ANGY-GYK0034

BEVEZETÉS AZ ANDRAGÓGIA, A FELNŐTT FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK

KÍSÉRÉSE ÉS AZ ÉLETPÁLYA TERVEZÉS TÉMAKÖRÉBE
Életminőség komplex,
interdiszciplináris fogalma,
értelmezése, pszichológiai jóllét,
befolyásoló tényezők…
Dr. Regényi Enikő Mária
2019. február 14.
emlékeztetőül
CÉL: andragógia, LLL, LLG, pályaorientáció, munkaerő-piaci
szolgáltatások, felnőttek pedagógiai kísérése alapfogalmainak és a
gyógypedagógus feladatainak megismerése; alaptudás átadása,
amelyre a szakirányos specifikumok építhetők; továbbá
szemléletformálás horizontális üzenetek mentén:
• felnőtt ember tisztelete
• emberi jogi modell jelenléte
• etikai vonatkozások
• öröm a felnőttségben
életminőség – miről lesz szó?
• elméletek
• komplex modellek
• pszichoszociális jóllét
• mérési lehetőségek
• „fogyatékos” életminőség – magyarországi kutatások és eredmények
• életminőség és munkaerőpiac
• életminőség és felnőttség
az életminőség fogalma, definíciói
• komplex fogalom, általános megközelítésben az egyén (vagy
népesség, népességcsoport) "jól-lét" érzésének fokmérője különböző
aspektusok mentén, figyelembe véve objektív és szubjektív
vetületeket
• Lennart Nordenfelt (1993), az egészség és életminőség összefüggéseit
kutató svéd tudós megfogalmazása alapján az életminőség
lényegében a boldogsággal azonos, s hétköznapi értelemben az élettel
való elégedettség, illetve elégedetlenség mértéke
• interdiszciplináris
(szociológiai+pszichológiai+egészségtudomány+gazdaságtudomány)
egyes országok, régiók, térségek, társadalmi csoportok
életminőségét vizsgálják a társadalmi tőke és egyéb
összehasonlítást, rangsorolást lehetővé tevő jellemzők
alapján
• alapja a pozitív pszichológia
• életminőség-koncepciója erősen épít az Arisztotelész-féle boldogság-
koncepcióra
• „pleasure”, gyönyör, élvezet szintje
• bevonódás, elkötelezettség szintje
• értelmes élet, az élet értelmének keresésének szintje
• azon fizikai és pszichológiai jellemzők összessége, amelyek
meghatározzák, hogy a személy mennyire érzi képesnek magát örömet
találni, és mennyire talál örömöt tevékenységeiben és életvezetésében
• mutatói jól követik az egészségi állapot három fő dimenzióját:
• a biológiai (fiziológiai, testi) struktúrát,
• a pszichés/mentális állapotot,
• szociális/társas működést
• leírható a jólét – jól-lét (welfare – well being) komplementer
dimenziók mentén
• welfare =az anyagi szükségletek kielégítésére irányuló
mennyiségi jólét, objektív mutatókkal mérhető
• well-being=az egyén szubjektív érzékelésén és értékelésén
alapuló immateriális dimenziókban megvalósuló jóllét
modellek
skandináv életszínvonal-,
életkörülmény-megközelítés
• középpontjában az erőforrások
fogalma áll, a hangsúly az
életfeltételek életminőséget
alakító szerepén van
amerikai életminőség-modell
• elsősorban a szubjektív érzékelés
és értékelés folyamatainak
jelentőségét hangsúlyozza, s így
az emberek közérzete alapján
méri a társadalom fejlődését és
az életminőség mértékét
• a társadalmi fejlődés
előrehaladtával az életminőséget
egyre inkább immateriális
tényezők határozzák meg
 objektív indikátorok szubjektív indikátorok
Having 1.az életszínvonal és a 4.szubjektív érzések: az
Materiális és nem személyes környezeti körülmények életkörülményekkel való
szükségletek objektív mérése elégedettség vagy
elégedetlenség
Loving 2.a másokhoz fűződő 5.kapcsolatokkal való
Szociális szükségletek kapcsolatok objektív mérése elégedettség vagy
elégedetlenség
Being 3.a társadalomhoz és a 6.az elidegenedés vagy a
A személyes fejlődés természethez fűződő viszony személyes kiteljesedés
szükségletei objektív mérése szubjektív mérése

forrás: Allart: Having, Loving, Being – An alternative

to theSwedish Model of Welfare Research (Utasi,
2006, 287.o. id Kovács, 2007)
 1.terület 3.terület 6.terület
családi, baráti viszonyok egészség munka és aktivitás

2.terület életminőség (Quality of Life) 4.terület

érzelmi jólét inputjai anyagi jólét

8.terület 7.terület 5.terület

a környezet minősége személyes biztonság a lokális közösséghez tartozás
érzése

az életminőség outputjai

várható boldog évek (Happy Life Expectaney: HLE vagy Happy Life az élettel való elégedettség
Years: HLY vagy Happiness Adjusted Life-Years: HALY’s) száma (Life Satisfaction) indexe

egyenlőtlenséggel igazított boldogság (Inequality-Adjusted

Happiness:IAH) indexe
 SZUBJEKTÍV ÉLETMINŐSÉG
Célok, értékek
Temperamentum, jellem
Alkalmazkodás képessége
Irányadó minták, standardok
Társadalmi összehasonlítás
TÁRSADALMI
GAZDASÁGI DIMENZIÓ
DIMENZIÓ EGÉSZSÉGI
DIMENZIÓ

TÁRSAS
KAPCSOLATOK
mérése
• objektív jólét mutatói+ elégedettségre vonatkozó kérdések
• az életminőség-kutatások is többnyire két életminőség-fogalommal
dolgoznak, az objektív és a szubjektív életminőséggel
QALY
• Quality-Adjusted Life Years
• életminőséggel korrigált életév
• számítása során a várható életéveket az életminőséggel súlyozzák
• pl. életévnyereség, hosszabb távú életminőség- változás, súlyos vagy
kevésbé súlyos mellékhatások, rövid távú életminőség-változások
 DALY
• Disability-Adjusted Life Year
• korlátozottsággal vagy rokkantsággal korrigált életévek index
• a károsodott egészségi állapotban leélt évek és a várható élettartam előtti halál miatt elveszített életévek
egyesített mérőszáma, ami a betegségteher számszerűsítésére szolgál
• kiszámítása során az egészségkárosodással terhelt évek számát nem pusztán hozzáadják a halál miatt
elveszített évek számához, hanem az egészségkárosodást 1-től 6-ig súlyozva kalkulálják a végeredménybe
• értelmezése során 1 egyenlő egy olyan életév elvesztésével, amit teljesen egészségesen lehetett volna
megélni
hazai mérések 1.
• Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete 2002 óta követéses
kutatást folytat az életminőség vizsgálata és a fejlesztések megalapozása
érdekében (Hungarostudy in Magyar lelkiállapot, 2008, 2013).
• komplex vizsgálóeszközük témái: a társadalmi, gazdasági és demográfiai
változók; a munkával kapcsolatos változók; a társas támogatás kérdésköre;
az egészségi állapot önértékelése; a pszichológiai változók (például:
szorongás, kimerültség, életcélok, megküzdési módok), valamint a
társadalmi tőke kérdésköre
• eredményeik alapján az esélyteremtést és ezáltal az életminőség változását
leginkább az egyéni stresszel való megbirkózás, az értékek és célok,
valamint a közösségi alapú programok, a társadalmi tőke megléte és
működési szintje befolyásolja leginkább
WBI-5 (Well Being Index) in Hungarostudy 2002

• személyek általános közérzetéről infók az elmúlt két hétben, 6 fokú

skálán (depresszió, szorongás, energia, jól-lét dimenziók)
• kiegészítve mérésekkel:
• szorongás
• reménytelenség
• vitális kimerültség
• depressziós tünetegyüttes
• az élet értelme
• az egészségi állapot önbecslése
 hazai mérések 2.
• Központi Statisztikai Hivatal az Európai Unió tagállamainak nemzetközileg összehangolt nagymintás
adatfelvételét szolgáltató Eurostat 2013, EU-SILC rendszerébe szubjektív jóllét mérésére alkalmas
modult épített be, mely kiegészítéssel az alábbi dimenziókat vizsgálta:
• Életkörülmények
• Munka és szabadidő
• Oktatás, tudás, képzettség
• Egészség
• Lakókörnyezet és infrastruktúra
• Társadalmi tőke, személyes kapcsolatok
• Demokrácia, aktív állampolgárság
• A társadalmi élet zavarai
• Szubjektív jóllét
• 2013 tavasza
• Magyarországon az élettel való általános elégedettség tízes skálán átlagosan 6,15.
• az elégedettség a fiatal felnőttek körében a legmagasabb és az életkor előrehaladtával jelentősen
csökken
• kimutatható befolyásoló hatást az iskolai végzettség és a gazdasági aktivitás gyakorol az elégedettségre
• az iskolai végzettség növekedésével együtt fokozatosan emelkedik az élettel való általános
elégedettség, valamint a munkahellyel rendelkezők és teljes munkaidőben dolgozók elégedettebbek
életükkel
LeWo 1.
• Schwarte – Oberste-Ufer, 1999 Lebensqualität in Wohnstätten für Erwachsene Menschen mit geistiger Behinderung (magyarul
Zászkaliczky szerk 2001)

• négy szint
• irányelvek teljesülését igyekszik felmérni egy belső minőségfejlesztési eljárás keretében az adott lakhatást nyújtó szolgáltatásnál

• Szükségletorientáltság
• Önrendelkezés
• Az imázs javítása
• Életkornak és kultúrának való megfelelés
• Az integráció támogatása
• Partneri viszony és tisztelet
• Individualizáció
• A szerepkörök kitágítása
• A kompetenciák fejlesztése
• Fejlődésorientáltság
• Jogok és védelem
• A különleges sérülékenység figyelembevétele

• első szinten egy adott ellátás akkor jó minőségű, ha biztosítani képes érvényesülését
LeWo 2.

• második szinten hét, a felnőtt fogyatékosok ellátása szempontjából

relevánsnak tekintett munkaterületen vizsgálja az elégedettséget

• a harmadik szinten minden egyes munkaterületet 4–6 úgynevezett

tárgykörre bont

• a negyedik szinten a mérőeszköz-készlet minden egyes tárgykörhöz két-két

(összesen tehát 66 darab) kérdőívet illeszt
• felhasználói mutatók (aktuális szükségletek)
• kínálati mutatók (mit tud nyújtani az adott intézmény a kérdéses vonatkozásban az
ott élőknek)
• egy adott mutató esetén a négyfokozatú skála (igaz – inkább igaz – inkább nem igaz – nem
igaz)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
a lakó hely,a la kás és a ház a mindennapok felépítése, együttélés Nem-professzionális Jogok és védelem a munkatársak vezetése Szervezetfejlesztés

LeWo 3.
be rendezése és kialakítása rutinjai, kínálatai és kapcsolatok
tevékenységei és szociális hálók

1.1. 2.1. 3.1. 5.1. 6.1. 7.1.

A lakóhely- Önellátás és A lakótársak 4.1. Védelem a A munkatár - Konceptuali -
és a lakó forma szabad mindenna - kiválasztása A felhasz ná - kényszerin - sak képesíté - zálás és értékelés
meg válasz tása és pos tevé - és az együttélés lók egymás tézkedések - se, kiválasz -
folytonossága keny sé gek folytonossága közti kap - kel és bán - tása és beta -
cso latai tal ma zá sok - ní tása
kal szemben

1.2. 2.2. 3.2. 4.2. 5.2. 6.2. 7.2.

Helyszín Rendszeres A csoportok Szociális hálók, jelen tős Polgári Vezetés és Továbbkép -
tevékenység nagysága és kapcsolatok és barátságok jogok kooperáció zés és
a lakó szfé - összetétele szuper vízió
rán kívül

1.3. 2.3. 3.3. 4.3. 5.3. 6.3. 7.3.

Individuális Szabadidős A felhasználók és a Szószólók és Egészség - A munkával PR-munka
kialakítás tevékenységek és fel - munkatársak önsegítő védelem való meg elé -
és magántulajdon nőtt képzés viszonyának cso portok ge dettség
alakítása
1.4. 2.4. 3.4. 4.4. 5.4. 6.4. 7.4.
Esztétikum Időkeretek Magánjelleg Nemi identitás, szexualitás és Átláthatóság Személyi Aktív közreműködés a
és kom for- és individualizáció partner kapcsolatok és adatvé de - folytonosság regionális
tos ság lem szociálpolitikában és
szociális ellátások
tervezésében
1.5. 2.5. 3.5. 5.5.
Életkornak Vallás gyakorlás és Kríziskezelés Nyelv használat
és kultúrának való spiritualitás
megfelelés

5.6.
A felhasználók és hozzá
tartozóik formális
közre működése
WHODAS II – WHO Disability Assessment Schedule

Döntéshozatali Önállóság Kérdőív (Wehmeye és Metzler, 1995)

Olvassa el a kérdést.
A kérdés mellett vannak a válaszok.
Karikázza be az Ön válaszát a kérdésre.
Milyen volt az egészsége az előző hónapban?
Az előző hónap október volt. Nagyon jó Jó Közepes Rossz Nagyon rossz

Kommunikáció és megértés
Mennyire volt nehéz
Nagyon könnyű volt Könnyű volt Közepesen volt nehéz Nehéz volt Nagyon nehéz volt/
valamit csinálni és nem tudta meg
arra odafigyelni 10 percig? csinálni

Mennyire volt nehéz

Nagyon könnyű volt Könnyű volt Közepesen volt nehéz Nehéz volt Nagyon nehéz volt/
emlékezni, hogy nem tudta meg
fontos dolgokat meg kell csinálni? csinálni

Mennyire volt nehéz a

Nagyon könnyű volt Könnyű volt Közepesen volt nehéz Nehéz volt Nagyon nehéz volt/
problémákat végiggondolni és nem tudta meg
megoldást találni a problémákra? csinálni

Mennyire volt nehéz

Nagyon könnyű volt Könnyű volt Közepesen volt nehéz Nehéz volt Nagyon nehéz volt/
új feladatot megtanulni? nem tudta meg
Például csinálni

megtanulni hogyan lehet eljutni valahova

Mennyire volt nehéz
Nagyon könnyű volt Könnyű volt Közepesen volt nehéz Nehéz volt Nagyon nehéz volt/
megérteni amit nem tudta meg
mások mondanak? csinálni

Mennyire volt nehéz Nagyon könnyű volt Könnyű volt Közepesen volt nehéz Nehéz volt Nagyon nehéz volt/
elkezdeni beszélgetni egy emberrel és folyamatosan beszélgetni? nem tudta meg
csinálni
TÁRKI, 2016
• értelmi fogyatékossággal, halmozott fogyatékossággal, autizmus
spektrumzavarral élő személyek életminősége a különböző lakhatási
szolgáltatásokban
• magánháztartás – lakóotthon – intézeti ellátás
• nyolc elem vizsgálata: önrendelkezés, társadalmi részvétel, társas
kapcsolatok, jogok ,érzelmi jóllét, testi és fizikai jóllét, anyagi jóllét,
személyes fejlődés szubjektív életminőség, összevont
mutató
Kiemelt témakörök:
1. Életminőség: 8 dimenzió (2-2 kérdés)
1. Önrendelkezés
2. Társadalmi részvétel
3. Társas kapcsolatok
4. Jogok
5. Érzelmi jól-lét
6. Fizikai-testi jól-lét
7. Anyagi jóllét
8. Személyiségfejlődés
ÖSSZETETT MUTATÓ (0-16 érték)
2. Munkaerő-piaci részvétel

3. Szolgáltatásokhoz való hozzáférés

Értelmi fogyatékossággal élők
• átlagéletkor 37 év, 99 fő illesztett minta (önállósági szint alapján), 53 ffi+46
nő
• párkapcsolat: intézetek 43%, magánháztartás 13%; együttélés intézet 54%,
lakóotthon 67%, magánháztartás 25%
• nem járt iskolába: intézet 34%, lakóotthon 12%, magánháztartás 6% -
magasabb iskolai végzettség pont fordítva
• teljes minta ötöde szakképzett; parkgondozó, szövő, bőrdíszműves
• foglalkoztatottság: lakóotthon 73% ; intézet és magánháztartás jellemzően
munkarehab; lakóotthon fejlesztő felkészítő fogl.
• lakó/szoba: intézet 3,4; lakóotthon 2,2; magánháztartás 1,3
• közös fürdő létszám: intézet 7, lakóotthon 4,8; magénhéztartás 2,7
Életminőség: érdemi különbség lakhatási formánként

Kiáll magáért vagy másokért? Dönthet-e arról, hogy a pénzét/a

(önrendelkezés) százalékban pénze egy részét mire költi?
(N=95) (jogok) százalékban (N=92)
100 100

80 80 78
72 71
67
64
60
60 60

40 41
40 40
33
27 29 28
24 22
21 31
19
20 16 20
12
9 9
13 14
0
0 0
Intézet Lakóotthon Család Összesen Intézet Lakóotthon Család Összesen
igen is-is nem igen is-is nem
Érdemi különbség lakhatási formánként
Az életminőség összetett mutatója
Elégedett-e azzal az étellel, amit
nap mint eszik? (anyagi jól-lét)
Érdemi különbségek:
százalékban (N=98)
100
•Lakhatási forma: lakóotthonban a
legjobb míg családban alacsonyabb
80 85
81 érték
73 •Adaptív magatartás: minél önállóbb
60 annál magasabb
55 •Munkaerő-piaci helyzet: aki dolgozik
40 magasabb az összesített életminőség
30
értéke (összetétel hatás!)
19 19
20
9
15
6 0 7
0
Intézet Lakóotthon Család Összesen
igen is-is nem
Munkaerő-piaci részvétel Dolgozók aránya lakóhely
típusonként (N=97)
100
• Átlagosan napi 5 órában
dolgoznak
• Jellemzően munka- 80
rehabilitációs foglalkoztatási 73

keretek között (66%)

61 62
• Kisebb részben fejlesztő- 60
felkészítő foglalkoztatás (24%) 52

• Akkreditált foglalkoztatás (7%)

és munkaterápia (3%) 40

20

0
Intézet Lakóotthon Család összesen
Szolgáltatások igénybevétele lakhatási formánként
Az értelmi fogyatékossággal élők
Fejlesztőpedagógiai által igénybe vett szakmai
szolgáltatások száma (átlag) N=99
foglalkozás
5,0

Szociális, mentálhigiénés
foglalkozás 4,0

3,0 2,7
Pszichiátriai foglalkozás

2,0 1,9 1,8

Mozgásterápia
1,0 0,8

Egyéb humán vagy szakmai

0,0
foglalkozás Család Lakóootthon Intézet Összesen
Életminőség és munka
• hozzájárul a társas kapcsolatok, az érzelmi és anyagi jól-lét, új
készségek kialakulásához és szorosan kapcsolódik az iskolai
végzettséghez