296 Fábiánná Kiss Erzsébet

szen semmiféle említés nem történik a január 3-i resolutio be nem tartásáról
és az efölötti esetleges indignatioról. 17
1673-tól kezdve tehát a helyzet stabilizálódni látszik: az elkobzott Zrí­
nyi—Erangepán (valamint kisebb politikai jelentőségű és birtokú társaik) bir­
tokokon a horvát-muraközi (csáktornyai) kincstári adminisztrátor ós a tenger­
parti javak adminisztrátora osztozott, a Magyar Kamara fennhatósága alatt,
egymáshoz képest mellérendeltségi viszonyban. A muraközi állandó hatás­
köri villongásban volt az ottani császári katonai parancsnokkal (aki viszont
Zrínyi Ádámmal keveredett vitás ügyekbe), a tengerparti pedig a stájer-grazi
kamarával. Egymással is voltak problémáik: mellérendeltség helyett egyik a
másiknak fölöttese óhajtott volna lenni. 18 Az alsó-ausztriai kamarai hivatal­
nokok a tengerparti adminisztrátor — s ezzel a Magyar K a m a r a — hatásköré­
be avatkoztak pl. a jogszolgáltatás területén is. 19 Meg kell említenünk a lakos­
ságot, amely a leginkább megszenvedte a tisztázatlan szituációt. 20
Számos bizottság járt i t t részben helyiekből, részben magyar kamarai­
akból, hogy kivizsgálják és orvosolják a vitás ügyeket. Majdnem mindegyik­
ben részt v e t t a nedelici főharmincados Prasinszky, aki kétségtelenül igen jól
ismerte az itteni viszonyokat régi szolgálata folytán. 21
Visszatérve az Udvari Kamarának a Magyar K a m a r a intézkedésével
kapcsolatos türelmes magatartására, feltételezzük, hogy a nyugalom oka eset­
leg az lehetett, hogy az Udvari Kamara olyan terveket fontolgatott (a birtok­
elkobzás óta — vagy talán előtte is ?) e területekkel kapcsolatban, aminek szem­
szögéből nézve teljesen mindegy volt, hogy mit tesz, hogyan vélekedik a Ma­
gyar Kamara. Erről tanúskodik az udvari kamarai elnöknél, Graf von Sinzen-
dorfnál 1673. december l-jén tartott (titkos tanácsi?) ülésről készült jelentés,
amely szerint a tanácskozás témája Muraköz és a tengerparti egyéb Zrínyi—
Frangepán birtokok Stájerországba való bekebelezése volt. 22 Részt vettek még
báró Hocher udvari kancellár, Kolloniz gróf püspök magyar kamarai elnök,
valamint az alsó-ausztriai kamarai tanácsos von Selb és von Abele. A tanács­
kozás elején — a feljegyzés tanúsága szerint — szégyenkeztek és háborogtak
a résztvevők amiatt, hogy az uralkodónak a fentiek végrehajtására u t a s í t á s t
adó 1671. március 20-i [!] döntésének két és fél éve nem szereztek érvényt.
Szégyene ez a hivatali apparátusnak és nagy kára az uralkodói jövedelmeknek.
A kérdést elsőrangú fontosságúvá tette a birtokok fekvése (tengerpart, h a t á r ­
vidék Magyar- és Stájerország között), nagy jövedelme (kikötők, tengeri só,

17
Ben. res. 1673. jún. 27. Bécs. Udvari K a m a r a a Magyarnak.
18
Adminisztrátor beavatkozik katonai ügyekbe, valamint rossz ellátást biztosít
a katonáknak: TJo. 1677. márc. 9., 28., 1678. jan. 4. — Kolloniz a kamarai tanácsnak
,,circa dependentiam domini Kodermann á dominó Paveschiz." Litt, ad cam. 1675. no.
167. — Zrínyi Ádám vitáira pl. Ben. res. 1688. szept. 9.
19
A grazi kamara követeléseiről, beavatkozásáról pl. 1670-ben: Exped. cam. 1670.
ápr. 29. no. 51., máj. 12. no. 64.; máj. 30. no. 66., júl. 5. no. 61.
20
Lakosok panasza az adminisztrátor ellen: Ben. res. 1673. okt. 11. Lakosok pana­
sza német katonák ellen: uo. 1673. jún. 3.
21
Bizottságok jártak e vidéken (tengerparton is): 1671, 1672, 1673, 1675, 1676,
1679, 1684—1686,
22
1688 stb.
,,Relatio über die [. . .] in puncto der völligen Herüberbringung der Insul
Murakos [. . .] gehaltene Conferenz [. . .] die Incorporierung der Insul Murakös dem
Landt Steyr." Acta radicalia, fasc. 35. no. 5/3. fol. 216. Fogalmazvány.