A morfológiai testalkatot befolyásoló

tényezők
A testalkat egy egyén öröklött és szerzett szomatikus tulajdonságainak összessége. Ezek a
tulajdonságok széles tartományban variálnak még akkor is, ha azonos nemű, korú és rasszú
embereket vizsgálunk. Ezeknek a különbségeknek az oka alapvetően genetikai természetű, de
ikervizsgálatokból kiderült, hogy nem csak a génkészlet álla a morfológiai testalkat
hátterében. A teljesen azonos genetikai háttérrel rendelkező egypetéjű ikrek testméretei és
testösszetétele eltért egymástól, ami bizonyítja a környezeti hatások jelentőségét.
A szomatotipizálás a testforma leírására alkalmas módszer, amit Sheldon nevéhez köthetünk.
Az elv azon alapul, hogy a változatos morfológiai alakot egy-egy személy esetén 3 fő
komponens határozza meg. Ezek az ektomorfia, az endomorfia és a mezomorfia. Az
endomorfia komponens a kerekdedséget írja le, a test zsírtartalmát, az ektomorfia a linearitást,
a mezomorfia pedig az izomzat és csontozat robuszticitásának jelzője. A szomatotípus –
ellentétben azzal, amit Sheldon gondolt – nem csak genetikailag meghatározott és az életünk
során változhat. A különböző környezeti tényezők erőteljesen befolyásolják a kialakuló
morfológiai testalkatot.
A környezeti hatások közül egy komplex humánbiológiai tényező a gyerekek fejlődését
tekintve a családok gazdasági helyzete. Ez különböző oldalakról hathat a testalkatra pl:
táplálkozás, egészségügyi ellátás. A nem megfelelő táplálkozás visszamaradott fejlődéshez és
növekedéshez vezet. A rossz szocio-ökonómiai körülmények között felnőtt gyerekekre
jellemző, hogy kisebbek és körükben gyakoribb a kövérség előfordulása. A kövérség
hátterében egy másik fontos tényező, hogy a rossz szocio-ökonómiai körülmények között élő
gyerekek az iskolai testnevelésórákat leszámítva kevesebbet mozognak és ez a
mozgásszegény életmód is az endomorfia komponens növekedéséhez vezet. A jobb szocio-
ökonómiai körülmények között felnőtt gyerekek táplálkozása eltér a rosszabb körülmények
között nevelkedőkétől, előbbiek gyakrabban fogyasztanak tejtermékeket és húst, de kevesebb
zsíradékot esznek, így náluk az endomorfia komponens általában kisebb, ellenben a plusz
sport és egészséges étrend következtében a mezomorfia komponens növekedhet.
A gyermekek fizikai aktivitása nagyban befolyásolja, hogy milyen testalkat alakul ki, illetve
felnőtt korban is hatást gyakorol a morfológiai testalkatra. Az aktív életet élők körében az
endomorfia komponens kisebb, míg a mezomorfia komponens növekedhet. Az aktivitás
mellett fontos tényező a táplálkozás is, hiszen egy inaktívabb életet élő egyén a táplálkozás
kontrollálásával ugyanúgy rendelkezhet kisebb endomorfia értékkel, mint egy aktívabb életet
élő egyén. Érdekes különbség figyelhető meg e tekintetben férfiak és nők között. Az inaktív
életet élő férfiak esetén az endomorfia komponens nagyobb dominanciával rendelkezik, míg
nők esetében ez a különbség az aktív és inaktív személyek között kevéssé jelentős. Ennek
magyarázata a táplálkozásban keresendő és az a feltételezhető magyarázat, hogy a nők jobban
odafigyelnek táplálkozásukra, ha inkítvabb életmódot folytatnak, hogy az endomorfia
komponens ne növekedjen tovább.