(a PCR labor-diagnosztika kapcsán)

Kulcs-fogalmak:
Szenzitivitás, specifitás, álnegativ, álpozitiv, valós negativ, valós pozitiv, küszöbérték

1
A PCR-teszt (mint diagnosztikus eljárás)
szenzitivitása és specificitása
• A szenzitivitás (=érzékenység) azoknak a betegeknek a százalékaránya a valódi betegek
között, akiknek a tesztje pozitív (azaz milyen valószínűséggel mutatja ki a teszt a
betegséget valódi fertőzöttség esetén).
• A specificitás azoknak az egészségeseknek a százalékaránya a valódi egészségesek
között, akiknek a tesztje negatív (azaz milyen valószínűséggel mutatja egészségesnek a
nem fertőzött személyt a teszt).

• Ez azt jelenti, hogy ha egy teszt esetében mindkét érték magas (azaz közelit a 100%-hoz),
akkor kicsi az álnegatív és álpozitív eredményének valószínűsége.

• SARS-CoV-2 vírus PCR-vizsgálat: Szenzitivitása 99%, Specifitása >99%

• Tehát a PCR nagyon szenzitiv és nagyon specifikus a SARS-CoV-2 vírusra (azaz kevés az
álnegativ és álpoztiv eredmények száma)

2
 Általános áttekintése ezen biostatisztikai fogalmaknak: (nem csak a PCR-re vonatkozóan)
• Az orvos a betegségek diagnózisának felállítása közben laboratóriumi vizsgálatokat is végez. A
vizsgálati eljárások gyakran számszerű eredményt adnak (pl. egy hormon, antigén, antitest
koncentrációja a vérben), ezt a numerikus adatot nominális skálán jelenítik meg, tehát az eredmény
vagy megerősíti egy betegség fennállását (pozitív) vagy elveti azt (negatív).
• Egy eredményt akkor tekintenek pozitívnak, ha a vizsgálat eredménye jelentősen eltér az egészséges
emberekben mérhető értéktől. Az egészséges emberekben tapasztalható eloszlás ismeretében a
pozitív és negatív eredmények közötti küszöbértéket úgy választják meg, hogy lehetőleg minél
kevesebb egészséges egyén kerüljön a pozitív tartományba és minél kevesebb beteg a negativ
tartományba.
• Egy diagnosztikus eljárás csak akkor működik tökéletesen, ha az egészséges és beteg embereken
mérhető értékek teljesen elkülönülnek egymástól, azaz nincs átfedés. (Ez a legritkábban teljesül,
hiszen az egészséges egyének egy meghatározott arányának értékei a küszöbérték felett lesznek.)
• Optimális esetben egy teszt pozitív eredményt ad a vizsgált betegség fennállása esetén (valós
pozitív) és negatív eredményt akkor, ha a betegség nem áll fenn (valós negatív), tehát sosem ad
álnegatív (negatív teszteredmény a betegség fennállása esetén) vagy álpozitív (pozitív eredmény a
betegség hiányában) eredményt.
• Valóságban mindig lesznek álpozitivok (az összes pozitiv között) és álnegativok (az összes negativ
között) Ezeknek a számát a küszöbérték finom beállitásával igyekszünk minimalizálni.
3
 Az ideális diagnosztikai marker
2.0
Egészségesek

Az érintettek száma
Betegek
1.5

1.0

0.5

0.0

12
0
2
4
6
8
10

14
16
18
20
22
24
A mért paraméter értéke
 A jellegzetes helyzet
20
Egészséges

Az emberek száma
Beteg
15

10

0
0

60
10

20

30

40

50

70

80
A mért paraméter értéke
Hol húzzuk meg a határt az egészségesekre és a betegekre
jellemző laborértékek között?
Azonos arányban lesznek helytelenül osztályozott emberek

Egyetlen betegnek sem lesz negatív

lelete, de az egészségesek felének pozitív Egyetlen egészségesnek sem lesz pozitív lelete,
lesz. de a betegek felének negatív lesz.

Kevés negatív lelet lesz, azonban minden Sok negatív lelet lesz, de pozitív lelete csak
negatív lelet egészségest jelez. Azonban betegnek lesz. Úgy mondjuk, hogy a pozitív teszt
sok pozitív lelet lesz, melyek többsége csaka betegekre jellegzetes, vagyis nagyon
hibás, azonban minden beteget kimutat a specifikus.
teszt, melyet úgy mondunk, hogy a teszt
nagyon érzékeny. 20

Az emberek száma
15

10 Egészséges
Beteg
5

0
0

10

20

30

40

50

60

70

80
A mért paraméter értéke
 A csoportok elnevezése

20
Egészséges

Az emberek száma
Beteg
15

10

10

20

30

40

50

60

70

80
Helyesen elhelyezett egészségesek Helyesen elhelyezett betegek
valódi negatívok, true negatives, VN A mért paraméter értéke valódi pozitívok, true positives, VP

Hibásan elhelyezett betegek Hibásan elhelyezett egészségesek

ál negatívok, fals negatives, ÁN ál pozitívok, fals positives, ÁP
 Az ember Beteg Egészséges Összesen

A teszt
Pozitív VP ÁP Összes pozitív
(valódi pozitív) (ál-pozitív) lelet

Negatív ÁN VN Összes
(ál-negatív) (valódi negatív) negatív lelet

Összesen Összes beteg Összes

egészséges
• Szenzitivitás: azoknak a betegeknek a százalékaránya a
valódi betegek között, akiknek a tesztje pozitív
szenzitivitás = VP/(VP+ÁN)
Ha értéke 1 (=100%), minden pozitív lelet
beteget jelez (Sen~valódi pozitívok)

• Specificitás: azoknak az egészségeseknek a

százalékaránya a valódi egészségesek között, akiknek a
tesztje negatív
specificitás = VN/(VN+ÁP)
Ha értéke 1 (=100%), minden negatív lelet
egészségest jelez (1-Spec~ál-pozitívok)
szövegesen ugyanez megfogalmazva:
teszt labor-vizsgálatunk annál inkább:

• SZENZITIVEBB (=érzékenyebb): minél inkább kimutat MINDEN ténylegesen

beteget (közelit a 100%-hoz)
• SPECIFIKUSABB: minél inkább CSAK a betegeket mutatja ki (közelit a 100%-hoz)

10
A küszöbérték (=vágópont) meghatározásának kérdése:
melyik értékhatártól tekintjük a mért értéket kórosnak ill.
egészségesnek
Azonos arányban lesznek helytelenül osztályozott emberek

Sensitivitás nő, specificitás csökken Sensitivitás csökken, specificitás nő,

20

Az emberek száma
15

10 Egészséges
Beteg
5

0
0

60
10

20

30

40

50

70

80
A mért paraméter értéke
• Ha a teszt-labor-mérési eljárásunk szenzitivitását növeljük, akkor egyben a
specificitását csökkentjük és -ez forditva is igaz- azaz, ha a szenzitivitását
növeljük, akkor egyben a specificitását csökkentjük. Tehát a szenzitivitást csak
specificitás rovására tudjuk növelni, és – vice versa- a specificitást csak a
szenzitivitás rovására tudjuk növelni.
• Elméletileg egyszerre nem tudjuk növelni a szenzitivitást és a specificitást is.
• A szenzitivitás és a specificitás a küszöbérték (=vágópont) megválasztásával
változik: ha nő a specificitás, csökken a szenzitivitás. Ezért a küszöbérték
megválasztása alapvető jelentőségű a diagnosztikában. Ezt nemcsak a teszt
paraméterei és a beteg, valamint egészséges populációk eloszlásai befolyásolják,
hanem a teszt célja is. Ha pl. egy diagnózis kizárása a cél, egy nagy szenzitivitású
teszt a hasznos, mert ezt a betegség fennállása esetén nagy valószínűséggel
pozitív eredményt ad.

12
Sokkal könnyebb nagy specificitású és nagy szenzitivitású tesztet alkotni abban az esetben,
ha a beteg és egészséges populáció jelentősen különbözik egymástól, mert ilyenkor a két
eloszlás átfedő része kisebb vagy nincs is átfedő részük: (ilyen a SARS-CoV-2 vírus PCR-
vizsgálata!)

13
Sokkal nehezebb -a legtöbb valós helyzet ilyen- relative specificikus és relative szenzitiv
tesztet alkotni abban az esetben, ha a beteg és egészséges populáció jelentősen NEM
különbözik egymástól, mert ilyenkor a két eloszlás átfedő része JELENTŐS, v NAGY: (pl:
tumor-marker, hormon, vércukor, koleszterol, stb…diagnosztikus teszt labor vizsgálata adott
betegségekben )

14