2019. 08. 29.

Pénzügyek (a tantárgy)

Pénzügyi alapvetések • Főbb témakörök

1. A pénzügyi rendszer fogalma
2. A pénz fogalma
3. A monetáris rendszer működése
4. Pénzügyi piacok
5. A fiskális rendszer
Dr. Nagy Gyula PhD 6. A gazdasági nyitottság és a pénzügyi
rendszer
főiskolai tanár
7. A nemzetközi pénzügyi rendszer
BGE, PSZK, Pénzügy Tanszék
drnagy.gyula@uni-bge.hu

1 2

Pénzügyek (a tantárgy)
• Számonkérés: szóbeli vizsga
• Tananyag:
 Vígvári András: Pénzügy(rendszer)tan (1.-5. és 7.-
8. fejezetek)
1. Fejezet
 Ábel István: Pénz és kamat – A monetáris politika
megújítása. Prosperitas monográfiák, BGE,
A pénzügyi rendszer fogalma
Budapest 2019.
http://publikaciotar.repozitorium.uni-
bge.hu/1106/1/A%CC%81bel_Istva%CC%81n_Pe
%CC%81nz_e%CC%81s_kamat_interakt.pdf (V-VI.
és IX-X. fejezet)

3 4

1

Úgy tűnik, pénzügyekhez mindenki ért …
• Az utca embere, hiszen mindenki tart pénzt és
igénybe vesz nap, mint nap pénzügyi
szolgáltatásokat
• A (pénzügy) tanárok …
• A bankárok …
• A tőzsde guruk/cápák …
• A politikusok …
5 6
A pénzügyekhez mindenki ért…
• A tantárgy keretében a pénzügyek tudományának
alapfogalmaival ismerkednek meg
• A tudomány a bennünket körülvevő világ
megismerésére irányuló tevékenység és az ezen
tevékenység során szerzett ismeretek összessége.
A jelenségeket rendszerezi (fogalmak) és a
vizsgált tárgy működését írja le
7 8
2019. 08. 29.
Talán mégsem?
• A pénzügyi közgazdászok … (LTCM)
• Dunbar: A talált pénz (A pénzpiacok
természetrajza)
• Nagyon keveseknek sikerült előre jelezni a 2007-
2008-ban kibontakozott válságot
• A tárgy célja, hogy biztos alapokat kapjanak a
pénzvilág jelenségeinek megértéséhez
A pontos fogalomhasználat jelentősége
• A gazdaság és társadalomtudományi fogalmak,
összefüggések nem egyetemesek, időben térben
tartalmukban is változik. (Pl. a pénz fogalma …)
• A pénzügytan alapjainak elsajátítását nem a pénz
fogalmával kezdjük.
2
 2019. 08. 29.

Pénzügytan tárgya

• A pénzügytan a közgazdaságtudományok között

pénzügyi rendszer vizsgálatával foglalkozó
1. diszciplína, amely
- a rendszer belső összefüggés rendszerével

A pénzügyi rendszer - alrendszereinek működésével

- a gazdaság más alrendszereire gyakorolt hatásával
foglalkozik

9 10

Pénzügytan területei A pénzügyi rendszer fogalma

• Nemzetgazdasági és nemzetközi pénzügyek, • A pénzügyi rendszer a vegyes gazdaság egyik

határok relatívak (ld. EU…) alrendszere.
• Szektor gazdaságtanok (banktan, biztosítás • Vegyes gazdaság = a piaci mechanizmus és az
gazdaságtan, közpénzügyek, stb.) állam gazdasági jelenlétének szerves egysége.
• „Vállalati pénzügyek”, finanszírozás gazdaságtan
• Pénzügyi számtan
• Pénzügyi statisztika

11 12

3

Pénzügytan megközelítései
• Pozitív vagy leíró
– A valóság tényeit elemezve mutatja be a pénzügyi
problémákat
• Normatív
– A különböző szintű és jellegű döntések optimalizálási
feltételeit vizsgálja és fogalmazza meg
13
Pénzügyi rendszer jellemzői: környezet
• Környezet: elemek, alrendszerek összessége,
amelyek változása visszahat a rendszerre
• Pénzügyi rendszer környezete: gazdaság és annak
társadalmi környezete (kultúra, politika, stb.)
• Gazdaság: szűkös erőforrások allokálása,
társadalom szükségleteinek megfelelő termékek és
szolgáltatások előállítása
15
2019. 08. 29.
Pénzügyi rendszer – rendszertényezők, ez a
rendszerszerű megközelítés segíti a megértést
• Elemek (szereplők, pénz, pénzügyi
instrumentumok, pénzügyi információk)
• Folyamatok (pénzáramlások, pénzügyi
instrumentumok áramlásai, információ áramlás)
• Struktúra (szervezetek, intézmények, szabályok)
• Környezet (reálgazdaság, technológiai,
társadalmi, politikai tényezők)
• Alrendszerek: monetáris rendszer, fiskális
rendszer, pénzügyi piacok, pénzügyi ellenőrzési
rendszer
14
Pénzügyi rendszer – rendszertényezők
környezet
• Technológiai környezet, (telekommunikáció+IT)
• Társadalmi környezet (korrupció, megtakarítási
szokások, kamat tilalom, Iszlám banking)
• Politikai környezet. (Politika)
• Gazdasági környezet. (Ld. A reálgazdaságról
mondottakat.)
• Kölcsönhatás – rendszer és környezete
között.
16
4
 2019. 08. 29.

A pénzügyi rendszer fogalma Polányi Károly (1886-1964)

• A pénzügyi rendszer a vegyes gazdaság egyik

Gazdaságtörténész, antropológus,
alrendszere.
szociológus
• Vegyes gazdaság= többféle koordinációs „A nagy átalakulás”
mechanizmus által meghatározott Integrációs sémák:
– Piaci - Reciprocitás
Mindegyik a pénz
– Bürokratikus - Redisztribúció
közvetítésével
– Reciprocitás - Csere (piac…)
működik
– Erőszakos, agresszív
• Koordinációs mechanizmus: a munkamegosztás
miatt elkülönült gazdasági szereplők
tevékenységének összehangolása

17 18

Kornai János (1928-) Elemek

Fő kutatási területe a szocialista
• Szereplők: lehetnek természetes személyek és
gazdasági rendszer, a nem-
különböző szervezetek
egyensúlyi rendszerek és a post-
szocialista átmenet • Pénz
• A gazdasági tervezés túlzott • Pénzügyi instrumentumok
központosítása (1957) • Pénzügyi információk
• Anti-equilibrium (1971)
• Erőltetett vagy harmonikus
növekedés (1972)
• A hiány (1980, 2011)
• Szocializmus, kapitalizmus,
demokrácia és rendszerváltás (2007)
• Gondolatok a kapitalizmusról (2011)

19 20

5
 2019. 08. 29.

A szereplők csoportosítása Pénzügyi instrumentumok

• Piaci szereplők: • Pénzügyi instrumentum = megtakarítások,
– Megtakarító (befektető) jövedelmek összegyűjtésének, allokálásának
– Beruházó: likviditást vagy finanszírozást igénylő, médiuma
nem pénzügyi szereplő
• Pénzre szóló követelés (pl. váltó, kötvény, részvény,
– Pénzügyi szolgáltató: kereslet és kínálat
befektetési jegy), illetve fizetési kötelezettség
összekapcsolása
– Hedger: piaci kockázatok fedezése • Dimenziói:
– Spekulánsok – követelés nagysága
– Arbitrazsőr – időbeliség
• Nem piaci szereplők – jogviszony
– Szabályozó, adófizető, allokátor, transzferek – követelés kibocsátója, kötelezettje
címzettje

21 22

Pénzügyi rendszer struktúrája:

Pénzügyi információk
intézmények

• Adat ≠ információ • Fizikai infrastruktúra (épületek, vezetékek stb.)

• Pénzügyi információk főbb típusai:
– Számvitelből származó,
– Statisztikai adatok,
– Önkéntes, vagy előírt adatszolgáltatás,
– „Piaci információk” – „pletykák”
• Intézmények = szervezetek+ szabályok
• Szervezet ≠Intézmény (csak a köznyelvben
azonosak)
• Intézmény: az emberek egy bizonyos csoportja
által közösen végrehajtott cselekvés, s az ehhez
kapcsolódó szabályok (ad hoc szabályok, normák,
jogszabályok), értékek, az ehhez kapcsolódó
várakozások, ezek megszilárdult formái.

23 24

6
 2019. 08. 29.

Pénzügyi rendszer struktúrája: szervezetek Pénzügyi rendszer struktúrája:

szervezetek
• A szervezet céltudatos rendszer, amelyen belül • Üzleti szervezetek,
funkcionális munkamegosztás érvényesül, • Kormányzati szektorban működő szervezetek,
felépítése hierarchikus, a szervezeten belül
• Szabályozó szervezetek,
bonyolult jelző és vezérlő rendszerek működnek.
– A szervezetekben különböző funkciók különülnek el, • Non-profit szervezetek,
amelyek maguk is szervezeti egységként működnek. Pl. • Monitor szervezetek,
a BGE, vagy egy bank egy szervezet • Ellenőrző szervezetek.
• Átfedések a funkciókban lehetnek!!!!!

25 26

Pénzügyi rendszer struktúrája:

szabályok
• Állam által kikényszerített szabályok, ezek a
jogszabályok, (államközi egyezmények is), a
pénzügyek megértéséhez fontos a jogi ismeret is.
• A szereplők által „önként”, megszokásból,
értékrendből, vagy egyszerűen érdekből követett
(írott és íratlan) „klub” szabályok, (standardok,
szokványok)
Folyamatok
• A pénzügyi rendszer folyamatai tevékenységek,
döntések az általuk kiváltott áramlások,
átértékelődések és technológiai folyamatok
kombinációi.
• A tranzakciók a különböző gazdasági szereplők
tudatos döntései következményeként elinduló
gazdasági folyamatok.
– adás-vétel, valutaátváltás, társaságalapítás, adófizetés
stb.

27 28

7
 2019. 08. 29.

A jövedelemáramlások rendszere
Folyamatok
Háztartási jövedelmek (fizetések)
Háztartási kiadások (vásárlások)
• Pénzáramlások,
• Pénzügyi instrumentumok áramlása,
• Információ áramlás, Hitelnyújtás Pénzügyi Betét
Háztartások
Vállalatok rendszer
• Szabályozási folyamatok, Hiteltörlesztés Hitel + Kamat

• Irányítási vezetési folyamatok,

Törlesztés
Monitor és ellenőrzési folyamatok,

Hitel
•
Belső források
• Értékelődési folyamatok.
– Pl. HUF-EUR árfolyam hullámzásának következményei
Kormányzati kiadások Állami Adók
költségvetés
30

29 30

A háztartások megtakarítása és vagyona Stock vs. flow

• A gazdasági folyamatok megértéséhez egyik

legfontosabb összefüggés.
• Hegyi patak (flow), víztároló (stock) példa
• Gazdaságban tipikus flow kategóriák:
– jövedelem, pénzáramlás, fizetési „mérleg”, költségvetési
„mérleg”
• Gazdaságban tipikus stock kategóriák:
– reálvagyon, pénzügyi vagyon

https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/inflacios-jelentes/2019-06-27-inflacios-jelentes-2019-junius

31 32

8
 2019. 08. 29.

Alrendszerek Pénz- és pénzügyi rendszer

• Monetáris rendszer • Terminológiai problémák, pénzügyi =

• A pénzügyi piacok – Monetary (money)?
• A fiskális rendszer – Fiscal?
– Financial?
• Ellenőrzési rendszer
• A kurzust a pénzügyi rendszer (financial system)
tárgyalásával kezdjük.
• Az angol a pénzügy és a számvitel világnyelve.

33 34

A pénzügyi rendszer funkciói A pénzügyi közvetítő rendszer

pénz pénz
1. A gazdaság pénzellátásának biztosítása. közvetlen
megtakarítók értékpapír értékpapír befektetők
2. A fizetési forgalom lebonyolítása. tőkeáramlás
3. Megtakarítások beruházókhoz történő allokálása. Értékpapír
kereskedők
4. Jövedelmek térbeni, időbeni elosztása.
5. Az erőforrások és információk áramlásának
biztosítása. közvetett
tőkeáramlás
6. A gazdasági folyamatok befolyásolása,
gazdaságpolitikai eszköz. Kereskedelmi bankok
Hitelszövetkezetek
7. A bizonytalanság és a kockázatok kezelése. Üzleti biztosítók
Magánnyugdíj-alapok
Pénzpiaci alapok
Befektetési alapok
Finanszírozó vállalatok
36

35 36

9
 2019. 08. 29.

A FinTech cégek megjelenése a pénzügyi

szektorban A FinTech piac mérete a KKE régióban
• Személyes pénzügyek • Robo-advisory
• Peer-to-peer hitelezés és • Social investing
befektetés • Crowdfunding
• Digitális hitelnyújtás
• Összehasonlító motorok

Vagyon-
• Mobil fizetések Retail • Blockchain
• Mobil POS
kezelés • API
• Fizetési infrastruktúra
• Big data alapú
kockázatértékelés
• Mesterséges intelligencia
• Kibervédelem
Fizetések Működés és
Biztosítás
infrastruktúra

• Telematika
• Megelőzés
Tőkepiac és
KKV szektor
befektetési
bank

• Peer-to-peer hitelezés • Fedezetmenedzsment

• Digitális készpénzkezelés • Kereskedési analitika

http://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/penzugyi-stabilitasi-jelentes/penzugyi-stabilitasi-jelentes-2017-majus http://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/penzugyi-stabilitasi-jelentes/penzugyi-stabilitasi-jelentes-2017-majus

37 38

Bitcoin árfolyam alakulás

Köszönöm figyelmüket!

https://www.ft.com/content/820e3aac-ba1a-11e9-8a88-aa6628ac896c

39 40

10
 2019. 08. 29.

Pénzügyi alapvetések
2. fejezet
A pénz fogalma, a pénzrendszerek
fejlődése
Dr. Nagy Gyula PhD
főiskolai tanár
BGE, PSZK, Pénzügy Intézeti Tanszék
drnagy.gyula@uni-bge.hu

1 2

A konzultáció témái
Mi a pénz? – nem közgazdászok a pénzről

1. Mi a pénz?
2. A pénz funkcionális definíciója • „A pénznek nincs szaga.” (Vespasianus Római
császár.)
3. A pénz kialakulásának elméletei
• „Mert nincs a pénznél emberek között nagyobb
4. Pénzrendszerek Gonosz, miatta városok pusztultak el”
5. Az infláció mérése (Szhopoklész: Antigoné)
6. A pénz jövője, a jövő pénze • „Arany-e? Sárga, csillogó, becses arany? … csak
ennyi ebből: S a fekete fehér lesz, rút szép, jogtalan
Jogos, silány nemes, vén ifjú, gyáva hős.”
(Shakespeare: Atheni Timon)

3 4

1
 2019. 08. 29.

Mi a pénz? – nem közgazdászok a pénzről Mi a pénz? – nem közgazdászok a pénzről

• „Minden más dolog csupán egyetlen kívánságunkat,

• „A bankár egy olyan ember, aki kölcsönadja neked egyetlen szükségletünket tudja kielégíteni: az eledel
az esernyőt, amikor süt a nap, de visszakéri egy csak az éhesnek jó, a bor az egészségesnek, az
perccel azelőtt, hogy eleredne az eső.” (Mark orvosság a betegnek, a bunda csak télen, a nő az
Twain) ifjúnak való és így tovább. A pénz az egyetlen
abszolút jó, mert nem csupán egyetlen konkrét
• „A kormány az a testület, ami mindig megtartja, szükségletet elégít ki, hanem általában a
amit ígér. Ha pénzt ígér, azt is megtartja.” (Karinthy szükségletet.” (Schopenhauer)
Frigyes)

5 6

Mi a pénz? – a tapasztalatok

• A zsebünkben lévő bankjegy, érme?

• A jegybank trezorjában lévő arany?
• A bankok számítógépes adatrögzítő eszközein lévő
elektronikus jel?
• A chipkártyán lévő elektronikus jel?
• Pénz-e numizmatikus gyűjteményében lévő érme,
régi bankjegy?
• Local currencies: Brixton Pound, eusko,
BerkShares, Ithaka Hour, Guardiagrele simec in
Italy, Toronto dollar, Stroud pound stb.
http://www.economist.com/news/finance-economics/21713139-brixton-new-york-local-currency-
initiatives-suffer-lack 8

7 8

2
 2019. 08. 29.

A pénz fogalma – 3 megközelítés

1. A pénz fogalma meghatározható funkcióival.

o Többféle csoportosítás, a funkciók időben változnak.
2. A pénz meghatározható mint a leglikvidebb
jószág.
3. A mai pénz a bankrendszeren kívüli gazdasági
szereplőknek a bankrendszerrel szembeni
követelése.
o Másképp, a pénz a bankrendszer passzívája.

9 10

Mi a pénz? – közelítések Pénz funkcionális definíciója (1)

• Pénzrendszer – társadalmi intézmény, amely • A gazdasági kalkuláció és elszámolások eszköze,
változik (történettudomány) értékmérő, értékarány mérő szerepet tölt be
(Nincs szükség a pénz jelenlétére.)
• A pénz erőforrás – a pénz időértéke
– A gazdasági szereplők különböző döntéseik
(mikroökonómia) előkészítésére pénzben kifejezett számításokat végeznek.
• Gazdasági szektorok közötti körforgás médiuma • Megfelelő áru kiválasztása, pénzügyi terv, finanszírozási
alternatívák közötti döntés.
(makroökonómia)
– A különféle gazdasági folyamatok, tranzakciók
• Szabályozás (jogtudomány)… számbavételének médiuma.
• A vállalkozások vagyoni helyzetét kifejező jelentés pénzügyi
beszámoló.
• A termelés alakulása – GDP – az államadósság, a lakossági
jövedelmek pénzben fejeződnek ki.)

11 12

3
 2019. 08. 29.

A pénz funkcionális definíciója (2) A pénz funkcionális definíciója (3)

• A gazdasági tranzakciók lebonyolításának eszköze • Vagyontartás eszköze (szükséges a pénz

(szükséges a pénz jelenléte) jelenléte) – más szóval felhalmozási eszköz
– forgalmi eszköz funkció – óvatossági pénztartás, az azonnali fizetőképesség
• áru-pénz tranzakciók, csereeszköz (nélküle barter lenne) lehetőségét adja, gazdálkodási tartalék.
– fizetési eszköz funkció – a gazdasági szereplők vagyonportfóliójának egyik eleme,
• egyoldalú pénzmozgással járó tranzakciók (adófizetés, adomány, a gazdagság felhalmozásának egyik eszköze
kamatfizetés)
• Nemzetközi pénz
• időben elválik az árucsere és a pénzbeli kiegyenlítés
– Nem pénzzel, hanem pénzre szóló ígéretet megtestesítő értékpapírral fizet – A fenti pénzfunkciókat (értékmérő, forgalmi, fizetési,
(pl. váltó) felhalmozási eszköz) a nemzetközi forgalomban is képes
betölteni

13 14

Vagyonmérleg A pénz kialakulása

Eszköz Forrás • Két alapvető út:

– Szerves út, az árucsere fejlődése hozta létre e likvid
– Készpénz, látra szóló – Saját forrás jószág iránti igényt (európai fejlődés)
betét (felhalmozott vagyon, – Szervetlen út. Az állami redisztribúció (pl. Kínában,
– Lekötött pénz folyó jövedelem) ázsiai öntözéses társadalmakban) igényeit elégítette ki,
(bankbetét, állampapír) – Idegen forrás az adó megállapításának és beszedésének eszköze
– Ingatlanok (lakás, (különféle hitelek,
nyaraló) kölcsönök
– Ingóságok (gépkocsi,
ékszer)

15 16

4
 2019. 08. 29.

Pénzrendszerek Árupénz-rendszerek
• Olyan társadalmakban, ahol
• Pénzrendszer = a pénz anyagát, forgalomba az állam még nem alakult ki,
kerülésének és mennyiségének alakulását vagy gyenge (lehet: só,
szabályozó mechanizmusok összessége. kagyló, prém, élőállat)
1. Áru-pénzrendszerek • Korlátozottan látja el a
2. Fém-pénzrendszerek (mono- és bimetallizmus, pénzfunkciókat
klasszikus pénzhelyettesítők) • Speciális helyzetekben a
3. Hitel-pénzrendszerek modern társadalmakban is
átmenetileg létrejöhet (pl.
4. A jövő az e-money?
hadifogoly táborban,
börtönben a cigaretta)

17 18

Fémpénz-rendszerek Fémpénz-rendszerek
• Több társadalmi formában van jelen.
– Arany, ezüst, miközben az értéktelenebb fémek a váltópénz • A fémpénzek minden
szerepét töltik be. pénzfunkciót betöltöttek.
• Miért éppen a nemesfémek? Mellettük megjelentek a
– Olyan dolog kellett, ami rendelkezett a következő pénzhelyettesítők a
tulajdonságokkal: klasszikus bankjegy és a
• mindenki elfogadja
• homogén
papírpénz
• osztható • A kapitalizmusban kialakult
• tartós az arany standard
• hordozható (egyetemes pénzrendszer)
• ritka
• felismerhető

19 20

5
 2019. 08. 29.

A fémpénz helyettesítői Az arany demonetizálódása

• Klasszikus bankjegy • Papírpénz
– Létrejötte az arany
(pénz) hiányt áthidaló
kereskedelmi hitelhez
kötődik.
– A kibocsátó a bank,
amely vállalja a bankjegy
aranyra történő
beváltását.
– A keletkezése miatt
igazodik a forgalom
pénzigényéhez.
– Kibocsátója az állam, akkor
van rá szükség, ha a
költségvetés deficites.
– Kényszerforgalma van,
nem igazodik a forgalom
pénzigényéhez.
– Névleges értéke alapján
aranyra váltható
– Az elértéktelenedés
veszélye
– Pénzláb
• Az ármérce mértékegysége
• Az aranynak a pénzfunkciókból történő
kiszorulása
• A piacgazdaság nem egyensúlyi rendszer (K. Marx,
J. M. Keynes)
• I. világháború után hogyan alakuljon a
pénzrendszer?
• Nagy Válság – aranyhoz kötött pénzrendszerek
vége – állami beavatkozás (és annak
következményei …)

21 22

A pénz kialakulásának elméletei A pénz kialakulásának elméletei (2)

• Klasszikus közgazdászok • Max Weber elmélete

– munkaérték-elmélet – nem az árutermelés a fő ok, hanem az állami akarat
– Forgalmi eszköz funkció az elsődleges – Állam: kollektív biztonsági és gazdasági igények
– Csere és a pénz kialakulása kielégítése, adó, adóztatás …
• Neoklasszikus közgazdaságtan – a fizetésieszköz funkció az elsődleges
– bartert kiváltó megoldás, cserét könnyítő eszköz
– árutermelés, munkamegosztás bővülése
– megfelelő termék választása pénznek
Szerves elméletek
– a pénz „semleges” technikai (segéd)eszköz

23 24

6

Max Weber (1864-1920)
Szociológus, Heidelberg,
Freiburg, München
• Gazdaság és társadalom
• A protestáns etika és a
kapitalizmus szelleme
• Gazdaságtörténet
25
Georg Simmel (1858-1918)
Szociológus, filozófus
• A pénz filozófiája
A pénz társadalmi intézmény,
fejlődik, mutatja a társadalom
fejlődését
27
2019. 08. 29.
A pénz kialakulásának elméletei (3)
• Polányi Károly (antropológiai
közelítés)
– a pénz nem tevékenységek cseréjét
közvetíti (reciprocitás), nem az
árucseréhez kapcsolódik
– kötelezettségek teljesítéséből
alakult ki a pénz (pl. isteneknek,
papoknak fizetnek)
26
Hitelpénzrendszer (a mai pénzrendszerek)
• Kialakulása (az arany demonetizálása) több
évtizedes folyamat
• Kialakulás döntő oka az állam gazdasági
szerepvállalása, működtetése speciális intézményi
hátteret feltételez (monetáris rendszer)
• Jellemzően lokális (nemzetgazdasági)
pénzrendszer (nem automatikus konvertibilitás)
• A pénz kínálata nem igazodik automatikusan a
gazdaság pénzigényéhez, infláció problémája (ld.
Fisher-azonosság)
28
7
 2019. 08. 29.

A mai pénz inhomogén jószág (1) A mai pénz inhomogén jószág (2)

Hitelpénz: A pénz időértéke:

• Jegybankpénz – monetáris bázis • Értékelés
– Törvényes fizetési eszköz – Jövőbeni érték
– Bankok által elhelyezett betétek – Jelenérték
• Kereskedelmi banki pénz (belső pénz) • Haszonáldozati költség (kamat, diszkont tényező)
Pénzforgalom lebonyolítása Törvényes fizetőeszközök átválthatósága:
• Készpénz – számlapénz • Valutaövezetek (EUR)

29 30

A pénz és a bizalom Egy fontos összefüggés

• Pénzrendszer = kölcsönös függés és egymás iránti M x V= P x T

bizalom – M= a pénz kínálata (mennyisége)
V= forgási sebesség
• Stabilitás – közjószág –
– P= általános árszínvonal
– T= tranzakciók értékösszege (jövedelem)

• Rögzítsük: T és V értékét,
– Ha M növekszik, az P emelkedését váltja ki
• Rögzítsük: M és V értékét
– Ha T növekszik, akkor P csökken, és viszont

31 32

8
 2019. 08. 29.

A pénz értéke és az infláció Infláció – fogalmak

• Vásárlóerő – egységnyi pénzért vehető áruk • Infláció: az általános

mennyisége árszínvonal növekedése, vagy
• Árszínvonal – egységnyi áruért fizetendő másképp, a pénz
pénzmennyiség vásárlóerejének csökkenése.
Mérése: árak súlyozott átlaga – Típusai (kúszó, vágtató, hiper)
Változása: hogyan változik az átlagos árszínvonal. • Dezinfláció: az inflációs ráta
Statisztika: csökkenése
– Fogyasztói árindex • Defláció: az árszínvonal
– Fogyasztói kosár csökkenése, áresés
– Kiválasztott helyeken az árak mérése
– Fogyasztás mérése • Stagfláció: magas infláció
– Két adatbázisból változás kiszámítása magas munkanélküliség mellett

33 34

Infláció következményei
Az infláció kiváltó okai
• Jövedelem újraelosztás
– Változatlan törlesztőrészletek esetén a hitelezők veszítenek, az
• Kereslet oldali infláció adósok nyernek az infláción
– Érinti a bérek reálértékét, különösen az államilag szabályozott
– A kereslet gyorsabban nő a kínálatnál körben
– Áremelkedés miatti félelmek következtében a – Az állam általában az infláció legfőbb nyertese, az adósságait az
infláción keresztül szétporlaszthatja az állampolgárok között.
gazdasági szereplők előrehozzák a vásárlásaikat
• Árarányok változása
• Kínálat oldali infláció – Eltérően érinti a szereplőket a fogyasztói kosár összetétele miatt

– A termelők visszafogják a termelést • Különböző vagyonelemek értékei megváltoznak

• Nehezül a gazdasági kalkuláció
– A termelési költségnövekedés miatt a kínálat
– Nominális változók (aktuális pénzértéken, áron mért) Pl. folyó áron
relatíve csökken mért GDP, nominális bérek,
– Reál változók (valamilyen kitüntetett időszak árszínvonalán mért)
változatlan áras GDP, reálbérek,
• Pénzfunkciók érvényesülése nehezebb.

35 36

9
 2019. 08. 29.

Az inflációs előrejelzés legyezőábrája A GDP növekedés előrejelzésének legyezőábrája

https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/inflacios-jelentes/2019-06-27-inflacios-jelentes-2019-junius https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/inflacios-jelentes/2019-06-27-inflacios-jelentes-2019-junius

37 38

Infláció a fejlett országokban

(éves százalékos változás) A jegybankok inflációs célja és az infláció
alakulása

https://www.ft.com/content/e82a1f48-a185-11e9-a282-2df48f366f 7d 39 https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/inflacios-jelentes/2019-06-27-inflacios-jelentes-2019-junius

39 40

10
 2019. 08. 29.

Az infláció mérése Lakossági inflációs érzékelés és várakozás

• Fogyasztói árindex (CPI), termelői árindex (PPI)

• Maginfláció (CI) – szezonális és külső hatásoktól
tisztított index
– például kiszűrik a primőr zöldségek árváltozását, vagy
az időjárás okozta változást
• GDP-deflátor (a reál- és a nominál GDP hányadosa)
– A GDP-deflátor a teljes belföldi termelés árindexe.
– A fogyasztói árindexszel (CPI) ellentétben tartalmazza a
beruházási javak árváltozását, de az importált áruk és
szolgáltatások árváltozásait nem.

42

41 42

Az infláció külgazdasági okai A cserearány-változás alakulása

• Cserearány romlás (terms of trade)

– az importárak exportáraknál gyorsabb emelkedése,
dráguló import pl. olajáraknál
• A deviza kitermelés hazai költségeinek növekedése
vagy csökkenése, amely le- vagy felértékelést
igényel
• Az export és importgazdaságosság szerepe

http://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/fizetesi-merleg-jelentes/fizetesi-merleg-jelentes-2017-januar
43 44

43 44

11
 2019. 08. 29.

A pénz megjelenési formái a Likviditás

hitelpénzrendszerben
• Több jelentés
• Készpénz, törvényes fizetőeszköz, kibocsátása – Gazdasági szereplő likviditása = a fizetési
kötelezettségeknek történő időben történő megfelelés
állami monopólium. képessége
• Számlapénz, a pénz elszámolási számlán könyvelt – Gazdaság likviditása (van elég pénz)
követelésként jelenik meg. Az elszámolási számla – Szereplő likviditása (tud azonnal fizetni)
vezetése feltétele annak, hogy számlapénzről – Piac likviditása (sok tranzakció, adás-vétel
beszéljünk. zajlik)
• Nem keverendő össze a szolvenciával. Ezt is
szokták fizetőképességként emlegetni.

45 46

Szolvencia Gazdasági szereplő vagyonmérlege

• Eszközök értéke – idegen forrás > 0, vagyis az Eszközök Forrás

idegen forrásokra az eszközök értéke fedezetet
– működéséhez, céljai – a vagyon finanszírozási
nyújt, a szereplő saját vagyona pozitív értékű megvalósításához forrásai
– Pl. ha a ház értékét, amely megvételére CHF hitelt szükséges
vettünk föl meghaladja (pl. átértékelődés miatt) a vagyonportfolió. – saját forrás
hiteltartozásunk, akkor vagyonunk negatív, vagyis (felhalmozott
– a szereplő típusoknak
inszolvensek vagyunk. más és más a vagyon jövedelem)
portfoliójuk. – idegen forrás (hitel)
• (háztartás, vállalat, bank,
jegybank)

47 48

12
 2019. 08. 29.

Pénzügyi alapvetések
3. Fejezet
A monetáris rendszer működése
Dr. Nagy Gyula PhD
főiskolai tanár
BGE, PSZK, Pénzügy Intézeti Tanszék
drnagy.gyula@uni-bge.hu

1 2

A pénz értékére vonatkozó elméletek 1. A pénz értékére vonatkozó elméletek 2.

• Metallista pénzelméletek • Kartalista pénzelméletek

• A pénznek van önmagában való belső értéke
• Ezt valamilyen belső tartalom, fizikai jellemző kölcsönzi
• A pénzverés során az érmét azonosító jellel látják el
• Engedélyhez kötött a pénzverés, ezt a hatalom birtokosa adja
meg
• Szoros szabályozási igény – az értékállóságot ezen keresztül
biztosítja
• A pénz értékének nincs köze bármiféle érctartalomhoz
• Más tényezők határozzák meg még az aranypénz
esetében is
• A pénz értéke az adófizetésen alapul
• Az állam (hatalom) előírja, hogy adófizetésre ezt a pénzt fogadja
el

3 4

1

A pénz születési módja
• Belső pénz
• A magánszektor pénz iránti igénye, és a bankrendszer
pénzteremtési potenciálja együttesen hív életre
• A modern gazdaságban az endogén (belső) pénz súlya 95
százalék körüli
• Külső pénz
• Az állam teremti
• Létrejöttét a magánszektor pénzkereslete csak közvetetten
befolyásolja
• Külső pénz a készpénz, az érme, a költségvetési hiány jegybanki
finanszírozásával teremtett pénz
• A mindennapi fizetési forgalomban a kétféle pénz
megkülönböztethetetlen
5 6
Pénzteremtés három elmélete a modern
gazdaságban
3. Endogén pénzelmélet
• A pénzt a bankok is teremthetik a hitelnyújtáson
keresztül
• Anélkül tud hitelt nyújtani, hogy betétet gyűjtene forrásként
• Ezzel a lépésével a bank máris pénzt teremt
• A hitelfelvevő számlájára jóváírt összeggel a bank
ügyfélbetétet teremt, amivel a hitelfelvevő rendelkezik
• A hitelfelvevő a folyószámla egyenleg növekménye fejében
későbbi fizetési kötelezettséget vállal a bank felé
• A hitelnyújtás feltételeit a monetáris politika befolyásolja
• A pénzteremtés komplex rendszerét a jegybank és a
kereskedelmi bankszektor alkotják
7 8
2019. 08. 29.
Pénzteremtés három elmélete a modern
gazdaságban
1. A pénzügyi közvetítési elmélet
– A bankok és pénzügyi vállalkozások a megtakarítások
befektetőkhöz való eljuttatását végzik
– Nem pénzt, hanem likviditást teremtenek
• A bankok sem egyedileg, sem a bankrendszer szintjén
nem teremtenek pénzt
2. A pénzmultiplikátor elmélet
– A bankok egyénileg nem teremthetnek pénzt
– A bankrendszer egésze a pénzmultiplikátoron keresztül
képes pénzteremtésre
• A jegybank ezt a kötelező tartalékrátán keresztül szabályozza
• Ez a szabályozás azonban lehetetlen
Bankrendszer
• egyszintű bankrendszer
– nem válik szét a jegybanki és kereskedelmi banki funkció
– a monetáris hatóság (jegybank) a monetáris feladatok mellett
számlavezetést is végez a vállalkozásoknak
• kétszintű bankrendszer
– a jegybank a többi belföldi pénzintézet és a költségvetés bankja
– a gazdasági szféra pénzforgalmát a kereskedelmi bankok
bonyolítják
• háromszintű bankrendszer az eurózónában
– az Európai Központi Bank és a egyes jegybankok
– a jegybankok a többi belföldi pénzintézet bankja
– a kereskedelmi bankok kiszolgálják a gazdasági szférát
8
2
 2019. 08. 29.

Kétszintű bankrendszer Három szintű bankrendszer az eurózónában

Európai Központi Bank

1. szint
Jegybank Nemzeti jegybankok

1. szint 2. szint

Kereskedelmi bankok Hazai kereskedelmi

bankok
2. szint 3. szint

Gazdasági szféra: Hazai gazdasági szféra:

vállalkozások + lakosság vállalkozások + lakosság

9 10

A monetáris hatóság feladatai Jegybanki függetlenség

• A pénz kibocsátása (emisszió) • Az állam bankjától a független monetáris hatóság

• A kereskedelmi bankok, a költségvetés számláinak • Függetlenség fokozatai:
vezetése – működési
– személyi
• Pénzforgalmi rendszer működtetése
– pénzügyi
• Monetáris irányítás
• Tartalékok kezelése (nemesfém, deviza), árfolyam-
politika
• A pénzügyi stabilitás őre, végső hitelező

11 12

3
 2019. 08. 29.

A monetáris hatóság mérlege A kereskedelmi bankok

Eszköz Forrás • Pénzügyi értelemben a bank az a pénzügyi

• KKc = külfölddel szembeni
követelés
• KHc = költségvetésnek
nyújtott hitelek (vele szembeni
követelés
• RH = kereskedelmi bankokkal
szembeni követelés
• R = kereskedelmi bankok által
elhelyezett betétek
• KP= kibocsátott készpénz
• KDc = költségvetés betétei
• KTc = külföldi betétek
szolgáltató szervezet, amely
1. betétet gyűjt a nem monetáris szereplőktől
2. hitelt nyújt nem monetáris szereplőknek
3. elszámolási számlát vezet nem monetáris szereplők
számára, azaz pénzforgalmi szolgáltatást nyújt

Megjegyzés: A tankönyv által alkalmazott rövidítések

13 14

A bank lényege Kereskedelmi bank

1. Monetáris pénzügyi közvetítő

Megtakarító (összeg, lejárat)
– betéteit kihelyezi, befektetők és beruházók között
közvetít
betét visszafizetés betét – működése során pénzteremtésre képes
2. Kockázatokkal kereskedő üzem
Bizalom BANK Kockázat – lejárati transzformációt hajt végre
– volumen transzformációt hajt végre
hitel visszafizetés hitel – delegált megfigyelő, a betétesek helyett kezeli az általa
finanszírozott kihelyezések kockázatait

Hiteligénylő (összeg, lejárat)

15

15 16

4
 2019. 08. 29.

Kereskedelmi bankok mérlege A pénzteremtés

Eszköz Forrás Ki teremti a pénzt?

• KKb = külföldi követelések
• KHb = költségvetéssel
szembeni követelések
• LVH = lakossági és vállalati
hitelek
• RC= KPB+R =
kereskedelmi bankoknál lévő
jegybankpénz
• DL = látra szóló betét
• DE = lekötött és deviza betét
• PE = pénzpiaci instrumentum
• B = bank által kibocsátott
kötvény
1. Jegybanki pénzteremtés, eredménye jegybankpénz,
2. Kereskedelmi banki pénzteremtés, kereskedelmi banki pénz
(számlapénz)
A pénz két technikai formája:
1. Készpénz kibocsátás - csak a jegybank
2. Számlapénz - jegybank és kereskedelmi bank is!
Pénzteremtés hitelezés útján (+devizaműveletek)

17 18

A pénz megjelenési formái a

A pénzteremtés mechanizmusa
hitelpénzrendszerben
Két alapvető pénzteremtő művelet:
• Jegybank pénz = monetáris bázis.
1. Zárt gazdaság: belföldi bankrendszer hitelt nyújt nem
– A monetáris hatóság (jegybank) fizetési ígérete. Lehet
készpénz és számlapénz. monetáris szereplőknek (betéti kamatfizetés is)
– Természete hasonlít a papírpénzhez. 2. Nyitott: monetáris szereplők külföldi fizetőeszköz
vásárlása (konvertibilitás)
• Kereskedelmi banki pénz.
– A kereskedelmi bank fizetési ígérete. Ha a kereskedelmi
bank csődbe megy, elvész a nála lévő betétesek vagyona.
– Természete hasonlít a klasszikus bankjegyhez.

19 20

5
 2019. 08. 29.

Pénzteremtés, egy stilizált modell

Pénzteremtés
(A modellben egy folyamatot ragadunk ki)

Induló helyzet: 100$-t kapok készpénzben az államtól 2. lépés: „A” bank kihelyezi a pénzt, a kötelező
egy tanácsért. Azt elhelyezem „A” bankban betétként. tartalékráta 10%. Hitelnyújtás XY-nak, aki készpénzt kap.

„A” bank mérlege „A” bank mérlege

Eszköz Forrás Eszköz Forrás

Készpénz 100 Betét A 100 Jegybanki betét 10 Betét A 100

Ügyfélhitel XY 90

Összesen:100 Összesen: 100

21 22

Pénzteremtés Pénzteremtés

3. lépés: A hitelfelvevő a 90 hitelt elhelyezi „B” bankban, 4. lépés: „B” bank 10% tartalékráta mellett kihelyezi a betétet
míg beindul az üzlet. Z-nek, aki készpénzt kap.

„B” bank mérlege „B” bank mérlege

Eszköz Forrás
Eszköz Forrás
Jegybanki betét 9 Betét XY 90
Készpénz 90 Betét XY 90
Ügyfélhitel Z 81
Összesen: 90 Összesen: 90
Összesen: 90 Összesen: 90

23 24

6
 2019. 08. 29.

Pénzteremtés Pénzmennyiség, pénzkínálat

5. lépés: Z elhelyezi hitelt C bankban. C bank ebből, ha van • Monetáris bázis: • Kereskedelmi banki
hiteligény kihelyezhet 72,9 $-t.
• 100 + 19 pénz:
„C” bank mérlege • 100+90+81=271$

Eszköz Forrás
• Az eredeti
Készpénz 81 Betét Z 81 pénzmennyiség
Összesen: 81 Összesen: 81
(monetáris bázis)
megsokszorozódott,
multiplikálódott.

25 26

Pénzmegszűnés Pénzmennyiség betétkivonás után

Szükségem van a pénzre, kiveszem „A” bankból a betétet.
Mikor tudja visszafizetni a betétet a bank? • Monetáris bázis: 100$ • A hirtelen
Ha vissza tudja kapni az XY-nak kihelyezett hitelt. • Kereskedelmi banki betétkivonás a
pénz: 0 bankostromot jelenti.
„A” bank mérlege visszafizetés után • A hitelek
megszűnésével
Eszköz Forrás megszűnik a
Készpénz 0 Betét A 0 kereskedelmi banki
Jegybanki betét 0 pénz.
Ügyfélhitel 0 • A bankrendszer
likviditása a
pénzrendszer alapja.
Összesen: 0 Összesen: 0

27 28

7
 2019. 08. 29.

A pénztömeg kategóriái A pénztömeg kategóriái

• monetáris bázis (M0 )

• szélesebb értelemben vett pénz,
– jegybankon kívüli készpénz + bankok jegybanki tartaléka
– M2 (broad money): M1 + lekötött forint betétek + lekötött
• szűken értelmezett pénz (M1 - narrow money) devizabetétek
– M0 + látra szóló forintbetétek (lakossági, vállalati és – M3: M2 + egyéb pénzintézeti értékpapírok (letéti jegyek,
önkormányzati folyószámlák, átutalási számlák, és takaréklevelek, banki kötvények, állampapírok, és MNB
csekkszámlák) kibocsátású kötvények)

29 30

29 30

Pénz multiplikáció
A kötelező tartalékráta alakulása
18,00

16,00

14,00

12,00

10,00

8,00

6,00

4,00

2,00

0,00

31 32

8
 2019. 08. 29.

Egy példa
A hitelpénz a monetáris rendszer passzívája
Eszközök Források
nettó külföldi
követelések
750 készpénzállomány a
lakosságnál és a
810
Eszközök (követelések, Források (kötelezettségek,
vállalatoknál hitelek) betétek)
értékpapír- 1380 a lakosság és a 12000 • Mennyi az országban
állomány vállalatok látra szóló
betétállománya forgalomban levő szűken • Jegybank
értelmezett - külfölddel, állammal, • Jegybank
hitelkövetelések 13400 a lakosság és a 1800
pénzmennyiség (M1) kereskedelmi bankokkal - kibocsátott készpénz,
a lakosságtól, a vállalatok határidős
szembeni követelések kereskedelmi bankok
vállalatoktól és betétállománya
nagysága?
az • Kereskedelmi bankok tartalékai, állam és külföld
államháztartástól
810 + 12.000 = 12.810 - jegybankkal (Kp+ betétei
• Mennyi a forgalomban tartalék), külfölddel,
egyéb lakossági és
vállalati
500
állammal szembeni • Kereskedelmi bankok
megtakarítások levő teljes követelések - nem monetáris szereplők
az államháztartás 420 pénzmennyiség (M2)? - nem monetáris betétei
betétei a
jegybanknál 12.810 + 1.800 = 14.610 szereplőknek nyújtott hitel
Összesen 15530 Összesen 15530

33 34

A monetáris politika szükségessége Egy fontos összefüggés

• A pénzteremtés/pénzkínálat nem követi • Fisher forgalmi egyenlet, ami ex post azonosság

automatikusan a forgalom pénzszükségletét, a
pénz keresletét.
• Lehet infláció és defláció. MxV = PxQ
• Defláció: a gazdaságban likviditás hiány van, az
árszínvonal csökken (lásd korábban)
• M= a pénz kínálata (mennyisége)
• V= forgási sebesség,
• P= általános árszínvonal,
• Q= a realizálásra váró áruk mennyisége.

35 36

9
 2019. 08. 29.

Az MNB monetáris politikai eszközrendszere

A monetáris politika céljai
Végső cél Végső cél:
Árstabilitás
• árstabilitás elérése - kiszámítható és hiteles monetáris politikával az
infláció alacsony szinten tartása
„Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.” Közbülső cél:
Inflációs előrejelzés =
• stratégia: inflációs célkövetés – számszerű középtávú inflációs cél
meghirdetése = középtávú inflációs cél

Közbülső cél
Operatív cél:
• az inflációs prognózis az inflációs cél közelében legyen
Rövid kamat = várható
• az MNB középtávú inflációs célja 2007 óta: 3% (fogyasztóiár-index) irányadó kamat
Közvetlen operatív cél:
Irányadó eszköz:
• a rövid piaci kamatok összhangban legyenek a jegybanki alapkamattal és
az arra vonatkozó várakozásokkal Három hónapos
betét
• rövid táv: 3-6 hónap

37 38

A jegybanki eszköztár céljai és elemei

A jegybanki kamatok alakulása
Monetáris transzmisszió támogatása Önfinanszírozás támogatása

A jegybanki eszköztár kihasználtsága függ

a piaci likviditás alakulásától.

„Hagyományos” Piaci likviditás és „Új” jegybanki eszközök

jegybanki eszközök befolyásoló tényezői működése, aktiválási
működése környezete

Jegybanki IRS tenderek

Válságeszközök
Kéthetes (3 éves fedezett hitel,
betét eszközcsere)

+ Nem aktív eszközök: állampapír-vásárlás,

jelzáloglevél vásárlás http://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/novekedesi-jelentes/2016-12-09-novekedesi-jelentes-2016-december

39 40

10
 2019. 08. 29.

MNB jegybanki alapkamat alakulása Negatív hozamú államkötvények arányának

14,00
alakulása globálisan
12,00
% %
120 120
96%
10,00 100 100
78%
80 68% 80
67%
8,00
60 50% 60

40 37% 40
6,00
20 20

4,00 0 0

EUR
CHF

SEK

DKK

Összesen
JPY
2,00

0,00 2015.01.02 2016.01.04 2016.09.28

http://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/penzugyi-stabilitasi-jelentes/penzugyi-stabilitasi-jelentes-2016-november

41 42

Negatív hozamú kötvények arányának alakulása

globálisan Negatív kamatozású adósságpapírok állománya

http://www.businessinsider.com/bitcoin-not-biggest-bubble-negative-yielding-bonds-2017-10 https://www.ft.com/content/820e3aac-ba1a-11e9-8a88-aa6628ac896c

43 44

11
 2019. 08. 29.

Negatív hozamú kötvények arányának alakulása A forintpiaci standard eszköztár

globálisan
CÉL ESZKÖZ FORMA HATÁS

Rövid (3-6 hónapos)

Monetáris politika Három hónapos
Irányadó kamat hozamok
alakítása betét
befolyásolása

Egynapos (O/N)
betét Szélsőséges kamat-
Kamatfolyosó mozgások
Egynapos (O/N) korlátozása
fedezett hitel
Bankközi kamat-
A kamatok
ingadozás simítása Átlagolási
Kötelező tartalék volatilitását
mechanizmus
csökkenti

Betét vagy fedezett Váratlan likviditási

Gyorstender
hitel sokk kezelése

A forintpiaci standard eszköztár az irányadó eszközt, a kötelezőtartalék-rendszert, és a

https://confoundedinterest.net/2019/06/18/treasury-yields-flirt-with-2-as-draghi-and-trump-whipsaw-bonds-negative-yield- kamatfolyosó zavartalan működését elősegítő eszközöket foglalja magában.
global-bonds-near-12-2-trillion/

45 46

A jegybank irányadó eszköze Kamatfolyosó

• Formája: három hónapos betét (2007. jan. – 2014. aug.: • Formája: A jegybanki egynapos (O/N) hitel és betét
kéthetes kötvény, 2014. aug. – 2015. szept.: kéthetes betét) kamata közötti aszimmetrikus folyosó
• A három hónapos betét jegybanki műveletek során • Egyidejű eszköz- és forrásoldali jegybanki rendelkezésre
fedezetként nem elfogadható. állás az irányadó eszköznél kedvezőtlenebb (2015.
• A hitelintézetek korlátlanul köthetik le forrásaikat, heti szeptember 25-étől hiteloldalon
rendszerességgel +0,75%pont/betétoldalon -1,25%pont) kamat mellett
• Ennek kamatát a Monetáris Tanács /MT/ határozza meg • Célja: mérsékelje a pénzpiaci kamatok ingadozását, kis
(irányadó kamat, alapkamat) eltérések a jegybanki irányadó kamattól
• Célja: a pénzpiaci kamatszint jegybank által optimálisnak • Átmeneti likviditáshiány esetén egynapos hitellehetőség
ítélt alakítása értékpapír-fedezet ellenében; átmeneti likviditásbőség
• Közvetlenül képes hatni a rövid lejáratú kamatokra esetén betételhelyezés
(operatív cél) • A (fedezetlen) bankközi piacon az egynapos kamatok a
• A jegybanki alapkamat változtatása jelzés értékű, kamatfolyosó két széle között mozognak
befolyásolja a piaci szereplők várakozásait

47 48

12
 2019. 08. 29.

Az egynapos piaci kamatok a jegybanki Az új eszközök ütemezése

kamatfolyosóban Devizahitelek
(2015. szeptember 25-ig a kamatfolyosó: alapkamat ±100 bázispont) elszámolásához és
forintosításához
Egynapos FX- Végtörlesztéshez kapcsolódó eszközök
swap tenderek kapcsolódó
devizatenderek Új irányadó
Kéthetes, Önfinanszírozást eszköz+
hathónapos Jelzáloglevél Kétéves támogató eszközök kéthetes
hiteltenderek bevezetése
-vásárlás hiteltenderek betét
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

3 és 6 Egy-
Állampapír hónapos FX- kéthetes
adásvétel swap IRS
FX-swap Egyhetes,
tenderek
három
hónapos
hitel-
tenderek

49 50

A devizaadósság arányának alakulása A devizaadósság arányának alakulása (1995 – 2011 között)

https://index.hu/gazdasag/magyar/2011/10/18/ki_a_felelos_a_devizahitelezesert/

51 52

13
 2019. 08. 29.

A Magyar Nemzeti Bank szervezeti felépítése

Részvényes
Felügyelő
Bizottság
FB: elnök + 3 tag (OGY Igazgatóság
választja) + miniszter
képviselője + miniszter
szakértője (megbízása az
OGY ciklusának végéig
tart)
Alelnök
Fizetési rendszer
• Pénzforgalom: a fizetési műveletek összessége.
– A fizetési rendszer funkciója: a gazdaság
különböző szereplői között megvalósuló
Monetáris Tanács pénzügyi tranzakciók lebonyolítása.
– E rendszer áthidalja a fizikai távolságokat és az
MT: 5-9 tag 6 évre (elnök
időbeni eltéréseket, csökkenti annak
+ 2 alelnök hivatalból tag, tranzakciós költségeit.
Elnök a többit az OGY választja
• Minél fejlettebb a fizetési rendszer annál kisebbek a
tranzakciós költségek és kockázatok.
Pénzügyi
Alelnök Alelnök Stabilitási
Tanács

53 54

Fizetési rendszer
A monetáris hatóság mint szabályozó

Hatásai: • a MH meghatározza a fizetési módokat.

1. Egészséges gazdaságban javítja a gazdaság működését
2. Növeli a pénz forgási sebességét (V),
3. Egyensúlyi zavarok esetén a feszültségek közvetítője
• a MH előírja azok működtetési módját (formális és
tartalmi szabályok).
• a MH elszámoló-házakat (klíring-központokat)
hoz létre, működteti és/vagy ellenőrzi
működésüket.
• a MH felügyeli a fizetési rendszer működését.

55 56

14
 2019. 08. 29.

Elszámolóházak
A végső kiegyenlítő – Magyar Nemzeti Bank
• Giro Elszámolásforgalmi Zrt.
• Vezeti a következő gazdasági szereplők
elszámolási számláit: – A hitelintézetek közötti elszámolások
– Hitelintézetek(kereskedelmi bankok), lebonyolítója.
– Országos Betétvédelmi Alap, • KELER Zrt. (Központi Elszámolóház és Értéktár
– Elszámoló-házak, Zrt.)
– Befektetővédelmi Alap, – Értékpapír ügyletekkel kapcsolatos
– Magyar Posta Rt. elszámolások lebonyolítója.
– Magyar Államkincstár,
– Államadósság Kezelő Rt.
• Magyar Államkincstár speciális szereplő

57 58

Nettó elszámolási rendszer Bruttó elszámolási rendszer

• Olyan fizetési rendszer, ahol az elszámolás és a
kiegyenlítés két lépésben, speciális szabályok
szerint történik.
– A résztvevők pozíciója akár bilaterális, akár
multilaterális módon számolható.
– Ez a rendszer lényegesen kisebb technikai likviditást
igényel, mint a bruttó.
– A rendszerben a nemfizetés kockázata nagyobb.
• A fizetési rendszer olyan megoldása, amikor az
elszámolás és a kiegyenlítés egy időben történik.
– Amennyiben van elegendő fedezet, akkor a tranzakció a
küldés időpontjában véglegessé válik.
• Kétféle megoldás létezik.
– A késleltetett kiegyenlítés esetén az üzleti nap
meghatározott időpontjában (jellemzően nap végén)
történik a végleges kiegyenlítés.
– A valós idejű rendszerekben (real time) a kiegyenlítés
folyamatos. Jelentős technikai likviditási igénye van, a
nem fizetések kockázata kisebb.

59 60

15
 2019. 08. 29.

Fizetési módok
Fizetési módok
1. Készpénzfizetés
2. Készpénzkímélő fizetési eszközök használata
3. Készpénz nélküli fizetési módok
A készpénz nélküli fizetési módokat arra
jogszabályban felhatalmazott pénzügyi szolgáltató
végezhet.
Készpénzfizetés:
• bankszámláról készpénzfelvétel
• postai utalványok „sárga csekk”
• bankszámlára készpénzbefizetés
Készpénz nélküli fizetési formák:
• átutalási megbízás
• csoportos átutalási megbízás
• inkasszó – beszedési megbízás
•azonnali
•határidős
• csoportos beszedési megbízás
• akkreditív - okmányos meghitelezés

61 62

Fizetési módok
A fizetési módok időigénye és költségei

Készpénzkímélő fizetési formák: • Készpénz: azonnali lebonyolódás, magas

tranzakciós költség. Kockázat: a hamisítás és
• csekk
rablás. Megkönnyíti az illegális ügyleteket.
• bankkártya
• Kp. kímélő módok: lebonyolítása technika
•Betéti kártya (két féle)
függő(on line, off line) időigénye van, fajlagos
•Hitelkártya költsége kisebb. Kockázat: a hamisítás, nem fizetés
~, működési~.
Elektronikus fizetési formák szerepe
- telebank • Készpénz nélküli: lebonyolítás technika függő,
működési~, nem fizetési~ és csalási kockázat. Az
- internet bank
inkasszónál pluszban hitelezési kockázat

63 64

16
 2019. 08. 29.

Hogyan lehet az illegális pénzügyi tranzakciók A fizetési rendszer általános kockázatai- és

kockázatát csökkenteni? kezelésük a korszerű fizetési rendszerekben
• Korrupció, pénzmosás és készpénz forgalom:
• Nem fizetés  előzetes fedezetvizsgálat.
– kp. fizetés maximalizálása
• Olaszország 1.000 euró • Likviditás hiány  előzetes fedezetvizsgálat.
– banki kp. felvételnél nyilatkozni, hogy saját részre kell – Veszély a körbetartozás kockázata.
– pénzmosás elleni törvények: • Működési kockázatok: az ügyletmenet
• 1.000 euró feletti készpénz be és kifizetéseket jelenteni kell megszakadásának és/vagy meghiúsulásának
• 3.000 euró feletti vásárlás esetén a vásárló adószámát meg kell valószínűsége
adni az eladó részére

65 66

A fizetési forgalom intézményei 1. A fizetési forgalom intézményei 2.

• Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (KELER)
• Pénzügyi intézmények – Az értékpapírügyletek elszámolásához kapcsolódóan
• Befektetési szolgáltatók pénzszámlát vezet (pl. befektetési szolgáltatóknak)
– a befektetők értékpapír ügyletei számára pénzszámla – Tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek DVP elszámolása
vezetése • Magyar Posta Zrt.
• GIRO Elszámolásforgalmi Zrt. – Kp. fizetési szolgáltatások (TB juttatások, nyugdíj, közüzemi
díjak)
– BKR üzemeltetése
– Tulajdonosai: hitelintézetek, MNB, KELER • Magyar Államkincstár (MÁK)
– Kincstári kör (állam gazdálkodó szervezeteinek egy része)
• GIRO Bankkártya Zrt. számláinak vezetése, elszámolásainak lebonyolítása + egyéb
– Kp. helyettesítő fizetés elszámolása (elektronikus, főleg magán szereplők számára állami kifizetések.
ATM tranzakciók engedélyezése és elszámolása, kártya-
• MNB: pénzforgalmi számlák vezetése, VIBER,
megszemélyesítés, PIN kód előállítás, stb.)
fizetési rendszer felügyelete.

67 68

17
 2019. 08. 29.

Elszámolási rendszerek Az elektronikus fizetési eszközök használata

VIBER (1999 óta működik)
• Kis számú, egyenként nagy értékű átutalások. Tételszám
0,54%, értéke az összes fizetési forgalomban 97%.
• RTGS (Real-time gross settlement) – folyamatos,
egyenkénti elszámolás (nem nettósít)
• A résztvevők a S.W.I.F.T. (Society for Worldwide Interbank
Financial Telecommunication) logikai terminálon keresztül
küldik el egymásnak a fizetési megbízásaikat
• Tagjai: hitelintézetek, MNB, MÁK, Magyar Posta, KELER
BKR (1994 óta működik)
• Kis értékű, kereskedelmi és magáncélú fizetési megbízások
nagy tömegének elszámolása
• Tételszám: 99,3%, érték: 4,4% (fiz.forg.-ban)
• Tagjai: MNB,KELER, MÁK, közvetlenül és közvetetten
kapcsolódó hitelintézetek

69 70

Az MNB által felvigyázott rendszerek

működése

71 72

18

BKR tranzakciótípusok
• egyszerű átutalási megbízás;
• csoportos átutalási megbízás;
• azonnali beszedési megbízás (azonnali inkasszó);
• csoportos beszedési megbízás;
• váltóbeszedési megbízás (váltóinkasszó);
• határidős beszedési megbízás (határidős
inkasszó);
• csekk
73
TARGET
• Trans European Real Time Gross Settlement Express
Transfer System
• nagy összegű euró-fizetéseket lebonyolító
rendszer, valós idejű, bruttó rendszer
• Eredetileg az euró övezet elszámolási rendszere
• 2007 – TARGET 2
– A nem euró övezeti országok csatlakozását is lehetővé
tette
– Tagok: 20 euró övezeti + 5 EU-s ország (Bulgária,
Horvátország, Dánia, Lengyelország, Románia)
75
2019. 08. 29.
SWIFT
• Society for Worldwide Interbank Financial
Telecommunication, 1973 (15 ország, 239 bank)
• A rendszerbe bekapcsolódott országok száma: 209
• A rendszerbe bekapcsolódott hitelintézetek száma
világszerte több mint 11.000
– 5 milliárd bank-to-bank üzenet/év
• A rendszerbe bekapcsolódott hitelintézetek
Magyarországon: 58
74
SEPA
• Single Euro Payments Area
• Kisösszegű fizetésekre,
• a háztartások, vállalkozások, kormányzati
intézmények az euróban eszközölt fizetési
műveleteiket országhatárokon belül, vagy azon
kívül azonos feltételek mellett hajthassák végre.
https://www.ecb.europa.eu/paym/retpaym/paymint/html/index.en.html
76
19
 2019. 08. 29.

A jövő? FinTech cégek a pénzügyi szektorban

• Személyes pénzügyek • Robo-advisory
• Peer-to-peer hitelezés és • Social investing

• FINTECH: átutalások innovatív módon befektetés

• Digitális hitelnyújtás
• Crowdfunding

• Összehasonlító motorok
– Pl. PayPal, Transfer Wise
• PSD 2 Direktíva Retail
Vagyon- Blockchain
• Mobil fizetések •
kezelés
– A bankoknak hozzáférhetővé kell tenniük az átutalási és • Mobil POS •
•
API
Fizetési infrastruktúra
számlavezetési rendszereiket harmadik felek számára • Big data alapú
kockázatértékelés
• Mesterséges intelligencia
• Pl. internetes vásárlásnál nem kell urasítani a bankunkat, a Működés és • Kibervédelem
Fizetések
szolgáltató közvetlenül hozzáfér a bankszámlánkhoz infrastruktúra Biztosítás

– Szigorúbiztonsági és engedélyezési feltételek

• Telematika
– Digitális mérföldkő, utat nyit a FINTECH cégeknek az • Megelőzés
Tőkepiac és
átutalási piacon azzal, hogy megszünteti a bankok KKV
befektetési
szektor
adatmonopóliumát bank
• Peer-to-peer hitelezés • Fedezetmenedzsment
• Digitális készpénzkezelés • Kereskedési analitika
https://www.ecb.europa.eu/paym/retpaym/paymint/html/index.en.html

http://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/penzugyi-stabilitasi-jelentes/penzugyi-stabilitasi-jelentes-2017-majus

77 78

A FinTech piac mérete a KKE régióban 2016-ban

Köszönöm a figyelmüket!

http://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/penzugyi-stabilitasi-jelentes/penzugyi-stabilitasi-jelentes-2017-majus

79 80

20
 2019. 08. 29.

Pénzügyi alapvetések
4. fejezet
A pénzügyi piacok
Dr. Nagy Gyula PhD
főiskolai tanár
BGE, PSZK, Pénzügy Intézeti Tanszék
drnagy.gyula@uni-bge.hu

1 2

A pénzügyi rendszer funkciói A pénzügyi közvetítők szerepe és feladata

1. A gazdaság pénzellátásának biztosítása • A pénzügyi közvetítők szerepe

2. A fizetési forgalom lebonyolítása
3. Megtakarítások beruházókhoz történő allokálása
4. Jövedelmek térbeni, időbeni elosztása
5. Az erőforrások és információk áramlásának
biztosítása
6. A gazdasági folyamatok befolyásolása,
gazdaságpolitikai eszköz
7. A bizonytalanság és a kockázatok kezelése
3 4
– A felek egymásra találásának segítése
– A legkülönfélébb elvárások összehangolása a
hozammal, kockázattal és a futamidővel
kapcsolatosan
– A szétszórt megtakarítások összegyűjtése
– A források gyors, hatékony áramoltatása
• A pénzügyi közvetítés típusai
– Közvetlen finanszírozás
– Közvetett finanszírozás
4

3 4

1
 2019. 08. 29.

Közvetlen finanszírozás Közvetett finanszírozás

• A befektető átadja a beruházónak megtakarítását,
ezért értékpapírt kap • A befektető megtakarítását egy pénzügyi
közvetítőnek adja át, egyedi szerződés keretében.
– A befektetési döntést a megtakarító hozza, a befektetés
kockázatát ő viseli • A pénzügyi közvetítő finanszírozza a beruházót ő
– Tipikus intézményei: szervezett (tőzsdék) és nem méri fel ennek összes kockázatát.
szervezett (OTC)értékpapír piacok
• Tipikus intézmények: bankpiac, biztosítási piac.
– Szereplők: befektetők, a pénzügyi eszközök
kibocsátásának megszervezésében aktív szerepet játszó • Szereplők: befektetők, kereskedelmi bankok, üzleti
befektetési bankok, és értékpapír kereskedők, biztosítók, nyugdíj alapok, befektetési társaságok,
spekulánsok, arbitrazsőrök lízing cégek
• Pl. gazdasági társaságok kötvény és részvény
kibocsátása, államadósság papírok
5
5 6

5 6

Emlékeztetőül…
A pénzügyi rendszer típusai
pénz pénz
megtakarítók közvetlen befektetők
értékpapír értékpapír
tőkeáramlás • A típusok osztályozásának alapja: uralkodó
Értékpapír intézmények, finanszírozás jellege
kereskedők
• Banki alapú, közvetett finanszírozáson alapuló
kontinentális, bankorientált modell, univerzális
közvetett bank
tőkeáramlás
• Tőkepiaci alapú, közvetlen finanszírozáson alapuló
Kereskedelmi bankok
Hitelszövetkezetek
angolszász modell
Üzleti biztosítók • Konvergencia a két modell között:
Magánnyugdíj-alapok
Pénzpiaci alapok – dereguláció, dezintermediáció, értékpapírosítás.
Befektetési alapok
Finanszírozó vállalatok
7 8

7 8

2

Kölcsöntőke szerzése
9 10
9 10
A pénzügyi közvetítésről – mennyiségi jellemzők
• Pénzügyi közvetítés mélysége:
– M2/GDP (Magyarországon 110% felett), Speciális
mutató a hitel/betét arány.
• Tőzsdei kapitalizáció:
– Vállalat esetén: összes részvénye szorozva az aktuális
piaci árral. A tőzsdei kapitalizáció az összes tőzsdén
futó cég kapitalizációjának összege
– Fajlagos mutató: tőzsdén lévő cégek kapitalizációja
/GDP (Magyarországon 20% körüli érték)
11
11
2019. 08. 29.
Reguláció vs. dereguláció
• Szabályozás területei:
– Piacra történő ki- és belépés feltételei
– Versenykorlátok
– Információszolgáltatási kötelezettség
– Felügyeleti ellenőrzés módja
– Védőhálók (pl. végső mentsvár, betétbiztosítás)
• 1980-as évektől kibontakozott a szolgáltatási
szegmensek közötti szabályozási különbségek
leépítése. (Dereguláció)► Pénzügyi
„hipermarketek” létrejötte
Pénzügyi piacok fogalma – első megközelítés
• Különböző szereplőknél és/vagy különböző
időpontban rendelkezésre álló pénzek és pénzügyi
instrumentumok adás-vételének színterei
– Pénzügyi instrumentum = pénzre szóló követelés, amely
egyszerre aktíva és passzíva
– A pénzügyi instrumentum lehet „szabványos”, vagy
egyedi szerződésen alapuló (az előbbi az értékpapír, a
második pl. hitel vagy betét)
12
12
3
 2019. 08. 29.

Pénzügyi instrumentumok Pénzügyi piacok fogalma – második

megközelítés
• Értékpapírok • Egyedi szerződések
tipizálása: tipizálása: • Kereslet = gazdasági szereplők szükségletei
– hitelviszony, tulaj- – betét-hitel~,
(likviditási igény, finanszírozási igény).
donosi jogviszony, – biztosítási ~, • Kínálat = pénzkínálat, pénzügyi megtakarítások,
– futamidő, – vagyonkezelési ~ stb. spekuláns, arbitrazsőr
– forgalomképesség (zárt • Jellemzően nem
és nyílt kibocsátás)
• Piaci szereplők
forgalomképesek, az
– kibocsátó szerint, értékpapírosítás ezen
segít.

13 14

13 14

Pénzügyi piacok szegmensei A pénzügyi piacok csoportosítása

• Pénzpiac (Money Market)

• Pénzpiac • Nyílt piac
• Tőkepiac (Capital Market) • Tőkepiac • Zárt piac

• Devizapiac (FX Market)

Lejárat Hozzáférés
szerint szerint

Pénzpiac
Deviza
piac Értékpapírpiac Kibocsátás,
forgalom
Lebonyolítás
alapján
• Elsődleges • Azonnali piac
Tőkepiac piac
• Másodlagos
• Határidős
piac
piac
15 16

15 16

4
 2019. 08. 29.

Likviditási igény A likviditás management instrumentumai

• Értékpapírok:
• Likviditás hiány = bevételek és kiadások időbeli – Váltó (BoE),
meg nem felelése – Kincstárjegy (Treasury bill)
• A likviditási igény a pénzfunkciók által leírt – Commercial paper (CP),
szükségletekhez köthető. A likviditási igény • Egyéb instrumentumok:
kielégítése a monetáris rendszerre (konvertibilitás – Folyószámla hitel (overdraft)
esetén más országok monetáris rendszerére) szóló – Likviditási hitel
követelés megszerzésével lehetséges – Forgóeszköz hitel

• Likviditás~, vagy cash management = a

likviditási igény kielégítési költségeinek
optimalizálását célzó tevékenység
17 18

17 18

Finanszírozási igény A finanszírozás formái

• A finanszírozási igény = egy gazdasági • Önfinanszírozás vagy belső forrás (jövedelem,

tevékenység elkezdéséhez, folytatásához, vagy
bővítéséhez szükséges erőforrások biztosításához
kötődik.
– Az erőforrások megszerzésének médiuma a pénz, de a
finanszírozás célja nem a pénz (likviditás) megszerzése,
hanem az erőforrások biztosítása
vagyon értékesítés) igénybe-vétele (a visszatartott
profit tipikusan ez)
• Külső forrás igénybevétele. A külső forrás más
jövedelemtulajdonosok fel nem használt
jövedelmeinek, megtakarításainak az adott
gazdasági szereplő (beruházó) általi felhasználása

19 20

19 20

5
 2019. 08. 29.

A külső források A finanszírozás instrumentumai

• Saját forrás = részvénykibocsátás, saját tőkét növeli • Értékpapírok: kötvény, részvény, befektetési jegy
• Idegen forrás = hitel, hitelviszonyt megtestesítő – elsődleges és másodlagos piacok
értékpapír • Egyedi szerződésen alapuló instrumentumok:
• Forrásszerkezet, tőkeáttétel (idegen és saját – hagyományos: hitel, kölcsön, betét
forrás aránya) – pénzügyi innovációk: lízing, PPP stb.
• Angolszász pénzügyi rendszerek (nagy a belső
források aránya, a külső forrásokban inkább saját
forrás)
• Kontinentális pénzügyi rendszer (kisebb a belső
forrás aránya, a külső források nagyobb része idegen
forrás)
21 22

21 22

Pénzügyi piacok alapvető szegmensei Pénzügyi piacok alapvető szegmensei

• A keresleti • A kínálatot biztosító • Pénzpiacok → klasszikusan a likviditás

komponens jellege pénzügyi management színterei
alapján szolgáltatók jellege
– Pénzpiac, alapján • Deviza piacok → működése erősen függ a
– Tőkepiac, – Bankpiac, konvertibilitás fokától, közvetlenül itt is
– Devizapiac. – Biztosítási piac, likviditási igény kielégítése történik
Minél liberalizáltabb a piac, annál – Befektetési • Tőkepiacok → a finanszírozási igény
nehezebb az elhatárolás (pl. CHF
hitelek Magyarországon)
szolgáltatások piaca. kielégítésének színterei
Minél dereguláltabb a piac, annál
inkább elmosódnak a különbségek.

23 24

23 24

6
 2019. 08. 29.

Pénzügyi szolgáltatáspiacok szegmensei A pénzpiac és tőkepiac elhatárolása

• Bankpiac • Hagyományos elhatárolás: a piacon gazdát cserélő

• Biztosítási piac instrumentumok likviditása, amit a lejárathoz
kötöttek, rövid és hosszú lejárat
• Befektetési szolgáltatások piaca
• A mai pénzügyi rendszerekben a lejárat és a
• Eltérő szabályozás likviditás nem esnek feltétlenül egybe.
• Más szempont lehet:
– az instrumentum milyen típusú szereplő passzívája,
fizetési ígérete. Lehet monetáris szereplő, állam, nem
monetáris szereplő.
– likviditási vagy finanszírozási igényről van-e szó?

25 26

25 26

Értékpapírok fogalma Értékpapírok típusai

• Értékpapír pénzügyi és jogi fogalma közötti • Alapinstrumentumok:

különbség (security v. voucher) (váltó,
közraktárjegy).
– Jog logikája pl. szabályozási cél az értékpapír hamisítás
szankcionálása
– Pénzügyi fogalom = „szabványos”, meghatározott jogi
előírásoknak, standardoknak és szokványoknak eleget
tévő instrumentumok .
• Egyre kevésbé „papírok”, dematerializáció
– hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kötvények,
– részesedést megtestesítő~, részvény,
– ezek kombinációi.
• Származtatott instrumentumok:
– derivatívák, pl. opciók, swap, futures …

27 28

27 28

7
 2019. 08. 29.

Értékpapírok típusai
Értékpapír piacok alaptípusai
• Jogviszony szerint:
– Hitelviszonyt, • Szervezett piacok, tőzsdék:
– Tulajdonosi jogokat, – a kereskedés szabályai
– Áru feletti rendelkezési jogokat – a kereskedésre jogosultak köre
– A kettő kombinációja, illetve az átváltás lehetőségét. – a kereskedés tárgyait képező instrumentumok kötöttek
• Kibocsátó szerint: • OTC, vagy nem szervezett piac(ok)
– állampapírok, szuverén adósságot testesít meg, fedezete
az adó.
– nem szuverén kormányzati adósságot megtestesítő,
fedezete sokféle lehet (pl. díjbevétel)
– vállalati értékpapírok.
• Lejárat, hozam stb. szerint
29 30

29 30

Piac likviditása Tökéletes piac, hatékony piac

• Piac likvid, ha egységnyi időszakban sok • Tökéletes piac, modell =

– végtelenhez közelítő szereplőszám
tranzakció megy végbe
– szereplők árelfogadók, nem tudják a piaci kondíciókat
• A mély piac, sekély piac fogalmát a devizapiacok befolyásolni
esetében szokták használni – nincs arbitrázs
– egyenlő informáltság
• Hatékony piac = ha piaci hozamok, árfolyamok
minden új nyilvános információra reagálnak

31 32

31 32

8

Részvények ára és az árfolyam elemzése
• Két módszerrel ismerkedünk meg:
– Technikai elemzés
– Fundamentális elemzés
33
33
A technikai elemzés alapjai
• Az elemzés szempontjából lényegtelen az, hogy
mely termék adatsorát használják fel
• A technikai elemzéseket készítőket elszigetelik a
külvilágtól, hogy a különböző hírek, értékre
vonatkozó információk ne torzítsák az
eredményeket
• Előrejelzései, döntései jellemzően ultra rövid,
rövid-, és középtávúak
Leginkább a rövidtávú traderek elemzési módszere 35
35
2019. 08. 29.
A technikai elemzés alapjai
• Az aktuális keresletet- kínálatot vizsgálja,
– Fő eszközei: statisztikai módszerek, árfolyam-
grafikonok vizuális elemzése
– Az elemző az árfolyam alakulásában felfedezhető
jellegzetes mintázatokat keresi, amelyek előrevetítik
az árfolyam lehetséges alakulását
• A legfontosabb tényezők: az ár, a volumen,
a mozgás iránya, mértéke,
• Nem foglalkozik az okkal csak az okozattal
34
34
Technikai elemzés – alapfeltevések
• Az árban minden piaci információ érvényesül
• Az árak csak pillanatnyilag alakulnak
véletlenszerűen, hosszabb távon trendszerűen
mozognak
• Egy trend nagyobb valószínűséggel folytatódik,
minthogy megforduljon
• A történelem ismétli önmagát
36
36
9
 2019. 08. 29.

A technikai elemzés eszközei Technikai elemzés – trend

• Diagramok
• Oszlop diagram
• Trend
• Csatorna
• Támasz és ellenállás
• Rések
• Japán gyertya diagram
• Indikátorok
• Statisztikai módszerek

37 38

37 38

Technikai elemzés – japán gyertya Technikai elemzés – támasz és ellenállás

39 40

39 40

10
 2019. 08. 29.

Technikai elemzés – váll-fej-váll alakzat Technikai elemzés – mozgóátlagok

41 42

41 42

Technikai elemzés – főbb indikátorok Technikai elemzés – statisztikai módszerek

• Mozgóátlag
• Elliott hullám-elmélete
• Boríték
• Fibonacci vonalak, körök
• Szalag
• Aroon oszcillátor
• stb.

43 44

43 44

11
 2019. 08. 29.

A Fibonacci szám A aranymetszés

• Fibonacci (Pisa, ~1170-~1250) a középkor egyik
legjelentősebb matematikusa
• Az általa felfedezett sorozat a mai napig számtalan
helyen használatos
• A sorozat tagjai – az első kettő kivételével – az azt
megelőző két tag összege: 1, 1, 2, 3, 5 , 8, 13, 21, 34,
55, 89 …
• A sorozat tagjainak hányadosa az
aranymetszéshez közelít (1:1,618)

45 46

45 46

Technikai elemzés a gyakorlatban Fundamentális elemzés

• vizsgálja a piaci mozgások okát, keresi a konjunktúra-
dekonjunktúra jeleit, figyeli a kamatlábak alakulását
• áttekinti azokat a mutatókat, amelyek az értékpapírt
kibocsátó cég gazdasági, pénzügyi helyzetét, jövőbeni
eredményét befolyásolják (profit, adósság, osztalék stb.)
• a „miért”-re keresi a választ, okot keres
• előrejelzései főként közép- és hosszú távúak, általában egy
szektorra koncentrálnak
• cél: a piaci, iparági, vállalati információk alapján meg-
határozni a befektetési eszköz értékét, amit összevetünk
annak aktuális árfolyamával

Leginkább a hosszabb távú befektetők elemzési

47
módszere

47 48

12
 2019. 08. 29.

Köszönöm a figyelmüket!

49

49

13
 2019. 08. 29.

Pénzügyi alapvetések
5. fejezet
A fiskális rendszer
Dr. Nagy Gyula PhD
főiskolai tanár
BGE, PSZK, Pénzügy Intézeti Tanszék
drnagy.gyula@uni-bge.hu

1 2

Állami funkciók csoportosítása

1.Funkciók szerint :

• hagyományos közhatalmi
o minimális államnál megismert funkciók: törvényhozás,
végrehajtás, védelem
• jóléti funkciók
o modern állam egyik legfontosabb feladata a közjó minél
magasabb szintje
o humántőke színvonala a versenyképesség feltétele
o oktatás, egészségügy, nyugdíj, munkanélküliség,
családtámogatás
• gazdasági funkciók
o munkahelyteremtés, K+F, gazdaság modernizálása

• államadósság kezelése

3 4

1
 2019. 08. 29.

3. Közgazdasági csoportosítás:
2. Tevékenység jellege :
• allokációs funkció
• szabályozó funkciók ( „ legősibb állami funkció „ )
o összehangolja az egyes közpolitikákat o az állam vállalja át azon javak biztosítását, melyeket a piaci
o a célokat politikai döntés jelöli ki, a szabályozás ez alapján jön létre
szféra nem képes, vagy nem akar
o az állami reguláció a piaccal kölcsönhatásban kell, hogy legyen o honvédelem, közbiztonság, közvilágítás, oktatás, egészségügy
o az állam vezérlő elve a közjó, a piac vezérlő elve a verseny
o a szabályozási egyensúly megtalálása az állami működés egyik • redisztribúciós funkció
legizgalmasabb kérdése ( ! ) o a kormány a háztartások, generációk, vállalatok, közigazgatási
• tulajdonosi funkció egységek, régiók között csoportosít át jövedelmet Pl. szja-ból
o az állami tulajdon esetében az egyensúly megtalálása  forgalomképesség fizetett segély, családi pótlék; vagy aktív járulékbefizetésből
 bérbeadás a magánszférának fizetett nyugellátás
o a közjó érdekében működtetett vagyon megújítása a korlátozott állami
erőforrásokba ütközik
• stabilizációs funkció
o bizonyos határon túl az adók nem növelhetőek, magántulajdon nagyobb
szerephez jutása o a gazdaság konjunktúraingadozásainak kisimítására
• finanszírozási funkció  magánszektorból jövedelem elvonás és felhasználás
állami feladatra

5 6

Közkiadások Ország 1870 1920 1960 1980

Állami szerepvállalás történelmileg

GDP %-ában Ausztria 14.7 35.7 48.1

Anglia 9.4 26.2 32.2 43.0

 Újraelosztás jelentős
• az állami szerepvállalás mértéke növekedése 1980-ig
Francia 12.6 27.6 34.6 46.1
(államháztartási kiadás/GDP)
 Jóléti állam kialakulása
– szabad piacgazdaság (< 1/3) 150 éves fejlődés eredménye Német 10.0 25.0 32.4 47.9
– szociális piacgazdaság (≈ 1/2)  19.század végéig Svéd 5.7 8.1 31.0 60.1
– jóléti állam (> 1/2) közhatalmi tevékenységek,
20.sz.elejétől jóléti funkciók
Holland 9.1 13.5 33.7 55.2
 Svéd, Német nagy
növekedés jóléti állam felé Olasz 11.9 22.5 30.1 41.9

 USA ,Japán átlag alatt Spanyol 9.3 18.8 32.2

 1980 után lényeges Japán 8.8 14.8 17.5 32.0

bővülés megáll , jóléti állam
helyett hatékony állam USA 3.9 7.0 27.0 31.8
fogalma
7 Átlag 8.3 15.4 27.9 42.6

7 8

2
 2019. 08. 29.

1990 2000 2005 2010

Államháztartási kiadás / EU 27 46.1 44.7 46.8 50.6
GDP (%) Magyar 60.2 47.7 50.1 49,5
Kollektív javak
Ausztria 48.5 51.9 50.0 52.5
• Vannak olyan szükségletek, amelyeket a piaci
 1980-90-től már nem bővült lényegesen az
újraelosztás
UK 41.8 36.8 44.1 50.4
koordináción alapuló termelés nem, vagy nem
 1990-es magyar rendszerváltozáskor a fejlett
Holland 52.5 44.2 44.8 51.2 hatékonyan képes kielégíteni.
országokban 40-57 % között volt az arány Német 43.8 45.0 46.8 47.9
– Jellemzően ezen szükségletek kielégítését az állam
 Átlag 46% --- Magyar 60% ( 1990 ) de 2010- Francia 49.6 51.8 53.6 56.6 redisztribúción alapuló koordinációval biztosítja.
re már besimul
Olasz 53.1 45.9 47.9 50.3 – Az állam rendelkezik a nemzetgazdasági vagyon egy része
 EU mérték lényegesen meghaladta USA-t,
Japánt
Írország 41.2 31.2 33.8 66.8 fölött (stock) és folyamatosan jövedelmet von el (flow) a
Svéd 56.2 55.1 53.9 52.7 magán-szektor szereplőitől.
 Utóbbi 20 évben alig változott az újraelosztás
Portugál 39.0 41.0 45.6 51.3

 2005-ben átlag 46.8% …..DE Francia és Svéd Szlovén 44.0 46.5 45,3 50.1
53% felett - 2010-ben is átlag felett
Cseh 42.0 41.6 43.0 44.1
 Dilemma : szolgáltatások színvonal növelése
USA 33.6 32.5 34.5 37.4
versus állami szerep csökkentése
JAPÁN 31.5 39.6 38.4 36.4

9 10

Az államháztartás (közpénzügyi rendszer) fogalma Az államháztartás két alrendszere

• Közszektor = államháztartás + közszolgáltató • Központi (állami) költségvetés, amelynek része a

vállalatok + non profit intézmények. – Társadalombiztosítás (nyugdíj- és egészségbiztosítás
• Funkciója a kollektív javak biztosítása. – Elkülönített alapok
• Nemzeti Foglalkoztatási Alap
• Államháztartás (fiskális rendszer) = a közszektor • Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
része, speciális döntési mechanizmussal és • Kutatási és Technológiai Innovációs Alap
működési elvekkel jellemezhető gazdasági szektor. • Nemzeti Kulturális Alap
• Részei a különböző közpénz alapok és az állami • Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap
vagyon • Bethlen Gábor Alap
• Önkormányzatok költségvetése

11 12

3
 2019. 08. 29.

A közpénzügyi rendszer működésének speciális

A közpénz
vonásai
Magánszektor Közszektor
• Közpénz = Kormány által állami kényszer alapján Cél Magánfogyasztás,vagyon Újraválasztásra törekvés
elvont jövedelmek + gazdasági szereplők által Input Sok termelési tényező Munkaerő, eszközök
fizetett használati díjak + állami és önkormányzati Output Magánjószág Közjavak
tulajdon hasznosításából származó pénz + Finanszírozás Saját és idegen Kényszer útján elvont
államnak nyújtott adományok + közszektor források,vagyoni
bevételek,hozzájárulások
szereplői által felvett kölcsönök Kockázat Tulajdonos vállalja Választó polgárok
• Ügynök – megbízó problémája - a közpénz a vállalják
megbı́zó → a kö z é rdeké ben kell hogy Kontroll Piaci és tulajdonosi Állami
ellenőrzés,nyilvánosság,
felhaszná lá sra kerü ljö n , ezé rt az ü gynö kö ket → a választás
gazdálkodó szereplőket szabályozással és Rossz gazdálkodás Tulajdonvesztés,csőd, Választás elvesztése,
ellenőrzéssel erre kell kényszeríteni következménye felszámolás eladósodás

13 14

A közpénz
A közpénzügyi rendszer
• Közpénz esetén a költés nem úgy működik mint a
magánvállakozásoknál
• Szereplők: szuverén kormányzat, szubszuverén
kormányok (önkormányzatok), illetve ezek által
• Magánvállalkozás mindenre költhet amit a törvény nem tilt
létrehozott pénzalapok és alapított költségvetési
• Közpénznél fordított a logika szervek.
• Közpénz csak arra fordítható amire felhatalmazás van a • A téma jelentősége a pénzügyi rendszer
jogszabályban
szempontjából:
– Jelentős nagyságrendről van szó. (centralizációs hányad,
újraelosztási hányad, GDP arányos államadósság)
– Adóztatás hatásai ld. később.
– Deficit és államadósság hatása a pénzstabilitásra.

15 16

4
 2019. 08. 29.

A funkciók finanszírozása költségvetésből történik

Az állam gazdasági funkciói
Bevételek
• A piacgazdaság intézményi kereteinek biztosítása. - közjogi
– Piac és állam nem egymást kizáró, hanem egymást – adók, kötelező járulékok,
feltételező szereplők. bírságok, stb.
• Piaci kudarcok (közjavak, piaci szerkezeti - vagyonhasznosítási
– bérbeadás, koncesszió
torzulások, aszimmetrikus informáltság) kezelése.
- tőkejövedelmek
• Piacgazdasági tökéletlenségek tompítása
– állami vállalatok osztaléka
– jövedelmi egyenlőtlenségek, újratermelési ciklusok
- használati díjak
– Pl. tandíj, autópálya díj.
- adományok, segélyek
– EU-s támogatások.
Kiadások
- funkcionális osztályozás
(Milyen feladatra?)
– Államhatalmi (központi
szervek, önkormányzatok)
– jóléti, gazdasági (TB, szociális
támogatások, elkülönített
alapok, EU-s befizetések)
– kamatkiadások
- közgazdasági osztályozás
(Milyen típusú kiadás?)
– Erőforrás~ és szolgáltatás
vásárlás, transzferek,
– folyó és felhalmozási

17 18

A fiskális rendszer hatásai

Fiskális politika
Allokációs költségvetés
• Az állam gazdasági szerepvállalásával kapcsolatos - Bevételi oldalon olyan adók, amelyek kapcsolatot
cél- és eszközrendszer. teremtenek a kollektív javak igénybevétele és az
– Adópolitika, előállításukhoz történő hozzájárulás között
– Jövedelempolitika, - A bevételek másik formája a használati díj
– Kiadási politika, - kiadások: a kollektív javak előállítását szolgáló kormányzati
vásárlások,
- jellemzően kiegyensúlyozott,
- elképzelhető a beruházások hitelfinanszírozása, generációk
közötti kiegyenlítés (pay as you use).
Költségvetési aranyszabály:
folyó költségvetés kiegyensúlyozott, eladósodás csak
a tőkeköltségvetésben lehetséges
19 20

5
 2019. 08. 29.

A fiskális rendszer hatásai

Redisztribúciós költségvetés
- Funkciója a társadalmilag indokolt, politikailag
elhatározott jövedelemátcsoportosítások végrehajtása
- Céljait a különböző közpolitikák jelölik ki (szociálpolitika,
foglalkoztatás-, család-, területfejlesztési politika stb.)
- Bevétel: progresszív jövedelemadó, fizetőképességi elv,
- Kiadás: valamilyen transzfer, illetve adókedvezmény,
adómentesség
- elvileg kiegyensúlyozott, a kormányzat csak az adóterhek
megoszlásán változtat
- gyakorlatilag implicit eladósodás
A fiskális rendszer hatásai
Stabilizációs költségvetés
- Célja a makroszintű kereslet és kínálat közvetlen
befolyásolása, konjunktúra hullámzásainak simítása
- Bevételei között különféle adók és szükség esetén hitel
- Kiadásai között kormányzati vásárlások, transzferek és az
adósság szolgálat
- Expanziós szándék esetén a kiadások pótlólagos keresletet
jelentenek
- Restrikciós szándék esetén az elmaradó kiadások
keresletcsökkenést idéznek elő
- A konjunktúraszabályozás lehetőségeit befolyásolja az
ország mérete, nyitottsága, a fizetőeszköz
konvertibilitásának foka (ikerdeficit veszélye!)

21 22

Államháztartási törvény Államháztartási törvény

 1992. Mi is az állami feladat? Felsorolás?Csoportosítás? ↔ Amire pénz  TERVEZÉS ÜTEMEZÉSE ( optimális eset )
van?
 ÁHT célja: az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való  Államháztartási miniszter június 30-ig → tervezés ütemterve +
áttekinthető ,hatékony,ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak keretei + fejezeti főösszegek + követelmények (NGM TERVEZÉSI
megteremtése KÖRIRAT az NGM honlapján )
 A közfeladatot meghatározó jogszabályban meg kell határozni a feladat  Fejezet megtervez főösszegen belül és egyeztet az államháztartási
ellátás módját és pénzügyi fedezetét miniszterrel
 Új közfeladat kizárólag pénzügyi fedezet rendelkezése esetén vállalható
 Kormány október 15-éig benyújtja OGY-nek
 Ha pénzügyi fedezet nincs – intézkedni kell fedezetről vagy feladatot meg
kell szüntetni  Benne a tervévet követő 4 év várható előirányzatait
 Közfeladat ellátása elsősorban költségvetési szervekkel történik  Egyidejűleg megalapozó „salátatörvény”
 Költségvetési év = naptári év  ÁSZ + Költségvetési Tanács véleménye
 Költségvetési kiadások – a túlléphető tételek kivételével –a  November 30-ig főösszegekről szavazás
költségvetésben megállapított kiadási előirányzatok mértékéig
teljesíthetők  Kormány év közben zárolhat, csökkenthet , törölhet kivéve ha OGY jog
 Költségvetés kiemelt előirányzatai : személyi + járulék + felújítás + dologi +
intézményi beruházás + kormányzati beruházás

23 24

6
 2019. 08. 29.

Költségvetési törvény Költségvetési fejezetrend – részletek és főbb címek a

Költségvetési törvényben találhatók

• I. ORSZÁGGYŰLÉS
• II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG
 1990-es évek rémálmai – elhúzódó költségvetési vita (dec.31.)
• III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
 2012-es költségvetés precíz menetrend szerinti tervezése – benyújtás • IV. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA
hagyományos módon • V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
 2013-as költségvetés előrehozása júniusra majd később újratervezés • VI. BÍRÓSÁGOK
 2015,2016,2017-es költségvetések benyújtásra kerültek nyár előtt • VIII. ÜGYÉSZSÉG
 Volt példa 2 éves költségvetésre – de ez nem jó megoldás • IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI (csak a támogatás és nem az összes
önkormányzati bevétel és kiadás )
 Gond a többszöri változtatás ( 2013.ktgv. több mint 5 alkalommal ) • X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
 Egyesek szerint a „leghatalmasabb „ törvény • XI. MINISZTERELNÖKSÉG
 Alrendszerek – központi és önkormányzati Rendkívüli kormányzati intézkedések 100 000,0 ( millió Ft )
Országvédelmi Alap 70 000,0 ( millió Ft )
 Fejezetrend, címek, kiemelt előirányzatok Céltartalékok
1 Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja 20 000 ( millió Ft )
2 Különféle kifizetések 6 000 ( millió Ft )
3 Ágazati életpályák 135 000 (millió Ft )

25 26

Költségvetési fejezetrend Költségvetési fejezetrend

• XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM • XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI ( 8000 Md Ft bevétel )
• XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM • XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK
• XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM • XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK
• XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM • LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP
• XVI. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL • LXV. BETHLEN GÁBOR ALAP
• XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM • LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP
• XVIII. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLÜGYMINISZTÉRIUM • LXVII. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP
• XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK (összes Uniós bevétel,magyar támogatás,kiadás) • LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP
• XX. EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA ( több minisztériumnyi ágazat ) • LXIX. KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP
• XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL • LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP ( 3000 Md Ft )
• XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL • LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP ( 2000 Md Ft )
• XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
• XXXIV. MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA
• XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK (1000 MD
FT )

27 28

7
 2019. 08. 29.

Közszektor modellek – jelentős kulturális

különbségek A társadalombiztosítás működése

– Kontinentális európai modell – „felosztó-kirovó” elven alapul

• Rajnai modell (Franciaország, Németország, Ausztria, Benelux országok) • Finanszírozása három elvet követhet
– nagyvonalú munkanélküli- és nyugdíjellátás, az elbocsátásokra vonatkozóan szigorú
munkajogi szabályok, jelentős jövedelem-újraelosztás, a társadalom viszonylag kis része
– Felosztó-kirovó elv
él szegénységben, a jövedelmek szóródása alacsony.
– Tőkefedezeti elv
• Skandináv modell
– nagyvonalú munkanélküli és nyugdíjellátás, de a kontinentális modellhez képest lazább – Várományfedezeti elv
munkajogi szabályozás, jelentős és hatékony jövedelem-újraelosztás.
• Mediterrán modell
– a kontinentális modellnél is szigorúbb munkavállalókat védő munkajogi szabályozás,
alacsony munkanélküli járadék (a szociális hálóban központi szerep jut a családnak)
jellemzi. A jövedelem-újraelosztás kevésbé hatékony, mint a kontinentális modellben.

– Angolszász modell – nagyobb a piaci szereplők szerepe

(magánnyugdíj-pénztárak)
– viszonylag magas munkanélküli járadék, alacsony jövedelem-újraelosztás,
munkaadóknak kedvező elbocsátási szabályok, liberális piacszemlélet jellemzi.

– Japán és az ázsiai feltörekvők modellje

– később alakultak ki és szerényebb formát öltöttek a szociális biztonság közösségi formái.
30

29 30

A magyar Nyugdíjrendszer

nyugdíjrendszer Adózás – adó rendszer

kötelező
öngondoskodási formák
nyugdíjrendszer

• Adó= a gazdasági szereplők állami kényszeren

TB nyugdíjrendszer magánpénztári nyugdíj
alapuló rendszeres és nem rendszeres fizetési
kötelezettsége,
saját jogú ellátások hozzátartozói ellátások • Nem minden adót hívnak adónak. (Pl. vám,
vagyonátruházási illeték)
öregségi nyugdíj özvegyi nyugdíj
• Adó rendszer = adó nemek, adóztatás jogának
kormányzati szintek közötti megosztása,
adóztatás technikája, adóigazgatás.
rokkantsági nyugdíj árvaellátás • Adónem= adótárgyak, adóalanyok, adófizetők és
adóalapok, adó mértékek kombinációja.
baleseti rokkantsági
szülői nyugdíj
nyugdíj

31

baleseti ellátások

31 32

8
 2019. 08. 29.

Adók csoportosítása Adópolitika

Makro hatás = autonóm és jövedelemfüggő adók.
• Autonóm, ha a bevétel nem függ a gazdaságban
megtermelődött jövedelemtől. (vagyonadók, fejadók)
• Jövedelemfüggő adók (forgalmi adók, jövedelemadók)
Kormányzati szintek szerint (központi, helyi adók)
Adó alany és adófizető viszonya szerint – közvetlen
és közvetett (jövedelemadók, vagyonadók vs.
forgalmi adók)
• Gazdaság- és fiskális politikai céloknak alárendelt
adómix + adómértékek, kedvezmények és
mentességek összessége
• Sok-e az adó vagy kevés? Mihez képest?
– adóterhelés (tax incidence)
– adóék (tax wedge)
– adókulcsok összehasonlítása alapján önmagában nehéz
állást foglalni

33 34

A költségvetési pozíció mérőszámai

Adóztatás hatásai
• Fiskális hatások: biztosítják a közkiadások • A pénzforgalmi szemléletű összes bevétel és kiadás
fedezetét egyenlege
• Jövedelemelosztási hatások: az adóalanyok nem – A fiskális rendszer teljes finanszírozási igényét mutatja
feltétlenül azonos adót fizetnek, ez megváltoztatja • Az elsődleges egyenleg
jövedelmi pozíciójukat – A kamatterhek nélküli kiadások és az elsődleges bevételek
• Piac torzító hatások (adóterhelés): költségeket különbsége
módosítanak • GFS-egyenleg
• Korrekciós (internalizáló – valamely elméletet – A bevételekből és a kiadásokból kiveszi a finanszírozási
vagy viselkedési szabályt elsajátító) hatások műveletekkel kapcsolatos tőkemozgásokat
– pl. Pigou-féle adók: valamilyen tevékenység negatív • ESA-egyenleg
társadalmi hatásait igyekszik ellensúlyozni azzal, hogy
adót vet ki a tevékenységet végzőre (környezeti adók) – Eredményszemléletű
• Operacionális egyenleg 36

35 36

9
 2019. 08. 29.

Az EU-s források mértéke a különböző

A fiskális rendszer hatásai költségvetési ciklusokból (a GDP %-ában)

• A fiskális politika az egyenlegeken keresztül hat.

• Deficit (flow) finanszírozása történhet:
1. Monetizálással, nő a forgalomban lévő pénzmennyiség.
Ez lehetséges jegybanki hitelnyújtással, vagy
állampapírok monetáris szereplők általi vásárlásával.
2. Tőkepiaci finanszírozással, amikor az állampapírokat
nem monetáris szereplők vásárolják.
• Államadósság (stock) = felhalmozott deficit
• Vegyük észre a monetáris és fiskális alrendszer
kölcsönhatásait és gondoljuk át a jegybanki
függetlenséggel kapcsolatos ismereteket!
38

37 38

Az EU-s transzferek alakulása

http://hvg.hu/gazdasag/201713__allamadossag__penzugyi_lazitas__luxuskoltekezes__felszallo_agban
http://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/fizetesi-merleg-jelentes/fizetesi-merleg-jelentes-2017-januar 39 40

39 40

10
 2019. 08. 29.

Néhány gondolat az államadósságról

http://www.portfolio.hu/unios_forrasok/gazdasagfejlesztes/megfenyegette_a_briteket_juncker_ez_oriasi_hir_magyarorszagna
k.1.244413.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link 41

41 42

HOGYAN MÉRHETŐ AZ ÁLLAMADÓSSÁG? A 28 EU TAGORSZÁG ADÓSSÁGRÁTÁJA 2016. VÉGÉN

A jövedelemhez mért arány a legátfogóbb és legfontosabb mutató.

De a régióhoz képest magasan!
(Kivétel Horvátország és Szlovénia)

Forrás: EUROSTAT, ÁKK Zrt.

43 Forrás: EUROSTAT
44

43 44

11
 2019. 08. 29.

NÉHÁNY KÖZÉP-KELET-EURÓPAI ORSZÁG A KÖZPONTI KORMÁNYZAT ADÓSSÁGÁNAK

ÁLLAMADÓSSÁG RÁTÁJA 1995. ÉS 2016. ÉV VÉGÉN BEFEKTETŐK SZERINTI ÖSSZETÉTELE

Magyarország és Észtország kivételével a többiek jelentősen növelték adósságrátájukat.

Forrás: EUROSTAT
45 Forrás: MNB, ÁKK
46

45 46

A MAGYAR ÁLLAMADÓSSÁG-RÁTA ALAKULÁSA A MAGYAR ÁLLAMADÓSSÁG-RÁTA ALAKULÁS SZAKASZAI 1990-2016.

1. Csontvázak a szekrényből (1990-1994).

2. Kiigazítás, privatizáció, gazdasági növekedés (1995-2001.).

3. Eladósodás a növekedés érdekében (2002-2006.).

4. Kiigazítási kísérlet és a hitelpiaci válság hatása (2007-2011.).

5. Tartós egyensúlyjavítás (2012-…).

5 jól elkülöníthető szakasz.

Forrás: ÁKK Zrt.

47 48

47 48

12
 2019. 08. 29.

A KÖZPONTI KORMÁNYZAT ADÓSSÁGÁNAK

DEVIZA SZERKEZETE

Köszönöm a figyelmüket!

4 jól elkülöníthető szakasz.

Forrás: ÁKK
49

49 50

13
 2019. 08. 29.

Pénzügyi alapvetések
7. fejezet
A gazdasági nyitottság és a pénzügyi
rendszer
Dr. Nagy Gyula PhD
főiskolai tanár
BGE, PSZK, Pénzügy Intézeti Tanszék
drnagy.gyula@uni-bge.hu

1 2

A nemzetközi fizetési mérleg: első

Fő témakörök
megközelítés, fogalom
• A nemzetközi fizetési mérleg • Pénzforgalmi mérleg (flow), amely egy
• A devizagazdálkodás nemzetgazdaság külfölddel lebonyolított pénzügyi
• A konvertibilitás műveleteit összesítő kimutatás
• A devizaárfolyam • Tartalmazza:
– a határokon átnyúló gazdasági kapcsolatok keretében az
• Devizaárfolyam-rendszerek összes külföldről származó pénzbevételt és külföldre
• A devizapiacok teljesített kifizetést
– a külfölddel szemben adott időszakban keletkezett
• Nemzetközi fizetési rendszer követeléseket és kötelezettségeket
• Az országkockázat – a hivatalos tartalékok állományának változását.
– pozíciója egy ország valutájával kapcsolatos kereslet-
kínálati viszonyokat fejezi ki
3 4

3 4

1
 2019. 08. 29.

Nemzetközi fizetési mérleg (flow) A nemzetközi fizetési mérleg: szereplők

1. Devizabelföldi = az a szereplő, akire az adott ország
• Aktív tétel = külföldi • Passzív tétel = külföldi devizagazdálkodási szabályai vonatkoznak. Nem teljes
fizetőeszköz fizetőeszköz konvertibilitás esetén értelmezhető
beáramlását generáló kiáramlását generáló 1a. Rezidens az a gazdasági szerelő, akit alapvető gazdasági érdeke az
adott országhoz köt
tranzakció (pl. tranzakció. (pl.
áruexport, tőkeimport) áruimport, tőkeexport) 2. Devizakülföldi = akire az adott ország devizagazdálkodási
szabályai nem vonatkoznak. Nem teljes konvertibilitás esetén
értelmezhető
2a. Nem rezidens akit alapvető gazdasági érdeke a külföldhöz köt

3. Offshore = kedvező deviza- és adószabályozási feltételeket

biztosító országban bejegyzett, de gazdasági érdeke szerint
nem a bejegyzés helyéhez kötődő szereplő, területen kívüli
5 6

5 6

Nemzetközi fizetési mérleg: tranzakciók 1. Nemzetközi fizetési mérleg: tranzakciók 2.

A folyó pénzügyi műveletek:
• áru- és szolgáltatás áramlások (áru- és szolgáltatás
export-import, speciális pl. idegenforgalom)
• a tényezőjövedelem-transzferek (pl. munkabér,
osztalék, kamat)
• viszonzatlan átutalások (támogatások, segélyek,
adományok).
A tőketranzakciók:
• Működő tőke befektetések; ezeknek nincs lejárata, a
befektető tartós érdekeltsége a vállalatirányításban).
Formája lehet „zöldmezős” beruházás, vállalatfelvásárlás
(részvények többségének megvásárlása)
• portfólió befektetések, itt likvid másodlagos piaccal
rendelkező értékpapírok külföldi befektetők általi
megvásárlásáról van szó
• bankhitel;
• spekulációs befektetések (forró pénz).

7 8

7 8

2
 2019. 08. 29.

Nemzetközi fizetési mérleg részei Nemzetközi fizetési mérleg – alapmérleg

1. Folyó mérleg: a tranzakció hatása egyszeri, áru-

• folyó mérleg + a rövidlejáratú tőke-mozgásoktól
és szolgáltatás mérleg, tényező jövedelmek
(forró pénzek) megtisztított tőkemérleg, ezen
áramlása (transzfer 1.) és egyoldalú (vagy
tételek finanszírozása tervezhető
viszonzatlan) átutalások (pl. EU-s támogatás,
nemzetközi segély)
2. Tőkemérleg: a devizatartalékokra és a folyó
fizetési mérlegre későbbiekben kiható pénz-
mozgások (Pl. tőkebefektetés tőkejövedelem
kiáramlást generál)

9 10

9 10

A hazai fizetési mérleg felépítése

Fizetési mérleg pozíció
I. Folyó fizetési mérleg egyenlege (1+2+3+4)
• Ha több külföldi fizetőeszköz áramlik be, akkor ez 1. Külkereskedelmi mérleg
2. Szolgáltatások (láthatatlan tételek)
aktívum. 3. Jövedelmek
• Ha több külföldi fizetőeszköz áramlik ki, akkor ez 4. Viszonzatlan folyó átutalások
II. Tőkeforgalom mérlege egyenlege (5+6+7)
passzívum. 5. Államháztartás viszonzatlan tőke átutalásai, egyenleg
6. Egyéb szektorok viszonzatlan tőke átutalásai, egyenleg
• Önmagában az aktívum vagy passzívum a 7. Nem-termelt nem pénzügyi javak forgalma, egyenleg
gazdaság egészségéről nem sokat mond. III. Pénzügyi mérleg egyenlege (8+9+10)
• Ne keverjük össze a költségvetési mérleggel!!! 8. Közvetlen tőkebefektetések egyenlege
9. Portfolió befektetések
10. Egyéb befektetések egyenlege
IV. Tévedések és kihagyások
V. Teljes fizetési mérleg egyenlege (I+II+III+IV)
VI. A nemzetközi tartalékok változása
11 12

11 12

3
 2019. 08. 29.

A fizetési mérleg összetevőinek alakulása A külső finanszírozási képesség alakulása (GDP

arányában)
% %
14 14
12 12
10 10
8 8
6 6
4 4
2 2
0 0
-2 -2
-4 -4
-6 -6
-8 -8

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018
Áru- és szolgáltatásegyenleg Jövedelemegyenleg Transzferegyenleg

Külső finanszírozási képesség Folyó fizetési mérleg

https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/inflacios-jelentes/2019-06-27-inflacios-jelentes-2019-junius
13

13 14

A külső finanszírozási képesség alakulása A közvetlen tőke-befektetések

(GDP arányában) összetevőinek alakulása

https://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/inflacios-jelentes/2019-06-27-inflacios-jelentes-2019-junius
http://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/fizetesi-merleg-jelentes/fizetesi-merleg-jelentes-2017-januar

15 16

4
 2019. 08. 29.

Az ikerdeficit

• Az ikerdeficit az a jelenség, amikor a költség-vetési

hiány együtt jár a folyó fizetési mérleg hiánnyal.
• Vitatott jelenség:
– az ok, okozati összefüggések vonatkozásában
– meghatározott feltételrendszer esetén következik be

18
http://www.portfolio.hu/gazdasag/negy_dolog_amit_biztosan_nem_tudtal_a_magyar_gazdasagrol.4.247605.html

17 18

Aktívum/passzívum: mi a jó???
Aktívum/passzívum: mi a jó???

• „Ha ketten teszik ugyanazt, az nem ugyan az.” • „Az ördög a részletekben lakozik.”
– Magyarország fizetési mérlege: az elmúlt 20 • Jelenleg a magyar folyó fizetési mérleg aktív. A
esztendőben jellemzően folyó passzívumot mutatott, ezt gazdasági egészség jele? Nem!
ellensúlyozta a külföldi tőke beáramlása.
• Ha a tőke „önként jön” az befektetés, ha nem, az kölcsöntőke. • Nem mindegy, hogy a pozícióm milyen valutában
Ennek a tőkebeáramlásnak „ára”, hozama van. keletkezik.
• A nem fedezett passzívum a tartalékok változását eredményezi.
(Az utóbbi néhány évben a magyar folyó fizetési mérleg aktív.)
• Σ Egy-egy indikátort nem szabad abszolutizálni.
– USA folyó fizetési mérlege passzív. Ezt nem kell teljes
mértékben fedezni, mert az USD tartalékvaluta.

19 20

19 20

5

Devizapiacok (FX)
21
21
A külföld bekapcsolása
• A nemzetgazdaságon túlmutató tranzakciók
mikroökonómiai megközelítése.
• A nemzetállamok szabályozzák a külfölddel
kapcsolatos tranzakciókat (vám, nem tarifális
eszközök, devizaszabályozás).
• A külfölddel bonyolított tranzakciókkal
kapcsolatos szabályozás lebontása a
liberalizáció.(Pl. külkereskedelmi korlátok
/vámok/ leépítése, a törvényes fizetőeszközök
szabad átváltása./
23
23
2019. 08. 29.
Deviza-valuta
Valuta = készpénz, egy ország törvényes
fizetőeszköze
Deviza = egy ország törvényes fizetőeszközére szóló
követelés, számlapénz és az M2, M3, nem készpénz
komponensei
22
22
Konvertibilitás
• A hitelpénz fogalmából adódóan nem automatikusan
szabadon átváltható, hiszen az nem más, mint az adott
ország monetáris rendszerének fizetési ígérete.
– Az aranypénz az volt, amennyiben az arany nemzetközi
forgalmát nem korlátozták.
• A konvertibilitás = a törvényes fizetőeszköz szabad
átválthatósága.
• A konvertibilitás gazdasági hatásai:
– előnyök: külgazdasági kapcsolatok olajozottsága, a gazdasági
szereplők kalkulációja könnyebb,
– hátrányok: az állami kontroll lehetősége kisebb, passzívum
előfordulása jelentős veszély nő a nemzetgazdaság
sebezhetősége. Pl. spekulálni lehet annak árfolyamára.
24
24
6
 2019. 08. 29.

Konvertibilitás
Konvertibilitás
Fokozatait értelmezzük 3 dimenzióban:
• A fizetési mérleg • Kizárólag a
1. A nemzetközi fizetési mérleg mely tételeire érvényesül. folyó tételeire valutakülföldire
vonatkozik vonatkozik
Csak a folyó tételekre, akkor részleges, ha a
tőkeműveletekre is, akkor teljes.
Részleges Külső
2. A gazdasági szereplők milyen körére vonatkozik.
3. De jure vs. de facto
Két szélső eset:
Teljes Belső
– Kötött devizagazdálkodás.
• A fizetési mérleg • Valutakülföldire
– Teljes konvertibilitás. ( Ez adja meg a folyó és a és
tőketételeire is valutabelföldire
spekulációs támadás lehetőségét.) kiterjed is vonatkozik

25 26

25 26

Kötött devizagazdálkodás 1. Kötött devizagazdálkodás 2.

Kötött devizagazdálkodás esetében egy szervezetet
Rendszer előnyei:
kizárólagos joggal felhatalmaznak az országban arra,
hogy az ország rezidenseinek valutában és devizában 1. Az állam átlát minden devizaműveletet
felmerült tranzakcióit intézze. 2. Csökkenti az árfolyamkockázatot
Három következménnyel jár: 3. Forró pénzek elkerülik az országot
1. Devizamonopólium 4. Külpiaci sokkok hatása kezelhető
2. Rögzített árfolyamon igényelhetünk valutát 5. Állam szabályozhatja az importot
3. Devizatulajdonosoknak „fel kell ajánlaniuk” a devizát az
államnak megvételre.
Magyarország: 1929-33, majd 1946-1990, MNB
rendelkezett a devizamonopóliummal.
27 28

27 28

7
 2019. 08. 29.

Kötött devizagazdálkodás 3. Szabad devizagazdálkodás 1.

A rendszer hátrányai:
1. Kikapcsolja a határokon átnyúló gazdasági
kapcsolatokban a piaci kontrollt.
2. Minél nyitottabb az ország, annál nehezebb
kontrollálni a devizaműveleteket.
3. A mesterséges árfolyam félreorientál.
4. Működő tőke befektetéseket visszafogja.
5. Korlátozott nemzetközi fizetési módok.
6. A nem kezelhető külgazdasági sokkok minden
gazdasági szereplőt érinteni fognak.
29
• Teljesen szabad devizagazdálkodás: árfolyamot a piac
határozza meg, mindenki szabadon tarthat valutát.
• Konvertibilitás: szabadon, kötöttségektől mentesen
lehet átváltani más országok fizetőeszközére a hazai
pénzt
• A konvertibilitás fokozataitól függ a szabadság
mértéke:
– Kire vonatkozik? (jegybanki, belső, külső)
– Mire vonatkozik? (korlátozott, részleges, teljes) – a fizetési
mérleg mely tételeire!
– Törvényekkel alátámasztott-e? (de facto, de jure)
– Magyarországon már teljes konvertibilitás van!
30

29 30

Szabad devizagazdálkodás 2. Átváltások (FX műveletek) iránti igényt

meghatározó tényezők
A konvertibilitás főbb előnyei:
• Közvetlenebb kapcsolat a világpiaccal, piaci jelzések
érvényesülnek. • Határokon átnyúló reálgazdasági tranzakciók
• Segíti a külföldi befektetéseket. volumene és iránya
• Kedvezőbb fizetési formák a határokon átnyúló • Határokon átnyúló pénzügyi műveletek volumene
ügyleteknél.
és iránya
Feltételek:
• Spekuláció és arbitrázs lehetősége
• Megfelelő devizatartalék.
• Stabil kiszámítható árfolyam.
• Importliberalizáció, piaci verseny.
• Fejlett pénzügyi intézmények és infrastruktúra, bankok,
fizetési rendszerek.
• Fizetési alapmérleg egyensúlya hosszú távon.
31 32

31 32

8

Árfolyam kockázat és az árfolyamváltozások
hatásai
Árfolyam kockázat ⇒ nyitott pozíció.
• 1. „átárazza” a követeléseket, kötelezettségeket és
a vagyont.
• 2. ceteris paribus változtatja a határokon átnyúló
gazdasági tranzakciók szereplőinek helyzetét.
– Gyengülés jó azoknak, akik külföldi fizetőeszközben
szerzik bevételeiket, rossz akiknek külföldi
fizetőeszközben merülnek fel kiadásai.
– Erősödés fordítva.
33
33
Az árfolyam fajtái – árfolyam jegyzés
Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke
Valutaárfolyam: törvényes fizetőeszköz esetében
Devizaárfolyam: számlapénz esetében
(Deviza = valutára szóló követelés, számlapénz)
2 fajta kifejezése:
Direkt árfolyamjegyzés: 1 € = 310 forint (külföldi
fizetőeszköz ára hazai pénznemben)
Indirekt: 1 forint =0,0032 € (hazai pénz külföldi pénzben
vett ára)
Hivatkozási deviza = hivatkozott deviza
35
35
2019. 08. 29.
Árfolyamjegyzés - árfolyamjegyzők
• Egy törvényes fizetőeszköz árának egy másik
törvényes fizetőeszközben történő kifejezése
átváltási (vásárlási-eladási) céllal.
• Az „átváltások piaca” koncentrált, a legfőbb
jegyzők a monetáris szereplők. E mellett a
tőzsdéken is történik árfolyamjegyzés. (Mély piac-
sekély piac)
34
34
Konvenciók az árfolyamjegyzésben
• USA dollár szempontjából fontos fogalom az
egyenes és kereszt árfolyam.
• Egyenes: hivatkozási vagy hivatkozott deviza az
USD. (Ennek történelmi hagyománya a 2. vh. utáni
nemzetközi rendszerből jön, amikor az USD
kulcsvaluta volt.)
• Kereszt: egyik sem USD, általában azonban az
egyenes árfolyamokon keresztül jutunk el ehhez.
36
36
9
 2019. 08. 29.

Az árfolyamok fajtái az árfolyam jegyző

A devizaárfolyamot meghatározó főbb tényezők
szempontjából
Reláció: valuta vételi < deviza vétel 1. Paritás. (Vásárlóerő~, kamat~)
< devizaközép < deviza eladási < valuta eladási
árfolyama 2. Az adott fizetőeszközzel kapcsolatos kereslet és
kínálat. (Nemzetközi fizetési mérleg pozíciója
• Valuta vételi: ha a bank valutát vesz
határozza meg.)
• Valuta eladási: ha mi veszünk a banktól
3. Árfolyam- rezsim, árfolyam-politika.
• Deviza vételi: bank valutára szóló követelést vesz
• Deviza eladási: vállalat külföldre utal át
• Deviza közép: nincs tranzakció, csak elszámolás!
• Árfolyam marzs = eladá si−vé teli

37 38

37 38

Az árfolyam rezsim Árfolyam-politika

Ki vagy mi határozza meg az árfolyamot?
– Rögzített (fix) árfolyam: a monetáris hatóság
– Szabadon lebegő árfolyam: a piac
– Rugalmas (vegyes) árfolyam: van deklarált árfolyam,
de egy sávban el lehet térni tőle: bizonyos keretek
között a piac, monetáris hatóság interveniál. Az
intervencióra a nemzetközi tartalékokat használja.
• A valuta árának direkt és indirekt eszközökkel
történő változtatása.
• Célja: belgazdasági folyamatok terelése, a
versenyképesség javítása, a fizetési mérleg
pozíciójának befolyásolása.
• A közös valutára (€) történő áttérés ezt a
lehetőséget szünteti meg.

39 40

39 40

10
 2019. 08. 29.

Árfolyamok
Le/felértékelés vs. le/felértékelődés
• leértékelés • felértékelés
• Leértékelés= kormányzati döntés, végrehajtója a Példa: 1 EUR = 328,38 HUF Példa: 1 EUR = 328,38 HUF
monetáris hatóság. 2%-kal leértékelik a forintot,
vagyis 1 EUR = 334,94 HUF
2%-kal felértékelik a forintot,
vagyis 1 EUR = 321,81 HUF
• Leértékelődés = devizapiaci folyamatok lesz lesz

eredménye, amelyben sok tényező játszik szerepet. – ösztönzi az exportot,
javítja a hazai termelő
Ld. a nemzetközi fizetési mérleg pozícióját!
versenyképességét
– fékezi az importot,
mert megdrágítja az
importhoz szükséges
devizát
– ösztönzi a tőkeimportot
– fékezi a tőkekivitelt
41
2019.08.23. – MNB középárfolyam
– visszafogja az exportot,
mert a deviza hazai
pénzben kevesebbet ér
– olcsóbb lesz az import,
a külföldi árszínvonal-
emelkedéssel szemben
védelmet nyújt
– ösztönzi a tőkekivitelt
– fékezi a tőkeimportot

41 42

Árfolyamok fajtái Árfolyamok fajtái 2.

• Hatósági árfolyamrendszerek:
– Kötött:
• Rugalmas, vagy szabadon ingadozó
• nincs köze a piachoz árfolyamrendszer
– Rögzített árfolyamrendszer: – Lebegő árfolyamrendszer:
• a devizahatóság állapítja meg, ezt hivatalosan deklarálják, a jegybank • az árfolyamot alapvetően a piaci folyamatok határozzák meg, de
folyamatosan interveniál.
a devizahatóság interveniálhat („dirty floating)
– Intervenciós sávval kiegészített rögzített – Korlátlanul rugalmas, vagy szabadon ingadozó árfolyam:
árfolyamrendszer:
• továbbra is alapvetően a devizahatóság a megállapító, de a piaci hatások is
• kizárólag a piac alakítja (elvi lehetőség, nincs ilyen)
érvényesülnek; a sáv ± 0,75 és ± 15 % között lehetséges
– Rendszeresen kiigazított hivatalos árfolyam intervenciós
sávval kiegészítve:
• a korrekció irányát és mértékét különböző mutatószámok (inflációs ráta,
bérindex, esetleg fizetési mérleg pozíció) alakulásához kötik.
– Csúszó rögzített árfolyam:
• a devizahatóság előre közli, hogy mikor és milyen mértékben fogja
módosítani az árfolyamot. 43 44

43 44

11
 2019. 08. 29.

Köszönöm a figyelmüket!

45

45

12
 2019. 08. 29.

Pénzügyi alapvetések
8. Fejezet
A nemzetközi pénzügyi rendszer
Dr. Nagy Gyula PhD
főiskolai tanár
BGE, PSZK, Pénzügy Intézeti Tanszék
drnagy.gyula@uni-bge.hu

1 2

Nemzetközi aranystandard Nemzetközi aranystandard

• Intézményi feltételek: • Önszabályozó nemzetközi pénzügyi rendszer,

1) a pénzhelyettesítők zavartalan, aranyparitásnak • A fizetési mérleg pozíciók kiegyenlítődése,
megfelelő átválthatósága aranyra és az arany
bankjegyekre történő konverziójának lehetősége; • Árfolyamok ingadozási centruma az aranyparitás,
2) az arany akadálytalan nemzetközi áramlása;
3) olyan szilárd szabályozó rendszer, amely az egyes
országokban a forgalomba lévő pénzhelyettesítők,
kvázi pénzek mennyiségét az aranytartalékokhoz köti.

3 4

3 4

1
 2019. 08. 29.

Az aranypénz rendszer sajátosságai

Nemzetközi aranystandard

Példa a felső aranypont működésére:

ÁRSZÍNVONAL STABILITÁSA • A $ és Ł aranyparitása 1Ł= 2 $.
• A $ Ł bankjegyek aktuális árfolyama 1 Ł = 1,8 $.
• Egy brit üzletembernek 1.000 $–t kell fizetnie az USA-ban.
FIZETÉSI MÉRLEG AUTOMATIKUS 1. Vagy átvált 555,56 Ł-t $-ra és teljesíti fizetési kötelezettségét
EGYENSÚLYA
2. Vagy 500 Ł-ért vesz aranyat, elszállítja az USA-ba, ott az aranyat
beváltja 1.000 $-ra.
ÁRFOLYAMSTABILITÁS 3. Tegyük fel, hogy az aranyszállítás tranzakciós költsége 40 Ł!

ÁRSZÍNVONALAK ÉS KAMATLÁBAK
NEMZETKÖZI KIEGYENLÍTŐDÉSE
5
Amíg a font árfolyama 1,85 $-nál gyengébb lesz, érdemes lesz aranyban
fizetni! (Művelet 1.000/ 540)
Adott aranyszállítási költségek mellett tehát kialakul az árfolyam
ingadozás egy sávja, amelyet a kiviteli és behozatali aranypont határoz
meg. 6

5 6

Nemzetközi aranystandard Nemzetközi aranystandard

Példa az alsó aranypont működésére:
• A $ és Ł aranyparitása 1Ł= 2 $.
• A $ Ł bankjegyek aktuális árfolyama 1 Ł = 2,18 $.
• Egy amerikai üzletembernek 500 Ł–ot kell fizetnie az
Egyesült Királyságban.
1. Vagy átvált 1.090 $-t Ł-ra és teljesíti fizetési kötelezettségét
2. Vagy 1.000 $-ért vesz aranyat, elszállítja az Nagy-
Britanniába, ott az aranyat beváltja 500 Ł-ra.
3. Tegyük fel, hogy az aranyszállítás tranzakciós költsége 80 $!

Amíg a font árfolyama 2,16 $-nál erősebb lesz, érdemes lesz

aranyban fizetni! (Művelet 1.080/ 500) Adott arany szállítási
költségek mellett tehát kialakul az árfolyam ingadozás egy
sávja, amelyet a kiviteli és behozatali aranypont határoz meg.
7 8

7 8

2
 2019. 08. 29.

Nemzetközi aranystandard Az arany demonetizálódásának kezdete

• A valuták egymáshoz viszonyított árfolyama
meglehetősen stabil volt – az aranypont
mechanizmus miatt.
• Adott valutának azt a legalacsonyabb árfolyamát,
ami felett már érdemes az aranyat kivinni az
országból felső, vagy kiviteli aranypontnak
nevezzük. A $ esetében 1,85, ami 0,54 Ł
árfolyamnak felel meg.
• Adott valutának azt a legmagasabb árfolyamát,
ami alatt már érdemes az aranyat behozni az
országba alsó, vagy behozatali aranypontnak
nevezzük. A $ esetében 2,16, ami 0,46 Ł
árfolyamnak felel meg.
• Az I. világháború idején felfüggesztették az
aranyra történő átváltást.
• Az I. világháború után több országban restaurálták
az aranystandard rendszert – de nem volt tartós.
– Verseny UK és USA között a pénzügyi hegemóniáért.
• Aranyrúd-standard.
– Az átváltás korlátozott volt.
– A nemzetközi pénzrendszer nem segített a gazdasági
fejlődésben.
9 10

9 10

A Bretton Woods-i rendszer

Bretton Woods
• 1944. júliusa: konferencia Bretton Woods-ban
– egy teljesen új nemzetközi pénzrendszer születik
– Arany deviza rendszer – arany-dollár standard
• Főbb elemei:
– Csak az USD-nek van aranyparitása: 1 uncia arany ára =
35 USD, a dollár jegybanki szinten átváltható
– A többi valuta árát az USD-hez rögzítették, kis lebegési
sávval (dollár világpénz lett)
– A tagországok egyoldalú intervenciós kötelezettsége az
árfolyam védelmében
– Konvertibilitás fokozatos megteremtése
• Nemzetközi szervezetek felállítása a rendszer
működőképességének biztosítására
– IMF, IBRD, OEEC, OECD, ITO, GATT (később: WTO) stb. 11

11 12

3
 2019. 08. 29.

Bretton Woods A rendszer jellemzői

• Kulcsvaluta egy nemzeti valuta (USD).
– Kulcsvaluta = első számú tartalékvaluta, az árfolyamok rajta
keresztül határozódnak meg, arannyal megtartotta a
kapcsolatát.
• Az USD a résztvevő országok jegybankjai számára
aranyra beváltható volt,
• Rögzített árfolyamrendszer, (vásárlóerő paritás alapján)
– egyoldalú intervenciós kötelezettség
• Fokozatosan kialakuló részleges (tőke tételekre nem
érvényes) konvertibilitás.
• Működését nem az önszabályozás, hanem nemzetközi
intézmények biztosították.
– IMF IBRD, a washingtoni ikrek
14

13 14

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) – A Nemzetközi Valutaalap (IMF)

szupranacionális pénzügyi szervezet
• Szervezeti felépítés:
• Hármas szerepkör, ezek tartalma változik:
– Szavazati arányok az alaptőke arányában
 Szabályozás (árfolyamok, konvertibilitás, pénzügyi
stabilitás) – SDR (Special Drawing Rights, Különleges Lehívási
Jogok) az elszámolás alapegysége
 Finanszírozás (a nemzetközi pénzügyi rendszer végső
mentsvára) – Kormányzótanács: tagok delegálják, évente egyszer
 Egyeztetés, konzultáció a tagországokkal. – Ügyvezető igazgatóság: folyó ügyekért felelős, 5+15
igazgató, vezérigazgató mindig európai. DSK bukása,
• Az IMF = nemzetközi gazdaság stabilitásának kínai helyettese volt.
egyik legfőbb letéteményese, 184 tagország.
– Még nem tekinthető globális monetáris hatóságnak.

15 16

15 16

4
 2019. 08. 29.

A Világbank (IBRD, Worldbank) – A Bretton Woods-i rendszer felbomlása

szupranacionális pénzügyi szervezet
• Háború utáni újjáépítés – de mekkora pénzből? • 1969/ 1971.
• Később fejlesztési bank, majd szerkezeti kiigazítás • USA hegemóniáját
lett a feladata a szegényebb országok számára veszélyeztette az NSZK és
• Felépítés hasonló az IMF-hez (184 tagország) Japán.
– Élén elnök áll, aki hagyományosan amerikai. • Non system,
– Hitelez, de neki is folyamatosan forrást kell szereznie rendszernélküliség.
– kötvénykibocsátás, a világ legjobb adósa (AAA)!
– Árfolyamok lebegtek (floating),
súlyos pénzügyi
egyensúlytalanságok

17 18

17 18

Az arany árának alakulása USD-ben

19 https://goldprice.org/gold-price-history.html 20

19 20

5
 2019. 08. 29.

A globális GDP növekedése (vásárlóerő paritáson, Deviza árfolyamok alakulása a dollárhoz képest
(dollár/deviza 1950 = 100)
százalékban)

https://www.ft.com/content/e82a1f48-a185-11e9-a282-2df48f366f 7d 21 https://www.ft.com/content/e82a1f48-a185-11e9-a282-2df48f366f 7d 22

21 22

Infláció a fejlett országokban Az dollár részaránya a hivatalos globális

(éves százalékos változás)
tartalékokban

https://www.ft.com/content/e82a1f48-a185-11e9-a282-2df48f366f 7d 23 https://wolfstreet.com/2019/07/01/us-dollar-status-as-global-reserve-currency-q1-2019/ 24

23 24

6
 2019. 08. 29.

A globális tartalékok megoszlása A dollár hegemóniája az euróval és a kínai renminbivel

szemben (a globális tartalékok %-ában)

https://www.ft.com/content/e82a1f48-a185-11e9-a282-2df48f366f 7d 25 26
https://wolfstreet.com/2019/07/01/us-dollar-status-as-global-reserve-currency-q1-2019/

25 26

A protekcionizmus mértéke egyes országokban Az életszínvonal alakulása

https://www.ft.com/content/e82a1f48-a185-11e9-a282-2df48f366f 7d 27 https://www.ft.com/content/e82a1f48-a185-11e9-a282-2df48f366f 7d 28

27 28

7

A korai globalizáció pénzügyi rendszere
• Nyitány: az 1974-es olajár- robbanás.
• Liberalizáció. Teljes konvertibilitás, a periféria
országok (emerging markets) kénytelenek jobban
nyitni.
• Dereguláció. Tűzfalak (kínai falak) lebontása a
pénzügyi szolgáltatóiparban
• Privatizációs kivásárlások. A pénzügyi szolgáltató
piacok koncentrációja (M&A)
• Információ technológia adta lehetőségek, a tér és
idő összezsugorodott.
29
29
A 2007-2008-ban kialakult válság új helyzetet
jelentett
• a válság az USA pénzügyi szektorából indult ki, de
a globális rendszer miatt a terhek szétterültek.
• a világgazdasági, ezen belül a reálgazdasági
erőviszonyok a liberalizáció hatására
megváltoztak. (BRIC-országok javára)
• a válság jelentős pénzügyi átrendeződések
elindítója, G-7-ek után G-20.
31
31
2019. 08. 29.
A világ kereskedelmi nyitottsága rekordot
döntött a pénzügyi válságot megelőzően
https://www.ft.com/content/e82a1f48-a185-11e9-a282-2df48f366f 7d 30
30
Mi az Európai Unió?
• A gazdasági és a politikai unió határán álló
regionális integráció, olyan politikai képződmény,
amely esélyt ad a tagországoknak a globális
versenyben történő helytállásra.
• amelyben a tagállamok nemzeti szuverenitásuk
számos elemét megőrizték,
• de amelyben a tagországok többsége számos
elemről le is mondott (pl. a pénzkibocsátás
monopóliumáról, az önálló monetáris politikáról
és önálló fiskális politikáról),
32
32
8
 2019. 08. 29.

Mi az Európai Unió? Az EU pénzügyi rendszere

• 1950-es évek eleje óta folyamatosan fejlődő,
folyamatos válságok nyomán erősödő politikai és
gazdasági közösség.
• Eredeti cél a tartós európai béke feltételeinek
biztosítása, később a globális politikai és gazdasági
versenyben történő helytállás.
33
• Monetáris rendszer, saját valuta, belső érték
nélküli pénzrendszer, erős és autonóm monetáris
hatóság; euró-mint potenciális tartalékvaluta.
• Fiskális rendszer, döntően a nemzeti
költségvetésekre alapozott, de létezik egy Közös
Költségvetés. Itt zajlanak a legfontosabb
változások.
• Liberalizált a globalizált rendszerbe illeszkedő
pénz- és tőkepiac, szabad árfolyamrendszer,
pénzügyi szolgáltató szervezetek és piacok
globális szabályozása.
34

33 34

Az Európai Monetáris Unió- előzmények Az Európai Monetáris

Rendszer (EMS)
• Bretton Woods a Közös Piac számára biztosította az • előzmények:
árfolyam stabilitást.
– „valutakígyó”
• Gazdasági és monetáris unió első koncepciója 1969
Barre-terv, 1970 Werner terv, alapelvek: – 1979: EMS bevezetése
• ECU
1. A valuták szabad átválthatósága, szabad
• árfolyam-rendszer (intervenciós mechanizmus)
tőkeáramlás,
– Európai Gazdasági és Monetáris Unió
2. árfolyamok egymással szembeni visszavonhatatlan • EMI
rögzítése, idővel közös valuta • hitelezési rendszer
3. monetáris tartalékalapok a fizetési mérleg hiányok
kiegyenlítésére
4. Pénzügyi és gazdaságpolitikai koordináció.

35 36

35 36

9
 2019. 08. 29.

A Maastrichti Szerződés Az Európai Unió kibővülése

• Meghatározta a monetáris unió programját
– 1990-93: folyó fizetések, tőkemozgások liberalizálása
– 1994-99: konvergencia-kritériumok teljesítése • 2004. május 1. – 10 új tag felvétele
• Költségvetési deficit < GDP 3%-a – Kettős kihívás az EU előtt:
Államadósság < GDP 60%-a
• gazdasági konvergencia, a bővülés „megemésztése”
• Infláció max. 1,5%-ponttal > 3 legalacsonyabb ország átlaga
• globalizáció – az Európai Unió térvesztésének megállítása
• Hosszú távú nominális kamatláb max. 2%-ponttal > 3
legalacsonyabb inflációjú ország átlagos kamatlába – az új belépők kötelezően vállalták a GMU-hoz való
• Valutaárfolyam ingadozás a ±2,25%-os sávon belül marad csatlakozást, az euró bevezetését
– A pénzügyi válság hatására ±15%-ra bővítették • a konvergencia kritériumok teljesítése függvényében
• bevezetik a Központi Bankok Európai Rendszerét
– 1999-től: az euro bevezetése
• 2002. február 28-ra befejeződik a pénzcsere
38
37 38

37 38

A GMU előnyei és kockázatai A közös pénz

Előnyök
• Nincsenek átváltási és tranzakciós költségek – Egységes piacon egységes
pénz, átláthatóbb
• Ár-transzparencia – árak egységesülése gazdasági kalkuláció.
• Erősödő verseny, növekvő méretgazdaságosság – Nincs árfolyamkockázat.
– Nincsenek átváltási
• A termelési tényezők és a tőke szabad áramlása költségek.
növeli a hatékonyságot – Kisebb a spekulációs
• Információs bázis kiszélesedése támadások veszélye.
• Államadósság kockázata – Kevesebb nemzetközi
tartalékra van szüksége az
• Adórendszerek eltéréséből adódó anomáliák övezeti országoknak.
– Nemzetközi tartalékvaluta.
Hátrányok
– Önálló kamat politika
lehetősége megszűnik
– valutaleértékelés
lehetősége megszűnik,
„belső leértékelés”.
– Korlátozott fiskális
politikai önállóság.

39 40

39 40

10
 2019. 08. 29.

Az EU országainak növekedése, GDP arányos

A globális pénzügyi válság hatásai államadóssága 2015-ben és a historikus maximum
szintje
• Az EU készületlennek bizonyult az átfogó és
hatékony válságkezelésre
– kihívások
• lisszaboni Stratégia megoldatlan feladatai
• Stabilitási és Növekedési Paktum szabályrendszerének
felpuhulása
• az euró-zóna bővülésének lelassulása
• a döntéshozatali és intézményrendszeri struktúra
átalakítása
– Európai Központi Bank intézkedései
• kamatlábcsökkentés, likviditásbővítés

41 http://www.mnb.hu/kiadvanyok/jelentesek/penzugyi-stabilitasi-jelentes/penzugyi-stabilitasi-jelentes-2016-november 42

41 42

Kereskedelempolitikai modellek a Brexit utáni

Az euró-zóna válsága brit-EU együttműködésre
1. Teljes szakítás, vagy GATT/WTO modell
• szuverén adósságválság
– Írország, Görögország, Portugália, Spanyolország, 2. Szabadkereskedelmi övezet kialakítása (norvég
Olaszország modell)
• PIGS
3. A svájci modell
– dilemma: „no bail-out” klauzula versus a bajba jutottak
megmentése
4. Az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és
kereskedelmi egyezmény (CETA)
– az euró-zónából való kiválás lehetséges
következményei, forgatókönyvek 5. EU–Törökország típusú egyezmény
• Brexit 6. Az Albániával, Szerbiával, Bosznia-
– versenyképességi paktum - német-francia szövetség Hercegovinával kötötthöz hasonló társulási
megállapodás.
43 44

43 44

11
 2019. 08. 29.

Az EU fiskális rendszere
Az euró-válság oka
• Közös költségvetés néhány jellemzője:
• A tagországok GNP-ének maximum 1,01%-át • Nagy fejlettségbeli különbségek az övezeti
összpontosítja, országok között. (Balassa-Samuelson hatás)
• Az előnyök aszimmetrikus eloszlása.
• Speciális bevételi szerkezet,
– Nagy és erős gazdaságoknak nagyobb előny.
– vámok, agrárilletékek, VAT, negyedik (GDP arányos)
forrás • Aszimmetrikus pénzügyi rendszer.
– Önálló jegybank, de a közös fiskális politika intézményi
• Speciális kiadási szerkezet feltételei nincsenek meg,
– CAP, Strukturális Alapok, Igazgatás, Belpolitika, – Az övezet a globális pénzügyi piacoknak kitett.
Külpolitika
• Σ Közösségi szinten nem érvényesül a stabilizációs
funkció.
45 46

45 46

Koncepciók az EU továbbfejlesztésére Koncepciók az EU továbbfejlesztésére

• A két- vagy többsebességes integráció • A változó geometriájú integráció

– egy tagállami csoport (a magállamok) definiál – A szoros együttműködést folytató magállamok
és valósít meg közös célokat által kitűzött célt a többi tagállam nem kívánja
• E szorosan együttműködő csoporthoz kapcsolódnak elérni,
később további tagállamok. • Az integrációt a tagállamok két, egymástól tartósan
– Fontos a közös cél megléte elkülönült csoportja alkotja.

47 48

47 48

12

Koncepciók az EU továbbfejlesztésére
• Az à la carte integráció
– Minimálisnak tekintett közös célok feltételezése
– A tagállamok maguk választják meg, hogy
milyen területen folyó együttműködésben
kívánnak részt venni.
49
49
Forgatókönyvek az EU fejlődési irányaira
• A 2. forgatókönyv – „kevesebbet együtt”
– Az egységes piac csupán néhány kulcsterületére
összpontosít, a többi területen kevesebbet
tesznek együtt.
• Hiányzik a közösségi szintű együttműködési szándék
a migráció és a védelmi politika terén
– A közös költségvetés mérete kisebb lenne.
• A mezőgazdasági és kohéziós támogatásokra
fordított kiadások csökkennének.
• A biztonság, a határvédelem és a migráció kiadásait
nem finanszíroznák.
51
51
2019. 08. 29.
Forgatókönyvek az EU fejlődési irányaira
• Az 1. forgatókönyv – „megy minden tovább”
– a jelenlegi irányzatok és törekvések
folytatódásával számol
• a közös költségvetés mérete nem változna,
• növekedne a tagállami hozzájárulás, miközben
eltörölnék az egyedi tagállami kedvezményeket
• csökkenne az agrártámogatások és a kohéziós
források aránya
– az előrehaladás sebessége attól függ, hogy a
tagállamok mennyire képesek
kompromisszumra a közös hosszú távú
prioritások érvényesítése érdekében.
50
50
Forgatókönyvek az EU fejlődési irányaira
• A 3. forgatókönyv – „néhányan többet tesznek”
• A tagállamok arra hajlandó koalíciója specifikus
területeken erősíti az együttműködést
– Ezt jogi és költségvetési eszközökkel is alátámasztják
• A közös költségvetés méretét növelik.
– A pótlólagos kiadásokat a szoros együttműködésben
részt vevő tagállamok fedezik.
– A növekményt a külső tevékenység, a biztonság, a
határvédelem és a migráció finanszírozására fordítják.
– A mezőgazdasági és kohéziós támogatások aránya
csökken.
52
52
13

Forgatókönyvek az EU fejlődési irányaira
• A 4. forgatókönyv – „gyökeres átalakulás”
• Kevés számú prioritás érvényesítésére
koncentrálnak,
– a kitűzött célok köre szűkebb,
– a nagyon magas európai uniós hozzáadott értéket
tartalmazó területekre összpontosul: kutatás-fejlesztés,
közlekedési és energetikai hálózatok
• Máshol kevésbé ambiciózus, sőt csökkenő
intenzitású a közös fellépés.
• Kisebb méretű közös költségvetés
– a mezőgazdasági és kohéziós támogatások aránya
kisebb, nagyobb a biztonság, a határvédelem és a
migráció, a külső tevékenység relatív súlya.
– A bevételekben növelnék az új saját források arányát
53
Köszönöm a figyelmüket!
55
2019. 08. 29.
Forgatókönyvek az EU fejlődési irányaira
• Az 5. forgatókönyv – „sokkal többet együtt”
• az integráció széles tartományában, nagyszámú
szakpolitikában mélyítik el egyidejűleg az
együttműködést
– a kompetenciák megosztása, azok jelentős részének
közösségi intézményekhez való delegálása
– A közös külpolitika nyomán a migráció kezelése
közösségi hatáskörbe kerül.
– Befejezik a belső piac egységesítését az energetika, a
digitális gazdaság és a szolgáltatások terén.
• Erőteljesebben koordinálják a fiskális, a szociális
és az adópolitikát, közösségi szinten történik a
pénzügyi szolgáltatások felügyelete.
53 54
54
55
14