MC

AAA-23^

III. NEMZETKÖZI
KYNOLÓGIAI
KONGRESSZUS

BM KIADÓ
III. NEMZETKÖZI KYNOLÓGIAI KONGRESSZUS

(Budapest, 1988, szeptember 14.)

BM KÖNYVKIADÓ - 1990
 Szerkesztették:

DR. SÁGI LÁSZLÓ

állatorvostudományok kandidátusa

és

KOSKOVICS ISTVÁN
kynológiai tanszékvezető
ELŐSZÓ

Dunakeszin 1988. szeptember 14-én a BM Kutyavezető-képző

Iskola megalakításának 40. évfordulója alkalmából ülésezett a
III. nemzetközi kynológiai kongresszus, melyen a szervező­
kön kívül részt vettek cseh-szlovák, finn, jugoszláv, ku­
bai, lengyel, osztrák, szovjet kynológiai és állatorvos szak­
emberek. A küldöttek kölcsönösen tájékoztatást adtak a kyno­
lógiai, ondorológiai, a szolgálati kutyák kiképzése és állat-
gyógyászati megelőző munkával kapcsolatos munkájukról, hasz­
nos eszmecserét folytattak a közös problémákról, feladatokról.
A szakmai kérdések megbeszélésén túl nem titkolt szán­
dékunk nemzetközi kapcsolataink bővítése, az országok kö­
zötti együttműködés elmélyítése volt.
Tanácskozásunk egyik újabb állomása annak a korábban
megkezdett folyamatnak, amely fórumot biztosított a szakterü­
let művelőinek nemzetközi értekezésére.
A Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma jelentősnek
tartja a szolgálati kutyák szerepét a bűnmegelőzésben és a
felderítésben, a közrend és közbiztonság további szilárdítá­
sában, a különleges speciális feladatok végrehajtásában és
államhatáraink őrzésében. Ennek jelentőségét és fontosságát
felismerve kezdeményeztük a nemzetközi kynológiai kongresz-
szus összehívását, amelyre első alkalommal 1972-ben a cseh-
- szlovák kollégák vállalkoztak, másodízben - 1976-ban - itt
Budapesten került sor. Az akkor szerzett ismereteket jól tud­
tuk hasznosítani munkánk során.
A kynológiai szolgálat területén dolgozók munkája sok­
rétű, különleges szakértelmet követel. Joggal mondhatjuk,
hogy jellegét tekintve a legkülönlegesebb belügyi szakterü­
let, hiszen az itt dolgozók élő eszközzel, a szolgálati kutyá­
val látják el feladataikat. A szolgálati kutya szerepe, jelen­
tősége pedig egyre fokozódik - függetlenül attól, hogy korunk
ban elsősorban a technikát állítják előtérbe. A kutya ereje, a
megjelenésével kiváltható lélektani hatás még ma, a XX. szá­
zad végén is olyan erős megelőző tényező a bűnözés elleni
harcban, amelyet feltétlen ki kell aknáznunk. A jól kiképzett
szolgálati kutya harckészsége, rendkívül hatékony kényszerítő

3
eszköz a közbiztonság fenntartásában és a rendőri szolgálat
alapvető funkciójában a megelőzésben. E preventív tevékeny­
ség hatékonyságát számszerűséggel nem lehet kifejezni, de
tapasztaltuk, hogy a szolgálati kutya jelenléte nagy vissza­
tartó erő, ugyanakkor a négylábú járőrtárs növeli a rendőrök
biztonságérzetét is. A kutyák képességeiben rejlő lehetőségek
még nincsenek kellően kiaknázva.
A szakembereknek a tudomány legújabb eredményeit fel­
használva újabb alkalmazhatósági lehetőségeket, megalapozot­
tabb kiképzési módszereket kell keresniük annak érdekében,
hogy a szolgálati kutyák teljesítménye fokozódjék, az eredmé­
nyek növekedjenek. Ehhez az is szükséges, hogy a szakmai
információk áramlását biztosítsuk, a szerzett tapasztalatokat
beépítsük kiképzési, illetve szolgálati rendszerünkbe. A moz­
gó bűnözés terjedése, az erőszakos cselekmények számszerű
alakulása, az urbanizáció egyaránt azt a feladatot állítja elénk,
hogy a szolgálati kutyák kiképzésében és az alkalmazás taktb
kájában a legeredményesebb megoldást keressük.
Bízom abban, hogy ez a tanácskozás hozzájárul ismerete­
ink gyarapításához, eredményes és hasznos tapasztalatokkal
gazdagítja a résztvevő országok szakembereit.

Dr. Stefán Géza r. ezredes

a hadtudományok doktora

4
Dr. Janza Frigyes r. alezredes; állatorvos
c. egyetemi docens

SZAGAZONOSÍTÁS ÉS SZAGCSAPDA

A témakör előzetes tanulmányozása alapján nyilvánvalóvá vált,

hogy jelenlegi fogalmi rendszerünk nem képes tükrözni azo­
kat az eszközöket, folyamatokat, fogásokat, amelyekkel dol­
gozni kényszerülünk. Ezért mindenekelőtt szükségessé vált
magának a szagcsapdának fogalmi körülhatárolása. Ezt köve­
tően vált világossá, hogy nem tisztázott fogalmilag az a kyno-
lógiai rendszertani közeg sem, amelyben a szagcsapda elhelyez­
hető. így született meg - minden definitiv gyengeségével
együtt - a vegyszeres szimatmunkák rendszerét összefog­
laló táblázat.

l.sz. táblázat

Vegyszeres szimatmunka

aktív
.vegyszeres tárgycsapda
passzív
vegyszeres talajcsapda

személyekre tárgyakra
- Szagminta analízis
- Vegyszeres^kutatás (kábítószer, robbanószer, stb.)
lábbelire
Szagnyom - megerősítése ^

tárgyra

5
 Az előzetes tanulmányozás során vált nyilvánvalóvá, hogy
nem használhatjuk a krimináltechnikai fogalmakat, így nem be­
szélhetnénk személycsapdáról, talajcsapdáról és gépjárműcsap­
dáról, mert ezek tartalmában kriminalisztikai oldalról nem épül­
tek be az odorológiai és a kynológiai vonatkozások.
A krimináltechnikai csapdák klasszikus felbontása:
- nyomcsapdák;
- fototechnikai csapdák;
- tárgycsapdák;
- vegyszeres csapdák.
A felsorolásból nyilvánvaló, hogy a szagcsapdák a vegy­
szeres csapdák csoportjába tartoznak, bár például a vegyszer­
rel preparált tárgyak egyaránt tartozhatnak a vegyszeres, vagy
a tárgycsapdák csoportjába.
Rendszertani következtetésként tehát kimondható, hogy a
szagcsapda a vegyszeres csapdák olyan speciális változata,
ahol valamely vegyszerrel preparált csapdaanvaggal történő
érintkezést, speciálisan képzett szagazonosító vagy/és nyom­
követő kutyákkal igazoljuk.
A vegyszeres csapdákat a szakirodalom aktív és passzív
csapdák szerint osztályozza. A szagcsapdák általunk kipróbált
változatai kivétel nélkül passzív csapdák voltak.
Célszerűnek látszik a csapdákat a csapdatelepítés célja
szerint is osztályozni, így offenzív és deffenzív célú csapdá­
kat különböztetünk meg. Kísérleteink célja a szagazonosító ku­
tyák teljesítőképességének vizsgálata volt, ezért a legnagyobb
súlyt a szagazonosításra s nem az elsősorban nyomkövető mun­
kát igénylő szagnyom-megerősítésre fordítottuk.
Régóta ismeretes, hogy a kutyát szagazonosítási feladatok­
ra is lehet alkalmazni. Az 1920-as években végezte el Löhner
ellenőrző kísérleteit, aminek eredményeképpen másokhoz (Ka­
lis eher, Schmidt, Cary stb.) hasonlóan bebizonyította, a ku­
tya képes arra, hogy szagkeverékekből egy bizonyos szagot
azonosítson. Szükség volt erre a bizonyításra, hiszen V. Sen-
del 1927-ben "A kutya a rendőrség szolgálatában" című tanul­
mányában még így ír: "nem létezik olyan kutya, amelyik képes
lenne egy meghatározott emberi szagot orrban, vagy emléke­
zetben megtartani és később ezt a szagot idegen szagok között
felfedezni és a szagazonosságot jelezni.” a helyes álláspont kép­
viselői közül Dr. Menzel ma is helytálló szavait érdemes szó
szerint idézni: ”Az izzadás és faggyú mirigyek különböző idő­
ben, a test különböző helyein és különböző körülmények kö­
zött, mindig más és más intenzitással működnek, tehát már ele­
ve világosnak látszik, hogy az emberi szag, különböző időben,
a testnek különböző részein sohasem lehet teljesen azonos. Egy
megizzadt embernek más szaga van, mint egy didergő ember-

6
nek, a láb szaga különbözik a fej szagától stb.M Ezen meggon­
dolások alapján, az ember jellegzetes egyéni szagának állandó­
ságát elvileg sokszor vitatták. Azok az eredmények, amelye­
ket megfelelően betanított kutyákkal igazoltak és az ez­
zel kapcsolatosan végzett kísérletek nyújtottak, megfosztják
jogosultságukat az ilyen véleményeknek. Inkább úgy áll a do­
log, hogy mindezek az időbelileg, és helyileg különböző egyé­
ni szagok, vagy ahogy mondják, a regionális szagok, együt­
tes felismerhetőséget, egységes sajátosságot, az emberi egyé­
ni szagot adják. Eddigi megfigyeléseink és tapasztalataink
alapján - amelyeket tudományos ismeretek is alátámasztanak -
bátran elfogadhatjuk, hogy az emberi szag kisugárzásának mi­
nősége és intenzitása nemcsak a külső hatásokra (hőmérséklet,
levegő nedvességtartama stb.) változik meg, hanem lelki ha­
tások is kiválthatnak ilyen változásokat. A felizgatott ember­
nek más a szaga, mint a lelkileg kiegyensúlyozotté, más a fé­
lénké és más a bátoré, más a haragos és ismét más a szomorú
ember. Mindezek dacára a szagban az egyéni sajátosság min­
dig megmarad éppen úgy, mint ahogy meg lehet ismerni egy
arcot haragos, nevető, szomorú vagy nyugodt állapotban is.
Amennyiben sikerülne a kutyákat úgy kiképeznünk, hogy azok
mindig képesek legyenek egy meghatározott emberi szagot a
többitől elkülöníteni, az egyéni szag létezésének kérdése is po­
zitív értelemben dől el."
Ez a vita az 1970-es évek elejére eldőlt, és a hazai bűnüldözé­
si repertoárba is beépült a szagazonosítás, mint speciális azo­
nosítási metodika.
A szagazonosító szolgálati kutyák alkalmazásának eddigi ha­
zai tapasztalataiból - valamint az igen ritkán felbukkanó kül­
földi szakirodalomból - egyértelműen levonható a következte­
tés: a jól képzett szagazonosító kutya nemcsak az ún. "emberi"
szagnyomok, hanem elvileg minden, a természetben fellelhető
szagos anyag azonosítására felhasználható. Egyszerű, de meg­
győző bizonyítéka ennek, a gyakorlatban már régen kipróbált
módszer: a vegyi anyaggal (pl. naftalin) preparált kerékpár
nyomát a kutya az átlagosnál sokkal hosszabb szakaszon képes
követni, de más területeken is (gáz-kutatás, ásvány-kutatás
stb.) felhasználhatjuk a kutyák különleges, finom szaglóképes-
ségét. A gyakorlati próbálkozások során, eddig minden eset­
ben szerves vegyületeket használtak a nyomok megerősítésé­
re, azonban a szaglás mechanizmusára felállított élettani elmé­
letek ismeretében, semmi okunk sem volt kételkedni abban,
hogy a kutya nem kizárólagosan az emberi eredetű, hanem ál­
talában a szagos (szagérzetet keltő) anyagok differenciált ana­
lízise és szintézise révén képes az azonosításra.
Munkahipotézisként felállítottuk, később bizonyítottuk:

7
a szagazonosító kutyának a kevesebb "homogén" (vegyület,
elem) szagot különböző szagok heterogén keverékéből (szer­
ves vegyületek, elemek, emberi és állati eredetű szagnyomok)
is teljes biztonsággal azonosítania kell, és ez megfordítva is
igaz a "homogén" szagok sorozatából azonosítania kell azokat
a szagokat, amelyeket a különböző szagok heterogén keveré­
kében érez. Innen már csak egy lépés volt annak igazolása,
hogy a szagazonosító kutya, az ember egyéni szagának vala­
mely jól definiálható komponenséről indítva, azonosítani képes
mindazon összetett szagokat (pl. bűncselekmény helyszínén
rögzített szagmintákat is), amelyek egyik komponensükben azo­
nosak a keresett szaggal.
Ha ehhez a gondolatsorhoz hozzáillesztjük azt a gyakorlat­
ból jól ismert tényt, hogy szinte minden szakmához, foglalkozás­
hoz tartoznak olyan - többé-kevésbé csak erre a szakmára jel­
lemző - szagos anyagok, amelyek a tartós kapcsolat során, az
illető egyéni szagának szinte állandó alkotóivá válnak, akkor
nem meglepő, hogy a speciálisan képzett szagazonosító kutya,
különböző szakmájú egyének szagmintái közül, kiválasztotta pl.
a fodrász szagmintáját, ha a fodrászműhely levegőjét tartalmazó
szagkonzervről indítottuk, vagy a katona szagmintáját, ha az
elhelyezési körlet levegőjét rögzítő szagkonzervről indítottuk.
Ha a gondolatot tovább fűzzük és azt feltételezzük, hogy az
egyéni szag előbb említett, jól definiálható komponense nem
spontán a tartós érintkezés során, hanem manipulál tan épül be
(fertőzi meg) az egyéni szagba, akkor eljutottunk a szagcsap­
dához. A szagcsapda működése tehát azon a gyakorlati megfi­
gyelésen és kísérleti bizonyításon alapszik, hogy a speciálisan
képzett kutya az ember egyéni (biológiai) szagát takaró, azt
fedő, ahhoz keveredett, vagy a szagcsapda esetében ahhoz mes­
terségesen adagolt kémiai anyagok (szerves-szervetlen vegyü­
letek) szagát elkülöníteni, következésképpen azonosítani képes.
A szagcsapda a telepítés helyén fellelhető tárgyaknak, eszkö­
zöknek vagy/és magának a helyszínnek, szagérzetet keltő ve­
gyi anyagokkal történő preparálása, amelynek eredményeképpen
a vegyi anyagokkal való elkerülhetetlen érintkezés, a telepítés
helyén megforduló személyek testén, ruházatán, illetve eszközein
maradandó vegyi szennyeződést és latens szaghordozást ered­
ményez. Helyesen megválasztott anyagmennyiség esetén a sze­
mély a szagot nem érzi, ezért nem szerez tudomást arról sem,
hogy a csapdával érintkezésbe került, ruházatától, eszközei­
től nem igyekszik szabadulni, így az azonosítás hosszabb idő
elteltével is eredményes. Szagcsapda esetében a csapdaanya­
gok szennyező hatása - a színezékcsapdához hasonlóan - ak­
tív és paszív formában érvényesülhet. Aktív a szagcsapda, ha
a csapdaanyaggal történő érintkezéshez szükséges mozgást nem

8
az érintkező személy, hanem a szaganyag végzi. Az aktív szag­
csapdával sem elméletileg, sem a kísérleteken nem foglalkoz­
tunk. Passzív a szagcsapda, ha a szaganyagokkal történő szeny-
nyeződéshez a csapda tárgyával való közvetlen kontaktus szük­
séges, és ezt az érintkezést a célszemély végzi.
A szolgálati kutyákkal végzett vegyszeres szimatmunka
(nyomkövetés, szagazonosítás, tárgykiválasztás) alkalmas a vegy­
szeres szagcsapdák és a vegyszerrel megerősített szagnyomok
feldolgozására.
A szagcsapda és a szagnyom-megerősítés közötti különbség
lényege: ha a vegyi anyagokkal történő érintkezés indirekt mó­
don, csapdahordozó segítségével következik be, akkor szag­
csapdáról, ha a vegyszerrel történő jelölés (szagfertőzés) a cél­
személyre (lábbelire, ruházatra) direkt módon és szándékosan
történik, akkor szagnyom- megerősítésről beszélhetünk.
Másképpen fogalmazva, ha arra keresünk választ, hogy a
célszemély járt-e valahol, megfogott-e valamit akkor szagcsap­
dát használunk, ha viszont arra vagyunk kiváncsiak, hogy a
célszemély hol járt, akkor a szagnyom-megerősítés módszerét
vehetjük igénybe.
Vegyszeres tárgycsapdát telepíthetünk rögzített (helyük­
ről el nem mozdítható), és nem rögzített (mozgó, vándorló) tár­
gyakon .
Vegyszeres tárgycsapda telepítése rögzített tárgyak ese­
tében kétféleképpen történhet:
offenzív célzatú a csapda telepítése, ha a célszemély ismert, és
arra keressük a választ, hogy a preparált tárgyakkal érintke­
zésbe került-e.
Deffenzív célzatú a csapda telepítése, ha a várható vagy való­
színűsíthető helyszínen lévő tárgyakat preparáljuk.
Vegyszeres tárgycsapda telepítése nem rögzített tárgyak ese­
tében szintén kétféleképpen lehetséges:
Offenzív célzatú csapdatelepítésnél ismert, hogy a preparálásra
váró tárgy adott időben kinél van, de nem ismeretes, hogy ki­
nek kerül átadásra, vagy ki a tárgy végleges birtokosa. Az of­
fenzív vegyszeres tárgycsapda tipikus alapesetét nevezhetjük
"alagút csapdának" is - ilyenkor ismert a kezdő és célszemély,
de nem ismeretes a közvetítő lánc. (Ez a legkisebb eredménnyel
kecsegtető csapdatelepítési szituáció.)
Deffenzív célzatú csapdatelepítés esetén arra a kérdésre keres­
sük a választ, hogy a csapdatelepítés helyén kívül felbukkanó
tárgy, azonos-e a preparált tárggyal. Esetleg megkísérelhető
annak kiderítése is, hogy ki érintkezett a csapdatárggyal.

A személyekre irányuló vegyszeres talajcsapda esetében offen­

zív célzatú a csapdatelepítés, ha a célszemély és a tágabb hely­
szín ismert, de a célszemély további - behatárolt területen be­

9
lül - mozgási irányát nem ismerjük. Erre a csapdatelepítésre
akkor kerülhet sor, amikor szagnyom-megerősítés nem lehet­
séges, vagy a dekonspiráció veszélye miatt nem tanácsos.
Deffenzív célzatú csapdatelepítés alkalmazható a várható vagy
valószínűsíthető helyszín (talaj, padozat vagy zárt helyiség)
esetében az odavezető gyalogutaknak, illetve magának a helyi­
ségnek preparálás általi megjelölése.
Ha a csapdasértést (bűncselekményt) rövid időn belül (ami
a kísérleti eredmények alapján 48 óra) észlelik, akkor lehető­
ség van a felhasznált vegyszerre előzetesen kiképzett nyomkö­
vető kutya alkalmazására. Ebben az esetben a szagcsapda - a
szagazonosítás szempontjából klasszikus csapdaként - a nyom­
követés szempontjából "szagfertőzéses" nyommegerősítésként
működik. Ha a nyomkövetés az időkiesés miatt már nem lehet­
séges, a csapdával történt érintkezést szagazonosítási eljárás­
sal még mindig bizonyítani lehet.

A jármüvekre irányuló vegyszeres talajcsapda eljárásának lé­

nyege, hogy a céltól függően kiválasztott utak bizonyos sza­
kaszain szagcsapdát telepítünk. A csapdán áthaladó jármű ke­
rekei a csapdaanyagot felveszik és tartósan magúkkal nortiuz-
zák. A kerékről, illetve az alvázról vagy sárvédőről szagkon-
zerválási eljárással rögzített szagmintát a felhasznált vegy­
szerre előzetesen kiképzett szagazonosító kutya segítségével
dolgozzuk fel.
Ha az azonosításhoz szükséges mintavétel akadályba ütkö­
zik, akkor megoldható, hogy a kutya a szagmintával a gép­
járműre magára azonosítson. Ebben az esetben - ha az opera­
tivitás ezt megkívánja - a kutya jelzése nem a hagyományos,
szagazonosításnál megszokott fekvés, hanem a kívülállók szá­
mára értékelhetetlen mozgás motívum is lehet.
Offenzív célzatú, járműre irányuló vegyszeres talajcsapda te­
lepítést alkalmazunk, ha a céljármű mozgási területe behatá­
rolható és választ csak arra várunk, hogy az adott területen
belül pontosan milyen volt a mozgás iránya.
Deffenzív célzatú a csapdatelepítés, ha a csapda nem alkalmi
jellegű, hanem állandóra telepített. A csapdával történt érint­
kezést csak szükség esetén ellenőrizzük.
Kísérleteink során, a kérdéseink megválaszolására külön­
böző vegyszerekkel kipróbáltuk az összes csapdatípust. Ennek
során mintegy húszféle vegyszerrel, tíz kutya bevonásával dol­
goztunk, a kísérleti célszemélyek száma mintegy 160 fő volt.
A csapdához felhasznált vegyi anyagokkal szemben támasz­
tott követelményeink:
- a mindennapi életben ritkán, vagy egyáltalán ne fordul­
janak elő;

10
 - ne legyenek gyorsan bomló vegyületek, de ha bomlanak
is, bomlási termékeik "szagtalanok" legyenek;
- vízben oldódjanak;
- szaghatásukat oldatban is őrizzék meg;
- szaghatásukat a hígítás foka ne befolyásolja;
- testre, vagy szerves alapanyagú tárgyakra kerülve ne
okozzanak látható, vagy érezhető elváltozást.
A felsorolt szempontokhoz többé-kevésbé alkalmazkodva, az
alapkísérleteinket nyolc féle vegyszer különböző arányú hígí­
tásaival kezdtük el, ez a kör később 24 vegyszerre bővült.
Nagy segítséget jelentett számunkra, hogy a kozmetikai odo-
rológiai szakirodalomból pontosíthattuk a felhasznált vegysze­
rek emberekre vonatkoztatott küszöbkoncentrációit. Ez termé­
szetesen minden anyagra^vonatkoztatva más és más, de átla­
gos nagyságrendje a 10 g/50 nü tartományban mozog. Az
általunk használt hígítások a 10 g/ml-tői, a 10 g/ml ér­
tékhatárok között mozogtak.
A méréseink és számításaink alapjául az odorimetria által
is felhasznált fizikai törvények - az ideális gázok törvénye, a
Raoul-féle törvény, a Weber-Feschner féle fizikai-pszichológiai
törvény szolgáltak.
Különösen ez utóbbi törvény bizonyult hasznosnak munkánk
során és kísérleteink végére tapasztalataink alapján megálla­
píthattuk, hogy a Weber-Feschner féle törvény - miszerint az
érzékelés intenzitása arányos az inger logaritmusával -, (va­
gyis, miközben az intenzitás számtani sorban nő, az inger mér­
tani sorban változik) igaznak bizonyult a kutyák szaglására is.
Kísérleteink és az egész szagazonosítási technika szempont­
jából fontos volt a felhasznált anyagok vizsgálata az illékony-
ság szempontjából is. A párolgás elsősorban az illékonyságtól,
azaz a gőznyomástól függ, de befolyásolja az anyag belső visz­
kozitása és diffúziója is. A párolgás sebessége szűrőpapír, gyap­
jú, sajtolt gyapjú (nemez) esetében nem függ a párologtató anyag
tulajdonságaitól. A párologtató anyag nedvessége és a levegő
higrometría! körülményei a párolgást csak kis mértékben be­
folyásolják. A hőmérséklet és az ún. levegő kiszorítás azonban
jelentősen befolyásoló tényezők. A párolgási sebesség és a gőz­
nyomás megközelítőleg megkétszereződik, ha a hőmérséklet 25 C-ra
emelkedik.
A vegyszerrel megerősített nyomok kidolgozása során nem
tapasztaltuk, hogy bármely vegyszer irritálta, vagy éppen ser­
kentette volna a kutyát. A vegyszerek tulajdonságait ismerve,
előre látható volt, hogy az alacsony szagintenzitással rendelke­
ző vegyszerek esetében a szagazonosítás lényegében eredmény­
telen lesz.
Gyakran fordult elő a kutyák részéről vegyszer tévesztés.
A szignifikánsan pozitív tévesztések esetében levonható a kö­
lt
vetkeztetés: az adott hígításban, az illető vegyszerek szag­
spektruma, részben vagy egészben fedi egymást. A vegyi
anyagok kémiai természete, valamint a szerkezeti képletek is­
meretében az összetévesztés lehetősége az aromás, heterocik-
likus anyagok között volt várható. Ezek esetében a ..tévesztés
esetenként elérte a 25%-ot is (pl. vanillin 2,5 x 10 g/60ml/.
Egy anyag különböző hígításainak beállításával arra is
kerestük a választ, hogy a felhasznált anyagok a különböző
higítási fokozatokban megőrzik-e eredeti szagjellegüket vagy a
mennyiségi változás minőségi változást is maga után von. Is­
mert ugyanis, hogy ugyanazon anyag különböző koncentráció­
ban különböző szagbenyomást kelthet, így pl. a szkatol alacso­
nyabb töménységben jázmin illat érzetét kelti. A trimetilamin
halszagot vált ki, azonban hosszabb behatás után ammónia sza­
got érzünk. Ez utóbbi példa, a központi idegrendszer fáradá-
sos jelenségeire hívta fel a figyelmünket, ezért a vegyszerek
alkalmasságát eldöntő kísérleteknél, egy munka-alkalommal ti­
zenkettőnél több indítást nem engedélyeztünk, az egy munka­
napra eső összes kutya indítások számát pedig 36-ban limitál­
tuk. Az idő múltával a kutyák eredményei egyre jobbak lettek.
Ez a vegyi anyagokra történő előzetes kiképzés fontosságát iga­
zolta .

Eredmények csapdatípusonként

A vegyszeres tárgycsapda kísérleti szituációinak megtervezése­

kor az alábbi főbb kérdésekre kerestük a választ:
- a szagazonosítási metodika alkalmas-e a csapdával való
érintkezés bizonyítására?
- a csapdaanyaggal érintkező személy kezén mennyire tar­
tós a szennyeződés?
- a csapdatárgyon mennyi ideig "él" a vegyszeres prepa­
rálás?
- a csapdatárgy anyaga milyen mértékben befolyásolja a
felhasznált vegyszer azonosíthatóságát?

A kérdések megválaszolására különböző helyszíneket állí­

tottunk be, az "A", "B", és "C" jelölésű vegyszerek felhasz­
nálásával. Összesen 48 személyről 168 db szagkonzervet készí­
tettünk, az összes indítások száma 1357 volt. Csapdát telepí­
tettünk asztallapra, páncélszekrény kilincsére, írógép-papírra,
kezeletlen puhafára. A telepítés után 5, 21 és 55 nappal sza­
got rögzítettünk. A csapdával való érintkezést követően a sze­
mélyekről 3 órán belül szagmintát vettünk. A kézről történő
szagrögzítést 4 nap múlva megismételtük. A csapda telepítést
követő első érintkezés után (a szagrögzítést követően) a csap-

12
 dával érintkezett személyekkel folyóvízben kezet mosattunk,
majd szagot rögzítettünk. Ezt követően szappannal mostak ke­
zet, ismét szagot rögzítettünk, majd az ismételt szappanos kéz­
mosás után újabb szagrögzítés következett.

2. sz. táblázat

Tárgyakról készített szagkonzervek vegyszer szerint (ered­

ményesség az indítások százalékában)

"A" "B" "C" összesen:

4 nap 87,5 % . 87,5 % ■ 56,25 % 77,1 %
21 nap 100,0 % 100,0 % . 100,0 % 100,0 %
55 nap 58,33% 54 2 % 70,8 % 61,1 %

A 21. napon kapott 100,0 %-os eredményesség szignifikánsan

nagyobb a 4-dik napi 77,1 %-os eredménynél. Ez utóbbi átla­
got magyarázni nem tudjuk. (A 21-dik napi szagkonzerveket a
meglepő pozitivitás miatt ismételten feldolgoztuk, az eredmény
ismét 100 % lett).

3. sz. táblázat

Tárgyakról készített szagkonzervek a csapda tárgy szerint (ered-

menyesség az indítások százalékában)

Asztal Szekrény Papír Puhafa Összesen:

(fa) (fém)
4 nap 83,3% 91,6% 58,33% 75,0% 77,1%
21 nap 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%
>5 nap 83,3% 77,7% 27,7% 55,5% 61,1%
1' *t*Z . 87,2% 87,3% 53,8% 71,8%

13
 4. sz. táblázat
Kézről vett szagminták a csapdavegyszer szerint (eredményes
eég az indítások százalékában)

"A" "B" "C" Összesen

3 óra 96,66 % 80,0 % 95,0% 90,56%
5 nap 94,4 % 91,6 % 87,5% 90,9 %
19 nap 60,42% 83,3 % 81,25% 75,0 %
55 nap 38,9 % 27,7 % -% 22,2%

A kísérleti kérdéseinkre a táblázatok egyértelmű válaszokat *d

nak.
A személyre irányuló vegyszeres talajcsapdával kapcsolatos ki
sérleti kérdéseink az alábbiakra irányultak:
- a csapdán való áthaladás következtében létrejövő "szagfer­
tőzésM szagazonosítási eljárással bizonyítható-e?
- a szagfertőzés mennyire tartós?
- a vegyszeres szagkonzerv mennyi ideig azonosítható, vagyis
a vegyszer konzervált állapotban megőrzi-e eredeti szagha­
tását?
- mely vegyszerek a leghatásosabbak?
- azonos vegyszer milyen hígításban a hatásosabb?
- a talaj minősége befolyásolja-e az eredményességet?
- az időjárási körülmények befolyásolják-e az eredményessé­
get?
A csapdával való érintkezést nyomfektetéssel kötöttük ösz-
sze. Minden esetben a szimatkatlant preparáltuk max. 100 ml
különböző higítású "A", "B",és "C" vegyszerrel. A kísérletbe
18 főt vontunk be. Szagrögzítést a nyomfektetés (kb. 800 m)
után végeztünk, majd 5 nap múlva megismételtük azt. A szag­
rögzítések közötti időben a célszemélyek a lábbelit folyamato­
san hordták.
A kísérleti kérdéseinkre az alábbi válaszokat kaptuk:
- A csapdán való áthaladás szagazonosító eljárással 95 %-os biz­
tonsággal bizonyítható.
- A lábbelikről a csapdán való áthaladás után 5 nappal rögzí­
tett szagkonzerveket a kutyák 96 %-os eredményességgel dol­
goztak fel.
- A vegyszeres szagkonzervek kb. 3 évig megőrzik azonosítha­
tóságukat.
- A felhasznált vegyszerek vonatkozásában lényeges eltérés az
eredményesség szempontjából nem tapasztalható (94,4 %, 93,8%,
95,- 8 % ).
14
- Az 1 %-os és a 0,001 %-os oldatok közötti eredményesség el­
térés nem szignifikáns.
- Nem tapasztaltunk eltérést az eredményességben aszerint,
hogy homokra, gyepre vagy kultúrnövényekre telepítettük
a csapdát, illetve a talajt vagy a lábbelit preparáltuk (láb­
beli : talaj = 94,4 % : 95,8 %;
szántás : lucernás : ősgyep = 95,8 % : 93,8 % : 97,9 %).
- Az időjárási körülmények a szagrögzítés eredményességét
nem befolyásolták (esőben rögzített, majd kiterítve megszá­
rított szagkonzerveket is tökéletesen azonosított a szolgála­
ti kutya.
A jármüvekre irányuló vegyszeres talajcsapdával kapcsolatos
kérdéseink lényegében nem különböztek a más csapdatípusok­
nál feltett kérdéseinktől.
A szagrögzítést a csapdatelepítést követő 5-dik napon a
csapdán való áthaladás után 1 órával, 48 órával, és egy hét­
tel később végeztük el, egyúttal a sárhányók belső felületéről
földmintát vettünk. Az azonosítást a kutyák szinte tökéletes
biztonsággal végezték. A gépjárművek átlagos 600 km-es futó­
teljesítménye után végrehajtott azonosítás 97 %-os eredményes­
ségű. A csapdától a telepítés után 50 nappal szagkonzervet rög­
zítettünk. A kutyák a csapda vegyszert nem azonosították az
úttest középső felületéről, de azonosították az úttest széléről.
A földminta alapján történő azonosítás csak 48 órán belül ered­
ményes. Különösen bizonyító erejű, hogy a futófelületről rög­
zített vegyszerszagról egy másik jármű futófelületéről rögzí­
tett vegyszeres szagkonzervre indítva (a zavaró szagok az il­
lető járművek vegyszer nélküli futófelületéről rögzített szag-
konzervek) a kutyák nagy biztonsággal azonosítottak.
Munkánk során a szagcsapda gyakorlati alkalmazhatóságá­
nak bizonyítását tekintettük legfontosabb feladatunknak. Ennek
során természettudományos eszközökkel igyekeztünk válaszol­
ni a kísérleti kérdésekre, nem feledve a legfontosabbat, a szag­
csapda - mint eszköz és módszer - alapvetően kriminalisztikai
jellegét, azonban a jogi és a természettudományi szempontok
közötti szükségszerű ellentmondások feloldására, a szemléletek
egyeztetésére a kutatott téma kriminálmetodológiai kidolgozásá­
ra nem vállalkozhattunk.
Azonosulunk Dr. Katona Géza, a kriminalisztika interdiszcipli-
nális jellegéről vallott felfogásával:
"A Kriminalisztika tudományközi kapcsolatait lehetetlen a
teljesség igényével felsorolni. A tudományos-műszaki fejlődés
állandóan bővíti az ilyen kapcsolatok iránti igényt, de egyben
fokozottan támaszt a kriminálisztikával szemben olyan követel­
ményt, hogy rendszeres, elméletileg megalapozott, az érintett
tudományok sajátos vonásait figyelembe vevő metodika kidolgo­

15
zásával biztosítsa a kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetősé­
geit. A természettudományok azon határterületein, ahol a kri­
minalisztika nem tett erőfeszítéseket ilyen sajátos metodikai mun­
ka megindítására,a természettudományos módszerek bűnmegelő­
zési és bűnüldözési célra történő felhasználása a kezdeti sike­
rek után megrekedt."
Bízunk abban, hogy az általunk kidolgozott és bizonyított
lehetőségek felkeltik a kriminálisták figyelmét, akik nem fog­
nak késlekedni az eljárás szakmai igényességű bírálatával, az
alkalmazást biztosító sajátos kriminalisztikai szabályok kidolgo­
zásával, annak érdekében, hogy a módszer elfoglalhassa he­
lyét a kriminalisztika egyre gazdagodó eszköztárában.

16
Dr. Sági László
állatorvos

A BM KUTYAVEZETŐ-KÉPZŐ ISKOLA
TUDOMÁNYOS KUTATÓI TEVÉKENYSÉGE

Az elmúlt 40 év tudományos kutató tevékenysége három sza­

kaszra osztható.
Az első szakasz (1945-1950) a felszabadulás utáni időszak­
ra tehető, amikor az iskola a korábbi hazai kynológiaitevékeny­
ség tapasztalatait próbálta adaptálni. A fegyveres erők és tes­
tületek szolgálati szabályzatára lehetett támaszkodni, bár az
az I. világháborús tapasztalatokon nyugodott.
A második szakaszban (1950-1970) iskolánk szakemberei a
szocialista országok tapasztalatait használták fel.
fgy például szovjet fordításból megjelent”A szolgálati kutya
egészségtana” című könyv (1951), mely egy kynológiai és
egy állategészségtani részből állt, csehszlovák fordításból ”A
munkakutyák tenyészszabályai” (1961), német fordításból "A
klinikai diagnosztika” (1962). Később már magyar szakelőadók
által készített jegyzetek is megjelentek, mindez azonban csak
a szükséges ismeretek összegyűjtése volt.
A harmadik szakasz (1970-től napjainkig)terjed.Az 1970-es
évekre jutottunk el olda, hogy adottakká váltak a kynológiai
kriminalisztikai ismeretek. Kováts Zsolt 1976-ban, a II. Nem­
zetközi Kynológiai Kongresszuson elhangzott beszámolójában
megállapítja: ”már kriminálkynológiában gondolkodunk, önnál-
ló kutatás terére jutottunk, szemben az eddigi alkalmazott ku­
tatással . ”
A kutyák egyedi azonosításának kidolgozásával Kováts Zsolt
és Janza Frigyes szakállatorvos foglalkozott.
A probléma megoldásának szükségszerűségét indokolta a kutya­
kultusz erősödése és a fajtatiszta kutyaállomány számszerű nö­
vekedése. A kutyatenyésztés kívánatos fejlődésének következ­
ménye, hogy megnőtt az egyedek kül- és belföldi adásvételi
forgalma. Egyre több lett azoknak a polgári peres ügyeknek a
száma, ahol a bíróság előtt a kutya tulajdonjogának hitelt ér­
demlő igazolása vált szükségessé. A probléma kriminalisztikai
aspektusból sem hanyagolható el, mert egy értékes kutya jog­
talan eltulajdonítása büntetőeljárás megindítását is szükségessé
teheti. A kutya bűncselekmény eszközeként is szerepelhet (pl. ku­
tyával való fenyegetés, kényszerítés), de lehet a kutya bűn­

17
 cselekmény célja is (pl. személyes bosszú miatt kiirtás, meg-
mérgezés).
Ezekben az esetekben nemcsak a bíróságok, de a bűnüldöző
szervek részéről is igényként vetődött fel az ügyben szereplő
kutya hitelt érdemlő egyedi azonosítása a tulajdonjog tisztá­
zása érdekében.
Az egyedi azonosság bizonyítására olyan módszert kell ta­
lálni, amely nem anyagigényes, technikailag egyszerű, kizárja
a hamisítás, a visszaélés lehetőségét és a bíróság előtt is bi­
zonyító erejű azonosítást tesz lehetővé.
Felvetődött valamilyen egyedi jelölési mód, az általam
kidolgozott tetoválás bevezetése, melynek segítségével a ku­
tya az okmányokban szereplő adatok valamelyikével (pl. törzs­
könyvi számmal) azonosítható lehetne. Kipróbáltuk az iskolán
a tetoválás különböző módszereit (Kováts, Janza, Sági), így
a fagyasztásos eljárást fülbe, haskorcba, comb belső felüle­
tére, a tetoválóműszerrel való jelölést. Valamennyi jelölési mód­
szernek azonban hátránya, hogy az adott jel bárki által létre­
hozható, megváltoztatható és hamisítható, tehát igazságügyi
szintű azonosítást egyetlen ilyen jellegű beavatkozás sem bizto­
sít. Felvetődött annak az igénye, hogy a kutya testén kell ke­
resni egy egyedi, csak az aodtt kutyára jellemző területet, a-
mely az élet során nem változik és amelynek lényegi tulajdonsá­
gai a kutya okmányain is minden nehézség nélkül regisztrálhatók.
Ez az egyedi individuálisan determinált testrész az ún. orrtü­
kör, amely alkalmas arra, hogy egy azonosítási metodika anató­
miai alapjaként szerepeljen, ugyanis felületén egyedileg jelleg­
zetes mezőnyözöttség mutatkozik.
A kutyák egyedi azonosítását két alapvető tény teszi lehe­
tővé. Az egyik, hogy az orrtükör konfigurációja a kutya szü­
letésétől a halálig nem változik meg, a másik pedig, hogy egy
bizonyos orrtükör rajzolat több állaton mint egy, nem fordul
elő.
Lényegesen különböznek még az egy alomból származó ku­
tyák orrtükörrajzolatai a fajtától és az ivartól függetlenül is.
A módszer lehetővé teszi a kutyák igazságügyi egyedi azo­
nosítását. A szakvéleményben az azonosság vagy különbözőség
ténye jól dokumentálható és kétséget kizáróan bizonyító erejű.
A módszer előnye, hogy nem igényel költséges felszerelést, ki­
egészítő egyedi jelöléssel kombinálva három hónapos kortól le­
hetővé teszi az egyedi azonosítást, a rendszeresített bűnügyi
technikai eszközökkel végrehajtható és az orrtükör levétele nem,
csak az azonosítási vizsgálat igényel különleges szakértelmet.
Lehetőség nyílik a bűnüldöző szerveknek és a bíróságoknak ky-
nológus szakértő kirendelésével a vizsgálat alá vont kutya azo­
nosságának megállapítására. A módszert iskolánkon ma is alkal­
mazzuk.

18
 Az 1960-as évek közepére teljesedtek ki a csípőizületi
dísplasia vizsgálatok. E betegséget csak röntgenfelvétel se­
gítségével lehet pontosan megállapítani. A témával behatóan
foglalkozva több mint húszezer kutyáról készítettem röntgen-
felvételt. Ezek alapján kiderült, hogy a kutyák mintegy
15-20 %-a munkára alkalmatlan, így ezeket a kutyákat nem vá­
sárolta meg a belügyminisztérium, s ezzel jelentős költséget és
munkát takarított meg.
A kutya csípőizületéről kétféle módszerrel lehet röntgen­
felvételt készíteni: hátonfekvő helyzetben (hagyományos mó­
don) és álló helyzetben, a szerző által kifejlesztett kaloda se­
gítségével, melynek előnyei: megbízható rögzítés, megelőzhető
az embert érő sugárártalom, a valóságos viszonyokat jobban
tükröző felvételek készíthetők, melyek az értékelhetőséget fo­
kozzák, az állatot nem szükséges narkotizálni.
Az 1970-es évek elejétől különböző gyógyszerpreparátumok
kipróbálása kezdődött meg. Iskolánk több gyógyszergyárral kö­
tött szerződést, s a kísérlet keretében került sor humán gyó­
gyászati célra tervezett kísérleti gyógyszerkészítménnyel való
adagolás után klinikai vizsgálatokra. A megfigyelések szempont­
jai voltak: túlélés, elhullás, általános állapot, viselkedés, fej­
lődés, szaporodás biológiai tünetek.
Kiterjedten folytak az iskola állatkórházában EKG-vizsgála-
tok, amely terület ebben az időben még nemzetközileg eléggé
felderítetlen volt.
1974-75-től kutyafogászattal is foglalkozott Janza dr., mely­
nek legfontosabb eredménye a protézisek alkalmazása volt.
Megkezdődött - és napjainkban is folyamatosan megy - a kutyák
vérvizsgálata különböző leptospira-fajok, Brucella canis és To­
xoplasma gondii fertőzöttség felderítésére.
Dr. Horváth Ernő - a BM Határőrség korábbi főállatorvo­
sa - előadásában meglepőnek nevezi, hogy a Leptospira fajok­
ra irányuló szerológiai vizsgálatok során csak 2,4 %-ban volt
szeropozitivitás. Az 1982-85 idők adatai alapján 227 Brucella
és 204 Leptospira vizsgálat eredménye minden esetben nega­
tív volt, vagyis ellenanyagot nem mutattak ki.
Már a 60-as évek végén megkezdődött a kutya élelmezés
részterület vizsgálata. Többek között különböző tápok eteté­
sére, kipróbálására került sor (pl. Protecan, Atevit szuper,
Hundin speciál stb.) s jelenleg is folyik újabb kutyatáp ki­
próbálása. A téma feldolgozásának eredményeképpen dr. Jan­
za és dr. Sági "A kutya és a macska táplálása” címmel írt
dolgozatot, mely később a "Kutya és a macska egészségvé­
delme" c. a Mezőgazdasági Könyvkiadó által megjelentetett
könyv (1987) egyik fejezetét képezte. A szerzők ismertetik
a táplálóanyag-szükségletet és a különböző betegségek fellé­
pesekor alkalmazható diétás táplálás lehetőségeit.
19
 A 70-es évek elején végzett kísérletekben került sor a ku­
tyák különböző testméreteinek felvételére, súlymérésre, s ezek­
nek a kiképzés hatékonyságával való összefüggésének vizsgá­
latára .
Iskolánk szakemberei védőkarokat, védőfelszereléseket és rej­
tett karokat próbáltak ki és alkalmaztak a segédek védelme ér­
dekében. Ezenkívül elektromos készüléket alkalmaztak a kutyák
távolból történő irányításához.
Szakembergárdánk a kutyaboxok műszaki paramétereit is
vizsgálta, a végrehajtó szolgálat igényeinek megfelelő, bárhol
felállítható hordozható boxok készültek.
Külön kell szólni a tankönyv- és jegyzetírói tevékenység­
ről, mely a II. szakasz végétől jellemző. 1964-ben íródott Tóth
Tibor r. alhdgy-nak (közismert nevén Csupati), a Vas megyei
RFK nyomozókutya-vezetőjének MA nyomolvasás problémái és
a nyomozókutya vezetői szakágról" című dolgozata. Donkó-Győ-
ri-Kováts: "A szolgálati kutya kiképzése" (1971) című könyve
alapozta meg a kutyakiképzés elméletét, oktatását. Ugyanebben
az évben jelent meg Sági L. "A kutyatenyésztés alapjai" című
jegyzete.
A harmadik szakasz elején ezekből tanít iskolánk szakembergár­
dája.
A 70-es évek szakirodalmából feltétlenül meg kell említeni
Kováts-Janza: "A szolgálati kutya egészségtana" (1974), Ta­
más-Kovát s: "A szolgálati kutyák speciális alkalmazásának új
lehetőségei" (1976), Kováts: "A szolgálati kutya alkalmassági
és teljesítménybírálata" (1977), Kováts: "A szolgálati kutyák
alkalmazása a határőrizetben" című könyve (1981), Janza-Tamás-
Daragó: "A szagazonosító kutyák operatív alkalmazásának lehe­
tőségei című tanulmánya (1981), és Daragó-Kováts-Preisler-Ta-
más: "A kutyakiképzés alapjai" című tankönyvét (1984).
Az iskolán folyó munkával kapcsolatos - tudományos vagy
szakfolyóiratokban megjelent - tudományos közlemények száma
1971 és 1983 között tizenhét, ezek javarészt a Belügyi Szem­
lében, a Magyar Állatorvosok Lapjában, valamint külföldi szak­
lapokban jelentek meg, továbbá több mint 60 népszerűsítő cikk
készült különböző szaklapokban. Nemzetközi kongresszuson,
konferencián 28 előadás hangzott el, illetve jelent meg, nagy­
részt a II. Nemzetközi Kynológiai Kongresszuson, 1976. szep­
temberében Budapesten.
A szagazonosítással kapcsolatos kutatás 1971-ben az ország­
ban elsőként nálunk indult meg. Dr. Janza - Tamás-Daragó:
"A szagazonosító szolgálati kutyák operatív alkalmazásának le­
hetőségei szagcsapda telepítésével" című kutatás (kísérlet) ered­
ményeiről 1981-ben számolnak be tanulmányban.
A kísérletek célja a szagazonosító kutyák teljesítőképességének

20
vizsgálata volt, ezért a legnagyobb súlyt a szagazonosításra
fordították. Munkájuk során a szagcsapda gyakorlati alkalmaz­
hatóságának bizonyítását tekintették a legfontosabb feladatnak.
A szagazonosító kutyák bűnügyi és egyéb operatív terü­
leten való alkalmazása már összbelügyi területen folyó téma,
a szimatkutyák bűnügyi alkalmazása a 70-as évekre tehető.
Szagazonosító szakembereink megoldották a szagok konzerválá­
sát, ezzel a bűnüldöző szerveket segítik a bűnözők felderíté­
sében. A vegyi anyagokra történő szagazonosítás és a zavaró
tényezők vizsgálata folyamatban van.
A 70-es évek közepén új kiképzési igények jelentek meg
(pl. kábítószerkereső kutyák alkalmazása). Korábban ezt nem esi
náltuk, nem volt tapasztalatunk, tehat a gyakorlatban felme­
rült problémákat nekünk kellett megoldani. Ide tartozik a hul­
lakereső kutyák kiképzése is, mely komoly kísérletsorozat ered­
ménye .
Tudományos munkáink között kell megemlíteni az elismerés­
ben részesült Szekeres T.- Boros G.-Janza F.: "A kutya gyom­
rának flexibilis endoszkóppal való vizsgálata" című munkáját
(1983), továbbá a Dr. Márkus György alapítvány díját öt íz­
ben is elnyert pályamunkáinkat: Sági L.: "A csípőizületi dys­
plasia vizsgálata, gyógyítása és örökléstani kérdései" című pá­
lyázata 1980-ban és Janza F.-Sági L.: "A kutya táplálása"
1984-ben. 1986-ban nyert elismerést Janza F.-Szekeres T.-Sá­
gi L.-Ifj. Sági L. "A német juhászkutya klinikai alapértékeinek,
haematológiai és sav-bázis paramétereinek változásai terhelés
hatására".
A kísérlet célkitűzései a következők voltak:
- vizsgálni kívántuk a német juhászkutyák 8 hetes terheléses
munkakiképzési folyamata során a klinikai alapértékeket (hő­
mérséklet, érverés, légzés), terhelés előtt nyugalmi állapot­
ban, terhelés közben és terhelés után közvetlenül, (a ku­
tyák 3-6 órás, növekvő intenzitású terhelésnek voltak kité­
ve);
- egyidejűleg hetente egy alkalommal vizsgáltuk a mennyiségi
és minőségi vérképet, a haematokritot, a haemaglobint, a
vér sav-bázis paramétereit nyugalmi állapotban, s ezek vál­
tozásait a terhelés hatására;
- a vizsgálat kísérleti adatok eredményeiből olyan következte­
téseket kívántunk levonni, amelyek jelezhetik a munkakutyák
kiképzése során az edzettségi, erőnléti állapot mértékének
fokozódását.
1987-ben nyerte el a Márkus György alapítvány díját Janza-Zöl­
dág- Szenczi- Szemerédi: "A hím kutyák genitális fertőzöttségé-
nek vizsgálata, különös tekintettel a mesterséges termékenyí­
tésre" című munka.

21
1988-ban a Zöldág-Janza-Krix-Szemerédy-Szenczi: "Adatok a
kutya termékenyítőképességének diagnosztikájához (ondósejt
pathomorfológia)" című pályamunkája lett díjazott.
Ez utóbbi két téma a "Kutyák mesterséges megtermékenyítése"
című kutatássorozat része. A kísérlet célja a kutya mesterséges
megtermékenyítésének kikísérletezése, egy-egy jó tulajdonsá­
gú kantól nyert ondó mélyhűtésének technológiai kidolgozása,
az ondótartósítás révén nagyobb populáción történő alkalmazá­
sa, a szuka kutyák ivarzásának szabályozása.Tenyésztési indi­
káció : a mesterséges termékenyítés alkalmazásának jelentős sze­
repe lehet egyes vérvonalak genetikai konszolidálásában is.A
különféle örökletes bántalmakat hordozó kanok kiszűrésével és
az értékes tulajdonságokat örökítő kanok spermájának nagyobb
populáción történő alkalmazásával rövidebb időn belül jelentős
genetikai előrehaladás remélhető. Egy kutyától több utód nyer­
hető, pl. a libidó zavarokkal terhelt, egyébként kitűnő munka­
kutyák is eredményesen tenyésztésbe vehetők. Olyan szukák is
vemhesíthetők, melyek hosszú ivarzásuk ellenére sem veszik
fel a kant (libidózavar, mozgatókészülékek sérülése, genitalia -
rendellenesség). Különböző fajtájú kutyák, melyek fizikai tu­
lajdonságaik nagymértékű különbségei miatt egyébként nem pá­
rosodnak, keresztezhetek egymással és az így előállított hib­
ridek örökléstani kérdések megoldásában nyújthatnak segítsé­
get.
A mélyhűtött ondó olyan esetben is jól felhasználható, ami­
kor egy-egy tenyészállatot igen nagy távolságra kellene szál­
lítani .
Állatorvosi indikáció: tenyésztési szempontból kívánatos pá­
rosításokat egyes esetben a különféle szerzett anatómiai és pszi­
chés tényezők meghiúsítják. Saját célra módosított, ezideig itt­
hon nem alkalmazott ún. formolcitrát-bengálvörös festési eljá­
rással az ondósejtek morfológiai vizsgálatát is elvégeztük. Ez
az eljárás a kenet tartósításával lehetővé teszi annak későbbi
ellenőrizhetőségét.
Szintén folyó témánk a "Munkakutyák edzettségi szintjének
elbírálására szolgáló vizsgáló eljárások kidolgozása és a kikép­
zés hatékonyságának megítélése élettani paraméterek alapján",
mely téma "A német juhászkutya klinikai alapértékeinek, hae-
matológiai és sav-bázis paramétereinek változásai terhelés hatá­
sára" című munka folytatása.
A kísérlet szükségességének indoklása: nagyon fontos té­
nyező, hogy a munkakutya alkalmas-e a részére tervezett fela­
datok elvégzésére, illetve a kiképzés időtartama alatt milyen ed­
zettségi szintre tesz szert.
Tenyésztési indikáció: a kiképzésbe csak olyan állatokat
célszerű beállítani, amelyek biztosan eleget tesznek a velük szem­

22
ben majdan felállított követelményeknek. Nagyon sok pénz és
energia takarítható meg a megfelelő szelekció alkalmazásával.
Állatorvosi indikáció: a munkavégzést és a munkateljesít­
ményt számos fizikai és physiológiai tulajdonság determinálja,
amelynek adekvát mérésével nagy valószínűséggel meghatároz­
ható az állat várható teljesítményszintje. A munkába fogott ál­
latok bizonyos paramétereinek változásából pedig egyértelműen
lemérhető a kiképzőmunka hatékonysága.
Kísérleti cél; a munkateljesítmény objektív méréslehetősé­
geinek kidolgozásával az edzettségi szint adekvát megítélésé­
vel a kutyakiképzést szeretnénk hatékonyabbá és gazdaságo­
sabbá tenni.
Sor került a keringési szervrendszer vizsgálatára telemet-
rikus EKG készülék segítségével, terhelés előtt és után is. A
kutyák terhelését általunk kijelölt futópályán végeztettük. Az
eredmények részben megerősítették a korábban elvégzett kísér­
letek során tapasztaltakat, részben pedig új tanulságos ered­
mények is születtek. Elengedhetetlen tényezőnek tűnik a ter­
helés teljesen objektív tétele érdekében az állatoknak futósza­
lagon történő terhelése. Megfontolandó lenne légzésfunkciós
vizsgálatokkal is kiegészíteni tevékenységünket.
Néhány, az Állator vos tudományi Egyetemen a hallgatók ré­
szére kiírt, iskolánk által meghirdetett szakdolgozati, illetve
tudományos diákköri témák közül: "Hím kutyák spermatológiai
és pathormosphospermai vizsgálata", vagy a "Gyakorlati mód­
szer alkalmazása kutyák fogkövességének összehasonlító vizs­
gálata során", bizonyos fogbetegségek előfordulásának, gyako­
riságának tanulmányozása (fogkövesség, fogszuvasodás, fog­
meder- és ínybetegségek).
1987-88-ban nagyszámú (mintegy 120) kutyán próbáltuk ki
a finn Pharmos cég által gyártott Domitor injekciót, mely alta­
tószer. A szernek számos előnye van a sebészeti gyakorlatban:
jő nyugtató és fájdalomcsillapító hatású, minden korú és fajtá­
jú kutyán sikerrel alkalmazható, kis adagban adható (25 kg-os
kutyának 1-1,5 ml), jól kombinálható más altatószerekkel, nem
kell félni a túladagolástól, ritkán fordul elő mellékhatás, az éb­
redés izgalommentes, van antidotuma.
Ezenkívül még folyamatban lévő "A különösen agresszív és
az idegen egyénekre élénken reagáló kutyák harcképtelenné té­
tele, illetve altatása és felébresztése" című kutatási téma.
Végül meg kell említeni, hogy a Rendőrtiszti Főiskola pszi­
chológusának iskolánkon végzett vizsgálatsorozata folyik. A té­
ma címe: "A kutyavezető személyiségjegyeinek és a szolgálati
kutya viselkedés jegyeinek összehasonlító pszichológiai vizsgá­
lata" .

23
Dr. Janza Frigyes r. alezredes, állatorvos
c. egyetemi docens

SZOLGÁLATI KUTYÁK ALKALMAZÁSA

RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK SORÁN

Általában tömegmozgások esetén a szolgálati kutyák bevetésé­

nek két lehetséges jogi alapja van. Az első a csapaterővel meg­
oldandó karhatalmi feladat rendkívüli helyzet vagy rendkívüli
állapot esetén.
A bevezetés másik lehetséges jogi esete az állandó harckészült­
ség időszakában a gyülekezési törvény megszegése esetén a
tömegoszlatási kötelezettség teljesítése.
A szolgálati kutya alkalmazását a "Magyar Köztársaság
Rendőrsége Szolgálati Szabályzata" szabályozza. Figyelemre
méltó, hogy a fegyverhasználat és a szolgálati kutya alkalma­
zásának lehetőségei között alig van minőségi eltérés. Ez az ana­
lógia tükrözi a törvényalkotó véleményét: a szolgálati kutya
(szájkosár nélküli alkalmazása esetén) kvázi fegyverként minő­
síthető. Az alkalmazás lehetőségeinek közelisége megfontoltság­
ra kell késztesse az alkalmazást elrendelő parancsnokot. Meg­
különböztetetten igaz ez a tömegdemonstrációkat rendőrileg fel­
ügyelő parancsnokokra. Önmagában a rend fenntartása (a bé­
kés jelleg biztosítása) nem igényelhet fegyverhasználati jogot.
A közületi szervek rendészeti tevékenységéről szóló tvr. ezért
a rendészetek (rendészek) által igénybe vehető kényszerítő esz­
közök közé nem vette fel a szolgálati kutyát.
Természetesen más a jogi helyzet, ha a szolgálati kutyát
nem kényszerítő eszközként biztonsági okból, vagy ellenszegü­
lés leküzdésére, hanem védelemre használjuk, vagy az alkal­
mazás harmadik eseteként erődemonstráció gyanánt, pszichés
fegyverként.
Kutyát tartani, azzal közterületen megjelenni minden ter­
mészetes és jogi személynek joga van. Megszorító rendelkezés,
hogy egyes fajtákra (nagytestű, támadó természetű) vonatkozó­
an előírt a szájkosár kötelező használata. A szolgálati alaphely­
zetben a rendőrség szolgálati kutyáira vonatkozóan is kötele­
ző a szájkosár használata, hiszen a Rendőrség Szolgálati Sza­
bályzata előírja, hogy a szolgálati kutyákra is vonatkoznak az
ebtartás általános szabályai.

24
 A szolgálati kutyák alkalmazásának négy alapesetét említi
a Szolgálati Szabályzat:
- pórázon, szájkosárral,
- pórázon, szájkosár nélkül,
- póráz nélkül, szájkosárral,
- póráz, szájkosár nélkül.

A felsorolt lehetőségek klasszikus alapesetei:

a) Szolgálati Szabályzat szerint,
b) tömegdemonstráció esetén.
Pórázon szájkosárral:
a) a kutya akkor alkalmazható, ha a szabályzat a rendőr részé­
re a testi kényszer alkalmazását egyébként is lehetővé teszi;
b) tömegdemonstráció esetén a pórázon, szájkosárral alkalmazott
szolgálati kutya alegységben csak békés gyülekezés esetén
a tömeg pszichés befolyásolására alkalmazható, ellenszegülő
tömeg oszlatásakor szájkosaras kutyát alakzatban alkalmazni
tilos.
Pórázon, szájkosár nélkül:
a) a rendőr intézkedését tettlegesen akadályozó ellenszegülés
leküzdésére*
- a közbiztonságra és a közrendre veszélyt jelentő csoportosu­
lás szetoszlaiasara;
b) tömeg irányba terelésére;
- biztosító csoport megerősítésére.
Póráz nélkül, szájkosárral:
a) megegyezik a pórázon szájkosárral történő alkalmazással;
b) tömegdemonstráció esetén az alkalmazás nem jöhet számítás­
ba.
Póráz és szájkosár nélkül:
a) bűncselekmény elkövetésének megakadályozására;
- mások élete ellen irányuló, vagy mások testi épségét veszé­
lyeztető támadás, illetőleg az ilyen támadással közvetlenül fe­
nyegető magatartás elhárítására;
- a rendőr élete, testi épsége vagy személyes szabadsága el­
len intézett támadás, illetőleg az ilyen támadással közvetle­
nül fenyegető magatartás elhárítására;
- súlyos bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható
személy elfogására;
- a büntetőeljárás, vagy a büntetés végrehajtás során a ható­
ság őrizetéből megszökött személy kézrekerítésére;

25
b) tömegdemonstráció esetén szolgálati kutyát póráz és száj­
kosár nélkül alkalmazni tilos.

Feltétlen fontos annak figyelembevétele, hogy a rendelke­

zésünkre álló egyéb lehetőségeinket a rend fenntartása, vagy
a tömeg oszlatása érdekében már kimerítettük-e. Tömegmozgá­
sok esetén a rendfenntartás a tolerancia, a megértés és a pár­
beszéd iskolája. A felelős parancsnok részére a szolgálati ku­
tya alkalmazása csak végső eset, előre látható súlyos követ­
kezményekkel, amelyre csak akkor kerülhet sor, amikor már
minden más lehetőség meghiúsult. Bármilyenek legyenek is a
körülmények, mindig szem előtt kell tartani, hogy a rend fenn­
tartására irányuló operáció nem katonai művelet. Sosem szabad
tartós nyomokat hagyni sem testben, sem lélekben. Külföldi ta­
pasztalatok azt sugallják, hogy egy adott helyzetben inkább a
kisebb rendzavarás felé kell taszítani a tömeget, mint az erő
alkalmazásával súlyosabb zavargást előidézni. Különbséget kell
tenni a békés, csak szóban radikális és a valóban militáns, erő­
szakos tüntetők között. A megkülönböztetés szükségességét húz­
za alá az NSZK Szövetségi Alkotmány Bírósága is a brokdorfi
határozatában: "Amennyiben nem kell kollektív, nem békés ki­
menetelű tüntetéstől tartani, tehát nem kell arra számítani, hogy
a tüntetés erőszakos vagy lázadó jelleget ölt, vagy a tüntetés
rendezői vagy résztvevői ilyen jellegre törekszenek, vagy azt
legalább is jóváhagyják, akkor az alkotmány által minden állam­
polgár számára garantált gyülekezési szabadságot a békés részt­
vevők számára akkor is fenn kell tartani, hogyha néhány tün­
tető vagy egy kisebbség kihágásokat követ el."
Véleménykülönbség mutatkozik abban a kérdésben, hogy
milyen sebesülési kockázatot lehet elfogadni az erőszakos za­
varkeltőkkel, illetve - tekintettel a bevetési eszközök (így szol­
gálati kutyák) találati pontosságára, irányíthatóságára - a bé­
kés tüntetőkkel kapcsolatban. A dilemma hátterében az a probléma
húzódik meg, hogy a pontatlan, előre aligha kiszámítható be­
vetési eszközök milyen felbújtó hatást gyakorolnak a nagy tö­
megekre. Az adott helyzet megítélésének kérdése, hogy a meg­
felelő létszámú rendőri erőket rejtve tartjuk-e készenlétben, vagy
demonstratív módon felvonultatjuk. Békés, engedélyezett demonst­
rációk esetén a résztvevők és a rendőrség közötti kedvező lég­
kör megteremtése érdekében a kötelékben (csoport, alegység,
egység) levő szolgálati kutyák megmutatását ("az erő demonst­
rálását") alaposan mérlegelni kell. Inkább azt kell érzékeltetni,
hogy a rendőrség elsősorban közlekedési, irányító és szabályo­
zó intézkedésekre szorítkozik. Ez aláhúzza a barátságos maga­
tartásra törekvést a rendezvény résztvevőivel szemben, a tar­
tózkodást, a be nem avatkozást és a semlegességet. Tovább
erősíthető ez a szándék-taktika, ha a látható rendőri erők vé-

26
dőruházat és felszerelés nélkül, szolgálati öltözékben tényked­
nek.
Ellenszegülő tömeg esetében a szolgálati kutyák alakzatban
történő demonstratív felvonultatása preventív lehetőségeket rejt­
het magában. A helyszínen tevékenykedő parancsnoknak azon­
ban azt is mérlegelnie kell, hogy a szolgálati kutyák "bemuta­
tása" adott esetben (pl. engedélyezett tüntetés igazgatásren­
dészeti okok miatti oszlatása) paradox módon fokozhatja a tö­
meg ellenszegülését. Az NSZK-beli Idstein városában a fegy­
verkezési verseny miatt ülősztrájkkal tiltakozók ellen a szol­
gálati kutyák bevetését a rendőrségi pszichológus megakadá­
lyozta, mert nemcsak attól tartott, hogy a kutyák megjelenése
véglegesen agresszívvá teheti a tömeget, hanem attól is, hogy
az izgatott hangulat hatására a kutyák fékezhetétlenné válnak.
A hesseni rendőrség pszichológusa szerint: "a nem fékezett,
szabadon engedett rendőrkutyák öldöklő vadállatokká fajulhat­
nak". Nem véletlen, hogy a brémai készenléti egység vezető­
je megköveteli, hogy a szolgálati kutyák bevetése során mind­
végig biztosított legyen azok kutyavezető általi irányíthatósá­
ga. A kutya csak a kutyavezető utasítására cselekedhet.
Be kell látnunk azonban hogy ez egy olyan igény, amely
tömegben és tömeges rendezvények esetén póráz nélkül alkal­
mazott kutyáknál megvalósíthatatlan, de pórázon vezetett ku­
tyánál is csak az első alkalmazásig igaz. A harc hangulata, a
vér íze és szaga, olyan Ősi - a kiképzés során elnyomott, ösz­
tönös - reakciókat válthat ki, amelyek kordában tartása nem
mindig sikerül. Az NSZK-beli Der Spiegel szerint: "...Az egyes
Szövetségi Köztársaságok rendőri törvényeiben szerényen - a
testi erőszak alkalmazása segédeszközeinek nevezett 2100 nyu­
gatnémet rendőrkutya valójában veszélyes fegyver és hatéko­
nyabb, mint a gumibot, vagy a vízágyú." Miként erre már utal­
tam, a szolgálati kutyák tömeg elleni felvonultatása számos eset­
ben meghátrálásra késztetheti a tömeget anélkül, hogy egyet­
len harapásra is sor kerülne.
Az állatvilágban a harc szimulálása gyakran elhárítja magát
a tényleges harcot, igen gyakran az embereknél is hasonló a
helyzet. Tömegdemonstrációnál tehát alkalmazható az elv: meg
kell mutatni az erőt, hogy ne kelljen azt felhasználni.
Ez az elv, az agresszív országok külpolitikájára jellemző
elrettentés politikája, amit mi elvetünk, mint a népek hosszú­
távú békés együttélését veszélyeztető módszert, de megfonto­
lásra méltónak tartjuk a térben és időben behatárolt alkalma­
zását, mert nem ellenség áll velünk szemben, akit le kell győz­
ni, hanem időleges ellenfél, akit cselekményei elkövetésében
meg kell akadályozni.

27
EGYÜTTMŰKÖDÉS TÖMEGOSZLATÁSBAN, RÉSZTVEVŐ ERŐKKEL

Ellenséges ellenszegülő tömeg esetén a szolgálati kutyákat

az oszlató csoport élén alkalmazhatjuk oszlató ék vagy sor­
fal-oszlop formájában. Ellenséges romboló, dobáló tömeg ese­
tén a szolgálati kutyákat nem szabad az első sorban vezetni,
mert a kutyavezetők és kutyáik védtelenek a tömeggel szem­
ben. Szerepük a pajzzsal, sisakkal felszerelt sorfal, vagy osz­
latóék biztosítása, az áttörés megakadályozása lehet. Vízágyú,
vagy könnygáz készenlétben helyezése esetén a kutyákat hát­
ra kell vonni, vízágyú alkalmazása esetén a technika szórósu­
garán kívülre, könnygáz alkalmazásakor tartalékba.
A szolgálati kutyák alkalmazása nem jöhet számításba a ki­
emelő csoportoknál. Ellenséges érzületű hangadók és provoká­
torok gyakran visszaélnek a tüntetés adta lehetőséggel s vagy
radikalizálni igyekeznek a tömeget, vagy saját politikai céljaik­
ra igyekeznek áthangolni a demonstrációt. Beilleszkednek a bé­
kés felvonulók közé, akik saját belső rendfenntartók hiányá­
ban intellektuális, vagy taktikai megfontolásból nem távolítják
el maguk közül az izgat ókat. A provokátorok izgatnak és lá­
zongnak, nyugtalanságot keltenek és növelik a feszültséget.
Ezeket a személyeket - ha erre mód nyílik - ki kell emelni a
tömegből, azonban gyakran lehetetlen a beavatkozás, mivel ilyen
helyzetben minden akciót a rendőrség provokációjának minősí­
tenek. Csak tetézné a tömeg ellenérzését, ha ezeket az akció­
kat szolgálati kutyával megerősítve hajtanánk végre.
Akármennyi "ártatlan" sebesült lenne is, biztosra vehető,
hogy az erőszak spirálja kirobbanna. "A rendfenntartó erő mű­
vészete abban áll, hogy ne hagyja magát berántani ebbe a po­
koli körforgásba, mivel mindenki szemében úgyis ő lenne a hi­
bás ."

EPILÓGUS

Jean- Marc Berlioz 1987: "Arisztotelész óta a legtöbb filozófus

és moralista foglalkozott az egyéni szabadság és a kollektív sza­
badság közötti különbséggel. A dráma abban jelentkezik, hogy
a rendfenntartásért felelős személyek részére, bármilyen szin­
tű felelősök legyenek, az egyéni, vagy kollektív szabadság ha­
tára nem elvont elméleti spekuláció, hanem konkrét és kézzel
fogható valóság.
A gyakorlatban a közrend fenntartásáért felelős személyek­
nek nincs szüksége igazságra, bizonyosságra, vagy győzelem­
re, meg kell elégednie fél sikerrel, vagy fél kudarccal. A köz­
rend fenntartásának művészete - ha létezik egyáltalán művé­

28
szét ezen a területen - abban áll, hogy azonnal meg kell ha­
tározni a sok lehetőség közül azt a megoldást, amely a legki­
sebb rossznak látszik, pontosan tudva, hogy bármilyen legyen
is a végeredmény, az elfogadott változat kritika tárgyát fog­
ja képezni, mivel természetüknél fogva az ilyen döntések min­
dig kritizálhatok. A döntéshozó egyetlen ereje - ezen szubjek­
tív választásokkal kapcsolatban - a vonatkozó törvények és
rendeletek szigorú tiszteletben tartásában, valamint a pillanat­
nyi ellenfél tökéletes ismeretében rejlik. A cél a közrend tisz­
teletben tartása, beavatkozás nélkül.”

29
Dr. Janza Frigyes r. alezredes, állatorvos
c. egyetemi docens

A KÁBÍTÓSZEREK ILLEGÁLIS FORGALMAZÁSA

ELLENI HARC ÚJ MÓDSZERE

Szerte a világon már több tízmillióra becsülhető azoknak az em­

bereknek a száma, akik a kábítószer- és drogszenvedély rabjai­
vá lettek, ezért minden elképzelhető módszert igénybe kell ven­
ni a kábítószer illegális előállítása, forgalmazása és a fogyasz­
tás továbbterjedésének megakadályozása érdekében. A le ghat-
hatósabb eredményt a kábítószer előállítók és terjesztők felde­
rítésével, kiiktatásával lehet elérni. Amíg nem áll rendelkezé­
sünkre olyan 100%-os hatásfokkal működő műszer, mellyel a
legalaposabb módon elrejtett minimális koncentrációjú kábító­
szer nyomára bukkanhatunk, addig az egyik leginkább bevált
és megbízható módszer a biológiai detektorok, a mi esetünkben
a kutyák alkalmazása.
Évek óta végzünk ilyen irányú kutatásokat igen kedvező és
szép reményekre jogosító eredményekkel. Intézetünk a kutató
és szagazonosító kutyák kiképzési metodikáját továbbfejlesztve
- és egyes vonatkozásaiban új alapokra helyezve - folyamatos
képzést biztosít kutyavezetők és kutyák részére egyaránt. En­
nek köszönhető, hogy országunkban az utóbbi évtizedben nö­
vekvő mértékű kábítószer-tranzit forgalmat, preventív hatásuk
révén, jelentősen befolyásolták a határainkra kihelyezett jelző­
kutyák .
Az általunk ismert és többfelé alkalmazott gyakorlatnak meg­
felelően kutyáinkat nem egy, hanem többféle kábítószer jelzé­
sére képezzük ki. Szagkomplexumok felhasználásával a kutyák
egyszerre tanulják meg pl. a heroin, hasis és marihuana kere­
sését, ezek bármelyikének egyedüli előfordulását is biztosan
jelzik. A képzés a kutya zsákmányszerző ösztönére, az apport­
tárgyak utáni szenvedélyes vágyára épülve a legkülönbözőbb
területeken történik, a lehetséges rejtekhelyek maximális figye­
lembevételével, szem előtt tartva azt a fontos tényezőt, hogy
a kutya a munkát mint játékot (zsákmányszerzést) éli át.

A képzés másik fontos alapeleme a szituációs gyakorlatok

beállítása, melyek során hozzászoktatjuk a kutyát a későbbi
munkaterületéhez (pl. raktárak, gépjárművek, repülőterek, va­
sútállomások, határátkelőhelyek, stb.), és a legváltozatosabb

30
helyekre (pl. kamionba, szekrénybe, postai csomagba, bőrönd"
be, dísztárgyakba, stb.) rejtett kábítószer felkutatására ser­
kentjük .
Az elmúlt időszakban új módszerek kipróbálásával foglal­
koztunk.
Feltettük a kérdést* hogyan lehetséges a határátkelő helyeken
telepített kutyáink munkáját hatékonyabbá tenni úgy, hogy a
kutatásra fordított idő csökkenjen és maga a kutatás a tranzit
forgalmat ne hátráltassa? A kutyák számának növelése, - gaz­
dasági és egyéb megfontolások alapján - csak kis mértékben
lehetséges. A nemzetközi tranzit forgalmat és az átkelőhelyek
személyforgalmát szabályozni szinte lehetetlen. Maradt - mint
lehetséges támadási pont - a kutatás metodikájának felülvizs­
gálata. A probléma részletes elemzése során vetődött fel a ku­
tatás és az azonosítás térbeli és időbeli elkülönítésének szük­
ségessége. Ennek megoldása a régebbről már jól ismert szag­
rögzítési és szagazonosítási metodika kábítószerkutatásra tör­
ténő adaptációja. E kölcsönvett módszer segítségével elérhető,
hogy - annak ellenére, hogy valamennyi "gyanús” gépjármű­
vet, csomagot átvizsgálunk - a forgalom ütemesen haladjon, hi­
szen a gépjárműnek, csomagnak a vizsgálat eredményét nem
kell megvárnia. Természetesen a klasszikus szagrögzítési - kon­
zerválás! technika nem alkalmazható, mert ennél a kötelező szag­
rögzítési idő 30 perc. Ennek betartása nemhogy gyorsítaná, ha­
nem éppen ellenkezőleg, lassítaná a forgalmat. A hagyományos
szagrögzítés felderítési értékét tovább csökkenti, hogy nem tud­
juk van-e a gépjárműben (csomagban, konténerben) egyáltalán
kábítószer. Ha van, akkor nem tudjuk, hogy hol, tehát honnan
rögzítsünk szagot. E gondokat kiküszöböli, ha nem a vizsgált
objektum (gépjármű, csomag, stb.) felszínéről rögzítjük a sza­
got: hanem az objektum levegőjéből veszünk mintát. Tehát nem
a vizsgált objektumról, hanem a vizsgált objektumból rögzítünk
szagot, és azt konzerváljuk. A konzervált levegőminta szállít­
ható, tehát nemcsak a helyszínen dolgozható fel. A módszer lé­
nyege, nem a kutyát viszem a szagforráshoz, hanem a szagot
a kutyához. Hipotéziseink bizonyítására kísérleteket végeztünk,
elsőként a kérdéseinket fogalmaztuk meg.

Kísérleti kérdések
1. A speciálisan kiképzett szolgálati kutya, szagazonosítási tech­
nikával egyáltalán jelzi-e a kábítószert (hasis, marihuana,
heroin stb.)?
2. Ha jelzi, akkor:
a) melyik kábítószert preferálja?
b) a szagrögzítés különböző módjai közül melyik
a leghatásosabb?
31
 c) zavaró szagok az eredményességet hogyan befolyásolják?
d) az eredményességet hogyan befolyásolja a rögzítési
idő-felület-mennyiség?
e) szag-komplexumra (kábítószer keverék) hogyan jelez
a kutya, analizál, szintetizál-e?
3. Jelez-e a kutya levegőmintára?
4. Ha jelez, akkor :
a) melyek a mintavétel legjobb technikai megoldásai?
b) a jelzési biztonság hogyan alakul,
az idő-mennyiség-tér-kutya függvényében?
5. Milyen eszköz (gép) a legalkalmasabb a mintavételre?
6. Hogyan tisztítsuk a gépet mintavételtől a következő minta­
vételig, hogy a művi szagfertőzést elkerüljük?
7. Mi a módszer alkalmazásának optimális technológiája?
8. Személyi, pénzügyi, anyagi, technikai feltételek?
9. Milyen legyen a nyilvántartás?
10. Értékelő - elemző munka, kapcsolattartás.
11. A módszer jogi értéke.

Eredményeink (a kérdések számozása szerint csoportosítva)

1. A speciálisan kiképzett kutya szagazonosítási technikával
igen nagy megbízhatósággal jelzi a kábítószert.
Teszt-jellegű felmérés során - 382 esetre vonatkozóan -
340 esetben (89%) határozott jelzést, 34 esetben (8,9%) bi­
zonytalan, nem határozott jelzést, 8 esetben (2,1%) hibás
jelzést kaptunk.
A kísérlet során az azonosítandó szagminták a következők
voltak:
hasis 120 eset
heroin 90 eset
marihuana 78 eset
hasis + heroin 52 eset
hasis + marihuana 21 %set
heroin + marihuana 21 eset
2. a) A kutyák a legritkábban a hasisnál tévednek, leggyak­
rabban a heroint nem jelzik. Ez a tapasztalat jól össze­
egyeztethető azzal a közismert ténnyel, hogy a hasis még
az emberi orr számára is szagosabb mint a heroin.
b) A szagrögzítés leghatásosabb módjának a klasszikus (szag­
azonosítási eljárásnál alkalmazott) szagrögzítési technika
bizonyult.
c) A zavaró szagok (fűszerek, vegyszerek, illatszerek stb.)
a kutya teljesítményét - kis mértékben ugyan - de ront-

32
 jak. Nem növekszik a hamis jelzések száma, ellenben gya­
koribbá válnak a „nem jelzések .* Ha a zavaró szagok bi­
zonyos gyógyszerek, ragasztó anyagok, akkor nő a ha­
mis jelzések száma, de ez sem haladja meg az összes jel­
zések 10%-át.
d) A rögzítési idő növekedése (24 h-ig) növeli a jelzési biz­
tonságot. Három perces rögzítési idő esetén rosszabb ered­
ményt kaptunk (főleg a heroinnál) mint harminc perces
rögzítésnél.
A rögzítő anyag felületének nagysága (a szokott méretet
feltételezve) nem lényeges befolyásoló tényező. A felü­
let növelése és az eredményesség között nincs szoros ösz-
szefüggés. A szagrögzítő textil felületének kisebbítése
- egy ponton túl - teljes eredménytelenséghez vezet.
Az optimális méret - arnica konzerves üveg térfogatával
harmonizál - kb. 600 cm.
A kábítószer mennyisége mindig jelentős befolyásoló té­
nyező, de a szagrögzítésnél a mennyiségnek nincs sze­
repe. Arról az asztalról, ahol előzőleg egy óra hosszán
át kábítószert tartottunk, rögzítettünk szagot, az anyag
eltávolítása után kb. harminc perccel. Az így készített
szagkonzervet a kutyák kivétel nélkül pontosan jelezték.
e) A kutyák tiszta szagról - szagkomplexumra, és fordítva,
szagkomplexumról - tiszta szagra is egyformán jól dol­
goznak. Tehát ha kell analizálnak, ha kell szintetizálnak.
3. Hypotézisünk szerint a kutyák minden olyan légtér levegő­
mintáját pozitívan jelzik, amely térben kábítószer van elhe­
lyezve.
Szívómotorral (porszívóval) vettünk levegőmintát olyan helyi­
ségből, szekrényből, gépjárműből és csomagból, ahol előző­
leg kábítószert tartottunk. A steril ("szagtalan") szagrögzí­
tő anyagot (textilt) a porszívó por zsákjának helyére tettük
és ezen keresztül szívtuk a kábítószer szagrészecskéit tar­
talmazó levegőt. Természetesen figyelembe véve a gép lég­
szállító képességét, az alkalmazott kábítószer fajtáját, meny-
nyiségét és az adott helyen történő tárolás időtartamát, va­
lamint az adott légtér térfogatát. Meglepődve tapasztaltuk,
hogy a kutyák a leírt módszerrel rögzített feltételezhetően
minimális szagokat is milyen biztonsággal jelezték.
Az eredmények mellett jelentkeztek a módszer hátrányai is.
Mivel a porszívó műanyag alkatrészeinek a mintavételek közötti
szagmentesítése nem volt teljes biztonsággal megoldható, meg
kellett változtatnunk a levegő beszívásának metodikáját.
Kisebb teljesítményű ún. "autós" porszívót alkalmaztunk a ki­
sebb térfogatú területeken (pl. személy gépkocsi, csomag, bőrönd

33
láda,) elkerülve annak veszélyét, hogy az egészében amúgy
is kisebb légtérben található minimális szagrészecskéket egy
erős szívóerővel átszivatva azok letapadása a szagrögzítő anya­
gon nem következik be. Ez utóbbi módszernek további előnyei
is igazolják használhatóságát, miszerint a szívófej átmérője és
ezáltal a légszállítás sebessége adapterek segítségével a térfo­
gathoz mérten szabályozható, következményesen növelve így a
szagrészecskék rögzítésének hatásfokát. Egy kisebb aktatáska
levegőjét a táska kinyitása nélkül, adapterrel a szívófejhez kap­
csolt fecskendőtűvel át szúrva a bőrt, vagy a zár apró nyílá­
sain keresztül leszívhatjuk. Gépjárműveknél a módszer ugyan­
csak jól alkalmazható azok kinyitása nélkül. További előny, hogy
a szagrögzítő anyagot nem műanyag, hanem könnyen szagta­
lanítható, és minden mintavétel után egyszerűen és gyorsan
cserélhető üvegbe helyezzük, melynek zárófedele lehetővé te­
szi, hogy az egyik nyíláson beáramló levegő a szagrögzítőt át­
járva egy másik, ún. elvezető nyíláson át távozzon, így az
egész mintavétel a szívócsőbe beépíthető. A leírt metodikával
rögzített szagokat a kutya minden esetben azonosítja, ha fel­
tételezzük, hogy az időfaktor, a koncentráció, a csomagolás,
és a mintavétel megfelel ahhoz, hogy egyáltalán legyen rögzít­
hető szagrészecske.
A levegő-mintavevő készülék a szagmolekulák összegyűjté­
se és rögzítése mellett arra is alkalmas, hogy fordított eljárás­
sal a kábítószer szagmolekulákat meghatározott és jól körülha­
tárolható helyekre nagy pontossággal kijuttassuk. Ez az eljá­
rás nagymértékben segíti a kábítószer kereső kutya kiképzé­
sét az aprólékos, precíz kutatómunkára, és elősegíti a kábító­
szer rejtekhelyek pontos jelzésének kialakítását.
Terveink között szerepel a fent leírt módszer kísérleti jel­
legű kipróbálása. A repülőtéri tranzit-forgalom alkalmával olyan
módon, hogy a szívófejet az utasok ruházatán 2-3 fő vonalon
áthúzva egy adott repülő néhány utasának szagmintáját egyet­
len rögzítőanyagra vesszük, majd a kutyával azonosítást vé­
geztetünk kábítószer szagkomplexumra. Amennyiben az utasok
között található kábítószert rejtegető személy, van idő értesí­
teni a fogadó állomást, ahol részletesebb kutatásra, illetve uta­
sonként! külön szagazonosításra kerülhet sor. így nem követ­
kezik be a tranzit forgalomban sem időbeni, sem térbeni fenn­
akadás, valamint az utasok türelmét sem kockáztatjuk.További
céljaink között szerepel egy olyan módszer kidolgozása, mely-
lyel növelhető lenne a Kutyák szaglásának, így teljesítő képes­
ségének, biodetectorként való alkalmazhatóságának hatásfoka.
A kísérleti kérdések közül a 7., 8., 9., 10., és 11. kér­
désekre a kutatómunkánk még nem terjedt ki. A módszer kísér­
leti vizsgálatának határideje: 1990. december 31.
Tudjuk, hogy eddig elért eredményeinkből messzemenő követ­

34
keztetéseket levonni még korai lenne. A módszert még ki kell
próbálnunk a legszélsőségesebb külső viszonyok között is. Ab­
ban azonban már biztosak vagyunk, hogy levegő minta segítsé­
gével a kábítószerek azonosíthatók.

35
Dr. Deli Pál r. főhadnagy
a Belügyminisztérium főállatorvosa

A SZOLGÁLATI KUTYÁK ELLÁTÁSÁNAK RENDSZERE

A BELÜGYMINISZTÉRIUMBAN

1976-ban а II. Nemzetközi Kynológiai Kongresszuson a Dr. Don-

kó Gellert ny.r.ezredes által tartott előadás óta eltelt időszak
alapvető változásokat hozott, de az akkori előadás ismerete szük­
séges a mai állapot megértéséhez.
A Magyar Köztársaság Belügyminisztériuma csapatainál és
szerveinél tartható szolgálati kutyák számát miniszteri utasí­
tás rögzíti, amely a szükségleteknek megfelelően módosul. Az
elmúlt 12 évben a közrend, közbiztonság helyzete és igényei
megváltoztak, bűnügyi és közbiztonsági szempontból frekven­
tált területek regionális és helyi szintű súlypont áthelyeződé­
sei következtek be. A szolgálati kutyák beszerzésében, után­
pótlásában időszakosan felmerülő nehézségek és a költségek
kényszerítő hatása arra ösztönzi a területi szerveket, hogy csak
ott és csak annyi szolgálati kutyát alkalmazzanak, amennyi cél­
szerű és feltétlenül szükséges.
A szolgálati kutyák ellátásának rendszere 2 fő részre oszt­
ható:
- a kutyákkal való ellátás rendszere,
- a kutyák ellátásának rendszere.
A szervek kutyákkal való ellátásának rendszere külső és belső
forrásból történik. Az 1960-as évek végéig az utánpótlás dön­
tően a kerepestarcsai központi tenyésztelep és a HÖR alegysé­
gek révén valósult meg, mert a polgári kutyatenyésztés nem
állt olyan szinten, hogy a vásárlási lehetőséggel számolhattunk
volna. Az 1960-as évek végétől a kutyatartás és tenyésztési
kedv megnövekedett Magyarországon. A kutyalétszám emelke­
dése létrehozta azt a bázist, amely lehetővé tette a kutyákat
alkalmazó szervek kutyák iránti igényeinek látszólag maradék­
talan kielégítését. 1971-től a vásárlásos rendszer került előtér­
be. A központi tenyésztelep megszűnt, aminek hiányát azóta
is érezzük.
A felvásárlásokra elővezetett kutyák száma (nem minősége)
egészen 1985-ig emelkedő tendenciát mutatott. Azóta több ok­
ból - adórendelet, MEOE-en belüli viszályok stb. - a felveze­
tett kutyák száma csökkent, minőségük kívánnivalót hagy ma­
ga után.

36
 A kutyavásárlási bizottság 3 főből áll. Tagjai a BM főál­
latorvosa, HÖR vezető állatorvos, Kutyavezető-képző Iskola kép­
viselője. A Bizottság átvételi tesztek alapján feltételesen veszi
át a kutyákat. A felvezetett kutyák 35-40%-a kerül átvételre,
a többi különböző okok miatt visszautasításra kerül, melynek
leggyakoribb okai a következők:
- alkati, küllemi hiányosságok,
- csípőizületi dysplasia látható megnyilvánulása,
- lövéstől való félelem,
- támadókészség hiánya,
- félénkség,
- egészségügyi kifogások (foghiány, otitis externa, rejtett
heréjűség, sérvek stb.)
A szerződésekben meghatározott feltételek alapján 1-2 éves
kutyák kerülnek átvételre. A szigorú átvételi feltételek és a
jól képzett szakemberek állásfoglalása ellenére is a környezet-
változás, az új vezető személye, az intenzív munka hatására a
kutyák 10-15%-a a szolgálati célra alkalmatlanná válik.
A vásárokon feltételesen átvett kutyákat a Kutyavezető-kép­
ző Iskolán 2 héten át karanténban tartjuk. Ezen idő alatt vé­
gezzük el a dysplasia Rtg. vizsgálatot, a nasolabiogram levé­
telét, valamint a Leptospira és Brucella szűrést. Ezen kutyák
közül mintegy 15-20%-a kerül vissza a tulajdonosaihoz, annak
ellenére, hogy a dysplasia enyhe fokát elnézzük, mert külön­
ben a szükségleteket biztosítani nem tudjuk.
Az utánpótlási lehetőségek növelése érdekében a német ju­
hászkutyán kívül - járőr célra - vásároltunk dobermann, óriás
Schnauzer, rottweiler, és kaukázusi juhászkutyákat.
A bűnügyi technika területén belga juhászokat, labradorokat,
hannoveri- és angol vérebeket állítottunk rendszerbe.
A dobermann nem viseli el jól a BM szerveinél biztosítható tar­
tási, elhelyezési körülményeket. Az óriás schnauzertől rend­
őreink idegenkednek, illetve a havi 200 Ft-os gondozási pré­
mium nem elég ösztönző számukra, hiszen a fajta jellegéből adó­
dik, hogy nyírni, trimmelni kell.
A BM vezetése 1971-ben a vásárlásos rendszer mellett dön­
tött, az érvek akkor úgy tűntek helytállóak. Azóta kiderült,
hogy az a kiszolgáltatott helyzet, ami a polgári személyektől
való felvásárlást jelenti, tovább nem tartható fenn. Ezért szük­
séges egy központi tenyésztelep létrehozása, a vásárlásos rend­
szer meghagyása mellett.
A BM Kutyavezető-képző Iskolán elhelyezett központi állo­
mányból elégítjük ki a szervek szolgálati kutya igényeit. Egy­
részt a tanfolyamokra vezényelt hallgatók együtt a kutyákkal
kerülnek az iskolán kiképzésre, másrészt a már képzett veze­
tőnek utánpótlásként képzetlen kutyákat adunk ki. A szolgálati
kutyák általában 10 éves korukig teljesítenek szolgálatot.

37
 Állategészségügyi problémák esetén a területileg illetékes
polgári állatorvos véleménye, szakmai problémák esetén a Ku­
tyavezető-képző Iskola szakmai Felülvéleményező Bizottság vé­
leménye alapján selejtezzük le központilag a kutyákat.

A SZOLGÁLATI KUTYÁK ELLÁTÁSÁNAK RENDSZERE

A BM állományába került, majd megfelelő kiképzés után

szolgálatra alkalmas kutyák elhelyezésének, élelmezésének és
állategészségügyi ellátásának módját alapvetően azok a körülmé­
nyek határozzák meg, amelyek között a szolgálati feladataikat
végzik.
A szolgálati kutyák élelmezését - elhelyezési és tartási kö­
rülményektől függően - norma, vagy átalány szerint biztosít­
ják. A norma szerinti élelmezéshez a HŐR-nél általában ebtáp­
szereket használunk, kivéve azokat a szolgálati helyeket, ahol
az olcsóbb hús, húskészítmény folyamatos beszerzésének, il­
letve tárolásának nincs akadálya. A tápszert a közétkeztetés­
ből származó ételmaradékkal egészítjük ki, vagy külön erre a
célra beszerzett szénhidráttartamú élelmezési anyagokkal, és
zöldséggel dúsítjuk.
A rendőr-főkapitányságokon és a körzeti megbízottaknál
- egyedi elhelyezésben - tartott kutyák élelmezéséről a kutya
vezetője gondoskodik. Ezen a címen - havonta előre fizetett -
átalánydíjban részesül a kutya vezetője, amelyért köteles gon­
doskodni:
- a szolgálati kutya megfelelő táp és élettani értékű élelmezé­
séről,
- ápolásáról,
- gondozásáról,
- gyógykezeltetéséről,
- rendszeres továbbképzéséről,
- elhelyezési körletének tisztántartásáról,
- felszerelésének karbantartásáról, javíttatásáról.
Nem tartalmazza viszont a kutyák állategészségügyi ellátá­
sának költségeit, melyek elszámolása a költségvetés terhére tör­
ténik. Az átalányösszeg rendeltetésszerű felhasználásának leg­
megbízhatóbb mércéje a kutyák táp- és erőállapota, gondozott-
sága.
A kutyavezető szolgálati elöljárója köteles a szolgálati ku­
tyát hetenként egy alkalommal ellenőrizni. A kutyavezetők több­
sége megfelelően gondoskodik kutyájáról, azonban nem egy eset­
ben parancsnoki, ellenőrző elöljárói beavatkozás szükséges a
hiányosságok megszüntetésére.
A bűnügyi technikai területen alkalmazott nyomkövető, szag­
azonosító kutyák elhelyezésére állandó jellegű építmények szol­
gálnak .
38
 Az Őr- és járőrkutyákat általában telepíthető, modul rend­
szerű, egyedi vagy ikerboxokban helyezzük el.
Mindkét rendszer kutyaóllal egészül ki, mely a kedvezőtlen idő­
járás esetén nyújt biztos védelmet a kutyák számára.
A tenyésztésre kijelölt HÖR alegységeknél ún. fűthető, ellető
boxok is vannak, mely a kölyökkutyák első 6 hetében biztosít­
ják a szaporulat számára a kellő hőmérsékletet. A kifutók és
boxok aljzata hő és saválló bitumenből, vagy betonból készül,
könnyen tisztítható és az állatok egészségében nem okoz kárt.
A kutyák tartásához, szolgálati igénybevételeihez, kikép­
zésükhöz és továbbképzésükhöz szükséges felszereléseket, vé­
dőruházatot központilag gyártatjuk és adjuk ki a szervek igé­
nyeinek megfelelően. Új korszerű védőfelszerelések és kiképzés­
technikai eszközök rendszeresítése van folyamatban.
A szolgálati kutyák állategészségügyi ellátása napjainkig a
polgári állategészségügyi hálózatra alapozott, mely rendszer fo­
lyamatban levő átalakítása azonban felvetheti a jelenlegi belügyi
rendszer alkalmazkodásának szükségességét. A kórházi ellátást
a területileg csökkenő számban működő polgári állatkórházak
biztosítják. Ma már az ország egyik legjobban felszerelt, szín­
vonalas ellátást biztosító kórházává vált a BM Kutyavezető-kép­
ző Iskola állatkórháza. A gazdaságosságot és a kapacitást fi­
gyelembe véve - szükség esetén - a szervek rendelkezésére áll.
A BM csapatainál és szerveinél a szolgálati kutyák tartá­
sával, egészségügyi ellátásával kapcsolatos feladatok szervezé­
sét, az állatok előírás szerinti tartását és ezek ellenőrzését - a
BM főállatorvosa és HÖR vezető állatorvosa irányításával - az
állategészségügyi felcserek, illetve az Anyagi Osztályok beosz­
tottjai végzik. A felcserek az állatorvosi beavatkozást nem igény­
lő feladatokat látják el és szoros kapcsolatot tartanak fenn a
területileg illetékes polgári állatorvossal. A védőoltások közül
a szolgálati kutyák az évenkénti kötelező veszettség oltáson kí­
vül parvovirus szopornyica, leptospirosis, fertőző májgyulla­
dás, parainfluenza elleni immunizálásban is részesülnek. A pa­
razitás eredetű megbetegedések megelőzése érdekében rendsze­
res féregtelenítést hajtunk végre. A külső élősködők ellen a
higiénés rendszabályok betartása mellett gyógyszeres fürösz-
téssel nyújtunk védelmet kutyáink számára.
A szolgálati kutyák alkalmazásával szemben támasztott fo­
kozott követelmények indokolttá teszik tartási, igénybevételi
és állategészségügyi körülményeiknek tervszerű, folyamatos ja­
vítását. Ennek érdekében 1976 óta megszerveztük a szolgálati
kutyákra és vezetőikre vonatkozó adatlapok két évenkénti ki­
töltésének rendszerét. Az adatszolgáltatás minden olyan kér­
dést érint, melyet a kutyák tartása és a szakszolgálat jobb el­
látása szempontjából jelentősnek ítélünk.
39
 Az adatokat feldolgozva képet alkothatunk kutyaakanányunk
tartási körülményeiről, egészségügyi állapotáról, szolgálati al­
kalmasságáról, igénybevételének mértékéről és eredményessé­
géről .
Az ismereteink birtokában lehetőség nyílik a szolgálati ku­
tyák eredményes alkalmazásához, utánpótlásához szükséges anya­
gi feltételek egyre színvonalasabb biztosítására.

40
Dr. Kováts Zsolt ny. r. alezredes, állatorvos
igazságügyi kynológus szakértő

A SZOLGÁLATI KUTYÁK ETOGRAMJÁNAK ÉRTÉKELÉSE

A társadalom állandó mozgását követő kriminalitás! struktúra-

változások azzal a következménnyel járnak, hogy a szolgálati
feladatok végrehajtásában alkalmazott kutyák egyre bonyolul­
tabb viszonyok (városiasodás, motorizáció stb.) között végzik
munkájukat. Az ún. "bűnüldözési alkalmazási környezet” bo­
nyolultabbá válása kihat a kutyák kiválasztásában és kiképzé­
sében alkalmazott módszertan fejlődésére is. A nehezebb fela­
datokra való felkészülés megbízhatóbb és hatékonyabb módsze­
reket kíván. A korszerűsítés azonban csak a jelenlegi - első­
sorban tapasztalatra és rutinra építő - gyakorlat megváltozá­
sán keresztül, tudományosan megalapozott, tényszerű ismere­
tekre támaszkodó eljárások kidolgozásával és bevezetésével le­
hetséges. A kynológiai tudományos kutatás legfontosabb fela­
data ezeknek a hatékonyságot fokozó fejlesztési lehetőségeknek
a feltárása és a gyakorlatban való bevezetése.
A kutatás szükségességére utal az a tény is, hogy a ku­
tyaállomány nagy értéket képvisel, beszerzése, fenntartása és
alkalmazása jelentős anyagi eszközöket köt le. A szolgálati ku­
tyafajták minőségi javítása a mai körülmények között csak a
legalkalmasabb kutyák kiválasztásával és kiképzésével kapcso­
latos ismeretanyagok bővülésén, az alkalmazott módszerek fej­
lesztésén, azok természettudományos megalapozottságán keresz­
tül valósulhat meg.
A szolgálati kutyafajták egyedéinek a munkavégzés szem­
pontjából is optimális, hasznos élettartama 6-8 év. Ez az inter­
vallum azonban csak akkor tartható, ha:
- a kiképzésbe a kutyák közül kizárólag a feladatra fel­
tétel nélkül alkalmas egyedek kerülnek;
- a kutya pszichikai, érzékszervi, fizikai stb. képességei
a kiképzésre történő kijelölés előtt megbízhatóan ismert­
té válnak;
- a kutya teljesítmény csökkenésének elbírálásánál ponto­
san meghatározható, hogy a kizárási javaslat megalapo­
zott-e, illetve a kutya munkaképességének csökkenése
milyen mérvű és a csökkenés objektív, vagy szubjektív
okokra vezethető-e vissza;

41
 - a munkaképesség csökkenés okainak ismeretében megha­
tározható módszer, amelynek alkalmazásával az adott ku­
tya még bizonyos ideig, esetleg más feladatokra alkalmas­
sá tehető.
A kutyák kiválasztása, munkaképességük ellenőrzése, vizs­
gáztatása jelenleg az illetékes bírók, szakemberek tapasztala­
tán és rutinján alapszik. Az ide vonatkozó ismeretek - bár a
tan-, és kézikönyvekben már részletesen feldolgozásra kerül­
tek - nem elégségesek ahhoz, hogy teljesen kiküszöböljék a
kutyákat elbírálók - a szubjektív bírálati rendszer lényegéből
fakadó - esetleges tévedéseit. Az elbírálás esetleges tévedése
természetesen gazdasági veszteséget is jelent. Például egy nyom­
követő munkára hagyományos módon alkalmasnak ítélt kutyá­
ról csak az ilyen irányú kiképzés közben - sokszor huzamosabb
idő múlva - derül ki, hogy pszichikai vagy érzékszervi adott­
ságai nem elégségesek az eredményes munkavégzéshez. Ha a
kutya munkaképessége már a felnevelés során vagy a beszer­
zést követően megbízhatóan meghatározható (mérhető) lenne,
más jellegű feladat meghatározásával az említett inproduktiv idő­
szak (és az anyagi ráfordítás is!) elkerülhetővé válna.
Eddig a kutyák alkalmasságáról a legfontosabb információ­
kat azok kipróbálása során szerezhették be a kutyakiképzők.
Ez kevés és gazdaságtalan. Olyan vizsgálati metodika kidolgo­
zására van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a munkára va­
ló alkalmasságot meghatározó viselkedési etológiái tulajdonsá­
gok is megbízhatóan regisztrálhatók legyenek. Ezzel elérhető­
vé válna az a fontos cél, hogy minden feladatra az arra leg­
jobban megfelelő kutyák kerüljenek anélkül, hogy kipróbálá­
sukra huzamosabb időt és jelentős munkát fordítanánk.
A fellelhető nemzetközi és hazai kynológiai és etológiái iro­
dalom a szolgálati kutyafajták viselkedés tanával és a fent vá­
zolt vizsgálati eljárásokra utaló elgondolásokkal - néhány alap­
műveletet kivéve - nem foglalkozik, vonatkoztatható adatokat
nem tartalmaz. Ebben a megközelítésben az alábbiakban vázolt
kutatási program új koncepciónak tekinthető.
A program azoknak az alapvető viselkedési adatoknak a fel­
tárását célozza, amelyek segítségével - feltételezésem szerint -
mód nyílik a szolgálati célra kijelölt kutyák lényegi tulajdonsá­
gainak és munkaképességének, szolgálati alkalmasságának ob­
jektív, metrikus meghatározására. Mivel a témára vonatkozó tény­
anyaggal nem rendelkezünk, a kutatási programban leírt ter­
vet hipotetikus értékűnek kell tekinteni, amelynek realitása csak
a kutatási elgondolások maradéktalan végrehajtása után tisztá­
zódik. Mivel a program összeállítása a jelenlegi - elsősorban
tapasztalati - ismereteink felhasználásával készült, szükséges,
hogy végrehajtása során rendelkezzék a változtatás és a rugal­
mas végrehajtás lehetőségével.

42
 Az etológia az állatok viselkedésével, a természetes kör­
nyezet által produkált ingerekre adott reakcióval foglalkozik.
Az állat viselkedésének teljes megismerése az állat képességei­
nek megismerésével is jár. A modern etológia túllépte az ideg­
fiziológián alapuló reflexelmélet mechanikus határait és a ma­
ga sajátos eszközeivel (megfigyelés, adatgyűjtés) más jellegű
alapvető téziseket határozott meg.
Az elméleti etológia a viselkedés elemzése alapján elsősor­
ban az állatfajok rokonsági fokának felderítésével, általános
zoológiái kérdések eldöntésével foglalkozik. Az alkalmazott eto­
lógia - melynek módszerei még nem kristályosodtak ki - spe­
ciális gyakorlati nézőpontból foglalkozik bizonyos állatcsopor­
tokkal, illetve fajokkal. így hazai kutatások folynak a gazda­
sági haszonállatok viselkedésének megismerése érdekében. A
megfelelő környezet biztosítása a termelés eredményességét je­
lentősen befolyásolja, ez viszont csak az állat által tanúsított
viselkedés tanulmányozásával, az egyed igényeinek feltárásá­
val, csakis etológiái vizsgálati módszerek alkalmazásával érhe­
tő el.
A szolgálati kutyafajták speciális nézőpontú etológiáját még
nem dolgozták fel, ilyen irányultságú kutatás sem külföldön,
sem nálunk nem történt. A szolgálati célra használt kutyák vi­
selkedéstanának feldolgozása nemzetközi érdeklődésre is számot
tarthat.
A teljesítmény és az adott egyed viselkedése között szoros
összefüggés van. Ennek a viselkedésnek az alkalmazási környe­
zet jelenti az alapvető kiváltó ingerét. A kutya a munkavég­
zés körülményei között - az alkalmazási környezetben - támad,
azonosít, tájékozódik stb., tehát alapvetően veleszületett ter­
mészetes képességeit működteti a vezetője által közvetített cé­
lok megvalósítása (bűnüldözés stb.) érdekében. A kutatási prog­
ram abból indul ki, hogy a kutya viselkedésének egy része
örökléstanilag meghatározott. Emellett a viselkedés megjelenési
formájára a környezet is jelentős hatást gyakorol.
Mivel a kutya teljesítménye a viselkedési garnitúra függvé­
nye, a munka közben mutatott viselkedés egyes elemei viszont
a kutya öröklési anyagában meghatározottak, ezért ezeknek az
elemeknek a feltárásával a kutya várható teljesítményére lehet
következtetni. Ha a még képzetlen, "nyers” kutyát a későbbi
munkavégzésre jellemző, de leegyszerűsített szituációba hozzuk,
akkor öröklött viselkedésmintáit produkálni fogja.
Az alkalmasság meghatározó tényezője tehát egy adott (pl.
veszély)helyzetben tanúsított viselkedés. A viselkedés elemzé­
se alapján eldönthető, hogy a kutya az adott szituációban el­
várható feladat elvégzésére alkalmas-e vagy sem. Ebből kiin­
dulva - munkahipotézisként - el kell fogadnunk azt a feltéte­
lezést, hogy ha a kutyát olyan környezeti feltételek közé hoz.-

43
 zuk a vizsgálat során, amely az alkalmazási körülmények kö­
zött is előfordul, akkor az itt mutatott viselkedés jellegéből
következtethetünk a kutya lényegi tulajdonságaira is.
A kynológiai jellegű alkalmazott etológiái kutatás tulajdon­
képpen a gazdasági állatok viselkedéstanának és vizsgáló mód­
szereinek adaptációja. A gazdasági állatok termelése (teljesít­
ménye) azonban más jellegű, mint a munkát végző kutya tel­
jesítménye. A kutya fizikai és pszichikai tulajdonságaival "ter­
mel" . A haszon pedig a gyakorlati alkalmazásban realizálódik.
A kutya viselkedése ezért szorosan és közvetlenül összefügg a
konkrét munkavégzéssel.
Az alkalmasságot - így a kutya viselkedését is - több té­
nyező befolyásolja. így:
- a kutyavezető személyisége;
- a kutya öröklési anyaga és a környezeti meghatározottság;
- a kiképzés módszertana;
- a tartási rendszer;
- az alkalmazási (szolgálati) környezet.
Az állat viselkedésének fő jellemzőit az akciókatalógus -eto-
gram - tartalmazza. Az etogram a viselkedés összetevőit fel­
soroló leírás. A fajról készített etogram a kutya-fajra általá­
ban jellemző. Tekintettel arra, hogy a sajátos feladatok a ku­
tyát speciális környezeti hatásoknak teszik ki, míg bizonyos
környezeti tényezőktől elzárják, szükséges volt az általános
érvényű, fajra jellemző kutya-etogram módosítása, figyelemmel
a kitűzött feladatok céljaira.
A munkakutya etogramja az alábbi főbb viselkedési ténye­
zőket tartalmazza:
- tájékozódási viselkedés;
- támadó és védekező viselkedés;
- társas viselkedés;
- tanulás és emlékezés;
- kíváncsiság és játék;
- anyagcserével kapcsolatos viselkedés;
- fejfenntartással kapcsolatos viselkedés.
Az itt felvázolt és minden kutyás ember felé javasolt ku­
tatási program végrehajtásának célja a kutyák egyedi etogram-
jának elkészítésén keresztül a jellegzetes és lényeges viselke­
déselemek regisztrálása, majd a szükséges számítások után a
visszakövetkeztetés szempontjainak kialakítása. A kutatás fő
kérdése tehát: melyek azok a viselkedés elemek, amelyek alap­
ján az egyes feladatokra kijelölt kutyák munkaképességére nagy
valószínűséggel következtetni lehet? A kutatás célja olyan gya­
korlatias módszer kidolgozása, amely alkalmas:
- a tapasztalati ismérvek alapján az adott célra alkalmasnak
látszó kutya lényegi tulajdonságainak, érzékszervi és pszichi­
kai tulajdonságainak a megismerésére;

44
 - objektív paraméterek alapján az alkalmasság meghatáro­
zására, figyelemmel a kutya számára tervezett feladatokra (nyom­
követés, szagazonosítás, speciális igénybevételek, stb.);
- rendellenességek, vagy teljesítmény csökkenés bekövet­
kezésekor a kutya etológiái "jelen állapotának" vizsgálatára és
az ok esetleges megszüntetéséhez szükséges szakmai teendők
meghatározására.
A javasolt vizsgálat alapvetően olyan módszerek alkalma­
zására törekszik, amelyek nagyobb anyagi ráfordítás nélkül is
biztosítják a szükséges objektivitást és alkalmazásuk egyszerű.
Ez a módszer az etológia megalkotója, Konrad Lorenz által ál­
talánossá tett naturális módszer, vagyis a pontos megfigyelés
és a megfigyelés eredményeinek egységes, megbízható regiszt­
rálása, majd értékelése. A videokamerák, a képmagnó, és a
személyi számítógépek korszakában sem az adatgyűjtés, sem a
regisztrálás, sem a részletes elemzés nem okozhat gondot. Le­
hetőségeinket figyelembe véve két irányban végezhetünk meg­
figyeléseket és adatgyűjtést: - a kutyaállománnyal kapcsolatos
tevékenység végrehajtásakor (kiállítás, vizsga, verseny, szem­
le, stb.); - mesterségesen létrehozott és a vizsgálat céljának
megfelelően kialakított, beállított helyzetekben. A szituáció be­
állítása történhet terepen vagy helyiségben. A kutatási cél szem­
pontjából célszerű elsősorban olyan tesztek kidolgozására töre­
kedni, amelyek helyiségben hajthatók végre. Az adatgyűjtés
csak akkor eredményes, ha nagy kutyalétszám vizsgálatán alap­
szik.
A vizsgálat végrehajtásának legfontosabb módszere:
- a megfigyelések írásos feljegyzésekben vagy hangfelvé­
telen történő rögzítése;
- az előre nyomtatott adatlapok, illetve megfigyelési jegy­
zőkönyvek kitöltése;
- a viselkedés folyamatok elemzése, lehetőség szerint kép­
magnó-felvételek alapján.
A kutatási eredmények értékelése az adatlapok és megfigye­
lési jegyzőkönyvek adatainak statisztikai összevetéséből áll. En­
nél egyszerűbb és olcsóbb megoldás nem létezik. A statiszti­
ka hagyományos módszereinek alkalmazása mellett azonban - mi­
vel élő szervezet vizsgálatáról van szó - a biometria szabályai
szerinti speciális feldolgozási módszerek is jelentős szerepet kap­
hatnak a program végrehajtásában.
Mivel a munkakutya etogramjának elemzéséhez sem irodalmi
adatokkal, sem hazai tapasztalatokkal nem rendelkezünk, első­
sorban azoknak az alapvető viselkedés elemeknek a megfigye­
lése és feldolgozása szükséges, amelyeket a kutya a konkrét
feladatok (nyomkövetés, azonosítás, őrző-védő munka stb.) so­
rán mutat.

45
 Az alábbiakban felsorolásra kerülő megfigyelési helyzetek,
kísérleti elrendezések nem tartalmazzák a kutya egész viselke­
dés-repertoárját . Összeállításomban elsősorban arra töreked­
tem, hogy a megfigyelési szituáció kialakítása ne igényeljen na­
gyobb anyagi eszközöket és bonyolult szervezést. A legfonto­
sabb feladat a megfigyelési technika kialakítása és a szüksé­
ges megfigyelői rutin megszerzése. A felsorolásra kerülő rész­
feladatok értékelése alapján - a későbbiekben - mód nyílik a
kísérleti program továbbfejlesztésére és új feladatok összeállí­
tására is. íme, a program:

I. Általános adatgyűjtés

Adatgyűjtés a vizsgálatba bevont kutya előéletéről, felne­

velési körülményeiről, szokásairól, vezetőjéről (tulajdonosáról)
és egészségi álapotáról.

II. Tájékozódási viselkedés

Az olfaktorikus tájékozódás vizsgálata

1. Saját tárgy azonosítása idegen emberi szagfedés mellett.
2. Saját és idegen tárgyak azonosítása nem emberi erede­
tű fedőszagokkal való szennyezettség mellett.
3. Kémiai anyagok minimális mennyiségeinek elkülönítése,
illetve felismerése más kémiai anyagok mellett és azok keveré­
séből különböző környezeti feltételek között.
4. A szaglóképesség vizsgálata higítási oldatsorok alkal­
mazásával .
5. Saját és idegen tárgyazonosítással annak vizsgálata,
hogy a kutya az ember teljes egyéni vagy csak az egyes test­
részek helyi szaga alapján dolgozik-e?
6. A Romains-féle kísérlet megismétlése.
7. A kutya nyomkövetési munkastílusának vizsgálata kü­
lönböző időjárási viszonyok és környezeti feltételek mellett.
8. A Most-féle "nyomkereszt" kísérlet megismétlése annak
eldöntésére, hogy a kutyát milyen mértékben, ill. zavarja-e
a nyomfektetők cipőcseréje?
9. A szimatkatlan hatásának vizsgálata nyomkövetés köz­
ben a kutya viselkedésére, illetve annak vizsgálata, hogy a
nyomon spontán keletkezett szimatkatlanok milyen hatással
vannak a munkát végző kutyára.
10. Az időkiesés növekedésének, illetve csökkenésének vizsh
gálata standard hosszúságú, megegyező nehézségi fokú nyo­
mokon .
11. A megszakított nyom észlelése viselkedés elemeinek
vizsgálata, illetve annak meghatározása, hogy milyen határ­

46
ig képes a kutya önállóan megoldani a kísérleti helyzetet.
12. A csak odavezető, illetve a kettőzött nyom végének
jelzésénél annak vizsgálata, hogy a kutya viselkedését milyen
tényezők és milyen mértékben befolyásolják.
13. A nyomok közötti differenciálás készségének vizsgála­
ta alul és felül keresztezett saját és idegen nyomon.
14. A nyomkövetés és a nyomok közötti differenciáló kész­
ség biztonságának vizsgálata, fedő megtévesztő nyomokkal za­
vart nyomsorozatok kidolgozásával.
15. A nyomkövetés biztonságának vizsgálata párhuzamos
megtévesztő nyomokkal zavart nyomsorozatok kidolgozásával
szélcsendben és különböző meteorológiai körülmények között.
16. A nyomkövetés biztonságának vizsgálata közelítő meg­
tévesztő nyomokkal zavart nyomsorozatok kidolgozásával szél­
csendben és különböző meteorológiai körülmények között.
17. A fajtársak, a házi és a vadállatok szaga iránti érdek­
lődés mértékének vizsgálata.
18. A gazda szaga iránti érdeklődés mértékének vizsgála­
ta.
19. Idegen emberi szagok iránti érdeklődés mértékének vizs­
gálata .
20. A kereső kedv mértékének mérése a gazda keresése
módszer, az ellenség keresése módszer, a tárgyak keresése mód­
szer és az ún. intenzív kiképzési módszer alkalmazása mellett.
21. Az áttérés idegen nyomra kiképzési feladat végrehaj­
tása elsajátításának etológiái vizsgálata.
22. Okoz-e a kutya viselkedésében változást a nyom hosz-
szának növelése és milyen mértékben?
23. A nyomkövetés biztonságának vizsgálata forgalmas út
keresztezése esetén.
24. Árokban fektetett nyom követésének vizsgálata.
25. Kerítésen átvezető nyom követésének etológiái vizsgá­
lata és a kutya önálló helyzetmegoldó képességének elemzése.
26. A vezetővonalaknak (barázda, vetéssor stb.) a kutyá­
ra gyakorolt hatásának vizsgálata.
27. A töréskidolgozás biztonságának etológiái vizsgálata
standard nyomsorozatokban.
28. A nyomkövetés etológiái vizsgálata "Y" alakú nyomel-
ágazódás esetében és annak meghatározása, hogy a szagnyo­
mon kívül a formai tulajdonságok hatnak-e a kutyára.
29. A nyomok közötti differenciálás készségének vizsgá­
lata különböző tesztsorozatokkal.
30. A spontán tárgyjelzés etológiái vizsgálata.
31. A kapu- és bejáratjelzés etológiái vizsgálata.
32. A kutya szimatkatlanról való indításának etológiái elem­
zése.

47
 33. A legyezőszerű indítás etológiái elemzése.
34. A nyomfelkutatás biztonságának vizsgálata és a visel­
kedés változások elemzése, összevetve a feladat nehézségi fo­
kának növekedésével.
35. Az azonosítás híddal kiképzési alap gyakorlat során a
kutya helyzetmegoldó képességének etológiái vizsgálata.
36. Az azonosítás híddal kiképzési alap gyakorlatnál annak
vizsgálata, hogy a híd rövidítése milyen mértékben hat a ku­
tya viselkedésére.
37. Kísérletsorozat beállítása a híddal kapcsolatos variáci­
ók etológiái hatásának vizsgálatára.
38. Tárgyazonosítás esetében annak vizsgálata hogy a tár­
gyak helyzetének változtatása milyen mértékben hat a kutya
viselkedésére?
39. Az üres keresésnél annak vizsgálata, hogy a kutya ki­
képzés nélkül - spontán - milyen biztonsággal képes a szituá­
ció megoldására.
40. A kutya hullaszag iránti érdeklődésének kísérletes vizs­
gálata .
41. Részletes adatgyűjtés a bűnügyi gyakorlatban dolgozó
szagazonosító kutyák munkájáról, figyelemmel a munka közben
mutatott viselkedés elemzésére.
42. A szolgálati tevékenység során végzett nyomkövetések
általános, etológiái aspektusú regisztrálása.

A vizuális tájékozódás vizsgálata

43. Az észrevevés mértéke és a viselkedés megváltozása

a kutya felé közeledő, különböző színű emberalakok észlelése
esetén.
44. Az észrevevés mértékének és a viselkedés megváltozá­
sának vizsgálata oldalt mozgó, különböző színű emberalakok ész­
lelése esetén.
45. Az észrevevés mértékének és a viselkedés megváltozá­
sának vizsgálata rendszertelen mozgású, különböző színű em­
beralakok észlelése esetén.
46. A távolodó vezető utáni figyelés időtartamának és jel­
legének vizsgálata.
47. Különböző fényhatásokra (villogó és állandó, színes ra­
kétaszerű stb.) adott válaszreakció etológiái vizsgálata.

Az akusztikai tájékozódás vizsgálata

48. Különböző zörejek (lövés, ultrasíp, gong, rakétahang

stb.) észlelési távolságának és a válaszreakció etológiái jelle­
gének vizsgálata.

48
 49. Magnetofonhang iránti érzékenység vizsgálata.
50. Rádióadással közvetített hanghatásokra adott válasz-
reakció etológiái vizsgálata.
51. Komplex tájékozódási reakció vizsgálata különböző in­
gerhatások mellett, helyiségben.

III. Fenyegető és imponáló viselkedés

52. A klasszikus pavlovi ide gtípu s - me ghatárо zás etológiái
elemzése és értékelése.
53. A kutya viselkedésének részletes elemzése idegen em­
ber közeledésére a vezető mellett és attól távol.
54. A kutya viselkedésének részletes elemzése kutyával
közeledő idegen ember megjelenésekor.
55. Az őrzési készség etológiái vizsgálata tárgyőrzésnél.
56. Az őrzési készség etológiái vizsgálata fogolyőrzésnél.

IV. Támadó és védekező viselkedés

57. A kutya viselkedésének elemzése csoportos harci játék
szituációban.
58. A kutya viselkedésének elemzése kikötve, vezetőtől tá-
vol.
59. A kutya viselkedésének elemzése a támadás elhárításá-
nál.
60. A kutya viselkedésének elemzése szájkosárral végzett
támadás elhárításánál.
61. A kutya viselkedésének elemzése a menekülő elfogásá-
nál.
62. A kutya tömegtűrésének vizsgálata.
63. A védekezési viselkedés vizsgálata helyiségben kiala­
kított tesztpróba-szerű őrző-védő szituációkban.
64. Adatgyűjtés a szolgálati kiképzés keretében végzett őr­
ző-védő munka közben.
65. Adatgyűjtés a sportkiképzés keretében végzett őrző-vé­
dő munka közben

V. Társas viselkedés
66. A vezető felé irányuló kötődési készség vizsgálata teszt­
próbákkal .
67. Az emberrel való kapcsolatteremtés jellegzetességeinek
etológiái elemzése helyiségben kialakított helyzetekben.
68. A kutya viselkedésének elemzése embercsoportban va­
ló önálló mozgás esetén.

49
VI. Tanulás és emlékezet
69. A kutyát ért támadás helyének későbbi felismerése.
70. A kutya emlékezetének vizsgálata menekülő személy
észlelési helyének későbbi felismerésében.
71. Adatgyűjtés a tanulás és emlékezet etológiái elemzése
érdekében a kiképzés folyamatában.

VII. Kíváncsiság és játék

72. A játékra való hajlam etológiái elemzése különböző tí­
pusú kutyákkal közösségben.
73. A kutya vezetőjével szemben jelentkező játékkészségé­
nek vizsgálata.

VIII. Anyagcserével kapcsolatos viselkedés

74. Az evés és ivás módjának etológiái elemzése.

IX. Fajfenntartással kapcsolatos viselkedés

75. Az ivari szag hatásának vizsgálata helyiségben teszt­
próbákkal .
76. A kutya viselkedésének elemzése nyomkövetés közben
az ivari szaghatások jelentkezésekor.
77. A kutya viselkedésének elemzése az őrző-védő munka
közben, az ivari szaghatások jelentkezésekor.
78. Az ivarra jellemző öröklött viselkedés jellegének érté­
kelése ellenkező nemű egyedek közösségében.
Ramon Arias Martinez ezredes

A SZOLGÁLATI KUTYÁK TARTÁSA, TENYÉSZTÉSE,

KIKÉPZÉSE ÉS ALKALMAZÁSA KUBÁBAN

A Kubai Köztársaságban a kutyás szakszolgálat megszervezése

szorosan kapcsolódik a szocialista tábor országainak együttmű­
ködéséhez.
Fidel Castro Ruz főparancsnok útmutatása szerint, 1961-
ben megtettük az első lépéseket a kutyás egységek megszer­
vezésére és ehhez nagy segítséget adott a Csehszlovák
Szocialista Köztársaság, ahonnan tanácsadókat és kiképzett ku­
tyákat kaptunk. Csehszlovákiában képezték ki az első kubai
kutyavezetőket is.
1963. március 5-én megalakult a Kubai Köztársaság Határ­
őrsége, melyhez a teljesítendő feladat és az operatív szükség­
letek miatt, mint alapvető eszköz, alkalmazásra kerültek a szol­
gálati kutyák. Ettől az időtől kezdve indul országunkban a ku­
tyás szakszolgálat szervezése, kialakítása és egyre hatékonyabb
alkalmazása. Ez a szolgálat részt vesz az államhatárok védelmé­
ben, a Belügyminisztérium szerveinek operatív munkájában és
az állami objektumok védelmében.
Az elmúlt évek során kádereink és szakembereink közép-
és felsőfokú tanfolyamokon vettek részt a Szovjetunióban, a
Csehszlovák Szocialista Köztársaságban és a Német Demokra­
tikus Köztársaságban, ami nagymértékben hozzájárult a kutyás
szakszolgálat fejlesztéséhez és tökéletesítéséhez hazánkban.
A továbbiakban röviden ismertetjük tapasztalatainkat a szol­
gálati kutyák tenyésztésével, értékelésével, kiválasztásával,
kiképzésével és alkalmazásával kapcsolatban.

Szolgálati kutyák tenyésztése

A szolgálati kutyák mérsékelt égövű országokból származ­
nak, alkalmazkodniuk kell az éghajlathoz, a mi tapasztalataink
szerint egy trópusi országban ezeknek a kutyáknak az utódai
jól alkalmazkodnak az éghajlatunkhoz, jó munkateljesítményt nyúj­
tanak és ha kombináljuk a pedigrét, kialakíthatjuk a számunk­
ra szükséges jellemtípusokat.
A kölykök három hónapos koruktól kezdve alapkiképzést
kapnak, ahol néhány alapvető feltételes reflexet dolgoznak ki,
51
melyek a következők:
- engedelmesség! fegyelem;
- apportírozási fegyelem;
- alkalmazkodás a figyelmet elterelő tényezőkhöz mint a felsze­
relések, közlekedési eszközök, zajok, tűzfegyverekből lea­
dott lövések;
- alkalmazkodás mindenfajta topográfiai feltételhez;

Az eredmények értékelése
A kiképzés különböző időszakaiban mérjük az eredménye­
ket, egy erre a célra kidolgozott program alapján. A kutya
életkorának megfelelően ez három szakaszra oszlik. Az első
szakasz háromtól öt hónapos korig tart, amikor mérik a figyel­
met elterelő tényezőkhöz való alkalmazkodást, mint amilyenek
a felszerelések, a közlekedési zajok, a háziállatok, a tűzfegy­
verekből leadott lövések 100 méter távolságból.
Ehhez kutyakölykökből álló falkát használnak, nyakörvvel
és rövid pórázzal, a kiképző egy irányító szukát alkalmaz, így
vezeti az állatokat az említett helyeken, elkerüli gátlások ki­
alakulását a felszereléssel és a többi említett tényezővel szem­
ben.
A második szakasz öttől hét hónapos korig tart, itt a kö­
vetkezőket mérjük:
- engedelmesség! fegyelem kezdeti feltételes reflexei;
- alkalmazkodás tűzfegyverekből leadott lövésekhez (50 méter­
ről);
- kezdeti feltételes reflexek a vadság kifejlesztéséhez;
- feltételes reflexek kialakítása nyomkövetéshez (50 méterig)
A harmadik szakasz héttől tíz hónapos korig tart, itt a kö­
vetkezőket mérjük:
- megállítás 10 méterről;
- elégtelen vagy megfelelő-e a fogás;
- friss nyom követése 100 méteren;
- tárgyak apportírozása parancsra;
- meghatározzuk a kutya domináns reakcióit;
- akadálypálya leküzdése a vezető segítségével.

Kutyák kiválasztása különböző kurzusokra

A válogatást kynológiai szakértők bizottsága végzi, mely­
nek elnöke a szakmai vezető, tagjai a tenyésztési szakértő, a
kiképzési szakértő, és az állategészségügyi szakértő.
A bizottság határoz arról, hogy milyen kiképzést kell ad­
ni a kutyáknak a különböző tanfolyamokon, válogatásukat a
következők alapján végzik:
- a kutyák domináns reakciói;

52
- idegrendszerük meghatározása;
- küllemük;
- fogásuk és bátorságuk;
- mozgásuk fürgesége.
A kialakított kezdeti feltételes reflexek alapján a szakértői
bizottság a kutyákat a következő tanfolyamokra csoportosítja:
- nyomkövető kutyák;
- gazdasági és katonai objektumokat őrző kutyák;
- hajókat kutató kutyák;
- aknakereső kutyák;
- kábítószerkereső kutyák;
- robbanóanyag-kereső kutyák.

Nyomkövető kutyák
Ezen kutyák komplex felkészítése során a kiképzésben a
következő feltételes reflexeket dolgozzuk ki:
- nyomkövetés 12 órás nyomon 10 kilométerig, mindenfajta te­
repen ;
- tárgykiválasztás, a tárgy tulajdonosának meghatározása szag
alapján;
- felderítés végrehajtása meghatározott területen, az ellenség
jelenlétének meghatározására;
- csapda, egy terület őrzése lehetséges határsértők felfedezé­
sére ;
- őrizetbe vett személyek őrzése és kísérése;
- ellentámadást megkísérlő szökevények feltartóztatása:
- személykiválasztás (személyek csoportjából kiválasztani egy
tárgy tulajdonosát);
- terepkutatás (tárgyak keresése hegyes területen és ha ez
olyan súlyos, hogy a kutya nem bírja el, akkor ugatással je­
lezze a helyét);
- elásott tárgyak helyének meghatározása (ezeket meg kell ta­
lálni hegyvidéki területen és ugatással kell jelezni);
- engedelmességi fegyelem, nagyobb távolságból és egyezmé­
nyes jelek segítségével;
- különböző akadályok leküzdése.

Gazdasági és katonai objektumokat őrző kutyák

Az őrkutyákat az objektum szükségletei és az adott feltéte­
lek alapján képezzük ki. Ezeket a kutyákat alkalmazzák zárt
raktárakban, kettős kerítéssel ellátott objektumokban, szabad
őrzésben, szakaszonkénti őrzésben.
Zárt raktárak esetén annak nagyságától függ, ha nagy a
raktár, akkor öt kutyából álló falkát képeznek ki a teljes rak­
tár őrzésére, vagy a zárt terület őrzésére, a következő felté-

53
 teles reflexek kialakításával:
- engedelmesség! fegyelem (először külön foglalkoznak minden
kutyával, majd együtt az egész falkával);
- a vadság kialakítása (először külön foglalkoznak minden ku­
tyával , majd együtt az egész falkával).
Mikor a kiképzésnek ez a szakasza véget ér, akkor az ösz-
szes gyakorlatot végrehajtják a leendő szolgálati helyen az ösz-
szes operatív változat alkalmazásával, hogy a kutyák meg tud­
ják védeni az őrzendő helyet.
Kettős kerítések esetében az előző eljárást alkalmazzuk, az­
zal a különbséggel, hogy a kutyákat a kerítésen kívülről izgat­
ják és egy segédet a két kerítés közötti részre küldenek, ahol
a kutyának rá kell támadnia.
Szabad őrzésben a kutyák kerítéssel ellátott területeket őriz­
nek, főleg repülőgép-hangárokat és garázsokat, melyek katonai
vagy polgári célúak. Erre a tevékenységre nagyon hamar készek
a kutyák, mivel a munka döntő részét spontán módon végzik.
Ennél az őrzési fajtánál, függetlenül attól, hogy a kutyát meg­
tanítják harapva támadni, mozogni a területen és éberen figyel­
ni bármilyen szokatlan dologra, mégis a kutya alapvetően sza­
badon dolgozik.
A szakaszonkénti őrzést a kutya szabadon végzi, bár -tgv
75 méter hosszú dróthoz van kötve egy-két méteres lánccal
Itt hasonló a kiképzés, a kezdeti szakasz után a többit a
helyszínen végzik az előbb említett körülmények között, min­
den szükséges operatív variáció figyelembevételével annak el­
kerülésére, hogy bárki bejusson anélkül, hogy a kutya észre­
venné .
A kiképzett kutya néhány méter távolságból érzékeli a sze­
mélyeket, a széliránytól függően, így elég ideje van arra, hogy
megakadályozza ezek behatolását, ezért szükséges minden fel­
tételezhető lehetőségre kiképezni.

Hajókat kutató kutyák

Az előzetes kiképzés tartalmazza az engedelmesség! fegyel­
met, a vadság kialakítását, a helyiségek átkutatását, az aka­
dályok leküzdését.
Az előbb említett feltételes reflexek kialakítása után a ki­
képzés hajókon folyik tovább:
- alkalmazkodás a nagyobb hajókra való felszálláshoz és ezeken
való mozgás,
- őrző-védő gyakorlatok végrehajtása a hajófenékben, gépház­
ban és kajütökben,
- a hajók átvizsgálása a hajóorrtól a hajófarig, a segédnek olyan
helyeken kell elrejtőznie, ahol valóban számítani lehet potya­
utasra.

54
Aknakereső kutyák
Ezen kutyák kiképzése az engedelmesség! fegyelem elsa­
játítása után a különböző robbanóanyagok szagának megisme­
résével folytatódik. Robbanóanyagokat apportírozunk és a rob­
banóanyag szagával átitatott rongyot helyezünk el azon a he­
lyen, ahol a kutyák esznek, azért, hogy rögzítsük ezeknek a
készítményeknek a szagát.
A szag rögzítésének meghatározásához 10-12 apport-tár­
gyat helyezünk el, ezekből 11 emberi, és 1 robbanóanyag szag­
gal van átitatva. Ha a kutya ezekből a robbanószerrel átitatót-
tat választja, akkor már rögzítette ezt a szagot és elkezdődhet
a munka az aknákkal.
A kiképzésnek ez a legnehezebb szakasza, mert apportíro-
zás helyett jeleznie kell, hogy hol van az akna, ugatnia kell
vagy le kell ülnie azon a helyen. Az elásott aknák felfedezé­
sére - és erről sok tapasztalattal rendelkezünk a kutyakikép­
zésben - megtanítjuk a kutyát aknamezőn mozogni. Nem fedik
be teljesen az elásott aknát és mikor a kutya az első aknához
ér leültetik, a kutya összekapcsolja a robbanóanyag szagát a
gyakorlattal. Ha többszöri gyakorlás után a kutya könnyen meg­
találja az aknákat, akkor ezeket teljesen betakarják egy vékony
földréteggel és ha már a kutyák biztosan rájuk találnak, ak­
kor a normális mélységben helyezik el az aknákat. A kiképzés
kezdetén elegendő hat aknát, a kiképzés végén 12 aknát kell
minden kutyának felfedeznie.
Kábítószerkereső kutyák
Nagyon egyszerű ez a kiképzési fajta, ha tiszteletben tart­
juk minden mozzanatát.
Jó apport-reakciót kell kifejleszteni, és ehhez a következő mód­
szert alkalmazzuk:
- Kétméteres botra rákötnek ugyanakkora damilt. A másik vé­
gére rákötnek egy apport-tárgyat, amit átitatnak a felismeren­
dő kábítószer szagával. Ezzel az eszközzel ki lehet alakítani a
kutya kívánt reakcióját, a kábítószer apportírozását.
- Ha kialakult a kábítószer apportírozásának reakciója, akkor
megvizsgálják, hogy a kutya rögzítette-e a kábítószerek sza­
gát, amit úgy ellenőrzünk, hogy több apport-tárgyat emberi
és kábítószer szaggal itatunk át, és ha a kutya a kábítószer­
es tárgyat választja, akkor elkezdődhet a kiképzés.
A további kiképzést úgy kell folytatni, hogy a kutya meg­
találja a kábítószert nyílt terepen, épületek falában, járműve­
kben, embereknél, elásva, helyiségekben, bőröndökben és ak­
tatáskákban, repülőgépeken, hajókon.

55
A következő módszert alkalmazzuk hasis és marihuána eseté­
ben:
Az apport-tárgy készítője kesztyűt használ, hogy a kutya ne
kapcsolja az emberi szagot a kábítószer szagához és ha hiány­
zik az emberi szag, akkor nem keresi a kábítószert.
A kábítószerek felhasználásának másik formája szintén na­
gyon jó eredményeket hozott. Egyik nap 7 grammal gyakoro­
lunk, másik nap 1 grammal, a következő nap azzal a szaggal
gyakorolunk, amit a kábítószerrel együtt tárolt apport-tárgyak
adnak.
A harmadik variáció után visszatérünk a 7 grammhoz és
kezdjük elölről, váltogatva a kiképzést, így el lehet kerülni,
hogy a kutya csak a kábítószer erős vagy enyhe szagára rea­
gáljon (100 kilónyit és egy szál cigarettányit is érzékel).
Egy másik fontos kérdést is figyelembe kell venni. A ká­
bítószeres apport-tárgyakat jól kell eldugni, nehogy a kutya
megszokja, hogy a szemével és nem szag után keres.
A kábítószerkereső kutyákat kiképzik arra, hogy külön­
böző magasságokban keressenek (a padló szintjén, a kutya fe­
jének magasságában, az ablak magasságában, a plafon vagya
lámpák magasságában).
Figyelembe kell venni a helyiségben levő huzatot és nem
szabad visszaélni a magasságban való kiképzéssel. Ha a kutya
csak fönt keresi a kábítószert és nem kutatja jól át a helyisé­
get, akkor váltogatni kell a négy magasságot.
A kokain és heroin kiválasztására egy álkábítószert hasz­
nálunk, ami a következő formulából áll: HCL, НАС, EL.
Ezzel a kábítószerrel a kiképzést akkor kell elkezdeni, ha be­
fejeződött a marihuánával és hasissal folytatott kiképzés és ugyan­
azt az eljárást kell követni. Az egyetlen változás, hogy ez fo­
lyadék és csak két cseppet kell elhelyezni az apport - tárgyon
a kiképzéskor. Az álkábítószer nagyon hatékony a kiképzés­
hez, mert el lehet kerülni a baleseteket, amik a kutya életébe
is kerülhetnek, másrészt nincs szükség különösebb óvatosság­
ra.

Robbanóanyag-kereső kutyák
A robbanószer-kereső kutyák kiképzésének kezdetén a mód­
szer a kábítószer kutatásához hasonló, csak ezeknél a kutyák­
nál meg kell akadályozni az apportírozást, a robbanóanyaggal
szembeni reakciót kell kialakítani, hogy ugasson, ha megtalál­
ja a robbanóanyagot.
A kiképzést falak vizsgálatával, járműveken, helyiségek­
ben, mozikban, színházakban, repülőgépeken, hajókon és más
helyeken végzik. Miután ezeket a kutyákat betanították robba­
nószerek kutatására, kiképzik őket fegyverek keresésére do­
bozokban, földbe ásva és embereknél.
56
Kutyakiképzés trópusi országokban

Országunkban a szolgálati kutyák kiképzéséhez szükséges,

hogy a gyakorlatokat éjfél és reggel 8 óra között végezzük, ég-'
hajlati problémák miatt. A szakemberek tudják, hogy a kutyák
kiképzéséhez a 21°C az ideális, és nálunk hajnalban a legala­
csonyabb hőmérséklet 22-25°C. Ezért kezdünk éjszakai órák­
ban és meneteléssel szoktatjuk a kutyákat a hőmérséklet elvi­
seléséhez, ami egyaránt fejleszti a kutyavezető és a kutya te­
herbíró képességét.
A kutyavezetők és a kutyák felkészítésére van egy kikép­
ző egységünk, ahol szakemberek dolgoznak.
Ez az egység dolgozza ki a kiképzési terveket, ahol meg­
található minden tanfolyam célja, témája és tartama. Ezek négy
időszakra oszlanak, mindegyik időszak végén vizsgázni kell a
szerzett ismeretekből. A tanfolyam során tökéletesítik a felté­
teles reflexeket és újakat alakítanak ki, minden tanfolyamnak
megvan a sajátos tanulási programja. A szolgálati kutyák a tan­
folyam végén bárhol alkalmazhatók munkára, hiszen kiképzé­
sük, mint említettük, időszakokra oszlik és megismernek egy-
egy terepet, így a kutya mindenféle topográfiai feltétel mellett
alkalmas a munkára.
A tanfolyamok végén összeül a korábban említett bizottság,
értékeli minden egyes kiképzett kutya munkáját, megvizsgál­
ják a keresztezéseket vagyis a szülőket, így irányítják a te­
nyésztés genetikai munkáját összhangban a határőrség és az
ország más szerveinek igényeivel.

A szolgálati kutyák alkalmazása

Szolgálati kutyák az egész ország területén dolgoznak, fő­

leg az államhatárok védelmében teljesítenek szolgálatot és ha­
tékonyan veszünk részt határsértők felderítésében, fegyveres
banditák kutatásában, rablások felderítésében, potyautasok fel­
derítésében, kábítószer kutatásában és az azt szállító emberek
felderítésében, robbanóanyagok kutatásában, emberellenes és
másféle aknák felderítésében, gyilkosságok felderítésében és az
elkövető elfogásában.
Ki kell emelni, hogy a kutyák részvétele határsértők elfo­
gásában nagyon hatékony, hiszen néha húsz kilométeren át is
kell követni a nyomot, változékony terepen, akár 30°C meleg­
ben is meg kell találni és fel kell tartóztatni a határsértőt. Ez­
zel el lehet kerülni nagy erők, eszközök mozgósítását és a ki­
adásokat, valamint rövid idő alatt meg lehet oldani a feladatot.
A szolgálati kutyák kiképzésének szinten tartására kidol­
goztak egy tervet, amit be kell tartani, bárhol dolgozik is a
kutya. Ennek a tervnek a teljesítését gyakorlatokkal mérik.
57
A határőrség kynológiai szakértői három hónaponként ellenőr­
zéseket tartanak, ezzel biztosítják a terv operatív végrehaj­
tását .
Ezek a mi tapasztalataink a kutyás szakszolgálatban a Ku­
bai Köztársaságban. Ezeket szeretnénk gazdagítani az Önök
segítségével és tapasztalatcserével.

58
Dr. Jan Ondriska ezredes

SZOLGÁLATI KUTYÁK KIKÉPZÉSE ÉS ALKALMAZÁSA A

CSEH-SZLOVÁK RENDŐRSÉGNÉL

A kynológia a szó általános értelmében - ezen belül pedig a szol­

gálati kynológia - napjainkban nagymértékben szakosodott, több
tudományágat magába foglaló terület. így tehát nem is fog­
lalkozhatok a probléma teljes szélességű skálájával. Szeretnem
viszont megosztani Önökkel azokat a tapasztalatokat, amelyeket
nálunk, a Cseh-szlovák Köztársaságban szereztünk a szolgála­
ti kutyák betanítása és alkalmazása terén.
Csehszlovákiában a szolgálati kynológia - mint a krimina­
lisztikai taktika egyik eszköze - hatékonyan osztozik a bűncse­
lekmények elleni harcban, az elmúlt évek során pedig pozitív
fejlődésen ment át. A szolgálati kutyák munkájának eredményes­
sége a bűnügyi, a rendfenntartási szolgálat területén növekvő
irányú, a nyomkövetéssel kapcsolatos, mind nagyobb igényű kö­
vetelmények ellenére is (sűrűn lakott városi települések kiala­
kulása, a motorizáció fejlődése, növényvédő és gyomirtó szerek
használata a mezőgazdaságban, stb.).
A rendőrségi kutyavezetők szolgálati képzését és a szolgá­
lati kutyák idomítását a szövetségi országos rendőr-főkapitány­
ság két kutyavezető-képző központban látja el.
Az alkalmazásnál felmerülő igények teljesítésének biztosí­
tása céljából a kutyavezető-képző központokban a következő tí­
pusú tanfolyamokat szervezzük:
- 10 hetes alaptanfolyam;
- 20 hetes nyomkövetési tanfolyam;
- 8 hetes továbbképzés a nyomkövető kutyavezetők számára;
- 6 hetes továbbképzési tanfolyam az őrkutyáskutyavezetők
számára;
- 4 hetes gyakorló-nyomkövetés! tanfolyam;
- 4 hetes gyakorló tanfolyam őrkutyákkal;
- 4 hetes tanfolyam fiatal kutyákkal.
A fentieken kívül ún. "szagkonzerves" módszerű tanfolya­
mokat, konkrétan alap -, továbbképző és gyakorló tanfolyamo­
kat is szervezünk.
A kutyakiképzési tanfolyamokat évente megközelítőleg 340,
szolgálati kutyával dolgozó kutyavezető végzi el.
Bizonyára felfigyeltek arra, hogy a szolgálati kutyák meg­

59
határozásánál, illetve kategorizálásuk szempontjából a "nyomo­
zókutya és az őrkutya" fogalmakat használom. A korábbi ta­
pasztalatok alapján, a végrehajtó szervek 1986-ban annak kö­
vetelményét érvényesítették, miszerint az összes kutyát úgy
kell betanítani, hogy azok univerzálisan alkalmazhatók legye­
nek. Azzal érveltek, hogy a rendfenntartó szolgálat védőku­
tyái - egyebeken kívül - a biztosított vagy védett létesítmé­
nyekből adott jelre való helyszínre érkezésnél is alkalmazást
nyernek, és ha szükséges, forró nyomon tudják a tettest is
követni. Másrészt, a bűnügyi szolgálat nyomozókutyáitól azt
is elvárják, hogy a veszélyes bűnöző nyomának követésekor
azt el is tudják fogni és biztosítsák a rendőrség tagjainak vé­
delmét is. A logikus érvelések nemcsak a szolgálati kutyák kép
zésének tartami változtatásához vezetett bennünket, hanem ah­
hoz is, hogy újraértékeljük az eredeti kategorizálást. Tehát
új kategorizálásunknál nyomozó és őrkutyákról beszélünk, mi­
által kifejezzük a kutya betanításának fokát, alkalmazhatóság­
át a szolgálat teljesítése során.
A tanfolyamok egyes típusainál a tematikai tantervekben
teljes mértékben figyelembe vesszük a szolgálat gyakorlati tel­
jesítésével járó követelményeket. Középiskolai oktatási rend­
szert vezettünk be. A tanári munka a kutya kiképzésének el­
méletére, a felsőbbrendű idegtevékenység fiziológiájára, a ku­
tya anatómiájának, egészségének problémájára és a szolgálati
kutyák alkalmazásának, hasznosításának taktikájára irányul.
Rendelkezésünkre állnak a szokásos oktatási segédeszközök
(pl. szakmai tankönyvek, szemléltető eszközök, oktatófilmek),
jelenleg folyamatban van a videotechnika bevezetése. A mód­
szertani oktatófilmek a szolgálati kutyák betanításával, egész­
ségügyi tudnivalókkal kapcsolatos kérdésekről szólnak. Most
forgatunk egy filmet a speciális szaglási feladatokat végző ku­
tyákról .
Azon törekvés által vezérelve, hogy a képzés a lehető leg­
nagyobb mértékben megközelítse a valódi körülményeket, a szol
gálát általános teljesítésénél előforduló helyzetmodelleket alakí­
tunk ki. A kutyaképző központokban az elkészített metodikák­
nak megfelelően - különböző terepeken lévő gyakorlónyom, ke­
reszteződő nyomok, egy adott térségen belüli keresés melletti
nyomok, a nyom tárgyak segítségével való kikeresése mellett -
folyik a szolgálati kutyák betanítása. Elkészült a személyek ki­
választásából álló új metodika is.
A szag utáni nyomkövetési munkákhoz hasonlóan a szolgá­
lati kutyák védőmunkájának betanításánál is alkalmazzuk a mo­
dell jellegű helyzeteket, illetve ezek utánzását.
A szövetségi rendőr-főkapitányság központjaiban folyó ido-
mításon kívül folyik a nyomozó- és őrkutyák felkészítése köz­
vetlenül az alakulatoknál, a szolgálat teljesítése során. A ku­

60
tyavezetők számára a járási rendőrparancsnokságokon heti 12
óra, míg a rendőrség körzeti vagy kerületi osztályain heti 8
óra adott a szolgálati kutyák kiképzésére. A rendőrségi kutya­
vezetők kötelességeit, a szolgálati kutyák betanításával, a gya­
korlatokkal kapcsolatos tudnivalókat a "Szolgálati kynológiára
vonatkozó irányelvek" című anyag tartalmazza.
A már ismertetett csoportosítás szerint nyilvánvaló, hogy
a rendőrségnél szolgálati kutyákat a rendfenntartási és bűnü­
gyi szervek alkalmaznak.
A rendőrség rendfenntartási szolgálatának ellátásánál a
szolgálati kutyákat a vitathatatlanul hatékony megelőzésen túl­
menően főleg garázdák ellen, verekedések felszámolásánál, a
tettesek menekülésének megakadályozásánál, a rendőrség tag­
jaival szembeni jogtalan támadások elhárításánál, a terep és lé­
tesítmények átkutatásánál, ez utóbbi esetben a tettes kiűzésé­
hez és az elkövetett bűntettel kapcsolatos tárgyak felkutatásá­
hoz is alkalmazzák.
A bűnügyi szolgálat munkájánál a szolgálati kutyák alkal­
mazásának lehetőségei bővebbek. Nyomozókutyákkal főleg a va­
gyon elleni bűntetteknél, erőszak, erkölcs elleni bűntettek, ke­
resett és eltűnt személyek utáni nyomozás, a tettes tárgy vagy
nyom alapján történő kiválasztásakor, tárgyak azonosításakor,
keresésekor, stb. dolgozunk.
Összefoglalva tehát elmondható, hogy közbiztonsági szol­
gálatunk teljesítése során szolgálati kutyákat az alábbi esetek­
ben alkalmazunk:
- a tettes nyomának követése;
- a tettes kiválasztása tárgy vagy nyom alapján;
- egy és ugyanazon tulajdonoshoz tartozó tárgyak szagának
azonosítása (beleértve a "konzervszag" módszer alkalmazását
is);
- töltényhüvelyek és más tárgyak kikeresése;
- a tettes elfogása;
- terep, létesítmények átkutatása, házkutatások;
- fegyveres kíséret;
- járori és kerülőszolgálat.
A szolgálati kutya alkalmazásának leggyakoribb formáját a
tettes nyomának követése jelenti. Valamennyien jól tudjuk, hogy
a kutya eredményes alkalmazásához megfelelő feltételek kelle­
nek. Viszont annak következtében, hogy a bűntettek döntő több­
ségét nagyvárosi és városi településeken követik el, a helyzet
- főleg nagy személyforgalom miatt - bonyolultabbá válik. A
gyakorlati eredmények emellett azt mutatják, hogy a kutya si­
kerrel alkalmazható az ilyen nehezebb körülmények közepette
is.
A tettes tárgy vagy nyom alapján való kiválasztásának fo-

61
galma alatt a következőket értjük:
- A tetthelyen talált tárgy és bármilyen más olyan tárgy, vagy
tárgyak szagának megkülönböztetése, amelyet a tettes bizo­
nyos ideig magánál tartott.
- A tetthelyen talált tárgy és a gyanúsított szagának megkü­
lönböztetése, ez a mi körülményeink közepette gyakran hasz­
nálatos, taktikai szempontokon túlmenően nem elhanyagolha­
tó pszichológiai jelentősége van a tettes beismerésével kap­
csolatosan .
- A nyom és a gyanúsított szagának megkülönböztetése, csak
kis mértékben alkalmazott feladatról van szó, annak ellené­
re, hogy néhány sikert magunkénak mondhatunk. így pl. egy
fajtalankodási esetnél nyomra vezettük a szolgálati kutyát,
amit az néhány száz méter után elvesztett. Közben a rendőr­
ségre bekísérték a gyanúsítottat, akit a kutya négy másik
személy közül kiválasztott, és ezt lefeküdve jelezte.
A kutya azon képességét, hogy néhány hét eltelte után,
áttekinthetetlen terepen is viszonylag gyorsan és megbízható­
an meg tudja találni a kilőtt töltényhüvelyeket és más, a bün­
tetőeljáráshoz fontos tárgyakat, eredményesen használjuk ki a
tetthely átvizsgálásakor. Elrejtőzött személyek vagy eldugott
tárgyak kikeresésénél akár terepen, akár létesítményekben ezt
a képességét a gyorsaság és a kisebb kockázat kíséri. A mi
viszonyaink közepette házkutatásoknál kutyával akkor dolgo­
zunk, ha számolunk a személy illetve a személyek tettleges el­
lenállásával .
Csapdának nevezzük a kutya rejtett alkalmazását olyan ese­
tekben, amikor a tettest meghatározott mozgásának útján vagy
előfordulási helyén kívánjuk feltartóztatni.
Előadásomban megkíséreltem azt, hogy rövid idő alatt leg­
alább tájékoztatásként ismertessem Önökkel a Gseh-szlovák rend
őrségnél a szolgálati kutyák betanításával és alkalmazásával kap
csolatos kérdéseket.

62
Dr. Andrzej Beuth r. alezredes, állatorvos

A SULKOWICEI RENDŐRSÉGI SZOLGÁLATI KUTYA-

KIKÉPZŐ ISKOLA TÖRTÉNETE ÉS JELENLEGI HELYZETE

Lengyel földön az első kutyakiképző intézmények a XX. szá­

zad kezdetén létesültek, melyeket kezdetben a megszállók szer­
vezték. 1915-ben az osztrákok szerveztek kutya idomító és ku­
tyavezető kiképző tanfolyamot a lublini csendőrparancsnokság­
on. Lengyelország függetlenségének elnyerése után kutyate­
nyészetet és kiképzőt szerveztek az Állami Rendőrség igényei­
nek kielégítésére Poznan területén. Ezenfelül a két világhábo­
rú közötti időszakban Lengyelországban volt még néhány ku­
tyaidomító és vezetőképző intézmény a határőrség és a hadse­
reg részére. Ezek végzősei lettek a Lengyel Népköztársaság
kutyakiképzőjének szervezői és első vezetői.
Az 1944-1956 közötti években az ország több kiképző köz­
pontjában folyt szolgálati kutyák kiképzése a hadsereg szük­
ségleteire. A Sulkowice-i Rendőrségi Szolgálati Kutyakiképző
Intézményt 1956. április 1-jén hozták létre. Ez a belügyi tárca
központi iskolája, amelyre a kutyavezetők oktatása és a kutyák
kiképzése tartozik. A rendőrség személyi állományának tagjai­
ból kikerülő szolgálati kutyavezető jelöltek az intézményben el­
sajátítják a kutyákra, kiképzésükre, ápolásukra, táplálásukra,
valamint a kutyás rendőrségi szolgálat ellátására vonatkozó tu­
dást.
A belügyi tárca területén működött még a Határőrség Szol­
gálati Kutvaidomító Központja. A börtönszolgálat szükségletei­
re szolgáló kutyákat a Börtönszolgálati Tiszti Iskola Központ­
jában képzik. A Vasútvédelmi Szolgálat szintén rendelkezik
saját kiképző központtal.

A kutyavezető képzés, a szolgálati kutyakiképzés

jellemzése

Az oktatás és kiképzés célja a nyomozó, védő és különleges

kutyák előkészítése a rendőrségi szervek igényeire, valamint
a rendőr kutyavezetők felkészítése a kutyákkal való munkára
a rendőrségi szolgálatban. Ebbe tartozik a továbbképzés is,
azaz a már kiképzett kutyák tökéletesítése. Ennek célja a szol­
gálati kutyák magas szintű képességeinek lehető leghosszabb idő­

63
re történő megtartása, alapja pedig a tanult viselkedés emlé­
kezetbe vésése és megszilárdítása meghatározott helyzetekben.
Az oktatási és kiképzési folyamat általános felépítése sajá­
tos fejlődésen ment keresztül az intézmény fennállásának har­
minc esztendeje alatt. Befolyást gyakoroltak rá a tudományos
eredmények, valamint a rendőrségi munkában felhasznált szol­
gálati kutyák igénybevételének megváltozott körülményei.
A kezdeti időszakban a kiképzés egyetlen célja a kutyák
alkalmassá tétele volt emberi nyomok gyors követésére. Idővel,
a városi bűnözés erősödésével változatos formáinak és az elkö­
vetők különféle eljárásmódjainak kialakulásával szükségessé vált
új idomítási irányok bevezetése. A nyomkereső tanfolyamok mel­
lett kibővítették a védő kutyák kiképzését a megelőző szolgá­
lat részére, valamint a specializált kutyák kiképzését.
1960-tól kezdve rátértek saját, korszerű oktatási és kikép­
zési programok kidolgozására a hazai és külföldi szakirodalom
felhasználásával. Igyekeztek kihasználni a baráti szocialista
országok kutyakiképző központjainak eredményeit is.
Jelenleg korszerűsített programok vannak érvényben, ame­
lyek 1983-ban kerültek megvalósításra, melyek keretprogram
jellegűek és a Belügyminisztérium Káderképző Szolgálatának fő­
nöke hagyta jóvá. Ezek képezik az intézmény parancsnoka ál­
tal jóváhagyott részletes programok alapját. A programok két­
fokozatú jellege lehetővé teszi az egyes témák rugalmas alkal­
mazását az elmélet és a gyakorlat terén, a szolgálat igényei­
től és a tudomány eredményeitől függően. Példaképpen bemu­
tatom a ’’Kutyavezető és rendőrségi nyomozókutya képzési ke­
retprogram” témát.
A keretprogram meghatározza a kutyavezető oktatás és rend­
őrségi nyomozókutya kiképzés céljait, tartamát és módszereit.
A kutyavezetők oktatása és a rendőrségi nyomozókutyák kikép­
zése ezen program szerint állandósult rendszerként megy vég­
be.
A program kidolgozásakor abból indultak ki, hogy a nyo­
mozókutya-vezető jelöltnek a következő követelményeknek kell
megfelelnie:
- befejezett rendőr altiszti iskola;
- legalább 2 éves rendőri szolgálat;
- szeressen kutyával dolgozni;
- 35 évig terjedő életkor;
- rendelkezzék jó fizikai képességekkel és lelki egyensúllyal.
A kutya a következő feltételeket teljesítse:
- 1-2 éves kor;
- az adott szolgálati kutyafajta jellegéhez közelálló küllem;
- ne féljen lőfegyverből leadott lövéstől;
- legyen ügyes tárgyak apportírozásában;

64
- mutasson kedvet emberi nyomok követésére;
- legyen megfelelő mértékben támadó és bátor;
- jó egészségi állapot.
Az oktatás célja a nyomozókutya-vezetők képzése és al­
kalmazása az események helyszínén. Ennek megfelelően a rend­
őrségi nyomozókutya-vezető kötelességei a következők:
- ismerje kutyájának pszichofiziológiai jellemzőit;
- legyen képes kialakítani a szolgálatban szükséges reflexeket,
ezzel kapcsolatban kitűnően ismerje a szolgálati kutya kikép­
zésében a kötelező módszereket és alapelveket;
- ismerje a nyomozókutya helyszíni alkalmazásának alapelveit és
legyen képes kutyájával a kötelező jogi előírásoknak megfe­
lelő módon dolgozni;
- ismerje az ésszerű kutyatáplálás alapelveit és tudja elkészí­
teni a tápot;
- legyen képes ápolni a kutyát, ismerje a betegségek megelő­
zését és az általános betegségtüneteket, tudja, hogy mikor
kell állatorvosi segítséget kérni.
A rendőrségi nyomozókutya kiképzés alapvető célja, hog>f
fontos segítséget nyújtsanak a kriminalisztikai munkában és
közvetlen kényszerítő eszközt képezzenek a rendőrség szemé­
lyi állományának rendelkezésére.

Ezért a kiképzett nyomozókutyának rendelkeznie kell a kö­

vetkező kialakított reflexekkel:
- emberi és állati nyom követése;
- személyek vagy tárgyak felismerése és jelzése megadott szag
alapján;
- a kutyavezető elleni tettleges támadás elhárítása;
- bűnelkövetők elfogása közvetlen üldözéssel;
- letartóztatott személyek őrzése és kísérése;
- a helyszínhez közeledő emberek jelzése;
- terep és építmény átkutatása rejtőzködő személyek felderí­
tése és jelzése céljából;
- terep és építmény átkutatása bűnüggyel kapcsolatos tárgyak
felderítése céljából.
A nyomozókutya ezenfelül legyen hozzászokva az utcai for­
galomhoz, a közlekedési eszközökön való utazáshoz, valamint
többórás szolgálathoz különböző éghajlati viszonyok között.
A kutya ne féljen a lövéstől és robbanástól, határozottan
és bátran támadja meg a lőfegyvert, vagy más veszélyes esz4-
közt használó bűnözőt.
A program megvalósításának időpontját 7 hónapban állapí­
tották meg. Az egymást követő tanfolyamok kezdetének és vé­
gének időpontját éves tervben rögzítik. Az egyes tanfolyamok
(figyelembe véve a kezdés időpontját is), átlagosan 211 okta­
tási napig tartanak.
65
 Ebbe beletartoznak a következők:
- 5 nap kutyakarantén, kiegészítő vizsgálat és védőoltások;
- 5 nap a záróvizsgák előkészítésére és lebonyolítására;
- 14 nap szabadság és eltávozás a szabad szombatok keretén
belül.
A program megvalósítására 188 oktatási nap marad. 7 órás
oktatási és idomítási napot, valamint 5 órás szombatokat figye­
lembe véve 1040 oktatási óra marad összesen.
Az oktatási órából a következő időt fordítják az egyes tár­
gyakra :
- általános rendőrségikérdések 80 óra
- kiképzéselmélet 40 óra
- kynológia 20 óra
- nyomozókutya képzés 900 óra

Az oktatási tárgyak időbeosztása alapján az intézmény ve­

zetősége megszervezi az elméleti és gyakorlati foglalkozásokat,
valamint meghatározza a tanfolyam részletes tervét.
Az elméleti foglalkozások szakaszokban, a kutyák gyakor­
lati kiképzése pedig rajokban történik. A nyomozókutyák be­
szerzését a kötelező előírásoknak megfelelően a Vajdasági Be­
lügyi hivatalok végzik a szolgálati kutya inspektorok szakmai
segítségével.
Minden újonnan beszerzett kutyát kétszeri ellenőrzésnek
vetnek alá kiképzésre való alkalmassága és egészségi állapota
szempontjából. Ez elsőízben a tenyésztőtől való megvásárlás
pillanatában, másodszor az intézményben a tanfolyam megkez­
désekor történt. Ha az intézményben való kéthetes tartózko­
dás során hibák mutatkoznak - legyenek azok taníthatatlanság
vagy örökletes betegség - a kutyát visszairányítják a beszer­
zést végző egységhez azzal, hogy adják vissza a tenyésztőnek.
Valamennyi vásárolt kutyának új nevet és nyilvántartási szá­
mot az az intézmény ad, ahol a szolgálati kutyákról szigorú
nyilvántartást vezetnek. A kutyák kiképzésének 3. és 4. hó­
napja között vizsgálatokat hajtanak végre a kiképzési gyakor­
latok elsajátításának fokáról. A további idomításra nem alkal­
mas kutyákat kiselejtezik és tartalék kutyákkal helyettesítik.
A kutyavezetők záróvizsgáit és a kutyák szolgálati minősíté­
sét az intézmény parancsnoksága vezeti le. A vizsgát sikere­
sen letett kutyavezetők bizonyítványt szereznek a nyomozóku­
tya-vezető tanfolyam befejezéséről és zászlós rendfokozatot kap­
nak.

66
A kiképzés elmélete

A kiképzés elméletének célja a kutyavezetők megismerte­

tése a kutya pszichológiájával, a kiképzés alapmódszereivel,
valamint azokkal az alapelvekkel, amelyekkel a gyakorlás so­
rán találkoznak.
Ez a tantárgy egyidejűleg megvilágítja az egyes reflexek
kialakításának módját, különös tekintettel a nyomkeresés és
helyszín szemrevételezés legfontosabb gyakorlataira.
A kutyavezetők megkapják a szükséges ismereteket a rendőr­
ségi szolgálati kutya szervezetére, és alkalmazási módjára vo­
natkozóan .

Tantárgyak

1. A kiképzés pszichofiziológiai alapjai

2. A kiképzés módszerei és alapelvei
3. Engedelmesség! kutyaidomítás
4. Védelmi kutyaidomítás
5. Nyomkereső kutyaidomítás
6. A helyszín nyomozói szemrevételezése és nyomok kikeresé­
se, valamint biztosítása rendőrkutya általi kidolgozás cél­
jából
7. Bűnözők módszerei nyomok eltüntetésére a helyszínen és
elhaladásuk útvonalán, valamint nyomozókutyák alkalmazá­
sának lehetőségei ilyen esetekben
8. Nyomozókutya szolgálati képességének fenntartása a rend­
őrségi egységnél
9. Szolgálati kutyák és a velük való bánásmód
10. Bűnözők és eltűnt személyek megkeresése, valamint bizo­
nyos azonosítási tevékenységek végrehajtása személyeken
és hullákon

Kynológia

A kynológia oktatásának alapvető célja a kutyavezetők meg­

ismertetése a kutyával, mint a ragadozókhoz tartozó állattal,
háziasításának történetével, a fajták kialakulásával, anatómiai
és fiziológiai jellemzőivel, ápolásával, táplálásával, tenyészté­
sével és betegségeinek problémáival.

Tantárgyak
1. A kutya egészségének és betegségének jelei
2. Táplálás
3. Ápolás
4. Általános ismeretek a szervezet felépítéséről és működésé­
ről
67
 5. Segítségnyújtás hirtelen balesetkor
6. A leggyakrabban előforduló betegségek általános tünetei
7. Betegápolás
8. Kutyafajták

Nyomozókutyák gyakorlati képzése

A nyomozókutya gyakorlati kiképzésének célja a kutya olyan

felkészítése,hogy biztos segítséget nyújtson a kriminalisztikai
munkában és a rendőrök szolgálatának ellátásában.

Tantárgyak
1. Engedelmességig gyakorlatok
- a kutya vezetése pórázon;
- fordulatok helyben és menetben;
- állás;
- ülés;
- fekvés;
- helybenmaradás vezető nélkül;
- lábhoz hívás;
- megállítás futásban;
- hangadás jelre;
- tárgyak apportírozása;
- kúszás;
- úszás és apportírozás vízből;

2. Akadályleküzdő gyakorlatok
- palánkugrás;
- falmászás;
- árokugrás;
- áthaladás alagút on;
- járás padlón;
- létramászás;

3. Védelmi gyakorlatok

- kutyák hozzászoktatása lövéshez, robbanáshoz, mesterséges

világításhoz és füsthöz;
- kutyák hozzászoktatása utcai forgalomhoz és közlekedési esz­
közökhöz ;
- bátorság, harapósság és idegenekkel szembeni bizalmatlan­
ság kifejlesztése;
- a vezető megvédése támadó ellen;
- menekülő személy elfogása •

68
- viselkedés megállítás, igazoltatás, személy és csomag átvizs­
gálása közben;
- őrzés;
- személy őrzése és kísérése;
- tárgyak őrzése;
- személy vagy tárgy keresése építményben;
- személy vagy tárgy keresése erdős terepen;
- idegen személytől kapott élelem megtagadása.

4. Szaglási gyakorlatok

- a vezető nyomának követése;

- idegen személyek nyomának követése (különböző neműek és
korúak) különféle talajon és különféle légköri viszonyok kö­
zött, a következő variációkban:
a) 100 m hosszú, 30 perces nyom kidolgozása;
b) 300 m hosszú , 1 órás nyom kidolgozása;
c) 1 km hosszú, 2 órás nyom kidolgozása;
d) 1,5 km hosszú, 3 órás nyom kidolgozása;
e) különböző hosszúságú 3 órás nyom kidolgozása;
f) különböző hosszúságú 4 órás nyom kidolgozása;
g) különböző hosszúságú, 4 óránál idősebb nyom kidolgozá­
sa;
- nyomkövetés visszafelé;
- állati nyom követése;
- a kutyavezető tárgyainak felismerése;
- a kutyavezető kikeresése idegen személyek csoportjából;
- idegen személyek tárgyainak felismerése (nyílt terepen vagy
helyiségben, szétdobálva, befőttesüvegekben elhelyezve);
- idegen személyek felismerése (széken ülve, kabinokban elrej­
tőzve) .

Metodikai útmutató

1. Az egyes elméleti témákkal való foglalkozás oly módon kor­

relál a gyakorlati képzéssel, hogy a gyakorlati foglalkozá­
sokat megkezdő kutyavezetők már ismerjék annak végrehaj­
tását .
2. A gyakorlati képzés 6-7 vezetőből és kutyáikból álló rajok­
ban történik az állandó kiképző vezetésével.
3. Figyelembe veszik a raj valamennyi kutyájának egyedi kép­
zettségi szintjét pszichofizikai állapota alapján.
4. A képzés végső szakaszában a gyakorlást a rendőrségi egy­
ségek szolgálati körülményeihez hasonló viszonyok között
végzik, a nappal és éjszaka különböző időpontjaiban, vala­
mint nagy gyalogos és járműforgalmú helyeken.

69
5. A programot különböző szemléltetőeszközök használatával
valósítják meg (pl. falitáblák, filmek stb.).
6. A vizsganyom idegen személy 2 km hosszú nyoma változa­
tos talajon, 6 órás időkieséssel.

A Sulkowice-i Rendőrségi Szolgálati Kutyakiképző

Intézet struktúrája és szervezete

Valamennyi szervezeti egység struktúrája, szervezete és

feladata a fő célnak, a kutyavezető képzésnek és a rendőrku­
tya kiképzésnek alárendelt.
Az intézmény vidéken kb. 50 km-re Varsótól található 100
hektár változatos terepet foglal magába néhány hektár erdővel
Rendelkezik ezenkívül jó gazdasági és műszaki háttérrel, sa­
ját lakóteleppel, valamint elővárosi villamosvasúti megállóval.

Az intézmény struktúrája a következő:

A vezetőség: parancsnok és parancsnokhelyettes, közvetlenül
a belügyminiszter alá rendelve, ezredesi beosztásban.
Képzési osztály, ezen belül osztályvezető, főoktató (3), okta­
tó (6), idomító instruktor (13), állományban lévő segédidomí­
tó (3), iskolai alakulat parancsnoksága, könyvtár.
Állatorvosi-tenyésztési rendelő, 3 állatorvossal, 1 főállatorvosi
technikus és 3 főápoló. Ide tartozik az orvosi rendelő (1 or­
vos és 2 ápolónő), önálló beruházási és fenntartási részleg,
önálló élelmezési részleg, önálló ellátó részleg (az intézmény
szállítóeszközeit ellátó 9 gépkocsivezetővel), önálló pénzügyi
szolgálat és irodai részleg.
Ezek mind rendőrségi állományú személyek, tiszti és altisz
ti állományban. Például a képzési osztály vezetője alezredesi
állományú.
48 polgári alkalmazott a műszaki háttér ellátására (konyha, mű
helyek, stb.).
Példaképpen bemutatva az 1988-as kutyavezetőképző és ku
tyaidomító részletes terv a következőket tartalmazza:
- védőkutya tanfolyamokon, 298 vezető kutyával;
- nyomozókutya tanfolyamokon, 67 vezető kutyával;
- specializált tanfolyamokon, 175 vezető kutyával.
Ez azt jelenti, hogy az intézmény a folyó év során összesen
540 kutyavezetőt és 540 szolgálati kutyát iskoláz be.

70
Az intézmény e gy éb_t e vékenys égi_ formái

Az intézmény azonkívül, hogy ellátja a központi kutyave­

zető-képző és szolgálati kutya idomító funkcióját, egyéb funk­
ciókat is teljesít.
Szolgálati funkciók: Az ország rendjének fenntartásában való
részvétel, különösképpen részvétel az állandó megelőző szolgá­
latokban Varsó, a varsói és radomi Vajdaság térségében (álla­
mi látogatások, kulturális és sportrendezvények biztosítása,
stb.).
Oktatási funkciók: Emberek és kutyák képzése a belügyi terü­
leten kívül, például a Pénzügyőrség, az Igazságügyminisztéri­
um Büntetés végrehajtási Hatósága részére, őrkutyák idomító-
sa, állami és nem állami gazdálkodó vállalatok részére, szakta­
nácsadás film és televízió részére, stb.
Tudományos funkció: Az intézmény dolgozói által önállóan, vagy
tudományos kutatóintézetekkel közösen folytatott kutatások, töb­
bek között a következő témákban: a kutya kiképzés során al-1
kalmazott jelek és jelzések elemzése, azok egységesítése cél­
jából, kísérletek végrehajtása kutyákkal, a kiképzési módsze­
rekre vonatkozólag, műszaki eszközök alkalmazása a kiképzés
során, szamegőrzési technikák tökéletesítése, új vegyi szag­
hordozókkal végzett kísérletek, a gyakorlóterep tökéletesítései
új konstrukciójú akadályokkal, az oktatótermek felszerelésé­
nek tökéletesítése audiovizuális eszközökkel, hazai és külföl­
di szakirodalom, publikációk, folyóiratok, filmek folyamatos
gyűjtése kutyák idomítása és gyógyítása tárgyában.
Propaganda funkció: Az intézmény kádereinek és hallgatóinak
széleskörű részvétele a társadalom részére szervezett bemuta­
tókon. A bemutatókat az intézményen kívül, de az intézmény
területén is tartják, ezeket igen sokan látogatják, különösen
a fiatalság köréből.
Társadalmi funkció: Az intézmény kádereinek és hallgatóinak
részvétele társadalmi megmozdulásokban (pl. véradás, vadászat
a mezőgazdaság részére, stb.).
Befejezésképpen szeretnék még egy funkciót hangsúlyozni,
amelyet az intézmény betölt, nevezetesen a Lengyel Vakok Szö­
vetsége javára végzett humanitárius funkciót, amely a vakok
és kutyáik díjtalan képzéséből áll. Ezt a funkciót az intézmény
megszakítás nélkül 20 esztendeje egyedül látja el Lengyelország­
ban és évente ehhez kb. 30 kiképzett kutyát ad.

71
Mirko Dzakula tanár,
Ljubjana

SZOLGÁLATI KUTYÁK KIKÉPZÉSE KÜLÖNLEGES

ALKALMAZÁSI CÉLOKRA

A kábítószerkereső szolgálati kutyák alkalmazását 1971-ben kezd­

tük meg, amikor Jugoszlávia két Labrador retrie vert hozott
be Svédországból. Már a következő évben kiképeztük két né­
met juhászkutyánkat, amelyek kábítószerkereső kutyaként nem
különösebben váltak be. Ezért kezdtük el a labrador retrieve-
rek alkalmazását is. Nem véletlen, hogy még ma is ezt tesszük.
Ezekre a kutyákra rendkívüli zsákmányolás! ösztön, erős ke­
reső hajlam, kitartás, nagyszerű orr, vezethetőség, tanulékony­
ság és még néhány jó tulajdonság jellemző. Ezért a jövőben sem
gondolunk arra, hogy e célra, valamint robbanóanyag keresés­
re és vakvezető kutyának más fajtákat alkalmazzunk. A labra­
dor retrievert egyre inkább kedvelt családi kutyaként is tartják.
Számuk gyorsan növekszik, ezáltal bővül a bázis, ahonnan al­
kalmas kutyákat szerezhetünk.
A kábítószerkereső kutyakiképzés kábítószer szagú, és
ilyen szag nélküli tárgyak megkülönböztetésével kezdődik. Elő­
ször helyiségekben végezzük a kiképzést és váltogatjuk a he­
lyeket. Amikor a kutya már alaposan tudja munkáját helység­
ben, akkor áttérünk különböző járművekre (személyautó, te­
herautó, repülőgép, vonat és hajó), majd később terep átvizs­
gálására is. Az egész kiképzés alapvetően 3 hónapig tart, a ku­
tyavezető képzése 1 hónapig. A mi iskolánk a Szlovéniai Köz­
társaság Belügyi Titkárságához tartozik, de képezünk ki ku­
tyákat a vámőrség részére is. Jugoszlávia mindenekelőtt tran­
zit országként ismert, amelyen keresztül a kábítószer Közép-
Keletről Nyugat-Európába jut. Kutyáinkat ezért mindenekelőtt
határátkelőhelyeken vetik be járművek átkutatására.
A robbanóanyag-kereső szolgálati kutyák kiképzését 1977-
ben kezdtük. A kiképzés módszere hasonló a kábítószer kere­
séséhez, csak a jelzés módszere eltérő. A kutyák úgy jelzik a
robbanóanyagot, hogy megtalálásakor lefekszenek, vagy ugat­
nak. A négylábúak érdekes és sikeres segédeszköznek bizo­
nyultak a robbanóanyagok felderítésében. Gyakran sokkal meg­
bízhatóbbak, mint a költséges műszaki segédeszközök. A rob­
banóanyag-kereső kutyák gyakran jelennek meg terepszakaszok,
épületek és járművek megelőző átkutatásakor.

72
 A mi iskolánkon kívül egész Jugoszláviában vannak még
iskolák és magánszemélyek, akik vakvezető kutyák kiképzésé­
vel foglalkoznak. E területen az első kutyákat 1976-ban, a mai
napig pedig 35 vakvezető kutyát képeztünk ki. Az igény ter­
mészetesen sokkal nagyobb, ezért a jövőben növelni fogjuk a
négylábú segítők számát. A vakvezető kutya kiképzése 4-5 hó­
napig tart, a vaké pedig 14 napig, ebből 2 nap a vak lakhe­
lyén. Véleményünk szerint a vak kiképzési ideje rövid és meg
kell hosszabbítanunk. Vakvezető kutyaként túlnyomórészt lab­
rador retrievereket alkalmazunk. Véleményünk szerint a többi
szolgálati kutya fajta mindenekelőtt az agresszivitás veszélye
miatt embertömegben kevésbé használható. A labradorok jóin­
dulatú állatok és külső ingerekre rendszerint nem reagálnak
agresszíven.
A következő feladatunk lavinakutyák kiképzése. E terüle­
ten a hegyimentő szolgálattal dolgozunk együtt. Velük együtt­
működve tanfolyamokat tartunk a hegyekben. E célból szolgá­
lati kutyáink egy részét sokoldalú felhasználásra alkalmazzuk.
Mindenekelőtt azok a kutyák jönnek szóba, amelyek vezetőik­
kel la vinaveszélyes helyek közelében találhatók. Tanfolyamokat
évente szervezünk, kezdők és már kiképzett kutyák részére.
A kutyavezetők minden fontosabb dolgot ismernek, ami a he­
gyimentőknek szükséges, illetve a hegyimentő szolgálat tagjai­
nak kell lenniük. Ez egy hagyományos tevékenységünk, ame­
lyet már 1952 óta folytatunk.
Az első tanfolyamot emberek romok alatti megtalálására 1977-
ben szerveztük. Munkatársaink azóta minden lehetséges segít­
séget megadnak ilyen tanfolyamok szervezésében, sok nagyobb
városban van már mentőcsapat is.

73
Josef Vidic, a Rendőrségi Szolgálati Kutyaiskola
vezetője
Ljubjana

RENDŐRSÉGI SZOLGÁLATI KUTYÁK KIKÉPZÉSE

SOKOLDALÚ FELHASZNÁLÁSRA

Iskolánkat Ljubjánában 1949. január 1-én alapították, így 40

éves jubileumot ünnepiünk. A rendőrségi szolgálati kutyák ki­
képzése több irányban, illetve több formában folyik nálunk.
Iskolánkban több csoportban dolgozunk: rendőrségi szolgála­
ti kutyák kiképzése általános felhasználásra, speciális alkalma­
zási célokra, robbanóanyag keresésére, kábítószer keresésre,
mentőkutyák földrengés után (lavinakutyák és áldozatkereső
kutyák), vakvezető kutyák képzése, őrzőkutyák objektumok
és emberek őrzésére.
Az általános alkalmazású szolgálati kutyák kiképzése tulaj­
donképpen a klasszikus rendőrkutya munkát jelenti. Ebben a
csoportban a német juhászkutyák száma a legmagasabb, amelyek
jelenleg uralkodó szerepet játszanak, de alkalmazunk dober-
mannt,óriás schnauzert és rotweilert is .Az utóbbiak száma az
elmúlt években erősen nő. Képzésük a fegyelmezettség! gyakor­
latoknál kissé igényesebb és rendszerint a nyomkövető munká­
ban is nehézségek vannak, de mindent jóvátesznek az őrző mun­
kában, ahol kifejezett bátorságot mutatnak és nagyszerű a küz­
dőképességük. A német juhászkutyákat kommercionális fajta­
ként határozzuk meg, ahol sajnos a külső tulajdonságok domi­
nálnak a belső értékekkel szemben. Annak ellenére, hogy a
szakemberek és a fajta tenyésztéséért felelősök az ellenkező­
jét állítják. Nem várható azonban, hogy belátható időn belül egy
másik fajta kiszorítaná a német juhászkutyát, mégpedig tanulé­
konysága, vezethetősége, kifejezett zsákmányolási ösztöne, még
mindig jó támadókészsége és természetesen sokoldalú használ­
hatósága miatt.
A szolgálati kutyák tanításának felosztása: nevelés, és kiképzés
A nevelés folyamata lényegében a kölyök születésétől a ku­
tya lelki éréséig tart. Intenzívebb neveléssel a kutya 6 hetes
kora után foglalkozunk, amikor a kölyök még alakulási fázisban,
azaz kritikus fázisban van. Mint ismeretes, ebben az időben a
kölyök a legintenzívebben foglalkozik a külvilággal, ilyenkor
fejlődik legerősebben az agya és a kölyök különböző (kellemes
és kellemetlen) élményeket egész életére megjegyez.
A neveléssel kapcsolatban legyen szabad megemlíteni, hogy

74
tapasztalataink szerint azoknak a felnőtt kutyáknak a minősé­
ge, amelyek kölyökkorukat farmokon, vagy nagy tenyészetek­
ben töltötték, nem felelnek meg az igényeknek. Végső hatás­
ként az ilyen kutyák rendszerint rosszabbak és megbízhatat­
lanabbak a gondos nevelési folyamat ellenére. Ezért sok fel­
nőtt kutyát, illetve jelöltet a további kiképzésre úgynevezett
nevelőcsaládoktól vagy magántulajdonosoktól kaptunk. Megfe­
lelő minőségű felnőtt kutyákat veszünk 12 hónapostól 3 éves­
ig terjedő korban.
Mielőtt a szolgálati kutyákat elkezdenénk egy különleges
tanfolyamon kiképezni - ahol az állatokat a később velük dol­
gozó szolgálattevő átveszi - az iskolában előképzést tartunk.
Ezt az iskolában foglalkoztatott dolgozók végzik. Az átlagos
előképzés! idő 2 hónap. Ez alatt az idő alatt a kutyát alaposan
megvizsgáljuk a következők figyelembevételével:
- egészségi állapot (feltétlenül a csípőizületi displasia fokára
vonatkozólag is);
- zsákmányolás! ösztön és védőösztön fejlettsége, jellemszilárd­
ság foka, pozitív támadókészség;
- nyomozó-és követő ösztön.
Amikor a kutya a bevezető teszteket sikeresen teljesíti,kez­
dődik a képzés fázisa, amely a következő szakokra oszlik:
- alapvető fegyelmezési gyakorlatok (pórázon vezethetőség,
"ül", "áll", az apportírozás és az ugrás alapelemei 1 méter
magas akadályon keresztül);
- az embermunka kiinduló elemei védőkarral és szájkosárral;
- a vezető nyomának kidolgozása 200 lépés hosszúságban, egy
iránytöréssel, és egy tárggyal.
A sikeres vizsga után a szolgálati kutyát új vezető veszi
át, akivel később dolgozni fog. A tanfolyam 100 munkanapot,
azaz 800 órát ölel fel. Ebből 110 órát tesznek ki az előadások,
a rendőrségi szolgálati kutya alkalmazása szempontjából, tak­
tika, állatorvosi és kynológiai alapismeretek. Zárásképpen a ve­
zetőnek vizsgát kell tennie, a szolgálati kutyának pedig a kö­
vetkező elemeket kell ismernie:
1. 1000 méter hosszú, 90 perces nyom kidolgozása termé­
szetes terepen, egy természetes akadály (patak, út, stb.) le­
küzdésével, legalább 3 apróbb tárggyal (cigarettás csomag,
pénztárca, zokni, pénzdarab, stb.). Két félrevezető nyom le­
gyen, ezeket 20 perccel később egy másik személy fekteti.
2. Fegyelmezettség! gyakorlatok, amelyek rendőri elemek
hozzáadásával az FCI Nemzetközi Szabályok SCHIII. részének
felelnek meg. A rendőrségi elemek mindenekelőtt a gyakorló­
tér! munkára vonatkoznak.
3. Átkutatáskor a kutyának 4 különböző gyakorlati elemet
kell tudnia:

75
- kutatás tárgyak után : 50 x 50 méteres terepen. A terepen
3 tárgy van eldugva, amelyeket a kutyának 10 perc alatt
kell megtalálnia és a vezetőjének jeleznie.
- emberek keresése erdőben: 100 x 200 méteres erdőben a ku­
tyának meg kell találnia egy személyt, aki úgy elrejtőzött,
hogy a vezető nem látja.
- személy keresése épületben: A személy nagyobb épületben
(üzlet, raktár, gyár, stb.) rejtőzik el. A kutyának önálló­
an meg kell találnia és ezt hangadással jelezni.
- személy szabad követése: A vezető kutyájával olyan helyre
megy, ahol kb. 10 perccel azelőtt egy személy az erdőbe me­
nekült. A kutyának önállóan kell megtalálnia a nyomot és a
fellelt személyt harcképtelenné tennie.
A kutya körülbelül 150 méteres nyomot dolgozzon ki.
A kutya minden kutatást - kivéve tárgyak keresését - száj­
kosárban hajt végre. Megemlítem, hogy a szolgálati kutyával
végzett átkutatás az utóbbi években olyan operatív feladat, ame­
lyet szolgálati kutyáink munkájuk során egyre gyakrabban vé­
geznek .
4. A védőkarral végzett őrző-védő munkának is több
eleme van. Az első a vezető elleni támadás fedezékből, ezt
követi az éberségvizsga, majd végül a bátorságpróba,, illetve
a menekülő személy megállítása.
5. Járőröző, vezető és kutya megtámadásakor a körülbelül
150 méter távolságban lévő áltettes rejtett helyzetből kétszer
lő. A kutyának a lövésre azonnal úgy kell reagálnia, hogy ener­
gikusan a lövészhez fut és harcképtelenné teszi. Csak ezután
fut a helyszínre a vezető is. Ezt követi a hatásossági vizsga.
Rendőrségi egységnél végzett 2 hónapos munka után kö­
vetkezik a vezető és a kutya 4 napos továbbképzése. Ilyenkor
operatív gyakorlatok mellett értékelik az egyes vezetők és ku­
tyák munkáját.
Szolgálati kutya vezetők és szolgálati kutyák részére ál­
landó jellegű továbbképzések vannak azoknál az egységeknél,
ahol tevékenykednek. Heti és havi gyakorlatok vannak, a he­
ti gyakorlatok individuálisak. A vezető egyedül hajtja végre,
külön program szerint. A havi gyakorlatokat közösen végzik,
melyek külön program szerint zajlanak, rendszerint egész nap.
Mindezeket a programokat egészíti ki szükség szerint az iskolai
továbbképzés.
Megállapítottuk, hogy rendszeres továbbképzés nélkül nem
várhatók jó eredmények az operatív munkában. A rendőrku­
tyák nálunk nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak különböző
feladatok megoldásában. Első helyen áll a megelőző hatás és a
becsületes polgárok biztonságérzete a vezető és a kutya meg­
pillantásakor. Nagyobb városi központokban különleges mozgó
76
járőröket szerveztünk, amelyek 2 vezetőből és szolgálati ku­
tyáikból állnak. A járőrök különböző városrészekben jelennek
meg, mindenekelőtt ott, ahol a biztonság problematikus (pálya­
udvar, park, embertömeg, fontos épület, stb.). Mindkét ve­
zető folyamatos kapcsolatban áll a központtal, ahonnan szük­
ség szerint más feladatokra irányíthatóak.

77
Koskovics István r. százados

A SZ A CAZONOS f TÓ KUTYA KIKÉPZÉSÉNEK

FÁZISAI

I. Alapozó fázis

Az első fázis célja a vezető és a kutya közötti helyes kapcso­

lat kialakítása, a kutya megismerése, a szükséges fegyelmező,
ügyességi gyakorlatok reflexeinek kialakítása (gyakorlótéren
és épületben), az alkalmasság elbírálása.
Az alkalmasság elbírálásának szempontjai:
- magasabbrendü idegtevékenység típusa;
- domináló reakció;
- szaglásérzékenység;
- szaglószerv kifáradása;
- a kutya viselkedése zárt helyiségben.
Tanítandó gyakorlatok: pórázonvezetés, szabadonkövetés,
ültetés, fektetés, állítás, helyben maradás, behívás, apportí-
rozás, akadályugrás, árokugrás, létránjárás, palánkmászás,
járműre fel- és leu grás, futtatás kerékpár mellett.

II. A szagazonosítás mozgáskészletének kialakítása

A második fázis célja a kutya érdeklődésének a felkeltése

az emberi szag iránt, a kutya szoktatása a szagazonosító helyi­
séghez, és a szagazonosítás mozgáskészletének kialakítása.

GYAKORLATOK

1. gyakorlat
Fő feladat a kutya megtanítása arra, hogy az azonosító
és az azonosítandó üvegbe önként beleszagoljon.
A gyakorlat beállítása: az azonosító és az azonosítandó üve­
gekbe húst teszünk, majd a kutyát pórázon elvezetjük az üve­
gek mellett és arra ösztönözzük, hogy szagoljon az üvegbe.
Ha ezt elértük, a húst borítsuk ki az üvegből és adjuk a ku­
tyának, majd dicsérjük meg és folytassuk a gyakorlást.
Gyakorlás az első gyakorlatoknak megfelelő beállítással 40-60-szor

78
kell indítani a kutyát, egy-egy alkalommal 10-15-ször.

2. gyakorlat
Az azonosítandó üvegbe váltakozva több, illetve kevesebb
húst helyezünk és egyes üvegekből kihagyjuk a húst. így a
kutyát már keresésre ösztönözzük. Ha a kutya megtalálja - még
nem jelzi - a húst, akkor minden esetben adjuk oda neki és
dicsérjük meg.
Gyakorlás 4-5 napig, naponta kb. 20 indítással.

3. gyakorlat
A kihelyezett üvegek egyikébe a vezető szagát tartalmazó
textilt és 2-3 hús darabot, másik 1-2 üvegbe húsdarabot kell
elhelyezni. Ezzel biztosítható az átmenet a hússzag és a veze­
tő szagának keresése között.
A 3. gyakorlat tanításánál kell elkezdeni a fekve jelzés ref­
lexének kialakítását is.
A vezető szagát tartalmazó üveget váltakozva különböző
helyekre (állandó sorrend nélkül) kell elhelyezni. Az első és
az utolsó helyre a többihez képest többször kell a kutyaveze­
tő szagát tartalmazó üveget elhelyezni.
Gyakorlás 5-6 napig, naponta 20-30 indítással.

A II. fázisban a tanítást (a mozgáskészlet kialakítását) ak­

kor lehet befejezni, ha a kutya vezényszóra a kiképző szagát
tartalmazó üvegből önként szagot vesz, ezután pórázon vezet­
ve oda-vissza végigszagolja a kihelyezett üvegeket és vezény­
szó nélkül fekvéssel jelzi a hússal megerősített, kiképző sza­
gát tartalmazó üveget.

III. A kiképző szagának azonosítása szagkonzerv alapján

A harmadik fázis célja a szagazonosítás reflexének kiala­

kítása, a szagazonosság jelzésének rögzítése, a kiképző sza­
gának azonosítása, egyéni szagot nem tartalmazó "szagtalan",
és idegen személyek egyéni szagát tartalmazó szagkonzervek
közül.

1. gyakorlat
Az első gyakorlat alkalmával az azonosító és az azonosítan­
dó üvegekbe a kiképző intenzív szagát (szagmintáját) tartal­
mazó textilt, a többi üvegbe pedig szagmentes textilt kell el­
helyezni. A kutya indítása "saját szagról", üvegből történik.
A húst már kézből kapja a kutya. A szagrögzítés minimum 60
percig tart. Az átmenet megkönnyítése érdekében megengedett

79
olyan textil alkalmazása is, amely hús szagot és a kutyavezető
szagát is tartalmazza.
Gyakorlás 7-8 napig, naponta 30 indítással.
A harmadik fázis első gyakorlatától a napi munkát a rend­
szeresített nyomtatványon rögzíteni kell.

2. gyakorlat
Megegyezik a III/1. gyakorlattal, csak a "saját" szaghoz
nem társulhat hús szaga. A szagkonzerveket az alkalmazás előtt
24 órával kell elkészíteni. Falatot csak kézből, a helyes jelzés
és az indító helyre történő visszaérkezés után kaphat a kutya.
Szükség esetén a saját szag megerősítése céljából megengedett
a szagrögzítő textil alá valamilyen kisméretű saját tárgy elhe­
lyezése.
Gyakorlás 3-4 napig, naponta 30-35 indítással.

A III. fázis 2. gyakorlatától a szagmintát és a szagnyomot

kombináltan kell alkalmazni.
A kutyát a fokozatosság betartásával szagmintáról - szag­
mintára, szagmintáról - helyszíni szagra, helyszíni szagról- szag­
mintára, helyszíni szagról - helyszíni szagra kell indítani.

3. gyakorlat
A gyakorlatot úgy kell beállítani, hogy az azonosító és az
azonosítandó szagkonzerv a kiképző egyéni szagát, a megté­
vesztő (zavaró) szagkonzervek pedig más-más, a kutya szá­
mára teljesen ismeretlen személy egyéni szagát tartalmazza. A
zavaró szagkonzervek az azonosítandó szagkonzervekkel azonos
időben rögzítettek és megközelítőleg azonos szagintenzitásúak
legyenek.
Üreskeresés jelzésének tanításánál el kell érni, hogy a ku­
tya képes legyen egymás után is 5-6 üres keresést végreña]-
tani. Azoknál a kutyáknál, amelyek nagyon erősen kötődnek a
vezetőhöz, az üreskeresés tanítását a IV. fázisban célszerű el­
kezdeni.
Gyakorlás 10-11 napig, naponta 35-45 indítással.

A harmadik fázis gyakorlatainak tanítását akkor tekinthet­

jük befejezettnek, ha a kutya a vezető egyéni szagát megbíz­
hatóan képes azonosítani, megtévesztő szagkonzervek közül, ké­
pes végrehajtani egymás után 5-6 üreskeresést és a téves, il­
letve rossz jelzés nem éri el a 20%-ot.

80
IV. "Idegen" személy szagának azonosítása szagkonzervek
alapján

A negyedik fázis célja a szagazonosítás reflexének rögzíté­

se, a kutya számára "idegen" személyek szagának azonosítása,
szagkonzervek alapján, és az üreskeresés határozott jelzésé­
nek kialakítása. A kutyavezető önállóan tudjon végrehajtani
szagnyomfelkutatást, szagrögzítést, konzerválást, ismerje a
nyilvántartásokat,a jegyzőkönyv készítés követelményeit.

1. gyakorlat
A IV. fázis 1. gyakorlatát az átmenet könnyítése érdeké­
ben a kutya számára ismerős személy (gondozó, kiképzésveze­
tő) szagkonzervének azonosításával kell kezdeni. Az első gya­
korlat megkezdése előtt célszerű lehetőséget biztosítani arra,
hogy a kutya megismerkedhessen esetleg játszhasson azzal a
személlyel, akinek a szagára dolgozni fog.
A kutya munkája könnyíthető az alábbi beállításokkal:
- "ismerős" személy szagának azonosítása, szagmentes konzer-
vek közül;
- "ismerős" személy szagának azonosítása, "idegen" személyek
szagkonzervei közül;
- "idegen" személy szagának azonosítása, szagmentes konzer-
vek közül;
- "idegen" személy szagának azonosítása "idegen" személy szag­
konzervei közül.
Gyakorlás 5-6 napig, naponta 50-60 indítással.

2. gyakorlat
Az azonosító és azonosítandó, valamint a zavaró szagkon -
zervekbe is "idegen" személytől származó szagot kell elhelyez­
ni. A gyakorlatokat a szagnyom, illetve a szagminta azonosí­
tásának kötetlen variálásával kell beállítani. Feladat a beállí­
tott bűnügyi helyzetek feldolgozása szagazonosító kutyával és
az üreskeresés reflexének erősítése.
Gyakorlás 20-22 nap, naponta 80-100 indítással.

A szagazonosító kutya kiképzését akkor tekinthetjük be­

fejezettnek, ha a kutya képes beállított bűnügyi helyszíneken
rögzített szagok azonosítására, hasonló körülmények között rög­
zített zavaró szagok alkalmazásával. Képes eredményesen tel­
jesíteni naponta kb. 100 indítást, 3 szagváltás beiktatásával,
továbbá végre tud hajtani egymást követően öt „Üreskeresést",
és a téves jelzések száma nem éri el az összes jelzés 5%-át.

81
Dr. Janza Frigyes r. alezredes, állatorvos
c. egyetemi docens

A SZAGAZONOSÍTÁS
(oktatási vázlat)

I.

A kutyák alkalmazása történetének rövid áttekintése.

A szagazonosítás rövid történeti összefoglalása, célja, alkalma­
zási területe, jövője, irodalma.
A szagazonosítás kriminál-kynológiai fejlődése.

II.

1. A szaglás mechanizmusa, a szagazonosító kutyák alkalmaz­

hatóságának érzékszervi alapja:
- a szaglás anatómiája és fiziológiája,
- a szaglás szervei,
- a szagérzékelés általános leírása,
- a szag és a szagérzet,
- az idegrendszeri folyamatok,
- a differenciálás és szintetizálás,
- a kifáradás jelensége,
- a szag küszöbérték,
- anosmia, hypos mia, hyperosmia,
- a szag fizikai jellemzői,
- a szag mennyisége,
- a szag minősége,
- a szagos anyagok és a szagok osztályozása,
- a szagok eredete,
- a szagok, illatok terjedése,
- a szagok megkötése, rögzítése,
- az emberi szag élettani, fizikai és kémiai sajátosságai,
- az egyéni szag,
- a kutya szaglóképessége,

2. A szagnyomok:
- a szagnyomok fogalma és sajátosságai,

82
 - a szagnyomok keletkezése és befolyásoló tényezői,
- a szagnyomok osztályozása,
- a szagnyom, mint mikronyom,
- a nyomhordozó fogalma, fajtái,
- az "elkövető szaga", a "tettes szag".

III.

A szagazonosítás kriminalisztikai jelentősége:

- nyomkövetés, vagy szagazonosítás,
- urbanizáció, kemizálás, motorizáció,
- a szagazonosítási eljárás jelentősége a büntető eljárásban,
- a szagazonosítás szerepe a forró nyomon üldözésben,
- a nyomozók orientálása a szagazonosítás felé.

IV.

A szagazonosítás technikai folyamata, feltételei:

- a szagazonosítás kriminál-kynológiai fogalma;
- az azonosítás és a differenciálás fogalma;
- a szagazonosítás alapja;
- a szagazonosítás feltételei (személyi, tárgyi);
- a szagnyomok megőrzése, biztosítása;
- a szagok rögzítése;
- a szagkonzerv készítése;
- a szagkonzervek fajtái;
- a szagnyomrögzítés technikai apparátusa;
- a szagkonzervek tárolása, nyilvántartása, szállítása;
- a szagbank és berendezése, technikai kellékek, klímaviszo­
nyok, takarítás;
- a szagazonosító helyiség és berendezése (méret, kellékek,
technikai apparátus, klímaviszonyok, takarítás, fertőtlenítés.
A szagkonzervek ismételt felhasználásának szabályai. A ste­
rilizáló helyiség és technikai eszközei, az eszközök mosása,
sterilizálása és szárítása, higiénés szabályok).
- az azonosítási művelet higiénés szabályai (indítás előtti mű­
veletek, szagfelvétel, keresés, jelzés, behívás, jutalom).

V.

A szagazonosítás kriminál-kynológiai jelentőségei:

- a szagazonosítás célja, kriminalisztikai helye és szerepe;
- a szagazonosítás eljárásjogi bizonyító ereje;
- a bizonyíték büntetőeljárásjogi fogalma;

83
- a szagazonosítást alkalmazni lehet;
- a szagazonosítás módja.

VI.

A szagnyomrögzítés taktikája:
- a helyszín fogalma, fajtái;
- a helyszíni szemle fogalma, statikus és dinamikus szakasza;
- a különböző helyszínek sajátosságai;
- a szagnyomok felkutatása és ideiglenes biztosítása;
- a szagnyomrögzítés taktikája, különböző bűncselekmények
helyszínén;
- a szagnyomrögzítés alapelvei (ideje, helye, szagnyomok tisz­
tasága, szagnyomok rögzítésének helyei, szagnyomrögzítés
módja, a nyomot létrehozó és a nyomhordozó szerint, kéz,
láb, ülőtesthelyzet, fekvő testhelyzet, különleges testrész
eredetű szagok, szagrögzítés hulláról).
- szagok rögzíthetősége a szaghordozó felület szerint (termő­
föld, homok, agyag, beton, tégla, fa, papír, textil, fém,
gumi, műanyag, állati eredetű termékek, szőrszál, hajszál,
hulla, stb.)
- az időjárás és az egyéb klimatológiai tényezők hatása a sza­
gok rögzíthetőségére (száraz, napos idő, eső, hó, napszak,
légnyomás, páratartalom, szél);
- a sikeres szagnyomrögzítést nehezítő tényezők a helyszín szeny-
nyezettsége, szagrögzítés vízből kiemelt tárgyról, szagrög­
zítés tűzeset után, szagrögzítés a helyszín szándékos szeny-
nyezése esetén.

VII.

A szagazonosító kutyavezetők és kutyák képzése, továbbkép­

zése:
- a szagazonosító kutyavezetővel szemben támasztott követel­
mények (képzettség, természet, hajlam, stb.),
- a szagazonosító kutya kiválasztása (általános követelmények,
speciális követelmények, szaglásérzékenység vizsgálat, vi­
selkedés vizsgálat, higítási sor, idegtípus, domináló reakció,
alkalmazkodási készség, kondíció);
- a szagazonosító szolgálati kutya kiképzésének szakaszai, mód­
szerei, követelményei, a kiképzés technikai eszközei, nyil­
vántartása ;
- alapkiképzés;
- speciális kiképzés;
- a kiképzés elméleti alapja;

84
- a fegyelmező gyakorlatok tanítása;
- az azonosítás mozgáskészletének kialakítása és rögzítése;
- a szagazonosító kutya kiképzésének fázisai (1-4 fázis);
- a vezető szagának azonosítása, idegen szagok azonosítása,
üres keresés kialakítása, kiegészítő gyakorlatok fizikai álló-
képesség növelése, idegrendszeri folyamatok potenciálása, fe­
gyelmező gyakorlatok, eseménydús környezet;
- a szagazonosító szolgálati kutya alkalmassági és teljesítmény­
bírálata ;
- a speciális szagazonosító szolgálati kutya kiképzése, alkalmas-
sági és teljesítménybírálata;
- a szagazonosító kutya alap, minősítő és szolgálati vizsgakö­
vetelménye ;
- a szagazonosító szolgálati kutya továbbképzésének rendje és
követelményei;
- a szagazonosító kutya élettani állapotának hatása a sikeres
azonosításra (a táplálkozás szerepe, a nem szerepe, a tüze­
lés, egyes, a szaglást befolyásoló betegségek, a szaglóképes-
ség gyógyszeres befolyásolása);
- a szagazonosító kutya tartása, elhelyezése, élelmezése és ál­
lategészségügyi felügyelete.

VIII.

Szagazonosítás a szagok eredete szerint:

- emberi szagról - emberi szagra;
- emberi szagról - természetes szagra;
- emberi szagról - mesterséges szagra;
- természetes szagról - emberi szagra;
- természetes szagról - mesterséges szagra;
- természetes szagról - természetes szagra;
- mesterséges szagról - emberi szagra;
- mesterséges szagról - természetes szagra;
- mesterséges szagról - mesterséges szagra.

IX.

Szagazonosítás a szagrögzítés helye és az időkiesés szerint:

- helyszínen rögzített szagról, helyszínen rögzített szagra;
- helyszínen rögzített szagról, nem a helyszínen rögzített szag­
ra;
- nem a helyszínen rögzített szagról, helyszínen rögzített szag­
ra;
- nem helyszínen rögzített szagról, szagbankban lévő szagra;
- helyszínen rögzített szagról, szagbankban lévő szagra;

85
- szagbankban lévő szagról, helyszínen rögzített szagra;
- szagbankban lévő szagról, nem a helyszínen rögzített szag­
ra;
- szagbankban lévő szagról, szagbankban lévő szagra.

X.

Szagazonosítással kapcsolatos nyilvántartás:

1. Szagbank nyilvántartás:
- helyszíni
s zagkonzervek
- személyi

2. A szagazonosítás nyilvántartása, adminisztrálása:

- jegyzőkönyv,
- jelentés,
- egyéb nyilvántartás.

XI.

A szagazonosításra vonatkozó parancsok, utasítások és szabá­

lyok.

86
Dr. Janza Frigyes r. alezredes
Koskovics István r. százados

SZAGAZONOSÍTÁS SZAGKONZERVEK ALAPJÁN

Régóta ismeetes, hogy a kutyát szagazonosítási feladatokra is

lehet alkalmazni. Az 1920-as években végezte el Löhner elle­
nőrző kísérleteit, aminek eredményeképpen másokhoz (Kalischer,
Schmidt, Cary stb.) hasonlóan bebizonyította, a kutya képes
arra, hogy szagkeverékekből egy bizonyos szagot azonosítson.
Szükség volt erre a bizonyításra, hiszen V. Sendel 1927-ben
"A kutya a rendőrség szolgálatában” című tanulmányában még
így ír: "nem létezik olyan kutya, amelyik képes lenne egy meg­
határozott szagot orrban, vagy emlékezetben megtartani és ké­
sőbb ezt a szagok között felfedezni és a szagazonosságot jelez-

A helyes álláspont képviselői közül Dr. Menzel ma is helyt­

álló szavait érdemes szó szerint idézni:
”Az izzadás és faggyúmirigyek különböző időben, a test kü­
lönböző helyein és különböző körülmények között, mindig más
és más intenzitással működnek. Tehát már eleve világosnak lát­
szik, hogy az emberi szag, különböző időben, a testnek külön­
böző részein sohasem lehet teljesen azonos. Egy megizzadt em­
bernek más szaga van, mint egy didergő embernek, a láb sza­
ga különbözik a fej szagától stb.
Ezen megoldások alapján, az ember jellegzetes egyéni sza­
gának állandóságát elvileg sokszor vitatták.
Azok az eredmények amelyeket megfelelően betanított ku­
tyákkal végrehajtottak és ezzel kapcsolatosan végzett kísérle­
tek nyújtottak, megfosztják jogosultságukat az ilyen vélemények­
nek. Inkább úgy áll a dolog, hogy mindezek az időbelileg és
helyileg különböző egyéni, vagy ahogy mondják, a regionális
szagok, együttes felismerhetőséget, egységes sajátosságot, az
emberi egyéni szagot adják.
Eddigi megfigyeléseink és tapasztalataink alapján, amelyeket
tudományos ismeretek is alátámasztanak, bátran elfogadhatjuk
azt, hogy az emberi szag kisugárzásának minősége és intenzi­
tása nemcsak a külső hatásokra (hőmérséklet, levegő nedvesség
tartalma stb.) változik meg, hanem, hogy lelki hatások is kivált­
hatnak ilyen változásokat.

87
 A felizgatott embernek más a szaga, mint a lelkileg kiegyen­
súlyozotté, más a félénké és más a bátoré, más a haragos, és
ismét más a szomorú emberé. De mindezek dacára a szagban az
egyéni sajátosság mindig megmarad éppen úgy, mint ahogy meg
lehet ismerni egy arcot haragos, nevető, szomorú, vagy nyu­
godt állapotban is.
Amennyiben sikerülne a kutyákat úgy kiképeznünk, ahogy
azok mindig képesek legyenek egy meghatározott emberi szagot
a többitől elkülöníteni, az egyéni szag létezésének kérdése is
pozitív értelemben dől el."
Ez a vita az 1970-es évek elejére eldőlt és a magyar bűn­
üldözési repertoárba is beépült a szagazonosítás, mint a speci­
ális azonosítási metodika.

A szagazonosítás szerepe a bűnüldöző munkában

A szagazonosítás az ismeretlen tettes kilétének megállapí­

tása céljából történik. Az egyéni szag alapján történő szagazo­
nosítás, illetve személyazonosítás kétféle lehetőséget kínál a bűn­
üldöző szervek részére:
- egyrészt lehetőséget ad az ismeretlen tettesek által elkövetett
bűncselekmények helyszínén rögzített szagok összehasonlítására,
ezáltal a nyomozás során megállapított többi tényadattal együtt
verziók állíthatók fel az azonos tettes által elkövetett bűncselek­
ményeknek vélt bűncselekmények sorozat-bűncselekménykénti ke­
zelésére, vagy éppen annak elvetésére;
- másrészt lehetőséget biztosít a bűncselekmény helyszínén rög­
zített szagoknak a gyanúsított egyéni szagával történő összehason­
lítására, azaz a szagazonosító kutya jelez-e azonosságot, vagy ki­
zárja azt.
A kutya rendkívül fejlett szaglóképességét a szubmikromé-
retű anyagmaradványok - a szagok - felismerésében hasznosít­
juk. Az emberi egyéni szagok jól konzerválhatok , megőrizhetők.
A kutya segítségével vizsgálhatók is. A vizsgálat - vagyis szag­
azonosítás - objektivitása minden esetben a helyes kiképzéstech­
nika függvénye.
A kutya hibái nagyon sokszor hiányos vagy helytelen szem­
léletű gyakoroltatásra, képzésre vezethetők vissza. Ha a kutyának
a vezető ellenőrzése mellett nincs módja szagazonosítás gyakor­
lására, akkor hasonló éles helyzetben sem lesz képes felada­
tát eredményesen végrehajtani. Alapszabálynak kell tekinteni,
hogy állandó és tervszerű gyakoroltatás nélkül szagazonosító
kutyát munkaképes állapotban tartani lehetetlen. A gyakorlott­
ság hiánya miatt a kutya szagazonosítás közben hibát hibára
halmoz és - mivel sikerélményben nem részesül - rövid idő
alatt munkaképessége a mélypontra süllyed. A széthullott, el-

88
rontott teljesítményű kutya eredeti képzettségi szintjének visz-
szaállítása pedig - még nagy tapasztalata kutyakiképző számá­
ra is - sokszor reménytelen feladat. Mivel azonban a kutyá­
ban rejlő szubjektív hibalehetőségek nem zárhatók ki teljes biz­
tonsággal, a kutyával végzett szagazonosítást a jelenlegi viszo­
nyok között nem annyira a bizonyítás, mint inkább a felderí­
tés eszközének kell tekintenünk annak ismerete és feltárása
mellett, hogy a szagazonosítás eredménye bizonyítékként is a
bírói mérlegelés tárgya lehet.
A szagazonosítás a bizonyítási eszközkutatás új területe,
amely még viszonylag feltáratlan. Az eddigi tapasztalatok azon­
ban azt mutatják, hogy ez a módszer nagyon hatékony akkor,
ha a szükséges feltételeket maximálisan biztosítják, és a kikép­
zés módszertani előírásait betartják. A szagazonosítási eredmé­
nyek értékes segítséget nyújtanak a nyomozási eljárásban, s
lehetőséget adnak a tettes felderítésére. A szagazonosítás a
bűnüldöző munkában igen nagy segítséget nyújt az élet és a
testi épség, a társadalmi és személyi tulajdon ellen elkövetett
bűncselekmények felderítésében. Nagy jelentőségű azért is, mert
a kutya a gyanúsítottak köréből ki tudja zárni azokat a szemé­
lyeket, akik nem jártak a helyszínen, továbbá a szagazonosí­
tó kutya munkájának eredményeként a gynúsítottal szemben
a gyanúnk megalapozottabbá válik. Nem elhanyagolható kérdés
a szagazonosítás eredményének a gyanúsítottra gyakorolt lé­
lektani hatása sem, ugyanis beismerésre késztetheti, az eddigi
védekezési taktikája felborulhat, az alibi megdőlhet.
A tapasztalatok azt mutatják,hogy a szagazonosító kutyák
rendkívül megbízhatóan, igen minimális hibaszázalékkal végzik
munkájukat. A nagyfokú erdményességnek az a magyarázata,
hogy a speciális munka elvégzéséhez ideális körülményeket biz­
tosítanak a kutyának, hiszen:
- nincs jelentősége a bűncselekmény elkövetése és a szimatmun­
ka megkezdése között eltelt időnek, mert a konzervált szag a
rögzítés pillanatától a felhasználás időpontjáig viszonylag azo­
nos minőségben áll a kutya rendelkezésére;
- a szagazonosítás végrehajtásakor jóformán kizárják a figye­
lemelvonó ingereket (más állatok, emberek, járművek jelenlé­
te, stb.) és a különböző időjárási körülmények (eső, hó, fagy,
szél, meleg) kedvezőtlen hatását;
- a talajviszonyok (köves út, aszfalt, megmunkált föld, poros
út) különbözősége nem nehezíti a szimatmunkát;
- a kutyának csak egyetlen feladata van, a szagazonosítás, s
ennek az állandó gyakorlása rendkívül nagy rutint fejleszt ki
benne.

89
A szagnyom fogalma és sajátosságai

Annak ellenére, hogy a szagnyom a szagazonosítás egyik

központi fogalma, értelmezése még nem tisztázott, különösen a
traszológus és kynológus szakemberek körében vitatott. Dr. Ko­
vács Zsolt szerint "szagnyomnak nevezzük azt a rendkívül ki­
csiny, technikailag ki nem mutatható anyagmennyiséget, amely
bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban keletkezett, és köz­
vetett, vagy közvetlen szaglószervi észlelés után lehetővé te­
szi a tettes személyére vonatkozó következtetések levonását."
Más megfogalmazás szerint: ”A szagnyom fogalma alatt azokat
a jellegzetes szagokat kell érteni, amelyeket egy személy, vagy
tárgy hagy maga után a bűncselekmény helyszínén és amelyek
alkalmasak arra, hogy megfelelő feldolgozás után információkat
adjanak az elkövető személyére vonatkozóan. Más nézet szerint
a szagokkal kapcsolatban nem alkalmazhatjuk a szagnyom fo­
galmat, mivel "A nyom a nyomképző külső felépítése és ezzel
szerkezetileg összefüggő tulajdonságainak a bűncselekmény ese­
ményei kölcsönhatásában létrejött visszatükröződése". A szag
a szubmikroméretű anyagmaradványok egy speciális formája.

A bűnüldözés szempontjából releváns szagnyom megfogalma­

zása annál is inkább nehézségbe ütközik, mivel annak fizikai
jellemzői jórészt tisztázatlanok. Az ezzel kapcsolatos kérdések
tisztázása a következő évek kutatásának a feladata. Egyöntetű
a megítélése annak, hogy a szag természetes mintája a szagnyo­
mot létrehozó személynek. A kyiológusok többsége egyetért azzal
a megállapítással, miszerint csak a traszológiai nyomokat ne­
vezhetjük nyomnak, és a szagnyom nem más mint anyagmarad­
vány. De tekintettel arra, hogy a nyomot és az anyagmarad­
ványt nem lehet mindig kategorikusan egymástól elválasztani -
sokszor ugyanazon dolog, nyom és anyagmaradvány szempontjá­
ból is jelentős - megállapítható, hogy egyes esetekben az érthe­
tőség és a kynológiai szaknyelv hagyományainak tiszteletben tar­
tása érdekében a szagnyom fogalmat célszerű használni. Annál
is inkább, mivel a kifejezés alkalmazása a nemzetközi gyakorlat­
ban is elterjedt.

Az emberi test hőmérséklete a lejátszódott biológiai folyama­

toknál fogva intenzív szagforrás. A szag forrása az egész em­
beri test, amely folyamatosan bocsájt ki szagmolekulákat, ezek
egyrészt megkötődnek a helyszín tárgyain, a talajon, másrészt
elkeverednek a környezet levegőjével. Ahogy a szagforrás mo­
zog, szagnyomot hagy maga után. Az ember szagát szagkomp­
lexumként lehet felfogni, amely az ember egyéni szagából (in­
dividuális szag) és az úgynevezett járulékos szagokból - mint
például a foglalkozási, környezeti és kozmetikai szagokból - te­

90
vődik össze. A szagazonosítást a kutyák az individuális szagok
alapján végzik. Megfelelő kiképzéssel elérhető viszont az is,
hogy a kutyák az egyes úgynevezett járulékos szagok alapján
hajtsanak végre azonosítást. Az emberi egyéni szag - jelenle­
gi ismereteink szerint - három fő alkotó eleme:
- a verejtékmirigyek váladéka,
- a faggyúmirigyek váladéka,
- a folyamatosan leváló hámsejtek szaga.

Minden embernek speciális szaga van, és ezt mindenütt hát­

rahagyja. Az eddigiek alapján megállapíthatjuk: ahol személyek
anyagokkal, vagy tárgyakkal közvetlen kontaktusba kerülnek,
egyéni szaguk akaratuktól függetlenül ott rögződik. Ezt az úgy­
nevezett szagmaradványt - mivel nem szándékosan hozzák lét­
re - teljes mértékben még a legkvalifikáltabb bűnöző sem tudja
megsemmisíteni. A szagnyomokat a helyszíni szemle nyomkere­
ső szakaszában a bűnügyi apparátus kutatja fel és rögzíti, ez­
zel az elkövetőre jellemző jelentős információhoz juthatunk.
A helyszínen szagnyom keletkezik pl: az elkövető útvona­
lán, a behatolás és eltávozás helyén, a várakozás és figyelés
helyén, azokon az eszközökön, amit az elkövető megfogott, vagy
az elkövetéshez használt, stb.

A tettestől származó kisméretű tárgyak is szagnyom-hordo-

zók, ezeket is fel kell kutatni. A szagnyomok érzékenyek a kör­
nyezeti, kémiai és klimatológiai hatásokra. Ezek a szag károsí­
tásával, gyengítésével, zavaró szagokkal történő szennyezésé­
vel jelentősen nehezítik és egyben hosszadalmassá tehetik a szag­
rögzítést. Ilyenek pl: az erős szél, a nedvesség, a különböző
vegyi anyagok, bomlástermékek hatása, az égéstermékek stb.
A szagnyom erősségét jelentősen befolyásolja annak keletkezé­
se és a rögzítése között eltelt idő.

A szagrögzítés technológiája

A szagazonosítás szempontjából a szagok rögzítése a legfon­

tosabb tevékenység. Két alapvető formája van: az egyik a hely­
színi szagnyomok, a másik a személyi szagminta rögzítése.

A helyszíni szagok rögzítése

A helyszíni szemle dinamikus szakaszában kell felkutatni,

vizsgálni és rögzíteni a helyszínen lévő valamennyi olyan dol­
got, nyomot, elváltozást, és jelenséget, amelynek az ott lefolyt
cselekménnyel kapcsolatban jelentősége van, amely tárgyi jel­

91
legű bizonyítékot képezhet. A helyszíni szemle nyomkereső sza­
kaszának feladata - többek között - az elkövetőtől a helyszínen
maradt szagnyomok felkutatása, biztosítása, rögzítése és kon­
zerválása. Már a bűncselekmény helyszínén tisztában kell len­
ni azzal, hogy a szagazonosítás szempontjából a szagnyomok
rögzítése és konzerválása fontos feladat. A szagazonosítás ob­
jektivitása szoros összefüggésben van a helyszínen végzett szag­
rögzítő tevékenység színvonalával. A helyszíni szagokat az em­
ber érzékszerveivel rendszerint nem tudja felfogni, ezért a terv­
szerű kutatásnál a cselekmény lefolyását gondolatilag rekonst­
ruálni kell. Csak a logikus gondolkodás vezethet el az érzék­
szerveinkkel és műszerrel fel nem található szagnyomok felde­
rítéséhez. Ez a bűnügyi technikai apparátustól körültekintő,
gondos munkát feltételez. Ehhez széles körű kyiológiai ismere­
teken túl elsősorban magas szintű bűnügyi ismeretek szüksége­
sek.
A rögzített szag minőségétől függ döntően az alapos gyanú
megerősítése vagy annak elvetése. Annak eldöntésében, hogy
a szagnyomokat elsősorban hol kell keresni, a helyszíni szemle
összkép rögzítő szakasza során szerzett addigi megállapítások,
és azok alapján a cselekmény lehetséges lefolyásáról felállított
verziók nyújtanak segítséget.
Ezek alapján szagnyomok után kell kutatni az elkövető ál­
tal bejárt útvonalon, hátrahagyott tárgyain, a cselekmény el­
követéséhez használt eszközökön, azokon a tárgyakon, amit az
elkövető megfogott, érintett, ahol az elkövető tartózkodott, stb.
Az elkövető szaga nem izoláltan van a helyszínen, a többi
nyomokkal együtt kell felderíteni. A szagok egymásra halmozó­
dásának elkerülése érdekében a szemle dinamikus szakaszának
első mozzanataként - megelőzve az egyéb eljárásokat - kell rög­
zíteni.
Szagazonosítással csak gkkor lehet a nyomozás számára lé­
nyeges információt nyújtani, ha a helyszínen létrejött szagnyo­
mokat eredeti állapotukban rögzítjük. A szagnyomok eredeti ál­
lapotának megváltozása, megsemmisülése, külső személyek, kö­
rülmények beavatkozása, vagy befolyásolása csökkenti a szag­
azonosítás eredményének hitelét.

A szagnyomrögzítés technikai apparátusa

A helyszíni szagrögzítés fontos eszköze a bűnügyi szagrög­

zítő táska, melyben el kell helyezni minden olyan anyagot és
eszközt, amely elengedhetetlenül szükséges a szag rögzítéséhez,
így pl: sterilizált szagkonzerv üveget, szagrögzítő textilt, alu­
minium fóliát, ollót, csipeszeket, bűnjelcimkét, jegyzetfüzetet,
iront, jegyzőkönyv nyomtatványokat.

92
 Szagrögzítő helyszínelő táskával el kell látni minden bűn­
ügyi technikust, aki szagrögzítési feladatokat hajt végre.
A megbízható szagazonosítás érdekében a szagnyomok rög­
zítésekor a következő alapelveket kell betartani:
- a szagnyomokat ott kell felkutatni és rögzíteni, ahol az el­
követő a helyszín tárgyaival közvetlen érintkezésbe kerül;
- az azonosítás eredménye szoros összefüggésben van az elké­
szített szagkonzerv minőségével, ezért a szag rögzítése el­
sődleges feladat;
- relatíve tiszta szagkonzervet kell létrehozni, mert csak így
biztosított az azonosítás eredményessége;
- a szagnyomokat szagnyom rögzítésére kiképzett bűnügyi tech­
nikus, vagy szagazonosító kutyavezető rögzítheti;
- minden szilárd nyomhordozóról biztosítható és rögzíthető az
elkövető szaga, függetlenül a helyszín jellegétől, a nyomhor­
dozó anyagától, alakjától és szerkezetétől;
- a helyszínen számtalan lehetőség adódik a szagnyom rögzíté­
séhez, de mindig a feltehetően legtöbb szagot tartalmazó hely­
ről rögzítsünk;
- a szagnyomokat úgy kell rögzíteni, hogy az egyéb nyomo­
kat - pl. ujjnyom - ne rongáljuk meg;
- szagrögzítésre csak sterilizált szagrögzítő textil, üvegtartály
és eszköz használható;
- a szagnyomrögzítés tényét, idejét, helyét, időtartamát és mód­
ját a helyszíni szemle jegyzőkönyvben rögzíteni és fénykép-
felvétellel dokumentálni kell;
- a tervszerűség és a tiszta szagnyomrögzítés biztosítása ér­
dekében a szagok felkutatását és rögzítését kívülről befelé
és alulról fölfelé haladva kell végezni;
- a szagrögzítés időtartama mindig a helyszín és a nyomhordo­
zó sajátosságának, valamint az időkiesés nagyságának megfe­
lelő, de legalább 30 perc legyen;
- minden szagrögzítő textilt külön sorszámozott üvegedénybe
kell elhelyezni;
- a szagrögzítő textilt a testi érintkezés elkerülése érdekében,
megfelelő méretű csipesszel kell megfogni.

A szagnyomrögzítés módszere

Az információkat ott kell gyűjteni, ahol azok keletkeznek

és addig, amíg el nem pusztulnak. Természetesen vonatkozik
ez a megállapítás az egyéni szagból nyerhető információkra is.
A szagnyomot ott kell rögzíteni, ahol az létrejött, és addig, amíg
a kynológiai azonosításra alkalmas. A jelenlegi ismereteink alap­
ján a szag a helyszín tárgyain megkötődve hosszú ideig alkal­
mas rögzítésre.
93
 A szagazonosítás módszereivel még akkor is jelentős ered­
ményeket tudunk elérni, amikor a hosszú időkiesés, a gyenge,
vagy zavart szagnyom következtében a nyomkövető kutya már
nem tud eredményesen dolgozni. A szagnyomot rögzíthetjük a
nyomhordozó szagrögzítő textillel történő le terítésével, beteke-
résével, vagy együttes konzerválás útján. Tehát a szagot erre a
célra rendszeresített textillel rögzítjük. A különböző zavaró sza­
gok szaghordozóra jutásának megakadályozása érdekében, a szag­
rögzítő textil izolálása és a szag erősítése céljából aluminium
fóliát kell alkalmazni. A fóliával a szagnyomra helyezett textilt
letakarjuk és a szagrögzítés időtartamáig ezt rajta tartjuk. Az
aluminiumfólia segítségével a szagrögzítő textilt rögzíthetjük is
pl. ajtókilincshez. A szagrögzítő textil méretét mindig a szag­
nyom terjedelmének megfelelően kell megválasztani. Hibás gya­
korlat pl. egy ujjnyomról, vagy tenyérnyom-töredékről nagy­
méretű textilre rögzíteni a szagot. E rossz módszerrel az elkö­
vető szaga mellett sok zavaró szagot is rögzítünk, ezzel nega­
tívan befolyásoljuk a szagazonosítás eredményességét. Miután a
textilt és az aluminium fóliát a nyomhordozón hatósági tanú je­
lenlétében elhelyeztük, annak helyéről, módjáról, a szemlejegy­
zőkönyvben leírtak dokumentálására fényképfelvételt kell készí­
teni.

A szagrögzítés időtartamát pontosan meghatározni nem lehet,

a vonatkozó utasítások alapján ez minimum 30 perc. 24 óránál
nagyobb időkiesés, vagy feltételezhetően gyenge szagnyom ese­
tén a szagrögzítés időtartamát arányosan növelni kell. Jelentő­
sen befolyásolhatja az eredményes szagrögzítés időtartamát a
nyomhordozó anyaga és pl. a papír jellegzetessége, hogy a sza­
got jól köti és nehezen adja le. Ezért papír alapanyagú nyom­
hordozókról a szagot hosszú, több órás, esetleg több napos rög­
zítési idővel célszerű biztosítani.
Az időjárás káros behatásának hosszú ideig kitett nyomhor­
dozóról - ahol feltételezhetően minimális mennyiségű szag ma­
radt - szintén csak hosszabb ideig tartó szagrögzítéssel érhe­
tünk el eredményt. Kisméretű tárgyakról, anyagokról, (pl. gomb,
hajszál, szőrszál, stb.) általában csak együttes konzerválással
rögzíthető megfelelő mennyiségű és minőségű szag. A szüksé­
ges rögzítési idő eltelte után a szagrögzítő textilt csipeszek se­
gítségével kell megfogni és összehajtani úgy, hogy az összehaj­
tás során a textilnek a szaggal érintkező felülete befelé legyen,
ezután kell elhelyezni az előkészített, tiszta konzervüvegbe. Az
üveget, légmentes lezárás után bűnjel címkével kell ellátni.
A bűnjel címke tartalmazza:
- a helyszíni szagkonzerv nyilvántartási számát,
- a szagrögzítés idejét,

94
 - a szagrögzítés helyét,
- a nyomhordozó sajátosságait,
- a szagnyomhoz tartozó szagminta nyilvántartási
számát.

A szagrögzítés alkalmával leggyakrabban elkövethető hibák

a következők:
- a szagrögzítés szükséges időtartamának be nem tar­
tása ;
- a szagrögzítő textil, az üvegedény és az eszközök
steril kezelésére vonatkozó szabályok felületes kezelése;
- nem megfelelő méretű textil alkalmazása;
- a rögzített szag ideiglenes tárolása és szállítása mű­
anyag tasakban, vagy egyéb módon;
- nem megfelelő számú szagnyom rögzítése;
- a helyszín sajátosságainak figyelmen kívül hagyása;
- a szagrögzítés sorrendjének felcserélése;
- a szagrögzítő textil kézzel érintése;
- a szagkonzervek helytelen szállítása;
- a szagnyom szennyezése (pl. saját szaggal, dohány­
zással, stb.);
- nedves nyomhordozóról történő szagrögzítés után a
szagrögzítő textil kiszárításának elmulasztása, a ned­
ves textil konzerválása.

Személyi szagminta felvétele és rögzítése

A szagok eredetének megállapításához a szóba jöhető sze­

mélyek szagmintája szükséges. Szagmintát lehet felvenni azok­
ról a személyekről, akik egyéni szagának a helyszínen rögzí­
tett szaggal való összehasonlítása az adott ügyben szükségessé
válik, vagy veszélyes bűnözőkről szagnyilvántartásba vételük
miatt.
Veszélyes bűnöző szagmintájának felvételét és megőrzését
a rendőr-főkapitányság bűnügyi osztály vezetője rendelheti el.
A személyi szagminta felvétele történhet konspiráltan vagy
nyílt úton:
- A szagminta konspirált felvételekor a kérdéses személyt
előzőleg meleg vízzel lemosott, majd jól kiszárított, fából
készült kárpitozatlan székre ültetik, legalább 15 perc idő­
tartamra. Ügyelve arra, hogy a személy a szagrögzítés­
nél ne viselje más egyén ruháját, vagy olyan öltözéket,
amely benzin, olaj, vagy más erős idegen szagot hordoz.
A széket a személy távozása után lefedik az előkészített
szagrögzítő textillel. Az eljárás további része megegyezik
a helyszíni szagrögzítéssel.

95
 - Személyi szagminta nyílt úton való rögzítésénél a kér­
déses személy kezébe adják a szagrögzítő textilt 5-10
perc időtartamra.

Mind a helyszíni szagnyom, mind pedig a személyi szag­

minta rögzítésekor, a szagrögzítőnek a 9051414 sz. űrlap ki­
töltésével (4 példányban) jegyzőkönyvet kell felvennie, mely­
nek 2 példányát helyszíni szagnyom esetén a bűnügyi iratok
1., 2. példányához kell csatolni, személyi szagminta rögzítésé­
nél egy példányt a bűnügyi technikai alosztályvezetőnek kell
átadni. Mindkét esetben a visszamaradó 2 példányból 1 példányt
a nyomozókutya-vezető köteles 5 évig megőrizni, 1 példányt pe­
dig felterjeszteni.
A szagmintát kitöltött bűnjel címkével kell ellátni, amely
tartalmazza:
- a szagminta nyilvántartási számát,
- a személy nevét, foglalkozását,
- a bűncselekmény megnevezését,
- a szagrögzítés idejét,
- a szagrögzítés időtartamát,
- a szagmintához tartozó helyszíni szagkonzervek nyil­
vántartási számát,
- a szagminta-rögzítő nevét.

A szagkonzervek tárolása, nyilvántartása

"A szagbank tulajdonképpen a kriminalisztikai jelentőségű

szagmaradványok rendszerezett, eljárásjogilag előírt módon ke­
zelt gyűjteménye." A szagkonzervek tárolására külön száraz,
megfelelően fűthető, világos helyiséget kell kijelölni. Célszerű
nagyobb szagazonosító központok szagbankjait kapitányságon­
ként csoportosítani. A könnyű kezelhetőség szempontját is fi­
gyelembe véve javasolt a szagkonzervek polcrendszerre törté­
nő elhelyezése, a nyilvántartásnak megfelelő sorrendben. A szag­
azonosító központon belül a szagbank helyét úgy kell megvá­
lasztani, hogy az a tárolási követelményeknek megfeleljen és a
szagazonosító helyiséghez, illetve a szagazonosító kutyavezetők
előkészítő helyiségéhez közel legyen. A szagbankban el kell he­
lyezni:
- a bűncselekmény helyszínén rögzített és konzervált
szagnyomokat;
- a gyanúsítottakról biztosított szagmintákat;
- a nyilvántartott veszélyes bűnözőkről rögzített szag­
mintákat ; (

96
 - a szagazonosító szolgálati kutyák gyakoroltatásához
és munkájuk ellenőrzéséhez szükséges ismert sajá­
tosságokkal rendelkező szagkonzerveket.

Különös gondot okoz a szagbankban elhelyezett szagkonzervek

nyilvántartása, mivel egy-egy szagbankban több ezer, eseten­
ként több tízezer konzervről kell egyenként 10-15 adatot és
jellemzőt nyilvántartani. E nagymennyiségű adat naprakész nyil­
vántartása a jelenlegi rendszer mellett alkalmanként nem kielé­
gítő. Célszerűnek látszik a nyilvántartást a szagbankban el­
helyezett konzervek eredete szerint csoportosítani, így külön
lehet kezelni és nyilvántartani a helyszíni szagkonzerveket és
a személyi szagmintákat.
A helyszíni szagkonzervek nyilvántartása tartalmazza:
- a bűnügy nyilvántartási számát;
- a szagkonzerv nyilvántartási számát;
- a szagrögzítés idejét, helyét;
- a szagrögzítés időtartamát;
- a szagrögzítést végző nevét, rendfokozatát;
- a nyomhordozó sajátosságát;
- a feltételezett időkiesést;
- az időjárásra vonatkozó adatokat;
- a helyszín jellegzetességét.

A szagminta nyilvántartása tartalmazza:

- a szagminta sorszámát;
- a szagmintát biztosító nevét, személyi számát,
anyja nevét;
- az elkövetett bűncselekmény megnevezését;
- a szagmintafelvétel helyét, idejét, időtartamát;
- a szagminta rögzítésének módját;
- a személy foglalkozását, munkahelyét, lakhelyét,
ruházatát, az alkalmazott testápoló szereket.

A szagkonzervek nyilvántartása formájától függetlenül le­

gyen folyamatos és teljes körű. Rögzítve legyen minden olyan
adat és körülmény, amely az eredményes szagazonosítást befo­
lyásolhatja. Fontos követelmény, hogy a szagazonosító kutya­
vezető ismerje a bűncselekmény helyére, az elkövetés módjára,
a zavaró körülményekre, a helyszín szennyezettségére vonat­
kozó adatokat, melyeket a nyilvántartásnak tartalmaznia kell.
A nyilvántartásba vett szagkonzerveket megbízott, felelős sze­
mély kezelje, adja ki azonosításra vagy szállításra. A szagkon­
zerveket szállítás előtt kinyitás ellen biztosítani kell, amely tör­
ténhet az üvegtartályok lerágásztásával. A szagkonzerveket a
külső szennyeződéstől óvni kell, ezért a szállítást e célra rend­
szeresített táska felhasználásával végezzük.
97
 Amennyiben a veszélyes bűnöző más megyébe költözik, az
új lakóhely szerinti megyei rendőr-főkapitányság bűnüldözési
osztályának vezetője határoz a személyi szagminták tárolásának
szükségességéről. Ilyenkor a szagmintát az előző lakóhely sze­
rinti megye nem küldi meg, hanem annak az újbóli felvételéről
gondoskodik.
A helyszíni szagok és szagminták selejtezése kizárólag a
megyei RFK bűnüldözési osztály vezetőjének engedélyével tör­
ténhet.
A selejtezett szagkonzerveket fel lehet használni a szagazono­
sító kutyák kiképzésénél, gyakoroltatásánál, munkájuk ellenőr­
zésénél, valamint az éles azonosításoknál zavaró szagként. A
"gyakorló" szagkonzerveket külön helyen kell tárolni és nyil­
vántartani .

A szagazonosító kutya igénybevétele

Személyi szagmintát csak a szagfelvétel után 24 órával le­

het szagazonosításra felhasználni. Sürgős esetben elvégezhető
24 órán belül is szagazonosítás, azonban ilyenkor az eljárást
24 óra múlva meg kell ismételni. Szagazonosítá^ végrehajtása
az erre a célra kialakított, zárt, legalább 25 m alapterületű
sima, de nem csúszós padlójú 16-20 °C hőmérsékletű helyiség­
ben történik.
A szagazonosító helyiség padlózatán 5 db üvegtartályt kell
elhelyezni, egymástól 80-90 cm távolságban. A kihelyezett üveg­
tartályokból 4-ben zavaró, idegen szagot őrző textil van, míg
egy üvegtartály a helyszínen biztosított szagot vagy a szemé­
lyi szagmintát tartalmazza.
A szagazonosítás történhet személyi szagminta és helyszíni
szag, helyszíni szag és helyszíni szag, helyszíni szag és sze­
mélyi szagminta összehasonlítása alapján.
A szagazonosítást végző kutyát általában a személyi szag­
mintáról kell indítani. Kivétel ez alól a helyszíni szagok hely­
színi szagokkal való összehasonlítása, valamint a nagyszámú
gyanúsított esete, amikor az azonosító kutyát a helyszíni szag­
ról lehet indíteni.
A szagazonosítást legalább ötször meg kell ismételni a ki­
helyezett üvegtartályok sorrendjének változtatásával. Szükség
esetén a szagazonosítás külön-külön több kutyával is elvégez­
hető.
A szagazonosításról a nyomozókutya-vezető az e célra rend­
szeresített űrlap kitöltésével jegyzőkönyvet vesz fel, mely tar­
talmazza:
- hol, milyen, ki ellen indított bűnügyben alkalmaztak szagazo­
nosító kutyát;

98
- a bűnügyben gyanúsított és azonosított személyek adatait;
- a helyszínen rögzített szagkonzervekkel kapcsolatos infor­
mációkat ;
- a környezeti tényezőket;
- a szagazonosítás folyamatát;
- a szagazonosító kutyavezető, az azonosítást megtekintek
észrevételét és az aláírásokat.
A szagazonosításon jelen lehetnek hatósági tanúk abban az
esetben, ha a szagazonosító helyiségben biztosítható olyan el­
helyezkedésük, mely jó megfigyelési lehetőséget teremt, de nem
zavarja a kutyát a munkában. A résztvevő személyeknek a jegy­
zőkönyvet alá kell írniuk.

99
Dr. Elmer László hőr. főhadnagy
a Határőrség vezető állatorvosa

A SZOLGÁLATI KUTYÁK HATÁRŐRIZETI ALKALMAZÁSA,

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE A HATÁRŐRSÉGNÉL

A Határőrségnek feladatai ellátásához megfelelő élő erővel és

eszközökkel kell rendelkeznie. Ezen eszközök között fokozott
jelentősége van a szolgálati állatoknak, elsősorban a szolgálati
kutyáknak. Szerepük az utóbbi időszakban az egy fős járőrök
bevezetésével még inkább előtérbe került.

A Határőrségnek - állománytáblája szerint - 1321 szolgálati

kutyával kell rendelkeznie, ezt a létszámot azonban egyelőre
nem sikerült még elérnünk.
A szolgálati kutyák két csoportra oszthatók: járőrkutyák­
ra és nyomkövető, illetve nyomkövetésre alkalmas kutyákra. A
járőrkutyák adják a szolgálati kutyák jelentős részét, az össz-
létszámnak kb. 92 %-át. A járőrkutyákat őrsökön és FEP-eken
alkalmazzuk. Az őrsökön szolgálatot teljesítő járőrkutyákat a
járőrök megerősítésére, blokkrendszerben és őrkutyaként vesz-
szük igénybe. A FEP-ek állományába tartozó kutyák kutatási
feladatokat látnak el, és a kutatás biztosítását végzik. A nyom­
követő és a nyomkövetésre alkalmas kutyák a kerület és az őr­
sök riadó- és üldözőcsoportjainak munkáját segítik.
A járőrkutyák eloszlása megfelel a határőrizeti helyzetnek,
így a nyugati határszakaszon őrsönként 8-10 , déli viszonylat­
ban 6-7, északi és keleti viszonylatban pedig általában 3-5 ku­
tya áll rendelkezésre. Alkalmazásuk során 5-6 órás megszakí­
tással átlagosan napi 10-12 órát vannak szolgálatba vezényelve.
A járőrkutyákat széles körben alkalmazzuk a járőr megerő­
sítése érdekében. Elsősorban azokat a járőröket erősítjük meg,
amelyek a határsértők valószínű mozgási irányában helyezked­
nek el, illetve a portyázó járőrök közül elsősorban az egy fős
járőröket.
Szolgálati kutya csak olyan járőr megerősítésére vezényel­
hető, aki kutyavezetői kiképzésben részesült. A kiképzés első
részeként a lövész beosztású állomány a szakkiképzés befejezé­
se után, még mielőtt kikerülne az őrsökre, a kiképzőbázison
kap 24 órában kutyavezetői alapkiképzést. Az alegységeknél
ezután a kutyakiképző szak tisztes irányítása és felügyelete
mellett rendszeres továbbképzés folyik.

100
 A mozgó járőr a terep átkutatásakor a szolgálati kutyát
elsősorban olyan területen alkalmazza, ahova nem tud bejutni,
vagy a rossz látási viszonyok miatt az adott területet nem tud­
ja megbízhatóan átkutatni.
Olyan területen, ahol számolni lehet munkát végző polgá­
ri személyek megjelenésével, a kutatást csak szájkosárral ellá­
tott, vagy pórázon vezetett, szájkosár nélküli kutyával hajthat­
ja végre, ezzel is kerülve az esetleges baleseteket, de ugyan­
akkor számolva a váratlan támadás bekövetkezésével is.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kutya igen jó "járőr-
társ” . Puszta jelenléte növeli a járőr magabiztosságát, bizton­
ságérzetét, ugyanakkor a határsértők szempontjából visszatar­
tó szerepe is van. Több esetben az elfogott személyek a ku­
tyától való félelmükben nem kíséreltek meg szökést vagy erő­
szakos cselekményt.
A szolgálati kutyával megerősített járőröket bizonyos ese­
tekben ellátják H-63 M hang-, és fényjelzést adó jelzőkészülék­
kel. A kutyák úgy vannak kiképezve, hogy reagáljanak a ké­
szülék jelzésére, a jelzés után kezdjék meg a készüléket mű­
ködésbe hozó személy felkutatását.
A rendelkezésünkre álló élő erő az elmúlt években nem vál­
tozott számottevően, ugyanakkor a forgalom a határátkelőhelye­
ken és a mozgás az ún. zöld határon - különösen román viszony­
latban - többszörösére növekedett. Mindez átcsoportosításokat,
a FEP-ek és a kritikus határszakaszok megerősítését vonta ma­
ga után. A relatív létszámhiány következtében a határ bizton­
ságos őrizete érdekében szükségessé vált - a többi határsza­
kaszhoz hasonlóan - nyugati viszonylatban is az eddigi kétfős
járőrök helyett egyfős járőrök alkalmazása. Ilyen esetekben fő­
ként határőrizeti okokból, de nem utolsó sorban a járőr szemé­
lyes biztonsága érdekében is jelentős szerepet kap a kutya.
A járőrkutyákat kiterjedten alkalmazzuk blokkrendszerben.
A kutya önállóan vagy a járőr megerősítésére van a blokkra ve­
zényelve . Ezen irányú alkalmazása esetén legfeljebb naponta
8-10 órát, és 8 évesnél fiatalabb kutya esetében heti 24 óránál
kevesebb időtartamot vehet igénybe az ilyen jellegű megterhe­
lés. Önálló alkalmazás esetén 4-5 óránként a kutyákat állat­
egészségügyi és balesetvédelmi szempontból ellenőrizni kell. Ezt
az előírást azonban nem mindenhol tartják be.
A blokkrendszer kétféle formáját használjuk. Az egyik a
stabil, helyhez kötött blokk. Szinte kizárólag objektumok őrzé­
sénél vesszük igénybe, használata az utóbbi időszakban háttér­
be szorult. A másik, elterjedtebb változat a mobil, könnyen ke­
zelhető, gyorsan telepíthető blokk. Alkalmazására főleg nyugati
viszonylatban kerül sor. Vagy az elektromos jelzőrendszer vo­
nalában helyezzük el, vagy konkrét határesemény alapján tele­
píthetők a határsértők valószínű mozgási irányában egy-egy
terepszakasz lezárására.
101
 A járőrkutyák alkalmazásának másik nagy területe a külön­
böző belügyi objektumok őrzése. Ezt a feladatot a kutya vagy
blokkra kikötve vagy járőrözéssel, felállított őrrel együtt hajt­
ja végre.
Kiterjedten alkalmazzuk a kutyákat a határátkelőhelyeken
kutatási feladatok végrehajtására. Erre a célra speciálisan kép­
zett kutyákat veszünk igénybe. Itt elsősorban vasúti kocsik
- főleg tehervagonok -, kamionok és hajók átkutatása kerül
szóba. A kutatást végző személyek biztosítására is igénybe
vesszük a járőrkutyákat.
Megemlítendő még a határőrizeti tevékenység szerves ré­
szét képező riadó- és üldözőcsoportok munkája, mely csoportok
tevékenységét a határőrkerületeknél és az őrsökön található
nyomkövető kutyák segítik. Alkalmazásukra elsősorban akkor
kerül sor, ha befelé irányuló határsértés történt, illetve ki­
felé történő határsértési kísérlet esetén, az elektromos jelző-
rendszer vagy a H-63 jelzőkészülék működése során.
Az alegységek és a kerület riadócsoportjába minden eset­
ben a legképzettebb, nyomkövetésre alkalmas kutyát jelölik ki.
A kijelölt kutyát külön készenléti boxban vagy fedett várako­
zóhelyen helyezik el.
A szolgálati kutyák alkalmazásánál arra törekszünk, hogy
a kutyák minél több határsértő elfogásához nyújtsanak segít­
séget. Ezen feladat végrehajtásának eredményessége az idei év­
ben kedvező tendenciát jelez. Amíg 1987-ben az összes elfogá­
sok 3 %-a történt kutyával, addig 1988 első félévében ez az
arány 6,7 %-ra emelkedett.
Ugyanakkor még ma is több gond és probléma vetődik fel
a szolgálati kutyák alkalmazásával kapcsolatban. A nyomkövető
kutyákhoz eddig hivatásos állományú vezetőt biztosítottak, ez
a státusz azonban ebben az évben megszűnt. így félő, hogy
a nyomkövető kutyák alkalmazása terén az eredményesség a
jövőben romlani fog.
Gondot okoz, hogy nem minden kerületnél található nyom­
követő kutya. A jövőben az lenne a cél, hogy minden kerület
rendelkezzen jól képzett nyomkövető kutyával, és minden al­
egységnél legyen legalább egy nyomkövetésre alkalmas kutya.
Problémát jelent az is, hogy létszámhiány miatt a kutyának
nincs állandó vezetője, szinte "mindenki" viszi magával szolgá­
latba. Ugyanakkor előfordul, hogy szolgálati érdekből sor ke­
rül a kutyák magasabb egységek közötti, illetve magasabb egy­
ségen belüli vezénylésére, átcsoportosítására. így nem valósul­
hat meg a kutya és vezetője közötti tartós és jó kapcsolat, amely
az eredményes munka egyik alapfeltétele lenne.
Egyes alegységeknél lebecsülik a kutyák kiképzését, s na­
pi továbbképzésüket. Nem eléggé rendszeres a szolgálati helye­
ken történő be gyakoroltatás (különösen az elektromos jelzőrend-

102
szer vagy a jelzőkészülék működése esetén). Ezeken a ténye­
zőkön változtatni kell a jövőben az eredményesebb munka ér­
dekében.
A szolgálati kutyák eredményes alkalmazásának egyik alap-
feltétele, hogy a kutya egészséges legyen. A kutyák állategész­
ségügyi felügyeletét a Határőrségnél az állategészségügyi szol­
gálat látja el. A szolgálat irányítását és tevékenységének ellenőr­
zését a Határőrség vezető állatorvosa végzi. Minden határőr­
kerületnél dolgozik egy állategészségügyi felcser.Ö hajtja vég­
re a szolgálati kutyákkal kapcsolatos tömegkezeléseket, illetve
az egyszerűbb állatgyógyászati beavatkozásokat. Súlyosabb és
komplikáltabb esetek előfordulásakor értesíti az illetékes kör­
zeti állatorvost, majd az állatorvos utasításainak megfelelően
jár el.
A szolgálati kutyák között az elmúlt évben fertőző meg­
betegedés járványos jelleggel nem jelentkezett. Ez elsősorban a
különböző megelőző intézkedéseknek és vakcinázásoknak köszön­
hető. A kölyök-, növendék és szolgálati kutyákat meghatáro­
zott oltási program alapján rendszeresen vakcinázzuk.
Ezen oltásokat parvovirus okozta gyomor- és bélgyulladás,szo­
pornyica, illetve veszettség ellen alkalmazzuk.
A parvovírusnak az országban való megjelenésekor jelen­
tős veszteségek jelentkeztek kutyaállományunkban. Mivel a kerü­
leteinknél kutyatenyésztés is folyik, így a vírus kitűnő szapo­
rodási feltételeket talált kölyök -, és növendékkutyáinkban. Nagy
segítséget és előrelépést jelentett a betegség terjedésének meg­
akadályozásában, illetve visszaszorításában a vírus elleni oltó­
anyag megjelenése hazánkban. Szopornyica az utóbbi időszak­
ban nem fordult elő, ami a megelőző oltások hatékonyságát jel­
zi.
Működési területünk bizonyos szakaszain - elsősorban a
nyugati határszakaszon és Budapest környékén - igen nagy a
veszett róka megjelenésének a veszélye. Többször előfordult,
hogy a kutyáink rókával marakodtak össze. Ezért van különö­
sen nagy jelentősége a növendék- és szolgálati kutyák veszett­
ség elleni oltásának. A vakcinázást a Mezőgazdasági és Élelme­
zésügyi Minisztérium engedélyével mi hajtjuk végre.
A védőoltások mellett a fertőző betegségek - elsősorban a
parvovirus okozta gyomor- és bélgyulladás - ellen gamma-glo-
bulinnal is védekezünk. Ez a készítmény egyenlőre még csak kí­
sérleti jellegű. A kiselejtezett szolgálati kutyák véréből állítja
elő a Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalat. A készítményhez szük­
séges alapanyagért cserébe megkapjuk a gamma-globulin egy
bizonyos hányadát. Igaz, hogy a készítmény hatékonysága el­
marad az aktív védettséget biztosító vakcinák hatékonyságától,
de főleg fiatal korban - elsősorban a fertőzöttebb területeken -
nagyon jó hasznát tudjuk venni. Hatékonyságában igen nagy

103
szerepet játszik, hogy milyen mértékű volt a donor kutya véré­
nek ellenanyagszintje.
Megelőzésképpen alkalmazzuk a kutyák orsó- és galandfér-
gesség elleni kezelését meghatározott program alapján. Ennek
eredményeként ilyen oktanú megbetegedés és elhullás nem szo­
kott előfordulni.
Problémát jelent elsősorban a nyugati határszakaszon a kul­
lancsveszély. A nagyszámú kullancs egyrészt nyugtalanítja a
kutyákat, másrészt betegségek terjesztője lehet. Irtásuk nehéz
és költséges,ugyanakkor nélkülözhetetlen feladat.
Szolgálati kutyaállományunk utánpótlását egyrészt vásár­
lás, másrészt saját tenyésztés útján biztosítjuk. Tenyésztés va­
lamennyi határőrkerületnél folyik.Kerületenként 3-4 alegységnél
van kijelölve tenyésztelep.
A tenyészpárokat küllem, kor, egészségi- és erőállapot,
szolgálati alkalmasság és örökítőképesség alapján válogatjuk ki.
A szelektálásnál szerepet játszik a csípőizületi dysplasia vizsgá­
lat röntgeneredménye is. Valamennyi növendék kutyánknál vég­
zünk ilyen jellegű vizsgálatot. Elég gyakori a "fekete párzás"
előfordulása. Ezeknek egy része olyan jellegű, amely a tenyész­
tés szempontjából nem kívánatos. Ezen esetek előfordulását kell
a jövőben visszaszorítanunk.
A tenyésztés hatékonysága nem éri el a kívánt szintet. Sok
helyen előfordul, hogy születéskor még meg van a tervszám sze­
rinti kölyök-kutyamennyiség, de mire a kölykök eljutnak a szol­
gálati kutyává történő avatáshoz, addigra a létszámuk jelentősen
lecsökken. A kiesésnek több oka is van. Többször tapasztaltuk,
hogy az anyakutya az ellés utáni 1-2 napban felfalja kölykeit.
Szórványosan előfordul a választás utáni időben, hogy az elvá­
lasztott kölyökkutya megbetegszik és elhullik parvovirus okozta
gyomor- és bélgyulladás következtében. Ez általában olyankor
fordul elő, amikor nem áll rendelkezésünkre megfelelő időben a
betegség elleni vakcina.
Több helyen tapasztalható, hogy egészséges kutyákat selejtez­
nek ki a kiképzés nem megfelelő hatékonysága miatt. így sajnos
egyenlőre arra kényszerülünk, hogy nagyobb mennyiségben vá­
sároljunk kutyákat. A vásárolt kutyák azonban drágábbak, és
csípőizületi dysplasia is gyakrabban fordul elő náluk, mint a
saját tenyésztésű kutyáknál.
A szolgálati kutyák selejtezése bizottság által, központilag,
a BM Kutyavezető-кфго Iskolán zajlik. Évente négy esetben
történik selejtezés. Egy-egy alkalommal általában az ossz kutya­
létszámunk 3-5 %-a kerül selejtezésre. Leggyakoribb okként az
elöregedés szerepel, az összes selejtezés 70-80 %-át teszi ki. Eb­
be a kategóriába a nyolc évesnél idősebb kutyák tartoznak.
Ezenkívül még gyakori az idült külső hallójárat -, illetve kö­
zépfülgyulladás, idült szívelégtelenség, emlődaganat, szemészeti

104
jellegű problémák és súlyos csípőizületi dysplasia miatti selej­
tezés. Elvétve egyéb gyógyíthatatlan belgyógyászati és sebé­
szeti megbetegedések is előfordulnak (pl. idült vesegyulladás,
általános izületgyulladás, idült májgyulladás, neurosis, stb).
Összességében a Határőrség állategészségügyi helyzete jó­
nak mondható, az állategészségügyi szolgálat feladatait szak­
szerűen és megfelelő lelkiismeretességgel látja el.
A jövőben a technikai fejlődés ellenére is - a téma első ré­
szében ismertetett okok miatt - jelentős szerepet fog játszani a
szolgálati kutya. Ezen okból kifolyólag továbbra is kiemelt fi­
gyelmet kell fordítani a kutyák határőrizeti alkalmazására, a
már meglévő alkalmazási módok fejlesztésére, újabbak kidolgo­
zására, a kutyák állategészségügyi ellátására.

105
V. N. Kotov r. őrnagy

A SZOVJET BELÜGYI SZERVEK RENDŐRKUTYA-KIKÉPZŐ

ISKOLA SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYÁNAK KIKÉPZÉSE

A szovjet belügyi szervek a bűnözés elleni küzdelemben szé­

les körben alkalmazzák a technikai eszközöket, a tudomány és
a technika vívmányait, a rendőrkutyák jelentősége továbbra is
fennmaradt. A rendőrkutya tenyésztés lehetőségeit a továbbiak­
ban is aktívan hasznosítjuk az operatív kutatási és nyomozati
munkában, a közrend fenntartásában, a letartóztatott és őri­
zetbe vett személyek, népgazdasági létesítmények őrzésénél.
Elegendő annyit mondanom, hogy a kutyaszakértők részt vesz­
nek minden negyedik bűneset felderítésében, a feltárt bűncse­
lekményeknek mintegy 10 %-át az ő segítségükkel sikerül fel­
göngyölíteni. A rendőrkutyákat aktívan alkalmazzuk az őrjára­
tokon és a különleges fontosságú népgazdasági létesítmények
őrzésénél. Napjainkban a rendőrkutya-tenyésztés szerepe nem­
csak hogy nem gyengült, ellenkezőleg, egyre erősödik tekin­
tettel a kábítószerek, robbanóanyagok, holttestek, házilagos
készítésű égetett szeszesitalok, vegyi csapdákban felhasznált
különleges illatú vegyianyagok, biológiai eredetű készítmények
stb. felderítésére kiképzett kutyák alkalmazásával.
Valamennyi erő és eszköz bűnüldözésben való felhasználá­
sának nagy jelentőséget tulajdonítva a szovjet belügyi szervek
az utóbbi években komplex intézkedéseket foganatosítottak a
rendőrkutya-tenyésztés helyzetének megszilárdítására és fejlesz­
tésére. Különös figyelmet fordítottunk a rendőrkutyák bűnözés
megelőzésére és felderítésére, a közrend fenntartására irányu­
ló alkalmazásának aktivizálására és hatékonyságának növelésé­
re, a meglévő és az épülő új tenyész telepek anyagi bázisá­
nak megerősítésére, valamint a belügyi szervek igényeinek ki­
elégítésére speciális kiképzésű kutyákat nevelő bázis részlegek
szervezésére. Tekintettel arra, hogy a végeredmény javításá­
nak egyik lényeges formája a kutyaszakértők harci, fizikai,
szakmai felkészültségének és a velük dolgozó kutyák betanított­
sági fokának növelése, úgy tűnik, hasznosnak bizonyulhat azon
kérdés áttekintése, mennyiben segítik elő azt a rendőrkutya-te­
nyésztők versenyei, amelyeket mi a kutyatenyésztők többtusá-
jának nevezünk.
A rendőrkutya tenyésztés vonalán folytatott sportversenyek
többéves tapasztalata lehetővé tette, hogy Szovjetunió Minisz­

106
tertanácsa mellett működő testnevelési és sportbizottság meg­
fogalmazza és rögzítse azokat a szabályokat és minősítési köve­
telményeket, melyek alapján a többtusa résztvevőinek a Szov­
jetunió sportmestere cím ítélhető oda. Ezen intézkedések foga­
natosítása előtt a kutyák általános és speciális felkészítésével
kapcsolatos versenyeket szerveztünk, amelyekben alapjában vé­
ve a kutya munkáját értékeltük, és ezekben a versenyekben
a tenyésztő vagy oktató szerepe csupán a kutya irányítására
szorítkozott. Ennek következtében a versenyeken nem sikerült
maradéktalanul feltárni a kutyaszakértők fizikai és szakmai fel-
készültségét, nem növeltük harci és pszichikai felkészültségük
színvonalát.
A kutyaszakértői többtusa létrehozását a személyi állomány
szakmai felkészülése minőségének javítása és a felkészítés kü­
lönböző irányainak egységes folyamattá való összefogása szük­
ségessége váltotta ki, amely lehetővé teszi a munkatársak olyan
személyes tulajdonságainak kifejlesztését mint a határozottság,
kitartás, szívósság, gyors tájékozódóképesség bonyolult körül­
mények között, a lőfegyverrel való bánás és biztos célzás fo­
gásainak tökéletesítése, a rendőrkutyákkal végzett foglalkozá­
sok minőségének és hatékonyságának növelése, azok operatív
szolgálati bevetésekben való felhasználása taktikai elemeinek ki­
munkálása. Ezen kívül lehetővé tette a legjobb szakemberek ki­
emelését és szükség esetén a különösen felelősségteljes szolgá­
lati ügyekbe való bevonásukat.
A többtusa alkalmas a szolgálati kutyák felkészítési kategó­
riáinak többsége számára és négy önálló versenyfajtát foglal
magába, melyek mindegyike sajátos alkalmazott-szolgálati irány­
zattal rendelkezik. A program az alábbiakat tartalmazza: szol­
gálati kutyák általános felkészítésének komplex gyakorlatai, szol­
gálati kutyák speciális felkészítésének komplex gyakorlatai,aka­
dályokkal megtűzdelt zóna leküzdése és szolgálati biatlon.
A szolgálati kutyák általános felkészítése komplex gyakorla­
taival kapcsolatos versenyeket stadionban, külön erre a célra
berendezett területen rendezik. A résztvevők a kutyákat előírt
szóbeli parancsokkal és taglejtésekkel irányítják. Valamennyi
gyakorlat négy részből áll,melyek során a kutyák a vezető je­
lére teljesítik a leülés, lefekvés, hangadás, előreküldés, behí­
vás, együttmentés, kúszás műveletének végrehajtását különbö­
ző változatokban és helyzetekből. A gyakorlatok teljesítésekor
a vezető tevékenysége kölcsönhatásban van a kutya tevékenysé­
gével, és az alaki gyakorlatok öszefüggő kombinációját képezi,
amelyek magukba foglalják a vezető állás és mozgás közbeni ka­
tonás magatartását, a parancsok kiadásának módját, valamint a
kutya munkáját. A gyakorlatokra összesen 100 pont adható. A
verseny eredményét a résztvevő által valamennyi gyakorlat el­

107
végzéséért kapott pontok összege képezi, amelyből levonják az
elkövetett hibákért, illetve valamely gyakorlatok vagy fogások
megtagadásáért járó büntetőpontokat.
A szolgálati kutyák speciális kiképzésének komplex gya­
korlatait tanpályán végzik el, és azok magukba foglalják a
nyomkövető munkát (1000 m hosszú nyom), adott személy kivá­
lasztását a tulajdonában lévő tárgy szaga alapján, tulajdonában
lévő tárgy kiválasztását már tulajdonában lévő tárgy szaga alap­
ján, valamint kilőtt töltényhüvelyek keresését. A komplexum
valamennyi gyakorlatára egyenként 150 pont adható. Ez a ver­
senyfajta némileg bonyolultabb a járőrkutyákkal dolgozó szak­
értő számára, de 1-2 éves szolgálat után a gyakorlatokat már
meglehetősen magabiztosan teljesítik, ami a kutya felkészítése
színvonalának emelkedéséről tanúskodik.
A többtusa "akadálypálya leküzdése" része tulajdonképpen
abból áll, hogy a szakértő a kutyával a stadionban 200 m-es
pályát küzd le, amelyen a mindennapi életben leggyakrabban
előforduló 7 akadály helyezkedik el. Ezek a következők: "léc­
kerítés" (1 m magas lécekből), "bozót" (1,3 m magas leveles
ágakból), "palánk" (2 m magas), "árok" (2 m széles) "gerenda"
(8 m hosszú), "áteresz" (korlátozott magasságú kúszófolyosó)
és "hágcsó" (akadály 4 m magas platóra szerelt két létrával).
A sorsolással kijelölt versenyzőket külön-külön indítják. Az
eredményt 100 pontos táblázatból határozzák meg a távolság
megtételéhez szükséges idő és a büntetőpontok levonása alapján.
A szolgálati biatlon versenyeit átlagos tagoltságú terepen
kijelölt 1500 m hosszú pályán rendezik. A pályán a kutyával
együtt mozgó versenyző két ízben álló helyzetből 5-5 lövést ad
le speciális felszerelésű leállásból. A távolság 25 m, félalakos
célra (deréktól fölfelé). Minden hiba 10 büntetőpont levonását
jelenti. A versenyt ugyancsak 100 pontos táblázat szerint ér­
tékelik mint az akadálypálya esetén, büntetőpontok levonása
után.
Napjainkban a kutyatenyésztők többtusája a belügyi szer­
vek szolgálati kutyák tenyésztésével és kiképzésével foglalkozó
részlegeinek szigorú és igényes seregszemléivé, valamint az egy­
séges oktatási-edzési folyamat fontos alkotó részévé vált. A ver­
senyeket évente rendezik meg köztársasági és területi szinte­
ken, és azok az ebtenyésztők szakmai seregszemléjének logikus
befejezéseként szolgálnak. Ezen kívül versenyeket szerveznek
a szolgálati kutyákat képező iskolákban is a tanfolyam lezárá­
saként. A többtusa kötelező a szolgálati kutyaképzés egész sze­
mélyi állománya részére, és azt a szakértők operatív-szolgálati
feladatok teljesítésére való felkészültsége fontos tényezőjének
tekintik. Az összoroszországi és az össz-szövetségi versenye­
ket kétévenként rendezik meg a szolgálati kutyatenyésztő isko­
lák és telepek pályáin.

108
 Mit is várhatunk végeredményben ettől a többtusától? Az
idén lefolytatott versenyek a szakértők fokozott harci és fizi­
kai felkészültségéről, szakmai tudásáról, a szolgálati kutyák
magas edzettségéről tanúskodnak. így pl. 1986-hoz képest az
egy kutyaszakértőre vonatkozó átlagos mutatók 10 %-kal, ezen
belül az akadálypálya leküzdése 2 %-kal, a szolgálati biatlon
eredményei 33 %-kal, a kutyák speciális képzésével kapcsolatos
komplex gyakorlatok eredményessége pedig 5 %-kal emelkedett.
A versenyeken elért eredmények arra késztetik a belügyi szer­
vek vezetőit, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a szolgálati
kutyák kiképzése fejlesztésével kapcsolatos kérdésekre, a kutya­
szakértők képzésének és a kutyák betanításának szervezésére.
A legfontosabb, hogy a szovjet belügyminisztérium több­
tusával kapcsolatos intézkedései pozitívan befolyásolták a
szolgálati kutyák bűnüldözésben való felhasználásának eredmé­
nyeit. 1985-höz képest a kutyák segítségével megoldott bűn­
esetek száma 1987-ben 10 %-kal emelkedett, ezen belül a gyil­
kosságoké 8 %-kal, a betöréseké 18 %-kal, az erőszakos nemi
cselekedeté - 13 %-kal, egyéb bűncselekményeké pedig 12 %-kal.
A szolgálati kutyák részvételével letartóztatott bűnözők száma
14 %-kal, a közrend megsértőié pedig 20 %-kal emelkedett.
Ilymódon a kutyatenyésztők többtusája, amely a szovjet
belügyi szervek rendőrkutya tenyésztői számára már hagyomány-
nyá vált, a szolgálati kutyák bűncselekmények megelőzésére és
felderítésére, a közrend védelmére és a népgazdasági létesít­
mények őrzésére való felhasználása hatékonysága fokozásának
fontos tényezőjévé nőtte ki magát.

109
L. F. Livinszkij r. ezredes
iskolaparancsnok helyettes

NYOMKERESŐ KUTYÁK SZAGLÓÉRZÉKÉNEK MUNKÁBAN

VALÓ FELHASZNÁLÁSA, HATÉKONYSÁGA NÖVELÉSÉNEK
OPTIMÁLIS MÓDOZATAIRÓL

A nyomkereső kutyák munkája első sorban szagelemző képes­

ségük felhasználásán alapszik. Még a legjobb szaglású kutya
sem képes azonban hosszadalmas és feszített munkát végezni
szaggal kapcsolatos információk elemzésével kapcsolatban kü­
lönösen akkor, ha ez gyenge szagok megkülönböztetésével jár
együtt. Ezt a helyzetet teljesen törvényszerűnek kell elfogad­
nunk.
A kutyák őseinek nem volt szükségük különösen fejlett
szagelemző apparátusra. A vadon élő ragadozó állatoknál az
élelem megszerzése évezredeken át fől-eg ’’forró” nyomon ment
végbe, azaz a szagot elég kedvező körülmények között lehetett
észlelni. Természetesnek tűnik, hogy az evolúció nem követhet­
te a szagelemző apparátus feloldóképességének növekedése útját,
minthogy az nem biztosított volna az ilyen egyedek számára
különösebb előnyöket a faj más egyebeivel szemben.
Különösen nehéz a nyomkereső kutyák alkalmazása napja­
inkban a nagyobb lakott településeken és városokban, ahol a
kutyától azt várjuk, hogy különösen fejlett képességgel rendel­
kezzék a keresett személy szagnyomának megkülönböztetésére
idegen személyek nyomainak nagy száma mellett. A letaposott
talaj, különösen pedig az aszfalt és a beton rosszul tartja
vissza a szagrészecskéket, ennek következtében azok koncent­
rációja a nyomban gyorsan csökken. Emellett városi körülmények
között a nyomkereső kutya munkáját különféle figyelemelterelő
izgató hatások befolyásolják, egyebek között különféle szagok,
különös tekintettel a járművek, iparvállalatok működéséből szár­
mazó, a felmelegedett aszfaltburkolatból kiváló szagok.
Végezetül, a kutya munkája a fenti körülmények között
különösen erős mértékben van kitéve az éghajlati tényezők ha­
tásának. A levegő magas hőmérséklete bágyasztólag hat a ku­
tyákra, nyitott szájjal való fokozott lélegzésre készteti őket.
A talaj felületének magas hőmérséklete a talajon rögzült szag­
nyom oxidációs reakciójának felgyorsulásához vezet. A talaj men­
ti levegő réteg a talaj hő leadása folytán gyorsabban melegszik
fel, ami a légtömegek felfelé áramlásához vezet, ezért a szag­
részecskéket tartalmazó meleg levegő adagok is felszállnak, így

110
azok koncentrációja csökken a talaj közelében. Ezen felül az
erős forróság gyakorta erős napsugárzással is jár, ami szag­
talanító hatással bír.
A nyomkereső kutyák munkájában jelentős zavarokat okoz­
hat a szél, amely nemcsak a szagrészecskéket viszi magával a
nyomból távozó légáramlatokkal együtt, de a légtömegek inten­
zív keveredését is kiváltja, következésképpen növeli a nyom
szagrészecskéinek oxidációs sebességét. Még a rövid ideig tar­
tó záporok is rohamosan csökkentik a kutyák alkalmazásának
hatékonyságát, minthogy a vízcseppek jelentős sebessége és
energiája a szagmolekulák kimosódásához vezet.
Tehát számos olyan objektív tényezővel találjuk magunkat
szemben, amelyek megnehezítik a kutya szaglásának gyakorlati
hasznosítását. Úgy véljük azonban, hogy borúlátásra nincs
okunk. Az utóbbi években végzett munka megmutatta, hogy
fennállnak a kutyák alkalmazása hatékonysága növelésének le­
hetőségei. Mégpedig ezek a lehetőségek nem feltétlenül kapcso­
lódnak az állatok felkészítési metodikájának módosításához. Bát­
rabban kell keresnünk a fenti probléma megoldásának szokatlan
útjait, a biológiai tudomány legújabb vívmányaira támaszkodva.
Új gondolatokra van szükségünk. Nem életbevágó, ha ezek az
új gondolatok nem mindig vezetnek a kívánt eredményekre. Bár­
mely esetben az adott területen folytatott kutatások új ismere­
tekkel gazdagítanak bennünket a nyomkereső kutyák szagokkal
kapcsolatos információ elemző képessége lehetőségeinek megisme­
rése terén. A nyomkereső (különösen pedig a szagészlelő) ké­
pesség javítására irányuló módszerek kidolgozásán tevékenyked­
nek a kynológiai problémák tanulmányozására létesített labora­
tórium munkatársai. Az említett laboratórium a SZU BM nyom­
kereső kutya-tenyésztő szolgálata munkatársainak rosztovi to­
vábbképző iskolája keretében működik. Példaként szeretnék is­
mertetni két befejezett vizsgálatot.
Azon általánosan ismert következtetésre támaszkodva, mely
szerint intenzív edzéssel az állat bármely szerve működési pa­
raméterei (a genotípusba beépített potenciális lehetőségeken
belül) javíthatók, a laboratórium munkatársai feltételezték, hogy
a kutya születésétől fogva szagelemző apparátusának minden­
napos és tartós edzése erős pozitív hatást fejtene ki ezen appa­
rátus érzékenységének fejlődésére. Tekintettel arra, hogy a
szaglás edzése rendkívül bonyolult és nehezen ellenőrizhető fo­
lyamat, elhatározták olyan feltételek kialakítását az állatok szá­
mára, melyek között a folyamat spontán, azaz emberi beavatko­
zás nélkül megy végbe.
Ugyancsak feltételezték, hogy a vezető analizátorok valame­
lyikétől, egyebek között a látástól megfosztott kutyák fennma­
radó érzékszerveik segítségével képesek adaptálódni a környe­
zethez. Az agy által kapott információ hiányát az idegrendszer

111
olyan átalakulásainak kell kompenzálnia, amelyek fokozzák a
meglévő analizátorok (egyebek között a szaglás) maximálisan
lehetséges határértékekre való fokozását.
A látás kiiktatása végett két (nőstény) kölyöknek 20 napos
korban összevarrtuk szemhéjukat. A kölykök könnyen elvisel­
ték a műtétet, gyorsan alkalmazkodtak új életkörülményeikhez;
könnyen megtalálták az ételt, örömmel fogadták ápolójukat, he­
lyesen tájékozódtak kifutójukon belül, élvezettel játszottak egy­
mással és a felnőtt kutyákkal. Két hónapos korban hosszabb
sétákat tettek, szag után könnyen megtalálták a kísérő embe­
reket, érdeklődéssel tanulmányozták az előforduló szagokat.
Három hónapos korukban a kölyköket kezdték tanítani a nyom­
kereső munka elemeire, ízösztönző metodika alkalmazásával (a
segítő személy cipőtalpának bekenése, húsdarabkák elhelyezé­
se a nyom vonalán). A negyedik hónapra a kísérleti állatok ne­
hézség nélkül dolgozták fel a 150 m hosszú nyomot. A kölykök
megtanulták, hogy a kísérő személytől 5-10 m távolságban gyor­
san mozogjanak, annak szaga után tájékozódva. Élvezetüket ta­
lálták puha anyagok megragadásában és marcangolásában. Egy­
idejűleg azonban bizonyos negatív jelenségek is felmerültek:
aluszékonyság, apátia, bármely pszichikai tevékenységtől való
kifáradás (játék szagos tárgyakkal, nyomkeresés). Az említett
jelenségek fokozatosan erősödtek, és egyre zavaróbbá váltak
az állatokkal végzett munkában. így pl. minden erőfeszítés el­
lenére, a nyomkereső munka eredményei nem növekedtek. Az
állatok elvesztették érdeklődésüket puha tárgyak megragadása
és marcangolása iránt. Kevesebbet játszottak, alig érdeklődtek
a környezet iránt. Jelentős részét idejüknek szendergéssel töl­
tötték. A pszichikai kimerülés felsorolt ismérvei minden bizony­
nyal azzal kapcsolatosak, hogy a látás kiiktatása mellett a szag­
lás és a hallás analizátorai nem voltak képesek a fejlődő agyat
elegendő mennyiségű szenzoros információval ellátni. A labora­
tórium munkatársai azonban ezt követően is feltételezték, hogy
az idegrendszer átalakulása, amelynek a szaglás apparátusának
funkcionális jelentősége növekedéséhez kell vezetnie, még nem
fejeződött be. Ezért folytatták a munkát a kölykökkel.
Amikor a kölykök betöltötték 9. hónapjukat, szemhéjukat
felnyitottuk. Erre az időre világossá vált, hogy az idegrend­
szer várt átalakulása nem következett be: a megmaradt érzék­
szervektől érkező jelzések nem kompenzálták a normális állatok­
nál a látásból származó információkat. A kísérleti állatok tovább­
ra is bágyadtak maradtak, nem mutattak különösebb érdeklődést
a szagok elemzésével kapcsolatos feladatok iránt. A szemhéj
felnyitása után a kutyák látása helyreállt, noha nem teljes mér­
tékben. A további munka során semmiféle javulás nem követke­
zett be.

112
 Az említett kísérleti munka eredményeit megvonva iskolánk
kutyaszakértői az alábbi következtetésekre jutottak:

1. A kutyakölykök fejlődő idegrendszerének kompenzatórikus

lehetőségei nem képesek pótolni a látás elnyomása következ­
tében kieső információhiányt.
2. A látás elnyomása a kutyakölyköknél - az optikai csatorná­
kon érkező jelek nagy információértékére való tekintettel a
szag analizátor érzékenységének növelésére a gyakorlatban
nem hasznosítható.
3. A látási információ minden valószínűség szerint pozitív ha­
tást fejt ki az állat olyan tulajdonságainak fejlődésére, mint
a szagos tárgy megtalálásában való érdekeltség, tájékozódó
képesség és optimális aktivitással való térbeli mozgás. Ezért
ezen információ hiánya jelentősen befolyásolja a szaglással
kapcsolatos munka eredményeit.

Ily módon, noha a kísérlet nem vezetett a várt eredmények­

hez, számos olyan ismerethez jutottunk, amelyek a továbbiak­
ban segítségünkre lehetnek az állati szaglás javítása egyéb út­
jainak felderítésénél.
Engedjék meg, hogy áttérjek a másik kutatás eredményei­
re. Közismert, hogy a bonyolult szagnyomok sikeres feldolgo­
zását nagyban elősegíti a talaj felszínének gondos szagoltatása
a kutya által. A fizikailag rosszul felkészített kutyák, különö­
sen forró időben, viszonylag gyorsan kifáradnak, és szerveze­
tük oxigénhiánya következtében gyorsabban kezdenek nyitott
szájjal lélegezni, ami - természetszerűleg - csökkenti a szagol-
gatás hatékonyságát. Feltételezték, hogy ezen hiányosság lé­
nyegesen csökkenthető a szervezetben fellépő oxigénhiány mel­
lett rendszeresen végeztetett fizikai gyakorlatok révén. Ezen
feltevés ellenőrzése végett a napi edzés végén az állatok egyik
csoportjával futópróbákat végeztek. A kutyákra úgy méretezett
szájkosarat tettek, hogy az megnehezítse nyelvük kilógatását.
A futtatás alatt a kutyákat rövid pórázon, "Láb mellett" tartot­
ták. A futás üteme nem volt magas. A futtatás időtartamát 5
percről fokozatosan 0,5 órára és azon túl növelték. 30 körü­
li léghőmérsékleten - hogy a kutyák túlhevülését elkerüljék -
a futtatást úszással helyettesítették. Úszás közben a kutyák ösz-
tönszerűen csak orrukon keresztül lélegeznek.
A lefolytatott vizsgálat megmutatta, hogy a fizikai terhelé­
sek elviselésére betanított kutyák - csak orron át lélegezve -
gyorsan növelték állóképességüket, lényegesen kevesebb oxigént
igényeltek (a hagyományos módon edzett állatokhoz képest), és
hosszabb ideig voltak képesek a nyom keresésére, gondos sza-
golgatás mellett.

113
 Engedjék meg, hogy mint nyomkereső kutyákat tenyésztő
szakember, kifejtsem a kutyák szaglóképességét felhasználó mun­
ka hatékonysága növelése lehetőségére vonatkozó véleményemet.
A kutyákkal végzett munkám tapasztalatai, saját és az iskolai
oktatók megfigyelései, valamint más kísérleti-kutatási vizsgá­
latok alapján levont következtetések arról tanúskodnak, hogy
csupán az idomítási folyamat ésszerű megközelítése esetén, az­
az az állati szervezetben végbemenő átalakítási folyamatok he­
lyes értelmezése esetén lehet növelni a nyomkereső munka ha­
tékonyságát, még annak legkedvezőtlenebb körülmények közötti
folytatása esetén is. Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a kutyák
szaglását hasznosító munkára való kiképzése folyamán szag
analizátoruk érzékenysége és szagokat megkülönböztető képes­
ségük lényegesen nem javul. Ezek veleszületett képességek, pa­
ramétereik az állat életében gyakorlatilag állandóak. Számos ky-
nológus hozhatna fel olyan példákat, amikor az éppen kezelés­
be vett kutya hirtelen meglepően kiemelkedő eredményeket mu­
tatott. Ha azonban ennek a kutyának hasonló feladatok teljesí­
tését ajánlották fel több ízben, az állat kedvét vesztette, és
hosszabb időre munkaképtelenné vált. Miről is van szó? Miért
nem képes a kutya az idomítás kezdetén folyamatosan realizál­
ni veleszületett lehetőségeit? Minden bizonnyal azért, mivel a
bonyolult feladatok jelentős idegi energia felhasználását igény­
lik, a nagyobb idegi-pszichikai terhelésekre fel nem készített
állat pedig "csődöt" mond. Véleményünk szerint az idomítás fo­
lyamatát olybá kell tekintenünk, mint az idegrendszer fokoza­
tos felkészítését a terhelésekre, az agynak a szagérzetek elem­
zésével kapcsolatos képességének tartós mobilizálására. A ku­
tya csupán feladatról feladatra haladva képes kihasználni szer­
vezetnek ezaddig hozzáférhetetlen tartalékait, következésképpen,
egyre sikeresebben küzdi le fáradtságát. Nem szabad azonban
úgy vélekednünk, hogy a kutya, amely tegnap még látható erő­
feszítés nélkül birkózott meg a számára bonyolult feladattal, ké­
pes lesz a következő napon még nehezebb feladat megoldására.
Az idomítás folyamata nem tekinthető az egyszerűtől a bonyolult­
hoz vezető folyamatos emelkedésnek. Minél bonyolultabbak a ki­
tűzött feladatok, annál gyakrabban keli azokat könnyebb mun­
kával váltogatni, hogy lehetőséget biztosíthassunk a kutya szá­
mára a felgyülemlett feszültségek levezetésére, a pihenésre, és
saját erejében való meggyőződésre. Ezen követelmények elhanya­
golása elkerülhetetlenül az állat aktivitásának elvesztéséhez, sőt
a munka megtagadásához vezet. A viselkedés hasonló megválto­
zása egyáltalán nem az állat "szeszélye", hanem az idegrendszer
sajátos védekezése a túlterhelés ellen. A szaglást igénybe vevő
bonyolult munkát mindig olyan könnyű feladatnak kell követnie,
amelyet az állat szívesen, komolyabb erőfeszítés nélkül megold­
hat.
114
 A szaginformációk elemzésével kapcsolatos túlontúl bonyo­
lult feladatokat rendszerint az állat jó fizikai és pszichikai ál­
lapotában kell elvégeztetni. Élő előadásomban csak a kutyákkal
végzett munka, azok szaglásuk kihasználása hatákonyságát befo­
lyásoló néhány mozzanatára tértem ki. Meggyőződésem, hogy
a tárgyalt probléma sikeres megoldása csak valamennyi kutya­
szakértő közös erőfeszítésével érhető el. Szívesen hallanék
egyet-mást erről az itt megjelent kollégáktól.
Végül szeretném mondani, hogy mindig szem előtt kell tar­
tanunk azt, milyen sok függ a kutyával együtt dolgozó ember­
től. Sokak szerint a kynológus - hatásos, romantikus, de egé­
szében véve nem bonyolult szakma képviselője. Ezen kép kiala­
kulásához jelentős mértékben járult hozzá a film és a szépiro­
dalom, valamint az amatőr szerzők által a kezdő kutyatenyész­
tők számára megírt tankönyvek. A gyakorlat viszont azt mu­
tatja, hogy korántsem válik mindenkiből valódi szakértő, aki
ezt a szakmát választotta. Kihullanak gyakorta okos, elméleti­
leg jól patkóit, alkotó észjárású emberek. Belőlük rendszerint
csak a türelem és a munkaszeretet hiányzott. Éppen ez a két
utóbbi tulajdonság a kutyák sikeres kiképzésének záloga, be­
leértve a kutyák szaglását kihasználó munkát is.

115
Dr. Színák János ny. r. alezredes, állatorvos

A SZAG AZONOSÍT ÁS SZEREPE A FELDERÍTÉSBEN

ÉS A BIZONYÍTÁSBAN

A bűntető eljárás egyik lényeges alapelve, hogy a bűncselek­

mények felderítésénél és bizonyításánál minden rendelkezésre
álló tudományos és technikai ismeretekkel nyerhető információt
fel kell tárni, valamint a bizonyítékok megszerzése érdekében
a helyszínen tervszerű és kvalifikált munkára kell törekedni.
A nyomokból nyerhető információk a tudomány és technika vív­
mányainak eredményeképpen egyre növekszenek.
A bűncselekmény helyszínén az elkövető közvetlen érintke­
zésbe került a helyszín vagy az áldozat tárgyaival és emiatt szá­
mos esetben saját személyének, illetőleg tárgyainak lenyomatait
hagyja hátra ujjnyom, lábnyom, eszköznyom formájában. Ré­
gebben a kriminalisztika az anyagi lenyomatoknak csak a for­
mai ismérveit, az alaki változásokat tudta hasznosítani, ma már
világszerte egyre nagyobb szerepet játszanak a nyomkeletke­
zéssel kapcsolatos anyagváltozások és a helyszínen, az áldoza­
ton, az elkövetőn maradó anyagrészek vizsgálata. Az utóbbi
évtizedek természettudományos fejlődése lehetővé tette vizs­
gálathoz szükséges anyagmennyiség nagymértékű csökkentését.
Ez vezetett a mikronyomok és a mikroméretű anyagmaradványok
vizsgálatának lehetőségéhez. A mikronyomok egyik különleges
fajtája az emberi szag!
Ismeretes, hogy minden élőlény teste párolog. Minél na­
gyobb a hőmérséklete, annál gyorsabb és nagyobb a szagmole­
kulák szétszóródáa a környezetben. Az emberi test átlagos bel­
ső hőmérséklete 36,5 - 37 ®C. Emiatt igen erős a párolgása.
Bizonyos körülmények között - ijedtség, izgalom, testi megeről­
tetés - a test normális hőmérséklete emelkedik, fokozódik a verí­
tékkiválasztás is, ezért nagyobb lesz a párolgása és erősödik az
individuális szag.
Ahogyan az ember - mint szagforrás - mozog, szagnyomot
hagy maga után, amely lerakódik a helyszínen. A szagmoleku­
lák forrása az egész emberi test, nemcsak a végtagok, mint azt
korábban gondolták. Az emberi test tehát folyamatosan bocsát
ki szagmolekulákat. Ezek vagy a helyszín talajára hullanak, vagy
megkötődnek az emberrel közvetlenül érintkezésbe került tárgya­
kon. A bűncselekmény elkövetője - lehet akármilyen óvatos, kö­
rültekintő - képtelen elkerülni, hogy csakis rá jellemző egyedi
116
szag a helyszínen vissza ne maradjon. Ezeket a szagnyomokat
az elkövető nem tudja megsemmisíteni, sem kiválásukat megaka­
dályozni, sem bármilyen kémiai szerrel közömbösíteni.
Az ember szagának individuális jellegét az utóbbi években
műszeres-analitikai vizsgálatokkal is próbálták alátámasztani.
Sőt Angliában az emberi szagok azonosítására is történtek la­
boratóriumi kísérletek kapilláris gázkromatográf és nagy telje­
sítményű tömegspektrométer alkalmazásával. S bár ezek a mű­
szerek a jelenleg rendelkezésre álló egyik legérzékenyebb és
legjobb analitikai rendszer részei, de a biológiai szagok azono­
sítására még annyit sem érnek, mint az ember orra! A kutya
szagérzékelő és megkülönböztető képessége mögött messze el­
marad a kapilláris gázkromatográf és a nagy teljesítményű tö­
rne gspektromé tér rendszer legújabb, számítógéppel vezérelt ge­
nerációjának teljesítménye is. A kutya szalóérzékenysége any-
nyival fölötte áll a jelenlegi és a közeljövőben létrehozható szag­
elemző készülékek érzékenységének,hogy a kutyának, mint bio­
detektornak gyakorlatilag nincs semmilyen konkurenciája.
Ma még az ember egyedi szagát nem lehet előállítani e szag
komponenseinek egyszerű szintézisével. Az emberi szagot nem
annyira a mennyiségi és minőségi összetétel jellemzi, hanem spe­
cifikus "bukója", amelynek létrejötte egyenlőre még tisztázat­
lan. E "búké" reprodukálására tett mindennemű kísérlet - szag­
komponensek elemzése alapján megállapított adagonként! össze­
keverése - nem járt pozitív eredménnyel. Különböző vizsgálatok
kimutatták, hogy például a kávé aromájában 200 vegyület sza­
ga keveredik össze. Az eper aromája 40 komponensből áll. Ez
utóbbit amerikai vegyészek megpróbálták előállítani úgy, hogy
40 féle komponenst megfelelő arányban összekeverték és - gu­
mis zagú anyagot kaptak. Mindez azt jelenti, hogy a szagnak
még olyan precíz mennyiségi és minőségi elemzése még nem ele­
gendő az azonosításhoz. A szag "bukéjának" műszeres reprodu­
kálása és elemzése jelenleg nem lehetséges és kétséges, hogy a
közeljövőben lehetséges lesz-e, mivel már a "búké" fogalma is
szubjektív jellegű és így csak az élő szervezetre jellemző.
Sokan úgy gondolják, hogy az érzékelő műszerek területén
lezajló gyors fejlődés azonban előbb-utóbb lehetővé teszi a ku­
tya orrát megközelítő érzékenységű műszert kialakítani, amely -
lyel a helyszínen közvetlenül lehet vizsgálni a szagnyomokat.
Miként a technika más területein, a fejlesztés élvonalában itt is
Japán áll számos szabadalommal, de az angol iparban: is biztató­
ak a kezdetek, több kemo- és bioszenzor társulat alakult az ide­
vonatkozó kutatások támogatására. Feltételezhető, hogy a szag­
azonosítási módszer fejlődése nem attól várható, hogy a kutyát ,
mint biodetektort műszeres szagfelismerési módszerek helyette­
sítik .
Számos területen a legnagyobb jövő előtt a bionika áll, vagy-

117
is a biológiai mechanizmusok felhasználása a technikai rend­
szerekben. A technikai rendszerbe bekapcsolt élő objektum, mi­
vel ebben a rendszerben nem változik és rendkívül nagy a ha­
tásfoka, gyakorlatilag a rendszer központi elemévé válik. Ha
ennek az élő szervezetnek a tevékenysége szabványos, felhasz­
nálási körülményei változatlanok és azokat pontosan betartják,
akkor az említett mechanizmus működtetéséhez és eredmények
eléréséhez nem kellenek műszerek.
Ügy gondolom, hogy a szagazonosítás olyasfajta tevékeny­
ség, amellyel - a megfelelő követelmények betartásával - meg­
valósítható egy bizonyos elfogadott technológia, amelyben vizs­
gálati eszközként a speciálisan kiképzett kutyát, mint biode­
tektort alkalmazzuk. Sokan felvetik, hogy a kutya mint "élő
műszer", mennyire megbízható a szagazonosításban. Számos ki­
tűnő tudós vallja a következőket: a természetes kiválasztódás
során az élőlények olyan nagy megbízhatóságra tettek szert,
amelyről a műszaki-technikai szakemberek csak álmodhatnak!
A legtöbb műszaki tudományág azért fordul éppen a biológiá­
hoz, hogy megtalálja a megbízhatóság útjait. Az ember nemcsak
az ujjak daktiloszkópiai rajzolatában, a fül formájában, a hang
színében, de szagában is megismételhetetlenül egyedi. Az ember
mozgása közben, mint már említettem szagot adó "nyomot" hagy
maga után, amely szakadatlan és elkerülhetetlen folyamat. Az
ember szagának az egyedisége és stabilitása teszi lehetővé a
kiképzett kutyával történő szakazonosítást. Az emberi egyedi
szag alapján történő kriminalisztikai azonosítás jelentőségét te­
hát az a tudományosan elfogadott felismerés jelentősen megnö­
velte, hogy nincs két olyan ember, akinek a szaga megegyező
lenne.
A rendőrségi nyomozókutyák igénybevételének legfontosabb
módja még néhány évvel ezelőtt is a nyomkövetés volt. Bár ma
is nagy szerepet játszik a bűnüldözési munkában, azonban je­
lentősége egyre inkább háttérbe szorul. A mezőgazdaság kérni -
zálása, az urbanizáció növekedése, a gépjárműforgalom emelke­
dése, fokozódó környezetszennyeződés miatt csökken, illetve
nem emelkedik a nyomkövető kutyák igénybevétele. Ezért olyan
megoldást kellett keresni, amellyel biztosíthatjuk a helyszíni szag- M
nyomokban rejlő lehetőségek kiaknázását. A szagkonzerválási, il- *
letőleg szagazonosítási módszert az NDK kutyakiképző iskolájá­
tól vettük át és fejlesztettük tovább.
1974-ben kezdetben két megyei RFK-on vezettük be próba­
képpen a szagazonosítást. Az eredmények rendkívül pozitívak
voltak, így a többi megyei RFK-on és a budapesti RFK-on is
teret hódított ez a módszer. Ezzel jelentős mértékben kiszélese­
dett a bűnügyi kutyák alkalmazásának lehetősége. Míg 1974-ben
mintegy 300, 1979-ben már 3000 és az 1987-es évben pedig 7400
esetben történt szagazonosítás, amelynek eredményessége: 90-95 %

118
körül mozgott! Összehasonlításul: 1987-ben a nyomkövető ku­
tyákat megközelítően 8000 esetben vetették be a különböző
bűncselekmények helyszínein, mindössze 24 %-os eredményes­
séggel.
A szagkonzerválás lényege az, hogy a legkülönfélébb hely­
színen a tettestől visszamaradó egyedi szagnyomokat felkutat­
ják, textilre rögzítik, majd korlátlan ideig eltartható üvegedény­
be helyezik. A szagkonzervek szagbankba kerülnek, ahonnan
bármikor kivehetők és felhasználhatók. A szagazonosítási mód­
szer alkalmazásával pedig időben korlátlanná válik a kutya igény-
bevételi lehetősége a bűncselekmények elkövetőinek felderíté­
sében, valamint a bizonyításban.

Az emberi egyedi szag alapján történő szagazonosítás két­

féle lehetőséget kínál a bűnüldöző szerveknek:
- egyrészt lehetőséget ad az ismeretlen elkövetők szagmintái­
nak és a bűncselekmények helyszínen rögzített szagnyomok
összehasonlítására, ezáltal a nyomozás során megállapított
többi tényadattal együtt verziók állíthatók fel azonos tettes
által elkövetett bűncselekményeknek sorozat-bűncselekmény­
ként! kezelésére, vagy éppen annak elvetésére;
- másrészt lehetőséget biztosít a helyszíni szagnyomoknak gya­
núsított szagmintájával történő összehasonlításra, azaz a ku­
tya jelez-e szagazonosságot, vág kizárja azt.
A szagazonosítás a bűnüldöző munkában igen nagy segít­
séget nyújt az élet és testi épség, valamint a társadalmi és sze­
mélyi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények felderítésében
és adott esetben a bizonyításban. A szagazonosítás nagy jelen­
tőségű azért is, mert a kutya a gyanúsítottak köréből ki tud­
ja zárni azokat a személyeket, akik nem jártak a helyszínen,
továbbá a kutya munkájának eredményeként a gyanúsítottal szem­
ben a gyanúnk megalapozottabbá válik. Nem elhanyagolható kér­
dés a szagazonosítás eredményének a gyanúsítottra gyakorolt
lélektani hatása sem, ugyanis beismerésre késztetheti, az addigi
védekezési taktikája felborulhat, az alibi megdőlhet.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szagazonosító kutyák
rendkívül megbízhatóan dolgoznak, igen minimális hibaszázalék­
kal végzik munkájukat. A nagyfokú eredményességnek az is a
magyarázata, hogy a speciális munka elvégzéséhez ideális kö­
rülményeket biztosítanak a kutyáknak, hiszen:
- a szagazonosításkor jóformán kizárják a figyelem elvonó in­
gereket és a különböző időjárási körülmények kedvezőtlen ha­
tását, a kutya egy zárt, megszokott helyiségben végzi a szag­
azonosítást;
- nincs jelentősége a bűncselekmény elkövetése és a szagazono­
sító munka megkezdése között eltelt időnek, mert a konzervált

119
 szag a rögzítés pillanatától a felhasználás időpontjáig viszony­
lag azonos minőségben áll rendelkezésre;
- a kutyának csupán egyetlen feladata van: a szagazonosítás,
ennek állandó, rendszeres gyakorlása rendkívül nagy rutint
fejleszt ki benne.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az odorológiai
módszer nagyon hatékony akkor:
- ha a helyszíni szagnyom rögzítésekor és a gyanúsított szag­
mintájának felvételekor a szükséges feltételeket maximálisan
biztosítják;
- valamint, ha a szagazonosító kutya kiképzésének módszerta­
ni előírásait messzemenően betartják.
A nyomozókutyák nyomkövetésre történő hagyományos fel-
használását mindig is eljáráson kívüli tevékenységnek, felderí­
tési módszernek fogták és fogják fel ma is, ezért a kutya fel-
használásával szerzett információk nem jelentettek bizonyítékot
az ügyben. Másképpen kezelték - már kezdetben is - a szag­
azonosítást. E tevékenység bizonyítékként való felhasználása
körül, szinte alkalmazásának első percétől vita alakult ki.
Vannak, akik úgy vélik, hogy mivel a kutyában rejlő szub­
jektív hibalehetőségek nem zárhatók ki teljes bizonyossággal,
a kutyával végzett szagazonosítás a jelenlegi viszonyok között
nem annyira bizonyítás, mint inkább a felerítés eszköze, annak
ismerete és fenntarása mellett, hogy a szagazonosítás eredmé­
nye bizonyítékként is bírói mérlegelés tárgya lehet. Lehet egy
bizonyíték minimális értékű a többi bizonyítékhoz képest, ez
azonban a felderítésben is hasonló erejű, mint a bizonyításban.
A bizonyíték használhatósága nem függvénye annak, hogy mi­
re kívánják felhasználni, de lényeges, hogy mennyiben alkal­
mas a bizonyítandó tény kizárására vagy megerősítésére.
A szagazonosítási eljárás eredményének bizonyítékként! fel-
használásának alapvető kritériuma, hogy minden szempontból
feleljen meg az eljárás jogkövetelményeinek. Ezért a szagnyo­
mokat rögzítési helyük pontos leírásával, hitelt érdemlő azono­
sítási jellel ellátva, egymástól jól megkülönböztetve bűnjelként
kell lefoglalni, a helyszíni szagnyomok rögzítését külön-külön
fényképes és pontos leírás után, egyéb nyomrögzítő eljárások
szerint megelőzve kell elvégezni. A helyszíni szagnyomrögzítő
jegyzőkönyvben pontosan kell feltüntetni, hogy a szagnyomokat
milyen bűncselekmény helyszínén, melyik területen, mikor, kik­
nek a jelenlétében vették fel, illetőleg foglalták le.
Mivel az előbb említett adatok a későbbi szagazonosításhoz
is szükségesek, a szagkonzerv üvegeket olyan egyedi jelzéssel,
bűnjelcimkével kell ellátni, amely az eljárás egész folyamatában
azonos és a helyszínnel kapcsolatos összefüggése megállapítható.

120
A helyszíni szemlén elegendő szagnyomot kell rögzíteni azért,
hogy ne csak a felderítés, de a bizonyítás, sőt a bírósági el­
járás során is a kérdéses bűncselekménnyel kapcsolatos szag­
azonosítás megismételhető legyen.
Személyi szagminta felvételekor is lényeges, hogy utólag
ellenőrizhető legyen, hogy kitől, mikor, hol, kinek a jelenlé­
tében történt, ezért ezeket az adatokat a szagminta jegyző­
könyvben fel kell tüntetni, ez lényegében lefoglalás! jegyző­
könyvként szerepel.
A szagazonosítási eljárás során a felderítési és vizsgálati
szakaszban, valamint a további perrendszerű bizonyításban szük­
séges, hogy a megfelelő alakszerűséggel rögzített helyszíni szag­
nyommal szemben álló összehasonlítandó személyi szagminta is
hiteles legyen, ezért:
- a szagminta felvételi jegyzőkönyvön túl, a szagmintát adó sze­
mély beleegyező nyilatkozatára is szükség van;
- az eljáráskor nem mellőzhető a hatósági tanúk részvétele;
- a szagmintát a szagnyom rögzítésekor használatos textíliára
kell felvenni, és ugyanolyan konzerv-üvegben tárolni.
A szagazonosításkor biztosítani kell az eredmények tárgyi­
lagosságát bizonyító erejét. Mindezek a következőkkel érhetők
el:
- az azonosításhoz külön erre a feladatra speciálisan kiképzett
kutyákat kell felhasználni;
- a szagrögzítés és szagazonosítás céljaira kizárólag egységesí­
tett szagrögzítő anyagokat (textiliák) és konzerv-üvegeket
kell alkalmazni, ami garantálja, hogy az azonosítás csak a szag
alapján történik;
- az azonosítás többszöri megismétlése a szakonzerv-üvegek
helyének megváltoztatásával és különböző kutyákkal;
- a kutyavezető szerepének minimálisra csökkentése a szagazo­
nosítás közben, hogy ne befolyásolhassa a kutyát;
- külön megfigyelő helyiségből hatósági tanúk részvétele szük­
séges anélkül, hogy a kutya munkáját zavarnák;
- a szagazonosítási eljárás eredményéről készült jegyzőkönyvnek
tartalmaznia kell, hogy mely bűncselekménnyel kapcsolatban,
milyen helyszíni szagnyomot, kinek a szagmintájával azonosí­
tott.
A szagok a mikronyomok specifikus fajtái, amelyek termé­
szetes mintái a nyomképző testnek. Ebből következik, hogy a
szagnyom és a szagminta a bizonyítandó tény bizonyítására al­
kalmas, a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozza, azaz
mindenben megfelel a tárgyi bizonyítási eszköz fogalmának.
Ezért a szagnyom és a személyi szagminta helyes rögzítésének
módja az, hogy bűnjelként, a vonatkozó alakszerűség! szabályok

121
betartása mellett lefoglalják.
Sokan a szagazonosítási eljárást a perbeli bizonyítás so­
rán, mint bizonyítási kísérletet kezelik. így aztán a szagazo­
nosítás lehetőségei lényegében korlátlanok és megteremtik an­
nak a lehetőségét, hogy ezt az odorológiai módszert, mint per­
beli bizonyítékot elfogadják.

122
Barabás Rezső r. százados

A ROBВANÓVECYÜLETEKET AZONOSÍTÓ KUTYÁK

ALKALMAZÁSÁNAK HAZAI TAPASZTALATAI

A tűzszerész tevékenységet végző szakemberek gyakran kerül­

hetnek nehéz helyzetbe, hiszen munkájuknak vannak olykor spe­
ciális esetei, melyek szinte megoldhatatlannak tűnő feladatok
elé állítják a hozzáértőket.
A Magyar Népköztársaság Kormánya tekintettel az ország
dinamikus diplomáciai életére, a nemzetközi szerződésekben dek-
ralált kötelezettségeinek teljesítéséhez létrehozott egy, csakis
az állam és közbiztonság területén jelentkező tűzszerész tevé­
kenységet ellátó szervezetet.
A nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kizáró­
lag technikai eszközökkel felszerelt tűzszerész bizonyos hiba­
százalékkal dolgozik, ugyanakkor tevékenységét kiemelkedően
segítheti a biológiai detektor alkalmazása. Összegyűjtöttük a
nemzetközi szakirodalom fellelhető adatait - házisertések, spe­
ciális számítógép tanította patkányok, munkakutyák, sőt lepkék
vagy muslicák -, s azt a számunkra legkedvezőbb megoldást vá­
lasztottuk, hogy a hosszú évek óta megalapozott kynológiai ta­
pasztalat eredményeit gyümölcsöztetve megteremtjük a saját
biológiai detektor bázisunkat.
A Kutyavezető-képző Iskola elméletoktató, valamint gya­
korlati kiképző szakembereit felkérve és segítve részt vettünk
egy kísérleti képzés végrehajtásában, mely 1984-ben egy szag,
a feketelőpor azonosítására képes munkakutya kiválasztását,
kiképzését tette lehetővé. 1987. január 1-én pedig már öt, szol­
gálati feladatra alkalmas, robbanóvegyületeket azonosítani ké­
pes munkakutya állt rendelkezésünkre.
Szeretném az alábbiakban ismertem Önökkel a gyakorlati
tapasztalatokat, melyeket az elmúlt négy évben szereztünk.
Alapkoncepcióként azt fogadtuk el, hogy az alkalmazás
idején három önálló egyéniség azonos helyen történő jelenlétét
kell tudomásul vennünk.
- A tűzszerész a meghatározott robbanásveszélyes objektum te­
rületén felelős azért, hogy a védett vezető mozgása biztosí­
tott legyen, a terrorjellegű fenyegetés elhárítása, illetve az
adott küldemény átvizsgálása megoldható legyen.

123
- A kutyavezető szerepe összetett, gyakorlatilag szinkrontol­
mácsként dolgozik a tűzszerész és a biológiai detektor (ku­
tya) között. Tökéletes falkavezérként kell viselkednie, de
tudnia kell azt is, hogy "MIT” kell kutatni, azaz bizonyos fo­
kú tűzszerész ismeretekkel is rendelkeznie kell.
- A kutya lenyűgöző szimatmunkája mellett a legfontosabb az,
hogy a tökéletes fegyelmezettség mindenkor uralja a kutyát,
hiszen elképzelhetjük a hatást, ha egyszer nem az "ÜLJ!"
begyakoroltsága, hanem a természetes apportírozóképesség
kerekedne felül az esetlegesen megtalált bomba mellett.
A nemzetközi szakanyagok, illetve a hazai más jellegű szag­
azonosító munka tapasztalatának megfelelően nálunk is felmérés­
re kerültek a kutyák képességei. A felmérések eredményeként
egyedi tematika kidolgozása valósult meg, mely legfőbb lénye­
ge az volt, hogy a szag megismerését, betanítását egyenként,
fokozatosan bővítve a kört vay pedig azonnal komplex robba­
nóanyag keverékkel végezzék el a kiképzők. A kiképzés folya­
matában alkalmazott robbanóanyagok kiválasztásánál legfőbb elv­
ként azt vettük figyelembe, hogy a regionális ■előfordulás tük­
röződjön. Sikerült elérnünk, hogy a Varsói Szerződés, a NATO
főbb katonai, illetve a különböző ipari robbanóanyagok mellett
a lőporokat is beépítettük a kiképzés menetébe.
Kezdetben laboratóriumi tisztaságú hexogént (RDX), nitro­
gént (TEN), trotilt (TNT), lőporokat (PIROXILIN) és fekete
füstös lőport, valamint tiszta ammóniumnitrátot alkalmaztunk,
majd ezeknek a köznapi katonai-polgári életben fellelhető válto­
zatait vettük be a kiképzés megfelelő szakaszaiban. A közel két­
éves gyakorlati szolgálat végrehajtás felszínre hozott jónéhány érde­
kes tapasztalatot, melyek alaposan befolyásolták a tűzszerész
munkát mind a pozitív, mind negatív irányban.
Pozitív tapasztalatok, illetve hatások a következők:
- legfontosabb az, hogy különösen igényesek legyünk a kutya­
vezetők kiválasztásakor, hiszen bármilyen magasfokú képes­
ségek is találhatók genetikailag a kutyában, ha az összhang,
az elkötelezettség nem tökéletes, a kutyavezető nem lesz ké­
pes mindenkor megfelelő munkavégzésre ösztönözni a munka­
kutyát .
- Azokon a rendezvényeken, melyeken védett vezetők megjele­
nését kell biztosítanunk, elértük, hogy a díszítést szolgáló
növények közül eltűnjenek azok, melyeknek a levelei felületi
érintkezéskor mérgezést okozhatnak vagy virágzó állapotukban
túl sok virágport tartalmaznak.
Elértük azt, hogy a növények műtrágyával történő kezelését
szintén ne végezzék el az adott rendezvény előtt, hiszen ez
is becsaphatja a kutya orrát.

124
- Megtanultuk, hogy rendkívül gondosan fel kell mérni egy
adott objektum valamennyi lehetséges nitrát szennyező forrá­
sát, hiszen gyakorlatban tapasztaltuk, hogy egyetlen hibás
ammóniumgázt eresztő hűtőszekrény nem csak a kutyákat,
de még a speciális szelektív gázanalizátorokat is becsaphatja.
- Tapasztalataink szerint gondosan kell elvégezni a különböző
objektumok vizsgálat előtti átszellőztetését, hiszen például
egy repülőgépen az utasok, mind a személyzet tagjai hordoz­
hatnak potenciális nitrát forrást akár kozmetikumok, akár
például szívgyógyszerek formájában.
- Érdekesség, de a saját, sőt ma már az angol tűzszerészek
tapasztalata is bizonyítja a tradicionális magyar tartós hús­
ipari készítmények - gyulai kolbász, pick szalámi, pápai son­
ka - tartalmaznak kálisalétromot, s ezt a kutyák robbanóanyag­
ként azonosítják.
Két jelentős terület van, mely munkánkat alapvetően ne­
gatívan érinti, s ebből csak az egyik az mely változtatható.
- Rajtunk kívül álló probléma az, hogy egyes etnikai csopor­
tok, vallási felekezetek gyakran elzárkóznak az állatoknak
egyes helyeken történő megjelenésétől (templomok, temetők,
emlékhelyek stb.).
- Sajnos tudomásul kell azt is vennünk, hogy vannak olyan
egyének, akik nem szeretnek kutyákkal együtt dolgozni.
Ezek az emberek az elfogadott koncepció alapján fokozato­
san más beosztásba helyezhetők. Ha ez a szükségszerű ká­
dermozgás nem következik be, akkor lélektelen munkájukkal
gyakran több kárt okozhatnak a munkakutyaalkalmazás terü­
letén, mintha eleve eltiltanák őket ettől a munkától.
Összegezve az elmúlt négy év tapasztalatait, megállapít­
ható, hogy a robbanóvegyületeket azonosító kutyák munkája
eredményesen segíti a biztonságos tűzszerész feladat végre­
hajtását. Mindezek mellett nem szabad elfelejteni, hogy nap-
ról-napra mennyi anyagilag ki nem fejezhető szellemi energia
halmozódik fel egy-egy munkakutya kiképzése, alkalmazása
során, s ez olykor egyetlen pillanat alatt semmivé válhat, pusz­
tán a gondatlanság, fegyelmezetlenség miatt.

125
Köves András r. őrnagy

A SPECIÁLIS SZOLGÁLATI KUTYÁK SZEREPE

A TERRORCSELEKMÉNYEK MEGSZAKÍTÁSÁBAN
ÉS FELSZÁMOLÁSÁBAN

A speciális kutyák terrorcselekmények megszakítása során tör­

ténő alkalmazását tárgyalva, célszerűbbnek tartom e pontosabb
terrorjellegű bűncselekmény fogalmát használni. Ugyanis a Ma­
gyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyve a terrorcselek­
ményt meghatározott szűk, specifikus feltételekhez köti: Btk.
261. § ”/1/ Aki mást személyi szabadságától megfoszt, vagy
jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és a személy szabadon
bocsátását, illetőleg a javak sértetlenül hagyását, vagy vissza­
adását állami szervhez vagy társadalmi szervezethez intézett
követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntettet követ el, és
öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
/2/ A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig
tartó szabadságvesztés vagy halál, ha a terrorcselekményt
a) halált vagy különösen súlyos hátrányt okozva
b) háború idején követik el."
A fenti meghatározásból látható, hogy a terrorcselekmény
feltételeként szabja meg az állami vagy társadalmi szervhez in­
tézett követelést, ennek hiányában nem valósul meg a terror-
cselekmény, bár annak gyakorlatilag minden ismérvével rendel­
kezik. A gyakorlatban a terrorjellegű és a kimondott terrorcse­
lekmény erőszakos megszakításának, felszámolásának során nem
teszünk különbséget taktikai eljárások között, nem lényeges szem­
pont, hogy a követelést állami, vagy társadalmi szervekhez in­
tézte az elkövető vagy sem, esetleg előfordulhat, hogy nincs
is követelése.
A taktikai eljárásokat sok szempont alapján lehet osztályoz­
ni. Az alábbi osztályozás alapja mindenek előtt a kutyavezető
és a speciális kutya bevetésének szempontja alapján történik.
A célszemély veszélyessége szerint:
- túszokat kísérő fegyveres, fegyveresek
- túszok nélküli fegyveres vagy fegyveresek.
A fenti osztályozást figyelembe véve az eddigi tapasztala­
taink alapján megállapítható, hogy a kutya bevetése akkor a leg­
hatékonyabb, amikor minél egyszerűbb körülmények között, és
a számára már "jól ismert feladat" végrehajtását követeljük meg.

126
 Helyszín szerint két nagy csoportosítás lehetséges:
- terepen (természetes környezetben)
- objektumokban: - épületek (lakóházak, irodák, stb.)
- különleges épületek (vágóhíd, istállók stb.)
- járművek (autó, vonat, repülő, hajó stb.)
Szállítás a bevetés helyére történő eljutás módja szerint:
- gépjárművön történő szállítás utáni kiszállás, a helyszín lábon
történő megközelítése,
- páncélozott szállítójármű fedélzetéről történő azonnali támadás,
- helikopter fedélzetén történő szállítás, a fedélzet menetközbe-
ni elhagyása utáni azonnali támadás,
- különleges terepen, környezetben történő mozgás utáni alkal­
mazás, magas emeletek ablakain való beugrás a tűzoltó kosa­
rasemelő segítségével, meredek sziklán való kúszás, emeletről
alsóbb szintre való leereszkedés.
A célszemély veszélyessége szerinti csoportosítás alapján:
Első pillantásra túszok nélküli szituációban tűnik alkalmasnak
a speciális kutya alkalmazása.
Ha azonban a taktikai követelményeket, és a lélektani elemeket
együtt vesszük figyelembe, gondos mérlegelés után kimondható,
hogy a speciálisan képzett kutyára a tússzal szemben fenyege­
tést alkalmazó fegyveressel szemben nagyobb szerep hárul.
Okai a következők:
A tússzal nem rendelkező fegyveres elfogására, ártalmatlan­
ná tételére a szokásos eljárások, vagy a fegyver használat ál­
talában alkalmasnak tűnik, főként rejtekhelyről történő felszá­
molás esetén, de az objektumban lévő fegyveres felszámolása is
a hagyományos eljárásokkal megvalósítható.
A túszokat ejtő fegyveres azonban várhatóan a túszait
sakkban tartva, tüzelésre kész fegyverrel rendelkezik és a beha­
tolást vagy felszámolást lélektanilag felkészülten várja és fogad­
ja. A hangtalanul és lehetőleg hátulról támadó egy vagy két ku­
tya reflexszerűen elvonja a figyelmét a túszokról, az első pilla­
natban ösztönösen önmaga mentésére koncentrál.
Ha sor kerül lövésre, az első lövést, lövéseket is nagy való­
színűséggel a támadó kutyára adja le.
A taktikailag jól megszervezett, több variációs felszámolási
tervek' egyik sarkalatos pontja az időtényező kihasználása, az,
hogy az elkövetőnek ne legyen ideje, lehetősége a túszokra lö­
vést leadni.
Ennek egyik (természetesen nem egyetlen) módja lehet a kö­
rülmények alapos mérlegelése után a kutya bevetése. Az így
nyert néhány másodperces idő már elegendőnek tűnik a felszá­
molás sikeres végrehajtására vagy legalábbis a veszteségek csök­
kentésére.

127
 A helyszín szerinti csoportosítás szempontjából:
Ideális a terepen történő bevetés. Ilyenkor a kutyavezető és
a kutya is át tudja tekinteni a terepet, reálisan nem számol­
hat olyan akadály felbukkanásával, mely a kutyát megzavarhat­
ná, vagy a feladatának végrehajtásában elbizonytalanítaná. A
különböző objektumokba történő behatolások során már számot­
tevően megnő a gyakorlásoknál nem tapasztalt váratlan ingerek
lehetősége, melyek a kutyát elbizonytalaníthatják vagy akár a
visszafordulásra is kényszeríthetik. (Pl: betört ablak üvegcse­
repei, csúszós padló, világosból sötétbe való bemenetel stb.).
Ezen határok együttes jelentkezése fokozottan csökkenti a fela­
dat pontos végrehajtásának valószínűségét. A fenti ingerekre
való kiképzés tehát komoly feladatot jelent a kutyavezetők szá­
mára.
A szállítás, a helyszínre való bejutás módjait figyelembe
véve:
A gépjárműről való leszállás utáni alkalmazás a szokásos
módszerek közé tartozik, ezért a továbbiakban nem is kívánok
vele foglalkozni.
- A páncélozott harcjármű fedélzetén történő szállítást és az ar­
ról történő indítást abban az esetben alkalmazzuk, amikor a
térrorjellegű bűncselekményt elkövető személy egyedülálló
házban vagy terepfedezet mögött foglal tüzelőállást, és a
megközelítése csak nyílt, fedezéket nem biztosító terepen ke­
resztül hajtható végre.
Ilyenkor a harcjármű a páncélvédettségét, mozgékonyságát,
sebességét és a fedélzeti fegyverek tűzerejét kihasználva az
épület, vagy a terepfedezet holtterébe hajt előre. Itt meg­
állásból vagy menetközben (5-10 km/ó) ugrik ki a rohamcso­
port és a speciális kutya és lerohanja a bűncselekményt el­
követő fegyverest.
A speciális kutyák néhányszori gyakorlás után kielégítő ered­
ménnyel alkalmazkodnak az erős motorzajhoz, a sötét és vilá­
gos váltakozásához, és a fegyverek zajához, képesek a kutya­
vezető utasításait a deszantolásra és az elfogásra végrehajtani.
- A helikopter fedélzetén történő szállítás alapvetően problémát
nem okoz a kutya alkalmazásában. A levett ajtókkal szemben,
a padlón fekve helyezkedik el.
A célszemélyt vagy a fegyver torkolattüzét a földön megpil­
lantva a kutyavezető kézjelére indul.
Hátrány, hogy az erős hajtóüzemzajban a szóban adott utasí­
tásokat nehezen hallja meg. A kis magasságban (1-1,5 m) és
kis sebességgel (5-20 km/ó) végrehajtott repülés során kö­
zepes biztonsággal képesek elhagyni a helikoptert és végre­
hajtani az elfogást.
- Épületek emeleti ablakaiba való bejuttatást a tűzoltóság kosa-

128
 ras emelőkészüléke segítségével.
Olyan szituációk, helyzetek gyakorlása során, ahol épületek
emeletén barikádézta el magát terrorjellegü bűncselekményt
elkövető személy, egyes esetekben célszerűnek látszik az
emeleti ablakokon történő behatolás végrehajtása. (Pl: ha az
elkövető figyelme a lépcsőházra irányul és a figyelmét tartó­
san le is köti a lépcső sakkbantartása.)
A kosaras emelő gyakorlatilag a panelházak tizedik emeletéig
nyújt biztos behatolási lehetőséget. Egy emeléskor 3 fő ro­
hamcsoportos és 1 kutyavezető kutyával történő egyidejű be­
juttatását teszi lehetővé.
Ez a létszám a meglepetésszerű le rohanás végrehajtására gya­
korlatilag elegendő, de két-három emeléssel ennek a létszám­
nak a többszöröse is célba juttatható.
A kutyák az első gyakorlatok utáni idegenkedést, sőt félel­
met gyorsan legyőzik, 8-10 emelési gyakorlat után nagy ré­
szük képes a kutyavezető utasítását jól végrehajtani.
Az épületbe való behatolás után gyakorlatilag már ugyanúgy
használható,mint az emelés előtt.
Az eddigi általános áttekintés után néhány konkrét szituáci­
ós gyakorlat leírásán keresztül kívánom bemutatni a speciá­
lis kutya alkalmazási lehetőségeit, úgy ahogy azt a gyakorla­
tok során beállítottuk, és begyakoroltattuk.
A gyakorlatok általában a szükséges jelzőkkel, segítőkkel és
a bevetési csoport állományával gyakoroltattuk, különböző hely­
színeken és különböző résztvevőkkel.
Törekvés mutatkozott arra, hogy a kutyavezető, a kutya és
az állomány ugyanazon szervezetszerű alegységhez tartozzon,
így egyrészt biztosítható, hogy a kutya megismerje a vele
egy csoportba tartozókat, mintegy összeszokjon velük.
Másrészt a bevetési csoport állománya is képet kap a hozzá
beosztott kutya képességeiről, alkalmazásának lehetőségeiről,
de korlátáiról is.
- Az egyik szituációban a fegyveres bűnöző egyedül van, tú­
szai nincsenek, sorozatlövő fegyverrel rendelkezik.
A beállított helyzet szerint a mozgási útvonalát felderítették,
eléje 300-500 m-re két fő rohamcsoportos, egy fő kutyavezető
kutyával települt.
A fegyveres beérkezését a leshelyre a kutya hangtalanul vár­
ja be. A beállított helyzet szerint a kutyavezető hangosan
felszólítja a fegyverest a megadásra és a fegyver eldobására.
A segéd a kutyavezető irányába néhány lövést ad le, mire
a kutya indításra kerül.
A segéd a kutya fogáshoz jutásáig folyamatosan lő a kutya
irányába, miközben a kutyavezető és az elfogást végrehajtók
megindulnak feléje.
A gyakorlat során a kutya megtanulja a hangtalan várakozást

129
 az indításig. Megtanulja leküzdeni a tűzfegyver zaj és fény­
hatása miatt kialakult félelmet, csak az elfogással törődik.
Ezzel a tevékenységével magára vonja a tüzet a kutyavezető­
ről és az elfogást végrehajtó állományról, így biztosítja a te­
vékenység eredményes befejezését.
- Más szituációban a hangtalan elfogást gyakoroltatják a kutyá­
val.
A beállított helyzet a következő:
Egy fegyveres terrorista két-három fő túszt kísér két épü­
let közötti útvonalon vagy erdőszélen.
A kutyavezető kutyával, valamint az elfogást végrehajtó ro­
hamcsoportosok a mozgási útvonal mentén leshelyen települ­
nek .A leshelyet mesterlövész páros biztosítja. A les helyen
tartózkodók megvárják, míg a terrorista túszaival mellettük el­
halad, majd hátulról és oldalról (mintegy 45° szögben) a ku­
tyavezető hangtalanul indítja a kutyát.
A kutya az elfogást hangtalanul hajtja végre a fegyvert fo­
gó kézre.
A kutya indítása után a fogásig a kutyavezető és a roham­
csoportosok rejtve maradnak, a mesterlövészek a kutya te­
vékenységét, szükség szerinti tűzzel biztosítják mindaddig,
míg a rohamcsoportosok és a kutyavezető be nem fejezi a
fegyveres lefegyverzését, és elfogását.
A gyakorlás során a speciális kutya kondicionálásra kerül a
hangtalan várakozásra és hangtalan támadásra a fegyvert tar­
tó kéz ellen.
- A gyakoroltatás során sor kerül még a kutyavezetők lövésze­
tére a kutyákkal együtt. A cél, hogy a célzott lövések lea­
dása közben, amikor a kutyavezető figyelme egy dologra kon­
centrálódik, a kutya ne zavarja gazdáját, ne ijedjen meg a lö­
vések zajától.
Másrészt a kutyavezető is gyakorolja a tüzelési testhelyzete­
ket (állva, térdelve és fekve) úgy, hogy közben a kutya
pórázát is kezében kell tartania.
Összességében a fenti szituációs gyakorlatok leírása alap­
ján is nyilvánvalóvá válik, hogy a speciális kutyákkal szembeni
követelmények részben megegyeznek, részben eltérnek a szol­
gálati kutyákkal szemben támasztott követelményektől.
Minden esetben domináns tényező a speciális követelmények­
hez történő alkalmazkodás, a képzés ilyen irányba való erősíté­
se, és csak ennek függvényében vehető figyelembe az általános
követelményekhez való alkalmazkodás.
Befejezésként, a terrorjellegű cselekmények megszakítása
során a speciális kutyák az esetek egy részében jól alkalmazha­
tóak, a bevetési csoport tevékenységéhez nagy segítséget nyúj­
tanak, de minden esetben az elhatározás meghozatalánál arra

130
az esetre is köteles a bevetési csoport parancsnoka felkészül­
ni, ha valamely okból a kutya kudarcot vall és ezt a lehetősé­
get is számításba véve kell több variációs elhatározását meg­
hoznia.

131
Jan Glogowski
Zootechnikai mérnök alezredes

A SZOLGÁLATI KUTYÁK ALKALMAZÁSA A LENGYEL

RENDŐRSÉGEN

A lengyel rendőrség küldöttsége részt vett a Csehszlovák Szo­

cialista Köztársaság Belügyminisztériuma által 1972-ben szerve­
zett I. Nemzetközi Szolgálati Kynológiai Konferencia tanácsko­
zásain, valamint a Magyar Népköztársaság belügyminisztere ál­
tal rendezett 1976-os II. Nemzetközi Kynológiai Kongresszuson.
Ezt a nemzetközi tevékenységet nagyon sikeresnek kell minősí­
teni, mert más országok gazdag tapasztalatai segítségével köny-
nyebben oldottuk meg ennek az időszaknak a rendőri munkáját
országunkban. A II. Kynológiai Kongresszus óta a mostani bu­
dapesti tanácskozásig eltelt 12 esztendőre a következők jellem­
zők Lengyelországban: j
- a védő és speciális kutyák számának rendszeres növelése,
- a szolgálati ág szervezésének megszilárdítása,
- valamint, ami a legfontosabb, a szolgálati kutyák alkalmazá­
sának megfelelő növekedése mind különböző kriminalisztikai
események helyszínén, mind a megelőző szolgálatban.
Ebben az időszakban végrehajtott legkonstruktívabb és a
fejlődést leginkább szolgáló vállalkozások közé a következők so­
rolhatók :
- 1977-ben minden vajdasági szintű rendőrség számára elrend-
lésre került az említett problémakör megoldására szolgáló
részletes program kidolgozása, valamint a megvalósítás módja­
inak jelentése.
- 1979-ben a belügyi tárca egységeiben és iskoláiban kézikönyvet
adtak ki "Szolgálati kutyák más országok rendőrségénél és
katonaságánál", ami az 1972-es csehszlovákiai és 1976-os ma­
gyarországi referátumok lengyel nyelvre lefordított gyűjtemé­
nyét képezte.
- 1977-ben és 1985-ben a teljes problémakör részletes elemzése
és értékelése a rendőr főparancsnokság ülésén,
- 1983-ban a Belügyminisztérium rendeletet adott ki a rendőrség
szolgálati kutyáinak alkalmazása, az azok felhasználására és
tartására vonatkozó instrukciókkal együtt,
- 1985-ben részletes rendelkezés készült a vajdasági belügyi hi­
vatalok főnökei részére, amely a szolgálati kutyák sokoldalú

132
 kihasználására vonatkozott az eljárási és operációs tevékeny­
ségben,
- 1986-ban készült határozat mindennemű szolgálati kutyák ve­
zetői közötti verseny lebonyolításáról. A vajdaságokban és az
országban legjobban dolgozókat bizottságok állapították meg,
figyelembe véve az elért eredmények számát és minőségét.
Az általunk 1969-ben és 1971-ben szervezett szolgálati kutya
idomítási versenyek, amelyek kizárólag a képességek kritériu­
main alapultak, a kutyák képességeinek magas szintre fejlesz­
tésére ösztönöztek, de elkerülték, hogy a kutyavezetőket a
kutyák szolgálati igénybevételének fokozására mozgósítsák.
Ezek a tevékenységek tökéletesítették a rendőrségi kutyák
alkalmazásának módszereit a különböző helyszíneken és szolgá­
lati helyeken, továbbá felébresztették a kutyavezetők verseny-
szellemét mind a felderítő munka, mind a kutyakiképzés terüle­
tén.

Szolgálati kutyák felosztása és alkalmazása

A lengyel rendőrség nyomkövető, őrző-védő és speciális

kutyákkal rendelkezik.
A nyomkövető kutyákat a következőkre alkalmazzák:
- emberi nyom követése,
- emberi szag felismerése,
- terep és épület átkutatás, az eljárásban vagy műveletben
szereplő személyek vagy tárgyak megtalálása, valamint emberi
nyomok megkeresése céljából.
Tekintettel a védőkutyák hiányára, vidéki egységeknél meg­
engedett nyomozókutyák felhasználása őrizetbevétel és bekísé-
rés, valamint kivételes helyzetek és megelőző szolgálat alkalmá­
val.
Az őrzőkutyákat a következő esetekben alkalmazzák:
- járőr szolgálat, valamint személyek és szállítmányok kísérése,
- terep és helyiségek átkutatása személyek és tárgyak megta­
lálása céljából,
- üldözés, őrizetbevétel, igazoltatott és letartóztatott személyek
őrzése,
- védőszolgálat, ezen belül a kutyavezető védelme.
A speciális kutyák, fiatal őrzőkutyák, kiegészítőleg kiké­
pezve a következők keresésére:
- lőfegyver, lőszer és robbanóanyag,
- elásott vagy más módon elrejtett emberi hulla,
- objektumok biztosítására használt szagcsapdával érintkezésbe

133
 került személyek, például betöréses lopással kapcsolatban,
- illegális szeszfőzde végterméke és berendezései.
A rendőrségi egységek rendelkeznek speciális kutyákkal
is, amelyek kizárólag a következők megtalálására vannak kiké­
pezve:
- kábítószerek,
- nyomdafestékkel nyomtatott dokumentumok, bankjegyek, tanú­
sítványok, röplapok.
A speciális kutyákat megelőző szolgálatra használják, kivé­
ve a kábítószer és nyomtatvány keresőket. Megfontolás tárgyát
képezi az egységek ellátása háziállatok nyomainak követésére,
valamint illegális tímárműhelyből származó bőr és prémes állat -
prém felkutatására.
A nyomkövető, illetve védőkutya vezetőjének megengedett,
hogy kiegészítésképpen speciális kutyát is tartson, de kizáró­
lag csak kábítószer vagy nyomdafestékkel készített nyomtat­
vány keresésére.

Szám és elhelyezés

A rendőrség állományára összesen 388 nyomozókutya elő­

adóvezető tartozik, valamint 2295-ben korlátozott számú védő­
kutya. A speciális kutyák száma nincs meghatározva.
Jelenleg a vidéki egységek 1863 szolgálati kutyával rendel­
keznek, amelyekből 382 nyomozó és 1481 őrző kutya. Speciális
kiképzést kapott 142 kutya, ebből hullakeresésre 40, lőfegyver,
lőszer és robbanóanyag keresésre 34, szagcsapdába került sze­
mély keresésére 6, illegális szeszfőzde és szeszkeresésre 53, ká­
bítószer keresésre 5 és nyomtatványkeresésre 4 kutya.
A nyomozókutyák egyenként vannak kihelyezve a körzeti,
kerületi és városi belügyi hivatalokhoz. Az ország legnagyobb
városaiban azonban városonként 2-6 kutya van koncentrálva
24 órás készültség fenntartására a helyszíni kiszállásokhoz.
Őrző kutyákkal azok a rendőri egységek rendelkeznek, ahol a
legnagyobbnak mutatkozik a bűnüldözés előfordulásának veszé­
lye. Őrszobánként nem osztanak be 4 főnél kisebb állományt.
A motorizált rendőrség valamennyi vajdasági egységénél
alosztályokat képeztek védőkutyás vezetőkből, amelyekben 2 ön­
álló raj, illetve szakasz van. Ezekben az egységekben az állo­
mányban lévő rendőrökön kívül kutyavezetők lehetnek funkcio­
nárius jelöltek is, akik önkéntesen ezzel helyettesítik 2 éves
katonai szolgálatukat.
A jelenlegi megoszlás az egységek jellege szerint a követ­
kezőképpen alakul: rendőrparancsnokságok, körzeti, kerületi

134
és városi belügyi hivatalok rendelkeznek a védőkutya állomány
55 százalékával, a rendőrőrsök 30 százalékkal és a motorizált
egységek 15 százalékkal.

Speciális kutyák

Valamennyi vajdaság kötelezően rendelkezik legalább 1 hul­

lakereső, 1 lőfegyver, lőszer és robbanóanyag kereső, valamint
1 illegális pálinkafőzőé kereső kutyával. A kábítószer, szag­
csapdába került személy és nyomtatvány kereső kutyák elhe­
lyezését a vajdasági belügyi hivatalok kriminalisztikai osztályá­
val folytatott konzultáció alapján állapítják meg.

A KUTYÁK ALKALMAZÁSA

A szolgálati kutyák kriminalisztikai munkaeszköz és köz­

vetlen kényszerítő eszköz státuszt kaptak, elősegítve a rendőr­
ség alapvető feladatainak megvalósítását.
Belügyminiszteri rendelet állapította meg a szolgálati ku­
tyák alkalmazásának eseteit közvetlen kényszerítő eszközként.
Lengyelországban a rendőröknek a következő esetekben van
joguk a kutyák ilyen jellegű eszközként alkalmazni:
- tettleges támadás elhárítása,
- személyek őrizetbe vétele és harcképtelenné tétele,
- egyéb esetekben, amikor lőfegyver használatára is jogosultak.
Az alkalmazás során a szolgálati kutyát szájkosárral kell
ellátni, kivéve azokat az eseteket, amikor a rendőr lőfegyver
használatára jogosult. Ez kifejezi a rendőrség törekvését az
enyhébb kényszerítő eszközök alkalmazására és arra, hogy cse­
kélyebb ártalmat okozzon, mint fegyverhasználattal.
A rendőr főparancsnok rendelet útján állapította meg azok­
nak a szolgálati kutyavezetőknek a feladatait is, akiket tömeg
szétoszlatására rendeltek ki a közrend komoly veszélyeztetése
vagy megbontása esetén. Ilyen helyzetekben a kutyavezetők
feladatai közé tartoznak a következők:
- az alegységek szárnyainak és hátának biztosítása a tömeg
szétoszlatása során,
- gépjárművek védelme, valamint őrizetbe vett személyek felügye­
lete és kísérése,
- parkok, kertek, lépcsőházak és egyéb helyek átkutatása, ahol
üldözött személyek elrejtőzhetnek,
- szolgálat utcai őrsökben és járőrökben, a tömeg szétoszlatá­
sa után veszélyeztetett helyeken.

135
 A kutyavezetőket ezidáig nem alkalmazták ilyen feladatok
megoldására.

N yomo zókutyák 1!

I
Lengyelországban a rendőrségnek kötelessége esemény be­
jelentésére minden rendelkezésre álló erőt és eszközt bevetni. I
A területi egységek maximális érdeke kutyák alkalmazása nyo­ )
mok kidolgozására. Emberi szag kutyák által történt felismeré­ и
sére szervezett kísérletek nyomozó szakemberek szerint a ku­ II
tyák összes bevetésének 2-3 százalékát teszik ki. Az utolsó
10 éves időszakban a nyomozókutyák felhasználása az 1977-es
8203 esetről 1987-re 17040-re nőtt. Ebbe nincs beleszámítva a h
kutyavezetők és kutyák azon helyszíni kiszállásainak száma,
amikor a kutyákat nem lehetett alkalmazni nagy személy- és jár­
műforgalom, rossz légköri viszonyok és egyéb komoly akadályok í
miatt. e
Az elért eredmények száma bűnelkövetők, eltűnt személyek (

és bűnüldözéssel kapcsolatos zsákmányok, valamint tárgyak meg­ s

találásának formájában az 1977-es 2152-ről 1987-re 3635-re nőtt. E
Átlagosan minden negyedig vagy ötödik kutya alkalmazás vég­
ződik sikeresen. A két év során elért eredmények rövid elem­ )
zéséből a következők derülnek ki: .1
E
- 85 % betöréses lopás és lopás helyszínén adódott, 13 gyilkos­
sággal, rablásból, erőszakos közösülésből, gyújtogatásból és
e
vadorzásból származott és 2 % nem bűnügy jellegű eseményből
le
pl. személyek eltűnésével kapcsolatban,
E
- a kutyákat 67 %-ban falusi területen, városok peremterülete­
ti
in és telkek környékén alkalmazták, 33 %-ban pedig városi
.£
területen - de többnyire részben lágy talajon és ritkábban
é
kizárólag utcán vagy járdán,
u
- a kutyavezetők a kutyával 80 %-ban az eseményt követő két
%
órán belül jelentek meg, 13 %-ban 12 órán belül és 7 %-ban
24 órán belül,
- 79 %-ban láthatók voltak a nyomok, leggyakrabban cipő lenyo­
matok, de a nyomozás 21 %-ban nem látható nyomról történt,
- a nyomkövetés hosszúsága 66 %-ban 1000 m-ig terjedt, 26 %-ban
300 m-ig és 8 %-ban tízegynéhány km-ig,
- a kutyavezetők a kutyákkal 6 %-ban közvetlenül eljutottak a
keresett személyhez, 22 %-ban annak lakhelyéhez, 9 %-ban
annak utolsó tartózkodási helyéhez, 23 %-ban lakó- vagy tar­
tózkodóhelye közelébe és 40 %-ban megmutatták távozásának !0
irányát, pl. tömegközlekedési járműre való felszállást. e¡
- 54 %-ban az eredményt a tettes elfogása, szagok felismerése z
és személyek megtalálása, 46 %-ban pedig a bűnesettel kap- r

136
 csolatos zsákmány vagy tárgyak megtalálása jelentette,
- az eredmények 70 %-át az októbertől áprilisig terjedő időszak­
ban érték el,30 %-át májustól szeptemberig.
1987-ben egyetlen kutya alkalmazásának legjobb mutatója
nagyvárosi aglomerációban 138 volt, a többi területen pedig
közel 90 évente.
Az elmúlt évben két vajdaságban hozzáfogtak szagnyomok
gyűjtéséhez, elkövetőkhöz tartozó tárgyakról, amelyeket komo­
lyabb bűntettek helyszínén találtak, valamint más, általuk visz-
szahagyott nyomok gyűjtéséhez. 1989-ben még két vajdaság fog
hozzá ilyen tevékenységhez.

Védőkutyák

A védőkutyák 1987-ben 225632 ízben kerültek alkalmazás­

ra 5371 esetben eredményesen, járőrözés, kísérés és őrizetbevé­
tel során. 1977-ben, amikor még 160 kutyával kevesebb volt,
203680 esetben 3694 eredménnyel, ami bűnelkövetők elfogásából
és keresett személyek őrizetbevételéből állt. Nincs nyilvántart­
va a szabálysértést elkövetők elfogása.
Az elmúlt esztendőben egyetlen kutya alkalmazásának leg­
jobb mutatója 196 szolgálat/év volt, országos átlagban a védő­
kutyák 154 megelőző felderítésben vettek részt. Függetlenül
nagy, 60-100-as csoportok eseti alkalmazásától, erdős, fedett
terepre való behatolás során komoly kutatási akciók esetén
rendszerint kutyavezetőket vetnek be nyomozókutyákkal. Alkal­
maznak kutyavezető csoportokat is kutyákkal az éjszakai órák­
ban, komolyabb biztosítási tevékenység során. Utoljára ilyenre
Mihail Gorbacsov úr, azt megelőzően pedig II. János Pál pápá­
nak lengyelországi látogatásán került sor. Csoportos tevékeny­
ségre rendszerint azok a kutyavezetők kerülnek, akik kutyá­
jukkal Rendőrségi Szolgálati Kutya Idomító Intézmény tanfolya­
mán tartózkodnak.
Végső stádiumban van a Motorizált Rendőrség kijelölt jár­
műveinek alkalmazása kutyavezetők és kutyák szállítására.

Speciális kutyák

1987-ben ezeket a kutyákat 239-szer alkalmazták 77 ered­

ménnyel, 1977-ben pedig, amikor még 120-szal kevesebb volt,
20-szor 5 eredménnyel. A kutyavezetők és idomított kutyák a
legtöbb eredményt illegális szeszfőzde és szesz, lőfegyver, lő­
szer és robbanóanyag, kábítószer és emberi hulla keresésével
érték el. A szolgálati kutyák alkalmazásának minden esetét a

137
kutyavezető dokumentálja az e célból vezetett naplóban. Ezen­
kívül védő- és nyomozókutyák közvetlen kényszerítő eszközként,
valamint nyomozó és különleges kutyák nyomozásra, szagfelisme­
résre és keresésre történő alkalmazásakor a kutyavezetők fel­
jegyzést csatolnak az előkészítő eljárás aktáihoz szükség szerint
a nyomozás útvonalának vázlatával és fényképes dokumentációval
A szolgálati kutyák hivatásszerű tevékenységén kívül a
Vajdasági Belügyi hivatalok, valamint a Rendőrségi Szolgálati
Kutya Idomító Intézmény rendőrkutya csoportokkal ügyességi
bemutatókat rendeznek, illetve egyes kutyákkal cserkésztábo­
rok, nyári gyerektáborok,iskolák és óvodák részére.

FELÜGYELET

A szolgálati kutyák alkalmazásának és tartásának felügye­

letét az országban a Rendőr Főparancsnokság Bűnügyi Irodájá­
nak főinspektora látja el, aki egyben a szolgálati kutyák orszá­
gos nyilvántartását is végzi. A kutyák alkalmazásában legala­
csonyabb mutatókat elérő vajdaságban kötelezően értékelik a
csökkenés oktait. A hiányosságok rendszerint általános rend­
őri, főképpen káder nehézségekre vezethetők vissza. A szolgá­
lati alkalmazás értékelésén kívül a Rendőr Főparancsnokság
Bűnügyi Irodája gondoskodik oktatási és képzési programokról,
valamint meghatározza a kutyakiképző tanfolyamok férőhelyei­
nek számát. A kiváló kutyavezetők ismertetését és eredményeit
a rendőrségi hetilapban közük "A nép szolgálatában” címmel.
A vajdaságokban a felügyeletet a Vajdasági Belügyi hiva­
talok bűnügyi osztályai gyakorolják. Ezek közül 5 rendelkezik
szolgálati kutyaügyi inspektori állománnyal, a többiben (44)
képzett inspektorok dolgoznak - gyakran korábbi kutyavezetők,
akik egyidejűleg más területekért is felelősek (3 vajdaságban
félállásba visszahívott nyugdíjasok). Az ellenőrzés gyakorlá­
sán kívül az inspektorok a vajdaság területén kutyakiképzési
gyakorlatokat rendeznek, nyomozókutyákat minősítenek át védő­
kutyává és végrehajtják a kutyák egészségi és higiéniai állapo­
tára, az elhelyezésre és a háttérintézményekre vonatkozó éves
ellenőrzést.

KUTYAVEZETŐK, KUTYÁK ALKALMAZÁSÁNAK

IDŐTARTAMA

A nyomozókutya vezetőket előadói státuszban alkalmazzák.

A kutyákkal végzett tevékenységen kívül az ország legnagyobb
városaiban koncentráltak kivételével ők folytatják a szökött bű­
nözők és egyéb eltűnt személyek keresését, valamint néhány azo

138
nosítási ténykedést ismeretlen hulla és személy megtalálása ese­
tén. A védőkutya vezető funkcionárius (rendőr, őrsi, kerületi)
lehet, aki őrjárati szolgálatot lát el. A kutyavezetők anyagi és
fegyelmi felelősséggel tartoznak kutyáik elszenvedett sérülései­
ért, valamint az érték csökkenésért.
Felelőssek továbbá a táplálék megvásárlásáért, elkészítéséért és
a kapcsolattartásért a tenyésztőkkel a kiképzésre szolgáló ku­
tyák beszerzési lehetőségeinek megismerése céljából. A kutya­
vezetők szabadságolása és betegsége esetén a kutyák táplálását
és ápolását, valamint helyük tisztántartását kijelölt segéderő lát­
ja el.
Kötelezően minden kutyavezető megkapja a következőket:
- kiegészítés a kutyáról való gondoskodás céljából, jelenleg
havonta 1200 Zl. értékben,
- szolgálati kutya tartók élelemnormájának pénzátalány meg­
felelője jelenleg 249 Zl. naponta,
- kiegészítő egyenruha tárgyak és különleges felszerelés,
- felszerelés a képzési gyakorlatok végrehajtásához, a kutyák
etetéséhez és ápolásához.
A tartás és alkalmazás jelenlegi körülményei között az ese­
tek többségében a szolgálati kutyák 10. életévük eléréséig al­
kalmasak rendőri szolgálatra. A szolgálati kutyák éves veszte­
sége a teljes kutyaállomány 10-16 %-át teszi ki. A veszteség
domináló oka az elöregedés, ami a teljes veszteség 62-80%-át
teszi ki, a beteség 17-32 % és a nem megfelelő alkalmazási ké­
pesség 3-6 %. Leggyakrabban a keringési rendszer betegségei
jelentkeznek, bélhurut, visszatérő ekcéma, húgyhólyag gyulla­
dás, reuma, valamint daganatos betegségek. A szolgálatból ki­
selejtezett kutyákat a bizottság által megállapított áron intéz­
ményeknek és társadalmi szervezeteknek, valamint magánszemé­
lyeknek értékesítik.

KUTYAKIKÉPZÉS A TERÜLETI EGYSÉGEKBEN

Az ilyen gyakorlatok szervezésének célja a használati ké­

pességek fenntartása a kutyakiképző tanfolyamokon nyert vizs­
gaértékelés alapján.
A nyomozókutyák részére naponta folytatják a kiképzési
gyakorlatokat. A védőkutyák csoportosan gyakorlatoznak, ha­
vonta kétszer 4 órát az inspektor vezetése alatt vagy pedig
gyakrabban az általa kijelölt tapasztalt nyomozókutya-vezető
felügyelete alatt. Indokolt esetben megengedett a védőkutyák
egyedi gyakorlatoztatása, hetenként 2 órán át. A speciális
kutyák gyakorlatoztatásának gyakorisága az őrkutyákéhoz hason­
ló. Az emberi hulla, kábítószer, lőszer, lőfegyver és robbanó­
anyag, valamint szagcsapdába került személyek keresésére szol-

139
gáló kutyák tartoznak kizárólag a Rendőrségi Szolgálati Ku­
tya Idomító Intézményhez.
A szolgálati kutya inspektorok negyedévenként közös el­
lenőrzést tartanak valamennyi nyomozókutya alkalmazási képes­
ségére vonatkozólag, évente kétszer pedig a védő és speciális
kutyák részére. A kiképzési gyakorlatok során a kutyavezetők
áltetteseket alkalmaznak, akik díjazása jelenleg 120 Zl. munka­
óránként. Az alkalmazás munkamegállapodás alapján történik,
amely egyidejűleg garantálja a véletlen balesetek elleni biztosí­
tást is.
Köszönet a Magyar Népköztársaság Belügyminisztérium Ku­
tyavezető-képző Iskola vezetésének a tanácskozás megszervezé­
séért és a lengyel rendőrség képviselőinek a meghívásáért. A
tanácskozás eredményeit biztosan felhasználjuk mindennapi szol­
gálati gyakorlatunkban.
Hivatalból a leginkább más államok büntető szerveinek ta­
pasztalatai és eredményei érdekelnek minket, többek között
- szolgálati kutyák alkalmazása a narkománia leküzdésében,
- kriminalisztikai odorológia.
Különösen fontos szagnyomok gyűjtése, tárolása, megőrzé­
se és felhasználása szolgálati kutyák bevetése céljából. Az
ugyanis a vélemény, hogy ennek a felderítési, sőt kriminalisz­
tikai eszköznek a további fejlődése és jövője többek között olyan
nyomok megállapításának és azonosításának fejlődésétől fog
függeni, amelyek hátrahagyását az elkövetők nem képesek el­
kerülni.

t
140
Dr. Bognár András r. őrnagy

A SZOLGÁLATI KUTYÁK SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE

AZ ORSZÁG KÖZBIZTONSÁGÁNAK FENNTARTÁSÁBAN

A közbiztonság szilárdítása, a bűnmegelőzés hatékonyságának

növelésére vonatkozó jogos társadalmi igény kielégítése megkö­
veteli a Magyar Népköztársaság rendőrségétől és valamennyi
szervétől a rendelkezésre álló erők-eszközök széleskörű igény-
bevételét, alkalmazását. Ennek érdekében felmértük az egyes
rendőri feladatok erőeszközigényeit. Ezzel összhangban sor ke­
rült a kutyás járőrszolgálat részletes vizsgálatára is. A régeb­
bi ellenőrzéseink és tapasztalataink is alátámasztották azt a
tényt, hogy a kutyás járőrszolgálat alkalmazása - különösen
a bűnügyileg fertőzöttebb területeken - hatékonyan képes köz­
reműködni a közbiztonság fenntartásában, a jogsértő cselekmé­
nyek megelőzésében. A kutya puszta jelenléte komoly hatást
vált ki a megelőzésben, a felderítésben, az utca rendjének és
biztonságának további erősítésében. Biztosítja az intézkedő
rendőr védelmét, növeli tekintélyét, biztonságérzetet kölcsönöz
a gyengébb fizikumú, egyedül intézkedő rendőrnek is.
Országos szinten mintegy 600 fő járőrkutya-vezető telje­
sít szolgálati kutyájával őr-járőrszolgálatot a Szolgálati Szabály­
zat előírásai szerint. A rendőr köteles szolgálata jogszerű tel­
jesítése során intézkedéseinek érvényt szerezni, ennek érdeké­
ben joga van - előzetes figyelmeztetés után - kényszerítő esz­
közök alkalmazására. A rendőr kényszerítő eszközként a szol­
gálati kutyát két okból alkalmazhatja, egyrészt biztonsági cél­
ból, másrészt az ellenszegülés leküzdése érdekében.
A szolgálatos rendőr a szolgálati kutyát a szituációnak
megfelelően az alábbiak szerint alkalmazhatja:
- pórázon, szájkosárral
- póráz nélkül, szájkosárral
- pórázon szájkosár nélkül
- póráz és szájkosár nélkül.
Pórázon szájkosárral és póráz nélkül szájkosárral a kutya
akkor alkalmazható, ha a Szabályzat szerint a legenyhébb kény­
szerítő eszköz, a testi kényszer alkalmazásának feltételei fenn­
állnak. A szájkosár nélkül való alkalmazás esetei, a közbizton­
ságra súlyosabb veszélyt jelentő magatartásformák megszünte­
tésére, igen sokrétűek. Azonban az alkalmazást minden esetben
141
meg kell előznie a figyelmeztetésnek, de ez is elmaradhat, ha
a késedelem veszéllyel jár.
Semmilyen körülmények között nem lehet kutyát alkalmaz­
ni:
- magatehetetlen öreggel,
- súlyos beteggel, rokkanttal,
- terhes nővel,
- és gyermekkel szemben.
A rendőr szolgálata során naponta köteles egy órát a ku­
tya képzésére, ápolására fordítani, szolgálatba csak képzett,
egészséges, ápolt és jó kondícióban lévő kutyával vezényelhető.
A járőrkutyák szerepe és jelentősége közbiztonsági szem­
pontból elsősorban a megelőzés területén jelentkezik. Konkrét
esetek teszik vitathatlanná, hogy a járőrkutyák közvetlenül és
közvetve egyaránt segítik a rendőri állomány bűnmegelőző mun­
káját. A kutya harckészségénél, erejénél és nem utolsó sorban
gyorsaságánál fogva hasznos segítőtársa is az intézkedő rend­
őrnek. Előfordult, hogy a járőrkutyával megerősített és hét­
végi házak környékén szolgálatot teljesítő járőr nem észlelte a
bokrok között megbúvó és betörő szerszámokkal felszerelt bű­
nözőt, de a kutya jelezte az idegen személy közelségét, jelen­
létét. Ezen jelzés alapján a járőr intézkedett, és így a gyanús
személy elfogásával, majd előállításával sikerült a bűncselek­
mény elkövetését megelőzni. Sok esetben az adott intézkedést
az egy fős járőr nem tudta volna eredményesen befejezni, ha
a járőrkutya nem nyújtott volna ehhez megfelelő segítséget.
Természetesen nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény
sem, hogy a járőrkutyák beállításával, és célszerű, hatékony
szolgálati vezénylésével enyhíthetek a rendőri létszámgondok
is. Olyan szolgálati helyre, ahova két fős rendőrjárőr vezény­
lése lenne indokolt, a kutyával megerősített járőr egyedül is
vezényelhető. Az így felszabadult létszám más területre, illetve
más szolgálati feladat végrehajtására vehető igénybe.
Tekintettel mindezekre, nem is meglepő számunkra, hogy
jelentősen nőtt a járőrkutyák iránti igény a körzeti megbízot­
tak részéről. A körzeti megbízottak egyre inkább felismerik azt
a tényt, hogy a jól képzett és folyamatosan munkában tartott
járőrkutya nélkülözhetetlen segítőtárs körzetünk közbiztonságának
fenntartásában. Találkoztunk már olyan esettel is, amikor a
körzeti megbízott távollétében a felesége alkalmazta eredménye­
sen a járőrkutyát egy igen súlyos kimenetelű esetben, veszé­
lyes, az élet kioltására is alkalmas eszközökkel felszerelt vere­
kedő csoporttal szemben.
A körzeti megbízottak a szolgálati kutyát rendszeresen
magukkal viszik szolgálati feladataikra, amennyiben a járőrözést
a lakott területen kívül kell végrehajtani. Ilyennek tekintjük
az erdőt, bokros, megbúvásra alkalmas, kevésbé lakott terü-

142
leteket, amikor a körzeti megbízott teljesen magára van utal­
va, mások segítségére nem számíthat, de a járőrkutya a po­
tenciális, konkrét segítség mellett fokozza biztonságérzetét
és határozottságát.
A járőrkutya-vezetőkkel szemben magas fokú követelményt
támaszt a szolgálat, havi rendszeres dotációval anyagilag is ér­
dekeltté vannak téve, hogy még nagyobb odaadással, lelkiis­
meretességgel foglalkozzanak a gondjaikra bízott kutyákkal.
Eredményesnek tekinthetjük a járőrkutyák igénybevételét
az elrejtőzött bűnözők felkutatásában, elfogásában, illetve az
elfogott személy szökésének megakadályozásában. Gyakorlati
tapasztalatok bizonyítják, hogy célszerű a járőrkutya alkalma­
zása a fegyveres bűnöző veszélytelenné tétele érdekében is, hi­
szen a fegyveres bűnözővel szembeni eljárás során a rendőr
vagy mások élete is közvetlen veszélyben forog.
Sikerrel és rendszeresen alkalmazzuk a járőrkutyákat a kü­
lönböző sport-, és kulturális rendezvények rendőri biztosításá­
ban is. Ilyen esetekben a kutya jelenléte megelőzi azt, hogy a
közönség fegyelmezetlen része a pályára beugráljon, az elzárt
területekre menjen, a részükre biztosított helyet elhagyja, vagy
más, a rendezvény menetét megbontó cselekményt kövessen el.
A járőrkutya alkalmazásának számunkra fokozott mértékben
jelentős területe a rendőr elleni támadás elhárítása. A jár őrku­
tya tekintélye és az általa kiváltott lélektani hatás ellenére is
előfordul, hogy az intézkedő rendőrt megtámadják, testi épsé­
gét veszélyeztetik. Ilyenkor a támadás gyors, eredményes elhá­
rítását a kutya kiválóan végrehajtja, és ezzel a súlyosabb kö­
vetkezményekkel is hárható fegyverhasználat elkerülhető. A járőr­
kutya eredményes alkalmazását biztosító példákat még hossza­
san sorolhatnánk, de valamennyi eset közös vonása az, hogy a
kiképzett járőrkutya-vezető a jól képzett és munkában tartott
kutyájával igen hatékonyan tudja szolgálni a közbiztonságot.
Általános tapasztalatunk az, hogy kutyával meg­
erősített, rendőrrel szemben elenyésző számban követnek
el hivatalos személy elleni erőszakot, és járőreink a bonyolult,
un. "nehéz" intézkedéseket is mindig eredményesen be tudják
fejezni.
A Magyar Népköztársaság Belügyminisztériuma jelentős
erőfeszítéseket tett és tesz annak érdekében, hogy minél na­
gyobb számú társadalmi segítőt vonjon be a közbiztonság vé­
delmébe. Jelentős társadalmi erőt képviselnek hazánkban az
önkéntes rendőri csoportok, amelyek sokszor hivatásos rendőr
nélkül önállóan teljesítenek szolgálatot. Az önkéntes rendőr a
saját tulajdonát képező, kiképzett - minőségi vizsgával ren­
delkező - kutyáját szolgálatba magával viheti, pórázon vezetve,
szájkosárral ellátva. Arra, hogy az önkéntes segítőnk a kutyát
mint kényszerítő eszközt alkalmazza, csak a hivatásos rendőr-

143
rel együtt teljesített szolgálat esetén, kizárólag a rendőr uta­
sítására kerülhet sor. Ettől eltérő esetekben a hatályos Bün­
tető Törvénykönyvünkben meghatározott jogos védelem, vagy
a végszükség törvényi tényállásban foglaltak szerint lehet el­
járni .
A kutyás önkéntes rendőrök elsősorban késő esti, illetve
éjszakai szolgálatot teljesítenek, rendszeresen ellenőrizve a bű­
nözők megbúvására alkalmas rejtekhelyeket, erdős, bokros te­
rületeket, a nem kellően kivilágított külterületi utcákat, a kü­
lönböző építkezések környékét. A kutyával rendelkező önkéntes
rendőri csoportok tagjainak képzettsége, szolgálatkészsége és
fegyelmezettsége kiemelkedő. A lakosság véleménye az ilyen tár­
sadalmi segítőinkről pozitív, mert jelentős bűnmegelőző, a sze­
mély- és vagyonbiztonságot védő szolgálatként fogja fel azok te­
vékenységét. Hazánkban a járőrkutyákkal és vezetőkkel szem­
bem magasfokú követelményeket támaszt a szolgálat. Ezért a
Belügyminisztérium vezetése több olyan fontos intézkedést hozott,
amelyek biztosítják a kutya alkalmazásának a hatékonyságát, meg­
könnyítik a kutyavezetők munkáját. Évről-évre jelentős össze­
geket biztosítunk a kutyák vásárlására, kiképzésére, majd a
rendőri szervek közötti elosztás után a célszerű és a szakmai
előírásoknak megfelelő elhelyezésre. A járőrkutya-vezetőket
anyagilag is érdekeltté tettük abban, hogy még nagyobb oda­
adással, lelkiismeretességgel foglalkozzanak a gondjaikra bíhzott
kutyákkal.
Ha felidézzük azokat az éveket, amikor a közbiztonsági ál­
lomány járőrkutyákkal való ellátása megkezdődött és az akkori
helyzetet összevetjük a jelenlegi eredményeinkkel, megállapítható,
hogy jelentősen előreléptünk. A járőrkutyaállomány jelenleg meny-
nyiségi és minőségi szintjének elérése nem volt könnyű feladat.
A jelentős anyagi ráfordítás mellett a járőrkutya-vezető állomány
gondolkodásmódjában is pozitív eredményt kellett elérni a szak­
embereknek és az ezzel a feladattal megbízott belügyi állomány­
nak is. Ez a törekvés sikerrel járt és ma már elmondhatjuk, hogy
a közbiztonsági állomány járőrkutyákkal való ellátása biztos ala­
pokon nyuszik, a szolgálati igényeket minden esetben maradék­
talanul ki tudjuk elégíteni.
t
a
t
r
[

.(

144
Emesz László r. százados

A SZOLGÁLATI KUTYÁK SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE

BUDAPEST KÖZBIZTONSÁGÁNAK FENNTARTÁSÁBAN

1973-ban a BRFK vezetése felismerte, hogy szükség van - a ke­

rületi rendőrkapitányságok kutyás állományának meghagyása mel­
lett - egy olyan kutyás alegységre, amely centralizált voltánál
fogva könnyen és gyorsan vezényelhető egyes szolgálati felada­
tok (így pl. rendezvénybiztosítások) végrehajtására. így alakult
meg a BRFK Készenléti Kutyás Szakasza. Később 1979-ben - a
közbiztonsági szolgálat fejlesztése során - a szakasz alosztály­
ként funkcionált, ahol már bekapcsolódtak a járőrszolgálatba is
a főváros közterületén.
Napjainkban alosztályunk a Közbiztonsági Parancsnokság
Járőrszolgálati Osztályának részét képezi. Osztályunk fővárosi
hatáskörrel, Budapest egész területén tevékenykedik rendkívül
változatos szolgálati formákban, ide tartoznak a gépkocsizó, Met­
ró-rendőrségi, Lovas-járőrszolgálati Alosztályok, valamint a Bel­
városi Női Közbiztonsági Alegység is. Alosztályunk nem tartozik a
nagy létszámú alegységek közé, de felépítésével egyedülálló az
országban. Ez az erő a főváros mindennapi közbiztonságának,
közrendjének fenntartásához renkívüli csekély - nem is az első
számú feladata -, de egységben fellépve egyes szolgálati fela­
datok végrehajtásában már jelentős a szerepük. Itt bizonyos
sport és kultúrális rendezvények rendőri bizosítására gondolunk,
ahol ma már elképzelhetetlen és nélkülözhetetlen a szolgálati ku­
tyák jelenléte. A jól képzett szolgálati kutya harckészsége, ereje,
rendkívül hatékony kényszerítő eszköz a közbiztonság fenntartá­
sában, a rendőri szolgálat alapvető funkciójában, a megelőzésben.
E preventív tevékenység hatékonyságát számszerűséggel nem le­
het kifejezni, de tapasztaltuk, hogy a szolgálati kutya jelenlé­
te nagy visszatartó erő, ugyanakkor a négylábú járőrtárs növeli
a rendőr biztonságérzetét is. Mindezeket figyelembevéve a ku­
tyás járőrök nagy hatékonysággal tudnak tevékenykedni olyan
rendezvények, események színhelyén, ahol nagyobb tömeg jele­
nik meg.
Ma már hazánkban is elszaporodott egyes labdarúgószurko­
ló körökben a garázda magatartás. Ezek a csoportok keresik a
rendbontás lehetőségét, békés szurkolókkal kötekednek, sok
esetben a mérkőzések után összeverekednek, botrányosan visel-

145
kednek, randalíroznak. Az ilyen - közbiztonságra és közrend­
re veszélyt jelentő - csoportosulások szétoszlatására kiválóan
alkalmazhatók a szolgálati járőrkutyák. Tapasztalataink szerint
a rendbontók nem várják be, hogy közvetlen kontaktusba ke­
rüljenek a kutyás rendőrökkel és szolgálati kutyáikkal, mihelyt
észreveszik őket, pillanatok alatt szétoszlanak, elszaladnak.
Néhány kutyás rendőrrel percek alatt helyre lehet állítani a
megbomlott közrendet.
Erre vonatkozóan személyes tapasztalatot az 1987. év tava­
szán a Népstadionban megrendezésre került Újpesti Dózsa - Fe-
rendváros labdarugó mérkőzés szolgáltatott. A mérkőzés befejez-
zése után a két szurkolótábor agresszív magja - mintegy három­
négyszáz fő - még a stadion területén belül összetalálkozott és
közülük néhányan összeverekedtek. A csoportosuláshoz legköze­
lebb tartózkodó tartalékból - első hullámként - három fő kutyás
járőrt vezényeltünk a verekedés megfékezésére. A helyszínre
siető kutyás rendőrök láttán azonnal megszűnt a verekedés, a
tömeg szétszaladt. Nemcsak a labdarugó mérkőzések színhelyein
verődhetnek össze a közrendre veszélyes, spontán csoportok.
A Magyarország - Görögország labdarugómérkőzés után például
a görög szurkolók a budapesti Atrium Hyatt szálló előtt gyűltek
össze, ahol a görög labdarugók voltak elszállásolva. A csapatuk
gyengébb szereplése miatt ’’felháborodott” görög szurkolók be
akartak jutni a szállóba, hogy a játékosokat felelősségre vonják.
Egyiküknek ez sikerült is, majd az egyik görög játékos sérel­
mére tettlegességre is sor került. A szállóhoz vezényelt gép­
kocsizó-járőrök a hangoskodó tömeget nem tudták szétoszlatni.
Ekkor a labdarugó-mérkőzés biztosításának parancsnoka a még
a népstadionban tartalékban lévő 8 fő kutyás rendőrt a szálló­
hoz vezényelte és utasította Őket a tömeg szétoszlatására. A
kutyások vonalban felsorakozva, majd megindulva percek alatt
kiürítették a szálló előtti teret, megszüntették a csoportosulást.
A Rendőrség Szolgálati Szabályzatának ide vonatkozó pont­
ja megengedi és lehetővé teszi, hogy a közbiztonságra és a köz­
rendre veszélyt jelentő csoportosulás szétoszlatsára a pórázon,
szájkosár nélküli kutya alkalmazását is. Azonban az említett két
eset során, sem az eddigiekben erre még nem került sor. Ennek
az az oka, hogy a tömeg jellegénél fogva nem vált szükségessé
erőszakosabb megoldás. E két példa is jól illusztrálja a szolgálati
kutya rendfenntartó szerepét, rendbontó csoportosulásokkal szem­
ben. Természetesen a kutyás rendőrök más feladatra is jól alkal­
mazhatók, mint például olyan területek lezárására, elszigetelésé­
re a tömegtől, amelyen rendőri szempontból nem kívánatos a nem
oda tartozók jelenléte. Kutyás rendőrök alkalmazása esetén keve­
sebb rendőrre van szükség.
A fővárosban az utóbbi időben jelentősen megnövekedtek
azok a rendezvények, mely biztosítása alosztályunk állományát

146
igénybe veszik. Rendőreinket határozott fellépéseik és intézke­
déseik alapján már szinte arcról ismeri a rendbontásra hajlamos
"törzsközönség”, legyen a helyszín futballmérkőzés, vagy rock­
koncert. Szem és fültanúja voltam a pusztavacsi békefesztivá­
lon, amikor Örkény vasútállomáson a vonatról leszálló és kutyá­
sainkat észrevevő csoport egyik tagja hangosan felkiáltott:
"Srácok! Itt vannak a pesti kutyások, itt nem lehet arénázni!"
Ez a részükre nyilvánvaló kudarc - hiszen közel sem a feszti­
vál békés jellege érdekelte őket, - számunkra a legnagyobb di­
cséret, elismerés.
1988. február 24-i értekezlet megállapította, hogy 1987-ben
az ismertté vált bűncselekmények száma a fővárosban tovább,
mintegy 6 %-kal emelkedett az 1986-os évhez képest. Ezen be­
lül a főváros rendjének, közbiztonságának egyik meghatározó
tényezője, az erőszakos garázda jellegű bűncselekmények 3,8 %-
kai növekedtek. Emelkedett a szándékos testi sértések, garáz­
daság és a rablások száma is. Lazult az állampolgári fegyelem,
csökkent az állampolgárok biztonság érzete.
Az előzőekben ismertetett események is alátámasztják azon
törekvéseink jogosságát, hogy fokozzuk jelenlétünket a közte­
rületen. Munkaidőalapunk jó részét a gépkocsizó-kutyás járőr­
szolgálat teszi ki.Ez a szolgálati forma azt jelenti, hogy a jár­
őrgépkocsiban szolgálati kutya is van elhelyezve. A járőrök a
BRFK Központi Ügyeletével közvetlen kapcsolatban vannak,
ahonnank az események helyszínére irányítják őket. Az ügyelet
szívesen küldi a kutyás járőr-kocsikat olyan színhelyekre, ahon­
nan erőszakos jellegű cselekményeket, garázdaságot, verekedést,
családi botrányt jelentettek. Járőreink a kutya segítségével, il­
letve jelenlétének köszönhetően minden esetben sikeresen feje­
zik be az intézkedést. Hivatalos személy elleni erőszakra, azaz
kutyás rendőr elleni támadásra 1985. óta nem került sor, járőre­
ink őrizetéből elfogott, vagy előállítandó személy még nem szö­
kött meg. E tények is bizonyítják, hogy a járőrkutya pszichés
hatása - megjelenésén keresztül - is bénítóan hat a jogellenes
cselekményt elkövető állampolgárokra.
Az elmúlt évek alatt több kutyás intézkedésre került sor
a járőrszolgálat során, - de egy esetet leszámítva - valamennyi
szájkosár alkalmazásával történt. Engedjék meg, hogy elmond­
jam ezt az egy esetet, ami számunkra is tanulságul szolgál.
Az egyik kerületi rendőrjárőr rádión segítséget kért a BRFK
Központi Ügyeletétől, mert egy italboltban garázdákodó személyt
nem tudták megfékezni. Amikor a segítséget kérték, a garázda
már megvalósította a hivatalos személy elleni erőszakot. A Köz­
ponti Ügyelet az esethez legközelebb lévő kutyás kocsit küldte.
A garázda állampolgár magatartása a szolgálati kutya láttán sem
változott meg, továbbra sem volt hajlandó az intézkedésnek alá­
vetni magát. A robosztus termetű férfi az intézkedést megkez­
147
dő rendőröket már többször megütötte. Ezt látva a kutyás rend­
őr, a törvényességnek megfelelően ráengedte a kutyát a garáz­
da személyre, sajnos szájkosárban. Az illető erejénél fogva ját­
szi könnyedséggel kapta el a kutyát, s dobta több méterrel ar­
rébb, szerencsére a kutya nem sérült meg. A kutya második
támadása - most már szájkosár nélkül - eredményes volt, a ga­
rázda azonnal megadta magát, mihelyt a kutya karjánál fogva
földre vitte.
Az esetnek az a tanulsága, hogy amennyiben a törvényes
feltételei megvannak a szájkosár nélküli kutya alkalmazásnak,
nem szabad megfosztani a kutyát támadó és egyben védekező
fegyverétől, a fogaitól. Rendőrünk védelmére csupán az hozha­
tó fel, hogy viszonylag rövid kutyás-rendőri szolgálata alatt
hasonló esettel sem ő, sem munkatársai nem találkoztak. Ezt az
esetet leszámítva az eddigiekben az ilyen agresszív személyek
már a kutya láttán, vagy a kutya szájkosárral történő támadása
után felhagytak mindennemű ellenállással. Példa van arra is,
hogy egy szolgálati kutya szájkosárban 4 fő menekülő gépkocsi-
-feltörőt is megállított és mire a rendőrök odaértek a bűnözők
magasra emelt kézzel várták őket.
Ezekkel a példákkal a szolgálati kutya, mint kényszerítő
eszköz hatékonyságát kívántam bemutatni. Annak örülhetünk,
hogy kutyaalkalmazásra igen ritkán kerül sor, mivel az emberek
döntő többsége az intézkedések során tiszteli, félti a kutyákat.
A szolgálati kutyák tekintélyét nagyszerűen lehet kamatoz­
tatni cigány bűnözők ellen. A cigány lakosság jelentős rétege
az üzletelést, gagyizást, a lopást, a rablást, az üzérkedést és
a valutázást tekinti megélhetési forrásának. A cigány-bűnözők
rendkívül agresszívak, nagyon sokszor brutálisak. Fellépésük
annál is inkább félelemkeltő, mert ezen üzelmeiket szervezetten,
csoportosan folytatják. Sok esetben az egyenruhát sem tekintik
visszatartó erőnek, de ugyanakkor rendkívül félnek a kutyák­
tól. Ezt felismerve sok esetben kérik fel alosztályunkat a bűn­
üldöző szervek egyes intézkedéseik, akcióik biztosítására.
Gépkocsizó-kutyás járőr szolgálatot elsősorban a főváros pe­
remkerületeiben teljesítünk, ahol a terep és beépítettség! viszo­
nyok jó lehetőségeket biztosítanak a bűnelkövetőknek ahhoz, hogy
különböző rejtekhelyek kiépítésével, kihasználásával kivonják ma­
gukat a rendőrség körözési tevékenysége alól. Alosztályunk be­
osztottai már sok búvóhelyet ismernek, ezek felderítése folyama­
tos. Az erre a feladatra is kiképzett szolgálati kutya kifinomult
érzékszerveivel hasznos partnere rendőreinknek. Mint már emlí­
tettem, az emberek nagyrésze tart a kutyáktól, de mi ezt nem
szeretnénk betáplálni, illetve erősíteni a törvényt és jogszabályt
tisztelő állampolgárok tudatába. Tőlünk, illetve kutyáinktól csak
azok féljenek, akik nem tisztelik törvényeinket. Célunk a la­
kossággal a megfelelő jó kapcsolat kiépítése, ezért is teljesítjük

148
örömmel a különböző társadalmi szervek, intézmények felkéré­
sét szolgálati kutyabemutatók megtartására.
A budapesti kutyás-szolgálat területén még sok a tenniva­
ló. Ezek közül a legfontosabbak a járőrkutya állomány minősé­
gi növelése, a kiképzés továbbfejlesztése. Alosztályunk létszá­
ma a különböző rendezvények egyidejűsége miatt sokszor kevés­
nek bizonyul. Személyi állományunk leterheltsége egyes idősza­
kokban már túllép az elviselhetőségen. Nem ritka a 14-16 órás
napi szolgálat. Ugyanakkor a kerületi kutyás szolgálat decent­
ralizáltságánál fogva nehézkesen vonható össze biztosítási fe­
ladatok végrehajtására, ezért megítélésem szerint a fővárosi
kutyás szolgálatot tovább kell centralizálni.
Megfontolás tárgyát képezi, hogy a kerületi kutyás jár­
őrök bevonásra kerüljenek alosztályunk keretébe. Ezzel a mobi­
lizált kutyás erővel óriási mértékben megnőne a fővárosi kutyás-
-szolgálat hatékonysága. Mindezek ellenére kijelenthetem, hogy
kutyás szolgálatunk ma már szerves és megbízható részét ké­
pezi a közbiztonsági szakterületnek.

149
Tamás Gábor ny. r. alezredes
szaktanácsadó

A SHELL-INTERAC ÜZEMANYAGTÖLTŐ ÁLLOMÁSOK

VÉDELMÉRE RENDSZERESÍTETT VÉDŐKUTYÁK
ALKALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI

Elöljáróban szeretnék szólni azokról a körülményekről, amelyek

vállalatunknál indokolttá tették a védőkutyák alkalmazását
' Ismeretes, hogy hazánkban a bűnözés az utóbbi években
eddig még soha nem tapasztalt gyorsütemű növekedést mutat.
A bűnözés egyre gyorsuló növekedése már önmagában is ag­
gasztó jelenség. Ezen túlmenően a bűnözés szerkezetében, kí­
sérő jelenségeiben számos kedvezőtlen tendencia fedezhető fel.
Ilyenek a legnagyobb veszélyességű bűncselekmények (pl. az
élet és testi épség elleni támadás, a rablás), az állampolgáro­
kat különösen irritáló vandál, erőszakos bűntettek. De ide tar­
toznak a népgazdaság vadhajtásaként jelentkező gazdasági és
tulajdon elleni bűncselekmények is, melyek egyre gyakrabban
irányulnak a benzintöltő állomások ellen is. Ismereteink szer-
rint a benzinkutak nem csak hazánkban, hanem világszerte a
bűnözők érdeklődésének középpontjában állnak. Az okok érthe­
tőek. A városokban működő benzinkutak - egy kis rész kivé­
telével - az országutak mellé, éjszaka viszonylag kisebb for­
galom mellett is jelentős összegek halmazodnak fel a kasszában.
A benzinkutaknál - elsősorban az éjszakai műszakban - az ÁFOR
kutaknál egy, a Shell kutaknál két kútkezelő dolgozott. A csak
egy fő alkalmazása gazdaságilag indokolt, vagyonvédelmi és biz­
tonsági szempontból viszont már kevésbé célszerű. A kútkezelő
tehát éjjel teljesen magára van utalva, mások segítségére kevés­
bé számíthat. Ezt a tényt különösen ki kell emelni, mert az eset­
leges támadó személlyel szembeni védelem során a kutas közvetlen
veszélyben forog.
Tudjuk, hogy a mai gazdasági körülmények között egyik
vállalat sincs kedvező helyzetben, de itt mégis jelentős érték­
ről és adott esetben emberekről van szó. Az állomások bizton­
ságához ezért különösen fontos vállalati, népgazdasági érdek
fűződik. Ebből következik, hogy a biztonság megvalósulása el­
sődleges fontossággal bír.
A Legfőbb Ügyészség a közelmúltban foglalkozott a benzin­
kutak biztonságával. Abban, hogy a téma napirendre került, köz­
rejátszott az ÁFOR töltőállomások elleni támadások, brutális bűn­
tettek elkövetésének megnövekedett veszélye is. A benzinkutak

150
ellen a "töltőállomás területén" az utóbbi tíz esztendőben 250
bűncselekményt követtek el, vagy kíséreltek meg. Ezen belül
egy emberölést, 9 rablást és 150 betöréses lopást állapított
meg a Legfőbb Ügyészség nyomozásfelügyeleti főosztálya.
A tanulságok megvitatására az Ügyészség országos bűn­
üldözési értekezletet hívott össze. Rendőrök, ügyészek mellett
ezen részt vettek az Állami Biztosító és az ÄFOR képviselői is.
A megtörtént esetek közös vonásai révén ugyanis a szálak ezek­
nek a vállalatoknak, szervezeteknek a központjaihoz vezettek.
Már ami a hatékonyabb megelőzés hiányát illeti. Az Ügyészség
a cselekmények értékelése, elemzése alapján felhívta a vállala­
tok figyelmét arra, hogy többet kell tenniük a megelőzésért,
mert az anyagi kár növekvő összege és a bűncselekmények
durván erőszakos volta mind veszélyesebbé, riasztóbbá teszi
ezeket.
A nyomozás rendszerint feltárja a bűncselekményt elősegí­
tő okokat, körülményeket, ám ezeket az érintettek nem küszö­
bölik ki. így a kutak egy része időről időre rablótámadások
prédájává válhat, hiszen az ÁFOR töltőállomásokon éjjel is üze­
melő kutaknál - amellett, hogy egy ember volt szolgálatban -
ünnepnapokon és az esti órákban nem mindig szállították el a
bevételt. Nem volt megfelelő a riasztó berendezés sem. A töltő-
állomások fedett terepen épített üvegfalú, fémvázas épületek,
a kútkezelők minden lépését megfigyelheti, aki akarja. A meg­
előzés a sértett, károsult teendője, felelőssége.
Az Interag Rt. közel 19 éve üzemeltet benzintöltő állomáso­
kat Magyarországon. Jelenleg már 44 Shell benzintöltő állomás
működik az ország területén. Ez csak kis hányada az ÁFOR 406
töltőállomásának. Közismert, hogy a benzintöltő állomásokra a
nagyfokú "veszélyérzékenység" jellemző, ezért a biztonság meg­
valósulása egyértelműen szabályozott rendet és szigorú ellenőr­
zést követel. Alapvető feladatnak tekintjük: az állomások állan­
dó és folyamatos őrzését, biztonságát, hiszen a legkisebb laza­
ság beláthatatlanul súlyos következményekkel járhat. A vállalat
vezetése ezekre figyelemmel évekkel ezelőtt riasztó berendezések­
kel szerelte fel az állomásokat, melyeket ez évben a jelenleg leg­
korszerűbb elektronikus veszélyjelző készülékek telepítésével vál­
tott fel.
Utasítás rendelkezik arról is, hogy a bevételt a kútkezelők
egy bizonyos összeg után nem tarthatják maguknál, hanem a pán­
célszekrényben kell elhelyezniük. A páncélkulcsok kezelését, a
pénzszámlálást és zsákolást is szabályoztuk. Hitelkártyával tör­
ténő fizetéssel is csökkentettük a pénz felhalmozódását. A Ma­
gyar Posta a bevételt nem csak a munkanapokon, hanem a mun­
kaszüneti napokon is folyamatosan elszállítja állomásainkról.
Az intézkedések sorába tartozik, hogy tapasztalt nyugdíjas

151
rendőrtisztekből álló tanácsadói csoportot hoztunk létre. Ez­
zel jelentősen megnöveltük mind a nappali, mind az éjszakai el­
lenőrzések számát, ami a fkozott megelőzés érdekében történt.
A rendőrséggel kialakított jó kapcsolat alapján a rendőr-járőrök
gyakran - főleg az éjszakai órákban - megjelennek az állomások
környékén. Állomásainkon a kútkezelők saját kezdeményezésük
alapján már több mint egy évtizede tartanak kutyákat. Ezek kép­
zetlen kutyák voltak, de így is nagymértékben hozzájárultak a
cselekmények megelőzéséhez, a bánözők távoltartásához. Az egyé­
ni feladatokat vezérigazgatói utasítások szabályozzák (Kutasok
Kézikönyve, stb.), amelyek pontosan előírják, hogy a kutasok­
nak mikor, mit, hogyan kell tenni. Kútkezelőink tudják, hogy
szolgálatban a fegyelemsértés, az utasítások megszegése - pl.
elalvas - azonnali elbocsátással jár. De tudják azt is, hogy a
szigorúnak tűnő intézkedések az ő érdekükben történnek.
A vállalatnál bevezetett intézkedések és a fokozott ellenőr­
zés hozzájárult a vállalaton belüli irányítási, szervezési, infor­
mációs rendszerek hatékonyabb máködéséhez, a belső rend és
a fegyelem megszilárdulásához, továbbá a kutyák jelenléte az
éberség fokozásához, a dolgozók életének, a társadalmi tulajdon
védelmének szilárdításához. Mindezek az illetékes szakemberek
szerint nagyon hatékonyan segítik a Shell benzinkutak védelmét
a közvéleményt is rendkívül felháborító, durva bűncselekmények
megelőzését.
Mély megdöbbenést keltett az elmúlt év szeptemberében a
debreceni rablógyilkosság, melynek áldozata az ÄFOR egyik 28
éves kútkezelője volt. A rablógyilkos 173.000 Ft-ot vitt magá­
val. A rendőrség három hét alatt elfogta a rablógyilkost. Ezt
követően a közelmúltban egy dunántúli ÁFOR kútnál a kutast
megkötözték és a bevételt elrabolták.
Megelőzhető lett volna-e a gyilkosság? Feltételezhetően igen,
ha a biztonság alapfeltételei elégségesek lettek volna, ha példá­
ul éjszaka két kútkezelő van szolgálatban, és ha riasztó beren­
dezés és kutya is vigyázza az állomást. A felháborító cselekmé­
nyeket értékelve vállalatunk vezetése újabb intézkedéseket tett
a biztonság fokozására.
Először felvetődött, hogy a kutasoknak védelmük fokozása
érdekében biztosítsunk önvédelmi eszközöket. Mivel ez számos
visszaélésre adhat alkalmat, ezt az ötletet elvetették, és a vé­
dő kutyák számának emelése mellett döntöttünk. A régi kutyák
meghagyása mellett 1987. decembere óta a BM közreműködésével
18 db - most már - kiképzett németjuhász védőkutyát állítottunk
szolgálatba a leginkább veszélyeztetetett állomásainkon.
Tudjuk, hogy az őrzéstechnikai berendezésekkel nem lehe­
tünk teljességgel elégedettek, mert ezek a berendezések meg-
hibásodhatnak. Közismert az is, hogy a bűnöző kevésbé tart a
technikai eszközöktől. Ezért is tartottuk indokoltnak a technikát
őrkutyákkal kiegészíteni.
152
 Vállalatunk vezetése feladatának tartja, hogy dolgozói a
veszélyes munkahelyen még nagyobb biztonságban érezzék ma­
gukat. Bár a benzinkutak veszélye nem elsősorban a kutyák
által elhárítható fenyegetettségben rejlik. (Kutatásaink jobban
tartanak a szikrától, benzintűztől, robbanástól.)
A kutya feladata, hogy megvédje gazdáját, az illetéktele­
nül behatoló személyt megállítsa, esetleg ártalmatlanná tegye.
Megállapítható, hogy a kutya jelenléte érezhetően növelte a kút­
kezelők biztonságérzetét. Bíznak abban, hogy adott esetben tá­
mogatja fellépésük határozottságát is.
Megbizonyosodhattunk arról is, hogy az őrzés-védelmi rend­
szerhez szervesen kapcsolódó őrkutya hatékony őrzési elem, meg­
előző hatása pedig minden más eszköznél erősebb. A kutya psz-
ta jelenléte, hangja, mozgása lélektanilag olyan jelentős vissza­
tartó erőt képvisel, amely mással nem helyettesíthető. Azt hiszem,
hogy ennek a megelőző hatásnak könyvelhetjük el, hogy a ku­
tyákat eddig éles helyzetben még nem kellett alkalmazni. A sár­
ga kagyló embléma alatt működő Shell benzintöltő állomásokat az
utóbbi tíz esztendőben senki sem kísérelte meg kirabolni. A ku­
tyák szerepének ez az egyik legkézenfekvőbb tapasztalata. El­
bizakodottságról azonban szó sincs, sőt, a biztonság további fo­
kozását tartjuk fontosnak.
Az őrkutyáknak jelentős szerepük van a megelőzésben, az
esetleges támadások elháríásában. Mindezek mellett azonban tud­
ni kell azt is, ogy a kutya elsősorban önálló élőlény, és csak
azután önvédelmi eszköz. Mint élőlény: igényes, mint eszköz: ve­
szélyes. Ezért kutatásainkat arra figyelmeztetjük, hogy nem sza­
bad a kutyát felelőtlenül kezelni és alkalmazni. A kutya a meg­
felelő ellátás mellett igényli az állandó foglalkozást, a vele való
törődést is.
A képzett őrkutyák szolgálatba állítása terén szerzett tapasz­
talat azt is mutatja, hogy a vállalatnak a kutyák beállítására vo­
natkozó döntését mind az állomások dolgozói, mind a közvélemény
elfogadta, nagyon pozitívnak értékeli. Elsősorban a külterülete­
ken lévő állomások dolgozói hangsúlyozzák, hogy az őrzésvéde­
lem biztonsága szempontjából az őrkutyákat sokkal többre érté­
kelik, mint a riazstó rendszert, nagyobb biztonságban érzik ma­
gukat az éjszakai szolgálatban.
A szolgálati kutyák alkalmazásának jelentőségéről, helyzeté­
nek megítéléséről azonban egyesek részéről ellenérzés is megnyil­
vánul. Hozzájárul ehhez az is, hogy ez pénzbe kerül, hogy a ku­
tyát el kell látni, a kutyával való törődés munkával jár, meg az
is, hogy állomásainkat még nem érte veszélyes külső támadás.
Mindezek mellett az állomások dolgozóinak többsége jelentőségé­
nek megfelelő gondossággal, felelősséggel kezeli a kutyákat.
Ez évtől központi szabályozás rendelkezik a kutyák tartására

153
vonatkozóan. A szabályokból néhányat:
- kutyát csak azokon az állomásokon lehet tartani, ahol a dol­
gozók önként vállalják ellátását, gondozását;
- a kutyát nappal a kijelölt pihenőhelyen (kifutóban) kell tar­
tani;
- szolgálata sötétedéskor kezdődik és reggelig tart;
- a szolgálat a személy- és vagyonvédelmi szempontból legfon­
tosabb helyiség őrzését jelenti.
Évente egy alkalommal a kutyák részére a BM tanintézetben
teljesítmény felmérést szervezünk. Helyi továbbképzésüket a te­
rületi kutyakiképző iskolákkal szervezzük meg.
Összegezve: úgy ítéljük meg, hogy a kutyákra fordított befek­
tetés megtérül, még akkor is, ha számokban nem mérhetők ezek
az eredmények. Hiszen elég egyetlen életmentés, vagy egy rab­
lóval szemben netán milliós érték megmentése, és máris megérte.
Dolgozóink védelme, a nagy vagyon gondos gazdaként! ke­
zelése, megóvása a továbbiakban is komoly felelősséget követel
vállalatunk vezetésétől és bármilyen posztot betöltő dolgozójától
egyaránt.

154
DR. Horváth Ernő tart. határőr főhadnagy, állatorvos

A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZOLGÁLATI KUTYÁINAK

BRUCELLA, LEPTOSPIRA ÉS TOXOPLASMA
FERTŐZÖTTSÉGÉNEK HELYZETE

Egy 1981-ben Szekszárdon tartott zoonózis konferencián a bru-

cellósissal, mint zoonózissal kapcsolatban felmerült, hogy a ku­
tya brucellózisát Magyarországon nem diagnosztizálták és egyál­
talán az sem volt biztos, hogy ez a betegség Magyarországon
előfordul-e, vagy sem.
Ezt követően került sor a szolgálati kutyák és a Belügy­
minisztérium által folyamatosan megvételre kerülő kutyák rend­
szeres vérvételére 1982. júliusától 1985. februárjáig.
A szerológiai vizsgálatokat minden vérmintából Brucella
canisra, különböző Leptospira fajokra és a Toxoplasma gondiire
az Országos Állategészségügyi Intézetben (Budapest) végezték.

A kutyák brucellósisa
A kutya brucellósisa vetéléssel, kölykezési problémákkal,
nyirokcsomó gyulladással, heresorvadással és sterilitással járó
fertőző megbetegedés, amelyet a brucella canis okoz. A Brucel­
la canis természetes gazdája a kutya. Minden kutyafajta egyfor­
mán fogékony a betegség iránt. A háziasított állatok - úgy tű­
nik - magasfokú természetes rezisztenciával rendelkeznek. A
macska - kevés számú kísérleti adat alapján - mérsékelten fo­
gékonynak tűnik. Vörös rókákban 4-5 héttel az orális fertőzés
után bacteriaemia alakult ki.
1970-ben humán fertőzést írtak le, egy fertőzött családban
tartott kutyától. A fertőződés elsősorban a fertőzött kutyával,
vetélt magzatokkal magzatvízzel, vizelettel való érintkezés, il­
letve az esettel fertőzött tárgyak útján történik.
Intrauterin és nemi úton történő fertőzést is leírtak. A kö­
tőhártyán keresztül történő fertőzést is leírták, ezért az aero-
solos fertőzés lehetősége is fennáll. Irodalmi adatok alapján a
kutya brucellósisának - a zoonósison kívüli legnagyobb kártéte­
le - a sikertelen párzások igen magas aránya a fertőzött tenyé­
szetekben. Ennek következtében az egy szukától egy év alatt
elválasztott kölykök száma 6-ról 1-2-re csökkenhet. Az átlag
alomszám a nem fertőzött tenyészetekkel összehasonlítva nem csők
ken szignifikánsan.

155
 Védekezés

A fertőzött kenelekben első a kórokozó elpusztítása és

az újrafertőződés megakadályozása. A havonként elvégzett sze-
rológiai és bakterológiai vizsgálat (véresagaron brucella izolá­
lás) által pozitívnak bizonyult egyedeket el kell távolítani a
tenyészetből.
Ahol a kutya brucellózisa előfordul, új kutyát mentes te­
nyészetbe vinni csak 1 hónapos karantén és közben kétszer el­
végzett negatív eredményű vérvizsgálat után szabad.

A vizsgálatok eredményeinek összegzése

A vizsgálatok 1982. júliusától 1985. februárjáig 15 eset­

ben összesen 1053 vérmintából történtek. Az 1053 vérminta
Brucella canisra történő vizsgálata - csőagglutinatiós próbá­
ban - negatív eredményre vezetett.
Az állományban kutyabrucellózisra utaló klinikai tünetek,
illetve az elhullott állatok kórboncolása során erre utaló kór­
bonctani elváltozások nem voltak. Tudomásunk szerint a kutya
brucellózisát Magyarországon azóta sem diagnosztizálták. Az
elvégzett vizsgálatok szinte egy - előre nem megtervezett -
reprezentatív felméréssel érnek fel, hiszen a vizsgált kutyák
egy része (a vásárolt kutyák) az ország egész területéről
érkeztek, a tanfolyamokra vezényelt határőrkutyák pedig a
határszéli megyéket "reprezentálták".
Az 1053 vérminta nem 1053 kutyát takar, mert egy ku­
tya vérmintája esetleg több különböző időpontban is vizsgálat­
ra került pl.: vásárlás után és később tanfolyamra vezénylés­
kor. A vizsgálatok megkezdése előtt felmerült, hogy vérmintá­
kat Leptospirosis (elsősorban Leptospira canis és intero haemorr­
hagiae és Toxoplasmóis elleni ellenanyagok jelenlétére is cél­
szerű lenne megvizsgálni.
Az Országos Állategészségügyi Intézet vállalta az összes
vizsgálat elvégzését. 17 esetben (2,4 %) mutattak ki szerológiai
pozi tivitást különböző Leptospira fajokra.

Leptospira canicola 10 esetben

Leptospira icterohaemorrhagiae 4 esetben
Leptospira hyos 2 esetben
Leptospira pomona 3 esetben.

A vérminta 2 különböző Leptospira fajra is pozitivitást

mutatott. Ez a vizsgálati eredmény rendkívül meglepett minket,
hiszen az állományban lévő kutyáinkat minden évben olyan -
import - vakcinával oltottuk, amely a Leptospira canicola és
icterohaemorrhagiae baktériumokat elölt állapotban tartalmazta.
156
Az ilyen vakcinával végzett oltás után 2-8 héttel végzett vér-
vizsgálattal a szeropozitivitás csak igen csekély arányban volt
mérhető.
A Toxoplasma gondii kimutatására irányuló szerológiai
vizsgálatok során szeropozitivitás 34 esetben (4,8 %), kétes
reakció egy esetben volt kimutatható.

Megbeszélés

A kutya brucellósisának kimutatására irányuló vizsgálatok

negatív eredményei szükségtelenné teszik a rendszeres ellenőr­
zést, a megbetegedés humán vonatkozásai indokolják a szúró­
próbaszerű ellenőrzéseket. A leptospira fertőzöttség kimutatá­
sára irányuló vizsgálataink csak a szerológiai pozitivitás felmé­
résére vonatkoztak és nem terjedtek ki a cellularis immunitás
vizsgálatára.
A Magyarországon kereskedelmi forgalomban lévő vakci­
nák laptospira komponensei (canicola, icterohaemorrhagiae) ál­
tal kiváltott immunválasz, a frissen oltott egyedek vérmintái­
ban sem mutatott - általunk elvárt - szerológiai pozitivitást.
A Toxoplasma gondii fertőzöttség e vizsgálatok szerinti 4,8 %-os
fennállása nem megnyugtató, ezért a vizsgálatok további foly­
tatása indokolt.
A vizsgált időszakban a kutyákkal foglalkozó személyek
közül klinikai tünetekben megnyilvánuló leptospirózisben és
toxoplasmózisban senki sem betegedett meg.

157
Dr. Sági László ny. hőr. alezredes,
az állatorvos tudományok kandidátusa

A BELÜGYI SZERVEK KUTYAUTÁNPÓTLÁSÁNAK HELYZETE

AZ UTÓBBI KÉT ÉVTIZEDBEN

A kutya a fegyveres testületeknél a technikai fejlettség mai

állapotában is fontos szerepet tölt be. Szinte pótolhatatlan fel­
adatot lát el a személyek és az objektumok védelmében, a bűn­
üldözésben, a határőrizetben, a robbanóanyagok, a hullák, a
kábítószer keresésben, a személyek és tárgyak azonosításában,
továbbá még ma is pótolhatatlan segítői az embernek számta­
lan más területen, pl. vak vezetés, gázkeresés, vegyianyagok
felkutatása, stb. Emellett évről-évre növekszik a kedvtelésből
tartott kutyák száma is.
Hazánkban az utóbbi 20 esztendőben a kutyák száma je­
lentősen emelkedett. A szép küllemű ún. kiállítási egyedek és
a "nemes" származású kutyák tenyésztése miatt a rokon és a
beltenyésztés nagyon elterjedt. Emiatt bizonyos betegségek és
a genetikai rendellenességek, a különböző sérvek, továbbá a
csípőizületi dysplasia is előtérbe került.
A munkakutyák a rájuk bízott feladatokat csak kifogásta­
lan egészségi állapotban tudják maradéktalanul ellátni. Az el­
múlt évtizedben a fegyveres testületek szolgálati kutyáin mind
gyakoribbá vált a csökkent munkaképesség, a többnyire gyors
fáradékonyság és enyhébb-súlyosabb sántaság miatti korai se­
lejtezés. Ez az állapot már veszélyezteti a szolgálati kutyák mi­
nőségi és kiképzett munkakutyák hosszabb ideig történő alkal­
mazását is. Hazánkban a csípőizületi diszplázia a 60-as évekig
nem hívta fel magára a figyelmet. A betegség felismerése már
abban az időben szükséges,amikor még a kiképzésükre nem
fordítottak nagy energiát. A kiképzéssel és tartással kapcsola­
tos anyagi ráfordításnak a népgazdaságot érintő kihatásai is
vannak.
Vizsgálataim során az az alapvető cél vezérelt, hogy a
munkára alkalmazott kutyákat a kitűzött feladatok ellátására a
legmesszebbmenőkig alkalmassá tegyük.
A hazai német juhász állományban a veleszületett csípőizü­
leti dysplasia terheltség évről-évre emelkedő tendenciát mutat.
Ezt a tényt látszanak igazolni az utóbbi 18 év vásárlási adatai:
 О:
и fíf
и
N С000^О5СЛ^00СО1-^ОС000-<105СЛ>£».С0С0Ь-‘
(D ¡r
СЯ
(D
3
sHsEsS-sIsÉÜÜsisg
ел
-о
О
со
Ifi I 1

00 ш
о coooocoojoo^^^cDaias^jbocncnoowto
СП оосоо5со-оо5ьс^ооиссоооо5соо5оо>(ьоо
Ф П•
со со {а
*1
i
со со со со со со со со со со Н-* м I-* I—1 со со 05 05 05
>. со со со hC со ~0 Н-* ь-* hPx со «о со ел со
05 со 05 со со со 05 00 о -о со со 00 hC 00 со о\°
ь-1 о •о

СО
СО
о i ^ ^ Ь—*■ OObPi.COCOtOtOI—^1—^ I S>£
оо~оо5оо^^о5слсосоооо5оо1-коооо1-*ооо5
Cű^q^COUl-q-OOOCOCO^COOSI-^b^COOOCn-O
'll
05 05 05 05 05 05 05~q-o~qooooooooo505cncococo
00
-ооо5сл-осоооооо5сл-ослсосоо^оооосл
CO
^^oooooo^wocopmwotooooow <*°
00

I 3 IЯ j?
СП
о WCn05COOtOWOH«qwW«^05COCOMO(ft>
lili
ÍD4 1

CO НРНИНН[ОИНЮИ(С1ЮМИИН
о ^Ф^ОСО<]О^ОСПСОСО(ХСЛ<]^СОСО<1
ООИФСЛСОСОИОО^СООФНСП^^ОНСО
ИСОООФСОСЛООСЛОООФФЮФОСОСОО^ о\°
 A táblázat szembetűnően érzékelteti, hogy jelentősen rom­
lik az ország német juhászkutya állománya. 1971. április - 1989.
augusztus közötti időszakban 5709 kutya került előzetes átvé­
telre, illetve röntgen vizsgálatra, melyből összesen 1805 egyed,
azaz 31,61 % látszott csípőizületi dysplasiától mentesnek, 3904
egyed, azaz 68,31 % pedig csípőizületi dysplasia valamelyik fo­
kozatával terhelt, melyből 1150 egyed szolgálati feladatok ellá­
tására alkalmatlannak minősült, döntő mértékben súlyos, vagy
közepes fokozatú dysplasia miatt, valamint elenyésző mértékben
fogáskészség hiánya (fogtörés), sérv, szem- fülbetegség, stb.
miatt. így a vásárlás utáni röntgen szűrővizsgálat, a jelenlegi
átvételi árakat figyelembe véve, mintegy 16 millió Ft kifizetését
tette szükségtelenné a BM részére. A táblázaton feltüntetett
kutyák adatai nem tükrözik híven az ország német juhászkutya
állományára vonatkozó csípőizületi dysplasia előfordulási arányát,
mert a vizsgálatra, illetve eladásra felvezetett kutyákat a rönt-
genezés előtt megtekintéssel már előzetesen elbíráltuk és a fel­
tűnő tüneteket mutató egyedeket a röntgen vizsgálatból kizár­
tuk. A táblázat adatai között ezért több száz, vagy ezer szin­
te biztosan dysplasiás kutya nem szerepel. Figyelmet érdemel,
hogy a csípőizületi dysplasiás kutyák aránya évenként emelkedő
tendenciát mutat. Míg 1971-ben a vásárlásra felvezetett kutyák
között 35 % volt dysplasiás, 1980-ban több, mint 87 %. Azóta
évenként enyhe csökkenés tapasztalható ugyan, de most is 68 %
felett van. Ez részben azzal is magyarázható, hogy a vásárlás
alkalmával magasabb árat fizet a BM azért a kutyáért, amelyet
a tenyésztő (eladó) már meghatározott munka elvégzésére be­
gyakoroltatott .
A kutyával történt több trenírozás a dysplaziás Ízületben
gyulladást, majd másodlagos elváltozást, csontosodó gyulladást
(arthrosist) eredményez.
A vizsgált csípőizületi dysplaziás esetek azt bizonyítják,
hogy az izületi porc degenerációja különböző mértékű lehet.
Szerintem a porc bántalmát nemcsak az öregedéssel kapcsolatos
víztartalom és rugalmasság csökkenés, hanem a tartósan érvé­
nyesülő mikrotraumák indítják meg. Ezek a mikrotraumák a dys­
plasia fokától, a munka tartósságától és intenzitásától függően
érik az Ízületet, mivel a csontok statikai viszonyai is megvál­
toztak. Az elváltozott ízületben a combcsont feje és az acetabu­
lum, valamint az izületi tok eltér a normálistól, illetve az egész­
séges Ízület azonos alkotó szöveteitől. Az ízületben észlelhető
rendellenes mozgás ezzel megyaráz ható.
A mechanikai behatás miatt megnyúlt és fibrilárris szakadá­
sokkal terhelt izületi tokról a mechanikai izgalmak a tapadási
csontfelületekre is áttevődnek és ott is reaktív . folyamat jön
létre, amely csontszaporulattal jár.

160
 Az arthrosis először nem ott válik láthatóvá, ahol a foko­
zott nyomás érvényesül, hanem ott, ahol rendellenesen nagy hú-
2Ó»erő érvényesül. Ilyen húzóerő érvényesül már az enyhe disz-
plázia esetében is, ott azonban nem számottevő az alkotóelemek
eltérése, ezért ezekben az esetekben súlyosabb arthrosis kiala­
kulása ritkább. A súlyos diszplázia eseteiben már korábban
létrejöhet arthrosis, különösen, ha a mechanikai igénybevétel
fokozott. Találkoztam 8 hónapos kutyán is jól kialakult arthro-
sissal. Természetesen a közepes, méginkább a súlyos diszplázia
a kutya korának előrehaladtával mind gyakrabban kialakul az-
arthrosis, ha az állat intenzív munkának van kitéve. Gyakori
eset, hogy a viszonylag szabályosnak tűnő Ízületek porca az
izületi tok tapadási helyén már jelentős csontosodás észlelhető.
Az ilyen Ízületekről készített röntgen felvételeken az arthrosis
határozottan megállapítható. Ezek azt bizonyítják, hogy az arth-
rosisos jelenségek a legtöbb esetben az Ízületek széli részén
alakulnak ki szembetűnően, és fokozatosan centripetálisan halad­
nak az Ízületek belsejébe.
Az állatok időnként súlyosabb sántasága ezzel a fájdalommal
hozható összefüggésbe. A határőrség állományából 753 kutya ese­
tében készítettem ismételten röntgenfelvételt. Ezek közül 256
tűnt egészségesnek, amelyeknél az 5 éves munkában tartás
után sem alakult ki arthrosis a csipőizületben. 497 egyednél
állapítottam meg a diszplázia különböző fokozatait.

Egyed % Arthrosis % Egyed %

Enyhe fokozatú 369 74, 2 2,97 359 4,1
Közepes fokozatú 78 15, 7 6,50 88 34,96
btilyos foKozatu 50 10 ,06 7,01 50 52,24

Megállapítható, hogy az arthrosis kialakulásában a diszplá­

zia súlyosságán kívül, inkább a munka intenzitásának, mint­
sem az állat életkorának van meghatározó szerepe. Ezt a meg­
állapítást támasztja alá a vizsgálat eredménye. Azt találtam,
hogy öt év alatt a diszpláziás kutyák száma és a diszplázia fo­
ka a rendszeres és intenzív munka ellenére sem változott. A
diszplázia állapota néhány kutyán súlyosbodott, de nem olyan
nagy mértékben, mint az várható volt.
A diszp láziás kutyákon az arthrosisos esetek száma ezzel
szemben jelentősen növekedett. A közepes és súlyos esetekben
6,5 %-ról több, mint 43 %-ra.

161
A csípőizületi diszplázia csökkentésének lehetőségei:

A csípőizületi diszplázia veleszületett, örökletes bántalom.

A diszpláziával terhelt kutyák a szolgálati feladatok ellátására
vagy más munka végzésére csökkent értékűek. A diszplázia kö­
zepes, vagy súlyos fokozatával terheltek kiképzése célszerűt­
len. A fegyveres testületek szolgálati kutyautánpótlásának biz­
tosításakor következetesen kellene érvényesíteni azt, hogy a
vásárló bizottság csak csípőizületi diszpláziától mentes állatot
vásároljon meg. Az állomány további romlásának elkerülése cél­
jából a tenyésztésből ajánlatos kizárni minden olyan kutyát,
amelyik a csípőizületi diszplázia bármelyik fokozatával terhelt.
A tenyészállomány kialakítása céljából a MEOE dolgozza ki
a csípőizületi diszplázia csökkentésének programját, figyelembe
véve az érvényes közegészségügyi - sugárvédelmi rendszabályo­
kat. A röntgenvizsgálat első lépcsőben a tenyészállatokra vo­
natkoztatva, második lépcsőben minden törzskönyvezett kutyá­
ra terjedjen ki. A kellő eredmény eléréséhez a kutyatenyész­
tők körében széleskörű felvilágosító munkára van szükség.
A fegyveres testületek szolgálati kutyautánpótlásának prob­
lémamentes biztosítása érdekében elengedhetetlenné válik a sa­
ját tenyésztés megszervezése. A tudatos, tervszerű szelekció
alapfeltétele a jelenleg széles körben megoldatlan egyedi azono­
sítás. A tenyésztésben levő kutyák, nemkülönben a jól idomított
munkakutyák nagy értéket képviselnek és rendszeres adás-vé­
tel tárgyát képezik.
A kutyák nem rendelkeznek olyan bélyegekkel, melyek se­
gítségével a nacionáléjuk alapján egyértelműen azonosíthatók
lennének. A tetoválás könnyen utánozható, illetve hamisítható,
vagy egyszerű módszerekkel megváltoztatható.
Szavatossági esetekben is egyértelmű és szakember által
azonosítható jelölésként az orrtükör levonat (nasolabioscopia) je­
lenthet napjainkban egyetlen biztos támpontot (Dr. Janza Fri­
gyes, Dr. Kováts Zsolt). Az orrtükör levétel technikája egy­
szerű, a törzskönyvre fölvezethető. Abban az esetben, ha az
állatorvosi vélemény és a törzskönyv az azonos orrtükörlevona-
tot tartalmazza, további vita nem merülhet fel az azonossággal
kapcsolatban.

162
Hetényi József pszichológus

A KUTYAVEZETŐ SZEMÉLYISÉGJEGYEINEK ÉS A
SZOLGÁLATI KUTYA VISELKEDÉSJEGYEINEK
ÖSSZEHASONLÍTÓ PSZICHOLÓGIAI VIZSGÁLATA

Tanuláselméleti kísérletekben merült fel először az a kérdés,

hogy az állatkísérletekben kimutatott kísérleti eredmények meny­
nyire vonatkoztathatóak az emberre.
Pavlov híres állatkísérletei azért nem tudtak igazán bizony­
ságul szolgálni az asszociációs tanuláselméletnek, mivel számos
magasabb agyi tevékenységre, pl. az emberi fogalomalkotásra
már nem tudtak magyarázatot adni.
Viselkedéslélektani megfigyelések is túlmutatnak az S-R
(inger-reflex) kapcsolaton és a reflex láncok sorozatát írják le,
mely több faktor beépülését is feltételezi: pl: emóció, motivált­
ság, stb. Amikor a BM Kutyavezető-képző Iskola parancsnoka
azzal a kéréssel keresett meg, hogy találjunk megoldást az em­
ber és a kutya közötti kapcsolatteremtés sikerességének előre
vetítésére (teszt eljárással), első gondolatom a szociálpszicholó­
gia, az attitűd kutatás felé irányult.
Melyek azok a pszichológiai értelemben vett értékek,
amelyekben megnyilvánul a kutya szere tete, és a kutya szolgá­
lati feladatok ellátására történő kiképzésének képessége? ,
A vizsgálódás azonban nem szűkülhet le csupán erre a témá­
ra, mert az iskola feladata a tisztes képzés is, amelynél kö­
vetelmény, hogy a hallgatók a csapattesthez visszakerülve, mint
képzett kutyavezetők irányítsák egy-egy objektum kutyás fela­
datait. Jelenlegi kiválasztásuk a feladatra szubjektívnek mond­
ható. Nincs megoldva az ember és a kutya kijelölése a képzésre.
Milyen elvek érvényesüljenek?
A kiképzőkkel való előzetes megbeszélés alapján született
kutatási terv szerint először a feladatra legalkalmasabb határőr
sorkatonákat keressük meg és ezek után azokat a pontokat, me­
lyek kontinuitása mentén az ember-kutya kapcsolat megerősítő
hatással találkozhat.

A kísérlet menetének leírása

A kísérlet beindítását a MMPI teszttel kezdtem. A teszt az

emberi attitűdöket több faktorban méri, ezért úgy gondoltam,
ha ezt nagyobb populáción végzem, akkor valahol, mint deviáns
163
személy megjelenik a jó kutyavezető képe. Ezt a törekvést erő­
sítették Bagdy: "MMPI próba, elmélet és próba" c. összefog­
laló tanulmányában írtak, melyben kitér a szerző arra, hogy
a teszt mennyire használható pályaalkalmassági vizsgálatoknál.
Az eredmények azt mutatják, hogy a jó teljesítményt az intro-
vertált hallgatók mutatták, az átlagot az extravertáltak alkot­
ták.
Eysenck felhívja a figyelmet két olyan jegyre, amelyek az
empirikus vizsgálatoknál személyfüggő faktorok és negatívan
korrelálnak egymással, így extraverzió-introverzió faktorten­
gely alakult ki. Ez extravertáltak szociabilisek, igen aktívak,
optimisták, viselkedésük kifelé fordul és impulzív* az introver-
táltak pedig ezek ellentétei.
A neurotikus (Hy-D) skálán elért pontok a hangulati ele­
meket - érzékenység, sértődékenység, szorongás, nyugtalan­
ság - mutatják, ellenoldalán a tengelynek a kiegyensúlyozott ér­
zelmek állnak. Másik tengely a Hy váltakozását mutatja az
MMPI alapján, az erős és gyenge idegtípust a neurotikusság
tengelyén.
A megindult CPI teszt, mely a pályaalkalmasság vizsgálatá­
ba az alparancsnoki feladatok elvégzésére való alkalmasságot
méri több személyiségtulajdonságon keresztül pl.: dominancia,
szociális hatékonyság, stb. A következő lépésben mindenképpen
el kellett térni az MMPI kitaposott útjáról. Megmaradt a két dif­
ferenciáló faktortengely és hozzájött a kutyákra vonatkozó ér­
tékek kérdésköre. Két változatban készült el a kérdőív. Az el­
ső változatban azt vizsgáltam, hogy mennyire differenciálnak
az egyes kérdések. Ennek feldolgozása úgy történt, hogy a
130 választ egyenként értékeltem, egy táblázat tartalmazta az
érdemjegyeket, mint differenciáló tényezőt, valamint a 89 kér­
désre adott választ. Három faktor a "K" kutyához való érzelmi
viszony, a szolgálati kutya kiképzésre való alkalmassága, "E"
az exraverzió-introverzió és az "N"a neurotikusság mérőszáma,
így az összesítésben látni lehetett, hogy az eltérő érdemjegyek
mellett mely kérdésekre volt azonos válasz.
Ezeket a - nem differenciáló - kérdéseket átfogalmaztam
és az így kapott kérdésekkel indult meg a már véglegesnek te­
kinthető kérdőívvel a kísérleti vizsgálat. A hipotetikus kérdés
az volt, hogy a kérdőív kitöltése után valószínűsíthető-e, hogy
ki milyen eredményesen fog tevékenykedni a tanfolyam ideje
alatt.
A 89 kérdésben 33 olyan kérdés helyezkedik el, melyből
választ kaphatok arra, hogy a ksz. számára mit jelent a kutya:
társat, segítőt a szolgálati feladatban, vagy egyszerűen sze­
retett állatot. Negatív érzelmeire is rákérdez a kérdéssor, ami­
kor a kutyával szembeni ambivalens ítéleteire vár választ. A
vizsgálat 282 vizsgált személy esetében egyértelműen differen­
164
ciáló értékkel bírt. A legeredményesebb és a leggyengébb ta­
nuló között szignifikáns eltérést P 0,01 mutatott a "K" és a
”NM érték. Az MMPI introvertálódása inkább a gyengébbeknél
jelenik meg, míg az extraverzio nem tér el az origótól lényege­
sen.
Az extraver zio/intraver zio tengelyen a személyek - mind­
két tesztben - a középpont körül helyezkednek el. A vizsgálat
megegyezett az empirikus tapasztalatokkal. Az így kialakított
kutyavezető-teszt vizsgálatában újabb kérdéseket lehetett fel­
vetni .
Hogyan változik a kiképzésben résztvevők véleménye a
tanfolyam három hónapja alatt?
Egyelőre ez a vizsgálati szakasz nyújtotta a legtöbbet a
kísérlet megindítása óta, az eredeti kérdés feltevés megválaszo­
lásához. A statisztikai feldolgozás azt mutatja, hogy a 70 vizs­
gált személy véleménye változást mutat. Ezek az eredmények az
általános összefüggéseket tárják fel.
A következő időszak az egyéni véleményváltoztatást kell, hogy
feltárja. Erre annál nagyobb szükség van, mivel a bevonulás­
kor és leszereléskor felvett anyag korreláltatásánál a statisztika
lényeges eltérést nem mutat ki. Ugyankkor egyénenként nagy
véleménybeli különbségek tapasztalhatók. Pl: az 5-östanulók
esetében a MK" érték korrelációs együtthatója 0,8, ugyanakkor
"K" 28-ról 23 nyers pontértékre esik vissza, "KM 31-ről 24-re,
stb. Ez összefüggésben van a kísérleti szakasz maematikai meg­
fogalmazásával és csak ezt követheti majd a mélyebb összefüg­
gések értelmezése.
Jelenleg az iskola kiképzési tervébe az a közös értékelési
rendszer épült be, amely mér figyelembe veszi a pszichológiai
vizsgálatok eredményeit és azt felhasználják az oktató-nevelő
munkában.
Két területen nagyon eredményesen tudjuk alkalmazni az
eljárást: az egyik az iskolán továbbszolgáló alparancsnokok ki­
jelölésénél, itt az iskola vezetése mérlegeli a pszichológiai véle­
ményemet és felhasználja azt. A másik terület a frissen érkező
határőr hallgatóknál felvett előzetes HKPI teszt, melynek segít­
ségével képet kapunk attitűdjükről. Az alparancsnokok az egyé­
ni kérdőívek átolvasásával már sok információt kapnak az egyén­
ről.
Számomra a vizsgálati anyag összeállításánál az alparancs-
nokkal való beszélgetés veliditás értékeket hordoz.
A tanfolyam elvégzésekor felvett második teszt gyakorlati­
lag egy kérdéskört vet fel, melynek részletesebb kidolgozása
az előbb leírtak alapján oldható majd csak meg.
Konkrétan, hogy a határőr hallgatók eredményességét meny­
nyiben befolyásolja a kutya jó képessége, a kutya-ember közöt­
ti jó összhang mennyire növeli az eredményességet?
165
 Valójában felmerülnek olyan problémák, hogy a képzés
ideje alatt egyes tanulók megélnek abból, hogy a számukra ki­
választott kutya jó képességű, jól, könnyen tanul, ami a vég­
rehajtott feladatok értékelésénél igen erősen kitűnik. A kuta­
tás fontos területe az elkövetkező időben pontosan ennek a
vizsgálata, amelyet kutyakiképzők bevonásával lehet majd érté­
kelhető módon feltárni.
Figyelemre méltó adatok, hogy a jeles tanulóknál tapasztal­
ható a legerősebb véleménykülönbség a két felvétel között és
a legnagyobb esések ott mutathatók ki a kutyáról alkotott vé­
leményben, ahol a kutya minősítése alacsony, vagy a kutyave­
zető valamilyen ok miatt érzelmileg elfordul a kutyájától (pl.:
félelem, zavarja a "kutyászag", stb.).
A közepes osztályzatúaknái ért a legnagyobb meglepetés:
a kutya tanítása közben keletkezett érzelmi kötődés és sikerél­
mény fokozta a teljesítményt. Pl.: "K" 20-ról 28-ra, itt a ku­
tya 5-ös minősítést kapott.
A vizsgálat menete egyre jobban közeledik az ember-kutya
kapcsolatának logikai és pszichológiai megközelítéséhez. Ezt iga­
zolni látszik, hogy az S-R folyamatokban az ember, mint emo­
cionális faktor ösztön, vagy viselkedésszinten lép be az állat
irányításába. Itt elsősorban Osgood szemantikus differenciál
elmélete érvényesülhet, vagyis, hogy az imprintin bevésődés
erőssége mennyire határozza meg a kutya emberközelségét és
szolgálati kutyává nevelhetőségét.

Az eddigi eredmények összegzése

Az MMPI összességében megmutatta, hogy a kiváló és
gyenge tanulók az extra verzió/ introverzió tengely mentén és
a depresszió-hisztéria faktoroknál erős az eltérés. A gyenge ta­
nulóknál a Pa és az Ma még nem mutat kóros emelkedést. Ez a
két faktor együttesen inkább a személyek deviánsabb magatar­
tását mutatja. A vizsgált populációra vonatkoztatott átlag nem
mutat eltérést a különböző tanulmányi értékeknél, így a vizs­
gálat csak kisszámú kiváló és nagyon gyenge tanulónál diffe­
renciál. Az E-I (Si) érték a T 50 körül mozgott.
A kialakított kutya vezető-teszt adatai sokban megegyeznek
az MMPI eredményeivel,de lényegesen többet mondanak, mert
a "K" faktora, mellyel a kutyához való értékítéletek erősségét
lehet mérni, erősen differenciál a tanulmányi eredmény függvé­
nyében. A vizsgálat ma még nem tud objektív választ adni arra
a kérdésre, hogy a kutyavezető jó eredménye mennyiben függ a
kutya képességétől. így az osztályátlagnál az elméleti eredmé­
nyeket igyekeztem súlyozni.
Az eredmények értékelésénél sokban segítettek a kiképző
tisztesek, akik az elméleti útkeresésben igen kritikusak voltak.

166
TARTALOMJEGYZÉK

ELŐSZÓ ......................................................................................................... 3

Dr. Janza Frigyes r. alezredes, állatorvos

SZAGAZONOSITÄS ÉS SZAGCSAPDA............................................. 5

Dr. Sági László állatorvos

A BM KUTYAVEZETŐ-KÉPZŐ ISKOLA TUDOMÁNYOS
KUTATÓI TEVÉKENYSÉGE.................................................................. 17

Dr. Janza Frigyes r. alezredes, állatorvos

A SZOLGÁLATI KUTYÁK ALKALMAZÁSA RENDKÍVÜLI
ESEMÉNYEK SORÁN ............................................................................ 24

Dr. Janza Frigyes r. alezredes, állatorvos

A KÁBÍTÓSZEREK ILLEGÁLIS FORGALMAZÁSA
ELLENI HARC ÚJ MÓDSZERE ........................................................ 30

Dr. Deli Pál r. főhadnagy, főállatorvos

A SZOLGÁLATI KUTYÁK ELLÁTÁSÁNAK RENDSZERE
A BELÜGYMINISZTÉRIUMBAN ...................................................... 36

Dr. Kováts Zsolt ny. r. alezredes, állatorvos

A SZOLGÁLATI KUTYÁK ETOGRAMJÄNAK ÉRTÉKELÉSE 41

Roman Arias Martinez ezredes

A SZOLGÁLATI KUTYÁK TARTÁSA, TENYÉSZTÉSE,
KIKÉPZÉSE ÉS ALKALMAZÁSA KUBÁBAN .......................... 51

Dr. Jan Ondriska ezredes

A SZOLGÁLATI KUTYÁK KIKÉPZÉSE ÉS ALKALMAZÁSA
A CSEH-SZLOVÁK RENDŐRSÉGNÉL ..................................... 59

Dr. Andrzej Beuth r. alezredes, állatorvos

A SULKOWICEI RENDŐRSÉGI SZOLGÁLATI KUTYA-
KIKÉPZŐ ISKOLA TÖRTÉNETE ÉS JELENLEGI HELYZETE 63

167
Mirko Dzakula, tanár
A SZOLGÁLATI KUTYÁK KIKÉPZÉSE KÜLÖNLEGES
ALKALMAZÁSI CÉLOKRA................................................................. 72

Jose - Vidic, Rendőrségi Szolgálati kutyaiskola vezető

A RENDŐRSÉGI SZOLGÁLATI KUTYÁK KIKÉPZÉSE
SOKOLDALÚ FELHASZNÁLÁSRA................................................. 74

Koskovics István r. százados, tanár

A SZAG AZONOSÍTÓ KUTYÁK KIKÉPZÉSÉNEK
FÁZISAI .................................................................................................. 78

Dr. Janza Frigyes r. alezredes, állatorvos

A SZAG AZONOSÍTÁS (OKTATÁSIVÁZLAT) ......................... 82

Dr. Janza Frigyes r. alezredes - Koskovics

István r. százados
SZAG AZONOSÍTÁS SZAGKONZERVEKALAPJÁN ................ 87

Dr. Elmer László hőr. főhadnagy, állatorvos

A SZOLGÁLATI KUTYÁK HATÁRŐRIZETI ALKAL­
MAZÁSA, ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE
A HATÁRŐRSÉGNÉL............................................................................. 100

V. N. Kotov r. őrnagy
A SZOVJET BELÜGYI SZERVEK RENDŐRKUTYA-
-KIKÉPZŐ ISKOLA SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYNAK
KIKÉPZÉSE ............................................................................................ 106

L. F. Livinszkij r. ezredes
A NYOMKERESŐ KUTYÁK SZAGLÓÉRZÉKE, MUNKÁBAN
VALÓ FELHASZNÁLÁSA HATÉKONYSÁGA NÖVELÉ­
SÉNEK OPTIMÁLIS MÓDOZATAIRÓL ...................................... 110

Dr. Színák János ny. r. alezredes, állatorvos

A SZAGAZONOSÍTÁS SZEREPE A FELDERÍTÉSBEN
ÉS A BIZONYÍTÁSBAN..................................................................... 116

Barabás Rezső r. százados

A ROBBANÓVEGYÜLETEKET AZONOSÍTÓ KUTYÁK
ALKALMAZÁSÁNAK HAZAI TAPASZTALATAI .................... 123

Köves András r. őrnagy

A SPECIÁLIS SZOLGÁLATI KUTYÁK SZEREPE A
TERRORCSELEKMÉNYEK MEGSZAKÍTÁSÁBAN ÉS
FELSZÁMOLÁSÁBAN ..........................................................................126

168
Jan Glogowski r. alezredes
A SZOLGÁLATI KUTYÁK ALKALMAZÁSA A
LENGYEL RENDŐRSÉGEN................................................................. 132

Dr. Bognár András r. őrnagy

A SZOLGÁLATI KUTYÁK SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE
AZ ORSZÁG KÖZBIZTONSÁGÁNAK FENNTARTÁSÁBAN. 141

Emesz László r. százados

A SZOLGÁLATI KUTYÁK SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE
BUDAPEST KÖZBIZTONSÁGÁNAK FENNTARTÁSÁBAN .. 145

Tamás Gábor ny. r. alezredes

A SHELL-INTERAG ÜZEMANYAGTÖLTŐ ÁLLOMÁSOK
VÉDELMÉRE RENDSZERESÍTETT VÉDŐKUTYÁK AL­
KALMAZÁSÁNAK TAPASZTALATAI........................................... 150

Dr. Horváth Ernő tart. hőr. főhadnagy, állatorvos

A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZOLGÁLATI KUTYÁINAK
BRUCELLA, LEPTOSPIRA ÉS TOXOPLAZMA FER-
TŐZÖTTSÉGÉNEK HELYZETE...................................................... 155

Dr. Sági László ny. hőr. alezredes,

az állatorvostudományok kandidátusa
A BELÜGYI SZERVEK KUTYA UTÁNPÓTLÁSÁNAK
HELYZETE AZ UTÓBBI KÉT ÉVTIZEDBEN ...................... 158

Hetényi József pszichológus .

A KUTYAVEZETŐ SZEMÉLYISÉGJEGYEINEK ÉS A
SZOLGÁLATI KUTYA VISELKEDÉSJEGYEINEK
ÖSSZEHASONLÍTÓ PSZICHOLÓGIAI VIZSGÁLATA......... 163

169
 Felelős kiadó: BM Kiadó
Szerkesztésért felelős: Kónyi Zsuzsanna
Műszaki szerkesztő: Gyimes Attiláné
Készült: 1000 példányban 15 A/5 ív terjedelemben
a BM Kiadó sokszorosítójában

ЕШЖ 0