Kidolgozott Jogi Alapismeretek

Dr.
Pokrócos György
Kidolgozott jogi alapismeretek tételsor
közbeszerzési referensek részére
Budapest, 2018.
2
Írta, szerkesztette és jegyzetekkel ellátta:
Dr. Pokrócos György LL.M médiajogi szakjogász
Nyelvi lektor:
Bálint Gabriella
Ingyenes tantárgyi segédlet a közbeszerzési referens szakképzés

10858-12 jogi alapintézmények című tárgyhoz
A kézirat lezárva: 2018. szeptember 10.

Megjelenik magánkiadásban. Kereskedelmi forgalomba nem hozható!
E-KÖNYV
ISBN 978-615-00-3013-5
A borítóterv a szerz saját készítésű fényképe és terve. A fénykép készült: Dolan Springs
(USA–Arizona), 2016. október 25.
© A szerz
© A kiadó
A mű szerz i jogilag védett. Minden jog, így különösen a sokszorosítás, terjesztés és fordítás joga fenntartva. A
mű a kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül részeiben sem reprodukálható, elektronikus rendszerek felhasználásával
nem dolgozható fel, azokban nem tárolható, azokkal nem sokszorosítható és nem terjeszthet .
3
Tartalomjegyzék
El szó ......................................................................................................................................... 7
A jegyzetben használt rövidítések .............................................................................................. 8
1.A. KÉRDÉS ............................................................................................................................ 9
A dologi jog fogalma, rendszere, tárgya, a dolgok osztályozása, kapcsolata ........................ 9
A tulajdonjog fogalma, tárgya, tartalma, korlátai, részjogosítványai .................................. 11
A tulajdonjog korlátozása..................................................................................................... 13
A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi
CLXXIV. törvény rendelkezései .......................................................................................... 14
Szolgalmak ........................................................................................................................... 17
2.A. KÉRDÉS .......................................................................................................................... 22
Hatósági döntések megjelenési formái, fogalma .................................................................. 22
A jogszerű hallgatás ............................................................................................................. 22
Az egyezség jóváhagyása ..................................................................................................... 23
A hatósági szerz dés ............................................................................................................ 23
A határozat és végzés (döntés) f bb részei .......................................................................... 24
A hatóság döntésének véglegessé válása ............................................................................. 25
3.A. KÉRDÉS .......................................................................................................................... 27
A szerz désmódosítás formái a polgári jogban .................................................................... 27
Bírósági szerz désmódosítás................................................................................................ 28
4.A. KÉRDÉS .......................................................................................................................... 29
Szerz déskötési szabadság, szerz dés bírói létrehozása a Ptk. alapján ............................... 29
Szerz dés létrejöttének formái a Ptk. szerint ....................................................................... 30
El szerz dés ......................................................................................................................... 32
Szerz déskötés versenyeztetési eljárás során ....................................................................... 33
5.A. KÉRDÉS .......................................................................................................................... 34
A lényeges szerz dési feltételek .......................................................................................... 34
Jogszabályi meghatározottság .............................................................................................. 34
Feltétel és id határozás ........................................................................................................ 34
Vagylagos szolgáltatás ......................................................................................................... 35
Általános Szerz dési Feltételek ........................................................................................... 35
6.A. KÉRDÉS .......................................................................................................................... 36
Érvénytelenség ..................................................................................................................... 36
Semmisség ............................................................................................................................ 36
A semmisségi okok f csoportjai ......................................................................................... 37
A cselekv képesség hiánya és korlátozottsága .................................................................... 37
Az akarat hiánya, hibája - a színlelt szerz dés ..................................................................... 38
A szerz dési nyilatkozat hibái .............................................................................................. 38
A célzott joghatás hibájában rejl semmisség...................................................................... 39
Megtámadhatóság................................................................................................................. 40
Az akaratban fellelhet megtámadási okok ......................................................................... 41
A célzott joghatás hibájában rejl megtámadási okok ......................................................... 41
7.A. KÉRDÉS .......................................................................................................................... 43
Ügyfél ................................................................................................................................... 43
A hatóság .............................................................................................................................. 44
A hatósági ügy ...................................................................................................................... 45
Joghatóság fogalma, típusai ................................................................................................. 46
Hatáskör ............................................................................................................................... 46
Illetékesség ........................................................................................................................... 47
4
8.A. KÉRDÉS .......................................................................................................................... 49
A kérelem benyújtásának módja, alapvet tartalmi követelményei, kérelem
visszavonásának határideje .................................................................................................. 49
Intézkedések a kérelem alapján, kérelem hiánypótlási szabályai......................................... 49
Bizonyítási eljárás helye a közigazgatási hatósági eljárásban, bizonyítási eszközök
felsorolása............................................................................................................................. 50
9.A. KÉRDÉS .......................................................................................................................... 52
Kérelemre induló jogorvoslati eljárás és "döntés-felülvizsgálat" (hivatalból induló
jogorvoslati eljárás) .............................................................................................................. 52
Fellebbezés ........................................................................................................................... 53
10.A. KÉRDÉS ........................................................................................................................ 56
A foglaló ............................................................................................................................... 56
A kötbér ................................................................................................................................ 57
A jogvesztés kikötése ........................................................................................................... 57
A garanciaszerz dés ............................................................................................................. 58
A zálogjog ............................................................................................................................ 59
A kezesség ............................................................................................................................ 60
11.A. KÉRDÉS ........................................................................................................................ 63
Közigazgatási végrehajtási eljárás fogalma, elrendelése ..................................................... 63
Fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható döntések (Azonnali végrehajthatóság)............ 63
A közigazgatási végrehajtás el feltételei - a véglegessé vált döntés ................................... 64
Összefüggés a véglegesség és a végrehajthatóság között .................................................... 65
12.A. KÉRDÉS ........................................................................................................................ 66
Közigazgatási eljárás három f szakasza és a kapcsolódó cselekmények ........................... 66
A közigazgatási eljárás megindításának módja .................................................................... 66
Kérelemre induló eljárás ...................................................................................................... 66
A hivatalbóli eljárás ............................................................................................................. 67
A kérelem visszautasítása..................................................................................................... 68
Az eljárás megszüntetése ..................................................................................................... 69
Az eljárás felfüggesztése ...................................................................................................... 69
13.A. KÉRDÉS ........................................................................................................................ 70
Szerz dés megszűnésének esetei a polgári jogban .............................................................. 70
A szerz dés megszűnése teljesítéssel ................................................................................... 70
A szerz dés megszűntetése teljesítés nélkül – a felek akaratából ........................................ 71
Felmondás ............................................................................................................................ 71
Elállás ................................................................................................................................... 71
A szerz dés megszüntetése a felek megállapodásával (kölcsönös megszüntetés) .............. 72
A jogosult és kötelezett személye ugyanaz .......................................................................... 72
A szerz dés megszűntetése teljesítés nélkül – a felek akaratán kívül .................................. 72
A közhatalmi aktus szerz dést megszüntet hatása ............................................................. 72
A halál szerz dést megszüntet hatása ................................................................................ 73
A lehetetlenülés szerz dést megszüntet hatása .................................................................. 73
Az elévülés szabályai ........................................................................................................... 73
Engedményezés .................................................................................................................... 74
Tartozásátvállalás ................................................................................................................. 75
Szerz désátruházás............................................................................................................... 75
14.A. KÉRDÉS ........................................................................................................................ 77
A szerz désszegés ................................................................................................................ 77
A szerz désszegés formái - a kötelezett késedelme ............................................................. 77
A szerz désszegés formái - a jogosult átvételi késedelme ................................................... 78
5
A szerz désszegés formái - hibás teljesítés.......................................................................... 79
A szerz désszegés formái - a teljesítés lehetetlenné válása ................................................. 79
A szerz désszegés formái - a teljesítés megtagadása........................................................... 80
A szerz désszegés formái - jognyilatkozat tételének elmulasztása ..................................... 80
Kellékszavatosság ................................................................................................................ 81
15.A. KÉRDÉS ........................................................................................................................ 86
jogorvoslati eljárás) .............................................................................................................. 86
Közigazgatási per ................................................................................................................. 87
16.A. KÉRDÉS ........................................................................................................................ 89
Közigazgatási perekre vonatkozó f bb szabályok ............................................................... 89
A keresetlevél benyújtására vonatkozó szabályok a polgári eljárásjogban .......................... 91
17.A. KÉRDÉS ........................................................................................................................ 93
Jelzés a Gazdasági Versenyhivatalnak ................................................................................. 93
A Gazdasági Versenyhivatal eljárása ................................................................................... 94
A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma (1996. évi LVII. törvény alapján) .. 96
A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmához köt d kizáró okok ................... 96
Részletezze a „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban”
tényállását! ........................................................................................................................... 97
18.A. KÉRDÉS ........................................................................................................................ 99
Jellemz en elkövethet büntet jogi tényállások egy közbeszerzési eljárásban ................... 99
A tényállás ismertetése ....................................................................................................... 100
21.A. KÉRDÉS ...................................................................................................................... 102
A meghatalmazás szabályai ............................................................................................... 102
A meghatalmazás és a megbízás elhatárolása .................................................................... 103
23.A. KÉRDÉS ...................................................................................................................... 104
Üzleti titok és üzleti titoknak nem min sül adatok a Ptk.-ban ......................................... 104
Üzleti titok és üzleti titoknak nem min sül adatok az Üzleti titok tv.-ben ...................... 105
25.A. KÉRDÉS ...................................................................................................................... 108
A megbízási szerz dés ....................................................................................................... 108
A megbízás és a vállalkozás elhatárolása ........................................................................... 110
26.A. KÉRDÉS ...................................................................................................................... 111
A vállalkozási szerz dés .................................................................................................... 111
Speciális vállalkozási szerz dések ..................................................................................... 114
30.A. KÉRDÉS ...................................................................................................................... 115
6
Előszó
A jogi alapismeretek témakör a közbeszerzési referens képzés egyik, óraszámban a jelent sen
kisebbik részét teszi ki. A tanfolyam sikeres elvégzéséhez valamennyi modul elsajátítása
kötelez , olyan hallgatóknak is, akik korábban nem foglalkoztak jogi tanulmányokkal. A
hatályos rendelkezések alapján pedig még a jogászok sem kapnak felmentést a
vizsgakötelezettség teljesítése alól.
Azzal a céllal készítettem el ezt a jegyzetet, hogy az ismereteket azok is el tudják sajátítani,
akik korábban nem folytattak ilyen jellegű tanulmányokat, ezt segítve úgy, hogy egy helyen
összegyűjtve és kidolgozva találhassák meg az információkat.
A kidolgozás szigorúan csak a jogi alapokat tartalmazza, ezért nem szerepelnek benne
közbeszerzést érint szakmai kérdések, alkérdések.
A válaszok tartalmazzák a vonatkozó jogforrásokat, a hatályos jogszabályok szövegét, néhol
példákat és magyarázatokat is. A lábjegyzetben található hivatkozásokkal pedig azok
felkészülését szerettem volna el segíteni, akik maguk is szeretnek utánajárni a részleteknek.
A jegyzet készítésekor több forrást is felhasználtam, amelyeket a kidolgozás végén tüntettem
fel.
Bízom abban, hogy aki a kezébe veszi eme irományt, annak segítségére tudtam lenni és hozzá
tudtam járulni a tananyag elsajátításához, megértéséhez.
Sikeres felkészülést kívánok!
A szerző
7
A jegyzetben használt rövidítések
Alaptörvény : Magyarország Alaptörvénye

Ákr. : 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
Btk. : 2012. évi C. törvény a Büntet Törvénykönyvr l
Kbt. : 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekr l
Ket. : 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól (hatályon kívül)
Kp. : 2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról
Pp. : 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról
Ptk. : 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvr l
Rtv. : 1994. évi XXXIV. törvény a Rend rségr l
Üzleti titok tv: 2018. évi LIV. törvény az üzleti titok védelmér l
Tpvt. : 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás

és a versenykorlátozás tilalmáról
Segédlet
Jogszabálykeres : www.njt.hu
A törvény megjelölése magában foglalja a törvény kihirdetésének évét (pl.: 2016), sorszámát
(pl.: CL), a törvény elnevezést és a törvény címét (az általános közigazgatási rendtartásról).
Tehát: 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról.
A rendelet megjelölése magában foglalja a jogszabály megalkotójának megjelölését (pl.:

Korm. rendelet), a sorszámát (pl.: 307/2015.), a kihirdetésének napját (pl.: (X. 27.) ), a
jogszabály elnevezését és címét (pl.: a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos
közbeszerzési szabályokról).
Tehát: 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó
sajátos közbeszerzési szabályokról.
8
1.A. KÉRDÉS
Határozza meg a tulajdonjog fogalmát, tárgyait, tartalmát és korlátait! Milyen típusú

szolgalmakat ismerünk? Mi a szolgalom lényege?
Alkérdések: tulajdonjog fogalmi ismérvei, dolog fogalma, alkotórész, tartozék, tulajdonjog
részjogosítványai, szomszédjogok lényege, néhány szomszédjog megnevezése, szolgalom
fogalma (más tulajdonában lévő dolog használata, hasznosítása, hasznai szedése), szolgalom
típusainak megnevezése.
A tétel jogforrása: Alaptörvény, Ptk.
A dologi jog fogalma, rendszere, tárgya, a dolgok osztályozása, kapcsolata
A tulajdonjogi szabályokkal a Ptk. ötödik, a dologi jogról szóló könyve foglalkozik. A dologi
jog a vagyoni berendezkedés joga. A dologi jog körébe az úgynevezett uralmi jogok
tartoznak. Egy adott társadalomban, adott id pontban a dologi jog szabályai határozzák meg,
hogy kikhez tartoznak az összes vagyoni javak, azaz
a) mi hajtható emberi uralom alá,
b) mi tartozhat az egyes emberek és mi közösségek uralma alá,
c) mik az uralmi jogosultság határai,
d) milyen jogok és kötelezettségek állnak fenn.
A dologi jog abszolút szerkezetű jogviszony, amely azt jelenti hogy a jogosult pozíciójában
egy meghatározott, konkrét személy van. A jogosult személy ebben az esetben az, akit a
jogosultságok gyakorlása megillet, egy konkrét név szerint ismert, beazonosítható személy,
például a tulajdonos. A meghatározott jogosult személlyel szemben mindenki más kötelezetti
pozícióban van. k nem beazonosíthatóak, ismeretlenek, bárkik lehetnek. k elismerni, tűrni
kötelesek a jogosult tulajdonjogát és annak gyakorlását, valamint tartózkodni kötelesek annak
sértését l.
A dologi jog tárgya: a DOLOG. A dolog birtokba vehet , emberi uralom alá hajtható testi
tárgy. "A birtokba vehet testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet. A dologra vonatkozó
szabályokat megfelel en alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog
módjára hasznosítható természeti er kre."1
Dolgok azok a testi tárgyak, amelyek emberi uralom alá hajthatóak, de ezen túlmen en
szintén ezen szabályok alapján kell eljárni a villamos energia, a napfény, a szél, a víz, az
ásványi eredetű energiahordozók esetében is.
A dolgokat a különböz tulajdonságuk miatt bizonyos csoportokba lehet sorolni, ezért

osztályozhatóak. A tételkérdés nem követeli meg a dolgok osztályozásának részletes
ismertetését, ezért csak vázlatosan, külön csoportosítás nélkül a legismertebbek:
Ingók és ingatlanok: ingók azok a dolgok, melyek állagsérelem nélkül egyik helyr l a másikra
áttehet k. Amik nem ingók, azok az ingatlanok.
Elhasználható: rendeltetésszerű használata során részben vagy egészben elhasználódik,
megsemmisül. (Ilyenek az ingó dolgok, étel, ital, stb.)
Elhasználhatatlan: nem semmisül meg a használatakor, például az ingatlan.
1
Ptk. 5:14. § (1)-(2)
9
Helyettesíthet : ezeknek lényege súlyukban, számszerűségükben, mértékükben áll, ezért
mennyiséggel hivatkoznak rá. Például kukorica, pénz.
Helyettesíthetetlen: ha valamely dolog megjelöléséhez egyedi körülírás szükséges, nem
elegend mennyiséggel hivatkozni rá. Egyedileg is azonosítható lehet.
Osztható: a felosztott dolog min sége és gazdasági rendeltetése a feldarabolás után az egyes
részeken is ugyanaz marad (pl.: telek), feltéve, hogy a aránytalan értékcsökkenést nem von
maga után.
Oszthatatlan: a felosztás után rendeltetése megszűnik (pl.: könyv)
Értékkel bíró: Egy dolog akkor bír értékkel, ha használati értéke van, azaz valamely emberi
szükséglet kielégítésére alkalmas. Az érték meghatározása tipikusan pénzzel, mint általános
értékmér vel történik.
Értékkel nem bíró: Ha nincs értékük (haszontalan, hasznavehetetlen dolgok), akkor kívül
esnek a vagyonjog hatókörén. Ha viszont nincs értékük, mert az „felbecsülhetetlen”, mert túl
nagy és pénzzel ki nem fejezhet (pl. műkincsek), akkor ezekre az általában alkalmazott jogi
megoldásokhoz képest különleges jogi szabályozás vonatkozik.
Egységes/egyszerű: összetétel után nem visszaállítható. Ilyenek az pl. állatból mesterségesen
el állított dolgok is, melyeknek alkotó elemei önálló létüket elvesztették. Például: cip ,
szobor, táska, asztal. Egyes fizikai értelemben vett részein külön tulajdonjog nem állhat
fenn.
Összetett: az alkotó elemek az összetétel után is felismerhet ek, eredeti állapotukba is
visszaállíthatóak. Ilyenek a festmény és képkeret, ékk és foglalata.
Él és élettelen: A jogtudomány változatlanul egységes abban, hogy az emberen kívül más
él lény nem lehet jogalany, csak jogtárgy. Az állatok is dolognak min sülnek. (Egy kutyát el
lehet adni, cserélni, le lehet mondani a tulajdonjogáról, de megsemmisíteni csak indokolt
esetben lehet.) "A dologra vonatkozó szabályokat az állatokra a természetüknek megfelelő
eltéréseket megállapító törvényi rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni."2
Uratlan, forgalomképtelen: ezek a dolgok tulajdonjog tárgyai nem lehetnek, így
természetszerűleg forgalomképtelenek, ezek az „uratlan dolgok”.
A dolgok osztályozásán túlmen en a dolgok között olyan kapcsolatok jöhetnek létre, hogy az
egyik dolog a másik dolog jogi sorsában - többé vagy kevésbé - osztozik. Azt a dolgot,
amelyik a másik jogi sorsát meghatározza, szokás f dolognak nevezni. Azt pedig, amelyik a
f dolog sorsában osztozik, mellékdolognak hívják. A dologkapcsolatok egyik fajtája a
fődolog és mellékdolog kapcsolata.
Mellékdolog lehet: az alkotórész és a tartozék.
Alkotórész: "A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan
egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az
elválasztással értéke vagy használhatósága számottev en csökkenne."3 Például: autó és a
kereke, gitár és a húrja, hegedű és a vonója, stb....
Tartozék: "A tulajdonjog kétség esetén kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a
dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges
vagy azt elősegíti."4 Például: autó és a pótkerék, gyűrű és a tokja, hegedű és a tokja, stb...
2
Ptk. 5:14.§ (3)
3
Ptk. 5:15.§
4
Ptk. 5:16. §
10
A tulajdonjog fogalma, tárgya, tartalma, korlátai, részjogosítványai
A tulajdonjog fogalma: "A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai

által megszabott korlátok között - teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg."5
A tulajdon a legfontosabb, a legteljesebb, saját dolgon fennálló (uralmi) dologi jog. A
tulajdonjog feltétlenül megel zi a dolgokra létrejöv egyéb jogviszonyokat, ezért azt
mondhatjuk, hogy a tulajdonjog els dleges jogviszony.
Azt mutatja meg, hogy egy adott társadalomban a javak mely része a tulajdon tárgyai és hogy
a tulajdonosi hatalom kik között milyen arányban oszlik meg.
A tulajdonjog alapvet emberi jog.6
A tulajdon fogalmán azt az abszolút szerkezetű tulajdonjogviszonyból fakadó jogot

(tulajdonjog) értjük, amely nem más, mint a hagyományos magántulajdon elvont jogi
kifejez dése.
A tulajdonjog közvetlenül a törvényb l fakad, a törvény által védelemben részesül, társadalmi

rendeltetésének megfelel en szabadon gyakorolható és senki által önkényesen nem
korlátozható.
A tulajdonjog tárgya: közvetett tárgya a dolog, közvetlen tárgya pedig az emberi magatartás.
(Ezek a részjogosítványok.)
A tulajdonjog tartalma: a tulajdonjog tartalmát egyfel l a tulajdonost megillet jogokkal

(részjogosítványok), másfel l a tulajdonosi terhel alanyi kötelezettségekkel (veszélyviselés,
korlátozások) lehet jellemezni.
A tulajdonos részjogosítványai: a tulajdonost megillet pozitív jogok, jogosultságok

(„aktívumok”) vannak túlsúlyban:
"A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok

szedésének és a rendelkezés joga."7
A tulajdonossal, mint jogosulttal szemben álló kötelezetteknek a tulajdonjogiszony alapján
tanúsítaniuk kell bizonyos magatartásokat, kötelezettségeket („passzívumok”). Mindenki más,
a tulajdonossal szemben kötelezett személy köteles tanúsítani bizonyos magatartásokat:
elismerés, tűrés, tartózkodás.
A birtoklás joga azt jelenti, amikor valakinek a fizikai értelemben vett hatalmában van egy
dolog. Például: akinek a kezében van a telefon, az a telefon birtokosa. Akkor is a birtokos,
ha a telefon, amit a kezében tart, nem az övé. A birtoklás ténye tehát független attól, hogy a
birtokosnak van-e valamilyen joga a dologhoz, hogy -e a tulajdonosa, vagy sem. A birtoklás
éppen ezért els dlegesen ténykérdés és nem jogkérdés. Az a tény, hogy valaki hatalmában,
"kezében" tart egy dolgot, birtokossá teszi. A birtoklás joga alapján a tulajdonosnak jogában
van a dolgot hatalmában tartani, valamint a birtokvédelem eszközeivel élni. A tulajdonos
tehát a saját dolgát (tulajdonát) a hatalmában tarthatja. A birtoklás joga azonban a
5
Ptk. 5:13.§ (1)
6
Alaptörvény XIII. cikk (1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi
felel sséggel jár.
7
Ptk. 5:13.§ (2)
11
tulajdonossal szemben is megilleti a birtokost, aki akár a tulajdonossal szemben is a dolog
id leges birtokára jogosító jogviszony alapján birtokvédelemre jogosult.
A használat joga azt jelenti, hogy "a tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dolog
hasznait szedni; viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek
megtérítésére senkit sem lehet kötelezni."8 A tulajdonos a saját maga és családja
szükségleteinek kielégítése érdekében használhatja a dolgot. Ezt teheti akár
rendeltetésellenesen vagy ésszerűtlenül is. Például: ha mérgemben összetöröm a telefonom,
ami a saját tulajdonom, akkor ésszerűtlenül használtam a dolgot, amely meg is rongálódhat,
meg is semmisülhet.9
A használat joga korlátozható magánjogilag és közjogilag is. Az általános korlátozás szerint
"A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól,
amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik
gyakorlását veszélyeztetné."10
A hasznosítás joga azt jelenti, hogy a tulajdonost megilleti a haszon, amely minden olyan
el ny, amely a dologból származik. A polgári jog gyümölcsnek nevezi, amikor az
anyadologból (a term b l) természetes úton id szakonként létrejöv , és attól elváló dolog jön
létre, amely anélkül keletkezik, hogy ezáltal az anyadolog (a term t) állagát vagy
gyümölcsöz képességét veszélyeztetné. Ilyen gyümölcs lehet egy termék, termény, állat
szaporulata. A hasznok szedésének jogánál fogva mindaz a termék, termény, szaporulat,
használati díj, t ke, jövedelem (kamat) stb., amely a dologból rendeltetésszerűen származik, a
tulajdonost illeti. Ha nem fogyasztási, hanem gazdasági céllal hasznosítja a tulajdonos a
dolgot, azt befektetésnek nevezzük.
A hasznok szedésének joga azt jelenti, hogy a tulajdonos a dologból keletkez hasznokat
maga is beszedheti, de ez a jog a tulajdonoson kívül más személyt is megillethet jogszabály
erejénél fogva (haszonélvez ) vagy megállapodás (haszonbérl ) alapján is.
A rendelkezés joga azt jelenti, hogy a tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát
(pl.: letétbe adja), használatát vagy hasznai szedésének jogát (pl.: bérbe adja) másnak
átengedje, azt biztosítékul adja vagy más módon megterhelje (pl.: jelzálog, vagy kézizálog),
továbbá hogy a tulajdonjogát másra átruházza (pl.: adásvétel, csere, ajándékozás) vagy azzal
felhagyjon. Fontos szabály, hogy az ingatlan tulajdonjogával felhagyni nem lehet.11
A tulajdonost a pozitívumok gyakorlása mellett az ezekkel járó, ezekhez kapcsolódó

kötelezettségek is terhelik. A használat és a hasznok szedése jogának, mintegy
„ellenpólusaként” a tulajdonos köteles viselni a dologgal járó terheket.
8
Ptk. 5:22. §
9
Aki a saját dolgát rongálja, vagy semmisíti meg, az nem követi el rongálás bűncselekményét, mert a rongálás
tényállása arról rendelkezik, hogy "aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt
okoz...". Saját vagyontárgyra vonatkozóan ezt a bűncselekményt nem lehet elkövetni, éppen azért, mert a
tulajdonosnak joga van a tulajdonát ésszerűtlenül használni is, akár megsemmisíteni is. Rongálást nem, de akár
garázdaságot már elkövethet a tulajdonos, ha mindezt olyan módon teszi, amely alkalmas lehet arra, hogy
másokban megbotránkozást, vagy riadalmat keltsen.
10
Ptk. 5:23. § A dolog használatának általános magánjogi korlátja.
11
Ptk.: 5: 30. §
12
A terhek viselése jellemz en 3 csoportba sorolható:
- A dolog természetéből adódnak: pl.: olyan - munkában, vagy pénzben

megnyilvánuló - költségek, ráfordítások ezek, amelyek a dolog állagának meg rzését
szolgálják. Például: egy személygépkocsi tulajdonosa ahhoz, hogy a közúti
közlekedésben részt vehessen, köteles a járművét megfelel műszaki állapotban
tartani: gumiabroncsot, forgó-kopó alkatrészeket cserélni, stb....
- A tulajdonjog részjogosítványainak korlátozásai: a tulajdonjog közjogi és

magánjogi szempontból is korlátozható. Ezek a korlátozások egyfajta jogi
teherviselések a tulajdonos részére, amelyek nem munkában, vagy pénzben
nyilvánulnak meg, hanem jogok a részjogosítványok korlátozásában. Például: átjárás
tűrése, vagy a zajkeltést l való tartózkodás.
- Közterhek: pl.: adók, illetékek, vámok, járulékok.
A veszélyviselés kötelezettsége is a tulajdonost terheli, amely annyit jelent, hogy a tulajdonos

viseli a dologban beállott olyan kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni. Ezen
túl a tulajdonos köteles tűrni, hogy a dolgot a szükséghelyzet12 megszüntetése érdekében a
szükséges mértékig igénybe vegyék, míg azt meg nem szüntetik, így kárt tegyenek a
dologban.
A tulajdonjog korlátozása
A tulajdonjog közjogi és magánjogi szempontból is korlátozható. Magánjogi korlátozások

közé tartozik a szomszédjogok, a túlépítés és az elidegenítési és terhelési tilalom. A közjogi
korlátozások esetében a korlátozás oka maga a közérdek, amelyet az állam a szervei útján
érvényesít, akár kényszerrel is. A közérdekű közjogi korlátozások mindig jogszabályon
alapulnak és a tulajdonjog részjogosítványai szerint csoportosíthatóak.
Magánjogi korlátozás: szomszédjogok
A szomszédjog szabályai szerint a tulajdonos tartózkodni köteles minden olyan magatartástól,

amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik
gyakorlását veszélyeztetné.
A földtámasz joga: a tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges

földtámasztól anélkül, hogy más megfelel rögzítésr l ne gondoskodnék. Például: ha valaki a
saját telkén garázst szeretne építeni és ehhez földet termel ki, arra figyelnie kell, hogy a
szomszéd épületének stabilitását nem veszélyeztetheti. Tehát hiába ásunk mi gödröt a saját
telkünkön, ha az veszélyezteti a szomszédos telken álló ház stabilitását. Ez a tilalom
korlátozza a tulajdonost abban, hogy a mások jogait veszélyeztesse. A megfelel földtámasz
biztosítása mellett ide soroljuk azt a kötelezettséget is, amikor a tulajdonos köteles a
csapadékvíz elvezetésér l gondoskodni, hogy az ne mossa alá a szomszéd alapozását.
12
Szükséghelyzet: ha mások életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlen veszély fenyegeti, és ez a veszély más
módon nem hárítható el. Ha a veszély vagyont fenyeget, a károkozás tűrése csak akkor kötelezi a tulajdonost, ha
fenyeget kár el reláthatóan meghaladja az elhárítási kárt.
13
A szomszédos telek igénybevétele: ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az
áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más
fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést
megengedni. A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a
földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez
szükséges.
A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi

CLXXIV. törvény rendelkezései
Tilosban talált állat: ha a tilosban talált állat tulajdonosa ismert, az ingatlan tulajdonosa
köteles t az állat befogását követ en annak elszállítására felszólítani, de mindaddig
visszatarthatja az állatot, amíg az az által okozott kárt az állat tulajdonosa meg nem téríti. Ha
a tilosban talált állat tulajdonosa nem ismert, a Ptk. találásra13 vonatkozó szabályait kell
alkalmazni.
Kirepült méhraj: ha a kirepült méhrajt annak tulajdonosa két napon belül nem fogja be, azon
birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet.
"A rajzás egy adott méhcsalád szaporodásával összefügg jelenség. El fordul, hogy az egy
kaptárban lév méhcsaládon belül megbomlik az egyensúly a különböz korú méhek száma,
s ebb l fakadóan a szigorú munkamegosztás között. Ekkor a dologtalan méhek új anyát
(anyákat) kezdenek nevelni, ezzel egyidejűleg viszont a régit elhanyagolják, s tekintettel arra,
hogy egy családban csak egy anya lehet, vagy a régi, vagy a felnevelt új anyának el kell
hagynia a kaptárt. Magyarul, a dologtalan méhek unaloműzés gyanánt egy jól el készített
palotaforradalmat hajtanak végre. Az ilyenkor a kaptár elhagyására kénytelen királyn
azonban nincs egyedül – érvényesül az oszd meg és uralkodj elve –, kirepülése a család
dolgozó méheinek egy részével történik, mond hatjuk, a saját alattvalóival. A kaptárból ilyen
módon távozó méheket nevezzük – jogi relevanciája tekintetében is – kirepült méhrajnak, ez
egy teljesen új méhcsalád lesz, ami igen gyorsan megszervezi saját társadalmi-családi
struktúráját. Kirepülés után általában valahol a méhészet közelében megtelepednek – tehát túl
messzire nem mennek –, s akár fürtöket alkotva várják, hogy a közben útnak indult felderít
méhek találjanak valamilyen új otthont (odút, üres kaptárt, stb.), ahová az egész család
beköltözhet. Ez a jelenség – a kirajzás és az új otthon megtalálása – nem tart sokáig, egy nap
alatt általában mindig lezajlik, de akár egy-két órán belül is vége lehet. Ha a méhész ezt
id ben észreveszi, a kirepült méhrajt befogja. Azonban el fordul az, hogy a méhraj nem a
saját méhészet területén ver tanyát, hanem szomszédon területeken. Amennyiben a méhész
úgy dönt, hogy a rajt befogja, a két nap elteltéig még nem szerez tulajdonjogot, az addig eltel
id tekintetében rosszhiszemű jogalap nélküli birtokosnak tekintend , hiszen tisztában van
vele, hogy idegen méheket tart magánál, ahogy azzal is, hogy nincs jogcíme a birtokban
tartásukhoz, legalábbis addig, amíg a két nap el nem telik. Ha a befogás és a két nap eltelte
között jelentkezik a méhraj tulajdonosa, a befogó köteles kiadni számára a méhcsaládot. Ha
nem jelentkezik, akkor szerez két nap után tulajdonjogot."14
Áthajló faágakról lehulló gyümölcs: az ingatlan tulajdonosa felszedheti az ingatlanára a

szomszédos ingatlanról áthullott terményt, ha a növény tulajdonosa a termény beszedését
13
Ptk. 5:55. § A találó köteles a talált dolgot a találástól számított nyolc napon belül a dolog elveszt jének,
tulajdonosának, a dolog átvételre jogosult más személynek vagy a találás helye szerint illetékes jegyz nek
átadni. A jegyz nek való átadáskor a találó nyilatkozni köteles arra nézve, hogy igényt tart-e a dolog
tulajdonjogára. A találó igénybejelentésér l a jegyz igazolást ad.
14
Navratyil (2009) 185–196.
14
elmulasztotta. A közterületre hulló terményt bárki felszedheti, ha a növény tulajdonosa a
termény beszedését elmulasztotta. A két ingatlan határvonalán álló növény és terménye
egyenl arányban illeti a szomszédos ingatlanok tulajdonosait.
Az ingatlan tulajdonosa csak akkor jogosult az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására,
ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás
ellenére sem távolítja el.15
Kerítés, vagy határvonal fenntartása: a szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló

kerítés, mezsgye vagy növény használatára az ingatlanok tulajdonosai közösen jogosultak. A
szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény fenntartásával
járó költségek olyan arányban terhelik az ingatlanok tulajdonosait, amilyen arányban ket
jogszabály vagy megállapodásuk annak létesítésére kötelezi. Ha jogszabály vagy a felek
megállapodása a fenntartás kérdésér l nem rendelkezik, a költségek ket a határolt
földhosszúság arányában terhelik. Ha a szomszédos ingatlanok határvonalán álló növény
valamelyik ingatlan rendes használatát akadályozza, illetve kárt okoz vagy annak veszélyével
fenyeget, és az érdeksérelem más módon nem hárítható el, az ingatlan tulajdonosa követelheti,
hogy azt közös költségen távolítsák el.
Magánjogi korlátozás: túlépítés
A Ptk. különbséget tesz a jóhiszemű és a rosszhiszemű túlépít közt. Ha a tulajdonos

jóhiszeműen földjének határain túl építkezett, a szomszéd követelheti, hogy a túlépít
1. a beépített rész használatáért és a beépítéssel okozott értékcsökkenésért adjon kártalanítást;
2. a beépített részt vásárolja meg, ha a föld megosztható; vagy
3. az egész földet vásárolja meg.
A szomszéd az egész földjének megvásárlását akkor követelheti a túlépít t l, ha

4. a föld fennmaradó része a túlépítés következtében használhatatlanná válik; vagy
5. a földdel kapcsolatos valamely jog vagy foglalkozás gyakorlása a túlépítés következtében
lehetetlenné vagy számottev en költségesebbé válik.
A bíróság a szomszéd által választott jogkövetkezmény helyett más jogkövetkezményt

alkalmazhat. Nem alkalmazhat a bíróság olyan jogkövetkezményt, amelynek alkalmazása
ellen mindkét fél tiltakozik.
Ha a túlépít rosszhiszemű volt, vagy ha a szomszéd a túlépítés ellen olyan id ben tiltakozott,
amikor a túlépít nek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan
károsodást, a szomszéd követelheti, hogy a túlépít
1. az épületet bontsa le; vagy
2. a saját földjét és az épületet - a föld és az épület értékének megtérítése ellenében - bocsássa
tulajdonába.
15
A PK 3. számú állásfoglalás szerint a szomszédos ingatlanon – különösen a közös határvonal közelében – lév
növényzet zavaró, károsító hatása miatt a növényzet eltávolítása iránt indított perben mindenkor azt kell
vizsgálni, hogy a növényzet szükségtelenül zavarja-e a szomszédot ingatlana birtoklásában, okoz-e kárt, vagy
fennáll-e a károsodás veszélye. A növényzet kivágására való kötelezésre kivételesen kerülhet sor, csak abban az
esetben, ha az érdeksérelem más módon, így kártérítéssel sem hárítható el.
15
A szomszédot - választása szerint - megilletik a jóhiszemű túlépítésre vonatkozó
szabályokban foglaltak szerinti jogok. A lebontás és az eredeti állapot helyreállításának
költségei a túlépít t terhelik. A túlépít t megilleti a beépített anyag elvitelének joga.
Magánjogi korlátozás: elidegenítési és terhelési tilalom
Elidegenítési és terhelési tilalom alapulhat szerz désen is, így lehet a tulajdonjog magánjogi
korlátozása. Tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében a tulajdonos harmadik
személlyel szemben hatályosan a tulajdonjog tárgyára elidegenítési és terhelési tilalmat vagy
elidegenítési tilalmat alapíthat. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel
kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. Az ingatlan tulajdonosa nem ruházhatja
másra a tulajdonjogát, az ingatlant nem lehet szabadon megterhelni, vagyis bármely
hitelügyletben biztosítékul felajánlani.
Közjogi korlátozások
Tulajdonszerzési korlátozások: birtokba nem vehet dolgokon (szél, leveg , napfény,

emberi test) senki sem szerezhet tulajdonjogot. A kizárólagos állami tulajdonok sem
kerülhetnek más tulajdonába.
Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények, az

Országház, a föld méhének kincsei természetes el fordulási helyükön, a felszín alatti vizek, a
felszín alatti vizek természetes víztartó képz dményei, a folyóvíz és természetes tavak
elhagyott medre és a folyóvízben, természetes tavakban újonnan keletkezett sziget, valamint a
folyóvizek, holtágak, mellékágak, természetes tavak és ezek medre. A meghatározott
csatornák, tározók, árvízvédelmi f védvonalak és egyéb vízi létesítmények, valamint az
állami tulajdonban álló vízi közművek, az országos közutak és azok műtárgyai, ide nem értve
a közút tartozékát képez , az ingatlan-nyilvántartásban várakozóhelyként, pihen helyként
feltüntetett önálló ingatlant, valamint a közúti közlekedésr l szóló törvény szerinti
útcsatlakozást, állami tulajdonban álló terek, parkok. A meghatározott országos törzshálózati
vasúti pályák és azok tartozékai, az állami tulajdonban lév nemzetközi kereskedelmi
repül tér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközl , rádiónavigációs és fénytechnikai
berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését
szolgáló létesítményekkel együtt, a barlang, a rádióspektrum, valamint az elektronikus
hírközl hálózat működéséhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához vagy az
elektronikus hírközl hálózatok és szolgáltatások együttműködéséhez szükséges, az
információ vagy a jelzés célba juttatására szolgáló, annak címzettjét meghatározó betűkb l,
számokból vagy jelekb l álló karaktersorozat, a földgáz biztonsági készletezésér l szóló
2006. évi XXVI. törvény szerinti biztonsági földgáztároló.16
Birtoklás korlátozása bizonyos tárgyak hiába képezik a tulajdonunkat, mégsem lehet

korlátozás nélkül birtokolni ket. Jellemz en ilyen dolgok a fegyverek17, közbiztonságra
különösen veszélyes eszközök18, veszélyes anyagok19, veszélyes állatok20.
16
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 4. § (1) bekezdése alapján.
17
A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény 12. § (2) bekezdése alapján a rendezvényen résztvev k nem
jelenhetnek meg fegyveresen, illet leg felfegyverkezve.
18
A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökr l szóló 17ő/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése
alapján jogszabály eltér rendelkezése hiányában tilos a közbiztonságra különösen veszélyes eszközt
16
Használat, hasznosítás korlátozása: vonatkozhat a használó személyére (18. év alatti
személy nem fogyaszthat alkoholt, nem dohányozhat), a dologra (személygépkocsiban
passzív biztonsági rendszerek használata, biztonsági öv, gyerekülés), a használat céljára
(zenés-táncos rendezvény meghatározott létszám felett csak engedéllyel tartható, l fegyverrel
nem lehet találomra lövöldözni még annak sem, aki annak viselésére engedéllyel
rendelkezik).
Rendelkezési jog korlátozása: az elidegenítési és terhelési tilalom itt is el kerül, azonban

ebben az esetben nem szerz désen alapul. A jogszabályban vagy bírósági határozattal
meghatározott személyek javára megállapított elidegenítési és terhelési tilalomra a
szerz déssel létesített elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
Kisajátítás: külön jogszabály21 rendelkezik a kisajátítás részletes szabályairól. A kisajátítás a

tulajdonjognak a tulajdonostól való teljes elvonása, a tulajdonos akaratától függetlenül is, erre
azonban kivételesen kerülhet sor. Kisajátítással ingatlan tulajdonjoga csak kivételesen
vonható el, az e törvényben meghatározott közérdekű célból, feltételekkel és módon, teljes,
azonnali és feltétlen kártalanítás mellett.
Szolgalmak
A szolgalom egy idegen dolog béli jog, ami azt jelenti, hogy egy személynek egy másik,
személy tulajdonában lév dolgon bizonyos használati joga van. Ennél a használati jognál
fogva a tulajdonos személy tűrni tartozik bizonyos magatartásokat, vagy tartózkodni köteles
más magatartásokat, amelyhez egyébként - tulajdonosi részjogosítványa alapján - jogosult
lenne. Azért hívjuk idegen dolog béli jognak, mert a szolgalom gyakorlására jogosult személy
a másik személy dolgán jogot gyakorolhat. Két kategóriáját különböztetjük meg: a telki
szolgalmat és a személyes szolgalmat (haszonélvezet, használat). A közérdekű használat a
gyakorlatias megközelítés szemszögéb l tekintve egyfajta átmenet a telki szolgalom és a
személyes szolgalom közt (mert nem szükséges hozzá egy uralkodó telek).
A földhasználat joga azt jelenti, hogy ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga nem
ugyanazt a személyt illeti meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig az épület
rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben a földre földhasználati jog illeti meg.
Földhasználati jogánál fogva az épület tulajdonosa az épület használathoz szükséges
mértékben jogosult a föld használatára és hasznai szedésére, valamint a használat arányában
köteles viselni a föld fenntartásával járó terheket. 22
Mit jelent ez? A föld és a rajta álló épület tulajdonjoga nem ugyanazt a személyt illeti meg.
Ebben az esetben az épület tulajdonos csak úgy tudja rendeltetésszerűen használni az épületét,
ha a földet is használja. Hogy milyen mértékben jogosult az épület tulajdonosa a földet
közterületen, nyilvános helyen – ideértve az ott lév járművek bels tereit is –, valamint közforgalmú
közlekedési eszközön birtokolni.
19
A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 21.§ (3) bekezdése alapján a veszélyes anyagok, illetve a
veszélyes keverékek felett rendelkezési jogosultsággal rendelkez személy, valamint az, akinek munka-, illetve
feladatkörébe tartozik ezen anyagok, illetve keverékek megfelel rizete, gondoskodik arról, hogy azok a
megszerzésükre jogosulatlan vagy biztonságos alkalmazásukra nem képes személyek birtokába ne kerüljenek.
20
A veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet 4. § (1)
bekezdése alapján különösen veszélyes állatfaj egyede kizárólag állatkertben, és cirkuszi menazsériában tartható.
21
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény.
22
Ptk. 5:145. §
17
használni, azt vagy a felek megállapodásukkal állapítják meg, vagy pedig a bíróság határozza
meg. A földhasználati jog nem az egész földre, csak az épület használatához szükséges
mértékben jár. Például az építtet az épület tulajdonjogát szerzi meg, ezért megilleti egy adott
földrészlet használata is, amely használatát, birtoklását másnak át is engedheti.
A használat joga azt jelenti, hogy a jogosult a dolgot a saját, valamint vele együtt él
családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. Jogi
személy a használat jogánál fogva a dolgot a létesít okiratában meghatározott céljával és
tevékenységével összhangban használhatja és szedheti annak hasznait. A használat jogának
gyakorlása másnak nem engedhet át.23
A haszonélvezeti jog: haszonélvezeti jog létrejöttéhez az erre irányuló szerz désen vagy más
jogcímen felül a dolog birtokának átruházása; az ingatlanon vagy ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzett jogon alapított haszonélvezeti jog esetén a haszonélvezeti jog ingatlan-
nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Létrejöhet szerz déssel, de bírósági és hatósági
határozat is alapíthat, és a törvény erejénél fogva is keletkezhet.
Ha az ingatlanon vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon jogszabálynál fogva

keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni;
ha ez elmarad, a haszonélvezeti jog a dolognak rosszhiszemű vagy ingyenes megszerz jével
szemben érvényesíthet . A haszonélvezeti jog nem terjed ki arra, amivel a haszonélvezeti jog
tárgya a haszonélvezet keletkezését követ en gyarapszik, kivéve, ha a gyarapodás a
haszonélvezet tárgyának a rendes gazdálkodás körében való hasznosításából származik. Ha a
haszonélvezeti jog egyidejűleg több haszonélvez t illet meg, a birtoklás, a használat és a
hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelel en alkalmazni.
A közbeszédben gyakran hallani lehet a laikusok részér l, hogy a haszonélvezeti jog az

"nagyobb", mint a tulajdonjog. Ez olyannyira nem igaz, hogy haszonélvezeti jogánál fogva a
jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja,
hasznosíthatja és hasznait szedheti, azonban nem használhatja a dolgot rendeltetésellenesen,
nem terhelheti meg és nem mondhat le a tulajdonjogáról sem. Valóban sok a közös
részjogosítvány a tulajdonos és a haszonélvez közt, de a legf bb uralmi jogosult mindig a
tulajdonos marad.
A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül

fennmarad. A jogosult a haszonélvez , a kötelezett pedig a mindenkori tulajdonos. A
tulajdonos személyében történ változással a haszonélvezeti jog jogosultja megmarad
(személyhez kötött jogról van szó), a kötelezett pedig az új tulajdonos lesz. Ha egy lakásban
haszonélvez lakik és a tulajdonosa a lakást el akarja adni, annak nem jogi akadálya lesz,
hanem kereskedelmi: talál-e olyan vev t, aki a bentlakó haszonélvez vel együtt veszi meg az
ingatlant?
A természetes személyt megillet haszonélvezeti jog korlátozott id re és legfeljebb a jogosult

haláláig állhat fenn. Jogi személy javára haszonélvezeti jog korlátozott id re, de legfeljebb
ötven évre engedhet ; a határozatlan id re alapított haszonélvezeti jog ötven évig áll fenn.
A haszonélvez a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de a birtoklás, a használat és a

hasznok szedése jogának gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog
23
Ptk. 5:159. §
18
gyakorlását a haszonélvez akkor engedheti át, ha a tulajdonos - azonos feltételek mellett - a
dolog használatára, hasznosítására vagy a dolog hasznainak szedésére nem tart igényt.
A haszonélvez jogának gyakorlása során a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles

eljárni.
A haszonélvez a tulajdonos hozzájárulása nélkül a haszonélvezet tárgyát képez dolog

gazdasági rendeltetését annyiban változtathatja meg, illetve a dolgot annyiban alakíthatja át
vagy változtathatja meg lényegesen, amennyiben a dolog gazdasági rendeltetésének
fenntartása vagy eredeti formájában való hagyása a rendes gazdálkodás követelményeivel
ellentétes.
A haszonélvez viseli - a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével - a dologgal

kapcsolatos terheket. A haszonélvez t terhelik a dolog használatával kapcsolatos
kötelezettségek.
A haszonélvez köteles a tulajdonost a dolgot fenyeget veszélyr l és a beállott kárról

értesíteni - ideértve azt az esetet is, ha t harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában
akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához vagy a kár
következményeinek megszüntetéséhez a szükséges intézkedéseket megtegye.
A haszonélvez a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégezheti, ha

felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el. A haszonélvezet megszűnésekor a
haszonélvez a tulajdonostól a saját költségén elvégzett rendkívüli javítási vagy helyreállítási
munkálatok következtében a dologban beállott értéknövekedés megtérítését a jogalap nélküli
gazdagodás szabályai szerint követelheti.
A rendhagyó haszonélvezet: a haszonélvez a haszonélvezet keletkezésekor meglev ,

természetüknél fogva elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal,
árukészlettel és pénzzel a rendes gazdálkodás szabályai szerint indokolt mértékben
rendelkezhet. A haszonélvezet megszűnésekor köteles ezeket pótolni; ha ez nem lehetséges,
értéküket megtéríteni. Ha a haszonélvezettel terhelt és értékesített vagy elhasznált dolog volt
tulajdonosának a pótlás vagy az értékmegtérítés iránti követelése veszélyeztetve van, a
tulajdonos megfelel biztosítékot követelhet.
A tulajdonos jogai: a tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellen rizni. Ha a

haszonélvez a dolgot nem rendeltetésének megfelel módon használja vagy rongálja, illetve
rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatja, továbbá ha a dolognak a
haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, a tulajdonos
megfelel biztosítékot követelhet, ha tiltakozása nem vezetett eredményre. Ha a haszonélvez
nem ad megfelel biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog
gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti. A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is
megilletik, akinek a haszonélvez a haszonélvezetb l fakadó jogok gyakorlását átengedte.
Ebben az esetben a megfelel biztosíték elmaradása esetén a bíróság a harmadik személyt a
haszonélvez által a részére átengedett jog gyakorlásától eltiltja.
A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok

szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvez e jogokkal nem él. Ha
a dolog vagy annak jelent s része elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani.
19
Ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti
annak a helyreállításra fordított összeggel arányos korlátozását.
Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik. Ha a haszonélvezet

tárgya helyébe más dolog vagy követelés lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog
helyébe pénzösszeg vagy követelés lépett, a tulajdonos és a haszonélvez is követelheti ennek
az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását, ha ez a rendes gazdálkodás
követelményeinek megfelel.
A tulajdonos a helyreállítást vagy a pótlást maga elvégezheti vagy a megtérítési összeget erre
a célra a haszonélvez nek átengedheti.
Megszűnése: a haszonélvezet megszűnik a határozott id tartam lejártával, a jogosult

halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, továbbá ha a haszonélvez szerzi meg a dolog
tulajdonjogát. A haszonélvezetnek jogügylettel való megszüntetéséhez a haszonélvez
lemondó nyilatkozata; ingatlanon, illetve ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles
nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet esetén a haszonélvezeti jognak a
nyilvántartásból való törlése is szükséges. A lemondó nyilatkozatot dolog haszonélvezete
esetén a tulajdonoshoz, jog haszonélvezete esetén a haszonélvezet tárgyát képez jog
jogosultjához vagy a jog megalapítójához kell intézni. Ingatlanon, illetve ingatlan-
nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet
esetén a lemondó nyilatkozatot írásban kell megtenni.
A haszonélvezet megszűntével a haszonélvez köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvez a

dologban bekövetkezett károkért a szerz désen kívül okozott károkért való felel sség
szabályai szerint felel. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvez
nem köteles megtéríteni. A haszonélvezeti jog megsértéséb l ered igényekre a tulajdonjog
védelmére vonatkozó szabályokat kell megfelel en alkalmazni.
A telki szolgalom joga azt jelenti, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás,
vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára
vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára el nyös más hasonló célra más ingatlanát
meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a másik ingatlan birtokosa
a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Ha valamely föld
nincs összekötve megfelel közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan
mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon.24
Ezen jog használatára a mindenkori birtokos jogosult, tehát lehet tulajdonos, bérl ,
haszonélvez stb. Telki szolgalmat szerz déssel, bírósági határozattal (közös tulajdon
természetbeni megosztásakor ), a törvény erejénél fogva (szükségbeli út), elbirtoklással (15
év), vagy egyoldalú nyilatkozat tételével is lehet alapítani, azonban fontos kritériuma a
létrejöttének, hogy az meghatározott célt szolgáljon. Szívességb l vagy visszavonásig
engedett jog gyakorlása azonban nem vezet elbirtoklásra. A telki szolgalom nem lehet
önállóan forgalom tárgya.
A szolgalom gyakorlása nem vezethet mások, különösen a szolgalommal terhelt dolog

használója jogainak szükségtelen sérelméhez. Ha a telki szolgalom gyakorlása valamely
berendezés vagy felszerelés használatával jár, a fenntartás költségei a szolgalom jogosultját és
24
Ptk. 5:160. §
20
kötelezettjét - eltér megállapodás hiányában - olyan arányban terhelik, amilyen arányban a
berendezést vagy felszerelést használják.
A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti, korlátozhatja vagy gyakorlását felfüggesztheti,

ha az az ingatlan mindenkori birtokosa ingatlanának rendeltetésszerű használatához már nem
szükséges. A szolgalom megszűnik, ha a jogosult - bár ez módjában állt - tizenöt éven át nem
gyakorolta vagy eltűrte, hogy gyakorlásában akadályozzák. A telki szolgalom jogügylettel
való megszüntetéséhez az uralkodó telek tulajdonosának a szolgáló telek tulajdonosához
intézett írásbeli lemondó nyilatkozata és a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásból való törlése
szükséges.25
A közérdekű használat joga azt jelenti, hogy ingatlanra közérdekb l, a jogszabályban

feljogosított személyek javára - hatóság határozatával - szolgalmat vagy más használati jogot
lehet alapítani. A használati jog alapításáért a korlátozás mértékének megfelel kártalanítás
jár. A használati jog alapításából ered károkat a kisajátítási kártalanításra vonatkozó
szabályok szerint kell megtéríteni.26 Közhasználat céljára szerz désben is át lehet adni
használati jogot: árkádok, átjárók, átjáróházak, passzázsok, épületközök, udvarterek és
udvartelkek is lehetnek egy ilyen szerz dés részesei, aminek a sajátossága, hogy a
magántulajdonban lév ingatlan egy részét közhasználat céljára átadják. Ilyen átjáróház a
Gozsdu Udvar is.
25
Ptk. 5:162. §
26
Ptk. 5:164. §
21
2.A. KÉRDÉS
Milyen hatósági döntéseket ismer? Mutassa be a végzés, a határozat, a hallgatással

létrehozott határozat, az egyezség létrejöttének és a hatósági szerződésnek az ismérveit,
röviden térjen ki a végzés és a határozat tartalmára! Mikor válik a hatóság első fokú
döntése véglegessé?
Alkérdések: hatósági döntések megjelenési formái, hatósági döntések fogalma (mikor hoz a
hatóság végzést és mely esetben határozatot, hatóság hallgatása, milyen feltételek fennállása
esetén hagyja jóvá a hatóság az egyezséget, hatósági szerződés fogalma), határozat, végzés
főbb részei, hatóság első fokú döntése véglegessé válásának esetei, ismertetve az első fokú
döntés véglegessé válását abban az esetben, ha nincs helye fellebbezésnek.
A tétel jogforrása: Ákr.
Hatósági döntések megjelenési formái, fogalma
Az Ákr. 80. §-a alapján a döntés határozat vagy végzés. A hatóság az ügy érdemében
határozatot hoz, az eljárás során hozott egyéb döntések végzések.
A döntés a hatóság akaratának kifejezése. Az érdemi döntés az anyagi jogviszony27

keletkezését, módosulását vagy megszűnését eredményezi, ez a határozat.28 A határozatok
forma szerint lehetnek: alakszerűek, egyszerűsítettek és nem alakszerűek. A döntés a
határozat és a végzés.
A végzés is rendelkezhet hasonlóan, ha véglegesen lezár: az eljárást megszünteti, vagy a

kérelmet visszautasító végzés. Az eljárás során meghozott egyéb döntések végzések lesznek.
A kétfajta döntés tehát funkciójában tér el egymástól.
Nevesített határozat: a jogszerű hallgatás, az egyezség jóváhagyása, a szakhatósági

állásfoglalás, függ hatályú határozat, a hatósági szerz dés, határozat jellegű okiratok.
Nem alakszerű határozatok: jegyz könyvbe foglalt, ügyiratra feljegyzett, jogszerű
hallgatással született, okiratban foglalt.
A jogszerű hallgatás
Az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az ügyintézési határid n

belül mell zi a határozathozatalt (jogszerű hallgatás).
Jogszerű hallgatásnak van helye, ha

1. automatikus döntéshozatali eljárásban intézhet ügyben törvény vagy kormányrendelet
nem zárja ki,
2. sommás eljárásban intézhet ügyben törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik,
3. teljes eljárásban törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik, továbbá nincs helye függ
hatályú döntés meghozatalának, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.
A jogszerű hallgatás esetén a hatóság a megszerzett jogot rávezeti a kérelemre, és annak az

ügyfél birtokában lev másolati példányára, vagy a hatóságnál lev példányról az ügyfél
részére másolatot ad ki.
27
Anyagi jogviszony: a jogviszonyt tartalmilag rendezi, hogy kinek mik a jogai, kötelezettségei.
28
Patyi András:Hatósági eljárás a közigazgatásban, Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2012. 350. o.
22
A jogszerű hallgatás f ismérve, hogy az ügyfél úgy kapja meg a kérelmezett jogot, hogy a
hatóság határid ben nem hoz döntést. A hatóság ezen eljárása az Ákr. alapelveibe ütközik és
ez által jogellenes. A jogszerűségét mégis az adja, hogy maga a törvény speciális döntésként
nevesíti azt az esetet, amikor a hatóság tulajdonképpen úgy dönt, úgy állapít meg
jogosultságot, hogy mulaszt, tehát nem hoz határid ben döntést, a kérelemmel kapcsolatos
tiltó határozatot, ezzel a ráutaló magatartásával, a hallgatással engedélyez. Fontos feltétel,
hogy kérelemre induló sommás, automatikus döntéshozatali, vagy teljes eljárásban kerülhet rá
sor.
Az egyezség jóváhagyása29
Ha az egyezségi kísérlet eredményre vezet vagy az ügyfelek egyezséget kötnek, és az

egyezség:
1. megfelel az Alaptörvénynek és a jogszabályoknak,
2. az kiterjed a teljesítési határid re,
3. valamint az eljárási költség viselésére is, a hatóság azt jóváhagyja és határozatba foglalja.
Az ellenérdekű ügyfelek vitáiban a hatóságnak arra kell törekednie, hogy az ügyfelek

egymással megegyezzenek. Az Ákr. 75. §-a alapján a hatóság, ha tárgyalást tart, a tárgyaláson
megkísérli az ellenérdekű ügyfelek között egyezség létrehozását. Ennek az lenne a lényege,
hogy hatósági beavatkozás nélkül kössön kompromisszumot a két ellenérdekű ügyfél, a
hatóság feladata ilyenkor pedig az, hogy azt a megegyezést írásba foglalja. A hatóság így
mentesül a hosszadalmasabb eljárás lefolytatásától, az ügyfelek költséghatékonyabban érik el
az érdemi döntést, ráadásul mindezt önkéntesen teszik, a hatóság nem kényszeríti rá ket,
csak felkínálja ennek a lehet ségét. A felsorolt feltételek esetén a hatóság az egyezséget
megállapítja, határozatba foglalja, azonban attól nem térhet el. Abban az esetben, ha az
egyezség sikertelen, akkor teljes eljárásban lefolytatja az eljárást. Az így meghozott határozat
ellen az általános szabályok szerint van helye jogorvoslatnak.
A hatósági szerződés30
Jogszabály lehet vé teheti vagy el írhatja, hogy a hatóság a hatáskörébe tartozó ügynek a
közérdek és az ügyfél szempontjából is el nyös rendezése érdekében határozathozatal helyett
az ügyféllel írásban hatósági szerz dést kössön. A hatósági szerz dés közigazgatási (közjogi)
szerz dés.
A hatósági szerz dés tartalmazza a szerz d feleket, a szerz dés tárgyát, a felek által vállalt
kötelezettségeket és biztosított jogokat, a szakhatósági állásfoglalásban foglalt kikötéseket, a
szerz désszegés jogkövetkezményeit, a teljesítés körében felmerült viták rendezésének
módját, a szerz dést lehet vé vagy kötelez vé tev jogszabályban el írt kikötéseket és
adatokat, továbbá a felek által lényegesnek tekintett kérdésekben kötött megállapodást.
Ha az ügyfél olyan kötelezettséget vállal, amelynek teljesítésére hatósági határozattal

egyébként nem lenne kötelezhet , az ügyfélnek a hatósági szerz désben nyilatkoznia kell
arról, hogy a saját szerz désszegése esetére a többletkötelezettség tekintetében a hatósági
szerz désben aláveti magát a szerz désszegés jogkövetkezményének.
29
Ákr. 83. §
30
Ákr. 92. §
23
A szerz dést a hatóság a többi ügyféllel is közli, akik 15 napon belül kezdeményezhetik a
hatóságnál a szerz dés módosítását. Ennek elmaradása esetén a nem szerz d ügyfél 30
napon belül megtámadhatja a szerz dést a közigazgatási bíróság el tt.
Az ügy szempontjából jelent s új tény felmerülése, illetve a szerz déskötéskor fennálló

körülmények lényeges megváltozása esetén bármelyik fél kezdeményezheti a szerz dés
módosítását. A módosítás meghiúsulása esetén bármelyik fél a közigazgatási bírósághoz
fordulhat, ez azonban nem érinti a hatósági szerz dés végrehajtását, illetve érvényesítését.
Ha a szerz d ügyfél a szerz désben foglaltakat megszegi, a hatóság intézkedik a

szerz désszegés szerz désben vállalt jogkövetkezményének kikényszerítése iránt, és ha
szükséges, megindítja a végrehajtást. (Itt véglegessé vált döntés.)
Ha a hatósági szerz désben foglaltakat a hatóság nem teljesíti, a szerz d ügyfél a teljesítésre
irányuló felhívás eredménytelensége esetén – a szerz désszegés tudomására jutásától
számított harminc napon belül – a közigazgatási bírósághoz fordulhat. (Itt szerz dés.)
Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a hatósági szerz désre az azt szabályozó

jogszabály rendelkezéseit, ennek hiányában a Ptk. szerz désekre vonatkozó általános
szabályait kell alkalmazni.
A közigazgatási szerződéseknek az a sajátossága, hogy a szerz désben a polgári jogi és a

közjogi szabályok is megtalálhatóak. Közjogi rész lehet a szerz désben meghatározott
teljesítés ellen rzése, amely a közfeladat ellátását, a közcél elérését hivatott el segíteni. A
közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerz dés ennek az egyik jellemz esete,
amellyel gazdasági szervek végzik el az állami szervek részére a működtetési, fenntartási,
felújítási feladatokat.
A hatósági szerződésben a hatósági eljárás szabályai és a közigazgatási szerz dés elemei

egyszerre vannak jelen, a klasszikus szerz dést l eltér egyenjogú és mellérendelt
szereposztás azonban a szerz désszegéskor mutatja meg magát. Amennyiben a szerz d
ügyfél megszegi a szerz dést, akkor az a véglegessé vált döntés (határozat) jellemz ivel bír és
a hatóság kikényszeríti a benne foglaltakat, vagy megindítja a végrehajtást.
Amennyiben a hatóság szegi meg a szerz désben foglaltakat, akkor az ügyfélnek nem marad
más lehet sége, mint a klasszikus szerz dés szabályai szerint bírósághoz, mégpedig a
közigazgatási bírósághoz fordulhat.
A hatósági határozat és a közigazgatási szerz dés tulajdonságait magába foglaló döntés forma
tehát a hatósági szerz dés.
A határozat és végzés (döntés) főbb részei
A kérdés azért becsapós, mert az Ákr. nem tesz különbséget a határozat és a végzés tartalma
között, ahogy korábban azt a Ket. tette, hanem egybefoglalva a döntés részeit határozza meg.
A döntés, így a határozat és a végzés tartalmazza az eljáró hatóság, az ügyfelek és az ügy

azonosításához szükséges minden adatot, a rendelkez részt – a hatóság döntésével, a
szakhatóság állásfoglalásával, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos tájékoztatással és a
felmerült eljárási költséggel –, továbbá a megállapított tényállásra, a bizonyítékokra, a
szakhatósági állásfoglalás indokolására, a mérlegelés és a döntés indokaira, valamint az azt
megalapozó jogszabályhelyek megjelölésére is kiterjed indokolást.
24
Jogorvoslatról való tájékoztatást mell z , az indokolásban pedig csak az azt megalapozó
jogszabályhelyek megjelölését tartalmazó egyszerűsített döntés hozható:
1. ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél,
vagy a döntés az ellenérdekű ügyfél jogát vagy jogos érdekét nem érinti, vagy
2. az egyezség jóváhagyásáról.
Az önállóan nem fellebbezhet végzésr l az indokolásban csak az azt megalapozó

jogszabályhelyek megjelölését tartalmazó egyszerűsített döntés hozható. A hatóság a döntést
külön okiratban szövegezi meg, jegyz könyvbe foglalja vagy az ügyiratra feljegyzi. Azonnali
eljárási cselekményt igényl ügyben a döntés el zetes írásba foglalása mell zhet és az
ügyféllel szóban is közölhet . Ilyenkor a hatóság a döntést utólag írásba foglalja és közli.
Ahogyan látható, a korábbi Ket. szabályokhoz képest az Ákr. sokkal szűkszavúbban

fogalmazza meg a döntések tartalmát és formáját. A hatóság megnevezése, az ügyfélre
vonatkozó adatok, a rendelkez rész, az indokolás megmaradt külön nevesítve, azonban nem
szerepel a Ket-ben meghatározott hitelesít rész, vagy záradék. Az Ákr. ezt már nem sorolja
fel a döntés részeként.
A hatóság döntésének véglegessé válása
A döntés véglegessége nem mást jelent, mint azt, hogy az a továbbiakban nem vitatható, az
abban foglaltak végrehajthatóak és kikényszeríthet ek, azon a hatóság - néhány esetet kivéve
- nem változtathat. Ezt nevezte korábban a Ket. joger nek. Egy döntés akkor joger s, ha azon
már nem változtathatnak (megváltoztathatatlanság), a jogorvoslat (megtámadhatatlanság) és
az eljárás megismétlése kizárt (megismételhetetlenség) és a hozzá kapcsolódó joghatásokat az
önkéntes teljesítés elmaradása esetén ki lehetett kényszeríteni, végre lehetett hajtani
(végrehajthatóság).
Az Ákr. hatálybalépése el tt kiadott joger s hatósági döntéseket véglegessé vált döntésnek

kell tekinteni. Az Ákr. alkalmazásában, ahol jogszabály közigazgatási hatóság joger s
döntését említi, azon a hatóság végleges döntését kell érteni. A Ket. által korábban joger
kifejezés tehát az Ákr. alapján a véglegessé vált döntést jelenti.
A hatóság döntése végleges, ha azt a hatóság már – az Ákr-ben meghatározott kivételekkel –

nem változtathatja meg, mert a döntési jogkörét kimerítette. A véglegesség a döntés
közlésével áll be.
Ha az adott ügytípusban törvény megengedi a fellebbezést, a hatóság döntése véglegessé

válik, ha
1. ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határid letelt,
2. a fellebbezésr l lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, vagy
3. a másodfokú hatóság az els fokú hatóság döntését helybenhagyta, a másodfokú döntés
közlésével.
A fellebbezésr l lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén véglegessé válik a döntés
1. az els fokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés
közlése el tt lemondott a fellebbezésr l, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél,
25
2. az utolsóként kézhez kapott lemondás vagy visszavonás hatósághoz való megérkezésének
napján, ha a fellebbezési határid tartama alatt valamennyi fellebbezésre jogosult lemond a
fellebbezésr l vagy visszavonja fellebbezését.
A fellebbezési eljárás megszüntetése esetén a hatóság fellebbezéssel támadható els fokú

döntése a fellebbezési eljárás megszüntetésér l szóló végzés véglegessé válásának napján
válik véglegessé.
Az els fokú döntés fellebbezéssel nem érintett rendelkezései véglegessé válnak, ha

1. csak az eljárás egyéb résztvev je fellebbezett a döntés rá vonatkozó rendelkezése ellen,
vagy
2. kizárólag a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéb l
adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott
rendelkezésekre.
Az automatikus döntéshozatali eljárásban és a sommás eljárásban hozott döntés közlését

követ öt napon belül az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes
eljárásban bírálja el. Sommás eljárásban és automatikus döntéshozatali eljárásban hozott
döntések esetén külön fellebbezés biztosítása nem indokolt, hiszen az els fokú eljárás
szabályai közt rögzítésre kerül, hogy ilyen esetekben öt napon belül az ügyfél kérheti teljes
eljárás lefolytatását. Amennyiben az ügyfél ezzel a lehet ségével nem él, a döntés véglegessé
válik.
26
3.A. KÉRDÉS
Melyek a szerződésmódosítás polgári jogi szabályai?

Alkérdések: szerződésmódosítás formái a polgári jogban. (A 3.A. kérdés további kérdéseket
is tartalmaz, azonban azok nem az általános jogi, hanem a közbeszerzési szakmai modul
keretében kerülnek leoktatásra, így ennek részletezésével itt most nem foglalkozom.)
A tétel jogforrása: Ptk.
A szerződésmódosítás formái a polgári jogban
A szerz dés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyb l kötelezettség

keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.31
A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerz dés tartalmát vagy megváltoztathatják

kötelezettségvállalásuk jogcímét.32 Az alap szerz dési megállapodás a szerz d feleket köti,
attól önkényesen egyikük sem térhet el. Különböz okok azonban szükségessé tehetik, hogy a
felek a szerz désüket módosítsák. Ennek alapvet esete, amikor közös megegyezéssel
módosítják a szerz dés tartalmát vagy megváltoztatják kötelezettségvállalásuk jogcímét.
Például abban egyeznek meg, hogy a szerz dés alapján átvett áru hátralékos ellenértékét a
vev a szerz dés módosítása folytán nem vételártartozás, hanem kölcsön jogcímén tartozik
megfizetni.33
Tulajdonképpen ez azt jelenti, hogy a korábban megkötött szerz dés valamely elemét érint en
újabb szerz dést kötnek. A szerz désnek a módosítással nem érintett része változatlan marad.
A kötelezettség biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség fennmarad, de a zálogkötelezett és
a kezes helyzete hozzájárulásuk nélkül nem válhat terhesebbé.34 A változás lényege, hogy a
szerz dés tartalmának egy részén változtatni akarnak. Ezt a lépést ugyanolyan szabályok
szerint tehetik meg, mint ahogyan az alapszerz dést létrehozták (ajánlat, elfogadás, alaki
követelmények, képviselet stb.), hiszen a szerz dés módosítására a szerz dés megkötésére
vonatkozó rendelkezéseket kell megfelel en alkalmazni.35
Tekintettel arra, hogy a szerz dést a felek egybehangzó jognyilatkozattal kötik meg, így
f szabály szerint azt csak közösen módosíthatják.
A szerz dés tartalmát valamelyik fél egyoldalúan akkor módosíthatja, ha ezt a szerz désben
kikötötték, vagy ha a felet erre jogszabály feljogosítja.36 A gyakorlatban az ilyen szerz dések
(pénzügyi lízing, biztosítéki, kölcsönszerz dések) az általános szerz dési feltételekben
rendelkeznek ennek lehet ségér l. A jóhiszeműség és a tisztesség alapelvét azonban ilyenkor
is szem el tt kell tartani. Azok az általános szerz dési feltételek, amelyeket pénzintézetek
alkalmaztak a kamat, díj költségére vonatkozóan a szerz désmódosítás lehet ségét el re
biztosítva, ezen alapelvbe ütköztek.37
A szerz désmódosítás egyik korlátja, hogy nem módosítható úgy a szerz dés, hogy az
harmadik személy jogait sértse.
31
Ptk. 6:58. §
32
Ptk. 6:191. § (1) bekezdés
33
Vékás (2013) 474.
34
35
36
37
BDT2011. 2571.
27
A szerz désmódosítás másik korlátja lehet, amikor maga a jogszabály zárja ki a szerz dés
közös megegyezéssel való módosítását, például közbeszerzési eljárás eredményeként kötött
szerz déseknél azért, hogy a verseny tisztasága megmaradjon.
Bírósági szerződésmódosítás
A szerz dést a bíróság is módosíthatja, ha az egyik fél azt kifejezetten kéri. Ha a felek közötti
tartós jogviszonyban a szerz dés megkötését követ en el állott körülmény következtében a
szerz dés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és
1. a körülmények megváltozásának lehet sége a szerz dés megkötésének id pontjában nem
volt el relátható;
2. a körülmények megváltozását nem idézte el ; és
3. a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.
A bíróság a szerz dést az általa meghatározott id ponttól, legkorábban a

szerz désmódosításra irányuló igény bíróság el tti érvényesítésének id pontjától kezd d en
úgy módosíthatja, hogy a körülmények megváltozása miatt egyik fél lényeges jogi érdeke se
sérüljön.
Egyezség
Szerz désmódosításként értelmezhet az egyezség is. Az egyezség azt jelenti, hogy a felek a
kötelemb l ered vitás vagy bizonytalan kérdéseket megegyezéssel úgy is rendezhetik, hogy
kölcsönösen engednek egymásnak, vagy valamelyik fél egyoldalúan enged követeléséb l.
28
4.A. KÉRDÉS
Ajánlatkérő közbeszerzési eljárása eredményes lett, azonban – tekintettel arra, hogy

kétségei támadtak a nyertes ajánlattevő vagyoni helyzetét illetően – nem kíván
szerződést kötni a nyertes ajánlattevővel. Milyen szabályok vonatkoznak a felek
szerződéskötési kötelezettségére a polgári jog szabályai szerint? Hogyan jöhet létre
szerződés a polgári jog értelmében?
Alkérdések: szerződéskötési szabadság, szerződés bírói létrehozása a Ptk. alapján, szerződés
létrejöttének formái a Ptk. szerint. (A közbeszerzési szakmai rész nélkül.)
Szerződéskötési szabadság, szerződés bírói létrehozása a Ptk. alapján

keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. 38 A szerz dés
a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.39
A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő

felet. Ez azt jelenti, hogy a privátautonómia alanyai maguk döntik el, hogy kötnek-e
szerz dést, ha kötnek, azt kivel teszik és milyen tartalommal. Ez a diszpozitív40 rendelkezés
biztosítja azt a szabadságot, hogy a felek szabadon válasszanak és ne kényszerüljenek olyan
kötelezettségbe, amelyben nincs konszenzus. A jogszabály csak ritka, kivételes esetekben írja
el a szerz déskötési kötelezettséget.
A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerz déseknek a felek

jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyez akarattal eltérhetnek, ha e törvény
az eltérést nem tiltja. A tartalom megválasztásának szabadsága szintén a felek akaratának való
megfelelést biztosítja: ne kössenek olyan szerz dést, amely tartalmával nem értenek egyet.
A szerz dési szabadság egyik korlátja, ha maga a jogszabály határoz meg valamilyen kötelez
tartalmat. Ilyenkor, ha a jogszabály a szerz dés valamely tartalmi elemét kötelez en
meghatározza, a szerz dés a jogszabály által előírt tartalommal jön létre.
Ha jogszabály a hatálybalépése el tt megkötött szerz dések tartalmát megváltoztatja, és a

szerz dés megváltozott tartalma valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, ez a fél kérheti a
bíróságtól a szerz dés módosítását vagy a szerz dést l elállhat.
A szerz déseknél alapvet en abból indulunk ki, hogy a szerz déssel kikötött szolgáltatásért
ellenszolgáltatás jár. Ez mondhatni logikus, hiszen ha vásárolok egy terméket, annak a
vételárát ki kell fizetnem. De nem minden szerz désben kell ellenszolgáltatást nyújtani: a
szerz dések akkor visszterhesek, ha a szerz désb l vagy a körülményekb l más nem
következik. Egy ajándékozási szerz désnél éppen az az egyértelmű, hogy nem szerepel a
visszterhesség.
Vannak olyan esetek, amikor a szerz dést kötelez létrehozni, de a felek ennek a
kötelezettségnek nem tesznek eleget: például közüzemi szolgáltató vállalatok esetében. Ha
38
Ptk. 6:58. §
39
Ptk. 6:63. § (1)
40
diszpozitív=eltérést enged
29
jogszabály szerz déskötési kötelezettséget ír el , és a felek a szerz dést nem kötik meg, a
bíróság a szerz dést létrehozhatja, és annak tartalmát meghatározhatja.
A jogosult a szükséges adatok közlésével és a szükséges okiratok megküldésével ajánlattételre
felhívhatja azt, akit szerz déskötési kötelezettség terhel. A kötelezettnek a felhívás hatályossá
válásától számított 30 napon belül kell az ajánlatát megtennie. Ha az ajánlattételi felhívás nem
tartalmazza az ajánlattételhez szükséges adatokat vagy okiratokat, a kötelezett a felhívás
hatályossá válásától számított tizenöt napon belül köteles kérni azok pótlását. Ebben az
esetben az ajánlattételi határid a hiányok pótlásától kezd dik. A szerz dés megkötése akkor
tagadható meg, ha a kötelezett bizonyítja, hogy a szerz dés teljesítésére nem lenne képes,
vagy a szerz dést l való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.
Szerződés létrejöttének formái a Ptk. szerint

keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.41 A
jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat (konszenzus). Jognyilatkozat
szóban, írásban vagy ráutaló magatartással tehet .
Ha a fél jognyilatkozatát ráutaló magatartással fejezi ki, a jognyilatkozat megtételének a

ráutaló magatartás tanúsítása min sül. A hallgatás vagy valamilyen magatartástól tartózkodás
a felek kifejezett rendelkezése alapján min sül jognyilatkozatnak.
A jelenlev k között tett jognyilatkozat nyomban hatályossá válik. Jelenlév k között tett a
jognyilatkozat abban az esetben, ha a jognyilatkozat tartalmáról a címzett annak megtételével
egyidejűleg tudomást szerez.
A távollev k között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá.
A ráutaló magatartással tett jognyilatkozat a címzett tudomásszerzésével válik hatályossá.
A nem címzett jognyilatkozat megtételével válik hatályossá.
A szerz dés két- vagy többalanyú jogügylet, ennélfogva legalább két alanya mindig van. A
szerz dés kialakulásának alapfeltétele az autonóm jogalanyok létrejötte, a tulajdonosok
egymástól való szétválása. Ezeknek az alanyoknak jogi értelemben szabadoknak,
egyenrangúaknak, mellérendelteknek kell lenniük.
A szerz dés létrejöttének különböz szakaszai lehetnek. A szerz dés megkötésére irányuló
folyamat kezd dhet ajánlattételre történő felhívással, ilyen lehet a reklám, vagy a biztosító
által adott konkrét szerz désre irányuló írásos irat, vagy akár a hirdetés.
Az ajánlattételre történ felhívás nem jelent szerz déskötési kötelezettséget, jogi jelentőséget
csak abban az esetben nyer, ha az abban szereplő feltételek a későbbiekben a szerződés
részévé válnak. Ezt követ en – vagy akár ennek elmaradása esetén – a szerz déskötési jogi
folyamat ténylegesen az ajánlattétellel kezd dik.
Az ajánlattétel már joghatással bíró nyilatkozat: "aki szerz dés megkötésére irányuló
szándékát egyértelműen kifejez és a lényeges kérdésekre kiterjed jognyilatkozatot tesz,
nyilatkozatához kötve marad. Az ajánlattev kötöttségének idejét meghatározhatja. Az
ajánlati kötöttség ideje az ajánlat hatályossá válásával veszi kezdetét."42
41
Két vagy több fél joghatás kiváltását célzó egybehangzó akaratnyilatkozata.
42
Ptk. 6:64. §
30
Az ajánlati kötöttség azonban nem tart örökké, megszűnik, ha az ajánlattev ajánlatát a másik
fél elfogadó jognyilatkozatának elküldését megel z en a másik félhez intézett
jognyilatkozatával visszavonja. Az írásbeli ajánlat írásban vonható vissza. Megszűnik
továbbá:
- jelenlev k között tett ajánlat esetén, ha a másik fél az ajánlatot késedelem nélkül el nem
fogadja;
- távollev k között tett ajánlat esetén annak az id nek az elteltével, amelyen belül az
ajánlattev - az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat megtételének módjára
tekintettel - a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta;
- a másik fél általi visszautasítással.43
A hatályossá vált ajánlat nem vonható vissza, ha az ajánlat tartalmazza, hogy

visszavonhatatlan, vagy az ajánlat az elfogadásra határid t állapít meg. Az ajánlatot az azzal
való egyetértést kifejez jognyilatkozattal lehet elfogadni.
El fordul azonban, hogy az ajánlatra adott válasz elfogadó lesz ugyan, de lényeges kérdésben
eltér tartalmú. Ilyen esetben az elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni. Ugyanígy egyetértést
kifejez jognyilatkozat elfogadásnak min sül az is, ha a válasz lényeges kérdésnek nem
min sül , azt nem érint kiegészít vagy eltér feltételt tartalmaz. A kiegészítések vagy az
eltér feltételek is a szerz dés részévé válnak.
Kivétel ez alól, ha:

- az ajánlat az elfogadás lehet ségét kifejezetten az ajánlatban szerepl feltételekre korlátozta;
vagy
- az ajánlattev késedelem nélkül tiltakozik a kiegészít vagy eltér feltételekkel szemben.
Ha a szerz dést nem írásban kötötték meg, és azt az egyik fél a szerz déskötést követ en
késedelem nélkül lényegesnek nem min sül feltételekkel kiegészítve vagy módosítva írásba
foglalja, és megküldi a másik félnek, e feltételek a szerz dés tartalmává válnak, ha a másik fél
azok ellen késedelem nélkül nem tiltakozik.
Az ajánlat megtételekor és annak elfogadásakor is fontos tényez az id . Ha valaki elfogadó

jognyilatkozatot tesz, de azt késedelmesen teszi, a szerz dés nem jön létre. Abban az esetben,
ha az ajánlattev késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet, elfogadó jognyilatkozat
késedelmes megtétele ellenére létrejön a szerz dés. Ha id ben küldték el az elfogadó
jognyilatkozatot, de valamely okból az elkésve érkezik meg az ajánlattev höz, a szerz dés
létrejön akkor, ha ezt olyan módon küldték el, hogy rendes körülmények szerinti továbbítás
esetén kell id ben megérkezett volna az ajánlattev höz. Kivétel ez alól, ha az ajánlattev
késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet arról, hogy jognyilatkozata késve érkezett, és
ezért azt nem tekinti hatályosnak. A szerz dés ebben az esetben akkor jön létre, amikor az
elfogadó jognyilatkozat rendes körülmények szerinti továbbítás esetén megérkezett volna az
ajánlattev höz.
A szerz dés akkor jön létre, amikor az elfogadó jognyilatkozat hatályossá válik. Ha az ajánlat
megtételére és az elfogadásra ugyanazon a helyen kerül sor, a szerz déskötés helye a
jognyilatkozatok megtételének helye. A szerz déskötés helye egyebekben az ajánlattev
székhelye, természetes személy esetén lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási
helye.
43
Ptk. 6:65. §
31
A konszenzus a szerz dések specifikuma az akaratnyilatkozatok egybehangzósága. Az egyik
fél által alkalmas módon tett, joghatás kiváltását célzó akaratnyilatkozatot a másik (többi)
félnek teljes mértékben el kell fogadnia ahhoz, hogy szerz désr l beszélhessünk.
Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a

jognyilatkozat ebben az alakban érvényes. Ha a jognyilatkozat meghatározott alakban tehet
meg érvényesen, a jognyilatkozat módosítása, meger sítése, visszavonása, megtámadása,
valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése is a
meghatározott alakban érvényes.
Írásbeli alakhoz kötött szerz dés megkötésére ajánlatot és elfogadó nyilatkozatot írásban lehet
tenni. A szerz dést írásba foglaltnak kell tekinteni akkor is, ha nem ugyanaz az okirat
tartalmazza valamennyi fél jognyilatkozatát, hanem a szerz d felek külön okiratba foglalt
jognyilatkozatai együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös és egybehangzó
akaratnyilvánítását. A szerz dést írásba foglaltnak kell tekinteni akkor is, ha a több
példányban kiállított okiratok közül mindegyik fél a másik félnek szánt példányt írja alá.
A szerz dés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek min sített
kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek min sített kérdésben való
megállapodás akkor feltétele a szerz dés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre
juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerz dést nem kívánja
megkötni.
Ha a szerz dés létrejött, de a felek az ellenszolgáltatás mértékét nem határozták meg
egyértelműen, vagy ellenszolgáltatásként piaci árat kötöttek ki, a teljesítési helynek megfelel
piacon a teljesítési id ben kialakult középárat kell megfizetni.
Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésben, amelyet jogszabály rendez.
Előszerződés
Az el szerz dés önként vállalt kölcsönös (kétoldalú) szerződéskötési kötelezettség. Az

el szerz désben a felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy egy kés bbi id pontban végleges
szerz dést kötnek egymással. Ha a felek abban állapodnak meg, hogy kés bbi id pontban
egymással szerz dést kötnek, és megállapítják e szerz dés lényeges feltételeit, a bíróság e
feltételek szerint a szerz dést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja.
Az el szerz dést a szerz désre előírt alakban kell megkötni ahhoz, hogy hozzá jogi hatások
fűz dhessenek. Az el szerz désének mindenképpen szólnia kell arról, hogy kik, milyen
határidővel vagy feltétellel, mire vonatkozóan kívánnak szerz dést kötni.
A szerz dés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy

- az el szerz dés megkötését követ en el állott körülmény következtében az el szerz dés
változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené;
- a körülmények megváltozásának lehet sége az el szerz dés megkötésének id pontjában
nem volt el relátható;
- a körülmények megváltozását nem idézte el ; és
- a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.
32
Szerződéskötés versenyeztetési eljárás során44
A közbeszerzésekr l szóló törvény szabályozza a hatálya alá tartozó beszerzések szabályait.

A Kbt. hatálya alá nem tartózó személyeknek is megvan a joga arra, hogy versenyeztetéssel
válasszák ki szerz d partnerüket. Ilyenkor aki a felhívást teszi, szabadon választhatja meg a
verseny szabályait.
Az erre vonatkozó egyik szabály, hogy ha a fél olyan ajánlati felhívást tesz, amelyben több
személyt l kéri ajánlat benyújtását, azzal, hogy a beérkezett ajánlatok közül a felhívásban
foglaltaknak megfelel , legkedvez bb ajánlatot benyújtó ajánlattev vel köti meg a szerz dést,
a felhívást tev felet szerz déskötési kötelezettség terheli. A felhívást tev fél a felhívásban
foglaltaknak megfelel , legkedvez bb ajánlatot benyújtó ajánlattev vel szemben a szerz dés
megkötését akkor tagadhatja meg, ha a felhívásban ezt a jogot kikötötte. A felhívást tev fél a
felhívásban megjelölt határid lejártáig felhívását visszavonhatja.
A megtett ajánlathoz való kötöttség a felhívásban megjelölt határid lejártával kezd dik. Az
ajánlattev ajánlatát e határid lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja. Az ajánlattev a
felhívásban meghatározott eredményhirdetési id pontot követ harminc napig marad kötve
ajánlatához. A versenyeztetés komolyságát segíti az a rendelkezés, hogy ha az ajánlattev az
ajánlattétel során biztosítékot adott, és ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, a
letett biztosítékot elveszti; egyébként a biztosíték a versenyeztetés lezárása után visszajár.
Ha a versenyeztetési eljárás kizárólag az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozik és az
ajánlattev k egymás ajánlatát ismerve tesznek ajánlatot, a szerz dés a nyertes kihirdetésével
az elért áron létrejön. Az ajánlati kötöttség megszűnik, ha más ajánlattev kedvez bb árat
ajánl, vagy ha a versenyeztetési eljárás nyertes kihirdetése nélkül fejez dik be.
44
Ptk. 6:74.§ – 6:76.§
33
5.A. KÉRDÉS
Az ajánlatkérő a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően szerződéstervezetet készít. Milyen

rendelkezéseket tartalmaz a Ptk. a szerződés tartalmára vonatkozóan? A Kbt.
értelmében mit kell tartalmaznia a szerződésnek? (A biztosítékokra nem kell kitérni.)
Alkérdések: lényeges szerződési feltételek, jogszabályi meghatározottság; feltétel és
időhatározás; vagylagos szolgáltatás. (A közbeszerzési szakmai rész nélkül.)

keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. 45 A szerz dés
a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.46
A lényeges szerződési feltételek
A szerz dés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek min sített
kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek min sített kérdésben való
megállapodás akkor feltétele a szerz dés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre
juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerz dést nem kívánja
megkötni.47
Ez a szerz dési feltétel annyiban tér el mástól, hogy ebben az esetben az egyik fél kifejezetten
ragaszkodik egy olyan feltételhez, amely számára különös jelent séggel bír, mert ennek
hiányában nem szeretne szerz dést megkötni.
Jogszabályi meghatározottság
Alapvet lehet ség, hogy felek szabadon állapíthatják meg a szerz dés tartalmát. A
szerz déseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyez akarattal
eltérhetnek, ha a Ptk. az eltérést nem tiltja. A tartalom megválasztásának szabadsága szintén a
felek akaratának való megfelelést biztosítja: ne kössenek olyan szerz dést, amely tartalmával
nem értenek egyet.
A szerz dési szabadság egyik korlátja, ha maga a jogszabály határoz meg valamilyen kötelez
tartalmat. Ilyenkor, ha a jogszabály a szerz dés valamely tartalmi elemét kötelez en
meghatározza, a szerz dés a jogszabály által előírt tartalommal jön létre.
Ha jogszabály a hatálybalépése el tt megkötött szerz dések tartalmát megváltoztatja, és a

szerz dés megváltozott tartalma valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, ez a fél kérheti a
bíróságtól a szerz dés módosítását vagy a szerz dést l elállhat.
Feltétel és időhatározás48
El fordul olyan szerz dés, amely a létrejöttekor érvényes lesz ugyan, de nem lép hatályba.
Ilyenkor, ha a felek a szerz dés hatályának beálltát bizonytalan jöv beli eseményt l tették
függ vé, a szerz dés hatálya a feltétel bekövetkeztével áll be.
45
Ptk. 6:58. §
46
Ptk. 6:63. § (1)
47
Ptk. 6:63.§ (2) bekezdés
48
Ptk. 6:116. § – 6:117. §
34
Ha a felek a szerz dés hatályának megszűntét bizonytalan jöv beli eseményt l tették
függ vé, a feltétel bekövetkeztével a szerződés hatályát veszti.
A feltételre vonatkozó szabályokat megfelel en alkalmazni kell arra az esetre is, ha a felek a
szerz dés hatályának beálltát vagy megszűntét valamely időponthoz kötötték.
Amíg a feltétel bekövetkezése függ ben van, egyik fél sem tehet semmit, ami a másik fél
jogát a feltétel bekövetkezése vagy meghiúsulása esetére csorbítja vagy meghiúsítja. Ez a
szabály harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett jogát nem érinti. A
feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem alapíthat jogot az, aki azt felróhatóan maga
idézte el .
Vagylagos szolgáltatás49
Találkozhatunk olyan szerz déssel, amelyben a kötelezettség több szolgáltatás közül

bármelyikkel teljesíthet , ilyenkor a választás joga a kötelezettet illeti. Ha a jogosultat illeti
meg a választás joga, és a választással késedelembe esik, a választás joga a kötelezettre száll
át.
Általános Szerződési Feltételek50
Általános szerz dési feltételnek min sül az a szerz dési feltétel, amelyet az alkalmazója több
szerz dés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül el re
meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Az általános szerz dési
feltételt alkalmazó felet terheli annak bizonyítása, hogy a szerz dési feltételt a felek egyedileg
megtárgyalták.
Az általános szerz dési feltétel akkor válik a szerz dés részévé, ha alkalmazója lehet vé tette,
hogy a másik fél annak tartalmát a szerz déskötést megel z en megismerje, és ha azt a másik
fél elfogadta.
Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerz dési feltételr l, amely lényegesen
eltér a jogszabályoktól vagy a szokásos szerz dési gyakorlattól, kivéve, ha megfelel a felek
között kialakult gyakorlatnak.
Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerz dési feltételr l is, amely eltér a
felek között korábban alkalmazott feltételt l. Ez a feltétel akkor válik a szerz dés részévé, ha
azt a másik fél a külön tájékoztatást követ en kifejezetten elfogadta.
49
Ptk. 6:134. §
50
Ptk. 6:77. § – 6:78. §
35
6.A. KÉRDÉS
Az ajánlatkérő a szerződés megkötését követően észlelte, hogy a nyertes ajánlattevőként
szerződő fél lényeges szerződési feltételben megtévesztette. Milyen alapon támadhatja
meg a szerződést az ajánlatkérő? Melyek a szerződés érvénytelenségének esetei, illetve
azok lehetséges okai? Milyen érvénytelenségi esetet szabályoz a Kbt., és annak milyen
okait ismeri?
Alkérdések: semmisség, megtámadhatóság és azok esetei. (A közbeszerzési szakmai rész
nélkül.)
Érvénytelenség
A szerz dés vagy más jogügylet érvénytelen, ha az olyan a törvény által meghatározott súlyos
hibában vagy fogyatékosságban szenved, amelynek következtében nem alkalmas a felek által
célzott joghatás el idézésére.
Az érvénytelenség a nem kívánatos szerz déses joghatások elfojtását vonja maga után,
okának a szerz déskötéskor kell fennállnia.51
Az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia, nem releváns az ok, ha
az a megkötés után következett be. Az érvénytelenség lehet teljes, illetve részleges, attól
függ en, hogy a szerz dés teljesen vagy csak egyes elemeiben válik érvénytelenné.
Lényeges tehát, hogy a szerz dés a felek akaratából létrejött ugyan, de a szerződési
akaratban, a szerződési nyilatkozatban vagy a célzott joghatásban fellelhet oly hibában
szenved, mely rendellenes helyzet miatt a jogrend sajátos polgári jogi szankciót alkalmaz:
nem fogadja el érvényesnek, és általános szabályként a szerz déskötés el tti állapotot állítja
helyre.
Főszabályként a szerz dés részleges érvénytelensége érvényesül, és jogszabály eltér

rendelkezése hiányában, az egész szerz dés csak akkor d l meg, ha a felek a szerz dést az
érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.
Semmisség
Semmisség esetében az érvénytelenség feltétlen, míg a megtámadhatóság esetében az

érvénytelenség feltételes, vagyis a megtámadástól függ.
A semmisség az érvénytelenség feltétlen, abszolút megjelenési formája. A semmis

szerz dést nem kell külön megtámadni, hogy érvénytelenné váljék, hanem magában véve
érvénytelen, érvénytelensége tehát a szerz d felek akaratától független. A semmis szerz dés
érvénytelenségére az hivatkozhat és a szerz dés semmisségével kapcsolatos peres eljárást az
indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy akit erre törvény feljogosít. Közérdekben
okozott sérelem megszüntetése érdekében és uzsorás szerz dés esetén az ügyész keresetet
indíthat a szerz dés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek
alkalmazása iránt.52
A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség, de kérhet a bíróságtól a
semmisség megállapítása. A semmisséget a bíróság hivatalból köteles figyelembe venni. A
semmis szerz dés a megkötésének idejére visszamen hatállyal érvénytelen, a célzott
51
BDT2011. 2405.
52
36
joghatások nem fűz dhetnek hozzá. Ilyenkor a polgári jog f szabályként az eredetei
állapotot kívánja visszaállítani. Azonban ha valamely semmis szerz dés más szerz dés
érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehet
szándékával ellenkezik.
Az új Ptk. nem tartalmazza a régi Ptk. azon rendelkezését, amely szerint a szerz dés
semmisségére határid nélkül lehet hivatkozni. Így – a jogirodalom álláspontja és az
évtizedek óta kialakult bírói gyakorlat alapján – egyértelmű, hogy az érvénytelen szerz dés
jogkövetkezményei csak az elévülés és elbirtoklás korlátai között érvényesíthetők. A
vételár visszaadására vonatkozó igény az eredeti állapot helyreállítása keretében elévül, a az
elbirtoklás pedig a dolog visszaadására vonatkozó dologi igénynek szab id beli határt.
Kizárólag az a jogkövetkezmény vonható le határid nélkül, hogy a semmis szerz dés alapján
teljesítést nem lehet követelni.
A semmisségi okok fő csoportjai
1. Cselekv képesség hiánya vagy korlátozott volta.

2. Az akarat hibái.
3. A szerz dési nyilatkozat hibái (alakszerűség hiánya, álképviselet).
4. A célzott joghatás hibájában rejl semmisség (jogszabályba ütköz , jogszabályt megkerül ,
jóerkölcsbe ütköz , uzsorás, lehetetlen).
A cselekvőképesség hiánya és korlátozottsága
A korlátozottan cselekv képes személy jognyilatkozata általános jelleggel, illetve a bíróság

ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében csak akkor érvényes - ha jogszabály
kivételt nem tesz - ha azt kiskorú esetén törvényes képvisel je, egyébként gondnoka
beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Ha a nem kiskorú korlátozottan
cselekv képes személy cselekv képessé válik, maga dönt függ jognyilatkozatainak
érvényessége fel l.
A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata - általában – semmis. Nevében törvényes

képvisel je, gondnoka jár el.
A cselekv képtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen kiskorú által kötött és
teljesített csekély jelent ségű szerz dés, amelynek megkötése a mindennapi életben
tömegesen fordul el , és különösebb megfontolást nem igényel.53
A cselekv képtelenség miatt nem semmis a cselekvőképtelen nagykorú által kötött és
teljesített csekély jelent ségű szerz dés, amelynek megkötése a mindennapi életben
tömegesen fordul el és különösebb megfontolást nem igényel.54
A korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének közreműködése nélkül

is:
- tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja,
- megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb
jelent ségű szerz déseket,
- rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat
(kiskorú)
53
54
37
- rendelkezhet jövedelme bíróság által meghatározott hányadával, annak erejéig
kötelezettséget is vállalhat (nagykorú)
- megköthet olyan szerz déseket, amelyekkel kizárólag el nyt szerez,
- ajándékozhat a szokásos mértékben.
Nem lehet semmisnek tekinteni a cselekv képtelen személy által közvetlenül kötött és már
teljesített csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a mindennapi életben
tömegesen fordul elő, és különösebb megfontolást nem igényel.
A korlátozott cselekv képességen és a cselekv képtelenségen alapuló semmisségre csak
annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekv képessége korlátozott vagy hiányzik.
De aki cselekv képességét illet en a másik felet megtéveszti, ezért felel sséggel tartozik, és
felel ssége alapján a szerz dés teljesítésére is kötelezhet .
Az akarat hiánya, hibája - a színlelt szerződés
Semmis a szerz dés akkor is:

- ha a szerz dés megkötésére irányuló akarat, szándék hiányzik (pl.: a tréfából vagy
fizikai kényszer hatására tett nyilatkozat), vagy
- ha a szerz dés megkötésére irányuló akarat, szándék nem valódi.
- a színlelt szerz dés is semmis, annyiban eltér a felsoroltaktól, hogy ekkor mind a két
fél akarata hibás, mert vagy egyáltalán nem akarnak szerz dést kötni, vagy pedig
akaratuk színlelt és egy másik ügylet megkötését leplezi.
A színlelt ügylet nem vonja maga után automatikusan a mögöttes ügylet érvénytelenségét, azt
a színlelt ügylett l függetlenül kell megítélni.
A szerződési nyilatkozat hibái
A megszabott alakszerűség hiánya: alaki hiba akkor következik be, ha a szerz dés
érvényességét jogszabály vagy a felek megállapodása meghatározott alakisághoz köti, és a
szerz dést nem az előírt formában kötik meg. Az alakiság megsértésével kötött szerz dés -
ha jogszabály másként nem rendelkezik - semmis. A felek által kikötött alak csak akkor
feltétele a szerz dés érvényességének, ha kifejezetten ebben állapodtak meg. Ilyen esetben a
teljesítésnek vagy egy részének elfogadásával a szerződés akkor is érvényessé válik, ha az
alakiságot mell zték. A törvény kivételes esetben a kötelez írásbeli forma megsértése miatti
érvénytelenséget is orvosolhatónak min síti, így a mez gazdasági termékértékesítési
szerz dés az írásbeliség hiánya ellenére is érvényes lesz, ha bármelyik fél a szerz désb l
ered kötelezettségeit teljesítette.
Az álképviselet: az álképvisel , valaki más nevében jogosultság hiányában, vagy képviseleti

jogkörét túllépve tett nyilatkozata - főszabályként - semmis. Az ilyen képviseleti jog nélkül
vagy képviseleti jogkörét túllépve tett jognyilatkozat, nyilatkozat a képviselt jóváhagyásával
vált ki joghatást. Ha a képviselt a nevében tett jognyilatkozatot nem hagyja jóvá, a jóhiszemű
álképvisel a harmadik személynek a jognyilatkozat megtételéb l ered kárát, a rosszhiszemű
álképvisel a harmadik személynek a teljes kárát köteles megtéríteni.55
55
Ptk. 6:14. §
38
A célzott joghatás hibájában rejlő semmisség
Tilos szerződés: semmis az a szerz dés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet
jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt
fűz. Más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerz dés akkor, ha a jogszabály ezt külön
kimondja, vagy ha a jogszabály célja a szerz déssel elérni kívánt joghatás megtiltása. A
semmisség szempontjából közömbös, hogy milyen szintű jogszabályról van szó.
Jóerkölcsbe ütköző szerződés: semmis a szerz dés akkor is, ha nyilvánvalóan a jóerkölcsbe
ütközik. Hogy mit takar ez a fogalom, azt a bírói gyakorlatnak kell kitöltenie. A társadalom
értékítélete, az általánosan elfogadott erkölcsi normák azok, amelyek a jóerkölcs
kritériumainak meghatározásánál szerepet játszanak.
Például a bíróság „Bennfentes információ” alapján kötött szerz dést min sített semmisnek a
nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközés miatt.56
Uzsorás szerződés: ha a szerz d fél a szerz dés megkötésekor a másik fél helyzetének
kihasználásával feltűn en aránytalan el nyt kötött ki, a szerz dés semmis (uzsorás szerz dés).
A helyzetkihasználás vizsgálata körében a bírói gyakorlat a kiszolgáltatottságot, az érintett
személy válságos gazdasági (adott esetben személyi) helyzetét értékeli.57
Az uzsorás szerz désnél az objektív értékkülönbséghez szubjektív elemek is járulnak. Fontos

ugyanis, hogy az értékaránytalanság mellett a helyzetkihasználás is szerepeljen.
Az uzsorás ugyanis
• szerz d partnere hátrányos helyzetét, valamint
• az általa kötött el ny feltűn aránytalanságát ismerve
• és ezt kihasználva köti meg a másik féllel a szerz dést.
Fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége: semmis az a kikötés, amelyben fogyasztó

követelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására vagy vételi jog
alapítására vállal kötelezettséget.
Fogyasztói jogot csorbító feltétel: fogyasztó és vállalkozás közötti szerz désben semmis az
a kikötés, amely e törvénynek a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseit l a fogyasztó
hátrányára eltér.
Tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben: a fogyasztó és vállalkozás

közötti szerz dés részévé váló tisztességtelen szerz dési feltétel semmis. A semmisségre a
fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerz désben tisztességtelennek min sül különösen az a

kikötés, amely
a) a szerz dés bármely feltételének értelmezésére a vállalkozást egyoldalúan jogosítja;
b) kizárólagosan a vállalkozást jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése
szerz désszerű-e;
c) a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a vállalkozás nem teljesíti a
szerz dést;
56
BH1998. 138., BH1999. 382., BH2000. 24.
57
BH2001. 473.
39
d) lehet vé teszi, hogy a vállalkozás a szerz dést l bármikor elálljon, vagy azt felmondja, ha
a fogyasztó ugyanerre nem jogosult;
e) kizárja, hogy a fogyasztó a szerz dés megszűnésekor visszakövetelje a már teljesített,
ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatását, ide nem értve azt az esetet, amikor a szerz dés
megszűnésére szerz désszegés következtében kerül sor;
f) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó lehet ségét arra, hogy szerz déses kötelezettségeit
beszámítással szüntesse meg;
g) lehet vé teszi, hogy a vállalkozás tartozását más személy a fogyasztó hozzájárulása nélkül
átvállalja;
h) kizárja vagy korlátozza a vállalkozásnak az általa igénybe vett közreműköd ért való
felel sségét;
i) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó peres vagy más jogi úton történ igényérvényesítési
lehet ségeit, különösen, ha - anélkül, hogy azt jogszabály el írná - kizárólag
választottbírósági útra kényszeríti a fogyasztót, jogellenesen leszűkíti bizonyítási lehet ségeit
vagy olyan bizonyítási terhet ró rá, amelyet az irányadó jogi rendelkezések szerint a másik
félnek kell viselnie;
j) a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg.
Lehetetlenszolgáltatásra irányuló szerződés: a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerz dés

semmis. A szolgáltatás nem lehetetlen azért, mert a kötelezett a szerz dés megkötésekor nem
rendelkezik a szolgáltatás tárgyával. Az érthetetlen kikötés vagy az egymásnak ellentmondó
kikötések semmisek. A lehetetlenségnek a szerz dés megkötésekor kell fennállnia.
A szerz dés lehet fizikailag vagy jogilag lehetetlen, ez utóbbi esetben a jogszabályi tilalomba
ütközés is megállapítható.
Ha valaki nyilvánvalóan lehetetlen szolgáltatás teljesítésére vállal kötelezettséget, ez olyan
magatartás, amely adott esetben a fél kártérítési kötelezettségét is megalapozhatja.
Megtámadhatóság
A megtámadhatóság az érvénytelenség feltételes, relatív érvénytelenséget eredményez

formája, minthogy a szerz dés érvénytelensége a sérelmet szenvedett fél által tett
megtámadástól függ.
A megtámadhatóság egyfajta függ jogi helyzetet teremt, az ilyen okból érvénytelen
szerz dést mindaddig érvényesnek kell tekinteni, amíg azt sikeresen meg nem támadják.
A megtámadható szerz dés a megtámadás következtében megkötésének id pontjától kezd d

hatállyal érvénytelenné válik. Amennyiben a megtámadásra nyitva álló határid megtámadás
nélkül telik el, a szerz dés érvényessége a továbbiakban nem vitatható.
A megtámadásra jogosult személyek: megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az

jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűz dik (pl.: kezes, közérdekű kereset
jogosultja, zálogtárgy tulajdonosa, stb.).
A megtámadás határidőhöz kötöttsége: a megtámadási jog a szerz dés megkötését l

számított egyéves határid n belül a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül
bíróság el tti érvényesítéssel gyakorolható. Nem kötelez els sorban a másik félhez ilyen
jognyilatkozatot tenni, akár közvetlenül bíróság el tt lehet gyakorolni.
A megtámadás eredményessége azt jelenti, hogy a megtámadást a másik fél elfogadja, illetve
a bíróság a megtámadási okot alaposnak találja.
40
Önmagában a megtámadás másik féllel való közlése, illetve a keresetlevél benyújtása nem
vezethet a szerz dés érvénytelenségéhez.
A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határid
megnyílta után a szerz dést írásban meger síti, vagy a megtámadásról egyébként írásban
lemond.
Megtámadási okok:
• az akaratban fellelhet megtámadási okok,
• a célzott joghatás hibájában rejl megtámadási okok.
Az akaratban fellelhető megtámadási okok
Tévedés: aki a szerz dés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében

tévedésben volt, a szerz dési jognyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta
vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében
a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerz dést. Ha a felek a
szerz déskötéskor lényeges kérdésben ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerz dést
bármelyikük megtámadhatja. Nem támadhatja meg a szerz dést az, aki a tévedését
felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.
Megtévesztés: ha a szerz d felet a jognyilatkozat megtétele vagy elfogadása során, valamely

lényeges körülmény tekintetében, tudatosan tévedésbe ejtették vagy tévedésben tartották.
Hangsúlyozandó, hogy a tévedésbe ejtésnek szándékosnak kell lennie. Ezt a szabályt kell
alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés harmadik személy részér l történt, és err l a másik fél
tudott vagy tudnia kellett.
Jogellenes fenyegetés: akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerz dés
megkötésére vagy elfogadására, a szerz dési nyilatkozatot megtámadhatja. Ezt a szabályt kell
alkalmazni akkor is, ha a jogellenes fenyegetés harmadik személy részér l történt, és err l a
másik fél tudott vagy tudnia kellett.
A jogellenes fenyegetés olyan súlyos személyi vagy vagyoni hátrány kilátásba helyezése,
amely alkalmas arra hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltesen ezzel befolyásolva a
szerz d fél nyilatkozat tételét vagy nyilatkozat tartalmának befolyásolását.
Akarathiba ingyenes szerződés esetén: ingyenes szerz dés esetén tévedés, téves feltevés
vagy harmadik személy részér l történ jogellenes fenyegetés vagy megtévesztés címén a
szerz dést akkor is meg lehet támadni, ha e körülményeket a másik fél nem ismerhette fel.
A célzott joghatás hibájában rejlő megtámadási okok
Feltűnő értékaránytalanság: Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között anélkül,

hogy az egyik felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné, a szerz dés megkötésének
id pontjában feltűn en nagy az aránytalanság, a sérelmet szenvedett fél a szerz dést
megtámadhatja. Nem támadhatja meg a szerz dést az, aki a feltűn értékaránytalanságot
felismerhette vagy annak kockázatát vállalta.
Az értékaránytalanságnak objektívnek kell lennie és a szerz dés megkötésekor kell fennállnia.
Hogy feltűn en nagy-e az értékkülönbség, az mindig az eset összes körülményeinek

körültekint vizsgálata alapján dönthet csak el: a forgalmi érték mellett a kereslet és kínálat
viszonyait, továbbá a felek különleges szerz déses elvárásait.
41
Az általános szerződési feltételek megtámadhatósága: ha az általános szerz dési feltétel
tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenved fél megtámadhatja. Tisztességtelen az az
általános szerz dési feltétel, amely a szerz désb l ered jogokat és kötelezettségeket a
jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a
szerz dési feltétel alkalmazójával szerz d fél hátrányára állapítja meg.
Az általános szerz dési feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a
szerz déskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerz dés megkötésére
vezetett, a kikötött szolgáltatás rendeltetését, továbbá az érintett feltételnek a szerz dés más
feltételeivel vagy más szerz désekkel való kapcsolatát.
A tisztességtelen általános szerz dési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem
alkalmazhatók a f szolgáltatást megállapító vagy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát
meghatározó szerz dési feltételekre, ha azok világosak és érthet ek. Nem min sül
tisztességtelennek az általános szerz dési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy
jogszabály el írásának megfelel en határozzák meg.
42
7.A. KÉRDÉS
Kik lehetnek a közigazgatási eljárás alanyai? Mely szervezet minősül közigazgatási
hatóságnak? Mi lehet a tárgya a közigazgatási eljárásnak? Mutassa be a joghatóságra és
illetékességre vonatkozó szabályokat, határozza meg a hatáskör definícióját!
Alkérdések: ügyfél, közigazgatási hatóság fogalma, közigazgatási hatósági ügy definíciója,
joghatóság fogalma, típusai (meghatározással, nem csak felsorolás), hatáskör szabályozása
(fogalom), illetékesség (fogalom, illetékességi okok)
Ahhoz, hogy közigazgatási eljárás indulhasson feltétel, hogy az eljárás két alapvet
résztvev je rendelkezésre álljon. Az eljárás jellegét l függ en el fordulhat, hogy a két
alanyon kívül az eljárásnak lesznek egyéb résztvev i is.
A közigazgatási eljárás egyik alanya minden esetben a közigazgatási hatóság. (Amely a

konkrét hatósági ügyben eljár.)
A közigazgatási eljárás másik alanya minden esetben az ügyfél. Az ügyféli alanyiság sem
minden esetben egy alanyt illet meg, vannak olyan ügyek, ahol több ügyfél is szerepel azonos
oldalon, tehát érdekazonos módon: ilyen lehet, ha egy ingatlan hatósági eljárásában az
ingatlannak több tulajdonosa van, ebben az esetben a tulajdonosok ügyfelek lesznek. Van
olyan eljárás, amelyben az ügyfeleket nem az érdekazonosság, hanem éppen annak
ellenkez je, az érdekellentét jellemzi: ebben az eljárásban ügyfél és ellenérdekű ügyfél
szerepel.
Egyéb résztvev lehet: tanú, hatósági tanú, tolmács, szakért , szemletárgy birtokosa.
Ügyfél
Az ügyfél fogalmát az Ákr. 10.§-a tartalmazza: ügyfél az a természetes vagy jogi személy,
egyéb szervezet, akinek (amelynek) jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti,
akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz, vagy akit (amelyet)
hatósági ellenőrzés alá vontak.
Tekintettel arra, hogy ügyfél nélkül önmagában a hatóság nem tud eljárást folytatni, ezért
nyugodtan nevezhetjük az ügyfelet az eljárás f szerepl jének is. Az Ákr. alapelvei, az ügyfél
jogai mind azt hivatottak biztosítani, hogy az ügyféli jogok el térbe kerüljenek, azokat
el mozdítsák, segítsék az ügyfelek ügyintézését, tehát ügyfélbarát módon járjanak el. Ehhez
viszont az szükséges, hogy a hatóság fel is ismerje az ügyfelet, ezt pedig úgy tudjuk a
leginkább biztosítani, ha elemezzük magát a fogalmat.
Természetes személy: az él embert jelöl , jogilag megalkotott műszó. Az ember

természetes alanya a személyiségi jogoknak, önálló jogképességgel rendelkezik, saját nevében
jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.
Jogi személy: a Ptk. harmadik könyve rendelkezik a jogi személyekre vonatozó

szabályokról.58 A jogi személy annyiban tér el a természetes személyt l, hogy a jogi személy
58
Ptk. 3:1. § (1)-(2)-(3) bekezdései alapján: „A jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. A jogi
személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az
emberhez fűz dhet. A jogi személy személyhez fűz d jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg.”
43
nem él ember, hanem egy olyan szervezet, amely ugyan jogképes, de ez a jogképessége nem
terjed ki azokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek kizárólag az él embert illetik meg.
Ezért a jogalanyisága javarészt a vagyoni jogokra terjed ki, képvisel je útján jár el, ezért
önmaga nem cselekv képe. Jellemzi, hogy meghatározott célra rendelt, nyilvántartásba
bejegyzett, szervezete és önálló vagyona van, vagyoni felel sséggel tartozik és az állam el is
ismeri jogalanyiságát, törvényességi felügyeletét pedig a nyilvántartását végz bíróság látja
el. Jogi személyek: egyesület, gazdasági társaságok (kkt., bt., kft., részvénytársaság),
szövetkezet, egyesülés, alapítvány, állam, lakásszövetkezet, ügyvédi iroda, végrehajtó iroda.
Egyéb szervezet: a Ket. korábban úgy fogalmazott, hogy ügyfél lehet a jogi személyiséggel
nem rendelkez egyéb szervezet is. Az Ákr. elhagyja ezt a fajta megkülönböztetést, mert a
jogi személyiség nélküli gazdasági társaság kategóriája, azaz a közkereseti társaság, és a
betéti társaság is jogi személyiséget kapott. Az egyéb szervezetek pedig nem igényelnek
ilyenfajta megkülönböztetést. Akik tehát nem természetes személyek és nem jogi személyek,
azok egyéb szervezetként lehetnek ügyfelek, ilyen például: a társasház, a civil szervezet
(környezetvédelmi civil szervezet), ügyvédi társulás.
Jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti: az egyik legjelent sebb változás a Ket.
szabályaihoz képest, hogy az Ákr. egyértelműsíti, hogy az ügyféli min ség kizárólag az
üggyel kapcsolatos közvetlen érintettséggel jön létre. A jog érintettsége azt jelenti, hogy
amikor az ügyfél egy jogával rendelkezhet, azt érvényesítheti, vagy arról le is mondhat. Ilyen
lehet, ha valaki engedélyt kér a hatóságtól. A jogos érdek érintettsége már érdekesebb kérdés.
Ebben az esetben az ügyfélnek a más általi jogérvényesítés közvetlenül érdekérintettséget
okoz, vagyis érdekeltsége fűz dik a más által gyakorolt joghoz. Tegyük fel, hogy egy
társasház legalsó szintjén külön tulajdonban lév garázsok vannak. Az egyik ilyen
garázstulajdonos szeretne üzletet nyitni és az ehhez szükséges engedélyeket beszerezni.
Ebben az esetben a joggal való rendelkezés a garázs, vagy a kés bbi üzlet tulajdonosát, tehát
az jogát érinti. Az üzlet megnyitásához azonban számos feltétel teljesítése el írt, amelyhez
szükség lehet a társasház közös tulajdonában lév dolgok használata, mint például a
homlokzat. A homlokzat a társasház tulajdona, így annak a használatáról a társasház
közgyűlése rendelkezhet. Ezért a homlokzat használata cégér kihelyezése céljából jogos
érdeküket, a közös tulajdonuk használata miatt közvetlenül érinti.
Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek és

szervezetek körét, akik (amelyek) a jogszabály erejénél fogva ügyfélnek min sülnek. Ha az
ügy személyes jellege vagy a kötelezettség tartalma nem zárja ki, a kies ügyfél helyébe a
polgári jog szabályai szerinti jogutódja lép. Ha az ügy tárgya dologi jogot érint, a kies
ügyfél helyébe az üggyel érintett dologi jog új jogosultja lép.
A hatóság
Az Ákr. alkalmazásában hatóság az a szerv, szervezet vagy személy, amelyet (akit) törvény,
kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet hatósági
hatáskör gyakorlására jogosít fel vagy jogszabály hatósági hatáskör gyakorlására jelöl
ki. A hatóságtól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el.
A Ket. korábban példálózó jelleggel felsorolta a hatóságokat, azonban ezeket az Ákr. nem
veszi át. Arra sincs konkrét utalás, hogy ki lehet hatósági jogkör gyakorlására feljogosított
egyéb szervezet, vagy személy. A lényeg az, hogy az lehet hatóság, akit a jogszabály
(törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben önkormányzati rendelet)
44
hatósági jogkör gyakorlására jogosít fel. A hatáskör felruházás egyéb szervekre, vagy
természetes személyekre a megfelel garanciák (alapelvek betartása, jogorvoslat biztosítása)
betartásával az Ákr. hatályba lépést követ en is megengedett, de mindezt általános kijelölés
nélkül. Az Ákr. eljárási szabály és az adott hatóságok kijelölése nem az eljárási szabályok
közé tartozik. Amennyiben a konkrét területre vonatkozó jogszabály nem ruház fel hatósági
jogkörrel valamely szervet, akkor annak nem lesz lehet sége hatóságként fellépni.
A hatáskör elvonásának tilalma azt jelenti, hogy az adott ügyben annak a hatóságnak kell
eljárnia, amelyet a jogszabály erre kijelöl.
Az egyéb személyek, vagy szervek hatósági jogkörrel történ felruházásának indoka egyrészt
az, hogy olyan személyek vegyenek részt az eljárásban, akiknek megfelel szaktudással
rendelkeznek, így hatékonyabbá téve az eljárást. Feltétele, hogy jogszabály jelölje ki ket és
ennek oka közérdekb l történjen. (Például: magánállatorvos, állatorvos, Magyar Olimpiai
Bizottság, Magyar Tudományos Akadémia.)
A hatósági ügy
Az Ákr. alkalmazásában ügy az, amelynek intézése során a hatóság döntésével az ügyfél
jogát vagy kötelezettségét megállapítja, jogvitáját eldönti, jogsértését megállapítja,
tényt, állapotot, adatot (a továbbiakban együtt: adat) igazol vagy nyilvántartást vezet,
illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti.
A hatóság eljárása során az Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügyben (az Ák.
szóhasználatában csak: ügy) és a hatósági ellen rzés során az Ákr. törvény rendelkezéseit
alkalmazza. Ez azt is jelenti, hogy más közigazgatási tevékenységre nem terjed ki a hatálya.
Az Ákr. hatálya nem terjed ki

a) a szabálysértési eljárásra,
b) a választási eljárásra, a népszavazás kezdeményezésére és a népszavazási eljárásra,
c) az adó-, valamint vámigazgatási eljárásra,
d) a menekültügyi és idegenrendészeti, valamint – az állampolgársági bizonyítvány
kiadásának kivételével – az állampolgársági eljárásra,
e) a versenyfelügyeleti eljárásra, és
f) a Magyar Nemzeti Banknak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény
4. § (2) és (5)–(9) bekezdéseiben, valamint a bizalmi vagyonkezel kr l és a tevékenységük
szabályairól szóló 2014. évi XV. törvényben meghatározott feladatköreivel összefügg
hatósági eljárásokra.59 60 61
59
4.§ (2) bekezdés alapján az MNB jogosult Magyarország hivatalos pénznemében bankjegy- és
érmekibocsátásra. Az MNB által Magyarország hivatalos pénznemében kibocsátott bankjegy és érme – ideértve
az emlékbankjegyet és emlékérmét is – (a továbbiakban együtt: bankjegy és érme) Magyarország törvényes
fizet eszköze.
60
4. § (5)-(9) bekezdés alapján Az MNB felvigyázza a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-
elszámolási rendszereket, ennek keretében felvigyázza a rendszer, valamint a központi szerz d fél
tevékenységét végz szervezet tevékenységét e rendszerek biztonságos és hatékony működése, továbbá a
pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében. Ezen jogkörében, valamint a 171. § (2) bekezdésében
meghatározott jogalkotási jogkörében részt vesz a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási
rendszerek kialakításában. Az MNB feladatai ellátásához és az Európai Unió működésér l szóló szerz déshez
fűzött, a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányáról szóló (Ő.)
Jegyz könyv (a továbbiakban: Alapokmány) ő. cikkében meghatározott az EKB-val szemben fennálló
statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez statisztikai információkat gyűjt és hoz nyilvánosságra.
Az MNB alakítja ki a pénzügyi közvetít rendszer egészének stabilitására vonatkozó makroprudenciális politikát,
amelynek célja a pénzügyi közvetít rendszer ellenállóképességének növelése, valamint a pénzügyi
közvetít rendszernek a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítása. Az MNB ennek
45
A nem említett közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó jogszabályok e törvény
rendelkezéseit l csak akkor térhetnek el, ha azt e törvény megengedi. Jogszabály e törvény
szabályaival összhangban álló, kiegészít eljárási rendelkezéseket állapíthat meg.
Joghatóság fogalma, típusai
A joghatóság az egyes országok közigazgatási hatóságai közötti munkamegosztást jelenti,

hogy az adott közigazgatási hatósági ügyben mely ország közigazgatási hatósága jár el.
Ez a tételkérdés azért nem helyénvaló, mert a Ket.-hez képest az Ákr. ezt már nem
tartalmazza. Az elhagyás oka, hogy a joghatóság vizsgálatának kötelezettségét az Ákr. nem
tartalmazza, mert annak nem alakult ki érdemi gyakorlata. Másrészt a hazai közigazgatási
hatósági ügyek elsöpr többségében a joghatóság kérdése fel sem merül, így valójában nem
tekinthet általános szabálynak a joghatóság vizsgálatának szabályozása, azt azokban a
különös eljárási rendelkezésekben kell rendezni, ahol az a gyakorlatban felmerülhet.
Hatáskör
A hatáskör azt mutatja meg, hogy adott ügyben melyik közigazgatási hatóság jogosult és
köteles eljárni, érdemi döntést hozni és döntését rendelkezésére álló jogérvényesít
eszközökkel kikényszeríteni.
A hatóság hatáskörét – a hatósági eljárás körébe tartozó ügyfajta meghatározásával –
jogszabály állapítja meg. Jogszabályban kell megjelölni az els fokú, továbbá a fellebbezés
elbírálására jogosult hatóságot. Az Ákr. ennél részletesebb hatásköri szabályokat nem állapít
meg, mert az adott ügy eljárására vonatkozó jogszabály hatáskör gyakorlásával ruházza fel az
adott hatóságot, így külön hatáskörr l rendelkezni szükségtelen.
érdekében az e törvényben meghatározott keretek között feltárja a pénzügyi közvetít rendszer egészét fenyeget
üzleti és gazdasági kockázatokat, el segíti a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megel zését, valamint a
már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentését vagy megszüntetését, továbbá hitelpiaci zavar esetén a
hitelezés ösztönzésével, a túlzott hitelkiáramlás esetén annak visszafogásával járul hozzá a közvetít rendszer
gazdaságfinanszírozó funkciójának kiegyensúlyozott megvalósulásához. Az MNB külön törvényben
meghatározott jogkörében szanálási hatóságként jár el.
Az MNB ellátja pénzügyi közvetít rendszer felügyeletét
a) a pénzügyi közvetít rendszer zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása,
b) a pénzügyi közvetít rendszer részét képez személyek és szervezetek prudens működésének el segítése, a
tulajdonosok gondos joggyakorlásának felügyelete,
c) az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyeget , nemkívánatos
üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy
megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében megel z
intézkedések alkalmazása,
d) a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevev k érdekeinek védelme, a pénzügyi
közvetít rendszerrel szembeni közbizalom er sítése
céljából.
61
A bizalmi vagyonkezel kr l és tevékenységük szabályairól szóló törvény hatálya kiterjed:
a) a Polgári Törvénykönyvr l szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott bizalmi vagyonkezelési
szerz dést köt bizalmi vagyonkezel vállalkozás működésének és gazdálkodásának feltételeire,
b) a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: hivatal) bizalmi vagyonkezel vállalkozások tevékenységének
engedélyezési és nyilvántartási eljárására, az engedélyezési feltételek meglétének vizsgálatára,
c) a hivatalnak a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok bejelentési és nyilvántartási eljárására,
e) a bizalmi vagyonkezel vállalkozás bizalmi vagyonkezelési tevékenységének végzésére.
46
Az eljárási kötelezettség: a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén,
vagy kijelölés alapján köteles eljárni. Ha a hatóság – a jogszerű hallgatás esetét kivéve –
eljárási kötelességének az ügyintézési határid n belül nem tesz eleget, a jogszabályban
meghatározott felügyeleti szerve (a továbbiakban: felügyeleti szerv) az eljárás lefolytatására
utasítja. Ha nincs felügyeleti szerv, vagy az nem intézkedik, az eljárás lefolytatására a
közigazgatási perben eljáró bíróság (a továbbiakban: közigazgatási bíróság) kötelezi a
hatóságot.
A hatóság a hatáskörét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha annak hiányát
észleli, és kétséget kizáróan megállapítható az ügyben hatáskörrel rendelkez hatóság, az
ügyet átteszi, ennek hiányában a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti.
Például:
Az Alaptörvény alapján a rend rség alapvet feladata a bűncselekmények megakadályozása,
felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. A rend rség részt
vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában.62
Az Rtv. alapján a rend rség feladata az Alaptörvényben meghatározott feladatok mellett a
határforgalom ellen rzése, a terrorizmus elleni küzdelem és az e törvényben meghatározott
bűnmegel zési, bűnfelderítési célú ellen rzés, valamint a bűncselekményb l származó
vagyon visszaszerzése.63
Illetékesség
Az illetékesség a hatósági ügyeket az azonos hatáskörű hatóságok között osztja el.

Munkamegosztás földrajzi elhelyezkedés alapján (illetékességi terület). Azt mutatja meg,
hogy azonos hatáskörrel - tehát feladattal - rendelkez hatóságok közül melyik jogosult és
köteles eljárni.
Például: a korábban említettek alapján a rend rség alapvet feladata a bűncselekmények
felderítése. de hogy egy adott bűncselekmény felderítése a rend rségen belül konkrétan kinek
a feladata, azt az illetékesség mutatja meg.
Általános illetékesség:
Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az jár el,
amelynek illetékességi területén
a) az ügy tárgyát képez ingatlan fekszik, ennek hiányában
b) a tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, ennek hiányában
c) a jogellenes magatartást elkövették.
Speciális illetékesség:
1. Ha illetékes hatóság az általános szabályok szerint nem állapítható meg a kérelmez ügyfél
választása szerint lakóhelye vagy tartózkodási helye (a továbbiakban együtt: lakóhely), illetve
székhelye, telephelye vagy fióktelepe (a továbbiakban együtt: székhely) szerint illetékes
hatóság jár el.
2. Ha az ügyfél lakóhelye ismeretlen vagy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel vagy

értesítési címmel (a továbbiakban együtt: lakcím), az illetékességet az ügyfél utolsó ismert
hazai lakcíme alapján kell megállapítani.
3. Ha nem állapítható meg az illetékes hatóság – ha jogszabály másként nem rendelkezik –, az

eljárásra az adott ügyfajtában a f városban eljárásra jogosult hatóság jár el, több azonos
62
Alaptörvény 46. cikk (1) bekezdés
63
Rtv. 1.§
47
hatáskörű f városi hatóság esetén pedig az illetékességi vita szabályait kell megfelel en
alkalmazni.
Az ügyben illetékes hatóságok közül az jár el, amelynél az eljárás el bb indult meg (a
továbbiakban: megel zés).
48
8.A. KÉRDÉS
Értelmezze a kérelem benyújtásának, hiánypótlásának és visszavonásának szabályait a

közigazgatási hatósági eljárásban! Milyen intézkedéseket tesz a közigazgatási hatóság a
kérelem alapján? Mikor kerül sor bizonyítási eljárás lefolytatására a közigazgatási
hatósági eljárásban? Sorolja fel a bizonyítás eszközeit!
Alkérdések: kérelem benyújtásának módja, alapvető tartalmi követelményei, kérelem
visszavonásának határideje, intézkedések a kérelem alapján, kérelem hiánypótlási szabályai,
bizonyítási eljárás helye a közigazgatási hatósági eljárásban, bizonyítási eszközök felsorolása
A kérelem benyújtásának módja, alapvető tartalmi követelményei, kérelem

visszavonásának határideje
Kérelem fogalma: a kérelem az ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás

lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése
érdekében. Ez egyben a kérelem alapvet tartalma is egyben.
A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt
elnevezéssel. Tehát nem az számít, hogy milyen nevet adnak a nyilatkozatnak, amit a hatóság
elé terjesztenek, hanem az, hogy a benne foglaltak alapján az kérelemnek min sül-e vagy
sem.
A kérelem benyújtásának módja: ha törvény vagy kormányrendelet másként nem

rendelkezik, a kérelmet a hatósághoz írásban vagy személyesen lehet el terjeszteni. A
kérelem az illetékes hatóságnál vagy – ha azt törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki – a
kormányablaknál terjeszthet el . Az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történ
megérkezését követ napon indul.
A kérelem visszavonásának határideje: az ügyfél kérelmével a tárgyában hozott döntés

véglegessé válásáig rendelkezhet. A rendelkezés az Ákr.-ben nem kerül részletesebben
kifejtésre, de mindenképpen magában hordozza a kérelem kiegészítésének, módosításának és
a visszavonásának lehet ségét is.
Ezeket a szabályokat az eljárás megindítására irányuló kérelmen kívüli egyéb, az eljárás

valamennyi résztvev jének az eljárással összefügg kérelmeire is megfelel en alkalmazni
kell.
A kérelem tartalma: ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem

tartalmazza az ügyfél és képvisel je azonosításához szükséges adatokat és elérhet ségét.
Nem kérhet az ügyfélt l szakhatósági állásfoglalás vagy el zetes szakhatósági állásfoglalás
csatolása, és az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével olyan adat, amely
nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia
kell.
A jogalkotó nem rendelkezik arról, hogy a kérelemhez adott esetben mellékleteket is csatolni
kell-e, csak arról, amelyek benyújtása nem kötelez .
Intézkedések a kérelem alapján, kérelem hiánypótlási szabályai
A kérelem automatikus döntéshozatali eljárásban, sommás vagy teljes eljárásban bírálható el.
Törvény egyes ügyekben kizárhatja a sommás eljárás alkalmazását.
49
Az automatikus döntéshozatali eljárásban és a sommás eljárásban hozott döntés közlését
követ öt napon belül az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes
eljárásban bírálja el.
A kérelem alapján a hatóság részér l megtehet intézkedések:

a) Hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet.
b) A kérelmet visszautasítja.
c) A tényállás tisztázása érdekében tesz intézkedéseket.
Hiánypótlás: ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, vagy

megfelel, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges, az eljáró
hatóság határid megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történ figyelmeztetés
mellett – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – egy ízben
hiánypótlásra hívja fel a kérelmez t.
Az eltérést az Ákr. azért engedi meg, mert vannak olyan eljárások, amelyekben egyetlen
hiánypótlás nem elegend . Az eljárás közben felmerül újabb kérdések megkívánhatják, hogy
a hatóság további hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet: a tűzvédelmi hatósági eljárások általános
és különös szabályairól szóló 489/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § alapján ha a kérelem
nem felelt meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, a tűzvédelmi hatóság legfeljebb
két ízben hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmez t.
A kérelem visszautasítása:
A hatóság a kérelmet visszautasítja, ha
a) az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, és e törvény
ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz, vagy
b) az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelmet a bíróság vagy a hatóság érdemben
már elbírálta, és a kérelem tartalma, valamint az irányadó jogi szabályozás nem változott.
A hatóság a kérelmet visszautasíthatja, ha azt nem az el írt formában terjesztették el . Ha a

kérelmez a kérelmét öt napon belül az el írt formában ismételten el terjeszti, a hatóság az
eljárást teljes eljárásban folytatja le, azzal, hogy a kérelmet az eredeti benyújtáskor
el terjesztettnek kell tekinteni, de az ügyintézési határid t az ismételt benyújtást követ
naptól kell számítani. Ha az ügyfél ezek alapján ismételten terjeszti el kérelmét, és a
jogszabály határid t vagy határnapot állapít meg, a kérelem el terjesztése szempontjából a
határid és a határnap megtartottnak tekintend .
Az ismételt benyújtás a visszautasító döntés elleni jogorvoslatról való lemondásnak, illetve
visszavonásának min sül.
Bizonyítási eljárás helye a közigazgatási hatósági eljárásban, bizonyítási eszközök

felsorolása
A hatóság tényállás tisztázása érdekében tesz intézkedéseket. A tényállás tisztázása az érdemi

döntés meghozatalához szükséges jogilag releváns tények feltárása. A tényállás két módon
tisztázható:
- a rendelkezésre álló adatok alapján és
- a bizonyítási eljárás útján.
Ha a döntéshozatalhoz nem elegend ek a rendelkezésre álló adatok, a hatóság bizonyítási

eljárást folytat le.
50
A tényállás tisztázása azt jelenti, hogy a jogilag releváns tényeket össze kell gyűjteni. A
hatóság kötelessége a tények feltárása. Ha az eljárás kérelemre indult, akkor is a hatóság
kötelessége, de mellérendel dik az ügyfél. Ha a döntéshozatalhoz nem elegend ek a
rendelkezésre álló adatok, a hatóság bizonyítási eljárást folytat le.
A bizonyítási eljárás funkciója, hogy az eljáró szerv a megállapított tények és körülmények

valódiságáról meggy z djön, valamint a bizonyítékok beszerzése és értékelése.
A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

A hatóság által hivatalosan ismert tények alatt azt értjük, amelyeket nem magánemberként,
hanem a hivatali működése során szerzett.
Köztudomásúnak tekintjük azokat az ismert és valónak elfogadott tényeket, amelyeket az
emberek meghatározott csoportja ugyanúgy ismer. Hogy hogyan jut el ez az információ az
emberekhez, az közömbös: a lényeg, hogy az emberek bizonyos köre el tt ténylegesen ismert
legyen.
A köztudomású tényeket a magyar jogirodalom hagyományosan két csoportba sorolja:
1. A történeti események (például mikor volt az els világháború) és az olyan általános
ismeretek, mint például a mértékrendszer elemei a szorosabb értelemben vett köztudomású
tények közé tartoznak.
2. A köztapasztalati tényeken inkább olyan tapasztalati tételeket kell érteni, amelyek
általánosan ismert összefüggéseken vagy megfigyeléseken alapulnak.64 (Például éjszaka sötét
van, az es t l nedvesek lesznek a tárgyak, a hígító robbanásveszélyes.)65
A hatóság szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat

szabad meggy z dése szerint értékeli. Törvény vagy kormányrendelet közérdeken alapuló
kényszerít indok alapján, meghatározott ügyekben kötelez vé teheti valamely okirat vagy
más irat bizonyítási eszközként történ alkalmazását. Ez a szabad bizonyítási rendszerre
utaló megfogalmazás lehet vé teszi azt, hogy az eljáró hatóság belátására van bízva az, hogy
milyen bizonyítási eszközöket, bizonyítékokat vesz igénybe a tényállás tisztázása érdekében.
Kivétel ez alól csupán a közérdeken alapuló kényszerít indok alapján okirat vagy más irat
bizonyítási eszközként történ alkalmazása.
Bizonyítási eszközök felsorolása: a hatósági eljárásban minden olyan bizonyíték

felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas. Nem használható fel bizonyítékként a
hatóság által, jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték.
A Ket. korábban felsorolta a bizonyítási eszközöket, azonban az Ákr. ezt nem veszi át. Az
Ákr. nem sorolja már fel a bizonyítási eszközöket, ezért ennek a kérdésnek a
megválaszolásakor azt kell hangsúlyozni, hogy ilyen felsorolást a törvény nem tartalmaz.
Elmondhatjuk azonban, – és a vizsgán el is kell mondani – hogy törvényi felsorolás nélkül is
tipikus bizonyítási eszköz az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanú, a szemle, a szakért , a
tolmács és a tárgyalás.
Tekintettel arra, hogy a tételkérdés a bizonyítási eszközök felsorolását és nem azok részletes
ismertetését kéri, így ett l ezen kidolgozásban én is eltekintek.
64
Magyary Géza – Nizsalovszky Endre: Magyar polgári perjog. 3. kiad. Budapest, 1939. 407450. o.
65
A bekezdés forrása:
www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_520_magyar_polgari_eljarasjog/ch04s03.html (2018.
szeptember 1.)
51
9.A. KÉRDÉS
Milyen módon indulhat közigazgatási hatósági ügyben jogorvoslati eljárás (felsorolva

annak eseteit)? Mutassa be a fellebbezésre vonatkozó szabályokat a közigazgatási
jogorvoslati eljárás kapcsán!
Alkérdések: kérelemre induló jogorvoslati eljárás és döntés-felülvizsgálat; azok eseteinek
felsorolása, fellebbezés szabályai a közigazgatási jogorvoslati eljárásban (mikor van helye, mely
esetekben nincs helye, fellebbezés benyújtása, felterjesztése, eljárás a fellebbezés alapján).
A kérdés megválaszolás el tt fontosnak tartom tisztázni, hogy a Ket.-ben említett döntés-

felülvizsgálat már ilyen megfogalmazásban nem szerepel az Ákr.-ben.
Az Ákr. törvényjavaslatának indokolása a változást az alábbiak szerint indokolja:
"Alapvet en eltér jellegükre, így különösen az ügyfél néz pontjából való különböz ségükre
tekintettel feltétlenül indokolt a Javaslatban is fenntartani a Ket.-ben kialakított határvonalat a
jogorvoslás két f fajtája, az ügyféli aktivitást feltételez kérelem alapú jogorvoslási formák,
illetve az ügyfél passzivitása mellett vagy akár az ügyfél akarata ellenében, hivatalból indított
döntés-felülvizsgálati formák között. A terminológiát ugyanakkor megváltoztatja az új eljárási
kódex, mindkét „típust” jogorvoslatnak tekinti, csupán a kezdeményezésük mikéntje más."
A döntés-felülvizsgálat tehát az Ákr.-ben már hivatalból induló jogorvoslatként szerepel, ezért

a kérdést ennek figyelembe vételével szükséges megválaszolni.

jogorvoslati eljárás)
Jogorvoslati eljárás kérelemre, vagy hivatalból indulhat.

Kérelemre induló jogorvoslati eljárások: a közigazgatási per és a fellebbezési eljárás.
Hivatalból induló jogorvoslati eljárások: a döntés módosítása vagy visszavonása a hatóság
saját hatáskörében, a felügyeleti eljárás, az ügyészségr l szóló törvény szerinti ügyészi
felhívás és fellépés nyomán indított eljárás.
Az Ákr. rendelkezései alapján az els dleges kérelemre induló jogorvoslati forma a

közigazgatási per és nem a fellebbezés. A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van
helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény
megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az
eljárást megszüntet végzés ellen igénybe vehet jogorvoslat keretében gyakorolható.
Az Ákr. alkalmazásában, ahol jogszabály a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatát

említi, azon közigazgatási pert kell érteni. A bírósági felülvizsgálat tehát 2018. január 1-jei
hatállyal megszűnt és közigazgatási per lett helyette.
Az újrafelvételi eljárás 2018. január 1-jei hatállyal megszűnt. Az újrafelvételi eljárásra

vonatkozó rendelkezések elhagyásának indoka, hogy a jogintézmény nem váltotta be a hozzá
fűzött reményeket, a statisztikai adatok azt mutatják, hogy valójában a gyakorlatban nem
alkalmazzák. Ahol az ágazati eljárásban szükséges, ott természetesen – mint kiegészít
eljárási rendelkezés – az adott törvénynek továbbra is lehet sége van arra, hogy szabályozza
ezt a jogorvoslati formát, de nem általános eljárási szabályként.
52
Fellebbezés
A jogorvoslat alanyának tekintjük az ügyfelet, vagy akire nézve a döntés rendelkezést

tartalmaz. A jogorvoslati döntés tárgya, a közigazgatási szerv aktusa, cselekvése. A
jogorvoslat alapját eljárásjogi jogsérelem, anyagi jogi jogsérelem, ügyfél jogsérelme adja, az
alanyoknak pedig joguk van arra, hogy jogorvoslati kérelmüket az arra jogosult hatóság
érdemben elbírálja. Az Alaptörvény alapjogként rögzíti a jogorvoslati jogot, amelynek célja a
jog- és érdeksérelem orvoslása.
Az ügyfél, vagy akire a döntés rendelkezést tartalmaz, az els fokú döntés ellen akkor
fellebbezhet, ha azt törvény kifejezetten megengedi.
Fellebbezésnek van helye, ha a határozatot

a) járási (kerületi) hivatal vezet je vagy – a képvisel testület kivételével – helyi
önkormányzat szerve, vagy
b) rendvédelmi szerv helyi szerve hozta. Ezen esetek alóli kivételként csak azon esetekben
nincs fellebbezés, ha törvény azt kizárja.
Sommás eljárásban és automatikus döntéshozatali eljárásban hozott döntések esetén külön

fellebbezés biztosítása nincs és nem is indokolt. Az els fokú eljárás szabályai közt rögzítésre
került, hogy ilyen esetekben öt napon belül az ügyfél kérheti a teljes eljárás lefolytatását. Ez a
lehet ség pedig egy kvázi saját hatáskörben lefolytatott új eljárás, mintegy jogorvoslat.
A végzések esetében is lehet ség van önálló fellebbezésre. Önálló fellebbezésnek van helye
a) az ideiglenes biztosítási intézkedésr l szóló,
b) az ügyféli jogállásról vagy jogutódlásról rendelkez ,
c) a kérelmet visszautasító,
d) az eljárást megszüntet ,
e) az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése tárgyában hozott,
f) az eljárási bírságot kiszabó,
g) a fellebbezési határid elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
h) a zár alá vételt vagy lefoglalást elrendel , valamint ezek megszüntetése iránti kérelmet
elutasító,
i) az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelem tárgyában hozott elutasító,
j) az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott, valamint
k) az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti
kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló els fokú
végzés ellen.
Nincs helye fellebbezésnek

a) ha az els fokú döntést – a központi hivatal kivételével – központi államigazgatási szerv
vezet je hozta,
b) ha a képvisel -testület önkormányzati hatósági ügyben hozott döntést,
c) a másodfokú hatóság által hozott önállóan fellebbezhet végzés esetén,
d) ha nincs kijelölt másodfokú hatóság,
e) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelent ségűvé nyilvánított ügyben,
f) ha a hatósági szerz dés alapján végrehajtást rendeltek el.
Halasztó hatály: ha a hatóság a döntést nem nyilvánította azonnal végrehajthatónak, a

fellebbezésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van. Kivétel ez alól az ideiglenes
53
biztosítási intézkedésr l szóló, valamint az iratbetekintési jog korlátozása iránti kérelemnek
helyt adó végzés elleni fellebbezés, mert annak nincs halasztó hatálya.
Ez azt jelenti, hogy a döntésben rendelkezéseit mindaddig nem kell végrehajtani, ameddig a
jogorvoslati eljárás folyamatban van. Egy bírság kiszabásáról rendelkez határozat elleni
fellebbezés azt eredményezi, hogy annak hatására jogorvoslati eljárás indul és a kiszabott
bírságot annak befejezésig nem kell befizetni.
A fellebbezés előterjesztése: fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan,

tartalmilag azzal közvetlenül összefügg okból, illetve csak a döntésb l közvetlenül adódó
jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben
csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyr l az els fokú eljárásban az ügyfélnek nem volt
tudomása, vagy arra önhibáján kívül es ok miatt nem hivatkozott. A törvényjavaslat szerint "
A fellebbezés szabályai közt fontos újítás, hogy a Javaslat szakít azzal a „hagyománnyal”,
hogy a fellebbezésben korlátlanul hozhatóak fel új tények, és az ügyfélnek semmiféle
indokolási kötelezettsége nincs. Az alapelvekb l is következ en elvárható, hogy az ügyfél
legalább annyiban támassza alá fellebbezési kérelmét, hogy a döntést milyen okból tartja
sérelmesnek. A hatóságok számára is fenntarthatatlan az a gyakorlat, hogy az ügyfélt l
származó – akár egy kockás lapon benyújtott – bármi féle beadványt a döntés elleni
fellebbezésnek kell tekinteni."
A fellebbezést a döntés közlését l számított tizenöt napon belül az azt meghozó hatóságnál
lehet el terjeszteni. Ebben a Ket.-hez képest változás nem történt. A határid megmaradt, a
döntést hozó hatósághoz pedig azért indokolt a jogorvoslati kérelmet benyújtani, mert
ismeri az ügy részleteit, van legközelebb az ügyfélhez és neki állnak rendelkezésre az
els fokú eljárás iratai is.
A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határid n belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A

fellebbezési jogról történ lemondás nem vonható vissza, arra egyebekben a kérelemre
vonatkozó szabályok az irányadóak.
A fellebbezés különös szabályai: ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy

döntése jogszabályt sért, azt módosítja vagy visszavonja. El fordulhat az is, hogy a hatóság a
fellebbezésben foglaltakkal egyetért, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. Ilyenkor a
hatóság a nem jogszabálysért döntését is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben
foglaltaknak megfelel en módosíthatja.
A fellebbezés felterjesztése: ha a hatóság a megtámadott döntést nem vonja vissza, illetve a

fellebbezésnek megfelel en azt nem módosítja, javítja vagy egészíti ki, a fellebbezést a
hatóság az ügy összes iratával, a fellebbezési határid leteltét követ en felterjeszti a –
jogszabályban kijelölt – másodfokú hatósághoz.
Erre külön határid t rendel az Ákr., ezért ilyenkor az a szabály lép életbe, amely úgy
rendelkezik, hogy ha törvény vagy kormányrendelet valamely eljárási cselekmény
teljesítésének határidejér l nem rendelkezik, a hatóság azonnal, de legkés bb nyolc napon
belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse. Az els fokú hatóságnak tehát
legkés bb nyolc napon belül fel kell terjesztenie a fellebbezést.
A fellebbezést a másodfokú hatóság bírálja el, amely a fellebbezéssel megtámadott döntést és

az azt megel z eljárást megvizsgálja. A másodfokú hatóság eljárása során nincs kötve a
fellebbezésben foglaltakhoz, a teljes eljárást megvizsgálja, amely során el fordulhat, hogy
olyan eljárási hibát is talál, amelyre az ügyfél jogorvoslatában nem is hivatkozott.
54
A másodfokú hatóság a döntést helybenhagyja, a fellebbezésben hivatkozott érdeksérelem
miatt, vagy jogszabálysértés esetén azt megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha a döntés
meghozatalához nincs elég adat, vagy ha egyébként szükséges, a másodfokú hatóság tisztázza
a tényállást és meghozza a döntést. Amennyiben valamennyi fellebbez visszavonta a
fellebbezését, a másodfokú hatóság a fellebbezési eljárást megszünteti.
A döntés módosítása vagy visszavonása: ha a hatóság megállapítja, hogy a másodfokú

hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntése
jogszabályt sért, a döntését annak közlését l számított egy éven belül, legfeljebb egy ízben
módosítja vagy visszavonja. Törvény vagy kormányrendelet eltér rendelkezése hiányában a
döntést a hatósági igazolványba és bizonyítványba felvett téves bejegyzés kivételével nem
lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene.
55
10.A. KÉRDÉS
A szerződés megerősítésének milyen eszközeit ismeri a polgári jog? Mi a kezesség, a

zálogjog, mi a garanciaszerződés? Mutassa be a kötbérre vonatkozó szabályokat! A
közbeszerzési eljárásokban milyen szerződést biztosító mellékkötelezettségek kikötésére
van lehetőség a szerződésben? Értelmezze a közbeszerzési eljárásokban előírható
biztosítékokra vonatkozó szabályozást!
Alkérdések: foglaló, kötbér, jogvesztés kikötése, garanciaszerződés bemutatása, zálogjog,
kezesség definíciója, kötbérre vonatkozó szabályok a polgári jogban.
A szerz dés f célja, hogy a felek a szerz désben megjelölt szolgáltatásokhoz hozzájussanak,
vagyis a szerz dést teljesítsék. A felek az alapszerz désben vagy az ahhoz kapcsolódó -
járulékos - szerz désben alkalmazhatnak olyan eszközöket, melyek a teljesítést el segítik, és
a jogosult javára biztosítékot, fedezetet jelentenek. Ezeket az eszközöket (A szerz dés
meger sítésének milyen eszközeit ismeri a polgári jog?) összefoglalóan szerződést biztosító
mellékkötelezettségeknek nevezzük. A szerz dést biztosító mellékkötelezettségek a
szerz désszerű teljesítés elmaradásához, vagyis a szerz désszegéshez kapcsolódnak.
A régi Ptk. külön fejezetben szabályozta a szerz dést biztosító mellékkötelezettségeket. Az új
Ptk. már sem ezt a kifejezést nem használja, sem külön fejezetben nem rendelkezik róluk.
Ennek az a legf bb oka, hogy ezek a mellékkötelezettségek nem csak meger sítik a kötelezett
fizetési készségét, hanem a fizetési képességet és a fedezet körét is b vítik. Éppen ezért nem
kizárólag a szerz dés meger sítésér l szóló részben találhatunk biztosítékokat, hanem akár a
dologi részr l szóló könyvben is. A rendszertani besorolás részletezését mell zve a kérdésben
említett kulcsszavakat, fogalmakat részleteztem.
A szerz dés meger sítése foglaló, kötbér vagy jogvesztés kikötésével is történhet.
A foglaló66
A foglaló leggyakrabban az adásvételi szerz dések biztosítására szolgál, akkor, ha a kötelezett

nem tud azonnal teljesíteni, így a szerz dés megkötése és a teljesítés elválik egymástól.
A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a
kötelezettségvállalás meger sítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerz désb l
egyértelműen kitűnik. Tehát az átadott pénzösszeget a szerz désben egyértelműen foglalónak
kell min síteni, ennek hiányában vételárel legnek min sül, melynek mások a szabályai.
A foglaló szabályai
Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. (Ha az

autókereskedésben kinézek egy autót, ami megtetszik, de nincs nálam a vételár teljes összege,
akkor "lefoglalózhatom." Ha a foglaló adásakor kikötött határid n belül a teljes vételárat
megfizetem, akkor a vételár a foglaló összegével csökken, magyarul beszámít a vételárba.)
Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy
mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. (Ha az autókereskedésb l éjjel ellopják a kiválasztott
66
Ptk. 6:185. §
56
és "lefoglalózott" autót, akkor arról sem a keresked , sem én nem tehetek, azért a foglalóként
adott összeg visszajár.)
A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót

kétszeresen köteles visszatéríteni. (Ha az autókeresked elfogadja t lem a foglalót, de
valamiért nem várja meg, hogy visszamenjek a teljes vételárral és közben egy másik vev nek
eladja a "lefoglalózott" autót, akkor azt a pénzt, amelyet foglalóként adtam kétszeresen
köteles visszafizetni. Ha viszont foglalót adtam és a meghatározott id n belül nem viszem az
autókeresked nek a teljes vételárat, akkor a foglalót elveszítettem, pedig azt megtarthatja,
majd eladhatja az autót másnak.)
A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerz désszegés következményei alól nem
mentesít. A kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken. A túlzott mértékű
foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.
A kötbér67
A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát - kizárólag írásban - arra az esetre, ha olyan
okból, amelyért felel s, megszegi a szerz dést. A kötbér tehát egy önként vállalt
többletszankció, amely a szerz dés meger sítésére szolgál.
Az írásba foglalás indoka az, hogy a fél önként vállalt többletkötelezettségének terjedelme
utóbb ne lehessen vitás.68
A kötbérfizetés csak a szerz désszegés bekövetkeztével válik esedékessé. Mentesül a
kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerz désszegését kimenti.
A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett
szerz désszegéséb l kára származott-e. A pénztartozás késedelmes teljesítése esetére kikötött
kötbérre a késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni.
Kötbér és egyéb szerződésszegési igények: a teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér

érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése
nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól.
A jogosult a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthet szavatossági igényt. A
jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát. A jogosult a
szerz désszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem
érvényesítette.
A kötbér mérséklése: a túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság
mérsékelheti.
Kötbérigény kamata: kötbér után kamat kikötése semmis. Az esedékessé vált kötbér után a
kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni.
A jogvesztés kikötése69
A felek írásban köthetik ki, hogy a szerz désszegésért felel s fél elveszít valamely jogot,
amely t a szerz dés alapján egyébként megilletné. Ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan
sújtaná, a kötelezett kérelmére a bíróság a joghátrányt mérsékelheti.
67
Ptk. 6:186. § – 6:189. §
68
Vékás (2013) 455.
69
Ptk. 6: 190. §
57
A felel sség alóli kimentés lehet ségét a jogalkotó szándékosan nem szabályozza, ezzel
nyitva hagyva a lehet séget arra, hogy arról a felek szabadon rendelkezzenek.
Jogvesztés kikötésével járó hátrány lehet például a részletkedvezmény elvesztése

részletvételnél, egyösszegű teljesítés esetére kikötött vételár fizetési engedmény elvesztése,
vagy lízingszerz désnél a lízingdíj-részlet nemfizetése miatt a tartós határozott futamid
letelte el tt az azonnali hatályú felmondási jog gyakorlása stb.70
A garanciaszerződés71
A garancia alkalmazásával számtalan területen találkozhatunk: a teljesítési, a jóteljesítési és

az el legvisszafizetési garancia mellett a garancia alkalmazása gyakori a közbeszerzésben
(tendergarancia), a leányvállalatok tevékenységének anyavállalat általi biztosítása körében
vagy akár viszontbiztosítói garancia formájában a biztosítói kockázat szétporlasztása
érdekében.72
Korábban garanciát csak a bank vállalhatott. Ennek a korlátozásnak semmi indoka nincs, így
az új Ptk. egyértelművé teszi, hogy garanciát nem csak a bank vállalhat.
Garanciaszerződés: a garanciaszerz dés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garant r

olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén
köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. A szerz dést és a garanciavállaló nyilatkozatot írásba
kell foglalni.
A járulékosság hiánya: a garant r garanciavállaló nyilatkozat szerinti kötelezettsége

független attól a kötelezettségt l, amelyért garanciát vállalt, a garant r nem érvényesítheti
azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A
garanciavállaló nyilatkozatban foglalt, a biztosított kötelezettségre történ , általános jellegű
utalás nem érinti a garant r kötelezettségének a biztosított kötelezettségt l való
függetlenségét.
A lehívási jog személyhez kötöttsége: a jogosult nem ruházhatja át a garancia

érvényesítésének jogát a garant r hozzájárulása nélkül, de jogosult azt a személyt megjelölni,
akinek a garant r a fizetést teljesíteni köteles.
Jogutódlás a jogosult személyében: a garancia lehívásának joga átszáll a jogosult

jogutódjára.
A garantőr teljesítése: a garant r abban az esetben köteles fizetést teljesíteni a garancia

alapján, ha a jogosult írásban, és a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott
követelményeket pontosan betartva szólította fel a fizetésre. A garant r köteles késedelem
nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kéz
hezvételér l. A garant r érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyek t a jogosulttal
szemben saját személyében megilletik.
70
Vékás (2013) 455.
71
Ptk. 6:431. § - 6:438. §
72
Vékás (2013) 667.
58
A garant r késedelem nélkül köteles
a) a jogosultnak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtér l a kötelezettet értesíteni; vagy
b) a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról - annak indokát megjelölve - a
kötelezettet és a jogosultat értesíteni.
Nyilvánvalóan visszaélésszerű vagy rosszhiszemű fizetési felszólítás: ha a garant r

rendelkezésére álló információk alapján a jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy
rosszhiszeműen él a lehívás jogával, a garant r nem köteles fizetést teljesíteni, és a már
teljesített fizetést visszakövetelheti.
A jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen jár el különösen, ha

a) a garant rnek benyújtott okmányok bármelyike hamisított;
b) a kötelezett teljesítette azt a kötelezettséget, amelyért a garant r garanciát vállalt, vagy a
jogosultat a lehívásban meghatározott összeg egyéb okból nem illeti meg;
c) a jogosult szándékos magatartása akadályozta meg annak a kötelezettségnek a teljesítését,
amelyért a garant r garanciát vállalt; vagy
d) bírósági határozat állapította meg annak a kötelezettségnek az érvénytelenségét, amelyért a
garant r garanciát vállalt, kivéve, ha a garancia erre az esetre is szólt.
A határozatlan időre vállalt garancia felmondása: a garant r a határozatlan id re vállalt

garanciát három év elteltét követ en legalább három hónapos felmondási id vel
megszüntetheti.
Fogyasztó által vállalt garancia: ha a garant r fogyasztó, a garanciavállaló nyilatkozat

készfizet kezességként érvényes.
A zálogjog73
Zálogjoga alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (a

továbbiakban: zálogtárgy) más követeléseket megel z sorrendben kielégítést kereshet, ha a
biztosított követelés kötelezettje (a továbbiakban: személyes kötelezett) nem teljesít. A
kielégítési jogot - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - a zálogtárgyra az elzálogosítás
után szerzett jogok nem érintik.
A zálogjog létrejön, ha
a) a zálogjogosult és a zálogkötelezett megalapítja a zálogjogot; és
b) a zálogkötelezett rendelkezési joggal bír a zálogtárgy fölött.
Zálogjog megalapításához zálogszerz dés és erre tekintettel

a) a zálogjog megfelel nyilvántartásba való bejegyzése (jelzálogjog); vagy
b) a zálogtárgy birtokának a zálogjogosult részére történ átruházása (kézizálogjog)
szükséges.
A zálogszerz désben a zálogkötelezett és a zálogjogosult zálogjognak meghatározott

zálogtárgyon és – ha e törvény eltér en nem rendelkezik – meghatározott követelés
biztosítása céljából való alapításában állapodnak meg.
A zálogszerz dés alapján a zálogkötelezett köteles

73
Ptk. 5:86. § – 5:96. §
59
a) kézizálogjog esetén a zálogjogosult részére átruházni a zálogtárgy birtokát vagy az a feletti
hatalmat;
b) jelzálogjog esetén megadni a zálogjog bejegyzéséhez szükséges hozzájárulást; illetve
c) a zálogjogosult választása szerint, az elzálogosított követelés kötelezettjét írásban értesíteni
a zálogjog megalapításáról, vagy az err l szóló nyilatkozatot a zálogjogosult részére kiadni.
A zálogszerz dés létrejöttéhez a zálogtárgy és a biztosított követelés meghatározása
szükséges. A zálogtárgy fajta és mennyiség szerint vagy más, a zálogtárgy azonosítására
alkalmas körülírással is meghatározható. A meghatározás magában foglalhat olyan
vagyontárgyat is, amely még nem létezik, vagy amely felett a zálogkötelezettet nem illeti meg
a rendelkezési jog.
A zálogjoggal biztosított követelést annak azonosítására alkalmas módon - az alapul fekv
egy vagy több jogviszonyra utalással és az összeg meghatározásával vagy a biztosított
követelés azonosítására alkalmas más hasonló módon - kell meghatározni. A meghatározás
magában foglalhat olyan követelést is, amely még nem jött létre.
A zálogszerz dést írásba kell foglalni. Kézizálogjog esetén a zálogszerz dést pótolhatja a
zálogjogosult által kiállított értékpapír, amely a zálogjogosulttal szemben feljogosítja az okirat
birtokosát arra, hogy az értékpapírban meghatározott összeg ellenében, az értékpapírban
meghatározott id tartamon belül megkapja a zálogtárgyat.
Törvényes zálogjog: a zálogszerz dést pótolja a jogszabály olyan rendelkezése, amely

alapján valamely követelés jogosultját zálogjog illet meg.
A jelzálogjog bejegyzése: a jelzálogjogot ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba; ingó

dolog, valamint jog és követelés esetén a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni.
A birtokátruházás kézizálogjog esetén: a birtokátruházást pótolja, ha a dolgot a

zálogjogosult és a zálogkötelezett közös birtokban tartja, vagy részükre harmadik személy
mint zálogtartó rzi.
A zálogjog megszűnik, ha
a) a zálogjogosult lemond a zálogjogáról és a zálogtárgyat visszaadja a zálogkötelezettnek
vagy ha a jelzálogjogot törlik a megfelel nyilvántartásból;
b) a zálogjog tárgyául szolgáló dolog elpusztul, a zálogjog tárgyául szolgáló követelés vagy
jog megszűnik anélkül, hogy más vagyontárgy lépne a helyébe;
c) a kézizálogjog jogosultja elveszíti a zálogtárgy birtokát, kivéve, ha késedelem nélkül
birtokvédelmi eljárást vagy birtokpert indított;
d) a zálogjoggal biztosított követelés, illetve minden olyan jogviszony, amely alapján a
jöv ben zálogjoggal biztosított követelés keletkezhet, megszűnik;
e) a zálogjoggal biztosított követelés elévül;
f) a zálogjogosult a kielégítési jogát gyakorolva a zálogtárgyat értékesíti vagy a zálogtárgy
tulajdonjogát megszerzi.
A kezesség74
Kezességi szerz déssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a

kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.
74
Ptk. 6:416. § – 6:430. §
60
Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jöv beli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy
meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhet értékkel rendelkez egyéb
kötelezettség biztosítására vállalható. A szerz dést írásba kell foglalni.
A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. A

kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt, kiterjed
azonban a kötelezett szerz désszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után
esedékessé váló mellékkövetelésekre is. A kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját
és a kötelezett ellenköveteléseit, és érvényesítheti az t saját személyében megillet
kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal
szemben. A kezesség elvállalása után a kezessel szemben nem hatályos a kötelezettnek a
kifogásról lemondó jognyilatkozata. Bírósági eljárásban nem érvényesíthet követelés
kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni.
Egyszerű vagy sortartó kezesség (a sortartás kifogása): A kezesség f szabály szerint,

illetve ellentétes kikötés hiányában egyszerű (sortartásos) kezesség. Ilyenkor a kezes
mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezett l és az olyan
kezesekt l, akik t megel z en, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, ésszerű id n
belül behajtható.
A Ptk. annak bizonyítását várja el a jogosulttól, hogy a követelést megkísérelte behajtani, de

az ésszerű id n belül nem vezetett eredményre. A felek eltérhetnek a sortartás f szabályától
és a kezest megfoszthatják azon jogától, hogy sortartási kifogással élhessen.75
Készfizető kezesség:
A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha
a) a követelés kötelezett l való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási
helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen
megnehezült;
Indoka: a távolság, az eljárás és a végrehajtás költségei, az esetleges ügyvédi költségek, a

meghozott ítélet vagy választottbírósági ítélet végrehajthatósága stb. alapján vizsgálandó,
hogy az adott eset körülményei alapján a kezesség készfizet kezességgé alakult-e át.76
b) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a

kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy
Indoka: a rendelkezés céljából adódóan az nyilvánvalóan csak akkor alakítja át készfizet vé

az egyszerű kezességet, ha a sikertelen végrehajtás és a kezessel szembeni igényérvényesítés
között eltelt id alatt nem várható, hogy a kötelezett teljesít képességében változás álljon
be.77
c) a kötelezett cs deljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult.
A szabály indoka: a kezesség céljával lenne ellentétes az a szabályozás, amely cs deljárás

vagy felszámolási eljárás esetén nem tenné lehet vé a kezessel szembeni igényérvényesítést,
75
Vékás (2013) 660.
76
Vékás (2013) 661.
77
Vékás (2013) 661.
61
hiszen a kezesség célja éppen az, hogy a kezes bevonásával nyújtson biztosítékot a jogosult
javára arra az esetre, ha a kötelezett nem teljesítene.78
Kártalanító kezesség: ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezett l be nem hajtható

részéért vállalt felel sséget, a jogosult akkor követelheti a kezest l a biztosított követelés
kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés
nem nyert kielégítést.
Kártalanító kezesség esetén a kezes nem csupán kifogásként érvényesítheti a sortartás
kedvezményét, hanem a f adós elleni sikertelen végrehajtás el feltétele annak, hogy a
jogosult a kezest l a követelés kielégítését követelje. A jogosultnak a kezes számára igazolnia
kell, hogy a végrehajtást lefolytatta, és el kell számolnia annak eredményével.79
Több kezes: ha ugyanazért a kötelezettségért többen vállalnak kezességet, a kezesek

egyetemlegesen állnak helyt a jogosulttal szemben. Ha több kezes egymásra tekintet nélkül
vállal kezességet, egymás közötti viszonyukban a kötelezettség abban a sorrendben terheli
ket, amilyen sorrendben elvállalták a kezességet. Az a kezes, aki a jogosulttal szemben a
sortartás kifogásával élhetett, e kifogással a jogosult követelését kielégít kezessel szemben is
élhet. Ha a kezesek egymásra tekintettel vállalnak kezességet, egymás közötti viszonyukban
kockázatvállalásuk arányában kötelesek helytállni.
78
Vékás (2013) 661.
79
Vékás (2013) 662.
62
11.A. KÉRDÉS
Mikor van helye közigazgatási végrehajtási eljárásnak? Mely esetekben tekinthető a

közigazgatási hatóság döntése végrehajthatónak? Soroljon fel három esetet a
fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható döntések közül! Milyen összefüggés van a
jogerő és a végrehajthatóság között? Hogyan történik a végrehajtás elrendelése?
Alkérdések: közigazgatási végrehajtási eljárás fogalma, a közigazgatási végrehajtás
előfeltételei, összefüggés a véglegesség és a végrehajthatóság között, közigazgatási végrehajtás
elrendelése.
Közigazgatási végrehajtási eljárás fogalma, elrendelése
A végrehajtás egy olyan szakasza a közigazgatási eljárásnak, amely elkülönült, sajátos és nem
szükségképpeni. Ez azt jelenti, hogy a végrehajtás lehet ségét a jogszabály biztosítja, de ez
nem jelenti azt, hogy azzal élni is kellene. Az Ákr. a Ket.-hez képest jelent s egyszerűsítést
végez el a végrehajtható döntések meghatározásakor, a részletes szabályozás helyett a Vht.
alkalmazását er síti, amikor úgy fogalmaz: az Ákr. rendelkezéseit a végrehajtási eljárásban a
benne foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Eltér rendelkezése hiányában a Vht.-t kell
alkalmazni.
Végrehajtás (Mikor van helye közigazgatási végrehajtási eljárásnak?): ha a kötelezett a

hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. Abban az
esetben, ha a kötelezésnek nem tesz eleget, de jogorvoslattal él, abban az esetben a
jogorvoslatnak a végrehajtásra halasztó hatálya van akkor, ha az nem azonnali végrehajtható.
A végrehajtás elrendelése (Hogyan történik a végrehajtás elrendelése?): a végrehajtást – ha

törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a döntést hozó hatóság, másodfokú
döntés esetén pedig az els fokú hatóság rendeli el. A hatóság a végrehajtást hivatalból vagy a
jogosult kérelmére rendeli el. A hatóság a döntés végrehajthatóságától, illetve a végrehajtás
elrendelésére irányuló kérelem beérkezését l számított öt napon belül elrendeli a
végrehajtást, és a döntést közli a végrehajtást foganatosító szervvel is.
A végrehajtás foganatosítása: a végrehajtást – ha törvény, kormányrendelet vagy

önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik – az
állami adóhatóság foganatosítja. A végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtásra önálló
bírósági végrehajtóval szerz dést köthet, a végrehajtás során azonban csak a végrehajtást
elrendel hatóság jogosult végzést hozni.
Fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható döntések (Azonnali végrehajthatóság)
A fellebbezésre tekintet nélküli szabályozás elnevezése és alkalmazása a Ket.-ben volt, az

Ákr.-ben a szabályozás ilyen elnevezéssel már nem szerepel. Az Ákr. ezeket a döntéseket
azonnali végrehajthatónak nevezi, ami lényegében megegyezik azzal, hogy fellebbezésre való
tekintet nélkül a döntést végre kell hajtani. Olyan kiemelt jelent ségű esetekben kerülhet erre
sor, ha a fellebbezéssel járó id veszteség lényeges jogot, vagy jogos érdeket sértene, mert az
ahhoz kapcsolódó (jog)hatások azonnal beállnak. Így nincs arra id , hogy a fellebbezés
eredményét megvárják. az életveszélyt el kell hárítani, a fenyeget veszélyhelyzetet meg kell
el zni, enni kell adni a gondozottnak, stb., ezért a döntés azonnal végre kell hajtani.
63
Fontos hangsúlyozni, hogy ezekben az esetekben a fellebbezés joga nem sérül. Fellebbezni
ugyanúgy lehet a döntés ellen (ha annak feltételei fennállnak), valamint a végrehajtás ellen is.
Az Ákr. felsorolja azokat az eseteket, amikor a hatóság a döntést azonnal végrehajthatónak

nyilvánítja (a vizsgán ebb l kell majd hármat felsorolni):
a) ha életveszéllyel, súlyos kárral vagy a személyiségi jogok jelent s sérelmével fenyeget
helyzet megel zése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges,
b) nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy közbiztonsági érdekb l, illetve a közérdek védelme
miatt szükséges,
c) ha a döntés valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik, vagy
d) ha a hatósági nyilvántartásba történ haladéktalan bejegyzést törvény írja el .
A felsoroltakon túl nem zárható ki az sem, hogy egy konkrét területet szabályozó ágazati
szabály egyéb konkrét esetekben is elrendelje az azonnali végrehajthatóságot.
A közigazgatási végrehajtás előfeltételei - a véglegessé vált döntés80
Az Ákr. törvény hatálybalépése el tt kiadott joger s81 hatósági döntéseket e törvény

alkalmazásában véglegessé vált döntésnek kell tekinteni. Az Ákr. alkalmazásában, ahol
jogszabály közigazgatási hatóság joger s döntését említi, azon a hatóság végleges döntését
kell érteni.
Véglegessé vált döntés: a hatóság döntése végleges, ha azt a hatóság már – az e törvényben
meghatározott kivételekkel – nem változtathatja meg. A véglegesség a döntés közlésével áll
be.
Véglegessé válik a döntés, ha az adott ügytípusban törvény megengedi a fellebbezést, a

hatóság döntése véglegessé válik, ha
a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határid letelt,
b) a fellebbezésr l lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták, vagy
c) a másodfokú hatóság az els fokú hatóság döntését helybenhagyta, a másodfokú döntés
közlésével.
A fellebbezésr l lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén véglegessé válik a döntés

a) az els fokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés
közlése el tt lemondott a fellebbezésr l, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél,
b) az utolsóként kézhez kapott lemondás vagy visszavonás hatósághoz való megérkezésének
napján, ha a fellebbezési határid tartama alatt valamennyi fellebbezésre jogosult lemond a
fellebbezésr l vagy visszavonja fellebbezését.
A fellebbezési eljárás megszüntetése esetén a hatóság fellebbezéssel támadható els fokú

döntése a fellebbezési eljárás megszüntetésér l szóló végzés véglegessé válásának napján
válik véglegessé.
80
Ákr. 82. §
81
A joger azt fejezi ki, hogy a határozat a továbbiakban nem vitatható, megváltoztatására rendes jogorvoslat
útján (fellebbezés) nincs mód, tehát a benne foglalt jogok gyakorlására az ügyfél jogosulttá válik, a
kötelezettségeket pedig teljesítenie kell.
64
Az els fokú döntés fellebbezéssel nem érintett rendelkezései meghatározottak szerint
véglegessé válnak, ha
a) csak az eljárás egyéb résztvev je fellebbezett a döntés rá vonatkozó rendelkezése ellen,
vagy
b) kizárólag a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéb l
adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott
rendelkezésekre.
Összefüggés a véglegesség és a végrehajthatóság között
Ha a hatóság már nem változtathatja meg a döntését, akkor az ilyen végleges döntést közli az
ügyféllel. A véglegesség a döntés közlésével áll be, tehát akkor, amikor a kézbesítés
megtörtént, amikor az ügyfél átveszi az err l szóló iratot.
A végleges döntésben szerepl kötelezettség teljesítésére a hatóság az ügyfélnek határid t
határoz meg.
Ennek az id nek az elteltével, ha az ügyfél a kötelezettségének nem tett eleget, akkor a
hatóság végrehajtást rendel, vagy rendelhet el.
A végrehajtás lépésekben
1. lépés 2. lépés 3. lépés 4. lépés
A végleges döntés A végleges döntést Az ügyfél határid n A hatóság

meghozatala és az ügyfél átveszi. belül nem teljesíti a tudomására jut az
döntésben önkéntes teljesítés
közlése.
meghatározottakat. elmaradása és
Itt áll be a elrendeli a
véglegesség. (Nincs halasztó végrehajtást.
hatályú jogorvoslat,
vagy nem élt vele.)
65
12.A. KÉRDÉS
Milyen szakaszokra tagolódik a közigazgatási hatósági eljárás, és e szakaszokon belül

milyen cselekményekre kerül(het) sor? Mutassa be a közigazgatási hatósági eljárás
megindításának szabályait! Soroljon fel három-három esetet a kérelem visszautasítását és a
közigazgatási eljárás megszüntetését illetően! Mely esetekben kötelező és mely esetekben
lehetséges a közigazgatási eljárást felfüggeszteni?
Alkérdések: közigazgatási eljárás három fő szakasza és a kapcsolódó cselekmények,
közigazgatási eljárás megindításának módja, három példa a kérelem visszautasítására és a
közigazgatási eljárás megszüntetésére vonatkozóan, a közigazgatási eljárás felfüggesztésének
kötelező és lehetséges esetei.
Közigazgatási eljárás három fő szakasza és a kapcsolódó cselekmények
A közigazgatási eljárásnak három szakasza van:

1. Els fokú eljárás (alapeljárás)
2. Jogorvoslati eljárás (másodfokú eljárás)
3. Végrehajtási eljárás
Az elsőfokú eljárás az eljárás megindítását, a tényállás tisztázását és a döntéshozatalt foglalja

magában, az ide kapcsolódó különböz eljárási cselekményekkel együtt (pl. az eljárás
megszüntetése, felfüggesztése).
A jogorvoslati eljárás többnyire az els fokú eljárást követi, az els fokú hatósági döntés ellen
irányul, és a sérelem kiküszöbölését célozza: az ügyfél kérelme alapján, vagy hivatalból
induló jogorvoslatok.
A közigazgatási végrehajtás a hatósági eljárás azon szakasza, amelyben a döntésben

megállapított, és az ügyfél által nem teljesített kötelezettség ügyfél általi megvalósításának
kikényszerítéséről a hatóság gondoskodik.
A közigazgatási eljárás megindításának módja
A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg.
Kérelemre induló eljárás82
A kérelemre induló eljárás jellemz je, hogy addig nem indul eljárás, ameddig az ügyfél nem
kezdeményezi annak megindítását. Tipikusan ilyen az engedélyezési eljárás, amikor az ügyfél
kéri a hatóságtól, hogy egy tevékenység végzésére engedélyt kaphasson.
A kérelem automatikus döntéshozatali eljárásban, sommás vagy teljes eljárásban bírálható el.
Törvény egyes ügyekben kizárhatja a sommás eljárás alkalmazását.
Automatikus döntéshozatalnak van helye, ha

a) azt törvény vagy kormányrendelet megengedi,
b) a hatóság részére a kérelem benyújtásakor minden adat rendelkezésére áll,
82
Ákr. III. fejezet
66
c) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, és
d) nincs ellenérdekű ügyfél.
Sommás eljárásnak van helye, ha

a) a hiánytalanul el terjesztett kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló
adatok alapján a tényállás tisztázott és
b) nincs ellenérdekű ügyfél.
Ha sommás eljárásban az ügyfél erre irányuló felhívás nélkül terjeszt el új bizonyítékot,

vagy tesz bizonyítási indítványt, ezt a hatóság az ügy teljes eljárásban való lefolytatása iránti
kérelemnek tekinti, és a kérelmet teljes eljárásban bírálja el.
Ha az automatikus döntéshozatali eljárásban és a sommás eljárásban hozott döntéssel
szemben fellebbezésnek nincs helye, a döntés közlését követ öt napon belül az ügyfél
kérheti, hogy a hatóság a kérelmét ismételten, teljes eljárásban bírálja el.
Függő hatályú döntés: a hatóság a kérelemre induló eljárás megindításától számított nyolc
napon belül függ hatályú döntést hoz. A függ hatályú döntésben a hatóság rendelkezik
arról, hogy
a) az eljárás lefolytatásáért fizetend illetéknek vagy az illetékekr l szóló törvény szerinti
közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételért
fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak (a továbbiakban: díj) megfelel összeget, ennek
hiányában tízezer forintot a hatóság köteles a kérelmez ügyfél részére megfizetni,
b) a kérelmez ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól,
c) a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti.
Ezen döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha az ügyintézési határid elteltével a
hatóság a hatósági ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg. A
felfüggesztést elrendel vagy szünetelést megállapító döntést megel z en hozott függ
hatályú döntéshez joghatás nem kapcsolódik.
A kapcsolódó eljárás: ha a hatóság döntése valamely más hatósági eljárásban meghozható

döntésnek feltétele, a hatóság tájékoztatja az ügyfelet, hogy a kapcsolódó eljárásban eljáró
hatósághoz benyújtandó kérelmet nála is el terjesztheti.
A hivatalbóli eljárás83
A hivatalbóli eljárás annyiban tér el a kérelemre induló eljárástól, hogy a megindításának nem
feltétele az ügyfél kérelme. A közigazgatás működése megkívánja, hogy meghatározott
esetekben a hatóság akkor is eljárást indítson, ha annak nincs kérelmez je, tehát olyan
személy, aki a hatóságot döntéshozatalra kérné fel. A hivatali eljárások egyik alaptípusa a
hatósági felügyelet. Minden hatóság számára biztosítva van, hogy biztosítsa a jogszabályok
érvényesülésének ellen rzését, a jogellenes állapot, magatartás hatóságok általi
megszüntetését, a jogszabálysértések megel zését. Jogsértés tapasztalása esetén azonban nem
lehet közvetlen végrehajtással beavatkozni, hiszen nincs végrehajtható döntés. Ilyenkor a
hatóság hivatalbóli eljárást indít és az eljárást lezáró végleges döntést tudja végrehajtani, ha az
önkéntes teljesítés elmarad.
83
Ákr. VII. fejezet
67
A hivatalbóli eljárás megindításának kötelez eseteit a törvény felsorolja. A hatóság az
illetékességi területén hivatalból megindítja az eljárást, ha
a) az eljárás megindítására okot adó körülmény jut a tudomására,
b) erre bíróság kötelezte,
c) erre felügyeleti szerve utasította,
d) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyeget helyzetr l szerez tudomást, vagy
e) ezt egyébként jogszabály el írja.
A hivatalból indított eljárás szabályait kell alkalmazni azon eljárásokra, amelyekben a hatóság
az ügyfél kérelmére induló eljárást hivatalból folytatja.
A kérelem visszautasítása84
Az Ákr. alapelvei közt szerepel85, hogy a hatóságnak minden esetben jogszerűen kell eljárnia.
Ez igaz akkor is, ha az eljárás nem hivatalból, hanem az ügyfél kérelmére indult. Ehhez
viszont elengedhetetlen feltétel az, hogy az eljárás megindítására és a döntés meghozatalára
vonatkozó kérelem megfeleljen az elvártaknak, ne legyen olyan akadály, amely miatt a
hatóságnak azt vissza kelljen utasítania. A hatósághoz érkezett kérelem hatására a hatóságnak
eljárási kötelezettsége keletkezik, így fontos az, hogy az érdemi döntés meghozatalához
szükséges eljárásban ne legyenek akadályok.
Az Ákr. a visszautasítás esetében két esetet különböztet meg. Az egyik esetben a kérelem
visszautasítása kötelez . A másik esetben pedig a hatóság mérlegelésére van bízva, hogy
visszautasítja-e a kérelmet.
A tételkérdés úgy szól, hogy "Soroljon fel három-három esetet a kérelem visszautasítását
és a közigazgatási eljárás megszüntetését illetően!" Ez a kérdés a Ket. esetében helytálló
volt, azonban az Ákr. esetében azért nem az, mert a kérelem kötelez visszautasításának
mindössze két esete szerepel a törvényben.
Kötelező a kérelem visszautasítása, ha

a) az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, és e törvény
ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz, vagy
b) az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelmet a bíróság vagy a hatóság érdemben
már elbírálta, és a kérelem tartalma, valamint az irányadó jogi szabályozás nem változott.
Mérlegelésen alapuló visszautasítás: a formakényszer megszegése miatt a kérelmet nem

kötelez visszautasítani, az a hatóság mérlegelését l függ, így ez csak lehet ség, melyet az
Ákr. alapelveivel összhangban kell a gyakorlatban alkalmazni.
A hatóság a kérelmet visszautasíthatja, ha azt nem az el írt formában terjesztették el . Ha a
kérelmez a kérelmét öt napon belül az el írt formában ismételten el terjeszti, a hatóság az
eljárást teljes eljárásban folytatja le, azzal, hogy a kérelmet az eredeti benyújtáskor
el terjesztettnek kell tekinteni, de az ügyintézési határid t az ismételt benyújtást követ
naptól kell számítani. Ha az ügyfél ismételten el terjeszti kérelmét, és a jogszabály határid t
vagy határnapot állapít meg, a kérelem el terjesztése szempontjából a határid és a határnap
megtartottnak tekintend .
Az ismételt benyújtás a visszautasító döntés elleni jogorvoslatról való lemondásnak, illetve

visszavonásának min sül.
84
Ákr. 46. §
85
Ákr. 2. §
68
Az eljárás megszüntetése86
A hatóság kötelessége, hogy a hozzá beérkezett kérelem alapján eljárjon. Vannak olyan
esetek, amikor a hatóság az eljárással nem jut el az érdemi döntés meghozataláig, mert
valamilyen akadályról szerez tudomást, vagy az eljárási kötelezettsége megszűnik. Ilyenkor a
hatóság végzést hoz, amelyben rendelkezik az eljárás megszüntetésér l.
Az Ákr. felsorolja azokat az eseteket, amikor az eljárást meg kell szüntetni. A hatóság az
eljárást megszünteti, ha
a) a kérelem visszautasításának lett volna helye, annak oka azonban az eljárás megindítását
követ en jutott a hatóság tudomására,
b) a kérelmez ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, és ennek hiányában a kérelem
nem bírálható el, és az eljárást hivatalból nem folytatja,
c) az eljárás okafogyottá vált,
d) az ügyfél nem tesz eleget eljárási költség el legezési kötelezettségének,
e) az eljárás kérelemre indult, és valamennyi kérelmez ügyfél kérelmét visszavonta, illetve
ahhoz az ellenérdekű ügyfelek hozzájárultak, és az eljárás hivatalból nem folytatható,
f) a hatóság megállapítja, hogy az ügyben más hatóság már eljárt, vagy más hatóság
kijelölésére került sor (ez esetben a hatóság szükség esetén a döntést visszavonja, és erről
szóló döntését a korábban eljárt vagy kijelölt hatósággal is közli), vagy
g) az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés el zetes elbírálásától függ (a továbbiakban:
el kérdés), amely bíróság vagy más szerv hatáskörébe tartozik, és az ügyfél a hatóságnak az
eljárás megindítására vonatkozó felhívásának nem tesz eleget.
Az eljárás felfüggesztése87
A hatóság a folyamatban lév eljárást akkor függeszti fel, ha valamilyen más szerv döntését l
függ az el kérdés megválaszolása, amely nélkül érdemi döntést nem lehet hozni. Ennek a
beszerzése értelemszerűen id be telik, addig viszont indokolatlan lenne az ügyintézési
határid t hagyni, hogy szakadatlanul teljen. A felfüggesztésr l a hatóság végzésben dönt,
majd az eldöntött el kérdés birtokában folytatja az eljárást.
Kötelező a hatóságnak felfüggesztenie az eljárást, ha

a) az el kérdés bíróság hatáskörébe tartozik, vagy
b) az ügyben külföldi szervet kell megkeresni.
Lehetséges az eljárás felfüggesztése: törvény lehet vé teheti az eljárás felfüggesztését, ha az

el kérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel
szorosan összefügg más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthet el.
86
Ákr. 47. §
87
Ákr. 48. §
69
13.A. KÉRDÉS
Hogyan szűnik meg a szerződés a polgári jog szabályai szerint? Melyek az elévülés
alapvető szabályai? Foglalja össze az engedményezés, a tartozásátvállalás és a szerződés-
átruházás88 szabályait!
Alkérdések: szerződés megszűnésének esetei a polgári jogban, elévülés (ideje, esedékesség,
nyugvás, megszakadás), engedményezés, tartozásátvállalás, szerződés-átruházás szabályai.
Szerződés megszűnésének esetei a polgári jogban
A szerz dés megszűnhet teljesítéssel és teljesítés nélkül is. Teljesítés nélkül megszűnhet vagy
a felek akaratából – amely lehet egyoldalú (felmondás, elállás), vagy kölcsönös
(megszüntetés, felbontás) –, vagy a felek akaratán kívüli okokból.
A szerződés megszűnhet
Teljesítéssel Teljesítés nélkül
A felek akaratából A felek akaratán kívüli okból
- egyoldalú nyilatkozattal - halál

- kétoldalú nyilatkozattal - lehetetlenülés
- A jogosult és kötelezett - közhatalmi aktus hatására
személye ugyanaz lesz
A szerződés megszűnése teljesítéssel
A szerz dés f célja, hogy a felek a szerz désben megjelölt szolgáltatásokhoz hozzájussanak,
vagyis a szerz dést teljesítsék. A szerz dés megszűnésének legideálisabb esete az, amikor a
felek teljesítik a szerz désben foglaltakat. Ez azt jelenti, hogy a szerz dést a tartalmának
megfelel en kell teljesíteni. A teljesítés ideje meghatározható határnap vagy határid
tűzésével. Határnap tűzése esetén a szerz dést ezen a napon kell teljesíteni. Határid
megjelölése esetén a szolgáltatás a meghatározott id tartamon belül bármikor teljesíthet ,
kivéve, ha az eset körülményeib l az következik, hogy a jogosult választhatja meg a teljesítés
id pontját. Ha a szerz dés rendeltetéséb l a teljesítési id megállapítható, a szolgáltatást
ebben az id pontban kell teljesíteni.
Szerz désszerű a teljesítés, ha megfelel a törvényi és a szerz dési kellékeknek. A nem
szerz désszerű teljesítés is teljesítésnek min sül, de szerz désszegést valósít meg.
88
A szerz désátruházás a Ptk.-ban egy szó. Szabály: a jelöletlen birtokos jelz i összetételt mindig egybeírjuk.
70
A szerződés megszűntetése teljesítés nélkül – a felek akaratából
A szerz dési köt er elve f szabályként kizárja, hogy a felek valamelyike - jogszabály vagy a
szerz dés rendelkezése hiányában - egyoldalúan megszüntesse a szerz dést. Arra azonban
lehet ség nyílik, hogy a felek a szerz dést közös megegyezéssel a jöv re nézve
megszüntessék vagy visszamen leges hatállyal felbontsák.89
Felmondás
A felmondás olyan egyoldalú nyilatkozat, mellyel az egyik fél a jöv re nézve szünteti meg a
szerz dést. A felmondás hatálya azonos a megszüntet szerz déssel, a felmondásig esedékes
szolgáltatásokat pedig teljesíteni kell. Felmondással a felek a határozatlan id re kötött tartós
jogviszonyokat szüntetik meg. A felmondás alapulhat a felek megállapodásán és
jogszabályon, szólhat azonnalra (rendkívüli felmondás) vagy meghatározott id re (rendes
felmondás).
Rendes felmondás esetén meghatározott felmondási id van, mely alatt a szerz dés
hatályában még fennmarad. A felmondási id t vagy jogszabály, vagy a felek határozzák meg.
A megszüntetés indoklás nélküli módja (határozatlan idejű szerz déseknél).
Rendkívüli felmondásnál a szerz dés a felmondás id pontjában szűnik meg. A fél súlyos
szerz désszegése esetén a másik felet mind a határozott, mind a határozatlan idejű
szerz déseknél megilleti a rendkívüli felmondás joga. Indokolni kell, és általában azonnalra
szól éppen ezért szankciós jellegű.
Elállás
Az elállás a másik félhez címzett egyoldalú nyilatkozat, mely a szerz dést visszaható hatállyal
számolja fel. Ilyenkor lehet ség szerint a szerz dés kötés el tti állapotot kell helyreállítani.
Alapulhat jogszabályon és szerz désen, mindig azonnali hatályú. A rendes elállást nem kell, a
rendkívüli elállást indokolni kell. Az elállás jogát a felek bánatpénz fizetése ellenében is
kiköthetik (jogszerű elállás ára). A bánatpénz lényegében az elállásért járó kártalanítás. A
bíróság mérsékelheti a túlzott mértékű bánatpénzt.
Azok a szerz dések, melyek természetüknél fogva nem bonthatók fel ott elállás nem
lehetséges. Az ilyen típusú szerz dések felmondással szüntethet ek meg, egyoldalú
nyilatkozattal. Nem gyakorolhatja a szerz désen alapuló elállási jogot az a fél, aki a már
megkapott szolgáltatást nem, vagy csak tetemesen csökkent értékben tudja visszaszolgáltatni.
Az objektív elállás intézménye a vállalkozási szerz dés körében jelenik meg és a megrendel
számára biztosítja a jogot a teljesítésig való indoklás nélküli elállásra. Nem el feltétele a
másik fél szerz désszeg magatartása sem.
A szankciós elállás a felet a másik fél súlyos szerz désszegése miatt illeti meg, f ként, ha
érdekmúlás is van.
Az ingyenes, bizalmi viszonyon alapuló, ill. el szerz déseknél a körülmények változása
esetén jöhet számításba az elállás.
89
Vékás (2013) 478.
71
A szerződés megszüntetése a felek megállapodásával (kölcsönös megszüntetés)
A felek közös megegyezéssel a szerz dést a jöv re nézve megszüntethetik vagy a szerz dés
megkötésének id pontjára visszamen hatállyal felbonthatják.
A szerződés megszüntetése azt jelenti, hogy a szerz dés a jöv re nézve szűnik meg, és a
felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés el tt már nyújtott szolgáltatás
pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, amennyiben pedig a már teljesített pénzbeli
szolgáltatásnak megfelel ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli
szolgáltatás visszajár, és kötelesek egymással a megszűnés el tt már teljesített
szolgáltatásokkal elszámolni.
A szerződés felbontása esetében a szerz dés a megkötése id pontjára visszamen hatállyal

szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. Ez azt jelenti, hogy a felbontás
eredményeként a felek között olyan helyzet alakul ki, mintha meg sem kötötték volna a
felbontott szerz dést. Az eredeti állapot visszaállításának lehetetlensége miatt egyes
szerz dések felbontása fogalmilag kizárt, ha a teljesítés már megkezd dött: például a
használatra jogosító szerz dések (pl. bérlet), a letét, a tartási és életjáradéki szerz dés, a
megbízási szerz dés felbontása. Ezek a szerz dések csak a jöv re nézve szüntethet k meg.
A jogosult és kötelezett személye ugyanaz
Tekintettel arra, hogy a szerz dés legalább két egymástól független, autonóm személy közt
jöhet létre, megszűnik a szerz dés, ha a követelés és a tartozás egy kézben egyesül, tehát a
jogosult személye azonos lesz a kötelezett személyével.
A szerződés megszűntetése teljesítés nélkül – a felek akaratán kívül
El fordulnak olyan esetek, amikor a szerz dés nem kerül teljesítésre, de nem a szerz d felek
akaratából, magatartásuk, vagy eljárásuk miatt, hanem egyéb, általában el re nem látható
küls körülmény beavatkozásának hatására.
A közhatalmi aktus szerződést megszüntető hatása
A Ptk. a szerz déskötési kötelezettség körében bizonyos körülmények fennállása esetén

lehet séget biztosít a feleknek arra, hogy bármelyikük kérje a bíróságtól, hogy a már
megkötött szerz désüket szüntesse meg.
Megszűnhet a szerz dés közigazgatási határozat alapján, például egy lakásbérleti szerz dés az
ingatlan kisajátításával megszűnik.
A jogszabályon alapuló megszűnés tipikus esete, amikor határozatlan id re kötött szerz dést
az egyik fél azért nem tudja teljesíteni, mert a jogszabály hatályba lépését követ en erre nem
lesz lehet sége: például nem nyer pályázatot, elvész az engedélye, koncesszió körébe kerül
tevékenységnél nem lesz a tevékenységvégzésére jogosult.
72
A halál szerződést megszüntető hatása
Tekintettel arra, hogy a szerz dés legalább két egymástól független, autonóm személy közt
jöhet létre, megszűnik a kizárólag személyesen teljesíthet szolgáltatásra irányuló szerz dés,
ha az egyik szerz d fél meghal. A halállal a természetes személy elveszíti a jogképességét,
így szerz d fél sem lehet.
A lehetetlenülés szerződést megszüntető hatása
Lehetetlenülés alatt a teljesítés lehetetlenné válását értjük, amelyr l akkor van szó, ha a
teljesítés véglegesen a szerz déskötést követ en hiúsul meg. Lehetetlenülés tehát az, ha a
szerz dés a megkötése után bekövetkezett valamely okból a szolgáltatás nem teljesíthet .
Fizikai lehetetlenülés: valamilyen fizikailag is megjelen akadály miatt nem lehetséges a

vállalt teljesítés, például a szolgáltatás tárgya elpusztul, megsemmisül, vagy egyéb okból
hozzáférhetetlenné válik.
Gazdasági lehetetlenülés: akkor beszélhetünk err l, ha valamilyen jelent s, korábban el re

nem látható érdek miatt lehetetlen a teljesítés. Rendkívüli gazdasági körülmény miatt állhat be
(pl. a szerz dés megkötése után a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értéke között nagyon
jelent s eltolódás következik be).
Jogi lehetetlenülés: ha a szerz dés megkötése és teljesítése között új jogszabály, hatósági

határozat, jogi körülmény jelenik meg, amely miatt a teljesítés nem lehetséges pl. a
szolgáltatás tárgyát forgalomképtelenné nyilvánítják. Bekövetkezhet közigazgatási határozat
alapján is (pl. ingatlanra elrendelt bontás lehetetleníti a bérleti szerz dést).
Érdekbeli lehetetlenülés: ha a szerz déshez fűz d érdekek változnak meg úgy a

szerz déskötés után, hogy méltánytalan lenne, vagy aránytalan nehézségbe ütközne a
szerz dés teljesítése, és ezt a kötelezett l nem lehet elvárni.
Az elévülés szabályai90
Jogosultság gyakorlására és követelés érvényesítésére jogszabályban el írt határid eltelte

jogvesztéssel akkor jár, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli. Ha a határid nem
jogveszt , arra az elévülés szabályait kell alkalmazni. Ha a határid nem jogveszt , arra az
elévülés szabályait kell alkalmazni.
Az elévülés az idő múlásához kötött kedvezmény. Ha a Ptk. eltér en nem rendelkezik, a

követelések öt év alatt évülnek el.
A villamosenergia-keresked és felhasználó közötti villamosenergia-vásárlási szerz désb l
ered polgári jogi igények két év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének
napján kezd dik.91
A földgázkeresked és a felhasználó közötti földgáz-kereskedelmi szerz désb l, valamint a
földgázelosztó és a felhasználó között létrejött elosztóhálózat-használati szerz désb l ered
polgári jogi igények két év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján
kezd dik.92
90
Ptk. 6:22. §
91
2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról - 63.§ (3) bekezdés alapján
92
2008. évi XL. törvény a földgázellátásról - 28/A. § (6) bekezdés alapján
73
Az el fizet i szerz désekb l ered polgári jogi igények egy év alatt évülnek el, amelyet a
késedelem, illetve a hibás teljesítés bekövetkezését l kell számítani.93
Az elévülés kezdete: az elévülés akkor kezd dik, amikor a követelés esedékessé válik. Az
elévülési id megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni. Az elévülést
kizáró megállapodás semmis.
Ha a Ptk. törvény eltér en nem rendelkezik, az elévült követelést bírósági eljárásban nem
lehet érvényesíteni. Az elévülés a kötelezettnek a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó
kötelezettségét nem érinti; az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés
elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet. A f követelés elévülésével az attól függ
mellékkövetelések is elévülnek. A mellékkövetelések elévülése a f követelés elévülését nem
érinti. Az elévülést a bírósági vagy hatósági eljárásban nem lehet hivatalból figyelembe venni.
Az elévülés nyugvása: ha a követelést a jogosult menthet okból nem tudja érvényesíteni, az

elévülés nyugszik.
Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnését l számított egyéves - egyéves vagy ennél
rövidebb elévülési id esetén három hónapos - határid n belül a követelés akkor is
érvényesíthet , ha az elévülési id már eltelt, vagy abból egy évnél - egyéves vagy ennél
rövidebb elévülési id esetén három hónapnál - kevesebb van hátra. Az így meghatározott
id tartam alatt az elévülés nyugvásának nincs helye, az elévülés megszakítására vonatkozó
rendelkezéseket pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megszakítás következtében
az egyéves - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési id esetén a három hónapos - határid
számítása kezd dik újból.
Az elévülést megszakítja
a) a tartozásnak a kötelezett részér l történ elismerése;
b) a kötelem megegyezéssel történ módosítása és az egyezség;
c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történ érvényesítése, ha a bíróság az
eljárást befejez joger s érdemi határzatot94 hozott; vagy
d) a követelés cs deljárásban történ bejelentése.
Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás joger s befejezését l az

elévülés újból kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot
hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények
szakítják meg.
Engedményezés
Az alanyváltozás a szerz désben nem más, mint a szerz désben való jogutódlás. A jogutódlás
azt jelenti, hogy a jogutód a jogel dje jogosultságait és kötelezettségeit teljes körűen
változatlan tartalommal átvéve egy bizonyos id pontban annak a helyére lép.
Engedményezés: a jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át.
Jogutódlás történhet jogszabály által el írt módon (átszállás), de a felek közötti konszenzussal
is. Ez az utóbbi a törvény szerint a f szabály, vagyis az engedményez az új jogosultra, az
engedményesre ruházza át a követelést, és ezzel az a másik, az engedményez helyébe lép.
93
2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésr l – 143. § (2) bekezdés alapján
94
határzat: elírás a jogszabályban, helyesen: határozatot
74
A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerz dés vagy más
jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Az engedményezés az engedményez és az
engedményes szerz dése, amellyel az engedményes az engedményez helyébe lép.
A követelés akkor engedményezhet , ha az engedményezéskor már létezik az a jogviszony,

amelyb l a követelés fakad. Az engedményezett követelést a kötelezett, a jogcím, az összeg
és az esedékesség megjelölésével vagy egyéb olyan módon kell meghatározni, amely az
engedményezés id pontjában, jöv beli követelések esetén legkés bb a követelés létrejöttekor
az engedményezett követelést azonosíthatóvá teszi. Semmis a jogosult személyéhez kötött
követelések engedményezése.
Az engedményez köteles az engedményes választásának megfelel en a kötelezettet az

engedményezésr l az engedményezés tényét és az engedményezett követelést megjelölve
írásban értesíteni, vagy az engedményes személyét is meghatározó engedményezési okiratot
az engedményesnek átadni. A kötelezett értesítését követ en az engedményessel szemben
hatálytalan a kötelezett és az engedményez szerz désének módosítása. A kötelezett az
engedményessel szemben azokat a kifogásokat érvényesítheti és azokat az ellenköveteléseket
számíthatja be, amelyek az engedményez vel szemben az értesítésekor már fennállt jogalapon
keletkeztek.
Tartozásátvállalás
Ha a kötelezett és a jogosult megállapodik egy harmadik személlyel abban, hogy az a

kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló kötelezettségét átvállalja, a jogosult a
szolgáltatást kizárólag az átvállalótól követelheti. Az átvállalót mindazon jogok megilletik,
amelyek a kötelezettet a jogosulttal szemben a szerz dés alapján megillették. A
tartozásátvállalással a követelés biztosítékai megszűnnek. Fennmarad a biztosíték, ha annak
kötelezettje a tartozásátvállaláshoz hozzájárul.
Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz szükséges jognyilatkozatát el zetesen megteszi, a

tartozásátvállalás a jogosult értesítésével válik hatályossá. A jogosult jognyilatkozata
megtételekor fenntarthatja a jogot annak visszavonására.
Szerződésátruházás
Ez a rendelkezés arról szól, hogy maga a szerz dési pozíció, azaz a szerz désb l fakadó
jogok és kötelezettségek összessége átruházható-e. Az engedményezés és a tartozásátvállalás
eredményeként kizárólag a kötelem jogosulti illetve kötelezetti pozíciójában következik be
jogutódlás, addig a szerz désátruházás arra teremti meg a lehet séget, hogy az egyik szerz d
fél a teljes szerz dési pozícióját átruházza egy harmadik személyre. Az átruházás
eredményeként az eredeti szerz d fél szabadul a jogviszonyból, amely a szerz désbe belép
fél és az eredeti szerz dés másik fele között marad fenn.
A szerz désátruházás eredményeképp a szerz désbe belép fél a szerz désb l kilép fél
szerz dési pozíciójába lép be. Mivel a szerz dési pozíció nem más, mint jogok és
kötelezettségek összessége, a szerz désbe belép felet mindazok a jogok megilletik és
mindazok a kötelezettségek terhelik, amelyek a szerz désb l kilép felett megillettek, illetve
terheltek.95
95
Vékás (2013) 476.
75
A szerz désb l kilép , a szerz désben maradó és a szerz désbe belép fél megállapodhatnak
a szerz désb l kilép felet megillet jogok és az t terhel kötelezettségek összességének a
szerz désbe belép félre történ átruházásáról.
A szerz désbe belép felet megilletik mindazon jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek,
amelyek a szerz désb l kilép felet a szerz désben maradó féllel szemben a szerz dés
alapján megillették és terhelték. A szerz désbe belép fél nem jogosult beszámítani a
szerz désb l kilép félnek a szerz désben maradó féllel szemben fennálló egyéb követelését.
A szerz désben maradó fél nem jogosult beszámítani a szerz désb l kilép féllel szemben
fennálló egyéb követelését.
76
14.A. KÉRDÉS
Mikor beszélünk szerződésszegésről? Melyek a szerződésszegés legtipikusabb formái, esetei?

Rendszerezze azok megvalósulásának, fennállásának ismérveit! Milyen kellékszavatossági
igényeket támaszthat a jogosult?
Alkérdések: szerződésszegés definíciója, szerződésszegés formái, definícióval,
kellékszavatossági igények felsorolása.
A szerződésszegés96
A törvény mindenekel tt absztrakt formában fogalmazza meg a szerz désszegés lényegét. Az

érvényesen létrejött szerz déseket a tartalmuknak megfelel en teljesíteni kell (pacta sunt
servanda). A szerz déseket a felek megállapodása, a jogszabály diszpozitív és kógens
rendelkezései, valamint a szokások töltik meg tartalommal. Ha bármely tartalmi elem
tekintetében a szerz dés nem teljesül, azaz a kötelezettség szerz désszerű teljesítése elmarad,
szerz désszegés valósul meg.97
A szerződésszegés fogalma: a szerz dés megszegését jelenti bármely kötelezettség

szerz désszerű teljesítésének elmaradása.
Szerz désszegés esetén a sérelmet szenvedett fél jogosult a szolgáltatás teljesítésének

követelésére. Szerz désszegés esetén a jogosult a saját esedékes szolgáltatása arányos
részének teljesítését a kötelezett teljesítéséig vagy megfelel biztosíték nyújtásáig
visszatarthatja. A teljesítés visszatartására jogosult fél elállhat a szerz dést l, vagy ha az
eredeti állapotot nem lehet helyreállítani, jogosult azt felmondani, ha megfelel határid t
szabott, és ez alatt a másik fél a szerz désszegést nem szüntette meg, vagy a teljesítésre
megfelel biztosítékot nem nyújtott.
A szerz désszegés formái:

- A kötelezett késedelme (nem teljesít időben)
- A jogosult átvételi késedelme (nem fogadja el a teljesítést)
- Hibás teljesítés (nem szerződésszerű a szolgáltatás)
- A teljesítés lehetetlenné válása (meghiúsul)
- A teljesítés megtagadása (jogos ok nélkül megtagadja a szolgáltatást)
- Jognyilatkozat tételének elmulasztása (nem tesz jognyilatkozatot)
A szerződésszegés formái - a kötelezett késedelme
A kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti.

Kötelezetti szerz désszegés a teljesítési id re nézve, vagyis a szolgáltatás id leges
nemteljesítése.
A kötelezett késedelembe esik, ha a szolgáltatást annak esedékességekor nem teljesíti.
Ha a kötelezett késedelembe esik, a jogosult követelheti a teljesítést, vagy ha a késedelem

következtében a szerz dés teljesítéséhez fűz d érdeke megszűnt, elállhat a szerz dést l.
96
Ptk. X. cím
97
Vékás (2013) 406.
77
A jogosult elállásához nincs szükség a teljesítéshez fűz d érdek megszűnésének
bizonyítására, ha
a) a szerz dést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhet rendeltetésénél
fogva a meghatározott teljesítési id ben - és nem máskor - kellett volna teljesíteni; vagy
b) a jogosult az utólagos teljesítésre megfelel póthatárid t tűzött, és a póthatárid
eredménytelenül telt el.
A kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késelemb l ered , pénztartozás esetén a

késedelmi kamatot meghaladó kárát, kivéve, ha a késedelmét kimenti.
Nem állhat fenn a késedelem, ha: a jogosult is késedelembe esik (a két fél késedelme kizárja
egymást); a teljesítési határid t annak lejárta el tt közös akarattal módosítják,
meghosszabbítva azt.
Nem következik be késedelem, ha: a kötelezett szerz désszerűen teljesít; felajánlja a
szerz désszerű teljesítést, de ezt a jogosult nem fogadja el; a lejárat után a felek halasztásban
állapodtak meg.
Megszűnik a kötelezetti késedelem: az utólagos teljesítéssel; a jogosult késedelembe esése
esetén, ha a kötelezett véglegesen megtagadja a teljesítést; ha a kötelezett a jogosulttól –
fizetési vagy teljesítési – halasztást kapott.
Objektív jogkövetkezményként a jogosult - függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét

kimentette-e - követelheti a teljesítést. Ha a jogosult érdekmúlást bizonyít, elállhat a
szerz dést l; nincs szükség a teljesítéshez fűz d érdek megszűnésének bizonyítására, ha:
- a felek a szerz dés teljesítésére fix vagy szigorú határid t szabtak, az érdekmúlás itt
vélelmezett, a jogosultnak nem kell bizonyítani; (Például az esküvői torta szombat délig el
kell, hogy készüljön, de a cukrász késedelembe esik, hétfő reggelre kér haladékot. Hétfőn
reggel már nincs rá szükség.)
- vagy ha nincsen érdekmúlás: ilyenkor a jogosult az utólagos teljesítésre póthatárid t szabhat,
ha az is eredménytelenül telt el, megnyílik a jogosult érdekmúlás nélküli elállási joga.
Az elállás a szerz dést visszamen leges hatállyal a megkötés id pontjára nézve felbontja.
Pénztartozás esetében a kötelezett a késedelembe esés id pontjától kezdve akkor is köteles
kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is
beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti.
Szubjektív jogkövetkezményként a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a

késedelemb l ered kárát, kivéve, ha bizonyítja, ha késedelem elhárítása érdekében úgy járt
el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
Felelősség a szolgáltatandó dologban beállott károkért: ha a kötelezett késedelmét
kimenteni nem tudja, felel s a szolgáltatás tárgyában a késedelem ideje alatt bekövetkezett
minden kárért, kivéve, ha bizonyítja, hogy az késedelem hiányában is bekövetkezett volna.
A szerződésszegés formái - a jogosult átvételi késedelme
A jogosult késedelembe esik, ha a felajánlott teljesítést nem fogadja el. A jogosult késedelme
a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja. Átvételi késedelem esetén a kötelezett a dolog
rzésére a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint köteles, a kárveszély pedig a jogosultra
száll át.
78
A kötelezettnek a szolgáltatást megfelel módon, a szerz dés szerinti mennyiségben, helyen
és id ben kell felajánlania, ha nem így történik, a jogosult alapos okkal fogja a teljesítés
elfogadását megtagadni.
A kötelezettnek a megjelölt teljesítés valós lehet ségével kell felajánlania a szolgáltatást; ha
ugyanis a felajánlás id pontjában nem volt reális teljesítési szándéka, ill. képessége, akkor a
jogosult késedelme ez esetben nem következik be.
Objektív jogkövetkezmények: a jogosult - függetlenül attól, hogy késedelmét kimentette-e -

köteles a kötelezett felel s rzéséb l ered költségeket megtéríteni; éppúgy viseli a dolog
megsemmisülésének, elveszésének vagy megrongálódásának veszélyét, mintha a teljesítést
elfogadta volna; késedelme idejére kamatot nem követelhet.
Szubjektív jogkövetkezmények: a jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a

késedelemb l ered kárát, kivéve ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy
járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
A szerződésszegés formái - hibás teljesítés
Minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely szerz dés céljába ütközik, vagy
bármely okból sérti a fél szerz déssel kapcsolatos jogait, tehát a szerz déssel ellentétes, azaz
rendellenes, másképpen ez a nem szerz désszerű a teljesítés.
A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés id pontjában nem felel meg a

szerz désben vagy jogszabályban megállapított min ségi követelményeknek. Nem teljesít
hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerz déskötés id pontjában ismerte, vagy a hibát
a szerz déskötés id pontjában ismernie kellett.
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerz désben semmis az a kikötés, amely a

kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseit l a fogyasztó hátrányára tér el.
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerz dés esetén az ellenkez bizonyításáig vélelmezni kell,
hogy a teljesítést követ hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés
id pontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével
összeegyeztethetetlen.
A szerződésszegés formái - a teljesítés lehetetlenné válása
Ha a teljesítés lehetetlenné vált, a szerz dés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról

tudomást szerz fél késedelem nélkül köteles err l a másik felet értesíteni. Az értesítés
elmulasztásából ered kárt a mulasztó fél köteles megtéríteni. Lehetetlenülés alatt a teljesítés
lehetetlenné válását értjük, amelyr l akkor van szó, ha a teljesítés véglegesen a
szerz déskötést követ en hiúsul meg. Lehetetlenülés tehát az, ha a szerz dés a megkötése
után bekövetkezett valamely okból a szolgáltatás nem teljesíthet .
Fizikai lehetetlenülés: valamilyen fizikailag is megjelen akadály miatt nem lehetséges a

vállalt teljesítés, például a szolgáltatás tárgya elpusztul, megsemmisül, vagy egyéb okból
hozzáférhetetlenné válik.
Gazdasági lehetetlenülés: akkor beszélhetünk err l, ha valamilyen jelent s, korábban el re

nem látható érdek miatt lehetetlen a teljesítés. Rendkívüli gazdasági körülmény miatt állhat be
79
(pl. a szerz dés megkötése után a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értéke között nagyon
jelent s eltolódás következik be).
Jogi lehetetlenülés: ha a szerz dés megkötése és teljesítése között új jogszabály, hatósági

határozat, jogi körülmény jelenik meg, amely miatt a teljesítés nem lehetséges pl. a
szolgáltatás tárgyát forgalomképtelenné nyilvánítják. Bekövetkezhet közigazgatási határozat
alapján is (pl. ingatlanra elrendelt bontás lehetetleníti a bérleti szerz dést).
Érdekbeli lehetetlenülés: ha a szerz déshez fűz d érdekek változnak meg úgy a

szerz déskötés után, hogy méltánytalan lenne, vagy aránytalan nehézségbe ütközne a
szerz dés teljesítése, és ezt a kötelezett l nem lehet elvárni.
Jogkövetkezményei: ha a teljesítés lehetetlenné válásáért egyik fél sem felel s, a szerz dés
megszűnésének id pontját megel z en nyújtott szolgáltatás pénzbeni ellenértékét meg kell
téríteni. Ha a már teljesített pénzbeni szolgáltatásnak megfelel ellenszolgáltatást a másik fél
nem teljesítette, a pénzbeni szolgáltatás visszajár. Ha a teljesítés lehetetlenné válásáért az
egyik fél felel s, a másik fél szabadul a szerz désb l ered teljesítési kötelezettsége alól, és a
szerz désszegéssel okozott kárának megtérítését követelheti. Ha a teljesítés lehetetlenné
válásáért mindkét fél felel s, a szerz dés megszűnik, és a felek a lehetetlenné válásból ered
kárukat a közrehatás arányában követelhetik egymástól.
A szerződésszegés formái - a teljesítés megtagadása
Ha valamelyik fél a teljesítést jogos ok nélkül megtagadja, a másik fél választása szerint a
késedelem vagy a szolgáltatás lehetetlenné válásának jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
A teljesítés megtagadása feltételezi, hogy a szerz désszeg fél egyértelműen és

félreérthetetlenül kifejezze azt a szándékát, hogy teljesíteni sem a teljesítési id ben, sem
kés bb, vagyis egyáltalán nem kíván. Ilyen esetben nyílik meg a választási lehet ség a másik
fél számára, hogy megkísérelje bírósági kényszereszközökkel a teljesítést természetben
kikényszeríteni, vagy pedig, ha erre nem lát esélyt, vagy nem látja értelmét, a teljesítés
meghiúsulásának kártérítési következményeit válassza.98
A szerződésszegés formái - jognyilatkozat tételének elmulasztása
Ha a fél a szerz dés alapján jognyilatkozat tételére köteles, és ezt a kötelezettségét nem
teljesíti, a jognyilatkozatot a bíróság ítélettel pótolja.
A bíróság az érvényesen létrejött megállapodás szerz désszerű teljesítését kényszeríti ki,
amikor az elmulasztott jognyilatkozatot ítélettel pótolja.99
Tipikus el fordulási esete az itt tárgyalt tényállásnak a telekkönyvi bejegyzési engedély
jogellenes megtagadása ingatlantulajdon átruházására vagy elzálogosítására irányuló
szerz désnél.100
98
Vékás (2013) 452.
99
Vékás (2013) 453.
100
BDT2013. 2864.
80
Kellékszavatosság101
A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés id pontjában nem felel meg a

szerz désben vagy jogszabályban megállapított min ségi követelményeknek. Nem teljesít
hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerz déskötés id pontjában ismerte, vagy a hibát
a szerz déskötés id pontjában ismernie kellett. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerz désben
semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó
rendelkezéseit l a fogyasztó hátrányára tér el. Fogyasztó102 és vállalkozás közötti szerz dés
esetén az ellenkez bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követ hat hónapon belül
a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés id pontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a
dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
Kellékszavatosság: olyan szerz dés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal

tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.
Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint

a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog
teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény
teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a
szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerz désszegés súlyát és a
kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy
b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére
maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett
a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, vagy a kötelezettségének megfelel határid n
belül, a jogosult érdekeit kímélve nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz
vagy kicseréléshez fűz d érdeke megszűnt.
A jogosultat tehát négyféle szavatossági jog illeti meg: a kijavítás / a kicserélés / az

árleszállítás / a vételár-visszatérítési igény(elállás).
A jogosult a választott kellékszavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott

költséget köteles a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az áttérésre a kötelezett adott okot,
vagy az áttérés egyébként indokolt volt.
A jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni.
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerz dés esetén a hiba felfedezését l számított két hónapon
belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A közlés késedelméb l ered
kárért a jogosult felel s.
A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés id pontjától számított egy év alatt évül el.
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerz dés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a
teljesítés id pontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti
szerz dés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési id ben is megállapodhatnak; egy
évnél rövidebb elévülési határid ebben az esetben sem köthet ki érvényesen. Ha a
szerz dés alapján szolgáltatott dolog ingatlan, a kellékszavatossági igény a teljesítés
id pontjától számított öt év alatt évül el.
Nem számít bele az elévülési id be a kijavítási id nek az a része, amely alatt a jogosult a
dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással
101
Ptk. 6:159. § - 6:167. §
102
Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
81
érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell
alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.
Sem kicserélés, sem elállás esetén nem vagyunk kötelesek a terméknek azt az
értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye. Nem
vagyunk kötelesek elfogadni azt sem, ha az eladó a termék árának levásárlását ajánlja fel,
mivel ilyen szavatossági igényt nem ismernek a vonatkozó jogszabályok.
A kijavítást vagy kicserélést a fogyasztónak okozott jelent s kényelmetlenség nélkül kell

elvégezni. Az eladónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb 15
napon belül elvégezze.
A jótállás: a jótállás a hibás teljesítés elleni védelem egyik eszköze. A jótállás a

kellékszavatossági jogoknál nagyobb védelmet ad a jogosultnak (hosszabb időtartamú, a
kötelezettet bizonyítási többletterhek terhelik) és visszterhes. A jótállás alapulhat szerződésen
és jogszabályon (kötelez jótállás).
Aki a szerz dés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a
jótállás id tartama alatt a jótállást keletkeztet jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt
feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól,
ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A jótállásból ered jogokat a dolog
tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló
kötelezettel szemben.
A jótállási igény a jótállási határid ben érvényesíthet . Ha a jótállásra kötelezett
kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelel határid ben - nem tesz eleget, a jótállási
igény a felhívásban tűzött határid elteltét l számított három hónapon belül akkor is
érvényesíthet bíróság el tt, ha a jótállási id már eltelt. E határid elmulasztása jogvesztéssel
jár. A jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására
vonatkozó szabályokat kell megfelel en alkalmazni.
Kötelező jótállások:
1. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003.
(IX.22.) Korm. rendelet szabályai: a rendelet mellékletében felsorolt új tartós fogyasztási
cikkekre 10 000 Ft eladási ár felett jótállási kötelezettség terjed ki. A jótállási kötelezettség
teljesítése azt a vállalkozást terheli, amelyet a fogyasztóval kötött szerz dés a szerz dés
tárgyát képez szolgáltatás nyújtására kötelez. A jótállás id tartama egy év. A jótállási
határid a fogyasztási cikk fogyasztó részére történ átadása, vagy ha az üzembe helyezést a
vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezd dik. A jótállási
jegy szabálytalan kiállítása vagy a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának
elmaradása a jótállás érvényességét nem érinti. A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új
alkatrész kerülhet beépítésre. A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy
tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket – a járművek
kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk
meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezést l) számított három munkanapon belül
érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a Polgári Törvénykönyvr l szóló 2013.
évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem
köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű
használatot akadályozza.
82
2. A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm.
rendelet szabályai: a jótállási kötelezettség kiterjed az újonnan épített lakásoknak és
lakóépületeknek, lakás- és épületberendezések beépítésére, illetve beszerelésére a lakásokat
kiszolgáló helyiségeire és részeire. A jótállási kötelezettség a kivitelezési szerz dés alapján az
építési, szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt (a továbbiakban:
vállalkozó) terheli. A vállalkozó az a rendeletben foglaltaknál a megrendel re nézve
kedvez bb jótállási feltételeket vállalhat. Semmis az a megállapodás, amely az e rendeletben
foglaltaktól a megrendel hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet
rendelkezései lépnek. A jótállás id tartama a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének
id pontjától számított a) három év az 1. és 2. mellékletben, b) öt év a 3. mellékletben, c) tíz év
a 4. mellékletben meghatározottakra. A jótállási jogokat a lakás (lakóépület) vagy építmény
tulajdonosa, a lakás vagy építmény tulajdonba adásáig a megrendel (a továbbiakban együtt:
jogosult) a vállalkozóval vagy az általa javításra kijelölt személlyel, illetve szervezettel
szemben érvényesítheti. A vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján tizenöt napon belül
köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényér l nyilatkozni. A javítást, a cserét, a munka
újbóli elvégzését úgy kell teljesíteni, hogy az lehet ség szerint a lakóépület, illet leg a lakás
használatát ne akadályozza.
3. Az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló

249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet rendelkezései: ha a Polgári Törvénykönyv szerinti
fogyasztó és vállalkozás közötti szerz dés tárgya a fogyasztó által megrendelt javító-
karbantartó szolgáltatás, és a szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és az anyagköltséget
is magában foglaló díja a húszezer forintot meghaladja, a szolgáltatást nyújtó vállalkozást
jótállási kötelezettség terheli. A jótállásból ered jogokat a szolgáltatás tárgyát képez dolog
tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak min sül. A jótállás id tartama hat
hónap. Ha a vállalkozás a fogyasztó jótállási igényének teljesíthet ségér l annak
bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról – az igény elutasítása esetén az elutasítás
indokáról és a békéltet testülethez fordulás lehet ségér l is – öt munkanapon belül,
igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót. Amennyiben a hibás teljesítés folytán a
kijavítandó dolog elszállítása vagy visszaszállítása szükséges, err l – személygépkocsik,
motorkerékpárok, továbbá a 10 kg-nál kisebb tömegű és tömegközlekedési járművön
szállítható dolgok kivételével – a vállalkozás köteles gondoskodni. Amennyiben az el-, illetve
visszaszállítást a vállalkozás elmulasztja, azt a vállalkozás költségére a fogyasztó is
elvégezheti vagy elvégeztetheti. A rendelet hatálya alá tartozó javító-karbantartó
szolgáltatások: 1. Lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatások. 2. Háztartási gépek és
készülékek javítása. 3. Barkács- és kerti szerszámok javítása. 4. Személygépkocsik,
motorkerékpárok, karbantartása és javítása. 5. Audiovizuális, foto-optikai és
információfeldolgozási berendezések javítása. 6. Gyógyászati segédeszközök javítása. 7.
Telefon- és telefax-berendezések javítása. 8. Hangszerek javítása. 9. Órák javítása.
A fogyasztóvédelem tájékoztatása alapján a gyakorlatban az alábbi jellemz fogyasztói

megtévesztések fordulnak el a leggyakrabban, onnan idézek pár gyakori példát:
"1. Jogsért , ha a keresked (kötelezett) a fogyasztó szavatossági és a jótállás alapján

megillet jogainak a Ptk.-ban meghatározott sorrendjét l a fogyasztó hátrányára eltér. Például
els körben a keresked kizárólag kijavítást vagy árleszállítást biztosít a fogyasztónak, tehát a
fogyasztó nem választhatja a termék kicserélését.
2. Gyakori, különösen fehérnemű, fürd ruha és alsóruházati cikkek esetén, hogy vagy még az
üzletben – jellemz en a próbafülkében, vagy a termékhez csatolt dokumentumban - arról
83
tájékoztatják a fogyasztót, hogy a terméket higiéniai okból nem cserélik ki. Amennyiben
ráadásul egy ilyen tartalmú tájékoztatás egymagában áll, vagyis a fogyasztót nem informálják
a másik három szavatossági jogáról – nevezetesen elhallgatják, hogy hibás teljesítés esetében
a cserén kívül kijavítást, árleszállítást kérhet, vagy elállhat a szerz dést l – úgy a fogyasztók
többsége a tájékoztatás jogellenesen félrevezet volta miatt azt gondol(hat)ja, hogy nincs
értelme reklamálni. Nevezetesen: úgy értelmezik a tájékoztatást, hogy ha csere nincs, akkor –
mivel más információt nem kaptak és nem ismerik jogaikat – semmilyen más igényük sem
lehet, és vissza sem mennek megtenni a min ségi kifogást, hanem veszni hagyják valamennyi
szavatossági/jótállási jogukat.
3. Egyes forgalmazók gyakorta hivatkoznak arra, hogy az akciós vagy leértékelt árura nem jár
szavatosság, illet leg garancia. A vonatkozó jogi el írások alapján az ilyen termékekre is
ugyanúgy irányadóak a szavatosság, illet leg kötelez jótállás már ismertetett szabályai.
Például abban az esetben, ha az üzletben felhívták a fogyasztó figyelmét arra, hogy a
megvásárolt cip azért akciós, mert valamilyen apró szépséghibája van (varráshiba), akkor
ezen hiba miatt valóban nincsen lehet ség kicseréltetni, kijavíttatni azt, azonban a termék más
- nem ismert - hibája esetében érvényesíthet ek a szavatossági jogok.
Ő. A vállalkozás a jogszabályban meghatározottaktól eltér igényérvényesítési határid kr l

tájékoztatja a fogyasztót. Értelemszerűen ez alatt a fogyasztó hátrányára történ eltérést kell
érteni. Például a kötelez jótállás egy éves id tartama helyett fél évr l tájékoztat, vagy a nem
tartós használatra rendelt termékek adásvételére irányuló fogyasztói szerz dések esetében a 2
éves szavatossági elévülési határid helyett csak 1 évet biztosít a szavatossági jogok
gyakorlására.
5. Ismert olyan forgalmazói eljárás is, amelynek keretében arról tájékoztatják a fogyasztókat,
hogy min ségi kifogásaikat csak három (munka)napon belül tehetik meg az üzletben (a
vállalkozásnál), és ezt követ en már csakis a jótállási jegyen/használati útmutatón feltüntetett
szervizhez vagy a gyártóhoz fordulhatnak min ségi kifogásaikkal. A hibás teljesítés miatti –
akár szavatosság, akár jótállás alapján fennálló – felel sség az eladó felet, vagyis a
forgalmazót terheli. Ebb l adódóan a fogyasztó jogosult minden esetben annál a
forgalmazónál megtenni min ségi kifogását, akit l a terméket megvásárolta. Még akkor sem
lehet (jogszerűen) továbbirányítani t a szervizhez, ha kötelez jótállás alapján kijavítás iránti
igényt kíván bejelenteni. A Kormányrendelet 5. § (1) bekezdése alapján ugyanakkor a
fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett
javítószolgálatnál közvetlenül is bejelentheti, vagyis, ha ez kedvez bb számára, a kijavításra
irányuló igényét nem csak az eladó félnél jelezheti, tehát a fogyasztót illeti meg e körben a
választás joga. Amennyiben cserét, árleszállítást, vagy vételár visszatérítést kíván, úgy az
ezek valamelyikére irányuló igénybejelentését viszont minden esetben az eladó féllel, a
forgalmazóval kell közölnie. A kijavítás iránti igény kapcsán pedig jogellenes t ide-oda
küldözgetni (üzletb l a szervizhez, vagy fordítva).
6. Szintén gyakran el fordul, hogy a vállalkozás a bizonyítási teher visel jének személye
tekintetében nyújt megtéveszt tájékoztatást a fogyasztó részére, miszerint a vonatkozó
jogszabályokkal ellentétesen a kötelez jótállás egy éves id tartamán belül vagy fogyasztói
szerz dés esetében a teljesítést l számított hat hónapon belül a fogyasztót terheli a bizonyítás
kötelezettsége, holott ezen id tartamokon belül az eladó fél csakis akkor mentesül a hibás
teljesítés miatti felel sség alól, amennyiben sikerrel bizonyítja, hogy a hiba a teljesítést
követ en keletkezett.
84
7. Szintén el forduló jogsért kereskedelmi gyakorlat, miszerint a kijavítást, vagy kicserélést,
esetleg az elállás gyakorolhatóságát az eredeti, bontatlan csomagolás meglétéhez, mint a kért
szavatossági/jótállási igény teljesítése feltételéhez köti a forgalmazó.
8. Találkozhatunk olyan műszaki cikket árusító üzletekkel, ahol - jogellenesen - arról

tájékoztatják a fogyasztókat, hogy a műszaki termékre vonatkozóan min ségi kifogást csak az
eredeti dobozban történ visszavitel esetén fogadnak."
Kimentés a felelősség alól, bizonyítási teher: a jótállásra kötelezett (az eladó) csak akkor
mentesül a felel sség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után (tehát például a
vev általi nem rendeltetésszerű használat miatt) keletkezett.
A szavatosság körében f szabály szerint a vásárló köteles bizonyítani „igazát”, vagyis azt,
hogy a hiba oka már a vásárláskor megvolt a termékben és a hibát nem a vev i
rendeltetésellenes használat okozta. Szavatosságnál azonban fontos, a fogyasztói
szerz désekre irányadó - és a f szabály alól kivételt képez – szabály, miszerint a
teljesítést l számított 6 hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell (úgy kell
tekinteni), hogy a hiba oka már a tejesítés id pontjában is megvolt. Ennek értelmében az els
hat hónapban jelentkez kellékhiány miatti felel sség alól az eladó fél csak akkor mentesül,
ha bizonyítja, hogy az eladáskor a termék hibátlan volt, tehát a hiba oka a teljesítés után, a
termék nem rendeltetésszerű használata miatt keletkezett.
A jótállás teljes id tartama és a szavatossági id els 6 hónapja alatt egyaránt a kötelezettet
(az eladót) terheli a bizonyítás, azaz csak akkor mentesül a felel sség alól, ha bizonyítja, hogy
a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
A kellékszavatosság és a jótállás esetében a gyakorlattal nem rendelkez fogyasztó gyakran

eltéved a jog útveszt iben. A gyakorlatban a teljesítést l (vásárlástól) számítottan
„párhuzamosan” telik a szavatossági és jótállási határid , amelyek sokszor átfedésben vannak.
Ha például a fogyasztó bútort vásárol 10.000 Ft feletti értékben, arra a vonatkozó rendelet
alapján egy év kötelez jótállás jár, ugyanerre a bútordarabra a forgalmazó ő év „garanciát”
(szerz désben vállalt jótállást) biztosít, és a Ptk. alapján pedig – fogyasztói szerz dés esetén -
két év jogveszt határid n belül érvényesíthet ek a szavatossági jogok.
85
15.A. KÉRDÉS
Milyen módon indulhat közigazgatási hatósági ügyben jogorvoslati eljárás (felsorolva annak
eseteit)? Részletezze a közigazgatási perre vonatkozó szabályokat a közigazgatási
jogorvoslati eljárás kapcsán!
Alkérdések: kérelemre induló jogorvoslati eljárás és döntés-felülvizsgálat; azok eseteinek
felsorolása, közigazgatási per.
A tétel jogforrása: Ákr., Kp.
Ez a kérdés annyiban tér el a 9.A kérdést l, hogy míg abban a fellebbezés szabályait kell
részletesen ismertetni, itt a közigazgatási per kibontása lesz a vizsgán a felel dolga. Az els
kérdésben a két tétel megegyezik, így ahogyan a 9.A. tételben is, itt is a kérdés
megválaszolása el tt fontosnak tartom tisztázni, hogy a Ket.-ben említett döntés-felülvizsgálat
már ilyen megfogalmazásban nem szerepel az Ákr.-ben. Az Ákr. törvényjavaslatának
indokolása a változást az alábbiak szerint indokolja:
"Alapvetően eltérő jellegükre, így különösen az ügyfél nézőpontjából való különbözőségükre
tekintettel feltétlenül indokolt a Javaslatban is fenntartani a Ket.-ben kialakított határvonalat
a jogorvoslás két fő fajtája, az ügyféli aktivitást feltételező kérelem alapú jogorvoslási formák,
illetve az ügyfél passzivitása mellett vagy akár az ügyfél akarata ellenében, hivatalból indított
döntés-felülvizsgálati formák között. A terminológiát ugyanakkor megváltoztatja az új eljárási
kódex, mindkét „típust” jogorvoslatnak tekinti, csupán a kezdeményezésük mikéntje más."
A döntés-felülvizsgálat tehát az Ákr.-ben már hivatalból induló jogorvoslatként szerepel, ezért

a kérdést ennek figyelembe vételével szükséges megválaszolni.

jogorvoslati eljárás)
Jogorvoslati eljárás kérelemre, vagy hivatalból indulhat.

Kérelemre induló jogorvoslati eljárások: a közigazgatási per és a fellebbezési eljárás.
Hivatalból induló jogorvoslati eljárások: a döntés módosítása vagy visszavonása a hatóság
saját hatáskörében, a felügyeleti eljárás, az ügyészségr l szóló törvény szerinti ügyészi
felhívás és fellépés nyomán indított eljárás.
Az Ákr. rendelkezései alapján az els dleges kérelemre induló jogorvoslati forma a

közigazgatási per és nem a fellebbezés. A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van
helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény
megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az
eljárást megszüntet végzés ellen igénybe vehet jogorvoslat keretében gyakorolható.
Az Ákr. alkalmazásában, ahol jogszabály a hatóság döntésének bírósági felülvizsgálatát

említi, azon közigazgatási pert kell érteni. A bírósági felülvizsgálat tehát 2018. január 1-jei
hatállyal megszűnt és közigazgatási per lett helyette.
Az újrafelvételi eljárás 2018. január 1-jei hatállyal megszűnt. Az újrafelvételi eljárásra

vonatkozó rendelkezések elhagyásának indoka, hogy a jogintézmény nem váltotta be a hozzá
fűzött reményeket, a statisztikai adatok azt mutatják, hogy valójában a gyakorlatban nem
alkalmazzák. Ahol az ágazati eljárásban szükséges, ott természetesen – mint kiegészít
eljárási rendelkezés – az adott törvénynek továbbra is lehet sége van arra, hogy szabályozza
ezt a jogorvoslati formát, de nem általános eljárási szabályként.
86
Közigazgatási per103
Az ügyfél – az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével – a véglegessé vált

döntés ellen közigazgatási pert indíthat. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási
per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.
Ha a jogsértés megszüntetésére felszólító ügyészi felhívásban megállapított határid

eredménytelenül eltelt, az ügyész közigazgatási pert indíthat a hatóság véglegessé vált döntése
ellen, vagy a hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén a hatóság eljárásra
kötelezése iránt.
A perben fél az lehet, akit a polgári jog vagy a közigazgatási jog szabályai szerint jogok
illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek, továbbá az a közigazgatási szerv, amely önálló
közigazgatási feladat- és hatáskörrel rendelkezik.
A keresetlevelet – ha törvény eltér en nem rendelkezik – a vitatott közigazgatási cselekmény

közlését l számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító
közigazgatási szervhez benyújtani. A keresetlevelet határid ben benyújtottnak kell tekinteni,
ha azt a jogi képvisel nélkül eljáró felperes – határid n belül – tévesen a bírósághoz vagy a
közigazgatási szerv jogorvoslati szervéhez nyújtotta be. Ebben az esetben a keresetlevelet
haladéktalanul meg kell küldeni a közigazgatási szervnek.
Ha törvény eltér en nem rendelkezik, a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási

cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.
A pert keresetlevéllel kell megindítani, amelyben kérhet :

a) a közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezése, megsemmisítése vagy
megváltoztatása,
b) a közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítása,
c) közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltása,
d) a közigazgatási jogviszonyból ered kötelezettség teljesítésére kötelezés,
e) a közigazgatási szerz déses jogviszonnyal vagy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban
okozott kár megtérítésére kötelezés,
f) a közigazgatási tevékenységgel el idézett jogsértés tényének vagy a közigazgatási
jogviszony szempontjából lényeges egyéb ténynek a megállapítása.
A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben végzéssel
dönt. A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között
vizsgálja. A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét – ha törvény eltér en nem
rendelkezik – a megvalósításának id pontjában fennálló tények alapján vizsgálja. Az ítéletben
a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemr l döntést kell hozni.
Ha a bíróság a jogsértést – a kereset alapján vagy hivatalból – megállapítja,

a) a közigazgatási cselekményt megváltoztatja, megsemmisíti, vagy hatályon kívül helyezi,
b) szükség esetén a közigazgatási cselekmény megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése
mellett a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi,
c) a közigazgatási szervet marasztalja.
103
Ákr. 114. §
87
A bíróság a jogsért közigazgatási cselekményt megváltoztatja, ha az ügy természete azt
megengedi, a tényállás megfelel en tisztázott, és a rendelkezésre álló adatok alapján a jogvita
véglegesen eldönthet . Ha az ügy természete azt megengedi, a bíróság a közigazgatási
cselekményt akkor is megváltoztatja, ha a megismételt eljárásban a közigazgatási szerv a
bíróság joger s ítéletével ellentétes cselekményt tett.
A közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálata tárgyában hozott ítélet jogereje

kizárja, hogy ugyanazon közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára a felek vagy
az érdekeltek új keresetet indíthassanak vagy azt egyébként vitássá tehessék.
A bíróság határozatát teljesítési határid hiányában a joger re emelkedését követ napon kell
teljesíteni, és a joger re emelkedését l kezdve végrehajtható. A bíróság határozatában
teljesítési határid t állapíthat meg, ebben az esetben a határozat a teljesítési határid leteltét l
kezdve végrehajtható. A határozatban foglaltak teljesítésére nyitva álló határid a határozat
joger re emelkedését követ napon kezd dik.
A közigazgatási szervnek a joger s határozatban megállapított, ennek hiányában a

jogszabályban meghatározott határid n belül kell a megismételt eljárást lefolytatnia vagy a
közigazgatási cselekményt megvalósítania. A bíróság határozatának rendelkez része és
indokolása a megismételt eljárásban és a cselekménynek a bíróság határozatával elrendelt
megvalósítása során köti az eljáró közigazgatási szerveket.
88
16.A. KÉRDÉS
Az ajánlatkérő sérelmezi, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette az eljárást

lezáró döntését, ezért pert indít. Melyik bíróság jár el az ügyben? Ki ellen kell megindítania
a pert? Milyen határidő vonatkozik a keresetlevél benyújtására, illetve hol kell benyújtani a
keresetlevelet?
Alkérdések: közigazgatási perekre vonatkozó főbb szabályok, a keresetlevél benyújtására
vonatkozó szabályok a polgári eljárásjogban. (A közbeszerzési szakmai rész nélkül.)
A tétel jogforrása: Pp, Kp.
Közigazgatási perekre vonatkozó főbb szabályok
Az ügyfél – az önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével – a véglegessé vált

döntés ellen közigazgatási pert indíthat. Fellebbezéssel támadható döntés esetén közigazgatási
per akkor indítható, ha az arra jogosultak valamelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.
Ha a jogsértés megszüntetésére felszólító ügyészi felhívásban megállapított határid

eredménytelenül eltelt, az ügyész közigazgatási pert indíthat a hatóság véglegessé vált döntése
ellen, vagy a hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén a hatóság eljárásra
kötelezése iránt.
A perben fél az lehet, akit a polgári jog vagy a közigazgatási jog szabályai szerint jogok
illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek, továbbá az a közigazgatási szerv, amely önálló
közigazgatási feladat- és hatáskörrel rendelkezik.
Felperes, aki a per megindítására jogosult

a) az, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási tevékenység közvetlenül érinti,
b) az ügyészség, illetve a törvényességi felügyeletet vagy törvényességi ellen rzést gyakorló
szerv, ha a felhívásában megállapított határid eredménytelenül telt el,
c) az a közigazgatási szerv, amely a megel z eljárásban hatóságként vagy szakhatóságként
nem vett részt, ha hatáskörét a közigazgatási tevékenység érinti, továbbá amely a
közigazgatási szerz désben részes fél (szerz d közigazgatási szerv),
d) törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben az a civil szervezet, amely
a nyilvántartásba vett tevékenységét valamely alapvet jog védelme vagy valamilyen
közérdek érvényre juttatása érdekében a közigazgatási tevékenység által érintett földrajzi
területen legalább egy éve folytatja, ha a közigazgatási tevékenység nyilvántartásba vett
tevékenységét érinti,
e) törvényben meghatározott esetben az általa képviselt tagság, illetve csoport jogos
érdekeinek közvetlen sérelme vagy veszélyeztetése esetén azon érdek-képviseleti szervezet
vagy köztestület is, amelynek nyilvántartott vagy alapító okiratában rögzített tevékenységét a
közigazgatási tevékenység érinti.
Alperes: ha törvény eltér en nem rendelkezik, a pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell
indítani, amely a jogvita tárgyát képez közigazgatási tevékenységet megvalósította.
Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a közigazgatási cselekmény
megvalósítója az utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv.
A keresetlevelet – ha törvény eltér en nem rendelkezik – a vitatott közigazgatási cselekmény

közlését l számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító
89
közigazgatási szervhez benyújtani. A keresetlevelet határid ben benyújtottnak kell tekinteni,
ha azt a jogi képvisel nélkül eljáró felperes – határid n belül – tévesen a bírósághoz vagy a
közigazgatási szerv jogorvoslati szervéhez nyújtotta be. Ebben az esetben a keresetlevelet
haladéktalanul meg kell küldeni a közigazgatási szervnek.
Ha törvény eltér en nem rendelkezik, a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási

cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.
A pert keresetlevéllel kell megindítani,a melyben kérhet :

a) a közigazgatási cselekmény hatályon kívül helyezése, megsemmisítése vagy
megváltoztatása,
b) a közigazgatási cselekmény elmulasztásának megállapítása,
c) közigazgatási cselekmény megvalósításának megtiltása,
d) a közigazgatási jogviszonyból ered kötelezettség teljesítésére kötelezés,
e) a közigazgatási szerz déses jogviszonnyal vagy a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatban
okozott kár megtérítésére kötelezés,
f) a közigazgatási tevékenységgel el idézett jogsértés tényének vagy a közigazgatási
jogviszony szempontjából lényeges egyéb ténynek a megállapítása.
A bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben végzéssel
dönt. A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között
vizsgálja. A bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét – ha törvény eltér en nem
rendelkezik – a megvalósításának id pontjában fennálló tények alapján vizsgálja. Az ítéletben
a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemr l döntést kell hozni.
Ha a bíróság a jogsértést – a kereset alapján vagy hivatalból – megállapítja,

a) a közigazgatási cselekményt megváltoztatja, megsemmisíti, vagy hatályon kívül helyezi,
b) szükség esetén a közigazgatási cselekmény megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése
mellett a közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi,
c) a közigazgatási szervet marasztalja.
A bíróság a jogsért közigazgatási cselekményt megváltoztatja, ha az ügy természete azt

megengedi, a tényállás megfelel en tisztázott, és a rendelkezésre álló adatok alapján a jogvita
véglegesen eldönthet . Ha az ügy természete azt megengedi, a bíróság a közigazgatási
cselekményt akkor is megváltoztatja, ha a megismételt eljárásban a közigazgatási szerv a
bíróság joger s ítéletével ellentétes cselekményt tett.
A közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálata tárgyában hozott ítélet jogereje

kizárja, hogy ugyanazon közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára a felek vagy
az érdekeltek új keresetet indíthassanak vagy azt egyébként vitássá tehessék.
A bíróság határozatát teljesítési határid hiányában a joger re emelkedését követ napon kell
teljesíteni, és a joger re emelkedését l kezdve végrehajtható. A bíróság határozatában
teljesítési határid t állapíthat meg, ebben az esetben a határozat a teljesítési határid leteltét l
kezdve végrehajtható. A határozatban foglaltak teljesítésére nyitva álló határid a határozat
joger re emelkedését követ napon kezd dik.
A közigazgatási szervnek a joger s határozatban megállapított, ennek hiányában a
jogszabályban meghatározott határid n belül kell a megismételt eljárást lefolytatnia vagy a
közigazgatási cselekményt megvalósítania. A bíróság határozatának rendelkez része és
90
indokolása a megismételt eljárásban és a cselekménynek a bíróság határozatával elrendelt
megvalósítása során köti az eljáró közigazgatási szerveket.
A keresetlevél benyújtására vonatkozó szabályok a polgári eljárásjogban
A pert a felperesnek az alperes ellen keresetlevéllel kell megindítania. A büntet eljárásról

szóló törvény alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igényt keresetlevélként kell
elbírálni, és úgy kell tekintetni, mintha azt már eredetileg is annál a bíróságnál terjesztették
volna el , amelyhez megküldték.
A keresetlevél bevezető részében fel kell tüntetni:

a) az eljáró bíróság megnevezését,
b) a felek nevét, perbeli állását, a felperes azonosító adatait, az alperes ismert azonosító
adatait, de legalább lakóhelyét vagy székhelyét, és
c) a felperes jogi képvisel jének nevét, székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,
több jogi képvisel esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képvisel nevét.
A keresetlevél érdemi részében fel kell tüntetni:

a) a bíróság ítéleti rendelkezésére irányuló határozott kereseti kérelmet,
b) az érvényesíteni kívánt jogot a jogalap megjelölése útján,
c) az érvényesíteni kívánt jogot és a kereseti kérelmet megalapozó tényeket,
d) az érvényesíteni kívánt jog, a tényállítás és a kereseti kérelem közötti összefüggés
levezetésére vonatkozó jogi érvelést, és
e) a tényállításokat alátámasztó és rendelkezésre álló bizonyítékokat, bizonyítási
indítványokat az e törvényben meghatározott módon.
A keresetlevél záró részében fel kell tüntetni:

a) a per tárgyának az értékét, valamint a meghatározásakor figyelembe vett tényeket és
jogszabályhelyet,
b) a bíróság hatáskörét és illetékességét – ha az ügyben külföldi elem van, a joghatóságát is –
megalapozó tényeket és jogszabályhelyet,
c) a megfizetett illeték összegét és megfizetési módját, vagy az eljárási illeték megfizetésének
hiányában a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet, illetve jogszabály által
biztosított illetékfizetés alóli mentesülés esetén ennek alapjául szolgáló tényeket és
jogszabályhelyet,
d) a nem természetes személy fél perbeli jogképességét, a fél törvényes képvisel jeként
megjelölt személy és a meghatalmazott perbeli képviseleti jogát megalapozó tényeket és
jogszabályhelyet, és
e) a záró részben feltüntetett tényeket alátámasztó bizonyítékokat.
Keresethalmazat esetén keresetenként kell teljesíteni, feltüntetve a keresetek egymáshoz való

viszonyát és – egymással eshet leges viszonyban álló több kereset esetén – az elbírálás kért
sorrendjét is.
A keresetlevélben feltüntethet az alpereshez intézett, indokolt felhívás

a) állítási szükséghelyzet esetén valamely tény állításához szükséges információ
szolgáltatására, illetve
b) bizonyítási szükséghelyzet esetén bizonyítási eszköz csatolására.
91
A keresetlevélhez csatolni kell:
a) a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a rendelkezési nyilvántartásban e
törvényben foglaltaknak megfelel en szerepel vagy az általános meghatalmazás az általános
meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,
b) a keresetlevél érdemi részében feltüntetett bizonyítékot, és
c) a keresetlevél záró részében feltüntetett bizonyítékot, költségkedvezmény iránti kérelem
vagy jogszabályon alapuló költségkedvezmény esetén jogszabályban el írt iratokat.
Az idegen nyelvű irathoz csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.
Marasztalásra irányuló kereseti kérelem csak lejárt követelés érvényesítése iránt terjeszthet
el . Tartásdíj, járadék és más id szakos szolgáltatás iránt indított perben a marasztalásra
irányuló kereseti kérelem a le nem járt követelésre is el terjeszthet . Lakás, más helyiség
vagy egyéb ingatlan visszabocsátása iránt a kereseti kérelem a visszabocsátás iránti
kötelezettség lejárata el tt is el terjeszthet , feltéve, hogy a visszabocsátásnak határozott
id pontban kell történnie.
Valamely jog vagy jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítása iránt
akkor terjeszthet el kereseti kérelem, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az
alperessel szemben való megóvása érdekében szükséges, és a jogviszony természeténél fogva
vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból marasztalás nem kérhet .
A bíróság e törvényes feltételek fennállását hivatalból vizsgálja.
A felek jogállapotának vagy jogviszonyának megváltoztatása – létrehozása, megszüntetése

vagy módosítása – iránt akkor terjeszthet el kereseti kérelem, ha azt jogszabály kifejezetten
megengedi.
92
17.A. KÉRDÉS
Az ajánlatkérő a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásában észleli, hogy két ajánlat

külalakja, formai jellemzői egymáshoz hasonlóak, valamint az ajánlatok ugyanolyan
hibákat, hiányosságokat tartalmaznak. Mi az ajánlatkérő teendője? Részletezze a „versenyt
korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” tényállását!
Alkérdések: jelzés a Gazdasági Versenyhivatalnak, a gazdasági versenyt korlátozó
megállapodás tilalma (1996. évi LVII. törvény alapján), bűntetti alakzat tényállása, vétségi
alakzat tényállása, azon esetek felsorolása, amikor nem büntethető az elkövető, a büntetés
korlátlan enyhítésének vagy mellőzésének esetei, a Gazdasági Versenyhivatal eljárása, a
gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmához kötődő kizáró okok ismertetése.
A tétel jogforrása: Pp, Btk, Tptv.
Jelzés a Gazdasági Versenyhivatalnak104
A Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) az Országgyűlés hozta létre a tisztességtelen piaci

magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény elfogadásával. A hivatal a törvény
hatályba lépésével egyidejűleg, 1991. január 1-jén kezdte meg működését. A versenyellenes
magatartások tilalmának törvénybe iktatását és a szabályok betartása felett rköd GVH
létrehozását a gazdasági hatékonyságot kikényszerít piaci verseny szabadságának és
tisztaságának védelme motiválta.
A GVH autonóm – a kormánytól független – államigazgatási szerv, amely az Országgyűlés

ellen rzése mellett működik, így a hivatal elnöke évente beszámol a parlamentnek a GVH
tevékenységér l és a versenytörvény alkalmazása során szerzett tapasztalatai alapján arról,
hogy a gazdasági verseny tisztasága és szabadsága miként érvényesül. A GVH országos
illetékességgel rendelkez hatóság, így területi szervei nincsenek. A GVH panasszal,
bejelentéssel és versenyfelügyeleti eljárással kapcsolatos feladatokat ellátó munkatársait
vizsgálóknak nevezik.
Észrevételeket írásban panasz, illetve bejelentés formájában küldhet meg. Mind a panasz,
mind a bejelentés benyújtása illetékmentes. A Gazdasági Versenyhivatalhoz forduló
fogyasztónak kell eldöntenie, hogy a jelzés mely formáját választja a kifogásolt magatartás
Gazdasági Versenyhivatal felé történ közlésére. A jelzés tehát panasz, illetve bejelentés
lehet.
Mivel a GVH eljárásai hivatalból indulnak, a panaszos vagy bejelent még akkor sem válik
ügyféllé, ha a beadványa alapján indított a GVH vizsgálatot, és rá a Versenytanács döntése
nincsen kihatással. A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárás nem része a
versenyfelügyeleti eljárásnak.
A bejelentés: bejelentést a GVH által közzétett űrlap megfelel kitöltésével lehet tenni,
amelynek a bejelent az űrlap kötelez en kitöltend ként jelölt rovatainak megválaszolásával,
majd a GVH-hoz történ benyújtásával tesz eleget. Az űrlap letölthet a GVH honlapjáról
vagy személyesen átvehet a GVH ügyfélszolgálatán, illetve kérésre postai úton is
megküldjük.
A GVH munkatársainak ügytípustól függ en 30 nap, illetve 2 hónap áll rendelkezésükre
annak elbírálására, hogy egy bejelentésben sérelmezett magatartással összefüggésben
104
Forrás: http://www.gvh.hu
93
indokolt-e versenyfelügyeleti eljárás megindítása. (Ez a határid indokolt esetben egy
alkalommal legfeljebb 2 hónappal meghosszabbítható.)
A fent jelzett határid k módosulhatnak, mivel a határid k számításánál a tisztességtelen piaci
magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben foglalt
rendelkezéseket figyelembe kell venni. Ha a bejelentés alapján nem indul eljárás, akkor az
err l hozott végzés ellen a bejelent a közlést l számított 8 napon belül a Gazdasági
Versenyhivatalnál benyújtható, de a F városi Törvényszékhez címzett kérelmével fordulhat
jogorvoslatért.
A panasz: panasz benyújtásával mindenféle formai kötöttség nélkül lehet jelezni a hivatal
felé, ha valaki a versenytörvény megsértését észleli. A panasz, mint beadvány-forma
választásának el nye az egyszerűség, a formai és tartalmi kötöttségek hiánya, így panasz lehet
akár egy kézzel írt beadvány, levél, e-mail, stb. is. Ennek következménye ugyanakkor, hogy a
panasz elbírálása is egyszerűbb eljárásban történik.
Bár a panaszok elintézésének határidejére a versenytörvény nem határoz meg konkrét

id pontot, a GVH - az ügy bonyolultságától és az ezzel összefügg eljárási cselekményekt l
függ en - a panaszt beérkezését l számítva a lehet legrövidebb id alatt igyekszik elbírálni.
A Gazdasági Versenyhivatal minden esetben visszajelzést küld a panaszos számára. Abban az
esetben, ha a GVH a panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban versenyfelügyeleti
eljárást indít, illetve ha – tekintettel arra, hogy a panaszolt magatartással kapcsolatban az
eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik – a panaszt a hatáskörrel és illetékességgel
rendelkez hatóság részére megküldi, és a panaszos részére tájékoztató levél kerül kiküldésre.
Ha nem indul versenyfelügyeleti eljárás a panasz alapján, a panaszos jogorvoslattal nem élhet.
A Gazdasági Versenyhivatal eljárása
Versenyfelügyeleti eljárás a Tpvt. törvény rendelkezései megsértésének megállapítására,

valamint a vállalkozások összefonódásának e törvény szerinti vizsgálatára irányuló, továbbá a
külön törvényben ekként megjelölt hatósági eljárás.
A versenyfelügyeleti eljárást a Gazdasági Versenyhivatal folytatja le. A Gazdasági

Versenyhivataltól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. A Gazdasági Versenyhivatal
illetékessége az ország egész területére kiterjed.
A versenyfelügyeleti eljárásra a Tpvt. törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Az
Ákr. rendelkezéseit a versenyfelügyeleti eljárásban akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény
kifejezetten el írja.
A versenyfelügyeleti eljárás a vizsgálatot elrendel végzés meghozatalának napján hivatalból

indul. A vizsgáló végzéssel vizsgálatot rendel el a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe
tartozó, valószínűsíthet en jogsért magatartás észlelése esetén, ha a közérdek védelme
versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását szükségessé teszi.
A versenyfelügyeleti eljárás szakaszai a vizsgálat és a versenytanácsi eljárás. A vizsgálati
szakasz a vizsgáló jelentésének a Versenytanács elé terjesztéséig tart. Az eljáró versenytanács
döntése esetén a vizsgálati szakasz folytatódik; az eljáró versenytanács a vizsgálónak a
vizsgálat lefolytatásának módja, iránya tekintetében javaslatot tehet a vizsgálat lezárását
megel z en is.
Ha a törvény eltér en nem rendelkezik, a vizsgálati szakaszban a vizsgáló, a versenytanácsi
eljárásban az eljáró versenytanács hozza meg a döntéseket és teszi meg a szükséges egyéb
intézkedéseket.
94
A Versenytanács döntéseit a Versenytanács elnöke által a Versenytanács szervezeti és
működési szabályzatában meghatározottak szerint a Versenytanács tagjai közül kijelölt
háromtagú vagy öttagú tanácsban eljárva hozza meg azzal, hogy az eljáró versenytanács
el adó versenytanácstagként kijelölt tagja egyedül eljárva is meghozhatja az olyan végzést,
amely ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, és megteheti a szükséges egyéb
intézkedéseket.
Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akit l nem várható el az ügy tárgyilagos
megítélése.
A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást megszünteti, ha

a) a hatásköri vitában az érintett hatósággal való egyeztetés eredményeként vagy a
közigazgatási bíróság döntése alapján az ügyben más hatóság került kijelölésre,
b) az eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a magatartás
jogsért -e, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény,
c) az eljárás okafogyottá vált, vagy
d) az összefonódás tekintetében nem teljesül az összefonódás-vizsgálati küszöbérték.
A GVH a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, illetve a fogyasztói döntések tisztességtelen

befolyásolása miatt induló ügyekben három hónap alatt hoz döntést. Ez az id tartam –
indokolt esetben – legfeljebb két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal
meghosszabbítható. A versenyt korlátozó megállapodások és a gazdasági er fölénnyel való
visszaélés vizsgálatára indult eljárásokat hat hónap alatt kell lezárni, ez a határid - indokolt
esetben - két alkalommal, esetenként hat hónappal hosszabbítható meg.
A versenyfelügyeleti eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás

tisztázására alkalmas. Nem használható fel bizonyítékként a Gazdasági Versenyhivatal vagy
más hatóság által jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték.
A Gazdasági Versenyhivatal által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell
bizonyítani.
A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a
rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggy z dése szerint értékeli.
A vizsgálat befejezésekor a vizsgáló jelentést készít, amelyet az iratokkal együtt a

versenytanács elé terjeszt. A jelentésnek tartalmaznia kell
a) a vizsgálat tárgyának megjelölését,
b) a megállapított tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat,
c) a vizsgáló indítványát az eljárás további menetére, illetve – szükség esetén – az ideiglenes
intézkedés elrendelésére.
Az ügyek érdemében hozott határozatában az eljáró versenytanács:

1. megállapíthatja a jogsértés megtörténtét,
2. elrendelheti a törvénybe ütköz állapot megszüntetését,
3. megtilthatja a jogsért magatartás további folytatását,
4. kötelezettség teljesítését írhatja el annak a vállalkozásnak, amelynek jogsért
magatartását megállapította,
5. a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat vagy az üzleti döntések tisztességtelen
befolyásolása miatt indult ügyekben a megtévesztésre alkalmas tájékoztatással
kapcsolatban elrendelheti helyreigazító nyilatkozat közzétételét,
6. bírság kiszabásáról is rendelkezhet, illetve
95
7. bizonyos feltételek fennállása esetén bírság kiszabása helyett figyelmeztetést
alkalmazhat a kis- és középvállalkozásokkal szemben, vagy
8. megállapíthatja, hogy a magatartás nem ütközik törvénybe.
Az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki. A bírság összege legfeljebb a vállalkozás, illetve
azon – a határozatban azonosított – vállalkozáscsoport a határozat meghozatalát megel z
üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet, amelynek a bírsággal sújtott
vállalkozás a tagja. A vállalkozások társulásával szemben kiszabott bírság összege legfeljebb
a tagvállalkozások el z üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet.
A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma (1996. évi LVII. törvény alapján)
Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a

vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének
és más hasonló szervezetének a döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását,
korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem min sül
ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre.
Ez a tilalom vonatkozik különösen:

- a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett
meghatározására;
- az el állítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy
ellen rzés alatt tartására;
- a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehet ségének
korlátozására, valamint az üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséb l
történ kizárására;
- a piac felosztására, az értékesítésb l történ kizárásra, az értékesítési lehet ségek közötti
választás korlátozására;
- a piacra lépés akadályozására;
- arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket
megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határid k, megkülönböztet eladási vagy
vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak
a versenyben;
h) a szerz déskötés olyan kötelezettségek vállalásától történ függ vé tételére, amelyek
természetüknél fogva, illetve a szokásos szerz dési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a
szerz dés tárgyához.
A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmához kötődő kizáró okok
Nem esik a tilalom alá a megállapodás, ha csekély jelent ségű. Csekély jelent ségű a
megállapodás,
- versenytársak közötti megállapodás esetén, ha a megállapodást köt feleknek és az azoktól
nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacok egyikén sem
haladja meg a 10%-ot,
- nem versenytársak közötti megállapodás esetén, ha a megállapodást köt egyes feleknek a
t lük nem független vállalkozásokkal együttes piaci részesedése külön-külön az érintett
piacok egyikén sem haladja meg a 15%-ot.
96
Részletezze a „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós
eljárásban” tényállását!
A vizsgán ahhoz, hogy ezt a kérdést meg lehessen válaszolni, ismertetni kell a bűncselekmény
törvényi tényállását. Ezt a vizsgán nem kapja meg a vizsgázó, ezért meg kell tanulni.
A tényállás a Btk. alapján így szól:
420. § (1) Aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan

kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak, díjak, egyéb
szerz déses feltételek rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy
más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza, bűntett miatt egy évt l öt
évig terjed szabadságvesztéssel büntetend .
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetend , aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles
tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörű pályázat eredményének befolyásolása
érdekében a vállalkozások egyesülete, a köztestület, az egyesülés és más hasonló szervezet
olyan döntésének a meghozatalában vesz részt, amely a versenyt korlátozza.
(3) A büntetés vétség miatt két évig terjed szabadságvesztés, ha az (1) vagy (2) bekezdésben
meghatározott bűncselekményt jelent s értéket meg nem haladó közbeszerzési értékre követik
el.
(Ő) Nem büntethet az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövet je, ha a

cselekményt, miel tt az a büntet ügyekben eljáró hatóság tudomására jutott volna, a
hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
(ő) Nem büntethet az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövet je, ha a

cselekmény elkövetésekor olyan vállalkozás vezet tisztségvisel je, tagja, felügyel
bizottságának tagja, alkalmazottja vagy ezek megbízottja, amely – miel tt a
versenyfelügyeleti ügyekben eljáró hatóság az ügyben vizsgálatot indított volna – a
cselekményre kiterjed en a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti bírság
mell zésére alapot adó kérelmet nyújtott be, és az elkövetés körülményeit feltárja.
(6) A büntetés korlátlanul enyhíthet , különös méltánylást érdeml esetben mell zhet azzal
szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor olyan vállalkozás vezet tisztségvisel je, tagja,
felügyel bizottságának tagja, alkalmazottja vagy ezek megbízottja, amely a
versenyfelügyeleti ügyben eljáró hatóságnál a cselekményre kiterjed en a versenykorlátozás
tilalmáról szóló törvény szerinti bírság mell zésére vagy csökkentésére alapot adó kérelmet
nyújtott be, és az elkövetés körülményeit feltárja.
A bűncselekmény elemzése (részletezése):

Jogi tárgya: a verseny szabadságához és tisztaságához, az állami költségvetésb l származó
pénzügyi források törvényes és átlátható felhasználásához fűz d társadalmi érdek.
Alanya (elkövetője):
- (1) bekezdésben: a gazdálkodó szervezet vezet je, vezet tisztségvisel je, tagja,
felügyel bizottsági tagja, alkalmazottja és megbízottja lehet.
- (2) bekezdésben: kiegészül a vállalkozások egyesülete, a köztestület, az egyesülés és
más hasonló szervezet döntésének meghozatalában részt vev kkel.
- A közbeszerzés vagy a koncesszió kiírója is tettes lehet.
97
Elkövetési magatartás:
- megállapodás kötése: legalább 2 személy akarategységben történ megegyezése.
(aktív magatartás),
- összehangolt magatartás: a piaci folyamatoktól eltér magatartást tanúsítanak,
- versenykorlátozó döntés meghozatala: a fogyasztók számára hátrányt, a résztvev k
számára el nyt jelent.
Bűnössége: csak szándékos, egyenes szándékkal  célzatot tartalmaz.

-
Eredménye: a verseny korlátozása, a fogyasztók/megrendel k számára hátrányos piac.
Minősített eset: nincs.
Bűntetti tényállása: a bűncselekmény (1) és (2) bekezdése min sül bűntettnek.
A vétségi alakzata: a tényállás (3) bekezdése tartalmazza a vétségi alakzatot.
Nem büntethető az elkövető: a tényállás (4) és (5) bekezdései tartalmazzák azokat az

eseteket, amikor az elkövet nem büntethet .
A büntetés korlátlanul enyhíthető: a tényállás (6) bekezdése tartalmazza, amikor az

büntetés korlátlanul enyhíthet .
98
18.A. KÉRDÉS
Milyen büntetőjogi tényállások megvalósítása merülhet fel jellemzően egy közbeszerzési

eljárás lefolytatása során? Soroljon fel legalább hármat, és mutassa be egy tényállás
lényeges elemeit! A felsorolt három bűncselekmény közül melyek azok, amelyek az
ajánlatkérői, és melyek azok, amelyek az ajánlattevői oldalon merülhetnek fel?
Alkérdések: a tényállás ismertetése során az alábbi lényeges elemekre szükséges kitérni: ki
az elkövető, milyen magatartással vagy mulasztással valósítható meg a bűncselekmény, a
bűncselekmény bűntettnek vagy vétségnek minősül; ajánlattevői oldalon felmerülő
bűncselekmények (pl.: versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós
eljárásban, hivatali vesztegetés, befolyás vásárlása, befolyással üzérkedés); ajánlatkérői
oldalon felmerülő bűncselekmények (pl.: hivatali vesztegetés elfogadása, korrupciós
bűncselekmény feljelentésének elmulasztása, hűtlen kezelés).
A tétel jogforrása: Btk.
Jellemzően elkövethető büntetőjogi tényállások egy közbeszerzési eljárásban
A Btk. egy fejezetben szabályozza a korrupciós bűncselekményeket. Ezek a bűncselekmények

azért kerültek külön fejezetbe, mert szükségképpen korrupciós jellegűek, szemben egyéb
bűncselekményekkel, amelyeknél ez a jelleg nem szükségszerű. A közbeszerzésekkel
kapcsolatban elkövethet bűncselekmények jellemz en korrupciós jellegűek, bár a versenyt
korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban a fogyasztók érdekeit és a
gazdasági verseny tisztaságát sért bűncselekmények, míg a hűtlen kezelés a vagyon elleni
bűncselekmények fejezetében került elhelyezésre.
Összességében elmondható, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatban elkövethet

bűncselekmények korrupciósak, vagyon elleniek, vagy a fogyasztók érdekeit és a gazdasági
verseny tisztaságát sért bűncselekmények lehetnek.
Egy közbeszerzési eljárásban jellemz en az alábbi tényállások merülhetnek fel:
Ajánlattevői oldalon felmerülő bűncselekmények:

• hivatali vesztegetés (korrupciós bűncselekmény)
• befolyás vásárlása (korrupciós bűncselekmény)
• befolyással üzérkedés (korrupciós bűncselekmény)
• versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban (a
fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmény)
Ajánlatkérői oldalon felmerülő bűncselekmények:

• hivatali vesztegetés elfogadása (korrupciós bűncselekmény)
• hűtlen kezelés (vagyon elleni bűncselekmény)
• vesztegetés feljelentésének elmulasztása (korrupciós bűncselekmény)
• korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása (korrupciós
bűncselekmény)
99
A tényállás ismertetése
A felsorolt bűncselekmények részletes ismertetésekor szükséges elmondani a bűncselekmény

törvényi tényállását. Ezt a vizsgán a hallgató nem kapja meg, neki kell megtanulnia és
elmondania. Tekintettel arra, hogy ez egy OKJ-s képzés, amelyen részt vesznek korábban
jogot nem tanult személyek is, javasolni szoktam, hogy ne a leghosszabb és legnehezebb
tényállást elemezze a vizsgázó, hanem az egyszerűbbet, hiszen annak az elemzésén keresztül
képet kapunk a többi korrupciós bűncselekményr l is, még ha nem is teljesen szó szerint
ugyanazt.
A tényállás ismertetéséhez ezért a befolyás vásárlása bűncselekményt választottam.
Befolyás vásárlása
298. § (1) Aki

a) olyan személynek, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, vagy
b) olyan személyre tekintettel, aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol,
másnak el nyt ad vagy ígér, bűntett miatt három évig terjed szabadságvesztéssel
büntetend .
(1a) Az (1) bekezdés szerint büntetend , aki magát hivatalos személynek kiadó személy
részére vagy rá tekintettel másnak jogtalan el nyt ad vagy ígér.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy
érdekében tevékenységet végz személlyel kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig
terjed szabadságvesztéssel büntetend .
(3) Az (1) bekezdés szerint büntetend , aki az (1) és (1a) bekezdésben meghatározott
bűncselekményt külföldi hivatalos személlyel kapcsolatban követi el.
(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető – különös méltánylást érdeml esetben mell zhet –
az (1)–(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövet jével szemben, ha a
bűncselekményt, miel tt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az
elkövetés körülményeit feltárja.
Elemzése
A bűncselekmény 2012. január 1-jei hatállyal került a Btk-ba önálló bűncselekményként az

Európai Tanács korrupció elleni büntet jogi egyezményének és a GRECO (Korrupcióellenes
Államok Csoportja  Group of States against Corruption) ajánlásának megfelel en.
Jogi tárgya: a közélet tisztasága, hivatalos személy és gazdálkodó szervezet részére vagy
érdekében tevékenységet végz személy befolyásmentes feladatellátása, döntése.
Elkövetési tárgy: a jogtalan el ny.
Alanya (elkövetője): bárki lehet.
Elkövetési magatartás:
- el ny adása: mindkét fél kezdeményezheti a magatartást, az el ny adható harmadik
személynek is. Nincs kísérlet.
- el ny ígérete: itt nincs tényleges átadás. Lehet szóban, írásban, gesztusban kifejezni.
Harmadik személy is közreműködhet a tevékenységben, az el nynek alkalmasnak kell lenni a
befolyásolásra. Az ígéret elhangzásával befejezetté válik, jellemz en szóbeli elkövetés.
El ny az, ami az érintett személy helyzetét pozitívan befolyásolja, korábbinál kedvez bb

helyzetbe juttatja. Ilyen a vagyon, pénz, szolgáltatás.
100
Passzív alanya (sértett): nincs.
Bűnössége: csak szándékos lehet (egyenes szándék).
Privilegizált (enyhébben büntetend ) eset: a bűncselekmény (2) bekezdésében található

vétségi alakzata: „bűncselekményt gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében
tevékenységet végző személlyel kapcsolatban követi el”.
Minősített (az alapesetnél súlyosabban min sül ) eset: nincs.
101
21.A. KÉRDÉS
Mutassa be a meghatalmazásra vonatkozó főbb szabályokat! Melyek a meghatalmazás alaki

követelményei? Mikor szűnik meg a meghatalmazás? Határolja el a meghatalmazást és a
megbízást!
Alkérdések: a meghatalmazás fogalma; a meghatalmazásra vonatkozó alaki követelmények;
az általános érvényű meghatalmazás; a meghatalmazás érvényessége és visszavonása; a
meghatalmazás megszűnése; a meghatalmazás és a megbízás elhatárolása.
A meghatalmazás szabályai
A meghatalmazással a képviselet körében találkozhatunk. Amennyiben a Ptk. nem írja el a

személyes részvételt, abban az esetben más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A
képvisel által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A
képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesít okiraton vagy
meghatalmazáson alapulhat.
A meghatalmazás fogalma (ügyleti képviselet): a meghatalmazás képviseleti jogot létesít

egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képvisel höz, az érdekelt hatósághoz,
bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képvisel
jognyilatkozatot jogosult tenni. A képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények
elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél
érdekében szükségesek.
A meghatalmazás egyoldalú ügyleti jellegéb l következik, hogy annak létrejöttéhez a

képvisel nek nem kell hozzájárulnia. A képvisel tehát a képviselt nevében tehet és fogadhat
el jognyilatkozatokat, anélkül, hogy ezt a szerepet elvállalta volna.105
A meghatalmazásra vonatkozó alaki követelmények: a meghatalmazáshoz olyan

alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehet
jognyilatkozatra el ír. Például, ha az okirat érvényességéhez ügyvédi ellenjegyzés szükséges,
akkor a meghatalmazás is kizárólag ügyvédi ellenjegyzéssel alkalmas joghatás kiváltására.
Vagy például írni nem tudó, vagy nem képes személy írásbeli nyilatkozata akkor lesz
érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen
a nyilatkozó fél aláírását vagy kézjegyét bíróság vagy közjegyz hitelesíti, illetve amelyen
ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa írt
okiratot el ttük írta alá, illetve látta el kézjegyével, vagy aláírását illetve kézjegyét el ttük
sajátkezű aláírásának, illetve kézjegyének ismerte el.106
A meghatalmazás érvényessége és visszavonása: a meghatalmazás visszavonásig érvényes.

A meghatalmazás korlátozásának és visszavonásának jogáról való lemondás semmis. A
meghatalmazás korlátozása és visszavonása harmadik személy irányában akkor hatályos, ha
arról tudott vagy tudnia kellett.
Általános meghatalmazás: ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott meghatalmazás
akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. A
határozatlan vagy öt évnél hosszabb id re szóló általános meghatalmazás öt év elteltével
hatályát veszti.
105
Vékás (2013) 339.
106
Vékás (2013) 339.
102
A meghatalmazás és a megbízás elhatárolása
Megbízási szerz dés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó
a megbízási díj megfizetésére köteles. Ha a megbízás teljesítéséhez szerz dés kötése vagy
más jognyilatkozat tétele szükséges, a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja.
Gyakran a megbízási szerz dés tartalmát a szerz d felek nem is akarják harmadik személy
tudomására hozni, és már emiatt is szétválasztják a megbízási és a meghatalmazási
jognyilatkozatot. Megállapítható, hogy a gyakorlatban a két jogügylet az esetek többségében
szorosan kapcsolódik egymáshoz.
Meghatalmazás Megbízás
Képviseleti jogot keletkeztet: képvisel által Képviseleti jogot nem biztosít.
megtett jognyilatkozat közvetlenül a
képviseltet jogosítja és kötelezi.
Egyoldalú nyilatkozat: képvisel nek nem Kétoldalú nyilatkozat.
kell hozzájárulnia
Kifelé, harmadik személyek felé irányul. A felek egymás közötti bels viszonyára
vonatkozik.
A meghatalmazott nem köteles eljárni a Megbízás alapján a megbízott nem csak
meghatalmazás alapján, csak jogosult. jogosult, hanem köteles is eljárni.
103
23.A. KÉRDÉS
Mi minősül, és mi nem minősül üzleti titoknak a Ptk. alapján? Mely adatok, információk
nyilvánosságra hozatalát nem tilthatja meg az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező a
közbeszerzési eljárásban? Hogyan kell elhelyezni az üzleti titkot tartalmazó iratokat az
ajánlatban, jelentkezésben? Mi az ajánlatkérő teendője abban az esetben, ha egy érvényes
ajánlatot tevő tájékoztatást kér nyertes ajánlat jellemzőiről?
Alkérdések: üzleti titok a Ptk.-ban; üzleti titoknak nem minősülő adatok a Ptk.-ban. (A
közbeszerzési szakmai rész nélkül.)
A tétel jogforrása: Ptk. Üzleti titok tv.
Ez a tételkérdés esett át a legfrissebb változáson. Az üzleti titok és a know-how (védett

ismeret) szabályait korábban a Ptk. 2:47. §-ban107 találhattuk meg. A 2018. augusztus 8-án
hatályba lép Üzleti titok tv. azonban hatályon kívül helyezte azt és helyette a témakör az új
törvényben kap szabályozást.
A Ptk.-ban megváltozott a magántitok védelméhez való jog is, hiszen abból is kikerült az
üzleti titok, így a hatályos Ptk. alapján a magántitok védelme kiterjed különösen a levéltitok
és hivatásbeli titok oltalmára. A magántitok megsértését jelenti különösen a magántitok
jogosulatlan megszerzése és felhasználása, nyilvánosságra hozatala vagy illetéktelen
személlyel való közlése.
Üzleti titok és üzleti titoknak nem minősülő adatok a Ptk.-ban
A tételkérdés bevezet jében említettek miatt ezt a kérdést már csak úgy lehetne
megválaszolni, ha a vizsgázó azt mondaná: a hatályos Ptk.-ban ez a szabályozás már nem
szerepel.
Feltételezem, a tételkérdést hamarosan hozzáigazítják a hatályos joganyaghoz – nem csak a

Ptk., hanem az Ákr. változásai miatt is szükséges a pontatlanságokat javítani benne – ezért ezt
a kérdést már a hatályos törvény alapján válaszolom meg.
107
2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)]
(1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági
tevékenységet végz személyek számára nem könnyen hozzáférhet olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az
azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történ megszerzése, hasznosítása, másokkal való
közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy
veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok meg rzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkez jogosultat
felróhatóság nem terheli.
(2) Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket
képvisel műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény
alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sért módon szerzik meg, hasznosítják,
közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett
ismerethez vagy az azt lényegében helyettesít hasonló ismerethez
a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy
b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján
jutott hozzá.
(3) Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet
harmadik személyt l kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg.
104
Üzleti titok és üzleti titoknak nem minősülő adatok az Üzleti titok tv.-ben
Az üzleti titok védelmér l szóló 2018. évi LIV. törvény hatálya az üzleti titok és a védett
ismeret (know-how).
Az üzleti titok fogalma: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy

elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végz
személyek számára nem könnyen hozzáférhet –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan
tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása
érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.
A védett ismeret (know-how) fogalma: védett ismeret (know-how) az üzleti titoknak

min sül , azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szervezési
ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.
A törvény rendelkezése alapján jogosult lesz az, aki az üzleti titok felett jogszerű ellen rzést
gyakorló személy, akinek a jogszerű gazdasági, pénzügyi, üzleti érdekeit az üzleti titokhoz
fűz d jog megsértése sértené. Jogsértő pedig az, aki az üzleti titkot jogosulatlanul
megszerzi, hasznosítja vagy felfedi.
A jogosultnak joga van az üzleti titok hasznosítására, mással történ közlésére és

nyilvánosságra hozatalára (az üzleti titok felfedésére).
A jogosult az üzleti titokhoz fűz d jogot egészben vagy részben átruházhatja (üzleti titok
jogátruházási szerz dés), továbbá az üzleti titok hasznosítására másnak engedélyt adhat
(üzleti titok hasznosítási szerz dés).
Nem min sül az üzleti titokhoz fűz d jog megsértésének az üzleti titok megszerzése,
amennyiben
a) a jogosulttól független fejlesztés, felfedezés vagy alkotás,
b) nyilvánosan hozzáférhet vagy jogszerűen megszerzett termék, illetve jogszerűen
igénybevett szolgáltatás vizsgálata, elemzése vagy tesztelése – feltéve, hogy az üzleti titok
megszerz jét nem terhelte az üzleti titok megszerzésére vagy meg rzésére irányuló
korlátozás, különösen titoktartási kötelezettség –,
c) a védett ismeret körébe tartozó műszaki ismeretek és megoldások kivételével a
munkavállalóknak vagy a munkavállalók képvisel inek a tájékozódáshoz és a konzultációhoz
való jogának a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célból, a szükséges mértékben történ
gyakorlása, vagy
d) egyéb, a jóhiszeműség és tisztesség követelményével összeegyeztethet , az adott
helyzetben általában elvárható magatartás
útján valósul meg.
(3) Nem min sül az üzleti titokhoz fűz d jog megsértésének

a) a jogszerűen megszerzett üzleti titok munkavállaló által a munkavállalók képvisel je
számára történ felfedése, ha a felfedés a munkavállaló vagy a képvisel tájékoztatáshoz és
konzultációhoz való jogának gyakorlása céljából a jog gyakorlásához szükséges mértékben
történt,
b) ha az üzleti titok megszerzése, illetve az ügyben eljárni jogosult szerv számára történ
felfedése jogszabálysértés vagy az üzleti tisztesség általános követelményeibe ütköz
magatartás megel zése, elkerülése, következményeinek elhárítása vagy csökkentése céljából,
a közérdek védelmében, a cél által indokolt terjedelemben történik,
105
c) ha az üzleti titok megszerzését, hasznosítását vagy felfedését közvetlenül alkalmazandó
uniós jogi aktus vagy törvény írja el , vagy teszi lehet vé.
A jóhiszeműség és tisztesség követelményével összeegyeztethet megszerzésnek min sül az

üzleti titoknak harmadik személyt l kereskedelmi forgalomban, jóhiszeműen és ellenérték
fejében történ megszerzése.
Az üzleti titokhoz fűz d jogot megsérti, aki az üzleti titkot jogosulatlanul megszerzi,
hasznosítja vagy felfedi.
Az üzleti titok jogosulatlan megszerzését jelenti, ha az üzleti titkot az azt megszerz személy
a jogosult jogszerű ellen rzése alatt álló, az üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titok
megismerésére alkalmas dokumentumhoz, dologhoz, anyaghoz vagy elektronikus
adatállományhoz való engedély nélküli hozzáférés vagy ezek bármelyikének engedély nélküli
eltulajdonítása, vagy ezekr l engedély nélküli másolat készítése útján szerzi meg.
Az üzleti titok jogosulatlan megszerzését jelenti bármely egyéb, az üzleti titoknak a jogosult
hozzájárulása nélkül történ , a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütköz
megszerzése.
Az üzleti titok jogosulatlan hasznosítását vagy felfedését jelenti az üzleti titoknak a jogosult
hozzájárulása nélkül történ hasznosítása vagy felfedése, ha ezt olyan személy valósítja meg,
aki
a) jogosulatlanul szerezte meg az üzleti titkot;
b) az üzleti titokra vonatkozó titoktartási megállapodást vagy az üzleti titokra vonatkozó más
titoktartási kötelezettséget sért; vagy
c) az üzleti titok hasznosításának korlátozására vonatkozó szerz déses kötelezettséget vagy
más kötelezettséget szeg meg.
Az üzleti titokhoz fűz d jog megsértését jelenti az is, ha az üzleti titkot megszerz ,
hasznosító, vagy felfed személy a magatartása tanúsításakor tudott, vagy tudnia kellett arról,
hogy az üzleti titokhoz közvetlenül vagy közvetetten olyan másik személyt l jutott hozzá, aki
az üzleti titkot jogosulatlanul hasznosította vagy fedte fel.
Az üzleti titok jogosulatlan hasznosítását jelenti a jogsért áru el állítása, kínálása, nyújtása
vagy forgalomba hozatala, illetve jogsért áru ilyen célból történ behozatala, kivitele vagy
raktáron tartása, ha az ezt megvalósító személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy az üzleti
titok jogosulatlan hasznosításába ütközik.
Az üzleti titokhoz fűz d jog megsértése esetén a jogosult a jogsértés ténye alapján – az eset
körülményeihez képest – követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, és a
jogsértés megállapítása mellett követelheti
a) a jogsértés abbahagyását és a jogsért eltiltását a további jogsértést l;
b) a jogsért áru el állításának, kínálásának, nyújtásának, forgalomba hozatalának vagy
hasznosításának, illetve ilyen célból történ behozatalának, kivitelének vagy raktáron
tartásának megtiltását;
c) a jogsért áru megsemmisítését, vagy kivonását a kereskedelmi forgalomból, feltéve, hogy
a kereskedelmi forgalomból történ kivonás nem csökkenti az üzleti titok védelmét,
d) a jogsért áru visszahívását a kereskedelmi forgalomból vagy jogsért mivoltától való
megfosztását;
e) a jogsért általi adatszolgáltatást a jogsért áru el állításában, forgalmazásában illetve
teljesítésében résztvev kr l, a jogsért hasznosításra kialakított üzleti kapcsolatokról;
106
f) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megel z állapot helyreállítását,
g) a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
h) az üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titkot megtestesít dokumentumok, tárgyak,
anyagok vagy elektronikus adatállományok összességének vagy egy részének
megsemmisítését, vagy a jogosult részére történ átadását, és
i) követelheti az ügyben hozott határozat közzétételét.
Az Üzleti titok törvényben biztosított jogok érvényesítése – ha törvény eltér en nem

rendelkezik – bírói útra tartozik.
107
25.A. KÉRDÉS
Értelmezze a megbízásra vonatkozó főbb szabályokat! Mik a felek jogai és kötelezettségei?

Mikor szűnik meg a megbízás? Határolja el a megbízást a vállalkozástól!
Alkérdések: a megbízás fogalma; a megbízó utasítási joga; személyes eljárás és más személy
közreműködése; a megbízási díj, az ügy ellátása során felmerülő költségek; a megbízás
megszűnése; felelősség az okozott károkért; a megbízás és a vállalkozás elhatárolása.
A megbízási szerződés
A megbízási szerződés108 fogalma: megbízási szerz dés alapján a megbízott a megbízó által
rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.
Megbízásnak min sül az a jogviszony is, amelyben a megbízott nem jognyilatkozat tételére,
hanem más magatartás végzésére köteles. Fontos kihangsúlyozni, hogy a megbízási szerz dés
bizalmi – gondossági – jogviszony. A megbízási szerz dés alanyai a megbízó és a megbízott.
A megbízási szerz dés funkcióját tekintve alapvet en három körben nyer kiemelt
jelent séget:
• más személy helyettesítése esetén indokolt az alkalmazása,
• speciális szakértelmet igényl tevékenység végzése esetében,
• ha a felek között bizalmi viszony jön létre, és ezért a megbízott személye jelent séggel
bír.
A megbízó utasítási joga: a megbízott köteles a megbízó utasításait követni. A megbízott a

megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a
megbízó el zetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül
értesíteni kell.
Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles t erre
figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a
szerz dést l elállhat, illetve a szerz dést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai
szerint, a megbízó kockázatára elláthatja.
Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági
határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
A megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket. A
megbízott az utasítás teljesítését megfelel biztosíték adásához kötheti. Ha a megbízó nem ad
megfelel biztosítékot, a megbízott az utasítás teljesítését megtagadhatja.
Ha a megbízás teljesítéséhez szerz dés kötése vagy más jognyilatkozat tétele szükséges, a
megbízás a meghatalmazást is magában foglalja.
Tájékoztatási kötelezettség: a megbízott köteles a megbízót tevékenységér l és a feladat

állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót
tájékoztatni, ha közreműköd igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új
körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá.
A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítésér l késedelem nélkül értesíteni.
108
Az 1959-es Ptk. miniszteri indokolása: „azok a jogviszonyok, amelyek más ügyviteli típusba nem sorolhatók,
és nem is tartoznak a munkaviszonyok körébe, megbízási viszonyoknak min sülnek.”
108
A megbízási díj: a megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett
eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott
felróhatóan járt el. A megbízási díj a szerz dés teljesítésekor esedékes. Ha a szerz dés a
megbízás teljesítése el tt szűnt meg, a megbízott a megbízási díjnak tevékenységével arányos
részét követelheti. A megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek
el legezésére köteles. A szerz dés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a
megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni,
valamint szükséges és indokolt költségeit megtéríteni.
A megbízottat a megbízási díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak
azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába.
A szerz dés megszűnésekor a megbízott köteles a megbízónak mindazt kiadni, amihez a
megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve, amit abból a
megbízás folytán jogosan felhasznált.
Személyes eljárás és más személy közreműködése: a megbízott köteles a rábízott ügyet

ellátni. Eljárása során a saját kepésségei, adottságai szerint végzi tevékenységét. A megbízott
a megbízás tárgyából ered en a megbízó képviseletét is köteles ellátni, ilyen esetben ügyleti
képviselet jön létre.
A megbízott f szabályként személyesen köteles eljárni, ez alól Ő esetben lehet kivételt tenni:
1. a megbízó hozzájárul ahhoz, hogy a megbízott közreműköd t vegyen igénybe,
2. amennyiben a megbízás jellegéb l ered, hogy a megbízott harmadik személyt is igénybe
vesz a megbízás teljesítése érdekében,
3. a megbízott azért vesz igénybe harmadik személyt, hogy a megbízót károsodástól óvja
meg,
4. a megbízó kifejezett utasítására vesz igénybe a megbízó harmadik személyt, és a harmadik
személyt a megbízó jelöli ki.
Az els két esetben a megbízott úgy felel a közreműköd harmadik személyért, mint ha saját
maga járt volna el a megbízás teljesítése során. A harmadik és negyedik esetben a megbízott
csak a közreműköd kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellen rzése tekintetében
tartozik felel sséggel.
A megbízási szerződés megszűnése: a szerz dést bármelyik fél felmondhatja. A megbízó

felmondása esetén a megbízó köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt,
kivéve, ha a felmondásra a megbízott szerz désszegése miatt került sor.
Ha a szerz dést a megbízott alkalmatlan id ben mondta fel, köteles megtéríteni a megbízónak
a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízó szerz désszegése miatt
került sor.
A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony esetén
a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy
meghatározott id el tt a rendes felmondás joga nem gyakorolható.
Mindkét fél halála a szerz dés megszűnését eredményezi. A megbízott halála a megbízási
szerz dés megszűnését eredményezi, a megbízó halála vagy jogutódlással történ megszűnése
azonban nem jár a szerz dés megszűnésével.
A szerz dés a fentieken túl megszűnik még:

a) a szolgáltatás teljesítésével;
109
b) abban az esetben, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett,
c) a feleknek a kötelem megszüntetésére irányuló megállapodásával;
d) jogszabályban vagy bírósági vagy hatósági határozatban meghatározott egyéb okból.
Felelősség a megbízott károkozásáért: ha megbízott e min ségében harmadik személynek

kárt okoz, a károsulttal szemben a megbízó és a megbízott egyetemlegesen felel s. Mentesül a
megbízó a felel sség alól, ha bizonyítja, hogy t a megbízott megválasztásában, utasításokkal
való ellátásában és felügyeletében felróhatóság nem terheli.
Állandó jellegű megbízási viszony esetén a károsult kárigényét az alkalmazott károkozásáért
való felel sség szabályai szerint is érvényesítheti.
A megbízás és a vállalkozás elhatárolása
A lényegi különbség az, hogy míg a vállalkozás eredménykötelem, az eredmény elmaradása

szerz désszegésnek min sül, addig a megbízás gondossági kötelem, a gondos ügyvitel
eredmény nélkül is díjigényt alapoz meg.
Vállalkozási szerződés Megbízási szerződés

Kötelem típusa: Eredménykötelem – eredmény Gondossági kötelem: a gondos
hiánya szerz désszegést jelent. ügyvitel a lényeg, nem az eredmény.
A vállalkozó nyereségérdekelt. Díjérdekeltség, más részére végzett
tevékenység.
Lényege: Nem a tevékenységnek, hanem Az eredmény elmaradása nem
az eredménynek van jelent sége. szerz désszegés, gondos ügyvitel a
lényeg.
Díjazás: A díjazás eredményhez kötött. A megbízott megbízási díjra akkor is
jogosult, ha eljárása nem vezetett
eredményre.
Felelősség: A megrendel nem felel a Ha a megbízott harmadik személynek
vállalkozó tevékenységéért. kárt okoz, a károsulttal szemben a
megbízó és a megbízott
egyetemlegesen felel s.
Költségek: F szabály szerint a vállalkozó A megbízott a megbízó költségére
saját költségére végzi a végzi a tevékenységet. Visszterhes és
feladatokat, visszterhes. ingyenes is lehet.
Megszüntetése: A szerz dést bármelyik fél
felmondhatja.
Alvállalkozó: F szabály szerint jogosult F szabály a személyes eljárás.
alvállalkozó igénybevételére.
Teljesítési A határid ben megállapodás Legtöbbször nincs határid .
határidő: fontos része a szerz désnek.
Veszély viselése: A vállalkozó köteles viselni, a Megbízott nem köteles viselni,
maga ura a tevékenysége során. a megbízó kockázatára jár el.
A vállalkozó maga viseli
kockázatát.
110
26.A. KÉRDÉS
Mutassa be a vállalkozási szerződésre vonatkozó főbb szabályokat! Mik a felek jogai és

kötelezettségei? Ki tekinthető alvállalkozónak a polgári jog, és a ki közbeszerzési eljárás
szabályai alapján? Milyen speciális vállalkozási szerződések léteznek?
Alkérdések: a vállalkozás fogalma; alvállalkozó igénybevétele, felelősség az alvállalkozóért;
a vállalkozási díj; a teljesítés lehetetlenné válása, a kárveszély viselése; egyéb szabályok (a
munkavégzés helye, figyelmeztetés, a megrendelő utasítása), speciális vállalkozási
szerződések. (A közbeszerzési szakmai rész nélkül.)
A vállalkozási szerződés
A vállalkozás fogalma: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében

eljáró személy.
Vállalkozási szerződés: vállalkozási szerz dés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhet

eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendel annak átvételére és a
vállalkozói díj megfizetésére köteles.
Eredmény: valamely dolog tervezése, elkészítése, feldolgozása, átalakítása, üzembe

helyezése, megjavítása vagy munkával elérhet más eredmény létrehozása.
A vállalkozási szerz dés tehát díj fizetése ellenében valamely el re meghatározott eredmény
elérésére irányul, ezért általánosan eredménykötelemként kezelend .
A vállalkozási szerz dés egyik alanya a megrendelő, akinek szolgáltatása els sorban a
vállalkozói díj megfizetésére irányul, ezen túlmen en els sorban együttműködési
kötelezettségek terhelik, így pl. a munkaterület átadása, a teljesítés átvétele stb. A vállalkozási
szerz dés másik alanya a vállalkozó, akinek kötelezettsége a szerz désben meghatározott
eredmény elérése, mű el állítása.
Vállalkozási szerz dés „eredmény” nélkül nem létezik, az eredmény vállalásának kockázata
nélkül kifejtett tevékenység akkor sem esik a vállalkozási szerz dés szabályai alá, ha
rendszerint az adott tevékenységet vállalkozás kereteiben szokták kifejteni. Ha a felek a díjat
a tevékenység kifejtéséért határozzák meg eredmény kockázata nélkül, megállapodásuk
tipikusan megbízási szerz dés.
A vállalkozó f szabály szerint köteles a munkát saját költségén elvégezni.
A tevékenység megszervezése: a tevékenység végzésének feltételeit a vállalkozó úgy köteles

megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határid re
történ befejezését. Ha a mű el állításához valamilyen anyag szükséges, azt a vállalkozó
köteles beszerezni.
A megrendelő utasítási joga: a vállalkozó a megrendel utasítása szerint köteles eljárni. Az

utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést
terhesebbé. Ha a megrendel célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a vállalkozó köteles
t erre figyelmeztetni. Ha a megrendel a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a
vállalkozó a szerz dést l elállhat vagy a feladatot a megrendel utasításai szerint, a
megrendel kockázatára elláthatja. A vállalkozó köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha
annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy
veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
111
A tevékenység végzésének helye: ha a tevékenységet a megrendel által kijelölt
munkaterületen kell végezni, a megrendel köteles azt a tevékenység végzésére alkalmas
állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani.
A vállalkozó a tevékenység megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a munkaterület a
tevékenység végzésére nem alkalmas. Ha a megrendel a munkaterületet a vállalkozó
felszólítása ellenére nem biztosítja, a vállalkozó elállhat a szerz dést l, és kártérítést
követelhet.
Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a tevékenység végzésére kijelölt helyet a vállalkozó
teszi a tevékenység végzésére alkalmassá, annak költségeit a megrendel viseli.
A megrendelő ellenőrzési joga: a megrendel a tevékenységet és a felhasználásra kerül

anyagot bármikor ellen rizheti.
A vállalkozó nem mentesül a szerz désszegés jogkövetkezményei alól amiatt, hogy a
megrendel a vállalkozó tevékenységét nem vagy nem megfelel en ellen rizte.
A munkavégzés összehangolása: ha ugyanazon a munkaterületen egyidejűleg vagy egymást

követ en több vállalkozó tevékenykedik, a munkák gazdaságos és összehangolt elvégzésének
feltételeit a megrendel köteles megteremteni.
Többletmunka és pótmunka: a vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerz dés

tartalmát képez , de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az
olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem
történhet meg (többletmunka).
A vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt
szükségessé váló munkát is, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé
(pótmunka).
A vállalkozói díj: a vállalkozói díj - amely az anyag, munkadíj és egyéb költségek fedezetére
is szolgál - csak a szerz dés teljesítésekor esedékes.
Ha a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka
ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A
megrendel köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban
felmerült olyan költségét, amely a szerz dés megkötésének id pontjában nem volt
el relátható.
Tételes elszámolás szerint meghatározott vállalkozói díj esetén a vállalkozó az elvégzett
munka ellenértékére jogosult.
Törvényes zálogjog: a vállalkozót a vállalkozói díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti

meg a megrendel nek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerz dés
következtében birtokába kerültek.
A szolgáltatás átadás-átvétele: a vállalkozó a művet átadás-átvételi eljárás keretében köteles

átadni, amelynek során a felek elvégzik az adott üzletágban szokásos azon vizsgálatokat,
amelyek a teljesítés szerz désszerűségének megállapításához szükségesek.
Határid ben teljesít a vállalkozó, ha az átadás-átvétel a szerz désben el írt teljesítési
határid n belül megkezd dik. Az átadás-átvétel id tartama harminc nap. Vállalkozások
közötti szerz dés, illetve szerz d hatóság által megrendel ként szerz d hatóságnak nem
min sül vállalkozással kötött szerz dés esetén az átadás-átvétel id tartamára vonatkozó
rendelkezést l a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és
112
indokolatlanul a vállalkozó hátrányára eltér szerz dési feltételt – mint tisztességtelen
kikötést – a vállalkozó megtámadhatja.
Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amely, illetve amelynek kijavítása
vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot.
Ha a megrendel az átadás-átvételi eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges
birtokbavétel alapján állnak be.
Ha a szerz dés teljesítéséhez a vállalkozó dolog tulajdonjogának átruházására köteles, a dolog
a mű átadásával és az ellenérték megfizetésével kerül a megrendel tulajdonába.
A szerződés lehetetlenülése: ha a teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél
sem felel s, és
a) a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt;
b) a lehetetlenné válás oka a megrendel érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj
megilleti, de a megrendel levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a lehetetlenné
válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult id ben másutt keresett
vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna;
c) a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a
vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg.
Lehetetlenülés esetén a megrendel követelheti, hogy a vállalkozó a megkezdett, de be nem

fejezett művet neki adja át; ebben az esetben a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell
megfelel en alkalmazni.
Elállás, felmondás: a megrendel a szerz dést l a szerz dés teljesítésének megkezdése el tt

bármikor elállhat, ezt követ en a teljesítésig a szerz dést felmondhatja.
A megrendel elállása vagy felmondása esetén köteles a vállalkozónak a díj arányos részét
megfizetni és a szerz dés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás
a vállalkozói díjat nem haladhatja meg.
Ingyenes vállalkozási szerződés: ezeket a szabályokat alkalmazni kell az olyan vállalkozási

szerz désre, amely alapján a megrendel ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles.
Ha a vállalkozó a szolgáltatás nyújtását ingyenesen vállalja, a megrendel köteles a vállalkozó
költségeit megtéríteni.
Alvállalkozó igénybevétele: a tevékenység tárgyi és személyi feltételeit (munkahely,

munkaeszköz, anyag, illetve alvállalkozók, közreműköd k) a vállalkozó köteles
megteremteni, oly módon, hogy az biztosítsa a munka szakszerű, gazdaságos és határid re
történ befejezését.
A vállalkozó az általa igénybevett alvállalkozók teljesítéséért úgy felel, mintha maga járt
volna el. Amennyiben jogosulatlanul vesz igénybe alvállalkozót a vállalkozó, úgy minden
olyan kárért felel s, ami nem következett volna be, ha nem vesz igénybe alvállalkozót.
A vállalkozó az alvállalkozóval szemben mindaddig felléphet, amíg a megrendel a
vállalkozóval szemben hibás teljesítés miatt igényérvényesítéssel él.
113
Speciális vállalkozási szerződések
Tervezési szerződés: a vállalkozó tervez munka elvégzésére és a tervdokumentáció

átadására, a megrendel annak átvételére és díj fizetésére köteles.
Kivitelezési szerződés: a kivitelez építési, szerelési munka elvégzésére és az el állított mű

átadására, a megrendel annak átvételére és díj fizetésére köteles.
Kutatási szerződés: kutatási szerz dés alapján a kutató kutatómunkával elérhet eredmény
megvalósítására, a megrendel annak átvételére és díj fizetésére köteles.
Utazási szerződés: utazási szerz dés alapján a vállalkozó utazás és az út egyes állomásain
való tartózkodás megszervezésére, továbbá kapcsolódó szolgáltatások nyújtására, a
megrendel a szolgáltatások átvételére és díj fizetésére köteles.
Mezőgazdasági vállalkozási szerződés: mez gazdasági vállalkozási szerz dés alapján a

vállalkozó a megrendel tulajdonában álló állat nevelésére, vagy terménynek a megrendel
tulajdonában álló területen való megtermelésére, a megrendel díj fizetésére köteles.
Közszolgáltatási szerződés: közszolgáltatási szerz dés alapján a szolgáltató általános

gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtására, a felhasználó díj fizetésére köteles.
114
30.A. KÉRDÉS
Határozza meg a garanciaszerződés fogalmát! Mutassa be és határolja el a Kbt. ajánlati

biztosítékra és szerződési biztosítékokra vonatkozó szabályait!
Alkérdések: a garanciaszerződés fogalma a Ptk.-ban; (A közbeszerzési szakmai rész nélkül.)
Ez a tételkérdés szerepel a 10. A. kérdésben is, ezért annak anyagát ismételhetjük itt is át. A
tétel kidolgozásából ebben az esetben is kimaradt a közbeszerzési szakmai rész.
A garancia alkalmazásával számtalan területen találkozhatunk: a teljesítési, a jóteljesítési és

az el legvisszafizetési garancia mellett a garancia alkalmazása gyakori a közbeszerzésben
(tendergarancia), a leányvállalatok tevékenységének anyavállalat általi biztosítása körében
vagy akár viszontbiztosítói garancia formájában a biztosítói kockázat szétporlasztása
érdekében.109
Korábban garanciát csak a bank vállalhatott. Ennek a korlátozásnak semmi indoka nincs, így
az új Ptk. egyértelművé teszi, hogy garanciát nem csak a bank vállalhat.
Garanciaszerződés fogalma: a garanciaszerz dés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a

garant r olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek
esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. A szerz dést és a garanciavállaló nyilatkozatot
írásba kell foglalni.
A járulékosság hiánya: a garant r garanciavállaló nyilatkozat szerinti kötelezettsége

független attól a kötelezettségt l, amelyért garanciát vállalt, a garant r nem érvényesítheti
azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A
garanciavállaló nyilatkozatban foglalt, a biztosított kötelezettségre történ , általános jellegű
utalás nem érinti a garant r kötelezettségének a biztosított kötelezettségt l való
függetlenségét.
A lehívási jog személyhez kötöttsége: a jogosult nem ruházhatja át a garancia

érvényesítésének jogát a garant r hozzájárulása nélkül, de jogosult azt a személyt megjelölni,
akinek a garant r a fizetést teljesíteni köteles.
Jogutódlás a jogosult személyében: a garancia lehívásának joga átszáll a jogosult

jogutódjára.
A garantőr teljesítése: a garant r abban az esetben köteles fizetést teljesíteni a garancia

alapján, ha a jogosult írásban, és a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott
követelményeket pontosan betartva szólította fel a fizetésre. A garant r köteles késedelem
nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kéz
hezvételér l. A garant r érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyek t a jogosulttal
szemben saját személyében megilletik.
A garant r késedelem nélkül köteles

a) a jogosultnak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtér l a kötelezettet értesíteni; vagy
b) a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról - annak indokát megjelölve - a
kötelezettet és a jogosultat értesíteni.
109
Vékás (2013) 667.
115
Nyilvánvalóan visszaélésszerű vagy rosszhiszemű fizetési felszólítás: ha a garant r
rendelkezésére álló információk alapján a jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy
rosszhiszeműen él a lehívás jogával, a garant r nem köteles fizetést teljesíteni, és a már
teljesített fizetést visszakövetelheti.
A jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen jár el különösen, ha

a) a garant rnek benyújtott okmányok bármelyike hamisított;
b) a kötelezett teljesítette azt a kötelezettséget, amelyért a garant r garanciát vállalt, vagy a
jogosultat a lehívásban meghatározott összeg egyéb okból nem illeti meg;
c) a jogosult szándékos magatartása akadályozta meg annak a kötelezettségnek a teljesítését,
amelyért a garant r garanciát vállalt; vagy
d) bírósági határozat állapította meg annak a kötelezettségnek az érvénytelenségét, amelyért a
garant r garanciát vállalt, kivéve, ha a garancia erre az esetre is szólt.
A határozatlan időre vállalt garancia felmondása: a garant r a határozatlan id re vállalt

garanciát három év elteltét követ en legalább három hónapos felmondási id vel
megszüntetheti.
Fogyasztó által vállalt garancia: ha a garant r fogyasztó, a garanciavállaló nyilatkozat

készfizet kezességként érvényes.
116
IRODALOMJEGYZÉK
A jegyzetben használt források
Navratyil Zoltán: Kirepült méhraj és polgári jog, In: Iustum Aequum Salutare, V. 2009/2.
Magyary Géza – Nizsalovszky Endre: Magyar polgári perjog. 3. kiad. Budapest, 1939.
Patyi András: Hatósági eljárás a közigazgatásban, Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2012.
Petrik Ferenc: A közigazgatási eljárás szabályai, Kommentár a gyakorlat számára 4. kiadás,

HVG Orac, Budapest, 2017.
T/12233. számú törvényjavaslat az általános közigazgatási rendtartásról – indokolása
www.tankonyvtar.hu
Temesi István: Közigazgatási jog, Dialóg Campus, Budapest, 2018.
Vékás Lajos: A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal, Wolters Kluwer Kft., Budapest,

2013.
117

Kidolgozott Jogi Alapismeretek

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Kidolgozott Jogi Alapismeretek

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Dr.

Ingyenes tantárgyi segédlet a közbeszerzési referens szakképzés

A kézirat lezárva: 2018. szeptember 10.

Sikeres felkészülést kívánok!

Alaptörvény : Magyarország Alaptörvénye

Tpvt. : 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás

A rendelet megjelölése magában foglalja a jogszabály megalkotójának megjelölését (pl.:

Határozza meg a tulajdonjog fogalmát, tárgyait, tartalmát és korlátait! Milyen típusú

A dologi jog fogalma, rendszere, tárgya, a dolgok osztályozása, kapcsolata

A dolgokat a különböz tulajdonságuk miatt bizonyos csoportokba lehet sorolni, ezért

Mellékdolog lehet: az alkotórész és a tartozék.

A tulajdonjog fogalma: "A tulajdonost tulajdonjogának tárgyán - jogszabály és mások jogai

A tulajdon fogalmán azt az abszolút szerkezetű tulajdonjogviszonyból fakadó jogot

A tulajdonjog közvetlenül a törvényb l fakad, a törvény által védelemben részesül, társadalmi

A tulajdonjog tartalma: a tulajdonjog tartalmát egyfel l a tulajdonost megillet jogokkal

A tulajdonos részjogosítványai: a tulajdonost megillet pozitív jogok, jogosultságok

"A tulajdonost megilleti különösen a birtoklás, a használat, a hasznosítás, a hasznok

A tulajdonost a pozitívumok gyakorlása mellett az ezekkel járó, ezekhez kapcsolódó

- A dolog természetéből adódnak: pl.: olyan - munkában, vagy pénzben

- A tulajdonjog részjogosítványainak korlátozásai: a tulajdonjog közjogi és

- Közterhek: pl.: adók, illetékek, vámok, járulékok.

A veszélyviselés kötelezettsége is a tulajdonost terheli, amely annyit jelent, hogy a tulajdonos

A tulajdonjog közjogi és magánjogi szempontból is korlátozható. Magánjogi korlátozások

Magánjogi korlátozás: szomszédjogok

A szomszédjog szabályai szerint a tulajdonos tartózkodni köteles minden olyan magatartástól,

A földtámasz joga: a tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges

A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi

Áthajló faágakról lehulló gyümölcs: az ingatlan tulajdonosa felszedheti az ingatlanára a

Kerítés, vagy határvonal fenntartása: a szomszédos ingatlanok elválasztására szolgáló

Magánjogi korlátozás: túlépítés

A Ptk. különbséget tesz a jóhiszemű és a rosszhiszemű túlépít közt. Ha a tulajdonos

A szomszéd az egész földjének megvásárlását akkor követelheti a túlépít t l, ha

A bíróság a szomszéd által választott jogkövetkezmény helyett más jogkövetkezményt

Magánjogi korlátozás: elidegenítési és terhelési tilalom

Tulajdonszerzési korlátozások: birtokba nem vehet dolgokon (szél, leveg , napfény,

Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények, az

Birtoklás korlátozása bizonyos tárgyak hiába képezik a tulajdonunkat, mégsem lehet

Rendelkezési jog korlátozása: az elidegenítési és terhelési tilalom itt is el kerül, azonban

Kisajátítás: külön jogszabály21 rendelkezik a kisajátítás részletes szabályairól. A kisajátítás a

Ha az ingatlanon vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogon jogszabálynál fogva

A közbeszédben gyakran hallani lehet a laikusok részér l, hogy a haszonélvezeti jog az

A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül

A természetes személyt megillet haszonélvezeti jog korlátozott id re és legfeljebb a jogosult

A haszonélvez a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de a birtoklás, a használat és a

A haszonélvez jogának gyakorlása során a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles

A haszonélvez a tulajdonos hozzájárulása nélkül a haszonélvezet tárgyát képez dolog

A haszonélvez viseli - a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével - a dologgal

A haszonélvez köteles a tulajdonost a dolgot fenyeget veszélyr l és a beállott kárról

A haszonélvez a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégezheti, ha

A rendhagyó haszonélvezet: a haszonélvez a haszonélvezet keletkezésekor meglev ,

A tulajdonos jogai: a tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellen rizni. Ha a

A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok

Ha a tulajdonos a dolgot nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik. Ha a haszonélvezet

Megszűnése: a haszonélvezet megszűnik a határozott id tartam lejártával, a jogosult

A haszonélvezet megszűntével a haszonélvez köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvez a

A szolgalom gyakorlása nem vezethet mások, különösen a szolgalommal terhelt dolog

A bíróság a telki szolgalmat megszüntetheti, korlátozhatja vagy gyakorlását felfüggesztheti,

A közérdekű használat joga azt jelenti, hogy ingatlanra közérdekb l, a jogszabályban

Milyen hatósági döntéseket ismer? Mutassa be a végzés, a határozat, a hallgatással

Hatósági döntések megjelenési formái, fogalma

A döntés a hatóság akaratának kifejezése. Az érdemi döntés az anyagi jogviszony27

A végzés is rendelkezhet hasonlóan, ha véglegesen lezár: az eljárást megszünteti, vagy a

Nevesített határozat: a jogszerű hallgatás, az egyezség jóváhagyása, a szakhatósági