

Késztermékek átlagos tárolási ideje =

Késztermékek
1 napi közvetlen termelési költség

Befejezetlen ,félkész termelés átlagos tárolási ideje =

Befejezetlen, félkész termelés
1 napi közvetlen termelési ktg.
Teljesség igénye miatt az áruk tárolási idejét is ideteszem:
Áruk átlagos tárolási ideje=
Áruk
1 napi ELÁBÉ
2. Vállalkozási szinten a készlet összetételének,
hatékonyságának vizsgálata
Itt vizsgálnod kell, hogy az összkészleten belül hogyan
változott egyes készletfajáték részaránya. Ezt legjobban
megoszlási viszonyszámokkal tudod megtenni.
A készletek hatékonyságát az alábbi képlettel tudod
megvizsgálni:
Hatékonysági mutató =
Forgalom vagy termelési érték
Átlagos készlet
 22.b.
Az ellenőrzési kézikönyv szerepe és tartalma. Az etikai kódexre vonatkozó elvek és azok értelmezése a belső
ellenőrzés nemzetközi standardjai szerint.

Az ell-i kézikönyv tartalmazza az ell-i tev-gel szemben támasztott követelményeket, ell-i eljárásokat, módszereket és
technikákat, amelyeket az ellenőröknek figyelembe kell venniük annak érdekében, hogy munkájuk, ill. az ell-ek
eredményei megbízhatóak legyenek.
Az ellenőrzési kézikönyv célszerű tartalma a következő:
• Az ellenőrzés céljait, feladatait és hatáskörét meghatározó ellenőrzési alapszabály
• Az ellenőrökre vonatkozó szakmai etikai kódex (magatartás gyűjtemény)
• Az ellenőrzési tevékenységhez kapcsolódó minőségbiztosítás szabályai
• Az ellenőrök folyamatos továbbképzésére vonatkozó alapelvek
• Az ellenőrzési tevékenységre vonatkozó belső szabályok és eljárások,
• Az ellenőrzés tervezése, ezen belül:
- a tervezés alapelvei
- a tervezés előkészítésének feladatai
- kockázatelemzés szabályai
- a fő folyamatok azonosításának lépései
- a kockázatelemzés kialakítási szempontjai
- stratégiai ellenőrzési terv tartalmi elemei
Etikai kódex
Az ell-i szakma számára szükség van megfelelő etikai kódex megalkotására, amelynek célja a szakmán belüli etikai
kultúra erősítése és a magatart. szabályokat rögzítő olyan követelmény- rendszer felállítása, amelyet az ellenőröknek
feladatuk ellátása során követniük kell. Az ellenőrök munkájának és magatartásának mindenkor és minden körülmények
között feddhetetlennek kell lennie. Az ell. során elköv. hiba, a magánéletben tanúsított méltatlan viselkedés rossz fényt vet
az ellenőrök tisztességére, megkérdőjelezi az ell. megbízhatóságát és szakértelmét, az ell. rendszerére is káros befolyással
van. Az etikai kódex elfogadása, az abban foglalt elvek betartása növeli a bizalmat az ellenőrök és munkájuk iránt.
A belső ellenőr:
• munkáját becsülettel, szakmai gondossággal, hozzáértéssel és felelősséggel végzi;
• a vonatkozó jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően végzi
• tartózkodik minden olyan tevékenységtől, amely jogszabályellenes vagy belső szabályzatot sért, illetve nem méltó a
belső ellenőrzési szakmához;
• tiszteletben tartja a szervezet céljait, hozzájárul azok megvalósulásához, illetve munkáját a tu lajdonosi (társadalmi)
érdek szem előtt tartásával végzi.
Az etikai kódexre vonatkozó elvek a belső ell. nk-i standardjai (IIA) szerint, és azok értelmezése
Tisztesség elve:
Alapelvként értelmezve: Az ellenőr tisztessége alapozza meg azt a bizalmat, amely alapján elfogadják a megállapításait.
Viselkedési elvként értelmezve: Az ellenőr becsületesen, gondosan, felelősségteljesen végzi munkáját. Az ellenőri
szakmához méltatlan helyzetbe tudatosan nem kerül. Szabálykövető, a szervezete törvényességi és etikai célkitűzéseinek
elérését támogatja.
Tárgyilagosság elve
Alapelvként értelmezve: A legmagasabb szintű szakmai tárgyilagosság az információszerzés, az értékelés és a
kommunikáció során. Befolyásolástól mentes legyen az ellenőr az álláspontja kialakításakor.
Viselkedési elvként ért.: Az ellenőr az elfogulatlanságát csorbító tev-ekben vagy kapcsolatokban nem vállalhat részt. Nem
fogad el semmilyen értéket vagy előnyt, s feltár minden tudomására jutott érdemi tényt.
Bizalmasság elve
Alapelvként értelmezve: Az ellenőr a birtokába került információt bizalmasan kezeli, nem hozza nyilvánosságra a
szükséges felhatalmazás nélkül, kivéve, ha ez törvényes vagy szakmai kötelezettsége.
Viselkedési elvként értelmezve: Az ellenőr a tudomására jutott információt a legnagyobb gondossággal védi, azt
jogellenes módon, ill. személyes haszonszerzésre nem használja fel.
Illetékesség elve
Alapelvként ért.: Megfelelő szakmai tudással és tapasztalattal hajtja végre az ellenőr a rá bízott feladatot.
Viselkedési elvként értelmezve: Az ellenőr csak olyan megbízást vállal el, amelynek végrehajt-hoz rendelkezik a
releváns szakértelemmel és tapasztalattal, vagy gondoskodik megfelelő külső szolg. bevonásáról. Folyamatosan fejl.
szaktudását, és ezzel párhuzamosan az ellenőri szolg. tev-ének minőségét és hatékonyságát.
 23.a.
A kereskedelmi vállalkozás árbevétel-, költség- és eredményelemzésének sajátosságai.

Az eredményelemzés középpontjában a kereskedelmi árrés, illetve a költségek elemzése áll.

Az árrés fogalma, összefüggése a haszonkulcs kategóriájával

Elemzési sémánk is jelzi, hogy az árrés nem más, mint az értékesítési árbevételnek az eladott áru beszerzési értékével
csökkentett összege. Tartalmát tekintve ez lényegében az összes értékesített termék (áru) eladási és beszerzési ára közötti
különbség.
Ez egyúttal azt is jelzi, hogy a vállalkozás árréstömege sok egymástól jelentősen különböző egyedi, termékenkénti
árrésből képződik.
Az árrés funkciója kettős; egyrészt fedezetet biztosítani a kereskedelmi munka lebonyolítása során felmerülő költségekre,
másrészt a vállalkozás számára érdekeltségi viszonyaihoz alkalmazkodó nagyságrendű eredmény biztosítása.
Az egységnyi árbevételre jutó árréstömeg az árrésszint.
Az árréssel rokon fogalom a haszonkulcs. Ez utóbbi az eladási ár kialakításakor az egyes áruk, illetve árucsoportok
forgalomba-hozatalával összefüggő költség- és nyereségfedezetet hivatott biztosítani. Jelzi, hogy a vállalkozás az adott áru
beszerzési árát hány százalékos „többlettel” terheli. Meghatározása az árréstömeg és az eladott áruk beszerzési értéke
hányadosaként történik. Az árrés elemzésének kiindulópontja a befolyásoló tényezők feltérképezése.

A kereskedelmi vállalkozás árrésének alakulása a következő fő tényezőkre vezethető vissza:

• az árbevétel nagysága,
• az áruforgalom összetétele,
• az árintézkedések (árpolitika, értékesítési irányok)
árréstömeg = árbevétel x árrésszint.
Könnyen belátható, hogy az értékesítési árbevétel nagyságának változása az átlagos árrésszint, illetve az értékesítés
összetételének változatlansága esetén is módosítja a képződő árréstömeg összegét.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a kereskedelmi vállalkozás árpolitikája és az azt tükröző árstratégia és taktika elemzése
elengedhetetlen a gazdálkodás - ezen belül az eredmény - vizsgálása során.
Az árak kialakításának legegyszerűbb módszere az volna, ha a beszerzési árat automatikusan növelnénk a kalkulált
haszonkulccsal.
Az árpolitika-mind a belkereskedelemben, mind a külkereskedelmi értékesítés során alkalmazott- egyik legfontosabb
területe az árdifferenciálás. Ez lényegében az eltérő árak érvényesítését jelenti különböző feltételek megléte esetén
(ugyanazon árucikkért).
Az árdifferenciálás területei, fontosabb esetei:
• időbeni árdifferenciálás
• vevőnkénti árdifferenciálás
• mennyiségi árdifferenciálás (rabattpolitika)
A beszerzési források megválasztása ugyancsak alapvetően befolyásolja az árrés tömegének és színvonalának alakulását.
Ez nem jelent mást, mint hogy a kiskereskedelmi vállalkozás - az adott keretek között - szabadon dönti el, hogy a
forgalmazni kívánt árucikkeket milyen értékesítési csatorna igénybevételével szerzi be, azaz közvetlenül a termelőtől,
esetleg nagykereskedő közbeiktatásával vagy éppen importból biztosítja.

A kereskedelmi vállalkozás költségelemzésének sajátosságai lényegében a kereskedelem költségeinek, ráfordításainak

sajátosságaira vezethetők vissza, nem pedig az elemzés módszerbeli eltéréseire.
E költségek a számviteli törvény előírásaival és a költségelszámolásra vonatkozó módszertani ajánlásokkal összhangban
két fő csoportba sorolhatók:
• egyrészt a tevékenységek költségei között megjelenő „forgalombahozatal költségei” (E költségcsoport elemei a
kereskedelmi egységben, annak működtetésével összefüggésben megjelenő költségek.
• másrészt a költséghelyenként kigyűjtött összes költségből általános költségként megjelenő költségek.
 23.b.
Az államhatalmi, a népképviseleti és az igazságszolgáltatási szervek ellenőrző tevékenysége. A kormány ellenőrzési
feladatai. Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés. A helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete. A
pénzintézeti ellenőrzés. Az MNB ellenőrzési feladatai
Magyarországon a három legfőbb hatalmi ág egymástól
függetlenül működik. A felosztás nem engedi, hogy
bármelyik ág magához ragadja a hatalmat, egymástól
függetlenül működnek, és kölcsönösen ellenőrzik
egymás működését. Ezt hívják a fékek és egyensúlyok
rendszerének. A magyar állam legfőbb szervei:
* törvényhozó hatalom: az Országgyűlés,
* végrehajtó hatalom: a kormány,
* bírói hatalom: a bíróságok.
Az állam működésében fontos szerepet játszik:
* a köztársasági elnök,
* az Alkotmánybíróság,
* az országgyűlési biztosok,
* az Állami Számvevőszék,
* a Magyar Nemzeti Bank,
* a Magyar Ügyészség,
* az önkormányzatok.
A köztársasági elnök
A köztársasági elnök legfontosabb feladatai: a Magyar
Honvédség főparancsnoka; képviseli Magyarországot;
részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein;
kezdeményezhet törvényt, vagy országos népszavazást;
kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi
önkormányzati képviselők és polgármesterek általános
választását, valamint az európai parlamenti választás és
az országos népszavazás időpontját. Az államfő
összehívja az Országgyűlés alakuló ülését;
feloszlathatja az Országgyűlést; az elfogadott törvényt
az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára
megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy
megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. A
köztársasági elnök javaslatot tesz a miniszterelnök, a
Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok
biztosa személyére, kinevezi a minisztereket, a Magyar
Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit. Továbbá megbízza
az egyetemek rektorait, kinevezi és előlépteti a
tábornokokat.
Az Országgyűlés
Magyarország legfelsőbb államhatalmi és
népképviseleti szerve. Legfőbb feladatai a törvényalko-
tás és a végrehajtó hatalom ellenőrzése. Az
országgyűlést képviselők alkotják, akiket az állampol-
gárok választanak meg négy évre. Az Országgyűlés
ülései nyilvánosak. Az Országgyűlés a jelen lévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával
elfogadott Házszabályban állapítja meg működésének
szabályait és tárgyalási rendjét.
Az Országgyűlés legfontosabb feladatai: az alkotmány
elfogadása, a törvények megalkotása, a költségvetés
elfogadása, a kormány tevékenységének ellenőrzése,
valamint a költségvetés végrehajtásának felügyelete.
Az ombudsman és helyettesei
Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az
Országgyűlés az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazatával hat évre választja. Az
alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal
A kormányt a miniszterelnök vezeti. A miniszterek pedig
egy-egy szakterületet irányításáért felelősek. A kormány a
közigazgatás legfőbb irányítója. Ez azt jelenti, hogy az
Országgyűlés által hozott döntéseket végrehajtja, valamint
a kormányprogramban tett célkitűzéseit megvalósítja.
Magyarország politikai rendszere parlamentáris, vagyis a
kormány az Országgyűlésnek tartozik felelősséggel.
A miniszterelnök feladata, hogy a kormány programjának
keretei között meghatározza a kormány politikájának
általános irányát..
Az államháztartás
Az államháztartás fő feladatai: az erőforrások begyűjtése,
elosztása, a gazdasági egyensúly megőrzése, önfenntartás,
és e feladatok ellátásához szükséges jogi keret kialakítása.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Magyarország
Kormányának kormányzati ellenőrzési szerve. Ellenőrzési
tevékenységét a kormány által jóváhagyott éves
ellenőrzési terv alapján végzi.
A Magyar Államkincstár tevékenysége, feladatai
A Magyar Államkincstár önálló jogi személyiséggel
rendelkező, országos hatáskörű, központi költségvetési
szerv. A Kincstár felelős az állami költségvetés
végrehajtása során a finanszírozásért, a pénzforgalomért
és az elszámolásokért, továbbá meghatározott
adatszolgáltatásokért, a készpénz-, deficit- és
államadósság-menedzselésért, valamint az állam által
vállalt garanciák, és az általa nyújtott hitelek részletes
nyilvántartásáért és kezeléséért.
A belső ellenőrzés feladata:
* vizsgálni és értékelni az előzetes és utólagos
vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének,
működésének jogszabályoknak való
megfelelését;
* vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és
ellenőrzési rendszerek működésének gazdasá-
gosságát, hatékonyságát és eredményességéi;
* vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal
való gazdálkodást,
* a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban
megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint
elemzéseket, értékeléseket készíteni
* nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján
megtett intézkedéseket.
Önkormányzatiság Magyarországon
Az adott helyi közösség függetlenül működik, és saját
ügyeiben önálló döntési jogosultsággal rendelkezik. A
kormány csak ellenőrzési jogkört gyakorolhat felettük.
Az önkormányzat az alábbi személyekből és
szervezetekből áll:
• A polgármester feladata a képviselőtestülettel
közösen az adott település irányítása.
• Az alpolgármester feladata a polgármester
helyettesítése, munkájának segítése.
• A képviselőtestület feladatköre szerteágazó.
Az önkormányzati ügyek szabályozása, a
helyi adófajták és annak mértékének
meghatározása, az önkormányzati tulajdon
kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizs-
gálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében
általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez,
megkülönböztetett figyelmet fordít a gyermekek
jogainak, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak,
valamint a leginkább veszélyeztetett társadalmi
csoportok jogainak a védelmére.
Az Alkotmánybíróság (AB)
Az Alkotmánybíróság a rendes bírói szervezettől
függetlenül működő tizenegy fős testület, amelynek fő
feladata az Alkotmány védelme. Ha egy jogszabály az
alkotmányba ütközik, az Alkotmánybíróság
megsemmisíti azt. Az AB legfőbb feladata: a
jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata, az
alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított
alapjogok védelme.
tekintetében a tulajdonost megillető jogok
gyakorlása is a képviselőtestület hatáskörébe
tartozik.
• A bizottságok közreműködnek az
önkormányzati feladatok megvalósításában.
• A jegyző a polgármesteri hivatal
közigazgatási vezetője.
Az önkormányzatok szabadon vállalhatnak olyan
feladatokat, amelyek ellátása nem veszélyezteti a
kötelezően ellátandó feladatok végrehajtását, illetve
finanszírozásuk csak az önkormányzat bevételeiből,
valamint az erre a célra biztosított forrásokból
lehetséges. Az önkormányzatok szabadon ren-
delkezhetnek tulajdonukkal, a saját költségvetésüknek
megfelelően a vagyonukkal, és akár vállalkozhatnak is.

Állami Számvevőszék (ÁSZ)

Az állam demokratikus működésének egyik legfontosabb
garanciája, az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve,
mely ellenőrzést végezhet minden olyan területen, ahol
közpénzt használnak fel vagy közpénzt kezelnek.
Ellenőrzései kiterjednek a teljes államháztartásra, a
pártokra és a Magyar Nemzeti Bankra is.

Az igazságszolgáltatás rendszere
Magyarország a bírói szervezet, az ügyészség és a
rendvédelmi szervek feladata, hogy gondoskodjanak az
állampolgárok jogainak védelméről, védjék az
alkotmányos rendet, és fellépjenek a bűn- cselekmények
elkövetői ellen. Az igazságszolgáltatás szervei
függetlenek.
A kormány ellenőrzési feladatai
A végrehajtó hatalom csúcsszerveként működő kormány
miniszterelnökből és miniszterekből áll.
 24.a.
Az elemzés fogalma, tárgya és célja. Az elemzés alapvető módszerei: analízis-szintézis, következtetések.

A gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen tájékozottság megszerzésének egyik alapvető módszere a gazdasági elemzés. Az

elemzés tulajdonképpen összefüggések, gazdasági jelenségekre ható tényezők feltárását jelenti, tehát a megismerés
módjaként határozható meg, amely elősegíti, részben pedig biztosítja a szükséges információk megszerzését.
. Az elemzés tárgya szerint
 vonatkozhat az adott vállalkozás egyes alrendszereire, tehát a piaci tevékenységre, beszerzési, termelési vagy
áruforgalmi, a munkaerővel és a tárgyi eszközökkel való gazdálkodásra stb. és
 irányulhat a vállalkozás átfogó, komplex értékelésére
A vállalati gazdasági elemzés célja, hogy feltárja és értékelje azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalkozás
gazdálkodását, segítve ezzel a vállalati célok meghatározását és a helyes célok elérését. Ennek megfelelően célja:
 a vállalkozási döntések előkészítése, megalapozása
 a kitűzött célok, feladatok telj-nek mérése, az eltérések okainak feltárása,
 a vállalkozási tevékenység átfogó elemzése, valamint
 a belső felelősségi és érdekeltségi rendszer kialakítnak, működ segítése.
Az elemzés fogalmából és céljából következik a vállalati elemzés egyik alapvető feladata, a vizsgált gazdasági jelenségek
tartalmi megismerése, s ezen keresztül a gazdasági összefüggések feltárása. A gazdasági jelenségek tartalmi
megismerésének módszere az analízis-szintézis. Az analízis a vizsgálandó gazdasági jelenségek részekre, alkotó elemekre
való bontását, az egészből kiemelt részek, elemek megismerését, vizsgálatát és értékelését jelenti. A szintézis az analizált
részek, elemek egységbe foglalását, a részeknek egységes összefüggő egésszé történő egyesítését jelenti. Ebben az esetben
a gazdasági jelenséget, mint az egymással kapcsolatban, összefüggésben lévő részelemek egységét vizsgáljuk.
Az analízis és a szintézis a megismerési folyamat eredményessége szempontjából elválaszthatatlan egymástól.
Az elemzés során kiemelt jelentőségű a gazdasági jelenségen belüli és a jelenségek közötti ok-okozati összefüggések
feltárása. Az ok-okozati összefüggések feltárásakor el kell jutnunk az eredendő ok (okok) megállapításáig, mert csak az
eredendő ok meghatározásával lehet a megismerés teljes körű.
Az elemzések és így a vállalati elemzések fontos mozzanatai a következtetések. A következtetés - leegyszerűsítve - az a
logikai művelet, amikor két vagy több megállapítás, azaz ítélet alapján új ítéletet alkotunk. A következtetéseknek
különböző típusait különböztethetjük meg, amelyek közül kiemeljük
 a deduktív következtetést, amelynek lényege, hogy gondolkodásunk, a megismerési folyamatunk az általánostól a
kevésbé általános, a részleges irányába halad;
 az induktív következtetést, amelynek során a megismerésünk, gondolkodásunk az egyedi ítéletek felől halad az
általános felé; valamint
 az analogikus következtetést, amelynek keretében két vagy több jelenség jegyeinek, tulajdonságainak
megegyezése alapján következtetünk más jegyek, tulajdonságok megegyezésére is.
 24.b.
A könyvvizsgálat és szerepe a vállalat ellenőrzési rendszerében. A könyvvizsgálat során nyújtott bizonyosság. A
könyvvizsgálati kockázat elemei és azok jelentése.

A könyvvizsgálat során kellő bizonyosságot kell szerezni arról, hogy az éves (vagy egyszerűsített éves) beszámoló egésze
nem tartalmaz akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állítást, valamint az, hogy ennek alapján a független
könyvvizsgálói jelentés elkészíthető legyen. A kellő bizonyosság magas fokú bizonyosság, de nem garancia arra, hogy a
Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokkal összhangban elvégzett könyvvizsgálat mindig feltárja az egyébként létező
lényeges hibás állítást. A hibás állítások eredhetnek csalásból vagy hibából, és lényegesnek minősülnek, ha ésszerű lehet az
a várakozás, hogy ezek önmagukban vagy együttesen befolyásolhatják a felhasználók adott éves beszámoló alapján
meghozott gazdasági döntéseit. A könyvvizsgálat egésze során szakmai szkepticizmus jellemzi a könyvvizsgálót.
A könyvvizsgálói jelentésnek ki kell jelentenie, hogy a könyvvizsgáló véleménye szerint az általa megszerzett
könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő-e ahhoz, hogy a könyvvizsgálói vélemény alapjául szolgáljon. A
könyvvizsgálat hatóköre nem terjedhet ki a vállalkozó jövőbeli életképességére és a legfőbb irányító (vezető) szerv,
ügyvezető szerv tev-ének hatékonyságára és eredményességére vonatkozó bizonyosság nyújtására.
A könyvvizsgálati kockázat elemei
Könyvvizsgálati kockázat (Audit risk)
A könyvvizsgálati kockázat annak a kockázatát jelenti, hogy a könyvvizsgáló nem megfelelő könyvvizsgálati záradékot
(véleményt) ad ki, mert a pénzügyi kimutatások lényeges hibás állításokat tartalmaznak. A könyvvizsgálati kockázatnak
három összetevője van: az eredendő kockázat, az ellenőrzési kockázat és a feltárási kockázat.
Eredendő kockázat (Inherent risk)
Az eredendő kockázat a számlaegyenlegek vagy a gazdasági események csoportjainak a lényeges hibás állításra való
fogékonysága, a kapcsolódó belső ellenőrzés meglététől függetlenül. A hibás állítás lényeges lehet akár egyedileg, akár más
egyenlegekben vagy csoportokban előforduló hibás állításokkal összevontan.
Ellenőrzési kockázat (Control risk)
Az ellenőrzési kockázat annak a kockázata, hogy a számviteli és belső ellenőrzési rendszer által egy hibás állítás megfelelő
időben nem kerül megelőzésre vagy feltárásra és helyesbítésre. A hiba jelentkezhet a számlaegyenlegekben, egyes
ügyletcsoportokban és lényegesnek minősülhet akár egyedileg, akár a többi egyenlegben vagy csoportban előfordult hibás
állításokkal összevontan.
Feltárási kockázat (Detection risk)
A feltárási kockázat annak kockázata, hogy a könyvvizsgáló alapvető vizsgálati eljárásai nem képesek feltárni a
számlaegyenlegben vagy ügyletcsoportban lévő hibás állítást, amely lényeges lehet egyedileg vagy pedig más
egyenlegekben vagy csoportokban előforduló hibás állításokkal együttesen nézve.
Számviteli rendszer (Accounting system)
A számviteli rendszer egy gazdálkodó szervezetnél a gazdasági feladatok és nyilvántartások olyan rendszerét jelenti,
amelynek keretében a gazdasági eseményeket a számviteli előírásoknak, módszereknek megfelelően feldolgozzák. Ezek a
rendszerek a gazdasági műveleteket és egyéb eseményeket beazonosítják, összegyűjtik, elemzik, számítják, osztályozzák,
feljegyzik, összegezik és jelentik.
Belső ellenőrzési rendszer (Internal control system)
A belső ellenőrzési rendszer szakkifejezés jelenti mindazokat az irányelveket és eljárásokat (belső ellenőrzések), amelyeket
a gazdálkodó szervezet vezetősége működtet annak érdekében, hogy a gyakorlatban keresztülvihető mértékben biztosítani
tudja a szabályszerű és hatékony üzletmenetet, beleértve a vezetőség üzletpolitikájának betartását, az eszközök megóvását,
csalás, hamisítás és hibák megelőzését és feltárását, a számviteli nyilvántartások pontosságát és teljességét, valamint a
megbízható számviteli információk határidőre történő elkészítését. A belső ellenőrzési rendszer túlmutat a számviteli
rendszer funkcióiba közvetlenül beletartozó fenti tényezőkön.
Ellenőrzési rendszerek tesztelése (Tests of controls)
Az ellenőrzési rendszerek tesztelése útján könyvvizsgálati bizonyítékok szerezhetők:
 a számviteli és belső ellenőrzési rendszer kialakításának hatékonyságáról, tehát arról, hogy megfelelőképpen
szervezték-e meg ezeket a lényeges hibás állítások megelőzése, feltárása és helyesbítése érdekében, valamint
 a belső ellenőrzési rendszernek az egész időszakon keresztül való hatékony működéséről.
 25.a.
A piaci döntések előkészítése során alkalmazható elemzések; árakkal kapcsolatos számítások, a vevők
hasznosságának az elemzése. Költségalapú és piacvezérelt árképzés

A váll-ok vezetői nap, mint nap döntési helyzetbe kerülnek. Dönteniük kell, kinek értékesítsék termékeiket,
szolgáltatásaikat, milyen menny-ben, milyen árak, feltételek mellett, kitől, milyen formában szerezzék be árukészleteiket,
milyen menny-ben, stb. A döntések segítésére sokféle számítás, elemzés végezhető. Az elemzések egyik lényeges területét
képezik az árakkal kapcs számítások.
Az árdöntéseket befolyásoló fenti 2 tényező alapján egy váll. terméke, szolg.árának meghat-kor kiindulhat:
• A termék, szolgáltatás költségeiből, ezt a megoldást nevezik költségalapú árképzésnek.
• A vevők árelfogadási hajlandóságából, ezt piacvezérelt árképzésnek nevezik.
A ktgalapú árképzés: A legtöbb váll. vezetése szeretné ugyanis tudni azt, hogy az egyes termékek, szolgáltatások
értékesítése esetén milyen nagyságú ár fedezné a vállalkozás indokolt közvetlen és közvetett költségeit, valamint az elvárt
jövedelmezőséget (nyereséget).
Tervezett közvetlen önköltség + elvárt bruttó eredmény = tervezett ár
Mint a fenti összefüggésből látható költségalapú árképzés alkalmazása esetén az ár megállapításá hoz kalkulálni kell a
termék önköltségét, tervkalkulációt kell összeállítani.
Természetesen az árdöntésekhez a közvetlen önköltség ismerete nem elegendő, ezen kívül meg kell állapítani egy elvárható
bruttó eredményt (fedezetet) is
Az erőforrás árak változása miatt a vállalkozások rendszeresen számításokat végeznek arra vonatkozóan, hogy ezek a
változások, az általuk gyártott termékek, nyújtott szolgáltatások árának milyen mértékű és nagyságú változtatását tennék
indokolttá.
A számításokat két megközelítésben is el lehet végezni:
• vizsgálható, hogy az ár milyen változtatására lenne szükség, hogy az erőforrások árának válto zása miatt ne
változzon meg a vállalkozás eredménye.
• vizsgálható, hogy az ár milyen változtatására lenne szükség ahhoz, hogy ne változzon a jöve delmezőség mértéke, a
fedezeti hányad.
Ezeket a számításokat árkövetésnek nevezik. Az ún. árkövetés alkalmazható abban az esetben is, ha a konkurensek
ármozgását kívánja követni a termelő vállalkozás.
Vállalkozói ár alsó határának (minimális ár) megállapítása
A minimális ár tehát alapvetően a költségektől függ, általában a közvetlen önköltség alkalmazható minimális árként.
Piaci alapú árképzés
A vállalkozásoknak az árak meghatározásakor alapvetően piaci szempontokból kell kiindulniuk, az ún. piaci alapú
árképzést kell alkalmazniuk. A piaci alapú árképzés esetén az árak megállapításához alapvetően piaci információkra van
szükségA piaci alapú árképzésnek több módszere létezik:
• a versenytársak áraiból kiinduló árképzés,
• teljesítménybázisú árképzés,
• versenytárgyalás,
• árarányosítás.
A vevők hasznosságának vizsgálata
A piaci döntések előkészítése során alkalmazható elemzések egyik egyre fontosabbnak tekintett területe a vevők elemzése.
A jelenlegi piaci viszonyok között a gazdálkodás középpontjában a piac, a vevő van. A vevők hasznosságának a
vizsgálatához elengedhetetlen a vevői jövedelmezőség számszerűsítése. Ehhez a vevőknek értékesített termékek
szolgáltatások nettó árbevétele mellett számszerűsíteni kell az adott vevőnek történő értékesítés miatt keletkező
költségeket.
 25. b
A bizonylati elv, a bizonylati fegyelem, és a bizonylatolás ellenőrzése. A bizonylatok alaki és tartalmi
követelményeinek ellenőzése. A szigorú számadási kötelezettség és ellenőrzése. A vagyonvédelem ellenőerzése. Az
eszközök biztonságának ellenőrzése. A vásárolt szolgáltatások ellenőrzése. A pénz és értékvédelem ellenőrzési
feladatai
A bizonylatok fogalma
Szv. biz. minden olyan a gazd. által kiállított, készített, ill. a
gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcs-ban álló term. személy vagy
más gazdálkodó által kiállított, készített okmány, amely a gazd-i
esemény szv. elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá, és amely
rendelkezik a szv. tv-ben meghat. ált. alaki és tartalmi kellékekkel. A
bizonylat elkészíthető, kiállítható:
* kézírással, írógéppel, számítógéppel vagy bármilyen
technikai eszközzel
* automatikus adatrögzítés útján, adatfeldolgozás
eredményeként kapott adathordozók,
A bizonylatok alak és tartalmi követelményeinek ellenőrzése
A vállalkozások bizonylatai vizsgálatánál az alaki és tartalmi
követelmények általános ellenőrzésén belül kiemelt gondot kell
fordítani a bizonylatot kiállító, a gazdasági műveletet elrendelő és
végrehajtó személy, továbbá a független ellenőr megjelölésére és
valamennyiük aláírására, mert ezek olyan kötelező kellékek,
amelyek bizonyító erővel támasztják alá a gazdasági esemény
valódiságát.
A szigorú számadási kötelezettség és ellenőrzése
A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt
kibocsátót terheli. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról,
nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra
jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely
biztosítja azok hiánytalan elszámoltatását. A kapcsolatos
vizsgálatnak ki kell terjedni arra, hogy a szigorú számadási
kötelezettség alá vont bizonylatok, nyomtatványok készleteiről és
felhasználásáról vezetnek-e nyilvántartást. A szabályozottságot
lehetőleg teljes körűen, a felhasználásokat próbával célszerű
vizsgálni az esetleges visszaélések felderítése, illetve annak
lehetőségei feltárása érdekében.
Bizonylat
Minden gazdasági műveletről, eseményről bizonylatot kell kiállítani,
amely az eszközök, illetve források állományát, vagy összetételét
megváltoztatja. A gazdasági műveletek folyamatát tükröző összes
bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.
Magyar nyelven kell kiállítani.
Számviteli bizonylatnak minősül:
Minden olyan, a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a
gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes
személy vagy más gazdálkodó által kiállított okmány (számla,
szerződés, megállapodás, kimutatás), függetlenül annak nyomdai,
vagy egyéb előállítási módjától, amelyet a gazdasági esemény
számviteli nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik a
számviteli törvényben maghatározott általános alaki és tartalmi
kellékekkel.
A számviteli bizonylatokon az adatok időtállóságát legalább 8 évig
biztosítani kell.
Alaki és tartalmi kellékek:
 bizonylat megnevezése, sorszáma, vagy más azonosítója; -
bizonylatot kiállító gazdálkodó megjelölése; - gazdasági
műveletet elrendelő személy, vagy szervezet megjelölése,
utalványozó és ellenőr aláírása; - a bizonylat kiállításának
időpontja; - gazdasági művelet tartalmát - külső bizonylat
esetén a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között a
bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét;
 minden olyan adatot, amelyet jogszabály előír
Szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni a készpénz
kezeléséhez kapcsolódó bizonylatokat, továbbá minden olyan
nyomtatványt, amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre
adhat alkalmat. Ezekről nyilvántartást kell vezetni, ami biztosítja az
elszámoltatást.
A bizonylatok fogalma
A szv. tv. egyik fontos követelménye, hogy a könyvvitelben rögzített
és a beszámolóban szereplő tételek valóságosak és mind a
vállalkozás, mind a kívülállók részére is bizonyíthatóak legyenek,
vagyis megfeleljenek a valódiság elvének.
A számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által kiállított,
készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban
álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított,
készített okmány (számla, számlát helyettesítő okmány, szerződés,
megállapodás, stb.), amelyet gazdasági esemény számviteli
nyilvántartása céljára készítettek, és amely rendelkezik az e
törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel.
Bizonylatnak minősül tehát minden olyan okmány, kimutatás
feljegyzés, illetve bármely techn- eljárással készített adathordozó,
amelyet nyilv.tart-ban való rögzítés céljából állítottak ki. Továbbá
azok, amelyeket a rögzített adatok ell-re, állományok
megállapítására állítottak ki, és amelyek a gazd-i műveletek,
események megtörténtét, hatásuk értékét, mennyiségi és minőségi
adataikat hitelt érdemlően igazolják.
A bizonylatok alaki és tartalmi követelményeinek ellenőrzése
A bizonylatokat a gazdasági műveletek, események megtörténtének,
illetve a gazdasági intézkedés megtörténtének vagy végrehajtásának
időpontjában kell kiállítani. Az ellenőrzések során erre különös
gondot kell fordítani, mert az utólag kiállított bizonylat alapvető
hibákat tartalmazhat, így nem felelhet meg az okmányszerűség
követelménynek, következésképpen kétségessé teszi a beszámoló,
egyben a gazdasági esemény valódiságát.
A szigorú számadású kötelezettség alá vont bizonylatok,
nyomtatványok ellenőrzése
A szigorú számadás alá vonandó bizonylatokat a számviteli törvény
szabályozza, amely szerint:
 a készpénz kezeléséhez, illetve más jogszabályban
meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó
bizonylatokat, továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a
nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon
szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy
amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat
alkalmaz, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni
 a szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt
kibocsátót terheli
 a szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a
kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult
személynek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amely biztosítja
azok elszámoltatását.
A visszaélések, szabálytalanságok megakadályozása érdekében
kiemelten kell ellenőrizni az ilyen nyomtatványok felhasználását. A
szabályozottságot lehetőleg teljes körűen, a felhasználásokat a
sűrű próba módszerével célszerű vizsgálni az esetleges
visszaélések, vagy azok lehetőségének felderítése érdekében.
Ellenőrzését a munkafolyamatba épített ellenőrzés rendszerében
indokolt megszervezni, de a vezetői ellenőrzés rendszeres
feladatai közé is be kell sorolni.
A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem
A bizonylati fegyelem betartása érdekében
- minden gazdasági eseményről késedelem nélkül, az előírás
szerinti és kellő példányszámban, bizonylatot kell kiállítani,
- a hézagmentes feldolgozás biztosítása céljából az összes
bizonylatot sorszámozni kell,
- a feldolgozás teljességét, a bizonylatok adatainak hiánytalan
könyvelését mindenkor ellenőrizni kell,
- a bizonylatokat a szükséges feljegyzések, feldolgozások
elkészülte után zárt rendben kell őrizni, irattározni,
- a rendelkezéseknek megfelelően a bizonylatokat selejtezni
kell.
 26.a.
Összehasonlítás a gazdasági elemzésben: összehasonlítás és összehasonlíthatóság. Az összehasonlíthatóság
feltételeinek megteremtése. Az összehasonlításban előforduló torzító tényezők és azok kiszűrése: az árváltozás
hatása és kiszűrésének módszerei, az összetétel-változás (arányeltolódás) torzító hatása és annak kiszűrése

A gazdasági jelenségek jellemzően önmagukban nem értékelhetők. Nem nehéz belátni, hogy egyetlen adat Önmagában
nem sokat mond, nehezen alkalmazható valamely jelenség minősítéséhez. Éppen ezért a gazdasági elemzés általánosan
alkalmazott módszere az összehasonlítás. Az összehasonlítás mindig valamilyen viszonyítást jelent, két vagy több jelenség,
a jelenséget leíró adat, illetve jellemző egymással való összevetéséből áll.
Az összehasonlítás, illetve annak eredményei felhasználhatóságát elsősorban
 a helyes viszonyítási alap (bázis) megválasztása és
 az összehasonlíthatóság megléte határozza meg, azaz az összehasonlításra kerülő adatok esetében meg kell
teremteni azok gazdasági-tárgyszerű összefüggéseit.
A megfelelő viszonyítási alap meghatározása alapvetően az elemzés céljától és tárgyától függ. Az elemzési feladatból
következik tehát annak megállapítása, hogy mely viszonyítási alap adja meg az összehasonlítás során a legelfogadhatóbb
megállapítást, illetve következtetést. A viszonyítási alap megválasztásától függően az összehasonlításnak a gazdasági
elemzésben - mások mellett - alapvetően 3 vetületét különböztetjük meg:
 a dinamikus (időbeli) összehasonlítást,
 a terv-tény összehasonlítást és
 a térbeli (területi) összehasonlítást.
Az összehasonlíthatóság megteremtése és biztosítása alapvető jelentőségű az elemzés eredményessége szempontjából. Az
Összehasonlítás általános szabálya, hogy bármilyen szempontból végzünk összehasonlítást, csak azonos módszerrel és
tartalommal meghatározott adatokat szabad felhasználni az elemzés során, és az összehasonlításnak - minden esetben -
gazdaságilag értelmezhető eredménye kell, hogy legyen.
Az összehasonlításokban, és az összehasonlítások eredményeiben jellemzően torzítást okozhat:
• az árváltozások hatása és
• az összetétel-változás (arányeltolódás) hatása.
Az árak tervhez képesti vagy előző időszakhoz mért megváltozása hatásának kiszűrését több féle megközelítéssel is el lehet
végezni, attól függően, hogy az adott vállalkozás hogyan alakítja ki árpolitikáját, hogyan rögzíti és figyeli eladási árainak
változását. Alkalmazható módszerek:
 Az eladási árak megváltozása hatásának kiszűréséhez alkalmazható az úgynevezett változatlan árakon történő
számítás, amelynek segítségével meghatározható, hogy hogyan alakult volna a vizsgált értékesítés értéke, ha az
eladási árak nem változtak volna.
Az árak megváltozásából eredő hatás kiküszöbölésének másik lehetséges módszere az úgynevezett árkorrekció
alkalmazása, amelynek segítségével meghatározható az árváltozások (és csak az árváltozások) árbevételre gyakorolt
hatásának összegszerű nagyságrendje.
Az árváltozások kifejezésének gyakran alkalmazott formája a vállalkozási szintű átlagos árindex felhasználása. Az
árindex számszerűsítésével az elemző azt fejezi ki, hogy a vizsgált vállalkozásnál egy adott időszakban átlagosan
milyen mértékű az eladási árak megváltozása.
 26.B.
A könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozatának tartalma. A könyvvizsgálói jelentés fajtái, az egyes fajták tartalma.

A könyvvizsgáló elfogadó nyilatkozatának tartalma

A választást követően a könyvvizsgálónak, könyvvizsgáló társaságnak elfogadó nyilatkozatot kell kibocsátania, amely
igazolja, hogy a könyvvizsgálónak tudomása van a megválasztásáról és a könyvvizsgálói teendőket el kívánja látni.
Amennyiben könyvvizsgáló társaságot bíztak meg a beszámoló auditálásával, akkor a könyvvizsgálói elfogadó
nyilatkozatnak tartalmaznia kell:
 a könyvvizsgálói elfogadó nyilatkozati címzést,
 a könyvvizsgálói társaság nevét, székhelyét, cégbejegyzési számát, kamarai
nyilvántartásba vételi számát,
 a megbízó társaság nevét, székhelyét, cégbejegyzési számát,
 a könyvvizsgáló társaság kijelentést, hogy a megbízást elfogadta,
 a megbízás mely üzleti évekre vonatkozik, a megbízás lejártának konkrét dátumát,
 nyilatkozattételt, hogy nincs összeférhetetlenség és a függetlenség feltételei
biztosítottak,
 a könyvvizsgáló, személyében is felelős bejegyzett könyvvizsgáló azonosító adatait,
 az elfogadó nyilatkozat keltezését,
 cégszerű aláírást és a személyében felelős kijelölt könyvvizsgáló aláírását,
 meg kell jelenjen a személyében is felelős bejegyzett könyvvizsgáló záradéka,
amelyben kijelenti, hogy a kijelölését elfogadja, továbbá nyilatkozik arról, hogy semmi sem korlátozza a tisztség
ellátásában, nincs olyan körülmény, amely a tisztség elvállalását kizárná (záradék keltezése, kamarai tagsági
azonosító szám, aláírás).

A független könyvvizsgálói jelentés

A jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység során kibocsátott független könyvvizsgálói
jelentésekben ki kell jelenteni, hogy a könyvvizsgálatot a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardoknak megfelelően
hajtották végre.

Könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék a számviteli törvény alapján:

A vállalkozótól független könyvvizsgáló feladata az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló valódiságának és
szabályszerűségének (a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet) felülvizsgálata, a számviteli törvény és a
létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján az éves beszámolóról, az egyszerűsített éves
beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a független könyvvizsgálói jelentés elkészítése.
A könyvvizsgálat hatóköre nem terjedhet ki a vállalkozó jövőbeli életképességére és a legfőbb irányító (vezető) szerv,
ügyvezető szerv tevékenységének hatékonyságára és eredményességére vonatkozó bizonyosság nyújtására.
Az összevont (konszolidált) éves beszámoló könyvvizsgálója viseli a felelősséget az összevont (konszolidált) éves
beszámolóról kibocsátott könyvvizsgálói jelentésért, továbbá az audit bizottsághoz címzett kiegészítő jelentésért.
A könyvvizsgáló az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló
felülvizsgálatáról - a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - írásbeli
könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni és azt megbízójának átadni.

A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:

1. a) a független könyvvizsgálói jelentés címét, címzettjét;
2. b) a könyvvizsgálat tárgyát képező éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló,
összevont (konszolidált) éves beszámoló azonosítóit;
3. c) a könyvvizsgálat hatókörének leírását, a könyvvizsgálat során alkalmazott
könyvvizsgálati standardrendszer megjelölését;
4. d) az elvégzett, a könyvvizsgálói véleményt megfelelően alátámasztó vizsgálatok jellegét, összefoglaló
bemutatását;
5. e) a beszámoló megfelel-e az e törvényben foglaltaknak
vonatkozásában feladatokat határoznak meg;
6. f) a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék
megadásának elutasítását;
1. hitelesítő záradék: a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói
tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény szerinti magyar nemzeti könyvvizsgálati
standardok alapján kibocsátott független könyvvizsgálói jelentésben szereplő, minősítés nélküli könyvvizsgálói
vélemény;
2. korlátozott záradék: az 1. pont szerint kibocsátott független könyvvizsgálói jelentésben szereplő, korlátozott
könyvvizsgálói vélemény;
3. elutasító záradék: az 1. pont szerint kibocsátott független könyvvizsgálói jelentésben szereplő ellenvélemény;
4. záradék megadásának elutasítása: az 1. pont szerint kibocsátott független könyvvizsgálói jelentésben a
véleménynyilvánítás visszautasítása.
7. g) hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre a könyvvizsgáló hangsúlyosan fel kívánja hívni a figyelmet
8. h) a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az üzleti jelentés összhangban van-e a beszámolóval, illetve
jogszabály vonatkozó előírásaival;
9. i) a könyvvizsgáló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy tudomására jutott-e bármilyen lényeges hibás állítás az
üzleti jelentésben és az összevont (konszolidált) üzleti jelentésben, és ha igen, akkor a szóban forgó hibás állítás
milyen jellegű;
10. j) a könyvvizsgáló véleményét valamint nyilatkozatát arról, hogy rendelkezésre bocsátották- e a
könyvvizsgálathoz szükséges információkat;
11. k) a könyvvizsgálói jelentés keltezését;
12. l) a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai
bejegyzési (nyilvántartási) számát;
13. m) könyvvizsgáló cég esetén a társaság képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a
társaság megnevezését, székhelyét, kamarai nyilvántartási számát;
14. n) a könyvvizsgáló nyilatkozatát arról, hogy az üzleti jelentés tartalmazza-e a számviteli
törvény szerinti nem pénzügyi kimutatást.
 27.a.
Az anyagellátási tevékenység elemzése. Az anyagfelhasználás elemzése. A készletalakulás elemzése
termelőtevékenység esetén.

A gazdasági elemző munkának fontos feladata az anyagellátási folyamat értékelése, az anyagellátás színvonaláról a
menedzsmentnek naprakész információkkal kell rendelkeznie. Az anyagellátási tevékenység elemzése során minősíthetjük
annak színvonalát, értékelhetjük azt, hogy a termelés folyamatos, zökkenőmentes anyagellátását biztosította-e. Az
anyagellátási tevékenység színvonalának nagyvonalú értékeléséhez számszerűsíthetjük az anyaghiány miatti állásidők,
pótidők nagyságát és arányát, illetve ezeknek a változását.
Az anyagellátási tevékenység színvonalának vizsgálata során nemcsak az anyaghiány káros követ kezményei mérhetők fel,
vizsgálni kell azt is, hogy keletkeztek-e felesleges, túlméretezett készletek. A túlméretezett, felesleges készletek káros
hatásai ugyancsak közismertek.
A termelőtevékenységet folytató vállalkozások folyamatosan vizsgálják azt, hogy hogyan alakul az egy-egy termék
gyártásához szükséges anyag mennyisége, a fajlagos anyagfelhasználás, tekintettel arra, hogy a fajlagos anyagfelhasználás
nagysága jelentősen befolyásolja a beszerzendő anyag mennyiségét, a szükséges készletek nagyságát és az ezekhez
kapcsolódó fontos gazdasági tényezőket. Az anyagfelhasználás vizsgálata során végezhetünk:
 dinamikus elemzést, értékelhetjük, hogy hogyan alakult a fajlagos anyagfelhasználás, illetve
 összehasonlíthatjuk a tényleges anyagfelhasználást az anyagfelhasználási normákkal.
A termelőtevékenységet folytató vállalkozásoknál a rendszeresen végzett elemzések közé tartozik az anyagfelhasználási
normák és a tényleges fajlagos anyagfelhasználások összehasonlítása. Az elemzés a gyártás befejezése után végezhető el.
Az elemzés célja a normáktól való eltérések kimutatása és az eltérések okainak feltárása.
A termelő vállalkozásoknak alapvető (termelési) feladataik teljesítéséhez forgóeszközökre, ezen belül különböző
készletekre van szükségük. A termelőtevékenységet folytató vállalkozások legfontosabb készletei a következők:
 anyagkészlet, befejezetlen termelés körébe tartozó készlet, félkésztermék-készlet, késztermékkészlet.
A készletnormákhoz viszonyított készletállomány vizsgálatához tartoznak az ún. készletnormák, azaz a készletek tárolási
idejére vonatkozó készlet-időnormák, amelyeket főbb készletfajták szerint kell meghatározni:
• anyagkészlet esetén az átlagos anyagtárolási idő,
• félkésztermék-készlet kapcsán az átlagos félkésztermék tárolási idő,
• késztermékkészlethez kapcsolódóan az átlagos késztermék tárolási idő,
• befejezetlen termelés (mint a saját termelésű készletek része) esetén az átlagos gyártásfinanszírozási idő, amely a
termék átfut. idejének és átl készültségi fokának szorzataként adható meg.
Vizsgálható az is, hogy hogyan változott az összes készleten belül az egyes készletfajták részaránya, a vállalkozás
készletének összetétele. A készlet struktúrájának vizsgálatához alapvetően megoszlási viszonyszámok használhatók. A
készlethatékonyság vizsgálatához meghatározható az ezer forint átlagos készletértékre jutó termelési érték. A mutató
változása a készlethatékonyság javulására vagy romlására mutat rá, amelynek okait rész- telesen vizsgálni kell, feltárva a
hatékonyság - tehát összességében a készletezés színvonala -' javításának lehetőségeit. A készletállomány alakulásának
dinamikus elemzése során vizsgálhatjuk:
 a készletek nagyságának alakulását,
 a készletlekötés relatív alakulását,
 a készletrugalmasság mutatóit,
 a relatív készletváltozást,
 az értékesítés és a készletek alakulásának kapcsolatát.
A készletek alakulásának dinamikus elemzésekor vizsgálható, hogy hogyan alakult a készletek nagysága. Az elemzés során
két időpont készletének vagy két időszak átlagkészletének a különbségét és indexét számszerüsítjük, a készletek
összességére és az egyes készletfajtákra vonatkozóan egyaránt. A készletlekötés relatív alakulásának vizsgálata során fontos
feladat a forgási sebesség alakulásának értékelése. A készletek megtérülési gyorsaságának vizsgálatára, az ún. forgási muta -
tókat alkalmazzuk. A forgási mutatók között számszerűsíthetjük a
 fordulatok számát, forgóeszköz-igényesség mutatóját, forgási idő (napok) mutatóját.
A készletek, a készletek forgási sebessége alakulásának a vizsgálata során elemezhető azt is, hogy a különböző tényezők
hogyan befolyásolják a lekötött készletek nagyságát. A készletnagyságot megállapíthatjuk a forgási idő, valamint az egy
napi árbevétel szorzataként.
 27.b.
Az anyaggazdálkodás átfogó ellenőrzése, az anyagfelhasználások ellenőrzése, az anyagok értékelésének és
nyilvántartási rendjének ellenőrzése. A raktárgazdálkodás hatékonyságának ellenőrzése.

Az anyaggazdálkodás átfogó ellenőrzése keretében vizsgáljuk, hogy:

 megfelelően mennyiségben, minőségben, és összetételben biztosított-e az anyag;
 biztonságos-e a készletek átvétele, nyilvántartásba vétele, értékelése és elszámolása;
 megfelelő-e a kapcsolat a termelő, a műszaki fejlesztő és a szállító szervezetekkel;
 megfelelő-e az anyaggazdálkodás hatékonysága, a raktárgazdálkodás színvonala.

Az ellenőrzésnek fel kell tárnia, hogy:

 a költségnövekedést milyen mértékben okozta a beszerzési árak emelkedése,
 milyen növelő hatása volt az import anyagoknál a vámoknak és a forint leértékelődésének, továbbá mint belső
tényezőknek:
 milyen hatása volt a termelés összetétel változásának és
 a fajlagos anyagfelhasználás változásának.
Az anyagok értékelésének és nyilvántartási rendjének ellenőrzése
A dokumentális jellegű ellenőrzése keretében vizsgálni kell, hogy:
 a vásárolt anyagok bekerülési értéke (beszerzési ár) megfelel-e az értékelési szabályzat előírásának, tartalmazza-e
mindazon költségeket, amelyek a beszerzéssel kapcsolatban ténylegesen felmerültek, és a készlet beszerzésével
szoros kapcsolatban állnak,
 amennyiben a vállalkozás év közben nem vezet mennyiségi és értéknyilvántartást, akkor az üzleti év végén a fel
nem használt, megmunkálás alá nem vont anyagokat felleltározta-e, és azt az értékelési szabályzat előírása szerinti
árral, annak megfelelően készletre vették-e, csökkentve az anyagköltséget.
 szállítótól utólag kapott engedmények elszámolásának helyességét is.
 elszámolták-e a számviteli törvény (számviteli politika) előírásának megfelelően a csökkent értékű,
megrongálódott, meghibásodott, továbbá az eredeti célra nem felhasználható, elfekvő, felesleges anyagkészletek
értékvesztéseit és indokolt esetben a visszaírásokat

A raktárgazdálkodás hatékonyságának ellenőrzése

Jelentős, eredményt befolyásoló tényező a raktárak fenntartása, a raktározás költségei mind saját raktár, mind bérelt raktár
esetében. A kis vállalkozások általában nem tartanak fenn központi raktárakat, a beszerzett anyagokat a munkahelyekre,
műhelyekbe szállítják, és ott kézi raktárban tárolják. A raktározás, a raktárgazdálkodás ellenőrzését a készletgazdálkodással
összekapcsolva és összehangolva indokolt elvégezni, mert a kettő szorosan kapcsolódik és meghatározzák egymást. Az
anyagkészletek alakulása határozza meg az anyagok raktári kapacitásszükségleteit és a raktárak kihasználtságát.

Ezen túlmenően a raktározás ellenőrzése során vizsgálni kell, hogy:

 meghatározható-e, hogy a raktárgazdálkodásért mely terület vezetője a felelős;
 a belső szabályozásban jól rögzítették-e a raktárgazdálkodás témakörébe tartozó feladatokat, felelősségeket,
döntési jogköröket;
 biztosított-e a vagyon védelme (különös gonddal az értékes anyagok tárolására);
 rendelkezik-e a raktár az anyagok megfelelő tárolásához és mozgatásához szükséges korszerű berendezésekkel,
eszközökkel;
 az anyagok szakszerű, az állagvédelmet biztosító tárolása megoldott-e
 a különb.időpontban beérk.anyagokat elkülönítetten tárolják-e, figy-be veszik-e a szavatossági időt;
 megfelelő-e a raktár kihasználása, biztosított-e a készletek minőségének védelme, a károsodások megelőzése.
 a kialakított anyagmozgatás módszere költséghatékony-e,
 vannak-e a hozzá nem értő, helytelen raktározásra visszavezethető okból végrehajtott selejtezések;
 a tárolási rend célszerűvé teszi-e a raktáron belüli anyagmozgatást és az ahhoz kapcsolódó költségek csökkentését;
 megfelelő-e az anyagkiadás, nem okoz-e a késedelmet a termelésben (állásidő);
 megfelel-e a raktár a tárolt anyagok fizikai, kémiai tulajdonságának;
 megfelelően kihasználják-e a raktári kapacitást, a berendezések biztosítják-e az optimális tárolást;
 nem tárolnak-e a zárt raktárban, polcokon olyan anyagokat, amelyeket szabadban, esetleg ömlesztve is lehetne
tárolni.
 a kialakított számítógépes rendszer biztosítja-e az anyagmozgatás pontos, naprakész nyilvántartását, az megfelel-e
a belső információs követelményeknek;
 megfelelően bizonylatolják-e az anyagmozgásokat
 28.a.
Az emberi erőforrás gazdálkodás elemzése. A létszám nagyságának és összetételének, valamint a munkaidő
kihasználásának elemzés. Az emberi erőforrás felhasználás és a vállalati teljesítmény kapcsolatának elemzése.

Az emberi erőforrás a vállalatnál alkalmazott munkavállalóknak a munkavégzéshez szükséges képességeik, szakismeretük

és a munkamegosztásban elfoglalt helyük szerint strukturált összessége.
A létszám nagyságának és összetételének vizsgálatára felhasználható elemzések során általában átlagos létszámadatokat
használunk fel. Az átlagos állományi (vagy dolgozó) létszám valamely időszakra vonatkozóan a munkavállalók
folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján számított mutató. Az emberierőforrás-gazdálkodás fontos területe a
különböző feladatok ellátásához szükséges létszám nagyságának, az ún. munkaerő-szükségletnek a meghatározása. A
meghatározott létszámszükségletet össze kell hasonlítani a rendelkezésre álló létszámmal, a munkaerő-fedezettel. Ezt az
összehasonlítást többféle bontásban el kell végezni, így munkaköri csoportonként, szervezeti egységenként, szakmánként
stb. A munkaerő-szükséglet és munkaerő-fedezet összevetése során számszerűsíthető a munkaerő-szükséglet fedezettsége
mutató, amelynek legkedvezőbb értéke 100%, amennyiben akár felfelé, akár lefelé eltér ettől, felhívja a figyelmet arra,
hogy nincs összhang a munkaerő-szükséglet és -fedezet között.

Az emberierőforrás-gazdálkodás vizsgálata során a vállalkozások több szempont szerint folyamatosan figyelemmel kísérik
a létszám összetételének alakulását, a létszámarányok változását
A létszám nagyságának és összetételének elemzéséhez szervesen kapcsolódik a munkaerőmozgás (fluktuáció) vizsgálata. A
munkaerő mozgása történhet vállalkozáson belül, vagy a vállalkozás és a gazdaság egyéb szereplői között. A
munkaerőmozgások elemzése az emberierőforrás-gazdálkodás vizsgálatának fontos tél adata, mivel jelentősen hatással van
a vállalkozás működésére. Adott esetben akadályozhatja a feladatok végrehajtását, hozamcsökkenést, minőségromlást
okozhat, illetve maga után vonhatja az eszközkihasználás és a munkatermelékenység csökkenését is. Amennyiben a
vállalkozás és a gazdaság egyéb szereplői közötti munkaerőmozgást vizsgáljuk, elemzéséhez a következő mutatószámokat
alkalmazzuk:
* Belépési forgalom (Belépők száma / Átlagos állományi létszám)
* Kilépési forgalom (Kilépők száma / Átlagos állományi létszám)
* Váltás (belépők és kilépők száma közül a kisebb)
* Váltás intenzitása (Váltás / Átlagos állományi létszám)
A munkaerőmozgás elemzésekor vizsgálható a belső munkaerőmozgás is.
Az emberi erőforrásokkal kapcsolatos elemzési feladatok lényeges területe a munkaidő, illetve a munkaidő-kihasználás
alakulásának vizsgálata. A munkaidő az a névleges időtartam, amelyet a munkavállaló munkatevékenység céljából a
munkahelyén eltölt.
A munkaidő elemzése során ezért az egész napos íávollétek elemzésén kívül célszerű vizsgálni a törtnapi távollétek
nagyságának és arányának alakulását is, Ezeknek a tényezőknek a számszerűsítéséhez a következő mutatók állapíthatók
meg:
* Munkanap átlagos hossza (Teljesített órák száma túlórák nélkül / Teljesített napok száma); amennyiben a
munkanap törvényes hosszából levonjuk a munkanap átlagos hosszát, megkapjuk a törtnapi távollétek nagyságát,
* Munkaidő-kihasználási mutató (Munkanap átlagos hossza / Munkanap törvényes hossza vagy Teljesített órák
száma / Teljesíthető órák száma); ahol a Teljesíthető órák száma = Teljesített napok száma x Munkanap törvényes hossza.
Az egész- és törtnapi távollétek elemzésén kívül a munkaidő-elemzés fontos feladata a túlórák vizsgálata is. A túlórák
elemzése során számszerűsíthetjük, hogy hogyan alakult a túlórák száma és a teljesített órákon belüli aránya.

A létszámgazdálkodás ellenőrzése
A létszámgazdálkodás ellenőrzését, értékelését a létszámtervek vizsgálatával célszerű kezdeni.

A szellemi létszám vizsgálata

A szellemi erőforrást a szakmai és minőségi összetétel
A szellemi létszámot alapvetően az ellátandó feladatok függvényében kell vizsgálni. A számszerűsíthető adatokat előző
időszakokhoz, tervekhez vagy más hasonló szervezetekhez hasonlítjuk és értékeljük.

A fizikai létszám ellenőrzése

A fizikai létszámmal való gazdálkodás célja: a termelő (szolgáltató) feladatokhoz szükséges számú, szakmai összetételű és
képzettségű (minőségű) munkaerő jelenlétének és hatékony foglalkoztatásának biztosítása
Külön figyelmet érdemel a túlórák alatti teljesítmények értékelése, figyelembe véve, hogy a túlórák a pótlékolások
miatt jelentős többletköltséget okoz(hat)nak.
 28.b.
A számla-kibocsátási kötelezettség ellenőrzése, a számlák ellenőrzésének módszerei. A készletekkel és tárgyi
eszközökkel kapcsolatos bizonylatok ellenőrzése. A bizonylatok feldolgozásának és megőrzésének ellenőrzése.

A bizonylatok fogalma
Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb
kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány, amely a gazdasági esemény
számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá, és amely rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott
általános alaki és tartalmi kellékekkel.
A bizonylat elkészíthető, kiállítható:
* kézírással, írógéppel, számítógéppel vagy bármilyen technikai eszközzel
* automatikus adatrögzítés útján, adatfeldolgozás eredményeként kapott adathordozók,

A bizonylatok alak és tartalmi követelményeinek ellenőrzése

A vállalkozások bizonylatai vizsgálatánál az alaki és tartalmi követelmények általános ellenőrzésén belül kiemelt gondot
kell fordítani a bizonylatot kiállító, a gazdasági műveletet elrendelő és végrehajtó személy, továbbá a független ellenőr
megjelölésére és valamennyiük aláírására, mert ezek olyan kötelező kellékek, amelyek bizonyító erővel támasztják alá a
gazdasági esemény valódiságát.

A szigorú számadási kötelezettség és ellenőrzése

A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú számadás alá vont
bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan
nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok hiánytalan elszámoltatását.

A bizonylatok megőrzése
A megőrzéssel kapcsolatos ellenőrzési feladatok annak vizsgálatát jelentik, hogy betartják-e a számviteli törvény által
megszabott (legalább 10 illetve 8 év) megőrzési időt. Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet
továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat 3 munkanapon belül be kell tudni mutatni, Az iratokat az adózónak 5
évig kell megőriznie.
A számla kibocsátási kötelezettség ellenőrzése
Az adóalany köteles - ha törvény másként nem rendelkezik - termékértékesítéséről, szolgáltatás
nyújtásáról a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője részére számla kibocsátásáról gondoskodni. A számla papíron
vagy elektronikus úton egyaránt kibocsátható. A nyugta kizárólag papíron bocsátható ki.

Az online pénztárgép használata

Fontos, hogy a ténylegesen végzett tevékenység határozza meg a pénztárgéppel történő nyugtaadási kötelezettséget, és nem
a bejelentett tevékenység. Pénztárgéppel teljesített nyugtakibocsátás esetéit kontrollálás céljából végre kell hajtani a
pénztárgép és pénztárgépnapló adatainak egyeztetését.
Az ellenőrzés során az adózók a legtöbbször az alábbi hibákat követik el:
* nyugtakibocsátás elmulasztása
* pénztárgép használatára kötelezett adózó kézi nyugtát állít ki,
* nem a tényleges ellenértékről állítja ki a nyugtát,
* kiállított nyugtát nem adja át,
* nyugta kötelező tartalmi elemeinek elhagyása.

A számlák ellenőrzésének módszerei

A beérkező számlákat, nyugtákat a beérkezés napján, a beérkezés napjának rögzítésével iktatni kell a vállalkozás iktatási
rendjében. A beérkező számlákat iktatás és/vagy nyilvántartásba vétel a kiegyenlítés előtt át kell adni felülvizsgálatra és
elfogadásra az erre illetékes szervezeti egységnek vagy személynek. Az ellenőrzés keretében arról kell meggyőződni, hogy
mind mennyiségben és minőségben, mind egységárban (árban) megfelelő- és kifogástalan-e a teljesítés.

A kibocsátott számlák ellenőrzés keretében vizsgálni kell, hogy:

 a számlát a tényleges teljesítések és az igazoló okmányok alapján állították-e ki;
 a számlák sorszáma hézagmentes-e;
 a számlák megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek
 megtörtént-e valamennyi számla elszámolása, lekönyvelése;
 a rontott példányok érvénytelenítés és megőrzésre előírásszerű-e.
A kimenő számlákat célszerű egy-egy zárt időszakra kiterjedően ellenőrizni, hogy e próbaszerű vizsgálat alapján
általánosítható és valós képet kapjunk a vállalkozás számlázásának bizonylati fegyelméről.

Az eszközökkel kapcsolatos bizonylatok ellenőrzése

Az anyagát vevő vagy raktáros a megrendelt és leszállított (beszerzett) anyagok átvételéhez, a szállítólevél vagy a számla
alapján elvégzi a kötelező ellenőrzést, hogy csak olyan anyag kerüljön a vállalkozás birtokába, amely az okmányokon
szerepek
Az üzembe helyezési bizonylatok ellenőrzése
A tárgyi eszközök beszerzése, létesítése (beruházások), a meglevő tárgyi eszközök értéknövelő beruházásai és a
felújítások aktiválásának (üzembe helyezésének, használatba vételének) bizonylatait a belső ellenőrzés rendszerében
fontos ellenőrizni, mert a vagyont (eszközállományt) és az eredményt (az értékcsökkenési leírást) érintik.
 29.A.
A termékösszetétel, termékstruktúra kialakítását támogató, hosszú távú (stratégiai) döntésekhez alkalmazható
elemzési módszerek.

Hosszú távú (stratégiai) döntések során alkalmazható módszerek

A termékszerkezet vizsgálatánál, alakításánál nélkülözhetetlen a hosszú távú gondolkodás. A vezetésnek információkkal
kell rendelkeznie arra vonatkozóan, hogy milyen termékstruktúrával lehetnek hosszabb időtartamon keresztül sikeresek,
milyen termékstruktúrával érhetnek el hosszú ideig kedvező piaci pozíciót. Ezeknek az információknak a
meghatározásához eredményesen alkalmazható a termékstruktúra portfolió elemzése.
A jövőbeni magatartás irányainak meghatározása-az alkalmazandó stratégia-kétirányú elemzése, azok eredményein
nyugszik:
• a környezet vizsgálatán (az ismert értékesítési lehetőségek, azokkal összefüggő kockázatok, technikai-,
technológiai változások, társadalmi tényezők, a versenyhelyzet alakulása, illetve az exportpiacokon stb. elemzése és
előrejelzése),
• a belső feltételrendszer vizsgálatán (a termelési-, pénzügyi-, humán erőforrások elemzése, a vállalkozás erős és
gyenge pontjainak értékelése).

A Boston Consulting Group /BCG/ megközelítése

Az elmúlt időszak vitathatatlanul legismertebb, legelterjedtebb portfolió elemzési módszere a BCG- mátrix
(növekedés/piaci részesedés mátrix). Az elemzés eszközét egy kétdimenziós mátrix képezi, amelynek vízszintes tengelyén
a relatív piaci részesedés található, a függőleges tengely pedig a piacbővülés ütemét mutatja. Az előnyei között kell
feltétlenül megemlítenünk a módszer egyszerűsége mellett azt, hogy alkalmazkodik a piaci-, növekedési viszonyok
változásához. A további portfolió-elemzési technikák közül az egyik legismertebb és legelterjedtebb a General Electric
megbízásából a McKinsey tanácsadó cég által kifejlesztett piaci vonzerő / versenyképesség mátrix. A módszer egy
kétdimenziós mátrix segítségével értékeli a vállalkozás üzletágait a piaci vonzerő és a versenyképesség alapján.

A hosszú távú (stratégiai) döntések során alkalmazható módszerek

A vezetésnek információkkal kell rendelkeznie arra vonatkozóan is, hogy milyen termésstruktúrával lehetnek
hosszabb időtartamon keresztül sikeresek, milyen termékstruktúrával érhetnek el hosszú ideig kedvező piaci
pozíciót. Ezeknek az információknak a meghatározásához eredményesen alkalmazható a termékstruktúra portfólió-
elemzése.
 29.B.
Az ellenőri megállapítások dokumentálása, az ellenőrzés minőségbiztosítása. Az ellenőrzések nyomon követése.

Az ellenőri megállapítások dokumentálása (írásba foglalása)

Az ellenőri megállapításoknak mindig relevánsnak kell lenniük az ellenőrzés célja, tárgya, a főbb ellenőrzési feladatok
szempontjából. Az ellenőrzés során tett megállapításokat az ellenőröknek minden esetben írásos formában kell
ismertetniük. A megállapítások írásba foglalásának formáját az ellenőrző szervezetekre vonatkozó jogszabályok,
valamint a szervezet által meghatározott belső szabályok előírásai határozzák meg, amelyek alapján alapvetően két
forma különböztethető meg:
1. Az írásba foglalás során jegyzőkönyv általában hatósági ellenőrzéseknél készül. Sajátossága, hogy a jegyzőkönyv
lényegi része a jogszabályba ütköző eseményeket tartalmazza és jellemzően nem tér ki a kedvező jelenségek re,
pozitív változásokra.
2. A belső ellenőrzések tipikus írásba foglalási formája a jelentés, amelyben a megállapításokat úgy kell
megfogalmazni, hogy az ellenőrzött tevékenység objektíven értékelhető legyen, és vegye figyelembe a működéssel,
gazdálkodással, tevékenységgel kapcsolatos előnyös és hátrányos összefüggéseket. A jelentésben lényegre törő, az
eredményeket és a hiányosságokat összefoglaló, tömör értékelést is kell adni, valamint ajánlásokat, javaslatokat kell
megfogalmazni a hiányosságok felszámolására.

A jelentés általában három fő részből áll. A bevezető részben az ellenőrzöttre vonatkozó beazonosító adatokon túl az
ellenőrzés konkrét céljai, tárgya, a vizsgált időszak, a vizsgálatra fordítható idő szerepel. A vezetői összefoglaló a prioritást
élvező megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat, valamint a vizsgált területről, folyamatról kialakított, összesített
ellenőri véleményt tartalmazza.
A második, a megállapítások rész az érdemi rész. Amennyiben az ellenőrzési feladatok logikai összefüggései szerint
állították össze az ellenőrzés programját, úgy a megállapítások kifejtése követheti az ellenőrzési program részletes
vizsgálati feladatainak szerkezetét, sorrendjét. Az objektivitás, megalapozottság követelményének pozitív és negatív
megállapítások esetében egyaránt érvényesülnie kell.
A harmadik, befejező rész tartalmazza a készítés időpontját, az ellenőrzést végzők aláírását, a jelentés mellékleteinek
megjelölését és a jelentésre rávezetendő megismerési záradékot.
Az adott ellenőrzési jegyzőkönyvet vagy jelentést a konkrét ellenőrzéshez tartozó valamennyi dokumentációval együtt az
ellenőrzések nyilvántartása érdekében létrehozott ún. ellenőrzési mappákban tárolják. Az ellenőrzés minőségbiztosítását
is szolgálja az, hogy az ellenőrzési dokumentációk a vizsgálat idején folyamatosan, illetve a vizsgálat befejezését követően
is bármikor ellenőrizhetőek, megfelelőségük kontrollálható, illetve visszakereshetőek legyenek.

Az ellenőrzés minőségbiztosítása
Az ellenőrző szervezet által elvégzett egyes ellenőrzések minőségbiztosításához tartozó kontrollok megjelenhetnek
az ell. folyamatában az ellenőrök önellenőrző tev-vel és az ellenőrök közötti együttműködéssel,
az ell. végrehajtásának felülvizsgálatában, amelyet elsősorban a vizsgálatvezető végez,
a konkrét ellenőrzéstől független minőségbiztosítási felülvizsgálatként, amely alapvetően az ellenőrzésre
szakosodott szervezetekre jellemző.
A folyamatos minőségbiztosítás elsődleges eszköze az ellenőrzés egyes folyamatainak minőségbiztosítását, vezetői
felülvizsgálatát támogató ellenőrzési listák használata lehet, amelyek alkalmasak annak értékelésére, hogy az ellenőrzési
tevékenység során a jogszabályokban és az ellenőrzési kézikönyvben előírt eljárásoknak megfelelően járnak-e el az
ellenőrök, továbbá, hogy az ellenőrzési folyamat szükséges lépéseit megtették-e.
Az ellenőrzések nyomon követése
Az ellenőrzés megállapításai, következtetései és javaslatai alapján tett intézkedéseket együttesen az ellenőrzés
hasznosításának nevezzük, amelynek célja mindazon intézkedések megtétele, amelyek az ellenőrzés alapján szükségesek
az ellenőrzött elvárt, szabályszerű működésének, fejlődésének előmozdításához, feladatai megfelelő - hatékony,
eredményes, gazdaságos - ellátásához.
 30.A.
A termékösszetétel, termékstruktúra kialakítását támogató, rövid távú döntésekhez alkalmazható elemzési
módszerek. Az értékesítési csatornák, partnerek kiválasztása.

A rövid távú döntésekhez felhasználható számítások

A vállalkozás számára legkedvezőbb értékesítési összetétel meghatározásához szükséges információk a következő három
fő csoportba sorolhatók:
• Az értékesítési döntések előkészítéséhez nagyon alapos piacismeretre van szükség, ezért a döntések
előkészítéséhez nélkülözhetetlen a piackutatás. A vállalkozásnak fel kell mérnie termékenként az értékesítési lehetőségeket,
mennyiségeket, milyen árat fogadnak el a vevők, milyen feltételekkel lehet eladni a termékeket stb.
• Fel kell mérniük azt, hogy a jövedelmező termékek piaci lehetőségeinek kielégítéséhez a különböző
erőforrásokból mennyire van szükség, és ezek az erőforrások rendelkezésre állnak-e. Van-e erőforrás-korlát?
• A termékösszetétellel kapcsolatos döntésekhez felhasználható számításokat termékenként végezzük el, ezért
jövedelmezőségi információ a termékek tervezett fajlagos fedezete.
A felsorolt információkat felhasználva a termékösszetétellel kapcsolatos rövid távú döntések előké szítésére a következő
módszerek alkalmazhatók:

1. A gyártmánykarakterisztikák alkalmazása
A gyártmánykarakterisztikák a termékek gazdaságossági mutatószámai, megmutatják azt, hogy egységnyi
erőforráskorlát felhasználása esetén hány forint fedezet képződik. A gyártmánykarakterisztikák megállapítása során az
egyes termékek fajlagos fedezetét viszonyítjuk az előállításukhoz szükséges szűk erőforrás fajlagos nagyságával. A
leggyakoribb gyártmánykarakterisztikák:
• fedezeti hányad,
• egy gépórára jutó fedezet,
• egységnyi anyag-, energiafelhasználásra jutó fedezet.
A gyártmánykarakterisztikák segítségével megállapítható a termékek gazdaságossági rangsora. Az operatív piaci
döntésekhez a vezetőknek ezt naprakészen ismerniük kell, tudniuk kell, hogy mely termékek értékesítése a legkedvezőbb
számukra, illetve mely termékek értékesítése kevésbé kedvező.

2. Gazdaságos termékösszetétel meghatározása

A rövid távú piaci döntések keretében a menedzsmentnek döntenie kell abban, hogy egy-egy termékből (szolgáltatásból)
milyen mennyiséget értékesítsen, gyártson a vállalkozás. Ezekhez a döntésekhez nem elegendő csak a rangsorok ismerete,
számításokat kell végezni az értékesítendő termékmennyiségekre, termékösszetételre vonatkozóan is. Az a termékösszetétel
tekinthető gazdaságos termékösszetételnek, amely egyidejűleg megfelel a következő feltételeknek:
• figyelembe veszi a piaci korlátokat,
• figyelembe veszi az erőforrás korlátokat,
• a lehető legtöbb bruttó eredményt és így nyereséget biztosítja a vállalkozás számára.

Értékesítési csatornák, partnerek kiválasztása

A gyártók általában nem közvetlenül a végső felhasználóknak értékesítik a termékeiket, hanem különböző
forgalmazási csatornákon keresztül juttatják el a felhasználókhoz azokat. Jellemző, hogy az értékesítési módok
eltérőek a fogyasztási cikkeknél, termelőeszközöknél, valamint a szolgáltatások területén. A gazdasági szempontból
végzett értékelés során össze kell hasonlítani a különböző forgalmazási módok esetén alkalmazható árakat, a
forgalom nagyságát, a forgalmazási, szállítási, csomagolási, illetve egyéb, az értékesítési csatornával kapcsolatban
lévő költségeket, valamint ezeknek a vállalkozás eredményére gyakorolt hatását.
 30.B.
A termelékenység (teljesítmény) alakulásának ellenőrzési szempontjai.

Piaci információk és értékesítési feltételek alapján kialakított termelés legfőbb tényezői a tárgyi eszközök, az anyagok és a
munkaerő. A létszámgazdálkodás és a termelékenység alakulása meghatározó tényező a vállalkozás jövedelmezősége
szempontjából. A munkaerő foglalkoztatásának alapvető feltételeit törvény szabja meg.
A létszámgazdálkodás, létszámtervezés ellenőrzése
Az ellenőrzést a létszámtervek vizsgálatával célszerű kezdeni, ezért ellenőrizni kell:
 a tervezett létszámszükséglet mennyire áll összhangban a gyártott termékösszetétellel,
 melyek a megfelelő munkaerő biztosításának nehézségei,
 a vállalkozás munkaerő-gazdálkodása során és a létszámszükséglet megállapításánál megfelelő információs
bázisra támaszkodott-e.
A szellemi és fizikai létszám vizsgálata
Az állományi létszám állománycsoportonkénti ellenőrzése:
 szellemi, ezen belül: műszaki, igazgatási, ügyviteli csoportok
 fizikai, ezen belül: közvetlen és közvetetten termelő csoportok
 a foglalkoztatott részmunkaidősök vizsgálata.
A szellemi létszámot a szakmai és minőségi összetétel szerint, másrészt mennyiségi szempontból célszerű vizsgálni. A
minőségi a nyelvtudás, az iskolai és szakmai végzettség, illetve a gyakorlati idő. A szellemi létszámot munkaköri
csoportonként ellenőrizzük, külön a műszaki és az igazgatási szervezetet. Az egyes csoportokon belül külön kell vizsgálni a
szervezettől és a feladatoktól függő létszámot. A szellemi létszámmal történő ésszerű és takarékos gazdálkodás érdekében
hosszabb időre szóló munkaprogramot célszerű készíteni, az intézkedések célszerűségének vizsgálatához.
Ki kell térni arra:
 műszaki és ügyviteli dolgozók képzettségi színvonalának emelésére szervezett továbbképzésekről
 a korszerű irodafelszerelésekről, a gépesítésről,
 a munkaerő-szükségleti normatívák képzéséről és a munkaidő elfogadható kihasználásáról
 a munkaerő célszerű felhasználásáról.
A fizikai létszámmal a tervezés és a létszámgazdálkodás ellenőrzésének célja a termelő feladatokhoz szükséges számú,
szakmai összetételű és képzettségű munkaerő jelenlétének és hatékony foglalkoztatásának biztosítása.
Arra kell kitérni:
 időben és területileg pontosan történt-e munkaidőszükségletének megállapítása
 a munkaerőállomány tervezett szakmai és minőségi összetétele megfelel-e a technológiai, technikai színvonal
követelményeinek
 megfelelő munkaidőkihasználást irányoztak-e elő
 mindezek biztosítják-e a feladat teljesítését és a munka termelékenységének növelését
A fizikai létszám alakulását a közvetlen és közvetett termelői létszám megoszlásában helyes vizsgálni. A munkaidőalap
kihasználását ellenőrizve a munkaidőmérlegek vizsgálata révén tárható fel. Feltárhatjuk a látszólagos munkaerőhiány okait,
az indokolatlan többletlétszámot, a létszám aránytalan elosztását.

A termelékenység vizsgálata
A termelékenység rendszeres és kívánatos mértékű növelése meghatározó tényező a vállalkozás jövedelmezősége
szempontjából, elemzése és értékelése fontos feladat.
A termelékenység növekedése a termék és a technológia fejlesztésével, jobb minőségű, célszerűbb anyagok használatával,
jobb létszámgazdálkodással érhető el. Ezért két szempontot helyes elkülöníteni: a létszám és a munkaidő felhasználása,
illetve milyen módon és mértékben törekednek az élőmunkának gépi eszközökkel való hatékony kiváltására.
A termelékenységet elsősorban a fizikai termelőmunkára vetítve célszerű vizsgálni. A munkaidő felhasználása két részből
áll: abból az időből, amikor a munkás termelőmunkát végez, és a veszteségidőből, amikor nem végez. A veszteségidők
fogalmába a gépállást, a munka-, szerszám- vagy anyaghiányt soroljuk.
A termelési értéket elsősorban a termelőidő határozza meg, de a termelékenységi mutatót, illetve annak változását a
veszteségidő növekedése vagy csökkenése is befolyásolja.
A veszteségidők okainak feltárásával a termelékenység növelésének számos belső tartalékát fedezhetjük fel. A tárgyi
eszköz-, az anyag- és létszámgazdálkodásra a termelés műszaki előkészítésére és irányítására kell irányulnia a
vizsgálatnak.