Károly Róbert pénzügyi politikájának gazdasági alapjai

Károly Róbert uralkodása az 1300-as évek elejére tehető. Ő volt

az Anjou-ház első magyar uralkodója. Gazdasági újításai jelentős
változást hoztak Magyarország életébe.
A legfontosabb ilyen intézkedése, az volt, hogy firenzei mintára
aranypénzt veretett. Előtte minden évben újfajta pénz jelent meg, ami
miatt a kereskedelem fejletlen volt. Ezt felismerve, Károly Róbert egy
olyan fizetőeszközt hozott Magyarországra, ami állandó és nem
fenyegeti nagymértékű infláció. Erre a harmadik forrásban esik szó.
A királyi jövedelem egy része regálékból, azaz bányákból és
vámokból származó bevételekből állt. Ilyen volt a harmincadvám is,
amit a kereskedelem fellendítése következtében vezetett be. Ez azt
jelentette, hogy a határon áthaladó áru értékének egyharmincadát ki
kellett fizetni. Erre vonatkozik a második forrás.
A bányabérnek köszönhetően Magyarország nemesfémkészlete is
jelentősen gyarapodott, ugyanis a király azt a rendelkezést hozta, hogy
ha a földbirtokosok földjén található arany- vagy ezüstlelőhely és ezt a
király tudtára adják, akkor hálából megkapják a bér egyharmadát,
ahogy azt az első szöveges forrás leírja. Ez is nagyban hozzájárult
mind a kereskedelem mind a gazdaság fejlődéséhez.
A regáléjövedelmeken kívül azonban más jellegű bevételekből is
összetevődött a királyi jövedelem. A képes forrást szemlélve láthatjuk,
hogy voltak különféle adók. A kapuadó azt jelentette, hogy telkenként
18 dénárt kellett fizetni, melyet az adott telken élő családok
feloszthattak egymás között. Ezen kívül a királyi birtokokról is
származott bevétel.
Károly Róbert egy gazdaságilag stabil országot hozott létre,
ezzel elindítva egy jelentős fejlődési folyamatot.