3.

Az enzimek szerkezete

Szövegkiegészítés

Az enzimek kémiai összetételük alapján egyszerű vagy összetett ………….1……..Az utóbbiak nemfehérje
alkotórésze a ……………2………….Ez lehet akárcsak egy fémion, például a citokrómokban, vagy kis
relatív atomtömegű szerves vegyület, amely kapcsolódhat szorosan az enzimhez, de onnan könnyen
le is disszociálhat. A disszociábilis ……2……. csoportok a ………..3………..Ezek gyakran ………….4…jellegű
csoportok, mint például a B12 származékok.

Egyszerű választás

5. Melyik fémion található a citokrómokban?

A. kalcium
B. magnézium
C. kobald
D. vas
E. kálium

Rövid válasz

6. Sorolj fel három koenzimet!

4. Az enzimek működése

Az alábbi ábrasor az enzimek általános működési elvét szemlélteti

Ábraelemzés

1. szubsztrát 2. enzim 3. átmeneti komplex 4. termék 5. Az A-val jelölt részlet nem szerepel a
felsorolásban. Nevezd meg!

Az enzim és a szubsztrát összekapcsolódásáról írta találóan Emil Fisher német vegyész 1894-ben azt,
hogy a szubsztrát úgy illeszkedik az enzim megfelelő részletébe, mint a kulcs a zárba. Ma már tudjuk,
hogy a hasonlat szemléletes, de nem teljesen helytálló!

Rövid válasz

6. Miért túlhaladott ma már Fisher találó hasonlata?

7. Mit értünk szubsztrátspecifikusságon?

Az alábbi ábra az enzimreakciók általános sebességgörbéjét mutatja

Rövid válasz

8. Hogyan (milyen dimenziót használva) lehet kifejezni és összehasonlíthatóvá tenni a különböző

enzimreakciók sebességét?

Igaz-hamis állítások

9. Az enzimreakció általános sebességi görbéje telítési görbe

10. Alacsony szubsztrátkoncentráció mellett a görbe erősen megemelkedik

11. Magas szubsztrátkoncentráció mellett a reakciósebesség állandó érték

Ábrakészítés

12. Rajzold le a fenti enzimreakció sebességgörbéjét arra az esetre, amikor megnöveljük az enzim
koncentrációját!

5. Az enzimek csoportosítása működésük szerint

Párosítás-illesztés

A. oxidoreduktázok működésének eredménye

B. transzferázok működésének eredménye
C. hidrolázok működésének eredménye
D. liázok működésének eredménye
E. izomerázok működésének eredménye
F. szintetázok működésének eredménye
1. a fehérjék bontása a bélcsatornában
2. egy olajsavból palmitinsav lesz
3. glicerinaldehid-foszfátból glicerinsav lesz
4. két glükózból egy maltóz lesz
5. egy fruktózból glükóz lesz
6. egy aminosavból egy aminocsoport átkerül egy ketosavra

6. Enzimek vizsgálata

A kataláz nevű enzim a hidrogén-peroxid elbontását katalizálja a következők szerint:

2H2O22H2O+O2. Az így szabaddá váló oxigén a sejtek oxidációs reakcióiban használódik fel. A
kataláz állati és növényi szervezetben is megtalálható és a bennük keletkező mérgező hidrogén-
peroxidot azonnal ártalmatlan alkotórészeire bontja.

A vizsgálathoz friss májat használunk:

1. vizsgálat: A friss májból egy kb. 0,5 cm3-es darabot egy kémcsőbe teszünk, míg egy hasonló
térfogatú májdarabkát éles ollóval igen apró darabkákra vágunk és úgy helyezzük egy másik
kémcsőbe. Mindkettőre 5 cm3 desztillált vizet, majd ugyanennyi 1%-os hidrogén-peroxid-
oldatot öntünk.
Rövid válasz
1. Mit tapasztalunk a kémcsövekben?
2. Melyik kémcsőben lesz intenzívebb a folyamat? Miért?

Ezután a vizsgálatot úgy végezzük el, hogy a kémcsövek tartalmát a hidrogén-peroxid

hozzáadása előtt felforraljuk.

3. Mit tapasztalunk ezúttal?

4. Mi a tapasztalat magyarázata?
2. vizsgálat: Három kémcsőbe nyálamiláz-oldatot töltünk, majd az elsőbe megfelelő oldatok
segítségével 5-ös pH-t, a másodikba 7-es pH-t, a harmadikba 9-es pH-t állítunk be. Ezután 1-1
cm3 keményítőoldatot adunk hozzájuk, majd néhány csepp Lugol-oldatot csepegtetünk
beléjük, és megfigyeljük a változásokat.
5. Mit tapasztalunk kevés idő elteltével a három kémcsőben?
6. Mi a megfigyelt változás közvetlen oka?
7. Magyarázzuk meg az észleléseinket!
3. Vizsgálat: Hajtsuk végre az előző kísérletet úgy, hogy ezúttal öt kémcsőbe töltünk
enzimoldatot, ezt követően azonban az elsőbe néhány csepp tömény fenol-oldatot, a
másodikba abszolút alkoholt, a harmadikba benzint, a negyedikbe tömény réz-szulfátot, az
ötödikbe 1%-os nátrium-hidroxid-oldatot öntünk, és csak ezután adjuk hozzá előbb a
keményítő-oldatot, majd a néhány csepp Lugol-oldatot.
8. Mit tapasztalunk 10 perc elteltével?
9. Mi az észlelés magyarázata?
10. Miért használható fertőtlenítőszerként a fenol-oldat?
11. Mindhárom vizsgálat tapasztalata az enzimek egyik alapvető, közös sajátosságára
vezethető vissza. melyik enzimsajátosság magyarázza a három vizsgálatban
tapasztaltakat?