Épületfizika BME – ÉPK – EGT

PÁRATECHNIKA – Elméleti kérdések

Keretezze be a helyes feleleteket, illetve töltse ki az üres mezőket!

1. Mit értünk a vízgőz parciális nyomása alatt?

− a levegőben lévő vízgőz nyomását
− a levegő nyomását, amelyben a vízgőz jelen van.
− a levegőben lévő köd nyomását.
− a levegőben lévő vízgőz nyomását, amikor az éppen telíti a levegőt.

2. Mit értünk a vízgőz telítési nyomása alatt?

− a vízgőznek nincs telítési nyomása, csak a levegőnek.
− a vízgőz parciális nyomását, ha a levegő vízgőzzel telítődik.
− a vízgőz parciális nyomását, ha a vízgőz levegővel telítődik
− a vízgőz parciális nyomását, ha adott hőmérsékletű levegő vízgőzzel telítődik.

3. Megegyezik-e a levegő és az abban lévő vízgőz nyomása?

− a vízgőznek nagyobb a nyomása
− nem egyezik meg.
− a két nyomás egyenlő, hiszen azonos térben vannak.
− igen, de csak 20°c-on

4. Mit értünk a harmatponti hőmérséklet alatt?

− a egyezményesen megállapított 0°c-ot
− azt a hőmérsékletet, amelyhez tartozó telítési nyomás egyenlő a levegőben lévő parciális
nyomással.
− az a hőmérsékletet, amelynél a levegőben lévő vízgőz kondenzációja éppen megkezdődik.
− a egyezményesen megállapított 20°c-ot.

5. Hogyan viselkedik a telítési nyomás-hőmérséklet görbe.

− mint egy egyenes.
− mint egy monoton növekvő egyenes.
− mint egy többed rendű görbe, növekvő meredekségekkel.
− azonos t-hez, azonos p tartozik.

6. Kifejezhető-e a relatív páratartalom parciális nyomások hányadosaként?

− igen, külső és a belső téri levegőben lévő parciális nyomások hányadosa.
− igen, a belső és a külső levegőben lévő parciális nyomások hányadosa.
− igen, a levegőben lévő víz parciális nyomásának és a levegő telítési nyomásának hányadosa.
− a 0°c-on és a 20°c-on mérhető parciális nyomások viszonya.

7. Kifejezhető-e a relatív páratartalom hőmérsékletek hányadosaként?

− igen, külső és a belső téri levegő hőmérsékletek hányadosa.
− igen, a belső és a külső levegő hőmérsékletek hányadosa.
− a hőhíd és a belső levegő hőmérsékletének hányadosa.
− nem

8. Mi a köd?
− a levegőben lévő vízgőz, amely nulla fok alatt láthatóvá válik.
− a levegőben lévő vízgőz, amely nulla fok alatt megfagy és így látható
− a levegőben lévő vízgőz kicsapódása a levegőben.
− a levegőben lévő vízgőz kicsapódása a hideg talajon

58
Épületfizika BME – ÉPK – EGT

9. Ismerem a levegőben lévő parciális nyomást. A telítési nyomás-hőmérséklet diagram ismeretében

kiszámítható-e a relatív páratartalom?
− igen, mivel a relatív páratartalom a parciális és telítési nyomások hányadosa.
− csak akkor lenne kiszámítható, ha a parciális nyomás a telítési nyomásnál kisebb.
− nem számítható ki, mert a telítési nyomás ismeretlen.
− akkor lenne kiszámítható, ha az adott parciális nyomás a telítési nyomás diagramjában lenne
megjelenítve.

10. Egy lakásban két szoba össze van nyitva. Az egyikben 20, a másikban 22°C a hőmérséklet. Hogyan
alakul a relatív páratartalom a két helyiségben?
− az összenyitás miatt a páratartalom értékek megegyeznek.
− a magasabb hőmérsékletű szobában a relatív páratartalom is magasabb lesz
− a magasabb hőmérsékletű szobában a relatív páratartalom alacsonyabb lesz
− a két szoba páratartalmának különbsége 22-20=2% lesz

11. A telítési nyomás-hőmérséklet görbe és a relatív páratartalom ismeretében, meghatározható-e a vízgőz

parciális nyomása a levegőben?
− nem, mivel ahhoz a levegő hőmérsékletére is szükség van.
− igen, mivel a telítési nyomásból a parciális nyomás számítható.
− nem, mivel relatív adatokból nyomás nem számítható.
− igen, de csak akkor, ha a levegő nem telített.

12. A páradiffúziós számítások esetén a külső téri méretezési adatok milyen szempontok alapján kerültek
meghatározásra?
− a téli legalacsonyabb hőmérséklet alapján.
− a hosszabb, kb. 1 hónapos átlagos értékek alapján.
− a leghidegebb 1 hét alapján.
− méretezési adatok csak a belső térben vannak meghatározva.

13. A belső téri hőmérséklethez 2500Pa telítési nyomás tartozik. A relatív páratartalom 60%. Mennyi a
levegőben a vízgőz parciális nyomása?
− 2500Pa.
− 1250Pa
− 1500Pa
− 1520Pa

14. Mi a páradiffúziós áramot létrehozó potenciál?

− a szerkezet két oldala között fennálló parciális vízgőznyomások különbsége.
− a szerkezet két oldala között fennálló légnyomások különbsége.
− a parciális és a légnyomás különbsége.
− a légnyomás és a parciális nyomások különbsége.

15. Mitől függ a páradiffúziós áram?

− A rétegek vastagságától.
− A rétegek diffúziós tényezőjétől.
− A belső téri hőmérséklettől.
− A belső téri relatív páratartalomtól.

16. Általában mitől függ a páradiffúziós tényező nagysága.

− a) az anyag határoló felületei között elhelyezkedő kapillárisok hosszától
− b) az anyag határoló felületei között elhelyezkedő kapillárisok számától
− az a) és b) tényezőktől együttesen
− csak az anyag vastagságától

17. Létezik-e a páradiffúziós ellenállás fogalma?

− nem létezik, mert az csak a hőtechnikában használt fogalom
− nem létezik, mert a páramozgás nem áramlás, hanem diffúzió

59
Épületfizika BME – ÉPK – EGT

− igen létezik, az anyag vastagságának és a diffúziós tényezőjének hányadosa

− igen létezik, az egységnyi áramra eső parciális nyomásesést mutatja meg egy rétegben

18. Általában milyen anyagok diffúziós tulajdonságait jellemzik ellenállással?

− a hőszigetelő anyagokét
− a vékony fóliák, lemezek
− a szálas anyagokét
− a betonból készült különböző szerkezetekét

19. Mit fejez ki a „” ellenállás szám?

− az anyag diffúziós ellenállása hány méter vastag levegő ellenállásával azonos
− a levegő, illetve a kérdéses anyag diffúziós tényezőjének a hányadosa
− az anyag diffúziós tényezője osztva a levegő diffúziós tényezőjével
− 1m vastag anyag ellenállása osztva a kérdéses anyag ellenállásával

20. Mit fejez ki az „Sd” egyenértékű rétegvastagság?

− az anyag diffúziós ellenállása hány méter vastag levegő ellenállásával azonos
− a levegő, illetve a kérdéses anyag diffúziós tényezőjének a hányadosa
− az anyag diffúziós tényezője osztva a levegő diffúziós tényezőjével
− 1m vastag anyag ellenállása osztva a kérdéses anyag ellenállásával

21. A következő jellemzők közül melyik nem anyagjellemző ,, vagy Sd?
−  és Sd
− Sd
− 
− 

22. A hazai páradiffúziós számítások során, milyen szerepe van levegő és a felület között kialakuló diffúziós
ellenállásnak?
− a külső térben nincs szerepe, mert elhanyagolásra kerül
− a belső térben nincs szerepe, mert elhanyagolásra kerül
− csak a külső térben számítjuk, a belső térben nem
− mind a külső, mind a belső térben egységesen 1 ellenállással számolunk

23. Egyrétegű szerkezet esetén a parciális nyomáseloszlás megszerkesztéséhez szükség van-e a réteg
diffúziós tényezőjére?
− igen, páradiffúzió diffúziós tényező nélkül nem számítható.
− igen, de csak akkor, ha nem ismerjük a vastagságot.
− nincs szükség, mert a felületi hőmérsékletek ismeretében az eloszlás szerkeszthető.
− nincs szükség, mert egyrétegű szerkezeteknél az eloszlás egyenes.

24. A szerkezetben kialakuló kondenzációs zóna a parciális és telítési görbék metszési síkja közé esik.
− igen, metszéspontok meghatározzák a zóna szélességét
− igen, metszéspontok meghatározzák a zóna szélességét, de csak 1 rétegű szerkezet esetén
− a kondenzációs zóna a metszésponti határoknál kisebb
− a kondenzációs zóna a metszésponti határoknál nagyobb

25. Mikor beszélhetünk módosított parciális nyomáseloszlásról?

− akkor, ha a nyomások átmetsződése után új parciális nyomáseloszlást szerkesztünk
− akkor, ha a nyomások átmetsződése után új telítési nyomást szerkesztünk.
− akkor, ha egy réteget kicserélünk és ennek megfelelően új parciális nyomást szerkesztünk
− módosított parciális nyomás nem létezik, mivel a fizikai elveknek ez ellentmondana

26. Milyen esetben lehet a valóságban nagyobb a parciális nyomás a telítési nyomásnál?
− akkor, ha a nyomások átmetsződése után új parciális nyomáseloszlást szerkesztünk
− akkor, ha a nyomások átmetsződése után új telítési nyomást szerkesztünk

60
Épületfizika BME – ÉPK – EGT

− akkor, ha egy réteget kicserélünk és ennek megfelelően új parciális nyomást szerkesztünk

− módosított parciális nyomás nem haladhatja meg a telítési nyomást, mivel ez a fizikai
elveknek ez ellentmondana

27. A páradiffúzió és a hővezetés hasonló törvények szerint számítható. Mi az a tényező, ami elviekben
mégis jelentős különbséget eredményezhet?
− a külső hőmérséklet lehet, a külső relatív páratartalom nem lehet negatív
− a parciális nyomás akár az ezres nagyságrendet is elérheti, a hőmérséklet csupán a 20°c körüli értéket
− a hővezetés alakulását nem befolyásolja olyan tényező, mint a diffúziónál megjelenő telítési
nyomás
− a diffúziónál a vékony rétegeknek is lehet nagy ellenállása

28. Lehet-e a kondenzációs zónából kondenzációs sík?

− nem, mert ha átmetszést visszametszés követ, amely zónát eredményez
− lehet, ha a telítési nyomás görbéjéhez érintők nem húzhatók
− nem, mert síkon nincs kondenzáció
− csak akkor lehetne, ha külső és belső parciális nyomások megegyeznének

29. Ha egy szerkezetben az átmetszésben lévő réteg cserével kerüljük el a kondenzációt, hogyan alakul az új
réteg diffúziós ellenállása?
− nem fog változni
− akkor változna csak, ha a hővezetési ellenállása állandó maradna
− növekedni fog
− növekedni fog, de csak akkor, ha a szerkezet 2. rétegeként szerepel

30. Ha egy szerkezetben, az átmetszésben lévő réteg cserével kerüljük el a kondenzációt, hogyan változik
meg az új szerkezet hőátbocsátási tényezője?
− nem változhat meg, mivel a hőszigetelési teljesítményt tartani kell
− akkor változna csak, ha a hővezetési ellenállása állandó maradna
− csökkenni fog
− a régi és az új réteg diffúziós ellenállásának arányában fog nőni

31. Általában a párafékező lemezeknek (fóliák) melyek a sajátosságaik?

− nagy a hővezetési és a páravezetési ellenállása
− kicsi a hővezetési és a páravezetési ellenállása
− nagy a páravezetési, kicsi a hővezetési ellenállása
− kicsi a páravezetési és nagy a hővezetési ellenállása

32. Milyen esetben helyezünk el párafékező fóliát a külső felületen?

− ezen a felületen soha nem helyezünk el párafékező fóliát
− csak abban az esetben, ha annak színe világos és visszaveri a napsugarakat
− csak abban az esetben, ha elhelyezése utólagosan történik
− abban az esetben, ha más szerkezeti réteghatárra nem építhető be

33. Megfelelő helyen van-e a párafékező fólia, ha a hőmérséklete a belső tér harmatponti hőmérsékleténél
alacsonyabb?
− nincs megfelelő helyen, a belső tér irányába kell elmozdítani
− nincs megfelelő helyen, a külső tér irányába kell elmozdítani
− megfelelő helyen van
− megfelelő helyen van, ha két réteg hőszigetelés veszi körül

34. Ha egy szerkezetben a kondenzációt párafékező lemez beépítésével kerüljük el, hogyan változik meg az
új szerkezetben diffúziós áram.
− nem fog változni.
− akkor változna csak, ha a párafékezőnek kicsi lenne a diffúziós ellenállása...
− csökkenni fog

61
Épületfizika BME – ÉPK – EGT

− ha pl. a párafékező réteg ellenállása kétszeres a szerkezet ellenállásának, akkor a diffúziós áram is
kétszerese lesz.

35. Ha egy szerkezetben a kondenzációt kiszellőztetett réteg beépítésével kerüljük el, hogyan változik meg
az új szerkezetben diffúziós áram?
− nem fog változni.
− akkor változna csak, ha szellőző réteg vastagsága 10cm-t eléri
− nőni fog
− csökkeni fog

36. Mely folyadékállapotú nedvesség hatások különböztethetők meg?

− adszorpciós nedvesség
− szorpciós nedvesség
− talajvíz
− üzemeltetési nedvesség
− páradiffúzió

37. Mely szerkezetet érő párahatásokat ismeri?

− adszorpciós nedvesség
− talajvíz
− üzemeltetési nedvesség
− páradiffúzió
− meteorológiai nedvesség
− páralecsapódás

38. Milyen károsodások keletkeznek a szerkezetet érő párahatásokat folytán?

− kisebb károsodás a hővezető képesség növekedése,
− nagyobb károsodás az építőanyag fizikai károsodása.

39. Dalton törvénye alapján, hogyan állapítható meg egy gézkeverék nyomása?
− az összetevők résznyomásának szorzata alapján
− az összetevők résznyomásának összege alapján
− az összetevők résznyomásának különbsége alapján
− az összetevők résznyomásának hányadosa alapján
− egyik sem, mert Dalton törvénye a nedvességben tárolt hőre vonatkozik

40. Mit fejez ki az abszolút nedvességtartalom?

− a száraz levegő tömegének és a vízgőz tömegének a hányadosa
− a vízgőz tömegének és a száraz levegő tömegének a hányadosa
− a vízgőz parciális nyomásának és a gázkeverék hőmérsékletének megfelelő telítési gőznyomásnak
a hányadosa
− a gázkeverék hőmérsékletének megfelelő telítési gőznyomásnak és a vízgőz parciális nyomásának
a hányadosa

41. Mit fejez ki az relatív nedvességtartalom?

− a száraz levegő tömegének és a vízgőz tömegének a hányadosa
− a vízgőz tömegének és a száraz levegő tömegének a hányadosa
− a vízgőz parciális nyomásának és a gázkeverék hőmérsékletének megfelelő telítési
gőznyomásnak a hányadosa
− a gázkeverék hőmérsékletének megfelelő telítési gőznyomásnak és a vízgőz parciális nyomásának
a hányadosa

42. Mit tanulmányoz a Pszichrometria?

− az atmoszférikus (légköri nyomású) nedves levegő termodinamikai tulajdonságait vizsgálja

43. Mely pszihrometrikus diagramokat ismeri?

62
Épületfizika BME – ÉPK – EGT

− Carrier-féle pszichrometrikus diagram (USA, UK, FR)

− Richard Mollier-féle Mollier h-x diagram (EU)

44. Mit kell, hogy ismerjen a vízgőz résznyomásának a meghatározásához?

− abszolút nedvességtartalmat
− relatív nedvességtartalmat
− telítési résznyomást
− levegő résznyomását
− vízgőz tömegét
− vízgőz sűrűségét

45. Mit kell, hogy ismerjen a levegő résznyomásának a meghatározásához?

− abszolút nedvességtartalmat
− relatív nedvességtartalmat
− vízgőz tömegét
− levegő sűrűségét
− telítési résznyomást
− levegő résznyomását

46. Mit kell, hogy ismerjen a vízgőz sűrűségének a meghatározásához?

− abszolút nedvességtartalmat
− relatív nedvességtartalmat
− vízgőz tömegét
− vízgőz sűrűségét
− telítési résznyomást
− nedves levegő térfogatát

47. Mit fejez ki a nedves levegő entalpiája?

− telítési nyomást
− páratartalmat
− hőtartalmat
− tömegarányt

48. Mely állítás igaz a nedves levegő entalpiájára?

− a levegőben található vízgőz hőtartalmát fejezi ki
− a száraz levegő és a vízgőz hőtartalmának összege
− a száraz levegő hőtartalmát fejezi ki

49. Mitől függ a száraz levegő hőtartalma?

− fajhőtől
− tömegtől
− sűrűségtől
− hőmérséklettől
− konvekciótól

50. Az anyag nedvességtartalmának a növekedésével hogyan változik a hővezetési tényező 60°C

hőmérsékletig?
− növekszik
− növekszik egy bizonyos szintig majd állandósul
− csökken
− növekszik egy bizonyos szintig majd esik

63
Épületfizika BME – ÉPK – EGT

PÁRATECHNIKA – Feladatok
1. Feladat2
Számítsa ki 1m³ térfogatú, 30°C-os, 50% relatív nedvességtartalmú levegő pára-résznyomását. A
30°C-os levegő telítési nyomása 4241 Pa.

2. Feladat
Mekkora a párás levegőben levő száraz levegő tömege és a nedvesség tömege, ha a levegő
barometrikus nyomása pö = 98 000Pa?
Száraz levegő gázállandója: Ra = 287,1 J/kgK
Vízgőz gázállandója: Rg = 461,5J/kgK

3. Feladat
1kg tömegű nedves levegő hőmérséklete 30°C, relatív nedvességtartalma 40%, a levegőbe
0,005kg vízgőzt vezetünk, amelynek a hatására a levegő hőmérséklete 36°C-ra melegszik.
Mennyi lesz a levegő nedvességtartalma?
t=30°C-os levegő telítési nyomása ps=4241 Pa, az abszolút nedvességtartalom:

2
Fekete Iván: Épületfizika kézikönyv, Budapest

64
Épületfizika BME – ÉPK – EGT

4. Feladat
Vezesse le az alábbi háromrétegű szerkezet parciális vízgőznyomás eloszlását a határfelületeken
és állapítsa meg, hogy keletkezik-e kondenzáció a szerkezetben.
A szerkezet rétegei belülről kifelé haladva rendre a következők:
1. 1 cm vakolat: (=0,81 W/mK)
2. 38 cm falazóelem: (=1,31 W/mK)
3. 2,5 cm vakolat: (=0,81 W/mK)

A belső oldali hőátadási tényező hi = 8 W/m²K

A külső oldali hőátadási tényező he = 24 W/m²K
Belső léghőmérséklet 20°C ϕi = 65% psi = 2338 Pa
Külső léghőmérséklet -2°C ϕe = 90% pse = 516 Pa
Páradiffúziós (páravezetési) tényező (δ):
• mészvakolat: 0,024 × 10-9 kg/msPa
• falazóelem: 0,027 × 10-9 kg/msPa

Megoldás:
Az első lépés a hőmérsékleteloszlás levezetése a határfelületeken.
A következő lépés a parciális vízgőznyomás számítása a határfelületeken.
ti = 20°C ϕi = 65% psi = 2338 Pa
te = -2°C ϕe = 90% pse = 516 Pa

Levegő vízgőznyomása
pi = ϕi * psi = 0,65 * 2338 = 1520 Pa
pe = ϕe * pse = 0,9 * 516 = 464 Pa

Rétegek diffúziós ellenállása

 m 2s  Pa 
Rv = Rv1 + Rv 2 +  + Rvn  
 kg 

65
Épületfizika BME – ÉPK – EGT

Parciális vízgőznyomás eloszlása a határfelületeken

66
Épületfizika BME – ÉPK – EGT

5. Feladat
Vezesse le az alábbi többrétegű szerkezet parciális vízgőznyomás eloszlását a határfelületeken és
állapítsa meg, hogy keletkezik-e kondenzáció a szerkezetben.
A szerkezet rétegei belülről kifelé haladva rendre a következők:
1. 1 cm vakolat: (=0,81 W/mK)
2. 38 cm falazóelem: (=1,31 W/mK)
3. 12 cm EPS hőszigetelés (=0,035 W/mK)
4. 2,5 cm vakolat: (=0,81 W/mK)

A belső oldali hőátadási tényező hi = 8 W/m²K

A külső oldali hőátadási tényező he = 24 W/m²K
Belső léghőmérséklet 20°C ϕi = 65% psi = 2338 Pa
Külső léghőmérséklet -2°C ϕe = 90% pse = 516 Pa
Páradiffúziós (páravezetési) tényező (δ):
• mészvakolat: 0,024 × 10-9 kg/msPa
• falazóelem: 0,027 × 10-9 kg/msPa
• hőszigetelés: 0,040 × 10-9 kg/msPa

Megoldás:
Az első lépés a hőmérsékleteloszlás levezetése a határfelületeken.
A következő lépés a parciális vízgőznyomás számítása a határfelületeken.
ti = 20°C ϕi = 65% psi = 2338 Pa
te = -2°C ϕe = 90% pse = 516 Pa

Levegő vízgőznyomása
pi = ϕi * psi = 0,65 * 2338 = 1520 Pa
pe = ϕe * pse = 0,9 * 516 = 464 Pa

Rétegek diffúziós ellenállása

 m 2s  Pa 
Rv = Rv1 + Rv 2 +  + Rvn  
 kg 

67
Épületfizika BME – ÉPK – EGT

Parciális vízgőznyomás eloszlása a határfelületeken

68
Épületfizika BME – ÉPK – EGT

6. Feladat
Vezesse le az alábbi többrétegű szerkezet parciális vízgőznyomás eloszlását a határfelületeken és
állapítsa meg, hogy keletkezik-e kondenzáció a szerkezetben.
A szerkezet rétegei belülről kifelé haladva rendre a következők:
1. 1 cm vakolat: (=0,81 W/mK)
2. 12 cm EPS hőszigetelés (=0,035 W/mK)
3. 38 cm falazóelem: (=1,31 W/mK)
4. 2,5 cm vakolat: (=0,81 W/mK)

A belső oldali hőátadási tényező hi = 8 W/m²K

A külső oldali hőátadási tényező he = 24 W/m²K
Belső léghőmérséklet 20°C ϕi = 65% psi = 2338 Pa
Külső léghőmérséklet -2°C ϕe = 90% pse = 516 Pa
Páradiffúziós (páravezetési) tényező (δ):
• mészvakolat: 0,024 × 10-9 kg/msPa
• falazóelem: 0,027 × 10-9 kg/msPa
• hőszigetelés: 0,040 × 10-9 kg/msPa

Megoldás:
Az első lépés a hőmérsékleteloszlás levezetése a határfelületeken.
A következő lépés a parciális vízgőznyomás számítása a határfelületeken.
ti = 20°C ϕi = 65% psi = 2338 Pa
te = -2°C ϕe = 90% pse = 516 Pa

Levegő vízgőznyomása
pi = ϕi * psi = 0,65 * 2338 = 1520 Pa
pe = ϕe * pse = 0,9 * 516 = 464 Pa

Rétegek diffúziós ellenállása

 m 2s  Pa 
Rv = Rv1 + Rv 2 +  + Rvn  
 kg 

69
Épületfizika BME – ÉPK – EGT

Parciális vízgőznyomás eloszlása a határfelületeken

70