1. Acetilkolin: az elsőként felfedezett neurotranszmitter molekula.

Mind a perifériás mind a

központi idegrendszerben ingerületátvivő anyagként működik, sok fajban köztük az emberben is. Az
acetilkolin az autonóm ganglionok neurotranszmittere.

2. Acetil-CoA: Ez a molekula fontos szerepet játszik az anyagcsere folyamatokban. Fő feladata a

citromsavciklusban az acetilcsoport oxidálandó szénatomjának szállítása az energiatermelés céljából.
Kémiailag a koenzim A tiol és az ecetsav (acetil-rész) tioésztere.

3. Aerob: Oxigén jelenlétében lejátszódó kémiai folyamatok.

4. Akciós potenciál: Az ingerület az inger haladását jelenti az idegsejteken. Ez a folyamat egy

bioelektromos jelenség, amely oxigénfogyasztással és hőtermeléssel jár, és kifejezője az akciós-
potenciálgörbe, amit oszcilloszkóppal lehet kimutatni. A membránpotenciál inger hatására
bekövetkezõ ugrásszerû megnövekedése, majd lecsengése.

5. Aktin: eukarióta sejtekben előforduló fehérje, a sejteken belüli mozgásokért és átalakulásokért

felelős.

6. Aktív transzport: Az aktív transzportok a sejt részéről energiát igényelnek. A felhasznált kémiai
energia az ATP bontásából származik. Aktív transzporttal a sejt a számára szükséges anyagot a
nagyobb koncentrációjú hely irányába is képes szállítani.

7. Aldoszteron: Az aldoszteron a mineralokortikoidok családjába tartozó szteroid hormon.

Mellékvesekéreg külső részében termelődik. A vér nátrium-kálium egyensúlyát hivatott szabályozni.

8. Anabolizmus: A környezetből felvett anyagok beépülése az élő szervezetbe, illetve a

szervezetben végbemenő építő folyamatok. A lebontási folyamatok összességét katabolizmusnak
nevezik.

9. Anaerob: A levegő kizárásával végbemenő kémiai folyamat.

10. ATP: Az ATP kémiai energiát szállít a sejten belül az anyagcsere folyamataiban. Az energia a
foszfát csoportok közötti kötésekben raktározódik. Egy csoport leszakadásával átlag 30 kJ energia
szabadul fel mólonként. A fotoszintézis és a sejtlégzés folyamataiban energiaforrásként szerepel. ; A
tápanyagok lebontása során egy kulcsfontosságú molekula, az adenozin-trifoszfát (ATP) képződik
sejtjeinkben, Az ATP, mint „nagy energiájú” vegyület biztosítja a különböző biokémiai folyamatokhoz
szükséges energiát.

11. ATP-áz: Egy enzim. Két sejtmembrán közötti elektrokémiai energiát alakítja át szabadenergiává.
Katalizálja az ATP-t ADP-vé (foszfátátvitellel).

12. ATP-szintáz: Egy kulcsfontosságú enzim. ATP-t szintetizál (ADP-ből), ami a sejtek fő energiatároló
molekulája.

13. ATP-PCr rendszer: A PCr a foszfokreatin nevű vegyület, főleg az izomban található, ott raktároz
energiát. Ebből keletkezik az ATP, foszforizáció után.
14. £ hélix: a fehérjék leggyakoribb másodlagos szerkezete, amelyben polipeptid láncokba
csavarodnak fel. Spirális szerkezetét a hidrogénkötések adják.

15. Bioenergetika: Az élő testek energiagazdálkodásával foglalkozó tudományág.

16. b-lemez: Másodlagos fehérje szerkezet. A polipeptidláncok egymás mellett helyezkednek el, a
hidrogénhidak a -CO és -NH csoportok között jönnek létre.

17. b-oxidáció: A zsírsavak a sejtek mitokondriumaiban a b-oxidáció során bomlanak le több

lépésben.

18. Citokróm: A mitokondriumban és az endoplazmatikus retikulumban található. Az

elektrontranszportért felelős vegyület.

19. Citrátkör: A különböző tápanyagok lebontásának első fázisában piruvát vagy acetil-CoA
képződik. A képződöt acetil-CoA fog belépni a citrátkörbe, ahol oxidálódik, és így CO2 keletkezik.

20. Cori-ciklus: A harántcsíkolt izomban fokozott munkavégzés esetén jelentős mennyiségű laktát
halmozódhat fel, amit a máj glükózzá alakítva visszajuttat az izomszövetbe.

21. Dipeptid: Két aminosavból álló fehérje lánc.

22. Diszacharid: Kettős cukor, mint pl. a szacharóz. Egy glükóz és egy fruktóz molekulából áll.

23. DNS: A sejtmag plazmájában megfigyelhető dezoxiribonukleinsav. A DNS kettős spirál

szupramolekuláris szerveződése.

24. Egyszerű lipid: A lipidek vízben nem, vagy csak nehezen oldódó, azonban szerves (apoláros)
oldószerekkel kivonható biomolekulák.

Csoportosításuk:

- egyszerű, vagy nem elszappanosítható lipidek,

- összetett, vagy elszappanosítható lipidek.

25. Elektrontranszportlánc: Biokémiai redukciós-oxidációs reakciók egymást követő sora, amelyben

elektronátmenet történik hordozók sorával. Elektrontranszportlánc, amelyet légzési láncnak is
neveznek, képezi az aerob légzés utolsó lépését.

26. Endocitózis: Az a folyamat, melyben egy sejt a környezetében található makromolekulákat,

oldott anyagokat, szilárd részecskéket bekebelezéssel felveszi.

27. Endoplazmatikus retikulum: Az egyik legfontosabb sejtalkotó az endoplazmatikus retikulum

(ER), mely főleg a sejtmag közelében található. Egyes helyeken csöves vagy tubuláris, máshol inkább
lemezesnek tűnő, laposra összenyomott, egymással közlekedő üregeket alkotó, ciszternális rendszer.
Agranuláris formája a sima felszínű endoplazmatikus retikulum (SER), melynek felszínén nem ülnek
riboszómák. Elsősorban a szénhidrát- és a lipidszintézisben játszik szerepet. Kifejezett a szteroidokat
termelő sejtekben (pl. a here intersticiális sejtjeiben a koleszterinből tesztoszteron képződik). A
szervezet számára idegen vegyületek (xenobiotikumok), peszticidek, gyógyszerek átalakításában is
szerepet játszik. Az izomrostokban a Ca2+ raktára. Az endoplazmatikus retikulum granuláris
(szemcsés) formája a durva felszínű endoplazmatikus retikulum (DER), ami általában lemezes,
ciszternális felépítésű. A DER szemcsés megjelenését a felszínén található riboszómák adják. A DER az
intenzív fehérjeszintézis helye. A szintetizált fehérjék túlnyomó része glikoproteiddé alakul. A SER és
a DER együttese a sejtben folytonos teret zár magába. Ez helyenként kapcsolatot tart a maghártya
perinukleáris résével is, annak megfelelően, hogy a sejtmaghártya külső lemeze az endoplazmatikus
retikulum membránjában folytatódik.

28. Esszenciális aminosav: Az aminosavak egy részét képtelen előállítani a szervezet, a

környezetből veszi fel. Ezeket esszenciális aminosavaknak nevezzük (például az Arg, Met, Thr, Lys,
Leu, Ile, Phe, Val, Trp).

29. Exocitózis: A sejtüregben (vakuólumban) levő anyagoknak a sejten kívüli térbe való ürítése. A
sejtüreg a sejthártyával összeolvad, majd a külső tér irányába felnyílik, és a benne levő anyagokat így
kijuttatja. Az exocitózis jellemző pl. a mirigysejtekre.

30. Enzim: A reakciók sebességszabályzó katalizátorai.

31. FAD: A NAD+ mellett a másik fontos elektron- (hidrogén-) szállító a flavin-adenin-dinukleotid
(FAD).

32. Fruktóz: más néven gyümölcscukor. A legédesebb cukorféleség, a gyümölcsökben és a mézben

található meg természetes formájában.

33. Foszfolipid: A zsírok egy különleges csoportja, amelynek tagjainál a molekula egy része (a "fej")
erősen poláros, és így, a legtöbb zsírral ellentétesen, vízoldékony (hidrofil), míg a fennmaradó hosszú,
apoláros szénlánc nem vízoldékony (hidrofób).

34. Glicerin: Cukoralkoholok - az aldehid-, illetve a ketocsoport redukciójával keletkeznek. A

legegyszerűbb cukoralkohol a glicerin.

35. Glikogén: A glükóz poliszacharidja. Funkciója a rövidtávú energiaraktározás a sejtekben. Főleg a

máj és az izmok raktározzák, de az agy, a méh és a hüvely szintén képes szintetizálni.

36. Glikolízis: A cukorlebontás citoplazmában lejátszódó folyamata a glikolízis (glykys = édes, lysis
= hasítás). A glikolízis során egy molekula glükózból két molekula piroszőlősav lesz, amiből aerob
körülmények között acetil-CoA képződik. Anaerob viszonyok esetén a végtermék tejsav lesz. A glükóz
foszforilációja után a 6 C-atomos molekulákban őrződik meg a felhasznált ATP energiája. A 6 C-
atomos fruktóz-1,6-biszfoszfát az aldoláz enzim segítségével két 3 C-atomos triózfoszfátra hasad. A
triózfoszfátok a triózfoszfát-izomeráz enzim által katalizált reakcióban reverzibilisen átalakulhatnak
egymásba. A glicerinaldehid-3-foszfát foszforilációja és oxidációja a következő lépés. Az
oxidoredukciós folyamatban a NAD+ koenzim a partner. A keletkezett NADH anaerob körülmények
között a glikolízis végén, aerob helyzet esetén a terminális oxidációban oxidálódik vissza NAD+-dá.
Alkoholos erjedés esetén anaerob körülmények között a piroszőlősavból az alkohol-dehidrogenáz
enzim hatására etilalkohol lesz. A tejsavas erjedés során a laktát-dehidrogenáz enzim segítségével
laktát képződik. Aerob út esetén az acetil-CoA a citrátkörbe megy.

A glikolízis energiamérlege

Anaerob körülmények között:

Glükóz + 2 Pi + 2 ADP 2 laktát + 2 ATP + 2 H2O

Aerob körülmények között:

Glükóz + 2 Pi + 2 ADP + 2 NAD+ 2 piruvát + 2 ATP +2 H2O + 2 NADH

Oxigén jelenlétében a két piroszőlősav további lebontása még 36 ATP termeléséhez vezet.

37. Glukoplasztikus aminosav: Az aminosavak szénláncának a sorsa az -NH2 csoport eltávolítása

után többféleképpen alakulhat.Attól függően, hogy mi a metabolizmus további útja,
megkülönböztetünk glukoplasztikus, ketoplasztikus, illetve mindkét típusba sorolható aminosavakat.
A glukoplasztikus aminosavból piroszőlősav képződik, ami a glükoneogenezisben vehet részt.
Glukoplasztikus aminosav pl. az alanin, glicin, szerin, cisztein.

38. Glutamát: A glutamátnak központi szerepe van az aminosavak anyagcseréjében.

A glutamát egyike azon kevés aminosavnak, mely ammónia formájában adja le az aminocsoportját. A
glutamát képzésében és lebontásában a glutamát-dehidrogenáznak is fontos szerepe van. A reakció
során az ammónia az a-ketoglutaráthoz kötődik.

39. Glükóz: Az élővilágban a legelterjedtebb szénhidrát a D-glükóz (C6H12O6). A glükóz a sejtek

legfontosabb, legkönnyebben mobilizálható energiaforrása, a vékonybél hámsejtjein keresztül
felszívódva glikogén formájában raktározódhat az izomban és a májban, zsírrá átalakulva energiát
szolgáltat, nem-esszenciális aminosavak szintéziséhez a C-vázat biztosítja.

40. Glükóz-alanin ciklus: Ebben a folyamatban, a glükóz lebontása során alanin termelődik, amely a
májba visszatérve újra glükózzá alakul (glükoneogenízisben).

41. Glükóz-6-foszfát: A glikolízis során termelődő anyag. ADP és ATP termelésnél van
kulcsfontosságú szerepe.

42. Glükogenolízis: Ez a folyamat a glikogének lebontása.

43. Glükoneogenezis: Cukorújraképzés.

Golgi-apparátus: Nagyjából 1 mm átmérőjű, felszínén riboszómát nem hordozó, membránzsákokból

kialakuló képződmény alkotja a Golgi-készüléket. Fehérjéket vesz át a DER-től, módosítja a
glikoproteidek oligoszacharid magját, szortírozza a makromolekulákat a sejtorganellumokba,
membránépítőnek, vagy szekrécióra.

45. Hidrofil: vízoldékony.

46. Hidrofób: Víztaszító tulajdonság. A kémiában az olyan liofób anyagokat nevezik így, amelyek
nehezen lépnek kapcsolatba a vízzel. Az apoláros kovalens kötésű vegyületekre, különösen a
szénhidrogénekre (pl. olajokra) jellemző.

47. Karotinoid: A növényekben és állatokban is előforduló, izoprén egységekből felépülő lipidek. A

növényekben képződik a b-karotin, mely az A vitamin előanyaga.

48. Katabolizmus: A metabolizmus egyik csoportja a katabolizmus, amelyen a lebontó folyamatok

összességét értjük.

49. Koenzim: Az enzimek aktiválásához szükséges, a fehérjerészhez lazán, reverzibilisen

kapcsolódó, nemfehérje-természetű csoport.

50. Ketontest: Éhezéskor a máj zsírbontásából származó ketontestek égetése az elsődleges.

51. Ketoplasztikus aminosav: melyek lebomlási terméke acetoacil-CoA v. acetil-CoA,

ketontestek képződésében vesznek részt.

52. Kemiozmózis: A légzési lánc oxidoredukciós mechanizmusához kapcsoltan protonok (H+)

pumpálódnak a mitokondriális mátrixból a membránok közötti térbe - proton motoros erő jön létre.
Az elektrokémiai grádiensnek megfelelően a protonok az ATP-szintáz segítségével visszajutnak a
mátrixba, miközben az ADP foszforilálódik és ATP lesz belőle - Mitchell-féle kemiozmotikus elmélet.

53. Koleszterin: Szervezetünk nélkülözhetetlen szteránvázas vegyülete, azonban nagy mennyiségű

felhalmozódása súlyos következményekkel jár.

Szerepe lehet:

- a membránok fluiditásának szabályozása,

- szteroidhormonok szintézise,

- epesavak szintézise.

54. Kortizol: egy szteroid hormon, amit az emberi szervezet a mellékvesékből bocsájt ki. Ezt a
hormont az emberi szervezet, akkor bocsájtja ki, amikor stressz alatt áll.
55. Kreatin-foszfát: nagy energiájú molekula amely az izommunka során felhasznált ATP
újraépítéséért felelős.

56. Kreatinin: A kreatinin az izmokban megtalálható kreatin nevű fehérje-természetű anyag

bomlási terméke.

57. Laktát: Tejsav. Egy szerves sav, mely számos biokémiai folyamatban játszik szerepet. Intenzív
erőfeszítés, mint például futás hatására, amikor hirtelen megnő a szervezet energiafelhasználása, a
tejsav gyorsabban termelődik a szövetekben, mint ahogy lebomlik, ezáltal nő a tejsav koncentrációja.
Ez egy hasznos folyamat, mert így a NAD+ koncentrációja nem csökken, vagyis az energiabefektetés
fenntartható. A megnövekedett tejsavmennyiség többféle úton csökkenthető. Például a jó
oxigénellátással rendelkező izomrostokban oxigén hatására piroszőlősavvá alakul, mely ezt követően
a citromsav-ciklusban hasznosul, vagy egy másik úton a Cori-ciklus útján a májban glükózzá alakul.A
közvélekedéssel ellentétben ez nem okozza a sem szervezet savasságának növekedését, sem
izomlázat.

58. Laktóz: Laktóz (tejcukor) - az emlősök tejében fordul elő.b-D-glükózból és b-D-galaktózból álló
diszacharid.

59. Lipolízis: A zsírsavak mobilizálása – Lipolízis

A raktározott zsírsavakhoz a szervezet a lipidek bontásával jut hozzá - ezt a folyamatot nevezzük
lipolízisnek. A trigliceridekből a lipáz nevű enzim glicerint és szabad zsírsavat állít elő. A glicerinből a
májban glicerin-3-foszfát képződik, amelyből vagy újra triglicerid lesz, vagy dihidroxi-aceton-foszfáton
keresztül belép a glikolízisbe. A zsírsavak pedig, mint energiaforrás a vérkeringés útján jutnak el a
szervekhez.

60. Lipoprotein: fehérjét és lipideket tartalmazó összetett anyagok.

61. Lizoszóma: a citoplazmában elhelyezkedő eukarióta sejtszervecske, melynek alapvető

jelentősége van a sejt védekezési mechanizmusaiban és bizonyos anyagcsere-folyamatokban.

62. Membrán: sejthártya, amely elhatárolja egymástól a sejteket.

63. Membránfehérje: Két fajtája van. Integráns: szoros kapcsolatban állnak a lipid kettős réteggel (a
membránt teljesen átérő pl csatornák), Periferiális: nincsenek közvetlen kapcsolatban a foszfolipid
kettősréteg hidrofób részével (membrán felszínén helyezkedik el pl receptorok)

64. Metabolizmus: Vagy hétköznapi nevén anyagcsere. Egy orvosi és biokémiai fogalom, mely az élő
szervezetekben végbemenő anyag-, energia- és információáramlást jelenti.

65. Miozin: az izomzat fehérje természetű rugalmas anyaga.

66. Mitokondrium: Az eukarióta sejtekben található, az energia előállításában és annak

elraktározásában szerepet játszó sejtszervecske. Az előállított energiát makromolekulák formájában
tárolja. Alakja henger vagy gömb. Kettős membránrendszere van.
67. Monoszacharid: a legegyszerűbb formájú cukrok, általában színtelen, vízben oldódó kristályos
anyagok, egy részük édes ízű. A monoszacharidok közé tartozik például a glükóz (dextróz), fruktóz
(levulóz), galaktóz, xilóz és ribóz.

68. NAD: nikotinamid-adenin-dinukleotid, egy igen fontos biokémiai kofaktor. Alapvető szerepük van
az elektronok szállításában a redoxpotenciál-transzfer során.

69. Nem esszenciális aminosav: ilyen például az alanin, melynek számos feladata van. pl: nagy
szerepe van a nitrogén a szövetekből a májba történő szállításában vagy antitestek termelésével
segíti elő az immunrendszer működését.

70. Neutrális zsírok: glicerin és különféle zsírsavak észterei. Leggyakoribb zsírsavak a 16

szénatomszámú palmitinsav és a 18 szénatomszámú sztearinsav és olajsav, amelyek különböző
variációkban csatlakozhatnak a glicerinhez, ettő függ a halmazállapotuk. Hétköznapokban fellelhető
formái: zsír, étolaj stb.

71. Nyugalmi membránpotenciál: nem más, mint egy ion egyensúlyi potenciálja, ahol az adott ion
koncentráció gradiensének megfelelő vándorlása és a sejtmembrán elektromos töltése egyensúlyban
van ; Nagyobb méretű, töltéssel rendelkező részecskék, ionok nem képesek a membránon átjutni, a
membrán két oldala között az egyenlőtlen töltéseloszlás miatt potenciálkülönbség alakul ki.

72. Oxálacetát: Az oxálecetsav négy szénatomos dikarbonsav, amely a citromsavciklus és a

glukoneogenezis köztitermékeként jelenik meg.

73. Oxidáció: az a folyamat, amikor egy anyag oxigénnel egyesül.

74. Oxidatív foszforiláció: A folyamat a mitokondriumban játszódik le. Lényege, hogy a molekuláris
oxigén redukciója során vízkeletkezés közben ATP szabadul fel.

75. Oxidatív rendszer: A sejten belüli oxigén felhasználása.

76. Összetett lipid: Komplex lipidek. Fontos élettani funkciókkal rendelkeznek. Ide tartoznak például:
foszfolipidek, foszfatidok, lecitinek.

77. Ösztrogén: Az ösztrogén szteroid vegyületek kombinációja. Az ösztrogén-ciklus-ban van szerepe

valamint ez a legfontosabb női nemi hormon.

78. Passzív transzport: A passzív transzportok a sejt részéről energiát nem igényelnek. A különböző
transzportok esetében az anyagokat a membrán két oldala között fennálló koncentrációkülönbség
hajtja. A szállítófolyamat típusát a sejthártya szerkezete határozza meg, valamint az, hogy a
szállítandó anyag milyen fizikai tulajdonságokkal rendelkezik.

79. Pentóz-foszfát ciklus: A glükóz lebontás alternatív útja, a citoplazmában játszódik le. Glükóz
direkt oxidációja, de nemcsak a glükóz miatt fontos, hanem azért is, mert a bioszintézisekhez pentóz-
foszfátokat és NADPH-t is szolgáltat. Két szakasza van oxidatív és nem oxidatív.

80. Piroszőlősav: A piroszőlősav egy alfa-ketosav

. színtelen, ecetsavszagú folyadék. Vízzel minden arányban elegyedik, alkoholban, éterben oldódik.

81. Polipeptid: A polipeptidek 10-nél több aminosavegységből álló peptidek.

82.Poliszacharid: nagy molekulájú szénhidrátokat nevezzük így, keményítő és a cellulóz szőlőcukor-

molekulák sokaságából épül fel. Hidrolízissel egyszerű cukrokra bonthatók. Vízben nem oldódnak.

83.Progeszteron: Egyfajta női nemi hormon, ami segíti a szervezetet felkészülni a terhességre.

84. Prosztaglandin: A telítetlen zsírsavak egyik csoportja, amelyet bizonyos ingerek hatására a test
minden szövete termel. Nagyrészt a sejthártyában lévő arachidonsavból származnak, valószínűleg a
keletkezés helyén hatnak. Élettani szerepük teljesen nem tisztázott, de szerepük van a sárgatest
visszafejlődésében, a vérlemezkék működésében, a fekélyek elleni természetes védekezésben és a
gyulladások kiváltásában.

85. Proteolízis

86. Redukció: Általánosabb értelmezésben az a folyamat. Amikor a vegyület pozitív alkotórészének

(kation) vegyértéke csökken, vagyis, amikor egy ion vagy molekula elektronokat vesz fel.

87. Riboszóma: A citoplazmában elhelyezkedő, riboszomális RNS-ből és fehérjékből álló

sejtszervecske. Minden élőlény sejtjeiben megtalálhatóak. Nagyobb számban, a citoplazmában, a
durva endoplazmatikus retikulum felszínén, a mitokondriumokban és a plasztiszokban fordulnak elő.

88. Sejtmag (nukleusz): az eukarióta sejtekben megtalálható sejtszervecske, mely a sejt genetikai
anyagának legnagyobb részét tartalmazza. Két fő funkciója van: irányítani a citoplazmában zajló
kémiai reakciókat és a sejtosztódáshoz szükséges információkat tárolni.

89. Szacharóz: A szacharóz vagy étkezési cukor (nádcukor, répacukor, juharcukor) egy diszacharid,
melyet egy glükóz és egy fruktóz molekularész alkot.

90. Szteránváz:

91. Szteroid: A lipidek szerepe az emberi szervezetben: tartalék energiaforrás, membránstruktúra

alkotása, mechanikai védelem, hőszigetelés, szteroidhormonok képzése, zsírban oldódó vitaminok
szintézise. Alapanyaguk aktív izoprén, melyek gyűrűvé záródásával lanoszterol keletkezik, ami viszont
a koleszterin előanyaga. A szteránváz bontása nem lehetséges a szervezetben, mert nincs hozzá
enzim. A szteroidok sokféleségét a vázhoz kapcsolódó különböző oldalláncok adják.

92. Telítetlen zsírsav: A zsírsavak lehetnek telítettek, illetve kettős kötéseket tartalmazó telítetlen
zsírsavak.

93. Telített zsírsav: A zsírsavak lehetnek telítettek, illetve kettős kötéseket tartalmazó telítetlen
zsírsavak.

94. Terminális oxidáció: Terminális oxidáció - a mitokondriális légzési lánc.A szerves molekulákból
származó hidrogének a NAD+ segítségével a mitokondriumba szállítódnak, ahol a terminális
oxidációban vízzé oxidálódnak.

95. Tesztoszteron: A legfontosabb férfi nemi hormon. A férfi szervezet a tesztoszteront a herékben
állítja elő, míg a nők szervezete a petefészekben és a mellékvesékben termel minimális mennyiségű
tesztoszteront. A férfihormonok a női hormonokkal (ösztrogén és progeszteron) együtt a
petefészekben és a mellékvesékben képződnek.

96. Triglicerid: A trigliceridek, ún. neutrális zsírok, a táplálkozás során felvett zsírok legfőbb
alkotóelemei, illetve a szervezet zsírraktárai is főként ezekből épülnek fel. A trigliceridek közé soroljuk
a disznózsírt, a vajat, az olajat, stb., melyekre más és más zsírsavösszetétel jellemző.

97 . Tropomiozin: Az izomműködést szabályzó fehérje

98. Troponin: ua.: 97

99. Urea: A szerves ureát két szervetlen sóból, a kálium-cianátból és az ammónium-szulfátból

állítják elő – egyébként pedig a fehérjelebontás egyik legfontosabb végterméke.

100. Ureaciklus: A vér ammónia koncentrációjának normális szinten tartása többféle úton
történhet. Ezek közül a legfontosabb az ornitin-, vagy más néven ureaciklus.

A folyamat lényege, hogy az ammóniából urea képződik. Az ureaszintézis a májban zajlik, mivel a
teljes enzimrendszer csak ott működik.A N mintegy 90%-a urea formájában hagyja el a szervezetet.
Az urea egyik -NH2 csoportja az ammóniából, a másik az aszpartátból származik.