1

2020/2021. tanév
Gazdálkodás és menedzsment alapszak távoktatás tagozat

Blokkútmutató
2/I. GAZDASÁGI MODELLEZÉS BLOKK

TARTALOM
Pénzügyi alapismeretek. .................................................................................................... 3
Mikroökonómia ............................................................................................................... 10
Makroökonómia .............................................................................................................. 16
Blokkzáró kurzus............................................................................................................. 21
1. sz. melléklet - Definíciók ...................................................................................... 23
2. sz. melléklet – Témakörök .................................................................................... 25

1
 2
Blokk GAZDASÁGI MODELLEZÉS
megnevezése:
Blokk célja: A közgazdaságtani alrendszer megismerése, a közgazdaságtan
hozzáadott értékének megértése, adaptálása és beágyazottsága

Blokk vezetője: Dr. Nagy Benedek, adjunktus

Mintatanterv szerint 1. évfolyam (1-2 szemeszter), kötelező

ajánlott felvételi
időszak, blokk
jellege:
A blokk kurzusai (javasolt tanulási sorrendben):
Kurzus Kurzuskód Oktató(k) Oktató(k) elérhetősége
megnevezése
(kredit)
1. Pénzügyi 30A202-2 Dr. Kosztopulosz koszti@eco.u-szeged.hu
alapismeretek Andreász
(6 kredit) egyetemi docens

2.Mikroökonómia 30A201-2 Dr. Mozsár Ferenc mozsar@eco.u-szeged.hu

(6 kredit) egyetemi docens
Dr. Nagy Benedek nagy.benedek@eco.u-
szeged.hu
adjunktus

3. Makroökonómia 30A203-2 Dr. Nagy Benedek nagy.benedek@eco.u-

szeged.hu
(6 kredit) adjunktus
Blokkzáró kurzus 30A100-2
(kritériumtárgy)
 1. PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK KURZUS ISMERETETŐJE 3

Kurzus Kurzuskód Oktató(k) Oktató(k) elérhetősége

megnevezése
(kredit)
1. Pénzügyi 30A202-2 Dr. Kosztopulosz koszti@eco.u-szeged.hu
alapismeretek Andreász
(6 kredit) egyetemi docens

A KURZUS CÉLJA

A pénzügyek alapjainak bemutatása a hallgatók számára, melynek során körüljárjuk a pénz

fogalmát, funkcióit és a mai hitelpénzrendszer működését, megismerjük a pénzügyi
közvetítőrendszer felépítését, legfontosabb intézményeinek jellemzőit valamint az
államháztartás célját, felépítését és jellemzőit, a költségvetési gazdálkodás főbb vonásait.

A KURZUS TEMATIKÁJA

I. Pénzelmélet és pénztörténet.
A pénz és a pénzrendszerek fejlődése: történeti áttekintés, részletesebben a
pénzhelyettesítők kialakulása; az aranystandard rendszer és a dollárstandard (Bretton
Woods-i rendszer). A pénz fogalma és funkciói (1. lecke).
II. A jelenlegi pénzrendszer működése
A hitelpénzrendszer jellemzői és működése a kétszintű bankrendszer keretében. A
pénzteremtés logikája. Elméleti és tapasztalati betétmultiplikátor. A pénztömeg
nagysága: a pénzaggregátumok. A jegybank szerepe és a monetáris politikai eszköztár.
Jegybanki függetlenség (2-4. lecke).
III. A pénzügyi közvetítő rendszer
A pénzügyi közvetítés lényege és jellemzői. A kereskedelmi bankok szerepe és
működésének alapvető jellemzői. A nem monetáris pénzügyi közvetítő intézmények
fajtái és legfontosabb jellemzői. A közvetlen tőkeáramlás rendszere, értékpapírpiacok
legfontosabb jellemzői, értékpapír típusok (5-8. lecke).
 IV. Az államháztartás rendszere és a költségvetési gazdálkodás alapjai és a
4
pénzügyi ellenőrzés
A kormányzati szektor gazdasági funkciói: allokációs funkció, redisztribúció és
stabilizáció. Költségvetési gazdálkodás főbb jellemzői. A fiskális rendszer
sajátosságai. Bevételek és kiadások jellemzői. Az államháztartás alrendszerei. Kvázi
fiskális szervezetek. A pénzügyi ellenőrzés célja, fajtái (9-12. lecke).

IRODALOM

Kötelező:
Kosztopulosz Andreász: Pénzügyi alapismeretek e-learning tananyag
Ajánlott:
Vígvári András: Pénzügy(rendszer)tan. Alapvető ismeretek rendhagyó megközelítésben.
Akadémiai Kiadó 2008, Bp. ISBN: 97845322131
Magyar Gábor: Pénzügyi navigátor. Cameron Crea, 2007, Bp. ISBN: 9632168410

MÓDSZERTANI JAVASLATOK AZ EGYÉNI TANULÁSHOZ

1. témakör: A pénz és a pénzrendszerek fejlődése

A fejezet rövid ismertetője: A lecke nagyléptékű történeti áttekintést nyújt a pénz kialakulásáról
és pénzrendszer fejlődéséről. Foglalkozunk a pénzhelyettesítők kialakulásával és jellemzőivel.
Összehasonlítjuk az aranystandard és Bretton Woods-i dollárstandard rendszert. Megismerjük
a pénz funkcióit.
Elengedhetetlen a továbblépéshez: a pénz funkcióinak, s a főbb pénzügyi rendszerek működési
mechanizmusainak (aranystandard, Bretton-Woods-i rendszer) megértése, a pénzrendszer
fejlődése három nagy korszakának elhatárolása, a Gresham-törvény megfogalmazása,
klasszikus papírpénz és a klasszikus bankjegy fogalmának ismerete
A leckéhez kapcsolódó anyagok a Webuni felületen:
1. lecke Pénzügyrendszertan
2. lecke A pénz funkciói
3. lecke Mi a pénz?
4. lecke Pénztörténet
5. lecke Az aranystandard rendszer
6. lecke Az arany demonetizálódása
7. lecke Ellenőrizd tudásodat!
2. témakör: A hitelpénzrendszer jellemzői és működése
A fejezet rövid ismertetője: A leckében megismerjük az egy- és kétszintű bankrendszer
5
felépítését, valamint a modern hitelpénz sajátosságait. Elemezzük a fizetési műveletek
lebonyolítását bankszámlaegyenlegek segítségével. Összehasonlítjuk a jegybankpénzt a
kereskedelmi banki pénzzel és megértjük, hogy teremthetnek a kereskedelmi bankok pénzt.
Elhatároljuk a pénzteremtő és a pénz újraelosztó hitelt.
Elengedhetetlen a továbblépéshez: a modern hitelpénz fogalma, az egyszintű és a kétszintű
bankrendszer megkülönböztetése, a kereskedelmi banki tevékenység lényegének és
jellemzőinek ismerete, a bankszámlákon lebonyolódó fizetés technikájának ismerete, a
jegybankpénz és a kereskedelmi banki pénz fogalma és különbségei, a pénzteremtő és a pénz
újraelosztó hitel elhatárolása
A leckéhez kapcsolódó anyagok a Webuni felületen:
8. lecke A modern hitelpénz
9. lecke A kétszintű bankrendszer
10. lecke Pénzteremtő és pénzújraelosztó hitel
11. lecke Aranypénz versus hitelpénz
12. lecke Ellenőrizd tudásodat!

3. témakör: A pénzteremtés logikája: a betétmultiplikátor

A fejezet rövid ismertetője: a cél elsősorban a pénzteremtés, a pénz keletkezési folyamatának
megértése. Ennek érdekében a leckében áttekintjük a pénzteremtés motivációját és korlátait a
hitelpénzrendszerben. Megismerjük a kötelező tartalékráta fogalmát és szerepét a kereskedelmi
bankok likviditásszabályozásában. Háromféle bankstruktúrát alapul véve nyomon követjük a
fizetések láncolatában létrejövő pénzmennyiség és a kötelező tartalékráta kapcsolatát, amely
végső soron a betétmultiplikátorban fejeződik ki. A pénz-aggregátumok egyre bővülő
halmazainak (M0, M1, M2, M3, M4) megismerésével kifejezzük az ún. tapasztalati
pénzmultiplikátorokat és megvizsgáljuk, hogy mi befolyásolja a nagyságukat.
Elengedhetetlen a továbblépéshez: a kötelező tartalékráta fogalma, a kereskedelmi banki
pénzteremtés logikájának és technikájának megértése, a betétmultiplikátor fogalmának és
szerepének meghatározása a pénzteremtés folyamatában, a pénzteremtő és a pénz újraelosztó
hitel elhatárolása, a különböző pénz-aggregátumok megkülönböztetése, a tapasztalati
pénzmultiplikátorok meghatározása
A leckéhez kapcsolódó anyagok a Webuni felületen:
13. lecke A pénzteremtés korlátai
14. lecke A tartalékráta és a pénzteremtés kapcsolata, a betétmultiplikátor
15. lecke A pénzaggregátumok és pénzmultiplikátorok
16. lecke Ellenőrizd tudásodat!

4. témakör: A jegybank szerepe és a monetáris politikai eszköztár

A fejezet rövid ismertetője: A leckében a klasszikus jegybanki funkciók megismerése után
meghatározzuk a pénzügypolitika lényegét és összetevőit. Ezt követően az MNB feladatainak
és célfüggvényének definiálását követően áttekintjük a modern monetáris politika eszköztárát.
Foglalkozunk a jegybanki függetlenség céljával és három fő területével (személyi, működési és
6
pénzügyi függetlenség).
Elengedhetetlen a továbblépéshez: a klasszikus jegybanki funkciók felsorolása, a
pénzügypolitika fogalmának és részterületeinek ismerete, az MNB céljának és eszköztára főbb
sajátosságainak, felépítésének és fontosabb konkrét eszközeinek ismerete, a jegybanki
függetlenség fogalmának és céljának megértése
A leckéhez kapcsolódó anyagok a Webuni felületen:
17. lecke A központi bank szerepe a pénzügyi rendszerben
18. lecke A monetáris politikai eszköztár
19. lecke Ellenőrizd tudásodat!

5. témakör: A pénzügyi közvetítés

A fejezet rövid ismertetője: A leckében végiggondoljuk a pénzügyi közvetítőrendszer alapvető
funkcióját az intertemporális allokáció és a tőkeközvetítés szempontjából. Megkülönböztetjük
a megtakarítások ideiglenes újraelosztásának főbb csatornáit: a közvetlen és a közvetett
tőkeáramlás rendszerét. Rendszerezzük a közvetlen és közvetett tőkeáramlás intézményeit.
Elengedhetetlen a továbblépéshez: a pénzügyi közvetítőrendszer lényegének és feladatának
meghatározása, a pénzügyi eszközök lényegének megértése, a közvetlen és a közvetett
tőkeáramlás lényegének és különbségének megértése, a pénzügyi közvetítők által nyújtott
szolgáltatások (közvetítés és eszköztranszformáció) ismerete, a pénzügyi közvetítő
intézmények intézményi struktúrájának átlátása
A leckéhez kapcsolódó anyagok a Webuni felületen:
20. lecke Az intertemporális allokáció
21. lecke A tőkeközvetítés alapvető formái és intézményei
22. lecke Ellenőrizd tudásodat!

6. témakör: A kereskedelmi bankok

A fejezet rövid ismertetője: A leckében áttekintjük a kereskedelmi bankok szerepét és
működésének alapvető jellemzőit. A bankműködés alapvető szempontjai kapcsán megismerjük
a likviditás, szolvencia és prudencia követelményhármasát. Megértjük a bankműködéssel
összefüggő kockázatok fajtáit és azt az eszköztárat, amelynek segítségével a bank mérsékelheti
a kitettségét. Kitérünk a bankszabályozás fontosságára és lehetséges védvonalaira.
Végiggondoljuk az alapvető bankműveletek csoportjait (passzív, aktív és semleges
bankműveletek).
Elengedhetetlen a továbblépéshez: a likviditás, szolvencia és prudencia fogalmának ismerete, a
banki kockázatok típusainak ismerete és megértése, a bankszabályozás védvonalainak
felsorolása, a passzív, aktív és semleges bankműveletek körébe tartozó szolgáltatások ismerete
A leckéhez kapcsolódó anyagok a Webuni felületen:
23. lecke A kereskedelmi bankok szerepe és szabályozása
24. lecke A kereskedelmi bankok tevékenység: passzív bankműveletek
 25. lecke A kereskedelmi bankok tevékenység: aktív bankműveletek
7
26. lecke A kereskedelmi bankok tevékenység: semleges bankműveletek
27. lecke A kereskedelmi bankok működése és kockázatai
28. lecke Ellenőrizd tudásodat!

7. témakör: A nem monetáris pénzügyi közvetítő intézmények

A fejezet rövid ismertetője: A leckében áttekintjük az ún. nem monetáris pénzügyi közvetítő
intézmények összefoglaló sajátosságait elhatárolva őket a kereskedelmi bankoktól.
Megismerjük a befektetési bankok és alapok, a jelzálogbankok, a biztosítók és
nyugdíjpénztárak működésének legfontosabb jellemzőit.
Elengedhetetlen a továbblépéshez: a nem monetáris pénzügyi közvetítő intézmények főbb
típusainak és működésük főbb jellemzőinek ismerete, a nettó eszközérték fogalmának ismerete.
A leckéhez kapcsolódó anyagok a Webuni felületen:
29. lecke A nem monetáris pénzügyi közvetítő intézmények
30. lecke Ellenőrizd tudásodat!

8. témakör: Az értékpapír-piacok
A fejezet rövid ismertetője: A leckében a közvetlen tőkeáramlás rendszerével: értékpapírpiacok
legfontosabb jellemzőivel foglalkozunk. és különböző szempontok szerint csoportosítjuk a
pénzügyi piacokat. Meghatározzuk az értékpapír-kereskedelem fő színtereit, és ezen belül a
tőzsde fogalmát, szerepét és legfontosabb jellemzőit. Megismerjük az egyes részpiacok
kölcsönös árösszefüggéseit biztosító mechanizmusokat. Meghatározzuk az értékpapír fogalmát
és az alapvető, értékpapír típusok (kötvény, részvény és befektetési jegy) jellemzőit.
Elengedhetetlen a továbblépéshez: az értékpapír-piacok főbb jellemzőinek ismerete, a tőzsde
fogalmának és szerepének meghatározása, az értékpapír fogalmának ismerete, a kötvény, a
részvény és a befektetési jegy alapvető jellemzőinek ismerete
A leckéhez kapcsolódó anyagok a Webuni felületen:
31. lecke Az értékpapírpiacok jellemzői
32. lecke Az értékpapírok
33. lecke A tőzsde
34. lecke Ellenőrizd tudásodat!

9. témakör: A kormányzati szektor gazdasági funkciói

A fejezet rövid ismertetője: A leckében áttekintjük, hogy mit jelent a fiskális rendszer és milyen
szerepet tölt be a gazdaságban. Megismerjük a kormányzati szektor gazdasági funkcióit,
melyek közül példákon keresztül részletesebben is megvizsgáljuk az allokációs, a
redisztribúciós és a stabilizációs funkciót. Sorra vesszük a különböző kormányzati funkciók
finanszírozásának általános jellemzőit. Megfogalmazzuk a költségvetési aranyszabály
követelményét.
Elengedhetetlen a továbblépéshez: a fiskális rendszer jelentésének ismerete, az allokációs, a
8
redisztribúciós és a stabilizációs funkció definiálása, főbb finanszírozási összefüggéseinek
ismerete, a költségvetési aranyszabály követelményének kimondása
A leckéhez kapcsolódó anyagok a Webuni felületen:
35. lecke Az állam szerepe
36. lecke Az állam funkcióinak finanszírozása
37. lecke Ellenőrizd tudásodat!

10. témakör: A fiskális rendszer főbb bevételei és kiadásai

A fejezet rövid ismertetője: A leckében áttekintjük, a fiskális bevételek főbb típusait az
adórendszer és –politika összefüggésrendszerében. Foglalkozunk az adók főbb csoportjaival.
Megvizsgáljuk a kiadások főbb csoportjait és a kiadások nagyságának alakulására ható
tényezőket.
Elengedhetetlen a továbblépéshez: a fiskális bevételek típusainak ismerete, az adók különböző
csoportjainak ismerete (explicit és implicit adók, közvetett és közvetlen adók), a fiskális
kiadások nagyobb csoportjainak ismerete
A leckéhez kapcsolódó anyagok a Webuni felületen:
38. lecke A fiskális rendszer főbb bevételei és kiadásai
39. lecke Ellenőrizd tudásodat!

11. témakör: A fiskális rendszer struktúrája: alrendszerek

A fejezet rövid ismertetője: A leckében megvizsgáljuk a fiskális rendszer részeként működő
alrendszerek: a központi költségvetés, a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítás és az
elkülönített állami pénzalapok működési jellemzőit. Foglalkozunk a fiskális rendszer
intézményrendszerével is, kiemelve a kvázi fiskális szervezetek sajátosságait.
Elengedhetetlen a továbblépéshez: a fiskális rendszer alrendszereinek ismerete, az alrendszerek
legfontosabb jellemzőinek megfogalmazása, a kvázi fiskális szervezetek azonosítása
A leckéhez kapcsolódó anyagok a Webuni felületen:
40. lecke A fiskális rendszer struktúrája
41. lecke Ellenőrizd tudásodat!

12. témakör: A pénzügyi ellenőrzés

A fejezet rövid ismertetője: A leckében megvizsgáljuk a pénzügyi fegyelem követelményén
keresztül az ellenőrzés fogalmát. Áttekintjük a pénzügyi ellenőrzés főbb típusait többféle
szempont alapján, majd foglalkozunk a pénzügyi ellenőrzés rendszerének sajátosságaival és
felépítésével. A leckét az ellenőrzés szerepének megismerésével zárjuk a pénzügyi rendszerben.
Elengedhetetlen a továbblépéshez: a pénzügyi fegyelem fogalmának ismerete, az ellenőrzés
fogalmának és főbb típusainak az ismerete, a pénzügyi ellenőrzés főbb területeinek a
megfogalmazása
A leckéhez kapcsolódó anyagok a Webuni felületen:
9
42. lecke A pénzügyi ellenőrzés
43. lecke Az Enron botrány
44. lecke Ellenőrizd tudásodat!

A KURZUS KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Egy-egy témakör feldolgozását rövidebb egységekre bontó e-learning leckék segítik az

ismeretanyag önálló feldolgozását. Az önellenőrzést lehetővé teszik a leckéket követő tesztek,
melyek megfelelő szintű megoldása (legalább 80%-os eredmény) szükséges a tananyagban való
továbblépéshez.
A kurzus teljesítéséhez a teljes tananyagra vonatkozó záróteszt sikeres teljesítése szükséges.
Érdemjegyet az alábbi ponthatárok mentén lehet szerezni:

0 - 50% elégtelen (1)

51 - 63% elégséges (2)
64 - 76% közepes (3)
77 - 89% jó (4)
90 - 100% jeles (5)
 2. MIKROÖKONÓMIA KURZUS ISMERETETŐJE 10

Kurzus Kurzuskód Oktató(k) Oktató(k) elérhetősége

megnevezése
(kredit)
2.Mikroökonómia 30A201-2 Dr. Mozsár Ferenc mozsar@eco.u-szeged.hu
(6 kredit) docens
Dr. Nagy Benedek nagy.benedek@eco.u-
szeged.hu
adjunktus

A KURZUS CÉLJA

Megismertetni a hallgatókat a szűkösen rendelkezésre álló és alternatív módon hasznosítható

erőforrások felhasználására vonatkozó (háztartási, vállalati, kormányzati stb.) döntések
mikroökonómiai („költség-haszon”) alapmodelljeivel. E modellek megismertetésével olyan
világszemléletet kialakítani, amely birtokában a hallgatók képesek a társadalmi törekvések
céljait, a társadalmi jelenségek okait feltárni, a jelenségekre racionális magyarázatokat adni, az
egyéni és közösségi döntések következményeit a maguk teljességében előre jelezni.

Ezt a kurzust javasoljuk a Pénzügyi alapismeretek e-learning tananyag teljesítését követően,

vagy azzal együtt megkezdeni!

A KURZUS TEMATIKÁJA

I. Bevezetés és elemzési eszközök.

A mikroökonómia alapkérdései és alapfeltevései, szűkebb és tágabb vizsgálódási
területei. A kereslet és a kínálat elemzése, az egyensúly kialakulása.
Az optimalizálás (1. fejezet).

II. Fogyasztói döntés és kereslet. Az idő közgazdaságtana.

Hasznosság és preferenciák, hasznossági függvények és közömbösségi görbék, a
fogyasztói optimum. A fogyasztó reagálása a változó lehetőségekre. Egyéni és piaci
kereslet, a kereslet rugalmassága. Fogyasztási döntések az időben. Beruházási
döntések (2-5. fejezetek).
 11
III. Vállalati döntés és piacformák.
A vállalatok létezésének oka, a vállalat célja és társadalmi funkciója. Költség bevétel
és profit. Versenyzői egyensúly, monopolista optimum, allokációs hatékonyság.
Oligopólium és startégiai viselkedés (6-10. fejezetek).

IV. Tényezőpiacok és piaci kudarcok.

A termelési erőforrások kereslete és kínálata, a tényezőpiaci egyensúly.
A jövedelem eloszlása. Piaci kudarcok: korlátozott verseny, externáliák, közjavak,
közös erőforrások (11-12. fejezetek).

IRODALOM

Kötelező:
Nagy Benedek: Mikroökonómia e-learning tananyag
Ajánlott:
Jack Hirshleifer – Amihai Glazer – David Hirshleifer: Mikroökonómia, Osiris Kiadó 2009
ISBN 9789632760148

Hal R. Varian: Mikroökonómia középfokon, Akadémiai Kiadó, Budapest 2010,

ISBN 9789630583084

Berde Éva (szerk.): Mikroöknómiai és piacelméleti feladatgyűjtemény, TOKK Tudományos

Oktató Kutató Központ Nonprofit Kft, Budapest 2009, ISBN 978 963 88622 0 4

MÓDSZERTANI JAVASOLATOK AZ EGYÉNI TANULÁSHOZ

I. Bevezetés és elemzési eszközök.

1. fejezet: Bevezetés
A fejezet rövid ismertetője: Meghatározzuk a mikroökonómia és a makroökonómia tárgyát.
Megismerkedünk a mikroökonómia legfőbb fogalmaival és módszereivel, melyeket a kurzus
során használni fogunk. Felépítjük a piac általános modelljét, és bemutatjuk a kereslet és kínálat
összehangolódását. Megvizsgáljuk a piaci elosztás hatékonyságát.
Elengedhetetlen a továbblépéshez: A keresleti és a kínálati függvények fogalmának ismerete,
12
az egyensúlyi értékek (ár, mennyiség) meghatározásának képessége. A piaci mechanizmus
működése, a piacok egyensúly felé törekvésének megértése. A Pareto-hatékonyság fogalmának
ismerete és használata.

II. Fogyasztói döntés és kereslet. Az idő közgazdaságtana.

2. fejezet: A fogyasztói döntés külső és belső tényezői

A fejezet rövid ismertetője: Megismerkedünk a fogyasztó vásárlási döntését meghatározó

tényezőkkel. A külső tényezők szabják meg a választható javak felső határát (a jövedelem és a
termékek árai), a fogyasztó ízlésvilága pedig a választási lehetőségeket rangsorolja. A
fogyasztó lehetőségeinek és vágyainak együttes mérlegelésével hozza meg a fogyasztási
döntést.
Elengedhetetlen a továbblépéshez: A költségvetési egyenes ismerete, értelmezése,
elmozdulásainak (okok, hatások) megértése és alkalmazása. A fogyasztói preferenciák
kezelésének képessége. A hasznosság jellemzésére használt mutatószámok (határhaszon,
helyettesítési határráta) ismerete és értelmezése.

3. fejezet: Fogyasztói optimalizálás

A fejezet rövid ismertetője: A fogyasztó lehetőségeiből és vágyaiból meghatározzuk az
optimális választást. Elemezzük, hogy különböző külső tényezők megváltozása hogyan hat a
fogyasztó optimális választására. A speciális közömbösségi görbékkel rámutatunk, hogy a
optimalizálás logikája különleges esetekben hogyan használható.
Elengedhetetlen a továbblépéshez: A fogyasztó optimális választásának feltétele, annak
különböző értelmezései, azok használata és értelmezése. A jövedelem- és árváltozás hatása az
optimális választásra. A Cobb-Douglas hasznossági függvény
4. fejezet: Kereslet és rugalmasság

A lecke rövid ismertetője: A fogyasztó optimális választásából levezetjük a közgazdaságtanban

a fogyasztói viselkedést legkompaktabban leíró eszközt, a keresleti függvényt. Bemutatjuk,
hogy a külső paraméterek megváltozása hogyan hat a fogyasztói keresletre. A rugalmasság
fogalmán keresztül megvizsgáljuk, hogy a fogyasztók mennyire érzékenyen reagálnak a
keresletükre ható tényezők megváltozására.

Elengedhetetlen a továbblépéshez: Egyéni és piaci kereslet levezetése és értelmezése. A

keresletrugalmasság különböző változatainak ismerete és a keresletrugalmasság különböző
értékeinek segítségével a termékek kategorizálása. Az árrugalmasság, a termelői bevétel és a
piaci hatalom összefüggésének ismerete.

5. fejezet: Az időbeli választás

A fejezet rövid ismertetője: A fejezet kiterjeszti az egyidőszakos optimális választás modelljét
13
arra az esetre, amikor több időszakban lehetséges fogyasztás. Megvizsgáljuk, hogyan hatnak az
időben elhúzódó jövedelmek a fogyasztó fogyasztására, illetve az időben elhúzódó hozamok a
vállalatok beruházási döntéseire.

Elengedhetetlen a továbblépéshez: Az időpreferencia jelentésének okainak és jelentőségének

ismerete. Jelen- és jövőérték-számítás. Beruházási döntések a nettó jelenérték-szabály
segítségével. A kamatláb és annak változásának hatásai az időbeli döntésekre.

III. Vállalati döntés és piacformák.

6. fejezet: A termelés technikai összefüggései

A fejezet rövid ismertetője: Ebben a fejezetben a vállalati viselkedéssel kezdünk

megismerkedni. A termelési függvényen keresztül vizsgáljuk meg a felhasznált inputok és a
segítségükkel megtermelhető output közti összefüggést. Ezt a függvénykapcsolatot rövid és
hosszú távon különböző mutatószámokkal (határtermék, átlagtermék, skálahozadék)
vizsgáljuk.

Elengedhetetlen a továbblépéshez: A mikroökonómiai időtávok ismerete. A termelési függvény

által leírt összefüggések értelmezéses. Hogyan és mire használjuk a határterméket és a
skálahozadékot. A csökkenő hozadék elve.

7. fejezet: A termelés költségei

A fejezet rövid ismertetője: Ebben a fejezetben a termelés érdekében fölmerülő vállalati

inputfölhasználás költségoldalát vizsgáljuk meg. A költségfüggvények megmutatják, hogy a
termelés különböző típusú költségei hogyan függnek rövid- illetve hosszú távon a termelés
nagyságától. A vállaltnak profitmaximalizálási céljának elérése érdekében feltétlenül tudnia
kell, hogy a termelés megváltoztatása hogyan hat a költségeire, de ez önmagában még nem
elegendő a profitmaximalizáláshoz.

Elengedhetetlen a továbblépéshez: A termelés költségeinek függvényszerű kezelése. A

különböző mikroökonómiai költségtípusok ismerete. Az átlagköltség és a határköltség
értelmezése, a függvények menetének és egymással való összefüggéseinek ismerete.

8. fejezet: A tökéletes verseny

A fejezet rövid ismertetője: Ez a fejezet az első a három különböző piacformával foglalkozó

fejezet közül. A tökéletes verseny egy idealizált, maximálisan versengő piacforma, ahol az
egyéni szereplők nem rendelkeznek semmiféle áralakító hatalommal. A modellföltevéseinkből
levezethető a profitmaximalizáláshoz elengedhetetlen másik fontos tudnivaló: hogy a termelés
változtatása hogyan befolyásolja a vállalat bevételeit. A profitmaximalizálási szabály kimondja,
hogy a profit maximális, hogyha az egységnyi termelésnövekedés többletköltsége éppen
14
megegyezik a belőle származó többletbevétellel.

Elengedhetetlen a továbblépéshez: A tökéletes verseny modellföltevései, és azok

következményei. A profitmaximalizálás feltétele rövid távon tökéletes versenyző vállalat
esetére. A tökéletes versenyző vállalat kínálata. Iparági kínálat. Hosszú távú egyensúly
kialakulásának logikája a tökéletes versenyző piacon.

9. fejezet: Monopólium

A fejezet rövid ismertetője: Egy másik szélsőséges piacforma a monopólium, amelyet

maximális áralakítási hatalom és a versengés hiánya jellemez. A monopolista vállalat számára
a termelés növelésének bevételvonzata más lesz, mint egy tökéletesen versenyző vállalat
esetében, és ezért ugyanazon profitmaximalizálási logika mentén más eredményhez jutunk egy
ilyen piacon. A monopolista profitmaximalizálás termelői szempontból jobb, azonban
fogyasztói és össztársadalmi szempontból rosszabb eredményhez vezet, mint a tökéletes
versenyző esetben. A modellünk rámutat a monopólium létéből fakadó társadalmi
hatékonyságveszteségre.

Elengedhetetlen a továbblépéshez: A monopólium mödellföltevései. Különbségek a

monopolista és a tökéletesen versenyző modell között, és az eltérések következményei.
Profitmaximalizálás egy monopolizált iparágban. A monopólium jóléti és jövedelemelosztási
hatásai. A holtteher-veszteség.

10. fejezet: Oligopólium

A fejezet rövid ismertetője: A két szélsőséges piacforma közötti átmeneti, bonyolultabb, de

realisztikusabb piacformákat vizsgáljuk ebben a fejezetben. Megismerkedünk az oligopol
piacokra jellemző stratégiai viselkedéssel. A modelljeink azt mutatják, hogy az oligopol paicok
mind fogyasztói, mind termelői és társadalmi szempontból a tökéletesen versenyző és a
monopolista közötti eredményekre vezetnek. A szereplők számától függően a kimenetel
közelebb áll valamelyik véglethez.

Elengedhetetlen a továbblépéshez: A stratégiai viselkedés lehetőségének, szükségességének,

jelentőségének és logikájának ismerete. Reakciófüggvények. Oligopol piaci optimum
összehasonlítása a tökéletes versenyző és a monopolizált piaci optimummal jóléti és
jövedelemelosztási szempontból. Verseny és szabályozás az oligopol piacokon.

IV. Tényezőpiacok és piaci kudarcok.

11. fejezet: Tényezőpiacok

A fejezet rövid ismertetője: Ebben a fejezetben a termékpiacról áttérünk a tényezőpiacok

vizsgálatára, ahol a háztartások nyújtják a kínálatot, és a vállalatok támasztják a keresletet.
Megvizsgáljuk az egyes termelési tényezőkre jellemző speciális kínálati függvényeket. A
15
vállalati oldalról pedig a tényezőkeresletet és az azt befolyásoló tényezőket ismerjük meg. A
piacformák sokszínűsége miatt az általános optimális inputfölhasználási kritériumnak számos
változatát kell tanulmányoznunk.

Elengedhetetlen a továbblépéshez: Munkakínálati függvény. Transzferjövedelem és gazdasági

járadék. Az optimális tényezőfelhasználás kritériuma. Tökéletlen verseny és kizsákmányolás.

12. fejezet: Piaci kudarcok

A fejezet rövid ismertetője: Az utolsó fejezetben megismerkedünk olyan helyzetekkel, amikor

a jól működő tökéletesen versenyző piac sem tudja előállítani a társadalmi szempontból
optimális kimenetelt. A külső gazdasági hatások eltérítik az egyénileg optimális döntéseket a
társadalom számára optimálistól. A modellünk megmagyarázza, hogy ez miből következik,
illetve azt is, hogy hogyan lehet javítani rajta. A piac alkalmatlanságai esetében pedig
bemutatjuk, hogy a kormányzati beavatkozás egy újabb jogos területe azok az esetek, ahol a
piactól nem is várható el, hogy kezeljen egy adott problémát, így a piac ítéletét a kormányzatnak
fölül kell írnia.

Elengedhetetlen a továbblépéshez: A külső gazdasági hatások okainak, hatásmechanizmusának

és megoldási módjainak ismerete. Informált álláspont a kormányzati beavatkozás
szükségességéről és lehetőségeiről.

A KURZUS KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Egy-egy témakör feldolgozását rövidebb egységekre bontó e-learning leckék segítik az

ismeretanyag önálló feldolgozását. Az önellenőrzést lehetővé teszik a leckéket követő tesztek,
melyek megfelelő szintű megoldása (legalább 80%-os eredmény, a teszt elméleti és számolásos
kérdéseket is tartamaz) szükséges a tananyagban való továbblépéshez.
A teljes tananyagra vonatkozó záróteszt alapján a megszerezhető érdemjegy:
0 - 40% elégtelen (1)
41 - 60% elégséges (2)
61 - 70% közepes (3)
71 - 80% jó (4)
81 - 100% jeles (5)
 3. MAKROÖKONÓMIA KURZUS ISMERETETŐJE 16

Kurzus Kurzuskód Oktató(k) Oktató(k) elérhetősége

megnevezése
(kredit)
3. Makroökonómia 30A203-2 Dr. Nagy Benedek nagy.benedek@eco.u-
szeged.hu
(6 kredit) egyetemi docens

A KURZUS CÉLJA

A gazdaság makroszintű működését bemutató alapvető összefüggések megismerése, melynek

során a három nagy makroszintű kérdéskör: a kibocsátás, az árak és a
foglalkoztatottság/munkanélküliség mérésével, nagyságuk meghatározódásában hosszú és
rövid távon szerepet játszó tényezők azonosításával és befolyásolásuk lehetőségeivel
foglalkozunk.
Ennek a kurzusnak az e-learning tananyagának elsajátítását a Pénzügyi alapismeretek és a
Mikroökonómia kurzus sikeres teljesítése után javasoljuk, mivel épít az ezeken a kurzusokon
megszerzett tudásra.

A KURZUS TEMATIKÁJA

I. A makroökonómia mutatószámai
Az első blokkban a hallgatók megismerkednek a makroökonómia fő kérdéseivel és az
ezeknek a vizsgálatához szükséges makroökonómiai mutatószámokkal (1-2.
fejezetek).
II. Zárt gazdaság működése hosszú távon
Ebben a blokkban a hallgatók megismerhetik, hogy hosszú távon mi befolyásolja egy
nemzetgazdaság kibocsátását, munkanélküliségét és az árak alakulását. Ez a blokk szól
a gazdaságpolitikai beavatkozások hosszú távú hatásairól is (3-6. fejezetek).
III. Zárt gazdaság működése rövid távon
A harmadik blokk a Keynes-féle rövid távú gazdasági ingadozások modelljét, az AS-
AD modellt mutatja be. A felépített modell segítségével elemezhetővé válik a kereslet-
orientált gazdaságpolitikai beavatkozások célrendszere és hatásmechanizmusa (7-10.
fejezetek).
 17
IV. Kitekintés: gazdasági növekedés és a nyitott gazdaság összefüggései
A negyedik blokk az első három blokkban fölépített konzisztens, de korlátozott
modellt két irányba bővíti ki. Egyrészt a nagyon hosszú táv bevezetésével a (tartós)
gazdasági növekedés magyarázó tényezőit mutatja be. Másrészt a zárt gazdaságot a
külkapcsolatokkal kibővítve a nyitott gazdaság irányába általánosítja a korábbiakat
(11-12. fejezetek).

IRODALOM

Kötelező:
Nagy Benedek: Makroökonómia e-learning tananyag
Ajánlott:
N. Gregory Mankiw: Makroökonómia. Osiris Tankönyvkiadó, Budapest, 2002 ISBN: 963 379
418 8

MÓDSZERTANI JAVASOLATOK AZ EGYÉNI TANULÁSHOZ

I. A makroökonómia mutatószámai

1. fejezet: Bevezetés
A fejezet rövid ismertetője: A leckében bemutatásra kerül a makroökonómia tárgya és fő
kérdései. Megvizsgáljuk a makroökonómia és a mikroökonómia kapcsolódását, a köztük
fönnálló összefüggéseket és különbségeket. Megismerkedünk a több féle céllal és modellel
dolgozó eklektikus makroökonómiával. A hosszú és rövid táv közti különbség érzékeltetésére
bemutatjuk az üzleti ciklusok logikáját.
Elengedhetetlen a továbblépéshez: A kereslet-kínálat elemzés megértése, a gazdasági
ingadozásokat magyarázó üzleti ciklus fázisainak ismerete.
2. fejezet: A makroökonómia mutatószámai
A fejezet rövid ismertetője: A leckében megismerjük a makroökonómiában a gazdasági
teljesítmény, a foglalkoztatás/munkanélküliség és az árak alakulásának jellemzésére használt
leggyakoribb mutatószámokkal, azok kiszámításával, értelmezésével és korlátaival.
Elengedhetetlen a továbblépéshez: nominál és reál változók közti különbség megértése. GDP,
munkanélküliségi ráta, fogyasztói árindex és GDP deflátor ismerete, számítása
 18
II. Zárt gazdaság működése hosszú távon

3. fejezet: Jövedelemalakulás hosszú távon.

A fejezet rövid ismertetője: A lecke célja, hogy bemutassa, hogy hosszú távon mi határozza
meg egy gazdaságban az előállítható jövedelem nagyságát, hogyan kerül ez a jövedelem
elosztásra a jövedelem termelésében közreműködők között, és hogy hogyan költődik el végső
felhasználású termékekre és szolgáltatásokra. A lecke az árupiac hosszú távú működését és
egyensúlyát mutatja be, és ennek segítségéve a költségvetés-politikai beavatkozások hosszú
távú hatásait.
Elengedhetetlen a továbblépéshez: A hosszú távon rugalmas áralakulás következményeinek
ismerete: a tényezőpiaci egyensúly, a teljes tényezőkihasználtság, a potenciális jövedelem
fogalmainak elsajátítása. A hosszú távú árupiaci egyensúlyt megteremtő reálkamatláb-alakulás
és az állami költekezés kiszorítási hatásának ismerete.
4. fejezet: A munkanélküliség hosszú távon
A fejezet rövid ismertetője: A lecke fő célja hogy bemutassa, hogy hosszú távon egy
gazdaságban miért és mekkora mértékű munkanélküliség fog kialakulni. Ennek két
legfontosabb elemként a munkapiaccal összefüggésben a természetes munkanélküliségi ráta
illetve a bér-rugalmatlanságnak köszönhető munkanélküliség kerül bemutatásra. A
munkanélküliség és a jövedelem kapcsolatát leíró Okun törvénnyel teremtünk kapcsolatot az
előző leckével.
Elengedhetetlen a továbblépéshez: Annak megértése, hogy hosszú távon a munkanélküliség
miért nem 0: milyen tényezők alakítják a természetes munkanélküliség rátáját. Miért nem
tökéletesen rugalmasak a bérek? Mit mond ki Okun törvénye?
5. fejezet: Az infláció hosszú távon
A fejezet rövid ismertetője: A leckében a pénzpiac működésének hosszú távú logikája kerül
bemutatásra. A hallgatók a bankrendszer által nyújtott pénzkínálatból kiindulva ismerik meg az
árszínvonal kialakulásának mechanizmusát. A mennyiségi pénzelmélet és a pénzkeresleti
függvény segítségével több megvilágításból is bizonyíttatik, hogyan hat a pénzmennyiség
változása az árszínvonalra.
Elengedhetetlen a továbblépéshez: a lecke fő mondanivalója a pénz mennyiségi egyenlete,
amely segítségével egy egyszerű eszköz kerül a hallgató birtokába, mellyel az infláció
magyarázhatóvá válik.
6. fejezet: A rövid- és a hosszú távú modell kapcsolata
A fejezet rövid ismertetője: A leckében összefoglaljuk a hosszú távú modell főbb
modellföltevéseit és az ebből levezetett eredményeket. Rámutatunk a klasszikus dichotómiára,
vagyis a reál és nominál változók hosszú távú függetlenségére, és elővetítjük, hogy a kapott
eredmények mennyire korlátozottan képesek magyarázni a gazdaságban tapasztalható rövid
távú ingadozásokat.
Elengedhetetlen a továbblépéshez: a hallgatóknak képesnek kell lenniük összefüggéseiben
19
szemlélni a gazdaság hosszú távú működését. Érteniük kell, hogy milyen alapföltevésekre
épülnek a kapott eredmények, és hogy ezek az alapföltevések mennyire teljesülnek hosszú-
illetve rövid távon. Tisztában kell lenniük a klasszikus dichotómia mibenlétével, okával és
következményeivel.

III. Zárt gazdaság működése rövid távon

7. fejezet: Az áru- és pénzpiac rövid távú egyensúlya és az IS-LM rendszer

A fejezet rövid ismertetője: A lecke a rövid távú ingadozások modelljének vizsgálatát kezdi
meg. Itt ismerkedünk meg az árupiac és a pénzpiac rövid távú működésével a keynesi kereszt
és a likviditás-preferencia elmélet segítségével, és vizsgáljuk meg az egyensúlyi kamatláb és
jövedelem kialakulásának menetét.
Elengedhetetlen a továbblépéshez: A hallgatók megismerik az árupiaci egyensúly
kialakulásának mechanizmusát és tisztában lesznek az IS görbe jelentésével. Szintén
megismerik a pénzpiaci egyensúly kialakulási mechanizmusát és az LM görbe jelentését.
8. fejezet: Az aggregált kereslet
A fejezet rövid ismertetője: Ez a lecke az előzőre építve az áru- és a pénzpiac együttes
egyensúlyát bemutató aggregált kereslet levezetését célozza meg. Az AD függvény
megismerésével lehetségessé válik a különböző keresletet érő sokkhatásoknak a modellben
való bemutatása.
Elengedhetetlen a továbblépéshez: A hallgatóknak tudniuk kell értelmezni az AD függvényt,
és összefüggéseiben látni, hogy az árupiacon és a pénzpiacon történő különböző exogén
változások, sokkok, hogyan hatnak az aggregált keresletre.
9. fejezet: Az aggregált kínálat
A fejezet rövid ismertetője: Ebben a leckében a gazdasági ingadozások rövid távú elméletének
másik építőköve, a kínálati oldal kerül bemutatásra. A ragadós bérek és a ragadós árak
modelljének segítségével adunk magyarázatot a rövid távú aggregált kínálati görbére, és
elemezzük a termelői viselkedést a rövid távú modellben. Az AS görbéből levezetjük a rövid
távú átváltást a munkanélküliség és az infláció között, mely a korábban említett klasszikus
dichotómia fölborulását mutatja.
Elengedhetetlen a továbblépéshez: kulcsfogalmak a leckében a ragadós bérek és a ragadós árak
modelljének föltevései és működési logikája, és ezekből következően az aggregált kínálati
függvény pozitív meredekségének magyarázata. A Phillips-görbe ismerete és értelmezése.
10. fejezet: Makroegyensúly és gazdaságpolitika
A fejezet rövid ismertetője: Ebben a leckében az előző három lecke tapasztalatait építjük egybe.
Az AS-AD modell keretében értelmezhetővé válnak a külső sokkok hatásai a termelésre,
inflációra és munkanélküliségre. A gazdaságpolitika (monetáris és fiskális) eszközeinek
megismerésével a modellben bemutatható ezeknek hatása ezekre a makroökonómiai
kulcsváltozókra. Felsorolható az anti-inflációs, vagy éppen a munkanélküliség-csökkentő
20
gazdaságpolitikai beavatkozások rövid- és hosszú távú előnyös és hátrányos hatásai.
Elengedhetetlen a továbblépéshez: a leckében felhasznált legfontosabb összefüggések a
makroegyensúly mibenléte, a fiskális és monetáris politikai beavatkozások eszközei, céljai és
hatásai.

IV. Kitekintés: gazdasági növekedés és a nyitott gazdaság összefüggései

11. fejezet: A gazdaság nagyon hosszú távon: gazdasági növekedés

A fejezet rövid ismertetője: A zárt gazdaság rövid és hosszú távú működési logikájának
megismerése után egy leckében a nagyon hosszú távra is kitérünk, amelyben kutatjuk a
potenciális jövedelem időbeli alakulását befolyásoló tényezőket. Bemutatjuk a beruházások, az
armortizáció, a népességnövekedés és a technikai haladás szerepét a gazdasági növekedésben.
Elengedhetetlen a továbblépéshez: a Solow-modell modellfeltételeinek, működésének
ismerete, a stacionárius állapot kialakulásának feltétele népességnövekedés és technikai haladás
híján vagy mellett.
12. fejezet: A nyitott gazdaság működése
A fejezet rövid ismertetője: A zárt gazdaság működési logikájának ismeretében ez a lecke
kiterjeszti a vizsgálódást a négy szektoros, nyitott gazdaságra. A külkapcsolatok bevezetésével
egy újabb változó, az árfolyam jelenik meg. Bemutattatik az árfolyam és a reálárfolyam
változásának hatása az egyensúlyi jövedelemre.
Elengedhetetlen a továbblépéshez: Fontos kulcsfogalmak a nettó export, a valutaárfolyam, a
reálárfolyam, a vásárlóerő-paritás és az árfolyam-politika.

A KURZUS KÖVETELMÉNYRENDSZERE

Egy-egy témakör feldolgozását rövidebb egységekre bontó e-learning leckék segítik az

ismeretanyag önálló feldolgozását. Az önellenőrzést lehetővé teszik a leckéket követő tesztek,
melyek megfelelő szintű megoldása (legalább 80%-os eredmény, a tesztek elméleti és
számolásos feladatokat is tartalmaznak) szükséges a tananyagban való továbblépéshez.
A teljes tananyagra vonatkozó záróteszt alapján a megszerezhető érdemjegy:
0 - 40% elégtelen (1)
41 - 60% elégséges (2)
61 - 70% közepes (3)
71 - 80% jó (4)
81 - 100% jeles (5)
 21

BLOKKZÁRÓ KURZUS
KÖVETELMÉNYRENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE

Amennyiben a blokkon belüli kurzusokat a

hallgató sikeresen online formában (webunin)
teljesítette, azt követően jogosult a jelenléttel járó
blokkzáró kurzus vizsgára, mellyel a blokk
teljesítése lezárható. A blokkzáró vizsga a
megszerzett tudás alkalmazásáról, azaz a
kurzusok során elsajátított tudás gyakorlatban
történő felhasználásáról szól egy szintetizáló
feladatot keretében.
Kurzusok online teljesítésének lezárása az adott blokkzáró időszakot megelőző hónap
utolsó napja.

Blokkzáró vizsgát a kar által meghatározott három időszakban van lehetőség teljesíteni:
január, május, szeptember. A hallgatók felé az adott időszakot megelőző hónapban (december,
április, augusztus) publikálásra kerülnek az időpontok. A jelentkezés a CooSpace/GMT
Blokkfelvétel, blokkzáró jelentkezés színtéren zajlik. Jelentkezést követően a vizsganap
előtt 24 órával lehetőség van visszavonni a jelentkezést, amit külön kérünk abban az
esetben, ha mégsem tud megjelenni!
A Gazdasági modellezés blokk esetében a jelentkezésnél a hallgató döntése a vizsga
jellegének megválasztása, mely lehet szóbeli vagy írásbeli. A jelentkezést is ennek
megfelelően szükséges leadni az adott időszakban.

A Blokkzáró kurzus abban az esetben tehető, ha a blokkhoz rendelt kurzusokhoz sikeres online
teljesítés vagy elfogadott kreditátvitel társul:

1) Pénzügyi alapismeretek
2) Mikroökonómia
3) Makroökonómia

A blokkzáró vizsga egy írásbeli résszel kezdődik. Ezen mindhárom tárgyból egy számítási
feladatot (lehet több alkérdése is egy feladatnak!) kell megoldani, valamint definíciós
kérdéseket megválaszolni a megadott definíciós lista (1. sz. melléklet) alapján. Tantárgyanként
10-10 pont szerezhető, a vizsga folytatásához mindegyik tantárgyból legalább 50%-os
teljesítményre van szükség.
A vizsga második részében a témakörök (2. sz. melléklet) közül véletlenszerűen kiválasztott
22
témakört kell a hallgatónak saját előzetes választása szerint vagy írásban, vagy szóban kifejteni.
A témakifejtésre szintén 10 pont adható tárgyanként. A vizsga második részének sikerességéhez
szintén minden tárgyból a legalább 50%-os teljesítmény szükséges.

A vizsga végleges érdemjegye az összesített pontok alapján

0 – 30 pont elégtelen (1)

31 – 37 pont elégséges (2)

38 – 44 pont közepes (3)

45 – 51 pont jó (4)

52 – 60 pont jeles (5)

Amennyiben a hallgató a blokk tárgyai közül egyet, vagy többet kretiátvitel útján teljesített, úgy
az adott tárgy(ak)ból a blokkzárón felmentést kap, és az elfogadott eredményét az alábbi
táblázat szerint számítjuk be a kiváltott tárgy esetén (egy tárgyból a blokkzárón szerezhető
maximális pontszám 20 pont):

elégséges (2) 11 pont (55%-os teljesítményként elismert)

közepes (3) 14 pont (70%-os teljesítményként elismert)
jó (4) 16 pont (80%-os teljesítményként elismert)
jeles (5) 19 pont (95%-os teljesítményként elismert)

Definíciók:
A blokkzáró vizsgán a definíciók részben az alábbi definíciós listából fordulhatnak elő
kérdések. A zárójelben lévő leckehivatkozás mutatja, hogy az adott kurzus melyik
videójában/olvasóleckéjében találja meg a kérdéses fogalom definícióját.
Pénzügyi alapismeretek:
értékmérő funkció (2. lecke)
csereeszköz funkció (2. lecke)
fizetési eszköz funkció (2. lecke)
tartalékolási eszköz funkció (2.
lecke)
világpénz funkció (2. lecke)
pénzérme (3. lecke)
bimetallizmus (4. lecke)
Gresham-törvény (4. lecke)
klasszikus bankjegy (4. lecke)
klasszikus papírpénz (4. lecke)
aranystandard-rendszer (5. lecke)
aranyparitás (5. lecke)
aranypont-automatizmus (5. lecke)
az arany demonetizálódása (6.
lecke)
Bretton-Woodsi rendszer (6. lecke)
fiat-money (8. lecke)
egyszintű bankrendszer (9. lecke)
kétszintű bankrendszer (9. lecke)
monobankrendszer (9. lecke)
nem monetáris pénzintézet (9.
lecke)
jegybankpénz (10. lecke)
kereskedelmi banki pénz (10.
lecke)
hitelpénz (11. lecke)
kötelező tartalékráta (13. lecke)
betét multiplikátor (14. lecke)
M1, M2, M3, M4 (15. lecke)
klasszikus jegybanki funkciók (17.
lecke)
pénzügypolitika (17. lecke)
monetáris politika (17. lecke)
devizapolitika (17. lecke)
fiskális politika (17. lecke)
Mikroökonómia
Alternatív költség (2. lecke)
Ceteris Paribus (3. lecke)
Kereslet (3. lecke)
Rezervációs ár (3. lecke)
Fogyasztói többlet (3. lecke)
Kínálat (4. lecke)
Komparatív statika (5. lecke)
Pareto hatékonyság (6. lecke)
Költségvetési egyenes (14. lecke)
Árarány (14. lecke)
Fogyasztói racionalitás (18. lecke)
Hasznosság (18. lecke)
Határhaszon (18. lecke)
Gossen 1. törvénye (csökkenő
határhaszon elve) (18. lecke)
Közömbösségi görbe (19. lecke)
Helyettesítési határráta (19. lecke)
Fogyasztó optimális választása
(27. lecke)
Gossen 2. törvénye (27. lecke)
Normál javak (31. lecke)
Inferior javak (31. lecke)
Jövedelmi hatás (31. lecke)
Helyettesítési hatás (32. lecke)
Közönséges javak (32. lecke)
Giffen javak (32. lecke)
Piaci kereslet (41. lecke)
Rugalmasság (41. lecke)
Pontrugalmasság (42. lecke)
Nominál kamatláb (49. lecke)
Reál kamatláb (49. lecke)
Intertemporális költségvetési
egyenes (51. lecke)
Fogyasztás időbeli simítása (52.
lecke)
Tőkejavak (53. lecke)
23
1. sz. melléklet
Makroökonómia
Gazdasági ciklus (3. lecke)
GDP (7. lecke)
Nominál GDP (9. lecke)
Reál GDP (9. lecke)
Reálérték (9. lecke)
CPI (9. lecke)
Foglalkoztatott (10. lecke)
Munkanélküli (10. lecke)
Kiszorítási hatás (19. lecke)
Súrlódásos munkanélküliség (26.
lecke)
Kényszerű vagy várakozási
munkanélküliség (27. lecke)
Okun törvénye (28. lecke)
Pénzkínálat (35. lecke)
Klasszikus dichotómia (44. lecke)
Multiplikátor (48. lecke)
IS görbe (48. lecke)
LM görbe (49. lecke)
Aggregált kereslet (56. lecke)
Aggregált kínálat (63. lecke)
Potenciális jövedelem (65. lecke)
Sokkok (72. lecke)
Fiskális politika (73. lecke)
Monetáris politika (73. lecke)
Restriktív gazdaságpolitika (73.
lecke)
Expanzív gazdaságpolitika (73.
lecke)
Kontraciklikus beavatkozás (74.
lecke)
Valutaárfolyam (81. lecke)
Vásárlóerő-paritás (81. lecke)
Reálárfolyam (81. lecke)
Árfolyampolitika (84. lecke)
Menedzselt lebegtetés (84. lecke)
pénzügyi ellenőrzési funkció (17.
lecke)
monetáris transzmissziós
mechanizmus (18. lecke)
direkt monetáris politikai eszköz
(18. lecke)
indirekt monetáris politikai eszköz
(18. lecke)
jegybanki függetlenség (18. lecke)
pénzügyi közvetítő rendszer (20.
lecke)
intertemporális allokáció (20.
lecke)
közvetlen tőkeáramlás (21. lecke)
közvetett tőkeáramlás (21. lecke)
kamatmarzs (23. lecke)
lejárati transzformáció (23. lecke)
passzív bankműveletek (23. lecke)
aktív bankműveletek (23. lecke)
semleges bankműveletek (23.
lecke)
látra szóló betét (24. lecke)
likviditás, szolvencia, prudencia
(27. lecke)
elsődleges és másodlagos
értékpapírpiac (31. lecke)
tőzsde (33. lecke)
vegyes gazdaság (35. lecke)
allokációs funkció (35. lecke)
redisztribúciós funkció (35. lecke)
stabilizációs funkció (35. lecke)
adózás ekvivalencia elve (36.
lecke)
költségvetési aranyszabály (36.
lecke)
ikerdeficit (36. lecke)
adó (38. lecke)
költségvetés (40. lecke)
társadalombiztosítás (40. lecke)
elkülönített állami pénzalapok
(40. lecke)
kvázi fiskális szervezetek (40.
lecke)
Pénzügyi alapismeretek:
Nettó jelenérték (53. lecke) Gazdasági növekedés (90. lecke)
24
Belső megtérülési ráta (53. lecke) Stacionárius állapot (90. lecke)
Termelési függvény (59. lecke) Solow maradék (93. lecke)
Határtermék (60. lecke)
Átlagtermék (60. lecke)
Hosszú táv (62. lecke)
Isoquant görbe (62. lecke)
Technikai helyettesítés határrátája
(62. lecke)
Skálahozadék (62. lecke)
Isocost egyenes (63. lecke)
Növekedési út (63. lecke)
Költségfüggvények (68. lecke)
Elsüllyedt költségek (68. lecke)
Alternatív költségek (68. lecke)
Határköltség (70. lecke)
Optimális üzemméret (73. lecke)
Üzemszüneti ár (81. lecke)
t.v. vállalat kínálati függvénye (82.
lecke)
Iparági kínálati függvény (82.
lecke)
Árdifferenciálás (94. lecke)
Haszonkulcs (96. lecke)
Holtteher-veszteség (96. lecke)
Káldor-Hicks javítás (98. lecke)
Domináns stratégia (103. lecke)
Nash-egyensúly (103. lecke)
Stratégiai döntés (104. lecke)
Cournot-feltétel (104. lecke)
Reakciófüggvény (104. lecke)
Szekvenciális modell (109. lecke)
Követő vállalat (109. lecke)
Vezető vállalat (109. lecke)
Összejátszás, kollúzió (110. lecke)
Kartellezés (110. lecke)
Transzferjövedelem (116. lecke)
Gazdasági járadék (116. lecke)
Származékos kereslet (117. lecke)
Externáliák (127. lecke)
Külső határköltség (127. lecke)
Külső határhaszon (127. lecke)
Internalizálás (130. lecke)
Tranzakciós költségek (130. lecke)
Coase tétele (130. lecke)
Pigou-féle adó (130. lecke)
Rivalizálás hiánya (131. lecke)
Mikroökonómia Makroökonómia
 2. sz. melléklet
25
A szóbeli vizsga témakörei
(írásban is teljesíthető, előzetes választás alapján):
1 Pü. alapism: A pénzügyi közvetítőrendszer alapvető funkciói, a megtakarítások
ideiglenes újraelosztásának főbb csatornái.
Mikroökon.: Az allokáció hatékonysága. Fogyasztói többlet, termelői többlet, holtteher-
veszteség.
Makroökon.: A makroökonómia mutatószámai, gazdasági teljesítmény, jólét,
árszínvonal, munkanélküliség

2 Pü. alapism: A pénz kialakulása és a pénzrendszer fejlődésének négy fontos korszaka. A

főbb pénzügyi rendszerek (aranystandard, Bretton-Woods-i rendszer)
működési mechanizmusa.
Mikroökon.: Mikroökonómiai időtávok. A tökéletesen versenyző piac rövid és hosszú
távú egyensúlya, alkalmazkodása.
Makroökon.: A hosszú és a rövid távú makroökonómiai modell különbségei,
összefüggései

3 Pü. alapism: A kereskedelmi bankok szerepe és működésük alapvető jellemzői.

Mikroökon.: A fogyasztói döntés modellezése. A keresleti függvény értelmezése,
származtatása a hasznossági függvényből (algebrai és geometriai
interpretáció).
Makroökon.: Az árupiac: fogyasztási kereslet, beruházási kereslet és kormányzati
kereslet. Árupiaci egyensúly, IS görbe.

4 Pü. alapism: A hitelpénzrendszer jellemzői és működése a kétszintű bankrendszer

keretében. A pénzteremtés logikája. Elméleti és tapasztalati
betétmultiplikátor.
Mikroökon.: Nominális és reálkamat. A pénz időértéke. Járadékok jelenértéke. NPV és
IRR.
Makroökon.: A pénzpiac: pénzkereslet és pénzkínálat, pénzpiaci egyensúly, LM görbe

5 Pü. alapism: A fiskális rendszer főbb bevételei és kiadásai, az adók fajtái és a kiadások
jellemző csoportjai.
Mikroökon.: Egyéni és piaci kereslet (közjavak és magánjavak). A kereslet rugalmassága.
Makroökon.: Az aggregált keresleti függvény és annak változásai

6 Pü. alapism: A nem monetáris pénzügyi közvetítő intézmények főbb típusai és

működésük jellemzői.
Mikroökon.: Vállalati és ágazati kínálat versenypiacon, monopóliumban, Cournot- és
Bertrand-duoplóliumban.
Makroökon.: Az aggregált kínálat, ragadós árak és ragadós bérek modellje
 26
7 Pü. alapism: A pénzügyi fegyelem követelménye és a pénzügyi ellenőrzés fogalma,
típusai és sajátosságai és felépítésének jellemzői.
Mikroökon.: Korlátozott verseny, externáliák, közjavak – allokációs hatékonyság.
Makroökon.: Gazdaságpolitikai beavatkozások: célok, hatások, eszközök

8 Pü. alapism: A pénz fogalma és funkciói. A pénztömeg nagysága: a pénzaggregátumok.

A jegybank szerepe és a monetáris politikai eszköztár.
Mikroökon.: Árelfogadás a versenypiacon, árképzés a monopóliumban.
Árdiszkrimináció.
Makroökon.: Az infláció: kialakulásának okai, antiinflációs gazdaságpolitika

9 Pü. alapism: A kormányzati szektor gazdasági funkciói, a fiskális rendszer struktúrája:

az alrendszerek jellemzői.
Mikroökon.: Tényezőkereslet különböző input-outputpiaci kombinációk esetén.
Makroökon.: A munkanélküliség: kialakulásának okai, gazdaságpolitikai beavatkozások
a munkanélküliség mérséklésére

10 Pü. alapism: A közvetlen tőkeáramlás rendszere: értékpapírok és értékpapírpiacok

legfontosabb jellemzői.
Mikroökon.: Rövid távú termelési függvény, határtermék és átlagtermék. Hosszú távú
termelési függvény és skálahozadék.
Makroökon.: Gazdasági növekedés: a növekedés tényezői, fajtái, korlátai.