George Kelly (1905-1967)

Személyes konstruktumok elmélete

A valóság az, aminek az
ember konstruálja.

konstruktív alternativizmus
„Minden ember tudós” (Kelly)

Hipotéziseket alkotunk és teszteljük azokat

A konstruálás művelete
 megfigyeljük az eseményeket
 értelmezzük az eseményeket
 felismerjük az események mintázatát
 az átélt eseményekre kialakítunk egy struktúrát, jelentést
 Oka/célja:

- Az előrejelzés (anticipáció) az élet alapvető szükséglete.

Minden cselekvésünkben benne van.
- Különösen nagy jelentősséggel bír a személyek közötti
(interperszonális) kapcsolatokban
- Saját konstrukcióink segítségével értelmezzük, értjük meg a
minket körülvevő világot
 Alapfogalmak
 Konstrukció: Gondolkodási kategória, értelmezési séma,
események értelmezésére használt mentális reprezentáció
 Bipolaritás és dichotómia: konstrukcióink kétpólusúak,
igen/nem jelleggel, nem kontinuum mentén használjuk őket
(hasonlóság és kontraszt pólus)
 Érvényességi tartomány: az eseményeknek azon köre, amire
az adott konstrukció alkalmazható
 Érvényességi központ: a konstrukció előrejelző értéke itt a
legmagasabb
 A konstrukciók átjárhatósága (permeabilitás): a konstrukció
érvényességi tartománya milyen mértékben változtatható
meg új események befogadása érdekében
 Prediktív hatékonyság: a hipotézisünk (konstrukciónk) a
gyakorlati alkalmazás során mennyire bizonyul helytállónak
 Osztályozások
 Kontroll szerint
 Preemptív konstruktumok „azon kívül semmi más”
(pl.: kőszívű professzor)
 Konstellációs konstruktumok ~ sztereotípiák: a
konstrukció egyúttal majdnem az összes többi
jellemzőjét is rögzíti (pl.: etnikai megjelölés alapján)
 Propozicionális konstruktumok – nyílt rendszer,
befogadó bármilyen új alternatívával szemben
 Mag1 és perifériás2 konstruktumok
1. A személyek alapfunkcióit irányítják (pl.: anyuci
kicsi fia – felnőtt férfi)
2. A mag-szerkezet komoly módosítása nélkül
változhatnak (pl.: milyen autót vegyek?)
 Kelly személyiség-elmélete
 A személyiség azokból a konstrukciókból áll,
amelyeket az egyén a várható események
előrejelzésére használ.

• Egy másik személyt akkor értünk meg,

ha ismerjük az általa használt
konstrukciókat, a konstrukciókban
összegzett eseményeket, és azt, hogy a
konstrukciók hogyan szerveződnek
rendszerré.
 Kontraszt
Konstrukció

Intelligens
O

O
személy
Etikus
O

O
személy
Boldog
O

O
személy
Elutasító
O

O
személy
Sajnált
O

O
személy
Orvos
O

Főnök
O

O
Elutasított
O

O
tanár
Elfogadott
tanár

O
Partner

O
Nővér

O
Fivér

O
Apa

O
Anya

O O

O
O

O
Self
REP-teszt

 Lista vagy grid (rács) forma

 Az eljárást számos triádra
megismételtetik (rendszerint 20-30-ra),
hogy meghatározhassák hogyan
kategorizálja és differenciálja a v.sz.
ezeket a személyeket.
 Az összes szerep nagyjából egyforma
arányban fordul elő a triádokban.
a pszichológus hipotézisei: a v.sz.
hogyan észleli az életében fontos
szerepet betöltő személyeket és
hogyan „boldogul velük”.
 A REP-teszt eredménye: egy személy konstrukciós rendszere és
az a mód, ahogy azt használja

 Alkalmazás: Emocionális állapotok, pszichológiai

rendellenességek feltárása, rögzített szerep terápia
 Érzelmi állapotok
 Szorongás: A rendelkezésre álló konstrukciók nem
alkalmazhatók az éppen átélt események anticipálására.

Nem az a tény szorongáskeltő, hogy a konstrukciós rendszer nem

funkcionál, hanem annak realizálása, hogy a v.sz.-nek nincs
konstrukciója az események értelmezésére.

a személy nem képes előrejelzésre

nem tudja egészen megérteni azt, ami történik

nem képes megoldani a problémáit

 Bűntudat: annak tudatosulása, hogy a self kikerül saját központi
szerep-struktúrájából
pl.: az egyetemi hallgató, aki tanulóként konstruálta meg
magát, bűntudatot érez, ha túl sok időt tölt a kocsmában

•Fenyegetés:
annak tudatosulása, hogy az egyén konstrukciós
rendszerét drasztikusan meg kell változtatni amiatt,
amit felfedezett, ill. amikor konstrukciós rendszerét
a szétesés fenyegeti. A fenyegetés pszichológiai
erőszak a személy ellen. Pl.: a halál gondolata
 Ellenségesség: állandó erőfeszítés olyan szociális predikciót igazoló
tények kicsikarására, amelyekről már kiderült, hogy hibásak
Az ellenséges személy ahelyett, hogy belenyugodna abba a
ténybe, hogy a más emberekről kialakított elképzelései irreálisak,
és ezért revízióra szorulnak, megpróbál másokat arra
kényszeríteni, hogy elvárásainak megfelelően viselkedjenek.
Pl.: apa-felnőtt lány konfliktus
Pszichológiai rendellenességek
magyarázata és kezelése
 Pszichés zavarok magyarázata
- Mánia (dilatáció)
- Depresszió (a dilatáció ellenkező pólusa - beszűkítés)
- Paranoia (üldözési terminusokban konstruál)
 Rögzített szerep terápia
 Rögzített szerep vázlat
 Rekonstrukció
 Próba
 Mintha ő volna az a személy