Jean-Jacques Rousseau

(1712 – 1778)

Jean-Jacques Rousseau svájci származású francia felvilágosodás kori filozófus, író és

zeneszerző, a francia felvilágosodás korának legjelentősebb filozófusa Voltaire mellett.
Politikai eszméi nagy hatást gyakoroltak a nagy francia forradalomra és az utókorra (filozófia;
irodalom; stb.) egyaránt. Radikális és forradalmi munkássága főművének, A társadalmi
szerződésnek egyik legismertebb sorával is jellemezhető: „Az ember szabadnak született, de
mindenütt láncokat visel.”
Kispolgári családban született, apja szegény órásmester volt. Nem járt iskolába, sőt írni-olvasni
is az apja tanította meg. Három évig lakott inasként egy vésnök házában, majd 1728. március
14-én elhagyta Genfet és Torinóba ment, ahol koszt és kvártély fejében katolizált. A katolikus
kollégiumból a került Madame Warensnak, a frissen katolizált ifjak pártfogójának a házába, aki
szép és fiatalos özvegy hírébe állott, és nem idegenkedett a hozzákerülő fiatalemberek (akár
kertész, akár inas) testi közeledésétől. Rousseau a nálánál jóval idősebb Madame Warenssal,
1740-ig folytatott szerelmi viszonyt, azonban a kapcsolatot mindvégig a vérfertőzés
bűntudatával élte meg. E tíz esztendő alatt tanulta ki a zenetanárság, kottaírás mesterségét,
valamint végigolvasta a 17–18. század ismert filozófusait: John Locke, Malebranche, Leibniz,
Descartes, Voltaire, Fontenelle műveit. Rousseau 1741-ben Párizsba ment, ahol barátságot
kötött az enciklopédistákkal. Párizsi évei alatt, Rousseau szoros barátságot kötött Diderot-val,
aki akkortájt kezdte el az Enciklopédia szerkesztését. Egy rövid ideig együtt béreltek egy kis
lakást, amíg Diderot-t Levél a vakokról, 1749-ben megjelent művében leírt ateizmus miatt
bebörtönözték. A nagy fordulat 1749-ben következett, amikor Diderot-hoz menet (börtönben
volt), egy villámcsapás hatására Rousseau meglátta hivatását és a követendő utat: az irodalom
és a filozófia felé fordult.

Rousseau művei szoros egységet alkotnak: Rousseau irodalmi és filozofikus műveiből egy
egységes szemléletmód és gondolatmenet bontakozik ki, hiszen a különböző műfajú művei
kölcsönösen kiegészítik, igazolják és magyarázzák egymást.
Legkedveltebb műfajai: értekezés (Értekezés a tudományoktól és a művészetekről; Értekezés az
emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről); tanulmány; (A társadalmi szerződés); pedagógiai
vagy nevelődési regény (Emil vagy a nevelésről); szépirodalmi művek (Az új Heloise;
Vallomások).
 Rousseau filozófiájának gondolatmenete

Rousseau irodalmi és filozofikus műveiből egy egységes szemléletmód és gondolatmenet

bontakozik ki, hiszen a különböző műfajú művei kölcsönösen kiegészítik, igazolják és
magyarázzák egymást. Ezekből a művekből egy jól követhető, egységes társadalmi helyzetre
vonatkozó gondolatmenet bontakozik ki, amely alapvetően fontos hatással volt a francia
forradalomra, majd sok tekintetben az utókor egészére is (társadalmilag, politikailag, irodalmi
szempontból). Hatásai a magyar irodalomban is egyértelműen fellelhetőek pl. Csokonai Vitéz
Mihály, Petőfi Sándor, Jókai Mór, vagy Madách Imre műveiben.

Filozófiájának gondolatmenete:
1. Rousseau alapvető különbséget látott a társadalom és az emberi természet között. Szerinte
az ember természetből fakadóan jó, de a társadalom megrontja az embert.
2. A társadalmat mesterségesnek látta, és úgy tartotta, hogy a társadalom fejlődése az emberi
jólét ellen hat, különös tekintettel a társadalmi egyenlőtlenségekre és az
egymásrautaltságra.
3. A „természeti állapotában” eredendően minden ember szabad, egyenlő (vagyontalan) és
erkölcsileg jó.
4. Ez a „természeti állapot” a termelés fejlődésével összefüggésben, a magántulajdon
megjelenésével megszűnt: egyesek vagyonosokká, elnyomókká váltak (egy szűk réteg);
míg mások vagyontalan szegénnyé, elnyomottá váltak (a nagy tömegek).
5. Ezután folyamatosan kialakultak a születési előjogok, az elnyomó hatóságok, majd a
legsúlyosabb elnyomás, az önkényuralom. (A szegények szegényeknek születtek, a
gazdagok gazdagnak és hatalommal rendelkezőknek.)
6. Rousseau szerint a társadalomban vissza kellene térni a „természeti állapot”-hoz, de ez
teljes egészében már nem lehetséges, mert az önkényuralom lebontható, de a
magántulajdont már nem lehet és nem is szabad megszüntetni.
7. A „természeti állapot” a modern körülmények között a népfelség elvét, a demokratikus
társadalmat jelenti, ahol megszűnnek a születési előjogok, és jogilag a törvény előtt minden
ember egyenlővé válik.

Ezek a gondolatok alapvetően hozzájárultak a francia forradalom eszmerendszeréhez, valamint

az utókor filozófiájára, politikájára, irodalmára is meghatározó hatással voltak.