A FILOZÓFIA ÁTTEKINTÉSE

SAJÁT EMLÉKËZETÉNEK SEGÉDLETÉRE TÉZISËKBEN

ÉS MINTËGY AFORIZMÁKBAN
összefoglalva és vitára bocsátva a Strassburgi Academián
prof. JOHANN LUDWIG HAWENREUTER profësszor,
az orvostudomány és a filozófia doktora elnöklete alatt
írta a
MAGYAR DECSI JÁNOS

Latin eredetiből magyarra fordította

KOVÁCS PÉTER

A hasonmás latin szöveggel ëgyütt

közreadja és az utószót írta
PACZOLAY GYULA

Bárczi Géza Kiejtési Alapítvány

Budapest, 2006
BARANYAI DECSI JÁNOS: A FILOZÓFIA
ÁTTEKINTÉSE
II., MAGYAR NYELVŰ KÖTET. KOVÁCS PÉTER
FORDÍTÁSA
ISSN 1785-9476 ISBN 963 86560 9 3
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

1
 Bárczi Füzetëk VII/2.
A Bárczi Füzetëk sorozatában köznyelvi kiejtésünkhöz és nyelvi
műveltségünkhöz kapcsolódó alkotásokat közlünk időről időre.
Tervezëtt kiadványaink:
forrásművek, elméleti tanulmányok, gyakorlati és oktatási anyagok.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

A latin eredeti címe:

SYNOPSIS PHILOSOPHIAE
IN PRIVATUM MEMORIAE
SUBSIDIUM THESIBUS ET VELUT APHORISMIS
quibusdam comprehensa, & ad disputandum
proposita in Academia Argentinensi:
Praeside
IOANNE LUDOVICO HAVVENREUTERO,
Medicinae & Philosophiae Doctore
atque Professore
Respondente et Authore
IOANNE DECZIO UNGARO.
ARGENTORATI
Excudebat Antonius Bertramus.
M. D. XCI.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Segédjeles kiadvány. A 15. magánhangzó, a középzárt ë bejelölése

a Bárczi Alapítvány és a MorphoLogic Kft. által kifejlesztëtt
“Helyësen. Ë-jelölő nyelvi eszköz” (jelölőprogram)
segítségével történt.

Az alapítvány jelképe Nagy Éva Ilona alkotása.

Szërkesztő: Mészáros András
Felelős kiadó: Buvári Márta
© Külön-külön és az összkiadásra vonatkozóan: Paczolay Gyula, 2006
© Külön-külön és az összkiadásra vonatkozóan: Bárczi Alapítvány, 2006

2
 A FILOZÓFIA ÁTTEKINTÉSE
SAJÁT EMLÉKËZETÉNEK SEGÉDLETÉRE
TÉZISËKBEN ÉS MINTËGY AFORIZMÁKBAN
összefoglalva és vitára bocsátva a Strassburgi Academián
prof. JOHANN LUDWIG HAWENREUTER dr.med. PhD
elnöklete alatt

írta a
MAGYAR DECSI JÁNOS.

Ezëk a tudományok a fiatalkort táplálják, az öregkort

gyönyörködtetik, a jó szërëncsét ékësítik, a balszërëncsében
menedékhelyet és vigasztalást nyújtanak, otthon örömet szërëznek,
a nyilvános életben nem akadályoznak, velünk virrasztanak,
vándorolnak, vidékre is elkísérnek: ezëknek a tárgyalása során,
drága olvasó, az embëri méltóságnak az felel mëg, hogy a tisztësségës
erőfeszítést jóakarattal szëmléld, në gánccsal.

STRASSBURGBAN
Nyomtatta: Anton Bërtram
1591

1
 A RAGYOGÓ ÉS NAGYSZËRŰ
KOVACSÓCZY FARKAS ÚRNAK,
Erdély állama kancëllárjának és igën bölcs szënátorának.

SAJÁT EMLÉKËZETÉNEK EZT A SEGÉDLETÉT,

azaz a Filozófia Áttekintését,
amelyet nem méltánytalanul mondhatunk
AZ IFJÚSÁG DAJKÁJÁNAK,
AZ ÖREGKOR VIGASZÁNAK,
A KEDVEZŐ SORS ÉKÉNEK,
A CSAPÁSOK ELŐL MENEDÉKNEK,
AZ ELMÉK LEGELŐJÉNEK,
A MŰVÉSZETËK SZÜLŐANYJÁNAK,
A TISZTËSSÉG MESTËRÉNEK,
A VALLÁS APRÓDLËÁNYÁNAK:

ÖRÖKKÉ TARTÓ HŰSÉGÉNEK

emlékéül

AJÁNLJA ÉS ADJA

DECSI JÁNOS

1
 A Legjobb, Leghatalmasabb Magasságos Istennek
1. Amit Hippokratész az orvostudományról állít, azt nem ok nélkül alkal-mazhatjuk
a filozófiára is, tudniillik hogy “az élet rövid, a tudomány hosz-szú: az alkalom
elillan, a próbatétel veszëdelmes, és végül a döntéshoza-tal nehéz.”
2. Ezért hasznos lësz a filozófia legtágabb tanítását néhány átlátható tézis-sel és
aforizmával összefoglalva, az emlékëzet támaszául mindig szëm előtt tartani.
A filozófia dëfiníciója
3. A filozófia tëhát az isteni és embëri dolgok ismerete, és azoké az ügye-ké,
amelyek ezëket magukban foglalják.
Nyelvtan, dialëktika, szónoklattan
4. A bölcsességnek ez a fëlbëcsülhetetlen értékű tárháza a logika segéd-eszközei
által készíthető elő, amely, ahogy általában használják, magába foglalja az első
művészetët, a tisztán és hibátlanul való beszédét, amelyet nyelvtannak vagy
irodalomtudománynak mondunk; azután a helyës mëgkü-lönböztetés tudományát,
amelyet dialëktikának nevezünk; és végül a díszës és bőségës beszédét, amelyet a
rëtorika vagy a szónoklattani képesség nevé-vel jelzünk.
Elmélet - Gyakorlat
5. A filozófia tëorëtikus vagy elméleti részre oszlik, amelynek a célja az igazság és a
mëgismerés, és amely magába foglalja a matëmatikát, fizikát és mëtafizikát, és
praktikus vagy gyakorlati részre, amelynek a célja a mëg-ismerésën kívül maga a
cselekvés, és amely kiterjed az ëtikára, politikára és háztartástanra; mindezëkről a
továbbiakban mëgfelelő úton és módon këll beszélnünk.

1
 A FILOZÓFIA ELSŐ RÉSZE, AZ ELMÉLETI,
amely magába foglalja a matëmatikát, fizikát és mëtafizikát.

MATËMATIKA
A matëmatika dëfiníciója
6. A matëmatika mëgfigyelő tudomány, amely valamiképpen velünk szü-letëtt biztos
alapokon a természeti dolgok folytonos avagy kvantált meny-nyiségét biztos módszër
alapján kutatja.
Fëlosztása
7. Ennek két része van, amelyek közül az első az értelmi, azaz anyagtól elkülönülő
dolgokat tárgyalja, a másik az érzékëlhető dolgokat, azaz azokat, amelyek puszta értelmi
úton, ha az érzékëk nem jönnek segítségünkre, nem érthetőek mëg.
8. Az értelmi kérdésëk vagy kvantált mennyiségre vonatkoznak, ame-lyeket az
aritmëtika és a zeneelmélet magyaráz mëg, vagy folytonos meny-nyiségre, amelyet a
gëomëtria magyaráz.
Elméleti aritmëtika
9. Az elméleti aritmëtika az a tudomány, amely a számok tulajdonságait magyarázza
mëg vagy önmagukban, vagy a mértékëk három fajtája szërint, vagy más számokhoz
való viszonyuk alapján.
Zeneelmélet
10. A zeneelmélet az a tudomány, amely a számok természetét távolságuk és
hangjuk szërint tekintve vizsgálja.
Gëomëtria
11. A gëomëtria az a tudomány, amely a méretëket, formákat vëszi figye-lëmbe és
magyarázza, és azokat a határokat, amelyek körbezárják a méretëket és formákat,
ezëknek a szabályait, sajátos viselkëdésüket és különböző helyzeteiket.
A gëomëtria részei
12. Két része van, amelyek közül az elsőt síkelméletnek nevezzük, ez a sík formákat
és méretëket magyarázza, a másikat térelméletnek, amely a testieket tárja elénk.
13. Az érzékëlhető vagy tapasztalati dolgokat a mëchanika, optika, gëo-dézia,
kánon- avagy harmóniaelmélet, logisztika és csillagászat vizsgálja.
Mëchanika
14. A mëchanika az a tudomány, amely biztos alapelvekre építve a gépek és
automaták készítésének elveit tanítja.
Általános optika
15. Az általános optika az a tudomány, amely a látás, a fény, színëk és formák
sugarainak természetét és vetületét adja át, és

1
mëgtanít helyësen ítélni mindën dolgok alakjáról, elhelyëzéséről, nagyságá-ról,
számáról, mozgásáról, nyugalmi helyzetéről és távolságáról.
Spëciális optika. Spëciális katoptrika. Szkiográfia
16. Ennek három fajtája van, tudniillik a spëciális optika, amely a látás útjába álló,
nagyobb távolságok során fëllépő, érzékcsalódások okát keresi; a katoptrika, amely a
sugarak törése és visszaverődése folytán fëllépő érzék-csalódások okát kutatja; és végül
a szkiográfia, amely mëgtanít a dolgok tetszés szërint végtelen számú és a távolságok
miatt torzult képmását úgy lëképezni, hogy arról ítéletët lëhessën alkotni.
Gëodézia
17. A gëodézia az, ami mëgtanít mérőrudak, függőmércék és vonalzók segítségével
kimérni a föld, tájëgységëk és szántóföldek bármely területét és távolságát.
Logisztika
18. A logisztika vagy gyakorlati aritmëtika az, ami a számok természe-tének és
tulajdonságának kifejtéséből és bizonyításából lëvezeti az össze-adás, kivonás, szorzás
és osztás szabályait, és közönségës, hatvanas szám-rëndszërű logisztikára és algëbrára
oszlik.
Kánonelmélet
19. A kánon- vagy harmóniaelmélet, avagy zenei gyakorlat az, amely az összhangok
és harmóniák illeszkëdését és fëlosztását vëszi figyelëmbe, és a fülek ítéletéhëz
alkalmazza, akár (ahogy mondják) kórus-, akár ëgyéni, akár hangszërës dallamról van
szó.
Csillagászat
20. A csillagászat az ég és a csillagok természetéről és viselkëdéséről szó-ló
tudomány.
21. Ennek a részei a dioptika, a mëtëoroszkópia és a gnomonika.
Dioptika
22. A dioptika az, ami a csillagok helyét és távolságát kutatja a gëomëtria biztos
eszközeivel.
Mëtëoroszkópia
23. A mëtëoroszkópia az, ami az égre fëlemelkëdésëk eltéréseit, a csilla-goknak a
látóhatár fëlëtti magasságát és a látóhatártól való távolságát kutatja biztos rëndszërben.
Gnomonika
24. A gnomonika az, ami az óráknak a napórák árnyéka szërinti mëg-különböztetését
vizsgálja a gnomon által.

1
 25. A csillagászat tárgya az ég és a csillagok.
Mi a csillag?
26. A csillag a saját szférának ëgy sűrűbb része, gömbölyű, fényës, teljesen tiszta és
teljesen ëgynemű, a saját szférájához rögzítve, amely körben és szabályosan forgatja,
mëghatározott időszakasz alatt tëszi mëg përiódusát, úgyhogy az időnek a
mëgkülönböztetését lëhetővé tëszi, és az elemi természetben az alapvető
tulajdonságokat hívja életre és más, a keletkëző dolgokhoz kapcsolódó hatásokat.
A csillagok fénye
27. A csillagok részben saját velükszületëtt, részben a Naptól kölcsönzött fénnyel
világítanak és mozognak, nem maguktól, hanem a saját szférájuk szabályának hatása
folytán, amelyhëz rögzítve körbeforognak.
Az egek száma
28. Az égi szférák Alfonz szërint tízen, Ptolëmaiosz szërint kilencen van-nak, ezëk
közül a kilencediket hívják első mozgónak, a nyolcadikat csillagos égnek, a hetedik a
Szaturnuszé, a hatodik a Jupitëré, az ötödik Marsé, a ne-gyedik a Napé, a harmadik
Vénuszé, a második Mërkúré, a legalsó a Holdé.
Az ég első mozgása. - Az ég második mozgása
29. Az égi szférák mozgása kétféle, ezëk közül az első keletről nyugatra tart,
amellyel a kilencedik szféra a többieket 24 óra ëgyenletës eloszlásával viszi körbe; a
másik nyugatról keletre, mellyel a többi szférák önmagukban ugyan szabályosan, de a
mi helyzetünket tekintve ëgyenetlenül látszanak mozogni.
Állócsillagok - bolygócsillagok
30. Ëgyes csillagok állók, ezëket azért nevezzük így, mert ëgymás közt változatlan
távolságra a nyolcadik ég lassú mozgásával forognak körbe; mások bolygók vagy
planéták, ezëket azért hívjuk így, mert a mozgások nagy változatosságával forognak.
A csillagok járása
31. Az állócsillagok ugyan önmagukban mëgszámlálhatatlanok, mégis oktatási
célokra a régiek bevëtt döntése szërint 1022-t számolunk, 58 csillagképre vagy
konstëllációra osztva, amelyeket ismert dolgok hasonló-sága alapján különböztetünk
mëg, mint az állatövben: Kos, Bika, Ikrëk, Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg, Skorpió,
Nyilas, Vízöntő, Halak; az északi félgöm-bön: Nagy Medve, Kis Medve, Sárkány,
Cepheus, Ökörhajcsár, Korona, Hërkulës, Lant, Hattyú, Cassiopea, Perseus, Erichtonius,

1
Kígyótartó, Kígyó, Nyíl, Sas, Dëlfin, Antinous, Lódarab, Pëgazus, Andromë-da,
Háromszög. A déli félgömbön: Cët, Orion, Eridanus, Nyúl, Kutya, Kis-kutya, Argó,
Hidra, Serleg, Holló, Këntaur, Farkas, Oltár, Déli Korona, Déli Hal.
Különbségëk
32. Ezëk közül 15 elsőrëndű nagyságú, 45 másodrëndű, 205 harmad-rëndű, 477
negyedrëndű, 217 ötödrëndű, 49 hatodrëndű.
Szaturnusz
33. Hét planéta van; a Szaturnusz hideg és száraz, harminc év alatt járja be
përiódusát, és kilencvenëgy és 1/8-szor múlja fëlül a földet;
Jupitër
a Jupitër mérsékëlt, 12 év alatt járja körbe az állatövet, és csaknem 95 1/2-szër
haladja mëg a földet;
Mars
a Mars meleg és száraz, két év alatt járja be pályáját, valamivel több mint 1 1/3-szor
múlja fëlül a földet;
Nap
a Nap meleg és mérsékëlten száraz, ëgy év időtartama alatt futja be az állatövet, és a
földnél 166-szor nagyobb;
Vénusz
a Vénusz nedves és mérsékëlten meleg, rëggel Hajnalcsillagnak, este Esticsillagnak
nevezik, és a földhöz való átmérő-aránya háromszoros-har-madfélszërës;
Mërkúr
a Mërkúr változékony, azoknak a planétáknak, amelyekhëz csatlakozik, a
természetét követi, a föld 1/22 részének felel mëg, és a Nappal ëgyütt, ëgy év lëforgása
alatt, járja be pályáját;
Hold
a Hold nedves és mérsékëlten meleg, a hónapot határozza mëg, 43-szor kisebb a
földnél 1/8 rész híján, a Napnál pedig 7000-szër, 1/62 rész híján.
A növő hold fázisai
34. Ez szarvacskák formájában jelënik mëg az újhold első napjától az ötödikig vagy
hatodikig, dikhotom azaz félbeosztott a hetedik vagy nyolcadik napon, kétcsúcsú és
mindkétfelől púpos a 11. napon; teliholdas és teljessége látható a tizënötödik napon,
mikor átlósan a Nappal szëmben áll.
A fogyó hold fázisai
35. Ugyanolyan módon a fogyása során a 19. napon mindkétfelől púposnak látszik,
a 21. vagy 23. napon félbeosztottnak, a 25-től egészen az eltűnéséig sarló alakú és
szarvacskaforma, de abban különbözik az előzőtől, hogy mikor a Hold nő, mindig a
Naptól elfordulva keletre néznek a szarvai, amikor pedig fogy, nyugatra.

1
 Az (égi) körök fëlosztása
36. Mindezëknek a jobb mëgértése érdëkében a hozzáértők bizonyos köröket találtak
ki, amelyek ëgy része nagyobb, ëgy része kisebb kör.
Nagyobb körök
37. A főbb nagyobb körök: ëgyenlítő, zodiákus, napéjëgyenlőségi kör, napfordulói
kör, délkör, láthatár.
Ëgyenlítő
38. Az ëgyenlítő vagy napéjëgyenlőségi nagyobb kör a két sark között a szféra
közepén elhelyëzëtt kör, amely két ponton metszi a zodiákust, mikor a Nap ezëkën
tartózkodik, napéjëgyenlőségët hoz létre.
Napéjëgyenlőség
39. Az ëgyik napéjëgyenlőség a tavaszi, amikor a Nap a Kos kezdetét foglalja el, a
másik az őszi, amikor a Nap a Mérleg kezdetébe lép.
Zodiákus
40. A zodiákus vagy állatöv az, amely a szférát ferdén övezi a két térítő között, 16
fok a szélëssége, ez alatt mozognak a bolygók.
A fëlosztása 1.
41. A zodiákus 12 jegyre oszlik, amelyek 1) hat-hat északi és déli jegyre oszlanak;
2.
2) tengëly mentiekre, ahol is kettő napéjëgyenlőségi, a  és  , és kettő
napfordulati, mármint a  és  ;
3.
3) állandó vagy rögzítëtt jegyekre, amelyek közvetlenül követik a tengëly mentieket,
mármint a     , és a közönségësëkre, amelyek a többi négy a tengëly mentiek
és a rögzítëttek közé helyëzve, mármint a    .
4.
4) Három trigonra vagy háromságra, amelyek közül az első tartalmazza a    -
t, a második a    -t, a harmadik a    -t, a negyedik a    -t.
Ëkliptika
42. Az ëkliptikát a fogyatkozásokról (eclipsis) nevezték el, amelyek ebben szoktak
történni, amely a zodiákus közepén lévén azt szélësség szërint két ëgyforma, 8 fok
terjedelëmben mëghatározott szakaszra osztja, és ezt írja lë a Nap éves mozgásával.
Ennek fëlosztása I.
43. Ez először is négy kvadránsra oszlik, amelyek közül kettő, tudniillik a tavaszi és
a nyári észak felé, a másik kettő pedig, az őszi és a téli az ëgyenlítőtől dél felé húzódik;
II.
2) a fëlszálló félútra, amely a Bak kezdetétől az Ikrëk végéig hat jegyet érintve
magába foglalja a Bak kezdetét követőeket; és a lëszálló félútra, amely a Rák kezdetétől
a Nyilas végéig

1
hat jegyet érintve magába foglalja a Rák kezdetét követőeket.
A napéjëgyenlőségi kör
44. A napéjëgyenlőségi kör az, amely az első ég mozgásától hajtva átkel az ëgyenlítő
pólusain és a napéjëgyenlőségi pontokon, azonos félutakra szel-ve az ëgyenlítőt gömbi
dërékszögekkel.
A napfordulati kör
45. A napfordulati kör az, amely a napfordulópontokon és a zodiákus és ëgyenlítő
pólusain kel át, és mindkettőt ëgyenlő félutakra szeli gömbi dërék-szögekkel.
A napfordulók száma
46. Két napforduló van, az ëgyik a nyári, amikor a Nap a Rákban van, és a másik a
téli, amikor a Nap a Bakban található.
A láthatár
47. A láthatár az, amely a zënitponttól mindënütt ëgyforma távolságra lévén az egész
világ gépezetét két félgömbre osztja, amelyek közül az ëgyik látható, a másik rejtve van.
Ennek a fëlosztása I.
48. Ez fëlosztható 1) ëgyenësre, amelynek síkján nyugszik a világ mind-két pólusa,
és ferdére, amelynek síkja fölé emelkëdik az ëgyik, alája süllyed a másik;
II.
2) érzékëlhetőre, amely a nyílt mezőn szëmmel körbeírható négy mérföld távolságon
belül, és értelmire, amely az egész eget két ëgyforma félgömbre osztja.
Mëridián
49. A mëridián az, amely átmëgy a saját helyének zënitjén és a világ sarkain. Mikor
ehhëz ér a Nap, napközben delet, éjszaka éjfelet jelënt, és ez 3°45’-ën belül változhat.
Kisebb körök
50. Ami a kisebb köröket illeti, azoknak a legfőbbjei: az északi sarkkör, a déli
sarkkör, a Ráktérítő és a Baktérítő.
Északi sarkkör
51. Az északi sarkkör az, amelyet a Nagy Medve mellső lába ír lë napi égi mozgása
során, állandóan láthatólag azoknak, akiknek az északi sark 13 fok fölé emelkëdik.
Déli sarkkör
52. A déli sarkkör az, amelyet a zodiákus déli pólusa a világ déli sarka körül napi
mozgása során lëír.

1
 Ráktérítő
53. A Ráktérítő az, amelyet a Nap a Rák kezdetébe lépve napi mozgá-sával
körülhordozva lëír.
Baktérítő
54. A Baktérítő az, amelyet a Nap a Bak kezdetébe lépve napi moz-gásával
körülhordozva lëír, hasonlóképpen, mint az előző, az Ëgyenlítőtől dél felé a Nap
legnagyobb elhajlásával tér el.
55. Ezëknek a kisebb köröknek a haszna az, hogy mëgmutassák az ég-öveket, a
csillagok keltét és nyugtát, és végül a napok és fogyatkozások tudo-mányát.
Mi az égöv?
56. Az égöv ëgy kör alakú és szélësebb tartomány a világ párhuzamos vonalai és
pólusai közt, amelyekkel az ég és a föld ëgyaránt lakható és lakhatatlan vidékëkre
oszlik.
Az égövek fëlosztása
57. Ëgyes égövek égiek, amelyeket a csillagászok az ég elképzelésében írnak lë,
mások földiek, amelyeket a földön a kozmográfusok úgy osztanak el, hogy ëgyenësen
az égiek alá essenek, és azok beosztásának mëgfeleljenek.
Számuk
58. Öt égöv van, amelyek közül ëgy középső avagy forró a hőség miatt, a két szélső
a fagy miatt szélsőségës és szinte lakhatatlan, a maradék kettő a szélsőségësëk közé
helyëzve inkább lakható.
Kettősárnyékúak, másárnyékúak, teljesárnyékúak
59. Akik a forró égövben laknak, azokat kettősárnyékúaknak nevezzük, azaz
olyanoknak, akiknek az év különböző szakaszaiban két eltérő irányú árnyékuk van; akik
bármelyik mérsékëlt égövben, azokat másárnyékúaknak, mert a déli árnyékuk csak az
ëgyik irányba eshet; akik a két hidegbe, azokat teljesárnyékúaknak, mert az árnyékuk a
Nappal körbeforog;
Antipódusok, perioecusok, antoecusok
akik a velünk a földátmérő mentén átellenben lëvő részekën lakoznak, az
antipódusok, akik ugyanazon az égövben, azok a perioecusok, akik végül eltérő
égövben laknak, azok az antoecusok.
Költői nyugat és kelet
60. A csillagok nyugta és kelte kétféle, tudniillik költői és csillagászati. A költői
nyugat és kelet, azaz a csillagok lënyugta és fëlkelte a láthatár fölé vagy alá, amely a
Nappal ëgyütt keletën vagy nyugaton történik, vagy mindezëknek a mëgjelënése

1
és elrejtőzése, amely a Nap közelebb érkëzése, illetve távozása folytán történik.
Fëlosztásuk
61. Ez a költői nyugat és kelet kozmikusra vagy rëggelire, szürkületire vagy estire;
és hëliakusra vagy Nap szërintire osztható.
Csillagászati nyugat és kelet
62. A csillagászati nyugat és kelet pedig fëlemelkëdés vagy lëszállás a láthatár felé
vagy alá az ëgyenlítő azon részének, amely a csillaggal vagy zodiákus-ívvel a láthatár
felé vagy alá emelkëdik vagy száll.
A napok fëlosztása
63. A napok ëgyfelől csillagászatiak, másfelől államiak; továbbá a csillagászatiak
közt vannak természetësek és mestërségësek.
Természetës csillagászati napok
64. Természetës csillagászati napok, amelyekben a Nap az első mozgató mozgásával
a fëlső vagy alsó mëridiántól a földön kërësztülhaladva ugyanoda tér vissza.
Ëgyenlő napok
65. A természetës napok ëgyenlőkre oszlanak, amelyek azok az idő-szakaszok,
melyek alatt az ëgyenlítő teljességgel körbeforog a föld körül ëgyenlő (idő)
hozzáadásával, és nem ëgyenlőekre, amelyek azok az időszakaszok, amelyek alatt az
ëgyenlítő teljességgel körbeforog a föld körül, akkora szakaszával, amekkora a Nap
saját mozgásának mëgfelel.
A hozzáadott idők nem ëgyenlő voltának okai
66. Ennek az ëgyenlőtlenségnek az okai a hozzáadott idők, amelyeket mindënnap az
ëgyenlítő mindën ëgyes fordulatához hozzá këll adni, és melyek nem ëgyenletësek
részben a nap nyilvánvaló szabálytalansága miatt, részben az ëkliptika ferdesége miatt,
végül részben a napéjëgyenlőség elő-nyomulása miatt.
Mestërségës napok
67. Mestërségës nap akármelyik vidékën a természetës napnak akkora része,
amennyit a Nap annak a vidéknek a láthatára fëlëtt időzik.
Állami napok
68. Az állami napok az időnek mestërségës nap és éj szërint mëgha-tározott
szakaszai, amelyek hosszúságban ugyan mëgëgyeznek a természetës nappal, de
kezdetüket tekintve eltérnek, mivel más népek a napnak más kezdetét alkalmazzák.
Órák
69. A nap részei az órák, amelyeket úgy határozunk mëg, mint a természetës napok
huszonnegyed részei, és vagy ëgyenletësek, vagy nem ëgyenletësek.

1
 Éghajlat
70. Az éghajlat a lakható föld ëgy olyan szakasza, amelyet két pár-huzamos fog
körül, és amelyben a leghosszabb nap eltérései fél órán belül maradnak.
Számuk
71. A régiek hét éghajlatot számoltak, mivel az Újvilág ismeretlen volt előttük,
amelyet századunkban találtak mëg; számunkra kb. 23 van.
Holdfogyatkozás
72. A holdfogyatkozás a napfény elfogyása vagy mëgvonása a holdtól, amely akkor
követkëzik be, amikor a hold a földátmérő mentén átellenben helyëzkëdik el a Nappal.
Fëlosztása
73. Kétféle van, teljes, amikor az egész Hold vagy valamivel még annál is nagyobb
kerül takarásba, és részlegës, amikor valamely része.
Teljes
74. Háromféle teljes holdfogyatkozás van: 1) nagy időtartamú, 2) mérsé-këlt
időtartamú, 3) ëgyáltalán nem tartós.
Részlegës
75. Részlegës szintén háromféle van: 1) mikor felénél nagyobb, 2) mikor a fele, 3)
mikor kevesebb, mint fele kerül takarásba a Hold testéből.
Napfogyatkozás
76. A napfogyatkozás a napsugaraknak az elfordulása vagy kizáródása a földnek
arról a részéről, amely a Hold testével átellenben van, a Hold közbeiktatódása miatt
történik a mi tekintetünk és a Nap teste közé.
Fëlosztása
77. Kétféle van: teljes, mikor a Nap teljes látványát elvëszi a föld valamely részéről
a Hod, és részlegës, mikor csak ëgy részét fordítja el a sugaraknak.
78. A holdfogyatkozások lëhetnek ëgyetëmësek, de a napfogyatkozások természettől
fogva sohasëm, bár lëhetnek teljesek. És ennyi lëgyën mondva a matëmatikáról, a
továbbiakban követkëzik, hogy a fizikáról beszéljünk.

FIZIKA
I. könyv. A fizika mëghatározása. Módszër
1. A fizika mëgfigyelési tudomány, amely azok körül a dolgok körül fo-rog, amelyek
mozdíthatók.
2. Ennek mëgismerésében szintëtikus módszërrel këll haladnunk a szá-munkra
ismertebbektől a természetben ismeretësebbek felé.
3. Az ëgyetëmës dolgok pedig az ëgyedieknél ismeretësebbek, ameny-nyiben ránk
(vonatkoznak).

1
 Mik az elemëk?
4. Ëgyetëmësen be këll tartanunk, hogy elemëk azok, amelyek sëm kölcsönösen
ëgymásból, sëm másokból nem származnak, viszont amelyekből mindënëk születnek.
Számuk
5. Ilyen elem pedig szükségszërűen vagy ëgy van, vagy több.
6. Ëgy nem lëhet, mivel ëgy nem hozhat létre önmagából mást vagy nem alkothat
ellentétet önmagával.
7. Ha többen vannak, vagy végtelen számban vannak, vagy kettő vagy három vagy
így tovább.
8. Végtelenëk sëm számban, sëm mennyiségben nem lëhetnek azért, mert az
elemëkből létrejött dolgok nem végtelenëk, és mert a végtelenëkről nem lëhet
tudomásunk.
9. Ëgyszërűen kettő sëm lëhet, mert az ellentétësëk ëgymást kölcsönösen
elpusztítják.
10. Tëhát szükségszërűen hárman vannak, anyag, forma és hiány, minekutána
legalább kettő lëhet ellentétës és ëgy alárëndëlt.
Elsődlegës anyag - másodlagos anyag
11. Az anyag elsődlegësre oszlik, amely mindën ëgyes dolognak az elsődlegës
tárgya, amelynek a belehelyëzése által, és nem járulékosen születik, és ha ez elpusztul,
ezáltal a belőle követkëző is elpusztul, és másodlagosra, amely azzal a dologgal, amely
belőle születik, annyira szomszédos, hogy mindën más nemzés közbeékëlődése nélkül
születik belőle, és hogy ebből csak ëgy valami születhetik.
A forma. Annak fëlosztása
12. Forma az, amely a lényegét, nevét és mëghatározását adja az összetëtt dolognak,
és természetësre és mestërségësre oszlik. A természetës is továbbosztható lényegire és
járulékosra, a lényegi pedig testire és nem testire.
Hiány
13. A hiány a forma távolléte olyan tárgyból, amely alkalmas annak befogadására.
II. könyv. Természetës dolgok
14. E három elemből származnak a természetës dolgok, amelyek azok, amelyekből a
természet áll.
Természet
15. A természet pedig ëgyfajta alapelëm és annak a mozgásnak és nyugalomnak oka,
amelyben először van magától, és nem járulékosan.
Ok
16. A természetës dolgok okaik szërint ismerhetőek mëg, amik azok, amelyeknek

1
az ereje által a dolgok történnek, és ezëk közül ëgyesëk önmagukban vannak, mások
járulékosan.
Létesítő ok és cél-ok
18. Az önmagukban való okoknak ëgy része belső, mint az anyag és a forma, ëgy
része külső, mint a létesítő, amely a változásnak és a mëgnyugvásnak az alapja, és a cél,
amely érdëkében lësz valami.
Sors - Véletlen
19. Járulékos ok kettő van, a sors, tudniillik azoké a dolgoké, amelyek határozott
terv alapján kezdődnek valamely cél érdëkében, és a véletlen, azoké, amelyek terv
nélkül valami érdëkében kezdődnek.
20. Tëhát nem mindën történik véletlenül és vakesetből, hanem legfëljebb azok,
amelyek ritkán követkëznek be, és amelyeknek önmagukban nem ismeretës okuk.
21. A természet ugyanis sëmmit nem csinál hiába, hanem mindënt hatá-rozott cél
érdëkében, és az alapelv szükségszërűsége folytán.
III. könyv
22. Mivel tëhát a természet a mozgás alapja, az pedig hely, űr, idő és folyamatosság
nélkül, a folyamatosság a végtelenség nélkül nem érthető mëg, a módszër aranylánca
mëgköveteli, hogy ezëknek a mëghatározását is ide helyëzzük.
Mozgás
23. A mozgás tëhát a képességben létëző dolog tëvékënysége, fëltéve, hogy az
képesség.
Végtelen
23. A végtelen az, amelynek ha azonos mennyiségű részeit vëszëd, azokon túl
mindig találhatsz még többet.
25. Ilyen végtelen tëvékënységben nincs, csak képességben, amely mindazonáltal
egészében nem vihető át tëvékënységbe, és ez négy dologhoz kapcsolódik, tudniillik
időhöz, számhoz, nagysághoz és a dolgok fajtájához.
IV. könyv. Hely
26. Hely az először mozdulatlan, folyamatos test fëlszíne vagy külseje, és ëgyedire
és közösre oszlik.
Űr
27. Az űr vagy üresség olyan hely, amelyben sëmmilyen test nincs, de lëhet.
28. Ilyen űr a természetben sëmmi nincs, sëm elkülöníthető a testëkën kívül, sëm
elkülöníthetetlen a testëkën belül.
Idő. V. könyv.
29. Az idő a mozgás száma szërint korábbi vagy későbbi.
30. A mozgás tëhát (hogy még inkább értsük) azon az alapon különbözik a
változástól, hogy a változás mint ëgy (másik) nem viszonylik a mozgáshoz.

1
 A mozgás fajtái
31. A mozgás fajtái pedig általában hatnak számláltatnak, de valójában hárman
vannak, tudniillik váltakozás a minőség okán; növés és fogyás a minőség okán; vitel
avagy haladás a hely tekintetében.
32. A születés és pusztulás pedig tulajdonképpen nem mozgások, hanem változások.
Nyugalom
33. A nyugalom a mozgással ellentétben annak a hiánya, ami mozoghat.
34. Mindezëk miatt tulajdonítják a természeti dolgoknak, hogy lëhetnek ëgyütt,
külön-külön, közbeékëlődve, ëgymás után, folytatólagosan és folyto-nosan. Továbbá
érintkëznek és folyamatosan mozognak.
Ëgyütt és külön-külön vannak
35. Ëgyütt vannak, amik ugyanazon a helyën tartózkodnak, ellenben külön-külön
vannak, amelyek több helyën létëznek.
Érintkëzés. Folytatólagosság
36. Kölcsönösen érintkëznek ëgymással, amelyeknek a széleik ëgyütt vannak;
amiképpen folyamatosnak vagy folytatólagosnak nevezzük azt, ami úgy van ëgymás
után, hogy érinti azt, amelyet legközelebbről mëgelőz.
Ëgymás után
37. Ëgymás után van az, ami az elsőt követi, ha nincs sëmmi közbeeső azok között,
amelyek ugyanolyan fajtájúak.
Közbeeső
38. Közbeeső az, amihëz előbb jut el az, ami mëgváltozik, mint a végsőhöz.
Folytonosság
39. Folytonosság az, ha a szélek vagy határok, amelyekkel két dolog érintkëzik,
ëgyugyanazok.
Folyamatos mozgás
40. Folyamatosan mozog az, amit sëmmi nem szakít mëg, vagy csak alig valami
dolog és sëmmi idő.
A mozgás hányféleképpen ëgy. Ellentétës nyugalom.
41. A mozgások pedig ëgynek nevezhetők 1) nemükben, 2) fajtájukban, 3)
számukban, 4) tökéletësségükben, 5) ëgyenlőségükben; és ellentétbe kerülnek
ëgymással, amelyek ëgyik ellentéttől a másik ellentétig haladnak; amiképpen az a
nyugalom is ellentétës a (másik) nyugalommal, amellyel az ellenkëző helyzetëkben
állnak mëg a dolgok.
VI. könyv. Végtelen fëlosztás
42. Ezëk a mozgások pedig, mint a vonal, a sík, a test és az idő is, sëmmiképp sëm
oszthatóak ëgyedi részekre, hanem végtelenül tovább-oszthatóak.
Követk. 1.
43. Mindezëkből követkëzik, hogy 1) sëmmilyen oszthatatan dolog nem mozoghat
vagy nyugodhat,

1
 2.
2) Sëmmi sëm mozoghat vagy nyugodhat (csak) a jelënben,
3.
3) mindën változás azon a határon belül van, ameddig mozog,
4.
4) hogy amely időben valami elsődlegës dolog mozog vagy nyugszik, mindën
részében mozog vagy nyugszik, mégis úgy, hogy mindën, ami elsőd-legësen változott,
oszthatatlan időpillanatban változott,
5.
végül, hogy sëm a nyugalom, sëm mozgás tëvékënységében nem adódhat vagy lëhet
sëmmi elsődlegës.
VII. könyv
44. Mivel tëhát ezëkből nyilvánvaló, hogy van mozgás, követkëzik, hogy a
természettől összefüggő dolgoknak mozgatójuknak is këll lënni.
Hogy a mozgató ëgy
45. Mert sëmmi sëm mozog magától, hanem mástól, az pedig vagy érintkëző vagy
folytatólagos, mert mivel végtelenségig nem mëhet, követkëzik, hogy ëgy az első
mozgató, természetësen a legjobb, leg-hatalmasabb Isten.
A világ terëmtése
46. Aki noha ëgyetlen, első és örök, mégis hogy ő ezt a mozdíthatót, azaz az egész
világ gépezetét a mozgással és az idővel ëgyütt az idők kezdetén a sëmiből terëmtëtte,
amit Aristoteles nem tudott, mi Isten mëgjelëntëtt bölcsességéből tudjuk és hisszük.
Isten a világ mëgőrizője és kormányzója
47. Ez az első mozgató úgy mozgatja a mozdíthatót, tudniillik körkörös mozgással
(amely a mozgások közt első és leginkább folyamatos, és végül a legtökéletësebb), hogy
ő maga közben nem mozog, de testetlen és önmagában jó, mindën fáradság nélkül
őrizve és kormányozva a terëmtëtt dolgokat.
I. könyv az égről. Mi a világ?
48. Ezëk között joggal követeli magának az első helyet a Világ, amely sëm számban,
sëm méretben, sëm időben nem végtelen, de az égnek és földnek és az ezëk által
tartalmazott dolgok véges rëndszëre, amely Istentől és Isten miatt létesült.
Az ég
49. Ebben a négy elemi anyagon kívül van ëgyféle ötödik lényeg, azaz maga az ég,
amely természeténél fogva nehézség és könnyűség, keletkëzés és pusztulás, növekëdés
és fogyás nélkül van.
II. könyv: Az ég részeinek különbségei
50. Az ég részeinek különbségei úgy vannak elrëndëzve, hogy a fëlső rész az első
mozgás rëndje szërint a déli sark, az alsó az északi, a jobb oldali kelet, a bal oldali
nyugat, az első az észak,

1
a hátsó a dél, és végül a hosszúság a sarkok ëgymástól való távolsága, de a második
forgás tekintetbevételével ezëk az ellentétës módon értendőek.
Miért keletről mozog?
51. Mármost keletről nyugatra mozog, azért, mert természet szërint jobb jobbról,
mint előbbrevaló oldalról kezdeni a mozgást és folytatni, éspedig ëgyenletësen.
Az ég kétféle mozgása
52. Az ég gömbölyű és saját egészének rëndje szërint ëgy és önmagával mindig
mëgëgyező mozgása van a külsejének mëgőrzésére; a részek rëndje szërint pedig
különböző forgásai vannak a dolgok változatosságának létrehozására.
A csillagok anyaga
53. A csillagok anyaga pedig ugyanaz, amely a szféráké, amelyekhëz rögzítve
mindën zaj nélkül haladnak.
54. És minél közelebbiek a szférák az első mozgóhoz, annál kevesebb a mozgásuk,
ezért aztán az első ég több csillagot tartalmaz, hogy a többinél előkelőbb lëgyën.
A föld
55. A föld pedig a világ közepén mozdulatlanul helyëzkëdik el, és gömb alakú.
III. könyv. Az ëgyszërű testëk mozgásai
56. Az ëgyszërű testëk a természet szërint középről szélre vagy szélről középre
indulnak ëgyenës vonalban.
57. Az elemëk pedig keletkëznek és pusztulnak, és az elemëkből össze-tëtt dolgok
is.
Az elem mëghatározása
58. Elem pedig az, amire oszthatók a többi testëk, amelyekben képesség szërint jelën
van, maga azonban fajta szërint különbséggel nem osztható.
Számuk. A kölcsönös keletkëzés oka
59. Sëm számban, sëm időben nem állandóak, hanem csak négy van, tűz, levegő, víz
és föld, és magukból és kölcsönösen ëgymásból keletkëznek, a mindënt átfogó, azaz
elsődlegës anyag okán, az érzékëlhető tulajdonságok különbségeinek mëgváltozásával.
Az elemëk különbsége
60. Az elemëk ugyanis 1) elsődlegës tulajdonságaikban, 2) (a tëvékëny-ség)
elviselésében és tëvékënységben, 3) képességeikben különböznek.
IV. könyv. Képességëk
61. Mármost képességëk és mintëgy az elemëk lelke a nehézség és könnyűség,
amelyeket vagy ëgyszërűen nevezünk így, vagy másokkal összevetve.

2
 Miért száll ëgyik dolog fëlfelé, másik lëfelé?
62. Továbbá hogy ëgyes dolgok fëlfelé, mások lëfelé szállnak, annak oka 1) a
nehézségben és könnyűségben van, amelyek a természetës dolgokkal velük születtek, 2)
a hely mëgfelelőségében, amelyre mindën dolog természettől fogva törekszik, mintëgy
alakjának és tökéletësségének mëgfelelően.
Tűz. Föld. Levegő. Víz.
63. Az elemëk közül pedig a tűz ëgyszërűen könnyű, mivel mindënt fëlülmúl a maga
nemében, a föld ëgyszërűen nehéz, mivel mindën másnak aláveti magát, a levegőnek és
víznek pedig kölcsönös összehasonlítás szërint van ëgyszërű nehézsége vagy
könnyűsége, a többiek mértéke szërint sëm nem könnyű, sëm nem nehéz.
Könyv a keletkëzésről és pusztulásról. I.
64. Bármi keletkëzik ëgyszërűen, az elsődlegës anyagból këll keletkëznie, amely
nincs tëvékënységben, csak képességben.
Az elsődlegës anyag formája
65. Nem azért, mintha az elsődlegës anyagnak nem lënne formája, mivel mindig
valamilyen tëvékënységbe burkolózik, hanem mert képessége van más formákat magára
vënni, mindënt befogadó, de sëmmi nem sajátja.
A folytonos keletkëzés és pusztulás oka
66. Hogy tëhát a keletkëzés és pusztulás váltakozása folytonos, ennek oka részben
az első mozgató, részben az égi szférák körmozgása, részben végül maga az anyag,
amelynek rëndje szërint az ëgyik dolog keletkëzése a másik pusztulása és viszont.
Keletkëzés és pusztulás
67. De a keletkëzés változás, amely által az egész dolog mëgváltozik, és nem marad
ugyanaz az érzékëlhető tárgy, mint ahogy a pusztulás változás a létëzőből a
nemlétëzőbe.
Váltakozás
68. A váltakozás olyan mozgás, amelyben ugyanaz az érzékëlhető tárgy marad, és
ami tulajdonságok abban vannak, azok mëgváltoznak, s ezëk vagy ellentétësek, vagy
közbülsőek.
Növekëdés. Fogyás
69. A növekëdés a veleszületëtt méret gyarapodása, mint ahogy a fogyás
ugyanannak a veleszületëtt méretnek a csökkenése.
Táplálék
70. A tëvékënységgel ellátott testben a növekmény és a csökkenés mindën részét
illetően a táplálék hozzáadásával vagy elvonásával történik, ami ugyanolyan formájú,
mint az, ahova érkëzik vagy ahonnan távozik.
71. Ezëknek a mozgásoknak, változásoknak és a test ëgyéb

1
tulajdonságainak az elemëk alá vannak vetve, amelyek vagy közvetve vagy közvetlenül
érintkëznek ëgymással és hatásokat szenvednek ëgymástól, és szükségszërűen ezzel a
keverëdéssel keletkëznek ëgymásból.
Keverëdés. Keverëdő anyag
72. A keverëdés a mëgmásított keverhető anyagok ëgyesülése, amiképpen keverhető
anyag az, amit könnyen vëhetnek körül idegën határok, és könnyen elválik és más
hasonlóra hat, attól pedig hatást szenved.
II. könyv. Az elemëk alapjai
73. Ilyen keverhető anyag, azaz elem, amely oka a fëntebbi változások-nak, az
alapelvek számából követkëzően négy van, amelyekből állnak azok, amelyek szintén
négyen vannak, meleg, nedves, hideg, száraz, amelyeknek a rëndje szërint van bennük
kölcsönös hatás és hatásszenvedés.
Meleg. Hideg. Száraz. Nedves.
74. A meleg magától összegyűjti a hasonneműeket, járulékosan elkülöníti a
különneműeket; a hideg összegyűjti a hasonneműeket és különneműeket is; amiképpen
a száraz a saját, a nedves idegën határral könnyen határolódik.
Másodlagos tulajdonságok
75. Ezëkből az elsődlegës tulajdonságokból erednek a másodlagosak, mint ahogy a
nehézség lëfelé, a könnyűség fëlfelé mozgat; a keménység azt tëszi, hogy a test nehezen
engedjën az érintésnek, a puhaság pedig azt, hogy könnyen; a síkosság lësimítja a
testëket, az aszottság kiszikkasztja, a rücskösség ëgyenetlenné tëszi, a simaság
ëgyenletëssé, a durvaság kevésbé összefüggővé, a finomság pedig az ellenkëzővé tëszi.
Az elemëk kölcsönös keletkëzésének okai
76. Akármely elem születik akármely elemből az elsődlegës anyag rëndje szërint, de
mégis úgy, hogy amelyek csak ëgy tulajdonságban közösek, azok könnyebben
származzanak, amelyek pedig mindkét tulajdonságukban ellenkëznek, azok nehezebben.
77. Ezëkből származnak a kevert testëk a négy elsődlegës tulajdonság jótéteménye
folytán, amelyek által az egész az egésszel elkeverëdik.
Miképpen vannak mëg az elemëk a keverékëkben?
78. Tëhát az elemëk az összetëtt dolgokban nem ëgyszërűen tëvékëny-ségben,
továbbá nem is képességben vannak jelën, hanem annyira, hogy ezëknek a
keverékëknek a zavaros tëvékënységei alávetik magukat a testëk tëvékënységeinek és a
kiugró jellegüket elpusztítva valamiféle közepet valósítanak mëg belőlük.
Mëtëorológia I. könyv
79. Ezëk közül a testëk közül ëgyesëk tökéletësen, mások tökéletlenül vannak
keverve, amelyeket kiemelkëdésük miatt mëtëoroknak (égi jelën-ségëknek) nevezünk.

1
 Az égi jelënségëk fëlosztása
80. Ezëk közül ëgyesëk tüzesek, ëgyesëk légneműek, ëgyesëk vizesek, a lég három
rétegének mëgfelelően.
Tüzes mëtëorok
81. A tüzesëk meleg kipárolgásokból keletkëznek, amelyeket füstöknek neveznek,
mint az égő láng, a mëggyújtott fa, az ugráló kecskék, a lidércfény és fantomok, mint a
színëk, (égi) hasadékok, árkok, hullócsillagok, üstökö-sök, és ëgyesëk véleménye
szërint a csillagok udvara.
Égő láng
82. Égő láng keletkëzik, mikor a kipárolgás hosszan és szélësen elterjed, mikor
pedig csak hosszan nyúlik el, fáklyák keletkëznek, és kecskék, és hul-lócsillagok.
Lidércfény
83. A lidércfény zsíros kipárolgásokból származó égi jelënség, amely az éjszakai
levegő hidegétől összesűrűsödik, míg mëg nem gyullad, és ha magá-nyos, Hëlënának
nevezik, ha pedig ikërfény, Castornak és Polluxnak.
Üstökös
84. Az üstökös meleg és száraz, nemkülönben bőségës kipárolgás, kissé
mëggyulladva a levegőben vagy tűzben, amelyhëz mindig több füst gomolyodik.
A csillagok udvara
85. A csillagok udvara pedig valójában inkább sok csillag ëgyüttfény-lésének látszik,
mint a kipárolgásokból összegyűlt kör üstökének.
Vizes mëtëorok
86. A vizes mëtëorok párákból lësznek, mint a fëlhők, ködök, eső, harmat, hó, jégeső
és hasonlók.
Fëlhő
87. A fëlhő nedves pára, amely a középső lég hidegétől összesűrűsödött.
Köd
88. A köd a hozzánk legközelebbi levegőt elhomályosító pára, és nem is annyira
nedves, hogy vízzé válhatna, sëm annyira meleg, hogy fëlszálljon, amikor pedig lëszáll
a földre, derült eget, fëlfelé eltűnve esőt mutat.
Eső
89. Az eső teljesen vízzé oldódott fëlhő, amely ha lëndületësebb, zivatar-nak
nevezzük, ha csëppenként hullik lë, psechas-nak mondjuk.
Harmat
90. A harmat pára, amely nappal fëlszállva a meleg kevéssége miatt az esőnek
rëndëlt helyre nem tud fëljutni, de az éjszaka hidegjében lëhűlve, és végül a levegő alsó
rétegében folyékonnyá válva lëhullik.

1
 Dér
91. A dér pára, amely a lég alsó rétegében mëgszorult és jéggé fagyott, mielőtt vízzé
vált volna.
Hó
92. A hó az elkészült eső fëlhője, amely azonban mielőtt vízzé oldódnék, a lég
középső rétegében a körülvëvő hidegtől mëgfagy, és a szelektől kerget-ve fehér
pelyhekké oszlik szét a fuvalom, levegő és hideg bősége miatt.
Jégeső
93. A jégeső eső, amely lëesésében a környező levegő hidegétől körkörös
összenyomás által összetömöül és sűrűsödik.
A folyamok eredete. II. könyv.
94. Sőt noha sokan azt állapítják mëg, hogy a folyamok a tengërből folynak elő,
mégis valószínűsíthetőnek látszik, hogy nemcsak az esővizekből és földalatti vizekből
születnek, hanem a levegőből és a föld belsejében lëhűlt párából.
A tengër sósságának okai
95. A tengër pedig noha a harmadik elem gyűjtőhelye, mégis sós, részben mert a
Nap hevével a víz édësebb és ezért lágyabb részét párává finomítja, részben mert a
benne és partjain termő dolgok bemocskolják.
Miért nem szaporodik a tengër a belefolyástól?
96. Hogy pedig a folyók belefolyásától nem gyarapodik, annak az a magyarázata,
hogy azok nagyon szélësen szétszóródnak a tengërben, és utána az embërëktől észre
sëm véve kiszáradnak.
Szél
97. A szél füstös kipárolgásnak ëgyfajta tömege, amely a földből előhívva körülötte
a levegővel ëgyütt kergettetik.
Fő szelek
98. A fő szelek 12-en vannak: keletiek a Cecias, Subsolanus, Eurus, dé-liek a
Phoenix, Auster, Libonotus, nyugatiak az Africus, Favoniuus, Corus, északiak a
Thrascias, Asparctias és Boreas.
Földrëngésëk
99. A földrëngés meleg és száraz kipárolgás, amely a föld méhébe van zárva, és
kiutat keres, amelyet ha a föld szilárdsága miatt nem talál mëg, amazt mëgmozgatja.
Fëlosztása
100. Ez pedig vagy a föld széltében történik, és remëgésnek nevezik, vagy
mélységben, és részben hasadásnak, részben lökésnek nevezik.
Mënnydörgés
101. A mënnydörgés az a hang, melyet a fëlhőbe bezárt száraz kipárolgás csinál
erővel annak sűrűbb oldalához csapódva, melyën nem tud áthatolni.

1
 Villám
101. A villám a mënnydörgésben kitörő szél fénye, amely lëndületből, a fëlhőkhöz
csapódástól és erőszakos átnyomódástól könnyen mëggyullad, és előbb látszik, mintsëm
a mënnydörgés hallatszik, noha ëgyszërre történnek.
III. könyv. Széllökés
102. A széllökés vagy szélvihar sűrűbb légáram, amely összetömörülve elválik a
fëlhőktől, és ezt, ha a pára lëzuhanásával ëgyütt jár, oxydriának nevezzük, és a víznek
hirtelen nagy tömege árad ki.
Tájfun
103. A tájfun vagy forgószél és örvény a fëlhőkből nagy lëndülettel kitörő légáram,
amely beleütődik ëgy másik fëlhőbe, amelynek sűrűségétől mikor visszaverődik,
szükségszërűen körbecsavarodik.
Forgószél
104. A forgószél vagy széltölcsér finomabb légáram mëggyulladva, amely miközben
forogva lëszáll a földre, tüzet fog és az érintkëzéstől lángra lobban.
Mënnykőcsapás
105. A mënnykőcsapás sűrűbb kipárolgás, amelyet a hideg kisajtol a fëlhőből, és
nagy rëcsëgéssel kërësztülrontva a fëlhőn lëzuhan a földre.
Fëlosztása
106. A mënnyköveknek három fajtája van, az ëgyiket ragyogónak neve-zik, mert
túlságos finomsága miatt csak átfúr és süvölt, nem gyújt, a másikat mënnydörgősnek,
mert a viharos légáram kissé sűrűbb ereje miatt szétoszlat, ütésével zúz, nem átfúr, a
harmadikat csapkodónak, mert földi anyaga miatt éget 1) ráfújva, 2) fëlizzítva, 3) lángra
gyújtva.
Mënnykő (mëtëorit)
107. Időnként kő is származik a mënnykőcsapásból, ëgyesëk véleménye szërint,
tudniillik mikor a mënnykőcsapás úgy a maga, mint a Nap melegétől ëgyfajta pëngévé
keményszik, azért, mert a korábban összeragadt száraz-sághoz hozzákeverëdëtt pára
kiszökésre törekëdve a mélyebb rétegëkbe tör, és ezt a részt sűrűbbé tëszi.
Halo
108. Az udvar vagy koszorú vagy halo ëgy gyűrű a fëlhőkben, amely a fé-nyës test
sugarainak mëgtöréséből keletkëzik a Nap, a Hold és más csillagok körül.
Szivárvány
109. A szivárvány a színëk tarka látványa, amely a Nap sugarainak

1
visszaverését mutatja a harmatos fëlhőben, amely igën apró csöppekre oszlik.
Melléknap
110. Melléknap vagy ikërnap, és mellékhold vagy mëgkettőzött hold: a Nap és Hold
képmása az oldala mellett sűrű, ëgyenletës, nyugodt és vizes fëlhőben, amelyet a Nap és
Hold sugarainak visszaverődése okoz.
Esősávok
111. Vesszők vagy esősávok az ëgyenës sávok a Nap sugarainak mëg-töréséből a
nem ëgyenletës fëlhőben, amelyben a Napnak csak a színeit lëhet látni.
112. A föld méhében is születhetnek testëk ezëkből a kipárolgásokból.
Kövületëk
113. Mert az ásványok vagy kövületëk száraz kipárolgásokból lësznek, mint a kő,
mínium, kén, só, cinóbër és hasonlók;
Fémëk
a fémës anyagok vagy fémëk pedig nedves kipárolgásokból, ha az anyag
összesűrűsödik, és ahhoz a tisztább földből valamennyi úgy keverëdik, hogy
mëgkeményëdjék.
A fémëk száma
114. Ezëk a bolygók számának mëgfelelően hétnek számláltatnak, a Napé az arany,
a Holdé az ezüst, a Vénuszé a réz, a Jupitëré az ón, a Szaturnuszé az ólom, a Marsé a
vas, a Mërkúré a higany; mindezëk kütoszokra, azaz önthetőkre és kalapálhatókra, azaz
nyújthatókra oszlanak.
115. Mindezëk az elemëk közt keletkëznek az elsődlegës tulajdonságok rëndje
szërint, amelyek négyen vannak, két cselekvő, a meleg és a hideg, és két szenvedő, a
száraz és a nedves.
116. Ezëkből elsődlegësen tëhát ëgyszërű keletkëzés történik, amellyel ellentétës a
pusztulás, amely a rothadás.
Rothadás
117. A rothadás a veleszületëtt meleg tönkremënetele külső és járulékos dolgok által,
amelyek a nedvességben jönnek elő.
118. A kevert dolgokban összeforrás is történik, és annak fajtái, az érés, fővés, sülés:
és össze nem forrás a fajtáival, nyerseséggel, féligfövéssel, féligsüléssel, amelyekkel a
kemény és lágy kiszáradás, elvizenyősödés, ösz-szetömörülés és sűrűsödés magyarázata
is ëgybetartozik.

1
 Összeforrás, össze nem forrás
119. Az összeforrás tëhát tökéletësëdés, amellyel a természetës meleg eloszlatja a
tökéletlen testëket, amelyek nedvesből és szárazból állnak, ami-képpen mëgfordítva az
össze nem forrás tökéletlenség, amely a természetës meleg hiányából származik.
Érés. Nyerseség
120. Az érés annak a tápanyagnak az összeforrása, amely a fák termé-sében van,
ennek az ellentéte pedig a nyerseség, a termés tápanyagának össze nem forrása, amely a
veleszületëtt meleg hiányából származik.
Fövés. Féligfövés
121. A fövés összeforrása annak a mëghatározatlan dolognak, amely a nedvességben
a nedves melegből lësz, a beszennyezés vagy nem teljes fövés pedig össze nem forrása a
nyers nedvnek a meleg szűkös volta miatt, amely a köréömlő nedvességben van.
Sülés. Féligsülés
122. A sülés száraz és idegën melegtől eredő összeforrás, a féligsülés pedig
tökéletlen sülés a meleg szűkös volta miatt.
Kemény. Lágy
123. Kemény, amely fëlszíne mentén összenyomva nem lapul be, ennek ellentéte a
lágy, amely összenyomva könnyen enged, míg fëlülete sértetlen marad.
Kiszáradás. Elvizenyősödés
124. A kiszáradás azoknak a dolgoknak szokása, amelyek fëlmelegszenek vagy
lëhűlnek, és ez belső vagy külső melegtől lësz, amely magával kinyomja a nedvességët,
az elvizenyősödés pedig az ëgyik módon úgy történik, hogy valami vízzé válik, a
másikon, hogy az, ami szilárd volt, mëgolvad. Összetömörödés,
sűrűsödés
125. A tömörödés azoknak a dolgoknak szokása, amelyek vagy vízből vannak, vagy
vízből és földből keverëdve, és hidegtől lësz vagy száraz melegtől, vagy részben tűztől
és melegtől, részben hidegtől; a sűrűsödés pedig akkor történik, amikor a nedvesség
eltávoztával összetapad az, ami száraz.
A lélëkről való könyv
126. A természeti dolgok után követkëznek azok, amelyek nemcsak természetiek, de
lelkësek is, azaz amelyekben lélëk van.
A lélëk mëghatározása
127. A lélëk pedig teljes valóság, azaz a fizikai szerves test elsődlegës tëvékënysége.
128. A képességei: tápláló, érző, helyéről elmozdító és értő.
Táplálóerő
129. A lélëk táplálóereje az, amely táplálékkal képes mëgőrizni azt a testët, amely
képessége szërint

1
lelkës test, ha a tápanyagot tëvékënységgel lelkës testté változtatja.
Nemzőerő
130. Ehhëz tartozik a nemzőképesség is, amely a fajta örökös mëgőrzése végett
hasonlót hoz létre ahhoz, amelyet táplál.
Érzőerő
131. Az érzőerő az, amely képességtől az érzékletësëk cselekëdetben érzékletëssé
válnak.
Az érzékëk fëlosztása
132. Az érzékëk kétfélék, külsők és belsők, és a külsőkből ötöt szám-lálunk, a látást,
hallást, szaglást, ízlelést és tapintást.
Látás
133. A látás az, ami képesség szërint láthatót tëvékënységgel látszóvá tësz, amelynek
az eszköze a szëmbogár, közege a fényáteresztő, azaz átlátszó anyag, tárgya a szín, fény
és más ëgyéb dolgok.
Fény. Szín
134. A fény az átlátszónak a tëvékënysége mindaddig, amíg átlátszó, a szín pedig az
átlátszót tëvékënységében mozgató mindaddig, amíg átlátszó, és hét fajtája van, két
szélső, a fehér és fekete, és öt közbülső, a sárga, bíbor, vörös, zöld és kék.
Hallás
135. A hallás az az érzék, amely a hangokat fëlfogja a levegőn és vízën át, amelynek
általános szerve a fül, spëciális szerve ëgy bizonyos levegő, amelyet a dobhártyák
bezárnak, közege a hangáteresztő, azaz levegő vagy víz,
Hang
tárgya a hang, azaz két szilárd testnek a súrlódásából a levegőben támadó
tulajdonság. Szaglás
136. A szaglás az az érzék, amellyel a levegőn és vízën át a szagokat fëlfogjuk,
melynek szerve bizonyos lágy, fehér hártyák az orr fëlső szűk részében, közege a
szagáteresztő, azaz a levegő és víz, amelyet átjárt a szárazság és ízësség,
Szag
tárgya a szag, azaz a száraz íz ëgyfajta eláradása a nedvességben.
Ízlelés. Íz
137. Az ízlelés az az érzék, amellyel az ízëket fëlfogjuk, amelynek a közege a belső
szerv, a nyelv, tárgya az íz, amely a száraznak ëgyfajta elára-dása a nedvesben, amelyet
a meleg hoz létre, amely az ízlelést képességből tëvékënységgé alakítja.
Tapintás
138. A tapintás az az érzék, amellyel a testnek a különbségeit, azaz ele-meinek
minőségeit érzékëljük mindaddig, amíg az test, ennek a külső közege a bőr, a belső az
idegëk, és mindaz, ami ideggel

1
rëndëlkëzik; a tárgyai mind elsődlegës, mind másodlagos tulajdonságok, szerve az egész
testben.
Az érzékëk közös tárgyai
139. Mindezëknek az érzékëknek közös tárgya öt van, a mozgás, nyugalom, alak,
méret és szám.
140. Belső érzék pedig három van, a józan ész, a fantázia és az emlékëzet.
A józan ész
141. A józan ész az a hely, ahova mindën eljut, amit a külső érzékëk fël-fognak,
ahol a lélëk érző ereje mëgítéli ezëket. Ennek a józan észnek a szerve az agy, amely úgy
látszik, hogy saját természete szërint nem érzékël, hanem csak az érzékëk érzékëlését
fogja fël.
Fantázia
142. A fantázia vagy képzelőerő az, ami az érzékëktől fëlfogott alakokat
távollétükben is mëglátja, és azoknak képmásait mëgőrzi.
Emlékëzet
143. Az emlékëzet az érző lélëk belső képessége, amely mëgőrzi a fëlfogott dolgok
képmásait és a múlt időből készen visszahívja, amely sëm-miképp sëm azonos a
visszaemlékëzéssel.
Fëlidézés
144. Mert a fëlidézés ëgyfajta okoskodás, amellyel a mëgelőzőktől és ismertektől a
későbbiekhëz és kevésbé ismertekhëz haladunk előre, és azoknak az ismeretét
kikutatjuk.
145. Mindebből nyilvánvaló, hogy a fëlidézés csak az értelmi lelki dolgokban eshet
mëg, emlékëzete pedig a barmoknak is van.
Értelmes elme
146. A lélëk harmadik képessége az elme vagy értelëm, amelynek sëmmi szerve
nincs, tárgya pedig az, ami mëgérthető, ami vagy mindën anyag nélküli, és tëvékënység
által fëlfogható, vagy anyaggal van összekötve, ezt pedig vagy hozzáadás folytán
fizikailag, vagy elvétel folytán matëmatikailag, vagy mintëgy ëgyneműt mëtafizikailag
vizsgáljuk.
Szenvedő és cselekvő elme
147. Először is más a szenvedő elme, amely a lélëk alsóbb fokaival összekötve lévén
elpusztul, más a cselekvő, amelynek a három művelete az ëgyszërű dolgok összefogása,
összeillesztése és az értelëmmel fëlfogott dolgok fëlosztása, és végül a vélemény, azaz
tárgyalás és értelmezés.

1
 Az ëgyszërű dolgok összefogása
148. Az ëgyszërű dolgok összefogása az, amikor a jelënségëket állítás és tagadás
nélkül összegyűjtjük, amelyben az ismeretben csak változatosság van, sëmmi igazság
vagy hamisság.
Összeillesztés és fëlosztás
149. Az összeillesztés és fëlosztás az, amikor az ëgyszërű dolgokból valamit állítunk
vagy tagadunk, részben összeillesztve, részben fëlosztva.
Tárgyalás
150. A tárgyalás az, ami a különböző dolgokat ëgymással ëgybeveti, és értelmezve
összegyűjti, hogy mi az igaz és a hamis.
Elméleti értelëm és gyakorlati
151. A cselekvő értelëm ëgyfelől elméleti, amelynek a célja az igaz vagy hamis
(mëgállapítása), másfelől gyakorlati, amelynek a célja a jó követése és a rossztól való
menekülés.
Helyről elmozdító erő
152. A lélëk negyedik képessége az, hogy az élőlényt ëgyik helyről a másikra
mozgatja.
A helyről elmozdító kívánság
153. Maga a kívánság elmozdít a helyből, és ez, ha az értelëmhëz kapcsolódik, a
mozgató akaratot hozza létre, ha pedig a fantáziával, a vágyat.
Három szükségës dolog a mozgásban
154. Tëhát három dolog szükségës az élőlényëk mozgásában: 1) a mozgatott, ami az
élőlény, 2) a mozgató, ami vagy mozdulatlan, tudniillik maga a jó, akár valódi, akár
látszólagos, vagy mozgó, mint a kívánság, amely mozgatja is az élőlényëk lelkét, és
mozdul is a jótól, amelyet kíván, 3) ami mozog, a szervezet, amelyben szükségszërűen
két dolog mozdulatlan: az ëgyik belső, tudniillik mindën ëgyes tag hajlása, a másik
külső, amelyre az élőlény támaszkodik.
Az élőlényëk mozgásának módja
155. Az élőlényëk mozgása röviden úgy történik, hogy a jó magában az érzékëktől
fëlfogva mëgmozdítja a kívánságot, a kívánság az élőlényëk lelkét, ez az idegëket, az
idegëk az izmokat, azok a csontok eresztékeit, amelyek ha mozdulnak, szükségképpen
vagy az egész vagy ëgy része mëgmozdul.
156. Mikor pedig az élőlényëk sëm nem mozognak ténylegësen, sëm nem
érzékëlnek, akkor az érzékëlés hiányát alvásnak, a viselkëdését pedig őrködésnek
nevezzük, ezëk pedig sëm nem kizárólag a testnek, sëm nem a lélëknek a jelënségei,
hanem mindkettőé közösen.

1
 Alvás
157. Az alvás tëhát az élőlényëk képességeinek nyugvása, amely az agyat elfolyósító
hasznos nedvességtől ered.
Álom
158. Az álom pedig úgy látszik, hogy az érzékëk maradványaiból szár-mazik, és az
alvó élőlényëknek kerül útjába, amíg alszanak.
159. Ezëk vagy azoknak a dolgoknak a jelei, amelyek a testëkben történnek, vagy
ëgyes cselekvésëknek az okán, vagy véletlenszërűen, vagy pedig végül isteni vagy
démoni jelek.
A hosszú és rövid élet, fiatalság és öregség természeti okai
160. Az pedig, hogy az élőlényëk közül ëgyesëk rövidebb, ëgyesëk pedig hosszabb
életűek, az a bennük gyökerező nedvesség folytán van, amit ha a meleg gyorsan
elemészt, az életët röviddé, ha jól szabályoz, az életët hosszúvá tëszi (fizikai értelëmben
mondva); így këll vélekëdnünk az ifjúságról és öregségről, továbbá az életről és a
halálról is.
161. Hogy pedig ez az egész fizikai tudomány tökéletësebb lëgyën: az élőlényëkről
való történetëket Aristoteles tíz könyvben, részeiket négy, születésüket öt könyvben
foglalja össze, amelyek nem méltatlanok arra a nyolcvan talëntumra, amelyet Nagy
Sándor ezëkre költött.

MËTAFIZIKA
I. könyv
Ez azt mutatja mëg, van-ë mëtafizika, micsoda az, milyen és miért van.
1. A mëtafizika a létëző mëgfigyelő tudománya, amennyiben létëzik, és az érzésëké,
amelyek önmagától benne vannak.
A tudás természetës vágya
2. Természettől fogva mindën embër tudni akar, és mintëgy velükszületëtt lëndület
vonja és vezeti őket a mëgismerés és tanulás vágyára, hiszën úgy gondolják, hogy szép
dolog ebben tündökölni, és úgy ítélik mëg, hogy rossz és csúnya dolog ebben elbukni.
Az érzékëk szeretete
3. Mivel továbá ëgyfelől más érzékëket is szeretünk, de elsősorban a látást, amely a
dolgok ismeretének a mëgszërzésére önmagában több súllyal esik latba, mint a többi.
Az embëri és állati mëgismerés különbsége
4. Noha a többi oktalan állatok is ügyesek ezëket az érzékëket illetőleg, sőt sokkal
inkább, mint az embërëk, mégis eltérő és alantasabb mëgismerési rëndszërük van.
5. Mert ezëk közül ëgyesëk csak érzékeikkel, mások emlékëzetükkel, ëgyesëk
előrelátással, végül ëgyesëk mintëgy ëgyfajta tudománnyal részesül-nek a
mëgismerésből, csakhogy az embëri lény

1
értelëmmel, tapasztalással és mestërséggel él.
Tapasztalás
6. Ez pedig úgy történik az embërëk esetében, hogy miképpen ugyan-annak a
dolognak a gyakoribb emléke ëgy tapasztalásnak az erejét okozza, azonképpen a
gyakori tapasztalás mestërségët szül.
Mestërség. A mestërség és tapasztalás összevetése
7. Ezt noha a cselekvést tekintetbe véve a tapasztalás fëlülmúlja, mégis a
mëgismerés szëmpontjából fëljebbvaló, mert az embërëket inkább ennek alapján ítélik
bölcseknek, mint a cselekvés alapján.
8. A mestërségëk és tudományok között pedig az elméletiek a gyakor-latiak fölé
magasodnak, azért, mert nagyobb mëgismerésën alapulnak és részint huzamosabb idő,
részint munka által jutunk hozzájuk.
9. Mindezëkből kikövetkëztethető, hogy a mëtafizika a dolgok elsődlegës okaival és
elsődlegës alapjaival foglalkozik.
A bölcsesség követelményei
10. Ennek ugyanis követelménye 1) tudni, 2) tanítani tudni, 3) mindën dolgot
ëgyetëmlegësen, 4) a nehéz dolgokat, 5) a szëmlélődőeket, 6) a többi-eknél
fëljebbvalókat és azokon uralkodókat, 7) nemcsak hogy mik, hanem hogy miért vannak.
3. 4. fej. stb.
11. Az okok fëlsorolásában és mëgállapításában a régi filozófusok sok-féleképpen
tévedtek, mivel általánosságban ezëk sëm nincsenek többen, sëm kevesebben, mint
szám szërint négyen, tudniillik az anyag, a forma, a létesítő és a cél.
1. fej.
II. könyv az igazság kutatásának módjáról
12. És noha valamiképpen az elsődlegës alapelvek számunkra természet-től fogva
ismertek, közben mégis nem kis nehézséggel jár mëgismerni az igazságot, ez pedig a
nem anyagi természetű dolgokban a mi értelmünk ol-daláról történik, az anyagi
természetűekben maguknak a dolgoknak az oldaláról. Az elme
tëhetetlensége az isteni dolgokban
13. Mert az lëhetetlen, hogy mi ebben az életben a különválasztott szubsztanciákat
lényegileg mëgismerjük, mivel az elménk értelme úgy viselkëdik azzal szëmben, ami
természettől mindën dolgok közt a legkézzelfoghatóbb, miképpen a denevérëk szëmei
a nappali fénnyel szëmben.
2. fej. Ëgy elsődlegës alapelv van
14. Hogy pedig van valamilyen elsődlegës alapelve a dolgoknak, az nyilvánvaló
abból, hogy sëm nem lëhet sëmmilyen okot a végtelenségig továbbvezetni, sem nem
lëhetnek ugyanannak a dolognak végtelen számú okai, csak járulékosan

1
rëndëltek és ëgymás után követkëzőek.
3. fej. A tudomány akadályai és segítségei
15. De mint ahogy ezëknek a dolgoknak és mindën másnak a mëgismerésében a
tanulókat leginkább a szokás és a természetës hajlam akadályozza, úgy a dialëktika,
azaz a tudás módszëre csodálatosan segíti, és a tudományok mëgfelelő tárgyalása, mert
ezëkben fël këll kutatni a bizo-nyosságot az alájuk rëndëlt anyag természete szërint.
1. fej., III. könyv 15 nehéz kérdésről
16. És mivelhogy sënki sëm oldhat fël szërëncsésen valamely kötelékët, csak ha
tudja előbb annak a módját, és sënki sëm ér el könnyen a fordulóhoz, csak ha előtte
kitűzi útjának célját, amelyhëz el këll jutnia, ezért aztán nem alkalmatlan dolog ennek a
tudománynak fő kételyeit röviden az elején bemutatni és fëloldani.
2. fej. Mit këll figyelëmbe vënnie a mëtafizikusnak?
17. Tëhát a mëtafizikus kötelessége mëgfigyelnie 1) az összes okokat, 2) az
alapelveket, mégpedig a szubsztanciákét és a tudományokét is, 3) mindën szubsztanciát,
amennyiben az szubsztancia, 4) a szubsztanciák sajátos járulékos dolgait.
18. Az érzékëlhető szubsztanciákon kívül más elkülönültek, mint az idëák, nem
létëznek.
19. De sëm méretëket, sëm számokat, sëm pedig a többi matëmatikai létëzőt nem
këll a szubsztanciák birtokai közt lëvőknek gondolnunk.
3. fej.
20. Hanem úgy az anyag és a forma, amelyekből mintëgy részekből állnak össze a
természeti dolgok, mint a nem és különbség, amelyekből mintëgy alapvető állításokból
állnak fël a dolgok, mëgérdëmlik az alapelv nevet.
21. Mégis az inkább ëgyetëmës dolgok inkább alapelvek az anyagi okok nemében; a
kevésbé ëgyetëmës dolgok pedig a formai ok nemében.
4. fej.
22. Az anyagi okon kívül más, önmagától való, azaz lényegi oka nincs a természeti
dolgoknak, mivel ez nyilvánvalóan az ëgyesëkën kívül létëzik.
23. Az anyagi szubsztancia mineműségét ha összehasonlítjuk azokkal, amelyekhëz
elsősorban kapcsolódik, mint ahogy az embërség a közönségës embërrel, valójában nem
különbözik attól a szubsztanciától, amelynek a mineműsége, csak a fëlfogás és jelëntés
módját illetően; ha pedig azokkal vetjük ëgybe, amelyekhëz

1
másodlagos értelëmben, azaz közvetve kapcsolódik, mint az embërség Szók-ratésszal,
akkor eltér a szubsztanciától, amelynek a mineműsége.
24. A belső alapelvek, tudniillik az anyag és a forma nem azonosak szám szërint
különböző dolgok összevetése során, hanem azonos fajtájúak vagy nemük vagy
analógia szërint, azoknak a dolgoknak az azonossága szërint, amelyek ezëkből állnak.
25. De mivel sok dolog végbemëhet, amelyeket ugyanaz mozgat szám szërint és
ugyanabból a célból szám szërint, sőt mivel mindën, ami lësz, az első mozgatótól jön
létre és a végső célra irányul, ezért a külső okok, tudni-illik a létrehozó és a cél szám
szërint lëhetségësek.
26. A romlandó és romolhatatlan dolgoknak a külső és elsődlegës alap-elve ëgy és
ugyanaz, mármint a Legjobb, Leghatalmasabb Isten, a belső alap-elvei azonban nem
ugyanazok csak analógia szërint, úgyhogy a romol-hatatlanoknak az alapelvei romlást
nélkülöznek, a romlandóaknak viszont nem önmagukban, hanem járulékosan
romlandóak.
27. Ha a létëzőt és ëgyet fogadjuk el elsődlegës, legëgyszërűbb és füg-getlen
ëgyetlen és létëző dolognak, ami a Legjobb, Leghatalmasabb Isten, az nem mindën
dolog szubsztanciája, hanem példának oka és létrehozó; ha átvitten mindën dolgok
oszthatatlan lényegeként vësszük, akkor mindën dolog szubsztanciája, de nem különül
el az ëgyesëktől; végül ha a létëzőt folytonos mennyiség gyanánt használjuk, amely
persze közvetlenül ëgyetlen dolog szám szërinti ëgységgel, mármint ëgy a szám szërinti
ëgység gyanánt, akkor ëgyik sëm a dolgok szubsztanciája, hanem inkább mindkettő
járuléka a testi szubsztanciáknak.
6. fej.
28. A dolgok alapelvei tëvékënységben és nem képességben vannak, kivéve az
anyagot, amely noha képesség, a létëző által tëvékënységgel tëvékënységre vezettetik
vissza, akkor pedig az alapelvek nem alapelvek, amennyiben ëgyetëmësek, hanem
amennyiben ëgyediek, amelyekre irányul mindën cselekvés.
V. könyv a mëtafizika tárgyáról, részeiről, törekvéseiről és alapelveiről
29. Különösen négy dolog van, ami úgy tűnik, hogy mindën tudomány rëndszëréhëz
hozzátartozik, mármint a tárgy, a tárgyának részei, a sajátos jelënségei, és végre az
alapelvei.
Az elsődlegës filozófia (tárgya)
30. Először is tëhát, az elsődlegës filozófia tárgya a létëző,

1
annyira, hogy terjedelmében magába foglalja Istent és a terëmtményëket.
31. Noha ez így van, ebből mégsëm követkëzik, hogy a többi tudomány
alárëndëlődik a mëtafizikának, legalábbis nem teljes alárëndëléssel, csak valamilyen
tekintetben és nem lényegileg.
2. fej. A létëző részei
32. Ami a második dolgot illeti: a létëző részei maguk a dolgok tíz leg-főbb neme, és
a mëtafizikusnak a fëladata ezëket elsőrëndűen tárgyalni, de úgy, hogy inkább a
szubsztanciákat, mint a járulékos dolgokat vëgye figye-lëmbe.
A létëző jelënségei
33. A létëző valódi jelënségei pedig, azaz legvégső különbségei az ëgy, a valami, a
dolog, az igazi és a jó; ezëket transzcëndëns dolgoknak is nevezzük, és ezëk közt a
dolgok értelme szërint nincs sëmmilyen rëndszër, hanem csak a mëgértést véve
figyelëmbe.
34. Mivel ezëk a létëzésben, azaz ténylegësen mëgëgyeznek, és csak szóban, azaz
értelmezésben különböznek, ennek az elsődlegës filozófiának a fëladata ezëkről és mind
a többi dologról, ami a létëzőnek ezëkhëz a jelënségeihëz tartozik, beszélni.
3. fej. Alapelvek
35. Ami az utolsó követelményt illeti, nem kevésbé këll a mëtafizikusnak a
tudományok axiómáit és közös alapelveit tekintetbe vënnie, mint az előző dolgokat.
4. fej.
36. Mindën alapelv között pedig ez sorrëndben az első és hatóerőben a
legszilárdabb: nem lëhetségës, hogy ëgyszërre lëgyën és në lëgyën.
37. Ezt abszolút értelëmben ugyan nem lëhet kimutatni, de bizonyítási eljárással
igën, tudniilllik az embërëk értelme szërint a tagadókat mëgcáfolva érzéki
mëgismeréssel.
5. fej.
38. Ebből követkëzik először is, hogy lëhetetlen, hogy két ellentétës dolog ëgyszërre
igaz lëgyën, vagy köztük középút nyíljék; aztán hogy nem mindën igaz, ami annak
látszik; továbbá hogy nem mindën igaz, sëm mindën hamis; majd végül, hogy sëm nincs
mindën nyugalomban, sëm nem mozog mindën, hanem hogy vannak dolgok, amelyek
soha nem mozognak, amilyen az Isten is, vannak dolgok, amelyek mindig mozognak,
amilyen az ég, és vannak, amelyek néha mozognak, néha nyugszanak, amilyenëk a
természeti dolgok.

1
 1. fej. Alapelv.
V. könyv. A mëtafizikai határok mëgkülönböztetéséről
39. Alapelvről hétféleképpen beszélünk: 1) a méreté vagy mozgásé, 2) az, ahonnan
mëgfelelően indul a cselekvés, 3) az elsőnek létëző rész, 4) a természet szërint
létrehozó, 5) a kiválasztás útján létrehozó, 6) a művészettel létrehozó, 7) a mëgismerés
alapja.
40. Ezëk és mind a többi módok az alapelveknek arra az általános mëg-határozására
vezethetők vissza, amelyről azt mondják, hogy az az alapelv, amelyből valami vagy van,
vagy lësz, vagy mëgismerszik.
2. fej. Ok
41. Az okot mondjuk 1) mint anyagot, 2) mint formát, 3) mint létrehozót, 4) mint
célt, és fëlosztható 1) előbbire és későbbire, 2) önmagától valóra és járulékosra, 3)
összetëttre és nem összetëttre, és ezëk közül mindkettőt képesség szërint és tëvékënység
szërint való okra.
3. fej. Elem
41. Eleme van 1) a lëírt szavaknak, 2) a természeti dolgoknak, 3) a matëmatikai
bizonyításoknak.
4. fej. Természet
43. Természetnek nevezzük 1) az élők nemzetségét, 2) azt a részt, amely elsőnek
születik az élőkben, 3) mindën természeti dolognak a belső alapelvét, 4) az elsődlegës
anyagot, 5) a szubsztanciális formát, 6) akármilyen szubsztanciát, amelyben mëgvan a
forma mértéke.
5. fej. Szükségësség
44. Szükségësnek nevezzük azt, 1) ami nélkül ëgy dolog nem élhet vagy létëzhet, 2)
ami nélkül sëm a jót nem lëhet mëgszërëzni és mëgtartani, sëm a rosszat elvetni és
elkerülni, 3) ami erőszakon alapul, 4) ami másképpen nem lëhetségës.
6. fej. Ëgy
45. Az ëgyetlent vagy ténybelileg vagy logikailag szëmléljük, és ekképpen
szëmlélve (ëgynek) mondjuk 1) számára, 2) fajtájára, 3) nemére nézve, 4) analógiával.
46. Valóságosan vëttnek mondjuk akár önmagában, akár járulékosan, mégpedig
önmagában mondjuk, ha nem osztjuk fël 1) a folyamatosat, 2) a formát, 3) az anyagot,
4) a rëndszërét, azaz a dolgot, 5) a mëghatározását; éspedig önmagában 1) tárgy és
járulékos dolog, 2) két járulékos dolog ëgy tárgyra vonatkozólag, 3) két tárgy ëgy
járulékos dolog okán.
Több
47. A többet is ugyanannyiféleképpen mondhatjuk, mint az ëgyet, azon túl, hogy
ahányféleképpen mondunk ëgyet az ellentétëk közül, annyifélekép-pen a másikat is
mondjuk.

1
 7. fej. Létëző
48. A létëző ëgyfelől önmagában, másfelől járulékosan van, és önmagá-ban azt
mondjuk rá, hogy 1) szubsztancia, 2) minőség, 3) mennyiség, 4) kap-csolat, 5)
cselekvés, 6) elszenvedés, 7) helyben létëzés, 8) időben létëzés, mindezëk pedig vagy
létëzők tëvékënységben, vagy létëzők képességben; és a létëzőknek bármelyik
módjához helyzetët és viselkëdést is köthetünk; járu-lékosan pedig azt mondjuk, hogy
1) mikor a járulékost járulékos, 2) mikor a járulékos a tárgyat, 3) mikor a tárgy
határozza mëg a járulékost.
8. fej. A szubsztancia
49. Szubsztanciának nevezzük 1) az elsődlegës szubsztanciákat, még-hozzá az
érzékletëseket, 2) a formákat, 3) a dolgok lényegét, amelyet mëg-határozással szokás
magyarázni.
9. fej. Ugyanaz.
50. Ugyanaz vagy önmagában, vagy járulékosan lëhetségës, éspedig 1) mikor azt
mondják, hogy a járulékos a járulékossal (ugyanaz), 2) hogy a járulékos a tárggyal, 3)
hogy a tárgy a járulékossal, 4) hogy az ëgyszërű állítás az összetëtt tárggyal, 5) hogy az
összetëtt tárgy az ëgyszërű állítással.
Különbözőek
51. Különbözőek (a dolgok) 1) fajtájukban, 2) számukban vagy anya-gukban, 3) a
szubsztancia mëghatározásában és rëndszërében, akármennyire általános is az.
Eltérőek
52. Eltérőeknek mondjuk azokat, 1) amik noha ugyanazon neműek, számúak,
fajtájúak, mégis valamiben különböznek, 2) amelyek nemükben annyira különbözőek,
hogy még mëgfelelő analógia sëm vëhető észre köztük, 3) amelyek ugyanolyan nembeli
eltérésëk, 4) mindazt, ami a lényegében tartalmaz valami eltérőt.
Hasonlóak és különbözőek
53. Hasonlónak és különbözőnek mondjuk azt, 1) amivel ugyanaz történt, 2)
amelyek többen ugyanolyanok, mint eltérőek, 3) amelyeknek a minőségük ugyanaz, 4)
amelyek több ellentéttel, éspedig váltakozókkal vannak telve.
Szëmbenállók
54. Szëmbenállóknak mondunk (bármit) 1) ellentétësen, 2) ellent-mondóan, 3)
viszonylagosan, 4) tagadólag.
Önmagukban ellentétësek
55. Ellentétëk lëhetnek önmagukban vagy más tekintetében, éspedig önmagukban 1)
amelyek nemükben különböznek, és ugyanabban nem lëhetnek ëgyszërre jelën, 2)
amelyek ugyanolyan nem alá sorolhatók, 3) amelyek ugyanabban a befogadásra
alkalmas dologban vannak, 4) amelyek azok közt vannak, amelyek hatalmuk alá esnek,
5) amelyek akár nemükben, akár fajtájukban, akár ëgyszërűen nagyon sokban
különböznek.

1
 Járulékosan ellentétësek
56. Járulékosan ellentétësek lëhetnek a dolgok, 1) amelyekben ellentétëk vannak, 2)
amelyekben sajátos hajlam van az ellentétëk befogadására, 3) amelyek ellentétëkre
hatnak vagy azoktól hatást szenvednek, vagy hatni vagy hatást szenvedni képesek, 4)
amelyek ellentétës dolgok tagadásai vagy elfogadásai, 5) amelyek ellentétëknek a
tulajdonságai.
Fajtájukban különböző dolgok
57. Fajtájukban különbözőeknek nevezzük azokat, 1) amelyek nemükben ugyan
mëgëgyeznek, de közben nem cserélhetők fël, 2) amelyek nemben úgy ëgyeznek mëg,
hogy a különbségëk mentén szëmbeállított tagjai ëgyetlen fëlosztásnak, 3) amelyeknek
a lényegükben van valamilyen ellentétësség, bár nem szërint nem ëgyeznek mëg, 4)
amelyek ellentétësek, méghozzá elsősorban önmagukban.
11. fej. Előbbi és későbbi
58. Előbbinek és későbbinek vagy valamilyen első dologhoz viszonyítva mondunk
(valamit), amely a dolgok ëgy mëghatározott fajtájának alapelve, vagy ami ahhoz
közelebb van, mégpedig 1) helyileg, 2) időben, 3) mozgás-ban, 4) képességben, 5)
rëndszërben, vagy pedig a rokonságot véve figyelëm-be, éspedig akár értelëm, akár
érzés szërint; vagy pedig természet szërint, éspedig 1) azokat, amelyek nem másokkal
ëgyütt szűnnek mëg, hanem a többiek velük, 2) szubsztancia és járulékos dolog
tekintetében, 3) képesség és tëvékënység tekintetében.
12. fej. Képesség, képes
59. És miképpen képességnek nevezzük 1) a mozgatás alapelvét, 2) azt, ami valamit
mozgat, 3) ami által tudunk jól működni, 4) azt az erőt, amellyel ellenállunk a
pusztulásnak, úgy képesnek mondjuk azt, 1) ami magában foglalja a mozgatás
alapelvét, 2) ami mozgatni képes, 3) aminek nincs olyan alapelv, amely elpusztítaná,
4) amelyben mëgvan a jól működés vagy jót elviselés alapelve.
13. fej. Mennyiség
60. A mennyiség önmagában vagy járulékosan van, és magában (mennyiségnek)
mondjuk azt, ami 1) lényegét tekintve valamennyi, 2) a mennyiségët szubsztanciálisan
követő jelënség, járulékosan pedig annak mondjuk, ami 1) valamennyi tárgyban van, 2)
amelynek folytonossága és fëloszthatósága van. 14. fej. Minőség
Minőségnek mondjuk 1) a lényegi különbözőségët, 2) mindazt a járulékos dolgot,
amit a matëmatika valamilyenëkké tësz, 3) a váltakozás mindën jelënségét, 4) a
tulajdonságot és elrëndëzést.
15. fej. Valamire nézve
62. Azt, hogy valamire nézve, önmagában vagy járulékosan mondjuk, mégpedig
önmagában: 1) a fëlülmúlótól a fëlülmúlóig, azaz a mëghaladó

1
és a mëghaladott dolog szëmpontjából, 2) a cselekvés és szenvedés, azaz a cselekvő és a
hatást elszenvedő dolog szëmpontjából, 3) a mérő és a mért, azaz a mérték és a
mértékkel mért dolog szëmpontjából, 4) amelyek a saját nemük szërint jönnek
számításba, 5) amelyek a saját eredetük szërint jönnek számításba, járulékosan pedig
mondjuk 1) a tárgyat a hozzá járuló dolog szëmpontjából, 2) az ëgyik járulékosat a
másik járulékos szëmpontjából.
16. fej. Tökéletës
63. Tökéletësnek vagy saját vagy idegën szëmpontból mondunk valamit, méghozzá
saját szëmpontból azt, 1) amelyből mennyiségben sëmmilyen rész nem hiányzik, 2)
erényben, 3) a cél elérését illetően, idegën szëmpontból pedig 1) ami valamit
tökéletësen hoz létre, 2) ami tökéletësen utánoz, 3) amiben valami tökéletësen mëgvan,
4) ami tökéletësen mëgjelënít.
17. fej. Határ
64. Határnak mondjuk 1) mindën ëgyes dolog végpontját, 2) a méret végpontját, 3) a
méret formáját, 4) a mozgás és tëvékënység végpontját, 5) a cél-okot, 6) a dolog
lényegét, amennyiben mineműség szërinti mëg-határozással magyarázzuk.
18. fej. Valami szërint
65. Azt, hogy valami szërint, akkor mondjuk, 1) amennyiben a formához
alkalmazkodik, 2) amennyiben a saját anyag elsődlegës befogadó természe-téhëz, 3)
amennyiben valamely okhoz, 4) amennyiben ëgy bizonyos helyzetët jelölnek.
Önmagában
66. Azt pedig, hogy önmagában, akkor mondjuk, 1) amennyiben a mëghatározáshoz
alkalmazkodik, 2) a mëghatározás ëgy részéhëz, 3) ahhoz, ami magából követkëzik,
nem pedig más okból, 4) ami társ nélkül van, 5) amikor valamit magában vagy maga
ëgy részében befogad.
19. fej. Elrëndëzés
67. Elrëndëzésnek mondjuk a rëndët 1) a hely, 2) az erény, 3) az alak vagy forma
figyelëmbevételével.
20. fej. Tulajdonság
68. Tulajdonságnak mondunk valamit 1) magának a birtoklásnak a tëvékënysége
folytán, 2) elrëndëzés folytán, 3) az elrëndëzés valamely része folytán.
21. fej. (Hatást) szenvedés
69. (Hatást) szenvedésnek mondjuk 1) a mëgváltoztató minőségët, 2) a
mëgváltoztatás mozgását, 3) az ártalmas változást, 4) nagy csapást vagy sikert.
22. fej. Hiány
70. Hiánynak mondjuk, 1) ha az alkalmatlan dologban nincs mëg az alkalmas dolog,
2) ami neme szërint alkalmas a birtoklásra, de nincs mëg benne, 3) amiben az alkalmas
időben nincs mëg, 4) amiből valamit erő-szakkal elvësznek.

1
 Tagadás
71. Tagadásnak mondjuk 1) a hiányt, 2) ha valami hiányosan van mëg, 3) ha
valamiből kevés van mëg, 4) ha valami nem könnyen vagy jól van mëg.
23. fej. Birtoklás
72. Birtoklásnak mondjuk 1) azt, ami más fëlëtt uralkodik, 2) ha a hatást elszenvedő
birtokolja a cselekvőt, és az anyag a formát, 3) ami magában foglal, 4) ami távol tart.
24. fej. Valamitől lënni
73. Valamiből lënni, ez azt jelënti, hogy 1) mint anyagból, 2) mint valami
teljességtől, és első mozgatótól, 3) mint összetételből, 4) mint ëgy fajta mindabból a
részből, ami a fajta alá van rëndëlve.
25. fej. Rész
74. A rész jelöi 1) a teljessé tëvőt, 2) az alárëndëltet, 3) a fizikai lényegi dolgot, 4) a
mëtafizikai lényegi dolgot.
26. fej. Egész
75. Az egész ëgyfelől ëgyetëmës, másfelől több dologból összekapcsolt, ez pedig
ëgyfelől teljes, másfelől fizikailag lényegi, mëgint másfelől mëtafizikailag lényegi.
27. fej. Csonka
76. Hogy valami csonka lëgyën, ahhoz az kívántatik, 1) hogy lëgyën részekre
osztható, 2) hogy a csonkítás tekintetében még mëg lëhessën határozni az egészet, 3)
hogy a részeknek az egészben természetës rëndszërük lëgyën, 4) hogy folytonos lëgyën.
28. fej. Nem
77. Nemnek mondjuk 1) a folytonos eredetët, 2) a nem alapelvét, 3) az alája rëndëlt
nemët, 4) az állítható vagy ëgyetëmës dolgot.
Nem szërint különbözőek
78. Nem szërint különbözőek, 1) amelyeknek az anyaguk különböző, 2) amelyeket
különböző katëgóriák foglalnak magukba.
29. fej. Hamis
79. Hamisnak mondhatunk 1) ëgy dolgot, éspedig vagy azért, mert nincs, de azt
mondják, hogy van, vagy az igazra visszavezetve, vagy vissza nem vezetve, vagy
főképpen azért, mert saját rëndje szërint valami, csakhogy nem az, aminek látszik, 2)
mëghatározást, 3) ëgy embërt.
30. fej. Járulékos
80. Járulékosnak mondjuk 1) azt, ami történetësen benne van valamiben, 2) azt, ami
magában ugyan hozzátartozik valamihëz, de nem a szubsztanciája.
VI. könyv 1. fej. Három elméleti tudomány van
81. A szëmlélődő tudományoknak tëhát csak három neme van, tudniillik a
matëmatika, fizika és mëtafizika, amelyet tëológiának is neveznek, mert részben
elkülönülő szubsztanciákkal, de részben az isteni lényeggel foglalkozik.
82. De noha a többi tudományok is részleteiben a létëzőt vizsgálják, a saját neme és
saját különbségei szërint, de ezt az elsődlegës filozófia segítségével tëszik, amelynek

1
ëgyedül van lëhetősége vizsgálni azt, ami van, azaz a dolgok mineműségét, a
legközönségësebb és ëgyetëmës állítások alapján.
2. fej. A járulékos dolgoknak nincs tudományuk
83. A járulékos dolgoknak nincs tudományuk, csak amennyiben a közös rëndszërre
vonatkoznak, annak mëgfelelően, hogy a járulékos dolgok sëm mindig, sëm nem
többnyire vannak, hanem nagyon közel vannak ahhoz, ami nincs, azaz a nemlétëzőhöz.
3. fej.
84. Az alapelvek és okok olyanok, hogy keletkëzés és pusztulás nélkül származnak
és szűnnek mëg.
VIII. könyv az elsődlegës létëzőről. 1. fej.
85. Akármi is történik közvetlen okokból, vagy szükségszërűen vagy eset-legësen
történik. 2. fej.
86. A többi létëzőknek a szubsztanciája előbbre való a természetüknél, idejüknél,
mëgismerésüknél és mëghatározásuknál.
3. fej.
87. Mivel pedig szubsztanciának mondjuk 1) azt, ami van, azaz a dolgok
mineműségét, 2) az elsődlegës szubsztancia nélküli tárgyat, mégpedig vagy mint
anyagot, vagy mint formát, vagy mint ezëkből összetëtt dolgot: ezëkről sorban këll
beszélni.
4. 5. fej. A dolgok mineműsége
88. Először is a dolgoknak ez a mineműsége, azaz lényege, amelyet a mëghatározás
kifejt, először és ëgyszërűen magukhoz a szubsztanciákhoz tartozik, másodsorban pedig
azokhoz is rëndëlhető, amelyek valami szërint járulnak hozzájuk.
6. fej.
89. De az, ami van, azaz a mineműség és az ëgyes, azaz a dolgok közül külön-külön
mindëgyik csak azokban ugyanazok, amelyeket önmagukban mondunk, nem pedig
azokban, amelyeket járulékosan.
7. fej.
90. Az érzékëlhető szubsztanciák sëmmiképp nem származnak idëákból, amint azt
állítólag Platón mondotta, hanem a hasonló és oszthatatlan dol-gokból.
8. 9. fej. Hogy vezettetik be a forma?
91. Lëhetetlen, hogy az anyagban előre jelën lëgyën a létrehozandó forma vagy
annak ëgy része, hogy ëgyüttműködjék a létrehozóval a saját terëm-tésében, hanem a
természet szërinti létrehozó rëndëzi el az anyagot, és hozza ki a formát az anyag
képességéből.

2
 10. 11. fej.
92. Mivel a mëghatározás egészében kifejezés, és összerakás és fëlosztás útján
vizsgálják, amelyek részek nélkül lëhetetlenëk, nyilván nem valószínű, hogy në
lënnének részei.
93. A mëghatározott vagy fajta részei az egésznél előbbre valóak, de a mëgszervezëtt
anyag részei az egésznél későbbiek; de abból a szëmpontból, hogy az alapelv előbbre
való az alapelv mëghatározta dolognál, az egésznél előbbre valóak.
12. fej. A mëghatározás részei
94. Ezëk a részek a nem és a különbségtétel, amelyek ugyan valóságban nem
választhatóak el, önmagában ëgy lësz belőlük, de a tárgyból és járulékos dologból
sëmmiképp sëm lësz ëgy, mivel azok valóságban elválaszthatóak, és ëgyikük sincs
tisztán képességben.
13. 14. fej.
95. Az ëgyetëmës dolgok közül pedig, vagy azok közül, amelyeket ëgyetëmësen
állítunk, ëgy sëm jelënti azt, hogy mi, azaz azt a valamit, hanem hogy milyen, és
ennélfogva ëgy idëa sëm választható el a szubsztanciától.
15. fej.
96. Az ëgyes dolgoknak, akár romlandók, akár romolhatatlanok, tulajdon-képpen
nem lëhet sëm mëghatározásuk, sëm bizonyításuk.
16. fej.
97. A mineműség pedig alapelv és ok, de nem anyagi, hanem formai.
VIII. könyv 1. 2. fej.
A szubsztanciát mëghatározó alapelvek anyagáról és formájáról
98. Miután röviden elmagyaráztuk a szubsztanciának azt a fajtáját, amit
mineműségnek mondanak, és amelyet a mëghatározásból értünk mëg, követkëzik, hogy
az érzékëlhető vagy összetëtt zubsztanciákról is szó lëgyën, amelyek anyagból és
formából állnak, mintëgy belső alapelvekből, amelyek közül ëgyik tëvékënységben,
másik képességben létëzik.
99. A fajta neve az összetëtt szubsztanciákban nem csak a formát, hanem az
összetételt is kifejezi, méghozzá ezt előbb, mint amazt.
3. fej.
100. És az érzékëlhető dolog formája nem az egész lényege, hanem csak része, az
anyagi részekën túl valami létëző, önmagában sëm keletkëző, sëm pusztuló, hanem csak
járulékosan.
Anyagi és anyagtalan forma
101. A romlandó dolgoknak anyagi formái az anyaguktól pedig nem választhatók
szét, hanem csak az anyagtalan, amilyen a fëlfogó vagy értelmes lélëk.
Hogyan hasonlítanak a formák a számokhoz?
102. És noha a dolgok formái nem számok, mégis hasonlatosak

1
valamiképpen a számokra, annyiban tudniillik, hogy oszthatatlanok és nincs bennük
növekëdés és csökkenés.
4. fej.
103. Az összes keletkëző és pusztuló dolog elsődlegës anyaga ugyanaz, de a
másodlagos nem, hanem a különbözőké különböző.
A dolgok különbözőségének okai
104. De a dolgok sokasága és annyira tarka változatossága részben a létrehozótól
származik, részben pedig a fajlagos formák különbözőségétől.
105. Amiképpen a hiányt okozó járulékosságoknak nincs anyaguk, mert az a létëző a
tiszta képességben, hanem az anyaguk a szubsztancia, úgy a hozzátëvő
járulékosságoknak sincs anyaguk azért, mert sëm nem keletkëznek, sëm nem pusztulnak
önmagukban, hanem járulékosan.
5. fej.
106. Azoknak az ellentétëknek, amelyek közül az ëgyik tëvékënységben, a másik
képességben van, és viszont, az anyaga az ellentétëshëz képest különbségtétel nélküli,
előbbiség és későbbiség rëndje nélkül; azokban azonban, amelyek közül az ëgyik
fëltételëzi, hogy a másik anyagában mëgelőzte, az anyag előbb vonatkozik a
tulajdonságra, mint a hiányra.
6. fej. Hogyan ëgységës a mëghatározás?
107. A mëghatározás pedig noha részekből van összeállítva, mégis ön-magában
ëgyet jelënt, amellett, hogy részeinek ëgyike képességben, másik pedig tëvékënységben
van.
IX. könyv. A képesség és tëvékënység szërint fëlosztott létëzőről
108. Mivel a képesség és tëvékënység nem lëhet ugyanaz, úgy tűnik, hogy a létëző
fëlosztása tëvékënységre és képességre valós.
1. 2. fej. Aktív és passzív képesség. Értelmes és értelëm nélküli
109. A képesség pedig először is aktívra és passzívra osztható, aztán pedig
értelmesre és értelëm nélkülire, amelyek közül az elsőnek két fajtája van, a mëgértés és
az akarat.
110. Ezëk az értelmes képességëk ugyanabban az időben és ugyanazt véve
figyelëmbe képesek ellentétësen cselekëdni, de az értelëm nélküli nem.
111. Ebből nyilvánvaló, hogy a megarai iskola hívei tévedtek, akik mëg-állapították,
hogy nincs különbség képesség és tëvékënység közt.
3. fej. 4. fej.
112. Sőt még olyan lëhetségës dolog is található, amely nincs és nem is lësz a
jövőben.

1
 Természet szërinti és szërzëtt képességëk
113. Mivel pedig a képességëk közül ëgyesëk természettől mëgvannak bennünk,
mások a mëgszokás követkëztében, mások tanulás által, a szërzëtt képességëk esetében
a tëvékënység előbbi időben, mint a képesség, a passzívakban viszont nem úgy van.
5. fej.
114. Az is szükségszërű, hogy mindën, ami az értelëm követkëztében képes, amikor
arra törekszik, aminek a képessége a birtokában van, és amennyire a birtokában van, így
tëgyën.
6. fej. Mit jelënt képességben lënni és tëvékënységben lënni?
115. Amiképpen tëhát képességben van az, ami van, vagy ami noha nincs, de lëhet
lënnie, úgy tëvékënységben van, mintëgy az igének köszönhetőleg, az építő az
építményhëz viszonyítva, az ébër az alvóhoz és a hasonlóak.
8. fej. Hogyhogy a tëvékënység előbbi a képességnél?
116. A tëvékënység előbbi, mint a képesség, az okban, létëzésben és időben, azaz
értelmét, lényegét és idejét tekintve, és ezënkívül az örök dolgok a tëvékënységëk alá
sorolódnak, nem a képességëk alá, merthogy a képesség ellentmondásban és
pusztulásban is részes lëhet.
9. fej.
117. A tëvékënység pedig a jó dolgokban kiválóbb a képességnél, a rossz dolgokban
hitványabb, és ennélfogva azok, amelyek képességben vannak, tëvékënységre
visszavezetve mëgtalálhatók.
10. fej.
118. Mivel pedig a létëzőt és a nemlétëzőt részben a katëgóriák ábrázolása szërint
nevezzük mëg, részben a képesség és a tëvékënység szërint, részben pedig, méghozzá
legfőképpen, az igaz és hamis szërint: nyilvánvaló, hogy az ëgyszërű szubsztanciákat
illetőleg tudatlanság, a mëghatározásokat illetőleg pedig tévedés mëgeshet, de
járulékosan, és a szükségszërű dolgokban szükségszërű, a lëhetségës dolgokban
lëhetségës az igazság.
X. könyv 1. fej. Az ëgyről, akár önmagában, akár hasonlítva vësszük
119. És mivel ennek a helynek az értelme szërint az ëgy 1) folytonosat, 2) egészet,
3) ëgyedit, 4) ëgyetëmëset jelënt, célszërű, hogy az ëgynek mennyiségi értéke van, mert
ez a szám alapelve, és az értelëm szërint ebből származnak a mértékëk az összes más
dolgokra is.
A dolgok mértéke
120. És mivel az ëgyik mérték külsődlegës, a másik belső, a létëzés és valamit
mëgismerés belső mértéke a legtökéletësebb és a maga nemében az első, külsődlegës
pedig a dolog formája és mennyisége.
2. fej.
121. Márpedig mindën nemben az ëgy önmaga valamiféle természet, de ëgyiknek
sëm éppen ez maga a természete.

1
 122. És mivel az ëgy és a sok ellentétëk, és mindën ellentétnek az alapelvei,
mivelhogy az ëgyre vezethető vissza az ugyanaz, ëgyenlő és hasonló, a sokra pedig a
különböző, nem ëgyenlő és nem hasonló; magát a természetët véve tekintetbe az ëgy
előbbre való a sokságnál, a mëgismerés természetét tekintve azonban a sokság előbbre
való nála.
4. fej. Tökéletës és tökéletlen ellentét
123. Az ellentétëk közt a legnagyobb különbség és távolság van, nem abszolút
értelëmben ugyan, hanem ugyanazon a nemën belül, és ennélfogva tökéletës ellentétben
ëgy ëgynek az ellentéte, de tökéletlenül több is szëmbeállítható ëggyel és fordítva.
Ellentmondás
124. Az ellentmondó szëmbeállítás pedig a szëmbeállítások közt az első és
legnagyobb, és bizonyos értelëmben a hiány is ellentmondás.
5. fej. Hogyan áll szëmbe két dologgal az ëgyenlő?
125. És noha ëgy ëggyel áll szëmbe, mindazáltal az ëgyenlő két dologgal áll
szëmben, tudniillik a naggyal és a kicsivel, elvonó tagadással, amennyiben az ëgyenlő
sëm nem nagy, sëm nem kicsi, de ëgyfajta középút, amely a saját természete szërint
mindkettő lëhet.
6. fej. Szám és sokság
126. Amiképpen tëhát az ëgy és a sok szëmben áll összehasonlítva, úgy a szám
ëgyetëmësen véve ëgybevethető a soksággal; mert amennyiben mennyiségi, mintëgy a
számnak ëgy neme.
7. fej. Középút
127. A középút akár tisztán tagadva, akár elvontan, vagy lényegileg véve nem
ugyanolyan nemű, mint a szélsőségëk, erkölcsileg véve azonban ugyan-abba a nembe
tartozik, mint a szélsőségëk, és ennélfogva a középutak, amik a szélsőségëk között
vannak, éppen az ellentétëk közül vannak.
8. fej.
128. Amelyek fajtájukban eltérőek, ugyanabba a nembe tartoznak, és a fajták és a
nemëk különbségei csak tökéletlen ellentétben állíthatók szëmbe.
9. fej. Ëgyféle ellentét a formából, és másféle az anyagból
129. A szubsztanciális formákból vëtt ellentét a fajta eltérését mutatja a dolgok és a
formáik közt, az anyagból és járulékos dolgokból vëtt nem mutatja, noha éppen a fajtát
tekintve különböznek.
130. A romlandó és a romolhatatlan fizikai, nem pedig logikai nemben különböznek,
vagy (ha inkább így akarod) a tárgyi nemben és nem az állításéban.

1
 II. könyv 1. 2. fej. A mëtafizika tárgya mit foglal magába?
131. A mëtafizikai tudás sajátossága (hogy még valamit jobban kifejtve mondjunk a
tárgyáról) a dëmonstratív alapelveket, szubsztanciákat, járulékos dolgokat, okokat,
ëgyetëmës, matëmatikai, érzékëlhető dolgokat, alapelveket, elemëket, elsődlegës
nemëket és a többit vizsgálni, mindënt, ami létëző, amennyiben létëző.
3. 4. fej. Ëgyetlen tudás a sok dologról
132. A sok és fajtáját tekintve eltérő dologról ëgyetlen tudás lëhetségës, ha nem is
ëgyhangúlag, de valamilyen közös dolog tekintetében ëgynek mondható, és ennélfogva
sëmmi akadálya, hogy a matëmatikát és fizikát is valamiképpen az elsődlegës filozófia
részeinek mondjuk.
5. 6. 7. fej.
133. Sőt, ugyanahhoz az elsődlegës filozófiához tartozik, hogy ugyanaz a dolog
ugyanabban az időben nem képes lënni is mëg nem is, továbbá hogy nem az embër a
dolgok mértéke, azonkívül hogy nincs több neme az elméleti tudományoknak, mint
három; végül pedig, hogy a járulékosan létëzőnek a tudománya nem a mëgerősítésre
szolgál.
8. 9. 10. fej.
134. Mármost talán nem az elsődlegës filozófusnak këllëtt igazolnia, hogy annak,
ami képesség, a tëvékënysége, amennyiben olyan, mozgás; továbbá hogy
tëvékënységben végtelen test nem létëzik; majd végül hogy nincs háromnál többféle
mozgás, és a fizikai tanítás a mozgásokról és változásokról igaz?
XII. könyv 1. 2. 3. fej. a dolgok elsődlegës okáról. 4. 5.fej., 6. 7. 8. 9. 10. fej.
135. És mivel a szubsztancia a létëző első része, és az érzékëlhető szubsztancia
anyagból és formából áll, ezért fël këll tënni, hogy ezëknek az alapelveknek ëgyike sëm
születhet önmagában.
136. Viszont az alapelvek, okok, elemëk bizonyos szëmpontból ugyanazok,
bizonyos szëmpontból eltérőek.
Mennyiben ismerhető mëg fizikailag Isten?
137. Ami pedig az elkülönült szubsztanciákat illeti: szükségszërű, hogy ezëk közt
adva lëgyën valamilyen örök szubsztancia, aki a Legjobb, Leghatalmasabb Isten,
tëvékëny, nem a természet szükségszërűsége folytán, hanem a legszabadabban,
lényegében ëgyetlen, oszthatatlan és szétválaszt-hatatlan, csodálatos és elmondhatatlan
gyönyörűségët és a legtökéletësebb életët foglalja magába, tiszta tëvékënység, kizárja a
hamis istenëk több voltát, nincs neki embëri teste és formája, érti önmagát önmagában
és a többi dolgot önmagukban, ëgyenként gondoskodik a többi alsóbb és fëlsőbb
dolgokról és mindën ëgyednek a tëvékënységét rëndbe foglalja.

1
 138. Platón idëái pedig sëm nincsenek, sëm nincs sëmmi hasznuk, hanem sëm a
számok, sëm a nagyságok, sëm a többi matëmatikai létëző nem választható szét, és nem
a dolgok okai és alapelvei.
139. Mert hogy az ellentétëk közül valójában ëgyik sëm az összes dolgok alapelve,
és az elemëkből nem lëhet örök dolgokat összeforrasztani, és a számokból nem lëhet
dolgokat összetënni, a mëtafizika érveiből nyilvánvaló.

A FILOZÓFIA MÁSODIK,
GYAKORLATI RÉSZE,
amely magába foglalja az
ËTIKÁT, POLITIKÁT ÉS HÁZTARTÁSTANT.

ËTIKA
Ëtika I. könyv. Az ëtika mëghatározása
1. Az ëtika a gyakorlati filozófia része, amely az erkölcsök tisztës tudományával
ëgyfajta általános rëndszërét írja elő, ëgyütt és külön-külön mindënki számára, a jó és
boldog életnek.
Cél, módszër, hallgatóság
2. Ennek célja, miképpen a politikáé is, a legfőbb jó, módszëre populáris; hallgatói
mindazok, akik erkölcsileg nem fiatalok.
Miben áll a legfőbb jó?
3. A legfőbb jó pedig nem a test gyönyöreiben áll, amelyek az embërëket
önmaguknál alábbvalókká tëszik, sëm azokban a mëgtisztëltetésëkben, ame-lyek nem a
mëgtisztëlt, hanem a tisztëlő szëmélyëkben lakoznak, sëm a gaz-dagságban, amit más
dolog végett keresnek, sëm a platóni idëákban, amelyek nem létëznek; végül nem is az
erényëk puszta birtoklásában, ami lëhet tétlen, hanem az értelmi képesség
cselekvésében és működésében.
A boldogság mëghatározása
4. A boldogság, azaz filozófiailag a legfőbb jó sëmmi más, mint a lélëknek a legjobb
és legtökéletësebb erényt követő működése, méghozzá tökéletës életmódban.
A külső javak haszna
5. A test és anyagi helyzet külső javai részben eszközei vagy járulékai a
boldogságnak, mint a barátok, a vagyon, a hatalom, részben

1
díszítményei, mint a származás nemëssége, a viruló család, a test külső kinézete.
A boldogság oka
6. Ez a boldogság nem esetlegësen vagy véletlenszërűen éri az embërëket, hanem a
Legjobb, Leghatalmasabb Istentől, mintëgy mindën javak elsődlegës okától és forrásától
adatik, és mintëgy másodlagos okként az embëri szor-galom szërzi mëg.
Ki boldog ebben az életben?
7. Aki tëhát életét az erény gyakorlásával vagy arról való elmélkëdéssel éli lë, az
Szolón véleményével szëmben már ebben a halandó életben birtokolja a boldogságot,
amelyet sëm a véletlen esetei, sëm az utódok okozta szërëncsétlenségëk nem tudnak úgy
mëgingatni, hogy teljesen eltörlődjék.
8. A boldogság ugyanis nem dicséretre, hanem tisztëletre méltó jó, tudniillik oka és
célja is munkáinknak.
Az erényëk fëlosztása
9. Miképpen ugyanis a lélëknek két része van, az ëgyik értelmes, a másik
értelmetlen, amely vëgëtatív és kívánó lélëkre oszlik, amely noha oktalan, mégis
részesülhet értelëmben, azonképpen az erényëk közt is ëgyesëk dianëtikaiak, azaz
értelmiek, mások ëtikaiak, azaz erkölcsiek.
II. könyv
10. Ezëk közül az értelmieket a tanulás, az erkölcsieket a mëgszokás hozza mëg, és
noha hatóerejüket és bizonyos alapjaikat a természet sugallja, mégis természettől
nincsenek mëg bennünk.
Hogyan jutunk hozzá erényëkhëz?
11. Hanem a helyës értelmet követő gyakori cselekëdetëk szërzik mëg őket, amely
értelëm mindig mérsékletës dolgokat tanácsol, olyan el-rëndëzéssel, amelyet ha bánat
követ, nyilvánvaló, hogy az erény még nem tökéletës, ha pedig öröm, akkor már
tökéletës.
Mivel foglalatoskodik az erény?
12. Az erény ugyanis az örömök és bánatok körül foglalatoskodik, még-hozzá
leginkább az örömök körül, amelyeknek mintëgy nagyon kedves úrnőknek nehezebben
tud ellenállni, mint a bánatoknak és a haragnak.
Az erény mëghatározása
13. Az erény tëhát kiválasztási készség azzal a mérsékletësséggel, amely minket
vësz figyelëmbe és azt, hogy ëgy előrelátó férfi mëghatározza a hely-zetëket.
Szélsőségëk
14. Az erény szélsőségeinek ëgyike a túlság, azaz a határ átlépése,

1
a másika a hiány, azaz dëfëktus, amelyek közül ëgyik sëm juthat bűnös cselekëdetëkre,
mivel azok a természetük szërint rosszak.
Az erényëk továbbosztása
15. Az erényëk közül ëgyesëk a test gondjai körül forognak, mint a bátorság és az
önmérséklet, mások a külső javak és bajok körül, mint a bő-kezűség, nagylelkűség,
lelkierő, a tisztësségre való törekvés és a szëlídség; ëgyesëk a társadalmi élet körül, mint
az igazmondás, kedvesség és embër-ségësség, ëgyesëk a mëgállapodások körül, mint az
igazságosság, végül pedig ëgyesëk az érzelmek körül, mint a szëmérmesség és a
méltatlankodás.
A középút szëmbeállítása a szélsőségëkkel, és azoké ëgymással
16. A túlságok és hiányok ëgyrészt ëgymással is kölcsönösen szëmben állnak,
másrészt a középúttal is, azonban úgy, hogy ëgyes középutakkal inkább a túlság áll
szëmben, mint az önmérséklettel, szëlídséggel, igaz-mondással, másokkal a hiány, mint
a bátorsággal, bőkezűséggel, lelkierővel, mégpedig részben a hasonlóság, részben az
ezëkre való hajlam miatt.
A középút mëgtalálásának módja
17. Hanem hogy mëg lëhessën találni ezt a középutat (amit nehéz mëg-tënni),
elsősorban azt këll mëgfigyelni, hogy gondosan távozzunk attól a szélsőségtől, amely
inkább szëmbenáll a középúttal, azután azt, hogy ki-ki amennyivel hajlamosabb
valamely vétëkre, annál figyelmesebben irányítsa magát az ellenkëzőjére, harmadjára
azt, hogy sëmmibe së az élvezetëk kedvéért fogjunk.
III. könyv. Választás
18. Az előnyben részesítés, azaz választás, amely az erényt mëghatározza, tudatos
törekvés arra, ami a mi hatalmunkban van.
Önkéntesség
19. Önkéntes az a dolog, amelynek alapja önmagában van, mikor cselek-szik és
mindën körülménynek tudatában van.
Akarat ellenére
20. Akarat ellenére van mindaz, ami vagy erőszakos, és kényszërítő erő hatására
fogadjuk el, vagy tudatlanságból engedjük mëg.
Erőszak
21. Erőszakos az a dolog, amelynek az alapja kívülálló dolog, sëmmi szerepe nincs
benne annak, aki cselekszi vagy eltűri, és vagy teljesen erő-szakos, vagy vëgyës, amikor
azt, amit soha nem fogadnánk el, mégis elfogadjuk vagy valamely különös jó követése,
vagy a nagyobb baj el-kerülése végett.
22. Az ilyen cselekëdetëk önmagukban akaratunk ellenére valók, de mégis ezëkben
az esetëkben közelebb kerülnek az önkéntesekhëz.

1
 Erőszakos dolog-ë az örömteli és a terhes?
23. Az örömteli és terhes dolgokat mégsëm lëhet erőszakosaknak tekinteni, és nem
is mondjuk rájuk, hogy akaratunkon kívüliek, mivel vagy haragból és vágyból
származnak, vagy a jog nem ismerése folytán követjük el, hanem azokat, amelyeket a
tëtt felőli tudatlanságból, éspedig akkor, ha a tévedés fëlismerése után a vétkësëket
utoléri a büntetés.
24. A választás tëhát sëm nem vágy, sëm nem akarat (noha azzal határos), sëm
vélemény, sëm pedig nem mondhatjuk elhatározásnak.
Az elhatározások tárgyai
25. Elhatározást nem állapítunk mëg örök dolgokkal kapcsolatban, sëm
természetiekkel, sëm más véletlenszërű vagy kétségtelen dolgokkal, vagy azokkal
kapcsolatban, amelyek szëmünkben nyilvánvalóak, hanem a saját és nemëgyszër
bizonytalan embëri dolgainkkal, a középúttal, az eszközökkel, a barátokkal és
mindazokkal a közbeeső dolgokkal, amelyeket a cél elérése végett tësznek.
Az elhatározás helyës módja
26. Hogy ezt rëndben szervezzük mëg, elsősorban az kívánatos, hogy tanácsadókat
alkalmazzunk veszélyës helyzetëkben, aztán hogy a terveknek célt tűzzünk ki. Továbbá
hogy a cél elérésének közbülső lépéseit mindaddig mëgtervezzük, amíg el nem érünk
ahhoz a végcélhoz, amely közvetlen és közvetítés nélkül mëgragadható, és végül, hogy
a tervezgetés mindën közbeeső pontját rëndben végigvigyük, míg el nem érjük a végcélt
és végső jót.
Kettős jó
27. Ez a jó pedig vagy valóban jó, amilyennek a dërék és előrelátható férfiak előtt
mutatkozik, vagy pedig látszólagos és úgy mutatkozó, amilyen (amint mondani szokás)
a gonoszok ízlésére mosolyog.
28. Ugyanis az erényëk és a vétkëk ëgyformán az embër ítéletének hatalmában
vannak, noha a vétkës mëgszokás azután alig változtatható mëg.
29. Ami pedig azt illeti, hogy ëgyes gonoszok kiszabadultak belőle, maguk voltak az
okai, (mert) amellett, hogy gonoszul éltek, nem voltak tudatlanok azt illetőleg, hogy
ebből ki këll törniük.
Mi a bátorság?
30. A bátorság (hogy már fajtánként essék szó az erényëkről) középút azok között,
amik a hadi veszëdelmekben elbizakodottságot vagy félelmet okoz, amit ez eltűr és
elvisel, akár azért, mert tisztës dolog tűrni, akár mert csúnya dolog nem tűrni.

1
 31. Ennek a két szélsősége a túlságban a vakmerőség és a félelmet nem ismerés, a
hiányban a gyávaság.
A bátorság fëlosztása
32. Más a közbátorság, amely politikai vagy togás bátorságra és hadi bátorságra
oszlik, és más a magán- vagy házi bátorság.
Mérsékletësség
33. A mérsékletësség az az erény, amely a középutat foglalja el a test
gyönyörűségeinek keresésében és a fájdalom kerülésében.
Túlság és hiány
34. Ennek túlsága a gyönyörök túláradása, amikor valaki mindënféle gyönyört
hajszol, és leginkább az undorítóakat közülük, a hiánya az érzéketlenség vagy bávaság,
amikor valaki mëgvet mindën gyönyört, a tisztësségëseket éppúgy, mint a
tisztësségtelenëket.
IV. könyv. Bőkezűség
35. A bőkezűség az az erény, amely a középutat foglalja el a pénz adásában és
elfogadásában és más olyan dolgokéban, amelyek értékét pénz-ben szoktuk
mëgbëcsülni.
Túlság és hiány
36. Ennek a túlsága a tékozlás avagy pazarlás, amikor valaki keveset kap, és túl
sokat költ, hiánya a fukarság, amikor valaki hiányt szenved adásban, és túlmëgy a
határon a szërzésben, amilyenëk a haszonlesők, avagy a rút haszonnak élők.
Nagylelkűség
37. Nagylelkűségnek nevezzük, ha valaki nagy költségëket vállal nem a dicsőség,
hanem a tisztësség okán, a költségëkre méltó művekben, amint az illik, akár magán-,
akár közügyben.
Szélsőségëk
38. Ezt illetőleg vétkëzni lëhet túlságban a csillogás idétlen hajszolásával, hiányban
pedig a nem mëgfelelő időpontban való takarékossággal.
Lelkierő
39. Lelkiereje annak van, aki méltó is nagy tisztësségre, de méltónak is ítéli magát
arra; ebből követkëzőleg a lelkierő a többi erényëk dísze és ékës-sége, mert mindezëket
maga is gyakorolja.
Szélsőségei
40. Ezt illetőleg vétkëzni lëhet a túlságban kevélységgel és a lélëk rideg gőgjével, a
hiányban pedig kishitűséggel.
Szërénység
41. A szërénység az az erény, amellyel a közepes mëgtisztëltetésre törekszünk,
onnan, úgy, annyira és akkor, ahonnan, ahogy, amennyire és amikor këll.
42. Ennek túlsága a törtetés, hiánya a bëcsvágy nélküliség, mikor valaki még
tisztësségës dolgokkal sëm akar tisztësségët szërëzni.

1
 Szëlídség
43. A szëlídség az, ami a haragot úgy fékëzi, hogy csak jogos okból haragszik mëg,
mégpedig azokra, akkor, addig és annyira, akikre, amikor, ameddig és amennyire
haragudni illik.
44. Ennek a hiányával vétkëznek a lomhák, azaz túlzottan türelmesek, túlságával
pedig a haragosok, akik között ëgyesëk lobbanékonyak vagy könnyen hevülők, mások
elkeserëdëttek vagy komorak, és mások zordak vagy këgyetlenëk, akiket csak a bosszú
ëlégít ki.
Kedvesség
45. A kedvesség vagy embërségësség a társalgás és ügyintézés mëg-osztásában és
mëgállapodásokban alkalmazott középút, úgy, hogy ami a tárgyalófélben helyëslendő,
azt helyësli, ami elutasítandó, azt bizonyos szëlídséggel elutasítja.
46. Ezt illetőleg vétkëzni lëhet akár túlsággal, amit këgyhajhászásnak vagy a
hízelgőknek tetszeni vágyásnak nevezünk, akár hiánnyal, amit embër-gyűlöletnek vagy
mogorvaságnak nevezünk.
Átlátszóság
47. Átlátszóság vagy igazság az a középút, amely a társalgás és csele-këdetëk körül
játszik szerepët, tudniillik mikor valaki azt, amije nincs, nem színleli, amije pedig van,
azt nem titkolja, de az életben és beszédben nyílt.
48. Ennek két szélsősége van, ëgyik a túlságban, amit úgy nevezünk, hogy kérkëdés
vagy nagyképűség, a másik a hiányban, amit iróniának vagy lëtagadásnak nevezünk.
Udvariasság
49. Az udvariasság az az erény, amely a szellemësségnek úgy mon-dásában, mint
elviselésében mëgőrzi a középutat.
50. Ennek tekintetében lëhet vétkëzni túlsággal, amit bohóckodásnak neveznek,
vagy hiánnyal, amit póriasságnak vagy faragatlanságnak neveznek.
Szëmérmesség
51. A szëmérmesség inkább érzés, mint tulajdonság a szégyëntől való félelëm miatt,
az arcnak ëgyfajta elvörösödésével ëgyütt, amely az elkövetëtt ocsmányság tudatából és
a bűnbánatból fakad.
52. Ennek a túlsága a szëmérmetlenség, hiánya pedig ëgyfajta kissé paraszti
szégyënlősség.
V. könyv. Igazságosság
53. Az igazságosság, amely még a Hajnalcsillagnál is szëbb, az a tulaj-donság,
amellyel az embërëk alkalmasakká válnak annak a művelésére, ami igazságos, és
ugyanúgy tëszik, mint akarják.

1
 Ëgyetëmës igazságosság és igazságtalanság
54. Amiként pedig az igazságosság, úgy az igazságtalanság is ëgyfelől ëgyetëmës,
amellyel az állami törvényëket betartják vagy mëgsértik, másfelől részlegës, amellyel
kinek-kinek a sajátját mëgadják, vagy nem adják.
Részlegës igazságosság és igazságtalanság. Kölcsönös igazságosság. Osztogató
igazságosság
55. Továbbá a részlegës igazságosság vagy kölcsönös, amely számtani arányban
irányítja a mëgállapodásokat, akár önkéntesek, akár erőszakosak, vagy osztogató, amely
mértani arány szërint kinek-kinek a sajátját adja mëg, és amely a jutalmak és büntetésëk
osztásában fëllelhető.
Ëgyenlő mérték
56. A méltányosság pedig, azaz az ëgyenlő és jó mérték, az írott jognak kijavítása
vagy mëgszëlídítése vagy korlátozása abban az esetben és azon az oldalon, ahol a
törvény az ëgyetëmës kifejezésmód miatt nem ëlégségës.
VI. könyv. Tudomány
57. A tudomány az a tulajdonság, amely mëgmutatja a szükségszërű követkëztetést
annak a szükségszërű, azaz igaz, elsődlegës, közvetlen, mëg-előző és ismeretës okaiból,
amit a követkëztetés kifejez.
Művészet
58. A művészet az a tulajdonság, amely képes alkotni, helyës rëndszërrel
ëgybekapcsolva.
Előrelátás
59. Az előrelátás az a tulajdonság, amely helyës rëndszërrel cselekszik mindën
ügyben, amely az embërnek jó vagy rossz.
Fëlfogóképesség
60. A fëlfogóképesség az a tulajdonság, amellyel a tudományok alap-elveit, amelyet
mi a természet homályos világosságánál ismerünk, bővebben és tökéletësebben
mëgismerjük és mëgfigyelhetjük.
Bölcsesség
61. A bölcsesség a legjelëntősebb dolgoknak ëgyrészt mëgértése, más-részt tudása,
és mintëgy a tudományok elseje.
Jó tanácsadás
62. A jó tanácsadás a tanácsnak valamiféle helyës iránya, amely által kényelmes és
tisztësségës úton követjük a számunkra célul tűzött jót; vagy abszolút értelëmben jó, ha
magának a boldogságnak, vagy részlegësen jó, ha a jó ëgy mëghatározott fajának
követésére indít.
Értelëm
63. Az értelëm ëgyfajta olyan tulajdonság, amely a helyës vélemény alapján tud
dönteni azokról a dolgokról, amelyeket a bölcs férfiak mëg-állapítottak.

1
 Vélemény
64. Ítélet vagy vélemény a méltányos és jó férfi helyës és igaz döntése az embërëk
tëtteiről és cselekëdeteiről.
Ügyesség
65. Az ügyesség az, amivel azt, ami célunk elérésére szolgál, ki tudjuk gondolni és
kutatni.
Az erényëk kapcsolata és rokonsága
66. Ëgy erény sëm létëzhet előrelátás nélkül, amiként az előrelátás sëm erény nélkül
és követkëzőleg az összes mestërségëk: így az erényëket ëgyféle közös kapcsolat és
béklyó fogja össze úgy, hogy szeretetreméltó ëgyet-értésben és mintëgy zenei
összhangban ëgyüttműködjenek.
VII. könyv. Önmëgtartóztatás
67. Amiképpen az önmëgtartóztatás az az erény, amely által a mëg-fontolás eszméje
vezeti a vágyat, akképpen féktelenëk azok, akik lëfekszenek a vágyaiknak.
A féktelenség fëlosztása
68. A féktelenség ëgyfelől közönségës, amíg az embëri gonoszság közös határát nem
lépi át, másfelől óriási és kimagasló, amit vadságnak mondunk, és vagy állati, mint
amelynek az oka az embër mértékfölötti természete és kifacsart elméje, vagy betegës,
amely valamely betegségből vagy sérülésből származik.
Türelëm
69. És amiképpen türelmesek azok, akik a tisztësség és hasznosság okán a nehéz és
veszëdelmes helyzetëket tudatosan sokáig elviselik, úgy puhányok azok, akik a
fájdalmaktól lëgyőzve terülnek el.
Puhányság
70. A bűnösök közül pedig a gyönyörök és fájdalmak tekintetében általánosságban
ëgyesëk szándékosan cselekszenek, mások érzelmi okokból; fajtáik szërint pedig ëgyes
puhányok érzékiek, mások nevetségësek; a mértéktelenëk közül ëgyesëk
mëggondolatlanok, akik mëggondolatlanul követnek el rút dolgokat, mások ingadozók,
akik ugyan tudva, de érzelmeiktől lëgyőzve tëszik.
Az önmëgtartóztató és a mérsékletës különbsége
71. Az önmëgtartóztató a mérsékletëstől különbözik annyiban, hogy emennek kevés
vágya van, csakhogy azok a helyës értelëmmel össze-ëgyeztethetőek; az
önmëgtartóztató azonban gonosz vágyaktól ég, amelyeket Pallas arany zabolájával, azaz
a helyës értelëmmel fékën tart.
A kívánság rosszabb, mint a harag
72. A kívánságok féktelensége rosszabbnak látszik, mint a haragé, mivelhogy minél
nagyobbak a gyönyörök, annál inkább kimozdítják az elmét székhelyéről, és a
homéroszi Kirké példájára

1
magát az embërt változtatják elvadult állattá és disznóvá.
Igaz gyönyör
73. Noha ez így van, és a legfőbb jó nem is lëhet gyönyör, mégis bizonyos, hogy a
legfőbb jóban van igaz gyönyör, amely nem a járulékosan vidám dolgokból fogható fël,
hanem azokból, amelyek önmagukban vidámak.
VIII. könyv. Barátság
74. A barátság ëgyfajta kölcsönös szeretet vagy jóakarat, amelyet akár az erény, akár
az élvezet, akár a haszon végett vállalunk, és kölcsönös kötelességëk mutatják mëg.
Barátok tëttleg. Barátok érzésben. Barátok sëm tëttleg, sëm érzésben
75. A barátok közül ëgyesëk tëttleg és valóban azok, akik nemcsak a jóakaratot,
hanem a fëladatokat is mëgosztják; mások érzésben, akik ugyan nem osztják mëg
kölcsönösen a fëladatokat, de úgy tűnik, hogy alkalomadtán mëg fogják osztani; végül
mások sëm tëttleg, sëm érzésben nem azok, akik vagy vénkoruknál vagy csípős
viselkëdésük miatt, vagy pedig a nagy távol-ság miatt képtelenëk a barátság ápolására.
Ëgyenrangúak barátsága. Nem ëgyenrangúak barátsága
76. Továbbá ëgyféle barátság van az ëgyenrangúak közt, mint a timok-ráciában, és a
testvérëk és társak közt, másféle a nem ëgyenrangúak közt, mint a monarchiában a
király és az alattvalók, a szülők és gyermëkëk, az arisztokráciában a férj és feleség közt.
77. A nem ëgyenrangúaknak ez a barátsága végül is úgy lëhet állandó, ha a barátok
ëgymással arányos módon ëgyenlőek lësznek, úgyhogy ki minél hasznosabb vagy
vidámabb vagy erényben gazdagabb, annál inkább szeres-sék és tisztëljék, de kevésbé
lëgyën mëgkötve viszontszeretettel.
Mely dolgokon alapulnak a barátságok
78. Tëhát a barátság a fejëdelëm és alattvalók, az atya és gyermëkëk közt a
jótéteményëk kimagaslásán, az arisztokratikus és házastársi barátság az erényën, a
testvéri és timokratikus barátság a társi viszonyon alapul.
Az atyai szeretet oka
79. Az atyai szeretet oka az önszeretet, mivel a szülők úgy szeretik gyermëkeiket,
mint saját magukból valamely részt, és viszont a fiúk tisztëlik szüleiket, mint azokat,
akiktől származtak; mégis azzal a különbséggel, hogy a szülők mindig jobban szeretik
fiaikat, mint amazok őket.
A testvéri szeretet oka
80. A testvéri szeretet oka részben az atyai, részben

1
a köznevelés, az ëgyező életkor, a folytonos ëgyüttlét, és ugyanazok a köte-lességëk
tartják fënn, amelyek a társak barátságát.
A házasság oka
81. A házassági szeretet oka a lëszármazottak nemzése és a kölcsönös
segítségnyújtás, és a közös utódokkal, a gyermëkëk zálogával kapcsolódik össze.
IX. könyv. Melyik barátságnak mi a kötelessége
82. Így hát a szülőknek ellátással, azaz táplálással és tisztësségtudással tartozunk, a
fejëdelmeknek engëdelmességgel és tisztëlettel, a testvérëknek nemcsak a külső javak
mëgosztásával, hanem a figyelmeztetés és hibáztatás szólásszabadságával, a
rokonoknak ékësségëkkel és kényelëmmel, a bará-toknak jóakarattal és
jótéteményëkkel, és hogy ugyanúgy érëzzünk, mint ők, törődjünk javukkal, szokásaik
lëgyenek élvezetünkre, és végül részvéttel lëgyünk irántuk.
83. De mégsëm mindënt këll a bensőségës barátoknak is nyújtanunk, hanem van,
amit a jótëvőknek këll fënntartanunk, mivel úgy tűnik, hogy előbb ezëknek këll ëlëget
tënnünk, mint azoknak, hiszën akik jótëttëket hajtottak végre, azok jobban szeretnek,
mint akik elfogadták.
X. könyv. A gyönyör mëghatározása
84. A gyönyör pedig (hogy az erkölcs mëgvitatása oda kanyarodjék vissza, ahonnan
kezdetét vëtte), amely a legfőbb jóban bennfoglaltatik, az sëm keletkëzés, sëm mozgás,
hanem működésünknek valamiféle követ-këzetës tökéletëssége, amely ëgyfajta
különlegës édësséggel ajánlja önmagát.
Miben áll a boldogság?
85. Sőt a boldogság vagy mëgëlégëdëttség nem tulajdonságon alapszik, hanem
tulajdonság működésén, azaz az erény használatában, amely ëgybe van kapcsolva a
tökéletës élet sikerével.
Hányféle a boldogság?
86. Az embëri boldogság (mert arról az égi boldogságról, amely az örök életben van,
és amely az isteni erő valódi ismeretében és tisztëletében rejlik, most nincs szó) kétféle,
tudniillik szëmlélődő, amely a legkiválóbb dolgok szëmléletében forgolódik, és
tëvékëny, amely a polgári erényëk követésén és gyakorlásán nyugszik.
Az erény jutalma
87. Az erényëket dicsőség, dicséret, tisztësség, gazdagság, barátságok, jó hírnév,
tekintély és halhatatlanság követi, amelyekkel az erény szövetsége örökkévaló.
Miért nincs mindig jutalma az erénynek?
88. Ha pedig néha másképpen van, azt úgy këll ítélni, hogy nem az erény,

1
hanem az embërëk hibájából történik, mivel tudniillik vagy a hálátlanok
ëgyetëmlegësen, vagy sok irigy, vagy hatalmas ellenségëk mëgfosztják az erényt
jutalmától, amely isteni akaratból fël volt halmozva nála.
89. Márpedig ha mindën jutalmát és hasznát elvonjuk is, az erény önmagával mëg
van ëlégëdve, mert nagyon tág színtere és jutalma van, a helyës cselekëdetëk tudata és
az isteni fizetségre való várakozás.
Kinek van hasznára az ëtika?
90. De ez az egész erkölcstan csak azokat képes tisztësségës cselekë-detëkre tüzelni,
akiknek jó természetük, azaz természetük szërinti jóságuk van, amely Isten különlegës
adománya; továbbá akiknek a lelkét zsënge koruktól fogva, ahogy mondani szokás,
tisztësségës nevelés gondozta és törte be; aztán végül azok, akiknek a kívánságait az
erkölcsök tisztësségës mëgszokása a törvényëk korlátain belül tartja, amelyeknek a
forrását a politikából këll meríteni.

POLITIKA
I. könyv
A politika mëghatározása
1. A politika gyakorlati tudomány, amely az állami életët tekinti és az ëgyes embërëk
cselekëdeteit, amennyiben ezëk külön-külön az állami élet részei, és a jó életre
irányulnak.
Célja és módszëre
2. Ennek a tudománynak a célja az állam boldogulása, a kiválóság csúcsa, a
módszëre összetétel.
Az állam részei
3. Az állam községëkből vagy falvakból áll, a falvak háznépekből, a háznépek
szëmélyëkből, és mindezëknek az irányítása úgy tűnik, nemcsak a nagyobb és kisebb
(méret) szërint, hanem fajta szërint is különbözik.
Község
4. A község sok házból álló elsődlegës és természetës társulás kevéssé mindënnapi
hasznosítás végett.
Háznép
5. A háznép természet szërinti társulás, melyet mindënnapi hasznosításra alapítottak.
A háznép részei
6. A háznépnek három része van, az első dëspotikus, azaz uralkodói, amely úrból és
szolgából áll, a második hitvësi, azaz házastársi, amely férjből és feleségből áll, a
harmadik

1
patërnális azaz atyai, amely szülőkből és gyerëkëkből áll, és ezëkhëz a részekhëz még
hozzá lëhet csatolni a dologit vagy haszonelvűt.
Az adományozás és a szolgaság mëgkülönböztetése
7. Ami pedig az uralkodást illeti: ebben az ëgyik szolgaság természet, a másik
törvény szërinti.
8. Szintén kétféle haszonelv van, az ëgyik természetës, mint a nyájakat,
birtoklegelőket, mezőgazdálkodást, uradalmi anyagiakat, vadászatokat illeti, a másik
mestërségës vagy bérleti és kereskëdelmi, amelyhëz hozzátartozik a kamatszëdés is,
csakhogy ez a természet rëndje elleninek látszik.
Házasság
9. Hitvësi, azaz mënyegzői a természetës társulás, amelyben a férj államilag
uralkodik a feleségën nemzetsége és mëgszabadítása miatt, azaz születése és támogatása
okán.
Atyai kötelék
10. Patërnális vagy mestëri, azaz atyai kapcsolat, amelyben az atya fiainak
monarchikusan, azaz királyként parancsol.
Lëhet-ë ugyanaz a szëmély feleség és szolgáló?
11. Ez a két utolsó társulás a mestërség és haszon szërint, bár ëgyes barbár népek a
törvényëk hiányossága vagy a természet tévedése folytán összezavarják, a természet
szërint mégis különbözőek, amely ëgy eszközt többnyire ëgy célra szokott rëndëlni.
12. A szëmélyëknek mindhárom társulásában erkölcsi erényëket këll találni, de úgy,
hogy a szolgákra csak az erényëk képmásai és árnyékai, a fiakra magvai és kezdetei
essenek, a férjekre és feleségëkre maguk az erényëk, de a rëndjük szërint különbözőek.
Platón II. könyv
13. Platón a jelek szërint elvetëtte az állami életnek ezëket az alapanyagait, mikor a
feleségëk, gyermëkëk és vagyon közösségét, és még néhány más a helyës rëndën kívül
eső dolgot rëndëlt el.
Phalëasz és Hippodamosz
14. De sëm Phalëasz, sëm Hippodamosz nem szërkesztëtt tökéletës for-mát az állami
életnek, miközben a polgároknak ezt az erkölcsi fëgyelmét tel-jesen figyelmën kívül
hagyta: emez a törvényhozás képességét mindënkinek mëgengedte.

1
 15. Mármost úgy tűnik, hogy sëm a spártaiaknak, sëm a karthágóiaknak az állama
nem volt jól berëndëzve, mert ezëk közül az ëgyik mindënt a háborúra fordított, a másik
pedig az erényëkben gazdag szëgényëket is ki-zárta a szënátusból.
16. A krétaiak timokráciája abban hibázott leginkább, hogy a szënátorokat és
kosmosokat ott vagy soha nem lëhetëtt akármilyen bűn miatt lëtënni hivatalukból, vagy
csupán lázadás útján magánembërëk által.
III. könyv. A polgár mëghatározása
17. A polgárok, akikből a polgárság áll, mindënki, aki fëltéve, hogy szabad embër,
részese lëhet a közös döntés- és ítélethozó hatalomnak.
A polgárok fëlosztása
18. A polgárok ëgy része teljes és valóságos, akiknek mëgvan annak az államnak a
szokásai szërint a döntés- és ítélethozatali lëhetősége, ëgy része részlegës, akik nem
lëhetnek saját lëhetőségeik szërint részesei lënni a közhatalomnak.
Különbözik-ë a dërék polgár és a dërék férfi?
19. Noha ugyanaz a dërék polgár erénye, aki ëgy kitűnő államban uralomban van, és
a dërék férfié, mégis más-más polgároké nem ugyanaz, hanem mindëgyiküké az
államukban lëvő sajátos fëladatuknak és állapotuknak mëgfelelő.
Az államrënd mëghatározása
20. Az államrënd a polgárság rëndszëre az alkotmány szërint, ëgyrészt mindën más
hatalomé is, de másrészt legfőképpen azé, aki a polgárságban a legmagasabb
hatalommal rëndëlkëzik a kitűzött cél érdëkében.
Az államok fëlosztása
21. Az államrëndëk először is részben valódiak, amelyekben a közjóval törődnek,
mint a monarchia, arisztokrácia és köztársaság, részben hamisak, amelyekben
magánérdëk van célul kitűzve, mint a zsarnokság, oligarchia és dëmokrácia. Azután
ëgyes államrëndëk ëgyszërűek és teljesek, mások kevertek és részlegësek.
Monarchia
22. A monarchia az, amelyben mivel a valódi és mindënkire kiterjedő közjó van
célul kitűzve, és ezért akarattal és örömmel ëgy embërnek engëdel-meskëdnek.
Arisztokrácia
23. Az arisztokrácia az, mikor ëgynél többen, akik erényeikben mëg-haladják a
többieket, birtokolják és gyakorolják a hatalmat.

1
 Timokrácia
24. A köztársaság az, amelyben a nép, azaz a polgárok ëgyetëmës tömege az erényt
gyakorolva, igazságosan dönt és ítél, és a legjobb férfiakra ruházza a tisztségëket, a
közjó érdëkében parancsolva.
Zsarnokság
25. A zsarnokság az, amelyben ëgy valaki erővel és csalással a legfőbb hatalmat
elérve és mëgtartva olyanoknak parancsol, akik ezt nem akarják, és vele ëgyenlők vagy
éppen előbbre valók nála, saját kénye szërint ëgyedül saját hasznára és élvezetére.
Oligarchia
26. Oligarchia az, ahol a gazdagok, akik vagyonnal és kapcsolatokkal többnyire
fëlülmúlnak másokat, és erővel és csalással az állam vezetői lësznek, nem törvényëk,
hanem féktelen vágyuk által saját hasznukra tartják mëg a legfőbb hatalmat.
Dëmokrácia
27. Dëmokrácia az, ahol a szëgényëk csőcseléke, amely az embërëk lëhető legaljább
fajtáiból és rëndjeiből keverëdik össze, az állam főhatalmát nem törvényëkkel, hanem
népgyűlési határozatokkal kormányozza élet-módjuk szabadossága szërint.
Az államrëndëk különbségei
28. Mindezëknek az államrëndformáknak az önmagukban szétválasztó különbségei
a szëgénység és gazdagság, járulékosan pedig a sokaság és a kevésség.
A vëgyës királyság fajtái
29. Vëgyës és csonka királyság ëgyrészt a hősi, amely a régi hősöknél volt; ëgy
másik a spártai, amelyben a hadseregvezetésre és az áldozatokra örökös hatalom adatik;
ismét más a barbár, amint a barbároknál van; más az aisymnétési vagy választott
zsarnoki.
A dëmokrácia fajtái
30. A dëmokráciának öt fajtája van: 1) mikor mindënki ëgyformán részesëdik a
tisztségëkből, 2) mikor vagyoni cënzus szërint, 3) mikor a bűnözőket kizárják a
tisztségëkből, 4) mikor mindën polgár részesëdik a tisztségëkből, de törvényëk szërint
parancsnokolnak, 5) mikor mindannyian részesëdnek, de nem törvényëk, hanem
néphatározatok szërint kormányozzák az államot.
Az oligarchia fajtái
31. Az oligarchiának négy fajtája van. 1) Mikor a gazdagabbakat választják ki, 2)
mikor mëghatározott számú közepesen gazdagot, 3) mikor a fiak törzsi rënd szërint
lépnek (az atyák) helyébe, 4) mikor a tisztségviselők nem a törvényëk előírásai alapján
uralkodnak.

1
 Az arisztokrácia fajtái
32. Az arisztokráciának ugyancsak négy fajtája van: 1) amelyben ëgyszërűen a
legjobbaké a főhatalom, 2) amelyben erényëseké, de gaz-dagoké, 3) amelyben a
választók tekintetbe vëszik az erényt, gazdagságot és a népet, 4) ahol az erényëkre és a
népre, nem pedig a gazdagságra fordítanak gondot.
A zsarnokság fajtái
33. A zsarnokság háromféle: 1) mikor a barbárok kiválasztanak valakit, hogy
törvény és mëgszokás szërint uralkodjék, 2) mikor valakit az ellenség elűzésére
választanak, 3) mikor ëgy gazembër uralkodik, sëmmilyen tör-vénynek nem
engëdelmeskëdve, de javíthatatlanul mindënt a saját javára és gyönyörére fordít.
Milyenëk a középpolgárok?
34. A legjobb államrënd az, amely középpolgárokból áll, azaz sëm túlzottan
gazdagokból, sëm túlzottan szëgényëkből, mivel ezëk kölcsönös bántás nélkül képesek
boldog életët élni, amely a nem gátolt erény cselekëdetein alapul.
35. Az államrëndëk teljes körű mëgfigyelésében négy dolgot këll figyelëmbe vënni:
1) a szerepëket, 2) az alkotmányokat, 3) a változásokat, 4) a mëgőrzésëket, amelyeket
sorban el këll mondanunk.
Az államok három fő szerepe
36. És először is ami az államok szerepeit illeti: ezëknek mindën államrëndben
háromnak këll lënnie, s ha ezëk épek, szükségszërűen az államok is épek, ha ezëk
romlottak, az államok maguk is romlottak: a tanácskozó, ítélő és uralkodó szerep.
Amilyen dolgokban igénybe vëszik a tanácsot
37. Ami a tanácsot illeti, ezt leginkább tíz dolog ügyében vëszik igénybe: 1) háború
ügyében, 2) békéében, 3) szövetségkötésben, 4) büntetésëkben, 5) törvényëk
mëghozatalában és eltörlésében, 6) a város és a vidék őrségében, 7) hivatalokban, 8)
anyagi ügyekben, 9) javak kivitele és behozatala kérdésében, 10), ami első këll hogy
lëgyën méltóságban, a szent dolgok mëgoltalmazásában vagy helyreállításában vagy
kiirtásában, ha nem felelnek mëg a normának.
38. Ezëkről vagy mindënki mindënkivel tanácskozik, vagy nem mind, csak a
vezetők; vagy ëgyesëk ëgyes dolgokról, vagy mindënki valamelyekről.
39. A dëmokráciához az tartozik, hogy az egész nép tárgyaljon

1
mindënről, az oligarchiához, hogy bizonyos kisszámú embër, a köztársaság-hoz, hogy
bizonyos embërëk bizonyos dolgokról, az arisztokráciához, hogy mindannyian bizonyos
dolgokról, éspedig a legnehezebbekről.
Hányféle magisztrátus?
40. Ami a magisztrátusokat illeti, ezëk közül ëgyesëk az istentisztëletre vannak,
mások a közügyek mëgtanácskozására, mások a hadügyekre, mások a bevételëkre,
mások a számadások elvégzésére és kijavítására, mások az áruba bocsátott dolgok
piacára, mások a város, városrészek és a vidék részeinek élére, mások az állami iratok
és fëljegyzésëk, mások a szántó-földek, mások a kivégzésëk és börtönök, mások a
játékok élére, mások a gyerëkëk, asszonyok és polgárok erkölcsei, végül mëgint mások
állnak az iskolák élén.
A magisztrátusok választásának módjai
41. Tizënkét módja van a magisztrátusok választásának. Mert vagy ëgyesëk
választják vagy mindënki; ha mindënki mindënki közül, vagy sorsolással, vagy
választással, azt pedig vagy kerületëkre osztva, vagy közösen, vagy részben így, részben
úgy; ha nem mindënki, vagy mindënki közül vagy ëgyesëk közül; ha mindënki közül,
vagy választással, vagy sor-solással, ha ëgyesëk közül, szintén ugyanazokon a
módokon; vagy mindënki közül ëgyesëk sorsolással, ëgyesëk választással.
Melyik módszër melyik államrëndhëz illik
42. Ezëk közül a módszërëk közül ëgyesëk a dëmokráciához illenek, mint tudniillik
hogy mindënki mindënki közül választással vagy sorsolással vagy mindkét módon;
mások a köztársasághoz, mint hogy mindënki kerületëkre osztva sorsolással vagy
választással vagy mindkét módon; mások az oligarchiához, mint hogy ëgyesëk ëgyesëk
közül, akár sorsolással, akár választással vagy mindkét módon; végül mások az
arisztokráciához, mint hogy ëgyesëk mindënki közül sorsolással, vagy ëgyesëk ëgyesëk
közül választással kerülnek hivatalba.
A bíróságok fajtái
43. Ami az államrënd harmadik elsődlegës szerepét illeti, tudniillik az ítélkëzőt: a
bíróságoknak nyolc legfontosabb fajtáját vësszük figyelëmbe: 1) javítóbíróság, 2)
magánsérelmek büntetőbírósága, 3) államellenës bűnök büntetőbírósága, 4) sérelmek és
károk bírósága, 5) magánszërződésëké, 6) embërölési ügyeké, 7) külföldieké, 8) kisebb
ügyeké.
44. Ezëk közül ëgyesëk úgy felelnek mëg a dëmokráciának, hogy mindënki
mindënki fölött ítélkëzzék sorsolással vagy választással, mások az oligarchiának, hogy
ëgyesëk

1
mindënki fëlëtt, mások az arisztokráciának, hogy valakik fölött mindënki, és ëgyesëk
fëlëtt ëgyesëk.
Az államok alkotmányának oka
45. Ami az államok alkotmányát illeti: ez olyan, hogy ha a köznép a polgárság más
részeit valamekkora vagy valamilyen arányban fëlülmúlja, akkor dëmokráciát
szükségszërű terëmteni és alapítani, ha a gazdagok és nemësëk, akkor oligarchiát, ha
pedig a közepes helyzetűek, akkor vagy királyságot vagy arisztokráciát vagy
köztársaságot.
A táj segíti az alkotmányt
46. Sőt úgy látszik, hogy maga a táj is hozzájárul az állam alkotmányához, mert ha
sík, akkor a gazdagok oligarchiája, ha dombos, akkor a közepesen gazdagok
oligarchiája, ha hëgyës, akkor kevert dëmokrácia, ha mindënben részesëdik, akkor
timokrácia, ha pedig távol esik várostól, akkor a legrosszabb dëmokrácia jön létre.
Az államrëndëk változásának 12 általános oka
47. Ami az államrëndëk változását illeti, ezëknek 12 általános okát említik: 1)
haszon és kár, 2) tisztësség és gyalázat, 3) ëgy embër túlhatalma, 4) ëgyesëknek a
büntetéstől való félelme, 5) lënézés, 6) a polgárság ëgy részének arányosnál nagyobb
gyarapodása a többiek fëlëtt, 7) ëgyesëk szégyëne valamely elkövetëtt dolgok miatt, 8) a
jelënlëvő magisztrátus mëgvetése, 9) a törvényëk által előírt kicsiségëk elhanyagolása,
10) a szokások különbözősége, amely az idegënëkkel való kapcsolattartásból származik,
11) a helyek különbözősége, 12) és legfőképpen az ëgyenlőség, mikor is a gazdagok
úgy vélik, hogy vagyonukkal emelkëdnek ki, a szëgényëk, hogy magukat szabadsággal
tëhetik ëgyenlővé, a nemësëk, hogy származásukkal és méltóságukkal múlják fëlül a
többieket.
48. Mert a nemësségët mindënki a száján viseli (mondja a filozófusok fejëdelme),
míg valódi nemëst alig találunk százat.
A nemësség mëghatározása
49. A nemësség a származásnak és családnak ëgyfajta régi méltósága vagy az ősi
dicsőség öröksége, amelyet az ősök kimagasló erényeikkel békében vagy háborúban
szërëztek és az embëri társadalom ëgyetértése igazolt; akik ebben nem fogyatkoznak
mëg, azokat valóban nemësëknek és előkelőknek këll ítélnünk, akik ellenben elfajzanak,
azok részben esztelenëk és bolondok, részben mocskosak lësznek, mint ahogy nem
ritkán előfordul, hogy a hősöknek a fiaik a büntetésük.

1
 A lázadások okai
50. Gyakran egészen kicsi kezdetëkből óriási lázadások születnek az államokban,
mikor akár éppen a hatalmasok között keletkëzik ellentét, akár a hatalmasok és a
szëgényëk között, vagy végül, mikor a kitűnő polgárok és a középszintűek vagy kevesen
vannak, vagy ëgyáltalán nincsenek.
A dëmokrácia átváltozása oligarchiává és zsarnoksággá
51. Faját tekintve a dëmokrácia vagy oligarchiává változik a tisztségviselők árulása
és a néptribunusok rágalmai folytán, vagy zsarnokság-gá, amikor vagy ëgy választott
hadvezér nyomja el a népet, vagy ëgynek sok hivatalt engednek át, vagy végül a
gazdagok gyűlölete folytán a nép ëgy embërt kezd el szeretni.
Az oligarchia átváltozása dëmokráciává
52. Az oligarchia vagy dëmokráciává vagy zsarnoksággá változik.
53. Éspedig dëmokráciává vagy a gazdagok és szëgényëk ëgyet nem értése, vagy a
gazdagok ëgymás közti széthúzása miatt.
Miért húznak szét a hatalmasok?
54. A hatalmasok vagy akkor húznak szét, 1) mikor közülük kevesen uralkodnak, 2)
mikor többeket kizárnak, 3) mikor ëgyesëk közülük fëlül akarják múlni hivataltársaikat,
4) mikor hivataltársakat kizárnak, 5) mikor több hatalmas van kizárva, mint hivatalban,
6) mikor vagy házasság, vagy ítélkëzés során sérelmet szenvednek, 7) mikor ëgyesëk
këgyetlenebbek másoknál.
Az oligarchia átváltozása zsarnoksággá
55. Az oligarchia pedig zsarnoksággá változik, mikor vagy hivatalba helyëzve
fëlélik javaikat pazarló életmódjukkal, vagy háború idején a választott vezér lëigázza a
többit.
Az arisztokrácia átváltozása
56. Az arisztokrácia átváltozik, 1) mikor ëgyes látszatra dërék embërëk
mëgpróbálják magukhoz ragadni a vezetést, 2) mikor ëgyes erényben gazdag embërëket
elhanyagolnak, 3) mikor a harcias embërëket nem fogadják be, 4) mikor az előkelők
közt ëgyesëk bőségben élnek, másokat nagy szëgénység szorongat, 5) mikor valaki az
előkelők közt nagyobb akar lënni a többinél, 6) mikor vagy valami igazságtalanságot
követnek el, vagy a gazdagok többet kapnak mëg a közvagyonból, mint a szëgényëk.
Az államrëndëk mëgőrzésének módjai
57. Ami az államrëndëk mëgőrzését illeti, hogy mëgtarthassák, általánosságban arra
këll figyelmet fordítani, hogy 1) a törvénynek legkisebb előírásait së sértsék mëg, 2)
hogy az állam mëgőrzésére fordított szorgalmat fëlfokozott félelëm is

1
növelje, 3) hogy a polgárság szëmbenálló részeit összekapcsolják, 4) hogy a nép në
helyëzze bizalmát talpnyalókba és izgatókba, 5) hogy a törvényëk elhárítsák a nemësëk
közti lázongásokat, 6) hogy sënki së lépjën túl mëgtisztëltetése és hivatala határain és
idején, 7) sënki së múlja fëlül a többit gazdagságban vagy hatalomban, 8) hogy a
fényűzési törvényëket betartsák, 9) hogy a tisztségviselés në lëgyën haszonszërzéssel
összekapcsolva, 10) hogy a középpolgárokat gyarapítsák, 11) hogy a gyermëkëket
szorgalmasan neveljék a törvényëk szellemében, 12) hogy ëgy embërnek në adjanak
több mëgtisztëltetést, vagy ha adtak, lassanként vonják el, 13) hogy a magisztrátusok jól
viselkëdjenek a polgárokkal szëmben, és viszont a polgárok a magisztrátusokkal
szëmben.
Hogyan őrizhető mëg a dëmokrácia?
58. Fajták szërint, a dëmokráciák mëgőrződnek: 1) ha a parancsolást, tanácskozást,
tisztségëket és ítélkëzést mindënki közül mindënki mindënki fëlëtt gyakorolja, 2) ha ëgy
tisztség sëm örökös, hanem rövid, és ëgyben sor-solással vagy választással ruházzák
át, 3) ha mindën rëndbeli embërëknek mëgvan a lëhetőségük, hogy tisztségët vállaljanak
el, 4) ha a szëgényëket bérrel, a gazdagokat büntetésëkkel hívják gyűlésbe, 5) ha a
bíróságok ritkák lësznek, 6) ha a tanácsadókat a város mindën részéből választják
sorsolással vagy szavazással, 7) ha sëm a köznép nem tësz jogtalanságot a gazdagokkal,
sëm a gazdagok a köznéppel, 8) ha a népet nem szorongatja túlságos szëgénység, 9) ha
a polgárok száma nagy.
Az oligarchia mëgőrzésének módjai
59. Az oligarchiát mëgőrzi, 1) ha magas cënzusból lëhet az államügyek intézésébe
jutni, 2) ha kevés gazdag dönt mindënkiről, 3) mindën tisztségët ëgyesëk választanak
szavazás és cënzus alapján, 4) mindën bíróság, de főleg a főbenjáró ügyeké, kevesek
hatalmában van, 5) ha mëgállapított időkö-zökben fëlmérik a polgárság vagyonát, 6)
kevesek hatalmában van a hadsereg ereje, 7) az örökségët nem adományozás, hanem a
lëszármazás jogán hagy-ják, 8) a magasabb tisztségëkhëz költségës fëladatok vannak
rëndëlve, 9) nagy gond van a szëgényëkre, hogy në szenvedjenek jogtalanságot, hanem
lëgyën hasznuk, 10) a nép valamilyen módon részesül a döntésëkben.
A köztársaságok mëgőrzésének módjai
60. A köztársaságok törvényei lëgyenek: 1) mëgfelelően vëgyítsék a dëmokráciát és
oligarchiát, mármint hogy a szëgényëknek éppúgy, mint a gazdagoknak,

1
méltóságuknak mëgfelelő szerep jusson a köztársaság vezetésében, 2) a közepesen
gazdagok lëgyenek a döntésëk résztvëvői, 3) ëgyes dolgokról mindënki dönthessën, és
ëgyes dolgokról a tisztségviselők, 4) a tisztség-viselőket në cënzus rëndszëre alapján
válasszák, 5) mindënki mindënki fëlëtt bíráskodhasson, a szëgényëknek állapítsanak
mëg bért, 7) a fëlmentésben a tisztségviselők szava döntő lëgyën, az elítélésben në
mindig döntő.
Az arisztokrácia mëgőrzésének módjai
61. Az arisztokrácia helyzetének mëgőrzésére az kívántatik mëg, hogy 1)
tisztësségësen vëgyül a nép helyzete, az oligarchia és az erény, 2) mindën dologról
ëgyesëk döntenek, ëgyesëkről pedig erre választott tisztségviselők, 3) a tisztségviselőket
szavazással választják, nem cënzussal, ëgyesëket ëgyesëk mindënki közül, ëgyesëket
mindënki ëgyesëk közül, 4) bizonyos különlegës tisztségviselőket választanak, akik a
gyermëkëket, asszonyokat és polgárokat mérsékletësségre, ékësségre és a többi
erényëkre irányítják, 5) ëgyes bíróságokat ëgyesëk gyakorolnak, ëgyesëket pedig
mindënki, vagy pedig mindëgyiket ëgyesëk.
A tisztségviselőktől mëgkívánt dolgok
62. Mindën tisztségviselő esetében három dolgot kívánnak mëg: 1) az alájuk
vetëttek iránti szeretetët, 2) tekintélyt és hatalmat, 3) igazságosságot és az erényëk többi
gyülekëzetét.
A legjobb a monarchia
63. Az összes említëtt államforma közül ëgyértelmű, hogy a monarchia a legjobb,
amelyën belül önmagában jobb választás útján, járulékosan pedig öröklés útján
kimagasodni ëgy valakinek, aki el van látva isteni erényëkkel, hogy a törvényëk szërint
parancsoljon, úgy, hogy amit a törvényëk elrëndëltek, azt azoknak az előírása szërint
mindig tartsa be, ahol pedig hiányzik az írott törvény, azt a király isteni bölcsességével
pótolja.
A törvény magasztalása
64. Mert a törvény Istennek ëgyfajta képmása, a halandók királynője, az állam lelke,
mindën cselekëdetëk központja, és a királyok és fejëdelmek tanítómestëre, amellyel,
amely alatt és amely szërint këll a tisztségviselőknek az alávetëtteket kormányozniuk.

1
 A törvény fëlosztása
65. Ez kétféle, az ëgyik pozitív, amikor valamit a nagyobb hatalom ëgyetértésével
mëghatároznak a polgárság helyzetének védelmére, a másik önmagától születëtt, akár
természeti, akár szokás szërinti.
66. Ezëknek a törvényës rëndje avagy mëgfelelő állapota két dologban figyelhető
mëg: 1) ha engëdelmeskëdnek a törvényëknek, 2) ha maguk a törvényëk helyësen
vannak lëfektetve.
A monarchia romlásának okai
67. A monarchia tönkremëgy 1) valamely alattvalóra hozott gyalázat miatt, 2)
félelëmből, 3) mëgvetésből, 4) az alávetëttek kára és az őket érő csapások miatt, 5) az
előkelők lázadásaitól, 6) a fiak utódlása miatt, akik többnyire rosszabbak a jó szülőknél.
A fejëdelëmség mëgőrzésének módjai, avagy a jó fejëdelëm kötelességei
68. Ezëk a romlások elkerülhetők, 1) ha a monarchia mérsékletre szorítkozik, és
nem túlzottan sok dolgot engednek át a király döntésének, 2) ha sëm a gazdagokat nem
sújtja jogtalanság, sëm a közembërëket gyalázat, 3) ha a polgárok, és nem idegënëk
őrködnek fëlëtte, 4) ha nagymértékben él a barátok és tanácsosok bölcsességével és
tëvékënységével, 5) ha ëgy embërt nem terhel mëg sok fëladattal, 6) ha a hatalmát ékíti
és erősíti, 7) ha a köz-ügyekre gondot fordít, 8) ha nem túl magas adókat hajt be, és a
behajtottakat az állam hasznára fordítja, 9) ha jó erkölcsű, szëlíd, mértékletës,
këgyelmes, tartózkodó, józan és ébër, 10) ha nem zordon, hanem tisztëletreméltó, 11) ha
mindënben mëgőrzi a középutat, 12) ha kitűnik harci erényëkben, 13) ha tanulmányozza
és szereti a bölcsességët és szabad tudományokat, és különös-képpen az
államtudományt, 14) ha nem csak magát tëszi visszafogottá, de az embëreit is
tartózkodókká, 15) ha a jó embërëket mëgtisztëli, a rosszakat mëgveti, 15) ha a
jutalmakat maga, a büntetésëket más útján osztogatja, 16) ha a szëgényëknek éppúgy
kedvez, mint a gazdagoknak, 17) ha a nemësségët barátságossággal, a népet
mëgközelíthetőséggel láncolja magához, 18) végül ha (amiket rënd és méltóság szërint
első helyën këll tartania) Istent igaz këgyességgel tisztëli és az igaz hitre gondot fordít,
iskolákat és ëgyetëmëket állít fël, és mindazokat mëgtartja, amit Xënophón mondott,
hogy Cyrus mëg-tartott.
A zsarnokság mëgőrzésének módjai
69. Még a zsarnokságnak is, amely mindën államrënd közt a legrosszabb,
mëgvannak a maga többféle okai, amelyektől elpusztul

1
vagy mëgőrződik, tudniillik, hogy a polgárokat 1) alacsonylelkűekké tëgye, 2)
kishitűekké, 3) gyëngékké és tëhetetlenëkké.
70. De a politikának a célja nem fëlépíteni, hanem inkább lërombolni a
zsarnokságot, amely ellensége az államok jó helyzetének.
VI. könyv. Az oligarchia és dëmokrácia célja
71. Az oligarchia cŕja a vagyon, a dëmokráciáé a szabadság, ezën belül ha a
földművelők száma a legnagyobb, az első fajta alakul ki, ha a pásztoroké, a második, ha
pedig a kocsmárosoké és bérmunkásoké, a dëmokrácia leg-rosszabb fajtája.
A szabadság mëgszilárdításának módszëre
72. A szabadság pedig, amelyet először abban állapítanak mëg, hogy mindënki
kölcsönösen engëdelmeskëdik, aztán hogy mindënki tetszése szërint élhet, attól szokott
mëgszilárdulni, 1) ha mindënkit mindënki sor-solással tësz hivatalba, 2) ha azt ëgy
életben vagy csak ëgyszër vagy igën ritkán látják el, 3) ha a hivatalviselés rövid, 4) ha a
népgyűlés mindënnek ura, 5) ha mindënkinek, aki népgyűlésre jön, bért állapítanak
mëg.
A legrosszabb dëmokráciának a mëgszilárdítása
73. A legrosszabb dëmokráciának a fajtája ott erősödik mëg, ahol 1) sok törvényën
kívülit vësznek be a polgárok közé, 2) szabadosságot engednek mëg a gyerëkëknek,
asszonyoknak és szolgáknak, 3) a nép hibáit elkendőzik, 4) az elítéltek javai nem
lësznek közösek, 5) az állami büntetésëket kikerülik.
VII. könyv. Milyen a boldog állam
74. Amiképpen más a szëmlélődő, más a tëvékëny boldog élet, úgy a boldog állam
az, amelyet a legjobb, amennyiben lëhetségës, köztársasági állapotban kormányoznak,
mindën polgára a lëhető leginkább tisztësségën és erényën alapuló nyilvános és
magánéletët él aszërint, ahogy ki-ki képes az erényre, a test és vagyon javait, amennyire
ehhëz el tudnak jutni, bőségësen fëlhalmozva.
Mekkora létszám?
75. A polgárság létszámának akkorának këll benne lënnie, amekkora a jó életvitelhëz
a polgári közösségben önmagában ëlég és magával mëgëlégëdëtt, és a polgárok
ismerhetik ëgymást a bíráskodás véghëzvitele és a tisztségëk választása és gyakorlása
végett.
A város környéke
76. A város környékének mérsékletës minőségűnek këll lënnie és akkora méretűnek,
amekkora jó mértékkel és bőségësen ëlég a polgárok ellátására.
A város helyzete
77. A város helyzetét akkor këll tökéletësnek ítélni, 1) ha kelet felé fordul,

1
a keleti szeleknek kitéve, 2) ha olyan alakú, hogy bármely része tud a másiknak
segítségët vinni veszélyben, 3) ha állandó vagy mestërségësen bevezetëtt vizei vannak,
4) ha könnyű kijárást nyújt a polgároknak, és nehéz bejárást az ellenségnek, 5) ha falak
és árkok vëszik körül és jól körül van sáncolva, 6) ha épületeit a nagyszabásúságra és a
hadi használatra is tervezték, 7) végül ha közelében lëhet tengërnek, úgyhogy csupán
magában képes lëgyën kereskëdelmet űzni és közben në tëgye tönkre jövevényëk
elkeverëdése, és így lëgyën szárazföldi ereje és hajóhada is, amely mind-azonáltal nem
këll, hogy a város része lëgyën.
Az embërëk nélkülözhetetlen fajtái
78. Ëgyébként az embërëknek hat fajtája nélkülözhetetlen a polgárság közt: 1)
földművelők táplálék végett, 2) mestërembërëk az élet különböző eszközeiért, 3)
katonák a védelëm végett, 4) gazdagok a háború idegeiként, 5) tanácsosok, 6) a szent
dolgok elöljárói.
79. Gyakran képesek ugyanazok az embërëk ugyanezëket a fëladatokat különböző
időpontokban ellátni.
Állami helyszínëk
80. Mëgkívántatik az is, hogy a templomoknak, hivataloknak, fórumnak, állami
gyakorlatoknak és lakomáknak állami helyszíne lëgyën.
Állami lakomák
81. A polgárok ëgyetértésének mëgőrzésére hasznos néhány állami lakomát
ünnepëlni és szümposziont [symposiumot], amilyenëk a krétaiaknál a Phiditia, a
spártaiaknál az Andria voltak.
82. A legjobb állam tëhát a legjobb polgárokból áll, amilyenëk lësznek 1)
természettől, 2) tisztës szokásból, 3) értelëm és tudomány által, úgy, hogy testben és
lélëkben jól lëgyenek mëgalkotva.
83. Hogy a testëk jól lëgyenek mëgalkotva, kívánatos, hogy a gyermëkëk nemzése
és táplálása rëndben lëgyën.
A jó nemzés fëltételei
84. A jó nemzéshëz tartozik, hogy 1) az asszonyok 17. életévük, a férfiak 35.
életévük táján párosodjanak, éspedig inkább téli, mint nyári időben, 2) hogy a terhes
asszonyok teljesebb táplálkozásban részesüljenek, mértékletës sétával gyakorolják
magukat, és nyugodt lelkiállapotban lëgyenek.

1
 A mëgfelelő táplálkozás kívánalmai
85. A gyermëkëk mëgfelelő táplálkozásához tartozik, 1) hogy rögtön születésüktől
mëgfelelő ételëkkel, és főleg bor nélküli tejjel táplálják őket, 2) hogy gyënge tagjaikat
pólyákkal, bölcsőkkel és eszközökkel alakítsák és mëgfelelő rëndben irányítsák, 3) hogy
mérsékletës mozgással gyakor-latozzanak, 4) hogy gyorsan hozzászokjanak a hideghëz,
5) hogy ötödik életévükig së a tudományoknak, së rájuk kényszërítëtt munkának në
adják át őket, 6) hogy tisztësségës mesékkel és énekëkkel babusgassák őket, 7) hogy
minél kevesebbet forgolódjanak szolgák és mocskos embërëk között, 8) hogy tanítsák
mëg őket, hogy a tisztësségës művészëtëket szëmléljék, és a csúnya és obszcén dolgokat
në engedjék mëg nekik, hogy nézzék vagy hallgassák.
VIII. könyv. A gyermëkëk nevelése
86. A lelkëk neveléséhëz pedig az tartozik, hogy hatodik vagy hetedik évük betöltése
után rögtön taníttassák őket, 1) nyelvtanban és a szabad művészëtëknek és tisztës
tudományoknak mindama foglalatosságaiban, amelyektől a lelkëk nemësek és jószívűek
lësznek, 2) a képalkotás jártas-ságában, hogy a művészëk munkáiról helyës ítéletët
alkothassanak, 3) sportban és testnevelői gyakorlatokban az egészség mëgvédése és a
testi erő mëgszërzése céljából, 4) zenében 1) a tétlenség elűzése végett, 2) vigasztalás és
gyönyörködés édëkében, 3) az értelëm tökéletësítése és az erkölcsök és jellemëk
formálására.
87. Ez pedig vagy zeneszërszámokkal, vagy közös énekléssel történhet, vagy pedig
ritmusokkal.
88. De ezëket könnyebb mondani, mint mëgcselekëdni, kivéve, ha valaki kész
ezëket mëgtartani a saját háztartásában.

HÁZTARTÁSTAN
A háztartástan mëghatározása
1. A háztartástan az, amely a háztartás és család mëgszërzésének, mëgőrzésének és
irányításának rëndjét mutatja mëg, úgy, hogy a gyermëkëk és szolgák köteles
hivatalukban maradjanak.
A háztartás részei
2. A háztartás férjből és feleségből, úrból és szolgából, atyából és fiúból, és végül
birtokolt dolgokból áll.
3. Mindezëkben a kapcsolatokban természetës uralom van,

1
de azzal a változatossággal, hogy az elsőben állami és arisztokratikus, a másodikban
zsarnoki, a harmadikban királyi.
A házasság célja
4. És ami a háztartás első részét illeti, a férfi és nő összekapcsolásának két fő célja
van: 1) gyermëkëk nemzése, 2) kölcsönös segítség.
A férj kötelességei
5. A férj kötelességei, hogy 1) olyat vëgyën el, akinek szokásait a tisztës
rëndëlkëzésëk hajlítani tudják, 2) hogy szorgalmasan fëlkészítse az élet mindën
tisztësségës kötelességére, 3) hogy tisztëletteli társalgásban lëgyën vele még tanúk
nélkül is, 4) elérje, hogy az asszony në annyira féljën tőle, hanem tisztëlje, 5)
sëmmiképp në bánjon vele igazságtalanul, és leginkább kerülje a házasságtörést, 6) në
engedje mëg, hogy hamis ékësségëkkel éljën.
Az asszonyok kötelességei
6. Az asszonyok kötelességei lëgyenek, 1) hogy teknősbéka módjára otthona falain
belül húzza mëg magát, 2) szorgos méhecske módjára küldje munkára a szolgákat,
akik kinn szoktak dolgozni, 3) hogy a férjétől kapott dolgokat vëgye át, rëndëzze el és
vigyázzon rájuk, 4) faragatlan lányait és szolgálóit az orsó és kosár gyakorlatával
nevelje mëg, és az egész családot készítse fël fëladataira, 5) őrizze mëg a családi vagyon
rëndjét, ami majdnem mindën otthoni fëladat közül a legfontosabb, 6) az edényëket és
ëvőeszközöket rëndben tartsa, és a cselédségnek is mutassa mëg, hogy mit hova këll
helyëzni és hogyan këll vigyázni rá, 7) tökéletësen önmëgtartóztató sáfárt válasszon,
szorgalomban és emlékëzetben kimagaslót, 8) még ha végig is fogja gondolni, hogy a
többi dolog mind rëndben el van-ë rëndëzve, mégis sëmmi sincs elvégezve, ha maga
nem irányítja az ügyeket, és szorgoskodik rajta, hogy mindën a maga rëndjén
végbemënjën, 9) nem szabad zsörtölődnie, ha a férj több terhet helyëz rá, mint bárkire a
családból, mivel azoké ugyan a vagyonról való gondoskodás, azonban övé a haszon
élvezete, 10) férje parancsa nélkül sënkit në fogadjon a házba, 11) në keressën nagyon
ékës ruhákat, hanem erkölcseinek díszével és ëlëganciájával törekëdjék magát ékësíteni,
12) në törődjék az állam ügyeivel vagy házasságokkal, 13) jó férjének életét törvény
gyanánt kövesse, 14) szeresse őt és tisztëlje, 15) nehéz

1
helyzetëkben érëzzën vele ëgyütt, jó sorában örüljön ëgyütt.
A szülők kötelességei
7. A szülők kötelességei a fiúk iránt: 1) hogy a legjobb és legtisztësségësebb párral
nemzzék őket, 2) hogy anyatejjel vagy legalábbis tisztësségës dajka tejével táplálják, 3)
hogy maguk is këgyességgel és jó erkölcsökkel töltsék el őket, és gondoskodjanak róla,
hogy mások is így neveljék, 4) hogy magukat az erényëk tükreként és példájaként
mutassák gyerëkeiknek.
A gyerëkëk kötelességei
8. A fiúk tartoznak a szülőknek 1) szeretettel a nemzés és nevelés okán, 2) tisztëlettel
a természet tökéletëssége miatt, 3) engëdelmességgel és fiúi szófogadással az Istentől a
szülőknek juttatott hatalom miatt, 4) segítséggel a nehéz helyzetëkben és öregkorban az
antipelargésis miatt.
9. Ugyanis soha nem szabad a fiúknak mëgtagadni a szülőket, de a szülőknek néha
szabadnak látszik, jogos okokból.
10. És soha nem lëhet Istennek, a szülőknek vagy tanároknak mëgfelelő értékű
fizetségët adni.
Az urak kötelességei
11. Az urak kötelességei a szolgák iránt: 1) hogy szorgos szolgákat fogadjon, 2)
hogy në hagyja őket së gőgöseknek, së mëgalázkodóknak lënni, 3) hogy a
szorgalmasabbakat nagyobb jutalmakkal halmozza el, 4) hogy ételt, munkát és büntetést
a maga rëndje szërint osszon nekik, 5) hogy në adjon nekik részëgségig bort, 6) hogy së
gyávákká, së vakmerőkké në tëgye őket, 7) hogy engedjën és ígérjën nekik pihenést, 8)
hogy engedje mëg, hogy törvényës fiakat nemzzenek, 9) hogy këgyességgel és jó
erkölcsökkel töltse el őket.
12. Ami a háztartás negyedik részét vagy inkább szükségletét illeti, a házigazda
dolga 1) mëgszërëzni a családi vagyont, 2) mëgőrizni, 3) jól élni vele és hasznosítani.
A javak szërzésének elmélete
13. A javak mëgszërzésében általánosságban kerülni këll a lustaságot, tétlenségët,
nemtörődömségët, szërëncsejátékot, falánkságot, kéjvágyat, ré-szëgségët, törtetést és
túlköltekëzést, a családi vagyon legkézënfekvőbb veszëdelmeit; 2) szorgalommal és
takarékossággal këll vagyont szërëzni, ami nagy adósság, a jólétët mértékletësséggel és
munkával, a tisztësségët pedig és a jóakaratot úgy, hogy állhatatosan mindënkinek
hasznára van, sënkinek sëm árt, a jókat szereti, a rosszakat elviseli; különösképpen
pedig

1
törődjék vele, hogy 1) mindën ëgyes ügyét szabályosan rëndëzze és intézze el, 2) hogy
több hasznot hajtó, mint haszontalan dolgot szërëzzën, 3) në ëgyfajta dologba fektesse
mindën vagyonát.
A javak mëgőrzésének elmélete
14. A családi vagyon mëgőrzésében vëgye figyelëmbe 1) az athéni szabályt, hogy
birtokainak jövedelmeiből éljën, 2) a spártai szabályt, hogy mindënt a saját helyén
rëndëzzën el, 3) a përzsát, hogy mindënt maga parancsoljon és fëlügyeljën, elsőnek
keljën fël ágyáról, utolsónak mënjën aludni, tudva, hogy gazda szëme hizlalja a lovat, 4)
hogy a házépítésben a hasznosságot, kényelmességët, egészségësségët, erőt és
ëlëganciát tartsa szëm előtt, 5) hogy szorgalmasan őrködjék háznépe fëlëtt, és mindarra
ügyeljën, amit Ischomachos említëtt Szókratésznak Xënophónnál.
15. Hogy pedig a házigazda jól élhessën mëgszërzëtt és mëgőrzött javaival,
elsősorban gyakorolja a këgyességët és virrasszon imádságokban, azután kövesse az
igazságot, mértékletësségët, bőkezűségët és mindazokat az erényëket, amelyeket az
ëtikában parancsolnak.

HORATIUS:
“A jó színe alatt rászëdődünk: arra törekszëm, hogy
rövid lëgyek, és homályos vagyok;
míg a sima kifejezésmódra török, az erő hagy el,
és a lélëk nagy dolgait kifejezve dagályos az embër.”

MARTIALIS:
“ÉS NEM HOSSZÚ AZ, AMIBŐL NINCS,
AMIT ELHAGYHATNÁNK.”

ËGYEDÜL ISTENÉ A DICSŐSÉG

VÉGE

1
 UTÓSZÓ
Baranyai Decsi Csimor János (Decs, 1560 k. – Székëlyvásár-hely [a
mai Marosvásárhely] 1601. május 15.) a 16. század ëgyik leg-műveltebb
embëre volt. Az elsők között írt útlëírást (Hodoeporicon..., Wittenberg 1584), ő
írta az első jogharmonizációs művet (Syntagma institvtionvm ivris ... ,
Kolozsvár 1593), elsőként fordított latin klasszikust – Sallustiust – magyarra
(Nagyszëbën 1596), ő állította össze az első magyar közmondás- és
szólásgyűjteményt (Adagiorum graecolatinoungaricorum ... Bártfa 1598),
mëgírta korának történetét, foglalkozott a rovásírással, s írt több latin és ëgy
görög versët is.
Wittënbërgi tanulmányok után a Strassburgi Académián tanult és 1591-
ben ott védte mëg Synopsis Philosophiae (A filozófia áttekintése) című doktori
értekezését. Ez a munka, az akkor Ёuró-pában már általánosan elfogadott
arisztotëlészi filozófia válogatott fejezeteinek (matëmatika, fizika, mëtafizika,
ëtika, politika, ház-tartástan) összesen 569 tézisben való összefoglalása.
Hasonmását most Kovács Pétër profësszor magyar fordításával ëgyütt nyújtjuk
át az érdeklődő olvasóknak és kutatóknak.
Arisztotëlész (Sztagëira [Makëdónia] Kr. e. 384 – Khalkisz
[Görögország] 322) a legjelëntősebb görög filozófus, természetkutató és
rëndszërszervező volt. Orvos családból származott, 367-től húsz évën át
Athénben Platón Akadémiáján tanult, majd tanított. Fël-jegyëzték róla, hogy
nëm mindënben értëtt ëgyet mestërével – ëgyszër azt mondta, hogy “Nagyon
szeretëm Platónt, de jobban szeretëm az igazságot –, s mestëre nëm is őt jelölte
utódjának. – Pëllában a trón-örökös, a későbbi Nagy Sándor nevelője lëtt. –
(Indiában kb. ugyan-akkor volt Csandragupta tanácsadója a filozófus Csánkja
Pandit [Kr. e. 350 – 275] ). – 355-ben Athénben saját filozófiai iskolát
(Lükëion) alapított és vezetëtt 12 éven át. 323-ban makëdónellenës zavargások
miatt nëmkívánatos idegënné vált (nëm volt athéni polgárjoga) és menekülnie
këllëtt. Kr. e. 322-ben Ëuboia szigetén, Khalkiszban halt mëg.
Munkássága az akkor és ott ismert tudományágakat fëlölelte s jelentős
hatást gyakorolt az arab, a zsidó és a középkori ëurópai kërësztény filozófiára is.
Kutatásaiban – Platónnal szëmben – előtérbe helyëzte az ëmpirikus
vizsgálatokat, filozófiai tételeit is igyekëzëtt gyakorlati tapasztalatok
figyelëmbe vételével fëlállítani. Például az államformák lëírásához
összegyűjtötte 158 görög városállam alkotmánytörténetét s ezëk alapján
dolgozta ki a szërinte legjobb, az arisztokrácia és a dëmokrácia előnyeit
1
ëgyesítő állam elméletét. Az állatvilág biológiai lëírásában munkásságát
Linnéig (Systema naturae 1735) sënki sëm múlta fëlül. (Fëlfëdëzte pl. hogy a
cëtëk emlősök.) Logikája máig a dëduktív logika alapja, s említsük mëg azt is,
hogy a Nikomakhoszi Ëtikájában olvasható “Ёgy fëcske nëm csinál tavaszt”
mondat valamilyen változata mára már 49 ëurópai nyelvben ismert
közmondássá vált. (PGy)
Három fënnmaradt jegyzék 146 munkáját említi, de csak 30 maradt
fënn, részben töredékëkben, kb. 2000 oldal terjedelëmben, a rhodoszi
Alëkszandrosz (Kr. e. 1. sz.), a Lükëion utolsó igazgatója szërkesztésében. Az
általa adott legfontosabb címëk: Mëtafizika, Fizika, Organon (logika, amit
eszköznek tekintëtt a valóság mëg-ismerésére), Ёtika, Politika, Ökonómika,
Rëtorika, Poétika.
A Római Birodalom bukása után Arisztotëlész öröksége két muszlim
kommëntátor, a përzsa Avicënna (Ibn Szina, Bukhara 980 – Hamadan 1037) és
az ibériai Averroës (Ibn Rush, Cordoba 1120 – Marrakës 1198) nyomán jutott el
Ёurópába, ahol először az Organon vált ismertté. A 13. században már a Párizsi
Ёgyetëmën is oktatták Arisztotëlész műveit. Ёurópai elfogadottságuk Albertus
Magnus (1200-1280) és Aquinói Tamás (1224/1225 – 1275) munkásságán
alapul, s mëgfelelő válogatással a skolasztikus filozófia alapjai lëttek.
Arisztotëlész logikai, fizikai, pszichológiai és ëtikai írásain alapult a 17.
századig a protëstáns iskolák filozófiája és oktatása is.
Decsi strassburgi témavezetője Johann Ludwig Hawenreuter (1548-
1616) gyakorló orvos, az orvostudomány és a filozófia pro-fësszora volt, aki
maga is írt ëgy háromkötetës latin művet Arisz-totëlész filozófiájáról és ëgy
görög nyelvűt Arisztotëlész fizikájáról. 16 filozófiai disszërtánsa közül 15
közvetlenül vagy közvetve Arisztotëlész, ëgy pedig Platón filozófiájáról írta a
disszërtációját.
A Synopsis Philosophiae két kiadását ismerjük. Az első, a strassburgi
1591-ben jelënt mëg, 4o formában, 35 folio terjedelëmben. Ennek ma ëgy prágai
és ëgy strassburgi példánya ismert. A második a wittënbërgi 1595-ös kiadás,
kisebb (8o) formátumú, 63 folio terjedelmű. Ez – Rokay Zoltán mëgállapítása
szërint – néhány sajtó-hibától és a strassburgi kiadás címlapján olvasható mottó
elhagyásától eltekintve – mëgëgyezik az első kiadással. Két budapesti példánya
ismert. Mindkét kiadásban mëgtalálható Decsi támogatójának, a “ragyogó és
nagyszërű”, Páduában tanult és 1594-ben Báthory Zsig-mond fejëdelëm által
tőrbecsalt és mëggyilkoltatott Kovacsóczy Farkas kancëllárnak szóló ajánlás.

2
 A közelmúltban Gömöri György találta mëg a londoni British Library
Harley-Gyűjteményében a Synopsis kéziratos angol fordítását, amit 1980-ban
ismertetëtt a Magyar Könyvszëmlében (GGy).
A Synopsis Philosophiae – fëltëhetőleg a témavezető, Hawen-reuter
profësszor ajánlására – a követkëző szakaszokból áll: 1. Az el-méleti filozófia
első része. – Matëmatika (az optikával és az 59 tételës csillagászattal) 78 tétel. –
Fizika (forma, ok, mozgás, nyugalom, az el-ső mozgató, az ég mozgása, az
elemëk, a változás, az érzékëk, emlékëzés, alvás, álom, mëtëorológiai
jelënségëk: szél, villám stb.) 161 tétel – Mëtafizika (tapasztalás, a tudomány
akadályai és segítsé-gei, mennyiség, minőség, különbség, ok-okozat, forma és
lényeg, el-lentét stb.) 139 tétel. 2. A filozófia második, gyakorlati része. – Ёtika
(a legfőbb jó, a boldogság, erény, szélsőség és középút, elhatározás, bátorság,
igazságosság, önmëgtartóztatás, türelëm, barátság, szeretet, erényëk… ) 90 tétel.
– Politika (monarchia, arisztokrácia, köztársaság, zsarnokság, dëmokrácia, ezëk
mëgőrzésének módjai, a törvény, a város, a boldog állam, táplálkozás,
gyermëknevelés) 86 tétel – Ház-tartástan (a férj, az asszonyok, a gyerëkëk, az
urak kötelességei, javak mëgszërzése és mëgőrzése) 15 tétel.
Nëm foglalkozik részletësen tëológiai kérdésëkkel, logikával (ez ëgy
másik disszërtáns témája volt), rëtorikával és poëtikával, de a logika és a
rëtorika jelëntőségét a bevezetőben kiemeli.
A Synopsisból eddig két tétel szövegének közlése és ëgy kisebb rész
magyar fordítása jelënt mëg. – 1866-ban Toldy Ferenc a Politica 67. és 68.
tételét közölte “Causae corruptionis monarchiae” – címmel (TF). – A Fizika
című fejezet 1. és 45-55. tételeit Waczulik Margit 1984-ben mëgjelënt
fordításában olvashatjuk (WM)
Összefoglaló ismertetést találunk a Synopsisról Erdélyi János
sárospataki tanár 1860 körül írt magyar filozófiatörténetében (EJ), rövid
áttekintést közölt róla Tardy Lajos 1965-ben (TL) és – amint utaltunk rá – több
vonatkozását vizsgálta 1998-ban tartott előadásában Rokay Zoltán.
Mëgjegyzésëk a magyar szöveg alakjáról: A Bárczi Alapít-vány
Baranyai Decsi János előtt tisztëlëgve, szülőfaluja nyelvéhëz is közelítve eë-zve
tëszi közzé a magyar fordítást. A latin eredeti oldal-címei középre kerültek,
dőlten. Az eredeti szöveg nagybëtűs kieme-léseit vastagítás jelzi, a görög
nyelvű szavak, kifejezésëk pedig dőlt bëtűvel szerepëlnek a szövegben (az
oldalcímëket kivéve). A görög nyelvű oldalcímëk és záró sorok vastag dőlt
bëtűsek. A magyar szöveg tagolása s oldalszámozása mëgëgyezik a latin
eredetiével.

3
 IRODALOM
EJ Erdélyi János: Decsi Csimor János – In: Erdélyi János: Filozófiai
és esztétikai írások. (Szerk.: Erdélyi Ilona) – Akadémiai Kiadó, Budapest
1981. 236-241. old. (In: A hazai bölcsészet múltja. 8. A bölcsészet
Magyarországon. Első könyv. Ötödik fejezet.)
GGy Gömöri György: Magyar szerzők művei a XVI. szá-zad végi
Angliában. – Magyar Könyvszemle 117, 1. 101-112. (1980)
PGy Paczolay Gyula: European proverbs in 55 languages with
equivalents in Arabic, Persian, Sanskrit, Chinese and Japanese. – Európai
közmondások 55 nyelven arab, perzsa, szanszkrit, kínai és japán megfelelőkkel.
– Veszprémi Nyomda Rt., Veszprém 1997. No. 4. (49-53.old.)
PI Pais István: Az arisztotelészi filozófia. – In: Pais István: A görög
filozófia. – Szerzői kiadás, Budapest 1982, 1987, 1992, 1994. 379-485. old.
RZ Rokay Zoltán: Die Synopsis des Baranyai Decsi János. – Acta
Ethnographica Hungarica 45, 3-4. 319-325 (2000)
TF Toldy Ferenc: Baronyai Decsi János Magyar históriája 1592-1598,
a szerző életével. – Eggenberger Ferdinánd magyar akad. könyvárus, Pest 1866.
LXII-LXIII. old. (Fragmentum ex Synopsi Philosophiae. Politica §§ 67,68.)
TL Tardy Lajos: Baranyai Decsi Csimor János Hodoepo-riconja. –
Filológiai Közlöny 11, 3-4. 359-371. (1965) (A Synopsisról a 360. oldalon.)
WM Waczulik Margit (szerk., ford.): A táguló világ ma-gyarországi
hírmondói. XV-XVII. század. (Nemzeti Könyvtár) – Gondolat Kiadó, Budapest
1984. 261-262. old. (Baranyai Decsi János: A filozófia összefoglalása (1591) –
Az elméleti filozófia első része, amely magában foglalja a matematikát, a fizikát
és a metafizikát. Fizika 1., 45-55.)

4
 POSTSCRIPT
The Synopsis Philosophiae is the dissertation, presented for discussion in
1591 by the Hungarian student, János Baranyai Decsi (Ioannes Deczius
Barovius) at the Academy of Strassburg, under the chairmanship of Johann
Ludwig Hawenreuter, professor of medicine and philosophy.
János Baranyai Decsi was born in Hungary in Decs - then under Turkish
rule - in about 1560 and died as a schoolmaster in Székëly-vásárhely in
Transylvania - now Marosvásárhely - Tg. Mures in Romania - on the 15 th May
1601. - He studied at Wittenberg Uni-versity from 1587 on, then moved to the
Straßburg Academy to conclude his studies. He wrote - in Latin prose - a
description of the travel from Transylvania via Warsaw, Danzig and Berlin to
Wittenberg (Wittenberg 1587), he is the author of the first comprehensive
comparison of Hungarian and West-European law - the Roman Law has already
been adopted then in the West - (Kolozsvár - now Cluj, Romania -1593), he was
the first to translate a Latin classic (Sallust) into Hungarian (Nagyszëbën - now
Sibiu, Romania -1596) and he is also the editor of the first Greek-Latin-
Hungarian collection of proverbs and idioms (Bártfa - now Bardejov, Slovakia -
1598) - He also wrote - in Latin - the history of Hungary in the last decade of
the 16th centory (published only in the 19 th century), wrote several Latin poems
and a Greek one too.
The Synopsis Philosophiae is a collection of 569 theses based on the
following chapters of Aristotelean philosophy: mathematics (including e.g.
optics and astronomy), physics (including e.g. physiology, meteorolgy),
metaphysics, ethics, politics and household economy.
The dissertation was printed twice, first in 1591 in Straßburg and then - in
a smaller size - in 1595 a practically unchanged second printing appeared in
Wittenberg. Two copies of each printing are known to have survived to our
days. Recently a manuscript English translation of it was found in the Harley
Collection of the British Library in London.
Now the reproduction of the first, 1591 Straßburg printing is presented
together with the Hungarian translation made by professor Péter Kovács.

Tartalom
1
A FILOZÓFIA ÁTTEKINTÉSE.......................................... 3
Ajánlás Kovacsóczy Farkas úrnak........................................... 4
A Legjobb, Leghatalmasabb Magasságos Istennek................. 5
A FILOZÓFIA ELSŐ RÉSZE, AZ ELMÉLETI................ 6
MATËMATIKA....................................................................... 6
FIZIKA....................................................................................14
MËTAFIZIKA.........................................................................30
A FILOZÓFIA MÁSODIK, GYAKORLATI RÉSZE........46
ËTIKA.....................................................................................46
POLITIKA...............................................................................56
HÁZTARTÁSTAN..................................................................69
Paczolay Gyula: Utószó...........................................................73
Irodalom...................................................................................76
Gyula Paczolay: Postscript......................................................77
Tartalom...................................................................................78