Professional Documents
Culture Documents
A vér:
= kötőszövet, melynek sejtközötti állománya a vérplazma
vérplazma = folyékony, nem tartalmaz kötőszöveti rostokat, legnagyobb része víz, benne
oldott ionok, kis molekulájú szerves anyagok és fehérjék
= benne találhatóak alakos elemek fehérvérsejtek, vörösvérsejtek, vérlemezkék ezek a
csontvelőben termelődnek ( a fehérvérsejtek a nyirokszervben is)
vörösvérsejt:
fánk alakú
4-5 millió található 1 mm3-ben
120 napig él, majd újratermelődik a vörös csontvelőben
fontos feladata van a légzési gázok szállításában
érett állapotban nincs benne sejtmag
hemoglobint (vastartalmú fehérje) tartalmaz vérlemezkék
fehérvérsejt
fehérvérsejt:
vérlemezkék:
vörösvérsejt
150-350 ezer található 1 mm3-ben
7-14 napig él, majd újratermelődik a vörös csontvelőben
nem teljes értékű sejt, csak sejthártyával körülvett sejtplazmatöredék
fontos szerepük van a véralvadásban
Véralvadás folyamata:
1. Megsérül az érfal.
2. Először a vérlemezkék tapadnak ki a sérülésnél, és eltömik a nyílást.
3. A sérült érfalból és a vérlemezkékből különböző anyagok szabadulnak fel.
4. A felszabadult anyagok hatására beindul egy kémiai reakciósorozat.
5. Oldhatatlan fehérjeháló alakul ki.
6. A fehérjeháló rögzíti a vérlemezkéket és egyéb vérsejteket, mely egyelőre kocsonyás állagú.
7. A kémiai reakciósorozat végén a vérplazma egyik fehérjéje oldhatatlan formában kiválik.
8. A keletkezett kocsonyás állagú anyag megszilárdul, ez a var.
A véralvadáshoz szükség van vérlemezkére, vérplazma egyes fehérjéire, enzimekre, kalciumra és
K-vitaminra.