Hoffmann Ottó

Mini-tini-szótár
A mai magyar diáknyelv szinonimaszótára

Pécs, 1996.

© Hoffmann Ottó, 1996, 1997

Minden jog fenntartva.

A kötet beszerezhető:
Janus Pannonius Tudományegyetem Továbbképző Központ
University Press

7633 Pécs, Szántó Kovács J. u. 1/b.

Fax: 06-72/251-200
E-mail: tancsikb@tovabbkepzo.jpte.hu
Tartalom
Előszó (Szépe György).......................................................................... I
Tájékoztató a szótár használatához .....................................................III
Rövidítések ........................................................................................ VII
Jelek .................................................................................................. VIII

A MAI MAGYAR DIÁKNYELV SZINONIMASZÓTÁRA ..............1

(1975-1990)
A témakörök sorrendje
A) ISKOLA ...........................................................................................1
1. Iskolafajták és növendékeik ..............................................................1
2. Személyzet ........................................................................................6
3-4. Tantárgy, tantárgyi óra, szaktanár, szakterem, felszerelés...........11
5. Egyéb helyiségek.............................................................................24
6. Készülékek ......................................................................................29
7. Tanszerek, felszerelés......................................................................31
8. Cselekvések, helyzetek....................................................................35
9. Osztályzat/érdemjegy ......................................................................47
10. Órán kívüli foglalkozás (napközi, úttörő, rendezvény) .................53
B) SZEMÉLYEK ................................................................................59
1. Család, rokonság .............................................................................59
2. Családi állapot .................................................................................64
3. Barát/barátnő, ismerős .....................................................................65
4. Más személyek ................................................................................66
C) TESTRÉSZEK ÉS FORMÁJUK ...................................................77
D) KÜLSŐ TULAJDONSÁG ............................................................97
1. Személy ...........................................................................................97
2. Tárgy, dolog ..................................................................................102
3. Személy, dolog ..............................................................................103
E) BELSŐ TULAJDONSÁG............................................................105
F) ÁLLAPOT, MAGATARTÁS ......................................................115
G) BETEGSÉG, GYÓGYÍTÁS ........................................................118
H) KISEBB VÉTSÉGEK ..................................................................123
I) BŰNÖZÉS .....................................................................................127
J) FOGLALKOZÁS ..........................................................................132
K) KÖZNAPI CSELEKVÉSEK .......................................................137
1. Munka............................................................................................137
2. Bevásárlás......................................................................................140
3. Étkezés ..........................................................................................143
4. Egyéb .............................................................................................147
L) BESZÉD, TÁRSALGÁS .............................................................148
M) UDVARLÁS, SZERELEM.........................................................160
N) TÁRSASÁGI ÉLET, SZÓRAKOZÁS, MŰVELŐDÉS .............167
O) ÜDÜLÉS, UTAZÁS ....................................................................173
Ö) JÁTÉK, SPORT ...........................................................................178
P) HÁZ, LAKÁS, BÚTOR ...............................................................181
R) RUHA, ÖLTÖZKÖDÉS, ÉKSZER, DIVAT...............................184
S) TÁRGY, KÉSZÜLÉK ..................................................................193
T) KÖZLEKEDÉS, JÁRMŰ.............................................................197
U) TELEPÜLÉS, ÉPÍTMÉNY .........................................................203
V) IDŐJÁRÁS, ÉGITEST ................................................................204
Z) ÁLLAT, VIRÁG ..........................................................................205
A címszók jegyzéke ..........................................................................207
A gyűjtésben részt vett iskolák, tanárok jegyzéke ............................230
A DIÁKNYELV/DIÁKSZLENG „TERMÉSZETRAJZÁRÓL” .....238
Felhasznált fontosabb irodalom ........................................................270
Más nyelvű összefoglalók .................................................................273
Előszó

Hoffmann Ottó a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának

tanára, a Nyelvtudományi Tanszék és a Nyelvtudományi (Alkalmazott Nyelvészeti ) Doktori
Program állandó meghívott előadója.
Most pedig ennek a szótárnak a szerkesztője.
Mindennek hosszú előzménye van, hiszen Hoffmann tanár úr már nem éppen tini-korú; évek
óta intézményünk nyugdíjasa is. Csak éppen nem nyughat, mert tovább fűti valami (aminek a
receptjét nem sikerült tőle ellesni), hogy az általa évtizedeken át figyelemmel kísért
kiskamaszok és kamaszok („tizenévesek”) nyelvét vizsgálja, s a feltárt eredményeket közzé-
tegye.
Életkori vizsgálat viszonylag kevés van a magyarországi pedagógiai alkalmazott
nyelvészetben. Ami akad, az a tulajdonképpeni gyermekkor nyelvére vonatkozik; a
gyermekkori kutatások az életkor növekedésével párhuzamosan csökkennek, és szinte soha sem
lépik át a tíz éves korhatárt.
Az érettségizőket már felnőttnek kezelik nyelvük tekintetében, de nemegyszer ez már 16
éves kortól érvényes. (S mint tudjuk, a társadalomtudományok - köztük a nyelvészet is -
voltaképpen a felnőtt emberrel foglalkoznak.)
Így aztán a kiskamaszok és kamaszok (a „tinik”) egyelőre kimaradnak a nyelvészet
érdeklődéséből. Hoffmann Ottó ezen próbál segíteni változatos eszközökkel már évtizedek óta.
Országszerte ismert tananyagai - amelyek egyszemélyes műhelyéből kikerültek - mind erre
irányultak.
Természetesen arra egy óriási kollektíva sem tudott volna vállalkozni, hogy ennek a
korosztálynak egész nyelvét feldolgozza (akárcsak az ország egy sarkában, sőt akárcsak egy
iskolában is). Hoffmann Ottó a jellegzetes elemek összegyűjtését tartotta feladatának. Ez
némileg párhuzamos a magyar tájszótárak hagyományaival, amelyek a tájra jellemző szavaknak
és szóhasználatnak a gyűjteménye.
A Mini-tini-szótár is a diákkor jellegzetes szóhasználatát tartalmazza. Ennyiben ez életkori
szótár, s mivel szinte az egész korosztály iskolába jár, ezért - hogy úgy mondjam - bizonyos
mértékig „csoportnyelvi szótár” is.
De mitől lesz ez szleng (slang) szótár? Az újabb szocio-lingvisztikai szakirodalomban már
nem található meg a diákok szóhasználatának egy csoportba vonása a „bűnözők” nyelvével.
(Lexikográfiai szempontból persze minden különleges szóhasználat regisztrálása hasonló
feladatnak tekinthető.)
Hoffmann tanár úr megismerteti az olvasót bevezető tanulmányában az erre vonatkozó
érvelésével, amelyet a szakma nagy része elfogad. Én ehhez csak egy elemet kívánok
hozzátenni: a játékosságot.
A diákszleng hozzáállásában játékos, legalább is a felnőttek nyelvénél játékosabb; s ezért is
játékosabb a felnőttek gyakran unalmas/komoly nyelvét közvetítő iskolai nyelvészetnél.
Mint ismeretes ez a játékosság a nyelvben a poétikai kommunikációs funkcióval is
összefügg. A nyelvvel való játszásnak sok fajtája van; valószínűleg a „derűs” gyermekkor egyik
tartozéka az, hogy valaki egy ritkább és formájában „viccesebb” szinonimát választ (ha van
miből). Ha meg ilyen nincs, akkor jön a „játszi szóképzés” néhány eljárása, elsősorban a
kicsinyítés. Nem feladatom az eszközök elsorolása; annyi biztos, hogy mindezek egyértelműen
gazdagítják a magyar nyelv állományát.
Azt talán említeni sem kell, hogy a kreativitás ebben az életkorban sokkal elterjedtebb, mint
a felnőttkorban; a diákszleng alkotása pedig nagyon is kreatív tevékenység. (Természetesen a
szleng használatához szükséges bizonyos kommunikációs - régebben azt mondták, hogy
stilisztikai - keret.)
 Hoffmann tanár úr gazdag életpályája során mindvégig közel maradt a kiskamaszokhoz és
kamaszokhoz: a tinikhez, ahogy ő mondja - ugyanolyan tréfásan, ahogy maga egy tini mondaná.
Azzal ajánlom a könyvet a tini olvasónak, hogy rólad van szó: a felnőttnek pedig: használja
ki az alkalmat, hogy egy időre egy kicsit ismét tini lehet.

Pécsett, 1996. november 28-án.

Szépe György
 Tájékoztató a szótár használatához

Az olvasó alighanem a magyar diákszleng legnagyobb szókincsű szinonimaszótárát tartja a

kezében. Szokatlan, speciális a tartalma és a felépítése.
Anyagának nagy részét - a JPTE támogatásával - néhány előzetes gyűjtés után - 1987-88-ban
- az ország minden megyéjének néhány iskolájában viszonylag reprezentatív mennyiségben,
tanulók, tanárok, iskolák közreműködésével a 10-14 évesektől gyűjtöttem össze.
Ezt megelőzte a 70-es évek közepétől két oktatási kísérletem. Az egyik az új koncepciójú
komplex nyelvi-kommunikációs nevelés modelljének kipróbálására irányult, a másik vele
párhuzamosan, de szélesebb körben folyt a fogalmazástanítás (szövegalkotás) új útjainak
kimunkálása céljából. A kísérletekben az ún. ifjúsági nyelv is terítékre került, így számos
magnófelvétel és írásos munka birtokába jutottam.
Azért foglalkoztam ennek a korcsoportnak szlengjével, mivel nyilvánvaló, hogy az ifjúsági
nyelv már ebben az életkorban jelentős szerepet játszik (sőt fiatalabbaknál is!), s egyetemünk
korábban főiskola lévén csupán ennek a korcsoportnak, az ált. iskola felső tagozatának képzett
tanárokat. Ugyanakkor a nyelvtudomány a 15 éven felüliek nyelvhasználatát vizsgálta
elsősorban.
Joggal vetődik fel tehát, nevezhető-e a felsős általános iskolás diáknak. Ha a felső tagozat
helyettesíti a korábbi nyolcosztályos gimnázium alsó négy osztályát és a polgári iskolát, akkor
mindenképp.
Foglalkozás szemszögéből is ez a réteg természetszerűleg egységes: mindenki általános
iskolai tanuló. Nyelvhasználatuk azonban nem specifikus iskolai nyelv (nem iskolai szleng vagy
diákzsargon csupán), nem korlátozódik az iskolai fogalmak, cselekvések, történések
megnevezésére, hanem - s ez minden csoportnyelvre jellemző - kiterjed szinte az élet egészére.
Márpedig az utóbbira vonatkozó szókincs nagyobb részét a serdültebb ifjúságtól, az idősebb
(tehát a „diákként” felfogott) tanulóktól s a felnőttektől sajátítják el. - saját bevallásuk szerint.
Kisebb hányadát maguk alkotják, s egymástól lesik el. Ily módon diákszleng is, ifjúsági szleng
is, általános szleng is. Bár homogén korcsoport s egy adott szinkron időtartam (a 70-es, 80-as
évek) nyelvhasználata, előzményként benne van a múlt is, s a többi korcsoport beszédstílusa is.
A „szociális háttér” s az ebből fakadó műveltségbeli és érdeklődési különbségek is
nagyfokúak. A gyűjtés során tehát arra is kerestem választ - szociolingvisztikai szemszögből is
-, hogy az évek folyamán serdülőkorba lépő tanuló nyelvi környezete miképp befolyásolja
nyelvhasználatát. Pl. a speciális nyelvjárás; a nemzetiség (német, horvát, szerb, román, szlovák,
szlovén) vagy etnikai csoport (cigány) esetleg még meglévő „háttérnyelve”; a határon túli
kétnyelvűség; az itthon tanult más (idegen) nyelvek; valamely felekezet nyelvi sémái; a
kollégium, nevelőotthon, kisegítőiskola, továbbá valamely specifikus ipari vagy mezőgaz-
dasági ágazat, kultúr- vagy sportegyesület szaknyelve; a falusi (tanyai) vagy városi (külvárosi)
környezet; és nem utolsósorban a szülők s a közvetlen hozzátartozók nyelvhasználati
sajátosságai.
Fel akartam térképezni az akkori iskolai úttörőszervezet sajátos mozgalmi nyelvét, zsargon
kifejezéseit - fölhasználva az iskolaújságok, iskolastúdiók, szakkörök, rajnaplók stb. írott és
élőszóbeli anyagát is.
Az összegyűjtött mintegy negyedmilliós korpuszból 32500 cédula, nyelvi variáns állt össze.
Ezek ugyan bekerültek az 1990-re elkészült 313 oldalnyi szó- és kifejezésgyűjtemény
kéziratába, hogy a valóságot híven tükrözzék, a jelen szótárból azonban kihagytam azt a tetemes
szóanyagot, mely a szexuális fogalmakat a maga nyerseségében nevezi meg.
A szótár felépítése is rendhagyó, ahogy a tartalomjegyzék mutatja. Az Előszót a szótár
használatához szükséges tájékoztató, valamint a szógyűjteményben alkalmazott nyelvészeti
jelek és rövidítések jegyzéke követi. Ezután az érdemi rész, maga a szótár (szó- és
kifejezésgyűjtemény), melyet címszójegyzék és a gyűjtésben részt vett iskolák, tanárok
felsorolása egészít ki. Egy rövid tanulmány a diáknyelv (ifjúsági szleng) „természetrajzát”
mutatja be, majd a fontosabb szakirodalommal zárul a kötet.
De lássuk mindezt részletesebben is. Jól ismerem PÓRA FERENCNEK A magyar rokon
értelmű szavak és szólások kézikönyve c. 30 ezres szókincsű hatalmas munkáját (Bp. 1907),
melyhez JOHN ROGET Thesaurus of English Words and Phrases c. művét vette alapul. Az
előbbi 800, az utóbbi 1000 csoportba sorolta szókincsét. Jómagam más megközelítéssel inkább
a modern nyelvkönyvek témaköreit tartottam szem előtt, így 23 témacsoportot, fogalmi kört
választottam, s mintegy 1760 címszóba rendeztem anyagomat.
Egy szinonimaszótár nem értelmező és nem etimológiai szótár - hangzik általában. Mivel
azonban meghökkentően sok ismeretlen szót és kifejezést is tartalmaz, mintegy 2600 szóhoz
fűztem értelmezést vagy etimológiát.
Amikor a befutott gyűjtőlapokból a szokatlan szavak hosszú listáját állítottam össze, s
értelmezést, eredeztetést kértem a gyerekektől, tanároktól, levelezés közben arra is választ
kaptam, mennyire tudatos számukra egy-egy nyelvi alakulat, sőt maga - a nyelvi normától eltérő
- szleng használata. (A tőlük kapott értelmezéseket idézőjellel különítem el.)
A témacsoportokban történő elrendezéssel tehát nem követtem a nemzetközi sablont (hisz
ezzel csak azt adnám vissza, amit gyűjtöttünk a tanulóktól), hanem szótárunk bepillantást nyújt,
milyen kommunikációs kóddal, s miként vélekedik a tizenéves nemcsak az iskoláról, hanem az
életnek egy-egy más területéről is. A témacsoportok ugyanis a beszédszituációhoz való
kötődést sugallják, tehát a sajátos nyelvhasználati kört, még ha sokszor látens módon is.
A témacsoport megnevezése után következnek a címszók - alattuk a szinonimák (többnyire)
meghökkentő gazdagsága, (Az elégtelen érdemjegy vagy a kopasz ember fogalma pl.
meghaladja a kétszázat!) A felsorolásban nyilván egyenértékűen szerepelnek szavak, szókap-
csolatok, mondatszók, mondatsémák, teljes mondatok (köztük szólások, közmondások), de
rövidítések is. Mindezek ábécérendben.
Itt is fölvetődik, csakugyan szinonimák-e. Könnyebb a kibúvó válasz, mint a normál
szinonimaszótárak esetében (vö. O. NAGY GÁBOR-RUZSICZKY ÉVA: Magyar
szinonimaszótár, Bp. 1978), hisz a szlengben szinte minden rendhagyó. A szóalakokból nem
mindig derül ki egyértelműen a fogalmi tartalom (szignifikátum) hasonlósága, sokszor a
mezőösszefüggések sem, s néha még a távoli asszociációk is alig kitapinthatóak.
A nemzetközi vándorszók, a jövevényszók, a divatszók esetében, s főleg az argó közvetítése
révén közel 40 nyelvből kellett az etimológiát felkutatnom ehhez a szókincshez.
Tulajdonképpen nem a szó szoros értelmében vett tudományos etimológiák. Vagyis nem
tüntettem fel a származás s az átvétel valamennyi forrását, lépését; csupán szembesíteni
akartam a magyarban használt szlengszót más nyelvű lehetséges szleng forrásával. (A száznál
több forrásművet, szótárt terjedelmi okok miatt sajnos nem tudom közzétenni.)
Egyúttal hangsúlyozni kívánom, hogy sok szó s kifejezés eredetét, értelmezését nem tudjuk
felkutatni; sem ők, sem én, de forrásaim sem. Egy részük bizonyára a beszélők szóalkotó
képességének, fantáziájának szüleménye. Meggyőződésem mégis, hogy a bemutatott többlet is
mérhetetlen kultúrtörténeti, nyelvészeti, sőt szociológiai, pszichológiai stb. hátteret villant fel,
melyet a tanárok - a szókinccsel foglalkozva - jól gyümölcsöztethetnek a nyelvi-kommuni-
kációs nevelésben, tanulóink pedig gyarapíthatják általános műveltségüket. A sajátos nyelvi
formák összessége, a szó- és kifejezésgyűjtemény egyúttal jellegzetes motivációt, szemléletet,
magatartásformát is tükröz. Egyszóval: mely nyelvi alakulatok színezik, s melyek szürkítik,
durvítják társadalmi érintkezésünket.
S itt mindjárt kételyek is ébredhetnek bennünk. Vajon reprezentatív-e ez a gyűjtemény?
Bizonyára nem. A valóságot mutatja-e ez a tükörkép, vagy inkább kérdőjeleket támaszt?
Bizonyára mindkettőt. A teljes valóságot képtelenség feltérképezni, hisz az ilyen korú tanuló
már tudja, érzi, mikor mit tanácsos mondani, leírni. Ugyanakkor nem tud ellenállni a
kísértésnek, hogy túljátssza önmagát. Így nincsenek eszközeink, lehetőségeink, hogy
matematikai pontossággal megállapítsuk, a gyerekek hány százaléka gondolkodik s beszél
„így”. A - nagyon is elgondolkodtató - „tükör” mégis országos helyzetet tár fel.
Folytatva a szótár felépítésének ismertetését, a címszóknál az ún. bokrosítást is alkalmaztam.
Nem tagadom, imponáló szellemességével a horvát TOMISLAV SABLJAK Šatra c.
argószótára (Zagreb, 1982) is sugalmazta. A mezőösszefüggésben lévő fogalmak így közelebb
kerülnek egymáshoz. A tantárgyaknál pl. az egyes tantárgyak nevét a tantárgyi óra, a szaktanár,
a szakterem, a felszerelés elnevezései követik; a haj címszóhoz pl. a haj megnevezéseit, majd a
rövid, hosszú, vörös, szőke, barna, sötét, ősz, rendetlen hajú és végül a kopasz rokon változatait
kapcsoltam. A hajviseletet, a különböző frizurafajtákat a DIVAT c. fogalmi körbe soroltam.
A témakört tehát címszóknak alárendelt szinonimasorok alkotják, mégpedig ábécérendben;
de minden szónál, kifejezésnél, ahol szükségesnek láttam, értelmezésük vagy etimológiájuk is
megtalálható.
A könnyebb eligazodás kedvéért a szótári részt címszójegyzék követi ábécérendben. (Sajnos
a szókincs mennyisége nem enged meg egy hasonló ábécérendű felsorolást.)
A gyűjtésben részt vett iskolák és tanárok nevét ugyancsak mellékelem - táblázat formájában.
Egyúttal ismételt köszönetemet is kifejezem önzetlen, áldozatos, fáradhatatlan munkájukért.
Végül tapasztalni fogjuk, a gyűjtemény oly mérhetetlenül gazdag, annyira meghökkentő,
hogy érdemes rá felfigyelnünk. Hisz megcsodálhatjuk a tanulók frappáns, szellemes, szóalkotó,
sőt szóteremtő s a nemzeti nyelvet formabontó módon gazdagító képalkotó képességét;
ugyanakkor jelzést kapunk a nyelvet szürkítő formákról is. A szótár így hasznos stúdiuma
lehetne a nyelvtudománnyal (szókinccsel, csoportnyelvekkel, stílussal), kommunikációval,
szociolingvisztikával és pszicholingvisztikával, pedagógiával, pszichológiával foglalkozó
szakembernek, kutatónak egyaránt; segédkönyve a főiskolai vagy egyetemi oktatásban az
Ifjúsági nyelv (szleng) c. speciális művelődési kurzusnak. Olvasói lennének bizonyára az
„alkotók”, a tanulóifjúság, a diákság, de az idősebb korosztályok, beleértve a felnőtteket is,
akiktől a szókészlet nagyobb részét a fiatalság örökölte.
Rövidítések

ang. angol
argó tolvajnyelvi
blg. bolgár
cig. cigány
e. ejtsd!
elav. elavult szó
euf. eufemizmus, szépítés
fgr. finnugor
fr. francia
gen. genitivus, birt. eset
germ. germán
gör. ógörög
gyermekny. gyermeknyelvi
gúny. gúnyos
h. lat. hazai (magyarorsz.-i
latin)
hangf. hangulatfestő
hangut. hangutánzó
héb. héber
hind. hindusztáni
hiv. hivatalos nyelvben
holl. holland
horv., hv. horvát
ill. illetve
isk. iskolai
isz. indulatszó
izr. izraelita
jidd. jiddis
k. latin középkori latin
köznev. köznevesülés
lat. latin
ld. lásd!
le. lengyel
m. magyar
m. cig. magyar cigány
(romungro)
ném. német
nép. népi, népnyelvi
népetim. népetimológia
nyj. nyelvjárási
óe. szl. óegyházi szláv
ófr. ófrancia
ol. olasz
óor. óorosz
or. orosz
orv. lat. orvosi latin
örm. örmény
ősszl. ősszláv
port. portugál
R. régi, nyelvemlékbeli
r. cig. román cigány
rom. román
sp. spanyol
szb. szerb
szkr. szanszkrit
szl. szláv
szlk. szlovák
szln. szlovén
szócsonk. szócsonkítás
szóferd. szóferdítés
szój. szójáték
táj. tájszó
tb. többes számú alak
ti. tudniillik
tkp. tulajdonképpen
tör. török
tréf. tréfás
ua. ugyanaz
újgör. újgörög
újlat. újlatin
ukr. ukrán
ún. úgynevezett
v. vagy
vki, vmi valaki, valami(ből) stb.
vö. vesd össze!

Jelek

~ hasonló jelentés v. feltételezhető más szóered

„ ” helyi (tanulói, tanári) értelmezés, etimológia
’ ’ szójelentés, szóértelmezés
/ két vagy több szó közötti szoros dőlt vonal: az előtag v. utótag
több szóra vonatkozik. pl.: mandula/nyúl/ökörszemű = mandu-
laszemű, nyúlszemű, stb., tűzfejű/hajú/manó = tűzfejű, tűzhajú,
tűzmanó
< v. > a szó átvételének iránya
? ismeretlen v. bizonytalan eredetű, jelentésű
- v. — a szóalak a nyíl után v. előtt álló szóból, ill. annak hatására
keletkezett
+ szóösszetétel (előtag s utótag közt)
× szóvegyülés (kontamináció)
= a jelentés pontosítása
 A címszók jegyzéke
[Megjegyzés: A témaköröket (fő fejezeteket) csupa nagybetűvel, a fejezetek alcímeit kövér szedéssel különböztetjük meg.
A címszókat, kifejezéseket a szótár oldalszáma követi.]
A, Á

ablaktisztító (foglalk.) 137

ács 137
ádámcsutka 93
„Adj kölcsön ... !” 140
adminisztrátor (isk.-ban) 10
adminisztrátor 135
adóügyes 135
agglegény 65
agronómus 136
agyoncicomázza magát 190
ajak 92
ajak-forma 92
akadályverseny (isk.) 56
álarc 130
alkoholista 121
álkulcs 130
ÁLLAPOT, MAGATARTÁS 115
állatorvos 135
állattal kapcsolatos 205
állattenyésztő 133
ÁLLAT, VIRÁG 205
áll-forma 92
állkapocs (testrész) 92
alsóruha, fehérnemű általában 184
alsós tanuló 2
alszik 147
aludni megy 147
aluljáró, felüljáró 201
alvilág (bűnözők) 129
amerikai 174
angol 174
angol nyelv (tantárgy) 12
angoltanár 12
angolterem 12
ánizscukor 142
anyám 60
apám 60
arc 84
Aro (autómárka) 199
áruház 140
áruk különleges neve 142
árulkodik 124
asztalos 133
átad, átadás (futball) 180
atlétika 181
átölel (a fiú) 164
átölelem (a lányt) 164
autó 197
autóbusz 197
autóbuszfék 198
autófényező 137
autószerelő 132

baba, babázik 178

babakocsi 64
Babetta (motormárka) 199
babfőzelék 144
bajusz 90
bajuszforma 90
bál (isk.) 58
baleset 202
bandavezér (bűnöző) 130
bányász 133
Barát, barátnő, ismerős 65
barátfüle 144
barátnőm (lányé) 65
barátom (fiúé) 65
barna hajú 82
bátor 110
bátyám 60
becsap valakit 126
becsinál (a kisbaba) 63
becsületes 110
begipszelték a ... 121
beleavatkozik más ügyébe 118
belebeszél mindenbe 149
beleszerettem valakibe 162
BELSŐ TULAJDONSÁG 105
béna, nyomorék valaki 102
benzinkút 174
benzinkutas 174
„beolvas” valakinek 124
„beolvasnak” neki 124
bérlet(jegy) 194
besúgó 109
beszéd, beszélgetés 148
beszédhibás valaki 102
BESZÉD, TÁRSALGÁS 148
beszél, beszélget 148
„Beszélj másról!” 154
beszélni kezd valaki 148
BETEGSÉG, GYÓGYÍTÁS 118
beteg vagyok 118
bevágja a leckét 43
Bevásárlás 140
bili (bimbi) 64
bilincs 130
Biológia (tantárgy) 17
biológiaóra 17
biológiaszertár 18
biológiatanár 17
biológiaterem 18
biológiatermi felszerelés 18
biológus 136
a birkózás és műveletei 181
bíró (bíróságon) 136
bizonyítvány (isk.) 34
BMV (autómárka) 199
bogár, rovar 206
bolond, „nem normális” 111
bolt, üzlet 140
borotválás 134
borotválkozik 195
borravaló 134
bőbeszédű 113
böfög, böfögés 146
bőgeti a rádiót, magnót 126
bőkezű 109
bölcsőde 1
bölcsődés 1
bőr (emberi testen) 77
börtön, fegyház 131
börtönben ül/van 131
börtönőr 131
bukás (iskolai) 51
buta, nincs esze, rossz tanuló 106
butik 140
butikos 140
bútorok sajátos neve 183
a bútor rossz állapotban van 183
büfé (isk.) 27
BŰNÖZÉS 127
a bűnözőt bebörtönzik 131
a bűnözőt elfogják 130
bűzös, bűzlik valaki, vmi 105

centrifuga 195
ceruza 32
cigány 174
cigaretta 169
cigarettacsikk 170
ciklámenszínű 20
cipő 188
cirkusz 204
copfos 191
cukor 142
cukorbeteg 121
cukrász, cukrászlány 137
cukrászda, presszó 168

CS

csak játszik velem 165

Család 59
család 59
Családi állapot 64
családi ház 203
csaló 128
csavarog 125
cseh 174
Cselekvések és helyzetek (isk.) 35
cselez (futball!) 180
csempész, feketéző 128
csengetnek (isk.-ban) 35
csereberélő 114
csikket szív 170
csikkgyűjtő 170
csillag, üstökös 205
csinosan, divatosan öltözködik 189
csípő (testrész) 96
csípőforma 96
csizma 188
csók 164
csokoládé, cukorka 145
csókolózás 165
csókolózunk 165
csontváz (biológiatermi) 18
csótány 206
csúfol 124
csúfol, gyaláz másokat 112
csúfolódva utánoz 124
csuklik, csuklás 146
csuklós busz 197
csúnya arcú 85
csúnya nő 72
csúnya valaki, vmi 103

Dacia (autómárka) 199

dajka (bölcsődében) 6
dalolás, nóta 171
daráló 195
daru (gép) 199
dauerolás, tupirozás ... 134
dédnagyanyám 61
derék (testrész) 95
derékforma 95
diák, tanuló 2-6, 8, 9
diavetítő 29
dicsér másokat 112
dinár 175
diszkó 58
diszkóklub 168
díszterem (isk.) 25
divatos nő 73
dohányzás 169
dohányzik 127, 169
dolgozat (isk.) 36
dolgozik (van állása) 138
dollár 175
durván játszik (futball) 180
dühbe gurul 117

E, É

ebédlő (isk.) 26
ébresztőóra 196
ébresztőóra szól 196
egésznapos iskola 54
egyéb autóelnevezések 201
egyéb beszédfordulatok 160
egyéb élelmiszeráruk 143
egyéb emlősök 205
egyéb ételfélék 145
egyéb isk. ételek 54
egyéb isk. helyiségek 24
egyéb italok 145
egyéb járműfélék 198
egyéb konyhaeszközök 195
egyéb közlekedéssel kapcsolatos ... 201
egyéb lábbelik 188
egyéb panelházhoz kapcsolódó ... 203
egyéb pénzzel összefüggő kif. 142
egyéb ruhafélék 188
egyéb virág-, növényfélék 206
egyes (elégtelen) 48
egyes szobák neve (lakásban) 181
egyetem 5
egyetemista 5
éjjelilámpa 183
ékszer és anyaga általában 188
eladó (foglalkozás) 133
elájult, eszméletlen 120
elálló fülű, 88
elcsen, ellop vmit 127
élelmiszerbolt 140
elesik 147
éléskamra 181
élet az úttörőtáborban 59
eljegyzés 166
ellenőrzőkönyv 33
ellenszenves 113
„ellóg” a munkáról 138
elloptak vmit, eltűnt vmi 45
elromlott, tönkrement vmi 196
elrontottam a gyomrom 119
első pad (isk.-ban) 34
elsős (ált. iskolás) 2
elsős (gimnazista) 4
elsős (szakközépiskolás) 4
elszökik hazulról 125
elvált (házastárs) 64
elvált nő 65
el van keseredve 116
elveri a pénzét 139
elvonókúrán van 122
engedékeny 108
engedetlen 114
énekes 136
Ének-zene (tantárgy) 21
énekóra 21
az énektanár énekel 21
ének-zenetanár 21
ének-zeneterem 21
építész 136
éppen elfogadható valaki, vmi 104
épülettípusok 203
Érdeklődő kérdések 152
érdeklődő, kíváncsi 108
erdész 133
érelmeszesedése van 120
erős férfi 76
erős valaki 100
erőszakos, agresszív, fenyegetődző 112
esernyő 195
esik, zuhog 204
esküvő, lakodalom 167
eszik általában 143
eszik különleges módon 143
észrevesz vmit 118
esztergályos 137
étel 143
ételfélék 53, 54, 143-145
ételek neve a menzán 143
Étkezés 143
étkezési időszakok 143
evőeszköz 195
Ez a helyzet! 150
ez a hobbija 112
„ez az én szobám” 181
ezerforintos (bankjegy) 142

fagylalt, fagylaltozni 145

fáj a fejem 119
Fakultatív óra 23
falitábla 34
falitérkép 33
falun lakom 203
falusi (kinti) vécé 182
fáradt 116
fázom, hideg van 205
fázós vagyok 119
fehérbor 143
fehér bőrű feltűnően 77
fehérnemű 184, 185
fehérnemű általában 184
fej (testrész) 78
fejel (futball!) 180
fejhallgató (magnóhoz, rádióhoz) 13
fejkendő 186
feketézik, feketepiac 128
fél, félénk, félelem, megijed 116
feleltetés (isk.-ban) 36
félénk, gyáva 110
felesége valakinek 64
felesel 125
felnőttek 77
felsőruha általában 186
felsős (ált. iskolás) 2
felsülés (isk.-ban) 40
Felszólítás indulásra 154
Felszólítás ivásra 171
Felszólítás távozásra („durván”) 155
Felszólítás távozásra („tréfásan”) 155
féltékeny vagyok 165
féltestvérem 61
fenék (testrész) 96
Fenyegető mondások 156
fenyeget(őzik) 124
fényképez 196
fényképezőgép 196
férfi 60, 61, 64, 65, 74-76, 167
férfi alsónadrág 185
férfi általában 75
férfifodrász 134
férfi hajviselet 192
férfiing 184
férfi kézitáska 194
férfi mell 94
férfiszabó 134
férje valakinek 64
Ferrari (autómárka) 199
fertőzést kaptam 120
festőművész 136
fésű 194
fiáker 197
fiatalember 74
fiatalkori bűnözők nevelőotthona 131
fiatal nő 71
fiú 60, 61, 65, 73, 160, 166
fiú általában, 73
fiúkat kedvelő lány 166
fiútestvérem 60
fiú-vécé 27
fizetés 139
Fizika (tantárgy) 15
fizikaóra 15
fizikatanár 16
fizikatanár öltözéke 16
fizikaterem 16
fizikus 136
fodrásznő 134
fog (testrész) 91
Fogadást ajánló mondás 154
fogat mos 147
fog-forma 91
FOGLALKOZÁS (szakma) 132
fonónő 137
Ford (autómárka) 199
forint általában 142
fotóművész 136
főiskola 5
főiskolás 5
földgömb (isk.) 15
földmérő, geodéta 137
földműves 133
Földrajz (tantárgy) 14
földrajzóra 14
földrajztanár 14
földrajzterem 14
földrajztérkép 14
földrajztermi felszerelés 14
főnök 136
főzelék általában 54
főzelékek, mártások 144
főzelékfajták (isk.) 54
főzőkályha, -tűzhely 182
francia 174
francia nyelv (tantárgy) 12
frank (pénznem) 175
fúj a szél, vihar van 205
furcsa alakú láb 96
furcsa formájú fej 79
futás (sport) 181
futás közben liheg, izzad 180
futtball(játék) 180
futtballjátékosok 180
futtballkapu 180
futtball-labda 180
futtballmeccs 180
futtballozik 180
futtballpálya 180
fuvaros 134
függöny 183
fül 88
fülbevalófélék 189
fülébe suttogok (a lánynak) 164
fülembe súg (a fiú) 164
fülhallgató (magnóhoz, rádióhoz) 13
fülig szerelmes vagyok 162
füllent, hazudik 125
fürdés (az úttörőtáborban) 59
fürdik, zuhanyoz 147
fürdőruha 176
fürdőszoba 181
fűtőtest 182
füzet (iskolai) 33
fűzöld 20

garázdálkodik 127
garázs 201
„garázs” a szabad ég alatt 201
gazdag valaki 101
gázszerelő 137
géemkázik 139
gépírónő 134
gépkocsivezető 133
gerinc és formája 94
gimnazista 3
gimnázium 3
gólt kap 180
gólt lő 180
gondnok (isk.-ban) 10
gördeszka, gördeszkán fut 179
görkorcsolya 179
görkorcsolyázik 179
gulden (pénznem) 175
gumicukor 142
Gúnyolódó mondások 158

GY

gyakran írnak (isk.-ban) 36

gyakran nézem a fiút 162
gyakran nézem a lányt 162
gyalogátlekőhely 201
gyengekezű tanár 8
gyenge valaki 100
„Gyere be!” 150
gyerek 1, 2, 5, 55, 62, 67, 74
gyerek általában 65
gyermekjátékok különleges neve 178
gyermek-, nevelőotthon 5
gyermekotthon lakója 5
gyilkol 127
gyilkos 129
gyógyszerek neve 123
gyógyszerész 135
gyógyszertár 123
gyógyszert szed 121
gyomor 95
gyors valaki 108
gyorsan dolgozik 138
gyufa 170
„Gyújtsd meg a villanyt!” 182
gyűjt vmire 139
gyümölcsök 145
gyűrűfélék 189

„Hagyd abba, unom!” 153

„Hagyd békén!” 154
haj 80
hajmosás 134
hajó 198
hajós 135
hajszárító 195
hajvágás 134
hajviselet (frizura) általában 191
halálán van 122
halál, meghalt 122
„Hallgass!” 153
hallgatag, visszahúzódó, szótlan 112
hálóing, hálóruha 184
hálózsák 174
hamburger (étel) 144
hamiskártyás 129
hamutartó 170
hangadó, ő viszi a szót 112
hangoskodik 126
hanyagul öltözködik 190
hány, hányás 173
harisnya 185
harisnyanadrág 185
harmadikos (ált. iskolás) 2
hármas (közepes) 48
has 95
hasmenésem van 120
hasonlít (pl. apjára, anyjára) 63
hát (testrész) 94
hátforma 94
hazakísér a fiú 164
hazakísérem a lányt 164
házhoz jár (udvarolni) 166
házi feladat 36
házi mulatság, buli 168
házi robot 195
ház, lakás 181
HÁZ, LAKÁS, BÚTOR 181
hazudós, hazug 113
helikopter 198
hentes 133
hentesáru-eladó 137
hetes (az osztályban) 9
hétvégi ház 176
Hifi-torony 196
hinta, hintázik 178
hiszékeny, könnyen becsapják 114
hisztériázik, dühöng 117
hivatalsegéd (isk.-ban) 10
hízelgő, stréber 109
hobbibolt 140
a hobbija ez 112
Hogyan figyelmeztetsz valakit? Baj van! 154
Hogyan gratulálsz (tréfásan is)? 151
Hogyan kívánsz rosszat durván? 156
Hogyan kívánsz rosszat valakinek tréfásan? 156
Hogyan köszönsz el egy személytől? 160
Hogyan köszönsz el többektől? 160
Hogyan köszönsz meg valamit? 151
Hogyan küldesz el valakit vhová? 156
Hogyan mentegetőzöl? 153
„Hogy vagy?” 152
hold (égitest) 205
holdrakéta 199
holmi általában 193
homlok 86
homokozó (játszóhely) 178
homoszexuális 114
hordár 174
horgász 177
horgászás 177
horgászfelszerelés 177
horgászik (mozzanatok) 177
horkol 148
horvát 175
horvát nyelv (tantárgy) 12
hosszú hajú 80
hot dog (étel) 144
húgom 60
húsétel általában 54
húsételfélék 54, 144
húszforintos (bankjegy) 142
húzza az időt munka közben 138
hülye 106
hűtőgép, -láda 195

I, Í
ibolyaszínű 20
idegbeteg 121
Idegen nyelv 12
ideges 110
ideggyógyintézet 123
IDŐJÁRÁS, ÉGITEST 204
igazgató (isk.) 10; 136
igazgatóhelyettes 10
igazgatói iroda 24
igazolvány, személyi igazolvány 194
Igenlő, helyeslő mondás 152
ikrek 62
illatos, jó illatú valaki, valami 105
illatszer 191
illatszerbolt 140
infarktusa volt 120
injekciót kap 121
iparos, szakmunkás 132
írásvetítő 29
irattáros 135
írigy, fukar 109
író 136
irodalmi színpad 57
irodalomóra 12
irodalomtanár 12
ISKOLA 1
iskola 1, 3-5, 54
iskolabál 58
iskolacsengő 35
Iskolafajták és növendékeik 1
iskolai csalás 41
iskolai csalás eszközei 41
iskolai felszerelés (tanulóé) 31
iskolai szórakozás általában 58
iskolaköpeny 31
iskolapad 34
iskolás 2
iskoláskorú lány 67
iskolastúdió 25
iskolatáska 31
ismeretlen fiú megszólítása 74
ismeretlen lány megszólítása 67
ismerős felnőtt megszólítása 150
ismerős fiú megszólítása 150
ismerős lány megszólítása 150
ismerősöm 66
iszik 145, 171
ital (menzai) 54
ital (egyéb) 145
ivás 171
ivóhelyek neve 173
ízléses valaki, valami 104
ízléstelen valaki, valami 104
izraelita (zsidó) 175

Jaguár (autómárka) 199

japán 175
járda 201
a jármű halad 202
járok egy lánnyal 161
JÁTÉK, SPORT 178
játszótér 178
jégpálya 179
jegygyűrű 167
jó idő van 204
jókedv, jó kedve van 115
jókedvű, tréfás mindig 114
jóképű ember, szép arc 84
jól illik rá vmi 190
jóllakott 145
jó nagyon vki 109
jugoszláv 175

kabát (zakó) 187

kabin (fürdőben) 176
kábítószeres 129
kakaó (ital) 143
kalauz (járművön) 134
kanál 195
kancsal, bandzsít 87
kaputelefon 183
kaputelefonon felszólni 184
kar (testrész) 94
karambol, ütközés, baleset 202
karkötőfélék 189
karosszérialakatos 137
kártékony, mindent tönkretesz 114
kasszafúró 130
katona 135
kávé, kávéház 168
kávéfőző 195
kávézás 168
Kawasaki (motormárka) 199
kedves tanár 7
kék 20
kellemetlen helyzetbe hoz vkit 116
kellemetlen helyzetbe került 116
kémcső 17
kéményseprő 137
Kémia (tantárgy) 16
kémiai felszerelés 17
kémiaóra 16
kémiaszertár 17
kémiatanár 16
kémiaterem 17
kemping(ezés) 176
keni, festi, rúzsozza magát 190
kényelmes vmi 103
kényelmetlen vmi 103
kenyér 142
kenyérfélék 144
kenyérszállító 137
Kényes a téma! Zavaros az ügy! 150
képmagnó (isk.) 29
kerékpár 179
kerékpározik 179
a kerékpár üzemanyaga 179
kereskedő, eladó 133
keresztanyám 62
keresztapám 62
keresztszülők 62
kertész 133
kés (evőeszköz) 130, 195
késel, szúr 128
kesztyű 188
Készülékek 29
kétforintos (pénzérme) 142
kétszínű 113
kettes (elégséges) 48
kevésbé tehetős valaki 101
keveset keres 139
kéz 94
kézilabda, kézilabdázik 179
kiadta az utamat 165
kiadtam az útját 166
kicsi, alacsony valaki 98
kidobják a kocsmából 173
kificamodott, eltört valamim 120
kifli 143
ki nem állhat valakit, vmit 118
kirakat 140
kirakatot néz 140
kirándulás (isk.) 58
kirándulás, természetjárás 177
kisbaba 62
a kisbaba szopik 63
kisdobos (úttörő) 55
kis dolgát végzi (vizel) 146
KISEBB VÉTSÉGEK 123
kisegítő (gyógyped.) iskola 3
kisegítő (gyógyped.) iskolai tanuló 3
kisfiú 74
KISZ-tag 55
Kitérő válasz 152
„kitol” valakivel 125
kitüntetés, érem (isk.) 58
klubszoba (isk.) 26
koccintáskor mit mondanak 171
„kocog” (sport) 147
Kocsimárkák humoros elnevezése 199
a kocsi összetörik 202
kollégista 5
kollégium 5
kollégiumi nevelőtanár 9
komoly 111
komputer (isk.) 30
konyha (isk.) 26
kopasz 83
kopek (pénznem) 175
korcsolya, korcsolyázik 179
kórház, szanatórium 123
korona (pénznem) 175
kórokozó 120
korrepetálás 52
korrepetálásra jár 52
kosár 193
kosárlabda 179
kosárlabdázik 179
kozmetikus 134
köd van 205
köhögök 119
költő 136
kőműves 133
könnyű tantárgy 46
könyvelő 135
könyvtár (isk.) 24; 215
könyvtáros 136
Környezetismeret (tantárgy) 14
köröm 95
körömforma 95
körzeti ápolónő 122
körzeti orvos 122
köszönés (egynek) 149
köszönés (többeknek) 150
kövér férfi 75
kövér nő 69
kövér valaki 99
közgazdasági szakközépiskola 4
közgazdász 135
közlekedési lámpa 201
KÖZLEKEDÉS, JÁRMŰ 197
közlékeny, kifelé forduló 109
KÖZNAPI CSELEKVÉSEK (munka, bevásárlás, étkezés, alvás) 137
közömbös 108
központi fűtés, távfűtés 182
krónikás (úttörő) 59
krimi, sci-fi 168
krumplinudli 144
krumplistészta 144
kubai 175
kukta 134
kulcs, kulcscsomó 194
kulturális seregszemle (isk.) 57
kutató (foglalk.) 136
kutya 205
Külföldi pénznem 175
különleges italok 145
KÜLSŐ TULAJDONSÁG 97

labda 178
labda, bőrlabda 29
labdázik 179
lábfej, talp és formájuk 97
láb(szár) 96
Lada (autómárka) 199
Lada Szamara (autómárka) 199
a lakásban rendetlenség van 183
a lakásban rend van 183
lakatos 133
lakótelepen éltek 203
lakótelepi (bekerített) játszótér 178
láncfélék (ékszer) 189
lányokat kedvelő fiú 166
lányok lába 97
lányra ~ fiúra várok 165
lapos mellű nő 70
lassú, kényelmes 108
lázas vagyok 119
leány 60, 61, 65-67, 161, 166
leány általában 66
leánytestvérem 60
leány-vécé 28
leégett a bőre 177
lehangolt(ság) 116
lej (pénznem) 176
lejárt a műszak 139
lemásolja a leckét valakiéről 43
lemezjátszó 30
„lenéz” valakit 124
lengyel 175
leves általában 53
levesfajták 53, 143
lift 184
lila 20
lódít, nagyot mond 125
lopott holmi 128
lop, rabol, betör 128
lovaskocsi 197
lusta 107
lustálkodik 127

LY

Lyukasóra 23

macska 205
madár 205
madzag 195
magas a vérnyomásom 119
magnetofon (isk.) 13; 29
magyar 175
magyar irodalom (tantárgy) 11
Magyar nyelv és irodalom (tantárgy) 11
magyar nyelv(tan) (tantárgy) 11
magyaróra 11
magyartanár 12
magyarterem 12
magyartermi felszerelés 14
makaróni 144
markolós (foglalk.) 137
másodikos ált. iskolás 2
másodikos gimnazista 4
másodikos szakközépiskolás 4
másokat csúfol, gyaláz 112
másokat dicsér 112
másokat utánoz 108
Más személyek 66
maszek, maszekol 139
mászókötél 23
Matematika (tantárgy) 14
matematika-felszerelés 15
matematikaóra 15
matematikatanár 15
matematikaterem 15
Mazda (autómárka) 199
meccs (futball) 180
megbilincselik a bűnözőt 130
megcsókol 164
megcsókolom 164
megfáztam 119
meggyógyult 122
megműtötték 121
megsimogat a fiú 164
megsimogatom a lányt 164
megszakadt a barátságunk 66
megszegi adott szavát 113
megszid valakit 124
megtartja szavát 113
megüt valakit 126
megveszteget, csószópénz 127
„Megy a munka?” 138
melegítő (ruha) 187
mellébeszél 124
melléképület 203
mellény 186
melltartó 184
mély hangú 93
mentő(autó) 123
menza 53
menzai ételek 53
menzás tanuló 53
menyasszony 167
„Mennyi az idő?” 152
Mercedes (autómárka) 199
mérges, mérgelődik 117
mérges tanár 7
mérnök 135
metélt 144
metró(vonat) 198
mezőgazdasági szakközépiskola 4
„Mi a helyzet?” 115
minden rendben 115
mindig jókedvű, tréfás 114
mindig siet 111
Miképp biztatsz valakit „mesélésre”? 153
Miképp intesz le valakit? 153
Miképp nyugtatsz meg valakit? 153
Milyen országokba utaznak (nyaralni)? 174
„Mit csinálsz?” 152
Mit mondasz a beszédtémáról? 150
Mit mondasz a beszédtémáról általában? 150
Mit mondasz a látogatónak? 150
Mit mondasz, ha meglepődsz? 151
„Mi újság?” 152
mohamedán 175
mos, nagymosás 195
mosógép 195
mostohatestvérem 61
Moszkvics (autómárka) 199
motorkerékpár 197
mozdulatok tánc közben 170
mozi, színház 168
mulat, tivornyázik 173
munka (általában) 137
munkakerülő, csavargó 128
munkapad (technikatermi) 19
munkás (általában) 132
múzeum, képtár 204
műsorok sajátos neve 167
műszerész 132
művelődési otthon 204

nadrág 187
nadrágfajták 187
nagyanyám 61
nagyapám 61
nagybácsim 61
nagydarab nő 68
nagy dohányos 169
nagy dolgát végzi 146
nagy fejű 79
nagy fenekű 96
nagy fülű 88
nagy hasú 95
nagylány 67
nagy, magas valaki 98
nagy mellű nő 70
nagynénim 61
nagyon csúnya valaki 98
nagyon csúnya valaki, valami 103
nagyon éhes valaki 145
nagyon jó valaki 109
nagyon jó valaki, valami 104
nagyon ócska valami 103
nagyon rossz valaki 109
nagyon rossz valaki, valami 104
nagyon szép valaki 97
nagyon szép valaki, valami 103
nagyon szeret táncolni 170
nagyon tanul (az iskolás) 43
nagyszájú, pletykás nő 72
nagyszülők 61
Nagyzoló mondás 154
nagyzoló, nagyhangú, fölényes 111
napközi (tanulószoba) 53
napozik 177
napraforgómag 145
napraforgómag héját kiköpi 145
napraforgómag, pattogatott kuko-rica (együttesen) 145
napszúrást kapott 177
naptár 34
náthás vagyok, tüsszentek 119
néger 175
négyes (jó) 48
nehezen ért meg valamit 106
nehéz tantárgy 46
„Nekem mindegy!” 118
nem ad semmit kölcsön 125
nem dohányzik 169
nem dolgozik, munkakerülő, nincs állása 138
német 175
német nyelv (tantárgy) 12
nem fogad szót 125
nem követi a divatot 190
nem szeret dolgozni 138
nem szeretem a tantárgyat 46
„nem szívja tüdőre a füstöt” 169
nem tetszik valaki, valami 117
nem törődik valakivel, valamivel 118
„Nem tudom” (a leckét) 39
Népek, népcsoportok 174
népi ellenőr 135
névadó szülők 62
nevet, nevetés 115
nézeteltérésem van valakivel 118
nincs rendben valami 115
nő 60, 61, 64, 65, 68-73, 167
nő (általában) 68
női alsónadrág 185
női fodrász 134
női frizura: copfos 191
női frizurafajták 191
női ing 184
női kézitáska 193
női mell 93
női szabó 134
nővérem 60

NY

nyak 92
nyak-forma 92
nyakkendő 186
nyári iskolai szünet 47
nyári szabadság 173
nyári úttörőtábor 58
nyelv (testrész) 91
nyelvi laboratórium 13
nyelvi (nyelvtan) óra 12
nyelv(tan)tanár 12
nyugodt valaki 110

O, Ó
odavagyok ezért a lányért 161
oklevél (isk.) 58
okos, van esze; jó tanuló 105
Olcit (autómárka) 199
olló 194
„Oltsd el a villanyt!” 183
olvasás 167
Olyant kapsz, hogy ... 156
Olyan vagy, mint ... 158
Opel Kadett (autómárka) 199
órafélék 189
Órán kívüli egyéb tevékenységek 57
Órán kívüli foglalkozás (napközi, rendezvény, úttörő) 53
órarend 34
ordít valakivel 124
orgazda 128
orosz nyelv (tantárgy) 12
oroszóra 13
orosz, szovjet 175
orosztanár 13
orr 89
orrforma, orrszín 89
orrváladék 119
országjárás (isk.) 58
orvos 135
orvosi szoba (isk.) 26
ostoba nő 72
osztályfőnök (isk.) 9
Osztályfőnöki óra 23
osztálynapló 52
osztályzat (általában) 47
Osztályzat (érdemjegy) 47
osztrák 175
OTP, bank, tőzsde 204
óvatos, bizalmatlan 114
óvoda 1
óvodás 1
óvodáskorú lány 67
óvónő 6

Ö, Ő

öcsém 61
ökölvívás és műveletei 181
öltözködik éppen 189
önfejű 108
öngyújtó 170
öntelt, büszke, hiú 111
önzetlen, jószívű, segítőkész 109
öreg férfi 76
öreg jármű 201
öreg nő 71
őrségváltás úttörőtáborban 59
őrsi -, rajgyűlés (úttörő) 55
őrsi -, rajnapló 58
ősz hajú 82
őszinte 113
összecsípték a szúnyogok 177
ötletei vannak, eredetiek 108
ötös (jeles) 47
ötszáz forintos (bankjegy) 142
özvegy 65

panelház 203
pap 137
papucs 188
parkettázó (foglalk.) 137
parkőr, környezetvédelmi felügyelő 137
partjelző (futball!) 181
pattogatott kukorica 145
pedikűrös 134
pékáru-eladó 137
pelenka 63
pénz 147-150, 185
pénz (általában) 140
pénzcímletek neve 142
pénztárca, tárca 194
pénzügyőr 135
pezeta (pénznem) 176
pfennig (pénznem) 176
piac, vásárcsarnok 140
pihenő túra közben 59
pincér 134
pingpong 179
pingpongozik 179
pipa, pipázik 170
piros (szín) 20
pirospozsgás 84
pislog 87
piszkálja az orrát 147
piszkál valakit folyton 123
piszkos valaki, valami 105
pisztoly, puska 130
pizsama 184
pletykál, rágalmaz 124
pletykás 112
pofon, ütés 126
Polski Fiat (autómárka) 199
porszívó, poszívóz 195
portás (iskolában) 11
posta 204
postahivatalnok 137
postás (kézbesítő) 134
pót/javítóvizsga 52
pótvizsgáznia kell 52
potyából iszik 171
prémium 139
programozó matematikus 135
pulóver 186
a pult alól kapja az árut 142

rab, fogoly 131

rabruha 131
rabszállító kocsi 131
rádió 30
rádió-alkatrész 30
rádió- és tévészerelő 132
rádiózás 167
radír 32
ragasztó 34
rágógumi 142
rajtitkár (úttörő) 56
Rajz (tantárgy) 19
rajzóra 20
rajztanár 20
rajzterem 20
ravasz valaki 109
régebbi pénznem 142
régi valami 103
rekedt hangú 93
„Remek!” 151
rendes, gondos 108
rendetlen hajú 83
rendetlen, hanyag, felelőtlen 108
rendőrkocsi 131
rendőr, nyomozó 130
repülő (pilóta) 135
repülőgép 198
részeg, berúgott 172
rétes 144
reumás 121
rokonság 59
rokonszenves 113
roller 179
rollerezik 179
román 175
„Rossz az előérzetem!” 118
rossz hírű csoport 129
rossz idő van 204
rosszkedvű mindig 114
rossz nagyon valaki 109
rosszul lett 120
Royce-Royce (autómárka) 200
röpdolgozat 36
röplabda 179
röplabdázik 179
rövid hajú 80
rövidlátó 87
rubel 176
ruha- és díszlettervező 136
RUHA, ÖLTÖZKÖDÉS, ÉKSZER, DIVAT 184
ruhaszín 188
rúzs 191

sajátos munkakörülmények 138

sál 186
sánta valaki 102
sápadt (arc) 85
sápadt (beteg) 120
sapka, sapkafajták 186
sárga 20
sárgaborsó-főzelék 144
sátor 174
savanyúságok 144
segédmunkás 132
seprőgép, locsolókocsi 199
sétál 147
sétálóutca 201
sí, siel 180
siet 147
siet mindig 111
siettet valakit 138
sikkaszt 128
sikkasztó 128
sír, sírás 116
siránkozó, panaszkodó (átvitt ért.) 111
sírásra hajlamos, sírós (konkrét) 111
egy „slukkot” szív a cigarettából 127
sokat keres 139
sok ékszert hord valaki 189
sovány férfi 76
sovány nő 69
sovány valaki 100
sötét bőrű 78
sötét hajú 82
spanyol 175
spagetti 144
speciális szakközépiskolás 4
speciális szakmunkásképző 4
speciális szakmunkástanuló 4
spenótfőzelék 144
sportbíró (futball!) 181
sportcsarnok 204
strandol 177
sugárkezelést kap 121
súgás (az órán) 40
súgást vár (a tanuló) 40
súgnak a tanulónak 40
súlylökés (sport) 181
süket 102
süt a nap, nagy a hőség 205
süteményfélék 144

SZ

szabad strand 176

szagosítja magát 191
száj 90
szájforma 90
szakács(nő) 133
szakáll 90
szakállforma 90
szakfelügyelő/tanácsadó (isk.) 10
szakítottunk egymással 166
szakkör (isk.) 57
szakközépiskola 4
szakközépiskolai tanuló 4
szakmunkásképző 4
szakmunkástanuló 4
szakraj tagja (isk.) 57
szaktanterem 24
szálloda 176
számításból hízeleg valakinek 127
szatyor 193
százforintos (bankjegy) 142
szegény, nyomorgó valaki 101
szélhámos 110
szelíd, jóságos 112
szellent 146
szellentés 147
szem (testrész) 86
Személy 97
SZEMÉLYEK 59
Személy, dolog 103
személyek sérülése, halála 202
Személy külső tulajdonsága 102
Személyzet (nevelői) 6
szemetel 126
szemetesautó 199
szeméttároló 203
szemöldök 86
a szem színe, formája 86
szemüveg 194
szemüvegtok 195
szendvics 144
szép, csinos nő 71
szeplős (arc) 85
szerelem 162
szerelmeskednek 163
szerelmes vagyok fülig 162
szerény 111
szeret beszélni, viszi a szót 148
szeretem a tantárgyat 46
szeret inni, iszákos 171
szertár (isk.) 25
szertorna 181
szervizbe kell vinni (a járművet) 201
szigorú tanár 8
szimulál 120
színek 20
színész 136
Szitkozódó, káromkodó mondások 159
szív (testrész) 95
szlovák 175
szobafestő és mázoló 133
szobrász 136
szociális otthon 123
szófogadó 114
szoknya 187
szoknyafajták 187
szomszédom 66
szopóka (cumi) 63
szórakoztató zene 171
szorgalmas 107
SZTK-rendelő 123
szőke hajú 81
szüleim 59
szürke, jelentéktelen egyén 107

tábori vécé 59
tábortűz 59
Tagadó, ellenző mondás 152
takarítónő 132
takarítónők helyisége 24
találkára hívott 165
találkára megyek 165
tanácsháza 204
tanár 6-10, 12-23
tanár a láthatáron 35
a tanár beír az ellenőrzőbe 44
a tanár egyest adott 51
a tanár énekel 22
a tanár feleltet 36
a tanár felhív valakit 35
tanári magyarázat, tanítás 35
tanári szidás 44
tanári szoba 24
tanári vécé 28
a tanár magyaráz 35
a tanár megszidja a tanulót 44
tanár(nő) 6
a tanár rajtakapja a diákot a csaláson 41
a tanár utazik (pikkel) valakire 41
táncfajták 170
táncművész 136
táncol 170
tánc, táncolás 170
tanév 47
tanító(nő) 6
tankönyv 33
Tanszerek, felszerelés 31
Tantárgy, tantárgyi óra, szaktanár, szakterem, felszerelés 11
tanulás 43
tanuló, diák 2-5, 9, 55, 67
a tanuló „alszik” az órán 42
a tanuló beírást kap 44
a tanuló csal a könyvből, füzetből 40
a tanuló egyest kapott 50
a tanuló felsül 39
a tanuló igazolatlanul hiányzik 42
a tanuló izgul 37
a tanuló jelentkezik a felelésre 37
a tanuló kínlódik felelés közben 39
a tanuló lapul 37
a tanuló (leckét) ír 44
a tanuló megbukott 51
a tanuló most értette csak meg 45
a tanuló nagyon figyel az órán 42
a tanuló örül a dicséretnek 39
a tanuló ragyogóan (ötösre) felel 38
a tanuló rajtaveszt a csaláson 41
a tanulót megdicsérik 38
táppénzen van 122
Tárgy, dolog 102
Tárgy, dolog külső tulajdonságai 108
TÁRGY, KÉSZÜLÉK 193
társadalmi munkát végez 139
TÁRSASÁGI ÉLET, SZÓRAKOZÁS, MŰVELŐDÉS 167
tavaszi kabát 188
távcső 196
taxis 133
tea 168
teadélután (isk.) 58
teázás 168
Technika (tantárgy) 18
technikaóra 19
technikatanár 19
technikaterem 19
technikatermi felszerelés 19
teherautó 198
tej 143
tekintélye van valakinek 107
telefon 196
telefonál 196
telefonfülke 204
TELEPÜLÉS, ÉPÍTMÉNY 203
televízió (isk.) 29
télikabát 188
tenisz 179
teniszezik 179
tépelődik vmin 117
térd 97
terhes nő 73
térkép (isk.) 33
test (emberi) 77
testileg-lelkileg kimerült 116
Testnevelés (tantárgy) 21
testnevelésóra 22
testnevelőtanár 22
TESTRÉSZEK és formájuk 77
testvérem 60
tésztafélék 144
tészta, sütemény általában (isk.) 54
tészta-, süteményfélék (isk.) 54
tetszik nekem ez a fiú 161
tetszik valaki, valami 117
tetszünk egymásnak 161
tévézés 167
tiszta valaki, valami 104
titkárnő 135
titokban dohányzik 169
titokban kézen/karonfogva járunk 164
titoktartó 112
tizenegyes (futball!) 181
tizenéves 4
tízforintos (bankjegy) 142
tízperc, óraközi szünet 46
tolakodik, lökdös 126
tolakodó fiút/lányt visszautasít 166
toll (írószer) 31
tollaslabda 179
tollaslabdázik 179
tolltartó 31
tolvaj, betörő 128
tolvajnyelv 131
torkoskodik 127
tornacipő 23, 188
tornafelszerelés (a tanulóé) 23
tornapad 22
tornaszer 22
tornaterem 22
tornatermi bordásfal 22
tornatermi felszerelés 22
tornatermi felszerelés (vegyes) 22
tornatermi mászókötél 22
tornatermi mozgások 23
tornatermi szőnyeg 22
torok 92
továbbadja a hírt a tanuló 45
Toyota (autómárka) 200
többértékű pénzcímlet 142
tökmag 145
Töltelékszók 159
tömött/medicinlabda 23
tönkretesz valamit 197
tőr, kés 130
töri a fejét (a leckén) 44
török (népnév) 175
Történelem (tantárgy) 13
történelemóra 13
történelemtanár 13
történelemfelszerelés 14
történelmi makett 14
történelmi terem 14
történelmi serleg 14
történelmi térkép 14
Trabant (autómárka) 200
traktor 199
traktoros 133
Tréfás helynevek 174
trolibusz 198
túl gyorsan száguld (a jármű) 202
túlórázik 139
túl sokat beszél 149
turmix (készülék) 195
Túró Rudi (márkanév) 142
túróscsusza 144
túróstáska 143
tüdő 95
türelmes 110
türelmetlen, hirtelen haragú 110
tűzhely sütője 182
tűzoltó 135
tűzoltókocsi 199

U, Ú
udvarias 112
udvariatlan, szemtelen 112
udvarlás 163
UDVARLÁS, SZERELEM 160
udvarlok egy lánynak 163
udvarol nekem egy fiú 163
ugrás (sport) 181
ugrókötél 179
„Úgy megváglak, hogy ...” 157
„Úgy megváglak, mint ...” 158
ujj 94
ujjforma 95
új, modern jármű 201
új, modern valami 102
újságíró 136
unalom, unalmas, unatkozik 117
unokatestvérem 62
uszoda, fürdőmedence 176
utánoz másokat 108
utca, út 201
utcanő 129
utcaseprő, szemetes 132
útipoggyász 173
útlevél 173
úttestfestő 137
úttörő (a mozgalom tagja) 55
úttörő-akadályverseny 56
úttörő-csapatgyűlés 55
úttörő-egészségőr 56
úttörő-egyenruha 56
úttörő-foglalkozás 55
az úttörő-foglalkozásokon túl sokat nyüzsgő 57
úttörőfutár 56
úttörőkrónikás 56
úttörő-mókamester 56
úttörő-nótafa 56
úttörő-nyakkendő 56
úttörő őrs-, rajvezető 56
úttörő rajtitkár 56
úttörősapka 56
úttörő-sportfelelős 56
úttörőszakács 56
úttörőszoba 26
úttörőtanács-ülés 56
úttörő-tisztségek 56
úttörő-zászlótartó 56

Ü, Ű

üdítő (ital!) 143, 145

üdülés, nyaralás 173
ÜDÜLÉS, UTAZÁS 173
üdülő 176
ügyeletes tanár 8
ügyeletes tanuló 9
ügyes 107
ügyesen elintézi az ügyeket 138
ügyész 136
ügyetlen 107
ügyvéd 135
„Ülj le!” 150
„Üljön le!” (felnőtteknek) 150
ünnepély (isk.) 57
űrállomás 199
üres, unalmas a beszéde 149
űrhajó 198
űrrepülőgép 198
ürülék 146

vadászat 178
vak valaki 102
valamit elloptak, valami eltűnt 45
válás 167
vállkendő 186
váll, vállforma 93
vándortábor 59
van egy fiúm 160
városban lakom 203
városi utcai vécé 182
városnézés 177
vasal, vasaló 195
vásárlás 177
vastag valami 103
vasutas 137
vasutas forgalmista 137
vécé 27, 28, 59, 182
vécé (isk.) 27
vécé (a lakásban) 182
vécépapír 147
vécépucoló 137
„vécés néni” 182
végleg el van rontva valami 115
vegyész 136
vékony hangú 93
vékony valami 103
Velorex (motorkerékpár-márka) 200
vénlány 65
verekedik 127
verekedős 112
verseny (isk.) 57
vese 95
veszekszik 126
vetélkedő (isk.) 36
a vezető nem tudja bevenni a kanyart 202
viccel 115
videokészülék 196
villa (épület) 176
villa (evőeszköz) 195
villamos 198
villanyborotva 195
villanyszerelő 132
virág 206
vitatkozik 149
vitorlázógép 198
víz (ital) 145
vizel 146
vízisí 180
vízisíel 180
vízisí-el-ő 180
vízvezeték-szerelő 137
Volga (autómárka) 200
Volkswagen (autómárka) 200
vonat 198
vőlegény 167
vörös hajú 81
vöröskeresztes vetélkedő 57

Wartburg (autómárka) 200

zajos valaki 102

Zaporozsec (autómárka) 201
zárkózott, befelé forduló 109
zászlófelvonás/levonás táborban 59
zeneegyüttes 171
zenei irányzatokhoz, együttesekhez kapcsolódó csoportok 171
zenész 136
zeneszerző 136
zloty (pénznem) 176
zokni 185
zöld 20
zöldség-eladó 137
zuhanyozó (táborban) 59

ZS

zsebkendő 194
zsebkés 194
zsebpénz 139
zsebszámoló 32
zsebtolvaj 128
zsemle 143
zsibongó (isk.) 26
Zsiguli (autómárka) 201
 A g y ű j t é s b e n r é s z t v e t t i s k o l á k, t a n á r o k

Kódje I s k o l a Megye A gyűjtés A gyűjtésben Az értelmezésben

l (név, jelleg) éve közreműködő közreműködő
tanárok tanárok

A1 Ács Komárom 1987–88 Pável Márta Uő.

(1. Sz. Ált. Isk.)
A2 Ajka Veszprém " Simaházi Zsuzsanna Uők
(Veres Pálné) Csongrádi Katalin
Michelbergerné
Heizer Emma
B2 Balassagyarmat Nógrád " Krecsmarik Józsefné Uők
(Dózsa György Nyíregyházi Ágnes
Úti) Frankó Lajosné
B3 Balatonalmádi Veszprém 1989 Ivántiné Kovács E. –
(1. Sz.)
B4 Balatonfüred Veszprém 1987 Felföldi Dezső Uő
(Radnóti Miklós)
B5 Berettyóújfalu Hajdú- 1987–88 Lackó Györgyné Uő
(4. Sz., 5. Sz.) Bihar " Strazsanecz Jánosné Uők
Baloghné Mag
Mariann
Kálmán Katalin
(Krucsó Ilona szakf.)
B6 Bogád Baranya 1988 Kisgéczi Magdolna –
(Berze Nagy
János)
B7 Bóly Baranya 1989 Ravasz Gyöngyvér –
B8 Bucsuszentlászló Zala 1987–88 Kóbor Mária –
B9 Budapest Pest 1976–77 Lőrincz Ágnes –
(Zugligeti)
B10 Budapest " 1987–88 Dr. Lőrincz Ágnes Uő
(Szív U., zenei
tag.)
Cs1 Csátalja Bács- 1985 Mayer Antal –
Kiskun 1987 Uő
Cs2 Csorna Győr- 1988 Schwarczkopfné Uő
Sopron Turner Éva
D1 Debrecen- Hajdú- 1988 ? –
Nagymacs Bihar (Sári Gusztáv szakf.)
(tanyai)
D2 Debrecen " " Dohi Éva Erika Uő
(Műhelytelepi)
D3 Debrecen " " Dr. Gaál Józsefné Uő
(Szoboszlói Úti)
Kódje I s k o l a Megye A gyűjtés A gyűjtésben Az értelmezésben
l (név, jelleg) éve közreműködő közreműködő
tanárok tanárok
D5 Dunaújváros Fejér 1987–88 Nagyné Fauszt Csilla –
Csabi Zsuzsanna
E1 Eger Heves " Vargáné Fejes Ilona Uők
(4. Sz. Gyakorló) Ragó Klára
E2 Érsekcsanád Bács- 1988-89 Béresné Józsvai –
Kiskun Mária
F2 Felsőszölnök Vas 1987–88 Németh József Uő
(szlovén nyelvű is)
F3 Földeák Csongrád 1986 ? –
Gy1 Győr Győr- 1987-88 Baksa Péterné Uő
(Zalka Máté) Sopron (Móser Károlyné) –
Gy2 Győr " 1988 Horváth Ildikó –
(Gárdonyi Géza)
H1 Hosszúhetény Baranya 1987-88 Nádor Rudolfné Uő
J1 Jászapáti Szolnok " Török Sándorné Uő
(magyar cigány Urbán Béláné
is!)
K3 Kecskemét Bács- 1985 ? –
(II. Rákóczi F.) Kiskun
K4 Kesznyéten Borsod 1987-88 Baranyi Ferenc Uők
(kisegítő, m. cig. Baranyiné Károlyi
is) Erika
K6 Kiskőrös Bács- 1985 Hamar Józsefné Uő
(Petőfi) Kiskun 1988
K7 Kiskunfélegyháza " 1985 Nagy Károlyné –
(Bajcsi – Zs. E.)
K8 Kiskunhalas " 1985 ? –
(Fazekas Gábor
Úti)
K9 Komádi Hajdú- 1987–88 Farkas Gyula –
(1. Sz.) Bihar Tarr Éva Uő
(Krucsó Ilona szakf.)
K10 Komló Baranya 1987 Péterné Bán Rózsa Uők
(Allende) Radics Ágnes
K12 Kölked Baranya 1989 Éberlingné Inhoff Uő
(román cigány) Anna
(Tatai Imre ig.)
K13 Körösszakál Hajdú- 1987 Bodnár Géza –
(Román Bihar (Krucsó Ilona szakf.)
Nyelvoktató)
K14 Kunfehértó Bács- 1985 ? –
Kiskun
L1 Laskó – Lug (Jugoszláv 1988–89 Lábadiné Kedves Uő
(Petefi Šandor, ia Klára
magyar tannyelvű) v.
Baranya)
Kódje I s k o l a Megye A gyűjtés A gyűjtésben Az értelmezésben
l (név, jelleg) éve közreműködő közreműködő
tanárok tanárok
L2 Lendva – Lendava (Jugoszláv 1988–89 Magyar Margit Uő
(magyar-szlovén) ia, könyvtáros
Szlovénia (Berke Stefán ig.)
v. Zala m.)
M2 Méhkerék Békés 1987 ? –
(román tan. ny.) (Rindó József szakf.)
M3 Mélykút Bács- 1985 (Novok Rostás –
Kiskun 1987–88 László) Kárász Jánosné
Puskás Erzsébet Novok Rostás László
Vass Erzsébet
M4 Mohács Baranya 1987–88 Puch Jánosné –
(Park Utcai, Müller Gézáné
német, cigány is) Tornyos Éva
M5 Mohács (kisegítő " " Mihályné Hantos Uő
isk.) Piroska
M6 Mór Fejér 1988 Lévai Sándorné Uő
(Radnóti Mikós)
N1 Nádasd Vas 1987–88 Agg Imréné Csillag Uő
Mária
N3 Nagybaracska Bács- 1988 Bagényi Valéria –
Kiskun
O1 Orosháza Békés 1987–88 Zábrák Ildikó –
Ö1 Örménykút " " Szetljajinszki Jánosné Uő
(szlovák nyelvet (Rindó József szakf.)
tanító)
P Pápa Veszprém 1985 Gerencsér Attila –
(Erkel Ferenc)
P1 Pécs Baranya 1985 Baranyi Ferenc főisk. –
(1. Sz. Gyakorló) h.
Gál Erzsébet f. h.
Bandi Zita f. h.
Fábsits Katalin f. h.
Kláb Magdolna f. h.
P2 2. Sz. Gyakorló " 1985 Deli Andrásné f. h. –
P3 (Egyetem Utcai;
Nyolcadikosok " 1975 Szabó Jolán –
Klubja, Meszes)
P4 (Gyárvárosi) " " " –
P5 (39-es Dandár Úti) " 1985 Horváth József f. h. –
P6 (Miroslav Kleža, " 1988 ? –
horvátszerb
tannyelvű)
P7 (Jókai Úti) Baranya 1988–89 Dr. Meláth Ferencné Uő
Székely Frigyesné –
P8 (1. sz. Kertvárosi) " 1987–88 Dékány Ilona –
Farkas Katalin
Kódje I s k o l a Megye A gyűjtés A gyűjtésben Az értelmezésben
l (név, jelleg) éve közreműködő közreműködő
tanárok tanárok
P9 (Meszes, " 1975 Szabó Jolán –
Nyolcadikosok
Klubja) 1985 Turner Éva f. h. –
(Meszesi Ált. Isk.)
P10 (Pécsszabolcs) " 1987–88 Istvánder Józsefné Uők
Tantos Edit
Zomborné Kutas Éva
P11 (Testnev. és " 1985 Baranyi Ferenc f. h. –
Sportisk.)
P12 (Testvérvárosok " 1987–88 Sárai Zsuzsa Uők
Téri) Lakliáné Radics
Erzsébet
P13 Pomáz Pest 1988 ? –
(Molnár Monika Bp.)
P14 Pécsvárad Baranya 1976–80 Sárai Zsuzsa Uő
(kísérlet)
S1 Somberek " 1976–80 Hantosné Harcsa Uők
(kísérlet; német is) 1987–88 Rózsa
Grániczné Kelemen
Erzsébet
Sz1 Szarvas Békés 1987–88 Bertók Pálné Uő
(Szlovák Tan.
Nyelvű)
Sz2 Szeged Csongrád 1988–89 Magyar Ágota Uő
(Hámán Kató) Zombori Lászlóné –
Sz3 Szeged " 1987–88 Sinka Endréné Uők
(Madách Imre) Kertész Józsefné
Sz4 Szeged " " Mezey Klára Uő
(Gera Sándor)
Sz5 Székesfehérvár Fejér 1987–88 Pusztainé Lassan Uő
(II. Rákóczi F.) Ibolya
Sz7 Szentes Csongrád " Dr. Pék Józsefné Uő
(Petőfi S.)
Sz8 Szombathely Vas " Dr. Soltiné Szabó Uő
(Dési Huber Zsuzsanna
István)
T1 Tamási Tolna 1988 Páliné Rauh Judit –
(2. Sz.) (Bognár Vendel
szakf.)
T2 Tapolca Veszprém 1987–88 Szatmári Jánosné Uő
(4. Sz.)
T3 Tiszaalpár Bács- 1985 Keserű Ferenc –
Kiskun 1987 ? (Vén Ferenc ig.)
T4 Tótszerdahely Zala 1987–88 Balazsin Erika Uők
(horvát is) Biskopits Mária
Turul István
Kódje I s k o l a Megye A gyűjtés A gyűjtésben Az értelmezésben
l (név, jelleg) éve közreműködő közreműködő
tanárok tanárok
T5 Tura (cigány is) Pest " Jónás Sándorné Uő
U1 Úrkút Veszprém 1987–88 Pfening Jánosné Uő
(német is)
V1 Véménd Baranya 1988 Winczai Jánosné –
V2 Versend " " Dékány Imréné –
(m. cig, ném.,
horv. is)
Z1 Záhony Szabolcs- " Battyányi Bertalanné –
Szatmár
Z3 Zirc Veszprém 1987–88 Takács Istvánné Uő
(Reguly Antal) (Tislér Tiborné)
 A DIÁKNYELV/DIÁKSZLENG „TERMÉSZETRAJZÁRÓL”

Nem feladatom, hogy a fenti címben jelzett témát tudományos részletességgel kifejtsem, csupán
fölvázolom, amit az olvasónak a diáknyelv s a benne rejlő „tükör” megértéséhez szükséges.

1. Alapfogalmak
A hazai és a külföldi nyelvészeti szakirodalom számtalan felosztást közöl, mely egy adott nyelv
rétegeit, változatait osztályokba sorolja. Ez szinte reménytelen vállalkozásnak tűnik - az
egymásba fonódás, a szüntelen átrétegződés miatt. A mi szemszögünkből talán az alábbi a
legelfogadhatóbb:
Beszélt (nyelvréteg): társalgási, köznyelvi, nyelvjárási, csoportnyelvi, zsargon, argó...
Beszélt és írott: szakmai, tudományos, hivatali-közéleti, publicisztikai (sajtó, rádió, televízió),
szépirodalmi, előadói, szónoki, levélírói (gondoljunk a magnólevélre!)...
Írott: hivatalos ügyiratok, napló, emlékirat...
Abból kell kiindulnunk, hogy mindenki beleszületik egy adott nyelvbe, s ennek egyik változatát
(társalgási, köznyelvi, nyelvjárási) anyanyelvként elsajátítja - hangrendszerével, szókincsével,
grammatikájával együtt. Nyelvészek ezt alapnyelvnek, bázisnyelvnek nevezik. Később mind
több nyelvváltozatot teszünk magunkévá, melyet egy-egy adott szituációban alkalmazunk.
Ezek azonban - a nyelvjárást leszámítva - hangrendszerükben, grammatikájukban csak kisebb
mértékben térnek el a bázisnyelvtől, szó- és kifejezéskészletük viszont nagyon is különbözik tőle.
Ezek az „újabb nyelvi kódok” csak úgy képesek működni, ha hozzákapcsolódhatnak a
bázisnyelvhez, tehát ha azzal összefonódva használjuk őket. Az együttes alkalmazástól azonban
nem válnak a bázisnyelv részévé, sőt az egyes nyelvi kódokat - sokszor nehezen ugyan vagy
csupán elméleti síkon - egymástól meg is tudjuk különböztetni.
A szótár szempontjából most a legfontosabbak a csoportnyelvek, melyek a szociális tényezőktől
kialakított sajátságos nyelvváltozatok, szoros társadalmi egységben élő csoportok
életkörülményeinek jellegzetes kifejezői.
Funkciójuk szerint két nagy típusuk van: a szaknyelvek és a szlengek. A kettő közti különbség
igen nagyfokú. Íme:
 A szaknyelvek
írott és beszélt nyelvváltozatok, a közéletet
szolgálják, nélkülük a termelés nem volna
lehetséges.
A szlengek
inkább alkalmi, magánérdekű beszélt nyelv-
változatok; a mindennapi beszédben, a társal-
gásban használatosak. Korábban zsargonnak
tekintették őket.

Elsősorban valamely szakmával, tudományág- Sokkal szélesebb a társadalmi alapjuk: egész

gal foglalkozók körében élnek. társadalmi rétegek, csoportok beszélik.
Hatásuk igen erős a szépirodalomra, a
köznyelvre s főleg a társalgási nyelvre.

Szó- és kifejezéskészletük általában csak a Szó- és kifejezéskészletük az életnek szinte

szakmában, tudományágban ismert sajátos
fogalmak megnevezésére terjed ki, azaz: a
bázisnyelvből hiányzó szavakat pótolja.
Terminológiájuk logikailag és nyelvileg
rendezett; halmozzák a nemzetközi műszókat
(terminus technicus, nómenklatúra). Szóképek
alkalmazása ritkább.
minden területét felölelik. Egy-egy fogalom
újranevezésére gazdag, de viszonylag gyorsan
változó szinonimasorok jönnek létre. Seregnyi
szóképet alkotnak s alkalmaznak. A
„köznyelv”, több szaknyelv s nagyszámú
idegen szókölcsönzés ötvözetei. Rendkívül
gyakori a szóalak torzítása.

A szakmában dolgozók számára a szónak A szónak nem mellékes a denotációja

többnyire a denotációs jellege a fontos, (’elsődleges, szokásos jelentés’), de sokkal
konnotációja csak a szakmán kívülieknek (ti. fontosabb a konnotációja (’másodlagos,
abban, hogy valamely szakmára, foglalkozásra interpretált, egyéni jelentés’).
utalnak).

Összefoglalva: a szleng azokat a sokszor kérészéletű, újonnan képzett vagy kölcsönzött

szavakat, kifejezéseket, vagy a régieknek új jelentésváltozatait, elferdített formáit tartalmazza,
melyeket egy-egy beszélőközösség a köznapi érintkezésben tréfás hangulatkeltésre,
játékosságra, képszerű kifejezésre, nyomatékosításra alkalmaz. A szleng tehát sajátos
nyelvhasználati forma, beszédstílus, a beszéd egyik „műfaja”.

A szleng nem egységes szociolektus. Három nagyobb típusa:

a) a köz- (általános) szleng az általában ismert fogalmakat, dolgokat megnevező, országszerte

elterjedt szlengjelenségeket foglalja magába. Leginkább az ún. ifjúsági nyelv szókészletében
találjuk őket;

b) a területi szleng érvényessége területileg korlátozott. Pl. gyűjteményünkben a lakodalmi

csöcsöskancsó ’nagy mellű nő’ csak Mélykút környékén ismert (M3 kódszámú iskola); a
versenylovat reggelizett ’mindig siet’ pedig Vas megyében (N1); a lezbit ’homoszexuális’
csak a lendvai (L2) szlovén-magyar tannyelvű iskola jelezte;

c) a szak(mai) szleng érdeklődés, hobbi, foglalkozás alapján összetartozó csoportokban

fejlődik ki; szorosan kapcsolódik a kérdéses foglalkozás szaknyelvéhez is, de nem része
annak, nem azonos azzal. Pl. a diáknyelv, katonai szleng, sportszleng, narkósok szlengje,
horgászszleng stb.
A tolvajnyelv (többnyire argónak nevezik, bár csak a magyarban több tucat elnevezése
ismeretes, s közülük nem mindegyik a „bűnözők nyelve”) a legnehezebben sorolható be, mert
egyfelől a bűnöző szaknyelve (tehát a „szakma” műveléséhez szükséges), másfelől mint
beszédstílus szleng, de zsargon is, s változataiban igen gazdag „titkos nyelv” is.
A zsargon - bár nem tartják csoportnyelvnek - elsősorban a társadalmi hierarchiában levő
csoportok (vö. korábban a „felső tízezer”) tudatos vagy öntudatlan beszédstílusa, amely a
társadalmi csoport, réteg elkülönülését vagy a közéjük történő bekerülését szolgálja. A zsargont
alkalmazó személy bizonyítani akarja, hogy a csoport normarendszerének birtokában van, s
kellőképp reprezentálja a hierarchiában elfoglalt helyét. A korábbi nemesi-arisztokrata, majd a
polgári-kispolgári szókincs hemzsegett az idegen eredetű ún. szalonnyelvi szavaktól.
Gondoljunk még a „mozgalmi zsargonra”, mely az ifjúsági szervezetekben is lecsapódott, de
beszélni szoktak „műhelyzsargonról” is.
Csupán érdekességként jegyzem meg, hogy egyes kutatók a szleng gyökereit az ősközösségi
társadalom vallási elképzelésére, az animizmusra vezetik vissza, amikor is az ember túlélése
attól függött, hogy a földet benépesítő lelkek és szellemek jóindulatát mennyire tudta
befolyásolni metaforikus varázsigékkel, tehát a „szavak hatalmával”.

2. Argó és diáknyelv. Történeti áttekintés

Kezdetben vala az argó... - legszívesebben így kezdeném. A diáknyelv csak utána jött létre? A
dolgok logikája szerint egyrészt bizonyára korábban akadtak tolvajok, mint nagyobb számú
tanult ember vagy iskola; másrészt az argó sohasem szorult rá a diáknyelv szókincsére, fordítva
azonban igen: a diákokat mind a mai napig vonzza a titkos, a nyers, a „tiltott”, a rendhagyó.
Ezenkívül a szleng révén is az argó napjainkban is szüntelenül áramlik a köznapi-társalgási
nyelvbe, a köznyelvbe, a szépirodalmi nyelvbe, sőt csaknem minden nyelvrétegben
asszimilálódik is.
Dokumentálható nyelvi emlékeink is jóval régebbiek. A szó eredete, jelentése még nincs kellően
tisztázva. Egy francia etimológiai szótár a zsargont (jargon) a ’nyomorultak testületeként’
1628-ból datálja, az argót pedig 1690-ből: ARGOT ’corporation des gueux’ ’koldusok
szervezete’ jelentéssel. Föltételezik, valamely kolduscsoport titkos fedőneve lehetett, s
valószínűleg mozaikszó. Mások az ófrancia harigoter ’koldulni’ igéből származtatják. Ez a 18.
sz.-ra már az argoter ’argóban beszélni’ szóalakra és jelentésre módosult.
Nyelvemlékek már a szanszkritban kimutatják az argószavak meglétét; a római császárság
idejéből is (pl. Ovidius verseiben), mivel a bűnözés közismerten virágkorát érte; később a
vulgáris latinban, sőt a mai Marseille-ben a bűnözők szubkultúrájának szókincse a római
uralom időszakára vezethető vissza.
Egyidős tehát a szakmával, s titkos, folyton változó nyelvként az alvilági társadalom
önvédelmét szolgálja. Már kezdettől fogva különféle jelekkel is „üzennek” egymásnak, pl.
mutogatással, kézjelekkel, köhögéssel; a börtönben kopogtatással, fütyüléssel, énekléssel, sőt
imával is. A mai (1966!) párizsi börtönökben viszont észrevették, hogy a bűnözők többsége a
„közömbös” tévéjeleneteket nézi, pl. a tereket, sétányokat, utcákat, s akkor döbbentek rá, hogy
bizonyos járókelők ruházatukkal, mozgásukkal, gesztusokkal „üzennek” társaiknak.
Tény, hogy az egész világon kialakultak a nemzeti argónyelvek. Annak ellenére, hogy beszélt
nyelvváltozatok, a 13. századból már maradtak ránk feljegyzések, kisebb gyűjtemények az
angolban, franciában, németben, a 15. sz.-ból az olaszban, a 16. sz.-ból a spanyolban, a 17.-ből
a hollandban stb.
A franciában már a 13. század végén a Jeu de saint Nicolas ’Szent Miklós (misztérium) játék’
nyelvében tűnik fel. Az első ismert argó nyelvemlék a Coquillards ’Kagylósok’ 1455-ből. Ez
egy elbocsátott katonákból verbuválódott útonálló „maffia”, akiket rablás miatt bírósági perbe
fogtak. (Villon is közéjük tartozott.) Továbbá a Vie généreuse des mercelots (1596) ’A házalók
(tkp. vándorkereskedők) „fényes” élete’, majd a Jargon de l’ argot réformé (1625) ’A reformált
argó zsargonja’. (Ti. külön szakembereket fogadtak, akik állandóan cserélték a szavakat, s
újakat „gyártottak”, hogy a titkosságot megőrizzék.)
Németországban még LUTHER is érdemesnek tartotta, hogy az 1510-ben megjelent Liber
Vagatorium (’Buch der Landstreicher’ , ’A csavargók könyve’) c. gyűjteményt újra kiadja
1528-ban Von der Falschen Bettler Bübelei (’A hamis koldusok gaztetteiről’) címmel.
Azóta rendszeresek a tolvajnyelvről s annak kiágazásairól készült különböző nyelvű szótárak,
tanulmányok. Manapság pl. az USA-ban 100-120 ezer, Angliában 5-600 ezer ilyen szót és
kifejezést tartanak nyilván. Szótáraik azonban nem korlátozódnak az argóra, hanem a
szleng/slang minden változatát, ill. a „szokatlan” (unconventional) szavakat is tartalmazzák.

Hazai vonatkozásban OLÁH MIKLÓS érsek, humanista történetíró 1532-ben Hungaria c.

művében egy titkos koldusnyelvet említ, de ennek kézirata elveszett. TINÓDI verseiben is
találunk argó szavakat. ARANY JÁNOS Hídavatásában a kártyások szavait idézi.
A legkorábbi tolvajnyelvi emlékünk, a 28 szót tartalmazó ún. miskolci szójegyzék egy bírósági
jegyzőkönyvben található 1775-ből. Majd 78, ill. 74 szót sorolnak fel, s értelmeznek a vásári
tolvajok titkos nyelvéről Zsivány Szók ~ Zsivány Nyelv, ill. ’Sivány vagy Vásári Tolvaj
címmel. Az utóbbi JABLONCZAY PETES JÁNOS Hajdú megyei főjegyző lejegyzésében
maradt ránk. Érdemes arra felfigyelnünk, hogy a szavak egy része még ma is él az argóban, ill.
a kevésbé igényes társalgási nyelvben. Pl.: leves ezüstpénz, rajzolni lopni, czafka (cz-vel
akkoriban!) utcanő, fejes tiszt, hadovál kiált, megruház ver, hantál beszél, hazudik.
Bizonyára rádöbbenünk, hogy elsősorban a bűnüldöző szervek, nyomozók gyűjtik ezt a
szókincset, hogy a kihallgatásokon megértsék a bűnözőket. A gyűjteményeket is többnyire
belső használatra nyomtatják ki. A múlt század második felében s jelen századunkban viszont
már nyelvészeink is szép számmal kutatják, elemzik ennek a nyelvrétegnek sokféle kiágazásait,
s több tucatnyi szótárt publikálnak.
Az alvilág (bűnözők, utcanők) és főleg az egyetemi ifjúság találkozása a középkori Európában,
de később is többnyire a csapszékekben, lebujokban történt, s erre Villon ellentmondásos,
tragikus élete, költészete a tipikus példa.
Hazai vonatkozásban a nyelvészek és részben a néprajzkutatók úgy vélik, hogy a 16-18.
században kialakult a magyar tolvajnyelv, a 19. sz.-ban pedig - a nagyarányú kapitalizálódás
megindulásával - a magyar pusztáról, útszéli csárdákból behatol a német nyelvű fővárosba, ahol
a kocsmákban, lebujokban ugyancsak a német-héber-jiddis keverék argó az uralkodó. Ott
találkoznak a vidékről beáramló parasztmunkások a szegény sorsú zsidóval, a kóborló
cigánnyal, így nyelvük hat egymásra. A főváros s a német nyelv ugyan megmagyarosodik, de
a német-magyar argó szókincs megmaradt. Becslések szerint ma is az argó szókincsének
harmada idegen eredetű, mégpedig 1000 szóból 200 német, 50 héber-jiddis, 20 cigány, 30 más
nyelvű.
Az elmondottaknál azért időztem ennyit, mert az argó a diáknyelvnek egyik fontos forrása,
ahogy gyűjteményünkből is kiderül.

A középkori Európában - a nemzeti nyelvek uralkodóvá válásáig, nálunk a múlt század

közepéig - a latin volt az oktatás nyelve, főként a középszintű és a felső fokú (egyetemi)
intézményekben. A diáknyelv is ebből alakult, de nem kis mértékben hatott rá az illető ország
vagy a szűkebb környezet (város, nemzetiség) nyelve is.
Már a legkorábbi gyűjteményekből kiderül, hogy a diáknyelv nem korlátozódik a szűkebb
értelemben vett iskolai és kollégiumi szókincsre, hisz a diákoknak köznapi életük is volt,
érintkeztek a lakossággal, s nem kis mértékben a „tiltott helyekre” is eljutottak. Így az italozás,
a verekedés, a csínytevések, a pénz, az élelem, a foglalkozások elnevezései is bekerültek a
diáknyelvi szótárakba.
Tetemes német gyűjtemény pl. már 1781-ben Halleben látott napvilágot, KINDLEBEN, CHR.,
W. Studenten-Lexikon c. műve; sőt 1749 és 1841 közt kilenc ilyen „lexikon” jelent meg. Így:
SCHUCHARDT: Studentikoses Conversationslexikon oder Leben, Sitten, Einrichtungen,
Verhältnisse und Lebensarten der Studenten beschrieben, erklärt und alphabetisch geordnet
(Leipzig 1825); továbbá: Burschikoses Wörterbuch oder Studentensprache (Bonn 1841); sőt
FRIEDRICH KLUGE Deutsche Studentensprache (Straßburg 1895) c. műve „Trunkenlitanei”-
t (’részegek litániája’) is közöl.

A magyar iskolai nyelv első nyomát SEBALD HEYDEN nürnbergi iskolamester Puerilium
colloquiorum formulae c. latin nyelvgyakorló könyvében találjuk 1527-ből. Latin, német és
lengyel párbeszédeket tartalmaz, s ezek magyar mondatait SYLVESTER JÁNOS írta hozzá.
Ezek azonban csupán a mai értelemben vett „köznyelvi” mondatsémáknak tekinthetők.
A régi diákéletből szóbeli anekdoták bőven hagyományozódtak, de írásbeli forrásunk vajmi
kevés. JÓKAI említi Diákok regénye c. könyvében (10. o.), hogy az ún. csittvári krónikát 1665-
től kezdve Sárospatakon írták, s minden nevezetes esemény, melyről hallgatni kellett (szerinte
innen a „csitt” elnevezés), belekerült. A krónika azonban csak egy szólásmondásban maradt
fenn: „Ez is a csicsvai könyvbe való” ’nagyot hazudott’ jelentéssel. Az író viszont És mégis
mozog a föld! (1872) c. regényének elején szép számmal közöl kifejezéseket a debreceni
kollégium diáknyelvéből, akár később MÓRICZ a Légy jó mindhalálig-ban (1921).
Kutatók szerint - a latin nyelv egyeduralma, a külföldi egyetemek hatása mellett - a magyar
diáknyelvnek több évszázados a kötődése a városi és nem városi népnyelvhez, szlengként
felfogható kifejezéseihez, melyek nagy számban találhatók a Pázmánytól Dugonicsig terjedő
időszaknak még egyházi szövegeiben is. (Vö. RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN: Régi magyar
tréfaszók, MNy. 1907. évf.) 1879-től kezdve egy-két lapnyi szógyűjtemények, cikkek látnak
napvilágot folyóiratokban, iskolai évkönyvekben.
Az első úttörő jellegű diákszótárt 1898-ban, tehát csaknem száz éve tette közzé DOBOS
KÁROLY A magyar diáknyelv és szótára (Bp.) címmel. A csupán 80 oldalnyi mű bevezető
tanulmányában értékes áttekintést ad a diáknyelv előzményeiről, jellemzőiről (egy tucat latin
kifejezést is közöl a 17. sz.-ból, 11. o.), a szótári rész ábécérendben sorakoztatja fel a szavakat,
kifejezéseket; értelmezi és etimologizálja legtöbbjüket, s a lelőhelyet is feltünteti - az akkori
Monarchia felsőfokú intézményei közül.
A II. világháborúig a nyelvészek elsősorban a diáknyelvet s a tolvajnyelv változatait vizsgálták.
Egyébként minden szlengjelenséget (csaknem a 80-as évekig) nyelvi devianciának (eltérésnek),
a fiatalság kóros nyelvi magatartásának, nyelvművelési szemszögből pedig károsnak fogták föl.
Perifériális területnek nyilvánult a nyelvészeti kutatásban, a diáknyelvet is diákzsargonnak,
iskolai zsargonnak, jassznyelvnek nevezték, de az iskolai életre vonatkozó szókincs
szellemessége, humora mégis foglalkoztatta őket.
Pedig már DOBOS KÁROLY észrevette, hogy „- a diáknyelv egyik legérdekesebb példa a
nyelvfejlődés átmeneti állapotának megvilágítására, amelyben az egyes szavak, képzők,
sajátszerűségek, elváltozások- még a lét s nemlét határán küszködnek s forronganak”. (8-9. o.)
BÁRCZI GÉZA szintén már a 30-as évek közepén fölhívta a nyelvészek figyelmét az általa
még argot-nak nevezett szlengjelenségre, amely a szókeletkezés, a nyelvbővülés elvi szem-
pontjaiból igen jelentős, hisz a szemünk előtt végbemenő folyamat, melynek így nem egyszer
minden fázisát megfigyelhetjük.
A hatvanas-hetvenes évektől - néhány száz, illetve néhány ezer szót tartalmazó, egy-egy
iskolára vagy osztályra korlátozódó - kisebb diákszótárak is megjelentek. Ugyanilyenek a
HAJDÚ MIHÁLY (ELTE) szerkesztette Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok sorozatban 1980-
tól kezdve.
Terjedelmes, színvonalas nyelvészeti munka MATIJEVICS LAJOS A vajdasági magyar
diáknyelv c. szótára (Újvidék, 1972), mely 1676 szót és kifejezést rögzít és elemez - általános
iskoláktól s egy tucat középiskolától.
A kutatásnak új irányt szabott KOVALOVSZKY MIKLÓSnak Az ifjúság nyelvéről c.
tanulmánya (1963), a műszó kifejtésével, ill. bevezetésével. (Megjegyzem, ezt a műszót más
országokban csak elvétve használják, pl. a német, olasz, orosz nyelvben; másutt inkább a slang
járja, pl. a bolgár, cseh, szlovák, angol, horvát szerzőknél, vagy a zsargon a francia, orosz,
horvát tanulmányokban, sőt az argó a franciában.)
Az új teória lényege a következő: Egyes kutatók feltételezték, hogy az ötvenes-hatvanas évek
társadalmi-gazdasági politikája, a kultúrmonopólium megszüntetése, a tömegkommunikációs
eszközök propagáló hatása; a beatzene, mely akkor indult világhódító útjára, átfogó társadalmi
integrációt valósított meg, mely az ifjúságot is egységes társadalmi réteggé kovácsolta össze.
Úgy tűnt, az azonos politikai-ideológiai célok, a tudat átformálása, a hasonló munka-, tanulási,
sport- és szórakozási lehetőségek kialakítottak az ifjúságban egy viszonylag egységes
magatartásformát, melyet sajátos (ezzel adekvát) nyelvhasználatuk is tükröz. Ezt a
nyelvváltozatot az ifjúság nyelvének, a nyelvrétegek egyikének fogták fel.
Úgy gondolták, hogy az ifjúsági nyelv az élet teljességét fogja át, s egy kevésbé pallérozott
„közös nyelv” szerepét tölti be, melyet az ország bármely részén bármilyen foglalkozású
tizenéves megért; bár ún. miniatűr nyelvjárások differenciálják, de egyúttal gazdagítják; sőt
vidékenként, helységenkként, közösségenként más-más árnyalatú „tájszólásokat” is találunk. A
diáknyelv azonban elveszti önálló csoportnyelv jellegét, beleolvad az ifjúsági nyelvbe,
legföljebb az iskolai kifejezéskészlet alkot külön témakört.
A szociológiai kutatások azonban már a nyolcvanas évek elején, majd egyes nyelvészek is
fölismerték, hogy ma már - éppen a kontraszelekció, valamint az egyenlőtlen társadalmi
fejlődés következtében - nem beszélhetünk többé egységes ifjúságról, csupán élesen és kate-
gorikusan elkülönülő, egymástól és a felnőttektől elszigetelődött ifjúsági csoportokról. Meg-
nyilvánul ez az egyre differenciálódó gazdasági, pályaválasztási és kulturális lehetőségekben
is. Mindezek következtében a nyelvi egység, mely a valóságban bizonyára nem is létezett, a
nyolcvanas évekre felbomlott.
A további fenntartások is kézenfekvők. Az ún. ifjúsági nyelvnek csak bizonyos elemeit, s
azokat is csak megszorításokkal lehet „köznyelvi” jelenségként (ha tetszik: közszlengként)
kezelni; s csakugyan léteznek területi szlengek, tehát nem homogén nyelvváltozat, nem
egységes szociolektus. A kutatást tehát nem szabad „leszűkíteni” egyetlen típusra. Ezért már
1980-ban javasolta PÉTER MIHÁLY a szleng műszó bevezetését a sokféle elnevezés (pesti
nyelv, nagyvárosi nyelv, argó, zsargon, jassznyelv, de leginkább az ifjúsági nyelv) felváltására.
Ez csak részben lenne helyes, mivel a felsoroltak nem azonosak egymással.

3. Motívumok
A szót itt alapjelentésében használom: indok, indíték, ösztönző. Kutatók vallják, hogy a szleng
elsősorban szociálpszichológiai és nem nyelvészeti probléma. Ahogy az előzőekből már
kiderült, nem kötődik egy-egy nyelvhez, történelmi korszakhoz, nem nyelvváltozata csupán egy
bizonyos civilizációs szintre eljutott népességnek vagy szociális csoportnak, hanem térben és
időben ennél jóval elterjedtebb jelenség.
Létrejöttének feltétele egy olyan beszédközösség, melynek tagjai napi intenzív beszéd-
kapcsolatban állnak egymással. A szleng ezért minden beszélt nyelvnek minden korszakában
jelen van, mégha erre kellő írásbeli bizonyítékaink nincsenek is.
A szlengbeszéd együttjár (hisz annak eredménye) a könnyed, nyegle viselkedésmóddal,
világszemlélettel. A beszélő erős érzelmi szűrőn keresztül figyeli a világot, s ezt néha fanyar
humorral, tréfával, máskor főleg túlzott, lekicsinylő, cinikus, negatív kritikával, durva, sértő
módon fejezi ki. Velejárója a harsány beszédstílus, a szokatlan öltözködés, hajviselet, a
feltűnősködő mozgásformák.
A következőkben a legizgalmasabb területre hívom az olvasót: bepillantani a tanuló tudatába,
hogy megvallassuk, miért nem akarja mindig követni a köznyelvnek, a művelt emberek szinte
túlszabályozott nyelvének normáit; mi készteti arra, hogy ezeket folytonosan megszegje;
milyen gondolatok, szándékok, érzelmek, indulatok ösztönzik arra, hogy bizonyos beszéd-
helyzetekben főként képi tartalmú, érzelmileg nyomatékosabb, olykor szenvedélyesebb
eszközökkel - HANKISS szavaival - a nyelvi elemek, „energiájának feltranszformálásával”,
azaz valamiféle többlettel fejezze ki önmagát.
Ehhez vallatjuk meg a nyelvi tükört, ahogy az ősi latin mondás tanácsolja: Loquere, ut videam
te! - Beszélj, hogy lássalak!
Úgy vélem, a 10-14 évesek nyelvhasználatának motívumait - a teljesség igénye nélkül - három
csoportba sorolhatjuk, azzal a megszorítással, hogy ezek gyakran összefonódnak, sőt ugyanazt
a szót, kifejezést a szituációtól függően más-más motívum sugallhatja.
a) A motívumok első csoportját főleg a szemléletességre, játékosságra, változatosságra való
törekvés jellemzi, ezért szellemes, frappáns, képtartalmú szavakat, kifejezéseket alkotnak, vagy
egyszerűen játszanak a szavakkal. E nyelvi különlegességeket többnyire kreatívnak s pozitívnak
foghatjuk fel.
A változatosság kifejezésére hozza létre a dús fantázia, kitűnő humorérzék, pl. az osztályzatok
nevének rendkívül gazdag, többnyire metaforikus szinonimasorait. Az ötös (5) számjegy
gömbölyűségét érzékelteti a pocakos, a kalapos bácsi; a négyes (4) külső hasonlóságát a kisszék,
a gólyaláb; a hármas (3) alakját a tevehát, a repülő madár sziluettje; a kettes (2) görbületét a
hattyú, hattyúnyak méltóságteljes ívelése; az elégtelen (1) könyörtelen egyenességét a
leggyakoribb szó, a fa példázza.
További szóalakokat terjedelmi okokból nem sorolok fel (a szótárban fölfedezhetjük őket),
csupán néhány kifejezésmódot említek meg.
A játékosság nyilvánul meg a névadásban, szórövidítésben, -csonkításban, -ferdítésben.
Szellemeskednek humorral és iróniával, játszanak a hangfestéssel, a rímelő ikerszókkal.
Kedveskedést érnek el becézéssel, eufemizmussal. A meghökkentésre bizonyos szavakat szinte
titkos nyelvként alkalmaznak; de az átvett divatszókból, idegen- és jövevényszók használatára
„naprakész” neologizmusokat találnak ki, melyek bizonyítják, hogy tanulóink az élet ütőerén
tartják ujjukat, azaz: nagyon is érzékelik a legfrissebb társadalmi jelenségeket, problémákat.
Felfokozott technikai érdeklődésüket tanúsítják a főleg jövevényszavaknak gyors átvétele s
alkalmazása. A meglepetés keltéséhez nem kis nagyzolással sokszor ugyancsak idegen szavakat
használnak eredeti vagy elnagyolt, utánzó ejtéssel.
De lássuk mindezt az élőnyelvben, magnófelvételről. A feladat témája: Nevetésből sírás. Egy
köznapi történetet kellett rögtönözni, melyet sémarajzok (csak az arc elváltozásai) motiváltak;
nyelvi „szövegszervezője” pedig két közösen gyűjtött szinonimasor, a nevet és a sír fokozatai.
Íme, hogyan mondja el „jól fésülten” egy ötödikes kislány:
A pajtások földrajzórán nehéz anyagból felelnek. A tanárnő sorra hívja ki őket a névsor elejéről. Peti ezt ëgyre
boldogabban vëszi tudomásul. Már jókedve annyira felcsapott, hangosan el is nevette magát. Ekkor azonban
észrevëtte, hogy a névsort mondó tanárnő ëgyre jobban feléje kanyarodik. Ekkor elpityeredett. Már a mellette levő
pajtás nevét mondják. Peti! - hangzik az ő neve. Már kicsordultak a könnyei, úgy mëgy ki a tábla elé. Nëm tud
semmit. A tanárnő beírja az ëgyest. Peti hangosan zokogva szalad a helyére.
(Domonkos Ildikó 5. o.; Csorna 1977; tanára Karakai Józsefné)

Ezek után szembeszökő egy nyolcadikos nyers humora, kamaszos cinizmusa, s az ennek
megfelelő harsány nyelvi kifejezések: a beállítódás a diákszlengre.
Mëntünk az utcán, és nevettünk ëgymás viccein. Előttünk ëgy fiú gyalogolt, és mëglátott egy klassz kocsit. Addig
bámult, míg neki nem mënt az egyik villanyoszlopnak. Rögtön oltári röhögés tört ki köztünk. A legjobban Feri
nyerített, de úgy, hogy potyogtak a könnyei. Hátranézëtt, hogy mëgnézze, bőg-ë még a srác. Ëgy- csit- ëgy kicsit
tovább bámult, és rögtön fënnakadt az ëgyik villanyoszlopon. Most már a könnyei nëm a nevetéstől hulltak, hanëm
a sírástól. Mi meg szinte gurultunk a röhögéstől, ahogy mögöttünk ballagtak, mint két szárnyaszëgëtt madár.
(Gyuricza Sándor 8. o.; Csorna 1979; tanára Karakai Józsefné)

Talán nem kell hangsúlyoznom, mindkettő ún. „műhelygyakorlat” a rokonértelmű szavak

funkciójának illusztrálására, de míg az egyik fegyelmezett, szolid sztori, a másik sokkal
életszerűbb, bár nyersebb, harsányabb. Mindenesetre bizonyítja, hogy nem lehet „steril”
köznyelven vagy diákszlenggel beszélni; ez legföljebb a tolvajnyelv titkos változatával sikerül
néha.
b) A motívumok második csoportja azt az ellentétet tükrözi, mely a tanulóknál egymás között
és a felnőttekkel szemben felmerül. Kérdés, hogy ez a szókincs megalapozott lekicsinylést,
valódi igazságtalanságot, őszinte felháborodást, sőt ellenséges érzelmeket fejez-e ki, vagy csak
játék a szavakkal, esetleg nagyzolás, feltűnési vágy, felvett póz sugallja. Bizonyára mindkettő.
Az előbbi okok mellett szól a közismert „lázadó kamasz” motívum, az elkülönülés és az egy
csoporthoz való tartozás tudatának kényszerítő vállalása.
Működik azonban bennünk jó néhány általános emberi indíték is. A jót természetesnek tartjuk
s elvárjuk, ezért a pozitívumokra viszonylag kevés a szavunk. Többnyire munkál bennünk, a
tanulókban pedig hatványozottan egy nagyon erős igazságérzet, amely heves tiltakozást vált ki,
ha valamit igazságtalannak vélünk. Az egyoldalú igazságtalanság viszont ott kezdődik, hogy
magától értetődőnek vesszük, ha valaki számtalanszor jót cselekszik velünk, de ha egyszer is
elhibáz bármit, rögtön pálcát törünk fölötte. A rosszat ostorozzuk, titokban viszont belső
nosztalgia vonz feléje; ábrándozunk, beszélünk róla; szeretnénk mi is elkövetni, de valami
visszatart. Ezt szimbolizálja a hétköznapokban a pletykázás; a művészetekben pl. az a tény,
hogy a legpajzánabb témákat éppen a legkeresztényibb műfordítók, képzőművészek
tolmácsolják leghívebben.
Végül szinte eredendő ösztönünk, hogy a másikat bántsuk, megalázzuk, sőt gyilkoljuk, s ehhez
mindig megkeressük s megtaláljuk a legkülönfélébb okokat. A gyötrés leginkább szavakkal
történik: ezért oly végtelenül gazdag, képszerű, erőteljes, gyakran kreatív szókincsünknek ez a
tartománya. (Ismeretes, hogy pl. LEHR ALBERT a múlt század második felében csak az ország
nyugati részén 3000 szót gyűjtött a részeg emberre, de a józan fogalmára vajon hányat tud
legújabb szinonimaszótárunk?) A 10-14 éveseknél hasonlóan gazdag a szókincs ezen a
területen, de ezt a mögötte rejlő motiváció s a kifejezések nyersesége miatt többségében
negatívnak kell tartanunk.
A divatszók etikai-esztétikai értéktelensége közismert: „kitaszítanak” tucatnyi értékes, kifejező
szót a használatból. Pl.: az ortopéd, a béna az ’ügyetlen’-t; a badis az ’erős’-t; a rizsa a ’tanári
magyarázat’-ot. A ’bölcsőde’ szellemes lekicsinyléssel liberofarm; a ’kisdobos’ megvető
gúnnyal éretlen ringló; az ’úttörő-nyakkendő’ bikavadító; a ’besúgó’ kilincspucoló. Humor és
irónia formájában ölt testet: ha az énektanárnő néha gumipofával énekel (szinte látjuk a torz
mosolyú gumibabákat!); aki szagosítja magát, viszont magára veszi a budiajtót.
Iszony, sőt gyűlölet is bugyog ebből a forrásból. A kedves suli, a „második otthonunk”
tanfegyház, diliház; a napközi koncentrációs tábor, a kollégium zárda, gettó; a napköziben
pedig moslék és trutymusz hungarikusz kerül a tányérokba. A lakótelepi gyerekek
fölpanaszolják, hogy dobozországban laknak; a panelház ugyancsak ketrec vagy betonkalitka-
Az előbbiekkel szemben üde színfoltnak látszik, ha a serdülő a „nagy Ő”- ről tehet vallomást,
vagy önmagáról festhet reális portrét (pedig az utóbbit másoktól, főleg felnőttől halálos
sértésnek venné).
Fogalmazástanítási kísérletünkben kedvelt téma volt a „görbe tükör”. A fodrásztükör különben
is kínálkozó reális alkalom a szemlélődésre, s ilyenkor az „áldozatnak” ideje is van, hogy ügyes-
bajos dolgait önmagával megvitassa. Ezt teszi az alábbi sorok írója is páratlan őszinteséggel,
kedves kitárulkozással, csevegő vitastílusban, néha a diákszleng nyerseségével. Pedig az
emberi élet kritikus problémáin (szerelem, házasság, szülők, divat, főzés, költekezés) töpreng,
még ha iskoláslányról van is szó. De hallgassuk meg őt magát!
Szemben a tükörrel
Jaj, ez a fodrász ilyen rövidre vágja a hajam?! Hát én nem akarom ennyire!
És Tamásnak? Tetszeni fog? Remélem, ezért nem fogunk összeveszni, hogy levágatom a hajam!? Úgy szeretnék
járni Vele, hogy nagyon-nagyon sokáig. Nekem az olyan szerelem tetszik! Ah, hülye vagyok! Néha rám jön
valami, akkor odavagyok érte, néha meg azt mondom, hogy nem is érdekel. Vagy arra gondolok, hogy Ő nem
szeret, mert nincsenek szüleim. Azt mondja, hogy ilyesmire ne merjek gondolni! Ha feleségül vesz, engem és nem
a szüleimet venné el. Különben engem nagyon jól nevel a Mama! Klassz csaj! Persze én még fiatal vagyok, viszek
a szívébe egy kis fiatalságot, mai világot. Divatos ruhákban járhatok, mindent megkapok Tőle. Azért be kell
vallanom magamnak, hogy egy kicsit elkényeztet! De én rendes vagyok hozzá! Aztán főzni is magtanított! Ha
Tamás elvenne, mindig a kedvencét ehetné! Jaj, de nagy ez a pattanás! De én ki nem nyomom! Úgyis el kell már
mennem a kozmetikushoz. Bár helyes lánynak tartanak, de azért a kozmetika már kell. Azt a gyűrűt a Sallai utcában
meg kell vennem! A fenéket kell megvenni! Ha érzem, hogy van egy kis zsugám, már rögtön el akarom költeni.
Hülyeség! De mégis! Megveszem, és többet már nem fogok költekezni! Á, mindig ezt mondom. De Tamásnak
biztosan tetszene. És a Mamának is!
A hajam pedig egyre rövidebb lesz!
(Herczeg Zita 8. o.; Hosszúhetény 1976; tanára Nádor Rudolfné)

c) A motívumok harmadik csoportja a tanulók teljes gátlástalanságáról tanúskodik, amikor

is a legdurvább, legízléstelenebb, legtrágárabb kifejezések használatától sem riadnak vissza. A
kétkedés itt is fölmerülhet, vajon valódi-e vagy tettetett a nyelvi normák elleni lázadásuk. Vajon
túlzott öntudattól, feltűnési vágytól fűtve udvariatlan, durva kommunikációra törekszenek
egymással és az idősebbekkel, vagy csupán közömbösen átveszik a köznapi érintkezés
megszokott modortalanságait, durvaságait, trágárságait. A kifejezések többsége képszerű,
szellemes, de ugyancsak negatív jellegű.
Agresszivitásuk pl. szitokszókkal, fenyegető, gúnyolódó, rosszat kívánó, káromkodó
mondatsémákkal jut kifejezésre.
Ízléstelenségük bővelkedik a nyers metaforákban: zselészatyor, takonylobogó a zsebkendő;
kábítószer, bűztartó, görénylak a zokni; tehén, elefántbébi, dömper, tankcsapdaseggű a
nagydarab nő.
A legkényesebb témakör a szerelem és a szexualitás. Meglátásom szerint a „hivatalos felfogás”
- mely mindenfajta szakkönyvben s a tankönyvek többségében is érvényesül - az ifjúság
fejlődésének egyik rendkívül jelentős fordulatánál, a nemek közötti közeledés, barátság,
szerelem megjelenésében annak szexuális oldalát tartja elsődlegesnek, szinte megfeledkezve az
emberi érzelmek legszebbikének sokrétű személyiségformáló hatásáról.
A tiltakozó hangok csak az utóbbi évtizedben erősödnek föl - követelve a konvencionális etikai
normák tiszteletben tartását. Most azonban többnyire még a gátlástalanság érvényesül.
Részben emiatt, részben az akceleráció folytán a tanulók érdeklődése a másik nem és a szexual-
itás iránt nagymértékben fokozódott.
Sokak fantáziájának átitatódottságát az is mutatja, hogy semleges szavakba szexualitást
iktatnak; pl. biológia bugyológia, radír gumióvszer, orvosi szoba szexterem, kukkoló, iskolai
kirándulás túra a „domborzaton”...
Az ún. tabutémákhoz, melyek titokzatosságát már régóta próbálja feloldani az iskolai, az orvosi
„nemi felvilágosítás”, az intímebb testrészek, fehérneműk, valamint a szerelem, udvarlás és
szexuális kapcsolatok tartoznak.
Tallózzunk most csupán a szerelem és udvarlás szókincsében. A szerelmet a 10-14 évesek
románcnak, kapcsolatnak, együttjárásnak is mondják. Az egymáshoz való közeledést s az
„udvarlót” a lány így nevezi: van egy fiúm, srácom, hapsim, manuszom, csávóm, kanom, bikám,
utánfutóm...; a fiú: járok egy csajjal, gádzsival, bulával, pipivel, nőcivel, bigével, bukszával,
cápával... Kétségbeejtően csaknem mind az argó kedvelt szavai!
A ’csók, csókolódzik’ kifejezésnél a nyelv szerepe áll e középpontban, hivalkodva, hogy ők már
ezt is tudják vagy tapasztalták: nyalás-falás, nyálcsere, nyalakodás, rápasszírozza a száját.
Folytatása a többjelentésű nyelv szavunk - nem pejoratív értelemben vett - kétértelműségét
felhasználó szellemes szójátékok sorozata: nyelvjáték, nyelvelés, nyelvtorna; nyelvtan,
nyelvlecke, nyelvleckét veszünk, letesszük az alapfokú nyelvvizsgát.
A gátlástalanságról vall a „modern mesék” kísérleti kerettémánk egyik részlete. A formabontást
kétféleképp valósíthatják meg: hagyományos mesetartalmat öltöztetnek modern nyelvezetbe,
vagy fordítva: modern történetet a hagyományos mesefordulatokkal mondanak el.
Íme az utóbbiból. A mesemotívumok a szokásosak: a szegény ember legkisebb fia, a vándorút,
a tarisznya, a király, a királylány, a próba; a modern életformát a farmer, a Mercedes, az Ady-
bankó, a fekvőtámasz, a válás, a szlengszók képviselik, s nyilván leginkább az életszemlélet.
...A fiú még egy pillantást vetett kopott farmerjára, torzonborz hajára, és büszke léptekkel megindult egyenest a
trónterem felé. Ám a lélegzete is elállt. Egy gyönyörű szőke lány libegett el előtte halványkék farmerkosztümben.
- Hú! Ez aztán csaj! Nana, öregem, csak semmi elérzékenyülés! Csak menj tovább! - Mély lélegzetet vett, és
belépett a trónterembe. A királyt éppen tréningruhában találta a negyedik fekvőtámasz után.
- Szer... Szervusz, öcsém! - lihegte nyájasan. - A lányomért jöttél, ugye? Mindjárt hívom. Juliskám, aranyos!
S láss csudát, mikor a fiú meglátta, eltántorodott, talán el is esett, nem tudom. Csak azt tudom, hogy két perc
múlva, mint az őrült, úgy pattant be rozzant kis kocsijába.
- Jaj, innen megszabadultam! Inkább nézem egész életemben a hétfejű sárkányt, mint azt a lányt! - E gondolatok
között indult el lassacskán, mígnem megint egy vakító szőkeség kápráztatta el. Hát igen, ilyen az élet. S mit
gondoltok, ki volt az? Nem más, mint az a leányzó, aki az előbb hagyta el a királyi palotát. Hogy ne csűrjük,
csavarjuk tovább a szót, arról van szó, hogy a mi fiúnknak fölöttébb megtetszett a kis szőkeség. S hogy a szíve
hajtotta, s nem a hozomány csábító „illata”, így mindent ki lehetett olvasni a szeméből. A leányzó is látta, hogy
rendes, jóravaló fiúba botlott. Így közös elhatározással tíz perc múlva a két farmer összeolvadt isten és ember előtt.
Egyszóval férj és feleség lettek.
Hogy mi történt velük tovább, azt nem tudom, mert ugye illetlenség lett volna leskelődni. De biztosan boldogan
élnek, míg meg nem gondolják magukat, és el nem válnak.
(Gép Ildikó 8. o.; Pécs, Bártfa U. Isk. 1975. Tanára: Rákóczy I.-né)

4. A diáknyelv témakörei
Már az előzőekben is leszögeztem, hogy a diáknyelvet nem szűkíthetjük le az iskolai és a
kollégiumi élet szakszlengjére, s már a legrégibb szótárak is figyelembe vették köznapi,
társadalmi életüket, érintkezésüket szűkebb és tágabb környezetükkel. Ez DOBOS KÁROLY
művében, az első magyar diákszótárban is tükröződik, a jelen szótárban pedig hatványozottan.
Az iskolai élethez fűződő szókincs - benne az akkori úttörőmozgalom sajátos kifejezéseivel -
szinte teljesnek látszik; csaknem harmada a gyűjteménynek. A tartalomjegyzék alcímei is
mutatják, melyik tartományban gazdagok a szinonimasorok. Ilyenek pl.: az iskolai személyzet;
a tantárgy, tantárgyi óra, szaktanár, szakterem; egyéb iskolai helyiségek; az órán történő
cselekvések és helyzetek, valamint az osztályzatok elnevezései.
Két részterületet világosan megkülönböztetnék. Az iskolai névadás is idetartozik, viszont az
ún. szólítónevek fajtái (becenév, ragadványnév, csúfnév) itt keverednek; keletkezésük és
használati körük is messze túllépi az iskolát; egyéniek is, ezért egy ilyenfajta szógyűjteményben
nem szótározhatók.
Más a helyzet a szaktanárok megnevezéseinél. Tipikus, a tantárgyhoz szakmailag, nyelvileg,
„testhez szabottan” is kötődik legtöbbjük; rendhagyóan változatosak, így szlengnévként nagyon
is itt a helyük. (Hasonló bőséget találunk majd a kocsifajták humoros, többségében szatirikus
szinonimasoraiban is.)
A másik: itt tipikusan megnyilatkozik az általános iskolai keret; a közép- és felsőfokú iskolákra
s azok növendékeire nagyon kicsi a szókincsük; azok tantárgyai, szaktudományai, arra az életre
jellemző cselekvések, elnevezések szinte teljességgel hiányoznak.
A további témakörök viszonylag gazdagon illusztrálják az életnek egy-egy szeletét.
Különösképp feltűnőek a személyek (leány, fiú, nő, férfi) megnevezései; a testrészek; a külső és
belső tulajdonságok bősége; izgatja őket a bűnözés; otthonosak a köznapi cselekvések, a beszéd
és társalgás, a társasági élet és szórakozás (kiemelten az italozás) szlengkifejezéseiben;
felajzottan hatolnak be az udvarlás és szerelem, a divat (ruha, öltözködés, hajviselet, ékszer)
sokszor tabunak látszó nyelvi különlegességeibe, s nagy élvezettel humorizálnak a különféle
járművek szlengneveivel.
A látszat szerint az utolsó három témakörnél mintha kifáradtak volna. Valójában a mai
gyerekeknek, fiataloknak már nincs vagy elenyésző a kapcsolatuk a környezettel, a természettel,
a csillagos éggel... Amit tudnak, azt inkább a nagyon is hasznos televíziós adásokból merítik.
Az utóbbi évtizedek társadalmi-gazdasági változásai, különösképp az urbanizáció, a falu
életének teljes átalakulása elidegenítette s gyökértelenné tette őket.
Elszomorító valóság, hogy a még gyerekkoromban megkedvelt híres könyvben - HERMAN
OTTÓ: A madarak hasznáról és káráról - mennyi találó, metaforikus népi elnevezést találunk
az egyes madárfajtákról; ezért elgondolkodtató, hogy sok falusi gyermek még a környékükön
élőket sem tudja megkülönböztetni. Érdeklődési köréből szinte teljességgel hiányoznak.

5. A szókincs forrásai
Nincs az a lajstrom, mely valamennyit föl tudná sorolni. Induljunk ki ezért az anyanyelvként
elsajátított bázisnyelv szó- és kifejezéskészletéből.
A mindennapi társalgási s a köznyelv néha önmagában, minden alak- és jelentésváltozás nélkül
- a szituációtól függően, alább a cselekmény expresszívebb sodrában - képes szlengstílusként
hatni. Idézzünk csak az előző „modern meséből”:
„... S hogy a szíve hajtotta (a fiút), s nem a hozomány csábító „illata”, így mindent ki lehetett olvasni a szeméből.
A leányzó is látta, hogy rendes, jóravaló fiúba botlott. Így közös elhatározással tíz perc múlva a két farmer
összeolvadt isten és ember előtt. Egyszóval férj és feleség lettek...”
A szavakat azonban többnyire más jelentéssel használják. Szótárunkban pl. a köcsög szónak 25
különböző jelentést tulajdonítanak. A tápos (bizonyára a tápos csirke jut eszünkbe) jelentései:
kisfiú, feltűnően fehér bőrű, nagy fejű, sovány, gyenge; gyógyszert szedő egyén.
A szó alakját gyakran megváltoztatják: torzítják, csonkítják, rövidítik, továbbképzik stb. Így a
kotkoda szavuk látszólag távoli, de nem azonos s nem is hízelgő asszociációkkal ezeket jelenti:
’énekes’, mert szerintük kotkodácsol; ’kollégiumi tanár’, mert kotlik, azaz sokat ül;
’földrajztanárnő’ csupán egyéni megítélésből.
Az „örökölt” mindennapi-társalgási nyelvi sémákat, közhelyeket, szitokszókat, töltelékszókat,
fölkapott divatszókat (az utóbbira pl. púder, puncsol, pedáloz, penge, béna) legkevésbé sem
kívánatos, de gyorsan „előhívható” állapotban birtokolják.
A kölcsönszók tekintetében sem ismernek határt. A tanult más nyelvek közül korábban az orosz
(pl. skolnyica, pityorka), újabban az angol (badis, máni, séf) került előtérbe. Sőt enyhe
rongyrázással valamely más nyelv szavainak humoros utánzása is - makaroni nyelvszerűséggel
- beépül szókincsükbe. Pl.: bulejtosz ’házi buli’ görögös, firkusz ’rajz’ latinos, villinger
’villamos’ németes, bebrékelt ’tönkrement’ angolos, sanzelizé ’sétálóutca’ franciás, bambulino
unalmas ’matekóra’ olaszos hangzású.
Már említettem, s az etimológiákból is kiderül, hogy kedvelt forrásuk a sok nyelvből táplálkozó
argó. A nemzetközi műszókat, vándorszókat is kreatív szellemességgel építik
nyelvhasználatukba. Pl. grillezteti magát napozik, agyszondázik töri a fejét, radaroz súgást vár,
lombik/vitrinbébi okos. Ez vonatkozik a szaknyelvi s vele különösképp a technikai szókincsre
is. Pl. Ne tupírozd az agyam! Hagyj békén!; kulcsot másol gólt lő. Az utóbbiban kitapintható az
asszociáció is, tkp. ’kinyitja a kaput’.
Szüntelen „utánpótlást” kínálnak a fentieken kívül a médiák, a művészetek, a fölkapott
természetgyógyász, sport- és egyéb mozgalmak; a sztárok; a divat minden ágazata; az
autómárkák; modern, nyugtalan, feszültségekkel terhes, rohanó életformánk tragikus
eseményei, ellentmondásos világszenzációi; a kábítószer, a fenyegető tömegbetegségek (AIDS,
tbc) terjedése; a bűnözés, az elszegényedés fokozódása stb.
A szavak egy része, ahogy már elmondtam, csaknem 40 nyelvből származik. Ez a rövidítések
jegyzékéből is kitűnik.
Csupán megszorítással beszélhetünk a másik bázisnyelvről, a nyelvjárásról, mivel a társadalmi-
gazdasági átalakulással hatósugara egyre szűkül; szótárunkból mégis kiderül, hogy találó,
képszerű kifejezéseivel még mindig igen gazdagon termékenyíti meg tanulóink beszédstílusát.
A szókincs egy része tájnyelvi ejtésben, pl. diónyi agya van buta, bussengölt megbukott, bögyös
nagylány, blütty vénlány; más része a köznyelvi ejtéshez hasonló tájszóként rögződik
diáknyelvi szlengükben. Pl.: mákol izgul, meghagymázták megbukott, lelapították az almáit
lapos mellű nő, kókadt tökvirág csúnya nő, vén szatyor öreg nő. Sok esetben torzított formában
is, pl. nyekeri énekóra, kalimpács kalapács, csücsülde leányvécé.
Amin meglepődhetünk, a népnyelv csodálatosan gazdag - a már szinte „fogyóanyagként”
elkönyvelt - hangutánzó és hangulatfestő szókban. Szerencsére ezekből tömérdek ivódott bele
fiataljaink szókincsébe. Szótárunk is rengeteget tartalmaz. Pl.: kikirikik ikrek, gercsula sovány,
rokkanyelvű pletykás; kelepelnek, sugyognak súgnak az órán; csoszogó, toszori öreg férfi,
hukkázik csuklik. Nem hiába fordulnak évszázadok óta ehhez a gazdag kincstárhoz legkiválóbb
íróink is.
A nemzetiségek és etnikai csoportok „háttérnyelve” (ahogy elneveztem) csak a legritkább
esetben tekinthető bázisnyelvnek. Közismert, hogy hazánkban 1945 óta fokozatosan, de
célratörően „szétverték” valamennyit (a cigány etnikumot a társadalmi beillesztés szándé-
kával). Mi a helyzet hajdani anyanyelvükkel? Már csak a 60-80 évesek tudják s néha beszélik;
a középső generáció még érti, de nem használja; a gyerekek s a fiatalok se nem értik, se nem
beszélik. Az utóbbiak a „nemzetiségi oktatásban” „idegen nyelvként” tanulhatják. Kivétel
csupán néhány szülői ház, ill. néhány megmaradt „nyelvjárássziget”.
A Tájékoztatóban jelzett feltételezésem beigazolódott. A diákszlengbe nem épültek be egy-két
kivételtől eltekintve német anyanyelvi szavak. (Ami előfordul, csupán az idegen kölcsönszók
révén.) Szerb alig akad, kevés a horvát s a román; a szlovák valamivel több, s viszonylag sok a
szlovén, főleg a szlovének lakta (F2) vagy a határon túli helységekben (L2), ahol a kétnyelvűség
már az előbbi javára billent.
A három főbb cigány nyelvjárás viszonylag sok adatot közölt (pl. K12, M4, V2) - bár a
különböző nyelvállapot, a teljes nyelvvesztéstől a szavaknak kihámozhatatlan eltorzításáig már
jelezte e nyelvváltozatok agonizálását.

6. Szóalkotási módok
Az alábbiakban a szókincset csupán a szóalkotási módok szemszögéből vizsgálom, s azokat
néhány példával szemléltetem. Egy részük ugyancsak az idősebbektől öröklődött. (Amelyik szó
önmagában érthető, ahhoz nem fűzök jelentést.)
A szóalkotási módok többnyire adottak, de fiatalságunknál minden „rendhagyó módon” valósul
meg. Így érzékelni fogjuk azt a szinte „izgága” alkotó-teremtő-romboló erőt, mely egyfelől
meghökkentően szellemes, frappáns, másfelől torzított, sőt agyonnyomorított szavakat,
kifejezéseket hoz létre.
Ebből az is következik, hogy a szóalkotásmódok nem különülnek el mereven, nagyon gyakran
több is érvényesül egyszerre; az így keletkezett szavak és kifejezések többsége ezért nem
skatulyázható be a megszokott, abszolút tudományos rendszerbe. Sőt ugyanaz a szó, kifejezés
több csoportba is beletartozhat. S újszerű szóalkotási módokat is próbálok feltárni.
Azt is hangsúlyoznom kell, hogy főként csonkított, torzított vagy már „képzett tövekhez”
járulnak az újabb morfémák, vagy ilyen típusú formák alakulnak összetett szóvá, szintagmává,
szólásszerű szókapcsolattá, mondattá.
a) A legváltozatosabb nyelvi alakulatok kétségtelenül képzés útján jönnek létre. A diáknyelv
„természetrajzához” illően tizenéveseink jobban kedvelik a játékos, kicsinyítő-becéző, sőt a
maguk alkotta mesterkélt, torzított, ill. a régies vagy kölcsönzött képzőket. Tehát: bugyi-ngó;
libbent-ő szoknya, derrik-ez-ni nyomozóst játszani, jézus-hajú; légycsúsz-da, skalpol-t kopasz;
kicsorbul-t tőr öreg férfi, redőny leenged-ve kiadta utamat, témá-z-gat egy csajjal jár..., drót-
ozunk találkára hívott.
b) A „rendhagyó” szóösszetétel célja leginkább a jelentéssűrítés. Pl. szinonimák (szavak)
cseréjével: karkötő ’bilincs’; antonimák cseréjével: dögológus ’biológus’; hanggal (betűvel): ö-
zik ’kínlódik feleléskor’; azonos előtaggal: hájbár/lavina/pogácsa...; azonos utótaggal:
budi/cérna/dézsa/forgács/telefon/Newton/pengetündér ’vécés néni, varrónő, szakácsnő,
esztergályosnő, titkárnő, fizikatanárnő, fodrásznő’; szóismétléssel: + jellel: víz + víz ’leves’; ×
jellel: csók × csók ’szerelem’, CSÓK × CSÓK, kedvesem ’válás’.
c) Az elvonásnál a beszélő valamely egységes szóban szótövet s toldalékot vél fölismerni, mely
önálló életre kel, sőt képzett s összetételi tagként is használjuk. (Az elhagyott részt szögletes
zárójelben vagy < jellel közlöm.) Pl.: frizu[ra], kondi[ció]; táv[olba]közöl, hancur[ozó]bogyó
’fogamzásgátló’.
d) A tapadásnál az ismert, gyakran használt összetett szó vagy szókapcsolat egyik tagja
magába szívja a másiknak a jelentését, s így egyedül képviseli az eredeti szókapcsolatot -
alkalmazkodva a „gyorsuló idő”-höz. Pl. babér ’ül a babérain’, zsíroslángos (ti. fülű) ’nagy
fülű’.
e) A mozaikszó-alkotás világszerte elterjedt. Fajtái: a betűszó: pl. tündérek gmk-ja ’lányvécé’;
szóösszevonás (szótagszó): katko ’katonai kollégium’; rendhagyó: Ká u es! ’Kuss!’
f) A szóvegyülés (kontamináció) néha szellemes, többnyire viszont mesterkélt szót hoz létre.
Pl. bagó × cigaretta >> bagarettázik ’dohányzik’; mono × bikini >> monokini ’egyrészes női
fürdőruha’.
g) Szórövidítés. Megszólítás, köszöntésforma: Csaó, öcsi, léci... ’...légy szíves’; írásbeli
rövidítés kimondása: fakt ’fakultációs óra’; gyakoribb szavak egyszerűsítése: hábé, magnó,
prof, szitu, tesi, vili.
h) A szócsonkítás sokféle, a maradékhoz gyakran képzőszerűséget fűznek, de többségük így is
alkalmatlan csonk marad. Változatai: [szá]mítógép; bag[ó]zik; higi[énia], [O]tili[a], tini <
tin[édzser].
i) Szóferdítéssel/torzítással jobbára erőltetett alakulatok születnek. Tkp. a szó értelmét veszik
el, illetve egy többnyire pejoratív jelentéssel cserélik föl. Műveletei: erőltetett (össze nem illő)
szóösszetétel: aggleány özvegy; szócsere: özvegy elvált nő; a szó megfordítása (palindrom):
izom mozi; az elő- s utótag cseréje: CW vécé; szótagcsere: caci < cica nő; torzított szóképzés:
barátosné barátnő; hang/betűcsere, -tévesztés (ez a leggyakoribb): Húsz a csöcsön... csúcson
(rádióműsor); hangbetoldás: pancák < pacák; hangátvetés: Totoya < Toyota; betűejtés: budjogó
bugyogó; eufemizmus: pislantó/pisülő/síelő < pisilő, leányvécé; kurta utcanő; homonima,
paronima alkotása egy meglevő szó „kiforgatásával”; kíntorna testnevelés, bagzik bagózik.
j) A szójáték legtöbbször úgy keletkezik, hogy hominimákat vagy szinonimákat meglepő,
váratlan, sokszor ellentétes értelemmel ruháznak fel; szavakat vagy szólások egyes részeit
eltorzítják; vagy csupán nyelvi, formai játékot űznek, melynek célja a humorkeltés, valaminek
a jellemzése, kiemelése, kritizálása. Pl. szavakban: cicifix nagy mellű nő, cicinix kis mellű nő,
ici-pici-cici férfi mell; szókapcsolatban: huzamos huzavona egy fiú udvarol nekem; tulaj-
donnévvel, köznevesüléssel: éjjeli menedékhely < Gorkij, falusi kinti vécé; szólásszerűségben:
röpködnek körülötte a muslincák részeg; betűvel (némelyik az íráskép enyhítésére): qrva
utcanő; írásjellel, jellel: huncut-ka-ró-ka lányokat kedvelő fiú; +-ol (plusszol) maszekol;
intarziával: buk|a|rest megbukott, le|okádia csúnya nő.
k) Az ikerítés a termékeny fűzfapoéták rímjátéka. Többségük nem tekinthető valódi ikerszónak,
nem osztódással keletkeznek; legföljebb ál- vagy forradásos ikerszók, mivel önálló, de rímelő
szavak kapcsolódnak össze Szokványos pl.: tini-dili szerelem; hatványozottan rímes: albinó-
bambinó szőke hajú; kettőztetés: mek-mek szabó; alliteráció: dögidoki ’állatorvos’; több tagú
(az utolsó szinte „ráütő rím”): donna-tonna-madonna kövér nő; személynévvel: Gubera-Vera
csereberélő, guberáló; köznevesült személynévvel: bunyóberci verekedős.
l) A névadás. Köztudott, hogy a személynév már ősidőktől kezdve a megkülönböztetést
szolgálta, mivel akkor még túlnyomórészt - köznévi, melléknévi vagy számnévi jelentésel s
egyelemű formában - „beszélőnév” jellege volt.
A személynevek metamorfózisa kettős irányban indult meg, s vált folyamattá. Egyfelől a nevek
ismert jelentése elhomályosult, s így ismeretlen értelmű tulajdonnévvé váltak. Másfelől a
tulajdonnevek újra köznevesülnek (manapság is), de fordítva is, csak kisebb arányban.
Ifjúságunk játékos kedve sokszínűen tud variálni mind a régi, mind az újabb nevekkel; új
jelentést aggat rájuk, s ez kiterjed a tulajdonnév más fajtáira, tehát az összes szlengnevekre is.
Alább tulajdonnévi s köznevesült formákat állítunk egyás mellé a beszéd néhány
tartományából.
Foglalkozás: Kalmo Piri, kalmopiri orvosnő; olajos Alajos benzinkutas, lombikrózsi női
vegyész; külső tulajdonság: Güze-Gizi sovány nő, lécferkó sovány férfi; belső tulajdonság:
Tank-Aranka, drakula erőszakos; népetimológia: Salmon Ella szakácsnő, gáz rezső gáztűzhely;
a művészetből kölcsönzött: Izaura kancsal, tűzpiros üveggömb vörös hajú; régebbi
„keresztnevek”: Rézi sovány nő, matuzsálem öreg jármű; „keresztnevek” újabb szerepben:
Cleopatra, kleopátra női frizura; Én vagyok a Jani! nagyzolás, poén-jani viccelődő; színek a
keresztnévben: Piroska, piroska 100 forintos, tűzoltókocsi, vörös hajú; földrajzi név: Házi
Balcsi, kisbalaton fürdőszoba; kanada fiúvécé (< kan fiú, férfi); intézménynév: Operaház
énekterem; jard, járd < Scotland Yard, rendőr; márkanév: Szokol rádió, azon sem lehet semmit
fogni lapos mellű nő, Burdából lépett ki divatos nő, mercédesz szemetes autó; igealkotás:
háryzik lódít.
m) A népetimológia inkább szóalakításmód; idegen szavakat alakít át ismertebb szóalakká, s
ezzel ad értelmet az „ismeretlen”-nek. A magyar szóalakot többnyire megváltoztatják, néha el
is torzítják - a játékos szellemeskedés, a gúnyos célzás kedvéért. Pl. alkoholpista alkoholista,
disznóklub diszkóklub, katika patika, helikopáter helikopter, komondor < Commodore
’komputer’, Zápor Jóska Zaporozsec, Madzag Mazda (autómárka).
n) Elavult (elavuló, régies) szó felelevenítése - a különcködés, a feltűnési vágy jele. Pl.:
hamvveder hamutartó, lélekidomár osztályfőnök, ókula szemüveg, penna toll, röppentyű
röpdolgozat.
o) Idegen nyelv utánzása. A nagyzolás velejárója, „látszat-előkelősködés”, szójáték. Az
előzőekben már bemutatott példákat néhánnyal megtoldjuk: krismö ’kocsma’ romános,
tyelevizor ’tévé’ oroszos, lyukica ’lyukasóra’ horvátos, szlopál ’iszik’ szlovákos, kontrolka
’dolgozat’ szlovénes, csajozás ’udvarlás’ cigányos, majrézik ’fél’ jiddis, banzáj ’házi buli’
japános, Hang Van Kép Nincs ’tévészerelő’ kínai hangzású.
p) Tükörszók átvétele, használata a szokásos kifogásolható fordításban: forró naci < ang. hot
pants ’forrónadrág’, melegdrót < ang. hot wire ’telefon’.
r) A szóvég megelevenedése: csupán a közismert -tól-ig más jelentéssel: tóligoz ’megölel’,
tóligozás ’ölelkezés’.
s) A tömbösödés lényege, hogy egyes szavak gyakori együttes használata révén nagyobb nyelvi
alakulattá tömbösödnek. Sajátosan tükrözik a társadalmi fejlődést, jelenleg különösen a
technizációt. Pl. szószerkezet: csendes őrültek sportja horgászás; felbruttósított szűzlány
esküvő előtt teherbe esett; szólásszerű: felforrt az agyvize napszúrást kapott.
sz) A hangfestést, a hangutánzó és a hangulatfestő szavak alkalmazását már az előzőekben
bemutattam.
t) Neologizmusok. Az előzőek is hemzsegnek ilyenektől. Mihelyt a társadalomban megjelenik
valami újszerű, annak nevet is kell adni. Ezt azonnal átveszi ifjúságunk, de - természetéhez
híven - átformálva, illetve más jelentéssel, mégis „naprakészen”. Ez a fajta kifejezéskészlet
alig csoportosítható, az alábbiak is összefonódnak.
Ahogy már említettem, némelyik fölkapott „divatszó” nem kívánt szócsaláddá terebélyesedik.
Pl.: púder: nagyzoló mondás, púderdoboz Polski Fiat; púderező kábítószeres; púderez
mellébeszél, szépítget; púderol nekem udvarol egy srác; púderos agyoncicomázza magát; kevés
a púder üres, unalmas a beszéde; Nem kell a púder! Beszélj másról!; szórja a púdert
mellébeszél.
Az egy-két évtizede lábrakelt divatszókat előszeretettel alkalmazzák tinédzsereink. Pl.: arénázik
hisztériázik; béna, ortopéd hülye; beszart a Trabant elromlott; csillagos hálófülke <
csillaggarázs; dumagép túl sokat beszél; kakaót ad rá nagyobb hangerőt...; puncsol udvarol,
hízeleg, nagyon figyel az órán; rossz a fartechnikája nagy fenekű; szamantás nagy mellű nő;
tankol iszik; umbuldázik sikkaszt; vitamingolyó kövér.
A „naprakész” kifejezések olyan „újabb” iskolán kívüli szakszók, melyeket „lefordítottak” saját
életükre, főként iskolai használatra. Időszerűségük, szellemességük szembetűnő! Pl.:
adóbevallás ellenőrző; élő komputer okos; AIDS-tároló iskolatáska; alsó karosszéria lányok
lába; antennázik súgást vár; csápol (mint a robot érzékelője) jelentkezik; duplaműszakos
korrepetálásra jár; fénymásol leckét másol; fölkapuzni kaputelefonon felszólni; géemkázik
pótvizsgáznia kell; madzag, semmi női fürdőruha; szex-kandúr lányokat kedvelő fiú;
tundrabugyi harisnyanadrág.
Sok „belső” iskolai kifejezésről föltételezhető, hogy „saját”alkotásuk . Ugyanazt a szót,
kifejezést egyébként több iskola is saját „gyártmányának” tekinti. Pl.: áramszünet lyukasóra;
céllövölde fiúvécé; kábítószer zokni; pulykafelfújt mérges tanár; fásítási napló ellenőrző;
fölmegy az agyvize dühbe gurul; kengurutelep, villanydrótos legeltető lakótelepi bekerített
játszótér; szagelszűrő orr; szétszervál tönkretesz; tükörfrizura kopasz; zsebibaba zsebszámoló.
7. Szóképek és más stíluseszközök alkotása
Diákjaink szókincsének talán ez a legcsodálatra méltóbb, legkreatívabb vonulata. Szűk terünk
miatt itt is csak felsorolásukra, néhány csodálatos és néhány durva, ízléstelen példa
bemutatására szorítkozhatom. Megítélésüket, valamint az asszociációk felfedezését kinek-
kinek fantáziájára bízom. Túlnyomórészt ezek a nyelvi alakulatok is rendhagyóak, így
valójában csak megközelítőleg illeszhetők be bármely stilisztikai rendszerbe.
a) Szóképek
metafora: búzakalász-sörényű, klotyólehúzó copfos; neveli a kengurut gyesen van; kék hernyó
csuklós busz; pörgettyű nyelv; gitárnyakú hosszú nyakú; liliomszemű kancsal; mandarintál
melltartó;
megszemélyesítés: lepókhálóz gólt lő; lepkézik gólt kap; üvöltőház zsibongó; Cipzározz!
Hallgass!; menstruálnak a tetűi vörös hajú; felizgatott budikefe rendetlen hajú; napfény korizik
a fején kopasz; ikrek családi sátra melltartó; másodállású tanár írásvetítő;
szinesztézia: felhősáv szemöldök; rokkanyelvű pletykás; úszógumis kövér; légykorcsolyapálya
kopasz; gágogótalpú lúdtalpú;
allegória: keresztespókok összecsapása vöröskeresztes vetélkedő; elütötte a fűnyíró rövid hajú;
szétfröccsent a mustár, és eltalálta a gyereket szeplős;
szimbólum: csillag szem; india sötét bőrű; mosolyszünet, zárlat megszakadt a barátságunk;
gereblye sovány; bige, buksza nő; mézescsók kedves tanár; vipera mérges tanár; kéthagymás
nagy fenekű; liberofarm bölcsőde; kékhuszár kisdobos; bájgúnár ficsúr;
metonímia: térbeli érintkezés: hátszélben született elálló fülű; Olimposz tanári szoba; kipufogó
fenék; fenékig ér a homloka kopasz; gyökér alacsony; mellékvágányol sikkaszt; - időbeli
érintkezés: télapószakáll szakállforma; veterán csaj öreglány; atomkori fénykaszli isk. tévé;
visszatapsolták megbukott; - anyagbeli érintkezés: liberoszállító babakocsi; pisilabor SZTK;
bányászszerszám köröm (az orrban); kiadtam a batyut szakítottunk; - ok okozati kapcsolat: szita
alatt napozott szeplős; apja fejbevágta bakanccsal bandzsít; Ne zoknizd a bugyit, mert ebből
baj lesz! Ne szemtelenkedj!; seggreverősdi bizonyítvány; kilométerhiánya van „kocog”;
cipőfűző hadmozdulat a tanuló lapul;
szinekdoché: rész és egész cserélése: mogyorózik fiú lányt simogat; selyemsál lányok lába (ti
harisnyában); karosszéria test; seggringató, csöcsrázda diszkó; nyakkendőgyűlés őrsi v.
rajgyűlés; - nem és fajta felcserélése: várja a drótot, a hátszelet ... súgást; pötyögtető
zsebszámoló; bicós, deltás erős ember; Várj, ez a képes oldal „ott nincs”szöveg, abba kell
hagyni a beszédet”.
b) A szóképekhez csatlakozó stiláris eszközök
jelző/jelzős szerkezet: Tarzán-hinta mászókötél, radióaktív temető fizikaterem; puha narancs
női mell; bomba csaj csinos nő; körömrágta egér izguló tanuló; kibelezett gyufaszál sovány;
hasonlat: könnyebb átugorni, mint megkerülni kövér; olyan vállas, mint a sikló sovány férfi;
szúnyogderekú karcsú; világít, mint a stoplámpa vörös hajú; olyan gazdag, hogy ezresekkel törli
ki a seggét;
körülírás: sínen futó harci koca kövér; kettévágott makaróni sovány; mezitláb van a feje
kopasz; nálatok is kint lóg az ablakban a hegedű sötét bőrű, tkp. cigány; uborka-facsaró
fiúvécé;
eufemizmus (szépítés): konzultációra megy pótvizsgára...; megalkonyodott öreg nő;
úthengerelt lapos mellű nő; talponálló fiúvécé;
kakofemizmus (rosszabbítás): tevenyegtető tornatanár; dzsessztehén ének-zene-tanár;
majomszem kelbimbófőzelék; pedáljutalom nyári tábor;
c) Alakzatok
erősítéshez: krokodilmosoly „ha egyest kap, kínjában vicsorog”; drakula/vámpírfog hosszú
szemfog; idegkicsináló komputer;
nagyításhoz, túlzáshoz: az orosz fejőgép kiakadna nagy mellű nő; akasztottak névsora
osztálynapló; reumagiliszta sovány; ejtőernyős nagy fülű; Nem veszed észre, hogy nem vesznek
észre? Tkp. Menj el!
kicsinyítéshez: szalagos kosár díszterem; babazsúr teadélután; úttörőpilács tábortűz;
meseszöveg tanári magyarázat; piskóta lányok lába; mazsola, zseboroszlán vki nagyon kicsi;
nudli gyenge;
d) Egyéb:
humor: pincében napozott feltűnően fehér bőrű; odakozmált sötét bőrű; fordítva ült a
borbélyszékbe kopasz; a hátán folynak le a könnyei kancsal; olyan lúdtalpas, hogy egyszerre
kétfelé indul; gyásztávirat ellenőrző; végső visszaszámlálás bizonyítvány;
gúny, irónia: műszaki rajzoló utcaseprő; kényszerzubbony egyenruha; papagájtenyészet
iskolastúdió; teérted könnyeztem a felmosóvödörbe beléd szerettem; fél perccel később születik,
begyullad a fej vörös hajú; ciántyúk kémiatanárnő; osztályon aluli csúnya; összeszorítja a
seggét, nehogy a szíve kiessen a tanuló izgul; bazilikakilincs orr.

8. Szókincs és magatartás összefoglaló jellemzői

Távol áll tőlem, hogy az elmondottakat megismételjem; csupán néhány jellegzetességet
szeretnék kiemelni - más megközelítéssel.
a) Említettem a szókincs folytonos megújulását, hisz a diákfantázia kifogyhatatlanul,
szüntelenül gyarapítja a szinonimasorokat, miközben azok egyes tagjai sokszor gyorsan, sőt
véglegesen kihullanak.
Melyek maradandóbbak? Az első, a DOBOS-féle diákszótárból még ugyanabban a jelentésben
pl. dézsatündér, csibész, czigi, czigizni, czuki, bizi, bizti, egyetemista, lepipál vkit, leszopja
magát, potya, potyázni, rókát fog, spicli s még néhány.
A jelen szókincsből bizonyára még sokáig használatos a suli, ovi, fa, srác (első lejegyzése 1900-
ból való!), csaj, bébi, nőci, okés, troli, tuja...
Melyek tűnnek el? Az én diákkoromban még dívott a daci, szekunda, fordított szék; de a buger,
csunda, bundi, duci stb. elnevezéseket már nem hallottuk, sőt a latin nyelv központúsága
ellenére a száz év előttiek többségét már nem használtuk.
Természetszerűleg kérészéletűek az ún. okkazializmusok, az alkalomszerű, többnyire egyetlen
személyhez, osztályhoz, iskolához kötődő kreálmányok, pl. gizika fizika (a tanárnő nevéről);
zaszti osztályfő (mert Zasztavát vezet); „dózsás” (az utcvanévről). Ugyanígy az agyon-
nyomorított szóferdítések, pl. szétszader/buher, hollóbárkodik. Állandóan cserélődnek a most
még agyonterhelt nyomatékosító szók (klafa, baromi, állati), a köszönési formák (Szi! Csau!
Csüsz! Heló!), a töltelékszók s egyéb divatszók. Föltehetően csökken - néha sajnálatosan - a
népnyelv megtermékenyítő hatása, s kihullanak a nemzetiségek s etnikai csoportok szavai.
Jelenleg visszaszorulóban a mozgalmi szókincs is. Ugyanezt nem állíthatjuk az önmagát
folyton megújító argó-kölcsönzésekről. Változnak viszont törvényszerűen a szinkron
nyelvállapotot, a korhűséget bizonyító kölcsönszók a művészetekből (Tetthely, A birodalom
visszavág), rádióműsorokból (A hét műtrágya), sztárokról (Svarci, Kodzsek, Samantha Fox),
divatos mozgalmakról (body building, rokker, kendós); megújulnak a frizurafajták, az
autómárkák, a pénzcímletek (hisz az alacsonyabb papírpénzeket már bevonták) stb. Ezek az
„alig szótározható” nyelvi alakulatok érthetően csupán azért kerültek a gyűjteménybe, hogy
egy viszonylag teljesebb keresztmetszet rajzolódjon ki az ifjúság nyelvhasználatáról.
A nemek szerinti gyűjtés és tapasztalataim alapján - sokak kérdésére - állíthatom, hogy a
diákszleng alkalmazásában nincs különbség a lányok és a fiúk stílusa közt, legföljebb
hangerőben, harsányságban s taglejtésben.
b) Az egyes szavak gyakoriságát, megterhelését illetően már említettem az elégtelen és a kopasz
ember elnevezésének nagy számát: 228, ill. 212. Az előbbire csupán az egyik pécsi iskola 65-
öt produkált. Eléggé megterheltek még: haj 102, fej 92, furcsa formájú fej 83, hosszú hajú 90,
utcanő 90, orr 89, orrformák 60, Trabant 88, szőke 84, vörös hajú 75, melltartó 64. Ezzel
szemben csupán néhány adat fordul elő a következőkből: bérletjegy, fényképez, űrhajó 3-3,
vasaló, járda 2-2, nagymosás, fényképezőgép 1-1.
c) Talán nem érdektelen néhány visszatérő nyelvi motívum bemutatása a szóalkotásban. Pl.:
azonos utótagok: -huszár, -kukac, -buzi, -kisasszony, -király, -királynő, -tündér-, rém, -
kollekció, -bébi, -tanci;
állatfajta: bejárati kuvik portás, zsiráfnyakú szappantartó emelődaru, éjjeli pillangó utcanő,
gerle nagylány, szobakutya fehérbőrű, reumás giliszta sovány, gólya nagyon magas, vízi
poloska hajós, kagyló súgás;
növényfajta: citrompótló nyári tábor, paradicsom díszterem, fűzfa lábszár, mákvirág kábítós,
galóca mérges tanár; jegenye, liliomszál magas;
szerszám: utcai locsolókanna seprőgép, meszelő magas, sarló ötös, kampó kettes; kapanyél,
ásó, fúró, fűrész, ostor, piszkafa egyes/elégtelen;
használati tárgy: cérna vékony, gerenda nagyon magas, torz tükör osztálynapló, tyúkbél tévé-
zsinór, szék négyes; léc, lőcs elégtelen;
földrajzi fogalom, név: sivatagi csonthuszár sovány férfi, Nagyfára mászó részeg, Rózsadomb
női mell, lipótmező lakótelepi játszótér, Sion hegye igazgatói iroda, Bábel nyelvi labor, házi
Himalája fenék;
népnév: brazil, busman, cigány, dakota, etiop, indus, néger sötét bőrű;
mesefigura: hófehérke tiszta, Hófehérke menyasszony, törpe bölcsődés, sárkány osztályfő,
kávétündér titkárnő, Csipkerózsika vára fizikaterem, Filemon nagy fülű, Mikrobi házi robotgép,
Mekk Elek tanár;
keresztnév (köznevesülten is) hozzápárosítása a szókapcsolathoz jobbára a hasonló hangzás,
hangrend, hangulat, ritmika, rímelés, alliteráció alapján történik - csodálatra méltó leleménnyel:
alkoholpista alkoholista, cicoma Cili ruhatervező, lécpepi sovány, szeplő szepi szeplős,
téglabéla beépített spicli, Lencsi-lány rajztanárnő, Tapera Vera tornatanárnő, Ultraibolya
kémiatanárnő, Newton-tündér fizikatanárnő, Zsandamari rendőrnő, villanó Elek fotós, Duci-
Juci kövér nő;
márkanév: liberofarm bölcsőde, hipós fehérbőrű; bébitrabant babakocsi, tsz-merci traktor,
szőrvippon lovaskocsi, trapper elégtelen;
aktuális esemény: etióp gyerekszem kelbimbófőzelék, dedó 87 iskolás, csernobilizik
sugárkezelést kap, No AIDS orvosi szoba, lombikbébi okos;
szlogen: Pelenka leng, bili kong bölcsőde; Csináld magad! technika (tantárgy); Ki mit hülyül?
< Ki mit tud? vetélkedő.
d) Az alaktani és a velejáró kiejtési különbözőséget már bőségesen vázoltam a szóalkotási
módoknál. Kisebb arányú másfajta nyelvtani eltérésekkel is találkozunk. Pl.: nagyon gyakori az
igekötők cseréje: be fog krepálni; beeteti mellébeszél; felkésel; felpusztult; ledumálja
továbbadja a hírt; leordít megszid; meg fog pusztulni; megcsípik (ti. a bűnözőt); szétrogyott
elájult; - a páros testrészek egyes számú használatát figyelmen kívül hagyják: hegyezi a füleit,
szemei keresztbe állnak; - az igeragozás az ikes igékkel dacol: köpik rá a tanár megszidja a
tanulót (ez tájnyelvi hatás is!); néha elhagyják az ikes ragot: kergetőzök a WC-vel hasmenésem
van, néha váltakozva alkalmazzák: csajozok v. csajozom, srácozok v. srácozom, randizok v.
randizom.
e) Az írásmód különlegességei már szóba kerültek. Továbbiak: Szeszélyes a kis- és nagybetű
váltakozása a szlengneveknél. Pl.: Precízke, számbuzi; amperda v. Amperda; Balázska közepes
(így hagytam, a nagy B jobb fele hasonlít a 3-as számjegyre).
Játék betűvel - szellemes humorral, néha eufemizmussal: Pi () matematika; pyskázik (orosz u-
val); wöcöge (mert korábban: W. C.); czigány; x-láb, Y-lábú; NB. I-es nagyon szép vki, vmi;
thethű lusta (a h lassítja a kiejtést, a tetű viszont hűséges lény!); „k” ~ K; qrva; curta fiúkat
kedvelő lány;
számmal: 220 W fizikaterem; HO2 kémia; di-2 igazgatóhelyettes; 07 tanári szoba; 280 cm „ha
kövér”;
jellel: közöd? = nulla nekem mindegy!; +-ol (plusszol) pluszmunkát végez.

9. Bepillantás más nyelvek diákszlengjébe

Említettem, hogy mindenhol kialakultak a nemzeti szlengek. Ízelítőül most tekintsünk bele
néhány - számunkra ismertebb és fontosabb - nyelv szinonimasoraiba, s a szavakat követő
tükörfordításukba.
Ez voltaképp egysíkú játék. Csak a felületet láthatjuk, a szavak, kifejezések denotációját:
mindegyik ’lányt, nőt’ jelent. A tükörfordítás már valamivel többet árul el: a szokatlan
szóképek távoli asszociációkat sejtetnek, s mozgásba hozzák képzeletünket. A teljes
konnotációt azonban csak az élheti át, aki a kérdéses nyelv „lelkét” érzékeli. Tehát azt, ami a
szó valóságos használati - előttünk rejtett - többlet-értéke, többlet-jelentése, milyen helyzetben
alkalmazzák stb. Ennek kifejtésére sajnos nincs lehetőségünk.
Az azonos vagy eltérő gondolkodás azonban a megszokott vagy szokatlan szóképeken felül sok
mindenben megnyilvánul. Hasonló pl. hogy a női gyengédséget, szépséget illusztráló pozitív
képek mellett, a negatív, durva vonásokat is láthatjuk; ugyanígy - sokszor rejtetten bár - a
nőiséget testileg jelképező pars pro toto (rész az egész helyett) szinekdochék sorát. Nem
hiányozak a divatos kölcsönszók sem. Ugyancsak feltűnik, hogy időnként változó kereszt-
(utó-)neveknek köznevesült formában is - évtizedek, évszázadok óta s manapság is - tulaj-
donságot, foglalkozást, magatartásmintát hordozó, illetve szimbolizáló szerepük keletkezik.
Pl.: Pali, pali, Józsi, jani, malvin; ném. August, Liesel; finn Tauno, or. Иван ’tehetetlen, buta’;
m. alfonz ’selyemfiú’; horv. daša, laura, marta, ofelija ’utcanő’; ang. bobby ’rendőr’; or.
Наташа ’diáklány’, bármelyik stb.
Most nézzük meg a ’leány, nő’ jelentésű szinonimasorokat. A két fogalom néha elkülönül, néha
természetszerűleg egybefonódik.
F i n n: ämmä, akka nyanya; beibi < ang. baby, donna < ol. donna, elli < Elli (női név), eukko
anyóka, kimma kanca, hame szoknya, hanhi liba, mimmi < Mimmi, kinkku sonka, hertta rouva
pikk-dáma, lilli < Lilli, missi < ang. miss, naaras nőstény, pimu csaj, pirjo < Pirjo, tipu pipi.
N é m e t: Baby < ang. baby, Bettblume ágyvirág, Biene méh/ecske, Bluse blúz, Bomber
bombázó(gép), Brosche melltű, Girl < ang. girl, Hexe boszorkány, Hutblume kalapvirág, heißer
Reifen forró abroncs, heißes Schiff forró hajó, Flamme láng, Junghuhn fiatal csirke, Katze
macska, Kaktusblüte kaktuszvirág, Kirschblüte cseresznyevirág, Keule comb, Kusselperle
simuló gyöngyszem, Lilie liliom, Luxusdampfer luxusgőzös, Mieze cica, Nymphe sellő,
Sahneschnitt tejszínes szelet, Schnalle csatt, Schnecke csiga, scharfe Käthe heves Kata,
Seitenwagen oldalkocsi, Tschai csaj, Titti, Tussi (női név); Zahn fog.
A n g o l: baby; bird madár, a bit of spare egy kis spórolás, broad széles; nagylelkű (USA), bug
poloska; bogár (US), chick pipi, dame hölgy, duck kacsa, easy lay könnyű fekvés, gal < girl,
jane < Jane „tyúk”, judy < Judy „ízléstelen nő”, kitten kismacska, pushover ’fellök’ -
könnyűpréda, sure thing biztos dolog, tuna tonhal, sheila (AUST) < ír. ’Cecilia’ „csaj”.
F r a n c i a: blondinette szöszi, brunette barnácska, boudin hurka, catherinette < Catherine,
katinka, cri-cri cirip-cirip, gazelle gazella, gamine karon ülő, nana < Zola: Nana ’Annácska’
utcanő, nčnette bögyöske - blondasse szőkített hajú, conasse hülye bige, grenouille béka, souris
egér, laitue fejessaláta, saucisse kolbász, rombičre zsörtölődő, poufiasse ülőpuff, supernana
„bomba nő”, un thon egy tonhal, vachasse teheny < tehén.
O l a s z: bella fata szép tündér, boreale északi fény, cicalona énekes kabóca, ciccia háj, cuore
szív, fanciulla leányka, figa füge; scarba, scarbina szakáll nélküli - culo-na far-os, granfiga
nagyfüge, mina akna, oca liba, panella lepény, scopona seprű, tronco fatörzs.
H o r v á t: butra (táj.) dundi, cura (táj.) leányka, komad falat, Marija szűz; Mária; Micika, mica
Mici, bige - but comb, cura nőci; dupe, guzica segg; kamenjarka sziklás, komad falat, krava
tehén, macka macska, puška puska; Radojka, radodajka örömmel adó; riba hal, stara koka vén
tyúk, zenska nőszemély.
O r o s z: баба anyó, бикса lányka, гирла < girl, коза kecske, крошка csöppség, наташа <
Наташа < Наталия itt „diáklány”, тёлка üsző - баба anyó, мадам < madame „madám”,
мать anya, корова tehén, палка bot, путана prosti, тётка nagynéni.
Ízelítőként talán elég ennyi is...

Itt köszönöm meg a Janus Pannonius Tudományegyetem Nyelvtudományi Tanszéke vezető-

jének, Szépe Györgynek és a Kommunikációs Tanszék vezetőjének, Horányi Özsébnek, amiért
a gyűjtéshez és feldolgozáshoz szükséges papírmennyiséget rendelkezésemre bocsátották;
valamint a Kiadói Bizottságnak, élükön Szépe Györggyel, hogy a kiadás megindítását lehetővé
tette.
A szótár megjelentetésének teljes költségét egyetemünk másik kiadója, Majdán János, a
Történelem Tanszék docense, a Továbbképző Központ és az annak keretében működő JPTE
University Press Pécs vezetője vállalta. Fogadja ezért őszinte köszönetemet.
Köszönöm lektoraimnak, Hajzer Lajosnak (JPTE) és Kis Tamásnak (KLTE) értékes tanácsait,
észrevételeit. Köszönet Barics Ernőnek (JPTE) a horvát, Gállos Orsolyának (Új-Dunántúli
Napló) a szlovén szavak értelmezéséhez nyújtott segítségükért.
Köszönettel tartozom egyetemi hallgatóimnak s kollégáimnak a tanulmány 9. fejezete más
nyelvű szavainak összegyűjtésében és értelmezésében való köreműködésükért.
Köszönet illeti a más nyelvű összefoglalók (rezümék) tolmácsolását vállaló, illetve abban
közreműködő Hegyi Ildikó, Kolompár Hajnalka, Orsós Anna, Barics Ernő, Jakabné Somogyi
Rozália, Gállos Orsolya, Tóth László, Knipf Erzsébet, Nikolov Marianna, Simonffy Zsuzsa,
Máté Györgyi és Józsa Judit kollégáimat.
Köszönetemet fejezem ki a rendkívül bonyolult kézirat gondos számítógépes szedéséért és
szerkesztéséért Hoffmann Gizellának és Szűcs Józsefnek (Szeged, I-VIII., 1-237. o.), Szabó
Annának (Pécs, 238-286. o.); valamint a Temporg Nyomda szakembereinek színvonalas
munkájukért.
Külön köszönöm Farkas Eszter nyomdavezetőnek, hogy segítőkészségével, szakismeretével,
személyiségének minden türelmével - kezdettől fogva támogatta, irányította a számítógépes
előkészítést, majd a nyomdai munkálatokat.
Ismételten köszönöm valamennyi tanulónak, tanárnak, igazgatónak, szakfelügyelőnek,
iskolának, amiért ennek a mérhetetlen szókincsnek összegyűjtésében és értelmezésben
önzetlenül s fáradhatatlanul közreműködtek.
Végül újra megköszönöm Kis Tamásnak (KLTE), aki a hazai szlengkutatásnak jelenleg legfőbb
kutatója és művelője, akinek munkáiból, leveleiből, új kutatási irányba mutató elméleti
elgondolásaiból sokat meríthettem, s nem utolsósorban amiért fiatalos lendületével,
fáradhatatlan tenniakarásával ébren tartotta bennem - a kiadás reményének már alig szunnyadó
hitét.

Loquere ut videam te! ’Beszélj, hogy lássalak!’ Szeretném remélni, hogyha tizenéveseink
hosszabban szemlélődnek a saját alkotású tükörben, rádöbbennek, hogy csodálatos
kincseskamrát varázsol eléjük, de sokszor nem éppen a legrokonszenvesebb énjüket is
bemutatja. Azt is szeretném hinni, hogy a felnőtt olvasó a nyelvi tükörből jobban megismeri
fiataljaink gondolkodását, személetét, magatartását; de egyes motívumokban fölfedezi a tőle
származó „hátteret” is, így befolyásolhatja önmaga gondolkodását, nyelvhasználatát,
érintkezési módját, s rábírhatja gyermekeit, környezetét az önirányításra.
Ez etikailag össztársadalmi feladatunk, sőt kötelességünk.
H. O.
Felhasznált fontosabb irodalom
Dobos Károly: A magyar diáknyelv és szótára. Bp., 1898.
Schmidt József: Latin-magyar zsebszótár a középiskolák számára. Latin tulajdonnevek tára.
Bp., é.n.
Blau Henrik-Láng Károly: Szájról szájra. (Héber-jiddis szó- és kifejezésgyűjtemény) Pápa,
1941.
Partridge, Eric: A Dictionary of Slang and Unconventional English from the 15th Century to
the Present Day. London, 1949.
Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak kéziszótára. Bp., 1958.
Kovalovszky Miklós: Az ifjúság nyelvéről. Valóság, 1963. 5. sz. 66-75.
Vidor Zsuzsa: A diák jassznyelv és a jasszmagatartás. (A Zabhegyező ürügyén) Valóság, 1964.
9. sz. 69-75.
Boros Tiborné: Zsargon és magatartás. Magyar Nyelvőr, 1965. 2. sz. 147-157.
Walde-Hofman: Lateinisches Etymologisches Wörterbuch I-II. Heidelberg 1965.
Benkő Loránd (szerk.): A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, I-III. Bp., 1967, 1970,
1976.
Matijevics Lajos: A vajdasági magyar diáknyelv. Újvidék, 1972.
Juhász József-Szőke István-O. Nagy Gábor-Kovalovszky Miklós: Magyar értelmező kéziszótár.
Bp., 1972.
Valtonen, Pertti: Suomen mustalaiskielen etymologinen sanakirja. Helsinki, 1972.
Guttman Miklós: Ragadványnevek az ált. iskola felső tagozatos tanulóinak köréből. Magyar
Nyelvőr, 1973. 1. sz. 55-61.
Hoffmann Gizella: Korosztályom beszédmódja. Pályamű. Kézirat. Pécs, 1974.
Hutterer, Claus Jürgen: Die germanischen Sprachen. Ihre Geschichte in Grundzügen. Bp.,
1975. (Slang, Rotwelsch, Zigeuner 406-8; Jiddisch 347-61, 471-2; Cockney-Dialekt,
Berlinisch 408-13.)
Wenworth, Harold-Flexner S. T.: Dictionary of American Slang. 1975.
Pusztai István: Köznyelv és műhelyzsargon. In: Sebestyén Árpád (szerk.): Anyanyelv, közélet,
művelődés. Bp., 1976. 43-53.
Kolozsvári Grandpierre Emil: Az argó ajándékai. In: Négy-öt magyar összehajol. Bp., 1976.
41-47.
Kybalová, Ludmila-Herbenová, Olga-Lamarová, Milena: Képes divattörténet az ókortól
napjainkig. (Eredeti címe: Das große Bilderlexikon der Mode. Prag, 1966.) Ford. Harmath
Anikó. Bp., 1977.
Klimeš, Lumír (szerk.): Sborník prednašek z konference o slangu a argotu v Plzni, I-V.
(Nemzetközi konferenciák előadásai a szlengről és az argóról Pilzenben. 1977, 1980, 1984,
1988, 1995.) Plzen, 1978, 1982, 1987, 1989, 1995.
Magyar néprajzi lexikon, I-V. Bp., 1977-1982.
Kolozsvári Grandpierre Emil: Utazás az argó körül. In: Herder árnyéban. Bp., 1979. 105-28.
Grétsy László-Kovalovszky Miklós: Nyelvművelő kézikönyv. Bp. 1980, 1985. I. 968-72., II.
715-6.
Péter Mihály: Szleng és költői nyelvhasználat. Nyr. 1980. 3. sz. 273-81.
Mizser Lajos: A szóalkotás néhány ritkább módja. In: Imre-Szathmári-Szűts (szerk.): A magyar
nyelv grammatikája. (A magyar nyelvészek III. nemzetközi kongresszusa, 1977.) Bp., 1980.
571-4.
Sabljak, Tomislav: Šatra. Rjecnik šatrovackog govora. Zagreb, 1981.
Benselers Griechisch-deutsches Wörterbuch. Bearbeitet von Adolf Kaegi. Leipzig, 1981.
Naumann, Helmut: Zur Sprache der Lehrerstudenten in der DDR. In: Klimeš, L. (szerk.):
Sborník prednašek z. II. konference o slangu a argotu. Plzen, 1982. 81-90.
Thoma László: A lázadó kamasz. A szubkultúra és ellenkultúra kérdéséhez. Kritika, 1982. 4.
sz. 10-13.
Papp Gyula: Beás-magyar szótár. Pécs, 1982.
Farkas Vilmos: Görög eredetű latin elemek a magyar szókincsben. Bp., 1982.
Hoffmann Ottó: Útkeresés a fogalmazástanításban. (Kísérletek tanulságai) Bp., 1983.
Tótfalusi István: Vademecum. Szokatlan szavak szótára. Bp., 1983.
Vekerdi József: A magyarországi cigány nyelvjárások szótára. Pécs, 1983.
Bachát László: Az ifjúság nyelve. In: Fülei-Szántó Endre (szerk.): Norma - átlag - eltérés. Pécs,
1986. 9-22.
Henne, Helmut: Jugend und ihre Sprache. Berlin, New York, 1986.
Boross József-Szűts László: A mai magyar argó kisszótára. Bp., é.n. (1987)
Rácz Endre: Diáknyelv Pápán a harmincas években. Magyar Nyelv, 1987. 2. sz. 145-56.
Schönfeld, Helmut: Jugendsprache und Stadtsprache in der DDR. In: Klimeš, L. (szerk.):
Sborník prednašek z III. konference o slangu a argotu. Plzen 1987. 141-164.
Szabóné-Zsilákné: Fodrász szakmai ismeret I. Bp., 1987.
Hoffmann Ottó: Zu einigen Merkmalen im Slang der Schüler im Alter von 10-14 Jahren. In:
Klimeš, L. (szerk.): Sborník prednašek z IV. konference o slangu a argotu. Plzen, 1989. 121-
38.
Biblai nevek és fogalmak. Bp., 1988.
Hoffmann Ottó: Motívumok a 10-14 évesek ifjúsági nyelvében. Pedagógiai Szemle, 1989. 5.
sz. 419-29.
Beneke, Jürgen: Die Stadtsprache Berlins im Denken und Handeln Jugendlicher. Berlin, 1989.
Kis Tamás: Bakaduma. A mai magyar katonai szleng szótára. Bp., 1992.
Ehmann, Hermann: Affengeil. (Ein Lexikon der Jugendsprache.) München, 1992.
Hoffmann Ottó: Szóalkotási módok a 10-14 évesek ifjúsági nyelvében. Kézirat. Pécs, 1993.
Első része megjelent: Nyr. 1996. 3. sz. 294-301.
Kis Tamás: A szleng szótárazhatóságának néhány kérdése. (Előadás A magyar nyelvészek VI.
nemzetközi kongresszusán Egerben 1994-ben)
Hoffmann Ottó: Huszárok, tündérek s mások - a 10-14 évesek ifjúsági nyelvében. Édes
Anyanyelvünk, 1994. 1. sz. 8.
Kis Tamás: A magyar szlengszótárak. Magyar Nyelvjárások, Debrecen 1995. 79-94. (Klny. is)
Kis Tamás: Személynevek a szlengben. Magyar Nyelvjárások, Debrecen 1966. 93-104.
Kis Tamás: A magyar szlengkutatás bibliográfiája. Debrecen, 1996.
Zolnay Vilmos-Gedényi Mihály: A régi Budapest a fattyúnyelvben. Bp., 1996. (Szerk.: Fazakas
István és Kis Tamás)
Más nyelvű ismertetők (rezümék)

Adyesutno ungriko sityolaki shib sinonimako alavari

(Rezume)
Ande kadi ginadyi legmajbut kasave vorbi shaj rakhadyon, so le sityovasle vorbisaren. Ande
late shaj rakhadyol jekh sinonimaki vrama (1975-1990) thaj jekh homogeno grupo 10-14
bershenge, so lengo slengoj.
O kikidipe pecisajlas pel ungrikone themeske sa thana thaj vi ande kaver them le sittyarange
thaj le sityolange zhutisardiposa. Ande kado alavari si majbut vorbi, sar tranda ezera, ande 23
temo, ande 1760 cimoske vorbi kethane tordyindo. Na feri pe shkolake vorbi, apal pe integro
trajo xatyardo. Kel 2600 vorbi avel inke vi etimologija, majna anda 40 shiba.
Pala vorbango kikidipe avel inke jekh cimoske vorbango kikidipe. Pala kado iskiripe - mashkar
themengo vi pherdal dikhiposa - sikavel, sar rakhadyola e sityolaki shib. Kadalako karaktero
motivumo, vorbango kerdipo thaj trajasle formi sikavel ande.
Kadi grupengi shib le majbut vorbi le phure generacijatar xutyilel pherdal, de si, kana voj kerela.
Kade sikadyol le ternengi kreativno fantazija, so barvalale kerel e nacionalno shib, ba
xavardyon kodol vorbi, so surrosajven e shib.
Le etimologiji anglunes kamen te roden le tradicionalni forrashi te sikadyon pe le kulturalni
historijaki bazishi. Anda kadi si na feri le meshkarthemenge lingarde vorbi, le vorbi, save
pherdal aven anda kaver shib vorbaki avucija anda argovo, apal tradicionalno daki shib vaj
bazishno shib dialekto nacionalnipuri, etnikni grupuri krujalimaski shib. Kade shaj rakhadyon
but romane vorbi ande kado kikidipe.

Szotáru ku vorbilye kupijilor dă ungur, káré inká în iskulă-nvácă

(Dăszpri sjé-j szkrisz)
Szkrijiturásztá-j há máj dă-nnentyé, în káré-sz ádunát héj máj multyé vorbé dă kupij, káré-n
iskulă umblă.
În szotárusztá jestyé vorbé dă lá ánu-l 1975 pîn lá 1900, káré lyé zîsjé kupiji d-o vîrsztă dă lá
10 pîn lá 14 áj dă zîlyé. Vorbilyestye j-or ádunát uná dîn tot megyé dă cárá nasztră, dá sî máj
dă dăpártyé dăkit mărzsjiná cári nastri.
În lukrusztá or ázsutát kupiji, káré-nvácă inká sî méstyéri. În szkrijiturásztá jestyé máj multyé
dăkit 30 dă vorbé. Estye sză cînyé lá 23 témă, sî-sz ádunátyé uná máj 1760 vorbé dă cimurj.
Nu numá vorbilye iskulyi-sz áisj, dá sî vorbilye dă totu kusztu. Jestyé vorbé ká dă 2600, dîn
máj multyé dă 40 lyimbé, lîngă káré máj sî áje-j szkrisz, sjé, kum sză prisjepé. Dăpă
vorbilyestye jestyé o szkirjitură, káré ly-ádună vorbilye dă cimurj. Dăpă ásztá sză cînyé máj o
szkrijitură, káré ny-ádusjé pă styut dă hungy or vinyit vorbilyestye, sî szkrisză-j dăszpri jéj máj
sî áje, sjé fel ăsz, pă sjé árunka, sî kînd lyé zîsjé kupiji estye.
Lyimbásztă pă káré kupijistye szfătijestyé multyé vorbé je dă lá aminy máj bătîrny, dá jestyé s-
áfelyé vorbé, pă káré jéj lyé fásjé.
D-într-ásztá lyimbă sză vegyé sjé fel găzdákă sî bună firé áré kupiji sză fákă vorbé navé. Întri
jelyé sză áflă sî áfelyé vorbé, káré nisj nu-sz mîndré, dá nisj n-ár trébuji sză lyé fákă, sî sză lyé
zîkă.
Szkrijiturá, în káré-j înlontru, sjé, kum sză prisjepé, áré dă gind sz-áretyé, dă hungy or putut sză
vijé vorbislyestye, sî ny-árátă kutotu, sjé sză styijé dăszpri jelyé.
D-áje jestyé întri vorbilyestye multyé áfelyé vorbé, káré or vinyit nu numá dîn uná cárá-n
hálálántă, sî vorbé, káré or vinyit în divat, o vorbé lotrilor, dá jestyé sî áfelyé vorbé, káré or
vinyit, dă lá aminy, káré lyimbă áltă szfătijestyé, sî lá áltă lumé sză cînyé, mágá ákulo ságyé,
hungyé héjelánc. D-áje jestyé întri vorbilyestye în szkrijiturásztá multyé vorbé sî dîn lyimbá dă
băjás.
Szkrijiturásztá áfelă-j, k-a styiklă, káré ny-árátă, kă tînyireme áltfel vegyé kusztu, áltfel sză
gîngyestyé, áltfel kusztă. Szkrijiturásztá lor ly-ázsută álc sză fijé, nauă ny-ázsută sză styijény,
sî sză băgăny în számá ásztá. Păntr-asztá szkrijiturásztá patyé sză fijé bună sî lu tînyirj, sî lu
bătirny, nu numá păntru lyimbá, dă sî păntru d-áje, kă tînyireme tată o putyény kunustyi dîn je.

Rječnik sinonima današnjeg mađarskog jezika učenika

(Sažetak)
Izdanje sadrži do sada najveći broj riječi (mađarskog) učeničkog slenga. Rječnik sinonima na
sinkronijskom planu (razdoblje od 1975 do 1990) obuhvaća jezično blago jedne homogene
dobne populacije (učenici od 10-14 g.)
Prikupljena građa sadrži jezični fond učenika u svim mađarskim županijama, dapače čak i
rječnik učenika pripadnike mađarske narodnosti u susjednim zemljama. Rječnik sadrži 30 000
riječi i izraza svrstanih u 23 tematske cjeline i 1760 natuknica. Riječi i izraze, dakle ne
zahvaćaju samo tematiku iz uže školske sredine već i druga područja života. 2600 riječi i izraza
popraćeno je interpretacijom i etimologijom čak iz 40 jezika. Na kraju rječnika u lakšem
snalaženju čitatelju pomaže kazalo.
Studija, koja se nalazi također u ovom rječniku, u međunarodnom kontekstu govori o postanku
učeničkog slenga, glavnim njegovim karakteristikama, motivima kao i drugim značajkama.
Kao pravilo dio tog rječnika učenici preuzimaju od starijih naraštaja, a dio ga stvaraju sami. Na
taj se način manifestira kreativnost, duhovitost tinejdžera pa i njihov doprinos obogaćivanja
nacionalnog jezika, s druge pak strane javljaju se i nepoželjne pojave koje osiromašuju isti taj
jezik.
Navođenjem etimologije date riječi ili izraza imamo za cilj da se otkrije izvor radi
rasvjetljavanja pozadine kulturne povijesti nastanka riječi.
Ovo je ujedno i razlog zbog čega uz toliki broj tuđica, posuđenice u modi, rječnika argoa navode
i izvori iz kojih potječu spomenute riječi, pa čak i jezik baze (dijalekt, jezik etničkih i
nacionalnih manjina) i zajednica. Tako će se u rječniku naći i velik broj riječi hrvatskoga
podrijetla.
Rječnik se može smatrati svojevrsnim ogledalom u kojem se zrcali način razmišljanja i
vladanja, mentalitet mladih a služi kao sredstvo za toleranciju i samoodgoj. Otuda je ovo izdanje
korisno štivo jednako kao za mlade tako i starije ne samo onih koje zanima lingvistika već zbog
navedenih razloga ovo je djelo zanimljivo i sa sociolingvističkoga i psihološkoga stajališta.

Syonymický slovník súčasného mad’arského jazyka školákov

(Resumé)
Zbierka je prvým a doposial’ najširsím synonymickým slovnikom mad’arského slangu
školákov. Obsahuje hovorový jazyk jednej synchrónnej periódy (1975-1990) a jednej
homogénnej vekovej skupiny (10-14 ročných).
Jazykový materiál bol zozbieraný z celého územia Mad’arska a mimo hraníc Mad’arskej
republiky v spolupráci s pedagógmi, pôsobiacimi v tej-ktorej oblasti.
Slovník obsahuje 30 tisíc slov a výrazov, zoskupených do 23 tematických okruhov a 1760
hesiel, ktoré boli d’alej spracované tzv. hniezdovaním. Slovník teda nezachycuje len výrazy
užšieho školského charakteru, ale pojíma výrazy každodenného života v najširšom slova
zmysle. 2600 slov a výrazov bolo doplnených vykladom a etymológiou z takmer 40 jazykov.
Za zbierkou slov nasleduje register hesiel. Pripojená štúdia s medzinárodným prehl’adom
pojednáva vznik, hlavné charakteristické črty a motívy školského slangu v spojeni s druhmi
slovotvorby a formami jazykového postoja, odzrkadl’ujúcich sa v danej lexike.
Väčšia čast’ slovnej zásoby tejto sociálnej skupiny sa traduje z generácie na generáciu,
čiastočne je však výsledkom samostatnej slovotvorby. Týmto spôsobom je reprezentáciou
dôvtipnej, netypickej a kreatívnej, vlastny národný jazyk obohacujúcej slovotvornej fantázie
teenagerov, zároven však odzrkadl’uje aj niektoré nežiadúce javy, ktoré jazyk neobohacujú.
V etymologických výkladoch sa mad’arský slang konfrontuje s predpokladanym pôvodným
pramenom s ciel’om objasnenia jeho kultúrnohistorického pozadia. Z tohoto dôvodu sú v
slovniku vo vel’kom množstve zastúpené nielen internacionalizmy, importované moderné
slová a lexika argotu, ale aj jazyk „pôvodného” materinského resp. základového jazyka
(nárečia, národnostné a etnické skupiny), z čoho vyplýva, že zbierka obsahuje aj slová
slovenského pôvodu.
Slovnik je teda v skutočnosti reálnym jazykovým zrkadlom, ktoré umožnuje objasnit’ odlišné
názory, zmýšlanie, či formy správania mladej generácie, a takto vlastne podnecuje na
samovzdelávanie a toleranciu. Zbierka môže byt’ preto nielen literatúrou, užitočnou z
jazykovedného hl’adiska, ale súčasne predstavuje aj pramen sociolingvistických a
psycholingvistických poznatkov, tak pre mladších, ako aj pre starších.

Sinonimski slovar sodobnega madžarskega dijaškega govora

(Povzetek)
Pričujoča knjiga je prvi in najbolj obsežni sinonimski slovar madžarskega dijaškega slenga.
Vsebuje sleng določenega (1975-1990) obdobja in enotne starostne skupine (10-14 letniki).
Zbiranje je potekalo po celi Madžarski in preko meja, s pomočjo učencev in profesorjev. Slovar
vsebuje vec kot 30 000 besed in izrazov, 23 tematskih krogov, 1760 gesel. Vsebuje ne samo
šolske izraze, saj tematično je razširjen na celo življenje. H domala 2600 besed in izrazov
pripada tudi pojmovsko in etimološko razlaganje iz skoraj 40 jezikov.
Besednemu zborniku sledi seznam gesel. Temu pa študija, ki z mednarodnim pregledom
predstavlja nastajanje dijaškega slenga, njegove glavne značilnosti, motive, načine
besedotvorja in oblike obnašanja, ki besede predstavljajo.
Ta skupinski jezik izčrpa većino svojega besednega zaklada iz jezika starejše generacije,
deloma ga sam oblikuje. Tako pride do izraza besedotvorna fantazija najtstnikov, ki je duhovita,
razdira stare oblike, kreativna in obogati jezik naroda. Vidne so tudi nezaželene oblike, ki
osiromašijo jezik.
Etimološka razlaganja poskušajo soočiti madžarski sleng z morebitnim izvirom zaradi
razkrivanja kulturnozgodovinskega ozadja. Zato so v slovarju v veliki količni ne samo
mednarodni izrazi, izposojenke, besedišče argoja, temveč tudi "izvirna" materinščina ali bazični
jezik (dialekt, jezik manjšin in etničnih skupin). Na ta način najdemo tudi zelo veliko besed
slovenskega porekla.
Slovar je pravzaprav realno jezikovno zrcalo, ki nam osvetljuje drugačen pogled, način
mišlenja, oblike obnašanja mladine, in na ta način nas vzpodbuja na samovzgojo, toleranco.
Zato je naš slovar ne samo jezikoslovno berilo, ampak iz sociolingvističnega in psihološkega
vidika tudi pomembno čtivo.

Словарь cинонимов cовременного венгерcкого cтуденчеcкого жаргона

(Резюме)
Наcтоящий том являетcя первым и cамым большим по объёму cловарём cинонимов
венгерcкого cтуденчеcкого cленга, который cодержит узуc определённого гомогенного
по возраcту поколения (10-14 лет) в определённый cинхронный период.
Сбор проводилcя на территории вcей cтраны а также за границей c учаcтием учеников и
преподавателей.
Словарь cодержит более 30 тыcяч cлов и выраженений, раcпределённых в 23
тематичеcких группах и в 1760 заглавных cловах, - внутри этих поcледних -, в форме
cловарных гнезд. Что каcаетcя тематики, cловарь не ограничиваетcя лишь cпециальными
школьными выражениями, он охватывает термины, cвязанные c cамыми
разнообразными cферами жизни. К почти 2600 cловам и выражениям, приблизительно
из 40 языков, даютcя cемантизации и этимологичеcкие данные.
В конце cборника находитcя cпиcок заглавных cлов. Поcле этого, cтатья оcвещает
уcловия зарождения cтуденчеcкого cленга - в том чиcле и в международном отношении
- его характерные черти и мотивы, указывая на cловообразовательные cпоcобы и формы
поведения, отражающие эти черты и мотивы.
Этот cоциолект большую чаcть cловарного запаcа заимcтвует у cтарших поколений,
меньшую чаcть cоздаёт он cам. Таким образом проявляетcя оcтроумная, таорчеcкая,
неcтандартная, обогащающая национальный язык cловообразовательная фантазия
молодёжи, но иcчезают нежелательные языковые оcобенноcти, которые обеcцвечивают
язык.
Этимологичеcкая информация cлужит для раcкрытия культурно-иcторичеcкого фона
при помощи cопоcтавления венгерcкого жаргонного cлова c возможным
первоиcточником. Поэтому фигурируют в большом количеcтве - помимо
международных заимcтвований, модных выражений, арготичеcких cлов - также
элементы “языкого фона” “оригинального” родного или базичного языка (наречие,
национальноcти и этничеcкие группы). Так cборник cодержит много cлов руccкого
проиcхождения.
Словарь, по cути дела, являетcя языковым зеркалом, оcвещающим cвоеобразное
воззрение, мышление, поведение молодёжи, и, побуждающим, таким образом, к
cамовоcпитанию и толерантноcти. На оcнове cказанного выше, cловарь поcлужит
полезным материалом как c лингвиcтичеcкой, так и c cоциолингвиcтичеcкой и
пcихологичеcкой точек зрения, для широкого коуга читателей и cпециалиcтов.

Synonym-Wörterbuch der gegenwärtigen ungarischen Schülersprache

(Zusammenfassung)
Das Buch ist das erste ungarische Synonym-Wörterbuch des Schülerslangs mit dem bislang
größten Wortschatz. Slang eines synchron Zeitraums (1975-1990) und einer homogenen
Altersgruppe (von 10-14 Jahren).
Das Korpus wurde in jedem Komitat Ungarns und auch außerhalb der Grenzen mit Hilfe von
Schülern und Lehreren gesammelt. Das Wörterbuch enthält mehr als 30 000 Wörter und
Redewendungen, welche in 23 Themenkreisen zu 1760 Stichwörtern geordnet sind. Es
beschränkt sich deshalb nicht nur auf die Sprachbesonderheiten des Schullebens, sondern
umfaßt beinahe alle Bereiche der Wirklichkeit. Zu etwa 2600 Wörtern und Redewendungen
sind Deutungen und Ethymologien aus beinahe 40 Sprachen hinzugefügt.
Der Wortschatzsammlung folgt ein Stichwörterverzeichnis. Danach erörtert eine Abhandlung -
auch mit einer internationalen Übersicht - die Entstehung des Schülerslangs, desweiteren die
bedeutendsten Eigentümlichkeiten, die Motive, die Wortbildungsarten und Verhaltensweisen
dieser Gruppensprache.
Dieser Soziolekt erbt den größten Teil seines Wortschatzes von der ältere Generation, aber als
Schöpfer vieler Sonderausdrücke gelten die Jugendlichen auch selbst. So schafft die kreative
Phantasie der Teenager einerseits geistreiche, frappante, ungewöhnliche, bildreiche Ausdrücke,
die zur Bereicherung der Sprache beitragen können, andererseits aber auch zahlreiche
geschmacklose, unerwünschte Elemente.
Die Ethymologien dienen meistens dazu, die vermeintliche Quelle des Slangwortes
aufzudecken, damit der kulturhistorische Hintergrund erhellt werden kann. Darum erforschen
wir nicht nur die internationalen Lehnwörter, die verbreiteten „Modewörter”, Elements des
Argots, sondern auch die „originelle” Muttersprache oder Basissprache (Dialektismen, den
Wortschatz der Nationalitäten und ethnischen Gruppen) - als „Hintergrundssprache”. So sind
auch zahlreiche deutsche Wörter in der Sammlung zu entdecken.
Eigentlich vermittelt das Wörterbuch einen glaubhaften „Sprachspiegel”, der einen Einblick in
die Mentalität und Einstellung dieser Altersgruppe gewährt, gleichzeitig aber auch zur
Selbstkontrolle und Toleranz anregt. Aus diesem Grunde kann es nicht nur aus
sprachwissenschaftlicher, sondern auch aus soziolinguistischer und psichologischer Sicht eine
nützliche Lektüre sowohl für Jugendliche als auch für Erwachsene sein.

Contemporary Hungarian Student Slang: A Thesaurus of Synonyms

(Summary)
This volume represents the first and richest collection of Hungarian student slang. It contains
the slang use of a synchronical period (1975-1990) of a homogenious age group (age 10-14).
Data were collected in all counties and beyond the Hungarian borders with the help of learners
and teachers.
The Thesaurus contains more than 30,000 words and expressions grouped around 23 themes,
arranged in 1760 entries in clustered forms, ranging from school life to all other walks of life.
More than 2,600 words and expressions are accompanied by interpretations and etymological
explanations from over 40 languages. The Thesaurus is followed by an index.
The paper included in the volume provides an international overview of the origins,
characteristics and motives of student slang as well as rules of word formation and behavioural
patterns reflecting them.
The vast majority of this sociolect’s vocabulary is inherited from older generations, whereas
another part is created by the users themselves. Thus the creativity of teenagers is reflected in
witty, unusual language forms enriching the national language, although undesirable language
forms also occur.
The etymologies aim at contrasting the Hungarian slang words with the hypothesized original
sources in order to explore the cultural and historical background. This is the reason why not
only international loan words, fashionable and jargon expressions are listed, but the background
language of the mother tongue or basic language, including regional dialects, are also provided.
The Thesaurus functions as a „lingual mirror” reflecting the specific way of perception, thinking
and behaviour of young people thus encouraging reflection and tolerance. It is meant to be a
valuable and enjoyable linguistic, sociolinguistic and psychological source of information for
young and not so young readers.

Dictionnaire synonymique du hongrois argotique en milieu scolaire

(Résumé)
Ce dictionnaire se présente comme la premire entreprise lexicographique qui fasse découvrir la
richesse du hongrois argotique et des parlers en milieu scolaire. Il témoigne de la présente des
parlers d’une génération homogčne (10-14 ans) dans une perspective synchronique (1975-
1990).
Des enquętes linguistiques ont été effectuées dans tous les départements du pays, et męme en
dehors des frontičres, avec la meilleure collaboration des écoles, élčves et enseignants.
Plus de 30 000 unités lexicales repertoriées suivant 23 vocabulaires thématiques sous 1760
entrées ont été recensées. Elles montrent l’abondance en synonymes relatifs non seulement ů la
vie scolaire mais ŕ tous les domaines de la vie quotidienne. 2600 mots sont accompagnés d’
articles et d’ indications étymologiques établies ŕ partir d’ une quarantaine de langues.
Un index des entrées complčte l’ouvrage. Mais l’intéręt s’accroît de ce qui suit le Dictionnaire
proprement dit. Une étude, étoffée de références internationales, tente de faire la clarté sur
l’origine de l’argot scolaire, et sur les traits caractéristiques qui correspondent, en derničre
instance, aux procédés de formation de mots et aux différents comportements.
Ce sociolecte emprunte la majeure partie du lexique aux générations antérieures, mais il en crée
aussi en grand nombre. Ce qui nous ramčne ŕ la fantaisie des jeunes, ressource inépuisable
d’emploi ludique, ŕ la fois créateur et irrégulier en vue d’ enrichir l’ideolecte national, ŕ la fois
destructeur et simplificateur en vue de l’appauvrir.
Les indications étymologiques mettent en confrontation une unité lexicale hongroise aux
prétendues sources pour interroger le contexte historique et culturel. Y trouvent leur
justification non seulement le grand nombre des emprunts internationaux, des emprunts ŕ la
mode, du lexique argotique, mais aussi la présence d’ un „substrat” de la langue nationale ou
vernaculaire (dialectes, ethnies, minorités) d’origine. Notons d’ailleurs que les mots d’
étymologie française abondent dans le dictionnaire.
A force de réfléchir la diversité des visions, des pensées et des comportements des jeunes, ce
dictionnaire, miroir linguistique nous incite ŕ plus de tolérence. Il est instructif ŕ cet égard aux
amateurs de langue, débutants ou chevronnés, non seulement du point de vue linguistique tout
court, mais aussi des points de vue sociolinguistique et psycholinguistique.

Dizionario ei sinonimi del linguaggio studentesco degli studenti ungheresi di oggi

(Riassunto)
Il presente libro č il piů grande dizionario dei sinonimi del gergo studentesco ungherese, anzi,
per certi aspetti č proprio la prima impresa del genere. Il volume contiene l’uso linguistico di
un dato periodo della nostra epoca (1975-1990) e di una fascia d’etŕ omogenea (si tratta di
studenti di 10-14 anni).
Alla ricerca hanno contribuito insegnanti e studenti provenienti da tutte le parti d’Ungheria e
dai territori magiarofoni nei paesi limitrofi. Il dizionario registra piů di 30 mila parole e
locuzioni, che vengono ordinati in 23 argomenti e in 1760 lemmi, anch’essi in forma
ragruppata. Per quello che concerne gli argomenti, riguardano non solo la vita scolastica ma
tutta la vita in generale. A quasi 2600 parole e locuzioni viene data anche la spiegazione e
l’etimologia (quest’ ultima č presa da 40 lingue).
Dopo il ragruppamento delle parole segue un elenco dei lemmi. Poi il lettore trova un saggio
che - partendo da una breve panoramica internazionale - presenta l’origine del gergo
studentesco e ne indica i tratti caratteristici, i motivi principali e i meccanismi attraverso i quali
vengono formati i termini, nonchč rispecchia il modo di comportarsi caratteristico dei giovani
di quest’etŕ.
Gran parte del lessico di questo socioletto viene ereditata dal linguaggio delle generazioni
precedenti l’altra parte invece e creazione propria. Con quest’ultima categoria si manifesta
dunque la fantasia esuberante di questi teen-agers che con la loro creativitŕ contribuiscono ad
arricchire la lingua, ma allo stesso tempo possono anche impoverirla.
L’etimologia serve sopratutto a mettere in evidenza l’eventuale origine delle parole per
scoprirne il retroterra culturale. Č per questo che troviamo nel colume non solo molti
internazionalismi, prestiti, parole gergali, ma anche tanti termini comuni dalla lingua madre o
dalla lingua base originale (dialetti, lingua delle minoranze etniche). Cosě in questo ricco
campione sono registrate anche tante parole di origine italiana.
In realtŕ il presente dizionario non č altro, che uno specchio linguistico che aiuta a capire il
mondo dei giovani, il loro modo di vedere il mondo, di pensare, di comportarsi, invitando
all’auto educazione ed alla tolleranza. Ed anche questo aspetto rende utile la consultazione del
dizionario per tutti, giovani o meno giovani e non solo dal punto strettamente linguistico ma
anche da quello sociolinguistico e psicologico.
A) I S K O L A

1. I s k o l a f a j t á k é s n ö v e n d é k e i k

bölcsőde
böböde, bölcsi, bölcsicsi, bölcső, böli, bömbölde, csecsebabatár, csecsebál, dedó, (< kisdedóvoda), dedódzó,
dedóház, Dedó 87, dedótelep, jászlica (< szln. jaslica), liberófarm (< Libero, papírpelenka márkanév), liberó
intézmény; Pelenka leng, bili kong (tréf. szlogen, jelmondat); pelenkások raktára, porbafingó telep, siroda (< sír
+ oda), tejesszájúak gyülekezete, tökmag osztály, törpék intézete
bölcsődés
bébibaba utód, bilis, bogyó, bölcsis, bölcsős, bölibaba, bölis, cuclis, cumis, csecsszopó, csecsszopós, csedvás (<
táj. csetvás ’csenevész, gyenge’), csecsszopó, csipszar (< táj. ’csöpp szar’; eufem., népetim. ’csibeszar’), dedós,
fehér/ek/, fostos, gumibugyogós, hátulgombolós, hugyos, kisbilis, kishülye, kis mitugrász, kispisis, kistökös, kukis,
liberós, pelenkás, pelusos, picurka, pinduri, pisis, pólyás, popós, porbafingó, pöcsös, prücsös, szaros, szopós,
taknyos, topogós, totyis (< totyog), tökös, töpörtyű, törpe
óvoda
csöpik háza, dedó (< kisdedóvoda), dedóakadémia, dedóképző, dedó kettő, bili, fejlődésmegállító intézet,
növésgátló, ovcsi, ovi, óvi, ovida, pirinyók háza, pisimező, pisisek klubja, pisis suli, retyó, vrtec (< szln. vrtec)
óvodás
cumis; csávesz, csávó (< cig. čhavo ’fiú’); csedvás, csemcsős (— csecsemő), csetvás, csicska, dedós, dugó, kicsi,
kispelenkás, kispisis, kis taknyos, kis tökös, löszbaba, mákos, nyálas, ovcsis, ovis, óvis, picurka, pisis, pöcsös,
pöttöm, prücsök, taknyos, tejbetök, töki-blöki, tökmag, tökös, töpörtő, töpörtyű, törpe, szarházi, szaros
iskola
Agyfejlesztő Intézet, Auschwitz, Auschwitz II., börtön, cella, diliház, dugasz-(’elégtelen’)-szaporító, életsanyargató
intézet, észház/koptató, észtöltőde, fegyház, fejtágító, fejtágító műintézet, gettó, gyerekbolondító, gyerekoktató,
gyerekrontó, haláltábor, hotel, időtöltés, ingyenmunka (— „dolgozunk, de nem fizetnek”), istálló, irsul, isi,
kényszerintézet, kínzókamra, kínzóterem, kóla (— iskola?; — kóla < szójáték a Coca–Cola üdítő márkanévből),
koncentráció, koncentrációs tábor, láger, melegedő, napi szenvedések helyszíne, nyomortanya, okosító, oskola,
pokol, pótotthon, rácsosház (tkp. börtön), rezervátum, rizsázda, sárgaház (tkp. bolondokháza), skatály, skola,
skóla (< or. ш ола < lat. schola < gör. scolŔ), skólenyka, skolnyica, skolu, skotály, skotya, skotyó, sucsó, sufnyi (<
táj. sufni < ném. Schuppen ’fészer, fáskamra’), sula, sulaj, suláj, sulej, sulejmán, sulesz, suli (< ném. Schule), suli-
buli, sulkó, sullogó, suló, susó, sutya, sutyesz, sutyi, sutykó, sutyó, sutyógó, sutyoli, suttyó, sutyu, szekáló,
szenvedőház, tanbörtön, tanfegyház, tanoda, tanulásterjesztő, tanulói kégli, a tudomány háza, vágóhíd, váróterem,
vesztőhely, vigyázda
iskolás
albirka, betyár, diák, fejtágítós, is–is, isis, köcsög, leprás, nebuló, (< lat. nebulo ’semmirekellő ~ kisdiák, kisfiú’),
oskolás, rabszolga, skolás, skolnik (< horv. školnik ’iskolás’ ~ or. ш олъни ’iskolásfiú’), sorstárs, sufnyis, sulás,
sulis, sulós, sutyis, sutyó, sutyós, suttyós, szamár, szaros, tojás
alsós
alsóbb rendű, aprócska, béka, csacsi, csecskó, csemcsős, cseszta (tkp. elsős, az isk. legkisebb tanulója; < seszta?
< lat. sexta ’hatodik’ – tkp. hatéves), csicska, csicskás, (— régebben ’tisztiszolga’), csíra, csitri, csivi, csóró,
csőcselék, csüntök, dedó egy, „dedó 87”, dedós, dugó, „elsős tacskó, kilyukadt az acskó” (rigmus), emberpalánta,
fosos, földszintes, gyakornok, hugyos, hurka, isis, kicsik, kis isis, kisöreg, kis porbafingó, kis szamár, kis szaros,
kis taki (— taknyos), kopasz, köcsög (a fölnyírt haj miatt a köcsögre emlékeztet, a fül jobban látszik), kölyök,
minimat (— kis automata mosógép márkaneve), minis, mogyoró, mütyür, nagypisis, nebuló, pici, picur, picurka,
pisis, potyadék, pöcök, pöcsös, pöttöm, pulya (nép. ’gyermek’; táj. ’kisnövésű ember’), sisis, sos (< alsós), sulis,
suskó, szaros, szecska (népetim. a régi diáknyelvből, tkp. elsős < seszta < sexta classis ’hatodik osztályos’ – a
számozás fordítva történt – azaz: hatéves < lat. sex ’hat’), tacsi (— tacskó), tacskó, taknyos, takony, takonypóc,
tök alsó, tök felső, töki, tökmag, tökös, töpörtyű, töppedtke, töpszli, törpe, vakarcs, zacskó, zöldfülű, zsilicsnaka (<
horv. táj. žiličnaka ’nudli’)
elsős: pipica (< horv. ’punci’), ső (< első), sös (< elsős)
másodikos: lulica (< horv. ’pipácska’), sodik (< második)
harmadikos: madik (< harmadik)
felsős
anyaszomorító, bácsi /~ néni/, bázis, bik (< horv. bik ’bika’), culáder (< cúláger < ném. Zulager ’segédmunkás’),
cula (táj. ’hitvány ember’ itt: magas, nagydarab’), culák (nép. ’karó’; itt: ’magas, nagydarab’), csász, éretlen, fater,
fejes, fekete sereg („uralkodnak a kicsiken, akár Mátyás fekete serege”), felsőbb rendű, gamó, hatalmas, haver,
jobb/ak/, kajla, kamasz, kisöreg, koca, lángelme, lebó („magas, sovány fiú”), ló /lovak/, menő/k/, melák, Mylédi,
nagy/ok/, nagydobos, nagyfiú ~ nagylány, nagy ló, nagy meszelő, nagy szamár, néni/k/, okos, ökör /ökrök/, öreg,
öreg róka, sős (< felsős), szamár, szöör (< ang. sir a férfiak megszólítása Angliában), sztarej, (< horv. star ’öreg,
vén’), tahó (nép. ’faragatlan’), tanonc, tata, tök felső ~ fölső, trotty, tuskó, uralkodó osztály, vagány, vén szamár,
vén trotty, vízfejű
kisegítő (gyógypedagógiai) iskola
agyi gyogyi, bolondokháza, buggyantház, butaiskola, diliház/potló/suli, dombegyetem (dombon áll), egyesült
gyogyósok társasága, „értelmiségiek gyülekezete”, gyagyó, gyegyi-gyegyi, gyegyó, Gy. P., gyépé, gyógyi, gyogyi,
gyogyó, gyogyóda, gyogyós sutyó, gyógyped, gyógypedál, gyügyü, intézet, kaloda, koresz (< korrekciós),
korrekció, menhely, rendőrakadémia, sárgaház, socó, sötétség, sutyi
kisegítő (gyógyped.) iskolai tanuló
abnormális, agyalágyult, agyas, agyilag bokazokni/bugyi/rottyant, agyilag zokni, agykérgi gondokkal küzködő,
begyós, béna, beütéses, bityós, bogyós, bugyilag kötöttzokni, buggyant, bugyuta, bumlis, bunkó, buta, dedós,
dicisuer, dili (< cig. dilino ’bolond’), dilingós, dilinkós, dilis, dilisulis, dinka, dinkó, dombegyetemi,
dombegyetemista, „egyetemista”, egyetemre jár, értelmiségi, észfogyatékos, fafej, favágó, flúgos, gimis, gogyós,
golyós, gyagya agya, gyagyás, gyegyós, gyenge, gyépés, gyógybiciglis, gyogyis, gyógyis, gyogyós, gyógyos,
gyógypedál, gyógypedálos; hiányzik egy kereke, mely a többit hajtja; hibás, hibbant, húgyagyú, idegroncs, ketyós,
korrekciós, krepa (— bekrepált, ütődött), kulichgyuszis (< intézetük a Kulich Gyula utcában van), kulihos, kulikos,
lágy agyú, lámpagyújtogató („felnőttként csak erre használható”), lemaradott, nyomi, nyomi gyerek, nyomorék,
nyomott agyú, ortopéd, raklis, rohambrigád („mindenen átrohannak, átgázolnak”), rokkant klub, socis, socós,
stikkes (< ném. Stich ’szúrás, mellékíz, szag’; itt: ’bolond, stiches’), stik-stik 04 (< ném. er hat einen Stich ’elment
az esze’ + a mentők hívószáma), süni gyerek (< sün), süsü, szellemileg traccs, szellemi toprongy, szuper gyogyós,
szűkagyúak, tápos gyerek, tohaszájú, viccosztály, zokni
gimnázium
agyalda, fejtágító intézmény, gina, gima, gimcsi, gimi, koleratelep
gimnazista
agyaldás, gimás, gimis, gimista, gimiste, jó kisfiú, két lábon járó lexikon, ló /lovak/, nagy isis, nagy ló, nagy
szamár, tök ász
elsős: borjú („buta; azért tanul, hogy okos legyen”), gólya, szecska
másodikos: siló
szakközépiskola
középsuli, középszintűek akadémiája, szak, szakközép, szakiköp, szaki-school (< ang. school ’iskola’), szakóca
(szójáték), szaksuli, tekó (< tek < technikum), szaktan
közgazdasági szakközépiskola: közgáz (< közgazdaságtan)
mezőgazdasági szakközépiskola: mg. szakköz, trágya, trágyaegyetem
szakközépiskolai tanuló
közepes, középsulis, lábonjáró lexikon, pistis (< szakközépista), szakcsis, szaki, szakik, szakiköpis, szakis, szakista,
szakisulis, szakos, szakközepes, szakközépes, szakközépista, szakközis, szecska
speciális szakközépiskolás: cserhátis, csöves, deszantos (< fr. desant ’légi úton szállított rohamcsapat’, gúny),
egészségügyis, közgázos, vegyis
elsős: szecska
másodikos: siló
szakmunkásképző
dombegyetem (dombon áll), inasiskola, ipari (< iparitanuló-iskola; korábbi neve), ipó (< iparitanuló-iskola),
középszintűek akadémiája, kukásképző, munkásképző, MÜM-City (korábban a MÜM = Munkaügyi Minisztérium
felügyelte; itt gúnyos: Magyar Ügyefogyottak Menhelye), MÜM-egyetem, parasztegyetem, parasztgimi,
parasztképző, rablóképző, szamóca (< szakmunkás; szójáték), szaki, szakiképző, szami, téboly
speciális: parasztképző (kertészeti), kopogó (< gyors- és gépíró), „Polai-egyetem” (< Polai János
Szakmunkásképző, Nagykanizsa), tyúkegyetem (mezőgazdasági)
szakmunkástanuló
bunki, csicska (< csicskás), elborult agyú, emtéhás (< MTH-s < Munkaerő Tartalékok Hivatala), fás, góliát, inas,
iparis, melós, melót tanuló (szójáték), melős, munkásképzős, munkásosztály, proli, siló, szaki, szakika, szakis,
szakmuki, szakos, szamus (< szakmunkás), szecska, tahó, tahós
speciális: polais, tyúkász, tyúkegyetemista (mezőgazd.)
tizenéves
agyas, burjánzó, cini, csaj (< cig. čhaj ’leány’), csákó (— cig. čhavo ’fiú’, népetim.), csávó, csicska, csirke, csitri,
csörfös, csöves, csövi, előember, éretlen, érzelmi melák, figura, haver, hipi, ifi, jampec, jampi (< jidd. jampec ’a
divatot kirívóan követő léha ifjú’), kamasz, kamni, mladina (< szln. ’ifjúság’), nagymenő/k/, kopasz/ok/, patis (?
— pattanásos), pattanásfészek, pattanásos, serdülő, siheder, skac, srác, suhanc, süldő, szeplős, TTT, tindzsi,
tinédzser (< ang. teen-ager ’serdülő, kamasz’), tini, tinike, tojó, vagány
főiskola
agyi, bölcsek gmk-ja (< gazdasági munkaközösség), csökevényvizsgáztató, fafesz, fifi, fisi, főisi, fősi, fősuli, fősó (<
fősuló) ~ főshow, fősuló, főszenvedés, koponyaképző, müszi (< divatos suta tévéreklám, melyről csak később derült
ki, hogy mozaikszó: Mezőgazdasági és Üzemszervezési Intézet), pedfő (< pedagógiai főiskola), tanulda
főiskolás
csávó, értelmiség, fafeszes, fej, fejes, fifis, fisis, főfej, főfis, főisis, főmajom, főpisis (< fő + p + isis < isis ’iskolás),
fősis, fősulis, gólya (elsőéves), müszis, nagy fej, profi („sokat tud”), tudorka
egyetem
agytár, ego, egyi, észvágó, közgáz, müszi 2, professzorláp („megbuktatják, elnyelik a gyengébb diákokat”),
professzormocsár
egyetemista
agyas, agytovábbképzős, doki, egós, egyetem-begyedem (szójáték), egyetemes, egyetempista, egyis, etista, fej,
fejes, féltudós, főokos, gólya (elsőéves), lángész, lila agyú, listás, ló /lovak/, müszis 2, nagy fej/ek/, nagyfej, nagy
kutya, professzor, professzorka, profi, tarisznyás, tistás, tudós
kollégium
bezáróda, diákbörtön, diákfogda, éjjeli szállás, gettó, internát (< szln. internat < lat. internatus ’bennlakásos
intézet’), inti (< intézet), katkó (< katonai kollégium, mozaikszó), kolcsi, koles, kolesz, koli, kollég, kollesz, kolter,
kóter (< ném. Kotter ’fogda’), pótotthon, szunyihely, tekó, zárda
kollégista
dutyis, diós (< diákotthonis), bentrohanó, intis (< intézetis), kolcsis, kolesos, koleszes, koleszos, kolhozos, kolis,
kolista, kollégás, kollis, kollista, kolteros, kóteros, kuli, marekos (< Marek, a kollégium névadója), tekós
gyermek-, nevelőotthon
árvaház, árválda, dutyi, fattyúnevelő, gettó, gyereksitt, gyeri, gyermekkarám, gyivi, holahami (< „Hol a hami?!”
Mindig éhesek!), intézet, koli, kóter, króm, láger, lelencde, lelencház, menhely, nevkó (< nevelőkollégium),
pulyanevelde, zaci (< ném. Versatzamt ’zálogház’), zabinevelő, zabiotthon
gyermekotthon lakója
ÁG (< állami gondozott), ágés (< ÁG), államis, anyátlan, apátlan-anyátlan, árva, árvácska (Móricz Zs. regénye
nyomán), „dózsás” (az utcáról!), dutyis, elítélt, fogságban lévő rabok, gyerekvárosi, gyeris, gyivis (<
gyermekvédelem), gyogyós, idegenlégiós, intézetes, intézeti, intézetis, kolis, lele, lelenc, lelences, lecis, mágyó,
nemzetiségi (’cigány’), nevelős, pipike, pisis, pólyás, pólyis, remete, szerelemgyerek, szülőnélküli, zabi, zabigyerek

2. S z e m é l y z e t

óvónő
bébi bába, bilifelügyelő, csicska, dada, dadus, dajka, de (— dedó néni), dedóképzős, dedó néni, dedóoktató, dedó
óvó, dedóőr, dedós mama, dedósvezető, gügyi, hápimama, gyerekrendész, második anya, ovcsi mama, ovcsi néni,
ovcsinő, ovidada, ovimama, ovi néni, ovinő, ovis néni, ovisnő, óvné, óvnő, óvó, óvócsitri, óvódada, óvó néni ~
bácsi (ritkán!), óvőr, pesztra, pisiseket kezelő automata, pisis tanár, pótmama, smasszer (< ném. Schmasser
’fegyőr’), szárazdajka, tyúkanyó, ügyeletes dedós, vónéni (< óvó néni)
dajka
banya, bébi papa, bibifelügyelő, bogyódada, boszorka, dada, dáda, dadi, dadó, dadus, daduska, dajesz, dajka-
kalamajka (szój.), d - szája (< d - ajka; suta szój.), dudus, fenékmosó, gonc, motyóbábi, nyanya, nyanyus, öreg
teknő, óvodai mami, pesztra, szarpucoló, tentiző (< „tente, baba, tente”; tkp. altató, fektető), vén csataló
tanító(nő)
csicskahajcsár, csicskavezér, dirigáló, észkombájn („mindent tud”), favágó, gyötrő/nő/, ofő (< osztályfő), stanecli
(ném. Stanitz/e/l ’papírzacskó, stanicli’), szürnyű-nyű, tamtam néni, tanár bá, tanári, tanárnő, tanbá, tanci, tancici,
tanci Manci (ikerítés), tanci bácsi ~ néni, tancsi, tancsi bácsi ~ néni, tanesz, tani, tankérem, tánéni, tanmama,
tanné, tannéni, tannő, tanő, tantan néni, tantannő, tantásnő, tantinő, tan’tó batyi ~ néni, tantónő, tantós néni,
tányitóó nyényi (tájnyelvi utánzás), továris (szln. tovariš < or. товарищ ’elvtárs’), továrisica (< szln. tovarišica <
or. товарищ ’elvtársnő’), töktörő („a gyerekfejbe ököllel töri bele a tudást”), úcsityelnici (< or. учительница
tanítónő’)
tanár(nő)
fejes, fesőbbrendű lény, idomár/nő/, krétafogyasztó, magyarázó gép, ofő, pom-pom (< a Pom-Pom meséi c.
rajzfilmsorozat főalakja: hajszerű csomó, mely folyton változtatja alakját), taánő (< tanárnő), tácsi, tadiriga/nő,
take (— tanár úr kérem, tanárnő kérem), tana, tanár bá, tanbá, tanci, tanci manci, tanci néni, tancinő, tancó,
tancsi, tancsibá/néni, tancsi bá, tancsi né, tancsi néni, tánéni (— tanár néni), tanesz, tanész, tanhapek, tani, tanka,
tankérem, tanné, tan’né, tannéni, tannő, tan-nyanya, tanó, tanta, tanta néni, tantanő, tantás, tárbá (— tanár bácsi),
tárnő (— tanárnő), tatár, tintanő, továris, továrisica (szln.), tökö (— tan’kérem), vasököl, zsandi (< zsandár,
csúfnévből)
kedves tanár
angyalka, arany, aranyos, arcsi néni (— aranyos), bájbaba, bárányka, bébi néni, cuki bébi/mókus/pofa/tancsi,
csupaszív, franciakrémes (kedvelt sütemény), hízelgő tancsi, jó fej, jó idomár/pofa/tancsi, kedvenc, kedvi, kedvi
tani, kis kedvenc, klassz tanár, malacka, marha jó, menő fej, mézescsók (kedvelt sütemény), mézeske,
mézesmadzag, mézes-mázos, mucika, nyanyaros (— aranyos), nyuszi-husi (ikerítés), piszok jó fej, rendeske, rendes
tanci/tancsi, rendi, rendi tancsi, selyemkezű tanó, szerényke, szíves, szivi tanár, szupi tani (< szuper tanár), tábá
(— tanár bácsi), tancsi, tancsi néni, tök édi, vidor, vigyori
mérges tanár
andaxinos (idegnyugtató gyógyszerrről), bányarém, begurulós, bogyós (< dilibogyó ’nyugtató gyógyszer’),
bolond, boszi, boszorkány, bumbu, bunkó, cápa, csufi, dili, dilibogyó, dilis, Duli-Fuli (< dúl-fúl), durranófej,
duzzadófejű, duzzogi, dühöngő, fancsaliképű, fapofa, felborsozott tanár, felfújta az orrát, felfújt hólyag, felkapta
a cukrot, felnyomta a pumpát, fenn van a cukor, fenn van a pumpa, flúgos, forrt fejű, fölfuvalkodott hólyag, galóca,
gogyós, gőzkocka, gurulós, gyagya, gyia, gyíksárkány, gyogyós, háklis, halál, harapós tancsi, hárpia, házsártos
nőszemély, hóhér, hólyag, hörcsögpofájú, hülye tanci, idegbaj, idegbajos, idegbeteg, ideges, idegkedvelő,
idegroham, idegroncs, Imperial („ha sokat futkos a padok közt” — híres versenyló), jenki (egyedi
ragadványnévből), kannibál (férfi), kannibála ~ kannibália (nő), kobra, Kuku, méreg rák/zsák, mindenevő,
mérgeskígyó, meszesfal, morci, morconka, morcos, morcoska, Morcotti, „morc úr”, morgó, morgó
marci/tanerő/tanci, nagyfejű, ordas, ordiné, oroszlán, paprika, paradicsomképű, pattancs, pattogi, pattogó,
pattogó Manci, pici pösze pattog (szójáték), pipa, pipás, pipás tancsi, pipul, pöfeteg, pukkancs, pulyka,
pulykafelfújt, pumpás, raplis, rigolyás, rinyáló tanár, rizsa, rohadék, rossz idomár, sárkány, sátán, seggfej, stikes
tanár, szadista, szemét, szívbajos, szörny Ella, terminátor (< lat. terminator ’határvonal’), tigris, tomber, tűzfejű,
utálatos tanci, vén csoroszlya, vízfej, vörös pöfeteggomba
szigorú tanár
agyas, banya, bányarém, bittyós, boszi (< boszorkány), boszorka, bökős, börtönőr, dirigáló, dumás, ET, farkas,
főúr, frászkarika, gógyé (< gogyós, golyós ’nem normális’), gyerekutáló, harapós, hárpia, hóhér, kecske,
keményfejű, kemény tancsi, kommandós, köcsög, köretanci, kőszívű szörnyeteg, morgó, mumus, „olyan szemét”,
osztály réme, őrmester tanci, pandúr, paprikaszósz, parancsnok, pattinka, ráncosképű, rémkirálynő, rigolyás
tanár, rohadt tanár, rohambili, rohantatta, rovó, sárkány, szadi, szadis, szadista, szatír, szigimodár (— szigorú),
szigi tanci, szigorka, szimat, szipirtyó, szivar, szörnyeteg, szúrós, tevehajcsár, vaskéz, vaskezű, végzet, végzet
asszonya, vén boszorkány, vipera, zsandár, zsandi, zsozé (< braz. port. José, a Rabszolgasors c. tévésorozat negatív
szereplője)
gyengekezű tanár
alamuszi, aranybaba, bady, bamba, béna, bénácska, Béna Béla, béna tanár/tancsi, béna-véna (ikerítés),
béndzsakezű tanár (< béna), bénus, bötécske, csirke, csokoládé, csontkollekció, „Don Quijote”, engedékeny tancsi,
fika (táj. ’takony’), gebe, görény („kicsi, nem veszi észre a csapdát”), gyengus, gyengus tanci, husi, jámbor,
kétbalkezes, kispipi, kóma (’ájulat’ < gör. k÷ma ’mély álom’), könnyű téma, lágyagyú, Lágy Elek, laza
liba/tanár/tanci, lezser, limonádé, narkós, nünüke, nyimnyám, nyeszlett, nyuszi, „osztályozni tanulj meg!”,
pancser, papucs, pipi, pipogya, porszívó („mindent bevesz”), puhányka, puncsos, rendes tanci, rizsa, runcájsz 2,
segg, semmitanár, száraz, szerényke, tarhonya, topa
ügyeletes tanár
be van gyogyózva, biluxos (< lat. bilux tkp. ’kettős, kétszeres fény’ a gépkocsi fényszórójában; itt: ’mindent lát’),
börtönőr, csirkefogó (csirke = gyerek), csupaszem, felügyelő, fő cirkáló, főfelügyelő, fő mester, gügyeletes,
gyügyeletes, hajcsár, hajcsár-tancsár, hang, határőr, határőrző, járőr, kopó, kutya, kuvik, lesi-fosi (ikerítés), leső
harcsa, mekkmester („sokat mekeg, utasít”), nagy hang, őrszem, papagáj, portás, rabőr, rabszolgahajcsár,
rendfőnök, rendügyi, rinyazsák (< táj. rinyál, itt: „ömlik a szó a szájából, ellentmondást nem tűrően utasít”),
sárkány, sasszem, simabőrű, smasszer, smucig disznó, sólyomszem, strázsa (< horv. straža ’őrszem’), szem, ücci
(< ügyi, játékosan), ügye, ügyefogyott, ügye-gyügye (ikerítés), ügyi, ügyis, ügyis tanár/tanbá/tanci/tancsi,
ügyistanecli, ügyis tannő, ügyi tanár, ügytanár, ürgefű, Üti (< katonai mozaikszó: ügyeletes tiszt + ütni képzete),
szélvész, zsaru

ügyeletes tanuló
al cirkáló, Bagó, bolygó hollandi, cirkáló, csicska, dezsurni (< szln. dežurni ’ügyeletes’), felkarcsont, felvigyázó,
folyosóőr, gügyeletes, gyügyeletes, hetes, iskolacsősz, kapus, kistanár, kis ügyis, közkatona, lógós, mekkinas,
méregzsák, napos, nemzetőr, nyakis, nyakkendős csupaszem, nyolcas (szójáték: hetes-nyolcas), pánkereszt (a „a
tisztasági őrök” karszalagja), portyás, rencsis, rendcsics, repetár, rezzentő, ruhatáros, segédtanár, stréber,
szolgálatos, talpnyaló, ügyefogyott, ügyelj csak (ti. a rendre!), ügyes, ügyi, ügyi-fogyi (ikerítés), ügyis, ügyi tanuló,
ügyletes, ügytan (< ügyeletes tanuló), ürge, ürü, tizedes, vigyázó (a két világháború közötti isk. nyelvből),
vöröskereszt (karszalagjáról)
hetes (az osztályban)
besúgó, bunkó („durva a többiekkel”), csicska, csicskás, dárdás (? < a régi diáknyelvben: ’szolgadiák, ételhordó’),
falplannyíró, hatos (szóferdítés), helyettes, hentes (szóferdítés), heteske, heti, heti hülye, hetis, kilences (szójáték),
kistanár, krétás, kubi, kukás, kurtizán (lány!), kussba intő, lóti-futi, makk hetes (a kártyajáték nyomán), nagyszáj,
nagyszájú, napos, nyolcas ~ „nyolcas” (szójáték), nyolcaska, osztálykukac, osztálynyaló, osztályőr/tiszta, ötös („öt
nap van tanítás”; 5.-esek írták), pandúr, parancsnok, porfelelős, porfogó, reditely (< szln. reditelj), rend őr, subi,
táblanyaló, takarító „2”, terem átad-vesz, töröld a táblát!–akció, viráglocsoló, zsarnok
osztályfőnök
anyánk ~ atyánk, bandavezér, bubu, cüfó („őrködik az 1-esek = cufó fölött”), dili, életidomár, főnök, főtancsi, fűrer
(< ném. Führer ’vezér’), házi sárkány, Hofi (< komikus nevéről; „bolond órákat tart”), kotlós, lélekidomár,
második anyánk, nagyfőnök, nagyvezér, of, ofi, ofifő, ofimama, ofő, oli, oszfő, oszi, oszifej, oszifi, oszifő, oszifőnök,
oszka, oszt.f., osztfő, oszti, pótmama/papa, sárkány, tökfejű, törzsfő, UFO, ufó, a végzet asszonya, zaszti (egyedi:
Zastava kocsit vezet × az oszti)
kollégiumi nevelőtanár
börtönőr, csop. vez. (csoportvezető), fúrtagyú, gyerekcsősz, kolesztanci, koleszi, koleszos elvtárs/nevelő/tancsi,
kolessza, kolesz tanár/tanci, koliidomár/rém, kolis tanár, kolitani/tari, kollég tancsi, kollesz tancsi, kolli, kóteros,
kotkoda, kuviktanci, mamus, Manyus, mutti, napejos, nata (< napos tanár), nevcsi, nevelő tancsi, nevtancsi,
pótmama, tekós dirigáló, törzsfőnök
igazgató
agy, bőrharisnya (az indián főnök mintájára), dagi, dili, dirci, dircinő, direktor, diri, diri bá, diri bácsi, diri I.,
dirigátor, dirinő, dirkő, dirnyák, dityó, dizsi, docens, egérlyuklakója, Dozsó, fejes, főbarom/börtönőr/diri/fő, fő-
fő, főisten (Zeusz), főnök, főtojó, főtuskó („nagy, mint a tuskó”), gazgaz (< igazgató), gidamama (< a Mekk Elek
rajzfilmsorozatban; sokat beszél), gidi, góré (< argó ’főnök, vezető’ < cig. goro ’paraszt’), hernó, iga, igabá (<
igazgató bácsi), igazgazgató, igbá, i. g. (= igé), igi, igibá, ignác (< igazgató csonkítva + játékos képző), igné, ignő,
igus, isiisten, iskolafej, izgató, izgatott bácsi/néni, izgazgató, izgi, kecske, Mekk-Elek (< Mekk Elek ezermester;
sokat beszél), nagy diri, Nagy Fehér, nagyfőnök/vezér, papucs, parancsnok, seriff, suligerinc („az iskola
tartóoszlopa, gerince”), sulikoponya, sulipapi, törzsfőnök, vezetőmarha, Zeusz, zigi
igazgatóhelyettes
agyagya, aldiri/seriff/vezér, darus, dihe (< direktorhelyettes), di-2 (kettő), diri, diricsicskás, dirih., dirihá,
dirihely., dirihelyettes/helyi, diri 2 (kettő), diriné/pótló/segéd/váltó, főnökalja, főtuskóhelyettes, golyóstoll,
helyettes diri/igazgató, hólyag, igh., ig. h., ighá, ighás, ighely (< igazgatóhelyettes), ighö, „ikhely”,
izgatóhelyettes, kefirvadász, kisdiri/főnök, másodfő, 2. fő, 2. főnök, mellékág/diri/tojó, nádor, papi („idősebb,
kedveskedő”), pótdili/diri/dirnyák/gazgaz/igi/igus/koponya, rabszolgahajcsár, ragadozó, rágcsáló, tanbur,
törzsfőnök, vezér, zseni kettő („zseni egy” az igazgató)
szakfelügyelő/tanácsadó
szaki bácsi/néni
adminisztrátor
adimini, adisz (< adminisztrátor), aktafelelős/kukac, iktatónő, irattár, irodakukac, kétlábonjáró lexikon („az
iskolára vonatkozó dolgokra csak ő tud válaszoni”), King-Kong, könyvrágcsáló/rágó, küldd ki – hívd be, pötyös
(< pötyög ’gépel’), pötyögtető, rabszolga, tintafosó, tintanyaló („sokat ír”)
gondnok
dajka, gazdi, gond, gondi, gondné, gondok, gondoskodó, göngyi, Házimaci, háziúr, idegbeteg, intézkedő, követelő,
nevi (< nevelő), paprikajancsi, oszti, pedellus (< rég. lat. ’iskolaszolga, kapus’), pénzrabló („étkezési díjat szed”),
porraloltó, portás, számalk, szarmadzag, szúrosszemű, vöröskereszt
hivatalsegéd
aktakukac, budipucoló („ez is az ő munkája”), csicskás, fűtős, hivatalbolond, hivi seg. (— hiv. seg., hiv. rövidítés),
„főigazgató” seprűvel, irodakukac, iskolaszolga (korábbi elnevezése), kengyelfutó, kétlábonjáró lexikon
(„mindent tud”), küldd ki – hívd be, lapátoló, matróz, mozgókönyvtár, partvisnyél, pedellus, portörlő, Runcájsz,
söpi bácsi/néni (< söprű), tata, tintanyaló, titkár, ujonc, ürge, vödörcirkáló
portás
bakter, bakter-tojás, banya, bejárati kuvik, Borvirág, csősz, Derrick (< krimisorozatban főfelügyelő), Drakula (—
vérengző román fejedelem), éjszakai bagoly, isiőr, kalózvezér, kapuőr, kapus, komondor, napos, nyanya, őr,
pedellus, Pisti-posti (ikerítés), por („kávéporból főz kávét a tanulóknak”), poresz, pori (< portás), portifő, pótpapa,
potyi, proli („könnyű neki, nem melózik”), riasztóberendezés, újságos, ügyelő, sasszem, szótárfejű („mindent
tud”), tata, útonálló, vad poros, vityillólakó

3–4. T a n t á r g y, tantárgyi óra, szaktanár, szakterem, felszerelés

Magyar nyelv és irodalom
agyar (szócsonkítás), agypróba, altató, firkantó, maci, mádzsár (< horv. madžar ~ tör. macar ’magyar’), magolda,
magy (szócsonkítás), magyarszki (— oroszosan ~ horv. mađarski ’magyar’), magyesz, magyi, magyka, magyusz,
matykó, mogyeri (régies), mogyi, ungaris (< ném. Ungarisch)
magyaróra: agyaróra
magyar nyelv(tan)
agyar, agyar nyt., anya (< anyanyelv); „A szó elszáll, írni meg nem tudunk”, banyanyelv, dögtan, édes
anyanyelvünk/apanyelvünk/mamanyelv/nyanyanyelv, fingtan, görcstan, gyögi, idűs anyanyelvünk (táj.), magoló,
magyar duma, magyarnak szép nyelve, magyar nyelvi híradó, magyaros, magyarosan, magyesz, magyi, magyusz,
mamanyelv, maminyelv, mogyeri, nyali, nyanyanyelv, Newton (torzított kiejtési hominima), nyeci, nyefa, nyefcsi,
nyefege, nyefi, nyefic, nyefó, nyeki, nyekisz, nyekktan, nyela, nyelfi, nyeli, nyeltan, nyelv, nyelvhiba, nyelvi,
nyelvkoptatás, nyelvszi, nyelvtörés, nyeta (< nyelvtan), nyeti, nyiftan, nyivi-nyavi (ikerítés), nyöci, nyöfi, nyöfi--röfi
(ikerítés), nyögés, nyögéstan, nyögi, nyögtan, nyötan, nyüftan, nyűgtan, nyűtan, nyüvtan, raghatár, szartan
nyelvi (nyelvtan) óra: cirkuszóra („a könyv akrobatikus rajzai miatt”), a halál 45 perce („nehéz, hosszú, egyenlő
a halállal”), pihenőóra
magyar irodalom
agyar, a halál archívuma („mindenki fél”), birodalom, birodalom visszavág (szójáték tud.-fantasztikus film
címével), bonyodalom, csupavers, esti mese, fosadalom, ida (< irodalom, mozaikszó), irci, ircsi, irgalom, iri, iró
(szócsonkítás), iroda-lom, irodalom-rohadalom-forradalom, iroda-rom, irosz, irzsi, literatúra (< lat. litteratura
’betűírás, betűrend – nyelvtudomány, szépirodalom’), magyar irodalmi híradó, ordítás, riadalom, rohadalom,
rodalom, rodeo, rodi (< irodalom + i), rogyodalom, roha, rohadalom, rohadás, rothadalom, sirodalom, szarcsi,
unodalom
irodalomóra: lazsaóra
magyartanár: ABC, könyvkukac, könyvmoly, tudósbugyor
nyelv(tan)tanár: Alany, nyefis tannő, nyeti/nyögtanár, nyűtancsi
irodalomtanár: rohadék, rohitanár (< rohadalom < irodalom)
magyarterem
anyaterem, a halál archívuma, atomreaktor, betűk terme, betűnyomda, birodalomterem, emlékszoba, ircsiterem,
irka, irodalmi cella, kínzókamra, lexi-lexikon, magyaros, magyesztercsi, magyi, magyite, magyiter, magyiterem,
magyiterm, magyusz, magyusz/mami/mekuszterem, „MT”-klub (< magyar irodalmi), nyefiterem, nyelvtér,
nyögiterem, nyögtanterem, nyögterem, penésztanya („rosszul érzik magukat benne”), ragpiac, rohadalomterem,
sirodalomterem, uncsiterem
Idegen nyelv
halandzsa, hottentotta, nyögtető
angol nyelv
angcsi, angolna, englis (< ném. Englisch), engol, inglis (< ang. English)
angoltanár: Jenki, Tábornok
angolterem: rókalyuk
1 2
francia nyelv: franc (< játék a homonimákkal: franc ’francia’, franc ’vérbaj’)
horvát nyelv: horvi (< horvát)
német nyelv: dajcs, deutsch (< ném. Deutsch), náci, náci nyelv, németszkij, sváb (< ném. Schwabe ’sváb ember’)
orosz nyelv
agyinka ~ ogyinka (< or. один а ’egyes’), csorosz, dö pa ruszki, egyeske, fujj, jegyinica (< or. единица ’egyes’),
jizik (< or. язы ’nyelv’), kínruszki, kínvallatás, muszka, nyelvtekerő/törő, oh rossz (szójáték), ó rossz ~ ó-rossz,
paruszka, paruszki, páruszki (< or. по-рус и ’oroszul’), ponyemajki, roszki, rossz, rosszoros, rossz-orosz, rossz ó
rossz, rucki (szójáték a cirill c = sz betűvel), ruszis (< ném. Russisch), ruszka, ruszkaja (< or. русс ая ’orosz nő’),
ruszkává, ruszkavinszki, ruszki ~ russzki ~ ruszkij (< or. русс ий ’orosz’), ruszkij jizik (< or. русс ий язы ’orosz
nyelv’), ruszki paraszti (< pa ruszki), ruszki pa ruszki, ruszkitan, ruszland (< ném. Rußland ’Oroszország’), ruszli
(< ném. Rußl ’sós hering’, tkp. oroszocska), rusznyák (< szlk. rusnjak ’kárpátukrán’), rusznyik, Szása-tan, szovjet,
szu (< SZU), testvértan, tuszki, ugorkij
oroszóra: agyinka, ó rossz óra (szójáték), szovjetóra
orosztanár
deszka vidányie (népetim., szój. < or. до свидания ’viszontlátásra’), Grisa, Iván Ivánovics, Jelizavézna Parizéra
(népetim.), Katyusa, Natasa; Pá, ruszki!; ruszkitanár/tanci, Stobü (< or. чтобы ’hogy’ kötőszó), Stoeta (< or. что
это ’Mi ez?’), sztyepa (< or. Степа < Степан ’István’), Sztyopka (< or. Стёп а < Степан), Ucsityelnica (< or.
учительница ’tanítónő, tanárnő’)
nyelvi laboratórium
bábel, halandzsák völgye, halandzsaláp, kínzókamra („annak, aki nem szereti a nyelveket”), halálterem,
kínzószoba, labor, lavor, nyeli la, nyelő labori, nyelves, nyelvi fejtörő, nyelvlabor, nyelvi labor/lavor,
nyelvtekervények megnyúlása, nyelvtörő, nyögi labi, nyögtan labor, vesztőhely, z’ zilabor (< Zizilabor, zenei
együttes)
felszerelés
magnetofon: doboz, magnó, lejátszó doboz, valkman ~ vókmen (< ang. walkman tkp. ’sétáló ember’; kis
hordozható magnetofon, többnyire rádióval’), zenedonio, zajoló, zeneláda, zenélő doboz
fejhallgató: fülbezengő, füles, fülvédő, magi fül, susogó
fülhallgató: fülbevaló, fülci, füldugasz/gomb, füles, fülihali
Történelem
birodalom visszavág, csata, csatatan, Csokonda, doktor ókor, eseménypredikáló, fáraó, história (< lat. historia
’tudás, történet, történelem’), históriatár, az idő alagút, ircsi (a tanárról), iszti (< isztorija), isztorija (< or. история
), körténelem, „mesét mondok neked”, mohácsi vész, múlttan; őskori mesese, mesese; őstan, régiségek, rémtárgy,
tatárjárás, töci, töcő, töfi, töki, töktan, tör, törci, törcsi, törcsi-ircsi (ikerítés), töre, töredelem, törés, töresz, törfi,
töri, törti, törtike, untatótan, zgodovina (szln.)
történelemóra: forradalmi óra, 3. világháború
történelemtanár
csatamama/mami, Faktor, fáraó, Herkulesné, Perpetuum Mobile, SS-2 (< ném. Schutz-Staffel ’védelmi osztag’),
töritanár, veterán
történelmi terem
Auschwitz, csataház, a csaták tere, csataszoba, a csata terme, csatatér, getto, hadszíntérterem, harcmező, história,
honfoglalás, lovagterem, lovagvár, múltbörtön, múzeum, ókori terem, ősbarlang, ősemberbarlang, őskori terem,
őstan-terem, piramis, reklámiroda, régmúltunk osztálya, siratóterem („azoknak, akik félnek”), Téli Palota,
térképdzsungel, töci/törci/törcsi/töreszterem, töris, törioszt/tér/terem, töri-teri, történelmi cella, törtesz,
tört-terem, ürdögök helye
történelemfelszerelés
makett: kicsinyke, liliput, maki, maksi, makti, miniatűr
térkép: eltájoló
serleg: kupa
Környezetismeret
köre, környi
Földrajz
föci, föcó, földi
földrajzóra: föcióra
földrajztanár: föcista, föcitanár, Földi, Geofrászné, kotkoda, Mátra néni
földrajzterem: föciterem, Föld, homokbucka, világjáróterem
földrajzfelszerelés
földgömb: golyó, gömbi
térkép: földmásolat, „rongy”
Matematika
agybetörő/tekervény/torna, bambulínó (< bambul, olaszosan), egyszer kettő, eltört tört, észcsiszoló, faszematika
(szójáték), fejtörő, gyöktan, hiperbolha (< hiperbola, népetimológiás szóferdítés), kittyószáz (< kettőszáz,
nyelvbotlásból), köbgyöknégyzeten, körző a négyzeten, logi-módi (ikerítés), maca, maci, magolda, maszek, maszi,
masszatan, mat, matat, ma-te (szójáték a személyes névmással), mateatika, matek (< matematika < gör.
maJhmatikŕ ’matematikához tartozó, matematikus’), matem, matematrica (népetim.), matézis (a matematika régi
neve < gör. m©Jhsi ’tanulás, megismerés, tudás, tanítás’), mati, matik, matika, ma-tika (szójáték a személyes
névmással), matka, matosz, matrica, matrjósa, matszak, matus, matyek, mátyemanyika (oroszosítva, népetim.),
matyematyika, matyemátyika (< or. математи а), matyi, matyicka, matyika, matyiku, matyó, mérési gyötrelem,
mérmat, nyúztan, patika, Pi (p), retek (szójáték), „sok benne az ismeretlen”-tan, számháború, számkaloda („egész
órán számokat írunk = kezünk kalodában van”), számkolostor/kórtan, számok csatája, számolda, számoló,
számvilágtan, szögtan, taktika, tatek (szójáték), tematika (szócsonkítás), vonaltan
matematikaóra: alvó/észcsiszoló/kínzó/matyióra
matematikatanár
Derékszög, Egyenes, Ká négyzet, Kocka, Kockafej, Maróti tanár úr, matektanci, Precízke, számbuzi, Számkukac,
Szögmérő, Vonalzó
matematikaterem
agytorna-terem, 1.1-terem, észterem, fejtörő, fejtörő teri, gyógy/gyökterem, hülyülő, kínvallatásterem,
kínzókamra, maci, matek, matekos, matektér, matekterem, patiteri (< patikaterem, szójáték), matika/matiterem,
2
matiteri, matoszterem, matyók, matyóteri, „messük” a síkot a kúppal!, 4 m („nagyobb, de így jobban hangzik”),
ring, Szám bácsi terme, a számok háza, számok világa, számól (— szám + ól: „mindenütt számok, még a falakon
is”), számóló, számtancella
felszerelés: gerely ’körző’, vonca ’vonalzó’
Fizika
agytompító, amperusz, ampervadászat (< fr. amp$re ’az áram erősségének mértékegysége’ < A. M. Amp$re fr.
fizikus), áram, áramtan/ütés, bamlulós, cifika, elektromos hálózat, elektronhiány (műszó), elektronik kicsinálik
(rímjáték), elektrosokk, fázik a ... (szójáték), feszültség, fici, ficka, fifi, fifika, fika, fikusz, filozófia, fingfika, fióka,
firci, fisics (< ang. phisics), fiszka, fiszkó, fityó, fiz, fiza, fizi, fizi-bizi (ikerítés), fizibuzi, fizica, fizicska, fizik, fizika-
risika terápia (szójáték), fizika-rizika (ikerítés), fizikom, fizikoterápia, fiziksz (< ang. phisics), fiziku, fizikum,
fizimiska, fizinya, fiziosz, fizisz, fizix, fizka, fizkó, fizkultúra, fizó, fizok, fizóka, fizosz, fizqant, fiztan, fizu, fizujs,
fizus, fizuska, fizusz, fjázika, frici, fricika, frizbi, frizi, furikó, füzi, füzik, fűzisz (< gör. j si ’természet’), fűzosz,
gizika (szójáték Gizike tanárnőről), jizika, kísérleti, mágnes, mágnestan, megrázó, mizika, Ohmia (< Ohm német
fizikusról > ohm az elektromos ellenállás egysége), olvasás, rizika, súlylökés, tükörtan, unalom I., untató, vágóhíd,
végzet, voltusz (< Volta olasz fizikusról > volt az elektromos feszültség egysége), zika (szócsonkítás), zizi
fizikaóra: bakó/gravitáció/olvasásóra
fizikatanár
Amper, áram, áramos Panni, Csontrakéta, Csöves, Csövike, Deszka, faktor, fizikatancsi, fizustanci, ízika,
Newtonné, Newton-tündér, Részecske, Rugós Erőmérő, Szögmérő, Wéwé (— w | w ’térfogatszázalék’)
fizikatanár öltözéke: elektronkabát, neutronsál, protonkucsma
fizikaterem
amperda, amperszoba, áramforrás, börtön („ha nem szeretik”), Csipkerózsika vára (Rózsika nevű tanárról),
egérlyuk (ellentét: a legnagyobb terem), elektrontöbblet, erőmérőterem, felvilágosodás („több az égő”),
feszültségterem, fizikatercsi, fikaterem, fizikás, fizimiska, fizis/fizi/fiziológiai/fizoszterem, fizó/fizterem, fizus,
fizus/fizusz/frici/fűzisz/füzoszterem, halálszoba, joulia (< Joule angol fizikusról > joule az elektromos áram
munkájának egysége), 220 W, kísérletis, mágneses terem, newtonka, Péntek 13, pokolgép, teljes világítás, törd a
fejed!-terem; Vigyázat, nagyfeszültség!, volt-terem, zárda
Kémia
atomtan, bombázás, boszorkánykonyha, buboréktan, bumm!, bűztan; csak egy robbanás: volt iskola, nincs iskola;
23
durranó, durranógáz, durranómia, gázgyár, gázkamra, HO2, 6·10 (a mol jele), himia ~ hímia, himija ~ hímija
~ hímíja (< or. химия) himjá, hogyan készítsünk bombát?, ionok harca, keke, kélia, kém, kema, kéma, kémcsi,
kémcső, kémcsöves, kémesz, kemi, kémi, kemika, kémika, kemikál, kémikum, kéminya, kémiosz, kémisz, kemiszt (<
ang. chemist ’vegyész, gyógyszerész’), kemix (< ang. chemics), kémlelő, kemmia, kémosz, kémus, kémusz, keom,
keveréktan, kímiusz, kimi, kísérleti, kísérlettan, kóma, kotyvaszdatan, kotyvasztás, kotyvasztástan, kotyvasztó,
kutyuló, labor, laboros, láthatatlan ember, lombik, lombik kombi, lombiktan, löttytan, magtan, méregkeverés,
méregkeverő, méregkeverők szakköre, miska (— fizimiska), molekula, pipetta, plum-bumm (< lat. plumbum
’ólom’, szójáték), rémia (szójáték), rémtan („félnek tőle”), robbanás, robbanásveszély, robbanógáz/tan,
robbantás, robbantásdi, robbantástan, robbantyú, Shaw (e: sav; szójáték), szubsztitució (< lat. substitutio
’behelyettesítés’), taxi, taxikonyha, tudi, tűz- és robbanásveszély, tűztan, tűzveszély, unalom II., vegyszertan,
vegyülettan
kémiaóra: atom/bugyborék/bűzóra, Ciántyúk órája, füstölgő/gáz/kémcső/kemióra, kínszenvedés órája, Klór-anyó
órája, koktélóra, kotyvasztó/labor/molekula/robbanóóra, szuperszonikus robbanások órája, tűz/vegyióra
kémiatanár
boszorkány (< boszorkánykonyha; alkimisták!), Ciántyúk, cinkanyó, cloranyó ~ Klóranyó, gázkamra felügyelő,
Hákettő Ottó (< H O), Kémcső, kémcsőfejű, klórnéne, molekula, Nagyvegyész, Pancsacsa, Pavlov, Periódus,
2
Robbanóbaba, Robbanó Lédi, Ultraibolya
kémiaterem
agytömegszázalék, atomok terme, anyagvizsgáló, alkimista műhely, bomba-szekrény, boszikonyha,
boszorkánykonyha, bűzbarlang, bűzház, bűzi, bűzölde, dögkamra, durranóterem, fortély/gázkamra, gázkazán,
illatkert, illatszer, kematercsi, kém/kéma/kemcsi/kémcsi/kémcsőterem, kémcsöves osztály, kemi, kémiás, kémika,
kémi/kemikál/kémiosz/kémus/kémuszterem, keveréktanten, kísérletek terme, kísérleti nyulak telepe, kísérleti terem,
klór-teri, kotyvaszda, kotyvaszt-konyha, kotyvasztószoba, labor, lúgoskamra, méregterem, Ohm konyhája,
radioaktív temető, robbanásveszély ~ Robbanásveszély!, robbanásveszélyes terem, robbanda, robbanószergyár,
robbanószoba, robbanóterem, temtud (< természettudományi), tűzveszélyes terem, varázsszoba, vegyi kombinát
kémiaszertár: hosszú csövek klubja (’nagy kémcsövek ...’), méregszekrény
kémiafelszerelés
kémcső: bűzlyuk, cső, csöveském, epruveta (< szln.), gémcső, gólyatányér (Aiszóposz A róka és a gólya c. meséje
nyomán), húgycső, ibrik, kémcsövi, kemecs, kotyvasztó, kuki, kukucs, lombika, pokolgép, robbanócső, üvegecske
egyéb kémiai felszerelés: boriszégő ’borszeszégő’

Biológia
állattan, „állatvilág”, bájológia (népetim.), báologi, belezéstan, bichológia, bifi, bigi, bigyó, bigyológia, bigyosz,
bigyusz, bihológia, bijosz, bikológia, bikosz, bili, bilárd, bilivilág, bilógia, bió, biog, biogaz, biológ, biopon (—
mosópor márkaneve), biosz (< gör. b×o ’élet’), bioszlógia, biosz-logosz (< gör. lŕgo ’beszéd, nyelv, szó, tanítás,
rendszer, fogalom, jelentés, tudat’), bityó, bogyó, bonctan, boncolgató, bugyológia (népetimológiás szójáték),
csontvázoló, dögi, döglő, dögológia, dögtan, döglővilág (az előző tantárgynév, „élővilág” ellentéte), döglött világ,
dögvilág, dudvatan, élővaci, gaztan, gaz- és dögtan, gizgaztan, halottvilág, hullatan, hullavilág, lobogó, madár,
magtan, töktan
biológiaóra: belezés/boncóra, buggyantak órája, dögtan/élő/féreg/tökóra
biológiatanár
állatismerő, bagoly, biosztanci, bogyó („ha kövérkés”), bombázó, Buga doktor („ha vöröskeresztes tanár is”),
Csincsilla, dögdoki, dögtantanár, Ex katedra, Fidó bácsi (három közül a legnagyobb kutya neve
rajzfilmsorozatban), hómó szápiensz (< lat. homo sapiens ’értelmes ember’), Kukkancs, Mekk ~ Mekk Elek, Samu
biológiaterem
akvárium, állatkert, állatok világa, bigyó, bigyós, bigyoszterem, bigyóterem, bigyóti, bió, biosz,
bioszféra/tercsi/terem/teri, bió/bityóterem, boncolda, bonctan/terem, börtönterem („nehéz tantárgy!), bűzbarlang,
csontosterem, csontosztály, dögösterem, dögraktár/tan/tanten/tanterem/tárda („tele van preparált állatokkal,
dögökkel”), dögtelep/terem, dzsungel, gusztusterem („gusztustalan a preparált hüllőktől”), kipreparált gyerekek
terme, koponya, kórboncterem, köztemető, kripta, növényház, őserdő, Samu-lak/-terem, sírkamra, vesztőhely
biológiaszertár
akvárium, bioszszeri (< -szertár), bonctan, csontvázak lakása, csontváz/dögszoba, dögtár, krematórium, Samu-
ház/-lak, Samu szobája, tömítő
biológiafelszerelés
csontváz: az ember másképe, csonti, csonti-csabi, csontika, csontkollekció/kolosszus/konfekció/kukac, csoronváz,
csupacsont, „Dezső”, csupaháj (humoros ellentét), Gazsi, gebe, gerzson, Guszti, halál, Jáva, jeromos, Józsika,
koponyabébi, meztelen koma, Miska, múmia, partizán, perec, porcogó, régen éltél, Rézi, ropi (< a sóspálcikához
hasonló ropogós sütemény neve), Samu; Samu, a hős; „Sámuel”, Samuela, Samuka, Samu-kiállítás, Samu Ödön,
Samu úr (< Sámuel napján tárták fel Vértesszőlősön a legősibb emberi csontvázat), szellem, Tivadar, zörgőbaba,
Zsiga, Zsófika
Technika
barkács, barkácsoló, beknika („Beck nevű tanárról”), birka-barka (< barkácsol, ikerítéssel), Csináld magad!
(jelmondat), eszkába (’kéthegyű lapos vaskapocs’ > eszkábál ’hevenyészve összeállít’), fabrika (< lat. fabrica
’műhely’ < fabricare ’elkészíteni’ > fabrikál ’barkácsol’), fabrikusz, farágás, faragcsa, faricska (< farag),
faricskatan, farigcsa, farigcsáló, fifikálás (< a Delta c. folyóirat Fúrás fifikával c. cikke nyomán), forgács, főzöcske
(a korábbi háztartástan nyomán), fúrás, fúrás fifikával (vö. Delta), furdancs, fűrésztörés, gürizés, gyak (< a tantárgy
korábbi neve: gyakorlati foglalkozás), gyaki, gyakorlat, gyakorlati, gyaks, gyaksi, gyaksza, gyakszi, gyakszi-foxi,
gyakszi-taxi, hasad a hasad, kábel, kalapács, kapálózás (— kalapálás), kiskalapács, kontárkodás, kopácsoló,
kopogós, kotyvasztó, meló, munka, műszaki, nika (< technika), nyulbálás, poli (< politechnika), rabszolgasors
(„nehéz fizikai munkát végzünk”), robot, satus, satutan, satutekerészeti mellfekvenc (szójáték korábbi analógiára),
tech (e: tek), techi (< technika), technik (< gör. tźcnh ’művészet, mesterség, ügyesség’), tec-hnika (szójáték),
technike (< ang. technique ’műszaki eljárás, technika’), technix (< ang. technics ’műszaki tudományok’), technokol
(ragasztó márkaneve, szójáték), teci, tecnika, tecó, tecöhö (< tech, szócsonkítás, fonetikus ejtéssel), tecőnik, teh,
tehenem lika (táj. népetim.), tehnicsni (< szln. tehnični ’technikai’), tek, teka, teke, teknik, teknyik, teknyika, tek-
tek, tekó, tekóca, töci, töcöka, töcökö, tyechnik (< or. техни а); volt ujj, nincs ujj
technikaóra: barkács/gyak/kalapács/lazsáló/robot/satus/satuskaóra, szótagolóóra, Szörnyeteg órája, unalmas
óra
technikatanár
Barkácsolás tanár, Colostok (< ném. Zollstock ’összehajtogatható mérővessző’), dogeszos („ha sok dolgozatot
írat”), Fia-farag úr, gyaksitanár, Ipari Áram, Kalapácsfej, Seprűs Nyanya (— háztartási fakultáció), szerelő,
szögfej, techki tanci, tekitanár
technikaterem
barkácsműhely/terem, Britannia gyógyintézet, csavarhúzda, fabrikálda, faház, faricska háza,
faricska/farigcsaterem, forgácshullató, forgicsaterem, fúrás-faragás, fúr-farag/gyakiterem, gyakorlati, gyaksi,
gyaksi/gyaksza/gyaksziterem, ingyenmunkaház, kalapácsos hangosterem, kalapácsterem, kézmozgató, kínpad,
kopácsolda, kopácsolóterem, kotyvasztó, Mikli-kuckó (egyéni; tanár nevéről), Mit szedjünk szét? munkaterem,
műhely, pancserterem („sokan elrontják a munkadarabot”), politechnika, satuszoba, szakiterem, szeméttelep,
szerelde, szerelőgarázs, technikusok kupaktanácsülése, tech/teciterem, tekatercsi, tékaterem, tekis, tekiterem,
tekóten, TCH (e: técéhá), TCH (e: töcöhá < technika)
technikafelszerelés
munkapad: kínpad, nyekergő, nyekkenő, ótvar pad (< ótvar ’gennyes hólyagocskákat okozó bőrbetegség’; itt:
’rossz, kopott’)
egyéb technikaeszközök: asztóka ’esztergapad’, colostok ’csuklós mérce’, csipkefogó ’csípőfogó’, kalimpács
’kalapács’, kanyarfeirot ’?’, rozsdaboglya ’rozsdás szerszámhalom’, smirgli ’dörzspapír’, szöci ’? < szögmérő’,
tusa ’satu’ (szótagcsere), vinkli ’sarokvonalzó’
Rajz
abi-szabi (ikerítés), ákombákom, baktan (a rajzbakról), birka-firka, ceruzakoptató, cirka, cirka-firka, csendélet,
csuklómozgató, dzsokonda (< ol. La Gioconda: Leonardo da Vinci fő műve, ismertebb nevén: Mona Lisa), ecset,
festés-mázolás, festést-mázolást vállalok, firka, firka-birka, firkáció, firkácska, firkálás, firkálda, firka-móka,
firkanc, firkancs, firkantó, firkászat, firkatan, firkázda, firkuc, firkusz (< firkál), fricka, grafika, icka-ficka, irka,
irka-firka, kapirgálás, kapirka, karctan, karikatúra, kence-fece, kence-fince, kéztorna, klajbász, kocka, likovni (<
szln. ’képzőművészet’), macskakaparás, Majszter, mázolda, mázoló, művészet, művészeti, pancs, partvis, paszmit
(< táj. paszmatol ’maszatol’), pecsnizés, pepita, Picasso, pihenő, piktória (< lat. pictor ’festő’), piktúra (< lat.
pictura ’festés, festőművészet, festmény’), pinga (< lat. pingo ’fest’), pingálás, pingaló, pingásás, pingászat,
plecsni, rajzolási, rítus, riza, rizók, rizsa, színestan, színtan, tempera, töri-pingáló, ujjedzés
rajzóra
botkezesek órája, ceruzakaparászati óra, ceruzakoptató óra, ceruza/festői
/festő/ficka/firkáló/firkanc/firka/firkász/firk/irka/kaja/kézhasználóóra, Leonardo da Vinci órája, mázolási óra,
mázoló/parancsolási/pincs-pancs/ pinga/pingálóóra
rajztanár: ceszkagép (zsírkréta márkanevéről), divatlédi, Firka lány, Irka-Firka, Lencsilány (a nemrég divatos
lencsibabáról), lóti-futi, művész úr, Pamacs, Pemzli, vonal
rajzterem
ákombákom, cirka-firka, étterem, festéktár, festőszoba, ficka (tkp. rajz < firkálás), fickaterem, firka, firkalak,
firkálda, firkálmány, firkálódó, firkálóterem, firkantások helyszíne, firka/irka-firka/irka/kenceficeterem, Kezdjünk
szenvedni! műterem, irkáló-cirkáló cella, kastély, mázolda, maszatluk, odu, pecsmelde, pecsmet, Picasso műterme,
Picasso-terem, pingálda, pingálólyuk, pingáló/pingaterem, rajzól, rajzolda, Sárga ház („mert ott festenek a
tanulók”), színek terme, színfolt, Törpinga, tusi
színek
ciklámenszínű: cékla
fűzöld: foszöld, libafosszín, libafoszöld
ibolyaszínű: ibi
kék: ég, hupikék, kik (táj.), kupikék
lila: lillus
piros: jajvörös, piri, piroska
sárga: húgysárga
zöld: takonyzöld, zöci, ződ (táj.), zöld cipő, zöldi, zöldike
Ének-zene
cincogás, dandaló, diliház, dó-zó (a szolmizálásról), farkasok üvöltése, glaszbeni (< szln. glasbeni),
hangszálrezegtető/szakító, kornika, kornyika (< kornyikál), kornyiki, kottamérgezés, kronika; la, la, la; lalalala,
lá pentaton, macskaária/nyávogás/zene, mnyúzik (< ang. music ’zene, muzsika’), nyávogás, nyávogi, nyegtan,
nyekerde, nyekergés, nyekergő, nyekeri, nyenyere (< népi húros hangszer: tekerőlant), nyikkancs, nyikk-nyekk,
nyikorga, nyikorgás, nyikorgó, nyikorgós, nyikorog, nyivák, pényje (< or. пение ’ének, éneklés’), szentmise, szó lá
dó mi, takonyzene („a rossz hangúak éneke orrfújásnak hallatszik”), tébolyda, tra-la-la ~ trallala, zajászat, zajtan,
zendi, zendüléstan, zenebödön, zenede
énekóra: dandala ~ dándálá óra, kornyika/kottamérgező/lalala-óra, mise,
nyávogi/nyekergés/nyikorgó/rikácsoló/trilláromóra
ének-zenetanár: Aida, Anna Nyikorogna (népetim., oroszosított), Bagó-Dugó, Dó-Szó, dzsessztehén, G-dúr,
Hamiska, Kornyika, kottaanyó, Kotta apó, kottafej, Kottakukac, kottamanci; Kotta Manci, a papagáj; Kotta Náci
(„ha könyörtelen”), Kotta Panni, Nyikorogna, Paganini, Protkó, Sandokan (< tigrisvadász A maláji tigris c.
filmben), Tátika, Tátogó tanár, Tralala, Violin, Violinkulcs, Zsenya Nyikorogna, Zsozé
a tanár énekel: áriázik („nyitott szájjal”), gumipofával énekel („széthúzott szájjal, torz mosollyal, mint a
gumibaba”), kornyikál („tátogva”)
ének-zeneterem
Belépés csak füldugóval!, Bogárszarda (—„hangjegyek”), cincogóterem, dalolda, dalterem, danoda, dizsiklub (<
disco), dó-ré-mi, egérlyuk, Füldugó, hálószoba („mindenki alszik az órán”), hangártalom, hangászda,
hangjegyterem, hangkínzó cella, Kodály-terem, kokszigyár, kornyika, kornyikálda, kornyika-
ól/osztály/szoba/tercsi/terem/term, kornyiterem, kottadoboz, kottázó, lalabörtön ~ lálábörtön („tagozatos
osztályoknak heti 6-7 órát kell itt eltölteni”), Liszt háza („zenéjét hallgatják”), macskák gyülekezete, macskalak,
macskaverem, nyekerde, nyekerik szálloda (< nyekereg), nyikorgó, nyikorgóterem, operaház, operapartik helye,
parasztterem („sok népdalt tanulnak”), torony, tralla-la, visszhangtér, zajászda, zajtanterem, zajterem, zenebona,
zeneszoba
egyéb zenei eszközök: bogyó ’kottafej’, zenélődoboz/láda ’zongora’
Testnevelés
Auschwitz, bukó frekvenciás homály tizedelés, csontmozgatás, életben maradni, emberkínzás, fingató, fizkultúra,
fogyasztó, fogyókúra, Fogyózda, fufi, futika, futrinka, inkvizíció, izomláz előidézése, kéz- és lábtörés, kíntorna
(népetimológiás szójáték a hasonló hangzású kintorna ’verkli’ szóval), kínzás, kínzástan, kínzó, kínzópad,
kínzószertan, kocogó, konditan (< kondició), lasztibűvölet (< labda, becézve), légió, lesi-fosi, lihegés, lihegő,
motoszka, mozgástan, nyaktekerészeti mellfekvenc (— a ’nyakkendő’ régi elnevezésének diáknyelvi humoros
értelmezése), nyelvlógató, padlónyaló, porcmozgató, rabszolgasors (< népszerű brazil tévéfilmsorozat címe),
seggnevelés (szójáték), szadi (< szadizmus), szakadj meg!, szenvedés, tea, tesa, tesi, tesnev, tesó, tesónevelés, test,
testi, testkultúra, testnev, tevenyektető, torna, tornya, torta, tortúra, tördelmagad, tősi (< tesi), ugra--bugra,
ugrálda, ugri-bugri, zötyögtető
testnevelésóra: bukfenc/erőszak/futó/gyötrő/kínzás/kínzóóra, lónyúvasztós óra („hajtják, mint a lovat; vö. veri,
mint szódás a lovát”), mozgató/ordibáló/tortaóra (< torna)
testnevelőtanár: Bukfenc, futóláb, medve béla ~ Medve Béla, szadi kartárs/nő, szadista (’mások szenvedésében
gyönyörködő, beteges hajlamú ember’ < De Sade francia író nevéről, regényhőseiről; köznev.), Tapera Vera
(beszélőnév), tesitanár/tanci, tevenyektető („a lassú, mint a teve – típusú gyereket is megmozgatja”), Zsipp-Zsupp
tornaterem
Auschwitz-láger, bordika (< bordásfal), börtön, fárasztó, fullasztó, futrinka, gömbstressz, gyötrőhely, izomlázító
(— izomlázat okozó), izzasztó, kamra, kidöglés/kínterem, kínzóház, kínzóhely, kínzókamra/szoba/terem,
koncentrációs tábor, konditerem, légüres tér, lovarda, Ne érj a falhoz!, nyújtó/nyúzdaterem, nyúzó, nyúzóterem,
pattogó; Ria-Ria, Hungária! (— szurkolók kiáltása), sport/teketerem, tesitercsi/terem/term, testfogyasztó, „T” ~
t-szektor, T. T. ~ tété (< tesiterem), tornalyuk, ugra-bugraterem, ugrálda, ugráló/ugriterem, veréblyuk, vesztőhely,
zsibbasztó
tornatermi-felszerelés
tornaszer: kínzóeszköz/szer, tesicucc, nyúzóeszköz
bordásfal: bordafal, bordika, csontváz, csontvázfal, kínzófal, majomlétra, Gazsi bordája nagyítva (< Gazsi
’csontváz’)
mászókötél: akasztó, függeszkedő, hereverő, kígyó, liánkötél, lógókígyó, lógószerszám, majomlógó, Tarzán-hinta,
Tarzán-kötél
szőnyeg: hempi (< hempereg), matrac
tornapad: kínpad, kínzópad, lágerpad
tornával kapcsolatos egyéb kifejezések: befőttgumi ’gumikötél’, domb ’zsámoly’, kerítés ’ugrószekrény’, lovacs
’ló’, nőstény ’bak’ (szójáték ellentéttel)
labda, bőrlabda: bogyó, bőrbogyó, bőrtök, csinge (táj.), dabda (játékos pöszeséggel), foci, laszta, laszti, pötty
tömött/medicinlabda: decibel („eséskor erős hangja miatt” — ’a hangerősség mérésének egyik egysége’ < bel <
G. Bell skót fizikus nevéből; köznevesülés), tonnabogyó
tornafelszerelés: tesicucc
tornacipő: spanyolcsizma (— a középkorban kínzóeszköz), tornapata, vatyinka (< or. ботин и ’cipők’ tb.)
mozgások: kismacska (ugrószekrényen guggoló átugrás), nagymacska (szekrényugrás átterpesztéssel); kört
loholtat ’futtat’
Osztályfőnöki óra
beolvasó, bubu-óra (< Dr. Bubó orvosként szereplő bagoly – rajzfilmsorozatban), döglés, duma,
duma/gyóntatóóra, Hofi („bolond óra”), lélekidomár (Jókai-regény nyomán), lélektan, lelki, lelki alaktan, lelki
duma/fröccs, letolás, nyammogás („lassú, unalmas), OF, ofi, ofi-óra, ofő, ofői, ofői óra, ofőo, ofőóra, oszfő, oszi,
oszi-foszi, oszifoszi óra, oszifő, oszifői, oszifői óra, oszifőnök, oszifőnöki, oszifőóra, osziföszi óra, oszi-óra, oszt,
osztf, osztfő, osztfői, osztfői óra, osztfőn, osztfőóra, oszti, osztifő, osztióra, ráncbaszedő óra, razredniska (< szln.
razredniška), vesszős óra, vallatástan
Fakultatív óra
böngészde, dupla hülyeség, érdeklődőóra, fak, fakci, fakcsi, fakesz, faki, fakióra, fakó, faksi, fakszi, fakt, fakta,
faktó, faktóra, fakulás, fakult, fakultáció, fakultatik, fakusz, fusi, GMK, kívánságműsor, plussz nyűg, túró-rázás (<
túlórázás, népetim.), utószenvedés
Lyukasóra
ablak, áramszünet, csúszóóra, diáköröm, egérlyuk, ementáli („olyan lyukas, mint az ementáli sajt”), fehér holló
(— ritka), felszabadulás, foltosóra, gyerekek öröme, gyorstüzelő, jó óra, karika (a lyuk érzékeltetésére),
korrepetálás, kuk-luk, lik (táj.), likas, likasóra, likkancs, lógás, lógóóra, lógos, lógosóra, luk, lukasóra, lukszi, lyuk,
lyuk a lyukban, lyukas, lyukesz, lyukica (horvátosan), lyukó, múzeális darab, örömünnep, potyaóra, szuperóra, nix-
óra (< ném. nichts ’semmi’), nuku/örömóra, pletyka, potya/repedtóra, rövidzárlat, szabadóra, Szabadság! (—
korábbi pártköszöntési forma), szabi, szakadék/szuperóra, trappista, új élet, üresjárat, üresjáratú óra, üresóra,
vidámpark, yoko, „zokni”-óra
5. E g y é b h e l y i s é g e k

igazgatói iroda
bunker („sötét, félelmetes”), csodalak, diliház, diriajtó, diribarlang/ház,
diriiri/iroda/lak/lyuk/ól/roda/szállás/szoba/terem, diroda, egérlyuk, „Fehér Ház”, fejesszoba, forgalmi iroda,
gatyafölkötőde, gaz-gazfészek (< igazgató), gázkamra, górészoba, gumi/halálszoba, halálterem, igiiroda/szoba,
ítélőbíróság („ott nincs hazudás!”), izgató, izgató iroda, izgi iroda, izzasztó, kakasülő, karám, kínkamra,
kínzókamra („a rosszakat oda viszik”), kínzópad/szoba, kopasztó, lepratelep, magasles, medvebarlang,
mellékhelyiség, mészárszék, nagyfőnök barlangja, nyúzóhely, Olümposz, oroszlánbarlang, „paradicsom”, pokol,
raporttér, rettegős hely, rossz szoba, rotyó („olyan”), sasfészek, Sion-hegye, tigrisketrec, trónterem, tyúkol,
ügyészség, vallató, vérpad, veszedelem, vesztőhely, vezériroda, vezérlő agy, zoo (< ném. Zoo ’állatkert’ < gör. zŚon
’teremtmény, állat’)
tanári szoba
állatkert, begyűjtő, bolondokháza, bűzbarlang, diliszoba, disznóól („néha úgy néz ki”), dohányzóda, egérterem,
„Fórum”-terem, góré („olyan kicsi, s annyi minden van benne”), gumiszoba, gyogyók háza, gyűjtő, hóhérszoba,
hülyék gyülekezete, idióták gyülekezete, istálló, kanári, kanári tar-szoba (szójáték hangátvetéssel), karám,
kobaktanács, kupak, kupaktanács, kupleráj (< ném. Kupplerei ’bordély’, itt: ’rendetlenség’), leprabegyűjtő,
lipótmező (tkp. bolondokháza), maffiaterem, maga a polkol, Mátyás u. 1., menhely, nagyfejűek szobája, naplótartó,
nevcsi, 07 („a rendőrség hívószáma”), nyomornegyed („a tanulók nem szívesen lépnek be”), okosak gyülekezete,
okosok részlege, Olümposz (< gör. „Olumpo ’hegység, az istenek lakhelye’), oroszlánbarlang, ökörkör, őrszoba,
őrült nők ketrece (film címe nyomán), pedellusszoba, pletykafészek/terem, sárgaház (’bolondokháza’), sátánok
barlangja, stiglickert, súgólyuk, szomszédok (< tv-filmsorozat címe), szörnyű-nyű lak, tanárfészek, tanárida,
tanárlak/odu, tanász, tancsilak/szoba, taniiri (< tanári iroda), tani/tanné/tannőszoba, tanraktár, tanszob (< tanári
szoba), tárgyalóterem, tarki, tatári szoba (szójáték), tyúkketrec, zbornica (< szln.)
takarítónők helyisége: bungi (< bungaló)
szaktanterem: szakiterem
könyvtár
baglyok, betűhalmaz/ház/raktár/tár, biblioték, bibliotéka (< gör. biblioJŔkh), böngészde, dumatár, egérétterem/lak,
észraktár/tár, fejtágítmány, firkatár, gyügyük elfoglaltsága, káposztatelek, knyizsnica (< szln. knjižnica), köncsi,
könyvböngészde, könyvbuzik klubja, könyvgyűlés/ház/kukachely/moly/molyok szobája, könyvputri/raktár,
krikszkraksz-terem, kultúrkukac-terem, kultúrpalota/terem/vécé („sok benne a papír”), lapozó-napozó, lerakó,
lomtár, MÉH (< Melléktermékek és Hulladékhasznosító Tröszt), MÉH-telepi papírosztály, molyda,
molyfészek/lyuk, molyosok, molyraktár, molyspájz (< ném. Speise ’étel’ > Speisekammer ’éléskamra’),
molyszállás/szoba/tanya/tár/tenyészet; néma, tudós szoba; nyugalomda, okosító, ökörművelde,
papírgyűjtemény/raktár, porszoba/tár, salátatelep, szermagazin (< arab machzen ’raktár, áruház’, machazen tb.),
téka (< gör. JŔkh ’tároló, láda, szekrény’), tudáshalom, tudományegyetem/ház/tár, tudorda (< tudor ’tudós’;
elavult, nyelvújításkori szó), tudós szoba, útinform
szertár
boszorkánytanya, böngészde, búvóhely, dögtár/terem, eszköztartó, kabinet (szln.), kacathotel/tár/tároló/tok,
kelléktár, kínzószerek tára, koszfészek, kupi (< kupleráj, itt: ’rendetlenség’), kutatóhely; különlegességek,
kipreparált aktualitások tanárközelben; limlom-tár, lomgyűjtő/kamra/tár, MÉH, mesterséges vadon, mindenes,
pakolda, portároló, raktár, roncsderbi (< ang. derby < Derby ’lóversenydíj’, lóverseny, mérkőzés’; itt: elhasznált
készülékek tárolója), sártároló, szartár (szójáték), szeri, talált tárgyak osztálya, tárka
díszterem
alkalmi terem, amfiteátrum (< lat. amphitheatrum < gör. ˇmjiJź«tron ’félkör alakú színház v. küzdőtér –
lépcsőzetesen emelkedő nézőtérrel’), aula (< lat. aula ’udvar, csarnok, palota, királyi udvar’), cicomaterem,
cihaház, (< táj. túldíszített, mint a párnahuzat), cukidoboz, csecsebecsék tárolása, csicsás terem, csicsatér, (< nép.
csicsás ’szép, díszes’), csicsa/dísziterem, diszkó, díszmajmoló-terede, disznóterem, dísz/nó/terem (durva szójáték),
ékterem, flanchelyiség (< ném. Pflanz ’cifrálkodás, nagyzolás’), flancosztály, fogadóterem, giccsgödör, giccsgörcs
(ikerítés), kultuszszoba, limlom, medence (ti. alakja), nagyterem, paradicsom („szép, mint az éden”),
példa/precízterem, retekház, szalagos, szalagos kosár, szalon, WC („nyilvános, közösségi terem”)
iskolastúdió
bámulda, bekiabáló, csapatrádió, DTV (’Dózsa TV’: az iskola a Dózsa úton van), dumaszoba (< cig. duma del
’beszél, szól’ < bolg. дума ’szó’), gőzfürdő, „halló!”-szoba, hangár, isistúdió, isitud, Maistro Music-cok-cok
(tévéműsor alapján), papagájtenyészet, pletykahíradó, pofaterem, rádiószoba, rágyió (< or. радио), recsegde,
riadó-rádió (szójáték is), stúdejó, studi, studi isi, stúdió, sulifül, sulistudesz, sulistudi/stúdió, suliszócső, videotéka,
zenebutik, zenesarok
úttörőszoba
beolvasószoba, bungaló (< ang. — hindusztáni bungalow ’bambusznádból összerótt indiai épület’), csapotthon,
csatatér, csettegő, csevegő, diszkó, dühöngő, egérlyuk, elveszettek helyisége, gyógygödör, 20 a csúcson („itt
értékelik az úttörök munkáját”), a hülyeség kútja, kommunisták háza, mozgalmi rötyögő, munkásszálló, nevelő,
pionírszoba, pionírtábor, sitt (< argó ’börtön’ ? < ném. Schütt ’törmelék, szemét’ ? < ném. Schicht ’réteg, rakás,
műszak’), szocializmus, uttiszoba, zsivajterem
klubszoba: dühöngő, klubcsi, klubhely, pince (alagsori helyiség), tiniklub, viccesszoba
orvosi szoba
akasztófa, átvizsgálóda, bacilusverem, böki, bubószoba, dokibástya („fenntartott szoba”), doki kuszlik (< ném.
Guckloch ’figyelőlyuk’ < gucken ’kukucskál, leskelődik’), dokilak/sátra/szalon/szoba/terem, dögiszoba, dögölde,
dögvészterem, ellátó dutyi („szenvednek, mint a börtönben”), fehér ház, félelemgerjesztő/félelemszoba,
fenékmasszírozó, fertő, figyelő, gyengélde, gyógyszerraktár, hányinger (a szagtól), hentesműhely, hullaház,
kínvallatás, kínzókamra/tábor/terem, klinika, kórterem, kukkoló, láger, lepratelep, műtétszoba, műtő, No AIDS (<
ang. ’nincs AIDS! < acquired immune deficiency syndrome ’szerzett immnunhiány tünetegyüttes’), nyögdöcselő,
nyúlka-piszka, nyúzóhely, ori szob, ovi-sovi (ikerítés), pusztuláshely, rettegések szobája, sebészet, sintérszoba,
steril dokida, szexterem, szuri (’injekció’), szuriadó/ház/szoba, tetvészde („a védőnő először tetvészkedik”),
vallató, vandálszoba (< népetimológiás torzítás a Wander névből), végzet, vizsgálati fogság, vizsgálda
zsibongó
aula, aulka, bele minden hanggal!, betonplacc (< ném. Platz ’tér, hely’), csatatér, csicsergő, dibongó,
dumaház/hely, dumálda, dumáló, dumaszoba, dühöngő, francos, hangos társalgó, hangzavar, hangyaboly,
kajabáló (táj.), kiabáló, marhatelep, nagy harang, óbégatér, örjöngde, örjöngő, örjöngő központ, pletykaház,
ricsóka, ring (< ném. Ring ’gyűrű, karika; szorító ökölvívásban’), röhincsterem, tetthely (német krimisorozat
nyomán), üvöltőház, VIT, zajongó, zajos, zajtér, zsibi, zsibvásár, zsivajgó, zsizsi
konyha: kajálda, varjúház
ebédlő: ebcsi, gusztaház (< gusztus), kajálda, kajatelep, zabálda, vályú
büfé
bódé (< ném. Bude ’deszkabódé, viskó’), bolt, böffencs, böffentő, böfike (< böfög, büfé; szójáték), böfögő, bufec,
bufet (< or. буфет < fr. bufett; szln. is ’falatozó’), butik (< fr. boutique ’bódé, elárusítóhely, csapszék’), büf, büfesz,
büfet, büfétye, büffencs, büffentyű, büffögő, büfi, büfögő, büfögtető, csámcsogó, éhezde, faló-nyelő, fejtömő, fridzsi
(< frizsider < fr. frigidaire ’hűtőszekrény’), hami, hizlalda, hízófülke, húsbolt, iskolabolt, kajaház/kaszinó/kiállítás
(„az árak miatt csak nézni érdemes”), kajálda, kajáltató, kajáló, kajaszalon, kajás-pijás, kajatár/termelő, kantin
(< fr. cantine ’étkezde, üzlet laktanyában’), kisbolt, kocsma, nem kell mindig kaviár, öblögető, penészraktár,
pénzverde („itt verik el a pénzt”), piatermelő (< cig. piavel ’itat’ < pel, piel, pijel ’iszik’), részegváró, röfi,
szórakozóhely, takarmánygyár, takarmányozó, tápolda, tejcsárda, tömtető, vályú, zababár, zabálda, zabaszalon,
zabatár/termelő, züllőhely, zsírbüfé
vécé
ahová a király is gyalog jár, budi (< cig. buda < rom. táj. budă ’árnyékszék’ ? < ném. Bude ’bódé, viskó’), büdi,
CC (cécé), C + C (cé plusz cé), CW (cévé, szótagcsere), döntetlen (nulla-nulla), fosoda, kétbetűs kitérő, klatyó,
klotyó, klozet (< ang. closet ’szobácska, fülke, illemhely’, tkp. zárt, csukott), klózi, lotyesz, megkönnyebbülési
közkupoc (táj.), 00 (nulla-nulla), nyaraló, nyomda, pisilő, potyogtató, pottyantó, pöce, rattyantó, retyó, rötyi, slózi
(? < ném. schließen, schloß ’bezár, becsuk’), szarajevo (az első szórész miatt, népetim.), szaroda, szmolnij, toalett
(< fr. toilette ’kendőcske, amin a szépítőszerek álltak; divatos ruha, öltöző, illemhely’), tojalett, tribün, vacak, véce
(táj. < ang. water-closet ’vízöblítéses illemhely’), vöcö
fiú-vécé
angózó („tábori kitaláció”), bódé, buderáj (< budoár németesen < fr. boudoir ’női öltöző, szalon’), budi, budoár,
büdi, bűzbarlang, bűzház/kamra, céllövölde, ceruzahegyező, csapszék, csatornázó, csövelde, csövelő,
dohányzófülke, dühöngő, fiúbudi/klotyó/klozet/véce, fogadóhely, füstölő, fütyis pisilde, fütyiszámláló,
füttyszámláló, fütyülde (< régebben a gazda fütyüléssel „biztatta” lovait vizelésre, v. a vizelés fütyülésszerű
hanggal jár), gatyatoló, gyikoló (< táj. gyikol ’nyű, kitép’), hernyótenyésztés, hímbudi/klotyesz/klotyó, hímtrón,
húgyolda, húgyozda, húgytartály, igazhely, kanada („a kan = ’hím’ alapján”), kanbudi/luk/rotyó, kávéház, kétbetűs
kitérő, klotyesz, klotyi, klotyó, klozet, klozó, körzeti bűzlőhely, leckeíróhely, letyó (< klotyó, ikerítés), lotyó,
megkönnyebbülészeti guggolda (örökség a háború előtti diáknyelvből), 00, itt még a legbátrabb is beszarik!, Pisidi,
pisilde, pisilő, pöce, pöcöge, pösölde, putré, rekettyés, reterát (< ném. Reterat ’illemhely’), retyó, rotyesz, rotyó,
rötyi, skacklotyó, slagulda (< slag, slauh < ném. Schlauch ’gumitömlő, tömlőcső’), slozet, slozi, slozó, srácbudi,
srácklotyó/00, srácok slozija, szarolda, szartároló, talpas („talpon állnak”), talpas állóhely, talponálló, titkok háza,
titkos archívum, toalett, tökös klotyó/slozi, trágya-ürítő, trón, uborkafacsaró, végállomás, vízcsapoló, vizelde,
vöcö, vöcögi, wöcöge, WW
leány-vécé
bimbi („mert ülnek”), budi, bulázó (fiúk mondják < argó bula ’nő’ < cig. bul ’fenék, far’), bűzterem, cöcö,
csajbili/budi/klotyó/retyó/slozi/toalett, csinibabák vécéje, cslozi, csurgató, csücsülde, előadóterem („itt
pletykálnak, maniküröznek ...”), felejthetetlen szenvedések földje, fellegvár, gondolkodó, hugyálda, igazhely,
ingyenmozi („nem szedik a két Ft-ot leskelődésért”) kakalda, kaszinó („itt kaszinóznak, szórakoznak ...”),
kényszerlak, kétbetűs, kétbetűs kikérő; kétbetűs kitérő, ahova betérnek; „kétkarika”, klanyó, kló (< ném. Klo <
Klosett), klotyesz, klotyó, klozet, klozetocska, klub („Van cigid?”), lánybudi/klotyó/klozet/00/vécé/vecó, lobonctrón
(— ’hosszú hajú, leány’), lotyi, lotyó-klotyó (ikerítés), lukas fotel, női budi, női megkönnyebbülési guggolda, női
toalett, 00 (nulla--nulla), pedáns klotyó, pifilde (< pisilde < pisil), pisilánya, pisilde, pislantó (< pisilő, eufem.),
pisülő (szójáték), pöce, puncana, rekettyés, retyó, rötyi, sielő (< pisilő, szójáték), slozé, slozet, slozi, szagos pisilde,
szalon, szargödör, talpas, tamponcserélő, toalett, trón, trotyi, tündérek gmk-ja, véce, vöcöge, Zsuzsi
tanári vécé
apacsok klotyója (< ind. ’indián törzs’; argó: vagány), bili, budi, budovár, büdösítőhely, bűzbomba/ház, csutri,
egyszemélyes félsziget, értelmiségi ürülékeltávolító, észleadó, fárasztó, főbudi, főklotyó/pisilde, fűtött budi,
gyikoló, királytrón, klotyesz, klotyó, klozet, klozi, könnyebbülde, különítettt budi, különleges agyosztály (<
ügyosztály; gúnyos szójáték), lotyó (< klotyó), menhely, mindennél nagyobb rendű és rangú szent terem, nagy
nyögések háza, nulla-nulla, ottrobbanabomba (ott robban a bomba), pedagógustoalett, pisálda, pótretyó,
pottyantó, pöce, pöcegödör, privát hely, retyó, slozi, slozó, sorbanálló, szakbudi, szarkunyhó, szaróda, takaros
szoba, tanári hírközlés/klotyó/klozet/slózi, tanárok megkönnyebülészeti guggoldája, tanci buduár/klotyó/slozi,
tangödör/klotyesz/lotyó/retyó, a tisztaság, titkok háza, toalett, trónterem, úri budi, úri kloty, vöcöge
6. K é s z ü l é k e k

írásvetítő
árnyjáték, babakocsi („néha kerekes állványon van”), bámulda, betűtartó, boncolt állatok képei, büdös („lámpája
gyakran kiég”), bűzös Berci, diligép, dogaduma-mutogató (< dolgozat), dogakinagyító, fényadó, firkagép, fóliás,
füstölgő, gépfegyvere a dolgozatoknak, gráfoszkóp (< szln. grafoskop), hülyítőgép, ingyenmozi, ircsics, irivet,
irkafény, irkafirka-mutató, képújság (tévéműsor nyomán), kukulda („ha gyenge képet vetít, erősen kell kukkolni
— nézni”), másodállású tanár, morajgép, mozi, mozi betűkkel, nagyító, nagyító a kandzsiknak, robot,
szemroncsoló, táblaűző, tanulók réme („a feladatok vetítése miatt”), transzparens, tükörlámpa, unalomdoboz, zax
(< Zax ’beszélni, repülni tudó törpe robot neve a Benji c. amerikai filmsorozatban’), zsiráf
diavetítő
dia, diaprojektor (< szln.) diavet, fényeske, fénykibocsájtó, dius, filmvetítő, gyegyóvetítő, gyerekgép, időzített
görénylyuk, ingyenmozi, kattogó, képfény/mutató, kinyinyítő és színesítő, kockadili, lézerágyú, mesedoboz, mese
habbal, meseország, némafilm, propeller, pulyagép, tanárjáték, tekercsdoboz, tekercselő, vetítődoboz
televízió
atomkori fénykaszli (< ném. Kasten ’szekrény’), beszélődoboz, doboz, dumagép/láda, elektromos /fa/filmdoboz,
hadovaláda(< argó hadovál ’összevissza beszél’ < cig. hadova ’beszéd’), házimozi, hazugláda, hízió,
kép/képesdoboz, képláda, kultúrdoboz/láda, láda, meseképernyő, motyogó, műholdvevő, műsordoboz, nézelőde,
nézőke, pletyka, sípláda, („sípol, ha elromlik”), szemétláda, tele, teledoboz, telekép, tele-teve (ikerítés), televízija
(< or. телевизия), televíziló (népetim.), teve (szójáték, népetim.), „teve”-láda, tévéláda, tivi (< ang. TV, T. V.,
television), tövö, tyelevízor ~ tyilivízor (< or. телевизор ’televíziós vevőkészülék’), vél, világító/villanydoboz,
víziló, zenélő doboz
képmagnó
diszkózene, élőgép, a jövő üzenete, képmag, ÓÓÓ!!!, pótmozi, térhatású műpapagáj, újravetítő, váj-dió (rossz
angolsággal), videjó, video ~ videó, videomagnó, VIDEOTON, vidi, vidijjó, vidió (< ang. video), vidó
magnetofon
bömbölő, döngető, énekelő kofák, fogd be a füled!, hangdoboz/láda, lóri („kedvelt papagájnév”), magi, magnetic
(< ang. ’mágneses’), magnó, magnyitofon (< or. магнитофон), magnyó, kaszetar (< szln. kaseta ’kazetta’),
kazettaevő, lármadoboz, recsegő, ricsajgép, stereo, szalagfutó/tekerge, zenebona/doboz, zenélő doboz/skatulya
rádió
beoxió, beszélde, beszélődoboz/láda, bömbölde, bömbölő, dió, dió-dió (< rádió), doboz,
dumagép/hallgató/láda/raktár, hangdoboz, hangláda, hanta/hazugláda, hazugtáska, 70-es évek zenéje ..., hírnök,
motyogó, pletykadoboz/láda, „pofabe”-doboz, prédikáló gép, radeoton („a Videoton tv-márka mintájára”),
rádgyió, rádigó, radió, radioton, rádiovi (< m. cig.), radír (szóferdítés), rágyesz, ragyijó, ragyíó, rágyió (< or.
радио), recsegő, recsegődoboz, reccs-reccs, reccskaszni, rédió (< ang. radio), ricsajdoboz/láda, rogyió, sípláda,
skatulya (szln. škatula ’doboz’), szócső, távolbahalló készülék, távrecsegő, trágyesz (< rágyesz < rádió, szóferdítés,
ikerítés), ugafon (< ugat × gramofon), unaloműző, üvöltő, zajláda, zenedoboz, zenélő doboz, zenélő fekete doboz
alkatrész: csirkebél ’rádiózsinór’, ricsajláda ’hangszóró’
lemezjátszó
bömbölde, dumagép, énekdoboz, fabejátszó, fonográf (’a legkorábbi hangfelvevő gép, mely a hangot viaszhengerre
karcolta fel’ < gör. jwnŔ ’hang’ + gr«jw ’belekarcol, ír, rajzol’), gramafon (< szln.), gramofon (< ném.
Grammophon ~ ang. gramophone), kornyikahallgató, koronanyűvő (a lemez korong v. korona alakú),
korongforgó/játszó, korongos doboz, korongozó, korongzene, körforgás, kottagép, lejátszó, lemezbarázda-
billegető (szójáték a madár nevével), lemezforgató, lemezvarró, műanyagtekerő, nyekere (rossz hangjáról),
nyekergő, őszenegép, popkorong, pörgő kornyika, préselt hangjátszó, recsegő, ringlispíl (< ném. Ringelspiel
’körhinta’), ringlispír, sztereodoboz, tűkoptató, verkli (< ném. Werkel ’sípláda, kintorna’), zenedoboz/láda, zenélő
doboz/fadoboz, zenetányér
komputer
agy, agygép/rögzítő/tröszt, Aladár (a Mézga család c. tévésorozat szereplőjéről), doki, ész, észraktár, raktározó,
idegkicsináló, kapcsoló, kisagyas/lexikon, kommendádor ~ kommendador (< „Commodore” számítógépmárka ×
Commendator, filmszereplő a Rabszolgasorsban), komondor (< Commodore, népetim.), komp, kompi, kompót,
kompúder (népetim.), lombi-kompi (ikerítés), Mindentudó kislexikon, mitógép (< számítógép), nagy agy, pótagy,
pötyögő, pötyögőgép, prutyogó, prüntyi, számgép, számigepe, számító-feldolgozó gép, számológép, szuperagy,
szupi (< szuperagy)
7. T a n s z e r e k, f e l s z e r e l é s

isk. felszerelés: cucc, szerkó

iskolaköpeny: kényszerzubbony
iskolatáska
AIDS-tároló, batyó, batyu, bőrönd, cucc, cumó, csigaház (hátizsákszerű), csomag, depó, dipi, dipo ~ dipó (<
diplomatatáska), doboz, flaska, hátizsák, háton vitt szemetes, isitáska, katyi, koffer (< ném. Koffer ’bőrönd,
utazótáska’ < fr. coffre ’láda’), könyvesbőrönd, kupi, lógató, lomtár, málha, mázsa („súlyáról”), MÉH-telep,
mindennapos poggyász, motyó, nyakravaló, nyűg, pakk (< ném. Pack ’csomag’), púposító („a súlya miatt”),
puttony, raktár („raktár az agy helyett”), retikül (< ném. Retikül ~ Ridikül < fr. réticule ’női kézitáska’ < lat.
reticulum ’hálócska, zacskó, tarisznya’), ridikül, riti (< retikül), sulitása (< ném. Schultasche), sulitáska, sultasi,
súlyzó, suttyom, sütyő, szapa, szápa, száppa, szatyesz, szatyor, szeméttartó/telep, szumka (< or. сум а), szutyó
(„divatos, vállra vethető, tarisznyaszerű < szütyő), szütyő (< táj. ’zsák- v. szacskószerű tarisznya’; itt: vállra
akasztható isk. táska), tanyedi (< „tanyál < eltanyol < eltaknyol, ha dobálják v. tanszerek vannak benne”), tanyó,
tányó, tás, tasak, tascak, tasedli, tasej, tasek, tásek, tasenkó, tásenkó, tásenyka, tásenykó, tasi, tási, tasinkó, tasinkó
szapa, taskent, taskó, tasó, tásó, tasunka (— indián filmhős neve), tásunkó, tásunkó szápá, tászunkó, tatyesz, tatyó
(< szatyor, szóferdítés), túratáska, vacakzacskó, vitkó (< Tasunka Vitko ’Szilaj Ló’, a dakota indián ellenállók
főnöke, orvul ölték meg 1877-ben; köznev.)
tolltartó
ÁFISZ, arkaraktár, arzenál (’raktár’; „itt rejlenek a puskák a csaláshoz” < ol. arsenale ’fegyvertár’ < arab
’hajóépítőműhely’), batyu, bőrtárca, cekatár, cerkadoboz/hely/tartó/, cerunkatok, ceruzadoboz, ceruzatok, doboz,
fásláda, fatasak, fickatartó (< fickál „rajzol, ír értelmetlenül”), firkaszertok, firkatartó, irkafirka-tok, irkatartó (<
írószer...), írórúdtartó, iskola-kenyértartó („óra alatti evéshez”), kalamaris (< lat. calamaris ’tintatartó’), kuckó,
levéltár, No problem! (< ang. ’nincs probléma!’), pakk, pakolda, penkáló (< szln. argó penkalo ’töltőtoll’),
peresznyica (< szln. peresnica), plajbásztartó, rucskatartó, tarcsula („a fatolltartó régi neve”), tasi, teflon, tok,
toktartó, tolesz, toli, tollastár, tolli, tolltok, tolusz, toresz
toll
ávtárucska (< or. авторуч а ’töltőtoll’), firka, firkálda, firkáló, firkantyú, fogalmazásgátló (szójáték
rádiókabaréból), folyó tok, golyós, görbe, irhanca, irka (< írószer), írka, irkafirka, írkáló, írórúd, kaparó, nem
radírozható firkaszer, örökirón ~ örökíró, pacaíró, pacnicsináló, pen (< ang.), penkalló, penna (< lat. penna
’szárnytoll, írótoll’ rég.), pero (< szlk.), plajbász (’ceruza’, itt: téves elnevezés), rucska (< or. руч а ’tollszár’), ~
rúcska, rücsök, tehénfarok, tenta, tintafogyasztó/rúd/tartó/tok/toll, tollas, tolli (m. cig.)
ceruza
bot, bunkó, bunkósbot, ceka, cekász, celo, ceri, cerka (< ceruza < lat. cerussa ’ólomfehér’), cerkaberka (ikerítés),
ceruka, ceruzi (m. cig.), ceruzka, curka, firka, firkáló, firkantó, firkaszer, fricka, graff (< grafit), grafika (< gör.
grajikŔ ’festőművészet’), grafit (’tiszta szén, a ceruzabél alapanyaga’ ? < gör. graj× ’íróvessző viasztáblához’),
grafitcső, irka, irkálda, irón, karandás (< or. арандаш), plajbász (< ném. Bleiweiß ’ólomfehér’; rég. nép.),
rágcsálnivaló, rotkó, rotling, rotring (< Rotring márkanév), rotringceruza, rotori (< rotring), szénrúd
radír
büdösladír („az illatos radír ellentéte”; hangátvetés), csatak, dadar, dörzs, dörzsgumi, dörzsi, dörzsika,
dugóelhárító (— dugó ’elégtelen’), fogyóeszköz, gumasz (< gumi), guma, gumi, gumica, gumióvszer,
hiba/hülyeségtörlő, kapcsolatok kezdete, kincs, koton, ladér (rég. táj. hangátvetés), ladír, lapmegsemmisítő,
lekvárkaja (egyedi: egy fiú ragadványnevéről, aki mindig radírt rág), mentőgumi, mindent kivisz, paca, papírnyaló,
perdíj, raca, racka, racika, racser, racsez, racsi, racska, racsó, racskó, rada, radar, raddancs, radesz, radil,
radírpók (kabalának használt pókalakú radír), radka, ragoncs, ratka, rotkó (< Rotring márkanév), rucska, sika-
mika (< sikál, ikerítés), suvick (< suvickol ’vmit eltüntet v. elmázol’ < suviksz < ném. Schuhwichs ’cipőkenőcs’),
taknyoló, töf, törlő, törlőgumi, tüntető, varázsgumi
zsebszámoló
agy, agyas, böködő, diákagy, digitron (márkanév), dugi matekórára, 1 × 1 (egyszeregy); ész, ami nem vész;
eszecske, észindító/láda/tartó, istenáldása, kalkulátor (< lat. calculator ’számvetést, számítást végző’),
kisokos/robot, komputer (< ang. computer), kottó, matekpuska („jó” tanulóknak), matektitok, mindentudógép,
miniagy, mini kalkulátor, mini king, minikompjuter, mütyür, MZ/X (a Mézga család c. rajzfilmből átvéve), okoska,
pityegő, plötyögtető, pótész/matekagy, pötyi, pötyögtető, puska, puskacsip (< ang. chip ’sziliciumos lap, melyen
elektromos félvezetőket alakítanak ki’), puskagép, rossz matekos megsegítője, segítőtárs, számcsi, számoló,
távirányító tanárokhoz, zsebagy/computer, zsebi, zsebibaba/ész/gép/pötyi, zsebpuska, zsebszámolda
tankönyv
betűtár, biblia, cucc, dilifüzet, döglapok/unalom, fárasztó, fejtágító, felesleg, gyújtós, gyújtósnak való, hulladék,
hülyítő, írásos saláta, kenyv (m. cig.), kisokos, marhaságok összegyűjtve, mesekönyv/olvasó, molyebédlő, okosító,
okoska, papírcsomó/fos, saláta; tanulj, könyv!; tanyó/tantikönyv, tavaszi saláta, téka, téká, tudománykönyv,
tüzelőanyag, ucsbenik (< szln. učbenik), utálat, vécépapír, WC-papír, zagyvaság
térkép
ágyú, atlasz, csendélet, eligazító, káposzta, kicsinyítő, mappa (’térkép, irattartó’ < lat. ’asztalkendő’, pun eredetű
szó), minikép, seggtörlő, szentkép, színespapír, tájékozó, tájékoztató, tájmagazin, útmutató, útvesztő
falitérkép
abrosz (a térkép elavult neve; ?— pun-lat. mappa ’asztalkendő’), eltájoló, falikép/újság, falmáz, mesevászon,
ország-világ (< folyóirat címe), Picasso-kép, poszter (< ang. poster ’falragasz, plakát’), puska, szakadt élet,
szakadtka, tapéta, topográfia (< gör. tŕpo ’hely, környék’ + graˆ%jw ’bekarcol, ír’ > gr«jŔ ’vázlatrajz, alaprajz;
festmény, irat’), útvesztő, városadó, W-papír
füzet
eszelő, firi, firka, firkanc, fuzut, füz, füzi, füzte, füzüt, irkafirka, irkafirka-füzet/raktár/tartó/zosit (< szlk. zošit),
irkaraktár/tár/tok, kapargászó, krepp (< krepp-papír ’hullámos felületű nyújtható papír’ < fr. cr pe ’göndörített
textilanyag’), lecketudós, őszi saláta, perga (< Pergamon papírboltok cégneve – ókori kisázsiai városról >
pergament ’íróhártya állatbőrből’), rácsos (kockás belsejéről), rongy, szveszka (< horv. sveska), saláta, tetrágy,
tudatrögzítő, tyitragy (< or. тетрадь), tyitrágya, vonalas (belsejéről), WC--papír, zosit (< szlk. zošit)
ellenőrzőkönyv
adóbevallás, álmaim könyve, anyaszomorító, bánatkönyv, buktató, cetli (< ném. Zettel ’cédula, papírdarabka’),
dokument (< lat. documentum ’tanulság; bizonyság, tanújel; okirat, hiv. írás’), „dugd el!”, dugótárlat (< dugó
’elégtelen’), egyestartó, 1-estemető, elcsi, eli, elvesztendő, ellenőr, erdő, erdő a sok pecától (— peca ’elégtelen’),
erdő teli fákkal (— fa ’elégtelen’), ernyő, faerdő, faiskola/könyv, fásítási napló, fáskamra/kert/láda, fasor/tartó,
faültetvény, feketefüzet/lista, flepni (< argó ’igazolvány, igazoló irat’ < ném. argó Fleppe), fúróláda (— fúró
’elégtelen’), gyásztávirat, gyerekek keserítője, gyevi, idegítő, imalap, intő/ítéletkönyv, jegyek gyűléstára,
jegyiroda/jegyző/kezelő/megőrző/nézegető/őrző/tartó, jegyzetfüzet, kampógyűjtemény (— kampó ’elégtelen’),
kapák szertára (— kapa ’elégtelen’), kapaláda/tároló, karógyűjtemény (— karó ’elégtelen’),
karótár/tartó/ültetvény, kisflekó (< argó flekó, flekk, flekkni ’igazolvány’ < ném. Fleck ’folt, pecsét’ > flekk ’egy
oldalnyi szöveg; folt, takargatni való’), kiskönyv, kivégző levél, klotyipapír, kontrolka (< szln. szleng ’ellenőrző
dolgozat’), lóistálló (— ló ’elégtelen’), luci, mérgesítő, mininapló, nagyokos, őrcsi, park („tele van fákkal”),
pecaalbum, rémkönyv, szégyenfüzet, szégyenítő, szégyenkönyv, személyes passzus,
szülőbosszantó/idegesítő/riasztó, szülőt dühítő okirat, tájékoztató, a tej föle ~ tejföle, trágyára való, tüzép (—
’fakereskedés’ is), tűzrevaló, üzenő, üzenőfüzet, végrendelet, WC-papír
bizonyítvány
álmaim könyve, apaszomorító, bigyó, bizi, bizó, bizonyhitvány (népetim.), buzi-bizi (ikerítés), emlékkönyv, erdő,
értesítő, év végi anyaszomorító, flepni, gyászjelentés, gyilkos galóca, hulladék, ítélet, jegytartó, képmás,
kukurinyekk, lepra, marhalevél, mérgesítő, ördögi papírlapok, saláta, seggreverősdi, sulipasszus (< ’útlevél,
marhalevél’ < lat. passus ’lépés, lábnyom’), szamárpakszus (< passzus), szemét, a titkok őrzője, tükörkép,
vécépapír, végrendelet, végső klotyipapír/leszámolás, zizi
órarend: napi parancs, napi szenvedések leírva
naptár: haptár, kaptár (szójáték)
ragasztó: raganyó (< ragasztó anyag), ragnokol (< ragasztó × technokol), takony raganyó
falitábla
dászka (< or. дос а ’deszka, tábla’), deszka, fatime, festett fa, gyúródeszka, irkafirka, irkáló-firkáló, íródeszka,
karnis (< fr. corniche ’függönytartó rúd’), kíntábla, krétakoptató, laska (< nép. ’metélt’), lógótábla, meszes deszka,
pala, palatábla, poszter, pótanya, szívatóeszköz, zsírosdeszka
iskolapad
börtön, csúszódeszka, fegyvertár („ha lapját teleirkálják”), firkálda, dekorációs fafelület, fárasztó/gyógyópad,
görnyedő, görnyedőhely, halálpad, hintaszék, kaloda, karám, kényszer/kínpad, kínzópad, könyöklő,
munka/nyögpad, nyugágy, padka, párt, puskák helye, puskatár, rajzlap („firkálnak rá”), suli/szamárpad,
szamárvezető, szemétdomb, szenvedőhely, a szerelmi dolgok leírásának a helye, szívbizsergető, tuskó, uncsipad
(— ’unalmas’), ülőke, vérpad
első pad: halálpad, szamárpad („főleg 1945 előtt”)
8. C s e l e k v é s e k é s h e l y z e t e k

iskolacsengő: diákőrangyal, lélekemelő, lélekharang, sulikolomp

csengetnek: harangoznak
tanár a láthatáron: beborult
a tanár magyaráz
altat, beszél a falnak, áriázik, csacsog, dirigál, dumál (< argó ’üres fecsegés’ < cig. duma del ’beszél’ < bulg. дума
’szó’), dumcsizik, dumizik, durrog, duruzsol, elereszti a dumát, a falnak beszél, fecseg, fejet tágít, félrebeszél,
gagyog, hányja a rizsát, hápog, hülye dumát ad le, jár a lepénylesője, jártatja a képét/a lepénylesőjét, karattyol,
koptatja a nyelvét/a száját, korotyol, kotyog, köhög a bolha, lafatyol, leadja a lelkifröccsöt, lefetyel, lelkizik,
lepetyel, levág egy félórás dumát, löki a szöveget, megint kezdi, mesél, motyog, mutogat, nyomja a lelkifröccsöt/a
sódert/a szöveget, nyög, okoskodik, okít, öblöget, papol, pofázik, politikál, podevál (’gyorsan beszél’ < szlk.
podevať ’mond, szól, beszél’), prédikál, rinyál („hadar, sokat beszél”), rojtozza a száját, röfög, sír a szája, sóderol,
sóderozik, sok a duma/a sóder, strapálja magát (’nagyon töri magát’ < ném. sich strapazieren ’fárad, töri magát’
< ol. strapazzo ’túlerőltetés, strapa’), szentbeszédét mondja, szónokol, szórakozik, szórakoztatja magát, szót fosik,
szövegel, tépi a száját, tömi a bucónkat/a buránkat/a fejünket, ugat, untat, veri a nyálát, verklizik, zsebembe beszél
tanári magyarázat, tanítás
agytankolás, altató, duma, esti mese, észcsiszolás, evangélium (’újszövetségi szentírás; miserészlet ’ < gör. —
paggel×a ~ —p©ggelma ’kihirdetés, ígéret; örömhír’), fejtörő, hangszálkoptató, hegyibeszéd, lelkiduma/fröccs,
litánia (’hosszú párbeszédes könyörgő ima’ < gör. lŮta× ’kérés, könyörgés, ima’ < lŮta×nw ~ lŮtane w ’kérni,
könyörögni’ > lat. litare), meseszöveg, mise, prédikáció (< lat. praedicatio ’szentbeszéd’), rizsa, süket duma,
szófosó, szónoki beszéd, tanduma, unalomszöveg
a tanár felhív valakit
csőbe húzza, előránt, érdeklődik, ezzel most kicseszett, fölnyom, halálra ítél, jön a kivégzés, kibök, kidariz (< argó
darizik ’kéreget’ ? < cig. daral ~ darel ’fél’ ~ darajvel ’megijed’), kínpadra állít/szólít, kiszúr valakit, kottás,
lecsap, molosztál (< molesztál ’zaklat’ < lat. molestare); na, ennek már annyi; nyögj, Támadás a Krull-bolygó
ellen (filmcím), tanulja a nevét, vért kíván
a tanár feleltet
arat, csesztet, éget, faggat, gyötör, karóztat, kínoz, kinyír/szadizza/végez, lemészárol, macerál (< lat. macero ’áztat;
kínoz, gyöngít’), megkínoz/szívat, nyaggat, nyektet, nyögtet, nyúz, ősi kínzás a tudatlanság felszámolására, pikkel
(< fr. pique ’összezördül vkivel; pikkel vkire’; „a kettő néha azonos”), poshad, szadiz/ik, szekál, szenvedtet,
szipolyoz, szívat, szopat, vki szívódik, vallat, vérfürdőt rendez, veséz
feleltetés
csata, égés, elmebajnokság, észcsiholás, foghúzó, halál, ideggáz, ítélet, ítélethirdetés/idő, kínpad/vallatás,
kínzópad, kivégzés, nyúzás, rözzögetés (< táj. „pillanatok felelés előtt és alatt”), szadizmus, untató, végzet, a végzet
bosszúja, vérfürdő/pad
gyakran írnak: dögivel írnak
házi feladat
agycsiszolás/tekervény, áldás, föci, fölöslegesleg (tv-sorozat nyomán), fölösleglegleg, háef ~ hf, háfé, harci
feladat, hazai feladat, házi, házifa/fázi/firka, házi hülyeség/töprengés, háztáji (— téesz illetményföld), hfge, hifi,
hofi, höff, höfi, höfö, hözi, iskolai másolandó, kidobnivaló, lecaj, leci, lecó, lecus, lecsó, lenya, lenyó, löci, óra
előtti, otthoni agycsiszolás, szabadidő elkérés, szabadságrontó
dolgozat
agymasszázs, altató, A di, doci, docó, dodzsi (divatos képző), doga, dóga, dogesz, dogi, dogus, dolcsi, dolcsina,
4,
dolesz, doli, dolli, duga, dugattyú, életem vége, hülyeségek listája, kemény dió, kínvallatás, kontrolka (< szln.),
puskaleltár, tudáspróba
röpdolgozat
áramütés, cetli, express („gyorsan, váratlanul írják”), exti (< extemporále ’rögtönzött dolgozat’ < lat. extemporale
’rögtönözve’), fecni (’kis papírszelet, rongy’ < ném. Fetzen ’darab, rongy, cafat’), fika, kiskontrolka, levélhullás,
röpülő doli, röpbe, röpcsi, röpdoga, röpdoli, röpi, röpidolga, röpike, röpipapír, röpirat, röpke, röpkény, röpki,
röpő, röpraj (< a méhészet szakkifejezése: röpítettraj ’a méhcsalád kettéválasztása a kaptár áthelyezésével’),
röppentyű, röppenytű, röppi, röpül a röpülő, szárnyas, villámcsapás
vetélkedő
agyátmérő-felmérés, agykoptató/nyúzó/párbaj/torna/tröszt, bajvívás; csináld, ha tudod!; elmebajnokság,
erőmérő, észbontó/bunyó/korgató, eszmecsere, észpörgető/próba/törő, fejtágító/tárcsa/törősdi, gatyabővítés,
gyötrő, hadijáték, izgulda, jó kikapcsolódás a tanároknak, Ki? Mit? Hülyül? Ki mit tud? (hiv. agitatív elnevezése),
kötekedő, meccs, kvíz (< ang. quiz ’találos játék, rejtvény, osztálykérdezés’), mérkőzés, olimpia, önkéntesek
gyülekezete, összecsapás, röbi, párbaj, tekmovanje (< szln. ’verseny’), untató, víz (< kvíz)
a tanuló izgul
becsinál/rezel/szarik/szart/tojik, be van gazolva/rezelve/szarva/tojva, bújik, cidrizik (< ném. zittern ’didereg, fázik;
fél, reszket’), citerázik, csíkot húz, dadog, drukkol (’szorong, szurkol’ < ném. drucken ’nyomtat, nyom, présel;
drücken ’szorít, nyomasztóan hat’), ég, éhes, erős lámpaláz, erős lámpaláza van, eszi a kefét, fáj a hasa, fogak
közti körmérkőzés, fosik (a gyomoridegesség váltja ki), gatyacsere, gazul, gerjed, görcsöl, ideges, izgimámár
(mámoros × izgalom), izgimizgi van (ikerítés), izgis (< izgulós), izzadás, izzadó ész, izzik, kétpercenként WC-re
indul, kocognak a csontjai, kocsonyázik (tkp. remeg), körmét rágja, körömrágta egér, krepál (< argó ’megdöglik’
< ném. krepieren), lámpalázas; lapul, mint szar a fűben; lázas, lerágja a körmét, majréz, majrézik, (< argó ’fél’ <
jidd. majre, majróh ’félelem’), mákol, mámoros izgalom, nyárfalevél 2 (< reszket, mint a nyárfalevél), odavan;
összeszorítja a seggét, nehogy kiessen a szíve; pelenkacserére vár, pusztulás, rágja a körmét, rezel, rinyál, stresszel
(< stressz < ang. stress ’a szervezet erős v. gyakori megterhelésétől létrejött állapot’), szagos, szar, szarik, szaros,
szenved, szívroham, szorít, szorít a cipő, szotyolázik, tele a libero/nadrág/nadrágja, telegatya, tele van a
gatyája/libero/liberoja, teljes ideggörcs, tojik, tök ciki, trémája van (< szln. trema ’lámpaláz’ < gör. trźmw ’remeg,
fél’), vacog, verejtékezik, vizel (izzad), vörös a feje
a tanuló lapul
baszari, bújik, bujkál, bunyik, cipőfűző hadmozdulat (lehajol), elbújik/simul, fosik, fülét-farkát behúzza, gerjed,
gubbaszt; hallgat, mint a sült hal az akváriumban; húzza a fülét, húzza magát, kámforoz, keresi a tegnapi napot,
kis sunyi, kukkol, kussol, lapi, lapít; lapít, mint a béka/szar a gazban; lapos a feneke, laposkúszást gyakorolja,
lapuli; lapul, mint nyúl a fűben/pénztárcában a tízfilléres/szar a fűben/szar a gazban; majrézik, nyalja a padot,
pulizik, rejtőzik, simul, sumák, sumákol, summog, suny, sunyi, sunyik ~ súnyik, sunyít, sunyizik, sunyog, sunnyog,
sunyul, süllyed, süllyedezik, szarik; szegény, fáj a hasa; tele van a liberó, tojik; ül, mint a nyúl a bokorban/szar a
gazban
a tanuló jelentkezik a felelésre
ágaskodik, antennázik, buzgó, buzgerál (< buzgó), buzgólkodik, buzgómócsing (’húsnak inas, rágós része’ ? <
ném. Wadenschincken ’az alsó lábszár izmos része, vádli’), buzog, csápol („mint a robot”); ember, aki túl sokat
tud; felteszi a mancsát, feltartja kecses kacsóját, feltűnési mániája van, fitogtat, földugja a mancsát, fölrakja a
pracliját, fölteszi a mancsát/mellső lábát, fönn van a piskótája, fönn van a placnija (< pracli < ném. Pratze ’mancs,
kéz’), fűti a kezét, gebezkedik, gyötri magát, hősködik, húzzák a kezét, hűti a kezét, integet, jelez, kalimpál,
kapálódzik, kiesik/kimászik/kiszédül a padból, majd kiesik a padból, nyalizik, nyalókázik, nyög, nyújtózik,
nyújtózkodik, nyúlászkodik, nyúlik, pattog, pedál, pedáloz, pedálozik, praclizik, strapálja magát, rájött az ötperc,
stréberkedik, szamárfület mutat a tanárnak, szárnyal, tandemezik (< ang. tandem ’kétüléses kerékpár’, vö.
pedálozik), tornázik, trappol, ugrál, villog
a tanuló ragyogóan (ötösre) felel
bemagolta/mázlizott/remekelt/vágja a szöveget/vágott/vált, borúra derű, brilliroz, bundás (< bundázik: „már előre
tudta, miből felel”), buzgómócsing, cél, csúcs, domborít, dől a szó belőle, extrastréber, „ez magolt”, fityeg,
frankón ledarálja (a leckét), folyik belőle a „víz”, fújja a leckét, hafcsit kap („ötöst”), játssza az eszét, jól mondja
a szöveget, jól nyerít/nyomja a dumát, jelló, képmutató, két lábon járó lexikon, kiállta az ötpróbát, kirázza a
kisujjából, a kis pitis/stréber, kisujjából rázza ki, kitálal, kitűnőcske, kivágja a rezet, kivágja magát, kivirul, köcsög,
köntöst kapott („ötöst”), könyvmoly, köpi a dolgot/az anyagot, lácskó (< m. cig. lačho ’jó’), lángeszes, ledarál,
magol, maximum (’vminek a legmagasabb foka’ < lat. ’legnagyobb’), mázli, mázlija van, mázlista (< argó
’szerencsés’ < jidd. < héber mázl, mázol ’szerencse’), nem lehet lelőni, oltári jól felel, öttusa, pedálozik, penget,
pittyes (? < or. пять ’öt’), príma, produkál, produkálja magát, raccsol, ragyogóan dumál, remekel, stréber, szépen
dumál, szépített, sztupit agyú (< helyesen: stupid ’korlátolt, ostoba’ < lat. stupidus ’zsibbadt, ostoba, buta’;
ellentét), szuper (tkp. ’kimagasló’ < lat. super ’vmi feletti, vmin felül’), szünet nélkül karattyol, teker, teszi a tejét,
tök jól felel, trippiz, tündököl, vágja a dumát/témát, villant, villog; villog, mint a százas égő; virít, virul, virul az
agya/a burája
a tanulót megdicsérik
áruló!, babusgatják, brávó, cicomázzák, csontot kap, dédelgetik, dicsit kap, elkápráztatják, hízlaló, kivételeznek
vele, megáldják, megdumálják/nyalják, nagy volt, a nyalizós kedvenc, nyalizzák, ofé (< oké), oké (< ang. O. K. <
all correct ’minden rendben’), „olyan nincs”-et kap, puncs, simogatják, simogatják a fenekét, szóbeli
vállveregetés, teli kobak, tök jó, unalmas kedvencke, ügyi vagy
a tanuló örül a dicséretnek
fénylik, ragyog a büszkeségtől; virul a feje
a tanuló kínlódik felelés közben
agonizál (< ném. agonisieren ’agonizál, haldoklik’ < gör. ˇgwn×a ’harcmód, küzdelem, halálfélelem’), bedobja a
törülközőt, beremekel (ellentét), bezavarodik, boksol, csípi az ostor vége, dadog, dögledezik, döglődik, eszi a
krétát, fuldoklik, gyötrődik, halálos beteg, hammog, hantál, hápog, hebeg--habog, hetet-havat összehord, hoppá,
húzza az időt, időt néz, izzad, kapatyol, kiizzadja magát, kínvallás, köhög, krákog, kutyaszorítóban van,
lecsapolják, makog, motyog, mökög, nyakig benne van, nyekereg, nyög, nyögdécsel, nyöglődik, nyögöl, nyökög,
nyökörög, nyöszörög, nyúzzák, nyűglődik; olyan, mint akit nyúznak; öő-zik, pszichológiai kínzás, sínylődik,
süllyed, szenved, szenvedés órái; szenved, mint a bacilus; szívódik az agya, tátog, tipródik, tüzel, az utolsókat
rúgja, ül a budin, vergődik, vérpadba’ van, vért izzad
„Nem tudom” (ti. a leckét)
ágyú (vagyok), bedöglöttem, bedugultam; befellegzett, esni fog; befürödtem, Ennyi!; én se vagy mi se, a fene tudja,
fingom sincs róla, franc/frász tudja, „Gőzöm sincs!”, háát!, hadititok, hajaj!, halvány
fingom/fogalmam/gőzöm/ibolyám sincs, halványlila dunsztom/fingom/gőzöm/ibolyám sincs, halvány lövésem
sincs hozzá, hm!, Honnan szedjem/szopjam?, iksz, izééé!, я не знаю, jó ég tudja, kiment a fejemből; Akisujjamból
szopjam? Kit érdekel? konyec (< or. онец ’vég’), kuku, lila gőzöm nincs, megkukultam; Mit tudom én!,
mittudomén, mittudomisén, ná dzsánáv (< cig. na džanav ’nem tudom’ < džanel ’tud, ismer’), nem értek
kokinkínaiul, nem jön ki a kisujjamból, „nemtom”; Nem tudok egy kummát sem!, Non cse (< ol. non c’e ’nincs’),
Nuku!; Nustyu (< rom. Nu ştiu), не знаю (< or.), Nyista („oroszosan”), nyomi (vagyok), ő ..., ökör, „Passz!” (’vége,
nincs tovább’ < ném. Pass’), Semmit sem konyítok hozzá!, Súgjatok!, szótaghiányom van, tökalsó vagyok, tökhülye
vagyok, Tudja a görcs/franc/halál/pedál!, vallomás, Várjunk csak!
a tanuló felsül
bedöglik/farag/kapja a horgot/krapál/krepál, bennmarad a pácban, bezúg, csődöt/csütörtököt mond, ég, ég a
pofája; ég, mint a kerek erdő/a pelenkagyár/ a rongy, eldugul/puskázza, forró tej, fölég, füstöl, füstszag van, ideges,
az igazi poén (< fr. pointe ’tréfa csattanója’), izzad az agya, koppan, lebarnult/blokkol/bőg/bukik/bukott/ég/égett a
burája, lejár/sül; letört, mint a bili füle; makog, megbarnul/szívja/szopja, odakozmál, pácban marad, pecsenye
lesz, piros paprika lesz, pirul, pofára esik, ráborul a tinta, rózsaszín párduc (< elpirul, mint a tudatlan rajzfilm-
alak), szív, tanyál, totty, vége a vásárnak, vörösödik
felsülés: égés, égés gyufa nélkül, kutyus, rövidzárlat
súgást vár
add a drótot!, dobd a lasztit!, dumáljál már valamit!, duruzsolj!, fülel, fülelés, füles, fülest vár, fülezés, hegyezi a
fülét, kagylózik, a kis nyuszi/vakond, köpést vár, köpjed!, ledrótoz, lesipuskás, másra támaszkodik, nagyfül; na,
mesélj már!, nyomd a sódert/szöveget!, nyögjetek már!, psz!, radaroz, rizsázz!, segélyt vár, skunyizik, SOS (< ang.
save our souls ’mentsétek meg lelkeinket!’ nemzetközi segélykérő jel), SOS (Segíts Osztálytársadon Súgással!),
SSK (< sürgős segítséget kérek), sunyizik, sustorogj!, tapad a szeme az osztályra, telefonál, telefonhívást/telefont
vár, várja a drótot/hátszelet, várja a jó hírt URH-n
súgnak a tanulónak
ágyúzzák, bekotyog/köp, cincog, csalnak, dumálnak, felhívják (ti. „telefonon”), felmentő sereg, halkan
dumálnak/szólnak, jön a felmentő sereg, kelepelnek, köpnek, köpöget, leadják a drótot, lebuknak („lehajolnak”),
megy a drót, regélnek, sugyognak, susmognak, susognak, sziszegnek, telefonálnak, telefonja van, téves kapcsolás,
veszi a drótot
súgás
áldott hang, bedumálás/nyögés, csomag, csőposta, diákposta, drótnélküli telefon, felszabadítás, frankó duma,
füles, gmk, halk segítőkészség, ingyenposta, isteni áldás, KGST (< Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa), kagyló,
kagylózás, kapcsolás, KTST (Kölcsönös Tanulási Segítség Tanácsa) kisegítés, kisegítő, kotyogás, köpés, letye,
mennyei hang, morzé, néma ábc, nyöszörgés, osztályrádió, összkomfortos hangposta, picli (< spicli), piszmogás,
pletykázás, pofázás, puska (a régi diáknyelvből: ’feleléskor meg nem engedett segédeszköz’), puskázás, puskidili,
pusmogás, segély, segítés, segítség, sugár, sugárzás, sugi, sugi-bugi, sugó-dugó, sumi, susmus, susmutolás, susi,
susogi, susori, svinglizés (< svindlizés < svindli ’csalás’ < ném. Schwindel), svingrizés (— svindlizés), szóbeli
puska, támasz, távirat, telex (’távgépírós összeköttetés’ < gör. ang. teletype exchange ’távgépírós csere’,
mozaikszó)
a tanuló csal a könyvből, füzetből
ágyúzik, bombázik, céloz, csalizik („akár a horgász”), felfegyverkezik, fusizik (’kontárkodik, leront; jogtalanul saját
céljaira dolgozik’ < ném. verpfuschen ’elront, elpuskáz’), háborúzik, kattózik, kipuskáz, koppant, kukál,
kukkerezik, kukkol, les, leselkedik, lesen van az orra, lesi, lesipuskás, lesipuskázik, lő, lövöldöz, némán lövöldözik,
pusizik, puskás, puskáz, pusenykázik (oroszosan), puskétázik, pusmog, pyskázik (orosz u-val), simlizik (< argó
simlis ’megbízhatatlan’ < ném. Schimmel ’penész’), slattyol, sunyizik, svingláz (< szln. švindel)
iskolai csalás: aknamunka, KGST, puskázás, svindel (< szln. szleng švindel ’csalás, svindli’ < ném. Schwindel)
az iskolai csalás eszközei
ágyú, atombomba, bomba, cetli, cipőtalp, csúzli, dörgő, dugilap, dugipapír, elektromos puska, fegyver, fusi,
gépfegyver, hatlövetű, kutyanyelv (’hosszú, keskeny papírlap’), lesés, lőfegyver, másenyka (? < másol, oroszos
hangzással < or. Машень а < Маша ’Mária’), nagyágyú, névjegykártya + zakó, radír („felszeletelik, s beírják a
képleteket”), pad alatti posta, padra írás, parittya, pisztoly, pofa, pucsku (? < cig. pučhel ’kérdez’), pufi, pufóka,
pusenyka (< puska, oroszosan; ? < or. пуш а ’ágyú’), pusi, puska, puska = bajban barát a jó barát, puskapapír,
puskéta, puskin (szójáték), pyska (orosz u-val, játékosságból), rakéta, repülő, revolver, ruci, slatty („suttyomban
les”), sugupapír (táj.), svinglica (< szln.), tenyér („beleírnak”), tollbetét, vignyetta a kézre (< vinyetta < fr. vignetta
’címke’), zsebibaba (’zsebszámoló’)
a tanár rajtakapja a csaláson
elcsipi, ellenhatás, fülöncsípi, gyufázik, kilesi/pecázza/szúrja, lebuktatja, lecsap
rá/durrantja/égeti/fegyverzi/füleli/leplezi/lőtte/szereli/veszi, megcsípi/lesi/szívja/szopja, megvan a puskás,
nyakoncsípi, pacs, rácseszett, sasszem, szivacs, telitalálat, téves kapcsolás (a tanárhoz jut az „adás”)
a tanuló rajtaveszt a csaláson
bejut a csőbe, besül /valami/, bukta, dörren az ágyú, Égés ellen Fabulon! (reklámszöveg), eldördül/sül valami,
elsült a puska ~ puskája, fülöncsípés, füstöl, csütörtököt mondott a puskája, eldurran a puska, elfogyott a töltény,
elrobban /a puska/, felsül, harakiri (< jap. hasfelmetszés: a szamurájok hagyományos öngyilkossági módja),
koppan, lebarnul, lebukás, lebukik; lebukik, mint a gyöngyhalász; leég, leégés/fegyverezték/fülelik/lőtték, nyipuska
(< or. не ’nincs’), pofára esik, ráfázik ~ ráfázott, rájár a rúd, a szegény tanuló és a végzet temploma, teljes lebukás,
téves kapcsolás, zsana (tkp. kellemetlen helyzet)
a tanár utazik valakire
beleköt, betáblázza, bukórepülés, cumiztat, cikizi/k/, heppel, kiböki/cseszik vele, kikubizza ~ kiskubizza (< argó
skubizik ’néz, figyel’), kipécéz/pécézi, kirúg rá/szadizza/szúrja/szúrja magának/szúr vele/tol vele, landol,
megpályázza, nem bírja, nem bírja a buráját, nem csípi/hagyja, nyaggatja, orrol, pekkel, pikiroz (< szln. szleng
pikira ’pikkel’), pikkel /rá/, piszkál /vkit/, piszkálósdit játszik, ráhajt, rájár, rákészül (táj.)
rálandol/mászik/megy/pikkelés/ragad/repülés/száll; rászáll, mint keselyű a dögre; rátapad, rühell, spikkel rá (<
pikkel), szadizik, szadizza, szekálja, szívatja, szívózza, tapad, ül rajta
a tanuló nagyon figyel az órán
bámul, buzgómócsing, buzgóskodik, buzog, csodagyerek, csupa fül; csupa szem, csupa fül; dagad a feje a
tudománytól, dülleszti a szemét, fülel, gúvad, gúvad a szeme, „gúvadó szemetek tanárra vessétek!” (Batsányi
mintájára), gúvizik, güzül, hegyezi a füleit, hígagyú, kagylóz, kiesik a két szeme, kiesik/kigúvad a szeme, kiszúr,
kocsányon lóg a szeme, kokszol („fénylik a szeme, mint a koksz”), koncentrál, kukkol, kuksizik, különc, les; les,
mint Rozi a moziban; mereszti a gubóját, nyal, nyalizik, őrködik, pedálozik, pedáns, puncsbobo (< ang. < ind.
punch ’ízesített, rumos, édes, teaszerű forró ital’ + ang. szleng bobolink ’fecsegő’), puncsol, puncsoskodik,
puncsuol, rájött a 45 perc, sasszem, stréber, stréberkedik, a szemei keresztbe állnak, szemeit meregeti a tancira,
szót eszik, teszi a fejét/a jót, tömi a fejét/kókuszát, tudós egér, túlbuzgó; úgy néz , mint egy sas
a tanuló „alszik” az órán
alszasz, bamba, bambul, bedobja a szunyát, bedobta a törülközőt (a sportnyelvből), bevágja a szundit, bóbiskol,
bundizik (< bundázik < alszik, mint a bunda), bunyik, csak testben van ott, „csendesen kérődzik”, cseszik figyelni,
csicsikál, csucsukál, disznó, döglik, döglődik, dugig van, durmol, elbambul/kalandozik/szunyál/terpeszkedik/terül,
fárasztja a tanár, fekszik, fetreng, horkol, horpaszt, hunyál, kifingott, konzerválja magát, kóvályog, kuksol, kumit,
lanyhul, lapít, lapul, lazít, lazsál, „lusta Dick”, mafla, mormol, mormota, nyugszik, otthon érzi magát, párnás,
pihenget, profizik, sunyít, szende-muszi, szende-szundi (ikerítés), szundít, szundizik, szunyál, szunnyad, szunyókál,
szunyózik, tehénkedik, tentél (< tente, altatószó), trehány, unatkozik, unja a banánt/dumát, unja már az egész paklit,
vágyakozik
a tanuló igazolatlanul hiányzik
beszorult az ágy alá, bumlizik (’döcög, csavarog, lóg’ < a bányásznyelvben ’műszakról lóg’ < ném. bummeln
’kóborol, lazsál, lumpol’), csavargyárban dolgozik, csavargyáros, csavarog, elblicceli a sulit, elcsatangol/lóg/tűz
(’elmegy’), felmenti magát a tanulás alól, hiánycikk, iskolakerülő, iskola mellé jár, az iskola mellé megy, iskola
réme, iskolaundor/undora van, iskolaundoritiszben szenved/undoros, kacsázik, kényszerszabadság, kering, kerüli
a sulit/az iskolát, kétoldalas iskolaundora van, kétoldali iskolaundor/iskolaundora van, kikerüli, kiveszi a
fagyszabadságot/szabadságát/az évi szabadságát, kivette a haviját/szabad napját/szabadságát, kóborol, kószál,
körző, körzőzik (szinonimacsere), lelép, lófrál, lóg, lóg a sutyóból, lógecol (< a lébecol ’éli világát’ mintájára <
ném. leben ’él’), lógós, lógózik, lumpol, mázlista, megpattant, mellé jár, olajra lép, potya (< potyázik: „nem fizet
tanulással a napért”), spricáz (< szln. szleng šprica ’lóg az iskolából’ < ném. spritzen ’permetez; spurizik’),
sulikerülő, suli mellé jár, suliundora van, szabadságon van, szabadságot vesz ki, szabadságra ment, szabin van,
szabit vett ki, szökik, üti az időt
tanulás
agyfárasztás/tankolás/tömés, észkoptatás, gürizés, güzülés, önkínzás, önsanyargatás
nagyon tanul
agytankol, be akar vágódni, bebújik a könyvbe, beledöglik/húz, belekeveri a büdös káposztalébe a szöveget („a
fejébe vési”), benyal, be van szarva, biciklizik (tkp. ’hajt’), biflázik (< ném. Büffel ’bivaly’), buzgó mócsing, buzog,
darál, energiakészletét tölti föl, falja a lecajt, fejét tágítja, gázt ad, gürizik, güzi, güzü, güzül, hajt, hajtja magát,
igyekszik, iskolamániás, kapaszkodik, kínozza magát, könyvmoly, lovat reggelizett (< táj. ’rövid idő alatt sok
mindent elvégez’ < szólás: Megennék egy lovat, míg te a seggét rágod), magol, marhára szerelmes lett a
salátájába, megnyomja a gombot, művelődik, nagyon rág, nyálaz, nyalis, nyalizik, okoskodál, pedáloz, pifláz (táj.),
ráhajt/kapcsol, rálép (ti. a gázpedálra), rizsál, seggel, sóhajt, stréber, stréberkedik (< stréber ’törtető’ < ném.
Streber ’törekvő, törtető’), teker, tömi a fejét, töri magát
bevágja a leckét
bebiflázza/csapja/darálja/dobja a lecit/keni/magolja; bemagol, bár a suliban naprázni nem lehet; bemagul (táj.),
benyalja/vágja magába; bevágja, mint szél a budiajtót; beverklizi, bifláz/ik/, fülig tanul, hülyére tanulja magát,
kényszerduma, magol ~ bemagolja, nyalizik, pedálozik, skandál, szemez (— magol helyett; szinonimacsere),
trehányka
lemásolja a leckét valakiéről
átlesi/”nézi”/puskázik, „bepótol”, csal, elnézi tőle, fénymásol, hamisít, indigózik, kacsint, kocsonyán ülnek a
szemei, kódex 2000, kopíroz, koppint, kukinil, kukkerol, kukkol, kupiroz (táj.), lefusizza máséról, legelteti szemét,
legépel, lekopírozza, lekkoppint, lekupírozza/lesi/nézi/pingál/puskáz, les, lesi, lesipuska, lesipuskás, lesipuskázik,
lesizik, leskelődik, lesunyja, más eszét használja, másolatot készít, pislog, puskás, puskázik, skubizik (< argó ’néz,
figyel’), sokszorosít, sumákol, sunyizik, szemtengelyferdülésben szenved, szemtengelyferdülést kap, tenkinget,
varangyszemű, veszi a drótot
a tanár megszidja a tanulót
égeti, fejet mos, fejét mossa, kicikizi/szadizza, köpik rá, lebaltázza (eufem.), lebarnítja, lebazilikázza (eufem.),
lecseszi/csöszi/égeti/gorombítja/hordja/izélja/kajabálja/porol, lerántja a tíz körméről;
leszidja/szúrja/teremti/tolja/ugatja, mint a pöngős malacot; megkettyenti/pörüli (táj.), megrója, pofázik, rí, rinyál,
tépi a csőrét
tanári szidás: békés tapasztalatcsere, fejmosás, hegyibeszéd, ítélethirdetés, lelkifröccs, rizsaduma
a tanuló beírást kap
benyaszt kap, bővül a fagyűjtemény, kampósít, kap egy autogramot, karót gyűjt, krokodilmosoly („ha egyest kap,
s kínjában vigyorog, vicsorog”), rovót kap
a tanár beír az ellenőrzőbe
autogramot ad, becirkant/firkál/firkant/firkáz/írást ad/kapar, belefirkál/firkant, beolvas, bepingál a kiskönyvbe,
berág/srófol/vés, dedika (< dedikál), felesleges tintafogyasztás, firkaárulás, firkál, firkant egyet/a közlönybe,
fogyasztja a tintát, gyarapítja a karókat, hazaír/üzen, kapál, karcol, körmöl, levelez, „levelezik”, megrovózza/tömi,
a művész autogramja, novella, odagörbint, pingál; postás lesz a gyerek: a szülő és a tanár között; regényt ír,
sreibol (< ném. schreiben ’ír’), a tanci az irkáját koptatja („tollát”), üzenget, végső ítélet
a tanuló (leckét) ír
alkot, biggyeszt, cirkál, fickál (< firkál), fickás, firfál, firkál, firkant, gépel, gyöngybetűkkel ír, irkál, kapar,
kaparászik, kapirgál, karcol, karmol, koszolja a lapot, körmöl, macskakapar, macskakaparás, Mikszáth 2, pacázik,
pepecsel, piszinel (m. cig. pisinel < szh. pisati ’ír’), piszkol, ró, srájbol (< ném. schreiben), szántja a sorokat,
vakar, vés
töri a fejét (a leckén)
agyal, agyszondázik, álcázza az alvást, baltázza a fejét, bambul, bekopog, diót tör, dolgozik az agya,
észbontó/pörgető, falba veri a fejét, fejenállás, filózik (filozofál ’bölcselkedik, okoskodik’ < gör. jilosojźw ’műveli
a tudományt, bölcselkedik’ > jilosoj×a’a tudomány szeretete, életbölcsesség, filozófia’), görcsöl, gyagyul, gyötri,
gyötrődik, hajtja a fejét/az észkerekét, hámozza az agyát, kalapácsol, kalapál, kalapálja a kobakját, kell kalapács
is?, kínlódik, kobakozik, kong a feje, lisztté morzsolja, matat, megvágja a tököt, megy az esze, okoskodál, préseli
a káposztaleves, szadizza az agyát, szegecsel, szeget ver a fejébe, szenved, szöget üt/ver a fejébe, tekeri az agyát,
töri a bucóját/buráját/dióját/kobakját/víztornyot, töri magát, törődik, vért izzad
(a tanuló) most értette csak meg
ahá! bejutott, bekattant neki, berobbant/ugrott/ugrott neki, bevette az adatokat, csak most kapcsolt, csúcshülye,
dereng, éretlenke, felébredt/sejlik, fölért az agyáig, Hja!, homálylik /neki/, hoppá!, hopplá!, hökkent rá; hű, de az;
Ja! kalpirozott (< szln. kapira ’kapcsol’), kapirozott (szln.), kapcsolt, kapcsolt végre, kapizsgálja (< kapisgálja
’kezdi érteni’ < ol. capisco ’értem’), kattant, későn kapcsolt, kivilágosodott, koppan ~ koppant!, ködlik, leesett,
leesett a húszfillér/húszfilléres/kétforint/kétforintos, leesett a kókusz/tantusz (’játékpénz, telefonérme’ < lat. tantus
’akkora, annyi’), leesett a tízfillér/a tök a fáról/már/neki/neki a tantusz, megnyílt/megvilágosodott az agya, most
kapott észhez, most koppant!, Most ugrik/ugrott a majom a vízbe, nehezen veszi a lapot, Opá! rágyütt (táj.), túlagyi,
végre kapizsgál (< kapiskál), veszi a lapot, világosság gyúlt az agyában
továbbadja a hírt
adja az adást, átpostázza, CB-rádiós (< ang. citizen band ’polgári, városi hullámsáv’ speciális adó-
vevőkészülékkel történő beszélgetéshez), CB-zik (cébézik), drótol (< leadja a drótot, argó),
eldumálja/fecsegi/locsogja/pletykálja/pofázza, futótűz, híradás, homokszemcse akció, indul a pletyka, kétszer
vettek („egyszer fölfogta, egyszer továbbadta másnak”), kidumálja/köpi/pletyiz, közvetít, leadja a drótot,
ledrótolja, lefetyeli, ledumálja, levelezik, megereszti a nyelvét, megy a forró drót (< ang. hot whire ’forró drót’,
közvetlen összeköttetés – veszélyhelyzetben – az USA és a SZU között), morzézik, órai postázik, pletkál, pletyi,
pletyizik, pletykafészek, pletykál/ja, pletykaláda, pletykálkodik, pletykás, pletykázik, pletyós, pletyózik, posta,
postás, postást játszik, postázik, postázza, riadólánc (az úttörőmozgalomból), riadózik, sámli rádió („sámlin ülve
pletykázni”), stafétás, súg, sugdolózik, szabadeurópázik, szajkózik, szar a postás fizetése, szétkürtöl, szószátyár,
távközlés, távközöl, „telefonál”, terjeszkedik, továbbdumálja, vészmadár (rossz hír esetén)
valamit elloptak, valami eltűnt
csórás történt, csórtak, elbugázták, elbúgott, elcsaklizták, elcsencselték, elcsenték, elcsentek vmit, elcsivázták (m.
cig.), elcsórás/csórelták/csórták (< csór < cig. čorel ’lop’), elcsuvázták (< eldzsuvázták), eldzsuvázták (< cig. džuv
’tetű’ > cig. argó ’pénz’), elfújták/kacsmarták/kámforgott/kámforodott/kommunizálták/nyelte a
föld/párolgott/sutyizták, enyveztek, fölszívódott, görbéztek, illa-berek!, kámforrá vált, kámfort játszik, kóricsál,
krojfoltak (< táj. ném. greifen ’megfog, megragad, vmihez nyúl), lekapcsolták, lovasították, megbugázták,
megcsapták, megcsappant, megcsórták/dobbantották/fújták/koppintották/lovasították/pattintották/szívták,
pofoncsapták/vágták, ráültek az ördögök, trombitának nézték (< megfújták)
nehéz tantárgy
diáknyúzó, dögös, förmedvény, fúj!, gané, gyilkos, halál archívuma, hülyeség az egész, kiborító, kész kínszenvedés,
kotus (< ang. knock out ’kiüt ökölvívásban’ × tusakodás), nudli (< ’unalmas, rossz’ < ném. Nudel ’főtt tészta’),
nudli anyag, okádék, Pfúj!, pocsék, rondallinó (< ronda, olaszosan), szar tárgy, tré (< argó ’baj, rossz, pocsék’ <
jidd. tréfli ’tisztátalan, tilos étel; silány’ < héber tréfe, teréfoh ’szétszaggatott; tilos étel’), utálat
nem szeretem a tantárgyat: almás („savanyú”), az ablakon kihányom, bagózok/csinálok rá, fúj!, fujj, ki nem
állhatom!, kihányom, minden kezdet nehéz, mrzim (< szln. ’fázom tőle’), nem bírom/csípem/klappol/smakkol rá,
rühellem, szarok rá, trutymó, umcsi, uncsi, unom a séróját (< argó ’haj, fej’ < cig. š#ro ’fej’)
könnyű tantárgy
egy kis kikapcsolódás, fika, francseszta, frankó, kafa, kedvencem, klanyó (< klassz), klassz, kranyó, lyukas,
lyukasóra, maszek, 45 perc pihenés, pihenés, pihenőóra, piskóta, piszok jó, potya, potyaóra, semmi, szar, szuper,
tök jó, túró, végre egy igazi!
szeretem a tantárgyat: bírom, csípem, érdekel, imádom, kamelom (< argó kamel ’kedvel’ < cig. kamel ’akar,
kíván’), kampelom (< cig. kampel ’kell, muszáj’), obozsujezum (< szln. obožujem ’imádom’); szeretem, mint a
kecske a káposztát
tízperc, óraközi szünet
agylágyító/pihentetés/szellőztető, cigiszünet, diákőrangyal, dumaidő/szünet, dühöngés, elszabadul a pokol,
észpihentetés, faló, fejszellőztető, fellélegzés/szabadulás, „Gyilkosság tíz percben”, kaja!!!, kajaszünet, kányikuli
10 percben (< kánikula), két szó között egy levegővétel, kikapcs, kikapcsolódás, könnyebbülés, lazító, lecke
megírásának utolsó lehetősége, lélekemelő, lélekharang („amikor a csengő megszólal, a diákok lelke felszabadul
a feszültségtől”), megkönnyebbülés percei, megváltás, nyugi van, pauza (< lat. pausa ’megszűnés, megállás,
szünet’), pauze (németesen < ném. Pause ’szünet’), pihenés, pihenő, pihentető, pletykapercek/szünet, puskaírás,
rövid megváltó, szabadulás, szellőztetés, szüncsi, szüni, tájm aut (< ang. time out ’holt idő’; időkérés sportnyelven),
tanulóidő, tízi, tíziszünet, tűz/uzsiszünet, üsd-vágd!, visszatért az őskor, zabaidő, zabálda, zabaszünet
nyári szünet
agypihentetés/pihentető, áldás, bizonyítványégető („mert nem törődünk a sulival”), boldog békeidő, diákszabi, egy
kis kiruccanás, felejtisszimó (< felejt latinosan), gyöngyélet, haliday ~ holiday (< ang. holiday ’ünnepnap, szünnap,
szünidő, vakáció’), három hónap lógás, Hollyday (hibásan), hosszú pihenő/szünet, isiszünet, káció (szócsonkítás),
kanyikuli ~ kányikuli (< kánikula ’hőség, forróság’ < lat. canicula ’kölyökkutya’; az Ebcsillagkép főcsillaga, a
Sirius), nagyszünet, nyári felszabadítás, nyári szabadság, OTI (< Országos Társadalombiztosítási Intézet, az SZTK
elődje), suliszünet, szabadság, szanadulás, szabadulás nyáron, szabi, szenvedés vége, szív zene szerelem, SZTK,
szün, szüni, táppénz, társszerzés, tetűmentes egy-két hónap, vakáció-akció, vakci, vakció
tanév
két nyári szünet között egy rossz átmenet
9. O s z t á l y z a t / é r d e m j e g y
osztályzat: anyaszomorító, siralomház
ötös (jeles)
áruló jegy („stréber, magoló kapja; a többiek árulónak tekintik”), bravó, cseresznye, csicsóka (< a Csicsóka és a
moszkitók c. film mindentudó fiúszereplőjének nevéről; köznevesülés), csikó, csillag, csillagos egyes, csúcs, dagi
jegy, délibáb, fejes kettes (tkp. fejre állított kettes), formás, gömbölyű, hafcsi, hasas, hurka, izmos, kafa, kaficsek
(< kafi < kafa ’nagyon jó’), kalapos, kalapos bácsi, kalapos kampó, kedvencke, keljfeljancsi, köntös, kvint (’ötöd;
hangköznél az ötödik hang’ < lat. quintus ’ötödik’), müszi, nagyhasú, Ödönke (< a horvátországi Hahota c.
gyermekújságból kölcsönözve), öti, ötvös, ötyi, pancs (< cig. pandž ’öt’), paraszt elégtelen (régebben az ötös
számjegy az elégtelen jele volt), pipajegy („lepipál vele mindenkit”), piroska (< or. pityorka), petyor, pityorka ~
pityorká (< or. пятёр а ’ötös’), pityorko, pityorku, pjáty (< or. пять ’öt’), pocak, pocakos, pocakos egyes, príma
(< ol. prima ’első’ < lat. primus, -a, -um ’első; legelső, legkiválóbb’), prímás (itt: játékos képzés a prima-ból; <
lat. primas ’az elsők és a legelsőbbek egyike’), sarló, szőlő, szuper, szuper jegy, talpas, tenyeres („öt ujja van”),
tökös (< tök; az ötös számmal megjelölt régebbi elégtelen neve)
négyes (jó)
csetüre (< or. четыре ’négy’), csityorka (< or. четвёр а ’négyes’), egyenesek gyűjteménye, gólyaláb, gyénes
(anagramma), hullám, kisszék, kvárt (’negyed, negyedrész; hangköznél a negyedik hang’ < lat. quartus
’negyedik’), merev, nedves, nyakas, az öt alattvalója („sorrendben alatta van”), régi kettes, sánta, star (< cig. št#r
’négy’), szegletes elvtárs, szék, székláb, támasztógólya, vitorlás
hármas (közepes)
arany középút, Balázs („a nagy B jobb oldala hasonlít a 3-asra”), balázska, cicafarok, csak görbüljön, derekas,
ernő („nőhet még a jegy”), felezett nyolcas, fél nyolcas, fésű, gereblye, gömbi, gömbölű, gömbölyded, gömbölyű,
görbe, görbe hátú, görbített, hárem (szóferdítés), hárfa, holló, hordó, kanyar, kerekhasú, kétkerekű, közép, közép
pintyő, közi, madár (— a repülő madár sziluettje), ördög villája, pocakos, szemüveg, terc (’hangköznél a harmadik
hang’ < lat. tertius ’harmadik’), tevehát, trica (< horv. ’hármas’), trin (< cig. trŁn ’három’), tris (< or. три ’három,
hármas’ magyar képzővel), trityorka (az or. pityorka, csityorka analógiájára — три ’három, hármas’), trosenyka
(< or. трой а ’hármas’), trojka (< or. трой а)
kettes (elégséges)
átmenő jegy, bekacsáztam (— kettest kaptam), béla (< bélás), bélás (< argó bé ’kettő’), bot, csikó (a ló vagy
sakkfigura formájáról; a régi diáknyelvben ’elégtelen’ < cseszkó vagy cseszi, eredetileg a csizmadiák gúnyneve),
csúzli, duj (< cig. ’kettő’), duó (< lat. duo ’kettő, két’), dvá (< or. два ’kettő’), egs (< elégséges), fordított ötös,
gamó, gida („formája a gida nyakára hasonlít”), görbe, görbenyak, görbül, hattyú, hattyúnyak, hattyúnyakú,
hullámzás, hurok, kacsa, kampó, kanyar, kanyarodó, kegyelemjegy, könyöradomány a szegényeknek, liba,
libanyak, majdnem fa, majdnem pecapot, proletár jeles/ötös, retkes, sarló, szeka fölé, szekunda (< lat. secunda
’második’), talicska, talpas („a számjegynek talpa is van”), talpas ötös, tőké, veszélyhelyzet
egyes (elégtelen)
ág, ág meg vessző, ágyin (< or. один ’egy’), agyinka, ágyinka (magyar kicsinyítőképzővel), ágyú, akasztó,
akasztófa, alágyújtos (— fa), ásó, atom, bagesz ~ bágesz, bagó, bat (? < szln. bat ’ütő; harang nyelve’), bélás,
benyó, bitófa, boszorka, boszorkány, bot, bukfenc, bukta, bunkó, cajku (? < szln.), campó, ceka (< ceruza), cerka,
ceruza, cetka, cöf ~ cöff (< cövek csonkítva, torzítva), cölöp, cömpó (< horv. szln. táj. < kampó), cövek, cuff, cufó,
cuka, cukorka, cumi, cumó, cupa, cvek (< szln. szleng ’cövek’), cveka, cveká (< szln. táj. cveka ’cövek’), cvök (<
szln. táj. — cvek), csehszlovák ~ cseszkó ötös („ott az ötös számjegy az elégtelen”), daci (< a régi diáknyelvből:
szekunda + -ci képző), dákó, dakszi, (< dakszli), dakszli (< ném. Dachsel ’tacskó, borzeb’), debacó, dekk (< argó
’cigaretta, csikk’), derékszög, deszka, dió, duci, duga, dugasz, dugattyú, dugesz, dugó, dugóhúzó, dzsigoló (< ang.-
fr. gigolo ’parkett-táncos, selyemfiú, zsigoló’), egyenes, egyenes ötös, emelkedő, az erdősáv első tagja (fa;
körülírás), fa, facsavar/dugó, fakabát (< őrbódé), fakó; fási TÁSI jónapot (szójáték a fásítási kampánnyal és az
iskola régebbi nevével: Testnevelési Általános és Sportiskola), fásli (< ném. Fatsche ’kötözőpólya, fásli’), fenyőfa,
ficak, figaró, fika („csak értéktelen firkálmány”; táj. ’takony’), finyasz, frinyó (tkp. ’orr’), fogas, furkósbot, fúró,
fűrész, fütty, fűzfa, gamesz (< gamó), gamó (< táj. ’kampós bot ágak lehúzására’), gereblye, gerenda, gól, gumó,
gyes (< egyes), gyökér, gyufa, hajó, háztető, hegyes, hegyes ötös, hegyesszög, horgászbot, horog, hosszú, husáng,
húzó, index, jegenye, jegyinic, jegyinica (< or. единица ’egyes’), jék (< cig. jek > argó jekk ’egy’), kamó (< karó),
kampec ~ kámpec (< argó < jiddis ’vége van, meghalt’), kampó, kamposz de gojtekázesz, kampódzsuszó, kampu
(táj.), kampusbot (táj.), kanca („a lófej, a sakkfigura az 1-re emlékeztet” ~ „kamó < karó < egyenes; szóferdítés,
nincs köze a lóhoz”), kanci, kancus, kanó, kantri, kanyesz (< kanyó), kanyó (< kampó), kapa, kapanyél, kapca,
kapó, kapucni, kapufa, kapútó (< kaput olaszosan < ném. kaputt ’oda van, tönkrement’), kar, karó, kasza, katona,
kolbász, konyec (< or. онец ’vég, vminek a vége’), kóró, kukac, küllő, léc, ló, lőcs, magyar trapper (< „a tv-
reklámban a farmernadrág egyik szára rövidebb, mint a másik”; tkp. a nadrágra mutató – ’klassz’ jelentésű –
hüvelyk s mutatóujj is az egyes számjegyre emlékeztet), merevjegy, minyon (< fr. mignon ’cukrászsütemény’),
nudli, nummero egy (< ol. numero ’szám, sorszám’), nyalóka, nyekli, nyeles, ostor, ötös öthavi részletre, ötös
részletekben, pálca, pálcika, parafa, parafadugó, parafagugó (játékosan orosz d-vel), parasztkitűnő, peca,
pecabot, pecka, pecus, pedró, piszka, piszkafa/vas, pittyes, proletárötös, radír, régi ötös, „rotációs kapa”
(benzinmeghajtású forgórésszel működő < rotor < lat. roto ’körben forgat; forog’), rőzse, rúd, sámli, serkentő,
sétabot, susz ~ sussz (< szln. szleng ? < ném. Schluß ’lövés’), suszterszög, stupli, száka, szálfa, szálka,
szalmahúzó/tépő, szarvasötös, szecska (’apróra vágott szalma; értéktelen’), szeka (< szekunda), székláb, szekunda
(< régebbi hagyományok nyomán a múlt században három padsorba rangsorolták a diákokat: kitűnők /eminentes/,
első rend /prima classis/, második rend /secunda classis/; az utóbbiaknak osztályt kellett ismételni < lat. secundus,
-a, -um ’második’), szénahúzó, szigony, szipka, szivacs, szivar, szlipacsek, szlupka, szlupó, szöcske, szög,
szőlőkaró, talpas, talpas derékszög, tintadugó, tök, trapper (farmernadrág márkaneve; tv--reklámon a nadrágra
mutató hüvelyk- és mutatóujj – tkp. ’oké, klassz’ jelentéssel – az egyes számjegy képét idézi; a szó eredete < ang.
trapper ’csapdaállító prémvadász’), trotty, tunikás egyes (< lat. tunica ’ingszerű római alsóruha’), tuskó, tű, unu
(< r. cig. < rom. unu, un, o, una ’egy’), vekker (< ném. Wecker ’ébresztőóra’), venyige, vessző, villanydúc, vinkli,
vinyó, virgács, vitorlás, vonyiga, vonyigáló, vonyigó, vonyogó (táj. ’kampós bot ágak lehúzására’ ~ hegedűvonó,
szócsonkítás, -torzítás), zsák
a tanuló egyest kapott
agyonkészülte magát, akasztófát kapott, az apja nyomdokába lépett, bágeszt kapott, becetkázott,
bedacizott/deszkázott/dilizett/dörgött/ducizott,
bedugózott/dugult/faragott/faralt/fásított/fásították/fásult/fázott/fúrt/fürdött,
begolyózott/gyöpösödött/húzott/kampecolt, bekampózott/kapált/kapkodott/kapott, bekapott egy kampót, bekapta a
fát/horgot; bekapta, mint kacsa a nokedlit; bekarmoltak/karózott, bekórózott, bekrepált (< argó megkrepál),
bekrepált, belépett a gmk-ba, benyalt/parafált/pecázott/reszelt/rezelt, besült/szart/szecskázott/szedelőzött/szedett,
beszedett egy egyest/fát/kapát/karót, beszedte a fát, beszekázott/szekundázott/szívott/szopott/termel, betette a
kiskaput/kiskertajtót, betökölt/trafált, bevágták a szekundumot, beveretett/vert/zengett/zergezett/zúgás/zúgott/
zsongott, biflázott, cajkut kapott, cumizni kezdett, cvekát szerzett, dacizott, derűre ború, dinnye, disszertált, dug,
dugaszt/dugeszt kapott, dugója van, dugót dumált/kapott, Dugovics Titusz, dugózott, cöfföket gyűjt, elkezdett
fásítani, elkezdte a fásítást, elpirult, ennek is csak káposztalé volt a fejében, építeni akarja a deszkakunyhót,
erdősít, erdőt telepít, faiskola, fakitermelés, fásít/ott/; fásít, úgyis hideg lesz a tél; fásítás, fásítási akciót végzett,
fásítási hónap, fásítási hónapot kezdett, fásítást végzett, fásul, fatelepeítés, fát gyűjt, fát kapott/telepít, feje alá tette
a könyvet, frinyát kapott, hápogott, horgászhat, horogra akadt/kapott, irtott (ti. fát), kampósított, kampót
gyárt/kap/ott/, kampózik, kampusbotot szerzett (táj.), kapálja a fáit, kapált, kapásított, kapott egy
dugaszt/dugót/fát/szálkát, karalábé, karóba húzták, károsított, karót evett/kapott/nyelt/ver/vitt, karózott,
kegyelemjegy-gyűjtő, kerítést épít, kezdi a fásítási hónapot, kifeküdt, kihúzta a dugót, koppant, környezetvédő;
környezetvédő, mert fásít; lebőgött/égett; leégett, mint a Reichstag; lefelelt/forrázták/karózták/robbant/sült, lovon
megy haza (— ló ’elégtelen’), megalapozta az évi tervét, megalapozta ültetvényét,
megcsúszott/fúrták/húzták/kapta, megkezdjük a fásítást, megkezdte a fásítási hónapot/időszakot, megkezdte a
parafadugó gyártását/a peccőzést/a tintadugógyártást/az erdőgazdálkodást/az erdőirtást, megszívta, mehet
horgászni, nem jött össze, otthon hagyta, régi ötös, parkosítás, pecázott, suszt/szálkát kapott, szálkázik, szaporít,
szarvasötöst kapott, szekát kapott, szivacs, szívott, szlupkát/szöcskét kapott, tökre felelt, ülteti a fákat, zacskó, zöld
napot tart
a tanár egyest adott
adott egy fát/karót, bedugózott/farafott/faragtatott/faragtatta/fásít/fázott, beírta a karót, beírt egy cajkut/fát,
bekanyarintott, bekapázott/karózik/karózott nála/karóztatott, beletrafált, beszedetett, beszedette/tett/trafált/ültette
a fát, bevágott egy dugót/kamput (táj.), bevágta, bevágta a fát/kampót/pecát/szecskát, bevágta neki, bevakarta,
beveretett, beverte a karót, bevésett/véste, bevéste a cekát/dugaszt/karót, bezúgatott/zúgatta, csalizik, dákót
osztogat, dugit, dugót adott/oszt, elfásított, erdőt telepít, ezt bedöfte, fásítási hónap, fásít/ott/, fásító, fásított az
ellenőrzőbe, fát adott, faültetés, gamót adott/oszt, gyarapítja a karókat, kampót adott/oszt, kampózott, karót
osztogat, megfúrta, megkezdte a fásítási időszakot/a fásítást, megszívatott, nem tudta a tanár a leckét, osztja a
karót, pecát adott, rájött a dili, szekát adott, szőrösszívű ~ szőrös volt, a tanár fát adott, a tancsi kapát ajándékozott,
a tani dugót firkantott, téli tüzelőzött, ültet (ti. fát), ülteti a fákat, védi a környezetet
bukás
buci, bukandesz (latinosan), bukfenc, buki, bukta, dupla szaltó, gubera (? < guberál < jidd.’szemétből használható
dolgokat kiválogat’), kecske („buta állat, eleshet, elbukhat”), lekváros bukta, megismételt magánszám, szaltó
mortále (< ol. salto mortale ’halálugrás’), tudományom ismétlése
a tanuló megbukott
aknára futott, árnyékra ugrott, beadta a kulcsot, bedobta a törölközőt, bedugult/kampecolt/szopott egy
dugót/tanyázott, betette a nagyajtót, bevert/zúgott, bukarest (szójáték: bukik a rest), bukdácsol/t/, bukfencel a
lépcsőn, bukfencelt, bukfencet vet, bukfencezett ~ bukfencezik, bukott szamár, bussengölt (’bukfencelt’ < táj.
busseng < bukfenc), defektet kapott, elbukott/csánkázták/csúszott/dugódik/dőlt/esett, elesett (< szln. tükörfordítás
padelje < pasti ’elesni’), elhasalt/húzták/húzták a
nótáját/köszönt/lőtték/marad/nyakalt/nyalt/patkolt/rántották/rúgták a lábát/taknyolt/tangázott/vágódott/vágták,
fejen állt, fejre állt; felbukott, sok volt a kő; felesett/vágták, gyakorolja a bukfencelést, hanyattesik, hasalt,
hencseredett, ismétel, kicsinálták/döglött/fülyülték/készítették/nyalt/pottyant a végről/rúgták, feltaknyult/vágták,
leapacsolt ~ leapacsolták, lecsapolták/csúszott/égett/gyűrték, lemegy a víz alá,
megakasztották/bicsaklott/botlott/bukfencezett/csapták, megcsúszott/fúrták/hagymázták/hosszabbították a
szerződését/húzatták, meghúzták/nyugszik/rántották/sikálták/vágták/zúgatták, megy az elsőbe, nyekk neki!,
plafonra mászik, pofára esik, potyázik, ráült egy elefánt, szaltózik ~ szaltózott, szamár, taknyolt, üzemzavara volt,
vendégtanárnak hívták, visszaesik/maradt/tapsolták/zúgott
pótvizsgáznia kell
bukott szamár, élni vagy meghalni, gebin, géemkázik (< gmk), gügyüzni fog, ismétel, „Ismétlés a tudás anyja.”,
Ismétlés a tudás anyja, meg az unalomé., konzultációra megy (eufem.), közkívánatra ismétlés/megismétli,
ledoktorál, lekapcsolták, lesz ez még másképp is, majdnem elesett, megismétli az év sikerét, melléktanfolyam, nem
úszta meg, nyári suli, póplizik, pótit végez, proprávnit köll csinálnia (szln.), repetál, repetázik (< repeta ’ráadás’
< repetál ’ismétel, újra kér az ételből’ < lat. repetere ’visszasiet, megismétel’), szedd össze az agyad!, a tanárok
visszatapsolták, tótágast kell neki állnia, továbbtanul, túlórázik, újabb nyomor, újra felel, uvézik (< u. v. <
utóvizsga), visszahívják/tapsolják, zsaroló zsaruk (film címe nyomán)
pót/javítóvizsga
a bukta javítása, ismétlődő előadás, ismétlővizsi (< vizsga), megváltás ökröknek, pótrepeta/szenvedés/vizit,
utánpótlás, utolsó lehetőség, vizit
korrepetálásra jár
agyépítőre jár, csúcsmarha, diónyi agya van, dupla műszakos, fakultációra jár, fasulis, fejtágítóra/felzárkóztatóra
jár, fusizik, gmk-zik, gyegyózik, instruktorja van, kér még, kolerózni/korira jár, korizik,
korizni/korpadarálásra/korpára jár, korpára megy, korrekcióra jár, korrekciós, korrepciós, korrepciózik,
korrepes, korrepezik, korrepos, korrepra/korrepre/különórára/néha agycsiszolásra jár, nyalizik („100%, hogy
átmegy”), okosodik, repetázik, sűríti a levet az agyában, tanfolyamra jár (eufem.), tömik a fejét/az agyát, túlórázik
korrepetálás
agyszaporító GMK, fejtágítás/tágító, felesleges ~ fölösleges időtöltés, gyengeelméjűek felvilágosítása,
gyógypedagógia, kell az utánpótlás, ki mit tud, kirrekció (< korrekció ’helyreigazítás, javítás; szóferdítés < lat.
correctio ’javítás, helyesbítés’), korcsolya, koreptika, kori, korrepeta, korri, kötelező „szakkör”, pluszóra, pótóra,
repeta, tömi a fejét, túlóra, utókezeltetés
osztálynapló
akasztottak névsora, biblia ~ Biblia, bölcsességkönyv, börtönnapló, bűn/bűnöskönyv, dnevnik (< szln. ’napló’),
dugóbiblia, égetnivaló, egyleti könyv, emlék/erdészévkönyv, erdő, erdőrengeteg, faiskola/kitermelő, faraktár/tár,
feketelista, fele sem igaz, gyújtós, halálkönyv, hazugságok könyve, hónalj alatti kanyesztartó,
jegybank/könyv/naptár, jegypénztár/tár/tároló, jegyzőkönyv, karótár, kert, ló (— napló), mindentudó, nagy flekó,
nagykönyv ~ a nagykönyv, napi, napiló, napli, naplopó (szójáték), Nevem senki, ofi/ofőnapló,
oszikönyv/napi/napló, osztály szégyene, pecagyűjtő, skarlátbetűs napló (a pirostintás beírásoktól), számváltozatok,
szecskatár, Szentírás, tapló (az elégetéshez, valamint szójáték), torz tükör, tüzelőanyag, vallató, vöröskönyv
(borítójáról is), WC-papír

10. Ó r á n k í v ü l i foglalkozás (napközi, úttörő, rendezvény)

napközi (tanulószoba)
bolondokháza, börtön, dedó, délutáni kínlódás, dutyi, értelmiségiek gyülekezete, fogda, fogság, harakiri,
kínzóhely/kamra, kiscella, koncentrációs tábor, kripta, másfél óra szenvedés, minden gyengék gyülekezőhelye,
napcsi, napej, napejka, napesz, napi, napiközi, önkínzó, stiglickert (a temető gúnyneve: kényszerhelyzet ez is!),
szekupu (< jap. szeppuku ’harakiri’), szellemi gyogyó/toprongyok törzshelye, szenvedék, szilenc (< lat. silentium
’csend, hallgatás; tanulási idő’), szili, tancsi (— tanulás), tanszoba, vársztvo (< szln. vartvo ’védelem’), zárda
menza
dagad a disznó, disznóétkeztető, disznóda, ebcsi (< ebédlő), éhezde, életben maradni, „Enni vagy nem enni, ez itt
a kérdés!”, etető, fejtömőde, fél napközi, gennyes macska-kiadás, gyomor-nyomor (ikerítés), hastömő, kaja,
kajaadó/háború, kajálda, kajáldon, kajaóra, kajás, kajatelep, koplalda, koszt, közös vályú, löcsi, menü, menz,
méregtár, moslékos, okádék, okádék osztály, penza (szójáték), röföde, röfölde, spagettiház, táposztó/tár, tömőde,
vadállatok etetése, vályú, zaba, zabahely, zabálda, zabaosztás
menzás tanuló: kajáldás
menzai ételek: állat-tál, bekebóka, börtönkoszt, cián, disznócsemege, disznóeledel, disznóknak való, egérétek,
ehetetlen kaja, hányás, isteni eledel („csak Isten tudja, mi van benne”), kaja, konc, kotyvalék, lepkák, löcsik, méreg,
okádékok, pincs-pancs, pocsék, podvás, szar, turkáló, zagyvalékok
leves általában: BMV-leves (< bele minden vackot! < a világhírű gyár, Bayerische Motorenwerke ellentéteként),
búvár-leves (< lemegy, körülnéz, visszajön), disznólé, Edd meg!-leves, lötty (felismerhetetlen), Mindent bele!-
leves, Minek nevezzelek?-leves (< Petőfi-vers); moslék, elsőosztályú; mosogatólé/víz, Petőfi-leves (< Minek
nevezzelek? – verscím), sportleves (Mindent bele!), trutymó („moslék”), trutymusz hungarikusz („kideríthetetlen;
sokféle zöldségből; Pisch Attila 7.-es tanuló elnevezése”), Valamit visz a víz-leves ~ Zilahy-leves (regényének
címéről), zöld löttyök
levesfajták: fradi/Fradi-leves („Mindent bele!) ’frankfurti leves’; kénleves („kellemetlen szagú”) ’sárgaborsó-
leves’; rongyleves ’rántottleves’; úszó fadarab ’íztelen daragaluska-leves’
főzelék általában: Edd meg!-főzelék, főzik, kalózfőzelék, köpdki-főzelék, „mármegintfőzelék”
főzelékfajták: etióp gyerekszem, gennygaluska ’kelbimbófőzelék’; hajas takony ’székelykáposzta’; majomszem
’kelbimbó’; spencsike, spinat (< ném. Spinat) ’spenót, paraj’; takonymártás ’fokhagymamártás’; töklaska (< nép.
’metélt’; a gyalult tök emlékeztet rá) ’tökfőzelék’
hús általában: mócsing, mócsing mamma/szelet, sült cipőtalp
húsfélék: fasiszta, vérkonzerv ’fasírozott’
tészta, sütemény általában: bostoni („száraz, fojtogat, mint a bostoni fojtogató Boo Dereck filmjében”), ízesített
csiriz („ragacsos”), tésznya
tészta-, süteményfélék: csillebérci zsemle ’kemény zsemle’; csintalan pala (szójáték) ’palacsinta’; glganca (szlk.)
’nokedli’; haluska (< szlk. haluška) ’kifőtt metélt tészta; galuska’; hangyástészta ’mákostészta’; hleba (< szlk.
chleba) ’kenyér’; hokedli (< nokedli; szójáték < ném. Nockerl) ’galuska’; kapusznyik (< szlk. kapustník) ’káposztás
lepény/rétes’; lekváros szatyor ’lekváros táska’; mákos buki ’mákos bukta’; makovnyik (< szlk. makovník) ’mákos
lepény, kalács’; műrizs ’tésztarizs’; szaros tészta ’mákos/kakaós tészta’; targonca (szóferdítés, népetim.)
’tarhonya’; túrós bátyó/teszt ’túróstáska’; tvarozsnyik (< szlk. tvarožník) ’túrós lepény’; úttörőgómbóc ’tarhonya’
egyéb étel: bébipapi ’tejbedara’; édesgyökér tormával ’?’; habos getha ’gesztenyepüré’; macskabenzin, tehénlé
’tej’; tejbepapi ’tejbedara’
ital: buborék, lónyál ’üdítő’
egésznapos iskola
agyfárasztó/tankolás, alsó, börtön, cella, dedó, diliház, döglés, döglőde, dögvész, a dutyinál rosszabb tett,
egésznapi kínlódás, egésznapos diliház, egész nap suli, fogda, fogház, güzülés, gyerekbutító, 24 órás rohadás,
hülyeház, kamuka (< argó ’ámítás, csalás’ ? < tör., perzsa ’damasztszövet’, -ruha’), katonaság, kész kikészülés,
kínkamra, kínzás, kínzókamra/suli, munkahely, napos suli, napozó, napszakos, nyúzósuli, penész, rabiskola,
rohadás, teljes kikészülés/leblokkolás, unsuli (< unalmas), zárda
kisdobos
agár, cicibán (< szln. táj. cici ban ’kicsi úr’ < Oton Zupančič költő kisfia nevezte magát így; – sok vers s egy
gyereklap címe: Ciciban – Szlovéniában), csemcsős, csicska, csicskás, csőcselék, dedó, dobos, doboska,
dobostorta, éretlen ringló, háborús, jasszdobos, kék (a nyakkendőről), kékek, kékhuszár, kékike,
kékmadzagos/nyakú, kicsi, kisdob/dobó/dugó/fosos/hiszékeny, kisis, kiskék/nyakkendős/szaros/úttörő, köcsög,
nagydobis/dobos, pionir (< szln.), óvodások gyülekezete, pisis, porbafingó, szaros, szilva, taknyos, takonypóc,
tepertő, tökös, trottyos, zenész
úttörő
afgán agár, betontörő, csákányos, cserkész, iskola nagyjai, járda/kőtörő, közutas, kultúrmadzagos, munkás („az
utat törő munkásról”), nagydobos/piros/törő; nem szemetel, csak eldobja a felesleget (ironizálás a 9. ponttal:
Védem a természetet, óvom környezetemet), peches (’szerencsétlen’ < ném. Pech ’kellemetlenség, baj’), peonyír,
piányerka (< or. пионер а ’úttörőleány’), pijonyer, pionír (< or. пионер < fr. pionier ’első, úttörő vmilyen területen,
téren; utász, hidász’), pionyér, pionyír, pirosak (a nyakkendőről), piroshuszár, piroska, pirosmadzagos/nyakas,
segédmunkás („sok társadalmi munkát végez”), szecska, töri az utat, tyúktörő, utász, utat törő,
útbontó/karbantartó/rongáló/vágó, vörös
KISZ-tag
előnyös ember, ifi, ifivezető, ifjúság közelben, kaszás (< a KISZ-es ikerpárja, szójáték), KISZ-es ifi, KISZ-i, Kiszi-
tagi (ikerítés); kiszlány, kiszfiú (szójáték); Kisz-testvér (szójáték), komcsi, komesz, komeszos, mázlista, még
nagyobb dobos (vö. nagydobos ’úttörő’), mini-vörös, öregdiák, sárgahuszár, vörös
úttörő-foglalkozás
agytörlő, bukó, a dili órája, időlopás, ingyen/kényszermunka; kommunista szombat, péntek stb.; kultúr/okosdi óra,
kupaktanácsülés, nyavalygás, pezsgőpor, pionírképzés, pionírok szertartása, robot, szenvedtető szundika,
szundika, takarítás, teadélután, törd az utat, törő, tyúktörő, unalmasság, unalomóra, úttörőfogi/fogó, tisztség („a
tisztségviselőkről”), vörösóra
őrsi -, rajgyűlés
bölcsőde, délutáni kupaktanács, gyorslista, kabaré, kupaktanács, nyakkendőgyűlés/ülés, osztálybunyó, óvoda,
őrsi, őrsifogó/találka, rajfogi/találka, tombolda, unalomórák tömkelege, veszekedés, vitaparádé
csapatgyűlés: csapifogó/gyűlés, csúcstalálkozó, fárasztó állóóra, népgyűlés, összeröffenés, pijonyírgyűlés, süket
duma, tömegünnep, untatás
úttörőtanács-ülés: tisztség
őrsi -, rajnapló: álkomolyság, életem regénye (Gorkij-mű nyomán), emlékkönyv, firkanapló/tár, irka-firka, jó
emlékek, jó emlékek füzete, krónika, mindent feljegyző, naplopó/tár, nyikávó (< or. ни ого ’senki’), papi füzet („úgy
szónokolnak benne, mint a papok”), röhögdekönyv
úttörősapka
bili, bukósisak, csónak, fejfő/ladik/radiátor, jumbósapka („kötött, bojtos ? < ang. jumbo ’óriási méretű’), kapucni,
kondér, ködvágó („elül hegyes”), kucsma, lityak, pionírsapka, pionyérsapesz, pionyírsisak, radiátor, rohambili,
sapek, sisak, sityak, süveg, svájcisapka, tökfedő/födő, törzssapka, ú-sipka, útisisak, úttörősipka/sisak/tökfödő,
vörössipka, zománcos bili
úttörő-nyakkendő
akasztókötél, bikahökkentő (vörös színe a bikaviadalokat idézi), bikaijesztő/kötél/kötő/vadító, borjúkötő, cipőfűző,
csirkebél, díszmadzag, fejkötő, fojtogató, gönc, illemmadzag, kapca, kényszerkantár, kötél, kötőfék,
kultúrbugyi/kapca/kendő/kötél/madzag/pelenka/rongy, lepkendő, lógó, lomrongy, nyakörv/tekercs/tekerencs,
nyálazó, nyakterészeti mellfekvenc (örökség a régi diáknyelvből), nyakkendő, partedli (< ném. Barterl ’előke’),
pertli, pionírkendő, piroska, piroska kendője, piros mosogatórongy, porfogó/rongy, sál, szalvéta, tűzrevaló, véres
nyakkendő, völep, vörös kendő
egyenruha: kényszerzubbony
tisztségek
rajtitkár: főbolond/kutyus
őrs-, rajvezető: bandavezér, bika, főnök, rajfej
krónikás: tollas, tollrágó
zászlótartó: rudas
egészségőr: körömfelelős, malázia (< Malaysia állam részére gyűjtöttek), vécéfelelős
nótafa: bőgőmajom, kornyi/kornyikafa, kornyikás, nyekergető, rikoltozó
mókamester: hihike, moki, őrsi hülye, rötyögi
sportfelelős: erő-szakos
futár: rohamkukac
szakács: kondérfelelős, kukta, moslékos, szakácska, szaki
akadályverseny
akcsi, akesz, akive, akver (mozaikszó), békaügetés, budellázó, buktatóverseny, életben maradni, észpróba, gát,
gátfutás, gyilkos tréning, hülyülő verseny, kényszertúra, kínzótúra, lebukás, lótás-futás, nehezék az erdő felé,
probesz, suli utáni kínzás, szenvedések, tanyálás (< eltanyál ’elesik’), tortúra, /tor/túra, ugriverseny, ugrabugra,
ügyességi torna, vergődés
iskolai verseny
agytorna, izgi-olimpia, kétballábasok gyülekezete, Ki mit tud?, komoly verseny (< a „hülyülő verseny” ellentéte!),
köriverseny, lótás-futás, maximális égés, megméretés; olimpia, sulin belül; sulibuli (ikerítés is), sülifül,
süliverseny, szívás („a zsűri kiszívja a szorgalmas gyerekeket”), vetélkedő
kulturális seregszemle
buktanács (szójáték), ciki dolog napja, Csináld magad!-színház, felsülés, katonaszemle, Ki mit tud? kisszínház,
kötelező púp a hátunkra, ks (mozaikszó), kukkolda, kulti, Művészeti Szemle, pofáraesés, Sorbanálló ténfergő,
szőlőszemle, „Unalom órája van?”, varjak szeme
vöröskeresztes vetélkedő
buga megerőltető (< dr. Buga rádióelőadásai nyomán; köznevesülés), egészségügyi fejtágító, gipszelő verseny,
halálkereszt, keresztespókok összecsapása, kinyúlás, kórház a suli szélén (< a Kórház a város szélén c. csehszlovák
tévésorozat analógiájára), Kössétek be a tanár száját!, mentőveti, ni--nú (< a mentősziréna hangja), nővér-verseny,
piroskeresztelő (az előtag szinonimájára, az utótag hasonló hangzására épülő szójáték), segédnyújtó, SOS,
vereskereszt, véreskereszt, véres küzdelmek, vérpad/tan/vetélkedő, vörös grófnő (film címe nyomán), vörös
verseny, W (rövidítés)
szakkör
agykör, beltenyésztett fajták köre, bennfogás, buzgómócsingok gyülekezete, délutáni kínzás, felesleges időtöltés,
hajtépés, hobbikör, istenments, kikapcsolódás, kör, krozsek (< szln. krožek), kruzsi, kruzsok (< or. ружо ),
kupaktanács, különóra, mak-kör ~ makk-kör, manufaktúra, mek-kör ~ mekk-kör, nyenyere („mert szabad,
kötetlen”), önkényszenvedés, „öt csillagos” egyesület (’nagyon előkelő’; a szállodák rangsorolási jelzése), pót-
okosdi, szagkör, szak, szakcse, szaki, szaki gmk, szakik gmk-ja, szakikör; szaki, nagytudásúaknak; szakká,
szakkarika, szaktan, szarkarika (szójáték), szarkör, szenvedés, szili-szaki (ikerítés), túlóra, unatkozás, untatóóra
egyéb (órán kívüli tevékenység)
szakraj tagja: szaki
irodalmi színpad: rohadalmi színpad
a foglalkozásokon tálságosan nyüzsgő: rajkukac, sivatagi rohamkukac
ünnepély
ácsorgás, álldogálás, állóképesség, buli, ceremónia (< lat. caeremonia ~ caerimonia ’szertartás, ünnepély’),
dögedelem, dögelem, felhajtás, két óra állás, kötelező vigyázzállás, kultúrgyűlés, megyünk állni, örömnap, plénum,
proszláva (< szln. proslava), suli-buli, traccsparti, untató, úttörőnyúzás
oklevél: bélyeg, biléta (< ném. Billett ’jegy, belépőjegy, levélke’ < fr. billet ’névjegy, levélke’), díszokmány/papír,
dokument, elismerés a strébereknek, ócska papír, oszebna (< szln. osebna ’személyi ig.’), paca, papiros, szemét,
tanbér
kitüntetés, érem: bizsu, csingilingi, csüngő, érdemrend, Nobel-díj, plecsni (< ném. Plättchen ’lemezke,
lapocska’), porfogó, poroska („porosodik, nem tűzik ki”), saláta kis fémdarabbal, vasdarab
szórakozási összejövetel
általában: bulevár, buli, görénybuli („zsúfoltság s a bűzös levegő miatt”), házi buli 3 (F"te 03 francia film
címéről), mulató, tinitanya
teadélután: babazsúr, csajok sírnak, klubcsi, klubdélután, kluttydélután („kutyadélután; a lefetyeléssel
kapcsolatos”), löncs (< ang. lunch ’villásreggeli, délebéd; könnyű étkezés’), őgés-bőgés (ikerítés), tea, tejdélután,
zsúr (< fr. jour ’délutáni társas összejövetel, uzsonna, tánc’), zsúrka (< szln. žurka)
diszkó: csöcsrázda, didzsé, didzséj, didzsey, didzsi (< disco szóferdítései), DISCO-klubdélután (< fr. discoth$que
’diszkotéka, lemezgyűjtemény’ < ang. disc ~ disk ’korong, lap, tárcsa’ < gör. d×sko ’diszkosz’), dizsi, disznó (<
„a három disznó” < disco, disco, disco; népetim. szójáték), disznyó, dizsáj, dizsi, hullámgörcs (< ang. break ’tör,
törés’; itt: groteszk mozdulatú modern táncfajta), kakakó („túl hangos zene”), lötyögde, rázd a rongyot, rázoda (<
argó ráz ’táncol’), röcsögés, seggringató, táncolda, zacsizás, züllés
bál: bálna (szójáték), ismerkedési est, ringató, zenebál
kirándulás
berándulás ~ bérándulás (szójáték), csavargás, egy kis kiruccanás a szíkre, erdő-mezőirtás, fárasztás, gilisztázás,
gyaloglás, gyalogmenet/túra, hülyülés, kikapcsolódás, kiri, kiruccanás, lábkoptatás, lúdtalp-megelőzés,
mászkálás, rándulás, rándulni, szökés, tájtáv, terepgyakorlat, túra a „domborzaton”, untató, vándorlás
országjárás
agypihentető, bakancskoptató túra, gyalogbékázni megyünk (— a Gyalogbéka c. tévésorozat címszereplőjének
csúfneve), kikapcsolódás, kódorgás, orgia, országszemle, szabadság, túrázás
nyári tábor
barátkeresés, boldog éjszakák, citrompótló, csajkeresés, döglődés a napon, dzsumbuj (? < ang. jumble ’zűrzavar,
felfordulás’), félelmetes éjszaka („őrségen félünk”), campingolás, fogyókúra, gettó, gyűjtő, hülyülés,
kényszermunka, kikapcsolódás, kiruccanás/vándorlás, kóceráj (’kis műhely’ < az elav. m. kócos ’kisiparos’ +
ném.-ből elvont -eráj képző), kupleráj (’felfordulás’ < ném. Kupplerei ’bordélyház’), láger (< ném. Lager
’fekvőhely, tábor’; itt: ’koncentrációs tábor’), nyaralás, nyári láger/suli/unaloműző, NYT (mozaikszó);
öngyilkosok, öngyilkosjelöltek gyülekezete („olyan rossz, hogy egyenlő egy öngyilkossággal”); örömlányok ideje,
pedáljutalom, pihende, sátorlakosztály, sátorozás, sátorrongálás/verés, sátrazás, sitt, szórakozás, tábesz, tabi,
tábi, tábori börtön, teljes kikapcsolódás, tetűszedés, unalmas fogyókúra, üdülés, vakációtábor, zökkenés
egyéb (élet a táborban)
fürdés: locs-pocs, pancsolás
pihenő túra közben: pihe
tábori vécé: rohambili
őrségváltás: szobrozás
vándortábor: vándi
zászlófelvonás/levonás: zászlócinca (< cincál)
zuhanyozó: zuhanyda
tábortűz
boszorkányégetés/égető, ég a tábor/az iskola!, erdőégés/tűz, farakás, fásláng, füstfelhő egy marék tűzzel,
füstokádás, indiánjelzés, lángcsóva/robbanás, limlom tüzelése, lobogó, máglya, melegedő, melegedőhely,
oltóverseny, ördögtűz, pásztortűz, piró (< piro- ’tűzzel kapcsolatos előtag: tűz-, tűzi, hő-’ < gör. pěráw ’ég’ < pěr,
pěrá ’tűz’), „piromániás az úttörővezetőnk” (’szenvedély, melyben a tűz látása gyönyörűséget okoz’ < gör. pěr,
pěrá ’tűz’ + m«n×a ’örjöngés, őrület, mánia’), pirózás, pokoli színjáték, pörkölde, rajkótűz (< ’cigánygyerek, -
fiú’ < cig. raklo ’nem-cigány fiú’), sátorfatűz, tüzeskedés, tűznyelés, TŰZ VAN!!, úttörőláng/pilács

B) S Z E M É L Y E K
1. C s a l á d
rokonság: családfa, gyökerek (— amerikai filmsorozat címe)
család
banda, családi kvártett, famíl, família (< lat. familia) ösközösség, szent család
szüleim
alakítóim, alapítóim, elődeim, faggatóim, famíliám, faterék, fateromék, felmenőim, idomár, idomítóim,
leszármaztatóim, muteromék, nagyjaim, az öregeim, öregek, őseim, az ősök, rágyityeli (< or. родители ’szülők’),
szunyusaim (szülő × anyus, apus; játékos szóvegyülés), szülém
anyám
ajci, anci, anka, ansza, anyáca, anyaka, anyamuter/ős, anyca, anyci/m/, anycili, anyjuk, anyó, anyóca, anyóka,
anyuc, anyus, anyuszi, écsanyám (táj.), édesanyjuk, édi, gyombi (< szln. đombi), házisárkány, jóanyám, majka (<
szb., hv. majka ’anya’), mama, mamáka, mamci, mami, mamikám, maminkó, mamóc, mamóci, mámua, mamsic,
mamus, mamuszi, manus, motyi, muci, mucus, mumci, mumus, muter, muterom ~ mutterom, muther, muti/m/,
mutte, mutter (< ném. Mutter), mutti, nyanya, nyanyám, nyanyi, nyanyóm, nyanyus, nyuc, nyuci (— anyuci), nyulci,
nyuszi, nyuszifül, nyuszka, öregcsaj/lány, ősöm, satrafa (’csúnya, házsártos öregasszony’), szülőanyám, sztárá (<
szln. stara ’öreg’)
apám
apafej/ős, apca, apci, apcu, apó, apóca, apóka, apsi, aptya, aptyuk, ápu (táj.), apus, apuska, atya, atyám, csapatfő,
dedi (szln. < ang. daddy ’apuka’), fateo, fater (< ném. Vater ’apa, atya’), faterom, father (< ang. father ’atya, apa’),
fati, fátim (< ném. Vati ’apu’), fatter, fattrom, fatyesz, fej, főnök, gyombe (< szln. đombe), hős szigor, idomító,
idősöm, nagy fehér, noszter (< tréf. < lat. pater noster ... ’mi atyánk’), öreg ~ az öreg, az öregem, öregfiú, öreg
harcos/srác, ősöm, papa, papi/m/, papikám, papsic, papu, pápua (szójáték), papus, papuska, patyám, szeri, sztári
(< szln. stari ’öreg’), tata, tati, tatus, titi, tyatya
testvérem
braitom, csinnita, ellenség, paszuly (táj. ’bab’; itt: „kicsi, éretlen”), pepe, só (< tesó), somte (< tesóm, szótagcsere),
tasenykó („oroszosan”), tenyó, teróm, tes, tesi/m/, teska, teskó, tesó/m/, tesókám, testim, testó, tősém, utánfutó,
vérem
leánytestvérem: csajszitesóm, csajtesim, csajtesó/m/, házisárkány, lánytesóm, rinyik (< táj. rinyál „sokat beszél”),
szesztra (< or. сестра), sziszkám (< or. torzítva), szisztrám
nővérem: nene, neném, neni, nővérke ~ nővérkém, növi, növikém, öreglány
húgom: gi-gica (< húgica), hu (< húgom), húda, húgám, húgi/m/, húgica, húgicám, húgilika, húgó, kis dög, pöttöm
fiútestvérem: anyaszomorító, baktesó, brágóm (— or. брат ’fivér’; szójáték hangcserével), csávó, fiútesó/m/,
fütyis, hapsitesóm, kantestvér, srác/ok/, sráctesim/tesóm, üstökös, tesám
bátyám: batyi, batyikám, bátyó, batyus, bátyus, bátyuskám, bátyusz, bratyám, bratyesz/om/, brátyesz, bratyi,
bratyikám, bratyó/m/, brátyó, brattyó
öcsém: kisöreg/tesó, öcsi/ke/, öcsikém, öcskös, ötyém, picur
féltestvérem: felecske, féltesi/tesóm/vér, fölösleg, keverék, vegyestesó, zabigyerek
mostohatestvérem: ellenség, fattyú (táj.), korcs, mohi, mosi, mostohatesó, mostitesóm, zabi, zabigyerek
nagyszülők: ősök
nagyanyám
álmor (< ném. táj. Altmutter ’öreganya’), anyi, anyóca, anyóka, bábuska (< or. бабуш а ’nagyanya’), banya,
cukika, édesmama, gran (< ang. grandmother ’nagyanya’ ~ granny ’nagymama’), grószmuter (< ném.
Großmutter), grószmutter, grózmuter, hárpia, házisárkány, ides, mama, mamám, mamcsi, mami, mamika, mamiki,
mamio (olaszos), mamis, mamó, mamóka, mamsli, mamu, mamucám, mamuci, mamucsi, mamulínó (olaszos),
mamus, mamuska, manó, mannus, manus, mimike, muti, nagyanyó, nagyi/m/,
nagymama/mami/muter/muti/mutterem/muttim, nagyóm, nagyöreg, nyagyi, nyanya, nyanyanyikám, nyanyuska,
oma, ómama/mami, omi, öreganyám, öreglány/mutter, ősanyám, ősi anyám/muterkám, ősmuter, szatyor,
szupernagyi, szülém, tyúkanyó, vénjány (táj.), vén szatyor
dédnagyanyám: dedi, dédi, nagydé (< dédi)
nagyapám
agg apó, apóca, apóka, dáduska (< or. дєдуш а ’nagyapa’), dedám (< szb., hv. ded, deda ’nagyapa’), grószfáter
(< ném. Großvater), grószfáterom, grózfater, kisöreg, nagyapó/fater/fatter/fati/fáti, nagyi, nagyapa/papi, ópa,
ópapa, otati (< ném. táj. Otata ’nagypapa’), öreg, öregapám, öregem, öregfater/fiú/harcos/szaki,
ősapám/faterom/öreg, papa, papám, papesz, papi, papio (olaszos), papó, pápocska, papóm, paprika (szójáték),
papsli, papulínó (olaszos), papus, papuska, pepe, tádd (< ném. táj. Tada, Tata ’nagypapa’), tata, tantesz, táti, tatus,
vén buksza
nagynénim
ángyi (nép. székely), lotyogó méregzsákom, messzimama, nagyanyó, nagyi, nagynénnye, nagynyanyám, nagyős,
nana, nena, nenám, nene, neném, neni, nenike ~ nenikém, néne, nénike, nénikém, nénjém, nénjike, nénye, nénnye,
nénnyém, nényüske, nuncus, öreglány, pénzesszák, szatyor, tanti (< ném. Tante), tánti/m/, tantika, tánti néni,
tántus, teta (< szb., hv. teta), tetám (< szln. teta)
nagybácsim
anki (< onki ~ onkli < ném. Onkel), bá, bácsika, bácsikám, bámi, bápi, batya (< horv. bata ’bátyó, öcsi’), bátya,
batyi, bátyó, báttya, bátyus, brátyó, csicsó (< horv. čiča ’apó, bácsi, nagybácsi’), gyágya (< or. дядя ’nagybácsi’),
gyágyá, messzipapa, nagybá, nagybám, nagybáty/bátya/bratyóm, nagyi bá, nagy ős, onké, onkel, öreg krapi,
öregúr, a pénzeszsák követője, puttony, sógor, szticem (< horv. stric ’nagybácsi’), tántibá, tata
unokatestvérem: bratyókám, kekec, másodtesóm, melléktesó, rokony (táj.), rokony kölyök, távoli tesó, távoltesó,
testrokon, uncsi, uncsitacskó, uncsitesó/m/, unesz, uni, unka, unokák, unokatesóm, unomtesó, unott, untes, úntesi,
untesóm
keresztszülők: gyerekkereszt, kercsi, kereszt, kereszték, keri/k/, komák, köri, köröszt, köti
keresztanyám: kemi, keresztmama/mutter/mutti, kerimama, kesza (< keresztanya, mozaikszó), kódli (< ném.
Godel), köke (< körösztszülő + ke képző), körianyu, pótanya, tan-banya
keresztapám: keresztpapa, köriapu, pótapa
névadó szülők: nevada, névikék
gyerek /általában/
béka, bunkó, bütyök, csaj, csákó, csávó, csicska, csóró (< cig. čoro ’szegény, árva’ > argó csóró), deca (< szln.
szleng. ’gyerekek’ tb. < dete ’gyerek’), diák, dzsigoló (< ang.-fr. gigolo ’parkett-táncos, selyemfiú, zsigoló’),
emberke, fickó, figaró, gyerkőc, gyurkó, haver, hörcsög, hülye, kis fosi/kölök/skac/srác, köc (< gyerkőc), köcsög,
kölök, kölyök, kukac, lurkó, nebuló, öcsi, öcsi-pöcsi (ikerítés), öcskös, picur, poronty, pöcsi, pulya, rajkó, skac,
srác, surda (< Šurda, jugoszláv filmsorozat főszereplője; köznevesülés), taknyos, takony, tökös, töpörtyű,
zárdanövendék („mindenki irányítja”)
kisbaba
anyaszopó, babi, babuci, babuka, babus, babuska, baby (< ang.), beba (< horv.), bébi, bőgő, bőgőmasina, bőgős,
bömbölő, bömbölőláda, bubuci, cumis, csecsszopó, csemcsős, dedó, dedó I, dedós, didós, égi bogyó, emberpalánta,
golyó, gumigatyás, hátulgombolós, kiscsávó, kisdugó/kölök/majom/pisi/pisis, köcsög, liberós, mentő („sírása
szirénázásra emlékeztet néha”), minibébi, nokedli, palánta, picurka, pisip, pisis, pólyis, rózsaszíntalpú, szaros,
szopika, szopós
ikrek
 2
bambínók (< ol. bambino ’gyerek’), bőgős (= a négyzeten), duó bőgő, dupla szopós, dvojcskok (< szln. dvojček,
2
dvorjčica ’fiú-, leányikertestvér’ < dvojči ’ikerpár’), egy pár kesztyű/zokni, fürjtojás, gyerek , ikrák (szójáték), két
éltűek, két tojás (záp), kikirikik, kiköpöttek, melltartók, ökörtestvér, ökrök (szójáték), pulykatojások, sziámiak,
tojások, tök ugyanaz, tükörképek/mások, tükörtesók
hasonlít (pl. anyjára, apjára)
anyja vére, csuppa (ti. anyja v. apja, táj.), fejfaj, fél tojás, formít, hasonmás, hasonmász, hülyetojás; kész apja,
mint anyja; két tojás ~ tojások; kiköpött, kiköpött apja ~ anyja, kiköpött ős, kiköpte, kis-tojás, kitojta (szinte), kiüt
rajta az ősvonás, küköpött (táj.), rá fajzik, ráüt/ött/, szakasztott/tipikus/tiszta apja ~ anyja ~ muterja; tojás, tojásos,
tök anyja, tök olyan, ütődött
a kisbaba szopik
beszív, cicizik, cim-cim, cuclizik, cumál, cumikázik, cumizik, cumózik, cuppog, csemcseg, csöcsöl, csöcsörészik,
csöcsözik, didázik, didizik, dudál, dudlizik, dudukál, emlőzik, laferázik, nyal, nyaliz, nyálzik, piál, pipázik, szipózik,
szív, szívikál, szívózik, szopcsizik, szopikál, szopizik, szopja a macskabenzint, szopós, szopósborjú, szürcsöl, vedel
szopóka(cumi)
buble gume (< ang. bubble gum ’buborékká fújható rágógumi’), bumedli (< bummedli ’rossz pont’ < ném. Bummel
’séta, kóborlás, bumlizás’), cici, cucedli, cuci, cucli, cucló, cumi-ceci, cumka, cumó, cumu, cup-cup, csöcspótló,
csúzli, duda, dudi, dudli, dudó, dudu, dűdli, dugó, gumájsz nudli, gumicumó, mimi, műduda, nyalóka, nyálzó,
nyugigumi, obi, pipa, pipács, rágcsáló, rágócska, rágógimi, szájtágító, szipu, szívóka, szopcsi, szopika, szopnivaló,
szopócső
pelenka
Bébipel (márkanév), bébipell, becsináló, bűzvédelmi eszköz, Charley spray II („a szaga hasonlít”), dugó, húgyfogó,
kakafogó, liberó ~ Libero (márkanév), „libi” (< libero), pelcsi, peli, pellus, peluci, pelus, pisiszoknya, plecsó,
pótbimbi, retyórongy, seggzsebkendő, szarfelfogó/fogó/lepedő/tár/zsák, szigetelő
becsinál (a kisbaba)
anyagcsere, beenged/fosik/gazol/hugyál/hugyoz/hurkázik/igazol/izél/kakál/
bekakil/klottyant/kolbászozik/kozmál/kulál/liberóz/nyom/pisál/pisil/piszkít,
bereccsent/rezel/rosál/rottyant/salakol, beszar/ik/, betesz, betesz a gatyába, betojik/trágyáz/trotty/rottyant, büdi
van, csomagol, elkapta a barnaláz, ereszt, fészket rak, folyik, illatosít, kész a csomag, könnyít magán, könnyül,
leereszti, megindult a csap, melegít, a „nagy” dolog, nikotinos lett a nadrágja, oda ps-ps, odatesz,
összecsinálja/szarja magát, rötyög, szaros, tele a gatyó, telerakja, tele van a liberó/ja/, trotyi, trottyol, ürít, vihar
a bimbibe, vihar a gatyában
bili/bimbi
babaslózi/trón, bádogbili, bamba, bányászsapka, becsinálda, belül füles, bidli (táj.), bigyó, bilcsi, bili, bilkó, bimbi,
bimbó, binci, bukósisak, bumbi, éjjelitálca, gugi (? < guggol), hív bilizni, húgytartó, kalap, kényszerülőke, kis
retyó/vécé, klotyó, kuki, mázastrón, leó, pistál/tár, rendőr/rohamkalap, rohamsisak, seggfedő/sapka, serbli (< ném.
Scherbe ’éjjeliedény’), szaró, szaróhely, szartál/tár, szorulás elhárító
babakocsi
babtaliga/taxi/toló, bébiautó, bébifolszvágen (< Volkswagen német autómárka), bébimerci (< Mercedes német
kocsimárka), bébisportkocsi, bébitaxi, bébitrabant (< Trabant német autómárka), bébitütü, BMW,
csicskakocsi/ringató, csíratár, dedókocsi/trabant, dodzsem (’vidámparkban használatos villanyhajtású játékautó
lökhárítóval’ < ang. dodge ’em tkp. ’kerüld ki őket hirtelen!’), embermeghajtású Mercédes, ferrári (< Ferrari
olasz autómárka), FORMA-1 (versenyautó), gyereklift, ingyenkocsi, kamion, kispolszki (< Polski lengyel
autómárka), krosszautó (< lat., ang. motocross ’terepversenyautó’), liberószállító, MB1, Mercedes ~ mercédesz,
minibusz, négy keréken guruló sírógép, négy kereken járó sportkocsi, négykerekű egérkamion, négykerekű
gyaloghintó, opel (< Opel német autómárka), rallykocsi (< ang. rallye ’motoros v. autós akadályverseny’), rodeó,
rojsz-rojsz (< Royce--Royce angol autómárka), sevrolet-taxi (< Chevrolet francia autómárka), sportverolex (<
Velorex ’háromkerekű fedett motorkerékpár rokkantak részére’), taliga, tank, tili-toli (ikerítés), tolókocsi, trabant,
tragacs, trágyarázó, tulóka, utánfutó (< a Világ legrosszabb gyermeke c. film nyomán)
2. C s a l á d i á l l a p o t
a felesége valakinek
ádámcsutkája, asszonya, felesegge (szójáték), főnöke, a ház feje, házisárkány/a/, hozzá van kötve, mellékvágány,
mókuskája, mosócsaja, mucusa, nőstény, nyanyája, nyősténye (táj.), nyűge, oldalbordája, oldalkocsija, rablánc a
lábon, rabszolga/ja/, rabszolgáné, tyúkja
a férje valakinek
agy, alattvalója, bakja, csotrogány, ember, faggatója, fej, hím, kapcája, komája, központ, lerobbant, ördöge,
papucs, papusa, parancsolója, ura és parancsolója, uralkodó, zura (< az ura, táj.)
elvált
börtönből szabadított, eldobta, elszakadt a kötél, felszabadult, kettészakadt/vált, fél ember, magánzó, mentesül a
kínoktól, okos, osztódott, önálló, ördög; rájött, hogy nem volt komplett; remete, szabad, szabadúszó, szakított,
szalmaözvegy, szétkapcsolt/szakadt
elvált nő: exmami, exneje vkinek, özvegy (szócsere)
özvegy
aggancs (< agg), aggleány (szócsere), aggszűz, bömbike, egész életében komplett volt, fekete, feketeasszony,
félholt, férjtelen, isteni bömbike, nuku férj, öreglány, őzike, siralomnő, siránkozó vénasszony, sírós
vénlány
agglány/leány/szűz, álszűz, apáca, aszalt szilva, banya, blütty (táj. „alaktalan, tartás nélküli”), boszorkány, bregyó
(< táj. ’varangyos béka’), csorosz, csoroszlya, Dorottya (< Csokonai vígeposzából); egész életében komplett volt;
erkölcsös szűz, fonnyadtka, hopponmaradt, kurvicsek, lejárt lemez, mamika, mamóka, megmaradt magnak,
némber, nyanya, nyanyi, nyanyus, öreg buksza/csaj/csont/lány/mamu/nyanyus, öreg tyúk, öröklány, retyós,
skatulya, szatyor, szipirtyó, trampli, trotyli, trutymó (< táj. truty + mó < truttyog ’totyog’), vén
asszony/csaj/hajadon/kisasszony/lotyó/nyanya/ruca, vén szatyor/szipirtyó/tyúk, veterán csaj
agglegény
agg, aggastyán, aggfej/srác, bratyi, impotens (’tehetetlen’ < lat. impotens ’tehetetlen, féktelen’), kolostor, okos
ember, öregfiú, öreg hapi/kan/krapek/legény/papus, papi, pampilínó (olaszos hangzású), papus, papuska,
partiképes (gúny), pasi, szatír (’kéjsóvár idősebb férfi’ < gör. S©turo ’Bacchus görög isten vidám kísérői: félig
ember, félig kecskebak formájú lények’), tata, tejnélküli, trotli, unalmas („magányos”), vén
apó/csótány/fater/fiú/hapsi, vénlány (szócsere), vénlegény, vén szivar/trotli, víganélő
3. B a r á t, b a r á t n ő, i s m e r ő s
barátom (fiúé)
alattvaló, apafej, barcsim (< barcs < barát), barétom, barim (< bari < barát), bigyó, bratyóm, cimborám, csávó,
csövi, gunyó, haver/om/, havercsávó, haverkám, haversrác, kisapám, kolegám (< szln. kolega < lat. collega
’kartárs, társ, kolléga’), komám, köcsög, manusz, mitugrász, öcsém, öcsi, öreg haver, öregszáj, packa, pali, skac,
srác, szesztestvérem, töki
barátnőm (lányé)
barátcsajom, barátosném (— barátságos), barim, barcsim, csaj, csajó, csajóka, csajhaverom, császom, finesi (<
fineszes ’ravasz, furfangos’ < ném. Finesse ’fortély, ravaszság’), gádzsim, haver, havercsaj, havercsajszi,
haverinám (szlávos forma), haverkám, havernő/m/, kolegicám (< szln. kolegica), löncspartner, másodsori tesóm,
pipi, puszipajtás
megszakadt a barátságunk
almás (< argó ’rosszul sikerült’), a barátság szálának kaput (< ném. kaputt ’oda van, tönkrement’), barátságunk
kampec, dobtam, dobtuk egymást, ejtettem, elhagytuk egymást, elpattant egy húr, elszakadt a madzag, elváltunk,
itt a vége, kampec a barátságunk, kész, kiadtam a batyut, kiakadtunk egymásra, konyec, lapátra tettem, lelécelt,
leszálltunk egymásról, megszívatott, megszívattam a fejét, mosolyszünet, összebalhéztunk/kaptunk, összerúguk a
port (helyesen: a patkót), slussz, szétbomlott a csomó, szétmentünk/szakadtunk/váltunk, szvádiztunk (< szln. táj.
svaditi ’összeveszni’), untuk a dumcsit egymással, vége a barinak, vége a hotyola--patyónak, véget ért a haverság;
véget ért a rabság, éljen a függetlenség!, vége mindennek, vízbe dugtam, víz alá merítettem, volt – nincs, zárlat
ismerősöm: bratyim, haverom, nyűg a nyakamon
szomszédom
bratyi, csapás, dumagépem, Dühöngő Endre, égből jövő villámcsapás, falikopogóm, haverom, kontyosrádió,
Máris (< a Mézga család c. tévésorozatból), Mézga, pletykafészek/telep, szászedám (< or. сосед, horv. sused
’szomszéd’), szaszédka (< or. сосед а ’szomszédasszony’), Székács úr (< a Nyolc évszak c. filmsorozatból),
szócsőm, szomi/m/, szuszeda (< szlk. suseda, susedka ’szomszédasszony’), szuszedom (< horv., szlk. sused
’szomszéd’)

4. M á s s z e m é l y e k

leány általában
anyag, áru, baby (< ang. ’csecsemő, kisbaba; nő’), bébi, benzintyúk (’motor hátsó ülésén vitt nő’), bige (< argó
’lány, nő’ < népi játékszer: henger alakú rövid fadarab, mindkét végén kihegyezve), bóbi (< bóbitás), bogyós,
bogyósmellű, boszorkány (nép.), egy bögre, bőr (< argó ’nő’), brige, buksza, bula (< argó ’nő’ < cig. bul ’fenék,
far’), cajó, cica, cicababa, cicis, csaj (< argó < cig. čhaj), csajci, csajcsi, csajka, csajkás, csajó, csajóca, csajszek,
csajszi, csajszibarack (< kajszibarack, szójáték hasonló hangzásra), csajszli, csehó (? < argó ’kocsma’ < ném.
Zeche ’kocsmaszámla, tivornya’), csibe, csirke, csitri, csöcsibaba, csöcsike, csöcsös, didis, dombormű, fehérnép,
fickina (? < fickó), fruska (’virgonc serdülő leány’ < Fruska < Fruzsina < gör. —ujros nh ’öröm, boldogság’; a
görög Khariszok, a szépség, szerelem istennőinek egyike), gácsi, gádzsi (< argó ’nő’ < cig. g#dži, gaži ’feleség,
nem-cigány’), gibe, görény, görl (< ang. girl), gyevocska (< or. девоч а ’leányka’), hölgy, hölgyike, húgi, husi,
husika, jérce, kacsa, kanca, kisanyám, kiscsaj/csibe/csillag/nő/tyúk, kuki-neki-nuku, lady (< ang. ’hölgy, feleség’),
leányzó, lébi, lédi, liba, liliom, lyány (nép.), macska (< szln. mačka; „hízeleg, mint a macska”), madam (< fr.
madame, ang. madam ’asszonyom’, megszólítás), menő, milédi (< ang. mylady ’asszonyom’, az előkelő angol nők
megszólítása), nő, nőci, nőcici, nőcike, nőcske, nőstény, nőszemély, nyanyus, öreglány, palánta, perszóna (< lat.
persona ’álarc, szerep, rang, személy’), picim, pipi (< argó ’lány, nő’), pipihusi, pipike, pipityúk, pulyka (< argó),
ricsaj (szójáték), ringyő (— ringyó, szóferdítés), ruci, spiné (< argó ’nő’ < spi ’kocsma-, bordélytulajdonos’ + -né
képző < ném. argó Spie < Spieß ’kocsmáros’ < jidd. oschpiß ’gazda, vendéglős’ < lat. hospes ’vendég’), spini,
spinkó (argó), szajha, szexibomba, szivi, szoknyás, szuka, szűz, Teddy (? < ang. Teddy bear ’játékmackó’), tini,
tojó (< argó ’nő’), tréber (? < trébelés ’dombormű készítése kalapálással’ < ném. Treibarbeit ’trébelés’), tubica,
tyúk (< argó ’nő’), tyúkocska, utcalány/nő
óvodáskorú lány
bogyó, csibe; csibe, csak kiscsibe; csibi, csirke, csitri, csemcsős, dedenka, dedó 1, dedós, dedós csaj/csajszi/kiscsaj,
hugyos, kiscsaj/lyány/pipi, liberós, ovis, ovis csaj/csajszi, öcskös, peses (< pisis), picur, pisis, pisis csaj/girl, pisós,
pöszi, pulya, seggdugasz, tacskó, taknyos, tökalsó, zöldfülű
iskoláskorú lány
babuci, bakfis (< ném. Backfisch ’süldőlány, csitri’; tkp. rántott hal), bulocska (< bula), csaj, csajszi, csitri,
csöppség, dedós, deszka, fejlett takony, fruska, gépsonka, isis, isis csaj/csajszi, kamasz, kiscsaj/csibe, középcsaj,
leányzó, nagycsaj, nebuló, pipi, pisis, pulyka, skolnyik, sulis csajka/csajszi, sutyós, szőrözött, tehetős csaj,
tinédzser, tini, tyúkocska
nagylány
asszonynakvaló, bakfis, bébi, bestia, bombázó, boszorkány, bögyös, csaj, csajó, csajóca csajszi, csajszli, csibe,
csirke, csöcsös, eladó lány, érettke, fejlett pipi, féllábbal már asszony, galamb, gerle, gyévuska (< or. девуш а
’leány’), hipi, hólyag, hölgyemény, kamasz, kishölgy, klassz csaj, liba, lócsaj, mini kurva, nagybige,
nagybőgő/cula/csaj/pipi/szamár, nő, nőci, nőcike, nőcske, öreglány, öreg pipi, pipi, ribanc, ringyó, szamár,
sexilány, szivi, szuka, tinédzser, tini, tinilány, tőgyes, tyúk, vagány, vén cula/lány
ismeretlen lány megszólítása
Cicababa!-cicika, cicika ... sicc!-csaj, – Csáó, bébi! – csibikém –Csöcsike! – Ej! – fügefej – Gizi! („jól hangzik =
jó nő”) – Halihó, kisanyám! – Hány óra? – Hé! – Hé, csibi! – Hé! Figyelj! Te! – He, girl! – Hé/helló/szia/szsz,
szöszi! – Hé, kisanyám/kiscsaj/kislány! – Helló! – Helló, bébi/bégány/csajszi/hölgyem/kisanyám/lányok/rég
láttalak/szivi! – Helló, szivi, van egy 20-om! („Fagylaltozni hívja”) – Helló, te szép lány! – Hé, picim/pipi! – Hés
csaj! – Hé, szöszke! – Hé! Te! – Hé, te csaj! – Hé, te ott, én meg itt! – Hé, valaki! – keslány – kisanyám – kiscsibe
– Mi van, kisanyám? – Na, figyelj! – picim – pipi – Szia, bébi! – Sz, sz, légy szivi! – Te lány!
nő általában
anyó, áru, asszony, asszonytárs, babi, banya, baronesz (< fr. baronesse ’báró felesége v. lánya’), bébi, bige,
bombázó, boszi (< boszorkány), Bukott Madonna a nagy didikkel! (utalás az olasz filmszínésznőre), bula, caci,
cica, cicababa, cicis, cicus, csaj, csajci, csajka, csajó, csajóca, csajóci, csajszi, csajszli, csibe, csibi, csirke,
csöcsibaba, csöncsös, csúzli, dáma, domborzat, duda, éva (köznevesülés), gádzsi, gibe, görény, hárpia, hátsó,
hölgy, hölgyike, hölgyemény, hülye, inca, jérce, kisanyám, kis bögyös, kotlós, kurva, lédi, liba, maca (argó), máca,
macska, madam, mama, mamó, mamus, manci, nagy csaj, néni, nőce, nőci, nőcici, nőcike, nőcske, nőste,
nőszemély, nyanya, nyanyus, nyőstény (táj.) öreglány, öreg tyúk, pipi, pulyka, ricsaj, ringyó, sapka, satrafa, segg,
spiné, spini, spinkó, szatyor, szivi, szonya (< or. Соня ’Szónya; Szofja beceneve’, köznevesülés), szuzi (< ném.
Susi, ang. Susie ’Zsuzsi’, köznevesülés), tápos, tojásos, tojó (argó), trotyli, tyúk, tyukica, vénlány, vén szatyor
nagydarab nő
bázis, behemót (’idomtalanul nagy termetű ember, állat’ < héb. jidd. behémóh, behéme ’állat, szarvasmarha;
tagbaszakadt férfi, buta ember’), bomba nő, böhöm (táj. behemót), csülök, dagadék, dagadt, dagi, daru, debela (<
horv., szln. debela ’kövér, vastag’), debella, debella bella (< ol. bello, bella ’szép’), debi, debla (< debella), derék,
disznó, donna-tonna (< ol. donna ’nő, asszony, úrnő’), dödölle (táj. ’túrós gombóc; derelye’), dömper, dönci,
döncike, dúc, duci (’dundi, kövér’), duci-baba, Duci-Juci, duci-lufi (ikerítés), duzzanat, elefánt, elefántbébi,
elefántocska, fél ház, gombóc, göbe, gorilla, guruló zsírbüfé, háj-báj, háj-báj-máj, hájbár/büfé, háj-máj,
hájmaláj/pacni, házsátos, helénke-tehénke (ikerítés), Helénke - egy kicsit tehénke; hordó, hurka, húshegy, husi,
husifej, husika, Husi-musi (ikerítés), húskombinát/torony, kalóriabomba, kolosszus, kövérke, lakli, lufi, matróna
(< lat. matrona ’férjes nő, tisztes nő’), medve, melák, molett (< fr. molette ’telt idomú, kövérkés’), mozgó
hájbüfé/zsírszalonna; olyan, mint a tehén, kerítve; orángután, óriásbébi, paca („szétfolyik, mint egy zsírpacni”),
pacal, Panna-tonna, Piedonné (< Piedone nagyerejű rendőrfelügyelő olasz filmben), pufi, sonka, súlyfelesleg,
súlyzó nő, tahó, tank, tank Aranka (ikerítés, szójáték), Tank-Aranka, tankcsapda-seggű, tehén, tehén Helén,
tehénke, tehénke-Helénke, teltkarcsú, testes, teve a köbön, tonnabébi, tonna bella, Tonna de Bella, tonna-donna,
Tonna Donna, tonna Madonna, Tonna Madonna, tonnamici, tömör gyönyör, trampli (< Trampel ’otromba,
esetlen), Ursula (asszistensnő a Dr. Bubó c. rajzfilmben; < lat. ursula ’kismedve’), vasgyúró, víziló, zabálógép,
Zsanuária (< Januaria, a Rabszolgasors c. brazil filmsorozat szereplője), zsiráf, zsírpárna
kövér nő
Állami Gazdaság, badella (olaszosan), benga, bernáthegyi, bucibaba, coca, csaj, csülök, dagadék, dagadt, dagadt
csaj/nő, daganat, dagi, dagi csaj/tyúk, dassza, debella, debla, digi-dagi-dagadék (ikerítés), disznó, donna tonna,
Donna Tonna, donna-tonna-madonna, dömper bébi, dönci, duci, Duci Juci (ikerítés), ducika, duci-muci, dugesz,
dugi, dugó, duncus (< dundi), dundi, dundorja, dunindesz (dundi × dagadt), dunyha, dunnyuska (< a zsírpárnát
idéző dunyha × az or. Дунюш а < Дуня humoros vegyítése), dús-hús, elefánt, farmotor, felfújták a lufit, fölfújt,
golyó, gombóc, Gombóc Artúrné (< Gombóc Artúr kövér kék madár a Pom-Pom meséi c. rajzfilmsorozatban),
görbe, gömböc, gurgula (táj. „olyan kövér, hogy gurul”), gurulós, guruló zsírbüfé, gurulda, hájas, hájas göbe,
háj-báj, háj-báj-bébi, hájbár/lavina/-maláj/-Manci/pacli/pacni/pogácsa/pucli, hájtömeg, Helénka, hólyag, hordó,
hordócska, húsárúház, húscsarnok, húshegy/hegyi, husi-Nusi, husi-musi, húskombinát/torony, jó húsú, kétlábon
járó hájbüfé/tejcsarnok/zsírbüfé, kishusi, koca; könnyebb átugorni, mint megkerülni; lábon járó húskonzerv,
lótöpörtyű, lufi, malac, malacka, malacpofa, mázsás, medve, mozgó hájbüfé/parizer, muraközi víziló, oszlop,
pacal, pókhasú, puffancs, pufi, sexbomba, sinen futó harcikoca, sonka, tank, tehén, tejcsarnok, teltkarcsú,
tisztazsír, tonnabébi, tonna donna, torpedó, töltött galamb/pipi, tömör gyönyör, tömött, Tömött Gyönyör, Trampuli
de Bella (olaszos), ursula, úszógumis, vastag, vitamingolyó, víziló, zsírbüfé/pacni, zsírtábla
sovány nő
asztal, bordásfal, boszitante (boszorkány × tanti), bot, botlábú/testű, cérna, cérnabél/fűzér/metélt/szál, cingár,
csonthalmaz/huszár, csonti, csontika, csontkalóz/kollekció, csontogány, csontrakéta/váz, csontváz bébi/gizi,
csontvázka, csontzongora, csotrogány, deszka, donga, egyszálbélű; elöl deszka, hátul léc; elöl deszka, hátul léc,
középen meg gerenda; elöl deszka, hátul pad; elöl-hátul deszka, középütt meg farostlemez; fogpiszkáló, fűszál,
gebe, gebe csaj, gercsula, gereblye, geribe, gerizna, giliszta, girbic, girhes, girhes liba/nyanya, girizd (táj. gerezd),
girnya, girnyó, görény, görhes, greszlós néni (táj. ’csontos, szikár’), Güze Gizi, gyufa, gyufaszál; hasát mossa,
háta habzik; húscsont, karó, karóka, kerítés, kesznyedt; kétszer ugrik vízbe, hogy egyszer csobbanjon; kukac,
lapos, létra, messziről szépség, nádszál, nádszál kisasszony, nőnemű csontváz, nyeszlett, nyurga csontváz, nyüzige,
pala, pálcika, piszkafa/vas, pózna, Rézi, roszinánte („sovány, mint Don Quijote lova, Rosinante”), Samu (ti.
csontváz), Sámuelné, savanyú uborka, seprőnyél, sovi (< sovány), spiritiszták réme, szálka, szalmaszál, szipkafa,
trlica (< szln. ’kendertiloló’), tű, varrógéptű, varrótű
nagy mellű nő
automata, begyes, bomba, bomba nő, bombázó, bögyház, bögyi, bögyös, bögyöske, bögyös nő, bukkanó, Bukott
Madonna nagy didikkel!, bula-fon, bulás, ceckata (< szln. táj. cecek ’mellbimbó’), cicifix, cickó, cickós, csecses,
csöcsibaba, csöcsike, csöcsilabda, csöcsmanci, csöcsmarket, csöcsös, csöcsös
csajó/kancsó/korsó/lédi/Marcsa/néni/nő, csöcsrázó, csupa domb, De nagy a dudája!, De nagy a narancsa!, didis,
ditkós, dobozos tej, domború, duda, dudás, Dudás Ica, dudi, dudorka, dudos, fejőstehén, gumicsöcsű, hegyes csecs,
kebelsztár (< ném. Busenstar, S. Foxról), kétlábon járó tejcsarnok, kisbögyös, kókuszcici (a Kék lagúna c. film
nyomán), kukorica, lábon járó tejeskanna, lakodalmas csöcsöskorsó, lakodalmi csöcsöshordó/csöcsöskorsó,
lehetne laposabb is, lómellű, lökhárítós, magyar Samantha Fox, malako-tár (< or. моло о ’tej’), melles,
mellpáncélos, mozgó tejcsarnok, nagybögy/bögyű/csecsű/csöcsös/csöcsű, nagy csöcsű csaj/göbe, nagy dudájú,
nagyméretű kókuszcici, nagy tejbárú, nagy tőgyű, nagy tőgyű nő, nagyvérű, az orosz fejőgép kiakadna!, riska,
„Samantha”, Samantha Fox (< feltűnően nagy keblű népszerű énekesnő), Samantha Fox utódja, Samantha 2,
sétáló 100-as melltartó, szamantás, sexbomba, sexfox (< S. Fox, tkp. szexes nő), sztereó fülhallgató, tehén, tejbár,
tejbüfé/csárda/csárdás/csarnok/csarnokos, tejelde, tejesköcsög, tejüzem, tőgy, tőgyes, tőgyike, tőgyös, világvevő
lapos mellű nő
Alföld, bádogmellű, botsáska, bőrkeményedés, cicinix, csapolt, csapott, csirkemellű, csontos, defektes, deszka,
deszkagyártmány, deszkamellű/léc, deszka Rozi; elöl deszka, hátul farostlemez; elöl deszka, hátul léc, elöl deszka,
hátul léc, középen meg fűrészpor; elöl mossa, hátul habzik; farostlemez, fonnyadt, gerenda, gibircs, gumicici,
gyalult, hervadt, hormonzavaros, kettévágott deszka, kis csecsű/csöcsös, lankadt, lapos, lapos csöcs, laposka;
lapos, mint a deszkapalánk; laps, lapsi, lé, léc, léces nőci, lelapították az almáit; nincs, ami nincs; nincs duda,
nyamvadt mellű, nyomi; olyan elölről, mint a lángos hátulról; palacsinta, palánk, pattanásos, pici-cici, pióca nő,
pónicicis deszka, púp, rohadt alma, sík, síkság, sima, simított; Szokol-rádió: azon sem lehet semmit fogni; tepsi,
ticili (táj. < ném. Zitze ’női mell, cici’), tompa csecs, úthengerelt, üreges, verébmellű
fiatal nő
atombomba, bébi, bige, bomba, bomba nő, borjú, csaj, csajszi, csajszi csaj, csibe, csicska pipi, csini, csinibaba,
csikó, csíra, csirke, csitri, csunyi (< csúnya), fiatal pipi, gida, hibrid („serdülő és felnőtt keveréke”), kis kezdő pipi,
kistyúk, liba, link csaj, maca, makrancos nő, Még friss a hús!, Még jó a pipi!, nőci, nőcske, nőkezdemény, nyuszi,
pipi, pipóca, spiné, spinkó, szexbomba, szexilány, szűzecske, tambula, tyúk, vérengző
öreg nő
agg banya, antik darab, anyóka, banyesz, boszi, boszonya, csatva lány, csoroszlya, csoti, csotrogány, kotlós, lejárt
lemez, mama, mami, mamika, mamó, mamóka, mamus, mamusz (’posztóból való papucs’), mamzli,
megalkonyodott, múmia, néne, nénike, nőci, nyanya, nyanyóka, nyanyus, nyanyuska, ócska szatyor, öreg
anyó/csaj/csotrogány/hölgy/kócos/lány; öreg, mint az országút; öreg nyanya/szatyor/tyúk, porszívó, ráncláda,
ringyó, satornya, satrafa, szakadt lány, szatyor, szipirtyó, szüle, táska, trampli, trotya, trotyli, trotty, trottyos, tyúk,
vénasszony, vén banya/boszorkány/buksza/bulgárszatyor/csaj/csont/csoroszlya/csorosznya/csoszi, vén
csotrogány/kurva/lány/nyanya/satrafa/sonka/spiné/szatyor/szipirtyó/szotyola/táska/trotyli/trotty/tyúk/zacskó
szép, csinos nő
ba-ba, báj-máj, balerina, bébi, belevaló, bige, bikavadító, bomba, bomba csaj, bombácska, bomba jó/nő, bombáz,
bombázó (< az R-GO együttes egyik dalából), cicibaba, cuki, cukibaba, csaj, csicsás, csini, csinibaba, dekoratív,
dombornő, dögös nőstény, első osztályú, finom pipi, helycsi (< helyes), jó
áru/bige/bőr/buksza/bula/csaj/dög/karosszéria/kis pipi/ nő/pipi/sémájú, klassz csaj/tyúk, klasszul néz ki az a csaj,
lédi, lusna nő (< szln. lušna ’helyes, szép’), macska, menő, menzapipi, mese, mutatós, nőci, pipi, puncsos-panther
(< ang. ’párduc’, US. ’puma’), szexbomba, szemforgató, szépségkirálynő, szexbomba, szexi, szexike, szexis, szuper,
szupermaca, szuper nő/pipi, 10-es („a maximum”), tök jól néz ki, tündérke
csúnya nő
bába (< vasorrú bába), bakarék, banya, banyamari, bányarém; bányarém: ha lemenne a bányába, feljönne a szén;
bányász, bányásznő, bányatelepi, banyus, béka, béka nő, borzadály, boszi, boszorka, boszorkány, böszme, cápa,
csotrogány, csúf nőci, ferde seggű, gorilla, görény, gucsmás (< táj. gucsma ’moslék, mocsok, piszok’), hárpia,
házisárkány, hegyi kecske, hepás (< nép. heptika, heptika ’tüdőbaj, erős köhögés’), „hi be csúf”, kappan, kecske,
kerbe jankó (m. cig.), kókadt tökvirág, krehács (táj. „ócska ruhában jár”); lemegy a bányába, feljön a szén;
leokádia, madárijesztő, mosogatórongy, mumus, nyanyus, nyomott nő, ocsmányság, okádék; olyan, mint a béke
feneke/a második világháború, osztályon aluli, otromba, ördög, ördöglány, pfúúj!, picsuf, pocsék, pulyka, ramaty,
randa, randalina (olaszos); ronda/rondább, mint a második világháború; ronda, mint a világháború; ronda tyúk,
rondcici, rucsus, rusnya, rusnya nő, rút banya/pulyka, „szelidített” bányarém, szipirtyó, szörnyella (olaszos),
szűzfejű, tiszta fekete, tök ronda, trotyli, ügyeletes bányarém, varangy, vén liba, világháború, vipera
nagyszájú, pletykás nő
akkora a szája, mint a bécsi kapu; bagolyköpet, bécsi kapu, Bécsi kapu II, boszi, cserfes, cserfesszájú vénasszony,
csimpilimpi; dől belőle a szó, mint a kacsa seggéből a lehelet; dumagép/láda, dumálós, dumás; etyem-pletyem,
kotkodácsol; harácszacskó, hírharang, kacsafészek/szájú, kapuszájú, kódex 2000, kofa, kotlós, lábon járó híradó,
lefety, lefetyelő, lepcses, lepcses pofájú/szájú, lepis, tetye-fetye, letyepetyés, locska pofájú,
nagycsőrű/pofájú/pofájú nő, napi hírek, nyálverő, nyelves, piaci légy, pletyak, pletyi, pletyi-pletyi, pletyis,
pletykababa/fazék/fészek/szatyor/zsák, pletyós, pofás, politikus, rokkanyelvű, szajkó, rádió, Szabad Európa,
szarkeverő, szeret hápogni, szipertyu (táj.), szófosó/szátyár, távrecsegő, telefon, teliszáj, tepsiszájú, vénasszony,
vércse, verébszáj
ostoba nő
agus, águs, agyilag bugyi, ágyú, bal helyett jobbat mutat, bamba, bamba liba, banga, barom, baromfi, béna,
bolond, bugris, bugyuta, buksza, bunkó, bunkócska, bunkó pipi, butácska, buta liba/majom; buta, mint a segg;
buta tyúk, butuska, butuskus, elvont agyú, fafejű, fajankó, farkó, furkó, gyagya, gyagyás, hüle nő, hülye, hülye
liba/nő/tehén/tyúk, liba, libuc, libuska, lökött, nem egy százas („nem teljesen normális”), nem komplett, nyúlagyú,
ostoba liba/tyúk, otromba, pállott fejű, pulyka, tahó, tompa agyú, tök naiv
divatos nő
cuccos, csábító, csicsa-majom, csicsás nő, csini, csinibaba, butikhölgy/kukac/lédi/zsaru, butikos öltözetű, dáma,
divatbáb/baba/bábú/bébi/bolond/butik/buzis/csaj/dáma/görl/hölgy/kukac/lady/lap/maca/majom/őrült/tyúk/zacskó
, divi, divi csaj, divis, frankó csaj, havasi cicababa, hippi, jó gádzsi, jó kis pipi, kinyalt, „kis csóri”, klanz pipi (<
ném. Glanz ’fény, csillogás’, vö. glancol ’fényesít’), lencsibaba, libegő, lovagol a divattal, majom, manöken,
mencsi (< menő nő), menő, menő csaj, mibige, moderos (< szln. szleng moder ’modern’ + -os képző), módicsaj,
módis, papagáj, pillangó, piperemajom, popper, rázza a ruhát, rázza magát, cuki csaj, szexbomba, szexi--kekszi
(ikerítés), szexis, szuka, tök jó cuccai vannak, vagány
terhes nő
babakaja, babás, babis, bébihordó, bébis nő, beteg, bruttósított szűz, ellős, erszényes, felbruttósított szűzlány,
felemás, felfújt, fialó, fias, gombóc van a hasában, gömbölyű, három púpja van, hasas, hasasis, hasas nő, hasis,
hordós, kamniki (< cig. khamnji ’állapotos’); két nő, egy eset (a Két férfi, egy eset német krimisorozat címének
analógiájára – logikátlanul), Ketten vagytok?, kismama, labdát nyelt, lufi, maminka, magzatos, nagy hasú, nagy
pocakú, osztódás, petés nő, pocakos, pókhasú, teherjés, tokmány, tömött, sziasztok, vedlik; Vajon hány lesz?,
vemhes nő/spiné, viselős, vízfolyásos babaágyék, vízhasú
fiú általában
(NB. az etimológiák nagy része a férfi címszónál található)
apafej, bika, boj, boy (< ang.), csácsó (< csávó), csácsóka, csákó (< csávó, népetim., szótorzítás), csálinger
(németes), csársz, csász (< csávó), császóka, csávesz, csávó (< argó < cig. čhavo), csívó, cslovek (< szln. človek
’ember’), csődör, csöves (a társadalom ellen lázadó, dolgozni nem akaró, divatos ifjúsági csoport tagja; korábban:
lakásnélküli csőlakó), csövi, decskó (< szln. táj. dečko), digó, dugó, fattyú, fej, ficak, ficere, fickó, ficsúr („aki nem
sportosan öltözködik”; rom. nép. ficior, fecior ’fiú, legény’), fijú (táj.), filú, fószer, frájó (< frajer), fricci (< Frici
< ném. Fritz ’Frigyes’; a német ifjak, katonák gúnyneve; köznev.), fütyi, gyerek, hapek, hapi, hapsi, hapsika,
haver, havi (< haver), hímnemű, hippi, huligán, ipse, jampec, jampi, jó fej, káder, kakas, kamok (< kamasz), kampó,
kan, kandúr, kany (táj.), karó, kishapsi, koffer („olyan, mint egy bőrönd” < koffer < ném. Koffer ’bőrönd’ > argó
kuffer ’far, fenék’), koma, köcsög, kölök, kölyök, krapcsi (< krapek), krapek, krapincsák, lator, legény, leginy (táj.),
löttyen fütty, mandró, manusz, menőke, mitugrász, muki, moncsicsi (< Monchichi ’kis méretű divatos
játékmajom’), muksi (< muki), muksó, öcse, öcsi, öcskös, öreg, öregszáj, pacák, pajti, pali, pasas, pasi, picur, poci
(? < pocok), pók, pöcsös, sárác, skac, skacc (? < srác; Woody Allen-filmből), srác (< argó ’gyerek, fiú’ < ném.
argó Schratz, Schratze < jidd. schraz < héb. seresz ’féreg, kis pimasz’), suttyó, szivar, tacsi, tocsi, tökalsó, tökcsősz,
tökös, trapló, ürge, vagány (’munkakerülő férfi; leleményes, vakmerő, határozott’)
kisfiú
apróság, csávó, csicska srác, csipasz, csipszar (< csöpp szar, eufem. népetimológia < csibeszar; Mit félted azt a
csipszaros életedet?! – szólás Győrött), csipszi (< csipszar), csökött, dedós, dudus, dugó, ficsi, ficsúr, fosos Jóska,
gyerök (táj.), haver, hugyos, kiscsávó/csóró/hapek/hapsi/kölök/kölyök/krapek/kukis/öcsi/öreg/pöcsös/srác/tökös,
kopasz, köcsög, kölök, kölyök, mazsola, mindus (< mini), mini csávó/haver, moncsicsi, nokedli, öcsém, öcsi, öcsike,
öcskös, öcső, picur, pisis, porbafingó, porbafingós, pöcsi, pöcsike, pöcsös, pöttöm, pöttön, pulya (nép. ’gyermek’
< cig. pujo, r. cig. puj ’madárfióka, csibe’ < rom. puiu, pui ’fióka, csibe’, puiul ’állatkölyök’), srác, süldő, sütykő,
szaros, szecska, tacskó, taknyos, takony, takonypóc, tápkocka („vitaminokon nevelt”), tápos, tilló, tökalsó,
töketlen, töki, tökmag, tökös, tökös veréb, törpe, törpepalánta, törpike
fiatalember
apuskám, bájgúnár, bak, csávó, dalia, deli, fazon, fi, fiatal srác, fiatalúr, ficere, fickó, ficsúcsász, ficsúr,
ficsúrcsász, gentelman (< ang. gentleman ’úriember, férfi’, szóferdítés), hapek, hapi, hapsi, hapsikám,
hapsikámen, huligán, ifi, ifi ember, ipse, jampec (< jidd. ’léha fiatalember, divatmajom’), jampi, junior (< lat.
iunior ’ifjabb’ < iuvenis középfoka), kanos („ha már férfias”), klabek, krapek, koma, legény, manus, manusz, muki,
muksó, nagyfütyis, nagyúr, pali, pasas, pasi, pasóka, pelyhesedik, skac, srác, strici (’selyemfiú, szemtelen
fiatalember’ < ném. Striezel ’csirkefogó, strigó’), suhanc, szivar, tag (< argó ’ember’), tejfelesszájú, tini, uram,
ürge, zöldfülű
ismeretlen fiú megszólítása
apafej – Ej! – fater – Figyelj! – Figyelj, haver! – hapsikám – haver – Hé, apafej/boy! – Hé! Csaó! – Hé,
csávó/fiú/haver! – Helló! – Helló, apafej! – Helló-belló, helló te ló! – Helló, fiú! – Helló, helló, mennyit adsz? –
Helló, kisapám/légy szi’/öcsi/picinyem/szép fiú! – Helló, szép fiú, mi újság? – Helló, te ló! – Hé, öcsi/öreg! – Hé,
sz sz keccs – Hé, te! – Hé, te, apuskám! Hol a puskám? – Hé! Te! Figyelj csak! – Hét, te fiú/gyerek/srác! –
Idefigyelj, haver! – kisapám – kölyök – léci (< légy szíves!) – öcsém – öcsi – öregem – Szép fiú! – Szia, haver!
férfi általában
apafej, bá (< bácsi), bika, billi (< ang. Billy ’Vili’, köznev.), bretyus, bunkó, csácsó, csávó, csávocki, csövi, dugó,
ember, fasi, fater, fazon, ficek, fickó, fószer, frajer (? < horv. argó frajer ’ifjú, szerető’ < ném. Freier ’kérő’), frater,
fráter (< lat. frater ’testvér’), gádzsó (< argó ’férfi, fiú’ < cig. gadžo, gažo ’nem-cigány, paraszt; férj’), gámó (<
táj. gamó ’horgas bot), gányó (táj. ’dohánykertész’), hapek (< argó hapsi), hapi, hapse, hapsi (< argó haver), haver
(< argó ’bűntárs, barát’ < héb. jidd. cháver, chóver ’társ, barát’), hím, huligán, ipse (< argó ’férfi’ < lat. ipse ’ő
maga ... a gazda, az úr, a mester ...’), ipsze, káder (’szervezet megbízható tagja, megfelelő szakember’ < ol., fr.
cadre ’szakképzett’), kajcsi, kakas, kalap, kan, kandúr, kanos, kolbász, koma, kopri, krampli, krampo (? <
krampács < szlk. táj. krompáč, krampáč; ném. Krampe ’csákány’), krampusz (< ném. Krampus), krapek (< argó ?
< szlk. táj. klapec ’gyerek’), krapi, kroponyák, lanyhadt pasi, mamusz, mandarin (< port., szanszkrit ’magas
beosztású hivatalnok a régi Kínában; narancsféle gyümölcs’), mandró (< argó ’alak, személy, férfi’ < táj. ’pogácsa’
< horv. nép. mandra ’puliszka’ < ? cig. mandro, manro, maro, marno ’kenyér’), manó, manus (< argó ’ember,
személy’ < cig. manuš ’ember’), manusz, mazsola, muki (’érdektelen férfi’ < Muki < ném Nepomuk < cseh Pomuk
’régebbi helységnév’, köznev.), muksi, muksó, öregfiú, pacák (< argó ’ember, férfi’ < jidd. héb. pacek, pacef ’arc’),
pacal, pacedli, pali (< argó ’ember, férfi; becsapható ember’, köznev.), pancák, papucs, pasak, pasas (< argó
’ember, férfi’ < rég. pasasér, paszazsér < ném. Passagier < ol. passeggiero ’utas, utazó’), pasi, pepe, pofa (< argó
’alak, személy, férfi’), pók (< argó ’alak, ember, férfi’), srác, szatyor, szivar (< argó ’ember, férfi’), tag (< argó
’ember’), tagusz, tata, trotyli, tuskó, ürge (< argó), ürgencs, ürgepásztor, vén lovag
kövér férfi
Badi (< ang. body ’test’), boroshordó, dagadály, dagadék, dagadt, dagadt férfi/muksó/ürge/zsozsó, daganat, dagi,
dagi hapi, debeli (< szln.), debella, deblő (< debla), disznó, döbrögi (köznev.), dömper, dönci, duzzadt, elefánt,
elefántbébi, Gombóc Artúr, gömböc, gőzkocka, gyömbér, hájas, hájas disznó/pacák, háj-báj, háj-báj-dubáj,
hájbánya, hájbüfé/dagály/dugó/fej/gombóc/gyűjtő, hájman (< ang. man ’férfi’), hájmanó/nyomó/pacni, hasas-
pasas (ikerítés), haspók, hízó, hordó, hordós, húsgombóc, husi, hústorony, kismalac; könnyebb átugrani, mint
megkerülni; lufi, mackó, malac, mazsi, mazsola, melák, minden hájjal megkent fickó („eredeti értelemben”), Nagy-
Alföld („akkora kiterjedésű”), nagy kan, Ödön, paci, placc (< ném. Platz ’hely, tér’), pocakos, pohos, pókhas,
pókhasú, potrohos, puffancs, pufóka, sörbár, sörhas/hasú, söröshordó, szalonnás, tank, tömör gyönyör, tuci, vízfej,
viziló, zsírbüfé, zsíros, zsírpacni, zsír Piri, zsírzsák
sovány férfi
aszály, cérna, Cérna Mihály, cérna Peti, cérnaszál/vitéz, ceruzajancsi, cingár, colostok, csont Guszti, csonthuszár,
csonti, csontika, csontkollekció/rakéta/rasi/reklám/váz, Csontváz Károly, csóró, deszka, egyszálbél, egyszálbélű;
elöl szappanozzák, hátul habzik; etióp, fogas, fogpiszkáló, gebe, gebrancs (< gebe), gercsula, gereblye, geribes,
gerinc, gernyó, giliszta, girbic, girhes, girizd, girnyó, gönye, görény, görhes, gyufaszál, gzsuluszta, hímnemű
csontváz, hurka, hurkapálca, kákabélű, kapanyél, keszeg, kettévágott makaróni, kukac, léc, lécferkó, létra, mukó
(< muksó), nyeszlett, nyikhaj (’felelőtlen, semmirekellő’ < cig. nikhaj ’sehol, sehova’), nyújtófa, nyúlgerinc,
nyüzürge; olyan vállas, mint a sikló; oszlop, pacár, pálcika, pipaszár, piszkafa, poszka (táj.), reumagiliszta, Samu,
SAMU-csontváz, Sámuel, sivatagi csonthuszár, szálkás, szengáli deszka (< Vékony, mint a szentgáli deszka;
szólás), szúnyogkirály, tv-zsinór, vézna Béla, Vézna Géza, vézna krapek
erős férfi
Arnoldka (< Arnold Schwarzenegger, a Body-Building világbajnoka), badi, badibil, badi bilding (< ang. body-
building ’divatos testépítő mozgalom’), badibildingező, badi krapek/muki, badis ~ bádis ~ bodys, badis
csávó/férfi/hapsi/ipse/koma/ürge, behem, behemót, békás, bicó (< bicepsz < lat. biceps ’kétfejű izom a felső
karon’), bicós, bika, bikás, bilder (< szln. szleng, németes), borsos (— Kicsi a bors, de erős), bucó, budi-bilding,
budi-bili (szóferdítés), buldózer, bunyós, combos, dagadék, debil, delta (< delta-izom), deltás, deltás férfi, digós,
díjbirkózó, dinnyét visz a hóna alatt, dögös, dömper, dúvad, egér van benne (< lat. musculus ’kisegér, izom’), erős
tücsök, gorilla (< argó ’testőr’), izombár, izom Joe, izomkollekció, izomkolosszus/köteg/pacsirta/pepi/póc/rigó (az
izompacsirta analógiájára), jó bőr („jó az alakja”), kajak, karó, kemény csávó, kondis (< kondició < ang. condition
< lat. conditio ’feltétel, állapot, erőnlét’), kottás („a karizom kottafejre emlékeztet”), kottás férfi, köpcös, lepkés,
mackós, masszívum, muszklis (< muszkli < ném. Muskel ’izom’ < lat. musculus ’kisegér, izom’), muszklis krapek,
muszlikos, muszlis (táj.), Rambó (< film címszereplője), stramm, Svarczi (< A. Schwarzenegger), szívós, szőrös,
szuperman (< ang. superman ’felsőbbrendű ember’; film címszereplője) Toldi Miklós, tök bika, van benne bika
öreg férfi
agglegény, apó, apóka, bá (< bácsi), bátyó, botos, buksó, csiga, csoroszlya, csoszogó, csotrogány (biz. ’terepjáró
vontató’, ált. elhasználódott jármű ? < ang. chatter > chattering ’gép rezgése, kopogása’), csotroház, dedek (<
szln.), fater, fazon, fonnyadt répa, gatyarohasztó, hapi, harcostárs, kappan, kicsorbult tőr, kivénhedt, kobuki,
koma, kimustrált ló, krampusz, már nem ember, „mek-ke”, muksó, nyugis (< nyugdíjas), öreg, öregapó, öreg csont,
öreg fater/fej/fiú/hapsi/harcos/haver/kappan/kecske/papi/roncs/szatyor/szivar, öreg tata/úr, ős, papa, papec,
papesz, papi, papus, papuska, papuskám, patás, ragyás, rozoga járgány/szerkezet, rozzant tragacs, sorvadt tag,
szakáll Dzsou (< ang. Joe ’Józsi, Jóska’), szatyor, szivar, sztari, sztári, tata, táti, tatus, toszori („csoszogva járó”),
totyi, tottyakos, traktor, trontyi, trotli, trotyakos (< táj. trotty „petyhüdt a bőre, lötyögős a ruhája”), trotyi, trotyli
(< trotli ’gyámoltalan és bárgyú’ < ném. Trottel ’hülye, félkegyelmű’), trotty, trottyos, túlkoros, tutyimutyi, tyatyus,
ürge, vén
csóka/csoszi/dög/ember/gádzsó/kakas/kaszás/kecske/krampusz/krapek/krapi/manusz/pali/papucs/pasi/róka/szaty
or/szivar/tata/tatesz/trotli/trotyi/trotykos/trotyli/troty/trotyó/trotty/trottyos, veterán, veterán kan
felnőttek
bunkók, diriga (< dirigál), dirigáló banda, dühöngő őrültek, elődök, izék („nem lehet megérteni őket”), „lenőttek”
(ellentétező szójáték), nagyfejűek/főnökök, a nagyok, „nagyok”, nagy okosok, nagy szamarak, okosok, öregek,
öregök, örökzöldek, ősök, parancsnokok, szatyorok, szivarok, zsazsák

C) T E S T R É S Z E K és f o r m á j u k

test
alak, alváz, áru, badi (< ang. body), body, bogy, bolhabörtön, bőr, csontváz, figura, forma, henger, hús, idom, jó
bőr, karosszéria, krabanc (< szln. kravat ’kabát’), nagybőgőtok, szabad forma, váz
bőr
bőrke, bunda, burkolat, bűr (táj.), bürke, csomagolás, csuha, festék, glazúr (< ném. Glasur ’üvegmáz, zománc’),
hám, húsvédő, irha, klezúr (< plezur), koszvédő, kültakaró, máz, műbőr, nyálkás („mint a béka bőre”), páncél,
pergamen (’írásra használt állatbőr, íróhártya’ < Pergamon ókori kisázsiai város nevéről), plazur (< plezur), plezur
(’könnyebb seb, horzsolás’ < fr. blessure), pofaborítás, prezur (< plezur), selyem, szattyán, takaró, testtok,
testvédő, tokbefedő, védőburok, zománc
feltűnően fehér bőrű
alaszkai, albínó (’festékanyag hiánya miatt fehéres bőrű, szőrzetű, tollú élőlény’ < sp. albino ’ua.’ < lat. alba
’fehér’), elütötte a mentőautó, fakó, falbőrű, falfehér/színű, fehér néger, fogpaszta, habbőrű, halálszínű, havas,
hibrid, hipóderby (< Hypo márkanév, vegyszer fehérítésre), hipóban fürdött, hipóreklám, hipós, hipós reklám,
hippós, hófehérke (köznev.), hóka, hypo, jogurtos (< joghurt ’tejtermék’ < tör. yogˇurt ’aludttej’), jogurtos bőrű,
kese, lisztes, lisztesfejű/képű/zsák, magyar (< m. cig. „nem cigány!”), mentőautó („színéről”), mentőautó kereszt
nélkül, meszelt, meszes, mészhidrát/tartály, négerszégyen, pincében napozott, sápadt arcú, Sápadtarcú,
szobakutya, szirénázó (ti. mentőautó), tahos, tápos csirke, tbc-reklám, tej, tejfehér/föl/fölös/kása, tejreklám,
tenyésztett, tenyésztett liba, tiszta hipóreklám, túró, vanilia (ti. cukor), világító, világítótorony
sötét bőrű
bennszülött, bokszos (< boksz nép. ’cipőkenőcs’ < ang. box ’doboz, skatulya’), boxos, brazil, busman (< ang.
bushman ’dél-afrikai néger’; tkp. erdei ember), cigán (táj.), cigány, cigi, cigis, cigus, czigány, csávó, csoki,
csokibarna/massza/pofa, csokis, csokoládé, dakota (’a sziú indiánok egyik törzsének tagja’), digó (az olaszok
magyar csúfneve < ol. táj. digo ’mondom’ < ol. dico), dzsipszi (< ang. gipsy ’cigány’), dzsipzsi, etióp, fekete, füstös
(tkp. cigány), „gipsai” (< ang. gipsy), india, indus, kávé, kéményseprő, kétszersült, kibokszolt (< kibokszol, nép.
cipőt fényesít), kleor (< kreol, hangátvetéssel), kohány, koke, kokeró, kokillt, kokszos, kormos, kreol (< fr. créole
’spanyol és portugál gyarmatosítók leszármazottja’); barnás arcbőrű, kreolbőrű, kreolos, „kunta-kinte” (< a
Gyökerek c. filmsorozat néger főszereplőjéről; köznev.), lenyelte a széncédulát, mákos, maláj, megette a
széncédulát, móre (< cig. more! ’barátom!’ < m. argó ’cigány’), nálatok is kint lóg az ablakban a hegedű,
napégette, néger, négerbaba/csók, negró (< ang. negro ’néger’ > Negro ’sötét színű cukorkaféleség’), négus, nem
a nyáron barnult le, niger, nigger (< ang. ’néger, fekete; sötét bőrű’), nigro (< ang. negro), odaégett/kozmált,
ördögfióka, purdé (’cigánygyerek’), réti néger (tkp. cigány), rézbőrű, rezesbandi (célzás a cigányzenészekre),
rozsda, sárgatalpú („néger”), suvikszos (< ném. Schuhwichse ’cipőkrém’), színesbőrű, van benne egy hegedűvonás
(tkp. cigány)
fej
agy, agyhely/lak/tartó, barack, boci, bogyó, buci, bucó (? < bura, becézve), buckó, bukó, buksi, buló, bunkó,
bunkócska, bura, daganat, dilibogyó, dinnye, dinnyi, dió, dudor, ész, észraktár/tanya/tartály/tartó/temető,
fűrészpor, fűrészporraktár, golyó, golyóbis, gölődin (táj. ’gombóc’), göröngy, gugu (? < guga ’golyva, daganat’ ?
< horv. guka ’daganat, dudor’), hámozott léggömb, hólyag, hordó, izzó, kába, kalaptartó, káposzta,
káposztalétartó, káposztalével tele tök, káposztatorzsa, kobak, kocka, koki, kokó, kokszi, kókusz, koponya, krumpli,
kugli, kuglóf, kupa, labda, léggömb, lufi (< ném. Luftballon ’léggömb’), lukas labda, mosogatólé-tartó, nagyfej,
nyakhólyag, nyakkinövés, nyakon levő pattanás, a nyakunkon lévő gömb, nyalóka, padlás, paradicsom, pattanás,
radír, sapkatartó, segg, seggfej, séró (< cig. š#ro ’fej’), sötét gömb/kocka, szalmatöltet/zsák, szőrös tök, termés,
tojás, tök, tökfej/födő, tudományos intézmény, tuskó, uborka, üstök (rég. ’hosszú haj’), vízfej/tároló/torony
furcsa formájú fej
amorf (< gör. ˘morjo ’formátlan, alaktalan’), bagolyfejű, békafejű („pici, lapos fej, széles száj”), bilifejű, bogyó,
bogyófej, bucifej, busafej, deformált, dézsafejű, dinnye, egérfej, elfuserált kobak (< ném. pfuscherhaft, verpfuscht
’elfuserált’ < verpfuschen ’elront’), golóbis (< nép. rég. golyóbis < lat. globus ’gömb, golyó’), golyó, gulu, gumifej
(„kövér, kopasz, pattog”), hájfej, hidroglóbus (’gömb alakú víztorony’ < gör. ćdro ’vízi, víz- + lat. globus), hólyag,
homár (’tengeri rák’; tkp. „vízagyú, kevés esze van”), hombárfejű, káposzta, karózott tök, kerekfejű, kocka,
kockafej, kockafejű (szögletes formájú), kopika, köcsög, köcsög alakú/fejű, körte, körtefej/fejű, krosszpálya-fejű (<
motocross ’motoros gyorsasági terepverseny’ < lat. motor ’mozgató’ + ang. cross ’keresztez, keresztülmegy’),
krumpli, krumplifej/fejű, kugli, kuglifej/fejű, kutyafej, labda, laposfejű, lapsi, lófej, lófejű („nagy fogú, szélesedő
járomcsontú”), lópofájú, megnevezhetetlen síkidom, nudli, nyomi („nyomott, nem szabályos”), nyomott, nyomott
fej, nyomottfejű, nyúlfej, ortopéd (itt: ’eltorzult, hibás’ < ’az ortopédia szakorvosa; testegyenesítő’ < gör. ‚orJŕ
’egyenes, helyes’ + po  ’láb’; ÚsJopodźw ’egyenes lábbal menni’), ortopéd fej, ottófej, ovális (’tojásdad alakú’ <
lat. ovum ’tojás’), piskóta, putyus fejű, rombusz, sajlifejű, seggfej, sótartó, szopott gombóc fejű, tapló, tekerifej,
tojás, tojásfej/fejű, tojáska, tök, tökfej/fejű, uborka, ütődött, vízfej, vízfejű („rendellenes szülésből szellemi
fogyatékos”), víztorony
nagy fejű
bagolyfejű, bazifejű, bikuci, bucó, bunkó, busa („nagy fejű hal”), busafejű, dinnye, dinnyefejű, disznófej,
disznósajtfejű, fafej, fazék, fejenagy, gázóra („nagysága miatt”), gomolya, gumófejű, hájfej, hájfejű, hólyag,
hólyagfejű, hombár, hordó, húgyagyú, kis kobak, körtefejű, krumplifej/fejű, kuglifej, léggömb, lófejű, lópofa,
lópofájú, lufifejű; olyan a feje, mint a tök, ökörfejű, pukkad a tudománytól a feje, sünimalac, szopott fejű, tápos,
tartályfej/fejű, tök, tökfej/fejű, tökös, tönkő, tuskós („rövid nyakú”), veréb, vízfej/fejű/hólyag/torony
haj
bála, bobó, bogáncs, boglya, bojt, bongyorbirka (< táj. bodor ’göndör’), bozont, bozót, bozótos, bunda, bura,
cafrangos, cérna, drót, drótkefe, fejdísz, fejencsüngő, fejfű/pokróc/ruha/szőr/szőrzet/takaró/tapló, frizur, frizura,
frizus, gabanc, gaz, gubanc, gyapjú, gyökere a vízbe ér („a fejében lévő vízbe”), hár (< ném. Haar), háré, hári,
háró, kanóc, kazal, kefe, kóc, kolonc, kinőtt gaz, kóró, korona, kukoricahaj, labanc (< lobonc), labancos, lógó,
lombos, lombozat, lobonc (< lobog), máglyarakás, moha, oroszlán, őserdő, paróka, partvis, pázsit, pikkely,
pókháló, pom-pom (< a Pom-Pom meséi c. rajzfilmsorozat főalakja, hajszerű csomó, mely folyton változtatja
alakját), séma, seprű, seró, séró, sínszög, skalp (< ang. scalp ’a legyőzött ellenségnek a hajjal együtt lenyúzott
fejbőre’), söprű, sörény, sörét, sörke (< nép. ’fejtetű petéje’), sörte, sövény, sűrűség, szalma, szalmakazal,
szarucsombék (< táj. < nép. csombók, csimbók ’összetapadt szőr, haj; rég. férfi hajfonata’), szarupáncél, széna,
szénaboglya/kazal, szőrcsomó, szőrgubanc, szőrös fej, szőrsapka, szőrzet, taréj, tetőfedő/fészek/tanya/tartó, toll,
tollazat, tollkorona, tökfedő/szár/takaró, turbán, tüske, tüskék, tüskés, üstök, vaj
rövid hajú
átment rajta a fűnyíró, bili („mintha a fejre bilit húztak volna, s körbe vágták”), birkanyíráson volt, birkanyírott,
bosznyák, Csajkovszkij („kopasz volt”), csikó, csonthaj, cumpi („idétlen, kopaszodó fiatalemberre mondják”),
csuri (’veréb’, itt: „rövidre vágott hajú”), csurkesz (< csuri), csuta (vö. alma-, kukoricacsuta), csutakhajú, csutka,
csutkafejű, csuti, dörzsfejű (< dörzspapír, smirgli), elütötte a fűnyíró, fészek, gyökérkefe, kefe, kefehajú, kipasz (<
kopasz), kis sörényű, koke, kopasz, kopaszcsirke, kopaszka, kopaszkezdemény, kopasz nyakú, kopi, kurta hajú,
kurta sörényű, megkopasztották, megtépett, moncsicsi-frizura, napfejű, punk, punkegér, séró, sörke, sündisznó,
süni, sünifej, sünike, szálkás fejű, tar, tüsi, tüske, tüskés, úszófrizura, végigszaladt rajta a fűnyíró
hosszú hajú
babahajú, Bánfit evő (Bánfi-féle hajnövesztőt), beatles (< ang. Beatles együttes nevéről, köznev.), bitfej, bitlisz,
boszorkány, bozontos, ceruzahajú, cilimpás (? < nép. cilinder ’lámpaüveg’ < ném. Zylinder ’henger, lámpaüveg’),
csajfej, csikófarkos, csimbonk (? < csimbók ’összetapadt haj’, rég. ’férfi hajfonata’), dugi haj (< szln. dug ’hosszú’),
fésülde, fürtös, gabancos, gorilla, gyapjas, hajasbaba, hajókötél, háris, hobós (’csak alkalomszerűen dolgozó,
csavargó-vándorló, olykor bandákba verődő személy’ < ang. hobo ’vándormunkás, csavargó’), hipi ~ hippi (’a
társadalom ellen feltűnösködően lázadó, dolgozni nem akaró fiatalok mozgalmába tartozó’ < ang. hippish
’mániákus, megszállott’), huligán (’munkakerülő, garázda, botrányt okozó fiatal’ < ang. hooligan ’útonálló,
csavargó, huligán’ < ang. Hooligan ’egy londoni garázda banda vezére a századfordulón’), indiántoll, indus,
istenhajú, jampi (< jidd. jampec), jézushajú, kiskócos, kócos, komancs (< ang. Comanches ’észak-texasi indián
törzs’), labanc (< táj. loboncos ’bozontos hajú’), labancos, lebenyes, lenge, lepedőhajú, lobáncos, lobi, lobogó,
lobonc, loboncka, loboncos, loboncrozál, lógos, lófarkas/farok, lompos, lósörény/sörényes/sörényű, nagy sörényű,
napernyő; olyan, mint az oroszlánsörény; az oroszlán, ősasszony, ősember/erdő/lakos, paci, parókás, pávatoll,
portörlő, puli, sálos, a seggit a hajával törli (táj.), seprű, söprűs, sörény, sörényes, sörényes hangyász, söréthajú,
spárga, szálkás hajú, szandokán (< Sandokan hosszúhajú tigrisvadász A maláji tigris c. filmben), szénásszekér,
szőrfüggöny, szőrös, szuflós, szúnyoghálós, tetűhinta, tollas, torzonborz, vadhajas/hajú, vécélehúzós, zsiráf
vörös hajú
bordócska, bronzos, bronzpipi, égő fejű; egy perccel később születik, kigyullad; fél perccel később születik,
begyullad a fej; foszforfejű, gesztenye, gyufa (piros fejjel), gyufafej, gyufafejű, hagyma, jajcsek (< szln. jajce
’tojás’), kabos (< vörös hajú komikus színész, Kabos Gyula; köznev.), Karak (róka, Fekete István Vuk c.
regényében), kiskabos, kis piros/veres, kommunista, láng alól jött, lángfejű/hajú, lángos, Lenin-fej, lobogó,
megrozsdásodott, menstruálnak a tetűi, mókus, narancs, orosz nemzedék tagja, őzvörös, paradicsom,
paradicsomhajú, paradicsomszőke, piri, piros, piros hajú, piroska, pulyka, répa, részeges, rizsfejű, rizsi
(„gusztustalan, mint a félig megfőtt rizs”), róka, rókafejű/hajú, rókás, rókasörény/szőrű, rozsda, rozsdás,
rozsdásszínű, téglahajú, tojás, tüszi (tűzkő, becézve), tüzes, tűzfejű/hajú/manó/piros, tűzpiros üveggömb (<
népszerű ifjúsági regény címe), vércse; világít, mint a stoptábla; vörcsi, vörheny, vörhenyes, vörike, vörösfejű,
vöröshajú máglya, vöröske, vörös róka, vörös szuka, Vuk (róka neve, Fekete István népszerű állatregényének
címadója), zöldhajú
szőke hajú
albínó (< sp.), albínó-bambínó (szójáték ikerítéssel), aranyhaj, aranyhajú/szőke, beleesett a mészbe, behavazott,
blondi (< ném. blond ’szőke’), csinszka (köznev.), deres, enyhén babánvörös, ezüstös, fakó, fakult, fehér, fehérhaj,
fehérke, gyapi (< gyapjú), hidrogén, hirtelenszőke, hipófej/fejű, hipós, hipózott, hófehér, hófehérke, kefir, kese,
kesefejű, lenhajú, liszt, lisztes, lisztesfejű/hajú, liszteszsák, lisztfejű, meszeshajú, mozdonyszőke („szőkére festett
haj, tövén látszik az eredeti sötét szín”), muharfejű, napsugár, öt hetven („ennyi volt a tejföl ára 1975-ben”),
riskamalac, sárga, sárgácska, sárga haj/hajú, szalma, spániel (< ang. spaniel ’hosszú szőrű törpe vadászkutya’),
sziszi, szőke indián, Szőke király, szőkeség, szőke túró, szösze, szöszi, szöszike, szöszke, szöszke hajú, szösz-mösz
(szójáték), tejfehér/fejű/fel/feles, tejfeles hajú, tejfelfejű/hajú, tejfi, tejföl, tejfölbe mártották, tejfölfej/fejű/hajú,
tejfölke, tejfölös, tejfölös fej/fejű/hajú, tisza (? < Szőke vize a Tiszának ...), túró, túrófejű/lédi, viaszbaba, villog a
feje
barna hajú
babuci, bagarolos (< tubusos cipőkrém márkaneve), barnaság, barni, barnica, barnus, braun (< ném. ’barna’),
brazil, csoki, csokis, fosott hajú, fosszínű, gesztenye, gesztenyefa/hajú, gesztenyés, kakaós, kleorbőrű (< kreol), a
madár lecsinálta, néger, negrus, négus, nigger, szarba mártották, szarhajú, szaros fejű, tehénvirágozta
sötét hajú
alagút („olyan sötét”), barna, bogár, bokszi, bokszolt fejű, bokszos, bolinos, boszi (< boszorkány), cigány,
cigányfejű, cigus, cipőpaszta, csoki, csokibaba, csokis, csokishajú, ében, ébenfekete, éjjeli bagoly, fekete, fekete
csikó/fej/fejű/gyöngyszem/macska; fekete, mint a kéményseprő; fekete, mint a kutya feneke; feki, geunter, holló,
indiánhajú, kéményhajú/seprő/seprőfejű, koksz, kormi, kormos, kormoska, kormos rézi, korom, koromhajú, kreol,
Lucifer, mákos, mozdonyszőke, néger, négercsók/hajú, negrófej, négus, néguska, nigger, ördög, ördöghaj, Pluto
(< gör. Plo twn ’az alvilág istene az ókori görög mitológiában’), pucok, puli, Sátán, setét, sötét, sötétecske; sötét,
mint az éjszaka; subickos (< suvikszos), svarc (< ném. schwarz ’fekete’), szénben turkált, szenes, szénfej/fejű,
szurkos, szutykos, tinta, tustintába mártotta a haját
ősz hajú
albínó, deres, ezüsthajú, fehér, fehér fejű/haj/hajú/holló, galambhajú, havas, hófehérke, hófejű, kendermagos, Kóc
Pista, korcsípte (< dércsípte analógiájára), leesett az első hó, lisztes, lisztes fej/fejű/hajú, locscsos fej, mákos,
mákostészta, melírozott hajú (< ném. grau meliert ’őszes haj’ < melieren ’kever; őszül’), meszes fej/hajú, nyáron
leesett az első hó, nyírlevelű, pepita („ősz és fekete hajszálak keveredése a fejen”), sápadt hajú, szürke, tej, tejes,
tejfölfejű, tejfölös, télanyó/apó, utolsó mohikán (— Cooper indiánregénye nyomán), vattahajú, vénecske,
világítótorony
rendetlen hajú
boglya, boglyácska, boglyafej, bohóc, borzás, borzos, boszi, boszorka, bozont, bozontos, bozót, cibált, felizgatott
budikefe, fésűszegény, fészek, fészekhajú, föláll a taraja, fölizgatott vécékefe, gólyafészek, gubancos, hollarí hajú,
kakassal aludt, kazal, kefe, kenhető (tkp. zsíros haj), kis kóci, kitörtek a fésű fogai, kócbaba, kóceráj, kóc-móc
(ikerítés), koci, kóci, kóci--móci, kócos, kócvekker, kopár, krájpitináni (< ném. táj. Um ’s Kreuz bitte ich dich,
Nani! ’a keresztre = az ég szerelmére kérlek, Annus’), lekvár séró (egyedi: mindig kócos hajú fiú
ragadványnevéről), lenyalt fejű, lobonc, loboncos, lompos, madárfészek, megáll benne a fésű, ömlesztett, őserdő,
rovargyűjtemény, sünis, szalmaboglya, széna, szénaboglya/haj/kazal, szénásszekér, tarzan-borz (< Tarzan,
filmsorozat hőse, itt: szóferdítés is a torzonborz-ból), tépett fejű, tetűfejű/fészek/raktár, torzonborz, tövisbokor,
trágyadomb, trehány, WC-fejű („a vécékefe is rendetlen”)
kopasz
bánfi (köznevesülés; divatos hajnövesztőszer feltalálója), beatfejű, befelénőtt haj, Bergendy (< zeneegyüttes
kopasz vezetője), biliárdfejű, birkanyírása volt, bítlisz, bítliszfejű, bőrfejű (< ang. skin-head: a punkoknál vadabb,
fajüldöző, a sátánt istenüknek tartó, lázadó ifjúsági csoport; kopaszra nyírva, különcködő felszerelésben járnak;
sátánisták, rocker-ek), bőrhajú/zsák, bura, csipasz, csirkefej, („a kopasznyakú csirkéről”), csocsi, csupas, csupasz,
csupasz fej/fejű/golyó, csuri (’veréb’), csúszka, csúszós fejű, dinnye, disznósegg, divat a seggig érő homlok,
domború tükör, dugófejű, dúshaj (ellentét), dúshajú, éjjelilámpa, elkapta a nullásgép, elütötte a fűnyírógép,
fantomesz (< sci-fi-filmek szereplői), felcsúszott a homloka, felcsúszott homlok, feljött már a holdvilág, fenékig ér
a homloka, fényes fejű, fényfejű, fésűkészítő, fésülködésmentes haj, flajmon (< fűnyírógép márkaneve, köznev.),
fordítva ült a borbélyszékbe, golyó, golyófej/fejű, gombafejű, gumifejű („kövér, feszes, pattogó”), gumilabda,
Gusztáv (rajzfilmhős neve), gyalult fejű, gyér, gyérfej, gyomlálva van, gyufa, hajanincs, hajatlan, hajnélküli lovas,
hajszeszes, hanyatt homlok; Használjon Bánfi-hajszeszt!, hátracsúszott a homloka, hátracsúszott homlokú, hippi,
holdfény/világ, holdvilágfejű, homorú tükör, huligán, jégpályafejű, kénsavmarta, kobakos, kóconfitty, kodzsek ~
kojak (krimisorozat kopasz főhőse), kojak II, kokéró (? < kopasz ketyeró), kopár, kopasz berci/csirke/hold,
kopaszka, kopasz ketyeró, Kopernyő, kopi, kopi csávó, kopika, kopi-papa, kopirnyó (< kopi), kopisz, kopityih,
koppancs, koppi, kopri, kopszi, korcsolyapálya, körtefejű, krumplifej, kugli, kuglifejű/golyó, kugli Joe, lábfejű,
lámpa, légycsúzda/jégpálya/korcsolyapálya, lekoptatta a haját, leszopott fejű, lobogó hajú, magas a homloka,
magas homlokú, meszet öntött a fejére, mezétláb fejű, mezitláb van a feje, meztelen fejű, náci („filmekben sok
német tiszt kopasz”), a napfény korizik a fején, nudli, nyalóka, nyalókafej, nyers, nyirbált fejű; olyan a feje, mint
a Salamon töke (ti. fénylik); olyan a feje, mint a segge; olyan a feje, mint a tök; örökhajú, paróka, piskóta
(„bőrhajú”), prizma, polirfejű, pucérfejű, puci fejű (< pucér), radiálfej, radírfej/fejű, reflektor, ritka hajú, rodifejű,
seggfej/fejű, seggig érő homlok, seggig homlok, síkfejű, siklik a fény a fején, síkos a feje, síkos fejű, sima, sima a
bőr, simafej/fejű, simi, skalpolt, skalptalan, skepasz, smirgli, smirglifejű, sodófej/fejű, simi, skalpolt, skalptalan,
skepasz, smirgli, smirglifejű, sodófejű (< fr. chaudeau ’süteményekhez tálalt többnyire édes és meleg mártás’),
sörénytelen, stoplámpa, subickos fejű, suvickos (< suvikszos), suvikszos, sün, sündisznó, süni; süt a feje, mint a
hold; süt a holdvilág, „sűrű hajú”, szentjánosbogár, szopott gombóc, szőrfüggöny-hiányos, szőrtelen,
szőrtelenített, tányérfejű, tar, tarfej/fejű, targonca („az első szótag alapján”), tari, tar-ka (szójáték), tarkóig
homlok, tarlófejű, tarlózott fejű, tarolt, tekefejű, teli hold, tettyefejű, tojás, tojásfejú, toll nélküli, tök, tökfej, tök
kopasz, törölközővel fésülködik, tükör, tükörfejű/frizura, tükrös, tüskés, vajas/vidámfejű, világít a feje, világít a
feje az éjszakában, világító fejű/torony, világlik a feje, villanyfejű, virító fejű
arc
ábra, ábrázat, az ember randább fele, falazó kép, fizimiska (’arc, ábrázat’ tréfásan fiziognómia helyett < gör. jusio-
gnőmh ’a külső megjelenésben, arcjátékban kifejeződő lelki folyamatokat vizsgáló tudományág’), göndörmény,
kép, képernyő, képes fél ~ képes fele vkinek, képmagnó/más, kofa, maszk, nokedlileső, plezúr, pofa, pofácska,
pofalemez/zacskó, pofázmány, poffantyú, pofi, pofika, profil
jóképű ember, szép arc
baba, babarcú, baró (< baromi), bomba, bomba pofa, bombázó, bulis, cuki, cuki pofa, csini, csinibaba, dögös,
frankó, franyó, jó bőr/pofa, klassz, marhára jól néz ki, maszek, menő, pofás, simított, spéci, stramm (< ném. stramm
’délceg, katonás, derék’), tök helyes, tök jól néz ki, vadi, vagány
pirospozsgás
alma, almás, bazsarózsa, bimbó arcú, bimbós, borvirág, borvirágos, „Égés ellen Fabulon” (bőrápolószer
reklámja), érett, fosszínű, gyulladt pofájú madár, himlős, láng, lufi-pufi („mert piros”, ikerítés), oroszka, pákis (táj.
< ném. Backe ’orca, pofa’), paprika, paprikaképű, paradicsom, paradicsommártás, pirike, piros, piros alma,
piroska, pirul, pirula, piruló, pötyös (táj.), ripacsos, pulykafejű, rózsaarcú, rózsás, rózsás arcú, szamócás, veres,
vörös, vörös fej, vöröske, vöröslő
sápadt
bleda (< szln. bled ’sápadt, halvány’), éretlen, fal, falas, falfehér, falfehérke, fali meszelt, falpofájú, fehér, fehérke;
fehér, mint a fal; festéket evett, frissen meszelt, halálarcú, halál árnyalatú/fehér, halottkém, haloványka,
halványka, hervadt, hipóreklám, hófehérke, hóka (’homlokán fehér foltot viselő; sápadt’), holdvilág, hulla,
hullasápadt/színű, hipót nyelt, indián, kimeszelték, kínai, kókadt, lemázolták fehérre, megette a citromot, meszelt,
meszes, mészfejű, meszetke, mosottszarszínű, nyámnyila (’gyámoltalan, tehetetlen’), nyeszlett, pátyuli, saláta,
Sápadtarcú, sárga, sárgapofa, sárgaság, tejföl, tejszín
szeplős
babos, borsós, festő huga, folt hátán folt, foltos, foltos fejű, fürjtojás, gyöngytyúk; Hány gyöngytyúkot nyeltél le?,
ibolyás, ibolyavirágos, kinyíltak az ibolyái (? < ném. szólás: die Märzenveilchen blüchen schon ’az ibolyák már
virágoznak’), kiütéses, kopolínó (olaszos), légyszaros, leopárduc, lúd, lúdtojás; olyan, mint a pulykatojás;
paradicsomos, pattanáspofa, pepita, pettyes, pipi, pontarcú, pontos, pontos képű, pontozott, pötyi, pötyike, pötyögi,
pöttyös, pöttyöske ~ Pöttyöske, pöttyös labda, pöttyöslabdafejű; pöttyös, mint a labda; Pöttyös Panni (ifjúsági
regény címe), pöttyös pofájú, pulyka, pulykapipi/tojás, pulykatojás képű, pulykatojásos, pulykatojás pofájú,
ragyás, ripacs, ripacsos, rozsdás, rozsdásképű, sapka, strucctojás, szepi (< szeplős), szepibaba/matyi, szepipuskás,
szepli, szeplőbazár/béni/király/királynő, Szeplő Marci, szeplőpanna, szeplő szepi (alliteráció szóferdítéssel —
szeplő), Szeplős Szilárd (játékos alliteráció), szeplőtenyésztő, szeszi; szétfröccsent a mustár, és eltalálta a gyereket;
szita alatt napozott, terepszínű, tojásfej, verébköpte, záptojás
csúnya arcú
álarcos, aszalt, banya, bánya (< bányarém), banyaképű, bányarém, békapofa, békás, bibircsókos, bodagképű
(’kerek arcú’ < táj. bodag ’pogácsa’; m. cig. bokoli ’hájas pogácsa’), boszi, boszorka, cápa, csita, csunyi, eltolt
képű, géppuskával szaporított (— pattanásos), görény, III. világháború, háromszögarcú, korcsképű, krampusz,
leprapofa, leprás, lópofa/pofájú, majompofájú, „miteszaros” (< mitesszer-es < ném. Mitesser ’összegyűlt faggyú
a bőrben, szürkésbarna foltocska jelzi’), nyomi, nyomott, ocsmány; olyan, mint a seggem szüretkor; olyan ronda,
mint a világháború; otromba, pofára esett, ragya, ragyás, ragyásképű, randa (táj.), rasnya (< randa × rusnya),
rém, ripacs; ronda, mint a halál; ronda pofájú, rusnya, rút, rút pofájú, rücskös képű/pofa/pofájú, sivatagos,
szörnyella (olaszos), tbc--reklám, teremőr („a Notre Dame-i után”), zombi („rémfilmek főszereplőit nevezik így
el”)
homlok
agyfogó, dudor, hámlok (szóferdítés), kisagytartály, kobak, koponya, lapát, mennyezet, mező, panoráma,
ráncgyűjtő, ráncpuszta, szántóföld, szemöldökfa, tarsíkság az arcon, tartály, tető, vakszem (nép. rég. ’halánték’)
szemöldök
ablakkeret, bokor, bozont, díszszőrzet, felhősáv, hajkezdemény, homlokszőr, mező, őserdő, rét,
szembajusz/fedő/sörény, szemoldok (szóferdítés), szemszőr/szőrzet, szőrbőr
szem
ablak, ágybacsalogató, bilux (< lat. tkp. ’kettős, kétszeres fény’ a gépkocsi fényszórójában), bogyó, bubó, csáp,
csecsebogyó, csillag, csipa, csuszaleső, dió, dülledő, feneketlen tejfel, forgógolyó, glütyü, golyó, golyóbis, golyszli,
gomb, gölödin, gubó, gumó, gurgula (’henger v. korong alakú gördülő eszköz; guriga’), gurguló, gülü („kerek”),
güri, kancsalító, kandikáló, kémlelő, két gömb, kinyomni való, kocsány, kokszoló, kuki, kukkancs, kukkantó, kukker
(< gukker < ném. Gucker ’látcső’), kukkerlyuk, kukkoló golyó, kukluk, kuklyuk, kuksi, kukucs, kukucska,
kukucskáló, kukuk, kumantó, látóka, lámpa, leső, lesőke, lyukleső, messzilátó, mikroszkóp, mindentlátó, monitor
(< ang. < lat. ’vevőkészülék rádió v. televíziós adás műszaki ellenőrzésére’), nézőke, nyitóka, ocsi (< szln. táj. oko,
oči; szln. oči tb. ’szemek’), ocsu (r. cig. oč + u ’a szem’ < rom. ochi), optika, periszkóp, pilács (táj. ’mécs’), pilla,
pillantó, pingponglabda, pislák, pislákoló, pislantó, pislogó, pupilla, reflektor, skubi (< argó ’nézés’ < skubizik
’néz’), skubigolyó, szemező eszköz, szépséglegeltető, szöm (táj.), üveg, üveggolyó
a szem színe, formája
bagoly („nagy”), békaszem („nagy”), bögölyszemű („kidülledt”), csigaszemű, csillagszemű („ragyogó, csillogó,
nagy, sötét”), diószemű, disznószemű („nagyon kicsi szem, elhízott kerek arcon”), duplaszemű („szemüveges”),
dülledt szemű, égboltszemű („kék”), egérszemű („kicsi pontszem”), égszínű, ferdeszemű, gesztenye („barna,
kerek”), gólyaszemű („dülledt”), golyószemű („meredt”), gombszemű („apró, kör alakú), gurgulaszemű („kerek,
dülledt”), gúvadt szemű („kimeredő”), gülüszemű („nagy, kidülledt, merev, elbambuló”), güzüszemű, gyöngyszemű
(„csillogó, kerek, beszédes”), halikraszemű, húzott szemű („kissé japános”), ibolyaszemű, japán („ferde”),
japánka, japánszemű, karikás szemű („a fáradtságtól a szem alatt”), kecskeszemű („a kecskecsöcsű szőlőhöz
hasonló; ferdevágású”), kerekszemű („feltűnően nagy”), kiesett, kígyószemű, kínai, kínai kettő („ferde”), kínai
szemű, kocsiszemű, komiszemű, kökényszemű, küllőszemű, légyszemű („szemüveges: a légynek összetett szeme
van”), macsekszemű, macskaszemű („vágott, zöldes, világos, világítós, szépen formált szemívű”), mandula,
mandulaszemű, nyúlszemű („riadt”), ökörszemű, rókaszemű („sunyi, ravasz, ferde v. vízszintesen hosszúkás”),
sasszemű („éles”), savószemű (halványzöld, álmos”), szemerke, szemvályu („nagy szemű”), szénszemű,
szilvaszemű („kék, ferde”), szőlőszemű („nagy”), szűkített, tehénszemű („nagy, kidülledt, kocsonyás, taknyos,
lassú”), tengerkékszemű, tengerszemű, tutajosszemű („faszállító”), üvegszemű, vágott szemű, vekkerszemű („nagy,
kerek”), vízbenéző, vízszínű („színtelen”), zöldike, zöldszemű
rövidlátó
csilás, csoravi (< szln. szleng čorav ’rosszul látó; átv. vak’), duplaszemű, fél vaksi, hangya, kukkeros, négyszemű,
nem lát tovább az orránál, nem lát tovább a szemétől, az orráig se lát, pápaszemes/szemű, pislogó, szórólencse,
vakkula, vakond, vaksi, Vak Vendel Csáktornyán ~ Csák tornyán
kancsal, bandzsít
apja fejbevágta bakanccsal, badzsa, bandzsaszemű, bandzsi, banzsa (táj.), béndzsa, benzsi, csoravi (< szln.
szleng); egyik szeme sír, a másik kancsal (elferdített szólás); engem néz, és téged lát; engem néz, téged lát; erre
néz és/de arra lát (népi beszédfordulatok), félrelátó/nézős, ferde, ferdeszemű, görbeszemű, a hátán folynak le a
könnyei; ide néz, oda lát; iksz (x)-szemű („keresztben csorognak a könnyei”), „Izaura” (< port. Isaura, a
Rabszolgasors c. tévésorozat kancsal főszereplője), káli-máli, kaméleon („mindkét szemét külön mozgatja”),
kancsa, kancsali-bandzsi, kancsi, kandzsal-bandzsi, kancsi-bandzsi (ikerítés), kandzsa, kandzsi (kancsal ×
bandzsi), kandzsi-bandzsi (ikerítés), káposztáskertbe néz (nép.), kerbenéző (táj.), keresztlátó/szemű, kertbenéző,
kettős látású, kettő van mindenből, kiskertbenéző, körözve állnak a szemei, liliomszemű (m. cig.); olyan, mint
Isaura; sarkon csinálták; slip-szemű (< ang. slip ’elcsúszás, csúszás’, itt: „mint biciklikerékben a nyolcas”), spirlav
(< horv. táj. špirlav; horv. škiljav), a szeme a hátán kopog, szemek találkozása, tóti, vakló, vakszemű, van egér (—
ijedtség)
egyéb (a látáshoz kapcsolódó tevékenység)
biluxol ’pislog’
fül
adó-vevő, cimpa, cimpi, dumafogó, az egyetlen „mindig” bezárt rész, ellenző, evező, fülbevalótartó, füles, hallkürt,
hallóka, hallókagyló/készülék/lapát/lyuk, hangfalak/felfogó/lapát, hegyező, hírfogó, hangradar, jodafül (< „a
Csillagok háborúja c. film egyik szereplőjéről; hegyesfülű”), kagyló, kagylózó, kajla, klipsz (< ang. clips
’csiptetéssel rögzíthető ékszer, fülbevaló’), kocsonyába való, lapát, lapátfül, légycsapó, legyező, lehallgató,
lokátor (’tárgyak mozgását, helyzetét bemérő berendezés’ < lat. locare ’elhelyezni’), OSI, radar (’tárgyak
mozgását, helyzetét bemérő berendezés’ < ang. radio detection and ranging ’rádiós földerítés és mérés’;
mozaikszó), rádióantenna, süketnéma készülék, szélfogó, szélfogó sztereóban, szemüvegtartó, sztereo (< ’előtag
térbeliség jelölésére: tér-’ < gör. stereo-), tányéros radar, tapsi, telefon, tölcsér, vécékagyló, vevőkészülék,
villámhárító, vitorla, vitorlafülű, zsírkagyló, zsírral teli kisbödön
nagy fülű
bagoly, befogja az orosz adót, ejtőernyős, elefánt, elefántfül/fülű, elefántos, evezős fülű, Filemon (? < hasonó
hangzás: Philemon és Baukis példás életű idős házaspár a görög mitológiában), fogja a Kab-hegyet, füles,
fülesbagoly, harapós fülű, hólapátoló, kajla, kalánfülű, klefa, klempa (< horv. klempe ’kajlafülű’), klempac ~
klempász (horv. táj. klempavac, horv. klempav ’lelógó, kajla’), kleppancs, kuka, lapát, lapátfül/fülű, lapátos,
lapufülű, laska (itt: nagy, széles, kagylóalakú laskagomba), lebegő, lebeny, legyező, légyüldöző, lepedő,
lepke/lófülű, lokátor, lokátorfülű, lokátoros, majom, majomfülű, nagyothalló készülék, nyúlfüle van, nyuszifül,
óriáskagyló, palacsintasütő, pam-fülű (? < hattyúfiókák neve tv-filmben: Pim, Pam, Pumelka), papír/parittyafülű,
patkányka, propeller, propifülű (< propeller), radarernyő/fülű, sárvédő, stereofülű, szamár/szatyorfülű, sztereós,
Tangós Tamás, tapsifül/fülű, teleszkóp (’csillagászati távcső’, itt: a parabola alakú tükrös változatról < gör. tele +
skopŕ ’kémlelő, körülnéző’), tepsi, tepsi-sütő, vitorla, vitorlafülű, vitorlás, vitorlázó, zsírlángos
elálló fülű
Aladár (< Kutyafülű Aladár, Weöres-versből), bagoly/befőtt/botfülű, csacsás fülű (< csacsi), csacsi/csimpánzfülű,
csulafülű („nagy, elálló”), derékszögben elálló, derékszög java, derékszögű, egérfül, elefántfülű, evező, fidó, Fidó
bácsi („a legnagyobb kutya neve tv-rajzfilmben”), fogantyús, fogja a pesti adót, füles, füleske, hangfal, hátszélben
született, Igor-fülű (egyéni; személyekről), kagylófülű, kajla, kajla/kanálfülű, kinyílt kagyló, klepa (< horv. táj.
klempa), klepafülű (nép. is; itt: „nagy fülbevalós”), klépái vannak, konya-csóla, krepafülű, kuka, kukafülű, lapát,
lapátfül/fülű, laska („a laskagomba tányérjához hasonló”), laskafül, lapulevél, légycsapó, legyező, legyezőfülű,
lekvárfülű (egyedi, tanuló ragadványnevéről), lispás (táj. „nagy, elálló, kicsit előrehajló”), lokátoros, majomfül,
mirelit-fülű (afagyott fül merevségére emlékeztető < ’mélyhűtésű’ < Mezőgazdasági Ipar Rt. + elit), moncsicsi,
nagy a szélfogója, napernyős, propeller, radar, radarfül/fülű, radaros, rókafül/fülű, szamárfül/fülű, szatyor,
szélfogó; szép a szemed, csak kár, hogy eltakarja a füled; sztereó, sztereo/tacskófülű, tapcsifül, tapsi, tapsifüles,
tapsi-hapsi (ikerítés), tasla, tasli (tréf. ’nyakleves’ < ném. táj. Taschl, ném. Tatschl), tepsifülű, vevőantennás,
vitorlafül, vitorlás, vitorlázó, zsidófülű
orr
bánya („a megkeményedett orrváladék kibányászása”), barlang, bazilika, bukta, bütykös, csempák, cserpák (< táj.
’fából való nyeles vízmerítő edény’ < szlk. čerpať ’merít, mer’ < szlk. táj. čerpak ’köcsög’), csőr, csőrice, csurák,
döfi, duda, dudor, dúró, esernyő („nagy”), fénytok, fikahely (táj. fika ’takony’), fikatár, firnyák, fogas, frigyó,
frinyák, frinyó, froncsi, fújóka, fújtató, fuvola, füfü (? < „becézett fül”), hefti (< argó < ném. Heft ’nyél, markolat,
fogantyú’), herfli (nép. ’harmonika’ < ném. Herfel), horog, kampó, kampósbot, Kántor nyomoz (filmben szereplő
nyomozókutyáról), két lukú csöpögő, kipufogó, krumpli, lelőhely, náthazacskó, názó (< lat. Naso ’nagy orrú’,
római családnév < nasus ’orr’), noci, nósz (< or. нос ’orr’), noszi, nózer, nózi (< ném. Nase), nózika, nózus,
nózuska, nyomi, ormány, ormi, papírradír, pattanás, porszívó, szagelszűrő, szaglászó, szagler (németes), szagló,
szaglólyuk, szelep, szellőztető, szimat, szimatoló, szipák, szipogó, szipóka, szippancs, szippantó, szortyom-bortyom
(nép. ikerítés), szuszogó, takonycsöpögtető, takonyda, takonyfogó/hordó/polc/tár/tároló/tartály/tartó/üreg/zacskó,
tirpák (? < ’szlovák népcsoport’), tokmány (nép. ’a kaszakő tokja’), töfi, töf-töf, trombita, turcsi, tüfti, tülök,
tűzhányó, uborka
orrforma, -szín
akkora az orra, mint a Bazilika kilincse; bazilikakilincs („nagy, húsos, nem csontos”), bendzsa, bibircsók (táj.),
bibircsókós (’a szemölcshöz hasonló puha kinövés a bőrön”), bororr, boros, borvirág (’bor felszínén képződő
gombás fehér hártya’), borvirágos (’iszákosságtól vörös és rücskös’), borvörös, bunyós orr, dudaorr, dudás,
dunyhaorrú, durung (táj. „bunkószerű”), erősen kicsírázott burgonya, ficamos („törött orrú”), fitos, frinyó
(„fricskázott”), hegyes, horgas, horgos, horhas („horogszerűen görbe, előreugró, csontos”), hupifehér/lila,
kakasorrú, kampó, kampós orrú („horgas, a vége hajlított, hosszú orrnyereggel”), kapa, karvaly, kosorr, krumli
(táj.), krumpliorr, malacorr („nagyon széles, rövid, kissé fölfelé áll”), matt („nem fényes”); olyan az orra, mint a
bazilikakilincs; olyan az orra, mint a templomkilincs; pálinkás („vörös színű”), papagáj, paprika, paprikaorr
(„hegyes, vörös, bibircsókos”), pisz, pisze („kicsi, tömpe”), pókos orrú (nép. vastag, daganatszerű), rezes, sasorr,
sziklaorrú, templomi kilincs, tokmány, tonnakocsi, tömzsi, turcsi (’rövid, egy kissé fölfelé hajló hegyű; pisze’),
turpi („fölpöndörödik”), tülökorr, türcsi, uborka, vas- és edényorr („nagy”), vasorr, veres, vörös, zsidóorr
bajusz
alorrvédő, bajsz, bajszi, bajszi-majszi (ikerítés), bazsusz (franciásan), bujszi, csiki (— csiklandoz), gyep, haj,
kenderkóc, morzsafelfogó, orrbozont/dísz/nedvszívó/szakáll, pótszőr, sörte; sörte, száj feletti; szájhaj/szőrzet,
széna, szénakazal, szőr, szőrhajtás, szőrös szájú, takonyfogó/törlő, tapogató, zsírszívó
bajuszforma
bajesz (bajusz × pajesz), bajuszka, cincérbajszú, felkefe, harcsabajszú/bajuszú/fejű, hetyke, kackiás, kacsafejű
(„lekonyuló”), kajla, kampó, kefe, madzag, pajusz (pajesz × bajusz), pamacs, pehelytoll, pemzli (< ném. Pemsel
’ecset, pamacs’), pózna, pödörke, pödrincs, pörge-sörte (ikerítés), tüsike, vasvilla („hegyes bajusz”), zsinór
szakáll
állbunda/haj/sörény/szőr/szőrzet/takaró/védő, arcszőrzet, bozont, bozót, combkefe, dzsungel, kantaraj (< kan +
taraj), kender, lobonc, meszelő, nagyszőr, nyálazó, ősbozót/erdő, pofaszőr/szőrzet, pom-pom (— Pom-Pom meséi),
seprű, sörény, szakáll-vokál (ikerítés), szakcsi, szaki, szőrmók/mókia/pamacs/tömeg, szösz, turkáló (? < kosár,
rekesz, melyben árut helyeznek el turkálásra, válogatásra), vécekefe (táj.)
szakállforma: ecset, kecske, kecskeszakáll/as/, pamacs, pemzli, télapószakáll
száj
bagóleső, beszélő, beszélőke, bigyisz, buksza, csacsógó, csálé, csevegő, csipogó, csiripelő, csókálló/leső/nyílás,
csókolószerv, csóktartó/váró, csőr, csőrike, csuszaleső/nyelő, csuzli, csücsörítő, dumagép/lik, dumáló,
dumatár/zsák, dumcsi, dumcsizó, etető, etetőnyílás, fogkefetok, habaró, hammogó, hangfal/szóró, hápogi, hápogó,
húzogató, légyfogó, levesfújóka, kacsafeneke/segg, kajaleső/nyelő/nyílás, karattyoló, kenyérleső/pusztító,
kerepelő, kereplő, kotyogó, kuzsi (? < ném. táj. < Gosche ’száj’), lefetyelő, lepény, lepényleső, lepetye, levesleső,
lityi-fityi (ikerítés), locsi, málé, nyelvalagút, pampogó, pampula ~ pampulla, papulya (táj. „sokat fecseg”), pletyka,
pletykafészek/gép/tartó, pofa, pofalemez/zacskó, pofázda, pofázó, pofázó egység, pofika, puszka (— puszika <
puszi), rongyos („sokat beszélő”), smárhely, tanár-őrjítő, tátogó, tepsi, tepszi, vakkantó, vernyogó (táj.), vigyorgó,
zabagép, zabáló
szájforma
béledtszájú (< nép. bélel, „szögletes, vastag, húsos ajkakkal”), Bramac--száj („nagy, lapos” < tetőcserép
márkaneve), Brigitte Bardot-s („vastag, duzzadt” < a híres francia filmszínésznőről), bukszaszájú („széles”),
csálészájú, csókos, csókos szájú („kicsi, cseresznyealakú”), csókraálló („csücsöri”), csőrike száj, csucsori, gyűrött
szájú, harcsaszáj, lefetyelő, fülig nyúló, lepcses szájú („túl sokat fecseg”), lepényleső, leprás („túl sokat beszél”),
lepseszájú, lespedt („nagy a szája, széles az ajka”), morbid (’torz; lágy, puha; beteges’ < lat. morbidus ’beteg,
beteges’), málészájú („mafla”), nyúlszáj („a felső ajak felkunkorodott, nyúlajak”), nyuszka, ortopéd szájú („torz”),
palacsintaszájú („nagy; nagyra nyitja”), paplanszájú, pompos, protkóburok („műfogsorral”), rojtos szájú (—
szólás: rojtosra beszéli a száját ’káromkodik folyton’), seggnyaló, szívszáj („szívalakú”), szopós szájú, tepsiszájú
(„hosszú, széles, sokat beszél”), trombitaszájú („kerek, vastag”), virsliszáj
nyelv
csípős retek, csókvégző, fecsegő, izgalmi szerv, ízítő, kajaízlelő, kereplő, keverő, keverőlapát, lapát, lapátoló,
lebegő, lefetyelő, lepetye, locsogó, lógó, nyálkeverő, nyalóka, nyalószerv, öltögetni való, öltögető, ördögnyelvű,
pacal („hasonlít a pacalpörkölthöz”), pörgető, pörgettyű, smárkellék (< argó < jidd. smár ’csók’), szívóka, térkép
(„olyan nagy”)
fog
agyar, aprítógép, daráló, húscafatoló, kajareszelő, morzsoló, prota, protézis (’szerv pótlása, műfogsor’ < gör.
prŕJesi ’felegyenesítés, összeállítás’), protkó (— protézis), rágcsáló, verő („vacogáskor hangot ad, mint
adobverő”)
fog-forma
csámpi, csorba, csorbacsik, drakula-fog („hosszú, hegyes, kiálló” < XV. sz.-i vérengző román fejedelemről < rom.
drac|ul ’az ördög’), egér/elefántfogú, farkasfog („nagy, hegyes, kiálló”), fogarasi, „fogföldi” hibás (< Fokföld;
humoros szóferdítés), fűrészfog, gereblyefogú („ritka, hiányos; 5 perces szünet van a fogak közt”), kampós,
kapafog („széles, keskenyedő végű metszőfogak”), kappan, lapátfog („széles, lapátszerű”), leves, lófog („kifelé
álló, óriási, széles metszőfogak”), lúfog (táj.), műszaki hibás fog („lyukas”), nyúlfog („feltűnően hosszú”),
nyuszifogú, nyuszkafog, pókharapó („feltűnően nagy, előreálló” < szólás: Akkora foga van, hogy még a pókot is
kiharapja a sarokból), ritkás („tíz perc szünet van a fogak között”), rizsa, rizses, szalagszakadásos fog („ritka”),
vámpír-fog („hosszú szemfogak; Drakula-fog”), vicsorfog („széles, ferdén növő; nevetés közben eltakarják”)
a j a k: ajk, buksza, gödör
ajak-forma
békaszájú, csálé, cseresznyeajkú/alakú, csókadó, csókos, csókra való, csucsori, csucsorított, csurbi (? < csucsorít;
„összehúzott, csúcsos ajkak”), frissen mázolt/vakolt, hannibál, kencefices, kencés, kikent, kikent lepényleső, kinyalt
száj, kirágta („rágja, így olyan, mintha kirúzsozta volna”), ki van mázolva, lópofa, málészájú, mázolt, négerajak
(„vastag, duzzadt”), pank-ajak (festett száj, a punk ifjúsági hullámról), pingált, piros bogyó, rúzspofa, tepsi,
tüzesajkú, vékonyszájú, zománc, zsírozott („rúzsos”)
állkapocs
állkapca, csücsök, csücsöri, csücsöri csöcsicsengő, fogtartomány, hegy, kapcs, kapcsula, kiálló, csontkorrekció
(helyesen: kollekció), léctartó („a fogakat tartja”), vizestál
áll-forma
csontos, csúcsos, hegyes, hegyeske, kapa, kecskeszájú, szögletes, téglás, tompa
nyak
állvány, bunkó/buratartó, bürke, cölöp, csonthuzal, cső, csutka, dinnyeállvány/szár, ékszertartó, észalátét,
fejfogas/hosszabbító, fejtartó, fejtartó oszlop, fojtanivaló, gégeborító, gégés, giga, hólyagállvány/tartó,
kellésasztal, kincstár/tartó, kobaktartó, kocsány, kötélfogás, leső, nyakica, nyakinca, nyakkendőtartó,
nyaknyúlvány, nyújtogató, nyúlás, nyúlvány, oszlop, pálcika, retekkert, rúd, szár, szívnivaló („szerelmes v. vámpír
szívja?”), szorongatandó, tartópillér/rúd, tekercs, tekergető, tekergő, tekerő, teleszkóp, tengely, tikhúr (táj.
tyúkhúr), tökszár/tartó/tok/törzs, tönk, tuskótartó, zsiráf-szerv
nyak-forma
bőgő/gitárnyakú („hosszú”), görbe, girnya, gólya, gúnár, gúnárnyak/nyakú, gyík, hattyúnyak/nyakú, liba,
libanyak, nádszál, tokás, zsiráf, zsiráfnyak/nyakú
torok
gerdzsa, gida, fojtanivaló, hangeregető, kajalift/nyelő, lefolyó, nyelő, nyelőke, tölcsér, török (szójáték: torok-török)
ádámcsutka
ádámcsutak, Adámova jakuba (< szln. tréf. ’Ádám almája’; horv. Adamova jabučica), ádi, almacsutka, almacsutka
kettő, almamaradék, almavég, bogyó, csuma, csuti, csutkababa, csutora, dudor, évacsutak, évacsutka ~ Éva-
csutka, giga, gombóc, guga (táj. ’golyva’ < horv. guka ’golyva, daganat’), gumó, gübő, halálrész („ha benyomják,
meg lehet halni”), körce, mozgó dudor/giga, nyakdudor, nyakjáró, nyelőke, őscsutka, smucci, ugráló, ugráló
csutka
vékony hangú
áriás, cérna, Cérna Géza, cérnavitéz/hangú, cicuska, cince, cincogi, cincogi hangú, cincogó, Cincogó Cili,
cincogó hangú, cinege, cinegehangú, cini, cirpelő, csicseri, csikorgó, csirip-csirip, csiriplő, egér, egérhangú,
egérke, elromlott az erősítő, hegedű, herélt, impo, kisegér, lányhangú, macska, macskahangú, major, nyávogi,
nyávogó, nyávogós, nyekegő, nyekerde, nyekergi, nyekergő, nyenyere, nyervogó, nyikergő, nyikogó, nyivák,
nyivákoló, nyivákolós, nyiváti („nyivákolós”), operaáriás, prími, sikátor, sipákoló, sipi, sipító, sipítós, szopi hangú
(< szoprán), ultrahangú, vinynyogó, visító
mély hangú
bányaduma, basszushangú/kulcs, bazdus, beragadt az erősítő, brumi, brummogó, brundács (< szln. brunda
’dörmög’ E. 3. sz.), Búga Jakab (szójáték: búg a Jakab), dömdödöm (Lázár Ervin mesehőse), döngő, dörmi,
dörmögi, dörmögő, dörmögő dömötör ~ Dörmögő Dömötör (< medvenév meseregényben), dörmögős, durmoló,
dübörgő, kongó, maci, mackós, medve, medvehangú, mélyhegedű, mormogi, mutál (serdülő fiúnak változik a
hangja < lat. mutare ’változik’), mutáló, mutus (— mutál), nagybőgő, pincéből beszél, üstdob
rekedt hangú: repedt fazék
v á l l, vállforma
bicós váll, csökött, delta, deltás, felkocka, felsőkocka, fogas, izomtartomány, ruha/táskatartó, vállfa
női m e l l
alma, bágy (? < bögy), bedobó, bibi, bimbó, bögy, bögyház, bukkanó, bula, cecki (< szln. táj.), cici, cicile (r. cig.
’cici, didi’ < r. cig. cica, cice ’csecs, emlő’ < rom. nép. ţîţă ’mell, emlő, csecs’), cickó, cvei („kettő van belőle” <
ném. zwei ’kettő’), csecs, csöcs, csöcse, csöcsi, csöcsös, csúcs, csucsi (< cig. č•či ’emlő’ < szkr. cucci), csúcsó,
didi, didikó, didkó, didó, didus, didza, ditkó, domb, domborzat, domborzati térkép, duci, duda, dudor, dudu, előny,
fejnivaló, fogható, gagy (? < tőgy), gesztenye („kicsi”), golyó, gumilabda, hegyek-völgyek, húsos/húspogácsa,
ikrek, joske (< szln. jošk), kelbimbó; Kérdés, mekkora; két didi, kiflicsücsök, kókuszcici/dió, köcsög, körte, labda,
lengő bulák, libegő, lökhárító, mamma (< lat. mamma ’emlő’), nagy kinövés, narancs, páros tejeszacskó, piramis,
pogácsa, pótlabda, puha narancs, rózsadomb, sashegy, szopnivaló, szoptató, tarisznya („nagy”),
tejbár/csárda/csarnok, tejelde, tejeszacskó, tejfeldolgozó üzem, tejtároló/tartó/üzem, tenyérbemászó, tici (< ném.
táj. Zitze ’cici’), tőgy, zacskó, zacskós tej, zize (< szln. táj.), zsacskó, zsemle, zsömle
férfi mell
badi, bádi (< ang. body), beeső, bimbó, cici, cicigomb, cicike, cickó, csökevény, didi, fonnyadt bogyó, gorillamell,
ici pici cici, két bogyó szőrrel, kiscici, korcsosság, kőcsöcs/dili, lapocka (< laposka, szójáték), lapos, libacici,
palacsintasütő, pattanás, pötty, síkság, szőrtartó, tejhiányos, tyúkmell/mellű
hát
csík, delta, deszka; elöl deszka, hátul léc; fatörzs, felső váz, hatstok (< ném. Hackstock ’vágótőke’), háromszög,
hegy lejtője, himalája, karosszéria, lapos deszka, lepke, ökörpúp, púptartó, puputeve
hátforma: csontos, deltás, focipálya, girbe, girbe-gurba, gönye (< táj. görbe, görbedt ’hajlott hátú’), karót nyelt,
kenyérhátú, pumpos (< púpos), púpos, S-alakú gerincferdült, szálkáshátú
g e r i n c és formája
csámpás, csigasor, csigolyasor, csíkos, csontváz, fésű, gerenda, girinc (táj.), görbe oszlop, lépcsőház, oszlop,
országút, rugó, tartóoszlop, testtartó
kar
álláb, antenna, balta, bolhakaparó, csáp, csilló, csülök, emelő, evező, ezermester, fujtószer (táj. ’fojtó-’), henger,
iránytű, izomtartó, kacsó, kacsónyúlvány, kapanyél, karó, karócska, nyúlás, ölelő, pacsker (< pacsi, szóferdítés,
szócsere), pata, piskóta, piszkavas, tetűszedő, veregető
kéz
bot, csáp, csülök, fogó, íródeák, kacsó, kengyel, lapát, lapátkezű, mancs, mancsi, markoló, megkérni való, mellső
csülök/láb, nyúkáló (táj.), pacsi, pata, piszkavas, pofonda, pracli (< ném. Pratze ’mancs, kéz’), prácli, sütőlapát,
tapi, tapizó, tapogató, tenyeres, toppancs, töpe (< törpe; ’kicsi, apró’), ütőhangszer
ujj
billentyű, bügyürke (táj.), csáp, fogantyú, fogó, kampó, kapirga, karó, karom, körömnövesztő/tartó, matató,
mérőszerszám, mutató, pálca, pálcika, pöcök, pötyögtető, tapogató, virsli, zongora
ujjforma: boszorkaujj („hosszú körmű”), bot, bunkó, ceruzabél, csontosujjú, hurka, kukac, madzag, virsliujj
köröm
bányászszerszám (orrban), harci eszköz, hegy, húsvájó, kaparó, karcoló, karmoló, karom, kosztároló, krampli,
lakktartó/tartomány, lapát, pata, piszokfogó, szájba való, szaru, szaruszar
körömforma: bosziköröm („hosszú”), kapa („hosszú”), vércse
szív
billentyű, dob, dobbanó, dobogó, dobverő, elektromotor, hajtómű, kamra, ketyegő, KLG a motorja, központ, LOVE
(< ang. ’szerelem’), lüktető dob, motor, MZ (motormárka), pattogó labda, pumpa, rongy, szeretet háza, szerkentyű,
szivattyú, szuflit (r. cig. < rom. suflet ’lélek; szív’), szű (rég.), testmotorja, ütőhangszer, vérpumpa
tüdő
bagókamra, fújtató, füsttároló, gőzgépszivattyú, kopoltyú, légkamra/párna/tartály/zacskó × 2/zsák, nikotingyár,
oxigéntároló készülék, szélzsák, szippantó, üzemanyagtartály, zsák
v e s e: babszem
has
beles, bendő, bögy, böndős (— bendő), buci, dugó, erényöv, feneketlen tó, gombóc, hasi, haskó, kajáló,
kajatár/tároló, kamra, kisbendő, kongó, morgó, pacal, poc, poci, pocipofa, pockó, pockos, pocó, pucor, teknő,
tömölde
nagy hasú
basa, bázis, bélpoklos, boroshordó, bödön, dagadék, dagadt, dagadt madár, dagi, demizson, dob, domb, gömbölyű,
hájas, háj-báj, hájbanya/pacni/raktár/tartó/zsák, hasán tálal, haspók, hólyag, hordó, hordóhasú, húshegy,
hústorony, lufi, nagybelű, pacák (szójáték), pocak, pocakos, pohos, pókhas, pókhasú, pókhaskirály, pókkirály,
potrohás, potrohos, pufi, sonka, sörhas, sörhasú, söröshordó, sörpocakos, szalonna, tehén, tömött, úszógumis,
vízhasú
gyomor
baktériumtelep, beles, belügy, belügyminiszter, bendő, Berci, emésztőgödör, feldolgozó üzem, hasika,
jelzőkészülék, kajagyűjtő, kajalakás/nyelő/raktár/spejz/tár/tároló/tartó/tok, koplaló, korgató, korgó, korgószerv,
morgó, nyelő, pájsli (< ném. Beuschel ’szalontüdő, étel’), poci, pokol, raktár, ülepítő, ürülékgyár, vekker (< ném.
Wecker ’ébresztőóra’), véndő, zabagép
d e r é k: csípő, deszka, fogócska, törzs
derékforma: cingár huszár, darázs, darázsderék/derekú, cérnaszál, cérnavékony, nádszál, pipaszár, pöfeteg,
szúnyogderekú, véznuka
c s í p ő: bok (< szln.), csipesz (szójáték), csuka, csücsülő, fenék, ficamhely, ficamolható, medence, rengő, ringó
csípőforma: darázscsípő, 280 cm („ha kövér”), lehetne laposabb is
fenék
babér (? < szólás: ül a babérain), déli félteke, dob, az ember szebbik fele, far, fenci, fertály, fognivaló, fokhagyma,
gömbölyű, gumó, hátsó altájak, hátsó fél/fertály, kézbevaló, kipufogó, koffer, kuffer, kur (rom. cig.), mérleg, popó,
popócska, popsi, Pó-síkság, püspökfalat, rit (< szln. táj. rit ’fenék’), segg, sejhaj (— segg, eufem.), tepsi, tohesz,
tompor, ülep, üllep (táj.), üstdob, valag, zsemle
nagy fenekű
akkora a segge, mint egy fél ház; bogrács, buszhátulja, debella, faros, házi Himalája van, jó farú, kéthagymás,
kofferes, kövér seggű, kufferos, kur máre (rom. cig.), lapát/lóseggű, nagy a burája/a kagylója, nagy fene köd van
(örökölt szójáték), nagy kuffer/seggű/valagú, napluskana rit (szln. táj. ’nagy, dagadt fenék’), négyszögletes, nem
bírja el magát, óriás popi, popsis, rossz a fartechnikája, segges, senekes (< fenekes, eufem.), sonkás, ülepes,
valagos, vastag popójú, víziló-valagú, zsírfarú/párna
l á b (s z á r)
álláb („mint az amőbáé”), alváz, alvázszerkezet, bábi, bedrák (< szln. bedro ’comb’), bot, bűzbazár, cölöp, cupák
(táj. ’csülök’), csampa, csámpa, csánk (’boka; a sonka vastag csontja’), csánkó, csángó (< csáng ’ide s tova
kereng’), csilló, csüd, csülk, csülök, deszka ~ deszkák, dobverő, dorong, faláb, favágó, fogpiszkáló, főgyökérzet,
földönjáró, földtaposó, futó, futóka, futómű, fűzfa, gerenda, géppuska, görbe, gyalogvontató, hasábfa, hátsó
csülök/pata, hosszító, járgány, járó, járóka, kamat (— kamatláb, szójáték), karó, kerék, kopogó, küllő, lábbusz,
léc, létra, lőcs, magánbusz, málnakeverő, mankó, meggyfa, mennybelépők, mozgógép, nyúldobó (nép. „arra a botra
utal, amit vadnyulak után dobnak, hogy elejtsék őket”), oszlop, pálcika, pata, patkó, pillér, pipa, pipaszár, piskóta,
piszka, piszkafák, rugdalódzó, rúgó, seprűnyél, sonka, surranó, szartaposó (— ’istállóban dolgozik’), szipka,
tányértalp, tapi (< tappancs), taposó, tappancs, topogó, toppancs, tuskó, vádli (< ném. Wade ’lábikra’), venyige,
virgács („vékony, mint a télapó virgácsa”)
furcsa alakú láb
bunkólábú („kövér, vastag”), csámpa, csámpás, csámpás Rozi, csámpi, csutkalábú („vékony”), deszkaláb, durung,
faláb, fogpiszkáló, girbe-gurba (ikerszó), gólya, gólyaláb/lábú, görbe, görbe lábú, görcsláb, göröngyös meggyfa,
gyufa („hosszú, vékony”), halikralábú, iksz-láb ~ x-lábú, ipszilon--láb ~ Y-láb, kacsás, kacska (nép. ’görbe,
elnyomorodott’), kacsláb, kályhacső, karikaláb (tkp. ó-láb), kenyérlábú, két balláb, köcsögben tanult meg járni,
lóláb, lóra termett, mindjárt gágog (tkp. lúdtalpas), mindjárt hápog (kacsázva jár), nyakiglábú, nyúlláb, ó-láb
(’térdben kifelé görbülő’); olyan, mint a totóban a döntetlen (x-lábú), ortopéd, őzláb, pálcika, peka (táj.
„túlságosan vékony”), pipaszár, pipaszárlábú, sparheltlábú (x = iksz--formájú, mint a régi sparhelt, sparherd lába
< ném. Sparherd ’takaréktűzhely’), stikes, szartaposó („igen nagy méretű”), szúnyog, tacskóláb, tatisz („térde
nagyon összeér”), tuskó („tömzsi, rövid”), Ursula-féle láb (vastag iksz-láb”), virgács („hosszú, egyenes, vékony)
t é r d: esnivaló, forgó, kacska, kalács, kuglóf, lábgümő, mákoskalács, mézeskalács, mozgató gümő, pogácsa,
térdsütemény, térdsüti, vekni
lábfej, talp és formájuk
büdöske II, csámpás („befelé álló lábfej”), csámpi, csülök, futómű, gágog a talpa, gágogi, gágognak a lúdtalpai,
gágogó, gágogós, gágogótalpú, gigágá, hápogi, járogató, kacsa, kacsacsicsa (ikerítés), kacsaláb, kacska, lapát
(„széles”), lapu, libaláb/lábas/talpas, lótalp („lúdtalp”), lúdláb/lábú/patás/talpacska; olyan lúdtalpas, hogy
egyszerre kétfelé indul el; pacsker (< ném. táj. Patschker ’gyapjúfonálból kötött lábbeli’), pata, patkó, rucatalp,
szartaposó, talpas, tappancs
lányok lába
alsó karosszéria, alváz, alvázszerkezet, bot, bőrös, bűzléc, cérna, cérnaszál, cingár, combika, csalap (? — „csálé:
össze-vissza áll”), csülök, fantasztikus pipiknek az életszükségletük, fiúk gyönyöre, fiúszemek felhívója, gerlice
(„általában vékony”), görbe, husi, HÚÚÚÚÚÚ; HÚÚÚ! Végem van!, jó kis szipkái/virgácsai vannak, karó;
kecses, mint az őzgidáé, de nem olyan becses, hanem olyan szőrös; két bot, lábikó, lánypata, léc, loknis, nyeregbe
született, pálcika, parizer, pata, patás, pipaszár, piskóta („méretében, formájában finom”), piszka, piszkafa
(„botlékony”), selyemszál, sonka, szexiág, szexléc, szipka, szipkalábú („vékony”), tartóoszlop, tipegőrúd, tömör
gyönyör, tuskó, virgács

D) K Ü L S Ő T U L A J D O N S Á G
1. S z e m é l y
nagyon szép valaki
baba, bombázó, csinibaba; ha jobban kinéz, még ki is esik, de jó fazon; jó bőr/karosszéria, kóser a képe, menő
manó, príma donna (szójáték), Szép Ilonka, sztár, tutti, tündér/ke/
nagyon csúnya valaki
bagoly, bájgyönyör (gúny), bánat, bányaló, bányalóhajtó, bányarém, belfegor (tv-filmsorozat címadó
főszereplője, köznev.), béna, béna fej, béka, boszorkány, bugi (? — bugris), bumburnyák, csúfmadár, csússág
(táj.), görény, gyogyós a pofája, hozzád illik, ilyet még rajzolni sem tudok; kábító, kerti törpe; Lemész a bányába,
feljön a bányarém, mert azt hiszi, itt a váltás; leprafészek, majompofa, nyomor, nyomott, ordenáré (~ ordináré
’közönséges, faragatlan, durva, illetlen’ < lat. ordinarius ’szabályszerű, rendes, szokásos’ ~ fr. ordinaire ’rendes,
közönséges’ ~ ném. ordinär ’szokásos, közönséges, ordenáré’ ~ ol. ordinario ’rendes, szokásos, közönséges,
durva’), ótvar, Pacsirta (Kosztolányi-regényhős), prusnya (— rusnya — rút), ramaty, rutymos, slampos (~ slampet
< ném. schlampig ’rendetlen, hanyag, lompos’), szörny, tapír, varangyosbéka, vasorrú unokája
nagy, magas valaki
antenna, bazi nagy (< bazári ~ baromi), cola, coli, colinger, colos, colstok, cölöp, cölöpkapitány, cula (< ném. táj.
Zulle – csak lányra), culáp (táj. ’cölöp’ < culák ’karó’ × cölöp), csókolja a holdat, daru, dióverő, dromedár
(’egypúpú teve; esetlen, nagy testű ember’ < gör. drom© -©do tkp. ’futó, futva’), égimeszelő, éginyaló,
égseprő, emeletes, felhőkarcoló, fogas, gángó (? < nép. gangos ’délceg’), gerenda, góliát (’magas, erős, férfi’ <
Góliát ’ótestamentumi óriás, akit Dávid legyőzött’; köznev.), gólya, gólyaláb, „gólya Márton”, gorilla, hosszú
metélt, Himalája, hóri (— hórihorgas), hormonzavaros törpe, hosszú puska (— indián szereplőről, köznev.),
jegenyefa, kémény, kosarazó, küklopsz (~ ciklopsz ’görög mondabeli félszemű óriás’ < gör. K kloy ’görög
mondabeli óriás termetű nép Sziciliában, homlokukon egy kerekded szemmel’; köznev.), lajtorja (nép. ’létra’ <
ném. Leiter), lakli (< ném. Lackel ’nagy termetű, esetlen’), langaléta, langalétra (— népetim.), léc, léckari,
lécpepi, légpepi, létra, létrahuszár, létralábú, liliomszál, ló, longec, maxi (< lat. maximum ’legnagyobb’), meszelő,
meszelőrúd, méteres, nyurka (— nyurga), oszlop, piszka, plafonfestő/kefe/meszelő, pózna, rágógumis (— nyúlik),
strucc, szulák (’gyom-, ill. dísznövény’), trampli, Tv-torony, torony, tyúklétra, ülve nyalja a holdat, villámhárító,
villanykaró, zsiráf, zsiráfgondozó
kicsi, alacsony valaki
akkora, mint a kutya ülve (közhely), alagsori, anticolos, babszem, bambisüveg (< Bambi, gyermeküdítő
márkaneve; köznev.), bolha, bolhapiszok, centi, cseresznyemag, csipetke, csipszar, csíra, csitre, csöcsön csökkent,
csöpp, csupatest, csünt, csünti (— táj. megcsünt „nem nőtt tovább”), csünve nőtt (táj. megcsün „megáll a
növésben”), dugó, emeletes törpe, földbe nőtt, földhözlapult, földnyaló, földszint/es, fű alatti, gatya, gomba,
hámozott giliszta, hangya, hokedli, hormonzavaros, kabala (< héber ’misztikus tan, varázslat; babonás hit vmilyen
tárgyban; olyan tárgy, amelynek vki titkos erőt tulajdonít’), kanálnyi, kertitörpe, kettéfürészelt óriás, kocalábú,
lépegető mellszobor, makkmarci („pici mesefigura neve”; köznev.), manó, mazsola, mélynövésű, mikron (’a
milliméter ezredrésze’ m < gör. mikrŕ ’kicsi, rövid, gyenge’), Mikulás, mini (< lat. minimus ’legkisebb’ < parvus
felsőfoka), miniatűr (< fr. miniature ’finom munkával készült kis méretű festmény v. műtárgy; vminek kicsinyített
másolata; apró, parányi’), mini egér/ember/szuper, mócsing, mütyő (< mütyür, ~ -ke), negatív növésű, nüni (—
nünüke), nyomi, nyugdíjas kukac, nyúlfarknyi, padlótörlő, pattanás, pingvin, pigmeus (’közép-afrikai alacsony
növésű néptörzs tagja’ < gör. PugmaŮoi ˘ndre ’mesebeli törpe emberek Indiában v. Etiópiában < gör. pugmaŮo
’hüvelykujjnyi’), pirkicsó (< pirinyó × kicsi), porbafingó, porba-pergő, poszka, pöcök, pöpöc, pöttömke,
pöttömpannó, pöttöm pöpi, seggdugasz, seggdugó, snipszli (? < ném. Schnipsel ’szeletke, darabka, szilánk’),
stöpszli (< ném. Stöpsel ’dugó, dugasz’), stupli (< stopli ’dugó, dugasz, bőrszeg cipőn’ ném. < Stoppel), szaros,
szotyis (< táj. szotyola), szotyola (< táj. ’napraforgó’), tacskó, taki, takony, talajmenti ember, tengeralattjáró,
tökalsó, töki, töklincs, tökmag, tökös, töltött zokni, töpi, töpör ödön (szójáték), törpörödött, töpöte (— töpörtyű),
töpörtyű, töppedt, törpe, „törpe Kázmér”, törpe kukac, törpencs, törpe pincsi/szuper, törpike, túl megnőtt csirke,
zsebcirkáló, zsebibaba, zseboroszlán, zebpiszok
kövér valaki
Amanda-zsír, behemót tündér, bomba, bucifejű, coca, cseppfolyós, dagadáncs, dagadék, dagály, daganat, dagi,
dagusz, debeli (< szln. debel), debella, dézsa, digi-dagi, digi-dagi daganat, dik (< ném. dick), disznó, donna-tonna,
Döbri (< Döbrögi), dömdödöm (< Lázár Ervin mesefigurája), „döme”, dömper, dromedár, duci, duci-juci
(ikerítés), ducmók, Ducó Jucó (ikerítés), dunci, dunda, dundika, dunsztus üveg, durrancs, élő
húsbolt/disznósajt/sonka, galambgertrúd (alliteráció), golyó, gombóc, gombócartúr (köznev.), göbbi, gömbi,
gömböc, gőzkocka, gurgula, guruló zsírbüfé/zsírreklám, guruly, hájas-májas,
hájbáj/bánya/bébi/bobi/bomba/büfé/csöcsű/dagály/dugó/dzsó/fejű/hegy/-máj/maláj, hájpacni/parádé/tömb,
haspók, hentesbolt, hét hektós boroshordó, hizlalda, hóember, hógolyó, hólyag, hordó, húsbolt/gombóc/gyár, husi-
musi (ikerítés), húskombinát, húsos ujjú, húspárna/ torony/tömb, húzza a háját, kenőhájas, kerék, két lábon járó
zsírbödön, két lábon járó zsírbüfé, koca, konzervgyár, krává (< szlk. krava ’tehén’), labda, lavina, léggömb, lufi,
maci, malacka, mangalica, mócsing, mozgó hájbüfé/hentesüzlet/húsbolt/húskombinát/húskonzervgyár, özvegy
tehén, péksütemény, pempő, puffancs, pufi, pufóka, puki, röfi, sertészsír, sonka, sonkás, sovi, szalonnás, szélfogó,
tank, tehén, teknő, tonnabébi, tonna madonna; több rajta a háj, mint a báj; töltött zokni, tömör gyönyör, ursula,
úthenger, véndő, vitamingolyó/gombóc, víziló, zsírbödön/büfé/pacni/párna/torony, zsömle
sovány valaki
agár, babkaró, bordásfal, bordatár, botsáska, bőregér, celofán, cinege, cérna bütyökkel, cérnahuszár,
cérnametéltnek készül, cérnaszál, citerázni lehet a csontjain, csonthuszár, csonti, csontibébi,
csontkalóz/karaván/kelepce/kollekció/kolosszus/rakéta, csontvári (? < Csontvári K. T. festő; köznev.), csontváz
billi, Csontváz Gizi, csontvázhuszár, csontváz villi, csontzörgő, csörgő, deszka, dögháj, egércsődör, egyszálbélű,
élő csontváz; elől deszka, hátul léc; elöl deszka, hátul léc, oldala meg kreszni; etióp, etióp-reklám, faroslemez (<
farostlemez), fing, fogpiszka, fűszál, gebe, gercsula, gereblyenyél, gili (< giliszta), gilisztahuszár, Giliszta Samu,
ginya, girizd, girnyó, gólya, görcs, görcsike, göthös, greszla (táj.), gyufaszál, hajszál, héring (< ném. Hering
’halfajta’), hernyó, hurkapálcika, kákabelű, kályhacső, karéjos, karó, keszeg, kibelezett gyufaszál, komár (< szlk.
komár ’szúnyog’), kórószál, kukac, léc, málnakeverő lábú, mazna; mellét szappanozza, háta habzik; múmia,
nádszál, nokedli, nyüzüge, oldal, pálcika, pille, piszkafa, rezegnek a csontjai, ropi, soviniszta (— sovány,
szóferdítés), söprűnyél, szálkás, szalma, szúnyog, szúnyogkirály, tápos, TBC-reklám, tyúkbél; vékony, mint a
cérnaszál; zenekar (–), zörögnek a csontjai
erős valaki
Arnold Schwarzenegger, badis, bicós, bikás, bivaly, bombi, bölény, buldózer (< ang. bulldozer US ’erőszakosan
megfélemlítő egyén; útgyalu’), budis (< ang. body-s), deltás, dömper (< ang. dumper ’billenő, önkiürítő
szállítókocsi’), gorilla (civilruhás testőrök gúnyneve), izomhegy/kolosszus/pacsirta, kojak-gyerek (< Kojak,
amerikai krimikben nyomozó), kondis (< kondíció < lat. conditio ’feltétel, erőnlét, állás’), kottagép, kottás,
kölyökgólya, még anyelvével is badizik, melák, muszlis (–), muszklis, S-modell (–), „svarci” (— Schwarzenegger,
köznev.), szkettyós, tilalomfa, tulok
gyenge valaki
béna, benga ~ bénga (— táj. bengás ’beteges’), cérnavitéz, „csupa erő, csupa izom” (— reklámszöveg visszájára
fordítva), egérke, fika, fing, fosos, gezemice (táj. ? < gizgaz ’száraz növényi hulladék; kotyvalék; silány,
csenevész’), gönye (— „gebe”), güzü; gyenge, mint a hónapos liba; gyér, gyökér („alapszint alatti”), gyökmatyi,
gyöpi (–), gyöpös („mint az öregek”), harmata, izompacsirta (gúny), kákabélű; kevés, mint mackósajtban a
brummogás (közhely); kisnyuszi, lepkefing, liba/lószar, nudli, nyámnyila, nyamvadék, nyanyvadt, nyápic, nyeszi,
nyivászta, nyomi, nyúlgerinc, nyuszi, pacsirta, papírkatona, paprikajancsi, pehelyke, penge, preszlák (< táj.
„reszelék; kicsi, apró’), pite („olyan omlós, mint a sütemény” < szh. pita ’sült tésztaféle’), puding (< ang. pudding
’felfújt; kevert, fölvert laza tésztából főzött könnyű étel’), Samu, szaroska, szivacs, szivacsizomzatú, szúnyog,
szúnyogcsődör, tápos, tejföl, vakarcs, zgege, zsér (— gyér, franciásan)
gazdag valaki
„aki megteheti”, aranybánya; az aranyere is platinából van; bankár, báró, bukszás, bukszaszájú, burzsu (–),
burzsuj (szb.-hv. buržuj ~ or. буржуа ’burzsoa’ < fr. bourgeois ’tőkés, kizsákmányoló; városi polgár), a foga is
arany, cigánybáró, dagadt zsebű, dollárpapa, fehérkezű, geppás, güzdák (— m. cig. gizdavo ’büszke’), kapitalista,
kincstár, kulák (< or. ула ), lord (< ang. lord ’úr, mágnás, földesúr ~ öröklődő főnemesi v. magas hivatallal járó
cím’), lóvés (< argó lóvé ~ lé ’pénz’ < cig. l#ve ’pénz’ < szanszkrit loha, lohavara), manis ~ mánis (< ang. money
’pénz’), manizó (—), megszaladt, menő, milliomos; Olyan gazdag, hogy ezresekkel törli a seggét; pénzbe’ úszkál,
pénzeszsák, siskás (? < argó suska ’pénz’), stekszes (< argó steksz ’pénz’ ? < stehó ’ua.’), suskás (— suska), szajrés
(< argó szajré ’árú, lopott v. csempészett holmi’ < héber-jiddis szchajre ~ szechajróh ’árú, portéka’), szuperdús,
talléros (< ném. Taler ’tallér, a 16-19. sz.-ban használatos pénzfajta’), tele van lovéval, vastag („sok a pénze”),
vastagbőrű, zsebes, zsetonos (< argó zseton ’pénz’ < fr. jeton ’pénzhelyettesítő játékpénz’), zsíros,
zsírosnyakú/paraszt, zsozsós (< argó zsózsó ’pénz’), zsugabubu (< „a Mert különben dühbe jövünk c. film nyertesei
a pókeren”; < argó zsuga ’kártya’; ifj. szleng ’pénz’ ? < rom. juca ’játék’)
kevésbé tehetős valaki
béna, csóri-móri (ikerítés), csóró, defektes (< szln. defekten ’fogyatékos’ < ném. defekt ’hiányos, hibás, sérült’ <
deficio 3, defectus ’kimerül, elgyengül’), két ballábas, leégett, nagyon „állampolgár”, polgárábia, ruhát a
bizományiból vesz (— bizományi áruház), szegényparaszt
szegény, nyomorgó valaki
anyagilag bugyi (— agyilag bugyi ’buta, nincs esze’ analógiájára), anyagilag zokni, az aranyere is rézből van
(közhely), csóré, csóringer (németes), csóró, csöre (? — Csöre, közn.), egér, görcsös, kódis (táj.), lyukas zsebű,
proletár (’kizsákmányolt bérmunkás, éhenkórász ’ < lat. proletarius ’a régi Róma legszegényebb rétege;
közönséges’), sóher (’pénztelen, kevés pénzű, fukar’ < jidd. sócher, sóchajr ’fekete, leégett; pénztelen, szegény’),
templom egere, templomi rágcsáló, tök csóró, zsellér
zajos valaki: bömbi, csicsergő, dumabetyár/vezér, eladja a sulit, feltűnési viszketegsége van, francos, Hifitorony
II., nagypofájú, pofás, ricsaj, ricsajos, zsinatos
süket: ágyú, banga (< nép. ’bamba’), betömött fülű, botfülű, dugófülű, füldugaszos, hályogfülű, hibás a
hallókészüléke, kuka, mezőgazdasági halláskárosult, nagyágyú, nem hall a bal szemére, nem hall a fülétől, nem
lát a füle, paprikás, próni holló (< szólás: süket, mint a próni holló), rézágyú, rossz a radar, sántafülű, sükebóka,
süki-büki (ikerítés), vakfülű
vak valaki: bá-buci-bá!, bandzson (rom. cig. –? bandzsa), botos, csőlátó, dioptriás (’az optikai lencsék fénytörő
erejének egysége’ < gör. dioptŔr ’kémlelő, hírhozó’ < diopte w ’kémlel, pontosan megfigyel’), eldugta a szemeit,
fehérhusángos, kőszemű, letapogató, nézi a sötét eget, pápaszem, rossz a kamera, szemetlen dzsó, szemtelen (suta
szój.), vakbandzsa („szembogarai elfordultak”), vakcsa, vaklégy, vaksi, vakond
sánta valaki: bice, bice-bóca, bicegőci, billencs, botlábú, egyik lábáról lefejtettek tíz centit, „egylábú”, falábú,
gacsos („görcsös lábú”), karólábú, mankó, sánta kutya/róka
béna, nyomorék valaki: Bénci, kacskalábú („nyomorék”; nép. ’görbe, elnyomorodott kéz’ < kacs), nyomi,
nyomorgó béka, muppet (< ang. a Muppet-show c. angol tévé-nyelvleckesorozat bábfigurái; 1989), tolókocsis
beszédhibás valaki: akadályozza a beszédben a protkója, bandzsít a dumája, Bányász Rezső (— akkori
kormányszóvívő), break, daccsoló (— raccsoló), dadadadagós, dadis, dadogi, ficamos, gagyogós, hebri (? <
hebegő), kuka, logó (< logopédiás) maki-majom (< Madagaszkáron honos majomfajta; szójáték: „makogó”),
makogó, néma belga (< m. cig. belga ’selyp’), pöfe (–), pöfe-pofa (< pösze, ikerítés), pöse (— pösze), pöte, pötye,
sántanyelvű, selypegő, szejp, szelypít, szövegnyegtetős
2. T á r g y, d o l o g
új, modern: Amerika, bados (< tkp. badis < ang. body ’test’; „mert jól néz ki”), bulis (< argó buli ’kedvező
vállalkozás, üzlet, szórakozás, bál, muri’), dzsana (? < cig. džana, ’tud, ismer’), dzsessz (< ang. jazz ’zenei stílus,
USA-beli négerek kezdeményezésére 1900-tól’), extra (’rendkívüli, elsőrendű minőség; vmin kívüli’ < lat. extra
’kint, kívül; vmin kívül, túl’), franyó, kacsi, kafa, klassz (’nagyszerű, pompás, kitűnő’ ? < lat. classis ’osztály > jó
minőség’ ~ ? < classicus ’remek, értékes’), kóser (< héber kóser ’tiszta, egyenes, helyes, megengedett, szép, jó,
elsőrangú’), Mária Terezia-korabeli (gúny), maszek, menő, módi, new (< ang. ’új’), noviúj (< or. новый ’új’), olasz
(„jó”), profi (< professzionista ’vmely szakma hivatásos művelője’ < lat. professio ’bejelentés, nyilvános bevallás;
foglalkozás vmivel’), sanel (Chanel divatcég magyarosított neve), szuper, tök, tök jó, vadi új (— vadonat új),
vagány, vattaúj (szój.), zsuga
régi valami: avas, béna, csoti (< csotrogány), csotrogány, dudva, krehács, még az őskorból való, Noé-korabeli,
ócskás, ódi (— ósdi), ómódi, ószer, ótvar, öreganyámbeli, őskori, ramaty, recska („vacak, használhatatlan”),
tragacs, trocska
nagyon ócska valami: állati ramaty, avas, béna, bóvli (< héber-jidd. bóvli ~ bóvel ’rossz, használhatatlan, selejtes,
silány, keveset érő áru; tömegcikk’), csekmet (táj. „értéktelen limlom”), kiszuperált, rozsdagép, tök béna, tré (<
argó ’rossz, sivár, gyenge’ < héber-jidd. tréfe, tréfli, teréfóh ’szétszaggatott’; ’étel, melyet tilos megenni’)
vastag valami: bálnabőr, bunkó, durung, hurka
vékony valami: cérna, cérnametélt/szál, fing, geszlett (táj.), girnyó, hurkapálcika, kóró, papírusz, pálcika
kényelmes valami: álomvilág, baró, dögös, frankó, keleti kényelem (közhely), királyi, klassz, luxus, okés, szuper,
tök jó
kényelmetlen valami: fartipró (m. cig.), seggtörő, szögesdeszka
3. S z e m é l y, d o l o g
nagyon szép: baró (–), baromi jó, bomba, cuki, csecse, csicsa, csini, csodi szép, csúcs, csudi, csudis, dög jó,
dzsanás, első osztályú, ennivaló, észbontó, fain (–), fajin (nép. < ném. fein ’finom, nagyszerű’ < fr. fin ’finom’),
fájintos (táj.), frankó, franyó, gyöncsi (? < gyönyörű × csinos), haláli, irtó klassz, isteni, klafa, klanyó, klassz, kóser,
kurva szép, marha klassz, maszek, menő, NB. I-es; nem semmi, itt kezdődik a dolog; oltári szép, penge, spéci (<
argó ’jó, remek, különleges’ < ném. Spezi ’alak, pofa, ember; belső barát’), szexi, szuper, szupi, tiszta vadi, 10
pont, tök jó/klassz, tökcsi, tök szép/szuper/zsuga, very fine (< ang. ’nagyon finom, szép, jó, apró, tiszta’), világi
nagyon csúnya valaki, valami: borzadály, csicsás (gúny), dzsungi, farcse u rutö (r. cig. < rom. faţa urită), gredzsa
(táj.), lepra, lócitrom, ocsmatag, ocsmi, (— ocsmány), paraszti ronda, randa (táj.), rasnya (szóferdítés ~ randa ×
rusnya), rém, ritkaszép (gúny), rusenyka (oroszos), rusnya, rúti (— rút), trutymó, világháború
nagyon jó valaki, valami : állati jó, ász, badi, baresz, bari, baró, baromi/bazi jó, bomba, bomba jó, buli, bulis,
cuces, cuki, cuki príma, csocsi, csúcs, csudi, döglesztő, dögös, dzsessz, dzsonisztár (< ang. Johnny star), édi (—
édes), első osztályú, eszméletlen jó, extra, extra bomba, fain (< ném. fein ’finom’), fantasztikus, fenomén (’ritka,
tüneményes jelenség; tünemény, tehetség’ < gör. jainŕmenon ’a nyilvánvaló, a világos, a szemmel látható’), frankó
(< argó ’remek, pompás, igazi, valódi’ < ném. ? frank ’szabad’ ~ ol. franco ’szabad, őszinte, nyíltszívű, egyenes
lelkű’), franyesz, franyó, haláli, hulla jó, irtó/isteni jó, isteni, jottó, kafa, kafi, kaficsek, kanyó, kassa, király („a
győri belvárosból ered; átvette a szuper stb. szerepét”), kircsi, kiru (— király), klafa (< argó ’szép, kiváló’), klanyó,
klassz, kóser, köfa (? < kafa, szóferd. ~ ? adófajta röv.: községfejlesztési alap), kurva jó, marha jó/klassz/szuper,
maszek, menő, menő manó, módi, műszer, nagyon olasz, NB. I-es, nett, oké, okés, oltári, oltári jó, osztályon felüli,
őrjítő, őrült jó, penge, piszok jó, pompi, príma, profi, rohadt badi, spéci (? < speciális), sütis, szuper, szuper extra,
szuper-hiper, szupi, szuppi, tete, töfi, tök buli, tök csocsi/csúcs/docó, töki, tök jó/király, töksi, tök
szuper/vagány/zsuga, tuning (< ang. ’hangolás’), tuti (< argó ’biztos’), tuti-frutti (< ol. tuttifrutti ’apróra vágott
nyers befőtt v. cukrozott vegyes gyümölcs; cukorfajta neve’), tutti penge, újhullámos, vadi, vagány, very good,
zsenánd ~ zserárd (? < Gérard Philipe fr. filmszínész, 1922-60), zseniális
nagyon rossz valaki, valami: állati, alma, bunkó, fúj!, hányás, lepra, nulla, ócska rongy, okádék, pacsékó (—
pocsék), rom, töki, trágya, tré
éppen elfogadható valaki, valami: csak kak (kevert nyelvű ikerítés < horv. kak ’mint, úgy’), egye kukac!, elmegy
még a halpiacon, elmegy szódával, elslattyog, éppen munka, falura elmegy, jó a tanyára, jócska, oké, pont patent
(— ’szabadalomlevél’ < lat. patens, -ntis ’nyitott, szabad, világos’), tök nulla
ízléses valaki, valami: cuki, frankó, guszta, guszta-puszta, guszti, jópofa, menő, pofás, skafa, stramm, szuper, tök
guszta/jó, zsuga
ízléstelen valaki, valami: bunkó, csicsa, csicsás („túldíszített”), csiricsáré (nép.), disznó, giccses, guszti (—
gusztustalan), gvandál, holtgörény, ízlésficama van, ízlésficamos, mócsing, olasz, prusnya, rondella, rusnya, szar,
szemétláda-utód
tiszta valaki, valami: babapopsi, bacimentes, csisztitty (< horv. čistiti ’tisztít’ ~ or. чистый ’tiszta’), gyöngy,
hófehérke, hipós, mániákus („mindig tisztítani akar”), „a Nap hasraesik rajta”, patyi, patyolat/os/, piszokszűz,
tükörselyem
piszkos valaki, valami: AIDS-es, bacis, cigány, dzsuvás (< argó ’tetves’ < cig. džuv ’tetű’, džuvalo ’tetves’),
ganyés (táj.), koszbánya/fészek, kulás (? < nép. kula ’ürülék’ ? < ol. culo ’ülep, fenék ~ sp. culo ’fenék,
végbélnyílás, segg’), leprás, milikosz (< r. cig.), mocsoládés, pockos, pudvás, retek (— retkes), retyós, retyvás,
rittyós (< rittyó ’ürülék’), rondás (— ronda), rühes, smucis (< ném. schmutzig ’piszkos, sáros’), szutyis (<
szutykos), tetűfészek, tetves, topis, tök kosz, trágyadomb, trutyis
illatos, jó illatú valaki, valami: Claudia-doboz ~ klaudiadoboz, illatfelhő, illatfelhőben pancsol, Impulse (dezodor
márkaneve), jó szagú Mari néni, két lábon járó drogéria, kölni reklám, расная Мос ва, magára borította a
drogériát, mozgó illatszerbolt, nagy pipics szagú, nett (< ném. ’kedves, szíves, csinos, tiszta’), orrcsikorgató,
pacsuli (< ang.-bengáli ’illatszer; illóolaj; olcsó, émelyítő illatszer’), pacsulis, parfűmök szálldogálnak, puccos (<
ném. Putz ’cicoma, dísz, cifrálkodás’), puder (< fr. poudre ’arcpor, hintőpor’), puderes, szarszagú, Tök Amerika
bűzös, bűzlik valaki, valami: „Barátság I. Olajvezeték”, budiszagú, büdi, büdöske, bűzbarlang/bomba,
bűzbomba robbant, bűzgörény/kazán/láda, Bűz Manó, Bűzös Borz (állatfilmszereplő), csigánypurdé, „dezodor
87”, dögszag/ú/, egy kilót „öntött” magára, elszellentette a bűzbombát, fingos, ganészag, görény,
görénycsapda/spré, kolerás, kukalakó, kukás, légköre van, Nina Ricci („híres parfűmöket kreál”), pacsuli, patkány,
pöcegödör szagú, pudvás, rohadt budi, szagis, szaros, szelel, szennycsatorna, szeszkazán, trágyadomb

E) B E L S Ő T U L A J D O N S Á G
1. okos, van esze; jó tanuló
Agy, agytröszt, ász („a kártyában is az a legerősebb”), bagoly, Bubó, buzgómócsing, cellába zárt agykínzó, élő
kompjúter, emeninis (—), eminens, ész, észkombájn, észkombi/láda, A fej, fej, fineszes, fundás (táj. „fondorlatos”),
genij (< szln. ’zseni’), gógyis, güzüke, jó fej/koponya, kalendárium, keni/vágja a témát, két lábon járó lexikon, kis
dizőz (fr. diseuse ’szórakozóhelyek énekesnője; gúny), kislexikon, koponya, levéltár, mázlis, menő, menő fej,
mindent tudó bagoly, nagy agy, okos Domonkos (rímjáték), okostóni, ötöske, pedál, pengeeszű/fejű, prof.,
professzor, profi, puncsos; Sokat tudsz, mint a strucc (rigmus); stréber, szuper, tök okos, tömött fej, tudorka, vág
az agya, virtrinbébi, zseni
nehezen ért meg valamit
agyfékes, agyilag lyukas zokni, akad az agya, balfácán, bénázik, bugyiagyú, csigamenetben gondolkodik, dili,
dilikokárda, dilis, dinka, elefánt, fafej, golyós, gyagya, gyifó, gyogyós, kápó (— „káposztafejű”), kis elefánt,
köcsög, kuka, lassan esik le a tantusz, lassan forognak a kerekei, lökött; nagyágyú, csak elsül (gúny), nehezen
kopiroz, nem esik le neki, ökör, pállotfejű, ritka értelmes (gúny), segg, seggfej, szövődményes, tapló, tökfej, tököl,
venyigejani, vízfejű, zanzis („összezsugorított fejű, kevés eszű”)
buta, nincs esze; rossz tanuló
AGYILAG BOKAZOKNI/bugyi/buggyant/gyurma/nyugdíjba vonult/töltött zokni/zokni (< rádiókabaréból: tpk.
’üres’), agysérve van, analfusz; annyi az esze, hogy csípi a szemét; bakelit, baksi, begolyózott, béna, béna béla,
betonfej, biliárdgolyó, boci, bőgőmajom, böske, buggyant, bumburnyák, bunkó paraszt, buta liba, büküte, bülü
(táj.), citromkergető, dedós, dilibil, dilihoppos, dilikokárda, dilis, dinka, dinnye, dr. Bubó Bubó; esze, mint a
tenger, tenger meg egy csepp se; fafej, fika, fikusz, függönyös, gugyi, gyagyás, gyagyulka, gyógyós, hátrafelé forog
a kereke, 70 %-os iskolaundora van, hiányzik az észkereke, hólyaghúzó, homály, hüllő (< hülye, eufem.),
intellektuális paraszt („bunkó”), két pár rendőrcsizma, ketyós, köcsög, ködös eszű, krumpli, kuka, lidérces, lökött,
lúgagyú, lukasfejű, lyukfej, mester (gúny), mihók (— mesehős, köznev.); mikor az észt osztogatták, az utolsó
helyen állt (közhely); mosogatólé van a fejében, muppet (< ang. a Muppet-show angol nyelvleckesorozat
bábfigurái), múzeumkincs („párját ritkítja; múzeumban kellene mutogatni”), nem százas (tkp. nem száz százalékos,
nem beszámítható), nemtudomka (< meseregény főhőse, köznev.), népművészeti cserépedény (tkp. köcsög), nincs
bevétel, nyomott; olyan, mint a lépcsőház, sötét és ütődött (közhely); pállottfejű, papucs, paraszt, prof (gúny),
protekcióval sem veszik föl a diliházba, replay (< ang. ’újrajátszás’, „osztályt kell ismételnie”), seggfej, sötét,
stikkes, szabadságra ment az esze, szálkás paraszt, takaréklángelme (gúnyos szójáték), tető, teve, tinó,
tökagyú/fejű, tűte, üresen kong, venyigejani, vízagyú/fejű, zokni
hülye
abnormális, agyilag bokazokni/bugyi/gatya/koszos zokni/zokni, ágyú, állatkert, bedugult, begyós, béna, Béna Béla,
blőd, buggyant, buggyantfejű, defi, dilibogyó, dilikokárda, dilinós, dilis, dinka, Doberdó, fafej, fajankó, fejre
ejtették, félküllő, gógyé nuku, görény, gyagya, gyagyás, gyógykúrás/pedál, gyogyós, gyökér („alapszint alatti”),
hátrafelé forog a kereke, a hülyeség egyenes vonalban terjed, idegzsába, idióta, kerékhiányos, koki, köcsög, kuka,
löket, lükkent agyú, lyukas egyéniség, majom, nem forog az észkerék, nyomott, nyúlagyú, ortopéd, paraszt, paréj
(’mindenféle gyom’), seggfej, segglik, stikkes, szellemileg zokni, tápos, tökagyú, tök kutyus, trotty-agyú, ütődött,
vállon felül rokkant, zsibbant
szorgalmas
anyuka kedvence, buzgómócsing, eminens, értelmiség, fleiszig (< ném. fleißig), güzü, güzüke, hajtós, hangyász,
hangyuci, hülye, kis dizőz, könnyűbúvár, könyvbuzi, lóti-futi, magolás, méhecske, minden lében két kanál, nyálas,
nyali Tóni, nyalógép, paraszt, pedál, pedálgép, pedálos, pedáns, pumpa, puncs, puncsos, seggelős, stréber,
sulibuzi, tanár kedvence, teszi magát
lusta
baronesz, csiga, dög, eltehénedett, ERIKA (— „lusta” írógép márkaneve), flegma, gyalogbéka, herótos, hólyag,
hozzá/d/ képest a lajhár egy kapkodó idegbolond, lajhárka, lufta (szóferd.), lump, lustaság fél egészség (— közm.
elferdítése), lusti-busti (ikerítés), lustica, lustig (szójáték homonimával: ném. lustig ’vidám’), macó, mai fiatal,
megalszik a szájában a tej (szólás), a mi emberünk, mormota, „nem bűn a lustaság”; olyan, mint a hátramenet;
penészszedő, pihent fej, Pumukli (rajzfilm hőse), sivatagi hernyó, summás tetű, szuszika, tahó, tehén, tetű, teve,
thethű (szójáték: a h lassítja a kiejtést), tohonya berci, trehonya, tuszi-muszi
ügyes: aranykezű, ász, érti a csíziót, favorit, flajszan (< szln. táj. flajsan < ném. fleißig ’szorgalmas’), katasztrófa
(„ritka az ügyes ember”), meistró, nem béna, ügyi, zseni
ügyetlen: almás, balek, balfácán, balfék (eufem.), béna, „béna Alfonz”, béna Béla, bendzsa (< göcseji táj.
„banga”), béni, bénuka (— béna), botkezű, böte, bunkó, dili, egér, fakezű/lábú, gügye, hikomat, kétbalkezes/lábas,
kétbalos, köcsög, kuka, lyukasfazék, lyukaskezű, majom, „Malvin”, mamlaszovics (szlávos szójáték), nyomi,
ortopéd, összeálló két kacsó, pancser, sete (tkp. balkezes), suta, szappanoskezű („minden kicsúszik a kezéből”),
tapír, tök, ürestenyerű, venyigejani
tekintélye van valakinek: center, digó menő, fej, fejes, főnök, jól helyezkedik, kiskirály, a kis nyalis, menő, menő
fej, nagykutya/menő, ő a fej/az ész, rex (< lat. ’király’), szenátor, tekis, vagány
szürke, jelentéktelen egyén: agyilag zokni, alsóbbrendű, átlátszó, bunkó, egérke, egy nagy nulla (közh.), fárasztó,
háttérzaj, hidrogén, homály, kis dugó, kis lepusztult/piszokpont/piti, kuka, levegő, nulla, paraszt, patkány, pitiáner,
seggdugasz, senkiházi, sivatag, szürke egér/köd/veréb, tetű, topis, uncsi, veréb
ötletei vannak, eredetiek: csúcs, dumás, észbánya/bomba/kombájn, fantáziás, fej, hamar kapcsol, jó fej,
megvillant az isteni szikra (gúny), nem megy észért a szomszédba, ötletláda/zsák, poéndús, pluszész, vagány,
vannak kitalációi, zseni
utánoz másokat: almás, bazári majmóca, bohóc, druge kopira (— szln. táj.), dzsudi (< Judy majomról a Daktari
filmsorozatból; köznev.), kontra (— „a zenéből: rákontráz, ismétel”), kopíroz, lekoppint, magnó, majmol, majom,
majomkodik, majompofa, papagáj, ragad rá a hülyeség, tükör, tükröz, visszhang

2. érdeklődő, kiváncsi: csacsi, fáncsi, kíváncsi csacsi, kíváncsi fáncsi (< mesejáték, rajzfilm kíváncsi kis elefántja;
köznev.), kíváncsi kacsa, kukac, Kukucs Dönci, kukucskarcsi (alliteráció), kulcslyuk, lébenkanál, lokátor, radaroz,
szúrja az oldalát
közömbös: állóvíz, almás a téma, fád, fapofa, langyos, láp, mindegyke, nulla, ö-zős, sótlan, szürkebogyó, uncsi,
tuskó
rendes, gondos: anya kedvence, apoláris (< gör.-lat. polaris ’sarki, szélsőséges, végletes’ > apoláris ’amiben
nincsenek poláris csoportok’ fiz. < lat. polus ’a földtengely sarkpontja’ < gör. pŕlo ’forgótengely; földtengely,
ennek végpontjai’), aranbogár, csepel (< kerékpármárka: Csepel; tkp. „hajt, hajtós”), marha rendi, mintapéldány,
pedálos, példaminta, preckó (— precíz), príma csávó, rendicsek, stréber, szobakutya
rendetlen, hanyag, felelőtlen: flegma, kupis, lezser, link, slampec, slampos (< ném. schlampig), szemétláda, trecsi
(— trehány), tretyke
engedékeny: bárányka, kenhető, málé, megdumálható, nyúlszívű, szivacsfej, vajaskenyér
önfejű: betonfej, Csak én!, dugó, énfejű, fafej, gyöpösagyú, hülye, köcsög, makcsa (— makacs), a saját orra után
megy; Süsü, a sárkány; tökfej
gyors: ciklon, felhúzza a nyúlcipőt, gepárd, gyalogkakukk, gyorsaságom betegségem, kengyelfutó gyalogkakukk
(— rajzfilm mindig siető szereplője; köznev.), menő-manó (ikerítés), nyúltalpú, polkabolha (rímjáték), rakéta,
sprinter, szélvészkisasszony, torpedó, villám
lassú, kényelmes: anyatetű, béna, böte, csiga, csigus, giliszta, időmilliomos, lajhár, lekvár, lezser, maci, megalszik
a tej a szájában, menet közben meg lehet operálni; olyan, mint egy nyugdíjas pók; reflexe, mint a döglött lóé;
reumás csiga, slattyogós, szupercsiga, tetű; úgy vonszolja magát, mint a lift
önzetlen, jószívű, segítőkész: adi Bandi (szójáték, Ady aláírásából kölcsönözve), aranyszívű, fajtiszta korcs, jó
szellem, pirosszívű, rendi, tök rendes, tündér, vöröskereszt
jó nagyon: cuki fej; ez aztán az angol ipse!, kisangyal, kutyuska, lehet bírni az agyát, nagyon vagány, mimóza
lélek, stramm, vaj
rossz nagyon: angyalka (gúny), belebújt az ördög, béna, Béna Bella, görény, hétördög, jó fej a lófej, Lucifer,
mocsodék (— mocsok), ördögfajzat/fióka, pumukli (< tv-sorozat rosszcsont szereplője, köznev.), rosszcsont,
széltoló, tuskó, vizsla
bőkezű: adizó, bank; fizet, mint a katonatiszt (közhely); gáláns, nábob, odaadná a bőrét másnak (táj.); pénzpali,
radodaren (< szln.), szórja a zsetont, „van miből”; pénz van dögivel: tyúk eszi az apraját, fene meg a nagyját (népi
rigmus), vastag, zsozsós
írigy, fukar: árendás, burzsuj, csóró, egoista, fogához veri a garast (szólás), frusel, garasos, görcs, kuradék (?
— kurva × rohadék), megeszi a maga szarát, mirigy, pulyka („régi hiedelem”), skót, smucig, snassz (< ném.
Gschnas ’értéktelen holmi’; jidd. ’garasoskodó, szegény’), sóher, spóroló kukac, zsidó, zsugori uram (—
Csokonai-vers), zsugorka
zárkózott, befelé forduló: csiga, depressziós, füge („olyan egyedüli, mint a füge a fán”), kuka, kulcsra van zárva,
lakat, pöndike, puffancs („zsemlefajta”), remete, süni, szerzetes
közlékeny, kifelé forduló: dumás, hami-duma, lecsi-fecsi (ikerítés), lecsefocsi, licsilocsi, nagypofájú, néprádió,
pletykafészek, szófosógép, szózsák
hízelgő, stréber: bicaj, buzgómócsing, cicus, dörgi (— dörgölőzik), hizi-bizi (ikerítés), italpnyaló (szójáték),
macska, mazlista, nyalakodó, nyálas, nyali pali ~ nyalipali (ikerítés), nyalógép, nyalóka, pedál, pedálgép, piros
bicikli, piros biciklis, pitiző, puncsos, seggnyaló, spicli, strébiző, talpnyaló, vörösbibiklis
besúgó: árulkodó júdás, beköp, benyali Juli, hekus, júdás, kilincspucoló, köpcis (— köp), köpőcsésze, Mata Hari
(< Margarete Zelle holland táncosnő, az I. világháborúban német kémnő. A franciák kivégezték. Állítólag ártatlan
volt.), nyálas, nyali-Pali (ikerítés), pedálózó, piros bugyis, seggnyaló, spicli, spion, stréber, szódás (szójáték
ikerítéssel: Judás-szódás), tégla, ugatós, zsernyák
ravasz: az agy, csavaros kobakú, dörzsölt, rafinált, ravaszdi róka (< meseregény szereplője; köznev.), ravasz
róka, róka, rókapofa, rókica ~ Rók Ica (szójáték), síkos agyú, Szmöre (< a gonosz róka Selma Lagerlöf Nils
Holgersson csodálatos utazása c. regényében. Népszerű rajzfilmsorozat is készült belőle), vörös (ti. róka), VUK
becsületes: korrekt, lelkis, naiv ember, rendes ürge, rendicsek, stréber
szélhámos: bandita, csirkefogó, hamiskártyás, hi-pi, karrieres, köpönyegforgató, link, svihák, széltoló a
huzatgyárban, vagány
bátor: ami a szívén, az a száján; merész tengerész (rímjáték), nem majrézik, Rambo II. (film címadó
főszereplőjéről), vagány
félénk, gyáva: befosi, gyáva cápa/kukac/nyúl, kiverte a szarszeplő, kukac, majrés, még a póktól is fél, musz-musz,
nyúl Béla („film alapján”), nyuszika, piti alak
türelmes: birka, hangyaevő, koala („mackó, amelyik álmos és lassú”), kötélből vannak az idegei; olyan, mint a
birka; sok időbe telik kiakasztani, tablettás, toleráns
türelmetlen, hirtelen haragú: agresszív, begurul, bepöccenős, boszi, búgócsiga, cérnából vannak az idegei
(„hamar elszakadnak”), dagad a feje a méregtől, dilibogyós, dilis, dilizacskó, durranógáz, felkapja az agyvizet,
felmegy a pumpa, felszívja a vizet, flúgos, fölforr az agyvize, fölfújta magát, gázláng, gejzires; Gyújtsunk alá,
hátha robban!, hamar bepöccen, hamar felkapja a vizet/felmegy a pumpa, harapós, higany, hisztis, hörcsög,
hörcsögpofa, idegsokkos, időzített bomba, kis hőmérsékleten olvad, könnyen begurul/a plafon van, könnyen lángra
gyúl, méregzsák, nebáncsvirág, oil, paprika, pipa, pukkancs, pulyka, pulykakakas, robbanásveszély,
robbanócukor, rumos hordó, tájfun, tök ideg, vadmacska, vipera, zivatar
nyugodt: birka, csigavér, galamb, hidegvérű, higany, lassúvíz, nem kapja fel a cukrot, nyugis, teknős
ideges: agybajos, agyilag korcsolya, almás, belenyúlt a 220-ba (ti. áramba), be van gurulva, bolhás, bolond,
borsos, cérnaideg, depressziós, dilibogyó/dugó/hoppos/kokárda, dilinós, dilis, drukkos, felforrt az agyvize,
felhúzta magát, felkapja a vizet/az iszapot, felkapta a cukrot/a vizet, felmegy a hőmérője, felment a pumpa, felment
az emeletre, fel van húzva, fenn van a plafonon, feszültség, forr az agya, golyós, gyakran rájön az ötperc (közhely),
gyogyó break („bután ide-oda kapkod, mintha breakelne”, cig.), gyógyped, hamar robban, hangyás, hangyász,
hepajos, hepciás, hopp-hopp dilis, hoppos, huzatos fejű, hülye, ideg, idegbéka, ideges a tizedes (rímjáték),
idegsokkos/zsoké, kettyós, körömrágó, meg van huzatva, méregzsák, merevgörcs, 400-on van a cukra, paprikás,
pattonó üveggömb, pipa, a plafonon van, pukkancs, pulyka, rángatja az ideg, rájött az ötperc, raplis, ráplis, Rét
utca kettő (Pécsett itt található az ideg- és elmeklinika), robbani tudna, rohamos, sokkos, sajtkukac, szalmaláng,
tök ideg, veszi a lapot, zabigyerek, zabos, zűrös fej, zsába
szerény: alamuszi nyuszi, álszentke, csendeske, ibolya, kis aranyos, kismellű, köcsög, kuka, kukac, nyuszi, sima
gyerek, szende bárány
öntelt, büszke, hiú: beképzelt kis pulyka, beképzelt majom, felfuvalkodott hólyag, hiúz (szójáték), játssza az agyát,
majom, nagyképű majom, nagymellű, nagypofájú, öntelt majom, rázza a rongyot, teszi a fejét, túl vastag bőr van
a pofáján, vagány
nagyzoló, nagyhangú, fölényes: affekta, affektáló majom; azt hiszi, ő a walesi herceg; azt hiszi, ő fújja a
passzátszelet; centrum, dumaláda, dumamagot evett, felhőn ül, fenn hordja a tantuszt, flegma, hantázó, Háry János
2, hazug-gyuszi, hólyag, jampi, Jankónak érzi magát, játssza a fejét, kis majom, létrán áll, macska, megjátssza a
dióját, menő, Mr Agy ~ Mrs Agy; nagyképű az egy fogára – azt is a tombolán nyerte; nagymellényű/pofájú,
pancser, pofázós, rázza a rongyot, rizsa sült hússal, smafu, stikkes, teszi a bogyóját, tökfej, vagány, zöldséges
siránkozó, panaszkodó (átvitt ért.): ájtatos manó, gyászhuszár, hegedű, kényeske, köpőcsésze, mimóza,
nebáncsvirág, nyafizó, nyálas, nyalizó, nyávogó, nyekegő, nyekergő, nyervákoló, nyikorgó, nyivákol, nyöszörgő,
nyűgös, órabérbe nyávog, panaszkönyv/láda/muki/vödör, rinyáló, sajnáltatja a kobakját, sápogós, sipákol,
tuzsibaba, vészmadár, vinnyogós
sírásra hajlamos, sírós (konkrét): anyámasszony katonája, árvaházi dömötör (cig.), bőgőmajom/masina,
bömbölő „DOLLY ROLL”, Dinka, egéritató, egérke, hisztis, Inciri-Finciri, könnyfelelős, lányos, mindig 8
zsebkendője van, nyifi-nyafi, síró masina, síró-picsogó
komoly: dinka, diplenta (< diplomata, szóferd.), eminens, fafejű, fakabát/pofa, felvette a pléhpofáját; ha megölnék,
se nevetne; merev, morci, szobor, vakbélgyulladás (< régi közhely: komoly, mint a ...), véres (< „véresen komoly”
– horrorfilmekből)
bolond, „nem normális!”: abnorma, agyilag bugyi; agyilag bugyi, bugyilag meg agyi; agyilag lyukas zokni, ágyú,
begolyózott, beütése van, bugygyant, bunkó, debil, defektes, degi (— degenerált), dilibogyó/hopp, dilis, dingó,
dinka, döglött hintaló, flúgos, golyós, gyagya az agya, gyogyós, hatelemis, hibbant, hisztis, hülye, idegrohamos,
idióta, kotta, löketes, lökött, lüke, meghibbant, meg van húzatva, nem komplett, pudvás, sárgaházi („a
bolondokháza színéről”), stikkes, süsü, szafari-park (< szuahéli ’karaván’; itt: „állatkert”), tilinkó, tökfej, vízfejű,
züm-züm, zsugorodott agyú
siet mindig: buzgómócsing, gyalogkakukk; húz, mint a vadliba; időzített bomba, kengyelfutó gyalogkakukk,
kilométerhiánya van, lemarad a vonatról, lóti-futi ~ lótifuti, mindig teker, randira?, rohamkukac; szaladgál, mint
pók a falon; szedi a szipkáit, tű van a hátában, versenylovat reggelizett („a versenyló gyors”), zakatol
a hobbija ez: ez a dilije/heppje/mániája, ezt csípi, güzüzsák („mindent esztelenül gyűjt”), hobbis, keni-vágja a
témát, mániás; pótszerető, aki nem hagy el

3. szelíd, jóságos: angyalka, aranyember, bárányka, bárnyikó (— bárányka), birkácska, jámbor (ti. állat), liberós,
libuska, nyuszika, mimóza, őzike, tündi-bündi, varjú anyóka
erőszakos, agresszív, fenyegetődző: agyilag zokni, atomfejű, badis, balhés srác, bika, bivaly Marci, bunkó,
daróc, digó, dinamit, drakula, durva pokróc, gorilla, hörcsög, hülye, játssza a fejét, madárijesztő, medve, mérges
pulyka, mumus, nyomi gyerek, oroszlán, pánk, rájött az ötperc, strici, szatír, szekálós, „Tank Aranka”
verekedős: állat, balhézó, bandita, brutális, bunyóberci ~ Bunyó Berci, dúvad, hasfelmetsző Dzsek (angol alvilági
alak), közveszélyes őrült, Kung-fu, pofozógép, szadi, szadista, vadállat, vandál Vendel
hallgatag, visszahúzódó, szótlan: csöndeske, depi (cig.), gégetörött ember, hal („süket és néma, mint a hal”),
halszájú, kuka, kussoló, néma-béna, nyúl, szerénke
hangadó, ő viszi a szót: bandavezér, centrum, dumagép, élkakas, főkolompos, főnök, hangokádó, lepcsespofájú,
menő, nagy dumás, nagypofájú, „népszónok”, ő a csíf (< ang. chief ’főnök’), övé a hangszóró, ő viszi a prímet,
paptetű, pletykás, politikus, próféta, rádió, szócsászár/fosó/vivő, szövegláda, vagány, veri a nyálát, vezér,
vezérbika
udvarias: „csakis ön után”, „dzsentlimen” ~ dzsentlmen (< ang. gentleman ’úr, úriember’), intelligens, illőci,
lenyalt, nagymama lekvárja, nyálas, stréber, „talpnyaló”, utcaseprő
udvariatlan, szemtelen: csirkefogó, béna, bunkó, köcsög, piaci légy (< szólás: szemtelen, mint a ...), pimasz fráter,
szemtelenke
dicsér másokat: ajnározik, benyali, kétszínű, nyalizik, nyalizó („másokat dicsér, hogy saját maga jobb fényben
tűnjön”), pedálozik, piros bicikli, puncsol, talpnyaló, tuskó
csúfol, gyaláz másokat: bulázik (cig.), cikiz, kígyónyelvű, pofázik, rágiz másokat (— rágalmaz), szemétláda,
szidja az anyámat, szívózik, tűzokádó
titoktartó: bezárható ládika, „Elzett”-gyár (< lakatmárka), kazetta, lakatos, lakatpofájú, „széf”, titokláda,
„Wertheim” (< páncélszekrénymárka)
pletykás: csámcsogó, falurádió, kacsa, lepcsesszájú (táj.), lepraszájú, letyipetyi, locsi-fetyi, ÖTYE-s, (< Öreg
Tyúkok Egyesülete), plety-plety, pletykafazék/fészek/tár, pofagép, Szabad Európa-rádió, szajkó, szóvivő; viszi a
hírt, mint a vízfolyás
bőbeszédű: automatikus nyelvű, csupaszáj, dőltbeszédű (< dől belőle a szó × bőbeszédű), dumagép, dumanista,
duma-Vera, dumazacskó, dumazsák, kacsaseggszájú, lassan kipállik a szája, nagy a lepénylesője, nagy dumás,
olajosnyelvű, rokkanyelvű, rokkás, rongyosszájú, szeret hápogni, szöveges, Vahur (— kutya neve a Vuk c.
regényben)
megtartja szavát: fer (< ang. fair ’szőke, csinos, igazságos, illő, nyájas, tiszta’), igazmondó juhász (<
meseszereplő), nem köpős, rendicsek, titokkönyv/láda
megszegi adott szavát: átver, eldumálja, elvágja a megkötött madzagot, kiboruló szótartó (< szótartó ’megtartja
a szavát’ + szójáték a sótartó-val), köpős, olló (szeg, vág), szemétkedik, szívat, szopat
őszinte: ami a szívén, az a száján; butás („sokszor ráfizet az őszinteségre”), fehér (— fekete ’hazudós’,
ellentétezés), magnó („a magnó nem hazudik, szóról szóra adja vissza a szöveget”)
kétszínű: álszent, arcoskodik („hol ezt az arcát, hol azt mutatja”), bélszín, besúgó, felemás; forog, mint a
szélkakas; gennyfejű, hőtiszt („két fém hőre másképp tágul, változik; nagyon kétszínű = tiszti rangban van”),
kabátforgató (szinonimacsere), kaméleon, kétszíkű, kígyó, köpönyegforgató; a küszöb alatt mászik be („otthon jól,
másutt rosszul viselkedik”), lilavörös; olyan, mint a kalapom: kifordítom, befordítom; papagáj, rózsaszín,
sakktábla, spion, színjátszó/váltós, tarka virág, tükör
hazudós, hazug: Andersen, blöffölős, ezredes („minden ezredik szava igaz”), fakutya, fekete, fillentő ~ Fillentő (<
Móricz Zs. gyermekszereplője); ha hallgat, akkor sem lehet hinni neki (közhely); halandzsál, hamukázó, hamuzik,
hangyás („van valami beütése; mintha hangyák lennének a fejében”), hantázó, háryjános, Háry János unokája,
hintás, kacsás, kamuból mondja, kamukázmér, kamus, kamuzik, kapuzós, lódincs, letagadja a Krisztust a keresztről
(szólás); már akkor is hazudik, mikor kérdez; „Már megint hazudsz, vagy még mindig?”, mellépofázik; Mese az
elefántról és a bolháról (szólás alapján), mesegép, mese habbal; mese, mese, mátka; nagydumás, link, pletykazsák,
pofazacskó, púderos („a púder az igazi arcot takargatja”), rizsál, rizsamester, sós, stréber, Sumák Berci, summázó,
svindlis, tarhonya, tejbetök, tészta, tizedes, viccvödör
rokonszenves: aranbogár (!), arika, cuki, cukipofa, „csípem”, jópofa, rokszi (< rokonszenves × szimpatikus),
szimpa (< szimpatikus, szócsonk.), szimpaticsnaja, szimpati-kus (szójáték), szimpi, szimpatison (szójáték), tök
fazon
ellenszenves: antipatikus, fapofa, nem csípem/szimpi, nyomi, szopós, undi (— undok), unszimp (szócsonk.)
szófogadó: anya-apa kedvence, anyuci kutyulija, csicska; igenis, papa; jesz-szőr (< ang. Yes, sir! ’Igen, uram!’),
lábhoz/ka/, nyalizó, nyomizó („dörgölőző, odasimuló”), puncs, stréber, talpnyaló
engedetlen: kiscsikó, ördögi engedelmes, „rosszfiú”, vagány, vulkán
óvatos, bizalmatlan: kutyatermészetű, óvcsi, sunyi
hiszékeny, könnyen becsapják: átdobják a palánkon, átejtik, áthintázzák, átvágják/verik, balek; bedől, mint maci
a málnásba; bekapja a horgot, béna, birka, hülye, madár, megszívatható (cig.), megszopja (cig.), naiv, szivacsos,
szívathtó
mindig jókedvű, tréfás: bohóc, Bubó, dinka, dobálja a jó dumákat, gombostű, humorbébi, humor Jankó, Humor
Herold; humoros, mint a huzatos WC; humorzsák, hülyülő, jól szövegel, lüke, majom, mókamester, Móka
Miki/Misi, mosolyalbum, muris, „nagy huncut”, poéndús/vadász, rájött a tízperc, röhögőgép, szuflás, szüretelt a
poénfáról, tréfafa (— a nótafa mintájára), tréfa manci, udvari bolond, viccmester, vicc Vili, vihogi
rosszkedvű mindig: bal lábbal kelt fel (szólás), durci (— durcás), ecetképű, fekete felhő, fonnyadt, „Kibédi”
(fanyar humorista színész); letört, mint a bili füle (közhely); morci, morconka, morgó remete, mormota, roszszul
sikerült humorbébi, savanyú, savanyú uborka, seggfej, uncsi
kártékony, mindent tönkretesz: állat, bandita, banga, barbár, béna, buldózer, köcsög, minden sír a kezében
(táj.), paraszt, rombolóbomba, rontó Pál ~ Rontó Pál („szüleink öröksége”), sáska, szadista, szétbuher („szétszed,
rongál”), Szú, vadállat, vadista (< vad × szadista); vadista szandál, szadista vandál; Vad Joe, vandál
csereberélő: adi-veszi, bolhapiac, cigánykodó, csencselő, cserebogár, feketéző, Gubera Vera, kofa, kupec (cig.),
ószeres, piaci kofa, seftelő, üzletelő, zsibis (< zsibárus)
homoszexuális: AIDS-es, béka, bika, biszexi, buzás, buzedos, buzeráns, buzernák, buzgár-oszkár (ikerítés),
buzgómócsing, buzi (< buzeráns), buzivirág, buznyák, buzzancs, buzzantyú, földes (— homokos), Góbi (euf.),
hangyás (cig.), hímringyó, homcsi, homi, homis, homo, homobuzi, homokbánya, homokbucka (euf.),
homokgyáros/láda, homokos, homokos buzi, homokparton született, homokszexuális, homokzsák, homoszapiensz
(cig.), kancsó, köcsög, langyi, langyos, lezbi (< horv. lezbejka ’leszboszi hajlamú’), meleg, murvis (< táj. murva
„a homoknál durvább zúzottkő”; itt: homokos), palotapincsi, peder (< horv.), pedro (< horv.), petárdás, puncs,
sivatag, sóderes (— homokos), Szahara (euf.), szamóca, szépfiú
F) Á L L A P O T, M A G A T A R T Á S
1. Mi a helyzet? He? (< helyzet); Hé, mi a bigyó? (cig.), He mü? Hogy dukál? Hogy ityeg a fityeg? Hugy vagy?
(szójáték homonimiával, szóferd.) Mi a balhé/banán/béka/bigyó/cécóka/csá –
„csoda”/diagnózis/dörgés/gáz/gond/hézag/hiány/hiba/kígyó/kínod/manó? Mi a nagy harci helyzet? Mi a
nyomorod/probcsi– „probléma”/szitu/téma? Mi az ábra? Mi a zörgés/zrí/zűr? Mi újság a Futrinkába’? (Futrinka
utca, tv-mese helyszíne), Mizújs? Mi zújs? Mizus? Van valami hézag?
minden rendben /folyik, van/: all righ, baromi, Folyó a medrében, frankó, gond egy szál se, király, kircsi, kiru,
klassz, kokén megy, minden kafa/okés/rendicsek, oké, Oké a balhé/helyzet/téma, oké csucsu („minden jó”), oksi,
prím (< príma), rendicsek, semmi gáz, stimm, stimmi (< stimmel), szuper, szupi, tök zsúr
jókedv, jó kedve van: baró kedve van, buldog (szóferd.), égnek löki a talpát, fel van dobva, Humor Harold,
kabaré, röhögi, szuper kedve van, telepódium, tök buli a hangulat; vigyorog, mint borz a répára
nevet, nevetés: göndör kacaj, heherész, ironikus mosoly, kiröhögi a belét, kuncogi, mutogatja a protkóját,
nyávogás, nyerít, nyiharászik, rángatózik, röfögés, röhincsél, röhögőgörcs, rötyög, törvénytelen vihogás (<
Szilvási Hozomány c. könyvéből), ugatás, vicsorog; vigyorog, mint a jóllakott napközis; vigyorog, mint a telihold;
virul az agya
viccel: bliccel, blöfföl, cumat (— cumi, „megszívat vkit”), hantázik, Humor Herold, humorzsák, hülyéskedik,
hülyül, jó sápot nyom le („sáp = lényeg; látja az élét a dolgoknak az, aki viccel”), kabarézik, löki a szöveget,
marhul, megszívat, poén-jani, poénol, stószol ~ stoszól (< horv. štos ’vicc’), szívat, szopat, vicclexikon

2. nincs rendben valami: agya egy kicsit kikapcsolt, baj van a csavarokkal, balhé van, begyógyizott, büdös a
gatya, füstöl az agya, gáz van, gigszer ~ gikszer van, gőz/gubanc/hézag van, itt bűzlik valami, kihúzta a gyufát,
nem klappol, nem müszi/okés/smakkol/stimm, sűrű a levegő („puskaporos a levegő, nagy a feszültség”), valami
hézag/kánya van, valami nem stimmel, van egy kis gond/kecmec/zűr, ziccer van, zrí van! (< a Zrínyi utcai
főkapitányságról; ’zűrzavar’)
végleg el van rontva valami: annak annyi, beadta a kulcsot, befuccsolt, elcseszték, el van cseszve/szúrva, Ennek
fuccs!, ennek kampec/kaput, ennek már annyi meg egy bambi, ennek már káputu ~ káput, ennek nyekk, Ez Sanyi!,
Ezt elsanyizták! (köznev.), fertig, fuccsba ment (< ném. futsch ’vége van, oda van, elveszett’), kampec, kifújt,
nyekk!, Sanyi („újabb szimbólum, mint régen a Józsi név”), totál káros
kellemetlen helyzetbe hoz valakit: cikiz/i/, égeti, kiszúr vele, lebőget, lekozmál, megszívatja, megszopat, obiz
(„megszívat vkit, hülyévé teszi”), szívat, zruzit, zsikál
kellemetlen helyzetbe került: balhés, behúzták a csőbe, benn van a slamasztikában, betrafált, blamás, cikis a
helyzete; égtem, mint a rongy; ég, mint a Reichstag; ezt megszívta, fáj a haja, kutyaszorítóba került (szólás),
lebőgött, leégett; leég, mint a tükörtojás; megszívta/szopta, nyakig ül a kátyuban, satuba’ van, tetűhelyzetbe ~ -
szituba került, tök égő, zavaros a víz
el van keseredve: besüllyedt, be van töppedve, búbaba, elkámpicsorott, el van fonnyadva (cig.), el van kettyenve,
fancsali, fonnyadt szilva, füvet nyelt, hóka, kiakadt, ki van akadva, lelombobozódott, lenyalt, le van
eresztve/kettyenve/lombozódva/rohadva; le van törve, mint a bili füle (közhely); maga alatt van, mús (szójáték
betűcserével: mélabús > bélamús), múú, pityori, savanyú, szontyola (szójáték), uborka, totál káros, tök letargia
lehangolt(ság): be van öntve, hervadt, kamis, kaput, kinyúlt; komoly, mint a vakbélgyulladás (közhely);
leeresztett/hervadt, lekonyult/lombozódott/szelelt/szerelt, letargia; letört, mint a bili füle; nyomott, rossz a
hangolása, Sanyi, szomorúfűz, visszakapcsolt
fáradt: döglött, eldobja magát, elfogyott az üzemanyag, elpiszkult a nyaka, fizikai nulla, hulla, kába, kihajtotta
magát; kiakadt, mint a taxióra; kipurcant, kivan; ki van akadva, mint a sezlonrugó; ki van, mint a befőtt; leáll a
motor, lefüstöl (horv.), lemorzsolt, liba, nyomott, strapás
testileg-lelkileg kimerült: agyilag bugyi/nokedli, dögfáradt, elélvezett, hulla, kész van, kiakadt/borult/döglött,
kifogyott az elem, kikészült/nyekkent/nyiffant/purcant; kiterül, mint a döglött béka; kivagyok a rózsétől („Olyan
fáradt, mint aki sokat cipelt”), ki van akadva, leáll/ott/ a motor, lerobbant, rom, totál kész, üres tartály,
végelgyengült
sír, sírás: bőgőmajom, bürüttyül (táj.), egéritató, hisztizik, húzza a nagybőgőt, iákol, nyarvog, nyávog, nyekereg,
nyervákol, nyivákol, nyüszít, picsog, pityog (táj.), rinyál, rinyázik, szemvizelés, szirénázik, tutul („kutya, farkas
vonítása”), úszni tanítja a hangyákat, vernyákol
fél, félénk, félelem, megijed: beadja a nyulat, beereszt a liberójába, begyullad/kozmál/rezel/rinyál/sápad, be van
rezelve, cidrizik, majd frászt kaptam, majré, majrés, majrézik, meglátta a vámpírt, rinyál, tele van a
gatyája/liberója, tök gyökér (? — földbe gyökerezett)
unalom, unalmas, unatkozik: döglőde, fárasztó, ótvar („hosszú ideig tartó bőrbetegség = már unalmas”), pokó
(< táj. régi fordulat: „Menj már a pokóba! ’pokolba’; azaz: elég volt, unom, menj ...”), takaréklángon ég/van, tök
uncsi/uni, unalomzsák, uncsizik, unja a banánt, szarik mindenre, szöszmötöl, tötyörészik, a vég, zuncsi
tépelődik valamin: agyaskodik, eszi magát, filózik, golyózik, rágja a küszöböt/az agyát, szaggatja magát, totojázik
vmin, tököl rajta, veri a nyálát („fogadkozik”)
3. dühbe gurul: beborul/durran/dinkul/csavarodik/feszít/gerjed/gorombul/gurul/pirul/
pöccen/pörög/rág/robban/zsong, cécózik, dagad a feje, falra mászik, feldönti saját magát, felforr az agyvize,
felhúzza magát, felkapja a cukrot/rongyot/ vizet/az agyvizet/iszapot; Felkapta a langyos vizet, mint a hétlépcsős
búvárszivattyú; felmegy a cukor/pumpa/az agyvize, kiakad, kiveri a dilit, lilul, lilul a feje, Piedone, pulyka, sárga
lapos (< „sárga cédulás = bolond”), tök ideg
mérges, mérgelődik: balhézik, bikáskodik, böfög, dagad a feje, dilis, durrog, eszi a kefét, fáj a haja, felment nála
a pumpa, forr az agya, fölforr az agyvize, fölment a cukor/pipája/pumpája, hörcsög, idegel, idegzsák, kiakad,
méregzsák, morcalino (— morc; olaszos), morconka, nem lát a pipától, nyűgös, pipa, pipás, plafonon van, pulyka,
tök hobó/ideg, truccol, zacc van
hisztériázik, dühöng: agybaja van, arénázik („hangoskodik”), balhézik, begerjed, bezsongott, buggyant, csinálja
a fesztivált/ a műbalhét, dilizik, fáj az agya, felment a pumpa, fölforrt az agyvize, hisztérikol, hiszti-Kriszti, hiszti-
krisztizik (ikerítés), idegbádog („bádog = fej”), jön Offélia és az őrülési jelenet, kiakad, kiveri a dilit, krisztizik (—
„az R-GO együttes valamely számából: Kriszti – hiszti – krisztizik”), nyűgös, puffog, rájött a dili, rájött a tízperc,
raplizik, rinyál, tele van a bádogja, vonyít (táj.)

4. tetszik valaki, valami: baró, baromi jó, bele van zúgva, bírja a sérót, bírom a buráját, buli, cuki, csípem a
buráját, ez klassz, de király!, frankó, franyó, holt buli, jó nálam, kafa, kamelom, klafa, klassz, komálom, maszek,
menő, okés, penge, piszok jó, szuper, tök csecse/bomba/penge, vagány
nem tetszik valaki, valami: agyára ment a szmog, almás, béna, messziről szépség, negatív előjel, nem csípi, nem
jó a műsor, nem komálja, nem nyert hangszórót nálam, nem okés/smakkol, Nem tetszik a rendszer? (közhely), nem
valami csúcs, nincs szimpi (< szimpátia), tök, tök béna, van fazon!
ki nem állhat valakit, valamit: béna, kiakad tőle, köcsög, nem bírom a pofáját, nem csípi/komálja, pikkel rá,
rühell
észrevesz valamit: felfedezi a spanyolviaszt; guvad, nincs tévéjük („azt kellene néznie, nem mindent észrevenni”);
hajó a láthatáron, kinyíltak a gülüi, kiszúrja, kukkol, megkukkant, odakagylóz
nem törődik valakivel, valamivel: fütyül rá, ejti, lecsinálja, le se cseszik, nemtörődöm, rá se
bagózik/gubázik/ránt/tojik, tehet egy szívességet, trehánykodik
beleavatkozik más ügyébe: beledugja az orrát, beledumál/karattyol, beleköp másnak a levesébe, belemártja a
képét, belenyal/pofátlankodik, beletúrja az orrát, beleugat, beleüti az orrát, kanál, kavar, kontár, kotle-kotló (—
kotnyeles), közbetelefonál, minden lében 2 kanál; Ne szólj bele, nem telefon!
nézeteltérésem van valakivel: afférja van vkivel, balhé, balhézok; bocs, összeakadt bajusz; fasírtba’ vagyunk
(„szorult helyzetben, mint a fasírozottban a hús”), kiakadtam vkivel; közöd? = nullával; nem csípjük egymást,
összeakadt a bajszunk, összebalhéztunk, összerúgtuk a port (divatos szóláskeverés), összeugrottam vkivel, tele van
a hócipőm, zűr van vele
Rossz az előérzetem!: bizsereg a fogam, bűzlik, gáz van, gázszagot érzek, a hetedik érzékem jelez, a légkör porzik,
nem tiszta a levegő, temetővel álmodtam; Totya mondta, lesz balhé; valami bibi lesz, Valami itt sántít!, vészjelző,
Zűr van!
Nekem mindegy!: almás, annyi, egal ~ egál, Felőlem!, Fütyülök rá!, ifti-fifti (< ang. fifty-fifty ’fele-fele arányban,
ötven százalékra, tkp. ötven-ötven), A kilenc is páros!, Kit érdekel!?, kockásra vakarom magam (szólás), közöd =
nulla!, Miattam!, Na és?, Nekem annyi!, Nekem aztán nyolc!, nekem csocsó/fakanál/fél kilenc/kilenc/lila, Nekem
nyóc (táj.) ~ nyolc! („A nyolcas megfordítva is 8 marad”); Nekem nyóc, de a kilenc is páros; nekem Sanyi („régen
Józsi volt”), Nekem száz! („Nekem így is kerek, úgy is kerek; nem érdekel a téma”), Nekem tök/tök mindegy!, 00
(„Nulla-nulla”), Passz!, Részemről bakfitty! (Móricz Rózsa Sándor ... c. regényéből ismert kif.; isz. fitymálás
kifejezésére), Tojok rá!, Tök mindegy!, Tök totál mindegy!, Tőlem!, Tőlem aztán!

G) B E T E G S É G, G Y Ó G Y Í T Á S

1. beteg vagyok: bekrepáltam, bibis vagyok, dögledezem, döglődök, döglök, dögös vagyok, elkapott a
beteghullám, fáj a hajam, gethás vagyok, gucsmás vagyok („moslékszerű: csupa gyógyszer meg egyéb”), gyagyás
vagyok („el vagyok zárva a többiektől, mint az elmegyógyintézetben”), hebegős vagyok („megfázás után köhögős,
náthás”), hepás vagyok, hűtött a hülyeség, kidőltem a fasorból, kifingtam, kivettem az iskolából a szabadságot,
ledöglöttem, leprás vagyok, lerohadtam, le vagyok robbanva, nyűgös; Olyan egészséges vagyok, mint a rohadt
tök; rohadok, suliundorom van, szabadságon vagyok, szarul vagyok, szimula, taccsra vágtak a baktériumok,
táppénz
lázas vagyok: bemelegedett a készülékem, égek, felforrtam, felforrt az agyvizem, felment a pumpa/a vizem, forr
az agyam, fölment a higanyom, fűtenek belülről, 90 fok marhalázam van, krétát ettem („Aki krétát eszik, annak
fölszökik a testhőmérséklete.” Régi diáktrükk!?), piros paprika vagyok, pumpás vagyok; a Szaharában érzem
magam – 20 C fokban; szülök, teába tettem a lázmérőt, tüzel az agyam
megfáztam: befagy a seggem lika, belém másztak a bacik, dáthás vagyok, É-sarkon jártam, itt a takonykór,
megkezdtem az évi köhögést, mezítláb álmodtam, rám mászott a hógolyó, taknyos vagyok
fázos vagyok: cidris, káposztalévérű
köhögök: állatutánzó, baglyot reggeliztem, göthölök, hajtom a gennyet, hörcsizek (— hörgök), kahiccsolok,
károgok, kehegek (szóferd.), kiköpöm a tüdőm, köpécselek, krahácsolok, legyet nyeltem, ugatok, utánozom a kutyát
náthás vagyok, tüsszentek: bacis, be nem áll az orrom, betaknyoltam, csöpögök, dáthás vagyok, folyik a
bubum/nocó/puding/takony, fújhatom a 2 lyukat, gethás vagyok (táj. göthös), könnyezik az orrom, nincs huzat (ti.
az orrom nem szelel), nózis vagyok, taknyolok, takonypóc vagyok, trombitálok, trombitát kaptam, tüsszögök
orrváladék: cicikaka, fika, genyusz, puding, takony, turha, zselé
fáj a fejem: az agyam a számon jön ki, agybajom van, dagad a burám, dobol a gugám, fáj a
bogyóm/bukóm/hólyagom, kuglim/kupám/tudományom, fáj az eszem, forr az agyvizem, kobakfájásom van, kő
pattan szét a fejemen, meggárgyult a bucim, migrénem van, morog a gép, rossz a komputer, sír a fejem, szétdurran
a kobakom, szétrobban a dögöm, tropa az agyam, zizi az agyam
magas a vérnyomásom: átmentem Surdába („a Forró szél c. jugoszláv filmsorozat főszereplője, akinek mindig
fölment a vérnyomása”), én vagyok Surda, felment a cukrom/pumpám, fölforrt az agyvizem, fölkúszott a higany,
Surda, surdálkodom (köznev.), Surda vagyok
elrontottam a gyomrom: bezabáltam, csikar a hasim, fáj a pocim, fölfordult a gyomrom, kiakasztottam a
bendőmet, kifordult a belem, kitálalás („hányás”), poci teli, rókáznom kell, rossz a Berci (< belügyminiszter),
torkosborz
hasmenésem van: barnafolyás, budi Joe, cifrázik („gyorsan kell futni, árkon-bokron keresztül”), elfoglaltam a
budit, folyik belőlem minden; fosok, mint a murányi kutya (szólás); fosmars, fut a hasam, gyorsak a kisrókák, has-
mars, hasszaladásom van, kergetőzök a WC-vel, kibéreltem a vécét, király vagyok, lábra kapott a hasam, liftezik
a gyomrom, még a fülemből is szar csorog; meghajtott, mint Singer a varrógépet; rám jött a vékony, rosálom,
trónolok, trónom a WC, vécéfoglalás, vécérohangálás rám jött, vékonyom van, WC-királynő/lakó vagyok, WC-
tündér
fertőzést kaptam: AIDS-es lettem, ajándék, bacik látogatnak, bacis vagyok, benyaltam a vírust, beszoptam a
vírust, elkaptam a dilit/leprát, marhák között voltam, megszívtam, megtámadtak a bac meg az ilusok, túl jó a
julérzéke; Vigyázat, karantén!
kórokozó: baci, Bac Ilus (szójáték)
kificamodott, eltört valamim: átrendeztem a csontjaim, belémrúgott az istenke, egyből csináltam kettőt,
fakezű/lábú, gipszes lettem, kiakadt a bokám, kibokamodott a ficám (szójáték), kirándult (homonima), kiruccant;
kóvályog, mint a gólyafos a levegőben; taccsra ment, új csizmám/kesztyűm van

2. sápadt: falat játszod a színdarabban?, fehérke, hipózza magát, hófehérke, hókadt (< hófehér × kókadt),
holdkóros, hulla, hyporeklám, indián (< „a sápadtarcú ellentéte”), kimeszelték, kiverte a szarszeplő, krétát nyelt,
kriptaszökevény, lemeszelt, lisztes a feje; olyan, mint egy indián; sárgára festi magát, sápadt angyal, sápi, tejföl
rosszul lett: bedobta a rongyot (— ... a törölközőt), eldobta a kanalat, eldobta magát, elkapta a fehér kocsi,
ideiglenesen feldobta a talpát, kiakadt vmitől, szétrogyott
elájult, eszméletlen: bedobta a törölközőt, bedöglött/kómált, eldobta magát, feldobta a pacskert, ennek ganéztak,
felpusztult, kifeküdt, kinyúlt, K. O. („a kiütés jele; akit kiütnek, elterül” < ang. knock out), kuka, megfeküdt,
összekalapálta magát
szimulál: csinálja a buciját/ricsit, fűzi az agyát, hülyül, játssza a hülyét/az agyát/eszét, jönnek az ősei, kamuzik
(cig.), megjátssza az eszét, színészkedik, teszi a buráját/az agyát/magát
3. infarktusa volt: megjárta a hadak útját, rohanni kezdett a szíve, szívrohamka, zörög a szíve
érelmeszesedése van: csöpög a mész, fokhagymahiány, lemeszelték az ereit, meghülyült, mész ész, poros az agya,
rohad a lába („olyan, mint amikor a fa elkorhad”), sok a mész a környéken, zárlatos agyú
reumás: béna, csalános, csiga („mert lassú, mint a reumás”), csontkukactár („olyan fájdalmai vannak, mintha
kukacok ennék”), fájós csiga, hemovit, köszvényes, lumbágós, nem használ sárvári termálkristályt, remcsis,
reumás csiga/tetű, rumos, termálkristályos, tetű („mert lassú”), vén csiga, zsírozatlan
cukorbeteg: cuki, cukis, cukorbábu/bolt, cukrász, cukros, édeske, elégetve karamell, inzulinos
alkoholista: agyára ment az ital, albánszamár, alkoholpista (népetim.), apatejes, belegel, boroshordó, bűzfazék,
fehér egerecske, főkoholista (ellentétező szójáték), gödény, görény; iszik, mint a ló; kanyaros (— bevette a
kanyart), koholista, mata, nótás, piabeteg/buzi, piadilis/gép, pia Joe, piál, pialista, részeg disznó, spicces,
szeszgyár/kazán/kohó, „szív”-beteg (játék a homonimákkal: bort szív), szlopálós (< szlk. slopať ’vedel’), tintás,
töltött; vedel, mint a disznó
idegbeteg: agybaj nagy baj (< régi közhely: nagy baj az agybaj), agyilag bokazokni/bugyi/büdös
zokni/gagyi/toprongy/zokni („semmi nincs a fejében; üres, mint egy zokni”), agyvízlöttyenése van,
bedilizett/golyósodott, bomm („hirtelen robban”), buggyant, dilinkós, dilinós, dilis, dinka, félcédulás, flúgos,
golyós, gyagyás, gyogyós, hülye, ideg Joe, idegrohamos/zsába, jojós, kergült, ketyós, lüke, meggárgyult az agya,
nincs ki mind a négy kereke, nyomi, nyomott, sárga lapja van, sokkos, stikkes, vadállat

4. gyógyszert szed: andaxinos, bevette a dilibogyót, bogyózik, dilibogyót zabál, dilibogyózik, doppingol, kábítózik,
kapszulál, mérgezi magát, narkózik, pirulákat hammoz (< „hamm! = bekap”), pirulázik, tápos, tömi az agyát
injekciót kap: bökik, bökit kap, incu, kap egy koktélt, kikszi, megcsípi a szúnyog, megfúrják/szúrják, narkózik,
seggbe szúrják, szuri, szurira jár, szurit kap, szurizzák, szurkálják, tűzik
megműtötték: átprogramozták, befeküdt a mészárszékbe, boncolták, bicska alatt volt, felvagdalták, felvágott lett,
guberáltak benne, harakirit csináltak neki, kés alá fektették, késnek szaladt, kibelezték,
megbicskázták/lékelték/turkálták/vagdalták
begipszelték a ...: babát adtak rá, becsomagolták, bemalterezték, fátyolt raktak rá, kapott egy csizmát, kemény-
zoknit húzott fel, kőbe rakták, múmia, verekedéshez adtak neki fegyvert
sugárkezelést kap: Csernobil, csernobili hajtómű, csernobilizik, Csernobil-kúra, égőzik, infralámpázzák, kapja a
kemény gammát, kezeli a sugár ~ a Sugár (ti. András; szójáték az ismert tévészerkesztő nevével), szoláriumba
megy (< lat. solarium ’napóra, lapos háztető’ – napozó terasz, terem’)
elvonókúrán van: alkohol nuku, detox, detoxon van, egy kicsit szünetet tart a piában, elvonón van, hánytatás,
„hízókúra” (euf.), ivótalanítják, ivóterápia; jelszó: Tilos; józanításon/kényszerzubbonyban van, a nagy
antialkoholista (gúny), nagy fán van, nagyfás (< Nagyfa községben toxikológiai intézet működik), nista pia, óne
vodka, pia nista (szójáték homonimával), pia nuku, szesztilalom, szlapa- ~ szlopaszüneten van, tejel

5. meggyógyult: kikúrálódott, nincs dögvész

táppénzen van: dögrováson van, fagyszabin van (cig.), fusizik, leépítőn van, lóg, műételt kapogat, otthon döglik,
semmipénz, tápén van (szójáték homonimával s rövidítéssel), tápon él (ua.), TP-én van (e: tépén; röv.)
halálán van: be fog krepálni, dögledezik, döglőfélben van, előkészíti a bakancsát, ennek már mortusz (< lat.
mortuus ’halott, holttest’), feldobja majd a bakancsot, fél lábbal a koporsóban, fűzi a bocskort, halálfarkán van,
ki fog nyiffanni, koporsót készíteni, közeleg a kaszás, meg fog pusztulni, mortusz, neki már kampec, nemsokára
földobja a talpát, rúgja az utolsót; úgy érzi, hogy kinyiffan; az utolsókat rúgja
halál, meghalt: alulról szagolja az ibolyát, beadta a kulcsot, bedobta a törülközőt, befuccsolt, beharangoznak
neki, bekrepált, bemondta az unalmast, benyekkent, ennek ennyi, feldobta a bakancstalpat/a hócipőt/a lábát/a
papucsát/a patáját/a talpát, felfordult, feldobja a bocskorát, felvette az utolsó kenőcsöt (— ... kenetet), földobja a
pracliját/a bakkallóját, fűbe harapott, hóhér, kámpec, kámpecolt, kámpinyóre (olaszos), kányimunyi
(„kinyekkent”), kaput, kaszás, kifingott/fosott/fújt/kampecolt/munderelt/ murdelt (cig.), kinyiffant, kinyúlt/pucsult,
konyec, megcerkadt (táj.), megdöglött, megkampelt/krepált/murdelt, nincs, sátán, vége, visszanyerte a nyelvét (—
visszaadta a lelkét; gúny) – (Lásd még 202. oldal!)
6. körzeti orvos: Bubó („rajzfilmsorozat bagolydoktora”, cig.), dáktör („kérkedésből angolos ejtéssel” < ang.
doctor), dokesz, doki, dokk, dokkencs, Jandera (< a Kórház a város szélén c. 1987. évi cseh tévéfilmsorozat
mentőorvos szereplője), kördoki, körzeti, kuruzsló, lódoktor („úgy bánik a betegekkel, mint a lovakkal”), oti (<
OTI), ugrándozó tudóstáska
(körzeti) ápolónő: ágyraszálló, ampulla kisasszony, ápinő (röv.), Baciluska, cicibaba, csinibaba, dilis nő, fehér
angyal, házról házra, Hildegard főnővér (< a Schwarzwald-klinika c. német filmsorozat szereplője),
„kedvesnővér” ~ kedves nővér, kórháztündér, „Kriszta-nővér” (< a német filmből), maca, nörsz (< ang. nurse),
segéd berendezés, settenkedő nőstény, Ursula, a végzet asszonya (— Verdi A végzet hatalma, ol. La forza del
destino c. operájának analógiájára)
SZTK-rendelő: betegek gyülekezete, ingyen pornó („mert le kell vetkőzni”), kínzókamra, KTSZ-rendelő (gúny),
OTI, ölőhely, pisilabor, szötöká, szötökö (< SZTK), Várj a sorodra!
gyógyszertár: apoteka (< gör. ˇpodŔkh ’raktár, lerakat, csűr’), bogyótár, dilibogyóbolt, gyógyiraktár,
gyógyszartár, herointelep, KAPSZULATÁR, katika (népetimológiás szóferd.), kotyvaléktár, méregtár,
öngyilkosoknak, patika; spermabank („hitel van”); tabletár (< tabletta × tár)
gyógyszerek neve: Algipir/Algo ~ Algó/Algopüré/Alvópirin (népetim.) ’Algopyrin’; „antik” („az ’anti-’ előtaggal
kezdődők gyűjtőneve”); Bajhozó (népetim.) ’Bayrena’; Cévi (mozaikszó) ’C-vitamin’; dilibogyó ’nyugtató’;
Egozalili (népetim.) ’Egosalyl’; gyógyszarok, hancúrbogyó ’fogamzásgátló’; Józsipen (ellentétezés) ’Maripen’;
Kalmapin/Kalmi/Kalmo/Kalmo Piri/kalmopiri doktornő (népetim.) ’Kalmopyrin’; kap-szula (szój. népetim.),
kaszpula ’kapszula’; kupola ’kúp’; Marcsi/marcsipen/Mariska (népetim.) ’Maripen’; Ovida ’Ovidon’;
polszkikenőcs (népetim. eufem. < lengy. polski ’lengyel’) ’popsikenőcs’
mentő(autó): beakadt a duda, fakó („mert világos színű és vágtat”), fehér négykerekű odüsszea, fehér viharbusz
(„gyorsan száguld”), gyors angyal, hullaszállító, Jandera, kékvillám; nénó, nénu, ninó ~nínó ~ ní-nó, ní-nu („a
sziréna hangjáról”); nyivák („sivító hangjáról”), ricsajdoboz, süvítő kukac, sziréna, szirénázó doboz, villogó,
vinnyogó
kórház, szanatórium: betegfogda, bolondokháza, börtön, bűzház, diliház, fehér ház, FEHÉR ÜDÜLŐ, gázkamra,
hullatár, idegház, kori (— kórház), sintértelep, szanati, szani (< szanatórium), újra kezdheted, vágóhíd
ideggyógyintézet: bolondokháza, diliház, elmebetegek otthona, elvonóház, idegház, őrültek háza, sárgaház
szociális otthon: aggház, bolhatanya, bolondokháza, diliház, nyanyák lakhelye, öregtanya, ÖTYE (< Öreg Tyúkok
Egyesülete), szociott, szoc. ott. (röv.), tolókocsisok 2. otthona, vének kunyhója, zöldház

H) K I S E B B V É T S É G E K

1. piszkál valakit folyton: balhézik, bazirgál, bézi (euf.), bökölődik, buzerál (cig.), cécózik, cikizi, cukkol, csesztet,
csinálja a feszkót (— „feszültséget”), fracliz ~ frocliz, furkálódik (cig.), macerál, matat (cig.), molesztál, mószerol,
nem száll le róla, nyúz, piszkutál, princeli, ráakaszkodik, szadiz, szadulja, szekálja, szívatja, szórakozik vele,
szurkálja
„lenéz” valakit: csicskának tartja, fos rá, hülyébe veszi, leköpi, lemázol (euf.), lesajnál, leszar vkit, létráról beszél,
ócskál
csúfol: bizergál, cikiz, cukkol, gennyezi, idegel, kicikiz, kivicceli (cig.), macerál, pocskondiroz, rímhányó, szekál,
szívat, szívódik
csúfolódva utánoz: cikiz, majmol, majom, majomkodik, öltögető majom, papagáj, parodizál; utánoz, mint a
majom

2. fenyeget(őzik): beijeszt, dolog előtti balhé, rinyál, ugat, ujjfeltartás, zsarol, zsarolka
megszid valakit: kioszt, lebaltázza/bazilikázza (euf.), lebombáz/bőget/cseszi/hengerel/ordít/szidja a sárga
földig/szúr/tol/ugat/szid, rinyál, szádáz, szódáz („lelkifröccsöt ad”)
„beolvas valakinek”: balhézik, bedöngöl/dumál/rámol neki/szól/tesz neki, dudál vkinek, hegyibeszédet tart,
képébe mondja, kiosztja, kipakol/tálal, kiveri a dilit, lecseszi, lelkifröccsöt ad neki, lenyomja a dumát, A
LESZÁMOLÁS ÓRÁJA, löki a szöveget, megetette a szöveggel, megszívatja/szopatja, odadumál, opálja, opatja
(— szopat), pofán hagyítja (táj.), szívatja
„beolvasnak” neki: adják neki a rizsát, bedumáltak neki, behúztak neki, bekapta a horgot, bemeszelnek neki,
beszólnak neki, lecseszik, leépítik, lelkifröccsöt adnak neki, „lenyelte a kukacot” (horgásznyelv), leszerelik/tolják,
megette a cselt (horgásznyelv), megszívta, őt cseszik le, pofán hagyítják (táj.)
ordít valakivel: adja a hangerőt, arénázik, durrog, handabandázik, károg, kiszakad a tüdeje; kitör, mint Zrínyi;
leugatja, másnapos rekedtség, orgonál, rinyál, sipítozik, szónokol, tüdőt szellőztet, veri a nyálát, veri magát, vonyít
(táj.)

3. pletykál, rágalmaz: bekeni, dumcsizik, elköp, fölöslegesen kelepel, káricsál, lepcsel, lepcses szájú, letyepetyél,
meglazult a nyelve, mószerol (< argó ’besúg, beárul’ < héber-jidd. ’árulkodik’), piaci kofa, pletykafészek, pletyózik,
pofázik, sároz, szidja az anyámat, szórja a sódert, szövegel, ugat, traccsol
árulkodik: árulkodó júdás, befúj/köp/nyal/sároz/súg, elköpi magát, elpofázza, „fent” jártatja a száját, júdás, köp,
köpőcsésze, nyalizik, mószerol, pofázik, spicliskedik, stréber
4. mellébeszél: blablál, blöfföl, beeteti, csillagokba beszél (< Lehazudja a csillagokat az égről; szólás), dumál,
hablatyol, eceterál (< lat. etc. = et cetera ’és a többi’ = stb.), félredumál, félrehalandzsál, hadovál (< argó ’össze-
vissza beszél’), halandzsázik, hamukál (< argó), hamukázik, handabandál, hantázik, kacsázik (< kacsa ’álhír’),
kamuzik (< argó kamu ’hamis, nem valódi’), keveri a szart, kismacska, letért a vágányról, linkel, löki a sódert,
mese habbal, nyomja a havat/sódert, púderez („szépítget”), rizsál („köret, keret a beszédhez”), rizsázik, salátáz,
sóderol, sok a rizsa, szórja a púdert, zöldségeket köp
lódít, nagyot mond: Azt hiszi, hogy az Ezeregyéjszaka meséiben van; biggyeszt; Emelgetni kell a lábaimat, hogy
átguruljanak alatta a hantagolyók; füllent, gurít, halandzsázik, hamukál, hamukázik, handabandázik, hantázik,
Háry János 2, háryzik, játssza a fejét, játssza az Andersen kisasszonyt, kamuzik, kormoskodik (cig.), mese habbal,
sóderol, sok a szöveg, teszi a fejét
füllent, hazudik: Andersen, átvág/ver, beadja a brámert, blöfföl, cigán (táj.), fele sem igaz, FILLENTŐ
FÜLÖPKE, hamuzik, hanta, hantázik, hazug disznó, igazmondó juhász (— Mátyás-monda), játssza Andersent,
kamu, kamuzik, megint igazat beszél (gúny), mesél mesét, rizsázik, szívat

5. felesel: hammog, járatja a csérogóját (táj. „száját” < csérog „madarak hangját utánzó szó; a csőrükkel
csérognak”), nagy a pofája, papagáj, pofázik, rinyál, rinyóz, visszapofázik/szövegel/ugat
nem fogad szót: fütyül rá, süket, szarik szót fogadni
elszökik hazulról: csövez, eldzsal (< cig. džal ’megy’), elgyalózik, elhúzza a csíkot (szólás), ellóg, eltűz ősei
házából, emigrál, lefalcol/kopik/lécel/lép, lógicál, megdobbant, megpattan, nem bírta a rendszert/a
rabszolgaságot, olajra lép, „vitte a hamuban sült pogácsát”
csavarog: bóklászik, csámborog, csavargyárba jár, a csavargyárba ment el, csavargyárban dolgozik/van,
csavargyáros, csavizik (< csavarog × csövezik), csőlakó, csövezik, flangol, jampi, kevereg, kilométerhiánya van,
kolbászol (— kóborol), lófrál, lóg, lógecol, „sétál”, terepszemle, utcaréme

6. „kitol” valakivel: átvágja, mint a szart a palánkon; átveri a fejét, csőbe húz, hülyét csinál belőle, kicseszik vele,
kiheccel vele, kiizél vkivel (euf.), kilök vkivel, kitojik vele (szóferd.), lebézi (euf.), megszívatja/szopatja, szívatja,
szívózik
nem ad semmit kölcsön: egoista, írigy csuka (táj. „a folyó falánk rablója”), írigy kutya, írigy mirigy (? < ikerítés,
ill. szójáték köznevesüléssel ? < Mirigy, a boszorkány), írigy pulyka, kulák (cig.), nukuzik manit adni, pulyka, skót,
smucig disznó, zsidó (cig.), zsugesz
becsap valakit: átdobja, átdobja a palánkon, átejt, átmegy szivattyúba, átráz/vág, átvágja az agyát, átveri, beadja
a brámert, behúzza a csőbe, bepalizza, megszívatja, mondja Andersen meséit, szívat (cig.), szívatja az agyát,
szórakozik vele
hangoskodik: adja a hangerőt, arénázik, balhézik, dumál, majrézik („aki fél, hangoskodik, hogy a bátor látszatát
keltse”), nyerít, pofázik, ricsajoz, rinyál, ugat, zsinatol
bőgeti a rádiót, magnót: csontkózik („lehet rázni, táncolni rá”), csumán szól a magnyója (táj.), csumára csavarja
(„ahogy a kukoricát csumára – csutkára morzsoltuk, a hangerő sem fokozható tovább”), csutkán hallgatja („tövig
tekeri a kapcsolót, hangosító gombot”), csutkán szól a magnója, discózik, érzi a ritmust, gerjeszti, hififej, kakaón
van, kakaóra rakja, kakaót ad neki („nagyobb energiát”), kakaót ad rá, maximumra pumpálja a hangerőt,
nagyothallót játszik, süketkedik, teljes kakaót ad rá, zenebuzi
tolakodik, lökdös: ágyban érzi magát, cseh, cselák („vásárláskor kultúrálatlan a viselkedésük”), heringre veszi a
formát, könyököl, kukac, pulickázik előre (táj.), tikitakizik, torpedózik a tömegben, túlakodó (szóferd.)
szemetel: „díszíti a várost” (irónia), disznóolat csinál, dolgoztatja a kukásokat, eldobja a felesleget, ganézik,
hányaveti (? < szójáték homonimával: hányja-veti), koszfészek, sokat tesz a tiszta ...-ért (helység neve; gúny); Az
úttörő nem szemetel, csak eldobja a felesleges hulladékot (irónia); „védi a természetet”, virágot hint
veszekszik: balhézik, bénázik, bunyózik, kiakadnak egymásra, kiveri a balhét, majrézik (cig.), nem tetszik neki a
rendszer, pattog
megüt valakit: ad egy tockost, badizik, behúz/mos/nyom, betesz neki egyet-kettőt, cséphadaró, elhupálja, elpáhol,
kapott egy biflást, lekezelés/nyomdáz/pofoz; leüti, mint a taxiórát; leveri a buráját, leveri, mint vak a poharat;
megadja neki a porcióját, megagyalja, megkalapálja/keni/pakolja/simítja/teríti, odadörgöl, orrba kormányoz,
pirosít, pofán csap/nyalja, pofon csap, püföl
pofon, ütés: átszálló, berakja a kékítő sablont, csattanó, csók (akkora csókot kapsz, hogy szörnyethalsz!; közhely),
fonák (< a tenyeres ellentéte; szójáték), frász, füles, jobb egyenes; kapsz egy lángost, úgy hogy egy hétig eszed;
képennyalás, koki („ököllel fejre mért ütés”), lángos („piros lesz tőle az arca, és ég”; szójáték homonimával), laska
(táj.), lekever neki egyet, lemossa a képét, maflás (táj.), megkínálja/legyezi/simogatja, nyakas, ötös („öt ujj van a
tenyerünkön”), parasztlengető, pofapacsizik, rájár az arcára, saller, savanyúcukor, szájon nyal, tasli („tenyérrel
adott nagy pofon, a csattanást próbálja utánozni”), taslis, taslit ad, tenyeres, tockos
verekedik: agyal, badizik, balhézik, bunyesz, bunyózás, bunyózik, cécózik, csépel, elkalapál, falhoz mázol,
kakaskodik, karatézik, kendózik, kimángorol, legyet fog, lenyúvaszt, megaprít, poflevesezik (< pofon × nyakleves),
tök bika

8. számításból hízeleg valakinek: benyal/nyalizik, csöpög a nyála, kinyalja a seggét, könyököl, nyálazik, nyalja
a lécet, pedálozik, puncsol, stréberkedik, striciskedik, talpnyaló, teszi a fejét
lustálkodik: döglik, eldöglik, hunyál, lajhárkodik, lazsál, lusta pék, lustizik, rohad az ágyban
torkoskodik: belel, csorog a nyála, nyalakodik, tehénkedik, tömi a bendőjét, zabacsol, zabál kétpofára, zabizik
egy „slukkot” szív a cigarettából: békepipa, centizik, centizik a cigiből, dekkol, dekkvadász, húz egyet, húzott egy
pöféket, ismerkedik, kocabagós, kocázik, rákap a végére, slukkol, szipózik
dohányzik: bagarettázik ~ bagerettázik (< bagó × cigaretta), bagózik, bagzik (szóferd., szójáték homonimával),
bűzöl, bűzrudat szív, bűzrudazik, cigizik, csikkes, dekkel, dekket szív, dohizik, füstkarikányit („csak egyszer szív”);
füstöl, mint a gyárkémény; gyűjti a koporsószöget, nikotinpálcát szív, nikotinrudat szív, pipál, pitykézik, pöfékel,
pöffent, szí, szivarozik, szívja a űzrudat, szívja a staubot, szöget ver a koporsójába („ártalmas”), tésztázik – (Lásd
még 169. oldal!)
elcsen, ellop valamit: bekebelezte, brékel („a mozdulat utal a jelentésre”), bugázik (cig.), csen-csel (szójáték),
csór, csórel (cig.), elbugázik vmit („megfújja; elszáll, mint a nád bugája”), elcsakliz, eldzsuvázza (< cig. džuv ’tetű’
> cig. argó ’pénz’), elemel/kommant/kubizza/kúr/mórel/pakol/zsebel, enyves a keze, enyveskezű, holka-bolka
(ikerítés), jó időre kölcsönvesz, kámforrá tesz, kétszer vette észre, kezéhez ragadt, kizsebel, kleptós, kleptózik,
kommunizál, lop-csen-csór (szójáték: a kínai nyelv utánzása), lopicál, lopizik, mágneses, mangel (< cig. mangel
’kér, kéreget, koldul’), megcsap, megdobbant/fúj; megfújja, mint a trombitát; meglovasít/vág, pofon vágja („úgy,
hogy hozzá is ragad a kezéhez”), ragad a keze, szarkáskodik; zsebrevágja, mint a kezét

I) B Ű N Ö Z É S
1. garázdálkodik: badis, balhézik, barbálkodik, bunyózik, huligánkodik, kendózik, lenyuvaszt, vagánykodik,
vandálka, vandálkodik
megveszteget, csúszópénz: bunda, bundázik, csúsztat, dugimani/pénz, dugizik, fekete; gyorsan jön, gyorsan megy;
hálapénz, lepénzel, jatt, kenőpénz, megken, smászer/sutyi/szánkópénz („a szánkó is csúszik”), zsarolka
feketézik, feketepiac: barnapiac, barnázik (szój.), bolhapiac, bundázik, csencsel, fusizik, gagyiz, KGST-piac,
kávézik (szój.), lejmol (< argó ’potyázik, kéreget’ < ném. argó leim ’könnyű, biztos’ < ném. leimen ’ragaszt,
enyvez; lépre csal, becsap’), lengyel-piac, olcsó áruk fóruma, seftel, svarcol, svercel, zugpiac
sikkaszt: capcarázik, csencsöl (táj.), csór, elmarkol, fusizik, kölcsönt vesz fel, lecsúsztat, sikít (euf.), saját zsebére
dolgozik, summázik, umbuldázik (< kabaréból: „a törvénysértés határán lévő pénzszerzési lehetőség”), zsebel
lop, rabol, betör: balhé, bezsebel, brékel, bugázik, csór, csórékál, csórel, csóresz-móresz, csóvázik,
elcsakliz/puskáz, gangszerkodik (táj.), gyűjtöget, kirámol, lejmol, lop-csen-csórel („csór el”), makizik (<
markecol), mangesz, megdobbant/fúj/kopaszt, örökös kölcsönt vesz, szajrézik, újít, Zsozsó Dudu
lopott holmi: áru, csóralék, csoré ~ csóré, Csóre Móre, csóresz/fekete/ingyen áru, leakasztott holmi, lopott cucc,
lóvé (itt: „értékes, pénzt érő tárgy”), megfújt holmi, szajré, szerkó, zugáru
késel, szúr: belenyomja a halefot (< argó < jidd. ’kés, tőr, bicska’), bicskázik, döfköl, elvágja a gigáját, felkésel,
hazavágja, henteskedik, megcsiklandozza, megkínálja a kiskéssel, meglékel, lincsel, operál, skalpol, szatírkodik
gyilkol: átküldte az örök vadászmezőkre, hullát gyárt, kicsinál, kifingat/nyír/nyúvaszt, lekapcsol, mészárol, ritkít

2. csaló: átbundázza a másikat, átráz minden ürgét, bundázó, csóró, csúsztató, svindliző
sikkasztó: capcarázó, csúsztató, fusizó, mellévágányol, pénztáros, sikító (euf.), summás (szój. homonimával)
tolvaj, betörő: csóró, csöves, éjszakai gyűjtögető/lakatos/látogató, enyveskezű, fújós, gangszter, hozzátapad a
mani, hűvösre vágyó melege van, mackós, rácsos akadémiás, ragadóskezű, surranó, szarka
zsebtolvaj: enyveskezű, fújós, markecoló, művész; s’me, a 7-es buszon! (< érints meg ...; titkos rövidítés); zsebes,
zsebfúró/metsző/ürítő
csempész, feketéző: „állampolgárok”, csempi, csencselő, csereberefogadom (gúny), feketekezű, fusizó („a plusz-
munkából gazdagodik”), gagyis, „kávézó”, seftelő, svercel
orgazda: falas, fülgazda (ellentétező szój.), góré, gyűjtögető, házigazda, kupec, maffiavezér, másnapok embere,
nózigazda/úr
munkakerülő, csavargó: csavargyárban van, csavargyáros, csőlakó, csöves, csövi, hippi, huligán, jampec, km-
kás, KMK-s (< közveszélyes munkakerülő, mozaikszó), körzős (szinonimacsere), lógós, lumpen, lumpoló, a Nap
fűtője, a napnál fűtő (közhely), szabad állampolgár, szakadt, TMK (< ’tervszerű megelőző karbantartás’; itt: ok a
„lógásra”), tróger
hamiskártyás: cinkes, dzsoli dzsóker (< ang. Jolly Joker ’tréfás fickó – olyan kártyalap, mely bármelyik helyett
felhasználható), dzsuhel (< cig. džukel, žukel ’kutya’), feketekártyás/kezű, kamuzó, póker Joe, sipista, zsugabubus,
zsugás, zsugasimis
kábítószeres: acskós (< zacskós), drogás (< szln. drogas ’kábítós’ < droga ’kábítószer’), drogos, éterszagú, füves,
hasisos, heroinos, injekció, kábítós, kábszeres, kékködös, köcsög, narkó Iván, narkomániás, narkós, narkózik,
nikotinpatkány, porcukros, poros, púderező, repkedő, szipós, szipózik, szipus, szívós, szurkáló („tűvel adja be”),
zacskós
utcanő: ágyba/ágyrajáró, balerina, bárcás, bejárónő (gúny), buzas (< buzeráns), cafat, cafka, céda, cédulás, éjféli
pillangó, éjféli tündér, éjjeli lepke/pillangó, éj pillangója, éjszakai dolgozó/pillangó/tündér, éjszaka pillangója,
fekete pillangó, feslett, „hátsó” baby, hivatásos, illatos kanyar, jó cég/firma, ká, kani (< kan, „a nőcsábász férfihoz
hasonló”), kefegép, kéjnő, kokott (< fr. cocotte), koll-girl (< ang. call-girl tkp. telefonon lakásra hívható lány,
prostituált), kurta (szóferd.), kurtizán (< fr. courtisane ’a király szeretője; félvilági hölgy’), kurva, kurvinca,
kurvinka, lafkázó, lepedőakrobata, lotyó, lottyó, murva, nagy ká, örömcsaj/lány, pillangó, play girl (< ang. itt: a
play-boy analógiájára: csak szórakozással törődő, szórakozásra való lány), pros (szócsonk. –), prosti, prostituált
(< lat. prostituo ’áruba bocsát’), prostö, Rákóczi téri (Bp.-en gyülekezőhelyük), ribanc, ribi, ribizli (euf.), riha,
riherongy (cig.), rima, ringló (euf. –), ringyó, ripacs, rongy, rózsaszín kurva („feltűnő ruhában jár”), rövid (—
kurta — kurva; szóferd.), sarki, sarki alkalmazott/automata/lány/pipi/nő, sarkonálló, sarkos, sarok,
sarokbébi/lakó/lány, szajha, szakadt („feslett”), szakadt ringyó, széplány, tyúk, utcacsajszi/pipi/sarki, USK (<
ueská — utcasarki k...)
gyilkos: bicskás, fojtogató, GMK-s („szervezett banda tagjaként gyilkol”), gengszter, hasfelmetsző dzsek, hentes,
hóhér, a mindennap embere, piros galóca, szadista (cig.), szatír, vetkőztető dzsek, vámpír
3. rossz hírű csoport: alvilági, csövesek, brancs, digó, fekete hírű szekta, feketekezűek, Fekete Macska Bandája
(„babonásak”), galeri, gang, geng, hippi, huligán, kommandó, maffia, punkok, sátánisták („istenük a sátán”),
vagányok, vandálok
alvilág: argó, csövibarlang, fekete világ, halálország, maffia, ördögtanya, paradicsom, pokol, szellemi zoknik
gyülekezete
bandavezér: búbosbanka („egy film nyomán”), fejes, fekete angyalok vezére, fekete főnök, fő
barom/cinkos/kolompos/mufti/ökör, fűrer, gengszterfőnök, góré, maffiavezér, maharadzsa, nagyfőnök/kutya,
ördög, séf, törzsfőnök

4. pisztoly, puska: kolt (< ang. Colt, a forgódobtáras pisztoly feltalálója; köznev.) géppityu, köpő (< „kiköpés <
kilövés”), pusek, pusika, stuki, stukker
tőr, kés: békanyúzó, bicska, binyak (< bicsak), csúresz, dikics, gyilok (cig.), szurogány, tű
álkulcs: dargli, rablókulcs, sperhakni, tolvajkulcs
álarc: faca (? < rom. faţă ’arc’), harisnya („arcra”), maszka, szégyentakaró
kasszafúró: görbe botos („álkulcsos”), mackó, mackós, páncélosmedve, technikus, vakond („fúr, mint a vakond”)

5. rendőr, nyomozó: bobi (< ang. szleng bobby ’londoni rendőr’), bunkó főnök, csizmatalp, detektív (< ang.
dedective ’rendőrnyomozó’), dzsekszon (< ang. Jackson, köznev.), fakabát (< őrbódé), fakabátos, flaszterkoptató,
fürkész, gepárd, gumibot, gumifa, gumifaültetvény (’rendőrség’), hé (< argó ’rendőr, rendőrség’ < ném. argó Heh,
Höh ’rendőrség’ < cig. h#v, xiv ’lyuk; barlang, börtön’), hekus (< argó hé), inspektor (< szln. inspektor ’felügyelő’),
jard ~járd (< ang. Scotland Yard ’Anglia országos rendőrségi központja Londonban’), kék, kék uborka („kék a
ruhája, a gumibot hasonlít a hosszúkás uborkára”), kopó, milicás (< szln. táj.), mókuska („ide-oda járkál, mint a
mókus ...”), nyomci, perzekutor (< lat. persecutor ’üldöző’; régebben pandúr), policáj (< szln. táj. < ném. Polizei
’rendőrség’ < lat. politia < gör. polŮte×a ’polgárjog, politika, államvezetés’), smasszer, spicli, szimat, tinta, tuskó,
tyutyu (< a Kántor-tévésorozat kutyája; köznev.), zsandár, Zsandamari (? < népetim. zsandár < ném. Gendarm,
Gendarmerie < fr. gendarme ’csendőr, csendőrség’), zsaru (< argó), zseka (< argó zsernyák), Zseka Zsóka,
zsernyák (< or. argó)
a bűnözőt elfogják: elkapják a medvét, elmarják/markolják (cig.), lebukás/buktatják/fülelik/kapcsolják/sülés,
megcsípik, megszívta a csávó, sikken kapják
megbilincselik: felékszerezik, karkötőt kap, karperecelik, karperecet kap, lakatozzák, meglincselik, rárakják a
karperecet/láncot
bilincs: acélkarperec, alkalmi dísz, boka/csörgőlánc, divatos karkötő, dupla karkötő edzett vasból, ékszer, igazi
karkötő, karkötő/perec, kulcsra nyíló karperec, lakat, páros karkötő, perec, rabkarkötő, rendőrkarika,
vaskarperec/kötél
rendőrkocsi: fehér-kék, hekuskocsi, kék-fehér doboz/taxi, kéknefelejcs, kéktaxi, kisdutyi, kopótartó, marica (<
szln. szleng), mesekocsi, mini dutyi, pingvin („kék-fehér”), sikító autó, Szabó család kocsija, zsarududu/kocsi,
zseka/zsernyakocsi, zsukjáró
rabszállító kocsi: befőttesüveg, cirkuszkocsi, csíkos, csíkos autó/mentő, dögszállító, hülyék autója, ingyentaxi,
luxuskocsi, meseautó, mozgó cella, négykerekű kalitka/rácsos cella, sintérautó, viccautó

6. a bűnözőt bebörtönzik: bedugják a dutyiba/medvebarlangba, bedutyizzák, berácsozzák, csíkos pizsamát kap,

hidegre teszik, hűvösre vágják, kalickába rakják, kasztlizzák, ketrecbe zárják, kivonják a forgalomból, lakat alá
helyezik, lesittelik/ültetik, ráadják a pizsamát, rács mögé dugják, rácsos álom, rácsos akadémiára teszik, sittre
vágják, sötétre teszik
rab, fogoly: csíkos bagoly, csíkoska, csíkos pizsamás, madár, pizsamás, pizsamás zebra (cig.), rácsosegyetemi
hallgató (gúny), sittes, vadmalac-apó, zebrabőrös, zebrás
rabruha: angyalbőr, bolha kifutópályája, csíkidomú, csíkos, csíkos öltöny/pizsama/zakó/zebra/zsák, diszkóruha,
párduc, pijama (gúny), pizsama, számozott pizsama, tigrisbunda, zebra, zebrabőr dzseki, zebragatya/öltöny/ruha,
zi-zi labor II.
börtön, fegyház:”akadémia”, álomkastély, cella, csíkos akadémia/intézet, dutyi, gyógyintézet, hűvös,
ingyenhotel, kalitka, kóter, majomketrec, mautner, medvebarlang, munkaház, napközi, örömtanya (gúny),
összkomfortos lakosztály, pihenőház, rács, rácsos akadémia/egyetem/ház/iskola/kemping/üdülő, sitt, sötét,
szanatórium, télak, zárda, zárka, zebrák háza
börtönben ül/van: csücsül, dutyiban ül, dutyiba vágták, hidegre tették, hűsöl, hűvösön ül, ingyenkosztos,
kalitkában van, laposra üli a seggét, lesittelik, most végzi a különleges akadémiát, nyaral, pihen, pihen a rács
mögött, priuszos, rabi, a rács mögött hűsöl, rácsos egyetemen van, sitten ül, sötétben van, szabadságol, üdül, ül,
télakol
börtönőr: csíkosok idomára/portása, dutyifelügyelő, dutyi/kalickaőr, kulcsár, kulcsos, macer (< macerál),
majomfőnök, masszer, medveidomító, nasszer (< smasszer), porkoláb, rácsos kutya, sittőr, smasszer,
strázsamester, zár-dadus
tolvajnyelv: abellínó, argó, argonizmus, csíkosnyelv, csönd, huligánnyelv, morze, műszaki nyelv, rab morze,
zsargon
fiatalkori bűnözők nevelőotthona: állatkert, csíkos intézet, diliház, fityó (< figyelő, a dutyó < dutyi analógiájára),
gyereksintérség, Gyeri, gyilkosmenhely, gyivi (< Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet; mozaikszó), gyogyiház,
hülyék iskolája, intézet, intézeti zárda, javító, javítóintézet/suli, kínzóház, „még rendbeszedlek”, napközi,
sárgaház, srácok börtöne, szanatórium, szürke ház (< jugoszláv tévésorozat), tinidutyi, zabiház (< zabigyerek),
zatyi

J) F O G L A L K O Z Á S

1. munkás, általában: gettós, melós, meós (< melós, szójáték), mester, robizó (< robotoló), proli
segédmunkás: culáger (< ném. szleng Zulager ’építőipari alkalmi v. segédmunkás’), culu (< culáger), csicska,
esem (< segédmunkás), güri Joe, hülye paraszt („gyenge képességű), kultúra szintje („nem tudja kifejezni magát”),
pluszmunkás, proletár, segédmelós/proli, SM (mozaikszó), szaktalicska, tróger (< ném. Träger ’alkalmi szállító-,
rakodómunkás, hordár; értéktelen, megvetett személy’), trógeros
utcaseprő, szemetes: citromkergető, csíkostigris, értelmiségi (gúny), gubera, guberáló, gubera Vera, járdanyaló,
a jövő embere, kukabúvár, kuka-kukac, kukás, lendületbrigád, lócitromkergető, műszaki rajzoló, nemzetiségi
(„kabaréból”), sárga egylet/köpenyes/kötényes, tróger, utcanyaló
takarítónő: boszorkány seprűvel, félkörrajzoló, felmosótündér, kosznyaló, kukás, Madonna, miszisz,
mosogatórongy, padlónyaló, partvis/portündér, seprűlovag, takinő, taknyanya, tak-tak néni

2. iparos, szakmunkás: Gyerek Gyártó Kisiparos („sokgyerekes apa”), majszter (szln. táj. < ném. Meister
’mester’), maszek, melókirály, szaki, szakis, szakmelós
villanyszerelő: ampervadász, áramcsaló, áramhuszár, break-es („ha megrázza az áram, ilyenfajta mozgást
végez”), breakművész, dróthuszár, fázisbuzi/huszár/kergető, kábelbuzi/kukac, konnektoros, körte, póznabetyár,
póznabohóc/huszár/kukac/mókus, szikrabohóc, trafóka, tyúkbélráncigáló/vadász, villi, voltmérő
rádió-és tévészerelő: alkatrészrabló, gelkás pasi, Hang Van Kép Nincs (gúny, a kínai hangzás utánzása), képcső,
teve-szaki
műszerész: fáziskergető
autószerelő: autóorvos, kocsidoktor, olajbúvár
gépkocsivezető: fosőr (népetim. szóferd.), gékávé (< gkv. röv.), motorgyilkos, safőr ~ sofer ~ sofér (táj. < szln.
šofer), soför (< szln. táj. šoför), sofőr (< fr. chaffeur), kocsis, pilóta
taxis: furikázó, fuvaros, hiéna, pénzzsebelő, pepitás (< jelükről: nemrég a kocsik ablaka alatt pepitasáv húzódott),
rablók öröme, sáfár („mint a kereskedő, úgy csal”), takszista
bányász: bányarém, Bányász Rezső, föld alatti vakond, giliszta, gráner (< ném. Krainer ’krajnai’; a
századfordulón Krajnából Pécs környékére települt bányászokról); patkány; Rezső, a vájár (gúny; B. Rezső a
kormány szóvivője volt 1987-ben), vakond, vöröscsizmás („bauxitbányász”, a vörös színű porról)
lakatos: kulcsos (< táj. < szln. ključavničar ’kulcskészítő’), vasas
asztalos: bütyöktaszigáló, facigány/kukac/moly/nyűvő/szú, gyalumanó, tislár (< szln. táj. tišlar < ném. Tischler)
kőműves: falazó, habarcskirály, habarcstündér (malteroslány), Malter Matyi („alliterál”), malteros
szobafestő és mázoló: Bikesszó (< Picasso, szóferd.), ecsetbuzi/huszár, falnyaló, kenő-jenő, létra, létrahuszár,
málár (< szln. táj. malar < ném. Maler), meszelő, pamacshuszár, pemzli, pemzlis, pikásszó (< Picasso, köznev.),
piktor (< lat. pictor ’festő’), piktor Viktor, pingáló ~ pingálló (táj.)
erdész: erdőbuzi, fakukac, jáger (< ném. Jäger ’vadász; nagy erdőbirtok vadállományának gondozója’), kukkoló,
makkmester, nyuszivadász, remete, zöldmanó
földműves: paraszt, páver (szln. táj. paver < ném. Bauer), szarhányó („állatgondozó”), vakond, zerge („paraszt”)
állattenyésztő: baromfianyó
kertész: csollánkertész (táj. ’csalán’), giliszta, virágbuzi
traktoros: pöfögős, trágyás, trakeszos, trakis, traktoriszt, tsz-mercis (< Mercedes, gúny), zötyög-Ödön (rímjáték)
kereskedő, eladó: bautos (< szln. táj. bautos < m. boltos), bolti/pultkukac, feketéző; gyere be a boltba, becsaplak;
keris, kofi, kufár, nagy zsidó, pultos csaj, tolvaj, ugri-bugri, zsebelő, zsebibaba, zsidó
hentes: bélfaragó, boncoló, coca-Lola (szóferd., ikerítés paronimával), hóhér, húskombinát/ördög, pacalos,
sebész, sintér, tömeggyilkos,
szakács(nő): dézsatündér (’mosogatólány’), Januária, konyhai kalózkisaszszony („rabolja a kaját, keveset ad”),
konyhatündér, kotyvasztmester, kuhárka (táj. < szlk. kuchárka), méregkeverő, moslékfőnök, Szalmon Ella (<
salmonella ’ételmérgezést, hastífuszt okozó baktériumcsoport’, D. E. Salmon amerikai orvos nevéről)
kukta: bukta (szóferd. paronimával), konyhamalac, malacka
pincér: cimpér (hangátvetés), cincér, csálinger, csarlinger, csicskás, egyensúlyozó, főúr, kelnár ~ kelner (< szln.
kelnar < ném. Kellner), kölnár (< szln. táj. kölnar < ném. Kellner), tányérhordó
borravaló: adómentes jövedelem, csájra való (or. чаевые tkp. teára való), csúszka (szój. homonimával),
csúszómani/pénz, dugi mani, dugó, hálapénz, havi fix, jatt (< argó ’kéz, borravaló’ < héb.-jidd. jád ’kéz’),
láthatatlan jövedelem, mandzsó (< cig. mandjin ’kincs’), mani, pia-adó, plusz zseton, pótsteksz, sáp (’haszonrész,
részesedés’), sörrevaló, zsozsó
fuvaros: kocsis, limlom tilitoló (ikerítés)
férfifodrász: birkanyíró, figaró, fűnyíró, hajkertész, kopasztó, koszkaparó, koszvakaró, szőrtelenítő, tetűvadász
(„észreveszi”)
női fodrász: borzoló, frizérozó, frizuraszerviz, fűnyíró, hajműves, hajszobrász, művész, pengetündér, Spirál
Manci, szőrgörbítő, tetűvadász, tollművész
hajvágás: belövetem a séróm, birkanyírás, bocinyalás, bozótmetszés, elkapta a fűnyíró, fűnyírás, kopasztás,
nekimegy a fűnyírónak, nyesztelés, parókaigazítás/újítás, séróbelövés/metszés, skalpolás, tetűirtás, tollritkítás
hajmosás: hajfosás, kócöblítés, korparöptetés, parókaöblítés, tetűdöglesztés/fürdetés/irtás/strand/vész/zuhany,
ürgeöntés, zsírelvezető
dauerolás, tupirozás ...: birkásítás, bongyorítás, hajtornyozás, „jó a tollad, hol tépetted?”, kazalrakás, pulizás
(„úgy áll a haja, mint a pulinak”), punkosítás, rackasítás, stuccolás, szerpentinezik a fürtöket, tetvészés
borotválás: AIDS-terjesztés, bőrnyúzás, koszvakarás, szőrirtás, szőrtelenítés, tüske-eltakarítás
kozmetikus: kimázoló, kozmis, mázoló, meszelő, nyomkodó, pattanásnyomogató/vész, pingáló, pofamázoló,
ragyagyomláló, ripacsvadász
pedikűrös: karomnyeső, köröm-amputálás/pörkölt, körömvágó, lábszagoló, patavágás, pedis, piszokevő,
ujjcsiszoló
férfiszabó: gatyaszabó, kecske, mek-mek, mekmester, szabcsi
női szabó: cérnatündér, csajszabó, kecskéné, mekmesterné

3. postás: csiga-expressz, fekete holló (a posta egyik emblémája), futár, gyerek apja, küszöbhágó, levélhordár,
levéltetű (gúny), pocstás, potytáty, varjú („holló helyett”)
kalauz: jegyes, jó lyukérzékű, kalóz, lukasztó
gépírónő: aktakukac, gépzongorista, gombbuzi, gumi-lidi (rímjáték; ’radír’), irodakukac, kalapáló, klampirozó,
kattogtató, pötyögtető/nő/, radírgumi
adminisztrátor: aktakukac, gumi-lidi, irodabuzi/kukac, pötyi („pötyögtet az írógépen”), tintanyaló
titkárnő: cicababa, diribarátnő, a főnök ágyrajárója/csaja/üdvöskéje, kávétündér, seggnyaló, telefontündér, titinő
könyvelő: aktakukac/moly, irkász, irodakukac
irattáros: aktakukac
4. katona: baka, bakancs, bakec, bokorugró; egy-kettő, egy-kettő... („a menetelést utánozza”), gumi („másod
időszakos”), gyík („újonc v. első időszakos”), kadzsi, katicabogár, katus, kopasz („újonc”), nyulas, öreg baka
(„leszerőben”), skapec (horv. táj.), slapec, surranó bébi („cipőjéről”), szoldát (< ném. Soldat), zsoldos
repülő: légihuszár, röbzis, repcsis ~ röpcsis
hajós: andzsinszan (< a Sógun c. film angol főszereplője, 1988 < japán ’kormányos’; köznev.), tengeri medve
(régies), tengeri öreg mackó, vízipatkány/poloska
tűzoltó: fecskendős, flórián vitéz (védőszentjükről), locsoló/s/, piromániás, slagolós, spriccelő, szökőkutas, vizelő
(szój.)
pénzügyőr: finánc, maniőr (szinonimacsere), manis, spenóthuszár („zöld ruhájáról”), vámos
adóügyes (APEH-os): adóbuzi, grósz-huszár (< miniszterelnök a személyi jövedelmadó bevezetése évében 1988;
a gyűlölt Bach-huszár analógiájára)
népi ellenőr: kopó, népi elemér (népetim.), nyomkereső (köznev. < Cooper--regény), nyomolvasó, szekator (<
szekál)

5. orvos: belező, bubó, dokesz, doki, dokk, dokkencs, lódoktor („fogorvos”), sintér, szikés, temetkezési vállalkozó
állatorvos: állat/dögdoki, dögész, dögidoki (ikerítés), dögkezelő, dögsebész; Dr. állat, én; ebdoki, felcser,
koca/kutya/lódoki, lódoktor, tanári kar óra után, tehénszülész
gyógyszerész: bogyós, ciántyúk, dilibogyós, gyógyszarész, gyógyszaros („kutyul a gyógyszerekben, mint a
lököttek a szarban”), katikus (< patikus; népetim. szój.), kotyvasztó, méregkeverő, vegyimoly
mérnök: centiző, vonalzó/ember/
programozó matematikus: agytröszt, kompjuter, szoftveres (< ang. software ’automatikus berendezések részére
szellemileg előállított gépi nyelv, program’)
ügyvéd: jogkukac
ügyész: hóhér, jogkukac
bíró: döntnök, akta/jogkukac, parókás
közgazdász: her-dász, a köz gáza (gúny), közgázos, pénzvadász
agronómus: agrómókus/mumus, trágyaigazgató, tsz-pók, ugrómókus ~ ugró mókus (népetim.)
könyvtáros: böngész, könyvbúvár/buzi/kukac/moly/lepke (szinonimacsere), mormota
újságíró: firkáns, firkász, irka-firka, karattyoló, pennás, pióca ~ piócás („rátapad az esemény szemtanúira, míg
tele nem szívta magát információval”), pletykafészek/gép/gyűjtő/vadász, sajtkukac (< sajtó...), tollforgató/ koptató
biológus: bacilógus, békabelező, bigyológus, biós, dögész, dögológus
fizikus: áramrázta egyed, fizós, fizus
vegyész: alkimista, boszorkánykonyhás, falhuggyozó, keverke, kotyvasztó, lombikbébi/rózsi (női vegyész),
méregkeverő, robbantólógus
kutató: laborkukac

6. író: firkantó, firkász, irkász, irkász-firkász, tollforgató

költő: lantpengető, rímfaragó/művész, pennás, poéta, pojáca
festőművész: ecsetlovag, mázoló, piktor, pingáló
szobrász: agyagkukac, faragcsáló, faragó, gyurmázó, kővágó
építész: Dö Lafal (< dől a fal; franciás szój.), romépítő, szépítész
zeneszerző: kornyikaszerző, Kotta Bözsi, kottagyáros, kottás, kottavető, zenebuzi
zenész: diszkós, klimpirozó (’zongorista’), kottafej, zenebuzi
énekes: kornyikáló, kornyikamester, kornyikás, kotkoda, nyávogó, nyervogó, popsztár
táncművész: balerina, csörgőbébi, csupaláb, heje („tánc közben kurjongatnak”), pörgettyű, rángásmester, rip-
rop, tipi-topis (< tipeg-topog)
színész: bohóc, komédiás, ripacs
ruha- és díszlettervező: cicoma Cili, fércelő, göncös, jelmezes, rongykukac
fotóművész: fotográfus, kameramajom, kattintó, szexfotós, vaku-Ubul, villanó-Elek

7. igazgató: dirembósz (? < direktor × bosz), diri; a diri, a titkárnő kedvese; dirigens, dirnyák, fejes, nagyfőnök,
az „Úr”, Zeusz
főnök: bosz ~ bósz (< ang. szleng boss ’főnök’; US-szleng ’pártvezér’), csíf (< ang. chief ’főnök, vezér’), fejes, fő-
fő-nök, főnök úr, góré, kulaj (m. cig.), nagy fej, az öreg, vezér
8. e g y é b f o g l a l k o z á s

ács: napkóros
ablaktisztító: üvegnyaló
autófényező: autónyaló
cukrász, cukrászlány: csuflis (< szln. táj. ’cufli’ albán nemzetiségű cukrász’), mézes-mázas, krémestündér,
staniclis
hentesáru-eladó: húsi, sonkanokedli
zöldséges-eladó: zöldi
pékáru-eladó: zsömlés
esztergályos: drehás, drehus (? < ném. Dreher), forgácstündér (nő)
fonónő: fonász
földmérő, geodéta: sírhelymérő
gázszerelő: csőkukac
karosszérialakatos: pléhsuszter
kéményseprő: fekete macska
kenyérszállító: bucihuszár
markolós: lukátor
pap: Isten huszára, rásáj (— m. cig. rašaj)
parkettázó: parkettanyaló
parkőr, városvédő felügyelő: szürke farkas
postahivatalnok: stempliző
úttestfestő: utcanyaló
vasutas: sínbohóc
vasúti forgalmista: palacsintasütős (a jelzőtárcsáról)
vécépucoló: aranyásó/műves, vécébuzi/kukac/muki
vízvezeték-szerelő: csőkukac

K) K Ö Z N A P I C S E L E K V É S E K
(munka, bevásárlás, étkezés, alvás)

1. munka általában: bútyi (m. cig. b•tji), dolog, gálya, gettó (< ol. ghetto ’zsidónegyed’, 1531. Velence
zsidónegyedéről; itt: kényszermunka), güri, meló (< argó ’munka, nehéz testi munka’ < ném. argó maloche,
meloche ’nehéz testi munka; mesterség’ < jidd. melocho, meloche ’munka, mesterség’ < héb. melakah ’munka’),
melcsi, melódia (< meló), robot (< ném. Robat ’jobbágymunka’ < óe. szl. rabota, robota ’szolgaság, rabszolgaság’;
horv., szln. rabota ’munka, úrdolga’; szlk. robota ’ua.’; or. работа ’munka’), robotolás, sitt, szenvedés
dolgozik (van állása): burcsázik (< „talán Burcsa Győző győri focista nevéről; hajtós volt”), gályázik, gürcöl,
gürizik, húzza a rabigát, melcsizik, melózik, nyomja a lapátot/melót, robotol
sajátos munkakörülmények: szellemi szabadúszó („nincs meghatározott munkaideje”), neveli a kengurut
(’gyesen van’)
nem dolgozik; munkakerülő; nincs állása: csövi-havi, kivette a szabiját, közveszélyes munkakerülő, lóg, luftol,
melótlan, nyaral, szünetel
nem szeret dolgozni: almás neki a meló („savanyú, kelletlen”), bűzlik a munka neki, csókás, elmenne a munka
temetésére is (közhely), kamuzik (? < „kerüli a munkát + z képző” ~ < argó kamu ’hamis’ – kamuka ’félrevezetés,
csalás’), kerüli a kását (táj., szólás), kmk ~ KMK, lazsál (< ném. lachieren, laschir’n ’elenged a kártyában’ < fr.
lâcher ’elereszt, elhagy’), lazsálós, lógós, meglóg a munka elől, munkadurga („...kerülő”), munkaundora van, nem
csípi a melót, sumákol; úgy dolgozik, hogy más is odaférjen (közhely); unja a banánt, utál melózni
húzza az időt munka közben: elpofázza az időt; húzza, mint a rétest; lazsál, melónyaló, nyújtja a rétest, pöcsörög,
szötyörög, támasztja a kapát/lapátot, totojázik, tetűsködik, tökül, tötyörészik
„ellóg” a munkáról: büdös neki a meló, csavargyárban dolgozik, csövezik, dekkol (< argó ’elrejtőzik, várakozik’
< ném. decken ’befed, betakar; fedezi magát’), dobbant, elblicceli, elcúg/szivárog, eltűz/zúg, lekopik, linkeskedik,
lógecol, meglép/pattan, olajra lép, ügyeske
gyorsan dolgozik: csapja a munkát, fergeteg, gürizik, güzü, hajt, Hova sietsz?; jár a keze, mint a rokka; löki a
melót, meszes (< megy, mint a meszes; népi szólás: ti. „a mész eladása után üres szekérrel gyorsan hajtott
hazafelé”), motolla, összecsapja a munkát (itt: pozitív a jelentés), pedál, pedálozik, pörget, rátesz egy lapáttal (új
szólás), robotgép, robotként, robotol, sprintel, stréber, sztahizik (< sztahanovista, a negyvenes évek végéről < or.
стахановец ’élmunkás’), teker
ügyesen elintézi az ügyeket: belevaló (a kukába); elsimlizi, fifikásan szövegel, megmaszekolja, megtalálja a
kiskaput, smirgli (< ném. Schmirgel ’csiszolóvászon, dörzspapír; csiszolókő’ < ol. smeriglio ’csiszolókő, -papír’ ?
< gör. sm ri, sm×ri ’korund, csiszolókő’), teker
siettet valakit: Csorda vezér (beszélőnév), hajcsár, hajtja, kiadja a testamentumot („utasítást”), meghajt; A
menyasszony előbb kész van, mint te!, Nyomasd magad!, Pattogjál már!, pattogtat, robotoltat, strapáltat, ugráltat,
zsigerel
„Megy a munka?”: Dolgozgatunk? Dolgozgatunk?; Dolgozunk, dolgozunk?; „Halad a szekér?”; Megy a meló?;
Melóztok?; OKÉ-s a meló?; Pedálozunk, pedálozunk?
lejárt a műszak: fáiront ~ fájront, fajrone (tkp. fájront, fájramt; népetim. < ném. Feierabend ’ünnep előestéje’ >
’vége a műszaknak, munkaidőnek’), késésben vagyunk hazafelé, konyec a melónak, lejárt a sikt, tűzés haza!, vége
a gettónak/melónak/robinak/sittnek (? < szinonimacsere: siht)
túlórázik: bevásárol, fusizik, gmk-zik, gürizik, kommunista műszak, maszekol, melózik, pedálozik, pluszmeló,
ráhajt/rak/tesz, repeta, tulcsizik, túrózik (szóferd.)
társadalmi munkát végez: buzgómócsing, ingyenmunka, meghülyült, robot, robotol, társadalmit végez,
társadalmizik
gmk-zik: bulizik, fusizik, gmz-ik (géemzik, szóferd.), maga melózik, maszekol (< mozaikszó: maszek <
magánszektor, Kellér Dezső alkotása az 50-es évek elején < előzménye a priszek < privát szektor. Jobb minőséget
ígér az állami szektor produktumainál.), plusszmunkát végez
maszek, maszekol: adóalany, feketéz (táj.), fusizik, gürcöl, hajtja a pénzt, kisiparos, mászek (szln. táj. masek < m.
maszek), maher (táj., argó maherol ’becsap vkit, pl. vendéget’ < ném. Macher ’fő mozgató; készítő), plusszol
(„pluszmunkát végez”), rabló
fizetés: borítékos, borravaló, dohányadás, éhbér, fitying, fizu, froncsi, gázsi (< fr. gage), guba, kávézás, lóvé,
lóvénap, lóveszosztás, mancsesz, mani, maniosztás, melóbér, morzsa, semmiség, steksz, suska, tejjegy, zsebpénz,
zseton, zsizsi, zsoska, zsozsé, zsozsó
prémium: álom, jövedelemadó, juti (< jutalom), plusz mani/mázli/ pénz/steksz, prém (szócsonk.), prémcsi (<
prémium < lat. praemium ’jutalom, külön díj’), visák (táj. < horv. višak ’többlet’)
sokat keres: bezabál a pénzből, buzgó mócsing, gazdag pali, megszaladt neki, megszedi magát, milliomos, nagy
a szajré, rászakadt a bank, sok a dohánya, sok zsozsót kap, vastag, vastag a boríték, vastag bukszás
keveset keres: csóri ~ csóró, kevés a dohánya/zsoldja, kevés zsozsót kap
zsebpénz: borravaló, diákfizetés, dohány, dugimani, éhbér, élettengető pótlék, havi bér/járulék/mani/pénz,
káposzta; kincs, ami nincs; kotta, lekenyerezés, könyöradomány, lóvé, lovetta (? < lóvé olaszosan), money, motyó,
potyapénz, saláta, smucig pénz („a szülők nehezen adják, és keveset”), suska (< „susog”), szülői hálapénz,
szülőkeserítő, tandíj, tengető, tészta, zsebdohány/mani/prémium, zsozetta ~ zsozsetta („aprópénz; zengő-zsongó
hangot ad” ? < zsozsó), zsozsó
gyűjt valamire: guberál, kapar, összeguber (szócsonk.), spórol
elveri a pénzét: berugik (táj. „ahhoz sok pénz kell”), égeti a zsebet, elcseszi a susit, elcsöszi a pénzét (táj.), nősül
(„nőre költi”), pléhre veri, seggire ver a pénznek
Adj kölcsön ...!: Adjá’ lóvét, légy potrohos! („... szíves”); Adj egy kis geldet/zsezsét!, Dobj ide manit!, Dobj meg
...!, Gombolj le ...!, Ide a manit!, Kéne egy kis dohány!, Lökjél meg egy százassal!, Megvághatnál ... Ft-tal!, Nyomj
meg egy tizessel!, Susek kéne!, Ugrass egy rongyot!, Van egy kis morzsád kölcsön? („fizetés”)
2. bevásárlás: föltankolás, plusz túlóra
butik: bazárgyár, bódé, rongybolt, shop
butikos: bódés, budikos (szóferd.), csóri, maszek, maszekos, óvszerész, pénzeszsák, rabló, zsozsósok
bolt, üzlet: báutá (szln. táj. bauta < m. bolt), bodega (nyj. ’raktár, borospince’; argó ’rosszhírű kocsma,
harmadrendű bolt’ < ném. Bodega < sp. bodega ’pince, borkimérés, áruraktár’ < lat. apotheca < gör. ˇpoJŔkh
’raktár, lerakat’; rom. bodegă ’falatozó’; cig. b#d#va ’kunyhó’; szlk. bodega ’csemegeüzlet’), felpakolda, lemázsál
(„mérlegen megmér”), tetthely (< német krimi-sorozat címe)
élelmiszerbolt: aaböcö, ábece, ABC, áböcö, kajabolt/ház/tár, romlott kaják gyülekezőhelye, zababolt
illatszerbolt: büdöske, büdösbolt, bűzbarlang/bolt/tár, csicsa-bár, csicsásbolt, drogéria (< ném. Drogerie < fr.
droguerie ’vegyszer-, illatszer-, háztartási bolt’), drogi, illatbolt, illatfelhő-szertár, pacsuli (’dravida, indiai
növény: Pogostemon patchouli; ’illatszer’ < ném. Patschuli < fr., ang. patchouli < hind. pacholi ’szárított
pacsulilevelek’ ? < tamil pach, pachai ’zöld’, ilai ’levél), pacsuliáruda/bódé/bolt/shop, pamacsbolt, parfüméria,
piperkőcbolt, púderdoboz, szesz-ól
hobbibolt: ez-az bolt, ezermesterbolt, hogi-vadi bolt, mániások boltja, újhullám, vasas („vasbolt”)
áruház: hiper-marketing (< ang. hyper ’túl-’; marketing ’piaci adásvétel, vásározás’), szupi (< szupermarket)
piac, vásárcsarnok: bazár (< ném. Basar < tör. bazar < perzsa b#z#r ’vásár’), bolhapiac, csóróhely, kofa áruház,
kofák gyülekezete, kofatanya/tér, piharc (szóferd., népetim.), pinyac, pletyiterem, pletykafészek, primac, tetűpiac,
zsibvásár
kirakat: ószlag (< ném. Auslage), üvegbámulda
kirakatot néz: kácsing (? < kacsingat), opuláz (? < „okula”)
pénz általában
bagó (? < bagóért vette ’potom áron’ ~ szinonimacsere: dohány helyett), bankó (R. ’bankjegy’ < ném. Bankozettel
< ol. cedola di banco ’ua.’), csanó, csanusz, csicsedli („aprópénz”), csicska, csicskó, csinz (? < ang. change
’pénzváltás, aprópénz”), csíz, csízió (< érti a csíziót ’eszes, ravasz, minden hájjal megkent’ < nép. ’jóslatokat,
álomfejtéseket is közlő verses naptár’ < lat cisio ’jártasság vmiben; kalendárium’ – lat. circumcisio
’körülmetélés’), delá (táj. < szln. táj. dela ’dolgozik; fizetés’), della, dohány (< argó), dolcsi (< dollár), dózsó (<
zsozsó), dudva (< argó), fitying („aprópénz”, ’nagyon kis értékű pénz’ ? < fitty, fittyent > fittyet hány ’semmibe se
vesz’), froncsi (< forint), garas („aprópénz”; R. ’5,3,2 krajcár értékű váltópénz; fillér; nagyon kevés pénz’ < ném.
Groschen < ócseh groš < k. lat. grossus), gázsi (’fizetés, bér, díjazás’ < ném. Gage ’fellépési díj, fizetés, zálog’ <
fr. gage ’zálog, biztosíték’), geld (< ném. Geld), geppa, gersli (< ném. Gerstel, gerscht’l ’dara, árpakása’ < ném.
Gerste ’árpa’), gomb, guba (< argó), gyengi (< argó < or. деньги), gyufa, kavics, korpa (< argó), lé (< argó lóvé <
cig. l#ve ?~ szinonimacsere: leves helyett), leves (< argó), lotyi (? < zlotyi), lóvé (< argó < cig. l#ve), lóvesz (cig.),
lovetta (< lóvé, olaszosan), lozsó, lőve, mag (< argó ? ~ pénzmag ’kisebb összeg’), mák (< argó ’aprópénz’),
mandzsóresz (m. cig. mandjin ’kincs’), manesz (< money), manci, mancsusz (< mani), mani ~ máni, mani-mani
(táj.), manióka (? < mani < ang. money), manó (szóferd.), manyi (< mani, népetim.), morzsa, motyó (argó), munició
(< lat. munitio ’lőszer, felszerelés’), painsz (szóferd.), pelyva, penájsz, penszér, perka, peszó ~ pezó (< sp. peso
’dél- s középamerikai pénzegység’), peták (’igen kevés pénz’ < ’5, ill. 7 krajcár értékű pénz a 18. sz. végétől’ <
szh. petak ’ötös; öt para értékű pénzdarab’), pézmag (táj. pénzmag), pezsó, píz (táj.), pönci, pözsó, rezsi, rezsó,
rongy (< argó < ném. argó Lappen ’rongy; nagy címletű bankjegy’ tükörszó), siska (< suska < „susog a pénz”),
soska, spesó, steksz (< argó < stehó), suma, summa (< lat. summa ’pénz/összeg’), susek, susi, suska („susog, amikor
kiveszik”; < táj. ’kukoricacsuhé’ < szlk, sustať ’zizeg, suhog, zörög’), susu, szajré (< argó ’lopott holmi,
csempészáru’ < ném. argó sore, shore, schorje < jidd. ss’chojro, ß’chore, ß’choire ’áru, lopott holmi, zsákmány’),
szapé, tészta („elfolyik, szétfolyik”), tex (? < steksz), tőke, valuta (< ném. Valuta < ol. valuta ’fizetési eszköz,
pénz, érték, becs’ < ol. alere ’vmivel egyenlő értékkel bíró’), vas (? < Nincs egy vasam se; szólás < ’súlyos
gazdasági években a legkisebb értékű pénzérme anyaga, s ezért neve’), zseton, zsezse, zsézsé, zsizsi, zsizsu, zsold,
zsoska, zotyi, zsozetta (olaszos), zsozsek (? < zsozsó), zsozska, zsozsó (< argó ’fizetés, pénz’ ? < Zsozsó < Jozsó,
köznev.), zsozsó bá’, zsuga („kártyázás s az itt használt pénz is”; < argó ’kártya, kártyázás’ ? < zsugál ’kártyázik’
< rom. jucator de carţi ’kártyás’ ~ a juca carţi ’kártyázik’ < juca ’játék’)
pénzcímletek neve
több értékű címlet: abroncs (föltehetően az érmék kiálló pereméről: ’tízes, húszas’) – bélás (argó ’2 Ft-os’ < argó
bé ’kettő’; újabban ’ezres’ is) – káposzta („zöld, leveles papírpénz”: ’tízes, ezres’) – lepedő (< argó ’százas’;
mindig a legnagyobb címletű bankjegy: ’százas, ötszázas, ezres’) – rongy („annyit ér”; < argó ’százas, ezres’) –
saláta („gyűrött, zöld papírpénz”: ’tízes, ezres, dollár’)
forint általában: csóring (< ? < argó csóró, csóringer ’szegény’), froncsi, frontyi
kétforintos: bélás
tízforintos: abroncs, béke (a női szoborról, mely az érme hátoldalán a pálmaágat tartja kezében), káposzta, Petőfi
(arcképéről), saláta
húszforintos: abroncs, Rákóczi (arcképéről)
százforintos: kiló (< argó ’száz, 100 Ft’), kisvörös (színéről), Kossuth (arcképéről), lepedő, pirike, piros,
piroshasú, piros píz, róka (színéről), rongy, sztot (< bolg. стотин а ’a leva századrésze; tkp. fillér’; itt: az első
szótag jelentése alapján)
ötszáz forintos: Ady (arcképéről), lepedő, lila (színéről), lila píz
ezerforintos: Bartók (arcképéről), béla, Bélás (Bartók keresznevéről), éretlen („zöld színéről”), fejjegy („az
arckép csak nyakig tart”), káposzta, lepedő, rongy, saláta, tejjegy, zöld, zöldhasú, zöld lepedő, zöldség („a színe
miatt”)
régebbi pénznem: garas, krajcár (< ném. Kreuzer ’többnyire a legkisebb váltópénz; a 19. sz.-ban a legkisebb
rézpénz’), pengő (a Horthy-éra pénzneme), peták
egyéb pénzzel kapcsolatos kifejezés: kemény zsozsó ’valuta’, magyar „dollár”, pelyva ?’aprópénz’, sastojás
(„nagy összegű pénz”)
a pult alól kapja az árut: alulról kapja, bunda, csúszó áru, dugeszból, dugi, dugi árut kap, dugiban kapja,
dugicsál, dugizik, feketén lövi („protekcióval”), feketézés, kukázta neki, protekció/s/, protkója van (< protekciója),
sunyiba kapja, sutyiba
áruk különleges neve
ánizscukor: bocskorfűző/talp („keménysége miatt”), cipőpertli
cukor: cukkerál
gumicukor: lógó, kukac
rágógumi: rágcsáló, rágenyó
Túró Rudi: Túr a Ludi, Turbó Rudi, túró rudejsz, túró rudnyek, Túró Rudolf („csokoládéval bevont tejtermék,
gyerekek kedvenc édessége”)
kenyér: kleba, deszka („kemény”)
kifli: befli (szój. ellentétezéssel), bifli, kafli, kiflancs, kifláncs, kiplaj
zsemle: zsemi
túróstáska: buksza (’bukta’, szój.), túros batyu
kakaó: kácsi, kakanyó
tej: anyatej, macskabenzin, tejci, tejcsi
üdítő: bocivíz, lónyál, lúdnyál
fehérbor: fehértinta
egyéb élelmiszeráru: dusekovics ’kempingsajt’, fingófőzelék ’babkonzerv’, hurkica ’hurka’, kolbi ’kolbász’,
majomméz ’majonéz’, mócsing ’hús’, őrült bors ’őrölt bors’, paradájsz ’paradicsom’, parcsi (< parizer) ’párizsi’,
stifi (< stifolder, stifulder < a török idők után a Fuldai Apátság területéről betelepült német népcsoport nevéről és
nyelvjárásáról < ném. Stifulder < Stiftsfuldaer < Stift Fulda) ’nyári szalámi’, szalcsi ’szalámi’, szappan ’vaj’, tojat
’tojás’, trapityu ’trappista sajt’, TSZ ’téli szalámi’, ubi ’uborka’

3. Étkezés: csócsálás, disznóetetés, fejtömés, kajálás (< argó kajál ’eszik’ ? < cig. xal, hal ’eszik’), kajó, kajolás,
mamicskolás, silózás, tömd magad! – akció, tömi az agyát, vályúroham, zaba, zabálás, zabi, zabizás
étkezési időszakok: főkaja ’ebéd’, regcsi ’reggeli’, tízes, tízi ’tízórai’, uzsi ’uzsonna’, vacsi ’vacsora’
eszik (általában): abrakol, béleli a gyomrát, bepofázik, burkol, flamol (< argó flamós ’éhes’ ? < ném. argó flammo
’éhség’), csócsál, halózik (< argó < cig. xal, hal ’eszik’), kajál (< argó ? < kajel, kojel < m. cig. chalyom; ném. cig.
chhaiawa; fr. cig. haiav; balk. cig. khava ’eszik’), kajel, kajol, lapátol, majmol, pikköl, tankol, tép, töm, tömi a
buráját/a fejét/a majmot/a pofáját, zabak, zabál, zabázik, zabbant, zabol, zagyil („zabál”)
eszik (különleges módon): behappol/kajál, bespejzol (< nép. spejz, spájz ’éléskamra’ < ném. Speise ’étel,
éléskamra’), csámcsog, gusztálkodik, hamizik, lefetyel, mammog, nyammog, nyámnyog, termel, tömi a bendőjét,
zabál, zabicsol
étel: abrak, bébipapi, kaja (< kajál), kajesz, koszt, kottyantás, moslék, szakácsürü, zab (szócsonk.), zaba, zabó
ételek neve a menzán: bébipapi, disznótáp, kotyvalék, lötyi, lötty, méreg, moslék, mosogatólé (Lásd még 53-54.
oldal!)
levesfélék: csíkosleves („laskával”), fantázialeves, forró víz piros tányérban, gilisztásleves („metélttel”),
kockásleves („kockástésztával”), limonádé, lötty, melegvíz, mócsingos leves, moslék, mosogatólé/rongy, öntsük
csak ki! (szatirikus szójáték is), piros tálban víz ’paradicsomleves’, pisi, rongyleves („a tojás szétfőtt
foszlányairól”) ’tojásleves’, sós lötty, úttörőgombóc-leves ’tarhonyaleves’, vegyületek jóddal higítva, vizestészta,
vízleves, víz + víz
húsfélék: cipőtalp, csizmasarok, egérfalat, foghúzó, fűrészétel, háj, mócsing, paca, pacskertalp, rágógumis,
rántott mosogatórongy („pázsizsi szelet”), vámpír/zambi kaja (< zombi ’afrikai néphit nyomán varázslattal
feltámasztott halott’)
tésztafélék: a szakács néni protézise
barátfüle: barátcimpa, batyócimpa (szinonimacsere)
krumplinudli: bucinudli („barnás, vizes”), izzadt gilinyó, kukinudli
krumplistészta: gránát
makaróni: kukac, csusszancs
metélt: giliszta, kígyó, mácsik (táj.)
rétes: gibánica (< horv. gibanica)
spagetti: spagóca
túróscsusza: csusszancs („gyorsan lecsúszik”), ott csúszik a mászik („olyan rossz, ... inkább csak mászik a
gyomorba”)
főzelékek, mártások: ketymetyütyü (< mondókából: „... aki másnak ketymetyütyü, maga belefotty ...”), kutyulék,
massza, papi, pempőke, sűrített víz, takony, trutymó, turmix
babfőzelék: fingató
sárgaborsó-főzelék: betonfőzelék, falazóanyag, plakátragasztó, takony
spenótfőzelék: popejfőzelék (< „Popej, a tengerész ...”, a 30-as évek slágerfigurája, aki a spenótból merítette erejét.
Újabban rajzfilmhős), spencsi
sütemények: bodag (táj. ’vakarékból sütött lepény’) ’pogácsa’; bukita ’bukta’; emelet, éti-éti, kalóriabombák;
„Minyon, amit a ló kinyom”
savanyúságok: buborka, csalamádé, csilicsalamádé, egy pohár ecet, savnya, ubi
kenyérfélék: brúgó (< argó ’kenyér’; R. ’diákoknak sütött, egy adagnyi kis barna cipó’), fogtörők, máró (m. cig.
m#ro ’kenyér’), kakaós kenyér („búzatöretes kenyér”), kliba (< szlk. chlieb ’kenyér’) ’rozskenyér’, meszelt kenyér
(„vajas, margarinos”), proletárszendvics ’zsíroskenyér’, rozsdakenyér ’rozskenyér’, zsírosdeszka ’zsíroskenyér’
szendvics: deszka, húsos deszka, préselt husi, tégla
hot dog: döglött kutya (népetim.), forró kutya (< ang. hot dogs, tükörford. ’forró virsli kettévágott zsemlében’),
holt/hótt dög, meleg kutya
hamburger: bur-burger (szój.), dzsamburger („angolosítva”), hambi (< ném. Hamburger), hambuci; hami-hami
egyéb ételek: dzsemendeksz (szóferd. < ang. ham and eggs tkp. ’sonka és tojások’; ’sült sonka tükörtojással’)
gyümölcsök: alma, almicsek, amla (hangátvetés) ’alma’; banana ’banán’, cseri, cserkó ’cseresznye’; gyümcsi;
kaktuszgyümölcs, kókuszcici (A kék lagúna c. film nyomán) ’kókuszdió’; nari ’narancs’, nórabóra (< táj. mirebóra
< mirabolánszilva) ’vadszilva’, rösnye (< cserösnye), szami ’szamóca’, villanykörte („olyan sápadtan vírit”),
’körte’, vitaminbomba
iszik
dzsafizik, feltölti magát üzemanyaggal, hörpöl, ibrikel, jár a nyeldeklője, kluttyog (< klutty! a kortyolást utánzó
szó), lötyköl, lőtyöl (< lötty), öblít, piál, pijál, pjotik (< or. пить, пьёт + magyar -ik rag), porzik a veséje
(„szomjas”), szlafatyol (< szlopál × lafatyol < lefetyel), szlapál, szlopál, szopik, torkot öblít, vedel – (Lásd még
171-173. oldal!)
ital: apatej, benzin, cefre, kakojci („kakaó”), lé, letykó (< „litty-lötty”), lötty, macskabenzin, pia, pija, szlopa (<
szlopál), tinta (< argó tintás ’ittas’), tütü (gyermekny. ’ital, víz’; nép. argó ’szeszes ital’), útjelző
különleges italok: bólé, guszti, házmester, koktél, Leó
üdítő: ló/tevenyál
víz: Gorbacsov itala, lófröccs, peresztrojka-víz
egyéb italok: koca-cola ’kóla’, lábmosóvíz ’rossz sör’, lábvíz ’limonádé’, szőke kóla ’narancsüdítő’, trampliszóda
’traubiszóda’
fagylalt, fagylaltozni: fagyi, hideg rút (< rúd ’jégkrém’), jégbunkó, jeges víz, nyali, nyalni, nyalnivaló, nyalókázni,
nyalunk egyet
csokoládé, cukorka: cuki, csocsó, csoki, hízika, kaka, kuku
tökmag: köpködő, spice (táj. < horv. košpice ’tökmag’), tökimagi
napraforgómag: cotyi (< szotyi < szotyola), luszka (táj. < luszkálni ’magozni, magot enni’ < szlk. lúskať ’kihámoz,
kifejt’), majomkaja, makuka, szotyi, szotyoka, szotyola, tányérica (táj.)
pattogatott kukorica: durrogi, durrogi, kuki, kukó, pati, patt, patti, pattogatott/pattogó kuki, rica, tutyi
magvak együttes elnevezése: köptető, madáreledel, mag, rágcsa-hamma
magvak héját kiköpi: csulázik
nagyon éhes valaki: baromi kajás, Beethoven-ciklusokat jár a gyomra, bélpoklos („nem tudja abbahagyni az
evést”), bokha (< cig. bokhalo ’éhes’), farkasbeteg (< éhes, mint a farkas), flamós (< argó ’éhes’), kajás, rohadtul
kajás, visszabeszél a gyomra, zabálhatnéka van, zabás, zabis
jóllakott: becsápolt/böfögött/kajált/kajolt/pakolt/termelt/zabált, dugig van, felfújódott, föltankolt, megtelt,
megtömte a bendőjét, kibélelte a gyomrát, nyakig van, puffra lakott, tele a bendő/buci, tele a tartály, tele van a
bendője/a pici poci, teli a majom
böfög, böfögés: bazilikázza a kultúrát, böffent, böffeskötetet ad elő („sorozatban”), böfi-böfi, böfizik, büfizik,
büfög, disznó/l/kodik, emészt, furcsán veszi a levegőt, görbül (táj. görbőt rág ’kérődzik’), jelzés, kérődzik, kisfiam!;
kivágta a kultúra a biztosítékot, magába’ beszél, malackodik, röffent, röfög
csuklik, csuklás: csukluk, emlegeti az anyósa, emlegetik a verebek, emlegetik a verebek a lószarba’, hukkázik (<
hukk!), hukkogat, hukkol, kotkodákol, kuc-kuc, már megint emlegeti a nagynénje, nyihizik
kis dolgát végzi: brunyál (< argó < ? ném. brunzen ’vizel’), budizik, csorgat, csőtörés, csőtörése van, csövel,
csövez, csurgat, elrendezi a folyóügyeit, ereszt, folyóügyeit intézi (közhely), fütyül, gyikol (fiú), hugyál, hugyol,
hugyozik, hugyzik, kicsavarja az uborkát, kicsavarja az uborkáját, kiengedi a fáradtolajat, kiereszti a felesleget,
lecsapolja magát, leengedi/leereszti a fáradtolajat, leereszti, leereszti a hűtővizet, locsol, lotyózik,
Niagara--vízesés, nyomja a budit, öntöz, pesel, pipil, pisál, pisikél, pisil, pislant, pissent, pörsent, pössent, prigyil,
rotyózik, siel (< pisi-el), sikít, sinyózik (táj.), slagol, slinyál, slisszel, szpisö (r. cig.), tüzel, vecózik, vöcézik
nagy dolgát végzi: birkózik a nagy barnával, bruttyant, budizik, büdösít, csúsztat, fosik, hasít („végbelet”),
Hirosima, hosszú melózik, jön a rakomány, kábelezik, kakál, kakil, kakkant, kétbetűs kitérőt vesz, klotyózik, koáz,
kolbászozik (cig.), kotlik, kulázik, lefoglalja a ház legkisebb helyiségét, mogyorózik, nagybudizik, potyogtat,
pottyant, pukkant, reterál, retyózik, rettyent, rötyizik, sakkozik (cig.), salakol, slozizik, szarik, szkakascse (r. cig.),
termeli a hurkát, tojik, trágyázik, trónol, trottyol, trutyizik, üdül
ürülék: fos, kaka, kula, szar, trágya
szellent: ágyúzik, bebüdösíti a terepet, bélfütyül, bombázik, buzsinyescse (r. cig.), büdösít, bűzít, bűzölög, büzzent,
csigára lépett, csuklik a segge, dörög, dudál a szar a kanyarban, durrant, durrog, durrogat, Dühöng a déli szél
(— Arany: V. László, idézet), eleresztette a bűzbombát, elereszti a békegalambot/galambokat/magát, ereget,
ereszt; Esküszöm, hogy a görény sírva könyörögne a receptért; fantáziál, fingik, frutyizik, gázosít, gőzöl, hangosan
gondolkodik, illatosít, itt benn megy ki (szój.), kekszel, kiengedi a felesleges gázokat, kieresztette a galambot,
kiereszti a fingsprayt (< ang. spray), kipakol, kirámol, kozmál, kusszant, lebbent, levegőztet, liftezetta (olaszos),
megingik (euf.), parfümöz, pucsit (hangutánzó), pukizik, pukkant, pukkol, puklázik, pumádzik, pumázik („büdös,
mint a pumaketrec”), puppol, purcant, púz, púzik (< pú), pűzik, rotyogtat, rottyant, szállnak a békegalambok,
szarik, szelel, trottyant, trottyol, vég bélázik, végbélszelel
szellentés: alfarhang (örökség a korábbi diáknyelvből), alvégbélhang, babos, böfögcse, fenciböfögés, fing, forró
szél, hátvágánygáz, passzátszél (szój.), puki, segglehelet (örökség), segg szehellet lehelet, szeles, űrgyűrűfütty
(örökség), ürüfütty, végbélfütty (örökség az ábécé sorrendjében kiagyalt régebbi szinonimasorból), végbélszél
(örökség)
vécépapír: budipapír/rolni/selyem, coco/cöcöpapír, elsőosztályú szalvéta, Klementina, klotyótekercs, klozopapír,
líra, méteres szalvéta, mosogatórongy („a cafrangos szélű), pöcekellék, retyipapír, rötyiradír, seggkendő,
seggkotorászati négyzetrongy (örökség), seggnyalogató/rongy/szeleptörlő, seggszpír (< Shakespeare, régebbi
népetim.), seggtörlő, sló/slozipapír, smirgli, snózlipapír, sportcsík, stóc, Szexpir (< sekszpír, szój.), tanárcetli,
vécéolvasmány, vöcöge/vöcöpapír

4. sétál: császkál, Corso-zik (< ol. corso ’sétány’), cselleng, dzsavel (? < cig. džal), flangál (< R flangiroz < ném.
flankieren ’kószál, csavarog’ ~ fr. flâner), korzózik, lófrál, lötyög, slattyog
siet: karikázik, koptatja a lábát, robog, skerál (< argó ’fut, dolgozik’), szedi a virgácsait, teker vhova, tép
„kocog”: dzsál, dzsoggol (< ang. jogging, jelenleg ’kocogás’ < jog ’lökés, rázás; taszít, ballag’), fölhúzza a
nyúlcipőt, húzza a belét, kacsázik, kapkodja a léceit, keringőzik, kilométerhiánya van, lohol, lötyög, nincs ki a
kilométere, spurizik, teper (< bicikli teper, hajt), trappol, üget
elesik: elzúgott, akkorát zúgott
fürdik, zuhanyoz: ázik, áztatja a seggét, dusizik, lemossa a redvát (táj. ’piszok, retek’), pacsál, úszni tanítja a
tetveit, zuhál, zuhizik
fogat mos: agyarat mos/sikál áztatja a pofáját, dörgöli a rágóit, kapar, kefél, medvézik (< az Esti mese tévémacija
nyomán), mossa az agyarait, protkót mos/tisztít, reszel, súrolja a protézisét, súrolja a rágókáját, szájat takarít,
zongoráját csiszolja
piszkálja az orrát: orrbányász, takonybányász
aludni megy: ájcsiba megy (< horv. pajiti ’csicsikál, hajcsizik’), alukálni megy, beadja a szunyakérelmet, bedobja
a szunyát, csicsikálni megy, csörög a pizsama, dögölni dzsal, durmolni megy, elmúlt már a tévémese („aludni
kellene”), fellőtte a pizsamát, föllőtték a hálósipkát/a piros cumit, igyit szpaty (< or. идит спать), köp a maci,
köpött a maci/a mackó/neki a maci, ledekkol/döglik, lefeküdt a tv-maci, megy dögölni/a dunyhabálba/csucsukálni,
megyünk a csíkosba, pizsamaosztás, szpattyolni megy (< or. спать), szunyálni megy, tollasbálba megy, várja a
pizsi, veszi a csíkost
alszik: alukál, átmegy vízszintesbe, bevágta a szunyát, beveri a szundít, bundizik (? < alszik, mint a bunda),
csicsikál, csicsikázik, csucsál, döglik, durmol, durmolás, horpaszt, húzza a kutyabőrt (szóferd.), húzza a lóbőrt,
konzerválja magát, pájcsizik(< horv. pajiti), szunyál, tentézik
horkol: pánkos (< párna × vánkos), brummog, dorombol, dörmög, dudál, éjjeli altató/beszéd, éjszakai ének, fújja
a kását, fűrészel („hangjáról”), hangos szundát csap, horgol (szóferd.), horkant, horonkul (táj.), horpaszt, hortyog,
húzza a lóbőrt, károg álmában, kerreg, trombitál

L) B E S Z É D, T Á R S A L G Á S

1. beszéd, beszélgetés: bolhaköhögés, duma, dumálás, dumaparti, dumcsi, dumcsizás, lecsó, lefety, lotya,
lotyogás, mese, pofázás, rizsa, sóder (< argó ’fecsegés, mellébeszélés’ < ? ném. Schotter ’apró kavics, folyami
kavics’), szent szöveg, szófosás, szöveg, szövegelés, tetűköhögös, traccsparti
beszélni kezd el valaki: beindul a gépezet, bekapcsolja magát, belefog a dumába, elkezd dumálni, elkezdi a
mondókáját, elkezd károgni, elkezd pofázni/szövegelni, felkapta a szálat, jön a duma, keveri, kinyitja a
lepénylesűjét (táj.), kinyitja a pofáját, lelöki a link dumát, löki a sódert, megereszti a dumát/rizsát, megkezdi a
pancsolást, nyomja a sódert/a szöveget, rizsál, szövegelni kezd, tekeri a sódert, veri a nyálát
beszél, beszélget: csacsog, darál, darálja a szöveget, dumál, dumcsizik, durrog, eldumál, gagyog, hablatyol (<
halandzsázik), hinti a sódert, jár a csőre/pofája, jártatja a nyelvét, karattyol, káricál, kelepel, kerepel, kerreg („a
csengő, az óra is kerreg!”), koptatja a nyelvét, kotyog, kuruttyol, latyog (táj.), lefetyel, löhög a bolha, löki a
dumát/szöveget, mogyorózik, nyomja a sódert/szöveget, papol, pofázik, povedál (< szlk.), ragozza, sóderol, szaval,
szövegel, traccsog, traccsol, trécsel, ugat, veri a nyakát, veri a nyálát
szeret beszélni, viszi a szót: dumaláda, dumás, dumcsis, fossa a szót, járatja a kereplőjét, lepcseszájú, locsog,
löki a sódert, nála a garas, övé a hangszóró, pletykafészek, pletykál, pofagép, pofáz, prédikál, rizsázik, sokat károg,
szeret dumálni, szófosása van, szófosó, szónokol, szószátyár, szövegel, veri a nyálát, viszi a lükverset (tkp.
„hátráltat” < rükverc ’vissza, hátrafelé’; visszamenet /kocsival/ < ném. rückwärts ’hátrafelé’) – (Lásd még 109.,
112-113. oldal!)
túl sokat beszél: agyonszövegeli magát, be nem áll a pofája, darál, dumagép, dumás, fossa a szót, habratyol,
hebrencs (táj.), hetet-havat összehord, hinti a rizst, jár a pofája; jár a szája, mint a kacsa segge/valaga; karattyol,
kékül a gyomra, lefetyel, lepetyel, letyefetyél, löki a dumát, nem lehet lecsapni, nem tudja befogni a csőrét, nyomja
a sódert/szöveget, pletyizik, rinyál (< panaszkodik, sír), rizsál, rizsás, sok a duma/rizsa, sokat pofázik, sokat
szövegel, szájfosása van, szarja a szót (szinonimacsere), szófosása van, szófosó, szónokol, szövegláda, tépi a
száját, zagyvál, zagyvál össze-vissza – (Lásd még 113. oldal!)
belebeszél mindenbe: beledumál/durrog/folyik a nyála,
belekáricsol/kotnyeleskedik/kotyog/kuruttyol/lepcsél/mártja a képét/pofázik/ beleszövegel/ugat/üti az
orrát/vakkant, csörfösködik (táj.), kanál a lében, kelepül (táj.); kever, mint a fagyigép; kotnyeles, kotyogó, lotyog,
minden lében kanál, minden lében két kanál (film címe nyomán), odakotkodácsol, szívózik („ellenkedik,
gorombáskodik”), szopós
üres, unalmas a beszéde: blabláz (< argó ’mellébeszél, fecseg’ < blabla ’mellébeszélés, üres locsogás, halandzsa’
< fr. bla-bla-bla), dögduma, dög fárasztó sóder; A dumádhoz nyugágy kell!, kapatyol, kevés a púder, kong a
dumája, lafatyol, légüres teres, lelkifröccs, lyukas a szája, lyukat mond, nyugágyban alszom egyet, prédikál, rizsa,
rizsál, rizsázik, sablongép, a semmit hajtja, smonca (< argó ’üres fecsegés, semmiség; értéktelen; tréfás történet’
< ném. argó schmonz, schmonzes ’üres fecsegés, mellébeszélés’ < jidd. schmonze, schmonzes ’együgyű történet,
üres fecsegés’), süket duma, süket sóder (alliterál), szónoklat, szósz, ugat, unalmas kaktusz, uncsi, unom a tésztát,
vizes, zagyvál
vitatkozik: ágál, balhézik (< argó balhé ’lárma, botrány, veszekedés, riadalom, mulatság, bűntény’ < ném. argó
balhe ’lárma, rajtakapás, baj’ < héb. beh#l# ’rémület, riadalom’), csesztet, kever, keveri a dilit („szemrehányást
tesz”), nyelvel, pofázik, pezseg („nem tetszik vmi, s ezt szóvá teszi”), rinyál, szövegel

2. köszönés (egynek): Csá! (< Csau! < ol. ciao ’szervusz’); Csáá!, Csaó!, Csási!, Csász!, Csó!, Csocsesz! (? <
Csók!), Csocsi!, Csocsó!, Csók!, Csosz!, Cső! (< Csau!); Cső és beton! (szój. homonimával: betoncső); Csörcsil!
(szój. homonimával: Churchill!), Csősz!, Csővágó csuki! (japános szój.); Csövi! (— Cső! < ol. ciao); Csű!, Csűsz!
(< ném. Tschüss! ’Szia, szervusz! – csak elköszönéskor’); Day! (< Good day! ’Jó napot!’), Háj! (< ang. US hi ’hé,
helló, szervusz, jónapot’); Hali!, Hay! (téves); Heló! (<ang. hallo ’hé, halló’); Helló! (< ang. hello ’halló!’ –
telefonba); Helló-belo! (ikerítés); Hi! (< ang. hi); Huu!, Libero! (? < ol. ’szabad’); Pá! (< ném. ba, pa, pah, baba,
Ba! főként búcsúzó szó); Sza! Szá! (< Szia! Szervusz!); Szasz!, Szea!, Szeasz!, Szeja!, Szerbusz!, Szervusz! (< lat.
servus humillimus ’alázatos szolgája’, régi köszönési, aláírási forma ~ ném. Servus! ’Jó napot!, Viszontlátásra!);
Szesz!, Szeva!, Szevasz!, Szia! (< sziasz < szevasz < szervusz!); Szió!, Sziszi!, Szőgvasz! (< „szevasz” ? < ném. Sag
was! ’Mondj vmit!’; népetim.)
köszönés (többeknek): Csá!, Csaosztok!, Csasztok!, Császtok!, Csátok!, Csősztök!, Csőtök!, Csúsztok!, Csúsztök!,
Csúztök!, Dzsasztok!! (angolos), Haitok!, Hájtok!, Hájsztok!, Halitok!, Hallótok!, Heli!, Hellóktok!, Hellósztok!,
Helósztok!, Hellótok!, Helótok!, Helóttok!, Lósztok!, Lótok, Páztok!, Szasztok!, Szeatok!, Szerbusztok!, Szesztek!,
Szevasztok!, Sziasztok, Sziósztok, Sziótok, Sztok!, Tok! (szócsonkítás); Üdv!
ismerős fiú megszólítása: Helá!, Helló!, Helló-belló!, Helló, havi! (< haver); Hellő, hapsikám!, Hé, te hülye!,
Müszi!, Sziiijaaa! – (Vö. 74. oldal!)
ismerős felnőtt megszólítása: Csók!, Csók a család!, Csókolom /csak nem magát/! Csuklom (< csókolom)!,
Kézcsók!

4. Mit mondasz a látogatónak?

Gyere be!: Bújj be!, Come in! (< ang.); Csásszál már beljebb!, Csusszanj be!, Dugd be az orrod!, Ess be!, Hozd
be magad!, Húzd be az irhád!, Komezi hirtelen! (< ném. Kommen Sie ’jöjjön ...’; szóferd.); Körbe gyere!, Kússz
be!, Mássz be!, Na, gurulj be!, Na, végre ideesz a fene?! („Rég nem látott barátnak”); Rakd be a patád!, Szedd be
magad!, Tedd be a patád!
Ülj le!: Csüccs!, Csüccsenj le!, Dobd le a hátsód/a segged/magad!, Nyomd le/pihentesd a hátsód!, Popsira!, Rakd
helyre a farod/segged!, Tehénkedj le!, Tedd le a gumódat/popód/segged/valagad!, Tedd le magad!, Ülepedj le!
Üljön le! – felnőttnek: Csüccsenjen le!

5. Mit mondasz a beszédtémáról?

Általában: Dögös a dumád! Nem uncsi?
Ez a helyzet: C’est la vie (< fr. ’Ez az élet’); Ez a balhé/dörgés; Ez a szityu/az ábra!, Ez az állvány (< állapot,
szóferd.); Ez vala; Ez van, ezt kell szeretni (közhely); kutyaszorító; – Nem tetszik a rendszer? Csinálj forradalmat!
(közhely) –
Kényes a téma! Zavaros az ügy!: almás, ciki (< argó: ’kínos, kellemetlen, veszélyes’), Cikis!, Cikis dolog!, Ez
túl izés!, Farügy! (< far + ügy), Gáz van!, Hosszú!, Ködös!, Magas, mint a nyúlnak a farzseb!, Nagy balhé van!,
Rázós a téma!, Szar ügy!, szgi (? < izgi); Szomorú a kánya!, Tabu!, Túrós! („A túróstésztán is össze-vissza van
minden”)
Remek!: Állati!, Baromi!, Bravó! (< ol. bravo ’remek, nagyszerű’); Császi!, Csúcs!, Dzsanás!, Frankó!, Franyó!,
Gromek!, Kafa!, Katány! (táj.), Klassz!, Komcsi!, Köcsög!, Kurva jó!, Kutyus!, Marha jó!, Maszek!, Okés!, Ollálá!,
Profi módi!, Skafa!, Stramm! (< ném. stramm ’délceg; kiváló, nagyszerű’); Szupcsi (< szuper); Szuper!, Szupi!,
Tök csúcs!, Töki!, Vagesz!, Zsuga!, Zsúr!

6. Mit mondasz, ha meglepődsz?: Atya gatya!, Az a cifra ..., Azt a száguldó klozetajtaját!, Azt hittem, lebabázok
az első kanyarban! (közhely), Bajek!, Banyek!, Bumm!, Ez se semmi!, Hát ez nem sámli! (< ném. Schemel
’zsámoly’), Hogy oda ne rohanjak– meg vissza! (közhely – toldással), Hű, a rohadt életbe!, Ilyent még nem
pipáltam!, Jesszus!, Jesszusom!, Jó, hogy koppant!, Ki vagyok akadva!, Lebabáztam!, Le vagyok rakódva!, Meg
vagy te húzatva?!, Mindjárt leszakad az ékszíjam!, Mindjárt összerosálom magam!, Na, ez betette a kiskaput!, Na,
ez lebaltázott!, Oppá!, Öcsém, facsiga!, A pofám leszakad!, Szent Habakuk!, Teljesen be vagyok akadva!,
Vakablak! („nem érthető”)

7. Hogyan köszönsz meg valamit?: Csocsi (? < Csók)!, Danke (< ném. ’köszönöm’); Értem tetted, örülj!, Hálám
örökké üldözni fog, csak utol ne érjen! (közhely), Ha nagy leszek, meghálálom!, Kösz!, Köszi!, Köszike!, Köszi-
puszi!, Köszi szépen!, Müszi (itt: szójáték hasonló hangzásúval: köszi); Thanks! (< ang. ’köszönöm, köszönet’);
Thank you! (< ang. ’Köszönöm – Önnek, neked’); Thank you veri a macskáját (< ang. ... very much ’Nagyon
szépen köszönöm’; itt: tréfás népetim.)

8. Hogyan gratulálsz (tréfásan is)?: Congratulations (< ang. tkp. ’gratulációk’); Drakula! drakulálok (szójáték
hasonló hangzás alapján); Drakula születésnapodra!, Egy kalappal!, Engedd meg ... otthon a vízcsapot!, füled
nőjön bokáig!, gráci, Grácia! (< gratulácia, szócsonk. < lat. gratia ’kedvesség, kegy, köszönet, hála’); Grácie!
gracsi, gráciász (? < lat. gratias agit ’köszönet mond’; itt inkább szójáték a hasonló hangzással); Gramó
(szócsonk., -ferd.); grat (szócsonk.), gratcsi, Gratula!, gratulácia (< lat. gratulatio ’szerencsekívánat; hála,
köszönetnyilvánítás’); Gratuláciá! (horv. táj.); Isten éltessen sokáig, a füled érjen a bokáig! (rigmus), Ma vagyon
a neved napja, szomszéd kutya fosson, nyakon!, Még egy évvel idősebb vagy?, Oké gatya! (cig.), Őszinte
részvétem!, Sztár voltál!
9. Érdeklődő kérdés
Hogy vagy?: Hogi vagi (szójáték – novella nyomán); Hogy élsz, mióta nem félsz?, Hogy esz a penész?, Hogy ityeg
a fütyid?, Hogy vagy, mikor jól vagy?, Hugyi vagy?, Hugy/Húgy vagy? (közhely); Mi a balhé/hézag/kínod?,
Mi újság?: Hogy ityeg a fityeg?, Mi a bigyó/csízió?, Mi a füles? (? < újságcím: Füles); Mi a gáz/hézag/hírlap
(szinonimacsere), Mi a képlet/meló?, Mi a nagy büdös helyzet?, Mi a nyű/téma?, Mi az ábra?, Mi a zörgés?, Mi
hír a tanyán?, Mizújs? ~ Mi zújs?, Van dumád?, Van valami jó duma vagy pletyus? – (Lásd még 115. oldal!)
Mit csinálsz?: Ká delás? (szln. táj. Ka delaš?); Mi a bigyóval foglalkozol?, Micsisz?, Mit bulcsizol? (< argó
bulcsázik ’dolgozik’ ? < buli ’játszma, csíny, ügy, üzlet, összejövetel, szórakozás; bűntett’ ? < ném. Poule, boule
~ fr. poule ’játék-tét’ ~ ném. Boule ’/biliárd-/golyó’ < fr. boule ’golyó’); Mit bütykölsz/kacatolsz/keccselsz?, Mit
kókányolsz/pengetsz/szerelsz?, Mit maherkodsz? (< argó maher ’csinál, bütyköl, szervez’ < ném. machen ’tesz,
csinál’); Mit ügyködsz?, Mivel nyújtod az időt?, Sto ti gyélajes? (< or. что ты делаешь?)

10. Kitérő válasz: Anyósod – Azt, amit te nem – Mit csinálsz? Épp mast felelek – Hát csak úgy lógok ... – Köszi,
ha megnő a fülem! – Közöd? Egy szál se! – Kuss, mert becsaplak! – Nekem dumálsz? – Se zújs! – Szarul, de
büszkén! (közhely) – Szótál?
Mennyi az idő?: Hány a vekker?, Hány az óra, vekker úr?, Hány óra?, Most kanyarodik? – Vekker? Most
kanyarodik.
11. Igenlő, helyeslő mondás: Baromi jó!, Csizanesz! (m. cig.), Dá (< horv., or., cig., rom. da ’igen’), Dobzse! (—
Dobzse László < len. dobrze ’jól van, rendben van’), Elismervény érte!, Helyes a bőgés (< Shakespeare:
Szentivánéji álom), Ja! (< ném. ja), Já!; Je?!, Yes (ang. ’igen’); Ké (< kéjó < oké; szóferd.), Kéjó (< oké), Még
vili (< világos), Még vilinger! (< világos), Mint a szél!, Müszi, Of course (< ang. ’természetesen, persze’), Oké!,
Okse (< oké), Oksz, Oksze, Okszi; Szarul, de büszkén (közhely); Szuper!, Tényleg szeretik a kis Piroskákat!, Vili!,
Yes

12. Tagadó, ellenző mondás: Aztán jött az északi szél, és becsukta a mesekönyvet – Betenné a kiskaput – Egy
frászt! – Frászt! (’görcsroham; pofon; nagy ijedelem; szitokszó’ < ném. frais, fraisen ’görcsroham’, ném. freislich
’vakmerő; dühös’) – Nehogy már a csík húzza a repülőt! – Nehogy már a giliszta menjen el horgászni! – Szar! –
Te normális vagy?! – Tudod, mikor! (közhely)
13. Hogyan mentegetőzöl?: Dögöljek meg! – Bocs! (< bocsánat) – Ezer bocs és anyamedve! (szójáték homonimás
rövidítéssel; közhely) – Hagyd rá! A hülyére rá szokták hagyni! – Tudod, tegnap együtt kapáltuk a betont!

14. Miképp nyugtatsz meg valakit?: Csigalom (< csigavér × nyugalom); Dzsigi-dzsigi (< nyugi-nyugi; szóferd.);
Földet rá!, Ha ideges vagy, rágjál kavicsot!, Ha ideges vagy, szedjél hangyát!, Ne cidrizz!, Ne foss, nem lesz baj!,
Ne majrézz!, Nem kell fosni!, Ne vedd úgy pipára!, Nyugavér (< nyugalom × csigavér); Nyugi!, Nyugi, csigavér!,
Nyugi, ne pumpáld magad!, Rá se retyetye!, Szedj hangyát!

15/1. Miképp biztatsz valakit „mesélésre”?: Csörögd már el!, Daráld a sódert!, Daráld le!, Dobd a szöveget!,
Dumálj már egy sort!, Gagyarjál (< gagyogják)!, Járjon már a csipogód!, Kelepeld el!, Kotyogjál!, Lökd a
sódert/témát!, Lökd ide!, Na, köpjél!, Nyisd ki a szövegládát!, Nyomd a dudát/szöveget!, Nyögd már ki!, Rizsázz!,
Tekerjed!, Ugasd már!, Vágd a szöveget/témát!

15/2. Miképp intesz le valakit?

Hagyd abba, unom!: Alapállás!, Állítsd le magad!, Állítsd magad takarékra! (< gáztűzhely); Behegesztem a
valagad!, Dobd a témát!, Dobd el a meséskönyvet!, Dugulj el!, Égés ellen Fabulon!, Fejezd be az adást!, Hagyd
abba az elektromos csipogást! (< csipogó: kórházi személyzetnek ruhára tűzhető kis méretű adó-vevője); Hagyd
a rizsát, Kínában éheznek!, Hagyjuk a sódert!, Járj már le (ti. lemezként)!, Kapcsold ki magad!, Almás! – A kefe
azt mondja, elmegy süninek; Kuss!, Kussolj!, leszázalékolt; Mesélj a falnak!, Nagy voltál, most pihenhetsz!, Ne
csináld a feszkót! („feszültséget”), Ne rinyálj! (táj.); Ne rizsázz/sóderolj!, Ne szórd a rizsát!, Ne szövegelj!, Nóta
állj!, nyugdíjazott; Nyugi már!, Pofa be!, „Samu” mondta mammutnak; Slussz! (’vége, nincs tovább, be van
fejezve’ < ném. Schluß ’befejezés, vég’); A szöveg alma; Szövegelj a zsebembe holnap!, Szűnj meg!, Tovább!,
Uncsi!, Unjuk a banánt!, Unom a sódert!, Üres a szöveg!, Várj, ez a képes oldal! („ott nincs szöveg, abba kell
hagyni a beszédet”); Vedd takarékra magad!, Vegyétek le róla a lemezt: áramszünet!, Zárd el magad!
Hallgass!: Állítsd le magad!, Cipzározz, Dugulj el!, Duma be!, Csukd be a dumaládát!, Fogd a csipogód!, Fogd
be a pofád/rongyost!, Húzd le magad!, Kapcsold a szád takarékra!, Ká u es (< kuss)!, Kuss! – Kuss! Nem osztottam
kártyát!, Ne pofázz már!, Ne povedálj!, Ne szellőztesd a beleid!, Ne szólj bele, nem telefon!, Nézd meg, nem vagyok-
e a vécén!, Ne ugass!, Pofa be/súlyba!, Roló le!, Sát áp! (< ang. Shat up ’ne pofázz! kuss!’); Stop! (< ang. ’állj!
elég!’); Tedd be a felezőt!, Tyise! (< or. тише ’csendesebben; csend!’)
Beszélj másról!: Állítsd át magad!, Állítsd a váltót!, Álmodni az ágyban szoktak!, Dobd a dumát!, Elég a rizsából!,
Evezzünk más vizekre!, Fordítsd meg a kazettát/lemezt!, Kapcsolj át más hullámhosszra!, Kapcsolj más fázisra!,
Két sorral arrébb folytasd!, Kikapom a szádból a bélést!, Lapozz!, Lapozz egyet!; Lapozz! Jöhet a színes oldal!;
Lejárt a szöveged!, Lejárt lemez!, Másról povedálj!, Más tésztát akarunk!, Menj át a másik adóra!, Mit keversz,
mint a turmixgép?, Nem kell a púder/rizsa!, Nyálazz és lapozz!, Programozz!; Stop! Más téma!; Szövegelj a
zsebembe! Szöveg kilőve!, Tegyél fel másik lemezt!, Téma jegelve/ugrott; Térj másik sávba!, Told arrébb a
szekeret!, Ugorjunk!, Válts!, Válts adót/át/csatornát/lemezt/témát/vágányt!; Vedd le ezt a lemezt! Megakadt?
Hagyj békén!: Állítsd le magad!, Dugulj el!, Hanyagolj!, Hanyagolj el!, Húzd el a csíkot!, Húzd le magad!, Húzz
a pitlibe! (< táj. ’víztartó edény’; itt: a fenébe); Ismered a radírviccet? Kopj le!; Kopj le!, Másnál csináld a
dürgést!, Mássz le rólam! Ne má!; Régi lemez! Tegyél be újat; Szállj le!, Szállj le rólam!, Szívódj fel!, Szűnj meg!,
Tarkarongy innen! (takarodj, szóferd.)

16. Fogadást ajánló mondás: Fogadjunk egy kalap szarba, hogy nem eszel meg kettővel! Fogadjunk egy zsák
maki-bakiba („semmibe”); Mibe, hogy nyerek?, Na, mibe?

17. Nagyzoló mondás: Anyád/apád lehetnék!, Én vagyok a Jani/szaki!, Kis hülye/pisis; Púder?, Te még az apád
valagában sem voltál, én már futottam!, Túl voltam az első randin, amikor te megszülettél!, Virágot az öltözőmbe
kérem! („tréfás”)
18. Hogyan figyelmeztetsz valakit? Baj van!: Beborult! („Ha jön a tanár”); Balhé van!, Ciki!, Cikis a helyzet!,
Dől a plafon!, Egy kis bibi van!, Gáz van!, Hessz van! (< hecc ’mulatság, szórakozás, hajsza; ingerlő móka’ <
ném. Hetze ’hajsza, üldözés; úszítás; sietség’); Hézag van!, Húzd be a vészféket!, Nyakig ülök a lekvárban!, Poros
a levegő!, Süllyedünk!, Szarban vagyok!, Szivárog a gáz!, Zrí/zűr van!

19. Felszólítás indulásra: Avelj! (< m. cig. avel ’jön; lesz’); Ávesz báktáresz! (< m. cig. < Tu aves baxt#lo! ’Légy
szerencsés!’); Áventa! (m. cig. „Menjünk!”); Aventár khére! (< cig. „Gyere haza”); Cúgjunk el! (< ném. Zug
’huzat, léghuzat’); Csávesz khére? (< cig. „Jössz haza?”); Csomagolás!, Davaj (< or. давай ’Gyerünk!’);
Dzsaljunk! (< cig. džal ’megy’, „menjünk”); Dzsaljunk el!, Dzsassz! (m. cig.); Húzás!, Húzd a beledet!, Húzzunk!,
Indulandusz! (latinosan); Komezi hirtelen!, Let’s go (< ang. Menjünk!); Menjünk a francba!, Na, akkor skera! (<
argó skerál ’fut, dolgozik’); Nyomás!, Radír!, Tűzzünk!, Vegyük föl a taposócipőt!
Felszólítás távozásra („tréfásan”): Ádiosz, ámigo! Azt hittem már elmentél! (< sp. ˇadiós amigo! ’Isten veled,
barátom!’); Be lehet tenni az ajtót!, Bontsd ki a vitorlát, és hajózz el, amíg nem késő!, Cooper („kopj le!”, szójáték);
Csörögj el!, Dzsameljál! (? < a cig. džal ’megy’ téves cseréje a džanel ’tud, ismer’ igével); Dzsarj el! (< cig. džal
’megy’); Elszívod a levegőt!, Eltolhatod a piros biciklit!, Fel a horgonyt!, Fordíts hátat!, Hagyd el felségvizeimet!,
Hanyagoljál!, Helyezd odébb magad!, Hozd el a szenynyest!, Húzd el a csíkot/sörtéidet!, Húzz el!, Isten kenddel,
Vendel!, Játssz kámfort!, Kámfor!, Kopj le!, Kótric! (< kotorj ~ kotródj); Lazulj!, Le lehet szállni!, Leléphetsz!,
Lépj le!, Lépj le a térképről!, Lépj olajra!, Lócizz! (< „lécelj le”); Maradj még öt percig, és holnap nem jössz!,
Mars! (’Takarodj! Ki innen!’ < ném. marsch! ’indulj, menj; hordd el magad’ < ném. Marsch ’menetelés, menet,
induló’ < fr. marche ’menés, katonai menetelés; induló’); Merről jöttél?, Mikor hat a kámfor?, Mozgasd meg a
cipőidet!, Mutasd a hátad!, Na helló!, Nem kell még hazamenned?; Nem kéne hazamenned? Köpött már a maci;
Nem vagyok mágnes!, Nézd meg, hogy otthon vagyok-e?, Nézd már meg, nem vagyok-e a másik szobában!, Oszolj!,
Örülünk, hogy láttunk!, Pajdom (< or. пойдем ’menjünk’); Papucs!, Párologj el!, Pattanj le, mint a zománc a
biliről!, Séta innen!, Sicc!, Söpörj!, Spuri! (< argó ’futás’ < ném. Spur ’nyom, csapás, szimat, sejtelem’); Szállj
el!, Szállj fel a 31-esre!, Szép az ég!, Szervezkedj!, Szia, ugye arra mész?, Szívódj fel!, Támaszd arrább a
bicajodat!, Told el/ki a biciklit!, Tűnés!, Tűzzél!, Ülj a keréknyomra!, Várnak rád valahol; Vedd fel a magaslati
irányt! Vedd fel nyúlcipőt!, Zavar a burád!
Felszólítás távozásra („durván”): Arra van a kijárat; Csukd be az ajtót kívülről!, Húzzál el!, Húzzál el/mint a
vadliba/, mert különben megkergetlek, mint lavina a hegyipásztort!, Húzzál már melegebb éghajlatra!, Húzzál,
mint a vadlibák!, Húzd a beled! – Jó a cipőd? Kényelmes? No, akkor húzz a francba! – Két lukkal lejjebb
tágasabb!, Kívülről csukd be az ajtót!, Kívül tágasabb!, Kopás!, Kopj le!, Kotródj!, Lécelj!, Leradírozzalak?,
Mars!, Máshol tágasabb!, Menj a búsba!, Menj a fenébe!, Menj a francba! (< ’vérbaj, francia betegség’ < francia
< lat. francus ’frank, francia’); Menj a sunyiba! (táj. „eltűnés”); Na, söprés!, Nem veszed észre, hogy nem veszünk
észre?, Pucolj!, Radírozd le magat!, Rohanj ki, mint Zrínyi a várkapun!, Söprődj!, Süllyedj el!, Szállj le rólunk!,
Takarodj a sunyiba!, Takarodó!, Tarkarongy! („takarodj”, szóferd.); Tedd arrébb magad!, Tépj el!, Tűnj a
valagba!, Tűnj el, mint Kossuth a ködben!, Tűzés!, Tűzz el, mint a puskagolyó!, Válj köddé!, Vessz el!, Vonuljál!

20. Hogyan küldesz el valakit vhová?: Menj a budira/búsba!, Menj a Bús Pista Bácsiba! (euf.), Menj a
büdösbe/büdös sunnyogóba!, Menj a fasorba/fenébe/francba/hátsó felembe!, Menj, ahonnan jöttél!, Menj a
náthásba!, Menj a pitlibe/pokolba/rákba; cig./síkosba/sóhivatalba!, Menj a szappangyárba próbapiszoknak!,
Menj vissza, ahonnan jöttél!, Menj vissza anyádba!, Rohanj az anyádhoz melegebb helyre!, Tűzzél már!

21. Hogyan kívánsz rosszat valakinek tréfásan?: A franc egyen meg!, Allah tegyen a kopaszok közé!, Csipkézne
ki egy meteorit!, Egyen meg a fészkes fene!, Egyen meg a Leikin-nyúl! („megfertőzött, kísérleti nyúl”); Egyen meg
a nyugdíjas csiga/a penész/a rosseb!, Fordulj föl az első kanyarban!, Kéz- és lábtörést!, Vigyen el az ördög!
Hogyan kívánsz rosszat durván?: Akaszd fel magad!, Dögölj meg!, Egye meg a rák a szemed! (cig.), Egye meg
a rák a tüdődet! (cig.), Egyen meg a radai rosseb! (R, nép. ’vérbaj, fene, nyavalya ’< rossz + seb); Egyen meg a
ragya/rospic! (táj.”rosseb”); Fordulj föl!, Fulladj meg!, Rák a szívedbe! (cig), Rohadj meg!, Száradjon le a
csöcsöd/pöcsöd!, Száradna ki az izéd...!, Szopjál higanyt!, Szívjál gázt!, Törd ki a nyakad!

22. Fenyegető mondások: Beléd rúgok, mint Beethoven a zongorába (közhely); Felrúgom a valagad hátadra
púpnak; Kapsz egy lángost úgy, hogy egy hétig eszed! („pofon”); Kettőt kapsz, a második már hullagyalázás lesz!,
Kifingatlak!; Ne zoknizd a bugyit, mert abból baj lesz! („Ne szemtelenkedj”); Nyugodj már, mert kapsz egy
lángost!, Pofa be, mert megszánlak!, Szádba lépek; Valagba rúglak; Vigyázz, mert feldobok egy pofont, és alája
tartalak!
Olyant kapsz, hogy ...
a fal adja a másikat!
a fogaid körmérkőzést játszanak a bennmaradásért!
a jobb szemed átmegy a balhoz randira!
a szemgolyóid lecsúsznak mandulának!
a takony /dísz/menetet vág a nyakadon! (közhely)
az aranyered felcsúszik koronának! (közhely)
beszarsz!
csokorba szeded a villanykarókat/villanyoszlopokat!
egy foggal fütyülsz utána!
egy hétig egy irányba szaladsz!
egy hétig kilincs mellé nyúlsz!
egyik szemed a másikhoz megy vizitbe!
eldobod az agyad!
elönt a takony!
falat nyalsz!
felcsavarodsz az első szilvafára!
fészket raksz!
3 napig (hétig stb.) szívószálon eszed a rántotthúst!
két hétig aprófát szarsz/dadogva jársz!
kezedbe fogod a füledet!
kizenélnek a fogaid!
leesik a fejed, és labdázol vele! (cig.)
megelőzöd Gagarint!
mintát rágsz a kilincsbe!
nagybögőnek nézed az eget! (közhely)
nem győzöd kihordani!
nyulat szarsz!
összeszarod magad!
piros takony jön az orrodból!
rablóbandának nézed a családi képet!
szart hugyozol!
több füled lesz, mint fogad!
Olyat teszek, rab leszek.
Olyat ütök, hogy hat évig ülök.
Úgy megváglak, hogy ...
a fing is beléd szorul!
a fogaid díszlépésben masiroznak/potyognak ki! (közhely)
a hetedik villanyoszlopon találod magad!
a pofádat 92 darabban szedik össze!
bemondod a pontos időt!
csárdást jár a nyelved!
egy hétig aprófát pisilsz/szarsz!
egy hétig kanyar nélkül futsz!
elterülsz, mint Hortobágyon a furulyaszó! (közhely)
ha alád rakom a Józsi bá hordóját, akkor is kifolyik belőle a húgyod!
hetvenhetet kömpölülsz! (táj. ’pördülsz’)
hülyének se leszel jó!
kigyúl a hajad!
kilevesüsz! (táj. kilevesülsz)
matyó mintát harapsz az ablakba!
még a kecske is hülye lesz, amelyik legelni fog a sírodon!
még az unokád is dadogni fog!
még oda is becsöngetsz, ahol még csak az alapot tervezik!
megnyered a világbajnokságot zuhanórepülésben!
tapsolnak a füleid!
Úgy megváglak, mint ...
bányalovat a sújtólég!
éhes paraszt a dinnyét!
marhát az ipari áram! (közhely)
Trabantot a gömbvillám!
Úgy váglak nyakon, hogy elönt a takony! (rímjáték)
Úgy váglak pofán, átrepülsz Kubán! (rímjáték)

23. Gúnyolódó mondások: De béna vagy!; Mondhatom, szép kis sütemény vagy! (’Megvan rólad a
véleményem’); Nagyot mondtál, pihenj egyet!; Olyan ronda vagy, hogy a majom visszaadná a perecet!; Olyan
sötét vagy, hogy a negró világít a szádban! (< Negro cukorka, sötét színű); Olyan vagy elölről, mint a lángos
hátulról!
Olyan vagy, mint ...
a bányarém: lemész, és feljön a szén
a bazsalikom
a befőtt: puffadt és penészes (közhely)
a béka segge/a béka seggén a pattanás
a devla (< cig. Devla ’Isten’ megszólításként; vocativus < Del, D#l ~ D#vel. Itt: ’ördög’ az értelme)
a ferdetorony
a futás: fárasztó és unalmas
a lépcsőház: sötét és korlátolt (közhely)
a macska feneke
a madárijesztő és kerbe Jankó (cig.)
a mustáros bolhaszar/a kiborított seggem
a lokneszi szörny (< az angliai Loch Ness-i tóban föltételezett őslény)
a népművészeti törött köcsög
a seggem/a seggem kifeszítve/a seggem kifordítva/a seggem szüretkor;
a szelídített bányarém/a szőrös nyúlsegg
a tengerpart: lapos és homokos (közhely)
a tyúklétra: kicsi és szaros
a valagam/a valagam szüretkor
az almaszállítmány: nyomott és poshadt
az őszibarack: szőrös és ütődött (közhely)
béka seggén a guminadrág
bili fülén a kanyar, de nem olyan tapadós
egy elefánt: ritka, de nagy állat (közhely)
egy pár napos hulla a sivatagban
egy zseb-banya („kis termetű, de annál nagyobb szájú”)
én – kifordítva
három halál, görcsre kötve és kifordítva
öreganyám tévéje: nagyképű és homályos/falábú
öreganyám zsebkendője: kicsi és taknyos!
Úgy áll rajtad a ruha, mintha rád öntötték volna, és most csorog le.
Úgy nézel ki, mint más be (közhely)

24. Szitkozódó, káromkodó mondások: Az anyád Regina!, Azt a krucifixi Mári néni! (szóferd. < ném. Kruzifix
< lat. crucifix ’feszület’ < crucifigo ’keresztre feszít’); Azt a száguldó klozetajtaját!, Bakter!, Basszus!,
Basszuskulcs!, Bogáti! (< horv. boga ti ’az istenedet’); Elektromos sültcsirke vagy!, Az istenedet !, Kapd be!, A
kurva életbe!, Nyúzott hiéna!, Az orrát nyomja bele!, A rohadt életbe!, A román életbe!, Szívatás!

25. Töltelékszó: ále (táj. < szlk. ale ’ugyan’), akármi, aszongyahogy, az a bigyó, az a szar, bigyó, bigyula, bigyusz,
bozse moj (táj. < szlk. Bože môj! ’Istenem’ < boh ’Isten’), csodabogár, dik (? < cig. ’nézd’ dikhel ’néz, lát’), fityu,
hát, hát szóval, hogyaszongya, hogyhívják, hogyisvan, hogymondjam, izé, miafene, miamanó, mianeve, mi az isten,
micsoda; moresz ~ sum moresz (? < cig. more! mo! ’barátom!’ ? < horv. more < gör. mwrź); ja (< ném. ’igen’),
miegyéb, migyula (< bigyula < bigyó), mit is akartam mondani, mizéria (< lat. miseria ’inség, szegénység, baj’),
müszi, napersze, oszt (táj.), öhöm, ö ö ö, persze, sum, sunesz (< m. cig. ’hallasz’ — šunel ’hall’), szóval, tehát,
tudod, tulajdonképpen, ugyebár, vagyis
26. Hogyan köszönsz el egy személytől?: Ádiosz! (< sp. Adiós! ’Isten veled!’); Ágyesz-bogyesz (szój.); Agyő (<
fr. adieu ’Isten vele/d’/); arivedercsi (< ol. a rivederci ’viszontlátásra’); Auf Wiedersehn! (< ném. Auf
Wiedersehen! ’viszontlátásra’); Baj-baj! (magyarítva); Báj-báj! (< ang. bye-bye ’viszontlátásra, Isten vele, pá-
pá’); Bye! (< ang. good bye! ’Isten vele/d!’); Csá-cse!, Csó-cse!, Csók!, Csuvik!, Pusszantalak! (tkp. puszillak);
Szea! (< szia), Szeja!, Szióka!, Üdv!, Villát (< viszlát); Zdrávo (táj. < szln. zdravo ’szervusz, jó napot,
viszontlátásra’) – (Vö. 149. oldal!)
Hogyan köszönsz el többektől?: Csocsintok!, Csuvintok!, Legóztok! (szóferd.); Pásztok! – (Vö. 150. oldal!)

27. Egyéb beszédfordulatok: Hová lötyögsz? (’Hová mész’) – Kapcsold fel a biluxodat! („szemedet” < bilux
’szem’ > biluxol ’néz’; ’Nézz rám, figyelj rám’) – Kapcsold fel a pilácsot! („szemedet”; ’Nézz rám!’) – Nagyot
szóltál, mint a vízipisztoly! (’sületlenséget mondtál’)

M) U D V A R L Á S, S Z E R E L E M

van egy fiúm

behapsiztam, bekanoztam, bekrapekoltam, bekrapekoztam, bepaliztam, bepasiztam, csávóztam, felszedtem egy
srácot, fiús vagyok, fiúval trappogok, fiúzok, fiúzom, hapizom, hapsim van, hapsizom, járok egy
csávóval/fiúval/krapekkal/sráccal, kani, keverek egy csávóval, krapekolok, manuszozok, minden ujjamra jut egy
(régi közhely), pacák/om/ van, palizok, páros lettem, pasis vagyok, srácom van, srácozok ~ srácozom, szereztek
egy srácot nekem, szimpatizálódtam egy kisfiúval, új a lovagom, váltogatás; van egy bakom, van egy balekom (<
argó ’könnyen becsapható ember’ < tör. balˇk ’hal’, tkp. ’akit horogra csalnak’ > szb., horv. balija ’otromba török
paraszt’); van egy bikám/csácsóm/csákám/csávóm/decskum (táj. < szln. dečko ’fiú’)/férjem („a cigányok korán
házasodnak, ill. a látszat kedvéért mondják”)/fickóm/
ficsúrom/hapekom/hapim/hapsim/haverom/hódolom/kanom/komoly
kapcsolatom/krapekom/mókusom/mukim/muksóm/pacákom/pacokom/palim/pasasom/pasim/pókom/skaccom/srác
om/szeretőm/utánfutóm/zsúrcsávóm – (Vö. 73-77. oldal!)
járok egy lánnyal
becsajoztam/nőztem, bigézek, buláve járok (táj. bulával), csajalok, csajkázom, csajom van, csajos vagyok,
csajozok, csajozom, csajszizok, csaj van velem, csapom a szelet, császolok, felcsíptem egy csajt/pipit,
felszedtem/fölszedtem egy csajt/gádzsit/pipit, futok egy csajért/csajjal, futok vele, fűtöm a fejét, fűzöm a csajt,
galagonyám („olyan szép”), gádzsizok, hajtom a csajokat/nőket, járok egy anyaggal/bigével/bukszával/bulával/
csajjal/fruskával/gácsival/nővel/pipivel/spinével/ tyúkkal, kavarok, keverek, keverek egy csajjal, keverek vele, a
nőm, nőzök, nőzöm, összeszűrtük a levet, pengetek egy csajjal, pipizek, témázgatok egy csajjal, új bigém van, van
bulám, van csajom/nőm, van egy asszonyom/barátnőm/bigém/cápám/csajom/ csajszim/kecském/kurvám/nehéz
bombázóm/nőm/oldalkocsim/pipim/tehenem, van egy tojóm, variálok egy csajjal – (Vö. 66-73. oldal)
tetszik nekem ez a fiú
belebúgtam; beleestem, mint a ló a gödörbe (közhely); bele vagyok zúgva; bírom a fejét/az agyát, bukok rá,
csípem, csípem a buciát („a kis fejét”), csípem a csávót/séróját, ez a csávó elég szimpi, ez a srác megígézett, ez a
srác tök jól néz ki, ezt a fiút kammázom (< cig. ? < cig. kamel ’akar, szeret’), ezt a skact szúrtam ki, ezt kómálom
(< argó ’kedvel, szeret’ ? < cig. kamel ’ua’; torzítás?), idim (< ideálom ’eszmény, eszménykép, imádott lény’ <
gör. Ďdźa ’külső megjelenés, forma; eszme, mintagép, ideál’), jó fazon (’forma, minta; szabás; készítési mód’ <
fr. façon ’szabás, fazon; mód’), jó hapsi/nálam, jó nálam a manus, kamelom a fejét, a kiválasztott (? < Thomas
Mann-regénycím), penge gyerek/srác, szívidegelő, tök vad ez a csávó, vajazom a hapsikát, zabálom, zsánerom (<
fr. genre ’kedvelt típus, vkinek ízlése szerinti személy’)
odavagyok ezért a lányért
becsajoztam, bedilizek tőle, beleborultam/estem; beleestem, mint a ló a szaros gödörbe; belebuktam, belebuktam
fülig, bele vagyok esve ebbe a tyúkba, belezúgtam, bírom, bírom a virgácsát/ezt a csajt, bomba nő, bukok utána,
csípem, dadálom; De jó kis nyalnivaló buksza!, döglök utána, elolvadok ettől a csajtól, futok utána, imádom ezt a
leányzót, kamelom (< argó ’kedvel’ < cig. kamel), kinyúlok tőle, komálom, megdöglök érte, megőrülök ezért a
csajért, a mutter slaggal mosott fel (slag ~ slauh < ném. Schlauch ’főleg öntözéshez, tűzoltáshoz használt
gumitömlő’), nem vagyunk mi buzik (ti. a lányok), nyakig bele vagyok esve, rohadt jól néz ki, szuper jó ez a csaj,
totál beleestem
tetszünk egymásnak
beléd estem, mint vak ló a gödörbe; bírjuk egymást, csípjük egymás buráját/fejét, csípjük egymást, égek a szerelmi
lázban, egymásba estünk, egy pipából pipázunk, együtt futunk/járunk, imádjuk egymást, jól vagyunk egymásnál,
jól összejöttünk, kameljük egymást, kajoljuk egymást, kialakult a szimpi (< szimpátia), komáljuk egymást,
komálom, lépünk egyet a paradicsom felé, skubizzuk egymást (< argó skubizik ’néz, figyel’), szerelmi kölcsönhatás
(mágneses), szimpatizálunk, zsanéljuk egymást (< argó dzsanál < cig. džanel, džinel, žanel ’tud, ismer’)
gyakran nézem a lányt
aláfekszem, bambulok rá; bámulom, mint tehén a gödröt; bedőltem, elfolyok, felmérem a terepet, gyakran
bandzsítom a csajt (táj.), kiesik a gülü szemem, kigúvad a szemem, kokszolom (táj. „fénylik a szeme annak, aki
figyel”), kukkerolom, kukkolom a csajszit/spinét, legeltetem a szemem; lesem, mint bika a tehenet; olvadozok vele,
skubizom, sokszor bámulom ezt a csajt, szallázok, szemezek vele, szemezgetem, Szemi Cook („szemezek”), szemmel
tapizom, szúrom a csajt
gyakran nézem a fiút
gyakran bandzsítom a fiút, kiesnek a gülüim, kokszolom, leesik a pápaszemem, kukkolom a csávót, olvadozok vele,
sokszor szemezünk, szemezek, szemezünk egymással, szuggerálom, vakulom
beleszerettem
belebolondultam, belébúgtam/buktam, beleestem, beleestem, mint mammut a verembe/vak ló a gödörbe,
belehabarodtam/nyaltam/treszkáztam (— táj. < szln. argó zatreskati ’belezúg’)/ugrottam/zúgtam/zuhantam,
belézsongtam, benne vagyok, bukok rá, elkapott a gépszíj, már kettőt léptünk a paradicsom felé, teérted
könnyeztem a felmosóvödörbe, zacapásztam (táj. < szln. táj. capati ’botladoz, caplat’)
fülig szerelmes vagyok
alfától az omegáig (itt: ’elejétől a végéig’ < gör. ˘lja, đ mega ’a görög ábécé első és utolsó betűjének neve’),
beleestem; belezúgtam, mint a nagyágyú; bezúgtam/zsongtam, bolond vagyok utána (táj.), csimaftuk (m. cig. ’én
szeretlek’), döglök érte, dúl a lámúr, elmerültem teljesen; elvesztem! nincs mese; fejtetőig beleszerettem, fülig
beleestem, imádom, kamaftuk (m. cig. < cig. kamav tut ’szeretlek téged’), kangörcsöm van, kibújtam a bőrömből,
marhára beleestem, odáig vagyok, odavagyok érte, pezseg bennem a kanvér, szerelem a köbön; szeretem, mint
kecske a sót; tökig/tökre belezúgtam, úszok a boldogságban/szerelemben, zúgok
szerelem
állomás („az élet egyik állomása”), amiből nincs kiút, „barátkozás” felsőfokon, beadta a kulcsot, beesés,
befűrészelt, belebukott/esés, Csók × Csók; dúl a lamúr (< fr. la amour ’a szerelem’), dúl a „love”, dúl az „I love
you” (< ang. ’szeretlek = én szeretlek téged’), együttjárás; elvagyunk, mint a befőtt; élvezet, fiú-lány kapcsolat,
frigy, ifjúkori játék, kaland, kangörcs, kapcsolat, lágy kenyér, lamúr (< fr. la amour), lav (< ang. love), lyubav (táj.
< szln. ljubav), love (< ang.), LOVE, Love story (< ang. love-story ’szerelmi történet, regény’; film címe), lübezen
(szln. táj. ? < ném. Liebe, lieben ’szerelem, szeretni’), mámor, nyakig tejföl, románc, rózsaszínű álom, sötét verem
(< népdalból), szex (’nemiség’ < ang. sex ’ua’ < lat. sexus ’nem’ < sexualitas ’nemiség’), szívpárbaj, Szív + Szív,
tombol a love, tini-dili, XY („valaki szeret valakit”), zsutem (r. cig.)
szerelmeskednek: búgnak, mint a /vad/galamb; témáz/gat/nak, megy köztük a téma
udvarol nekem egy fiú
adja magát, be akar vágódni nálam, belém van esve/zúgva, bolondít, bukik rám, csapja a szelet, csíp engem,
csöpög értem, döngeti a kaput, egy csávó fel akar szedni, egy fiú csapja a szelet nekem, egy fiú puncsol nekem, egy
krapek udvarol nekem, egy pasi bolondol utánam (táj.), egy srác belémesett/bombáz/csapja a vizet nekem, egy srác
fel akar csípni, ez a srác mindig felém pattog, fut utánam, fűzöget, huzamos huzavona (szój.), járja a táncot, járni
akar velem (cig.) járok vele, jár utánam/velem, jó vagyok a csácsónál, kábít, koslat (táj.), löki a szöveget,
pitvarolgat (táj.), produkálja magát, púderol, ragad a srác, rám akaszkodott/ragadt/szállt, sóderol, teszi a szépet,
teszi nekem a fejét, vagizik, van 1 db lovagom
udvarlok egy lánynak
akarok vele járni, bedobom magam, bekerítem, beleestem egy csajba, bele vagyok esve, bevágódok nála, bírom a
csajt, bombázom, csábítom, csajozok, csapom a szelet, együtt járunk, eleget teszek, esetem vagy, felcsíptem egy
nőt, futok utána, fűzöm a csajt, hajtom, hódítok, járni akarok vele, járok hozzá/vele, kezdeményezek, kurizálok egy
lánynak (< ném. jemandem die Kur machen ~ den Hof machen < fr. courtiser ’udvarol’), nyomom a dumát,
pedálozok neki, puncsolok egy csajnak, rátapadok, szédítek, teszem magam, teszem neki a burát
udvarlás
bájolgás, bakzik (cig. „felébredt benne a nemi vágy; törzsi szokás: ilyenkor véresre karcolják karjukat”); bele van
esve, mint Marci a szemetes vödörbe; csajozás, cserkészés, csókvadászat, dobja neki a szöveget, drót (< argó
’értesítés, hír’), drótozás, dumálás, dumcsizás, együttjárás, fejtevés, felcsípés, fiúzás, főzés, fújja a szelet, futó
kaland, fűzés, fűzi a csajt, hapsizás, hetyegés, hódítás, izgulás, járás, kakaskodás, kertészkedés, keverés,
krapekozás, kurizálás (< kur ’udvar, udvarlás’ > R. kurt csinál ’udvarol’ < ném. die Cour machen < fr. faire la
cour ’udvarol; tiszteletét teszi vkinél’, tkp. ’udvart csinál’), legyeskedik, légyott; „Nemcsak a 20 éveseké a világ”
(sláger címe a 70-es évekből); nőzés, nyúlás, pipa, pipiskedés, pipizés, pitizés (< pitizik ’< kutya > szolgál; kér,
könyörög’ < ném. bitten ’kér’), pitvarlás, randevú (< fr. rendez-vous ’találkozó, találka, légyott’), randi, randizás,
rászállás, röfögés, sportolás, srácozás, szívtiprás, szövegelés, témázás, ugarlás (szój.) vkinek dumálni, vkivel járni
hazakísérem a lányt: szédítem, tapadok rá
hazakísér a fiú: csicskázik, elcipel a házhoz, testőrködik felettem
titokban kézen/karonfogva járunk: dugijárók, mancsolunk, raknak a kazánra, sunyiba kézen fog, sunyiban
kacsón fogva dzsalunk, sutyiban együtt járunk
fülébe suttogok (a lánynak): búgok, duruzsolok, fülébe csámcsogok, fülébe lihegek/motyogok, kagylójába
köpök/suttogok, nyalom a lekvárt
fülembe súg (a fiú): átmegy vadgalambba, csábít, duruzsol, fülembe zümmög, kábít, motyog, teletölti nyállal a
fülemet
megsimogatom (a lányt): cicázunk, cirókázom, fogdosom (cig.), letraperolom, megbozsikálom (táj. < szln. božati
’simogatni’), megsimálom, simozóm, taperom
megsimogat (a fiú): kajmatol, leszedi rólam a bőrt, letaperol, megbozsikál (táj.), mogyorózik, simiz, tapperol,
„véletlenül hozzám ért”
átölelem (a lányt): egybeolvadunk, érezni akarom, megmelengetem, rásimulok
átölel (a fiú): betakar, fojtogatás, összebújócskázunk
megcsókolom: csőrözöm, bekapom, bemarom (? < mar ’fogával tép, harap’), küsnem (< szln. táj. küšnem ? ném.
< küssen ’csókol’), lekapom/smacizom/smárolom, megpuszilom/smacizom, nyalom, smacit kap, smacizok,
smárolom (< argó ’csókolózik’ ? < ném. argó schmallern ’beszél, rágalmaz, elárul’), tapadok
megcsókol: ad egy puszit/smacit, elkap, lekap/smárol, megpuszil/smárol, nyalizik, puszil, puszit ad, pusziz,
rápasszírozza a száját, smárol
csók: bandi, bocipuszi, cmokk (táj. < horv. cmok ’cuppanós csók’), cup-cup, csocsi, csocsó, csuma, csumi, kissz
(r. cig. ? < ném. küssen ’csókol’ > Kuß ’csók’), kissz (< ang. kiss), küs (szln. táj. küš < ném. küssen, Kuß), nagy
puszi, puszi (< ném. Bussi, Busserl), liz (táj. < szln. lizati ’nyal’ > argó ’csókolózik’), nyalóka, nyelves, saller,
smac (< smaci), smaci (< argó, diáknyelvi < ném. Schmatz ~ Schmatze ’cuppanós csók’), smanci, smár (< argó,
diáknyelvi ’csók, csókolódzás’ ? < R. argó ’mellébeszélés’ ? < ném. argó schmallern ’rágalmaz, elárul, beszél’),
smuci, szürütát (r. cig. ? < sărutare; rom. sărutare, sărut)
csókolózás: bandizás, csőrözés, csulácsere, „disznólkodás”, fociznak a nyelvek, happy sex (< ang. ’boldog
nemiség’, tkp. ’szerelem’), hegesztés, keverés, mazás, morgyelás, nyalakodás, nyalás-falás, nyálazás, nyálcsere,
nyálcsere folyamata, nyaldosás, nyalizás, nyalják-falják egymást; nyalja, mint a fagyit; nyelvelés, nyelves nyalás,
nyelvezés, nyelvjáték/lecke/tan/-tan/-torna, puszilkodás, ragadás, smacizás, smárolás, smárparti
csókolózunk: bandizunk, cuppogunk, csókázunk (? < csók; szóferd.), csokizunk, esszük egymást, hegesztünk,
keverünk, kiszni (r. cig. ? < ném. küssen), küsámo sze (szln. táj. küšamo se < ném. küssen sich ’csókolják egymást’),
letesszük az alapfokú nyelvvizsgát, lizázunk ~ lizárizunk (táj. < szln., horv. lizati ’nyal’), marunk, mazunk,
nyalakodunk, nyálazunk, nyálazunk egymással, nyálcserét folytatunk, nyalókázunk, nyelvezünk, nyelvleckét
veszünk, puszizunk, smacázunk, smacizunk, smarizunk, smárolunk, smárpartit rendezünk, színezünk egymással
találkára hívott: drótozunk, drótra/randira hívott, randit adott
találkára megyek: drótom van, drótra megyek, gurulok randizni, hapipartira megyek, randevúzok, randim
lesz/van, randira megyek/repülök, randizni megyek, randizok, randizom
lányra ~ fiúra várok: beterpesztek, dekkolok (< argó ’elrejtőzik, várakozik’ < ném. argó decken sich ’betakar,
fedezi magát’), gyökeret eresztek, randizok, szobrozok
féltékeny vagyok: bediliztem, dilis vagyok (< argó dilinós < cig. dilino, dilo, dinelo ’féleszű, bolond’), esz a
penész, eszem a kefét
csak játszik velem: átdob a palánkon, átvágja a fejem, cicázik, csak cicizik velem, csak hülyít/packázik/vadít,
csalinak használ, csinálja a grimbuszt (’veszekedés, lárma, botrány, baj, kellemetlenség’), csinálja a fesztivált (<
ang. festival ’ünnepélyes; ünnepi játékok’ < lat. festivalis < festivus ’ünnepélyes, ünnepi’), egerészik velem,
háremhölgynek tart, használgat (cig.), húzat, hülyére vesz, hülyül, sakkozik, szédíti az agyamat, szívat, szívatja a
fejem, szívózik, szopat, szórakozik velem, társasjáték; úgy csinál, mintha rongybabája lennék
kiadta az utamat: beadta az unalmast, dobott, ejtett, elküldött a francba/a síkosba („vmi rossz helyre, ahol
elcsúszhatok”), jó szelet kaptam (öngúny), kettest adott (táj.), kiadta a batyut, kiosztott/rúgott, lapátra tett,
lekoptatott, leléptetett, megszívatott, mutatta a vasúti jelzést („Szabad!”), otthagyott a szarban, redőny leengedve,
szalma vagyok, szárnyakat kaptam vágyaimhoz (önirónia)
kiadtam az útját: dobtam, ejtettem, faképnél hagytam, elküldtem a francba/a jó ...-ba/a víz alá/melegebb
éghajlatra/melegebb tájakra/kettest adtam neki (táj.); kiadtam a vasúti jelet: „mehet”; kiosztottam/rúgtam,
lapátra tettem, lekoptattam/léptettem, léptettem, levakartam magamról, olajra léptettem, összecsomagoltam a
batyuját, passzoltam, szabadlábra helyeztem, szívattam, tűzz el!, útnak indítottam
szakítottunk egymással: dobtuk/ejtettük egymást, elszakadt a csomó, finn (< fr. fin ’vég, vége vminek’); A játék
véget ért! Viszlát!; kettest adtunk egymásnak, konyec, köptünk egymásra (cig.), lapát, leesett a bimbó, leszálltunk
egymásról; megdumáltuk, hogy a kettőnk dolga már nem a régi; ő fel, én le; összebalhéztunk/koppantunk,
szétkapcsoltunk – (Vö. 66. oldal!)
fiúkat kedvelő lány: buzi, Cicciolina (pornósztár; „túlságosan magamutogató”), férfi/srác csábász, fiúbuzi, fiúkat
nyaló, fiúk piócája, fiúzgató, fiúzó, fiúzós, fiúzú (táj.), „gatyavadász”, hapizós, hapsizós; K (Ká), azaz utcanő; kis
hamis, kurta (szóferd.), kurva (’kéjnő, prostituált’ < szb., horv., szlk. kurva ~ blg., or. урва < ősszl. kurь’kakas’;
tkp. ’tyúk’ a jelentése), kurvinca, lenyigző (táj.), metálika („vagány lány”; ? < metálos ’a kemény rockért lelkesedő
ifjúsági csoport’), nadrágleső/vadász, nő csábász (tkp. női), örömlány, palizik, ragadós, skalpvadász, szajha,
utcasarki lédike
lányokat kedvelő fiú: bika, csajmániás, csajos, csajozik, csajozó, csajozós, csókkirály (< „a Hungária együttes
slágeréből”), csókvadász, ég a bokájában a tűz, huncut-ka-ró-ka (szój.), kandúr, Kandúr Bandi, kanul („kanként,
nagyfiúként viselkedik”), kaszanova (’nőcsábász’ < ol. Casanova ’hírhedt kalandor a 18. sz.-ban’), köz-strici,
kurafi, kurvahajcsár, leányzó (táj.), nagy franc/kan, nőcsábász, nőzik, örömfiú, rámenős hapsi, selyemfiú/hernyó,
selymes (— selyemfiú), playboy (< ang. ’vidám fickó, jópofa; aranyifjú’), strici (’utcai nő kitartott szeretője,
selyemfiú; csirkefogó’ < argó < ném. Strizi, Strizzi ’naplopó, csavargó, selyemfiú’ ? < strizzare ’kifacsar, sajtol’),
szexkandúr, szex-őrült, szoknyaleső/pecér/vadász, természetes
tolakodó fiút/lányt visszautasít: cikkant („kicikizi”), eldob, elküldi a fenébe, eloltották a háztüzet; húzzál,
haverkám!; leégeti, lekapcsol, lekoptatja; villamoson nem ismerkedek! („lány, ha nem szívesen áll szóba idegen
fiúval – bármilyen helyzetben”)
házhoz jár (udvarolni): háztűznézőbe megy (nép.), kurni megy (< R. kurt csinál ’udvarol’), lesi a tüzet, portázik,
postásgyerek, tüzel
eljegyzés: begyűrűzés, bepingálás a Nagykönyvbe („az Élet könyvébe”), bilincselés, elment az eszük, első
baklövés, gyűrűcsere/húzás, gyűrűzés, honeymoon (< ang. ’mézeshetek’), itt a vég!, javítóintézet, karikacsere,
karikázás, lefoglalás, meggondolatlanság, megjegyzés, sorscsapás, zarocsiztak (< táj. < szln. zaročiti ’eljegyez’)
jegygyűrű: béklyó, bélyeg, bilincs, billog (táj.), fém/frászkarika, guriga, karika, kútgyűrű, mini bilincs, rabráf (<
ném. raf, Reif, Reifen ’kerékabroncs, karika, vaspánt’), szerelemgyűrű, szerelmi bilincs/karika, tehénkarika,
ujjbilincs, vaskarika, a végzet karikája, zarocsni gyűrű (táj.)
menyasszony: ara, asszonynak való, bula (< argó ’nő, lány’ < cig. bul ’fenék, far, ülep’ ~ horv. argó bulja ’lány’
~ szb., hv. bula ’muzulmán/török asszony, ágyas’ < tör. bula, bola ’nagynéni’), csaj, csajszi, eljegyzett csaj, ez is
megbolondult, fő-nő, gári (m. cig. gadži, gaži ’feleség, nem-cigány’), Hófehérke, Hókefélke, kisasszony, mátka, a
meghódított, mellékvágány, menyőke, nagycsaj, nő, nőci, nyuszi, spiné, szerető, tyúk
vőlegény: bak, barát, barátka, bepalizott, cincér („hőscincér, mert házasodni mer”), csávó, eljegyzett srác;
felemása, fél ura, fijúja (táj.), fiúja vkinek; gyászhuszár, hapsi, kakas, kan, kani, komoly hapsi, krapek, kurafi (táj.),
kutyus, a nagy hódító, pali, papucs, pasi, a rab, showkutya (< ang. show ’kiállítás, mutatvány’), srác, szerető, vő
(röv.), vőhapsi
esküvő, lakodalom: bonyodalom kezdete, bugi, buli, dinomdáré (cig.), férfisirató, löködelem (szój.), nincs
visszaút!, racaca („nagy mulatságot rendeznek”), sokadalom, temetkezés
válás: bélyeglemosó (hál’istennek); családi háború; CSÓK × CSÓK, kedvesem; feláldozása legalább egy
személynek; „felszabadító csapat” („a bíróságon többen vannak”), felszabadulás, függetlenségi háború vége; itt a
vége, fuss el véle!, kezdhetjük elölről, szabadság, szétdobták a babaruhát, szétkapcsolás, szökés a börtönből; új
lemez (ti. újrakezdés); végzet, vissza a karikát

N) TÁRSASÁGI ÉLET, SZÓRAKOZÁS, MŰVELŐDÉS

1. olvasás: könyvmolyozás, macska-alátét („napilap”), szemtorna

rádiózás: bömböltetés, hallgatom a ricsajládát, házibuli, radarozás, rádigózik – (Lásd még 30. oldal!)
tévézés: házi mozi, kukulda, szemtorna, tevegel, tevézés – (Lásd még 29. oldal!)
műsorok sajátos neve: Családi ökörkör (’Családi kör’); Dedócsalogató, Dedó 87 (’Esti mese’); Elmebaj
(’Elmebajnokság’); Hájriadó (’Híradó’); Hét kiló műtrágya, A hét műtrágya (’A hét műtárgya’); Húsz a csöcsön
(’Húsz a csúcson’); Lekvár (’Reklám’); Mézga Gézga (ikerítés, ’A Mézga család’), Nyúz a csúzom (’Húsz a
csúcson’); Köpött a maci (’Esti mese’); Libaút (’Nils Holgersson ...’); Popszatyor (szinonimacsere,
’Poptarisznya’)
krimi, sci-fi: crime (< ang. ’bűn, vétek; bűntett; itt: krimi’), horror (tkp. horror-film < ang. horror ’rémület,
rettegés; irtózás’ < lat. horror ’borzongás; borzalom, irtózat’), krimcsi (< krimi ’bűnügyi történet, film’ < ném.
Krimi ’ua’ < ném. Kriminalist, ang. criminalist ’büntetőjogász’ < ang. criminal, ném. kriminal ’bűnügyi’ < lat.
crimen ’vád; bűn, vétek, bűncselekmény’), rágd a körmöd!, Véres lábnyomok a levegőben („tréfás filmcím”,
közhely), zsarufilm
mozi, színház: izom (a szó megfordítása), kino (táj. < szln. , horv., szlk. kino ’mozi’), kíno (< ném. Kino ’mozi’),
mozgó (< mozgóképszínház, szócsonk.), mozej, mozzancs, moszkva (szóferd., köznev.), sötétkamra, zimo (szój.,
szótagcsere)
cukrászda, presszó: cuki, hízóbolt/ház/klub, preccó, randifészek, tyúkrázda („beülnek a csajok”, hasonló
hangzáson alapuló szój.)
diszkóklub: buli, darázsfészek („sokan vagyunk”), decibella (< decibel ’a relatív hangerősség mérésének egyik
egysége; a bel tizedrésze’ < lat. decem ’tíz’, decimus ’tizedik’, deci- ’tizedrész’ + G. Bell skót fizikus nevéből),
dicsi, didzsé, didzsiklub, diszkó, disznó (< szóferd., népetim.), disznóklub, disznyó, dizsáj, dizsé, dizsi,
dizsiház/hely/klub, dizsó, lemezlovasklub (suta tükörfordítás! < ang. US disc jokey ’lemezműsor /rádió/
bemondója’ < ang. disc ~ disk ’korong, lap, tárcsa’ + jockey ’lovas, zsoké; vándorkobzos’ < ang. köznev. Jockey
< skóciai Jock < ang. Jack ’Jancsika, Jancsi’), lötyögőklub, patkánytenyészde („a sokaság miatt”), rázókeverék,
rongyrázó hely, röcsögő, rötyögő, tinitanya, sötétkamra – (Lásd még 26., 58. oldal!)

2. kávé, kávéház: cafélj (szóferd.), élesztő (tkp. ’ébresztő, ébren tartó’), fekete, feketeleves (< a szólás nyomán –
tévesen), kafé (< fr. café ’kávé, kávéház ~ or. офе ’kávé’, афе ’kávéház’), káfé (? < ném. Kaffee ~ fr. café < tör.
kahve < perzsa qahwe < ar. qahwe, qahwa), kafej (szln. táj. < ném. Kaffee), kávi (táj.), kofe, lötty, magzatvíz
kávézás: feketézés, káfézás, zamatolás („ízlelik zamatát”)
tea: angol víz, csáj (< or. чай), könnyűpia, lábvíz, meleg/sárga víz, tej (szln. táj. < ném. Tee < holl. thee > ang.
tea), ténta
teázás: löcsölés (< ang. lunch ’déltájban fogyasztott kisebb étkezés’), megfeji a szamovárt, szürcsölgetés, téntázás,
vizelés
3. házi mulatság, buli: baba/babci zsúr, banzáj (< jap. ’tízezer évig éljen!’), bulesz, buléj, bulizás, dili, dizsi, hábé
(< házi buli), házi bulejtosz/buli, h. b. (e: hábé), koktél (< koktél < ang. cocktail ’többféle likör v. pálinka
keverékéből, cukor és fűszerek hozzáadásával készült ital’; itt: ’koktélparti’), lakók idegelése, mini didzsi, muri,
party (< ang. itt: ’összejövetel, vendégség, zsúr’), randi, rongyrázó, szorcsizik (< szórakozik), zsúr (< fr. jour
’napfény, nap, fogadónap; társas összejövetel, uzsonna, tánc’ > ném. Jour ’fogadónap, vendégség’), zsurka (táj.)
– (Lásd még 58. oldal!)

4. dohányzik: bagózik, bagzik, büdösít, cigis, cigizik, ereget, füstöl, füstölög, pipál, slukkol (< argó ’szippant a
cigarettából’ < ném. Schluck ’szippantás; korty italból’ < ném. schlucken ’nyel, kortyol; csuklik’), slukkoz, szíj
(táj.), szíl (táj.), szipkázik, szívja a bűzrudat/nikotinrudat, szutyakol, tésztázik – (Lásd még 127. oldal!)
dohányzás: bagózás, cigizés, cuclizás, csumizás (? < cumizás), dekkelés (< argó dekk ’csikk’), füstölés, pipázás,
pöfékelés, slukk, snukk (? < ném. schnupfen ’szipákol, tubákol; itt: szippantás’), snukkozás, staubolás (< argó staub
’cigaretta’ < ném. Staub ’por’, itt: ’vágott dohány, dohánpor’), staubozás, stukkolás (? < slukkolás, szóferd.),
szívás, szivarozás
nagy dohányos: bagógyár, bagós, bűzeregető, cigis, dekkes, dekkezik, dohánybuzi/gyár,
füstbuzi/gyáros/kazán/kémény, füstös, füstszűrős gyárkémény, gyárkémény, „heplikás” (< heptikás ~ hektikás
’sorvadásos’ tüdővészes; sokat köhécselő’ < ném. Hektik ’hektika’ < orv. lat. hectica ’tüdőbaj’, hectikus
’tüdőbajos’ < gör. šktiká puretŕ ’tartós láz’), kazán, kémény, kész nikotingyár, maxie, nagy bagós/cigis/cigista,
nikotinegér/patkány, nikotonista, piró, porszívó (szój.), slukkolós, slukkos, szívja a teveszart, török (táj.), zabálja
a cigit
titokban dohányzik: bagóleső, dugiba’ szívja, dugi cigizik/slukk, kocadohányos, lesibagós, stikába lövi a rigót,
sumák cigis, sunyi bagós, sutyiban bagózik/szív, sutyi cigis, szopja a cigit, zugbagós
nem dohányzik: antibagós/nikotinista/pipás, nem bagzik, szarik a cigire
aki nem szívja tüdőre a füstöt: álcigis, dekkezik, kezdő bagós, kocabagós/dohányos, kocázik, nem tüdőzi le, nem
veszi le a slukkot, pöfékel, pöfög
cigaretta: bagó, bűzpetárda (’robbanó eszköz; jelzőrakéta, röppentyű; töltény tűzijátékhoz’ < ném. Petarde < fr.
pétard), bűzrúd, cigare (r. cig. ţigare; rom. ţigară ’cigaretta, szivar’), cigi, cucli, dohi, füstrúd,
koporsóléc/szeg/szög, méregszál, nikotinrúd, pabáré (< m. cig. phabalji), slukk, snukk, staub, szipák, szívóka,
szopóka
cigarettacsikk: cigicsikk/vég, csiki, dek (r. cig.), dekk (cig. < argó), rigó (< argó, diákszleng), rigó dekk, sukk (? <
slukk)
csikkgyűjtő: csikkvadász, lövöd a rigót
csikket szív: dekkezik, rigózik
pipa, pipázik: böfékel, cupákol, csutorázik, füstöl, gyárkémény, pöfékel, pöfög, szipákol, szipákolás, tubákol,
vulkanizál
gyufa: gyufasz, gyula, picski (< or. спич и), pilács („kis lánggal ég”), piro ~ piró
öngyújtó: csiholó, öncsiholó/gyufa, próska, tűzhányó
hamutartó: bagótál/tartó, bűzláda, csikkbili/széf/tár, dekktartó, hamcsitár, hamupipőke (köznev.), hamvveder,
köpőcsésze, szutyokveder

5. tánc, táncolás: brékezés, csörgés, csörögés, dance (< ang.), diszkózás, himbálózás, hopparézás, lejtés, lötyögés,
pörgés, rángatózás, rázás, rázógörcs, rockizás, rongyrázás, ropás, sasszézás, seggrázás/rázda, tekerés, topogás,
ugra-bugra, ugrálás, ugrálda
táncol: csörög, denszel (< ang. dance ’tánc, táncol’), dizsizik (< dizsi < disco), hetyeg, kever, lötyög, rázza a
bolhákat/hátsóját, ráz, rázza a rongyot/seggét/valagát, rázza magát, riszál, steppel (< ang. step ’lépés, lép;
táncol’), tanceváty (< or. танцовать), táncizik, vonaglik
nagyon szeret táncolni: bírja a rázást, discós, imád rázni, nagyon imád hetyegni, szeret csörögni, szereti rázni a
rongyot/valagát, szeret rinyálni, táncbuzi ~ Tánc Buzi, táncőrület, zabálja a dizsit
táncfajták: bamba (? < szamba), break („mint amikor valaki rángatózik” < ang. ’törés; tör, megszakít; a dzesszben
a melódiákat összekötő rögtönzések; itt: modern, divatos táncfajta’), break-áramütés („mozgása hasonlít egy
áramütött emberéhez”), breki (< break), bugi-bugi, csja-csja-csja („csa-csa-csa”), csúsztatós (cig. „régi tánc”),
dagasztás, diszkó-lötyögés, dizsi-tánc, funky, hejehuja („néptánc”), jazz (< ang. ’diszharmonikus hang; zenestílus;
dzsessz-zenére táncol’), kacsatánc, kólózik (táj. < horv. kolo ’körtánc, kóló’), limbó, pontozó, porcikatördelés
(’break’), rázós futam, reumabrék, rock (< ang. rock-and-roll ’egyfajta tánc és zene’ < rock ’ringatás, ringat,
lenget’), roki, seggrázás, sékelés, smirgli („lassú tánc”), szamba (< port. ’gyors tempójú, modern tánc; eredetileg
braziliai néptánc’), tviszt ~ twist (< ang. twist ’pörgetés, csavarás; csavarodik, vonaglik; a 60-as években népszerű,
gyors, lüktető ütemű, vonagló mozdulatú tánc’)
mozdulatok tánc közben: brék, döntés, figurázás, keverés, keveri a levegőt, rángatózás, sasszé (< fr. chassé
’tánclépés: egy hosszú, egy rövid, egy hosszú lépés’), sötétben egy pofon („ha szemtelen a fiú”)
szórakoztató zene: csam-csam zene („tam-tam-zene”), ricsaj
zeneegyüttes: band (ang.), banda, galeri (< argó ’fiatalkorúak bandája’ ? ném. < Galerie ’galéria; galeri = csoport,
társaság’ < fr. galerie < ol. galleria), grupa (táj. < szln. grupa ’csoport’), grupp (’csoport’ < ném. Gruppe < ol.
gruppo), klapa (táj. < szln. ’csoport, társaság’), „Modern Takony” („limonádé, langyos együttesek” < ang. Modern
Talking, népetim.), nyenyerések („unalmas együttes”), ökörkör, ricsajkar, sakál-vokál (rímjáték: ’Vokál együttes’),
tím (< ang. team ’csapat, csoport’)
zenei irányzatokhoz, együttesekhez kapcsolódó csoportok: depeche mode-osok ~ depechesek („a Depeche
Mode együttest kedvelik”), dzsúzosok („a diszkózenét kedvelik”), heviseik („a kemény rock-ért lelkesednek”),
metálosok (ua.), rokker (cig. „fajgyűlölők”), újhullámos (cig. „fajgyűlölők”)
dalolás, nóta: cincogás, cornyika („ha valaki magasan, cincogó hangon énekel”), dana, danázás, gajdolás,
károgás, kornyika, kornyikálás, macskazene, nyávogás, nyekergés, nyenyere, nyikorgás, vinnyogás, vonyítás (táj.),
zsoltár

6. ivás: gödénykedés, lőtyölés, pia, piálás, piázás, pityókálás, pityókázás, szesztorna, szlopálás, szürcsölés,
tankolás, tintázás, trink (< ném. trinken ’iszik’ > Trunk ’ivás, iszákosság, ital’), trinkolás (< argó trinkel ’italozik,
iszik’ < ném. trinken ’iszik’), tütükézés, vedelés – (Lásd még 145. oldal!)
iszik: lőtyöl, piál, pijál, pityókál, pityókáz, szivacs, szlapál, szalopál, tankol, tintázik, vedel – (Lásd még 145.
oldal!)
felszólítás ivásra: felhívás egy slukkra; Húzd meg!, Lökd be!, Nyeld, vagy beöntés lesz!, Piálj!, Szlapálj!,
Szlopáljunk!
koccintáskor mit mondanak: Arra, hogy ...; Csillió! (táj.); Csírió! (< ang. cheerio ’egészségére!’); Csin-csin! (<
ang. chin-chin ’üdv, szervusztok, jónapot, egészségedre!’); Csinó!, Csocsi!, Cső!, Csüsz!, Ebiga! (táj. < szb., hv.
a Žikina dinastija c. filmsorozatból: jebi ga! csonkítva); Egész seggedre! (szóferd.); Ha cső, akkor kocka! (szój.,
szóferd.); Igyunk, hogy legyen hugyunk!, Isten, Isten!, Proszit! (< lat. pro sit ’egészségedre!’); Puszit! (< proszit,
szóferd); Sose halunk meg!, Szkól!, Tavesz vitu! (m. cig. ? < rom. viaţă ’élet’, cig. T ’aves sastro ’egészségedre,
egészséget’), Vivát! (< lat. vivat ’éljen’)
potyából iszik: ingyenszivacs, potyából piál, potyaleső/piás, potyát bluggyog (táj.), potyáz/ik/, zugpiás
szeret inni, iszákos: alha, befeketézik/szopik, bretyós, csetlik a torkom (szólás; csetlik-botlik: „ki akar száradni a
torkom, kívánja az italt”), gargarizál, gödény; iszik, mint a gödény (szólás); iszós, ivós, kávés, kórel (cig. ? < cig.
korro, k#ralo, k#relo ’vak’ ~ ? < m. korhely), leszopja magát, nyakal, nyeli a Saniszt, piás, piás butykos, szereti a
tütükét, szeszkazán, szittyózik, szlopál, tintás, üveges; vedel, mint egy állat; vodkagyár (or. вод а’pálinka’),
völgynek lemegy, vörös orrú
részeg, berúgott
aggadó, alkoholista, apatejes, áporodott, áslogos, áztató,
beállított/bíborosodott/csápolt/csavarodott/csiccsent/csípett/dézsmált, beitta magát,
beivott/kapkodott/kapott/kávézott/kottyantott/legelt/nyalt/nyakalt/nyelt/pálinkázott/piált/pityókált/pityókázott/pitt
yelt/rúgós/súgott, beszákolt/ (< „szákos < iszákos”), beszedte a csöppeket, beszeszelt/szítt/szívott/szívta magát,
beszopott/tintázott, be van akasztva/állítva/kúrva/lökve, bevette a kanyart, beteg, betintázós, betintázott, bóbitás,
bokszos, borhasú, boros, boroshordó, borvakja, borvirágos, boxos („esett, kelt; olyan részeg”), Charlie Chaplin,
cinkotai kántor, csap, csávás, csillagos, daj-daj, dáj-dájos, detox (< detoxikáció, detoxikálás ’méregtelenítés’;
detoxikáló állomás ’kijózanító állomás’ < lat. toxicum ’nyílméreg, méreg’ < gör. toxikŕ ’íjhoz tartozó;
íjászművészet’, tŕxon ’íj; lőszerszám = íj + nyíl’), dinka, disznó, egyensúlyozó művész, elázott, enyhén kómás,
erősen illuminált, felönt/felöntött a garatra, felöntött, flúgos, gagyabugyás, gödény, gömbölyű talpú cipőjét húzta
fel, hibbant, hordókarácsonya, hukk, illuminált (’állapot, részeg állapot’ < lat. illumino ’megvilágít, díszít’),
ingaóra, ingázik, iszákos disznó, iszós, itókás, Jampio, józanság példaképe, kacsás, kalimpálós, kányás, kapatos,
kattyas (táj.), két lábon járó szeszkazán, ketyós, kiakadt, kiitta a horgot (< „a matrózokra jellemző az ivás”), kiütötte
magát, kocsmatöltelék, koki, koksz, kokszos (< argó; „a szén táplálja a tüzet, a részeg ugyanezt alkohollal”), kómás,
kottás, kótyagos, kötéltáncos, kötéltáncos az utcán, kredenc, leitta magát, linces, link, löketes, lump, lumpos,
mackós („úgy jár, mint a mackó”), magas a légkör, mákos, maláriás, málés, mata (< argó), maxos (< argó),
megnézte a pohár alján a gyári számot, megnézte az üveg fenekét, megszopta az üveg nyakát, mókás kedvű, molyas,
Nagyfára mászó (szój. homonimákkal — Nagyfán elvonokúra-intézet működik), nincs egyedül, Noé macskája,
nyálas, penzlista, piás, piazsák, picces, pijanac, pintyulás, pityókás, pityós, a pohár fenekére nézett, Popej, részeg
disznó, rózsaszínben látja a világot, röpködnek körülötte a muslincák, rumosdugó/hordó, sarki, slukkos, smakszos,
snapszos, sokat csíriózott, söröshordó, spicces, spriccelt, szeszes, szeszkazán/kohó/testvér, színjózan, szittyós,
szopornyikás, szürkének látja a napot, támolygó, tángolódik, tántorgi, tántorog, tapa, taszigál a maligán, tele van,
tele van a segge, tintás (< argó; „úgy el van ázva, mint a tinta”), tiszta koki, tivornyás, totál, totál káros, törpék
bokszolnak a fejében („fáj a feje, mintha ütögetnék”), trinkes, trinkos, túladagolt, tütükés, tütüs, utcai kötéltáncos,
van benne egy kis löket, vándlizik, veresgyurkó, vízfejű, vörösorrú, whiskyfej
hány, hányás: atomhalálhörgés, brékel, búvárkaja, heggeszt (táj.), kidobja a taccsot (— a sportnyelvből),
kipakol/taccsol/tálal/tálalás, kozlázik (táj. < szln. kozlati), lávázik (? < láva), leadja a felesleget, madarakat etet,
megfejti a rókát (szólás), megnézi a reggelijét, okádik; okád, mint a murányi ló; okázik (< okádik × rókázik),
öklendezik, pakol, rókafogás, rókára vadászik, rókát fog, rókázik, taccsol, trécsel, ukád (táj.), vadászik, viszontlátja
a kaját
ivóhelyek neve: apák boltja, becsületsüllyesztő/tipró, borfészek, böfögő, bögrecsárda, cefre, cigánytanya, csehó
(< argó ’kiskocsma’ ? < ném. zeche, zech, zaich ’céh’ > ném. Zeche ’kocsmai számla’), dohos, dühöngő,
hullamosó, ivoda, kakóbár, kaptár, késdobáló, keteráj, klimá (? < argó klimo ~ krimó ’kocsma’), köpködő,
köpkölde, kricsmi (< horv. krčma), kricsni (< argó ? < horv., szln. krčma), kricsó, krimó (< argó), krisnö (r. cig.
krišmă; rom. crişmă), kulacs, kupleráj, lebuj, napközi, ovi, piálda, piázó, pijálda (táj.), resti (’vasúti vendéglő’ <
ném. Restaurant < fr. restaurant ’étterem, vendéglő), részegek klubja, sirató, szemétládák gyülekezőhelye,
szeszház/tanya, vályú, vedelő
mulat, tivornyázik: bulizik, csinálja a banzájt, dáridózik, kiruccan, kirúg a hámból, kirúgják a hámot („törnek-
zúznak”), megbotlik a saját kezében, trambulál (táj.)
kidobják a kocsmából: kikúrják, kirakják a szűrét, kirúgják/vágják; kivágják, mint a macskát szarni; szabadesést
gyakorol

O) Ü D Ü L É S, U T A Z Á S

1. nyári szabadság: békeidő, egy kis kikapcsolódás, Eldorádó, függetlenség, halidéj (< ang.), Hollyday,
megváltás, szabi
üdülés, nyaralás: csavargás, csövezés, döglés, henyélés, kiruccanás, latytyogás, tanyázás
útlevél: flekni, flekó, paszport ~ passzport (< ang. passport), kilépő, menlevél, passzus (’útlevél, marhalevél, hiv.
irat’ < lat. passus ’lépés, nyom’, k. lat. ’átkelésért fizetett adó’, h. lat. ’útlevél’), útilapu/passzus/rongy
útipoggyász: batyu, cókmók, cucc (< táj. cucolék, cucaj, cucak ’holmi, cókmók, motyó’), cumó (< cucc), gunya
(táj.), lomtartó, pakk, szatyi, sztvárik (táj. < szln. stvar ’dolog, holmi’ + magyar -k többesjel), tatyó, tehervagon
sátor: erdei kalandházak, láger, randihely, sátor (szln. táj. šator)
hálózsák: bundazsák, hálóbugyi/zacskó, szpálna vrecsa (táj. < szln. spalna vreča), szunyaszatyor
hordár: boy, csicska, csicskás, elefánt, gürüs (< gürüzik), kengyelfutó, mandiner (’biliárdasztal ruganyos kerete’;
szándékos v. véletlen összetévesztés: londiner’ ’szállodai szolga’ < ném. Lohndiener tkp. ’bér- v. fizetett szolga’),
rabszolga
benzinkút: autócsárda/itató/kocsma, benzinpumpa (táj.), csrpálka (táj. < szln. črpalka), itató, robotbár („robot az
autó; bárban iszunk”), tankoló
benzinkutas: benzinkirály/kukac/locsoló, bűzkutas, olajkirály/nyaló, olajos Alajos (beszélő név, szój.; paronima)

2. Milyen országokba utaznak?: Amcsi-, Belgi-, Bulgi-, Bulgesz-, Cseh-, Cseháj-, Csehó-, Cseszkó-, Fekete-
tercsi-, Francseszkó-, Göri-, Holland-, Lengyel-, Magyar-, Náci- /”NDK”/, Norvég-, Olasz-, Osztrák-, Ramaty-,
Román-, Romcsi-, Ruszki-, Spanyol-, Svéd-, Töri-, Török-, Szovcsi-, Szu-ba/-be; Tufél-re („a szlovákiai
Komáromba”)
Tréfás helynevek: Béur (Barátúr), Bugyipest (Bp.), Hercsi (Hertelend), Szentkupac (Pannonhalma), Tirpákia
(Nyíregyháza)
Népek, népcsoportok:
amerikai: amcsi, ami (< ang. American ’amerikai’; röv. ’a külföldön állomásozó amerikai katonák elnevezése a
lakosság részéről’), jenki (< ang. Yankee ’az angolszász eredetű é-amerikaiak gúnyneve’), ringó (< sp. gringo
’Közép- és Dél-Amerika spanyol államaiba bevándorolt idegenek, külföldiek, pl. angolok, é-amerikaiak, olaszok
gúnyneve), usás (USA-beli < ang. United States of America)
angol: hidegvérű, inglis (< ang. English), szőr-ök (< ang. sir ’uram’)
cigány: cigan (szln. táj., szln. cigan), csoki, dakota, dzsipszi (< ang. gipsy), füstös, kannibál (< indián ’emberevő;
kegyetlen, vad ember’), kohány, koke, kokero, kokszi, kokszos, maláj, mesztic (< sp. mestizo ’kevert fajú; fehér és
indián házasságából származó utód’), more, nigger, purde (< purdé ’meztelen; házasságon kívül született;
cigánygyerek, gyerek’), roma (< argó ’cigány’ < cig. rom ’cigány ember, férj’), sárgatalpú, szoker, tejeskávé
cseh: csehó (< szlk. Čechoslovák ’csehszlovák’), cselák (? < cseh Čechák ’cseh ember’, pej.)
francia: franc
horvát: krabót (táj. krabat, krobot < ném. krabat, krabate, Kroate)
izraelita (zsidó): zsidó, zsidof (szln. táj. židof), biboldó (< argó < cig. biboldo ’zsidó’ < -bi fosztóképző + bolel
’bemerít, megkeresztel’, tkp. ’bemerítés, keresztelés nélküli’)
japán: jampi („hasonló hangzás miatt”), sunyi pofa (< táj. „sunyorgat a szűk, ferde szemvágás miatt”)
kubai: kubalinó (olaszos < sp. cubano)
jugoszláv: jugó (szb., hv. jugoslavenski, jugoslovenski tkp. ’délszláv’ < jug ’dél’)
lengyel: lepedős (alkalmi árusítás miatt), polák (szln. táj. polak), polyák (< le. Polak ’lengyel ember’ < le. pole
’szántóföld, mező’)
magyar: ungár (< szln. táj. < ném. Ungar)
mohamedán: mohi
néger: bokszos, kormos, négus, nigger, suvikszos
német: dajcs (< ném. Deutsch), fricc (< ném. Fritz ’Frigyes, Frici’; a német katona gúnyneve’), germi (< germán
’indoeuropai nyelveken beszélő nyugati népcsoport; német’ < lat. Germanus ’germán ember’), kraut (< ném. Kraut
’káposzta’, gúny), nemec (szln. táj.), sváb (< ném. Schwabe), tokos (’kuruckori német katona’ – buggyos nadrágjuk
miatt ? < ném. tocke ’fejfödő, főkötő; burok, tartó’ < fr. toque)
orosz, szovjet: muszka (< R. Muszkaország ’Oroszország’ < or. Мос ва), ruszki (< or. русс ий), rusznyák (< szlk.
Rusniak ’ukrán, rutén’), szergej
osztrák: stájer (< ném. Steir, Steirer), susmán, susik (táj.)
román: nyuscsu (< rom. Nu ştiu ’nem tudom’), oláh, romcsi, romi (< rom. romîn), szőröstalpú („kecskebőrből
csináltak sarút”),
spanyol: espányá (< sp. Espańa ’Spanyolország’; espańol, espańola ’spanyol férfi ~ nő’)
szlovák: tót („békési”)
török: turbános
Külföldi pénznem
dinár: dini
dollár: dezső (< argó < ang. dollar), doláreládó (< vicc: „a cigány kiáll a placcra, ott valutázik, s mikor elkapják,
azt mondja, hogy csak énekelt”), dolcsenita (olaszos), dolcsi, rongy, saláta
frank: francy, frankenstein, frankocska
gulden: (ma: holland pénznem; ném. Gulden ’forint’)
kopek: kopcsi, kópé, kopejka (or. опей а ’kopek’, itt: ’aprópénz’), kopi
korona: korun (< cseh, szlk. koruna), kroncsi (’cseh korona’)
lej: lejcsi, leji (< rom. leu, tb. lei)
pezeta: pesó, peső, pezeta (< sp. peseta ’spanyol pénznem’), pezó, pezsó, pezső
pfennig: peni, pening (< ném. Pfennig ’német váltópénz’)
rubel: rubi (< or. рубль)
zloty: zlocsicska, zloty (< le. złoty ’lengyel pénznem’)
3. hétvégi ház: bungaló, bungi, dácsa (< or. дача ’nyaraló, villa’), kégli (< argó ’lakás’ < ném. Kegel ’kégli’),
kéró (< argó ’lakás’ < cig. kher, kh#r ’ház’), kiugró, krédli (? < kégli, szóferdítés, ill. szój. paronimával: ’törpetyúk’
< ném. Gret/e/l ’Gréti’), kulipintyó, kunyhó, putri, víkendház (< ang. weekend cottage ~ house ’hétvégi ház’),
vikendica (táj. < szln. vikend ’hétvége’), vikesz, viki, vikkendház, vityi, vityilló, WC-pótló
villa: bodega (gúny), budi, kacsalábon forgó bungi, kégli, kéró, kulipintyó, nyomortanya, vilá (szln. táj., szln.
vila), vityilló
üdülő: kaszárnya
szálloda: kajatelep, motel (’autósszálló’ < ang. motorists’ hotel ’hotel motoros túristák számára’; mozaikszó),
ötcsillagos budi (gúny), resztórán (táj. < horv. restoran ’vendéglő, étterem’ < ném. Restaurant < fr. restaurant),
szállcsi
kemping(ezés): bordély, camping (írás szerinti tréfás ejtéssel < ang. camping ’táborozás’ itt: terület is), hangyázás,
kamp (táj.), lógoroz (táj. < horv. logoriti, logorovati ’táboroz’ < logor, lager < ném. loger, Lager ’raktár, tábor’),
megfagyás, sóher-szálló (< argó ’szegény, pénztelen; fukar’ < ném. argó schocher < jidd. schocher, schochor
’fekete’ < héb. šah#r ’fekete /haj, arc, ló/’)

4. szabad strand: mani nuku („ingyenes” < ang. money + nincs), nudi (< nudista ’meztelenül strandoló’ < fr.
nudiste < nu < lat. nudus ’meztelen’ > nudismus), plázsa (táj. < szln. plaža ’strand’), stránd (szln. táj. štrand <
ném. Strand ’homokos tenger, part, strandfürdő’ < ang., holl. strand ’part), szexbár, tócsa
uszoda, fürdőmedence: bazen (táj. < szln.), bazén (táj. < horv. bazen, basen ’tartály’), betontócsa, kacsaúsztató,
„kád”, kiépített tócsa, klórbarlang, köpőcsésze („ha kicsi”), medanszié (franciás), néplavor, pancsoló, tan
(„tanmedence”), terma (táj. ? < szln. termalna kupka ’termálfürdő’), uszi
kabin: bódé, bugyiváltó, egérlyuk, kabcsi, szexbár, vedlőhely, zálogház
fürdőruha: ádámkosztűm, ágyékkötő, bájtakaró, bikini (< Bikini-szigeti nők könnyű viseletéről), bugyi, cicifix,
diditakaró, dressz, fecske, füci, fücsiruha, fürdőgatya/naci/ruci, gatya; jó, ha átlátszó (női); kopálka (táj. < szln.
kopalke), kopálni gvánt (szln. táj. < ném. Gewand ’ruha’), madzag, monobini (< mono × bikini; tkp. ’monokini’),
monokini („egyrészes női fürdőruha: csak nadrág melltartó nélkül” < mono × bikini), semmi (célzás a mind
keskenyebbé váló női fürdő-„ruhára”)
strandol: áztatja a seggét, bityil, monokinizik, nudizik, pancsizik, plázsára megy (táj.), plázsázik (táj. < szln. plaža
’strand’)
napozik: döglik a napon, csokisodik, égeti magát, grillezteti magát, gyíkra vette a formát, négernek készül,
negrózik (szój.: ang. negro ’néger, sötét bőrű’; Negro ’sötétszínű gyógycukorka márkaneve’), pácolódik, pirítja
magát, pirul, pörköli magát, pörkölődik, sütteti a fenekét/seggét
leégett a bőre: bokszos, csoki, csoki lett, csokis bevonatot kapott, égett csirke, felnyársalt miki-mausz (< ang.
Mickey-mouse ’Miki-egér; rajzfilmsorozat főalakja’), karamellás (< karamella ’égetett cukor, belőle készített
cukorka’ ? < ol. caramella < sp. caramelo < port. caramelo ’karamell’; tkp. ’jégcsap’ < lat. calamus ’cső, nád’),
megaszalódott/pörkölődött, megpörkűt (táj.), megsült, néger, odakozmált; olyan, mint a rák; paprikát nyelt,
pecsenye, pirított koca, ropogósra sült, sült csirke/kacsa/rák, vedlik
napszúrást kapott: agyára ment a Nap, begyegyósodott, besokallt a naptól, felforrt az agyvize, fölforrt az agya,
lágy agyú, megbuggyant, megcsikizte a nap az agyát, megégett, taccsra vágta a Nap
összecsípték a szúnyogok: beinjekciózták, cumizott, ették a szunyik, kipöttyözték, leprás, megcsapolták a
szúnyogok, megpecsételték, önkéntes véradó (kétértelmű), pikkeltek rá (kétértelmű), Pöttyös Panni (szójáték
leányregény főszereplőjével), szeplős lett, szunyihimlős; úgy néz ki, mint a Dunántúli-dombság; vakaródzózóna,
vért vettek tőle, vérvétel

5. kirándulás, természetjárás: izlet (táj. < szln.), kiruccanás, rándulás (szócsonk.), terepgyakorlat – (Lásd még
58-59. oldal!)
városnézés: divatbemutató, lődörgés, unalmas körséta
vásárlás: anyagbeszerzés, emlékbigyó, guberálás, harci feladat, pénzpocsékolás – (Lásd még 140. oldal!)

6. horgászás: áztatás, csendes őrültek sportja, lógatás, pecázás

horgász: csendes őrült
horgászik (mozzanatok): áztatja a madzagot/pecabotot, csalizik, berántás, lógatja a madzagot, pecázik, picézik
horgászfelszerelés: cájg (< ném. Zeug ’holmi, eszköz, kellék’); genyac, genyó, gernyó, gilinyó, ginyac (táj.
„giliszta”), pecabot, stopli
7. vadászat: csöves (’vadász’); jager ~ jáger (szln. táj. < ném. Jäger ’vadász’); lesi-puskás, puská (< szln. táj.
puška < ném. busche, pusch, Büchse ’tűzfegyver, puska, szelence’ < lat. pyxis < gör. pux× ’szelence, doboz,
pikszis’), stukker (< argó ’pisztoly’), távcsöves puskin (szójáték hasonló hangzás alapján), stüszi-vadász (’ügyetlen
kocavadász’ < kártyafigura ? < ném. Stüssi, a mezőőr /m. ’Jusztusz’/ Schiller Wilhelm Tell c. drámájából)

Ö) J Á T É K, S P O R T

játszótér: az ablakbetörő szövetkezet tere, banzáj, dedó 1, dedóhely, dedóplacc/tér, dühöngő, grund (< a Pál utcai
fiúk c. regény nyomán; < ném. Grund ’talaj, föld; üres telek’), igriscse (táj. < szln. igrišče), hancúr, liberópálya,
játszi, játszó, nyaktörő, pótóvoda, ring (< ném. Ring ~ ang. ring ’gyűrű, karika, szorító az ökölvívásban, küzdőtér’),
szorító, a taknyosok dedózási helye, ugráló, zsibongó
lakótelepi (bekerített) játszótér: állatkert, börtön, börtönudvar, doboz, csitritér, dühöngő, fejbetörő, grund,
kengurutelep, lipótmező (< Lipótmező, városrész Budán; az Orsz. Ideg- és Elmegyógyintézet helye; köznev.),
majomketrec, őrültek helye, „a rácsos”, rácsos játszó, szorító, villanydrótos legeltető
hinta, hintázik: dedózik, lengizik, lengő, lengőzik, libbenő, libizik, lipi („lipityóka”), lipikókázik (táj. < libikóka
’mérleghinta’), nyugágy, palinta, palintázik, részeg szék, röppentyűzik
homokozó: buzihely, buzik tanyája („mert homokos a ruhájuk, hajuk”), homika, homizó, homokfürdő/tál, kutyák
WC-je, macskaszar helye, mini szahara (köznev.), porozó, peszkovnik (táj. < szln. peskovnik), sivatag, Szahara
kisebb kiadásban, túrógödör
gyermekjátékok különleges neve: bugylibicska (táj. ? < szlk. kudla, kudly tb. < cseh kudla ’zsebkés’),
csecsebecse („olcsó játék hülye gyerekeknek”), dedoland („legoland”), derrikezik (’nyomozóst játszik’ < Derrick,
német krimisorozat címszereplője), dilikocka (’bűvös kocka’), dudu ~ dudú (’autó’), kupa (táj. ’vizeskanna’),
lipityóka; mecsi, medzsó (’matchbox’), rocska (táj. ’vödör’), zsuga
baba, babázik: bábá (szln.), babuska, babuskázik, bubuzik, dedózik
labda: bogyesz, bogyó, csocsó, golyó, kugli, labida, lasni (táj.), laszta, laszti, pettyes
labdázik: bogyózik, golyózik, lacizik, lasztázik, lasztizik, „pöttyöst” dögönyöz, szenved („ha ügyetlen”), tengózik
ugrókötél: fogyószer, kecskemadzag, kolebnica (táj. < szln. kolebnica), madzag, pattogtató, tornamadzag, ugri-
bugri, ugróspárga
tollaslabda: badminton (táj. < szln.), tollas
tollaslabdázik: badmintonozik (táj. < szln.), tollasozik
pingpong: fingpong, ping (< pingpong < ang. ping-pong ’asztalitenisz’, James Gibb „találmánya”; < ang. ping
’kopog, kopogás’ + pong ’csattanás’), ping-pong (szln.), pinyó
pingpongozik: pingizik, pinyázik, pinyózik, pitypangozik, pötyög, pötyögtet, szervázik, üti a pöttyöt
kézilabda, kézilabdázik: kézi, kézizik
röplabda: obdojka (táj. < horv., szln. obdojka), röpi
röplabdázik: obdojkázik (táj.), röpizik
kosárlabda: kosár, kosárka, kosárlabida, kosi, kosko
kosárlabdázik: bogyózik, kosarazik, kosárkázik, koskózik
tenisz, teniszezik: nagy pingpong, ütöget, ütőzik
roller: rolli (< ném. Roller < rollen ’gurul, gördül, gurít’)
rollerezik: krosszozik, rolizik, rollcsizik, rollizik
kerékpár: bicaj (< argó, szócsonk.), bicagla, bicegla, biciglö (r. cig., rom. bicicletă), bicigli, bicikle (táj. szln.),
bicikli (< ném. nép. bizykel, bicycle < ang. bycicle tkp. ’kettős kerék’), bicó, bringa (< argó ? < bicikli, szóferd.),
caj, cajga, cajgagép, cajgla, cajgli, canga (? < a Camping márkanév nyomán), cicigli, cinge, coó, drótkecske („a
küllők miatt, s két szarva van”), drótszamár, keró, kétkerekű póniló
a kerékpár üzemanyaga: kenyérbél
kerékpározik: bicajozik, biciklizik, bicózik, binyózik, bringázik, brinyiglizik, cajgázik, cajglizik, cajozik, cangázik,
canglázik, congázik, furikázik, kerekezik, kerózik, kétkerekezik, pedálfutár, pedálozik, penget, teker, teper
gördeszka, gördeszkán fut: deszkázik, görideszka, gör-körizik
görkorcsolya: göri, göri-kori, gör-kori, hernyótalpas, kotálka (táj. < szln. kotalka)
görkorcsolyázik: gördizik, görizik, görkorizás, görkorizik, gurgulázik, gurgulózik
korcsolya, korcsolyázik: drszázik (< szln. drsa se), kori, korizik
jégpálya: csúszkapálya, csusszanó, drszaliscse (táj. < szln. drsalisče), fenékcsúsztató, jégtáncverem, koripálya,
nyalanda (< elnyal ’elesik’), tükörpálya
sí, siel: jasíl (szójáték), léc, lécel, lécezik, pisíel (szój.), siklik a pisin („oson a foson” analógiájára), szmucsázik (<
táj. szln. smuča), talpal, talpazik
vízisí-el-ő: hullámlovag/lovas, pisisí, víziszmucsa (táj.), pisíel, vízitalp
futtball(játék): foci, fodbal (táj.)
futballozik: focizik, lasztizik, rúgja a bőrt
futball-labda: bogyesz, bogyó, bőr, bőrbogyesz/bogyó/golyó/laszta/tök, csocsó (< „az asztali fociról”), focesz,
focilabda/laszti, fockó, laszti
pálya: csatatér, focipálya, pályá (szln. táj.), tetthely (< német krimisorozat: ném. Tatort)
meccs: mecs (horv., szln. meč ? < meccs ~ ném. Match < ang. match ’mérkőzés, verseny’), mercsi, tekma (táj. <
szln. tekma ’verseny’)
futballkapu: fa
gólt lő: beakasztja/bénázta/bikázza/bombázta, belőtte a pattanást, berúgja a zsákot, beszopatja, beszúrja a labdát
a kapuba, bevarrta, beveri a kaput, bombáz, dugót lő, fúró, hálót lyukaszt, kulcsot másol, lepókhálóz, megzörgeti
a hálót/zsákot, postázza
gólt kap: becumizott, bekapta, bekapta a horgot, benyalja/szívja, beszopja a gólt, cumit kapott, dugó, elejti a
kulcsot, ezt megette, gólt szopik, kizárja a kaput, kötény („lába közt potyagól”), kötényt kap, legyet/lepkét fog,
lepkézik ~ lepkézett (tkp. ’kapkod, mintha lepkét fogna’; „fölugrik, de nem tudja elkapni a labdát”), megkapja a
zsákot, megopja (< megszopja a gólt), szív, szívott egy gólt, szopik
játékosok: rohamkukac (’csatár’), söprögető (’hátvéd’); gólfogó, kulcsos, portás (’kapus’)
cselez: cselzsák, etet, fintázik (táj.), jupoz (táj. < szln.), kavar, kering, kever, szitál, szívat, szívatja az agyukat,
szopat, takizik (< taktikázik), táncol a labdával, tribliz (? < m. tribliz ~ dribliz < ném. dribbeln < ang. dribble
’labdát vezet, cselezés’), vánklizik (táj. ? < ném. wanken, wackeln ’inog, tántorog, ingadozik’ ~ ? m. vándlizik <
ném. wandeln ’megváltoztat, befut, ingadozik’)
átad(ás): passz (? < ang. pass < fr. passe ’menet, haladás’ < lat. passus ’lépés’), passzol (? < ang. pass < fr. passer
’átmegy; továbbad’ < lat. passare ’megy, átenged’)
fejel: bólint, bu-rázás, fej-tor-potroh, kobakol, megbólintja, tököt alá
futás közben liheg, izzad: egy km-ről látszik a nyelve, fújtat, húzza a nyelvét, kiüt rajta az agyvize, kivan a
rőzsétől, lóg a bele, svica (szln. táj. švica < ném. schwitzen ’izzad’)
durván játszik: bevadul, bokázik, elkaszál („elgáncsol”), fát vág, favágó, feltörli/vág, leszedi (’elbuktat’)
tizenegyes: előgól, pontrúgás, szentpont, tizi
sportbíró: bíróspori, fekete apáca, feketerigó, Joe (< ang. ’Józsi’), puding, spori (< sporttárs), Szarjankó,
Szemüveg Jankó, vadegér, vaksi bill (köznev. < ang. Bill ’Vili’)
partjelző: három hülye, partbíró/szemafor, taccsbíró (régies < ang. touch/-line/ ’part-, taccsvonal’, tkp. ’érintés’
< ang. touch < fr. toucher ’megérint’), zászlós
az ökölvívás és műveletei: bekrémez („puhítja ellenfelét”), bunyó, bunyózik, fényesít („puhítja ellenfelét”),
kozmetika („az ütések helyén kék folt; a szemhéjat kékre festik”), kupán ver („fejbe vág”), ökörvívás, smink („az
ütések helyén kék folt”)
a birkózás és műveletei: birkó, fültépés, gyúrás, tapizás
atlétika
futás: sprint (< ang. sprint ’rövidtávfutás’), trapp (< ném. trapp, trab, Trab ’ügetés, futólépés’), vágta
súlylökés: galacsinhajítás
ugrás: nyúlugrás
szertorna: lovacs (’ló’) – (Lásd még 22. oldal!)

P) H Á Z, L A K Á S, B Ú T O R

h á z, lakás: barlang, bungalló, bunker, doboz, fészek, hodály („nagy ház”), kalicka, kász (r. cig.), kégli, kéró,
kóceráj, kuckó, kulipintyó, kunyhó, lak, lik, luk, lyuk, odu, ól, putri, viskó, vityilló, Zárka – (Lásd még 176. oldal!)
egyes szobák neve: gumiszoba („a szülők szobája”), majomház (’gyerekszoba’), zabálda (’konyha, ebédlő’)
„ez az én szobám!”: az én barlangom/birodalmam/birtokom/cellám/
fészkem/kéglim/kéróm/kuckóm/lakosztályom/lukam/lyukam/odum/ portám/
rezervátumom/sarkam/sufnim/vackom/váram; bungi, „csak fiataloknak”, a csatatér, kupleráj, luk, magánbirtok,
menedékhely, őrjöngő, poszterkiállítás, saját ól, tini-lak
fürdőszoba: fürdi, „házi Balcsi” (< Balaton), higi (< higiénia ’egészség; megelőző tisztaság’ < gör. ćg×eia
’egészség’, ćgieinŕ ’egészséges’ > ƒUg×eia az „Egészség” megszemélyesítője, „Asklhpiŕ orvos-isten leánya’),
kisbalaton, mosoda, Mosó Masa, pancsiszoba
éléskamra: egerek szállodája, kajakamra, kajáspince, kajatér, önkiszolgáló, pajz (szócsonk.), spajz, spájz (~ spejz
~ szln. táj. špajz < ném. speis, spais, Speis, Speise ’élelem, készlet, éléskamra’), spejz, spejzkó, zabahely,
zabaraktár/tár/tárlat
v é c é: budoár, buduár, budvár, bűzölde, glozó, gyengélkedő, kisfülke, kultúr-szoba, kübli (’börtöncellában álló
vödör a szükséglet elvégzésére’ < ném. Kübel ’vödör’), menedékhely, ongázó, retyerát, sló (< slózi), sluzi, snózli,
szalon, toalett, trutymótartó, ürítő, veckó, vecó, vécö – (Lásd még 27-28. oldal!)
falusi (kinti) vécé: angol slozi (gúny), bodega, budár (táj. < szlk. budár ’árnyékszék’ ? < ném. Boudoir < fr.
budoir ’kis női öltözőszoba’), budi (< ném. buode, Bude ’bódé’), buduár (gúny), cövö (szótagcsere), éjjeli
menedékhely, fehérház, fosoda, huppanós, klozet, latrina (< lat. latrina ’fürdő, árnyékszék, pöcegödör’ < lat
lavatrina ’ua’ < lavare ’mos, fürdik’), magyarosi potyogtató, magyar vécé, pókos klotyó, potyogtatós, pottyantós,
pöcegödör, szargödör, tábori vécé, trotyi (táj.)
városi utcai vécé: AIDS-tenyésztő, bulázó, digitálklotyó (< digitális ’számjeggyel közölt információ; itt: használati
díjjal igénybe vehető vécé’ < ang. digital computer ’számjegyes számítógép’ < digital ’ujj alakú, ujj-’; „ahányszor
kinyitjuk a vécéajtót, annyiszor kell fizetni”), disznóól, fizetős illemhely, kócé, kóké, közbudi, közös klotyó,
közpisilde/trotyó, metro, „nyilvánosház”, pisoár (< piszoár; euf. szój.; < fr. pissoir ’vizelde’), tömegfosó, vöcöge,
wécuska, zöldház
„vécés néni”: budianyó/királynő/nő/nyanya/őr/portás, budis, budis csaj/néni/nyanya, buditündér/tündérke, cucás
néni („keféli, cucálja a klozetot”), kakamatató, kaki mami, kétforintos, klotyinéni, klotyó-anyó/banya/őr, klotyós
boszorka/csajszi/mama/néni, klotyós nő/nyanyus/szatyor, klozettündér, Olga Lepisinszkája (beszélőnév),
pisimami, pöcés néne, retyó néni, slóziőr, slózis nyanyus, sluzitündér, szarnyaló/nyanyus/szippantó, tanya néni,
toalett-anyó, „Turkálakakiban!”, vécébúvár/tündér, vecós néni, WC-puculu (táj.)
főzőkályha, -tűzhely: „gáz rezső”, rezsó-Rezső, sparhelt, sparherd, sparhet, sparthely (népetim.), spór
(szócsonk.), sporheltu (r. cig.), sporhi, spori (< „sporhelt” < ném. Sparherd)
tűzhely sütője: ler (< rer, rerni, lernyi; táj. < ném. rerl, rer, rear, Röhre), lernyi (táj., szlk. táj. lernji)
központi fűtés, távfűtés: fagyasztó, fagycolor („mert nem fűtenek rendesen”), központi hűtés
fűtőtest: bordásfal, fütyőtest („fütyül fűteni”), gladiátor (szóferd. — radiátor), hősug. (szócsonk.), hűtőtest, rada,
radijátor, seggmelegítő
„Gyújtsd meg a villanyt!”: Csapd fel a pilácsot!, Gyújtsd fel a házat!, Gyújtsd meg a petrót! (< petroleumlámpát);
Gyújtsd meg a pilácsot!, „Hangosítsd föl!” („a fényerő-szabályozógomb bevezetése óta”); Izgasd meg!, Kapcs
fel!, Kapcs fel a pilácsot!, kacsford (< kapcsold, fordítsd! – a Mézga család c. filmből); Kapcsold fel a vilit!,
„Kapcsud be!” (táj.); Köpd fel a pilácsot!, Pilács!, Pilácsolj!, Pilácsolj föl!
„Oltsd el a villanyt!”: „Atasd le!” (táj.); Csapd le a pilácsot!, Fújd el a gyertyát/mécsest/petrót/pilácsot!,
„Halkítsd le!”, Kapcs le!, Kapcs le a pilácsot!, Kapcs le a vi! („a Mézga Aladár-nyelvből”); Kapcsold le a vilit!,
Kapd le/Köpd le a pilácsot!, Nyomd agyon!, Pilács leó!, Pilácsolj le!, Villany leó!
éjjelilámpa: csillámpa (< csillár × lámpa), éji bagoly („úgy világít a sötétben, mint a bagoly két szeme”), éjjeli
pilács („a gyertya régen pilácsolt, pislákolt”), kislampi, pilács, pilázs, pipics („mert kicsi”), piros pilács,
szentjánosbogár
függöny: ablakrongy, drapéria (< fr. draperie), férhang (táj.), firhang (< ném. fürhang, firhangl, Vorhang),
firrang (r. cig., rom. perdea), kárnis, kéztörlő/de/, lepedő, lógony
a bútor rossz állapotban van: gredzsa, gredzse (táj.), ramaty (~ ramacs, táj.), tropa (’fáradt, kimerült; tönkre van,
elhasználódott’ ? < horv. tropa ’anyagilag tönkrement’; ol. troppo < fr. trop ’túlságosan sok’) – (Lásd még 103.
oldal!)
bútorok sajátos neve: almárium (’szekrény, láda’ < lat. armarium < k. lat. almarium ’szekrény’); dögtartó ’ágy’;
kanapé (’támlás, karfás fekvő- és ülőbútor’ < ném. Kanapee ’mennyezetes ágy; sütemény, szendvics’ < fr. canapé
’divány, pamlag; pirítós’ < lat. conopium, canepeum ’szúnyoghálóval ellátott ~ mennyezetes ágy’ < kwnwpeŮon
’szúnyoghálóval ellátott ágy, heverő’ < gör. kőnwy ’szúnyog’); kredenc (< ném. Kredenz ’konyhaszekrény,
pohárszék’ < ol. credenza ’hit, bizalom; konyhaszekrény’ < lat. credentia ’hit, hitel, bizalom; kölcsön’);
leckeasztal ’íróasztal’; madárbörtön ’kalitka’; nokedli ’hokedli, ülőke’; röki ’rekamié’; szamárfészek ’ágy’; ülőbili
’szék’ („ha billeg, bizonytalan”); sámli (< ném. schamel, schammerl, Schemel < lat. scamellum < scamnum ’pad,
zsámoly, szék’)
a lakásban rend van: ki van nyalva a lakás, minden oké, „Nemtalálom”, patika, puccban van
a lakásban rendetlenség van: atombombát dobtak bele, bazár, bombát dobtak be, Chicago, disznóól, dzsumbusz
(táj.), fut a lakás, ganéj/kupi van, kupleráj, nagy a ramazuri (< ném. Ramasuri, Remasuri ’lármás felfordulás,
zűrzavar’ < fr. ramasser ’összeszed, halmoz’), rumli van (< ném. rumml, Rummel ’lármás kavarodás, felfordulás’),
széjjelség, szemétdomb, tatárok jártak
kaputelefon: csipogó, házi/póttelefon
kaputelefonon felszólni: dudálni, felkapuzni, felköpni az infót (< információt), feltelegrácsolni, kapuzni,
távrecsegni
lift: elevátor (’emelő-, szállítószerkezet’ < ném. Elevator < ang. elevator < lat. elevator ’ aki, ami felemel’ <
elevare ’felemelni’), ismerkedési hely, járószék ’ (? < ném. Fahrstuhl, tükörford. ’utazószék’), járószekér (gúny),
légdoboz, luft (szóferd.), mozgó doboz, rohangáló diliház, röpülő fülke, szemétszállító (ironikus szóferd.)
szórakozóhely, zuhanóbombázó

R) RUHA, ÖLTÖZKÖDÉS, ÉKSZER, DIVAT

1. alsóruha, fehérnemű általában: alapszín, alsócucc, bugykó, bugyogó, butyóka, gatya, nyelesgatya, ruci,
sexalsó
női ing: blúz, bujka, csaj-ing, háló, kising, kombiné (< ném. kombine, Kombination ’ingnadrág’ < fr. combinaison
< ang. combination ’alsóruha-kombináció: ing + nadrág’), kukkoló, rekli, rékli (táj.)
férfiing: csávóing, kombi (< női kombiné), majica (táj. < horv. majica ’trikóing’), póló (< ang. polo ’egy fajta
labdajáték, lovaspóló’ < tibeti polo ’labda’; itt: ’trikóing, pólóing’)
pizsama: alvóka, csíkos, dizsi, dizsi-rizsi, éjszakai overal, esti szerelés, hálózsák, pazsama, pijama (tréfás ejtéssel
< pizsama < ang. pyjama, pyjamas tb. < hindosztáni p##j#ma ’nadrág’ < perzsa p#y-#gˇ#ma ’nadrág’ < p#y ’láb’
+ gˇ#ma, gˇ#mă ’ruha, öltözet’), pizsa, pizsi, pizsó, pizsomö (r. cig. < m. pizsama; rom. pijama), pizsu, rabruha,
surranó
hálóing, hálóruha: alvószoknya, bébidol, bébiroll (< bébidoll < ang. US baby-doll ’játék-pólyásbaba’; itt:
’hálóruha: felső-alsó rész nyárra’), hálófing, hálókeferánc/rékli/szoknya/zümeg, kombiné („a formai hasonlóság
miatt”), libegő; Nincs rá szükségünk!
melltartó: bikini, bögypolc/tartó, cicidaru/erősítő/fék/fix/háló/tartó/tok, csecstartó, csöcsfék/fix/fixáló/fogó/húzó,
csöcsifix, csöcskalap/röpítő/tartó/ telázs/~ stelázsi (’polcos állvány’ < ném. stellaschi, Stellage < holl. stellage
’állvány’), csöcsvédő/zacskó, didifék/fix/fogó/tartó, dikótartó, dudatok, duplasátor, gömbtakaró, ikersapka/tartó,
ikrek családi sátra, ikrek sapkája, kebelfék/zsák, két pötty egy pánttal, kétszemélyes campingsátor, kétszemélyes
sátor, lalafedél, lökhárító, lötyögő, löttytartó, mandarintál (’narancsféle’ < ném. Mandarine < port. mandarim
’kínai mandarin’ < maláj mantari ’tanácsos, miniszter’), mejjtartó (táj.), mellbugyi, mellcsike, melleslegtartó,
mellfix/támasz/védő/vért, motorháztető, nyúlózsák, páros úszósapka, széttartó, tejfogó/tartó, tőgytámasz, tututartó,
zsömlebár – (Vö. 93. oldal!)
női alsónadrág: bágyi, bájfüggöny/takaró, budjogó (szójáték), bugyelláris (’erszény’, itt: szój. a hasonló
hangzással < lat. pugillares tb. ’írótábla’; h. lat. pugillaris, pugillares tb. ’írótábla, tárca, bugyelláris’), bugyesz,
bugyi, bugyigó (r. cig.), bugyingó, bugyó, bugyogó, combfeszítő; csupa csipke, csupa báj; gatya, glotti („ha nagy”
< régebben: klottgatya ’vékony, fényes pamutszövet’ < ném. Cloth, Kloth, Klott < ang. cloth ’kelme, posztó;
rongy’), majomketrec, Nyomulni tilos!, „randibugyi” („randevú céljára; alig takar, a háromszög alakú részeket
kétoldalt csak vékony pánt tartja”), szexi bugyi, szőrtakaró („ha kicsi”), szőrtartó, tanga („háromszögalakú, az
oldalán keskeny pánttal” < port. tanga ’ágyékkötő’), Tarzan-bugyi („vékonypántos” – a filmsorozat címadó
férfiszereplője nyomán), torpedóromboló, tubi
férfi alsónadrág: ágyékkötő, alga (< alsógatya, mozaikszó), alnaci, banán/botkormánytartó, butykó, butykos,
butyogó (szóferd.), dudorongó, fingfogó, fiúbugyi, gatya, gatyesz, gatyisz, gatyó, gátyó, gatyóka, hengerműtartó,
jéger, jégergatya (’férfiak hosszúszárú, vastag, gyapjú alsóneműje’ < köznev. ném. Jägerwäsche ’jéger
fehérnemű’ G. Jäger természettudós nevéről, aki a gyapjú ruhaneműeket propagálta a növényi rostból készült
ruhafélével szemben’), klottgatya, körletzászló, minigatyó, naci, nadigrád (szóferd.), tundrabugyi („jégeralsó”;
’hideg, gyér növényzetű, mocsaras v. fagyos északi síkvidék’ < or. тундра ? < finn tunturi, lapp duoddar, tundar
’magas, kopár hegy’); Vigyázat, lövök! – (Vö. 96. oldal!)
harisnyanadrág: cicagatyó/nadrág, combfix, csülökkötő, harigatya/naci/nadrág, haris, harisnyagatya/naci/nadi,
harisó („becézve”), hullahopp (táj. < szln., horv. szleng hulahopke ’harisnyanadrág’ < ang. hula-hoop ’hula--hop’;
tkp. ’tánckarika’; játékkarikát pörgetnek a derekuk körül — a harisnyanadrágot is a derékra csavarják), mackó
(táj.), segéd-szűzhártya, selyemnadrág, szúnyog, tundrabugyi („meleg”)
harisnya: bűztakaró/tartó, cicagatyó/nadrág, combfix, élvezet, hari, haris, hariska, lábbüdösítő/bűz, strampli (táj.
szln. ? < ném. strimpfl, strimpfli, Strumpf), strumfe (< szln. táj. štrumfe ? < ném. strimpf, Strumpf)
zokni
altató, bideske, bőrzsák, büdöske, bűzárasztó/barlang/bázis/befogó/bomba/felfogó/fogó/görény, bűzi,
bűzzacskó/zsák, cokna, fuszekli (< ném. fußsöckl, fußsocke ’rövid harisnya’, zokni’ tkp. ’lábzokni’ < lat. soccus,
socculus ’könnyű, alacsony sarkú cipő, saru’), gázkamra, görénylak, kábító, kábítószer, a kis büdös, lábsipka,
lábszagtartó, lábtyű (vö. kesztyű), lótetű, nakni, okni (szócsonk.), szagfogó, tokni, zákli, zocsni, zokcsi, zokedli,
zokesz, zoki, zokinger, zokken (< ném. Socken, Sockerl ’zokni’ < fr. socle ’lábazat oszlopon, falon’ < lat. socculus,
soccus ’kis cipő’), zoklene (szln. táj.), zoknaj, zokne (táj. < horv. sokne tb.), zokogni, zokoni, zozó
2. felsőruha általában
cerkó, cucc, cula (táj.), cumó, fecni, gönc, gúnya, hacuka, rongy, ruci, stuka (? < or. шту а ’darab’ ~ ném. stukch,
Stück ’darab’), szerelés, szerkó (< szerelés), szkafander (’űrhajósruha, búvárruha’ < újgör. sk©jandro)
sapka, sapkafajták: buksivédő, buratartó, csősapka, (az 1987-es kötöttsapka-divat), csukma (szóferd.),
fejradiátor, fejtök, ködvágó („sísapka”), kulap (< kalap, táj.), kulup, sálsapka, sap, paska (szótag betűrendjének
megfordítása), sapesz, sapi, satyak, satyek, satyeszk, satyó, sipek, sipka, sityka, smici (< svájci- v. micisapka <
ném. Mütze), sörénytakaró, supkö (r. cig., rom. şapcă), tökvédő, turbán – (Lásd még 56. oldal!)
fejkendő: bukókendő, dédanyánk sísapkája, háremzsebkendő, katyusa, lepedő, lityegő, öreganyakendő,
parókavédő, sörénytakaró, tökvédő
vállkendő: slájer (< ném. Schleier ’fátyol’), stóla (’vállon viselt, hosszú, keskeny, papi szövetsáv’; honorárium;
hosszú női vállkendő’ < lat. stola ’előkelő nők bokáig érő talárszerű ruhája’ < gör. stolŔ ’fölszerelés, öltözet, dísz,
hadiruha’)
s á l: akasztófakötél, fojtogató, fojtogató segédeszköz, fujtózsinor, giliszta, hurok, kígyó, kopasz nyakravaló,
koszfogó, kötél, nyakék/fojtó, nyaki, nyakkötő/örv/tekercs/tekerő, ökörlánc, póráz, rongykendő, sál (szln. táj. šal)
nyakkendő: csicsa, díszzsinor, értelmiségi madzag, felmosórongy, fujtóka, gordiuszi csomó (< gör. Gŕrdio frigiai
király neve, akinek a szekerén volt a híres kötélcsomó, melyet Nagy Sándor kardjával kettévágott; > Gŕrdion ’az
ókori Frígia fővárosa – az alapító nevéről’), hauszpintli (szln. táj. hauspintli < ném. halspindl, halsbindel,
Halsbinder), hóhérkötél, kisgyilkos, kolonc, kultúrcsomó, kutyaörv, lebernyeg, mellfekvenc, nyakcsík, nyakesz,
nyaklógó, pelenka, spárga, tyúkbél – (Lásd még 56. oldal!)
pulóver: garbó, kardi (< kardigán), pulcsi, pulcsika, pulasz, puli, pulnyer, puló, pulócsi, pulver, puncsi, strikas (<
szln. táj. štrikaš < štrikati ’köt’ < ném. stricken ’ua’), szvetter
mellény: bekecs (’rövid, prémes télikabát’; táj. < szlk. R. bekeš, bekeč < le. bekiesza, bekieszka – Bekes Gáspár,
1520-1579, Báthori István lengyel király hadvezéréről), lajbi (táj. < ném. leibel, leibl, laibli ’mellény; női fűző’ <
ném. Leib ’test, törzs’), lájbi (táj.), meli, melus, metyó, metyu, rékli (nép. ’női blúz, alsóruha, csecsemőkabátka’ <
ném. réckl, rekkle ’szoknya, kabátka’ < ném. Rock ’szoknya; kabát’)
kabát(zakó): cakó (szóferd. < zakó < ném. Sakko ’zakó’ < ném. Sack ’bő hátú zsákkabát’, tkp. ’zsák’ < ang.
sack/coat ’ua’), jákna (táj. szln. jakna ’rövid női kabát’), jakó (< argó ’kiskabát, zakó’ < szóferd. ~ < ném. Jacke
’ua’), kabanyusz („nyúlszőrből készült”), kabanyuszi, kabcsi, kabi, kabicsek, kényszerzubbony, lengőke, reikli
(szln. táj.), zeke (nép. ’durva gyapjúszövetből varrt férfi-, régebben női kabát’ ? < ném. seeg, sege ’rövid női
kabátka’, schecke, schegge ’kiskabát, páncél’< lat. sagum ’szövetdarab katonaköpenyként’)
nadrág: gatya, gatyesz, gatyó, gátyó, gatyus, naci, nacó, nadidrág, nasztó, natyó, nyelesbugyi
nadrágfajták: bokalengős („trapézszárú, boka fölött végződő; a 60-70-es évek divatja”), bricsesznadrág
(’lovagló-, csizmanadrág’ < ném. Breeches < ang. breeches ’térdnadrág’), cicanadrág, cső, csőgatya/naci/nadrág,
csöves nadrág, csövi, csövigatya/gatyó, digó („olasz”), farmer, faros („felül szűk”), franciagatya,
halász/kertésznadrág, kilengéses („trapéz”), lengőszárú, macskanadrág, pantalló (< ném. Pantalon/s/ < fr.
pantalon ’hosszúnadrág’ < ol. Pantaleone, Pantalone velencei kereskedő gúnyos színpadi figurája; a velenceiek
gúnyneve; köznev.), popper, répagatya/nadrág/naci, répunaci, skótgatyó, sort (< ang. short ’rövid’, shorts tb.
’rövid nadrág’), szoknyagatya/nadrág, szuperrongy („farmer”), törökgatya („bő, nagy”), térd/trapézgatya,
trapéznadrág, zöldséggatya/nadrág („répanadrág”)
szoknya: alányúlni való, bőbugyogó, bugyivédő, búvárharang, deszkadugdosó/fedő („lábtakaró”), emelgető, fiúk
kedvence, húzogató, lengő, lepedő, lepel, libegő, libbentő, nagy lyuk, jubka (< or. юб а), klepetyus (táj. < klepetus
’régimódi, bő, mély zsebű, ujjatlan, galléros köpönyeg’ ? < lat. clepetus ’lopott’ < clepere ’lop’), rokk (táj. < ném.
rock, rok, rek ’kabát, köpenyszerű felsőruha, mellény’; Rock ’szoknya, kabát, felsőruha, öltözet’), rongy,
szellőztető, szoki, szonyesz, szottya
szoknyafajták: banán/bukjelszoknya, csingilingi, farmer/gombaszoknya, hagymaszoknya („alul-fölül gumis,
visszabuggyantott, a fenék formáját jól kimutató, hagymaalakú” ~ „dupla szoknya: két szoknya egymásban”),
harang/hordószoknya, körloknis, léggömb/miniszoknya, naciszoknya, slicces, szűkszoknya, tulipánszoknya („lefelé
fordított tulipánhoz hasonlít”)
melegítő: jogging (< ang. ’rázó, zötyögő jármű; ügetés; kocogás’), maci, mackó, mácko (szln. táj. macko), medve,
melcsi, tréning, trénerka (táj. < szln. trenerka), tundrabugyi
kesztyű: harmadik kéz, ikerház („öt ujj”), keszetyű, kesznyű, kézcipő (tréfás tükörfordítás a ném. Handschuh
alapján), lyuk lyuk mellett, mancsvédő, szipka, ujjbélés/hártya
tavaszi kabát: dzseki, dzsekosz, dzsedzsi, franciás mikádó, malaclopó, perelin, széldzseki
télikabát: bekecs, bundesz, bundi, mikádó (’japán császár; rövid, kétsoros férfifelöltő’ < jap. mikado ’császár’ <
mi kado ’magas kapu’), pufajka, pufojka (< or. фуфай а, nép. пуфай а ’vattazubbony, kötött kabátka, mellény,
szvetter’)
egyéb ruha: agykötő ’fejpánt’; gatyamadzag ’öv’; hózentráger (< ném. Hosenträger) ’nadrágtartó’; kalpag
’kalap’; kámzsa (’szerzetesruha, -csuklya’ < lat. camisa, camisia ’ing, papi ruha v. ing’) itt: ’női ruhagallér’;
kényszerzubbony ’köpeny’; pocifogó ’harisnyatartó’; pufi, pulup, pelerin ’ujjatlan női körgallér’ (< ném. Pelerine
< fr. pčlerine ’körgallér, nagy vállkendő’ < fr. pčlerin < lat. pelegrinus ’zarándok, utazó, idegen’ tkp. ’zarándok
köpenygallérja’ < lat. peregrinus ’idegen, külföldi, utazó’)
ruhaszín: egérszürke, fosszín, kanárisárga, parasztrózsaszín, spenótzöld
3. cipő: bőrhuzat lábra, cepellő, cipellő, cipi, cipó, csattogó, csónak, csuka, csülökburok, gőzös, járóka,
pataborítás/fedő, patika (táj. < horv. patika ’papucs, házicipő’), picő (hangátvetés), pipő, poplépő („hegyes orrú,
elegáns papucscipő”), pőci (szótagcsere), rocsó (< rohamcsónak), surci, surranó, szartaposó („igen nagy méretű”),
topán (< topánka), topogó, tyúkszemtok, vatyinka (< or.)
tornacipő: dorci, dorcó (így ejtve) ~ dorkó (márkanév), mosolydorkó, tornacsuka/csusza/doresz/pata („durva
emberi lábra”), tutyimutyi (szójáték) – (Lásd még 23. oldal!)
csizma: bakancs, bocskor, csimma (táj.), csimmi, csirizár, csizi, csizmi, csizmica (táj. < horv. čizmica), csizmö (r.
cig.; rom. cizmă), csumma, lábhüvely, lábtartó, lábtartótok, mezőgazdasági tornacipő, pataborító, surranó,
szartaposó, terepjáró
papucs: büdöske; csattogó – hogy jövök; csoszi, csoszogó, csoszoka, csuszszancs, klaftató, papucs, pattanó,
placsni („plattyog, ha lépünk, hangut.”), slattogó, totyoga
egyéb lábbeli: botos (táj. „posztóból, magasszárú, fűzhető”), kandúrbocskor, klumpa, manusz, pacsker, szandi,
topánka, tutyi („kötött, talp nélküli, boka föléig érő”)
4. ékszer és anyaga általában: bizsu (< fr. bijou ’ékszer, csecsebecse’), csecsebecse, csicsedli, smukk (< ném.
Schmuck < ném. schmücken ’díszít, ékesít’), szarany (< szar arany ’nem valódi’, szój.), zsibu (hangátvetés)
órafélék: cágeres (táj. < ném. zaiger, zoager, Zeiger ’mutató, mutatóujj, óramutató’); csörrentyű, ketyegő doboz
(’ébresztőóra’), krumpli, kurbli („vekker, amit fel kell húzni” < ném. Kurbel ’hajtókar, forgattyú), meggymag
(„apró női karóra; gyakran hordják nyakban is”), sászu (r. cig. şas, şasur; rom. ceas ’óra’), „svarcóra”
(’kvarcóra’), vekker (< ném. Wecker ’ébresztő, -óra’ < wecken ’ébreszt’)
gyűrűfélék: abrincs (táj.), anyacsavar, rabság („jegygyűrű”), ujjabroncs
fülbevalófélék:csüngi, csüngü-lüngü, fityegő, fityula, fülbigyusz, fülkolonc/nehezék/tyű (játékos képzés),
gyöngyös (táj.), hinta, hulla-hopp, karácsonyfadísz, klipsz, kolonc, köröcske (táj.), kutyakolonc, lógó, lógus (táj.),
orrkarika („nagy méretű, köralakú”), ringli (táj. < szln. táj. aringle < ném. ringl, Ringel ’gyűrűcske, kis karika’ <
ném. Ring ’gyűrű’), traktorkerék („akkora”)
karkötőfélék: bilincs, fityegő, karlánc, kartyű (játékos képzés)
láncfélék: bokalánc („csövesek, fiatal lányok, négerek hordanak”), kutyalánc („nagy szemű”), nyakörv, póráz
sok ékszert hord valaki: bazár, bazári majom, bizsubolt, bizsus nő, búcsús, Cicoma Marci (nő is), csicsás,
ékszerbolt/buzi/-ész/királynő/tár, felbizsuzza magát, fel van aggatva/koloncolva/csilingelve, karácsonyfa, kétlábon
járó bizsu/ékszerbolt, kirakat, ki van cicomázva, kolonckiállítás, madárijesztő, mozgó ékszerbolt; olyan, mint a
karácsonyfa; papagáj, szemeteskuka; tele van aggatva, mint a karácsonyfa; trafikot nyitott, veterán

5. öltözködik éppen: csuházik

csinosan, divatosan öltözködik: bazári majom, bugi, Burdából lépett ki (— német divatlap címe), butikban
öltözik, butikozik, cicababa, cicomás, csicsás, csini, csinibaba, digó, digózik, divatbaba/bébi/buzi/csaj/kukac,
divatlady/lédi/majom/mókus/parádé, divis, dögös, fitt (< ang. fit ’megfelel, jól áll neki a ruha’), flancol (< ném.
pflanzeln, pflanzen ’cifrálkodik, piperéskedik’; < ném. pflanz, Pflanz ’hivalkodás, pipere, cicoma, dísz’; argó
’szélhámosság, hazugság’), hamiskártyás (— tréfás fordulat: „piros kalapot hord, így tökre pirosat tesz, mint a
kártyában”), imádja a cuccokat, jó a csomagolása, jó cuccokban jár, jó szerkója van, kinyalja magát, ki van
rittyentve, kolibri („színváltós”), menő cuccokban jár, menők a cuccai, menőmanó, módis, módizik, polír (< políroz
’fényesít, csiszol’ < ném. polieren ’ua; palléroz, kiművel’ < lat. polire ’simít, csiszol’), poppos, sikkes (’könnyed
eleganciát, vonzó eredetiséget tanúsító’ < sikk < ném. Schick < fr. chic ’könnyed elegancia, jó ízlés’), spéci, sznob
(’előkelőket majmoló, műveltnek látszani akaró, nagyképű’ < ném. Snob, Snobizmus < ang. snob, snobbism < lat.
sine nobilitate tkp. ’nemesség nélküli’, mozaikszó), szuperul néz ki/öltözködik, újhullámos – (Lásd még 73., 104.
oldal!)
jól illik rá valami: bulis cucc, cukin áll, jó a karosszériája, paszent (< passzent < ném. passend ’megfelelő; testhez
simuló ruha’), passzol rá (< ném. passen ’illik rá’), passzul rá (táj.), tök maszek – (Lásd még 104. oldal!)
agyoncicomázza magát: bazármajom, bohócot csinál magából, divatbazár/bohóc/majom, cicababa, csicsás,
csicsázza magát, hollóbárkodik („ettől ronda lesz, mint a holló”), hülyén néz ki, karácsonyfa, kikenceficézi/kikészíti
magát, kinyalja a képit, kinyalja/kinyomatja magát, kipingált, kirittyenti magát; ki van kenve, mint egy múmia; ki
van nyalva, kurva, magára ken egy kiló festéket, magára veszi a budiajtót, majom, mázos; olyan, mint a papagáj;
papagáj, paprikajancsi, páváskodik, piperkőc, púderos, rajta van a drogéria, ripacs; röpülj, páva; sminkel (< ném.
schminken ’festi, kendőzi magát’, Schminke ’arcfesték, szépítőszer’ > smink), teszi az agyát, túlcsigázza magát,
vagizik, virágoskert – (Lásd még 71., 104. oldal!)
nem követi a divatot: béna, bénáskodik, a földön húzza a szoknyáját, kőkorszakbeli, Mária Terézia korabeli, népi
trotty, ómódi, „ószeres”, öt kilométer lemaradás van, paraszt, snassz (’silány, szegényes; rosszul öltözött;
szegénység’ < ném. Gschnas ’értéktelen holmi’), topis (< argó ’szegényes, rongyos, piszkos’ < toprongyos)
hanyagul öltözködik: cullos (? < argó culos ’utcalány’ ? < r. cig. ţolă, rom. ţoală ’gúnya, rongy, ócska ruha’),
dzsesszes, gamler (táj.), jampi, lezser (< ném. leschér, léger, leger ’szabados viselkedésű, fesztelen, könynyelmű’
< fr. léger ’könnyű, jelentéktelen; könnyű erkölcsű’), link (< argó ’könnyelmű, megbízhatatlan, hamis’ < ném.
argó link ’hamis, kétes, rossz’ < ném. link ’bal; helytelen, rossz’), pacuha („rongyos”), slampi, slampos, szakadt,
szarik magára, topisan (< toprongyos), trehongya (táj.), tróger, újdivatosan öltözködik (gúny); úgy áll rajta, mint
tehénen a gatya (régi közhely)
keni, festi, rúzsozza magát: beleesett a festékes vödörbe, cicomázza magát, festéktartó, festőpaletta; ha pofon
vágod, leesik a fél arca; hullik róla a vakolat, két kilóval nehezebb lesz, kimajszolja magát, kimázolja a pofáját,
kipingálja/mázolja magát, mázolmány, meszel, meszeli magát, „nagy nő”, pingálja magát, rajta van a TVK („a
Tisza Vegyi Kombinát festékei”), sminkázza magát (táj.), sminkeli magát, tatarozást tart; úgy néz ki, mint a
papagáj
rúzs: maszat, pofa-kencefice, pofakrém, sminka (táj. < szln., horv. šminka ’smink’ < ném. Schminke ’arcfesték,
szépítőszer’)
szagosítja magát: büdösít, büdösíti magát, büdöske, bűzbazár/bomba/görény/katlan, bűztelenít, görény, gyomirtó,
húzza a csíkot, két lábon járó drogéria/illatszerbolt, leértékelt drogéria, légyirtózik, mozgó illatszerbolt,
pacsmagolja magát, pacsulis, pacsuliszaga van, pacsulizik, pacsulizza/pacsurizza magát, ráborult a piperedoboz,
rádűlt a piperepolc, spray-zik (< ang. spray ’permetszóró, permetlé; befúj illatszerrel’), szprejezi magát (táj.) –
(Lásd még 105. oldal!)
illatszer: pacsuli, spré – (Lásd még 140. oldal!)
hajviselet (frizura) általában
friz (< ném. Frisur ’hajviselet, frizura’), frizi, frizimiska, frizkó, frizu, séró, toll
női frizurák: copfos
cicafarkos, cicfarok (< cicafarok, „pici varkocs”), coffi, coffis, cofi (< ném. Zopf ’hajfonat, copf’), cofilovacska,
cofis, cofos, cola, copfi, copfos Kati, csacsi, csurkás, búzakalász-sörényű, fonott, füles, gicás („két gicába –
varkocsba köthető hajról”), hosszú lógó, iluskás (—János vitéz Iluskájáról), kecskeszarvú, klotyólehúzó, lompos,
Natasa-fejű (a szovjet gyerekek megszokott hajviselete), pemet (< táj. pemete ’rúd végére kötött csutak v.
rongycsomó – kemence tisztítására, tűzoltásra’), seprűs, szamárfül („két rövid copf hátulról szamárfülre
emlékeztet”), szarvas, tapsi („két copfja van, tapsifülesre emlékeztet”), tehénszarv, vécélehúzó
egyéb női frizurák
besütött („sütővassal göndörítve”), bilifrizura, birkafrizura, bodros, bongyor („nagyon göndör, erősen daueros,
gömbölyű formájú”), borzas, bozont („rövid, tépett, kócos, zagyvalék”), bubbantó (< bubifrizura, becézve), bubi,
bubifrizura (’elöl a homlokba fésült, oldalt és hátul rövidre vágott fiús hajviselet – a 20-as évek közepétől’ < ném.
Bube ’kisfiú’); C. C. Catch-es haj (pop-énekesnő hajviseletéről: „a fejen magasan felborzolva, a többi a vállra
omlik”); Cleo ~ cleo, cleopátra ~ Cleopatra ~ kleopátra (Kleopátra hajviseletéről: „elöl frufru, vállig érő egyenes
haj, alul befelé szárítva”), csámpis, csárli ~ csárlis (< a Charlie angyalai c. film három női szereplőjéről: középen
kettéválasztva, elöl két oldalra felkunkorítva, oldalt s hátul lazán a vállra omló), csavart („hullámos”), csikófarkos,
dauerfej (gyűrűzéssel, vassal v. csavarókkal hullámosított, majd tartósított haj < ném. Dauerwelle ’tartóshullám’),
dauerolt, daueros, depeche (együttes nevéről:”a lányoknál a fül mellett hátra fésült haj, a fejtetőn rövidebbre
vágva, a homloktól hátrafésülve”), fark, farkas, farkos, farok, felnyesett frizura, fészek („feltupirozott, ágas-bogas,
nagy, fésületlen”), frufru (’egyenes v. félkör alakban homlokba fésült, rövid hajfürt’ < fr. froufrou ’huncutka’),
futás ~ futi, futicás (< horv. táj. futa, futica ’lófarok frizura’ + magyar -s képző), göndörbirka („dauerolt”),
göndörszőrű, hínárhajú („égnek álló hajú; rocker”), hodoris (< a szöuli olimpia kabala tigrisfigurájáról), holt séró
(„nagyon jól kiállított haj”), hosszú tépett („alapfeltétele: bármilyen hosszúra növeszthető, de két egyforma hosszú
tincs nem lehet a fejen”), hullám („dauerolt, bodor, rövid”), hullámos, hurka („a fejtetőn hurkaszerűen összecsavart
hajról”), indián („hosszú, sötét haj”), kakadu („a fej közepén süniszerű”), kakastaréj („középen tarajos, oldalt nincs
haj”), karádi (kedvelt színésznő a két világháború közt), 220 V-os („tüskés, égnek álló haj, mintha az illetőt
áramütés érte volna; zselével is bekenik”), kleopátrás, kleós, kolibri (’nő, aki gyakran festeti más-más színűre
haját’), kopaszcsirke („tüskés haj”), kopi („kopik: rövid haj”), lisztes lobonc („szőke, rendetlen frizura”), lobonc,
lófarkas, lófarkos, lófarkú, lófarok (a fejtetőn gumigyűrűvel, szalaggal v. csattal összefogott sima félhosszú v.
hosszú haj, mely lófarokszerűen simul a háthoz), lóg a farka, lokni, menetes cleo, oroszlán („szétálló, mint az
oroszlán sörénye”), őserdő, paci, paróka, póni („lófarok, elöl frufruval”), pöndör-göndör (ikerítés), puklis
(„magas, hátrafésült haj”), pulyka („középen tarajos”), punk („színes, borotvált oldalak; kakastaréj középen;
fülbevalók ...”), rackás (< rackajuh; „nagyon göndör, dauerolt, nincs fokozatosan levágva”), Rákóczi, rozmár
(„rövid hajból mindenfelé irányított hajtincsek”), sasson ~ szasszon (hosszú v. félhosszú haj geometrikus
formákban, szimmetrikus v. aszimmetrikus alakzatban < Angliában élő Vidol Sasson spanyol fodrászról, 1968-
tól; köznev.), seprűfejű („egyenes szöghajú, vállig érő”), sörény („hosszú, tépett, sima, kócos”), süni, szalmakazal,
szénahaj/kazal, tejfölös torta („szőkített konty”), tépett („rövid hajból sokfelé irányított hajtincsek”), tépett kleós
(„ritkított, szabálytalanul vágott”), tollfosztott („rövid, összekócolt, fürtökben visszahajló”), tornyos frizura,
turbános, tüskefrizura, tüskés, vagány, van farka, vörös torony („konty”), zselézett („zselével furcsa alakzatban
rögzített haj”)
férfi hajviselet
beatles (beat- v. gombafrizura: elöl homlokba hull, a szemöldökig ér; hátul hosszú, a fület fülközépig takarja; a
gomba alakjára emlékeztet; < Beatles népszerű liverpooli zeneegyüttes, ezzel a jellegzetes hajviselettel > beatzene
az 1960-as évek jellegzetes könnyűzenei áramlata < ang. beat ’ütés, szívverés, dobogás’), copf („egy, kettő, ritkán
több hajfonat; a nőinél általában rövidebb”), digó (választék nélkül, fürtösen fésült, kissé a homlokba nyúló; a
fejtetőn s a homlokon hosszabb, a fej körül s a nyakban rövid < olaszos jellegű < hiv. Rocco-hajviselet < Rocco és
fivérei címadó filmszereplője), cseplin (< Charlie Chaplin hajviseletét utánzó), csikó (kisfiúk rövid v. félrövid,
sima, oldalra fésült hajviselte), depeche-s ~ Depeche Mode-os (< a zeneegyüttes tagjainak hajviseletét utánzó),
gomba, gombafrizura (a beatfrizura másik neve), hippi („gondozatlan, hosszú”), kefe (rövid, sűrű, felálló; a fejtetőn
kefeszerű, az oldalakon kissé ívelt), pank~ pánk ~ punk ~ punkos (rövid, tüskés, színes, zselézett felsőhaj; hosszabb
szálkás homlok- és nyakhaj, borotvált oldalak < ang. punk ’értéktelen személy, üres beszéd’; lázadó ifjúsági réteg
– jellegzetes rövidre nyírt hajjal), popper (homlokba hulló hosszú felsőhaj, a nyakban hosszú átmenet, határozott
fazonvonal < feltűnösködő, ékszerrekkel, illatszerekkel, különleges ruhákban, frizurával megjelenő, lázadó
ifjúsági réteg), Rákóczi-haj („hosszú, hullámos”), rőzse, sasson ~ szasszon (a férfiváltozatot 1974-75-ben alakította
ki Sasson fodrász), sérós, süni, széna, tüskeböki (kedvelt rádió-gyerekműsor sorozat sün-szereplőjének nevéről;
köznev.)

S) T Á R G Y, K É S Z Ü L É K

1. holmi általában: cájg, cókmók, cucc, cumó (< cucc), gönc, hacuka (< nyj., argó ’ruha, felsőruha’ < ném.
husecke, hosecke, hasuck < ófr. houce ~ cseh hazuka, szlk. hazucha ’egy fajta kabát, köpeny’), izé, kacat, klepetyus
(< klepetus), motyó, pakk, roncs („iskolában”), stech (? ném. steck, stéck, Stück ’darab’), szajré – (Lásd még 173.
oldal!)
szatyor: batyu, bugyor, cekker (< ném. zecker, Zeckerl ’szatyor, bevásárlótáska’), motyó, satyó, szaty, szatyi,
szatyka, szatyoru (r. cig.), szotya, szratty, szütyő (táj. ’zacskó-, zsákszerű tarisznya’), szütyű, tasak, tási, tasunka,
tatyó, turba (szln. táj. ? < m. turba ’bőrtarsoly, táska’ ~ szln., horv. torba < tör. tubra, tobra, torba ’bőrtarsoly, -
zsák’), zacsi (< zacskó) – (Lásd még 31. oldal!)
kosár: garabó (táj.), garaboly (táj. ’kerek, füles kosár’ < körbl, karble, kearbli; Korb < lat. corbis), kanacli, kas,
kaska (táj. ’füles kézikosár’ < kas ~ ? < szlk. košík ’kosár’), kosárá (< szln. táj. košara), kosi, koska, kusarö (r.
cig.), silinga (táj. ’fűzfavesszőből font kétfülű kosár’ < ném. schwinge, Schwinge ’lapos, tojásdad alakú, kétfülű
kosár’), véka
női kézitáska: fidi, kisáruház (gúny), kritikül (szóferd.), lidikűr, lomtár, piperetáska, retikül, rettikül (táj.), ricsi
(< ridikül), ridikul (< szln. táj.), ridikül, ritikül, ritikür, rühedli (szóferd.), szütyő, taskö (r. cig.)
férfi kézitáska: brifkó, bríftasni (< ném. Brieftasche ’levéltárca’), dipitáska; „Feleség ne lássa!”; iratraktár
(gúny), takta (< aktatáska), turba (szln. táj.) – (Lásd még 31. oldal!)

2. pénztárca, tárca: bríftasni, bugyelláris, bukisz, buksza, bukszö (r. cig.), buksztárca (< buksza × pénztárca),
buktárca, buszta, csiztartó, dohánytár (tkp. ’pénz’), manitárca/tartó, minibank, steksz/zsetontárca, zsozsótartó
kulcs, kulcscsomó: betörőcsomó, cso-csó csomó, kéglinyitó, konzervnyitó („a lakótelepi lakások olyan kicsik,
mint a konzervdoboz”), konzervnyitófüzér, zörgő
zsebkés: békanyúzó, bicsak, bicsek (táj.), bicska, bicske, bökő, bugyibicska (< bugyli...), bugyli, bugylibicska, csuri
zsebkendő: debő (< a Pom-Pom meséi c. gyerekfilmsorozatban az állandóan tüsszentő Hapci Benő nevének
„náthás” torzítása), fikagarázs/gyűjtő, kotta („az orr a fuvola”), orrfuvászati/orrfuvolászati/orrfuvolázó
négyzetrongy (örökség a 30-40-es évekből), orr-rongy, pézsé, PZS (papírzsebkendő), snájctekle (szln. táj. < ném.
Schneuztüchlein tkp. ’orrtörlő kendőcske’ < schneuzen ’orrot töröl’),
takonycsapda/felfogó/fogó/garázs/lepedő/lobogó/tálca/tár/tároló/telep/zászló, tokmány, trombitatorlasz, tüszi,
zöldtörlő, zselészatyor, zsepi, zsepni – (Lásd még 89., 113. oldal!)
fésű: ádámfésű, fejgereblye/vakaró, fogasbot, gereblye, grábla (táj. „nagy fogú, akár a gereblye” < horv., szln.
grablje tb. ’gereblye’, grabljati ’gereblyéz’), hajborona/gereblye/kaffantó/kaparó, kaparó, kefe, sérógerebe,
szálkafésű, tetűágyú/kaparó/puska/szűrő/tornáztató, tetűűző/vakaró, tetvész
olló: nyaszatoló
bérlet(jegy): bércsi, meszecsna (táj. < horv. mesečni ’hónapos, havi’, mesečna pretplata ’havibérlet’), zsuga (tkp.
bérletkártyalap)
igazolvány, személyi igazolvány: diliflekni („igazolás, hogy hülye az illető”), dögcédula (’katonáknak állandóan
nyakban hordott személyazonossági lapja’), flecó (e: flekó), flecsi, flekecs, flekni, flekó, flepni, flexni, fukó (<
flekó), hekni, igi, plecsni, pofaigazoló, rendőrcsali, rongy. szig (< hivatalos röv.), zsuga – (Vö. 173. oldal!)
szemüveg: ablak, aukule (szln. táj. ? < m. ókula ~ ném. Okular), dioptria (< ném. Dioptrie < fr. dioptrie ’optikai
lencsék mértékegysége’ < gör. dioptre×a ’szintező optikai műszer’ < diopte w ’kikémlel, megfigyel’), hemüveg
(szóferd.), kukker, ócski, ókula (< ókuláré), okuláré (< ném. Okular < k. lat. oculare ’szemüveg’ < lat. ocularis
’szemhez tartozó, szem-’ < oculos ’szem’), okulláré, pápaszem, pápaszöm (táj.), pávaszem (szóferd.), szemcsi,
szódásüvegtalp („ha vastag”), üvegszem
szemüvegtok: kuklyuk/okuláré/pápaszemtartó
madzag: manilla (táj.), zsinda
esernyő: ambréla (< ang. umbrella), antenna („felfelé fordítva a parabolaantennára emlkeztet” ? < ol. antenna <
lat. antemna, antenna ’vitorlarúd’), ejtőernyő, esőfogó, gyalogfészer, paraplé (< ném. paraple, Paraplü < ném.
Parapluie < fr. parapluie ’esernyő, ernyő’), szemkiszúró
3. evőeszköz
kanál: kalán, kalány, kana, kanna (szój.), kanulus
kés: bot („életlen”), „késő” (szójáték)
villa: vasvilla, vella (táj.), villus, „villám” (szój.)
egyéb konyhai eszköz: víziputty (’mosogatórongy’)
4. villanyborotva: bőrgyalu, elektromos szőrnyíró, fűnyíró, fűrész („kés”), szakállkombány, szőrzabáló,
tetűugráltató, viliborotva
borotválkozik: csupaszít, gyepnyírás, sörényt vág, szőrtelenít – (Lásd még 134. oldal!)
hajszárító: „ég a hajam!”; elektromos szél, fem (táj. < horv. fen ’szél, hajszárító’), fen (táj. < szln. < ném. Föhn
’száraz, meleg szél: főn; – hajszárító’), hajseregető, hurrikán (< ang. < ind. hurricane ’orkán, forgószél, ciklon’),
sörény/tollszárító
daráló: dari, dugd bele a „dákót”, fasirozó
kávéfőző: dzsezva (táj. < horv. márkanév), feketéző, káfé/kofifőző, koffeinfőző, konyhai robbanómotor, kotyogó,
sípoló
turmix: kotyvasztó, kotyvasztógép, mixer (< ang. ’keverőgép’), mixi-mix, zagyvagép
mosógép: Bözse, fosógép (szój.), Julcsi, Lujza, Maca, Manci, Masa Sári, Mosó Masa, mosómedve ruhában, pöfi
(„régi, alig jár”)
mos, nagymosás: nagyfosás (szóferd.)
centrifuga: cenrif (szóferd.), centiugat (népetim.), centri, csavartetű, facsaró, fuga, fugalínó (olaszos), Maris,
rázógép
vasal, vasaló: peigla (szln. táj., horv. pegla < ném. péhlä, bügeln ’vasal’), vasi
porszívó, poszívóz: pocívó, porszi, porszivattyú, szippancs, szippantó, szittyóz, szívóhernyó
házi robot: anyu („az édesanya”), cseléd, csicskás, gémber (< gépember), háztartásbeli, magánbádog, Mikrobi
(rádióhangjáték robotgép szereplője), mindenes, Miss Universal (< ang. ’egyetemes, univerzális’), nagyi („a
nagymama”), racsik, robaba, robi ~ Robi
hűtőgép, -láda: fridzsi, fridzsider, frigó, frizsider, mini Antarktisz
5. ébresztőóra: berregő vekker, csipogó, csörgő doboz/krumpli, csörri, keltetőgép (szójáték), kerregő,
kínzóvekker, reggeli duda, sászu (r. cig.), szúnyog, vekker, zenélő óra, zörgő
ébresztőóra szól: csipog, csörömpül, felkukorékol, zenél
telefon: dumagép, hivattyú, kagyló, melegdrót (— forró drót < ang. hot wire tkp. közvetlen összeköttetés a Fehér
Ház s a Kreml közt – vészhelyzet esetére), pénzzabáló, recsegő, távcsengő/recsegő/röcsöge, telegrács (szóferd.
R. telegráf < ném. Telegraph < fr. télégraphe ’távírókészülék’ — gör. tÂle ’messze, nagy távolságra’ + gr©jw
’bevés; ír, fest, rajzol’), tyilifon (< or. телефон)
telefonál: csörög a drót, hallózik, kagylózik, pletyózik, távcsörög, távrecseg, telegrafál (R. < ném. telegraphieren
< fr. télégraphier ’táviratoz, sürgönyöz’ — gör.), tyilifonál
fényképezőgép: pofalemez
fényképez: csattogtat, lekattint, levillant
távcső: kukeró, kukker, kukkoló, kukucs, kukucskacső, kukucskáló, kukule (szl. táj.), teleszkóp (’távcső,
csillagászati távcső’ — gör. tÂle ’távol, meszsze, nagy távolságra, ~ -ból’ + skopŕ ’kémlelő, megfigyelő’ < skopźw
’kémlel, körülnéz, megfigyel’), vakula (< vakul, néz’)

6. videokészülék: dumagép, kévédaráló, másodtévé, video (< ang. video ’televízió; kép- = a televíziós
képtechnikával való kapcsolat’ < lat. video ’lát, észrevesz, néz, felfog’), vidi, vidijjó, vidimasina, vidió, vidnyók
Hifi-torony: alul hokedli, rajta sámli, rajta egy Sokol rádió; Barnamedve, nyakában román cigány hegedül;
Bábel-torony, Eiffel-torony, Fifi (szój.; képeskönyvsorozat kutyaszereplője), Hifi-ferdetorony (< ang. hi-fi = high
fidelity ’magas fokú hang- és képhűséggel bíró, torzításmentes rádió- v. tv-készülék’), Hofi-torony (humorista,
komikus színész „művész”-nevéről), TV-torony, zenedoboz, zenegép/torony, zengő doboz

7. elromlott, tönkrement valami: annyi meg egy mesehős, beadta a kulcsot („magyar áru”), bebreakelt (< ang.
break), bediszkult/döglött/fingott/fosott/krapált/krepált, bemondta az unalmast (közhely), berezelt/szart, csődöt
mondott, csütörtököt mondott, elszaródott, ennek mortusz, fuccs neki, gajdeszra ment (< argó; nyj. gajdesz ’halál’,
gajdeszre küld ’megöl’), kampec (< argó; nyj. ’meghalt, vége van’ ? < szlk. nép. kampes ’vége van’), kaputt,
kifingott/kanyecolt (? < konyec), kifújt/nyiffant/pucsult/purcant, lerobbant, lószart sem ér, nuj bun (r. cig. ’nem
jó’; rom. nu-i bun), szarrá ment, szétszuperálódott, totálkáros, tropa, tropára ment – (Lásd még 103., 115., 183.,
201. oldal!)
tönkretesz valamit: agyontönköli, barbárkodik, bedögleszti, berheli, betrafált,
elbarmol/cseszi/csinálja/fuccsolja/kúr/szar/szúr, kibelezi/nyiffantja/végez, meggyepál (? < argó gyepáz ’ver’,
gyepa ’verés’ < táj. meggyapál, ~ -gyepál ’megver, megtépáz; leszid, lehord’ — ? meg + gyáva), szadul (? <
szadista × vadul), szadizik, szétcincál/csesz, szétszader (< szétszaderja < szétszadizza < szadizmus), szétszervál,
szétver („ez csak magyar lehet”), taccsra tesz, tönkrevág, vandálkodik – (Lásd még 114. oldal!)

T) K Ö Z L E K E D É S, J Á R M Ű

1. lovaskocsi: citrompótlós kocsi, cocófogat (táj.), kétütemű lóhere (szój.), lómotoros/rakéta, lovahajta,
lovasjárgány, pacikocsi, szán-merci, szőrdízel, szőrösterkli, szőrvippon (— Vippon, terepjáró márkaneve), taliga,
zabmotoros, zabvonat
fiáker: gyaloghintó, hityó (< hintó), konáker (konflis × fiáker), konflis (’egylovas bérkocsi’ < R. komfortábli <
ném. komfortabli, konfortabel ’ua’ < ném. komfortabel < ang. comfortable ’kényeselmes; kényelmet, biztonságot
nyújtó eszköz, dolog’), kordé (~ kordély ’kétkerekű taliga’ < ? ném. kareden ’nyomorúságos szekér’ ~ ném. Karren
’taliga, targonca’), luxuskocsi, lótaxi, paciautó/busz/hintó, szőrös taxi, szőrtaxi, Tasziló (szój.), taxi (gúny), úri tál
motorkerékpár: benzinkecske, bringa, drótkecske, kecske, kétkerekű traktor/trotyli, lökmeghajtás, majomköszörű
(„éles, visító hangja miatt”; ? < szólás: ül, mint majom a köszörűkövön), moci, motyi, moped (márkanév, köznev.),
motorbicaj, motorbicikle (szln. táj.), motorcajga/cajgli/cikli, motoru (r. cig.; rom. motor), musztáng (’amerikai
vadló’ > márkanév, köznev. < ang. mustang), prottyogó, robogó (márkanév, köznev.), stricigli (< tricikli, szóferd.),
szecska, szimó, szöcske, tütü, út-piszok
autó (kocsi): autavö (r. cig.; rom. automobil), dudu, dudulda, guru-ló, járgány, négy keréken guruló benzinfaló,
tolongó, szappantartó, szecska, tragacs, tütü, tütüke
autóbusz: buszu (r. cig.; rom. autobuz), négy kerekű pléhkoporsó, parasztelosztó („vidéki buszmegálló”),
szardíniásdoboz, tolongó („diákbusz”)
csuklós busz: csuki/csuklibusz, hajó, hajtókás busz, hatkerekű tangóharmonika, hukk („csuklik”), kék hernyó,
kígyóbusz, nyekkenő, rázóka
autóbuszfék: bubu (< busz tolófékjének dohogása: bu-bu-bu-bu; autószerelői zsargon)
teherautó: dömper, ifa (márkanév, köznev.), lágertaxi, nagydudulda, kamion, stoppos kocsi, teher-merci
egyéb jármű: kanalas gém ’markoló’; dzsumper ’dömper’; hadihajó ’kamion’
vonat: cug (szln. táj. < ném. Zug), csihe, csühös, expressz (< ném. expreß ’sürgős; kifejezett’; Expreß ’gyorsvonat’
< ang. express ’nyílt, sürgős; gyorsvonat’), gőzpöfögészeti tovalöködönc (örökség a korábbi diáknyelvből), gőzös,
hernyó kerékkel, kávédaráló, kígyó, piroska, pöfögő, sihu (? < gyermeknyelv), százlábú, trén (< ném. Train < fr.
train < fr. traîner ’húz, vonszol’ > ang. train ’vonat, katonai poggyászvonat’), vasparipa, villanykukac, voncsi,
zötykölő, zötyögő
villamos: tuja (< argó tuja < tulja < hátulja — szój. a villamos hátulján lévő ütközőről, melyen régebben
potyautasok ültek), vili, villanyos, villej, villindzser (angolos), villinger (németes), vilmos (népetim.)
trolibusz: prolibusz (szój., népetim.), troli, trodzsagány, trollej (< ang. trolley-bus), trotyó, tuja
metró(vonat): csővezeték, gyorsvakond, metró (fr. métro < fr. chemin de fer metropolitain ’földalatti, ill. fővárosi
vasút’ < lat. metropolitanus ’ametropolist illető’ < lat. metropolis < gör. mhtrŕpoli ’anyaváros, főváros < mŔthr
’anya’ + pŕli ’város’), metrő, mitró ~ MITRÓ (cig.), vakond
hajó: bárka, hajcsi, ladik, sift (szln. táj. šift ? < ném. Schiff), teknő, víziteknő
repülőgép: felnagyított szitakötő, fligár (szln. táj. < ném. Flieger), gépmadár, göbzi, lökös (< lökhajtásos),
pléhmadár, repcsi, repülő koporsó, repzaj, repzi, röbzi, vasmadár
helikopter: csecskagép, denevér, heli, helibakter/gép, helikó, helikoffer (népetim.; < helikopter < ném. Helikopter
< fr. hčlicoptčre < gör. ›lix, šliko- ’csavarvonal alakú, spirális’ + pterŕn ’szárny’; tkp. csavarszárny/ú repülőgép/),
helikopáter (szóferd., népetim.), kávédaráló, kopter, pléhszúnyog, repülő ventilátor (< ném. Ventilator < ang.
ventilator ’szellőztető készülék, ventilátor’ < ang. ventilate < lat. ventilare ’szellőztet’), sárgalepke, szitakötő,
szöcske, szúnyog
vitorlázógép: fecske, repkó, röpcsi
űrhajó: Aladár járműve (< a Mézga család c. tv-sorozatból), szputnyik (< or. спутни ’útitárs; kísérő; műhold’),
ufo (< ang. mozaikszó: undefined flying object ’meghatározatlan = meg nem határozott repülő tárgy’)
űrrepülőgép: cselendzser ~ Cselendzsér (< ang. Challenger < challenger ’kihívó’, pl. versenyre; az USA
szerencsétlenül járt ürrepülőgépének a neve; azóta köznevesült)
űrállomás: bázis, űrbázis, STOPI
holdrakéta: holdkóros/rakette, kréta („olyan alakú”), rakcsi, rakesz

2. traktor: dobogó, döcögő, pöfögő, tragi (< tragacs), tragyesz, trakcsi, trakec, trakesz, trakeszos, traki, trasziga,
tratyesz, tratyi, tratyó, trazina („a rozoga traktorok zörgésére emlékeztet”), TSz-Merci, tsz-turbó, zetor (<
márkanév, köznev.), zötyögő
daru: gém, nyakas, pókháló („néha hálóban emel”), zsiráf, zsiráfnyakú szappantartó (a kis kezelőfülke)
tűzoltókocsi: létráskocsi, locsoló/nénóautó, ninó, pirokocsi, piroska, spritzni (~ spricni < ném. Spritze
’fecskendő’), vörös tragacs, zuhanyzókocsi
seprőgép, locsolókocsi: utcai locsolókanna, utcanyaló, vizesdoboz, városi vízesés, „vécéző-kocsi”
szemetesautó: büdöske, cigánybusz/kajálda, gubisdoboz (< guberál), ingyenbolt, kukafürdő/járgány, kukás,
kukásautó/kocsi, mercédesz, mozgókuka, nemzetiségi kocsi (ti. cigány), trutyikocsi

3. kocsimárkák humoros elnevezése

Aro: Mezei Dacia
Babetta, cseh kismotor: recege („hangja miatt”)
BMV: Belül Minden Vacak
Dacia: dákó (? < szój. csonkított homonimával: < ném. Dako < sp. taco ’lökőrúd a biliárdban’ ~ ? < dákoromán
elmélet, mely sz. a román nép a romanizált dákoktól ered), Dákk-vágen, dömper, háromkerekű verhovina,
puputeve, román traktor, roncsdoboz, szemüvegtok, varrógép, vasalódeszka
Ferrari: Ferka
Ford: Fjord (népetim.), repülő
Jaguár: szuperjárgány
Kawasaki, japán motorkerékpár: Kawakaki (népetim., szóferd.)
Lada: almásláda, láda
Lada Szamara: maga Szamara; Ott a szamarad!, Szamár; szamárláda
Mazda: Madzag (népetim.)
Mercedes: merci
Moszkvics: rétirobogó
Olcit: oláh citroen
Opel Kadett: trágyahányó
Polski Fiat: aszfaltpattanás, babakocsi, benzinbolha, betonpattanás, bogár, Bogárka, bolhakamion, büdös dorkó,
csodabogár („a Kicsi kocsi újra száguld c. film nyomán”), egérkamion, fityisz, Fityó, fostalicska,
gyufásdoboz/skatulya, hátizsák, katica/krumplibogár, libakergető, meccsbox (< ang. matchbox ’gyufásskatulya, -
doboz; kisméretű játékautó’), Miss Fityó, papírjaguár, pázsitmókus, polák, poloska, púderdoboz, szardíniás doboz,
tragacs, zsebrádió
Royce-Royce: roncs-roncs
Toyota: tojok (népetim.), Tojt-oda, Totoya (népetim.)
Trabant: aszfaltbuborék/pattanás/szemölcs, betonpattanás, benzinkecske, burkolt motorbicikli, cigánymerci,
cipőláda, csere morzsi, csiga, csigalábú, csomó, egérkamion, faford ~ Faford, Fagyasztógép, farostkocka,
farostlemez-kasztni, fiáker, funérdoboz, furnérjaguár, furnérlemez (< ném. Furnier ’borítólemez’ < ném. furnieren
’nemes faanyagból készült lemezzel borít’ < fr. fournir ’gondoskodik, ellát’), füsttel együtt 8 méter, guruló
papírdoboz, guruló tv-papucs, gyufásdoboz, gyufásskatulya, hamutálca/tartó, hátizsák, Józsi, kerti traktor, kétéltű
(„ha lezuhan a szakadékba por se – Porsche márkanév – lesz belőle”), kétütemű tragacs, konzervdoboz,
kotlókergető, közúti bacilus, lekvárosdoboz, libakergető; motoros, burkolt esernyő; motoros targonca, mozgó
gyufásdoboz, műanyagdoboz, műanyag szappantartó, nagy kocsiban hamutartó, négykerekű
babakocsi/szappantartó, országúti bacilus/bolha, papírautó/doboz/gyár, papírjaguár/kaszni (< ném. kastn, Kasten
’szekrény, láda, doboz’), papírmercédesz/merci, papundekli (~ papondekli ’kéregpapír, papírlemez’ < ném.
Pappendeckel ’könyv kötéstáblája, kéregpapír’ < ném. Pappe ’csiriz, pép, kása’ + Deckel ’fedél, fedő, -lap’),
parafa ferrári, parasztguriga/merci, pedálos gyermekjáték, pléhdoboz, PVC-jaguár ~ pévécé-jaguár, porsé („por
se lesz, ha összetörik”; szójáték hominim márkanévvel: Porsche), ragacs (< tragacs), skatulya, Sótartó,
szappanbuborék/doboz, szappanosdoboz, szappantartó, szemétláda, teknokolrapid (< Technokol Rapid, ragasztó
márkaneve), topolinó (< Topolino, olasz autómárkanév), tökház/héj („ha okkersárga”), törekrázó, Trabcsi, Trabi,
trabicsek, trablicsek, trabuci, tracsek, tragacs, tragicsek, traubi, tupírozott szappantartó, túristatáska, utcai bolha,
utcatetű, útibacilus/piszok, útitetű
Velorex: bőregér (’ponyvás, csukott, háromkerekű motorkerékpár; rokkantkocsi’), egérkamion
Volga: benzintemető/termelő („sokat fogyaszt”), cigánymercédesz, rozsdagyár, Ruszki Mercédesz, szarvas
(emblémáról), tank, tepsi
Volkswagen: bogárhátú, katicabogár, közlekedési bacilus, krumplibogár, mazsola
Wartburg: mosóporos doboz, pöfögő, szarburg (népetim.), vajling
Zaporozsec: kirgizkecske, sztyeppék réme, tajgarém, zápor, záporeső; Zápor Jóska ~ Záporjóska, záptojás
(népetim.)
Zsiguli: doboz, láda, rokkantkocsi, zsiga ~ Zsiga
egyéb autóelnevezés: hathengeres rollerbaba

4. sétálóutca: felszedőhely (tkp. ismerkedőhely), korzó, pletykasétány, Sanzelizé ~ sanzelizé (< fr. Champs-Élisées
< fr. Élysée < lat. Elysium < gör. Hl sion ’az üdvözült lelkek tartózkodási helye; Elízium’ ? < hettita ˛ellu
’/termékeny, bővízű/ síkság’), sárga út
utca, út: lókorzó, strasszé (< ném. Straße), sztráda (’autópálya’ < ol. strada ’út, utca’), sztrít (< ang. street), ulice
(r. cig. uliţă, uliţ; rom. uliţă ’utca’)
járda: flaszter (< ném. Pflaster ’kövezet, útburkolat’ < k. lat. plastrum ’gipszpadozat, -burkolat’), járdö (r. cig.)
gyalogátlekőhely: csíkos, csíkos paci, zebra, zsiráf (humoros)
közlekedési lámpa: diszkólámpa, jelzőpilács, kacsintgató, pilács, pipics, pislogó, szemafor (< ném. Semaphor <
fr. sémaphore ’távjelző berendezés’ < gör. sÂna ’jel’ + jorźw, jźrw ’visz, hoz’; tkp. ’jelhozó, jeladó’), villanypilács;
villanyrendőr, csak nem büntet; villogó, yardfény (tkp. ’villanyrendőr’)
aluljáró, felüljáró: bűnbarlang, csövesek területe, csöves hely, csöves lakhely, csövező, felülsztrít, útvesztő
5. öreg jármű: csataló, csatragány, csatrogány, csotrogány, döci, Jézus szamara, kávédaráló, krehács, krepedli
(? < krepli < ném. Krapfen ’fánk’), matuzsálem (’szokatlanul hosszú életű férfi, személy’ < Matuzsálem ~
Metúsélach bibliai héber pátriárka, Énok fia, 969 évig élt), rocsi, roncstelep, rozsdaboglya, röcsöge, törekrázó,
tragacs, trocsekli (< trocska < ócska), trotyomobil, trocsó, trozi kocsi, vén csataló, veterán (< lat. veteranus
’kiszolgált katona’ < vetus ’idős, öreg, régi) – (Lásd még 103. oldal!)
új, modern jármű: badi jó, cala új, kranyó, szuper, vagesz, zsuga – (Lásd még 102. oldal!)
szervizbe kell vinni: bekrapált/krepált/szart, beteg, karattyol, lerobbant, lerohadt, szanatóriumba utalták, utolsó
fuvar – (Lásd még 196. oldal!)
garázs: autódoboz/lak, darázs (szóferd., népetim.), fityótartó, függöny, gari, kocka, konzervdoboz, menhely,
tragacs-lak
„garázs” a szabad ég alatt: árnyékgarány, autómenedék, csillagfény-garázs, csillaggarázs, csillagos hálófülke,
csillagsátor/szállás, gyufásdoboz, kék plafonú garázs, lukas menhely, pod oblakom (szln. táj.), űrdokk
6. a jármű halad: araszol, cammog, döcöl, dzsal (cig.), elhízik, furikázik, gurul, mászik, pöfög, trotyog, zötyög
túl gyorsan száguld: adja a kakaót, dübörög, elhúz, ellopták a fékét, helikoffer, húz, húzza a csíkot, igyekszik,
kever, kiszakadt a fék, kokszol („magas égéshőjű szén”), kotor, megkente a kocsiját, nyomja neki a petrót
(„gázolajat”), pörköl, repeszt, repül, röpít, röpköd, söpör, söpret, stuka (< ném. mozaikszó: Sturmkamfflugzeug
’zuhanóbombázó; bp-i zárt, áramvonalas, gyors villamos; új típusú, hirtelen felgyorsuló cseh busz’), suvaszt, tép,
turbóra kapcsolt (< turbina ’egyfajta erőgép’ < ném. Turbine < fr. turbine < lat. turbo, turbinis gen., ’örvénylés,
forgó mozgás; pörgettyű, motolla’), turbózik, tüzel, vágtat
a vezető nem tudja bevenni a kanyart: béna, böte („ügyetlen”), búcsút mondott 20 fogától, csokorba szedte a
villanyoszlopot, fölnyalta a betont („motorral elesett”), happy end (ang. < ’szerencsés vég, jó befejezés’, gúny),
kiegyenesítette az utat/a kanyart, megszívta
karambol, ütközés, baleset: balhé, bavasalódott, csókolódzás, csókolóznak, fekete macskás nap (babona!),
feltekeredik, frontana (’frontális ütközés’), koccanás, lengyel-magyar találkozó, ökörgyűlés,
összecsókolóztak/nyaltak/ölelkeztek/ruccanás, passzírozás, puszi, találkozott valakivel
a kocsi összetörik: fatigra ment (< fatig ’kimerült, fáradt’ < ném. fatigant ’fárasztó, terhes, unalmas’ < fatigieren
’kifáraszt, untat’ < fr. fatiqué ~ ang. fatigued ’fáradt, kimerült’), gajdeszre megy, koccantott, lebénul, monokli (<
ném. Monokel < fr. monocle ’fél szemre való szemüveg’ < lat. monoculus < gör. monŕjJalmo ’félszemű,
egyszemű’; itt: ’egy lámpája maradt épen’), por se, por-se lesz (< Porsche), saláta idény, szarrá megy,
trancsírozzák (< ném. transchieren ’szétvág, darabol’ < fr. trancher ’átvág, bevág’ < lat. truncare ’vág, levág’),
tropára ment, végállomás – (Vö. 196. oldal!)
személyek sérülése, halála
Ámen (imádság zárószava < lat. amen < gör. ˇmŔn ’bizony; úgy legyen’ < héber #m#n ’valóban, bizonyára; itt tkp.
’vmi befejeződött, vminek vége’), édes álom, elpatkolt, kampec dolóresz (< lat. dolor-es ’fájdalmak’; temetési
szertartás énekéből: Circumdederunt me gemitus mortis dolores inferni ’Körülvettek engem a halál fájdalmai, az
alvilági – tkp. túlvilági – gyötrelmek’), kinyúl, kinyúvadt (cig.), magához szólította a kaszás (nép.), megmerelt (cig.
merel ’meghal’ < szanszkrit marate), nyekta neki, patkolás tömegesen, vámpírképe, vége a felvonulásnak – (Lásd
még 122. oldal!)
U) T E L E P Ü L É S, É P Í T M É N Y

1. falun lakom: buckalakó, bugacon (köznev.), falusi liba vagyok, Mucsaj-Cityben, mucsán lakom (köznev.,
közhely), parasztfalván, paraszt vagyok, párászt vágyok (palócosan), prérin élek, pucokfalvi (? < mezei pocok),
tanya-cityn lakom, tanyasi vagyok
városban lakom: bent élek a CITY-ben, füstben lakom, koszfészek, nyomornegyedben lakom, „szitiben” lakom (<
ang. city), városi patkány
lakótelepen élek: betondobozban/erdőben lakom, betonfogoly, betonkalitkában lakok, betonkukac, blokkban élek,
blokklakó vagyok, csótánytelepen élek, dobozban élek, dobozország/város, egymás nyakában lakunk,
galambdúcban, gettóban lakom, gettós, ketrecben élek, kolónián élek (< ném. Kolonie ’gyarmat, telep, település’
< lat. colonia ’birtok, település’), konzervdobozban, kőrengetegben élek, láger, laklin élek (röv.), mindennap
megmászom a Vezuvot („a 10. emeleten lakom”), nyomor-negyed, nyomortanyán, panelerdész vagyok,
panelgyerek/kalickában/lakó, szardínia vagyok, telepi, telepesnövény vagyok, tömegsír

2. családi ház: családi fészek, kászö (r. cig., rom. casă ’ház’), penészlak – (Lásd még 181. oldal!)
melléképület: bolhafészek ’kutyaól’; bungi ’kamra’; „fesztung” ’raktár’; röfilak ’sertésól’; szőrgarázs,
zabosgarázs ’lóistálló’ – (Lásd még 181-182. oldal!)
szeméttároló: bűzláda/tároló, gubitároló, kuka, kukö (r. cig.), kukucs, patkánylak, pöce, sittkupac, törpe/kuka/,
vesztőhely („meg lehet veszni a bűztől”)
3. panelház: betonbunker/dzsungel/gettó/kalitka/kolosszus/rengeteg/tömb/ zárda, blokklakás, börtön,
csótánytelep, doboz, egérlyuk, gettó, gyufásskatulya, kártyavár, ketrec, konzervdoboz, lególakás (< Lego
’nemzetközi hírű építőjáték elemeinek márkaneve’), leprafészek, menekülttábor, montázsház (táj. ? < szln.
montaža; < fr. montage ’szerelés, összeállítás’), nagy házban pici egérlyukak, szép-doboz („amelyik külsőre
tetszetős”), népdoboz („sokan laknak benne”), panelbörtön/hatszög, papírház, pléhdoboz, skatulya, tömbház
épülettípus: csíkosház, csipkeház (az erkély kiképzéséről), dobozház, fűrészfog-házak (mindegyik kissé beljebb
kezdődik), ikerház, ipszilonház (alakja felülnézetben), karcoló (< felhőkarcoló), kengurúház (kiugró erkélyének
oldala arra emlékeztet), kifli/kockaház, melírozott ház („ugyanaz a szín különféle árnyalatokban végigvonul az
egész épületen”), piramisház (teraszszerű), pizsamaház (csíkos), pont/sor/spenótház („zöld”),
szalag/tárlat/tévéház (képernyőhöz hasonló erkélyéről), torony/torta/tubusház, virágosóvoda (virágdíszes cserép
fedi), vízesésház (terasszerű), zebraház (csíkos)

4. művelődési otthon: bingó (< ang. bingo ’muri, táncos összejövetel’), dom (táj. < szh. dom ’ház, otthon’),
fejtágító (az ötvenes évek átképzéseire célozva), kultúrcentrum/disco/ház, művház (röv.), nyilvánosház (gúny)
múzeum, képtár: alvóház, dögtár/unalom, kultúrpalack, lomtár, muzej (< or. музей), múzium (táj. lat. < museum,
musium < gör. mouseŮon ’a múzsák temploma; könyvtár, akadémia; tanulószoba’ < gör. Moěsa, moěsa ’a
művészet és a tudomány istennője; ének, dal, költemény’), unalomvár
tanácsháza: dili/dumaház, fejesek háza, fejesház, irodakukacok tanyája, munkakerülők lakosztálya, nagyokosok
háza, obcsiná (táj. < szln. občina), okos fejek tanyája, prolitömörülés, tanács, Wall Street (< ang. ’New York
pénznegyede; a New York-i tőzsde)
posta: holló, kányaház (a holló embléma helyett), levélde, pocsta (< or. почта), postö (r. cig., rom. poştă),
varjúfészek (hollóról)
OTP, bank, tőzsde: adó/lóvéház, manidutyi, Onnan Talicskáznék Pénzt, Országos Tallér Pakolászda, Országos
Tallér Rablótáska, Otöpö, otthon tartsa pénzét!, pénzház, rablótanya, tallérpakolászda, Tőkeház
telefonfülke: dohányzó, dumadoboz/fülke/ház/láda, dumálda, dumáló, dumálófülke, félkarú rabló, gagyogófülke,
halló-belló (ikerítés), hírdoboz, kagylóház, kettesnyelő, pénznyelő, pletykabódé/fülke,
távbudi/recsegő/röcsögő/találka, tefi (röv.), telefondoboz, telerecsegő-láda, tracssdoboz/ház
sportcsarnok: spori, stadka (< stadion), stadion (< ném. Stadion ’versenypálya’ < gör. st©dion’ meghatározott
távolság: 177,6 m; kimért versenypálya’)
cirkusz: aréna (< lat. arena ’föveny; homokkal felszórt küzdőtér az amfiteátrumban’), cirk (< lat. circus ’kör;
versenypálya, cirkusz’ ? < gör. k×rko ’kör’)

V) I D Ő J Á R Á S, É G I T E S T

1. jó idő van: döglesztő/frankó/klassz idő van, penge/szuper az idő – (Vö. 104. oldal!)
rossz idő van: baromi szar idő, beleült a verga az ablakba (szólás, táj. ’varga’), szar az idő, takonyidő, trutyis idő,
zima
esik, zuhog: árvíz van a mennyben, hugyozik a Jézuska, kágye (r. cig.; rom. cadea), köpköd az isten, már megint
szarik, megnyitották a csapokat, ördög veri a feleségét, potyog a motyom, pöcsörög (táj.), pötyörög, ráhasaltak a
felhők („megázott”)
fúj a szél, vihar van: cúg van, dobálják az ördögök a hordókat (táj. tükörford. szln.-ből), jön a zúg (< ném. Zug
’huzat’, szój.), a szélre rájött a dili, Szent Péter kuglizik, vihar a biliben
fázom, hideg van: befagy a likam (táj. tükörford. szln.-ből), befagy a sejhajom (euf.), belémfagy a szar, cidri,
cidrizek, co-co-co fázom, didi van (< cidri), hidegem van (táj. < szln. mrzlo mi je), lefagyok, mélyhűtve vagyok,
mirelit lesz belőlem; Nincs az a dinnyerohasztó hőség!, recitálok, zima je (< szlk. ’hideg van’), zima van
köd van: de nagy fene köd van (szójáték, közhely), leesett a tejföl, mindenki rágyújtott, szamárnak való idő (? <
eltűnt ...), szmog van (< ang. smoke × fog ’füstköd’), szürke szamár is elbújhatna; tej előttem, utánam; tejes a
levegő, tejfeleznek, tejföl, tejfölös az ég

2. süt a nap; nagy a hőség: baromi meleg, döglesztő, fűtenek odafent, gatyarohasztó meleg van, kánikula (< lat.
canicula tkp. ’kiskutya’, a Nagy Kutya csillagkép fő csillaga, a Sirius), kisülök, kiviccsant (ti. a nap, táj.), kurva
hőség, rohadt meleg van, sütnek az égben, taccsra vág a nap
hold: cipó, égi kifli, égi sajt, éjjeli/esti lámpa, kifli, kutyahergelő, lámpa, sajt, tepsi, zsömle
csillag, üstökös: farkcsóváló pilács, héli (< Halley-üstökös), pilács, scseje (r. cig.; rom. stea ’csillag’)

Z) Á L L A T, V I R Á G
1. kutya: blöki, dög, dögi, dzsugel ~ dzsukel (m. cig.), kunyile (r. cig.), kutyamareg, kutyuli-mutyili, palotapincsi,
szobacirkáló
macska: cicc-maccs, cicmareg, durmó, gyalogszőrös, kacor (< a mesebeli Kacor király), macs, macsek, macsesz,
macskusz, nyávogi
egyéb emlős: begemót (< behemót), ’víziló’; búböcce ’borjú’; cincér (< cincog) ’egér’; grásznyi (m. cig. gra, gr#j;
cig. grast; örm. grast) ’ló’; kozá (táj. < szlk. koza) ’kecske’, köcsög ’hörcsög’; macskabenzinkút, négy lábon járó
tejcsarnok ’tehén’; pizsamás ló ’zebra’; szőrdízel ’ló’; tejcsap ’tehén’; tigrincs ’tigris’
egyéb állat: havi-havi ’csiga’; lócitrom ’lóürítmény’
madár: csurgenc, csuri ’veréb’; hibrityúk ’kakas’; puromb ’galamb’; tik (táj.) ’tyúk’; vaci ’vadgalamb’
bogár, rovar: csimasz, csimbók, csincsó ’cserebogár’; faszú ’szú’; furnyiká (r. cig.; rom. furnică) ’hangya’;
tyutyuka ’légy’
csótány: bentlakásos, büdöske, csati, csivó, csotesz, csóti, csótika, csotka, csóva, csuta, háziállat, koleszos,
nagycsapású, panelbogár, panelházi emlős

2. virág: gaz, dudva, flárö (r. cig. flore, flor; rom. floare), kultúrgaz, szagos gaz, Virgil (< virgács)
egyéb virág, növény: borgi ’sóskaborgolya’; büdöske ’bársonyvirág’; csollány (táj. csalán ?) ’spenót’; csoszogó
’papucsvirág’; dzsindzsa („inda + kétszeres dzs – felfelé kúszás”) ’kúszónövény, inda’; földi csekmet ’gizgaz’;
skála ’kála’; tulcsi, tüli ’tulipán’; tűpárna ’kaktusz’