SZÉCHENYI TERV

Kiss Kornélia - Török Péter

Az egészségturizmus nemzetközi keresleti és kínálati trendjei
PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

Sulyok Judit
Országtanulmány: Belgium
Mester Tünde - Sulyok Judit
Magyarország imázsa és piaci pozíciója Spanyolországban
Török Péter
A kanadaiak európai utazási szokásai
TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

Péteri László
A turizmus területi irányításának legfontosabb történeti áttekintése és hatályos jogszabályai
Dr. Behringer Zsuzsanna – Kiss Kornélia
A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében
Csizmadia Norbert
Területfejlesztés és turizmus kapcsolatrendszere - A Dél-alföldi régió turizmusfejlesztésének
elméleti és gyakorlati kérdései
TÉNYEK ÉS ELŐREJELZÉSEK

Dr. Behringer Zsuzsanna – Mester Tünde

Turisztikai trendek a világban és Európában
Mester Tünde
A turizmus forgalma 2001 I. félévében
TALLÓZÓ

EUROSTAT munkaértekezlet Budapesten a turizmus statisztikai rendszerének

korszerűsítéséről
Az új szerkesztőbizottsági tagok bemutatkozása
Könyvajánló
NAPTÁR

2001. október-december

1
 Széchenyi Terv

Az egészségturizmus nemzetközi keresleti és kínálati trendjei

Szerzők: Kiss Kornélia1 - Török Péter2

Bevezetés

Az egészségturizmus iránti kereslet, a fontosabb küldő- és fogadó országok, illetve az egyes

országok kínálata jelenlegi helyzetének és jövőbeni alakulásának bemutatását két okból
tartottuk fontosnak.
Egyrészt a turisztikai szervezetek és szakértők szerint a harmadik évezred első
évtizedében a turizmuson belül az egészségturisztikai utazások mutatják a legdinamikusabb
fejlődést. Az egészség megőrzése, a gyógykezelések, a szépségápolás, a test és a lélek
"karbantartása" egyre fontosabb motivációvá válik.
Az egészségturisztikai utazások népszerűségének növekedéséhez az is hozzájárul,
hogy a gyógyüdülések fő célcsoportja, az ötven év felettiek egyre nagyobb utazási
hajlandóságot mutatnak. Ugyanakkor a fiatalabb korosztályok érdeklődése is fokozódik az
egészségturisztikai utazások, azon belül főleg az egészségturizmus új formái (wellness,
fitness, szépségkúrák, stb.) iránt.
Az egészségturizmus fejlesztése mellett szól az ágazatra jellemző magas tartózkodási
idő és fajlagos költés, illetve az, hogy az egészségturizmus kereslete kevésbé szezonális. A
cikk témaválasztásának másik oka, hogy Magyarország nemzetközileg is kiemelkedő
lehetőségekkel rendelkezik az egészségturizmus terén, és ezt a tényt az állam is egyre
nagyobb figyelemmel kíséri. A Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Programjában az
egészségturizmus fejlesztése kiemelt helyen szerepel: az alprogram rendelkezésére álló
támogatási keretet megnövelték, és elfogadták az egészségturizmus tízéves fejlesztési
koncepcióját.

Az egészségturizmus hagyományos és új formái

1
Vezető kutató, Magyar Turizmus Rt., Piac- és Hatékonyságelemzési Igazgatóság.
2
Kutatási asszisztens, Magyar Turizmus Rt., Piac- és Hatékonyságelemzési Igazgatóság.

2
A fürdőlátogatás a turizmus egyik legősibb formája, amelynek legkorábbi emlékei már a
bronzkorból ismertek. A termálforrásokat, gyógybarlangokat és ásványi sókat tartalmazó
iszapokat napjainkban is sokrétűen használják különböző betegségek gyógyítására, a
különböző természeti erőforrások köré fejlett turisztikai és betegellátási infrastruktúra épült ki
az évszázadok során.
A gyógy- és termálturizmus mellett az 1990-es évek elején, az egészséges életmód és
életformák széleskörű elterjedésével megjelentek az új egészségturisztikai szolgáltatások,
amelyek a hagyományos, gyógyászati kezelés helyett az egészség megőrzésére és a
szépségápolásra helyezték a hangsúlyt. Az egészségturizmus új formái közül a wellness3 és a
fitness4 a két legismertebb, de az új típusú kúrák közé sorolhatóak a lelki megújulást szolgáló
kúrák (ayurveda, jóga, akupunktúra, nap- és fényterápia), a méregtelenítő- és fogyókúrák
(gyógyfogyókúra, ayurveda kúra, madkúra, teljesértékű táplálkozás, táplálkozási tanácsadás),
a szépségkúrák (cellulitisz, biolifting, arckozmetika, hőkezeléses testformálás, peeling, gőz-
és iszappakolás, vapazon), valamint a pihenést és kikapcsolódást szolgáló kúrák (Fedenkreis
technika, Thalasso-terápia, Tai Chi, légzésterápia, mozgásterápia, talpmasszázs,
salaktalanítás, Cleopátra fürdő).
A különböző országok és szervezetek eltérő definíciókat használnak a fürdők
meghatározására. Az Európai Fürdőszövetség (ESPA) csak a természetes ásványi forrással
rendelkező településeken található, illetve az ilyen kezeléseket alkalmazó
vállalkozáscsoportok létesítményét tekinti fürdőnek, míg a Brit Gyógyfürdők Szövetsége
tagságának megállapításánál a természetes ásványi forrást helyettesíthetik a színvonalas
fürdőzés egyéb feltételeivel (jó levegőminőség, impozáns építészet, hatékony kezelések).
Az Egyesült Államokban kevésbé szigorú a gyógyfürdők definiálása, az Nemzetközi
Gyógyfürdő és Fitness Szövetség (ISPA) szerint „a gyógyfürdő olyan hely, ahol természetes
gyógyászati készítmények és egészségjavító hatóanyagok intenzív és tartós alkalmazása
folyik kellemes környezetben hosszabb időn keresztül”. A szintén amerikai székhelyű
International Spa Association (Nemzetközi Gyógyfürdő Egyesület) egyszerűen úgy definiálja
a gyógyfürdőt, mint a "kikapcsolódás, elmélkedés, megfiatalodás és szórakozás" helye.

3
Wellness - olyan életforma, amely az egészséggel kapcsolatos tudás megszerzésével, az egészségi állapot
kedvező befolyásolásával a test, a lélek és a szellem optimális állapotát kívánja elérni. A wellness fő ismérvei a
tudatos egészségmegőrzés, rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, káros szerek kerülése.
4
Fitness - olyan életforma, amely a jó fizikai erőnlétet, az egészséges életmódot és az esztétikus külsőt helyezi
előtérbe. A wellnesstől alapvetően az különbözteti meg, hogy nagyobb szerepet kap benne az aktív, sportos
időtöltés.

3
 A kilencvenes évek során az egészségturizmus új formái Nyugat-Európában nagy
népszerűségre tettek szert. A szakértők a hagyományostól eltérő szolgáltatások
népszerűségének az új évezred elejére további jelentős növekedését jósolják. A
társadalombiztosítás által finanszírozott utazások jelentősége csökken, a vendégek egyre
inkább maguk szervezik utazásaikat, ami az egyéni csomagok fejlesztését és piacra vitelét
igényli.
Az ISPA a fürdők különböző típusait az alábbi kategóriákba sorolja be:
 Klub-fürdő (Club spa) - olyan létesítmény, amelynek fő profilja a fitness, s amely számos
szakmailag tökéletesen összeállított szolgáltatást kínál mindennapi igénybevételre.
 Napi fürdő (Day spa) - szolgáltatásai mindennapi igénybevételre alkalmasak.
 Célfürdő (Destination spa) - olyan fürdő, amelynek legfőbb rendeltetése a vendégek
életmódfejlesztő és egészségjavító kezelése a professzionális szolgáltatások által, fitness-
és edzésprogramok teljes ellátással, bentlakással.
 Gyógyfürdő (Medical spa) - elsődleges rendeltetése, hogy egészségügyi és gyógyfürdő
szakemberek segítségével egészségügyi és közérzetjavító ellátást biztosítson.
 Ásványi forrás fürdő (Mineral springs spa) - olyan létesítmény, amely a természetes
helyszínen kínál termál- vagy tengervizet, hidroterápiás kezelés céljából.
 Hotel fürdő (Hotel spa) - üdülőhely vagy hotel területén nyújt professzionális fitness- és
közérzetjavító szolgáltatásokat.

A hagyományos gyógyfürdők arra törekszenek, hogy megkülönböztessék magukat új típusú

versenytársaiktól, amelyek egyre nagyobb teret nyertek az elmúlt évtizedben, és további
erősödésük várható. Az új fürdők nemcsak a fogyasztóközönség és az orvosok körében
népszerűek, hanem az egészségbiztosítók (főleg a privát egészségbiztosítók) is támogatják
tagjaikat az új fürdők látogatásában.

Az európai egészségturisztikai piac mérete

Az Európai Fürdőszövetség adatai szerint az európai fürdőhelyeken 20 millió vendég

összesen több mint 120 millió vendégéjszakát töltött el 1998-ban. A vendégéjszakák száma
alapján Németország, Oroszország, Ausztria, Olaszország, Franciaország és Svájc a

4
legjelentősebb fogadóterületek, azonban Európán kívül is egyre többen kapcsolódnak be az
egészségturizmus kínálatába, a verseny egyre élesebb.
Az ESPA adatai a szövetség tagországaitól származnak, és az eltérő mérési módok
miatt kiegészítésre szorulnak, ami megnehezíti az egyes országok adatainak összehasonlítását.
Nagy-Britannia, Németország és Ausztria a fürdővárosok legalább egy éjszakát ott töltő
vendégeit méri, míg Csehország és Szlovénia az ország területét üdülőkörzetekre osztja, és
azon belül a gyógyüdülőkörzetek vendégeit és vendégéjszakáit regisztrálja. Franciaországban
csak a kezelésben részesülőket regisztrálják, míg Magyarországon kizárólag a gyógyszállodák
vendégforgalmát mérik.
Mindegyik mérési mód magában rejti annak veszélyét, hogy a nem gyógyturisztikai
régióban vagy üdülőhelyen levő egészségturisztikai létesítmények kimaradnak az
adatbázisból, illetve a fürdőhelyek esetében a nem egészségturisztikai utazáson résztvevőket
is regisztrálják. Az egyes országok adataiból sokszor kimaradnak a nem hagyományos, új
fürdők, ahol nincs természetes forrás. Ezek a tényezők megnehezítik a keresleti és kínálati
adatok összehasonlítását és az európai egészségturizmusról alkotott egységes kép kialakítását.
Az európai országokat a kereslet és kínálat volumene, illetve összetétele alapján négy
csoportba soroltuk: az elsőbe a legnagyobb arányban gyógyüdülésen résztvevő, német
anyanyelvű országok (Németország, Ausztria és Svájc), a másodikba az egészségturizmus
lehetőségeit nem olyan régen felismerő mediterrán országok (Franciaország, Olaszország,
Spanyolország és Görögország), a harmadik csoportba Nagy-Britannia és Észak-Európa, míg
a negyedik csoportba Magyarország és közvetlen versenytársai tartoznak. Ezek a csoportok
eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek az egészségturisztikai utazások száma, a külföldi
egészségturisztikai utazási hajlandóság, illetve a belföldi kínálat mérete alapján.

NÉMETORSZÁG, AUSZTRIA ÉS SVÁJC

Németországban, Ausztriában és Svájcban komoly hagyományai vannak a gyógy- és

termálfürdők látogatásának. A fürdőket a gyógykezelések részeként előszeretettel látogatják,
amelyet az állami egészségbiztosító is nagymértékben támogat. Közös még a három ország
lakosságában, hogy szívesen utaznak külföldi gyógyüdülésre. Emellett ez a három ország
számít a magyar gyógyfürdők elsőszámú nyugati küldőországainak is.
Az egyes országok gyógyfürdőinek látogatói között jelentős eltérés mutatkozik:
Németországban szinte kizárólag belföldi vendégek látogatják a fürdőhelyeket, míg Svájc és
főleg Ausztria jelentős számú külföldi gyógyturistát fogad. A szomszédos Ausztria mégsem

5
tekinthető jelenleg hazánk közvetlen versenytársának, mivel kínálata főleg a római típusú
fürdőkre és a wellnessre épít, valamint az árban és a szolgáltatások színvonalában is jelentős
különbségeket találtunk a két ország között. A wellness terén azonban Ausztria követendő
példát mutat Magyarország számára, amellyel remélhetőleg néhány év múlva a magyar
kínálat is felveszi a versenyt.

1. táblázat
Legfontosabb egészségturisztikai adatok, 1998
ország fürdők száma vendégéjszakák ebből külföldi államilag támogatott
száma (ezer) (%) vendégéjszakák (%)
Németország 330 103.800 3,8 25,7
Ausztria 81 17.800 50,2 16,7
Svájc 21 1.924 n.a. n.a.
Forrás: ESPA

Németország

A Német Gyógyfürdőszövetség jelentése szerint az egészségturizmus Németországban a

kiemelt termékek közé tartozik. Népszerűségét alátámasztja, hogy 1998-ban 16,7 millió
vendéget és 103,8 millió vendégéjszakát regisztráltak gyógyüdülőhelyeken. Utóbbi az
országban töltött összes vendégéjszaka egyharmada. A gyógyfürdőhelyek vendégei között a
belföldi vendégek (91,6%) voltak túlsúlyban. A külföldi vendégek száma 1,4 millió (8,4%),
az általuk eltöltött vendégéjszakáké pedig 3,9 millió volt. 1998-ban a fürdővárosok
vendégeinek 13,5%-át, míg a vendégéjszakák 25,7%-át finanszírozta az állam.
Németországban mintegy 330 fürdőváros található, amelyekben az 1998-as adatok
szerint 15.600 vállalkozás 706 ezer ágyat kínált vendégeinek. A gyógykezelések állami
támogatásának megszorítása miatt 1998-ban a vállalkozások közül csak 12.868 működött 596
ezres férőhely-kapacitással. A forgalomcsökkenést észlelve az állam 1998-ban 230, 1999-ben
460 millió euroval növelte a fürdőturizmusra fordított kiadásait.
A fürdőlétesítmények működő férőhelyeinek 68,3%-a ásványi forrás, vagy iszapfürdő
melletti, 31,7%-a pedig tengerparti, illetve tóparti gyógyfürdőhelyen, létesítményben
található. A német egészségturisztikai piacon az új trendeknek megfelelő kínálati elemek
egyre nagyobb teret hódítanak a hagyományos kezelési módok rovására.

6
 A legtöbb gyógyüdülésen a németek vesznek részt Európában, 2000-ben a F.U.R.5
tanulmánya alapján a német nyaralások 8,8%-a, mintegy 4,25 millió utazás volt
egészségmegőrzéssel kapcsolatos utazás is (az utazás fajtájánál több választ is meg lehetett
jelölni).
Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos utazások 51,8%-a külföldre, 48,2%-a belföldre
irányult. A külföldi utazások legkedveltebb célországai Spanyolország (11,8%), Olaszország
(8%), Magyarország (6,1%) és Ausztria (5,7%) voltak. Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos
utazások belföldi úticéljain belül Bajorország (13,7%), Schleswig-Holstein (9%) és Baden-
Württenberg (6,9%) tartományok emelkednek ki. 2000-ben a németek magyarországi
utazásainak 18,9%-a volt egészségturisztikai célú.
A német lakosság körében végzett vizsgálatok eredményeként megállapítható, hogy az
utazóknak több mint kétharmada a pihenést helyezi előtérbe, illetve az ezzel kapcsolatba
hozható motivációkat, úgymint "stresszmentes környezetben lenni", erőgyűjtés, feltöltődés.
Utazása alatt a németek majdnem harmada (30,6%) szeretne valamit tenni az egészségéért.
A különböző egészségturisztikai üdülések vendégkörei mind demográfiai jellemzőik,
mind utazási szokásaik alapján jól megkülönböztethető csoportokat alkotnak. A hagyományos
gyógyüdülők esetében a 60 év felettiek (47%), a fitness üdülőknél a 14-29 évesek (28,7%) és
a 30-39 évesek (29,6%), a wellness üdülők esetében pedig a 40-59 évesek (32,6%) alkotják a
legnagyobb keresleti csoportot.
A gyógyüdülés a németek számára nyugalmas környezetben való tartózkodást jelent,
jellegzetes elemeinek az egészséges klímát, az egészséges táplálkozást, valamint az
egészséges berendezéseket tartják. A sporttevékenységek között az úszás és a túrázás iránt
érdeklődnek a legnagyobb arányban.
A fitness üdülésekhez gyakran párosítanak sporttevékenységeket, az úszás és túrázás
említettek mellett az aerobic (75%), a kerékpározás (69%), illetve a tenisz vagy a golf (66%)
számít népszerű kikapcsolódási, szórakozási tevékenységnek.
A fitness üdülők különösen ritkán említik a pihenési lehetőséget és a nyugalmat. A
wellness üdülések során a kényelmet és szépülést biztosító szolgáltatásokat, illetve a
teljeskörű kiszolgálást tartják fontosnak a németek.
A gyógykezelések állami finanszírozásában jelentős korlátozásokat vezettek be az
utóbbi években: az ingyenes állami kezelést háromévenkénti egy alkalomról négyévenkénti
egy alkalomra, a kezelés időtartamát négy hétről három hétre csökkentették 1996-ban. Az

5
Forschungsgemeinschaft Urlaub und Reisen e. V.

7
intézkedések hatására a belföldi gyógykezelések átlagos hossza és az államilag támogatott
üdülések száma lecsökkent, ami az olcsóbb külföldi (köztük a magyar) gyógyüdülések felé
terelte a német keresletet.
A németek jövőbeni utazási terveivel kapcsolatban elmondható, hogy 19,6%-uk
valószínűleg vagy biztosan részt vesz egészségmegőrzéssel kapcsolatos utazáson a következő
három évben, ezen belül fitness üdülést a megkérdezettek 11%-a, gyógyüdülést 14,2%-a,
wellness üdülést 10,9%-a tervez a következő három évben.

Ausztria

Az osztrák fürdők közül a római fürdők (Römertherme) a legismertebbek. A legtöbb fürdő

25-30 oC-os vízhőmérsékletű, amelyek aktív pihenésre nyújtanak lehetőséget. Klasszikus
orvosi kezeléssel kevés fürdő foglalkozik.
Az osztrák fürdők - különösen a magyar határhoz közeli területeken, Burgenland
tartományban - újak, nagyon gondozottak, jól felszereltek, differenciált termékkínálattal és
elsőrangú szolgáltatási színvonallal rendelkeznek. Az elkövetkező években Ausztria célja,
hogy egészségturisztikai nagyhatalommá váljék. Az osztrákok marketingtevékenységükben a
gyógyturizmus arculat kialakítására helyezik a hangsúlyt, mert a wellness területén már ma is
jó pozícióval rendelkeznek.
Ausztriában a gyógyszolgáltatások és a wellness egy helyen, jellemzően a szálloda
„gyógyközpontjában” található, itt folynak a kezelések. A szálloda gyógyközponton kívüli
része kizárólag fitness vagy wellness jelleggel bír. A gyógyszállók esetében különös
hangsúlyt kap a külső megjelenés: az osztrákok körében kiemelt keresletre számíthatnak a
tradicionális, történelmi vagy akár a divatos, modern stílusok.
A legnagyobb osztrák fürdőhelyek 1999-ben a következők voltak: Zell am See (1.239
ezer vendégéjszaka), Seefeld (1.084 ezer vendégéjszaka), Bad Hofgeisten (1.031 ezer
vendégéjszaka), Bad Gastein (970 ezer vendégéjszaka) és Villach (914 ezer vendégéjszaka).
Az öt legnagyobb fürdőhelyen regisztrálták a vendégéjszakák 30%-át. A külföldi
vendégéjszakák aránya viszonylag magas: 1998-ban több, mint ötven százalék volt az osztrák
fürdőhelyeken. A külföldi vendégek körében a nagy fürdőhelyek a legnépszerűbbek, a
külföldi vendégéjszakák 48%-át a felsorolt fürdőkben regisztrálták. Az osztrákok a kisebb,
kevésbé ismert fürdőhelyekre látogatnak nagyobb arányban.
Az osztrák gyógyfürdőhelyeken eltöltött vendégéjszakák száma megközelítette a 18
milliót, ami az osztrák szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák 16%-a volt 1998-ban. A

8
vendégéjszakák között 3 millió volt az államilag támogatott belföldi utazások száma
Ausztriában, ami a tízszer nagyobb lakosságú Németországban mért 26,7 millió államilag
támogatott vendégéjszakához hasonló arányú. Ausztria kulturális közösséget alkot
Németországgal, így tehát nem meglepő, ha hasonlóságot találunk a fürdőkkel és a
gyógyászati szolgáltatásokkal szemben támasztott elvárások között. Egy Ausztriában készült
felmérés szerint az osztrákok jelentős része (80%-a) fontosnak tartja saját egészsége
megőrzését. Az egészségorientált utazások iránti kereslet az utóbbi években jelentős
növekedést mutat, különösen a fiatalabb generációk körében. Az idősebb generáció a gyógy-,
a fiatalabbak a wellness üdüléseket választják elsősorban.
A wellness utazások iránti érdeklődés a 40-50 évesek körében a legnagyobb. A
wellness üdülők fele 4 vagy 5 csillagos szállodában száll meg, 43%-uk visszatérő vendég. Az
idősebb korosztály szívesen és sokat utazik, nekik ezt a társadalombiztosítás téríti, de csak 2-3
évente. A közbeeső időben szívesen utaznak külföldre.
Az Osztrák Statisztikai Hivatal felmérése szerint 1999-ben 213 ezer osztrák háztartás
vett részt egészségmegőrzéssel kapcsolatos utazáson, ami az összes utazás 3,4%-át jelenti. A
60 év felettiek 9%-a, a 45-59 év közöttiek 4,6%-a vett részt ilyen utazáson, míg a 45 évnél
fiatalabbak körében 2% alatt volt az egészségmegőrzéssel kapcsolatos utazások aránya.
Az osztrák háztartások egészségturisztikai üdüléseinek 57,5%-a belföldi, 42,5%-a
külföldi utazás volt. A belföldi üdülések 57%-a Steiermark tartományba irányult, míg a
külföldi egészségturisztikai üdülések 31,1%-ánál Magyarország, 26,8%-ánál Olaszország volt
az úticél. A külföldi egészségturisztikai úticélok között Szlovénia (9,9%), Nagy-Britannia
(4,7%), Horvátország (3,9%) és Spanyolország (3,2%) is jelentősebb részesedéssel
rendelkezik.
A Magyarországra látogató osztrákok motivációinak sorában az egészségturizmus a
második helyen szerepel a kikapcsolódás és pihenés után. Budapestet különösen vonzó
egészségturisztikai úticélnak tartják, kiemelvén fővárosunk történelmi-kulturális kínálatát. Az
osztrák piacon legfontosabb versenytársaink Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és
Csehország.

Svájc

Svájc, kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően, a világ egyik „legegészségesebb”

országa. 1998-ban a szállodákban eltöltött 31,8 millió vendégéjszaka 3,5%-át (1,1 millió
vendégéjszaka) gyógyszállókban regisztrálták. A legnagyobb küldőországok közé

9
Németország, Nagy-Britannia és Írország, Franciaország, Olaszország, USA és a Benelux-
államok tartoznak. Az egészségturizmuson belül Svájcban a wellness a legkeresettebb.
A svájci lakosság összesen 19,8 millió utazáson vett részt 1998-ban, az
egészségturisztikai utazások száma 800 ezer volt, ami az összes utazás 4%-a.

Mediterrán országok

Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Görögország a világ legnagyobb fogadó

területei közé tartoznak: a tengerparti üdülőhelyek turisták millióit fogadják nyaranta. A
nagyszámú turistaérkezések miatt korábban nem tudtak kellő figyelmet fordítani az
egészségturizmusra, annak ellenére, hogy Francia- és Olaszország területe igen gazdag
gyógy- és termálforrásokban.
A tömegturizmus negatív hatásai (zsúfoltság a tengerpartokon, nagyfokú szezonalitás)
és az egészséges életmód népszerűvé válása miatt a mediterrán országok egyre nagyobb
hangsúlyt fektetnek az egészségturizmus fejlesztésére napjainkban. Az egészségturizmuson
belül főleg a wellness és a Thalasso-terápiás6 központok fejlesztésével szélesítik országuk
turisztikai kínálatát
A mediterrán országok nem tartoznak a gyógyturizmus főbb küldőországai közé
Európában, az egészségturisztikai kereslet legnagyobb része belföldre irányul, a külföldi
utazások aránya a többi nyugat-európai országhoz képest alacsonyabb. Ezek az országok
Magyarország számára inkább versenytársak az egészségturizmus területén (kiemelten a
wellnessben), és nem potenciális küldőpiacok. Ennek ellenére speciális gyógykezelésekkel és
üdülési ajánlatokkal fontos jelen lenni ezeken a piacokon, mivel a nemzetközi keresleti
előrejelzések alapján a wellness iránti kereslet fog erőteljesebben növekedni az
egészségtudatos magatartás térhódításának köszönhetően.

2. táblázat
A mediterrán országok gyógyfürdői és ott eltöltött vendégéjszakák, 1998
ország fürdők száma vendégéjszakák száma (ezer)
Franciaország 104 10.400
Olaszország 300 8.750
Spanyolország 128 2.650

6
Thalasso-terápia: az ókori görög korig visszanyúló szépség- és egészségmegőrző kezelés, amely a meleg
tengervizes fürdőzésen és zuhanyozáson alapul.

10
Görögország 45 n.a.
Forrás: ESPA

Franciaország

Franciaország hagyományos fürdőhelyei lényegében szakkórházak, ahol a kezelések 90%-át

az állam fedezi. 1998 folyamán a mintegy 104 francia fürdőhelyen eltöltött 10,4 millió
vendégéjszakából mindössze alig több, mint félmilliónak a költségeit állták magánszemélyek.
A vendégek átlagéletkora 65 év, a gyógykezelések általában 18 napig tartanak.
A nem államilag finanszírozott magánkezelések során a francia fürdőhelyeken
527.629 vendégéjszakát töltöttek, ami az összes vendégéjszaka 5%-a. A francia fürdőhelyek
külföldi vendégéjszakáinak aránya 1% volt, a legtöbbjük brit, német és holland volt.
A francia fürdőpiac vendégforgalma erősen koncentrált, a tíz vezető fürdőhelyen 7
regisztrálták a vendégéjszakák 44%-át 1998-ban, a legtöbb vendégéjszakát adó Dax piaci
részesedése 9,5% volt. A vezető fürdőhelyek vendégeinek 98,3%-a volt államilag támogatott.
Jelentősebb privát ügyfélkörrel néhány fürdőhely rendelkezik, általában azok, amelyek
palackos ásványvizet is forgalmaznak. Ezek közé tartozik Contrexeville (56% privát
vendégéjszaka), Enghien-les-Bains (49% privát vendégéjszaka), valamint Vittel (40% privát
vendégéjszaka).
A hagyományos gyógyterápiás kezelést nyújtó létesítmények mellett nagy számban
találunk Thalasso-terápiás központokat is Franciaországban: napjainkban 45 terápiás
központot tartanak számon az országban. A Thalasso-terápiás központok kezeléseit az állam
nem támogatja, ennek következtében ha az ilyen vállalkozásokat is figyelembe vesszük, a
vendégek körülbelül 70%-ának tartózkodását finanszírozza az állam.

Olaszország

Olaszországban közel 300 gyógyturizmusra alkalmas hely található, ahol több mint 600 erre
specializálodott szálláshely fogadja a vendégeket. A Federterme (Olasz Fürdőszövetség)
szerint 1998-ban 25 millió vendégéjszakát töltöttek az olasz fürdőhelyeken (ez az adat
azonban a fürdővárosok összes vendégét magába foglalja). Az ESPA szerint a kezelésben is
részesültek száma 1,25 millió, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 8,75 millió volt. A

7
A tíz vezető fürdőhely: Dax, Aix-les-Bains, Balaruc-les-Bains, Amelies-les-Bains, Greoux-les-Bains,
Barbotan-les-Thermes, Bagnoles de l'Orne, La Bourboule, Vichy és Bourbonne-les-Bains.

11
fürdővárosokban regisztrált vendégéjszakák száma dinamikus növekedést mutatott az elmúlt
években: 1994-hez képest 26,6%-kal növekedett.
A szállodák majdnem mindegyike kínál wellness és fitness programot. A
legfrekventáltabb és legismertebb gyógyfürdő központok Olaszországban: Abano Terme,
Fiuggi, Montecatini és Salsomaggiore Terme.
A gyógyturizmusban résztvevők jellemzően 50 év felettiek, míg az olasz wellness
turista átlag életkora 30-40 év közötti. Az olaszok többsége Olaszországon belül veszi
igénybe a gyógyszolgáltatásokat, ezután legszívesebben Szlovéniába, Ausztriába és Svájcba
utaznak gyógyüdülésre. A wellness esetében Olaszország után Szlovéniát, Ausztriát és
Franciaországot keresik fel. A fürdőhelyeket felkereső vendégekre egyre inkább jellemző az
államilag nem támogatott wellness és fitness szolgáltatások igénybevétele.8

Spanyolország

A Spanyolországban található 128 fürdőközpontból 85 működik. Szállodai ellátást mintegy

68 kínál közülük, összesen 12.500 ágyat biztosítva (1998-as adat). A fürdőhelyek közelében
további 7.500 ágy áll rendelkezésre. 1998-ban a fürdővárosokban 329 ezer vendég 2,65 millió
vendégéjszakát töltött el gyógykezelései során, a vendégek száma a kísérő családtagokkal és
barátokkal együtt elérte az 520 ezret.
A legtöbb fürdőközpont Spanyolországon belül Katalóniában (14 fürdőhely) és
Galíciában (12 fürdőhely) található. Az utóbbi években mind Spanyolországban, mind
Portugáliában jelentős fejlesztéseket hajtottak végre: számos 4, illetve 5 csillagos létesítmény
épült, főként Európai Uniós támogatásból.

Görögország

Görögország egyre növekvő figyelmet szentel az egészségturizmusnak, azon belül is a

gyógyfürdőkben igénybe vehető kúráknak. Jelenleg három létesítmény található az országban,
ahol Thalasso-terápián vehetnek részt a vendégek, ebből kettő Krétán, egy pedig a félszigeten

8
2000 októberében elfogadtak egy, a gyógyturizmusra vonatkozó törvényt, amely a gyógyvizek megóvásával és
az azok közelében lévő építészeti és történelmi emlékek jobb kihasználásával foglalkozik, ezenkívül definiálja a
termálkúra fogalmát, minősíti a termál szolgáltatásokat. A termálturizmus fontosságának köszönhetően az Olasz
Nemzeti Turisztikai Hivatal, az ENIT, 2001-ben egymilliárd lírát - 130 millió forintot - fordít a gyógyturizmus
promóciójára.

12
található. Működik továbbá 17 – nemzeti szinten - jelentős gyógylétesítmény, amelyek
100.000 vendég fogadására alkalmasak. A jövőben a gyógyfürdők bővítését tervezik, ez két
létesítmény építését jelenti (Aidipsos Közép-Görögországban, illetve Kos szigetén).

NYUGAT- ÉS ÉSZAK-EURÓPA EGYÉB ORSZÁGAI

Nagy-Britanniában és a skandináv országokban, valamint a szintén ebbe a csoportba

sorolható, de megbízható adatok hiányában a cikkből kimaradt Benelux-államokban kevés
számú fürdő található. Ezekben az országokban nincs a német anyanyelvű országokhoz
hasonló kultúrája, hagyománya a gyógy- és termálüdüléseknek. Az észak-európaiak jobban
"bíznak" a saját egészségügyi ellátásukban, utazásaikat nem szívesen kötik össze a
gyógyulással. Az egészséges életmód követőinek növekvő aránya és az egészség megőrzésére
fordított fokozott figyelem miatt azonban az egészségturizmus új formái néhány év alatt
nagyon népszerűvé váltak ezekben az országokban is.
Ezen országok lakói nagy számban utaznak külföldre, a szűk hazai egészségturisztikai
kínálat miatt a britek, a skandinávok, a hollandok és a belgák részéről várható a legnagyobb
kereslet-növekedés a következő években a külföldi egészségturisztikai utazások új formái
terén. A gyógy- és termálkúrák iránti alacsony érdeklődés és Magyarország nagy távolsága
miatt a gyógyturisztikai kínálatunk iránt nem várható jelentős kereslet, inkább a wellness és
fitness üdülések számíthatnak nagy keresletre.

Nagy-Britannia

Nagy-Britanniában Viktória királynő halála óta a fürdőkultúra gyakorlatilag megszűnt,

eltérően más országoktól az egészségbiztosítók nem térítik a gyógyvízzel történő gyógyítás
költségeit. Nagy-Britannia esetében hagyományos fürdőágazatról nem beszélhetünk, ma 11
fürdőváros található az országban: Bath, Baxton, Cheltenham Spa, Droitwich Spa, Harrogate,
Royal Leamington Spa, Llandrindod Well, Malvern, Royal Tunbridge Wells és Woodhall
Spa. 1997-ben mintegy 1,3 millió látogatója volt az angol fürdőknek, ami az éjszakára
megszálló vendégek számát jelenti tíz fürdővárosban.
A britek nem szívesen keresnek fel beteg emberek által is látogatott helyeket
kikapcsolódásuk, pihenésük alkalmával. Számukra a felfrissülést nyújtó, aktív
egészségturisztikai, valamint a szépségápolás kínálatára kell helyezni a hangsúlyt.

13
 Észak-Európa

Észak-Európában nincs gyógyhatású víz, ennek megfelelően gyógyfürdő sincs, termálvíz

pedig csak Izlandon található. Finnországban kedveltek a wellness-fitness létesítményekkel,
élményfürdőkkel felszerelt gyógyszállók. Izland a termálturizmusban kedvelt úticél. Az
észak-európai országokban és a Baltikum országaiban az utóbbi években a wellness-fitness
egyre népszerűbbé válása figyelhető meg, különösen a konferenciák kiegészítő
szolgáltatásaként.

MAGYARORSZÁG ÉS KÖZVETLEN VERSENYTÁRSAI

Magyarország kivételes adottságokkal rendelkezik a gyógy- és termálforrások tekintetében a

világon, a turizmus fejlesztésében kiemelt szerepet kap az egészségturizmus a következő
években. Ezért is fontos hazánk versenytársainak az egészségturizmusban betöltött helyzetét
vizsgálni.
Ebbe a csoportba sorolható Csehország és Szlovénia, mely országok közös
tulajdonsága a jó adottságok mellett, hogy a nyugati fürdőknél alacsonyabb árakkal és
alacsonyabb színvonalú létesítményekkel, de magas színvonalú orvosi ellátással párosul. A
wellness és a fitness szolgáltatások terén némi lemaradás figyelhető meg a nyugati-európai
országokhoz képest.
Ezekben az országokban a belföldi kereslet nagy részét az államilag támogatott
gyógykezelések adják, emellett nagyszámú külföldi turista látogatja a fürdőhelyeket.

3. táblázat
Magyarország és versenytársainak egészségturisztikai kínálata, 1999
Ország fürdők száma vendégek vendégéjszak Ebből külföldi átlagos
száma (ezer) ák száma (%) tartózkodási
(ezer) idő
Csehország 36 842 6 881 30,0 8,2
Szlovénia 15 365 1 892 26,9 5,2
Magyarország 9
35 389 1 451 64,1 3,7
Forrás: ESPA, KSH

9
Magyarország esetében 2000-es adatok szerepelnek.

14
 Csehország

Az egészségturizmus (gyógyturizmus, wellness, fitness) kínálati palettája Csehországban igen

gazdag. Az ország elsősorban a gyógyturizmusra koncentrál, hiszen e téren rendelkezik
jelentős hagyományokkal. A hagyományos gyógyfürdőzésre alkalmas hely kevés; a komplex
gyógyítást különféle terápiás kezelésekkel, étrenddel, stb. kombinálják. A Cseh Köztársaság
36 fürdőhelyén összesen 92 gyógyszálló működik, 11.811 szobával és 21.128 ággyal. Az
egészségturisztikai szálláshelykapacitás mintegy fele Csehország legnyugatibb
tartományában, a Karlovy Vary-t és Marienbad-ot magába foglaló Nyugat-Bohémiában van.
Ebben a régióban található a gyógyszállók ágyainak 47%-a.
A cseh egészségturisztikai régiók szálláshelyein 842.600 vendég 6.881.424
vendégéjszakát töltött el 1999-ben, ami 8,2 napos átlagos tartózkodási időt jelent. Az összes
kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák 15,6%-át egészségturisztikai
szálláshelyen regisztrálták.
A vendégérkezések 44%-a, a vendégéjszakák 30%-a származott külföldi vendégektől,
akiknek átlagos tartózkodási ideje az átlagosnál rövidebb, mindössze 5,5 nap. A külföldiek
elsősorban a gyógyturizmus ajánlataival élnek, összetételük a következő: német 57,2%, orosz
11%, osztrák 3,5%, szlovák 3,3%, izraeli 2,8%, amerikai 2,5%, lengyel 2,3%, olasz 2%,
holland 1,7% és angol 1%.
A cseh egészségturisztikai kínálat legfontosabb erősségei a versenyképes ár, a több
száz éves fürdőkultúra és az orvosi szolgáltatások magas színvonala. Ugyanakkor kevés a jó
minőségű szálláshely és szórakozási lehetőség, valamint fejletlen az infrastruktúra a cseh
fürdőhelyeken. A gyógyturizmusban szokásos kínálaton túl szinte minden objektum típusban
fellelhetőek a wellness és fitness ajánlatok. Túlsúlyban azonban a gyógycsomagok vannak és
várhatóan még sokáig maradnak is.
Az 1999-ben utazó csehek közül összesen 237.000 fő választott egészturizmus
kategóriába eső utat, ebből 195.000 fő belföldön és 42.000 fő külföldön töltötte üdülését. A
csehek jól ismerik a magyar gyógyfürdőket, becslések szerint a Magyarországra utazó csehek
15-20%-a kimondottan magyar gyógyfürdőbe utazik. Az ide utazók elsődleges motivációja a
gyógyvíz igénybevétele. Az ilyen céllal Magyarországra utazókról részletes statisztikák
nincsenek, de tény, hogy a 38, Magyarországot értékesítő utazási iroda közül 14 kínálatában
szerepelnek gyógyfürdőink. Az ide utazó idősebb generáció gyakran magával hozza unokáit,
mert tudja, hogy számos lehetőség van a gyermekek szórakozására is a gyógyfürdőkben. A
fiatalabbak körében inkább a wellness és az azzal kombinált túrák a jellemzőek.

15
 Szlovénia

A szlovén turisztikai kínálatban kiemelt helye van az egészségturisztikai szolgáltatásoknak,

1999-ben a gyógyszálláshelyeken regisztrálták a vendégérkezések 20,9%, a vendégéjszakák
31,2%-át. A szlovén gyógyfürdőhelyek nagy része az ország északi és keleti részében
található.
Az egészségturisztikai szálláshelyeken 365 ezer vendég 1.892 ezer éjszakát töltött, ami
5,2 napos átlagos tartózkodási időt jelent. A vendégek 28,2%, a vendégéjszakák 26,9%-a
származott külföldi vendégektől. A külföldi vendégéjszakákon belül 46,8% az osztrák, 25,6%
a német, 20,2% az olasz vendégek részesedése.
Az összes egészségturisztikai szálláshelyen eltöltött vendégéjszaka 59,2%-át
szállodában töltötték, míg a külföldi vendégéjszakák esetében ez az arány jóval magasabb,
78,2%.

Magyarország

Magyarországon kb. 50 olyan település van, ahol termálfürdő található. Nógrádon kívül
gyakorlatilag minden megye rendelkezik termálvízzel. Jelenleg 35 gyógyfürdő minősítésű
hely üzemel, az OEP1038 gyógyászati szolgáltatást nyújtó fürdővel kötött szerződést. További
fontos, turisztikailag hasznosítható gyógytényező öt gyógybarlangunk, tizenegy klimatikus
gyógyhely, továbbá két helyen természetes szén-dioxid terápiát alkalmaznak, négy helyen
pedig gyógyiszapot termelnek ki. A Magyarországon működő 1.200 utazási irodából mintegy
nyolcvan foglalkozik beutaztatással, ebből körülbelül hatvan iroda profiljába tartozik a
gyógyturizmus11.
A Magyarországon működő gyógyszállók száma 2000. december 31-én 22 volt, ebből
öt Budapesten és öt a Balatonnál üzemel. Az összes szállodának az egységek számát tekintve
ez a 3,8%-át jelenti. A huszonkét házban összesen 4.000 ezer szoba áll a vendégek
rendelkezésére, ami 9.000 ezer férőhelyet jelent.
A többi ország statisztikájával ellentétben Magyarországon csak a gyógyszállodák, és
nem a gyógyfürdők körzetében található összes kereskedelmi szálláshely (panzió, fizető

10
Országos Egészségügyi Pénztár.
11
Forrás: MUISZ Beutaztató Bizottság, 2000.

16
vendéglátás, kemping, stb.) alkot statisztikai kategóriát, a nemzetközi összehasonlításnál ezt a
tényezőt is figyelembe kell venni. A magyar gyógyszállodákban 389 ezer vendég 1.451 ezer
vendégéjszakát töltött. A külföldi vendégek az összes vendégéjszaka 64%-át adták. A
gyógyszállókban átlagosan 3,7 napot, az összes kereskedelmi szálláshelyen mért 3,1 napnál
20%-kal többet maradnak a vendégek.
A gyógyszállók vendégeinek száma az év folyamán kisebb ingadozást mutat, mint a
szállodáké összességében. A legtöbb vendég a májustól októberig terjedő időszakban érkezik,
a szállodák kihasználtsága december és január hónapban a legalacsonyabb. A gyógyszállók
vendégeinek megoszlását tekintve a külföldiek nagyobb arányt képviselnek. A novembertől
áprilisig tartó időszakban a külföldiek „kiemelten” fontosak a gyógyszállók számára, hiszen
ezekben a hónapokban a külföldi vendégek az összes vendégek felét, vagy annál is nagyobb
részét adják. Az eltérés a külföldi és a belföldi vendégek között a szállásdíjbevételek esetében
is jelentős. A határokon túlról érkező gyógyüdülők szállásra több, mint kétszer annyit
költenek, mint a belföldiek.
Egy, a magyar háztartások körében 2000-ben végzett, országosan reprezentatív
felmérés szerint az utazás legfontosabb céljainál az egészségturizmust, illetve annak
különböző formáit 1%-ban említették. Az utazás alatt végzett tevékenységek között az
előzőekhez képest „előkelőbb” helyet foglal el a gyógyfürdő, wellness- és fitness-szolgáltatás.
Az összes említés 4%-ában szerepelnek egészségturizmussal kapcsolatos szolgáltatások. A
strandolást, fürdőzést ugyanakkor a megkérdezettek egyharmada említette. A főüdüléseket
vizsgálva ez az arány magasabb, ott a megkérdezettek 6%-a vesz igénybe gyógy-, wellness-,
illetve fitness-szolgáltatásokat. A gyógyüdüléseken belül a hazai lakosság körében az orvosi
beutalóval történő gyógykezelés igénybevétele jellemző.
A Magyar Turizmus Rt. 2001-ben megjelent Egészségturizmus kiadványában
elhelyezett kérdőívek eredményei szerint a lakosság körében a hagyományos gyógyüdülések a
legkedveltebbek, jelentős azonban a wellness (a válaszadók 59%-a említette) és a fitness
(21%) ajánlatok iránti érdeklődés is. A magyarországi gyógyüdülést tervezők többsége,
65,3%-a partnerével szándékozik útra kelni, ezt követi a két- (30,5%), illetve a
háromgenerációs család (9,3%). Az egészségturisztikai szolgáltatások mellett az üdülők
elsősorban városnéző programok, kulturális rendezvények, természetjárás és gasztronómiai
rendezvények iránt érdeklődnek.

17
 Összefoglalás

A magyarországi egészségturizmus fejlesztésében a szakembereknek számos tényezőt kell

figyelembe venniük. A gyógy- és termálturizmus létesítményeinek és szolgáltatásainak
fejlesztését össze kell hangolni az új egészségturisztikai trendeknek megfelelő szolgáltatások
kialakításával. A fürdőhelyeken és azon belül az egyes gyógykomplexumokban az
egészséges, szórakozásra és kikapcsolódásra vágyó vendégek, valamint az egészségügyi
problémákkal küzdő vendégek igényeit is az elvárt színvonalon kell kielégíteni.
Az egészségturizmus új formái a hagyományos gyógyturizmusnál nagyobb mértékben
fejlődnek a következő években, ami a két ágazat közötti verseny erősödéséhez vezet. Az
egészségbiztosítók már nemcsak a hagyományos gyógykezeléseket, hanem az
egészségmegőrző utazásokat is támogatják, ami a hagyományos fürdők piaci pozícióját
tovább rontja.
Magyarországon a gyógy- és termálüdülések számára továbbra is a német anyanyelvű
országok (Németország, Ausztria, Svájc), illetve a volt keleti-blokk országai (Oroszország,
Lengyelország, Csehország, stb.) jelentik a legfőbb piacot, a többi nyugat-európai országban
csak szűk rétegek érdeklődnek a gyógyüdülések iránt. A wellness- és fitness üdülések iránt
viszont dinamikusan növekvő keresletet mutatnak más nyugat-európai országok lakói is, a
kikapcsolódás, a fitness, a stresszcsökkentés és a szépségápolás egyre fontosabb utazási
motivációnak számít. Ezek az üdülési formák Magyarország hagyományos egészségturisztikai
küldőpiacai mellett Nagy-Britanniában, Skandináviában, a Benelux-államokban és
Olaszországban is jelentős érdeklődésre számíthatnak.

Felhasznált források

 Travel & Tourism Analyst, 2000. 1. - Health Tourism in Europe

 F.U.R. Deutchland - Die Reiseanalyse RA 2001
 Statistik Österreich - Urlaubsreisen der Österreicher im Jahre 1999
 MAG Consulting - Yearbook 2000 of Tourism Accomodation and Catering of the Czech
Republic and the Slovak Republic
 Statistical Yearbook of the Republic of the Slovenia 2000
 Magyar Turizmus Rt. Külképviseleteinek jelentései az egészségturizmus keresleti,
kínálati trendjeiről 2001

18
 A marketing szerepe az egészségturizmusban című konferencia, dr Ruszinkó Ádám
előadása, Bükkfürdő, 2001. május 23.

19
 Piac- és országtanulmány

Országtanulmány: Belgium

Összeállította: Sulyok Judit12

A Magyar Turizmus Rt. Piac- és Hatékonyságelemzési Igazgatósága 2001-ben megrendelte a

WES belga kutatóintézet által, a belga lakosság utazási szokásairól készített felmérést. A
kutatásban Magyarország ismertségére és image-re vonatkozó exkluzív kérdések is
szerepeltek. A kutatás fontos információkkal szolgál a belga küldőpiacról, illetve
Magyarország piaci pozíciójáról.
Belgium hazánkhoz képest harmadakkora területen fekszik; lakóinak száma
megegyezik Magyarországéval. Idegenforgalmi adottságai tekintetében a háromnyelvűségből
(francia, holland és német) fakadó kulturális különbségeknek köszönhetően az ország
különleges látnivalókkal, attrakciókkal várja a látogatókat. Belgiumban egyszerre van jelen a
németalföldi, a francia és a német kultúra, hagyomány, amely az építészetben, a
képzőművészetben és az irodalomban egyaránt visszatükröződik. Turisztikai szempontból
kiemelendő a gasztronómia és a még ma is elevenen élő kézműves kultúra.
Az ország három nagyobb régióra osztható: Flandria, Vallónia és Brüsszel.
Flandriához 70 km hosszú tengerparti szakasz tartozik, illetve négy nagy kikötő: Gent,
Zeebrugge, Antwerpen (Európa második legnagyobb kikötője), valamint Oostende. Ennek
következtében Belgium közvetlen kapcsolatban van Angliával, az északi tengerrel,
Skandináviával, Oroszországgal, Afrikával és a Távol-Kelettel is. Természeti adottságainak
megfelelően a régió kedvelt tengerparti üdülőhelyei Oostende, Knokke, ahol népszerűek a
vízisportok és az ehhez kapcsolódó egyéb létesítmények. Flandria kulturális öröksége főként a
németalföldi kultúrából ered, amely a képzőművészetekben és az építészetben egyaránt
megjelenik. A középkori, németalföldi hagyományokra épült városok mind a mai napig
megőrizték arculatukat, amelyek kedvelt úticélok a turisták körében. Ezek közül a
legjelentősebbek: Antwerpen, Oostende, Brugge, Gent és Leuven. 2000 decemberében az
UNESCO a világörökség részévé nyilvánította Brugge történelmi belvárosát. 2002-ben a
város „Európa kulturális fővárosává” alakul, számos rendezvénnyel invitálva az
odalátogatókat.

12
Kutatási asszisztens, Magyar Turizmus Rt., Piac- és Hatékonyságelemzési Igazgatóság.

20
 Vallonia természetes és változatos domborzatú, bővizű folyókkal átszelt. A táj
település-kultúrájára elsősorban a középkori város- és erődjellegű építkezés jellemző. A
vallon területre a francia kultúra és építészet erősen rányomta jegyeit. Legnagyobb városa,
Liége a mindenkori belga trónörökös, a Liége-i hercegség fellegvára.
Brüsszel Belgium legismertebb turisztikai célpontja, a közel egymilliós főváros
nemrég ünnepelte alapításának 1100. évfordulóját. Itt található az Európai Unió központja
városnegyedet elfoglaló építményegyüttesével, az 1994-ben felavatott Európai Parlament,
valamint az Észak Atlanti Szövetség, a NATO épülete. A városban számos multinacionális
cég és nemzetközi bank központja található, ezért Brüsszel a nemzetközi politikai és
gazdasági élet valódi fővárosa. Látnivalói között találjuk a világhíressé vált Főteret, a Grand
Place-t, az 1958-as világkiállításra emelt Atomiumot, illetve a „Manneken Pis” szobrát. A
városmag alakja emberi szívhez hasonlítható, ezért a város szimbóluma egy szív. Brüsszel
királyi város, két teljesen egyforma királyi palotával, óriási parkokkal és mesterséges
tavakkal.

Általános információk

Belgium Nyugat-Európa kis területű, ám sűrűn lakott országai közé tartozik. Területe 30 510
km2, lakóinak száma 10,2 millió fő, népsűrűsége egész Európában az egyik legmagasabb.
Kétnemzetiségű ország, lakosainak nagyobb része flamand (58%), kisebb hányada pedig
vallon (31%). Az ország délkeleti részén jelentős a németajkú lakosság aránya. Hivatalos
nyelve a holland, a francia és a német. Fővárosa Brüsszel, további jelentős városai:
Antwerpen, Gent, Charleroi, Liége és Brugge. Legfontosabb kikötői Antwerpen, Oostende,
Zeebrugge és Gent. Az országban öt nemzetközi repülőtér található: Brüsszelben,
Antwerpenben, Oostende-ben, Charleroi-ban és Liége-ben.
Belgium szövetségi állam, az ország államformája alkotmányos monarchia, a
parlament tagjait négy évre választják. Az alkotmány területi és nyelvi alapon három részre
osztja az országot: Flamand Régió, Vallon Régió és Brüsszeli Régió (nyelvi megközelítésben
Holland Közösség, Francia Közösség és Német Közösség). A régiók és közösségek saját
parlamenttel rendelkeznek, amelyek tagjait – az Európa parlamenti választásokkal
harmonizálva – öt évre delegálják.
Belgium modern gazdaságának fejlettsége főként központi fekvésének, magasan fejlett
közlekedési hálózatának és diverzifikált ipari és kereskedelmi létesítményeinek köszönhető.

21
Az ipar az északi flamand területeken koncentrálódik, a kormány a déli, vallon részeken
történő beruházásokat támogatja. Belgium kevés természeti erőforrással rendelkezik, ezekből
importra szorul. Az ország fejlett infrastruktúrával rendelkezik, 1999-ben több mint 155
millió utast szállítottak a közlekedési vállalatok. Jelenleg mind a vasúti, mind a légi
közlekedés állami irányítás alatt áll.
Belgiumban évente kilenc hivatalos nemzeti vagy vallási ünnepnap van, amennyiben
vasárnapra esik, az azt követő hétfő is ünnepnap. Az iskolai szünet két hónapos, július 1-től
augusztus 31-ig tart, Húsvétkor pedig tíz napos szünetet iktatnak be. A férfiak és nők egyenlő
arányban használják ki szabadságukat. Öt évvel ezelőtt a férfiak valamivel magasabb arányt
képviseltek, mára azonban ez teljes mértékben kiegyenlítődött.

Gazdasági helyzet

A kilencvenes évek elején bekövetkezett recesszió után a belga gazdaság hamar fejlődésnek
indult, a növekedés mértéke jelenleg évi 2-3% körüli, amely az EU-országok átlagához
hasonlóan alakul. Belgium a fejlett ipari országok közé – az Európai Unión belül is a
fejlettebbek közé – tartozik; a GDP kétharmad részét a szolgáltató szektor adja. A tercier
szektor hagyományosan legfontosabb része a kereskedelem, valamint a hozzá szorosan
kapcsolódó fejlett bankszektor, amely két ágazat a GDP több mint egynegyedét adja. A
németalföldi kereskedelem hosszú évszázadokra tekint vissza. Az ország sokáig összekötő
szerepet játszott a tengeren túli területek és gyarmatok, valamint az európai államok között.
Az Európai Gazdasági Közösség alapító tagja volt, s ma is az Unió egyik legaktívabb
tagországa, 1999. január elsején lépett be az euro övezetébe (Európai Monetáris Unió). A
nemzetközi versenyképesség megőrzése rendkívül fontos egy olyan kis ország számára, mint
Belgium, amely az egyik legnyitottabb a térségben: exportált áruinak (főként ipari, kézműves
termékek) értéke meghaladja az ország GDP-jének 60%-át. Külkereskedelmének legnagyobb
részét az EU-val, ezen belül is a szomszédos országokkal – Németországgal, Franciaországgal
és Hollandiával – bonyolítja.
A közlekedésen belül az áruszállításban legfontosabb a közúti és a vízi (tengeri és
folyami) szállítás, a személyszállításban a közút és a vasút játssza a legnagyobb szerepet.
Jelentős nemzetgazdasági ágak továbbá a telekommunikáció, a kiállítás- és egyéb
rendezvényszervezés.

22
 GAZDASÁGI HELYZET 2000-BEN

2000-ben a GDP növekedését 3,75%-ra becsülték a szakértők, amely növekedés 1988 óta a
legmagasabb. Az első félévet jellemző gazdasági növekedés hátterében az export és a
fogyasztás, valamint az új beruházások és építkezések bővülése állt. A magánfogyasztás
erősödésében a jövedelmek emelkedése, a magas fogyasztói bizalom és a megtakarítások
csökkenése játszott szerepet. Negatívan hatott a gazdaság fejlődésére az importárak
emelkedése és az olajárak alakulása. Mindent összevetve azonban a gazdaság növekedésének
mértéke meghaladta az előző évit, amely 2,75% volt. A foglalkoztatás szintje emelkedett, a
munkanélküliség 2000 szeptemberében 8,6%-ra esett vissza. Az olajárak emelkedése és az
euro gyengesége ellenére, az infláció 3,3% volt 2000 szeptemberében.
A 2001-re vonatkozó becslések a GDP 2,7%-os növekedését valószínűsítik, a
külkereskedelmi forgalom lassuló ütemű bővülését a belső kereslet és fogyasztás
dinamikusabb növekedése ellensúlyozza. 2001-ben a foglalkoztatás várhatóan tovább
növekszik, a munkanélküliség arányát 7,5%-ra becsülik a szakértők. A belga gazdaság
fontosabb adatait az 1. sz. táblázat tartalmazza.

1. táblázat
Belgium fontosabb gazdasági mutatói
1999 2000
GDP értéke folyóáron (Mrd USD) 241,0 227,0
GDP növekedése változatlan áron (%) 2,7 3,9
Egy főre jutó GDP folyóáron (ezer USD) 24,0 22,2
Infláció alakulása (%) 1,1 2,7
Munkanélküliség szintje (ezer fő) 285,0 280,0
Munkanélküliségi ráta (%) 9,1 8,5
Export értéke (Mrd USD) 176,5 184,9
Import értéke (Mrd USD) 161,0 171,4
Folyó fizetési mérleg egyenlege (Mrd USD) 8,0 n.a.
Átlagárfolyam USD/BEF 37,82 43,77
Átlagárfolyam EUR 40,3399
Forrás: Magyarország külgazdasága 2000

23
 A MAGYAR-BELGA GAZDASÁGI KAPCSOLATOK

Belgium Magyarország nyolcadik legfontosabb piaca és tizedik legnagyobb szállítója.

Részesedése a magyar kivitelből 3,1%, a behozatalból pedig 2,2%. A két ország kereskedelmi
kapcsolataiban meghatározó szerepe van a számítástechnikai és elektronikai termékeknek,
illetve gépeknek, mechanikus berendezéseknek, valamint a vegyi- és műanyagipari
termékeknek. 2000-ben a külkereskedelem terén további bővülés volt tapasztalható.
2000-ben a belga tőkebehozatal értéke elérte a 202 millió eurot, ezzel Belgium a
negyedik legjelentősebb befektető ország hazánk számára. A magyarországi befektetéseket
elsősorban belga tulajdonú multinacionális vállalatok hajtottak végre az elmúlt években.
Jelentős belga tőke található a biztosítási és a banki szférában.

Turizmus

A World Travel & Tourism Council (WTTC) becslései alapján Belgiumban az

idegenforgalomból származó bevételek 2001-ben mintegy 3,3%-kal járulnak hozzá az ország
GDP-jéhez, ez 8,1 milliárd USD-t jelent. Az idegenforgalmi szektorban a foglalkoztatottak
13,4%-a tevékenykedik (2001), a turizmus ezzel 530 ezer munkahelyet teremt. Az
exportbevételek 9,1%-a (22 milliárd USD) turizmusból származik, a turisztikai
tőkebefektetések az idén várhatóan 53,4 milliárd USD-t tesznek ki. Ez az összes
tőkebefektetés 7,4%-a.
A Turisztikai Világszervezet (WTO) adatai alapján Belgium a nemzetközi
érkezésekből 1%-kal részesedik, a turisztikai desztinációk sorában a 24. helyet foglalja el. A
bevételek tekintetében a rangsor 21. helyén áll (1,2%-os részesedéssel). Az előrejelzések
szerint mind az érkezők száma, mind a bevételek nagysága emelkedni fog, az ország továbbra
is inkább az üzleti utazók célpontja lesz.
Az ország sajátos klimatikus és földrajzi adottságai meghatározzák a lakosság hazai és
külföldi utazási szokásait is. Bár a legkedveltebb úticélok a szomszédos országok és a
mediterrán tengerpart, a távoli desztinációk is egyre népszerűbbek. A belgák szívesen
utaznak, a lakosság mintegy 80%-a üdül rendszeresen. Belgiumban gyakori, hogy az
átlagpolgár több ingatlannal is rendelkezik. A második, harmadik ingatlan jellemzően a
tengerparton, az Ardennekben vagy vidéken található. A több tulajdonnal rendelkezők
szabadságuk jelentős részét saját birtokukon, illetve nyaralójukban töltik.

24
 Az év folyamán legtöbben július és augusztus hónapokban veszik ki szabadságukat,
ami szoros összefüggésben van az iskolai szünetekkel. Életkor tekintetében a 25-39 és a 40-60
éves korosztály utazik a leggyakrabban, arányuk közel 50%. A hatvan év felettiek részvétele,
évek óta 17% körül mozog.
Belgium Európa kilencedik legnagyobb küldőországa. A belga lakosságon belül a 30
és 54 év közötti, a turizmus szempontjából legaktívabb korosztály dominál. Földrajzi
adottságokat tekintve, az ország bármely pontjától maximum 50 kilométerre fekszik az
országhatár. Annak ellenére, hogy a szomszédos országokhoz viszonyítva a belga lakosság
ritkábban utazik, mintegy 50% látogat külföldre évente legalább egyszer. Az utazók valamivel
kevesebb, mint fele nagyvárosokban él, egyheted része a fővárosban. A beszélt nyelv
tekintetében a flamandok vannak többségben (mintegy 50%-kal), őket a vallonok követik. Az
utazók átlagéletkora 40 év, ami némileg elmarad az európai átlagtól (41 év).
A belgák legkedveltebb úticéljai a szomszédos országok, első helyen
Franciaországgal, amelyet Spanyolország, Olaszország és Ausztria követ. Franciaország mind
a rövid, mind a hosszú utak vonatkozásában a legkedveltebb, amelynek egyik oka a Brüsszelt
Franciaországgal összekötő Thalys vasút (1999-ben négymillió utast regisztrált).
Spanyolországon belül elsősorban a tengerparti területek keresettek. A városokat összekötő
gyorsvasút fejlődésének köszönhetően jelentős desztinációvá vált Amsterdam, Párizs, London
és Köln. Az úticélok között rangos helyet foglal el Luxemburg és Hollandia is, azonban ezen
adatok mérése meglehetősen nehéz, hiszen a Benelux-államok a turisztikai statisztikákban
általában együtt szerepelnek.

BELFÖLDI TURIZMUS

A belföldi utazások részesedése az összes utazás arányában folyamatosan növekszik, 2000-

ben 35,8%-ot tett ki. A növekedés mértéke 1998-ban és 1999-ben az előző évekkel
összehasonlítva nagyobb volt, amely hátterében az infláció kedvező alakulása és a szabadidős
kiadások emelkedése állt. A legnépszerűbb úticél Brüsszel, amely hosszú ideje tartja vezető
pozícióját a belföldi desztinációk vonatkozásában. Jelenleg az utak 42%-a irányul a
fővárosba. Flandria és Vallónia esetében is növekedés tapasztalható, bár továbbra is kisebb
részesedéssel rendelkeznek, mint a főváros. A Nemzeti Statisztikai Hivatal a belföldi
turizmusra költött összegeket nem regisztrálja, amelynek oka, hogy az utak jelentős része a
második lakásokba irányul, illetve barátok és rokonok látogatását takarja.

25
 A belföldi utak során igénybevett közlekedési eszközök közül abszolút vezető helyen
szerepel a gépkocsi: az utak 82,4%-ában használták a belgák nyaralásaik során. Ez a
közlekedési eszköz meglehetősen kényelmes, a távolságok az országon belül pedig nem
nagyok. A vasút részesedése 1999-ben 17,4% volt, ezzel a második leggyakrabban használt
közlekedési eszköz. Belföldön a repülőgépes utak nem jellemzőek, piaci részesedésük
mindössze 0,2%.
A turisztikai költéseket vizsgálva megállapítható, hogy a belföldi és a beutazó
turizmusnál leggyakrabban használt fizetési eszköz a hitelkártya – belföldi utak esetén 53,9%,
beutazóknál pedig 64,2%. Az utazási csekkek a beutazók körében népszerűbbek, míg
készpénzzel hazájukban főként maguk a belgák fizetnek.

BEUTAZÓ TURIZMUS

Belgium turisztikai kínálatát tekintve megállapítható, hogy a legkedveltebb úticélok között

városok és történelmi, kulturális emlékekkel rendelkező helyek találhatók. Az ország
rendkívül gazdag a késő középkori építészet és a reneszánsz emlékek vonatkozásában.
Kiemelendő Brugge városa, amely Belgiumban a legkedveltebb desztináció. Ezzel Belgium
azon kevés európai országok közé tartozik, ahol nem a főváros a fő városi úticél. A
tengerparti üdülőhelyek a vízisportokat kedvelők körében népszerűek, főként a nyári
időszakban. Vallóniában hegyeket, erdőket, folyókat és várakat találnak az odalátogatók. Az
ország jelentős potenciállal rendelkezik továbbá a gyógyturizmus/egészségturizmus, a falusi
turizmus, az ökoturizmus és a kulturális turizmus területén. Különleges érdeklődésre
tarthatnak számot a csatamezők; a történelmi jelentőségű csataterek felkeresése Nagy-
Britanniában például igen népszerű.
Brüsszel a kongresszusi turizmus tekintetében kiemelkedő az ország kínálatában,
mivel a világ, konferenciákat szervező városai között a második helyet foglalja el. Brüsszel
székhelye az Európa Parlamentnek, a NATO-nak, itt található a Nemzetközi Sajtóközpont
(International Press Centre). A fővárosban több, mint 1.400 nemzetközi szervezet, 2.000
külföldi vállalat és mintegy 170 diplomáciai képviselet van jelen, amelynek eredményeként
Brüsszel az egyik legkedveltebb kongresszusi desztináció Európában; évente mintegy 16.000
üzleti találkozónak ad otthont. Ennek köszönhetően a Belgiumba érkező turisták jelentős
része üzleti céllal keresi fel a országot. Néhány küldőország esetében ez az arány kiemelkedő,
Nagy-Britannia esetében 38,4%, illetve Olaszország esetében az üzleti céllal érkezők száma
meghaladja az üdülési céllal érkezők számát.

26
 1999-ben a nemzetközi turizmusból származó bevételek elérték a 206 milliárd belga
frankot, ami reálértéken számítva 2,9%-os növekedést jelent előző évhez képest. A belgák
turizmusra költött kiadásai a bevételeket mintegy 100 milliárddal haladták meg, 1999-ben 326
milliárd belga frankot költöttek utazásaikra. Az egyenleg Belgium küldőország jellegéből
adódóan évek óta negatív.
1999-ben 6,5 millió beutazót regisztráltak, ami 3,8%-os emelkedést jelent 1998-hoz
képest. A közlekedési eszközöket tekintve a legnagyobb arányt a repülőgép képviseli, aminek
magyarázata az, hogy a Brüsszelbe érkező üzleti turisták elsősorban a légi közlekedést veszik
igénybe. A határok átjárhatósága nem teszi lehetővé az egynapos kirándulásra érkezők
regisztrálását, hiszen Belgium tagja a Schengeni Egyezménynek. Az elmúlt években
legnagyobb mértékben a vasúti közlekedés fejlődött (Eurostar, illetve a Brüsszelt más európai
nagyvárosokkal összekötő lehetőségek). A legkisebb részesedése 1999-ben a vízi
közlekedésnek és hajózásnak volt (4,6%).
A szemináriumok, konferenciák és más üzleti események, üzleti célú utazások az
összes belgiumi utazás mintegy felét teszik ki (üzleti út 30%, szemináriumok és konferenciák
18,7%). A pihenés, kikapcsolódás az utak 42,7%-ában dominál mint utazási motiváció.
A motivációkkal összhangban Belgium fő küldőországai Hollandia, Nagy-Britannia,
Németország és Franciaország, amelyek együttes részesedése 65,8%. Az üzleti utazások
magasabb költéssel járnak, amelynek eredményeként az egy főre eső átlagos költés
Belgiumban 1995 óta folyamatosan meghaladja a 31.000 BEF-et13 (768,47 EUR). A fajlagos
költés 1999-ben ez 31.589 BEF volt, amely Európában a legmagasabb érték.

KIUTAZÓ TURIZMUS

A kiutazások száma évek óta nő, 1999-ben a belgák 7,6 millió alkalommal utaztak külföldre.
Bár a gépkocsival utazók aránya csökkent, továbbra is az autó a leggyakrabban használt
közlekedési eszköz. A vonat népszerűségének hátterében a már említett gyorsvasutak
játszanak szerepet. A repülőgépes utazások egyre népszerűbbek, a belgák szívesen veszik
igénybe az európai nagyvárosokba való utazáskor, de a tengerentúli utak száma is
emelkedőben van. A repülőgép részesedése 1999-ben 24,9% volt.
A legkedveltebb úticélok évek óta a szomszédos országok. Franciaországba irányul az
utazások mintegy egyharmada. A második helyen áll Spanyolország (9,9%), ezt követi

13
100 Belga frank = 614,89 Forint.

27
Hollandia (7,9%), Németország (6,2%), Olaszország (6,3%), Nagy-Britannia (5,1%), Svájc
(3,7%), Ausztria (3,6%) és az Egyesült Államok (2,7%).
A belgák utazásaikra lényegesen többet költenek, mint amennyi bevételt a turizmusból
realizálnak. A költés nagyobb mértékben bővül, mint az utazások száma, ennek
eredményeként az egy főre eső kiadások növekedése is jelentős. Az egy főre eső költés 1999-
ben elérte a 43.198 belga frankot (3,4%-kal több az előző évinél).
Magyarországra 2000-ben 79.265 belga érkezett, ebből 41.202 a kereskedelmi
szálláshelyeken regisztrált vendégek száma, amely az összes beutazó mintegy 0,7%-a. Az
általuk kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 128.880 volt (0,7%-os
részesedés), ami az előző évihez képest 17,4%-os emelkedést jelent. A hazánkba látogató
belgák átlagos tartózkodási ideje 3,1 nap volt az elmúlt évben, amely megegyezik az országos
átlaggal. Az átlagos tartózkodási idő esetében csökkenést figyelhetünk meg, ami a rövidebb
utazások népszerűségének növekedését mutatja.
A belgák körében legkedveltebb úticél Budapest, a vendégek 55,4%-a a fővárost
kereste fel, vendégéjszakák tekintetében ez 45,7%-ot jelent. 1999-hez képest mind a
vendégek, mind pedig a vendégéjszakák vonatkozásában jelentős emelkedés figyelhető meg:
19,9%, illetve 21%. Az átlagos tartózkodási idő fővárosunkban 2,6 nap, ami elmarad az
országos átlagtól. A Balaton régió ugyancsak kedvelt utazási célpont a belgák körében: a
vendégek 13%-át, a vendégéjszakák mintegy egynegyedét regisztrálták a régióban 2000-ben.
Az átlagos tartózkodási idő itt magas, 6,1 nap.

A belga lakosság utazási szokásai

A belga lakosság utazási szokásairól a hatvanas évek közepe óta évente készít felmérést a
WES (Recherche et Conseil Touristiques) belga kutatóintézet. A folyamatosság és az
összehasonlíthatóság érdekében a kutatás azonos módszertanra épül: a legutóbbi tanulmány
két évtizedre visszamenőleg teszi lehetővé a tendenciák, változások elemzését.
A felmérés megkülönbözteti az üdüléseket, amelyek legalább négy éjszakás
tartózkodási időt jelentenek és a rövid üdüléseket, mindkét esetben a pihenési, kikapcsolódási
motivációt állítva a központba. Nem kezeli azonban külön a második lakásokban eltöltött
üdülést, amelyek szintén jelentős volument képviselnek Belgiumban. Ennek kiküszöbölését
segíti a „nem kereskedelmi” és „kereskedelmi” típusú üdülések megkülönböztetése. Utóbbi a
kereskedelmi szálláshelyeken való tartózkodást foglalja magába, míg a nem kereskedelmi a

28
barátok, ismerősök által rendelkezésre bocsátott ingyenes szállást is. A rövid üdülések
esetében csak a kereskedelmi szálláshelyeket igénybevevő üdülőket vizsgálja a felmérés. A
kutatás során megkérdezett személyek a belga lakosságot földrajzi szempontok, nemek,
életkor és foglalkozás szerint reprezentálják.
2000-ben a belga lakosság 63,3%-a, mintegy 6,5 millió fő utazott el legalább egy
alkalommal. Ezen belül 43% csak üdült, 17,6% üdült és rövid utazáson is részt vett, 7,8%
pedig kizárólag rövid utazáson vett részt. A belgák mintegy 46%-a egyszer, 12%-a kétszer,
3%-a pedig háromszor vagy többször vett részt nyári üdülésen. Az üdülők átlagosan 1,32
alkalommal utaztak el, így 100 személyre 79,9 út jut. Ebből kiindulva a belga lakosság tavalyi
üdüléseinek száma 8,1 millió volt. Az elmúlt évekkel összehasonlítva Belgiumra is jellemző
az a tendencia, amely szerint a lakosság egyre nagyobb számban vesz részt több utazáson is
egy évben. Belföldi és külföldi úticélokra bontva az utazásokat a belgiumi üdülések 24,7%-ot
tesznek ki, külföldre az utak 75,3%-a irányult. A tavalyi év mind az üdülők, mind pedig az
utazások számát tekintve rekordot döntött, ami a külföldi utazások volumenének
emelkedésének volt köszönhető. A belföldi utak száma az elmúlt négy évben folyamatos
csökkenést mutat.
Az átlagosnál gyakrabban utaznak a 6-17 évesek, vagyis gyerekes családok, ahol a
legkisebb gyerek 6-17 éves, a felsőbb társadalmi rétegek, illetve bizonyos szakmák képviselői
(vezető pozícióban dolgozók, tanárok, vállalkozók és szabadfoglalkozásúak). Az életkor
tekintetében Belgiumban is megfigyelhető, hogy az idősebb korosztályok kevesebbet utaznak.
Kedveltek a családi üdülések, hiszen az utakon legmagasabb arányban a négy- és több fős
családok vesznek részt. A gyermektelen házaspárok közül a 45 és 64 év közöttiek üdülnek a
legtöbbet. Az iskolai végzettséget és a jövedelmi helyzetet figyelembe véve megállapíthatjuk,
hogy minél magasabb a képzettségi, illetve a jövedelmi szint, annál nagyobb az utazások
intenzitása is.
A területi megoszlást vizsgálva a brüsszeliek utaznak leggyakrabban, és a flamandok
azok, akik jellemzően több üdülésen vesznek részt évente. A nem utazók aránya a vallonok
körében a legnagyobb. A tartományok közül legtöbben Antwerpenből és a flamand Brabant-
ból kelnek útra, ahol ez az arány meghaladja a 90%-ot. A flamand tartományokban
jellemzően nagyobb az utazási intenzitás, mint a vallon tartományokban.
A rövid üdüléseknél csak a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégeket veszi
a felmérés figyelembe. A belga lakosság több mint egyharmada, 3,3 millió fő vett részt
legalább egy rövid üdülésen, többségük (19%) egy alkalommal. A rövid üdülések átlagos
gyakorisága 1,5 volt, ami összesen 5,1 millió utazást eredményezett. Az úticélok megoszlása

29
a következőképp alakult: 55,9%-ban külföldre irányult, 44,1%-ban pedig belföldre. 2000-ben
az előző évekkel összehasonlítva mind az utazások, mind az utazók számát tekintve
növekedés figyelhető meg.

UTAZÁSOK VOLUMENE

A felmérés meghatározta az utazások volumenét, különbséget téve a rövid utak és az üdülések

között (2. sz. táblázat). 100 főre 98,6 utat számítva, 1,6-es gyakorisággal összesen 10,1 millió
utat kapunk eredményül a 2000. évre.

2. táblázat
Utazások volumene14
1996 1998 2000
Utazó lakosság aránya (%) 60,8 62,6 63,3
100 főre jutó utazások (%) 96,4 96,0 98,6
Utazások (millió) 9,8 9,8 10,1
Nyári üdülések (millió) 7,8 8,0 8,2
Téli üdülések (millió) 2,0 1,8 1,9
Belföldi utak (millió) 2,6 2,6 2,4
Külföldi utak (millió) 7,2 7,2 7,7
Forrás: WES

Az 1980-as évek óta folyamatos növekedés után 1996-ban visszaesés figyelhető meg, 2000-
ben azonban ismét emelkedett az utazások száma. A legnagyobb volumen 1994-et jellemezte
(63,2%), ezt az elmúlt év adata alig haladja meg (63,3%).
Az egy főre jutó utazások száma 1998 előtt stabilan 1,6 volt, amikor némi csökkenés
következett (1,5), majd 2000-ben ismét a korábbi szintre (1,6) emelkedett.
A 100 főre jutó kiutazások száma több mint 2%-kal nőtt 1998-hoz képest, ezzel elérte
az 1994-es rekordot. Abszolút számban ez a növekedés 300.000 utat jelent.

14
Belgiumban megkülönböztetnek bruttó és nettó utazásokat. A bruttó utazások a 100 főre jutó utak számát
jelentik, míg a nettó utazásoknál a lakosság azon részét veszik alapul, akik a vizsgált időszakban legalább
egyszer elutaztak.

30
 A nyári üdülések száma 1998-hoz viszonyítva 200.000-rel emelkedett (+2%), a téli
üdüléseké pedig 100.000-rel (+9%). Megjegyzendő, hogy 1994 és 1998 között a téli üdülések
volumene csökkent (2,2 millióról 1,8 millióra).
Ugyanakkor megállapítható, hogy az 1998 és 2000 közötti utazások számának
emelkedése nagy mértékben a külföldi úticéloknak köszönhető (+500.000, +7%), hiszen
ugyanebben az időszakban a belföldi utazások száma 200.000-rel csökkent (-9%).

RÖVID UTAZÁSOK VOLUMENE

Rövid utazások alatt értendőek a maximum 3 éjszakás tartózkodási idejű, rekreációs célú
utazások. Ezen utakat a szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák segítségével regisztrálják.
2000-ben a belgák 32,3%-a, 3,3 millió fő vett részt legalább egy rövid utazáson (3. sz.
táblázat). 5,1 millió utat számítva, az utak gyakorisága 1,5.

3. táblázat
Rövid utazások volumene
1996 1998 2000
Utazó lakosság aránya rövid 29,6 31,0 63,3
utazások esetén (%)
100 főre jutó rövid utazások (%) 44,7 45,8 49,8
Rövid utazások (millió) 4,5 4,7 5,1
Nyári rövid üdülések (millió) 3,0 3,1 3,5
Téli rövid üdülések (millió) 1,5 1,6 1,6
Belföldi rövid utak (millió) 2,6 2,7 2,9
Külföldi rövid utak (millió) 1,9 2,0 2,2
Forrás: WES

Az előző évekkel összehasonlítva, növekedés figyelhető meg mind az utazók, mind pedig az
utak volumenében. Az elmúlt négy évben 600 ezerrel emelkedett a rövid utazások száma (a
növekedés 2/3-a az elmúlt két évben adódott). A téli és a nyári rövid üdüléseket
megkülönböztetve megállapítható, hogy a nyári utak száma 500.000-rel, a télieké 100.000-rel
nőtt 1996 és 2000 között, az elmúlt két évben azonban csak a nyári utak száma növekedett.
Mind a belföldi, mind a külföldi rövid utazások száma 200.000-rel nőtt 1998 és 2000 között.

31
 Az utazási szokások vizsgálata tartalmazza a desztinációkat, az igénybevett
szálláshelyet, közlekedési eszközt, a tartózkodási időt és az utazás szervezésének/foglalásának
módját. A WES 2001 tanulmány kiterjed ugyanakkor az előző évekkel való összehasonlításra,
a fontosabb változásokra is.

UTAZÁSOK 2000-BEN

Úticélok

2000-ben a belgák utazásainak 23%-a belföldre irányult, ez mintegy 2,4 millió utat jelent.
Ezen belül a legkedveltebb úticélok a tengerparti területek (13%, 1,3 millió út) és az
Ardennek (6,1%, 600.000 út) voltak. Belgium többi régiója (Zöld Flandria) az utazások 2,9%-
át, mintegy 300.000 utat regisztrált.
Külföldi úticélok tekintetében Franciaország áll az első helyen 21,7%-os részesedéssel
(2,2 millió utazás), ezt követi Spanyolország (16,1%, 1,6 millió út). Spanyolországot és
Franciaországot egyaránt megelőzi a belföldi utazások aránya.
Az előző évekkel összehasonlítva megfigyelhető néhány fontos változás, tendencia. A
belföldi turizmus folyamatosan csökkenő – 1998-ban tapasztalható volt ugyan némi
növekedés – 1991-ben a belföldi desztinációk részesedése 33,4% volt, 1994-ben 28,7%. 2000-
ben további visszaesés történt, ami minden belga régiót érintett.
Külföldi desztinációk tekintetében 1998 és 2000 között növekedés jellemezte
Franciaországot, Olaszországot, Németországot, Törökországot, Görögországot és Tunéziát.
Az első három ország esetében ezt a növekedést visszaesés előzte meg 1998 előtt, a többi
ország esetében folyamatos növekedési tendenciáról beszélhetünk. A kelet-európai üdülések
elsősorban Csehországra, Horvátországra, Magyarországra (0,3%) és Lengyelországra
koncentrálódnak. Az Európán kívüli desztinációkba irányuló utak száma az átlagosnál
nagyobb mértékben emelkedett, 2000-ben 6%-os piaci részesedést elérve. A tengeren túli
utazások során leggyakrabban felkeresett országok az Egyesült Államok és a Távol-Kelet
országai. A desztinációk között főként Svájc, Hollandia, Marokkó, Kelet-Európa és Nagy-
Britannia részesedése csökkent. Az egyes úticélok piaci részesedését az 4. sz. táblázat
mutatja.

4. táblázat

32
Az egyes úticélok részesedése (%)
Desztináció 1996 1998 2000
Tengerparti területek 14,0 14,7 13,0
Ardennek 7,0 7,0 6,1
Flandria 3,8 3,4 2,9
Belgium egyéb régiói 1,3 1,1 1,0
Belgium összesen 26,1 26,2 23,1
Külföld összesen 73,9 73,8 76,9
Franciaország 21,6 20,5 21,7
Spanyolország 14,4 15,6 16,1
Olaszország 6,7 6,0 7,1
Ausztria 4,4 3,7 3,6
Görögország 1,9 2,6 3,2
Törökország 2,0 2,2 3,2
Németország 3,0 2,3 2,9
Hollandia 2,3 2,4 1,9
Svájc 3,0 2,7 1,8
Tunézia 0,7 1,2 1,8
Kelet-Európa 2,4 2,1 1,7
- Magyarország 0,3 0,3 0,3
- Lengyelország 0,2 0,4 0,2
Nagy-Britannia 2,3 1,7 1,3
Marokkó 0,8 1,8 1,3
Portugália 1,5 1,5 1,2
Skandinávia 0,4 0,8 0,8
Horvátország 0,2 0,4 0,5
Luxemburg 0,6 0,5 0,4
Ciprus 0,3 0,2 0,3
Egyéb európai desztinációk 0,3 0,6 0,5
Európán kívüli desztinációk 5,3 5,4 6,0
Összesen 100,0 100,0 100,0
Forrás: WES

33
Demográfiai jellemzőket figyelembe véve jelentős különbségek tapasztalhatók az egyes
úticélok vonatkozásában. A nyelvi kötődések elsősorban a külföldi desztinációk esetében
játszanak fontos szerepet, a francia ajkúak magasabb arányban választják Franciaországot,
Olaszországot, Marokkót és Tunéziát, a holland ajkúak pedig Ausztriát, Hollandiát és
Németországot. Az életkort vizsgálva a kutatás eredményei arra világítanak rá, hogy a 18-64
évesek 77%-ban legalább egy külföldi úticélt keresnek fel évente.
A belga üdülőhelyek főként a 17 évesnél fiatalabbak, valamint a 65 év felettiek
körében népszerűek. Belföldi tengerparti utazást választanak továbbá a fiatalabb gyermekes
családok, az egyedülállók, illetve a 65 év feletti gyermektelen családok. A távoli utazásokat
elsősorban az egyedül élők és a 45 év alatti családfővel rendelkező családok választják. A
jobb gazdasági helyzetben levőknél egyértelműen fokozódik a külföldi desztinációk iránti
érdeklődés. Megfigyelhető, hogy az alacsonyabb társadalmi osztályok Spanyolországot,
Törökországot és Németországot választják, míg a felsőbb rétegek Franciaország, Svájc és a
Brit-szigetek iránt érdeklődnek.
A Magyarországot felkereső belgák között többségben vannak a holland
anyanyelvűek, azaz a flamand területekről érkezők. Életkor tekintetében megállapítható, hogy
hazánkba főként a 25-44 évesek érkeznek, sokan közöttük 6-12 éves gyermekeikkel. Érdekes,
hogy a 65 év felettiek – a felmérés eredményei szerint – nem utaznak Magyarországra.

Szálláshelyek

A szálláshelyek között a szállodák az első helyet foglalják el, 41,2%-os részesedéssel (4

millió üdülés). Ezzel megelőzik az üdülőket, amelyek 24,2%-os részesedéssel 2,4 millió
üdülést regisztráltak. Kempingekben töltöttek 1,1 millió üdülést (11,2%). A szociális turizmus
szálláshelyeit kiszolgáló létesítmények (üdülők, ifjúsági szállások) részesedése 4,3%. A
hajókon, illetve hajós körutazásokon töltött éjszakák aránya a legalacsonyabb, mindössze
0,6%.

5. táblázat
Az egyes szálláshelyek részesedése (%)
1996 1998 2000
Szálloda 38,1 37,9 41,2
Üdülő 25,3 26,4 24,2

34
 Nyaralóház 21,1 22,8 20,8
Üdülőfalu 4,2 3,6 3,4
Kemping 10,9 9,4 11,2
Szociális turizmus szálláshelyei 6,9 6,2 4,3
Barátok, rokonok, ismerősök 12,1 12,1 13,3
Második lakás 4,9 5,7 5,0
Egyéb 1,8 2,3 0,8
Összesen 100,0 100,0 100,0
Forrás: WES

Az üdülések mintegy 18%-át nem kereskedelmi szálláshelyeken regisztrálták, ezek barátok és

ismerősök lakóhelye, illetve saját második lakások.
Az 1996 és 2000 közötti időszakban legnagyobb mértékben a szállodák részesedése
növekedett, a szociális turizmus szálláshelyeiben pedig csökkenés volt megfigyelhető. A
gyűjtött adatok között szereplő szállástípusok jobb osztályozásának köszönhetően sikerült
0,8%-ra csökkenteni az „egyéb” kategóriát.
Külföldön a legtöbb utazásnál a szálloda a meghatározó szállásforma (48,9%). A
Karib-térségi, görögországi, törökországi, ciprusi/máltai, távol-keleti, tunéziai, dél- és közép-
amerikai üdülések legalább 80%-ára igaz ez a megállapítás. A kempingek különösen
kedveltek a luxemburgi, hollandiai, skandináviai és franciaországi utazások során. A
Magyarországra utazó belgák elsősorban kereskedelmi szálláshelyeket vesznek igénybe, azon
belül is a szállodák aránya a legmagasabb (35,8%), amelyet a kemping követ 21,4%-os
részesedéssel. A szállodákat választó belgák között legkeresettebbek a három- és a
négycsillagos házak, ennél alacsonyabb kategóriát a felmérés a hazánkba látogatók körében
nem regisztrált. Ellátás tekintetében a hazánkat felkereső belgák főként (41,6%-ban)
félpanziót vesz igénybe, 36,4%-uk pedig háromszori étkezést, legalacsonyabb pedig a csak
reggelit választók aránya (22%)15.

Közlekedési eszköz

6. táblázat
Az egyes közlekedési eszközök aránya (%)

15
Forrás: WES

35
 1996 1998 2000
Autó 56,7 57,4 56,1
Repülőgép 23,1 26,4 29,3
- Charter 14,0 17,0 19,4
- Menetrendszerinti 9,1 9,4 9,9
Autóbusz 11,9 9,3 8,9
- Menetrendszerinti 8,5 7,0 6,6
- Külön 3,4 2,3 2,3
Vonat 6,8 5,4 4,6
Egyéb 1,5 1,5 1,1
Összesen 100,0 100,0 100,0
Forrás: WES

2000-ben továbbra is az autó a leggyakrabban használt közlekedési eszköz a belgák körében

utazásaik során (6. sz. táblázat). Saját autójukkal mintegy 56,1%-ban, 5,6 millió alkalommal
keltek útra az elmúlt évben. Repülőgépet 3 millió vakációzó vett igénybe, így a légi
közlekedés 29,3%-os részesedést mondhat magáénak. Ezen belül nagyobb részt képviselnek a
charter járatok (19,4%, 1,9 millió út). Az autóbusz (touringcar) a harmadik helyen áll, 8,9%-
os részesedéssel (900.000 férőhellyel), ezen belül a menetrendszerinti járatok a gyakrabban
használtak (6,6%, 700.000 utas). Végül a vonatnak 4,6%-os a részesedésse (500.000 utas). A
legnagyobb növekedés a repülőgép, azon belül is a charter járatok esetében figyelhető meg.
Mind 1996 és 1998, mind pedig 1998 és 2000 között, ennek eredményeként a charter
utazások száma 300 ezerrel emelkedett. Ez összefüggésben van a többi közlekedési eszközzel
is, amelyek veszítenek jelentőségükből, különösen az autóbusszal (körutazások és
menetrendszerinti járatok) és a vonattal történő utazások.
Külföldi utazásoknál a gépkocsi a fő közlekedési eszköz, de egyre növekszik a
repülőgép szerepe. Az egyes desztinációk esetében a távolság függvényében változik a
közlekedési eszközök megoszlása. Az üdülők legalább 80%-a gépkocsiját veszi igénybe a
szomszédos országokba tett utazásaihoz, illetve gyakran kelnek útra autóval Svájc és Ausztria
irányába is. Távoli desztinációk esetében a repülőgépek a leggyakoribbak, kiemelendőek a
Törökországba, Görögországba, Ciprusra, Máltára és Tunéziába induló charter-járatok. Az
autóbuszos körutazások aránya a nagy-britanniai, kelet-európai és olaszországi üdüléseknél

36
jelentős. Magyarországra legtöbben saját gépkocsijukkal érkeznek (55,6%), a repülőgép és az
autóbusz egyaránt 20% körüli részesedést mondhat magáénak.

Tartózkodási idő

2000-ben az üdülések több mint 42%-a nem haladta meg a 7 éjszakás tartózkodást. Az
utazások mintegy 86%-a két hétnél rövidebb volt. 2000-ben az utazások átlagos tartózkodási
ideje 11,4 nap. Az átlagos tartózkodási idő összességében tekintve nem változott az előző
évekhez képest, szerkezetén belül azonban kisebb változásokat figyelhetünk meg. A két
hétnél nem hosszabb utak száma kis mértékben emelkedett, a 2-4 hetes üdüléseké viszont
csökkent.
A belgiumi üdülések átlagos időtartama valamivel rövidebb (11,1 éj), mint a
külföldieké (12,4 éj). A külföldi nyaralásoknál egyértelműen megállapítható, hogy minél
távolabbi az úti cél, annál hosszabb a tartózkodás időtartama. A Magyarországra irányuló
utazásoknál az átlagos tartózkodási idő 12-15 éjszaka (36%), illetve 8-11 éjszaka (25,4%).

Utazások szervezési, foglalási módja

2000-ben a belgák utazásaik felét maguk szervezték (7. sz. táblázat). A másik 5 millió
üdülésnél közvetítők is részt vettek a szervezésben. Leggyakrabban a teljes utazást (szállás és
közlekedés) vagy csak a szállást foglalták le.
A szálláshelyek foglalását figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy 28,5%-ban nem
foglaltak előzetesen, 27,3%-ban közvetlenül, 44,2%-ban pedig közvetítő segítségével. A
ténylegesen utazási iroda, illetve tour operátor által foglalt utazások az összes üdülés 34,8%-át
teszik ki, ez mintegy 3,5 millió utat jelent.
Az utak többségében nem történt foglalás a közlekedési eszközre vonatkozóan. 7,7%-
ban az utazók maguk foglalták le a közlekedést, 33,2%-ban pedig közvetítőt vettek igénybe.
Utazási irodákban 23,7%-os volt a közlekedési szolgáltatások foglalása (az összes út
arányában), az utak 4,7%-ában pedig közvetlenül tour operátor segítségével történt a
rezerváció. Ennek következtében az utazási vállalatok 2,9 millió üdülés rezervációjánál
vannak jelen a turisztikai piacon. Az utazási irodák által szervezett üdülések 95,2%-a
külföldre irányul, elsősorban Spanyolországba, Franciaországba, Görögországba,
Törökországba és a távoli desztinációkba.

37
 A hazánkba érkező belgák 44,4%-a maga szervezi utazásait, ezt követi az utazási
csomag (szálláshely és közlekedés) foglalása közvetítő segítségével (35,8%). 2000-ben az
utazások 8,8%-a volt csoportos, ami az elmúlt négy évet vizsgálva folyamatos csökkenő
tendenciát mutat. A csoportos üdülések Távol-Keleten, Dél- és Közép-Amerikában, Kelet-
Európában és Egyiptomban a leggyakoribbak.
A belgák utazásaik több mint felénél az indulás előtt legfeljebb három hónappal
foglaltak szállást, hazánk esetében a legjellemzőbb az öt-hat hónapos időszak. Külföldre való
utazáskor tulajdonképpen két csoportot különíthetünk el: Luxemburg, Marokkó, Dél- és
Közép-Amerika, Ciprus/Málta, illetve a Karib-térség esetén a szállást az utazást megelőző
hónapban foglalták le a legtöbben (40%). A kelet-európai, ausztriai, svájci és franciaországi
nyaralásokat épp az ellenkezője jellemzi: átlagosan legalább négy hónap telik el a
szállásfoglalás és az indulás között.

7. táblázat
Az utazás szervezése
1996 1998 2000
Egyénileg 50,0 51,3 50,4
Közvetítő személy segítségével 50,0 48,7 49,6
- Szállás és közlekedés foglalása 28,0 26,5 28,0
- Szállásfoglalás 16,1 16,7 16,2
- Közlekedés foglalása 5,9 5,5 5,4
Szállásfoglalás
- Nincs foglalva 29,3 27,1 28,5
- Direkt foglalás 26,6 29,7 27,3
- Közvetítő segítségével 44,1 43,2 44,2
Közlekedés foglalása
- Nincs foglalva 59,7 60,1 59,1
- Direkt foglalás 6,4 7,9 7,7
- Közvetítő segítségével 33,9 32,0 33,2
Tour operátor által foglalt üdülések 23,4 26,0 26,6
Forrás: WES

38
A belgák üdüléseit tekintve megállapíthatjuk, hogy az utazások 27%-át (2,7 millió utat) tour
operátorok szervezték meg. A tour operátorok által szervezett utak száma az elmúlt tíz évben
jelentősen emelkedett: 1991-ben az utak 17%-át szervezték, 1994-ben már 20,7%-ot, az
elmúlt évben pedig 26,6%-ot. Ez az elmúlt négy évben plusz 400.000 utazást jelent.

Internetes foglalások

A WES-kutatás 2000-ben második alkalommal elemezte az Internet használatát. 2000-ben a

belga családok mintegy 29%-ának volt otthon Internet-hozzáférése (1998-ban 8%). A
csatlakozással rendelkező családok körében lényegesen magasabb az üdülések száma és az
üdülési gyakoriság is.
A szállásukat és/vagy menetjegyüket előre foglalók körében megvizsgálták, milyen
arányban fordult elő internetes foglalás. A közvetlen e-mailes foglalások írásbeli
foglalásoknak minősülnek, következésképpen nem kerülnek bele az internetes foglalások
kategóriájába. Az internetes foglalások az üdülések 1,9%-át teszik ki, azaz 155.000 utazást
érintenek. Az esetek többségében (122.000 út) a foglalás csak a szállásra vonatkozik. Az
internetes szállásfoglalás külföldi nyaralásnál már nem megy ritkaságszámba, az esetek 2,5%-
át jellemzi. Az Egyesült Államokba utazás esetén 12,5%-os az internetes foglalások aránya, és
a világháló jelentős szerepet játszik Horvátországban, Csehországban, Luxemburgban, a
Karib-térségben, illetve Dél- és Közép-Amerikában.

Kiadások

Az üdülési szokások vizsgálatának fontos részét képezik a kiadások. 2000-ben a belgák

átlagosan 21.172 belga frankot költöttek fejenként egy utazás során, ami egy napra
vonatkoztatva 1.739 frankot jelent. Az úticélok, időtartam, szállástípus és közlekedési
eszközök széles skálája jelentős különbségeket okoz a kiadásokban. Az elmúlt négy évben az
utazásokra fordított összeg folyamatosan emelkedett, 1998 és 2000 között 5,7%-kal. A
belgiumi nyaralások költése a külföldiekének csupán 40%-át teszi ki. Belgiumon belül a
tengerparti üdülések kiadásai valamivel magasabbak a többi régióban regisztráltnál. Minél
távolabbi a desztináció, az egy utazásra és az egy főre eső költségek egyaránt annál
magasabbak. A Magyarországra érkezők áltagos költése jellemzően 10 és 20 ezer belga frank
között mozog (átlagosan 22.162 BEF).

39
 Információforrások

A belgák hatvan százaléka nem tájékozódik sem útikönyvekből, sem idegenforgalmi

magazinokból, cikkekből, sem televíziós- vagy rádióriportokból, sem reklámokból és
hirdetésekből. Ha használnak valamilyen információforrást az elutazás előtt, az jellemzően az
útikönyv. Az üdülők 10%-a tájékozódik kifejezetten idegenforgalmi folyóiratokból, ennél
kisebb a hirdetések, cikkek és riportok jelentősége. Akik tájékozódnak, általában több forrást
is használnak. Magyarország esetében az útikönyvek dominálnak (53,2%), ezt követik a
televízió- és rádióadások (14,9%) valamint a turisztikai magazinok (11,2%). A hazánkat
felkeresők 40%-a nem használt a felmérésben szereplő információforrást elutazása előtt.
A kutatás vizsgálta azt is, milyen mértékben keresik meg az útnak indulók a
különböző utazási irodákat, közlekedési vállalatokat, szálláshely szolgáltatókat. A belga
üdülők döntő többsége (60,8%) nem fordul semmilyen szervezethez. 23%-ban utazási irodát
kerestek fel, 11,4%-ban pedig idegenforgalmi irodát, illetve 9,9%-ban magát a szolgáltatót. A
közlekedési vállalatok csupán a távoli utazásokban játszanak szerepet.
Az említett szervezetekkel, szolgáltatókkal 14%-ban az Interneten keresztül jön létre a
kapcsolat. A turisták elsősorban az idegenforgalmi hivatalok és a szállás-szolgáltatók
honlapjait látogatják.
Érdekes aspektusa a felmérésnek, hogy a lakosságot bizonyos számú kiválasztott
folyóirat olvasásáról is megkérdezték, amelynek célja nem az olvasási szokások felmérése,
hanem az üdülési és olvasási szokások közötti összefüggések vizsgálata volt. A holland
nyelvű újságokat olvasók körében magasabb az utazók aránya, a francia nyelvűekkel
ellentétben. A hetilapok és a folyóiratok vonatkozásában viszont a rövid üdülésen részt vevők
száma magasabb. Kiemelendő két rádióadó is – a Radio 3 és a Studio Brussel –, ahol a
hallgatók mintegy 85-90%-a vett részt 2000-ben üdülésen vagy rövid üdülésen.

Üdülések típusai

A belgák számára az üdülés során jelentőség szempont a pihenés, séta (28,8%), az együttlét a
családdal, gyerekekkel (18,6%), a kellemes időtöltés, kényelem (11,5%), az aktív pihenés,
sportolás (10,5%), a kultúra (10,4%) és a szórakozás (8,7%). Belföldi utazás során
kiemelkedik a családdal, gyermekekkel való együttlét és az aktív pihenés, sportolás. Külföldi
utazás során első helyen áll a pihenés, ezt követi a családdal való időtöltés. A kultúra iránti
érdeklődés a kelet-európai és a távoli utazások legjellemzőbb vonása. Magyarország

40
vonatkozásában a fő motivációk a kultúra, szórakozás, együttlét a családdal, valamint a
pihenés.

RÖVID UTAZÁSOK 2000-BEN

A kutatás a rövid utazások tekintetében is kiterjed a desztinációra, a szálláshelyre, a

közlekedési eszközre és a szervezés/foglalás módjára. A 2000-es adatokat összehasonlították
az 1996-os és 1998-as adatokkal.

8. táblázat
Legkedveltebb úticélok a rövid utazások során
Desztináció 1996 1998 2000
Tengerparti területek 23,7 24,1 21,6
Ardennek 20,2 19,6 19,8
Flandria 9,7 9,8 9,9
Belgium egyéb régiói 4,0 4,2 4,1
Belgium összesen 57,6 57,7 55,4
Külföld összesen 42,4 42,3 44,6
Franciaország 18,1 18,2 19,2
Nagy-Britannia 7,2 4,9 3,1
Hollandia 5,9 5,9 7,5
Németország 5,3 7,1 7,4
Luxemburg 3,2 2,6 3,1
Egyéb úticél 2,7 3,6 4,3
Összesen 100,0 100,0 100,0
Forrás:WES

A rövid utazások 55%-át, mintegy 2,8 millió utat belföldön töltöttek el a belgák 2000-ben (8.
sz. táblázat). A belföldi úticélok között legkedveltebbek a tengerparti területek (21,6%, 1,1
millió út), és az Ardennek (19,8%, 1 millió út). Flandriában 500 000 rövid utazást
regisztráltak (9,9%).
A külföldi desztinációk között továbbra is Franciaország vezet (19,2%, 1 millió út), a
második Hollandia (7,5%, 400.000 út), alig megelőzve Németországot (7,4%). Nagy-

41
Britannia és Luxemburg részesedése körülbelül 3%, ami 160.000 utazást jelent. Egyéb
desztinációkba az utak 4,3%-a (200.000 út) irányult.
1998 és 2000 között a belföldi úticélok veszítettek részesedésükből, a korábbi mintegy
58%-ról 2000-ben 55,4%-ra csökkent az arányuk. A tengerparti területek, az Ardennek és
Flandria azonban továbbra is tartják vezető pozícióikat. Hollandiánál figyelhető meg jelentős
növekedés az utazások számában. Nagy-Britannia fokozatosan veszít részesedéséből. 2000-
ben az egyéb desztinációk iránti érdeklődés emelkedett.
2000-ben a rövid üdülések során változatlanul a szállodák a legkedveltebbek.
Részesedésük mintegy 53%, megelőzve az üdülőket (28,3%). Az üdülőkön belül körülbelül
egyharmad részben az üdülőfalvakat vették leggyakrabban igénybe (8,6%). A szállodák
aránya folyamatosan növekvő tendenciát mutat, a szociális turizmus szálláshelyei azonban
veszítenek részesedésükből.
2000-ben a belgák utazásaik során mintegy kétharmad részben autót vettek igénybe. A
vonat, illetve az autóbusz részesedése 11,4% és 7,4%. Az elmúlt évekkel összehasonlítva
megállapítható, hogy a saját autó továbbra is az első helyen áll. Az autóbusz részesedése
csökkent, míg a vonaté és a repülőgépé emelkedett.
2000-ben a rövid üdülések több mint 70%-át az utazók maguk szervezték. 17,9%-ban
csak szállásfoglalásra került sor közvetítő segítségével, 10,4%-ban pedig szállást és
közlekedést is foglaltak az utazók. A csak közlekedési eszközt foglalók aránya nem érte el az
1%-ot.
Szálláshelyet 18,4%-ban a rövid üdülések során nem foglaltak le előre. Az utazások
több mint felénél a vendégek maguk foglalták a szállást, 28,3%-ban pedig közvetítőn
keresztül. 1,1 millió rövid üdülés során (22%) a szálláshelyet utazási irodán vagy tour
operátoron keresztül foglalták.
Az utak 82,9%-ában nem foglalták le előre a közlekedési eszközt, aminek magyarázata
az autó, mint közlekedési eszköz leggyakoribb használata. Közvetlenül utazási vállalaton
keresztül foglalták az utak 6,4%-át, közvetítő segítségével pedig 10,7%-át. Az utazási irodák
részesedése mintegy 7% (350 000 út).
Az üdülések valamivel több, mint 19%-át (1 millió út) szervezettnek tekinthetjük, ami
annyit jelent, hogy szerepeltek regisztrált utazási irodák és tour operátorok ajánlataiban. A
foglalás módja szerint vizsgálva az utazókat, szerkezetbeli változások nem történtek az elmúlt
években. A szálláshelyek foglalásában megfigyelhető, hogy a belgák fokozatosan
visszatérnek korábbi gyakorlatukhoz, különösen a direkt foglalások száma emelkedett az

42
elmúlt években. A rövid utazások tour operátorok által szervezett aránya 1996 és 2000 között
fokozatosan, összesen mintegy 300.000-rel emelkedett.
A felkeresett úticélok vonatkozásában is megfigyelhető a csomagtúra, illetve az egyéni
szervezés preferálása. A belga lakosság többségében szervezetten látogatja meg Finnországot,
Norvégiát, Törökországot, Görögországot, Közép- és Dél-Amerikát, Afrikát, Ausztráliát és a
Csendes-óceáni térséget, illetve Szlovákiát. Ugyanakkor az egyéni szervezést részesítik
előnyben a Dániába, Portugáliába, Írországba, Magyarországra, Ausztriába, Nagy-
Britanniába, Lengyelországba, Olaszországba, Franciaországba, Németországba, Hollandiába,
Svájcba, Luxemburgba és Svédországba utazók.

MAGYARORSZÁG ISMERTSÉGE, IMAGE-E

A WES Economic and Social Research and Consultancy egy speciális program keretében
(2000-ben) felmérte a belgák Magyarországgal kapcsolatos attitűdjeit is, a külföldi utazást
tervezőket alapul véve. A belga lakosság 74,6%-a, mintegy 6 millió fő tervez üdülést az
elkövetkező öt évben. 48,5%-uk csak külföldi utat, 44,5%-uk pedig bel- és külföldi utat
egyaránt. A felnőtt lakosságon belül mintegy 5,6 millió fő szándékozik külföldre utazni.

Image

A külföldi utazást tervező belgák 43%-a Magyarországról, mint úticélról nem rendelkezik
információval, számukra hazánk ismeretlen desztináció.
Akik rendelkeznek ismeretekkel Magyarországról, az jellemzően a kultúrával és a
természettel kapcsolatos. 8,6% saját maga említ kulturális aspektusokat, múzeumokat és
műemlékeket. Gyönyörű tájak, természeti szépségek pedig 7%-uknak jut eszébe hazánkról.
További fontos jellemzőink: Budapest (6,7%), folklór, hagyományok és kézművesség (6,6%),
valamint a desztináció olcsósága, kedvező árak (5,9%). Negatív asszociációk is megjelennek
a válaszok között: a megkérdezettek 7,8%-a számára Magyarország egy alacsony
életszínvonalú ország, 4,9% szerint a korábbi keleti blokkra emlékeztető vagy pedig nem
vonzó úticél.
Figyelemreméltó, hogy a holland anyanyelvűek több információval rendelkeznek
hazánkról, mint a francia ajkúak. Utóbbiak több, mint fele (51,1%) Magyarországról mint
desztinációról nem rendelkezik ismeretekkel. Az ismeretek hiánya egységesen kitűnik, az
egyes csoportok között (nem, életkor, lakóhely szerint) nagy különbségek nincsenek.

43
 Megfigyelhető, hogy minél alacsonyabb társadalmi réteghez tartózó / alacsonyabb
jövedelemmel rendelkezik valaki, annál ismeretlenebb számára Magyarország. A
legmagasabb társadalmi réteghez tartozók / magasabb jövedelemmel rendelkezők viszonylag
gyakrabban említik a kultúrát, múzeumokat, műemlékeket, Budapestet, a gyönyörű tájakat és
a természetet, valamint a Balatont.
Akik egy évben többször utaznak, több ismerettel rendelkeznek hazánkról. A többi
csoporthoz viszonyítva gyakrabban említik a kultúrát, múzeumokat és műemlékeket,
Budapestet és a kedvező árakat.

Érdeklődés

A külföldi utazást tervező belga lakosság mintegy 1%-a (56.000 fő) a következő három évben
biztosan tervez magyarországi utazást, 6,4%-uk (357.000 fő) pedig valószínűleg ellátogat
hazánkba. Magyarország potenciális piaca az elkövetkező három évben tehát mintegy
413.000 fő (7,4%).
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a potenciális piac a személyeket, és nem az
utazások számát jelöli, illetve az egyes személyek terveiről, szándékáról beszélnek. A szándék
és a tényleges utazás között jelentős eltérés lehet. Figyelembe kell venni továbbá, hogy a
megvalósítás valószínűsége alacsonyabb azok körében, akik a „valószínűleg” választ adták,
mint akik „biztosan” elutaznak.
Összességében megállapítható, hogy Belgium mint küldőpiac, Magyarország számára
még kihasználatlan potenciálokkal rendelkezik.
A következő három évre tervezett utazások hasonlóan alakulnak Belgium különböző
régióiban, az átlagosnál nagyobb érdeklődés tapasztalható a 35 és 64 év közöttiek, a
gyermektelen házaspárok/egyedülállók (ahol a családfő 45 és 64 év közötti), a nyugdíjasok, a
magasabb jövedelemmel rendelkezők és a legtöbb szabadidővel rendelkezők körében.
Magyarország potenciális látogatóinak jellemzői a következőkben foglalhatók össze:
 65%-uk hollandul beszél
 több, mint 60%-uk 35 és 64 év közötti
 a két legmagasabb jövedelmi kategória képviselői a potenciális utazók mintegy 60%-
át teszik ki.

A potenciális látogatók jelentős része a következő médiából tájékozódik:

44
  Het Laatste Nieuws, De Standaard, Het Nieuwsblad/De Gentenaar (holland nyelvű
napilap)
 Le Soir, (francia nyelvű napilap)
 Humo, Knack/Weekend Knack, Dag Allemaal, Flair, Libelle (holland nyelvű
folyóiratok).

A legkedveltebb rádióadók a holland Radio 2 (VRT), Radio Donna (VRT) és a Radio 1

(VRT).
Ha Magyarország image-ét a potenciális utazók körében vizsgáljuk, megállapíthatjuk,
hogy a hazánkat felkeresni szándékozók sokkal több információval rendelkeznek. Ők gyakran
kiemelik Budapestet (19,9%), a kultúrát, múzeumokat és műemlékeket (19,2%), a gyönyörű
tájat és a természetet (12,8%), a kedvező árakat (12%) és a vendégszeretet (10,2%), mint
vonzó attrakciókat és tényezőket.

Információforrások

A Magyarországot felkeresni tervező felnőtt belga lakosság legfontosabb információforrása az

utazási iroda (39,6%). Ezt követi kis különbséggel az Internet (39,4%, amelyből 26% a
Magyar Turizmus Rt. honlapja), a Magyar Turizmus Rt. külképviseleti irodái (36,9%, ebből
26,2% a brüsszeli iroda), útikönyvek (35%) és tour operátorok kiadványai (33,7%).
Ezen eredmények a Magyar Turizmus Rt. külképviseleti irodáinak, illetve az utazási
irodák (73,3%) fontos szerepét jelzik, mind a hagyományos elosztási csatornák, mind pedig az
Internet vonatkozásában (62,9%).
A külföldre utazó holland anyanyelvű felnőtt lakosság viszonylag nagyobb figyelmet
szentel a tour operátorok kiadványainak, útikönyveknek, rádió- és televízióadásoknak. A
francia ajkú válaszadók a turisztikai irodákat és a vásárokat, kiállításokat részesítik előnyben.
A 45 és 64 év közöttiek gyakrabban említik a Magyar Turizmus Rt. külképviseleti
irodáit, mint információforrást. Az Internet és az útikönyvek a legfontosabb
információforrások a 18 és 54 év közöttiek számára. Az 55 év felettiek körében kedveltebbek
a rádió- és televízióadások, valamint az újságcikkek.
Az alacsonyabb jövedelműek körében jelentős szerepe van az utazási irodáknak.
Minél magasabb a megkérdezett társadalmi státusa, annál gyakoribb a Magyar Turizmus Rt.
külképviseleti irodái, az Internet és az útikönyv igénybevétele. A középosztály fő
információforrásai a vásárok, kiállítások.

45
 A rendszeresen utazók általában gyakrabban használják a tour operátorok kiadványait,
útikönyveket, rádiót és televíziót, illetve a barátok és rokonok által közvetített információkat.

Összefoglalás

A kutatást összegezve megállapítható, hogy a Benelux-államok – és azon belül Belgium –

jelenléte a kontinens turizmusában fontos szerepet tölt be. Az előző évekkel összehasonlítva a
belga piacot folyamatos növekedés jellemzi, a további fejlődés, potenciálemelkedés a jövőben
is folytatódik várhatóan.
Magyarország a kelet-európai desztinációk sorában rangos helyet foglal el, elsősorban
kulturális turizmusunk termékei keresettek a belga lakosság körében. A belgák tájékozottsága,
ismeretanyaga Magyarországról azonban még sokszor hiányos: hazánkról, mint lehetséges
úticélról gyakran egyáltalán nem vagy alig rendelkeznek információval. A kutatás
eredményeit is figyelembe véve a jövőben elsődleges célunk piaci pozíciónk megtartása és
erősítése kell legyen, amelynek első lépése az információs rés megszűntetése.

Felhasznált források

Belga Turisztikai Hivatal honlapja – www.visitbelgium.com

CIA – The World Factbook 2000 – Belgium – www.cia.gov/publications/factbook
Compendium on Tourism Statistics – WTO, 2001
Comportement touristique des Belges en 2000 – WES, 2001
Comportement touristique des Belges en 2000, Rapport intermédiaire pour la période avril-
septembre 2000 – WES, 2000
Exclusive questions for the Hungarian National Tourist Office – WES, 2001
Magyarország külgazdasága, 2000
OECD Economic Outlook – OECD, 2000
Országtanulmányok külkereskedők részére, Belgium – ITD Hungary
The European Leisure Travel Industry – TTI, 2000
The European MICE Market – TTI, 3/2001
The Market for Travel and Tourism in Belgium – Euromonitor, 2000. március
Tourism Generating Markets – WTO, 1999

46
Tourism Satellite Accounting Research Belgium – WTTC, 2001
TTI Country Reports, Belgium – 2/2001.

47
 Magyarország imázsa és piaci pozíciója Spanyolországban

Összeállította: Mester Tünde16 - Sulyok Judit17

2000 őszén a Magyar Turizmus Rt. megbízta a spanyolországi Consultur Consultures

Turísticos S.A. céget, amely az ESOMAR18 tagja, hogy vizsgálja meg Magyarország, mint
turisztikai desztináció ismertségét és imázsát, a spanyolok általános utazási szokásait,
valamint magyarországi utazási tapasztalataikat és utazási terveiket.
A felmérést végző cég 1976 óta foglalkozik kutatással, oktatással, minőségbiztosítási
rendszerekkel és tanácsadással, e tevékenységeket kizárólag a turizmus területén fejti ki. A
magánszférán kívül az állami szektor számára is rendszeresen végez kutatásokat mind
belföldön (a spanyol turisztikai hatóság és a Turespana számára), mind külföldön (Európában,
Latin-Amerikában, Közel-Keleten, Ázsiában, a Karib-tengeri és a Csendes-óceáni térségben
egyaránt).
A kutatás több fázisú volt. Egyrészt a spanyol turisztikai szakmát (tour operátorokat,
utazási irodákat és szakújságírókat) kérdezték az előbb említettekről, illetve megkérték őket,
hogy összegezzék Magyarországgal kapcsolatos tapasztalataikat. Másrészt négy
fókuszcsoportos interjút is szerveztek: kettőt Madridban és kettőt Barcelonában,
megkülönböztetve azokat, akik jártak már Magyarországon és azokat, akik még nem.
A kutatás e két fázisa feltáró jellegű volt, azokat a kérdésköröket segített pontosan
behatárolni, amelyek jelentőséggel bírtak a kutatás fentebb meghatározott témáira.
Fontos háttér-információkat nyújtottak a FAMILITUR, valamint a spanyol
idegenforgalmi hatóság 1999-re vonatkozó általános turisztikai adatai is, amelyeket a kutatók
összevettetek és kiegészítettek az általuk készített felmérés eredményeivel.
A kutatás harmadik fázisa egy reprezentatív felmérés volt. Telefonon keresték meg
azon társadalmi szegmensek képviselőit, akik jellemzően utazni szoktak. A megkérdezés
során vizsgálták, mi alapján választanak úticélt a spanyolok, hogyan informálódnak a
lehetséges helyszínekről, az üdülés előtt mennyi idővel foglalják le útjaikat, kivel utaznak
együtt szívesen és általában milyen közlekedési eszközt vesznek igénybe. Ezek után
részletesen elemezték, hányan jártak már hazánkban és hányan tervezik, hogy a közeljövőben

16
Kutató, Magyar Turizmus Rt., Piac- és Hatékonyságelemzési Igazgatóság.
17
Kutatási asszisztens, Magyar Turizmus Rt., Piac- és Hatékonyságelemzési Igazgatóság.
18
ESOMAR - European Society of Opinion and Marketing Research, az 1948-ban alapított szervezetnek 4000
tagja van 100 országból, mind a kutatások készítői, mind a felhasználói közül.

48
ellátogatnak hozzánk. A hazánkat már ismerő turisták esetében rákérdeztek tapasztalataikra,
elégedettségükre, az utazást még csak tervezők esetében pedig arra, hogy az utazások
szervezésével kapcsolatos szempontok közül Magyarország esetében melyek meghatározóak.

A spanyol turisztikai kereslet

A spanyolok 1999-ben összesen 43 millió alkalommal utaztak el turisztikai céllal 19, ebből
64% hosszabb idejű volt (4 napnál hosszabb). Az üdülések főként a nyári hónapokra
koncentrálódtak (az utazások 49%-a), ezen belül is augusztusban realizálódott azok 25%-a. A
külföldi utazások az összes utazás 8%-át jelentették, megközelítőleg 3,4 millió utat.
Nagyobb arányban utaztak a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, illetve az
aktív keresők, életkor szerint pedig a 25-44 év közöttiek. Az utazások ¾ része üdülési céllal
történt. A rokonok és barátok meglátogatása az utak 17%-ára volt jellemző. A fő
küldőterületek (második lakásra vonatkozó adatokkal együtt): Madrid (19%), Katalónia
(17%) és Andalúzia (14%).

A spanyol kiutazó kereslet

A legtöbb külföldi utat generáló területek: Katalónia (31%), Madrid (16%) és Baszkföld
(8%). A külföldi utak 74%-a Európába irányult. A legjelentősebb desztináció 1999-ben
Franciaország (29%) volt, amelyet Portugália (19%) követett. Európa többi területére az utak
7,4%-a irányult. A spanyolok főként a nyár folyamán utaztak, az utak 45,5%-a nyárra esett,
23%-a augusztusra koncentrálódott.
Az utak 55%-át legfeljebb egy hónappal (vagy annál rövidebb időn belül) az indulás
megkezdése előtt foglalták le. Utazásaik tekintetében Aragónia, a Baleár-szigetek, Katalónia
és Baszkföld lakói terveztek a leghosszabb távra előre. Az összes utazás fele utazási irodán
keresztül valósult meg.

A Közép-Európába irányuló spanyol turisztikai kereslet

19
Az adatok tartalmazzák a második lakásra vonatkozó információkat is.

49
1999-ben a spanyol turizmus fő fogadóországai Németország (52%), Ausztria (24%) és
Magyarország (10%) voltak. 1990 óta a következő turisztikai desztinációkban valósult meg a
legnagyobb ütemű növekedés: Németország, Magyarország, Románia és Szlovénia.
Magyarország esetében 1993-ban jelentős visszaesés volt tapasztalható, de ezt
követően dinamikus növekedésnek indult a hazánkba látogatók száma, maximumát 1997-ben
érte el 83 716 fővel. 1998-ban és 1999-ben a balkáni válság visszavetette a forgalmat, 2000-
ben újból 78 ezren érkeztek hazánkba Spanyolországból. A spanyol vendégek többsége
repülővel érkezik, 92%-uk szállodában lakik és utazása során meglehetősen sokat költ.

A katalánok turisztikai kereslete

Katalónia az egyik legnagyobb turisztikai küldőpiac Spanyolországban, ezért a katalánok

utazásait részletesebben is megvizsgálták a Consultur kutatói.
1999-ben 5.551.000 katalán utazott el (a második lakásra vonatkozó adat nélkül). Az
utazások főként augusztusra koncentrálódtak, amikor is a lakosság 29%-a (6 millió fő) indult
útnak. Az utak több, mint ¾ része üdülési céllal történt, a rokonok és barátok meglátogatása
17%-ban volt fő cél. Nagyobb arányban utaztak az állandó keresettel rendelkezők, életkor
szerint vizsgálva pedig a 30-44 év közöttiek.
Az utak 15%-a külföldre irányult, ennek 77%-a pedig Európába. A legkedveltebb
úticélok Franciaország és Andorra voltak. A külföldre utazók 46%-a utazott repülőgéppel és
45% választott autót. Az utak 36,5%-át utazási irodákban foglalták le, elsősorban
csomagtúrákat vettek igénybe.

Fő szempontok az úticél kiválasztása során

A fókuszcsoportos vizsgálat különösen alkalmas arra, hogy nehezen vagy egyáltalán nem
mérhető, illetve ismeretlen téma tulajdonságaira, jellemzőire is fény derüljön, támpontként
szolgálva a további értékeléshez. Ez azt is jelenti, hogy az így kapott információk tájékoztató
jellegűek, ugyanakkor segítik a mérhető ismérvek elemzéséből származó információk
megértését, a további vizsgálódási irányok meghatározását.
A kutatás során lefolytatott négy fókuszcsoportos interjú alapján a következőképp határozták
meg, mely szempontokat tartják fontosnak a spanyolok az úticél kiválasztásában:
 a fogadóterület kulturális/művészeti kínálata

50
 más tájak megismerésének lehetősége
 a helyi lakosság vendégszeretete, barátságos fogadtatás
 a városok nyitottsága, nagyvárosi jellege
 kulturális öröksége és annak sokszínűsége
 kellemes éghajlat
 az érintett utazási irodák/ügynökségek elkötelezettsége, ajánlása
 tisztaság
 biztonság
 jól bemutatott eredeti, máshol nem látható attrakciók.

Magyarország mint turisztikai desztináció imázsa

Azok, akik nem ismerik Magyarországot, benyomásaikról, érzéseikről adhatnak számot, azok
viszont, akik már jártak Magyarországon, tapasztalataik és itteni észleléseik alapján alakítják
ki véleményüket hazánkról.
A Magyarországon még nem jártak fejében a következő kép él hazánkról: fejlődő
kelet-európai ország, amelyet gyakorlatilag Budapesttel azonosítanak, és amely megőrizte a
birodalmi város örökségét (a műemlékeket és múzeumokat), Prágához és Bécshez
hasonlítható vonzó hely, ahol kedves, barátságos, vendégszerető emberek laknak és – nem
utolsósorban – az árszínvonal kedvező.
Akik ellátogattak már hozzánk, úgy vélik, hogy Magyarország meglepően szép és
elbűvölő desztináció (bár némiképp koszos) a helyiek vendégszeretők; végül véleményük
szerint az apróbb részletekre jobban oda kellene figyelnünk (spanyol nyelvű tájékoztatás,
prospektusok, étlapok)
A spanyol kutatók a két különböző csoport észlelésének közös vonásait a
következőképp foglalták össze: hazánk meglepetésekkel szolgáló desztináció, gazdag
történelmi örökséggel, része az osztrák-cseh-magyar háromszögnek (Bécs – Prága –
Budapest). E közép-európai desztináció leginkább elismert jellemzői között találjuk a
magyarok vendégszeretetét.
A turisztikai szakma körében végzett felmérés eredménye nagyrészt összhangban van
a fentiekkel, kiegészül azonban mind pozitív, mind negatív megjegyzésekkel.

Pozitív kiegészítések:

51
 elérhető desztináció,
 megfelelő minőségű és színvonalú szolgáltatásokkal rendelkezik (pl. szállodák színvonala
és választéka),
 volt „keleti” országként kuriózumnak számít,
 kedvező elhelyezkedés következtében egy-egy hosszú hétvége során is felkereshető,
 vonzó, biztonságos, meglepően kellemes úti cél,
 Béccsel és Prágával kombinálva jól eladható.

Negatív kiegészítések:
 egyedüli desztinációként nehezen eladható, mivel ahhoz nem elég széles a kínálat és nem
eléggé ismert – ellenérzést kelt, hogy csomagba kell tenni a másik két fővárossal,
 csak Madridból van közvetlen repülőjárat,
 kommunikációs problémákra számíthatnak a spanyol turisták,
 javítandó a turisztikai infrastruktúra.

A potenciális turisták körében végzett kutatás eredményei

A fő turisztikai küldőterületeken végzett telefonos felmérés eredményeként megállapíthatjuk,

hogy az előzetes kvalitatív információk jól jellemezték a spanyolok utazási szokásait és
Magyarországról alkotott képüket. A spanyol turisztikai szakemberek értékelése,
helyzetleírása is meglehetősen pontos volt.
Magyarországra jellemzően akkor utaznak a spanyol turisták, ha más kedvelt
turisztikai desztinációkba már ellátogattak (Franciaország, Olaszország, Anglia és Portugália).
Magyarország, Csehország és Ausztria kombinációja egyre népszerűbb, Magyarországot
azonban csak harmadikként nevezik meg a felkeresni kívánt úticélok között. A szakértők a
turisztikai desztináció kiválasztásánál két alapvető szempontot neveztek meg: a kulturális
érdeklődést és az ismeretlenséget, azaz, hogy előtte nem jártak ott. A telefonos megkérdezés
eredményei alapján a legtöbbre értékelt szempontok egy úticél kiválasztásánál a biztonság, a
szálláshelyek kínálata és a tisztaság; legkevésbé a kereskedelmi kínálat fontos.
Az érintett utazási irodák alátámasztották azt a tényt, hogy a magyarországi utak
eladásában a „szájhagyománynak” van a legnagyobb szerepe, vagyis a barátok és ismerősök
beszámolóinak, akik másoknak is ajánlják azokat a helyeket, amelyekről kellemes
élményekkel tértek haza. Ez megegyezik a lakosság megkérdezésekor kapott válaszokkal: egy

52
adott úticél iránti általános érdeklődést 33,3%-ban barátok és ismerősök beszámolói keltik fel,
45,1%-ban ők jelentik a fő információforrást is. Ez az arány Magyarország esetében csupán
35,2%, amit a relatív ismeretlenség indokol.
A sajtóban megjelent hirdetések a válaszadók 23,5%-ban keltik fel az érdeklődést egy-
egy desztináció iránt. Nem meglepő tehát, hogy a megkérdezett utazási irodák legtöbbet
alkalmazott hirdetési eszköze az újsághirdetés: így tudják megnyerni a közönséget, felhívni a
figyelmet Magyarországra. (A legnagyobb példányszámú napilap Spanyolországban az El
País, bár ez területenként eltérő: pl. Katalóniában, Magyarország egyik fő küldőterületén ez a
napilap a harmadik helyet foglalja el, a La Vanguardia és az El Periódico után). Az Internet
használata még nem általános, a megkérdezettek 65,1%-a nem rendszeres használója a
világhálónak, de természetesen ezek az adatok az életkor, a lakóhely és a jövedelmek
tekintetében változnak. A fiatalabbak, a magasabb jövedelműek gyakrabban használják az
Internetet. A lakóhelyet tekintve az Internet használók aránya Madridban a legmagasabb
(42,8%), míg az elmaradottabb Andalúz autonóm tartományban a legalacsonyabb (22,6%).
A főutazásokon résztvevők általában a családdal és barátokkal utaznak, de jellemzően
nem gyerekkel: 94,8% gyermek nélkül indul útnak és általában a külföldi utakra sem viszik
magukkal a gyerekeket.

A Magyarországra látogatók jellemzői

A Magyarországra látogatók közepes jövedelemmel és viszonylag magas iskolai

végzettséggel rendelkeznek! Az egyetemi végzettségűek körében a legnagyobb a
Magyarországra látogatók aránya. Ez megegyezik az érintett utazási irodák véleményével,
miszerint a Magyarországra látogató turisták kulturális motiváltsággal, közepes vagy magas
jövedelemmel rendelkeznek, középkorúak (35 év felettiek), és gyerek nélkül utaznak.
A Magyarországra látogatóknak leginkább a kultúra, kulturális örökség, és az emberek
vendégszeretete tetszett. Negatívumként említették a szegénységet, a korábbi rendszer általuk
felfedezett nyomait és a biztonság hiányát. (E szempontokat azok a fókuszcsoportok is
megfogalmazták, amelyek tagjai már jártak hazánkban.)
Magyarországnak még nem sikerült kilépni az ismeretlenségből: az utazási irodák a
magyarországi utakat főként más közép-európai országgal kombinált csomagként értékesítik.
Bíztató, hogy a válaszadók 30,2%-a csak Magyarországra szeretne utazni, tehát létezik
kereslet kizárólag Magyarország iránt is, annak ellenére, hogy sokan előnyben részesítik az

53
olyan közép-európai utazásokat, amikor egyszerre több országot is meglátogatnak (a lakosság
nagy részére inkább ez jellemző).
Magyarországon – összhangban a turisztikai desztináció kiválasztásának
szempontjaival – elsősorban a kulturális jellegű tevékenységek népszerűek: ennek
megfelelően nagy mértékben erre alapulnak a magyarországi látogatások.
Amit a spanyolok vonzónak találnak hazánkban: az építészeti emlékek, a történelem,
az itteni hangulat, a Duna, a cigányzene, a főváros és környéke (Dunakanyar, Szentendre,
Balaton), az állatok szeretete és a lovak, a táj, a termálfürdők, továbbá az idelátogató
spanyolok számára meglepően kellemes klíma és a jó ár-érték arány.

Magyarország imázsa

A fókuszcsoportos vizsgálat eredményeivel összhangban Magyarországot a kulturális

turizmus jelentős – ám nem eléggé ismert – desztinációjaként tartják számon, amely némi
egzotikumot és szép tájat is ígér. A spanyolok azonban félnek attól, hogy az időjárás nem elég
kedvező és kommunikációs problémáik lehetnek.
A közép-európai országokat tekintve fő versenytársunk Ausztria, amely még mindig a
legismertebb, legértékesebbnek ítélt desztináció: olyan ország, amely azok számára is jelent
„valamit”, akik még nem jártak ott, azaz tudják, mit találnak az országban. Hasonló a
véleményük Csehországról. Magyarország azonban még túl ismeretlen, a megkérdezettek
közül sokan nem tudják mivel kapcsolatba hozni, legfeljebb fővárosát említik meg.
Megfigyelhető, hogy azok, akik jártak már Magyarországon, pozitívabban
nyilatkoznak, mint azok, akik még nem jártak nálunk. Utóbbiak számára az ismeretlenség
semleges vagy nem túl pozitív véleményeket generál, de úgy érzik, hogy Magyarország nem
kelt negatív véleményeket magáról. A kutatók véleménye szerint hazánk esetében a nagyobb
nyilvánosság a jobb információellátottság pozitív irányba befolyásolná a közvéleményt. (Az
értékelt szempontok többségénél a vélemények összehasonlíthatóak a Csehországról alkotott
véleményekkel, Lengyelország értékelése viszont általában elmarad a többi országétól.)
Megállapíthatjuk tehát, hogy Magyarország piaci potenciálja a dinamikusan fejlődő
spanyol kiutazó piacon meglehetősen kedvező, azonban nem kis erőfeszítésekre van szükség
mind a magyar turisztikai szakma (túraszervezők, utazási irodák, szállodák, stb.), mind a
Magyar Turizmus Rt. részéről, hogy a kínálkozó lehetőségeket jobban kihasználjuk.

54
 Elsőként, megfelelő termékeket kell összeállítani a spanyol piac számára (pl. kulturális
turizmus, lovas turizmus). Ezek után erről tájékoztatást is kell adni – spanyolul, mivel
problémáik vannak az idegennyelv-tudás területén. Nem elég a szakmát tájékoztatni – bár
mint láttuk ez is alapvető fontosságú, a nagyközönség figyelmét is fel kell hívnunk hazánkra.
Számtalan további, kisebb-nagyobb változtatási lehetőség kínálkozik:
közbiztonságunk további javítása, közvetlen légijárat indítása Barcelonába, több spanyol
nyelvű prospektus, útikönyv terjesztése, igényeik szerint módosított nyitvatartás az
üzletekben, spanyol nyelvű étlapok készítése, stb. Az e területen bekövetkezett fejlődésről
tájékoztatni is kell a spanyolokat és a magyarországi kínálat orientálásán túlmenően
elsősorban ebben tudja a Magyar Turizmus Rt. a magyar turisztikai szakmát segíteni.

55
 A kanadaiak európai utazási szokásai

Összeállította: Török Péter20

Az European Travel Comission ETC21 megrendelésére a Canadian Tourism Research Institute

2001 tavaszán felmérést végzett a kanadaiak európai utazási szokásairól. Kanada második a
küldőországok sorában és a harmadik legnagyobb turisztikai költéssel rendelkező Európán
kívüli ország, melynek kiutazó piacán Magyarország eddig nem tudott jelentős pozíciót elérni.
A kutatás eredményei fontos információkat és hasznos tanácsokat nyújtanak mind a Magyar
Turizmus Rt., mind a hazai beutaztató utazási irodák számára, hogy növeljék Magyarország
részesedését a kanadai kiutazó piacon.

A kanadai kiutazó piac

Kanada a 9,98 millió km2-es kiterjedésével a világ egyik legnagyobb területű országa,
lakosainak száma 30,75 millió fő. Az ország a világ gazdaságai nagyhatalmait tömörítő G7
tagja, az egy főre eső GDP 20.647 USD22 volt az elmúlt évben. A kanadaiak 24,5 millió
utazás alkalmával összesen 11,3 milliárd USD-t költöttek. Ezzel Kanada a nyolcadik
legnagyobb turisztikai kiadással rendelkező ország a világon. A kanadaiak első számú
célországa az Egyesült Államok: az összes utazás 77%-a irányul ide. Az USA-n kívüli
területeken, 5,2 millió kanadai 65,4 millió vendégéjszakát töltött, ami 12,4 éjszakás átlagos
tartózkodási időt jelent.
A legkedveltebb desztinációk az USA (99,9 millió vendégéjszaka) után Nagy-
Britannia (10,7 millió vendégéjszaka), Mexikó (6,5 millió vendégéjszaka), Franciaország (4,6
millió vendégéjszaka) és Kuba (3,1 millió vendégéjszaka). Az európai desztinációknál Nagy-
Britanniát és Franciaországot Olaszország (2,4 millió vendégéjszaka), Németország (2,0
millió vendégéjszaka), Hollandia (1,3 millió vendégéjszaka), Spanyolország (1,2 millió
vendégéjszaka) és Írország (1,1 millió vendégéjszaka millió vendégéjszaka) követte 1999-
ben.

20
Kutatási asszisztens, Magyar Turizmus Rt., Piac- és Hatékonyságelemzési Igazgatóság.
21
ETC - European Travel Commission, 31 európai ország Nemzeti Turisztikai Hivatalait tömörítő szervezet,
melynek célja, hogy Európát, mint turisztikai desztinációt reklámozza Európán kívül.
22
1 amerikai dollár (USD) = 284, 73 Ft, 2000. december 29-ei árfolyam alapján.

56
 A kanadaiak legtöbbet Nagy-Britanniában költenek (976 millió CAD23), ezen
szempontból jelentős még a francia (565 millió CAD), olasz (338 millió CAD) és német (263
millió CAD) piac is. Magyarországon 22,4 millió CAD-t költöttek összesen a 2000. év
folyamán; ami a közép-kelet-európai régióban a harmadik helyet jelenti számunkra,
Lengyelország és Csehország előz meg bennünket.
Az Egyesült Államokon kívüli utazások legfontosabb célja az üdülés (58%) volt, az
üzleti utak (18%) és a baráti, rokoni látogatások (17%) aránya közel azonos. A Kanadából
Európába látogató turisták nagy részét a középkorúak (45-64 évesek) teszik ki (39%).
Jellemzően két fő utazik együtt (45%), de magas az egyedül utazók aránya is (27%).
A Magyarországra utazó kanadaiakról a KSH és a Kanadai Statisztikai Hivatal24 2000-
es adatai állnak rendelkezésünkre. A KSH felmérése szerint 61.546 kanadai állampolgár
látogatott 2000-ben hazánkba, míg a Kanadai Statisztikai Hivatal adatai szerint 27.200
kanadai turista 332.900 vendégéjszakát töltött Magyarországon. A hazánkban és a Kanadában
regisztrált adatok közötti eltérés több okból is adódhat. Egyrészt a Magyarországon letelepült,
illetve itt dolgozó kanadai állampolgárok határátlépései a kanadai statisztikákba nem kerültek
be, a KSH adataiban viszont megjelennek. Az eltérés másrészt abból adódik, hogy a
kanadaiak európai útjuk során több országot is felkeresnek, és a felmérésben nem említik meg
az összes úticélt.
Magyarországon a KSH adatai szerint a kereskedelmi szálláshelyeken 15.100 kanadai
(a Magyarországra utazók 55,5%-a) 50.300 vendégéjszakát töltött 2000-ben (a hazánkban
töltött vendégéjszakák 15,1%-a). A kanadaiak a magyar kereskedelmi szálláshelyeken
átlagosan 3,2 éjszakát tartózkodnak, ami jóval rövidebb, mint az átlagos magyar utazásoknál
mutatott 12,2 napos átlagos tartózkodási idő. A kanadaiak jelentős része európai körutazása
részeként, vagy üzleti célból néhány napig tartózkodik a magyarországi kereskedelmi
szálláshelyeken.
A kereskedelmi szálláshelyek kanadai vendégérkezéseinek 83,5%-a, az eltöltött
vendégéjszakák 85,3%-a realizálódott szállodákban, 2000-ben, amely adatok az összes
külföldi esetében mutatott arányoknál jóval magasabb értéket mutatnak (az összes külföldi
vendégérkezés 50%-át, illetve a vendégéjszakák 37%-át regisztrálták szállodákban).

23
1 kanadai dollár (CAD) = 189, 58 Ft, 2000. december 29-ei árfolyam alapján.
24
A kanadai Statisztikai Hivatal személyes és telefonos megkérdezésekkel negyedévente méri a 15 évnél
idősebb kanadai lakosság utazási szokásait.

57
 A Kanadai Statisztikai Hivatal felmérése szerint 2000-ben a kanadaiak 22.231.500
kanadai dollárt, mintegy 16,2 millió eurot költöttek összesen Magyarországon.

Az ETC elsődleges kutatásának eredményei

A KUTATÁS MÓDSZERTANA

A Canadian Tourism Research Institute munkatársai Kanada három legnagyobb városában,

Torontóban, Vancouverben és Montrealban hat fókuszcsoportos interjút készítettek a 45 évnél
idősebb, legalább 70.000 CAD jövedelemmel rendelkező lakosok körében.
Mindhárom városban két-két fókuszcsoportos interjút tartottak. Az egyik csoport
résztvevői még nem jártak Európában, de szeretnének Európába utazni a következő három
évben, a másik csoport részvevői már jártak Európában az elmúlt öt évben, és a következő
három évben szeretnék újra felkeresni. A fókuszcsoportok a teljes kanadai lakosságot nem
reprezentálják, de általuk megismerhető az Európába utazó legfontosabb szegmens Európával
kapcsolatos attitűdjei.

AZ UTAZÁS TERVEZÉSE

Azok, akik még nem jártak Európában, szeretnék részletesen megtervezni utazásukat,
szeretnék ha az utazásuk alatt minden a terveiknek megfelelően alakulna, szálláshelyük végig
le lenne foglalva, és lehetőség szerint minden látnivalót megnéznének. Azok az
interjúalanyok, akik már jártak korábban a kontinensen, sokkal otthonosabban utaznak
Európán belül: előfordul, hogy csak az érkezés utáni és az indulás előtti szálláshelyről
gondoskodnak az utazás tervezésekor, és sokkal határozottabb elképzelésük van arról, milyen
attrakciókat, látnivalókat kívánnak felkeresni.
Az utazások szervezettségi foka széles skálán mozog, amelynek egyik végén azok a
gyakorlott utazók állnak, akiknek van európai ismerősük vagy rokonuk: ők csak a
repülőjegyet foglalják le előre, illetve a programot állítják össze az utazás előtt. A másik
csoportot a csomagtúrát vásárló, kevésbé tapasztalt utazók alkotják. Az utazás szervezését az
Európában már járt utazók az utazás előtt 3-6 hónappal kezdik meg, míg azok, akik még nem
jártak itt, fél - egy évet szánnak az utazás előkészítésére.

58
 Annak ellenére, hogy a fő turisztikai szezon a nyár Európában, a megkérdezettek több,
mint fele késő tavasszal vagy kora ősszel szeretne ide utazni a zsúfoltság elkerülése és a
kedvező árak, illetve az elviselhetőbb időjárás miatt. Télen mindössze néhányan tervezik,
hogy Európába utaznak a megkérdezettek közül. A legtöbb interjúalany három vagy négy
hétre szeretne Európába utazni, azok körében azonban, akik már jártak a kontinensen,
gyakoribb a két - három hetes utazás.
A megkérdezettek az utazás tervezését általában a desztináció kiválasztásával és az
utazásra fordított összeg meghatározásával kezdik. Európát általánosságban drága úticélnak
tartják a kanadaiak, annak ellenére, hogy tudják, nagy eltérések vannak az egyes országok
között. A legtöbben a szállást és az étkezést tartják drágának, néhányan azonban a benzint és
gázolajat is említették. A montrealiak és a vancouveriek 2-3000, míg a torontóiak 4-8000
CAD-os költségekkel számolnak egy kéthetes európai utazás tervezésekor, amely tartalmazza
a szállásdíjat, az étkezést, az utazást és a programokat, de a repülőjegyet nem.

INFORMÁCIÓFORRÁSOK

A kanadaiak többsége több információforrást használ fel utazásainak megtervezése során. A

felmérésben résztvevő városok lakosainak preferenciái között jelentős eltérések vannak.
Egy új desztináció megismeréséhez a kanadaiak a leggyakrabban a rokonokat,
ismerősöket kérdezik meg először: az ő tanácsiakban jobban bíznak, mint az utazási irodák
által nyújtott információkban.
Az újságok, magazinok utazási cikkei elsősorban a desztináció kiválasztásában, az
érdeklődés felkeltésében játszanak jelentős szerepet mindhárom város lakóinál, de az utazókat
a különböző utazási irodák ajánlatainak összehasonlításában is segítik.
Az utazási irodákat a kanadaiak általában már az úticél kiválasztása után, konkrét
igényekkel keresik fel. Az irodától további megerősítést, kiegészítő ötleteket, foglalási
lehetőséget, esetenként az útitervük összeállításában való segítségnyújtást várnak. A
montrealiak esetében gyakoribb, hogy a tervezés kezdetén veszik fel a kapcsolatot az utazási
irodával, de a legtöbb válaszadó csak a folyamat végén fordul hozzájuk tanácsért, egyfajta
"foglalási" irodaként használja őket.
A túraszervezők prospektusai leggyakrabban csak átfogó képet nyújtanak az úticélról,
illetve ötleteket merítenek belőle az utazás alatti programokról, felkeresendő látnivalókról. Az
egyes turisztikai szolgáltatók árait és szolgáltatásait a prospektusok segítségével hasonlítják
össze, a prospektust az utazás költségvetésének kialakításához is használják. A prospektusok

59
iránt a felmérésbe bevont három város közül Torontó és Vancouver lakói mutatnak nagyobb
érdeklődést.
Az Internetnek egyre nagyobb szerepe van az utazási információk gyűjtésében, amely
legnagyobb előnyének és hátrányának egyaránt az óriási mennyiségű információt tartották a
megkérdezettek. Az Internetet sokan használják az úticél kiválasztására, illetve annak
megerősítésére, amelyhez információt elsősorban keresőprogramok segítségével találnak. Az
Internet nagy segítséget nyújt a speciális utazások iránt érdeklődőknek is. Az Internettel
kapcsolatosan azonban sokan számoltak be kellemetlenségről is: a szükségesnél több
információt nyomasztónak vélik, ennek következtében gyakran nehéz rátalálni a megfelelő
információra.
A turisztikai hivatalokat, képviseleteket és kereskedelmi kamarákat az utazók gyakran
nem tudják megkülönböztetni egymástól, és nem is gondolnak rájuk, mint lehetséges
információforrásra. Azok, akik személyes tapasztalatokkal rendelkeznek velük kapcsolatosan,
nagyon jó véleménnyel vannak róluk, különösen szép prospektusaikról és információban
gazdag honlapjaikról.
Az útikönyveket a desztináció kiválasztása után használják gyakran az utazók,
leginkább a konkrét útiterv készítéséhez. Az útikönyveket a többségében francia anyanyelvű
montrealiak használják elsősorban, különösen a világhírű Michelin útikönyvek kedveltek
körükben.

EURÓPA A TÖBBI DESZTINÁCIÓVAL ÖSSZEHASONLÍTVA

Az európai utazás kiválasztásakor a legtöbb megkérdezett nem mérlegelte az ázsiai vagy

ausztrál utazás gondolatát, mivel Európát teljesen eltérőnek tartja a másik két földrésszel
összehasonlítva. A fókuszcsoport tagjai az európai utazást nemritkán egyfajta álomnak
tartották, és az Európában már járt csoport tagjai sem éreztek kisebb vágyat a visszatérésre,
mint azok, akik még nem jártak Európában.
A következőkben Európa, mint úticél előnyeit, illetve hátrányait foglaljuk össze
Ázsiával, illetve Ausztráliával szemben:
Előnyök:
 Rövidebb és olcsóbb az utazás Torontóból, illetve Montrealból Európába, mint a másik
két desztinációba,
 Európa sok különböző, kis országból áll, ezért rövid idő alatt sok eltérő kultúrát lehet
megismerni,

60
 Európa a múlttal, őseikkel vagy a kulturális gyökerekkel való találkozást jelenti sok
kanadai számára,
 Az angol, illetve a francia nyelv szélesebb körű ismerete,
 Az ázsiainál jobb közbiztonság,
 Az európai kultúra közelebb áll a kanadaihoz, mint az ázsiai, ezért a tapasztalatlanabb
utazók számára kevesebb "kellemetlenséggel" jár az utazás,
 Jobb egészségügyi szolgáltatások és kisebb fertőzésveszély.
Hátrányok:
 Az ázsiainál drágább szállás- és a vendéglátóhelyek ,
 A különböző valuták nehézséget, kényelmetlenséget jelentenek az utazóknak,
 Európa kevésbé egzotikus Ázsiához képest,
 A kanadaiak félnek a határváltás bonyodalmaitól.

EURÓPAI ORSZÁGOK IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉS

A fókuszcsoportos interjúk résztvevői leginkább Franciaország, Olaszország, Spanyolország,

Görögország, Nagy-Britannia, Svájc és Ausztria iránt mutattak érdeklődést, míg
Németországot, Kelet-Európát és Oroszországot kevésbé tartják vonzónak. Jelen cikkben a
Magyar Turizmus Rt. kiemelt termékeivel, az aktív turizmussal, az üdüléssel, a kulturális
turizmussal és a gasztronómiával, illetve Magyarország közvetlen európai versenytársaival
kapcsolatos véleményeket mutatjuk be.
Az aktív kikapcsolódást a megkérdezettek egy ország esetében említették, melynek
oka, hogy Kanadában és a szomszédos Egyesült Államokban az aktív üdülési formák széles
skálája (síelés, siklóernyőzés, hegymászás, túrázás) található meg, illetve, hogy az interjúkra
meghívott korcsoport (45 éven felüliek) alacsony érdeklődést mutat az aktív üdülési formák
iránt. Az egyetlen aktív üdülési asszociáció az Írországnál említett lovaglás volt.
Az üdülés sem tartozik a kanadaiak fő európai elfoglaltságai közé, mivel a napfényt és
tengerpartot kedvelő kanadaiak a hozzájuk közelebb eső és olcsóbb karib-tengeri térségbe
utaznak kikapcsolódni. Az országokkal kapcsolatos vélemények között mindössze
Franciaországnál ("jó strandok") és Görögországnál ("napfény és homok") fordult elő az
üdülés.
A kultúrával kapcsolatos képzettársítás azonban az interjúk során említésre került
minden országgal kapcsolatban felmerült, a kanadaiak legfontosabb európai utazási

61
motivációja a kulturális élményszerzés. Az egyedi kultúra és a gyönyörű épületek mellett
Franciaország romantikáját és kertjeit, Olaszország művészeti gazdagságát, Spanyolország
mór kulturális örökségét, Nagy-Britannia kastélyait és várait, Írország zenéjét, Hollandia
tulipánjait és szélmalmait tartották a megkérdezettek külön említésre méltónak.
Magyarország közvetlen európai versenytársai közül Ausztriánál a "XVI.-XVII.
századi Osztrák-Magyar Monarchiát idéző romantikát" és a "zenei fesztiválokat", Svájc
esetében pedig "az Alpokat", a "díszletszerű épületeket", a "gazdagságot", a "drága
szálláshelyeket" és a "vendéglátók túlságosan üzleties viselkedését" emelték ki az
interjúalanyok.
A kelet-európai országokról a kanadaiaknak az "olcsóság", az "egzotikusság", a
"korrupció", a "politikai instabilitás", a "gyenge közbiztonság" és a "kisebb fényűzés" jutott
eszébe az interjúk során. Csehországnál "Prága pazarságára", Lengyelország esetében pedig a
"hideg éghajlatra" és a "háború által sújtottságára" asszociáltak a megkérdezettek.

CSOMAGTÚRÁK

A fókuszcsoportos interjúk során a kontinensen már járt kanadaiak az európai csomagtúrák

négy fajtájáról számoltak be korábbi utazásaik alapján. Az egyik a speciális érdeklődést
kielégítő csomagtúra, mint a motorkerékpáros túra, a gyalogtúrákat tömörítő csomag, vagy a
színházlátogató csomagtúra. Más kanadaiak hagyományos buszos körutazáson vettek részt,
amelyeket elsősorban a Globus és a Trafalgar szervez. A buszos utakat a korai indulások és a
csoport tagjaitól való nagyfokú függőség miatt kényelmetlennek tartották.
Néhányan európai hajókörúton ismerkedtek meg Észak-Európával és a Földközi-
tengerrel, amely során sokan olyan desztinációkat is meglátogattak, ahova később is szívesen
visszatérnének. A nagyobb kanadai túraszervezők ajánlatai között a mexikói vagy karibi
csomagtúrákhoz hasonló üdülési ajánlatok találhatók, elsősorban Spanyolországba és
Görögországba.
A csomagtúrák legfőbb előnyeit az olcsóságukban és a családiasságában látják a
megkérdezettek.

UTAZÁSI PREFERENCIÁK

62
A fókuszcsoportos interjúk során az interjúalanyok utazási szokásait, preferenciáit is
megvizsgálták. A kanadaiak leggyakrabban társasággal - a legtöbben a házastárssal, illetve
barátokkal, testvérekkel vagy felnőtt gyerekükkel - szeretnének Európába utazni.
Az Európában már jártak kevesebb, mint fele utazott menetrendszerinti
légitársasággal, és az utazást tervezők többsége is charter járattal szeretne Európába utazni,
elsősorban a kedvezőbb árak miatt.
A megkérdezettek jelentős része szeretne mind a városokkal, mind a vidékkel
megismerkedni. A kulturális és történelmi emlékek miatt idejük jelentősebb részét a nagyobb
városokban szeretnék tölteni, de mindenképpen szeretnének a vidéki életformával,
emberekkel és a hagyományos ételekkel is megismerkedni, mivel igazán autentikus utazási
élményeket ezáltal szerezhetnek.
Az utazás során a legtöbben kulturális tevékenységeket preferálnak, amelyek között a
történelmi látnivalók, kastélyok, várak, kertek, múzeumok, galériák látogatását, a helyi
konyha megismerését, színházlátogatást, a helyi lakosokkal való találkozást, a vidék
megismerését említették. A kulturális programok mellett a strandolást és néhány aktív
tevékenységet, mint kerékpározás, golfozás és síelés neveztek meg.
Az utazás során a kanadaiak a kis hoteleket kedvelik - az angol-szász bed & breadfast
mintájára - reggelivel, mivel a nagy szállodákat drágának és barátságtalannak tartják,
amelyeken kevésbé tükröződik a helyi kultúra.
A közlekedés terén a rugalmasabb és gazdaságos autókölcsönzést választják a
legtöbben, azonban a benzinárakat túlságosan magasnak találják Európában. Emellett
néhányan a vonatot is említették, mint olcsó közlekedési módot.

AZ EURÓPAI UTAZÁSSAL KAPCSOLATOS NEGATÍVUMOK

A legtöbb kanadai a közbiztonság rossz helyzetében látja a legnagyobb veszélyforrást európai

útjával kapcsolatban, amely főleg a kelet-európai, illetve a spanyol és az olasz utazások
vonatkozásában merült fel. Az országok eltérő pénznemeit és a pénzváltás kényelmetlenségeit
is többen említették, akárcsak a nyelvismeret hiányából adódó kellemetlenségeket.
Az egészségügyi ellátás esetleges hiányát, betegség vagy sérülés esetén felmerülő
problémákat is gyakran hangsúlyozták a veszélyforrások között az európai utazásokkal
kapcsolatban. A kanadaiak szeretnének az utazás előtt garanciát kapni arra, hogy megfelelő
ellátást kapnak a helyi kórházakban egy váratlan betegség vagy baleset során.

63
 Összefoglalás

Kanada Európa egyik legfontosabb tengerentúli küldőpiaca: évente több millió kanadai utazik
a kontinensre. Kelet-Európa, és azon belül Magyarország a kevésbé ismert és látogatott
területek közé tartozik Kanadában, 2000-ben az Egyesült Államokon kívüli vendégéjszakák
kevesebb, mint 0,5%-át töltötték hazánkban a kanadaiak.
A kanadaiak az átlagosnál többet költő utazók. Főként késő tavasszal, vagy késő
ősszel utaznak Európába, érdeklődésük középpontjában pedig a kulturális programok, a
történelmi helyszínek és az "autentikus" vidék áll. A kanadai beutazók számának növelése, a
turisztikai bevételek további növelése mellett csökkenthetné a magyar beutazó turizmusra
jellemző időbeni és térbeni koncentráltságot és a Budapest-Balaton centrikusságát.
A beutazások számának növeléséhez egyrészről Magyarország alacsony ismertségén
és a Kelet-Európáról kialakult kedvezőtlen képen (politikai instabilitás, rossz közbiztonság)
kell javítani.
A desztinációválasztás irányításának hatékony eszközei a nyomtatott sajtóban
megjelenő cikkek és televíziós műsorok lehetnek, mivel a felmérésből kiderül, hogy a barátok
és ismerősök mellett a médiának is nagy szerepe van az úticél kiválasztásában. Az országgal
és a térséggel kapcsolatos vélemények formálásában kiemelkedő a régióbeli országok közös
szerepvállalásának lehetősége.
A térség vagy az ország promóciója során a felmérés eredményeivel alátámasztott
kedvező adottságokat, tulajdonságokat (egzotikus, kevésbé ismert, felfedezésre váró terület,
olcsó) kellene kihangsúlyozni.
Az ismertség növelése mellett az is fontos, hogy az igényeknek megfelelő és jó
minőségű utazási ajánlatok álljanak azoknak a kanadaiaknak a rendelkezésére, akik
Magyarországra szeretnének utazni. A felmérés pontos képet ad a hazai beutaztatóknak a
kanadaiak utazási preferenciáiról: a kanadai utazók kisebb szállodákban szeretnek lakni, az
utazás során a kevésbé kötött menetrendet és a nagyobb szabadságot kedvelik, szeretnek
kapcsolatba kerülni a helyi emberekkel, megismerkedni a helyi életformákkal.
A kanadai utazók igényeihez igazodó csomagtúrák mellett az egyénileg utazókról sem
szabad megfeledkezni. Számukra az Internet a legmegfelelőbb információs csatorna, amelyen
a különböző szolgáltatók ajánlatai (szálláshelyek, éttermek, autókölcsönzők, menetrendek,
programok, szórakozási lehetőségek, stb.) mellett a legfontosabb általános utazási
információkat (beutazás, határátlépés, időjárás, valutaváltás, stb.) is ismertetni kell.

64
 A turizmus területi irányításának legfontosabb történelmi
előzményei és hatályos jogszabályai

Összeállította: Péteri László25

Dr. Aubert Antal a Turizmus Bulletin V. évfolyam 1. számában (2001. március) megjelent
cikkének – "A turizmus és a területfejlesztés stratégiai kapcsolata Magyarországon" – témája
nagyon időszerű és napjainkban egyre fontosabbá váló területe a nemzetgazdaság jövőbeli
fejlődésének. Éppen ezért fontos, hogy a turizmus és a területfejlesztés-területrendezés
kapcsolatának alakulását az előzmények és a jelenlegi helyzet pontos ismeretében,
összefüggéseiben tekintsük át, és a jövőre nézve a korábbi pozitív tapasztalatok
felhasználásával előremutató és az Európai Unió regionális politikájához is igazodó jogi
szabályozásokat és gyakorlatot alakítsunk ki.
A fenti célok elérése érdekében az alábbi kiegészítő információkkal szeretnék
hozzájárulni a turizmus és a területi tervezés (területfejlesztés – területrendezés) témakörének
teljessé tételéhez. A turizmus ágazati és területi irányításának történelmi előzményei a
teljesség igénye nélkül az alábbiakban foglalhatók össze:
 1884. aug. 16. Első Magyar Jegyiroda megalapítása. (Budapest)
 1885. Megalakult az IBUSZ Rt. jogelődje.
 1888. márc. Első magyar idegenforgalmi munkaprogram kidolgozása.
(Budapest, Székesfőváros 265/1888. sz. közgyűlési határozata)
 1891. Siófok. Első fürdőtelepi társulás létrehozása.
 1902. IBUSZ Rt. Idegenforgalmi Beszerzési Utazási és Szállítási Vállalat megalakulása.
 1910. Magyar Aero Club megalakulása.
 1912. Általános Beszerzési és Szállítási Rt. megalakulása.
 1913. Budapesten Idegenforgalmi Bizottság alakult a Polgármester tanácsadó szerveként.
 1916. május 24. Megalakult szakigazgatási szervként Budapest Székesfőváros
Idegenforgalmi Hivatala. (603/1916. sz. határozat alapján, majd 1955-ben újjáalakult!)
 1916. Egyesült Gyógyfürdő Ingatlan és Szálloda Rt. (EGISZ) megalakulása.
 1918. Az idegenforgalom állami irányítása a BM-től a Kereskedelemügyi
Minisztériumhoz került, amelyen belül Országos Idegenforgalmi Iroda alakult.

25
A szerző a Gazdasági Minisztérium Turisztikai Együttműködési Főosztályának szakfőtanácsosa.

65
 1920. Újjáalakult az idegenforgalom szervezete, megalakult a Soproni Idegenforgalmi Rt.
 1928. A kereskedelemügyi miniszter vezetésével, miniszterelnöki rendelet alapján
megalakult az Országos Magyar Idegenforgalmi Tanács. (OMIT) (2.580/1928. M. E. sz.)
 1929. Kiadták a gyógyhelyekről és üdülőhelyekről szóló 1929. XVI. tc-t, az 500/eln.
NMM rendeletet, megalakult a Parlamenti Idegenforgalmi Bizottság és megkezdte
működését a Balatoni Intéző Bizottság (BIB), egyelőre jogi szabályozás nélkül, az
IBUSZ Rt. a MÁV tulajdonába került.
 1931. Az OMIT feladat- és hatáskörét a 6.720/1931. M.E.sz. miniszterelnöki rendelettel
szabályozták. Ebben az évben hozták létre állami szervként a Balatoni Intéző Bizottságot
(BIB).
 1931. okt. 26. A Budapesti Idegenforgalmi Iroda megnyitása. (Törvényhatósági Tanács
397/1931. sz. határozat)
 1934. A Főpolgármester elnökletével megalakult a Budapesti Központi Gyógy- és
Üdülőhelyi Bizottság.
 1935. SKAL CLUB megalakulása. (Utazási szakma baráti szervezete)
 1935. Létrehozták az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatalt (OMIH). Elnökét a
kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter nevezte ki.
 1937. "Budapest Fürdőváros". Balneológiai Világkongresszus Budapesten.
 1942. Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség (az OMIH Községi Osztálya) és az
Idegenforgalmi Propaganda Munkaközösség (OMIH+FII+BKGYÜB+IBUSZ közös
szervezete) megalakulása.
 A két világháború között a turizmus közigazgatási szervezetét a kereskedelem- és
közlekedésügyi miniszter irányította az Idegenforgalmi Szakosztály közreműködésével
egészen 1948 végéig, ill. a közlekedésügyi miniszter 1964-ig.
A II. világháború után
 1950-ben megtörtént az IBUSZ Rt. államosítása (Népgazdasági Tanács 517/26/1950. sz.
határozata).
 1954-ben megtörtént a Belkereskedelmi Minisztérium átszervezése. A BKM közvetlen
irányítása alatt megalakult a Vendéglátó Főigazgatóság, létrejött a HungarHotels
jogelődje, az Országos Idegenforgalmi Szálloda- és Étterem Vállalat (OISZÉV), illetve a
Pannónia Szálloda Vállalat jogelődje, az Éttermi és Büfé Vállalat, valamint a KPM
közvetlen irányítása alatt a MÁV Utasellátó Üzemi Vállalat.

66
 1955-ben minisztertanácsi rendelet alapján, a közlekedési és postaügyi miniszter
felügyelete alatt, szakigazgatási feladatokat is ellátó, tárcaközi bizottságként újjáalakult
az Országos Idegenforgalmi Tanács (OIT), illetve újjáalakult a Fővárosi Idegenforgalmi
Hivatal.
 1957. Az OIT irányítása alatt újjáalakult a Balatoni (BIB), a Dunakanyar (DIB), a
Velence-tavi Idegenforgalmi Intéző Bizottság (VIB), a Baranya megyei, az Észak-
Magyarországi, a Nyugat-Dunántúli, a Hortobágyi és a Bakonyi IB.
 Megalakult az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda.
 1958. A Közlekedési és Postaügyi Minisztériumon (KPM) belül OIT Titkárság alakult, a
12/1957.(III.31.) PM sz. rendelettel létrehozták az Idegenforgalmi Alapot (IFA),
megalakult a Mátra-Bükki Idegenforgalmi Intéző Bizottság (MEBIB).
 1960. Az OIT főtitkára egyben a KPM főosztályvezetője.
 1962. Megalakult a Nyugat-Dunántúli Idegenforgalmi Intéző Bizottság, a Sopron-
Kőszeghegyaljai IB jogelődje. (1962-81.)
 1963. Megalakult a Szolnok Megyei Idegenforgalmi Hivatal.
 1965. A Magyar Camping és Caravaning Club (MCCC) megalakulása.
 1964-66. Az OIH minisztertanácsi felügyelet alá került.
 1968. márc. 16. A Magyar Szálloda Szövetség (MSzSz) megalakulása.
 1969. Az Idegenforgalmi Tájékoztató Szolgálat (ITSZ) megalakulása.
 1972. Létrejött a Közép-Tiszavidéki Idegenforgalmi Intéző Bizottság (KTIB),
megalakultak a megyei idegenforgalmi hivatalok és kirendeltségek a KPM
egyetértésével, megyei költségvetési szervként, Csongrád megye kivételével.
 Megalakult a DANUBIUS Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat.
 1993. A Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR) megalakulása.
 1994. márc. 1. A Magyar Turizmus Rt. (MT Rt.) megalakulása.
 2000. Az idegenforgalmi külképviseletek az MT Rt. Nemzetközi Igazgatóságához
tartoznak. (4 területi referatúra: német, angolszász, mediterrán, közép- és kelet-európai)
 2001. Az RMI-k / RTPI-k és a Tourinform-hálózat intézményei az MT Rt. Belföldi
Hálózati Igazgatóságához tartoznak.
 Az IB-k szakmai felügyeletét kezdetben a tárcaközi bizottsági hatáskört is ellátó OIT,
majd 1978-tól a BkM, illetve a KeM, NGKM, 1995. december 1-től az IKM-OIH, IKIM,
majd 1998-tól megszűnésükig a GM Turisztikai Helyettes Államtitkársága látta el.

67
 A RIB-ek szakmai felügyeletét 1998-tól a gazdasági miniszter felhatalmazása alapján a
GM Turisztikai Helyettes Államtitkársága látja el.

A turizmus területi tervezését érintő legfontosabb hatályos jogszabályok:

 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről.
 1978. évi I. törvény a belkereskedelemről. (Benne a turizmus és a gyógyturizmus jogi
szabályozása is.)
 1991. évi XX. törvény (66.§) önkormányzati hatásköri törvény / megyei önkormányzatok
kötelező idegenforgalmi koordinációs feladatairól.
 1999. évi XCII. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény
módosítása.
 2000. évi XCII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének
jóváhagyásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról.
 2000. évi CXXXIII. törvény a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről.
 35/1998.(III.20.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról (OTK).
 2012/1986.(VI.17.) Mt. határozat a turizmus hosszú távú ágazati és területfejlesztési
koncepciójáról, valamint az üdülés és az idegenforgalom hosszú távú területrendezési és
településfejlesztési koncepciójáról.
 2029/1993. (VIII.23.) Korm. határozat a turizmus és gyógyturizmus fejlesztési
koncepciójáról.
 156/1998. (IX.30.) Korm. rendelet és a 102/2000. (VI.28.) Korm. Rendelet a gazdasági
miniszter feladat- és hatásköréről.
 1007/1998. (I.23.) Korm. határozat az idegenforgalom területi irányításának
korszerűsítéséről.
 1145/1999. (XII.30.) Korm. határozat a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok
titkárságainak megszűntetéséről.
 28/1998. (V.13.) IKIM rendelet a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, valamint a
Regionális Idegenforgalmi Bizottságok munkaszervezeteinek feladatairól.
 66/1999. (XII.13.) GM rendelet a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, valamint a
Regionális Idegenforgalmi Bizottságok munkaszervezeteinek feladatairól szóló 28/1998.
(V.13.) IKIM rendelet módosításáról.

68
 4/2000. (II.2.) GM rendelet a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, valamint a
Regionális Idegenforgalmi Bizottságok munkaszervezeteinek feladatairól szóló 28/1998.
(V.13.) IKIM rendelet módosításáról.
 1/2001. (I.5.) GM rendelet a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak
szabályozásáról.
 11/2001. (VI.19.) GM rendelet a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak
szabályozásáról szóló 1/2001. (I.5.) GM rendelet módosításáról.
 5/1998. (III.11.) KHVM rendelet a Területi Vízgazdálkodási Tanácsról. (A RIB-ek
delegált képviselői szavazati joggal rendelkező tagja a TVT-nek.)
 184/1996. (XII.11.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint
a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről. (Az egyeztetésbe a
RIB-ek bevonása kötelező!)
 23/2001. (II.14.) Korm. rendelet a 184/1996. (XII.11.) Korm. rendelet módosításáról.
 13/2001. (V.25.) GM rendelet a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, valamint a
Regionális Idegenforgalmi Bizottságok munkaszervezeteinek feladatairól szóló 28/1998.
(V.13.) IKIM rendelet módosításáról (RIB SzMSz).

69
 A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

Szerző: Dr. Behringer Zsuzsanna26 – Kiss Kornélia27

Magyarországon kilenc turisztikai régió található, régiónként egységes és egymástól jól

megkülönböztethető turisztikai kínálattal, amelyek a következők: Balaton, Budapest-Közép-
Dunavidék, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl,
Nyugat-Dunántúl, Tisza-tó.
Az idegenforgalmi régiókat és illetékességi területeket a 4/2000. (II.2.) GM rendelet
határozta meg, amely az addigi nyolc régió helyett a jelenlegi kilenc turisztikai régió
lehatárolását tartalmazza. Ezen régiók illetékességi területe eltér a meglévő közigazgatási
terület-lehatárolási egységek (például megye, statisztikai kistérség, üdülőkörzet) és az 1996.
évi XXI. törvény által meghatározott statisztikai-tervezési régiók illetékességi területétől.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a régiókra vonatkozó adatgyűjtést statisztikai-
tervezési régiók szerint végezte az elmúlt években. A keresleti és kínálati jellemzők azonban
számos turisztikai régió esetében igen jelentősen eltérnek a statisztikai-tervezési régiók
jellemzőitől. A jelentős vendégforgalommal rendelkező, Nyugat-Dunántúl statisztikai-
tervezési régióba, de Balaton turisztikai régióba tartozó Hévíz és Zalakaros települések
például a statisztikai-tervezési régió vendégéjszaka forgalmának csaknem felét adják. A
statisztikai-tervezési régiók adatait a turisztikai régiók többségének esetében éppen ezért csak
fenntartásokkal, a turisztikai régiók teljesítményének összehasonlítására pedig egyáltalán nem
lehetett használni.
A Magyar Turizmus Rt. Központi Statisztikai Hivatallal kötött megállapodása szerint
a KSH az adatfeldolgozást turisztikai régiók szerinti bontásban 2001 januártól végzi. Az
1998-2000 közötti időszakra vonatkozóan visszamenőleg is rendelkezésre bocsátotta a
turisztikai régiók szerinti bontásban készített keresleti és kínálati adatokat. Így a jelenlegi
helyzetkép bemutatása mellett változások, folyamatok bemutatása is lehetővé vált. A
rendelkezésre álló rövid adatsor és az ezen időszakban lejátszódott, Magyarország turizmusát
erősen befolyásoló események (például a Balkán-háború, napfogyatkozás) az időbeli

26
Igazgató, Magyar Turizmus Rt., Piac- és Hatékonyságelemzési Igazgatóság.
27
Vezető kutató, Magyar Turizmus Rt., Piac- és Hatékonyságelemzési Igazgatóság.

70
összehasonlítást csak korlátozott mértékben teszik lehetővé, az adatsor messzemenő
következtetések levonására csak hosszabb távon lesz alkalmas.
Jelen cikk a turisztikai régiók 2000. évi keresleti és kínálati jellemzőinek28, és az
elmúlt három év folyamatainak bemutatására koncentrál. Az elemzés célja, hogy a régiók
teljesítményét egymással összehasonlítva mutassa be.

A kereskedelmi szálláshelyek egységeinek megoszlása

A turizmus kínálata Magyarországon erős területi koncentrációt mutat. 2000. július 31-én
2.965 kereskedelmi szálláshely üzemelt Magyarországon29. Az egységek számát tekintve az
ország legjelentősebb régiója a Balaton, amelyet Nyugat-Dunántúl és Budapest-Közép-
Dunavidék követ (1. ábra). E három régióban a kereskedelmi szálláshelyek csaknem fele
található.
Az 1998-2000 közötti időszakban a kereskedelmi egységek száma csaknem 10%-kal
nőtt. A legtöbb új egységet a Budapest-Közép-Dunavidék régióban, Észak-Magyarországon
és Nyugat-Dunántúlon nyitották meg, míg a legtöbb szálláshelyet az Észak-Alföldön és
Közép-Dunántúlon zárták be. Az egyes régiók részesedése a kereskedelmi
szálláshelykínálatból nem változott jelentősen: a vizsgált időszakban Budapest-Közép-
Dunavidék, Nyugat-Dunántúl és a Tisza-tó részesedése kismértékben nőtt, a Balaton, Dél-
Alföld, Dél-Dunántúl és Észak-Alföld aránya hasonló mértékben csökkent. A legjelentősebb
változás Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon következett be, előbbi részesedése
1,4 százalékponttal nőtt, utóbbié 1,4 százalékponttal csökkent.
1. ábra
A kereskedelmi szálláshelyek egységeinek megoszlása, 2000

28
A 2000-re vonatkozó adatok előzetes adatok.
29
A kereskedelmi szálláshely-kapacitás regionális megoszlására vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok.

71
 BUDAPEST-
NYUGAT - DUNÁNTÚL KÖZÉP-DUNAVIDÉK
14% 14%
ÉSZAK - KÖZÉP - DUNÁNTÚL
MAGYARORSZÁG 7%
13%

DÉL - DUNÁNTÚL
ÉSZAK - ALFÖLD 10%
9%
TISZA - TÓ BALATON
4% 19%
DÉL - ALFÖLD
10%
Forrás: KSH

A kereskedelmi szálláshely típusok régiók közötti megoszlása tekintetében jelentős

különbségek fedezhetők fel. Szállodák legnagyobb arányban a Balaton, illetve a Budapest-
Közép-Dunavidék régióban találhatók: szállodáink csaknem fele (46,79%-a) e két régióban
üzemel. Az ötcsillagos szállodák túlnyomó többsége Budapesten található, a négycsillagos
kínálatból Budapest-Közép-Dunavidék mellett a Balaton és Észak-Alföld részesedése a
legmagasabb30. Budapest-Közép-Dunavidék és a Balaton részesedése az alacsonyabb
színvonalú szálláshelyek esetében is egyike a legmagasabbaknak; a három- és egycsillagos
kategóriában a nyugat-dunántúli, a kétcsillagos kategóriában az észak-magyarországi kínálat
jelentős még.
Az ifjúsági szállók kínálata a szállodaihoz hasonló mértékben koncentrált, hiszen az
egységek csaknem kétharmada három turisztikai régióban üzemel. A turistaszállók és a
nyaralóházak elhelyezkedése viszonylag erősen koncentrált, a panziók és a kempingek
egységszám szerinti megoszlása kiegyenlítettebb. Az 1. táblázat kereskedelmi szálláshely
típusonként tartalmazza az adott szálláshely típusból legjelentősebb kínálattal rendelkező
régiókat. (A zárójelben az adott kereskedelmi szálláshely típus egységszámból számított
részesedése látható.)

1. táblázat
Régiók rangsora a kereskedelmi szálláshely típusok egységszámból való
részesedése alapján, 2000
1. hely 2. hely 3. hely Összesen
Hotel Balaton Budapest-Közép-Dunavidék Nyugat-Dunántúl

30
Az elmúlt év második felében mind Budapesten, mind vidéken számos új, négy- és ötcsillagos házat nyitottak
meg, amely a négy- és ötcsillagos szállodákra vonatkozó adatokat jelentősen módosítja.

72
 25,77% 21,03% 12,67% 59,47
Panzió Nyugat-Dunántúl Budapest-Közép-Dunavidék Dél-Dunántúl
17,27% 15,29% 13,06% 45,62
Turista- Észak-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl
szálló 21,92% 19,62% 12,69% 54,23
Ifjúsági Dél-Dunántúl Budapest-Közép-Dunavidék Balaton
szálló 24,42% 19,77% 15,12% 59,31
Nyaraló- Balaton Észak-Magyarország Dél-Alföld
ház 27,42% 14,78% 11,02% 53,22
Kemping Balaton Nyugat-Dunántúl Dél-Alföld
21,94% 12,54% 11,60% 46,08
Forrás: KSH

A kereskedelmi szálláshelyek régión belüli összetétele ugyancsak jelentős eltéréseket mutat

(2. táblázat). Legmagasabb részesedéssel - a Balaton és a Tisza-tó kivételével – minden
régióban a panziók rendelkeznek. Az országos kínálatot tekintve az egységek kétötöde
tartozik ebbe a kereskedelmi szálláshely típusba, a panziók egyes régiókra számított
részesedése azonban nagy szórást mutat.
A szállodák egyes régiókban mért súlya kissé egyenletesebb, részesedésük a Balaton
és Budapest-Közép-Dunavidék régióban kiugróan magas, míg a Tisza-tónál kiugróan
alacsony. Ha figyelembe vesszük, hogy mind a Balatonra, mind a Tisza-tóra érkezők
elsődleges motivációja a pihenés, kikapcsolódás31, a Balaton régióban a szállodák relatíve
magas részesedése indokolatlannak tűnhet. Abban az esetben, ha a kereskedelmi szálláshelyek
kapacitása mellett megvizsgáljuk a magánszálláshelyek kapacitását is, a magas szállodai
arány a teljes szálláshely-kínálaton belül alacsonnyá válik: magánszállásadás keretében a
Balaton régióban 156.607 férőhely áll rendelkezésre, ami az országos kínálat 71,4%-át jelenti.
A Budapest-Közép-Dunavidék, illetve Tisza-tó régióban a turisztikai termékek jellege
indokolja az átlagtól eltérő magas, illetve alacsony szállodai részarányt.
Az egyéb kereskedelmi szálláshely típusok közül a nyaralóházak részesedése a Tisza-
tó és a Balaton, a turistaszállók részesedése az Észak-Magyarország és a Közép-Dunántúl, az
ifjúsági szállók részesedése a Dél-Dunántúl és a Közép-Dunántúl, a kempingek részesedése a
Tisza-tó, a Balaton és Észak-Alföld esetében magas relatíve. A statisztikai adatok alapján

31
Forrás: A magyar háztartások utazási szokásai. A Magyar Turizmus Rt. megbízásából készítette a M.Á.S.T.
Kft., 2000.

73
elmondható, hogy a szálláshely kínálat összhangban áll az ezen desztinációkban található
turisztikai termékkínálattal.

2. táblázat
A kereskedelmi szálláshelyek egységeinek megoszlása régiónként (százalék), 2000
Hotel Panzió Turista Ifjúsági Nyaraló- Kemping Összesen
szálló szálló ház
Balaton 34,58 28,04 2,80 2,43 19,07 13,08 100,00
Budapest- 35,53 43,53 7,29 4,00 3,53 6,12 100,00
Közép-
Dunavidék
Dél-Alföld 18,65 46,95 9,00 0,32 13,18 11,90 100,00
Dél-Dunántúl 16,61 53,56 6,44 7,12 8,14 8,14 100,00
Észak-Alföld 23,10 39,35 7,94 3,25 13,72 12,64 100,00
Észak- 16,71 42,05 15,36 2,96 14,82 8,09 100,00
Magyarország
Közép- 21,20 33,64 15,21 4,15 11,98 13,82 100,00
Dunántúl
Nyugat- 21,26 48,83 11,92 0,93 7,71 9,35 100,00
Dunántúl
Tisza-tó 11,32 22,64 3,77 0,94 35,85 25,47 100,00
Forrás: KSH

A kereskedelmi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága

A kereskedelmi szálláshelyek országos szoba-kapacitáskihasználtsága 39,8%, ágy-

kapacitáskihasználtsága 36,6%, férőhely-kihasználtsága 25,6% volt 2000-ben, ami rendre
+0,3%, -0,5%, +0,1%-kal változott az 1999-es értékhez képest. A 2000-es évben
bekövetkezett javulás nem tudta kompenzálni az 1998-ról 1999-re bekövetkezett nagyobb
mértékű, a szoba-kapacitáskihasználtság esetében például csaknem 5%-os csökkenést,
amelynek következtében a szoba-kapacitáskihasználtság 1998 és 2000 között 41,2%-ról
39,8%-ra csökkent.
Az összes kereskedelmi szálláshelyre számított szoba-kapacitáskihasználtság a
Budapest-Közép-Dunavidék és a Balaton régióban az átlagot meghaladta (10,8 és 2,7
százalékponttal), a többi régióban alulmúlta azt (2. ábra). 2000-ben a legalacsonyabb
kapacitáskihasználtságot a Tisza-tónál, a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon mérték.

74
A tisza-tavi egységek kapacitáskihasználtsága a Budapest-Közép-Dunavidékre jellemző
kereskedelmi szálláshely kapacitáskihasználtság felét sem érte el.
2. ábra

Szoba-kapacitáskihasználtság kereskedelmi szálláshelyeken

(százalék), 2000

60

50

40

30

20

10

0
ÉK

LD

L
LD
L

N
Ó
N

TÚ
TÚ

TÚ

ZÁ

SE
-T
TO
ID

Ö
Ö

ZE
N
N

LF

RS
LF
LA

A
V

Á
Á

SZ
A

SS
-A
-A

RO

N
N

BA
N

TI

U
U

Ö
U

A
K
ÉL

-D
-D

-D
D

G
Y
ZA
P-

ZÁ
D

T
P

ÉL

ÉS

A
ZÉ

ZÉ

RS
-M
D

G
Ö

O
-K

Y
K
ST

N
ZA
PE

ÉS
A
D
BU

Mindösszesen Szálloda összesen

Forrás: KSH

1998 és 2000 között a régiók jelentős részében csökkent a kereskedelmi szálláshelyek

kapacitáskihasználtsága (3. ábra). 2000-ben a kilenc turisztikai régió közül csupán a
Budapest-Közép-Dunavidék, illetve a Közép-Dunántúl régiók könyvelhettek el az 1998-asnál
magasabb szobakihasználtságot, előbbiben 0,3, utóbbiban 3,3 százalékponttal. Országos
átlagot meghaladó nagyságú csökkenést a Dél-Dunántúl (4,3 százalékpont), a Tisza-tó (4,3
százalékpont), a Dél-Alföld (3,6 százalékpont), Balaton (2,9 százalékpont) és Észak-
Magyarország (0,7 százalékpont) esetében figyelhetünk meg. .
3. ábra
Kereskedelmi szálláshelyek kapacitáskihasználtságának változása (%)

75
 110,00%

105,00%

100,00%

95,00%

90,00%

85,00%

80,00%
ÉK

LD

ÁG
N

LD

N
L
L

L
Ó
TÚ
TÚ

TÚ
TO

SE
-T
Ö

Ö
ID

SZ
ÁN
ÁN

ÁN
LF

LF

ZE
LA

ZA
AV

R
-A

-A
N
N

N
BA

SS
O
S
N

U
U

U
R
TI
U

Ö
-D
-D

-D
ÉL

YA
PD

ZA

ÁG
D

AG
ÉL
P

AT
ZÉ

ÉS
ZÉ

SZ
D

G
-M
KÖ

KÖ

YU

R
O
T-

N
ZA
ES

1998/1997 1999/1998 2000/1999

ÉS
AP
D
BU

Forrás: KSH

A szállodák kapacitáskihasználtsága a kereskedelmi szálláshelyek összességére számított

kapacitáskihasználtságot jelentősen meghaladja: 2000-ben a szállodák 46,7%-os
szobakihasználtsággal működtek (3. táblázat). A szállodai kategórián belül a 3-5
csillagosoké32 a legmagasabb szobakihasználtság, amely országos átlagban 2000-ben 50,4%
volt.
A szállodai szobakihasználtság csak a Budapest-Közép-Dunavidék (55,0%) régióban
haladta meg az országos átlagot 2000-ben. A Balatonon (45,9%), a Nyugat-Dunántúlon
(45,3%) és az Észak-Alföldön (44,5%) található szállodák kapacitáskihasználtsága országos
átlag körüli értéket, a további öt régióban 32-35%-ot ért el. A szállodai kategórián belül a
legmagasabb kihasználtságot minden régióban a magasabb kategóriájú, 3-5 csillagos házak
regisztrálják, az egy- és kétcsillagosok közül jellemzően az egycsillagosoké a magasabb
kihasználtság.
1998 és 2000 között a szállodai szobakihasználtság 47,5%-ról 46,7%-ra csökkent. A
szállodák kapacitáskihasználtságának változása - a változás irányát - tekintve 1998 és 2000
között a kereskedelmi szálláshelyek kihasználtságának változásához hasonló eltérést mutat: az

32
A 3-5 csillagos, összevont kategórián kívül a KSH nem közöl adatokat a 3, 4, illetve 5 csillagos kategóriákra
külön-külön, a 4, illetve 5 csillagos egységek kapacitáskihasználtsága azonban a tapasztalatok alapján
meghaladja a 3 csillagos házakét.

76
1999-es csökkenés mellett mind 1998-ban, mind 2000-ben enyhe növekedés volt jellemző. A
szállodák esetében a kapacitáskihasználtság változása a teljes kereskedelmi szálláshely
kínálatra számított kapacitáskihasználtság változásnál azonban jellemzően kedvezőbb.
Azokban az években, amikor a kapacitáskihasználtság nőtt az összes kereskedelmi
szálláshelyre számítva, a szállodák minden kategóriában magasabb növekedést mutattak az
átlagnál, az 1999-es jelentős visszaesés évében pedig a szállodai egységek majdnem
mindegyike az átlagosnál kisebb mértékű csökkenést realizált. Ezek az adatok a kereslet
átstrukturálódását, az igényesebb vendégforgalom felé történő eltolódást jelzik.
1998 és 2000 között a szállodai szoba-kapacitáskihasználtság 1,7 százalékponttal
csökkent országos átlagban. A Budapest-Közép-Dunavidéken, a Közép-Dunántúlon és a
Tisza-tónál üzemelő szállodák kapacitáskihasználtság növekedést könyvelhettek el (rendre
1,66%, 2,46%, illetve 8,39%-kal). A kapacitáskihasználtság csökkenése a dél-alföldi
szállodák esetében a legmagasabb: 1998-ról 2000-re szobakihasználtságuk csaknem 14%-kal
csökkent.
Az egyéb kereskedelmi szálláshely típusok közül az egyes régiókban a
szobakihasználtság a szállodák után jellemzően a nyaralóházak esetében a legmagasabb
(23,1% és 55,3% közötti értékkel), Budapest-Közép-Dunavidék, illetve a Balaton kivételével,
ahol a turista- és ifjúsági szállások33 (33,0%, illetve 34,9%-os szobakihasználtsággal),
valamint az Észak-Alföld és Nyugat-Dunántúl kivételével, ahol a szállodák után a panziók
(27,0%, illetve 29,4%-os szobakihasználtsággal) a leginkább kihasznált szálláshelyek.
1998 és 2000 között a panziók, a turista- és ifjúsági szállók, a nyaralóházak és
kempingek kapacitáskihasználtsága egyaránt csökkent. A legkisebb mértékű csökkenés a
nyaralóházak és panziók esetében figyelhető meg (előbbi kapacitáskihasználtsága 0,3%-kal,
utóbbié 3,7%-kal csökkent). A turistaszállások esetében a csökkenés mértéke 16,6%, a
kempingek esetében 10,7% volt. Ezek a változások – hasonlóan a szállodai
kapacitáskihasználtság változáshoz – a kereslet magasabb színvonalú szolgáltatások irányába
való eltolódást mutatják.

33
A turista- és ifjúsági szálló kategóriát a kapacitáskihasználtság esetében együtt kezeli a KSH.

77
 3. táblázat
Kereskedelmi szálláshelyek szoba-kapacitáskihasználtsága a turisztikai régiókban (százalék), 2000
Balaton Budapest- Dél-Alföld Dél- Észak- Észak- Közép- Nyugat- Tisza-tó Ország
Közép- Dunántúl Alföld Magyar- Dunántúl Dunántúl összesen
Dunavidék ország
Szálloda 47,1 55,0 34,8 35,0 44,5 35,5 33,3 45,3 32,3 47,1
összesen
3*+4*+5* 51,2 56,3 34,8 38,8 48,9 40,7 39,0 46,8 31,9 50,7
** 39,7 40,8 34,4 34,8 31,8 23,6 23,3 38,4 34,3 35,9
* 28,5 56,8 35,2 17,1 32,4 38,9 32,8 46,8 30,7 37,2
Panzió 22,7 29,1 24,5 25,0 27,0 22,0 22,3 29,4 15,6 23,6
Turista+ 35,1 33,0 15,2 19,0 14,7 28,6 22,8 20,2 21,1 24,7
Ifjúsági szálló
Nyaralóház 34,1 27,4 21,6 31,6 26,9 31,2 55,3 27,9 23,1 31,3
34
Kemping 9,4 3,0 9,4 8,6 15,0 8,2 11,2 12,6 8,0 13,3
Összesen 43,6 50,6 29,2 29,3 35,7 29,8 31,1 36,8 25,1 39,8
Forrás: KSH

34
Férőhely-kihasználtság.

79
 Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma

2000-ben kereskedelmi szálláshelyeinken csaknem 5,95 millió vendéget és 18,4 millió

vendégéjszakát regisztráltak (4. táblázat és 4. ábra). Az átlagos tartózkodási idő 3,1 nap volt.
A legtöbb vendéget és vendégéjszakát felmutató Budapest-Közép-Dunavidék régió az összes
vendégéjszaka 30,36%-át, a Balaton régió a vendégéjszakák 26,99%-át, a harmadik
legjelentősebb vendégforgalommal rendelkező Nyugat-Dunántúl pedig a vendégéjszakák
11,06%-át tudhatja magáénak. A legkisebb forgalmat realizáló Közép-Dunántúl és Tisza-tó
kevesebb, mint 5, illetve 2%-kal részesedik a vendégéjszakákból. A kereslet területi
koncentrációja a kínálaténál is erősebben jelentkezik: a vendégforgalom csaknem 60%-át két,
70%-át három régiónkban regisztrálják.

4. táblázat
Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, 2000
Vendégek száma Vendégéjszakák száma
Külföld Belföld Összesen Külföld Belföld Összesen
Balaton 531 569 500 087 1 031 656 3 320 587 1 636 986 4 957 573
Budapest-Közép- 1 657 701 540 869 2 198 570 4 293 112 1 283 481 5 576 593
Dunavidék
Dél-Alföld 114 473 274 546 389 019 275 250 673 590 948 840
Dél-Dunántúl 103 813 233 760 337 573 385 531 566 700 952 231
Észak-alföld 124 962 282 391 407 353 684 880 772 717 1 457 597
Észak- 97 359 476 706 574 065 305 978 1 132 837 1 438 815
Magyarország
Közép-Dunántúl 86 128 173 163 259 291 332 908 445 396 778 304
Nyugat-Dunántúl 259 761 417 237 676 998 834 735 1 197 561 2 032 296
Tisza-tó 16 635 49 645 66 280 80 844 146 226 227 070
Ország összesen 2 992 401 2 948 404 5 940 805 10 513 825 7 855 494 18 369 319
Forrás: KSH

4. ábra

80
 Vendégéjszakák számának megoszlása 2000-ben
NYUGAT -
DUNÁNT ÚL
11%

ÉSZAK -
MAGYARORSZÁG BUDAPEST -KÖZÉP-
8% DUNAVIDÉK
31%
ÉSZAK - ALFÖLD
8%

T ISZA - T Ó
1% KÖZÉP - DUNÁNT ÚL
4%
DÉL - ALFÖLD
BALAT ON DÉL - DUNÁNT ÚL
5%
27% 5%

Forrás: KSH

1998 és 2000 között a kereskedelmi szálláshelyi szolgáltatást igénybe vevő vendégek száma
9,2%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 8,6%-kal nőtt országos szinten. A
vendégforgalom növekedéséhez a belföldi és a külföldi vendégek forgalom emelkedése
egyaránt hozzájárult. A belföldi vendégek száma a vizsgált időszakban évről-évre
gyarapodott. A belföldi vendégszám növekedése a kereskedelmi szálláshelyek közül a
szállodákban, azon belül is különösen a négycsillagos házakban volt erőteljes, ami azt
mutatja, hogy a kereslet a magasabb színvonalú szolgáltatások irányába tolódik el. A külföldi
vendégek számában a vizsgált időszak alatt 1999 kivételével ugyancsak emelkedést
figyelhetünk meg. A kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák száma hasonló
változást mutat az elmúlt három évre. A belföldi turizmus tekintetében a növekedés a
szállodai kategóriában kereskedelmi szálláshelyi átlag körüli nagyságrendű, a négycsillagos
szállodák esetében a kereskedelmi szálláshelyi és szállodai átlagot jóval meghaladó
nagyságrendű volt. A külföldi vendégéjszakák számának növekedési üteme minden esetben
alacsonyabb volt a belföldi értéknél, 1998-ról 1999-re pedig kisebb csökkenés következett be.
(5. ábra)

5. ábra

81
 Vendégéjszakák számának változása az előző évhez képest

120,00%

115,00%

110,00%

105,00%

100,00%

95,00%

90,00%

85,00%

80,00% BALATON TISZA - TÓ

DÉL - ALFÖLD
DÉL - DUNÁNTÚL ÉSZAK - ALFÖLD
KÖZÉP - DUNÁNTÚL ORSZÁG ÖSSZESEN
NYUGAT - DUNÁNTÚL
ÉSZAK - MAGYARORSZÁG
BUDAPEST-KÖZÉP-DUNAVIDÉK

1998 1999 2000

Forrás: KSH
A vendégek száma tekintetében a legnagyobb növekedést az észak-alföldi és balatoni
kereskedelmi szálláshelyek könyvelhettek el (16,19%, illetve 12,42%-kal), s a Dél-Alföld
kivételével a többi régióban is növekedés volt tapasztalható. A vizsgált időszakban a belföldi
vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken minden régióban nőtt, a külföldiek esetében
azonban több régióban is csökkent (a Dél-Alföldön 13,3%-kal, az Észak-Alföldön 8,3%-kal,
Észak-Magyarországon 3,4%-kal, a Közép-Dunántúlon 2,7%-kal). 1998 és 2000 között a
kereskedelmi szálláshelyet igénybevevő belföldi vendégek számának növekedési üteme
jelentősen meghaladta a külföldi vendégek számának növekedési ütemét (a növekedés a
belföldiek esetében 14,76%, a külföldiek esetében 4,24% volt).
A vendégéjszakák száma a vendégszám alakulásához hasonló változást mutat. A
növekedés a belföldiek esetében az átlagot meghaladó mértékű: 1998 és 2000 között a
belföldiek által kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma csaknem 16%-
kal nőtt. A legnagyobb növekedést az Észak-Alföldön (34,06%), a Nyugat-Dunántúlon
(22,10%), a Dél-Dunántúlon (20,71%), valamint a Budapest-Közép-Dunavidéken (20,20%)
működő szálláshelyek könyvelhették el. A belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma a
Közép-Dunántúl és Tisza-tó régióban csökkent.
A külföldiek által magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken töltött vendégéjszakák
száma országos szinten 3,71%-kal nőtt. Növekedést Nyugat-Magyarország (7,99%), a
Budapest-Közép-Dunavidék (7,67%), a Közép-Dunántúl (3,49%) és a Balaton (2,50%)
régióban regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyek.

82
 A két legjelentősebb vendégforgalommal rendelkező régió közül Budapest-Közép-
Dunavidéken a vendégek és vendégéjszakák száma – 1999 kivételével – nőtt. 1998-ról 2000-
re a növekedés mértéke a vendégszám esetén 9,89, a vendégéjszakák esetében 10,32% volt. A
belföldi forgalom a külföldinél jóval kedvezőbben alakult.
A Balatonon regisztrált vendégéjszakák számának alakulása - az 1999-es évet kivéve - az
országos átlagnál kedvezőtlenebb változást mutatott. 1998-ban a Balaton vendégéjszakáinak
növekedési üteme 2,2 százalékponttal, 2000-ben pedig 6,2 százalékponttal maradt el az
országos növekedési ütemtől. Az 1999-es rendkívül pozitív eredmények mögött a Balkán-
válság és a napfogyatkozás húzódik: ebben az évben a Balatonon az országos átlagot jelentős
mértékben meghaladó vendégéjszaka-szám növekedés volt tapasztalható. A turisztikai régiók
közül a Balaton 6,3%-os növekedését 1999-ben csupán Észak-Magyarország előzte meg
(6,7%), amely az év jelentős eseményén, a napfogyatkozáson kívül feltehetően annak
következménye, hogy azok az utazók, akik tengerparti üdülésüket visszamondták, legnagyobb
arányban továbbra is vízparton, de a volt jugoszláv tagköztársaság helyett inkább
Magyarországon, a Balatonnál üdültek. 2000-ben, a balkán válság befejeződésével a forgalom
a Balaton régióban visszaesett: a vendégéjszakák száma csaknem 2%-kal csökkent, míg
országos átlagban 4,3%-kal nőtt
1998 és 2000 között a vendégek és vendégéjszakák régiók közötti megoszlása
lényegében változatlan maradt. Három régió, a Balaton, Dél-Alföld és Közép-Dunántúl
részesedése kismértékben csökkent, a többi régióé nőtt. A változás mértéke egy régió
esetében sem érte el az 1%-ot.

A régiók vendégforgalma külföldi-belföldi bontásban

Kereskedelmi szálláshelyeinken országos átlagban a vendégek 50,36%-a külföldi, 49,64%-a

belföldi volt az elmúlt évben. A vendégéjszakák 57,24%-át külföldi, 42,76%-át belföldi
turisták töltötték el kereskedelmi szálláshelyeinken 2000-ben. A belföldi turizmus nagyságát
jelző vendégéjszaka arány a többé-kevésbé folyamatos növekedés ellenére továbbra is
jelentősen elmarad a más, fejlett gazdasággal rendelkező országokban tapasztaltaktól.
Kedvező trend azonban, hogy a belföldi turizmus folyamatosan erősödik: a belföldi
vendégéjszakák aránya 1998 és 2000 között 40,07%-ról 42,76%-ra nőtt.
A külföldi vendégek által leginkább keresett desztináció a Budapest-Közép-Dunavidék
és a Balaton régió: 2000-ben a külföldi vendégek 55,4%, illetve 17,8%-a választott

83
kereskedelmi szálláshelyet e régiókban. Fentieken kívül jelentős külföldi vendégforgalmat
realizál a Nyugat-Dunántúl is, részesedése a kereskedelmi szálláshelyen megszálló külföldi
vendégszámból 2000-ben 8,7% volt. A további régiók részesedése 0,5-4,2% közötti, a
legalacsonyabb érték a Tisza-tóhoz tartozik. A Budapest-Közép-Dunavidék külföldi
vendégéjszakákból számított részesedése (40,8%) jóval elmarad a vendégszám részesedéstől,
míg a Balaton (31,6%) esetében a külföldi vendégéjszakák alapján számított részesedés
messze felülmúlja a külföldi vendégszám alapján számított részesedést, ami a két régió
turisztikai kínálatának eltéréséből adódik.
A kereskedelmi szálláshelyi szolgáltatást igénybe vevő belföldi vendégek körében a
Budapest-Közép-Dunavidék, a Balaton, Észak-Magyarország és Nyugat-Dunántúl a
legnépszerűbb úticél (a belföldi vendégek 18,3%, 16,9%, 16,2%, és 14,2%-a választja ezen
régiókat). A belföldi vendégforgalom kevésbé koncentrálódik a Budapest-Közép-Dunavidék
és Balaton turisztikai régióra, hiszen a belföldiek körében legnépszerűbb régió részesedése is
csupán kétszerese, háromszorosa a kevésbé népszerű régiók részesedésének (a külföldiek
esetében ez az arány csaknem tizenöt-húszszoros volt). A legkevesebb vendéget és
vendégéjszaka számot a belföldiek esetében is a Tisza-tónál regisztrálták: 2000-ben a belföldi
vendégek 1,68%-a választotta ezt a régiót, akik a vendégéjszakák 1,86%-át töltötték el itt.
1998 és 2000 között a külföldi és belföldi vendégek preferenciái nem változtak
számottevően. A 2000-ben a külföldiek körében legnépszerűbb három régió (Budapest-
Közép-Dunavidék, Balaton, Nyugat-Dunántúl) 1998-ban is a rangsor első három helyét
foglalta el. Az 1998 és 2000 közötti időszakban a Budapest-Közép-Dunavidék, a Balaton és a
Nyugat-Dunántúl egyaránt növelte részesedését, amely a kereskedelmi szálláshelyen
megszálló külföldi vendégszámból 1998-ban rendre 53,9%, 17,7%, 8,3%, 2000-ben 55,4%,
17,8% és 8,7% volt. A vizsgált időszakban a külföldi vendégéjszakák megoszlása sem
változott számottevően.
A külföldi vendég, illetve külföldi vendégéjszaka számból legkisebb részesedéssel
rendelkező Tisza-tó régióban a vizsgált időszakban a vendégek számát tekintve igen
kismértékű (0,01 százalékpontos) növekedés, míg a vendégéjszakák számát tekintve az
előbbinél nagyobb arányú (0,09 százalékpontos) csökkenés volt tapasztalható.
A belföldi vendégszám és vendégéjszaka szám regionális megoszlása tekintetében
hasonló változásokat figyelhetünk meg. A belföldiek körében 1998-ban legnépszerűbb régiók
2000-re megtartották a vendégszám és vendégéjszaka szám alapján kialakított rangsorban
elfoglalt helyüket, bár az egyes régiók részesedése kismértékben változott: a vendégéjszakák

84
tekintetében például a Balaton, a Budapest-Közép-Dunavidék, és a Nyugat-Dunántúl
részesedése kismértékben nőtt, míg Észak-Magyarországé csökkent.
Az egyes régiók vendégkörének összetétele jelentős eltéréseket mutat. Országos
átlagban a vendégéjszakák 57,24%-át adják a külföldiek. A Balaton és Budapest-Közép-
Dunavidék régió kereskedelmi szálláshelyeinek vendégköre az országos átlagtól nagyban
eltér: a külföldi vendégéjszakák aránya igen magas (76,98%, illetve 66,98%), a belföldi
vendégek pedig az átlagtól jelentősen elmaradó mértékben vannak jelen e két régióban. A
jelenségre magyarázatot Budapest-Közép-Dunavidék esetében az ad, hogy a régió a
belföldiek körében elsősorban az egynapos kirándulások célpontja, akik kereskedelmi
szálláshelyi szolgáltatást nem vesznek igénybe. A Balaton partján pedig a belföldiek körében
igen népszerű a második lakás, magánnyaraló, ami a kereskedelmi szálláshelyi keresletet
csökkenti.
A külföldi vendégek körében legkevésbé népszerű úticélok a Tisza-tó (35,60%) és
Észak-Magyarország (21,27%). A külföldiek és belföldiek aránya az Észak-Alföldön, a
Közép-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon többé-kevésbé azonos. (6. ábra)
1998 és 2000 között a külföldi vendégéjszakák aránya 59,93%-ról 57,24%-ra
csökkent, a belföldi vendégéjszakák aránya 40,07%-ról 42,76%-ra nőtt. A belföldi
vendégéjszakák aránya a Közép-Dunántúl kivételével minden régióban növekedett.
6. ábra

85
 Kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak regionális megoszlása, 2000

6 000 000

5 000 000

4 000 000

3 000 000

2 000 000

1 000 000

0
ÉK

LD

L
LD
L

Ó
N

TÚ
TÚ

TÚ

ZÁ
-T
TO
ID

Ö
Ö

N
N

LF

RS
LF
LA

A
V

Á
Á

SZ
A

-A
-A

RO

N
N

BA
N

TI

U
U

U
U

A
K
ÉL

-D
-D

-D
D

Y
ZA
P-

T
P

ÉL

A
ÉS
ZÉ

ZÉ

A
-M
D

G
Ö

U
K

Y
K
-
ST

N
ZA
PE

ÉS
A
D
BU

Külföldi Belföldi
Forrás: KSH

Küldőpiacok

Magyarország legjelentősebb küldőpiacai a kereskedelmi szálláshelyen regisztrált vendégek

száma, és az ott eltöltött vendégéjszakák száma alapján 2000-ben – a vendégek száma alapján
felállított sorrendben – Németország (részesedése a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött
vendégéjszakákból 23,5%), Ausztria (3,9%), az Amerikai Egyesült Államok (2,6%),
Olaszország (2,5%), Nagy-Britannia (1,8%), Hollandia (2,6%) és Lengyelország (2,4%)
voltak. Kereskedelmi szálláshelyeinken az ezen országokból származó vendégek adták az
összes vendég 29,8%-át, s töltötték el az összes vendégéjszaka 39,3%-át. A vizsgált időszak
elején, 1998-ban, a vendégkör összetétele alapjaiban hasonló volt, noha 1998-ról 2000-re a
fent felsorolt küldőországok részesedése csökkent, míg más, kisebb részesedéssel rendelkező
küldőországok részesedése kis mértékben nőtt.

86
 Az egyes régiók külföldi vendégkörének összetétele jelentősen eltér egymástól. A
német, osztrák és holland, valamint lengyel vendégek vendégéjszakák alapján számított
részesedése a Balaton régióban például az országos átlagot messze meghaladja, míg az
országos átlagban - hagyományosan - jelentős küldőpiacnak számító amerikai, olasz és angol
turisták által kereskedelmi szálláshelyen eltöltött éjszakák száma e régióban nem számottevő.
Az országos szinten kevésbé jelentős küldőpiacok közül a Balaton régió népszerűsége a dán
és orosz vendégek körében nagyobb.
A legtöbb vendég - Észak-Magyarország kivételével - minden régióban
Németországból érkezik, a német piac súlya azonban régiónként jelentős eltérést mutat. A
Balaton régió a német vendégek körében igen kedvelt, a kereskedelmi szálláshelyeken
eltöltött vendégéjszakák csaknem felét ez a piac adja. A német vendégek aránya a többi
nyugat-magyarországi régiókban is jelentős, Kelet-Magyarországon azonban kevésbé
meghatározó. Ugyanez jellemző az osztrák piacra is: arányuk a Balaton, a Nyugat- és Dél-
Dunántúlon a legmagasabb, míg a Dunától keletre fekvő régiókban Ausztria, mint
küldőország jellemzően csak a 3-5. helyen szerepel. A hollandok Magyarországra elsősorban
kikapcsolódni, pihenni érkeznek: ezt támasztja alá az a tény, hogy arányuk az Észak-
Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, és a Tisza-tó régióban magas, míg más
régiókban Hollandia nem szerepel az 5 legjelentősebb küldőpiac között. Az amerikai
vendégek körében a Budapest-Közép-Dunavidék, ezen belül is Budapest a legkedveltebb. A
vendégéjszakák alapján számított részesedés alapján e régión kívül azonban csak a Dél-
Dunántúlon szerepelnek az öt legjelentősebb küldőpiac között. Az olasz turisták aránya a
Budapest-Közép-Dunavidék mellett, ahová elsősorban a kulturális értékek felfedezésére,
megismerésére érkeznek, az Olaszországhoz közelebb, a Dunától nyugatra fekvő, Közép-
Dunántúl és Nyugat-Dunántúl régiókban a legmagasabb. A Dél-Alföldre magas arányban a
vadászturizmus népszerűsége miatt érkeznek az olaszok.
A Dunától nyugatra fekvő régiókhoz hasonlóan a kelet-magyarországi régiókban is
megfigyelhető az, hogy az adott területhez közelebb eső országok alkotják a régiók
legfontosabb küldőpiacait: a kelet-magyarországi régiókban Lengyelország, Szlovákia,
Románia, Ukrajna és a Jugoszláv Köztársaság szerepelnek a legjelentősebb küldőpiacok
között. A lengyel és szlovák beutazók aránya Észak-Magyarországon és a Tisza-tónál, a
lengyel beutazók esetében fentieken kívül az Észak-Alföldön a legmagasabb, ahová üdülni,
kikapcsolódni érkeznek: gyógy- és termálfürdőink igen népszerűek számukra. A román
vendégek elsősorban az országukhoz közel fekvő Észak- és Dél-Alföld régiókban jelentenek
fontos küldőpiacot, csakúgy, mint az ukránok és a Jugoszláviából érkezők, akik az Észak-

87
Alföld, illetve Dél-Alföld régióban vesznek igénybe kereskedelmi szálláshelyet legnagyobb
arányban (5. táblázat).

88
 5. táblázat
A turisztikai régiók legfontosabb küldőpiacai a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák alapján, 2000
1. hely 2. hely 3. hely 4. hely 5. hely Összesen
ország % ország % ország % ország % ország %
Balaton Németország 45,3 Ausztria 5,0 Hollandia 4,6 Dánia 2,6 Oroszország 1,4 58,9
Budapest- Németország 12,6 Egyesült 7,3 Olaszország 6,3 Nagy- 4,8 Spanyolország 3,9 34,9
Közép- Államok Britannia
Dunavidék
Dél-Alföld Németország 10,5 Románia 2,2 Jugoszláv Sz. K. 1,8 Olaszország 1,8 Ausztria 1,6 17,9
Dél-Dunántúl Németország 24,0 Ausztria 3,0 Egyesült 1,9 Hollandia 1,3 Horvátország 1,1 31,3
Államok
Észak-Alföld Németország 25,0 Lengyelország 9,2 Ausztria 1,4 Románia 1,4 Ukrajna 1,4 38,4
Észak- Lengyelország 7,4 Németország 4,8 Hollandia 1,1 Ausztria 0,9 Szlovákia 0,8 15,0
Magyarország
Közép- Németország 21,0 Hollandia 7,7 Ausztria 2,5 Olaszország 1,6 Belgium 1,2 34,0
Dunántúl
Nyugat- Németország 20,3 Ausztria 10,2 Svájc 1,8 Hollandia 1,0 Olaszország 1,0 34,3
Dunántúl
Tisza-tó Németország 15,2 Lengyelország 4,9 Szlovákia 3,1 Hollandia 3,0 Ausztria 1,9 28,1
Ország Németország 23,5 Ausztria 3,9 Hollandia 2,6 Egyesült 2,6 Olaszország 2,5 35,1
összesen Államok
Forrás: KSH

89
Az egyes régiók vendégkörének összetétele az elmúlt években nem változott számottevően.
Jellemző tendencia a hagyományosan jelentős küldőpiacok részesedésének csökkenése: a
német vendégéjszakák aránya országos átlagban három év alatt 25,5%-ról 23,5%-ra, az
osztrákok által itt töltött éjszakáké 5,2%-ról 4,9%-ra csökkent. A németek és osztrákok által
kereskedelmi szálláshelyeinken eltöltött vendégéjszakák aránya csaknem minden régióban
csökkenést mutat. A holland, az amerikai és a lengyel küldőpiacra ugyancsak csökkenés, az
olaszra növekedés volt jellemző az elmúlt három évben. Néhány, ma még volumenében
kevésbé számottevő, de jelentős potenciállal rendelkező küldőpiac, például Belgium, Dánia,
Spanyolország, Izrael, stb.) esetében növekedés figyelhető meg.
A keleti piacok erősödését mutatja, hogy közülük egyre többen szerepelnek - főként a
keleti régiók - legfontosabb küldőországai között. A kereskedelmi szálláshelyen megszálló
román turisták részesedése a vendégéjszakákból 1998-ban csupán 0,8% volt, amely 2000-re
2,2%-ra növekedett. A Tisza-tónál a szlovákok részesedésének növekedése figyelemre méltó.
A hagyományos küldőpiacok szerepének csökkenését, és az új küldőpiacok
szerepének erősödését jelzi az is, hogy a régiónként legfontosabb öt küldőpiac
vendégéjszakáinak aránya folyamatosan csökken: országos átlagban 1998-ban a kereskedelmi
szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák 37,8%, 2000-ben 35,1%-át képviselte az öt
legjelentősebb küldőország.

Átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken

A külföldiek átlagos tartózkodási ideje kereskedelmi szálláshelyeinken 3,5 nap, a belföldieké

2,7 nap volt, amely mindösszesen 3,1 napot jelent 2000-ben. A vizsgált időszakban az átlagos
tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyek esetében nem mutatott jelentős változást. Az
1999-es enyhe növekedést 2000-ben kismértékű csökkenés követte, melynek eredményeképp
az időszak eleji és végi értékek csaknem azonosak (7. ábra).
7. ábra

90
 Átlagos tartózkodási idő (nap), 1998-2000

4
3,5
3
2,5
2
1,5
1
0,5
0
1998 1999 2000

Belföldi Külföldi Összesen

Forrás: KSH

Az egyes régiókban tartózkodó vendégek átlagos tartózkodási ideje is jelentős eltéréseket

mutat (8. táblázat). Országos átlagot meghaladó tartózkodási idő jellemzi azokat a régiókat,
ahová üdülési, kikapcsolódási céllal, elsősorban fürdőzni érkeznek az oda látogatók: a
Balaton, az Észak-Alföld, valamint Tisza-tó régiókat. A Budapest-Közép-Dunavidékre utazók
jellemzően néhány napra, egy-egy hosszú hétvégére érkeznek. Alacsony tartózkodási idő
jellemzi még a Dél-Alföldet és Észak-Magyarországot.
A Magyarországon tartózkodó külföldiek átlagát jelentősen meghaladja a dán (5,1
nap), a német (5,1 nap) és a holland (4,3 nap) vendégek átlagos tartózkodási ideje. Az egyes
régiók vonatkozásában e tekintetben is jelentős eltéréseket találunk. A Budapest-Közép-
Dunavidék régióban például a dán (3,3 nap), a finn (3,1 nap), az ukrán (3,1 nap) és az izraeli
vendégek (3,0 nap) maradnak legtovább, a Balaton régióban a dánok (8,1 nap), a hollandok
(7,5 nap), a németek (7,2 nap) és a belgák (6,1 nap).
A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje a Dél-Alföld kivételével minden
régióban magasabb a belföldiekénél. Az eltérés a Balaton régióban, az Észak-Alföldön és a
Tisza-tónál a legjelentősebb.

6. táblázat
Átlagos tartózkodási idő (nap), 2000
Külföldi vendégek Belföldi vendégek Összesen

91
Balaton 6,2 3,3 4,8
Budapest-Közép-Dunavidék 2,6 2,4 2,5
Dél-Alföld 2,4 2,5 2,4
Dél-Dunántúl 3,7 2,4 2,8
Észak-Alföld 5,5 2,7 3,6
Észak-Magyarország 3,1 2,4 2,5
Közép-Dunántúl 3,9 2,6 3,0
Nyugat-Dunántúl 3,2 2,9 3,0
Tisza-tó 4,9 2,9 3,4
Ország összesen 3,5 2,7 3,1
Forrás: KSH

A belföldiek és külföldiek átlagos tartózkodási ideje nem változott számottevően 1998 és

2000 között (7. ábra). A Balaton és a Tisza-tó régióban az átlagos tartózkodási idő a
külföldiek esetében kismértékben, de folyamatosan csökkent 1998 és 2000 között. A belföldi
turisták átlagos tartózkodási idejének alakulása esetében - az 1999-es év kivételével, amikor a
Balkán válság hatására a tengerpart helyett sokan a hazai vízpartokat választották üdülésük
színhelyéül, magas átlagos tartózkodási idővel - azonos trend érvényesül. A Dél-Alföld,
Észak-Magyarország és Közép-Dunántúl esetében 1998 és 2000 között az átlagos
tartózkodási idő kismértékű növekedése figyelhető meg a belföldiek és külföldiek esetében
egyaránt. A Budapest-Közép-Dunavidéken kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevők átlagos
tartózkodási ideje a vizsgált időszak egészében azonos szinten maradt. A belföldi tartózkodási
idő a Dél- és Nyugat-Dunántúl esetében is nőtt, ezzel általánosan elmondható, hogy az elmúlt
három évben a belföldiek átlagos tartózkodási ideje a külföldiekénél kedvezőbben változott, s
két régió – a Balaton és a Tisza-tó kivételével – minden régióban növekedést mutat.

7. táblázat
Átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi szálláshelyeken (nap), 2000
Hotel Panzió Turista Ifjúsági Nyaraló- Kemping Összesen
szálló szálló ház
Balaton 4,3 4,8 4,9 4,4 5,6 6,7 4,8
Budapest-Közép- 2,5 2,5 2,8 2,3 3,7 2,7 3,0
Dunavidék
Dél-Alföld 2,4 2,1 2,4 4,9 2,6 3,8 2,4
Dél-Dunántúl 2,5 2,9 1,9 3,0 3,1 5,2 2,8
Észak-Alföld 3,6 2,8 2,6 3,6 4,0 6,0 3,6
Észak- 2,3 2,3 2,9 3,0 2,8 3,0 2,5

92
Magyarország
Közép-Dunántúl 2,3 2,2 3,0 3,7 3,6 5,8 2,8
Nyugat-Dunántúl 3,0 2,5 3,0 2,8 3,4 5,0 3,0
Tisza-tó 2,6 2,7 3,1 3,0 3,9 4,8 3,4
Ország összesen 2,9 2,6 2,8 3,5 3,7 5,5 3,1
Forrás: KSH

Szállásdíj bevételek

2000-ben kereskedelmi szálláshelyeinken csaknem 89 milliárd forint szállásdíj bevétel

képződött. A legtöbb szállásdíj bevétel a Budapest-Közép-Dunavidék régióban keletkezett: a
régió a szállásdíj bevételek 60%-át adja. A Balaton kereskedelmi szálláshelyei 17,28%-kal
járultak hozzá a bevételekhez, a legkevesebb bevétel a Tisza-tónál képződött.

8. táblázat
Szállásdíj bevételek regionális megoszlása, 2000
Szállásdíj bevételek (e Ft) Szállásdíj bevételek (%)
Külföld Belföld Összes Külföld Belföld Összes
Balaton 10 606 649 3 878 054 14 484 703 16,21 21,09 17,28
Budapest-Közép- 45 530 893 4 641 965 50 172 858 69,59 25,25 59,87
Dunavidék
Dél-Alföld 938 044 1 409 306 2 347 350 1,43 7,67 2,80
Dél-Dunántúl 1 147 470 1 225 496 2 372 966 1,75 6,67 2,83
Észak-alföld 1 717 338 1 451 370 3 168 708 2,62 7,89 3,78
Észak- 889 336 2 280 610 3 169 946 1,36 12,40 3,78
Magyarország
Közép-Dunántúl 940 321 930 747 1 871 068 1,44 5,06 2,23
Nyugat-Dunántúl 3 522 719 2 364 693 5 887 412 5,38 12,86 7,02
Tisza-tó 131 405 203 319 334 724 0,20 1,11 0,40
Ország összesen 65 424 175 18385560 83 809 735 100,00 100,00 100,00
Forrás: KSH

Az egyes régiók külföldi-belföldi szállásdíj bevétele a vendégforgalomhoz hasonlóan alakult.

A külföldi szállásdíj bevétel aránya a Budapest-Közép-Dunavidék és a Balaton régióban volt
a legmagasabb. A külföldi szállásdíj bevétel aránya minden turisztikai régióban meghaladta a
külföldi vendégéjszakai arányt.

93
 Felhasznált irodalom

 A turizmus kereslete és kínálata regionális bontásban 1998-2000 (a KSH statisztikái

alapján összeállította: Sulyok Judit, Magyar Turizmus Rt., Piac- és Hatékonyságelemzési
Igazgatóság, 2001).
 Idegenforgalmi évkönyv 1999. A KSH kiadványa, 2000.
 Regionális statisztikai adatok 1998-2000 (a KSH statisztikái alapján összeállította:
Veszelka Krisztina, Magyar Turizmus Rt., Piac- és Hatékonyságelemzési Igazgatóság,
2001).

94
 Turizmus és regionalitás

Területfejlesztés és turizmus kapcsolatrendszere - A Dél-alföldi

régió turizmusfejlesztésének elméleti és gyakorlati kérdései

Szerző: Csizmadia Norbert35

A kutatás célja

A kutatás célja a területfejlesztés és turizmustervezés összefüggéseinek vizsgálata regionális

szinten - egy kiválasztott régió - a Dél-alföldi régió példáján. A kutatómunka az eddig
elkészült terület-, és turizmusfejlesztési tervek szintetizálásával meghatározza a régió
turizmusának kitörési pontjait, továbbá vizsgálja, hogy a turisztikai támogatások elosztására
vonatkozó döntéskor menyire veszik figyelembe a közép- és hosszú távú turizmusfejlesztési
célkitűzéseket.
A kutatás fő kérdései a regionális turizmusfejlesztés témakörében a következők:
 Milyen eredményei vannak ma Magyarországon a regionális turizmusfejlesztésnek?
 Milyen összefüggéseket lehet megállapítani a területfejlesztés és turizmustervezés között
a vizsgált régióban?
 Milyen hiányosságok és erősségek jellemzik a regionális turizmusfejlesztést, és milyen
kitörési pontokat lehet meghatározni a Dél-alföld térségi (hálózati-turizmusfejlesztés és)
regionális turizmusfejlesztésére?
A kutatás az alábbi hipotézisekből indul ki:
 A régióban elkészült területfejlesztési programok (koncepció, stratégiai program, operatív
program) turizmusfejlesztési prioritásai hasonlóak. Fő prioritásként a turisztikai
termékfejlesztés jelenik meg.
 A regionális turizmusfejlesztéshez kevés forrás áll rendelkezésre, ezért a pályázati
turisztikai pénzek elosztásánál nem valósulnak meg a területfejlesztési programokban
leírt turizmus prioritások, kiemelt turisztikai termékfejlesztések és nincsenek jelentős
turisztikai beruházások sem a régióban.
 A pályázati pénzek elosztásánál erős a helyi települési szint érdekérvényesítése, nem
valósulnak meg jelentős regionális hatású fejlesztések, programok, hiányoznak az

35
Geográfus, PHD hallgató – Szegedi Tudományegyetem.

95
egységes regionális marketingeszközök, főként települési szintű turizmusfejlesztési
programok valósulnak meg, és hiányzik a térségek összekapcsolásával megvalósuló
egységes regionális turizmusmarketing.

A kutatás felépítése

Helyzetelemzés
A Dél-alföldi régió turisztikai kínálatának és keresletének elemzése
SWOT analízis

Programozás a Dél-alföldi régióban

(a területfejlesztési programok turisztikai vetületei)

A Dél-alföldi régió turizmusfejlesztési koncepciójának

és stratégiai programjának elemzése

A régió turisztikai pályázataiból megvalósult programok

(a központi és regionális turisztikai pályázatok elemzése)

Empirikus vizsgálatok

 Fejlesztési lehetőségek a régió térségi

turizmusfejlesztésében
 Forrásfelhasználás térbeli kiterjedése
 Turizmus intézményrendszerének szerepe és működése a
régióban
 Kapcsolódási pontok meghatározása
 Települések ésAz
kistérségek
eredményekegyüttműködési
értékelése lehetőségei
 Turisztikai termékfejlesztési elképzelések térbeli
vizsgálata
 A regionális turizmusfejlesztés
Javaslattételkitörési
– pontjai
a régió turizmusfejlesztésének kitörési pontjai, programjavaslatai

96
 A Dél-alföldi régió turisztikai helyzetelemzése

A Dél-alföldi régió mind természeti értékekben, mind kulturális adottságokban rendkívül

gazdag vonzerőkkel rendelkezik. A Magyar Turizmus Rt. által készíttetett vonzerőleltár
alapján a természeti értékek közül a termál- és gyógyvizeket (Gyula, Orosháza, Szeged,
Szentes, Makó, Dávod, Kecskemét, Kiskunmajsa, Tiszakécske), a folyókat és tavakat (Duna,
Tisza, Körös, Maros, holtágak), a védett természeti értékeket (a Kőrös Maros Nemzeti Park,
Kiskunsági Nemzeti Park, Duna-Dráva Nemzeti Park területei) kell kiemelni.
A kulturális vonzerők közül a pontszerűen előforduló jelentősebb turisztikai célpontok
(Gyula, Csongrád, Ópusztaszer, Szeged, Baja, Hajós, Kalocsa, Kecskemét, Kiskunhalas)
esetében a művi adottságok egyházi és világi emlékei, valamint a jellemzően azokhoz
kapcsolódó rendezvények (kongresszusi turizmus, kulturális rendezvények, néprajzi
adottságok, sportesemények), és programok rendelkeznek kiemelt jelentőséggel. A régió
településeiben a vonzerő-adottságok többsége önmagában jelentős egyedi vonzást nem
képvisel, ezért a versenyképes kínálat kialakításához az egyes adottság-elemek
összekapcsolásával turisztikai „termékcsomag” összeállítása szükséges. (Csordás L., 1999.)
A régió turizmusának – amennyiben statisztikai adatokkal vizsgáljuk – mégis szerény
szerepe van, amit földrajzi fekvése, adottságai, lehetőségei lényegesen befolyásolnak. 1999-
ben a kereskedelmi szállásférőhely kapacitás 7%-át, az összes vendégéjszakák 5%-át (a
külföldiek 3,2%-át) regisztrálták a régió három megyéjében lévő kereskedelmi
szálláshelyeken. Ez az arány messze elmarad az országos átlagtól (12%), és a hazai tervezési-
statisztikai régiók között is az utolsó helyen szerepel. Az átlagos tartózkodási idő több mint
fél nappal (a külföldiek esetében több mint egy nappal) marad el az országos átlagtól (3,1
nap), ami a régió idegenforgalmának tranzit, látogató jellegére utal. Mindezek az adatok azt
mutatják, hogy jelentős kihasználatlan lehetőségek vannak a Dél-Alföldön.
A régió turizmusában 1990-hez képest a legtöbb településen a vendégérkezések és a
vendégéjszakák száma jelentősen csökkent, melynek oka a Balkáni háború kirobbanása volt.
A régió nagyobb turisztikai központjaiban (Szegeden, Kecskeméten és Baján) a csökkenés
mértéke kisebb volt, azonban a külföldi vendégérkezések és vendégéjszakák aránya
nagymértékben csökkent. A régió többi településén az 1990-es állapot vendégérkezések és
vendégéjszakák arányainak száma drasztikusan visszaesett. Ezzel szemben Gyula város
turizmusának fejlődése (gyógy- és kulturális turizmus) kiemelkedő volt az elmúlt időszakban,

97
amely a vendégéjszakák és vendégek érkezésének több mint háromszoros emelkedését
jelentette.
Várható trendek a Dél-alföldi régió turizmusfejlődésében
 A régióban a belföldi turistaforgalom emelkedése, valamint a külföldi vendégek
számának stagnálása várható.
 Az EU csatlakozással kapcsolatban a régió határa az EU határával fog egybeesni, amely
szigorított határvizsgálattal jár együtt. Ez a tény a várakozási idő növekedését idézi elő,
amely visszatartó erő a turisták számára.
 A térségi turisztikai befektetések száma növekszik, élénkül a turisztikai hasznosítású
ingatlanvásárlások száma. Ez elsősorban a második otthonok és a tanyák üdülő célú
hasznosítását jelenti.
 A nyugdíjas korú, de még aktív népesség arányának növekedése miatt számítani lehet a
magas átlagos költésű, elsősorban külföldi vendégkör fokozottabb megjelenésére.
 A régió turisztikai lehetőségei döntő mértékben nem egy-egy termék, hanem azok
“csomagként” való kiajánlását követelik meg, ami sokkal jelentősebb és sikeresebb lehet.
Ezáltal nő a bekapcsolódó területek, települések, lehetőségek száma is, s a megvalósuló
komplex programok, fejlesztések hatása is jelentősebb.

A Dél-alföldi régió területfejlesztési programjainak turisztikai vetületei

A TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEK TÍPUSAI

A területi tervezésről szóló 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet két tervi alapkategóriát használ:
a koncepciót és a programot. A területfejlesztési koncepció a térség legfőbb fejlesztési
prioritásait állapítja meg, továbbá azokat a középtávú átfogó fejlesztési elképzeléseket,
amelyekben konkrét programok valósíthatók meg. A koncepció a fejlesztési programok
kidolgozásához irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi
tervezés és a területfejlesztés szereplői számára. A területfejlesztési program a
területfejlesztési koncepcióban foglaltaknak megfelelően kidolgozott középtávú (3-7 év)
cselekvési terv, amely stratégiai és operatív programelemekre épül.
A Dél-alföldi régió területfejlesztési koncepciójában (Magyar Tudományos Akadémia
Regionális Kutatások Központjának Alföldi Tudományos Intézete - MTA RKK ATI – 1999)
a turizmus fejlesztése nem önálló fejezetben szerepel, hanem az egyes fő prioritásokhoz

98
(régiószervezés, gazdaság versenyképességének javítása) kapcsolódik, ahol a turisztikai
termékek fejlesztése kiemelt szerepet kap. A stratégiai program turizmusfejlesztési céljai
szorosan kapcsolódnak a területfejlesztési koncepció turizmusfejlesztési prioritásaihoz.
A tervezési programok alapján a régió legfontosabb turizmusfejlesztési prioritásai:
 Gyógy- és termálturizmus fejlesztése,
 Kulturális és konferenciaturizmus fejlesztése, illetve
 Vidéki, természeti értékekre épülő turizmus fejlesztése, ezen belül
 Ökoturizmus, Falusi turizmus, Kerékpáros turizmus, Lovas turizmus, Vízi turizmus

Ezekhez a termékfejlesztési programokhoz kapcsolódnak azok a turizmusfejlesztési eszközök,

amelyek elősegítik a térségi alapon kialakuló regionális turisztikai hálózati rendszer
kialakítását és működtetését:
 regionális programutak és programcsomagok kialakítása, valamint
 a regionális turizmusmarketing-eszközök kialakítása.

A TERÜLETFEJLESZTÉS ÉS TURIZMUSTERVEZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI A

TERVEZÉSI DOKUMENTUMOK VONATKOZÁSÁBAN

A területfejlesztési tervdokumentumokat szintetizálva az alábbi főbb turizmusfejlesztési

prioritások határozhatók meg a Dél-Alföldön:

Dél-alföldi régió Dél-alföldi régió Dél-alföldi régió

TERÜLETFEJESZTÉSI STRATÉGIAI PROGRAM ELŐZETES REGIONÁLIS
KONCEPCIÓ FEJLESZTÉSI TERV
1. Gyógy- és termálturizmus 1. Gyógyturizmus 1. Gyógyturizmus
 Termálturizmus  Termálgyűrű létrehozása
 Fittnesturizmus
2. Kulturális turizmus és 2. Kulturális turizmus és 2. Konferenciaturizmus
konferenciaturizmus konferenciaturizmus
3. Vidéki természeti értékekre 3. Falusi turizmus fejlesztése 3. Falusi turizmus fejlesztése
épülő turizmus
 Falusi turizmus
Vidéki természeti értékekre 4. Természethez kötődő aktív 4. Természethez kötődő aktív
épülő turizmus turizmus hobbi turizmus
 Kerékpáros turizmus  Kerékpáros turizmus  Vízi turizmus
 Lovas turizmus  Lovas turizmus  Vadászati turizmus
 Vízi turizmus

99
 Vidéki természeti értékekre Ökoturizmus fejlesztése 5. Ökoturizmus fejlesztése
épülő turizmus
 Ökoturizmus
4. Egyéb turizmusfejlesztés 6. Regionális
 Turisztikai programcsomagok
mintaprogramok kialakítása
 Regionális turisztikai
programcsomag
 Turisztikai beruházások
Forrás: saját szerkesztés a területfejlesztési tervdokumentumok alapján

Az ábrából egyértelműen látszik, hogy a tervezők a turisztikai termékcsomagok kialakítására

és regionális hálózattá alakítására fektetik a hangsúlyt.

A Dél-alföldi régió turizmusfejlesztési koncepciója és fejlesztési programja

A Dél-alföldi régió turizmusfejlesztési programját a Kereskedelmi és Idegenforgalmi

Továbbképző Központ (KIT) készítette el 2000. októberében, melyet a Dél-Alföldi Regionális
Fejlesztési Tanács 2000. novemberi ülésén fogadott el. A tanulmány a régió turisztikai
helyzetelemzésével felvázolja a régió turisztikai keresleti és kínálati oldalait, adottságait. A
fejlesztési program középtávú stratégiai programján túl részletes projektjavaslatokat is
tartalmaz, továbbá ismerteti a régió turisztikai marketingkoncepcióját. Az elkészült
koncepciót és fejlesztési programot a régió felhasználhatja regionális fejlesztési
elképzeléseinek megvalósítására, azonban ez csak regionális szinten lett elfogadva (Dél-
Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács – 2000. november).
A regionális turizmusfejlesztési stratégiai programok kidolgozása és céljainak
meghatározása régiónként különböző volt. A Dél-alföldi régió turizmusfejlesztési
koncepciójának prioritásai és programjai nem fedik le egymást a korábban elkészített
területfejlesztési programok turizmusfejlesztési prioritásaival, ami a megvalósításnál
nehézségekbe ütközhet, mivel a területfejlesztési programok turisztikai prioritásai más terület
fejlesztését helyezik előtérbe, mint a turizmusfejlesztési programok. A programból -
véleményem szerint - hiányzik a konkrét kitörési pontok megjelölése, illetve a stratégiai célok
rövidtávú fejlesztéseken alapulnak. A turisztikai „projektgyűjteményként” kiválóan
használható turizmusfejlesztési stratégia prioritásait az alábbi ábra szemlélteti.

100
 A Dél-alföldi régió turizmusfejlesztési koncepciójának és stratégiai programjának
főbb prioritásai, programjai

Dél-alföldi régió turizmusfejlesztési

Helyzetelemzés koncepciója és stratégiai programjai
 A régió turisztikai vonzereje
Programok – prioritások
 A turisztikai kereslet és kínálat alakulása 1. Hatékony működési rendszer
 Empirikus (kérdőíves) vizsgálatok
 Intézménykorszerűsítés
eredményei
 Fogyasztói érdekvédelem
 Várható trendek  Környezetvédelem
 SWOT analízis  A turizmusban résztvevők felkészítése
 Javasolt távlati célok megfogalmazása  Projektmenedzsment
 Turizmus hatékonyságának növelése:
térségmarketing
 Turisztikai szakmai képzés regionális
rendszere
Stratégiai program  Együttműködés fokozása
 Középtávú célok meghatározása
 Turizmus és területfejlesztési programok 2. Szűk keresztmetszetek felszámolása
illeszkedése  Marketingszemlélet, termékfejlesztés, szakmai
 Közreműködő szervezetek továbbképzés, beutaztatás, szálláshelyek
 Finanszírozás korszerűsítése

 Megvalósítás: végrehajtás feltételrendszere

 Monitoring
 Várható eredmények
Operatív program
 Turizmus hatékony működési
rendszerének kialakítása
 Jelenlegi hiányosságok megszüntetése,
szolgáltatások színvonalának javítása (szűk
keresztmetszetek felszámolása)
 Új komplex turisztikai termékek
létrehozása
Dél-alföldi régió turisztikai
marketingstratégiája
3. Új komplex turisztikai termékek
 A gyógyturizmus lehetőségeinek kihasználása
 Kulturális-, rendez-vény-, és kongresszusi
turizmus
 A folyók regionális összekötő szerepének
erősítése a turizmus révén
 A lovasturizmus fejlesztése
 A természeti, táji értékek, kulturális
hagyományok turisztikai hasznosítása
 Gasztronómia és bor-turizmus
 A termálturizmus a körutazásokba, az
üdülésekbe, a szenior (3. korosztály)
turizmusába való be-kapcsolása
 A falvak, tanyák turizmusának fellendítése;
falusi, tanyasi és agroturizmus
 Táji adottságok fel-használása a természet-
járás, a vízitúrák, a kerékpártúrák fellendítése
 A vadászat fejlesztése
 A térség komplex értékeinek felhasználása a
körutazásokba való bekapcsolódásra
 Lehetőség nyitása további életképes
fejlesztések, ötletek befogadására

101
 Forrás: Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Intézet – Dél-alföldi régió turisztikai koncepciója és
fejlesztési programja – 2000. alapján szerkesztette: Csizmadia Norbert

Turisztikai támogatások a Dél-alföldi régióban

A turisztikai célok megvalósításában meghatározó szerepet játszó – a Gazdasági Minisztérium

kezelésében álló - Turisztikai Célelőirányzatból (TC) pályázat útján támogatja a turisztikai
beruházások (szállás, vendéglátás), a turisztikai termékek fejlesztését, a programkínálat
(kulturális-, sportrendezvények, események) bővítését.
A turisztikai pályázati célokra tervezett felhasználható keretösszeg 2000-ben 3.290
millió Ft volt, melyből 800 millió Ft a regionális turisztikai pályázati keretösszeg.

Regionális turisztikai (RIB) pályázatok

A 2000. évi turizmustámogatás-stratégiában jelentős szerepet kapott a decentralizáció elve. A
Regionális Idegenforgalmi Bizottságok támogatási kerete 1999-hez képest
megháromszorozódott, mivel a regionális bizottságok tudnak leginkább dönteni a terület
adottságai, valamint a helyi problémák ismeretében arról, hogy a régióban mire van
elsősorban szükség a turizmus fejlesztése érdekében. Az értékelést és a döntési javaslatot a
Regionális Idegenforgalmi Bizottságok fogalmazták meg. A régióban a rendezvények, a
turisztikai marketingtevékenység, a fogadóbázis minőségi fejlesztése jelentek meg a pályázati
témák között.

Regionális turizmusfejlesztési pályázatok a Dél-alföldi régióban

A központi Turisztikai Célelőirányzatból az 1999-2000. évekre összesen 103 millió Ft-ot
fordítottak a Dél-alföldi regionális turizmusfejlesztésre, melyet a Dél-alföldi Regionális
Idegenforgalmi Bizottság hatáskörébe utaltak. 1999-ben 23 millió Ft, 2000-ben pedig mintegy
80 millió forint állt a regionális turizmusfejlesztés rendelkezésére. Minden turisztikai régió
más-más témakörben írta ki pályázatait. A Dél-alföldi régió regionális turisztikai támogatásait
kiemelt turisztikai termékek fejlesztésének támogatására, a régió turisztikai marketing
kiadványainak, marketingtermékeinek támogatására, valamint turisztikai rendezvények
támogatására fordította (33 – 32 – 35 %-os arányban).

A Dél-alföldi régió regionális turizmusfejlesztési főbb pályázati témakörei (1999-2001)

102
 Regionális turisztikai pályázati témakörök a Dél-alföldi régióban

Dél-alföldi régió marketing kiadványainak,

marketingtermékeinek támogatása

A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ
Kiemelt
REGIONÁLIS TURISZTIKAI
turisztikai Régió
PÁLYÁZATAINAK KIEMELT
termékek turisztikai
TÉMAKÖREI rendezvényenek
fejlesztéséne
k támogatása támogatása

Forrás: Dél-Alföldi Regionális Marketing Igazgatóság adatai alapján szerzői szerkesztés – 2001.

REGIONÁLIS TURIZMUSFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK ALAKULÁSA ÉS

TÉRBELI MEGOSZLÁSA A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓBAN 1999-2000-BEN

Marketingkiadványok, marketingeszközök támogatása

A Dél-alföldi régió marketing kiadványainak és marketingeszközeinek támogatásában
elsősorban az egyes települések és kistérségek turisztikai bemutatkozó kiadványait,
információs térképeket, információs pontokat („Touch Info Pontok”) és turisztikai
információs táblarendszerek kialakítását támogatták. Amíg 1999-ben csak 6 település kapott
támogatást marketingeszközök kialakítására, addig a 2000. évben 15 település nyert el
támogatást.

Turisztikai rendezvények támogatása a Dél-alföldi régióban

A kiemelten fontos, turisztikai vonzerővel rendelkező események, programok (Szegedi
Szabadtéri Játékok, Gyulai Várszínház, Kecskeméti Hírös Hét, Békéscsabai Kolbászfesztivál)
mellett újabb térségi és települési szintű programokat, turisztikai rendezvényeket támogatott a
Dél-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság. A 2000-ben támogatott rendezvények közül
22 település kapott egymillió Ft-nál kevesebb támogatást, mely az összes támogatott
települések arányának 66 %-át jelenti. Az egy napos, települési szintű gasztronómiai
rendezvények támogatottságának aránya nagyon magas a régióban, így a rendezvények
támogatására szánt turisztikai forrás települési szinten elaprózódik. Ez a jelentősebb

103
turisztikai rendezvények megvalósítását hátráltathatja, mivel kevesebb forrás jut más nagyobb
jelentőségű rendezvény támogatására.

Turisztikai termékfejlesztési pályázatok

A régió kiemelt turisztikai termékeinek fejlesztését és a vendéglátóhelyek minőségi
fejlesztésének kamattámogatás formájában segíti elő a regionális turisztikai termékfejlesztési
pályázat. Amíg az 1999. év kiemelt turisztikai termékfejlesztése a gyógyturizmushoz
kapcsolódó beruházások és kamattámogatások voltak, addig a 2000. évben a lovas
turizmushoz, a falusi turizmushoz és a vízi turizmushoz kapcsolódó beruházásokat és
termékfejlesztéseket támogatta a Dél-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság. A
támogatások mértéke 5 millió Ft alatt van, ami a többi támogatáshoz képest rendkívül
alacsony értéket jelent, különösen akkor, ha a turizmusfejlesztés alapja a turisztikai
termékfejlesztések támogatása. A 2000. évben 20 település turisztikai termékfejlesztési
beruházását támogatták a régióban. A legtöbb támogatást Szarvas, Hajós, Fülöpjakab,
Tiszakécske és Nemesnádudvar kapta.

A turizmusfejlesztési támogatások összegzése a Dél-alföldi régióban

A turisztikai támogatásokból kiderül, hogy a turisztikai termékek fejlesztése (gyógy- és
termálturizmus, konferenciaturizmus, természeti értékekre épülő turisztikai termékek és
termékcsomagok) nem kerül előtérbe. A turisztikai célok megvalósítására meglehetősen kevés
regionális kerettel rendelkező Regionális Idegenforgalmi Bizottság tagjai évről évre
marketingkiadványok megjelentetését, turisztikai rendezvények támogatását, valamint
turisztikai termékfejlesztésekhez kapcsolódó kamattámogatással segítik a regionális
turizmusfejlesztést.
A támogatások térbeli eloszlásánál egyenletesség figyelhető meg, azonban egyes
települések támogatása kiugróan magas, míg a többi település támogatása alacsony. A legtöbb
támogatást az elmúlt (2000.) évben Szeged, Szarvas, Gyula és Kecskemét kapta.

104
 Támogatott települések a Dél-alföldi Regionális Turisztikai összesített
millió Ft
támogatásokból 2000-ben (millió Ft)
10,0

9,0

8,0

7,0

6,0

5,0

4,0 Átlagos
támogatás
3,0 mértéke

2,0

1,0

Bugacpuszta
Nemesnádudvar

Ópusztaszer
Szentes
Szeged

Békéscsaba

Fülöpszállás
Füzesgyarmat
Fülöpjakab
Csongrád
Szarvas

Ororsháza
Kecskemét

Méhkerék
Gyula

Kiskunmajsa
Dél-Alföld

Hajós
Tiszakécske

Deszk
Makó

Forrás: Dél-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság – 200136

Empirikus vizsgálatok a Dél-alföldi régió regionális turizmusfejlesztési

témakörében

A tervezési programok és a pályázati források térbeli felhasználásának ismeretében

mélyinterjúkat készítettem a Dél-alföldi régióban. A kiválasztott interjúalanyok körének
meghatározásánál fontos szempont volt, hogy elsősorban a térség turizmusában részt vevő
tervező-kutató szakemberek, a megvalósításban közreműködő térségek szakemberei,
polgármesterei adjanak választ a turizmusfejlesztési kérdésekre.
A mélyinterjúk az alábbi fő kérdéskör-csoport köré koncentrálódnak:
 fejlesztési lehetőségek a régió térségi turizmusfejlesztésében,
 a turizmus intézményrendszerének szerepe és működése a régióban,
 kapcsolódási pontok a turizmusfejlesztés megvalósításában,

36
Az ábra csak az 1 millió Ft-nál nagyobb támogatásokat mutatja be.

105
 települések és kistérségek együttműködési esélyei a turizmusban,
 a regionális turizmusfejlesztés támogatása – a pályázati turisztikai pénzek térbeli és
terméktámogatási eloszlásának összefüggései,
 a régió turizmusfejlesztésének lehetséges kitörési pontjainak meghatározása.

A válaszadók többsége rendkívül jó lehetőséget lát a turizmus fejlesztésében, azonban az

intézményrendszerek működése, a térségi szemlélet hiánya, a települések és térségek
összefogásának hiánya, a települések forráshiánya, és a pályázati rendszer működtetése
nagyban nehezíti a fejlesztések megvalósítását. Alapvető tapasztalat volt, hogy bár a régió
térségeiben számos tanulmány, fejlesztési koncepció és program készült, a megvalósítás
nehezen valósítható meg forráshiány miatt.
A fejlesztési lehetőségek közül a válaszadók jelentős része a gyógyturizmusban, a
kulturális turizmusban és a falusi turizmusban látja a régió legfontosabb turisztikai fejlesztési
lehetőségeit. A szakértők szerint először meg kell határozni minden térségnek a legfontosabb
turisztikai termékfejlesztési elképzeléseit – rangsorolva – és ezek fejlesztését hatékonyan, más
térségekkel összekapcsolva, turisztikai programcsomagokban kell értékesíteni. Erre
épülhetnek rá a szálláshelyfejlesztések, a kapcsolódó programok és szolgáltatások.
A válaszadók szerint a vállalkozói réteg nincs bevonva a turizmusba, így ezen a téren
is kiaknázatlan lehetőségek vannak. A régió egyik polgármestere szerint a térség meglévő
értékeit kell turisztikai attrakcióvá formálni, s ennek megvalósításába – a turisztikai termékek
közül a falusi turizmus kiegészítő jövedelemforrásként jelentkezik a településeken – be kell
vonni a helyi vállalkozókat, a kézműves tradíciók újraélesztésével is.
A régió turisztikai intézményrendszerének működésével kapcsolatban a válaszadók
egyértelműen átláthatatlannak és koordinálatlannak tartják a helyzetet. A települések közötti
verseny a források megszerzésében erős, amely nehezíti az együttműködést.
A kitörési pontok megtalálásában az egyik válaszadó szerint minden régiónak meg kell
találni azt a három olyan nagy, országos jellegű attrakciót, ami turistákat vonz a térségbe.
Ezen belül a kisebb turisztikai attrakciók már az egyes térségek menedzselési feladatai közé
tartoznak. Ilyen „mega-vonzerőnek” számít Kecskemét lovas turizmusa a Pusztával, Szeged
kulturális programjaival és fesztiváljaival és Gyula gyógyfürdőjével. Ezen programcentrumok
köré kell csoportosítani a turizmust fejlesztését.
Egy másik interjúalany szerint kistérségi programcentrumok meghatározása
szükséges, melyek átmérője mintegy 20 km-es körzetet jelent. A válaszadók rendkívül
fontosnak tartják a regionális marketingkiadványok fejlesztését is. Nagyon fontos, hogy

106
térségi szinten szerveződjenek a turisztikai termékek, melyeket turisztikai
programcsomagokká kell alakítani a turizmus-marketing segítségével. Az attrakció
kiépítésének következő lépcsőjeként kell megteremteni a turisztikai infrastruktúrát. Ezen túl
fontos kitörési pontot jelent a humánerőforrás fejlesztése is.
Az empirikus vizsgálatok összefoglalásaként az alábbi megállapításokra jutottam: a
meglévő fejlesztési koncepciók és programok ismeretében nem új programok
megfogamzására, hanem a meglévő és elfogadott programok és projektek megvalósítására
kell hangsúlyt helyezni. A fentiek alapján a legfontosabb fejlesztési és megvalósítási
feladatok és kitörési pontok a Dél-alföldi régióban:
 turisztikai termékfejlesztés (gyógy-, konferencia-, falusi és ökoturizmus),
 egységes regionális marketing (megjelenés és kivitelezés), on-line turizmus,
 turisztikai szakemberek képzése (egészségturizmus, térségfejlesztő, geográfus),
 infrastruktúra-fejlesztés és a turisztikai beruházások támogatása

A kutatás eredményeinek összefoglalása, az eredmények értékelése

Az eredményeket összefoglalva megállapítható, hogy a régió turizmusfejlesztési célkitűzései

(prioritásai) és a turizmusfejlesztési támogatások nincsenek összhangban egymással. Míg a
fejlesztési koncepciók és programok egyértelműen a turisztikai termékek támogatására
helyezik a hangsúlyt, addig a turisztikai támogatások elsősorban lokális turisztikai
fejlesztéseket eredményeznek (marketingeszközök támogatása, turisztikai rendezvények
támogatása). A regionális turizmusfejlesztésben a stratégiai fejlesztések figyelmen kívül
hagyása a fejlesztések és beruházások megvalósíthatatlanságát eredményezheti.
Ennek javítása érdekében a regionális turizmusfejlesztés céljait az alábbi tényezők
alapján határozhatjuk meg:
 A turisztikai kínálati terméktípusok (pl. gyógyturizmus, falusi turizmus, aktív turizmus)
elérhető szolgáltatásainak komplexé tétele és színvonalának emelése, szakemberek jobb
felkészítése,
 A regionális turisztikai kínálati elemek hálózattá alakítása, valamint a turizmusfejlesztési
célok gazdaságfejlesztési célokhoz történő igazítása érdekében a turizmus szervezésével
és irányításával megbízott szervezetek egymás közötti kapcsolatrendszerének,
kommunikációjának javítása,

107
 A turisztikai kínálat regionális szintű, egységes promóciójának, a regionális
turizmusmarketing elemeinek megvalósítása,
 A regionális és térségi turisztikai intézményrendszer hatékonyságának javítása és a
turisztikai humánerőforrás javítása.

A Dél-alföldi régió turizmusfejlesztésére vonatkozó javaslatok és kitörési

pontok meghatározása

A kutatások alapján az alábbi turizmusfejlesztési javaslatokat teszem a Dél-alföldi régió

turizmusfejlesztésére és kitörési pontjainak meghatározására.

REGIONÁLIS (TÉRSÉGI) TURIZMUSFEJLESZTÉSI HÁLÓZATI RENDSZER

LÉTREHOZÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE

KIEMELT KIEMELT REGIONÁLIS TURISZTIKAI

TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS

TERMÉKFEJLESZTÉS  Gyógy- és termálturizmus

 Konferenciaturizmus
 Falusi turizmus
 Természethez kötődő aktív turizmus
Tudatos fejlesztési modell
Öko, lovas, vízi, kerékpáros-turizmus
Regionális
program-
 Vállalkozások működési csomagok és
Dél-alföldi régió
feltételeinek javítása program-utak
 Kiemelt turisztikai kialakítása
beruházások
Turizmusfejlesztés
 Intézményrendszer Térség –
korszerűsítése és a régióban
regionális marketing
együttműködés
 Humán-erőforrás
fejlesztése a turizmusban

Humánerőforrás és szabályozási Regionális (térségi) turizmusmarketing

rendszerek
 Regionális kiadványok – tematikus
 Regionális tervezés és programozás
kiadványok
 Forráskoordináció és ösztönző
 Tourinform hálózat kialakítása
rendszerek bevezetése
 On-line turizmusmarketing kialakítása a
 Turizmus felsőfokú oktatása
régióban
 Vállalkozások bevonása
 PR akciók tevékenységek, marketingakciók
 Szakmai továbbképzések – „desztináció image” javítása
 Hatékony térségmenedzselés 108
 Forrás: szerzői szerkesztés a régió terület- és turizmusfejlesztési dokumentumai alapján – 2001.

A korábbi programok alapján megfogalmazott turizmusfejlesztési prioritások

figyelembevételével egyértelmű és programorientált fejlesztések meghatározása szükséges.
Regionális szinten ki kell jelölni azokat a vonzerőket, amelyek a térségekbe vonzzák a
turistákat, továbbá hatékony, térségi-hálózati alapú marketingtevékenységre van szükség. A
fejlesztés elmaradhatatlan része a vállalkozások bevonása a turisztikai termékfejlesztésbe,
továbbá jelentős hangsúlyt kell fektetni a humánerőforrás-képzésre. A régió turizmusának
hosszú távú céljai: sajátos, nemzetközileg is versenyképes turisztikai termékeket kell
fejleszteni:
 az ehhez kapcsolódó szolgáltatások színvonalának emelésével,
 a belföldi turizmus fejlesztésével és a kiegyensúlyozott fejlődés feltételeinek
megteremtésével,
 a turisztikai szezonalítás megszüntetésével, és
 a régióba érkező turisták vendégéjszakái számának növelésével.

Áttörést jelent a turizmus fejlesztésének megvalósításában a Széchenyi Terv

turizmusfejlesztési programja, mivel a kiemelt turisztikai termékek keretében jelentős
támogatást nyújt az egyes termékfejlesztésekre. Az ehhez kapcsolódó rendezvény- és
marketingtámogatás mértéke alacsonyabb a termékfejlesztési támogatásoknál. Ehhez
igazodva elkészült pályázati rendszere is különbséget tesz a kiemelt turisztikai termékek
(gyógyturizmus, konferenciaturizmus, témaparkok, kastély- és várturizmus, on-line-turizmus)
és az egyéb minőségi turisztikai termékek (aktív, kerékpáros, vízi, öko-, vallási, falusi
turizmus) támogatásában.
Ehhez kapcsolódik kiegészítő elemként a rendezvények, megvalósíthatósági
tanulmányok kidolgozása és megvalósítása, települések esztétikai fejlesztésébe vissza nem
térítendő támogatások formájában. Ezekhez a fejlesztésékhez kell igazodnia a regionális
turisztikai marketingeszközök kialakításának, hogy a Dél-alföld egyedi és egységes arculattal
rendelkező, minőségi fejlesztéseket felmutatni tudó turisztikai régióként jelenhessen meg a
hazai és a nemzetközi turisztikai piacon.

109
 A témával kapcsolatos irodalomjegyzékek listája

 Alber Andor – Ebegényi András 1999: – Az Alföld turizmusáért (Dél-Alföldi Regionális

Idegenforgalmi Bizottság)
 Aubert Antal – Miszler Miklós - Szabó Géza – A regionális területfejlesztés és a
turizmustervezés összefüggései a Dél-Dunántúlon in: Turizmus Bulletin – 2000.
IV. évfolyam 1. szám
 C.M Hall – S.J. Page – The Geography of Tourism and Recreation (Routledge 1999)
 Csordás László – Az Alföld turizmusa (MTA Regionális Kutatások Központja, Alföldi
Tudományos Intézet), 1992.
 Dél-alföldi régió területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja (MTA Regionális
Kutatások Központja, Alföldi Tudományos Intézet), 1999.
 Dél-alföldi régió turizmusfejlesztési stratégiája – Szeged, 2000.
 Dél-alföldi régió turizmusfejlesztési stratégiai programja: 1999. Vitaanyag
 Dél-dunántúli régió területfejlesztési koncepciója és Stratégiai Programja (MTA RKK
DTI – 1999)
 George Benko – Regionális Tudomány – Dialog Campus kiadó, 1999.
 Greyer – Delacroix (1998) – Tények könyve – Régiók Magyarországon
 Központi Statisztikai Hivatal – Idegenforgalmi évkönyv – 1999.
 Kotler, O. – D. H.-Rein, I (1993) Marketing Places: Attracting Investment, Industry and
Tourism to Cities, States and Nations. New York, The Free Press
 Piskóti István – Dankó László – Büdy László 1997: Régió és településmarketing – egy
tudatos koncepció a nemzetközi és hazai gyakorlat példáján (Miskolci Egyetem)
 Tasnádi József – Kistérségek, települések turisztikai marketing tevékenységének elméleti
és módszertani kérdései in: Turizmus Bulletin 1999. március
 Széchenyi Terv – Turizmusfejlesztési Program

110
 Tények és előrejelzések

Turisztikai trendek a világban és Európában

Szerző: Dr. Behringer Zsuzsanna37 – Mester Tünde38

1. A turizmus szerepe a világban

A turizmus szerepe az utóbbi fél évszázadban jelentősen felértékelődött. A turizmus

folyamatosan növekedést mutatott, leszámítva néhány, gazdasági és politikai válságnak
tulajdonítható rövidebb időszakot. A nemzetközi utazás Európában a II. világháború után
általánossá vált, a kontinens nemcsak a legfontosabb küldő, hanem a legfontosabb fogadó
terület is. 2000-ben 403 millió látogató érkezett Európába, ami a közel 700 milliós
nemzetközi érkezések 57,8%-át teszi ki.
A határok átjárhatósága, a távközlés és az informatika fejlődése hozzájárult ahhoz,
hogy világszerte újabb és újabb országok, területek váltak elérhető turisztikai desztinációvá.
Napjaink turizmusát az erőteljes növekedés mellett az érintett területek körének bővülése is
jellemzi, amelynek haszonélvezői között szerepel Közép- és Kelet-Európa, így hazánk is.
Magyarország 1950-ben nem szerepelt a 15 legnépszerűbb desztináció között, 1970-
ben azonban a 11. helyet érte el. A vasfüggöny leomlása után hazánk az 5. legnépszerűbb
turisztikai desztináció volt, ám a Balkán-félsziget sorozatos konfliktusai érezhetően ked-
vezőtlenül hatottak az ország beutazó turizmusára: 1999-ben a 14. , 2000-ben a 13. helyen
szerepelt. Összességében azonban megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évtizedekben a világ
legnépszerűbb 15 desztinációja között tartják számon hazánkat. Ugyanakkor elmondhatjuk,
hogy a harmadik évezred küszöbén a turisztikai termékek piacán a verseny valóban globálissá
vált, hiszen a távoli területek megismerése egyre egyszerűbb az utazók számára: az újabb és
újabb úticélok új versenytársak megjelenését is jelentik minden desztináció, így
Magyarország számára is.

1.1. A 2000. ÉV TURIZMUSA

37
Igazgató, Magyar Turizmus Rt., Piac- és Hatékonyságelemzési Igazgatóság.
38
Kutató, Magyar Turizmus Rt., Piac- és Hatékonyságelemzési Igazgatóság.

111
A 2000. év folyamán a világgazdaság erőteljes fejlődésének és a millennium megünneplésére
szolgáló rendkívüli eseményeknek köszönhetően a WTO előzetes becslései szerint 7,4%-kal
nőtt a világ turizmusa, annak ellenére, hogy több tényező is kedvezőtlenül hatott az utazá-
sokra (például a gazdasági megingás jelei az USA-ban és Nagy-Britanniában, az olajárrobba-
nás, stb.). Ez a növekedési arány a legmagasabbak közé tartozik az utóbbi évtizedben, majd-
nem kétszerese az egy évvel korábbinak.
2000-ben közel 50 millióval több nemzetközi utazást regisztráltak, mint az előző év-
ben. A növekedés legfőbb okai között az EXPO-t (Hannover), a Futball Európa-bajnokságot
(Belgium-Hollandia), a Nyári Olimpiai Játékokat (Sydney) és a római Szent Évet említhetjük.
A nemzetközi turizmusból származó bevételek 4,5%-kal, 476 millió dollárra emelkedtek a
tavalyi év során.
Európában 6,2%-kal több nemzetközi érkezést regisztráltak az elmúlt évben. A koszo-
vói háború befejeződésének köszönhetően Horvátország, Szlovénia és Magyarország komoly
forgalombővülést könyvelhetett el, miközben Ciprus és Törökország is rendkívül sikeres évet
zárt. Az erős dollárnak és az euro gyengeségének köszönhetően a korábbi évekhez képest
jóval több amerikai turista utazott tavaly Európába, ami főleg Németországban és Svájcban
volt érezhető. Európában a már említett desztinációk mellett rendkívül jó eredményeket ért el
Izland, Finnország és Észtország turizmusa. Nagy-Britannia némi visszaesést könyvelhetett
el, ami az erős font árfolyammal magyarázható. Spanyolországban ezzel szemben az
adatgyűjtés módszere változott meg, így viszonylag alacsony növekedési ütem adódott. A
korábbi évek módszereit követve a 48 milliós érkezési szám 53 millió lett volna.

1. táblázat
A Top 15 turisztikai desztináció 2000-ben
Nemzetközi turistaérkezések
2000/1999
Ország (millió)
(%-os változás)
1999 2000
1. Franciaország 73,0 74,5 +2,0
2. USA 48,5 52,7 +8,7
3. Spanyolország 46,8 48,5 +3,7
4. Olaszország 36,5 41,2 +12,8
5. Kína 27,0 31,2 +15,5
6. Nagy-Britannia 25,4 24,9 -1,9
7. Orosz Föderáció 18,5 20,3 +9,6
8. Kanada 19,5 20,4 +4,9
9. Mexikó 19,0 20,0 +5,0
10. Németország 17,1 18,9 +10,5
11. Lengyelország 18,0 18,2 +1,3
12. Ausztria 17,5 17,8 +2,0

112
 13. Magyarország 14,4 15,6 +8,1
14. Hong Kong 11,3 13,1 +15,3
15. Görögország 12,2 12,5 +2,8
Forrás: WTO (előzetes adatok)

Az európaiak utazásainak száma közel 7%-kal növekedett 2000 folyamán, ezzel nemzetközi
utazásaik száma megközelítette a 400 milliót. A Közép-Európába utazó európaiak száma
tavaly 7%-kal emelkedett 1999-hez képest. Magyarország a turistaérkezések számát tekintve a
világrangsorban a 13. helyen szerepel, azonban az európai rangsorban előkelőbb (kilencedik)
helyet foglal el, megelőzve ezzel legfőbb versenytársainak többségét.
Az Európai Unió tagországai speciális helyzetben vannak a nemzetközi érkezések te-
kintetében. Miután az Unió területén belül az egyes tagországok lakosai szabadon utazhatnak,
az EU-n belüli utazások igen népszerűvé váltak. Az EU tagországokban regisztrált
turistaérkezések 74%-át uniós tagországok generálják, ezen belül is a fő küldőország
Németország (27%-os részesedéssel), Nagy-Britannia (17%-os részesedéssel), Hollandia és
Franciaország (5-5%-os részesedéssel) volt. A többi tagország részesedése összesen 20% az
Eurostat 1999-re vonatkozó adatai alapján. (Ugyanezt a jelenséget jellemzi a 15 Európai
Uniós tagországra számított idegenforgalmi mérleg is: az egyenleg 1998 és 2000 első
negyedéve folyamán nulla körül mozgott.)
Az Európai Unió mellett hasonló folyamat jellemzi az egész kontinenst. Az IPK fel-
mérése szerint 2000-ben a vizsgált országok39 utazásainak 89%-a Európába irányult, a fenti
országok lakói által megvalósított üdülések 88%-át pedig valamely európai desztinációban
töltötték. Az összes út tekintetében a vezető európai régió a mediterrán térség volt, ezt követte
Nyugat-Európa. Kelet-Európa részesedése az összes útból 14%, míg az üdülésekből csupán
9% volt, az összes utat tekintve ezzel a harmadik helyezést érte el. Ezek adatok arra utalnak,
hogy Kelet-Európába elsősorban nem kikapcsolódási céllal, hanem gazdasági okokból, mivel
a térség árai lényegesen alacsonyabbak, mint az Európa többi részén találhatóké.
Magyarország részesedése a nemzetközi turistaérkezéseket tekintve a régióban 15%
volt (ami a harmadik legnépszerűbb desztinációt jelenti). Ha az üdüléseket tekintjük, hazánk
18%-os részesedéssel bír, azaz a legnépszerűbb desztináció az európai utazók körében a ré-
gión belül. A kelet-európai régión belüli forgalom részesedése ugyancsak jelentős: a kelet-

39
Dánia, Finnország, Nagy-Britannia, Izland, Írország, Norvégia, Svédország, Ausztria, Belgium, Franciaország,
Németország, Luxemburg, Hollandia, Svájc, Horvátország, Görögország, Olaszország, Portugália, Szlovénia,
Spanyolország, Törökország, Bulgária, Belorusszia, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország,
Litvánia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Ukrajna.

113
Európából utazók 41%-a régión belüli desztinációt keres fel; az üdülések esetében ez az arány
alacsonyabb: 33%.

1.2. A TURIZMUS GAZDASÁGI HATÁSAI

A turizmus általános gazdasági hatásait tekintve megállapíthatjuk, hogy az európai kontinen-

sen az idegenforgalom a legnagyobb iparággá és foglalkoztatóvá vált. A World Travel &
Tourism Council (WTTC) becslései szerint 2001-ben a munkavállalók 3%-a (több mint 78
millió fő) dolgozik a turizmusban világszerte; az összes munkavállaló 8,2%-a (több mint 207
millió fő) köszönheti állását közvetve az ágazatnak. Az elkövetkező 10 évben a WTTC elő-
rejelzése szerint ezek az arányok 3,4%-ra (közel 100 millió fő), illetve 9%-ra (több mint 260
millió fő) fognak bővülni.
Az ágazat 2001-ben a világ GDP-jének 4,2%-át termeli (1381,5 milliárd USD-t),
2011-re változatlan részesedést, azaz 2654,4 milliárd USD-s hozzájárulást várnak a szakértők.
Figyelemre méltó, hogy a WTTC szakértőinek becslése szerint Közép- és Kelet-Euró-
pában az ágazat részesedése a foglalkoztatásban meghaladja a világátlagot (2001-ben 3,2%,
2011-ben 3,6%), ám a GDP-hez való hozzájárulás elmarad attól: 2,9% 2001-ben, amelynek
növekedését 3,1%-ra várják a szakértők.
A Magyarország helyzetét jellemző mutatók értéke messze meghaladja a többi régió-
beli országét, sőt az Európai Unió átlagát is. A WTTC szakértőinek becslése szerint 2001-ben
a munkavállalók 5,7%-a, azaz 217 ezer fő dolgozik az ágazatban, mely 5,6%-ra bővülhet a
következő 10 év során (közel 218 ezer fő). Közvetve a foglalkoztatottak 12,3%-ának állása
(471 ezer fő) köszönhető a turizmusnak, amely 2011-ben elérheti a 12,4%-os részesedést,
azaz a közel félmillió munkahelyet.
Hazánk GDP-jének 6,4%-a (3133,3 millió USD) származik közvetlenül a turizmusból.
Figyelmeztető jelzés azonban, hogy eltérően a világon, illetve az EU-ban és a közép-kelet-
európai régióban tapasztalható trendtől, hazánk esetében közel azonos szintű részesedésre
számít a WTTC: 2011-ben a GDP 6,3%-a származik majd a turizmusból, ami 6260,3 millió
USD-t jelent.

2. Turisztikai trendek

114
 2.1. A TURISZTIKAI KERESLET ÉS KÍNÁLAT ALAKULÁSA

A World Tourism Organisation (WTO) előrejelzése szerint az elkövetkezendő 10 évben a

nemzetközi turisztikai érkezések száma elérheti az 1 milliárdot, ami újabb tíz év alatt csaknem
megduplázódhat: 1600 millióra növekedhet. Ennek köszönhetően a nemzetközi turisztikai
bevételek 2010-ben meghaladhatják a 620 milliárd dollárt, 2020-ban pedig az 1500 milliárd
dollárt is. Magyarország helyzete nem egyedülálló tehát a világban: a turizmus számtalan
területen az egyik legjelentősebb export bevételi forrássá válik, szemben a külkereskedelmi
bevételekkel.
A turisztikai keresletre és utazási szokásokra számtalan külső tényező hat. Az elmúlt
évtizedekben a személygépkocsi használatának általánossá válásával nagymértékben növeke-
dett a belső mobilitás az egyes országokban. Az autó a nemzetközi turizmusban is előkelő
helyet foglal el, az utak több mint 40%-át személygépkocsival, illetve autóbusszal teszik meg.
Megfigyelhető ugyanakkor az is, hogy a repülőgép lassan bár, de folyamatosan egyre na-
gyobb szerephez jut.
A posztindusztriális társadalom kialakulása a régi és a korábban dinamikusan fejlődő
iparágak visszaeséséhez vezet, ami nagyobb bizonytalanságot jelent a lakosság egy része
számára: például nagyobb mértékű, tartós munkanélküliséget, amely befolyásolja a kiadási és
a megtakarítási szokásokat, illetve csökkenti a fogyasztói bizalmat. Az áruk és szolgáltatások
széles skálája versenyez a turizmussal a diszkrecionális jövedelmekért. A jövedelmi egyen-
lőtlenségek növekedésével több vagyonosabb ember lesz kevesebb szabadidővel, illetve több
szegényebb, közülük sokan több „kényszerszabadidővel”. A korábbi optimista jövőképet te-
hát, mely szerint mind a szabadidő, mind a diszkrecionális jövedelmek növekedni fognak a
fejlett országokban, árnyalni kell. A fejlődő országokban pedig, a meglehetősen szűk, ked-
vező helyzetben levő társadalmi rétegek kivételével, a lakosság nagy része még nem rendel-
kezik diszkrecionális jövedelemmel.
Mindemellett azonban az évszázad végére kialakult az a viszonylag népes tapasztalt
utazó réteg, amely egyre nagyobb mértékben képes megszervezni saját utazásait, és a koráb-
binál lényegesen gyakrabban kel útra, ha az utazás kiválasztása és megvásárlása egyszerűbbé
válik számára. A XX. század végén a kikapcsolódást, pihenést szolgáló üdülések voltak a
legnépszerűbbek (62%), a szakmai és üzleti célú utak 18%-kal részesedtek, míg a barátok- és
rokonok látogatása, a vallási és egyéb célú üdülések részesedése 20%. Egyre elterjedtebb a
második és harmadik szabadság, amely során (a hagyományos „sun and sea” üdülések

115
mellett) téli sportokat űznek, illetve kulturális célzatú és hobbiutazásokra indulnak az utazni
vágyók.
Általánosságban a fejlett országok lakosságának többsége érdeklődik a nemzetközi
utazások iránt, és meg is engedheti magának, hogy bekapcsolódjon a nemzetközi turizmusba.
Ugyanakkor a természeti környezetre nehezedő nyomás, valamint a zsúfoltságból és a
környezetszennyezésből adódó költségek növekedése kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak az
utazási kedvre.

2.2. A TURIZMUST JELLEMZŐ SPECIFIKUS TENDENCIÁK ALAKULÁSA

A European Travel Commision (ETC) és az European Travel and Tourism Action Group
(ETAG) szakértői szerint az elkövetkező öt évben az alábbi specifikus tendenciák lesznek
befolyással az utazásokra Európában.

Kiadások

Az utazási kiadások – és különösen a közlekedési kiadások – a gyakoribb, jóllehet rövidebb

utak következtében gyorsabban növekszenek, mint az egyéb költségvetési tételek. Az egy
napra jutó kiadások általában a minőség iránti igény növekedése következtében szinten ma-
radnak, az egy útra eső kiadás azonban a rövidebb utazási időtartam miatt csökkenni fog. A
versengő szolgáltatások, köztük az üdülési ajánlatok bővülő választéka (témaparkok, válto-
zatos szórakozási lehetőségek, egészségklubok, sportlétesítmények, kulturális események stb.)
a lakossági fogyasztás területén hatással lesz az utazási kiadások alakulására, különösen re-
cesszió idején. A legtöbb előrejelzés csökkenő növekedési ütemet, és Európa világpiaci része-
sedésének visszaesését prognosztizálja. Külső tényezők, különösen a bizonytalan gazdasági
kilátások 3%-os vagy azt sem elérő évi növekedésre engednek következtetni, egyenetlen, a
desztináció, a szegmens és a szolgáltatás típusa szerint nagymértékben változó nagyságren-
dekkel.

Közlekedés

A légi közlekedés az előrejelzések szerint átlag feletti ütemben, 5%-kal vagy dinamikusabban,
fog növekedni, de a magasabb költségek és a személyautó használatából adódó, zsúfoltság
egyre több utazást fog korlátozni. Ez a tömegközlekedés valamennyi formája számára ked-

116
vező változást jelent akkor, ha lényeges infrastrukturális beruházásokat fognak megvalósítani,
ami magába foglalja a repülőterek és légi útvonalak fejlesztését is. A befektetések elmaradása
a kedvező kilátásokat lényegesen befolyásolhatja.
A közlekedési díjak növekedése és a kedvezményes tarifák eltűnése – a költségeket
mérlegelő ügyfélkör növekedésére való tekintettel – még inkább csökkentheti a keresletet,
különösen recesszió idején és a gazdasági válság által sújtott területeken.

Szegmentálás

A piac egyre erősebben szegmentálódik. Bizonyos szegmensek, például a seniorok kategóri-

ája, az előrejelzések szerint mind számukat, mind utazási kiadásaikat tekintve növekedésnek
indulnak, bizonyos mértékben a szabadon elkölthető jövedelmek recesszió által előidézett
korlátaitól függetlenül.
A szabadidős utazások piaca a korábbinál erősebben lesz divatorientált. Az üzleti uta-
zások esetében az eddigieknél nagyobb gondot fognak fordítani a költség- és az időkeretre
ezzel párhuzamosan azonban új kikapcsolódási, pihenési igények és új célcsoportok fognak
kialakulni. A gazdaságilag fejlett piacokon például az önálló keresettel rendelkező nők egyre
gyakrabban utaznak.

Szezonalitás

A szezonalitást a jövőben sokkal inkább marketinglehetőségnek, mint problémának kell te-

kinteni, amely az állami és magánszektor nagyobb mértékű együttműködését igényli a keres-
let időbeli és térbeli koncentrációjának csökkentése érdekében.

Utazási cél

Az utazási célok nagyobb változatossága – például üzleti utak, konferenciák, barátok és roko-
nok meglátogatása, kulturális és sporteseményeken való részvétel, városközpontok felkere-
sése – egész évben megtekinthető vonzó látványosságokat és szórakozási formákat, lehetősé-
geket kínál, ami ösztönzőleg hat a mobilitásra és növeli az utazások gyakoriságát.

Utazások iránya

117
Folytatódik a nemzetközi és regionális áramlások változása. A dél-észak, a kelet-nyugat és a
nyugat-kelet reláció gyorsabban fog növekedni a hagyományos észak-dél viszonylatnál. Az
Európán belüli, határokon keresztüli utazás erőteljesebben nő a belföldi utazásoknál, amely
egyes területeken eléri vagy már el is érte a telítettséget.

Dinamikusan növekvő szegmensek

A legjobb növekedési kilátásokat a következő szegmensek kínálják.

 A seniorok, szemben a fiatalabb generáció utazásaival, amelyek az utóbbi években a
megfelelő közlekedési és egyéb szolgáltatások hiánya, valamint az oktatási intézmények
támogatásának csökkenése miatt bizonytalan bővülést mutat.
 Az üzleti utazások növekedési potenciálja a marketingtől függ, például a speciális
eseményekre összeállított csomagoktól, konferenciáktól, kereskedelmi bemutatóktól,
különféle ösztönzőktől.
 A barát- és rokonlátogatás, továbbá a speciális érdeklődési csoportok és aktív turizmus
valamennyi formája jó növekedési potenciált mutat.
 A városi turizmus (különösen sport- és kulturális események megtekintése céljából)
különösen több, rövid utazás formájában.
 A téli ,,sunshine'' üdülések és tengeri körutak népszerűsége dinamikusabban fog
növekedni a nyári vagy tengerparti üdüléseknél és a hagyományos téli sportoknál.
A különböző célú egynapos utak továbbra is népszerűek maradnak.
 Kombinált, üzleti és üdülési célú utazások sport és szabadidős programokkal.
 A kalandtúrák és a távoli desztinációkba történő utazások becslések szerint jelenleg 18%-
át teszik ki az összes szabadidős célú utazásnak (például dzsungelekbe, kényelmes és
biztonságos körülmények között). Ez a terméktípus egyre növekvő vendégkör számára lesz
vonzó, beleértve a seniorokat is.
 A társaságok, szakmák és vállalati társadalmi szervezetek számára szervezett csoportos
utak speciális utazásszervezőket igényelnek. Az ilyenfajta utazások jelentős része saját
szervezésben zajlik, vagy non-profit szervezetek állítják össze őket.
 Fokozódik az érdeklődés a falusi turizmus, a „vissza a természethez” mozgalom, valamint
kisebb mértékben a kempingezés és a lakókocsis turizmus iránt.

118
 Szálláshely szolgáltatás és vendéglátás

E két szektor mindig is dinamikusan növekvő terület volt. Ez valószínűleg továbbra is így
marad, ám egyúttal jelentős változások is bekövetkezhetnek.
Miközben a luxuskategóriájú szállodák közeledhetnek a telítettséghez, a háromcsilla-
gos szállodák iránti kereslet tovább nő. A szállodai szálláshely szolgáltatás egyre gyakrabban
csomagban értékesítik, különösen a rövidebb utazásoknál. A speciális jellegű központok
(üdülőfalvak és -parkok, stb.), sport- és egészségcentrumok, Bed&Breakfast és egyéb kiegé-
szítő szolgáltatások népszerűségének növekedése folytatódik, csakúgy, mint a különböző in-
tézményi (például egyetemi) létesítmények saját „szezonon kívüli” használatával.
A szállodai szobakiadás és az egyéb szolgáltatások kialakításakor egyre inkább figye-
lembe veszik a változó igényeket, melynek formái az egyéni és csoportos foglalások kezelése,
az ételek közötti választási lehetőségek, speciális igények (például: diéta) figyelembe vétele,
és egyéb, többféle választási lehetőséget biztosító szolgáltatások nyújtása, illetve mindezek
csomagba foglalása és közvetlen értékesítése a szálloda által.
A vendéglátási iparág, az étteremláncok és a tematikus éttermek népszerűségének nö-
vekedése miatt jelentős növekedést ért el, a jövőben a jó minőségű kis éttermek és vendégfo-
gadók iránti kereslet bővülése várható. A minőség és az újdonság keresése iránti igény ugyan-
csak növekedni fog. A divat befolyása erős marad.
A létesítményen belüli elszállásolás és vendéglátás a nagyszabású létesítmények, mint
a témaparkok, a sport-, kulturális és egészségközpontok, valamint az üdülőfalvak esetében
egyre általánosabb lesz.
Továbbra is népszerű lesz a második lakás, és több lakást fognak üdülési céllal bérbe
adni.

Informatikai fejlődés

Az informatika és az Internet fejlődése nagyobb hatást gyakorolt az elmúlt években a turiz-

mus fejlődésére, mint bármilyen más technológiai változás a televízió feltalálása óta. Az In-
ternet mára elengedhetetlen elosztási és promóciós csatornává vált, melyen a turisztikai szer-
vezetek a desztináció-marketing mellett az egyes szolgáltatók termékeit is népszerűsíthetik. A
technika felhasználása jelenleg még gyerekcipőben jár, a lehetőségek ugyanakkor dinamiku-
san bővülnek. Az információs társadalom korában a turisztikai marketing szervezeteknek és
szolgáltatóknak lépést kell tartaniuk a technika fejlődésével, ki kell aknázniuk a fejlesztési

119
lehetőségeket, mivel az utazók egyre nagyobb mértékben használják az Internetet utazásaik
előkészítéséhez és megszervezéséhez. Ez a fejlődés a jövőben teljes mértékben átformálhatja
a turisztikai szervezetek feladatait, illetve újfajta együttműködést kíván a magán- és állami
szféra között is.

Felhasznált források

Millenium Tourism Boom in 2000, WTO

(http://www.world-tourism.org/newsroom/Releases/more_releases/R0102001.html)
WTO 2010-re vonatkozó előrejelzése
(http://www.world-tourism.org/frameset/frame_aboutwto.htm)
Diversification of Tourism, WTO
(http://www.world-tourism.org/frameset/frame_market_data.htm)
The Impact of Internet and E-commerce on the Tourism Industry, WTO
(http://www.world-tourism.org/newsroom/Bulletin/more_bulletin/B010127.html)
Megatrends of Tourism in Europe to the Year 2005 and beyond, ETC-ETAG
Hans-Werner Schmidt: Domestic tourism up in Europe, Statistics in focus, Industry, trade and
Services, Theme 4 - 16/2001, Eurostat (http://www.europa.eu.int/comm/eurostat)
WTTC Regional and Country reports:
World (http://www.wttc.org/ecres/pdfs/WLD.pdf)
Central and Eastern Europe (http://www.wttc.org/ecres/pdfs/eeu.pdf)
Hungary (http://www.wttc.org/ecres/pdfs/hu.pdf)
European Travel Monitor 2000, International - The World Travel Monitor Company Ltd.

120
 Tények és előrejelzések

A turizmus forgalma 2001 I. félévében40

Összeállította: Mester Tünde41

Magyarország euroban mért, hivatalosan regisztrált devizabevétele közel 14%-kal növekedett

2000 azonos időszakához képest és elérte a 1.190 millió eurot.
A turizmus egyenlegének pozitívuma a külkereskedelmi mérleg hiányát 14,5%-kal haladta
meg az első félévben.
A kereskedelmi szálláshelyek 36,9 milliárd forint bevételt realizáltak az első félév során, ami
9,22%-kal volt magasabb az előző év azonos időszakánál.
A kereskedelmi szálláshelyek 2.569 ezer vendéget és 7,1 millió vendégéjszakát regisztráltak,
ami 2,8, illetve 2,4%-kal haladta meg az előző év első félévének adatait.
Az Ausztriából és Romániából érkezett vendégek és vendégéjszakák száma a kereskedelmi
szálláshelyeken kis mértékben csökkent az első hat hónapban.

A határforgalom

2001 első hat hónapja során a külföldi látogatók száma elérte az 13.822 ezer főt, ami 6,0%-kal
volt magasabb, mint 2000 azonos időszakában, azaz a látogatók száma folyamatosan
növekszik tavaly év eleje óta. A külföldre látogató magyarok száma gyakorlatilag stagnált
2000-hez képest: ugyan több mint 5 millió magyar határátlépést regisztráltak az év első hat
hónapjában, de ez csupán 0,1%-kal több, mint az előző év első félévének mutatója. A kiutazó
forgalom csaknem négyötöde (78,5%-a) az osztrák, szlovák és román határszakaszokon
bonyolódott le, ez az arány stabilnak látszik az elmúlt időszakban. Az osztrák és szlovák
határszakaszon kívül emelkedett a kilépők száma 2000 azonos időszakához viszonyítva (a

40
Források: Központi Statisztikai Hivatal, Turizmus, 2001. június (előzetes adatok) és MNB (előzetes adatok)
Megjegyzés: A kereskedelmi szálláshelyek havi adatai előzetesek; 1998-ban és a megelőző években a 20-nál
több ággyal (kempingek esetében az 50 férőhellyel), 1999-től a 10-nél több ággyal (kempingek esetében a 30-nál
több férőhellyel) rendelkező szálláshelyek adatait tartalmazzák. 1998-ig magukban foglalják továbbá a
szervezett fizetővendéglátásra vonatkozó információkat is. A magánszállások 1999-től nem szerepelnek a
kereskedelmi szálláshelyek között. Ezek figyelése éves gyakoriságú, így havi adatok nem állnak rendelkezésre.
41
Kutató, Magyar Turizmus Rt., Piac- és Hatékonyságelemzési Igazgatóság.

121
szlovák határszakaszon 10,8%-kal, az osztrák határszakaszon 4,7%-kal) az ukrán (7,2%) és a
jugoszláv (14,5%) határszakaszon is. A kiutazó forgalom a többi határszakaszon csökkent:
Szlovénia felé 34,4%-kal, Horvátország felé 46,6%-kal és Románia felé 4%-kal kevesebben
indultak útnak 2001 első féléve során, mint tavaly ilyenkor.

A kereskedelmi szálláshelyek forgalma

A kereskedelmi szálláshelyek 2001 első félévében 2.569 ezer vendéget regisztráltak, 2,8%-kal
többet, mint 2000 azonos időszakában. A vendégéjszakák száma 7.142 ezer volt, ezzel 2,4%-
os növekedést könyvelhetünk el az előző évhez képest. A vendégek száma (az első
negyedévhez hasonlóan) a legdinamikusabban az ifjúsági szállók (+27,6%) esetében
növekedett. Átlagon felüli volt a három- (+5,7%), a négy- (+4,6%) és az ötcsillagos (+11,2%)
szállodák vendégszámának növekedése, míg az egy- (-26,8%) és kétcsillagos (-5,2%) házak
vendégeinek száma csökkent az előző év azonos időszakához képest. A gyógyszállókba
érkező vendégek számának alakulását tekintve, az előző év dinamikus növekedési trendje
megfordulni látszik 2001 első hat hónapjában: az ide érkező vendégek száma 4,7%-kal
csökkent.
2001 első félévében a szállodák szobafoglaltsága átlagosan 43,5% volt, ami némiképp
(2,6%) magasabb az előző év azonos időszakában regisztrált adattal. A legmagasabb átlagos
foglaltságot a négy- (56,4%) és ötcsillagos (62,1%) szállodákban regisztrálták a jelzett
időszakban.
2001-ben januártól júniusig a kereskedelmi szálláshelyek összesen közel 36,95
milliárd forint szállásdíjbevételt realizáltak, 9,2%-kal többet, mint 2000 azonos időszakában.
Az összes bevétel 78%-a a külföldi vendégektől származott. A bevételek növekedése a
külföldi vendégeknél volt magasabb (+9,6%), szemben a belföldi vendégeknél mért +7,7%-
kal.

KÜLFÖLDI VENDÉGFORGALOM – A LEGFONTOSABB KÜLDŐ PIACOK

Az első félévben 1.267 ezer fő külföldi vendég érkezett a kereskedelmi szálláshelyekre, ami
7,1%-kal volt magasabb 2000 azonos időszakához képest. Az Európából érkezők száma
csupán 6,2%-kal nőtt, míg az Ázsiából érkezőké 30,8%-kal, ami az izraeli vendégek csaknem
107%-os emelkedésének köszönhető. Az amerikai (-1,6%) kontinensről és Ausztráliából és

122
Óceániából (-7) érkezők száma kisebb mértékben, míg az afrikai országokból érkező
vendégek száma (-12,2%) jelentősen csökkent.

1. táblázat

Külföldi vendégéjszakák a kereskedelmi

szálláshelyeken, 2001 január-június
Ország Ezer 2001/2000
%-os változás
Európai Unió 2899,7 +5,6
Ausztria 302,1 -1,2
Belgium 44,1 +5,1
Csehország 33,2 +6,2
Dánia 52,1 +2,4
Finnország 65,8 -9,4
Franciaország 105,7 +19,4
Hollandia 130,6 +21,9
Írország 8,8 n.a.
Lengyelország 79,9 +12,4
Nagy-Britannia 156,5 +17,6
Németország 1611,9 +1,5
Norvégia 30,0 +16,2
Olaszország 236,8 +15,5
Oroszország 92,4 +42,8
Románia 62,3 -5,0
Spanyolország 75,0 +4,2
Svájc 87,3 +12,3
Svédország 69,6 +22,9
Szlovákia 27,6 +20,7
Ukrajna 36,6 -4,8
USA 202,5 +6,4
Kanada 21,6 -2,1
Izrael 123,7 +97,8
Japán 77,8 +4,5
Összes külföld 4126,3 +7,9
Forrás: KSH
Megjegyzés: Az összes külföldi vendégéjszaka sor
nemcsak az említett országokat tartalmazza, hanem a
világ összes országáét.

123
Az Európai Unió országaiból érkező vendégek száma 6,2%-kal emelkedett a kereskedelmi
szálláshelyeken, míg az EU-n kívüli országokból érkező vendégek száma visszaesett a
vizsgált időszakban (-8,3%). Az európai vendégek 74%-át, míg az összes külföldi vendég
62,7%-át az EU-ból érkező vendégek adták. A legnagyobb növekedést az európai országok
közül a bolgár (+32,0%), az ukrán (+22,8%), a svéd (+22,4%) és a lengyel (+21,3%)
küldőpiacok mutatták, de 15% fölötti növekedést regisztráltak a horvát (+19,1%), az orosz
(+18,7%), a norvég (+18,3%) és a francia (+17,1%) vendégek számában is.
A fenti változások a vendégéjszakák számának alakulásában is tükröződnek. 2001 első
hat hónapjában a külföldi vendégéjszakák száma meghaladta a 4,1 milliót, ami 7,9%-os
növekedést jelent 2000 azonos időszakához képest. A külföldiek átlagos tartózkodási ideje 3,3
nap volt, ami azonban csak 0,7%-kal magasabb értéket jelent 2000 első félévéhez viszonyítva.
A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött külföldi vendégéjszakák csaknem 80%-a a
szállodákban realizálódott. A szállodák külföldi vendégeinek száma összességében 6,6%-kal,
külföldi vendégéjszakáinak száma pedig 7,1%-kal nőtt az első félév során. Csökkenés
tapasztalható a külföldi vendégek számát tekintve az egy- (-1,7%) és kétcsillagos (-6,3%) és a
gyógyszállodák esetében (-3,1%). Ezzel ellentétben a 3-5 csillagos szállodák, mind a
vendégek, mind a vendégéjszakák terén növekedést könyvelhettek el 2001 első felében.
Ami a hazánk iránti kereslet összetételét illeti, elmondhatjuk, hogy az összes külföldi
vendégéjszaka 39%-át adták német vendégek, a második helyen az osztrákok (7,3%), míg a
harmadik helyen továbbra is az olaszok (5,7%) állnak. Az első hat hónapot vizsgálva Izrael,
hasonlóan az első negyedévi helyzethez, a hatodik helyen áll a küldőpiacok - kereskedelmi
szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák alapján felállított - rangsorában. Az átlagos
tartózkodási idő terén a vizsgált időszakban kiemelkednek a német (4,7 nap), a svájci (3,8
nap) és a sztereotípiákkal ellentétben az orosz (3,6 nap) vendégek.

BELFÖLDI VENDÉGFORGALOM

2001 első hat hónapjában tovább növekedett a külföldre utazó magyarok száma, ami 5.054
ezer főt jelent. Ez 2000 azonos időszakához képest 0,1%-os növekedés. A belföldi vendégek
száma a kereskedelmi szálláshelyeken 1,2%-kal csökkent és 1.302 ezer fő volt, míg a belföldi
vendégéjszakák száma a 3.016 ezer volt, ami 4,3%-os visszaesést jelent az egy évvel
korábbiakhoz. A belföldi vendégéjszakák száma a legdinamikusabban az ötcsillagos
szállodáknál (+37%) és az ifjúsági szállásoknál (+10,7%) növekedett. A belföldi

124
vendégéjszakák száma az egycsillagos szállodáknál (-39%), a kempingekben (-17,2%) és az
üdülőházaknál (-9%) csökkent jelentősebben az év első hat hónapjában.

A turizmus devizaforgalma 2001 I. félévében

A Magyar Nemzeti Bank által regisztrált előzetes adatok szerint 2001 első hat hónapjában az
idegenforgalomból származó devizabevétel 1874 millió euro volt (+18,1%-os növekedés az
előző év azonos időszakához képest), a devizakiadások pedig 684 millió eurot tettek ki
(+26,7%). Az idegenforgalmi egyenleg 1.190 millió euro a január június közötti időszakra
vetítve, ami az előző év azonos időszakához képest 13,7%-os növekedést jelent (2. tábla).

2. táblázat
Az MNB devizaforgalmi adatai az idegenforgalomra vonatkozóan
(január-június)
2000 (millió euro) 2001 (millió euro) Index (%)
Devizabevétel 1587 1874 118,1
Devizakiadás 540 684 126,7
Devizaegyenleg 1047 1190 113,7
Forrás: MNB (megjegyzés: június havi előzetes adatok)

A turizmus egyenlegének pozitívuma a külkereskedelmi mérleg hiányát (-1.039 millió euró)

14,5%-kal haladta meg 2001 első félévében.
A Magyar Nemzeti Bank közzétette a szezonálisan kiigazított 42 devizaforgalmi
adatokat is, amelyből kiderült, hogy a turisztikai bevételek szezonálisan kiigazított értéke
2001. júniusában 365 millió euro volt (+25,9%-os növekedés az előző év azonos időszakához
képest), a kiadásoké 115 millió euro (+30,7%). Az idegenforgalmi egyenleg szezonálisan
kiigazított értéke 239 millió euro (+14,9%) volt idén júniusban.

42
Az MNB a 2000. decemberi végleges adatokkal végződő idősorok tulajdonságainak legjobban megfelelő
modell-beállításokat az év egészére fixálta. A publikált új adatokat ebben a modellben igazítják ki 2001-ben. A
megjelenő új adatok figyelembevételével a korábbi időszakra vonatkozó szezonálisan kiigazított adatok
változnak. Az egyenlegekre nézve a publikációkban direkt kiigazítás alkalmaznak, az eredeti adatokból képzett
egyenleg sorokra közvetlenül végzik el a szezonális kiigazítást. Ebből következően az összetevők szezonálisan
kiigazított adataiból nem állítható elő az egyenleg szezonálisan kiigazított adata.

125
 Tallózó

EUROSTAT munkaértekezlet Budapesten a turizmus statisztikai

rendszeréről

Szerző: Pál Tamara43

A Turisztikai Világszervezet (WTO) Európai Regionális Bizottságának május végi, budapesti

ülése után pár héttel került megrendezésre a „nyári szünet” előtti utolsó jelentős
idegenforgalmi – statisztikai rendezvény, amelynek 2001. június 18–21. között Budapest adott
otthont. Az EUROSTAT, a Spanyol Statisztikai Hivatal (INE) és a KSH által közösen
rendezett idegenforgalom - statisztikai workshop elsődleges célkitűzése az EU tagországok és
az EU-hoz csatlakozni kívánó országok kölcsönös tájékoztatása és a tapasztalatcsere volt. Az
Európai Unió országai és a csatlakozni kívánó országok küldöttei mellett az Idegenforgalmi
Világszervezet (WTO), a Spanyol Nemzeti Bank és a Spanyol Idegenforgalmi Kutatóintézet
(IET) is képviseltette magát.
Az értekezletre meghívást kaptak a Magyarországon az idegenforgalom különböző
területeivel foglalkozó intézmények szakemberei is: Budapesti Gazdasági Főiskola,
Gazdasági Minisztérium, Gazdaságkutató Rt., Heller Farkas Főiskola, Kopint-Datorg Rt.,
KPMG, Magyar Nemzeti Bank, Magyar Szálloda Szövetség, Magyar Turizmus Rt., MATUR,
Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, TÁRKI Társadalomkutató Intézet Rt.
A KSH elnökének, az EUROSTAT Business Statistics igazgatójának és az INE
Nemzetközi kapcsolatok osztálya vezetőjének nyitóbeszédében hangsúlyt kapott a turizmus
statisztika hasznossága, egyre erősödő szerepe, a nemzetközi és a hazai intézmények közötti
együttműködés jelentősége.
A workshop programjában az alábbi témák szerepeltek:
 A turizmus irányelvei; Osztályozások–fogalmak
 Az idegenforgalom keresleti és kínálati oldala; foglalkoztatottság; háztartási típusú
felmérések, határstatisztika
 A kiadásra vonatkozó felmérések; az EURO bevezetésének problémája; Nemzetközi
fizetési mérleg

43
Közgazdász, gazdaság statisztikus, Központi Statisztikai Hivatal.

126
 Turizmus Szatellit Számlák (TSA)

A munkaértekezlet tagjai délelőttönként plenáris ülések keretében előadásokat hallgattak meg

és azokról nyílt vitát tartottak, délutánonként 2-2 szekcióban folytatták a munkát a délelőtt
témaköreihez kapcsolódva.
A workshop átfogta az idegenforgalom - statisztika szinte valamennyi területét. A
különböző témákról az egyes EU tagországok részletes és színvonalas tájékoztatást adtak,
amelyeket saját tapasztalataikkal és kérdéseikkel egészítették ki a csatlakozni kívánó, tagjelölt
országok képviselői.
Az első előadásból a résztvevők átfogó képet kaphattak az EU turizmust érintő
hatályos jogszabályáról, a legfontosabb osztályozásokról és fogalmakról. Az EUROSTAT
munkatársa bemutatta, hogy az európai turizmus statisztika hogyan kapcsolódik az
Irányelvekhez, és ezek keresleti, kínálati oldalához, majd vázolta, hogy a keresleti oldal
adatainál milyen problémák merültek fel.
Spanyol és olasz részről 3 előadás hangzott el bemutatva a turizmus kínálati oldalát,
szem előtt tartva a kérdőíveket és a felmérések módszertanát. A jelenlevők megismerhették
ezen országok magán- és kereskedelmi szálláshely statisztikai-, árindex-, valamint a
turizmusszektor szálláshely, utazásszervezői és a foglalkoztatás felvételek módszertanát és az
adatok előállítását.
A második napon a workshop résztvevői azt vitatták meg, hogy a háztartási
költésfelvételekkel és a határstatisztikai felmérésekkel hogyan vizsgálható az idegenforgalom,
lakosság által támasztott keresleti oldala. A vitaindító előadás az osztrák mintát, egy már
működő felvételi rendszert mutatott be, amely teljességgel figyelembe veszi a turizmusra
vonatkozó EU Irányelveket, felhasználja a mikrocenzus eredményeit és a nem hivatalos
statisztikai adatokat. Ezután az Olaszországban bevezetett és végrehajtott negyedéves
háztartási költés-felvételek tapasztalatairól kaptunk összefoglaló ismertetést.
A harmadik napon a fizetési mérlegről, a kiadások méréséről volt szó. A WTO
Kanadával, Spanyolországgal és Svédországgal közösen készített el egy, a kiadásokra
vonatkozó összehasonlító tanulmányt, amelynek célja az adatok összehasonlíthatósága és a
változók közös ismérvek szerinti kidolgozása volt.
A Spanyol Nemzeti Bank képviselője bemutatta, hogy milyen nehézségekkel kellett és
kell szembenézniük az EURO bevezetése miatt, és ennek hatását a fizetési mérlegre. Külön
kiemelte, hogy már az előkészítési időszakban – és azóta is – milyen jelentősége van az
intézmények közötti összhangnak és szoros együttműködésnek.

127
 A délután folyamán a Turizmus Szatellit Számlákkal (TSA) kapcsolatos, 20 év alatt
összegyűjtött francia tapasztalatokat hallgathatták meg a jelenlevők. Az ezen a területen
úttörő szerepet vállaló franciák előadása alátámasztotta azt a sokak által elfogadott nézetet,
miszerint nagy szükség van a szatellit számlák módszertani megalapozására és összeállítására.
A TSA volt az utolsó nap témája is, amikor a külföldiek Dr. Hüttl Antónia előadásából
ismerhették meg e témában a magyar előkészületeket és az aktuális helyzetet. A tagjelölt
országok részére több témában tartottak előadást, ismertették tapasztalataikat, a felmerülő
nehézségeket valamint megoldási elképzeléseiket.
Az idegenforgalom szerepe a társadalomban és a nemzetgazdaságban csak akkor
mérhető hitelesen, ha az idegenforgalmi statisztikai információs rendszer, a KSH, az MNB és
a GM együttműködésében képes lesz a Turizmus Szatellit Számláinak megalapozására és
összeállítására. Ehhez – sok egyéb feltétel teljesítése mellett – az szükséges, hogy
Magyarországon is következetesen végrehajtásra kerüljön a belföldi lakosság és a külföldiek
turisztikai keresletének felmérése. A TSA létjogosultságát nem csak a kormányzati
döntéshozókkal, hanem az üzleti és a tudományos élet szereplőivel is el kell ismertetni. A
WTO – amint azt jelenlévő főtisztviselője, Antonio Massieu úr előadásában és
hozzászólásában is kiemelte – Magyarországot úgy tartja nyilván, mint ahol a statisztikai
rendszer fejlettsége jó esélyt ad a TSA kifejlesztésére.
Több előadó hangsúlyozta az egyes országok intézményei között kialakult jó
munkakapcsolat és együttműködés fontosságát; a többféle statisztikai forrásból származó
adatok összevetésének szükségességét.
A magyar szakemberek is aktívan részt vettek a workshop munkájában. A magyar
szakemberek részére különösen hasznos volt a turizmus keresleti és kínálati oldalát vizsgáló
felmérési, adatgyűjtési módszerek bemutatása, valamint a Turizmus Szatellit Számlák
összeállításánál használt francia és spanyol példa.
A szerzett tapasztalatok számos hasznosítható fejlesztési, alkalmazási gondolatot
adtak, annak ellenére, hogy azok egyetlen esetben sem ültethetők át közvetlenül, változtatás
nélkül a magyar gyakorlatba. Magyarországhoz hasonlóan a legtöbb csatlakozni kívánó
országban újfajta adatgyűjtéseket hajtottak és hajtanak végre a lakosság, és az országba
érkező külföldi látogatók kiadásainak becsléséhez szükséges információk begyűjtése
érdekében.
A négy nap során kiderült, hogy az idegenforgalom statisztikai területén nemzetközi
viszonylatban is színvonalas adatgyűjtési rendszerrel és jó minőségű adatokkal rendelkezünk.

128
 Ajánlás a turizmus és szabadidő felhasználás világtrendjeinek
érvényesülése Közép-Kelet-Európában című szakmai
konferenciára

Készítette: Dr. Probáld Ákos 44 - Tibori Tímea45

2001. november 8–11. - Budapesten és vidéki helyszíneken

A föld népességének növekedésével párhuzamosan csökken az elvégezhető munka

mennyisége, ami a szabadidő megváltozott paradigmájával is együtt jár. A kultúra és a
szabadidő részeként egyre nagyobb jelentőségűvé válik a turizmus; előrejelzések szerint az
elkövetkező 20 év során megduplázódik a turizmusban résztvevők száma, amelyben a passzív
pihenés mellett egyre nagyobb terepet kap a sport és rekreáció, az egészséges életmód
elsajátítására és megélhetésére való törekvés; a szórakozás hagyományos formái mellett a más
tájak és népek megismerésének szándéka, valamint az extremitásokra való törekvés.
A turizmus világtrendje új kihívásokat és megoldandó feladatokat jelent a tudományos
kutatás és képzés számára is. Különösen fontos annak részleteit tisztázni, hogy ezek a
világtrendek milyen módon érvényesülnek a közép-kelet-európai régióban.
A konferenciát rendező szervezetek céljai:
 megismerni és megismertetni a szabadidő megváltozott paradigmájára vonatkozó és az
életmódra vonatkozó újabb európai társadalomtudományi kutatásokat,
 megfogalmazni a turizmus új világtrendjeit és a közép-kelet-európai turizmus attól eltérő
sajátosságait;
 felmérni a közép-európaiság multikulturális jelenségeinek idegenforgalmi
értékesíthetőségét;
 közös képzési programokat, együttműködéseket kezdeményezni.

A plenáris üléseken kívül szakmai workshopokra is sor kerül

 a kultúra-szabadidő-ifjúság elméleti kérdéseiről (Zánka)
 az ökoturizmusról (Bakonybél)
 falusi turizmusról (Tápiószentmárton).

44
Főosztályvezető, Központi Statisztikai Hivatal, Szolgáltatás Statisztikai Főosztály.
45
Szociológus, Magyar Tudományos Akadémia, Szociológiai Kutatóintézet.

129
 A konferenciát a Szabadidő és Rekreáció Világszervezete (WLRA) és az Európai
Szabadidő és Rekreációs Társaság (ELRA) szervezi. Részvételi díj: 20.000 Ft.
A konferenciára jelentkezéseket elfogadunk levélben, faxon a szakmai titkárságon.

A rendezvény szakmai titkársága:

ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai kar
1126 Budapest Kiss János altábornagy u. 40.
Telefon / Fax: 201 45 39
E-mail: szokolym@kincsem.btf.hu

A rendezvény technikai lebonyolításáért felelős titkárság:

Kult-Turist Kft., 1094 Budapest, Angyal u. 31.
Telefon: 06 1 218 65 58, Fax: 06 1 218 61 60;
E-mail: corvin@mail.datanet.hu

130
 A Turizmus Bulletin új szerkesztő bizottsági tagjainak
bemutatása

Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája

A XX. század első felének legjelentősebb magyar polgári közgazdászának nevét viselő
alapítványi főiskola alapítását az Országgyűlés 2000. október 17-i ülésnapján a 2000. évi
CVII. törvénnyel fogadta el. Az alapítási kérelmet a Kereskedelmi és Idegenforgalmi
Továbbképző Kft. (KIT) nyújtotta be. A KIT Oktatási Struktúrája az új főiskola létrejöttével
ma már vertikális oktatási integrációt képez, amelynek különböző szintű iskoláiban és
tanfolyamain évente tízezer hallgató kap szakmai képzést.
A Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája 2001
szeptemberében kezdi meg első tanévét Budapesten. Alapképzésben 2 szakot indít nappali
tagozaton: a 8 féléves Idegenforgalom és szálloda szakot, valamint a 6 féléves Gazdálkodási
szakot. A levelező tagozat hasonló szakokkal, de ún. keresztféléves indítással előre láthatóan
2002 februárjában indul.
A turizmus program szakirányai:
 térségi turisztikai menedzsment,
 termékfejlesztés,
 hivatásturizmus-rendezvényszervezés,
 rekreáció-animáció.
A gazdálkodási szak szakirányai:
 logisztika,
 külpiaci szakirány,
 piac- és közvélemény kutatás.
A főiskolán az első évben alapozó közgazdász képzés folyik a két szak számára egységesen.
A 3. félévtől kezdve a hallgatók a választott szaknak megfelelő képzésben vesznek
részt. A szakok tanterve - a szakok képesítési követelményeire vonatkozó 4/1996. (I.18.)
kormányrendelettel összhangban került kialakításra. A szakirányok megtervezését
igényfelmérés, és a gazdaság szereplőivel való konzultáció előzte meg.

131
 Szolnoki Főiskola

Főiskolánk, a magyar gazdasági felsőoktatás legfiatalabb vidéki önálló tagja, 1993

szeptemberében jött létre a Budapesti Külkereskedelmi Főiskola, valamint a Budapesti
Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola Szolnoki Tagozatainak
egyesítésével. A keleti régió egyetlen önálló gazdasági felsőoktatási intézményeként
küldetésünknek tekintjük, hogy e többszörösen hátrányos helyzetű régió által támasztott
gazdasági szakemberigényeket kielégítsük és meg tudjunk felelni az országos és nemzetközi
igényeknek is. Célunk, hogy a közgazdaságtudomány világpiaci követelményeinek bázisán
elméletileg jól felkészült, gyakorlatorientált fiatal közgazdász szakembereket képezzünk négy
szakon - a Külgazdasági, Kereskedelmi, Vendéglátó és Szálloda, Idegenforgalmi és Szálloda
szakokon. A hallgatók 4 tagozati forma közül választhatnak: nappali, levelező, távoktatás,
újabb diploma megszerzésére irányuló levelező képzés (másoddiplomás). Az egyes szakok
mellett gazdag és korszerű szakirány-választék áll hallgatóink rendelkezésére.
A Főiskola Vendéglátó és Szálloda, valamint az Idegenforgalom és Szálloda szakjain
oktatott tantárgyi struktúrában már az első félévtől kezdődően szerepelnek a szakmához
kapcsolódó ismeretek; a tanterv a négy év alatt felsorakoztatja a szakmához nélkülözhetetlen
tudománykörök széles és színes palettáját. Az elméleti képzést kiegészíti és igen nagy
hangsúlyt kap a gyakorlati képzés. Mindkét szakon fokozatosan jutnak el a tanüzemi
keretektől a hallgatók a vállalkozásoknál letöltendő, különböző célú gyakorlatokig. A
hallgatók egynegyede tölti gyakorlatait külföldön, ez a két szakmai nyelvvizsga
követelményeinek teljesítését is elősegíti. A szakmai képzés a féléves gyakorlat letöltése után
a szakirányok keretében teljesedik ki. Specializálódni az alábbi területekre lehet: éttermi-
élelmezési, szállodai, turisztikai, szabadidő-menedzsment, falusi turizmus, média-
kommunikáció, térségfejlesztés, rurálturisztikai termékfejlesztés, marketing. Mind a
szakirányok keretében folyó, mind a szakmai alapképzés esetén annak gazdagítása érdekében
a régió és a város neves szakembereit is bevonjuk az oktatásba.
A Szolnoki Főiskola napjainkra nemcsak az Alföld szellemi, oktatási központjává
nőtte ki magát, hanem a fővárosban, a Dunántúlon és Észak-Magyarországon is konzultációs
központokat tart fenn, melyek számát tovább tervezi növelni minél közelebb jutva
szolgáltatásaival a hallgatókhoz, a szakmát tanulni vágyókhoz.

132
 Kodolányi János Főiskola

A Kodolányi János Főiskolát 1992-ben létesítették Székesfehérvár Megyei Jogú Város

önkormányzatának kezdeményezésére. A főiskola alapítványi formában működik, fenntartója
az Önálló Főiskolai Közalapítvány. Hallgatóinak létszáma meghaladja a 6 500 főt; a főiskola
országos beiskolázású, de a diákok jelentős része a Dunántúlról illetve Budapestről érkezik az
intézménybe.
A főiskola szakjainak többsége a Magyar Akkreditációs Bizottságtól 1999-ben kiváló
minősítést kapott. Az intézményben jelenleg közgazdászképzés folyik gazdálkodási szakon,
idegenforgalmi- és szálloda, illetve vendéglátó- és szálloda szakokon. Bölcsészképzés
kommunikáció szakon, valamint tanárképzés angol, német és francia nyelvtanár szakokon,
továbbá nemzetközi kapcsolatok szakon folyik. A képzések mindegyike nappali és levelező
tagozaton egyaránt biztosított. A továbbképzéseket, valamint a szakfejlesztési és pályázati
munkát a Fejlesztési Iroda, illetve az Idegen Nyelvi és Felnőttképzési Központ végzi. Ez
utóbbi központunk posztgraduális képzéseket, felsőfokú szakmai képesítő tanfolyamokat,
akkreditált iskolarendszerű szakképzéseket, távoktatásos kurzusokat, pedagógus-továbbképző
és szakvizsgára felkészítő programokat kínál a főiskola minden hallgatójának.
A képzés több helyszínen, Székesfehérváron - tóparti-zöldövezeti környezetben -,
Budapesten és Siófokon, a Balaton legszebb helyeinek egyikén zajlik. A Siófoki Intézet a
város legkorábbi szállodájának - az 1892/93-ban átadott Hullám Szálló - felújított épületébe
költözött 2001 augusztusában.
A hallgatók a szakmai képzés mellett magas színvonalú társadalomtudományi,
pedagógiai és nyelvi képzést kapnak. Intézményünk az első és máig egyetlen hazai főiskola,
amely helyi közszolgálati rádióval rendelkezik; a Kommunikáció Tanszék irányításával
működő Vörösmarty Rádió műsora 50 km-es körzetben vehető a 99,2 MHz-en.
Az idegenforgalom és szálloda, valamint a vendéglátó és szálloda szakokért felelős
oktatási egység a Turizmus Tanszék, vezetője Vizi István főiskolai docens. E szakok
mindhárom helyszínen, nappali és levelező képzésben egyaránt hallgathatók. A tanszéken
belül tevékenykedik a Gasztronómia és Szálloda Tanszéki Csoport, melynek vezetője dr. Cey-
Bert Róbert Gyula főiskolai docens.
A Főiskolánkon folyó tudományos és kutatómunka egyik motorja a Turizmus
Tanszék. Ezen tevékenység további teljesebbé tételéért a KJF Főiskolai Tanácsa a

133
közelmúltban létrehozta a Turisztikai Fejlesztési Kutatóközpontot, melynek vezetésével Vizi
Istvánt bízták meg.
A Kodolányi János Főiskola Turizmus Tanszéke szoros szakmai együttműködést
folytat a Kodolányi Középiskola idegenforgalmi szakmenedzser, AIFSZ képzésében. A 2001.
szeptemberétől AIFSZ-be beiratkozott hallgatók, kiemelkedő tanulmányi eredmény teljesítése
esetén, 2 év múlva a főiskola hallgatói lehetnek. Továbbá a Kodolányi Középiskola OKJ-s
képzéseiben is aktív szerepet vállalnak a Turizmus Tanszék tanárai. Az Önálló Főiskola
Közalapítvány az érettségizett diákok főiskolai felkészülésének elősegítésére létrehozta a
Kodolányi János Középiskolát székesfehérvári székhellyel. A diákok egy, illetve két éves
képzésben a főiskoláéval hasonló szakokon szerezhetnek szakképesítést.
2001. szeptemberében másoddiplomás idegenforgalmi képzést indítunk
székesfehérvári és siófoki intézeteinkben, ennek szervezeti kereteit a Főiskola Idegen Nyelvi
és Felnőttképzési Központja biztosítja.
Hazai viszonylatban ugyancsak egyedülállónak számít, hogy intézményünk gyakorlati
képzését a KJF OTP Travel Tanutazási Iroda segíti.
Főiskolánk küldetésnyilatkozatában rögzített célja, hogy elősegítse hallgatóinak
intellektuális fejlődését. Piac- és gyakorlatorientált szakjaink, illetve a nyelvtanulás lehetősége
biztosítja hallgatóink számára a 21. századi tudásalapú társadalomba történő beilleszkedést.

134
 Dr. Poór József: Menedzsment tanácsadási kézikönyv

Tanácsadók szerzőként már többször szerepeltek a Turizmus Bulletin korábbi kiadásaiban, de

tanácsadásról még nem volt szó e hasábokon. Ezért is örülök a lehetőségnek, hogy a Turizmus
Bulletin olvasóinak, a jelen és a jövő szakembereinek egy, a tanácsadásról, pontosabban a
menedzsment tanácsadásról szóló könyv megjelenéséről számolhatok be.
A tanácsadási ipar nemzetközi viszonylatban is csak mintegy hetven éves múltra
tekinthet vissza, Magyarországon és Kelet–Európában pedig valójában csak a rendszer-
változás óta alakultak ki az önálló tanácsadás feltételei. Fiatal, ugyanakkor dinamikusan
fejlődő iparágról van tehát szó, hiszen ma már nincs a gazdasági életnek olyan területe,
mellyel kapcsolatban ne alakult volna ki valamilyen tanácsadói üzletág. A turizmusban
különösen az elmúlt két évben tapasztalható a tanácsadás iránt megnövekedett igény. A
regionális területfejlesztési intézmények, illetve az Európai Unió támogatásának elnyeréséhez
szükséges különböző programok, koncepciók, stratégiák kidolgozása, a Széchényi-terv által
felgyorsított turisztikai fejlesztésekhez szükséges tanulmányok elkészítése további növekedést
jelenthet. Az igények, a kereslet gyors növekedéséhez való alkalmazkodás természetesen
szükségessé teszi a tanácsadók számának és tudásának a növelését is. Nyilvánvaló, hogy egy,
mégoly alapos és szakszerű könyv sem alkalmas arra, hogy olyan részletességgel írja le a
tanácsadás módszereit, hogy annak alapján bárki hozzáfoghasson egy ilyen felelősségteljes
feladat ellátásához. A kézikönyv azonban alkalmas arra, hogy áttekintést kapjunk a tanácsadás
magyarországi gyakorlatáról, a szakma működésének elveiről, az alkalmazott eljárásokról.
Kiknek ajánlom a könyvet? A fentiekből következik, hogy a könyv egyaránt fontos
útmutató kezdő és gyakorló tanácsadóknak, illetve ügyfeleiknek. Az ügyfeleknek is, hiszen a
tanácsadói munka hatékonysága nagyban függ az ügyfél felkészültségétől is. Úgy gondolom,
hogy a kezdeti, misszionárius korszakon már túljutottunk, de mindkét fél fejlődésében még
nagy tartalékok rejlenek.
Remélem továbbá, hogy a kézikönyv a szűkösen rendelkezésre álló tananyagok
listáját, így a jövő menedzserei, tanácsadói tudását is gyarapítani fogja. Nagy szükség lesz rá a
jövőben.
Miről olvashatunk a könyvben? Alapvetően két területet emelnék ki. A bevezető első
hat fejezetben a kézikönyv egyrészt részletesen bemutatja a tanácsadás alapjait. Választ
kapunk olyan alapvető kérdésre is, hogy miért van szükség egyáltalán tanácsadásra,
megismerjük tehát a tanácsadás és a tanácsadó fogalmát, a tanácsadás szereplőit, a tanácsadás

135
különböző típusait, szerepeit. A bevezető másik része a tanácsadás fejlődésének legfontosabb
tendenciáit, a tanácsadás menedzselését és a tanácsadási marketinget, valamint pszichológiát
mutatja be.
A kézikönyv középső része foglalkozik a vezetési tanácsadás legfontosabb funk-
cionális területeivel, így például a stratégiai, a szervezetfejlesztési, a pénzügyi, a marketing és
az informatikai tanácsadással. Külön kiemelném az informatikai tanácsadással foglalkozó
fejezetet, hiszen az IT-tanácsadás ma már a legnagyobb tanácsadási területté vált az egész
világon. Ezeket a fejezeteket magas színvonalú dolgozataikban a témák vezető magyar
szakértői foglalták össze.
Az ismertetett könyv mellett, az érdeklődő olvasóknak ajánlom az alábbi, tanács-
adással foglalkozó, magyarul megjelent szakkönyveket.
 Kubr M.(1986): Vezetési tanácsadás. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest
 Kubr M.(1993): Vezetési tanácsadás. Irányelvek a szakma gyakorlásához. Építésügyi
Tájékoztatási Központ, Budapest
 Tonge, R.(1999): A sikeres tanácsadó Kézikönyve. Pepper Kommunikációs Ügynökség,
Budapest

Hegymegi János
elnök
Turisztikai Tanácsadók Szövetsége

Idegenforgalmi statisztikai évkönyv, 2000

A hagyományoknak megfelelően a Központi Statisztikai Hivatal ez év őszén ismét

megjelenteti az Idegenforgalmi statisztikai évkönyv megelőző évre vonatkozó számát, amely
széleskörű áttekintést nyújt a hazai idegenforgalom alakulásáról a szakmabeliek és a turizmus
iránt érdeklődők számára egyaránt. A kiadvány magyar és angol nyelvű fej- és oldalrovatai
megkönnyítik a kutatómunkát a külföldi szakemberek számára is.
Az első, összefoglaló fejezet hosszabb idősorokat tartalmazva 1980-hoz viszonyítva
szemlélteti a fontosabb idegenforgalmi folyamatokat, a Magyarországra látogató külföldiek és
a külföldre utazó magyarok számának és összetételének változását, a kereskedelmi
szálláshelyek kapacitás- és vendégforgalmi adatait, az idegenforgalmi devizabevételek és -

136
kiadások alakulását és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás népgazdasági ág vállalkozási
struktúráját. A főbb folyamatok szemléltetését grafikonok is segítik.
A második fejezet a határforgalomról ad átfogó képet. Ezen belül a határviszonylaton-
kénti és határállomásonkénti, a közlekedés módja és országok szerinti utasforgalomról olvas-
hatunk. A harmadik fejezet a kereskedelmi szálláshelyek üdülőkörzetek és szállástípusok sze-
rinti kapacitásáról, külföldi és belföldi vendégforgalmáról, a szállodák
szobakihasználtságáról, az átlagárakról és a szállásdíj-bevételekről tartalmaz táblázatokat. A
második és harmadik fejezet táblái általában 5 éves idősorokat átfogva mutatják be az
idegenforgalom fontosabb adatait területi és – 2000-re vonatkozóan – havi részletezésben.
A negyedik fejezet a magánszállásadás magyarországi helyzetét és teljesítményét mu-
tatja be, az ötödik fejezet segítségével képet alkothatunk a szervezett idegenforgalomban az
elmúlt évek során lezajlott folyamatokról. A hatodik fejezet a területi adatoké. Itt az
idegenforgalom legjelentősebb adatai találhatók regionális, megyei és településenkénti
bontásban.
Azok számára, akik nem kívánnak elveszni az áttekinthetően szerkesztett, ám terjedel-
mes adathalmazban, az évkönyv egy hosszabb lélegzetű szöveges értékelést is tartalmaz a
2000. év idegenforgalmi folyamatairól.
Az Évkönyv nyomtatott és CD-s változatban is elkészül, ez utóbbi
továbbfeldolgozásra alkalmas formában. A könyv és a CD ősztől lesz kapható a KSH
statisztikai szakkönyvesboltjában (1024 Budapest II., Keleti K. u. 10.), valamint a KSH
megyei igazgatóságain, illetve megrendelhető a KSH Marketingosztályán (1024 Budapest II.,
Keleti K. u. 5-7. Telefon: 345-6570).

Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból

A nemzetközi idegenforgalmi sajtóban megjelenő szakcikkekből összeállított szemelvények

kiadásának gondolata már évekkel ezelőtt felvetődött. E törekvés a turizmus elméleti
kérdéseivel - oktatásával, kutatásával - foglalkozók és a turisztikai vállalkozások egyes
szakmai szervezetei körében jó visszhangra talált. A megvalósításra azonban a bürokratikus
akadályokból adódóan hosszabb ideig kellett várni.
A "Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból" című kiadvány első
száma a 2000. év negyedik negyedévében jelent meg 80 oldal terjedelemben. E sorok
írásakor a "Szemelvények ..." második száma - a 2001/1. szám - is már megjelent. A kiadvány
két számának áttanulmányozása késztetett arra, hogy néhány gondolatot leírjak.

137
 A kiadvány hézagpótlást jelent: célját, tartalmát tekintve szervesen illeszkedik a
magyar turizmus heti, kéthetenkénti gyakorisággal megjelenő szaklapjai és a Magyar
Turizmus Rt. Piac- és Hatékonyságelemzési Igazgatósága által negyedévenként kiadott
Turizmus Bulletin rendszerébe. A "hézagpótlás" konkrétabban arra is vonatkozik, hogy vajon
mennyiben képes e kiadvány a turizmus gyakorlatával és elméletével foglalkozók
informáltságát javítani. A két kiadvány áttanulmányozása - a szakirodalmi tallózás alapján a
teljes vagy összefoglaló jelleggel közzétett, tematikusan csoportosított 28 szakcikk tartalma -
egyértelmű választ ad arra, hogy a kiadvány a gyakorlati és az elméleti szakemberek számára
egyaránt fontos, napjaink turizmusának fejlődése tekintetében releváns ismereteket közöl.
A kiadvány tematikus blokkjai célpiac specifikusak: (1) a turizmus üzleti (közlekedési,
a szálláshely, az utazási irodai stb.) vállalkozásai és (2) a turizmus non-profit (települési,
kistérségi, regionális) szervezetei, intézményei vezetőinek, munkatársainak egyaránt fontosak.
Kiemelendők a vezetéssel, a szervezéssel, a humánerőforrással, az oktatással, a
továbbképzéssel, a marketinggel, a minőségbiztosítással, a környezetvédelemmel, a
gazdálkodással kapcsolatos ismeretek. Fontos célpiacot jelentenek a turizmus alap-, tovább-
és átképzésében résztvevők is.
A "Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi szaksajtóból" kiadvány a Magyar
Turizmus Rt. támogatásával negyedévenként jelenik meg. Kiadója a BGF Kereskedelmi
Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar. A szerkesztőbizottsági üléseknek is a
Főiskola ad otthont. A szemelvények kiadása, gondozása non-profit alapon történik. Így vált
lehetségessé, hogy a turisztikai vállalkozások, szervezetek, intézmények olvasói 3.600.-Ft/év
(négy szám ára 320-400 oldal terjedelemben) önköltségi áron juthatnak hozzá a kiadványhoz.
E sorok írója kifejezi reményét, hogy a "Szemelvények a nemzetközi idegenforgalmi
szaksajtóból" című kiadvány iránti érdeklődés a turizmus gyakorlati szakemberei, az oktatók -
kutatók, a tanácsadók, a turizmus különböző szintű képzési rendszereiben résztvevők körében
- jól felfogott érdekük alapján - emelkedni fog. A kiadványban közöltek pedig hozzájárulást
jelentenek a turizmus ismeretanyagának bővítéséhez, és ezáltal a vezetési színvonal
javításához.

Dr. Tasnádi József

Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem
Marketing Tanszék

138
 Naptár
2001. OKTÓBER

1-3 Travelmart Latin America, Santiago (Chile)

3-6 C.I.S. Travel Market, St. Petersburg (Russia)
4-7 European Union of Tourist Officers, Innsbruck (Austria)
6-14 61st General Trade Fair, Zaragoza (Spain)
7-9 Golf Europe, Munchen (Germany)
9-11 ITME, Chicago (USA)
10-12 MIT INTERNATIONAL, Paris (France)
10-20 10th Nordic Tourism Research Conference, Vaasa (Finland)
11-13 Ukraine 2001 – 8th International Travel Market, Kiev (Ukraine)
12-14 Fiera del Turismo Viaggiandum Est., Venice (Italy)
13-16 FIT, Buenos Aires (Argentina)
13-21 Caravanning, Barcelona (Spain)
17-18 WTO Regional Seminar on Ecotourism, Almaty (Kazakhstan)
17-20 INTERSTAS, Split (Croatia)
17-20 LEISURE, Moscow (Russia)
18-21 Mediterranean Tourism Fair, Izmir (Turkey)
19-24 BUSWORLD, Kortrijk (Belgium)
22-24 TITF, Tashkent (Uzbekistan)
23-25 IT  CMA, Kuala Lumpur (Malaysia)
23-25 TTW, Montreax (Switzerland)
24-26 International Buhkara Conference, Buhara (Uzbekistan)
24-27 RITS, Bucharest (Romania)
25-26 BALTIC SEA TRAVEL MART, Elsinore (Denmark)
25-26 5th Polish Travel Mart
25-28 TNT NATIONAL TOURISM FAIR, Bucharest (Romania)
25-28 TOUR SALON 2001, Poznan (Poland)
26-28 INTL. TOURISM AND TRAVEL SHOW, Montreal (Canada)
26-28 BTS, Montecatini Terme (Italy)
31-2 Nov. World Tourism Convention, Hobart (Tasmania, Australia)

139
2001. NOVEMBER

1-4 PHILOXENIA, Thessaloniki (Greece)

1-4 The Fall Travel and Leisure Show, Toronto (Ontario, Canada)
1-4 SKIPASS, Modena (Italy)
4-8 ALLES FÜR DEN GAST, Salzburg (Austria)
6-8 MADI Travel Market, Prague (Czech Republic)
6-11 ASTA WORLD TRAVEL CONGRESS  TRADE SHOW, Sevilla (Spain)
8-10 Duty Free Korea 2001, Busan (Republic of Korea)
9-11 SITV, Colmar (France)
12 Child Prostitution and Tourism Task Force, London (United Kingdom)
12-15 WTM, London (United Kingdom)
15-17 ITEMAC  HORECA, Krakow (Poland)
15-18 SENIORMESS, Wien (Austria)
16-20 MOTUS 2001, Rome (Italy)
21-25 TUC, Leipzig (Germany)
22-25 INTUR, Valladolid (Spain)
23-25 KANIKULY / HOLIDAY FAIR, Rostov na Donu (Russia)
23-25 PITF, Seoul (Republic of Korea)
23-25 TTW, Montreaux (Switzerland)
27-29 BTC, Firenze (Italy)
28-1.Dec JATA, Tokyo (Japan)
30-1.Dec Ecotourism in Small Islands and Coastal Areas, Mahé (Seychelles)
30-02.12. Baltycko-Pomorskie Targi Turystyczne, Kolobrzeg (Poland)

2001. DECEMBER

1-5 AITM, Abuja (Nigeria)

4-7 BAIKALTOUR, Irkutsk (Russia)
5-8 INTL GOLF TRAVEL MARKET, Sun City (South Africa)
8-10 Conference on sustainable development and management of Ecotourism,
Victoria (Seychelles)
13-15 BTF, Brussels (Belgium)

140
15-18 TAIPEI INTERNATIONAL TRAVEL FAIR, Taipei (Taiwan)
Forrás: www.travel-fairs.com/cal.html
www.world-tourism.org/frameset/frame_events_calendar.html

141