2023. October 17.

, Tuesday

Kiegyezéskori közgazdaság

Állam
A kiegyezéskori állam formája parlamentáris monarchia lett—› Osztrák-Magyar
Monarchia lett az állam neve

Kormányforma: parlamentárisan korlátozott

Államszerkezete: összetett állam, reálunió

Az államfő és az országgyűlés hozza a törvényeket, a király a parlament többségi

pártjából kinevezett, államnak felelős kormánnyal irányítja a közigazgatást

Helyi közigazgatás: a közigazgatás intézésében az ún. helyi önkormányzatoknak

(törvényhatóságok, községek, döntő részük van)

Bíráskodás
A bíráskodást a közigazgatástól elválasztva a király által kinevezett bíróságok
gyakorolják

Közös szervek, közös ügyek

1867. évi kiegyezési törvény határozza, legjelentősebb az 1867. 12. tc.—› a jogilag
fennálló kapcsolat alapja a Pragmatica Sanctio (a király dinasztikus úton uralkodik)

Az uralkodó alkotmányos jogokkal ruházza fel az országait: alkotmányt fog adni

Magyarországnak a király

Az O-MM közös ügyei: külügy, hadügy, pénzügy

A nem közös ügyekre vonatkozó pénzügyek a magyar pénzügyminiszter

hatáskörébe tartoztak (oktatás, egészségügy stb)

Adhoc ügyek (spontán felmerülő ügyek): közös elvek szerint közölt ügyek
(pénzkibocsátás, kereskedelmi és -vámügyek

Közös ügyek intézésére mindkét állam országgyűlése egy (legfeljebb) 60-60 tagú
küldöttséget választ (ez a delegáció)

1
A két delegáció állapodik meg és készít javaslatot a közös költségvetésre

A megállapított javaslat alapján a külön országgyűlések állapítják meg a közös

költségek viselésének arányát (=kvóta)

Ha a delegáció kvóta ügyében nem tud megegyezni, mindegyik a saját

országgyűlésének határozatát kéri, ha így sem tudnak megegyezni akkor az
uralkodó fog dönteni

Közös ügyeket egy közös minisztérium intézi amely egyik állam minisztériumához
sem tartozik

A közös külügyminiszter van miniszterelnöki rangban

Közös külügyminiszter: közös minisztertanácson az uralkodó távollétében elnököl

A birodalom általános politikai irányvonalát ő dolgozza ki az uralkodóval

összhangban

Ő lesz a császári ház minisztere is: osztrák minisztériumba tartozik ez a pozíció

Közös hadügyminiszter

Hatásköre a hadügyi igazgatásra terjed ki, amellett a hadügyi felségjogok az

uralkodóé

Közös pénzügyminiszter

Közös ügyi költségvetés összeállítása a feladata, a fedezetről egyes országok

pénzügyminiszterei gondoskodnak

A közösen annektált Bosznia-Hercegovina területén a közös pénzügyminiszter

önálló hatáskört kapott

Közös minisztérium felelősségének feladata

Uralkodó

Delegáció (törvényhozás képviselete): a delegációk bármelyike indítványozhatja

bármely közös miniszter perbefogását (a minisztert jogilag felelősségre vonják)

Jogi felelősségre vonás mindkét bizottság határozatával történik

A bírói fórumot a delegációk alakítják ki—6 független állású, törvénytudó

polgárokból

2
További jellemzői a kiegyezési törvénynek

Nem ad részletes szabályokat a közös minisztérium szervezetére, hatáskörére és

működésére

A végrehajtó hatalom tényleges feje az uralkodó volt akinek a közös ügyekre nézve
jelentős mértékben fennmaradt korábbi abszolút hatalma

De vannak korlátjai az uralkodónak: a delegációk ellenőrzik a költségvetést (nem

hatékony), az országos parlamentek kormányokon át közvetve gyakorolta befolyása

Más közös jellegű ügyek: az államadósság megoszlása, egy esetleges

kereskedelmi szövetség létrehozása, közös pénzrendszer kialakítása, közös
vámterület kialakítása

A KIEGYEZÉS BECIKKELYEZÉSE ÉS ÉRTELMEZÉSE

Magyarországon 1867 júliusában cikkelyezték be

Ausztria magyar becikkelyezés után 1867 decemberében iktatta törvénybe a

kiegyezést

Különbség van a magyar és az osztrák értelmezés között, ami a két jogszabály

szövegében is megmutatkozik

Magyar értelmezés: a közös ügyekben 2 szuverén szövetséges állam személyileg és

szervezetileg közös intézményei járnak el

Osztrák értelmezés: a közös ügyeket és a közös szerveket az egykori

összbirodalom jogfolytonosságából származó intézményeknek, a 2 félre osztott
monarchia egysége megtestesítőjének tekintették

Az osztrák törvényből kimaradtak a magyar törvényben oly jelentős utalások a

közjogi átalakulásra, a monarchia 2 felének, különálló államszervezetté alakulása

Az osztrák változatot a Februári Pátens változtatásának értelmezték