A magyar népesség

életminősége az ezredfordulón
Szerkesztők: Kopp Mária, Kovács Mónika
Semmelweis Egyetem,
Magatartástudományi Intézet, OTKA
Tudományos Iskola
• Semmelweis Kiadó, Budapest
• www.magtud.sote.hu
• 2006.március 20.
 Az életminőség javítása a modern
„jóléti” államok alapvető
célkitűzése:
• Johnson elnök 1964-es elnöki kampánya: "Céljaink
elérését nem mérhetjük bankszámlánk nagyságával,
csak az emberek életminőségének javulásával."
• Nem közhely, az emberiség jövője szempontjából
alapvető
• Az emberi társadalom saját evolúciós sikerének
áldozatává vált
• A fejlődés célja nem a mindenáron való gazdasági
növekedés, hanem az emberek jól-létének,
életminőségének javítása
 Az életminőség kutatás célja:
• „Kísérleti állattá" váltunk egy világméretű
laboratóriumban, ahol a játékszabályokat a
gazdasági, fogyasztást gerjesztő érdekek
mozgatják és nem az ember alapvető érdekei-
ez az emberiség pusztulásához vezethet (Római
Klub előrejelzések)
• a fejlődés központjában a harmonikus, hosszú
távú tervezésre, valódi kapcsolatokra képes
emberi személyiség, tehát a pozitív életminőség
kibontakoztatása kellene álljon
• Melyek ennek a feltételei?
 Vizsgálataink célja:
A teljes magyar népesség
• szociológiai,
• pszichológiai,
• egészséggel kapcsolatos életminőségének
interdiszciplináris, egységes modellbe foglalt
vizsgálata
• Régiók (megyék, kistérségek) szerint
• Társadalmi rétegek (gazdasági aktivitás, ágazat,
munka jellege) szerint
• Az életminőséget meghatározó társadalmi,
pszichológiai, életmód tényezők bemutatása
 Miért különösen fontos az életminőség
vizsgálata ma Magyarországon?
• Az 1960-as években jobbak voltak az egészségi mutatóink, mint
Ausztriában
• Annak valószínűsége, hogy egy férfi túléli a 65. életévét
Magyarországon ma csupán 64 %, az érettséginél kevesebb
végzettségűek között 50 % alatt
• ez az arány Ausztriában 81,6 %,
• a nők esetében Magyarországon 83,5 %, Ausztriában 90,7 %
• Várható élettartam Magyarországon:
• Férfiak: 68,6 év Nők: 76,9 év
• Ausztriában:
• Férfiak: 76,4 (+7,8 év) Nők: 82,2 (+5,3 év)
• Csehországban:
• Férfiak 72,6 év (+ 4 év) Nők 79,0 év (+2,1 év)
• Az aktív korosztályban- 65 év alatt rendkívül rossz az élet
minősége
Az egészségi állapot jó vagy kiváló értékeinek aránya
az European Social Survey szerint:

• Svájc 85,0 %
• Írország 84,1 %
• Belgium 78,2 %
• Dánia 77,8 %
• Ausztria 77,1 %
• ..

• Spanyolország 64,4 %
• Franciaország 62,1 %
• Olaszország 64,2 %
• Németország 59,2 %
• Szlovénia 56,4 %
• Lengyelország 55,2 %
• Cseh Köztársaság 54,3 %
• Portugália 51,2 %
• Magyarország 45,4 %
 Módszertan
A Hungarostudy felmérések a magyar népességet életkor,
nem, régiók és településnagyság szerint képviselték 18
év felett

1988: 20.902 személy

1995: 12.463 személy
2002: 12.640 személy
Több mint 120 kérdéscsoport

Szociális-gazdasági jellemzők, demográfiai, életmód,

szociológiai, pszichológiai életminőség mutatók,
Szükségletek, elégedettség, életesemények
Egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzői
 Az életminőség szociológiai
jellemzői:
• Szubjektív jól-lét, elégedettség
• azonos módszerekkel elemzi az egyes társadalmi
rétegek, régiók életminőségét, ennek összefüggéseit
• társadalmi-gazdasági tényezőkkel
• A jóllét legfontosabb előrejelzői:
• az élet értelmébe vetett hit,
• iskolázottság,
• hatékonyság, kompetencia,
• adaptív megbirkózás,
• társas támogatás
A WHO jól-lét átlagértéke a magyar
megyékben:
1. ábra
 Az egészségügyi ellátással való
elégedettség:
• A teljes népesség
• 86 %-a elégedett a családorvosi ellátással,
• 71 %-a a járóbeteg szakellátással és
• 68 %-a a kórházi ellátással-legkevésbé Budapesten
• az életkor előrehaladásával fokozatosan,
szignifikánsan emelkedik az elégedettek aránya.

• az egészségbiztosítás által nyújtott ellátással- 4,35

(1-5-ös skálán)
• a társadalombiztosítás által nyújtott nyugdíj
ellátással- 4,27 (1-5-ös skálán)
 Az életminőség pszichológiai
alapja:
• Az emberek a boldogságot tartják legfontosabb
értéknek: mi a boldogság?
• Aristoteles: az élet alapvető célja az „eudaimonia”
• a boldogság nem állapotot jelent, amit az ember
birtokolhat, nem is élményt, hanem aktivitást.
• Az emberi létezés alapvető célja az emberi funkcióknak,
az erkölcsnek, az erényeknek, belső aspirációknak a
lehető legteljesebb gyakorlása
Értelmes élet, az élet értelmének keresése, önelfogadás,
életcélok, pozitív személyközi kapcsolatok,
A hedonista, fogyasztói lelkiállapot nem jár jobb
életminőséggel - állandó elégedetlenség, jobb nőre,
fogyasztási cikkre cserélni a meguntat, külső aspirációk
 Az „élet értelme” mint
egészségvédő faktor
A magas „élet értelme” értékkel rendelkező csoport
18.5-szer nagyobb valószínűséggel tartozik az átlag
feletti WHO jólléttel jellemezhető csoportba,
48.18-szor az átlag feletti önhatékonyság értékkel-,
9.31-szer az átlag feletti együttműködés értékkel,
6.25-ször az átlag alatti ellenségesség értékkel
33.3-szor az átlag alatti depressziós értékkel-,
jellemezhető csoportba.
A pozitív életminőség nem jelenti a
negatív érzelmek hiányát
• A pozitív érzelmi állapot nem azonos a negatív érzelmi
állapot hiányával- mindkettő hiánya betegség
• a negatív érzelmi állapot beszűkíti a gondolkozást, csak
az adott helyzet elkerülésére koncentrál- ezért könnyen
manipulálható
• a pozitív érzelmek növelik az ember aktivitási
repertoárját, érdeklődését, nyitottságát,
• a negatív érzelmekre is szükség van, de legalább 3:1
arányban több pozitív érzelmet kell átélnünk ahhoz, hogy
életminőségünk pozitív legyen
• Kreativitás, életcélok, az unalom hiánya – önkárosító
magatartásformák ellen véd, a játék fontossága
 A depressziós tünetegyüttes (negatív
hangulati állapot) átlagértéke a magyar
megyékben:
A középkorú férfi halálozás és a
depressziós tünetegyüttes
megyei átlagértékei
 Depresszió súlyossági csoportok

75,7
80 69,5 71,6
70
60
50 1988
%of cases

40 1995
30 2002
16,8 17,1 15,0
20
4,6 6,4 5,8 7,0 7,6
10 2,9
0
normal (0-9) mild (10-18) moderate (19-25) severe (26-)
BDI severity categories
 Az egészséggel kapcsolatos életminőség:
• Az orvoslás tárgya nem az emberi test, hanem az ember maga,
az emberi "egész"-ség

• A megnövekedett életkor többféle krónikus megbetegedéssel

jár együtt - ugyanakkor nem feltétlenül jelenti az életminőség
rosszabbodását

• A személy hogyan értékeli és mennyire elégedett jelenlegi

funkcióival (tevékenységeivel és életvezetésével), ahhoz
viszonyítva, hogy mit tart lehetségesnek vagy ideálisnak.
• Azon fizikai és pszichológiai jellemzők összessége, amelyek
meghatározzák, hogy a személy mennyire érzi képesnek magát
és talál örömöt tevékenységeiben és életvezetésében.

• Fő dimenziók: munkaképesség, alkotóképesség, fájdalom

hiánya, pszichés egyensúly - spiritualitás (WHO)

• Az egészségi állapot önbecslése a várható életévek legjobb

előrejelzője követéses vizsgálatok szerint
Egészségi állapot önbecslése:
 Interdiszciplináris (magatartástudományi)
életminőség modell
• Híd a társadalom és természettudományok
között – életminőségünk milyen
mechanizmusokon keresztül befolyásolja
egészségi állapotunkat?
• Idegélettani vonatkozások- depresszió,
társas lét, személyiség, alvás
• bioetikai nézőpontból- a boldogság fogalma,
a kezelések „haszna”
• laikus magyarázatok
• népegészségügyi menedzsment szempontjai
• az életminőség mérési módszerei
 Az életminőség szociális,
demográfiai meghatározói
• Nemi, életkor, társadalmi-gazdasági helyzet
szerinti és területi jellemzők – a
legiskolázatlanabb rétegekben 45 év alatt az
életminőség romlás az egészségromlás
előrejelzője
• Fiatalok életminősége, a család meghatározó
szerepe
• Középkorúak életminősége- az inaktivitás a
legfontosabb kockázat
• Időskor, „sikeres öregedés” feltételei
 Pozitív illetve negatív magatartásformák, életmód és
életminőség

• élet értelme, mint a pozitív életminőség legfontosabb

meghatározója
• vallásgyakorlás ill. a vallás fontosságának szerepe
• a sport, mint az életminőség javításának fontos
eszköze
• önkárosító magatartásformák:
• öngyilkosság magatartás háttere,
• az életminőség javításának nem adaptív kísérletei,
• illegális szerfogyasztás, az alkohol, mint kapudrog,
• dohányzás, pszichoszociális háttértér, nemi
különbségek,
• elhízás hatása, nemi különbségek
 Élethelyzetek és életminőség:
• a támogató család, mint a pozitív
életminőség alapja, a fogyasztói társadalom
családellenességének háttere,
• házasság, házastársi stressz, válás,
• a szülők válásának hatása a gyermek
életminőségére,
• gyermekvállalás és életminőség,
• a művi abortuszok háttere,
• aktivitás, munka és életminőség,
• az egészségügyben dolgozók életminősége,
fokozott veszélyeztetettsége
Tervezett és tényleges gyerekek száma a
42 évesnél fiatalabb nők körében,
végzettség szerint
(tanulók nélkül)

2,5
2
1,5
1
0,5
0
 Életesemények és életminőség,
leszakadó rétegek
• Gyász hatása és feldolgozása
• Munkanélküliség, mint veszteség
• gettószerű elkülönültslégben élő fiatal
roma nők gyermekvállalása
• rokkantnyugdíjasok, fogyatékkal élők
életminősége- lehet bizonyos mutatók
szerint jobb- élet értelme, életcélok
• nyelv és életminőség- az eldurvulás nyelvi
megjelenése
 A Hungarostudy 2002 felmérés
kérdőívei
• Pszichológiai és szociológiai kérdőívek
• az életminőség fizikai dimenzióinak mérése,
• a legfontosabb háttértényezők vizsgálati
módszerei,
• életmód kérdőívek
• Irodalomjegyzék minden témához!

Krónikus betegek életminősége- Kovács

Mónika