Műhely

Az egészségturizmus értelmezése
a turizmus változó rendszerében
Szerzők: Ruszinkó Ádám1 – Donka Attila 2

A totális turizmus időszakában egyre szélesedik a termékpaletta, és az egyes termékeken belül egyre
sokszínűbbé és specializáltabbá válnak a szolgáltatások. Olyan új vagy eddig csak részben érintett
szakterületek is markánsabb szerepet kapnak, amelyeknek eredendően csekély kapcsolódásuk volt
a turizmushoz. Egyúttal felértékelődött az egészség, az utazási motivációk között hangsúlyosabb
szerepet kap annak megőrzése, vagy a visszaszerzésére való törekvés. Ezáltal folyamatosan nő az
egészségturisztikai szolgáltatásokat igénybe vevők száma. Mindez azzal jár, hogy olyan területeken
is megjelent a turizmus, amelyek kívül esnek a korábban elfogadott fogalmi rendszeren. A cikk
igyekszik tisztázni a fogalomrendszer pontatlanságait, illetve korrigálni a vonatkozó definíciókat.

Kulcsszavak: egészségturizmus, wellnessturizmus, zés az egyes kifejezéseket illetően. Ám ez a vi-

gyógyturizmus, orvosi turizmus, fogalomrend-
szer.
1. Bevezetés
Számos szerző tett már kísérletet az egészségturiz-
must, illetve az ahhoz kapcsolódó területeket érin-
tő fogalmak meghatározására (VAJDA–VADAS
1990, RÁTZ 2001, HEGEDŰS 2006, AMBRUS
2006, ROZSNYAI 2006, FÓRIS–BÉRCZES 2006,
PRISZINGER–PÉNZES 2009, SMITH–PUCZKÓ
2008, KINCSES et al. 2009, SZIVA 2010, MEZŐ–
KOVÁCS 2010, FENYVESI 2010, DOBA–
ZSIGMOND 2013, EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI
FOGALOMTÁR). A kísérletek egy része közvetle-
nül kapcsolódott különböző témájú kutatásokhoz,
módszertani alapot teremtve számukra. Ezekben
az esetekben rendszerint nem törekedtek a teljes-
ségre a fogalmak széles körét illetően. Voltak olyan
megközelítések is, amelyek kifejezetten a fogalom-
rendszer alkalmazásának sokszínűségét igyekez-
tek bemutatni, célként fogalmazva meg bizonyos
alapvető kifejezések definiálását is.
Az egyes tudományterületek vagy részterüle-
tek, amelyeknek – viszonylag rövidebb időre vis�-
szatekintő múltjuk miatt – még nem alakult ki a
tudományban (és a szakmai körökben) közmeg-
egyezéssel elfogadott módon definiált fogalom-
rendszere, igénylik az egységes megközelítést.
Az egészségturizmus a kezdeti időket már meg-
haladta a fogalmak megalkotása terén is, ezért
kialakulóban van egy viszonylag azonos értelme-
1 főiskolai docens, Budapesti Metropolitan Egyetem,
adam.ruszinko@gmail.com
2 főiskolai tanársegéd, Kodolányi János Egyetem, donkaoktatas@gmail.com
szonylagosság, valamint a totális turizmus révén
kiszélesedő szakterületek éppen elegendőek ah-
hoz, hogy a gazdasági életben (tehát a turizmus
működése, működtetése közben), de ugyanúgy az
oktatásban is félreértések és félreértelmezések ke-
letkezzenek, amelyek aztán jogi, pénzügyi, vagy
más negatív következményekkel járhatnak. Ezért
szükséges, hogy az előzményekre tekintettel, de
a trendeket, az érintett szakmák meghatározásait
és az érvényben lévő jogszabályokat sokkal inkább
figyelembe véve, megalapozottan és hosszú távra
szólóan megszülessen a mindenki számára érthető
és használható fogalmak rendszere az egészségtu-
rizmus egyre bővülő területén.
2. Az egészségturizmus jelentősége
Az egyes fogalmak mögötti tartalom érvekkel alá-
támasztott pontosítása előtt szükség van a jelen
helyzet ismertetésére, majd ezt továbbgondolva
egy mindenki által elfogadhatónak és alkalmaz-
hatónak tartott, szükség esetén kibővített fogal-
mi definíciórendszerre tett javaslat kidolgozására.
Jelen esetben ez azért fontos, mert az egészség-
turizmus két olyan tudomány által megalapozott
terület, amelyek egyike, az egészségtudomány –
tekintettel arra, hogy a lehető leginkább gyakorla-
tias, egyúttal az emberek fizikai teljességét tűzte ki
célként – talán más területeknél is fokozottabban
igényli, sőt, megköveteli a lehető legpontosabb fo-
galmakat a gyógyítás vagy az egészségmegőrzés
sikeressége érdekében.
A tudományok oldaláról az egészségturizmus-
ban rejlő kettősséget talán úgy lehet a legegysze-
rűbben kifejezni, hogy az egészségtudomány el-

TURIZMUS BULLETIN XIX. évfolyam 2. szám (2019) 47

Műhely
sősorban az ember (a beteg, a turista, a vendég),
tehát a kereslet oldaláról vesz részt benne, míg a
gazdaságtudomány (MICHALKÓ–RÁTZ 2003) a
kereslet és a kínálat felől egyaránt közel teljes körű
vizsgálatra törekszik. A turizmustudomány – a
gazdaságtudományok részeként – feladatai közé
tartozik, hogy mind a vendégeket fogadók oldalá-
ról (fogadóterület részei, gazdálkodó szervezetek,
intézmények, közösségek), mind az annak gazda-
sági előnyöket jelentő, tehát vendégforgalmat (ke-
reslet) generáló szempontból vizsgálja az egész-
ségturizmust.
2.1. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS KERESLETE
Az egészségturizmus iránt nemcsak hazánkban,
hanem nemzetközi szinten is nő a kereslet, me-
lyet számos tényező generál (RÁTZ–MICHALKÓ
2011). Annak ellenére, hogy a különböző straté-
giákban, koncepciókban az egészségturizmus
és az életminőség kapcsolata ritkán jelenik meg
(GONDOS 2012), a jövőben még inkább szükséges
volna hangsúlyozni az egészséges életmód és a
gyógyfürdő-igénybevétel közötti szoros összefüg-
gést (SZABÓ 2011). A világgazdaság jövője szem-
pontjából az egészségüggyel kapcsolatos innová-
ciókat alapvető jelentőségűnek tartják. Egyre több
iparág kerül kapcsolatba az egészségüggyel, a tár-
sadalmi trendhatások egyre inkább befolyásolják
az emberek egészségmagatartását (MÁLOVICS–
MÁLOVICS 2009).
A hazai termál- és gyógyfürdők az első
Széchenyi Tervnek (2000) és az azt követő EU-s
forrásoknak köszönhetően 2012-re kétséget kizá-
róan a hazai egészségturizmus főszereplői lettek
(a szállodai vendégéjszakák 33,7%-át adták együt-
tesen a gyógy- és wellness-szállodák).
2.2. AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS KÍNÁLATA
A kínálat bővülése egyedülálló módon ment vég-
be, és zajlik napjainkban is. A wellness-szállodák
számának növekedése elképesztő mértékű, miköz-
ben a gyógyhotelek száma sokéves, lassú növeke-
dés után az elmúlt években enyhe visszaesést mu-
tat. A jelen tanulmányban vizsgált probléma itt is
tetten érhető, ugyanis ahogy a szállodák osztályba
sorolását, úgy a gyógyszálloda minősítést is sok
szolgáltató önkényesen, valódi mögöttes tartalom
nélkül használja.
Hazánk egészségturizmusáról elmondható,
hogy a turisztikai termék a legtöbb, komoly ven-
dégforgalmú fürdővárosban megfelelően összeállt,
azaz mind infrastrukturálisan (fürdő, szálloda, ét-
termek, üzletek, egyéb szolgáltatások, közlekedés),
mind humán szempontból (felkészült szakembe-
48 TURIZMUS BULLETIN XIX. évfolyam 2. szám (2019)
rek) kielégítő, sőt, sok helyen kifejezetten európai
színvonalú. Néhány jellemző adat az egészségtu-
rizmus kínálatáról és keresletéről:
• 99 minősített gyógyfürdő van, 5 gyógybar-
lang és 2 településen van gyógygáz, illetve 5
hazai település rendelkezik minősített gyógy-
iszappal;
• a z elismert gyógyvizek jegyzéke 270 külön-
böző gyógyvizet tartalmaz;
• jelenleg 32 település rendelkezik gyógyhely
minősítéssel (ebből 12 az elmúlt két év során
szerezte meg a minősítést);3
• a 40 gyógyszállóban éves szinten 2,5 millió
vendégéjszakát töltenek el a vendégek4;
• a gyógyfürdők látogatószáma tavaly megha-
ladta a 41 milliót5.
A nagy hagyományokkal bíró gyógyturizmus
mint turisztikai termék, számos ponton különbö-
zik a turizmus más termékeitől:
• hosszabb tartózkodási idő jellemzi, mert rész-
ben krónikus betegségek gyógykezeléséről
van szó;
• pozitív élmények (például tartós tünetmen-
tesség) esetén valószínűbb a vendégek vis�-
szatérése;
• magasabb vendégköltés jellemzi, mely a szol-
gáltatások szélesebb körére irányul (a gyógy-
vendégek a hosszabb tartózkodás miatt szá-
mos, jellemzően a helyi lakosság által igénybe
vett szolgáltatást is megvesznek);
• a meggyőzéséhez speciális marketingstraté-
gia szükséges, egy „tudományosan megala-
pozott üzenet”, melynek alapja a bizonyíté-
kokon alapuló orvoslás, közismertebb angol
nevén: evidence based medicine (RUSZINKÓ–
DONKA 2015).
Az egészségturizmus működésének komple-
xitására és a fejlődés sikertényezőinek sokré-
tűségére egyértelműen utal az ORSZÁGOS
EGÉSZSÉGTURIZMUS FEJLESZTÉSI STRA-
TÉGIA (2007). Régóta ismert dolog, hogy a hazai
fürdők, egészségturisztikai központok csak abban
az esetben lehetnek sikeresek, ha megfelelően al-
kalmazkodva a piac igényeihez egy-egy jól körül-
határolt célcsoport igényeit maximálisan igyekez-
nek kiszolgálni (BUDAI–SZÉKÁCS 2001). Nem
3 A természetes gyógytényezőkkel összefüggő minősítéseket és a nyilván-
tartások kezelését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
(ÁNTSZ) végzi. A nyilvános adatok naprakészen elérhetőek a szervezet
honlapján (https://www.antsz.hu/).
4 http://magyarturisztikaiszovetseg.hu/wp-content/uploads/2018/07/
sajt%C3%B3anyagmeme.pdf
5 https://turizmus.com/szabalyozas-orszagmarketing/megujul-a-fur-
dok-vedjegyrendszere-1161138

elhanyagolható az állandó versenyhelyzet sem. A
turisztikai keresletet a ’90-es évekig egyszerű mo-
tivációstruktúra jellemezte, csekély elvárásokkal.
Napjainkban, illetve a jövőben azok a desztinációk
tehetnek szert különleges piaci előnyökre, melyek
széles és differenciált termékpalettával lépnek pi-
acra (AUBERT–BERKI 2007).
A fogalmi keretek vizsgálatának aktualitását
tehát az egészségturizmus dinamikus fejlődése
és egyúttal nemzetgazdasági jelentősége adja. A
szolgáltatók jelentős száma egyúttal nagyszámú
munkavállalót jelent, akik folyamatosan növekvő
számú vendégeket szolgálnak ki. Ennél fogva az
egészségturizmus stratégiai termék is (NTS 2017).
3. Problémafelvetés
Jelen tanulmány célja az egészségturizmus terüle-
tét érintő, pontatlanul használt vagy vitatott fogal-
mak tartalmi tisztázása. Ennek érdekében elsőként
áttekintettük a fogalmi rendszer fejlődését.
Szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmet arra,
hogy az egészségturizmus körébe tartozó szolgál-
tatások jelentős része nemcsak a turisták, hanem
a rekreációs céllal érkező helyi lakosság életmi-
nőségének javulásához is hozzájárul. Tekintettel
azonban arra, hogy a turizmusból származó be-
vételek messze meghaladják a helyi lakosság ilyen
irányú költéseit, nem tartjuk célravezetőnek a ven-
dégkör alapján külön kezelni az egyes fogalmakat.
Ekképpen az általunk javasolt egységes fogalmi
rendszer a turizmus általános rendszere alapján
közelíti meg az egyes fogalmakat (például fogá-
szat alatt fogászati turizmust értünk), és az egyes
egészségturisztikai szolgáltatások mellett feltétele-
zi a kínálati oldal további elemeinek a jelenlétét.
Bár sokan foglalkoztak a meghatározásokkal,
pontos tartalmi fejlődés csak ritkán volt tapasztal-
ható. Az újabb termékek, szolgáltatások megjelené-
se után egyáltalán nem, vagy pontatlanul, esetleg a
korábbiaknak ellentmondóan, vagy csak lassan in-
dult meg a hozzájuk tartozó fogalmak definiálása.
Az egészségturizmus iránti kereslet gyors növeke-
désével a szerzők többnyire csak követő jelleggel
törekedtek erre, illetve nem került sor olyan ku-
tatásokra, amelyek egy felvázolt jövőkép alapján,
az egészségturizmus egyre bővülő területén kiala-
kuló (vagy már jelen lévő) egyes szolgáltatásokhoz
kapcsolódó fogalmak széles körben elfogadható
meghatározására tettek volna kísérletet. Így napja-
inkban erősen zavaros a kifejezések egy részének
használata. Ezt csak fokozza, hogy egy-egy, a média
által gyakran használt, népszerűvé váló kifejezést
óhatatlanul szélesebb kör kezdi használni, minek
következtében számos pontatlanság, félrevezető
megközelítés alakul ki ezen kifejezések körül. Ez
Műhely
különösen abban az esetben jellemző, amikor a
szolgáltató szektor szereplői piaci előnyöket remél-
ve címkeként alkalmazzák, gyakran alaptalanul,
félrevezetve ezáltal a vendégeket. Jellemző például
a wellness szó túlzott és gyakran pontatlan hasz-
nálata. Ezért tartjuk fontosnak, hogy elsődlegesen
a szakmában, de emellett a tudományos életben és
az oktatásban résztvevők, különösen ügyeljenek az
egzakt szóhasználatra, a fogalmi rendszer pontos
alkalmazására. A vizsgálatok során az alábbi prob-
lémák megoldására kerestük a válaszokat:
• Az egészségturizmus szolgáltatásainak, ter-
mékeinek rendszerezése nem megfelelő, a fő
kategóriák – wellness, gyógy- és orvosi turiz-
mus – lehatárolása ellentmondásos, sőt, az ér-
vényben lévő jogszabályoknak sem felel meg.
• Számos olyan új termék jelent meg az egész-
ségturizmus piacán, melyek fogalmi megha-
tározása még nem történt meg kellő alapos-
sággal.
4. Módszerek
A fogalmi rendszer elemeinek meghatározására
az egészségturisztikai ágazatban – különösen az
elmúlt két évtizedben – végbement fejlődés vizs-
gálatával került sor. Ennek keretében igyekeztünk
feltárni a turisztikai termékek kapcsolódásait, első-
sorban az egészségügy vonatkozásában.
A kutatás során tanulmányoztuk a szakterü-
let releváns fogalmainak az egészségturizmus
alakulásával párhuzamos fejlődését. Ez kiterjedt
egyrészt korábbi kutatási eredményeket ismerte-
tő művek értékelésére, másrészt oktatási anyagok,
valamint az érvényben lévő jogszabályok, illetve
a szakmai közéletben, a szakmai szervezetek ál-
tal, valamint a mindennapokban rendszeresen
alkalmazott szóhasználat tanulmányozására. A
jogszabályi környezet meglehetősen szerteágazó.
A fogalmi rendszer egy része közvetlenül nem
szabályozott, ám közvetve érintett. Ide tartoznak
a statisztikai méréshez kapcsolódó fogalmi megha-
tározások, például a szállodakategóriák (a gyógy-
vagy a wellness-szálloda) definiálása. A direkt
módon meghatározott fogalmak jelentőségüknél
fogva a különböző jogszabályokban kaptak helyet.
4.1. KORÁBBI KÍSÉRLETEK A FOGALMAK
MEGHATÁROZÁSÁRA
Tanulmányunk arra tesz kísérletet, hogy rendszer-
be foglalja egyrészt azokat a meglévő, elfogadott
fogalmakat, amelyeket jogszabály vagy igen erős
szakmai konszenzus határoz meg, másrészt azo-
kat az újonnan kialakuló, szolgáltatásokhoz kap-
csolódó fogalmakat, amelyek az egészségügyhöz
TURIZMUS BULLETIN XIX. évfolyam 2. szám (2019) 49
Műhely
vagy más ágazathoz való tartozásuk miatt más
jelentéstartalommal jelennek meg az adott terü-
leten, például a turizmusban, az oktatásban vagy
akár a médiában. Mivel azonban nem arról van
szó, hogy forradalmian új kifejezéseket alkossunk,
hosszú időtávot átfogóan kell megvizsgálnunk,
mikor, hogyan jelent meg a fogalomkör vagy an-
nak egyes részei a szakirodalomban. Jól láthatóan
nem mutatható ki egyenletes fejlődés a fogalmak
terén, szinte ahány szerző, annyiféle oldalról kö-
zelítették meg a feldolgozást. Ennek ellenére igye-
keztünk rámutatni arra, hogy a korábbi kísérletek
közül napjainkban mely elemek helytállóak, illetve
a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve várhatóan
melyek maradnak helytállóak a jövőben is.
Ha rendszerbe akarjuk foglalni az egészség-
turizmussal kapcsolatos fogalmak szakirodalmi
megjelenését, akkor elsődlegesen a jogszabályi
környezetet kell alapul vennünk. Az első szerzők
a 2000-es évek elején jelentek meg, majd a további
kutatók egyre bővülő fogalommagyarázatokra tet-
tek kísérletet. Ezt követően többen vizsgálták a fo-
galmak fejlődését, miközben a fogalmi keretrend-
szert több felsőoktatási tananyag is magáévá tette.
A természetes gyógytényezőkről szóló jogsza-
bály6 számos fogalmat meghatároz. Ezek mind-
egyike részben vagy egészben turisztikai célra
használt létesítmény (gyógyszálló, gyógyhely, gyógy-
fürdő, klímagyógyintézet, mozgásszervi betegeket el-
látó nappali kórház, gyógyfürdőkórház, szanatórium,
gyógyüdülő, gyógyvíz-ivócsarnok, gyógybarlang). A
múltban tehát a fogalmak meghatározása elsődle-
gesen az egészségügy irányából, az egészségügyi
szolgáltatások szempontjából történt meg, döntően
a gyógyturisztikai szolgáltatások kapcsán. Ehhez
a turizmus is igazodik, azzal a kitétellel, hogy a
turizmusban ennél jóval szélesebb a meghatáro-
zandó fogalmak köre.
A fogalomkör a rendszerváltozás előtt jelen-
tősen eltérő volt. Korábban termál- és gyógyturiz-
musnak hívták a terméket, melyet az aktív turiz-
mushoz soroltak. A termálturizmus korai fogalma
(VAJDA–VADAS 1990) nem rendszerszemléletűen
került meghatározásra, illetve a gyógy-idegenfor-
galom sem szolgáltatásközpontú elemekkel került
megtöltésre.
Az egészségturizmus és annak folyamatosan
bővülő fogalomrendszere hosszú folyamat ered-
ményeként alakult ki. Az első kísérletek az alap-
fogalmak meghatározására a 2000-es évek elején
történtek a termék előtérbe kerülésével. Az első
Széchenyi Terv (2000), illetve annak turizmusfej-
lesztési programjában található egészségturizmus
alprogram, révén a fejlesztések új lendületet vet-
6 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet a természetes gyógytényezőkről.
50 TURIZMUS BULLETIN XIX. évfolyam 2. szám (2019)
tek. A főleg fürdő- és szálláshelyfejlesztések újfent
megalapozták a hazai kínálat versenyképességét,
míg ezzel párhuzamosan megindultak a fogalom-
alkotásra tett kísérletek is.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központon be-
lül Kincses Gyula igyekezett megalkotni az alapve-
tő meghatározásokat (EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI
FOGALOMTÁR), döntően az egészségügy olda-
láról. Ennek keretében alakult ki az egészségtu-
rizmus, a gyógyturizmus és a medical wellness
kifejezések definiálása, míg a wellnessturizmus
csupán a rekreációs turizmus fogalmán belül ke-
rült értelmezésre. Ennél már összetettebben, és
a turisztikai szerepét alapul véve foglalkozott az
egészségturizmussal RÁTZ (2001), a termékkel
kapcsolatos új trendeket értékelő tanulmányában.
A szerző rendkívül óvatosan fogalmaz, megálla-
pítja, hogy nincs még kialakult konszenzus a fo-
galom tartalmával kapcsolatban, egyúttal felhívja
a figyelmet arra is, hogy jelentős különbségek van-
nak az egyes országokban használt elnevezéseket
illetően. Ezek közül példaként a spa eltérő európai
és észak-amerikai értelmezését mutatta be. Ennél
fogva csak arra tett kísérletet, hogy ezen kitételek-
kel, általános értelemben határolja körül a termék-
kel kapcsolatos alapfogalmakat.
A forráskutatás során a jogszabályi kör-
nyezet mellett alapvető műnek tekintettük AZ
EGÉSZSÉGTURIZMUS MARKETINGKONCEP-
CIÓJÁT (2002), mint az egyik legelső olyan mun-
kát, amely rendszerszerűen foglalkozik a terület
működésével, mind a gyógyászati, mind a well-
ness-szolgáltatásokat figyelembe véve. A doku-
mentum kitér az alapfogalmak körül kialakult
kezdeti, különösen az egészségügyi és a turiszti-
kai vonatkozások között fennálló szemléletbeli el-
térések miatt felmerülő vitákra. Már itt rámutattak
a szerzők, hogy a szakma képviselői sem értenek
egyet az egészségturizmus pontos tartalmával
kapcsolatban, ezért megpróbálták a kapott – rész-
ben eltérő – vélemények alapján minél átfogóbban
meghatározni azt.
Látható, hogy a 2000-es évek első felében pub-
likált szakirodalom túlnyomó többsége csak arra
vállalkozott, hogy a legalapvetőbb fogalmakat ha-
tározza meg, a korábban kidolgozott meghatáro-
zásokat megerősítve vagy kiegészítve. A spa kife-
jezést többnyire szintén ide sorolták, bár még nem
tettek kísérletet annak rendszerszerű elhelyezésé-
re. Csupán arról van szó, hogy az egészségturiz-
mus három fő fogalma mellett szükségesnek látták
a spa-val kapcsolatos fogalmi kérdések körüljárá-
sát. A vendégforgalom növekedésével a termék a
figyelem középpontjába került. A Széchenyi Terv

fejlesztéseinek hatékonyságát vizsgáló jelentés7
alapos helyzetértékelést közölt, azonban szakma-
ilag nem törekedett szabatosságra. Így keverednek
a fogalmak, nem tisztázott az egészségturizmus
egésze, de a turizmus és idegenforgalom kifejezé-
seket sem szinonimaként alkalmazzák.
Az évtized második felében újra lendületet
kapott az egészségturizmus kutatása, főleg a ven-
dégforgalom további dinamikus növekedése követ-
keztében. A termékcsoport tudományos megalapo-
zására tett kísérletek szerzői között a gazdasági és
az egészségügyi szakemberek mellett megjelentek
a geográfusok is. HEGEDŰS (2006) az egészségtu-
rizmus keresleti trendjeit vizsgáló tanulmányában
áttekintette az alapfogalmak történeti alakulását,
melyben az országos marketingszervezet (MT
Zrt.) meghatározásait használta az adott időpont-
ra vonatkozóan. Hasonlóképpen, az egészségtu-
rizmus egyes aspektusainak vizsgálata közben
több más szerző is fontosnak tartotta az alapfo-
galmak bemutatását (AMBRUS 2006, ROZSNYAI
2006, DOBA–ZSIGMOND 2013). FÓRIS–BÉRCZES
(2006) szűkebben a wellness terminológiáját igye-
kezett körüljárni, elsődlegesen nyelvészeti néző-
pontból.
Az ORSZÁGOS EGÉSZSÉGTURIZMUS
FEJLESZTÉSI STRATÉGIA (2007) szintén a foga-
lom összetett voltára hívja fel a figyelmet. A gyógy-
turizmus és a wellnessturizmus mellett – me-
lyeknek ekkorra már kialakult Magyarországon
a kritériumrendszere – már foglalkozik az akkor
még kibontakozóban lévő medical wellness-szel,
hangsúlyozva, hogy ennek fogalomrendszerét a
fő küldőpiacokhoz, tehát a német nyelvterületek-
hez kell igazítani. Ez a korai megállapítás ma is
helytálló, és rámutat arra, hogy nem szerencsés az
angolszász fogalomrendszerhez igazodnunk, kü-
lönösen annak tudatában, hogy hazánkban nem az
a terület képezi az egészségturizmus iránt meg-
nyilvánuló kereslet lényegi részét. PRISZINGER–
PÉNZES (2009) nem a fogalmak pontos megha-
tározására törekedtek, sokkal inkább az alapvető
fogalmak tágan értelmezett ismertetésére. Újszerű
azonban, hogy megjelent a medical turizmus kife-
jezés is a tanulmányban.
Az ÚJ SZÉCHENYI TERVBEN (2011) kiemelt
szerepet kapott az egészségturizmus és az egész-
ségipar. A fejlesztési dokumentum egyrészt meg-
különbözteti a természetes gyógytényezőkre,
másrészt az orvosi szolgáltatásokra épülő egész-
ségturizmust, új teret nyitva ezzel az utóbbi terü-
let, az orvosi turizmus fejlődése előtt. Bár fejleszté-
si dokumentumról van szó, az anyag tudományos
alapossággal értékeli az egészségturizmus helyze-
7 https://asz.hu/storage/files/files/%C3%96sszes%20jelent%C3%A9s/2005/
0536j000.pdf
Műhely
tét és lehetőségeit. Ezzel egyidejűleg új lendületet
kaptak a tudományos vizsgálatok is, melyek jelen-
tős része fontosnak tartotta, hogy foglalkozzon
az egészségturizmus egyre bővülő fogalmi rend-
szerével. Ezek közül azonban csupán az UNWTO
által kezdeményezett pontos és nemzetközileg
egységes nevezéktan meghatározására irányuló
kutatás során törekedtek a teljességre. Ellenben ez
a kutatás – vélhetően a számos résztvevő közötti
együttműködés nehézségei miatt – mind a mai na-
pig nem került publikálásra.
SMITH–PUCZKÓ (2008), illetve KINCSES és
szerzőtársai (2009) nemzetközi kontextusba he-
lyezve igyekeztek vizsgálni az egészségturizmust,
egyúttal túlléptek az alapfogalmak meghatáro-
zásán, és rendszerbe foglalva határozták meg a
termékcsoport alkotóelemeit. Ezen munkák hiá-
nyossága, hogy nem a hazai piac szempontjából
legfontosabb német nyelvterületet vették alapul,
hanem a magyar szolgáltatók számára alig rele-
váns angolszász példák alapján tettek megállapí-
tásokat8.
A szakirodalmi előzmények ellenére
az ORSZÁGOS EGÉSZSÉGTURISZTIKAI
FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁT (2007) fogalmi bá-
zisnak tekintve SZIVA (2010) arra jutott, hogy
nemzetközi szinten nincs konszenzus az egész-
ségturizmus meghatározása tekintetében. MEZŐ–
KOVÁCS (2010) az egészségügyi ellátórendszer
oldaláról közelítette meg a turisztikai termé-
ket. A szakmai oktatás szempontjából mérföld-
kőnek tekinthető felmérésen alapult a Magyar
Egészségturizmus Marketing Egyesület mun-
kaerő-piaci kutatása (RUSZINKÓ et al. 2009,
RUSZINKÓ–VIZI 2010). Az egészségturizmus
egyik legalaposabb szakirodalmi feltárását végez-
te el doktori értekezése készítése során MOLNÁR
(2011). Emellett további PhD-disszertációk is érin-
tették a fogalmi kereteket (SŐRÉS 2013, ÁRPÁSI
2014, SAVELLA 2017, ZSARNÓCZKY 2017).
AUBERT és szerzőtársai (2012) az egészségtu-
rizmus desztinációmenedzsment felőli megközelí-
tése során a II. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVET
(2007-2013) vették alapul. Időközben több, részben
vagy egészben oktatási célokat szolgáló munka is
született, melyek sok esetben részterületeket vizs-
gáló tanulmányok segítségével igyekeznek rávilá-
gítani a termékcsoport jellegzetességeire (BUDAI
2002, AUBERT–CSAPÓ 2004, HOJCSKA–SZABÓ
2010, RÁTZ–MICHALKÓ 2011, HUSTINÉ BÉRES
2011, BOROS et al. 2011, BAKUCZ–TEGZES 2016,
8 Jelen tanulmány kizárólag a magyar nyelvű fogalmak terén kívánja a
megfelelően alátámasztott, mindenki által elfogadott meghatározásokat
rendszerbe foglalni. Különösen a küldőpiacok eltérő szerepére, nem lenne
szerencsés ezzel párhuzamosan más nyelvterületek fogalomhasználatával
összevetni a hazai gyakorlatot.
TURIZMUS BULLETIN XIX. évfolyam 2. szám (2019) 51
Műhely
LACZKÓ–BÁNHIDI 2015). FENYVESI (2010) a
nevezéktant értékelte az egészségipari kapcsoló-
dások fényében. VÁRHELYI (2011) és SÁNDOR
(2011) egyaránt a nemzetközi egészségturisztikai
trendeket vizsgálta, míg KÚTVÖLGYI (2017) a
fogyasztói magatartást értékelte. Hasonlóképpen
a legújabb trendeket értékelte IVANCSÓNÉ
HORVÁTH és szerzőtársai (2016) tanulmánya.
4.2. EGÉSZSÉGTURIZMUS A FELSŐOKTATÁSBAN
Idővel egyre népszerűbb lett az egészségturiz-
mus a felsőoktatásban is, ahol az egyes intézmé-
nyek igyekeztek komplexen, az egész turisztikai
termékre kiterjedően kezelni a képzéseket. Ebben
volt élenjáró a Heller Farkas Főiskola, ahol az or-
szágban egyedülálló módon – felismerve a szak-
terület fontosságát, a benne rejlő lehetőségeket és
perspektívát – már 2003-ban elindult az egész-
ségturizmus szakirány 9. Azóta az erősödő piaci
igényeknek megfelelően több intézmény is erre
az útra lépett (az Eszterházy Károly Egyetem:
Eger és Gyöngyös; a Neumann János Egyetem:
Szolnok; a Debreceni Tudományegyetem,
a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti
Gazdaságtudományi Egyetem)10. A felsőoktatás-
ban többnyire a turizmus-vendéglátás alapszakok
keretében végzik az oktatómunkát, de akad példa
az egészségtudományi képzésekben való megje-
lenésre is. Emellett szakirányú továbbképzések
is elérhetőek, ezek azonban elsősorban az egész-
ségtudomány területén. A képzések – a hallgatói
létszámok alapján – indításuk óta népszerűek, a
hallgatók is tisztában vannak a területben rejlő
munkaerő-piaci lehetőségekkel.
5. Javaslatok a fogalmak használatára
Az egészségturizmus legtöbb területe még új
szakmának mondható, jelentős a fejlődés, sok az
új fogalom, és igazán még semmi sem kristályoso-
dott ki. Ebből adódik, hogy ahány cég, oktatási in-
tézmény stb., annyiféle definíciót használnak. Az
általunk egységes használatra javasolt fogalmak
és meghatározások figyelembe veszik a szakmai
közmegegyezést, azonban számos esetben jelen-
tős pontosításokat kellett végeznünk annak érde-
kében, hogy eloszlassuk a félreértéseket, valamint
hozzájáruljunk a hiányos vagy hibás alkalmazás
visszaszorításához.
A feltárt, a napi használatot érintő, ezért mind
a szakmai munka, mind pedig az oktatás során fél-
9 A főiskolán kialakított képzés az intézmények egyesülését és átalakulását
követően jelenleg a Budapesti Metropolitan Egyetemen zajlik.
10
Az egyes intézmények aktuális, 2018/19. évi tantervei és szóbeli tájékoz-
tatása alapján.
52 TURIZMUS BULLETIN XIX. évfolyam 2. szám (2019)
reértésekre okot adó problémák elkerülése érdeké-
ben az alábbi megoldásokat javasoljuk:
• Nem az angolszász, hanem a hazai használat-
hoz sokkal közelebb álló német fogalomrend-
szerhez kell közelítenünk.
• Egyértelművé kell tenni, és be kell épülnie a
használatba is, hogy a (gyógytényezőkön alapu-
ló) gyógyturizmusnak nem része az orvosi tu-
rizmus. Míg előbbi a természetes gyógyténye-
zőkön alapul, utóbbi a kórházi-klinikai keretek
között elvégzett orvosi beavatkozásokat – leg-
gyakrabban műtétekhez kapcsolódó szolgálta-
tásokat és komolyabb diagnosztikai eljárásokat
– foglalja magába. Tehát a gyógyturizmus nem
egyenlő az orvosi turizmussal, amire a jelenleg
hatályos jogszabályok és a piaci szereplők szol-
gáltató tevékenysége engednek következtetni.
• Legyen egységesen elfogadott terminológia!
Erre az alábbiakban teszünk javaslatokat
egészségügyi, turisztikai és közgazdasági
szempontból egyaránt mérlegelve az egyes
fogalmak által lefedni kívánt területeket.
Az alábbiakban ismertetjük az egészségturizmus-
hoz tartozó alapvető fogalmak meghatározásait.
Ahogy azt már láthattuk, a gyógyturizmus az a
terület, amelynek elemei jogszabályi szinten kerül-
tek definiálásra.
Az egészségturizmus az egészségi állapot fenn-
tartása, illetve annak javítása érdekében történő
utazást és az azzal kapcsolatban igénybe vett szol-
gáltatások összességét jelenti. Részei, a jelenlét/
beavatkozás intenzitása fokozódásának sorrendjé-
ben: a wellnessturizmus, a gyógyturizmus és az
orvosi (egészségügyi) turizmus.
5.1. WELLNESSTURIZMUS
A wellnessturizmus a jó egészségi állapot fenntar-
tását célozza utazással egybekötve, a holisztikus
szemlélet jegyében testi, lelki, szellemi egészségre,
ökológiai és társadalmi egyensúlyra törekedve. Az
igazán jó wellnessprogram egyszerre jelent sikert
az egészségmegőrzés és élményt az utazás szem-
pontjából. Wellnessen belül az alábbi specializált
termékeket különböztetjük meg:
Fitness: olyan életmódot és az ahhoz tartozó egyes
tevékenységeket jelenti, melynek elemei a jó fizi-
kai erőnlét, az egészséges életmód és az esztétikus
külső. Mivel alapvetően sportos időtöltést jelent,
inkább a fiatalabb és a középkorosztálynak szól.
Aktív wellness: a fitness-szel rokon fogalom, olyan
wellnessprogram, mely előtérbe helyezi a – lehető-
leg szabad téren végzett – rendszeres testmozgást

a mai mozgásszegény életmódra adott válaszként.
Célja, hogy a mindennapi munkából adódó túlzott
stresszt vagy túlzott monotóniát a megfelelő sport-
tevékenységeken keresztül visszaszorítsa.
Családi wellness: az egész család számára tartalmas
kikapcsolódást nyújtó relaxációs tevékenység, mely
során a gyermekek szórakoztatása mellett a szülők
is pihennek, számukra megfelelő wellnessprogra-
mokon vehetnek részt.
Beauty: szépészeti kezeléseket, programokat jelent,
ahol jellemzőek az arc-, kéz-, láb- és testkezelések.
Amennyiben plasztikai sebészeti beavatkozás tör-
ténik, és utazással kötik egybe, úgy az orvosi turiz-
mushoz sorolandó.
Selfness: olyan életforma, mely alapvetően önma-
gunk megismerésére helyezi a hangsúlyt. Követői
a test és a lélek tökéletes összhangjára, és egy
egészséges énkép kialakítására törekszenek. Saját
képességeink felmérése gyakran a változtatás igé-
nyét is magával hozza, ezért a selfness lényeges
eleme az önmegváltoztatás, önfejlesztés. Fő célja a
magabiztosabb, optimistább és kiegyensúlyozot-
tabb életvitel.
Soulness: míg a wellness döntően a testi rekreációra
koncentrál (például sport, étkezés, masszázs), addig
a soulness a szellemi-lelki regenerálódás erősítését,
eszköztárának tudatos alkalmazását helyezi a kö-
zéppontba. Célja a szellemi-lelki harmónia, a felfris-
sülés és feltöltődés, az érzelmi kifejezőképesség, a
stabilitás és megújulás eszköztárának elsajátítása.
Medical wellness: wellness-szolgáltatások igénybe
vétele orvosi felügyelettel és programozottsággal.
Orvosi kivizsgáláson és ellenőrzésen alapul, célja a
tudatos egészségmegőrzés. Mentális, emocionális,
szociális, testi szakértelem jellemzi, a kiemelkedő
szaktudás személyreszabott, speciálisan vendég-
központú ellátással párosul.
Értelmezésként meg kell jegyezni, hogy a fen-
ti meghatározásokban a program és az életmód
között van némi átfedés, mivel aki utazáson vesz
részt, és a fent meghatározott szolgáltatásokat
veszi igénybe, az egy „program”-on vesz részt,
ellenben aki készség szinten sajátította el ezek al-
kalmazását, annak az adott wellnessprogram az
„életmód”-jává vált.
5.2. GYÓGYTURIZMUS
A gyógyturizmus gyógyüdülőhelyeken vagy gyó-
gyászati létesítményekben történő – meghatáro-
Műhely
zott minimális idejű11 – tartózkodás, mely orvosi
gyógymódok alkalmazásához kötött. Központi
szerep jut valamilyen természetes gyógytényező-
nek.
Gyógyhely: egy természetes gyógytényezővel ren-
delkező településnek az a – hatóság által ellen-
őrzött és minősített – része, ahol a természetes
gyógytényező igénybevételének gyógyintézmé-
nyi feltételei (gyógyfürdő, gyógyszálló) biztosí-
tottak, továbbá a gyógyítás zavartalanságát és a
betegek nyugalmát biztosító környezeti feltételek
(kiemelten védett területre előírt levegőtisztaság,
fokozottan védett területnek megfelelő zajszint,
rendezett zöldterületek stb.) adottak, valamint
biztosított a pihenés infrastruktúrájának (köz-
művek, közlekedés, hírközlés, kommunális szol-
gáltatások, ellátó-, szolgáltató intézmények stb.)
kiépítettsége.
Természetes gyógytényező: olyan természetes ere-
detű tényező, amely tudományosan bizonyított
módon kedvező hatást fejt ki egy gyógykezelés
során. Ilyen például a gyógyvíz, az elismert ás-
ványvíz, a nem minősített ásványvíz, a hévíz, a
gyógyiszap, az éghajlat, a barlangi klíma és a ta-
lajból nyert gázelőfordulások (például a tömény
széndioxid-tartalmú mofetta). A természetes
gyógytényező gyógyhatása akkor tekinthető bi-
zonyítottnak, ha feltételezett hatását tudományo-
san elismert módszerek szerint lefolytatott orvosi
megfigyelések megfelelően dokumentált és kiér-
tékelt eredményei igazolják.
Gyógyfürdő és klímagyógyintézet (összefoglalóan):
azok a létesítmények, amelyek főként természetes
gyógytényező felhasználásával folytatnak gyó-
gyító vagy rehabilitációs tevékenységet. Az intéz-
mény gyógyászati jellegére utaló elnevezéssel ak-
kor működtethetők, ha – az üzemeltetéshez egyéb
jogszabályokban előírt hatósági engedélyeken kí-
vül – e megnevezés használatát a fenntartó vagy
az üzemeltető kérelmére engedélyezi az Országos
Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság.
Gyógyfürdő: az a létesítmény, amely gyógyvíz,
gyógyiszap vagy egyéb természetes gyógyténye-
ző (például gázelőfordulás) felhasználásával für-
dőkezelést (balneoterápiát) nyújt, vagy elismert
ásványvíz, hévíz, illetőleg melegített közműhá-
lózati víz felhasználásával végzett hidroterápiás
kezelések mellett, egyéb fizikai gyógymódok al-
kalmazásával együtt, teljes körű fizioterápiás el-
látást nyújt.
11
Döntően krónikus, tehát egy-két nap alatt nem javuló betegségek kezelé-
séről van szó, ezért szükséges a két-három hetes kúra.
TURIZMUS BULLETIN XIX. évfolyam 2. szám (2019) 53
Műhely
Éghajlati gyógyintézet (klímagyógyintézet): az a lé-
tesítmény, amely a helyi földrajzi adottságokból
eredő sajátos éghajlati tényezők (a levegő tiszta-
sága, hőmérséklete, páratartalma, a napfény stb.)
felhasználásával nyújt gyógyító és rehabilitációs
kezelést.
Mozgásszervi betegeket ellátó nappali kórház: az a lé-
tesítmény, mely járóbeteg-ellátás keretében teljes
körű fizioterápiás ellátást nyújt kórházi körülmé-
nyek között, a betegek napközbeni bent tartózko-
dásával, főként természetes gyógytényező alkal-
mazásával.
Gyógyfürdőkórház: a nem közvetlenül területi be-
tegellátást nyújtó fekvőbeteg-gyógyintézet, amely
a meghatározott betegségben szenvedők gyógyí-
tását főként természetes gyógytényezők alkalma-
zásával végzi. A gyógyfürdőkórház járóbetegrész-
leggel is rendelkezhet.
Szanatórium: az a fekvőbeteg-gyógyintézet, amely
más egészségügyi intézményben kivizsgált, ille-
tőleg előzőleg már gyógykezelt betegek számára
gyógyszeres, pszichoterápiás, vagy természetes
gyógytényezőn alapuló eljárással, illetve ezek
együttes alkalmazásával nyújt fekvőbeteg-ellátást.
Gyógyüdülő: az a létesítmény, amely üdülés ke-
retében teszi lehetővé a jogosultak részére a ter-
mészetes gyógymódok orvosi felügyelet melletti
igénybevételét – saját gyógyászati részlegén vagy
más gyógyintézmény kiegészítő szolgáltatásainak
használatával.
Gyógyszálló: az a kereskedelmi szálláshely, amely
főként természetes gyógytényező alkalmazásával
saját gyógyászati részlegén önálló, vagy más gyógy-
intézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával,
orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biz-
tosít vendégei számára.
Gyógyvíz-ivócsarnok: gyógyvizet szolgáltat köz-
vetlenül a fogyasztók részére a helyszínen történő
(kúraszerű) fogyasztás céljából.
Gyógybarlang (barlangterápiás intézet): megfelelően
kialakított és berendezett természetes barlangkép-
ződmény vagy más, felszín alatti térség (bánya,
táró), mely bizonyítottan gyógyhatású különleges
légköri viszonyait használja fel egyes betegségek
kezelésére. A létesítményhez funkcionálisan kap-
csolódik egy a betegek elszállásolására alkalmas
felszíni épület is, azonban a kezelés járóbeteg-ellá-
tás keretében is igénybe vehető.
54 TURIZMUS BULLETIN XIX. évfolyam 2. szám (2019)
5.3. ORVOSI TURIZMUS12
Az orvosi turizmus orvosi kezelés, beavatkozás,
diagnosztikai eljárás kedvéért történő – döntően –
külföldi utazás. Motivációi:
• jó minőségű ellátás (a küldőországénál) jóval
kedvezőbb áron;
• orvosi ellátáshoz való azonnali hozzáférés,
várólista nélkül;
• i nnovatív kezelések, eszközök, speciális tu-
dás, melyek az adott küldőországban nem
érhetőek el;
• a küldőországénál kedvezőbb jogszabályi fel-
tételek.
Összegezve, az egészségturizmuson belül külön
kategóriaként kell tekinteni a wellness-, a gyógy-
és az orvosi turizmusra (1. ábra). A fogalmak meg-
határozására, illetve ezen meghatározások pon-
tosítására a fentiekben tettünk kísérletet. Ezen
törekvésünkhöz leginkább a releváns hazai szak-
mai szervezet által használt, bevett meghatározást
vettük alapul.
1. ábra
Az egészségturizmus korszerű felosztása
Forrás: saját szerkesztés
6. Következtetések
Annak ellenére, hogy számos tanulmány fog-
lalkozott az egészségturizmust érintő alapfo-
galmak meghatározásával, erre a feladatra még
kevesen vállalkoztak megfelelő körültekintéssel.
Eközben az alapproblémák között említhetjük,
hogy – finoman fogalmazva – sok esetben nem
pontos a fogalomhasználat. Különösen gyakori,
hogy az orvosi turizmust nevezik „az igazi egész-
ségturizmus”-nak, holott mindkét fogalom meg-
felelően lehatárolható, eltérő tartalommal ren-
delkezik. Egyetlen szakmának sem tesz jót, és
12
Az egészségügyi vagy klinikai turizmus név is használatos. A nemzetkö-
zileg elfogadott medical tourism kifejezés leghűebb fordítása azonban az
orvosi turizmus.

nem segíti az abban dolgozók eredményességét,
ha nem értik, ezáltal nem pontosan használják
a szakmai alapfogalmakat. Ennek alapfeltétele,
hogy már az oktatásban is egységes terminoló-
gia kerüljön alkalmazásra. Mivel az egészség-
turizmusban használatos fogalmakat mind a
gazdaságtudomány, mind a földrajztudomány,
mind az egészségtudomány szakemberei rend-
szeresen használják, meg kell ismerni, illetve
el kell fogadni a másik szakmában (más szak-
mákban) dolgozók gondolkodását és terminoló-
giáját. A fokozatosan globalizálódó turisztikai
versenyben a szolgáltatók nem nélkülözhetik
a marketingkommunikációt, amelynek sikere
nagymértékben függ attól, hogy a piacon világos
és egyértelműen besorolható termékek és turisz-
tikai fogadóterületek vannak-e jelen. Ez azért is
fontos, mert ahhoz, hogy egy desztinációt, egy
turisztikai terméket a potenciális turisták a vá-
sárlói döntésben egyáltalán figyelembe vegye-
nek, mindenképpen egy jól felismerhető, világos
hasznot (élményt, vonzerőt) ígérő terméket be-
mutató marketingkommunikációra van szükség.
Ezen túl azonban az is elengedhetetlen, hogy a
leendő vendég pontosan értse a szolgáltató által a
marketingkommunikációban használt termino-
lógiát (HORKAY 2003).
A totális turizmus időszakában az utazók
mindenhol megjelennek, nem csak a számukra
eredetileg létrehozott létesítményekben. Ehhez
hasonló folyamat az egészségturizmusban már
korábban is megfigyelhető volt, hiszen a gyógy-
víz (illetve más gyógytényezők) alkalmazá-
sa elsődlegesen egészségügyi célokat szolgált.
Turisztikai vonatkozása kezdetben csupán ami-
att keletkezett, hogy ezek a gyógytényezők tér-
ben korlátozottan állnak rendelkezésre, tehát
a gyógyulni vágyók részéről utazási kényszer
lépett fel. Napjainkban azonban részben meg-
fordult a helyzet, és maga az utazás lett az el-
sődleges cél, a desztinációban azonban minden
adottság, jelenség az érdeklődés tárgyává vált.
Így már nemcsak maga a gyógyvíz jelent vonz-
erőt a turisták számára, hanem a már meglévő
(tágan értelmezett) egészségügyi infrastruktúra
minden más eleme is, így a kozmetikai beavatko-
zások, speciális orvosi kezelések, vagy a szellemi
rekreáció különböző formái. A fogalmak meg-
felelő, egységes alkalmazása nagyban elősegíti,
hogy a különböző szakterületek hatékonyan tud-
janak együttműködni a turizmus alapinfrastruk-
túráját működtetőkkel, és minél teljesebb körben
ki tudják szolgálni a továbbra is gyorsan növek-
vő, részben a turisták, részben a leendő szakem-
berek részéről mutatkozó igényeket.
Műhely
Felhasznált irodalom
AMBRUS T. (2006): A gyógyturizmus alapját képe-
ző természeti és társadalmi tényezők vizsgálata
Székelyföldön. In: Aubert A. (szerk.): Fejlesztés
és képzés a turizmusban. II. Országos Turisztikai
Konferencia tudományos közleményei. PTE
TTK Földrajztudományi Intézet, Pécs. CD kiad-
vány. pp. 168–178.
ÁRPÁSI Z. (2014): Wellness turisztikai szolgáltatá-
sok fejlesztésének lehetőségei a dél-alföldi régióban.
Doktori (PhD) értekezés. Szent István Egyetem,
Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori
Iskola, Gödöllő.
AUBERT A. – BERKI M. (2007): A nemzetközi
és a hazai turizmus területi folyamatai, pia-
ci tendenciái a globalizáció korában. Földrajzi
Közlemények. 55(3). pp. 119–131.
AUBERT A. – CSAPÓ J. (2004): Egészségturizmus.
Bornus Nyomda, Pécs.
AUBERT A. – JÓNÁS-BERKI M. – MARTON G.
(2012): Az egészségturizmus térszervezési és
menedzselési sajátosságai Magyarországon.
In: Nyári D. (szerk.): Kockázat – Konfliktus –
Kihívás. A VI. Magyar Földrajzi Konferencia, a
MERIEXWA Nyitókonferencia és a Geográfus
Doktoranduszok Országos Konferenciájának
Tanulmánykötete. Szegedi Tudományegyetem,
Természeti Földrajzi és Geoinformatikai
Tanszék, Szeged. pp. 13–21.
BAKUCZ M. – TEGZES A. (szerk.) (2016):
Fürdőtelepülések versenyképességi vizsgálata né-
hány magyar és közép-európai régióban. Pécsi
Tudományegyetem, Pécs.
BUDAI Z. – SZÉKÁCS O. (2001): A magyar egész-
ségturisztikai kínálat alakítása a különböző
célcsoportok igényei szerint. Turizmus Bulletin.
5(4). pp. 3–6.
BUDAI Z. (2002): Marketing a fürdőfejlesztésben.
Turizmus Bulletin. 6(1). pp. 3–5.
DOBA SZ. – ZSIGMOND E. (2013): Gyógy? Wellness?
Spa?– Terminológiai útvesztő az egészségturiz-
musban. Ekonomické štúdie – teória a prax.
International Research Institute, Komárno. pp.
466–474.
FENYVESI J. (2010): Egészségturizmus és egészsé-
gipar. Magyar orvosi nyelv. 10(2). pp. 59–60.
FÓRIS Á. – BÉRCZES E. (2006): A wellness termin-
ológiája. Magyar nyelvőr. 130(4). pp. 399–413.
GONDOS B. (2012): Az egészségturizmus és az
életminőség kapcsolata: Az egészségturizmus
és az életminőség megjelenése a nemzetközi és
hazai fejlesztési koncepciókban, stratégiákban.
In: Lőrincz I. (szerk.): A gazdasági és társadal-
mi átalakulás perspektívái Magyarországon. XV.
Apáczai-napok 2011, Nemzetközi Tudományos
TURIZMUS BULLETIN XIX. évfolyam 2. szám (2019) 55
Műhely
Konferencia. Nyugat-magyarországi Egyetem
Apáczai Csere János Kar, Győr. Tanulmánykötet.
pp. 8–15.
HEGEDŰS V. (2006): Az egészségturizmus fo-
galmi rendszerének és keresletének változásai
Magyarországon. Földrajzi Értesítő. 55(3-4). pp.
355–373.
HOJCSKA Á. E. – SZABÓ Z. (2010): Fizioterápia
az egészségturizmusban. Oktatási segédlet.
Szent István Egyetem Egészségtudományi és
Környezetegészségügyi Intézet, Gyula.
HORKAY N. (2003): Turisztikai márka és már-
kapolitika a desztináció-menedzsmentben I.
Turizmus Bulletin. 7(1). pp. 47–53.
HORKAY N. (2003): Turisztikai márka és már-
kapolitika a desztináció-menedzsmentben II.
Turizmus Bulletin. 7(2). pp. 21–30.
KINCSES GY – BORBÁS I. – MIHALICZA P. –
VARGA E. – UDVARDY E. (2009): A gyógy-
turizmus tendenciái a világban. Egészségügyi
Gazdasági Szemle. 2009/5. pp. 33–37.
KÚTVÖLGYI V. (2017): Az egészségturizmus fo-
gyasztásszociológiai szempontú megközelítése.
Acta Carolus Robertus. 7(1). pp. 173–188.
LACZKÓ T. – BÁNHIDI M. (2015): Sport és egész-
ségturizmus alapjai. Pécsi Tudományegyetem
Egészségtudományi Kar, Pécs.
MÁLOVICS J. – MÁLOVICS É. (2009): Szervezeti
kultúra és kompetenciák az egészségturizmus-
ban: elméleti modellek és empirikus kutatási
lehetőségek In: Hentesi E. Majó Z. – Lukovics
M. (szerk.): A szolgáltatások világa. JATEPress,
Szeged. pp. 108–126.
MEZŐ F. – KOVÁCS T. (2010): Az egészségturiz-
mus mint az Észak-alföldi régió lehetséges ki-
törési pontja. Turizmus Bulletin. 14(4). pp. 10–18.
MICHALKÓ G. – RÁTZ T. (2003): A sátorverésen
túl. A turizmustudomány magyarországi álla-
potairól. Magyar Tudomány. 48(6). pp. 447–457.
MOLNÁR CS. (2011): Az egészségturisztikai fej-
lesztések hatásai, különös tekintettel Kelet-
Magyarországra. Doktori (PhD) értekezés.
Széchenyi István Egyetem, Regionális- és
Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Győr.
PRISZINGER K. – PÉNZES E. (2009): Fogyasztói
magatartás a termálvízre alapozott turisztikai
szolgáltatások tekintetében. A Miskolci Egyetem
Közleménye. A-sorozat, Bányászat. 77. pp. 141–
150.
RÁTZ T. – MICHALKÓ G. (2011): Destineering
és IVF kezelés – trendek a globális egészség-
turizmusban In: Michalkó G. – Rátz T. (szerk.):
Egészségturizmus és életminőség Magyarországon:
Fejezetek az egészség, az utazás és a jól(l)ét magyar-
országi összefüggéseiről. MTA Földrajztudományi
Kutatóintézet, Budapest. pp. 13–26.
56 TURIZMUS BULLETIN XIX. évfolyam 2. szám (2019)
RÁTZ T. (2001): Zennis és Lomi Lomi, avagy Új
trendek az egészségturizmusban. Turizmus
Bulletin. 5(4). pp. 7–16.
ROZSNYAI K. (2006): A teremtő gondolat ere-
je. Piacformáló egészségturisztikai képzés
a Gyulai Főiskolán. In: Aubert A. (szerk.):
Fejlesztés és képzés a turizmusban. II. Országos
Turisztikai Konferencia tudományos közle-
ményei. PTE TTK Földrajztudományi Intézet,
Pécs. CD kiadvány. pp. 54–58.
RUSZINKÓ Á. – DONKA A. (2015): Fürdők jö-
vedelmezőségének összehasonlító elemzése.
In: Galambos I. – Michalkó G. – Törzsök A.
– Wirth G. (szerk.): Fürdővárosok. Történelmi
Ismeretterjesztő Társulat Egyesület és Magyar
Földrajzi Társaság, Budapest. pp. 263-274.
RUSZINKÓ Á. – VIZI I. (2011): Az egészségturisz-
tikai munkaerőpiac helyzete. Turizmus Bulletin.
14(4). pp. 44–52.
SÁNDOR R. (2011): Egészségturizmus innováció
megjelenése és területi összehasonlítása a né-
metajkú és mediterrán országok viszonylatá-
ban. Mikes International. 11(1). pp. 49–55.
SAVELLA O. (2017): Informális tanulás egészségma-
gatartás-formáló hatása az egészségturizmusban.
Doktori (PhD) értekezés. Eszterházy Károly
Egyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola,
Eger.
SŐRÉS A. (2013): Az egészségturizmus hatása az
életminőségre Hajdúszoboszlón. Doktori (PhD)
értekezés. Debreceni Egyetem, Ihrig Károly
Gazdálkodás- és Szervezéstudományok
Doktori Iskola, Debrecen.
SMITH, M. – PUCZKÓ L. (2008): Egészségturizmus:
gyógyászat, wellness, holiszitika. Akadémiai
Kiadó, Budapest.
SZABÓ Z. (2011): A magyar gyógyfürdőturiz-
mus és a piac. In: Lőrincz I. (szerk.): A gaz-
dasági és társadalmi átalakulás perspektívái
Magyarországon. XV. Apáczai-napok 2011,
Nemzetközi Tudományos Konferencia. Nyugat-
magyarországi Egyetem Apáczai Csere János
Kar, Győr. Tanulmánykötet. pp. 54–61.
SZIVA I. (2010): Öntsünk tiszta vizet… Az egész-
ségturizmus fogalmi lehatárolása és trendjei-
nek válogatott bibliográfiája. Turizmus Bulletin.
14(4). pp. 73–76.
VAJDA R. – VADAS V. (1990): Magyarország
gyógy-idegenforgalma. Alfaprint Nyomdaipari
Kisszövetkezet, Budapest.
VÁRHELYI T. (2012): Világtrendek az egészségtu-
rizmusban – a sikeres szolgáltatók földrajzi el-
oszlásának változásai. In: Nyári (szerk.): Kockázat
– Konfliktus – Kihívás. A VI. Magyar Földrajzi
Konferencia, a MERIEXWA Nyitókonferencia
és a Geográfus Doktoranduszok Országos

Konferenciájának Tanulmánykötete. Szegedi
Tudományegyetem Természeti Földrajzi és
Geoinformatikai Tanszék, Szeged. pp. 941–948.
ZSARNÓCZKY M. B. (2017): Az egészségturizmus
folyamatainak vizsgálata észak-magyarországi
mintaterületeken. Doktori (PhD) értekezés. Szent
István Egyetem, Enyedi György Regionális
Tudományok Doktori Iskola, Gödöllő.
Internetes források
AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS MARKETING-
KONCEPCIÓJA (2002): https://mtu.gov.hu/do-
cuments/prod/93_egtur_marketing_koncep-
cio.pdf, Letöltve: 2019. június 6.
BOROS SZ. – PRINTZ-MARKÓ E. –
PRISZINGER K. (2011): Egészségturizmus.
In: Michalkó G. (szerk.): Turisztikai termék-
tervezés és fejlesztés. http://www.eturizmus.
pte.hu/szakmai-anyagok/Turisztikai%20ter-
m%C3%A9ktervez%C3%A9s%20%C3%A9s%20
fejleszt%C3%A9s/book.html, Letöltve: 2019. jú-
nius 6.
EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI FOGALOMTÁR.
h t t p s://fog a l om t a r. a e e k . h u/i nd e x.ph p/
Kezd%C5%91lap, Letöltve: 2018. január 1.
HUSTINÉ BÉRES K. (2011): Fürdők és az egész-
ségturizmus közgazdaságtana. Elektronikus
jegyzet, Széchenyi István Egyetem. http://
w w w.ta n kony v ta r.hu/hu/ta rta lom/ta mo-
p412A/2010-0019_Furdok_es_az_egeszsegtu-
rizmus_kozgazdasagtana/index.html, Letöltve:
2019. június 6.
Műhely
IVANCSÓNÉ HORVÁTH ZS. – PRINTZ-MARKÓ
E. – DARABOS F. (2016): Wellness generáci-
ók – Generációk a wellnessben. Kautz Gyula
Konferencia, Nyugat-magyarországi Egyetem
Apáczai Csere János Kar. Konferenciakötet.
https://kgk.sze.hu/images/dokumentumok/
kautzkiadvany2016/Ivancsone_PrintzMarkoE_
DarabosF.pdf, Letöltve: 2019. június 6.
NTS (NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI
STRATÉGIA) (2017): https://www.kormany.
hu/dow n load/8/19/31000/mtu _ k iadva ny_
E P U B _ 2 97x 2 1 0m m% 2 0 -% 2 0prev i ew.pd f,
Letöltve: 2019. június 6.
ORSZÁGOS EGÉSZSÉGTURIZMUS
FEJLESZTÉSI STRATÉGIA (2007): htt-
p s : // 2 0 1 0 - 2 0 1 4 . k o r m a n y. h u /d o w n l o -
ad/b/8e/20000/Egeszsegturizmusstrategia.
pdf#!DocumentBrow, Letöltve: 2019. június 6.
RUSZINKÓ Á. – KŐVÁRI I. – MEZŐSI CS. –
SZALAI E. – SZŐKE T. – VERMESI A. – VIZI
I. – VÖRÖS I. (2009): Egészségturisztikai mun-
kaerő-piaci kutatás. Magyar Egészségturizmus
Marketing Egyesület, Budapest. http://www.
meme.hu/memedok/egesszegturisztikai_mun-
kaero-piaci_kutatas_2009.pdf, Letöltve: 2019.
június 6.
ÚJ SZÉCHENYI TERV (2011): http://www.terport.
hu/webfm_send/535, Letöltve: 2019. június 6.
II. NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV (2007-2013):
http://www.terport.hu/teruletfejlesztes/orsza-
gos-szint/fejlesztesi-dokumentumok/ii-nem-
zeti-fejlesztesi-terv-uj-magyarorsza, Letöltve:
2019. június 6.
TURIZMUS BULLETIN XIX. évfolyam 2. szám (2019) 57
 2008. FEBRUÁR 21-I OIB-ÜLÉS

2. napirendi pont
OIB Titkárságra érkezett: 2007. október 29.
Kör-emailben továbbítva tagoknak: 2007. október 30.
Honlapra felhelyezve: 2008. február 15.

Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium

Turisztikai Szakállamtitkárság

ELŐTERJESZTÉS
az Országos Idegenforgalmi Bizottság részére

a Lovas Turizmus Fejlesztési Stratégia és Intézkedési Terv

____________________________________

2007. szeptember

1. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
Bevezetés

A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia végrehajtása a kormány 2007. szeptemberi jóváhagyását követően

elkezdődött. Első lépésként elkészült az intézkedési terv, amelyet a kormány 2006. januárjában tudomásul vett.

Ezt követően a turisztikai szakterület munkatervébe beépültek a stratégia megvalósításának konkrét feladatai, így
többek között a kiemelt termékekre vonatkozó termékfejlesztési stratégiák elkészítése. Az egészség- és a lovas
turizmus fejlesztési stratégiák kidolgozására a Magyar Turizmus Zrt. kapott felkérést. A Stratégiai Termék
Igazgatóság a korábban megalapozott együttműködés keretében a lovas turizmus stratégiáját a Magyar Lovas
Turisztikai Közhasznú Szövetség bevonásával készítette el az NTS szerkesztéséhez hasonlóan részletezett
szakmai tartalommal.
• A szakmai szövetség szakértői a lovas szolgáltatók minősítése során jelentős tapasztalatot gyűjtöttek össze a
hazai helyzetre vonatkozóan, és nemzetközi tapasztalataikra alapozva együttműködtek a stratégia és a
fejlesztési feladatok megfogalmazásában.
• A regionális marketing igazgatóságok pedig közreműködtek a régió sajátosságain alapuló konkrét fejlesztési
célok, feladatok összeállításában.

A stratégia 2006-ban készült el, majd az ÖTM-mel, illetve az FVM-mel történt egyeztetéseket követően 2007. első
félévében került véglegesítésre. Tekintettel arra, hogy a megvalósítás sikere nagymértékben függ a végrehajtás
szervezésén, az intézkedési tervet is egyúttal csatoltuk a stratégiához.

Budapest, 2007. október

Dr. Kovács Miklós

2. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
 A NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
keretein belül,
a Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság számára
feladatként megfogalmazott

LOVAS TURIZMUS
TERMÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
2007-2013

2007. július

Készítette:
Magyar Turizmus Zrt., Termék Csoport
Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség

3. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
 TARTALOMJEGYZÉK

1. HELYZETELEMZÉS
1. 1. Versenyképesség
1. 1. 1. A turistafogadás feltételei
1. 1. 2. Kínálat és promóció
1. 1. 3. Kereslet
1. 1. 4. Emberi erőforrás
1. 1. 5. Működési rendszer
1. 1. 6. Minőség
1. 1. 7. Versenyképesség – összefoglalás
1. 1. 8. SWOT-analízis
1. 2. A lovas turizmus helye a magyar turisztikai piacon
1. 3. A lovas turizmus jogi környezete
1. 4. Támogatások és fejlesztések

2. A STRATÉGIA CÉLJAI ÉS EZEK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

2. 1. Emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés
2. 1. 1. Iskoláskorúak lovas oktatásának megszervezése
2. 2. A turistafogadás feltételeinek javítása
2. 2. 1. Időjárástól független lovaglási lehetőségek biztosítása
2. 3. Attrakciófejlesztés
2. 3. 1. Túralovaglás
2. 3. 2. Vadászlovaglás
2. 3. 3. Lovas üdülés
2. 3. 4. Fogathajtás és fogathajtás oktatása
2. 3. 5. Lovardai szolgáltatások
2. 3. 6. A lovas terápiás lovaglás
2. 3. 7. Lovas íjászat
2. 3. 8. A fogattúrák szervezése
2. 3. 9. Lovasbemutatók
2. 3. 10. Lovas klaszterek
2. 4. Emberi erőforrás fejlesztés
2. 4. 1. Lótenyésztő szakmunkás
2. 4. 2. Belovagló (bereiter)
2. 4. 3. Lótenyésztő szaktechnikus
2. 4. 4. Lovas-túravezető
2. 4. 5. Sportoktató
2. 4. 6. Szakedző
2. 4. 7. Lovaskultúra-oktató
2. 5. PR és marketing
2. 5. 1. Belföldi marketing eszközök
2. 5. 2. Külföldi marketing eszközök
2. 6. Hatósági szabályozás bevezetése
2. 6. 1. A lovas turisztikai szolgáltatókra vonatkozó hatósági rendelet
2. 6. 2. Patkós minősítési rendszer folyamatosságának ill. a minőségi szolgáltatások meglétének
biztosíthatósága
2. 6. 3. Istállók átalakítása, lótartás körülményeinek javítása
2. 6. 4. Szabad tereplovaglás lehetőségének biztosítása jogszabályi alapon
2. 6. 5. Lóállomány feljavítása a magyar lófajták térnyerésével

3. FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS FELADATOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGYES RÉGIÓKBAN

4. MELLÉKLETEK

4. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
 1. HELYZETELEMZÉS

A lovas turizmus alakulása hazánkban

Magyarország neve évszázadok óta összefonódik a lóval, a hazai lovas turizmus évtizedeken keresztül Európa
legszínvonalasabb szolgáltatását nyújtotta. A lovas turizmus területén vezető szerepet töltöttünk be a 80-as évek közepéig,
köszönhetően a kiváló terepadottságoknak, a szabad mozgás lehetőségének és a rendkívül olcsó áraknak. A 80-as évek
közepétől gyors változások következtek be, mind külföldön, mind belföldön, melyek a lovas turizmus hanyatlásához
vezettek. Az okok közt szerepel a hirtelen árnövekedés, a szolgáltatások színvonalának súlyos leromlása, képzetlen lovak,
kevésbé képzett személyi állomány, gyenge infrastrukturális háttér és a megbízhatatlan értékesítési lehetőségek. Mindezek
ellenére más lovas tevékenységek fokozatosan fellendültek, a lovaglás, a lótartás népszerűvé válásával egyre több hazai
magánszemély, vagy kisvállalkozás döntött úgy, hogy nem elégszik meg a saját célra történő „lovazással”, hanem olyan
lovas létesítményt alakít ki, melynek egyidejűleg jövedelemtermelő szerepet is szán, vagyis lovas turisztikai szolgáltatást
indít. Ezt a folyamatot nagyban gyorsította, hogy az ilyen vállalkozás indításához hivatalosan sem szakmai előképzettség,
sem vállalkozási és egyéb engedély nem szükségeltetett (ma sem). Egyre gyakoribbá vált a némi induló tőkével
rendelkező, de a lovas idegenforgalmi szakmában járatlan, minden hozzáértést nélkülöző vállalkozások nagyszámú
megjelenése, mely elkerülhetetlenül visszavetette a magyar lovas szolgáltatások jó hírnevét, ami természetesen jelentős
mértékben csökkentette a lovas vendégforgalmat is. Szükséges megemlíteni, hogy a 90-es évek lovas turisztikai
fejlesztései szinte kizárólag magánerőből valósultak meg, ami a magánszektor különleges befektetési hajlandósága mellett
tanúskodik. Ugyanakkor magában hordozza azt a veszélyt, hogy a szakmailag nem megalapozott beruházások, hozzá
nem értők által történő spontán fejlesztések alacsony és életképtelen hatékonyságú működéssel párosulnak.
Szintén hozzájárult hazánk lovas turizmusának hanyatlásához az a tény, hogy 1985-1990 között a fő küldő
országainkból érkező törzsvendégek egyre nagyobb hányada szerzett be (többségében magyar) lovat, így ezután
már nem Magyarországon hódolt lovas szenvedélyének, hanem saját lovon saját országában tette azt. Ezen kívül -
a fiatalabb korosztályt tekintve – szintén ebben az időben jött divatba a póni lovaglás, illetve újra divatba jött a
western lovas stílus is, amely tevékenységek gyakorlására hazánkban akkor még nem volt lehetőség.
A 90-es évekig a lovas turista szinte kizárólag szervezetten érkezett országunkba. A magyar utazási piac átalakulását - ezen
belül is a külföldi irodai képviseletek megszűnését - követően viszont a szervezett utak és azok által érkezett vendégek
elmaradását sokáig nem pótolta semmi. Napjainkban sem létezik igazán komoly online megrendelési lehetőség.
Mindezek mellett hazánkban a lovas turizmus a hagyományos turisztikai vonzerők egyik kiemelkedő területe lehet
napjainkban is. Lovas turisztikai létesítmények és szolgáltatások az ország egész területén rendelkezésre állnak,
azonban általános minőségük sok kivetnivalót hagy maga után. A komplex szolgáltatásokat nyújtó létesítmények
alacsony száma egyértelműen determinálja a lovas turizmus további fejlődésének korlátait.
A világon több mint százmillió embernek, kontinensünkön mintegy 45 milliónak van kapcsolata a lovaglással. A lovas
turizmus, a lovas sport és a hozzá kapcsolódó gazdasági ágazatok: a mezőgazdaság, a kézműipar, az építő- és
járműipar, a gyógyszeripar világszerte több millió embernek ad munkát és sok százmilliárd euróval járul hozzá a világ
fejlődéséhez. Magyarország az európai lovas turizmus úttörője, már a hatvanas-hetvenes években több ezer külföldi
turista érkezett lovas- és fogathajtó programokra, valamint több százezer idelátogató vendég nézte meg az ország
különböző területein szervezett bemutatókat. Magyarország a vendégküldő országok szerint – az érdeklődés szem-
pontjából – az első három legkedveltebb hely egyike. Ez a kiemelkedő érdeklődés azért is figyelemre méltó, mivel
mind a jövedelmezőséget, mind a területfejlesztési szempontokat tekintve kedvező képet mutat a lovas turizmus.

A magyar lakosság hozzáállása a lovas turizmushoz – kutatási eredmények vizsgálata

A lovas turizmussal kapcsolatos 2006. évi közvélemény-kutatás keretében a magyar lakosság körében a lovaglás,
lovassport általános megítélésének alakulását vizsgálta. A felmérés választ keresett arra is, milyen indokok, okok
húzódnak meg annak hátterében, hogy a felnőtt lakosság döntő többsége sohasem lovagolt. Figyelmet érdemel,
hogy a válaszadók 19,8 %-a anyagi okokra hivatkozva utasítja el a lovaglás lehetőségét.
Magyarázat Említések száma (db) Említések aránya (%) Rangsor*
Nem érdeklődik iránta 304 44,6 1.
Eszébe se jutott, hogy megtehetné 163 23,9 2.
Anyagi okok 135 19,8 3.
Életkora nem engedi 116 17,1 4.
Egészségügyi okok 107 15,8 5.
Fél a lovaktól 98 14,4 6.
Nincs a közelben rá lehetősége 63 9,3 7-8.
Időhiány 63 9,3 7-8.
Sok speciális felszerelést kíván 31 4,5 9.
Túl bonyolult a megszervezése 29 4,3 10.
Családi okok 10 1,5 12.
Információhiány 9 1,4 13.
Allergiás a lószőrre 6 0,9 14.
Nem tudja 2 0,2 15.
Nem divatos sport 1 0,1 16.
Egyéb ok 18 2,7 11.
Összesen 680 169,8

5. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
Kifejezett egyetértéssel találkozott az az állítás, hogy "Magyarország híres a lovassportjáról", a megkérdezettek
84,5%-a részben, vagy teljesen osztja ezt a véleményt.
A lovaglás túlzottan nagy anyagi ráfordítással jár kijelentés is az elfogadott állítások közé tartozik. Ugyanakkor "A
magyar lovaglási lehetőségek csak a külföldiek számára megfizethetők" állítás határozottan megosztotta a
válaszadókat: 29,3% elutasította, 43,6% egyetértett vele, míg 27,5% a skála középső értékét választotta.
A lovaglást alapvetően divatos tevékenységnek tarják a megkérdezettek, viszont a „Csak a sznobok lovagolnak”
állításnak volt a legalacsonyabb az egyetértési indexe, az ötfokozatú egyetértési skálán mindössze 2,6-es
átlagértéket kapott. A megkérdezettek 46,7 százaléka nem értet egyet ezzel a kijelentéssel.

A következő 12 hónapra vonatkozó lovaglási szándékok

A válaszadók döntő többsége (83,6%) határozottan elzárkózik attól, hogy a következő egy évben lovagoljon, 9,1
százalékuk viszont biztosan vagy valószínűleg lovagolni fog a következő 12 hónapban. Az interjúalanyok 1,8
százaléka nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben.
Az átlagosnál nagyobb bizonyossággal indulnak lovagolni
• a férfiak (3,7%),
• a 18-24 év (7,3%) és a 25-30 év (5,4%) közötti korcsoportok tagjai,
• a felsőfokú végzettséggel (5,9%) rendelkezők,
• a négyfős (5%) és a legalább ötfős (5,4%) háztartások tagjai,
• a kisgyerekes házaspárok (5,9%),
• az átlag feletti jövedelműek (5,1%),
• az emeletes családi házban (5,5%) lakók,
• akiket a lovaglás aktíven érdekel (8,8%),
• a Dél-Alföld (5,3%) és az Észak-Magyarország (24,9%) tervezési-statisztikai régióban lakók.
Tapasztalatok szerint a korábban lovaglók szignifikánsan nagyobb valószínűséggel fognak lovagolni a jövőben is.
A korábban is lovaglók 24,1%-a biztosan vagy valószínűleg lovagolni fog a következő 12 hónapban.

6. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
1. 1. Versenyképesség
Előzmények:
A lovas turizmus kezdeti időszakaiban a szolgáltatást igénybevevők 80-90%-a külföldről érkezett. A Magyar Lovas
Turisztikai Szövetség 2000-ben történt felmérése alapján a külföldi és belföldi résztvevők aránya csaknem azonos,
azaz 50-50% volt. 2004-ben 90%-ban belföldiek - elsősorban ifjúsági korosztály, 18 éves korig - vették igénybe a
magyarországi lovas turisztikai szolgáltatásokat. A Szövetség utolsó adatai alapján csaknem 8000 gyerek töltött
több mint egy hetet a magyarországi lovardákban. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi lovas turizmus
résztvevőinek száma jelentős mértékben növekedett, fiatalodott. A lovardák számára azonban gondot okoz, hogy
gyakorlatilag kezdő lovasokkal kell foglalkozniuk, így az árakban nem realizálható a ráfordított munka.
Nyilvánvalóan látszik, hogy szükséges a kezdők és a gyerekek oktatásának támogatása, tekintettel arra, hogy
középtávon is a belföldi kereslet növekedése várható, prognosztizálható, ám az ilyen szolgáltatást nyújtó
vállalkozások pillanatnyilag nem képesek rentábilisan működni. Néhány év alatt azonban lassan kialakulni látszik
egy olyan belföldi lovas közönség, amely a magasabb árú szolgáltatásokat is igénybe tudja venni.

1. 1. 1. A turistafogadás feltételei
A Magyar Turizmus Zrt. támogatásával a magyarországi lovas turisztikai kínálat elemeinek felmérését 2005. évben
a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség végezte el. A kutatás idevonatkozó eredményét az alábbi
táblázat tartalmazza.

Budapest és
Észak- Alföld és
Közép- Dunántúl Balaton Összesen
Magyarország Tisza-tó
Dunavidék
Ló létszám 1300 481 2157 1919 667 6.524
Ágy (fő) 702 309 1868 1409 254 4.542
Étkezés (fő) 3961 250 7066 5490 1190 17.957
Vendéglátó férőhely 330 245 825 517 161 2.078
Fedeles lovarda (létesítmény) 8 3 15 13 1 40
Fogatozás (létesítmény) 18 9 44 30 13 114
Bemutató (létesítmény) 13 2 20 10 5 50
Verseny (létesítmény) 12 5 27 23 3 70

1. 1. 2. Kínálat és promóció
Kínálat
A lovas turizmus szolgáltatásait két fő területre bontjuk: az aktív és passzív lovas turisták számára nyújtható
szolgáltatásokra. Az aktív lovasok a lovaglást, fogathajtást veszik igénybe, a passzív lovasok a lovasbemutatókat,
fogattúrákat élvezhetik, nekik a ló látványa a vonzerő.
A Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség (a Magyar Turizmus Zrt. támogatásával) 1998 óta - önkéntes
alapon - minősítteti az ország lovas szolgáltatóit. A minősítés mindenkori eredménye tekinthető az egyetlen olyan
tanulmánynak, amely alapján reális képet kaphatunk a magyarországi lovas kínáltról, igaz, a teljesség igénye
nélkül. Magyarországon a minősített lovas szolgáltatók mellett jó néhány, a szolgáltatási feltételeknek meg nem
felelő istálló és lovas fogadó is működik, bár ezek száma az elmúlt időszakban jelentősen csökkent. Míg 1998-ban,
a szolgáltatói felmérések kezdetekor kb. 680 hellyel találkozhattunk, addig mára a jelentkezők száma 200-ra
csökkent. Az évek során egyértelműen bebizonyosodott azonban, hogy a szolgáltatói bejelentkezések elsősorban
a leendő pályázati pénzek elnyerésének reményében fogantak. A patkós minősítés több alkalommal történt
elvégésével és a pályázati kiírásokra beadott anyagokkal egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy sokan nem a valós
turisztikai szolgáltatásokra, hanem vagyongyarapodásra próbálták felhasználni a lovas turizmus ügyét.
A passzív lovas turizmus tekintetében, hazánkban számos lehetőség áll az eziránt érdeklődők számára, ahol
komplex lovas turisztikai szolgáltatásokat vehetnek igénybe. Ilyen bemutatóhelyek – a 28 minősítettből csak
néhányat említve - találhatók például Lajosmizsén, Domonyvölgyben, Bugacon, stb. A témában mindenképp meg
kell még említeni a budapesti Ügetőt. Teljesen új kezdeményezésként az Ügető vezetősége – egy utazásszervező
irodával együtt - a már meglévő színvonalas és változatos lovas programok mellé számos újdonságot tervez
bevezetni, így például az oda érkező csoportok részére a versenynapoktól különböző napokon is szervez versenyt.
Minden egyes versenynapon egy-egy régiónak, illetve a régió lovas turizmusának biztosítana bemutatkozási
lehetőséget, ezzel hazánk különböző térségeinek lovas jellegzetességeit egy helyen tenné elérhetővé a
nagyközönség számára. A csak néhány említett kezdeményezés az Ügető központi elhelyezkedése végett a
főváros turizmusára nézve is kiemelkedően pozitív hatást gyakorolhat.

7. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
Promóció
Hazánkban lovas promóciós tevékenységgel ma non-profit módon a Magyar Turizmus Zrt. és a Magyar Lovas
Turisztikai Közhasznú Szövetség foglalkozik.
Együttműködésük főbb területei a következők:
Kiállítás, vásári jelenlét
A két szervezet 1999. óta évente részt vesz bel- és külföldi kiállításokon, így például a budapesti Utazás
Kiállításon, az OMÉK-en, Münchenben a BayernPferd-en, Veronában a Fiera Cavalli kiállításon, Offenburgban az
EuroCheval szakvásáron, a bécsújhelyi Apropos Pferd közönségvásáron, illetve a Csehországban Lysa nad
Labem-ben megrendezett lovas parádén és szakkiállításon. Ezen kívül mintegy további 80 bel- és külföldi vásáron
kerül terjesztésre a közös kiadvány, illetve egyéb általános turisztikai kiadványok.
Év Kiállítás
1999 Apropos Pferd – Bécsújhely; Fiera Cavalli – Verona
BayernPferd - München (MT Zrt. biztosította a standot); EuroCheval Offenburg;
2000
Apropos Pferd – Bécsújhely; Fiera Cavalli – Verona
2001 A 103. veronai Fiera Cavalli-n; Equitania Essen
2002 Offenburgi EuroCheval; Aachen
Aachen; Ausztriai ProPferde-n az Equitriangulum szervezettel közösen; Önállóan a csehországi
2003
Lysa nad Labemben megrendezett cseh lovas kiállításon (MLTSZ mint díszvendég kapott meghívást)
2004 BayernPferd - München
2005 Május: BayernPferd - München (MT Zrt. biztosította a standot)

Online együttműködés
A Magyar Turizmus Zrt. www.itthon.hu (és www.hungary.com) honlapján a teljes lovas kínálat megtalálható, illetve
ugyaninnen a lovas katalógus is letölthető (magyar, német és angol nyelven). A régiós honlapok mindegyike, és a
külképviseleti honlapok túlnyomó része is tallóz a lovas ajánlatok között. Ezen kívül megújulás előtt áll a MLKTSZ
szakmai honlapja is.(www.equi.hu). Tárgyalások folynak a nemzetközi lovas szervezetekkel is a szorosabb
elektronikus együttműködésről.
Tanulmányutak
Bel- és külföldi újságírók és média képviselők fogadása rendszeres, részükre évente több study-tour is indul a
leghíresebb túra útvonalakon, ezen belül bemutatásra kerülnek a legjobb istállók és lovas farmok is. A lovas tour
operátorok részére is rendszeresek a study-tour-ok, de emellett az egyéni szervezésű szakmai utak is népszerűek.
A passzív lovas ajánlatok, bemutatóhelyek az MT Zrt. egyéb tanulmányútjaiba is be vannak építve, így a már
említett Lajosmizsére, Bugacra, Domonyvölgybe, vagy Bábolnára mintegy 160 újságíró jutott el 2005-ben.
Rendszeresek a ritkaságokat bemutató újságíró meghívások is, így pl. lovas íjászok, harci bemutatók,
gyermektáborok, nyitott porták is bemutathatják ajánlataikat.
Kiadványok
Hazánkban jelenleg egyetlen hivatalos országos lovas turisztikai kiadvány van, az MLKTSZ minősítése és gyűjtése
alapján elkészült „Lóháton Magyarországon” c., Magyar Turizmus Zrt. által készített kiadvány. A három nyelven
olvasható anyag - egyéb hasznos információk mellett - tartalmazza a 160 minősített lovas szolgáltató adatait és
kínálatát. A régiók többsége szintén ad ki a lovas szolgáltatókat összefogó katalógust, illetve más, ajánlati
kiadványaikban is szerepeltetik a régiós táborok, lovas udvarok és istállók anyagait.
A szolgáltatók úgyszintén adnak ki saját kiadványokat, ezek is terjesztésre kerülnek a non- profit szervezet keretein belül.
Az egyéb marketing együttműködéshez sorolható még a Talent for entertaining* kampány is, vagy a rendszeresen
kiadásra kerülő eseménynaptár, az ’Itthon otthon van’ turisztikai melléklet, a Napkelte TV programajánló, illetve a
honlap címoldalán kiemelt eseménynaptár ellátása hírekkel, újdonságokkal. Az online megújuláshoz tartozik egy
alkalmi elektronikus hírlevél útnak indítása, kiváltva az eddigi lovas körleveleket, felhívásokat.
Ugyanitt kell megemlíteni a szakmai jellegű rendezvényeken a közös megjelenést, illetve együttműködést, mind az
előkészítésben, mind pedig a kivitelezésben. A lovas világtalálkozók, regionális lovas ünnepek, illetve nagyobb
lóvásárok alkalmával szintén közösen jelenik meg a két szervezet.

*Talent for entertaining

A Magyar Turizmus Zrt. 2005. májusától új turisztikai imázskampányt
indított el Európában és a tengerentúlon Magyarország népszerűsítéséért,
amelyben 11 világhírű magyar adja nevét és arcát a 9 európai nagyváros -
London, Párizs, Berlin, Amszterdam, Koppenhága, Frankfurt, Madrid,
Milánó, Brüsszel - 12 repülőterén látható világító poszterekhez, úgynevezett
’city light’ plakátokhoz, és a világ 21 országában megjelenő sajtó-
hirdetésekhez. A kampány négy társszervezet - a Magyar Turizmus Zrt., a
Malév Zrt., a BTH Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht., és a Budapest
Airport Zrt. - összefogásával valósult meg.

8. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
A „Talent for entertaining” kampány a hazai kiemelkedő tehetségekre épül, a plakátokon, napilapokban,
magazinokban világhírű honfitársaink az ország kiemelkedő értékeit népszerűsítik, többek közt Magyarországot,
Budapestet, Balatont, az egészségturizmust, a konferenciaturizmust, a lovas turizmust, a magyar gasztronómiát,
magyar bort.
A magyar lovas turizmus fontosságát érzékelteti, hogy a Magyar Turizmus Zrt. e kampánysorozatának egyik arca
Lázár Vilmos, fogathajtó világbajnok, aki a hazai lovas turizmusra hívja fel a külföld figyelmét.
Külön említendő az eddigi legnagyobb lovas turisztikai megjelenés Aachenben, Európa legjelentősebb lovas
fesztiválján, amely hazánk díszvendégségével zajlott 2003. június 17-22. között.
Az esemény patinás történettel büszkélkedhet, hiszen a három számban - díjlovaglásban, díjugratásban és
négyes-fogathajtásban - szervezett nemzetközi lovas verseny 1898-re vezethető vissza. A verseny jelentőségét jól
mutatja az összdíjazása, amely 2002-ben a világon a legmagasabb, 1,3 millió Euro volt. 1987 óta minden évben
elnyeri a versenyzők szavazata alapján a világ legjobb lovas versenye címet, 2003-ban közel 500 akkreditált
újságíró volt jelen az eseményen, a fesztivál egy hete alatt 313.500 látogató kereste fel a versenypályát.
Magyarország 2003-as díszvendégi címét 2001-ben Spanyolország, 2002-ben pedig Hollandia bemutatkozása
előzte meg. A díszvendégséggel járó feladatokat a Magyar Turizmus Zrt. vállalta fel, az általa szervezett színes
bemutatkozáson 125 táncos, zenész és 110 lovas vett részt. A versenypálya területén és a belvárosban felállított
információs pontokon folyamatos tájékoztatást kaptak az érdeklődők Magyarország látnivalóiról, utazási ajánlatokról
és általános tudnivalókról. A fesztivál egy hete alatt a Magyar Turizmus Zrt. informátorai mintegy 60.000 kiadványt és
szóró-ajándékot, valamint 10.000 db nemzetiszínű/piros-fehér-zöld zászlót osztottak ki a látogatók között. Külön
bemutatkozási lehetőséget kaptak a tradicionálisan magyar termékeket forgalmazó Hungarycum Club és a Magyar
Lovas Kör kézművesei. A magyaros ízek kedvelőit egy magyaros 200 fős étterem várta.
A hét során folyamatos magyar program jellemezte az eseményt, így - a hagyományoknak megfelelően - a nyitás
előtti vasárnapon, június 15-én a díjlovagló stadionban 5.100 fő számára tartott ökumenikus istentiszteleten, az
esemény hivatalos megnyitásának előestéjén az Aachen város főterén tartott zenével és tánccal tarkított
lovasbemutatón, s a további napokon is naponta 10-15 programok során. Nagy sikert aratott a publikum körében a
Debreceni Népi Együttes Pulykakakas Gyermektánccsoportja, a Budapesti Bem Gyermektánccsoport és a BM Duna
Művészegyüttes. A fesztivál hivatalos megnyitásának előestéjén, június 16-án mintegy 5.000 érdeklődő aacheni
tekintette meg a Magyar Turizmus Zrt. által szervezett 120-szereplős kulturális- és lovas bemutatót a város főterén. A
magyar programok teljessége mégis az esemény június 17-i, keddi megnyitóünnepségén volt igazán látványos, ahol
mind a 110 lovas és 125 táncos, illetve zenész több mint egy órás, összefüggő, valódi show-t adott elő.
A sajtószemlék alapján közel 500 Magyarországot is említő sajtócikket tallóztak, a sajtóközpontba több mint 500
újságírót akkreditáltak. A szervezők a rendezvény ideje alatt összesen 635 millió fős elérést becsültek a "lovassport
Wimbledonjából", az aacheni arénákból.

1. 1. 3. Kereslet
Külföld
Magyarország külföldön elsősorban lovas túráiról híres, de fontos szerepe van a kis szegmenseknek szóló lovas
tevékenységeknek is (pl. vadászlovaglás). Ezen kívül - a kedvező árak miatt - új kereslet Európából a nem teljesen
kezdőknek szánt lovas továbbképzés, vagy vizsgára való felkészítés is.
Nagy igény van a komplex lovaglásra épülő turisztikai csomagokra. Azonban a teljesen nomád túra kiment a
divatból, elsősorban a „napközben Robinson, este maga a császár” program kezd elterjedni. A vendégek nem
akarnak minden nap máshol aludni, így nagyon fontosak az adott szolgáltató környékét bebarangoló túrák (nem
összekeverendő a csillagtúrával).
Korábban fő küldő országainknak Svájc és Németország számítottak, napjainkban azonban az utóbbiból érkező
vendégek száma jelentősen visszaesett, helyette (2002 óta) Anglia vette át a vezető szerepet. Nagy piac lehet még
Skandinávia, sorrendben Svédország, Finnország, Norvégia, Dánia.
Az olasz, illetve francia vendégekre jellemző, hogy bár nagy keresletet támasztanak Európa irányába,
Magyarországra csábításuk - marketing tevékenység ellenére – ez idáig eredménytelennek bizonyult.
Szóba jöhetnek még az említett országokon kívül a volt szovjet tagköztársaságok is, amely piacok nagy a
potenciált jelenthetnek országunk számára.

Belföld
A belföldi vendégek körében rengeteg a kezdő lovas és a gyerek. Egyelőre ezen célcsoport kiszolgálására kell
törekedni, belőlük kell teljes körű lovas turistát képezni.
Új célcsoport lehet ezen kívül az ún. elitréteg, azonban ezen réteg lovaglási kedvének élénkítéséhez
nélkülözhetetlen egy találó marketing kampány.

9. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
1. 1. 4. Emberi erőforrás
Magyarország a 60-70-es években vezető szerepet töltött be a világ lovas turizmusában, amely kitűnő ismertségi
alapot biztosít az újabb fejlesztésekhez is. Nemzetünk ismert arról, hogy tradicionálisan szereti, és magas szinten
tud bánni a lovakkal, katonai célú tenyésztésünk is világhírű volt. A fogathajtó világ- és Európa bajnokaink által
keltett élénk érdeklődés is hasznosítható a lovas turisztikai szolgáltatások között.
Az 1998 óta készült felmérések során bebizonyosodott, hogy a megfelelő tudással rendelkező lovas szakemberek
elsősorban az oktatók képzésének hiányossága miatt nem állnak megfelelő számban rendelkezésre. Kétségtelen
azonban, hogy magyar emberek érzelmi kötődése a lóhoz rendkívül erős, és nyilvánvaló, hogy egy tudatosan
felépített oktatási program keretében - amelyet megfelelő arányban központilag is támogatunk - teljes mértékben
kielégíthető a lovas turizmus emberi munkaerő igénye. Szükség van tehát részben a lovaglást oktatók többszintű
képzésére, a klasszikus lovas szakmák felélesztésére (lovász, belovagló) és a lótartással kapcsolatos ősi
mesterségek és szükségszerű tevékenységek oktatására is (kovács, szíjgyártó, nyerges).

Szakemberképzés
Jelenleg Magyarországon több felsőoktatási intézmény, illetve továbbképző intézet keretein belül is folyik lovas-
túravezető képzés.
Lovas-túravezető vizsgáztatást végző intézmények:
- Nemzeti Lovarda, FVM Szakiskola (Budapest);
- Debreceni Agrártudományi Centrum Továbbképzési és Távoktatási Intézet (Debrecen);
- Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola És Kollégium (Kaposvár);
- Veszprémi Egyetem Tanácsadó, Tanárképző és Távoktatási Intézet (Keszthely);
- Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola (Kiskunfélegyháza);
- Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium (Szécsény);
- Jávorka Sándor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola (Tata);
Az említett képzés kapcsán beszélhetünk iskolarendszerű-, illetve felnőtt képzésről, az előbbi érettségi után 2 évet
(2000 óra) jelent, míg a felnőttképzést a már régebb óta a szakmában jártas, illetve abban tevékenykedők számára
indítanak, ezáltal az rövidebb idő alatt - az alap tárgyakat átugorva, mint például a lovaglásoktatást – elvégezhető
(400 óra, illetve 170 óra).
Az elmúlt évek adatait nézve megfigyelhető, hogy a felnőtt képzést évről évre többen végzik el: 2003-ban 7
személy (Nemzeti Lovarda), 2004-ben 12 személy (Debrecen), 2005-ben pedig összesen 17 személy (Veszprémi
Egyetem Keszthelyi Karán 11, Nemzeti Lovardában 6 személy) szerezte meg a lovas túravezetésre vonatkozó
kormányrendelet alapján elvileg(!) nélkülözhetetlen okiratot/ engedélyt.
A lovas-túravezető szakképesítés a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Gyermek-,
Ifjúsági- és Sportminisztérium hatáskörébe tartozik, 1993-ban került az Országos Képzési Jegyzékbe. Szakmai és
vizsgakövetelményei a 64/1994. (XII. 15.) FM rendeletben kerültek kiadásra. A képzés főbb témaköreit szemügyre
véve - állategészségügy, munka-, tűz- és környezetvédelem, gazdálkodási és szervezési ismeretek,
idegenforgalmi ismeretek, idegen nyelv, lóhasználat, lótakarmányozás, lótenyésztés, vendéglátási ismeretek,
viselkedéskultúra, lovasetika - jól látható, hogy a lovas-túravezető képesítést csak igen széles körű elméleti és
gyakorlati ismeretekkel rendelkezők szerezhetik meg.
A 134/2004 (IX. 15.) FVM rendeletnek megfelelően jelenleg hét intézmény rendelkezik a lovas-túravezető
szakképesítés vonatkozásában vizsgaszervezési jogosultsággal. Oktatást több felsőoktatási intézmény keretein
belül is végeznek, csak néhányat felsorolva a Veszprémi Egyetemen, a Jászberényi Főiskolán, vagy a már említett
Nemzeti Lovardában.
2005 óta új, felsőfokú szakképzettséget biztosítva lovaskultúra-oktató másoddiplomás képzés folyik a SOTE
Testnevelési és Sporttudományi kar keretén belül.
A lovaskultúra-oktató felsőfokú szakirányú továbbképzési szak célja a felsőfokú alapdiplomát szerzett
szakemberek továbbképzése. A képzés célja, hogy a képzésben részt vevők különböző szektorokban (állami,
egyesületi és magán), a lovas kultúra különböző területein – a képzés eredményeként –képesek legyenek
alkalmazni a feladatok ellátásához szükséges legújabb elméleti és gyakorlati ismereteket.

1. 1. 5. Működési rendszer
A lovas turisztikai szolgáltatások és azok létesítményei az ország szinte minden területén megtalálhatók. A lovas
turizmusban érdekeltek szervezettsége magas színvonalú, a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség
integrálja a minősített lovas szolgáltatók teljes körét, és lefedi a piac döntő részét. Ennek ellenére a szolgáltatók
közötti együttműködés és információáramlás nem megfelelő, ma még többnyire egymástól elszigetelten működnek.
Európában egyedülálló módon, még 1998-ban elkezdődött a lovas szolgáltatók önkéntes, szakmai minőségi
besorolása (patkós rendszer). 1998 óta kormányzati támogatással, a Magyar Turizmus Zrt. segítségével az
MLKTSZ négy alkalommal minősítette a lovardákat.

10. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
1. 1. 6. Minőség
A minőségi szolgáltatáshoz vezető út első lépcsője a patkós minősítés bevezetése volt. A turistafogadás
feltételeinek felmérése elsőként 1998-ban történt meg, önkéntes alapon, amelyet a GKM támogatott (erre a
felmérésre épülhet a turisztikai védjegy kategória).
Az első felmérés alkalmával 680 lovas tevékenységet végző hely jelentkezett. Ez a szám egyrészt a gyenge
kritériumrendszernek volt köszönhető (a rendszerváltás után a lovas létesítmények 98%-a magán kézbe került, így
bárki bármilyen tevékenységet végezhetett, és végzett is, pl. gyógy-lovagoltatás, stb.), ennek ellenére csak a fele
kapta meg az egy patkós minősítést. Másrészt a nagy számú jelentkezés betudható annak is, hogy akkortájt
számítani lehetett egy lovas szolgáltatókat érintő támogatásra, amely pályázat tényleges kiírását követően a lovas
létesítmények száma még inkább megugrott. Első körben a lovakat nem, csak a létesítmények lettek minősítve.
Az ezt követő felmérések alkalmával ezen létesítmények száma folyamatos csökkenést mutatott, a feltételek
szigorodásának, illetve a pályázati pénzek hiányának köszönhetően.
Összefoglalva: a tényleges helyzetről, pontos számokról reális képet addig nem kaphatunk, amíg erre vonatkozóan
nem történik hatósági szabályozás. Jó hír, hogy a felmérések minőségi javulásról tanúskodnak, a minőségre való
törekvés egyre inkább tudatossá válik. Elmondható tehát, hogy a korábban kiosztásra került támogatások
megtették hatásukat a minőségre, és ez által a belföldi keresletre vonatkozóan is.

2001-es katalógusban megjelent minősített lovardák megoszlása

Régiók 5 patkós 4 patkós 3 patkós 2 patkós 1 patkós egyéb Összesen
Budapest és Közép-Dunavidék 4 3 9 11 11 8 46
Alföld és Tisza-tó 4 12 10 8 11 11 56
Észak -Magyarország 3 1 1 3 1 1 10
Dunántúl 6 5 17 22 15 8 73
Balaton 3 1 10 5 9 2 30
Összesen 215

2002-es katalógusban megjelent minősített lovardák megoszlása

Régiók 5 patkós 4 patkós 3 patkós 2 patkós 1 patkós egyéb Összesen
Budapest és Közép-Dunavidék 5 - 8 7 8 3 31
Alföld és Tisza-tó 3 10 14 12 8 7 54
Észak Magyarország 2 - 2 2 4 - 10
Dunántúl 7 7 19 13 12 3 61
Balaton 3 2 5 3 1 - 14
Összesen 170

2003-as katalógusban megjelent minősített lovardák megoszlása

Régiók 5 patkós 4 patkós 3 patkós 2 patkós 1 patkós egyéb Összesen
Budapest és Közép-Dunavidék 1 - 7 7 5 4 24
Alföld és Tisza-tó 8 8 10 7 6 9 48
Észak-Magyarország 2 1 2 2 3 2 12
Dunántúl 6 8 12 12 7 6 51
Balaton - 2 8 3 3 1 17
Összesen 152

2006-os katalógusban megjelent minősített lovardák megoszlása (három 2005-ben minősített létesítmény nem kívánt
megjelenni a katalógusban: 1 db 2 patkós (Alföld) és 2 db 1 patkós (Alföld és Dunántúl)
Régiók 5 patkós 4 patkós 3 patkós 2 patkós 1 patkós egyéb Összesen
Budapest és Közép-Dunavidék 2 3 8 9 3 5 30
Alföld és Tisza-tó 5 14 11 7 7 11 55
Észak-Magyarország 1 1 - 4 7 2 15
Dunántúl 7 7 8 8 9 5 44
Balaton - 4 5 1 2 4 16
Összesen 160

1. 1. 7. Versenyképesség - összefoglalás
A lovas turizmus szolgáltatásainak döntő többsége Európában bonyolódik. A nagy beutaztató országok, azaz a
magyar lovas turizmus vetélytársai: Spanyolország, Írország, Portugália és Nagy-Britannia. A szolgáltatást
igénybevevők elsősorban Németország, Svájc és Anglia, kisebb számban ugyan, de növekvő érdeklődést mutat
Svédország és Finnország. Bár fizetőképes kereslettel rendelkezik, de Magyarországon alig jelenik meg Norvégia,
Dánia, illetve Amerika. Új színfoltot, de egyben konkurenciát is jelentenek az arab országok a sivatagi lovas túrákkal,
Dél-Amerika (Argentína) a pampalovaglással, Chile a cowboy kempinggel, illetve (Ecuador) lovas túrákkal az
Andokban, a vulkánoknál, és ami speciális, hogy a túrákra az angol nyereg mellett western-, ill. annak klasszikus
változatát, az ún. ’Vaquero’ nyerget is lehet rendelni. Ezen kívül jelen van a piacon Ausztrália is a lovas túráival.

11. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
A magyar lovas szolgáltatások árai a lovas túrák tekintetében 20%-kal olcsóbbak a nemzetközi trendeknél, az
egyéb lovas szolgáltatások terén 40-50%-kal alacsonyabb az ár (a hazai lovas turizmus elismerése, hogy a
Harpers magazin 2002-ben szakértő újságírók által rangsorolta a világ 5 legjobb lovas túráját, és ebből kettő
Magyarországon, az Észak-Magyarországi illetve az Észak-Alföldi régióban van).
Adottságaink közé sorolhatjuk a túra- és tereplovagláshoz ideális tájainkat: nagy kiterjedésű, lovaglásra és
lótenyésztésre alkalmas területekkel rendelkezünk, a növény- és állatvilág igen változatos, éghajlatunk a lovas
turizmushoz ideális, mérsékelt szárazföldi. A nyugat-európaihoz képest kevésbé szigorú tulajdonosi tudat, valamint
a mezőgazdasági vidékeken megmaradt földutak hálózata nem korlátozza annyira a tereplovaglást, mint a nyugat-
európai országokban. Pusztáink, nemzeti parkjaink, erdeink talaja tavasztól őszig jól lovagolható.
A kiváló magyar lófajták alkalmasak a változatos igények kiszolgálására. Történelmünk során a ló mindig az ember
társaként jelent meg, a magyar lófajták kétséget kizáróan a legalkalmasabbak a lovas turizmus céljaira.
Köszönhetik ezt annak a tenyésztői munkának, amely megőrizte acélosságukat, vitalitásukat, a terepen való
mozgásbiztonságukat, valamint azt a fejlett szociális érzéküket, ami által méltó szabadidős partnerré válhatnak a
lovas turisták számára.
A lovas turizmus gazdasági jelentősége, versenyképességre gyakorolt kedvező hatásai közül kiemelkedik az
átlagosnál magasabb költési hajlandóság, a területi- és szezonális koncentráltság oldása.
Azt nem kell bizonyítani, hogy országunk imázsában fontos helyet foglal el a lovas-nemzet kép. A csikós-gulyás
romantikán alapuló hagyományos országképünkben rejlő üzleti lehetőség jobb kihasználása mellett érdemes
ápolnunk és megjelenítenünk huszár- és általános katonai hagyományainkat is, amelyek szintén jelentősek és
jellemzőek a magyarságra.

1. 1. 8. SWOT-analízis
Erősségek
- kedvező földrajzi helyzet
- táj változatossága és szépsége
- a nyugaton már teljes hiánynak számító tereplovaglási lehetőségek Magyarországon
- jó talaj minőség
- egyelőre szabadon használható erdő- és földutak
- a magyar „lovas” nemzet
- növekvő érdeklődés a lovak, a lovaglás iránt mind belföldön, mind külföldön
- növekvő igény a szabadidő természetes környezetben való eltöltésére
- a szolgáltatás árszínvonala
- kitűnő ár-minőség arány
- a lovak teherbírása, képessége, szakmai tudása
- kisebb hiányosságoktól eltekintve a szakmai személyzet felkészültsége
- a külföldiekben kialakult Magyarország-kép
Gyengeségek
- a lovas létesítményekben tapasztalt szűkös vagy teljesen hiányzó vendégkapcsolatok (eligazító táblák,
programlehetőségek, ártájékoztatás)
- lótartási körülmények (ápoltság, istálló környezet)
- idegenforgalmi és marketing szaktudás hiánya
- Niche marketingre épülő termék
- nyelvtudás hiánya
- biztosítások megoldatlansága
- a szakmában tapasztalható összefogás hiánya
- kiegészítő programok hiánya
- központi támogatások hiánya vagy meglévő pályázatok esztelensége
- országos lovastúra – útvonal térkép
- nem piacorientált termék és kommunikáció
- minden tekintetben elégtelen kommunikáció külföldön
- tőkehiány miatt a lovak felszereltségének hiányosságai
- lovasturizmushoz tartozó szakmák (pl. kovács, szíjgyártó, stb.) szervezett oktatásának hiányosságai
Lehetőségek
- turisztikai szezon nyújtása
- összekapcsolva más turisztikai termékekkel kínálati csomagokat kialakítva növelhető a tartózkodási idő
- a vidéki élet megismertetéseinek lehetősége
- Európa szerte hiányzó termék, így tudatos marketing munkával akár piacvezető is lehet az ország
- belföldi turizmus élénkítése
Veszélyek
- erdő- és természetvédelmi törvény
- a lovas szakma összefogása nélkül nem lehetséges az egységes kínálat kialakítása
- magánkézbe kerülő erdő- és földterületek
- a jelenlegi ÁFA-kulcsok kedvezőtlen helyzetbe hozzák a lovaglási lehetőséget szolgáltatásként nyújtó cégeket, a mező-
gazdasági tevékenységként lovak kiképzésének művelése hasonló tevékenységet takar kedvezőbb ÁFA-kulccsal

12. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
1. 2. A lovas turizmus helye a magyar turisztikai piacon
A lovas turizmus kereslete:
A lovas turizmus kereslete a vendégek motivációja alapján két nagy csoportra osztható, és ezen két kategória
alapján jellemezhetők az ágazat kapcsolódási pontjai a turizmus más területeihez. Más szolgálta6tásokat keresnek
ugyanis azok, akik elsősorban a lovaglás miatt keresnek fel egy turisztikai desztinációt, és mást azok, akik
szeretnek és tudnak lovagolni, de az utazási motivációjuk adott esetben családi, vagy wellness üdülés, esetleg
üzleti út.
1. kategória: a lovaglás az utazás fő motivációja
Mivel a vendég azért utazik, hogy a szabadidejében a hobbiját gyakorolhassa, ennek megfelelően a
helyszínválasztását a lovaglási feltételek határozzák meg, például van-e szervezett túra, milyen a lóállomány,
milyen a lovas infrastruktúra a környéken. Ezekben az esetekben a lovas bázis a fő szolgáltatás, ez befolyásolja a
vendég döntését, az egyéb tényezők háttérbe szorulnak. Azoknál a lovas vendégeknél, akik kimondottan a
lovaglás miatt keresnek fel egy úti célt, a turizmus egyéb formáit, mint kiegészítő, az utazási élményt gazdagító
szolgáltatásoknak kell tekinteni, amelyeknek mégis jelentős szerepük lehet a vendég elégedettségében. Ebben az
esetben is gyakori ugyanis, hogy előnyt élveznek azok a helyszínek, ahol pl. wellness szolgáltatások, egyéb aktív,
vagy kulturális programok is elérhetők, hiszen változatosabbá teszik az ott tartózkodást, emellett a nem feltétlenül
szenvedélyes lovas családtagok, lovas események/ bemutatók kísérői is találnak megfelelő kikapcsolódást.
2. kategória: az utazás fő motivációja nem a lovaglás (üdülés, munka, családlátogatás, egyéb aktív időtöltés, stb.)
Ezeknél a vendégeknél a környékben található lovaglási lehetőség kapcsolódó, kiegészítő szolgáltatás, amely
ugyanakkor hozzájárulhat a tartózkodási idő hosszabbításához, a költés növeléséhez, a szolgáltatási kínálat
változatosabbá tételéhez. Ebben az értelemben a lovas szolgáltatások gyakorlatilag valamennyi turisztikai formához
kapcsolhatók, mindegy, hogy mi volt a vendég elsődleges motivációja, ha az adott környéken található a lovarda.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a lovas szolgáltatások és a többi egyéb turisztikai szolgáltatás jól
egészítheti ki egymást, nagyban hozzájárulhatnak egymás versenyképességének javításához, azáltal, hogy a
desztinációba érkező vendég szélesebb turisztikai kínálatból választhat.

Turisztikai kínálat:
Ma Magyarországon fél millió ember érhető el a lovas turizmuson keresztül, ezek egy része aktív lovas, ill. a lovas
iparágat kiszolgáló ember: állatorvos, takarmánykészítő, szerszámkészítő, kereskedelemi és a vendéglátóipari dolgozó.
A lovas turizmus legfőbb kínálati elemei Magyarország egész területén gyakorolhatóak. Eltérés mutatkozik
azonban a vidék és a nagyobb városok lovas turizmusa között. A nagyobb városokban - elsősorban Budapest és
környékén - található lovardák elsősorban lovardai szolgáltatásokkal foglalkozhatnak a nagyvárosi feltételek,
adottságok miatt. A tereplovaglás lehetőségei leginkább vidéken találhatók meg, rövidebb, hosszabb időtartamú
lovas túrákban megnyilvánulva. Ebből következően, a falusi turizmussal való kapcsolatát tekintve, a különbség,
hogy a falusi turizmus a kiemelt üdülőterületek és a nagyvárosok területére nem irányul, így itt e tekintetben
kapcsolatot kimutatni nem lehet. Eltérést mutat a két turizmus ág a célcsoport tekintetében is, főként azért, mert a
lovas turizmus fajlagos költési mutatója lényegesen magasabb a turizmus más ágazatainál, így a falusi
turizmusénál is. A falusi turizmussal való kapcsolatot elsősorban ott lehetne megfelelőképpen érzékeltetni, amikor
arról beszélünk, hogy a vidéki környezetben a lovas szolgáltatást igénybe vevők a falusi vendéglátás által kínált
szolgáltatásokat vesznek igénybe (szállás, étkezés, esetleg turisztikai rendezvények). Téves azonban a
szemléletmód, miszerint a lovas turizmust a falusi turizmus részeként célszerű definiálni. Az elmúlt évek során
világossá vált, hogy a lovas turizmus önálló turisztikai termékként való megjelenítése indokolt és helyénvaló.
Különösen igaz ez annak tükrében, hogy a jelenlegi falusi turizmus kínálatában csak elvétve találunk olyan
szolgáltatókat, akik a lovas turizmus speciális igényeit teljes mértékben ki tudják elégíteni. A túralovaglás - mint
elsődleges piaci termék - során számításba jöhető falusi szálláshelyeknél ugyanis a lovak elhelyezése,
takarmányozása nem biztosított.
A vízi- és kerékpáros turizmussal vidéken a túraútvonalak mentén találhatunk kapcsolódási pontokat, leginkább a
közös szállás és pihenőhelyek kialakításánál, illetve egyéb kiegészítő szolgáltatások estében. A lovas szolgáltatók
nem kihasznált szálláskapacitásait is ezen túrázók veszik még igénybe.
A bor és gasztronómia nemcsak a kiváló közös marketingje miatt érdekes, de a lovas turista az igényes vendégkör
egyik meghatározója, így e termék fő fogyasztója is. Ez érvényes a örökségturizmusra, a világörökségi helyszínek,
a Nemzeti és Natúr Parkok és a búcsújáróhelyek látogatására is.
A lovas turizmusnak meghatározó szerepe van a vidéki népesség megtartásában, tekintettel arra, hogy a lovas
iparág az előbb említett módon számtalan más tevékenység bevonásával működtethető. Az is ismert tény, hogy az
Európai Unióhoz való csatlakozással nagy kiterjedésű mezőgazdasági területet kell a szántóföldi művelés alól
kivonni, így ezen területek hasznosítása részben a lovas turizmussal biztosítható, ezzel alternatív jövedelemszerző
forrást teremtve a vidék lakosságának.

13. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
1. 3. A lovas turizmus jogi környezete

Közigazgatási intézményrendszer
A lovas szolgáltató tevékenység jogi szabályozásával kapcsolatos kormányzati felügyeletet az önkormányzati és
területfejlesztési miniszter látja el, aki a Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium javaslatai alapján hozza
meg az ezzel kapcsolatos döntéseket. A lovas turizmus marketing feladatait országos szinten a Magyar Turizmus
Zrt. végzi. A lótenyésztéssel, lótartással, állategészségüggyel, lovas oktatással kapcsolatos kérdésekben a
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az illetékes.

Szakmai szervezetek
A szakma legfőbb szervezete a Magyar Lovas Szövetség, amely ma a lovas sportok fő intézményévé vált, így a
díjugratás, díjlovaglás, military, fogathajtás, lovas torna, távlovaglás és a reining versenyeinek bonyolítása, illetve a
sportágak szabályozása a legfőbb feladata. Szakmai lapja a Lovasfutár.

A Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR) Lovas tagozatának tevékenységei között szerepel többek közt a
szakma és a nagyközönség közötti kapcsolatépítés. Erre jó példa a ’nyitott istállók napja’ rendezvénysorozat
megszervezése. Az egyesület főbb céljai között ennek megfelelően szerepel a turizmus sokoldalú - gazdasági,
társadalmi, környezeti, kulturális és életminőséget javító - szerepének elismertetése, tartós és tudatos fejlődésének
biztosítása hazánkban a benne dolgozók, valamint az egész ország gazdasági-társadalmi fellendülése érdekében;
a lakosság megnyerése a turizmus ügyének, illetve turisztikai szemléletének formálása; hozzájárulás
Magyarország valós képének kialakításához a világban.

A Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség integrálja a lovas turisztikai szolgáltatók mintegy 80%-át. A szövetség
1998 óta önkéntes alapon végzi a szolgáltatók szakmai minősítését, és intézi a lovas turisztika szakmai ügyeit.

Ezen szakmai szervezetek feladata a lovas turizmusra vonatkozó jogszabályok és hiányosságaik (KRESZ,
állattartási önkormányzati rendeletek, erdőtörvény) felülvizsgálata, és ezen jogszabályok a lovas turizmust
lehetetlenné tevő elemeinek módosítására javaslatok kidolgozása. Ilyen például, hogy az erdőtörvényben a ló és a
motoros jármű azonos kategóriába sorolandó, ezáltal az erdőtörvény úgy rendelkezik, hogy az erdőt csak kijelölt
utakon lehet használni. A végrehajtási rendelet viszont nem szabályozza, hogy kinek kell kijelölni és rendben
tartani ezeket az utakat (például az erdőgazdaságok bizonyos helyszíneken egyszerűen megtiltják a mozgást).

Az állatvédelmi szabályozás
Közismert tény, hogy a lovas turizmusban résztvevő aktív vagy passzív vendégkör fokozott figyelmet fordít arra,
hogy a számára társként használt ló milyen körülmények között van elhelyezve, hogyan bánnak vele, hogyan
gondoskodnak róla. Nemcsak a haszonállatok szintjén történő gondoskodásról van szó, hanem nyilvánvalóan
érzelmi kapcsolatokról is.
Nagy hiánya van egy etikai kódexnek, amely alatt részben a lovas turizmus etikai előírásrendszerét - részben
ennek önálló fejezeteként és kiemelt fő területeként kezelve - a lovak állatvédelmi szabályai értendők, amely nem
egyezik meg a haszonállatokra vonatkozó állatvédelmi szabályokkal, hanem azon lényegesen túlmutat. Az
állatvédelmi szabályozásnak nem csak a lovakra kell kiterjednie, hanem olyan egyéb állatokra is, amelyek a lovas
szolgáltató környezetében élnek, és így szereplői a lovas szolgáltatásnak - részvételükkel, vagy látványértékükkel.
Döntő fontosságú, más szóval a lovas turizmus létfeltétele a szabad tereplovagolhatóság lehetőségének
megteremtése. A privatizáció kezdetekor felmerült, hogy korlátozódhat a korábban a magyarországi lovas turizmus
legnagyobb előnyének tartott - és számunkra Európában monopolhelyzetet biztosító - szabad tereplovaglás.
Megdöbbentő tény, hogy a korlátozások döntő mértékben nem a magántulajdonok oldaláról jelentkeztek, hanem
elsősorban az állami vagyonkezelők oldaláról. Az erdészeti hatóság, vízügy, természetvédelmi hatóság,
önkormányzatok sok esetben olyan akadályokat gördítenek a lovas szolgáltatók útjába, amelyek nehezítik,
alkalmanként ellehetetlenítik a szolgáltatókat.
A szövetségek és az egyes hatóságok közötti megállapodások eredménytelensége következményeként, ha nem
akarjuk a lovas turizmust végképp a lovardák udvarára beszorítani, úgy a helyzet sürgős jogi rendezésére van
szükség.

14. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
1. 4. Támogatások és fejlesztések
Előzmények
1995-ben a magyar kormány és az Európai Unió megállapodása értelmében a PHARE program keretében a magyar
turizmus fejlesztése is támogatásban részesült. Ennek eredményeképp 1998-ban elkészült egy tanulmány a magyar lovas
turizmus helyzetéről. A tanulmány az akkori helyzet elemzése mellett javaslatot dolgozott ki a magyar lovas turisztikai termék
továbbfejlesztésének stratégiájára, valamint tartalmazott egy lovas létesítményekre vonatkozó felmérést és egy piackutatást.
A tanulmány és a Magyar Turizmus Zrt. szakmai munkacsoportjának véleménye alapján OIB előterjesztés született a
lovas turizmussal kapcsolatos feladatokról, majd ennek alapján elkészült a lovas turizmus ötéves fejlesztési koncepciója.
A koncepció az alábbi pontokat tartalmazta:
- Minőségi védjegy kialakítása
- A környezet és a biológiai, kulturális értékek megóvása
- Információs rendszer kialakítása
- Termékfejlesztés: lovastúra-útvonal hálózat kialakítása és a kapcsolódó térképek elkészítése
- Kiegészítő szolgáltatások fejlesztése
- Lovas turisztikai szolgáltatók képzése
- Marketing
1998-ban létrejött a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség.
Ugyanebben az évben PHARE támogatásból két program valósult meg: egy lovas turisztikai képzés és egy
kiadvány megjelentetése.
1999 augusztusában elkészült a magyar lovas létesítmények első teljes körű felmérése és minősítése. A
minősítést a Gazdasági Minisztérium megbízásából a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség végezte el. A mintegy
300 lovas turisztikai szolgáltató mindegyike regisztrált lett, közülük 170 minősített (patkós besorolás).
Pályázati rendszer:
A fejlesztési koncepció céljai alapján pályázati rendszerben kezdődött meg a lovas turizmus fejlesztésének támogatása.
1998 őszén az IKIM által, a Magyar Turizmus Zrt. közreműködésével kiírt pályázat céljai:
- infrastruktúrafejlesztés
- lovastúra-útvonalhálózat kialakítása
- kiállításokon való megjelenés támogatása.
1999-ben a pályázat céljai bővültek. Az infrastruktúrafejlesztés fedeles lovardák építésére és kiegészítő szolgáltatások
fejlesztésére vonatkozott. A kiállításokon való megjelenés kiegészült lovas rendezvények támogatásával, valamint
szakemberek oktatásának, továbbképzésének támogatásával. A pályázat keretében 35 pályázó részesült összesen
mintegy 100 M Ft támogatásban.
2000-ben a GKM az FVM-mel közös pályázatot hirdetett meg a vidéki vendégfogadás keretében a lovas turizmus
fejlesztésének támogatására. A pályázat keretében 86 pályázó részesült összesen mintegy 410 M Ft támogatásban.
2001-ben a Széchenyi Turizmusfejlesztési Program keretében Lovasturizmus Fejlesztési Alprogram készült.
Az alprogram célja:
- a lovas turizmus bevételeinek növelése (a külföldi piac megtartása, fejlesztése, a belföldi piac kiépítése),
- nemzetközileg is rangos színvonalú fogadókapacitás kiépítése,
- a gyermeklovagoltatás széles körben való elterjesztése.
Célterületek:
- Vállalkozások infrastrukturális fejlesztése (lovas turisztikai bázisokon fedeles lovarda építése), költési lehetőséget
közvetlenül biztosító szolgáltatásbővítés (szállás, vendéglátás, fitness), a lótartás körülményeinek korszerűsítése
- Piackutatás, fejlesztési tanulmányok
- Szabályozás
- Lovas oktatás elterjesztése
- Humán erőforrás fejlesztése
- Marketingtevékenység elősegítése, rendezvények támogatása
- A lovas turizmus céljaira kiképzett hagyományos lófajták támogatása
Eszközök:
- Vissza nem térítendő támogatás, melynek mértéke a fejlesztés teljes költségének legfeljebb 30%-a, de maximum
30 millió Ft. Előnyt jelent a magasabb fokú minősítés, a komplex turisztikai fejlesztés, a nagyobb önerő, a
támogatás nemzetgazdasági hasznosulásának mértéke
- Nemzeti, regionális marketingtevékenységbe történő beillesztés
- Együttműködés a társtárcákkal, szakmai szervezetekkel, a szabályozás kritériumrendszerének kidolgozása
- Együttműködés a társminisztériumokkal, közös pályázatok
- Szakképzés korszerűsítése
- Nemzeti, regionális marketingtevékenységbe történő beillesztés
- Alkalmassági vizsgarendszer kialakítása.
A lovas turizmus támogatási rendszere 2001-től, a Széchenyi Terv megindulásától kezdődően lényegesen
átalakult. Míg korábban a pályázati rendszerek sokszor nem eléggé koordináltan, nem a vállalkozók valós
igényeinek megfelelően, nem a piacra vitelt elsődlegesen elősegítő módon kerültek kialakításra, addig a 2001-től
kiírt pályázatok a szakmai érdekképviseleti szövetségeivel egyeztetve születtek meg.

15. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
A pályázati rendszer eredménye 2001-ben:
• támogatott pályázatok száma: 18
• megítélt támogatás mértéke: 208 millió forint
• támogatott beruházások összértéke: 1 milliárd forint
• megvalósuló fejlesztések: 232 lovas turisztikai szálláshely
192 korszerű box
3 fedeles lovarda
50 új munkahely
A regionális idegenforgalmi bizottságok és területfejlesztési tanácsok sok esetben a központi kiírás alapján
jelentették meg saját, a lovas turizmussal összefüggő pályázataikat. A különbség általában az volt, hogy a
minimális bekerülési összeg alacsonyabb volt, így a kisebb fejlesztést megvalósítani kívánó vállalkozókat is
ösztönözték a pályázataik beadására, ezáltal a lovas turizmus minőségi fejlesztésére.
2002-ben szinte változatlan tartalommal került meghirdetésre a lovas turizmus fejlesztését célzó pályázat, ami iránt
a lovas turizmusban érdekelt vállalkozók továbbra is igen élénken érdeklődtek.

A 2002-es eredmények:
• támogatott pályázatok száma: 26
• megítélt támogatás mértéke: 345 millió forint
• támogatott beruházások összértéke: 1,8 milliárd forint
• megvalósuló fejlesztések: 249 lovas turisztikai szálláshely
336 korszerű box
8 fedeles lovarda
135 új munkahely
2002-ben a közel 400 regisztrált szolgáltatóhoz képest 225 minősített szolgáltató volt, közülük 103 az egy- vagy
kétpatkós kategóriába tartozott, további 143 a patkós minősítés szintjét nem érte el.
2003-ban a Nyugat-dunántúli, Dél-dunántúli, Észak-alföldi és Dél-alföldi régiókban a regionális turisztikai
pályázatok keretében nyerhettek támogatást a szolgáltatók.
2004-2006. között a Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programja EU-s társfinanszírozással
megvalósuló turisztikai pályázatai között van támogatási lehetőség működő lovasbázisok fejlesztésére. Az 1.2
intézkedés turisztikai fogadóképesség javítására irányul, ezen belül a 2. komponens, a vonzerőhöz kapcsolódó
szolgáltatások fejlesztése tartalmazza a lovas turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésének támogatását.

NFT 1 Lovas turisztikai támogatásai, 2004-2006

AVOP- keretében támogatott lovas turisztikai fejlesztési projektek 2004-2006
Azonosító Pályázó neve Projekt megnevezése Helyszín
AVOP-3.1.3.-2004-11-0010 Szabó Ernőné Családi lovarda fejlesztése Kehidakustány
CIKÁDOR Kerskedelmi Falusi szálláshelyek kialakítása a
AVOP-3.1.3.-2004-11-0016 Szedres
és Vállalkozásszervező Kft. Lovas Udvarházban
AVOP-3.1.3 -2004-12-0010 Lengyel Pál László Falusi turizmus központ Tabdi
AVOP-3.1.3. 2004-12-0015 Novák Pál Aktív turisztikai szolgáltatás fejlesztés Szatymaz
AVOP-3.1.3.-2005-03-0002 Dr. Ungvári Zsigmond Lovas pályák építése Mátészalka
AVOP-3.1.3. 2005-01-14 Maus Ilona Falusi szálláshely fejlesztés Zsámbék
Lovasturisztikai szolgáltatás bővítése
AVOP-3.1.3-05/1-2006-07-0040 ifj. Kürti Ferenc Kecskéd
a Kürti-tanyán

ROP- keretében támogatott lovas turisztikai projektek 2004-2006

Azonosító Pályázó neve Projekt megnevezése Helyszín
FRIGO-PLUS Kereskedelmi
ROP-1.2.2-05/1.-2005-08-0004 és Ipari Korlátolt Felelőssé- A bagodi lovascentrum fejlesztése Bagod
gű Társaság
Újszentiván Községi
ROP-1.2.2-05/1.-2005-09-0003 Lovas turizmus a Tisza-Maros szögben Újszentiván
Önkormányzat
Turisztikai vonzeerőkhöz kapcsolódó
PROSPER Lovasklub
családbarát szolgáltatások fejlesztése
ROP-1.2.2-05/1.-2005-09-0015 Korlátolt Felelősségű Piliscsév
a PROSPER Lovasklub Kft. Piliscséven
Társaság
működő lovaskomplexumában
Budahegyvidéki Lovasturisztikai és
Lovasterápiás Központ fejlesztése
Budahegyvidéki
turisztikai vonzerők környezetében
ROP-1.2.2-05/1.-2005-09-0027 Lovasterápiás és Páty
nyújtott minőségi szolgáltatások
Lovasturisztikai Kft.
kibővítése, illetve segítséggel élők
turisztikai lehetőségeinek

16. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
Lovas turizmushoz kapcsolódó regionális támogatások, 2001-2003

Azonosító Pályázó neve Pályázat tárgya Támogatás Össz.ktg

(eFt) (eFt)
Szarvas Város Lovas pályához kapcsolódó infrastrukturális
SZT-TU-DAL-3-01-04-5 5 000 10 065
Önkormányzata fejlesztés
Ispán Mezőgazdasági Lovas túrák hátterének kialakítása
SZT-TU-DAL-3-01-11-1 2 529 10 115
Szövetkezet Kunadacson
SZT-TU-DAL-3-01-11-4 Izsák Gertrúd Erzsébet Lóverseny pálya kialakítása 5 000 16 820
Egeresvölgyi Lovastanya bővítése,
SZT-TU-EMA-2-01-09-2 FL Pannónia Kft. 1 500 5 200
fejlesztése
Szálláshelyek kialakítása a lovas
SZT-TU-NYD-1-01-09-1 Kozorics Zsolt 2 880 9 600
turisztikában résztvevőknek
Ipoly-völgyi Lovas Diák- Csatlakozás Észak-Magyarország lovas
SZT-2002-TU-EMA-1-02-01-1 200 400
sportegyesület túra hálózatához
Szoboszlainé Huszár Lovas túra útvonal pihenőhelyének
SZT-2002-TU-EMA-1-02-01-3 4 927 7 580
Rozália kialakítása Sirokban
SZT-2002-TU-EMA-1-02-01-4 Bujáki Gyula Darnói lovas tanya, Jurtaszálló Sirok 4 167 6 412
A Hosszúvarő pusztai, volt Beniczky
SZT-2002-TU-EMA-1-02-05-1 Szentesi Zsolt urodalmi major cselédházának 1 500 5 960
rehabilitációs programja
A szabadtéri lovas és táncprogram
SZT-2002-TU-NYD-1-02-01-1 Nether-Sped Kft. lebonyolításához fedett lelátó, színpad és 5 000 10 356
lovas pálya építése
Lovas turizmushoz kapcsolódó gazdasági
SZT-2002-TU-NYD-1-02-04-2 Payrits János 5 000 10 475
épület korszerűsítése
Lovas turizmushoz kapcsolódó pihenőház
SZT-2002-TU-NYD-1-02-06-7 Szelle Kornél Miklós 2 500 10 119
és gazdasági épület felújítása
Lovas turisztikai eszközfejlesztés
SZTP-2003-DDT-1/04/013 BUSINESS'97 KFT. 1 450 2 903
Nagyberkiben
Meiszterics László Lovas bázis image és komplexitás
SZTP-2003-DDT-1/04/016 4 191 8 384
vállalkozó növelése, lovas felszerelések vásárlása
Lovas turisztikai eszközfejlesztés
SZTP-2003-DDT-1/05/002 Bajom-Agró Kft. 4 000 10 097
Bárdudvarnokon
Gyűrűfű Lovastanya turisztikai kínálatának
SZTP-2003-DDT-1/05/006 Gyűrűfű Műhely Kft. 1 600 3 200
bővítése
Beanett Munkaruházati Beanett Lovaspanzióban szálláshely és
SZTP-2003-DDT-1/05/018 3 000 12 097
Betéti Társaság szolgáltatásfejlesztés
SZTP-2003-DDT-1/08/001 Somogy Kertje Kft. Somogy Kertje lovas pihenő létesítése 2 800 8 000
Hagyományőrző lovas túra állomáshely és
SZTP-2003-DDT-1/08/006 Würth Ferenc 3 000 6 818
kézműves bemutató műhely kialakítása
Hagyományőrző íjkészítés és lovas íjász
SZTP-2003-DDT-1/09/003 Kassai Kft 2 000 5 288
bemutató feltételeinek megteremtése
Várong Községi A Várong Községi Panzió lovas
SZTP-2003-DDT-1/09/013 1 500 2 835
Önkormányzat szolgáltató infrastruktúrájának fejlesztése
Gyermek És Ifjúsági Lovastábor
SZTP-2003-DAL-1/06/002 Duskáné Mátyás Mónika 2 921 4 495
Szolgáltatásainak Fejlesztése
Szántó Imre Egyéni A Hafkinger Lovasfarm szolgáltatásainak
SZTP-2003-DAL-1/06/003 2 646 4 071
Vállalkozó minőségi fejlesztése
A Pejko Lovaspanzió konyhájának
SZTP-2003-DAL-1/06/009 Dr. Frőhlich Antalné megvalósítása és szálláshelyeinek 5 000 10 278
bővítése 4db. 3 férőhelyes apartmannal
Nimród-Lánc Keres- Lovas turizmus fejlesztése a hátas-és
SZTP-2003-DAL-1/06/015 kedelmi,Vendéglátóipari túralovagoltatás feltételeinek 5 000 8 460
és Idegenforgalmi Kft. megteremtésével
Tanyacsárda Kft. új tanyacsárdájának
SZTP-2003-DAL-1/06/022 Tanyacsárda Kft. 4 680 7 200
területén működő lovas bázis fejlesztése
SZTP-2003-ÉAL-1/07/018 Pinczés Ildikó Lóistálló felújítás 2 500 9 045
Lovas turizmust kiszolgáló gazdasági
SZTP-2003-NYD-1/06/010 Szelle Kornél Miklós 2 762 5 525
épület modernizációja

17. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
 ROP 1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása(2004)
AVOP 3.1.3 Lovas támogatások (2005)
Megvalósulás Támogatás
Régió Kedvezményezett Projekt megnevezése
helye (eFt)
Biczó Csárda Lipicai
Dél-Alföld Fülöpszállás Biczo Csárda Lipicai Ménes Bt. szállás bővítése 80 923
Ménes Bt.
Minőségi szálláshelybővítés a Pegazus
Dél-Dunántúl Mohács HENGL PLAST Kft. 22 481
Lovasfarmon
Turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó családbarát
Közép-
Piliscsév PROSPER Lovasklub Kft. szolgáltatások fejlesztése a PROSPER Lovasklub 15 720
Dunántúl
Kft. Piliscséven működő lovas-komplexumában
Nyugat-
Kehidakustány Szabó Ernőné Családi lovarda fejlesztése 4 031
Dunántúl
CIKÁDOR Kerskedelmi és Falusi szálláshelyek kialakítása a Lovas
Dél-Dunántúl Szedres 9 000
Vállalkozásszervező Kft. Udvarházban
Észak-Alföld Nyírcsaholy Dr. Ungvári Zsigmond Lovas pályák építése

2001. évi lovas turisztikai fejlesztések a Széchenyi Tervben

Fejlesztés
Jóváhagyott Megpályázott Új munka-
teljes
Pályázat száma Pályázó neve támogatás támogatás helyek
összege
(eft) (eft) száma
(eft)
Ádám Kálmán Fémszerkezetgyártó
SZT-TU-10-01-05-4 13 000 13 000 52 590 7
Egyéni Cég
SZT-TU-10-01-09-2 ADVOCAT Szolg. és Ker. Kft. 10 740 10 740 35 800 0
SZT-TU-10-01-05-2 Bicskei Lovasudvar Kft. 8 000 20 390 67 973 0
SZT-TU-10-01-10-1 Borkuti Lovasklub 12 000 16 080 67 000 2
SZT-TU-10-01-08-2 Dohorné Kása Karolina 10 468 12 087 40 291 0
SZT-TU-10-01-09-1 Dr. Liszkai Ferenc 9 100 9 100 30 333 0
SZT-TU-10-01-11-1 Gácsi Ménes Birtok Kft. 13 360 14 782 49 275 3
SZT-TU-10-01-09-3 GESTÜT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 11 512 29 578 98 595 15
SZT-TU-10-01-07-1 Horváth Edit egyéni vállalkozó 11 092 11 092 36 975 0
SZT-TU-10-01-09-4 Király és Társa Kft. 4 914 4 914 18 200 2
SZT-TU-10-01-12-3 Lakatos Huba 19 000 19 000 64 100 10
SZT-TU-10-01-05-1 Lázár és Fiai Kft. 29 000 29 000 97 751 0
Pannon Lovas Akadémia és
SZT-TU-10-01-10-4 3 598 25 186 35 980 0
Mezőgazdasági Szakközépiskola
SZT-TU-10-01-04-1 Sarlóspuszta Kft. 6 500 19 500 65 329 0
SZT-TU-10-01-09-7 Simonics Kft. 750 1 250 2 500 0
SZT-TU-10-01-10-8 Vadon Lovas Club Kft. 9 000 9 000 31 179 3
SZT-TU-10-01-09-6 Váradi Lovasfarm Kft. 6 098 6 098 20 328 4
SZT-TU-10-02-01-3 Zabhegyező 95 Bt. 30 000 57 000 197 696 4
Összesen: 208 132 1 011 895 50

2001-es központi pályázatok régiónként

Nyert Megítélt Igényelt Összes

Boxos Szállás- Új
Régió pályázatok Lovarda támogatás támogatás beruházás munkahely
állás férőhely
száma (eFt) (eFt) (eFt)
Budapest-Közép-
2 0 40 25 35 500 48 500 163 080 0
Dunavidék
Dél-Alföld 4 0 18 72 34 480 36 099 131 409 13
Dél-Dunántúl 3 0 10 36 28 958 56 048 152 255 5
Észak-Magyarország 3 1 18 14 20 590 21 059 68 633 0
Közép-Dunántúl 5 2 86 85 79 604 137 060 465 339 29
Nyugat-Dunántúl 1 0 20 0 9 000 9 000 31 179 3
Összesen 18 3 192 232 208 132 307 766 1 011 895 50

18. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
 2002. évi lovas turisztikai fejlesztések a Széchenyi Tervben
Fejlesztés
Jóváhagyott Megpályázott Új munka-
teljes
Pályázat száma Pályázó neve támogatás támogatás helyek
összege
(eft) (eft) száma
(eft)
SZT-2002-TU-10-02-04-4 "Diamond Horse" Kft. 4 900 4 900 13 423 3
SZT-2002-TU-10-02-05-5 "V és B" Kereskedelmi Kft. 8 338 30 000 102 380 6
SZT-2002-TU-10-02-03-6 BIOTOP Építő és Szolgáltató Bt. 28 607 28 607 95 358 1
SZT-2002-TU-10-02-03-8 Colorádo 2000 Sport és Szabadidős Kft. 20 000 20 000 72 000 7
SZT-2002-TU-10-02-03-2 Dél-Alföldi Lovasudvar Bt. 9 093 9 093 30 310 2
SZT-2002-TU-10-02-05-3 Demecseri Logisztikai Bt. 4 811 4 811 16 039 5
SZT-2002-TU-10-02-02-2 Dr.Sóvágó László 2 443,28 2 443,28 8 144,27 0
SZT-2002-TU-10-02-08-1 Dunagent Kft. 698 874 3 640 2
SZT-2002-TU-10-02-03-14 Fáy-Lovastanya Kft. 30 000 30 000 109 667 6
SZT-2002-TU-10-02-11-1 Fekete Zoltán 19 318 19 318 64 392 3
SZT-2002-TU-10-02-09-3 Fogadó az Öreg Préshez Kft. 13 000 30 000 588 947 15
SZT-2002-TU-10-02-11-6 Hertelendy Fürdő Kft. 5 500 10 209 34 030 2
SZT-2002-TU-10-02-03-1 Kreatív-Invest Kft. 19 497 24 000 81 540 16
SZT-2002-TU-10-02-03-4 Krucsóné Gergely Erzsébet 1 690 1 690 5 635 0
Major Tours Idegenforgalmi
SZT-2002-TU-10-02-02-1 10 000 10 000 34 500 9
Vendéglátó és Szolgáltató Kft
SZT-2002-TU-10-02-08-2 MBO Kft. 13 516 13 516 47 107 7
Pegazus Lovasiskola Szolgáltató
SZT-2002-TU-10-02-03-13 14 542 14 542 48 473 3
Egyéni cég
SZT-2002-TU-10-02-03-3 Pinczés Ildikó 30 000 30 000 100 837,5 5
SZT-2002-TU-10-02-11-3 Polgár Pince Kft. 5 305 5 305 17 682 2
SZT-2002-TU-10-02-03-10 PROMOBIL Rehabilitációs Rt. 16 800 16 800 70 000 4
SZT-2002-TU-10-02-11-2 Rácz Tanya Kft. 8 454 10 145 40 600 5
SZT-2002-TU-10-02-05-1 Szabó és Fiai Kft. 7 891 7 891 26 302 8
SZT-2002-TU-10-02-03-12 Technotext Kft. 21 555 21 555 71 850 4
Unikornis- Lovarda Kereskedelmi és
SZT-2002-TU-10-02-03-15 20 368 23 000 86 000 8
Szolgáltató Kft.
SZT-2002-TU-10-02-09-2 Varga Imre 13 388 13 673 45 577 2
SZT-2002-TU-10-02-03-11 Verba Sándor 15 000 15 000 62 500 10
Összesen: 344 714,28 397 372,28 1 876 933,77 135

2002-es központi pályázatok régiónként

Nyert Megítélt Igényelt Összes

Boxos Szállás- Új
Régió pályázatok Lovarda támogatás támogatás beruházás
állás férőhely munkahely
száma (eFt) (eFt) (eFt)
Balaton 1 0 14 0 19 318 19 318 64 392 3
Budapest-Közép-
8 4 162 106 160 718 163 635 584 952 41
Dunavidék
Dél-Alföld 4 0 56 13 30 225 30 225 97 841 8
Dél-Dunántúl 5 2 52 16 47 094 79 659 276 232 31
Észak-Alföld 4 1 26 16 52 254,28 52 254,28 187 520,77 20
Közép-Dunántúl 2 0 10 90 20 891 37 891 615 249 23
Nyugat-Dunántúl 1 0 4 8 698 874 3 640 2
Tisza-tó 1 1 12 0 13 516 13 516 47 107 7
Összesen 26 8 336 249 344 714,28 397 372,28 1 876 933,77 135

19. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
 2. A STRATÉGIA CÉLJAI ÉS EZEK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

Stratégiai cél: Magyarország váljon lovas barát turisztikai desztinációvá.

A helyzetelemzés alapján a lovas turizmus a szektor egyik fejlődő, első sorban speciális igényeket kielégítő
alágazata, amely hosszú távon a magyarországi kínálat egyedi, a versenyképességet javító eleme lehet. Ehhez
azonban folytatni kell a megkezdett minőségjavító fejlesztéseket, illetve a ki kell egészíteni a lovas szolgáltatások
kínálatát új, csak Magyarországra jellemző sajátosságokkal.
A lovas turizmus területén elérni kívánt jövőkép szerint minden turisztikai régió a természeti, kulturális
adottságainak megfelelő, komplex szolgáltatáscsomagokból álló kínálatot alakít ki. A régiók nem egymással
versengő, hanem egymást kiegészítő kínálati szegmensekre specializálódnak a kínálat fejlesztése során és a
hangsúlyosan megjelenik a marketing tevékenységben is.
A jövőkép alapján a lovas turizmus 2007-2013 közötti időszakra megfogalmazható stratégiai célja: Magyarország
váljon lovas barát turisztikai desztinációvá.
A megvalósítás érdekében az alábbi területeken megvalósuló beavatkozásokkal (intézkedésekkel) érhető el:
a) emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés,
b) a turistafogadás feltételeinek javítása
c) attrakciófejlesztés
d) emberi erőforrás fejlesztés
e) PR és marketing
f) hatósági szabályozás
A beavatkozások /intézkedések akkor lehetnek eredményesek, ha megvalósításuk során a vállalkozások, civil
szervezetek, és a közszféra (önkormányzatok, kormányzati szervek) szorosan együttműködnek. Az eszközöknél a
program kidolgozói feltüntették azokat a közreműködő partnereket akiknek meghatározó, kezdeményező szerepük
van a végrehajtás során.
A stratégiában vázolt célkitűzések megvalósulása esetén az alábbi eredmények prognosztizálhatók:
• Hazánk újra lovas turisztikai nagyhatalommá válik, méltón történelmi, kulturális szellemiségéhez, hagyományaihoz.
• Magyarország turizmusból származó bevétele tovább emelkedik, a lovas turizmus terjedése révén.
• Fokozódik a belföldi piac kiépítettsége, valamint a lovas turisztikai szolgáltatások iránt potenciálisan
érdeklődő külföldi lovas vendégek figyelme Magyarország iránt.
• Egyes termékcsoportoknál (pl. lovas túra) nő a magas fajlagos költésű vendégek száma, más
termékcsoportoknál – pl. iskolai gyermeklovaglás – nő a tömegértékesítés.
• A fedeles lovardákkal rendelkező létesítmények számának emelkedése miatt a turisztikai szezon kitolódik.
• Mérséklődik a turizmusban jelenleg tapasztalható nagyfokú területi koncentráció (Budapest és Balaton).
• Kialakul egy valós piaci igényeknek megfelelő lovas turisztikai termékskálával rendelkező, hálózatszerűen,
közel azonos minőségi normák szerint működő, szabályozott lovas turisztikai szolgáltató rendszer.
• Unikális és nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai termék alakul ki.
• Pozitívan alakul a vendégek által hazánkról alkotott kép, javul a vidéki térség imázsa.
• Fokozódik a vidéki térség/kistérség fellendülése (munkahelyteremtés, térségi szintű bevétel növekedés).
• Ráirányul a figyelem Magyarország egyéb turisztikai értékeire.
• Kedvezően változik a lakosság életmódja, javul az életszínvonala.

2. 1. Intézkedés: Emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés

2. 1. 1. Eszközök: Iskoláskorúak lovas oktatásának megszervezése

Az iskolai lovaglásoktatás kérdése: Az oktatási programnál figyelembe kell venni, hogy a szolgáltatást
igénybevevők képzése is rendkívüli fontosságú. Évtizedeken keresztül Magyarországon lehetetlen volt a lovas
iskolai szolgáltatásokat széles körben igénybe venni, így aztán nem is alakult ki az a vendégkör, amely a nagyobb
lovaglótudást igénylő szolgáltatásokat kereste volna. Új feladatként jelentkezik ennek a vevőkörnek a kialakítása.
Ma már látszik a lovas turizmusban, hogy a belföldi igény a lovas szolgáltatóknál a teljes kereslethez viszonyítottan
90%. Az is köztudott, hogy a belföldi vendégkör igénye elsősorban a lovaglótudás megszerzésére irányul, így tehát
tudomásul kell venni, hogy a belföldi piac építését kizárólag akkor lehet folytatni, amennyiben a lovaglást már
iskolás korban megszerettetik. Ennek különféle módjai vannak:
A magyar lovas kultúra és lovas hagyományok ápolása rendkívül fontos kérdés a lovas turizmus körében is. Ennél
a kérdésnél elsősorban nem kizárólag a lovaglás technikájának a tanításáról kell beszélnünk, hanem mindazokról
a tárgyakról, amelyek a lovas kultúra és a lovas hagyományőrzés körébe tartoznak. A terület tehát kétfelé
bontható: egyrészt a lovaglás technikájának tanítási módja, másrészt a lóról és a lóval kapcsolatos történelmi
hagyományok, kultúra tanítása. E körben lényegesen szélesebb területről beszélhetünk, hiszen itt a ló biológiai,
20. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
etológiai, anatómiai ismeretei a biológia órákon, a történelmi hagyományok a történelem órákon taníthatók, a ló
kapcsolódása a művészethez, zenéhez, kultúrához, irodalomhoz, képzőművészethez szintén széles körben
taníthatók az általános iskolában. Szükséges egy ilyen jellegű jegyzet vagy tankönyv megírása. Ez ebben a
helyzetben a könnyebbik feladat. A lovaglás oktatásának módja többféleképpen képzelhető el, attól függetlenül,
hogy a Nemzeti Alap Tanterv szoros előírása miatt az általános iskolákban teljes körűen a lovaglás oktatás
bevezetésének nincs reménye, mégis meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy általános iskolás korban a NAT-
ba beépülve a lovaglás elsajátítható legyen. Elsősorban azokon a területeken lehet ezt megvalósítani, ahol az
általános iskolának és a környéken lévő lovardának valamilyen szerződéses kapcsolatát létre lehet hozni. Ezeknek
az oktatásoknak a támogatása az Oktatási és Kulturális Minisztérium büdzséjében normatív alapon
célelőirányosan beállítható.
További módja a lovaglás tanításának az erdei iskolák rendszeréhez igazodóan fakultatív és tömbösített alapon
képzelhető el, természetesen kizárólag olyan helyeken, ahol a lovas szakmai háttér is biztosított. Az iskoláskorú
gyermekek lovagoltatása nem oldható meg kizárólag a szülők terhére, lehetővé kell tenni a lovagoltatásuk
pénzügyi feltételeit, támogatni kell mindazokat a szakmailag jól kivitelezett táborokat, gyermekoktatási
rendszereket és üdülési formákat, melyek alkalmasak arra, hogy bővítsék a belföldi vendégkört. Ez nem normatív
támogatás, mert azzal nem biztos, hogy eredmény érhető el. Különböző tudásszintű táborokat kell létrehozni több
fokozattal, és ezeknek a fokozatoknak a teljesítése után lehet a normatív támogatást biztosítani. Például az egyes
fokozatú táborban nem várunk mást a gyermektől, minthogy megismerje a lovat, esetleg etetni, itatni, ápolni is
tudja. Az egy hetes tábor végén legfeljebb a lóra ülve körbevezethető. A következő táborok követelményeinek
fokozatai nyilván ezt meghaladják. Minden esetben egy vizsgával kell zárulnia a tábornak, a támogatás megadása
így lehetséges. Meg kell találni azokat a szolgáltatókat is, akik alkalmasak arra, hogy iskoláskorú gyerekeket
lovagolni tanítsanak. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy azok a pedagógusok, vagy főiskolai hallgatók, akik
kedvet éreznek a gyerekek tanítására, megfelelő tanfolyamokon elsajátíthassák a lovas oktatás alapjait.
Természetesen a kezdeti időszakban a lovas szakemberek igénybevétele is szükséges, itt azonban találkozunk
azzal a problémával, hogy maga a lovas szakember pedagógiai érzékkel nem, vagy csak korlátozott mértékben
rendelkezik.
Felelős: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Oktatási és Kulturális Minisztérium, lovas szolgáltatók

2. 2. A turistafogadás feltételeinek javítása

Ma Magyarországon a lovas szolgáltatók egymástól elszigetelten működnek. A turistafogadás legfontosabb feltétele
lenne ezeket egy komplex lovas turisztikai termékké formálni, amelyhez az alábbi lépések szükségeltetnek:
• Komplex, több szolgáltatást egyszerre nyújtani tudó lovas központok létrehozása
• A tervezés és pályázati kiírás nem ad hoc jelleggel, hanem egy szakmai bizottság ajánlásával történjen
• A létesítmények legyenek alkalmasak az odalátogató vendégeknek egyéb programokat is kínálni
• Álljon rendelkezésre egy ajánlás, amely alapján a vállalkozó tájegységbe illően, és funkcionálisan tudja
megvalósítani elképzelését. A terv használata mindenki számára ingyenesen elérhető legyen, és a terv
alapján ajánlásokat lehessen találni, hogy hogyan lehet a leggazdaságosabban és a leghatékonyabban
ilyen jellegű létesítményt létrehozni, felújítani, és ami legfontosabb, működtetni.
• Ennek az elképzelésnek harmonizálnia kell a többi minisztérium pályázataival és jogszabályi
rendelkezéseivel.
Felelős: lovas szolgáltatók, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium, Magyar Lovas Turisztikai Szövetség, regionális fejlesztési tanácsok

2. 2. 1. Időjárástól független lovaglási lehetőségek biztosítása

Magyarországra ma még jellemző a lovas turizmus szezonalítása. A szezonalítás megszűntetése érdekében
alkalmassá kell tenni a lovas szolgáltatókat, hogy az időjárástól függetlenül végezhessék a lovas turisztikai
szolgáltatói tevékenységet. Ez részben a magasabb költségigényű fedeles lovardák építésével, ill. az ettől
lényegesen alacsonyabb költségű ún. időjárás álló talajú pálya elvégzésével részben megoldható. Tekintettel arra,
hogy jól látható módon a magyarországi lovas vendégek belföldről érkeznek, így az iskoláskorúak oktatásával
összefüggő programok és a kezdő lovasok lovagoltatása a klasszikus lovas turisztikai szezonon kívül (október-
április) gyakorolható. A lovas turisztikai vállalkozások életképességét csak akkor lehet fenntartani, ha az erős
szezonális jelleg megszűnik.

21. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
2. 3. Attrakciófejlesztés
2. 3. 1. Túralovaglás
Magyarország legismertebb vezető lovas turisztikai terméke a lovas túra. A magyarországi lovas turizmus a 60-as
években ezzel a termékkel indult, és ezzel tett szert világhírnévre. Sehol a világon nincs olyan lehetőség a szabad
lovaglásra, mint Magyarországon, és sehol sem szerveztek olyan jó lovastúrákat, mint nálunk. Annak ellenére, hogy a
lovas turisztikai termékskála minőségileg vezető eleme a lovas túrázás, jövedelmezősége csökkent, mert a vándortúrák
során az étkezési és a szállás költségeket más-más helyen költik el a vendégek.
Időtartamát tekintve több variáció lehetséges: félnapos, napos, több napos, hetes túrákat ajánlhatunk ki. Leggyakoribb a
2-3 órás túra, az egész napos túráknál már pihenőt, pikniket is beiktatnak, illetve valamely vendéglátóipari egység
(csárda) gasztronómiai szolgáltatása is színesítheti a túra programját. Csak komolyan megalapozott lovaglótudással
vehet részt a lovas-vendég a 3-4-5 órás lovas túrán. Ha addig eljut egy kezdő lovas, hogy terepen, túralovagláson részt
vehet, akkor megnyertük magunknak azt a kört, akik a lovas turizmus állandó potenciális vendégei lesznek. Ez az egyik
legjobban jövedelmező ága a lovas-iparnak. A többnapos túrák irányultságukat tekintve lehetnek csillagtúrák, amikor a
kiinduló bázisról indulnak, és odaérkeznek vissza estére. A körtúrák a kiinduló bázisról elindulva néhány nap, vagy hét
után térnek ugyanoda vissza. Vándortúrán, meghatározott útvonalon lovagolnak végig a lovasok esténként megállva, és
vagy sátrakban alszanak (ami ma már egyre ritkább), vagy pedig a közelben lévő szálláshelyekre térnek pihenni. Ma a
vándortúrák szervezése egyre körülményesebb, bonyolultabb, bár ez a külföldiek által legkedveltebb, és a leginkább
unikális szolgáltatás. Itt kell szólni arról az általános tévhitről, miszerint a vendég számára a lovas turizmus a lovas
túrákat jelenti. A lovas turisztikai termékskála felsorolásából nyilvánvalóan látszik, hogy maga a lovas túrázás a lovas
turisztikai szolgáltatásoknak csak egy kis szeletét adja. A lovas túrákra való felkészülés mind a ló, mind a lovas számára
elmélyült szakmai munkát igényel, sikere az útvonalak, a szálláshelyek, a kapcsolódó szolgáltatások legteljesebb körének
ismeretében, jól szervezetten lehetséges. Kiváló, együtt dolgozó, összeszokott, jó állóképességű, szilárd szervezetű és
intelligens, terepen jól közlekedő lovakat igényel, nagy gyakorlatot követel meg attól, aki egy 8-10 fővel végigvonuló
vándortúrán lovas vezetőként van jelen, de ugyanilyen felelőssége van a személyzetnek is, amely a lovas túrákat
kiszolgálja. Lényegesen nagyobb a személyzetigénye, hiszen a lovas szolgáltató telephelyéről kiindulva kénytelen
magával vinni 1-2 lovászt, kísérőautót, sofőrt, idegenvezetőt. Magasnak tűnő árai mellett óriási költségekkel is együtt jár
a lovas túra lebonyolítása. A lovastúrák szokásos létszáma 10-12 fő, ennél nagyobb létszámmal körülményes a lovak
együtt mozgatása. A túrákhoz mindig kell tartaléklovat, lószállítót is vinni, kivéve, ha a lovastúrák nomád jelleggel
bonyolódnak, és a lócsere az adott területen könnyen megoldható. A lovas túrázók napi 35-40 km-t tudnak megtenni,
két részletben, 2-2.5 óra délelőtti lovaglás, utána 1-1.5 órás pihenő, majd azt újra 2-2.5 órás délutáni lovaglás követi.
Ennél többet nem ajánlatos megtenni a vendégek fáradtsága miatt. A lovas túrára jól felkészített lovak ezt a terhelést
folyamatosan és hosszú ideig képesek tartani. A lovak felkészítése néhány ponton eltér az egyéb szolgáltatásokétól. A
lovas túrára használt lovakat komoly állóképességi tréninggel kell felkészíteni a lovas túrákra, ezeknek a módszertana
nagyjából megegyezik a ’military’ szakág versenyre való felkészítésével. Eltérőek a körülményei az istállózásnak is,
tehát sok ló azért nem képes részt venni ezeken a túrákon, mert nem tud alkalmazkodni a nap mint nap változó körül-
ményekhez (más istálló, más széna). Az egyhetes lovas túra tervezett hossza 240-300 km-ig terjedhet. Egészséges és
jól felkészült ló ezt a távolságot könnyedén teljesíti, hiszen a legtermészetszerűbben vannak használva, közlekednek vele.
A stratégiában több helyen és több alkalommal kerül megemlítésre a lovas túrák jelentősége, felhívva arra a figyelmet,
hogy bár ez a legmagasabb költési hányadú szolgáltatási forma és minőségileg is a legmagasabb szintű szolgáltatást
igényli, a vendég létszám tekintetében azonban elmarad más lovardai szolgáltatásoktól. A szabad tereplovaglás
lehetőségének jogszabályi biztosítása alapfeltétele a termék fennmaradásának és nemzetközi viszonylatban is ismert
egyediségének. A következő fejlesztési szakaszban feltétlenül fontos az útvonalak bizonyos fokú kiépítése. Elkerülendő
az útvonalak táblával való jelzése, hiszen ez a nemzetközi gyakorlatban ismert „szabadságérzés" mítoszt csorbítja
(Franciaországban a lovas túra útvonalak kijelölése után számottevően csökkent a vendéglétszám). Ezen a területen
legfontosabb és legszükségesebb a lovasok és a lovak szálláshelyének a kiépítése, illetve a meglévő szálláshelyek és
istállók korszerűsítése. Miután a lovas turizmus természethez kötődő, szükségesnek látszik, hogy mind az építés, mind
a felújítás tekintetében építész vagy építési csoport bírálja és hagyja jóvá a terveket, figyelembe véve a nemzeti
építészeti sajátosságokat és természetesen a funkcionális feladatokat is. Nagy probléma, hogy ma vidéken alig található
-szükség esetén- igénybe vehető istálló, az útközbeni pihenők kiépítése pedig teljes egészében hiányzik. Így
elkerülhetetlen, hogy 30-40 km-ként az először ismert túraútvonalak mentén, később a kialakított új útvonalaknál is
pihenőhelyeket alakítsanak ki. Ezen pihenő helyek lehetővé teszik, hogy mind a vendégek, mind a lovak az időjárástól
függetlenül is megpihenhessenek (tájba illő pergola, esőbeállók és lóbeállók építése). Feltétlenül fontos, hogy a
víznyerési, tűzrakási lehetőségek, valamint a higiéniás helységek kiépítése is megtörténjen. Az ilyen jellegű építmények
többek közt a kerékpáros és a vízi turizmusban is használhatók.
Fontos, hogy a lovas túra útvonalak azon része biztosítva – majd karbantartva - legyen, amely fogattal is járható, követhető,
megfelelő minőségű földutakon, gátakon. 2007-ben, majd ezt követően kétévenként a magyarországi lovas kínálat
bemutatására célszerű egy Magyarországon átmenő, több régiót érintő túraútvonal bemutatása. A meglévő túraútvonalak
közül egy egybefüggően Bécstől több régió érintésével Csengersimáig terjedő hálózat alkalmas erre. A túra-
útvonalhálózatot a későbbiekben kiadvánnyal, filmmel és egyéb promóciós eszközökkel kül- és belföldön egyaránt
népszerűsíteni kell, amely munkával a lovas turisztika mellett Magyarország védett értékei is bemutatásra kerülnek.
Emellett a hálózat mellett célszerű még egy olyan túra-útvonalhálózatot is teljesen kiépíteni, amely Magyarország Dunántúli
részein halad át. Ezzel az úttal kézenfekvő megoldás lehet a lovas turizmus és a már korábban Európába bevezetett
wellness turizmus összekapcsolása. A túraútvonal hálózat sok helyen alkalmas arra, hogy összhangban kijelölésre kerüljön
a vízi-, kerékpáros-, és gyalogtúra útvonalakkal, így a kiépített infrastruktúra sok helyen több célra is alkalmas lehet.
Továbbá a középiskolások között egyre népszerűbb vízi túrák mellett haladó lovasok látványa tovább segítheti a lovas
túrázás elterjedését. A túraútvonalak „kijelölésénél” célszerű a Magyar Lovas turisztikai Szövetség ajánlására hagyatkozni.
Felelős: lovas szolgáltatók, önkormányzatok, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium, érintett egyéb szervezetek

22. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
2. 3. 2. Vadászlovaglás
A vadászlovaglás angol tradicionális alapokon alakult ki, valamikor természetesen az élő állatra való vadászatot
(rókára, Franciaországban szarvasra) jelentette. Ma az állatra való vadászat nem szokás, Angliában és
Írországban nemrégiben betiltották az élő vadra történő vadászatot. Franciaországban a szarvasra való vadászat
már nem lehetséges. A lovas turisztika termékskálájának stilizált formája a vadászlovaglás, amely - mint minőségi
termék - a lovas turisztikai szolgáltatások csúcsán áll. Kitűnően kiképzett, jó ugróképességgel rendelkező lovakra,
nagy tapasztalattal rendelkező lovasokra, körültekintő pályaépítésre, és mindenre kiterjedő alapos szervezésre van
szükség ahhoz, hogy a vadászlovaglás, mint lovas turisztikai termék sikeres legyen. A vadászlovaglások
meghatározott koreográfia szerint zajlanak. 20-25 lovas képezi a vadászlovaglás lovascsapatát. A vadászlovaglás
mostani lényege, hogy a vadászcsapat egy jelképes vadra vadászva csapatban, terepen, természetes akadályokat
küzd le, melyeket több esetben meg kell építeni. Az akadályok megépítése a szakemberek területe, feladata. A
vadászat a master vezetésével indul, általában kürtszóra. A terepre érkező lovasok egy rövid bemelegítés után
(mely csapatban együtt lépést, ügetést és vágtát jelent), egy hirtelen felbukkanó, a rókát szimbolizáló, vállán
rókafarokkal vágtázó lovast kezdenek el üldözni a master vezetésével, akit nem szabad megelőzni. A „róka”
rávezeti őket azokra az akadályszakaszokra, melyeket a szervezőcsapat már megfelelő gondossággal felépített,
és itt futamonként (run) a lovasok leküzdik az akadályokat. Lehetőség nyílik az akadályok melletti elhaladásra is.
Úgy kell tehát megépíteni az akadályokat, hogy azoknak a lovasoknak, akik valamilyen oknál fogva nem vállalják
az akadályok leküzdését, lehetőségük legyen az akadályok kikerülésére.
A teljes kiszolgáló lovas személyzet kizárólag szakmailag megalapozott lovaglótudással, és nagy gyakorlattal kell,
hogy rendelkezzen. A vadászlovaglást csak olyan miliőben lehet megrendezni, melyek fönntartják a
vadászlovagláshoz kötődő illúzióérzést. Főúri kastélyok, kúriák, vadregényes természeti környezetben épült tiszta,
igényesen berendezett parasztházak, vadászházak jöhetnek számításba szállásként.
Közismert tény, hogy Magyarországon a vadászlovaglás jelképes, soha nem élő vadra történő vadászatot jelent,
egy szimbolikus jellegű lovas turisztikai termék. Korábban elsősorban az Európából érkező vendégkör számára
szerveződött. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a valódi vadász lovaglás őshazájában, Angliában az ilyen
jellegű tevékenységet betiltották. Ezzel az intézkedéssel az angol vadász klubok mozgási lehetősége szinte nullára
redukálódott. Vélhetően egy jól irányzott marketing akcióval ez a vendégkör Magyarországra hozható. Az angol
piac meghódítását tovább segítheti az egyre bővülő, ebből a desztinációból érkező low cost járatok száma.
Felelős: lovas szolgáltatók

2. 3. 3. Lovas üdülés
A lovas udvarok, táborok egyik legfőbb bevételi forrását jelenti. Az üdülési feltételek javítása, és hangsúlyozott
marketing tevékenysége sokat javíthat a kihasználtságon. A belföldi igénybevétel a korábbi egy – két hetes
táborokról eltolódott a hétvégi lovas üdülés irányába. A 160 szolgáltatóból mintegy 120-nak ez a fő bevételi forrása.
Felelős: lovas szolgáltatók

2. 3. 4. Fogathajtás és fogathajtás oktatás

Magyarország évtizedek óta a fogathajtás fellegvára. Számos olimpiai és világbajnokunk neve fémjelzi, általuk
évek óta a világ fogathajtó élmezőnyébe tartozunk. A meglévő fogathajtó iskolák ismertségét tovább kell növelni
mind a külföldi, mind a belföldi vendégek körében. A fogathajtó tanfolyamok bevétele több okból is magas, részben
azért, mert a vendég általában egy helyhez kötődik, a szállást és az étkezést megoldva jelentősen javíthatják a
fogathajtó tanfolyam jövedelmezőségét, ezen kívül a vendég tartózkodási ideje viszonylag hosszú, hiszen a
fogathajtás alapjainak elsajátítása több napot, sőt hetet is igénybe vehet. Kevésbé károsítják a lovakat a tanuló
hajtók, hiszen itt a lovat/lovakat kocsiból hajtva szakszerű irányítás mellett kell használni. Az árak rendkívül
változók. Tömegesen nincsenek fogathajtó tanfolyamok az országban, annak ellenére, hogy a lovas turizmus
minőségi színvonalához szükséges fogathajtó tanfolyamok rendezéséhez mind lóanyaggal, mind szakemberrel,
felszereléssel jól állunk. Érdemes lenne tehát több lovas iskolának ezzel a tevékenységgel is foglalkoznia, hiszen a
lovas turizmus piacán ez még viszonylag fehér folt, kiaknázatlan terület.
Sajátos fogattúrákat kell kínálni és szervezni. Így bevonható az a passzív vendégkör is, aki a lovaglás technikai
elemeit nem kívánja elsajátítani, de lovas élményre vágyik. A lovas turizmus ezen ágának fejlesztése azért is
indokolt, mert a korábbi évek nagy nemzetközi fogathajtó versenyei bebizonyították, hogy ez a sportág nézői
szinten rendkívül népszerű.
Felelős: lovas szolgáltatók

2. 3. 5. Lovardai szolgáltatások
A lovardai szolgáltatásokat jellemzi, hogy azt elsősorban és döntő többségben belföldi vendégek veszik igénybe
jelenleg különösen nagy a fiatal lovasok száma. Hazánkban évtizedekig nem terjedhetett el a lovaglás, és így nem is
alakult ki egy olyan lovas réteg, amely fiatal korától kezdve ismerte a lovaglás örömeit, és sajátította el annak alapjait.
Ez a feladat így a következő időszakra hárul. Annak érdekében, hogy a lovaglás még népszerűbbé és szokássá
váljon fontos a ló és a lovaglás élmény népszerűsítése televízióban, rádióban és ismeretterjesztő filmekben.

23. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
Tudomásul kell vennünk, hogy a kezdeti években elsősorban kezdő lovasokkal találkoznak majd a lovardák, így a
nagy városokban célszerű kialakítani olyan komplex lovas bázisokat, amelyek nem csak a lovaglás tanulásának,
hanem egyéb szabadidős tevékenységeknek a helyszínei is lehetnek. Szükséges biztosítani ezen helyszínek
időjárástól független működését, a vendég komfort érzetét vendéglátó egységgel, öltözőkkel, zuhanyzókkal, fűtött
társalgóval növelni. Ilyen lovas bázisok kialakítására rendkívül nagy szükség van elsősorban Budapesten, ahol ma
ez a kérdés nem megoldott (2-3 nagyobb lovarda kellene), vidéken elsősorban a megyeszékhelyeken, vagy
nagyobb városokban. De mindezek mellett fontos, hogy régiónként legalább egy lovas több funkciós szabadidő
központ épüljön, melynek épületei más rendezvények megszervezésére is alkalmasak. Az a terület, ahol létezik
ilyen helyszín, ott nem zöldmezős beruházásokat kell kezdeni, hanem a meglévő helyszín korszerűsítését,
bővítését kell elvégezni.
A Budapest és környéki lovardákból kikerülő, már az alaptudást birtokló lovas vendégek a belföldi turizmust
élénkíthetik azzal, hogy a vidéken sokkal szabadabban gyakorolható tereplovaglásokba, lovas túrákba
bekapcsolódnak, és a vidéki infrastruktúrát használják.
Érdekes kezdeményezés lehet, hogy a vidéki, szezonálisan kihasználatlan minőségi lovas kapacitást novembertől
áprilisig az ilyen újonnan létrehozott komplexumokba telepítik, így a Budapest és környéki lakosok ezekkel a
szolgáltatókkal sportbarátságot köthetnek. A kialakult kapcsolat már indukálja azt, hogy a télen megismert
szolgáltatóhoz a nyári hónapokban viszont a budapestiek látogatnak le, és használják az ottani teljes lovas és
turisztikai infrastruktúrát.
Felelős: lovas szolgáltatók

2. 3. 6. A lovas terápiás lovaglás

Egy igen magas igény szintű szolgáltatási forma, amelyhez speciális képzettségű lovas oktatóra van szükség. Ma
a fejlett nyugat-európai országokban a terápiás lovaglás az egészségbiztosító pénztárak által finanszírozott
formában működik (Németország, Svájc, Skandinávia), ez azt is jelenti, hogy számos lovas iskola fenntartását
kiegészítő és mellékkeresetként a terápiás lovaglásból is biztosíthatja. A terápiás lovagoltatásnak elkülönülnek az
egészségügyi és a turisztikai vonatkozásai. A gyógy-lovagoltatásnak 3 területe ismert:
• Hippoterápia, amely a ló gyógyászati segédeszközként való felhasználására vonatkozik
• gyógypedagógiai lovaglás, lovas torna
• fogyatékosok lovagoltatása
Mindhárom terület alkalmas arra, hogy a lovas turizmusba beépüljön. Külföldről már mutatkozik igény a
hippoterápiában résztvevő vendégeket Magyarországra küldeni. Hazánkban csak néhány helyszínen végzik
szakszerűen, leginkább az egészségturizmushoz kapcsolható forma. Hazánk az egyéb alternatív gyógymódokban
nemzetközi elismertséget szerzett már, így bár ez a szakterület komoly felkészültséget igényel, de a szakértők
szerint fejleszthető ágazat lehet.
Felelős: lovas szolgáltatók, Országos Egészségbiztosítási Pénztár

2. 3. 7. Lovas íjászat
Az alig bevezetett termékek közé tartozik a lovas íjászat, mely a jövőben, mint lovas turisztikai szolgáltatás is
számba jöhet, főként speciálisan magyar eredete, minden ízében a magyarság nevéhez kötődő sajátossága miatt.
Sajátos életformát, történelmet mutat be. A nomád, huszár, vagy egyéb katonai hagyományokhoz hasonlóan a
lovas íjászat is egy sajátos magyar termék, hiszen olyan nemzeti sajátosságokkal rendelkezik, melyeknek sehol
másutt a világon nincsenek gyökerei. Kuriózum, egzotikum, ez ma a világ turizmusára általában jellemző, a
vendégek az egyedi érdekességekre, helyi specialitásokra vágynak. A lovas íjászatot néhány helyen tanítják
Magyarországon, e termék kiterjesztése, bővítése is óriási lehetőséget rejt magában.
Felelős: lovas szolgáltatók

2. 3. 8. Fogattúrák szervezése
A lovas túrákhoz hasonlóan, a fogattúrák is forgatókönyv szerint zajlanak. Bár a fogattúráknak többféle módja van,
ma Magyarországon egyetlen típusa ismert, ez a cigánykocsi program a Kiskunságban. Lényege: lakókocsivá
átalakított fogatot 1-2 lóval bérbe vesznek, és egy meghatározott útvonalon önállóan, kísérő nélkül közlekednek a
vendégek. A cigánykocsi program korábbi népszerűsége mellett számtalan problémát is felvet, sokszor szakmailag
nem megalapozott tudással bérelnek lovakat a vendégek. A felelősségvállalás kérdése sem kellően tisztázott. A
lovas túrák mellett néhány alkalommal kísérő kocsik használata is ismert, azonban a ló és a fogat együtthaladása
nem mindig lehetséges, mivel dombos-hegyes vidéken a lovascsapat haladása lényegesen gyorsabb. Sík
területeken, megfelelő szervezéssel azonban a lovas és a fogatcsapat jól kiegészíthető egymással. Elsősorban
olyan társaságoknak ajánlott, akik az aktív lovasok, és passzív (lovaglás szempontjából) baráti körrel, családdal
együtt kívánnak részt venni a túrán. Szervezése rendkívül nehéz, hiszen egy 30-35 fős lovascsapatnak a vidéken
való megfelelő körülmények közötti elszállásolása Magyarországon egyelőre szinte megoldhatatlan. Érdemes a
termék fejlesztését előtérbe helyezni, mert az „jobb sorsra érdemes”.
Felelős: lovas szolgáltatók

24. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
2. 3. 9. Lovasbemutatók
A magyarországi lovas turizmus egyik jellemzője, hogy a lovas hagyományok bemutatása lovas műsor keretében
történik, ahol a vendégek alapvető vendéglátó ellátásban is részesülnek. A nagyobb helyszínek több tízezer
embert is fogadnak évente, és bár nem konkrétan a lovas szolgáltatásokból származik a bevételek döntő része,
ezek a rendezvények feltétlenül alkalmasak arra, hogy ráirányítsák a figyelmet a magyar lovas kultúra és a
hagyományőrzés fontosságára. Az átgondolt és tartalmas bemutatók mellett azonban számtalan gyenge minőségű
szolgáltatással is találkozhatunk. Fontos, hogy a magyar lovas hagyományokat összegyűjtve és a bemutató
helyszíneket rendszeresen ellenőrizve valójában az értéket képviselő bemutatók kerüljenek megszervezésre.
Különösen fontos, hogy a jövő potenciális lovas generációját megfelelő ismeretekkel lássuk el, bemutassuk nekik a
magyar lovas hagyományokat, ráhangoljuk a lószeretetre, növeljük nemzeti öntudatukat, ezáltal évenként
rendszeresen több helyszínen is gyerek lovas találkozót szervezzünk. Az idelátogató fiatal generáció a lovak
szeretete mellett a belföldi turizmus felé is orientálható.
A nagy rendezvényeknél különösen figyelni kell arra, hogy a rendezvények tartalma az állandó elemek mellett
évenként megújuljon. Törekedni kell arra, hogy ezeken a rendezvényeken megjelenjen a lovas turisztikai kínálat. A
szervezőknek törekedni kell arra, hogy ezek az országos szintű rendezvények minden évben lehetőleg
ugyanabban a periódusban ismétlődjenek.
Az eddigi tervek szerint az MT Zrt. által meghirdetett belföldi tematikus év 2007-ben az örökségturizmus évével
folytatódik, a világörökség, a vallásturizmus, a falusi turizmus, a kézművesség és a lovas turizmus, mint főbb
elemeinek promotálásával. Célszerű lenne egy Közép-Európai régiót és/ vagy a Visegrádi Országokat bemutató
lovas és idegenforgalmi rendezvényt szervezni, melynek Magyarország adhatna otthont. Az ehhez szükséges
pénzügyi keretek egy részét az Európai Uniós interrégiós keretekből is elő lehetne teremteni.
Folytatódhat az eddig elkezdődött nyitott lovarda program, ill. célszerű más, a lovaglást népszerűsítő programok
bevezetése, pl. gyerek lovas tagsági kártya, melyhez különféle kedvezmények, és tereplovas-vizsga letétele párosul.
Felelős: lovas szolgáltatók

2. 3. 10. Lovas klaszterek

A Magyarországon már kialakult termál klaszterekhez hasonlóan a lovas turizmus területén is javasolt klaszterek
kialakítása. A régiós megoszlás szempontjából egyértelműen a sokszínű specializált kínálat megteremtésére kell
törekedni. A jövőben egyre fontosabb szemponttá válik, hogy a turisztikai szolgáltatások megfelelően pozícionálják
magukat, ezáltal elkerülhető, vagy tompítható lesz a konkurenciaharc. A klaszterek kezdetben a termelési-ipari
szektorban valósultak meg, de a turizmus területén is indokolt a létrehozásuk, az érintett szolgáltatók bevonásával.
A turisztikai klaszterek jelentősége mind a szakmai együttműködés, mind a források megszerzése szempontjából
egyre nő. A klaszerekben az aktív turisztikai vállalkozók mellett támogató tagok is megjelenhetnek (pl.
önkormányzatok). A résztvevők hatékony együttműködésével megvalósulhat a tudatos termékfejlesztés, humán
erőforrás-fejlesztés, valamint a piacra jutás sikeresebbé tétele.
Felelős: regionális turisztikai szervezetek, lovas szolgáltatók

2. 4. Emberi erőforrás fejlesztés

Piaci igényeknek megfelelő képzés
Az oktatási programnak mindenképpen két részre kell válnia: részben az oktatók oktatására, részben az
iskoláskorúak lovas oktatásának megszervezésére.
A lovas turizmusra jellemző, hogy az elmúlt évtizedekben, azaz kialakulásától kezdve mind a mai napig lovas
turisztikai szolgáltatást bárki szakmai hozzáértés nélkül végezhet. Szakmai feltételeknek nem, csupán az általános
vállalkozási feltételeknek kellett megfelelni. Ha számba vesszük, hogy a lovas turisztikai szolgáltatás a Ptk. szerint
fokozott veszéllyel járó üzem, akkor megengedhetetlen, hogy megfelelő lovas szaktudás nélkül lovardát működtetni
lehessen. A terület mielőbbi, gyors szabályozására van szükség a következő módon: a lovas iskolák működését
hatósági engedélyhez (személyi, szakmai, tárgyi, pénzügyi feltételekhez) kell kötni.
Szakmai, személyi feltételek: lovardát csak szakmai végzettséggel rendelkező személyzet vezessen. Ilyen
szakmai képzés az elmúlt évtizedekben nem volt.
A lovardáknak speciális igénye van a tekintetben, hogy a lovas oktató, lovas-túravezető minden szempontból
megalapozott lovaglótudással kell, hogy rendelkezzen, de ismernie szükséges az idegenforgalmi
szempontokat (idegenvezetői, etikett-protokoll szabályok ismerete, nyelvtudás stb.), valamint alkalmaznia a
pedagógiai eszközöket (át tudja adni tudását, kommunikáció készsége jó, türelmes, lelkes stb.).
Az oktatást tárgyaló fejezetben felsorolt mai képzési formák egyike sem felel meg teljes egészében ezeknek az
elvárásoknak. A mezőgazdasági szakközépiskolák lótenyésztő szakmunkás képzései, és a közép és felsőoktatási
képzések sem megfelelőek. A középfokú képzésben az idegenforgalmi ismeretek elsajátítását tartják fontosnak,
kevés lovas szakmai hátteret biztosítva.

25. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
Ha a szabályozórendszer fő elemének a lovas oktató képzettségét vesszük, akkor a jövőben biztosítani kell, hogy
mindazok, akik ilyen végzettségre szert kívánnak tenni, azt megfelelő módon megtehessék. A jogszabály
létrejöttétől számított 2 évig célszerű türelmi időt adni ezeknek a vizsgáknak a megszerzéséhez. A türelmi idő
lejárta után azonban a szakmai végzettséggel nem rendelkező lovarda már nem működhet.
Szakmai-koordinációs szervezetként e területen a Magyar Lovas turisztikai Szövetség (MLTSZ) által felkért
szakértői bizottságra lehet támaszkodni.
A lovas turizmus legsürgősebben megvalósítandó feladatai közé tarozik a lovas turisztikai szolgáltatásban
és kiegészítő szolgáltatásban résztvevő személyzet kiképzése és továbbképzése, mely alatt értendő
mindazon lovász, lovas oktató, valamint felsőfokú képzettségű személy oktatása is, aki a lovas turizmus teljes
területén mind a lovas szakmai, mind az idegenforgalmi területen már valamilyen ismerettel rendelkezik.
Felelős: Oktatási és Kulturális Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Önkormányzati és
Területfejlesztési Minisztérium, Magyar Lovas Turisztikai Szövetség

2. 4. 1. Lótenyésztő szakmunkás
A képzési forma alapfokú végzettséget ad. A képesítés célja olyan fizikai munkát végző szakemberek képzése,
akik rendelkeznek a lótartás, tenyésztés, sport, és verseny elméleti és gyakorlati alapjaival, önállóan is el tudják
végezni a lovak szakszerű ápolását, az istállómunkákat, takarmányozást, szaporítást, csikónevelést. Képesek
alapfokú szinten lovagolni és fogatot hajtani.
Értékelés: Tehetségtől függően speciális képzés után alkalmasak lehetnek verseny- és sport tevékenységre. A
lovas turizmusban még ehhez a szinthez is szükséges hozzávenni, hogy megfelelő kommunikációs készséggel,
megjelenéssel rendelkezzenek. Ezen ismereteket ebben a kategóriában - az OKJ kiegészítése, módosítása esetén
- sikerrel át lehetne adni. A gyakorlati követelmények terén a lóhasználati és versenyzési ismeretek kapcsán
jártasság szintjén kéri a tananyag a túralovaglásban való közreműködést. Ez a szint természetesen nem felel meg
teljes egészében annak a kívánalomnak, amit a lovas turizmus igénye támaszt.
A lovardai oktatásban, valamint a túralovaglásban a közreműködést a készség szintjére kell emelni. Ezeket a
követelményeket a vizsgarendszerbe is be kell építeni.

2. 4. 2. Belovagló (bereiter)
Szintén alapfokú iskolai végzettségnek minősül. Olyan szakemberek képzésére irányul ez az oktatási forma, akik képesek
önállóan csikók, fiatal lovak alapfokú belovaglására. Megfelelő szakirányítás mellett alkalmasak a versenyzésre szánt lovak
„megkívánt szintig” való felkészítésére, a díjlovagló, díjugrató, military kategóriákban. Alkalmasak kezdő lovasok
oktatására futószáron és osztályban, szerszámok ápolására, karbantartására. A lóhasználati és versenyzési ismeretek
terén ismeret szintjén kell tudniuk a túralovaglást, alkalmazás szintjén pedig a kezdő lovasok alapkiképzését. A
gyakorlati követelmények terén, jártassági szinten kérik a túralovaglást, a kezdő lovasok alapkiképzésében való részvételét.
Értékelés: Az említett szakma csak akkor használható megfelelő módon a lovas turizmusban, ha az előbb felsorolt
pontokat készség szintjén látja el a belovagló, valamint megfelelő pedagógiai, oktatási gyakorlattal is rendelkezik.
A gyakorlati vizsgán pedig a lovas oktatásból is számot kell adnia.

2. 4. 3. Lótenyésztő szaktechnikus
Szintén OKJ-ben szereplő szakképesítés. A lótenyésztő szaktechnikus képes a kisüzemi lótenyésztés- és tartás
teljes körű irányítására, szükség szerint a tartási munkák ellátására. Közép- és nagyüzemekben - felsőbb szintű
vezetés mellett - képes a tartástechnológia betartására, középszintű vezetési feladatok végzésére. Egyéb
területeken (törzskönyvezés, versenysport, értékesítés, idegenforgalmi szolgáltatás) speciális ismeretszerzés után
önálló munkakör ellátására is alkalmas.
Értékelés: Ennél a területnél meg kell állnunk, a szaktechnikusi képzés tematikájában semmi az idegenforgalomra utaló
képzés nem folyik, tehát teljesen nyilvánvaló, ez a képzettség önmagában nem alkalmas a lovas turizmus számára.

2. 4. 4. Lovas-túravezető
Az OKJ negyedig szakképesítése. Megszerzésének előfeltétele az érettségi, a munkakör betöltéséhez szükséges
orvosi, egészségügyi alkalmasság. A szakképesítést megszerző személyek képesek lesznek hazai és külföldi
lovas túra csoportok vezetésére, a lovas túra előkészítésére, a szakszerű tartás, takarmányozás, és használatuk
megvalósítására, a vendégekkel kapcsolatos idegenvezetői, és vendéglátói tevékenység ellátására, a kapcsolódó
pénzügyi feladatok elvégzésére.
A munkaterület jellemzése: a feladat ellátása nagyfokú önállóságot feltételez, a lovas túrázás veszélyes
tevékenység – a különböző felkészültségű, korú, és érdeklődési körű vendégek, valamint a változatos körülmények
miatt. Mindezek komoly szakmai felkészültséget, megfelelő alkalmazkodó, és kommunikációs készséget
igényelnek. A túravezetőnek idegenforgalmi, vendéglátóipari, és pénzügyi tevékenységet is el kell tehát látnia.
Társalgási szinten kell beszélnie legalább egy idegen nyelvet, és megfelelő szintű lovas tudással kell rendelkeznie.
Értékelés: Tulajdonképpen ez az a terület, ahol olyan szakembereket lehetne képezni, akik a lovas turizmus
számára leginkább hasznosíthatók lennének. Az elnevezés nem túl szerencsés, a lovas túra a lovas
szolgáltatásoknak csak egy töredék részét képezi, lényegesen nagyobb feladat a kezdők, haladók lovas oktatása,
és a tereplovaglás vezetése. Kis létszámú lovas túra indul az országban, és 10 alatti azoknak a lovas-
túravezetőknek a száma, akik a gyakorlatban is dolgoznak, és ez a szám nem is valószínű, hogy a kétszeresénél
többre emelkedik, hiszen a lovas túrák végső száma a kevés érdeklődő miatt korlátozott.
26. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
Tananyaggal a lovas turizmusról ez a képzési forma nem rendelkezik, spontán módon, a meglévő szakemberekre
építve tanítják a leendő lovas-túravezetőket. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen képzési formában részt
vevő hallgatók lovaglótudása messze nem éri el azt a szintet, amellyel felelősséggel tudnának lovas túrát vezetni.
Az észak-magyarországi, észak-alföldi régió területén a Debreceni Agrártudományi Egyetemen volt legutóbb egy
ilyen túravezető képzés, ahol 15 hallgatóból 3 felelt meg a követelményeknek nagy kompromisszumok árán. Ennek
az a veszélye, hogy míg a kompromisszumot egy oktatási intézményben még meg lehet tenni, a vendég elvárásai
ezt nem fogják tolerálni.
Az OKJ-ben a lovas-túravezetőre vonatkozó feladatok körülírása messze nem elégíti ki a lovas turizmus
követelményeit, tehát nem foglalkozik olyan területekkel, melyek a lovas turizmus gyakorlati alkalmazása számára
rendkívül fontosak lennének, így a képzési jegyzék számának a megtartása mellett szükséges ennek a képzési
formának az átalakítása a valódi igényeknek megfelelően. A vizsgáztatási követelményeknél feltétlenül
megkövetelendő, hogy a vizsgáztatásban benne legyen a csoport vezetése terepen. A lovas-túravezető
biztonsággal csak akkor tehet szert gyakorlatra, ha gyakorló képesítést kap, melyhez teljesíteni kell olyan lovas
túrákat, amelyeket nagy tapasztalattal rendelkező lovas-túravezetők irányítanak. Legalább egy szezon, azaz 5-10
lovas túra gyakorlóként való vezetése is feltétele lenne tehát a végleges képzettség megszerzésének.

2. 4. 5. Sportoktató
Ilyen képzési formákat a megyei testnevelési sporthivatalok végeznek. Az is köztudott, hogy ezeknek a sportoktatói
tanfolyamoknak a gyakorlati része rendkívül hiányos és gyenge, tehát nemhogy a lovas turizmusban, hanem a
sport területén sem alkalmas arra, hogy hiánypótlásként lovas oktatókat képezzen.

2. 4. 6. Szakedző
Felsőfokú képzés a lovas turizmusban nem létezik, pillanatnyilag szakmai végzettségként a szakedzői végzettség
az, ami a felsőfokú lovas végzettségnek számít, de tulajdonképpen a lovas turizmus számára itt sem képeznek
szakembereket.
A lovas turizmus szakmai képzése három szinten képzelhető el: alap-, közép-, és felsőfokon, valamint felsőfokon
lovastanár-képzés szükséges hatékonyan, egységes oktatási feltételek és követelményrendszer alapján:
• felsőfokú képesítéssel rendelkező, a komplex szolgáltatásokat nyújtó lovas bázisokat vezetni képes lovas
szakemberek képzése,
• a magas lovas szakmai képzettséggel, emellett idegenforgalmi, protokoll és környezetvédelmi ismeretekkel,
legalább érettségivel, megfelelő nyelvtudással rendelkező, a lovas turisztikai bázisokon a felelős lovas szakmai
vezető szerepét betölteni képes szakember szintje,
• a felelős személynek segíteni képes, lovagolni biztosan tudó, emellett szakmunkát is ellátni képes
alapképzettségű szakemberek képzése.
Kísérleti jelleggel 2000-ben a Budapesti Gazdasági Főiskola, valamint a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség egy
lovas turisztikai lovas oktatói tanfolyamot tartott, melyen több mint 100 jelentkező mellett 30 lovas oktató
kiképzésére került sor. Alapkövetelmény volt az A0-ás military versenynek megfelelő szintű lovaglótudás, amely
javaslatunk alapján egyben a lovas-túravezetőknek a záróvizsga követelménye is lehetne. Az a két hét, amely alatt
a lovas oktatókat kiképezték, lehetőséget adott arra, hogy ne csak a hallgatók lovaglótudását mélyítsük el, hanem
megmutassuk annak a módszertanát, hogy másokat hogyan lehet oktatni, hogyan lehet a túrákat vezetni, melyek
azok a gyakorlati problémák, amelyek fölmerülhetnek a lovas oktatás, és a lovastúrák során.

2. 4. 7. Lovaskultúra-oktató
A képzés célja: a felsőfokú alapdiplomát szerzett szakemberek továbbképzése. A képzésben részt vevők különböző
szektorokban (állami, egyesületi és magán), a lovaskultúra különböző területein – a képzés eredményeként –
legyenek képesek alkalmazni a feladatok ellátásához szükséges legújabb elméleti és gyakorlati ismereteket.
Alapképzésben a végzettség szintje: egyetemi, főiskolai végzettség
Az oklevélben megnevezett szakképzettség: felsőfokú lovaskultúra oktató
A szakirányú továbbképzésben való részvétel feltételei (végzettség szintje, szakképzettség): egyetemi-főiskolai
szintű oklevél, valamint a testkultúrában illetve a lovas kultúrában való jártasság igazolása.
A képzés az alábbi munkakörök betöltésére alkalmas szakembereket képez:
- gyermek-felnőtt lovas szakoktató
- lovas szaktanácsadó
- kutató, egyetemi oktató
- lovas létesítmény, illetve vállalkozásvezető
- lovas túravezető
Képzési idő: öt félév

27. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
2. 5. PR és marketing
2. 5. 1. Belföldi marketing eszközök
• Lovas témájú „kedvcsináló” filmek készítése, és a hazai közszolgálati és kereskedelmi televíziókban történő
tematikus sugárzása.
• Kiadvány: a meglévő egyetlen kiadvány mellett célszerű lenne tematikus és egyéb szempontrendszerek
szerint kialakított kiadványokat létrehozni. Ilyenek lehetnek gyerekeknek szóló kiadványok, speciális lovas
turisztikai ágakat bemutató kiadványok, illetve a vizuális kultúra elterjedésével filmek terjesztése is.
• Kiállítások, vásárok: az MLTSZ által koordinált részvétel, hiszen a hazai nagyközönség figyelmének lovas
turisztikai lehetőségekre való irányítására jó alkalmat kínálnak ezen kiállítások.
• Honlap: ma Magyarországon kevesen vannak az állami turisztikai szervezetek közt, illetve a szolgáltató
szektorban, akik rendelkeznek korszerű, és minden igényt kielégítő honlappal. Itt is törekedni kellene a
legalább régiós szinten történő összefogásra.
Olyan, a nemzetközi standardoknak megfelelő honlap kifejlesztésére van szükség, amely online foglalásokat is
lehetővé tesz, ezzel is megkönnyítve a külföldiek szállásfoglalását. Ezen honlap promotálása, illetve minél
elérhetőbbé tétele (pl. a különböző kereső programokban) a Magyar Turizmus Zrt. feladata lenne.
• Study-tour: a ma használatos marketing eszközök közül az egyik legköltségtakarékosabb és leghatékonyabb
módszer. Így a belföldi és külföldi médiában tevékenykedő újságíróknak törekedniük kell bemutatni a hazai
aktív és passzív lovas turisztikai kínálatot. Különösen nagy attrakciót jelentene egy olyan lovas túra
bemutatása, amely keresztül szeli egész Magyarországot. Ez egyben a világ leghosszabb lovas túráját is
jelentené, amely a szaksajtó mellett a kereskedelmi csatornák érdeklődését is biztosan felkeltené.
• Kutatás: a stratégia megvalósításával egyidejűleg folyamatos piackutatás szükséges: a Magyar Turizmus Zrt.
minden évben végez kutatást a magyar lakosság utazási szokásainak vizsgálatára, amelyet a fejlesztések
függvényében érdemes kibővíteni a lovas turizmust érintő további kérdésekkel.
• Egyéb: országos lovas rendezvények támogatása, promotálása, mely rendezvények elősegíthetik a
gyermekek és diákok lovas, illetve turisztikai ismereteinek bővülését.
Miután mind az MT Zrt., mind pedig az MLTSZ hatáskörét és lehetőségét túllépi a regionális formában történő
termékfejlesztés koordinálása és piacra vitelének elősegítése, szükségszerűnek tűnik régiónkénti lovas
turisztikai klaszterek létrehozásának, magalakításának támogatása. Nincs még egy olyan turisztikai termék,
amely olyan mértékben igényelné a szolgáltatók közötti hálózatszerű együttműködés elősegítését és
koordinálását, mint a lovas turizmus.

2. 5. 2. Külföldi marketing eszközök

• Kiállítások, vásárok: bár az idegenforgalmi jellegű vásárok egy része csökkenő népszerűséget mutat, mégis
célszerű ezeken Magyarországot képviselni, ugyanis a lovas turizmusban legalább olyan fontos, de talán még
kiemeltebb szerepe van a személyes kapcsolatnak, mint a turizmus egyéb ágazataiban. Régiós összefogás
kialakítása szükséges, hogy a szolgáltatók ne egyenként, hanem legalább régiós, de inkább országos szinten
mutatkozhassanak be.
• Rendezvényeken megjelenés: hasznos lenne a nagy nemzetközi rendezvényeken a magyar lovas kínálat
megjelentetése (pl. 2003. Aachen). Ezen rendezvények a lovas turizmus népszerűsítésén túl egész
Magyarország, illetve egyéb turisztikai ágazatok imázsára is pozitív hatással bírnak.
• Study-tour: A már említett, az országot keresztül szelő lovas túra - a világ leghosszabb lovas túrájaként - a
hazai szaksajtó és média érdeklődésén túl biztosan felkeltené a világ szaksajtójának érdeklődését is. Ezen
kívül hasznos lehet a meglévő piacokon túl nyitni új piacok felé újságírók és lovas tour operatorok felkutatása
és meghívása által.
• Egyéb: mára a lovas turizmussal foglalkozó szervezeteknél és szövetségeknél rendkívül nagy mennyiségű
fénykép gyűlt már össze, amelyeket célszerű lenne egy könyv formájában publikálni.
A Visegrádi Országok turisztikai együttműködés keretén belül a lovas turizmus megjelentetése szintén előnyös
lehet olyan távoli desztinációkban, ahol az egy-egy ország lovas képviselői anyagi okok miatt egyedül nem
tudnak megjelenni.
A hagyományos marketing eszközök használatakor törekedni kell a hazánkat világversenyeken rendkívüli
sikerrel képviselő versenyzők „reklámarcként” való megjelenítésére.

Felelős: Magyar Turizmus Zrt., lovas szolgáltatók

28. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
2. 6. Hatósági szabályozás bevezetése
2. 6. 1. A lovas turisztikai szolgáltatókra vonatkozó hatósági rendelet -hiánypótló jelleggel- megszületett,
jelenleg miniszteri aláírásra vár (lsd. melléklet)
Felelős: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium

2. 6. 2. Patkós minősítési rendszer folyamatosságának, illetve a minőségi szolgáltatások meglétének

biztosíthatósága
Jól ismert, hogy a lovas turizmusban 1998 óta működik a lovas szolgáltatók patkós minősítési rendszere. A
minősítés piaci kategória, tehát nem hatósági oldalról szabályozza a szolgáltatók működését. A hatósági
szabályozással, a miniszteri rendelettel kiegészítve megnyugtató módon rendezi a lovas turizmus gyakorlásának
alapkérdéseit. A patkós minősítési rendszer – mint már említettük – Európában elsőként és egyedülálló módon jött
létre azzal a céllal, hogy a vendégek számára garanciát adjon a szolgáltatók és a szolgáltatások minőségéről.
Fenntartása és működtetése az MLTSZ-hez tartozik, minimum 2 évenkénti felülvizsgálata szükségszerű és
indokolt. A lovak alkalmassági vizsgájának elvégzése úgyszintén kétévenként, illetve új lovak beállítása esetén
évente célszerű.
A piaci szabályozás egyik lehetősége a patkós rendszer besorolása után az ún. védjegyek elhelyezése azon
lovardákra, melyek szolgáltatásaikat kiválóan teljesítik. A védjegyhez elsősorban előnyök társulnának. Azon túl,
hogy a védjegy a vendég felé egy lényeges garancia elem, a központi forrásokból több olyan segítség is
lehetséges, mely működését tovább segítheti. Ilyenek például a piacra jutás feltételeinek támogatása állami
forrásokból, kizárólag a védjeggyel rendelkező lovardák számára.

Javaslat a védjegyrendszer kidolgozására

Napjainkban a minőség egyre nagyobb szerepet játszik életünkben különösen a szolgáltatások, így a turizmus
területén is. A turisztikai szakma alapvető érdeke, hogy Magyarország a nemzetközi piacon mint márka jelenjen
meg. Ennek a célnak eléréséhez feltétlenül szükséges a megbízható színvonalú szolgáltatások garantálása. A
magyar turisztikai fejlesztések, beruházások és szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások csak akkor lesznek
eredményesek az Európai Unió, illetve a világ turisztikai piacán, ha kategóriájuknak megfelelően, állandó minőségű
szolgáltatásokat nyújtanak.
Az MLTSZ lovas turisztikai minősítési rendszere 1998 óta működik önkéntes alapon. A jogi szabályozás alapján a
szolgáltatások minimumfeltételei számon kérhetővé, ellenőrizhetővé válnak. A differenciált, és megbízható
szolgáltatási színvonal fenntartásának fontos feltétele a minőségbiztosítási/védjegy rendszer működtetése. A lovas
szolgáltatókra vonatkozó védjegyrendszert célszerű a már jól működő és részleteiben kidolgozott Turizmus
Minőségi Díj releváns elemeinek figyelembe vételével és annak tapasztalatait felhasználva kialakítani, illetve annak
rendszerén belül kidolgozni a lovas turisztikai szolgáltatások értékelési rendszerét, amely az igényes, szakmailag
elkötelezett szolgáltatók számára védjegyként szolgálna.
Turizmus Minőségi Díj
2001-ben a téma koordinálását az akkori Turisztikai Helyettes Államtitkárság megbízásából a Magyar Turizmus Rt.
végezte. A megalakult szervezőbizottság a Magyar Turizmus Minőségi Díj program (melynek alapját a Teljeskörű
Minőségirányítás /TQM/ és az Európai Kiválósági Modell /EFQM/ rendszer jelenti) kidolgozását tartotta
megfelelőnek, ami elősegítheti a magyar turizmus minőségi színvonalának emelését. Ennek megfelelően 2002-ben
a négy alapszakmára (szállodák, vendéglátóhelyek, idegenvezetők, utazási irodák) elkészült egy kritériumrendszer
javaslat, amelyet a szakmai szervezetek és kamarák véleményeztek. 2003-ban elkészült a minőségi megbízottak
képzésére szolgáló kézikönyv is. 2004-től az Országos Idegenforgalmi Bizottság átvette a Magyar Turizmus Rt-től
a program koordinálását.
A Magyar Turizmus Minőségi Díj célja
- A minőség kultúrájának megteremtése, minél szélesebb körű elterjesztése és fenntartása a magyar idegenforgalmi
vállalkozások körében;
- A minőségtudat létrehozása a szolgáltatások színvonalának érdekében;
- A minőség iránti elkötelezettség növelése és a minőségben való gondolkodás motiválása;
- Turizmusunk versenyképességének erősítése és a versenyelőnyök hosszú távú biztosítása;
- A magasabb színvonalon szolgáltatást nyújtó vállalkozások pozitív megkülönböztetése;
- A turizmusból származó bevételek növelése.
A minőséget nem lehet az osztályba sorolással azonosítani, mert minden kategóriában az annak megfelelő
minőséget kell biztosítani. A Minőségi Díj azokat a magyar turisztikai cégeket különbözteti meg, amelyek
különleges erőfeszítéseket tettek és tesznek folyamatosan szolgáltatási minőségük javítása érdekében. A Díj a
BIZALOM jele, ami a turisták számára azt jelenti, hogy a turisztikai vállalkozás a kategórián belül teljesíti, illetve
túlteljesíti a minőségi követelményeket. A Díj megkönnyíti, sőt várhatóan befolyásolja a döntést, hogy a vendég a
Díjjal rendelkező szolgáltatót válassza.

29. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
A Díj elnyerésével járó előnyök
Amennyiben a pályázó elnyeri a Magyar Turizmus Minőségi Díjat, azt tábla és oklevél formájában kapja meg, s
azokat jól látható helyen kifüggesztheti. Promóciós tevékenysége során a logót jogosult használni. Ezen kívül
kiemelt helyen szerepel a Magyar Turizmus Zrt. kiadványaiban, mindezek eredményeként nő a társadalmi és
szakmai elismertsége.
A lovas szolgáltatók esetében az állandó minőséget és a leírtakat magába foglaló védjegyet csak a valamilyen
minősítéssel már rendelkező lovas hely kérheti, amelyhez szükséges azon Bíráló Bizottság tagjainak helyszíni
felmérése: gyakorlati szempontok miatt célszerű, hogy ugyanaz a Bizottság végezze a védjegyes bírálatot is,
amely a minősítést is teszi. Az eljárási rend nagyrészt megegyező a minősítésnél alkalmazottal , azonban itt eltérő
bírálati szempontrendszert kell kidolgozni, valamint ki kell térni a szolgáltatás minőségének rendszeres és
véletlenszerű ellenőrzésére is. Alapelv, hogy a védjegyes létesítmény az átlagosan jó szolgáltatási színvonal
folyamatos biztosítása mellett egy vagy több olyan kiemelkedően jó, az átlagot jelentős mértékben meghaladó,
garantáltan tartós tulajdonsággal rendelkezzen, amely a minőségi lovas turizmusban meghatározó szerepet tölt be.
A védjegyeljárással kapcsolatos, a lovas hely által fizetendő díj az összetettebb tevékenység miatt magasabb, mint
a minősítési díj. Itt is el kell érni, hogy központi, vagy más külső pályázati forrásból a minősítéssel bíró lovas helyek
a rendszer beindítását követő kb. három évben támogatást igényelhessenek az eljárási díj megfizetése céljából. A
védjegyrendszer által a szolgáltató számára biztosított marketing értékének arányában a részvételi díj
támogatások csökkenthetők. A minősítéssel együtt felhívásokat kell közzétenni a médiában vagy hírlevelekben a
lehetőségre vonatkozóan. A szövetség programjához illeszkedve ki kell dolgozni a minőségi klub rövid- (egy-),
közép- (öt-) és hosszú távú (tizenöt éves) marketing stratégiáját, melynek tartalmaznia kell azt a kiemelt piacra
jutást segítő csomagot, melyet minden védjegyes létesítmény számára biztosítani kell. Ennek érdekében, ha
lehetséges, már az indulástól - de középtávon mindenképpen - szerződést kell kötni a védjegyet elnyert
szolgáltatóval. El kell dönteni, hogy ki a védjegyrendszer tulajdonosa, fenntartója, mivel erre a szervezetre hárul a
rendszer működtetésének költsége (éves szinten több tízmillió forintos nagyságrendre volna szükség).
Felelős: Magyar Lovas Turisztikai Szövetség, Magyar Turizmus Zrt.

2. 6. 3. Istállók átalakítása, lótartás körülményeinek javítása

Az Európai Unió pusztán ajánlásokat fogalmaz meg a lótartás körülményeire vonatkozóan, a megyei
állategészségügyi állomásokon és az FVM-ben önálló feladattal rendelkező hatósági állatorvost alkalmaznak, aki
felelős az állatvédelmi szempontok érvényesítéséért. Sajnos az állatorvosoknak szerény lehetőségei vannak a
szankcionálást illetően. Ezért volt indokolt a lovas turisztikai szolgáltatókról szóló rendelet-tervezetben a lótartásra
vonatkozó minimum feltételek megállapítása. Ezzel ez az egyetlen jogszabály, amely a lótartás körülményeire
állatvédelmi szempontok figyelembevételével is kiterjed.

Az MLTSZ javaslata a lótartásra vonatkozóan

2
1) Az istállóban a lovak tartása boxban történik. Az istálló belmagassága legalább 2,5 m. Boksz méret min. 9 m ,
melynek rövidebb fala nem lehet kevesebb 2,5 méternél.
2) A létesítménynek rendelkeznie kell pihentető karámmal, ahol biztosított a szolgáltatást végző lovak pihenése.
2
Mérete min. 150 m .
3) A létesítménynek rendelkeznie kell rögzített karámmal körülvett, egyenletes talajú lovas pályával. Minimum
2
mérete 20m x 40m (min. 800 m )
4) Öltöző, mosdó, WC megléte az ANTSZ engedélye alapján kialakítva.
5) A telep állategészségügyi állomás igazolásával rendelkezzen.
6) Nyereg és szerszámtároló helység megléte a ló létszámnak megfelelő számú nyereggel és szerszámzattal. (1
patkónál 5 db nyereg)
7) A helynek rendelkeznie kell a rendeletben előírt szakképesítésű lovas szakemberrel.

Legfontosabb istálló adatok:

• belső magasság: 2,8-3,5 m
• folyosó szélesség: 2,5-3 m
• boksz min. alapterülete: 9 nm
• boksz ajtó min. szélessége: 1,2 m
• boksz fal magassága: 2,2 m
• jászol, etető csésze, önitató magassága: 90 cm
Fenti adatok normál méretű, felnőtt félvér lovakra vonatkoznak.

Felelős: lovas szolgáltatók

30. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
2. 6. 4. Szabad tereplovaglás lehetőségének biztosítása jogszabályi alapon
A helyzetelemzés című fejezetben már említésre került a szabad tereplovaglás lehetőségének fontossága.
Közismert és nyilvánvaló tény, hogy Magyarország unikális jellegét, sajátosságát a lovas turizmusban elsősorban a
szabad tereplovaglás lehetősége adja meg. Ez a szabadság azonban elmondható, hogy ma már csak
viszonylagos. Korábban említett tény, hogy az állami területek kezelői az elsődleges korlátai ennek a szabad
tereplovaglásnak. Így aztán fontos lenne megalkotni egy olyan jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy más
tulajdonosok zavarása nélkül a tereplovaglás megfelelő szabályok alapján, de szabadon folytatható legyen
Magyarországon. A szabályozás lényege, hogy azokat a területeket kell a térképen kijelölni, és a természetben
egyeztetni különféle kezelőkkel és hatósági szervekkel, ahol nem, vagy csak korlátozással lehet a tereplovaglást
gyakorolni. Tehát a szabályozás lényege nem az, hogy megfelelő túraútvonalakat, vagy útvonalakat jelöljünk ki a
lovagláshoz, hanem pont ellenkezőleg, azokat a területeket jelöljük meg, ahol nem, vagy csak korlátozással lehet a
tereplovaglást gyakorolni. Ezen túlmenően fontos az önkormányzatokkal való egyeztetés, hiszen ma
Magyarországon számtalan önkormányzati (állattartási) rendelet tiltja a lovak tartását, másrészről, sok esetben -
teljesen indokolatlanul - nem enged sem istállót építeni, sem meglévő istálló felújítani, olyan vidéki környezetben,
ahol korábban évszázados hagyományai voltak az állattartásnak és egy megfelelő állategészségügyileg jól körbeírt
állattartás ma sem jelenthet gondot. Figyelembe kell venni a jogi szabályozásnál, hogy vannak olyan védett és
érzékeny természeti területek, amelyeknek látogatása mind gyalogosan, mind lóháton különös figyelmet igényel.
Az ilyen természeti területek általában Nemzeti Parkok területén vannak, vagy különböző természetvédelmi
kategória besorolásba kerülnek. Elképzelésünk szerint ezeken a területeken a lóval való mozgás a jogi
lehetőségen túl olyan megoldási irányt is lehetővé tesz, amely szerint a megfelelően kiképzett és igazolvánnyal
ellátott lovas vezetők szervezetten, a terület kezelőjének tudomásával és beleegyezésével vezetik végig a
csoportot ezeken a területeken. Így jól ellenőrizhetővé válik a lovasok mozgása, meg van a felelős személy, és a
természeti értékeket - amelyeket egyébként szívesen mutatnánk be másoknak is - a természethez legközelebb álló
módon, lóháton minden károsodás nélkül tehetjük meg.
Felelős: lovas szolgáltatók, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium, egyéb érintett szervezetek

2. 6. 5. Lóállomány feljavítása a magyar lófajták térnyerésével

A világ turisztikai piacán ismert, hogy leginkább azok a termékek adhatók el, amelyeknek valamilyen sajátosságuk
van, egyediek, unikálisak, egy adott országra jellemzőek. Magyarország és a ló neve évszázadokon át
összekapcsolódik a történelemmel, jól ismert, jól bevezetett termékként. Nyilvánvaló, hogy mindazokat a
természeti adottságokat és hazai lófajtákat felhasználva egy speciálisan, senki másra nem jellemző magyar
turisztikai terméket, a magyar lovas turizmust alakíthatjuk ki akkor, ha annak minden eleme jellemző országunkra.
Így elsősorban a méltán híres nemzetközi és világhírnévnek örvendő magyar fajtáinkat kell használni a lovas
turizmusban. Ezeknek az előtérbe kerülése számtalan módon valósítható meg, többek között mindenképpen előnyt
kell nyújtani a pályázati lehetőségeknél azoknak a szolgáltatóknak, akik hagyományos magyar fajtákkal végzik a
szolgáltatást. A lovas turizmus speciális helyzetben van, tudniillik a szolgáltatást a társként jelenlévő lóval együtt
végzi. Így bizonyos helyzetekben a turizmus oldaláról a ló kérdést mezőgazdasági kérdésnek, a mezőgazdaság
oldaláról pedig turisztikai kérdésnek tekintik. Ennek számtalan hátránya lehet, ezért célszerű egy egységes
szemlélet kialakítása. Tudomásul kell venni, hogy lovas turizmus ló nélkül nem létezik, és a lovas turizmusban
szereplő lovak és lótartók támogatása elsősorban a turizmus oldaláról közelíthető meg, de nem tartjuk kizártnak
azt sem, hogy bizonyos tenyésztési támogatások segítsék a hazai fajták használatát a lovas turizmusban.
A lovas turizmus nemzetközi hírnevét elsősorban a kisbéri fajtának köszönheti, fogathajtó sikereinket a lipicai lovak
érték el, jól használható és jól ismert a furioso, a nóniusz, a gidrán, és úgyszintén nemzetközi hírnevű a shagya
arab fajta, illetve ismert még a hucul és a magyar hidegvérű. A fajta kérdés pusztán egyik eleme a megfelelő szintű
lóállománynak, a lovak alap kiképzése, folyamatos képzése, illetve továbbképzése rendkívül fontos eleme a lovas
turizmusnak. A korábbi évtizedekben világosan kiderült, hogy azon áll, vagy bukik egy lovas szolgáltatás
eredményessége, hírneve és keresettsége, hogy milyen jól belovagolt, jól használható, szabadidős partnerként is
kiválónak mondható lóállomány áll rendelkezésre. Ennek érdekében meg kell szervezni a lovas turizmusban
dolgozó lovak folyamatos képzését majd továbbképzését. Eredményes lovas turizmus csak és kizárólag a
megfelelő természeti környezetben, az országra jellemző építészeti és gasztronómiai sajátosságokat kihasználva,
kiképzett magyar lófajták alkalmazásával érhető el, ezáltal hazánk újra visszanyerheti régi hírnevét.
Felelős: lovas szolgáltatók, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

31. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
 3. FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS FELADATOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGYES RÉGIÓKBAN

A fejezet a stratégiához kapcsolódóan a kilenc turisztikai régió lovas turizmusra vonatkozó adottságai, terveit
foglalja össze.

1. NYUGAT-DUNÁNTÚL
A lovaglás megjelenése a régiós stratégiában:
A stratégia készítői primer kutatás kapcsán kérdezték meg a régió turizmusának szereplőit – több más mellett – a
régió turisztikai termékeinek minőségéről is. A lovas turizmus a 24 tagú mezőnyben a 19. helyet érte. A stratégia
az aktív turizmus fejlesztését „relatív versenyelőnnyel bíró prioritásként” határozta meg, és a lovas turizmus
tekintetében az alábbi fejlesztési eszközöket írták elő:
- a már működő lovas bázisok szolgáltatásfejlesztése, fedeles lovardák építése
- lovas túra útvonalak kialakítása, túraajánlatok kidolgozása
- gyógy-lovagoltatás feltételeinek megteremtése
- a Magyar Lovasturisztikai Szövetség patkós minősítési rendszerének átfogó alkalmazás, illetve ennek megkövetelése
Túraútvonalak a régióban:
A régióban elsősorban a Szigetközben, a Duna és a holtágak mentén, valamint Zala megyében alakítható ki
különleges, a nemzetközi szinten is érdekes túraútvonal. Itt elsősorban a Nemzeti Parkok, Natúrparkok, védett
övezetek értékeinek bemutatására kell a hangsúlyt helyezni.
Ezen kívül meggondolandó a lovas túraútvonalak tematikus utakhoz történő csatlakozatása (pl: Borostyánkőút, a
római lovas katonák útján, valamint Szt. Márton út).
Magyar piacon sikeres lehet egy Nyugat-dunántúli, a reformkor nagyjainak kastélyait, kúriáit bejáró lovas túra, mely
természetesen a lóverseny magyarországi meghonosítójának kastélyából, a nagycenki Széchenyi Kastélyból
indulna, de érinthetné a körmendi Batthyány Kastélyt, és a söjtöri Deák kúriát.
Postakocsizás:
A Nyugat-dunántúli régióban több szolgáltató, szervezet is foglalkozik egy különleges, lovas turisztikához köthető termék, a
postakocsizás piacra vitelén. Pl. a sitkei kastélyfogadó postakocsijával a környékbeli nevezetességek: Sárvár, Kőszeg (itt
egykor komoly postaállomás volt, ennek emlékére jelenleg egy magánkézben lévő postamúzeum működik) látogathatók meg.
A keszthelyi kastély egy Keszthely-Lipica (Szlovénia) postakocsi útvonal kidolgozásán és működtetésén dolgozik.

2. DÉL-DUNÁNTÚL
Tervezett projektek:
A régióban a gyerekeket érintő programok vannak előtérben, a szakmai partnerek közül a MLTSZ a főszereplő. A
kommunikációban a szabadság, a természet élménye és a magyar lófajták áll az előtérben. A marketing akciók
megvalósításába szponzorokat is be lehet vonni, mert a lovasok általában magas fizetőképességű réteg, akiknek a
fogyasztására az érintett vállalkozók számíthatnak.
A Regionális Marketing Igazgatóság gesztorálásával 2006-ban megalakult a régió lovas turisztikai klasztere, mely
a legütőképesebb vállalkozásokat fogja össze.
Előkészületben van egy határon túli együttműködési pályázat finn, angol, spanyol és cseh partnerekkel egy európai
lovas turisztikai program megvalósítására:
- képzési anyagok sztenderdizálása
- képzések végrehajtása
- nemzetközi minősítési rendszer kialakítása (ebben az MLTSZ a nemzetközi mintaadó partner)
- a minősítések lefolytatása
- nemzetközi marketing promóciós munka (az lenne a mi feladatunk)
A harmadik Országos Gyerek Lovas Találkozó rendezési jogának megszerzése, a lebonyolítás támogatása
promóciós munkával, szponzorok szerzésével, pályázat írással, tanácsadással.
Egyéb akciók:
 Nyitott lovardák program: egész éven át tartó rendezvény sorozat, ingyenes lovaglási lehetőséggel minden hónap
két hétvégéjén, nyereményjátékokkal, stb.
 A régióban évenként megrendezésre kerül a kétnapos lovas népfőiskola-kurzus, amely a lótartók, a hobbilovasok,
a lovasiskolások számára az elvárható lovas ismeretekről ad aktuális tájékoztatást.
 "A ló az iskolába megy" országos program: 45 perces multimédiás prezentációs anyag készült az alsó
tagozatos gyerekeknek (a ló bemutatása, a magyar lófajták ismertetése, "lónyelv óra", a lovas sportok bemutatása,
a prezentáció helyszínének 10 km-es körzetében található lovardák bemutatása).
 A rendszeres lovas iskolások (régiónkban több mint 1.200 iskoláskorú gyerek) számára országosan lovas gyerek
kedvezmény kártya (ID kártya nyomtató) kiadása kezdődött el, amely jelentős árengedményt biztosít lovas újságok
előfizetésekor, lovas felszerelések vásárlásakor, lovas táborok és lovas rendezvények belépőjének árából, stb.
 Kiemelt megjelenésre került sor a stratégiában is szereplő külföldi lovas turisztikai vásárokon 2007-ben.
 A külképviseleti honlapokon folyamatban van a lovas turisztikai site kialakítása az adott küldőterület nyelvén, és
ezek pozicionálása a keresőkben. Folytatódnak a lovas újságírói tanulmányutak.
 Tervezési fázisban van az egész országra érvényes általános film, amelyet a területileg specifikus részekkel
multimédiás (power point) vetítéssel lehet kiegészíteni. A prezentációkhoz konzultáció is kapcsolódna, és
összeköthetők nyeremény játékkal.

32. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
3. BALATON
Turistafogadás feltételei:
A szezon meghosszabbítása szempontjából fontos lenne egész éves lovaglási lehetőséget biztosító fedett lovardák
létesítése, ahol akár a gyermek és ifjúsági lovas oktatás is megoldható (akár a testnevelés órák keretein belül).
Promóció:
A Balatoni RTPI honlapja lehetőséget nyújt a Balaton régió lovas szolgáltatóinak ingyenes on-line megjelenésre. A
lovas ajánlatok képekkel, leírásokkal, átlinkelési lehetőségekkel jelennek meg. Az aktív szabadidő leporelló lovas
részében kizárólag az MLTSZ által minősített lovas létesítmények szerepelnek.
Emberi erőforrás:
A régióban hiányoznak a megfelelő tudással rendelkező lovas oktatók, túravezetők. Statisztikai adatok igazolják,
hogy Balatonhoz érkező vendégek nagy százaléka szinte egyáltalán nem vagy csak alkalmanként lovagol. Ez
mindenképpen képzett szakemberek szükségességét támasztja alá.
2005-ben a Balaton Fejlesztési Tanács, valamint a Dél-, a Közép-, és a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési
Tanács közös pályázatot írt ki „Lovas turisztikai fogadóhelyek oktatói képzésének támogatására. A Veszprémi
Egyetem Keszthelyi Karán 11 személy szerezte meg a lovas túravezetésre vonatkozó engedélyt.
Minőség:
A régióra jellemző a komplex szolgáltatásokat nyújtó létesítmények hiánya. Ezt mutatja a MLTSZ 2005-ös
minősítése is, a régióban nem található 5 patkós minősítésű lovarda.
A lovas turizmus kapcsolata más szakmai területekkel:
A lovas turizmus, valamint a bor és gasztronómia kapcsolódása fontos, mindkettő igényes vendégkört céloz meg.
Ez jó lehetőséget biztosít az aktív és passzív lovasok közös kikapcsolódására. A Balaton körüli borospincék és
vendéglátóhelyek kiváló helyszínéül szolgálnak a borok és ételek megkóstolására. A bor és gasztronómia a
Balaton régió háttértelepüléseinek megismertetése szempontjából is fontos.
A lovas turizmus jogi környezete:
A szabad tereplovaglás lehetőségének megteremtése, megtartása elengedhetetlen a lovas turizmus fejlődése
szempontjából. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park, erdészetek, önkormányzatok, turisztikai szervezetek és a lovas
szolgáltatók együttműködése szükséges ennek megvalósításához, hiszen a térség változatos domborzati
viszonya, a látnivalók és természeti szépségek sokasága a tereplovaglást mindenképpen élvezetessé teszik.
PR és marketing:
A BRTPI 2007-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal közös aktív kiadvány létrehozását tervezi. A regionális
marketing iroda folyamatosan figyelemmel kíséri a régióban lévő lovas rendezvényeket, azokat díjakkal,
kiadványok terjesztésével támogatja.

4. KÖZÉP-DUNÁNTÚL
A lovas turizmus helye a régió turizmusában, a régiós stratégiában, marketing tervben:
A régióban számtalan olyan turisztikai látványosság, attrakció, potenciális termék van, amely a lovas turizmussal
kombinálható, „szigetszerűen” meg is találhatók, de terméket kell formálni azokból. Nem hagyható figyelmen kívül
a fogadóképesség kérdése sem, mely nélkül eladható termék nem képezhető.
Közel 10 olyan egyedi szolgáltatásokat nyújtó lovas park, -udvar, -panzió található (5, 4, 3 patkósak), amelyek speciális
ajánlatokkal és programokkal várják a vendégeket. A régióban az alábbi turisztikai termékekkel kombinálható a lovas turizmus:
− természetjárás, ökoturizmus (Vértes Natúrpark, Velencei hegység, Móri borvidék)
− kastély- és várturizmus (sümegi, csókakői várjátékok, Gorsiumi játékok, Monostori erőd, élő csatajelentek” és
lovas huszár felvonulások a Mészeg-hegyen)
− rendezvényturizmus
− falusi turizmus (Kabókapuszta - kézművesség, tereplovaglás)
− borturizmus (Hétkuti Lovaspark)
− egészség- és wellness turizmus (Hétkuti Lovaspark Móron, Hasik Hotel Döbröntén, Pápa Lovas Club)
− kalandturizmus
− örökségturizmus, városlátogatás (a városokban ma már a lovas rendezvények résztvevői látványos történelmi
felvonulásokat tartanak, pl. Székesfehérvár, Veszprém, Zirc, Pápa, stb.)
− vízi turizmus
A régió turizmus stratégiája kiemeli a lótenyésztési hagyományokat (Bábolna, Kisbér), a lovas turizmus színes
kínálatát, valamint a kedvező – de sok helyen még kiépítendő – lovas túra lehetőségeket.
A lovas turizmus célcsoportjai a belföldi és külföldi nagyközönség, valamint a lovas szakma. Fontos feladat a hatékony
marketing kommunikációs eszközök alkalmazása (honlap-fejlesztés, ismeretterjesztést elősegítő szóró ajándékok,
nagyrendezvényeken való megjelenés, study-tourok szervezése, stb.), a kistérségekkel, oktatási intézményekkel,
szakmai szervezetekkel való hatékonyabb együttműködés (gyakorlati képzés, továbbképzés, termékfejlesztés, stb.).
A civil kezdeményezések, lovas egyesületek, vállalkozók, a Tourinformok, illetve a KD RMI segítségével igyekeznek
bekerülni a turizmus vérkeringésébe, amit a régió marketing tervében meghatározott marketingkutatási és
kommunikációs akciók keretében a szolgáltatókkal, önkormányzatokkal közösen valósítanak meg.

33. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
Lovas turisztikai fejlesztési tervek a régióban (a teljesség igénye nélkül):
Móri Kistérség, Hétkuti Wellness Hotel és Lovaspark - szekérút, megépítése, borút kialakítása, táborozó helyek,
fedett nyári beállók, pályák építése, szakemberképzés, rendezvények (évadnyitó „tavaszi lódobogás”, nyári Hétkuti
lovasnap, bornapi lovasparádé), wellness hotelben medence felület növelése, sókamra, jégkamra, infrakabinok, új
konferencia terem kialakítása, modern technikai eszközök beszerzése, minigolf kiépítése, gyógyvíz feltárása.
Sárvíz völgye - lovas szolgáltatások színvonalának növelése, díjugrató versenyek színvonalának javítása, kijelölt
túraútvonalak építése, szervezett túrák kialakítása, speciális foglalkozások gyermekeknek, a lovaglás fortélyainak
elsajátítása, lovaglásoktatás mozgássérülteknek, kocsikáztatás szervezett kereteken belül (utazási irodák
bevonásával), fogatozás, kocsi-túrák, oktatás, lovaglás (egyéni és csoportos), terep-,vadász-,terápiás lovaglás,
szállás- és étkezési lehetőségek javítása.
Gorsium Szabadtéri Múzeum és Régészeti Park Tácon - rendszeres lovas kocsis szállítás létesítése táci autóbusz
megállótól a Régészeti Parkig, saját római lovas kocsi „park” beszerzése, a korábbi ifjúsági találkozókat
felélesztése a lovasok részvételével.
Oroszlányi Kistérség - Lovas farm vagy klubok kialakítása, szállás és étkezés, infrastruktúra javítása,
lovaglóösvények kialakítása, lovas túrák szervezése, korcsoportos oktatás, lóápolás bemutatása (környezeti
oktatás), sérült és kiskorú gyermekek részére pónilovakkal, kiscsikókkal való foglalkozás, nyári lovas táborok
szervezése, lovas bemutatók, lovas és fogathajtó versenyek szervezése, vadászat lóhátról, lovas kocsik, fogatok,
hintók bérlése.
Mezőföldi kistérség - a lótenyésztés, lovas versenyek, a fogathajtás, a szervezett lovas programok, a hobbilovaglás
jó lóállomány, fedett lovardák, túraútvonalak lovas programok évtizedes hagyományain a szolgáltatások
minőségének további javítása, a komplex turisztikai termékek kialakítása, bővítése. Az ifjusági turizmus terén
(Enying, Dég, Mezőszilas, Szabadhídvég), ifjúsági szállók, kempingek, erdei táborok kialakítása,
sportrendezvények, kulturális animáció szervezése. A jól működő a falusi turizmus, vadász turizmus, a
kerékpárturizmus fejlesztése, valamint a – Lajoskomárom, Mezőkomárom, Szabadhídvég térségben
termálturizmus fejlesztése is a tervek között szerepel.
1.
Egyesület Fejér Megye Falusi Turizmusáért - a FATOSZ és a Magyar Lovasturisztikai Szövetség együttműködési
megállapodása keretében az OMÉK-en közös standon való megjelenés, specializált falusi vendéglátás kialakítása
(pl. „lovasudvar-falusi szálláshely” kategória.)
Pákozdi Katonai Emlékhely - lovas rendezvények támogatása, huszár kavalkád c. rendezvény a
hagyományteremtő huszár egyesületek tagjai korhű ruhában csatajelenetekkel minden év szeptember végén,
huszártáborok, huszárpróba rendezvények évente többször a katonai emlékhelyen, mely során a látogatók
megismerhetik a huszárok életvitelét, a tábor eseményeit, a gyakorlatozást, a ruhákat, a tartozékokat, dalokat
(tárogató kíséretében).
Fehérvári Huszárok Egyesülete - a huszárokkal kapcsolatos hagyományok őrzése és nemzetközi jelentőségű
találkozók szervezése (pl. a Magyar huszárok baráti találkozója és tornája) támogatással, határon átnyúló
együttműködések és kapcsolati rendszerek kialakítása.

5. BUDAPEST-KÖZÉP-DUNAVIDÉK
Helyzetelemzés:
A régióban számos, komoly lovas hagyományokkal rendelkező település található, a lovas turisztikai kínálat a régióban:
− 2 kiemelt bemutatóhely (Lázár Lovaspark - Domonyvölgy; Patkó Kft. – Tök)
− 2 bemutatóhely (Apajpuszta Kft. – Apaj, Hajós Major; Kátai Csikós Puszta – Nagykáta)
− két 5 patkós (Sóskúti Lovassport Club; Tápiószentmárton Kincsem Lovaspark)
− három 4 patkós (Petneházy Lovascentrum és Huszárcsárda - Budapest-Adyliget; Stampok Szabadidőpark –
Dunabogdány; V&S Lovasmajor - Tök)
− nyolc 3 patkós (Galga Lovas Klub – Galgamácsa; Rózsakúti Vadászház – Galgamácsa; Árpád Vére
Lovasiskola - Gödöllő-Szárítópuszta; Babatvölgyi Lovas Központ - Gödöllő; Csikós Lovarda - Mende; Monor –
Nyerges Hotel Lovasudvar; Korax Lovasklub – Ráckeve; Pegazus Lovasiskola – Zsámbék)
− kilenc 2 patkós (Akadémia Lovas Egyesület – Budapest XVII.; Esztergomi Lovasközpont; Sátorkő Kft. –
Esztergom-Kertváros; Reiterhof – Isaszeg; Mathias Lovaspanzió – Kemence-Királyháza; Pej Kft. – Kisoroszi;
Deres Lovasudvar – Kistarcsa; Gátőrházi Lovastanya és Fogadó – Nagykőrös; Öreg Tölgy Kastélyfogadó –
Pusztazámor)
− három 1 patkós (Favorit Lovarda – Budapest XVI.; Galopp Major – Gyál; Zablakert Lovasiskola – Tahitótfalu)
− és egy nomád lovasszolgáltató (Nomád Kft. – Tahitótfalu).
− a fenti 30 létesítményen kívül még 18 településen van lovas létesítmény.

34. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
A lovagláson felüli szolgáltatáskínálat:
− Lovasoktatás: Apaj, Budapest-Petneházy Lovasctr., Budapest-Rákoskeresztúr, Budapest-Rákosszentmihály,
Dunabogdány, Esztergom, Esztergom-Kertváros, Galgamácsa, Gödöllő, Gyál, Isaszeg, Kisoroszi, Kistarcsa,
Mende, Monor, Nagykőrös, Pusztazámor, Ráckeve, Sóskút, Tahitótfalu, Tápiószent-márton, Tök, Zsámbék;
− Gyógylovagoltatás: Budapest-Petneházy Lovascentrum, Monor, Nagykőrös, Tahitótfalu;
− Méneslátogatás: Esztergom, Tápiószentmárton, Tök;
− Fogatozás: Apaj, Budapest-Petneházy Lovasctr., Domonyvölgy, Dunabogdány, Galgamácsa, Gödöllő,
Kisoroszi, Mende, Nagykáta, Nagykőrös, Ráckeve, Sóskút, Tahitótfalu, Tápiószentmárton, Tök;
− Lovasbemutató: Apaj, Budapest-Petneházy Lovascentrum, Domonyvölgy, Galgamácsa, Gödöllő, Kisoroszi,
Nagykáta, Nagykőrös, Sóskút, Tahitótfalu, Tápiószentmárton, Tök;
− Fedeles lovarda: Dunabogdány, Galgamácsa, Gödöllő, Ráckeve, Sóskút, Tápiószentmárton, Tök.
− Terep- és túralovaglás: Apaj, Budapest-Petneházy Lovascentrum, Budapest-Rákosszentmihály, Dunabogdány,
Esztergom, Galgamácsa, Gödöllő, Gyál, Isaszeg, Kemence, Kistarcsa, Mende, Pusztazámor, Ráckeve,
Sóskút, Tahitótfalu, Tápiószentmárton, Tök, Zsámbék;
− Vadászlovaglás: Apaj, Galgamácsa, Gödöllő, Isaszeg, Tahitótfalu;
− Díjlovaglás: Apaj, Bp.-Rákoskeresztúr, Esztergom-Kertváros, Galgamácsa, Gödöllő, Kisoroszi, Monor, Sóskút,
Tápiószentmárton, Tök, Zsámbék;
− Díjugratás: Apaj, Bp.-Rákoskeresztúr, Dunabogdány, Esztergom, Esztergom-Kertváros, Galgamácsa, Gödöllő,
Isaszeg, Kisoroszi, Kistarcsa, Mende, Nagykőrös, Ráckeve, Sóskút, Tápiószentmárton, Tök;
− Military: Gödöllő, Kistarcsa;
− Lovastornászat (voltizs): Ráckeve, Sóskút;
− Távlovaglás: Dunabogdány, Galgamácsa, Tahitótfalu;
− Fogathajtás: Domonyvölgy, Galgamácsa, Kemence, Mende, Nagykőrös, Tápiószentmárton, Tök;
− Lovasverseny: Budapest-Rákoskeresztúr, Esztergom, Galgamácsa, Gödöllő, Isaszeg, Monor, Nagykőrös,
Ráckeve, Sóskút, Tápiószentmárton, Tök;

Fejlesztési célok és feladatok:

− Szálláshely és éttermi fejlesztés van folyamatban a Lázár Lovasparkban és a tápiószentmártoni Kincsem
Lovasparkban.
− A régiót érintő három lovastúra-útvonal (a Palócföldi Lovastúra, Árpád Lovastúra, Kiskun Lovastúra) mellett újabb
egyedi és csoportos, vezetett, illetve önvezetéses túraajánlatok kidolgozása szükséges különböző nehézségi
fokozatok, hosszúság és időtartam szerint. A lovastúra-útvonalak mentén 20-30 km-enként szükséges turistafogadó
állomásokat és fedeles lovardákat létesíteni a lovak „rekreációjához” szükséges szakemberek közreműködésével.
− Hosszabb csillagtúrákat az alföldi központokhoz (Apaj, Nagykőrös, Ráckeve, Tápiószentmárton) kapcsolódva
lehet kialakítani, a régió északi és északnyugati területei (pl. a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe) a
tereplovaglás fejlesztésének lehetséges színterei, távlovaglásra a Dunakanyarban (Dunabogdány,
Tahitótfalu) és a Gödöllői-dombvidéken (Galgamácsa) van lehetőség. A fejlesztésének előfeltétele az érintett
vállalkozók összefogásának ösztönzése, támogatása.
− További fejlesztési lehetőségeket jelent sportlovaglás: díjlovaglás, díjugratás, akadályversenyek stb. Egyedinek
számít a régióban a háromnapos lovasverseny (military), valamint a lovas torna (voltige, vagy „voltizs”).
− A fogathajtás a dél- és kelet-pest megyei területeket (Cegléd-Nagykőrös környékét és a Tápió-mentét) kapcsolja
be a régió turisztikai vérkeringésébe, egyaránt népszerű a kettes és a négyes fogat, valamint a póniló
(Galgamácsa, Nagykőrös), a lovas turizmus évében (2007) kiemelkedő szerephez juthat a kocséri Póni Derby.
− A frekventáltabb, kiépültebb lovas turisztikai szolgáltatókra jellemző a csikósbemutató (Apaj, Domonyvölgy,
Tápiószentmárton stb.) egyedi attrakció, amit a külföldi vendég máshol nem láthat. Ehhez szükséges az
átlagosnál szakavatottabb vendéglátó háttér, pedagógiai érzék és kiemelkedő idegennyelv-ismeret.
− A gyógy-lovagoltatás feltétele a jól képzett gyógy-lovas szakemberek szerződtetése. A gyógy-lovagoltatás
költségeinek optimalizálása érdekében a föl kell vetni, hogy – hasonlóan a termálkúrához, gyógymasszázshoz
és egyéb gyógyterápiákhoz – a gyógy-lovaglás költségeit is támogassa a társadalombiztosítás.

Marketing feladatok:
A régió egyedi lovas turisztikai terméke Budapesten a Kincsem park, ahol élményt nyújtó lóversenyre lehet járni, és
kívánságra csoportoknak egyedi lóversenyeket is szerveznek, ez a program kiemelkedő incentive program. Belföldön
és külföldön egyaránt jól értékesíthatő a póni lovaglás. 2007-ben nemzeti parkok, világörökségi helyszínek bejárásával,
lovas programok felfedezésével iskolai versenyre kerül sor. A vetélkedő díjait a régió vállalkozói adják össze.

Értékesítés:
A lovas turisztikai szolgáltatók gyakran párhuzamos értékesítő tevékenysége gyakran meglehetősen elavult
módszerekkel valósul meg. Szükség van egy központi lovas honlap elkészítésére, foglalási lehetőséggel, így
szélesebb információt kaphatna az érdeklődő, és azonnal be is foglalhatná a kiválasztott objektumot.

35. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
6-7. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG ÉS ÉSZAK-ALFÖLD
Az észak-magyarországi és észak-alföldi régiókban a lovas turisztikai kínálat növelésére, a kapacitások
fejlesztésére a piac által igazolható igény, és megvalósíthatósági lehetőség prognosztizálható.
Az Észak-Magyarországi régió turizmusfejlesztési stratégiája 2007-13. közötti időszakban az aktív turizmus
keretében lovas bázisok fejlesztését tűzi ki célul. Ezzel összhangban van a lovas turizmus fejlesztésére vonatkozó
tanulmány, amely a következő pontokban foglalja össze a két régióban megoldandó feladatokat:
1. A lovak szakszerű kiképzése, regisztrációja, alkalmassági vizsgáiknak letétele.
2. A régió számára szükséges lovas turisztikai lovas oktatók megjelölt helyen történő kiképzése, felkészítése (30-40 fő).
3. A meglévő lovas bázisok fogadóképességének javítása, néhány új fogadóbázis vállalkozói alapon, pályázati
rendszerben támogatással történő kialakítása.
4. A meglévő minőségi szolgáltatások piacra vitelének megszervezése. Új termékek: erdei iskola,
életmódtáborok, fogattúrák kialakítása, bevezetése (próbaüzemeltetése).
5. A védjegyrendszer bevezetése.
6. A rendszer bemutatása a külföldi és belföldi utazásszervezőknek, szaksajtónak.
7. Megjelenés a tavaszi, nemzetközi és hazai kiállításokon.
8. Informatikai rendszer kiépítésének megindítása.
9. A hálózatot működtető szervezet létrehozása, működési feltételeinek biztosítása.
A tanulmány és mellékletei alapul szolgálhatnak egy működőképes és fenntartható lovas turisztikai hálózat
létrehozásához, valamint támpontot ad a kiírt és kiírandó pályázatokhoz, melyek a lovas turizmus infrastrukturális
fejlesztésére irányulnak.
(a tanulmány és mellékletei letölthetőek a www.nordtur.hu régiós turisztikai portál szakmai hírek oldaláról)

A termékfejlesztési program céljai és várható eredményei:

− A régió turisztikai bevétele növekedik a lovas turizmus révén.
− Fokozódik a belföldi piac kiépítettsége, valamint a lovas turisztikai szolgáltatások iránt potenciálisan érdeklődő
külföldi lovas vendégek figyelme a két régió iránt.
− Egyes termékcsoportoknál (pl. lovas túra) nő a magas fajlagos költésű vendégek száma, más
termékcsoportoknál – pl. iskolai gyermeklovaglás – nő a tömegértékesítés.
− A turisztikai szezon kitolódik, a fedeles lovardákkal rendelkező létesítmények száma emelkedik.
− Kialakul egy valós piaci igényeknek megfelelő lovas turisztikai termékskálával rendelkező, hálózatszerűen,
közel azonos minőségi normák szerint működő, szabályozott lovas turisztikai szolgáltató rendszer.
− Pozitívan alakul a vendégek által a két régióról alkotott kép, javul a vidéki térség imázsa.
− Fokozódik a vidéki térség/kistérség fellendülése (munkahelyteremtés, térségi szintű bevétel növekedés)
− Ráirányul a figyelem a két régió egyéb gazdasági, turisztikai értékeire.
− Kedvezően változik a lakosság életmódja.

8. DÉL-ALFÖLD

Javasolt fejlesztések:
− A lovas tanyák szolgáltatásainak fejlesztése mellett a terápiás lovaglás a gyógy- és termálfürdőkhöz közeli
lovas tanyák esetén kiemelten támogatandó. Fontos feladat a tevékenységek finanszírozási oldalának
megteremtése megvizsgálva a társadalom-biztosítási és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési források
igénybevételének lehetőségét.
− Az emberi erőforrások fejlesztése keretében a lovagláshoz, lótenyésztéshez szükséges eszközök
készítéséhez kapcsolódó szakmák (kovács, bognár, szíjgyártó) oktatása, „felélesztése” szükséges, aminek a
régióban komoly hagyományai vannak.
− További lovas túraútvonalak kijelölése indokolt.
− A hagyományőrző lovas programok (honfoglalás kori hagyományokat ápoló programok, huszárbandériumok,
lovas íjászat) nagyobb támogatás esetén jelentősebb vonzerőként szerepelhetnének a régió kínálatában.

Marketing:
− Lovas rendezvények és westernfarmok promóciójának nagyobb támogatása lenne indokolt.
− Az ifjúsági korcsoportnak szánt kiadványokban hangsúlyosan kellene szerepelnie a lovas ajánlatoknak.
− Célszerű lenne lovas rendezvénynaptár kiadása is.

Szervezeti keretek:
− Minden régióban egy-egy regionális lovas klaszter létrehozása lenne szükséges.

36. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
9. TISZA-TÓ

Kapcsolódás a stratégiai célokhoz:

Az egyedi természeti adottságokra épülő turisztikai formák fokozott gazdasági jelentőségének elismertetése,
szakmailag megalapozott és fenntartható mértékű fejlesztése, minőségi színvonalának javítása, illetve a turizmus a
lakosság számára hosszú távú alternatív bevételi forrás, mint stratégiai célokhoz egyaránt kapcsolódik.
Célkitűzés:
A lovas turizmus a régió vezető turisztikai termékeinek (ökoturizmus, vízi és vízparti aktív turizmus) remek
kiegészítő elemévé válhat.
Indoklás:
Magyarország lovas hagyományai, a kiépült lovas bázisok, a meglévő lóállomány, a képzett szakemberek,
valamint a kitűnő környezeti feltételek alapos lehetőséget kínálnak a lovas turizmus fejlesztésére. A Hortobágyon
működő vállalkozások hatékonyabb működését szolgálhatja komplex csomagok létrehozása.
A lovas fogadók lovardák szolgáltatásai más turisztikai ágazat hátteréül is szolgálhatnak. Az ökoturizmus és a
lovas turizmus jól illeszkednek egymáshoz, a vízi életterek csónakos bemutatásához hasonlóan a szárazföldi élőhelyek
bemutatásához a lovas szolgáltatók tudnának jól kapcsolódni. Az intézkedés jelentős szerepet játszhat a turisztikai
szezon meghosszabbításában, és a régió perifériális fekvésű településeinek a turizmusba való integrálásában.
Fejlesztési javaslatok:
− Lovas fogadók hálózatának kialakítása
− Lovas túra útvonalak kialakítása
− Oktatóbázisok létesítése
− A lovas turizmus komplex fejlesztésbe kapcsolása
− A lovas turizmus hátterének fejlesztése (lótartás támogatása)

37. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
 4. MELLÉKLETEK

4. 1. A Magyar Turizmus Zrt. tájékoztatója A magyar lakosság utazási szokásai és a

Magyar Turizmus Zrt. belföldi marketingtevékenysége c. prezentációhoz
A magyar lakosság utazási szokásairól a Magyar Turizmus Zrt. éves gyakorisággal végez kutatást. A 2005
decemberében végzett felmérés a 2004. december eleje és 2005. november vége között megvalósult egy- és
többnapos utazásokat és a többnapos utazások közül legfontosabbnak ítélt főutazásokat vizsgálta.
2005-ben minden 100 háztartásból 79 részt vett a turizmusban (2004-ben 75%) vagyis tett legalább egy, egy- vagy
többnapos, belföldi vagy külföldi utazást. A háztartások 18%-a csak egynapos, 14%-a csak többnapos, 47%-a egy-
és többnapos utazáson is részt vett.

A magyar háztartások utazási aktivitása (részvételi arány a háztartások százalékában)

Belföldi Külföldi
Egynapos utazáson
62,4% 7,4%
Többnapos utazáson
49,4% 22,7%
Főutazáson
26,1% 16,9%
Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

A magyar lakosság turisztikai fogyasztását tekintve a belföldi utazások jóval nagyobb szerepet töltenek be, mint a külföldiek.

Belföldi turizmus
Egynapos utazások
 2005-ben minden 100 háztartásból 62 vett részt egynapos belföldi utazáson
2004 decembere és 2005 novembere között a magyar háztartások 64,9%-a vett részt egynapos utazáson, azaz
kiránduláson. A kirándulók 88,7%-a csak belföldi kirándulást tett. Csak külföldre a háztartások 3,9%-a kirándult,
míg 7,4% belföldön és külföldön is járt. Belföldi kiránduláson a háztartások 62,4%-a vett részt.
 A kirándulók jellemzően magyarországi úti célokat kerestek fel, a legnépszerűbb a Budapest-Közép-
Dunavidék régió volt.
Egy magyar háztartás a vizsgált időszakban átlagosan 3,4 alkalommal kirándult belföldön. A belföldi kirándulások
legkedveltebb úti céljai a Budapest-Közép-Dunavidék (17,6%), a Dél-Dunántúl (16,8%) és az Észak-Magyarország
(14,8%), valamint a Balaton (14,0%) turisztikai régiók voltak.
A motivációk közül kiemelkedik a rokonok és ismerősök felkeresése (23,8%), a vízparti kirándulás (17,2%) és a
vásárlás (12,0%). Egy belföldi kiránduláson átlagosan 2,07 fő vett részt. A belföldi kirándulások többsége a nyári
hónapokra esett, ekkor bonyolították le a belföldi kirándulások 49,8%-át, a téli hónapokban viszont szinte
egyáltalán nem kirándultak a magyar háztartások.
A kiránduláson részt vevők 31,5%-a gyűjt a kirándulás előtt vagy közben turisztikai információt. A belföldi
kirándulások esetében a legnépszerűbb információforrások a prospektusok (38,3%), az internet (36,6%) és
korábban ott járt ismerősök tapasztalatai (36,2%).

Többnapos utazások
 2005-ben minden 100 háztartásból 61 vett részt többnapos utazáson, amelyek 81,5%-ának úti célja
Magyarország volt.
2004 decembere és 2005 novembere között a magyar háztartások 60,8%-a vett részt többnapos utazáson. Az
utazók 62,5%-a csak belföldi utazáson vett részt, 19,0% belföldön és külföldön is járt, csak külföldre pedig 18,5%
utazott. Belföldi többnapos utazáson minden második háztartás vett részt.
 Többnapos utazásaink legkedveltebb desztinációja továbbra is a Balaton.
Egy belföldre utazó háztartás átlagosan 2,7 utazáson vett részt, ami az összes magyar háztartásra vetítve 2,59
utazást jelent háztartásonként. A belföldi utazások legkedveltebb úti céljai a Balaton (24,8%) és a Budapest-
Közép-Dunavidék (22,1%) turisztikai régiók voltak.
A belföldi utazáson részt vevők motivációi közül kiemelkedik a rokonok és ismerősök felkeresése (36,9%), a
vízparti üdülés (18,6%) és a saját nyaraló, második otthon felkeresése (11,3%). A belföldi utazások között az 1-3
éjszakásak, azaz a hétvégi utazások dominálnak. A belföldi utazások átlagos hossza 4,45 éjszaka volt. Az
utazások többsége (41,4%) július-augusztusra esett.

Az utazók 48,7%-a gyűjt az utazás előtt vagy közben turisztikai információt. A belföldi utazások esetében a
legfontosabb turisztikai információforrások a korábban ott járt ismerősök (45,0%), az internet (41,1%), a térképek
(40,9%) és a prospektusok (40,5%).

38. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
Főutazások
 Az év legfontosabb utazását 100 magyarból 61 Magyarországon tölti, a többség (39,6%) a Balatonnál.
2004. december eleje és 2005. november vége között a magyar háztartások 43,0%-ában, az utazáson részt vevő
háztartások 71,3%-ában fordult elő főutazás, azaz olyan utazás, amelyet a háztartás tagjai valamilyen szempont
alapján a legfontosabbnak tartottak az egész évben lebonyolított utazások közül. A főutazások 60,7%-a belföldi,
39,3%-a külföldi volt.
A belföldi főutazások legnépszerűbb desztinációja a Balaton (39,6%) volt. A második leggyakoribb úti célt, az
Észak-Magyarország (13,5%) turisztikai régiót a Budapest-Közép-Dunavidék (9,4%) régió követte.
A belföldi főutazáson részt vevők leggyakoribb motivációja a vízparti üdülés (39,6%) volt, ezt az ismerősök,
rokonok felkeresése (29,8%) követte. A harmadik helyen a hegyvidéki üdülés található 9,7%-os részesedéssel. A
belföldi főutazásokon átlagosan 2,47 fő vett részt. A legtöbben augusztusban mentek főutazásra, az utazók 39,3%-
a tett így. A válaszadók átlagosan 5,37 éjszakát töltöttek otthonuktól távol belföldi főutazásuk során.
A külföldi utazásokkal szemben a belföldi utazások során alacsonyabb a turisztikai információt gyűjtők aránya,
aminek hátterében - többek között - az egy-egy turisztikai régióba visszatérők magas aránya áll. A főutazás előtt az
utazók 29,5%-a gyűjtött turisztikai információt. 7,9% az utazás előtt és közben is, 18,1% csak az utazás előtt, 3,5%
csak az utazás közben tájékozódott. Az információt gyűjtők prospektusokból (44,0%), korábban ott járt
ismerősöktől (43,4%) és térképekből (34,0%) tájékozódtak a leggyakrabban. Az elmúlt években a legmarkánsabb
változás az internet használat területén történt: míg 2001-ben a belföldi főutazás esetében a világháló használata
1%-ot mutatott, 2005-ben ez az arány 30%-ra emelkedett.
Az utazási irodák szerepe a belföldi utazások szervezésében alacsony és folyamatosan csökken: 2005-ben az
utazásközvetítők a belföldi főutazások 5%-ának szervezésében vettek részt.
Belföldi főutazásaikkal a válaszadók rendkívül elégedettek voltak, az 1-től 5-ig terjedő skálán a vizsgált
szempontok az ár és minőség összhangja kivételével (3,93) mindegyike 4 feletti átlagosztályzatot kapott.

2005-ben a belföldi turizmus a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján is igen kedvezően alakult.
• A kereskedelmi szálláshelyeken 3,5 millió magyar vendég 8,7 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek
száma 5,3%-kal, a vendégéjszakák száma 3,5%-kal növekedett a 2004. évhez képest.
• A kereskedelmi szálláshelyi vendégforgalom alapján a legnépszerűbb turisztikai régió a Balaton volt, a dobogó
második helyén a Budapest-Közép-Dunavidék áll, a bronzérmet az Észak-Magyarország régió szerezte meg.
E három régió a vendégéjszakák több mint felét mondhatta magáénak.
• A vendégéjszakák csaknem 45%-a a három nyári hónapban realizálódott.
• A vendégéjszakák számában bekövetkezett növekedés a Balaton (+174 ezer vendégéjszaka), a Közép-
Dunántúl (+94 ezer) és a Dél-Alföld (+78 ezer) régióknak, illetve a július (+74 ezer) és március (+73 ezer)
hónapoknak köszönhető.
• A magyar vendégek átlagosan 2,5 éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken.
• Minden tíz belföldi vendégéjszakából hatot szállodákban regisztráltak. A magasabb minőségű szolgáltatások
iránti kereslet dinamikus bővülését jelzi, hogy a magasabb kategóriájú szálláshelyek vendégforgalma az
átlagosnál jóval kedvezőbben alakult.
• A belföldi turizmus népszerűségének növekedéséhez jelentősen hozzájárul az üdülési csekk népszerűsége. A
Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adatai szerint 2005-ben hozzávetőleg 12 milliárd forint értékben
bocsátottak ki üdülési csekket.

39. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
Kiutazó turizmus
Egynapos utazások
 A külföldi kirándulások legnépszerűbb úti célja Ausztria
A kiránduláson részt vevő háztartások 11,3%-a tett külföldi kirándulást. A külföldi kiránduláson részt vevő
háztartások átlagosan két külföldi kiránduláson vettek részt. A külföldi kirándulások legkedveltebb desztinációi
Ausztria (57,7%), Szlovákia (15,1%) és Románia (11,4%) voltak.
A külföldi kirándulások fő motivációi közül kiemelkedik a városlátogatás (29,4%), a vásárlás (22,5%) és a rokonok
és ismerősök felkeresése (16,4%). Egy kiránduláson átlagosan 1,7 fő vett részt. A külföldi kirándulások
időpontjának eloszlása egyenletesebb, mint a belföldieknél tapasztalt: a külföldi kirándulások aránya (15,1%)
májusban volt a legmagasabb.
A külföldi kirándulások esetében elsősorban az útikönyveket (55,1%) és a korábban ott járt ismerősök tapasztalatát
(50,0%), valamint a prospektusokat (43,2%) hívták segítségül. Az internetről 42% tájékozódott.

Többnapos utazások
 100 magyar háztartás közül 23 vesz rész többnapos külföldi utazáson
 A többnapos utazások legnépszerűbb desztinációja Ausztria
A külföldi utazáson részt vevő háztartás átlagosan 1,46 utazást tett a vizsgált időszakban. A külföldi utazások
legnépszerűbb desztinációi Ausztria (19,2%), Olaszország (9,4%) és Horvátország (9,0%) voltak. Az Európán
kívüli utazások aránya 11,3%-ot tett ki.
A külföldi utazások fő motivációi közül kiemelkedik a vízparti üdülés (28,1%), a rokonok, ismerősök felkeresése
(15,1%), a városlátogatás (13,8%) és a hegyvidéki üdülés (11,4%). Egy utazáson átlagosan 1,95 fő vett részt. A
külföldi utazások között az egyhetes utazások domináltak, az utak fele 4-7 éjszakás volt. A külföldi utazások
időtartama 6,95 éjszaka volt. A külföldi utazások többségét július (21,8%) - augusztusban (28,5%) bonyolították le,
a téli hónapokra az utazások kevesebb, mint 10%-a (9,7%) esett.
A külföldi utazások esetében a legfontosabb turisztikai információforrások a prospektusok (52,7%), az internet
(52,1%) és a korábban ott járt ismerősök tapasztalata (50,3%).

Főutazások
 Az év legfontosabb utazását 100 magyarból 39 tölti külföldön
 A legnépszerűbb desztináció Horvátország volt

A főutazásukat külföldön töltők által leggyakrabban említett úti cél Horvátország (15,3%) volt. Olaszországot a
második (13,4%), Ausztriát (11,8%) és Bulgáriát (6,2%) a harmadik, illetve negyedik helyen említették. Az Európán
kívüli főutazások részesedése 15,3% volt.
A külföldi főutazások leggyakoribb motivációja a vízparti üdülés (43,5%) volt, ezt a városlátogatás (15,2%) és az
ismerősök, rokonok felkeresése (11,5%) követte. A külföldi főutazásokon átlagosan 2,15 fő vett részt. A legtöbben
augusztusban vettek részt főutazáson, az utazók 36,4%-a tett így. A válaszadók harmada (30,3%-a) nem a nyári
hónapokat választotta főutazásának időpontjaként. A válaszadók átlagosan 8,28 éjszakát töltöttek külföldi
főutazással.
Az internet utazás megszervezésében betöltött szerepére külön is rákérdeztünk. Kifejezetten az utazás
megszervezéséhez kapcsolódó információgyűjtésre az utazó háztartások 23,3%-a használta az internetet.
Foglalásra 8,5% alkalmazta, míg 2,5% fizetett is interneten keresztül, miközben utazásait szervezte.

Forrás: Magyar Turizmus Zrt., A magyar lakosság utazási szokásai, 2005 c. kutatás, készítette a M.Á.S.T. Piac- és
Közvéleménykutató Társaság

További információk: Magyar Turizmus Zrt.

Kommunikációs Iroda
Tel.: 488-8748
Fax.: 488-8600
E-mail:pr@hungarytourism.hu
Internet: www.itthon.hu

40. oldal
( jelen előterjesztés összesen 17 oldalas )
 4. 2. Egyéb statisztikai adatok

A Szonda Ipsos általkészített statisztikák igen kedvező trendeket vázolnak fel a lovaglás jövőjét tekintve:
A fiatalok körében a legnagyobb érdeklődést kiváltó aktív üdülési forma a kirándulás, a természetjárás: 78%-uk
nevezte meg kedvelt utazási és időtöltési tevékenységeként. Ezt a kerékpározás követi, amely a megkérdezettek
56%-át érdekli. A vízi sportok iránt 50%, a lovaglás iránt 29% mutat érdeklődést. Legkevésbé a golf érdekli a
fiatalokat, 9%-nyian vonzódnak iránta.
Az érdeklődés leginkább a természetjárás, kirándulás és a kerékpározás esetében jár együtt a tevékenység
gyakorlásával. A természetjárás iránt érdeklődők aktívabbak a legnagyobb arányban, 39%-uk szokott
rendszeresen kirándulni. A kerékpározás kedvelőinek 31%-a rendszeresen gyakorolja hobbiját, míg a szezonális
jellegű vízi sportok szerelmeseinek csak 23%-a űzi gyakran tevékenységét. A költségigényesnek nevezhető
lovaglás az iránta érdeklődők 16%-ánál rendszeres tevékenység, míg a golfozás ennél a korosztálynál kizárólag
alkalomszerűen gyakorolt tevékenység.
A válaszolók többsége szerint hazánkban jó lehetőségek vannak az aktív üdülésre. A természetjárás, kirándulás
lehetőségeit ítélték a legkedvezőbben: 94% szerint nagyon jó lehetőségek vannak Magyarországon a
természetjárásra, kirándulásra. A kerékpárosok is nagyon elégedettek, 81%-uk megfelelő körülményeket talál a
kerékpártúrákhoz. A vízi sport és a lovaglási lehetőségekről is hasonlóan jó vélemények születtek: 66 illetve 64%
pozitív véleményt adott a hazai helyzetről. A golf iránt érdeklődők közül többen – a megkérdezettek fele – vélik úgy,
hogy nincsenek jó lehetőségek Magyarországon, mint akik kedvezően nyilatkoztak ezzel kapcsolatban (25%).
Lovagolni rendszeresen 16%, alkalmanként 40% szokott, az utóbbi adat alapján feltehető – csakúgy, mint a vízi
sportok esetében – hogy a lakóhelytől távolabbi, elsősorban turisztikai és nem egyszerűen szabadidős aktivitásról
van szó. A lovaglás iránt érdeklődők 44%-a egyáltalán nem szokott lovagolni, ez feltételezhetően annak is
köszönhető, hogy a lovaglás meglehetősen költségigényes.
A magyar felnőtt lakosság körében a legnagyobb érdeklődést kiváltó aktív üdülési forma a kirándulás, a
természetjárás: 73%-uk nevezte meg kedvelt utazási és időtöltési tevékenységeként. Ezt a kerékpározás követi,
amely a megkérdezettek 43%-át érdekli. A vízi sportok iránt 30%, a lovaglás iránt 21% mutat érdeklődést.
Legkevésbé a golf érdekli a megkérdezetteket, 7%-nyian vonzódnak iránta.
Az érdeklődés leginkább a természetjárás, kirándulás esetében jár együtt a tevékenységgel. A természetjárás iránt
érdeklődők aktívabbak a legnagyobb arányban, 34%-uk rendszeresen kirándulni. A kerékpározás kedvelőinek
23%-a rendszeresen gyakorolja hobbiját, míg a szezonális jellegű vízi sportok szerelmeseinek csak 15%-a űzi
gyakran tevékenységét. A költségigényesnek nevezhető lovaglás az iránta érdeklődők 9%-ánál rendszeres
tevékenység, míg a golfozásnál 2% ez az arány.
A válaszolók többsége szerint hazánkban jó lehetőségek vannak az aktív üdülésre. A természetjárás, kirándulás
lehetőségeit ítélték a legkedvezőbben: 96 % szerint nagyon jó lehetőségek vannak Magyarországon a
természetjárásra, kirándulásra. A kerékpárosok is elégedettek, 73%-uk megfelelő körülményeket talál a
kerékpártúrákhoz. A lovaglási- és vízi sport lehetőségekről is hasonlóan jó vélemények születtek. 72 illetve 64%
pozitív véleményt adott a hazai helyzetről. A golf iránt érdeklődők közül többen - négytizednyien - vélik úgy, hogy
nincsenek jó lehetőségek Magyarországon, mint akik kedvezően nyilatkoztak ezzel kapcsolatban (29%).
A vízi sportok és a lovaglás iránt a fiatalok az átlagosnál jobban érdeklődnek, míg a 60 év felettiek szinte alig.
Ugyanakkor nem mondhatjuk, hogy az életkor emelkedésével egyértelműen csökkenne az érdeklődés, hiszen a
40-49 év közöttiek a legfiatalabbakéhoz hasonló mértékű vonzást jelent ez a két üdülési forma. Közös vonás, hogy
a férfiak valamint az érettségizettek és a diplomások körében ezek az aktív üdülési tevékenységek fontosabbnak
nevezhetők. A vízi sportoknál még azt a sajátosságot is érzékelhetjük, hogy a fővárosiak vonzódása erőteljesebb,
mint a vidékieké.
A lovaglás iránt érdeklődők között is 57% egyáltalán nem szokott lovagolni, ez feltételezhetően annak is
köszönhető, hogy a lovaglás meglehetősen költségigényes. Az érdeklődők 33%-a alkalmanként, míg rendszeresen
mindössze 9% lovagol. Az átlagnál rendszeresebben lovagolnak a fiatalok és a nagyvárosiak.
A táblázatok és az azokban levő adatok összehasonlíthatósága miatt a vizsgált lovas tevékenységek adatai mellett
a vízi turizmusra vonatkozó táblázatok is megtalálhatók.

41. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
 1
A 14-25 ÉVES FIATALOK VÉLEMÉNYE AZ AKTÍV ÜDÜLÉSI ÉS KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGEKRŐL

Mennyire érdekli Önt a lovaglás, mint üdülés közbeni tevékenység?

(válaszok százalékos megoszlása, N=500)

nem
egyál- átlag-
nagyon nem tudja,
érdekli is-is talán nem érték
érdekli érdekli válasz-
érdekli (1,5)
hiány
A kérdezett neme
férfi 16 7 21 17 39 2,4
nő 20 17 21 15 26 1 2,9
A kérdezett életkora
14-16 éves 21 7 22 22 27 1 2,7
17-19 éves 20 15 16 19 30 2,8
20-22 éves 18 10 18 11 42 1 2,5
23-25 éves 12 13 28 16 31 2,6
Iskolai végzettsége
alapfokú 19 9 18 22 32 2,6
középfokú 17 13 23 13 34 2,6
felsőfokú 15 23 23 15 24 3
A lakóhely típusa
Budapest 18 12 19 19 32 2,7
nagyváros 15 7 25 16 37 2,4
város 24 13 18 13 32 2,8
község 14 13 24 15 34 2,6
összesen 17 12 21 16 34 2,6

Mennyire érdeklik Önt a vízi sportok, mint üdülés közbeni tevékenységek?

(válaszok százalékos megoszlása, N=500)

nem
egyáltalán
nagyon nem tudja, átlagérték
érdekli is-is nem
érdekli érdekli válasz- (1,5)
érdekli
hiány
A kérdezett neme
férfi 21 33 26 11 9 3,5
nő 23 22 27 16 12 3,3
A kérdezett életkora
14-16 éves 27 27 23 12 10 1 3,5
17-19 éves 32 24 20 17 7 3,5
20-22 éves 12 36 29 12 11 3,8
23-25 éves 23 22 30 10 14 1 3,3
Iskolai végzettsége
alapfokú 26 31 20 10 13 3,5
középfokú 20 26 30 15 9 3,3
felsőfokú 17 42 33 8 3,7
A lakóhely típusa
Budapest 21 35 31 7 6 3,6
nagyváros 16 24 26 23 11 3,1
város 29 24 22 13 12 3,4
község 22 27 26 12 14 3,3
összesen 22 28 26 13 11 0 3,4

1
Szonda Ipsos, 2000. augusztus

42. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
 Milyen gyakran szoktak lovagolni?
(válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket érdekel a lovaglás N=146)

szinte egyáltalán
rendszeresen alkalmanként
nem
A kérdezett neme
férfi 25 35 40
nő 11 44 45
A kérdezett életkora
14-16 éves 15 40 45
17-19 éves 7 42 51
20-22 éves 23 35 42
23-25 éves 16 47 37
Iskolai végzettsége
alapfokú 14 49 37
középfokú 18 36 46
felsőfokú 50 50
A lakóhely típusa
Budapest 14 47 39
nagyváros 16 32 52
város 12 43 45
község 21 36 43
összesen 16 40 44

Milyen gyakran szoktak vízi sportokat űzni?

(válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket érdekelnek a vízi sportok N=252)

szinte egyáltalán
rendszeresen alkalmanként
nem
A kérdezett neme
férfi 23 62 15
nő 22 61 17
A kérdezett életkora
14-16 éves 23 63 14
17-19 éves 28 52 20
20-22 éves 25 65 10
23-25 éves 16 66 18
Iskolai végzettsége
alapfokú 20 57 23
középfokú 24 65 10
felsőfokú 25 63 12
A lakóhely típusa
Budapest 26 65 9
nagyváros 25 64 11
város 23 57 20
község 18 61 20
összesen 23 62 15

43. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
 2
A FELNŐTT LAKOSSÁG VÉLEMÉNYE AZ AKTÍV ÜDÜLÉSI ÉS KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGEKRŐL

Mennyire érdekli Önt a lovaglás, mint üdülés közbeni tevékenység?

(válaszok százalékos megoszlása, N=998)

egyál- nem
nagyon nem talán tudja, átlag-
érdekli is-is
érdekli érdekli nem válasz- érték
érdekli hiány
A kérdezett neme
férfi 12,4 9,6 17,1 13,2 47,2 0,4 2,3
nő 10,9 7,5 10,0 9,0 62,1 0,4 2
A kérdezett életkora
18-29 éves 17,6 12,9 19,7 13,7 36,1 2,6
30-39 éves 9,9 6,9 16,8 17,8 47,5 1,0 2,1
40-49 éves 13,7 14,3 14,3 9,9 47,8 2,4
50-59 éves 8,4 6,4 10,0 6,8 67,6 0,8 1,8
60 feletti 8,0 1,3 2,0 5,3 83,3 1,5
Iskolai végzettsége
alapfokú 9,3 7,1 10,0 8,9 64,2 0,4 1,9
középfokú 13,8 9,8 17,7 13,2 45,1 0,5 2,3
felsőfokú 12,0 9,3 9,3 11,1 58,3 2,1
A lakóhely típusa
Budapest 15,4 8,7 7,7 11,3 56,9 2,1
nagyváros 6,1 5,5 12,2 17,1 59,1 1,8
város 12,0 7,2 12,0 10,8 57,4 0,8 2,1
község 11,6 10,6 17,5 8,5 51,3 0,5 2,2
összesen 11,5 8,5 13,3 11,0 55,2 0,4 2,1

Mennyire érdeklik Önt a vízi sportok, mint üdülés közbeni tevékenységek?

(válaszok százalékos megoszlása, N=998)

nagyon nem egyáltalán

érdekli is-is átlagérték
érdekli érdekli nem érdekli
A kérdezett neme
férfi 18,0 19,5 24,2 13,7 24,6 2,9
nő 11,1 12,5 15,5 14,5 46,4 2,3
A kérdezett életkora
18-29 éves 20,5 20,9 23,5 17,5 17,5 3,1
30-39 éves 14,3 19,7 21,7 15,3 29,1 2,8
40-49 éves 13,1 26,3 21,3 13,8 25,6 2,9
50-59 éves 12,8 7,6 15,2 14,4 50,0 2,2
60 feletti 8,6 4,6 15,9 7,9 62,9 1,9
Iskolai végzettsége
alapfokú 10,2 9,6 16,0 13,8 50,4 2,2
középfokú 17,0 22,3 20,5 14,8 25,5 2,9
felsőfokú 20,4 14,8 30,6 13,9 20,4 3
A lakóhely típusa
Budapest 21,6 22,2 20,1 4,6 31,4 3
nagyváros 12,7 15,8 24,2 18,2 29,1 2,6
város 10,7 15,4 17,8 17,8 38,3 2,4
község 13,9 12,9 18,3 14,9 39,9 2,5
összesen 14,4 15,8 19,5 14,2 36,1 2,6

2
Szonda Ipsos, 2000. július

44. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
 Milyen gyakran szoktak lovagolni?
(válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket érdekel a lovaglás N=201)

rendsze- alkalmanként szinte nem tudja,

resen egyáltalán válaszhiány
nem
A kérdezett neme
férfi 12,7 35,3 51,0 1,0
nő 6,1 30,6 63,3
A kérdezett életkora
18-29 éves 18,3 32,4 49,3
30-39 éves 8,6 51,4 40,0
40-49 éves 6,8 31,8 61,4
50-59 éves 16,2 83,8
60 feletti 30,8 61,5 7,7
Iskolai végzettsége
alapfokú 4,0 29,3 66,7
középfokú 14,6 35,0 49,5 1,0
felsőfokú 39,1 60,9
A lakóhely típusa
Budapest 8,3 45,8 45,8
nagyváros 15,8 15,8 68,4
város 12,5 35,4 50,0 2,1
község 7,0 29,1 64,0
összesen 9,5 33,3 56,7 0,5

Milyen gyakran szoktak vízi sportokat űzni?

(válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket érdekelnek a vízi sportok N=300)

szinte egyáltalán
rendszeresen alkalmanként
nem
A kérdezett neme
férfi 20,6 57,1 22,3
nő 8,0 63,2 28,8
A kérdezett életkora
18-29 éves 15,5 66,0 18,6
30-39 éves 18,6 64,3 17,1
40-49 éves 14,5 56,5 29,0
50-59 éves 11,5 44,2 44,2
60 feletti 10,0 65,0 25,0
Iskolai végzettsége
alapfokú 8,9 53,3 37,8
középfokú 15,7 63,4 20,9
felsőfokú 26,3 60,5 13,2
A lakóhely típusa
Budapest 7,1 74,1 18,8
nagyváros 15,2 65,2 19,6
város 27,7 46,2 26,2
község 13,5 54,8 31,7
összesen 15,0 60,0 25,0

45. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
 Magyarországon milyen lehetőségek vannak a lovaglásra?
(válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket érdekel a lovaglás, N=201)

jó lehetőségek nincsenek jó nem tudja,

vannak lehetőségek válaszhiány
A kérdezett neme
férfi 78,4 18,6 2,9
nő 65,3 23,5 11,2
A kérdezett életkora
18-29 éves 63,4 28,2 8,5
30-39 éves 70,6 23,5 5,9
40-49 éves 75,0 18,2 6,8
50-59 éves 81,1 10,8 8,1
60 feletti 85,7 14,3
Iskolai végzettsége
alapfokú 83,8 10,8 5,4
középfokú 64,1 29,1 6,8
felsőfokú 69,6 17,4 13,0
A lakóhely típusa
Budapest 72,3 14,9 12,8
nagyváros 63,2 31,6 5,3
város 79,6 20,4
község 69,8 20,9 9,3
összesen 72,1 20,4 7,5

Mennyire érdekli a lovas túra lóháton?

(válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket érdekel a lovaglás N=201)

egyáltalán
nagyon kicsit
nem
A kérdezett neme
férfi 55,3 32,0 12,6
nő 44,3 36,1 19,6
A kérdezett életkora
18-29 éves 56,9 36,1 6,9
30-39 éves 54,3 40,0 5,7
40-49 éves 52,3 29,5 18,2
50-59 éves 37,8 40,5 21,6
60 feletti 30,8 69,2
Iskolai végzettsége
alapfokú 51,4 33,8 14,9
középfokú 45,6 36,9 17,5
felsőfokú 72,7 18,2 9,1
A lakóhely típusa
Budapest 48,9 34,0 17,0
nagyváros 52,6 36,8 10,5
város 49,0 30,6 20,4
község 51,8 34,1 14,1
összesen 50,5 33,5 16,0

46. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
 Mennyire érdekli a lovas túra kocsin?
(válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket érdekel a lovaglás N=201)

egyáltalán
nagyon kicsit nem tudja válaszhiány
nem
A kérdezett neme
férfi 28,2 42,7 27,2 1,0 1,0
nő 35,1 30,9 34,0
A kérdezett életkora
18-29 éves 26,8 43,7 29,6
30-39 éves 42,9 40,0 11,4 2,9 2,9
40-49 éves 31,8 29,5 38,6
50-59 éves 29,7 40,5 29,7
60 feletti 23,1 15,4 61,5
Iskolai végzettsége
alapfokú 42,7 32,0 22,7 1,3 1,3
középfokú 25,2 41,7 33,0
felsőfokú 21,7 30,4 47,8
A lakóhely típusa
Budapest 27,7 36,2 36,2
nagyváros 31,6 31,6 36,8
város 28,6 36,7 34,7
község 33,7 39,5 24,4 1,2 1,2
összesen 30,8 37,3 30,8 0,5 0,5

Mennyire érdekli a lovastábor?

(válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket érdekel a lovaglás N=201)

egyáltalán nem tudja,

nagyon kicsit
nem válaszhiány
A kérdezett neme
férfi 24,0 39,4 32,7 3,8
nő 36,7 29,6 29,6 4,1
A kérdezett életkora
18-29 éves 40,3 41,7 16,7 1,4
30-39 éves 28,6 34,3 28,6 8,6
40-49 éves 38,6 27,3 31,8 2,3
50-59 éves 8,3 36,1 50,0 5,6
60 feletti 15,4 15,4 69,2
Iskolai végzettsége
alapfokú 24,0 34,7 34,7 6,7
középfokú 33,7 33,7 29,8 2,9
felsőfokú 39,1 39,1 21,7
A lakóhely típusa
Budapest 23,4 48,9 27,7
nagyváros 47,4 31,6 21,1
város 28,0 30,0 38,0 4,0
község 32,6 30,2 30,2 7,0
összesen 30,7 34,7 30,7 4,0

47. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
 Mennyire érdekli az oktató tanfolyam díjlovaglásban?
(válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket érdekel a lovaglás N=201)

egyáltalán
nagyon kicsit nem tudja válaszhiány
nem
A kérdezett neme
férfi 10,6 17,3 67,3 2,9 1,9
nő 23,7 22,7 52,6 1,0
A kérdezett életkora
18-29 éves 21,1 29,6 47,9 1,4
30-39 éves 11,4 28,6 51,4 2,9 5,7
40-49 éves 18,2 6,8 72,7 2,3
50-59 éves 16,2 16,2 67,6
60 feletti 7,7 92,3
Iskolai végzettsége
alapfokú 16,0 20,0 58,7 2,7 2,7
középfokú 18,3 22,1 58,7 1,0
felsőfokú 13,6 9,1 72,7 4,5
A lakóhely típusa
Budapest 10,6 17,0 66,0 2,1 4,3
nagyváros 26,3 36,8 36,8
város 16,7 12,5 70,8
község 17,4 22,1 57,0 3,5
összesen 16,5 20,0 60,5 2,0 1,0

Mennyire érdekli az oktató tanfolyam díjugratásban?

(válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket érdekel a lovaglás N=201)

egyáltalán nem tudja,

nagyon kicsit
nem válaszhiány
A kérdezett neme
férfi 15,5 13,6 66,0 4,9
nő 13,4 23,7 62,9
A kérdezett életkora
18-29 éves 11,1 30,6 56,9 1,4
30-39 éves 11,8 14,7 64,7 8,8
40-49 éves 13,3 11,1 73,3 2,2
50-59 éves 24,3 10,8 64,9
60 feletti 23,1 76,9
Iskolai végzettsége
alapfokú 16,2 17,6 60,8 5,4
középfokú 15,4 19,2 65,4
felsőfokú 4,5 18,2 72,7 4,5
A lakóhely típusa
Budapest 28,3 65,2 6,5
nagyváros 25,0 30,0 45,0
város 16,3 6,1 77,6
község 17,6 17,6 62,4 2,4
összesen 14,0 18,5 65,0 2,5

48. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
 Mennyire érdekli az oktató tanfolyam fogathajtásban?
(válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket érdekel a lovaglás N=201)

egyáltalán
nagyon kicsit nem tudja válaszhiány
nem
A kérdezett neme
férfi 21,4 16,5 59,2 2,9
nő 18,6 15,5 64,9 1,0
A kérdezett életkora
18-29 éves 16,9 25,4 56,3 1,4
30-39 éves 16,7 22,2 55,6 2,8 2,8
40-49 éves 20,5 9,1 68,2 2,3
50-59 éves 25,0 8,3 66,7
60 feletti 23,1 76,9
Iskolai végzettsége
alapfokú 24,0 14,7 57,3 2,7 1,3
középfokú 19,4 19,4 61,2
felsőfokú 9,1 9,1 77,3 4,5
A lakóhely típusa
Budapest 15,2 17,4 65,2 2,2
nagyváros 21,1 21,1 57,9
város 24,5 10,2 63,3 2,0
község 20,0 17,6 60,0 2,4
összesen 20,1 16,1 61,8 1,5 0,5

49. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
 2. Melléklet a …../2006. ( ) TNM rendelethez

A lovas szolgáltató tevékenységet végző szolgáltató telephelyével (fióktelephelyével) szemben támasztott

követelmények
A rendelet 2. §-a (2) bekezdésének c) pontjára figyelemmel a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal akkor
jegyezheti be a szolgáltatót a közhitelű hatósági nyilvántartásba, ha a következő feltételekkel együttesen
rendelkezik:

1.) Legalább 5 db, egyenként legalább 4 éves, lóútlevéllel rendelkező lova van.
2.) Az istállóban a lovakat boxokban tartják. Az istálló belmagassága legalább 2,5 m. Az egyes bokszok
alapterülete legalább 9 m2, amelyek rövidebb fala nem kevesebb 2,5 méternél.
3.) A telephely (fióktelep) rendelkezik legalább 150 m2 alapterületű pihentető karámmal, ahol biztosított a
szolgáltatást végző lovak pihenése.
4.) A telephely (fióktelep) rendelkezik rögzített korláttal körülvett, egyenletes talajú, legalább 800 m2 alapterületű
lovas pályával.
5.) A telephely (fióktelep) rendelkezik a vendégek részére szolgáló öltözővel, valamint az országos
településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletnek megfelelő számú
WC- és mosdóhelyiséggel. Lovasterápia szolgáltatás esetén a telephely (fióktelep) rendelkezik legalább egy,
mozgássérültek számára is alkalmas WC- és mosdóhelyiséggel.
A telephely (fióktelep) rendelkezik a ló létszámnak megfelelő számú, alkalmas nyereggel és alkalmas
szerszámzattal.

50. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
4. 4. Régiók hozzászólásai, stratégia véleményezése

1. HELYZETELEMZÉS
Dél-Dunántúl:
A "lovazás" szó helyett a hobbilovaglás szóhasználat javasolt.
1. 1. Versenyképesség
Nem volt hozzászólás.
1. 1. 1. A turistafogadás feltételei
Nem volt hozzászólás.
1. 1. 2. Kínálat és promóció
Nem volt hozzászólás.
1. 1. 3. Kereslet
Nem volt hozzászólás.
1. 1. 4. Emberi erőforrás
Dél-Alföld:
A lovagláshoz, lótenyésztéshez szükséges eszközök készítéséhez kapcsolódó szakmák (kovács, bognár,
szíjgyártó) oktatását, „felélesztését” javasoljuk. A Dél-alföldi régióban ennek komoly hagyományai vannak.
Dél-Dunántúl:
A lovas-kultúra oktató másoddiplomás képzéssel végzők hol fognak oktatni és mit?
1. 1. 5. Működési rendszer
Nem volt hozzászólás.
1. 1. 6. Minőség
Nem volt hozzászólás.
1. 1. 7. Versenyképesség - összefoglalás
Nyugat-Dunántúl:
Meglátásunk szerint az anyag nem koncentrál kellőképpen az ország egyedi értékesítési pozícióira. A
fejezetben szerepel Argentína pampalovaglással, Chile cowboy-kempinggel, Ecuador andoki vulkántúrával
jelenik meg a piacon, de tudunk például izlandi gejzír lovastúráról is. Az anyagban nem jön át az igazi,
különleges és hiteles magyarországi túraajánlatok megfogalmazásának igénye. Ezen, egyedi élményt nyújtó
tematikus utak kidolgozása és propagálása lehet sikeres a jövőben.
Dél-Alföld:
Szorgalmazzuk további lovas túraútvonalak kijelölését.
1. 2. A lovas turizmus helye a turisztikai kínálatban
Nem volt hozzászólás.
1. 3. A lovas turizmus jogi környezete
Balaton:
Jó kezdeményezésnek tartják a „Nyitott lovardák” rendezvénysorozatot, ahol elsősorban a kezdő lovasok
ismerkedhetnek meg a lovakkal, lovardákkal, de a szülők is megtapasztalhatják a lovak gyermekekre gyakorolt
pozitív hatását.
Dél-Dunántúl:
A szervezetek felsorolásánál a szervezetek szakmai súlyára, és az ezt megalapozó tagság nagyságára
és összetételére tekintettel nagy szakmai hiba a MATURT nem a felsorolás utolsó helyére tenni, és nagy hiba,
hogy aránytalanul bőlére van eresztve az a lírai betét, ami a célkitűzéseiről szól (ez nem egy PR anyag, és az
egész tanulmány nagyon dícséretes tárgyszerűségéből kiüvölt). Javasolt 2-3 sornál nem bővebben és
tárgyszerűen leírni, milyen komoly szakmai eredményeket ért el a MATUR a gyakorlatban. Ugyanakkor a
Magyar Lovas Turisztikai Szövetség, mely valóban a lovas turisztikai vállalkozók civil szervezete, és létrehozta
az Európában is egyedülálló és számos nemzeti lovas turisztikai szervezet által mintaként átvenni tervezett
minősítési rendszert, aránytalanul kis terjedelemben és nagyon felületesen jelenik meg. Lóska János MLTSZ
elnök megkérdezése javasolt, hogy pontosítsa az itt pongyolán szereplő "az MLTSZ ... intézi a lovas turisztikai
szakma ügyeit" kitételt.
1. 4. Támogatások és fejlesztések
Nem volt hozzászólás.

51. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
2. A STRATÉGIA CÉLJAI ÉS EZEK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK
2. 1. Emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés
2. 1. 1. Iskoláskorúak lovas oktatásának megszervezése
Nyugat-Dunántúl:
Üdvözöljük a stratégia 2.1.1-es fejezetében leírtakat, az iskoláskorúak lovas oktatásának megszervezését. Valóban ez
jelenthetné a lovas turizmus, a lovas szolgáltatók jövőjét, hiszen úgy, ahogy az osztrákok iskolai keretekben oktatással és
síszünettel „kinevelik” a jövő síturistáit (akik még emellett komoly vásárlói a sportszergyártók termékeinek, mindemellett az
élsport is rendkívül erős támogatást kap – érdemes megnézni a téli olimpiák éremtáblázatait), meggyőződésem szerint
nekünk is hasonlóan kell eljárni a lovas turizmussal. (Mellékszál: Magyarország előszeretettel állítja magáról, hogy
sportnagyhatalom, és azt is, hogy lovasnemzet. Mégis: az olimpián féltucat lovas szám van, a magyar versenyzők
teljesítménye eddig egy bronzérem – még 1936-ból… Igaz, a fogathajtás és a lovagláshoz is kötődő öttusa jobban megy.)
2. 2. A turistafogadás feltételeinek javítása
2. 2. 1. Időjárástól független lovaglási lehetőségek biztosítása
Nem volt hozzászólás.
2. 3. Attrakciófejlesztés
Dél-Dunántúl:
Nagyon fontos volna kiemelni, hogy évek óta pattog a minisztériumok közötti pingpongasztalon az egyetlen, valóban
minden elemében a turizmust szolgáló képzési anyag OKJ-akreditációja. Ez, a LOVAS TURISZTIKAI LOVAS
OKTATÓ képzés volna a megoldás a tanulmányban is leírt anomáliákra. Ez a képzési anyag részletesen
kidolgozott, órára lebontott tananyag és vizsgakövetelmény rendszerrel rendelkezik, és valóban felkészítést
jelent minden, a lovas turizmusban felmerülő igényre. Ismét csak Lóska Jánoshoz szeretnélek irányítani, aki ennek
a tananyagnak a kidolgozását vezette, és az akkreditációs folyamatait (útvesztőit) i s a legjobban ismeri. Ennek az
előmozdítása, akkreditáltatása hatalmas eredmény volna a lovas turizmus fejlesztése terén.
2. 3. 1. Túralovaglás
Nyugat-Dunántúl:
A fejezetében szerepel egy út kidolgozásának lehetősége, a wellness turizmussal összekapcsolva. Meglátásunk
szerint nem lenne feltétlenül sikeres a két terület összekapcsolása, alapvetően más, különlegesebb, a lovasokat
jobban érdeklő turisztikai terméket és tematikus útvonalat keresnék. Ugyanúgy nem teljesülne a tematikus
útvonalakkal szemben általában támasztott igény, hogy a turistákat a nem annyira frekventált helyekre csábítsuk,
hiszen legtöbben ma is a gyógy- és wellness-turizmusban érdekelt helyeken fordulnak elő. Nehezen tudnék lovakat
elképzelni a sárvári fürdő, vagy a hévízi gyógytó előtt, de ezt részletesebben is kifejtem a régiós részben.
2. 3. 2. Vadászlovaglás
Nem volt hozzászólás.
2. 3. 3. Lovas üdülés
Nem volt hozzászólás.
2. 3. 4. Fogathajtás és fogathajtás oktatása
Nem volt hozzászólás.
2. 3. 5. Lovardai szolgáltatások
Nem volt hozzászólás.
2. 3. 6. A lovas terápiás lovaglás
Dél-Dunántúl:
A terápiás lovaglást tudomásom szerint a magyar állam is támogatja (évente és fejenként 220 ezer forint körüli
összeggel). A terápiás lovagoltatást tudomásom szerint olyan szakember végezheti Magyarországon, aki
rendelkezik gyógypedagógusi végzettséggel (4 év) és lovas oktatói végzettséggel (2 év) is.
Nyugat-Dunántúl:
A terápiás lovaglás a gyógy- és termálfürdőkhöz közeli lovas tanyák esetén kiemelten támogatandó. A
következő évek egyik fontos feladata kell legyen ezen tevékenységek finanszírozási oldalának megteremtése.
Egyeztetések szükségesek a TB-vel, az FVM-mel ennek érdekében.
2. 3. 7. Lovas íjászat
Dél-Dunántúl:
Teljes tévedés a lovas íjászatról feltételezni, hogy "óriási lehetőségeket rejt magában". Egyrészt ez lovas szempontból
nem értékelhető sportág (a ló egy életen át egy 130 méteres pályán vágtázik fel egyenletes tempóban, visszafelé meg
poroszkál és fúj egyet. A bányalóhoz tudnám hasonlítani szerepét). A lovas íjászat, mint bemutató, mint egy, a magyar
kultúrához kapcsolódó show lehet érdekes (..10 percig, mert utána már unalmas a 130 méteres pályán huszadszor
elvágtázó bányalovat bámulni). Attrakció azok számára, akik még nem láttak ilyet, és nagyon tiszteletre méltó amennyire
ezt a monoton sportot Kassai Lajos a tökélyre fejlesztette. A lovas íjászat azonban, mint sportág, sohasem lesz népszerű:
egyrészt monotonitása miatt, ami keveseket üdít szabadidejükben, másrészt, mert különleges fizikai teljesítményt igényel
(Kassai iskolájába csak a felvételi: 10 km futás hegynek felfelé szintidőre, 2 óra folyamatos ügetés lovon, nyereg nélkül,
körbe-körbe, és íjjal 500-szor egymás után folyamatosan lövés leadása céltáblára).
2. 3. 8. A fogattúrák szervezése
Nyugat-Dunántúl:
A passzív túralehetőségek között a cigánykocsi program mellett meg kellene említeni a postakocsizási
lehetőségeket is.
52. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
2. 3. 9. Lovasbemutatók
Dél-Dunántúl:
Nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy a lovas bemutatók kapcsán is rendezetlenség van, mert bárki bármit
bemutathat, még ha az nem is autentikus, kultúrális szempontból elfogadhatatlan is (láttunk már kalapos lovon!
ülő somogyi betyárok között reneszánsz ruhában tangózó lányokat...) Erre is szükséges volna valamiféle
minősítés, akreditáció, vagy valamiféle védnöki ajánlás, hogy elválasszuk az ocsút a búzától.
2. 3. 10. Lovas klaszterek
Dél-Alföld:
Javasolt minden régióban egy-egy Regionális Lovas Klaszter létrehozása.
2. 4. Emberi erőforrás fejlesztés
2. 4. 1. Lótenyésztő szakmunkás
Nem volt hozzászólás.
2. 4. 2. Belovagló (bereiter)
Nem volt hozzászólás.
2. 4. 3. Lótenyésztő szaktechnikus
Nem volt hozzászólás.
2. 4. 4. Lovas-túravezető
Nem volt hozzászólás.
2. 4. 5. Sportoktató
Nem volt hozzászólás.
2. 4. 6. Szakedző
Nem volt hozzászólás.
2. 4. 7. Lovaskultúra-oktató
Nem volt hozzászólás.
2. 5. PR és marketing
Nyugat-Dunántúl:
A lovas turizmushoz kötődő pr- és marketing tevékenységeket részletesebben ismertetnénk.
Dél-Alföld:
Javaslatok:
• Lovas rendezvények és westernfarmok promóciójának nagyobb támogatása lenne indokolt.
• Kiadványok vonatkozásában: az ifjúsági korcsoportnak szánt kiadványokban hangsúlyosan kellene
szerepelnie a lovas ajánlatoknak.
• Célszerű lenne lovas rendezvénynaptár kiadása is.
2. 5. 1. Belföldi marketing eszközök
Nem volt hozzászólás.
2. 5. 2. Külföldi marketing eszközök
Nem volt hozzászólás.
2. 6. Hatósági szabályozás bevezetése
2. 6. 1. A lovas turisztikai szolgáltatókra vonatkozó hatósági rendelet
Nem volt hozzászólás.
2. 6. 2. Patkós minősítési rendszer folyamatosságának ill. a minőségi szolgáltatások meglétének biztosíthatósága
Nem volt hozzászólás.
2. 6. 3. Istállók átalakítása, lótartás körülményeinek javítása
Nem volt hozzászólás.
2. 6. 4. Szabad tereplovaglás lehetőségének biztosítása jogszabályi alapon
Nem volt hozzászólás.
2. 6. 5. Lóállomány feljavítása a magyar lófajták térnyerésével
Nem volt hozzászólás.
3. FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS FELADATOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGYES RÉGIÓKBAN
4. MELLÉKLETEK
Nyugat-Dunántúl:
3.2. „A Szonda Ipsos által készített statisztikák igen kedvező trendeket vázolnak fel a lovaglás jövőjét tekintve.”
Az én olvasatomban ez nem igazán így van. A harmadik bekezdésben ezt olvashatjuk: „Lovagolni rendszeresen
16 %, alkalmanként 40 % szokott,….” és ez valóban bíztató adatnak számítana a fiatalok körében. Azonban a
hátsó táblázatok elemzésével láthatjuk, hogy ez nem az egész sokaságra (N=500), hanem csak a lovaglás iránt
érdeklődő 29 %-ra (N=146) vonatkozik, tehát: az adatokat az összes megkérdezett 500 fős sokaságra kivetítve
kiderül, hogy ebből rendszeresen 23 lovagol (4,6 %), és alkalmanként pedig 58-an (11,68 %), ezek az adatok
pedig nem annyira szívderítőek a 14-25 éves korosztályt vizsgálva.

53. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
4. 4. Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia
A sport és a turizmus kapcsolata
A fenntartható fejlődés biztosítása, a sport és turisztika szakterületeinek tervezhetősége, érdekeinek megfelelő
artikulálása, valamint a szakmai és egyéb kapcsolódó szektorok kiegyensúlyozott együttműködésének,
együttműködtetésének kialakítása, az ezredfordulót követően megkövetelte az egyes ágazatok hosszú távú
fejlesztését meghatározó, a fejlesztések irányát kijelölő komplex terület specifikus stratégiák kidolgozását. A
megindult, széles szakmai felügyelet és együttműködés mellett zajló stratégia alkotás eredményeként mára
megszületett – és részben meg is valósult - a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013, valamint az -
Országgyűlés által elfogadott Sport XXI Nemzeti Sportstratégia 2007-2020.
A kiemelkedő hatással bíró nagy szakmai és politikai támogatást élvező stratégiai dokumentumoknak egyik, ha nem a
legfontosabb közös üzenete az életminőség javítása a sport és turizmus rendelkezésre álló, illetve a stratégiák alapján
később kialakítandó eszközrendszerével. Az életminőség legfontosabb stratégiai elemként történő meghatározása
egyértelműen indokolt, hiszen az európai értékrend szerint az állam egyik legfontosabb célja az, hogy állampolgárai
életminőségét és egészségi állapotát folyamatosan javítsa, az állam és az egyén igényeinek megfelelően fejlessze.
A sportstratégia szellemiségében a sport és a turisztikai kapcsolódási pontjai
• A sporthagyományainkra épülő versenysportunk sikerességének fenntartása hathatós segítséget nyújthat az
ország ismertségének, turisztikai vonzerejének növeléséhez. Emlékeztetőül érdemes megjegyezni, hogy az általunk
a kultúra részének tekintett sportot, illetve annak legjelentősebb szereplőit ismerik és keresik külföldön valamint
hazánkban egyaránt.
• A kínálati oldal ösztönzésére vonatkozó koncepció kidolgozásakor nagy hangsúlyt kapott, hogy a kialakítandó
programfinanszírozás rendszerű támogatási rendszer azokat a tevékenységeket preferálja, melyek a lehető legtöbb
embert mozgatják meg, és/vagy nagy érdeklődést generálnak.
• Az ÚMFT operatív programjainak keretében multifunkcionális szolgáltató központok kialakítása, a meglévő
olimpiai központok funkciófejlesztése, valamint táborhelyek sportturisztikai célú fejlesztése, jelentős fejlődést
eredményezhetne0 mindkét terület számára. A sport eszközrendszerének felhasználásával, a turisztika igényei
szerinti fejlesztések megvalósíthatóak lennének a Regionális Operatív Programok keretrendszerében, hiszen
többször végigjárva az országot, az operatív programokba kerültek komplex fejlesztésre utaló részek.
• A horizontális együttműködések jelenleg nem elég erősek, pedig a regionális és az integrált kistérségi
együttműködések ezt fokozottan igényelnék.
• Hiányoznak a szinergiákat kihasználó programok, a komplex szaktudások, a specifikus, ugyanakkor
mobilan átalakítható közösségi terek, létesítmények, főképpen a szabadidő eltöltés területén.
• A helyi és a területi sportigazgatási rendszerben érvényesíteni kell a szubszidiaritás és decentralizáció elvét. Az
Intelligens Sport Régió és az Intelligens Sport Kistérség által, informatikai kapcsolatokra építve, össze kell
kapcsolni a sportot a tudástársadalom eredményeivel, vívmányaival és lehetőségeivel.
• A hazai sporttudomány fejlesztésével nagy dinamikát kap a sport egész területe, ezt a dinamikát a turisztika is
hasznosítani tudja (pl.: konferenciaturizmus).
• Az adott régió sportfejlesztési stratégiájával és programjával, valamint azok operatív részleteinek kidolgozásával,
a területi sportfejlesztés vertikális és horizontális koordinációs feladatok összehangolásával, a Regionális Fejlesztési
Tanácsok hatáskörébe utalt decentralizált források sportcélú felhasználására hatékonyabb lehetőség nyílna. Létre
kell hozniuk a regionális együttműködést a térség szereplőivel. A tervek elkészítésében és megvalósításában
együtt kell működniük más ágazatok (pl. kultúra, egészségügy, turisztika) regionális szervezeteivel.
• Fejlődési lehetőség rejlik a sport és a környezet- valamint természetvédelem, kapcsolatrendszerének javításában is
(pl. a környezettudatosság növelése a Nemzeti Parkokkal való együttműködés területén, különös tekintettel egyes
fokozott környezetterhelést és természetkárosítást okozó extrém sportokra).
• A Nemzeti Sportinformációs Rendszert eszközként felhasználva közvetlen kapcsolatot építünk ki pl. egyrészt a
sport civil szféra résztvevőivel, másrészt a sport stratégiai partnereivel pl. turisztika.
• A sportra- és az aktív turizmusra épülő komplex turisztikai termékek kialakításával egyidejűleg a turisztikai
szolgáltatások kínálata is bővülne. A magyarországi turizmus elsősorban Budapestre, valamint a Balatonra
koncentrálódik. A turisztikai szempontból kevésbé frekventált régiók fejlesztési irányainak meghatározásakor a sport
által kínált lehetőségeket minden esetben figyelembe kell venni. Ilyen lehetőséget jelenthet például az
élményfürdőkhöz köthető strandsportok, a természetjárás, a kerékpáros turizmus, a vízi turizmus, valamint a
lovas turizmus fejlesztése, vagy a központi és helyi sporttörténeti gyűjteményekhez kapcsolódóan kialakítandó
korszerű, „élő sportmúzeum” és látogatóközpontok fejlesztése. A helytől, terméktől függően, a sok esetben
szezonális turisztikai kínálat szabadidős sportlehetőségekkel történő kiegészítése hozzájárulhat a turisztikai szezon
meghosszabbításához, a turisztikai szolgáltatások szezonon kívüli hasznosításához. A turizmusban és a sportban
dolgozók ismereteinek, kompetenciáinak fejlesztését különféle képzésekkel és továbbképzésekkel lehet biztosítani.
• Hazai rendezésű világesemények: a jelentős nagyságrendű fejlesztések és széleskörű, aktív állami részvételt
igénylő, nagy társadalmi-gazdasági hatásokkal bíró ún. megarendezvények – az olimpia és paraolimpia, Forma 1 –
és nagy társadalmi jelentőségű események támogatása kormányzati, társadalmi döntést igényel. A sportpolitika
döntési kompetenciája lényegesen kisebb költségvetésű rendezvények – a Világkupa (VK), az Európa-bajnokság
(EB), valamint a világbajnokság (VB) – körében érhetők tetten. Egy sikeres világverseny hazai megszervezése köz-
vetett és közvetlen módon (függően a sportesemény nagyságától, sportágtól, helyszíntől, időponttól) pozitív hatást
gyakorol a turizmus eredményeire is. Ezért törekedni kell arra, hogy mindkét szakterület igényeinek megfelelő
program, verseny, sportesemény támogatása valósuljon meg. A sikeres verseny azon túl, hogy területfejlesztési,
településfejlesztési és gazdaságélénkítési érdekeket is szolgál, az ország imázsának emeléséhez is nagyban hozzájárul.

54. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
 Az intézkedések összefoglalása megnevezés, tartalom és határidő szerint

A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiához (NTS) kapcsolódóan részletes termékfejlesztési stratégiák készülnek a

kiemelt jelentőségű termékekre vonatkozóan. A Magyar Turizmus Zrt. és a szakmai szövetség, a Magyar Lovas
Turisztikai Közhasznú Szövetség együttműködésével összeállított stratégia már 2005-ben elkészült,
véglegesítésre, és közzétételére azonban 2007-ben kerül sor.
A stratégia az NTS-hez hasonló tartalommal készült, az intézkedéscsoportok is ennek megfelelően kerültek
meghatározásra. A célokhoz kapcsolódó feladatok megvalósítására 2007-2013. közötti időszakban kerülhet sor.
Az intézkedési terv azon beavatkozásokat tartalmazza, amelyek – legalább a kezdeményezés szintjén - a
turizmusért felelős Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium illetékességébe tartoznak. A tisztán vállalkozói
hatáskörben megvalósítható feladatok nem képezik az intézkedési terv részét, annak végrehajtásában a szakmai
szövetség a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség közreműködésére számítunk.
Intézkedés Kezdő Határ-
Intézkedés tartalma, a végrehajtás módja, az ebben érintett partnerek
megnevezése időpont idő
A fejlesztési stratégia megvalósításában érintettek (tárcák, szakmai szerve-
A stratégia
kommunikációja
zetek, vállalkozások) részére a stratégia kiküldése, a fejlesztési feladatok 2007 2008
megvalósítására vonatkozó együttműködés kereteinek meghatározása
I. Emberközpontú és hosszútávon jövedelmező fejlődés
A lovas turizmusban a teljes vendégkör mintegy 90%-át a hazai vendégek adják.
A belföldi vendégkör igénye elsősorban a lovagló tudás megszerzésére irányul,
aminek elsajátítása hosszabb időt vesz igénybe, és legeredményesebben iskolás
Iskoláskorúak lovas
korban sajátítható el. A gyakorlati képzés mellett szükség van a lóval kapcsolatos
oktatásának meg- 2007 2013
szervezése történelmi hagyományok és kultúra oktatására is. A lovas szolgáltatások iránt
érdeklődő hazai vendégkör kialakítása érdekében az ÖTM-Turisztikai Szakállam-
titkárság (TSZÁT) egyeztetést kezdeményez az Oktatási és Kulturális Minisztérium-
mal a lovaglás oktatásának a nemzeti alaptantervbe történő beépítéséről.
II. Attrakciófejlesztés
A vezető lovas turisztikai termék a lovastúra, amelynek a kínálata a félnapostól
akár hetes programig alakítható. A vándor-, csillag- és körtúrák programjának,
infrastrukturális, személyi és tárgyi feltételeinek kialakítása nagy szakértelmet
igénylő feladat. A lovas túra útvonalak kialakítása érdekében az ÖTM TSZÁT
Túralovaglás egyeztetést kezd a lovas szolgáltatók, illetve a szakmai szövetség bevonásával 2007 2009
a Környezet-védelmi és Vízügyi Minisztériummal a környezet- és természet-
védelmi illetve egyéb szakmai követelményrendszerről. A Magyar Turizmus Zrt.
közreműködik a lovas turizmus egyedi, az ország kínálatának sajátosságait
bemutató kínálatának megismertetésében, piacra vitelében.
A magas színvonalú szolgáltatói hátteret és speciális képzettségű lovas oktatót
igénylő terápiás lovaglás különleges szegmense lehet a lovas szolgáltatások-
nak. A hippoterápia, gyógypedagógiai lovaglás és a fogyatékosok lovagoltatása,
mint alternatív kezelési mód egészségügyi elismertetése mellett fontos feladat
Lovas terápiás lovaglás az arra alkalmas szolgáltatók felkészítése a komoly felkészültséget igénylő 2005 2006
feladat ellátására. Az ÖTM-TSZÁT egyeztetést kezdeményez az EüM-mel a
gyógymód elismertetésének, egészségbiztosítás keretében történő finanszíro-
zásának feltételeiről, az MLTSZ-szel együttműködve elősegíti a szolgáltatók
szakmai minősítését.
III. A turistafogadás feltételeinek javítása
A szolgáltatók egymással versengő és összehangolatlan kínálatú működése
helyett komplex szolgáltatáscsomagot egyszerre nyújtani képes lovas köz-
pontok kialakítására van szükség. A szezonalítás csökkentése érdekében hang-
súlyt kell helyezni a klasszikus turisztikai szezonon kívüli, időjárástól független
Komplex lovas szolgáltatáskínálat kialakítására. Az ÖTM-TSZÁT egyeztetést folytat az Föld-
központok létrehozása
2007 2013
művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal, valamint a regionális idegen-
forgalmi bizottságokkal, és ROP Irányító hatósággal az Új Magyarország Vidék-
fejlesztési Program (ÚMVP) és az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
turizmusfejlesztési támogatásainak szakmai tartalmára és feltételrendszerére
vonatkozóan.
IV. Emberi erőforrás fejlesztés
A lovaglás veszélyessége miatt a magas színvonalú, megbízható lovas szak-
tudás, és az oktatói készség a lovas turisztikai szolgáltatók esetében elenged-
hetetlen követelmény. A lovas turizmus tárgyi, szakmai és humán feltételeinek
jogi szabályozása mellett a lovas turisztikai és kiegészítő szolgáltatásban
Piaci igényeknek
megfelelő képzés
résztvevő személyzet képzése és továbbképzése terén sok a teendő. Az ÖTM- 2006 2007
TSZÁT kezdeményezi a szakmai képzésért felelős oktatási tárcánál és FVM-
nél valamint az érintett vállalkozások képviselőinél a meglévő képzések szakmai
tartalmának felülvizsgálatát, a tananyag korszerű, piacképes ismeretekkel történő
továbbfejlesztését, tanfolyamok, képzések szervezését.

55. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
V. Hatékony működési rendszer kialakítása
A lovas turisztikai szolgáltatók konkurencia harcának negatív hatása elkerülése
és a sokszínű, specializált kínálat kialakítása érdekében szükség van a turisz-
tikai termékhez kapcsolódó területen tevékenykedő vállalkozások, szervezetek
együttműködési hálózatára. A klaszter alkalmas keretet nyújthat a térségben a
Lovas klaszterek 2008 2010
termékfejlesztési irányok kidolgozásához, a támogatási források megszerzésé-
hez, a humán erőforrás képzéséhez és a piacra jutáshoz is. Az ÖTM-TSZÁT
egyeztetést kezdeményez a regionális turisztikai szervezetek-kel és az MLTSZ-
szel a lovas klaszterek működésének ösztönzési lehetőségeiről.
A lovas turisztikai szolgáltatásokat a belföldi és nemzetközi piacra differenciált
marketing eszközökkel lehet bevezetni. A vállalkozások, az MLTSZ és a Magyar
Marketing eszközök Turizmus Zrt. együttmű-ködésével szükséges az összehangolt marketing tevé- 2007 2013
kenységet megvalósítani. A nemzetközi együttműködés (pl. V4) előnyös lehet a
távoli desztinációk esetében.
VI. Hatósági szabályozás
Hatósági szabályozás Az ÖTM-TSZÁT véglegesíti a jogszabály tervezetét, előkészíti a jogszabály
2007
bevezetése jóváhagyását és a hatályba lépéshez kapcsolódó intézkedéseket.
Az MLTSZ lovas turisztikai minősítési rendszere 1998 óta működik ön-
kéntes alapon. A jogi szabályozás alapján a szolgáltatások minimum-feltételei
számon kérhetővé, ellenőrizhetővé válnak. A differenciált, és megbízható
Védjegyrendszer szolgáltatási színvonal fenntartásának fontos feltétele a minőségbiztosí-
2009 2010
kidolgozása tási/védjegy rendszer működtetése. Az OIB által kidolgozott turizmus
minőség díj rendszerén belül indokolt kidolgozni a lovas turisztikai szolgál-
tatások értékelési rendszerét, amely az igényes, szakmailag elkötelezett
szolgáltatók számára védjegyként szolgálna.
A lovas turizmus egyik legvonzóbb formája a szabad tereplovaglás. Az
állami területek kezelőitől az egyedi engedélyek megszerzése gyakran nehéz-
ségekbe ütközik. Szükség lenne ezért a jogi szabályozás olyan szemléletű
felül-vizsgálata, amely a tereplovaglást kizáró körülményeket rögzíti. Az
Szabad tereplovaglás
ÖTM-TSZÁT egyeztetéseket kezdeményez az MLTSZ bevonásával a
lehetőségének 2008 2010
biztosítása Környezetvédelmi és Vízügyi, valamint Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztériumnál a jogi feltételek biztosításának lehetőségeiről. Az ön-
kormányzatok pozitív hozzáállása nélkül a lovas turisztikai létesítmények
fejlesztése nehézségekbe ütközhet. Szükséges az építési engedélyezési
szabályok, eljárások átláthatóbbá tétele.
A magyar lovas turisztikai kínálat akkor lehet igazán eredményes, ha egyedi.
Ennek a természeti környezet és magas színvonalú humán feltételek mellett
A lóállomány feljavítása elengedhetetlen eleme a nemzetközi hírnévnek örvendő magyar lófajták hasz-
a magyar lófajták nálata. A lovas szolgáltatások esetén a szolgáltatás sikere a lovak képzett- 2008 2013
térnyerésével ségén múlik. Fontos, hogy a ló a lovas társává váljon. A hagyományos magyar
lófajták tenyésztése és képzése, illetve lovas turizmusban való használatának
elterjesztése érdekében az ÖTM-TSZÁT egyeztetést kezdeményez az FVM-mel.
VI. Horizontális célok
A lovas turizmus a természeti környezethez szorosan kötődik, a vállalkozá-
Fenntartható fejlesztés sokra és környezetükre számot tevő gazdasági és társadalmi hatást gyakorol.
(gazdasági, környezeti Annak érdekében, hogy a vállalkozások a fenntarthatóság elvein nyugvó
2007 2013
és társadalmi) gyakorlatot alkalmazzák, illetve mérhetővé, figyelemmel kísérhetővé váljék a tevé-
hatásának mérése kenységük komplex hatása, szükséges a fenntarthatóság mérése, indikátorainak
kidolgozása, és a vállalkozások ösztönzése a legjobb gyakorlat alkalmazására.
A turisztikai létesítményekre is érvényesek az akadálymentesítésre vonatkozó
általános építési szabályok. Tekintettel azonban a ló és az ember közötti szoros
Akadálymentesítés, kapcsolatra, a lovaglás terápiás hatásaira az átlagosnál nagyobb figyelmet kell
párbeszéd a fogyatékos
fordítani a szolgáltatások fogyatékkal élők számára történő hozzáférhetősége
emberekkel, szociálisan
érdekében, az ehhez szükséges műszaki, humán és oktatási feltételek kialakí-
hátrányos helyzetűek 2008 2013
üdülési csekkrendszerbe tására, a folyamatos a terápiás lovaglást nyújtó létesítmények munkatársainak
vonása (gyermekek és folyamatos képzésére, továbbképzésére. Az ÖTM-TSZÁT egyeztetést kezde-
felnőttek) ményez az SZMM-mel és az EüM-mel a gyógylovaglás rehabilitációs keze-
lésként történő elismertetése és a rászorulók számára történő hozzáférés
biztosítása érdekében.
A belföldi keresleten belül az iskoláskorú ifjúság az egyik legfontosabb keresleti
Ifjúsági turizmus
szegmens. Annak érdekében, hogy ez tartós tendenciává váljon, és a hazai
fejlesztési
aktív, szabadidős tevékenységek között a lovaglás iránti érdeklődés növe- 2008 2013
koncepciójának
kidolgozása kedjék, összehangolt intézkedéseket kell kezdeményezni a sport szakterülettel és
az OKM-mel.

56. oldal
( jelen előterjesztés összesen 56 oldalas )
 A NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
keretein belül, a Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság
számára feladatként megfogalmazott

LOVAS TURIZMUS
TERMÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIA
2007-2013

2009. február

Készítette:
Magyar Turizmus Zrt., Termék Csoport
Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség
 TARTALOMJEGYZÉK

1. HELYZETELEMZÉS
1. 1. Versenyképesség
1. 1. 1. A turistafogadás feltételei
1. 1. 2. Kínálat és promóció
1. 1. 3. Kereslet
1. 1. 4. Emberi erőforrás
1. 1. 5. Működési rendszer
1. 1. 6. Minőség
1. 1. 7. Versenyképesség – összefoglalás
1. 1. 8. SWOT-analízis
1. 2. A lovas turizmus helye a magyar turisztikai piacon
1. 3. A lovas turizmus jogi környezete
1. 4. Támogatások és fejlesztések
2. A STRATÉGIA CÉLJAI ÉS EZEK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK
2. 1. Emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés
2. 1. 1. Iskoláskorúak lovas oktatásának megszervezése
2. 2. A turistafogadás feltételeinek javítása
2. 2. 1. Időjárástól független lovaglási lehetőségek biztosítása
2. 3. Attrakciófejlesztés
2. 3. 1. Túralovaglás
2. 3. 2. Vadászlovaglás
2. 3. 3. Lovas üdülés
2. 3. 4. Fogathajtás és fogathajtás oktatása
2. 3. 5. Lovardai szolgáltatások
2. 3. 6. A lovas terápiás lovaglás
2. 3. 7. Lovas íjászat
2. 3. 8. A fogattúrák szervezése
2. 3. 9. Lovasbemutatók
2. 3. 10. Lovas klaszterek
2. 4. Emberi erőforrás fejlesztés
2. 4. 1. Lótenyésztő szakmunkás
2. 4. 2. Belovagló (bereiter)
2. 4. 3. Lótenyésztő szaktechnikus
2. 4. 4. Lovas-túravezető
2. 4. 5. Sportoktató
2. 4. 6. Szakedző
2. 4. 7. Lovaskultúra-oktató
2. 5. PR és marketing
2. 5. 1. Belföldi marketing eszközök
2. 5. 2. Külföldi marketing eszközök
2. 6. Hatósági szabályozás bevezetése
2. 6. 1. A lovas turisztikai szolgáltatókra vonatkozó hatósági rendelet
2. 6. 2. Patkós minősítési rendszer folyamatosságának ill. a minőségi szolgáltatások meglét-
ének biztosíthatósága
2. 6. 3. Istállók átalakítása, lótartás körülményeinek javítása
2. 6. 4. Szabad tereplovaglás lehetőségének biztosítása jogszabályi alapon
2. 6. 5. Lóállomány feljavítása a magyar lófajták térnyerésével

3. FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS FELADATOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGYES RÉGIÓKBAN

4. MELLÉKLETEK

2
 1. HELYZETELEMZÉS

A lovas turizmus alakulása hazánkban

Magyarország neve évszázadok óta összefonódik a lóval, a hazai lovas turizmus évtizedeken
keresztül Európa legszínvonalasabb szolgáltatását nyújtotta. A lovas turizmus területén vezető
szerepet töltöttünk be a 80-as évek közepéig, köszönhetően a kiváló terepadottságoknak, a
szabad mozgás lehetőségének és a rendkívül olcsó áraknak. A 80-as évek közepétől gyors
változások következtek be, mind külföldön, mind belföldön, melyek a lovas turizmus hanyat-
lásához vezettek. Az okok közt szerepel a hirtelen árnövekedés, a szolgáltatások színvonalá-
nak súlyos leromlása, képzetlen lovak, kevésbé képzett személyi állomány, gyenge infrastruk-
turális háttér és a megbízhatatlan értékesítési lehetőségek. Mindezek ellenére más lovas tevé-
kenységek fokozatosan fellendültek, a lovaglás, a lótartás népszerűvé válásával egyre több
hazai magánszemély, vagy kisvállalkozás döntött úgy, hogy nem elégszik meg a saját célra
történő „lovazással”, hanem olyan lovas létesítményt alakít ki, melynek egyidejűleg jövede-
lemtermelő szerepet is szán, vagyis lovas turisztikai szolgáltatást indít. Ezt a folyamatot
nagyban gyorsította, hogy az ilyen vállalkozás indításához hivatalosan sem szakmai előkép-
zettség, sem vállalkozási és egyéb engedély nem szükségeltetett (ma sem). Egyre gyakoribbá
vált a némi induló tőkével rendelkező, de a lovas idegenforgalmi szakmában járatlan, minden
hozzáértést nélkülöző vállalkozások nagyszámú megjelenése, mely elkerülhetetlenül vissza-
vetette a magyar lovas szolgáltatások jó hírnevét, ami természetesen jelentős mértékben csök-
kentette a lovas vendégforgalmat is. Szükséges megemlíteni, hogy a 90-es évek lovas turiszti-
kai fejlesztései szinte kizárólag magánerőből valósultak meg, ami a magánszektor különleges
befektetési hajlandósága mellett tanúskodik. Ugyanakkor magában hordozza azt a veszélyt,
hogy a szakmailag nem megalapozott beruházások, hozzá nem értők által történő spontán
fejlesztések alacsony és életképtelen hatékonyságú működéssel párosulnak.

Szintén hozzájárult hazánk lovas turizmusának hanyatlásához az a tény, hogy 1985-1990 kö-
zött a fő küldő országainkból érkező törzsvendégek egyre nagyobb hányada szerzett be (több-
ségében magyar) lovat, így ezután már nem Magyarországon hódolt lovas szenvedélyének,
hanem saját lovon saját országában tette azt. Ezen kívül - a fiatalabb korosztályt tekintve –
szintén ebben az időben jött divatba a póni lovaglás, illetve újra divatba jött a western lovas
stílus is, amely tevékenységek gyakorlására hazánkban akkor még nem volt lehetőség.

A 90-es évekig a lovas turista szinte kizárólag szervezetten érkezett országunkba. A magyar
utazási piac átalakulását - ezen belül is a külföldi irodai képviseletek megszűnését - követően
viszont a szervezett utak és azok által érkezett vendégek elmaradását sokáig nem pótolta
semmi. Napjainkban sem létezik igazán komoly online megrendelési lehetőség.

Mindezek mellett hazánkban a lovas turizmus a hagyományos turisztikai vonzerők egyik ki-
emelkedő területe lehet napjainkban is. Lovas turisztikai létesítmények és szolgáltatások az
ország egész területén rendelkezésre állnak, azonban általános minőségük sok kivetnivalót
hagy maga után. A komplex szolgáltatásokat nyújtó létesítmények alacsony száma egyértel-
műen determinálja a lovas turizmus további fejlődésének korlátait.

A világon több mint százmillió embernek, kontinensünkön mintegy 45 milliónak van kapcso-
lata a lovaglással. A lovas turizmus, a lovas sport és a hozzá kapcsolódó gazdasági ágazatok:
a mezőgazdaság, a kézműipar, az építő- és járműipar, a gyógyszeripar világszerte több millió
embernek ad munkát és sok százmilliárd euróval járul hozzá a világ fejlődéséhez. Magyaror-

3
szág az európai lovas turizmus úttörője, már a hatvanas-hetvenes években több ezer külföldi
turista érkezett lovas- és fogathajtó programokra, valamint több százezer idelátogató vendég
nézte meg az ország különböző területein szervezett bemutatókat. Magyarország a vendég-
küldő országok szerint – az érdeklődés szempontjából – az első három legkedveltebb hely
egyike. Ez a kiemelkedő érdeklődés azért is figyelemre méltó, mivel mind a jövedelmezősé-
get, mind a területfejlesztési szempontokat tekintve kedvező képet mutat a lovas turizmus.

A magyar lakosság hozzáállása a lovas turizmushoz – kutatási eredmények vizsgálata

A lovas turizmussal kapcsolatos 2006. évi közvélemény-kutatás keretében a magyar lakosság

körében a lovaglás, lovassport általános megítélésének alakulását vizsgálta. A felmérés vá-
laszt keresett arra is, milyen indokok, okok húzódnak meg annak hátterében, hogy a felnőtt
lakosság döntő többsége sohasem lovagolt. Figyelmet érdemel, hogy a válaszadók 19,8%-a
anyagi okokra hivatkozva utasítja el a lovaglás lehetőségét.

Említések Említések
Magyarázat száma aránya Rangsor*
(db) (%)
Nem érdeklődik iránta 304 44,6 1.
Eszébe se jutott,hogy megtehetné 163 23,9 2.
Anyagi okok 135 19,8 3.
Életkora nem engedi 116 17,1 4.
Egészségügyi okok 107 15,8 5.
Fél a lovaktól 98 14,4 6.
Nincs a közelben rá lehetősége 63 9,3 7-8.
Időhiány 63 9,3 7-8.
Sok speciális felszerelést kíván 31 4,5 9.
Túl bonyolult a megszervezése 29 4,3 10.
Családi okok 10 1,5 12.
Információhiány 9 1,4 13.
Allergiás a lószőrre 6 0,9 14.
Nem tudja 2 0,2 15.
Nem divatos sport 1 0,1 16.
Egyéb ok 18 2,7 11.
Összesen 680 169,8

Kifejezett egyetértéssel találkozott az az állítás, hogy "Magyarország híres a lovassportjáról",

a megkérdezettek 84,5%-a részben, vagy teljesen osztja ezt a véleményt.

A lovaglás túlzottan nagy anyagi ráfordítással jár kijelentés is az elfogadott állítások közé
tartozik. Ugyanakkor "A magyar lovaglási lehetőségek csak a külföldiek számára megfizethe-
tők" állítás határozottan megosztotta a válaszadókat: 29,3% elutasította, 43,6% egyetértett
vele, míg 27,5% a skála középső értékét választotta.

A lovaglást alapvetően divatos tevékenységnek tarják a megkérdezettek, viszont a „Csak a

sznobok lovagolnak” állításnak volt a legalacsonyabb az egyetértési indexe, az ötfokozatú
egyetértési skálán mindössze 2,6-es átlagértéket kapott. A megkérdezettek 46,7 százaléka nem
értet egyet ezzel a kijelentéssel.

4
A következő 12 hónapra vonatkozó lovaglási szándékok

A válaszadók döntő többsége (83,6%) határozottan elzárkózik attól, hogy a következő egy
évben lovagoljon, 9,1 százalékuk viszont biztosan vagy valószínűleg lovagolni fog a követke-
ző 12 hónapban. Az interjúalanyok 1,8 százaléka nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben.

Az átlagosnál nagyobb bizonyossággal indulnak lovagolni

• a férfiak (3,7%),
• a 18-24 év (7,3%) és a 25-30 év (5,4%) közötti korcsoportok tagjai,
• a felsőfokú végzettséggel (5,9%) rendelkezők,
• a négyfős (5%) és a legalább ötfős (5,4%) háztartások tagjai,
• a kisgyerekes házaspárok (5,9%),
• az átlag feletti jövedelműek (5,1%),
• az emeletes családi házban (5,5%) lakók,
• akiket a lovaglás aktíven érdekel (8,8%),
• a Dél-Alföld (5,3%) és az Észak-Magyarország (24,9%) tervezési-statisztikai régi-
óban lakók.

Tapasztalatok szerint a korábban lovaglók szignifikánsan nagyobb valószínűséggel fognak

lovagolni a jövőben is. A korábban is lovaglók 24,1%-a biztosan vagy valószínűleg lovagolni
fog a következő 12 hónapban.

5
1. 1. Versenyképesség

Előzmények:

A lovas turizmus kezdeti időszakaiban a szolgáltatást igénybevevők 80-90%-a külföldről ér-

kezett. A Magyar Lovas Turisztikai Szövetség 2000-ben történt felmérése alapján a külföldi
és belföldi résztvevők aránya csaknem azonos, azaz 50-50% volt. 2004-ben 90%-ban belföl-
diek - elsősorban ifjúsági korosztály, 18 éves korig - vették igénybe a magyarországi lovas
turisztikai szolgáltatásokat. A Szövetség utolsó adatai alapján csaknem 8000 gyerek töltött
több mint egy hetet a magyarországi lovardákban. Ez azt jelenti, hogy a magyarországi lovas
turizmus résztvevőinek száma jelentős mértékben növekedett, fiatalodott. A lovardák számára
azonban gondot okoz, hogy gyakorlatilag kezdő lovasokkal kell foglalkozniuk, így az árakban
nem realizálható a ráfordított munka. Nyilvánvalóan látszik, hogy szükséges a kezdők és a
gyerekek oktatásának támogatása, tekintettel arra, hogy középtávon is a belföldi kereslet nö-
vekedése várható, prognosztizálható, ám az ilyen szolgáltatást nyújtó vállalkozások pillanat-
nyilag nem képesek rentábilisan működni. Néhány év alatt azonban lassan kialakulni látszik
egy olyan belföldi lovas közönség, amely a magasabb árú szolgáltatásokat is igénybe tudja
venni.

1. 1. 1. A turistafogadás feltételei

A Magyar Turizmus Zrt. támogatásával a magyarországi lovas turisztikai kínálat elemeinek

felmérését 2005. évben a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség végezte el. A kuta-
tás idevonatkozó eredményét az alábbi táblázat tartalmazza.

Budapest
Észak- Alföld és
és Közép- Dunántúl Balaton Összesen
Magyarország Tisza-tó
Dunavidék
Ló létszám 1300 481 2157 1919 667 6.524
Ágy (fő) 702 309 1868 1409 254 4.542
Étkezés (fő) 3961 250 7066 5490 1190 17.957
Vendéglátó férőhely 330 245 825 517 161 2.078
Fedeles lovarda (létesítmény) 8 3 15 13 1 40
Fogatozás (létesítmény) 18 9 44 30 13 114
Bemutató (létesítmény) 13 2 20 10 5 50
Verseny (létesítmény) 12 5 27 23 3 70

1. 1. 2. Kínálat és promóció

Kínálat

A lovas turizmus szolgáltatásait két fő területre bontjuk: az aktív és passzív lovas turisták
számára nyújtható szolgáltatásokra. Az aktív lovasok a lovaglást, fogathajtást veszik igénybe,
a passzív lovasok a lovasbemutatókat, fogattúrákat élvezhetik, nekik a ló látványa a vonzerő.

A Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség (a Magyar Turizmus Zrt. támogatásával)

1998 óta - önkéntes alapon - minősítteti az ország lovas szolgáltatóit. A minősítés mindenkori

6
eredménye tekinthető az egyetlen olyan tanulmánynak, amely alapján reális képet kaphatunk
a magyarországi lovas kínáltról, igaz, a teljesség igénye nélkül. Magyarországon a minősített
lovas szolgáltatók mellett jó néhány, a szolgáltatási feltételeknek meg nem felelő istálló és
lovas fogadó is működik, bár ezek száma az elmúlt időszakban jelentősen csökkent. Míg
1998-ban, a szolgáltatói felmérések kezdetekor kb. 680 hellyel találkozhattunk, addig mára a
jelentkezők száma 200-ra csökkent. Az évek során egyértelműen bebizonyosodott azonban,
hogy a szolgáltatói bejelentkezések elsősorban a leendő pályázati pénzek elnyerésének remé-
nyében fogantak. A patkós minősítés több alkalommal történt elvégésével és a pályázati kiírá-
sokra beadott anyagokkal egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy sokan nem a valós turisztikai szol-
gáltatásokra, hanem vagyongyarapodásra próbálták felhasználni a lovas turizmus ügyét.

A passzív lovas turizmus tekintetében, hazánkban számos lehetőség áll az eziránt érdeklődők
számára, ahol komplex lovas turisztikai szolgáltatásokat vehetnek igénybe. Ilyen bemutatóhe-
lyek – a 28 minősítettből csak néhányat említve - találhatók például Lajosmizsén,
Domonyvölgyben, Bugacon, stb. A témában mindenképp meg kell még említeni a budapesti
Ügetőt. Teljesen új kezdeményezésként az Ügető vezetősége – egy utazásszervező irodával
együtt - a már meglévő színvonalas és változatos lovas programok mellé számos újdonságot
tervez bevezetni, így például az oda érkező csoportok részére a versenynapoktól különböző
napokon is szervez versenyt. Minden egyes versenynapon egy-egy régiónak, illetve a régió
lovas turizmusának biztosítana bemutatkozási lehetőséget, ezzel hazánk különböző térségei-
nek lovas jellegzetességeit egy helyen tenné elérhetővé a nagyközönség számára. A csak né-
hány említett kezdeményezés az Ügető központi elhelyezkedése végett a főváros turizmusára
nézve is kiemelkedően pozitív hatást gyakorolhat.

Promóció

Hazánkban lovas promóciós tevékenységgel ma non-profit módon a Magyar Turizmus Zrt. és

a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség foglalkozik.

Együttműködésük főbb területei a következők:

Kiállítás, vásári jelenlét

A két szervezet 1999. óta évente részt vesz bel- és külföldi kiállításokon, így például a buda-
pesti Utazás Kiállításon, az OMÉK-en, Münchenben a BayernPferd-en, Veronában a Fiera
Cavalli kiállításon, Offenburgban az EuroCheval szakvásáron, a bécsújhelyi Apropos Pferd
közönségvásáron, illetve a Csehországban Lysa nad Labem-ben megrendezett lovas parádén
és szakkiállításon. Ezen kívül mintegy további 80 bel- és külföldi vásáron kerül terjesztésre a
közös kiadvány, illetve egyéb általános turisztikai kiadványok.

Év Kiállítás
1999 Apropos Pferd – Bécsújhely; Fiera Cavalli – Verona
BayernPferd - München (MT Zrt. biztosította a standot); EuroCheval Offenburg;
2000
Apropos Pferd – Bécsújhely; Fiera Cavalli – Verona
2001 A 103. veronai Fiera Cavalli-n; Equitania Essen
2002 Offenburgi EuroCheval; Aachen
Aachen; Ausztriai ProPferde-n az Equitriangulum szervezettel közösen; Önállóan a
2003 csehországi Lysa nad Labemben megrendezett cseh lovas kiállításon (MLTSZ mint
díszvendég kapott meghívást)
2004 BayernPferd - München
2005 Május: BayernPferd - München (MT Zrt. biztosította a standot)

7
Online együttműködés
A Magyar Turizmus Zrt. www.itthon.hu (és www.hungary.com) honlapján a teljes lovas kíná-
lat megtalálható, illetve ugyaninnen a lovas katalógus is letölthető (magyar, német és angol
nyelven). A régiós honlapok mindegyike, és a külképviseleti honlapok túlnyomó része is tal-
lóz a lovas ajánlatok között. Ezen kívül megújulás előtt áll a MLKTSZ szakmai honlapja
is.(www.equi.hu). Tárgyalások folynak a nemzetközi lovas szervezetekkel is a szorosabb
elektronikus együttműködésről.

Tanulmányutak
Bel- és külföldi újságírók és média képviselők fogadása rendszeres, részükre évente több
study-tour is indul a leghíresebb túra útvonalakon, ezen belül bemutatásra kerülnek a legjobb
istállók és lovas farmok is. A lovas tour operátorok részére is rendszeresek a study-tour-ok, de
emellett az egyéni szervezésű szakmai utak is népszerűek. A passzív lovas ajánlatok, bemuta-
tóhelyek az MT Zrt. egyéb tanulmányútjaiba is be vannak építve, így a már említett
Lajosmizsére, Bugacra, Domonyvölgybe, vagy Bábolnára mintegy 160 újságíró jutott el
2005-ben. Rendszeresek a ritkaságokat bemutató újságíró meghívások is, így pl. lovas íjá-
szok, harci bemutatók, gyermektáborok, nyitott porták is bemutathatják ajánlataikat.

Kiadványok
Hazánkban jelenleg egyetlen hivatalos országos lovas turisztikai kiadvány van, az MLKTSZ
minősítése és gyűjtése alapján elkészült „Lóháton Magyarországon” c., Magyar Turizmus Zrt.
által készített kiadvány. A három nyelven olvasható anyag - egyéb hasznos információk mel-
lett - tartalmazza a 160 minősített lovas szolgáltató adatait és kínálatát. A régiók többsége
szintén ad ki a lovas szolgáltatókat összefogó katalógust, illetve más, ajánlati kiadványaikban
is szerepeltetik a régiós táborok, lovas udvarok és istállók anyagait.
A szolgáltatók úgyszintén adnak ki saját kiadványokat, ezek is terjesztésre kerülnek a non-
profit szervezet keretein belül.
Az egyéb marketing együttműködéshez sorolható még a Talent for entertaining* kampány is,
vagy a rendszeresen kiadásra kerülő eseménynaptár, az ’Itthon otthon van’ turisztikai mellék-
let, a Napkelte TV programajánló, illetve a honlap címoldalán kiemelt eseménynaptár ellátása
hírekkel, újdonságokkal. Az online megújuláshoz tartozik egy alkalmi elektronikus hírlevél
útnak indítása, kiváltva az eddigi lovas körleveleket, felhívásokat.

Ugyanitt kell megemlíteni a szakmai jellegű rendezvényeken a közös megjelenést, illetve

együttműködést, mind az előkészítésben, mind pedig a kivitelezésben. A lovas világtalálko-
zók, regionális lovas ünnepek, illetve nagyobb lóvásárok alkalmával szintén közösen jelenik
meg a két szervezet.

*Talent for entertaining

A Magyar Turizmus Zrt. 2005. májusától új turiszti-

kai imázskampányt indított el Európában és a tenge-
rentúlon Magyarország népszerűsítéséért, amelyben
11 világhírű magyar adja nevét és arcát a 9 európai
nagyváros - London, Párizs, Berlin, Amszterdam,
Koppenhága, Frankfurt, Madrid, Milánó, Brüsszel -
12 repülőterén látható világító poszterekhez, úgyne-
vezett ’city light’ plakátokhoz, és a világ 21 országá-
ban megjelenő sajtóhirdetésekhez. A kampány négy

8
társszervezet - a Magyar Turizmus Zrt., a Malév Zrt., a BTH Budapesti Turisztikai Szolgálta-
tó Kht., és a Budapest Airport Zrt. - összefogásával valósult meg.

A „Talent for entertaining” kampány a hazai kiemelkedő tehetségekre épül, a plakátokon,

napilapokban, magazinokban világhírű honfitársaink az ország kiemelkedő értékeit népszerű-
sítik, többek közt Magyarországot, Budapestet, Balatont, az egészségturizmust, a konferencia-
turizmust, a lovas turizmust, a magyar gasztronómiát, magyar bort.

A magyar lovas turizmus fontosságát érzékelteti, hogy a Magyar Turizmus Zrt. e kampányso-
rozatának egyik arca Lázár Vilmos, fogathajtó világbajnok, aki a hazai lovas turizmusra hívja
fel a külföld figyelmét.

Külön említendő az eddigi legnagyobb lovas turisztikai megjelenés Aachenben, Európa legje-
lentősebb lovas fesztiválján, amely hazánk díszvendégségével zajlott 2003. június 17-22. kö-
zött.

Az esemény patinás történettel büszkélkedhet, hiszen a három számban - díjlovaglásban, díj-

ugratásban és négyes-fogathajtásban - szervezett nemzetközi lovas verseny 1898-re vezethető
vissza. A verseny jelentőségét jól mutatja az összdíjazása, amely 2002-ben a világon a legma-
gasabb, 1,3 millió Euro volt. 1987 óta minden évben elnyeri a versenyzők szavazata alapján a
világ legjobb lovas versenye címet, 2003-ban közel 500 akkreditált újságíró volt jelen az ese-
ményen, a fesztivál egy hete alatt 313.500 látogató kereste fel a versenypályát.

Magyarország 2003-as díszvendégi címét 2001-ben Spanyolország, 2002-ben pedig Hollandia

bemutatkozása előzte meg. A díszvendégséggel járó feladatokat a Magyar Turizmus Zrt. vál-
lalta fel, az általa szervezett színes bemutatkozáson 125 táncos, zenész és 110 lovas vett részt.
A versenypálya területén és a belvárosban felállított információs pontokon folyamatos tájé-
koztatást kaptak az érdeklődők Magyarország látnivalóiról, utazási ajánlatokról és általános
tudnivalókról. A fesztivál egy hete alatt a Magyar Turizmus Zrt. informátorai mintegy 60.000
kiadványt és szóró-ajándékot, valamint 10.000 db nemzetiszínű/piros-fehér-zöld zászlót osz-
tottak ki a látogatók között. Külön bemutatkozási lehetőséget kaptak a tradicionálisan magyar
termékeket forgalmazó Hungarycum Club és a Magyar Lovas Kör kézművesei. A magyaros
ízek kedvelőit egy magyaros 200 fős étterem várta.

A hét során folyamatos magyar program jellemezte az eseményt, így - a hagyományoknak

megfelelően - a nyitás előtti vasárnapon, június 15-én a díjlovagló stadionban 5.100 fő számá-
ra tartott ökumenikus istentiszteleten, az esemény hivatalos megnyitásának előestéjén az Aa-
chen város főterén tartott zenével és tánccal tarkított lovasbemutatón, s a további napokon is
naponta 10-15 programok során. Nagy sikert aratott a publikum körében a Debreceni Népi
Együttes Pulykakakas Gyermektánccsoportja, a Budapesti Bem Gyermektánccsoport és a BM
Duna Művészegyüttes. A fesztivál hivatalos megnyitásának előestéjén, június 16-án mintegy
5.000 érdeklődő aacheni tekintette meg a Magyar Turizmus Zrt. által szervezett 120-szereplős
kulturális- és lovas bemutatót a város főterén. A magyar programok teljessége mégis az ese-
mény június 17-i, keddi megnyitóünnepségén volt igazán látványos, ahol mind a 110 lovas és
125 táncos, illetve zenész több mint egy órás, összefüggő, valódi show-t adott elő.

A sajtószemlék alapján közel 500 Magyarországot is említő sajtócikket tallóztak, a sajtóköz-

pontba több mint 500 újságírót akkreditáltak. A szervezők a rendezvény ideje alatt összesen
635 millió fős elérést becsültek a "lovassport Wimbledonjából", az aacheni arénákból.

9
1. 1. 3. Kereslet

Külföld

Magyarország külföldön elsősorban lovas túráiról híres, de fontos szerepe van a kis szegmen-
seknek szóló lovas tevékenységeknek is (pl. vadászlovaglás). Ezen kívül - a kedvező árak
miatt - új kereslet Európából a nem teljesen kezdőknek szánt lovas továbbképzés, vagy vizs-
gára való felkészítés is.

Nagy igény van a komplex lovaglásra épülő turisztikai csomagokra. Azonban a teljesen no-
mád túra kiment a divatból, elsősorban a „napközben Robinson, este maga a császár” program
kezd elterjedni. A vendégek nem akarnak minden nap máshol aludni, így nagyon fontosak az
adott szolgáltató környékét bebarangoló túrák (nem összekeverendő a csillagtúrával).

Korábban fő küldő országainknak Svájc és Németország számítottak, napjainkban azonban az

utóbbiból érkező vendégek száma jelentősen visszaesett, helyette (2002 óta) Anglia vette át a
vezető szerepet. Nagy piac lehet még Skandinávia, sorrendben Svédország, Finnország, Nor-
végia, Dánia.
Az olasz, illetve francia vendégekre jellemző, hogy bár nagy keresletet támasztanak Európa
irányába, Magyarországra csábításuk - marketing tevékenység ellenére – ez idáig eredményte-
lennek bizonyult.
Szóba jöhetnek még az említett országokon kívül a volt szovjet tagköztársaságok is, amely
piacok nagy a potenciált jelenthetnek országunk számára.

Belföld

A belföldi vendégek körében rengeteg a kezdő lovas és a gyerek. Egyelőre ezen célcsoport
kiszolgálására kell törekedni, belőlük kell teljes körű lovas turistát képezni.
Új célcsoport lehet ezen kívül az ún. elitréteg, azonban ezen réteg lovaglási kedvének élénkí-
téséhez nélkülözhetetlen egy találó marketing kampány.

1. 1. 4. Emberi erőforrás

Magyarország a 60-70-es években vezető szerepet töltött be a világ lovas turizmusában,

amely kitűnő ismertségi alapot biztosít az újabb fejlesztésekhez is. Nemzetünk ismert arról,
hogy tradicionálisan szereti, és magas szinten tud bánni a lovakkal, katonai célú tenyészté-
sünk is világhírű volt. A fogathajtó világ- és Európa bajnokaink által keltett élénk érdeklődés
is hasznosítható a lovas turisztikai szolgáltatások között.

Az 1998 óta készült felmérések során bebizonyosodott, hogy a megfelelő tudással rendelkező
lovas szakemberek elsősorban az oktatók képzésének hiányossága miatt nem állnak megfelelő
számban rendelkezésre. Kétségtelen azonban, hogy magyar emberek érzelmi kötődése a lóhoz
rendkívül erős, és nyilvánvaló, hogy egy tudatosan felépített oktatási program keretében -
amelyet megfelelő arányban központilag is támogatunk - teljes mértékben kielégíthető a lovas
turizmus emberi munkaerő igénye. Szükség van tehát részben a lovaglást oktatók többszintű
képzésére, a klasszikus lovas szakmák felélesztésére (lovász, belovagló) és a lótartással kap-
csolatos ősi mesterségek és szükségszerű tevékenységek oktatására is (kovács, szíjgyártó,
nyerges).

10
Szakemberképzés

Jelenleg Magyarországon több felsőoktatási intézmény, illetve továbbképző intézet keretein

belül is folyik lovas-túravezető képzés.
Lovas-túravezető vizsgáztatást végző intézmények:

- Nemzeti Lovarda, FVM Szakiskola (Budapest);

- Debreceni Agrártudományi Centrum Továbbképzési és Távoktatási Intézet
(Debrecen);
- Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola És Kollégium (Kaposvár);
- Veszprémi Egyetem Tanácsadó, Tanárképző és Távoktatási Intézet (Keszt-
hely);
- Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola (Kiskunfélegy-
háza);
- Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium (Szécsény);
- Jávorka Sándor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakis-
kola (Tata);

Az említett képzés kapcsán beszélhetünk iskolarendszerű-, illetve felnőtt képzésről, az előbbi

érettségi után 2 évet (2000 óra) jelent, míg a felnőttképzést a már régebb óta a szakmában
jártas, illetve abban tevékenykedők számára indítanak, ezáltal az rövidebb idő alatt - az alap
tárgyakat átugorva, mint például a lovaglásoktatást – elvégezhető (400 óra, illetve 170 óra).

Az elmúlt évek adatait nézve megfigyelhető, hogy a felnőtt képzést évről évre többen végzik
el: 2003-ban 7 személy (Nemzeti Lovarda), 2004-ben 12 személy (Debrecen), 2005-ben pedig
összesen 17 személy (Veszprémi Egyetem Keszthelyi Karán 11, Nemzeti Lovardában 6 sze-
mély) szerezte meg a lovas túravezetésre vonatkozó kormányrendelet alapján elvileg(!) nélkü-
lözhetetlen okiratot/ engedélyt.

A lovas-túravezető szakképesítés a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, vala-

mint a Gyermek-, Ifjúsági- és Sportminisztérium hatáskörébe tartozik, 1993-ban került az
Országos Képzési Jegyzékbe. Szakmai és vizsgakövetelményei a 64/1994. (XII. 15.) FM ren-
deletben kerültek kiadásra. A képzés főbb témaköreit szemügyre véve - állategészségügy,
munka-, tűz- és környezetvédelem, gazdálkodási és szervezési ismeretek, idegenforgalmi is-
meretek, idegen nyelv, lóhasználat, lótakarmányozás, lótenyésztés, vendéglátási ismeretek,
viselkedéskultúra, lovasetika - jól látható, hogy a lovas-túravezető képesítést csak igen széles
körű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezők szerezhetik meg.

A 134/2004 (IX. 15.) FVM rendeletnek megfelelően jelenleg hét intézmény rendelkezik a
lovas-túravezető szakképesítés vonatkozásában vizsgaszervezési jogosultsággal. Oktatást több
felsőoktatási intézmény keretein belül is végeznek, csak néhányat felsorolva a Veszprémi
Egyetemen, a Jászberényi Főiskolán, vagy a már említett Nemzeti Lovardában.

2005 óta új, felsőfokú szakképzettséget biztosítva lovaskultúra-oktató másoddiplomás kép-

zés folyik a SOTE Testnevelési és Sporttudományi kar keretén belül.
A lovaskultúra-oktató felsőfokú szakirányú továbbképzési szak célja a felsőfokú alapdiplomát
szerzett szakemberek továbbképzése. A képzés célja, hogy a képzésben részt vevők különbö-
ző szektorokban (állami, egyesületi és magán), a lovas kultúra különböző területein – a kép-

11
zés eredményeként –képesek legyenek alkalmazni a feladatok ellátásához szükséges legújabb
elméleti és gyakorlati ismereteket.

1. 1. 5. Működési rendszer

A lovas turisztikai szolgáltatások és azok létesítményei az ország szinte minden területén

megtalálhatók. A lovas turizmusban érdekeltek szervezettsége magas színvonalú, a Magyar
Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség integrálja a minősített lovas szolgáltatók teljes körét,
és lefedi a piac döntő részét. Ennek ellenére a szolgáltatók közötti együttműködés és informá-
cióáramlás nem megfelelő, ma még többnyire egymástól elszigetelten működnek. Európában
egyedülálló módon, még 1998-ban elkezdődött a lovas szolgáltatók önkéntes, szakmai minő-
ségi besorolása (patkós rendszer). 1998 óta kormányzati támogatással, a Magyar Turizmus
Zrt. segítségével az MLKTSZ négy alkalommal minősítette a lovardákat.

1. 1. 6. Minőség

A minőségi szolgáltatáshoz vezető út első lépcsője a patkós minősítés bevezetése volt. A tu-
ristafogadás feltételeinek felmérése elsőként 1998-ban történt meg, önkéntes alapon, amelyet
a GKM támogatott (erre a felmérésre épülhet a turisztikai védjegy kategória).
Az első felmérés alkalmával 680 lovas tevékenységet végző hely jelentkezett. Ez a szám egy-
részt a gyenge kritériumrendszernek volt köszönhető (a rendszerváltás után a lovas létesítmé-
nyek 98%-a magán kézbe került, így bárki bármilyen tevékenységet végezhetett, és végzett is,
pl. gyógy-lovagoltatás, stb.), ennek ellenére csak a fele kapta meg az egy patkós minősítést.
Másrészt a nagy számú jelentkezés betudható annak is, hogy akkortájt számítani lehetett egy
lovas szolgáltatókat érintő támogatásra, amely pályázat tényleges kiírását követően a lovas
létesítmények száma még inkább megugrott. Első körben a lovakat nem, csak a létesítmények
lettek minősítve.
Az ezt követő felmérések alkalmával ezen létesítmények száma folyamatos csökkenést muta-
tott, a feltételek szigorodásának, illetve a pályázati pénzek hiányának köszönhetően.

Összefoglalva: a tényleges helyzetről, pontos számokról reális képet addig nem kaphatunk,
amíg erre vonatkozóan nem történik hatósági szabályozás. Jó hír, hogy a felmérések minőségi
javulásról tanúskodnak, a minőségre való törekvés egyre inkább tudatossá válik. Elmondható
tehát, hogy a korábban kiosztásra került támogatások megtették hatásukat a minőségre, és ez
által a belföldi keresletre vonatkozóan is.

2001-es katalógusban megjelent minősített lovardák megoszlása

5 4 3 2 1
Régiók egyéb Össz:
patkós patkós patkós patkós patkós
Budapest és Közép-
4 3 9 11 11 8 46
Dunavidék
Alföld és Tisza-tó 4 12 10 8 11 11 56
Észak -Magyarország 3 1 1 3 1 1 10
Dunántúl 6 5 17 22 15 8 73
Balaton 3 1 10 5 9 2 30
Összesen 215

12
2002-es katalógusban megjelent minősített lovardák megoszlása

5 4 3 2 1
Régiók egyéb Össz:
patkós patkós patkós patkós patkós
Budapest és Kö-
5 - 8 7 8 3 31
zép-Dunavidék
Alföld és Tisza-tó 3 10 14 12 8 7 54
Észak Magyaror-
2 - 2 2 4 - 10
szág
Dunántúl 7 7 19 13 12 3 61
Balaton 3 2 5 3 1 - 14
Összesen 170

2003-as katalógusban megjelent minősített lovardák megoszlása

5 4 3 2 1
Régiók egyéb Össz:
patkós patkós patkós patkós patkós
Budapest és
1 - 7 7 5 4 24
Közép-Dunavidék
Alföld és Tisza-tó 8 8 10 7 6 9 48
Észak-
2 1 2 2 3 2 12
Magyarország
Dunántúl 6 8 12 12 7 6 51
Balaton - 2 8 3 3 1 17
Összesen 152

2006-os katalógusban megjelent minősített lovardák megoszlása (három 2005-ben minősített

létesítmény nem kívánt megjelenni a katalógusban: 1 db 2 patkós (Alföld) és 2 db 1 patkós (Alföld és
Dunántúl)

5 4 3 2 1
Régiók egyéb Össz:
patkós patkós patkós patkós patkós
Budapest és Közép-
2 3 8 9 3 5 30
Dunavidék
Alföld és Tisza-tó 5 14 11 7 7 11 55
Észak-Magyarország 1 1 - 4 7 2 15
Dunántúl 7 7 8 8 9 5 44
Balaton - 4 5 1 2 4 16
Összesen 160

1. 1. 7. Versenyképesség - összefoglalás

A lovas turizmus szolgáltatásainak döntő többsége Európában bonyolódik. A nagy beutaztató

országok, azaz a magyar lovas turizmus vetélytársai: Spanyolország, Írország, Portugália és
Nagy-Britannia. A szolgáltatást igénybevevők elsősorban Németország, Svájc és Anglia, ki-
sebb számban ugyan, de növekvő érdeklődést mutat Svédország és Finnország. Bár fizetőké-
pes kereslettel rendelkezik, de Magyarországon alig jelenik meg Norvégia, Dánia, illetve
Amerika. Új színfoltot, de egyben konkurenciát is jelentenek az arab országok a sivatagi lovas

13
túrákkal, Dél-Amerika (Argentína) a pampalovaglással, Chile a cowboy kempinggel, illetve
(Ecuador) lovas túrákkal az Andokban, a vulkánoknál, és ami speciális, hogy a túrákra az an-
gol nyereg mellett western-, ill. annak klasszikus változatát, az ún. ’Vaquero’ nyerget is lehet
rendelni. Ezen kívül jelen van a piacon Ausztrália is a lovas túráival.

A magyar lovas szolgáltatások árai a lovas túrák tekintetében 20%-kal olcsóbbak a nemzetkö-
zi trendeknél, az egyéb lovas szolgáltatások terén 40-50%-kal alacsonyabb az ár (a hazai lo-
vas turizmus elismerése, hogy a Harpers magazin 2002-ben szakértő újságírók által rangsorol-
ta a világ 5 legjobb lovas túráját, és ebből kettő Magyarországon, az Észak-Magyarországi
illetve az Észak-Alföldi régióban van).

Adottságaink közé sorolhatjuk a túra- és tereplovagláshoz ideális tájainkat: nagy kiterjedésű,

lovaglásra és lótenyésztésre alkalmas területekkel rendelkezünk, a növény- és állatvilág igen
változatos, éghajlatunk a lovas turizmushoz ideális, mérsékelt szárazföldi. A nyugat-
európaihoz képest kevésbé szigorú tulajdonosi tudat, valamint a mezőgazdasági vidékeken
megmaradt földutak hálózata nem korlátozza annyira a tereplovaglást, mint a nyugat-európai
országokban. Pusztáink, nemzeti parkjaink, erdeink talaja tavasztól őszig jól lovagolható.

A kiváló magyar lófajták alkalmasak a változatos igények kiszolgálására. Történelmünk során

a ló mindig az ember társaként jelent meg, a magyar lófajták kétséget kizáróan a legalkalma-
sabbak a lovas turizmus céljaira. Köszönhetik ezt annak a tenyésztői munkának, amely meg-
őrizte acélosságukat, vitalitásukat, a terepen való mozgásbiztonságukat, valamint azt a fejlett
szociális érzéküket, ami által méltó szabadidős partnerré válhatnak a lovas turisták számára.

A lovas turizmus gazdasági jelentősége, versenyképességre gyakorolt kedvező hatásai közül

kiemelkedik az átlagosnál magasabb költési hajlandóság, a területi- és szezonális koncentrált-
ság oldása.

Azt nem kell bizonyítani, hogy országunk imázsában fontos helyet foglal el a lovas-nemzet
kép. A csikós-gulyás romantikán alapuló hagyományos országképünkben rejlő üzleti lehető-
ség jobb kihasználása mellett érdemes ápolnunk és megjelenítenünk huszár- és általános ka-
tonai hagyományainkat is, amelyek szintén jelentősek és jellemzőek a magyarságra.

1. 1. 8. SWOT-analízis

Erősségek

- kedvező földrajzi helyzet

- táj változatossága és szépsége
- a nyugaton már teljes hiánynak számító tereplovaglási lehetőségek Magyarországon
- jó talaj minőség
- egyelőre szabadon használható erdő- és földutak
- a magyar „lovas” nemzet
- növekvő érdeklődés a lovak, a lovaglás iránt mind belföldön, mind külföldön
- növekvő igény a szabadidő természetes környezetben való eltöltésére
- a szolgáltatás árszínvonala
- kitűnő ár-minőség arány
- a lovak teherbírása, képessége, szakmai tudása
- kisebb hiányosságoktól eltekintve a szakmai személyzet felkészültsége
- a külföldiekben kialakult Magyarország-kép

14
Gyengeségek

- a lovas létesítményekben tapasztalt szűkös vagy teljesen hiányzó vendégkapcsolatok

(eligazító táblák, programlehetőségek, ártájékoztatás)
- lótartási körülmények (ápoltság, istálló környezet)
- idegenforgalmi és marketing szaktudás hiánya
- Niche marketingre épülő termék
- nyelvtudás hiánya
- biztosítások megoldatlansága
- a szakmában tapasztalható összefogás hiánya
- kiegészítő programok hiánya
- központi támogatások hiánya vagy meglévő pályázatok esztelensége
- országos lovastúra – útvonal térkép
- nem piacorientált termék és kommunikáció
- minden tekintetben elégtelen kommunikáció külföldön
- tőkehiány miatt a lovak felszereltségének hiányosságai
- lovasturizmushoz tartozó szakmák (pl. kovács, szíjgyártó, stb.) szervezett oktatásának
hiányosságai

Lehetőségek

- turisztikai szezon nyújtása

- összekapcsolva más turisztikai termékekkel kínálati csomagokat kialakítva növelhető
a tartózkodási idő
- a vidéki élet megismertetéseinek lehetősége
- Európa szerte hiányzó termék, így tudatos marketing munkával akár piacvezető is le-
het az ország
- belföldi turizmus élénkítése

Veszélyek

- erdő- és természetvédelmi törvény

- a lovas szakma összefogása nélkül nem lehetséges az egységes kínálat kialakítása
- magánkézbe kerülő erdő- és földterületek
- a jelenlegi ÁFA-kulcsok kedvezőtlen helyzetbe hozzák a lovaglási lehetőséget szol-
gáltatásként nyújtó cégeket, a mezőgazdasági tevékenységként lovak kiképzésének
művelése hasonló tevékenységet takar kedvezőbb ÁFA-kulccsal

15
1. 2. A lovas turizmus helye a magyar turisztikai piacon

A lovas turizmus kereslete:

A lovas turizmus kereslete a vendégek motivációja alapján két nagy csoportra osztható, és
ezen két kategória alapján jellemezhetők az ágazat kapcsolódási pontjai a turizmus más terü-
leteihez. Más szolgálta6tásokat keresnek ugyanis azok, akik elsősorban a lovaglás miatt ke-
resnek fel egy turisztikai desztinációt, és mást azok, akik szeretnek és tudnak lovagolni, de az
utazási motivációjuk adott esetben családi, vagy wellness üdülés, esetleg üzleti út.

1. kategória: a lovaglás az utazás fő motivációja

Mivel a vendég azért utazik, hogy a szabadidejében a hobbiját gyakorolhassa, ennek megfele-
lően a helyszínválasztását a lovaglási feltételek határozzák meg, például van-e szervezett túra,
milyen a lóállomány, milyen a lovas infrastruktúra a környéken. Ezekben az esetekben a lovas
bázis a fő szolgáltatás, ez befolyásolja a vendég döntését, az egyéb tényezők háttérbe szorul-
nak. Azoknál a lovas vendégeknél, akik kimondottan a lovaglás miatt keresnek fel egy úti
célt, a turizmus egyéb formáit, mint kiegészítő, az utazási élményt gazdagító szolgáltatások-
nak kell tekinteni, amelyeknek mégis jelentős szerepük lehet a vendég elégedettségében. Eb-
ben az esetben is gyakori ugyanis, hogy előnyt élveznek azok a helyszínek, ahol pl. wellness
szolgáltatások, egyéb aktív, vagy kulturális programok is elérhetők, hiszen változatosabbá
teszik az ott tartózkodást, emellett a nem feltétlenül szenvedélyes lovas családtagok, lovas
események/ bemutatók kísérői is találnak megfelelő kikapcsolódást.

2. kategória: az utazás fő motivációja nem a lovaglás (üdülés, munka, családlátogatás, egyéb

aktív időtöltés, stb.)
Ezeknél a vendégeknél a környékben található lovaglási lehetőség kapcsolódó, kiegészítő
szolgáltatás, amely ugyanakkor hozzájárulhat a tartózkodási idő hosszabbításához, a költés
növeléséhez, a szolgáltatási kínálat változatosabbá tételéhez. Ebben az értelemben a lovas
szolgáltatások gyakorlatilag valamennyi turisztikai formához kapcsolhatók, mindegy, hogy mi
volt a vendég elsődleges motivációja, ha az adott környéken található a lovarda.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a lovas szolgáltatások és a többi egyéb turisztikai

szolgáltatás jól egészítheti ki egymást, nagyban hozzájárulhatnak egymás versenyképességé-
nek javításához, azáltal, hogy a desztinációba érkező vendég szélesebb turisztikai kínálatból
választhat.

Turisztikai kínálat:

Ma Magyarországon fél millió ember érhető el a lovas turizmuson keresztül, ezek egy része
aktív lovas, ill. a lovas iparágat kiszolgáló ember: állatorvos, takarmánykészítő, szerszámké-
szítő, kereskedelemi és a vendéglátóipari dolgozó.

A lovas turizmus legfőbb kínálati elemei Magyarország egész területén gyakorolhatóak. Elté-
rés mutatkozik azonban a vidék és a nagyobb városok lovas turizmusa között. A nagyobb vá-
rosokban - elsősorban Budapest és környékén - található lovardák elsősorban lovardai szol-
gáltatásokkal foglalkozhatnak a nagyvárosi feltételek, adottságok miatt. A tereplovaglás lehe-
tőségei leginkább vidéken találhatók meg, rövidebb, hosszabb időtartamú lovas túrákban
megnyilvánulva. Ebből következően, a falusi turizmussal való kapcsolatát tekintve, a különb-
ség, hogy a falusi turizmus a kiemelt üdülőterületek és a nagyvárosok területére nem irányul,

16
így itt e tekintetben kapcsolatot kimutatni nem lehet. Eltérést mutat a két turizmus ág a cél-
csoport tekintetében is, főként azért, mert a lovas turizmus fajlagos költési mutatója lényege-
sen magasabb a turizmus más ágazatainál, így a falusi turizmusénál is. A falusi turizmussal
való kapcsolatot elsősorban ott lehetne megfelelőképpen érzékeltetni, amikor arról beszélünk,
hogy a vidéki környezetben a lovas szolgáltatást igénybe vevők a falusi vendéglátás által kí-
nált szolgáltatásokat vesznek igénybe (szállás, étkezés, esetleg turisztikai rendezvények). Té-
ves azonban a szemléletmód, miszerint a lovas turizmust a falusi turizmus részeként célszerű
definiálni. Az elmúlt évek során világossá vált, hogy a lovas turizmus önálló turisztikai ter-
mékként való megjelenítése indokolt és helyénvaló. Különösen igaz ez annak tükrében, hogy
a jelenlegi falusi turizmus kínálatában csak elvétve találunk olyan szolgáltatókat, akik a lovas
turizmus speciális igényeit teljes mértékben ki tudják elégíteni. A túralovaglás - mint elsődle-
ges piaci termék - során számításba jöhető falusi szálláshelyeknél ugyanis a lovak elhelyezé-
se, takarmányozása nem biztosított.

A vízi- és kerékpáros turizmussal vidéken a túraútvonalak mentén találhatunk kapcsolódási

pontokat, leginkább a közös szállás és pihenőhelyek kialakításánál, illetve egyéb kiegészítő
szolgáltatások estében. A lovas szolgáltatók nem kihasznált szálláskapacitásait is ezen túrázók
veszik még igénybe.

A bor és gasztronómia nemcsak a kiváló közös marketingje miatt érdekes, de a lovas turista
az igényes vendégkör egyik meghatározója, így e termék fő fogyasztója is. Ez érvényes a
örökségturizmusra, a világörökségi helyszínek, a Nemzeti és Natúr Parkok és a búcsújáróhe-
lyek látogatására is.

A lovas turizmusnak meghatározó szerepe van a vidéki népesség megtartásában, tekintettel

arra, hogy a lovas iparág az előbb említett módon számtalan más tevékenység bevonásával
működtethető. Az is ismert tény, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozással nagy kiterjedé-
sű mezőgazdasági területet kell a szántóföldi művelés alól kivonni, így ezen területek haszno-
sítása részben a lovas turizmussal biztosítható, ezzel alternatív jövedelemszerző forrást te-
remtve a vidék lakosságának.

1. 3. A lovas turizmus jogi környezete

9 Közigazgatási intézményrendszer

A lovas szolgáltató tevékenység jogi szabályozásával kapcsolatos kormányzati felügyeletet az

önkormányzati és területfejlesztési miniszter látja el, aki a Önkormányzati és Területfejleszté-
si Minisztérium javaslatai alapján hozza meg az ezzel kapcsolatos döntéseket. A lovas turiz-
mus marketing feladatait országos szinten a Magyar Turizmus Zrt. végzi. A lótenyésztéssel,
lótartással, állategészségüggyel, lovas oktatással kapcsolatos kérdésekben a Földművelésügyi
és Vidékfejlesztési Minisztérium az illetékes.

9 Szakmai szervezetek

A szakma legfőbb szervezete a Magyar Lovas Szövetség, amely ma a lovas sportok fő in-
tézményévé vált, így a díjugratás, díjlovaglás, military, fogathajtás, lovas torna, távlovaglás és
a reining versenyeinek bonyolítása, illetve a sportágak szabályozása a legfőbb feladata.
Szakmai lapja a Lovasfutár.

17
A Magyar Turisztikai Egyesület (MATUR) Lovas tagozatának tevékenységei között szere-
pel többek közt a szakma és a nagyközönség közötti kapcsolatépítés. Erre jó példa a ’nyitott
istállók napja’ rendezvénysorozat megszervezése. Az egyesület főbb céljai között ennek meg-
felelően szerepel a turizmus sokoldalú - gazdasági, társadalmi, környezeti, kulturális és élet-
minőséget javító - szerepének elismertetése, tartós és tudatos fejlődésének biztosítása hazánk-
ban a benne dolgozók, valamint az egész ország gazdasági-társadalmi fellendülése érdekében;
a lakosság megnyerése a turizmus ügyének, illetve turisztikai szemléletének formálása; hoz-
zájárulás Magyarország valós képének kialakításához a világban.

A Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség integrálja a lovas turisztikai szolgálta-

tók mintegy 80%-át. A szövetség 1998 óta önkéntes alapon végzi a szolgáltatók szakmai mi-
nősítését, és intézi a lovas turisztika szakmai ügyeit.

Ezen szakmai szervezetek feladata a lovas turizmusra vonatkozó jogszabályok és hiányossá-

gaik (KRESZ, állattartási önkormányzati rendeletek, erdőtörvény) felülvizsgálata, és ezen
jogszabályok a lovas turizmust lehetetlenné tevő elemeinek módosítására javaslatok kidolgo-
zása. Ilyen például, hogy az erdőtörvényben a ló és a motoros jármű azonos kategóriába soro-
landó, ezáltal az erdőtörvény úgy rendelkezik, hogy az erdőt csak kijelölt utakon lehet hasz-
nálni. A végrehajtási rendelet viszont nem szabályozza, hogy kinek kell kijelölni és rendben
tartani ezeket az utakat (például az erdőgazdaságok bizonyos helyszíneken egyszerűen meg-
tiltják a mozgást).

Az állatvédelmi szabályozás

Közismert tény, hogy a lovas turizmusban résztvevő aktív vagy passzív vendégkör fokozott
figyelmet fordít arra, hogy a számára társként használt ló milyen körülmények között van
elhelyezve, hogyan bánnak vele, hogyan gondoskodnak róla. Nemcsak a haszonállatok szint-
jén történő gondoskodásról van szó, hanem nyilvánvalóan érzelmi kapcsolatokról is.

Nagy hiánya van egy etikai kódexnek, amely alatt részben a lovas turizmus etikai előírásrend-
szerét - részben ennek önálló fejezeteként és kiemelt fő területeként kezelve - a lovak állatvé-
delmi szabályai értendők, amely nem egyezik meg a haszonállatokra vonatkozó állatvédelmi
szabályokkal, hanem azon lényegesen túlmutat. Az állatvédelmi szabályozásnak nem csak a
lovakra kell kiterjednie, hanem olyan egyéb állatokra is, amelyek a lovas szolgáltató környe-
zetében élnek, és így szereplői a lovas szolgáltatásnak - részvételükkel, vagy látványértékük-
kel.

Döntő fontosságú, más szóval a lovas turizmus létfeltétele a szabad tereplovagolhatóság lehe-
tőségének megteremtése. A privatizáció kezdetekor felmerült, hogy korlátozódhat a korábban
a magyarországi lovas turizmus legnagyobb előnyének tartott - és számunkra Európában mo-
nopolhelyzetet biztosító - szabad tereplovaglás. Megdöbbentő tény, hogy a korlátozások dön-
tő mértékben nem a magántulajdonok oldaláról jelentkeztek, hanem elsősorban az állami va-
gyonkezelők oldaláról. Az erdészeti hatóság, vízügy, természetvédelmi hatóság, önkormány-
zatok sok esetben olyan akadályokat gördítenek a lovas szolgáltatók útjába, amelyek nehezí-
tik, alkalmanként ellehetetlenítik a szolgáltatókat.

A szövetségek és az egyes hatóságok közötti megállapodások eredménytelensége következ-

ményeként, ha nem akarjuk a lovas turizmust végképp a lovardák udvarára beszorítani, úgy a
helyzet sürgős jogi rendezésére van szükség.

18
1. 4. Támogatások és fejlesztések

Előzmények

1995-ben a magyar kormány és az Európai Unió megállapodása értelmében a PHARE prog-

ram keretében a magyar turizmus fejlesztése is támogatásban részesült. Ennek eredménye-
képp 1998-ban elkészült egy tanulmány a magyar lovas turizmus helyzetéről. A tanulmány az
akkori helyzet elemzése mellett javaslatot dolgozott ki a magyar lovas turisztikai termék to-
vábbfejlesztésének stratégiájára, valamint tartalmazott egy lovas létesítményekre vonatkozó
felmérést és egy piackutatást.
A tanulmány és a Magyar Turizmus Zrt. szakmai munkacsoportjának véleménye alapján OIB
előterjesztés született a lovas turizmussal kapcsolatos feladatokról, majd ennek alapján elké-
szült a lovas turizmus ötéves fejlesztési koncepciója. A koncepció az alábbi pontokat tartal-
mazta:
- Minőségi védjegy kialakítása
- A környezet és a biológiai, kulturális értékek megóvása
- Információs rendszer kialakítása
- Termékfejlesztés: lovastúra-útvonal hálózat kialakítása és a kapcsolódó térképek elké-
szítése
- Kiegészítő szolgáltatások fejlesztése
- Lovas turisztikai szolgáltatók képzése
- Marketing

1998-ban létrejött a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség.

Ugyanebben az évben PHARE támogatásból két program valósult meg: egy lovas turisztikai
képzés és egy kiadvány megjelentetése.
1999 augusztusában elkészült a magyar lovas létesítmények első teljes körű felmérése és mi-
nősítése. A minősítést a Gazdasági Minisztérium megbízásából a Magyar Lovas Turisztikai
Szövetség végezte el. A mintegy 300 lovas turisztikai szolgáltató mindegyike regisztrált lett,
közülük 170 minősített (patkós besorolás).

Pályázati rendszer:

A fejlesztési koncepció céljai alapján pályázati rendszerben kezdődött meg a lovas turizmus
fejlesztésének támogatása.

1998 őszén az IKIM által, a Magyar Turizmus Zrt. közreműködésével kiírt pályázat céljai:
- infrastruktúrafejlesztés
- lovastúra-útvonalhálózat kialakítása
- kiállításokon való megjelenés támogatása.

1999-ben a pályázat céljai bővültek. Az infrastruktúrafejlesztés fedeles lovardák építésére és

kiegészítő szolgáltatások fejlesztésére vonatkozott. A kiállításokon való megjelenés kiegé-
szült lovas rendezvények támogatásával, valamint szakemberek oktatásának, továbbképzésé-
nek támogatásával. A pályázat keretében 35 pályázó részesült összesen mintegy 100 M Ft
támogatásban.

2000-ben a GKM az FVM-mel közös pályázatot hirdetett meg a vidéki vendégfogadás kere-
tében a lovas turizmus fejlesztésének támogatására. A pályázat keretében 86 pályázó részesült
összesen mintegy 410 M Ft támogatásban.

19
2001-ben a Széchenyi Turizmusfejlesztési Program keretében Lovasturizmus Fejlesztési
Alprogram készült.

Az alprogram célja:
- a lovas turizmus bevételeinek növelése (a külföldi piac megtartása, fejlesztése, a belföldi
piac kiépítése),
- nemzetközileg is rangos színvonalú fogadókapacitás kiépítése,
- a gyermeklovagoltatás széles körben való elterjesztése.
Célterületek:
- Vállalkozások infrastrukturális fejlesztése (lovas turisztikai bázisokon fedeles lovarda
építése), költési lehetőséget közvetlenül biztosító szolgáltatásbővítés (szállás, vendéglátás,
fitness), a lótartás körülményeinek korszerűsítése
- Piackutatás, fejlesztési tanulmányok
- Szabályozás
- Lovas oktatás elterjesztése
- Humán erőforrás fejlesztése
- Marketingtevékenység elősegítése, rendezvények támogatása
- A lovas turizmus céljaira kiképzett hagyományos lófajták támogatása
Eszközök:
- Vissza nem térítendő támogatás, melynek mértéke a fejlesztés teljes költségének legfel-
jebb 30%-a, de maximum 30 millió Ft. Előnyt jelent a magasabb fokú minősítés, a komp-
lex turisztikai fejlesztés, a nagyobb önerő, a támogatás nemzetgazdasági hasznosulásának
mértéke
- Nemzeti, regionális marketingtevékenységbe történő beillesztés
- Együttműködés a társtárcákkal, szakmai szervezetekkel, a szabályozás kritériumrendszeré-
nek kidolgozása
- Együttműködés a társminisztériumokkal, közös pályázatok
- Szakképzés korszerűsítése
- Nemzeti, regionális marketingtevékenységbe történő beillesztés
- Alkalmassági vizsgarendszer kialakítása.

A lovas turizmus támogatási rendszere 2001-től, a Széchenyi Terv megindulásától kezdődően

lényegesen átalakult. Míg korábban a pályázati rendszerek sokszor nem eléggé koordináltan,
nem a vállalkozók valós igényeinek megfelelően, nem a piacra vitelt elsődlegesen elősegítő
módon kerültek kialakításra, addig a 2001-től kiírt pályázatok a szakmai érdekképviseleti
szövetségeivel egyeztetve születtek meg.
A pályázati rendszer eredménye 2001-ben:
ƒ támogatott pályázatok száma: 18
ƒ megítélt támogatás mértéke: 208 millió forint
ƒ támogatott beruházások összértéke: 1 milliárd forint
ƒ megvalósuló fejlesztések: 232 lovas turisztikai szálláshely
192 korszerű box
3 fedeles lovarda
50 új munkahely

20
A regionális idegenforgalmi bizottságok és területfejlesztési tanácsok sok esetben a központi
kiírás alapján jelentették meg saját, a lovas turizmussal összefüggő pályázataikat. A különb-
ség általában az volt, hogy a minimális bekerülési összeg alacsonyabb volt, így a kisebb fej-
lesztést megvalósítani kívánó vállalkozókat is ösztönözték a pályázataik beadására, ezáltal a
lovas turizmus minőségi fejlesztésére.
2002-ben szinte változatlan tartalommal került meghirdetésre a lovas turizmus fejlesztését
célzó pályázat, ami iránt a lovas turizmusban érdekelt vállalkozók továbbra is igen élénken
érdeklődtek.
A 2002-es eredmények:
ƒ támogatott pályázatok száma: 26
ƒ megítélt támogatás mértéke: 345 millió forint
ƒ támogatott beruházások összértéke: 1,8 milliárd forint
ƒ megvalósuló fejlesztések: 249 lovas turisztikai szálláshely
336 korszerű box
8 fedeles lovarda
135 új munkahely

2002-ben a közel 400 regisztrált szolgáltatóhoz képest 225 minősített szolgáltató volt, közü-
lük 103 az egy- vagy kétpatkós kategóriába tartozott, további 143 a patkós minősítés szintjét
nem érte el.
2003-ban a Nyugat-dunántúli, Dél-dunántúli, Észak-alföldi és Dél-alföldi régiókban a regio-
nális turisztikai pályázatok keretében nyerhettek támogatást a szolgáltatók.
2004-2006. között a Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programja EU-s társfinan-
szírozással megvalósuló turisztikai pályázatai között van támogatási lehetőség működő
lovasbázisok fejlesztésére. Az 1.2 intézkedés turisztikai fogadóképesség javítására irányul,
ezen belül a 2. komponens, a vonzerőhöz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése tartalmazza a
lovas turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésének támogatását.

NFT 1 Lovas turisztikai támogatásai, 2004-2006

AVOP- keretében támogatott lovas turisztikai fejlesztési projektek 2004-2006

Azonosító
AVOP-3.1.3.-2004-11-0010
AVOP-3.1.3.-2004-11-0016
AVOP-3.1.3 -2004-12-0010
AVOP-3.1.3. 2004-12-0015
AVOP-3.1.3.-2005-03-0002
AVOP-3.1.3. 2005-01-14
AVOP-3.1.3-05/1-2006-07-0040
Pályázó neve Projekt megnevezése Helyszín
Szabó Ernőné Családi lovarda fejlesztése Kehidakustány
CIKÁDOR
Falusi szálláshelyek kialakítása
Kerskedelmi és Vállal- Szedres
a Lovas Udvarházban
kozásszervező Kft.
Lengyel Pál László Falusi turizmus központ Tabdi
Aktív turisztikai szolgáltatás
Novák Pál Szatymaz
fejlesztés
Dr. Ungvári Zsigmond Lovas pályák építése Mátészalka
Maus Ilona Falusi szálláshely fejlesztés Zsámbék
Lovasturisztikai szolgáltatás
ifj. Kürti Ferenc Kecskéd
bővítése a Kürti-tanyán

21
 ROP- keretében támogatott lovas turisztikai projektek 2004-2006
Azonosító Pályázó neve
FRIGO-PLUS Kereske-
ROP-1.2.2-05/1.-2005-08-
delmi és Ipari Korlátolt
0004
Felelősségű Társaság
ROP-1.2.2-05/1.-2005-09- Újszentiván Községi
0003 Önkormányzat
PROSPER Lovasklub
ROP-1.2.2-05/1.-2005-09-
Korlátolt Felelősségű
0015
Társaság
Budahegyvidéki
ROP-1.2.2-05/1.-2005-09-
Lovasterápiás és
0027
Lovasturisztikai Kft.
Projekt megnevezése Helyszín
A bagodi lovascentrum fejlesztése Bagod
Lovas turizmus a Tisza-Maros szög-
Újszentiván
ben
Turisztikai vonzeerőkhöz kapcsolódó
családbarát szolgáltatások fejlesztése a
Piliscsév
PROSPER Lovasklub Kft. Piliscséven
működő lovaskomplexumában
Budahegyvidéki Lovasturisztikai és
Lovasterápiás Központ fejlesztése
turisztikai vonzerők környezetében
Páty
nyújtott minőségi szolgáltatások kibő-
vítése, illetve segítséggel élők turiszti-
kai lehetőségeinek

Lovas turizmushoz kapcsolódó regionális támogatások, 2001-2003

Támogatás Össz.ktg(
Azonosító Pályázó neve Pályázat tárgya
(eFt) eFt)
Szarvas Város Ön- Lovas pályához kapcsolódó infrast-
SZT-TU-DAL-3-01-04-5 5 000 10 065
kormányzata rukturális fejlesztés
Ispán Mezőgazda- Lovas túrák hátterének kialakítása
SZT-TU-DAL-3-01-11-1 2 529 10 115
sági Szövetkezet Kunadacson
Izsák Gertrúd Er-
SZT-TU-DAL-3-01-11-4 Lóverseny pálya kialakítása 5 000 16 820
zsébet
Egeresvölgyi Lovastanya bővítése,
SZT-TU-EMA-2-01-09-2 FL Pannónia Kft. 1 500 5 200
fejlesztése
Szálláshelyek kialakítása a lovas
SZT-TU-NYD-1-01-09-1 Kozorics Zsolt 2 880 9 600
turisztikában résztvevőknek
Ipoly-völgyi Lovas Csatlakozás Észak-Magyarország
SZT-2002-TU-EMA-1-02-01-1 200 400
Diák-sportegyesület lovas túra hálózatához
Szoboszlainé Hu- Lovas túra útvonal pihenőhelyének
SZT-2002-TU-EMA-1-02-01-3 4 927 7 580
szár Rozália kialakítása Sirokban

SZT-2002-TU-EMA-1-02-01-4 Bujáki Gyula Darnói lovas tanya, Jurtaszálló Sirok 4 167 6 412

A Hosszúvarő pusztai, volt Beniczky

SZT-2002-TU-EMA-1-02-05-1 Szentesi Zsolt urodalmi major cselédházának rehabi- 1 500 5 960
litációs programja

A szabadtéri lovas és táncprogram

SZT-2002-TU-NYD-1-02-01-1 Nether-Sped Kft. lebonyolításához fedett lelátó, színpad 5 000 10 356
és lovas pálya építése
Lovas turizmushoz kapcsolódó gazda-
SZT-2002-TU-NYD-1-02-04-2 Payrits János 5 000 10 475
sági épület korszerűsítése

Szelle Kornél Mik- Lovas turizmushoz kapcsolódó pihe-

SZT-2002-TU-NYD-1-02-06-7 2 500 10 119
lós nőház és gazdasági épület felújítása

22
 Lovas turisztikai eszközfejlesztés
SZTP-2003-DDT-1/04/013 BUSINESS'97 KFT. 1 450 2 903
Nagyberkiben
Meiszterics László Lovas bázis image és komplexitás
SZTP-2003-DDT-1/04/016 4 191 8 384
vállalkozó növelése, lovas felszerelések vásárlása
Lovas turisztikai eszközfejlesztés
SZTP-2003-DDT-1/05/002 Bajom-Agró Kft. 4 000 10 097
Bárdudvarnokon
Gyűrűfű Műhely Gyűrűfű Lovastanya turisztikai kíná-
SZTP-2003-DDT-1/05/006 1 600 3 200
Kft. latának bővítése
Beanett Munkaru-
Beanett Lovaspanzióban szálláshely
SZTP-2003-DDT-1/05/018 házati Betéti Társa- 3 000 12 097
és szolgáltatásfejlesztés
ság
SZTP-2003-DDT-1/08/001 Somogy Kertje Kft. Somogy Kertje lovas pihenő létesítése 2 800 8 000
Hagyományőrző lovas túra állomás-
SZTP-2003-DDT-1/08/006 Würth Ferenc hely és kézműves bemutató műhely 3 000 6 818
kialakítása
Hagyományőrző íjkészítés és lovas
SZTP-2003-DDT-1/09/003 Kassai Kft íjász bemutató feltételeinek megte- 2 000 5 288
remtése
Várong Községi A Várong Községi Panzió lovas szol-
SZTP-2003-DDT-1/09/013 1 500 2 835
Önkormányzat gáltató infrastruktúrájának fejlesztése

Duskáné Mátyás Gyermek És Ifjúsági Lovastábor

SZTP-2003-DAL-1/06/002 2 921 4 495
Mónika Szolgáltatásainak Fejlesztése

Szántó Imre Egyéni A Hafkinger Lovasfarm szolgáltatása-

SZTP-2003-DAL-1/06/003 2 646 4 071
Vállalkozó inak minőségi fejlesztése

A Pejko Lovaspanzió konyhájának

Dr. Frőhlich megvalósítása és szálláshelyeinek
SZTP-2003-DAL-1/06/009 5 000 10 278
Antalné bővítése 4db. 3 férőhelyes apartman-
nal

Nimród-Lánc Ke-
reskedel- Lovas turizmus fejlesztése a hátas-és
SZTP-2003-DAL-1/06/015 mi,Vendéglátóipari túralovagoltatás feltételeinek megte- 5 000 8 460
és Idegenforgalmi remtésével
Kft.
Tanyacsárda Kft. új tanyacsárdájának
SZTP-2003-DAL-1/06/022 Tanyacsárda Kft. területén működő lovas bázis fejlesz- 4 680 7 200
tése
SZTP-2003-ÉAL-1/07/018 Pinczés Ildikó Lóistálló felújítás 2 500 9 045
Szelle Kornél Mik- Lovas turizmust kiszolgáló gazdasági
SZTP-2003-NYD-1/06/010 2 762 5 525
lós épület modernizációja

23
 ROP 1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása(2004)
AVOP 3.1.3 Lovas támogatások (2005)

Megvalósulás Támogatás
Régió Kedvezményezett Projekt megnevezése
helye (eFt)

Biczó Csárda Lipicai Mé- Biczo Csárda Lipicai Ménes Bt. szállás
Dél-Alföld Fülöpszállás 80 923
nes Bt. bővítése

Minőségi szálláshelybővítés a Pegazus

Dél-Dunántúl Mohács HENGL PLAST Kft. 22 481
Lovasfarmon

Turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó

Közép- családbarát szolgáltatások fejlesztése a
Piliscsév PROSPER Lovasklub Kft. 15 720
Dunántúl PROSPER Lovasklub Kft. Piliscséven
működő lovas-komplexumában

Nyugat-
Kehidakustány Szabó Ernőné Családi lovarda fejlesztése 4 031
Dunántúl

CIKÁDOR Kerskedelmi és Falusi szálláshelyek kialakítása a Lovas

Dél-Dunántúl Szedres 9 000
Vállalkozásszervező Kft. Udvarházban

Észak-Alföld Nyírcsaholy Dr. Ungvári Zsigmond Lovas pályák építése

2001. évi lovas turisztikai fejlesztések a Széchenyi Tervben

fejlesztés
jóváhagyott megpályázott Új munka-
teljes
pályázat száma pályázó neve támogatás támogatás helyek
összege
(eFt) (eFt) száma
(eFt)
Ádám Kálmán Fémszer-
SZT-TU-10-01-05-4 13 000 13 000 52 590 7
kezetgyártó Egyéni Cég
ADVOCAT Szolg. és Ker.
SZT-TU-10-01-09-2 10 740 10 740 35 800 0
Kft.
SZT-TU-10-01-05-2 Bicskei Lovasudvar Kft. 8 000 20 390 67 973 0

SZT-TU-10-01-10-1 Borkuti Lovasklub 12 000 16 080 67 000 2

SZT-TU-10-01-08-2 Dohorné Kása Karolina 10 468 12 087 40 291 0

SZT-TU-10-01-09-1 Dr. Liszkai Ferenc 9 100 9 100 30 333 0
SZT-TU-10-01-11-1 Gácsi Ménes Birtok Kft. 13 360 14 782 49 275 3
GESTÜT Kereskedelmi és
SZT-TU-10-01-09-3 11 512 29 578 98 595 15
Szolgáltató Kft.
Horváth Edit egyéni
SZT-TU-10-01-07-1 11 092 11 092 36 975 0
vállalkozó
SZT-TU-10-01-09-4 Király és Társa Kft. 4 914 4 914 18 200 2
SZT-TU-10-01-12-3 Lakatos Huba 19 000 19 000 64 100 10

24
 SZT-TU-10-01-05-1 Lázár és Fiai Kft. 29 000 29 000 97 751 0
Pannon Lovas Akadémia
SZT-TU-10-01-10-4 és Mezőgazdasági Szak- 3 598 25 186 35 980 0
középiskola
SZT-TU-10-01-04-1 Sarlóspuszta Kft. 6 500 19 500 65 329 0
SZT-TU-10-01-09-7 Simonics Kft. 750 1 250 2 500 0
SZT-TU-10-01-10-8 Vadon Lovas Club Kft. 9 000 9 000 31 179 3
SZT-TU-10-01-09-6 Váradi Lovasfarm Kft. 6 098 6 098 20 328 4
SZT-TU-10-02-01-3 Zabhegyező 95 Bt. 30 000 57 000 197 696 4
Összesen: 208 132 1 011 895 50

2001-es központi pályázatok régiónként

Nyert Megítélt Igényelt Összes

Boxos Szállás- Új mun-
Régió pályázatok Lovarda támogatás támogatás beruházás
állás férőhely kahely
száma (eFt) (eFt) (eFt)
Budapest-Közép-
2 0 40 25 35500 48 500 163 080 0
Dunavidék
Dél-Alföld 4 0 18 72 34 480 36 099 131 409 13
Dél-Dunántúl 3 0 10 36 28 958 56 048 152 255 5
Észak-Magyarország 3 1 18 14 20 590 21 059 68 633 0
Közép-Dunántúl 5 2 86 85 79 604 137 060 465 339 29
Nyugat-Dunántúl 1 0 20 0 9 000 9 000 31 179 3
Összesen 18 3 192 232 208 132 307 766 1 011 895 50

2002. évi lovas turisztikai fejlesztések a Széchenyi Tervben

fejlesztés Új
jóváhagyott
megpályázott teljes munka-
pályázat száma pályázó neve támogatás
támogatás (eFt) összege helyek
(eFt)
(eFt) száma

SZT-2002-TU-10-02-04-4 "Diamond Horse" Kft. 4 900 4 900 13 423 3

SZT-2002-TU-10-02-05-5 "V és B" Kereskedelmi Kft. 8 338 30 000 102 380 6

BIOTOP Építő és Szolgáltató

SZT-2002-TU-10-02-03-6 28 607 28 607 95 358 1
Bt.
Colorádo 2000 Sport és Szabad-
SZT-2002-TU-10-02-03-8 20 000 20 000 72 000 7
idős Kft.
SZT-2002-TU-10-02-03-2 Dél-Alföldi Lovasudvar Bt. 9 093 9 093 30 310 2

SZT-2002-TU-10-02-05-3 Demecseri Logisztikai Bt. 4 811 4 811 16 039 5

SZT-2002-TU-10-02-02-2 Dr.Sóvágó László 2 443,28 2 443,28 8 144,27 0

SZT-2002-TU-10-02-08-1 Dunagent Kft. 698 874 3 640 2

SZT-2002-TU-10-02-03-14 Fáy-Lovastanya Kft. 30 000 30 000 109 667 6

25
SZT-2002-TU-10-02-11-1 Fekete Zoltán 19 318 19 318 64 392 3

SZT-2002-TU-10-02-09-3 Fogadó az Öreg Préshez Kft. 13 000 30 000 588 947 15

SZT-2002-TU-10-02-11-6 Hertelendy Fürdő Kft. 5 500 10 209 34 030 2

SZT-2002-TU-10-02-03-1 Kreatív-Invest Kft. 19 497 24 000 81 540 16

SZT-2002-TU-10-02-03-4 Krucsóné Gergely Erzsébet 1 690 1 690 5 635 0

Major Tours Idegenforgalmi

SZT-2002-TU-10-02-02-1 10 000 10 000 34 500 9
Vendéglátó és Szolgáltató Kft

SZT-2002-TU-10-02-08-2 MBO Kft. 13 516 13 516 47 107 7

Pegazus Lovasiskola Szolgálta-
SZT-2002-TU-10-02-03-13 14 542 14 542 48 473 3
tó Egyéni cég
SZT-2002-TU-10-02-03-3 Pinczés Ildikó 30 000 30 000 100 837,5 5

SZT-2002-TU-10-02-11-3 Polgár Pince Kft. 5 305 5 305 17 682 2

SZT-2002-TU-10-02-03-10 PROMOBIL Rehabilitációs Rt. 16 800 16 800 70 000 4

SZT-2002-TU-10-02-11-2 Rácz Tanya Kft. 8 454 10 145 40 600 5

SZT-2002-TU-10-02-05-1 Szabó és Fiai Kft. 7 891 7 891 26 302 8
SZT-2002-TU-10-02-03-12 Technotext Kft. 21 555 21 555 71 850 4

Unikornis- Lovarda Kereske-

SZT-2002-TU-10-02-03-15 20 368 23 000 86 000 8
delmi és Szolgáltató Kft.

SZT-2002-TU-10-02-09-2 Varga Imre 13 388 13 673 45 577 2

SZT-2002-TU-10-02-03-11 Verba Sándor 15 000 15 000 62 500 10

Összesen: 344 714,28 397 372,28 1 876 933,77 135

2002-es központi pályázatok régiónként

Nyert Megítélt Igényelt Összes

Boxos Szállás- Új mun-
Régió pályázatok Lovarda támogatás támogatás beruházás
állás férőhely kahely
száma (eFt) (eFt) (eFt)
Balaton 1 0 14 0 19 318 19 318 64 392 3
Budapest-Közép-
8 4 162 106 160 718 163 635 584 952 41
Dunavidék
Dél-Alföld 4 0 56 13 30 225 30 225 97 841 8
Dél-Dunántúl 5 2 52 16 47 094 79 659 276 232 31
Észak-Alföld 4 1 26 16 52 254,28 52 254,28 187 520,77 20
Közép-Dunántúl 2 0 10 90 20 891 37 891 615 249 23
Nyugat-Dunántúl 1 0 4 8 698 874 3 640 2
Tisza-tó 1 1 12 0 13 516 13 516 47 107 7
1 876
Összesen 26 8 336 249 344 714,28 397 372,28 135
933,77

26
 2. A STRATÉGIA CÉLJAI
ÉS EZEK ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK

Stratégiai cél: Magyarország váljon lovas barát turisztikai desztinációvá.

A helyzetelemzés alapján a lovas turizmus a szektor egyik fejlődő, első sorban speciális igé-
nyeket kielégítő alágazata, amely hosszú távon a magyarországi kínálat egyedi, a versenyké-
pességet javító eleme lehet. Ehhez azonban folytatni kell a megkezdett minőségjavító fejlesz-
téseket, illetve a ki kell egészíteni a lovas szolgáltatások kínálatát új, csak Magyarországra
jellemző sajátosságokkal.

A lovas turizmus területén elérni kívánt jövőkép szerint minden turisztikai régió a természeti,
kulturális adottságainak megfelelő, komplex szolgáltatáscsomagokból álló kínálatot alakít ki.
A régiók nem egymással versengő, hanem egymást kiegészítő kínálati szegmensekre speciali-
zálódnak a kínálat fejlesztése során és a hangsúlyosan megjelenik a marketing tevékenység-
ben is.

A jövőkép alapján a lovas turizmus 2007-2013 közötti időszakra megfogalmazható stratégiai

célja: Magyarország váljon lovas barát turisztikai desztinációvá.

A megvalósítás érdekében az alábbi területeken megvalósuló beavatkozásokkal (intézkedé-

sekkel) érhető el:
a) emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés,
b) a turistafogadás feltételeinek javítása
c) attrakciófejlesztés
d) emberi erőforrás fejlesztés
e) PR és marketing
f) hatósági szabályozás
A beavatkozások /intézkedések akkor lehetnek eredményesek, ha megvalósításuk során a vál-
lalkozások, civil szervezetek, és a közszféra (önkormányzatok, kormányzati szervek) szorosan
együttműködnek. Az eszközöknél a program kidolgozói feltüntették azokat a közreműködő
partnereket akiknek meghatározó, kezdeményező szerepük van a végrehajtás során.

A stratégiában vázolt célkitűzések megvalósulása esetén az alábbi eredmények prognosztizál-

hatók:

• Hazánk újra lovas turisztikai nagyhatalommá válik, méltón történelmi, kulturális szel-
lemiségéhez, hagyományaihoz.
• Magyarország turizmusból származó bevétele tovább emelkedik, a lovas turizmus ter-
jedése révén.
• Fokozódik a belföldi piac kiépítettsége, valamint a lovas turisztikai szolgáltatások iránt
potenciálisan érdeklődő külföldi lovas vendégek figyelme Magyarország iránt.
• Egyes termékcsoportoknál (pl. lovas túra) nő a magas fajlagos költésű vendégek száma,
más termékcsoportoknál – pl. iskolai gyermeklovaglás – nő a tömegértékesítés.
• A fedeles lovardákkal rendelkező létesítmények számának emelkedése miatt a turisztikai
szezon kitolódik.
• Mérséklődik a turizmusban jelenleg tapasztalható nagyfokú területi koncentráció (Bu-
dapest és Balaton).

27
• Kialakul egy valós piaci igényeknek megfelelő lovas turisztikai termékskálával rendelke-
ző, hálózatszerűen, közel azonos minőségi normák szerint működő, szabályozott lovas
turisztikai szolgáltató rendszer.
• Unikális és nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai termék alakul ki.
• Pozitívan alakul a vendégek által hazánkról alkotott kép, javul a vidéki térség imázsa.
• Fokozódik a vidéki térség/kistérség fellendülése (munkahelyteremtés, térségi szintű
bevétel növekedés).
• Ráirányul a figyelem Magyarország egyéb turisztikai értékeire.
• Kedvezően változik a lakosság életmódja, javul az életszínvonala.

2. 1. Intézkedés: Emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés

2. 1. 1. Eszközök: Iskoláskorúak lovas oktatásának megszervezése

Az iskolai lovaglásoktatás kérdése: Az oktatási programnál figyelembe kell venni, hogy a

szolgáltatást igénybevevők képzése is rendkívüli fontosságú. Évtizedeken keresztül Magyar-
országon lehetetlen volt a lovas iskolai szolgáltatásokat széles körben igénybe venni, így az-
tán nem is alakult ki az a vendégkör, amely a nagyobb lovaglótudást igénylő szolgáltatásokat
kereste volna. Új feladatként jelentkezik ennek a vevőkörnek a kialakítása. Ma már látszik a
lovas turizmusban, hogy a belföldi igény a lovas szolgáltatóknál a teljes kereslethez viszonyí-
tottan 90%. Az is köztudott, hogy a belföldi vendégkör igénye elsősorban a lovaglótudás
megszerzésére irányul, így tehát tudomásul kell venni, hogy a belföldi piac építését kizárólag
akkor lehet folytatni, amennyiben a lovaglást már iskolás korban megszerettetik. Ennek kü-
lönféle módjai vannak:

A magyar lovas kultúra és lovas hagyományok ápolása rendkívül fontos kérdés a lovas turiz-
mus körében is. Ennél a kérdésnél elsősorban nem kizárólag a lovaglás technikájának a tanítá-
sáról kell beszélnünk, hanem mindazokról a tárgyakról, amelyek a lovas kultúra és a lovas
hagyományőrzés körébe tartoznak. A terület tehát kétfelé bontható: egyrészt a lovaglás tech-
nikájának tanítási módja, másrészt a lóról és a lóval kapcsolatos történelmi hagyományok,
kultúra tanítása. E körben lényegesen szélesebb területről beszélhetünk, hiszen itt a ló bioló-
giai, etológiai, anatómiai ismeretei a biológia órákon, a történelmi hagyományok a történelem
órákon taníthatók, a ló kapcsolódása a művészethez, zenéhez, kultúrához, irodalomhoz, kép-
zőművészethez szintén széles körben taníthatók az általános iskolában. Szükséges egy ilyen
jellegű jegyzet vagy tankönyv megírása. Ez ebben a helyzetben a könnyebbik feladat. A lo-
vaglás oktatásának módja többféleképpen képzelhető el, attól függetlenül, hogy a Nemzeti
Alap Tanterv szoros előírása miatt az általános iskolákban teljes körűen a lovaglás oktatás
bevezetésének nincs reménye, mégis meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy általános
iskolás korban a NAT-ba beépülve a lovaglás elsajátítható legyen. Elsősorban azokon a terü-
leteken lehet ezt megvalósítani, ahol az általános iskolának és a környéken lévő lovardának
valamilyen szerződéses kapcsolatát létre lehet hozni. Ezeknek az oktatásoknak a támogatása
az Oktatási és Kulturális Minisztérium büdzséjében normatív alapon célelőirányosan beállít-
ható.

További módja a lovaglás tanításának az erdei iskolák rendszeréhez igazodóan fakultatív és

tömbösített alapon képzelhető el, természetesen kizárólag olyan helyeken, ahol a lovas szak-
mai háttér is biztosított. Az iskoláskorú gyermekek lovagoltatása nem oldható meg kizárólag
a szülők terhére, lehetővé kell tenni a lovagoltatásuk pénzügyi feltételeit, támogatni kell
mindazokat a szakmailag jól kivitelezett táborokat, gyermekoktatási rendszereket és üdülési

28
formákat, melyek alkalmasak arra, hogy bővítsék a belföldi vendégkört. Ez nem normatív
támogatás, mert azzal nem biztos, hogy eredmény érhető el. Különböző tudásszintű táborokat
kell létrehozni több fokozattal, és ezeknek a fokozatoknak a teljesítése után lehet a normatív
támogatást biztosítani. Például az egyes fokozatú táborban nem várunk mást a gyermektől,
minthogy megismerje a lovat, esetleg etetni, itatni, ápolni is tudja. Az egy hetes tábor végén
legfeljebb a lóra ülve körbevezethető. A következő táborok követelményeinek fokozatai nyil-
ván ezt meghaladják. Minden esetben egy vizsgával kell zárulnia a tábornak, a támogatás
megadása így lehetséges. Meg kell találni azokat a szolgáltatókat is, akik alkalmasak arra,
hogy iskoláskorú gyerekeket lovagolni tanítsanak. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy azok
a pedagógusok, vagy főiskolai hallgatók, akik kedvet éreznek a gyerekek tanítására, megfele-
lő tanfolyamokon elsajátíthassák a lovas oktatás alapjait. Természetesen a kezdeti időszakban
a lovas szakemberek igénybevétele is szükséges, itt azonban találkozunk azzal a problémával,
hogy maga a lovas szakember pedagógiai érzékkel nem, vagy csak korlátozott mértékben ren-
delkezik.
Felelős: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Oktatási és Kulturális Minisztéri-
um, lovas szolgáltatók

2. 2. A turistafogadás feltételeinek javítása

Ma Magyarországon a lovas szolgáltatók egymástól elszigetelten működnek. A turistafogadás

legfontosabb feltétele lenne ezeket egy komplex lovas turisztikai termékké formálni, amely-
hez az alábbi lépések szükségeltetnek:
• Komplex, több szolgáltatást egyszerre nyújtani tudó lovas központok létrehozása
• A tervezés és pályázati kiírás nem ad hoc jelleggel, hanem egy szakmai bizottság aján-
lásával történjen
• A létesítmények legyenek alkalmasak az odalátogató vendégeknek egyéb programokat
is kínálni
• Álljon rendelkezésre egy ajánlás, amely alapján a vállalkozó tájegységbe illően, és
funkcionálisan tudja megvalósítani elképzelését. A terv használata mindenki számára
ingyenesen elérhető legyen, és a terv alapján ajánlásokat lehessen találni, hogy hogyan
lehet a leggazdaságosabban és a leghatékonyabban ilyen jellegű létesítményt létrehoz-
ni, felújítani, és ami legfontosabb, működtetni.
• Ennek az elképzelésnek harmonizálnia kell a többi minisztérium pályázataival és jog-
szabályi rendelkezéseivel.
Felelős: lovas szolgáltatók, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Földművelés-
ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Magyar Lovas Turisztikai Szövetség, regionális fej-
lesztési tanácsok

2. 2. 1. Időjárástól független lovaglási lehetőségek biztosítása

Magyarországra ma még jellemző a lovas turizmus szezonalítása. A szezonalítás megszűnte-

tése érdekében alkalmassá kell tenni a lovas szolgáltatókat, hogy az időjárástól függetlenül
végezhessék a lovas turisztikai szolgáltatói tevékenységet. Ez részben a magasabb költségigé-
nyű fedeles lovardák építésével, ill. az ettől lényegesen alacsonyabb költségű ún. időjárás álló
talajú pálya elvégzésével részben megoldható. Tekintettel arra, hogy jól látható módon a ma-
gyarországi lovas vendégek belföldről érkeznek, így az iskoláskorúak oktatásával összefüggő
programok és a kezdő lovasok lovagoltatása a klasszikus lovas turisztikai szezonon kívül (ok-
tóber-április) gyakorolható. A lovas turisztikai vállalkozások életképességét csak akkor lehet
fenntartani, ha az erős szezonális jelleg megszűnik.

29
2. 3. Attrakciófejlesztés

2. 3. 1. Túralovaglás

Magyarország legismertebb vezető lovas turisztikai terméke a lovas túra. A magyarországi

lovas turizmus a 60-as években ezzel a termékkel indult, és ezzel tett szert világhírnévre. Se-
hol a világon nincs olyan lehetőség a szabad lovaglásra, mint Magyarországon, és sehol sem
szerveztek olyan jó lovastúrákat, mint nálunk. Annak ellenére, hogy a lovas turisztikai ter-
mékskála minőségileg vezető eleme a lovas túrázás, jövedelmezősége csökkent, mert a ván-
dortúrák során az étkezési és a szállás költségeket más-más helyen költik el a vendégek.
Időtartamát tekintve több variáció lehetséges: félnapos, napos, több napos, hetes túrákat
ajánlhatunk ki. Leggyakoribb a 2-3 órás túra, az egész napos túráknál már pihenőt, pikniket is
beiktatnak, illetve valamely vendéglátóipari egység (csárda) gasztronómiai szolgáltatása is
színesítheti a túra programját. Csak komolyan megalapozott lovaglótudással vehet részt a lo-
vas-vendég a 3-4-5 órás lovas túrán. Ha addig eljut egy kezdő lovas, hogy terepen, túralovag-
láson részt vehet, akkor megnyertük magunknak azt a kört, akik a lovas turizmus állandó po-
tenciális vendégei lesznek. Ez az egyik legjobban jövedelmező ága a lovas-iparnak. A több-
napos túrák irányultságukat tekintve lehetnek csillagtúrák, amikor a kiinduló bázisról indul-
nak, és odaérkeznek vissza estére. A körtúrák a kiinduló bázisról elindulva néhány nap, vagy
hét után térnek ugyanoda vissza. Vándortúrán, meghatározott útvonalon lovagolnak végig a
lovasok esténként megállva, és vagy sátrakban alszanak (ami ma már egyre ritkább), vagy
pedig a közelben lévő szálláshelyekre térnek pihenni. Ma a vándortúrák szervezése egyre kö-
rülményesebb, bonyolultabb, bár ez a külföldiek által legkedveltebb, és a leginkább unikális
szolgáltatás. Itt kell szólni arról az általános tévhitről, miszerint a vendég számára a lovas
turizmus a lovas túrákat jelenti. A lovas turisztikai termékskála felsorolásából nyilvánvalóan
látszik, hogy maga a lovas túrázás a lovas turisztikai szolgáltatásoknak csak egy kis szeletét
adja. A lovas túrákra való felkészülés mind a ló, mind a lovas számára elmélyült szakmai
munkát igényel, sikere az útvonalak, a szálláshelyek, a kapcsolódó szolgáltatások legteljesebb
körének ismeretében, jól szervezetten lehetséges. Kiváló, együtt dolgozó, összeszokott, jó
állóképességű, szilárd szervezetű és intelligens, terepen jól közlekedő lovakat igényel, nagy
gyakorlatot követel meg attól, aki egy 8-10 fővel végigvonuló vándortúrán lovas vezetőként
van jelen, de ugyanilyen felelőssége van a személyzetnek is, amely a lovas túrákat kiszolgálja.
Lényegesen nagyobb a személyzetigénye, hiszen a lovas szolgáltató telephelyéről kiindulva
kénytelen magával vinni 1-2 lovászt, kísérőautót, sofőrt, idegenvezetőt. Magasnak tűnő árai
mellett óriási költségekkel is együtt jár a lovas túra lebonyolítása. A lovastúrák szokásos lét-
száma 10-12 fő, ennél nagyobb létszámmal körülményes a lovak együtt mozgatása. A túrák-
hoz mindig kell tartaléklovat, lószállítót is vinni, kivéve, ha a lovastúrák nomád jelleggel bo-
nyolódnak, és a lócsere az adott területen könnyen megoldható. A lovas túrázók napi 35-40
km-t tudnak megtenni, két részletben, 2-2.5 óra délelőtti lovaglás, utána 1-1.5 órás pihenő,
majd azt újra 2-2.5 órás délutáni lovaglás követi. Ennél többet nem ajánlatos megtenni a ven-
dégek fáradtsága miatt. A lovas túrára jól felkészített lovak ezt a terhelést folyamatosan és
hosszú ideig képesek tartani. A lovak felkészítése néhány ponton eltér az egyéb szolgáltatáso-
kétól. A lovas túrára használt lovakat komoly állóképességi tréninggel kell felkészíteni a lo-
vas túrákra, ezeknek a módszertana nagyjából megegyezik a ’military’ szakág versenyre való
felkészítésével. Eltérőek a körülményei az istállózásnak is, tehát sok ló azért nem képes részt
venni ezeken a túrákon, mert nem tud alkalmazkodni a nap mint nap változó körülményekhez
(más istálló, más széna). Az egyhetes lovas túra tervezett hossza 240-300 km-ig terjedhet.
Egészséges és jól felkészült ló ezt a távolságot könnyedén teljesíti, hiszen a legtermészetsze-
rűbben vannak használva, közlekednek vele.

30
A stratégiában több helyen és több alkalommal kerül megemlítésre a lovas túrák jelentősége,
felhívva arra a figyelmet, hogy bár ez a legmagasabb költési hányadú szolgáltatási forma és
minőségileg is a legmagasabb szintű szolgáltatást igényli, a vendég létszám tekintetében
azonban elmarad más lovardai szolgáltatásoktól. A szabad tereplovaglás lehetőségének jog-
szabályi biztosítása alapfeltétele a termék fennmaradásának és nemzetközi viszonylatban is
ismert egyediségének. A következő fejlesztési szakaszban feltétlenül fontos az útvonalak bi-
zonyos fokú kiépítése. Elkerülendő az útvonalak táblával való jelzése, hiszen ez a nemzetközi
gyakorlatban ismert „szabadságérzés" mítoszt csorbítja (Franciaországban a lovas túra útvo-
nalak kijelölése után számottevően csökkent a vendéglétszám). Ezen a területen legfontosabb
és legszükségesebb a lovasok és a lovak szálláshelyének a kiépítése, illetve a meglévő szál-
láshelyek és istállók korszerűsítése. Miután a lovas turizmus természethez kötődő, szükséges-
nek látszik, hogy mind az építés, mind a felújítás tekintetében építész vagy építési csoport
bírálja és hagyja jóvá a terveket, figyelembe véve a nemzeti építészeti sajátosságokat és ter-
mészetesen a funkcionális feladatokat is. Nagy probléma, hogy ma vidéken alig található -
szükség esetén- igénybe vehető istálló, az útközbeni pihenők kiépítése pedig teljes egészében
hiányzik. Így elkerülhetetlen, hogy 30-40 km-ként az először ismert túraútvonalak mentén,
később a kialakított új útvonalaknál is pihenőhelyeket alakítsanak ki. Ezen pihenő helyek
lehetővé teszik, hogy mind a vendégek, mind a lovak az időjárástól függetlenül is megpihen-
hessenek (tájba illő pergola, esőbeállók és lóbeállók építése). Feltétlenül fontos, hogy a víz-
nyerési, tűzrakási lehetőségek, valamint a higiéniás helységek kiépítése is megtörténjen. Az
ilyen jellegű építmények többek közt a kerékpáros és a vízi turizmusban is használhatók.

Fontos, hogy a lovas túra útvonalak azon része biztosítva – majd karbantartva - legyen, amely
fogattal is járható, követhető, megfelelő minőségű földutakon, gátakon. 2007-ben, majd ezt
követően kétévenként a magyarországi lovas kínálat bemutatására célszerű egy Magyarorszá-
gon átmenő, több régiót érintő túraútvonal bemutatása. A meglévő túraútvonalak közül egy
egybefüggően Bécstől több régió érintésével Csengersimáig terjedő hálózat alkalmas erre. A
túra-útvonalhálózatot a későbbiekben kiadvánnyal, filmmel és egyéb promóciós eszközökkel
kül- és belföldön egyaránt népszerűsíteni kell, amely munkával a lovas turisztika mellett Ma-
gyarország védett értékei is bemutatásra kerülnek. Emellett a hálózat mellett célszerű még egy
olyan túra-útvonalhálózatot is teljesen kiépíteni, amely Magyarország Dunántúli részein halad
át. Ezzel az úttal kézenfekvő megoldás lehet a lovas turizmus és a már korábban Európába
bevezetett wellness turizmus összekapcsolása. A túraútvonal hálózat sok helyen alkalmas ar-
ra, hogy összhangban kijelölésre kerüljön a vízi-, kerékpáros-, és gyalogtúra útvonalakkal, így
a kiépített infrastruktúra sok helyen több célra is alkalmas lehet. Továbbá a középiskolások
között egyre népszerűbb vízi túrák mellett haladó lovasok látványa tovább segítheti a lovas
túrázás elterjedését. A túraútvonalak „kijelölésénél” célszerű a Magyar Lovas turisztikai Szö-
vetség ajánlására hagyatkozni.
Felelős: lovas szolgáltatók, önkormányzatok, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium,
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, érintett egyéb szervezetek

2. 3. 2. Vadászlovaglás

A vadászlovaglás angol tradicionális alapokon alakult ki, valamikor természetesen az élő ál-
latra való vadászatot (rókára, Franciaországban szarvasra) jelentette. Ma az állatra való vadá-
szat nem szokás, Angliában és Írországban nemrégiben betiltották az élő vadra történő vadá-
szatot. Franciaországban a szarvasra való vadászat már nem lehetséges. A lovas turisztika
termékskálájának stilizált formája a vadászlovaglás, amely - mint minőségi termék - a lovas
turisztikai szolgáltatások csúcsán áll. Kitűnően kiképzett, jó ugróképességgel rendelkező lo-

31
vakra, nagy tapasztalattal rendelkező lovasokra, körültekintő pályaépítésre, és mindenre kiter-
jedő alapos szervezésre van szükség ahhoz, hogy a vadászlovaglás, mint lovas turisztikai ter-
mék sikeres legyen. A vadászlovaglások meghatározott koreográfia szerint zajlanak. 20-25
lovas képezi a vadászlovaglás lovascsapatát. A vadászlovaglás mostani lényege, hogy a va-
dászcsapat egy jelképes vadra vadászva csapatban, terepen, természetes akadályokat küzd le,
melyeket több esetben meg kell építeni. Az akadályok megépítése a szakemberek területe,
feladata. A vadászat a master vezetésével indul, általában kürtszóra. A terepre érkező lovasok
egy rövid bemelegítés után (mely csapatban együtt lépést, ügetést és vágtát jelent), egy hirte-
len felbukkanó, a rókát szimbolizáló, vállán rókafarokkal vágtázó lovast kezdenek el üldözni
a master vezetésével, akit nem szabad megelőzni. A „róka” rávezeti őket azokra az akadály-
szakaszokra, melyeket a szervezőcsapat már megfelelő gondossággal felépített, és itt futa-
monként (run) a lovasok leküzdik az akadályokat. Lehetőség nyílik az akadályok melletti el-
haladásra is. Úgy kell tehát megépíteni az akadályokat, hogy azoknak a lovasoknak, akik va-
lamilyen oknál fogva nem vállalják az akadályok leküzdését, lehetőségük legyen az akadá-
lyok kikerülésére.

A teljes kiszolgáló lovas személyzet kizárólag szakmailag megalapozott lovaglótudással, és

nagy gyakorlattal kell, hogy rendelkezzen. A vadászlovaglást csak olyan miliőben lehet meg-
rendezni, melyek fönntartják a vadászlovagláshoz kötődő illúzióérzést. Főúri kastélyok, kúri-
ák, vadregényes természeti környezetben épült tiszta, igényesen berendezett parasztházak,
vadászházak jöhetnek számításba szállásként.

Közismert tény, hogy Magyarországon a vadászlovaglás jelképes, soha nem élő vadra történő
vadászatot jelent, egy szimbolikus jellegű lovas turisztikai termék. Korábban elsősorban az
Európából érkező vendégkör számára szerveződött. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a
valódi vadász lovaglás őshazájában, Angliában az ilyen jellegű tevékenységet betiltották. Ez-
zel az intézkedéssel az angol vadász klubok mozgási lehetősége szinte nullára redukálódott.
Vélhetően egy jól irányzott marketing akcióval ez a vendégkör Magyarországra hozható. Az
angol piac meghódítását tovább segítheti az egyre bővülő, ebből a desztinációból érkező low
cost járatok száma.
Felelős: lovas szolgáltatók

2. 3. 3. Lovas üdülés

A lovas udvarok, táborok egyik legfőbb bevételi forrását jelenti. Az üdülési feltételek javítása,
és hangsúlyozott marketing tevékenysége sokat javíthat a kihasználtságon. A belföldi igény-
bevétel a korábbi egy – két hetes táborokról eltolódott a hétvégi lovas üdülés irányába. A 160
szolgáltatóból mintegy 120-nak ez a fő bevételi forrása.
Felelős: lovas szolgáltatók

2. 3. 4. Fogathajtás és fogathajtás oktatás

Magyarország évtizedek óta a fogathajtás fellegvára. Számos olimpiai és világbajnokunk neve

fémjelzi, általuk évek óta a világ fogathajtó élmezőnyébe tartozunk. A meglévő fogathajtó
iskolák ismertségét tovább kell növelni mind a külföldi, mind a belföldi vendégek körében. A
fogathajtó tanfolyamok bevétele több okból is magas, részben azért, mert a vendég általában
egy helyhez kötődik, a szállást és az étkezést megoldva jelentősen javíthatják a fogathajtó
tanfolyam jövedelmezőségét, ezen kívül a vendég tartózkodási ideje viszonylag hosszú, hi-
szen a fogathajtás alapjainak elsajátítása több napot, sőt hetet is igénybe vehet. Kevésbé káro-
sítják a lovakat a tanuló hajtók, hiszen itt a lovat/lovakat kocsiból hajtva szakszerű irányítás

32
mellett kell használni. Az árak rendkívül változók. Tömegesen nincsenek fogathajtó tanfo-
lyamok az országban, annak ellenére, hogy a lovas turizmus minőségi színvonalához szüksé-
ges fogathajtó tanfolyamok rendezéséhez mind lóanyaggal, mind szakemberrel, felszereléssel
jól állunk. Érdemes lenne tehát több lovas iskolának ezzel a tevékenységgel is foglalkoznia,
hiszen a lovas turizmus piacán ez még viszonylag fehér folt, kiaknázatlan terület.

Sajátos fogattúrákat kell kínálni és szervezni. Így bevonható az a passzív vendégkör is, aki a
lovaglás technikai elemeit nem kívánja elsajátítani, de lovas élményre vágyik. A lovas turiz-
mus ezen ágának fejlesztése azért is indokolt, mert a korábbi évek nagy nemzetközi fogathajtó
versenyei bebizonyították, hogy ez a sportág nézői szinten rendkívül népszerű.
Felelős: lovas szolgáltatók

2. 3. 5. Lovardai szolgáltatások

A lovardai szolgáltatásokat jellemzi, hogy azt elsősorban és döntő többségben belföldi vendé-
gek veszik igénybe jelenleg különösen nagy a fiatal lovasok száma. Hazánkban évtizedekig
nem terjedhetett el a lovaglás, és így nem is alakult ki egy olyan lovas réteg, amely fiatal ko-
rától kezdve ismerte a lovaglás örömeit, és sajátította el annak alapjait. Ez a feladat így a kö-
vetkező időszakra hárul. Annak érdekében, hogy a lovaglás még népszerűbbé és szokássá
váljon fontos a ló és a lovaglás élmény népszerűsítése televízióban, rádióban és ismeretter-
jesztő filmekben.
Tudomásul kell vennünk, hogy a kezdeti években elsősorban kezdő lovasokkal találkoznak
majd a lovardák, így a nagy városokban célszerű kialakítani olyan komplex lovas bázisokat,
amelyek nem csak a lovaglás tanulásának, hanem egyéb szabadidős tevékenységeknek a hely-
színei is lehetnek. Szükséges biztosítani ezen helyszínek időjárástól független működését, a
vendég komfort érzetét vendéglátó egységgel, öltözőkkel, zuhanyzókkal, fűtött társalgóval
növelni. Ilyen lovas bázisok kialakítására rendkívül nagy szükség van elsősorban Budapesten,
ahol ma ez a kérdés nem megoldott (2-3 nagyobb lovarda kellene), vidéken elsősorban a me-
gyeszékhelyeken, vagy nagyobb városokban. De mindezek mellett fontos, hogy régiónként
legalább egy lovas több funkciós szabadidő központ épüljön, melynek épületei más rendezvé-
nyek megszervezésére is alkalmasak. Az a terület, ahol létezik ilyen helyszín, ott nem zöld-
mezős beruházásokat kell kezdeni, hanem a meglévő helyszín korszerűsítését, bővítését kell
elvégezni.
A Budapest és környéki lovardákból kikerülő, már az alaptudást birtokló lovas vendégek a
belföldi turizmust élénkíthetik azzal, hogy a vidéken sokkal szabadabban gyakorolható terep-
lovaglásokba, lovas túrákba bekapcsolódnak, és a vidéki infrastruktúrát használják.
Érdekes kezdeményezés lehet, hogy a vidéki, szezonálisan kihasználatlan minőségi lovas ka-
pacitást novembertől áprilisig az ilyen újonnan létrehozott komplexumokba telepítik, így a
Budapest és környéki lakosok ezekkel a szolgáltatókkal sportbarátságot köthetnek. A kiala-
kult kapcsolat már indukálja azt, hogy a télen megismert szolgáltatóhoz a nyári hónapokban
viszont a budapestiek látogatnak le, és használják az ottani teljes lovas és turisztikai infrast-
ruktúrát.
Felelős: lovas szolgáltatók

2. 3. 6. A lovas terápiás lovaglás

Egy igen magas igény szintű szolgáltatási forma, amelyhez speciális képzettségű lovas oktató-
ra van szükség. Ma a fejlett nyugat-európai országokban a terápiás lovaglás az egészségbizto-
sító pénztárak által finanszírozott formában működik (Németország, Svájc, Skandinávia), ez
azt is jelenti, hogy számos lovas iskola fenntartását kiegészítő és mellékkeresetként a terápiás

33
lovaglásból is biztosíthatja. A terápiás lovagoltatásnak elkülönülnek az egészségügyi és a tu-
risztikai vonatkozásai. A gyógy-lovagoltatásnak 3 területe ismert:

• Hippoterápia, amely a ló gyógyászati segédeszközként való felhasználására vonatkozik

• gyógypedagógiai lovaglás, lovas torna
• fogyatékosok lovagoltatása

Mindhárom terület alkalmas arra, hogy a lovas turizmusba beépüljön. Külföldről már mutat-
kozik igény a hippoterápiában résztvevő vendégeket Magyarországra küldeni. Hazánkban
csak néhány helyszínen végzik szakszerűen, leginkább az egészségturizmushoz kapcsolható
forma. Hazánk az egyéb alternatív gyógymódokban nemzetközi elismertséget szerzett már,
így bár ez a szakterület komoly felkészültséget igényel, de a szakértők szerint fejleszthető
ágazat lehet.
Felelős: lovas szolgáltatók, Országos Egészségbiztosítási Pénztár

2. 3. 7. Lovas íjászat

Az alig bevezetett termékek közé tartozik a lovas íjászat, mely a jövőben, mint lovas turiszti-
kai szolgáltatás is számba jöhet, főként speciálisan magyar eredete, minden ízében a magyar-
ság nevéhez kötődő sajátossága miatt. Sajátos életformát, történelmet mutat be. A nomád,
huszár, vagy egyéb katonai hagyományokhoz hasonlóan a lovas íjászat is egy sajátos magyar
termék, hiszen olyan nemzeti sajátosságokkal rendelkezik, melyeknek sehol másutt a világon
nincsenek gyökerei. Kuriózum, egzotikum, ez ma a világ turizmusára általában jellemző, a
vendégek az egyedi érdekességekre, helyi specialitásokra vágynak. A lovas íjászatot néhány
helyen tanítják Magyarországon, e termék kiterjesztése, bővítése is óriási lehetőséget rejt ma-
gában.
Felelős: lovas szolgáltatók

2. 3. 8. Fogattúrák szervezése

A lovas túrákhoz hasonlóan, a fogattúrák is forgatókönyv szerint zajlanak. Bár a fogattúrák-

nak többféle módja van, ma Magyarországon egyetlen típusa ismert, ez a cigánykocsi prog-
ram a Kiskunságban. Lényege: lakókocsivá átalakított fogatot 1-2 lóval bérbe vesznek, és egy
meghatározott útvonalon önállóan, kísérő nélkül közlekednek a vendégek. A cigánykocsi
program korábbi népszerűsége mellett számtalan problémát is felvet, sokszor szakmailag nem
megalapozott tudással bérelnek lovakat a vendégek. A felelősségvállalás kérdése sem kellően
tisztázott. A lovas túrák mellett néhány alkalommal kísérő kocsik használata is ismert, azon-
ban a ló és a fogat együtthaladása nem mindig lehetséges, mivel dombos-hegyes vidéken a
lovascsapat haladása lényegesen gyorsabb. Sík területeken, megfelelő szervezéssel azonban a
lovas és a fogatcsapat jól kiegészíthető egymással. Elsősorban olyan társaságoknak ajánlott,
akik az aktív lovasok, és passzív (lovaglás szempontjából) baráti körrel, családdal együtt kí-
vánnak részt venni a túrán. Szervezése rendkívül nehéz, hiszen egy 30-35 fős lovascsapatnak
a vidéken való megfelelő körülmények közötti elszállásolása Magyarországon egyelőre szinte
megoldhatatlan. Érdemes a termék fejlesztését előtérbe helyezni, mert az „jobb sorsra érde-
mes”.
Felelős: lovas szolgáltatók

34
2. 3. 9. Lovasbemutatók

A magyarországi lovas turizmus egyik jellemzője, hogy a lovas hagyományok bemutatása

lovas műsor keretében történik, ahol a vendégek alapvető vendéglátó ellátásban is részesül-
nek. A nagyobb helyszínek több tízezer embert is fogadnak évente, és bár nem konkrétan a
lovas szolgáltatásokból származik a bevételek döntő része, ezek a rendezvények feltétlenül
alkalmasak arra, hogy ráirányítsák a figyelmet a magyar lovas kultúra és a hagyományőrzés
fontosságára. Az átgondolt és tartalmas bemutatók mellett azonban számtalan gyenge minő-
ségű szolgáltatással is találkozhatunk. Fontos, hogy a magyar lovas hagyományokat össze-
gyűjtve és a bemutató helyszíneket rendszeresen ellenőrizve valójában az értéket képviselő
bemutatók kerüljenek megszervezésre.

Különösen fontos, hogy a jövő potenciális lovas generációját megfelelő ismeretekkel lássuk
el, bemutassuk nekik a magyar lovas hagyományokat, ráhangoljuk a lószeretetre, növeljük
nemzeti öntudatukat, ezáltal évenként rendszeresen több helyszínen is gyerek lovas találkozót
szervezzünk. Az idelátogató fiatal generáció a lovak szeretete mellett a belföldi turizmus felé
is orientálható.

A nagy rendezvényeknél különösen figyelni kell arra, hogy a rendezvények tartalma az állan-
dó elemek mellett évenként megújuljon. Törekedni kell arra, hogy ezeken a rendezvényeken
megjelenjen a lovas turisztikai kínálat. A szervezőknek törekedni kell arra, hogy ezek az or-
szágos szintű rendezvények minden évben lehetőleg ugyanabban a periódusban ismétlődje-
nek.

Az eddigi tervek szerint az MT Zrt. által meghirdetett belföldi tematikus év 2007-ben az

örökségturizmus évével folytatódik, a világörökség, a vallásturizmus, a falusi turizmus, a
kézművesség és a lovas turizmus, mint főbb elemeinek promotálásával. Célszerű lenne egy
Közép-Európai régiót és/ vagy a Visegrádi Országokat bemutató lovas és idegenforgalmi ren-
dezvényt szervezni, melynek Magyarország adhatna otthont. Az ehhez szükséges pénzügyi
keretek egy részét az Európai Uniós interrégiós keretekből is elő lehetne teremteni.

Folytatódhat az eddig elkezdődött nyitott lovarda program, ill. célszerű más, a lovaglást nép-
szerűsítő programok bevezetése, pl. gyerek lovas tagsági kártya, melyhez különféle kedvez-
mények, és tereplovas-vizsga letétele párosul.
Felelős: lovas szolgáltatók

2. 3. 10. Lovas klaszterek

A Magyarországon már kialakult termál klaszterekhez hasonlóan a lovas turizmus területén is

javasolt klaszterek kialakítása. A régiós megoszlás szempontjából egyértelműen a sokszínű
specializált kínálat megteremtésére kell törekedni. A jövőben egyre fontosabb szemponttá
válik, hogy a turisztikai szolgáltatások megfelelően pozícionálják magukat, ezáltal elkerülhe-
tő, vagy tompítható lesz a konkurenciaharc. A klaszterek kezdetben a termelési-ipari szektor-
ban valósultak meg, de a turizmus területén is indokolt a létrehozásuk, az érintett szolgáltatók
bevonásával. A turisztikai klaszterek jelentősége mind a szakmai együttműködés, mind a for-
rások megszerzése szempontjából egyre nő. A klaszerekben az aktív turisztikai vállalkozók
mellett támogató tagok is megjelenhetnek (pl. önkormányzatok). A résztvevők hatékony
együttműködésével megvalósulhat a tudatos termékfejlesztés, humán erőforrás-fejlesztés,
valamint a piacra jutás sikeresebbé tétele.
Felelős: regionális turisztikai szervezetek, lovas szolgáltatók

35
2. 4. Emberi erőforrás fejlesztés

Piaci igényeknek megfelelő képzés

Az oktatási programnak mindenképpen két részre kell válnia: részben az oktatók oktatására,
részben az iskoláskorúak lovas oktatásának megszervezésére.

A lovas turizmusra jellemző, hogy az elmúlt évtizedekben, azaz kialakulásától kezdve mind a
mai napig lovas turisztikai szolgáltatást bárki szakmai hozzáértés nélkül végezhet. Szakmai
feltételeknek nem, csupán az általános vállalkozási feltételeknek kellett megfelelni. Ha szám-
ba vesszük, hogy a lovas turisztikai szolgáltatás a Ptk. szerint fokozott veszéllyel járó üzem,
akkor megengedhetetlen, hogy megfelelő lovas szaktudás nélkül lovardát működtetni lehes-
sen. A terület mielőbbi, gyors szabályozására van szükség a következő módon: a lovas isko-
lák működését hatósági engedélyhez (személyi, szakmai, tárgyi, pénzügyi feltételekhez) kell
kötni.

Szakmai, személyi feltételek: lovardát csak szakmai végzettséggel rendelkező személyzet

vezessen. Ilyen szakmai képzés az elmúlt évtizedekben nem volt.
A lovardáknak speciális igénye van a tekintetben, hogy a lovas oktató, lovas-túravezető min-
den szempontból megalapozott lovaglótudással kell, hogy rendelkezzen, de ismernie szüksé-
ges az idegenforgalmi szempontokat (idegenvezetői, etikett-protokoll szabályok ismere-
te, nyelvtudás stb.), valamint alkalmaznia a pedagógiai eszközöket (át tudja adni tudását,
kommunikáció készsége jó, türelmes, lelkes stb.).

Az oktatást tárgyaló fejezetben felsorolt mai képzési formák egyike sem felel meg teljes egé-
szében ezeknek az elvárásoknak. A mezőgazdasági szakközépiskolák lótenyésztő szakmunkás
képzései, és a közép és felsőoktatási képzések sem megfelelőek. A középfokú képzésben az
idegenforgalmi ismeretek elsajátítását tartják fontosnak, kevés lovas szakmai hátteret biztosít-
va.

Ha a szabályozórendszer fő elemének a lovas oktató képzettségét vesszük, akkor a jövőben

biztosítani kell, hogy mindazok, akik ilyen végzettségre szert kívánnak tenni, azt megfelelő
módon megtehessék. A jogszabály létrejöttétől számított 2 évig célszerű türelmi időt adni
ezeknek a vizsgáknak a megszerzéséhez. A türelmi idő lejárta után azonban a szakmai vég-
zettséggel nem rendelkező lovarda már nem működhet.

Szakmai-koordinációs szervezetként e területen a Magyar Lovas turisztikai Szövetség

(MLTSZ) által felkért szakértői bizottságra lehet támaszkodni.

A lovas turizmus legsürgősebben megvalósítandó feladatai közé tarozik a lovas turiszti-

kai szolgáltatásban és kiegészítő szolgáltatásban résztvevő személyzet kiképzése és to-
vábbképzése, mely alatt értendő mindazon lovász, lovas oktató, valamint felsőfokú képzett-
ségű személy oktatása is, aki a lovas turizmus teljes területén mind a lovas szakmai, mind az
idegenforgalmi területen már valamilyen ismerettel rendelkezik.

Felelős: Oktatási és Kulturális Minisztérium, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté-

rium, Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Magyar Lovas Turisztikai Szövetség

36
2. 4. 1. Lótenyésztő szakmunkás

A képzési forma alapfokú végzettséget ad. A képesítés célja olyan fizikai munkát végző szak-
emberek képzése, akik rendelkeznek a lótartás, tenyésztés, sport, és verseny elméleti és gya-
korlati alapjaival, önállóan is el tudják végezni a lovak szakszerű ápolását, az istállómunká-
kat, takarmányozást, szaporítást, csikónevelést. Képesek alapfokú szinten lovagolni és fogatot
hajtani.

Értékelés: Tehetségtől függően speciális képzés után alkalmasak lehetnek verseny- és sport
tevékenységre. A lovas turizmusban még ehhez a szinthez is szükséges hozzávenni, hogy
megfelelő kommunikációs készséggel, megjelenéssel rendelkezzenek. Ezen ismereteket ebben
a kategóriában - az OKJ kiegészítése, módosítása esetén - sikerrel át lehetne adni. A gyakorla-
ti követelmények terén a lóhasználati és versenyzési ismeretek kapcsán jártasság szintjén kéri
a tananyag a túralovaglásban való közreműködést. Ez a szint természetesen nem felel meg
teljes egészében annak a kívánalomnak, amit a lovas turizmus igénye támaszt.

A lovardai oktatásban, valamint a túralovaglásban a közreműködést a készség szintjére kell

emelni. Ezeket a követelményeket a vizsgarendszerbe is be kell építeni.

2. 4. 2. Belovagló (bereiter)

Szintén alapfokú iskolai végzettségnek minősül. Olyan szakemberek képzésére irányul ez az

oktatási forma, akik képesek önállóan csikók, fiatal lovak alapfokú belovaglására. Megfelelő
szakirányítás mellett alkalmasak a versenyzésre szánt lovak „megkívánt szintig” való felké-
szítésére, a díjlovagló, díjugrató, military kategóriákban. Alkalmasak kezdő lovasok oktatásá-
ra futószáron és osztályban, szerszámok ápolására, karbantartására. A lóhasználati és verseny-
zési ismeretek terén ismeret szintjén kell tudniuk a túralovaglást, alkalmazás szintjén pedig a
kezdő lovasok alapkiképzését. A gyakorlati követelmények terén, jártassági szinten kérik a
túralovaglást, a kezdő lovasok alapkiképzésében való részvételét.

Értékelés: Az említett szakma csak akkor használható megfelelő módon a lovas turizmusban,
ha az előbb felsorolt pontokat készség szintjén látja el a belovagló, valamint megfelelő peda-
gógiai, oktatási gyakorlattal is rendelkezik. A gyakorlati vizsgán pedig a lovas oktatásból is
számot kell adnia.

2. 4. 3. Lótenyésztő szaktechnikus

Szintén OKJ-ben szereplő szakképesítés. A lótenyésztő szaktechnikus képes a kisüzemi lóte-

nyésztés- és tartás teljes körű irányítására, szükség szerint a tartási munkák ellátására. Közép-
és nagyüzemekben - felsőbb szintű vezetés mellett - képes a tartástechnológia betartására,
középszintű vezetési feladatok végzésére. Egyéb területeken (törzskönyvezés, versenysport,
értékesítés, idegenforgalmi szolgáltatás) speciális ismeretszerzés után önálló munkakör ellátá-
sára is alkalmas.

Értékelés: Ennél a területnél meg kell állnunk, a szaktechnikusi képzés tematikájában semmi
az idegenforgalomra utaló képzés nem folyik, tehát teljesen nyilvánvaló, ez a képzettség ön-
magában nem alkalmas a lovas turizmus számára.

37
2. 4. 4. Lovas-túravezető

Az OKJ negyedig szakképesítése. Megszerzésének előfeltétele az érettségi, a munkakör betöl-

téséhez szükséges orvosi, egészségügyi alkalmasság. A szakképesítést megszerző személyek
képesek lesznek hazai és külföldi lovas túra csoportok vezetésére, a lovas túra előkészítésére,
a szakszerű tartás, takarmányozás, és használatuk megvalósítására, a vendégekkel kapcsolatos
idegenvezetői, és vendéglátói tevékenység ellátására, a kapcsolódó pénzügyi feladatok elvég-
zésére.

A munkaterület jellemzése: a feladat ellátása nagyfokú önállóságot feltételez, a lovas túrázás

veszélyes tevékenység – a különböző felkészültségű, korú, és érdeklődési körű vendégek,
valamint a változatos körülmények miatt. Mindezek komoly szakmai felkészültséget, megfe-
lelő alkalmazkodó, és kommunikációs készséget igényelnek. A túravezetőnek idegenforgalmi,
vendéglátóipari, és pénzügyi tevékenységet is el kell tehát látnia. Társalgási szinten kell be-
szélnie legalább egy idegen nyelvet, és megfelelő szintű lovas tudással kell rendelkeznie.

Értékelés: Tulajdonképpen ez az a terület, ahol olyan szakembereket lehetne képezni, akik a

lovas turizmus számára leginkább hasznosíthatók lennének. Az elnevezés nem túl szerencsés,
a lovas túra a lovas szolgáltatásoknak csak egy töredék részét képezi, lényegesen nagyobb
feladat a kezdők, haladók lovas oktatása, és a tereplovaglás vezetése. Kis létszámú lovas túra
indul az országban, és 10 alatti azoknak a lovas-túravezetőknek a száma, akik a gyakorlatban
is dolgoznak, és ez a szám nem is valószínű, hogy a kétszeresénél többre emelkedik, hiszen a
lovas túrák végső száma a kevés érdeklődő miatt korlátozott.

Tananyaggal a lovas turizmusról ez a képzési forma nem rendelkezik, spontán módon, a meg-
lévő szakemberekre építve tanítják a leendő lovas-túravezetőket. A tapasztalatok azt mutatják,
hogy az ilyen képzési formában részt vevő hallgatók lovaglótudása messze nem éri el azt a
szintet, amellyel felelősséggel tudnának lovas túrát vezetni. Az észak-magyarországi, észak-
alföldi régió területén a Debreceni Agrártudományi Egyetemen volt legutóbb egy ilyen túra-
vezető képzés, ahol 15 hallgatóból 3 felelt meg a követelményeknek nagy kompromisszumok
árán. Ennek az a veszélye, hogy míg a kompromisszumot egy oktatási intézményben még
meg lehet tenni, a vendég elvárásai ezt nem fogják tolerálni.

Az OKJ-ben a lovas-túravezetőre vonatkozó feladatok körülírása messze nem elégíti ki a lo-

vas turizmus követelményeit, tehát nem foglalkozik olyan területekkel, melyek a lovas turiz-
mus gyakorlati alkalmazása számára rendkívül fontosak lennének, így a képzési jegyzék szá-
mának a megtartása mellett szükséges ennek a képzési formának az átalakítása a valódi igé-
nyeknek megfelelően. A vizsgáztatási követelményeknél feltétlenül megkövetelendő, hogy a
vizsgáztatásban benne legyen a csoport vezetése terepen. A lovas-túravezető biztonsággal
csak akkor tehet szert gyakorlatra, ha gyakorló képesítést kap, melyhez teljesíteni kell olyan
lovas túrákat, amelyeket nagy tapasztalattal rendelkező lovas-túravezetők irányítanak. Leg-
alább egy szezon, azaz 5-10 lovas túra gyakorlóként való vezetése is feltétele lenne tehát a
végleges képzettség megszerzésének.

2. 4. 5. Sportoktató

Ilyen képzési formákat a megyei testnevelési sporthivatalok végeznek. Az is köztudott, hogy

ezeknek a sportoktatói tanfolyamoknak a gyakorlati része rendkívül hiányos és gyenge, tehát
nemhogy a lovas turizmusban, hanem a sport területén sem alkalmas arra, hogy hiánypótlás-
ként lovas oktatókat képezzen.

38
2. 4. 6. Szakedző

Felsőfokú képzés a lovas turizmusban nem létezik, pillanatnyilag szakmai végzettségként a

szakedzői végzettség az, ami a felsőfokú lovas végzettségnek számít, de tulajdonképpen a
lovas turizmus számára itt sem képeznek szakembereket.

A lovas turizmus szakmai képzése három szinten képzelhető el: alap-, közép-, és felsőfokon,
valamint felsőfokon lovastanár-képzés szükséges hatékonyan, egységes oktatási feltételek és
követelményrendszer alapján:

• felsőfokú képesítéssel rendelkező, a komplex szolgáltatásokat nyújtó lovas bázisokat ve-

zetni képes lovas szakemberek képzése,
• a magas lovas szakmai képzettséggel, emellett idegenforgalmi, protokoll és környezetvé-
delmi ismeretekkel, legalább érettségivel, megfelelő nyelvtudással rendelkező, a lovas tu-
risztikai bázisokon a felelős lovas szakmai vezető szerepét betölteni képes szakember
szintje,
• a felelős személynek segíteni képes, lovagolni biztosan tudó, emellett szakmunkát is ellát-
ni képes alapképzettségű szakemberek képzése.

Kísérleti jelleggel 2000-ben a Budapesti Gazdasági Főiskola, valamint a Magyar Lovas Tu-
risztikai Szövetség egy lovas turisztikai lovas oktatói tanfolyamot tartott, melyen több mint
100 jelentkező mellett 30 lovas oktató kiképzésére került sor. Alapkövetelmény volt az A0-ás
military versenynek megfelelő szintű lovaglótudás, amely javaslatunk alapján egyben a lovas-
túravezetőknek a záróvizsga követelménye is lehetne. Az a két hét, amely alatt a lovas oktató-
kat kiképezték, lehetőséget adott arra, hogy ne csak a hallgatók lovaglótudását mélyítsük el,
hanem megmutassuk annak a módszertanát, hogy másokat hogyan lehet oktatni, hogyan lehet
a túrákat vezetni, melyek azok a gyakorlati problémák, amelyek fölmerülhetnek a lovas okta-
tás, és a lovastúrák során.

2. 4. 7. Lovaskultúra-oktató

A képzés célja: a felsőfokú alapdiplomát szerzett szakemberek továbbképzése. A képzésben

részt vevők különböző szektorokban (állami, egyesületi és magán), a lovaskultúra különböző
területein – a képzés eredményeként – legyenek képesek alkalmazni a feladatok ellátásához
szükséges legújabb elméleti és gyakorlati ismereteket.
Alapképzésben a végzettség szintje: egyetemi, főiskolai végzettség
Az oklevélben megnevezett szakképzettség: felsőfokú lovaskultúra oktató
A szakirányú továbbképzésben való részvétel feltételei (végzettség szintje, szakképzettség):
egyetemi-főiskolai szintű oklevél, valamint a testkultúrában illetve a lovas kultúrában való
jártasság igazolása.
A képzés az alábbi munkakörök betöltésére alkalmas szakembereket képez:
- gyermek-felnőtt lovas szakoktató
- lovas szaktanácsadó
- kutató, egyetemi oktató
- lovas létesítmény, illetve vállalkozásvezető
- lovas túravezető
Képzési idő: öt félév

39
2. 5. PR és marketing

2. 5. 1. Belföldi marketing eszközök

• Lovas témájú „kedvcsináló” filmek készítése, és a hazai közszolgálati és kereskedelmi

televíziókban történő tematikus sugárzása.
• Kiadvány: a meglévő egyetlen kiadvány mellett célszerű lenne tematikus és egyéb
szempontrendszerek szerint kialakított kiadványokat létrehozni. Ilyenek lehetnek gye-
rekeknek szóló kiadványok, speciális lovas turisztikai ágakat bemutató kiadványok, il-
letve a vizuális kultúra elterjedésével filmek terjesztése is.
• Kiállítások, vásárok: az MLTSZ által koordinált részvétel, hiszen a hazai nagykö-
zönség figyelmének lovas turisztikai lehetőségekre való irányítására jó alkalmat kínál-
nak ezen kiállítások.
• Honlap: ma Magyarországon kevesen vannak az állami turisztikai szervezetek közt,
illetve a szolgáltató szektorban, akik rendelkeznek korszerű, és minden igényt kielégí-
tő honlappal. Itt is törekedni kellene a legalább régiós szinten történő összefogásra.
Olyan, a nemzetközi standardoknak megfelelő honlap kifejlesztésére van szükség,
amely online foglalásokat is lehetővé tesz, ezzel is megkönnyítve a külföldiek szállás-
foglalását. Ezen honlap promotálása, illetve minél elérhetőbbé tétele (pl. a különböző
kereső programokban) a Magyar Turizmus Zrt. feladata lenne.
• Study-tour: a ma használatos marketing eszközök közül az egyik
legköltségtakarékosabb és leghatékonyabb módszer. Így a belföldi és külföldi médiá-
ban tevékenykedő újságíróknak törekedniük kell bemutatni a hazai aktív és passzív
lovas turisztikai kínálatot. Különösen nagy attrakciót jelentene egy olyan lovas túra
bemutatása, amely keresztül szeli egész Magyarországot. Ez egyben a világ leghosz-
szabb lovas túráját is jelentené, amely a szaksajtó mellett a kereskedelmi csatornák ér-
deklődését is biztosan felkeltené.
• Kutatás: a stratégia megvalósításával egyidejűleg folyamatos piackutatás szükséges: a
Magyar Turizmus Zrt. minden évben végez kutatást a magyar lakosság utazási szoká-
sainak vizsgálatára, amelyet a fejlesztések függvényében érdemes kibővíteni a lovas
turizmust érintő további kérdésekkel.
• Egyéb: országos lovas rendezvények támogatása, promotálása, mely rendezvények
elősegíthetik a gyermekek és diákok lovas, illetve turisztikai ismereteinek bővülését.
Miután mind az MT Zrt., mind pedig az MLTSZ hatáskörét és lehetőségét túllépi a re-
gionális formában történő termékfejlesztés koordinálása és piacra vitelének elősegíté-
se, szükségszerűnek tűnik régiónkénti lovas turisztikai klaszterek létrehozásának,
magalakításának támogatása. Nincs még egy olyan turisztikai termék, amely olyan
mértékben igényelné a szolgáltatók közötti hálózatszerű együttműködés elősegítését és
koordinálását, mint a lovas turizmus.

2. 5. 2. Külföldi marketing eszközök

• Kiállítások, vásárok: bár az idegenforgalmi jellegű vásárok egy része csökkenő nép-
szerűséget mutat, mégis célszerű ezeken Magyarországot képviselni, ugyanis a lovas
turizmusban legalább olyan fontos, de talán még kiemeltebb szerepe van a személyes
kapcsolatnak, mint a turizmus egyéb ágazataiban. Régiós összefogás kialakítása szük-
séges, hogy a szolgáltatók ne egyenként, hanem legalább régiós, de inkább országos
szinten mutatkozhassanak be.
• Rendezvényeken megjelenés: hasznos lenne a nagy nemzetközi rendezvényeken a
magyar lovas kínálat megjelentetése (pl. 2003. Aachen). Ezen rendezvények a lovas

40
 turizmus népszerűsítésén túl egész Magyarország, illetve egyéb turisztikai ágazatok
imázsára is pozitív hatással bírnak.
• Study-tour: A már említett, az országot keresztül szelő lovas túra - a világ leghosz-
szabb lovas túrájaként - a hazai szaksajtó és média érdeklődésén túl biztosan felkelte-
né a világ szaksajtójának érdeklődését is. Ezen kívül hasznos lehet a meglévő piaco-
kon túl nyitni új piacok felé újságírók és lovas tour operatorok felkutatása és meghívá-
sa által.
• Egyéb: mára a lovas turizmussal foglalkozó szervezeteknél és szövetségeknél rendkí-
vül nagy mennyiségű fénykép gyűlt már össze, amelyeket célszerű lenne egy könyv
formájában publikálni.
A Visegrádi Országok turisztikai együttműködés keretén belül a lovas turizmus megje-
lentetése szintén előnyös lehet olyan távoli desztinációkban, ahol az egy-egy ország
lovas képviselői anyagi okok miatt egyedül nem tudnak megjelenni.
A hagyományos marketing eszközök használatakor törekedni kell a hazánkat világver-
senyeken rendkívüli sikerrel képviselő versenyzők „reklámarcként” való megjeleníté-
sére.

Felelős: Magyar Turizmus Zrt., lovas szolgáltatók

2. 6. Hatósági szabályozás bevezetése

2. 6. 1. A lovas turisztikai szolgáltatókra vonatkozó hatósági rendelet -hiánypótló jelleggel-

megszületett, jelenleg miniszteri aláírásra vár (lsd. melléklet)
Felelős: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium

2. 6. 2. Patkós minősítési rendszer folyamatosságának, illetve a minőségi szolgáltatások

meglétének biztosíthatósága

Jól ismert, hogy a lovas turizmusban 1998 óta működik a lovas szolgáltatók patkós minősítési
rendszere. A minősítés piaci kategória, tehát nem hatósági oldalról szabályozza a szolgáltatók
működését. A hatósági szabályozással, a miniszteri rendelettel kiegészítve megnyugtató mó-
don rendezi a lovas turizmus gyakorlásának alapkérdéseit. A patkós minősítési rendszer –
mint már említettük – Európában elsőként és egyedülálló módon jött létre azzal a céllal, hogy
a vendégek számára garanciát adjon a szolgáltatók és a szolgáltatások minőségéről. Fenntartá-
sa és működtetése az MLTSZ-hez tartozik, minimum 2 évenkénti felülvizsgálata szükségsze-
rű és indokolt. A lovak alkalmassági vizsgájának elvégzése úgyszintén kétévenként, illetve új
lovak beállítása esetén évente célszerű.

A piaci szabályozás egyik lehetősége a patkós rendszer besorolása után az ún. védjegyek elhe-
lyezése azon lovardákra, melyek szolgáltatásaikat kiválóan teljesítik. A védjegyhez elsősor-
ban előnyök társulnának. Azon túl, hogy a védjegy a vendég felé egy lényeges garancia elem,
a központi forrásokból több olyan segítség is lehetséges, mely működését tovább segítheti.
Ilyenek például a piacra jutás feltételeinek támogatása állami forrásokból, kizárólag a véd-
jeggyel rendelkező lovardák számára.

Javaslat a védjegyrendszer kidolgozására

Napjainkban a minőség egyre nagyobb szerepet játszik életünkben különösen a szolgáltatá-

sok, így a turizmus területén is. A turisztikai szakma alapvető érdeke, hogy Magyarország a

41
nemzetközi piacon mint márka jelenjen meg. Ennek a célnak eléréséhez feltétlenül szükséges
a megbízható színvonalú szolgáltatások garantálása. A magyar turisztikai fejlesztések, beru-
házások és szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások csak akkor lesznek eredményesek az Euró-
pai Unió, illetve a világ turisztikai piacán, ha kategóriájuknak megfelelően, állandó minőségű
szolgáltatásokat nyújtanak.

Az MLTSZ lovas turisztikai minősítési rendszere 1998 óta működik önkéntes alapon. A jogi
szabályozás alapján a szolgáltatások minimumfeltételei számon kérhetővé, ellenőrizhetővé
válnak. A differenciált, és megbízható szolgáltatási színvonal fenntartásának fontos feltétele a
minőségbiztosítási/védjegy rendszer működtetése. A lovas szolgáltatókra vonatkozó védjegy-
rendszert célszerű a már jól működő és részleteiben kidolgozott Turizmus Minőségi Díj rele-
váns elemeinek figyelembe vételével és annak tapasztalatait felhasználva kialakítani, illetve
annak rendszerén belül kidolgozni a lovas turisztikai szolgáltatások értékelési rendszerét,
amely az igényes, szakmailag elkötelezett szolgáltatók számára védjegyként szolgálna.

Turizmus Minőségi Díj

2001-ben a téma koordinálását az akkori Turisztikai Helyettes Államtitkárság megbízásából a
Magyar Turizmus Rt. végezte. A megalakult szervezőbizottság a Magyar Turizmus Minőségi
Díj program (melynek alapját a Teljeskörű Minőségirányítás /TQM/ és az Európai Kiválósági
Modell /EFQM/ rendszer jelenti) kidolgozását tartotta megfelelőnek, ami elősegítheti a ma-
gyar turizmus minőségi színvonalának emelését. Ennek megfelelően 2002-ben a négy alap-
szakmára (szállodák, vendéglátóhelyek, idegenvezetők, utazási irodák) elkészült egy kritéri-
umrendszer javaslat, amelyet a szakmai szervezetek és kamarák véleményeztek. 2003-ban
elkészült a minőségi megbízottak képzésére szolgáló kézikönyv is. 2004-től az Országos Ide-
genforgalmi Bizottság átvette a Magyar Turizmus Rt-től a program koordinálását.

A Magyar Turizmus Minőségi Díj célja

- A minőség kultúrájának megteremtése, minél szélesebb körű elterjesztése és fenntartása a
magyar idegenforgalmi vállalkozások körében;
- A minőségtudat létrehozása a szolgáltatások színvonalának érdekében;
- A minőség iránti elkötelezettség növelése és a minőségben való gondolkodás motiválása;
- Turizmusunk versenyképességének erősítése és a versenyelőnyök hosszú távú biztosítása;
- A magasabb színvonalon szolgáltatást nyújtó vállalkozások pozitív megkülönböztetése;
- A turizmusból származó bevételek növelése.

A minőséget nem lehet az osztályba sorolással azonosítani, mert minden kategóriában az an-
nak megfelelő minőséget kell biztosítani. A Minőségi Díj azokat a magyar turisztikai cégeket
különbözteti meg, amelyek különleges erőfeszítéseket tettek és tesznek folyamatosan szolgál-
tatási minőségük javítása érdekében. A Díj a BIZALOM jele, ami a turisták számára azt jelen-
ti, hogy a turisztikai vállalkozás a kategórián belül teljesíti, illetve túlteljesíti a minőségi köve-
telményeket. A Díj megkönnyíti, sőt várhatóan befolyásolja a döntést, hogy a vendég a Díjjal
rendelkező szolgáltatót válassza.

A Díj elnyerésével járó előnyök

Amennyiben a pályázó elnyeri a Magyar Turizmus Minőségi Díjat, azt tábla és oklevél formá-
jában kapja meg, s azokat jól látható helyen kifüggesztheti. Promóciós tevékenysége során a
logót jogosult használni. Ezen kívül kiemelt helyen szerepel a Magyar Turizmus Zrt. kiadvá-
nyaiban, mindezek eredményeként nő a társadalmi és szakmai elismertsége.

42
A lovas szolgáltatók esetében az állandó minőséget és a leírtakat magába foglaló védjegyet
csak a valamilyen minősítéssel már rendelkező lovas hely kérheti, amelyhez szükséges azon
Bíráló Bizottság tagjainak helyszíni felmérése: gyakorlati szempontok miatt célszerű, hogy
ugyanaz a Bizottság végezze a védjegyes bírálatot is, amely a minősítést is teszi. Az eljárási
rend nagyrészt megegyező a minősítésnél alkalmazottal , azonban itt eltérő bírálati szempont-
rendszert kell kidolgozni, valamint ki kell térni a szolgáltatás minőségének rendszeres és vé-
letlenszerű ellenőrzésére is. Alapelv, hogy a védjegyes létesítmény az átlagosan jó szolgálta-
tási színvonal folyamatos biztosítása mellett egy vagy több olyan kiemelkedően jó, az átlagot
jelentős mértékben meghaladó, garantáltan tartós tulajdonsággal rendelkezzen, amely a minő-
ségi lovas turizmusban meghatározó szerepet tölt be. A védjegyeljárással kapcsolatos, a lovas
hely által fizetendő díj az összetettebb tevékenység miatt magasabb, mint a minősítési díj. Itt
is el kell érni, hogy központi, vagy más külső pályázati forrásból a minősítéssel bíró lovas
helyek a rendszer beindítását követő kb. három évben támogatást igényelhessenek az eljárási
díj megfizetése céljából. A védjegyrendszer által a szolgáltató számára biztosított marketing
értékének arányában a részvételi díj támogatások csökkenthetők. A minősítéssel együtt felhí-
vásokat kell közzétenni a médiában vagy hírlevelekben a lehetőségre vonatkozóan. A szövet-
ség programjához illeszkedve ki kell dolgozni a minőségi klub rövid- (egy-), közép- (öt-) és
hosszú távú (tizenöt éves) marketing stratégiáját, melynek tartalmaznia kell azt a kiemelt piac-
ra jutást segítő csomagot, melyet minden védjegyes létesítmény számára biztosítani kell. En-
nek érdekében, ha lehetséges, már az indulástól - de középtávon mindenképpen - szerződést
kell kötni a védjegyet elnyert szolgáltatóval. El kell dönteni, hogy ki a védjegyrendszer tulaj-
donosa, fenntartója, mivel erre a szervezetre hárul a rendszer működtetésének költsége (éves
szinten több tízmillió forintos nagyságrendre volna szükség).

Felelős: Magyar Lovas Turisztikai Szövetség, Magyar Turizmus Zrt.

2. 6. 3. Istállók átalakítása, lótartás körülményeinek javítása

Az Európai Unió pusztán ajánlásokat fogalmaz meg a lótartás körülményeire vonatkozóan, a

megyei állategészségügyi állomásokon és az FVM-ben önálló feladattal rendelkező hatósági
állatorvost alkalmaznak, aki felelős az állatvédelmi szempontok érvényesítéséért. Sajnos az
állatorvosoknak szerény lehetőségei vannak a szankcionálást illetően. Ezért volt indokolt a
lovas turisztikai szolgáltatókról szóló rendelet-tervezetben a lótartásra vonatkozó minimum
feltételek megállapítása. Ezzel ez az egyetlen jogszabály, amely a lótartás körülményeire
állatvédelmi szempontok figyelembevételével is kiterjed.

Az MLTSZ javaslata a lótartásra vonatkozóan

1) Az istállóban a lovak tartása boxban történik. Az istálló belmagassága legalább 2,5 m.

Boksz méret min. 9 m2, melynek rövidebb fala nem lehet kevesebb 2,5 méternél.

2) A létesítménynek rendelkeznie kell pihentető karámmal, ahol biztosított a szolgáltatást

végző lovak pihenése. Mérete min. 150 m2.

3) A létesítménynek rendelkeznie kell rögzített karámmal körülvett, egyenletes talajú lovas

pályával. Minimum mérete 20m x 40m (min. 800 m2)

4) Öltöző, mosdó, WC megléte az ANTSZ engedélye alapján kialakítva.

5) A telep állategészségügyi állomás igazolásával rendelkezzen.

43
6) Nyereg és szerszámtároló helység megléte a ló létszámnak megfelelő számú nyereggel és
szerszámzattal. (1 patkónál 5 db nyereg)

7) A helynek rendelkeznie kell a rendeletben előírt szakképesítésű lovas szakemberrel.

Legfontosabb istálló adatok:

• belső magasság: 2,8-3,5 m
• folyosó szélesség: 2,5-3 m
• boksz min. alapterülete: 9 nm
• boksz ajtó min. szélessége: 1,2 m
• boksz fal magassága: 2,2 m
• jászol, etető csésze, önitató magassága: 90 cm
Fenti adatok normál méretű, felnőtt félvér lovakra vonatkoznak.

Felelős: lovas szolgáltatók

2. 6. 4. Szabad tereplovaglás lehetőségének biztosítása jogszabályi alapon

A helyzetelemzés című fejezetben már említésre került a szabad tereplovaglás lehetőségének

fontossága. Közismert és nyilvánvaló tény, hogy Magyarország unikális jellegét, sajátosságát
a lovas turizmusban elsősorban a szabad tereplovaglás lehetősége adja meg. Ez a szabadság
azonban elmondható, hogy ma már csak viszonylagos. Korábban említett tény, hogy az állami
területek kezelői az elsődleges korlátai ennek a szabad tereplovaglásnak. Így aztán fontos len-
ne megalkotni egy olyan jogszabályt, amely lehetővé teszi, hogy más tulajdonosok zavarása
nélkül a tereplovaglás megfelelő szabályok alapján, de szabadon folytatható legyen Magyar-
országon. A szabályozás lényege, hogy azokat a területeket kell a térképen kijelölni, és a ter-
mészetben egyeztetni különféle kezelőkkel és hatósági szervekkel, ahol nem, vagy csak korlá-
tozással lehet a tereplovaglást gyakorolni. Tehát a szabályozás lényege nem az, hogy megfele-
lő túraútvonalakat, vagy útvonalakat jelöljünk ki a lovagláshoz, hanem pont ellenkezőleg,
azokat a területeket jelöljük meg, ahol nem, vagy csak korlátozással lehet a tereplovaglást
gyakorolni. Ezen túlmenően fontos az önkormányzatokkal való egyeztetés, hiszen ma Ma-
gyarországon számtalan önkormányzati (állattartási) rendelet tiltja a lovak tartását, másrész-
ről, sok esetben - teljesen indokolatlanul - nem enged sem istállót építeni, sem meglévő istálló
felújítani, olyan vidéki környezetben, ahol korábban évszázados hagyományai voltak az állat-
tartásnak és egy megfelelő állategészségügyileg jól körbeírt állattartás ma sem jelenthet gon-
dot. Figyelembe kell venni a jogi szabályozásnál, hogy vannak olyan védett és érzékeny ter-
mészeti területek, amelyeknek látogatása mind gyalogosan, mind lóháton különös figyelmet
igényel. Az ilyen természeti területek általában Nemzeti Parkok területén vannak, vagy kü-
lönböző természetvédelmi kategória besorolásba kerülnek. Elképzelésünk szerint ezeken a
területeken a lóval való mozgás a jogi lehetőségen túl olyan megoldási irányt is lehetővé tesz,
amely szerint a megfelelően kiképzett és igazolvánnyal ellátott lovas vezetők szervezetten, a
terület kezelőjének tudomásával és beleegyezésével vezetik végig a csoportot ezeken a terüle-
teken. Így jól ellenőrizhetővé válik a lovasok mozgása, meg van a felelős személy, és a termé-
szeti értékeket - amelyeket egyébként szívesen mutatnánk be másoknak is - a természethez
legközelebb álló módon, lóháton minden károsodás nélkül tehetjük meg.

Felelős: lovas szolgáltatók, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Földművelésügyi és

Vidékfejlesztési Minisztérium, egyéb érintett szervezetek

44
2. 6. 5. Lóállomány feljavítása a magyar lófajták térnyerésével

A világ turisztikai piacán ismert, hogy leginkább azok a termékek adhatók el, amelyeknek
valamilyen sajátosságuk van, egyediek, unikálisak, egy adott országra jellemzőek. Magyaror-
szág és a ló neve évszázadokon át összekapcsolódik a történelemmel, jól ismert, jól bevezetett
termékként. Nyilvánvaló, hogy mindazokat a természeti adottságokat és hazai lófajtákat fel-
használva egy speciálisan, senki másra nem jellemző magyar turisztikai terméket, a magyar
lovas turizmust alakíthatjuk ki akkor, ha annak minden eleme jellemző országunkra. Így első-
sorban a méltán híres nemzetközi és világhírnévnek örvendő magyar fajtáinkat kell használni
a lovas turizmusban. Ezeknek az előtérbe kerülése számtalan módon valósítható meg, többek
között mindenképpen előnyt kell nyújtani a pályázati lehetőségeknél azoknak a szolgáltatók-
nak, akik hagyományos magyar fajtákkal végzik a szolgáltatást. A lovas turizmus speciális
helyzetben van, tudniillik a szolgáltatást a társként jelenlévő lóval együtt végzi. Így bizonyos
helyzetekben a turizmus oldaláról a ló kérdést mezőgazdasági kérdésnek, a mezőgazdaság
oldaláról pedig turisztikai kérdésnek tekintik. Ennek számtalan hátránya lehet, ezért célszerű
egy egységes szemlélet kialakítása. Tudomásul kell venni, hogy lovas turizmus ló nélkül nem
létezik, és a lovas turizmusban szereplő lovak és lótartók támogatása elsősorban a turizmus
oldaláról közelíthető meg, de nem tartjuk kizártnak azt sem, hogy bizonyos tenyésztési támo-
gatások segítsék a hazai fajták használatát a lovas turizmusban.

A lovas turizmus nemzetközi hírnevét elsősorban a kisbéri fajtának köszönheti, fogathajtó

sikereinket a lipicai lovak érték el, jól használható és jól ismert a furioso, a nóniusz, a gidrán,
és úgyszintén nemzetközi hírnevű a shagya arab fajta, illetve ismert még a hucul és a magyar
hidegvérű. A fajta kérdés pusztán egyik eleme a megfelelő szintű lóállománynak, a lovak alap
kiképzése, folyamatos képzése, illetve továbbképzése rendkívül fontos eleme a lovas turiz-
musnak. A korábbi évtizedekben világosan kiderült, hogy azon áll, vagy bukik egy lovas
szolgáltatás eredményessége, hírneve és keresettsége, hogy milyen jól belovagolt, jól hasz-
nálható, szabadidős partnerként is kiválónak mondható lóállomány áll rendelkezésre. Ennek
érdekében meg kell szervezni a lovas turizmusban dolgozó lovak folyamatos képzését majd
továbbképzését. Eredményes lovas turizmus csak és kizárólag a megfelelő természeti környe-
zetben, az országra jellemző építészeti és gasztronómiai sajátosságokat kihasználva, kiképzett
magyar lófajták alkalmazásával érhető el, ezáltal hazánk újra visszanyerheti régi hírnevét.

Felelős: lovas szolgáltatók, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

45
 3. FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS FELADATOK MEGHATÁROZÁSA
AZ EGYES RÉGIÓKBAN

A fejezet a stratégiához kapcsolódóan a kilenc turisztikai régió lovas turizmusra vonatkozó

adottságai, terveit foglalja össze.

1. NYUGAT-DUNÁNTÚL

A lovaglás megjelenése a régiós stratégiában:

A stratégia készítői primer kutatás kapcsán kérdezték meg a régió turizmusának szereplőit –
több más mellett – a régió turisztikai termékeinek minőségéről is. A lovas turizmus a 24 tagú
mezőnyben a 19. helyet érte. A stratégia az aktív turizmus fejlesztését „relatív versenyelőny-
nyel bíró prioritásként” határozta meg, és a lovas turizmus tekintetében az alábbi fejlesztési
eszközöket írták elő:
- a már működő lovas bázisok szolgáltatásfejlesztése, fedeles lovardák építése
- lovas túra útvonalak kialakítása, túraajánlatok kidolgozása
- gyógy-lovagoltatás feltételeinek megteremtése
- a Magyar Lovasturisztikai Szövetség patkós minősítési rendszerének átfogó alkalma-
zás, illetve ennek megkövetelése

Túraútvonalak a régióban:
A régióban elsősorban a Szigetközben, a Duna és a holtágak mentén, valamint Zala megyében
alakítható ki különleges, a nemzetközi szinten is érdekes túraútvonal. Itt elsősorban a Nemzeti
Parkok, Natúrparkok, védett övezetek értékeinek bemutatására kell a hangsúlyt helyezni.
Ezen kívül meggondolandó a lovas túraútvonalak tematikus utakhoz történő csatlakozatása
(pl: Borostyánkőút, a római lovas katonák útján, valamint Szt. Márton út).
Magyar piacon sikeres lehet egy Nyugat-dunántúli, a reformkor nagyjainak kastélyait, kúriáit
bejáró lovas túra, mely természetesen a lóverseny magyarországi meghonosítójának kastélyá-
ból, a nagycenki Széchenyi Kastélyból indulna, de érinthetné a körmendi Batthyány Kastélyt,
és a söjtöri Deák kúriát.

Postakocsizás:
A Nyugat-dunántúli régióban több szolgáltató, szervezet is foglalkozik egy különleges, lovas
turisztikához köthető termék, a postakocsizás piacra vitelén. Pl. a sitkei kastélyfogadó posta-
kocsijával a környékbeli nevezetességek: Sárvár, Kőszeg (itt egykor komoly postaállomás
volt, ennek emlékére jelenleg egy magánkézben lévő postamúzeum működik) látogathatók
meg. A keszthelyi kastély egy Keszthely-Lipica (Szlovénia) postakocsi útvonal kidolgozásán
és működtetésén dolgozik.

46
2. DÉL-DUNÁNTÚL

Tervezett projektek:
A régióban a gyerekeket érintő programok vannak előtérben, a szakmai partnerek közül a
MLTSZ a főszereplő. A kommunikációban a szabadság, a természet élménye és a magyar
lófajták áll az előtérben. A marketing akciók megvalósításába szponzorokat is be lehet vonni,
mert a lovasok általában magas fizetőképességű réteg, akiknek a fogyasztására az érintett vál-
lalkozók számíthatnak.
A Regionális Marketing Igazgatóság gesztorálásával 2006-ban megalakult a régió lovas tu-
risztikai klasztere, mely a legütőképesebb vállalkozásokat fogja össze.
Előkészületben van egy határon túli együttműködési pályázat finn, angol, spanyol és cseh
partnerekkel egy európai lovas turisztikai program megvalósítására:
- képzési anyagok sztenderdizálása
- képzések végrehajtása
- nemzetközi minősítési rendszer kialakítása (ebben az MLTSZ a nemzetközi mintaadó part-
ner)
- a minősítések lefolytatása
- nemzetközi marketing promóciós munka (az lenne a mi feladatunk)
A harmadik Országos Gyerek Lovas Találkozó rendezési jogának megszerzése, a lebonyolítás
támogatása promóciós munkával, szponzorok szerzésével, pályázat írással, tanácsadással.

Egyéb akciók:
¾ Nyitott lovardák program: egész éven át tartó rendezvény sorozat, ingyenes lovaglási
lehetőséggel minden hónap két hétvégéjén, nyereményjátékokkal, stb.
¾ A régióban évenként megrendezésre kerül a kétnapos lovas népfőiskola-kurzus, amely a
lótartók, a hobbilovasok, a lovasiskolások számára az elvárható lovas ismeretekről ad ak-
tuális tájékoztatást.
¾ "A ló az iskolába megy" országos program: 45 perces multimédiás prezentációs anyag
készült az alsó tagozatos gyerekeknek (a ló bemutatása, a magyar lófajták ismertetése,
"lónyelv óra", a lovas sportok bemutatása, a prezentáció helyszínének 10 km-es körzeté-
ben található lovardák bemutatása).
¾ A rendszeres lovas iskolások (régiónkban több mint 1.200 iskoláskorú gyerek) számára
országosan lovas gyerek kedvezmény kártya (ID kártya nyomtató) kiadása kezdődött el,
amely jelentős árengedményt biztosít lovas újságok előfizetésekor, lovas felszerelések
vásárlásakor, lovas táborok és lovas rendezvények belépőjének árából, stb.
¾ Kiemelt megjelenésre került sor a stratégiában is szereplő külföldi lovas turisztikai vásá-
rokon 2007-ben.
¾ A külképviseleti honlapokon folyamatban van a lovas turisztikai site kialakítása az adott
küldőterület nyelvén, és ezek pozicionálása a keresőkben. Folytatódnak a lovas újságírói
tanulmányutak.
¾ Tervezési fázisban van az egész országra érvényes általános film, amelyet a területileg
specifikus részekkel multimédiás (power point) vetítéssel lehet kiegészíteni. A prezentá-
ciókhoz konzultáció is kapcsolódna, és összeköthetők nyeremény játékkal.

47
3. BALATON

Turistafogadás feltételei:
A szezon meghosszabbítása szempontjából fontos lenne egész éves lovaglási lehetőséget biz-
tosító fedett lovardák létesítése, ahol akár a gyermek és ifjúsági lovas oktatás is megoldható
(akár a testnevelés órák keretein belül).

Promóció:
A Balatoni RTPI honlapja lehetőséget nyújt a Balaton régió lovas szolgáltatóinak ingyenes
on-line megjelenésre. A lovas ajánlatok képekkel, leírásokkal, átlinkelési lehetőségekkel je-
lennek meg. Az aktív szabadidő leporelló lovas részében kizárólag az MLTSZ által minősített
lovas létesítmények szerepelnek.

Emberi erőforrás:
A régióban hiányoznak a megfelelő tudással rendelkező lovas oktatók, túravezetők. Statiszti-
kai adatok igazolják, hogy Balatonhoz érkező vendégek nagy százaléka szinte egyáltalán nem
vagy csak alkalmanként lovagol. Ez mindenképpen képzett szakemberek szükségességét tá-
masztja alá.
2005-ben a Balaton Fejlesztési Tanács, valamint a Dél-, a Közép-, és a Nyugat-Dunántúli
Regionális Fejlesztési Tanács közös pályázatot írt ki „Lovas turisztikai fogadóhelyek oktatói
képzésének támogatására. A Veszprémi Egyetem Keszthelyi Karán 11 személy szerezte meg
a lovas túravezetésre vonatkozó engedélyt.

Minőség:
A régióra jellemző a komplex szolgáltatásokat nyújtó létesítmények hiánya. Ezt mutatja a
MLTSZ 2005-ös minősítése is, a régióban nem található 5 patkós minősítésű lovarda.

A lovas turizmus kapcsolata más szakmai területekkel:

A lovas turizmus, valamint a bor és gasztronómia kapcsolódása fontos, mindkettő igényes
vendégkört céloz meg. Ez jó lehetőséget biztosít az aktív és passzív lovasok közös kikapcso-
lódására. A Balaton körüli borospincék és vendéglátóhelyek kiváló helyszínéül szolgálnak a
borok és ételek megkóstolására. A bor és gasztronómia a Balaton régió háttértelepüléseinek
megismertetése szempontjából is fontos.

A lovas turizmus jogi környezete:

A szabad tereplovaglás lehetőségének megteremtése, megtartása elengedhetetlen a lovas tu-
rizmus fejlődése szempontjából. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park, erdészetek, önkormány-
zatok, turisztikai szervezetek és a lovas szolgáltatók együttműködése szükséges ennek megva-
lósításához, hiszen a térség változatos domborzati viszonya, a látnivalók és természeti szépsé-
gek sokasága a tereplovaglást mindenképpen élvezetessé teszik.

PR és marketing:
A BRTPI 2007-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal közös aktív kiadvány létrehozását
tervezi. A regionális marketing iroda folyamatosan figyelemmel kíséri a régióban lévő lovas
rendezvényeket, azokat díjakkal, kiadványok terjesztésével támogatja.

48
4. KÖZÉP-DUNÁNTÚL

A lovas turizmus helye a régió turizmusában, a régiós stratégiában, marketing tervben:

A régióban számtalan olyan turisztikai látványosság, attrakció, potenciális termék van, amely
a lovas turizmussal kombinálható, „szigetszerűen” meg is találhatók, de terméket kell formál-
ni azokból. Nem hagyható figyelmen kívül a fogadóképesség kérdése sem, mely nélkül elad-
ható termék nem képezhető.
Közel 10 olyan egyedi szolgáltatásokat nyújtó lovas park, -udvar, -panzió található (5, 4, 3
patkósak), amelyek speciális ajánlatokkal és programokkal várják a vendégeket. A régióban
az alábbi turisztikai termékekkel kombinálható a lovas turizmus:
− természetjárás, ökoturizmus (Vértes Natúrpark, Velencei hegység, Móri borvidék)
− kastély- és várturizmus (sümegi, csókakői várjátékok, Gorsiumi játékok, Monostori erőd,
élő csatajelentek” és lovas huszár felvonulások a Mészeg-hegyen)
− rendezvényturizmus
− falusi turizmus (Kabókapuszta - kézművesség, tereplovaglás)
− borturizmus (Hétkuti Lovaspark)
− egészség- és wellness turizmus (Hétkuti Lovaspark Móron, Hasik Hotel Döbröntén, Pápa
Lovas Club)
− kalandturizmus
− örökségturizmus, városlátogatás (a városokban ma már a lovas rendezvények résztvevői
látványos történelmi felvonulásokat tartanak, pl. Székesfehérvár, Veszprém, Zirc, Pápa,
stb.)
− vízi turizmus

A régió turizmus stratégiája kiemeli a lótenyésztési hagyományokat (Bábolna, Kisbér), a lo-

vas turizmus színes kínálatát, valamint a kedvező – de sok helyen még kiépítendő – lovas túra
lehetőségeket.
A lovas turizmus célcsoportjai a belföldi és külföldi nagyközönség, valamint a lovas szakma.
Fontos feladat a hatékony marketing kommunikációs eszközök alkalmazása (honlap-
fejlesztés, ismeretterjesztést elősegítő szóró ajándékok, nagyrendezvényeken való megjelenés,
study-tourok szervezése, stb.), a kistérségekkel, oktatási intézményekkel, szakmai szerveze-
tekkel való hatékonyabb együttműködés (gyakorlati képzés, továbbképzés, termékfejlesztés,
stb.).
A civil kezdeményezések, lovas egyesületek, vállalkozók, a Tourinformok, illetve a KD RMI
segítségével igyekeznek bekerülni a turizmus vérkeringésébe, amit a régió marketing tervében
meghatározott marketingkutatási és kommunikációs akciók keretében a szolgáltatókkal, ön-
kormányzatokkal közösen valósítanak meg.

Lovas turisztikai fejlesztési tervek a régióban (a teljesség igénye nélkül):

Móri Kistérség, Hétkuti Wellness Hotel és Lovaspark - szekérút, megépítése, borút kialakítá-
sa, táborozó helyek, fedett nyári beállók, pályák építése, szakemberképzés, rendezvények
(évadnyitó „tavaszi lódobogás”, nyári Hétkuti lovasnap, bornapi lovasparádé), wellness hotel-
ben medence felület növelése, sókamra, jégkamra, infrakabinok, új konferencia terem kialakí-
tása, modern technikai eszközök beszerzése, minigolf kiépítése, gyógyvíz feltárása.

Sárvíz völgye - lovas szolgáltatások színvonalának növelése, díjugrató versenyek színvonalá-

nak javítása, kijelölt túraútvonalak építése, szervezett túrák kialakítása, speciális foglalkozá-
sok gyermekeknek, a lovaglás fortélyainak elsajátítása, lovaglásoktatás mozgássérülteknek,
kocsikáztatás szervezett kereteken belül (utazási irodák bevonásával), fogatozás, kocsi-túrák,

49
oktatás, lovaglás (egyéni és csoportos), terep-,vadász-,terápiás lovaglás, szállás- és étkezési
lehetőségek javítása.

Gorsium Szabadtéri Múzeum és Régészeti Park Tácon - rendszeres lovas kocsis szállítás léte-
sítése táci autóbusz megállótól a Régészeti Parkig, saját római lovas kocsi „park” beszerzése,
a korábbi ifjúsági találkozókat felélesztése a lovasok részvételével.

Oroszlányi Kistérség - Lovas farm vagy klubok kialakítása, szállás és étkezés, infrastruktúra
javítása, lovaglóösvények kialakítása, lovas túrák szervezése, korcsoportos oktatás, lóápolás
bemutatása (környezeti oktatás), sérült és kiskorú gyermekek részére pónilovakkal, kiscsi-
kókkal való foglalkozás, nyári lovas táborok szervezése, lovas bemutatók, lovas és fogathajtó
versenyek szervezése, vadászat lóhátról, lovas kocsik, fogatok, hintók bérlése.

Mezőföldi kistérség - a lótenyésztés, lovas versenyek, a fogathajtás, a szervezett lovas prog-

ramok, a hobbilovaglás jó lóállomány, fedett lovardák, túraútvonalak lovas programok évti-
zedes hagyományain a szolgáltatások minőségének további javítása, a komplex turisztikai
termékek kialakítása, bővítése. Az ifjusági turizmus terén (Enying, Dég, Mezőszilas,
Szabadhídvég), ifjúsági szállók, kempingek, erdei táborok kialakítása, sportrendezvények,
kulturális animáció szervezése. A jól működő a falusi turizmus, vadász turizmus, a kerékpár-
turizmus fejlesztése, valamint a – Lajoskomárom, Mezőkomárom, Szabadhídvég térségben
termálturizmus fejlesztése is a tervek között szerepel.

Egyesület Fejér Megye Falusi Turizmusáért - a FATOSZ és a Magyar Lovasturisztikai Szö-

vetség együttműködési megállapodása keretében az OMÉK-en közös standon való megjele-
nés, specializált falusi vendéglátás kialakítása (pl. „lovasudvar-falusi szálláshely” kategória.)

Pákozdi Katonai Emlékhely - lovas rendezvények támogatása, huszár kavalkád c. rendezvény

a hagyományteremtő huszár egyesületek tagjai korhű ruhában csatajelenetekkel minden év
szeptember végén, huszártáborok, huszárpróba rendezvények évente többször a katonai em-
lékhelyen, mely során a látogatók megismerhetik a huszárok életvitelét, a tábor eseményeit, a
gyakorlatozást, a ruhákat, a tartozékokat, dalokat (tárogató kíséretében).

Fehérvári Huszárok Egyesülete - a huszárokkal kapcsolatos hagyományok őrzése és nemzet-

közi jelentőségű találkozók szervezése (pl. a Magyar huszárok baráti találkozója és tornája)
támogatással, határon átnyúló együttműködések és kapcsolati rendszerek kialakítása.

50
5. BUDAPEST-KÖZÉP-DUNAVIDÉK

Helyzetelemzés:
A régióban számos, komoly lovas hagyományokkal rendelkező település található, a lovas
turisztikai kínálat a régióban:
− 2 kiemelt bemutatóhely (Lázár Lovaspark - Domonyvölgy; Patkó Kft. – Tök)
− 2 bemutatóhely (Apajpuszta Kft. – Apaj, Hajós Major; Kátai Csikós Puszta – Nagykáta)
− két 5 patkós (Sóskúti Lovassport Club; Tápiószentmárton Kincsem Lovaspark)
− három 4 patkós (Petneházy Lovascentrum és Huszárcsárda - Budapest-Adyliget; Stampok
Szabadidőpark – Dunabogdány; V&S Lovasmajor - Tök)
− nyolc 3 patkós (Galga Lovas Klub – Galgamácsa; Rózsakúti Vadászház – Galgamácsa;
Árpád Vére Lovasiskola - Gödöllő-Szárítópuszta; Babatvölgyi Lovas Központ - Gödöllő;
Csikós Lovarda - Mende; Monor – Nyerges Hotel Lovasudvar; Korax Lovasklub – Rác-
keve; Pegazus Lovasiskola – Zsámbék)
− kilenc 2 patkós (Akadémia Lovas Egyesület – Budapest XVII.; Esztergomi Lovasközpont;
Sátorkő Kft. – Esztergom-Kertváros; Reiterhof – Isaszeg; Mathias Lovaspanzió – Kemen-
ce-Királyháza; Pej Kft. – Kisoroszi; Deres Lovasudvar – Kistarcsa; Gátőrházi Lovastanya
és Fogadó – Nagykőrös; Öreg Tölgy Kastélyfogadó – Pusztazámor)
− három 1 patkós (Favorit Lovarda – Budapest XVI.; Galopp Major – Gyál; Zablakert
Lovasiskola – Tahitótfalu)
− és egy nomád lovasszolgáltató (Nomád Kft. – Tahitótfalu).
− a fenti 30 létesítményen kívül még 18 településen van lovas létesítmény.

A lovagláson felüli szolgáltatáskínálat:

− Lovasoktatás: Apaj, Budapest-Petneházy Lovasctr., Budapest-Rákoskeresztúr, Budapest-
Rákosszentmihály, Dunabogdány, Esztergom, Esztergom-Kertváros, Galgamácsa, Gödöl-
lő, Gyál, Isaszeg, Kisoroszi, Kistarcsa, Mende, Monor, Nagykőrös, Pusztazámor, Rácke-
ve, Sóskút, Tahitótfalu, Tápiószent-márton, Tök, Zsámbék;
− Gyógylovagoltatás: Budapest-Petneházy Lovascentrum, Monor, Nagykőrös, Tahitótfalu;
− Méneslátogatás: Esztergom, Tápiószentmárton, Tök;
− Fogatozás: Apaj, Budapest-Petneházy Lovasctr., Domonyvölgy, Dunabogdány,
Galgamácsa, Gödöllő, Kisoroszi, Mende, Nagykáta, Nagykőrös, Ráckeve, Sóskút,
Tahitótfalu, Tápiószentmárton, Tök;
− Lovasbemutató: Apaj, Budapest-Petneházy Lovascentrum, Domonyvölgy, Galgamácsa,
Gödöllő, Kisoroszi, Nagykáta, Nagykőrös, Sóskút, Tahitótfalu, Tápiószentmárton, Tök;
− Fedeles lovarda: Dunabogdány, Galgamácsa, Gödöllő, Ráckeve, Sóskút,
Tápiószentmárton, Tök.
− Terep- és túralovaglás: Apaj, Budapest-Petneházy Lovascentrum, Budapest-
Rákosszentmihály, Dunabogdány, Esztergom, Galgamácsa, Gödöllő, Gyál, Isaszeg, Ke-
mence, Kistarcsa, Mende, Pusztazámor, Ráckeve, Sóskút, Tahitótfalu, Tápiószentmárton,
Tök, Zsámbék;
− Vadászlovaglás: Apaj, Galgamácsa, Gödöllő, Isaszeg, Tahitótfalu;
− Díjlovaglás: Apaj, Bp.-Rákoskeresztúr, Esztergom-Kertváros, Galgamácsa, Gödöllő, Kis-
oroszi, Monor, Sóskút, Tápiószentmárton, Tök, Zsámbék;
− Díjugratás: Apaj, Bp.-Rákoskeresztúr, Dunabogdány, Esztergom, Esztergom-Kertváros,
Galgamácsa, Gödöllő, Isaszeg, Kisoroszi, Kistarcsa, Mende, Nagykőrös, Ráckeve, Sóskút,
Tápiószentmárton, Tök;
− Military: Gödöllő, Kistarcsa;
− Lovastornászat (voltizs): Ráckeve, Sóskút;

51
− Távlovaglás: Dunabogdány, Galgamácsa, Tahitótfalu;
− Fogathajtás: Domonyvölgy, Galgamácsa, Kemence, Mende, Nagykőrös,
Tápiószentmárton, Tök;
− Lovasverseny: Budapest-Rákoskeresztúr, Esztergom, Galgamácsa, Gödöllő, Isaszeg,
Monor, Nagykőrös, Ráckeve, Sóskút, Tápiószentmárton, Tök;

Fejlesztési célok és feladatok:

− Szálláshely és éttermi fejlesztés van folyamatban a Lázár Lovasparkban és a
tápiószentmártoni Kincsem Lovasparkban.
− A régiót érintő három lovastúra-útvonal (a Palócföldi Lovastúra, Árpád Lovastúra, Kis-
kun Lovastúra) mellett újabb egyedi és csoportos, vezetett, illetve önvezetéses túraaján-
latok kidolgozása szükséges különböző nehézségi fokozatok, hosszúság és időtartam sze-
rint. A lovastúra-útvonalak mentén 20-30 km-enként szükséges turistafogadó állomásokat
és fedeles lovardákat létesíteni a lovak „rekreációjához” szükséges szakemberek közre-
működésével.
− Hosszabb csillagtúrákat az alföldi központokhoz (Apaj, Nagykőrös, Ráckeve,
Tápiószentmárton) kapcsolódva lehet kialakítani, a régió északi és északnyugati területei
(pl. a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe) a tereplovaglás fejlesztésének lehetséges színte-
rei, távlovaglásra a Dunakanyarban (Dunabogdány, Tahitótfalu) és a Gödöllői-
dombvidéken (Galgamácsa) van lehetőség. A fejlesztésének előfeltétele az érintett vállal-
kozók összefogásának ösztönzése, támogatása.
− További fejlesztési lehetőségeket jelent sportlovaglás: díjlovaglás, díjugratás, akadály-
versenyek stb. Egyedinek számít a régióban a háromnapos lovasverseny (military), vala-
mint a lovas torna (voltige, vagy „voltizs”).
− A fogathajtás a dél- és kelet-pest megyei területeket (Cegléd-Nagykőrös környékét és a
Tápió-mentét) kapcsolja be a régió turisztikai vérkeringésébe, egyaránt népszerű a kettes
és a négyes fogat, valamint a póniló (Galgamácsa, Nagykőrös), a lovas turizmus évében
(2007) kiemelkedő szerephez juthat a kocséri Póni Derby.
− A frekventáltabb, kiépültebb lovas turisztikai szolgáltatókra jellemző a csikósbemutató
(Apaj, Domonyvölgy, Tápiószentmárton stb.) egyedi attrakció, amit a külföldi vendég
máshol nem láthat. Ehhez szükséges az átlagosnál szakavatottabb vendéglátó háttér, peda-
gógiai érzék és kiemelkedő idegennyelv-ismeret.
− A gyógy-lovagoltatás feltétele a jól képzett gyógy-lovas szakemberek szerződtetése. A
gyógy-lovagoltatás költségeinek optimalizálása érdekében a föl kell vetni, hogy – hason-
lóan a termálkúrához, gyógymasszázshoz és egyéb gyógyterápiákhoz – a gyógy-lovaglás
költségeit is támogassa a társadalombiztosítás.

Marketing feladatok:
A régió egyedi lovas turisztikai terméke Budapesten a Kincsem park, ahol élményt nyújtó
lóversenyre lehet járni, és kívánságra csoportoknak egyedi lóversenyeket is szerveznek, ez a
program kiemelkedő incentive program. Belföldön és külföldön egyaránt jól értékesíthatő a
póni lovaglás. 2007-ben nemzeti parkok, világörökségi helyszínek bejárásával, lovas progra-
mok felfedezésével iskolai versenyre kerül sor. A vetélkedő díjait a régió vállalkozói adják
össze.

Értékesítés:
A lovas turisztikai szolgáltatók gyakran párhuzamos értékesítő tevékenysége gyakran megle-
hetősen elavult módszerekkel valósul meg. Szükség van egy központi lovas honlap elkészíté-
sére, foglalási lehetőséggel, így szélesebb információt kaphatna az érdeklődő, és azonnal be is
foglalhatná a kiválasztott objektumot.

52
6-7. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG ÉS ÉSZAK-ALFÖLD

Az észak-magyarországi és észak-alföldi régiókban a lovas turisztikai kínálat növelésére, a

kapacitások fejlesztésére a piac által igazolható igény, és megvalósíthatósági lehetőség prog-
nosztizálható.
Az Észak-Magyarországi régió turizmusfejlesztési stratégiája 2007-13. közötti időszakban az
aktív turizmus keretében lovas bázisok fejlesztését tűzi ki célul. Ezzel összhangban van a lo-
vas turizmus fejlesztésére vonatkozó tanulmány, amely a következő pontokban foglalja össze
a két régióban megoldandó feladatokat:

1. A lovak szakszerű kiképzése, regisztrációja, alkalmassági vizsgáiknak letétele.

2. A régió számára szükséges lovas turisztikai lovas oktatók megjelölt helyen történő kikép-
zése, felkészítése (30-40 fő).
3. A meglévő lovas bázisok fogadóképességének javítása, néhány új fogadóbázis vállalkozói
alapon, pályázati rendszerben támogatással történő kialakítása.
4. A meglévő minőségi szolgáltatások piacra vitelének megszervezése. Új termékek: erdei
iskola, életmódtáborok, fogattúrák kialakítása, bevezetése (próbaüzemeltetése).
5. A védjegyrendszer bevezetése.
6. A rendszer bemutatása a külföldi és belföldi utazásszervezőknek, szaksajtónak.
7. Megjelenés a tavaszi, nemzetközi és hazai kiállításokon.
8. Informatikai rendszer kiépítésének megindítása.
9. A hálózatot működtető szervezet létrehozása, működési feltételeinek biztosítása.
A tanulmány és mellékletei alapul szolgálhatnak egy működőképes és fenntartható lovas tu-
risztikai hálózat létrehozásához, valamint támpontot ad a kiírt és kiírandó pályázatokhoz,
melyek a lovas turizmus infrastrukturális fejlesztésére irányulnak.
(a tanulmány és mellékletei letölthetőek a www.nordtur.hu régiós turisztikai portál szakmai
hírek oldaláról)

A termékfejlesztési program céljai és várható eredményei:

− A régió turisztikai bevétele növekedik a lovas turizmus révén.
− Fokozódik a belföldi piac kiépítettsége, valamint a lovas turisztikai szolgáltatások iránt
potenciálisan érdeklődő külföldi lovas vendégek figyelme a két régió iránt.
− Egyes termékcsoportoknál (pl. lovas túra) nő a magas fajlagos költésű vendégek száma,
más termékcsoportoknál – pl. iskolai gyermeklovaglás – nő a tömegértékesítés.
− A turisztikai szezon kitolódik, a fedeles lovardákkal rendelkező létesítmények száma
emelkedik.
− Kialakul egy valós piaci igényeknek megfelelő lovas turisztikai termékskálával rendelke-
ző, hálózatszerűen, közel azonos minőségi normák szerint működő, szabályozott lovas tu-
risztikai szolgáltató rendszer.
− Pozitívan alakul a vendégek által a két régióról alkotott kép, javul a vidéki térség imázsa.
− Fokozódik a vidéki térség/kistérség fellendülése (munkahelyteremtés, térségi szintű bevé-
tel növekedés)
− Ráirányul a figyelem a két régió egyéb gazdasági, turisztikai értékeire.
− Kedvezően változik a lakosság életmódja.

53
8. DÉL-ALFÖLD

Javasolt fejlesztések:
− A lovas tanyák szolgáltatásainak fejlesztése mellett a terápiás lovaglás a gyógy- és termál-
fürdőkhöz közeli lovas tanyák esetén kiemelten támogatandó. Fontos feladat a tevékeny-
ségek finanszírozási oldalának megteremtése megvizsgálva a társadalom-biztosítási és a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési források igénybevételének lehetőségét.
− Az emberi erőforrások fejlesztése keretében a lovagláshoz, lótenyésztéshez szükséges
eszközök készítéséhez kapcsolódó szakmák (kovács, bognár, szíjgyártó) oktatása, „fel-
élesztése” szükséges, aminek a régióban komoly hagyományai vannak.
− További lovas túraútvonalak kijelölése indokolt.
− A hagyományőrző lovas programok (honfoglalás kori hagyományokat ápoló programok,
huszárbandériumok, lovas íjászat) nagyobb támogatás esetén jelentősebb vonzerőként sze-
repelhetnének a régió kínálatában.

Marketing:
− Lovas rendezvények és westernfarmok promóciójának nagyobb támogatása lenne indo-
kolt.
− Az ifjúsági korcsoportnak szánt kiadványokban hangsúlyosan kellene szerepelnie a lovas
ajánlatoknak.
− Célszerű lenne lovas rendezvénynaptár kiadása is.

Szervezeti keretek:
− Minden régióban egy-egy regionális lovas klaszter létrehozása lenne szükséges.

54
9. TISZA-TÓ

Kapcsolódás a stratégiai célokhoz:

Az egyedi természeti adottságokra épülő turisztikai formák fokozott gazdasági jelentőségének
elismertetése, szakmailag megalapozott és fenntartható mértékű fejlesztése, minőségi színvo-
nalának javítása, illetve a turizmus a lakosság számára hosszú távú alternatív bevételi forrás,
mint stratégiai célokhoz egyaránt kapcsolódik.

Célkitűzés:
A lovas turizmus a régió vezető turisztikai termékeinek (ökoturizmus, vízi és vízparti aktív
turizmus) remek kiegészítő elemévé válhat.

Indoklás:
Magyarország lovas hagyományai, a kiépült lovas bázisok, a meglévő lóállomány, a képzett
szakemberek, valamint a kitűnő környezeti feltételek alapos lehetőséget kínálnak a lovas tu-
rizmus fejlesztésére. A Hortobágyon működő vállalkozások hatékonyabb működését szolgál-
hatja komplex csomagok létrehozása.
A lovas fogadók lovardák szolgáltatásai más turisztikai ágazat hátteréül is szolgálhatnak. Az
ökoturizmus és a lovas turizmus jól illeszkednek egymáshoz, a vízi életterek csónakos bemu-
tatásához hasonlóan a szárazföldi élőhelyek bemutatásához a lovas szolgáltatók tudnának jól
kapcsolódni. Az intézkedés jelentős szerepet játszhat a turisztikai szezon meghosszabbításá-
ban, és a régió perifériális fekvésű településeinek a turizmusba való integrálásában.

Fejlesztési javaslatok:
− Lovas fogadók hálózatának kialakítása
− Lovas túra útvonalak kialakítása
− Oktatóbázisok létesítése
− A lovas turizmus komplex fejlesztésbe kapcsolása
− A lovas turizmus hátterének fejlesztése (lótartás támogatása)

55
 4. MELLÉKLETEK

4. 1. A MAGYAR TURIZMUS ZRT. TÁJÉKOZTATÓJA

A MAGYAR LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI ÉS A MAGYAR TURIZMUS ZRT. BEL-
FÖLDI MARKETINGTEVÉKENYSÉGE C. PREZENTÁCIÓHOZ

A magyar lakosság utazási szokásairól a Magyar Turizmus Zrt. éves gyakorisággal végez ku-
tatást. A 2005 decemberében végzett felmérés a 2004. december eleje és 2005. november vé-
ge között megvalósult egy- és többnapos utazásokat és a többnapos utazások közül legfonto-
sabbnak ítélt főutazásokat vizsgálta.

2005-ben minden 100 háztartásból 79 részt vett a turizmusban (2004-ben 75%) vagyis tett
legalább egy, egy- vagy többnapos, belföldi vagy külföldi utazást. A háztartások 18%-a csak
egynapos, 14%-a csak többnapos, 47%-a egy- és többnapos utazáson is részt vett.

A magyar háztartások utazási aktivitása (részvételi arány a háztartások százalékában)

Belföldi Külföldi
Egynapos utazáson
62,4% 7,4%
Többnapos utazáson
49,4% 22,7%
Főutazáson
26,1% 16,9%
Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

A magyar lakosság turisztikai fogyasztását tekintve a belföldi utazások jóval nagyobb szere-
pet töltenek be, mint a külföldiek.

Belföldi turizmus

Egynapos utazások
¾ 2005-ben minden 100 háztartásból 62 vett részt egynapos belföldi utazáson
2004 decembere és 2005 novembere között a magyar háztartások 64,9%-a vett részt egynapos
utazáson, azaz kiránduláson. A kirándulók 88,7%-a csak belföldi kirándulást tett. Csak kül-
földre a háztartások 3,9%-a kirándult, míg 7,4% belföldön és külföldön is járt. Belföldi kirán-
duláson a háztartások 62,4%-a vett részt.
¾ A kirándulók jellemzően magyarországi úti célokat kerestek fel, a legnépszerűbb a
Budapest-Közép-Dunavidék régió volt.
Egy magyar háztartás a vizsgált időszakban átlagosan 3,4 alkalommal kirándult belföldön. A
belföldi kirándulások legkedveltebb úti céljai a Budapest-Közép-Dunavidék (17,6%), a Dél-
Dunántúl (16,8%) és az Észak-Magyarország (14,8%), valamint a Balaton (14,0%) turisztikai
régiók voltak.

A motivációk közül kiemelkedik a rokonok és ismerősök felkeresése (23,8%), a vízparti ki-

rándulás (17,2%) és a vásárlás (12,0%). Egy belföldi kiránduláson átlagosan 2,07 fő vett részt.
A belföldi kirándulások többsége a nyári hónapokra esett, ekkor bonyolították le a belföldi

56
kirándulások 49,8%-át, a téli hónapokban viszont szinte egyáltalán nem kirándultak a magyar
háztartások.

A kiránduláson részt vevők 31,5%-a gyűjt a kirándulás előtt vagy közben turisztikai informá-
ciót. A belföldi kirándulások esetében a legnépszerűbb információforrások a prospektusok
(38,3%), az internet (36,6%) és korábban ott járt ismerősök tapasztalatai (36,2%).

Többnapos utazások
¾ 2005-ben minden 100 háztartásból 61 vett részt többnapos utazáson, amelyek 81,5%-
ának úti célja Magyarország volt.
2004 decembere és 2005 novembere között a magyar háztartások 60,8%-a vett részt többna-
pos utazáson. Az utazók 62,5%-a csak belföldi utazáson vett részt, 19,0% belföldön és kül-
földön is járt, csak külföldre pedig 18,5% utazott. Belföldi többnapos utazáson minden máso-
dik háztartás vett részt.
¾ Többnapos utazásaink legkedveltebb desztinációja továbbra is a Balaton.
Egy belföldre utazó háztartás átlagosan 2,7 utazáson vett részt, ami az összes magyar háztar-
tásra vetítve 2,59 utazást jelent háztartásonként. A belföldi utazások legkedveltebb úti céljai a
Balaton (24,8%) és a Budapest-Közép-Dunavidék (22,1%) turisztikai régiók voltak.

A belföldi utazáson részt vevők motivációi közül kiemelkedik a rokonok és ismerősök felke-
resése (36,9%), a vízparti üdülés (18,6%) és a saját nyaraló, második otthon felkeresése
(11,3%). A belföldi utazások között az 1-3 éjszakásak, azaz a hétvégi utazások dominálnak. A
belföldi utazások átlagos hossza 4,45 éjszaka volt. Az utazások többsége (41,4%) július-
augusztusra esett.

Az utazók 48,7%-a gyűjt az utazás előtt vagy közben turisztikai információt. A belföldi utazá-
sok esetében a legfontosabb turisztikai információforrások a korábban ott járt ismerősök
(45,0%), az internet (41,1%), a térképek (40,9%) és a prospektusok (40,5%).

Főutazások
¾ Az év legfontosabb utazását 100 magyarból 61 Magyarországon tölti, a többség
(39,6%) a Balatonnál.
2004. december eleje és 2005. november vége között a magyar háztartások 43,0%-ában, az
utazáson részt vevő háztartások 71,3%-ában fordult elő főutazás, azaz olyan utazás, amelyet a
háztartás tagjai valamilyen szempont alapján a legfontosabbnak tartottak az egész évben lebo-
nyolított utazások közül. A főutazások 60,7%-a belföldi, 39,3%-a külföldi volt.

A belföldi főutazások legnépszerűbb desztinációja a Balaton (39,6%) volt. A második leg-

gyakoribb úti célt, az Észak-Magyarország (13,5%) turisztikai régiót a Budapest-Közép-
Dunavidék (9,4%) régió követte.

A belföldi főutazáson részt vevők leggyakoribb motivációja a vízparti üdülés (39,6%) volt,
ezt az ismerősök, rokonok felkeresése (29,8%) követte. A harmadik helyen a hegyvidéki üdü-
lés található 9,7%-os részesedéssel. A belföldi főutazásokon átlagosan 2,47 fő vett részt. A
legtöbben augusztusban mentek főutazásra, az utazók 39,3%-a tett így. A válaszadók átlago-
san 5,37 éjszakát töltöttek otthonuktól távol belföldi főutazásuk során.

A külföldi utazásokkal szemben a belföldi utazások során alacsonyabb a turisztikai informá-

ciót gyűjtők aránya, aminek hátterében - többek között - az egy-egy turisztikai régióba vissza-
térők magas aránya áll. A főutazás előtt az utazók 29,5%-a gyűjtött turisztikai információt.

57
7,9% az utazás előtt és közben is, 18,1% csak az utazás előtt, 3,5% csak az utazás közben
tájékozódott. Az információt gyűjtők prospektusokból (44,0%), korábban ott járt ismerősöktől
(43,4%) és térképekből (34,0%) tájékozódtak a leggyakrabban. Az elmúlt években a legmar-
kánsabb változás az internet használat területén történt: míg 2001-ben a belföldi főutazás ese-
tében a világháló használata 1%-ot mutatott, 2005-ben ez az arány 30%-ra emelkedett.

Az utazási irodák szerepe a belföldi utazások szervezésében alacsony és folyamatosan csök-

ken: 2005-ben az utazásközvetítők a belföldi főutazások 5%-ának szervezésében vettek részt.

Belföldi főutazásaikkal a válaszadók rendkívül elégedettek voltak, az 1-től 5-ig terjedő skálán
a vizsgált szempontok az ár és minőség összhangja kivételével (3,93) mindegyike 4 feletti
átlagosztályzatot kapott.

2005-ben a belföldi turizmus a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján is igen kedvezően
alakult.
ƒ A kereskedelmi szálláshelyeken 3,5 millió magyar vendég 8,7 millió vendégéjszakát töl-
tött el. A vendégek száma 5,3%-kal, a vendégéjszakák száma 3,5%-kal növekedett a
2004. évhez képest.
ƒ A kereskedelmi szálláshelyi vendégforgalom alapján a legnépszerűbb turisztikai régió a
Balaton volt, a dobogó második helyén a Budapest-Közép-Dunavidék áll, a bronzérmet
az Észak-Magyarország régió szerezte meg. E három régió a vendégéjszakák több mint
felét mondhatta magáénak.
ƒ A vendégéjszakák csaknem 45%-a a három nyári hónapban realizálódott.
ƒ A vendégéjszakák számában bekövetkezett növekedés a Balaton (+174 ezer vendégéj-
szaka), a Közép-Dunántúl (+94 ezer) és a Dél-Alföld (+78 ezer) régióknak, illetve a júli-
us (+74 ezer) és március (+73 ezer) hónapoknak köszönhető.
ƒ A magyar vendégek átlagosan 2,5 éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken.
ƒ Minden tíz belföldi vendégéjszakából hatot szállodákban regisztráltak. A magasabb mi-
nőségű szolgáltatások iránti kereslet dinamikus bővülését jelzi, hogy a magasabb kategó-
riájú szálláshelyek vendégforgalma az átlagosnál jóval kedvezőbben alakult.
ƒ A belföldi turizmus népszerűségének növekedéséhez jelentősen hozzájárul az üdülési
csekk népszerűsége. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adatai szerint 2005-ben hoz-
závetőleg 12 milliárd forint értékben bocsátottak ki üdülési csekket.

58
Kiutazó turizmus

Egynapos utazások
¾ A külföldi kirándulások legnépszerűbb úti célja Ausztria
A kiránduláson részt vevő háztartások 11,3%-a tett külföldi kirándulást. A külföldi kirándulá-
son részt vevő háztartások átlagosan két külföldi kiránduláson vettek részt. A külföldi kirán-
dulások legkedveltebb desztinációi Ausztria (57,7%), Szlovákia (15,1%) és Románia (11,4%)
voltak.

A külföldi kirándulások fő motivációi közül kiemelkedik a városlátogatás (29,4%), a vásárlás

(22,5%) és a rokonok és ismerősök felkeresése (16,4%). Egy kiránduláson átlagosan 1,7 fő
vett részt. A külföldi kirándulások időpontjának eloszlása egyenletesebb, mint a belföldieknél
tapasztalt: a külföldi kirándulások aránya (15,1%) májusban volt a legmagasabb.

A külföldi kirándulások esetében elsősorban az útikönyveket (55,1%) és a korábban ott járt

ismerősök tapasztalatát (50,0%), valamint a prospektusokat (43,2%) hívták segítségül. Az
internetről 42% tájékozódott.

Többnapos utazások
¾ 100 magyar háztartás közül 23 vesz rész többnapos külföldi utazáson
¾ A többnapos utazások legnépszerűbb desztinációja Ausztria
A külföldi utazáson részt vevő háztartás átlagosan 1,46 utazást tett a vizsgált időszakban. A
külföldi utazások legnépszerűbb desztinációi Ausztria (19,2%), Olaszország (9,4%) és Hor-
vátország (9,0%) voltak. Az Európán kívüli utazások aránya 11,3%-ot tett ki.

A külföldi utazások fő motivációi közül kiemelkedik a vízparti üdülés (28,1%), a rokonok,

ismerősök felkeresése (15,1%), a városlátogatás (13,8%) és a hegyvidéki üdülés (11,4%). Egy
utazáson átlagosan 1,95 fő vett részt. A külföldi utazások között az egyhetes utazások domi-
náltak, az utak fele 4-7 éjszakás volt. A külföldi utazások időtartama 6,95 éjszaka volt. A kül-
földi utazások többségét július (21,8%) - augusztusban (28,5%) bonyolították le, a téli hóna-
pokra az utazások kevesebb, mint 10%-a (9,7%) esett.

A külföldi utazások esetében a legfontosabb turisztikai információforrások a prospektusok

(52,7%), az internet (52,1%) és a korábban ott járt ismerősök tapasztalata (50,3%).

Főutazások
¾ Az év legfontosabb utazását 100 magyarból 39 tölti külföldön
¾ A legnépszerűbb desztináció Horvátország volt

A főutazásukat külföldön töltők által leggyakrabban említett úti cél Horvátország (15,3%)
volt. Olaszországot a második (13,4%), Ausztriát (11,8%) és Bulgáriát (6,2%) a harmadik,
illetve negyedik helyen említették. Az Európán kívüli főutazások részesedése 15,3% volt.

A külföldi főutazások leggyakoribb motivációja a vízparti üdülés (43,5%) volt, ezt a városlá-
togatás (15,2%) és az ismerősök, rokonok felkeresése (11,5%) követte. A külföldi főutazáso-
kon átlagosan 2,15 fő vett részt. A legtöbben augusztusban vettek részt főutazáson, az utazók
36,4%-a tett így. A válaszadók harmada (30,3%-a) nem a nyári hónapokat választotta főutazá-
sának időpontjaként. A válaszadók átlagosan 8,28 éjszakát töltöttek külföldi főutazással.

Az internet utazás megszervezésében betöltött szerepére külön is rákérdeztünk. Kifejezetten

az utazás megszervezéséhez kapcsolódó információgyűjtésre az utazó háztartások 23,3%-a
használta az internetet. Foglalásra 8,5% alkalmazta, míg 2,5% fizetett is interneten keresztül,
miközben utazásait szervezte.
Forrás: Magyar Turizmus Zrt., A magyar lakosság utazási szokásai, 2005 c. kutatás, készítette
a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság

További információk: Magyar Turizmus Zrt.

Kommunikációs Iroda
Tel.: 488-8748
Fax.: 488-8600
E-mail:pr@hungarytourism.hu
Internet: www.itthon.hu

60.
 4. 2. Egyéb statisztikai adatok

A Szonda Ipsos általkészített statisztikák igen kedvező trendeket vázolnak fel a lovaglás jövő-
jét tekintve:

A fiatalok körében a legnagyobb érdeklődést kiváltó aktív üdülési forma a kirándulás, a ter-
mészetjárás: 78%-uk nevezte meg kedvelt utazási és időtöltési tevékenységeként. Ezt a kerék-
pározás követi, amely a megkérdezettek 56%-át érdekli. A vízi sportok iránt 50%, a lovaglás
iránt 29% mutat érdeklődést. Legkevésbé a golf érdekli a fiatalokat, 9%-nyian vonzódnak
iránta.

Az érdeklődés leginkább a természetjárás, kirándulás és a kerékpározás esetében jár együtt a

tevékenység gyakorlásával. A természetjárás iránt érdeklődők aktívabbak a legnagyobb
arányban, 39%-uk szokott rendszeresen kirándulni. A kerékpározás kedvelőinek 31%-a rend-
szeresen gyakorolja hobbiját, míg a szezonális jellegű vízi sportok szerelmeseinek csak 23%-a
űzi gyakran tevékenységét. A költségigényesnek nevezhető lovaglás az iránta érdeklődők
16%-ánál rendszeres tevékenység, míg a golfozás ennél a korosztálynál kizárólag alkalomsze-
rűen gyakorolt tevékenység.

A válaszolók többsége szerint hazánkban jó lehetőségek vannak az aktív üdülésre. A termé-

szetjárás, kirándulás lehetőségeit ítélték a legkedvezőbben: 94% szerint nagyon jó lehetőségek
vannak Magyarországon a természetjárásra, kirándulásra. A kerékpárosok is nagyon elégedet-
tek, 81%-uk megfelelő körülményeket talál a kerékpártúrákhoz. A vízi sport és a lovaglási
lehetőségekről is hasonlóan jó vélemények születtek: 66 illetve 64% pozitív véleményt adott a
hazai helyzetről. A golf iránt érdeklődők közül többen – a megkérdezettek fele – vélik úgy,
hogy nincsenek jó lehetőségek Magyarországon, mint akik kedvezően nyilatkoztak ezzel kap-
csolatban (25%).

Lovagolni rendszeresen 16%, alkalmanként 40% szokott, az utóbbi adat alapján feltehető –
csakúgy, mint a vízi sportok esetében – hogy a lakóhelytől távolabbi, elsősorban turisztikai és
nem egyszerűen szabadidős aktivitásról van szó. A lovaglás iránt érdeklődők 44%-a egyálta-
lán nem szokott lovagolni, ez feltételezhetően annak is köszönhető, hogy a lovaglás meglehe-
tősen költségigényes.

A magyar felnőtt lakosság körében a legnagyobb érdeklődést kiváltó aktív üdülési forma a
kirándulás, a természetjárás: 73%-uk nevezte meg kedvelt utazási és időtöltési tevékenysége-
ként. Ezt a kerékpározás követi, amely a megkérdezettek 43%-át érdekli. A vízi sportok iránt
30%, a lovaglás iránt 21% mutat érdeklődést. Legkevésbé a golf érdekli a megkérdezetteket,
7%-nyian vonzódnak iránta.

Az érdeklődés leginkább a természetjárás, kirándulás esetében jár együtt a tevékenységgel. A

természetjárás iránt érdeklődők aktívabbak a legnagyobb arányban, 34%-uk rendszeresen
kirándulni. A kerékpározás kedvelőinek 23%-a rendszeresen gyakorolja hobbiját, míg a sze-
zonális jellegű vízi sportok szerelmeseinek csak 15%-a űzi gyakran tevékenységét. A költség-
igényesnek nevezhető lovaglás az iránta érdeklődők 9%-ánál rendszeres tevékenység, míg a
golfozásnál 2% ez az arány.

A válaszolók többsége szerint hazánkban jó lehetőségek vannak az aktív üdülésre. A termé-

szetjárás, kirándulás lehetőségeit ítélték a legkedvezőbben: 96 % szerint nagyon jó lehetősé-
gek vannak Magyarországon a természetjárásra, kirándulásra. A kerékpárosok is elégedettek,
73%-uk megfelelő körülményeket talál a kerékpártúrákhoz. A lovaglási- és vízi sport lehető-
ségekről is hasonlóan jó vélemények születtek. 72 illetve 64% pozitív véleményt adott a hazai

61.
helyzetről. A golf iránt érdeklődők közül többen - négytizednyien - vélik úgy, hogy nincsenek
jó lehetőségek Magyarországon, mint akik kedvezően nyilatkoztak ezzel kapcsolatban (29%).

A vízi sportok és a lovaglás iránt a fiatalok az átlagosnál jobban érdeklődnek, míg a 60 év

felettiek szinte alig. Ugyanakkor nem mondhatjuk, hogy az életkor emelkedésével egyértel-
műen csökkenne az érdeklődés, hiszen a 40-49 év közöttiek a legfiatalabbakéhoz hasonló
mértékű vonzást jelent ez a két üdülési forma. Közös vonás, hogy a férfiak valamint az érett-
ségizettek és a diplomások körében ezek az aktív üdülési tevékenységek fontosabbnak nevez-
hetők. A vízi sportoknál még azt a sajátosságot is érzékelhetjük, hogy a fővárosiak vonzódása
erőteljesebb, mint a vidékieké.

A lovaglás iránt érdeklődők között is 57% egyáltalán nem szokott lovagolni, ez feltételezhető-
en annak is köszönhető, hogy a lovaglás meglehetősen költségigényes. Az érdeklődők 33%-a
alkalmanként, míg rendszeresen mindössze 9% lovagol. Az átlagnál rendszeresebben lova-
golnak a fiatalok és a nagyvárosiak.

A táblázatok és az azokban levő adatok összehasonlíthatósága miatt a vizsgált lovas tevé-

kenységek adatai mellett a vízi turizmusra vonatkozó táblázatok is megtalálhatók.

62.
 A 14-25 ÉVES FIATALOK VÉLEMÉNYE AZ AKTÍV ÜDÜLÉSI ÉS KULTU-
RÁLIS TEVÉKENYSÉGEKRŐL1

Mennyire érdekli Önt a lovaglás, mint üdülés közbeni tevékenység?

(válaszok százalékos megoszlása, N=500)

egyál- nem
átlag-
nagyon nem talán tudja,
érdekli is-is érték
érdekli érdekli nem válasz-
(1,5)
érdekli hiány
A kérdezett neme
férfi 16 7 21 17 39 2,4
nő 20 17 21 15 26 1 2,9
A kérdezett életkora
14-16 éves 21 7 22 22 27 1 2,7
17-19 éves 20 15 16 19 30 2,8
20-22 éves 18 10 18 11 42 1 2,5
23-25 éves 12 13 28 16 31 2,6
Iskolai végzettsége
alapfokú 19 9 18 22 32 2,6
középfokú 17 13 23 13 34 2,6
felsőfokú 15 23 23 15 24 3
A lakóhely típusa
Budapest 18 12 19 19 32 2,7
nagyváros 15 7 25 16 37 2,4
város 24 13 18 13 32 2,8
község 14 13 24 15 34 2,6
összesen 17 12 21 16 34 2,6

1
Szonda Ipsos, 2000. augusztus
63.
 Mennyire érdeklik Önt a vízi sportok, mint üdülés közbeni tevékenységek?
(válaszok százalékos megoszlása, N=500)

nagyon nem egyáltalán nem tudja, átlagérték

érdekli is-is
érdekli érdekli nem érdekli válaszhiány (1,5)
A kérdezett neme
férfi 21 33 26 11 9 3,5
nő 23 22 27 16 12 3,3
A kérdezett életkora
14-16 éves 27 27 23 12 10 1 3,5
17-19 éves 32 24 20 17 7 3,5
20-22 éves 12 36 29 12 11 3,8
23-25 éves 23 22 30 10 14 1 3,3
Iskolai végzettsége
alapfokú 26 31 20 10 13 3,5
középfokú 20 26 30 15 9 3,3
felsőfokú 17 42 33 8 3,7
A lakóhely típusa
Budapest 21 35 31 7 6 3,6
nagyváros 16 24 26 23 11 3,1
város 29 24 22 13 12 3,4
község 22 27 26 12 14 3,3
összesen 22 28 26 13 11 0 3,4

64.
 Milyen gyakran szoktak lovagolni?
(válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket érdekel a lovaglás N=146)

szinte egyálta-
rendsze-resen alkalman-ként
lán nem
A kérdezett neme
férfi 25 35 40
nő 11 44 45
A kérdezett életkora
14-16 éves 15 40 45
17-19 éves 7 42 51
20-22 éves 23 35 42
23-25 éves 16 47 37
Iskolai végzettsége
alapfokú 14 49 37
középfokú 18 36 46
felsőfokú 50 50
A lakóhely típusa
Budapest 14 47 39
nagyváros 16 32 52
város 12 43 45
község 21 36 43
összesen 16 40 44

65.
 Milyen gyakran szoktak vízi sportokat űzni?
(válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket érdekelnek a vízi sportok
N=252)

szinte egyálta-
rendszeresen alkalmanként
lán nem
A kérdezett neme
férfi 23 62 15
nő 22 61 17
A kérdezett életkora
14-16 éves 23 63 14
17-19 éves 28 52 20
20-22 éves 25 65 10
23-25 éves 16 66 18
Iskolai végzettsége
alapfokú 20 57 23
középfokú 24 65 10
felsőfokú 25 63 12
A lakóhely típusa
Budapest 26 65 9
nagyváros 25 64 11
város 23 57 20
község 18 61 20
összesen 23 62 15

66.
 A FELNŐTT LAKOSSÁG VÉLEMÉNYE AZ AKTÍV ÜDÜLÉSI ÉS KULTU-
RÁLIS TEVÉKENYSÉGEKRŐL2

Mennyire érdekli Önt a lovaglás, mint üdülés közbeni tevékenység?

(válaszok százalékos megoszlása, N=998)

egyál- nem
nagyon nem talán tudja, átlag-
érdekli is-is
érdekli érdekli nem válasz- érték
érdekli hiány
A kérdezett neme
férfi 12,4 9,6 17,1 13,2 47,2 0,4 2,3
nő 10,9 7,5 10,0 9,0 62,1 0,4 2
A kérdezett életkora
18-29 éves 17,6 12,9 19,7 13,7 36,1 2,6
30-39 éves 9,9 6,9 16,8 17,8 47,5 1,0 2,1
40-49 éves 13,7 14,3 14,3 9,9 47,8 2,4
50-59 éves 8,4 6,4 10,0 6,8 67,6 0,8 1,8
60 feletti 8,0 1,3 2,0 5,3 83,3 1,5
Iskolai végzettsége
alapfokú 9,3 7,1 10,0 8,9 64,2 0,4 1,9
középfokú 13,8 9,8 17,7 13,2 45,1 0,5 2,3
felsőfokú 12,0 9,3 9,3 11,1 58,3 2,1
A lakóhely típusa
Budapest 15,4 8,7 7,7 11,3 56,9 2,1
nagyváros 6,1 5,5 12,2 17,1 59,1 1,8
város 12,0 7,2 12,0 10,8 57,4 0,8 2,1
község 11,6 10,6 17,5 8,5 51,3 0,5 2,2
összesen 11,5 8,5 13,3 11,0 55,2 0,4 2,1

2
Szonda Ipsos, 2000. július
67.
 Mennyire érdeklik Önt a vízi sportok, mint üdülés közbeni tevékenységek?
(válaszok százalékos megoszlása, N=998)

nagyon nem egyáltalán

érdekli is-is átlagérték
érdekli érdekli nem érdekli
A kérdezett neme
férfi 18,0 19,5 24,2 13,7 24,6 2,9
nő 11,1 12,5 15,5 14,5 46,4 2,3
A kérdezett életkora
18-29 éves 20,5 20,9 23,5 17,5 17,5 3,1
30-39 éves 14,3 19,7 21,7 15,3 29,1 2,8
40-49 éves 13,1 26,3 21,3 13,8 25,6 2,9
50-59 éves 12,8 7,6 15,2 14,4 50,0 2,2
60 feletti 8,6 4,6 15,9 7,9 62,9 1,9
Iskolai végzettsége
alapfokú 10,2 9,6 16,0 13,8 50,4 2,2
középfokú 17,0 22,3 20,5 14,8 25,5 2,9
felsőfokú 20,4 14,8 30,6 13,9 20,4 3
A lakóhely típusa
Budapest 21,6 22,2 20,1 4,6 31,4 3
nagyváros 12,7 15,8 24,2 18,2 29,1 2,6
város 10,7 15,4 17,8 17,8 38,3 2,4
község 13,9 12,9 18,3 14,9 39,9 2,5
összesen 14,4 15,8 19,5 14,2 36,1 2,6

68.
 Milyen gyakran szoktak lovagolni?
(válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket érdekel a lovaglás N=201)

rendsze- alkalman- szinte egyál- nem tudja,

resen ként talán nem válaszhiány
A kérdezett neme
férfi 12,7 35,3 51,0 1,0
nő 6,1 30,6 63,3
A kérdezett életkora
18-29 éves 18,3 32,4 49,3
30-39 éves 8,6 51,4 40,0
40-49 éves 6,8 31,8 61,4
50-59 éves 16,2 83,8
60 feletti 30,8 61,5 7,7
Iskolai végzettsége
alapfokú 4,0 29,3 66,7
középfokú 14,6 35,0 49,5 1,0
felsőfokú 39,1 60,9
A lakóhely típusa
Budapest 8,3 45,8 45,8
nagyváros 15,8 15,8 68,4
város 12,5 35,4 50,0 2,1
község 7,0 29,1 64,0
összesen 9,5 33,3 56,7 0,5

69.
 Milyen gyakran szoktak vízi sportokat űzni?
(válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket érdekelnek a vízi sportok
N=300)

szinte egyálta-
rendszeresen alkalmanként
lán nem
A kérdezett neme
férfi 20,6 57,1 22,3
nő 8,0 63,2 28,8
A kérdezett életkora
18-29 éves 15,5 66,0 18,6
30-39 éves 18,6 64,3 17,1
40-49 éves 14,5 56,5 29,0
50-59 éves 11,5 44,2 44,2
60 feletti 10,0 65,0 25,0
Iskolai végzettsége
alapfokú 8,9 53,3 37,8
középfokú 15,7 63,4 20,9
felsőfokú 26,3 60,5 13,2
A lakóhely típusa
Budapest 7,1 74,1 18,8
nagyváros 15,2 65,2 19,6
város 27,7 46,2 26,2
község 13,5 54,8 31,7
összesen 15,0 60,0 25,0

70.
 Magyarországon milyen lehetőségek vannak a lovaglásra?
(válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket érdekel a lovaglás, N=201)

jó lehetőségek nincsenek jó nem tudja,

vannak lehetőségek válaszhiány
A kérdezett neme
férfi 78,4 18,6 2,9
nő 65,3 23,5 11,2
A kérdezett életkora
18-29 éves 63,4 28,2 8,5
30-39 éves 70,6 23,5 5,9
40-49 éves 75,0 18,2 6,8
50-59 éves 81,1 10,8 8,1
60 feletti 85,7 14,3
Iskolai végzettsége
alapfokú 83,8 10,8 5,4
középfokú 64,1 29,1 6,8
felsőfokú 69,6 17,4 13,0
A lakóhely típusa
Budapest 72,3 14,9 12,8
nagyváros 63,2 31,6 5,3
város 79,6 20,4
község 69,8 20,9 9,3
összesen 72,1 20,4 7,5

71.
 Mennyire érdekli a lovas túra lóháton?
(válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket érdekel a lovaglás N=201)

egyáltalán
nagyon kicsit
nem
A kérdezett neme
férfi 55,3 32,0 12,6
nő 44,3 36,1 19,6
A kérdezett életkora
18-29 éves 56,9 36,1 6,9
30-39 éves 54,3 40,0 5,7
40-49 éves 52,3 29,5 18,2
50-59 éves 37,8 40,5 21,6
60 feletti 30,8 69,2
Iskolai végzettsége
alapfokú 51,4 33,8 14,9
középfokú 45,6 36,9 17,5
felsőfokú 72,7 18,2 9,1
A lakóhely típusa
Budapest 48,9 34,0 17,0
nagyváros 52,6 36,8 10,5
város 49,0 30,6 20,4
község 51,8 34,1 14,1
összesen 50,5 33,5 16,0

72.
 Mennyire érdekli a lovas túra kocsin?
(válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket érdekel a lovaglás N=201)

egyáltalán
nagyon kicsit nem tudja válaszhiány
nem
A kérdezett neme
férfi 28,2 42,7 27,2 1,0 1,0
nő 35,1 30,9 34,0
A kérdezett életkora
18-29 éves 26,8 43,7 29,6
30-39 éves 42,9 40,0 11,4 2,9 2,9
40-49 éves 31,8 29,5 38,6
50-59 éves 29,7 40,5 29,7
60 feletti 23,1 15,4 61,5
Iskolai végzettsége
alapfokú 42,7 32,0 22,7 1,3 1,3
középfokú 25,2 41,7 33,0
felsőfokú 21,7 30,4 47,8
A lakóhely típusa
Budapest 27,7 36,2 36,2
nagyváros 31,6 31,6 36,8
város 28,6 36,7 34,7
község 33,7 39,5 24,4 1,2 1,2
összesen 30,8 37,3 30,8 0,5 0,5

73.
 Mennyire érdekli a lovastábor?
(válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket érdekel a lovaglás N=201)

egyáltalán nem tudja,

nagyon kicsit
nem válaszhiány
A kérdezett neme
férfi 24,0 39,4 32,7 3,8
nő 36,7 29,6 29,6 4,1
A kérdezett életkora
18-29 éves 40,3 41,7 16,7 1,4
30-39 éves 28,6 34,3 28,6 8,6
40-49 éves 38,6 27,3 31,8 2,3
50-59 éves 8,3 36,1 50,0 5,6
60 feletti 15,4 15,4 69,2
Iskolai végzettsége
alapfokú 24,0 34,7 34,7 6,7
középfokú 33,7 33,7 29,8 2,9
felsőfokú 39,1 39,1 21,7
A lakóhely típusa
Budapest 23,4 48,9 27,7
nagyváros 47,4 31,6 21,1
város 28,0 30,0 38,0 4,0
község 32,6 30,2 30,2 7,0
összesen 30,7 34,7 30,7 4,0

74.
 Mennyire érdekli az oktató tanfolyam díjlovaglásban?
(válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket érdekel a lovaglás N=201)

egyáltalán
nagyon kicsit nem tudja válaszhiány
nem
A kérdezett neme
férfi 10,6 17,3 67,3 2,9 1,9
nő 23,7 22,7 52,6 1,0
A kérdezett életkora
18-29 éves 21,1 29,6 47,9 1,4
30-39 éves 11,4 28,6 51,4 2,9 5,7
40-49 éves 18,2 6,8 72,7 2,3
50-59 éves 16,2 16,2 67,6
60 feletti 7,7 92,3
Iskolai végzettsége
alapfokú 16,0 20,0 58,7 2,7 2,7
középfokú 18,3 22,1 58,7 1,0
felsőfokú 13,6 9,1 72,7 4,5
A lakóhely típusa
Budapest 10,6 17,0 66,0 2,1 4,3
nagyváros 26,3 36,8 36,8
város 16,7 12,5 70,8
község 17,4 22,1 57,0 3,5
összesen 16,5 20,0 60,5 2,0 1,0

75.
 Mennyire érdekli az oktató tanfolyam díjugratásban?
(válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket érdekel a lovaglás N=201)

egyáltalán nem tudja,

nagyon kicsit
nem válaszhiány
A kérdezett neme
férfi 15,5 13,6 66,0 4,9
nő 13,4 23,7 62,9
A kérdezett életkora
18-29 éves 11,1 30,6 56,9 1,4
30-39 éves 11,8 14,7 64,7 8,8
40-49 éves 13,3 11,1 73,3 2,2
50-59 éves 24,3 10,8 64,9
60 feletti 23,1 76,9
Iskolai végzettsége
alapfokú 16,2 17,6 60,8 5,4
középfokú 15,4 19,2 65,4
felsőfokú 4,5 18,2 72,7 4,5
A lakóhely típusa
Budapest 28,3 65,2 6,5
nagyváros 25,0 30,0 45,0
város 16,3 6,1 77,6
község 17,6 17,6 62,4 2,4
összesen 14,0 18,5 65,0 2,5

76.
 Mennyire érdekli az oktató tanfolyam fogathajtásban?
(válaszok százalékos megoszlása azok körében, akiket érdekel a lovaglás N=201)

egyáltalán
nagyon kicsit nem tudja válaszhiány
nem
A kérdezett neme
férfi 21,4 16,5 59,2 2,9
nő 18,6 15,5 64,9 1,0
A kérdezett életkora
18-29 éves 16,9 25,4 56,3 1,4
30-39 éves 16,7 22,2 55,6 2,8 2,8
40-49 éves 20,5 9,1 68,2 2,3
50-59 éves 25,0 8,3 66,7
60 feletti 23,1 76,9
Iskolai végzettsége
alapfokú 24,0 14,7 57,3 2,7 1,3
középfokú 19,4 19,4 61,2
felsőfokú 9,1 9,1 77,3 4,5
A lakóhely típusa
Budapest 15,2 17,4 65,2 2,2
nagyváros 21,1 21,1 57,9
város 24,5 10,2 63,3 2,0
község 20,0 17,6 60,0 2,4
összesen 20,1 16,1 61,8 1,5 0,5

77.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

Vezetői
Tartalomjegyzék összefoglaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
A jövőt meghatározó legfontosabb
globális trendek és kihívások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
A Stratégia célrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
A Stratégia eszközrendszere és
finanszírozási forrásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9
A Stratégia indikátorrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10
A Stratégiát megvalósító intézményrendszer . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11
A Stratégia megvalósításának elvei
és nyomon követése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

1 Új fejlesztési szemlélet

a turizmusban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
1.1 Egységes desztinációs szemléleten alapuló termék- és attrakciófejlesztés, alapinfrastruktúra-fejlesztés . . . . . 16
1.1.1 Az egységes desztinációs szemlélet érvényesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
1.1.2 Az új szemléletű attrakciófejlesztési és alapinfrastruktúra-fejlesztési logika érvényesítése . . . . . . . . . . . . . . . 17
1.2 Erőteljesebb állami szerepvállalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20
1.3 A Stratégia tervezésének folyamata, időtávja, felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

2 Ágazati
helyzetértékelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
2.1 A turizmus jelentősége világszinten, valamint a turizmus teljesítményét befolyásoló tényezők . . . . . . . . . . . . . . . 27
2.1.1 Kiutazási trendek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27
2.1.2 Beutazási trendek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28
2.1.3 Politikai tényezők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29
2.1.4 Gazdasági tényezők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
2.1.5 Társadalmi tényezők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31
2.1.6 Technológiai tényezők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
2.1.7 Környezeti tényezők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
2.1.8 Jogi tényezők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34
2.2 Magyarország turizmusának alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
2.2.1 A turizmus gazdasági súlya Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35
2.2.2 A turisztikai mutatószámok alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
2.2.2.1 A kereskedelmi szálláshelyek forgalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36
2.2.2.2 A magyarországi belföldi turizmus
jellemzői és alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37
 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

2.2.2.3 A beutazó turizmus jellemzői és alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39

2.2.2.4 Budapest turizmusának alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
2.2.3 Magyarország küldőpiacainak csoportosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44
2.2.3.1 Budapest küldőpiacainak csoportosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47
2.2.3.2 Budapesten kívüli desztinációk küldőpiacainak csoportosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
2.3 A klasszikus turisztikai termékek nemzetközi és hazai trendjei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49
2.3.1 Egészségturizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49
2.3.2 Kulturális turizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
2.3.3 Bor- és gasztronómiai turizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51
2.3.4 Hivatásturizmus (MICE) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53
2.3.5 Rendezvényturizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
2.3.6 Aktív és természeti turizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55
2.4 Magyarország nevesített kiemelt turisztikai fejlesztési térségeinek bemutatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
2.4.1 A desztinációk lehatárolásának
kritériumai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57
2.4.2 Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58
2.4.3 S  opron-Fertő kiemelt turisztikai fejlesztési térség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59
2.4.4 T  okaj, Felső-Tisza és Nyírség kiemelt turisztikai fejlesztési térség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60
2.4.4.1 T  okaj térsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60
2.4.4.2 F  első-Tisza térsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61
2.4.4.3 Nyírség térsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62
2.4.5 Dunakanyar kiemelt turisztikai fejlesztési térség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63
2.4.6 Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Tisza-tó kiemelt turisztikai fejlesztési térség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
2.4.6.1 Debrecen-Hajdúszoboszló térsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
2.4.6.2 Hortobágy-Tisza-tó térsége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
2.4.7 A nevesített kiemelt turisztikai fejlesztési térségeken kívüli területek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65
2.5 A turizmust kiszolgáló, támogató erőforrások értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
2.5.1 A közlekedési infrastruktúra értékelése a turizmus szempontjából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
2.5.1.1 Légi közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67
2.5.1.2 Közúti közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
2.5.1.3 Vasúti közlekedés és
távolsági autóbuszos közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68
2.5.1.4 Kerékpáros infrastruktúra, szolgáltatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69
2.5.1.5 Vízi közlekedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70
2.5.1.6 B udapest és a vidéki városok közlekedése a turizmus szempontjából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70
2.5.2 Emberi erőforrások: munkaerőpiac és képzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71
2.5.3 Szabályozási, adózási és információs környezet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74
2.5.4 A z ágazatban korábban megvalósult fejlesztések értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76
2.6 A márkaépítési, marketingkommunikációs és marketingkutatási tevékenységek értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . 79
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 3

3 A Stratégia
célrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
3.1 Indíttatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84
3.2 Vízió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85
3.3 Misszió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87
3.4 Stratégiai célok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87
3.4.1 A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program: desztinációs logikán alapuló termék- és attrakciófejlesztés,
alapinfrastruktúra-fejlesztés (A-pillér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88
3.4.2 S tratégiai márkakommunikáció, célzott marketingkommunikációs kampányaktivitás és értékesítés
(B-pillér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 90
3.4.3 Elhivatott szakemberek,
visszahívó vendégszeretet (C-pillér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
3.4.4 Megbízható adatok, mérhető teljesítmény (D-pillér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94
3.4.5 Transzparens, kiszámítható
szabályozás és ösztönzés (E-pillér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 95
3.4.6 Iránymutatás és együttműködés (F-pillér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96
3.4.7 Identitás és kötődés (G-pillér) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 97
3.4.8 Horizontális célkitűzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98
3.5 A z országos szintű turisztikai márka és a desztinációs marketing- és értékesítési stratégiák főbb irányai . . .103
3.5.1 A
 z országos szintű turisztikai márka megújításának irányai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103
3.5.2 Budapest . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104
3.5.3 Vidéki desztinációk: stabil növekedési pályán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105
3.6 A Stratégia eszközrendszere . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106
3.6.1 Fejlesztéspolitikai, tervezési és támogatási eszköztár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106
3.6.2 Oktatáshoz, képzéshez, szemléletformáláshoz
kapcsolódó eszköztár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114
3.6.3 Kutatási eszköztár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117
3.6.4 Szabályozási eszköztár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119
3.6.5 H orizontális célok megvalósítását szolgáló eszköztár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121
3.7 A Stratégia célrendszerének illeszkedése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124

4 A megvalósítás
nyomon követése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126
4.1 Alapelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127
4.2 A célok megvalósulásának mérését szolgáló indikátorok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 129
 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

5 A szükséges beavatkozások személyi, tárgyi, szakmai, anyagi és szervezeti feltételei . . 130

5.1 Az állami turizmusirányítás átalakulásának folyamata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 131
5.1.1 A Magyar Turisztikai Ügynökség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132
5.1.2 Fejlesztő cégek és márkagondnokságok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133
5.2 A Stratégia megvalósításának pénzügyi feltételei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 134
5.2.1 Hazai források . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 135
5.2.2 Uniós források . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136

6 Kockázatelemzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 140
6.1 Globális, külső kockázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 141
6.2 Hazai társadalmi-gazdasági-környezeti kockázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 143
6.3 Turizmusirányítással, menedzsmenttel kapcsolatos kockázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144
6.4 Finanszírozási kockázatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 145
ÖSSZEFOGLALÁS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 146
IRODALOMJEGYZÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 147
HIVATKOZOTT JOGSZABÁLYOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150
TOVÁBBI FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 153
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030
6 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

Vezetői
a desztinációs alapú megközelítést és az új szemléletű attrakciófejlesztési,
alapinfrastruktúra-fejlesztési logikát.

összefoglaló
A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi
CLVI. törvény a turisztikai fejlesztések fókuszát az egyedi attrakciókról a
turisztikai térségekre helyezi át, kimondva, hogy Magyarország turisztikai
potenciáljának növelése a turisztikai desztinációkban rejlik. Olyan
A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 (a továbbiakban Stratégia vagy NTS 2030) komplex turisztikai élménycsomagok biztosításában, menedzselésében és
az állami turizmusirányítás célrendszerét és eszközrendszerét 2030-ig meghatározó piacra juttatásában, amelyek jelentős keresletbővülést jelentenek az adott
alapdokumentum. Feladata, hogy a turisztikai szemléletváltás megalapozásával, területeknek. Az állami turizmusirányítás feladata a desztinációs logika
a főbb beavatkozási pontok azonosításával, stratégiai célok kijelölésével rövid, értelmében az, hogy lehatárolja az egyes desztinációkat, azokra egyedi
közép- és hosszú távon definiálja az állam feladatait az ágazatban, illetve a célok beavatkozási programot dolgozzon ki, az egyedi élménnyel azonosítható
eléréséhez megfelelő eszközöket, forrást és intézményrendszert rendeljen. desztinációkhoz pedig önálló márkákat, márkaprofilokat építsen fel és
A turizmus összetettsége, komplexitása miatt jelen Stratégia nem tér ki részletesen menedzseljen.
valamennyi termék, desztináció, marketing és értékesítési irány, horizontális A desztinációs megközelítést kiegészítő új szemléletű attrakciófejlesztési és
szempont elemzésére és ezek egyedi céljainak azonosítására, de ernyőként alapinfrastruktúra-fejlesztési logika biztosítja a fejlesztett attrakciók gazdasági-
szolgál minden olyan későbbi alstratégia és program számára, ahol a terület társadalmi-környezeti fenntarthatóságát, továbbá azt, hogy minőségi élményt
fontossága, összetettsége indokolja, hogy ilyen készüljön. Ez egyúttal azt is jelenti, biztosítsanak a látogatók számára. Emellett kijelöli az attrakciófejlesztések irányát
hogy a jövőben megszülető termékstratégiáknak, desztinációs beavatkozási és főbb tartalmi követelményeit akkor, ha az attrakciófejlesztés desztináción
programoknak, ágazati fejlesztési programoknak, valamint a konkrét, egyedi belül, illetve ha azon kívül történik. A Stratégia kiemelten foglalkozik az állami
projekteknek is illeszkedniük kell az NTS 2030 céljaihoz, támogatniuk kell turizmusirányítás új, integrált intézményrendszerének bemutatásával és az állam
azok megvalósulását. turizmusban betöltött szerepének meghatározásával.
A Stratégia szakpolitikai dokumentum, mely illeszkedik a hazai és uniós
fejlesztéspolitikai dokumentumok rendszerébe, és támogatja a Nemzeti A jövőt meghatározó legfontosabb
Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban globális trendek és kihívások
foglalt célkitűzések elérését.
Más hasonló dokumentumokhoz képest a Nemzeti Turizmusfejlesztési A Stratégia helyzetelemző része azonosítja azokat a globális trendeket és kihívásokat,
Stratégia 2030 nagyobb hangsúlyt helyez az állami turizmusirányítás melyekre a Stratégia cél- és eszközrendszerének reflektálnia kell. Ezek közül kiemelendők a
új szemléletének, irányainak megértetésére, részletesen bemutatva következők:
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030
1. A turizmus várható növekedése 2030-ig: az elkölthető jövedelem emelkedésével, új
térségek és csoportok turizmusba való bekapcsolódásával, illetve a fogyasztói szokások
változásával a turizmusban jelentős növekedési potenciál azonosítható.
2. Térségi átrendeződés a küldőpiacok és fogadópiacok körében: míg Nyugat-
Európa jelentősége küldőpiacként és fogadópiacként várhatóan egyaránt csökken a
következő 10–15 évben, addig a küldőpiacok körében felértékelődik Kína és Délkelet-
Ázsia, a fogadópiacok esetén pedig növekszik a kereslet korábban kevésbé keresett
desztinációk, közöttük Közép-Európa országai iránt.
3. A z élménykeresés, az érzelmek, az autentikusság és a miliő felértékelődése: az
utazók egyre inkább egyedi, autentikus élményt, nem pedig terméket, szolgáltatást
keresnek. Egyre jelentősebb hányaduk nem turistaként kíván viselkedni a
desztinációban, hanem találkozni akar a helyiekkel, részt akar venni a helyiek
tevékenységeiben, úgy akar élni, mint a helyiek. Utazás során szerzett élményeit
nem „előregyártott” formában kívánja átélni, hanem maga is tevékenyen részt kíván
venni ezek előállításában. Úti célját nem egy-egy konkrét, felkeresendő attrakció
alapján, hanem a desztináció élményígérete, miliője, a közvetített életérzés alapján
határozza meg, melyben kulcsszerepet kap az érzelmi azonosulás.
4. A célcsoportok változása: a Stratégia számol a demográfiai és társadalmi
trendekkel, így a fejlett országok népességének elöregedésével, a civilizációs
betegségekkel, az életmód változással, illetve a „digitális bennszülöttek”
generációjának megváltozott igényeivel.
5. A sharing economy terjedése: a megosztáson alapuló gazdaság gyors
1
terjedése drasztikus átalakulást eredményezett például a szálláshely-
szolgáltatás, személyszállítás terén, mely változásokat eddig csak
korlátozottan volt képes követni a szabályozási környezet. Várhatóan a
következő 10–15 éves távlatban a sharing economy tovább terjed, új formái,
üzleti modelljei pedig jelentős hatással lesznek a turizmus ágazatára is.
1. „A sharing economy (más néven közösségi gazdaság) azt a gazdasági és szociális rendszert jelenti, amely az árukhoz, a szolgáltatásokhoz, az adatokhoz és a tudáshoz egy másokkal megosztott,
azaz közösségi hozzáférést tesz lehetővé.” Forrás: www.sharingeconomy.hu
7
6. A
 technológiai kihívások, a digitalizált életmód és ennek diszruptív
hatásai: az információs forradalom további terjedése, a mesterséges
intelligencia megjelenése, a robotika terjedése, a közlekedésben
várhatóan megjelenő autonóm gépjárművek mind kihívások elé állítják
majd a turizmust, de egyben lehetőséget is jelentenek a fejlődésre. Ezzel
párhuzamosan a technológia jelentős hatást gyakorol mindennapi életünkre,
így az utazók magatartására is, melyben éppúgy számolni kell az „állandó
kapcsolatban lét” igényével, mint a digitális túlterheltségből való kiszakadás
iránti vágy erősödésével is.
7. A klímaváltozás és felfokozott urbanizáció, valamint a túlzott mértékű
turizmus hatásai: a következő 10–15 évben világviszonylatban előtérbe fognak
kerülni az éghajlatváltozás hatásai, amelyek befolyással lehetnek a jelenleg
ismert, népszerű desztinációk vonzerejére.
8. A globális politikai és biztonságpolitikai helyzet változása: a
terrorfenyegetettség fokozódása és olyan, az Európai Unió jövőjét érintő
folyamatok, mint a Brexit szintén jelentős hatással lesznek a globális turizmus és
azon belül hazánk idegenforgalmának alakulására. A jövőben kulcsszerepet kap a
biztonság kérdése az utazási döntések meghozatala során.
A Stratégia helyzetelemző része emellett részletesen foglalkozik a magyar turizmus
helyzetének alakulásával, azonosítva a legfontosabb trendeket, erőforrásokat.
Vizsgálja az információk rendelkezésre állását, a forrásfelhasználást és a jogszabályi
környezetet is, azonosítva a szükséges stratégiai beavatkozások irányát.
8 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

A Stratégia célrendszere A Stratégia következő szintjén szereplő pillérek és a horizontális célok

azok a nagyobb tématerületek, amelyekhez a Stratégia eszközrendszere
A Stratégia célrendszere úgy épül fel, hogy az indíttatás, a vízió és a misszió megfogalmazását kapcsolódik.
követően pilléreket, stratégiai és horizontális célokat határoz meg.
Az indíttatásban azt a közös gondolatot kívántuk meghatározni, amellyel az ágazat A Stratégia pillérei a következők:
valamennyi szereplője azonosulni tud. Valljuk, hogy nekünk, akik a turizmust, a
vendéglátást nem foglalkozásunknak, hanem hivatásunknak tekintjük, a legfontosabb A. Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program
célunk, hogy átadjunk másoknak abból az élményből, amit Magyarország jelent A stratégiai pillérhez kapcsolódó célok a turisztikai desztinációk, termékek
számunkra. Ezért a turizmust mint ágazatot meghatározó Stratégia legfelsőbb szintjén és attrakciók fejlesztésének irányait határozzák meg, azaz a hazai turisztikai
sem szerepelhet más mondat, indíttatásunk sem lehet más: kínálat minőségének javítása, térbeli és időbeni koncentrációjának csökkentése
valósul meg az egységes térségi szemlélet, jövedelmezőségi szempontok, illetve
„Azért dolgozunk, hogy megoszthassuk társadalmi-gazdasági-környezeti fenntarthatóság érvényesítése mellett.
Magyarország iránti szeretetünket.”
B. S
 tratégiai márkakommunikáció, célzott
Valljuk továbbá, hogy a turizmusban és vendéglátásban dolgozók feladata, marketingkommunikációs kampányaktivitás és értékesítés
missziónk: „Elmesélni Magyarország történetét, és a turizmus fejlesztésén A stratégiai pillérhez kapcsolódó célok előirányozzák a turisztikai országmárka
keresztül biztosítani az ország gyarapodását.” megújítását, a desztinációs márkarendszer felépítését, a külpiaci értékesítési
tevékenység újragondolását, illetve a hatékony marketingkommunikációs tevékenység
Víziónk szerint a magyar turizmus jellemzői 2030-ban: megvalósítását.
1. a fenntartható gazdasági fejlődés húzóágazata,
2. minőségi élménykínálat, C. Elhivatott szakemberek, visszahívó vendégszeretet
3. elérhetőség és széles körű hozzáférés, innovatív megoldások, A stratégiai pillérhez kapcsolódó célok a turizmus ágazatában foglalkoztatottak
4. erős turisztikai országmárka, felkészültségének és motivációjának erősítését irányozzák elő.
5. vonzó karrier,
és a turizmus jelentős mértékben járul hozzá az alábbi két célhoz: D. Megbízható adatok, mérhető teljesítmény
1. közösségeink és értékeink védelme, A stratégiai pillérhez kapcsolódó célok a kutatási-elemzési-értékelési feladatok hatékony
2. a hazaszeretet táplálása. megvalósítására, turisztikai tudásbázis építésére irányulnak. A pillér legfontosabb célja
valós piaci, ágazati helyzetkép kialakítása, ami lehetővé teszi a teljesítmény értékelését és
alakulásának nyomon követését.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 9

E. Transzparens, kiszámítható szabályozás és ösztönzés H4. Érthető turizmus

A stratégiai pillérhez kapcsolódó célok az ágazati szabályozási, finanszírozási Célja a következetes, informatív tájékoztatás, illetve a többnyelvűség megfelelő
környezet megreformálására irányulnak, kiemelt figyelmet fordítva a feketegazdaság megvalósítása.
visszaszorítására, illetve a hatékony forrásallokáció megvalósítására.
H5. Digitális turizmus
F. Iránymutatás és együttműködés Célja a digitális technológiák alkalmazása, a bennük rejlő lehetőség kiaknázása a
A stratégiai pillérhez kapcsolódó célok az ágazati szereplők együttműködésének turizmus valamennyi aspektusában.
javítására irányulnak, melynek eredményeképp világos feladat- és felelősségi körök
mentén szerveződik a munkamegosztás az állami, önkormányzati és magán, for- A Stratégia eszközrendszere és
profit és non-profit érintettek között. finanszírozási forrásai

G. Identitás és kötődés A Stratégia eszközrendszerét mindazon beavatkozások jelentik, amelyeket az állami

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 kiemelt jelentőséget tulajdonít annak,
hogy a turizmus eszközrendszerével nemzetstratégiai célokat is támogasson.
A Stratégia célrendszerét horizontális beavatkozási területek (H) teszik teljessé,
melyek a következők:
H1. Együtt-élő turizmus
Célja a helyi közösségekkel és a természeti környezettel harmonikusan együtt élő
turizmus megvalósítása.
H2. Családbarát turizmus
Célja több generáció közös élményszerzését lehetővé tevő turisztikai attrakciók
megvalósítása, a szálláshelyek, vendéglátóhelyek és a közlekedési infrastruktúra
családbarát szempontoknak megfelelő fejlesztése.
H3. Hozzáférhető turizmus
Célja a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés, illetve az attrakciók közvetlen
megközelíthetőségének fejlesztése.
turizmusirányítás a jövőben tervez megvalósítani azért, hogy a Stratégiában foglalt
célokat elérje. Ezek az eszközök az alábbi főbb csoportokba sorolhatók:
1. fejlesztéspolitikai, tervezési és támogatási eszköztár,
2. marketingkommunikációs eszköztár,
3. értékesítési eszköztár,
4. képzéshez, oktatáshoz, szemléletformáláshoz kapcsolódó eszköztár,
5. kutatási eszköztár,
6. szabályozási eszköztár,
7. horizontális célok megvalósítását támogató eszköztár.
A Stratégia megvalósításához a 2030-ig terjedő időszakban előirányzott, jelenleg
ismert és tervezett fejlesztési források:
•• 574,6 milliárd forint hazai költségvetési forrás és
•• 262,18 milliárd forint uniós fejlesztési forrás.
10 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

A Stratégia indikátorrendszere

A Stratégia céljainak megvalósulását mérő legfontosabb indikátorok a következők:

A kereskedelmi
Célérték
szálláshelyeken eltöltött
Mutató neve Mértékegység Bázis év Bázisérték elérésének Célérték db 2016 13 802 045 2030 25 000 000
külföldi vendégéjszakák száma
éve
országosan

A turizmus közvetlen
A Kisfaludy
és közvetett, azaz
Szálláshelyfejlesztési
teljes nemzetgazdasági % 2013 9,8 2030 16,0 db 2016 0 2030 30 000
Konstrukció keretében
hozzájárulása a GDP-
felújított szobák száma
arányában

Az Ügynökség szakmai
A turizmusban és kapcsolódó
közreműködésével,
ágazatokban dolgozó
fő 2013 364 370 2030 450 000 irányításával megvalósuló db 2016 0 2030 500
bejelentett munkavállalók
turisztikai fejlesztési projektek
száma
száma

Magyarország helyezése a Felsőoktatási turisztikai

turizmus versenyképességi képzések fejlesztésére
helyezés 2016 49 2030 30 db 2016 0 2023 1
világranglistáján (WEF vonatkozó programcsomag
ranglista) megvalósítása

Turisztikai szakképzések
A kereskedelmi szálláshelyeken
fejlesztésére vonatkozó
eltöltött vendégéjszakák db 2016 27 629 453 2030 50 000 000 db 2016 0 2023 1
programcsomag
száma országosan
megvalósítása

Desztinációs szintű turisztikai

A kereskedelmi
teljesítmény mérésére is
szálláshelyeken eltöltött
db 2016 13 827 408 2030 25 000 000 alkalmas, valós adatokon db 2016 0 2020 1
belföldi vendégéjszakák száma
nyugvó vezetői információs
országosan
rendszer
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 11

A Stratégiát megvalósító intézményrendszer A Stratégia megvalósításának elvei

és nyomon követése

A Stratégia megvalósításának kiemelt szereplője az állami turizmusirányítás A Stratégia megvalósításának elvei a következők:
csúcsszervezete, a Magyar Turisztikai Ügynökség, amely az első, nagyjából 2023-ig terjedő
időszakban jelentős állami szerepvállalással kritikus tömegű fejlesztés megvalósítását Alapelv Magyarázat

generálja az ágazatban, felépíti a megújult turisztikai országmárkát és a kapcsolódó

márkarendszert, emellett megteremti az ágazat tisztességes és versenyképes Mérhetőség A fejlesztések hatásainak, valamennyi beavatkozás eredményének mérése.

működésének keretfeltételeit, jelentős figyelmet fordítva a humán feltételek fejlesztésére

is. A Stratégia időtávja által felölelt időszak második felében cél az állami szerepvállalás Területi, termékszintű és célcsoportra vonatkozó szempontok együttes
Komplexitás
figyelembe vétele a megvalósítás és értékelés során.
mértékének csökkentése, stabil és hatékony térségi szervezetrendszer kialakítása.
A Stratégiában részletezettek alapján megvalósul az ágazatban és a kapcsolódó A közvetlen és közvetett turisztikai hatások világos elkülönítése, láthatóvá
Lehatárolás
területeken tevékenykedő államigazgatási, önkormányzati, szakmai, akadémiai, civil tétele a megvalósítás és értékelés során.

szervezetekkel való széles körű együttműködés.

A közvélemény folyamatos tájékoztatása az elért eredményekről és a
Transzparencia
források felhasználásáról.

Következetes együttműködés a Stratégia megvalósításában érintett

Együttműködés
szereplők között.

A Stratégia folyamatos nyomon követése, szükség szerinti beavatkozás és

Rugalmasság
felülvizsgálat.

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában foglaltak megvalósulásának

folyamatos nyomon követése, monitoringja, illetve előrehaladásának
meghatározott időközönként történő értékelése az állami turizmusirányítás
csúcsszervének, a Magyar Turisztikai Ügynökségnek a feladata, amelyet
a Nemzeti Turisztikai Tanácsadó Testületről szóló 1255/2016. (VI. 6.) Korm.
határozatban foglaltakra figyelemmel, a Tanácsadó Testület bevonásával lát el.
1. Új fejlesztési szemlélet
a turizmusban
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 13

A turizmus a gazdaság meghatározó szektora, a nemzeti össztermék előállítása, a bruttó szállásdíj-bevételek 77,4%-kal emelkedtek a KSH adatai szerint.
foglalkoztatás, a fizetési mérleg egyensúlya tekintetében egyaránt stratégiai jelentőségű A gazdasági fejlődésnek és az általános életszínvonal-növekedésnek
ágazat. A makroszintű adatok azt mutatják, hogy az ágazat teljesítménye jó, 2010-től köszönhetően folyamatosan növekszik a kereslet a minőségi szállás-
folyamatosan javul. Azonban az iparág szereplőinek jövedelemtermelő képessége nem elég és vendéglátóhelyek iránt. Magyarország régióvezető a Michelin-
erős, „sérülékenyek” a turisztikai vállalkozások. Az ország természetföldrajzi, kulturális csillagos éttermek számát tekintve, egyre több helyi, szezonális alapanyagot
adottságai jobbak, mint ami ebből az ágazat szereplőinek üzleti eredményein látszik. felhasználó étterem, bisztró működik a fővárosban és vidéken egyaránt. A
Van tehát további növekedési potenciál, bőven vannak a szektorban mozgósítható minőségi fordulatot tükrözi, hogy Budapesten működik a világ legjobbjának 2
tartalékok, mind a kínálati elemek bővítése (mennyiség), mind a szolgáltatások választott szálloda, a közelmúltban pedig jelentős nemzetközi gasztronómiai
attraktivitása (minőség) terén. Jelen fejlesztési stratégiának ezért az egyébként is pozitív sikereket is elért az ország a Bocuse d’Or versenyein.
folyamatok dinamizálását, az erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodást, szinergikus Magyarország biztonságos desztináció, amely szempontnak egyre nagyobb
hatások elérését, az egymás hatását rontó párhuzamosságok kiküszöbölését és a szerepe van az utazók döntésében, és kiemelt figyelmet kap világesemények
fenntarthatóság követelményének érvényesítését kell megcéloznia. helyszínéről való döntés kapcsán.
A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. Magyarország 2017-ben tizennégy kiemelt sporteseménynek adott otthont,
törvény kimondja, hogy a turisztikai fejlesztések tervezésének alapegysége áprilistól szeptemberig szinte minden napra jutott európai vagy világszintű, jelentős
a desztináció, az állam pedig a törvényben meghatározott turisztikai médiaérdeklődéssel övezett versenynap, amelynek révén a világ Magyarországra
fejlesztéspolitikai, tervezési, végrehajtási, koordinációs és marketing- figyelt. Hazánkban került megrendezésre az U23-as Birkózó EB (Szombathely), a
kommunikációs feladatait a 2016 tavaszán létrehozott új, turizmusirányításért Férfi és Női Párbajtőr Westend Grand Prix (Budapest), a Ritmikus Gimnasztikai EB
felelős szervezet, a Magyar Turisztikai Ügynökség (Ügynökség) útján látja el. (Budapest), a Női Kézilabda Bajnokok Ligája (Budapest), a Férfi Vízilabda Bajnokok
Az elmúlt évtizedre jellemző, elsősorban termékalapú és pontszerű turisztikai Ligája, a Final Six (Budapest), a Tour de Hongrie Kerékpáros Körverseny (Szombathely-
fejlesztések térségi koncentrációja, desztinációs alapra helyezése, valamint Budapest), a Motorcsónak F-500 VB (Baja), a Red Bull Air Race (Budapest), a 17. FINA
ezzel egyidejűleg az ágazat stratégiai irányításához kapcsolódó valamennyi világbajnokság (Budapest-Balatonfüred), a FORMA-1 Nagydíj (Budapest), az Európai
állami feladat egyazon szereplőhöz történő delegálása, a korábbi Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (Győr), az ITU világkupa (Tiszaújváros), a FINA Masters VB
intézményi széttagoltság megszüntetése olyan koncepcionális váltást jelent, (Budapest-Balatonfüred), a FISE Budapest BMX Freestyle World Cup (Budapest) és a
ami a valódi fordulat lehetőségét hordozza a magyar turizmus számára. Cselgáncs Világbajnokság (Budapest).
Az időpont kedvező a megújuláshoz. A 2010 óta újra megélénkülő Ezek közül kiemelkedik a 2017-es FINA világbajnokság és az Európai Ifjúsági Olimpiai
keresletnek köszönhetően a legfontosabb turisztikai mutatószámok Fesztivál. Ezen kiemelt sportrendezvények házigazdájaként hazánk bebizonyította, hogy
évek óta javuló tendenciát mutatnak. 2010 és 2016 között a kereskedelmi nagyszabású nemzetközi és hazai sporteseményeket világszínvonalon képes megrendezni,
szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 41,3%-kal nőtt, a és ezek turisztikai potenciálját kiaknázni. A jövőben a sportturizmusban rejlő lehetőségek

2. TripAdvisor Travelers’ Choice Awards alapján

14 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

kiaknázása folytatódik: az Olimpiai Pályázat visszavonásától függetlenül Magyarország A „Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030” (a továbbiakban NTS
létrehozza azokat a kapacitásokat, melyek további európai és világversenyek rendezési 2030 vagy Stratégia) feladata ezért az, hogy igazodási pontként szolgáljon
jogainak elnyeréséhez szükségesek. 2018-ban jégkorong világbajnokságot, 2019-ben vívó a turizmusban érdekeltek és a turizmushoz kapcsolódó ágazatok szereplői
világbajnokságot, 2020-ban pedig vizes és labdarúgó Európa-bajnokságot tervezünk számára és keretbe foglalja a magyar turizmus gazdasági folyamatainak
rendezni. fehérítése, szakmai fejlesztése, illetve a fentiekben említett strukturális
Az elmúlt években jelentős források segítették a turisztikai attrakciók és problémáinak orvoslása érdekében előirányzott állami cél- és eszközrendszert.
szálláshelyek fejlesztését , a közlekedési beruházások és városrehabilitációs projektek
3
A Stratégiával párhuzamosan, azzal összhangban készül az országos szintű
pedig alapvető változásokat hoztak egy-egy térség megközelíthetősége és imázsa turisztikai márkakommunikációt meghatározó új Marketingstratégia,
szempontjából. A Modern Városok Program további lehetőségeket teremt megyei illetve az értékesítési irányokat meghatározó Értékesítési Stratégia.
jogú városaink fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához. A dokumentumok egymás mellett, egymást kiegészítve értelmezendők. Míg
A fenti pozitív trendek ellenére a turizmus nemzetgazdasághoz való a jelen Stratégia elsősorban fejlesztésorientált, addig a Marketingstratégia a
hozzájárulásának mértéke mind arányát tekintve, mind abszolút értékben marketingkommunikációs irányokat, cél- és eszközrendszert, akciókat, országos
elmarad azon országok mutatóihoz viszonyítva, amelyekben a turizmus a gazdaság szintű turisztikai márkaelemeket határozza meg, az Értékesítési Stratégia pedig
húzóágazataként jelenik meg, illetve tudatos, stratégiai turizmusirányításuk van. 4
a külpiaci értékesítési tevékenység főbb fókuszait, elemeit, így ezekre a jelen
Mindez egyrészt abból adódik, hogy a turizmusban és vendéglátásban még dokumentum csak utalást tesz.
mindig számottevő a szürke- és feketegazdaság aránya, ami miatt az ágazat
valós teljesítménye jelenleg nem mérhető kellő pontossággal. Másrészt a
gyenge teljesítmény az ágazat olyan, évek, vagy akár évtizedek óta fennálló
strukturális problémáira vezethető vissza, mint az élménykínálat térbeli és
időbeli koncentráltsága, színvonala, az egyes desztinációk elérhetőségének,
megközelíthetőségének nehézségei, valamint az egyre égetőbb szakemberhiány.
Az állami támogatások felhasználásának hatékonyságát is növelni szükséges
az elmúlt időszak tapasztalatai alapján, hiszen az elmúlt években a források
elosztása nem desztinációs alapon történt, és „turizmusfejlesztés” keretében
számos egyéb – egyébként fontos – cél (pl. vidékfejlesztés, kultúra, helyi
közösségfejlesztés stb.) támogatására került sor anélkül, hogy ezek érdemi
változást hoztak volna az ágazat helyzetében.

3. 2004-2015 között nagyságrendileg 340 milliárd forint fejlesztési forrás érkezett az ágazatba, ami a 2004-2006 és 2007-2013 közötti regionális operatív programok turisztikai célú kifizetett
támogatásainak összege, forrás: EMIR Nyílt közvélemény tájékoztató felület.
4. A WTTC 2016-ra vonatkozó becslése szerint a magyar turizmus GDP-hez való teljes hozzájárulása 2016-ban 10,5%-os és 13,0 milliárd dollárt tett ki. Ugyanez az érték Ausztriában 15,6% volt, ami
60,7 milliárd dollárnak felelt meg, Portugáliában 16,6%, (34,4 milliárd dollár). A turizmus hozzájárulása a GDP-hez Észtországban 16,1% (3,7 milliárd dollár), Szlovéniában 12,6% (5,5 milliárd dollár).
Forrás: WTTC 2017/a.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 15

A jelen Stratégia elkészítése során értékeltük az előző, hasonló szerepet betöltő Emellett a 2005-ben megjelent NTS 2005-2013-hoz képest a jelen
fejlesztéspolitikai dokumentum, a 2005-2013 között érvényes Nemzeti Turizmusfejlesztési dokumentumban már figyelembe vehetők az uniós csatlakozást követő első
Stratégia (NTS 2005-2013) végrehajtásának tapasztalatait, mely Stratégia céljai között két költségvetési ciklus, a 2004-2006-os, illetve a 2007-2013-as periódusok
szerepeltek: fejlesztéspolitikai tapasztalatai is, értékelhető a forrásfelhasználás
•• az emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés (a turizmus hatékonysága.
versenyképességének növelése és az életminőségre gyakorolt hatásának A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvényben
optimalizálása révén), meghatározott új szemléletnek megfelelően a 2017-ben életbe lépő „Nemzeti
•• a turistafogadás feltételeinek javítása (az attrakciók elérhetőségének fejlesztése és Turizmusfejlesztési Stratégia 2030” vezérmotívumai: egyrészt a
a komfortérzet növelése révén), desztinációs logikán alapuló termék- és attrakciófejlesztés, az ehhez
•• az attrakciófejlesztés (melybe egyaránt beletartozott a turisztikai termékek és kapcsolódó alapinfrastruktúra-fejlesztés és marketingkommunikáció,
desztinációk fejlesztése), másrészt az állam megváltozott szerepe a turizmusban. E két vezérmotívum
•• az emberi erőforrás fejlesztése, valamint mentén rajzolódik ki a Stratégia következő alfejezeteiben bemutatott megváltozott
•• a hatékony működési rendszer kialakítása (Magyar Turisztikai Hivatal, 2005). szemlélet és megváltozott állami beavatkozási logika.

Az NTS 2005-2013 fenti céljai közül a legtöbb – megváltozott kontextusban

és hangsúllyal, illetve más intézmény- és eszközrendszer hozzárendelése
mellett ugyan, de – tovább él a jelen Stratégiában is. Az NTS 2005-2013
megközelítésmódja ugyanakkor alapvetően eltért a jelen Stratégiában
meghatározottaktól. Korábban a turisztikai tervezés alapegysége az ország teljes
területét lefedő – statisztikai tervezési logika mentén kialakított – 9 turisztikai
régió (Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Balaton, Budapest
és Közép-Dunavidék, Észak-Magyarország, Tisza-tó, Észak-Alföld és Dél-
Alföld) volt. A jelen Stratégiában meghatározottak alapján ezeket a jövőben
olyan – szakmai alapon meghatározott – kiemelt turisztikai fejlesztési
térségek, és azokon belül meghatározott desztinációk váltják fel, amelyek
a beutazó és belföldi turizmus szempontjából kiemelkedő jelentőségűek,
illetve célzott fejlesztések eredményeként azzá tehetők, ezért koncentrált
fejlesztésükhöz országos érdek fűződik.
 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

1.1
együttese képes olyan volumenű vendégérdeklődést generálni, amely
megfelelő üzemméretet biztosít a desztinációban található szolgáltatások
gazdaságos fenntartásához, üzemeltetéséhez.
A desztinációs logikán alapuló termék- és attrakciófejlesztés tehát azt jelenti,
hogy az állam a pontszerű fejlesztések támogatásáról fokozatosan

Egységes desztinációs
áttér a desztinációs szemlélet érvényesítésére. Ebben a megközelítésben
bármilyen fejlesztési elképzelés megvalósítása során minden attrakciót

szemléleten alapuló termék-

egymáshoz, az elérhető szolgáltatásokhoz, a meglévő kínálathoz képest
szükséges értelmezni, megvalósítani és működtetni, hiszen így aknázhatók ki

és attrakciófejlesztés,
legjobban az egyes attrakciók közötti szinergikus hatások.
A desztinációs logikának szerves része a látogatófolyam kezelése, irányítása,

alapinfrastruktúra-
mely szoros összefüggésben van az élménylánccal, tartózkodási idővel, költéssel,
egyben ez a gondolkodás ad teret a keresztpromóciós rendszer felépítésének is.

fejlesztés
A Stratégia első vezérmotívumát az egységes desztinációs szemlélet érvényesítése,
illetve az ezen alapuló új szemléletű attrakciófejlesztés és alapinfrastruktúra-
fejlesztés adja, melyet a következőkben ismertetünk.
1.1.1 Az egységes desztinációs szemlélet érvényesítése
A vendég desztinációs szintű élményígéretet választ, amikor utazásáról
döntést hoz. A desztináció kínálata együttesen hat az utazóra, és a kínálat minden
eleme elégedettség- és élménybefolyásoló tényező is egyben. Az élményígéret
meghatározásához, kommunikációjához szükséges márkázási folyamat, valamint a
létrejövő márka menedzselése is elsősorban desztinációs szinten valósítható meg.
A 2016. évi CLVI. törvény ezért helyezi át a turisztikai fejlesztések fókuszát az egyedi
attrakciókról a turisztikai térségekre, ezáltal bevezetve az egységes desztinációs logikát
a turisztikai fejlesztések megtervezése, támogatása, végrehajtása és értékelése során.

A desztináció olyan földrajzilag körülhatárolható, beazonosítható területrész, Az állami turizmusirányítás feladata a desztinációs logika értelmében az,
amely a turisztikai kínálati piacon egységes fogadóterületként jeleníthető •• hogy a jelenleg meglévő vagy fejlesztés útján előállítható turisztikai teljesítmény
meg, épített környezeti, természetföldrajzi vagy kulturális értékek alapján lehatárolja az egyes desztinációkat,
tekintetében összefüggő elemek alkotják. A desztináció emellett keresleti •• azokra a kínálati elemeket teljessé tevő, szinergikus hatásokat maximálisan kiaknázó,
kategória is, hiszen a vendégek utazási döntései jellemzően ezen a szinten keresztpromóciós lehetőségeket is figyelembe vevő egyedi beavatkozási programot
fogalmazódnak meg. A desztináció településeinek összessége, kínálati dolgozzon ki,
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 17

•• és az ilyen módon létrejövő, egymástól jól megkülönböztethető, egyedi élménnyel az őt körülvevő virtuális és valóságos közösséggel, ezzel azonnali hírértéket
azonosítható desztinációkhoz pedig olyan márkákat, márkaprofilokat építsen fel is generálva. Ezt az igényt, ezt az „élmény-keresést” és „élmény-találást” kell
és menedzseljen, amelyek lehetővé teszik, hogy a vendég korábbi tapasztalat nélkül tudnia kiszolgálni egy-egy attrakciónak, vagy a desztináció egészének is.
is képes legyen az utazási döntést meghozni. A márkaprofilok kialakítása egyben A turisztikai attrakciók vonzereje különböző: így lokális, országos
visszahat a termékfejlesztésre is: a desztinációk beavatkozási programjának vagy nemzetközi hatókörű lehet. Ettől függően a vonzerők értékelésekor
elemeit ugyanis a meglévő kínálati elemek és szezonalitási adottságok mellett az megkülönböztetünk önálló utazási döntést befolyásoló tényezőket (hazai és
befolyásolja leginkább, milyen fejlesztések megvalósítása révén teremthető meg nemzetközi), és kisebb, a desztinációs látogatófolyamba illeszthető, tartózkodási időt
a jövőbeni vágyott márkaprofilhoz igazodó élménykínálat. növelő regionális, lokális jelentőségű attrakciókat, vagy azzá fejleszthető vonzerőket.
A természeti vagy ember alkotta vonzerők mindaddig csak potenciális erőforrások,
A törvény alapján lehatárolt egy vagy több desztináció alkot egy kiemelt ameddig nem teljesítik az attrakcióvá válás feltételeit (Jancsik, 2007).
turisztikai fejlesztési térséget. A turisztikai attrakciók fejlesztésének középpontjában ezért a látogatói
A desztinációs logika a fentieken túl kihat a térségek munkaerőpiacára, illetve élmény teljessé tétele, azaz az egyes célcsoportok, keresleti igények pontos,
képzési igényeire is. A fejlesztések fenntartásához szakképzett munkaerőnek kell mélyreható feltárása és az azokra releváns módon választ adó bemutatás
rendelkezésre állnia megfelelő mennyiségben és minőségben, ahol a „megfelelő” megvalósítása áll. Ez jelenti egyrészt a valódi élményt biztosító, megfelelő
mennyiséget és minőséget a desztináció fejlesztéssel létrejövő, átalakuló impulzusokon alapuló, interpretációs megoldásokat, a látogatófolyam
élménykínálata határozza meg. újraszervezését, az új élményelemek beépítését. Másrészt a fenntarthatóság
jegyében olyan szolgáltatások bevezetését, amelyek segítségével jelentősen
1.1.2 Az új szemléletű attrakciófejlesztési és növelhetők a bevételek (vagy csökkenthetők az üzemeltetési költségek), és ezzel
alapinfrastruktúra-fejlesztési logika érvényesítése egyidejűleg fenntartható a kedvező ár-érték arány.
Azt mondhatjuk tehát, hogy egy turisztikai attrakció olyan természeti vagy ember
A jelen Stratégiában megfogalmazott másik fontos, a desztinációs logikával alkotta erőforrás, amely megfelelő szolgáltatásokkal és kínálati palettával rendelkezik,
együttesen értelmezendő irány a turisztikai attrakciófejlesztés új és amely önállóan, vagy más attrakciókkal együtt egy adott térségbe, desztinációba
szemléletben történő megközelítése, melyhez kiegészítő elemként képes látogatókat vonzani. A vonzerőket tehát önmagukban és egymáshoz képest is
társul az alapinfrastruktúra-fejlesztés. vizsgálni szükséges egy desztináción belül (Jancsik, 2007; Rácz, 2011).
Szinte már közhelyszerű tény, de valóban igaz, hogy a 21. század utazója Magyarországot gazdagnak tekinthetjük mind természeti, mind épített, mind egyéb
élményt keres, és csak ezt követően dönt arról, hogy ezt hol, melyik ország, kulturális vonzerő szempontjából, azonban ezeknek csak kisebb hányada tekinthető jelenleg is
melyik térségében kívánja átélni. Az „új utazó” koncentrált és tudatos: térben és jól működő turisztikai attrakciónak. Sok esetben a stabil, önfenntartó működés biztosításához
időben is szereti összesűríteni az utazást, amit valós időben, azonnal megoszt nem elegendő a látogatószám és az árbevétel, ezért az üzemeltetés, pénzügyi fenntartás csak
folyamatos dotációval biztosítható.
18 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

A kormányhatározatokban közzétett és később nevesítendő kiemelt turisztikai fejlesztési pontszerűen értelmezhetők. Ilyenek lehetnek bizonyos természeti és kulturális
térségek vonzerővel és attrakcióval jól ellátottak, azonban néhány esettől eltekintve további örökségi emlékek (pl. világörökségi helyszínek, várak, kastélyok), valamint
minőség- illetve szolgáltatásfejlesztésre, esetleges kapacitásbővítésre szorulnak. Az új gyógyhelyek és gyógyfürdők. Ezek mellett létezhetnek olyan tematikus utak is,
megközelítésű attrakciófejlesztési logika törekszik a desztináció elsődleges termékei melyek szintén a lehatárolt desztináción kívül esnek, és van mód a fejlesztésükre.
szerint, valamint a desztináció mai vagy jövőben kívánatos profilja szerint vizsgálni a Ezért minden esetben érdemes megvizsgálni a pontszerű vonzerők hálózatba
fejlesztési lehetőségeket. Olyan USP-t (egyedi terméktulajdonság, USP – Unique Selling rendezésének lehetőségét, amely létrehozhatja a kínálat azon kritikus
Proposition) biztosító, vélhetően nemzetközi vagy országos vonzerővel rendelkező tömegét, amely látogatói érdeklődést generál.
attrakciók átgondolt fejlesztése élvez prioritást, amelyek akár át is pozicionálhatják Az új megközelítésű attrakciófejlesztési logika második szintje ezért a
az egész desztinációt. Ugyanakkor az egyes motivációkra épülő turisztikai desztinációs lehatárolástól függetlenül – tehát desztináción belül és/vagy
termékeket építő attrakciók közösen biztosítják a desztináció élménykínálatát. kívül található – tematikusan csoportosítható vonzerők egységes szemléletű,
Egy-egy desztinációban történő attrakciófejlesztés tehát első szinten a térség hálózatosodást és keresztpromóciót támogató fejlesztésére, összekapcsolására
kínálatának kompletté tételét szolgálja, önmagában is komplex, fenntartható irányul. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor is vizsgálandó a pontszerű fejlesztések
fejlesztést jelent és illeszkedik a térség fejlesztési logikájához. termékekhez, desztinációkhoz való viszonya, térbeli és tematikus elszigeteltségük
A desztinációs beavatkozási programoknak a fentieken túl figyelemmel kell lenniük csökkentésének lehetőségei, olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek a
az esetleges párhuzamos fejlesztésekre, mind desztináción belül, mind a konkurens desztinációs határok módosítását teszik lehetővé. Ezen desztináción kívüli fejlesztéseket
desztinációkban. Ezért az attrakciófejlesztési logika második szintjén az jelenleg a Modern Városok Programból, a TOP forrásaiból és egyedi kormánydöntések
egymást gyengítő párhuzamosságok felszámolása áll, amiből az következik, hogy révén lehet finanszírozni, a jövőben pedig vizsgálni szükséges annak lehetőségét,
a desztinációkban megvalósuló attrakciófejlesztéseket nemcsak desztináción milyen célzott fejlesztési kereteket kell kialakítani annak érdekben, hogy a desztinációs
belüli viszonylatban és a desztinációs kínálattal összevetve, hanem országos lehatárolásokon kívüli területek turisztikai potenciálja se maradjon kiaknázatlanul.
viszonylatban tematikusan és termékszinten is értelmezni szükséges. Amennyiben elfogadjuk, hogy a vonzerők csak megfelelő szolgáltatásokkal
Fontos és hatékony lépés tehát az attrakciófejlesztésben az országos, sőt, kiegészítve válhatnak valódi élményt kínáló turisztikai attrakcióvá, akkor szükséges egy
szomszédos országokkal közösen alkotott régióhoz való illeszkedés vizsgálata, olyan, harmadik szint értelmezése az attrakciófejlesztés során, ahová azon szempontok
az adott vonzerő és szolgáltatásainak pozicionálása a piacon. tartoznak, amelyeket tématerülettől, turisztikai terméktől, földrajzi elhelyezkedéstől
Tekintettel arra, hogy az ország turisztikai potenciáljai a lehatárolt és a függetlenül valamennyi attrakciófejlesztés során érvényesíteni szükséges (tehát
továbbiakban lehatárolásra kerülő desztinációkban találhatók, az ezekben desztináción belül fejlesztett, vagy tematikusan összekapcsolt, vagy az indokolt esetben
a térségekben meghatározott attrakciófejlesztések prioritást élveznek. támogatott pontszerű attrakciófejlesztések esetén is). Idesorolható a korcsoportonként
Ugyanakkor tény, hogy a desztinációkon kívül is találhatóak olyan potenciális eltérő igényrendszer kiszolgálásának képessége (pl. speciális szolgáltatások szenior vagy
attrakciók, melyek fejlesztése indokolt lehet, de önmagukban csak ifjúsági vendég, kisgyermekes család vagy „üres fészek” korosztály számára), valamint azon üzleti
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 19

kapcsolatrendszer kialakítása, amely a B2B szegmens számára biztosít értékesíthetőséget, akár
több évre előre is. A turizmus üzleti szereplői (TO/TA-k, GDS-ek, online foglalási rendszerek) és
az adott attrakció számára elengedhetetlen a nagyobb volument jelentő értékesítésösztönző
módszerek, előzetes kalkulációkra alkalmas árpolitika kialakítása és alkalmazása. Az új
szemléletű attrakciófejlesztés harmadik szintjén ez a kritérium is érvényre jut, biztosítva az
attrakció pénzügyi fenntarthatóságát.
szükséges továbbá a fejlesztések és a megnövekedett forgalom hatását a
helyi közösségek életére. A 21. században a fentieken túl általános elvárás
a digitális technológiák minél szélesebb körben történő alkalmazása.
Az előzőekben leírtakat az alábbi, 1.1-es ábra mutatja be.
HORIZONTÁLIS BEAVATKOZÁSI LOGIKA
(együtt-élő, családbarát, hozzáférhető, érthető, digitális)

Az attrakciófejlesztés a fentieken túl minden esetben ki kell, hogy egészüljön az

alapinfrastruktúra, a vendégfogadás feltételeinek minőségi fejlesztésével, azaz Kiszolgálja a célcsoport
ORSZÁGOSAN MINDEN igényeit és értékesíthető
a közlekedési infrastruktúra, a szállás- és vendéglátóhelyek fejlesztésével. Ebben az ATTRAKCIÓ

értelemben az aktív turisztikai hálózatok is az alapinfrastruktúra részét képezik.

DESZTINÁCIÓN
Attrakciók tematikus
Végezetül meghatározható egy olyan horizontális beavatkozási logika, BELÜL ÉS KIVÜL
összekapcsolása
amelynek nemcsak az attrakciók, hanem valamennyi turisztikai fejlesztés kapcsán
DESZTINÁCIÓN
érvényesülnie kell. Idesorolhatóak elsősorban az egyes attrakciók, szálláshelyek, BELÜL
Attrakció illeszkedése a
vendéglátóhelyek közvetlen megközelíthetőségének, környezete fejlesztésének, desztináció kínálatához

kialakításának szempontjai (pl. parkolók és kerékpártárolók kialakítása).

A hozzáférés kérdése emellett magában foglalja az attrakciók, szálláshelyek,
vendéglátóhelyek fizikai és infokommunikációs akadálymentesítését is. Minden
turisztikai fejlesztés során érvényesíteni szükséges az érthetőség követelményét:
az informatív tájékoztatást és többnyelvűség szempontjait. A horizontális
logikához tartozik az attrakciók és az alapinfrastruktúra családbarát jellege,
kialakítása is. Végül ehhez a szinthez tartozik a fenntartható turizmus elveinek
érvényesítése is, ezen belül a klíma- és környezettudatos fejlesztések
megvalósítása. Kiemelt szerepet kap a környezet terhelhetőségének
figyelembe vétele, illetve a megújuló energiaforrások alkalmazása a turisztikai
fejlesztések esetében minden olyan esetben, ahol ez nem veszélyezteti a
kulturális és környezeti értékek megőrzését, hozzájárulva ezzel a „zöld”
turizmus, mint szemléletmód megvalósításához. A turizmus társadalmi
fenntarthatóságának érvényesítése érdekében minden esetben vizsgálni
ALAPINFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS
(közlekedés, szálláshelyek, vendéglátóhelyek)
1.1 ábra: Az új szemléletű attrakciófejlesztési és alapinfrastruktúra-fejlesztési logika értelmezése
Forrás: Magyar Turisztikai Ügynökség – saját szerkesztés
Az új szemléletű attrakciófejlesztési logikát tehát röviden úgy lehet összefoglalni,
hogy az attrakciófejlesztés lényege továbbra is az, hogy a vonzerő a megfelelő minőségi
szolgáltatáscsomaggal való kiegészítés, a hozzáférés megteremtése révén valódi és személyre
szabott élményt tudjon jelenteni a látogató számára. Ennek kapcsán valamennyi, az országban
megvalósuló attrakciófejlesztés kapcsán szükséges érvényesíteni a fentiekben meghatározott
harmadik szintet és horizontális szempontokat, de eltérés mutatkozik az állami beavatkozás
mélységét és irányát illetően attól függően, hogy az attrakció desztináción belül vagy kívül található.
Az attrakciófejlesztéshez pedig kiegészítő elemként társul az alapinfrastruktúra fejlesztése.
20
1.2
Erőteljesebb állami
szerepvállalás
A turizmusirányítást a Magyar Turisztikai Ügynökség 2016-os létrehozatalát
megelőzően nagyfokú széttagoltság jellemezte, melynek eredményeképp elvált
egymástól az ágazatra vonatkozó fejlesztéspolitikai és marketingkommunikációs
tevékenység, továbbá nem egyazon szereplőnél összpontosult az ágazati érdekek
képviselete szabályozási kérdésekben, vagy a turisztikai képzést, munkaerőpiacot
érintő ügyekben. Nem történt meg olyan egységes mérési és értékelési rendszer
kialakítása sem, amely megbízható adatot tudna szolgáltatni Magyarország, illetve
azon belül az egyes térségek turisztikai teljesítményéről.
Az Ügynökséget a turizmussal kapcsolatos állami feladat- és intézményrendszer
átalakításához szükséges intézkedésekről szóló 1156/2016. (III. 31.) Korm. határozat
hozta létre. Feladatkörei alapján az Ügynökség az állami turizmusirányítás
központi szereplőjeként kivételes lehetőséggel, felhatalmazással és
eszköztárral bír ahhoz, hogy az ágazat fejlődési irányait érdemben
befolyásolni tudja. Az állami turizmusirányítás meghatározó szereplőjeként
az Ügynökség a jövőben az alábbi szerepkörök betöltésére vállalkozik:
Ügynökség részt vesz a turisztikai célú fejlesztések szakmai előkészítésében, közreműködik
pályázatok bírálatában is.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030
1) É
 rtelmező: az Ügynökség feladata az ágazati folyamatok
feltérképezése, megértése, a világtrendek és azok Magyarországra
gyakorolt hatásának vizsgálata, kutatások megtervezése és
végrehajtása. E feladatai körében támaszkodik mind a hagyományos
statisztikai, piackutatási módszerekre, mind a legújabb adatgyűjtési,
feldolgozási módszerekre és technológiákra.
2) Tájékoztató: az Ügynökség feladata, hogy az ágazat szereplőit
folyamatosan informálja az ágazat teljesítményéről, a turisztikai
fejlesztésekről, kutatási eredményekről, naprakész információt biztosítson
szakmai partnerei, illetve a szélesebb közvélemény számára.
3) I ránymutató: az Ügynökség részt vesz az ágazatra vonatkozó valamennyi
fejlesztéspolitikai dokumentum, koncepció, stratégia kidolgozásában,
véleményezi az ágazatot is érintő fejlesztéspolitikai elképzeléseket.
Állásfoglalása mérvadó a turizmust érintő szakpolitikai kérdésekben,
szabályozási javaslatai révén hozzájárul a versenyképességet támogató,
átlátható jogszabályi környezet kialakításához, a gazdaság fehérítéséhez.
4) Promotáló: az Ügynökség felelős a turizmus marketingkommunikációs
tevékenységének irányításáért, a turisztikai országmárka kialakításáért és
menedzseléséért, a desztinációs márkák építéséért és gondozásáért. Felelős
a külpiaci marketing és értékesítési tevékenységekért, a Hungarofest Nemzeti
Rendezvényszervező Nonprofit Kft. útján pedig gondoskodik a nemzeti ünnepek
szervezéséről, továbbá szakmai felügyeletet gyakorol a nemzetközi kiállításokon,
rendezvényeken való állami megjelenés kapcsán.
5) Minősítő: az Ügynökség felelős a megvalósuló fejlesztések kapcsán a turizmusszakmai
szempontok maradéktalan érvényesítéséért, egységes minőségsztenderdek és
kapcsolódó minősítési rendszerek (védjegyek, díjak, kategorizálások stb.) kidolgozásáért,
bevezetéséért és működtetéséért az ágazatban. E szerepéhez kapcsolódóan az
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 21

6) M
 egvalósító: az Ügynökség közvetlenül, mint egy adott fejlesztési projekt végrehajtója, 10) I ntegráló: az Ügynökség feladata, hogy a turizmus ágazatában
pályázati projekt kedvezményezettje is részt vesz a turisztikai fejlesztésekben. Feladata és a kapcsolódó területeken működő számtalan, különböző
kiterjed részben kiemelt fontosságú turisztikai beruházások megvalósítására, részben szervezet között megteremtse a hatékony kommunikáció, tudás- és
– konzorciumi partnerként – a turisztikai fejlesztések során az egységes desztinációs tapasztalatcsere feltételrendszerét, az ágazaton belül közös érdekek
logika, a jelen Stratégiában ismertetett attrakciófejlesztési és alapinfrastruktúra- mentén szervezze meg a szereplők közötti munkamegosztást,
fejlesztési logika, továbbá a horizontális célok érvényesítésére. biztosítsa az ágazat hatékony érdekképviseletét belföldön és külföldön
7) Ú
 jító: az Ügynökség támogatja az innováció, új termékek, üzleti modellek, szolgáltatási egyaránt.
formák meghonosodását a magyar turizmusban. Ennek kapcsán egyrészt összegyűjti,
rendszerezi és elérhetővé teszi a hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat, másrészt A fenti általános szerepkörök vizsgálatán túl fontos tisztázni az állam szerepét
egyedi támogatások révén segíti a legjobb hazai megoldások elterjesztését a turizmus egyes részterületei kapcsán. Ilyen részterület az előzőekben
belföldön és külföldön egyaránt. ismertetett:
8) Ö
 sztönző: az Ügynökség az általa kezelt, turizmusfejlesztési célokat szolgáló •• attrakciófejlesztés, ideértve a programokat, rendezvényeket is,
hazai pályázati források elosztásáért felelős szervezetként biztosítja e •• alapinfrastruktúra-fejlesztés, megkülönböztetve ezen belül
fejlesztési keretek hatékony felhasználását, pályázóbarát és a projektötleteket a szálláshelyeket, vendéglátóhelyeket, illetve a közlekedési alapinfrastruktúrát.
előzetesen validáló pályázati rendszer kialakítását és működtetését.
9) E
 dukáló: az Ügynökség az oktatási szereplőkkel együttműködve Ami az attrakciófejlesztést illeti, megállapítható, hogy ezen a téren az állam
folyamatosan gondoskodik a turisztikai képzések színvonalának javításáról, jelentős befolyással bír, hiszen az attrakciók jelentős része köztulajdonban
munkaerőpiaci igényekkel történő összehangolásáról, maga is részt vesz a van és a közszféra szervezetei üzemeltetik azokat. Ugyanakkor jelenleg is vannak
képzések megvalósításában. Az ágazati szereplők képzésén, továbbképzésén olyan piaci alapon működő attrakciók, ahol a jövőben meg kell állapítani,
túl számos szemléletformáló akciót szervez itthon és külföldön, amelyek hogy ezek milyen turisztikai hatásokkal bírnak, szükséges-e fejlesztésükhöz
célja Magyarország, mint turisztikai célpont népszerűsítése, nemzeti és/vagy működtetésükhöz állami dotáció, és ha igen, milyen mértékben. Az
értékeink megismertetése, a hazaszeretet erősítése a magyarok körében. attrakciófejlesztésbe történő beavatkozás során tehát egyrészt vizsgálni kell, hogy
van-e jogosultsága az állami szerepvállalásnak, és ha igen, milyen formában és
mértékben.
Másrészt az előző fejezetben vázolt logika alapján eltérés mutatkozik abban a
tekintetben, hogy az attrakciófejlesztés desztináción belül vagy azon kívül valósul meg.
Desztináción belül az attrakciófejlesztés akkor támogatható, ha illeszkedik a desztináció
élménykínálatához és nem jön létre párhuzamos kapacitás. Desztináción kívül ezzel szemben
22 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

az attrakciófejlesztés elsősorban akkor támogatható, ha a fejlesztendő vonzerő valamilyen illetve a közlekedési infrastruktúra, ahol viszont az államnak van
tematikus hálózatba integrálható. Ilyen lehetőség hiányában csak indokolt esetben kerülhet meghatározó jelentősége.
sor a fejlesztés állami támogatására. Ezért az állami beavatkozás szempontjából eltérő módon kell
A fentiek alapján az állami turizmusirányítás beavatkozásának mértékét az alábbi 1.2 ábra kezelni a szállás- és vendéglátóhelyek körét, illetve a közlekedési
mutatja (a nagyobb terület erősebben támogatható fejlesztést jelöl, azaz ezeknél az állami infrastruktúrát. Míg az utóbbi esetén egyértelműen az állam feladata
szerepvállalás indokoltabb és jelentősebb lehet): a fejlesztés, addig a szállás- és vendéglátóhelyek kapcsán – amellett,
hogy az állam itt is jelentős feladatot vállal magára például a Kisfaludy
Szálláshelyfejlesztési Konstrukció elindításával – a jövőben az a cél, hogy az
HORIZONTÁLIS BEAVATKOZÁSI LOGIKA
(együtt-élő, családbarát, hozzáférhető, érthető, digitális) állam tisztességes, kiszámítható piaci feltételeket teremtsen a szabályozás
felülvizsgálata és átalakítása révén, jelentős mértékben fehérítse az ágazatot.
Pontszerű fejlesztés
(indokolt esetben támogatható) E megközelítésben az állam támogatja azokat a szereplőket, akik a gazdaság
Desztináción kívüli, de tematikus fehérítésében, illetve a folyamatos minőségfejlesztésben partnerek,
láncba kapcsolható attrakció
és szankcionálja azokat, akik piaci magatartásukkal jelentős gazdasági,
Desztináción belüli, de tematikus
láncba nem kapcsolható attrakció társadalmi kárt okoznak és rontják az ország belföldi és külföldi megítélését.
ATTRAKCIÓFEJLESZTÉS Desztináción belüli, tematikus
Ez a szankcionálás azon alapul, hogy az állam a jövőben szigorúbban fogja
láncba kapcsolható attrakció ellenőrizni a különböző adózási, munkajogi, fogyasztóvédelmi stb. szabályok
betartását, továbbá hatékonyabb adatszolgáltatási, nyomon követési rendszereket
vezet be a fentiek monitorozása érdekében. A feltárt visszaélések következménye
ALAPINFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS
(közlekedés, szálláshelyek, vendéglátóhelyek) pedig egyrészt a különböző jogszabályokban meghatározott szankciók (pl. bírságok)
alkalmazása mellett az is, hogy az adott vállalkozás eleshet a fejlesztési forrásoktól,
támogatásoktól.
1.2 ábra: Az új szemléletű attrakciófejlesztési logika értelmezése
Forrás: Magyar Turisztikai Ügynökség – saját szerkesztés
A jelen Stratégiában előirányzott jelentős volumenű állami beavatkozás
Az attrakciófejlesztés mellett a második nagy terület, amelyet a fenti ábra ellenére is valljuk ugyanis, hogy a turizmus fejlesztése elsősorban nem az
is jelöl, az infrastruktúrafejlesztés. Tágabb értelemben idetartoznak állam, hanem a piaci szereplők feladata. Az első évekre jellemző nagymértékű
a szálláshelyek és vendéglátóhelyek, amelyek fejlesztésében és állami szerepvállalás nem lehet tartós és állandó. A következő időszak legfontosabb
működtetésében egyértelműen a piaci szereplők dominálnak, célja az, hogy a megfelelő keretek (szabályozás, humán erőforrás stb.) megteremtésével
és jelentős fejlesztések megvalósításával, alapinfrastruktúra-fejlesztéssel az állami
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 23

turizmusirányítás lendületet adjon az ágazatnak, illetve kialakuljon az a kiemelt turisztikai

fejlesztési térségi szintű szervezetrendszer, amely később képes önállóan megvalósítani
a desztinációkban jelentkező fejlesztési és marketingkommunikációs feladatokat.
A jövőben a turizmusnak tehát elsősorban piaci szempontok szerint, önállóan működő
ágazatnak kell lennie, amelyben az államnak csak koordináló-szabályozó szerepe
lesz, elsősorban a térségi szintű szervezetei útján jár el, a turizmusirányítás központi
funkciói pedig arra szolgálnak, hogy a turizmus mindenkori megfelelő működése
biztosított legyen.

A turizmus nemzetgazdaságban betöltött szerepe, illetve az ennek

fejlesztésében rejlő potenciál, az ágazat működését alapvetően befolyásoló
világjelenségek, mint a megosztáson alapuló gazdaság ugrásszerű növekedése
vagy a nemzetközi terrorfenyegetettség fokozódása, továbbá a 2016-os
kormányzati döntések alapján hazánkban bekövetkezett turizmusfejlesztési
és -irányítási koncepcióváltás szükségessé teszik, hogy 2017-ben, a „Nemzeti
Turizmusfejlesztési Stratégia 2030” elfogadásával új kereteket, viszonyítási
pontokat adjunk a magyar turizmus számára.
24
1.3
A Stratégia tervezésének
folyamata, időtávja,
felépítése
A Magyar Turisztikai Ügynökség felállítását követően párhuzamosan indult meg az
egész ágazatra vonatkozó új turizmusfejlesztési stratégia kidolgozása, valamint az új
kiemelt turisztikai fejlesztési térségek nevesítése, és önálló fejlesztési programjaik
meghatározása.
A turizmus fejlesztésére vonatkozó stratégiai tervdokumentum elkészítésére a
Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság turizmussal
és vendéglátással kapcsolatos egyes feladatainak meghatározásáról szóló 61/2017.
(III. 20.) Korm. rendelet hatalmazta fel az Ügynökséget. A rendelet 4. § (1) e) pontja
alapján az Ügynökség tesz javaslatot a turisztikáért felelős miniszternek a
turizmust és a vendéglátást érintő stratégiai dokumentumokra (koncepciókra,
stratégiákra, fejlesztési programokra).
Jelen dokumentum a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III. 12.)
Korm. rendelet 35. § (1) bekezdése szerinti szakpolitikai stratégiának felel meg.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030
A Stratégia tervezésének folyamata az elfogadás előtt három
nagyobb szakaszra osztható:
1. A Stratégia előkészítése (2016. augusztus-2017. április) során a
Magyar Turisztikai Ügynökség nemzetközi szakemberek – a svájci
PricewaterhouseCoopers munkatársainak – bevonásával határozta meg
a magyar turizmus legfontosabb fejlesztési irányait. A munka során sok
hazai szakmai szervezettel és szakemberrel készült interjú.
2. A Stratégia véglegesítése (2017. május-2017. augusztus) során megtörtént
az elkészült elemzések és javaslatok hazai jogszabályi kereteknek megfelelő
formátumba történő átültetése és kiegészítése.
3. A harmadik szakasz a Stratégia partnerségi véleményezése 2017 őszén.
A fentiek alapján a Stratégia olyan komoly elemző-értékelő munkán nyugszik, mely
feltárta a turizmus ágazatának valós helyzetét az elérhető – sok esetben hiányos és
nem teljes körű – adatok alapján, valamint az Ügynökség által a Stratégia tervezésének
időszakában lefolytatott kutatások alapján. Ebbe az előkészítő munkába bevonásra
kerültek a hazai szakmai szervezetek, továbbá több éve sikeresen az ágazatban
működő vállalkozások vezetői is.
A Stratégia a 2030-ig tartó időszakra vonatkozik, arra való tekintettel azonban,
hogy a 2020 után kezdődő európai uniós költségvetési ciklusról és az ahhoz kapcsolódó
támogatáspolitikáról a Stratégia tervezésének és elfogadásának időszakában nem
áll rendelkezésre elegendő információ, uniós forrásból támogatott eszközöket,
beavatkozásokat az ismert, 2020-ig tartó, a forrásfelhasználást 2023-ig lehetővé tevő
költségvetési ciklusra irányoz elő. Hazai forrásfelhasználás az időszak végéig tervezett.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 25

A Stratégia felépítése a következő logikát követi: a bevezetés a tervezés új szemléleti

keretét vázolja fel röviden. Ezt követően a Stratégia első nagyobb tartalmi egysége a
helyzetértékelés, majd ismertetjük a „Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030”
célrendszerének felépítését, eszközeit, indikátorait. Ehhez kapcsolódóan jelenik meg a
célkitűzések nyomon követésének, értékelésének tervezett rendszere, amit a Stratégiában
meghatározott célok megvalósításához szükséges személyi, tárgyi, szakmai és
pénzügyi feltételek bemutatása követ. A Stratégiát a kockázatelemzés zárja.

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában meghatározott célok egyben

zsinórmértékként szolgálnak valamennyi turisztikai termékre vagy fejlesztési
térségre vonatkozó, a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia elfogadását követően
kidolgozandó alstratégia, operatív cselekvési program számára.
2. Ágazati
helyzetértékelés
 27

2.1
Jelen fejezet a turizmus világgazdasági trendjeiből és az ágazat működését befolyásoló –
utazási szokásokat lényegesen alakító – általános társadalmi folyamatokból kiindulva,
az alapvető nemzetgazdasági (makro) szintű mutatószámok alapján ismerteti a
magyarországi turizmus elmúlt évekbeli teljesítményét. Ezt követi a hazai turisztikai
kínálat áttekintése elsősorban turisztikai termékek szerinti bontásban, kitérve az egyes
– már nevesített – desztinációk jelenlegi élménykínálatára és jövőbeni lehetséges
márkapozíciójára is. Ezután a turizmust támogató infrastrukturális, személyi és jogi
feltételrendszer bemutatása következik. A helyzetértékelést a márkaépítés és a
marketingkommunikációs tevékenységek értékelése zárja.
27%-os, a teljes hozzájárulásban pedig további 30,6%-os növekedés várható 2027-ig
A közvetlen hozzájárulásban 19,8%-os növekedés figyelhető
meg az elmúlt hat évben (2011-2016), és további 53%-os növekedés
prognosztizált a 2016 és 2027 közötti időszakra. A teljes hozzájárulást
vizsgálva 2011 óta 21,1%-os növekedés következett be, és 2027-ig további
51,2%-os növekedés várható. Ez alapján a turizmus-szektor egy stabil
növekedést felmutató iparág (WTTC, 2017).
A foglalkoztatottsághoz való hozzájárulást vizsgálva 2016-ban közel
109 millió közvetlen, a turizmusban megjelenő munkahely létezett világszerte,
amely a teljes foglalkoztatottság 3,2%-a. Ugyanez az arány már 8,5%,
amennyiben a turizmus teljes foglalkoztatáshoz történő hozzájárulását
vizsgáljuk, ez valamivel több mint 292 millió munkahelyet jelentett 2016-ban. Az
elmúlt hat évben (2011-2016) 9,3%-ot növekedett a foglalkoztatottság közvetlen
hozzájárulása, a teljes hozzájárulás pedig 13,2%-kal gyarapodott ugyanezen
időszakot vizsgálva. A foglalkoztatottsághoz való hozzájárulással (közvetlen és
teljes) kapcsolatos prognózisok is pozitívak: a közvetlen hozzájárulásban további

A turizmus jelentősége
(UNWTO, 2016).
A teljes nemzetközi turizmus 2015-ben 1.186 millió látogatót, és 1.260 milliárd

világszinten, valamint a
USD bevételt generált, melyben Európa vezető szerepet töltött be mind a látogatók
számában, 608 millió fővel (51%), mind pedig bevételben, ami 451 milliárd USD (36%) volt

turizmus teljesítményét
(WTTC, 2017). Kontinensünket Ázsia és a Csendes-óceán térsége, majd Amerika követte
a rangsorban.

befolyásoló tényezők 2.1.1 Kiutazási trendek

2016-ban a turizmus iparág közvetlen hozzájárulása a világ GDP-jéhez A nemzetközi turizmus küldőpiacai hagyományosan nagyrészt az európai, amerikai, valamint
2.306 milliárd USD volt, amely a teljes globális GDP 3,1%-át tette ki. ázsiai és a csendes-óceáni régióba tartozó fejlett országok. Azonban az emelkedő elkölthető
Ugyanezen évben a turizmus teljes hozzájárulása a világ GDP-jéhez 7.613 jövedelmek növekvő vásárlóerőt hoztak létre számos fejlődő gazdaságban is az elmúlt
milliárd USD értéket jelentett, ami a globális GDP 10,2%-a (WTTC, 2017).
28
években, amely megjelent a kiutazó turizmus növekedésében, különösen Ázsia, Közép- és
Kelet-Európa, a Közel-Kelet, Afrika és Latin-Amerika országaiban.
A kiutazó turizmus 2005 és 2015 között évi átlagos 3,9%-os növekedést produkált, 2015-
ben elérte az 1.186 millió látogatót (UNWTO, 2016). A turisták jelentős része, 912,7 millió fő
(79,6%), továbbra is a saját régióján belül utazott 2015-ben.
Továbbra is Európa számít a legjelentősebb küldőpiacnak, kicsivel több, mint felét
(50,1%) generálta a nemzetközi kiutazó turistáknak. A második helyen Ázsia és a Csendes-
óceán régiója áll 24,4%-kal, majd Amerika 16,8%-kal (UNWTO, 2016). 2005-től kezdődően
strukturális átalakulást figyelhetünk meg a küldőpiacok terén (UNWTO, 2006).
Európa 2005-ben még 55,9%-os aránya 2015-ig 50,1%-ra csökkent, Amerika 16,4-16,9%
között teljesített folyamatosan (UNWTO, 2016). Ázsia nagyobb mértékben tudott
növekedni, évente átlagosan 6,6%-ot, 2015-re 24,4%-ot elérve (UNWTO, 2016).
Ennek a strukturális átalakulásnak a motorja egyértelműen Kína, amely
nemzetközi turisztikai kiadások tekintetében 2004 óta minden évben
kétszámjegyű növekedést produkált (UNWTO, 2004). A folyamatnak két jelentős
összetevője van, egyrészt a növekvő számú kínai turista, másrészt pedig a költési
hajlandóságuk (ITB, 2016). Az ázsiai növekedést vizsgálva ki kell még emelni a Koreai
Köztársaságot, amely 2015-re bekerült a tíz legnagyobb nemzetközi turisztikai
kiadást generáló ország közé (UNWTO, 2016). Kína és a Koreai Köztársaság
nemzetközi turistái együttesen a teljes Ázsia és Csendes-óceán régió
nemzetközi kiutazó turistáinak az 50,8%-át teszik ki (ITB, 2016). Számolni
lehet azzal, hogy a jövőben a kínai nemzetközi turizmus útját fogják követni
azok a dél-ázsiai és délkelet-ázsiai országok, amelyek jelenleg főként
célországként töltenek be egyre jelentősebb szerepet.
Amennyiben az euróövezet országainak relatív gazdasági ereje és az euró
értéke folytatja a csökkenését, Európa kiutazó turizmusban betöltött
szerepe tovább fog csökkenni, a jövőben kevesebb, mint 50%-ot
kitéve (UNWTO, 2016). A kiutazó turizmus átlagos éves bővüléséhez
5. 2017 első negyedévére, az előző év azonos időszakához képest nagymértékben, egyes desztinációkon akár 50%-os növekedést is elérve, megugrott a kiutazó orosz turisták száma.
6. „Nemzetközi beutazó turista” alatt azokat értjük, akiknek utazása határátlépéssel jár. Azaz az európai beutazó turisták esetén nemcsak a más kontinensekről érkezők tartoznak a csoportba, ha-
nem az Európán belüli országok között utazók is.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030
képest gyengébben teljesítő nyugat-európai országokat a potenciálisan
erősödő gazdaságú és valutájú kelet-európai országokból kiutazó turisták
egyensúlyozhatják ki. Itt jelentős szerepe lehet Oroszországnak is, amely
relatíve későn, csak 2012-re lábalt ki a válságból, majd két év stagnálást
követően 2014 után jelentősen visszaesett a kiutazó turizmushoz való
hozzájárulását tekintve. Azonban vannak arra utaló jelek 5, hogy újra
növekedési pályára fog állni a nemzetközi turizmusban betöltött szerepe
(WTTC, 2017).
2.1.2 Beutazási trendek
A nemzetközi beutazó turisták6 száma 2015-re elérte az 1.186 millió főt, mely 52
millió fő növekedést jelentett az előző évhez képest. Ezzel 2015 immáron a hatodik
olyan év volt – a 2009-es gazdasági világválságot követően –, amikor 4%
feletti növekedést tudott produkálni a nemzetközi turizmus a beutazó
turisták számában (UNWTO, 2016).
A három fő befolyásoló tényező, amely hatással van a nemzetközi beutazók
számának alakulására, a következő: 1) szokatlanul magas fluktuáció a
valutaárfolyamokban, 2) az olaj árának csökkenése, amely az importáló országokban
az elkölthető jövedelem növekedéséhez, az exportáló országok turizmusának
keresletében pedig csökkenéshez vezetett, valamint 3) a globálisan megnövekedett
aggodalom a közbiztonsággal és terrorizmussal kapcsolatosan (UNWTO, 2016).
Az összes beutazó turista száma 2015-ben 1.186 millió fő volt. Ha az elmúlt 10 évet
szemléljük (2005-2015), akkor egy robusztus, 46,7%-os növekedés látható, amely jól
szemlélteti a turizmus robbanásszerű nemzetközi liberalizációját (UNWTO, 2016).
Az Európába irányuló beutazások száma 2015-ben 608 millió fő volt, ami 34,1%-
os növekedés 2005-höz viszonyítva. Európa turisztikai nagyhatalmai (Németország,
Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) az elmúlt 5 évben mérsékelt
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 29

növekedést mutattak, ezekre az országokra jellemző, hogy turizmusuk jelentős részben a átformálni a turisztikai desztinációk átmeneti megítélését, a fogadó-
belföldi keresletre épül. A „második vonalba” tartozó országok esetén jelentős forgalom, területek közötti belső átrendeződést váltottak ki, de globális szinten nem
de erős szezonalitás tapasztalható: Ausztria a téli és nyári időszak 2-2 hónapjában keresett befolyásolták a nemzetközi utazások volumenét. Azon desztinációk, amelyek
elsősorban, Horvátország és Görögország pedig a nyári hónapokban. A közép-európai biztonságos helyként élnek az utazók tudatában, javukra tudták fordítani
országok közül Magyarország a vendégéjszaka-számok alapján Romániát és Bulgáriát a világ egyes országainak biztonságpolitikai helyzetében bekövetkező
megelőzi, jelentősen elmarad azonban Csehországtól. változásokat, míg más desztinációk, melyeket az utazók veszélyesnek itéltek,
A nemzetközi turizmus a világ exportjának 7%-áért felel. A beutazó turisták 2015- számos turistát vesztettek.
ben több mint 1.260 milliárd USD bevételt generáltak a világ országainak összesen. Ez Ahogyan az a 2016-os évben megfigyelhető volt, annak ellenére, hogy a légi
a bevétel főként a szállásra, ételre és italra, szórakozásra, bevásárlásra, valamint egyéb közlekedés az alacsony olajáraknak köszönhetően relatíve olcsó maradhatott, és
szolgáltatásokra fordított költések eredménye (UNWTO, 2016). A globális 1.260 számos ország vezetett be utazóbarát vízumpolitikát, a terrorizmus a felsorolt
milliárd dollár bevétel 35,8%-a Európában realizálódott, amely 450,7 milliárd USD pozitív tényezőknél nagyobb mértékben volt hatással a turizmus iparágára.
volt 2015-ben (ITB Academy, 2016 és UNWTO, 2016). Az UNWTO előrejelzése szerint a A terrorizmus által sújtott országokban – mint például Belgiumban,
beutazó turisták számának átlagos éves növekedési rátája 3,3%, amely alacsonyabb Franciaországban vagy Törökországban – a beutazó turisták száma és költése
a korábbi éveknél, melyek a világválságból való kilábalás hatását tükrözték. Az összes nagymértékben visszaesett. A terrorizmus a turizmus iparágára emellett számos
beutazó turista száma globálisan elérheti az 1,4 milliárd főt 2020-ra, és az 1,8 milliárd közvetett hatást is gyakorol, például egyre inkább megnövekedett biztonsági
főt 2030-ra. Ez éves szinten mintegy 43 millió plusz főt jelentene világviszonylatban eljárásokkal kell számolniuk az utazóknak, illetve a desztináció menedzsment
(UNWTO, 2016). A Közép- és Kelet-Európa országaiba beutazó látogatók eszköztárában is egyre nagyobb szerepet játszik a válságmenedzsment gyakorlata.
számával kapcsolatosan a becslések a világátlag kétszeresét kitevő Az európai klasszikus úti célok, turisztikai desztinációk és városok iránti érdeklődés az
növekedési rátát prognosztizálnak (UNWTO, 2016). elmúlt években megerősödő, majd egyes területeken krízis helyzetet teremtő, Európát
egységesen sújtó példátlan migrációs válság okán is erőteljes csökkenést mutat.
Végül, de nem utolsó sorban szükséges megemlíteni az Európai Unió pozíciójának,
2.1.3 Politikai tényezők látszólagos politikai egységének közelmúltbeli megingását, illetve ennek
legnyilvánvalóbb jelét, a Brexitet. Az Egyesült Királyság folyamatban lévő kiválása az
A Stratégia készültének évében, 2017-ben számos politikai feszültséggel kell Európai Unióból nagymértékben befolyásolja mind a beutazó turizmust, mind – a font
számolnia a turizmus szektorának, amelyek az előző években erősödtek fel, gyengülésének következtében – a kiutazó brit turisták által elkölthető jövedelmeket.
és jellegükből fakadóan tartósan befolyásolni fogják az ágazatot. Ezzel egy időben lehetünk tanúi annak, hogy a Visegrádi Csoport (V4) egyre fokozódó
Kulcsfontosságú tényezőként szükséges megemlítenünk a terrorizmus együttműködéssel és felelős hozzáállással aktívan és hatékonyan képviseli tagjainak
és a politikai nyugtalanság jelenségeit, amelyek bár képesek voltak regionális érdekeit.
30 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

2.1.4 Gazdasági tényezők gazdasági és jogi kihívását minden szektorban, így a turizmusban is a
közösségi gazdaság hatékony szabályozása és felügyelete fogja jelenti.
A világgazdasági helyzet, az általános konjunktúra vagy recesszió, egyes valuták A magyar gazdaságot évek óta a dinamikus fejlődés jellemzi. A bruttó
árfolyamának változása, vagy olyan meghatározó erőforrások, mint az olaj árának változása hazai termék 2015-ben 3,1%-kal, 2016-ban 2,0 %-kal növekedett.
nagymértékben kihatnak a turizmus teljesítményére is. Ezért fontos vizsgálni, mely gazdasági Ezzel párhuzamosan a 15-64 éves korosztályon belül a foglalkoztatottak
tényezők játszanak majd szerepet a következő 13 év során az ágazat növekedésében. száma 2010 és 2016 között 3.701,3 ezer főről 4.309,4 ezer főre, a
Globális gazdasági trendként kell megemlíteni, hogy a turizmus iparága a foglalkoztatási ráta pedig ugyanezen időszak alatt 54,9%-ról 66,5%-ra nőtt
kommunikációs, pénzügyi és gazdasági szolgáltatások szektoránál, illetve a gyártás és (KSH, 2017/b). Ez részben olyan kormányzati intézkedéseknek köszönhető,
kiskereskedelem szektorainál is nagyobb mértékű növekedést tudhat magáénak, mint a munkanélküliségi juttatások feltételrendszerének szigorítása vagy
aminek az az oka, hogy a hosszú távon javuló életszínvonal magasabb elkölthető a rugalmas GYES bevezetése, illetve az olyan uniós forrásból finanszírozott
jövedelmet és több szabadidőt is jelent. A bérek globális értelemben vett 2-3%-os munkaerőpiaci programok megvalósítása, mint a 25 év alatti fiatalokat támogató
növekedése, a munkahét restrukturálása és átalakulása, a rugalmas munkaidő mind- Ifjúsági Garancia, és a 25 év felettieket segítő Út a munkaerőpiacra program.
mind a turizmus bevételeit erősíthetik. Az infláció mértéke 2016-ban mindössze 0,4%-os volt, a GDP arányos állam-
A kis- és startup vállalkozások betörése a turisztikai szektorba, illetve az adósság 74,1%-ra, a költségvetés hiánya pedig 1,7%-ra csökkent 2016-ban. A fentiek
egyre növekvő igény a turisztikai szolgáltatások iránt szintén fokozza az ágazat alapján egyensúlyi mutatók terén is jól teljesít Magyarország, az államháztartás
gazdasági teljesítményét. A startupok révén egyúttal új üzleti modellek is stabilitása kiszámítható gazdasági környezetet teremt a gazdasági szereplők számára,
megjelennek. a jegybanki alapkamatok jelentős csökkenése (a 2011-es 7%-os mértékről 0,9%-ra)
Üzleti, gazdasági szempontból a legfontosabb kihívást az utóbbi években a pedig hozzájárul a gazdaság további növekedéshez (KSH, 2017/b).
megosztáson alapuló gazdaság, a sharing economy jelentette az ágazatnak, Magyarország egyik legfontosabb gazdaságpolitikai célkitűzése az, hogy a térség
mely megjelent a személyszállításban, a szálláshely-szolgáltatást pedig alapjaiban legversenyképesebb országa legyen. Ezt szolgálja a folyamatos adócsökkentés és az
változtatta meg az elmúlt években. A legnagyobb platformot az Airbnb jelenti, adózási adminisztráció egyszerűsítése, illetve az országban működő nagyvállalatokkal
ahol több mint 150 millió felhasználó válogathat az oldalra feltöltött 3 millió megkötött stratégiai partnerség. Ennek is köszönhető, hogy 2016-ban döntően német
szálláshely közül. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az egy szállasadóra és amerikai befektetők révén rekord mennyiségű, 3.244 millió euró külföldi működőtőke
jutó szálláshelyek száma 2017-ben már meghaladja a 4,5-öt, azaz számos olyan érkezett hazánkba (HIPA, 2017).
felhasználó van, aki a platformot nem az eredeti rendeltetésének megfelelően
használja, hanem kereskedelmi mértékű tevékenységet végez. A több
ingatlant és apartmant üzemeltető magánszemélyek megnehezítik a sharing
economy szabályozását és jogi besorolását. A következő évek egyik fő
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 31

2.1.5 Társadalmi tényezők részvételhez. A generáció tagjainak fő jellemzője, hogy nem birtokolni
akarnak, hanem élményeket kívánnak átélni, emiatt nagyobb arányban
A turizmust befolyásoló társadalmi tényezők igen sokszínűek és kiemelten befolyásolják a költenek utazásra, mint azt szüleik tették (BCG, 2013). A millenniumi
turizmus keresleti oldalát. Az elmúlt időszak társadalmi átalakulásainak hatására a turizmus generációra építve az aktív- és a gasztronómiai turizmus egyaránt
szerkezete folyamatos változáson megy át, melynek következménye, hogy a küldőpiacok megerősödhet, ami versenyelőnyt jelenthet az ezeket a termékeket előtérbe
összetétele több dimenzió mentén is átrendeződött. A küldőpiacok átalakulásának egyik helyező országok számára. Ez az a generáció továbbá, amelyik az autentikus,
fő mozgatórugója a fejlett és fejlődő országokban tapasztalható életszínvonal- egyedi desztinációkat keresi, design- és környezettudatos, utazásai során
emelkedés. Az EU-28 országaiban 2007-2016 között az 1 főre eső, vásárlóerő-paritáson pedig a „helyivé válás” élményét kívánja átélni.
számított GDP 16%-kal nőtt (Eurostat, 2017). A legnagyobb potenciális küldőpiacot jelentő A fiatalok szerepének növekedése mellett a szektort kiemelten befolyásolja az
délkelet-ázsiai országok 20. századi népességrobbanása és az elmúlt évtizedekben idősebb korosztály mobilitásának növekedése is. Az 1964 előtt születettek
tapasztalható életszínvonal-növekedés pedig egy nagyszámú, utazni képes közép- és magasabb elkölthető jövedelemmel és több szabadidővel rendelkeznek, mint a
felső-középosztály létrejöttét eredményezte. Ezen csoportok globális turizmusba való fiatalabb generációk, illetve megfigyelhető, hogy az utazások során a bakancslista-
bekapcsolódása alapvetően borítja fel a küldőpiacok tradicionális arányait. szerű élményeket keresik. A fejlett országokban tapasztalható változás, a népesség
A másik jelentős, globális térben zajló változás az urbanizációs folyamatok folyamatos elöregedése elsősorban a speciálisan ezt a korosztályt megcélzó szenior
megváltozása (pl. városi életforma terjedése, az ezzel párhuzamosan zajló turizmusnak kedvez. Valamennyi korosztályban növekvő igény mutatkozik a testi-
szuburbanizációs jelenségek, városok szétterülése stb.), ami jelentős kihívás elé lelki egészség megőrzésére. Tekintettel arra, hogy hazánk legfontosabb küldőpiacai
állítja a településeket. A turizmus szempontjából ennek a folyamatnak azért van szintén olyan országok, melyek társadalma jellemzően elöregedő tendenciát mutat, a
jelentősége, mert korábban vonzónak számító desztinációk válhatnak szenior turizmus igényeinek megfelelő kínálat megteremtésére kiemelt figyelmet kell
és válnak túlzsúfolttá („overtourism” jelenség), a turizmus pedig tovább fordítani.
fokozhatja az egyébként is túlterhelt városi (közlekedési, ellátási stb.) rendszerek Változik az utazások időtartama és gyakorisága is: az utazók egyre inkább a
problémáit, jelentős konfliktusokat idézve elő a helyi lakosság és a rövidebb utazásokat preferálják, azokat viszont évente többször, akár szezonon kívüli
turisták között. A városrehabilitációs beavatkozások hatására meginduló időszakban is.
reurbanizációs folyamatok ugyanakkor kedvezően hatnak a városi környezet A társadalmi trendek között kell végül kiemelni az információs társadalom és technológiák
vonzerejére, és jelentős turisztikai hatásaik lehetnek. terjedése miatti változásokat: a virtuális térben való állandó jelenlétet, az állandó
A földrajzi térben ábrázolható változásokon túl jelentős szerepe „kapcsolatban létet”, „megosztási kényszert”, a folyamatos élmények és impulzusok
van a demográfiai folyamatokból levezethető átalakulásoknak is. iránti igényt, elsősorban a felnövekvő generációk tagjai részéről. Kifejezett igényként jelenik
A millenniumi generáció elért abba az életszakaszba, hogy tagjai kellő meg az utazó részéről a teljes utazás online megszervezése, az élmények azonnali online
mennyiségű elkölthető jövedelemmel rendelkeznek a turizmusban való megosztása, visszacsatolás, értékelés adása.
32 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

Másrészt pont ez a felfokozott információáradat váltja ki az ezzel ellentétes trendet is: élők 81%-a érzi magát biztonságban egyedül, sötétedés után is
a társadalmi szinten fokozódó igényt a lelassulásra, elvonulásra, elmélyedésre, az lakókörnyezetében, a regisztrált bűncselekmények száma pedig 2010 és
elmenekülést az információs túlterheltség világából. 2016 között 35%-kal csökkent (KSH, 2016).
Ami a hazai társadalmi folyamatokat illeti, Magyarország lakossága a 2011-es
népszámlálás adatai alapján 9.982 ezer fő volt. A lakosságszám a tartós demográfiai trendek 2.1.6 Technológiai tényezők
alapján csökkenő, bár az élveszületések száma az elmúlt két-három évben növekvő
tendenciát mutatott. Ez részben a kormányzat által kiépített tudatos családtámogatási A turisztikai szektort az elmúlt évtizedben számos technológiai újítás reformálta
rendszernek köszönhető, mely a megszületett vagy vállalt gyermekeket figyelembe meg. Az internetes utazásszervezés megjelenésétől a közösségi gazdaság
vevő adókedvezménnyel, lakáshoz jutás támogatásával, alternatív munkavállalási elterjedéséig több változás történt az iparág alapvető működésében, amelyek
formák preferálásával segíti a családokat és támogatja a gyermekvállalást. Jelentősen hatalmas lehetőségeket jelentenek a szektor számára, de egyúttal veszélyeztetik
emelkedett a házasságkötések száma is, a 2010-es 35.520-ról 51.805-re 2016-ban, is az innovációra nem képes és így lemaradó szereplőket.
miközben a válások ugyanezen időszakban 20%-kal csökkentek (KSH, 2017/b). Az internet megjelenése az elmúlt évtizedekben folyamatosan formálta
A magyar gazdaság eredményei a jövedelmek emelkedésében is tükröződnek. A KSH a turizmus ellátási láncát, kezdetben a légitársaságok, majd az utazási irodák
adatai szerint a háztartások egy főre jutó éves átlagos nettó jövedelme 2010 és belső foglalási rendszere is átalakult. Az utóbbi évtized technológiai fejlődése és
2015 között 21,4%-kal emelkedett. Ezzel párhuzamosan csökkennek a társadalmi az internet globális elterjedése lehetővé tette, hogy ún. platform-megoldások
különbségek is: 2015-ben az alsó négy jövedelmi tizedben élők nettó jövedelme törjenek be az utazási irodák által uralt piacra. A platform elv mentén működő
nőtt a legnagyobb ütemben, 5-6% körüli mértékben az előző évhez képest. honlapok összekötik a végfelhasználót, azaz az utazót a szolgáltatás nyújtójával,
2014-ről 2015-re 1,9 százalékponttal tovább csökkent a szegénység vagy legyen szó szálláshely-szolgáltatásról, közlekedésről vagy idegenvezetésről.
társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya, a gyermekszegénység A platform-megoldások fejlődése és az internetes kommunikációs eszközök
területén pedig jelentős javulás mutatkozott: a 18 év alattiak körében a elterjedése az üzleti modell alapvető átalakításán túl a turizmus szereplőinek egymás
szegénységi arány 25%-ról 19,9%-ra csökkent (KSH, 2016). közötti információcseréjét is megváltoztatta. A felek közötti kommunikációs
A háztartások fogyasztási szerkezete is átalakulóban van: a növekvő csatorna lerövidült, ami azonnali és egyszerű információs interakciót tesz lehetővé.
jövedelmek, illetve az árszínvonal stabilitása miatt csökken az alapvető A trend szerepét erősíti az üzenetküldő megoldások utóbbi években történő elterjedése,
kiadások (élelmiszerre, lakásfenntartásra, közlekedésre fordított összegek) amelyek valós időben kötik össze a szereplőket. Szintén az ellátási lánc lerövidülése tette
aránya az összes fogyasztáson belül, azaz a háztartások több elkölthető lehetővé az utóbbi években a felhasználói visszajelzések szerepének megnövekedését.
jövedelemmel rendelkeznek. A KSH adatai szerint a közterületen Az azonnali, utazás utáni visszajelzések minden fogyasztó számára megteremtik a
való biztonságérzet – mint a szubjektív jóllét egyik mutatója – szintén lehetőséget, hogy értékeljék az igénybe vett szolgáltatásokat. Az értékelések mindenki
folyamatosan nő Magyarországon. A fővárosiak 76%-a, a községekben számára elérhetőek és felmérések szerint (PwC, 2015) szignifikánsan befolyásolják a
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 33

fogyasztók döntéseit. A fogyasztói elégedettség szerepének növekedése arra készteti a Szintén ebben a fejezetben kell említést tenni a közlekedési
szolgáltatókat, hogy növeljék a színvonalat és azonnal reagáljanak az ügyféligényekre. technológia jövőben várható ugrásszerű fejlődéséről, elsősorban az
Ez a turisztikai szolgáltatások minőségének általános növekedéséhez vezethet, amely e-mobilitás terjedéséről, illetve az autonóm (önvezető) járművek
a fogyasztók számára pozitív következményekkel jár, azonban új kihívások elé állítja a közeljövőben várható megjelenéséről. Ez utóbbi változás várhatóan
szolgáltatói szektor szereplőit, akik folyamatos versenybe kerülnek a jó értékelésekért. jelentős mértékben kiterjeszti majd a mobilitásban résztvevők
A platform-megoldások további fejlődésével az internet lehetőséget teremtett a körét, másrészt drasztikusan átalakítja a városok közterületeinek
korábban már említett sharing economy elterjedésére. A technológia így lehetővé használatát, jelentős mennyiségű – jelenleg kizárólag autók tárolására
teszi, hogy magánemberek a professzionális szolgáltatókkal versenyezve kínáljanak használt – területet szabadítva fel. A technológia a fentieken túl is jelentős
termékeket: szállást, utazást és élményeket. mértékben befolyásolja majd a városok működésének számos aspektusát,
A mesterséges intelligencia és az üzenetküldő alkalmazások keresztezésével melyet a települések okosváros programok megvalósításával, okosváros
lehetővé vált az úgynevezett chatbotok széles körű alkalmazása, melyek szerepe ökoszisztéma kialakításával tudatosan is alakítanak.
egyaránt kiemelkedő az ügyélfélszerzésben és a kapcsolattartásban is. A chatbotok
alkalmazása a legtöbb turisztikai ágazatban releváns, mivel automatizálja 2.1.7 Környezeti tényezők
és megkönnyíti a távoli ügyfelekkel való kommunikációt. A technológia
alkalmazására már látható példa légitársaságok, légi utazásszervezők (KLM, A turizmust befolyásoló egyik leglényegesebb, valamint egyre kritikusabb környezeti
Cheapfights) és szálláshely szolgáltatók (Airbnb, Booking.com) esetében is, faktor a klímaváltozás, mely két irányból vizsgálandó: a turizmus környezetre
azonban a desztinációk is könnyedén implementálhatják a chatbotokat, így gyakorolt hatása, illetve a környezeti változások turizmusra gyakorolt hatása irányából.
több információt vagy akár konkrét javaslatokat is nyújtva az utazóknak. Ami a turizmus környezetre gyakorolt hatásait illeti: a turizmus iparágának
Technológiai oldalról megvizsgálva, ügyfélszerzés során big data-alapú szén-dioxid-kibocsátása 2,34-szeresére nőhet 2035-re, annak ellenére, hogy a
ajánlórendszerek integrálásával a chatbotok magas pontosságú javaslatokat gépjárművek 2005-ben mért 32%-os hozzájárulása a teljes kibocsátáshoz képest 15%-
tehetnek az utazók számára, esetleges kérdések esetén pedig a mesterséges ra csökkenhet ugyanerre az évre. Ennek természetesen a jelenleg is legnagyobb szén-
intelligencia segítségével, emberi erőforrások használata nélkül reagálhatnak dioxid-kibocsátó iparág – a légi közlekedés – a motorja, amely hozzájárulását tekintve
a kérdésékre, felmerülő panaszokra. 40%-ról 53%-ra növekedhet, és egyben a 2005-ös kibocsátott mennyiségének több mint
A technológiai trendek között kell megemlíteni a robotika terjedését, háromszorosát generálhatja majd a jövőben (Hall, Scott & Gössling, 2013). Mindemellett a
ami a legtöbb ágazatban az élőmunka-igény csökkenéséhez, munkahelyek fosszilis energiák használatára is nagymértékű hatást gyakorol a turizmus iparága.
megszűnéséhez vezet majd. Fontos kiemelni, hogy a turizmus nem tartozik A legmeghatározóbb, turizmus által befolyásolt környezeti problémák közé tartozik
majd azon ágazatok közé, ahol jelentős mértékű csökkenés várható. továbbá a lég-, víz-, valamint hangszennyezés, ezen belül a légi közlekedés szerepe
meghatározó.
34 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

Továbbá kiemelendő, hogy bár a turisztikai szektor teljes körű vízfogyasztása alacsony
mértékű, mégis komoly problémákat okoz például az Európa déli részén található desztinációk 2.1.8 Jogi tényezők
számára, amelyek eleve vízszegények.
A turizmus globalizációjának növekedése a fentieken túl a kórokozók és megbetegedések A jogi és szabályozói környezet komplex kapcsolatban áll az iparággal, mivel
magasabb fokú, illetve gyorsabb elterjedésével is kapcsolatban áll (Directorate-General for a szálláshely-szolgáltatásokat, a közlekedést és az utazásszervezést a legtöbb
Internal Policies, 2015). országban szigorúan szabályozzák. A korábban már említett új technológiák és
Ami a környezeti változások turizmusra gyakorolt hatásait illeti: a globális üzleti modellek megjelenése a jogi környezet alakulását is befolyásolja.
felmelegedés és klímaváltozás néhány évtizeden belül jelentősen meg fogja változtatni Az internet által átalakított turizmus szektor fő kihívásai az új
a turisztikai desztinációk ma ismert térképét, emellett az extrém időjárási események szolgáltatókkal kapcsolatban a biztonság és a minőség garantálása,
fokozzák az épített környezet sérülékenységét, továbbá a kulturális eseményekre a megfelelő adózási környezet kialakítása és a tradicionális szereplőkkel való
vonatkozóan is fokozott figyelemmel kell lenni a havária típusú jelenségekre. Bizonyos összhang megteremtése. Európa-szerte a szabályozó hatóságok fő célkitűzése
térségek a felmelegedés és kiszáradás hatására élhetetlenné válnak, és számos térségben a megosztási modellre épülő turisztikai szolgáltatók szabályozásának
krónikus vízhiány alakul ki, sőt ezekről a területekről nagy volumenű migráció kialakítása. A közösségi gazdaság kihasználása a fogyasztók számára jellemzően
indulhat el a kedvezőbb adottságú térségek irányába. Kisebb, de bor- és gasztronómiai árcsökkenéssel és a kínálat növekedésével, azaz pozitív következményekkel jár,
turizmus szempontjából jelentős változás a termőterületek átalakulása. Ezzel azonban a klasszikus szereplők és a magánemberek közötti határ elmosódása
párhuzamosan felértékelődnek a természeti katasztrófáktól, szélsőséges szabályozói problémát teremt. Továbbá a nem teljes állásban turisztikai szolgáltatást
időjárási körülményektől védett, édesvizekben gazdag területek. nyújtó magánszemélyek jövedelmének adózása is új kihívások elé állítja az államot.
A turizmus egyik legfontosabb és nélkülözhetetlen alapja a jó minőségű, Végső soron az államok fő célja jellemzően a szabad és szabályozott verseny
természetes vagy természetközeli állapotú természeti környezet. Ennek megteremtése, amely segíti a szektor gazdasági hozzájárulásának növelését.
megóvása alapvető fontosságú a különféle, főként antropogén eredetű degradáló Másrészről a szabályozói környezetre közvetlen hatással vannak a politikai tényezők,
folyamatokról (amelyekhez a tömegturizmus maga is jelentősen hozzájárulhat), így a terrorizmus fenyegetése vagy a globális migráció a jogi környezet alakulását
hiszen a turizmus is csak a természeti környezettel harmonikusan együtt élve is befolyásolják. Az elmúlt években több ország biztonsági okokból szigorított a
tudja azt hitelesen bemutatni. vízumszabályozásain, illetve növelte meg a határellenőrzések mélységét.

2.2
Magyarország turizmusának
alakulása
A turisztikai ágazat – a 2008-2009-es megtorpanás után – 2010 óta tartós növekedési
pályán halad, a gazdasági növekedés egyik húzóágazata, az alapvető mutatószámok
mindegyike javul, mind a belföldi, mind a beutazó turizmus vonatkozásában.
Az ország teljes turisztikai forgalmának egyharmadát Budapest realizálja. Míg a
belföldi keresletnek megvannak a korlátai, a külföldi kereslet lényegében „végtelen”
potenciált jelent. A külföldről érkező utazók által eltöltött vendégéjszakák abszolút
száma és e mutató többéves trendjei egyértelműen mutatják, hogy milyen
csoportokba kell sorolnunk az egyes küldő országokat, és csoportonként mi lehet
a stratégiai célkitűzés (a jelenlegi vendégéjszaka számok tartása, illetve növelése).
Ország
Málta, Izland, Grúzia, Horvátország, Montenegró, Albánia, Ciprus, Görögország, Portugália, Spanyolország
Észtország, Ausztria, Örményország, Szlovénia, Törökország, Bulgária, Egyesült Királyság, Azerbajdzsán, Magyarország (10,5%), Olaszország
Svédország, Bosznia-Hercegovina, Franciaország, Lettország, Németország, Írország, Norvégia, Csehország, Svájc, Dánia, Szerbia, Finnország, Belgium, Szlovákia,
Fehéroroszország, Oroszország, Macedónia, Hollandia, Ukrajna, Kazahsztán, Luxemburg, Románia, Litvánia, Lengyelország, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Moldova
2.1 táblázat: A turizmus teljes hozzájárulása az egyes országok nemzetgazdaságához, 2016 (a GDP arányában)
Forrás: WTTC, 2017/a
35
2.2.1 A turizmus gazdasági súlya Magyarországon
A turizmus Magyarországon jelentős mértékben járul hozzá a gazdaság
élénkítéséhez és a munkahelyteremtéshez. A Központi Statisztikai Hivatal
(KSH) a turizmus szatellit számlákat legutóbb a 2013-as évről készítette
el. Ezek alapján a turizmusra jellemző ágazatok bruttó hozzáadott
értéke 1.558 milliárd forintot tett ki (2013-as folyóárakon), amely
6,1%-os közvetlen hozzájárulást jelent a GDP-hez, összes hozzájárulása
pedig 9,8% volt. 2013-ban a turizmusban közvetlenül foglalkoztatottak száma
346 ezer fő volt, a munkahelyek 9,1%-át a turizmus generálta közvetlenül, a
közvetlen és közvetett hatásokat összesítve pedig a nemzetgazdasági
foglalkoztatottság 12,0%-át tette ki (KSH, Turizmus Szatellit Számlák, 2013,
publikálva: 2017).
A WTTC (KSH-tól eltérő módszertannal készülő) becslése szerint 2016-ban a
turizmus gazdasághoz való közvetlen hozzájárulása nominál áron 1.440,2 milliárd
forint, azaz a GDP 4,1%-a (2015-ben 4,0%). A közvetett hatásokat is magába foglaló
teljes hozzájárulása 3.667,4 milliárd forint, vagyis a GDP 10,5%-a volt. Ez meghaladja
a világszintű átlagot (10,2%), valamint az európai országok között is előkelő pozíciót
jelent (2.1. táblázat) (WTTC, 2017).
Teljes hozzájárulás
a GDP-hez
16%-nál magasabb
10–16%
10%-nál alacsonyabb
36 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

Árnyaltabb képet kapunk, ha az egyes vetélytársaink tényleges piaci versenypozíciójához 2.2.2 A turisztikai mutatószámok alakulása
viszonyítjuk a magyar turisztikai ágazat teljesítményét. Például Ausztria és Magyarország
turizmusa között nemcsak az a különbség, hogy Ausztria GDP-jén belül 15,6%, míg A válság előtti, 2007-es év szintjét a magyarországi turizmus eredményei
Magyarország GDP-jén belül 10,5% a turizmus kontribúciója, hanem az is, hogy Ausztria – a hazai kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma
GDP-je lényegesen magasabb Magyarországénál. Azaz az osztrák turisztikai ipar által alapján – először 2011-ben haladták meg, majd évről évre tovább javultak.
előállított nemzeti össztermék abszolút értékben több mint 4,5-szer annyi, mint a magyar 2016-ban a folyó áron számított szállásdíj bevételek is jelentősen,
turizmus gazdasági teljesítménye. 69,6%-kal haladták meg a 2007-es szintet, a férőhely-kapacitások
A fenti adatok kapcsán szükséges megjegyezni, hogy a magyar turizmus valós pedig 21,1%-kal bővültek (KSH, 2017). Az MNB által közzétett 2016. évi
teljesítménye a fekete- és szürkegazdaság más szektorokhoz képest magasabb fizetési mérlegadatok szerint a Magyarországra látogató külföldiek 5.109 millió
aránya miatt nehezen értékelhető. Tekintettel arra, hogy az ágazatban jelentős eurót költöttek magyarországi turisztikai szolgáltatásokra. A külföldre látogató
mind a szálláshelyeken, mind a vendéglátóhelyeken a be nem jelentett bevételek magyarok devizakiadása 1.954 millió euró. A bevételek és a kiadások egyenlege
aránya , elégtelen a megosztáson alapuló gazdasághoz kapcsolódó szálláshely-
7
3.155 millió eurót tett ki (MNB, 2017).
szolgáltatás szabályozása, illetve szintén jelentős a be nem jelentett foglalkoztatás
mértéke, becsléseink alapján önmagában az ágazat „kifehéredése”, azaz a hivatalos 2.2.2.1 A kereskedelmi szálláshelyek forgalma
statisztikában ma meg nem jelenő teljesítmény hozzáadása a mért adatokhoz,
akár 1-2% közötti mértékben is növelni tudná a szektor GDP-hez való teljes A KSH adatai szerint 2016-ban a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő vendégek
hozzájárulásának mértékét. száma (11.117.294 fő) összességében 6,9%-kal, az általuk eltöltött vendégéjszakák
A turizmus nemzetgazdasági jelentőségét a fentieken túl az adja, hogy száma (27.629.453 éjszaka) 6,7%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. Az átlagos
ez az egyetlen olyan szektor, amely külföldi tőke nélkül is fenntartható, tartózkodási idő 2,5 éjszaka volt. A 2016-ban regisztrált vendégéjszakák száma
a hazai erőforrásokra alapozva rentábilisan működtethető. Olyan a 2007-ben mért adatokhoz képest összesen 37,7%-kal emelkedett, amely a
szolgáltatásexport, ahol még az áfa is belföldön realizálódik. A turizmus belföldi 38,9%-os és a külföldi 35,7%-os növekedésnek köszönhető (2.1. ábra)
jellemzően a kis- és középvállalkozások területe, 2016-ban a KSH több mint (KSH).
46 ezer egyéni vállalkozást tartott nyilván a turizmus alapágazatban. 2016-ban a kereskedelmi szálláshelyek szobakapacitás-kihasználtsága átlagosan
46,8%, a szállodáké pedig 56,2% volt. Az ötcsillagos szállodákban 66,8%-os, a
gyógyszállodákban 64,7%-os kapacitás-kihasználtságot mértek.
2016-ban a kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj bevételei 238,0 milliárd
forintot tettek ki, a vendégéjszakák számánál (+6,7%) dinamikusabban, 11,1%-kal nőttek
2015-höz képest. A kereskedelmi szálláshelyek közül a legtöbb szállásdíj bevétel – az összes

7. Be nem jelentett vendégek, vendégéjszakák, fogyasztás stb.

NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 37

30.000 2016/2010
2016/2010

Külföld +43,6% Külföld +76,0%

Belföld +39,1 %
25.000 Összesen +41,3 % 250.000
Belföld +79,7 %
Összesen +77,4 %

2016/2007 2016/2007
20.000 Külföld + 35,7 % 200.000 Külföld + 61,4 %
Belföld +38,9% Belföld +84,5%
Összesen +37,3 % Összesen +69,6 %
15.000 150.000

10.000 100.000

5.000 50.000
Belföld Belföld

0 Külföld 0 Külföld
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

2.1 ábra: A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszaka-számának alakulása, 2.2 ábra: A bruttó szállásdíj bevételek alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken,
2007–2016 (ezer éjszaka) 2007–2016 (millió forint)
Forrás: KSH Forrás: KSH

szállásdíj bevétel 89,3%-a – a szállodákban keletkezett. A szállásdíj bevételek mellett
a kereskedelmi szálláshelyek bruttó 81,8 milliárd forint vendéglátásból és további
83,2 milliárd forint egyéb szolgáltatásból8 származó bevételt realizáltak 2016-ban.
Így a kereskedelmi szálláshelyeken összesen több mint 403,1 milliárd forint bruttó
bevétel keletkezett. 2007-hez képest a szállásdíj bevételek terén 69,6%-os
növekedés figyelhető meg. A külföldiek 61,4%-kal, a belföldiek pedig 84,5%-kal
többet költöttek szállásdíjra (2.2. ábra).
A szállodák átlagosan 18.357 forintos bruttó átlagárral működtek 2016-ban.
A legmagasabb bruttó átlagár az öt- (41.024 forint) és négycsillagos (17.952 forint),
valamint a kategória nélküli (19.435 forint) és a gyógyszállodákat (17.509 forint)
jellemezte. Az egy kiadható szobára jutó bruttó árbevétel (bruttó RevPAR)
10.311 forint volt a szállodákban, a legmagasabb mutatót itt is az ötcsillagos
(27.424 forint) és a négycsillagos (11.706 forint), valamint a gyógyszállodákban
(11.325 forint) mérték.
2.2.2.2 A magyarországi belföldi turizmus
jellemzői és alakulása
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint legalább egyéjszakás távolléttel járó
belföldi utazáson a magyar lakosság közel fele vesz részt. A belföldi utazásból való
kimaradás okát jellemzően az anyagiakban jelölik meg, melyet az egészségügyi okok
és a munkából adódó kötelezettségek követnek.
2016-ban a magyar lakosság által tett többnapos belföldi utazások száma 14,4 millió
utazást jelentett. Ezek 73,9%-a 1–3 éjszakás, 26,1%-a pedig 4 vagy több éjszakás
volt (KSH, 2017). A válaszadók a turisztikai motivációk közül a leggyakrabban a
rokonok, barátok, ismerősök meglátogatását (VFR) említették (6,5 millió utazás, azaz
a turisztikai motivációjú utazások 44,9%-a), melyet az üdülés, szórakozás, pihenés
motiváció követett 42,3%-kal (6,1 millió utazás). A turisztikai motivációjú utazások fő
cél szerinti megoszlását a 2.3. ábrán mutatjuk be.

8. A gyógy- és wellness-szolgáltatásokból, a nonprofit célú szálláshely-szolgáltatás igénybe vevőjétől származó, szállásdíjba foglalt egyéb bevételeket, valamint az üdülési jog után felszámított
fenntartási költségeket is tartalmazza.
 38 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

4,4 % 3,8 % 2,0 % 1,5 % 1,2 % 7,6 % 6,7 % 6,5 % 2,0 % Balaton (14.868)

VFR (6.459) Budapest-Közép-Dunavidék (9.478)

25,2 %
Üdülés, szórakozás, pihenés (6.083) Észak-Magyarország (8.040)
44,9 % Egészségmegőrzés (628) Észak-Alföld (6.743)
10,8 %
Hobbi jellegű munkavégzés (543) Dél-Alföld (6.357)

Kulturális rendezvény, sportrendezvény (287) Nyugat-Dunántúl (4.461)

Hivatalos cél (221) Dél-Dunántúl (3.974)

16,1 %
42,3 % Iskolai tanulmányút, tábor (174) Közép-Dunántúl (3.859)

Tisza-tó (1.188)
11,4 % 13,6 %

2.3 ábra: A turisztikai célú többnapos belföldi utazások megoszlása 2.4 ábra: A többnapos belföldi utazások megoszlása időtartam és az úti cél régiója szerint
motiváció szerint 2016-ban (ezer utazás) 2016-ban (ezer nap)
Forrás: KSH Forrás: KSH

Az átlagos tartózkodási idő a belföldi utazások esetében összességében 4,1 nap
(VFR és hobbi nélkül: 4,7 nap). A leghosszabb tartózkodási idő az iskolai tanulmányúton,
táborozáson résztvevőket jellemezte (5,3 nap), de viszonylag magas az üdülés,
szórakozás, pihenés motivációval utazók átlagos tartózkodási ideje is (4,8 nap) (KSH, 2017).
2016-ban a többnapos belföldi utazások során a magyar lakosság összesen
308,9 milliárd forintot költött, ezen belül az üzleti turisták költései 2016-ban
4,4 milliárd forintot tettek ki, a szabadidős turistáké 304,5 milliárd forintot. A fajlagos
(egy fő egy napjára jutó) költés a többnapos belföldi utazások során 5.239 forint
volt. A legnagyobb fajlagos költés az egészségturizmus (8.993 forint), valamint az
üdülés, szórakozás motivációval utazókat (7.296 forint) jellemezte. A hosszabb, négy
és több éjszakás utazások esetében szintén az egészségturizmus motivációval utazók
fajlagos költése (7.086 Ft) a legmagasabb . 9
A többnapos belföldi utazások időtartama alapján a legnépszerűbb úti cél a Balaton
turisztikai régió volt 2016-ban (14,9 millió nap). A második a Budapest–Közép-Duna-
vidék régió (9,5 millió nap), harmadik Észak-Magyarország (8,0 millió nap) (2.4 ábra)10.
A belföldi többnapos utazások során a Balaton régió, mint úti cél továbbra is a
legnépszerűbb a Budapesten, Pest megyében és a Nyugat-Dunántúlon élők körében.
A többi régió esetében a legjellemzőbb úti cél a saját régión belül van, a kelet-
magyarországi megyék lakói körében a Budapest–Közép-Dunavidék turisztikai régió,
a közép- és dél-dunántúliak esetében pedig a Balaton régió áll a második helyen.
A hosszabb, legalább 4 éjszakás utazások legkedveltebb úti célja valamennyi
tervezési-statisztikai régióban a Balaton (turisztikai) régió volt.

9. A fenti adatok kapcsán meg kell állapítani, hogy szükséges a mérési módszertan felülvizsgálata és pontosítása, mert míg az egyes termékek, motivációk esetén az arányok feltehetően a megadott
adatok szerint alakulnak, a konkrét értékek realitása vitatható.
10. A KSH mérései még a korábbi turisztikai régiókra készültek.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 39

14.000
A legfontosabb motivációval összhangban a legnépszerűbb szálláshely is a rokonok,
barátok, ismerősök által biztosított szálláshely volt, az utazások 47,6%-ában itt szálltak 12.000 2016/2010

meg a belföldön utazók. Szállodát 28,3%-ban, saját nyaralót, házat 9,4%-ban vettek Vendégéjszakák
száma
10.000 +39,1 %
igénybe. Belföldön messze a legnépszerűbb közlekedési eszköz a személygépkocsi,
2016/2007
motor és lakóautó katgória (78,5%), amelyet az autóbusz (11,8%) és a vasút (9,3%) követ. 8.000 Vendégéjszakák
száma
A KSH adatai szerint 2016-ban a belföldi vendégek száma (5.815.451 fő) 6,2%-kal, az +38,9 %
6.000
általuk eltöltött vendégéjszakák száma (13.827.408 éjszaka) 7,0%-kal nőtt az előző évhez
képest. A belföldiek átlagos tartózkodási ideje 2,4 éjszaka volt. A 2009-től folyamatosan 4.000

tapasztalt növekedésnek köszönhetően a 2016-ban regisztrált belföldi

2.000
vendégéjszakák száma a 2007-ben mért adatokhoz képest összességében
38,9%-kal volt magasabb (2.5 ábra). 0
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
2016-ban a Széchenyi Pihenőkártya-tulajdonosok 19.053,4 millió forint értékben
fizettek ezen fizetőeszközzel a kereskedelmi szálláshelyeken. A működő kereskedelmi
2.5 ábra: A belföldi vendégéjszakák számának alakulása Magyarországon,
szálláshelyek jelentése alapján 2016 decemberében 1.720 kereskedelmi szálláshely 2007–2015 (ezer éjszaka)
Forrás: KSH
fogadott el fizetőeszközként Széchenyi Pihenőkártyát.
A kártyaszolgáltatói adatok összesítése alapján a kibocsátás kezdete – azaz 2011.
július 4. óta – 2016 végéig a SZÉP-kártyáról a kártyabirtokosok összesen 362,8 2.2.2.3 A beutazó turizmus jellemzői és alakulása
milliárd forintot költöttek. Ennek 68,7%-át (249,1 milliárd forintot) a vendéglátás,
19,1%-át (69,4 milliárd forintot) a szálláshely, 12,2%-át (44,3 milliárd forintot) pedig Magyarországon a nemzetközi turistaérkezések száma 6,6%-kal bővült
a szabadidő alszámláról fizették . 11
2016-ban, amely mind a világ- (+3,9%), mind az európai (+2,1%), mind az európai uniós
Az egyéb szálláshelyek 12
továbbra is elsősorban a belföldi vendégek átlagot (+4,6%) meghaladja. Az összes látogató 40,5%-a, a többnapos látogatók 88,3%-
körében népszerűek, minden turisztikai régióban a belföldi vendégforgalom a érkezett turisztikai céllal. A többnapos látogatásokon belül a szabadidős turizmus
túlsúlya volt megfigyelhető, kivéve Budapesten. 2016-ban országosan az dominált (81,0%), az üzleti turizmus 7,3%-ot tett ki. A turisták mellett további 31,4 millió
összes vendégéjszaka 53,6%-a származott a hazai vendégektől, Budapesten látogató érkezett, többségük egynapos tranzitutas vagy egy napra érkező bevásárló volt.
ugyanakkor a belföldi vendégéjszakák aránya mindössze 7,3%. Országosan Így összesen 21,4 millió külföldi turista látogatott Magyarországra, akiknek 62,8%-a több
1.153 ezer belföldi vendég közel 3,5 millió vendégéjszakát töltött el az egyéb napig tartózkodott az országban.
szálláshelyeken.

11. A SZÉP Kártya három eltérő felhasználási körű, egymástól függetlenül használható alszámlából (szálláshely, vendéglátás, szabadidő) áll (ld. A Széchenyi Pihenőkártya kibocsátásának és
felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV.12.) Korm. rendeletet). A szálláshelyeket igénybe vevők szállásukat és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat a vendéglátás és a szabadidő alszámláról is
fizethetik.
12. Egyéb (üzleti célú) szálláshelyek: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, a kereskedelmi szálláshely kategóriába nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített
önálló épület, vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat. (A 239/2009. (X.20.) Korm. rendelet értelmében a ma-
gánszálláshely kategória helyett az egyéb szálláshely kategória lépett életbe.)
40 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

A legtöbb turista a július–szeptemberi és az április–júniusi időszakban keresi 3. a MICE turizmus, hiszen ennek keretében is jellemzően magasabb
fel hazánkat. A legfontosabb motivációk: rokon- és barátlátogatás, városlátogatás, fajlagos költésű vendégek érkeznek, sokszor családtagjaikkal együtt;
egészségturizmus, üdülés és hivatásturizmus. A turisták átlagosan 3,8 napot, a több napra 4. végül a bor- és gasztronómiai turizmusnak a csúcsgasztronómiát
érkező turisták pedig átlagosan 5,5 napot töltöttek el hazánkban 2016-ban. Az utazási képviselő ága, hiszen ez a terület lényegesen magasabb árszínvonalon
időtartam csökkenése általános nemzetközi trend, ennek megfelel, hogy a 2–4 napos szolgáltat, mint a desztináció többi vendéglátóhelyének átlagos
turisztikai célú utak aránya az összes többnapos utazáson belül 2015-ben 52,2% volt, árszínvonala.
2016-ban ez az arány már 54,1%-os. A többnapos turisztikai célú utazások főbb célpontjai A turisztikai motivációval érkezők aránya a legfontosabb küldőországok közül
Budapest, Nyugat-Dunántúl és a Balaton régiók voltak. az Egyesült Államok (88,7%), Csehország (74,6%) és az Egyesült Királyság (64,9%)
2016-ban a Magyarországra érkező turisták fogyasztása összesen 1.291,6 milliárd esetében volt a legmagasabb. Az összes vizsgált országnál megfigyelhető a
forintot tett ki, ami 5,7%-os növekedést jelent 2015-höz képest. Ezen belül a több napra szabadidős turizmus dominanciája, üzleti céllal legtöbben az oroszok (26,2%),
érkezők 1.204,9 milliárd forintot, az egynapos turisták 86,7 milliárd forintot költöttek. a lengyelek (11,4%) és a britek (11,0%) közül látogatnak Magyarországra. A rokon-
Tekintettel arra, hogy a jövőben a magyar turizmus egyik kiemelt célja a fajlagos és barátlátogatás mint motiváció aránya a turisták körében Románia esetében volt
költés növelése, a mérési módszertan felülvizsgálata és pontosítása mellett vizsgálni a legmagasabb (46,5%), de Szlovákia (23,9%) esetében is ez volt a legfőbb turisztikai
szükséges, hogy melyek azok a turisztikai termékek vagy altermékek, amelyek motiváció. Egészségturizmus céljából arányaiban a legtöbben Ausztriából (27,0%)
– elsősorban a beutazó, de akár a belföldi turizmus esetén is – alkalmasak és Csehországból (26,6%) érkeznek. Lengyelországból (65,0%) és Csehországból
arra, hogy emeljék a fajlagos költés mértékét. Ezt a hatást elsősorban azon (48,4%) a legtöbben üdülés, pihenés céljából keresik fel Magyarországot.
turisztikai termékek, altermékek előtérbe helyezése révén lehet elérni, amelyek A turisták átlagosan 3,8 napot, a több napra érkező turisták pedig átlagosan 5,5 napot
bizonyos értelemben „önálló életet élnek”, azaz a helyi ár- és életszínvonaltól töltöttek el hazánkban 2016-ban. A leghosszabb időt átlagosan az orosz turisták (7,6 nap),
függetlenül működnek egy desztinációban. Négy ilyen alterméket az olaszok (7,1 nap), a németek (6,7 nap), a lengyelek (6,2 nap) és az amerikaiak (6,0 nap)
azonosíthatunk, amelyekre a jövőben kiemelt figyelmet kell fordítani, ezek: töltötték Magyarországon. A szomszédos országokra (Ausztriára, Romániára és Szlovákiára)
1. az egészségturizmus és azon belül az orvosi (medical) turizmus, hiszen alacsonyabb átlagos tartózkodási idő jellemző. A több napra érkező turisták száma 2016-
ennek kapcsán jellemző, hogy a tartózkodási idő hosszabb, az 1 napra ban Románia (2.299 ezer fő), Németország (1.783 ezer fő), Szlovákia (1.467 ezer fő), Ausztria
jutó fajlagos költés magasabb, a pácienst pedig gyakran kíséri rokon, (977 ezer fő), Csehország (833 ezer fő) és az Egyesült Államok (624 ezer fő) esetében volt a
családtag; legnagyobb. A többnapos turisztikai célú látogatások aránya az Egyesült Államok, Oroszország
2. a kulturális turizmuson belül a csúcsminőségű, egyedi élményt és az USA (100%), valamint Németország (97,6%), Olaszország (97,2%) Lengyelország (96,6%) és
kínáló kulturális attrakciók, „magas kultúra”. (Világszínvonalú Csehország (92,4%) esetében volt meghatározó. A Szlovákiából (33,8%) és az Ausztriából (25,7%)
operaelőadások, hangversenyek, kiállítások, amelyek akár nemzetközi érkező turisták körében volt a legkisebb a többnapos látogatások aránya.
viszonylatban is utazási döntést generáló attrakciók.);
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 41

Magyarország legfontosabb küldőpiacainak főbb mutatószámait az alábbi táblázat foglalja össze:

Több napra érkező turisták száma Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken

2014-ben

2016-ban
2015-ben
2012-ben

2013-ban

(ezer fő) (éjszaka)

Helyezés

Helyezés

Helyezés

Helyezés

Helyezés
Küldőpiac

2016 Részesedés 2016 Részesedés 2016/2015

1. 1. 1. 1. 1. Németország 1 783 13,2% 1 919 635 13,9% -2,1%

4. 3. 4. 2. 2. Egyesült Királyság 536 4,0% 971 979 7,0% +9,0%

2. 2. 2. 3. 3. Ausztria 997 7,4% 829 277 6,0% +4,7%

5. 4. 6. 4. 4. Csehország 833 6,2% 813 982 5,9% +17,8%

7. 7. 7. 7. 5. Lengyelország 431 3,2% 696 624 5,0% +11,2%

3. 5. 5. 5. 6. Olaszország 384 2,8% 679 109 4,9% -0,4%

6. 6. 8. 6. 7. USA 624 4,6% 677 822 4,9% +3,3%

10. 10. 9. 9. 8. Románia 2 299 17,1% 543 939 3,9% +16,4%

9. 8. 3. 8. 9. Oroszország 187 1,4% 536 182 3,9% -5,3%

13. 13. 12. 12. 10. Szlovákia 1 746 11,0% 446 817 3,2% +19,8%

8. 9. 10. 10. 11. Hollandia 253 1,9% 433 485 3,1% +4,5%

11. 11. 11. 11. 12. Franciaország 229 1,7% 423 183 3,1% +2,1%

12. 12. 13. 13. 13. Spanyolország** 281 2,1% 387 342 2,8% +8,1%

17. 17. 14. 14. 14. Izrael 141 1,0% 349 021 2,5% +19,6%

23. 23. 20. 17. 15. Kína na. na. 302 107 2,3% +35,8%

*Sorrend a 2016-os vendégéjszakák száma alapján.

**A Spanyolországból és Portugáliából érkező többnapos turisták száma 241 ezer fő.

2.2 táblázat: Magyarország legfontosabb küldőpiacai

Forrás: KSH
42 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

Az európai turisták közül a németek költöttek összességében a legtöbbet (170,6 milliárd forint), (+123,0 ezer), a brit (+80,0 ezer), a kínai (+79,0 ezer), a román (+77,0 ezer) és a
őket az amerikaiak (120,6 milliárd forint), az osztrákok (106,8 milliárd forint) és a románok (81,4 lengyel (+70,0 ezer) vendégéjszakák számának növekedése.
milliárd forint) követték. A fejenkénti és naponkénti átlagkiadást tekintve a legtöbbet Az egyéb szálláshelyeken 2016-ban jelentős mértékben nőtt
az Egyesült Államokból (32,3 ezer forint), az Oroszországból (27,1 ezer forint) az Egyesült a külföldi vendégforgalom: a vendégek száma (767 ezer) 25,1%-kal,
Királyságból (24,3 ezer forint), az Olaszországból (16,3 ezer forint), a Németországból (14,0 a vendégéjszakák száma (2,9 millió) pedig 36,9%-kal volt magasabb,
ezer forint) és a Csehországból (13,8 ezer forint) érkező turisták költötték. Szlovákia (8,2 mint egy évvel korábban. A külföldi vendégforgalom nagy területi
ezer forint) és Románia (7,3 ezer forint) esetében regisztrálták a legalacsonyabb egy fő egy koncentrációt mutat a magyarországi egyéb szálláshelyeken:
napjára jutó költést, összefüggésben az egynapos utazások magasabb arányával és az 2016-ban a külföldi vendégéjszakák 59,4%-a a Budapest–Közép-
utazások legfontosabb motivációjával (családlátogatás). Dunavidék régióban realizálódott, amely így megelőzte a Balatont (22,6%).
Ami a kereskedelmi szálláshelyek külföldi vendégforgalmát illeti, a KSH adatai
szerint 2016-ban a külföldi vendégek számában (5.301.843 fő) 7,6%-os, az általuk
eltöltött vendégéjszakák számában (13.802.045 éjszaka) pedig 6,5%-os növekedést 14.000 13 802
12 962
regisztráltak. A kereskedelmi szálláshelyek és a szállodák külföldiektől származó 12 351
11 983
12.000 11 392 2016/2010
bruttó szállásdíj bevétele pedig egyaránt 10,6%-kal nőtt az előző évhez képest. Vendégéjszakák
száma
A külföldiek átlagosan 2,6 éjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken. 10 171 10 010 10 411 +43,6 %
10.000 9 614
A trendet, 2007-től vizsgálva a külföldi vendégforgalom növekedését, egyértelműen 9 220
2016/2007
a válság vetette vissza 2008-ban, a folyamatos növekedés ebben a szegmensben is Vendégéjszakák
8.000 száma
2010-ben indult meg (2.6 ábra). +35,7 %

A tíz legfontosabb küldőországunk közül 2016-ban Szlovákia (+19,8%), 6.000

Csehország (+17,8%), Románia (+16,4%), Lengyelország (+11,2%), és az Egyesült
Királyság (+9,0%) esetében nőtt jelentősen a kereskedelmi szálláshelyi 4.000
vendégéjszakák száma 2015-höz képest. A TOP 10 küldőországon kívüli
2.000
országokból érkező forgalom szintén igen kedvezően alakult: Kína (+35,8%),
Ukrajna (+28,9%), a Koreai Köztársaság (+23,6) és India (+21,8%) esetében 0
jelentős növekedést tapasztalhattunk. Abszolút értékben vizsgálva az
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
adatokat megállapítható, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált
2.6. ábra: A külföldi vendégéjszakák számának alakulása Magyarországon,
külföldi vendégéjszakák számában közel 840 ezres növekedést tapasztaltak
2007–2016 (ezer éjszaka)
2015-höz viszonyítva. Ehhez a pozitívumhoz nagyban hozzájárult a cseh Forrás: KSH
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 43

2.2.2.4 Budapest turizmusának alakulása de rövidebb utazás, városlátogatás). Hosszabb távot, a 2010–2016. év közötti
vendégforgalom dinamikáját vizsgálva a következő megállapításokat tehetjük:
Magyarország turizmusában elfoglalt kiemelkedő jelentősége miatt külön •• 59,72%-kal több vendég 53,86%-kal több vendégéjszakát töltött el a
foglalkozunk Budapest turisztikai mutatóinak alakulásával. Az alapvető adatokat, a kereskedelmi szálláshelyeken a vizsgált időszak utolsó évében, mint 2010-ben;
főváros vendégforgalmának alakulásáról a kereskedelmi szálláshelyeken, az alábbi •• a 2016-os év mérföldkő Budapest turizmusában: a fővárosba érkező vendégek
táblázat foglalja össze: száma először haladta meg a 4 milliót;
•• ha a jelenlegi trend folytatódik, a 2017. év végére reálisnak tűnik a
2010 2016 Változás (%) 10 millió budapesti vendégéjszaka elérése a kereskedelmi szálláshelyeken13.
Összes vendég (fő) 2 557 671 4 085 178 59,72%

Külföldi vendégek száma (fő) 2 167 131 3 511 429 62,03% Budapest tradicionálisan erős, stratégiai szempontból meghatározó küldőpiacai:
Belföldi vendégek száma (fő) 390 540 573 749 46,91%
Németország, az Egyesült Királyság, az USA, Olaszország, valamint Franciaország
Összes vendégéjszaka (db) 6 059 536 9 323 228 53,86%
és Spanyolország évek óta változatlanul az élmezőnyben végeznek. Oroszország
Külföldi vendégéjszakák száma (db) 5 216 494 8 195 282 57,10%
viszonylag új szereplőnek számít, Izrael és Hollandia 2016-ra erősödött, a V4-ek
Belföldi vendégéjszakák száma (db) 843 042 1 127 946 33,79%
koordinált kelet-ázsiai piaci jelenléte pedig Kínában ért el jelentős eredményeket
Átlagos tartózkodási idő (nap)* 2,37 2,28 -3,67%
(+ 35%). Az első két helyen továbbra is angolszász országok (UK, USA) állnak,
Külföldi tartózkodási idő (nap)* 2,41 2,33 -3,04%
Németország a harmadik helyre szorult. Az Egyesült Királyság 883.711
Belföldi tartózkodási idő (nap)* 2,16 1,97 -8,93%
vendégéjszakával, figyelemre méltó bővülési rátával (+8,6%) vezeti a kereskedelmi
2.3 táblázat: Budapest főbb turisztikai mutatószámainak változása vendégéjszakák listáját, 2016-ban minden tizedik külföldi vendégéjszakát brit
Forrás: KSH adatok alapján a Magyar Turisztikai Ügynökség saját szerkesztése
nemzetiségűek töltöttek el a fővárosban. Ugyanakkor, a küldőpiacok egyike sem
tekinthető dominánsnak.
Budapest súlyát jelzi, hogy 2016-ban az ország összes vendégforgalmának A főváros egészének vizsgálata mellett ki kell térni a turistaforgalom
36,7%-a, az összes vendégéjszakák 33,7%-a itt realizálódott. 2016-ban a megoszlásának egyenlőtlenségeire a kerületek között. Alapvetően három eltérő
budapesti kereskedelmi szálláshelyeken a vendégéjszakák száma (9.323 ezer) 6,3%- típusú kerület különíthető el: 1) ahol a turisták megszállnak (jellemzően az I., V., VI.,
kal, ezen belül a külföldi vendégéjszakák száma (8.195 ezer) 5,7%-kal, a belföldi VII., VIII., XI., XIII. kerületek), 2) amely kerületeket a városlátogatás során felkeresnek
vendégéjszakák száma (1.128 ezer) pedig 10,9%-kal nőtt az előző évhez képest. A (jellemzően a II., III., IV., IX., X., XII., XIV., XXII. kerületek), illetve 3) a turistaforgalomból
beutazó turizmusból Budapest megközelítőleg 60%-kal részesedik, a belföldi kieső kerületek. Ez a különbség világosan megmutatkozik a vendégforgalom
vendégéjszakákból való részesedése viszont alig haladja meg a 8%-ot. alakulásában, a kereskedelmi szálláshelyek bevételeiben, illetve az idegenforgalmi
A fővárosban az átlagos tartózkodási idő az országos átlagnál alacsonyabb és adóbevételekben.
csökkenő tendenciát mutat, tekintettel az utazási trendek változására (több,

13. A nemzetközi turistahajók és a közösségi szálláshelyek (Airbnb) statisztikában meg nem jelenő forgalma miatt a tényleges vendégéjszaka-szám ennél lényegesen magasabb lehet.
44 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

2.2.3 Magyarország küldőpiacainak csoportosítása Rangsor Magyarország Budapest Budapesten kívül

1 Németország Egyesült Királyság Németország
2 Egyesült Királyság Amerikai Egyesült Államok Csehország
A turizmus számára a bővülés, a növekedés forrása elsősorban a külföldi kereslet. 3 Ausztria Németország Ausztria

Míg a belföldi kereslet növekedése korlátozott, addig a külföldi piacok gyakorlatilag 4 Csehország Olaszország Lengyelország
5 Lengyelország Spanyolország Románia
„végtelen” potenciállal bírnak, így a Stratégiában előirányzott növekedést jelentős
6 Olaszország Franciaország Szlovákia
részben a külföldi vendégek számának, illetve az általuk eltöltött vendégéjszaka- 7 Amerikai Egyesült Államok Izrael Oroszország
számnak a növelésére kell alapozni. 8 Románia Oroszország Hollandia

Magyarország küldőpiacainak kategorizálása során olyan csoportokat 9 Oroszország Hollandia Ukrajna

10 Szlovákia Kína Olaszország
hoztunk létre, melyek tagjai hasonló karakterűek, ez lehetővé teszi a stratégiai
11 Hollandia Svédország Egyesült Királyság
irányvonalak meghatározását az adott országcsoportokra. Ezeket az irányvonalakat
12 Franciaország Lengyelország Belgium
meghatározott időnként újra kell értékelni a tendenciák és a küldőpiacok helyzetének 13 Spanyolország Ausztria Dánia

tükrében. Budapest kiemelkedő szerepe és eltérő küldőpiaci szerkezete miatt ebben 14 Izrael Románia Svájc
15 Kína Koreai Köztársaság Franciaország
a fejezetben is külön tárgyaljuk a főváros küldőpiacainak elemzését. A Stratégia
16 Ukrajna Törökország Szerbia
elkészítése során az alábbi küldőpiacok elemzése történt meg Magyarország egésze,
17 Svédország Belgium Amerikai Egyesült Államok
Budapest, illetve a Budapesten kívüli desztinációk vonatkozásában. (A táblázatban 18 Belgium Norvégia Kína
szereplő országok rangsorát a 2016-os évben a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött 19 Dánia Dánia Izrael
20 Svájc Csehország Svédország
külföldi vendégéjszakák száma alapján határoztuk meg.)
21 Koreai Köztársaság Ausztrália és Óceánia Szlovénia
A küldőpiacok csoportosításához a következő dimenziókat tartottuk a
22 Törökország Finnország Spanyolország
legfontosabbaknak: 1) vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2016- 23 Norvégia Görögország Horvátország
ban és 2) vendégéjszakák számának változása 2013-ról 2016-ra. 24 Finnország Svájc Finnország
25 Szerbia Ukrajna Norvégia
Az elemzés eredményét az alábbi ábrák szemléltetik:
26 Ausztrália és Óceánia Szlovákia Bulgaria
27 Görögország Japán Törökország
28 Japán Kanada Japán
29 Kanada Írország Koreai Köztársaság
30 Írország Szerbia Kanada
31 Horvátország India Ausztrália és Óceánia

2.4 táblázat: Küldőpiacok rangsora

Forrás: KSH alapján a Magyar Turisztikai Ügynökség saját szerkesztése
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 45

Budapest

Kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak növekedése 2013-2016

2,8 India

2,6

2,4
Koreai Kína
2,2 Köztársaság

2,0
Írország
1,8

1,6
Ausztrália és Óceánia
Dánia Izrael
Görögország Egyesült Királyság
1,4 Törökország Amerikai Egyesült Államok
Kanada Spanyolország
Szlovákia
1,2
Franciaország Olaszország
Belgium Hollandia
1,0
Szerbia Svédország Németország
0,8
Ukrajna Oroszország
Japán
0,6 Átlag

0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 550 600 650 700 750 800 850 900

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2016 (ezer darab)

2.7/a ábra: Budapest küldőpiacainak elemzése

Forrás: Magyar Turisztikai Ügynökség – saját szerkesztés
46 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

Budapesten kívüli desztinációk

5,0
Szlovénia

4,5

4,0

Kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak növekedése 2013-2016 3,5

Horvátország

3,0 Bulgária

2,5

2,0

Kína
Szlovákia
Izrael Csehország
1,5 Szerbia
Románia Lengyelország
Ukrajna

1,0 Japán Németország

Ausztria
Kanada Hollandia

Oroszország
0,5

0,0 Átlag

0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 1100 1200 1300

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2016 (ezer darab)

2.7/b ábra: Budapesten kívüli desztinációk küldőpiacainak elemzése

Forrás: Magyar Turisztikai Ügynökség – saját szerkesztés
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030
2.2.3.1 Budapest küldőpiacainak csoportosítása
Jelentős és növekvő küldőpiacok
A kategóriára jellemző, hogy magas vendégéjszaka-számmal rendelkeznek és dinamikusan
nőttek 2013-ról 2016-ra vendégéjszaka-számot tekintve a budapesti kereskedelmi
szálláshelyeken.
Ezek az országok a következők: Egyesült Királyság (883 ezer, +45%), Amerikai Egyesült
Államok és Kanada (713 ezer, +55%), Spanyolország (359 ezer, +23%), Izrael (312 ezer, +54%).
Az Egyesült Államokat egy küldőpiacként kezeljük Kanadával, hiszen az országok földrajzi
kiterjedtsége miatt csak bizonyos régiókat lehet kijelölni főbb célpontokként, ezen régiók
pedig számos hasonlóságot mutatnak. Az észak-amerikai országok kivételével a többi
ország turistái a földrajzi elhelyezkedés és a megfelelő összeköttetés miatt könnyen
visszatérő látogatókká válhatnak. Ezekben az országokban a stratégiai cél további
turisták bevonzása, a budapesti márka ismertségének a növelése, és a minőségi
élménykínálat kommunikációja által az egy főre eső költés növelése.
Stabil küldőpiacok
A kategóriára jellemző a magas vendégéjszaka-szám, de ezzel ellentétben a
növekedés kismértékű volt, sőt bizonyos esetekben csökkenés volt tapasztalható
2013 óta.
Ezek az országok a következők: Németország (581 ezer, -3%), Olaszország (572 ezer,
+7%), Oroszország (291 ezer, -25%), Franciaország (350 ezer, +8%), Hollandia (250 ezer,
+1%).
A relatíve kisebb földrajzi távolság miatt ezekből a küldőpiacokból nagyobb
eséllyel lehet többszöri látogatókat bevonzani. Ezeknél az országoknál, mivel
magas vendégéjszaka-számmal rendelkeznek, és Budapest már relatíve
ismert körükben, fókuszba kell helyezni az újrapozicionált élményígéretet, hiszen rendkívül magas vásárlóerőt képviselnek, és a földrajzi közelség miatt szintén
ezáltal az egy főre eső költés növelését. Fel kell tárni a stagnáló vagy
47
csökkenő növekedési tendencia okait, és meg kell fordítani ezt a trendet,
hiszen kiemelkedően fontos küldőpiacokról van szó.
Növekvő jelentőségű küldőpiacok
A kategóriában szereplő országokra jellemző a közepesen magas vagy
alacsony vendégéjszaka-szám, de ezt ellensúlyozza egy kiemelkedően magas
növekedési ráta, amely további növekedési potenciálra enged következtetni,
különös tekintettel Indiára és Kínára, figyelembe véve a makrogazdasági és
demográfiai folyamatokat.
Ezek az országok a következők: Kína (241 ezer, +130%), Koreai Köztársaság (156
ezer, +109%), India (72 ezer, +187%), Törökország (147 ezer, +40%).
Ezek az országok, Törökországot leszámítva, long-haul piacoknak számítanak.
Ezen küldőpiacok kapcsán a stratégiai cél az ismertség növelése, illetve, mivel a
földrajzi távolság miatt ezen országokból jellemzően egyszeri látogatókra lehet
számítani, kiemelten fontos, hogy megfelelő kommunikációval ösztönzésre kerüljön
a magasabb költés.
Limitált potenciállal rendelkezők
Az ebben a kategóriában lévő országok kisebb, észak-európai (Írország esetében
nyugat-európai) államok, melyek esetében a növekedés szempontjából vegyes képet
kapunk. Vannak magas, alacsony, de akár csökkenő növekedéssel rendelkezők is. A
vendégéjszaka-számot tekintve pedig közepesen magas és alacsony vendégéjszaka-
számmal rendelkeznek.
Ezek az országok a következők: Dánia (136 ezer, +51%), Írország (79 ezer,
+80%), Norvégia (140 ezer, +4%), Finnország (131 ezer, -3%), Svédország
(212 ezer, -5%).
Közös jellemzője ezen országoknak, hogy nagy költési hajlandósággal rendelkeznek,
48
lehetséges a látogatók többszöri Budapestre/Magyarországra vonzása. Cél ezáltal a
látogatószám növelése Budapesten.
2.2.3.2 Budapesten kívüli desztinációk küldőpiacainak
csoportosítása
A Budapesten kívüli desztinációk esetében a vizsgált küldőpiacok elemzése során látható,
hogy többnyire szomszédos, illetve regionális országokról beszélhetünk. Így általánosan
jellemző, hogy a látogatók többszöri bevonzása lehetséges.
Jelentős és növekvő küldőpiacok
A kategóriára jellemző – ugyanúgy, mint Budapest esetében –, hogy magas
vendégéjszaka-számmal rendelkeznek, és dinamikusan nőttek 2013-ról 2016-ra
vendégéjszaka-számot vizsgálva a kereskedelmi szálláshelyeken.
Ezek az országok a következők: Csehország (679 ezer, +54%), Lengyelország
(486 ezer, +40%), Románia (358 ezer, +40%), Szlovákia (346 ezer, +61%).
Stratégiai cél ebben a kategóriában elhelyezkedő országok esetében a magas
látogatószám fenntartása mellett az egy látogatóra eső költés növelése célzott
marketingkommunikációs kampányok segítségével.
Stabil küldőpiacok
A csoport tagjai rendkívül magas vendégéjszaka-számmal rendelkeznek,
azonban az elmúlt időszakban csökkenés vagy csupán kisméretű növekedés
jellemezte őket.
Ezek az országok a következők: Németország (1,34 millió, -7%), Ausztria
(640 ezer, +2%), Oroszország (245 ezer, -37%), Hollandia (182 ezer, -18%).
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030
Cél ezen küldőpiacok esetében – mivel rendkívül fontosak a vidéki
desztinációk számára –, a negatív növekedési tendencia okainak feltárása,
a trend visszafordítása. Valószínűsíthető, hogy Magyarország turisztikai
kínálatával kapcsolatban imázsváltásra van szükség, tehát egyaránt fontos
az új látogatók bevonzása, illetve a korábbi látogatók új utazásra ösztönzése.
Növekvő jelentőségű küldőpiacok
Ebben a csoportban a küldőországok – ellentétben a budapesti küldőországok
azonos elnevezésű kategóriájával – közepesen magas vendégéjszaka-számmal
rendelkeznek, és viszonylag magas növekedés volt tapasztalható.
Ezek az országok a következők: Szerbia (72 ezer, +45%), Ukrajna (151 ezer, +25%).
Stratégiai cél esetükben az átlagos költés és a látogatószám növelése.
Limitált potenciállal rendelkezők
A „Limitált potenciállal rendelkezők” kategóriában olyan országok helyezkednek
el, melyek bár jelenleg még alacsony vendégéjszaka-számmal rendelkeznek, de
kimagasló növekedési trend volt megfigyelhető 2013 óta.
Ezek az országok a következők: Szlovénia (34 ezer, +400%), Horvátország (24 ezer,
+254%).
Stratégiai cél esetükben a hozzájuk földrajzi értelemben közeli desztinációk
népszerűsítése, a megemelkedett számú látogató ezen desztinációkba való bevonzása.

2.3
A klasszikus turisztikai
termékek nemzetközi és
hazai trendjei
Ebben a fejezetben az utazási motiváció, cél szerinti klasszikus turisztikai termékek
világtrendjeit és hazai helyzetét ismertetjük röviden azért, hogy bemutassuk, a
korábbi „klasszikus” definíciók az utazási szokások változásának következtében
hogyan bővültek új tartalmakkal, és az egyes klasszikus termékeken belül
milyen altermékek kerülnek előtérbe világviszonylatban és idehaza.
A fogalomhasználat kapcsán „klasszikus terméknek" tekintjük
egészségturizmust, a kulturális turizmust, a bor- és gasztronómiai turizmust, a
hivatásturizmust (MICE), a rendezvényturizmust, valamint az aktív és természeti
turizmust. Az egyes klasszikus terméken belül megjelenő önálló turizmus-
formákat jelen Stratégiában „turisztikai altermékként” definiáljuk.
2.3.1 Egészségturizmus
Az egészségturizmus − az egészség szerepének felértékelődése miatt −
a turizmus egyik leggyorsabban fejlődő területe. Az IMF (Nemzetközi
Valutaalap) átlagosan évi 4,8%-os turisztikai növekedést prognosztizál
14. 11 https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_ogt004a.html
49
2020-ig, a wellness turizmusnak viszont az előrejelzések szerint 7,5%-
os lesz az éves növekedési üteme (Global Wellness Institute, 2017).
A tradicionális − természetes gyógytényezőkre épülő − gyógyturizmus alapját
és folyamatosan bővülő keresletét az egyre jobban elöregedő társadalom,
valamint a 21. századi civilizációs betegségek biztosítják, fő vendégkörét
elsősorban az orvosi javallatra gyógykezelést igénybevevő vendégek (betegek)
jelentik. A gyógyturizmus legnagyobb innovációja az utóbbi években, hogy
a régi, tradicionális kezelési módszereket a modern technológia minden
vívmányának felhasználásával, a legfrissebb tudományos kutatási eredményekre
támaszkodva alkalmazzák világszinten. A wellness ágazat fogyasztóit elsősorban
az egészségtudatos életmód iránt érdeklődők és azt életstílusként élők jelentik.
Meghatározó szerepét igazolja, hogy 2015-ben, csak Európában 250 millió wellness
utazást regisztráltak (Global Wellness Institute, 2017). A medical (más megnevezéssel
orvosi) turizmuson mindazon utazásokat értjük, amelyek során az utazó saját
döntéséből, egészségügyi beavatkozáson vesz részt. Az orvosi turizmust évi
100-150 milliárd dollár forgalmat generáló üzletnek tartják, amely évről évre
megbízhatóan 15-25%-os növekedést képes felmutatni. Az egészségturizmus
az valamennyi említett terméke közül a legmagasabb fajlagos költés itt realizálódik.
A KSH adatai alapján14 a Magyarországra irányuló külföldi utazások
12,9%-ának fő motivációja a gyógy- és egészségturizmus (KSH, 2017/b).
Hazánk egyedi termékértékesítési előnyét ma elsősorban kedvező ár-érték arányú
szolgáltatásai jelentik. Az ország 210 településén 225 turisztikailag jelentős fürdő
van, Budapest műemlék gyógyfürdőit, élmény- és strandfürdőit nem számítva a fürdők
6,9%-át adó 12 db nemzetközi jelentőségű fürdőtelepülés 5.955.647 vendég-
éjszakával biztosítja az országos vendégforgalom több mint 1/5-ét. Budapestet
leszámítva a fürdőtelepüléseken összességében a belföldi vendégéjszakák aránya
dominál, kivételt ez alól a nemzetközi jelentőségű Hévíz, Bük és Sárvár fürdői jelentenek.
Jelentősebb külföldi vendégforgalom ezen felül még a határ menti térségekben tapasztalható.
50 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

Magyarországon 40 db, ÁNTSZ által minősített gyógyszálló működik (ÁNTSZ, 2017), forrás a gyógyhelyek települési központjának illetve a gyógytényezőt
amelyek csaknem minden, a kereskedelmi szálláshelyek működését leíró mutató tekintetében üzemeltetők környezetének megújítását fogja szolgálni.
az országos átlag felett üzemelnek. A hévízek és gyógyvízek kapcsán ki kell emelni, hogy ezek komoly
Az 5/2004. (XI.19.) EüM rendelet szabályozása értelmében az OEP támogatásával a veszélybe kerültek az utóbbi években. E készletek fogyása a turizmus
fürdőkben természetes gyógytényezők felhasználásával, orvosi rendelvény ellenében számára veszélyt jelenthet.
fürdőgyógyászati ellátások vehetők igénybe. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Az elmúlt évek felmérései szerint Magyarország a kedvező
(NEAK) által publikált, legfrissebb hozzáférhető lezárt adatok szerint (NEAK, 2017) az ár- és értékarányú szolgáltatásai miatt közkedvelt célpont az orvosi
OEP 4,3 milliárd forintos és a lakosság 1,6 milliárd forintos térítése közel 6 milliárd turizmus terén. A leglátogatottabb orvosturisztikai úti célok
forint bevételt jelentett a gyógyfürdők számára. Mindezen pozitív mutatók Budapest, a nyugati határvidék (Sopron, Győr, Mosonmagyaróvár),
ellenére általános jelenség a fürdőknél a profitabilitási és gazdálkodási nehézség. egyes megyeszékhelyek (Debrecen, Pécs, Szeged), és Hévíz. Az
Csak a legnagyobb, nemzetközi jelentőségű fürdők képesek profitot termelni, az egészségturizmus tehát jelenleg a turizmuson belül hazánkban is az
önkormányzati tulajdonban álló és működtetett közepes- és kisméretű fürdők egyik legdinamikusabban fejlődő terület, ahol Magyarország egyedi
gyakran veszteségesek, bevételük sokszor még az amortizációt sem fedezi. adottságokkal, hagyományokkal rendelkezik.
A magyarországi gyógyturizmus fő színterei a minősített gyógyhelyek
és gyógyfürdők. A teljes hazai vendégforgalom 1/5-ét azok a fürdőtelepülések 2.3.2 Kulturális turizmus
biztosítják, amelyek jelentős külföldi látogatószámmal rendelkeznek: Budapesten
elsősorban a Széchenyi és Gellért gyógyfürdők, vidéken Hévíz, Zalakaros, Bük és A kulturális turizmus a turisztikai piac legösszetettebb termékcsoportja, idesorolható
Sárvár fürdői. A kelet-magyarországi régióban a Hungarospa Hajdúszoboszló többek között a (világ)örökségturizmus, kastély- és várturizmus, a szellemi
és az Aquaticum Debrecen a legkeresettebbek, míg az északi országrészben a örökségen, népi hagyományokon alapuló turizmus, filmturizmus, vallási, zarándok- és
Miskolctapolcai Barlangfürdő és az egerszalóki Saliris Resort Spa (sódombok) elvonulásturizmus, a városlátogatások és a kortárs művészeti turizmus is. A kulturális
a legnépszerűbbek. A Dél-Alföldön a Gyulai Várfürdő, Dél-Dunántúlon látnivalók jellemzően szélesebb rétegeket vonzanak, növekszik az igény a kulturális és
Harkányfürdő sorolható a nemzetközi jelentőségű fürdőink közé. A hazai egyéb turisztikai termékek komplex igénybevételére, autentikus, egyedi élményekre,
legnépszerűbb wellnessközpontok, a gyógyturizmusnál felsorolt településeken melyek előállításában az utazó is közreműködik. Az épített örökség és az örökségi
kívül az olyan, szintén komplex szolgáltatást nyújtó „spa resortok”, mint helyszínek továbbra is a legfontosabb vonzerőt jelentik a világ kulturális utazói számára,
a budapesti Aquaworld Resort, a Velence Resort & Spa, vagy az alsópáhoki ugyanakkor az egyes altermékek súlya változik. A galériák, az előadó művészetek és a
Kolping Hotel Spa & Family Resort. A jelenlegi európai uniós költségvetési fesztiválok részesedése folyamatos növekedésen ment keresztül, a múzeumok közül
ciklusban a gyógyhelyek fejlesztését a Gazdaságfejlesztési és Innovációs pedig a látogatóbaráttá váló, interaktivitást és szórakoztatást biztosító klasszikus
Operatív Programban megnevezett források biztosítják. A fejlesztési létesítmények népszerűek. A városlátogatások jelentősége megnő, különösen az élhető,
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030
hangulatos, barátságos légkörű helyszínek vonzók a turisták számára. Az élménykeresés
térhódítása és a digitális technológiák elterjedése szintén kiváló lehetőség a kulturális
turizmus fejlődése számára.
A magyarországi kulturális utazások résztvevői jellemzően belföldi turisták.
Váraink, kastélyaink többsége felújításra és berendezésre szorul, azokban az
esetekben ugyanakkor, amikor megfelelő minőségű és komplexitású rekonstrukció
történik, a kastély akár nemzetközi viszonylatban is versenyképes attrakció lehet,
nemzetközi rendezvényeknek is otthont adhat . Ezt a komplex, minőségi megújulást
15
támogatja a Nemzeti Kastély- és Várprogram megvalósítása.
Világörökségi helyszíneink egyrészt nemzetközi és belföldi viszonylatban
a speciális utazási motivációjú vendégek („világörökség-turisták”) számára
jelentenek utazási motivációt, másrészt valamennyi világörökségi címmel
rendelkező helyszín/attrakció egyben egy turisztikai termékhez, altermékhez is
kapcsolódik. A szellemi örökségen, néphagyományon alapuló vonzerők kapcsán
csak a Szabadtéri Néprajzi Múzeum esetében beszélhetünk jelenleg kiemelt
szerepről, miközben hazánk kulturális örökségének, szellemi hagyományainak
kincsestára rendkívül gazdag. Múzeumaink, gyűjteményeink, színházaink,
Nemzeti Emlékhelyeink, népi műemlékeink és tájházaink jellemzően
a belföldi közönséget vonzzák. Ez alól kivételt olyan attrakciók tudtak
jelenteni az elmúlt években, mint a Szépművészeti Múzeum kiállításai, a
Budavári Mátyás-templom Egyházművészeti Gyűjteménye, a Terror
Háza Múzeum, vagy a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, amelyek a
nemzetközi célcsoport megszólítására is alkalmasak voltak, és jelentős
potenciál mutatkozik a Magyar Állami Operaház vagy a Művészetek
Palotájának nemzetközi színvonalú előadásaiban is. Vallási, hitéleti
motivációjú utazások terén a nemzetközi vallásturisztikai utakhoz
való kapcsolódás, illetve olyan komplex, turisztikai termékeken átívelő
turisztikai attrakció létrehozása jelenthet előrelépést, amelyre jó példa
15. Pl. a Gödöllői Királyi Kastély adott otthont az európai uniós elnökséghez kapcsolódó tanácskozóknak 2011-ben.
51
a Pannonhalmi Bencés Apátság. Szintén kiváló lehetőség lehet az
elvonulás-turizmusban rejlő potenciál kiaknázása.
A kulturális turizmus fejlesztésére a 2014-2020-as időszakban több
GINOP és TOP forrásból megvalósuló pályázat is lehetőséget ad (pl.
GINOP 7.1.1, GINOP 7.1.4, GINOP 7.1.6, TOP 1.2.1 és TOP 6.1.4 konstrukciói),
emellett a hazai forrásból megvalósuló fejlesztések révén is számos
múzeum, közgyűjtemény nyílik meg új helyen, megújult stratégiával,
kiállításokkal, kutatóhelyekkel.
A kulturális turizmus vonatkozásában fontos kiemelni továbbá, hogy 2018-
at a kulturális örökség európai éveként kívánja meghirdetni az Európai Unió,
2020-ban hazánk rendezi a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, 2023-
ban pedig ismét egy hazai várost tüntetnek ki az Európa Kulturális Fővárosa
címmel.
2.3.3 Bor- és gasztronómiai turizmus
Fontos megjegyezni, hogy a gasztronómiai terület szerepe a turizmusban kettős:
egyrészt önálló turisztikai termékként is értelmezhető, amelynek kínálati elemei
képesek akár önálló utazási döntést is kiváltani. Másrészt azonban az adott desztináció
gasztronómiai kínálatának színvonala az „alapinfrastruktúra” része is, hiszen
minden turista étkezik látogatása során. Ez utóbbi, tehát az adott térségben működő
vendéglátóhelyek kínálatának átlagos, általános színvonala összességében
ráadásul meghatározóbb lehet a desztináció sikeressége szempontjából, mint egy-
egy csúcsminőséget kínáló étterem jelenléte. A 21. században a gasztronómiai turizmust
erősítő trendek közé tartozik, hogy előtérbe kerül az egészséges életmód, amelynek
elválaszthatatlan eleme az egészséges táplálkozás. Másrészt a környezeti-társadalmi-
gazdasági fenntarthatóság kérdésköre is egyre inkább középpontba kerül, ezért felértékelődik
a helyi, szezonális, organikus, fair trade termékek fogyasztása. A harmadik fontos változás,
52
hogy egyre többen fordulnak el a tömegturizmustól és keresnek autentikus élményeket
utazásaik során, amelyek előállításában egyre szívesebben vesznek részt maguk a látogatók
is. E gondolatiság mentén szerveződik az egyre népszerűbb „slow food” mozgalom is, amely
hangsúlyosan foglalkozik a helyi gasztronómiai kultúra megőrzésével és védelmével .
Ami a magyar helyzetet illeti, a hazai gasztronómiai életben lezajlott „gasztroforradalom”
nemzetközi szinten is láthatóvá tette az országot, az első magyar Michelin-csillagos
éttermet néhány év leforgása alatt további három követte, így 2017-ben régió-
vezetőként Budapesten már négy étterem mondhatja magáénak ezt az elismerést.
2016-ban Budapest nyerte el a Bocuse d’Or világverseny európai döntőjének rendezési
jogát, amelyen a magyar séf, Széll Tamás állhatott a dobogó tetejére, a 2017-es
világdöntőn pedig a negyedik helyezést érte el.
Az „haute cuisine” megjelenése, a gasztronómiai piramis csúcsán elért sikerek pozitív
hatással voltak a vendéglátás többi formájára is. Fokozatosan újra felfedezésre
kerülnek és visszatérnek a vendéglátóhelyek étlapjaira a régebben használt,
magyar alapanyagok, receptúrák. A kínálati oldalon a vendéglátóhelyek
összetételének átalakulása az egyik legszembetűnőbb trend. Megjelentek
a fine dining típusú vendéglátóhelyek, hódítanak a bisztrók és az ún. street
food/beach food helyek, lakáséttermek. A kávéházi kultúrának az újhullámos
kávézók megjelenése ad új lendületet. Továbbra is virágoznak a romkocsmák,
amelyek megalapozták Budapest fiatalok körében népszerű imázsát (friss,
trendi, laza, fiatalos városképét), bár ismertek a helyi lakosság szempontjából
kontraproduktív hatásaik is. Az elmúlt 5-10 év trendjei közé tartozik a termelői
és gasztropiacok népszerűvé válása és évről évre komolyabb szerephez jut
a vidéki gasztronómia is. A helyi termékek körében pálinkáink, pezsgőink,
söreink továbbá a házi készítésű szörpök, lekvárok napjainkban szintén
reneszánszukat élik hazánkban, „hazavihető élményt” jelentve a látogatók
számára. Az utóbbi években jöttek létre olyan, a minőségi gasztronómiát
képviselő és közvetítő közösségek, társulások is, mint a Felelős
16. A slow food mozgalom idővel átterjedt az élet egyéb területeire is, és a „slow life” mozgalom ma már a turizmus több termékénél megjelenik trendként.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030
Gasztrohős, vagy a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) mozgalmai, amelyek
tevékenységeik fókuszába helyezik a helyi alapanyagok felkutatását, ami
a fenntartható fejlődést előtérbe helyező rövid ellátási lánc modellnek is
16
megfelel. A helyi alapanyagok használatának elterjedésével párhuzamosan
kell, hogy fejlődjön az ezek elkészítéséhez szükséges „know-how”, azaz a
receptúrák és a szaktudás is. E ponton fontos megjegyezni, hogy ugyan
a magas fokú gasztronómia megköveteli a csúcskonyhai technológiát, az
ez irányba való első lépések már mérsékelt befektetéssel is megtehetőek.
Kiemelendők és példaként állítandók azon vendéglátóhelyek, amelyek a bor-
étel párosítására kiemelt figyelmet szentelnek, továbbá szezonális, illetve helyi
alapanyagra építő menükártyával is rendelkeznek.
A hazai borturizmus szintén dinamikusan fejlődő ágazat a turisztikai iparágon
belül. A hazai borturisztikai potenciál évről évre nő, egyrészt, mivel a borfogyasztó
közönség értő közönséggé kezd válni, másrészt, mivel egyre nő a borturisztikai
attrakciók, helyszínek (vendégfogadásra is alkalmas pincészetek, borhotelek,
bormúzeumok stb.) száma. A borturizmus kínálati oldalát borvidékek és borutak,
illetve a borászatok, termelők, kóstolópincék, vendéglátó egységek alkotják.
Magyarországon 22 borvidék található, amelyek mind méretükben, elhelyezkedés-
ükben, mind boraik karakterében jelentősen különböznek. Hazánkban nagy hagyománya
van a bortermelői és a borhoz szorosan kapcsolódó gasztronómiai termékeket is
kínáló kitelepüléseknek: ezek bornapok, borfesztiválok, gasztronómiai fesztiválok,
illetve borbemutatók formájában valósulnak meg Budapesten és a borvidékekhez
kapcsolódó vidéki településeken.
A gasztronómiai és borturizmus fejlesztése azért is fontos, mert integrátor szerepet tölt
be a nemzetgazdaság többi ágazatával való kooperáció révén, hozzájárulva a turisztikai
értéklánc számos eleméhez. Alapvetően támaszkodik a helyi élelmiszertermelésre,
kézműiparra, támogatja a helyi közösségek fejlődését, tradicionális értékeik megőrzését,
hozzájárul a desztinációk élménykínálatához. Csökkenti a szezonalitást és kevésbé ismert,
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 53

látogatott területekre is látogatót vonz. A fentiek alapján a jövőben a bor- és gasztronómiai A potenciális rendezvényhelyszínek között zajló versenyben alapvető
turizmus fejlesztését is elsődlegesen desztinációs alapon kell megvalósítani, támogatva, hogy feltételként jelenik meg a megfelelő infrastrukturális háttér megléte
a turizmus fejlesztése révén kialakuljanak és erősödjenek az említett értékláncok, rövid ellátási és a megközelíthetőség, de a városok kulturális-szabadidős kínálata,
láncok, maximálisan kiaknázható legyen a fentiekben említett integrátor szerep. a rendezvény témájához kapcsolódó tudományos vagy gazdasági ereje,
A gasztronómiai és borturizmus fejlesztése során a fentieken túl fokozott figyelmet kell illetve a kongresszusi irodák tudatos értékesítési tevékenysége egyaránt
fordítani az eredetvédelmi oltalom alatt álló borászati termékek, pálinkák, mezőgazdasági meghatározók lehetnek a helyszínválasztás során.
termékek és élelmiszerek, valamint a Hagyományok Ízek Régiók Program keretében A Nemzetközi Konferenciák és Kongresszusok Szövetségének (ICCA)
elismert hagyományos különleges termékek szerepének növelésére, mivel ezek a legfrissebb statisztikai összefoglalója szerint Magyarország a 33. helyen,
termékek olyan egyedi, jól azonosítható jellemzőkkel rendelkeznek, amelyek a Budapest a 16. helyen végzett 2016-ban a konferenciák száma alapján
gasztronómiai turizmus kínálatát képesek színesíteni. felállított világranglistán, három helyet javítva mind az országok,
mind a városok listáján elért helyezésén17 (ICCA, 2016). 2016-ban rekord
2.3.4 Hivatásturizmus (MICE) számú hivatásturisztikai rendezvény került megrendezésre Magyarországon,
országos viszonylatban 27,6%-kal nőtt a hivatásturisztikai (MICE) rendezvények
A hivatásturizmus, közismert angol rövidítéssel MICE vagy Meeting Industry száma (Magyar Turisztikai Ügynökség saját statisztikái és KSH adatok alapján).
alapvetően négy fontosabb szegmenst, alterméket foglal magába: ezek az üzleti Minden ötödik nemzetközi konferenciát vidéki helyszínen rendeztek meg, nőtt a
utazások, incentive utazások, konferenciák és kiállítások. A hivatásturizmus fő konferenciák hossza is, 2016-ban 2,8 nap volt az átlag. A javuló eredmények jelentős
jellemzői, hogy magasak a részvételi díjak és a résztvevők költései, a szorosan vett részben annak köszönhetőek, hogy az elmúlt években a hivatásturisztikai területen
kongresszusi programok mellett más turisztikai programokat is igénybe vesznek megnőtt az érdeklődés az új desztinációk, a felkapott helyszínek iránt és ebben a
a résztvevők, a kísérők költései pedig további turisztikai bevételt biztosítanak. A tekintetben Magyarország és Budapest kifejezetten vonzónak számít. Hátránynak
nagyobb kongresszusok esetén a résztvevők nagy létszáma lökésszerű foglaltságot számít viszont, hogy a Budapesti Kongresszusi Központon és a Hungexpón kívül nincs
idéz elő a szállodákban. Világviszonylatban a meeting industry-ra már nem kizárólag kifejezetten konferencia megrendezésére alkalmas nagy befogadóképességű helyszín.
a turizmus egy speciális formájaként, hanem globális innovációs fórumként, A 4000 fős új budapesti kongresszusi központ 2019-re tervezett megnyitása
elosztási csatornaként tekintenek (Skift, 2017), amelynek kapcsán a nemzeti és helyi ezért további pozitív változást hozhat a nemzetközi helyezésekben.
kormányzati szereplők, kongresszusi irodák és piaci szereplők egyre tudatosabb Versenytársaihoz képest Budapest USP-je abban keresendő, hogy viszonylag új,
stratégia mentén működnek együtt azért, hogy minél több üzleti találkozó, érdekes helyszínnek számít, amely központi elhelyezkedése, jó megközelíthetősége
kiállítás, konferencia rendezésének jogát szerezzék meg. Ezek a rendezvények mellett biztonságos is. Potenciál van egyes határhoz közeli városok, egyetemvárosok,
ugyanis nemcsak közvetlen üzleti hasznaikat tekintve jövedelmezőek, illetve Budapest agglomerációja MICE turizmusának fejlesztésében is, továbbá a Nemzeti
hanem hozzájárulnak ahhoz is, hogy az adott ország, térség, város, mint Kastélyprogram keretében megújuló kastélyaink rendezvényhelyszínként történő
gazdasági és innovációs „hub” jelenhessen meg a globális térben. hasznosításában is.

17. Fontos tudni, hogy az ICCA az 50 fősnél nagyobb nemzetközi és rotálódó tudományos konferenciák alapján rangsorol.
54 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

2.3.5 Rendezvényturizmus rendezvény, fesztivál erősödött meg, melyek évről évre színvonalas
programkínálatot biztosítanak látogatóik számára, szervezésük,
A kulturális, gasztronómiai fesztiválok, sportrendezvények kiváló eszközként szolgálnak marketingkommunikációjuk is folyamatosan fejlődik (pl. Campus, EFOTT, Lesz-
a nemzeti értékek bemutatására a nagyközönség számára, mindezt egy olyan közegben, Feszt, Tokaj Fesztiválkatlan rendezvényei, VeszprémFest, Művészetek Völgye stb.)
amely a résztvevők számára kikapcsolódást, szórakozást nyújt. A magas értéket Erős állami szerepvállalás mellett számos nagy nemzetközi
képviselő rendezvények emellett nagymértékben hozzájárulhatnak a pozitív országkép sportrendezvényt is rendezünk, részben bizonyos sportágakban elért
kialakításához, a nemzeti identitás erősítéséhez. A rendezvények egyéb turisztikai évszázados eredményeink, részben sportlobbi tevékenységünknek
termékhez kapcsolódva komplex kínálat létrehozását teszik lehetővé és lehetőséget köszönhetően (úszás, vízilabda, vívás, kézilabda, futball stb.). A
adnak a turisztikai szezon meghosszabbítására. A fesztiválturizmus a 21. század sportrendezvények egyre több utazót vonzanak, évről évre dinamikusan
leginkább piacképes turisztikai termékei közé tartozik. Emellett a sportrendezvények emelkedik a sportesemény miatt útnak indulók száma. Külföldön ez az arány
azok, amelyek jelentős vonzerőt képviselnek nemzetközi viszonylatban is. már 9%, ami kétszerese az elmúlt 5 évben mért adatoknak (2011 és 2015
Ami a fesztiválpiac európai trendjeit illeti, megállapítható, hogy 2017-ben a válság hatása között a megkérdezettek 4,5%-a válaszolta azt, hogy úti cél választásnál az első
még érezhető, de összességében nő a piac. A nagy, többnapos fesztiválok válnak három szempont közt szerepelnek a sportesemények – Európai Bizottság, 2016).
egyre népszerűbbé, és jellemző a rendezvények specializációja is. A legfontosabb Az úgynevezett aktív sportturisták maguk a résztvevők, a sportolók. A passzív
és legmeghatározóbb trend e turisztikai termék kapcsán is az élményturizmus sportturisták közé pedig nemcsak a szurkolók tartoznak, hanem a versenyzői
és a rendezvényturizmusban is egyre inkább előtérbe kerül a desztináció kíséret is (pl. edző, orvos, gyúró, házastárs, családtagok), továbbá a tudósítók.
megközelíthetősége, kiemelt szerepet kapnak a biztonsági kérdések. A szurkolók kiemelkedően fontos célcsoport, körükben magas a felsőfokú
Magyarország egyik legsikeresebb turisztikai termékévé az utóbbi években végzettségű, családos emberek aránya, az átlagnál több éjszakára foglalnak
a nemzetközi nagyrendezvények, fesztiválok váltak. Ami a kulturális szállást, hajlandók több száz kilométert is megtenni egy-egy sporteseményért,
nagyrendezvényeket illeti, ezek fő célja az értékteremtés, így minőségi és jelentős közöttük azoknak az aránya, aki később újra felkeresi a barátaival
programszervezés és magas minőségű rendezvényszervezés jellemző rájuk. Ide vagy családtagjaival a sportesemény miatt meglátogatott desztinációt. Passzív
tartoznak olyan fesztiválok, mint a Café Budapest, a Tavaszi Fesztivál, a Múzeumok sportturisták azok is, akik nem kifejezetten egy-egy sportesemény miatt utaznak,
Éjszakája vagy a POSZT. A könnyűzenei fesztiválok – elsősorban a SZIGET, a VOLT hanem maga a sportlétesítmény vonzza őket, akár olyan időpontban, amikor
és a BalatonSound – a nemzetközi szinten legsikeresebb turisztikai termékeink nincs is sportesemény: ezt általában nosztalgia indikálja, egy sportolóhoz, klubhoz,
közé tartoznak. Célközönségük elsősorban a fiatalabb (15-28 éves) korosztály, egyesülethez való érzelmi kötődés, vagy a stadionok, mint turisztikai értékkel bíró
de a közönség összetételét erősen befolyásolja az adott évi programkínálat, épületek jelentenek számukra attrakciót. Ők azok, akik szívesen részt vesznek az
a meghívott előadók köre is. Az utóbbi évtizedben a rendezvényturizmusban úgynevezett stadiontúrákon és az előző két típushoz hasonlóan ők is kifejezetten sokat
a területi koncentráció csökkenésének lehettünk tanúi: számos vidéki költenek.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 55

A sportturizmus pozitív hatásait mutatja a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének Világviszonylatban az aktív turizmus termékei közül elsősorban a
kutatása is, mely szerint az egy kiadható szobára jutó árbevétel (RevPAR) 2015-ben 76,2%- kalandturizmus mutatott jelentős növekedést az elmúlt néhány évben,
kal, 2016-ban 70,6%-kal, a nettó átlag szobaár 58,1%-kal, illetve 65,8%-kal, a szobafoglaltság ami elsősorban annak köszönhető, hogy a világhálón elérhető tartalmak
pedig 7,7 illetve 3,6 százalékponttal volt magasabb az F1 versenynapokon, mint egész bővülése révén a kalandturizmus helyszínei megismerhetővé, ezáltal
júliusban (MSZÉSZ, 2016). könnyebben hozzáférhetővé váltak egy szélesebb közönség számára.
A 2017 nyarán megrendezett FINA világbajnokság bebizonyította, hogy hazánk képes Emellett az egészségtudatos életmód terjedése, a népszerű ismeretterjesztő
ilyen rendezvények professzionális megszervezésére és lebonyolítására, illetve, hogy sorozatok is kedveztek a turizmus ezen formájának. Szintén folyamatosan
a nemzetközi sportesemények jelentős mértékben hozzájárulnak a Magyarországról növekvő kereslet mutatkozik az ökoturizmus iránt, a tudatos fogyasztói
alkotott pozitív kép erősítéséhez. magatartás előtérbe kerülése miatt, és új réspiacot jelent a glamping is: a
Bár nem tartoznak a klasszikus rendezvényturizmus altermékei közé, e fejezetben divatos, különleges helyeket, élményeket kereső, jellemzően fiatal kempingezők,
tárgyaljuk a családi rendezvények, például a születésnapok, ballagások, akik szeretik az organikus, holisztikus, new age helyszíneket és szolgáltatásokat. A
esküvők körét is, amelyekkel kapcsolatban fontos jövőbeni feladat ezek kutatása természetalapú-aktív turizmus jelentőségét elsősorban az adja, hogy ellentétben
és vizsgálata, különös tekintettel volumenükre, a turizmusban betöltött szerepükre a tömegturizmussal, ahol a költség 80%-a jellemzően nemzetközi cégekhez kerül,
és szezonális megoszlásukra. Bizonyos desztinációk esetén ezek a rendezvények is a turizmus ezen formája esetén a költés 66%-a a felkeresett desztinációban
jelentős látogatóforgalmat generálnak, és alkalmasak a szezon nyújtására. marad (European Travel Commission, 2017).
Az aktív turisztikai tevékenységeket hazánkban jellemzően belföldi vendégek
2.3.6 Aktív és természeti turizmus veszik igénybe, néhány termék esetében azonban meghatározó a külföldi
vendégek aránya. A budapesti futóturizmus 3 legnagyobb eseményén kb. 20%
Az aktív turizmus olyan turizmusforma, amely esetében a turista utazásának a külföldi regisztrált versenyzők aránya, a világ több mint 80 országából érkeznek
motivációja valamilyen fizikai aktivitást igénylő szabadidős vagy résztvevők, akik kb. 65.500 vendégéjszakát töltenek el a fővárosban (Budapest Sportiroda,
sporttevékenység gyakorlása (például a természetjárás, a kerékpáros, a vízi, 2016). 2016-ban a hazai kempingekben a vendégek 45,5%-a, a vendégéjszakák 60,0%-
a vitorlás, a lovas, a kaland- és extrém turizmus, a golf-, a horgász-, a vadász-, a a külföldi vendégektől származott. A vadászturizmusban ugyancsak magas, kb. 30%-
futó-, a sí- és az ökoturizmus). A természeti turizmus kategóriájába pedig a os arányban jelennek meg külföldiek: a külföldi vendégvadászok száma kb. 25.000 főre
turizmus azon formái sorolhatók, amikor az utazó motivációja a természettel tehető az Országos Magyar Vadászkamara adatai alapján. A vadászturizmus jelentőségét
való közelség átélése, természeti vagy tájértékek megismerése, de ez nem és potenciálját mutatja az a döntés is, hogy 2021-ben hazánk rendezheti meg a Vadászati
társul (szükségszerűen) fizikai aktivitás kifejtésével (például az állatkert- Világkiállítást. A versenytársakhoz képest Magyarország aktív turisztikai USP-je az
és arborétumlátogatások, a kempingturizmus, a falusi turizmus, az erdei alábbiakban határozható meg: kitűnő vadállomány és vadászati kultúra, egyedülállóan
kisvasutakon tett utazások, illetve a hajózás). szabadon belovagolható területek, kiváló tereplovaglási lehetőségek, változatos táji környezet,
56 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

körbe kerékpározható tavak, EuroVelo kerékpáros útvonalak, 13.000 km jelzett turistaút,

Országos Kéktúra (Európa első hosszútávú turistaútja), UNESCO geoparkok és natúrparkok
hálózata, közép-európai átlagot meghaladó golfozásra alkalmas napok száma, kedvező ár,
sok horgászvíz, megfelelő halállomány, jó fogási eredmények.
Az elmúlt években számos pozitív változás indult el a hazai aktív turizmus területén,
ide tartozik például több nemzeti tanúsító védjegy bevezetése, az állami erdészeti
társaságok 2010-ben elindított közjóléti programja, az Országos Kékkör felújítása
és a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program elindítása. Az aktív
turizmus fejlesztésére a 2014-2020-as időszakban elsősorban a GINOP 7.1.2, GINOP 7.1.5,
VEKOP 4.1.1 konstrukciói adnak lehetőséget.
 57

2.4.1 A
 desztinációk lehatárolásának

2.4 kritériumai

A turisztikai desztinációk lehatárolására alkalmazott szempontrendszer

figyelembe veszi mind a keresleti, mind a kínálati tényezőket és mindezen

Magyarország nevesített
túl a térségekben rejlő potenciált, továbbá az olyan, nem kézzelfogható
elemeket, mint az imázs, a desztináció arculata.

kiemelt turisztikai fejlesztési

A lehatárolás kritériumrendszerét alkotó tényezőket három csoportba soroljuk,
melyek az alábbiak:

térségeinek bemutatása
I. VONZERŐALAPÚ MUTATÓK
a. vonzerő száma, nagysága
b. látogatószám
A bevezető fejezetben bemutatott desztinációs logika értelmében - a 2.4.1-es c. turisztikai szolgáltatások száma
fejezetben meghatározott kritériumrendszer alapján - 2016-tól kezdődően kiemelt d. vendéglátóhelyek száma, látogatottsága
turisztikai fejlesztési térségek kerülnek lehatárolásra, amelyek egy vagy több e. védett természeti terület jelenléte, nagysága
desztinációból állnak. A Stratégia megszületéséig „Balaton”, „Sopron-Fertő”, „Tokaj, f. világörökség
Felső-Tisza és Nyírség”, „Dunakanyar”, valamint „Debrecen, Hajdúszoboszló,
Hortobágy, Tisza-tó” kiemelt turisztikai fejlesztési térségek kerültek nevesítésre. II. TURISZTIKAI MUTATÓK
További térségek kijelölése folyamatban van, a turisztikai térségek fejlesztésének a. vendégéjszaka szám
állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény alapján, a jelen Stratégiában b. vendégek száma
meghatározott menetrend szerint, melyet a „T2. KIEMELT FEJLESZTÉSI c. árbevétel
TÉRSÉGEK NEVESÍTÉSE ÉS BEAVATKOZÁSI PROGRAMJUK ELKÉSZÍTÉSE” d. szálláskapacitás (szoba, férőhely, típus)
eszköz keretében részletezünk. e. lakosságra jutó vendégéjszakák száma
f. külföldi vendégek aránya
g. tartózkodási idő
h. IFA-bevétel
58 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

III. FÖLDRAJZI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS MUTATÓK ad az évente megrendezésre kerülő Kékszalagnak, Európa legnagyobb
a. Tourinform iroda működik, látogatószáma tókerülő vitorlásversenyének. Hasonló vonzerőként jelennek meg még
b. TDM működik a zenei fesztiválok, pl. a Balaton Sound, vagy akár a VeszprémFest, a
c. közlekedési kapcsolatok Klassz a pARTon rendezvénysorozat, vagy a Jazz Piknik. A főszezon mellett
d. összefüggő földrajzi terület, települések száma az elő- és utószezonban is kiemelt turisztikai vonzerőt jelentenek a – sok
A turisztikai desztinációkra úgy tekintünk, mint jelenleg is nagy vendégforgalommal helyütt már felújításra szoruló – 210 km hosszú Balatoni Bringakörút, a
rendelkező fogadóterületekre, vagy jelentős fejlesztéssel és marketinggel még vonzóbb kalandparkok és tematikus parkok, illetve a Balaton-felvidéki Nemzeti
belföldi és nemzetközi úti céllá, márkává tehető területekre. Park területén kialakított túraútvonalak, látogatóközpontok. Egész éves
A meghatározott tényezők nem egységes súllyal jelennek meg egy-egy fogadóterület vonzerőként jelennek meg a kulturális attrakciók is, valamint elsősorban
lehatárolása során, hiszen a desztináció iránti turisztikai kereslet és a fogadóterületen a térség nyugati területén elérhető egészségturisztikai szolgáltatások.
lévő kínálati elemek megfelelő egyensúlya mutathatja meg a valós potenciált. Hévíz, a gyógytó, valamint a gyógyvízbázisú kezelésekre alapozott
A desztináció fenti szempontok alapján történő lehatárolását követően határozható egészségturizmus révén – önálló motivációként – jelentős beutazó forgalmat
meg egy térség márkaprofilja és márkapozíciója, majd fogalmazható meg, milyen generál. Fontos vendégforgalmi tényező emellett a belföldi wellness pihenések
beavatkozás szükséges az adott térség turisztikai teljesítményének növeléséhez. számának folyamatos emelkedése. A római kori emlékek (pl. Balácapuszta),
az egyházi épített örökség, a Tihanyi Bencés Apátság, a történelmi várak,
2.4.2 Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térség kastélyok (pl. Szigliget, Sümeg, Veszprém, Festetics-kastély), a reformkori
műemlékek, a kiállítóhelyek (pl. Vaszary Galéria, Kogart Tihany), és a múzeumok
A térség jelenlegi élménykínálata, főbb vonzerői: (pl. Balatoni Múzeum) jelenleg elsősorban a belföldi vendégeknek jelentenek
A Balaton hazánk egyik legkedveltebb turisztikai desztinációja, Közép-Európa kiegészítő motivációt, de ezek azok a vonzerők, amelyekkel az igényesebb,
legnagyobb édesvízű tava, amely szinte egész évben egyedi természeti minőségi turizmusra fogékony külföldi szegmenseket is meg lehet szólítani. A bor
értékekkel és kulturális attrakciókkal várja az ide érkezőket. A legnagyobb és gasztronómia terén a Balatonra folyamatos megújulás a jellemző. Ebben kiemelt
forgalom – jellemzően a családi vízparti üdülés termékkörében – a nyári szerepet játszik a balatoni beach-food és bisztrók megjelenése, az újonnan megnyíló,
szezonban tapasztalható. A több mint 70 strand vízminősége és szárazföldi magas nívójú helyek, a régióra jellemző ízek és helyi termékek. Egyedülálló a térség
szolgáltatásai szinte mindenhol kiváló minősítésűek, családbarát borvidékein tapasztalható vállalkozói összefogásnak köszönhető egységes piacra lépés,
strandjaival, élményfürdőivel, wellness resortjaival a Balaton a családok a minőségi vendéglátóhelyek összefogása (Balaton bor). Számos bisztró nyitotta meg
kedvelt „nyaraló” desztinációja. A vízisportok kedvelői kipróbálhatják kapuit a tóparton a közelmúltban. A Balaton desztináció jelenlegi élményígéreteként a
a kiteszörföt, a stand-up-paddlet és a sárkányhajózást is, a Balaton „Nyári családi vakáció”, ősszel és tavasszal elérhető „Balatoni aktív kikapcsolódás”, „Baráti
emellett Európa egyik legkedveltebb vitorlázó helyszíne, mely otthont gasztroélmények”, valamint a „Hévízi feltöltődés” fogalmazható meg.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 59

A térség jövőbeni márkapozíciója: a Balaton fő turisztikai terméke továbbra is a vízparti, családi üdülés,
A fejlesztések megvalósításával a Balaton egész éven át változatos programokat, az egyes azonban az új termékcsomagok kiajánlása új célcsoportok megszólítását
évszakokhoz igazodó turisztikai kínálatot ígérő desztinációvá válik. A Balaton brand a belföldi teszi lehetővé, magasabb jövedelemmel és magas fajlagos költéssel
és nemzetközi piacon is magasan pozicionált prémium márkává válik, és önálló termékként rendelkező vendégek elérése és motiválása érdekében. A „Balaton egész
is életképes. A térség fokozatosan képessé válik a világ utazási trendjeihez alkalmazkodva éven át” elérhető, tartalmas kikapcsolódást kínáló desztinációvá válik.
(többszöri, rövidebb időtartamra való utazási kedv) tavasszal, ősszel és télen is minőségi
kínálatot nyújtani, ezzel is enyhítve a szezonalitást. A vendégforgalom térbeli és időbeni 2.4.3 S
 opron-Fertő kiemelt turisztikai fejlesztési
koncentrációja csökken, köszönhetően a 4 évszakos családi wellness-hoteleknek az térség
infrastruktúra- (úthálózat, vasút, kerékpárutak, e-kikötők) és attrakciófejlesztésnek,
a nem part menti vonzerők fejlesztésének, illetve a belföldi utazóközönséget A térség jelenlegi élménykínálata, főbb vonzerői:
megszólító marketingüzeneteknek. A kulturális attrakciófejlesztéssel, egyedi hálózatos A desztináció – nagyszerű adottságai ellenére – jelenleg nem rendelkezik markáns
élményelemek megvalósításával (pl. Festetics termék, világörökségi helyszínek és egységes élménykínálattal. Sopron mint történelmi város továbbra is hordozza a
fejlesztése, új látogatóközpontok Badacsonynál illetve a Kis-Balatonnál), bor- és „hűség városa” képet, azonban ennek valós turisztikai termékoldala nem érzékelhető.
gasztronómiai központtal, azok közös értékesítésével, a szervezett látogatófolyam A város élménykínálata jelenleg a történelmi környezetben tett sétákkal
megvalósításával, új célcsoport, a kulturális motivációjú, magas fajlagos költéssel azonosítható, amelyet kiegészít a VOLT Fesztivál hangulata. A Fertő-tó hazai
rendelkező vendégkör figyelmét tudjuk felkelteni. A diverzifikálódó turisztikai szakaszának élményígérete nem fogalmazható meg, ez jobbára keveredik az osztrák
kínálat és a minőségi szolgáltatások új turisztikai termékcsomagok és ezáltal oldal által kínált kerékpáros túrákkal, jó hangulatú sétákkal, vízparti élményekkel.
új szezonok kialakítását teszik lehetővé. A helyi rendezvényeken túlmutató A Sopronhoz köthető történelmi kínálat mellett megjelenik az egészségturizmus
nagyrendezvények, fesztiválok és az újragondolt balatoni gasztronómia és kínálata, amely gyógyvízzel és orvosi, szépészeti kezelésekkel teszi vonzóvá a térséget.
borkultúra önálló utazási motivációt jelentenek, emellett mind az aktív turizmus, Bükfürdő ígérete a kikapcsolódás, regeneráció, feltöltődés, testi és lelki felfrissülés. A
mind pedig az egészségturizmus területén jelentős kínálattal rendelkezik majd térség fő vonzereje elsősorban a gyógyvízre, egészségturizmusra épülő Bükfürdői Gyógy-
a térség. A GINOP 1.3.4-es pályázati konstrukcióban megvalósuló projekt és Élménycentrum, a hegykői gyógyfürdő, a balfi gyógyfürdő és a Sopronban elérhető
keretében vizsgálni szükséges majd azt, hogy a Balaton desztináción belül orvosi és szépészeti szolgáltatások. A gyógyszolgáltatásokat kiegészíti egyrészt a térség
lehet-e, és ha igen, mely területek számára önálló alprofilokat meghatározni világörökségi címet viselő csodálatos tája, valamint a történelmi és kulturális örökség,
(pl. kulturális és gasztronómiai profilú terület, egészségturisztikai profilú mint Sopron, Fertőd – Esterházy-kastély, Nagycenk – Széchenyi-kastély. A soproni
terület, családi nyaraláshoz, strandoláshoz kapcsolódó élménykínálattal borvidék néhány kiváló borásszal büszkélkedhet, azonban ennek vonzereje egyelőre nem
és élményígérettel rendelkező terület), illetve milyen eltérő üzenetek érzékelhető a térség turizmusában.
fogalmazhatók meg a belföldi és külföldi célcsoportok számára. A jövőben
60 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

A térség jövőbeni márkapozíciója: gasztro- és bortúrákhoz, gasztronómiai élményekhez. Tokaj mellett Mád,
A kiemelt turisztikai fejlesztési térség beavatkozási programjának hatására a térségben Tállya, Tarcal, Sárospatak, Tolcsva, Hercegkút a jelentősebb települések,
megerősödik a meglévő kulturális és egészségturisztikai kínálat, amely jelentős minőségi ahol több kiemelkedő borászat kínál prémiumkategóriás borkóstolós
előrelépést jelenthet. Emellett megjelennek olyan vonzerő-fejlesztések, amelyek erősítik a programot és dűlőtúrát. Attrakcióként a Gusteau Kulináris Élményműhely,
meglévő termékstruktúrát és egyedivé teszik a desztinációt. A soproni belváros és a Lőverek az Első Mádi Borház, a Percze Élménybirtok, a sárospataki Vár Vendéglő, a Boros
megújításával, a meglévő turisztikai szolgáltatások bővítésével, a Fertő-tó partjának Borbár és az Oroszlános Borvendéglő említhető meg, míg Encsen az Anyukám
fejlesztésével a térség olyan egyedi kínálatot tud mutatni, ahol a történelmi séták Mondta Étterem önálló utazási döntést befolyásoló gasztronómiai szolgáltatást
egybeolvadnak a felfrissüléssel, regenerációval, gyógyulással, a hagyományok nyújt. Unikális színfolt a gasztronómiai kínálatban a bodrogkeresztúri Acetánia.
tisztelete mellett pedig innovatív, újszerű élményekkel is gazdagodhat a látogató. A A természetjárás szintén nagyon sok kirándulót vonz a Tokaj–Zemplén térségbe,
térség bejárhatósága kerékpárral, autóval könnyűvé válik, továbbá a könnyed vízi mely versenytársainál sokkal vadregényesebb, érintetlenebb természeti képet
sportok új lehetőségként színesítik a Fertő-tó magyarországi szakaszát. A tervezett mutat. Jelentős Országos Kéktúra szakasz húzódik a térségben. Unikális látnivaló,
fejlesztéseknek köszönhetően a bor és gasztronómiai kínálat hangsúlyosabbá kedvelt fotós- és kirándulóhely a sárospataki Megyer-hegyi tengerszem. A tiszai
válik. A világörökségi címben rejlő lehetőség kiaknázásra kerül. A termékek hajózás, a Bodrog folyón történő kishajós közlekedés mind vonzó kikapcsolódást
összekapcsolásával, új egységes élményígéret kialakításával a desztináció újra kínálnak, Tokajban biztosított a vízi infrastruktúra, több kis- és nagyhajó-kikötő
vonzóvá válik a belföldi turisták számára, valamint a megújult minőségi kínálattal, áll rendelkezésre. A Sátoraljaújhelyen található Zemplén Kalandpark sípályájával,
jó ár-érték aránnyal, a hazai professzionális és egyedi gyógyszolgáltatásokkal a az ország leghosszabb bobpályájával és libegőjével, valamint új átcsúszó és kabinos
külföldi vendégek számára keresett desztinációként jelenik meg. pályájával a térség aktív turisztikai USP-je. A desztináció kulturális vonzerejét
a történelmi emlékek, a térség kastélyai és vármaradványai adják. Füzér vára, a
2.4.4 Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség kiemelt turisztikai Regéci vár, Boldogkő vára, a füzérradványi Károlyi-kastély, a sárospataki Rákóczi-vár
fejlesztési térség és a Református Kollégium Nagykönyvtára, Tolcsva épített öröksége (kastélyok és
világörökségi pincesor) szinte kötelező látnivalói a térségnek. A kulturális vonzerő része
2.4.4.1 T
 okaj térsége a hollóházi porcelán és annak fejlődését bemutató Porcelánmúzeum, A Magyar Nyelv
Múzeuma, a Vizsolyban található első, teljes magyar nyelvű bibliafordítás is. Emellett fontos
A térség jelenlegi élménykínálata, főbb vonzerői: kulturális és vallási csomópont Sárospatak városa, a reformáció és a Rákóczi-kultusz egyik
A desztináció elsődleges élményígéretei a bor-gasztronómiai, kulturális magyarországi központja. Innen indul például a Szent Erzsébet út, mely névadója életútjának
és aktív termékek köré csoportosulnak. A világörökségi Tokaji borvidék főbb helyszíneit köti össze. A térség kínálatát szervesen formája a zene (pl. Zempléni Fesztivál).
belföldön és nemzetközi piacon meghatározó hívószó. A tokaji bor nemzetközi A kulturális kínálatban meghatározó infrastruktúra a Tokaj Fesztiválkatlan.
népszerűsége és elismertsége kiindulási alap az élménycentrikus, garantált
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 61

A térség jövőbeni márkapozíciója: található, vonzerőt képeznek a kisvárdai, nagyari, tarpai, csarodai, tákosi
Ma a világörökségi státusszal bíró Tokaji borvidék turisztikai élményígérete elmarad a várttól. templomok, melyeket a Középkori Templomok Útja tematikus útvonal
A kiemelt turisztikai fejlesztési térség nevesítése kapcsán elkészült beavatkozási program magyarországi szakasza fog össze egyedi turisztikai attrakcióvá, egyre nagyobb
arra hivatott, hogy segítse a garantált világörökségi élményígéret elérhetőségét, a prémium sikerrel és ismertséggel. A Felső-Tisza térség Magyarország gyümölcsös
minőségű, borfogyasztásra, kóstolásra épülő programkínálat kialakításával. Tokaj – a kertjeként gasztronómiai kínálatban is gazdag, elsősorban a szilvából készült
fogadóterületet nevesítő város – látványképének jelentős fejlesztése révén vonzó úti termékek és bemutatásuk jelentenek vonzerőt (Penyigei Lekvárium, Panyolai
céllá válik a jövőben. A térség számára javasolt új üzenet a „Tokaj, több mint bor”, mely Szilvórium, Szilvaút, Nemzetközi Szilvalekvárfőző Verseny).
fókuszba kívánja állítani az aktív turisztikai kínálatot, erősen építve a Zemplén Kalandpark A térség jövőbeni márkapozíciója:
adrenalint emelő szolgáltatásaira, és az újonnan épülő függőhíd nemzetközi érdeklődésre A térségben az aktív- és az ökoturizmus az elsődleges termék, amelyben
is számot tartó attrakciójára. Tokaj és a Zemplén együtt képes megszólítani a belföldi kimagasló a vízi, a kerékpáros és a horgászturizmus. A különlegesen magas
és nemzetközi keresletet, csak ez az együtt gondolkodás teremtheti meg a vonzó számú, egyedi kulturális kínálati elemek nagyon jól felfűzhetők egy vagy
turisztikai fogadóterület képét. Tokaj a világörökség részeként, míg Zemplén az több komplex, életképes kínálati csomagba. A kiemelt fejlesztési térség
érintetlen természeti adottságaival nyújt egyedi, komplex kikapcsolódási nevesítése kapcsán elkészült beavatkozási program a desztináció meghatározó
programot. termékköreihez kapcsolódóan teremti meg a térség márkapozíciójának
emelését, az élményígéret bővülését és a minőségi fogadóterület létrejöttét. A
2.4.4.2 F
 első-Tisza térsége hagyománnyá vált tiszai vízitúrázás feltételeinek javításával, a Tisza-vidék vízi
turizmus fejlesztéséhez kapcsolódó infrastruktúra- és hálózatfejlesztésével, a
A térség jelenlegi élménykínálata, főbb vonzerői: hálózatosodással és a horizontális elemek összekötésével tovább erősödik a térség
A Felső-Tisza vízi élményei, érintetlen természeti kincsei, középkori templomai, aktív turizmusban betöltött szerepe. Az élménykínálat és attrakciók fejlesztése
különleges pálinkái és hagyományos vendégszeretete alkotják a térség Kisvárdán és környékén, Vásárosnaményben új és jelentős impulzust biztosít a térségbe
élménykínálatát. A Felső-Tisza területe kitűnő adottságokkal rendelkezik az öko- és látogatók számának növeléséhez, a kínálati csomagok lehetséges kulcselemeként.
aktív turizmus terén, különösen a kerékpáros és vízi (evezős) turisták számára vonzó A kulturális, tematikus vonzerők fejlesztésével (pl. kisvárdai vár, Becsky-Kossuth-
úti cél, hívogató partszakaszokkal, horgászati lehetőségekkel és kerékpártúrákra kúria) a desztináció települései képesek lesznek újdonsággal szolgálni, minőségi
ideális gátakkal. A teljesen sík, aprófalvas vidék könnyen végigjárható vonzerőt jelentve a térség kínálati palettáján. A kiegészítő, egész évben érezhető
minden korosztály számára, így népszerű a családosok körében. A térség vendégforgalmat generáló kulturális turizmus fejlesztése mellett – szintén ezt
egészségturisztikai vonzerői a kisvárdai Várfürdő, a vásárosnaményi Szilva a funkciót betöltő termékként – az egészségturizmus fejlesztése (pl. kisvárdai
Termál- és Wellness Fürdő, a gergelyiugornyai Atlantika Vízividámpark, Várfürdő) is hozzájárul újabb és újabb vendégkörök megnyeréséhez. A térségbe érkező
valamint a homokfövenyű tiszai szabadstrandok. A térségben 357 műemlék turistaforgalom minőségi kiszolgálása érdekében szálláshely-kapacitás fejlesztések és
62 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

bővítések is megvalósulnak, biztosítva a térség márkapozíciójának minőségi kategória esetében az attrakciók célzott, a termékköröknek megfelelő jelentős
ugrását. A beavatkozások által válik a desztináció egy egyedi kínálatú, emberi léptékű, fejlesztésével a desztináció márkapozíciója határozottan erősödik, az eddig
barátságos arculatú, aktív kikapcsolódásra hívó, vonzó ökoturisztikai térséggé, jellemző belföldi vendégkör mellé egyre nagyobb arányú nemzetközi
mely szervesen egészíti ki a Tokaj és Nyírség desztinációk turisztikai kínálatát. turistaforgalmat indukálva. A térség meghatározó és unikális kínálati
elemének számító Nyíregyházi Állatpark számottevő fejlesztése mellett,
2.4.4.3 Nyírség térsége új meghatározó tematikus park jöhet létre. Ez a két, hatalmas vonzerőt
jelentő attrakció szinte önmagában is biztosítja a térség turisztikai mutatóinak
A térség jelenlegi élménykínálata, főbb vonzerői: emelkedését, a keresztpromóciók, termék összekötések, komplett ajánlati
A desztináció legnagyobb városaként Nyíregyháza önmagában is komplex csomagok, a nyíregyházi minőségi szálláshelyfejlesztések és -bővítések pedig
élménykínálattal rendelkezik. A város építészeti értékei és kulturális látnivalói, garantálják is azt. Az észrevehetően érvényesülő „többet ad, mint gondolnád”
kiegészülve az egészségturisztikai objektumokat tömörítő, folyamatosan fejlődő üzenetet erősíti továbbá a Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdő egészségturisztikai
Sóstógyógyfürdővel – ahol az Aquarius Élmény- és Gyógyfürdő, a kultúrát képviselő szolgáltatásának és infrastruktúrájának hatékony, komplex turisztikai fejlesztése
Sóstói Múzeumfalu és az aktív kikapcsolódást ígérő, a térség USP-jét jelentő is, amely a turisztikai övezet látogatói élményét és a minőségi összkép hatását
Nyíregyházi Állatpark is jelen van – egy olyan komplett attrakcióegyüttest hoz létre, növeli. A Leveleki tó attrakciófejlesztése, aktív és egészségturisztikai területeken
amely több napra képes a térségbe látogatókat vonzani. A térség vallási (zarándok) szintén hozzájárul a térség még vonzóbb utazási célponttá válásához. A térség vallási
turisztikai központja Máriapócs, amely Görög Katolikus Kegytemplomával az (zarándok) tematikus vonzerőinek fejlesztései (pl. Mária Út, Máriapócs), valamint
egyik leghíresebb búcsújáróhelye a történelmi Magyarországnak. Nyírbátor a a kulturális turizmus fejlesztése (pl. Sóstói Múzeumfalu, nyíregyházi Szabadtéri
Báthori, Bethlen, Rákóczi és a Károlyi családoknak köszönhető műemlékeivel, Színpad) teszi teljessé a desztináció komplex kínálatát. A beavatkozások révén az aktív
várkastélyával, református templomával, harangtornyával színesíti a térség kikapcsolódásra vágyók komplett élményekkel gazdagodnak a fürdőzés öröme, a térség
kulturális kínálatát, míg a Sárkány Wellness és Gyógyfürdő a desztináció kulturális értékei, vallási öröksége, színes rendezvényei és kihagyhatatlan pálinkái által.
egészségturisztikai vonzerejét növeli. Az aktív-egészségturisztikai kínálatban Az ezen ígéretekre épülő márkával alakul ki a térség új arca, a három generációnak
Leveleken a Vízisport- és Szabadidőcentrum és szabadvízű strand jelent térben koncentráltan élményt biztosító, családbarát desztináció képe.
attrakciós elemet Nyíregyháza és Nyírbátor mellett a térségben. A jelenlegi fejlesztési tervek megvalósulásával, a Tokaj és a Felső-Tisza desztinációkkal
A térség jövőbeni márkapozíciója: való összekapcsolódással új növekedési pályára állítható tehát a Nyírség, megsokszorozva
A beavatkozásoknak köszönhetően a korábban méltatlanul hanyagolt turisztikai teljesítőképességét.
nyírségi desztináció aktív, egészségturisztikai, vallási, kulturális
élményígéreti repertoárja minőségben és mennyiségben fejlődik,
a térség vendégforgalma jelentősen növekszik. A Nyírség térsége
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 63

2.4.5 Dunakanyar kiemelt turisztikai fejlesztési térség útvonalakat, kerékpárosok is sűrűn használják a környéket túrára vagy
edzésre, illetve a spirituális vonzereje is sokak számára vonzó célponttá
A térség jelenlegi élménykínálata, főbb vonzerői: teszi. A dunai hajózás fejlesztése stratégiai kérdés a térség bejárhatóságát,
A desztináció jelenlegi élménykínálata két fő termékcsoportba sorolható. Egyrészt megközelíthetőségét illetően, másfelől a hajóút a feltárulkozó természeti
jelentős kulturális kínálattal rendelkezik, amelynek gerincét a térségben található városok látvány miatt egyedi turisztikai élményt is jelent.
Esztergom, Visegrád, Szentendre és Vác, azok hangulatos utcái, Duna parti sétányai, A térség jövőbeni márkapozíciója:
a Fellegvár, a Királyi Palota és az Esztergomi Bazilika adják. Másrészt a Duna, valamint A Dunakanyar térség márkapozícióját két tényező határozza meg. Egyrészt a
a Pilis és a Börzsöny olyan vonzerők, amelyek a professzionális természetjárást, aktív térség Budapest közelsége miatt szolgálja azt a célt, hogy a fővárosba érkező,
turizmust teszik lehetővé. Szentendre művészetekhez köthető kínálatával, mint jellemzően külföldi turisták tartózkodási idejét és költési hajlandóságát
a Ferenczy Múzeum, a Kovács Margit Múzeum és a Czóbel Béla Gyűjtemény, szerb növelje. Ennek eredményeképpen pozíciója illeszkedik majd a Budapest által
kötődéssel, hangulatos utcáival, Budapesthez való közelségével népszerű úti cél a elérni kívánt márkapozícióhoz, továbbá a térség kínálatának megújításával, a
Budapestre érkező külföldiek és a budapestiek számára is. Kihagyhatatlan, épített megközelíthetőség jelentős időbeli és élményszerű javításával a „Budapest plusz
örökség szempontjából is jelentős célpont a szentendrei Szabadtéri Néprajzi egy nap” lehetőséget kínáljuk fel. A térség része a Grand Budapest koncepciónak
Múzeum (Skanzen) is. Visegrád fő vonzerejét a Fellegvár, a Salamon-torony és is, amelyben a külföldiek számára releváns vonzerő továbbra is a városok kulturális
az alsó vár adja, Esztergom pedig méltán büszke egyházi és történelmi emlékeire, kínálata, 21. századi megoldásokkal (városlátogatás a városlátogatásban), rugalmas
kiemelkedő ezek közül a Keresztény Múzeum és a Bazilika. Vác kulturális, látogatómenedzsmenttel. A dunai gyorshajózás fejlesztése révén pedig a térség
ezeréves történelmi múlttal rendelkező barokk város, egyedülálló múzeumokkal. valós alternatívává válik a budapesti élmények bővítésére. A Dunakanyar másrészt
A desztináció egyik különleges kínálati eleme a komáromi Monostori erőd, önálló belföldi úti célként kerül pozicionálásra. Így egyszerre lesz a budapestiek
amelynek jelenlegi bemutatása nem jelent egyelőre önálló utazási döntést számára könnyen megközelíthető kirándulóhely, valamint a hazai és határon
befolyásoló tényezőt. A Pilis-hegység és Börzsöny-hegység adottságainak túli lakosok számára divatos új úti cél. A Pilist és Börzsönyt érintő fejlesztéseknek,
köszönhetően a térség népszerű kirándulóhely és kerékpáros paradicsom is a dunai gyorshajózás, és a dunai átkelés problematikáját felszámoló beavatkozásoknak
egyben, amelyet erősít a PilisBike túrakerékpáros útvonalhálózat. Az Eurovelo köszönhetően friss, megújult kirándulási élményekkel, rugalmasabb bejárási feltételekkel
6 átszeli a térséget, ma még jelentős infrastrukturális hiányosságokkal. A rendelkező területként értékesíthető. A hazai üdülőközönség számára az emblematikus,
családok számára vonzerőt jelentenek az erdőt átszelő kisvasutak, amelyek „minden magyarnak kötelező látni” városok megújult kínálatát a természetjárás és
sűrűsége itt a legnagyobb az országban. Dobogókő és Nagyvillám sípályái a kerékpáros útvonalak (közöttük Eurovelo 6) kínálatával együtt lehet pozicionálni.
szolgáltatások tekintetében továbbfejlesztendők, de ettől függetlenül Szentendre sétára hívó művészvárosként, Visegrád történelmi középkorával,
is népszerűek az agglomerációban. Dobogókőt a főváros közelsége Esztergom pedig megújuló belvárosával ajánlható ki, gyorshajós dunai program
teszi vonzóvá, nagyon sok bakancsos turista látogatja a környékbeli keretében. A rövidített elérhetőségnek köszönhetően a desztináció élménykínálatába a
Duna és a mellette fekvő települések is bekapcsolásra kerülnek. Potenciált rejt a komáromi
64
erőd látványos, nagyobb volumenű esetlegesen turisztikai témaparkként hasznosítható
fejlesztése, mely Észak- és Dél-Komárom stratégiai város(ok) újrapozicionálását jelentené a
turizmusban.
2.4.6 Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Tisza-tó kiemelt
turisztikai fejlesztési térség
2.4.6.1 Debrecen-Hajdúszoboszló térsége
A térség jelenlegi élménykínálata, főbb vonzerői:
A desztináció jelenlegi márkaprofilja nincs összefüggően és megfelelően definiálva,
ennek ellenére megállapítható, hogy a térség külföldi piacokon értelmezhető terméke az
egészségturizmus (gyógyfürdők), valamint Debrecen esetében a kultúra (városlátogatás).
Belföldi viszonylatban szintén az egészségturizmus elemei jelentik a húzóterméket.
Hajdúszoboszló a fejlesztési terület USP-je, Közép-Európa legnagyobb és
Magyarország legtöbb vízi attrakcióját nyújtó fürdőkomplexumaként a
gyógyfürdőjével, strandfürdőjével, Aquapark vízi csúszdaparkjával és Aqua-Palace
fedett élményfürdőjével. Ehhez kapcsolódnak Debrecen egészségturisztikai
vonzerői, az Aquaticum Mediterrán Élményfürdő, Aquaticum Termálfürdő, Aquaticum
Strandfürdő. A desztináció az egészségtudatos életmód és a wellness híveinek,
kedvelőinek számos lehetőséget kínál a fürdőzés, feltöltődés terén, valamint a
gyógyulás megtapasztalására, mindezt széles szálláshelykínálattal biztosítva. A
térség vendégforgalmának nagysága által megkívánt nagyvárosi infrastruktúrát
Debrecen biztosítja, cívisvárosi hangulatával, pezsgő diákélettel, olyan
kulturális vonzerőkkel, mint a Nagytemplom, Déri Múzeum, Modem. A térség
rendezvénykínálatát tekintve látható, hogy elsősorban a kulturális, zenei- és
gasztro rendezvények dominálnak, amelyek közül a legnépszerűbb a Campus
Fesztivál, a Debreceni Virágkarnevál és a Szoboszlói Bioétel- és Borfesztivál.
természeti és tájképi értékek, valamint a legeltető állattartás és az ahhoz kapcsolódó pásztorkultúra
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030
A térség jövőbeni márkapozíciója:
Debrecen és Hajdúszoboszló desztináció esetében nem szükséges a térség
teljes újrapozicionálása, ugyanakkor a jelenlegi egészségturisztikai pozíció
erősítése a fogadóterület általános minőségének emelésével, az attrakciók
célzott, termékkörnek megfelelő fejlesztésével valósul meg. A debreceni repülőtér
turisztikai lehetőségeit kihasználva, a térség nemzetközi piacokon is megfelelően
pozicionálttá válik, új küldőpiacokat is szerezve. A gyógyhelyi minősítésű
Hajdúszoboszló és Debrecen, fokozatosan négyévszakossá válik, a gyógyulni és
rekreációra vágyó külföldi vendégek térségbe csábításával, valamint az időjárás-
független attrakciófejlesztésekkel és a térség vonzó képének kialakításával. A vizes
élményeket kínáló aktivitások mellett egyre hangsúlyosabb szerephez jutnak a szezonális
rendezvények is. A Nagyerdő és a Nagyerdei Kultúrpark több elemének és területének
fejlesztésével új és megújított vonzerők jönnek létre, amelyek könnyed, játékos elemeket
kínálnak a feltöltődni vágyó egészségturisztikai vendégkörnek. A Hortobágy, Tisza-tó
térség bekapcsolása (kerékpárút hálózat további fejlesztésével, keresztpromóciók és térségi
csomagajánlatok segítségével) újabb élményekkel gazdagítja a térségbe látogatókat, ezzel
még jobban megkülönböztethetővé téve ezt a desztinációt a versenytárs térségektől.
2.4.6.2 Hortobágy-Tisza-tó térsége
A térség jelenlegi élménykínálata, főbb vonzerői:
A térség turisztikai kínálatát jelenleg két teljesen különböző életciklusban lévő, természeti
vonzerőkön alapuló aktív és ökoturisztikai kínálat jellemzi. A Tisza-tó egy fiatal, mesterséges
vízi létesítmény, mással össze nem hasonlítható egyedi természeti táj, Magyarország legjobb
természetes vízű desztinációja. Hortobágy az egyik legismertebb “földrajzi márkanevünk”,
élő hagyományokat őrző világörökségi desztinációnk, csökkenő minőségű élménykínálattal
és vonzerővel. A két fő kínálati egységet egészíti ki Berekfürdő, egészségturisztikai kínálatával,
szép természeti környezetben lévő, csendes, családias fürdőjével. Hortobágy élménykínálatának a
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 65

tekinthető. Ehhez kapcsolódnak főbb vonzerői: a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont, a eredményeként létrejövő „új” Hortobággyal egy közös turisztikai élménylánc
Körszín, a Madárpark, a Mátai Lovasprogram, a Pusztai Állatpark, a Hortobágyi Vadaspark, a Halastavi jön létre, amely összekapcsoltan és együttesen értékesített, segítve Hortobágy
Kisvasút, a a Kilenclyukú híd, a Hortobágyi Csárda, a Hortobágyi Lovasnapok és a Hídi vásár. A turisztikai imázsának frissítését, kívánatos turisztikai célterületté emelve a térséget.
Tisza-tó aktív természetjárásra, szabad vízi élményekre, síkvidéki kerékpározásra specializálódott A Tisza-tavi és hortobágyi nemzeti parki bemutató területek összekapcsolásával
kirándulóhely. Magyarország egyetlen olyan természetes tava, ahol használhatók a motoros a térség Európa egyik kiemelkedő vonzerőkkel bíró síkvidéki kerékpáros
vízisport eszközök. A térség fő attrakciója a Tisza-tavi Ökocentrum, Európa legnagyobb desztinációjává válik.
édesvízi akváriumával. A térség további főbb vonzerőit a Tisza-tavi Vízi Sétány, Tiszavirág Ártéri
Sétaút, csónakos és kishajós túrák, kajakos-kenus felfedezések, madármegfigyelő programok, 2.4.7 A nevesített kiemelt turisztikai fejlesztési
horgászturizmus kínálta lehetőségek, szabadvízi strandok, a 170 km síkvidéki kerékpárút, Tisza- térségeken kívüli területek
tavi Kerékpáros Centrum alkotják. A térség számára a fentiek alapján a „természetközeli
kikapcsolódás” élményígérete határozható meg. Az előzőekben bemutatott és a továbbiakban nevesítendő kiemelt turisztikai
A térség jövőbeni márkapozíciója: fejlesztési térségekben található attrakciók mellett számos olyan vonzerő és attrakció
A tervezett fejlesztésekkel megvalósul a hortobágyi világörökségi kínálat teljessé tétele, létezik hazánkban, melyek a későbbiekben sem feltétlenül lesznek kiemelt turisztikai
amellyel egy egész napos, kihagyhatatlan, „ezt látnom kell” világörökségi élményt biztosító fejlesztési térség részei, de turisztikailag értelmezhetőek, sok esetben ráadásul
turisztikai kirándulóhellyé válik, professzionálisan szervezett látogatófolyammal, superior jelentős, például világörökségi értékkel is bírnak. Az ilyen, kiemelt turisztikai fejlesztési
környezetben, egyben hiteles és 21. századi keresleti igényeknek megfelelő bemutatással, térségeken kívüli, jelenleg még sok esetben pontszerű attrakciók szintén részét képezik
magasan pozicionált prémium terméket jelentve a térségben. Hortobágy szerepe a Magyarország turisztikai élménykínálatának, ezért ezekkel kapcsolatban is szükséges
nemzetközi piacon történő pozicionálásban igen magas, világörökségi címe versenyelőny, egy konzekvens, világos jövőkép meghatározása. Ennek kapcsán abból kell kiindulni, hogy
a tudatos termékfejlesztést követően a nemzetközi figyelmet a teljes kiemelt fejlesztési minden attrakciót – függetlenül attól, hogy desztináción belül vagy kívül található – a saját
térségre irányítja. A fejlesztési programban megcélzott turisztikai beavatkozások adottságainak, típusának, a kapcsolódó turisztikai termék által meghatározott logikának,
segítik továbbá a Tisza-tó aktív-öko profiljának megőrzését, erősítését, a illetve életgörbéjének megfelelően kell menedzselni, biztosítani szükséges az elérhetőségét,
turisztikai szolgáltatások magas színvonalú elérését, az egyedi természeti élmények hozzáférhetőségét, egyediségét, az általa nyújtott látogatói élményt. Ezen, most még
lehetőségének bővülését, mindezzel erősítve a térség márkapozícióját. A desztináció pontszerűen értelmezett attrakciók esetén vizsgálni kell továbbá azt, hogy nem tartoznak-e
jelentős népszerűséget ér el az aktív, természet közeli kikapcsolódást keresők körében, már jelenleg is valamilyen tematikusan értelmezhető turisztikai hálózathoz, úthoz, vagy
nemzetközi hírnévre tesz szert egyedülálló ökoszisztémájának köszönhetően. A nem tehetők-e ilyen részévé. Idesorolhatók pl. pontszerűen, desztináción kívül elhelyezkedő
térség fontos célpont az egészséges életmódot, így a kerékpározást és a túrázást világörökségi helyszínek (Aggtelek, Hollókő), kastélyok, várak, fürdők, de akár gyógyhelyek is.
kedvelő családok számára, a Tisza-tavi Ökocentrum pedig kiemelt szerepet A termékalapú megközelítés tehát megjelenhet ezeknél az attrakcióknál, ahol a desztinációs
tölt be a környezettudatos generációk nevelésében. A Tisza-tóhoz érkező logika jelenleg még nem érvényesül, és ilyen alapon is lehet növelni ezen attrakciók kapcsolódási
aktív és ökoturisztikai motivációval rendelkező vendég számára a fejlesztések pontjait más vonzerőkhöz. A termékalapú megközelítésben és hálózatosodásban rejlő
potenciál kihasználására jó példákként jelenhetnek meg a hazánk turisztikai kínálatában
meghatározó szerepet betöltő termál- és gyógyfürdők, gyógyhelyek, fürdővárosok
66 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

kezdeményezései. Függetlenül attól, hogy ezek kiemelt turisztikai fejlesztési térség részét képezik-e logikában értelmezhető turisztikai térséggé. Összefoglalóan tehát
vagy sem, érvényesíthető esetükben egy olyan logika, mely a hálózatosodást, a klaszteresedést, elmondható, hogy minden attrakció, település esetén lehetőség és cél,
specializációt és a tematikusan, vagy célcsoportok szerint szegmentált kínálat megteremtését hogy desztinációs logikában értelmezhetővé váljon, amely elsősorban az
helyezi előtérbe, ezáltal a térségi márkaprofilt meghatározva alakítja ki a térség termékkínálatát. egyes turisztikai szolgáltatók együttműködése, hálózatosodása révén,
Ilyen termékalapú kezdeményezések a „Nyugat-dunántúli Termálút” és az „Alföld Spa”. illetve új vendéglátóhely, szálláshely, újabb attrakciók létesítésével, a meglévők
Mindkét termékfejlesztési együttműködés alapját a fürdővel rendelkező települések szolgáltatási kínálatának fejlesztésével és bővítésével, a kínálat kritikus tömegének
termékkínálatának közös platformon történő megjelenítése adja. Az együttműködések létrehozásával érhető el.
kezdetleges formában már jelenleg is teljesítik a közös célok mentén történő hálózatosodás A turizmust szervezni, menedzselni helyi szolgáltatók és valamilyen menedzsment
kritériumait, viszont további termékfejlesztési fázisok szükségesek az egészségturisztikai szervezet nélkül eredményesen nem lehet. Ilyen eredményes működésre – elsősorban
termék összekapcsolásának és piacra vitelének eléréséhez. a helyi szakemberek tudásának és elkötelezettségének köszönhetően – számos jó
A termékalapú megközelítésen túl más lehetőségek is adottak a kiemelt fejlesztési példát ismerünk az elmúlt évekből, helyi összefogásokból, kezdeményezésekből, vagy
térségeken kívüli attrakciók fejlesztésére. Vizsgálandó például, hogy az adott attrakció nem egyes TDM szervezetek működéséből. A turizmusirányításban tehát – desztinációs
tud-e valamilyen olyan sajátos réspiacot megszólítani, amely révén biztosítani lehet a lehatárolástól függetlenül – újra kell gondolni a turizmus helyi szereplőinek, illetve
fenntartásához szükséges látogatószámot és bevételeket. Előfordulhat, hogy az attrakció a helyi és térségi TDM szervezeteknek a helyét és szerepét az újonnan felálló
önmagában nem alkalmas arra, hogy utazási döntést generáljon, de elhelyezkedése szervezetrendszerben.
miatt kiajánlható egy adott desztináció látogatói számára, hogy útközben felkeressék. Ami az állami szerepvállalást illeti a jelenleg pontszerűen értelmezhető attrakciók
Mindenképpen vizsgálandó tehát az, milyen ezeknek az attrakcióknak a viszonya kapcsán, megállapítható, hogy a Modern Városok Program forrásai, a TOP forrásai
a hozzá legközelebb eső desztinációkhoz, hol helyezkedik el földrajzi és és egyes GINOP-források (pl. világörökségi helyszínek fejlesztése) illetve egyes
közlekedési szempontból, illetve tematikusan mennyire kapcsolható a desztináció vidékfejlesztési források jelenleg is rendelkezésre állnak ilyen attrakciók fejlesztéséhez, a
élménykínálatához, mennyire tud azzal együttműködni. A desztináción kívüli, jövőben pedig vizsgálni kell annak lehetőségét, hogy kifejezetten desztináción kívüli – de
pontszerű vonzerőket például az aktív turisztikai hálózatok fejlesztése is támogatja turisztikai potenciállal bíró – attrakciók fejlesztésére legyen forrás. A Magyar Turisztikai
azáltal, hogy olyan tematikus úttá tudja összekapcsolni őket, amelyek elemei így már Ügynökség szerepvállalása a Modern Városok Programban, vagy a TOP pályázatainak
turisztikai attrakcióvá válnak. A jövőbeni fejlesztések kapcsán vizsgálandó továbbá, megvalósításában éppen azt a célt szolgálja, hogy a fejlesztések olyan minőségben és
hogy milyen pótlólagos fejlesztésnek kell megvalósulnia a pontszerű attrakció szemléletben valósuljanak meg, hogy idővel elősegítsék a fejlesztést megvalósító település
és a desztináció határvonala közötti „üres” területen ahhoz, hogy turisztikailag és a környező releváns települések együttesének desztinációvá válását, a lehatárolási
értelmezhető összefüggő térség jöhessen létre, amely így már megfelel a kritériumoknak való későbbi megfelelést, a minőségi élménykínálat létrehozását. Ezen
desztinációs lehatárolás kritériumrendszerének. túlmenően természetesen minden olyan állami beavatkozás, ami a szektor egészét érinti,
Semmilyen terület, település vagy attrakció esetén nem jelenthető ki tehát, így a képzés, szabályozás, minősítési rendszerek, vagy akár a horizontális szempontok
hogy megfelelő hálózatosodással, helyi és térségi szintű együttműködések kapcsán jelen Stratégiában jelzett fejlesztések ugyanúgy érintik ezeket a – jelenleg még - pontszerű
révén, kiegészítő pótlólagos fejlesztésekkel nem válhatnak maguk is desztinációs attrakciókat, az ezekre települt vendéglátóhelyeket és szálláshelyeket, mint a kiemelt turisztikai
fejlesztési térségeken belülieket.
 67

2.5
Teneriféig. Volumenében a legtöbb járat Németországból, az Egyesült
Királyságból, Olaszországból, Hollandiából és Franciaországból jön,
azonban ezeken számos, más kontinensről érkező, átszálló utas is
érkezik. A kontinens kereskedelmi légiforgalmi piaca az elmúlt tíz-tizenöt
évben úgy változott, hogy a hagyományos légitársaságok inkább saját

A turizmust kiszolgáló,
interkontinentális járataikra hordanak rá, illetve onnan el, miközben szinte
dömpingszerűen jelentek meg a ma már jobbára hibrid modell szerint

támogató erőforrások
működő diszkont légitársaságok. A budapesti repülőtér tekintetében ennek
legfőbb eredménye az lett, hogy az utasszám évről évre rekordokat döntve

értékelése
növekszik.
Európa legnagyobb diszkont légitársaságai (Ryanair, Easyjet, Wizz Air stb.)
mind jelen vannak Budapesten. Az intenzív versenyhelyzetnek köszönhetően a
A turizmus ágazati teljesítményét alapvetően határozza meg a támogató erőforrások korábbiakhoz képest sokkal többen sokkal olcsóbban, akár sokkal többször tudnak
megléte, azaz, hogy milyen a turizmust – vagy a turizmust is – támogató fizikai eljutni Budapestre, ráadásul nagy érték, hogy – ellentétben több más európai ország
infrastruktúra kiépítettsége és minősége, milyen a desztinációk megközelíthetősége. fővárosával – közvetlenül a fő repülőtérre érkeznek.
Milyen mennyiségben és minőségben áll rendelkezésre az ágazat számára személyi A diszkont légitársaságokkal utazó, elsősorban nyugat-európai látogatók
erőforrás, milyen a gazdasági jogi és adójogi környezet, amiben a turisztikai elsődleges célpontja Budapest. Megtalálhatóak közöttük kifejezetten nagy, akár 10–
szolgáltatók működnek. Szintén vizsgálandó, milyen információs rendszerek 20 fős társaságok és nagyobb családok is, akik szinte egész évben érkeznek, jellemzően
segítik a szolgáltatókat és az utazókat. hosszú hétvégékre. Számukra igen fontos a helyi – és ha sikerül őket vidékre csábítani
– a helyközi közösségi közlekedés színvonala, elérhetősége. Fiatalságuk, nyitottságuk,
2.5.1 A
 közlekedési infrastruktúra értékelése a egyedi igényeik a szállások, étkezési lehetőségek és egyéb turisztikai szolgáltatások
turizmus szempontjából újabb dimenzióit nyitják meg, amiből a rájuk épülő szolgáltató szektor bőségesen tud
profitálni. Ezeknek a látogatóknak a szegmentálásával, egyedi igényeik felderítésével
2.5.1.1 Légi közlekedés tovább növelhető a költésük.
Néhány interkontinentális járat részben egész évben, részben a nyári menetrendi
Budapest közvetlen légi járattal elérhető szinte mindegyik európai szezonban közvetlen összeköttetést ad szélestörzsű gépekkel Kína, az Egyesült Arab
fővárosból és számos más, gazdaságilag illetve turisztikailag jelentős Emírségek és Kanada felől. 2018-tól újra lesznek közvetlen járatok az Egyesült Államokba,
városból Dublintól Pekingig, Bergentől Dubajig, illetve Helsinkitől rögtön három városba, melynek az a jelentősége, hogy számos amerikai településről mindössze
68
egy átszállással válik Budapest elérhetővé. Ez a bővülés már megkívánta, hogy a Budapest
Airport új utasmólót építsen, melyet 2018-ban fognak átadni.
A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma az általános légi ipari
növekedésnek megfelelően a fentiek alapján folyamatosan és dinamikusan – az utóbbi
években évi 10–20%-kal – bővül. A jelentős forgalomnövekedés járatsűrítéseknek,
nagyobb kapacitású gépek forgalomba állításának és új úticélokat elérő járatok indulásának
köszönhető, ami miatt a repülőtér kapacitásának bővítése a közeljövőben szükségessé
válhat. A repülőtérre érkező hosszú távú, interkontinentális járatok számát szintén
bővíteni kell, továbbá új célpontokat kiszolgáló járatok indítását – a bevett nemzetközi
gyakorlatnak megfelelően – célszerű elősegíteni. Kiemelten kell foglalkozni a reptér
kötöttpályás közösségi közlekedési kapcsolatainak fejlesztésével a vasúti főhálózatba
illesztés útján, megteremtve az összeköttetést a fővárossal és vidékkel. Szükséges a
reptér Budapesttel való meglévő közúti összeköttetésének javítása is.
Két vidéki, nemzetközi forgalomra alkalmas repülőtér működik állandó, illetve
szezonális forgalommal: Debrecen és Sármellék, amelyeknek hamarosan közvetlen
gyorsforgalmi úthálózati kapcsolata lesz. Kiemelendő továbbá a debreceni repülőtér
forgalmának erős növekedése, mely a légiirányítási szolgáltatás elindulásával
várhatóan még nagyobb ütemű lesz.
2.5.1.2 Közúti közlekedés
A közúti közlekedés fejlettsége a magyar turizmus szempontjából kiemelkedően
fontos, hiszen a belföldi turizmus szempontjából ez a meghatározó
közlekedési mód. Miután a belföldi forgalom jelentős része ráadásul rövidebb
utazásokat jelent (pl. hosszú hétvégék), az, hogy az egyes desztinációkat
mennyi idő alatt érik el az úthálózaton keresztül a turisták, egyúttal
befolyásolja azt is, mely desztinációk jöhetnek egyáltalán szóba bizonyos
belföldi küldőterületek esetén egy-egy hosszú hétvége eltöltése kapcsán.
18. Az M1 Ausztriával, az M15 Szlovákiával, az M43 a dél-erdélyi autópályához csatlakozva, Romániával, az M5 Szerbiával, M7 Horvátországgal, az M70 pedig Szlovéniával teremt kapcsolatot.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030
Magyarország közúti hálózata fejlettnek mondható, az autópálya-
hálózat immár egyre több eleme éri el az országhatárt 18, ezért az ország
a legtöbb irányból színvonalasan megközelíthetővé vált. A kormány
által elfogadott fejlesztések 2022-ig az országhatárok gyorsforgalmi úton
történő elérésének stratégiai céljához illeszkednek. Ezzel párhuzamosan
fokozni kell a helyi közúti összeköttetéseket Horvátország, Szlovákia
és Szlovénia felé, valamint fel kell készülni arra, hogy Románia a jövőben a
schengeni övezet tagja lesz. Valamennyi jelentősebb „országkapun”, belépési
ponton cél a kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése, arculatuk országos
turisztikai márkához illeszkedő kialakítása. Az elektromos járművel érkezők
számára fokozatosan a gyorsforgalmi úthálózat mentén, Budapesten és a kiemelt
turisztikai fejlesztési térségek elérhetőségét biztosítva elektromos töltőállomás
alaphálózat kialakítása szükséges. A magyarországi autópályák, autóutak és
főutak használatidíj-kötelesek, a díjszabási rendszer összességében rugalmas és
kedvező, fenntartása javasolt. A fentiek mellett cél a kiemelt turisztikai fejlesztési
térségekben a fontos össze- és bekötőutak, valamint az autós és buszos
parkolási lehetőségek és infrastruktúra fejlesztése, illetve ahol indokolt, ott
elkerülő út(szakasz) építésének megvalósítása.
2.5.1.3 V
 asúti közlekedés és
távolsági autóbuszos közlekedés
A vasúti közlekedés fejlesztése jelentős turisztikai hatásokkal járhat, hiszen olyan
csoportok kapcsolódhatnak be nagyobb mértékben a turizmusba, akik gépjárművel nem
rendelkeznek, valamint a gépjárművel rendelkezők számára is környezetbarát, kényelmes
és számos esetben gyors, kombinált utazási lehetőséget, illetve alternatívát biztosít. Ezen
módon növelhető a Magyarországra, illetve Budapestre indulók száma, azaz a városokba
induló gépjárműves utazások csökkenhetnek a látogatószám növekedése mellett. A repülővel
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 69

érkezők, különösen a diszkont légiközlekedést választó turisták szívesen választják az viszonylatszám-rendszer bevezetése. A járműállomány korszerűsítése
országon belüli utazásokhoz a kedvező ár-érték arányú vasutat, autóbuszos szolgáltatásokat, során a környezetbarát típusok előnyben részesítése indokolt. Megoldandó
így a vasút valójában jelentős potenciállal rendelkezik turizmus tekintetében. A budapesti továbbá rugalmas, igényvezérelt (telefonon/interneten rendelhető) el-,
fejpályaudvarok a külföldről vonattal érkezők számára „országkapuként” szolgálnak, illetve ráhordó szolgáltatás kialakítása a kiemelt turisztikai fejlesztési
ezért fokozatos állapotjavításukat meg kell kezdeni. Emellett a komplex, turisztikai térségek ritkában lakott övezeteiben.
szempontokat is figyelembe vevő felújításukra is szükség van. A járműállomány
fokozatos cseréjének a jövőben folytatódnia kell és javítani kell az utastájékoztatási, 2.5.1.4 Kerékpáros infrastruktúra, szolgáltatások
ügyfélkapcsolati rendszereken, jegyvásárlási lehetőségeken is. Szükséges rugalmas
vasúti tarifarendszer kialakítása, valamint egységes vasúti utastájékoztatási A rekreációs és városnézési jellegű kerékpározás népszerűsége dinamikusan
koncepció kidolgozása és implementálása, amelynek fókuszában a valós idejű operatív növekszik Magyarországon. Az ország kerékpárút-hálózata folyamatosan
tájékoztatás szerepel. A kiemelt turisztikai fejlesztési térségeket és attrakciókat, fejlődik, bár az utak állapota és kiépítettsége változó színvonalú, hasonlóan a
valamint a közösségi közlekedési elérhetőséget és lehetőségeket közös termékekkel városok belső kerékpározási lehetőségeihez. Felújításra szorulnak az Eurovelo
és marketingkommunikációval kell népszerűsíteni, hogy minél többen válasszák a hálózat egyes részei is, illetve meg kell építeni a hálózat hiányzó szakaszait. A
környezetbarát és kapacitást nyújtó vasúti és autóbuszos szolgáltatást és szélesebb jövőbeni hálózatfejlesztésnek egységes koncepció, üzemeltetési stratégia és tervezési
rétegekhez elérjen az információ a szolgáltatás igénybevételi lehetőségéről, irányelvek mentén kell megvalósulnia és biztosítani szükséges a kerékpárutak mentén
különösen kombinált illetve családi bérletek, jegytermékek esetén. a kiegészítő létesítmények építését (esőbeállók, pihenők stb.), beleértve az elektromos
A belföldi hálózatfejlesztés mellett a nemzetközi vasúti kapcsolatok kerékpárok és mobiltelefonok töltéséhez megfelelő hálózatot, wifi hotspotokat.
erősítéséhez a közép-európai országok együttes erejével regionális vasúti Országosan egységes, a felhasználó számára átjárható közösségi kerékpáros
hálózati koncepció megtervezése szükséges, elsősorban a Varsó–Budapest rendszer(ek) fokozatos kiépítése indokolt korszerű, a terepviszonyoknak megfelelő
és a Budapest–Bukarest tengelyen. Ennek indokoltságát mutatják a München- (pedelec rendszerű) kerékpárokkal, valamint indokolt a kerékpárkölcsönzők részére
Salzburg-Bécs irányból az elmúlt évtizedben egységes branddel, magas program kidolgozása, hogy pedelec kerékpárokkal és a családosok igényeinek megfelelően
színvonalon, ütemes menetrendi kínálatot nyújtó, éves szinten egy irányban ki tudják egészíteni a kínálatot. Az információhoz való hozzáférés javítása érdekében
több mint 1 millió férőhelyet biztosító Railjet vonatok. indokolt többnyelvű kerékpáros turisztikai honlap létrehozása, melyen a feldolgozható
A távolsági autóbuszos közlekedés fejlesztéséhez kapcsolódó infrastruktúra alapadatok is folyamatosan rendelkezésre állnak. A fejlesztésekkel
stratégiai lépések egyrészt a megállói infrastruktúra fejlesztése, átszállást párhuzamosan indokolt a KRESZ kerékpárosokra vonatkozó szabályainak felülvizsgálata is.
is figyelembe vevő kialakítása, a vasúti és buszos szolgáltatások A 2014-2020-as uniós ciklusban kifejezetten a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére
összehangolása, a jegyértékesítési és utastájékoztatási vonatkozó, aktív turisztikai célzatú projektek (GINOP-7.1.2) is megvalósultak, illetve fognak a
szolgáltatások minőségének javítása és integrálása a vasúttal, ciklus végéig megvalósulni, melyek a kerékpárutakhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére
is vonatkoznak.
70 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

2.5.1.5 Vízi közlekedés építeni. A hajós szolgáltatásokat is integrálni kell az egységes országos
utazástervező és jegyértékesítési rendszerbe.
Magyarország hajós megközelítésére elsősorban a Duna és a Fertő-tó alkalmas, A 2014-2020-as uniós ciklusban kifejezetten a vízi közlekedési infrastruktúra
vízitúrázásra, vízisportokra pedig számos folyó és tó. A (Felső-)Tisza elsősorban a kajak- fejlesztésére vonatkozó kikötőfejlesztési projektek (GINOP-7.1.2, IKOP-2.1.0) is
és kenutúrázók számára kínál lehetőséget, emellett lakóhajók bérelhetők, valamint megvalósultak, illetve fognak a ciklus végéig megvalósulni.
sétahajózás, hajós kirándulás is lehetséges. A Tisza-tó jellemzően kis teljesítményű
motorral felszerelt csónakkal barangolható be, de nagyobb hajókkal is lehet a tavon 2.5.1.6 Budapest és a vidéki városok közlekedése a
korlátozottan közlekedni. A Velencei-tó különböző vízi sportokra (vitorlázás, szörf, turizmus szempontjából
kajak-kenu, SUP, wakeboard stb.) kiválóan alkalmas.
A Dunán a nemzetközi turistaforgalmat bonyolító hajók jellemzően csak Budapest közösségi közlekedési szolgáltatásai az elmúlt években jelentős
Budapesten állnak meg, máshol nem, vagy csak rövid időre. Ezért szükséges a mértékben javultak: bővült az egyébként is jó lefedettségű hálózat, megújult
nemzetközi hajós turistákat fogadó kikötők rendszerének fejlesztése, ideértve az arculat és megjelent az egyértelmű, többnyelvű kommunikáció és
a budapesti rakpartok kikötői infrastruktúrájának korszerűsítését, a kikötők tájékoztatás. Jelentős előrelépés volt a MOL Bubi kiépítése és a működési terület
elhelyezésének újragondolását is. Mindezt olyan módon, hogy a hajóforgalom a kerékpározhatóságának javítása is. A hálózati fejlesztéseknek, illetve a járműállomány
turisták városnéző útvonalaihoz csatlakozhasson. Turisztikai szempontból is fontos megújításának a jövőben folytatódnia kell, külön kell foglalkozni továbbá a turisztikailag
lenne a Budapesten belüli hajós forgalom továbbfejlesztése. is releváns budavári sikló, fogaskerekű vasút, libegő, a nosztalgia járműállomány
Országon belül turisztikai jelentőséggel bír a balatoni hajózás. A hajós valamint a MÁV által üzemeltett Gyermekvasút korszerűsítésével.
szolgáltatásokat – melyek önálló turisztikai attrakcióként is értelmezhetők Kifejezetten a turisztikai szempontok figyelembevételével kell megoldani
- a térség turisztikai potenciáljának kiaknázása érdekében meg kell újítani, olyan speciális kérdéseket, mint a turistabuszok utasainak biztonságos le- és
közszolgáltatási jellegűvé kell tenni azt célozva, hogy a hajóközlekedés segítse a felszállítása az attrakciók közelében, az autóbuszok rövidebb és huzamosabb idejű
szolgáltatást igénybe vevők számának növekedését és a Balaton térségen belüli (pl. éjszakai) parkolásának biztosítása, a városnéző buszok piacának szabályozása, a
turisztikai és hivatásforgalmat. Ki kell aknázni az elektromos hajtásban rejlő taxiszabályozás, illetve az elektromos hajtású önegyensúlyozó járművek (segway,
lehetőségeket: a közforgalmú szolgálatások terén is, és a magántulajdonú e-scooter, deszka stb.), a beerbike-ok, valamint riksák megfelelő szabályozása. Ennek
elektromos hajók számára elektromos töltőpontként is üzemelő vendég- kapcsán figyelembe kell venni, hogy a fenti járművek, illetve az általuk bejárt útvonal,
kikötőhelyek kialakításával. Gyors, akadálymentesített hajószolgáltatást továbbá a részben általuk használt megállók részei Budapest mindennapi közlekedésének.
kell indítani a Dunakanyarban, mely segíti a térség turisztikai vonzerejének A fentiek mellett a jövőben kiemelkedő figyelmet kell fordítani a főváros gyalogos
kihasználását. A kiemelt turisztikai fejlesztési térségek vízitúrázásra (turisztikai) hálózatainak kialakítására és fejlesztésére is. Konzisztens városfejlesztéssel
alkalmas vizein a túrázók számára fontos infrastruktúrát szintén ki kell ugyanis olyan jól integrált városi térhálózat hozható létre, amely magasabb minőségű
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 71

turisztikai élményeket és kevesebb konfliktust eredményez a helyiek és turisták között 2.5.2 Emberi erőforrások: munkaerőpiac és képzés
(Kádár, 2014). Turisztikai, élhetőségi, környezetvédelmi és gazdaságfejlesztési szempontból
egyaránt indokolt a gyalogosok és kerékpárosok részére több tér felszabadítása az Magyarországon 2013-ban a turisztikai ágazatokban összesen betöltött
autók által használt területek rovására, illetve a város-Duna-kapcsolatok erősítése. állások száma 364 ezer volt (321 ezer alkalmazott és 43 ezer egyéb
Ami a vidéki desztinációkat illeti: a belföldi turizmusban alapvető cél a főbb turisztikai foglalkoztatott, egyenértékes létszámon számítva 346 ezer fő – ennél az
régiók elérhetősége és bejárhatósága autó nélkül is. Budapesthez hasonlóan nyílt adatnál a mérési módszertan figyelembe veszi a fő- és további munkákat,
hozzáférésűvé kell tenni a tervezett és valós idejű menetrendi adatokat, ott, ahol ez azon belül a teljes és részmunkaidős foglalkoztatottságot is). Az állások száma
még nem történt meg. A kiemelt turisztikai fejlesztési térségekben a könnyen érthető, 2,2%-kal haladta meg az előző évit, azaz növekvő tendenciát mutatott. A
átlátható, a turizmust segítő helyi-helyközi vegyes közlekedési rendszerek turizmusban foglalkoztatottak száma az összes munkavállaló mintegy 9%-a.
valósítandók meg. A jövőben indokolt továbbá vasútra ráhordó, a helyi viszonyokhoz A foglalkoztatottság a turizmusra jellemző ágazatokban a nemzetgazdasághoz
alkalmazkodó, szükség szerint rugalmas el- és ráhordó közösségi közlekedési képest multiplikátorhatással, vagyis a foglalkoztatáshoz való közvetlen és
szolgáltatást létrehozni és üzemeltetni. Szükséges a vasúti és helyközi buszos közvetett hozzájárulás mértékével együtt összesen 12%.
szolgáltatások összehangolása, mindezt úgy, hogy az utazó egységes A turizmusban foglalkoztatottak 88%-a alkalmazotti státuszban volt. Az
szolgáltatást kapjon utazástervezésben, jegyvásárlásban ágazatban dolgozók között a férfiak és nők aránya 52%-48%. Ágazati bontás szerint
utastájékoztatásban, csatlakozásmenedzsmentben, ügyfélkapcsolatokat a fent felsorolt szakágazatok közül legtöbben a vendéglátásban dolgoztak (33%)
tekintve. Támogatni kell a közösségi közlekedés turisztikai célú használatát (KSH, 2017/a).
ösztönző tarifatermékek kibocsátását is. A kiemelt turisztikai fejlesztési
térségekben cél továbbá olyan innovatív egyéni vagy megosztás
alapú személyszállítási modell kidolgozása és szabályozáson keresztüli
megvalósítása, mely a nagyvárosokhoz képest kisebb, hullámszerű forgalmat
és a szezonalitást figyelembe veszi és képes arra, hogy egy autó nélküli turista is
könnyen és nagy biztonsággal el tudjon jutni a célpontjához, illetve közlekedni
tudjon a desztináción belül. Szükséges továbbá a szabályozás felülvizsgálata
és olyan keretrendszer kialakítása, amely az időszakos (pl. nyári szezon)
szolgáltatás kapacitásigénye és a megfizethető ár látszólagos ellentmondását
feloldja, színvonal-növekedés mellett. Szintén cél a ritka beépítettségű,
kevésbé tömeges látogatottságú helyszíneken a taxiszolgáltatás
integrálása a közösségi közlekedési rendszerbe, kiegészítő jelleggel.
72 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

Foglalkoztatottság a turizmusra jellemző ágazatokban, 2013 [fő] 19

Betöltött állások száma (fő- és mellékmunkában)

Turisztikai ágazatok alkalmazott egyéb foglalkoztatott

férfi nő összes férfi nő összes

1. Szálláshely-szolgáltatás 12 843 24 417 37 260 .. .. ..

2. Vendéglátás 42 663 60 362 103 025 10 444 8 374 18 818

3. Vasúti személyszállítás 18 982 7 042 26 024 .. .. ..

4. Közúti személyszállítás 38 320 6 455 44 775 4 639 .. 5 247

5. Vízi személyszállítás .. .. .. .. .. ..

6. Légi személyszállítás 2 756 .. 3 527 .. .. ..

7. Szállítási járművek bérlése .. .. .. .. .. ..

8. Utazási ügynökségek és más foglalási szolgáltatások .. 4 092 6 461 .. .. ..

9. Kulturális szolgáltatások 11 916 16 618 28 534 4 225 3 828 8 053

10. Sport- és egyéb szabadidős tevékenység 9 964 9 735 19 699 .. .. 3 326

11. Gyógyfürdő-szolgáltatás 9 441 17 863 27 304 .. .. 3 000

12. Szállítást kisegítő tevékenység 17 964 4 784 22 748 .. .. ..

Turizmusra jellemző ágazatok összesen: 168 499 152 489 320 988 24 300 18 602 42 902

Nemzetgazdaság összesen: 1 836 930 1 665 810 3 502 740 298 867 152 455 451 322

2.5 táblázat: Foglalkoztatottság a turizmusra jellemző ágazatokban

Forrás: KSH, Turizmus szatellit számlák, 2013.

A turizmus alapágazataiban működő vállalkozások mintegy 40%-a (31 ezer)
társas vállalkozás, ezen cégek zöme 20 fő alatti társaság. A társas vállalkozások
többsége (több mint 23 ezer) korlátolt felelősségű társaság formában
működik. A turizmus ágazat egyéni vállalkozóinak száma 46 ezerre tehető.
A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban a teljes munkaidőben
foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete hosszú évek óta az egyik
legalacsonyabb a nemzetgazdaságban. 2016-ban 165.969 forint volt
havonta. Az ágazatban, főleg a mikrovállalkozások körében jelentős a minimálbéren
történő, illetve azt csak kismértékben meghaladó foglalkoztatás.
A fenti információk azonban kiegészítendők azzal, hogy az alapágazatok tekintetében
rendelkezésre álló adatok, információk nagyon sok esetben hiányosak. Ezt a
problémát tovább árnyalják a turizmus összetettségéből adódó, az adatgyűjtések által
nem, vagy csak nehezen kezelhető jelenségek, mint például más ágazatok vállalkozásainak
20
egyre bővülő szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás tevékenysége. Az átláthatóságot
tovább nehezítik a statisztikai adatszolgáltatásukat tekintve nehezebben kezelhető

19. Módszertani megjegyzés: Ha egy ismérvhez (a teljeskörűsítés után) 2.500–4.999 fő közötti előfordulás tartozik, az adatok valóságtartalma csak fenntartással kezelhető a hozzátartozó magas
mintavételi hiba miatt (zöld), 2.500 főnél kisebb előfordulás esetén az adat nem értékelhető (..)
20. Adat forrása: KSH –Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2016
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 73

mikro- és kisvállalkozások. Hasonló jelenség a kiszervezés, a gyors ütemben terjedő jelenti, kiemelten fontos feladat lenne a szakma megszerettetése, a
bérelt vagy kölcsönzött munkaerő kezelése, mozgásának követése. Különösen a turisztikai tanulók motiválása. A tananyagfejlesztés és a képzők képzése szintén
kereslet szezonális hullámzása miatt jelen van az alkalmi munkavállalási forma. folyamatosan szükséges, gyakorlati szakemberek bevonásával. Erősítendő
A munkaerőpiac aktív szereplői lehetnek az egyébként inaktív demográfiai csoportok, a gyakorlati helyek és az iskolák közötti kommunikáció is. Az állami
mint a diákok, vagy a nyugdíjasok, akiknek foglalkoztatására az ún. atipikus formák turizmusirányításnak erősebb kapcsolatra kell törekednie a szakképzési
jellemzőek, amelyekről ugyancsak nehézkes megbízható információkat gyűjteni. Nem rendszer többi szereplőjével, hiszen az oktatott szakmai tartalmaknak a
követhető nyomon a külföldi állampolgárok foglalkoztatása, a külföld munkaerő- munkaerőpiac igényeire kell reflektálnia, sőt, bizonyos mértékben meg is kell
elszívó hatása és valós mértéke. További problémát jelent, hogy az ágazat a előznie azokat.
munkavállalók számára nem minden esetben jelent biztonságos megélhetést. Ami a felnőttképzést illeti, ezen a képzési szinten is szükséges egy átfogó
Sok helyen jellemző a bejelentés nélküli foglalkoztatás – ez szintén alátámasztja, felmérés és helyzetértékelés készítése, majd ez alapján a képzések szakmai
hogy a turizmusban még mindig jelentős a fekete, a hivatalos statisztikákban meg minősítési rendszerének kidolgozása, új képzési tartalmak és módszertanok
nem jelenő bevétel, hiszen bejelentés nélkül fizetést csak ilyen jövedelemből lehet kialakítása.
kifizetni. A statisztikai adatszolgáltatási hajlandóság éppen emiatt az érdekellentét Ami a felsőoktatási turisztikai képzések helyzetét illeti, ezek kapcsán
miatt alacsony. szükséges folyamatosan fejleszteni a hatályban lévő szabályozást, képzési
Problémát jelent a humán erőforrás nem megfelelő képzettsége, felkészültsége és kimeneti követelményeket és oktatott tartalmakat is, tekintettel arra,
is. A turisztikai ágazat fejlesztésének elengedhetetlen tényezője a professzionális hogy a turizmus és a vendéglátás olyan erősen épül két szakmára, amely
és vendégorientált megközelítés. Jelenleg azonban mind a szakmai tudás, mind az meghatározottság egyik közgazdasági szak esetben sem jellemző, így e
ügyfélkezelés terén hiányosságok tapasztalhatók. képzésekben a gyakorlati és szakspecifikus ismeretek oktatása sokkal fontosabb,
A turisztikai és vendéglátóipari szakképzésben tanulók létszáma mint az üzleti alapozó ismereteké. A turisztika mint tudomány emellett olyannyira
2013-tól 2016-ig éves szinten 2-3 ezer fővel csökkent. A 2016-os 28.410 elkülönül a tudományos élet szempontjából a többi gazdaságtudománytól, hogy ez
főből csak 2.020-an tanulnak a turisztikai szakmákban, míg 26.390 fő a már sokszor akadályozza az oktatói utánpótlás biztosítását is, részben azért, mert
vendéglátóiparhoz kapcsolódó szakmákban. A legnépszerűbb képzések a hiányoznak a hazai felsőoktatásban azok a fórumok és intézmények (szakfolyóiratok,
szakács (9.460 fő), pincér (6.268 fő) és a cukrász (5.784 fő) (Universitas- konferenciák, doktori iskola), amelyek a tudományos előmenetelt biztosítani tudnák,
Győr Nonprofit Kft., 2017). A turisztikai szakképesítések, szakmák területi és részben azért, mert gyakorlati szakembereket csak korlátozott mértékben
megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy főleg a turisztikai szakmák tudnak az intézmények bevonni az oktatásba (Nabago Kft., 2017). Felülvizsgálandó a
vonatkozásában nagyon erős a területi koncentráció (Budapest és felvételi eljárás kapcsán alkalmazott rögzített ponthatáros rendszer is, hiszen abban
nagyvárosok), a vendéglátó-ipari képzés jobb eloszlást mutat. Miután az esetben, ha a hazai felsőoktatási intézményekbe való bejutás akadályokba ütközik, a
a szakképzésben a legnagyobb akadályt az alacsony beiskolázás tanulók más szakokat vagy külföldi intézményeket választanak. A rögzített ponthatárok
74 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

miatt nem elérhető állami finanszírozás egy másik következménye, hogy számos volna a reguláris oktatási-nevelési folyamat részeként. A köznevelési
alapképzésre jelentkező hallgató kerül be felsőoktatási szakképzésbe, ahol ilyen korlát rendszerben tanuló gyerekek emellett leendő munkavállalók, turisztikai
nem áll fenn. A FOSZ tartalmilag ráadásul jelenleg jelentős átfedést mutat a turizmus- szakemberek, vendéglátók is. Oktatáspolitikánk és turizmuspolitikánk
vendéglátás BA-val. Ami a turizmus-menedzsment mesterképzési szakot illeti, ez az szerencsésen támogathatja egymást, a „fogódzók” megvannak. Erre már
ország 8 felsőoktatási intézményében lett akkreditálva (BCE, BGE, EKE, PE, PTE, KJF, jelenleg is számos példát ismerünk (pl. erdei óvodai, erdei iskolai programok,
METU, NYME), ezek közül azonban csak a BGE és a BCE tudja rendszeresen indítani nappali iskolai szabadidős programok, osztálykirándulások, Erzsébet-táborok, egyéb
tagozaton a képzést. Ennek az az oka, hogy az alapképzést évente elvégző több száz nyári táborok). A módszertani megoldásokban, eszközökben viszont további
diplomás nem látja fontosnak a mesterképzési szak elvégzését is, hiszen abból lehetőségek rejlenek: a tanulási tér kiterjesztése a természeti környezetre,
a munkaerőpiacon jelentős előny nem származik. Ezért a mesterképzési szakok tapasztalati tanulás, kooperatív tanulás, élmény- és kalandpedagógiai módszerek
vonzóbbá tétele indokolt a hallgatók körében. Szükséges a szakmai gyakorlati alkalmazása, élmény- és kalandtárgyak (pl. Bejárható Magyarország tantárgy),
rendszer újragondolása is, annak hosszát és ütemezését tekintve is. Változást fog tantárgyközi kapcsolatok, a vándortáboroztatás újraindítása – megannyi lehetőség
viszont hozni a turisztikai felsőoktatásban a duális képzési szakok megjelenése a két terület közötti együttműködésre, az erőforrások észszerű kihasználására.
is 2017 őszétől, mely segítheti a munkaerőpiaccal való szorosabb kapcsolatok Ezért az ifjúsági turizmus vonatkozásában szükséges felmérni a hazai keresleti és
kialakulását. Indokolt a hallgatók külföldi mobilitásának ösztönzése is. kínálati oldal alkotóelemeit, vizsgálni a rendelkezésre álló eszköztárat és potenciális
Mind a felsőoktatásban, mind a szakképzésben, mind a felnőttképzési területen fejlesztési lehetőségeket, és szoros együttműködést kell kialakítani a felelős
szükséges az idegennyelvi kompetenciák fejlesztése, ahol a hangsúly nem az előírt szaktárcával, ágazatokkal, szakterületekkel.
formális nyelvvizsga-követelmények teljesítésére, hanem az adott feladathoz Az ifjúsági turizmus terén elérendő cél, hogy már fiatalkorban kialakuljon az utazásra,
kapcsolódó releváns nyelvismeretre, e körben a magabiztos idegennyelv-használat „világlátásra” való igény, és a fiatalok már ifjú korban részesei lehessenek különféle
elérésére helyeződik. motivációjú utazásoknak.
A turizmus és a köznevelés területe számos ponton kapcsolódik. A kiskori
szocializáció során eredményesen lehet megalapozni a szülőföld szeretetét. 2.5.3 Szabályozási, adózási és információs környezet
A köznevelési intézményeinkben, szervezett keretek között, az állam által
meghatározott tartalmi szabályozás keretei között tanul „másfél millió leendő Ami a turizmus szabályozási környezetét illeti, megállapítható, hogy e téren szükséges
turista”, akik felnőttként a belföldi turizmus elsődleges keresletét jelentik majd. a hatályos szabályozások felülvizsgálata a hatékonyabb működés megteremtése
A jövőben el kell érni, hogy a közoktatás rendszeréből ne kerülhessen ki olyan érdekében, és tovább csökkentendők az adminisztratív terhek is. Vannak olyan kérdések,
gyerek, aki a magyar nemzet szimbolikus helyszíneivel, természeti és épített amelyekben még nem alakult ki a versenyt és a fogyasztóvédelmi szempontokat
kincseivel, legendás tárgyi emlékeivel és a magyar államhatáron kívül élő egyaránt érvényesítő megfelelő szabályozás. Tipikusan ilyen a sharing economy
valamely magyar közösséggel a valóságban legalább egyszer ne találkozott terjedésével kapcsolatos jelenségekre adott, a kockázatokat és lehetőségeket is szem előtt
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 75

tartó, egységes válasz hiánya. A hazai turizmusban hiányzik a transzparencia a minősítési csak becsléssel lehet megállapítani, ráadásul a teljes forgalomból még ki
rendszerek terén is. Vannak ugyan az utazók körében ismertebb és elfogadottabb kell szűrni a turistaforgalmat is. A fenti adatokra épül aztán a többi, beutazó
védjegyek, tanúsítások, de általánosan inkább az állapítható meg, hogy a jelenleg a magyar turizmusra vonatkozó adatsor is, így például a turisztikai költésre, a turisták
turizmusban alkalmazott védjegyek, minősítések, tanúsítások nem teljes körűek (nem motivációjára vonatkozó adatok is. Ez a módszertan ráadásul nem vizsgálja a
minden tematikára, szegmensre stb. vonatkozóan léteznek), átfedést mutatnak (többféle vasúton vagy hajókon utazókat, így például a nemzetközi hajóforgalom miatt
minősítés létezik ugyanarra a témára), jellemzően nem ismertek és nem áttekinthetők hazánkba érkező 300-400 ezer turista jelenleg nem jelenik meg a hivatalos
a fogyasztók számára. A következő időszakban ezért feltétlenül szükséges a jelenlegi, statisztikákban. A belföldi lakosság külföldre történő utazásait a KSH a
turizmusban vagy vendéglátásban alkalmazott védjegyrendszerek áttekintése, fentiekkel megegyező módszertannal vizsgálja. A belföldi kereslet mérése
felülvizsgálata, kiegészítése, rendszerezése, új, hiányzó tanúsítások kialakítása, kapcsán 2019. évtől a KSH mérni fogja az egynapos szabadidős célú kirándulások
illetve ezzel párhuzamosan a szolgáltatók és a fogyasztók edukálása. Feladatként jellemzőit is, ami előrelépésnek tekinthető. A szálláshely-szolgáltatásra
jelentkezik továbbá a kereskedelmi szálláshelyekre és az egyéb szálláshelyekre vonatkozó adatgyűjtés esetén a kereskedelmi és nem üzleti célú szálláshelyek
vonatkozó szabályozások felülvizsgálata, harmonizációja. esetén az adatgyűjtés teljes körű, a KSH valamennyi, az önkormányzatoknál
Ami a hazai adózási környezetet illeti, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi nyilvántartásba vett szálláshelytől közvetlenül gyűjt adatokat. Az egyéb üzleti
CXXVII. törvény (Áfa tv.) módosítása 2017. január 1-jétől az étkeztetési szolgáltatásokra célú szálláshelyektől az önkormányzatok gyűjtenek teljes körűen adatokat,
kedvezményes áfakulcsot vezetett be. Ennek a mértéke 2017. január 1-től 18%, melyeket összevontan küldenek meg a KSH-nak. Ennek kapcsán felvetődik, hogy
2018. január 1-től pedig 5%, amely nagymértékű, kétlépcsős áfacsökkentéssel a a megosztáson alapuló gazdaság kapcsán kiadott szálláshelyek forgalmának
kormány célja az ágazat versenyképességének javítása. jelentős része nem jelenik meg a hivatalos statisztikákban.
2018. január 1-től bevezetésre kerül a turizmusfejlesztési hozzájárulás, A Központi Statisztikai Hivatal hivatalos statisztikai szolgálata általánosan
melyet azon szolgáltatások után kell majd megfizetni, amik a kedvezményes, magas színvonalon rengeteg adatot gyűjt, ennek ellenére a turisztikai információ
tehát 5%-kal adózó körbe tartoznak. A hozzájárulás alapja a szolgáltatás aktualitása, rendelkezésre állása, használhatósága terén számos hiányosság
nettó ellenértéke, mértéke 4%, a hozzájárulásból származó bevételt állapítható meg, ezért a jövőben fokozottabban kell figyelni arra, hogy a hivatalos
turizmusfejlesztési feladatokra kell fordítani. statisztika által gyűjtött adatok közül azok, amelyek valóban fontosak az ágazat szereplői
Végül ami a statisztikai, információs környezetet, adatellátottságot illeti: és döntéshozói számára, a lehető leggyorsabban rendelkezésre is álljanak. Az adatgyűjtés
a külföldi kereslet, beutazó turizmus kapcsán a KSH egy meglehetősen módszertana helyenként kiegészítésre, korrekcióra szorulhat, vagy más módszerekkel is
összetett és bonyolult adatgyűjtési módszertant alkalmaz, tekintettel arra, indokolt vizsgálni az adatgyűjtésben jelenleg meg nem jelenő tényezőket, az olyan területek
hogy míg hazánk schengeni külső határállomásain (60 határátkelőhely) illetve pedig, mint a megosztáson alapuló gazdasághoz kapcsolódó szálláshely-szolgáltatás,
repterein, ahol kontrollált a be- és kilépés, jól mérhető a forgalom, addig a adatszolgáltatási szempontból is szabályozásra szorulnak. Az adatgyűjtés és adatfeldolgozás
schengeni belső határok esetén (162 átkelőhelyen) az átmenőforgalmat során fokozottabban kell támaszkodni a korszerű információs technológiai eszközökre és
76 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

szükséges más adatgazdáknál rendelkezésre álló információk integrálása, felhasználása (pl. A 2007-2013-as programozási időszak adatait vizsgálva
cellainformációk, bankkártyaforgalmi adatok). Szükséges az adatszolgáltatók ösztönzése, megállapítható, hogy átlagosan háromszor annyi pályázatot nyújtottak
edukációja is. be a forrásokra, mint ahányat az irányító hatóság támogatott, az
igényelt összeg pedig 1,5-2,5-szerese volt az elérhető kereteknek.
2.5.4 Az ágazatban korábban megvalósult fejlesztések Ennek ellenére van olyan régió (Észak-Alföld), ahol a támogatott
értékelése 235 pályázatból csak 190 esetén kötöttek támogatási szerződést. Ennek
az az oka, hogy a 2008-ban kezdődő világgazdasági válság miatt
A rendszerváltást követő időszak első jelentősebb turizmusfejlesztési programja 2000 számos turisztikai pályázat megvalósításától álltak el országszerte a
és 2002 között a Széchenyi Terv keretében valósult meg hazai forrásból, amikor 1600 kedvezményezettek, különösen a hátrányosabb helyzetű régiókban. A megítélt
pályázó 30 milliárd forint támogatáshoz juthatott. 2002 után a program elhalt, 2004 támogatás 99%-át azonban kifizették, így a forrásabszorpció ilyen szempontból
után pedig jellemzően uniós forrásból támogatott fejlesztéseket valósítottak meg sikeresnek tekinthető.
hazánkban. Fontosabb kérdést jelent azonban a jelen Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia
A Magyarország uniós csatlakozását követő első programozási időszakban, szempontjából az, hogy a források felhasználása mennyiben járult hozzá
azaz 2004-2006 között a Regionális Fejlesztés Operatív Program 1-es ágazati célok eléréséhez, a turizmus ágazatának versenyképessé tételéhez, a
prioritása keretében (A turisztikai potenciál erősítése a régiókban) összesen turizmus nemzetgazdasági teljesítményének javításához.
141 pályázat nagyságrendileg 30 milliárd forint támogatásban részesült, amelyet
szálláshelyfejlesztésre és attrakciófejlesztésre fordíthattak a kedvezményezettek. A fejlesztési források felhasználása hatékonyságának vizsgálatával megbízott
A 2007-2013-as időszakban ugyanezen fejlesztési célok kiegészültek a turisztikai tanácsadói konzorcium 2013-ban készített értékelő jelentése vizsgálta ezt a kérdést, a
desztináció menedzsment-szervezetek támogatásával, a 7 regionális operatív vizsgálatnak a Stratégia szempontjából releváns megállapításai a következők:
program keretében a programozási időszakban kifizetett támogatási összeg 1. A regionális operatív programok (továbbiakban ROP-ok) támogatott pályázataiból
pedig több mint tízszeresére nőtt. nem jöttek létre területileg komplex turisztikai fejlesztések.
Ezt az összesen nagyságrendileg 340 milliárd forint uniós forrást még Az attrakciófejlesztések esetén „kevés volt a komplex élményt nyújtó
kiegészítik az első időszakban bizonyos AVOP-, illetve LEADER-, a második szolgáltatásfejlesztés” és „nem jött létre országos, vagy ennél is nagyobb
időszakban az ÚMVP-forrásból kifizetett támogatások, amelyek például a hatókörű jelentős turistaforgalmat vonzó kiemelt attrakció”. Szintén jellemző volt
falusi turizmus fejlesztését szolgálták, illetve azok a nagyobb infrastrukturális az „általános profilú” fejlesztések megvalósítása, például a fürdők esetén, amelyeknél az
fejlesztések (KIOP-, illetve KÖZOP-forrásokból megvalósítva), amelyek az is elmaradt, hogy a fejlesztéshez kapcsolódóan egységes gyógyhelyarculat jöjjön létre.
egyes térségek elérhetőségét javították. További projektek megvalósítására
nyílt emellett lehetőség határ menti (CBC) és makroregionális pályázatok
révén.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 77

Beadott pályázatok Leszerződött pályázat

Operatív Program prioritás/intézkedés Igényelt támogatás (eFt) Támogatott (db) Megítélt támogatás (eFt) Kifizetett összeg (eFt)
száma (db) (db)

Versenyképes
DAOP 2.1 turisztikai termék és 614 130 497 573 188 46 484 665 175 45 364 261
attrakciófejlesztés

A turisztikai potenciál
DDOP 2.1 552 116 784 380 208 46 047 266 176 45 183 326
erősítése a régióban

ÉAOP 2.1 Turizmusfejlesztés 704 135 743 056 235 56 262 986 190 55 710 899

A turisztikai potenciál
ÉMOP 2.1-2.3 744 158 896 456 210 63 915 212 185 63 653 321
erősítése

Térségi infrastruktúra
KDOP
és települési környezet 533 93 370 103 195 39 554 939 167 39 438 603
2.1-2.2
fejlesztése

A turisztikai vonzerő
KMOP 3.1 208 41 616 575 63 24 558 358 63 24 823 649
fejlesztése

NYDOP
Turizmusfejlesztés 390 73 179 558 160 36 359 497 146 36 990 465
2.1 -2.4

ÖSSZESEN 3 745 750 087 701 1 259 313 182 923 1 102 311 164 524

2.6 táblázat: A 2007-2013 közötti turisztikai célú konstrukciók főbb adatai

Forrás: EMIR Nyílt pályázó tájékoztató felület alapján saját szerkesztés (palyazat.gov.hu)

2. „A szálláshelyfejlesztésben […] a minőségi kereskedelmi szállások aránya
emelkedett, de ez piaci torzulásokat és fesztültségeket is generált. Az
előzetes értékelés emiatt ilyen téren kiemelten fontos. Az új kereskedelmi
szálláshelyek esetében néha nem volt szakmailag kellően átgondolt
a fejlesztés, a jövőben új szálláshelyek létesítését csak erős szakmai
indokoltság (főként attrakcióhoz kötődés) esetén lehet támogatni,
azaz szükséges az attrakciók és szálláshelyek fejlesztésének
intenzívebb összekapcsolása.”
3. A projektek pénzügyi fenntarthatósága a fejlesztések egyik
legkritikusabb eleme, mind az attrakciófejlesztések,
szálláshelyfejlesztések esetén. Ez utóbbi projektek kapcsán gyakran létesültek
„felesleges” kapacitások, a minőséget rontó árversenybe sodorva valamennyi, a
térségben működő szálláshelyet.
4. A turisztikai forrásallokációban a területi kiegyenlítési szempontok jobban
érvényesültek, mint a hatékonyság.
5. Országosan hiányosságokat mutatott a turisztikai fejlesztések szereplői közötti
együttműködés, azaz a fejlesztett projektek nem kapcsolódtak egymáshoz,
több esetben nem illeszkedtek a térségi logikába, és – különösen a fürdőfejlesztések
esetén emeli ki ezt a tanulmány – egymás mellett jöttek létre olyan attrakciók, amelyek
mind a egymás konkurenciájaként is szolgáltak.
78 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

6. A TDM-ek kapcsán a tanulmány megállapítja, hogy az önkormányzatok markáns, de
ambivalens szerepet töltenek be ezekben a szervezetekben, hiszen központi szereplők
és finanszírozói is a TDM-szervezeteknek, elkötelezettségük vagy anyagi helyzetük
változása pedig meghatározza a turisztikai desztináció menedzsment-szervezet
sikerességét (Pannon Elemző Iroda Kft. által vezetett konzorcium, 2013).
forrásfelhasználás térségi multiplikátor hatásait nem sikerült teljes
mértékben kiaknázni.
Jelen Stratégia ezt a hiányosságot orvosolja az új desztinációs szemlélet
bevezetésével.

Az értékelés emellett kiemeli, hogy a térségi szemlélet nem tudott érvényesülni

még olyan esetben sem, mint a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet esete, amelynek
saját fejlesztési programja, stratégiája volt. Itt a térségre vonatkozó 3 különböző
regionális operatív program, valamint a széttagolt intézményrendszer és
döntéshozatal miatt a térség szereplőinek minden törekvése ellenére sem
sikerült egységes fejlesztési logikát megvalósítani. Ennél csak rosszabb volt a
helyzet azokban az esetekben, ahol nem is léteztek turisztikailag értelmezett
térségek, a számtalan párhuzamos pályázat benyújtásának pedig az is oka
volt, hogy a pályázók nem tudtak egymás fejlesztési elképzeléseiről,
a bírálóknál pedig szintén nem értek össze a beadott projekttervek.
Az elemző tanulmány megállapítása szerint: „a régiókban nem szűkültek igazán
le sem ágazati, sem területi szempontból a turizmusfejlesztési célok, bár
tény, hogy egy-egy [..] nagyméretű régió esetében nem is valósítható meg egy-egy
klasszikus profil kialakítása, a turizmusfejlesztésben a helyi, lokális szint is kiemelt
jelentőségű (egyediségek és azonos profilú turisztikai kistérségek)” továbbá
„megállapítható, hogy nem igazán voltak területileg komplex pályázatok
(kombinált fejlesztések), a turizmusfejlesztés kissé szétdarabolt volt,
gyakorta izolált egységek jöttek létre. Így viszont a szerény kooperáció
és gyenge/nem létező szinergia lesz a jellemző” (Pannon.Elemző, 2013).
Mindez azt mutatja, hogy az uniós források felhasználása az előző
programozási periódusban ugyan számos fejlesztés megvalósulását
eredményezte, amelyek között több akár példaértékűnek is számít, a
 79

2.6
álljon össze, a részterületeken történő megvalósítás átkerült volna az adott
szervezethez. Ennek részeként tervezték a turisztikai szempontokat is
érvényesíteni. A Tanács folyamatos tagcserével és átalakulással működött
még évekig, de az egységes turisztikai márkázás területén nem sikerült
megalkotni hosszú távú koncepciót, stratégia nem került elfogadásra.

A márkaépítési,
Az elmúlt évekre már világosan láthatóvá vált, hogy az országok közötti
turisztikai verseny élesedik, és Magyarországnak új szintre kell lépnie a „country

marketingkommunikációs
branding” területen. Közvetlen versenytársaink, Csehország és Ausztria
turisztikai márkázása és nemzetközi építkezése felgyorsult, és a sikerek

és marketingkutatási
sem maradtak el. Így itthon is felerősödött az igény mind az állami, mind a szektor
szereplői részéről egy összefogottabb és fókuszáltabb munka iránt.

tevékenységek értékelése
A nemzeti turisztikai marketingszervezetek elsődleges célja a vendégéjszakák
számának, a turisták költésének növelése, amelyen keresztül hozzájárul a bruttó
hazai össztermék növekedéséhez. Ennek megfelelően az állam által működtetett
Az elmúlt 15 évben a turisztikai márkaépítés szélesebb kontextusú országmárka- marketing ügynökségnek (a Magyar Turizmus Zrt.-nek) az alapító okiratában
építési törekvések részeként jelent meg. Az egy-egy kampányt, illetve koncepciót, meghatározott feladata nem Magyarország turisztikai márkastratégiájának
amelyek egymástól eltérő ötletek köré épülve indultak meg, rövid ideig vitték kialakítása, nem Magyarország nemzetközi szintű pozicionálása, hanem az aktuálisan
tovább a felelős szervezetek, alapos kutatás és szegmentáció nem előzte meg létező turisztikai kínálat népszerűsítése, ismertté tétele volt. Az állami marketing
– így a hosszú távú építkezés, és egy egységesen pozicionált „Magyarország szervezet tehát a piaci szereplőket követte, segítette különböző kampányokkal,
turisztikai márka” lehetősége nem valósult meg. marketing eszközökkel. A Magyar Turizmus Zrt. ennek megfelelően az elmúlt
A 2000-es évek elejétől párhuzamosan működő szervezetek foglalkoztak években inkább fókuszált kisebb, elsősorban értékesítési szempontú kampányok
egymás mellett a témakörrel, összehangolt stratégia és koordináció megvalósítására, mint nagyobb ívű turisztikai márkázási stratégia megalkotására.
nélkül. A legfontosabb szervezetek a következők voltak: Magyar Turizmus Stratégiai turisztikai országmárkázási menedzsment nem zajlott a szervezet kapuin
Zrt., ITD Hungary mint befektetésösztönző szervezet, a termékek exportja belül, ezen tevékenységre mandátummal az Országmárka Tanács szervezet rendelkezett.
kapcsán pedig az Agrármarketing Centrum. Az országmárka turisztikai megítélésével, annak formálásával és erősítésével kisebb
2008-ban megalakult az Országmárka Tanács, különböző területekről léptékben ugyan foglalkozott – esetenként külön állami forrásból – azonban megfelelő
bevont szakértőkkel, az akkori Miniszterelnöki Hivatal felügyeletével. nagyságú és évről évre rendelkezésre álló költségvetési keret hiányában nem tudott
Eredeti feladata az lett volna, hogy egy egységes országmárka-stratégia koherens marketing tevékenységet folytatni.
80 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

Az elmúlt évek legnagyobb nemzetközi kampánya a 2013-ban indított „Think Hungary! – statisztikákat dolgozott fel és tett közzé. Ezek a kutatások jellemzően leíró
More than expected” “Magyarország – felülmúlja a várakozásokat” kommunikációs stratégia jellegű, egy adott témát körbejáró alapkutatások voltak. A céljuk az volt,
volt. A koncepció kifejezetten nagy költségvetéssel egy szezonális kampányként valósult hogy feltérképezzék az adott tématerületet és megvizsgálják a különböző
meg, de hosszú távon nem folytatódott. Így a lehetősége annak, hogy a potenciális aspektusok mozgatórugóit. E kutatások célja volt továbbá statisztikákkal és
célcsoportnál megfelelően pozicionáljuk Magyarországot, Budapestet, a turisztikai elemzésekkel szemléltetve bemutatni az iparág – az adott pillanatra vonatkozó
termékeket, nem valósult meg. – hazai és nemzetközi teljesítményét. Ezek az elemzések statikus képet voltak
A turisztikai kommunikációs tevékenységet ezt követően kisebb, időszakos kampányok képesek felvázolni a turizmus hazai teljesítményéről, helyzetéről, az elérhető
jellemezték. Ezeket az aktivitásokat az MT Zrt. (azóta megszüntetett) regionális adatforrásokra támaszkodva. Ugyanakkor ez a statikus megközelítés ma már
marketing igazgatóságai tervezték és bonyolították le, az MT Zrt. éves üzleti tervében nem teszi lehetővé, hogy a jelenlegi stratégiai célokhoz rendelt intenzív,
meghatározott pénzügyi kereteken belül. agilis marketing és marketingkommunikációs tevékenységet hatékonyan
A Stratégia megírásának idején futó, elsősorban márkázási szempontokat vizsgáló támogassák. A modern, már számos esetben adatvezérelt alapú online és offline
európai kutatás azt mutatja, hogy sem Magyarországról, sem pedig az egyes marketing-kommunikációs eszközöket igénybe vevő taktikai és operációs
kiemelt desztinációkról és termékekről nincs egységes kép, sokszor az információ marketingtervek dinamikus marketing kutatási és marketing elemzési
teljes hiánya jellemzi a legfontosabb célcsoportjainkat. A jelenleg is élő kép a megközelítéseket igényelnek, ezek az eszközök azonban idáig nem szerepeltek az
személyes tapasztalat, az ismerősök, illetve a „word of mouth”, a történelem és a állami turisztikai marketingtevékenységben.
média által közvetített egyenkénti vagy együttes hatásának eredménye. Jelenleg A kampányok tervezési fázisában a kampánycélok stratégiai meghatározásához
a Magyarországról alkotott legerősebb turisztikai képet Budapest imázsa használt inputok, a kampányok implementációs fázisában a kreatív
formálja. koncepciók, a promóció-koncepciók előzetes tesztjei, kampány időszakban
A belföldi turizmus területén a Magyar Turizmus Zrt. a SZÉP Kártyát állította a finomhangolások és a kampányok teljesítményének folyamatos, valós
középpontba az elmúlt években az „Élmény itthon” főüzenettel, elősegítve a idejű mérése, végül kampányzárás fázisában a kampányok hatékonyságának
kártyahasználat és a belföldi turizmus növekedését. Ez a koncepció jelentette mérése kifejezetten marketing-szempontú kutatási tevékenység végzését kívánja,
a belföldi turisztikai márkázás alapját is, és jelentősen hozzájárult a SZÉP amelyeket Magyarország közvetlen turisztikai versenytársai már használnak.
Kártya ismertségének növeléséhez. A belföldi tevékenységek fókuszában Az elmúlt években olyan eszközök használata került előtérbe, mint az online
nagyszámú kisebb, regionális, mini médiakampány futtatása állt. A tartalom mérések, a közösségi média elemzések, A/B tesztek, a turisztikai desztinációkon
marketing eszköztár része volt a weboldal megújítása, a közösségi csatornák és attrakciók helyszínén végzett látogatói tesztek, a mobiltelefonra optimalizált kérdőívek,
egy részének kiépítése. a szövegelemzés, a szemkamerás vizsgálatok. Számtalan és folyamatosan bővülő modern
Az Ügynökség jogelődje számos kutatást, elemzést végzett, illetve marketing-kutatási és hatékonyságmérési eszköz alkalmazása támogathatja a stratégiai
számos hazai és nemzetközi szervezet által készített tanulmányokat, célok megvalósítását lehetővé tevő intenzív marketing-tevékenységet. A közeljövőben a
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 81

desztinációmarketing-tevékenységet végző régiók, országok már nemcsak azért mérnek,

kutatnak és elemeznek, hogy feltérképezzék és bemutassák a turisztika helyzetét, hanem
hogy beazonosítsák, teszteljék, finomra hangolják és visszamérjék azokat a taktikai
kampányokat, amelyek a stratégiai célok elérését támogatják.
Összességében elmondható, hogy a 2017-es évre elérkezett az idő, hogy az állami
turisztikai szervezet megújítsa a marketing eszköztárát, és kutatásokra alapozott
tudatos építkezésbe kezdjen a turisztikai márkázás, a kommunikációs tartalmak és
csatornák tudatos menedzsmentje, a kutatások és a szektor szereplőivel való marketing
együttműködés területén.
3. A Stratégia
célrendszere
 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 83

INDITTATÁS

MEGOSZTANI MAGYARORSZÁG IRÁNTI SZERETETÜNKET

A FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI FEJLŐDÉS HÚZÓÁGAZATA

MINŐSÉGI ÉLMÉNYKÍNÁLAT

INNOVATÍV MEGOLDÁSOK
VÍZIÓ ELEMEI

ERŐS TURISZTIKAI ORSZÁGMÁRKA

VONZÓ KARRIER

ELÉRHETŐSÉG ÉS SZÉLES KÖRŰ HOZZÁFÉRÉS

A HAZASZERETET TÁPLÁLÁSA

KÖZÖSSÉGEINK ERŐSÖDÉSE ÉS ÉRTÉKEINK VÉDELME

MISSZIÓ

ELMESÉLNI MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETÉT ÉS A TURIZMUS FEJLESZTÉSÉN KERESZTÜL BIZTOSÍTANI AZ ORSZÁG GYARAPODÁSÁT

STRATÉGIAI
STRATÉGIA PILLÉREI

MÁRKAKOMMUNIKÁCIÓ, TRANSZPARENS,
A KISFALUDY TURISZTIKAI CÉLZOTT ELHIVATOTT SZAKEMBEREK, MEGBÍZHATÓ ADATOK, KISZÁMÍTHATÓ IRÁNYMUTATÁS ÉS
FEJLESZTÉSI PROGRAM
IDENTITÁS ÉS KÖTŐDÉS
MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓS VISSZAHÍVÓ MÉRHETŐ TELJESÍTMÉNY SZABÁLYOZÁS ÉS
EGYÜTTMŰKÖDÉS
KAMPÁNYAKTIVITÁS ÉS VENDÉGSZERETET ÖSZTÖNZÉS
ÉRTÉKESÍTÉS

A1. Desztináció alapú B1. M

megközelítés
és új szemléletű
attrakciófejlesztés és
alapinfrastruktúra-
fejlesztés
A2. T érbeli és időbeli
STRATÉGIAI CÉLOK
 agyarország turisztikai
márkájának megújítása és
márkarendszer kialakítása
B2. M érhető
marketingkommunikációs
eszközök alkalmazása,
marketingkutatások
C1. A turizmusban való
elhelyezkedés váljon vonzó
életpályává Magyarországon
C2. A piaci igényeknek meg-
felelő, általánosan magas
színvonalú képzés biztosítása
valamennyi képzési szinten
D1. V
 alós piacismeret,
desztinációs szintű
információ
D2. A proaktív alkalmazkodás
lehetővé tétele
D3. A fejlesztések hatásainak
mérése és értékelése
E1. Versenyképességet
támogató, átlátható üzleti
szabályozási környezet
kialakítása
E2. A gazdaság fehérítése
E3. K  iszámítható, turizmus-
szakmai célokat és hosszú
F1. E
 rőteljesebb állami
szerepvállalás a turizmus
terén
F2. P árbeszéd a piaci
szereplőkkel, szakmai
szervezetekkel, akadémiával
F3. A kulturális és
G1. A hazaszeretet és nemzeti
identitás erősítése
G2. A magyar turisták belföldi
költésének további
ösztönzése
G3. A külföldön szerzett
tapasztalat megbecsülése

koncentráció oldása
A3. Minőségi, új célcsoportokat
megszólítani képesélmény-
kínálat megteremtése
A4. Elérhetőség javítása
A5. Innovatív turisztikai
megoldások elterjesztése
B3. A külpiaci értékesítési
tevékenység újragondolása
B4. S tratégiai partnerségek
kialakítása meghatározó
piaci szereplőkkel
B5. S zemléletformálás és a
fogyasztói tudatosság
növelése a belföldi utazók,
vendégek körében
és formában, területileg
megfelelő elosztásban
C3. A folyamatos, magas
minőségű szolgáltatási
színvonal biztosítása
C4. Új középvezetői réteg,
szakmai elit felkészítése
C5. A lakók, helyiek felkészítése
a látogatók fogadására
– „Turizmus nagyköveti
program”
D4. Új, korszerű kutatási,
adatgyűjtési, feldolgozási,
vizualizációs módszertanok
és technológiák
meghonosítása
D5. Naprakész tájékoztatás az
ágazat szereplői számára
távúfenntarthatóságot
figyelembe vevő forrás-
allokáció megvalósítása
a vissza nem térítendő
támogatások kapcsán
E4. A  z üzleti életképesség és
felelősségvállalás ösztön-
zése a visszatérítendő
támogatási konstrukciók
kialakítása révén
E5. A minőség tanúsítása
sportrendezvényekkel való
szinergiák jobb kihasználása
F4. H atékony kommunikáció a
diplomáciai missziók felé
F5. Magyarország érdekeinek
hatékony képviselete
nemzetközi turisztikai
együttműködésekben
itthon
G4. Határon átnyúló
területek összekapcsolt
élménykínálatának
megteremtése

H1. EGYÜTT-ÉLŐ TURIZMUS

H2. CSALÁDBARÁT TURIZMUS

H3. HOZZÁFÉRHETŐ TURIZMUS

H4. ÉRTHETŐ TURIZMUS

H5. DIGITÁLIS TURIZMUS

84 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

3.1
Indíttatás
Jelen Stratégia célrendszerének felépítése némileg eltérő logikát követ, mint a Az indíttatás meghatározásnál azt a közös gondolatot kívántuk megfogalmazni,
korábbi dokumentumokban megszokott és ismert „célfa”-struktúra. A célrendszer amellyel az ágazat valamennyi szereplője azonosulni tud. A „hagyományos”
legfelső szintjén egy olyan indíttatást fogalmaztunk meg, amely az ágazat minden célrendszerek tetején elhelyezkedő „átfogó cél” helyett azt a közös belső
szereplőjének közös mottójaként szolgálhat. Ezután a vízióelemeket tárgyaljuk, késztetést kerestük, amely mentén valóban közös alapra helyezhető az ágazat
azaz annak az elképzelt állapotnak a bemutatása történik meg, amely a Stratégia megannyi, eltérő hátterű és érdekű szereplőjének magatartása, ami megalapozhatja
végrehajtása eredményeképpen kialakul, aminek elérésére az állami turizmusirányítás a velük való közös gondolkodást.
törekszik. Ezt követi a misszió, mely valamennyi szereplő közös feladatát határozza Meggyőződésünk, hogy a turizmus nemcsak a turisták számára jelent élményt,
meg. A későbbiekben a célrendszer már követi az egyéb hazai szakpolitikai hanem a benne dolgozók számára is, hiszen talán semelyik foglalkozás nem kínál
stratégiákban megszokott logikát: egy-egy főbb témakörre építve stratégiai ennyi alkalmat arra, hogy újra és újra rácsodálkozzunk saját nemzeti értékeinkre,
pillérek kerültek meghatározásra, amelyekhez stratégiai célokat, azokhoz pedig Magyarország szépségeire, nemzetünk eredményeire és sikereire, és megosszuk
eszközöket és indikátorokat rendelve a vízióban felvázolt állapothoz juthat azokat másokkal.
el az ágazat. Megjegyzendő, hogy a felsorolt eszközök az állam beavatkozási Valljuk, hogy nekünk, akik a turizmust, a vendéglátást nem foglalkozásunknak,
lehetőségeit jelentik, a célok azonban nem érhetők el pusztán az állami hanem hivatásunknak tekintjük, a legfontosabb célunk, hogy átadjunk másoknak abból
szereplők tevékenységei révén. A Stratégia céljainak megvalósítása során az élményből, amit Magyarország jelent számunkra. Ezért a turizmust mint ágazatot
ezért partnerként kell, hogy megjelenjenek az önkormányzatok, a gazdasági meghatározó Stratégia legfelsőbb szintjén sem szerepelhet más mondat, indíttatásunk
szereplők, a szakmai és érdekképviseleti szervezetek, az akadémiai szféra sem lehet más: „Azért dolgozunk, hogy megoszthassuk Magyarország iránti
és a civil szervezetek egyaránt. Jelen fejezet tárgyalja továbbá a Stratégia szeretetünket.”
horizontális céljait is.
A Stratégia célrendszerének felépítését az előző oldali ábra ismerteti.
 85

3.2
A turisztikai kínálat az „ország arca”: a külföldről érkezők a turisztikai
szolgáltatások színvonalán keresztül ítélik meg hazánkat. A turizmus
számottevő mértékben járul hozzá a hazánkról alkotott kedvező
összkép kialakításához.

Vízió
3. Elérhetőség és széles körű hozzáférés
A fejlesztéseknek köszönhetően egyre szélesebb kör számára válik
ténylegesen élvezhetővé az ország turisztikai kínálata. Magyarország könnyen
A vízióelemekben az elérni kívánt állapotot rögzítettük, mely szerint a magyar turizmus bejárható, akadálymentes, kinyílik a turisták előtt, a desztinációk könnyen
jellemzői 2030-ban: megközelíthetők, közösségi közlekedési eszközökkel vagy saját járművel egyaránt.
A desztinációkon belül könnyű és szórakoztató a mozgás: a vonzerőket
1. A fenntartható gazdasági fejlődés húzóágazata gyalogosan, lovon, kajak-kenuval, vitorlással és – részben elektromos meghajtású
A turizmus a magyar gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés húzóágazata, – kerékpárral, hajóval bejárható útvonalak kapcsolják egységes élményajánlattá.
amely a jelenleginél magasabb hozzáadott értéket teremt és ezáltal nagyobb mértékben A családokat olyan programok, attrakciók, szállás- és vendéglátóhelyek fogadják,
járul hozzá az ország GDP-jéhez, mind abszolút értékét, mind arányát tekintve. Az amelyek valamennyi generáció számára lehetővé teszik a közös élményszerzést.
ágazat nemzetközi értelemben versenyképes és fenntarthatóan növekszik, A vendégek digitális megoldások segítségével könnyen tájékozódnak az utazási
Magyarország Közép-Európa vezető turisztikai desztinációja. döntést megelőzően és akkor is, amikor már itt vannak az országban.
A bővülő kapacitások munkahelyeket teremtenek, a boldogulás lehetőségét
kínálják a vállalkozók számára. A szektor saját, hazai hozzáadott értéket állít elő, 4. Innovatív megoldások
folyamatosan növekszik, az állam a szektor szereplőinek versenyképességét A turizmus eszköztárában nagy szerepet játszanak az innovatív technológiai
ösztönzi. A vállalkozások jövedelemtermelő képessége javul, ennek gyümölcsei megoldások, szolgáltatások, üzleti modellek, növekedést generálva a kapcsolódó
adó- és járulékbefizetések formájában jelentkeznek. ágazatokban is, így segítve elő a KKV-szektor versenyképességének javulását, hazánk
K+F+I teljesítményének erősödését. A turizmus a digitalizáció diszruptív hatásaira megfelelő
2. Minőségi élménykínálat és időben adott válaszokkal reagáló, nyertes szektor.
Magyarország – gazdag kulturális és természeti kincseire épülő – minőségi A közvetlen turisztikai fejlesztések és a turizmust közvetetten szolgáló fejlesztések
turisztikai élménykínálattal rendelkezik. Hazánk általánosan magas eredményeként egyfelől megőrizzük táji értékeinket, gazdag növény- és állatvilágunk
költési hajlandóságú látogatókat vonz, akik hosszabb ideig tartózkodnak természetes élőhelyeit, ápoljuk kulturális örökségünket. Másfelől ezek – az egyedi
hazánkban és több szolgáltatást vesznek igénybe, bizonyos termékek és jellegüket nem veszélyeztető intelligens újraértelmezés eredményeként – turisztikai
desztinációk pedig kifejezetten prémium szegmenst érnek el.
86 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

fogadóterületként megismerhetővé, megélhetővé válnak, gazdagabbá, tartalmasabbá 7. Közösségeink és értékeink védelme

téve Magyarország élménykínálatát. A turisztikai fejlesztések révén településeink épített környezete megújul,
elérhetőségük, élhetőségük javul, a helyi értékek megismerése könnyebbé
5. Erős turisztikai országmárka válik. A turisztikai fejlesztések hozzájárulnak a táji adottságokon alapuló
Magyarország az ország természeti adottságain és történelmi, kulturális örökségén felelős tájhasználathoz, a természeti erőforrások és a kulturális örökség
alapuló erős turisztikai márkával rendelkezik, amelynek köszönhetően vonzó, szerethető, védelméhez, a bölcs és takarékos területhasználathoz és az éghajlatváltozás
biztonságos és őszinte desztinációként jelenik meg külföldön és belföldön egyaránt. hatásainak mérsékléséhez. A turizmus révén épül és szépül az ország.
Magyarország ismert, különleges és vonzó „márka”, amely a legnagyobb elérést A „magyar konyha”, a „magyar bor”, a „magyar tenger” kifejezések
biztosító médiafelületeken, illetve mobil platformokon „látható”, egyértelmű országos, világszínvonalú, de sajátosan Magyarországhoz, annak egy-egy desztinációjához
térségi desztinációs és helyi szintű márkanevekkel, márkaüzenetekkel rendelkezik. kötődő asszociációkat indítanak. A helyi közösségek kulturális identitása erősödik,
javul a vidék népességmegtartó képessége.
6. Vonzó karrier A határ menti magyarlakta területek népessége együtt gondolkodik az
A turizmusban való munkavállalás stabil megélhetést és vonzó karrierpályát, anyaországban tevékeny turisztikai szakemberekkel, erősödik közöttük az érdemi
előrelépést kínál. A szektorban működő KKV-k és egyéni vállalkozók számára hosszú kapcsolat.
távú és biztos jövőt nyújtó környezetet jelent. A szektor a KKV-k és egyéni vállalkozók
számára hosszú távú és biztos jövőt nyújtó környezetet jelent, a desztináción belüli 8. A hazaszeretet táplálása
szereplők érdekeltek a helyi turizmus működtetésében. A turizmusban dolgozók A magyarországi turizmus jelentősen hozzájárul a nemzettudat formálásához.
kiemelkedő szakértelemmel és vendégszeretettel fordulnak a vendégek felé, A magyarok büszkék országuk, nemzetük értékeire, törekednek ezek megismerésére,
nem egyszerűen ez a foglalkozásuk, hanem hivatásuknak tekintik a munkájukat. és aktívan élnek a kulturális és természeti kincseink nyújtotta lehetőségekkel.
A turizmusban egy olyan innovatív vezetői réteg mutatja az utat, amelynek A belföldi turisztikai fejlesztések és az élénk belföldi turistaforgalom révén a magyarok
tagjai személyes, napi munkamagatartásukkal a nemzetközi minőségi is egyre jobban megismerik hazájukat, a természeti és épített örökség meglátogatása
színvonalat képviselik, és képesek a turisztikai szolgáltatások minőségét során megélik nemzeti identitásukat, megtapasztalják a szülőföld szeretetét.
garantálni, továbbá időről időre – a tradíciókat megőrizve – megújítani. A belföldi és külhoni, magyarlakta területekre irányuló turizmus növekedésének és
A magyar turizmus szereplői aktívan vesznek részt a nemzetközi szakmai elért magas bázisának egyik alapja az a tudatos utazói döntés, amely a hazai növekedést,
tudományos vérkeringésben és üzleti folyamatokban. Magyarország és a magyarok erősödését szolgálja.
A magyar turisztikai iparban keletkező tudás a nemzetközi képzési piacon
is értéket képvisel. A jó gyakorlatok iránt érdeklődő hallgatók növekvő
számban látogatnak hosszabb-rövidebb tanulmányútra hazánkba.
 87

3.3 | 3.4
Misszió Stratégiai célok
A fenti indíttatásból és vízióból levezethető, mi a feladata a turizmusban és a A célrendszer következő szintjét a stratégiai pillérekbe rendezett célok, valamint a
vendéglátás területén dolgozóknak, milyen szerepet kell betöltenünk itthon. A horizontális beavatkozási területek jelentik. A pillérek és a horizontális célok azok a
turizmus a gazdaság egyik húzóágazata, komoly szerepe van a foglalkoztatásban, nagyobb tématerületek, amelyekhez a jelen Stratégia eszközrendszere kapcsolódik. A
ráadásul jelentős multiplikátorhatásai is vannak. A turizmus kapcsolódik a pillérekhez rendelt cél- és eszközrendszer segíti elő egyben a vízióban megfogalmazott
város- és vidékfejlesztéshez, a mezőgazdasághoz, a környezetvédelemhez, állapothoz való eljutást. A fejezet azokat a célokat tárgyalja, amelyeket az
az örökségvédelemhez, a kulturális szektorhoz, az egészségügyhöz és még állam a turizmusirányítási szerepkörének megfelelően vállal, és amelyek
számtalan egyéb területhez és ágazathoz, ezáltal kihat ezek fejlődésére is. megvalósítására eszközökkel rendelkezik. Ezek a célok és az elérésük érdekében
Emellett a turizmus révén ismerik meg Magyarországot, a magyar nemzet hozott intézkedések ugyanakkor befolyásolják az ágazatban tevékenykedő számtalan
értékeit a magyarok és a külföldiek egyaránt, az utazások során szerzett szereplő magatartását is, ösztönözve őket arra, hogy saját eszközeikkel (beruházásokkal,
élményekből rajzolódik ki Magyarország arca. Ezért valljuk, hogy a turizmusban emberi erőforrás-fejlesztéssel, innovációval, együttgondolkodással) járuljanak hozzá
és vendéglátásban dolgozók feladata „elmesélni Magyarország a turisztikai szektor jövedelemtermelő képességének javításához és fenntartható
történetét, és a turizmus fejlesztésén keresztül biztosítani az ország növekedésének megvalósításához.
gyarapodását.”
A Stratégia pillérei a következők:
A. A
 Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program: desztinációs logikán alapuló termék- és
attrakciófejlesztés, alapinfrastruktúra-fejlesztés
B. Stratégiai márkakommunikáció, célzott marketingkommunikációs kampányaktivitás
és értékesítés
C. E
 lhivatott szakemberek, visszahívó vendégszeretet
D. M
 egbízható adatok, mérhető teljesítmény
88 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

E. Transzparens, kiszámítható szabályozás és ösztönzés egyben hozzá kell járulnia a táji adottságokon alapuló felelős
F. Iránymutatás és együttműködés tájhasználathoz, a természeti erőforrások és a kulturális örökség védelméhez,
G. Identitás és kötődés a bölcs és takarékos területhasználathoz és az éghajlatváltozás hatásainak
H. A
 Stratégia célrendszerét emellett horizontális beavatkozási területek teszik teljessé. mérsékléséhez, ezért a turisztikai fejlesztéseket a táji adottságokon
alapuló rekreációs funkciók elérése érdekében a Nemzeti Tájstratégiában
3.4.1 A
 Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program: desztinációs megfogalmazott intézkedésekkel összhangban kell megvalósítani. Ezen
logikán alapuló termék- és attrakciófejlesztés, kiemelt cél beavatkozási logikáját részletesen ismertettük a Stratégia bevezető
alapinfrastruktúra-fejlesztés (A-pillér) fejezetében.

A stratégiai pillérhez kapcsolódó célok a turisztikai desztinációk, termékek, attrakciók A2. Térbeli és időbeli koncentráció oldása
és alapinfrastruktúra (szálláshelyek, vendéglátóhelyek és közlekedési kapcsolatok) A korábban ismertetett szempontok alapján pontszerű beavatkozások
fejlesztésének irányait határozzák meg. A Stratégia ezen „fejlesztési lába” a Kisfaludy helyett térben koncentráltan, desztinációkban gondolkodva történik meg a
Turisztikai Fejlesztési Program keretében valósul meg, amely tehát magában foglalja a turisztikai kínálat elsődleges fejlesztése. Ez a térségi fókusz azonban országos
következőkben tárgyalt célokat – a Stratégia horizontális céljaival kiegészítve –, illetve az szinten éppen arra alkalmas, hogy a jelenlegi térbeni (Budapest és Balaton-
ezen célok megvalósításához rendelt eszközöket. centrikus), illetve szezonális (májustól szeptemberig tartó, de főleg július-
augusztus hónapokat jelentő) egészségtelen koncentrációt csökkentse.
Az A-pillérhez kapcsolódó stratégiai célok a következők: A fejlesztések révén ugyanis új desztinációk válnak keresetté a turisták körében,
A1. Desztináció alapú megközelítés és új szemléletű attrakciófejlesztés, melyekben a főszezonon kívül is gazdag élménykínálat fogadja a látogatókat. A
alapinfrastruktúra-fejlesztés szezonnyújtást lehetővé tevő infrastrukturális feltételek fejlesztése mellett ilyen célok
Az egységes térségi logika érvényesítése révén a fejlesztések olyan mentén kell, hogy megtörténjen a rendezvénykínálat átalakítása is. Amellett, hogy
desztinációkban koncentrálódnak, amelyek jelenleg is jelentős turisztikai a fejlesztések ilyen módon történő megvalósítása támogatja a turisztikai potenciállal
teljesítményt mutatnak fel, vagy a jelenleg kiaknázatlan turisztikai potenciáljuk rendelkező térségek számára a turizmusból származó gazdasági-társadalmi előnyök
fejlesztésével vonzó célponttá tehetők. A desztináción belüli fejlesztés a maximális kihasználását, a szezonalitás csökkentése és a látogatóforgalom területileg
desztináció élménykínálatának teljessé tételét, minőségi javítását kell, hogy kiegyenlítettebb elosztása segíti a turisztikailag frekventált térségek regenerálódását,
szolgálja, a desztináció márkaprofiljához illeszkedően. A desztinációkon a tömegturizmus káros hatásainak mérséklését, élhetőségük, társadalmi-környezeti
kívül fejlesztésre érdemes pontszerű attrakciók esetén vizsgálandók a fenntarthatóságuk megőrzését is. A szezon nyújtása egyben támogatja az ágazatban
tematikus hálózatba szervezhetőség, vagy a turisztikai termékekkel, közeli dolgozók számára a munka és magánélet összeegyeztethetőségét, hiszen valamelyest
desztinációkkal való kapcsolódási pontok. A desztinációs fejlesztéseknek csökkenti a szezon hónapjaira eső aránytalan munkaterhelést.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 89

A3. Minőségi, új célcsoportokat megszólítani képes jövedelmezőségét, ezáltal biztosítva a minőségi élménykínálat hosszú távú
élménykínálat megteremtése fenntarthatóságát. A minőségi élménykínálat alapozza meg azt is, hogy
Az új megközelítésű attrakciófejlesztési logika értelmében „minden attrakció egyforma, a ma külföldre irányuló utazások egy részét visszafordítsuk, a külföldön
és minden attrakció különböző.” Egyforma szintet szükséges elérni, ha az attrakció elköltött összegek egy része a jövőben hazai költésként realizálódjon.
megközelíthetőségéről, akadálymentesítettségéről, a többnyelvűség szempontjából Az pedig, hogy a termékek és attrakciók esetén elvárt azok autentikus
vizsgált „érthetőségéről”, alapvető szolgáltatásairól, értékesíthetőségéről, jellegének, egyediségének kidomborítása, egyben azt is jelenti, hogy ezek
digitalizáltságáról, környezetbarát, zöld jellegéről van szó. „Egyforma” minden attrakció fejlesztése során előtérbe kerülnek a helyi sajátosságok, a térség saját
abban az értelemben, hogy ezen szempontok kapcsán egy általánosan elvárt, jó identitásának kevéssé ismert, lassan feledésbe merülő alkotóelemei, olyan
minőséggel találkozik a látogató, amihez képest csak többletszolgáltatások fogadhatják. történetek, tradíciók, értékek, amelyek nemcsak a turisták számára vonzóak,
Különböző fejlesztéseket kell viszont megvalósítani abban a tekintetben, hogy nem jöhet hanem a térség identitásának újrafelfedezése, a helyi közösségek erősítése
létre két, azonos tematikába tartozó, egyforma vagy egymástól nehezen megkülönböztető szempontjából is meghatározók.
attrakció, különösen nem azonos fogadóterületen. Legyenek azok várak vagy kastélyok,
gyógyfürdők vagy strandok, kulturális vagy gasztronómiai fesztiválok, nemzeti parkok A4. Elérhetőség javítása
vagy arborétumok, mindegyik specializált, egyedi, autentikus és emlékezetes kell, Magyarország, illetve a kiemelt turisztikai fejlesztési térségek
hogy legyen. megközelíthetőségének, elérhetőségének, közlekedési kapcsolatainak
Ehhez a célhoz tartozik a szálláshelyek, vendéglátóhelyek minőségi javítása kulcsfontosságú feladat. A kifejezetten turisztikai célú fejlesztéseket
fejlesztése is. Fontos, hogy a látogatókat a desztinációban a keresleti ezért a desztinációk esetén a közlekedési elérhetőség javítását célzó beavatkozások,
szegmenseknek megfelelően diverzifikált, általánosan jó minőségű projektelemek egészítik ki. Cél a desztinációk megközelíthetőségének javítása mellett
szálláshelykínálat fogadja, a szállások profilja és az általuk nyújtott a desztináción belüli közlekedés javítása is. Kiemelt cél a Budapest Liszt Ferenc
szolgáltatások pedig illeszkedjenek nemcsak a látogatók elvárásaihoz, hanem a nemzetközi repülőtér és Budapest közlekedési kapcsolatának minőségi javítása, illetve
desztináció élménykínálatának egészéhez, sajátos márkaprofiljához is. minden olyan „belépési pont”, „országkapu” fejlesztése, környezeti állapotának
Az attrakciókat nemcsak a térbeli, tematikus koncentráció teszi rendezése, ahol a turista először találkozik az országgal, illetve az adott desztinációval.
átjárhatóvá: valamennyi desztinációban keresztpromóció, „tailor made” Idetartoznak a határállomások, vasútállomások, buszpályaudvarok.
szolgáltatáscsomagok, összekapcsolt jegyértékesítési rendszer kell, A közlekedési fejlesztések kapcsán is szükséges minden esetben a fizikai és
hogy támogassa a szinergikus hatások kihasználását. infokommunikációs akadálymentesítés és a családbarát szempontok maradéktalan
Mindez lehetővé teszi új szegmensek, magasabb költési hajlandóságú érvényesítése, emellett a környezetileg fenntartható közlekedési módok (gyalogos,
célcsoportok elérését, az átlagos tartózkodási idő és a fajlagos költés kerékpáros, közösségi közlekedés) és a járművek preferálása, kombinált utazási módok ösztönzése,
növelését, jelentősen javítva a térségben működő vállalkozások egyéni és közösségi közlekedés hatékony összekapcsolása, e-mobilitás növelése.
90 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

A cél megvalósítása jelentős pozitív externáliákkal is jár, hiszen a közlekedési infrastruktúra 3.4.2 Stratégiai márkakommunikáció, célzott
fejlesztése amellett, hogy támogatja a turisztikai célokat, a helyi lakosság és a térség nem marketingkommunikációs kampányaktivitás és
turizmusban tevékenykedő gazdasági szereplői számára is jelentős hasznot hoz. Emellett értékesítés (B-pillér)
azonban a látogatóforgalom kiszolgálása speciális követelményeket is támaszt a
közlekedési infrastruktúrával szemben: a kiszolgálószemélyzet nyelvi felkészültsége mellett A stratégiai pillérhez kapcsolódó célok előirányozzák az országos szintű turisztikai
szükséges gondoskodni a többnyelvű, integrált utastájékoztató rendszerekről, 24 órában márka hazai és nemzetközi piacokra pozicionált megújítását, a desztinációs
rendelkezésre álló jegyvásárlási rendszerekről (online jegyvásárlás és jegyautomaták márkarendszer felépítését, illetve hatékony marketingkommunikációs tevékenység
egyaránt). megvalósítását. A pillér foglalkozik a külpiaci értékesítés megújításával, stratégiai
átalakításával is.
A5. Innovatív turisztikai megoldások elterjesztése A B-pillérhez kapcsolódó stratégiai célok a következők:
Legyen szó új élményelemről, technológiáról, know-howról vagy üzleti modellről, az B1. Magyarország turisztikai márkájának megújítása és márkarendszer kialakítása
innovációnak a korábbinál nagyobb hangsúlyt kell kapnia a turisztikai fejlesztések Ahhoz, hogy Magyarországról, mint nemzetközileg releváns turisztikai
körében is. Ez nemcsak olyan követelmény, amelyet a nemzetközi versenyben való célpontról egységesebb és vonzóbb kép alakuljon ki a megcélzott küldőországok
helytállás miatt kell szem előtt tartani, de a gyorsan változó globális környezetből turistái, valamint a belföldi turisták körében egyaránt, új országos szintű turisztikai
fakadó szükségszerűség is egyben. márkastratégia kialakítása szükséges. Amint az a kutatási eredményekből is kiderül,
Hazai viszonylatban jelenleg innovatív megoldásnak számítanak olyan, nyugat- az egyes nemzetközi küldőpiacokon kialakult turisztikai Magyarország-imázs
európai országokban már bevett módszerek, mint amilyenek a készpénzkímélő nagymértékben eltér: minél távolabbi országot vizsgálunk, hazánk annál kevésbé
fizetési módok támogatása, a bankkártya-használat lehetővé tétele a szolgáltatóknál, ismert, ennek következtében a Magyarország-kép is általánosabb, kevésbé részletes.
jegyszoftverek alkalmazása. Célunk, hogy turisztikai növekedésre váltsuk azt az evidenciát és tényt, hogy
Ezen részcél kapcsán kiemelten fontos a más ágazatokkal való kooperáció, például Magyarország, és ezen belül Budapest ma Európa legfontosabb desztinációi
a kreatív iparral való kapcsolódási pontok azonosítása és a lehetséges szinergiák közé tartozik, amely egyedülállóan hordozza magában versenytársaihoz képest a
kiaknázása. tradíció és innováció kettőségét a márka szempontból kiemelt erősséggel bíró területeken
A napjainkra jellemző gyorsan változó, kiszámíthatatlan, ellentmondásokkal teli (kultúra, építészet, biztonság, életstílus, kreativitás, illetve meghatározó adottságként a víz
és bizonytalan környezetben az „előre menekülés”, a folyamatos megújulás tematikája). Fő feladatunk, hogy elsősorban versenytársainkhoz képest, illetve Európán belül
létfontosságúvá válik, amelynek kapcsán az állam feladata a jó gyakorlatok pozicionáljuk hazánkat, meglévő márkaerősségeinkre építve, meghatározzuk azt az egyedi
összegyűjtése, ismertetése, belföldi adaptációjuk segítése, illetve a hazai szegmentálást, amelyben különlegesek és egyedülállók vagyunk, azt az élménykínálatot,
innovatív ötletek és megoldások felkutatása, inkubálása, promotálása. amelyet hazákban érhetnek el. A nemzetközi pozicionálás alapján megalkotott márkaüzenet,
kampánykommunikáció adja az alapját a hosszú távú márkaépítésnek és a közvetítendő
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 91

üzenetrendszernek. Ennek keretében megalkotunk egy átgondolt nemzetközi és hazai B2. Mérhető marketingkommunikációs eszközök alkalmazása,
turisztikai 360 fokos marketing eszközrendszert a következő évtizedre, amelyet a szektor marketingkutatások
szereplőivel együttműködve teljesítünk ki és használunk tudatosan és következetesen. A stratégiai szemlélet érvényesítése elengedhetetlen a tényleges
Az országos szintű turisztikai márka felépítésével egyidejűleg zajlik egy új turisztikai eszközrendszer területén is, azaz gondosan felépített, tudatosan
márkarendszer kialakítása. Arra törekszünk, hogy élénken megjelenítsük azokat az megtervezett, 360 fokos egymásra épülő eszközöket alkalmazó
élményígéreteket, amelyeket ma Magyarország magába foglal úgy, hogy közben szem kampányok kialakítása szükséges, erős digitális fókusszal, amelyek a
előtt tartsuk a desztináció alapú fejlesztések stratégiai keretrendszerét is. kiválasztott célcsoportokat az általuk preferált felületeken, számukra
A hazai turisztikai márkarendszer felépítésének fontos rendezőelve, hogy a fontos üzenetekkel, számukra érthető nyelvi és képi világgal érik el. Ebbe a
különböző szintű turisztikai márkák logikusan kapcsolódjanak egymáshoz, egymást csoportba tartoznak a célzott küldőpiaci kampányok is. A jövőben a mérhetőség
erősítő márkaüzeneteket közvetítve. és visszamérhetőség elsődleges szemponttá válik az aktivitások tervezésénél
A turisztikai márkarendszer fő célja egy mondatban összefoglalva nem más, mint és kiértékelésénél.
megtalálni, hogy Magyarország milyen speciális és kiemelkedő élményt ígér a turistáknak. A célzott marketingtevékenység a turisztikai márkázás pilléreire épít, és világos
Ezt kell egységesen megfogalmazni, konzisztensen, több szinten megjeleníteni és élményígéretet ajánl a megfelelő turistaszegmensek számára. A célzott, specifikus
hitelesen kommunikálni. A többszintű (ország, desztináció, település, attrakció vagy kommunikáció egyben a turista magasabb elégedettségéhez, költéséhez és visszatérő
termék) márkarendszer segítségével egy erős márkapozíciót kell kialakítanunk, amelynek látogatásához vezet, illetve személyes nagykövetünkké teheti őt saját környezetében
sajátos szempontrendszerét egységesen és következetesen kell érvényesíteni a szektor (promoter).
szereplőivel együttműködve a megjelenésben és a kommunikációban egyaránt. A fenti célok sikeres megvalósulásához a kutatási feladatokat két fő részre
A legfontosabb szintek felülről lefelé haladva a következők: Magyarország-márka, osztjuk, egyrészt a marketing-kutatásokra, másrészt a marketingkommunikációs
Budapest-márka, kiemelt turisztikai fejlesztési térségek, turisztikai termékek kutatásokra. A marketing-kutatások jellemzően a piaci helyzet és a kereslet felmérésére,
(pl. egészségturizmus, üzleti turizmus), végül az egyes turisztikai szolgáltatók, valamint a kínálati oldal elemzésére irányulnak. A marketingkommunikációs kutatások pedig
attrakciók, kínálati elemek márkái. Ezek egymásnak részelemei, így fontos, a marketing-kampányok előkészítését, támogatását és értékelését segítik. Ezek segítségével
hogy a kommunikációjukban ne legyen ellentmondás, és egységes márkázás, a targetálás és stratégiaalkotás adatokra építkező helyzetelemzéssel alapozható meg.
üzenetrendszer és koherens ügyfélélmény kísérje végig az utazót az ún. marketing
szempontú ügyfélútja alatt (customer journey) egészen a tájékozódástól, az B3. A külpiaci értékesítési tevékenység újragondolása
utazás megtervezésén keresztül a tényleges élmények megszerzéséig. Ehhez A márkarendszer és a marketingkommunikációs tevékenység átalakítása, új alapokra
kapcsolódóan komplex módon kell végiggondolni a turista élményét, találkozási helyezése mellett szükséges a külpiaci értékesítést is stratégiai szinten újragondolni
pontjait a márkával, illetve márkákkal: mind az utazás előtt, mind az utazás alatt, és átalakítani. Ennek első lépését a küldőpiacokon végzett kutatások képezik, amelyek
mind az utazás után. alapján kialakítható az új, átfogó, illetve a külpiacokra szabott értékesítési stratégia,
92 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

meghatározhatók az egyes piacokra kiajánlható desztinációk, termékek, a legfontosabb B5. Szemléletformálás és a fogyasztói tudatosság növelése a belföldi
üzenetek és az értékesítés csatornái. Ezzel párhuzamosan – a szervezeti keretek utazók, vendégek körében
újragondolásával – új alapokra kerül az állami turizmusirányítás értékesítést támogató Cél, hogy különböző marketingkommunikációs és edukációs, szemléletformáló
funkciója is. (A küldőpiacok csoportosítását és az ezekkel kapcsolatos stratégiai irányokat a aktivitások révén a hazai közönséget ösztönözzük olyan tudatos utazási
Stratégia küldőpiacok elemzésével foglalkozó fejezete tartalmazza.) döntések meghozatalára, amelyekben az ár-érték arány érvényesül. Olyan
folyamatos szemléletformáló akciókat szükséges tehát megvalósítani,
B4. Stratégiai partnerségek kialakítása meghatározó piaci szereplőkkel amelyek eredményeként nő a belföldi turisták körében is a magas minőségű
Az állami turizmusirányítás marketingkommunikációs céljainak fontos részét képezi a piaci termékkínálatra, a helyi termékek fogyasztására való igény, emellett tudatos
és szakmai szereplőkkel fenntartott szoros kapcsolat, a transzparens, tudásmegosztásra fogyasztóként értelmezhetővé válik számukra az egyes minősítések, védjegyek
épülő működés. A Magyar Turisztikai Ügynökség szintjénél nem érhet véget a márkák mögött elvárható szolgáltatási színvonal. A cél eléréséhez fontosnak tartjuk a
kialakítása és a márkakommunikációs tevékenység sem. A turisztikai márka egy ígéret a minősítések, és védjegyek mögött álló szolgáltatások folyamatos revízióját és a
Magyarországon időt eltöltő, ideérkező turistáknak, amit tartalommal megtölteni nem csak minősítések értékkommunikációját.
állami felelősség. A helyi szereplők, városok, szállásadók, vendéglátók, vagy egy- Célunk továbbá, hogy fókuszba állítsuk a tudásmegosztást a piaci,
egy attrakció üzemeltetője éppen úgy felelős azért, hogy a hazánkról sugárzott helyi szereplőkkel, az információk, insightok, piaci adatok és kutatások
kép hiteles legyen, ehhez szükséges az őket képviselő szakmai szervezetekkel ne csak beépüljenek a testre szabott marketingkommunikációs eszközök
való szoros együttműködés. alkalmazásába, hanem támogassák a szélesebb körben értett szakmai aktorokat
A turisztikai szektor kiemelt szakmai szervezeteivel való közös munkán túl a közös cél is. Ezek jellemzően edukációs feladatok, melyek között a legfontosabb az Ügynökség
elérése érdekében stratégiai partnerségek kialakítása szükséges a teljes piaci által végzett kutatások megosztása a turizmus szektor szereplőivel, ezzel elősegítve a
szektor meghatározó szereplőivel, amelyek segítségével kiaknázhatóak az ezekkel szektor versenyképességét és helyzetértékelési képességét.
a cégekkel való közös megjelenésből, kampányokból és szolgáltatásokból származó
szinergikus hatások. Ilyen cégek lehetnek bankkártya kibocsátók, multinacionális 3.4.3 E
 lhivatott szakemberek,
vállalkozások, média, non-profit szervezetek, oktatási intézmények, és a szektor visszahívó vendégszeretet (C-pillér)
szempontjából releváns véleményvezérek. Nem csak az állam felelős azért, hogy
vonzó kép alakuljon ki Magyarországról. A turisztikai márka irányainak letétele A stratégiai pillérhez kapcsolódó célok a turizmus ágazatában foglalkoztatottak
az állami turizmusirányítás feladata, de az, hogy milyen minőségben és hogyan felkészültségének és motivációjának erősítését irányozzák elő, a jelenleg égető munkaerőhiányra,
szolgáltat a magyar turizmus, milyen benyomást hagy a turistákban, már nem képzési és foglalkoztatási strukturális problémákra reflektálva. A humánerőforrás fejlesztésével
kizárólagosan az államon múlik, hanem a gazdaság szereplőinek közös ügye. foglalkozó célok kulcsfontosságúak valamennyi stratégiai cél sikeressége szempontjából, hiszen a
turizmus fókuszában továbbra is az emberi kapcsolatok, interakciók állnak. A legjobb minőségben,
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 93

nemzetközileg versenyképes és innovatív élményelemekkel megvalósított attrakció sem biztosít A turisztikai és vendéglátóipari szakképzést, felsőoktatást és felnőttképzést
látogatói élményt, ha a turisták az egyes attrakcióknál, szálláshelyeknél, vendéglátóhelyeknél egységesen, általánosan jó, nemzetközileg is versenyképes színvonal,
dolgozók kapcsán negatív tapasztalatokra tesznek szert. Ezért kap Stratégiánkban az emberi megfizethetőség és magas minőség kell, hogy jellemezze, amelyek
tényező a korábbiaknál nagyobb szerepet, és ezért jelenik meg a turisztikai tudás a korábbiaknál alapján a turisztika iránt érdeklődő tanulók a hazai képzéseket választják.
lényegesen nagyobb hangsúllyal a turizmusirányításban is. Az egyes képzések struktúrája, bemeneti és kimeneti követelményei,
oktatott tartalmai világosan el kell, hogy különüljenek egymástól, hogy a
A C-pillérhez kapcsolódó stratégiai célok: munkaerőpiaci szereplők számára is világos legyen, milyen végzettséghez milyen
C1. A turizmusban való elhelyezkedés váljon vonzó életpályává Magyarországon felkészültség társul.
A stratégiai célkitűzés központi eleme az, hogy helyreállítsa a turisztikai, vendéglátóipai Kiemelten fontos, hogy a képzési kínálat igazodjon az adott desztináció
foglalkozások renoméját, vonzóvá tegye ezeket a szakmákat a tehetséges fiatalok megújuló profiljához. Ez nemcsak a turisztikai fejlesztések fenntartható,
számára és megtartsa a hazánkban dolgozó szakembereket itthon, ezen a pályán. magas minőségű működtetése miatt indokolt, hanem helyi gazdaságfejlesztési,
Cél, hogy a turizmusban való elhelyezkedés biztosítson tisztességes megélhetést, foglalkoztatási hatást is jelent egyben, azaz segíti a desztinációk népességmegtartó
hazai és nemzetközi viszonylatban is versenyképes jövedelmet, kínáljon szakmai képességének javítását.
karrierlehetőséget azok számára, akik nemcsak felkészültek, hanem elhivatottak
is munkájuk iránt. Fontos cél a család és munkahely összeegyeztethetőségének C3. A folyamatos, magas minőségű szolgáltatási színvonal biztosítása
megteremtése is, hiszen a turizmus jelentős szezonalitása miatt több szálláshelyen, A minőségi élménykínálat fenntartásának kulcsfontosságú eleme, hogy az azt
vendéglátóhelyen, attrakció esetén jelenleg a főszezon két hónapjára működtető, üzemeltető munkatársak szaktudása folyamatosan naprakész
koncentrálódik az éves munkamennyiség meghatározó része. legyen. Éppen ezért cél, hogy a turizmusban és vendéglátásban dolgozókat egyrészt
folyamatos önfejlesztésre ösztönözzük, másrészt ennek képzési kínálati oldalát
C2. A piaci igényeknek megfelelő, általánosan magas színvonalú képzés biztosítása is megfelelő minőségben és tartalommal biztosítsák a képzők. A cél elérésének első
valamennyi képzési szinten és formában, területileg megfelelő elosztásban lépése mindenképpen a jelenleg minőségét, elérhetőségét, megfizethetőségét tekintve
A turisztikai képzések fejlesztésének elsődleges célja, hogy reflektáljon rendkívül vegyes képet mutató felnőttképzési rendszer feltérképezése, képzési
a munkaerőpiac igényeire, biztosítsa korszerű, gyakorlati ismeretek és minősítési rendszer(ek) kialakítása és közzététele. Hosszú távon célként jelenik meg egy
készségek átadását mind a szakképzésben, mind a felnőttképzésben, mind a egységes továbbképzési rendszer kialakítása az egyes szakmák számára, melynek
felsőoktatásban. Nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a szemléletformálás, megvalósításában az oktatási intézmények is közreműködhetnek.
amelynek eredményeképp a diákokban kialakulhat a hivatástudat, a minőségi
munkavégzés és a folyamatos önfejlesztés iránti igény. Ehhez kapcsolódóan
szükséges megvalósítani a képzők képzését is.
94 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

C4. Új középvezetői réteg, szakmai elit felkészítése 3.4.4 Megbízható adatok, mérhető teljesítmény
Az általános képzési színvonal fejlesztése mellett önálló stratégiai célként jelenik meg egy (D-pillér)
olyan hazai középvezetői szakembergárda felkészítése, amely az új szolgáltatásfejlesztési
szemléletet a napi munkában képviselve maga is a stratégiai célok kulcsfontosságú A stratégiai pillérhez kapcsolódó célok a kutatási-elemzési-értékelési feladatok
megvalósítójává válik. Ennek elsődleges eszköze olyan prémium képzési kínálat hatékony megvalósítására irányulnak.
meghonosítása Magyarországon, mely a legelismertebb nemzetközi intézmények
képzéseinek konkurenciájaként jelenik meg a közép-európai térségben, kiváló ár-érték A D-pillér stratégiai céljai:
arányt képvisel, és nemcsak a hazai szakemberek számára teszi elérhetővé a legkorszerűbb D1. Valós piacismeret, desztinációs szintű információ
ismeretek elsajátítását, hanem külföldi tehetségeket is az országba vonz. A stratégiai célkitűzés értelmében szükséges a jelenlegi információs
hiányok orvoslása, valós piaci helyzetkép kialakítása. Ehhez nélkülözhetetlen
C5. A lakók, helyiek felkészítése a látogatók fogadására egy bizonyítékokon alapuló (evidence based) tervezést lehetővé tevő
– „Turizmus nagyköveti program” információs rendszer kialakítása a turizmusban, azaz az adatigény, adatkörök,
A 21. század turistája számára egyre fontosabbá válik a helyiekkel való adatforrások, adatgyűjtés folyamatának újragondolása, a meglévő adatbázisok
megismerkedés, a velük való találkozás, interakció. Ezért az „új turizmusban” az összekapcsolási lehetőségeinek vizsgálata, együttműködés kialakítása a
is kulcsfontosságú, milyen élmény éri a belföldi vagy külföldi látogatót akkor, legfontosabb adatgazdákkal (piaci és államigazgatási szervek, hatóságok, civil
ha az utcán útmutatást kér, ha tömegközlekedési eszközön utazik, ha boltban és szakmai szervezetek, ezek közül a legfontosabbak a NAV, KSH, MÁK). Külön
vásárol. A turistákkal való interakció során minden magyar hazánk kell foglalkozni a képzésfejlesztést támogató információk gyűjtésével és
belföldre akkreditált nagykövete is egyben, ezért kulcsfontosságú olyan értékelésével: a demográfiai és területi folyamatokkal, képzési kibocsátással,
szemléletformáló, érzékenyítő akciók megvalósítása a lakosság körében, mobilitási folyamatokkal, munkaerő-ellátottság kérdéseivel. Szükséges, hogy a területi
amelyek elősegítik a helyiek bevonását, támogatják, hogy a lakosok megértsék, adatok az új desztinációs lehatárolásoknak megfelelő bontásban álljanak rendelkezésre,
milyen szerepe van a térségben a turizmusnak, hogyan segíthetik ők maguk is lehetővé téve a desztinációk helyzetének értékelését, teljesítményének mérését. Az egyes
saját eszközeikkel, tudásukkal, helyismeretükkel és hozzáállásukkal azt, hogy piaci információk gyűjtése mellett újra kell gondolni, ki kell egészíteni, és aktualizálni kell
városukról kedvező kép alakuljon ki a látogatók fejében, hogyan válhatnak Magyarország vonzerőleltárát is, feltérképezve mindazon vonzerőket és attrakciókat,
a saját értékeik leghitelesebb tolmácsává. Ebben a folyamatban kiemelt amelyek a hazai turisztikai kínálat alapját képezik.
szerepe van a kulturális intézményekkel kiépített együttműködésnek, D2. A proaktív alkalmazkodás lehetővé tétele
mely intézmények hatékonyan vehetnek részt a szemléletformáló, A stratégiai célkitűzés értelmében szükséges a legfontosabb tendenciák, trendek
érzékenyítő programok megvalósításában. folyamatos nyomon követése, a rendelkezésre álló adatok, információk értékelése, ezek
alapján jövőre vonatkozó előrejelzések, prognózisok készítése, amelyek a Stratégia
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 95

megvalósítása során támogatják a tervezés időszakához képest megváltozott környezethez adatkörök, információk azok, amelyekhez való hozzáférés feltételekhez
való alkalmazkodást. kötött. Folyamatosan, naprakészen kell működtetni a vonzerőleltárat.
D3. A fejlesztések hatásainak mérése és értékelése A tájékoztatásnak célzottnak és diverzifikáltnak kell lennie: más
Szükséges egy olyan mérési-értékelési modell felállítása, amely országosan, az információt igényel egy utazó, egy üzleti vállalkozás vezetője, és másra
egyes termékek és az egyes desztinációk vonatkozásában, illetve projektszinten is képes van szüksége az akadémiai kutatónak. Ezért a kutatási eredmények
a fejlesztések hatásainak kimutatására, mind a közvetlen gazdasági-turisztikai, mind kommunikációja vagy egyes adatkörök elérhetővé tétele esetén figyelembe
a közvetetett hatások vonatkozásában. A hatásértékelés tapasztalatait szükséges kell venni azok sokrétű felhasználói körének eltérő igényeit.
visszacsatolni a stratégiai tervezésbe és a megvalósítás folyamatába. Vizsgálni kell
elsősorban a desztinációk turisztikai teljesítményének változását az egyes 3.4.5 T
 ranszparens, kiszámítható
fejlesztési beavatkozások hatására. szabályozás és ösztönzés (E-pillér)
D4. Új, korszerű kutatási, adatgyűjtési, feldolgozási, vizualizációs módszertanok és
technológiák meghonosítása A stratégiai pillérhez kapcsolódó célok az ágazati szabályozási, finanszírozási környezet
A turizmus információs rendszerének felépítése és működtetése során kiemelt megreformálására irányulnak, a hazai jogszabályi környezet felülvizsgálata,
szerepet kell tulajdonítani az új, korszerű adatgyűjtési, adatfeldolgozási, deregulációs intézkedések, az adminisztratív terhek csökkentése révén. Ami a turisztikai
adatelemzési, értékelési, adatvizualizációs módszereknek. Idetartoznak fejlesztésekre fordítható forrásokat illeti, ezek kapcsán is irányváltásra van szükség:
elsősorban a big data-elemzések, illetve a térinformatikai rendszerek, de a a forrásallokációnak a jövőben elsősorban az ágazat jövedelemtermelő képességének
fejlesztések előkészítése során olyan kiegészítő eszközök is szerepet kaphatnak, erősítését kell elősegítenie, a vissza nem térítendő források helyett pedig a továbbiakban
mint amilyenek a mentális térképek, térhasználati szokások elemzésére nagyobb szerepet kell, hogy kapjanak a visszatérítendő támogatások. Olyan
kidolgozott módszertanok, környezetpszichológiai megközelítések, alternatív keretfeltételek megteremtéséről és folyamatos alakításáról szól tehát ez a stratégiai pillér,
kvalitatív kutatási módszertanok stb. Ezek pilot-jelleggel történő kipróbálása amelyek meghatározzák az ágazat valamennyi szereplőjének mozgásterét.
egyes turisztikai projektek előkészítése során mindenképp kívánatos azért, Az E-pillér stratégiai céljai:
hogy vizsgálható legyen, milyen eredményességgel lehet ezeket a módszereket E1. Versenyképességet támogató, átlátható üzleti szabályozási környezet kialakítása
később alkalmazni a különböző fejlesztések tervezése során. A stratégiai cél elsősorban a szabályozási környezet megújítására irányul. Az elmúlt
D5. Naprakész tájékoztatás az ágazat szereplői számára évek legjelentősebb jogszabályváltozása, a vendéglátáshoz kapcsolódó áfacsökkenés
A célkitűzés értelmében szükséges meghatározni azon információk 2017-es első és 2018-as második üteme kedvező irányba mutat, hiszen hozzájárult a
körét, amelyeket folyamatosan, naprakészen szükséges a turizmusban versenyképesség javításához, de továbbra is több olyan kérdés van, ahol nincs megfelelő,
érintett szakmai szereplők, illetve a szélesebb közvélemény számára versenyképességi és fogyasztóvédelmi szempontokat egyaránt figyelembe vevő állami
térítésmentesen hozzáférhetővé tenni. Emellett vizsgálandó, mely szabályozás.
96 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

Ide sorolható a megosztáson alapuló gazdasághoz kötődő szálláshely-szolgáltatásra E4. Az üzleti életképesség és felelősségvállalás ösztönzése a visszatérítendő
vonatkozó állami szabályozás kialakítása, de felülvizsgálandók egyes szellemi tulajdonhoz támogatási konstrukciók kialakítása révén
kapcsolódó joggyakorlatok, vízumszabályozások is. Szükséges emellett a piac szereplőit Az állam a támogatáspolitikában egyre nagyobb hangsúlyt kíván fektetni
terhelő adminisztrációs terhek, költségek csökkentése is. a visszatérítendő forrásokra, kedvező hitelkonstrukciók létrehozásával
E2. A gazdaság fehérítése kívánja segíteni a piaci szereplők fejlesztéseinek támogatását. Fontos
A turizmus valós gazdasági teljesítményének, foglalkoztatási hatásának cél, hogy a támogatás ne kiváltsa, hanem kiegészítse a magánerős
láthatóvá, mérhetővé és értékelhetővé tétele kiemelt stratégiai cél. Az ágazatban fejlesztéseket, ez ösztönöz ugyanis jobban az üzleti szemlélet érvényesítésére
ma jelentős a szürke- vagy feketegazdaság aránya, mind az adóalapot képező jövedelmek és hosszú távon életképes beruházások megvalósítására. Az állam a jövőben
kapcsán, mind a foglalkoztatás terén. Ez nem csak a hatékony ágazatirányítást lehetetleníti ezért hangsúlyosabban azokat a piaci szereplőket kívánja támogatni, akik
el, de jelentős nemzetgazdasági kárral is jár. Ezért határozott állami szándék olyan átgondolt, üzletileg megalapozott tervek mentén, jelentős önrész vállalása
ösztönző és szankcionáló rendszer együttes kialakítása, amely a piaci szereplőket mellett valósítanak meg a desztinációs és attrakciófejlesztési logikának megfelelő
arra sarkallja, hogy a valós gazdasági tranzakcióknak megfelelő jövedelmeket vallják projekteket.
be, a helyes adatokat szolgáltassák, munkavállalóik bérét pedig bejelentett munkabér E5. A minőség tanúsítása
formájában, legális módon fizessék ki. Hazánkban jelenleg számos turisztikai minősítés, díj vagy védjegy van
E3. Kiszámítható, turizmusszakmai célokat és hosszú távú fenntarthatóságot használatban. Ezek ismertsége, elterjedtsége, a tanúsított minőség rendkívül vegyes
figyelembe vevő forrásallokáció megvalósítása a vissza nem térítendő támogatások képet mutat. Szükséges ezeknek a minősítési rendszereknek a felmérése, vizsgálata
kapcsán abból a szempontból, hogy hol azonosíthatók párhuzamosságok, emellett
A fejlesztések tervezése és megvalósítása során a fenntarthatósággal, meg kell határozni, mely minősítések garantálnak valós minőséget, illetve milyen
hosszú távú gazdaságos üzemeltetéssel kapcsolatos szempontok a jövőben területekre kell új minősítési rendszert, védjegyet kialakítani. A cél olyan átlátható
maradéktalanul kell, hogy érvényesüljenek. Szükséges annak biztosítása, hogy rendszer kialakítása, mely a fogyasztók számára ismert és garantált minőséget jelent.
a források a desztinációs kínálat teljessé tételét, kiegészítését szolgálják,
a pályázatok marketingcélú költségei a desztináció kommunikációját erősítve 3.4.6 Iránymutatás és együttműködés (F-pillér)
kerüljenek elköltésre. A hazai költségvetési forrásból támogatott pályázati
konstrukciók esetén új típusú pályázati logikát szükséges érvényesíteni, A stratégiai pillérhez kapcsolódó célok az ágazati szereplők együttműködésének javítására
amelynek lényege a pályázók támogatása, a fejlesztési elképzelések irányulnak, melynek eredményeképp világos feladat- és felelősségi körök mentén szerveződik
előzetesen validációja, a megvalósításuk folyamatos – nem kizárólag a munkamegosztás az állami, önkormányzati és magán, for-profit és non-profit aktorok között.
dokumentum-alapon történő – ellenőrzése. A szervezeti keretek átalakítása a Stratégiában foglalt valamennyi szakmai cél megvalósítását
szolgálja, egyben előfeltétele is a Stratégia eredményes végrehajtásának.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 97

Az F-pillér stratégiai céljai: F4. Hatékony kommunikáció a diplomáciai missziók felé

F1. Erőteljesebb állami szerepvállalás a turizmus terén A turizmus céljainak hatékony megvalósítása érdekében kiemelt
A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia célrendszerét végrehajtó hatékony fontosságú a diplomáciai képviseleteken dolgozó munkatársak
intézményrendszer kulcsszereplője a Magyar Turisztikai Ügynökség, mint az állami rendszeres tájékoztatása, felkészítése, illetve a turisztikai kínálat, főbb
turizmusirányítás csúcsszerve. Az Ügynökség és az irányítása alá tartozó állami márkaüzenetek megismertetése a missziók munkatársaival. A jövőben
cégek országosan és térségi szinten látják el a turisztikai fejlesztések megtervezésének hatékonyabb együttműködésre kell törekedni emellett a Nemzeti
és végrehajtásának, az országos és desztinációs turisztikai márkák építésének és Befektetési Ügynökséggel (HIPA), illetve a Magyar Nemzeti Kereskedőház
kommunikációjának feladatait. Cél a jelenleg fennálló párhuzamosságok megszüntetése szakterületi vezetőivel is a nemzetközi promóciós tevékenységek
is. Ennek az intézményrendszernek a részletesebb bemutatásával a Stratégia 5. fejezete összehangolását illetően.
foglalkozik. F5. Magyarország érdekeinek hatékony képviselete
F2. Párbeszéd a piaci szereplőkkel, szakmai szervezetekkel, akadémiával nemzetközi turisztikai együttműködésekben
A Stratégia célja olyan közös fórumok, platformok megteremtése, amelyek Magyarország számos nemzetközi turisztikai együttműködésnek,
segítségével összegyűjthetők és kanalizálhatók a piaci szereplők igényei, ezek kezdeményezésnek tagja, amelyek közül kiemelt fontosságú a V4-országokkal és a
megjelenhetnek az állami döntéshozatalban, illetve amelyeken keresztül az állami Kínával való kapcsolat. Az átszerveződő turizmusirányításnak arra is fel kell készülnie,
célkitűzések hatékonyan kommunikálhatók az ágazati szereplők felé. A kialakuló hogy az ezekben a nemzetközi kooperációkban rejlő lehetőségeket hatékonyan kiaknázza.
kommunikációs felületeknek azonban nemcsak az a feladatuk, hogy az állam és a
többi szereplő között biztosítsanak lehetőséget a párbeszédre, hanem az is, hogy 3.4.7 Identitás és kötődés (G-pillér)
az önkormányzati, szakmai, gazdasági, civil és akadémiai szereplők közötti
vélemény-, tudás- és tapasztalatcserét is szolgálják. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia kiemelt jelentőséget tulajdonít annak,
F3. A kulturális és sportrendezvényekkel való szinergiák jobb kihasználása hogy a turizmus eszközrendszerével nemzetstratégiai célokat is támogasson.
Tekintettel arra, hogy a kulturális nagyrendezvények, illetve nemzetközi G1. A hazaszeretet és nemzeti identitás erősítése
sportesemények jelentős számú látogatót vonzanak Magyarországra és Mind a szűkebb értelemben vett turisztikai, mind a tágabb értelemben vett
nagymértékben hozzájárulnak az országos szintű turisztikai márkához nemzetstratégiai célok elérésének alapját képezi az, hogy a magyarság tagjai ismerjék
is, szükséges az ezen rendezvényekkel való szinergiák jobb kihasználása, meg és szeressék közös szellemi hagyatékunkat, örökségünket, hagyományainkat,
a rendezvények szervezőivel való szorosabb együttműködés. El kell kerülni, törekedjenek ezek megvédésére és átadására. Ennek a szemléletnek a kialakítása már
hogy egy-egy nagyobb, nemzetközi vonzerőt képviselő rendezvény iskoláskorban el kell, hogy kezdődjön, ezért különösen fontos, hogy a fiatalabb generáció
ellentétes márkaüzeneteket kommunikáljon, mint az országos turisztikai tagjai lehetőséget kapjanak arra, hogy ne csak tankönyvekből és órai keretek között
márka vagy az adott desztináció egyedi márkaprofilja, és ki kell aknázni a tanuljanak egy-egy fontosabb történelmi helyszínről, eseményről, személyről, hanem
rendezvényekben rejlő turisztikai potenciált.
98 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

lehetőségük legyen minél több ilyen emléket felkeresni. Hasonlóképpen a természet- közös promóció, kidolgozott programajánlatok segítségével támogassuk,
tudományos oktatás során is cél az egyedülálló természeti és táji értékeink megismertetése, hogy a magyarországi desztinációt felkereső látogatók a külföldi kínálati
a természetjárás megszerettetése az általános iskolásokkal és középiskolásokkal. A most elemeket is tekintsék meg. Ennek kettős célja van: egyrészt a hazai
felnövekvő generáció válik ugyanis idővel utazási döntést hozó turistává, de belőlük desztinációban megszálló turisták tartózkodási idejének (ez által költésének)
kerülnek ki az ágazat későbbi dolgozói, vezetői is. Ezért a közneveléssel való szorosabb növelése, másrészt a határon túli – jellemzően magyarlakta vagy magyar
együttműködés nemcsak általánosan járul hozzá a nemzeti identitás kialakulásához, örökséget hordozó – területek fejlődésének támogatása.
hanem az ágazat hosszú távú érdekeit is szolgálja.
G2. A magyar turisták belföldi költésének további ösztönzése 3.4.8 Horizontális célkitűzések
A minőségi élménykínálat megteremtése, illetve Magyarország kulturális és természeti
örökségének bemutatása hozzájárul ahhoz, hogy tovább erősítsük a belföldi A Stratégia horizontális beavatkozási logikájához azok a területek tartoznak,
turizmus szerepét idehaza. A fenti fejlesztések és aktív marketingkommunikációs amelyeket az állami turizmusirányítás valamennyi tématerületére kiterjednek,
tevékenység mellett fenn kell tartani, és lehetőség szerint bővíteni szükséges azokat melyeket kutatni és megérteni szükséges, illetve amelyeket később minden
a kedvezményrendszereket, cafeteria-juttatásokat, amelyek a belföldi turizmus fejlesztésben, szabályozásban, képzési és szemléletformálási tevékenységben,
élénkítéséhez járulnak hozzá. Elengedhetetlen továbbá olyan szemléletformáló marketingkommunikációs aktivitásban érvényesíteni kell.
kampányok megvalósítása is, amelyek az utazói döntés tudatosságát erősítik,
rávilágítanak arra, hogy Magyarországon nyaralni, az országot megismerni A horizontális beavatkozási logikához kapcsolódó stratégiai célok a következők:
számtalan minőségi élményt jelent és társadalmilag is hasznos. H1. Együtt-élő turizmus
G3. A külföldön szerzett tapasztalat megbecsülése itthon A természeti környezettel és a helyi társadalommal együtt-élő turizmus
Napjainkban számos fiatal választja azt a lehetőséget, hogy külföldön tanul megvalósítása jelen Stratégia legfontosabb horizontális célkitűzése. Az írásmód
vagy vállal munkát. A Magyarországon megvalósuló desztinációs fejlesztések, szándékos. Jelezni kívánjuk vele, hogy a jövő turizmusa nem szimpla együttélésről, azaz
a minőségi élménykínálat megteremtése, illetve a turizmus és vendéglátás együttes jelenlétről szól a természeti környezet és a turisták, illetve a helyi társadalom
szakmák presztízsének emelkedése abba az irányba hatnak, hogy a külföldön és a turisták viszonylatában. Egy olyan élő, működő ökoszisztéma megteremtése a cél,
szerzett tudást és tapasztalatot Magyarországon egyre inkább elismerik amelyben az „élet”-re kerül a hangsúly, az „együtt” pedig csak eszköz az „élet” javításához.
majd, egyre többen akarják ezt a tudást itthon kamatoztatni. A turizmus ebben a logikában nem öncél, hanem az élet javításának eszköze.
G4. Határon átnyúló területek összekapcsolt élménykínálatának megteremtése Javul általa a turista életminősége, aki az utazás során szerzett élményekkel gazdagodik akkor,
A desztinációs logikához kapcsolódó célkitűzés, hogy a határ mellett amikor megismer páratlan természeti tájakat, kapcsolatba kerül a helyiekkel, megismerheti a
fekvő desztinációk esetén az élménykínálat kialakítása során tudatosan helyi gazdaság autentikus termékeit. Javul a helyiek életminősége, hiszen a turizmus révén
vizsgáljuk a határ másik oldalán található vonzerőket, attrakciókat, és erősödik a helyi identitás, a helyi közösségek összetartó ereje, a helyi gazdaság teljesítménye.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 99

A magas minőségben és autentikus módon megvalósított, helyiek által üzemeltetett, a vidék valós a jövőben egyre inkább a klímakatasztrófa, az édesvízhiány és az
élményét ígérő falusi turisztikai szolgáltatások hozzájárulnak a vidéki térségek fejlődéséhez, a ebből származó betegségek, járványok és fegyveres konfliktusok
területi különbségek csökkenéséhez, míg a városok turizmusának fejlesztése során az élhetőség elől menekülő tömegek fogják felváltani. Az éghajlati változások hatásai
megőrzése és javítása kap kiemelten fontos szerepet. közvetlenül is megjelennek a turizmusban: korábban ismert desztinációk,
A természetközeli élőhelyek élete, megőrzése és fenntarthatósága pedig ennek az együtt- nyaralásra, üdülésre alkalmas területek válhatnak elviselhetetlenül meleggé,
élésnek a harmadik, az előbbi kettővel azonos fontosságú eleme. Ide tartozik továbbá a városi ismert borvidékek, termőterületek válhatnak alkalmatlanná a korábban
ökoszisztéma szempontjából jelentős elemek, pl. városi parkok, zöldfelületek védelme is, megszokott minőségű és mennyiségű terméshozam produkálására.
melyek a városi klímára is hatással vannak. E változások közepette a Kárpát-medence, a maga szélsőséges időjárási
A turizmus ebben a logikában az élet javításának eszköze azért is, mert sem közvetlenül, körülményektől védett, fajokban rendkívül gazdag környezetével, egyedülálló
sem közvetetten nem járul hozzá a desztináció alapjait képező természeti erőforrások és édesvíz-tartalékaival, nagyarányú zöldterületével, erdőborítottsággal,
értékek romlásához, csökkentéséhez, azok – saját jól felfogott hosszú távú érdekei alapján természetközeli élőhelyeivel, mezőgazdasági termelésre kiválóan alkalmas
– aktív őrzője és megőrzője. termőterületeivel, alternatív energiaforrások hasznosításában rejlő
Olyan desztináció fejlesztésére nem kerülhet sor, amely megvalósítása és működtetése, potenciáljával együtt egy olyan oázist jelent majd, amely amellett, hogy
fenntartása során a környezeti terheléssel a természeti környezet értékeit veszélyezteti, továbbra is élhető, biztonságos környezetet biztosít lakói számára, folyamatosan
károsítja, különös figyelemmel arra, hogy sok esetben maguk a természeti környezet felértékelődő turisztikai és életvitelszerű tartózkodásra invitáló, arra alkalmassá
értékei képezik a desztináció vonzerejét. váló térséggé is válik. Ez az átrendeződés azonban nem csak lehetőséget, felelősséget
A globális trendek elemzése során bemutatott éghajlati változások, valamint az is jelent.
ember környezetalakító/romboló tevékenysége együttesen odavezetnek, hogy a A turizmus ezen a ponton összekapcsolódik a város- és területfejlesztéssel,
következő évtizedben erősödni fognak olyan globális környezeti problémák, mint illetve a környezet-, klíma- és tájvédelemmel. Az „overtourism” káros hatásaival
a felmelegedés, a szélsőséges időjárási körülmények, az elsivatagosodás, szemben tudatos, és összehangolt fellépés szükséges az érintettek részéről, ezért jelen
a biodiverzitás csökkenése, a robbanásszerű urbanizáció, városok Stratégia horizontális célként fogalmazza meg az „Együtt-élő turizmus” megvalósítását.
szétterülése, és annak minden káros környezeti hatása, a városi hőszigetek H2. Családbarát turizmus
kialakulásától kezdve a megnövekedett mobilitás és energiafelhasználás Jelen Stratégia 2. horizontális célkitűzése a „családbarát turizmus” megvalósítására
miatt kialakuló környezeti terhelésig. A városok megszokott képe irányul. Családbarát turizmuson nem a gyerekbarát és nem is a szenior turizmust értjük (bár
megváltozik, sivárabb lesz, a lakók és a turisták komfortérzete csökken, kétségtelenül vannak átfedések ezekkel a területekkel), sokkal inkább egy olyan holisztikus
boldogságindexük a mélybe zuhan. megközelítést, amelyben a családot a társadalom alapegységének kezeljük.
Ezek erősödése pedig drasztikus társadalmi következményekkel jár majd Családbarát turizmusról tehát akkor beszélhetünk, ha legalább két generáció közösen és
világszerte: az utóbbi évek politikai menekültjeit, gazdasági bevándorlóit együtt tudja jól érezni magát az utazás során, közösen és együtt tud élményeket szerezni.
100 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

Fontos megállapítani, hogy a két generáció nem feltétlenül szülő és gyermek, lehet nagyszülő és elérhetőségének javításán túl (A4. cél) az egyes attrakciók,
gyermek, szülő és felnőttkorú gyerek egyaránt. szállás- és vendéglátóhelyek, belépési pontok („országkapuk”)
A családbarát turizmus megvalósítása egyaránt jelent megfelelő infrastrukturális kialakítást, megközelíthetőségét, bejárhatóságát, akadálymentes környezetét,
rendelkezésre álló eszközöket, szolgáltatásokat, de ugyanilyen fontos elem az a szemlélet, a szolgáltatások akadálymentesítettségét, mind fizikai, mind
ahogy ezeket létrehozzák és üzemeltetik. Egy attrakció vagy szálláshely családbarát jellege infokommunikációs szempontból, illetve a kiszolgáló létesítmények
többféle szinten értelmezhető tehát és többféle eredménnyel járhat a megvalósító szolgáltató meglétét és állapotát.
számára. Egy turisztikai attrakcióhoz való eljutás lehetősége, módja, az infrastruktúra
Az első értelmezési szint a családbarát eszközök megléte, rendelkezésre állása állapota lehet döntésbefolyásoló tényező, sőt egyértelműen negatív hatású is, ha
(pl. játszósarok megléte). A második szint ezen eszközök megfelelő üzemeltetése, nem megfelelő hatást vált ki a látogatóból. Ezért fontos egy attrakció fejlesztése
minőségének fenntartása (pl. játszósarok rendben tartása, elhasználódott kifestők, ceruzák esetében figyelembe venni a környezet fejlesztésének, kialakításának
cserélése stb.). Végül a harmadik szint olyan többletszolgáltatások nyújtása, amely a szempontjait (pl. parkoló kialakítása, családi vagy akadálymentes parkolókkal, az
családosok számára jelentős mértékben hozzájárul az elégedettségük növeléséhez (pl. attrakció környezetében elérhető szolgáltatások), figyelembe véve a különböző
animátor foglalkoztatása). A családbarát turizmus így jelentheti egyrészt olyan „minimum” módon való megközelítés lehetőségét (pl. kerékpárút, -tároló, motoros parkoló,
szolgáltatások és eszközök körét, amelyeknek minden attrakciónál, vendéglátóhelyen tömegközlekedési eszközzel való megközelítés lehetősége stb.).
és szálláshelyen rendelkezésre kell állniuk, illetve amelyeket megfelelően üzemeltetni Az akadálymentesítés szempontrendszere az elmúlt évek során szinte teljes
szükséges. Jelenthet azonban ezen túl olyan többletszolgáltatásokat is, amelyek akár mértékben beépült az építészeti megoldásokba, beruházásokba. Ehhez kapcsolódik
utazási döntést megalapozó tényezővé is előléphetnek, jelentős versenyelőnyt az egyetemes tervezés elveinek érvényesítése a létesítmények fejlesztése kapcsán.
biztosítva a kínálója számára. „Mindenkinek tervezni azt jelenti, hogy a termékeket minél többen tudják használni és
Végül fontos megemlíteni, hogy a családbarát turizmus nemcsak az attrakciókban, a szolgáltatásokat igénybe venni alkalmazkodás nélkül” (www.etikk.hu). Az egyetemes
szállás- és vendéglátóhelyeken értelmezhető, hanem a közlekedésben is. Szükséges tervezés jó gyakorlatai tehát feltárandók, a turisztikai projektek megvalósítása során is
ezért mind a desztinációk elérhetőségének javítását célzó, mind a desztináción belüli figyelembe veendők.
közlekedési fejlesztésekben érvényesíteni a fentiekben említett szempontokat. Végül ehhez a horizontális szemponthoz tartozik a kiszolgáló létesítmények megléte,
A családbarát turizmus keretében vizsgálandó a szociális üdültetés kérdésköre állapota. Ezekről a fejlesztések, és főleg az üzemeltetés során rendszerint megfeledkeznek,
is. A családbarát turizmus megvalósítása révén jelen Stratégia kapcsolódik a pedig a látogatói élmény szempontjából meghatározó elemekről van szó. A mosdók
Családbarát Ország Programhoz, annak turisztikai „lábát” alakítja ki. állapota, tisztasága, az attrakciók büféi, éttermei, a pályaudvarok jegyautomatái, az ATM-ek,
H3. Hozzáférhető turizmus pénzváltási lehetőségek, a bankkártyás fizetés lehetősége, online fizetés lehetősége alapvetően
Jelen Stratégia 3. horizontális célkitűzése a „hozzáférhető turizmus” befolyásolja, milyen megítéléssel távozik a látogató a helyszínről, sőt, kihat nemcsak az attrakcióról,
megvalósítására irányul. Hozzáférhetőségen értjük a desztinációk hanem a desztinációról, országról a turisták fejében élő képre is. Ezért a jelen Stratégia horizontális
célként fogalmazza meg a „Hozzáférhető turizmus” megvalósítását.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 101

H4. Érthető turizmus gyakori jelenség, hogy olyan világnyelveken készültek el a kiadványok vagy
Jelen Stratégia 4. horizontális célkitűzése az „érthető turizmus” megvalósítására irányul. a tájékoztató táblák, amelyeket beszélő turista igen ritkán fordul meg az
„Érthetőségen” két szempont maradéktalan és következetes érvényesítését értjük: adott attrakcióban, ahelyett, hogy az angol melletti második, harmadik
1. a közérthető, célzott, világos, egyértelmű, „zajmentes” tájékoztatás idegen nyelv kiválasztása során figyelembe vették volna, hogy milyen
megvalósítását, valamint nemzetiségű látogatók keresik fel az attrakciót nagy számban.
2. a többnyelvűség szempontjainak figyelembevételét a turisztikai attrakciók, A többnyelvűség érvényesítésének első szintje tehát a kitáblázás, a több
szállás- és vendéglátóhelyek kapcsán és a közlekedésben. nyelven elérhető brosúrák audio-guide rendszerek megfelelő nyelveken
Az érthető turizmus nem azonos a személyre szabott marketingkommunikációs történő elérhetővé tételét jelenti.
tevékenységgel, de horizontális szempontként kapcsolatban van vele, csakúgy, mint A második szintet a személyzet felkészültsége, idegen nyelvi
a Stratégia többi pillérével. Míg a marketingkommunikációs tevékenység szerepe kompetenciái jelentik. A személyességhez, a valódi élményhez ugyanis nem
elsősorban az élményígéret eljuttatása a potenciális utazók részére és az utazási döntés mellőzhető, hogy a turistákkal kapcsolatba kerülő, az ő kiszolgálásukra, eligazításukra
„generálása”, az érthető turizmus elsősorban az utazók, látogatók megfelelő, gyors hivatott személyzet megfelelően beszéljen idegen nyelveket. Itt sem hátrány, ha
és hatékony informálását jelenti a számukra az útjuk során szükséges információk a desztinációt gyakran felkereső nemzetek nyelve kerül előtérbe a nyelvtanulás/
átadásával. oktatás során, de már az is jelentős eredmény lenne, ha angolul magabiztosan
Azaz vizuálisan letisztult, egyértelmű, a gyors tájékozódást és eligazodást kommunikálna a turistával találkozó jegypénztáros, kalauz, pincér. Fontos szempont
lehetővé tevő utastájékoztató-rendszereket, látogatót tájékoztató információs emellett a szolgáltatások idegen nyelven történő hozzáférésének biztosítása.
táblákat, felületeket az attrakciókban, a szállás- és vendéglátóhelyeken, ismert A hazánkkal szomszédos országok nyelvein történő tájékoztatás pedig az udvariasságon
és rögzült védjegyeket, könnyű eligazodást az online felületeken, megfelelően túl jól értelmezhető üzleti érdek is. Ezért a jelen Stratégia horizontális célként fogalmazza
felkészült személyzetet a Tourinform irodákban, pályaudvarokon, turisták által meg az „Érthető turizmus” megvalósítását.
frekventáltan látogatott létesítményekben. Hatékony, kommunikációs zajtól H5. Digitális turizmus
mentes tájékoztatást, melyet a látogató, utazó igényeihez szabnak. Mindez Adatvezérelt kultúránkban a rohamléptékű technológiai fejlődés következményeként
szemléletváltást is igényel: az ügyfél, az utazó fejével szükséges gondolkodni egyre több digitális készülékünk közvetít adatokat a virtuális térben, ami a magánélet
a tervezés során. és a munka területén is hatalmas adatmennyiséget eredményez. Az adat egy olyan új
Ennek a stratégiai célnak másik fontos eleme a többnyelvűség helyes erőforrássá vált, ami ma már mindenütt jelen van.
megvalósítása. Az attrakciók, szálláshelyek, vendéglátóhelyek és a Különböző készülékeink révén rengeteg adatot szolgáltatunk magunkról utazásaink
közlekedési infrastruktúra súlyos hiányossága ma az, hogy az információ alkalmával is. Ez lehetőséget ad profilozásra, szokások felmérésére és szolgáltatások
sok esetben csak magyar nyelven érhető el. De még azon fejlesztések igényszintű meghatározására. A technológia kreatív és innovatív használata számtalan
esetében is, ahol dedikált forrás volt a többnyelvűség érvényesítésére, lehetőséget adhat, amely előnyhöz juttathatja országunkat.
102 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

A digitális technológiai fejlődés a globális trendelemzésben bemutatottak alapján drasztikus

változást eredményez a társadalmi-gazdasági környezetben, így a turizmusra is jelentős
hatást gyakorol. 2030-ig ennek a folyamatnak a további erősödése várható, a jövőben
a digitalizáció a versenyképesség szempontjából nem versenyelőnyt jelentő
elemként, hanem a versenybe való belépés alapfeltételeként fog megjelenni.
A digitalizáció és a robotika terjedése sok ágazatban munkahelycsökkenést fog jelenteni,
a turizmusban azonban továbbra is megmarad az emberi tényező, melyet támogat
a technológia. A digitális technológiák fejlődése a fentiek alapján jelentős kihívást jelent a
magyar turizmus számára is, amelyre az ágazat egészének fel kell készülnie. A Stratégia
ezért horizontális célként fogalmazza meg a „Digitális turizmus” megvalósítását.
 103

3.5
•• megkülönböztető erővel bírjon más országok turisztikai
országmárkáihoz képest,
•• az ország valós turisztikai adottságainak megfelelő üzeneteket
közvetítő márkarendszer építkezzen rá,
•• kiemelje az országot a „low budget” desztináció kategóriájából

Az országos szintű turisztikai

és minőségi élményígéret megfogalmazását tegye lehetővé,
magasabb költési hajlandóságú szegmenseket vonzva,
••
márka és a desztinációs
termékeken és desztinációkon keresztül átívelő erővel bírjon,
•• erősítse a turizmus, mint integráló ágazat szerepét, azaz egy komplett

marketing- és értékesítési
iparág épülhessen rá több ágazat együttműködése révén.

stratégiák
Ilyen egyedi, meghatározó erőforrás lehet hazánk páratlan édesvízkészlete.
Magyarország termál- és gyógyvízkészlete alapján világviszonylatban az 5. helyen

főbb irányai
3.5.1 Az országos szintű turisztikai márka
megújításának irányai
Magyarország korábbi turisztikai márkája nem hangsúlyozta azokat az unikális
elemeket, sajátosságokat, amelyek megkülönböztető erővel bírnak, illetve nem
szervezte rendszerré a turisztikai termékek és desztinációk márkáit, a turisztikai
márka köré, ahhoz igazítva építve fel ezek logikus, hierarchikus struktúráját.
A turisztikai márka meghatározó elemévé olyan adottságunkat,
erőforrásunkat lehet emelni, amely alkalmas arra, hogy
áll, az egészségturizmus hazánk legeladhatóbb turisztikai terméke. A víz a tisztaság,
a harmónia, a gyógyulás, feltöltődés, felfrissülés üzenetét hordozza, méghozzá
termékeken és desztinációkon, sőt, iparágakon átívelő módon.
A víz egyszerre van jelen egészségturizmusunkban (gyógyfürdők, termálfürdők),
aktív turizmusunkban (vízi sportok), kulturális turizmusunkban (műemléki gyógyfürdők,
fürdőkultúra), gasztronómiánkban (ásványvizek), kiemelt sportrendezvényeinkben,
meghatározó elem több városunk (elsősorban Budapest) városképében, illetve számos
desztinációnk tájképében. A vendégéjszakák nagy része jelenleg is olyan településeken
realizálódik, ahol a víz valamilyen formában fontos szerepet játszik, a víz köré komplex
iparágak épülnek, amelyek a turizmus fejlesztésével új lendületet kaphatnak.
Magyarország turisztikai márkájának ezért meghatározó eleme kell, hogy legyen
a víz, mint erőforrás.
104
3.5.2 Budapest
Budapest az ország legérettebb, konstansan növekvő ismertségű, nemzetközileg
is kiemelkedően versenyképes desztinációja, mely a megfelelő fejlesztéseknek és
marketingkommunikációnak köszönhetően még inkább skálázható. A Budapestre érkező
külföldi turistákban pozitív kép alakulhat az ország egészéről, ami további, ismétlődő
látogatásokra ösztönözheti őket. Budapest sikeres húzótermék lehet, hiszen márkája alatt
eladhatóvá válik először a környék turisztikai kínálata, majd egyre több vidéki desztináció
is.
Fontos megemlíteni, hogy Budapest esetében semmiképpen sem szabad a siker
zsinórmértékeként az érkező turisták számát állítani, hiszen abban az esetben, ha a
túlzsúfoltság a helyi lakók életminőségének rovására megy, az azt eredményezheti,
hogy a turizmus elszigetelődik a helyi közösségtől. Ezért a tömegturizmus erőltetése
helyett Budapesten a vendégéjszaka-szám korlátozott növekedését irányozza elő
a Stratégia, és értékesítési irányaival a minőségi, igényes, magas fajlagos költésű
turisták vonzására fókuszál:
•• Rövid távon (1-3 év) a cél: megújult, minőségi, Budapest örökségén és
kultúráján alapuló marketingkommunikáció folytatása a magas költésű
szegmensek bevonzásával, akik értékelik a kulturális és történelmi
örökségen alapuló élménykínálatot (gyógyfürdők), értéket jelent
számukra a sajátos kultúra és történelem (múzeumok), a művészetek
(koncertek, opera, építészet), a polgári kikapcsolódás (kávéházak,
borbárok), a gasztronómia, tehát lényegében az „haute culture”.
Fontos, hogy tudatos márkázással Budapestet történelmi szerepéhez
méltóan pozicionáljuk mint büszke, elegáns, élettel teli, „prémium”
európai fővárost, megelőzve azt, hogy pusztán a „bulituristák”
célpontjaként asszociáljanak rá. Jelentős fejlődési potenciál rejlik
az orvosi turizmusban is. Ebben az időszakban szükséges az
agglomerációs élménykínálat fejlesztésének megkezdése is.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030
•• Középtávon (3-5 év) infrastrukturális fejlesztésekkel és célzott
marketingkommunikációval meg kell teremteni a „Grand Budapest”
desztinációt és márkát, ami magába foglalja Budapesten kívül a
környezetében található turisztikai vonzerőket (Dunakanyar, Gödöllő,
Etyek, Szentendre, Vác stb.) is. Az integrált desztináció kialakítása
elősegíti a budapesti látogatások idejének meghosszabbítását, lehetővé
teszi komplex turisztikai csomagok létrehozását és a desztináció önálló
értékesítését a beutaztatók számára. Így más európai desztinációk jó
gyakorlatait követve egy kiemelkedő húzótermék márkája alatt lehet
katalizálni először Budapest környékének turizmusát, majd az ország többi
desztinációját. Ezzel párhuzamosan a fővárosban ekkorra megvalósuló
infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően (Kongresszusi Központ
megépítése) megnövekedett hangsúly kerül a hivatásturizmusra (MICE),
amely szintén elmozdulást jelent a minőségi turizmus felé.
•• Hosszabb távon (5-7 év) – a kiemelt, célzott desztinációs fejlesztéseknek
köszönhetően – el kell jutni a tartózkodási idő növelése érdekében oda,
hogy a „Grand Budapest” desztinációba integrálni lehessen a Budapest
agglomerációján kívül található, addigra már nemzetközi, és nem csak regionális
szinten versenyképes vidéki desztinációkat, és így Budapest klasszikus értelemben
vett küldőpiacai aktívabban látogassák ezeket a célpontokat is.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 105

3.5.3 Vidéki desztinációk: stabil növekedési pályán

A Budapesten kívül desztinációk élménykínálata elsősorban a belföldi turisták körében és

bizonyos termékek esetén néhány külföldi (leginkább régiós) országban versenyképes. Ezen
desztinációk a fejlesztéseknek és a belföldi kereslet élénkülésének köszönhetően idővel
nemzetközileg is versenyképessé válhatnak. Ezért értékesítési és marketingstratégiájuk
általános irányai a következők:
• Rövid távon (1-3 év) a desztinációs élménykínálatok integrációjára, belföldi
ismertségük növelésére és szegmentált, célzott marketingkommunikációra van
szükség a releváns, regionális küldőpiacokon, a megnövekedett kereslet elérése
érdekében. Ebben az időben emellett elkezdődnek a Stratégiában és a desztinációk
beavatkozási programjában előirányzott célzott fejlesztések a szolgáltatások
színvonalának és a kapacitások növelésének érdekében.
• Középtávon (3-5 év) a desztinációk márkázása és a célzott fejlesztések
eredményeként megvalósuló kapacitás- és minőségnövekedés révén
növekszik a hazai és regionális kereslet, amely hozzájárul a versenyképes
élménykínálat kialakulásához.
• Hosszabb távon (5+ év) a feladat: a nemzetközileg versenyképes termékekkel
rendelkező vidéki desztinációk megnövelt promóciója a külpiacokon,
kezdetben a „Grand Budapest” termékbe integrálva, azt kiegészítve.
106
3.6
A Stratégia eszközrendszere
A Stratégia eszközrendszeréhez mindazon beavatkozások tartoznak, amelyeket az állami
turizmusirányítás a jövőben tervez megvalósítani azért, hogy a Stratégiában foglalt
célokat elérje. Ezek az eszközök az alábbi főbb csoportokba sorolhatók:
1. fejlesztéspolitikai, tervezési és támogatási eszköztár,
2. marketingkommunikációs eszköztár,
3. értékesítési eszköztár,
4. képzéshez, oktatáshoz, szemléletformáláshoz kapcsolódó eszköztár,
5. kutatási eszköztár,
6. szabályozási eszköztár,
7. horizontális célok megvalósítását támogató eszköztár.
A fejlesztéspolitikai, tervezési és támogatási eszköztár és a horizontális
célok megvalósítását támogató eszköztár fejlesztési, tervezési és
támogatási eszközei együttesen képezik a Kisfaludy Turisztikai
Fejlesztési Program eszköztárát. Az egyes eszközök több stratégiai
pillérhez és stratégiai célkitűzéshez is tartozhatnak egyszerre. Tekintettel
arra, hogy jelen Stratégia elsősorban fejlesztéspolitikai irányultságú, a
marketingkommunikációs és értékesítési eszköztár bemutatása az ezen
Stratégiában meghatározott fő irányok alapján elkészülő Marketing- és
Értékesítési Stratégiák feladata.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030
3.6.1 F
 ejlesztéspolitikai, tervezési és támogatási
eszköztár
TERVEZÉSI ESZKÖZÖK
T1. ÁGAZATI STRATÉGIAI TERVEZÉS
Melyik célokat támogatja?
Valamennyi célhoz kapcsolódik.
Jelen Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia – a korábban írtaknak megfelelően
– ernyőjelleggel határozza meg a turizmus fejlesztésének legfontosabb
irányait, az egyes részterületekre vonatkozó részcélokat és beavatkozásokat a
jelen Stratégia elfogadását követően megszülető alstratégiák szabályozzák majd.
Ilyen alstratégiaként vagy programként jelennek meg tervezetten a termékekhez
kapcsolódó stratégiák (pl. aktív turizmus stratégia, egészségturizmus
stratégia, kulturális turizmus stratégia stb.) a desztinációfejlesztési stratégiák, a
Marketingstratégia és Értékesítési Stratégia, a horizontális szempontokhoz
kapcsolódó stratégiák (pl. fenntartható/ökoturisztikai stratégia, családbarát turizmus
stratégia stb.), illetve egyéb, az ágazat működését meghatározó stratégiák, pl. a képzési
és a kutatási terület. Ezeket a dokumentumokat a Nemzeti Turizmusfejlesztési
Stratégiában meghatározottakkal összhangban szükséges elkészíteni.
T2. KIEMELT FEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK NEVESÍTÉSE
ÉS BEAVATKOZÁSI PROGRAMJUK ELKÉSZÍTÉSE
Melyik célokat támogatja?
A1, A2, A3, A4, A5, B1, B2, B3, E3, F1, G1, G2, H1, H2, H3, H4, H5
A Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai javaslatot tesz olyan turisztikai térségek
lehatárolására, melyek komplex desztinációs logika alapján történő fejlesztésével
Magyarország turisztikai teljesítménye növelhető. Olyan kiemelt fejlesztési térségek
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 107

nevesítése történik, melyek ma is keresleti oldalról visszaigazolható, jelentős belföldi közös kommunikációjának megvalósítása, valamint olyan turisztikai
és nemzetközi teljesítménnyel rendelkeznek, vagy fejlesztéssel ez a potenciál beavatkozások generálása, mely erősíti mind a belföldi, mind a nemzetközi
kiaknázható. A szakmai megalapozó munka során a turisztikai térségek településsoros üdülőközönség körében a vonzó desztináció képét. A szakmai beavatkozás
lehatárolására kerül sor, a jelenlegi szálláshely kínálatra alapozott vendégforgalmi elemzés, során felmérésre kerülnek a határon túli magyarlakta, magyar vonatkozású
valamint a meglévő vonzerők feltárásán túl, azok kritikus szemléletű értékelése történik. A turisztikai vonzerők, amelyek 3-5-7 napos programcsomagok kiegészítéseként
helyzetelemzés termékekre fókuszáló fejezetei meghatározzák a szűk keresztmetszeteket, jelennek meg a hazai kiemelt turisztikai térségek kommunikációjában, ezzel
valamint a potenciálokat, melyre beavatkozási programot javasol az Ügynökség. A hosszabb tartózkodási időre ösztönözve az utazókat.
beavatkozási program célja, hogy a térség 2-3 éven belül 8-10 látványos turisztikai
projekttel új életpályára kerüljön, márkaprofilja erősödjön, amennyiben szükséges, A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM
történjen meg a térség átpozicionálása. A helyi szereplőkkel történő szakmai KERETÉBEN MEGNYÍLÓ ESZKÖZÖK
konzultációt és helyszíni bejárást követően az egyes projektjavaslatok egységes
szempontrendszer szerint kerülnek értékelésre. A szempontok között szerepel T4. TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI TÉRSÉGEK POZICIONÁLÁSA (GINOP 1.3.4-17)
többek között a fenntarthatóság, a pozíció javítás, a négyévszakosság, az elsődleges Melyik célokat támogatja?
termékprofil erősítés és a pótlólagos kereslet generálás. Az Ügynökség végleges A1, A2, A3, A5, B1, B2, B3, B4, B5, D1, E3, G2, H1, H2, H3, H4, H5
szakmai javaslatát kormányelőterjesztés formájában a kormány megtárgyalja, majd A GINOP pályázati konstrukció a kiemelt turisztikai fejlesztési térségekben
a kormány egyetértése esetén határozat formájában a térség nevesítésre kerül. megvalósuló térségi desztináció fejlesztések és márkázás megvalósítását szolgálja.
A felhívás célja a turisztikai fogadóterületek versenyképességének javítása a
T3. ORSZÁGHATÁRON FEKVŐ DESZTINÁCIÓK ÉLMÉNYKÍNÁLATÁNAK meglévő turisztikai kínálati elemek szolgáltatási csomaggá történő alakításával,
ÖSSZEKAPCSOLÁSA A HATÁR TÚLOLDALÁN FEKVŐ ATTRAKCIÓELEMEKKEL a desztináció vonzerejének javításával, a jól meghatározott célcsoportok igényeinek
megfelelő szolgáltatási választék és színvonal kialakításával, a desztináció
Melyik célokat támogatja? menedzsmentjének javításával.
A1, A2, A3, B1, B2, B3, G1, G4, H1, H2, H3, H4, H5 Az ország turisztikai térképén kiemelt turisztikai fejlesztési térségek kerülnek
Az utazási döntés és szokások vizsgálata alapján megállapítható, hogy lehatárolásra. Ezekben a térségekben desztinációfejlesztési stratégia készül, mellyel
Magyarország kulturális és történelmi adottságainak megfelelően jelentős turisztikai beruházásokat hoznak létre, kialakítva, megerősítve a desztináció USP-jét,
a határon húzódó turisztikai térségek az utazó szemében nem érnek attrakcióit. Az új, vagy megújult termékkínálat az országmárkához illeszkedő márkaprofil
véget a határnál, számos olyan vonzerő található a határon túli magyarlakta kialakítását indokolja. Tekintettel arra, hogy ez egy országosan összehangolt márkázási logika,
területeken, melyeket a vendégek rendszeresen felkeresnek. Az eszköz célja minden desztináció esetén indokolt a térségi desztinációs márkagondnokság felállítása. A
a határon átnyúló turisztikai térségek együttes értelmezésének, márkagondnokság felügyeli a fogadóterület stratégiai fejlesztését, a márkázási folyamatokat.
108 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

Ezáltal jelentősen erősödik a desztináció hazai és nemzetközi pozíciója, javul a térségben horizontális szempontokat (pl. családbarát szempontok, akadálymentesség,
működő turisztikai KKV-k teljesítménye. A márkagondnokságok szakmai kapcsolatban állnak a többnyelvűség stb.).
helyi és – ahol ilyenek működnek - térségi szervezetekkel, az összehangolt munka támogatja,
hogy emelkedjen az egyes szervezetek szakmai tevékenységének színvonala. A projekt T6. AKTÍV TURISZTIKAI HÁLÓZATOK INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK
megvalósítása során kialakul a kiemelt fejlesztési térségek turisztikai szereplői között olyan FEJLESZTÉSE (GINOP 7.1.2, VEKOP 4.1.1)
együttműködés, mely a márkagondoksági feladatok hatékony ellátását teszi lehetővé, Melyik célokat támogatja?
megalapozva egy új térségi turisztikai szervezeti rendszer létrehozását. A1, A2, A3, A4, A5, B1, B2, E3, G1, G2, H1, H2, H3, H4, H5
A megvalósuló fejlesztések célja a természetben megvalósuló, környezetbarát
T5. A NEMZETI KASTÉLY- ÉS VÁRPROGRAM TURISZTIKAI CÉLÚ FEJLESZTÉSEINEK szabadidős tevékenységek integrált kapcsolatrendszerének létrehozása, illetve
TÁMOGATÁSA (GINOP 7.1.1) a gyalogos, kerékpáros, lovas, vitorlás és kenus járásmódok fejlesztésével, több
Melyik célokat támogatja? megyén átívelő, országos hálózatok kiépítésével az aktív és ökoturisztikai
A1, A2, A3, A5, B1, B2, G1, G2, H1, H2, H3, H4, H5 kínálat bővítése. A fejlesztések célja a Bejárható Magyarország keretprogramban
A GINOP-7.1.1 konstrukció a Nemzeti Kastélyprogramban, illetve a Nemzeti rögzített járásmódoknak megfelelő útvonalak és megállópontok/állomáshelyek
Várprogramban szereplő kastély- és várhelyszínek kijelölt projektgazdái részére kialakítása. A tematikus utak, hálózatok fejlesztésének alappillére, hogy a
szól, a tartós állami tulajdonban lévő kastélyok, várak védelme, megőrzése és teljes nyomvonal fejlesztése egységesen, rendszerszerűen valósuljon meg, és
turisztikai hasznosítása érdekében. ezáltal járuljon hozzá a turisztikai szezon meghosszabbításához, a vendégszám
Az együttműködések keretében cél egyedi turisztikai profil kialakítása, a növekedéséhez. A hálózatok kialakulásának alapvető feltétele az egységes
helyszín egyediségére építő, a turisztikai élmény alapjául szolgáló innovatív tematika és az ezt kiegészítő, a bejárhatósághoz igazodó, azonos típusú és minőségi
attrakciófejlesztés. Cél továbbá az örökséghelyszín eredeti funkciójának színvonalú szolgáltatáskínálat. A pályázat révén önállóan is működőképes,
bemutatását, illetve az élményszerű látogatás feltételeit biztosító hosszú távon fenntartható, az országos hálózatba illeszkedő fejlesztések jönnek
interpretációs és látogatómenedzsmentet célzó fejlesztések, élményelemeket létre. A projektfejlesztési szakaszban a Magyar Turisztikai Ügynökség közreműködik
jelentő technikai fejlesztések, interaktív bemutatási formák megvalósítása, a szakpolitikai feladatok ellátásában, érvényesítve a desztinációs szemléletet és a
emellett a turistafogadás feltételeinek javítása. kiemelt célként kezelt horizontális szempontokat (például családbarát szempontok,
A támogatott kérelmek várható száma: 30-45 db, a projektek mérete akadálymentesség, többnyelvűség stb.)
minimum 50 maximum 1.500 millió forint (világörökségi helyszínen
legfeljebb 3 milliárd forint) lehet. A projektfejlesztési szakaszban a Magyar
Turisztikai Ügynökség közreműködik a szakpolitikai feladatok ellátásában,
érvényesítve a desztinációs szemléletet és a kiemelt célként kezelt
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 109

T7. GYÓGYHELYEK KOMPLEX TURISZTIKAI FEJLESZTÉSE (GINOP 7.1.3) T8. EGYHÁZI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG TURISZTIKAI FEJLESZTÉSE
Melyik célokat támogatja? (GINOP 7.1.4)
A1, A2, A3, A5, B1, B2, G1, G2, H1, H2, H3, H4, H5 Melyik célokat támogatja?
A megvalósuló fejlesztések célja a hazai egészségturizmus meghatározó helyszíneinek A1, A2, A3, A5, B1, B2, E3, G1, G2, H1, H2, H3, H4, H5
számító, kiemelt fogadóterületként kezelendő gyógyhelyek környezetének és a A 7,01 milliárdos kerettel megvalósuló pályázati konstrukció célja a turisztikai
természetes gyógytényezővel nem közvetlenül kapcsolatban álló szolgáltatásainak teljesítmény növelése az egyházi kulturális örökség bemutatása révén.
minőségi fejlesztése, a megcélzott vendégkör igényeinek minél magasabb színvonalú A kiírásban szereplő „legalább három megyei szintű közigazgatási terület-
kiszolgálása. Általános elvárás a fogadóterület versenyképességét alapvetően javító egységet kötelezően magába foglaló, illetve a közülük legalább egy jelentős
környezet kialakítása, amely integrálja a meglévő gyógyhelyi kínálatot. A nemzetközi turisztikai desztináció” kitétel biztosítja a minimum regionális vonzerőfejlesztés
vonzerő eléréséhez a fejlesztéseknek valós keresleti megalapozottsággal, jól lehetőségét. A másik különösen fontos feltétel a fenntarthatóság kérdése, a
meghatározott, a gyógyhely profiljának megfelelő célcsoport szegmentációval kell pályázati kiírás ezt is biztosítja az élményszerű látogatómenedzsment és ennek
rendelkezniük. Továbbá fontos, hogy a tervek a gyógyhely egyediségére épülő technikai fejlesztése kitétellel. Az örökséghelyszín eredeti funkciójának bemutatása
interaktív és innovatív elemeket is tartalmazó komplex élményszerzést szolgálják, is feltétel, ezzel biztosítja az autentikus eredeti és hiteles élményt biztosító
illetve a látogatószám és a költés növelésére, valamint a szezonális ingadozás fejlesztéseket. Összességében elmondható, hogy a pályázat megfelel annak a célnak,
kiküszöbölésére irányuljanak. A támogatási konstrukció önállóan támogatható hogy modern, hiteles, vendégbarát, utazási motivációt jelentő, hálózatba integrált,
főtevékenysége a természetes gyógytényezőt kiegészítő, egész évben komplex és fenntartható egyházturisztikai attrakciók jöjjenek létre.
működő kulturális, aktív és ökoturisztikai szolgáltatások fejlesztése.
A tudatos fejlesztések következményeképpen néhány éven belül a gyógyhelyeken T9. NEMZETI PARKOK KOMPLEX TURISZTIKAI FEJLESZTÉSE (GINOP 7.1.5)
rendezett környezet, innovatív attrakciók, a gyógyhely jellegéhez, gyógyászati Melyik célokat támogatja?
profiljához igazodó színvonalas kínálat egészíti ki a meglévő szolgáltatásokat, A1, A2, A3, A5, B1, B5, E3, G1, G2, H1, H2, H3, H4, H5
amely nemcsak a belföldi turizmus növekedéséhez járul hozzá, hanem A nemzeti park igazgatóságok által megpályázott 4,06 milliárdos támogatási
hatékony eszköze a nemzetközi versenyképesség erősítésének is. A keretből megvalósuló fejlesztések célja a nemzeti parki helyszíneken a turisztikai
pályázat lezárult, de a támogatott fejlesztések megvalósítása a Stratégia hasznosításhoz kapcsolódó gazdasági tevékenység által a látogatók számának a
időszakában történik. teherbíró képesség, terhelhetőség határain belül történő növelése és ezáltal a helyszínen
a turisták költéseinek emelése. A nemzeti park igazgatóságok turisztikai fejlesztéseiben
alapvető célként jelenik meg a fizetőképes látogatószám szervezett módon való, jelentős
emelése, aminek eszközrendszere az attrakciófejlesztés, fogadási feltételek javítása
(sok esetben megteremtése). A fejlesztések kiinduló alapgondolata az adott nemzeti park
110 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

sajátosságaira épülő attrakciók létrehozása és az értékesítéshez szükséges infrastruktúra
kiépítése. A pályázat segítségével megvalósuló projektek az interaktív, innovatív elemeket
is tartalmazó, komplex élményszerzést szolgálják. Az újszerű turisztikai, információs
és látogatómenedzsment szolgáltatások fejlesztése, a vonzerő egyediségére épülő
profil kialakítása és a legalább 270 napos nyitva tartású üzemeltetés a turisztikai
vonzerő és kínálati portfólió szélesítésével hozzájárul a látogatószám növekedéséhez,
a szezon időszak meghosszabbításához és ezáltal a turisták közvetlen és közvetett
költéseinek növeléséhez. Összességében elmondható, hogy a pályázat kiválóan alkalmas
a fenntartható turizmusból származó bevételek növelésére, a nemzeti parkok
komplex, utazási motivációt jelentő, látogatóbarát turisztikai fejlesztésének
megvalósítására.
és kulturális, művészeti rendezvények lebonyolítására alkalmas
infrastruktúra fejlesztése, létrehozása, kulturális örökségi érték,
műemlék felújítása, helyreállítása, restaurálása, az épületekhez kötött
műtárgyak, épülettartozékok, díszítőelemek restaurálása támogatott.
A VEKOP 4.1.2 pályázati konstrukció keretében a cél a római limes közép-
magyarországi helyszíneinek fejlesztése. A benyújtásra kerülő támogatási
kérelmek esetében kötelező bevonni a Magyar Turisztikai Ügynökséget, mint
konzorciumi partnert, aminek feladata a turisztikai szempontok (a látogatók
számára magas színvonalú élmény biztosítása, és a kiemelt célként kezelt
horizontális szempontok (pl. családbarát szempontok, akadálymentesség,
többnyelvűség stb.)) érvényesítése.

T10. VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNEK FEJLESZTÉSE (GINOP 7.1.6),
TEMATIKUS HÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE (VEKOP 4.1.2)
Melyik célokat támogatja?
A1, A2, A3, A5, B1, B2, G1, G2, H1, H2, H3, H4, H5
A GINOP-7.1.6 pályázati konstrukció keretében a cél, hogy a világörökségi
helyszíneken található kiemelkedő egyetemes értékek megőrzése,
védelme, bemutatása azok látogathatóvá tételével, illetve a turisztikai
funkció kialakításával valósuljon meg, és hosszú távon gazdaságilag
fenntarthatóan működjön. A felhívás további célja, hogy a kormány által
kiemelt világörökségi címre jelölendő, vagy előzetes döntésben kiválasztott
világörökségi várományos helyszínek turisztikai fejlesztését támogassa,
a világörökségi cím elnyerése érdekében. A fejlesztésekkel kapcsolatos
általános elvárás a komplex és interaktív szolgáltatásokat nyújtó
vonzerő kialakítása, további látogatószám és költés generálása.
A projektek mérete minimum 0,4, maximum 3,5 milliárd forint lehet.
A pályázatok keretében a megismertetéshez kapcsolódó kiállítások
T11. TURISZTIKAILAG FREKVENTÁLT TÉRSÉGEK INTEGRÁLT TERMÉK- ÉS
SZOLGÁLTATÁS- FEJLESZTÉSE (GINOP 7.1.9)
Melyik célokat támogatja?
A1, A2, A3, A5, B1, B2, G1, G2, H1, H2, H3, H4, H5
A GINOP-7.1.9 „Turisztikailag frekventált térségek integrált termék- és szolgáltatás
fejlesztése” c. pályázati konstrukció célja a turisztikailag frekventált térségek fejlesztése,
melynek révén megvalósulnak a hiánypótló térségi működést lehetővé tévő
beruházások, ugyanakkor kiszűrhetők a párhuzamos fejlesztési elképzelések. Cél
a desztinációs alapú és a tematikus térségi termék-összekapcsolások kialakítása,
melyek erősíthetik az adott kiemelt turisztikai fejlesztési térség vonzerejét, hozzájárulnak
a térségben eltöltött idő és költés növekedéséhez. E konstrukció keretében támogatható
a gyógyhelyek fejlesztése is. A konstrukció keretösszege jelen Stratégia készítésének
idején 38,42 milliárd forint, a projektek mérete minimum 0,2 maximum 5 milliárd forint lehet.
A benyújtásra kerülő támogatási kérelmek esetében kötelező bevonni a Magyar Turisztikai
Ügynökséget, mint konzorciumi partnert.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 111

T12. TURISZTIKAI ATTRAKCIÓK MINŐSÍTÉSI FELTÉTELRENDSZERÉNEK fenntartható turizmusfejlesztés”-t támogatja. A pályázat keretében a
KIALAKÍTÁSA (GINOP 7.1.8) fentiekben meghatározott szereplők pályázhatnak a térségben jelentős
Melyik célokat támogatja? kulturális és örökségi helyszínek turisztikai fejlesztésére, ökoturisztikai
A1, A2, A3, A5,B5, C3,E5, G2, H1, H2, H3, H4, H5 fejlesztésekre, aktív turizmushoz kapcsolódó fejlesztésekre, turisztikai
A GINOP-7.1.8 „Turisztikai attrakciók minősítési feltételrendszerének kialakítása” című termékcsomagok létrehozására és jelentős turisztikai attrakcióval
pályázati konstrukció célja a turisztikai fejlesztések transzparens minősítési struktúrájának rendelkező települések turisztikai infrastrukturális és szolgáltatói
kialakítása, mely a turizmus szakma által elfogadott szempontok mentén alakítja ki a hiányosságainak felszámolására a komplex élményszerzés érdekében.
szükséges minősítési rendszereket annak érdekében, hogy a turisztikai fejlesztések A fenti pályázati konstrukciók kapcsán a Magyar Turisztikai Ügynökség
szolgáltatásainak minősége javuljon. A felhívás keretében a meglévő és fejlesztendő értékeli projektek a marketingstratégiáját, ezáltal részt vesz a
turisztikai létesítményekkel (egyházi kulturális utak, kulturális örökség, nemzeti projektfejlesztésben. Az Ügynökség feladata elsősorban a desztinációs
parkok, gyógyhelyek stb.), attrakciókkal kapcsolatos védjegyek, minősítési rendszerek és új szemléletű attrakciófejlesztési logikából adódó szempontok, valamint a
felülvizsgálata, korszerűsítése, és a hiányzó területeken új minősítési rendszerek, horizontális célkitűzések érvényesítése a pályázatokban.
illetve védjegyek kialakítására kerülhet sor. A konstrukció keretösszege jelen Stratégia
készítésének idején 1 milliárd forint. A felhívásra támogatási kérelmet kizárólag a
Magyar Turisztikai Ügynökség nyújthat be. T14. A MAGYAR TURISZTIKAI ÜGYNÖKSÉG SZEREPVÁLLALÁSA A MODERN
VÁROSOK PROGRAM MEGVALÓSULÓ FEJLESZTÉSEIBEN
EGYÉB FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ ESZKÖZÖK Melyik célokat támogatja?
A1, A2, A3, A4, A5, B1, B2, D3, E3, F1, H1, H2, H3, H4, H5
T13. A MAGYAR TURISZTIKAI ÜGYNÖKSÉG SZEREPVÁLLALÁSA A TERÜLET- A Modern Városok Program keretében Magyarország Kormánya 23 megyei jogú
ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM TURISZTIKAI CÉLÚ várossal kötött együttműködési megállapodást a városok fejlesztési elképzeléseinek,
FEJLESZTÉSEINEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN (TOP 1.2.1, TOP 6.1.4) projektjeinek előkészítése, megvalósítása érdekében. A városokkal kötött
Melyik célokat támogatja? megállapodások több mint 200 projektet nevesítenek, amelyek között számos
A1, A2, A3, A4, A5, B1, B2, D3, E3, F1, F2, G2, H1, H2, H3, H4, H5 turisztikai jellegű fejlesztés található. Ezeknél az NFM-mel történő egyeztetés, valamint
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 1.2.1-es, helyi a 61/2017. (III. 20.) Korm.rendelet alapján a Magyar Turisztikai Ügynökség közreműködik a
önkormányzatok, társulásaik, általuk létrehozott gazdasági társaságok, Programhoz kapcsolódó turizmusszakmai feladatok ellátásában. A Stratégia megírásának
egyházi jogi személyek, civil szervezetek számára kiírt, illetve 6.1.4-es, időpontjában az Ügynökség a projektek nagyjából 15%-ában érintett és 14 önkormányzattal
megyei jogú városok önkormányzatai és konzorciumi partnereik számára áll kapcsolatban.
kiírt pályázati konstrukciója a „Társadalmi és környezeti szempontból
112
A programmal kapcsolatban az Ügynökség többek között vizsgálja és szakmailag
véleményezi a projektek turisztikai tartalmát, valamint vizsgálja a projektek egyéb
fejlesztésekkel való összhangját.
Hasonlóan valamennyi turisztikai fejlesztéshez, a Modern Városok Program projektjei
esetén is cél az egységes desztinációs szemléleten alapuló attrakciófejlesztési
logika következetes megvalósítása, a projektfejlesztés szakmai
termékösszekapcsolási lehetőségek azonosítása és a fejlesztés keretében létrejövő
turisztikai attrakció integrálása a térség turisztikai élménykínálatába.
T15. BALATONI STRANDOK FEJLESZTÉSE (BTSP-1.1-2016)
Melyik célokat támogatja?
A1, A2, A3, B1, D3, E3, F1, G1, G2, H1, H2, H3, H4, H5
Az 1,863 milliárd forintból megvalósuló konstrukció operatív célja a balatoni
strandok, mint a térség meghatározó jelentőségű turisztikai vonzerejének
fenntartható fejlesztése. A konstrukció keretében támogatott projekteknek
hozzá kell járulniuk a magasabb hozzáadott értéket előállító turisztikai
szolgáltatások kialakításához. A 2017 áprilisában megjelent felhívás az első olyan
új típusú pályázat volt, ahol az Ügynökség előzetesen turizmusszakmai és műszaki
megvalósíthatósági szempontból validálta a fejlesztéseket, illetve támogatja a
projektgazdákat a pályázat benyújtása és megvalósítása során.
T16. KISFALUDY SZÁLLÁSHELYFEJLESZTÉSI KONSTRUKCIÓ
Melyik célokat támogatja?
A1, A2, A3, A5, B2, D3, E1, E2, E3, E4, F1, H1, H2, H3, H4, H5,
A Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció 2017-ben kezdődő, 2030-
ig tartó futamideje alatt tervezetten közel harmincezer szoba újul
meg. Az intézkedéssel közel ötezer új munkahelyet teremtünk, a felújított
szálláshelyeken 20%-os árbevétel növekedés várható. A konstrukció a
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030
meglévő és üzemelő kereskedelmi szálláshelyek – szállodák és panziók
kategórián belüli szolgáltatásfejlesztések, kapacitásbővítéssel járó
beruházások, valamint új kereskedelmi szálláshelyek létrehozásának
támogatására irányul. A fejlesztések alapvető célja, hogy a magyarországi
kereskedelmi szálláshelyek és desztinációk meg tudjanak felelni a modern,
támogatása, 21. századi turizmus kihívásainak, a vendégigényeknek a fenntartható és
minőségi szolgáltatás biztosításával.
A konstrukció célja emellett a turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szálláshelyek,
vagy azok közelében található meglévő kereskedelmi szálláshelyek általános
minőségének és szolgáltatási színvonalának emelése, indokolt esetben
kapacitásának bővítése, kapacitáskihasználtságának javítása, a szálláshely
működéséből származó árbevételek által a profitabilitás és a fenntarthatóság
növelése.
A Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció az egyik első azon kiírások közül,
melyekben az állam új típusú pályázati logikát kíván érvényesíteni: a fejlesztések
előzetes turizmus-szakmai és műszaki megvalósíthatósági minősítésével, a fejlesztési
igények validációjával részben biztosítja a desztinációs és attrakciófejlesztési logikának
megfelelő turisztikai beruházások megvalósítását, a hatékony forrásfelhasználást,
másrészt segíti a pályázókat a projekttervek elkészítésében, a pályázat beadása és
projektfejlesztése, illetve megvalósítása során.
T17. MFB KISFALUDY TURIZMUSFEJLESZTÉSI HITELPROGRAM
Melyik célokat támogatja?
A2, A3, A5, E1, E3, E4
Az MFB Kisfaludy Turizmusfejlesztési Hitelprogram egy kedvező árazású finanszírozási
program, amely a kormányzati stratégia szerinti turizmusszakmai feladatok Ügynökség általi
integrált végrehajtásához közvetlenül kapcsolódik. A hitelprogram célja, hogy hatékonyan
hozzájáruljon a magyar turizmus minőségi fejlesztéséhez, versenyképességének
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 113

növeléséhez, meglévő szerepének erősítéséhez, ezen keresztül hazánk turisztikai megvalósítása szintén az állami turizmusirányítás feladat- és felelősségi
vonzerejének növeléséhez azáltal, hogy a Magyarország területén megvalósuló turisztikai körébe tartozik. Ezek olyan „zászlóshajó” projektek, amelyek segítségével
beruházások finanszírozásával elősegíti a kereskedelmi szálláshelyek szolgáltatásainak a projekt megvalósítását követően a desztinációban a látogatószám gyors
fejlesztését, új kapacitások létrehozását, meglévő kapacitásaik bővítését, kihasználtságuk emelkedése várható, illetve markánsan megváltozhat a térségről kialakult
javítását, illetve a szálláshely működéséből származó árbevételeknek a növelését. Támogatja korábbi kép. Komplex attrakciófejlesztésként valósulnak meg, illeszkedve a
továbbá a hazai vendéglátóhelyek infrastruktúrájának fejlesztését, új turisztikai attrakciók térség tervezett élménykínálatába és tervezett márkaprofiljához, segítve a
létrehozását, meglévők fejlesztését valamint a rendezvényszervezéshez szükséges térség/desztináció átpozicionálását.
beruházások megvalósítását.
A hitel típusa éven túli lejáratú beruházási- és a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó T19. AZ ELÉRHETŐSÉG FEJLESZTÉSÉT CÉLZÓ BEAVATKOZÁSOK
tartós forgóeszköz hitel vagy kölcsön. A hitelt felvevők olyan új és meglévő vállalkozások Melyik célokat támogatja?
lehetnek, amelyek Magyarországon bejegyzett székhellyel (vagy az Európai Gazdasági A1, A2, A3, A4, A5, B2, F2, H1, H2, H3, H4, H5
Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel/telephellyel) rendelkeznek, A közlekedéssel foglalkozó fejezetben ismertetett fejlesztési elképzelések,
és szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén tevékenykednek, továbbá a irányok megvalósítása kulcsfontosságú a turizmus teljesítőképességének javítása
hitelprogram céljának megfelelő beruházást valósítanak meg. A hitel kizárólag a szempontjából. Ezek a fejlesztések jellemzően nem a turizmusirányításhoz tartoznak,
hatályos európai uniós és magyar szabályoknak megfelelő, Magyarország területén hanem a közlekedésirányításhoz és a közlekedési fejlesztésekre allokált keretből kell
megvalósuló ingatlanvásárlásra és fejlesztésre, tárgyi eszköz beszerzésre, megvalósulniuk. Ez alól csak az olyan esetek jelentenek kivételt, amikor kifejezetten
immateriális javak beszerzésére, a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó tartós turisztikai célzatú a fejlesztés, amit azonban „általános” közlekedési célzattal is használni
forgóeszköz finanszírozásra fordítható, amennyiben a beruházás szálláshely- lehet (pl. Eurovelo kerékpárút fejlesztése, kirándulóhajók stb.). Az állami turizmusirányítás
szolgáltatás, vendéglátás vagy konferencia- és rendezvényszervezés, illetve művészet, feladata, hogy az általa megvalósított turisztikai célú közlekedésfejlesztés során,
szórakoztatás, szabadidő tevékenységek valamelyikét szolgálja. illetve a nem a saját hatáskörébe tartozó projektek esetén is következetesen képviselje
a jelen Stratégiában megfogalmazott turizmusszakmai szempontokat és működjön
T18. TURISZTIKAI SZEMPONTBÓL KIEMELT FEJLESZTÉSEK SZAKMAI együtt az érintett szereplőkkel.
IRÁNYÍTÁSA
Melyik célokat támogatja?
A1, A2, A3, A5, B1, B2, B3, D3, E3, F1, G1, G2, H1, H2, H3, H4, H5
A kiemelt turisztikai fejlesztési térségek beavatkozási programjában
nevesített egyes, a desztináció tervezett élménykínálata szempontjából
meghatározó fontosságú turisztikai fejlesztések szakmai irányítása,
114
3.6.2 O
 ktatáshoz, képzéshez, szemléletformáláshoz
kapcsolódó eszköztár
O1. TURISZTIKAI KÉPZÉSEK ÉRTÉKELÉSÉNEK, FEJLESZTÉSÉNEK, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI
RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN, SZAKKÉPZÉSBEN ÉS
FELNŐTTKÉPZÉSBEN
Melyik célokat támogatja?
C1, C2, C4, H1, H2, H3, H4, H5
Elsődleges feladatként jelentkezik a szakképzés, felnőttképzés és felsőoktatás
jelenlegi turisztikai képzési kínálatának teljes körű feltérképezése, vizsgálata
(OKJ, szakmai vizsgakövetelmények, képzési típusok és tartalmak, képzési és
kimeneti követelmények, képzéseket folytató intézmények).
Feladat továbbá új képzési tartalmak kidolgozásának ösztönzése, innovatív
tanulási technikák bevezetésnek ösztönzése, melynek első lépése stratégiai
megállapodások megkötése a színvonalas, jelenleg is turisztikai képzést folytató
intézményekkel.
A képzésértékelés, -fejlesztés, minőségbiztosítás rendszerének
kialakítása, fejlesztése, újragondolása képzési szintenként értelmezhető.
A felsőoktatás és a szakképzés tekintetében ezek jogszabályok által
szabályozott folyamatok, az Ügynökség eszköze, hogy a szabályozás
vonatkozásában jobbító jellegű javaslatokkal éljen a szakminisztériumok
felé, e körben kutatásokat, elemzéseket készít a javaslatai alátámasztására.
A felnőttképzések tekintetében a lehetőségek nyitottabbak, így ott a
turisztikai képzési kínálat vonatkozásában lehetséges ezek ki/átalakítása,
tematizálása. A turisztikai felnőttképzés minőségirányítási rendszerének
fejlesztése és működtetése, minőségügyi ellenőrzési rendszer
kidolgozása, módszertani irányelvek meghatározása, képzők képzése
szintén feladatként jelentkeznek.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030
O2. KÉPZŐK KÉPZÉSE
Melyik célokat támogatja?
C2, C3, C4, H1, H2, H3, H4, H5
Továbbképzési, „önfejlesztési” lehetőség biztosítása azoknak a
szakembereknek, akik a közoktatásban, a szakképzésben, a felnőttképzésben
és a felsőoktatásban résztvevő fiatalokat oktatják. Feladatként jelentkezik
ilyen képzések felkutatása és támogatása és/vagy ilyen képzések
fejlesztése, vagy fejlesztésének ösztönzése. A képzők képzése az általános
továbbképzési rendszerbe is beépülhet, amit az O4. eszköznél mutatunk be
részletesebben.
O3. ÖSZTÖNDÍJ ÉS GYAKORNOKI PROGRAM KIDOLGOZÁSA ÉS BEVEZETÉSE
Melyik célokat támogatja?
C1, C2, C3, C4,
Az eszköz lényege ösztöndíj és gyakornoki programok bevezetése a turisztikai
szektorban, azért, hogy ösztönözze a fiatalokat arra, hogy a turisztikai tantárgyakat,
szakmákat, szakokat minél többen válasszák, illetve közülük a legtehetségesebbek
elismerésben részesüljenek, példaképek lehessenek. Cél továbbá megteremteni a
kapcsolatot a tanulók/hallgatók és a piac között, már a képzés időtartama alatt.
Feladat továbbá gyakornoki program/gyakorlati hely közvetítés: a képzőhelyek és a piac
kapcsolatának kiépítése, gyakorlati hely kereső alkalmazás fejlesztése az Ügynökség
weboldalán és saját gyakornoki program indítása, hogy a legtehetségesebb hallgatók
később az állami turizmusirányításban is részt tudjanak venni.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030
O4. TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA
Melyik célokat támogatja?
C1, C2, C3, C4, G3, H1, H2, H3, H4, H5
A továbbképzési rendszer megtervezése, előkészítése majd bevezetése lehetőséget
ad arra, hogy az Ügynökség által megvalósított és/vagy koordinált fejlesztések
fenntarthatóságát megfelelő személyzet támogassa. A továbbképzési rendszer épít
már meglévő, de nem ismert, vagy széles közönség számára jelenleg nyitva nem álló
továbbképzési programokra, meglévő, de felújításra szoruló, valamint újonnan
fejlesztett programokra is. A továbbképzési rendszer kiépítése és kereteinek
meghatározása az Ügynökség feladata, de annak működtetésében elsősorban
koordináló, minőségbiztosító szerepe van, míg a képzési tevékenységeket
elsősorban oktatási és kulturális intézmények láthatják el. Az Ügynökség részben
képző is, a saját maga által fejlesztett képzések tekintetében.
A továbbképzési rendszer kiépítésének elemei elsősorban: a képzési rendszer
alapvető szabályainak megalkotása (rendszeresség, kötelezőség, összetettség,
finanszírozhatóság, képzési programelemek stb.), képzési programok fejlesztése,
megvalósítása, mások által fejlesztett képzések minőségbiztosítása, képzők
folyamatos képzése, minősítése, programminősítés, keretrendszer biztosítása.
Lehetőséget jelenthet közös e-learning platform kialakítása, vagy csatlakozás
egy már működő e-learning platformhoz.
115
O5. KÖZÉP-EURÓPAI TURIZMUS AKADÉMIA
LÉTREHOZATALÁNAK ÖSZTÖNZÉSE
Melyik célokat támogatja?
C1, C2, C4, H1, H2, H3, H4, H5
Az eszköz keretében kifejezetten magas színvonalú felsőoktatási
képzések hazai meghonosítása, alapítása a feladat, amelyek nemcsak
a magyar, de akár nemzetközi hallgatók számára is vonzerővel bírnak. Jó
szakmai színvonalú és ár-érték arányban megfelelő képzési díj mellett
alternatíva lehet egy újonnan fejlesztett, gyakorlatias magyarországi képzés, a
jóval költségesebb osztrák, német, olasz, svájci képzésekkel szemben, egyúttal
könnyebben megszólíthatók a környező országok fiataljai is. Kiemelt célcsoport
a magyar államhatáron kívül élő magyar, leendő turisztikai szakemberek köre,
akik a képzés révén megismerkedhetnek a nemzetközi gyakorlattal, hogy
aztán szülőföldjükön jobban tudjanak boldogulni, mint turisztikai vállalkozók, a
tanultak kamatoztatásával és a megszerzett kapcsolatok segítségével. Ennek első
lépéseként szükséges kidolgozni egy rövid és középtávú koncepciót az akadémia
megvalósítására, melyben vizsgálni kell ennek lehetőségeit (franchise, licencek
átvétele, önálló intézmény alapítása, meglévő intézményrendszer átalakítása stb.),
illetve gazdaságossági, fenntarthatósági szempontjait.
116 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

O6. TUDÁS- ÉS TAPASZTALATCSERÉT TÁMOGATÓ PLAFTORMOK O8. SZEMLÉLETFORMÁLÁS A KÖZNEVELÉSBEN

MEGTEREMTÉSE ÉS MŰKÖDTETÉSE Melyik célokat támogatja?
Melyik célokat támogatja? C1, C5, D5, G1, G2, H1, H2, H3, H4, H5
C1, C4, D5, F2, H1, H2, H3, H4, H5 Miután az ágazat számos ponton kapcsolódik a közneveléshez, indokolt
Az eszköz keretében tudástranszfert támogató tevékenységek valósulnak meg, olyan beavatkozássorozat megvalósítása is, amely ezeket a szinergiákat
így tematikus konferenciák szervezése (képzési, kutatási, startup témákban, különös aknázza ki. Idetartozik például a tanév időbeosztásának tervezésekor
tekintettel a V4 együttműködésre), nemzetközi együttműködésben megvalósuló a rugalmas tanulásszervezési megoldások ösztönzése, a tanév időbeli
projektek végrehajtása, olyan fórumok megteremtése, ahol tapasztalatot cserélhetnek és jogi keretein kívüli szabadidős tevékenységek (például nemzeti
– különösen a kelet-közép-európai országok turisztikai képzési és kutatási feladatokat táboroztatási program) fejlesztése, a tantervi szabályozásban – a tantárgyi-
ellátó oktatási intézményei, kutató- és szellemi központjainak képviselői, kulturális és vizsgakövetelményekre is kiterjedően – a turisztikával (hazaszeretettel,
intézményei, a turizmus szakmában dolgozó egyes területek szakemberei. országismerettel, egészséges életmóddal) összefüggő nevelési célok és
Megvalósulnak továbbá olyan, a turisztikai ágazat legaktuálisabb és legizgalmasabb előírt tartalmak felmérése, javaslattétel ezek bővítésére (hagyományos
kérdéseivel foglakozó rendszeres, nyilvános szakmai találkozók, melyeken a tantárgyak keretei között, vagy új „kalandtantárgyak” fejlesztésével). Az
különböző ágazatok képviselői osztják meg tapasztalataikat. Szintén cél a találkozók eszköz a fentiek mellett kiterjed a létező élmény- és kalandpedagógiai
tartalmának kommunikációja. gyakorlatok szélesebb körben történő elterjesztésére, pedagógiai kísérletek
formájában történő bevezetésére, az országjáráshoz nélkülözhetetlen
O7. A DIPLOMÁCIAI MISSZIÓKON DOLGOZÓK RENDSZERES FELKÉSZÍTÉSE ismeretek és készségek beépítésére a tananyagba, továbbá a jogilag létező,
Melyik célokat támogatja? a kerettantervi rendeletben szabályozott élmény-, illetve kalandtantárgyak
F1, F4, H1, H2, H3, H4, H5 szélesebb intézményi körben történő elterjesztésére, a pedagógusképzésben
Fontos, hogy a 124 országban működő nagykövetségek, konzulátusok és a pedagógus-továbbképzésben az élmény-, illetve kalandpedagógiai
egységes információval rendelkezzenek, tájékozottak legyenek a turizmus módszertan terjesztésére (képzők képzése). Célunk továbbá potenciális
stratégiai irányairól, továbbá legyen rálátásuk a magyar turisztikai kínálatra példaképek, a legkreatívabb, leginnovatívabb diákok felkutatása az egyes pedagógiai
és a márkaüzenetekre, és rendelkezzenek aktuális információkkal. Segíteni szakaszoknak megfelelő tanulmányi versenyek (tehetségkutató, kiválasztási
kell továbbá a diplomáciai missziók rendezvényeken való megjelenését, rendszerek) formájában és innovatív turisztikai szolgáltatások tervezését,
kiadványokkal, szóróanyagokkal, marketing eszközökkel, ajándéktárgyakkal életre hívását, tényleges elindítását támogató programok elindítása. A szaktárcával
való ellátását, illetve információforrásokhoz való hozzáférésüket. együttműködésben vizsgálandók továbbá a honismeret oktatásának módszerei, de
olyan, az ifjúsági turizmus témakörébe tartozó elemek is, mint a táboroztatás. Ennek
egyik előfeltétele az ifjúsági turizmus kínálati, szolgáltatói oldalának országos szintű
feltérképezése.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 117

O9. A LÁTOGATÓK EDUKÁCIÓJA

Melyik célokat támogatja? 3.6.3 Kutatási eszköztár
C1, C5, D5, G1, G2, H1, H2, H3, H4, H5
A látogatók edukációja elsősorban szemléletformáló akciókon, kampányokon keresztül K1. EGYSÉGES TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS RENDSZER LÉTREHOZÁSA
történhet. Ennek célja a minőség iránti igény felkeltése, továbbá a látogatók tájékoztatása Melyik célokat támogatja?
a jogaikról, jogorvoslati lehetőségeikről, valamint az egyes tanúsítások, védjegyek mögött B2, B3, D1, D2, D3, D4, D5, E1, E2, E3, E4, H1, H2, H3, H4, H5
elvárható minőségi tartalmakról. A látogatók edukációja megtörténhet tájékoztató Az állami turizmusirányítás feladata a turizmus irányítását támogató, az
kampányok, marketingkommunikációs aktivitások révén, illetve rövid oktatófilmek, evidence based tervezést lehetővé tevő információs rendszer(ek)
videók segítségével, a közösségi médián keresztül eljuttatott üzenetek révén, vagy helyi kialakítása (adatigény, adatkörök, adatforrások, adatgyűjtés folyamatának
szereplőkkel, kulturális intézményekkel kialakított partnerség révén. meghatározása, meglévő adatbázisok összekapcsolási lehetőségeinek vizsgálata,
együttműködések, technológiai megoldások, big data-lehetőségek kialakítása
O10. TURIZMUS NAGYKÖVETI PROGRAM stb.), illetve ezekkel összefüggő jogi szabályozási javaslat megteremtése. A
Melyik célokat támogatja? turisztikai információs rendszernek hatékonyan kell gyűjtenie, feldolgoznia és
A3, B1, C5, G1, H1, H2, H3, H4, H5 megjelenítenie mindazon adatokat és információs kört, amelyek szükségesek a
A szemléletformáló akciók célja, hogy a hazánkba érkező turistákat megalapozott vezetői döntések meghozatalához, különös tekintettel a jelenleg
általános vendégszeretet és segítőkészség fogadja a lakosság részéről. nem, vagy nem megfelelően mért jelenségekre (pl. megosztáson alapuló gazdaság).
Értelmezésünkben minden magyar hazánk belföldre akkreditált nagykövete, A rendszer támaszkodik a meglévő adatgyűjtési programokra, illetve ezek újabb
és a helyiekkel való találkozás minden esetben meghatározó – jó vagy rossz igényeknek megfelelően kiegészített adatforrásaira (pl. OSAP kiegészítése), továbbá
– élmény az utazás során. Ezért feltétlenül szükséges a lakosság bevonása egyéb, turizmussal összefüggő kutatásokra, adatgyűjtésekre is. Megfelelő jogosultsági
a turizmus céljainak megvalósításába. Ez az eszköz, mely kampányokon, szabályozás mellett elérhető, hogy az információs rendszerhez különböző szintű és
figyelemfelkeltő akciókon, jó példák kiemelésével, turisztikai önkéntességen adatigényű szereplők megfelelő módon férjenek hozzá. A rendszer részeként feladat a
és mintaprojekteken keresztül valósul meg, szorosan kapcsolódik az „Együtt- képzésfejlesztést is támogató információgyűjtés és értékelés rendjének kialakítása, a
élő turizmus” horizontális célhoz is, tehát a kommunikációnak kétirányúnak demográfiai és területi folyamatokra, a képzési kibocsátás, a képzések munkaerő-piaci
kell lennie: szükséges a lakossági vélemények meghallgatása is, és a relevanciájára és a mobilitási folyamatokra, valamint a munkaerő-ellátottság kérdéseire
turizmus káros hatásainak mérséklése. kiterjedően.
118 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

K2. TURISZTIKAI SZAKÉRTŐI ADATBÁZIS K4. TERMÉSZETES GYÓGYTÉNYEZŐKRE VONATKOZÓ KUTATÁSOK

Melyik célokat támogatja? Melyik célokat támogatja?
A5, C3, C4, F2, H1, H2, H3, H4, H5 A2, A3, A5, B1, D1, D4, E5, G2, H1
Célunk olyan magyar ágazati agytröszt (think tank) kialakítása a szakértői adatbázis Az eszköz elsődleges célja, hogy elinduljon a gyógyvíz és egyéb
révén, melynek előnye, hogy napra készen nyilvántartja az ágazati szereplőket, valamint gyógytényezők nemzetközileg – az orvosi szakma számára is elfogadott
keresések, lekérdezések mentén azonnal javaslatokat adhat projektek csapatainak – hiteles és bizonyított bemutatása, mely a gyógyászati szolgáltatások
összeállítására. Az adatbázis közvetítői, összekötő funkciót is ellátna a piac és az iránti kereslet rövid- és középtávú dinamikus növekedését szolgálja.
akadémiai kutatóhelyek között. Célunk továbbá az adatbázis révén fiatal kutatók Kiemelt törekvés továbbá, hogy a természetes gyógytényezőkön alapuló, továbbá
lehetőségekhez juttatása, ezáltal is vonzóbbá téve a turisztikai területen való kutatást az egészségügyi szolgáltatásokra épülő egészségturisztikai termékfejlesztés
és projektekhez való kapcsolódási lehetőséget. ösztönözze az egészségturisztikai szolgáltatókat (gyógyfürdők, egészségügyi
intézmények) a gyógyító- és turisztikai célú innovációs képességük erősítésére,
K3. KUTATÁSOK SZERVEZÉSE ÉS LEBONYOLÍTÁSA, új együttműködések és hálózatok létrejöttére.
ÁLLANDÓ ADATKAPCSOLAT KIALAKÍTÁSA AZ ADATGAZDÁKKAL
Melyik célokat támogatja? K5. TURISZTIKAI INNOVÁCIÓK FELKUTATÁSA, RENDSZEREZÉSE
D1, D2, D3, D4, D5, H1, H2, H3, H4, H5 Melyik célokat támogatja?
Rengeteg turizmushoz kapcsolódó adat található a piaci, iparági, állami A4, A5, C3, D2, H1, H2, H3, H4, H5
szervezeteknél és szereplőknél. Célunk, hogy munkakapcsolatot alakítsunk Az eszköz lényege egy inkubációs program kialakítása, amely megteremtheti
ki és tartsunk fent a fontosabb hazai adatgazdákkal (pl. NEAK, NAV, KSH, a környezeti feltételeket ahhoz, hogy az újító gondolatok felszínre törhessenek és
MÁK, Lechner Tudásközpont, államigazgatási szervek és minisztériumok, megkaphassák az induláshoz szükséges segítséget a turizmus világában is. Célunk,
hatóságok, szakmai és civil szervezetek, piaci szereplők), valamint stratégiai hogy az új trendeket követő és alakító komplex megoldást és szolgáltatást
megállapodások mentén adatvagyont hozzunk létre. Cél továbbá a kínáló egyedülálló és világszinten is különleges start-up-ok az ágazatban
már meglévő intézmények együttműködési lehetőségének és is markánsabban megjelenjenek és segítsék újszerű digitális megoldásaikkal az
adatcseréjének megteremtése, valamint a fejlett adatkezelési és idegenforgalmi iparág innovációját és versenyképességét.
elemzési módszerek bevezetésével kulcsszerep vállalása a stratégiai A tervezett start-up pályázat célja innovatív, korszerű projekt ötletek begyűjtése, felkarolása
és operatív döntések előkészítésében több szintű rendszeres elemzések, majd menedzselése, inkubációs tréningek szervezése várhatóan többfordulós pályázati
riportok készítésével a fejlesztéseket megalapozó helyzetelemzések, rendszerben. A célcsoport vállalkozás a turizmus bármely ágából jöhet, lényeges, hogy az általa
piackutatások, versenytárselemzések, trendvizsgálatok mellett. nyújtott termék vagy szolgáltatás újszerű legyen és illeszkedjen az állami turizmusirányítás által
közvetített szakmai célokhoz (desztinációs logika, országmárka, minőségi turizmus erősítése).
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 119

K6. TURISZTIKAI TUDÁSBÁZIS ÉPÍTÉSE érdekében. A javaslatok egyik köre a deregulációra, azaz a szabályozási
Melyik célokat támogatja? környezet hatékonyabbá tételére, valamint az adminisztratív terhek
A1, A2, A3, A4, A5, B1, B2, B3, C1, C2, C3, C4, C5, D1, D2, D3, D4, D5, csökkentésére irányul.
E1, E2, E3, E4, E5, F1, F2, F3, F4, F5, G1, G2, G3, G4, H1, H2, H3, H4, H5 A szabályozással kapcsolatos feladatok második csoportja azokra a
Az ágazati tervezést és a fejlesztések előkészítését jelentős mértékben hátráltatja, hogy területekre vonatkozik, ahol jelenleg nincs megfelelő, versenyfeltételeket
jelenleg nem áll rendelkezésre naprakész információ, tudástár sem a kínálati oldal és fogyasztóvédelmi szempontokat egyaránt figyelembe vevő
meghatározó elemeiről (attrakciók, vonzerők), sem a turizmus ágazati környezetéről szabályozás érvényben. Idetartoznak elsősorban a megosztáson alapuló
(munkaerőpiac, képzés, oktatás stb.), sem a fejlesztések során alkalmazott módszerekről gazdaság kapcsán megjelenő új jelenségek, szálláshely-szolgáltatás,
(pl. költség-haszon számítások módszertanai, ökoturisztikai mutatók stb.). Az Ügynökség személyszállítási szolgáltatás megfelelő szabályozása.
ezért 2016 elejétől tudásbázis építésbe kezdett, melynek célja, hogy szisztematikusan A szabályozási környezetre vonatkozó javaslatok megfogalmazása során
összegyűjtse ezeket az információkat. Ennek érdekében egységes, felülvizsgált elsődleges cél a gazdaság fehérítése, tehát megfelelő ösztönző és szankcionáló
módszertan szerint pontosításra és kiegészítésre kerülnek a vonzerőleltárak, elemeket kell beépíteni azért, hogy a jogkövető magatartást erősítsük és csökkenjen
komplex szempontrendszer alapján vizsgáljuk és értékeljük az egyes attrakciókat, a turizmus ágazatában megjelenő fekete-, és szürkegazdaság aránya. A szabályozási
rendezvényeket, szálláshelyeket, vendéglátóhelyeket, felmérésre kerülnek a turizmus javaslatok érinteni fogják ezért a munkaerő-piaci és képzési területet is.
szempontjából meghatározó közlekedési létesítmények. Megkezdődött a korábban Szintén vizsgálni a szükséges a horizontális célok érvényesítését meghatározó
megvalósult fejlesztési projektek értékelése, illetve ágazati módszertanok és hazai szabályozásokat (pl. környezetvédelemre, területhasználatra, akadálymentesítésre,
és nemzetközi jó gyakorlatok összegyűjtése is. családokra vonatkozó normákat)

3.6.4 Szabályozási eszköztár SZ2. TURISZTIKAI ADATGYŰJTŐ KÖZPONT KIALAKÍTÁSA

SZ1. SZABÁLYOZÁSI JAVASLATOK KIDOLGOZÁSA
AZ ÁGAZATI TELJESÍTMÉNY JAVÍTÁSA ÉRDEKÉBEN
Melyik célokat támogatja?
C1, E1, E2, F1, G3, H1, H2, H3, H4, H5
Az állami turizmusirányítás feladata, hogy az ágazat szabályozását
áttekintse és folyamatosan szabályozási javaslatokat fogalmazzon meg
a turisztikai versenyképesség javítása, a turizmus teljesítményének
fokozása, illetve a kiszámítható, korrekt versenyfeltételek megteremtése
Melyik célokat támogatja?
A5, D1, D3, D4, D5, E2, H5
A tervezett fejlesztés célja, hogy 2018 második félévére a hazai kereskedelmi
szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakákról megbízható, naprakész adat álljon
rendelkezésre. A tervezett informatikai fejlesztés célja, hogy a kereskedelmi
szálláshelyeket bekapcsolja egy olyan egykapus adatszolgáltatási rendszerbe,
ahol a szálláshelyek vagy a meglévő szálláskezelő rendszereiken keresztül szolgáltatnak
adatokat, vagy közvetlenül egy online felületen keresztül. A rendszer folyamatosan
frissülne a napi forgalmi, foglaltsági, ifa, stb. adatokkal, és ebből az adattárból lehetne
120
adatot szolgáltatni további felhasználók (NAV, KSH, önkormányzatok stb.) számára, illetve
az itt felhalmozódott adatmennyiség birtokában számos szakmai kutatás, elemzés,
előrejelzés is készíthető. A fentiekben leírt informatikai fejlesztés révén jelentősen
csökkennek az adatszolgáltatásra kötelezettek adminisztratív terhei, illetve a rendszer
alapvetően hozzájárul a gazdaság fehérítéséhez, az ágazati turizmusfejlesztési célok
megalapozásához. Az Ügynökség a kifejlesztett rendszerben első lépcsőben kizárólag
statisztikai adatokat kezelne, személyes adatokat nem. Személyes adatok érintettsége
kizárólag a jogszabályi keretek módosításával, rendezésével képzelhető el.
SZ3. TURISZTIKAI VÉDJEGYRENDSZER FELÜLVIZSGÁLATA ÉS FEJLESZTÉSE
Melyik célokat támogatja?
A3, A5, B1, B5, E5, H1, H2, H3, H4, H5
Eszköz bemutatása
A jelen Stratégia célként irányozza elő a minőség tanúsítását megfelelő védjegyek,
tanúsítások, minősítési rendszerek bevezetése, kialakítása révén, a meglévő
ilyen rendszerek felülvizsgálatával vagy átalakításával, kiegészítésével.
Ennek érdekében feladat első lépésként a védjegyek áttekintése, felmérés készítése
a jelenleg a turizmusban és a kapcsolódó ágazatokban alkalmazott védjegyek,
értékelési, tanúsítási, minősítési rendszerek kapcsán. Ezt követően szükséges lehetővé.
a jelenlegi rendszerek közül ajánlható, továbbfejleszthető minősítési
rendszerek azonosítása, a hiányzó területekre új rendszerek kialakítása,
illetve ezek bevezetésének támogatása a szolgáltatók körében. A fenti
folyamatot hatékony tájékoztató kampánnyal is támogatni szükséges, hogy
a fogyasztói tudatosságot növeljük.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030
SZ4. MEDICAL (ORVOSI) TURIZMUS
SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZETÉNEK FEJLESZTÉSE
Melyik célokat támogatja?
A2, A3, A5, C3, D4, E5, G2, G3, H2, H3
Ahhoz, hogy az orvosi turizmus terén lépést tudjunk tartani a nemzetközi
versenytársakkal, a jelenleginél szorosabb együttműködésre van szükség
a hazai egészségügyi és a turisztikai szolgáltatók között. A páciensek
részéről különleges jelentősége van a bizalomnak, ezért elengedhetetlen azon
akkreditációs folyamatok, minőségbiztosítási eljárások lebonyolítása,
tanúsítványok megszerzése, amelyek birtokában hosszú távon, a nemzetközi
szintéren is hitelesek, keresettek, kedveltek, sikeresek maradhatunk. Az
orvosi ellátáson alapuló egészségturizmus fejlődéséhez nagyon fontos az
egészséggazdaság, mint komplex szemlélet érvényesítése. Növekedéséhez
megfelelő mennyiségű és homogén minőségű ellátásokat kell tervezni
összehangolt fejlesztésekben. Az egészségügyi szolgáltatások mentén új
egészségturisztikai fejlesztések és ellátási együttműködések kialakítása
szükséges a klinikák, gyógyszállók, gyógyfürdők között. Mindez feloldja a turisztikai
szolgáltató helyek szezonális koncentrációját és egész éves ellátást tesz
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 121

3.6.5 H
 orizontális célok megvalósítását szolgáló eszköztár a természetvédelmi, tájvédelmi, kulturális örökségvédelmi, urbanisztikai,
területfejlesztési, humánökológiai szempontok integrálására.
HE1. AZ EGYÜTT-ÉLŐ TURIZMUS MEGVALÓSÍTÁSÁT
TÁMOGATÓ ESZKÖZÖK HE2. A CSALÁDBARÁT TURIZMUS
Melyik célokat támogatja? MEGVALÓSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ ESZKÖZÖK
Horizontális beavatkozási logikaként valamennyi célt támogatja, kiemelten az A1, A2, A3, Melyik célokat támogatja?
A4, A5, B1, B2, B5, E5 célokat. Horizontális beavatkozási logikaként valamennyi célt támogatja,
A jelen Stratégia horizontális szempontként és célként kezeli az együtt-élő turizmus kiemelten az A1, A2, A3, A4, A5, B1, B2, B5, E5 célokat.
megvalósítását, és az állami turizmusirányítás feladataként határozza meg, A jelen Stratégia horizontális szempontként és célként kezeli a
hogy ismerje meg, értse meg, kutassa és vizsgálja a turizmus természeti környezetre családbarát turizmus megvalósítását, és az állami turizmusirányítás
és társadalomra gyakorolt hatásait, gyűjtse össze és terjessze az ezzel kapcsolatos feladataként határozza meg, hogy mérje fel és azonosítsa a családbarát
jó gyakorlatokat (pl. üzemanyag-megtakarítás a korszerű járművek használatával, turizmus eszközrendszerét és vizsgálja az eszközök alkalmazhatóságát
utazásszervezés, menetrendek, kapacitások gazdaságos kihasználtsága, szálláshelyek az egyes attrakciótípusok, szállás- és vendéglátóhelyek esetén, illetve a
ökológiai szemléletű takarítása, éttermek kiszolgálása helyi termelők bevonásával, rövid közlekedésfejlesztésben, dolgozzon ki rész-stratégiát, programot a családbarát
beszállítói útvonalak, helyi közösségek összefogásával létrehozott natúrparkok stb.), turizmusra vonatkozóan. Az állami turizmusirányítás feladata továbbá,
dolgozzon ki alstratégiát vagy programot az együtt-élő turizmus megvalósítására. hogy módszertani segítséget (példatár, képzés stb.) nyújtson a családbarát
Az állam feladata továbbá, hogy pilot-projekteket valósítson meg az együtt-élő szempontok megvalósításához, melyekbe integrálja a nemzetközi jó gyakorlatokat
turizmus témájában, valamennyi fejlesztésben következetesen érvényesítse is, illetve gyors, célzott, kis költségvetésű, taktikai beavatkozásokkal segítse a
az együtt-élő turizmus szempontjait és vizsgálja a fejlesztések hatását a helyi konkrét eszközök beszerzését és alkalmazását kiválasztott szolgáltatóknál, pilot-
társadalomra és környezetre, továbbá folytasson képzési és szemléletformáló projektként mérje ezek hatását. Az állami turizmusirányítás feladatkörébe tartozik
tevékenységet együtt-élő turizmus témakörben, marketingkommunikációs továbbá, hogy következetesen érvényesítse a családbarát szempontokat az általa
tevékenysége során pedig emelje ki az együtt-élő turizmus üzeneteit. Az állami megvalósított turisztikai fejlesztésekben, illetve biztosítsa ezek érvényesülését
turizmusirányítás feladata a jövőben a fentieken túl szabályozási javaslatok más kedvezményezettek által megvalósított projekteknél, azonosítsa a családbarát
és minősítési rendszerek kidolgozása az együtt-élő turizmus elveinek szálláshely, vendéglátóhely, attrakció, desztináció minőségi kritériumait, dolgozzon
érvényesítésére, platform biztosítása a hazai érintettek közötti párbeszéd ki minősítési rendszert (tanúsítást, védjegyet stb.), melynek bevezetéséhez nyújtson
számára, továbbá Magyarország nemzetközi szintű képviselete e témában. segítséget a szolgáltatóknak. Szemléletformáló és oktatási tevékenysége során az
A fenti tevékenységei során az állami turizmusirányításnak törekednie kell állami turizmusirányítás kiemelten foglalkozik a családbarát turizmus megvalósításához
szükséges ismeretek és szemlélet átadásával. Feladat továbbá a családbarát turizmust
122 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

érintő szabályozási környezet felülvizsgálata, koncepció kidolgozása a „családbarát város” HE4. AZ ÉRTHETŐ TURIZMUS MEGVALÓSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ ESZKÖZÖK
turisztikai vonatkozásainak megvalósítására. Marketingkommunikációs tevékenysége
során az állami turizmusirányítás kiemelten foglalkozik a családbarát turizmussal, Melyik célokat támogatja?
szemléletformáló tevékenysége révén a jövőben támogatja a látogatók edukálását. A Horizontális beavatkozási logikaként valamennyi célt támogatja,
fentiek során az állami turizmusirányítás folyamatosan együttműködik a Családbarát kiemelten az A1, A2, A3, A4, A5, B1, B2, B5, E5 célokat.
Ország Programot megvalósító szereplőkkel. A jelen Stratégia horizontális szempontként és célként kezeli az
érthető turizmus megvalósítását, és az állami turizmusirányítás
HE3. A HOZZÁFÉRHETŐ TURIZMUS MEGVALÓSÍTÁSÁT feladataként határozza meg, hogy ismerje meg, értse meg, kutassa
TÁMOGATÓ ESZKÖZÖK és vizsgálja az érthető turizmus megvalósításának eszköztárát, gyűjtse
Melyik célokat támogatja? össze és terjessze az ezzel kapcsolatos jó gyakorlatokat, dolgozzon ki al-
Horizontális beavatkozási logikaként valamennyi célt támogatja, stratégiát vagy programot az érthető turizmus megvalósítására. Az állam
kiemelten az A1, A2, A3, A4, A5, B1, B2, B5, E5 célokat. feladata továbbá, hogy pilot-projekteket valósítson meg az érthető turizmus
A jelen Stratégia horizontális szempontként és célként kezeli a hozzáférhető témájában, valamennyi fejlesztésben következetesen érvényesítse az érthető
turizmus megvalósítását, és az állami turizmusirányítás feladataként turizmus szempontjait és vizsgálja a fejlesztések hatását, illetve képzési és
határozza meg, hogy ismerje meg, értse meg, kutassa és vizsgálja a hozzáférhető szemléletformáló tevékenységet folytasson. E tevékenységekben partnerként
turizmus megvalósításának eszköztárát, gyűjtse össze és terjessze az ezzel vehetnek részt a kulturális intézmények, oktatási intézmények. Az állami
kapcsolatos jó gyakorlatokat. Feladat továbbá alstratégia vagy program turizmusirányítás marketingkommunikációs tevékenységét a jövőben össze
kidolgozása és pilot-projektek megvalósítása a hozzáférhető turizmus kell hangolni az érthető turizmus szempontjaival. Szintén feladat szabályozási
témájában. Valamennyi fejlesztésben következetesen érvényesíteni javaslatok és minősítési rendszer kidolgozása, valamint platform biztosítása a
szükséges a hozzáférhető turizmus szempontjait és vizsgálni kell a szereplők közötti párbeszéd számára.
fejlesztések hatását. Az állami turizmusirányítás a fentieken túl képzési
és szemléletformáló tevékenységet folytat hozzáférhető turizmus HE5. A DIGITÁLIS TURIZMUS MEGVALÓSÍTÁSÁT TÁMOGATÓ ESZKÖZÖK
témakörben, marketingkommunikációs tevékenységét összehangolja a Melyik célokat támogatja?
hozzáférhető turizmus szempontjaival, szabályozási javaslatokat dolgoz Horizontális beavatkozási logikaként valamennyi célt támogatja,
ki a hozzáférhető turizmus elveinek érvényesítésére, minősítési rendszert kiemelten az A1, A2, A3, A4, A5, B1, B2, B5, E5 célokat.
alakít ki a hozzáférhető turizmust megvalósító attrakciók és desztinációk A jelen Stratégia horizontális szempontként és célként kezeli az digitális turizmus
számára. Az állami turizmusirányítás emellett platformot biztosít a hazai megvalósítását, és az állami turizmusirányítás feladataként határozza meg, hogy
érintettek közötti párbeszéd számára. ismerje meg, értse meg, kutassa és vizsgálja a digitális turizmus megvalósításának
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 123

eszköztárát, gyűjtse össze és terjessze az ezzel kapcsolatos jó gyakorlatokat, dolgozzon ki al-

stratégiát vagy programot a digitális turizmus megvalósítására. A cél elérése érdekében az
állami turizmusirányítás feladata továbbá, hogy valósítson meg pilot-projekteket, illessze
be kutatási eszköztárába a digitális technológiák biztosította új módszereket (big data-
elemzések) és valamennyi fejlesztésben következetesen érvényesítse a digitális turizmus
szempontjait és vizsgálja a fejlesztések hatását. Szintén cél Magyarország új digitális
kapuinak kialakítása digitális turistainformációs rendszerek bevezetésével, a digitális
ügyfélélmény és elérhetőség, mint USP erősítése, továbbá képzési és szemléletformáló
tevékenység megvalósítása digitális turizmus témakörben. (Turisztikai szektorban
működő KKV-k digitális fejlesztése, edukációja, digitális kompetenciák erősítése
a szektorban dolgozók számára). Marketingkommunikációs tevékenysége során
az állami turizmusirányításnak törekednie kell digitális marketingkommunikációs
eszközök használatára (testreszabott, hatékony, perszonalizált, szegmentáltan
és geotargetáltan célozható), közösségi médiaelemzésekre, az értékesítési
stratégiában pedig kiemelten kell foglalkozni az Online Travel Agency-k (OTA)
előretörésével. Az állam feladata, hogy versenyképességi, szektor-fehérítést
szolgáló IT-fejlesztéseket valósítson meg, szabályozási javaslatokat és minősítési
rendszert dolgozzon ki a digitális turizmus elveinek érvényesítésére és biztosítson
platformot a hazai érintettek közötti párbeszéd számára.
124 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

3.7
A Stratégia célrendszerének
A fentieken túlmenően az NTS 2030 célrendszere összhangban van a Nemzeti
Vidékstratégiában, a Nemzeti Tájstratégiában, a Digitális Nemzet Fejlesztési

illeszkedése
Programban, Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégiában,
Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában, illetve az Egészséges
Magyarország Stratégiában megfogalmazott célokkal, a Balaton Kiemelt Térség
A Stratégia az alábbi táblázatban részletezettek szerint kapcsolódik a hazai Stratégiai és Operatív Programjával, a nemzetközi szakpolitikai dokumentumok
fejlesztéspolitika alapdokumentumához, a Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos közül pedig az Európa 2020 Stratégiával és annak zászlóshajó programjaival,
Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célkitűzéseihez, támogatja azok továbbá a Duna makrorégiós stratégia céljaival.
elérését:

Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030

Átfogó fejlesztési célok:
1. É
 rtékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés
2. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom
3. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme
4. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet
Az NTS 2030 céljai között a magyar turizmus gazdasági teljesítményének, GDP-hez való hozzájárulásának,
foglalkoztatási szerepének javítása kiemelt helyen szerepel. Emellett a Stratégia foglalkozik azokkal a
társadalmi célokkal, amelyek a jól-lét növeléséhez, a természeti erőforrások fenntartható használatához
kapcsolódnak, a desztinációs szemlélet bevezetésével pedig támogatja a térségi potenciálok maximális
kihasználását a turizmusban.

Szakpolitikákban érvényesítendő specifikus célok:

Bár a Nemzeti Fejlesztés 2030 szakpolitikai céljai eltérő ágazatokra irányulnak, a turizmus komplexitására
1. V
 ersenyképes, innovatív gazdaság
jellemző, hogy a 7 db ágazati, szakpolitikai specifikus cél mindegyike megjelenik a jelen Nemzeti
2. Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság
Turizmusfejlesztési Stratégiában is. A gazdasági növekedés és innováció támogatása (1. cél) mellett az
3. Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és -ellátás
egészségturizmus támogatása a 2. célt, a desztinációs logikán alapuló turizmusfejlesztés, illetve a gasztronómiai
4. K reatív tudásalapú társadalom, piacképes készségek, K+F+I
turizmus fejlesztése a 3. célt, a divatipari kapcsolódások és a turisztikai innovációk támogatása a 4. célt, a
5. É rtéktudatos és szolidáris, öngondoskodó társadalom
turizmus, mint a hazaszeretetre nevelés eszköze az 5. célt, a turizmusirányítás iránymutató szerepének
6. Jó állam: szolgáltató állam és biztonság
kialakítása a 6. célt, az együtt-élő turizmus, mint horizontális cél bevezetése pedig a 7. célt támogatja.
7. Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme

A turizmus, mint erős területi dimenzióval működő iparág fejlesztését meghatározó stratégiának a
Területi specifikus célok
Nemzeti Fejlesztés 2030 koncepció területi specifikus céljaihoz is maradéktalanul illeszkednie kell. A jelen
1. A
 z ország makroregionális szerepének erősítése
Stratégiában bemutatott célrendszer egyrészt megerősíti Magyarország térségi szerepét elsősorban a
2. A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat
Kárpát-medencében, a V4 együttműködésben illetve a Duna makroregionális térségben. A desztinációs
3. V idéki térségek népességeltartó képességének növelése
alapra helyezett fejlesztések alapvetően területi szemléletben valósulnak meg, térségi kapcsolatokat
4. K iemelkedő táji értékű térségek táji adottságokon alapuló fejlesztése
erősítve, térségi turisztikai potenciálra építve. E szemlélet révén a Stratégia hozzájárul a 2-5. területi célok
5. T erületi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés
eléréséhez, az „Elérhetőség javítása” al-cél révén pedig támogatja az elérhetőség és mobilitás biztosítását,
6. Összekapcsolt terek: az elérhetőség és a mobilitás biztosítása
tehát az NTS 2030 a Nemzeti Fejlesztés 2030 valamennyi területi specifikus céljához illeszkedik.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 125
4. A megvalósítás
nyomon követése

4.1
A Stratégia jelen fejezete a megvalósítás nyomon követésének alapelveit és a célkitűzések
megvalósulását mérő mutatókat határozza meg.
Alapelvek
A Stratégia megvalósításának, nyomon követésének és értékelésének alapelvei a
következők:
1. Mérhetőség: a Stratégia megvalósítása, az eszközök alkalmazása és a finanszírozási
források felhasználása során maradéktalanul érvényesíteni kell a mérhetőség
elvét. Mérni szükséges a fejlesztések konkrét eredményeit, közvetlen és közvetett
hatásait, a források felhasználásának hatékonyságát. A mérési módszertant
úgy kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye a folyamatos nyomon követést
(monitoringot) és a pontszerű értékelést is, továbbá lehetőséget adjon időbeni
és térbeli/területi összehasonlításokra hazai és nemzetközi viszonylatokban
egyaránt.
2. Komplexitás: a Stratégia megvalósítása, nyomon követése és értékelése
során komplex szemlélet érvényesítése szükséges, melynek során
egyaránt vizsgáljuk a területi szempontokat (desztinációkra vonatkozó
információk), a termékszintű adatokat (országosan, termékszinten
rendelkezésre álló információk) és a célcsoportokra vonatkozó
adatokat (kor, nem, nemzetiség, jövedelmi jellemzők, motiváció stb.).
127
Az egyes eszközök felhasználása, illetve a megvalósított fejlesztések,
beavatkozások hatásainak mérése ezen három dimenzió együttes
figyelembevétele mellett lehetséges.
3. Lehatárolás: a Stratégia megvalósítása, nyomon követése és értékelése
során szükséges világossá tenni egy-egy beavatkozás turisztikai
kapcsolódását, üzleti vagy társadalmi jellegét. Világosan ki kell mutatni,
hogy egy adott fejlesztés for-profit vagy non-profit jelleggel valósul meg,
hogy közvetlenül turizmusfejlesztési célt támogat-e, vagy a fejlesztésben
vegyesen egyéb szempontok is megjelennek. Ezeket lehetőség szerint
elkülönítetten kell kezelni, bemutatni azért, hogy a turisztikai hasznok
kimutathatóak legyenek, és ne valósuljanak meg a valóságban nem
turisztikai célokat szolgáló fejlesztések turisztikai célú támogatásokból.
4. Transzparencia: a Stratégia megvalósítása, nyomon követése és értékelése
során szükséges megvalósítani a transzparencia elvét, azaz az értékelések,
beszámolók összefoglalóját a jogszabályi követelményekkel összhangban
nyilvánosságra kell hozni, a források felhasználásáról tájékoztatni szükséges
a közvéleményt. Mind az uniós, mind a hazai forrásból megvalósuló fejlesztések
esetén szükséges a támogatásra utaló táblák, jelzések elhelyezése a
fejlesztések helyszínén.
5. Együttműködés: a Stratégia megvalósítása, nyomon követése és értékelése során
az Ügynökség együttműködik a megvalósításban érintett szereplőkkel.
Ezek lehetnek minisztériumok, költségvetési intézmények, önkormányzatok és
önkormányzati intézmények, hatóságok, turisztikai szolgáltatók, az akadémiai szféra
és a civil társadalom képviselői egyaránt. A turizmus tipikus ágazatközi, tárcaközi,
és nemzetközi tevékenység, amely szoros kapcsolatban van a közlekedésüggyel, a
területfejlesztéssel, területrendezéssel, a kultúrával, az egészségüggyel, az oktatással,
a sporttal, a természet- és környezetvédelemmel, a bel- és külgazdasággal, az erdő- és
mezőgazdasággal, az iparral és kereskedelemmel, a szolgáltatásokkal, a foglalkoztatással,
128 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

a munkahelyteremtéssel, a pénzüggyel, az önkormányzatokkal. A Nemzeti Turisztikai Az 1255/2016. (VI.6.) Korm. határozat alapján a Testület – többek között
Tanácsadó Testületről szóló 1255/2016. (VI. 6.) Korm. határozat rendelkezik a turizmussal – állást foglal a turisztikával és vendéglátással összefüggő, stratégiai
és vendéglátással összefüggő kérdésekben való tárcaközi együttműködésről. A szakmai jelentőségű kérdésekről, valamint a fejlesztési igények támogathatóságának
szervezetekkel való párbeszéd folyamatos, az Ügynökség koordinálásával szakmai kérdéséről, véleményezi az egységes állami turizmusfejlesztési koncepció
rendezvényeken, konferenciákon, workshopokon keresztül valósul meg. Az akadémiai finanszírozási és támogatási rendszer megvalósítási folyamatát.
szférával való kapcsolattartásra hasonló rendszeres platformok kialakítását irányozza A Stratégia folyamatos monitoringja érdekében az Ügynökség
elő a Stratégia. folyamatosan gyűjti az indikátorokhoz kapcsolódó adatokat, vezetői
6. Rugalmasság: a Stratégia megvalósítása során tekintettel kell lenni a információs rendszert épít, melynek segítségével az aktuális állapot nyomon
gyorsan változó makroszintű körülményekre, világtrendekre, ennek követhető, vizsgálja és folyamatosan fejleszti a monitoringhoz rendelkezésre
érdekében folyamatosan vizsgálni szükséges a célok, a hozzákapcsolt eszköz- és álló módszertant, metódusokat, know-how-t, éves szinten beszámolót
indikátorrendszer összhangját a külső és belső környezet változásaival, illetve készít a Kormány részére a Stratégiában foglaltak megvalósulásáról, különös
az intézményrendszer alkalmasságát a célok megvalósítására. A Stratégiában tekintettel az eszközrendszerre, az indikátorok alakulására, a finanszírozásra és az
foglaltak összhangjának biztosítása érdekében – szükség esetén – felülvizsgálatot intézményrendszer változására.
kell tartani.
A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 közbenső értékelésére 2024-
A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában foglaltak megvalósulásának ben kerül sor. Ezt a dátumot indokolja az, hogy egyrészt a tervezett teljes, 2030-ig
folyamatos nyomon követése, monitoringja, illetve előrehaladásának tartó időtáv félideje ekkor van, másrészt legkésőbb 2023. december 31-ig használhatóak
meghatározott időközönként történő értékelése az állami turizmusirányítás fel a 2020-ig tartó uniós tervezési ciklus forrásai. A félidejű értékelés szükségszerűen
csúcsszervének, a Magyar Turisztikai Ügynökségnek a feladata, amelyet együtt jár majd a Stratégia felülvizsgálatával is. A Stratégia utólagos értékelésére
a Nemzeti Turisztikai Tanácsadó Testületről szóló 1255/2016. (VI. 6.) Korm. 2030-at követően, 2031-ben kerül sor.
határozatban foglaltakra figyelemmel, a Tanácsadó Testület bevonásával lát el.
 129

4.2
A célok megvalósulásának mérését szolgáló indikátorok
A Stratégia céljainak megvalósulását mérő legfontosabb indikátorok a következők:

Mutató neve Mértékegység Bázis év Bázisérték Célérték elérésének éve Célérték

A turizmus közvetlen és közvetett, azaz teljes nemzetgazdasági hozzájárulása a GDP-arányában % 2013 9,8 2030 16,0

A turizmusban és kapcsolódó ágazatokban dolgozó bejelentett munkavállalók száma fő 2013 364 370 2030 450 000

Magyarország helyezése a turizmus versenyképességi világranglistáján (WEF ranglista) helyezés 2016 49 2030 30

A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma országosan db 2016 27 629 453 2030 50 000 000

A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött belföldi vendégéjszakák száma országosan db 2016 13 827 408 2030 25 000 000

A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött külföldi vendégéjszakák száma országosan db 2016 13 802 045 2030 25 000 000

A Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció keretében felújított szobák száma db 2016 0 2030 30 000

Az Ügynökség szakmai közreműködésével, irányításával megvalósuló turisztikai fejlesztési projektek száma db 2016 0 2030 500

Felsőoktatási turisztikai képzések fejlesztésére vonatkozó programcsomag megvalósítása db 2016 0 2023 1

Turisztikai szakképzések fejlesztésére vonatkozó programcsomag megvalósítása db 2016 0 2023 1

Desztinációs szintű turisztikai teljesítmény mérésére is alkalmas, valós adatokon nyugvó vezetői információs
db 2016 0 2020 1
rendszer
 A szükséges

5. beavatkozások személyi,
tárgyi, szakmai, anyagi és
szervezeti feltételei
 131

5.1
Jelen fejezet az állami turizmusirányítás szervezeti kereteinek alakulását mutatja be,
ismerteti a Stratégia előkészítésekor fennálló szervezeti kereteket, illetve a tervezett
változásokat, melyek a stratégiai célok hatékonyabb megvalósítása érdekében
szükségesek. Ezután a Stratégia megvalósítását szolgáló pénzügyi erőforrások
áttekintése következik.
térségek fejlesztését.
tulajdonosi jogok gyakorlását is. Ebben a határozatban született döntés
továbbá a Magyar Turisztikai Ügynökség létrehozásáról az egységes
állami turizmusszakmai, rendezvénykoordinációs, turisztikai termékfejlesztési,
valamint vendéglátással kapcsolatos feladatok ellátása érdekében. Az
Ügynökség a Magyar Turizmus Zrt. átalakításával, annak alapjain jött létre és
kezdte meg működését 2016 májusában. Az azóta eltelt időszakban felálltak
az Ügynökség új szervezeti keretei, koncentráltan, egy szervezethez kerültek a
turizmusszakmához, a fejlesztéshez, a kutatási és innovációs területhez, illetve a
marketingkommunikációs/értékesítési területhez tartozó feladatok. A vonatkozó
jogszabályok jelentős feladat-, felelősségi és hatáskörökkel ruházták fel a
szervezetet, annak vezetője miniszteri biztosként koordinálja a turisztikai

Az állami turizmusirányítás
2. A szervezeti keretek felállításával párhuzamosan megkezdődött a kiemelt
turisztikai fejlesztési térségek nevesítése, beavatkozási programjaik elfogadása,

átalakulásának folyamata
és a térségi szintű szervezetrendszer megteremtése is. Ebbe a folyamatba
már bevonásra kerülnek a helyi szereplők, önkormányzatok, szolgáltatók is.
Ez a második szakasz várhatóan 2018 első félévéig tart majd, ameddig a kiemelt
A 2016-ban megkezdődött átalakulás, mely a szervezetrendszer hatékonyságának turisztikai fejlesztési térségek lehatárolásra kerülnek, elkészül a beavatkozási
javítására irányul, egy többéves folyamatot indított el, amely több szakaszra programjuk. Ezzel párhuzamosan elindul a 3. szakasz is.
osztható: 3. A harmadik lépést a térségi szintű szervezetrendszer kialakítása fogja jelenteni.
1. Az állami turizmusirányítás szervezeti felépítése, feladat és hatáskörei Ebben a szakaszban a kiemelt turisztikai fejlesztési térségekben kialakulnak a
jelentősen átalakultak a turizmussal kapcsolatos állami feladat- és térségi turizmusirányítás szervezeti keretei, a fejlesztő cégek, az Ügynökség
intézményrendszer átalakításához szükséges intézkedésekről szóló és a helyi szereplők (önkormányzatok, TDM szervezetek) együttműködése révén
1156/2016. (III. 31.) Korm. határozat hatályba lépését követően, hiszen márkagondnokságok jönnek létre. Olyan stabil, működőképes szervezetek,
e jogszabály alapján történt meg a turizmussal és a vendéglátással együttműködési platformok alakulnak, melyek hosszú távon képesek biztosítani a
kapcsolatos állami feladatoknak, ezen belül a turisztikai források felhasználásával térségi szemlélet, a desztinációs beavatkozási logika érvényesülését mind a fejlesztések,
kapcsolatos szakpolitikai felelősségnek a nemzeti fejlesztési miniszter mind a marketingkommunikáció terén. Világossá válik a térségi és helyi szint közötti
feladatkörébe történő telepítése, ideértve a Magyar Turizmus Zrt. feletti munkamegosztás, elhatárolódnak a felelősségi és feladatkörök. Ezzel párhuzamosan
132
zajlik a beavatkozási programokban meghatározott fejlesztések megvalósítása, azaz
a térségek új/megújult, minőségi élménykínálatának kialakítása. Ennek a szakasznak
a megvalósulása jelentős részben 2020-ig lezárul, a fejlesztések időigénye miatt a
befejezése 2023-2024-re várható.
4. Végül a 4. szakaszba akkor lép az ágazati irányítás, amikor az 1-3) szakaszra jellemző
intenzív állami szerepvállalást követően
a. a megvalósult kritikus tömegű fejlesztésnek köszönhetően,
b. a kialakult új országos és térségi márkáknak köszönhetően,
c. illetve a fentiekben röviden leírt új térségi szervezetrendszernek köszönhetően
a kiemelt turisztikai fejlesztési térségek „saját lábukra állnak”. Innentől kezdve
a központi állami szintnek elsősorban az országos ügyekre kell fókuszálnia, az állami
szerepvállalás csökken az ágazatban.
Ahogyan azt a bevezető fejezetben is jeleztük, a turizmust elsősorban a piaci
szereplőknek kell működtetniük, ezért az első időszakra jellemző intenzív
állami szerepvállalás feladata nem lehet más, minthogy megteremtse azokat a
feltételeket, amelyek mellett az ágazat szereplői képesek lesznek tisztességes
piaci feltételek mellett nemzetközi versenyben is profitábilisan működni.
Ebben a folyamatban partnerként kezeljük azokat a vállalkozásokat, amelyek
maguk is motiváltak a minőségi élménykínálat megteremtésében és a gazdaság
fehérítésében. Tekintettel azonban arra, hogy a hazai turizmusipar legnagyobb
problémájának a fekete- és szürkegazdaság mértékét tartjuk, a fent leírt
átalakulás során, elsősorban annak 2-3. szakaszában az állami
turizmusirányítás jelentős lépéseket kell, hogy tegyen a gazdaság
fehérítésére. Ezt az állam – a korábbiakban leírtak szerinti – ösztönző
támogatáspolitika és szigorú szankcionálási rendszer együttes
alkalmazásával kívánja elérni, mely várhatóan a piac átrendeződését,
tisztulását, az ágazat teljesítményének ugrásszerű javulását eredményezi
majd.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030
5.1.1 A Magyar Turisztikai Ügynökség
A Magyar Turisztikai Ügynökség megalakulásával olyan szervezet jött létre,
mely egyszerre tudja ellátni a hozzá tartozó turizmusszakmai, fejlesztési,
kutatási és marketingkommunikációs feladatokat, integrálva e területeket,
valamint szakmailag tudja támogatja a képzési és szabályozási feladatok
hatékony ellátását.
Az Ügynökség a feladatait elsősorban a turisztikai térségek fejlesztésének
állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. számú törvényben (a továbbiakban
2016. évi CLVI. számú törvény), a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen
Működő Részvénytársaság turizmussal és vendéglátással kapcsolatos egyes
feladatainak meghatározásáról szóló 61/2017. (III.20.) Korm. rendeletben,
illetve az egyes kormányrendeleteknek a nemzeti rendezvények előkészítésével és
lebonyolításával, illetve a turisztikával összefüggő módosításáról szóló 114/2017. (V.
10.) Korm. rendeletben meghatározottak alapján látja el. A fenti jogszabályokban
meghatározott állandó feladatok és felelősségi körök kiegészülnek a további
jogszabályokban eseti jelleggel meghatározott feladatokkal.
A 2016. évi CLVI. számú törvény 3. § (4)-(5) bekezdése alapján:
„(4) Az állam feladata
a. a turisztikai fejlesztések szakpolitikai céljainak és irányelveinek kidolgozása,
b. a turisztikai térségen belüli turisztikai fejlesztés szakmai tervezése, a
megvalósítás turisztikai térségen belüli és azok közötti szakmai összehangolása,
valamint
c. szakmailag meghatározni, megtervezni és összehangolni az egyes turisztikai
térségeken belül és azok között a turisztikai fejlesztések tekintetében a turisztikai
térség megközelítését biztosító térségi és helyi infrastruktúrához, a kulturális
örökség védelméhez, az épített és természeti környezet védelméhez, a
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 133

társadalmi, környezeti fenntarthatósághoz, továbbá a turizmussal összefüggő koordinációjáért, meghatározott projektek megvalósításáért, az
marketingtevékenységhez szükséges turisztikai kapacitásokat és feladatokat, attrakciófejlesztési logika és a horizontális beavatkozási szempontok
valamint szakmailag összehangolni azok végrehajtását. érvényesítéséért. Kapcsolatot tart a helyi szereplőkkel, megfelelő szakmai
(5) Az állam a (4) bekezdésben foglalt feladatokat a Magyar Turisztikai Ügynökség tudással, felkészültséggel, menedzsment kapacitásokkal és helyismerettel
Zrt. útján látja el.” rendelkezik, az Ügynökség helyi „lábaként” segíti az országos és a térségi szint
fejlesztéseinek összehangolását, a termék-alapú és desztinációs fejlesztési
Az Ügynökség feladatait a 61/2017. (III.20.) Korm. rendelet és az ezt módosító 114/2017. logika összehangolását.
(V. 10.) Korm. rendelet részletezi, az Ügynökség által betölteni kívánt szerepköröket A fejlesztő cégek létrehozatala a térségi szintű intézményrendszer
pedig a bevezető fejezetben részletesen ismertettük. A 13/2017. (IV. 25.) NFM rendelet kialakításának első lépcsőjét jelenti. Ezek a szervezetek az első időszakban
a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft. felett az államot alapvetően a fejlesztések megvalósításáért lesznek felelősek, idővel egyre
megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására szintén inkább átalakulnak térségi turizmusmenedzsment szervezetté,
az Ügynökséget jelölte ki. A Hungarofest NKft. felelős a nemzeti rendezvények márkagondnoksággá. A kiemelt fejlesztési térségekben létrejövő
szervezéséért és lebonyolításáért. márkagondnokság felügyeli a fogadóterület stratégiai fejlesztését, a márkázási
folyamatokat. A márkagondnokságok szakmai kapcsolatban állnak a helyi és –
5.1.2 Fejlesztő cégek és márkagondnokságok ahol ilyen működik - térségi szervezetekkel, az összehangolt munka támogatja, hogy
emelkedjen az egyes szervezetek szakmai tevékenységének színvonala. A GINOP 1.3.4
A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi projekt megvalósítása során kialakul a kiemelt fejlesztési térségek turisztikai szereplői
CLVI. törvény 4.§-a alapján az állam a kiemelt állami turisztikai beruházások között olyan együttműködés, amely a márkagondoksági feladatok hatékony
megvalósítása céljából 100%-ban állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági ellátását teszi lehetővé, megalapozva egy új térségi turisztikai szervezeti rendszer
társaságokat létesít. létrehozását.
A turisztikai fejlesztő cégek feladatairól a 2016. évi CLVI. törvény
rendelkezései (különösen: kiemelt állami turisztikai beruházások megvalósítása),
illetve a létrehozásukról rendelkező kormányhatározatok adnak eligazítást.
Ez utóbbiak a cégek feladatát a határozatokban megfogalmazott fejlesztési
feladatok szakmai koordinációjában határozzák meg.
A fejlesztő cégek létrehozatalát elsősorban az indokolja, hogy térségi
szinten jöjjön létre olyan tervező-megvalósító szervezet, amely
felelős a beavatkozási programokban meghatározott beruházások
134 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

5.2
A Stratégia megvalósításának pénzügyi feltételei
Jelen fejezetben a Stratégiában foglaltak megvalósításához rendelt források tervezett rendszerét ismertetjük, melyben egyaránt szerepelnek hazai, központi költségvetési
és uniós források. Ez utóbbiakkal a jelenleg ismert programozási keretek alapján 2023-ig tervezünk. A források tervezett összegét és éves allokációját az alábbi táblázatok
foglalják össze.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 135

5.2.1 Hazai források

A táblázatban bemutatott összegek a 2017. és 2018. évi központi költségvetésről szóló törvények alapján meghatározott, illetve kormányhatározatokban21 jóváhagyott
források.
A Turisztikai célelőirányzat éves összege 2017-ben 11,0 milliárd forint, 2018-tól 2030-ig terjedő időszakban évente 12,1 milliárd forint.
A Turisztikai fejlesztési célelőirányzat 2017-re és 2018-ra tartalmazza a vonatkozó költségvetési törvények által meghatározott összegeket, 2019 és 2020 között a 1390/2017.
(VI.27.) Korm. határozat által biztosított összegeket, valamint 2019 és 2030 között a 1549/2017. (VIII.18.) Korm. határozat által biztosított összegeket.
A Turizmusfejlesztési hozzájárulás tervezett éves összege 2018-tól 11,4 milliárd forint.

Turisztikai fejlesztési Turizmusfejlesztési

Turisztikai célelőirányzat Összesen
Év célelőirányzat hozzájárulás
(Mrd Ft) (Mrd Ft)
(Mrd Ft) (Mrd Ft)
2017 11,0 12,0 - 23
2018 12,1 30,0 11,4 53,5
2019 12,1 58,449 11,4 81,949
2020 12,1 57,636 11,4 81,136
2021 12,1 10,0 11,4 33,5
2022 12, 1 10,0 11,4 33,5
2023 12,1 10,0 11,4 33,5
2024 12,1 10,0 11,4 33,5
2025 12,1 10,0 11,4 33,5
2026 12,1 10,0 11,4 33,5
2027 12,1 10,0 11,4 33,5
2028 12,1 10,0 11,4 33,5
2029 12,1 10,0 11,4 33,5
2030 12,1 10,0 11,4 33,5
Összesen 168,3 258,085 148,2 574,585

5.1. táblázat: 2017-2030 évekre vonatkozó hazai forrásból tervezett turisztikai célú fejlesztések pénzügyi előrejelzése
Forrás: A Magyar Turisztikai Ügynökség saját számítása

21. 1549/2017. (VIII. 18.) Korm. határozat a turisztikai fejlesztések megvalósításához szükséges intézkedésekről, illetve 1390/2017. (VI. 27.) Korm. határozat a Balaton, a Sopron-Fertő, valamint a To-
kaj-Felső-Tisza-Nyírség kiemelt turisztikai fejlesztési térségekben tervezett turisztikai projektek megvalósításához szükséges éven túli kötelezettségvállaláshoz történő hozzájárulásról, valamint
Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény és a Magyarország 2018. évi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény.
136 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

5.2.2 Uniós források

A turisztikai fejlesztéseket célzó kohéziós politikai források a 2014-2020-as időszakban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP), a Versenyképes Közép-Magyarország
OP (VEKOP) és a Terület- és Településfejlesztési OP (TOP)-ban állnak rendelkezésre. Jelen fejezet az OP-kban rögzített forrásokat, és azok várható pénzügyi lefutását mutatja
be. A várható kifizetési adatok előrejelzése a 2017. júniusi irányító hatósági, és szakpolitikai felelősi ismereteket tükrözik, az előrejelzéseket a felhívások bárminemű módosítása
jelentősen befolyásolhatja. Az éves adatok kumulált összegként és milliárd forintban szerepelnek a táblázatokban.

Kifizetés Kifizetés Kifizetés Kifizetés Kifizetés Kifizetés

Kód Felhívás Felhívás kerete
2017 2018 2019 2020 2021 2022

Turisztikai fejlesztési térségek

GINOP-1.3.4-15 4,00 0,00 0,83 1,24 2,59 3,31 4,00
pozicionálása

Nemzeti Turisztikai marketing és

GINOP-1.3.5-15 8,35 1,40 8,35 8,35 8,35 8,35 8,35
keresletösztönző program

5.2 táblázat: GINOP 1-es prioritás turisztikai tárgyú projektjei

Forrás: NGM adatai alapján a Magyar Turisztikai Ügynökség saját számítása (kumulált összegek)
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 137

Kifizetés Kifizetés Kifizetés Kifizetés Kifizetés Kifizetés

Kód Felhívás Felhívás kerete
2017 2018 2019 2020 2021 2022

Nemzeti Kastély- és Várprogram

GINOP-7.1.1-15 turisztikai célú fejlesztéseinek 40,42* 26,00 30,00 35,00 38,00 40,42 40,42
támogatása

Aktív turisztikai hálózatok

GINOP-7.1.2-15 15,60 3,00 6,00 10,00 14,00 15,60 15,60
infrastruktúrájának fejlesztése

Gyógyhelyek komplex turisztikai

GINOP-7.1.3-15 5,00* 2,00 3,00 4,50 5,00 5,00 5,00
fejlesztése

Egyházi kulturális örökség turisztikai

GINOP-7.1.4-16 7,01* 3,50 4,50 6,50 7,01 7,01 7,01
fejlesztése

Nemzeti parkok komplex turisztikai

GINOP-7.1.5-16 4,06* 0,70 2,00 4,06 4,06 4,06 4,06
fejlesztése

Világörökségi helyszínek fejlesztése

GINOP-7.1.6-16 11,50 0,00 3,00 6,00 10,00 11,50 11,50
(11,5 Mrd)

Turisztikai attrakciók minősítési

GINOP-7.1.8-17 1,00* 0,00 0,60 1,00 1,00 1,00 1,00
feltételrendszerének kialakítása

Turisztikailag frekventált térségek

GINOP-7.1.9-17 integrált termék- és szolgáltatás 38,40* 0,00 8,00 12,00 25,00 32,00 38,40
fejlesztése

Prioritás kerete 10% túlvállalással = 122,99 35,20 57,10 79,06 104,07 116,57 122,99

5.3 táblázat: A GINOP 7. Turizmus prioritásának megoszlása

Forrás: NGM adatai alapján a Magyar Turisztikai Ügynökség saját számítása (kumulált összegek)
138 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

Kifizetés Kifizetés Kifizetés Kifizetés Kifizetés Kifizetés

Kód Felhívás Felhívás kerete
2017 2018 2019 2020 2021 2022

Turisztikai fejlesztési térségek

VEKOP-1.3.2-17 0,16 0,01 0,04 0,06 0,12 0,15 0,16
pozicionálása

5.4 táblázat: A VEKOP 1-es prioritásának turisztikai tárgyú projektjei

Forrás: NGM adatai alapján a Magyar Turisztikai Ügynökség saját számítása (kumulált összegek)

Felhívás Kifizetés Kifizetés Kifizetés Kifizetés Kifizetés Kifizetés

Kód Felhívás
kerete 2017 2018 2019 2020 2021 2022

Aktív turisztikai hálózatok

VEKOP-4.1.1-15 10,64* 1,77 2,25 3,99 6,21 8,42 10,64
infrastruktúrájának fejlesztése

VEKOP-4.1.2-16 Tematikus hálózatok fejlesztése 1,00 0,00 0,26 0,52 0,87 1,00 1,00

5.5 táblázat: A VEKOP 4-es prioritásának (Turisztikai és természetvédelmi fejlesztések) turisztikai tárgyú projektjei
Forrás: NGM adatai alapján a Magyar Turisztikai Ügynökség saját számítása (kumulált összegek)
*A 2017 3. negyedévében hatályba lépő Éves Fejlesztési Keret szerint.

Kifizetés Kifizetés Kifizetés Kifizetés Kifizetés Kifizetés

Kód Felhívás Felhívás kerete
2017 2018 2019 2020 2021 2022

Társadalmi és környezeti szempontból

TOP-1.2.1-15 51,07 16,65 33,30 49,95 51,07 51,07 51,07
fenntartható turizmusfejlesztés

Társadalmi és környezeti szempontból

TOP-1.2.1-16 21,84 3,40 6,80 10,20 13,61 17,01 21,84
fenntartható turizmusfejlesztés

5.6 táblázat: A TOP 1-es prioritásának turisztikai tárgyú projektjei

Forrás: NGM adatai alapján a Magyar Turisztikai Ügynökség saját számítása (kumulált összegek)
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 139

Kifizetés Kifizetés Kifizetés Kifizetés Kifizetés Kifizetés

Kód Felhívás Felhívás kerete
2017 2018 2019 2020 2021 2022

Társadalmi és környezeti
TOP-6.1.4-15 szempontból fenntartható 22,20 20,00 22,20 22,20 22,20 22,20 22,20
turizmusfejlesztés

Társadalmi és környezeti
TOP-6.1.4-16 szempontból fenntartható 19,927 3,40 6,80 10,16 13,55 16,93 19,927
turizmusfejlesztés

5.7 táblázat: A TOP 6-os prioritásának turisztikai tárgyú projektjei

Forrás: NGM adatai alapján a Magyar Turisztikai Ügynökség saját számítása (kumulált összegek)

A fentiek alapján európai uniós forrásból turisztikai fejlesztésekre mintegy 262,18 milliárd forint áll rendelkezésre 2023-ig, a három operatív programban (GINOP, VEKOP, TOP).
Megjegyzendő, hogy turizmusfejlesztési vagy közvetetten turisztikai célokat szolgálnak egyes vidékfejlesztési konstrukciók is.
Számos, a turizmus területét érintő, közvetlen európai uniós finanszírozási program létezik továbbá, amelyek nagyságrendje jelentősen elmarad mind a hazai
turizmusfejlesztési források, mind az európai uniós tagállami dedikált fejlesztési források mértékétől.
A COSME az EU kis- és középvállalkozások (KKV-k) versenyképességét segítő programja. A COSME programon belül a turizmus külön hangsúlyt kap, az Európai Bizottság
COM (2010) 352. számú, 2010. júniusi turisztikai akcióterv célkitűzéseihez és a COSME program éves munkaprogramjához igazodva. A LIFE az Európai Unió környezetvédelmi
és éghajlat-politikáját támogató programja, a Horizont 2020 az EU kutatásfejlesztési és innovációs politikáját 2014-2020 között meghatározó program, közvetett turisztikai
kapcsolódásokkal.
A Kreatív Európa program az európai filmipar, valamint a kulturális és kreatív ágazatok támogatására létrehozott uniós kezdeményezés, szintén közvetett turisztikai
vonatkozásokkal.
A Nemzetközi Visegrádi Alap egyes pályázati ablakainak külön témáját képezi a turizmus, a regionális fejlesztés és vállalkozásfejlesztés mellett.
A Duna Transznacionális Program (DTP) négy programprioritása közül turisztikai szempontból a „környezeti és kulturális szempontból felelős Duna-régió” ablak keretén
belül a természeti és kulturális örökség és források fenntartható fejlődése felhívás és téma területén említhetők turisztikához kapcsolódó pályázatok.
Az Interreg Közép-Európa Programban kilenc EU tagország vesz részt (Lengyelország, Németország (nem teljes területével), Ausztria, Csehország, Szlovákia,
Magyarország, Szlovénia, Olaszország (nem teljes területével) és Horvátország. Turisztikai pályázatok – a DTP-hez hasonlóan - a természeti és kulturális örökség védelme
témájában valósíthatók meg.
6. Kockázatelemzés
 1 41

6.1
A Stratégia a következőkben számba veszi a külső és belső kockázatokat, priorizálja ezeket bekövetkezésük valószínűsége és a Stratégiában foglaltak megvalósítására
gyakorolt esetleges hatásuk alapján, és meghatározza az egyes kockázatok kezelésének legfontosabb elemeit.

Globális, külső kockázatok

A külső környezeti kockázatok azok, amelyek bekövetkezésére az állami turizmusirányítás nincs befolyással, ugyanakkor a kockázatok mérséklésére, kezelésére megfelelő
cselekvési tervvel kell rendelkezni. Ezek közül kiemelkedik a globális biztonság erodálódásának témaköre.

Bekövetkezésének Bekövetkezésének hatása a

Kockázat azonosítása Kockázatkezelés módja
valószínűsége Stratégiában foglalt célokra

A globális Magyarország biztonságos országként történő megjelenítése külföldön, ennek folyamatos kommunikációja.
terrorfenyegetettség magas alacsony Fokozottabb együttműködés a nemzetbiztonsági szervekkel, elsősorban a nagyrendezvények biztosítása
erősödése terén, válságmenedzsment-terv készítése.

Világgazdasági Hatékony, stratégiai marketingkommunikáció, tudatos turisztikai márkaépítés, megújult értékesítési

recesszió miatt a várt közepes magas csatornák. Magasabb költésű csoportok megszólítása, mennyiségi helyett minőségi turizmusra fókuszáló
forgalomélénkülés elmarad turizmusfejlesztés.
142 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

Globális egészségügyi
Magyarország biztonságos országként történő megjelenítése külföldön, ennek folyamatos kommunikációja.
kockázat, járvány közepes közepes
Fokozottabb együttműködés a járványügyi szervekkel, válságmenedzsment-terv készítése.
kialakulása

Klímaváltozás, globális Magyarország, mint természeti kockázatoktól viszonylag védett térség megjelenítése a kommunikációban,
felmelegedés miatti közepes alacsony ezzel párhuzamosan a fejlesztések és a turisztikai hasznosítás kapcsán a környezeti fenntarthatóság
klímakockázatok szempontjainak maradéktalan érvényesítése, az együtt-élő turizmus eszközrendszerének megvalósítása.

A Stratégiában foglaltak tudatos, tervszerű végrehajtása, azaz olyan integrált beavatkozás-sorozat

megvalósítása, amely egyszerre foglalkozik a kínálati oldallal a fejlesztések révén, a keresleti oldallal a tudatos
Versenytársak erősödése magas magas marketingtevékenység során, illetve az ágazat alapvető infrastrukturális és humán feltételeinek és működési,
szabályozási környezetének javításával. A fentieken túl szükséges a versenytársak fejlődésének folyamatos
nyomon követése.

Brain drain – fokozódó
közepes
külföldi munkavállalás
A hazai minőségi turizmus megteremtése, az ágazat presztízsének visszaállítása, továbbá elsősorban az ágazat
közepes fehérítését célzó intézkedésekkel a külföld „elszívó hatása” jelentősen csökkenthető. Ez a folyamat tovább
támogatható jó példák, sikertörténetek propagálásával, „helyi hősök” bemutatásával.

Az Európai Unió politikai A turizmus terén is térségi együttműködések ösztönzése, a V4-ekkel való együttműködés erősítése, stratégiai
destabilitációja, a Brexit alacsony közepes megállapodások megkötése, összehangolt cselekvés. Az EU-n kívüli küldőpiacokon történő tudatosabb
eszkalálódása marketing és értékesítési tevékenység.

Háborús fenyegetés,
fegyveres konfliktusok alacsony
kialakulása a térségben
Magyarország biztonságos országként történő megjelenítése külföldön, ennek folyamatos kommunikációja.
magas
Fokozottabb együttműködés a nemzetbiztonsági szervekkel.
 143

6.2
Hazai társadalmi-gazdasági-környezeti kockázatok
A hazai társadalmi-gazdasági-környezeti kockázatok olyan „belső” veszélyek, problémák, melyek kezelésére az állami turizmusirányításnak több eszköze van, melyeket
részben jelen Stratégia is ismertet.

Bekövetkezésének
Bekövetkezésének
Kockázat azonosítása hatása a Stratégiában Kockázatkezelés módja
valószínűsége
foglalt célokra

Magas fluktuáció és A munkaerőpiaci folyamatok nyomon követése és elemzése. A hazai minőségi turizmus megteremtése, az ágazat presztízsének
tartósan hiányzó képzett magas magas visszaállítása, továbbá elsősorban az ágazat fehérítését célzó intézkedések megtétele, melyekkel a szakma vonzereje növelhető. Ez
munkaerő az ágazatban a folyamat tovább támogatható jó példák, sikertörténetek propagálásával, „helyi hősök” bemutatásával.

Feketegazdaság aránya
tartósan magas a közepes magas Hatékony állami fellépés a szabályozás, illetve a visszaélések kimutatása és szankcionálása terén.
turizmusban

A nemzetgazdasági
növekedés elmarad a Tudatos „belső” kommunikáció és turisztikai márkaépítés, a hazaszeretet és kötődés erősítése a turizmus eszközeinek
alacsony közepes
tervezettől, csökken a segítségével, jó ár-érték arány biztosítása.
belföldi kereslet

„Belső” országkép romlása, Tudatos „belső” kommunikáció és turisztikai márkaépítés, a hazaszeretet és kötődés erősítése a turizmus eszközeinek
alacsony magas
csökken a belföldi kereslet segítségével. Minőségi élménykínálat és jó ár-érték arány megteremtése a belföldi turisták számára.

Természeti környezet
minőségének romlása, a
A táji adottságokon alapuló fenntarthatóság szempontjainak maradéktalan érvényesítése a turisztikai fejlesztések megvalósítása
turizmus káros hatásai alacsony magas
terén, az együtt-élő turizmus eszközrendszerének alkalmazása.
a környezetre és a helyi
közösségekre
144 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

6.3
Turizmusirányítással, menedzsmenttel kapcsolatos
kockázatok
Az állami turizmusirányítás rendszerében végbement, jelenleg is zajló átalakítás önálló változásmenedzsment feladat. A változtatás nem cél, hanem a jelen Stratégiában
kitűzött célok elérésnek az (egyik) eszköze. Alapvető fontosságú ezért, hogy a szektor szereplői megértsék, elfogadják a változtatás szükségességét.

Bekövetkezésének hatása
Bekövetkezésének
Kockázat azonosítása a Stratégiában foglalt Kockázatkezelés módja
valószínűsége
célokra

Nem áll rendelkezésre megfelelő számú,
megfelelően képzett szakember a
tervezett fejlesztések megvalósításához
Az Ügynökség tudatos HR-tevékenysége, külső szállítók bevonása, a helyi szereplőkkel való jobb
együttműködés révén, valamint az Ügynökség képzési tevékenysége révén rövid távon kezelhető a kockázat,
közepes magas
tartósan pedig a felsőoktatási intézményekkel való jobb együttműködés, és az ágazatirányításba fiatal, jól
képzett munkaerő bevonása jelent megoldást.

Nem sikerül megfelelő együttműködést A helyi szereplők bevonása, tájékoztatási csatornák és rendszeres egyeztetési fórumok kialakítása, hatékony
alacsony közepes
kialakítani a helyi szereplőkkel térségi szintű szervezetrendszer kialakítása.

Nem sikerül megfelelő együttműködést Folyamatos kommunikáció a turizmusban érintett szakterületek képviselőivel, együttműködés rendszeres
alacsony közepes
kialakítani a további ágazatokkal fórumainak megteremtése.

Az ágazat nem kap megfelelő kormányzati 2020-ig látványos eredmények elérése az ágazatban, különösen az ágazat fehérítése tekintetében, a turizmus
alacsony közepes
támogatást a célok megvalósításához közvetett és közvetlen nemzetgazdasági jelentőségének igazolása.
 145

6.4
Finanszírozási kockázatok
Az azonosított kockázatok negyedik csoportját a finanszírozási kockázatok képezik, melyeket az alábbiak szerint ismertetünk:

Bekövetkezésének
Bekövetkezésének
Kockázat azonosítása hatása a Stratégiában Kockázatkezelés módja
valószínűsége
foglalt célokra

A 2023 utáni időszakban nem áll

A 2023-ig terjedő időszakban kritikus tömegű fejlesztés megvalósítása, illetve fokozatos áttérés a visszatérítendő állami
rendelkezésre a korábbiaknak
magas alacsony forrásokra, azért, hogy 2023 után az ágazat állami támogatások nélkül is versenyképesen működjön, az esetleges állami
megfelelő nagyságrendű uniós
támogatások csak ösztönző jelleggel jelenjenek meg a magánerős fejlesztések mellett.
fejlesztési forrás

Nem áll rendelkezésre a tervezett

A Stratégia éves monitoringja, szükség esetén újratervezés, javaslattétel forrásátcsoportosításra. Önerőt is bevonó
hazai forrás a fejlesztések alacsony közepes
fejlesztések támogatása, visszatérítendő konstrukciók kialakítása.
lebonyolításához

Nem valósul meg az uniós

A Stratégia éves monitoringja, szükség esetén újratervezés, javaslattétel forrásátcsoportosításra. Az Ügynökség
források megfelelő ütemű alacsony közepes
részvételével megvalósuló projektek folyamatos monitoringja.
lehívása

A hitelkonstrukcióban
Stratégiai együttműködések kialakítása a Magyar Fejlesztési Bankkal, illetve a pénzügyi szektor meghatározó
megvalósuló fejlesztésekhez alacsony közepes
szereplőivel.
nincs banki partner
146 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

ÖSSZEFOGLALÁS
A magyar turizmus ágazata 2030-ig nehéz, ellentmondásokkal és kihívásokkal teli, de
számos lehetőséget kínáló időszak elé néz. Az élménykeresés, és ezzel együtt az utazások
jelentősége világszerte folyamatosan növekszik, de a globális mértékben erősödő turizmus
egyben fokozódó versenyt is jelent. Az innovációnak, a kiválóságnak, a minőségnek
megkülönböztető szerepe lesz abban, mely térségek tudnak ebben a versenyben
sikeresen helytállni.
A jelen Stratégiában felvázolt új szemlélet bevezetésének, az újratervezésnek,
szemléletváltásnak az időpontja kedvező. Az ágazat 2010 óta folyamatos növekedést
produkál, és számos jó eredménnyel megvalósított fejlesztésnek, minőséget,
egyediséget és kreativitást képviselő kezdeményezésnek lehettünk tanúi az
elmúlt években, melyek támpontot adhatnak a jövőre nézve.
Hazánk számtalan, turisztikai szempontból kiaknázatlan erőforrással
rendelkezik. Természeti kincseink, épített és szellemi kulturális örökségünk elemei
egyedülállóan változatosak, népzenénk és néptáncaink, néphagyományaink
tárháza kimeríthetetlenül gazdag, lehetőséget adva arra, hogy újra és újra
rácsodálkozzunk Magyarország szépségére, megéljük a hazánkhoz,
nemzetünkhöz tartozás élményét.
Ahogyan a Stratégiában megfogalmaztuk: a turizmus nem öncél, hanem
az életünk jobbá tételének eszköze. A 2030-ig előttünk álló időszakban
pedig minden feltétel adott, hogy ezt az eszközt megfelelően használjuk
közösségeink, nemzetünk gyarapítása érdekében. A hazai turizmus
fejlesztése ezért közös ügyünk és közös felelősségünk is egyben.
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 1 47

strat%C3%A9gia_.pdf

IRODALOMJEGYZÉK
letöltés ideje: 2017. 07. 01.
•• EGYETEMES TERVEZÉS INFORMÁCIÓS ÉS KUTATÓKÖZPONT
letöltés helye: http://www.etikk.hu/
•• ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TISZTIORVOSI SZOLGÁLAT (2017) – Országos törzskönyvi letöltés ideje: 2017.05.19.
nyilvántartás a magyarországi gyógyszállókról •• EURÓPA 2020 STRATÉGIA
letöltés helye: https://www.antsz.hu/felso_menu/ugyintezes/hatosagi_ letöltés helye: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.
nyilvantartas/termeszetes_gyogytenyezok_nyt/gyogyszallok.html letöltés ideje: do?uri=COM:2010:2020:FIN:hu:PDF
2017.06.05. letöltés ideje: 2017.07.11.
•• BCG, 2013: The Boston Consulting Group: Traveling with Millenials. •• EURÓPAI BIZOTTSÁG (2016): Flash Eurobarometer – Survey on the attitudes
letöltés helye: https://www.bcg.com/documents/file129974.pdf of Europeans towards tourism, 2010-2016.
letöltés ideje: 2017.07.10. letöltés helye: https://ec.europa.eu/growth/tools-databases/vto/
•• BUDAPEST SPORTIRODA (2016): Budapesti futóturizmus 2015-ben: 2,77 milliárd eurobarometer
forint közvetlen költés letöltés ideje: 2017.07.12.
letöltés helye: http://www.futanet.hu/cikk/bhirek16-budapesti-futoturizmus- •• EUROPEAN TRAVEL COMMISSION (2017): ETC Snapshots – Nature-Active
2-77-milliard-forint-kozvetlen-koltes-2015-ben Tavellers, 2017.
letöltés ideje: 2017.06.12. letöltés helye: http://www.etc-corporate.org/?page=report&report_id=101
•• DIRECTORATE-GENERAL FOR INTERNAL POLICIES (2015): Research for letöltés ideje: 2017.05.8.
Tran Committee – From responsible best practices to sustainable tourism •• EUROSTAT ADATBÁZIS
development letöltés helye: http://ec.europa.eu/eurostat/data/database
letöltés helye: http://www.europarl.europa.eu/thinktank/en/document. letöltés ideje: 2017.07.05.
html?reference=IPOL_STU(2015)573421 •• GLOBAL WELLNESS INSTITUTE: Global Wellness Economy Monitor, January 2017.
letöltés ideje: 2017.05.24. letöltés helye: https://www.globalwellnessinstitute.org/industry-research/
•• DUNA MAKROREGIONÁLIS STRATÉGIA letöltés ideje: 2017.05.08.
letöltés helye: http://dunaregiostrategia.kormany.hu/ •• HALL, C. M., SCOTT, D. & GÖSSLING, S., 2013. The Primacy of Climate Change for
letöltés ideje: 2017.06.23. Sustainable International Tourism. Sustainable Development, In Press.
•• EGÉSZSÉGES MAGYARORSZÁG STRATÉGIA letöltés helye: https://www.researchgate.net/publication/264488262_The_Primacy_of_
letöltés helye: http://www.kormany.hu/download/e/a4/30000/
Eg%C3%A9szs%C3%A9ges_Magyarorsz%C3%A1g_e%C3%BC_
148 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

Climate_Change_for_Sustainable_International_Tourism •• KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (2017/a): Turizmus-szatellitszámlák,

letöltés ideje: 2017.06.10. 2013
•• HIPA, 2017: Továbbra is bíznak Magyarországban a külföldi befektetők publikálva: 2017.01.
letöltés helye: https://hipa.hu/hu_HU/tovabbra-is-biznak-magyarorszagban-a- •• KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (2017/b): Tájékoztatási adatbázis
kulfoldi-befektetok 2017. január
letöltés ideje: 2017.05.13. letöltés helye: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp
•• ICCA 2016 letöltés ideje: 2017.07.20.
letöltés helye: http://iccadata.iccaworld.com/statstool2016/ •• MNB (2017): MAGYAR NEMZETI BANK
letöltés ideje: 2017.05.08. letöltés helye: http://www.mnb.hu/statisztika/statisztikai-adatok-
•• ITB World Travel Trends Report (2016/17). Berlin: Messe Berlin GmbH. informaciok/adatok-idosorok/viii-fizetesi-merleg-kozvetlen-
letöltés helye: http://www.itbberlin.de/media/itb/itb_dl_all/itb_presse_all/World_ tokebefektetesek-kulfolddel-szembeni-allomanyok/fizetesi-merleg-
Travel_Trends_Report_2016_2017.pdf kulfolddel-szembeni-allomanyok/bpm6-modszertan-szerinti-adatok
letöltés ideje: 2017.07.10. letöltés ideje: 2017.07.21.
•• JANCSIK, András (2007): A turisztikai attrakció és a turisztikai erőforrás fogalma •• MAGYAR TURISZTIKAI HIVATAL (2005): Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia
– átfedések és eltérések in: Turisztikai erőforrások – A természeti és kulturális 2005-2013
erőforrások turisztikai hasznosítása pp. 62. 2005.
szerk: Dávid Lóránt, Perfekt Zrt. Budapest, 2007. •• MSZÉSZ (2016): MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE: A Forma 1
•• KÁDÁR, Bálint (2014): Turisztikai jelentőségű történelmi városok gyalogos autóverseny hatása a budapesti szállodák teljesítményére 2015-2016-ban
térhasználata - Bécs és Prága turisztikai térhálózatának összehasonlítása letöltés helye: http://www.hah.hu/files/3714/7620/0245/A_Forma1_autverseny_
Budapestével – Tézisfüzet hatsa_a_szllodk_teljestmnyre_2015-16.pdf
•• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, letöltés ideje: 2017.07.21.
Urbanisztika Tanszék, 2014. •• MÁSODIK NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA
letöltés helye: https://repozitorium.omikk.bme.hu/bitstream/ letöltés helye: http://www.kormany.hu/download/f/6a/f0000/N%C3%89S_2_
handle/10890/1390/tezis_hun.pdf?sequence=2&isAllowed=y strat%C3%A9gia_2017_02_27.pdf
letöltés ideje: 2017.06.12. letöltés ideje: 2017.06.10.
•• KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (2016): A háztartások életszínvonala, •• NABAGO KFT. (2017): Felsőoktatási turisztikai képzések átvilágítása, zárótanulmány.
2015 •• NEAK (2017): NEMZETI EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAPKEZELŐ: Gyógyfürdő forgalmi
adatok
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 149

letöltés helye: http://neak.gov.hu/felso_menu/szakmai_oldalak/publikus_forgalmi_ letöltés helye: https://www.palyazat.gov.hu/a_turizmusfejlesztes_

adatok/gyogyfurdo_forgalmi_adatok teruleti_kohezio_szempontu_ertekelese
letöltés ideje: 2017.03.26. letöltés ideje: 2017.05.20.
•• NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 – ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI •• PwC (2015): PricewaterhouseCoopers: Online reputations – Why hotel
KONCEPCIÓ reviews matter and how hotels respond
letöltés helye: http://www.terport.hu/webfm_send/4204 letöltés helye: https://www.pwc.ch/de/publications/2016/pwc_global_
letöltés ideje: 2017.06.06. hotels_report_2015_e.pdf
•• NEMZETI KÖZLEKEDÉSI ÉS INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA letöltés ideje: 2017.07.10.
letöltés helye: http://www.kormany.hu/download/b/84/10000/Nemzeti%20 •• RÁTZ, Tamara (2011): Attrakció- és látógatómenedzsment
K%C3%B6zleked%C3%A9si%20Infrastrukt%C3%BAra-fejleszt%C3%A9si%20 in: Turizmusmenedzsment; Pécsi Tudományegyetem, 2011.
Strat%C3%A9gia.pdf letöltés helye: http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0051_
letöltés ideje: 2017.07.05. Turizmusmenedzsment/ch06.html
•• NEMZETI TÁJSTRATÉGIA letöltés ideje: 2017.06.05.
letöltés helye: http://www.kormany.hu/download/1/20/01000/Nemzeti%20 •• SKIFT (2017): Defining Conventions as urban innovation and economic
T%C3%A1jstrat%C3%A9gia_2017-2026.pdf accelerators , 2017.
letöltés ideje: 2017.06.30. letöltés helye: https://skift.com/2017/04/20/free-report-defining-conventions-
•• NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA as-urban-innovation-and-economic-accelerators/
letöltés helye: http://videkstrategia.kormany.hu/download/4/37/30000/ letöltés ideje: 2017.05.10.
Nemzeti%20Vid%C3%A9kstrat%C3%A9gia.pdf •• UNWTO (2016): UNITED NATIONS WORLD TOURISM ORGANIZATION: Tourism
letöltés ideje: 2017.05.22. Highlights 2016 Edition
•• ORSZÁGOS MAGYAR VADÁSZKAMARA adatai a vadászturizmusról letöltés helye: http://www.e-unwto.org/doi/pdf/10.18111/9789284418145
(adatszolgáltatás MTÜ felé) letöltés ideje: 2017.07.18.
•• PÁLYÁZÓ TÁJÉKOZTATÓ FELÜLET •• UNWTO (2004): UNITED NATIONS WORLD TOURISM ORGANIZATION: Tourism
letöltés helye: palyazat.gov.hu Highlights 2004
letöltés ideje: 2017.05.10. letöltés helye: http://www.e-unwto.org/doi/pdf/10.18111/9789284407910
•• PANNON.ELEMZŐ IRODA KFT. -REVITA ALAPÍTVÁNY- KPMG Kft.- letöltés ideje: 2017.07.18.
HÉTFA KUTATÓINTÉZET (2013): A turizmusfejlesztés területi kohézió •• UNWTO (2006): UNITED NATIONS WORLD TOURISM ORGANIZATION: Tourism
szempontú értékelése, Budapest, 2013.03.27. (pp. 4-8, 25, 31, 32.) Highlights 2006
150 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

HIVATKOZOTT
letöltés helye: http://www.e-unwto.org/doi/pdf/10.18111/9789284413492
letöltés ideje: 2017.07.18.
••
JOGSZABÁLYOK
UNIVERSITAS-GYŐR NONPROFIT KFT. (2017): Turisztikai szakképzések
helyzetelemzése, 2017.
•• WTTC (2017/a): WORLD TRAVEL & TOURISM COUNCIL: Travel&Tourism Economic
Impact 2017 – Country Reports •• 114/2017. (V. 10.) Korm. rendelet egyes kormányrendeleteknek a nemzeti
letöltés helye: https://www.wttc.org/research/economic-research/economic-impact- rendezvények előkészítésével és lebonyolításával, illetve a turisztikával
analysis/ összefüggő módosításáról
letöltés ideje: 2017.05.12. •• 1156/2016. (III. 31.) Korm. határozat a turizmussal kapcsolatos állami feladat-
•• WTTC (2017/b): WORLD TRAVEL & TOURISM COUNCIL: Global Economic Impact & és intézményrendszer átalakításához szükséges intézkedésekről
Issues 2017. •• 13/2017. (IV. 25.) NFM rendelet a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező
letöltés helye: https://www.wttc.org/-/media/files/reports/economic-impact- Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság felett az államot megillető
research/2017-documents/global-economic-impact-and-issues-2017.pdf tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló szervezet
letöltés ideje: 2017.07.10. kijelöléséről
•• WTTC (2017/c): WORLD TRAVEL & TOURISM COUNCIL: Travel & Tourism •• 1390/2017. (VI. 27.) Korm. határozat a Balaton, a Sopron – Fertő, valamint
Economic Impact 2017 World. a Tokaj – Felső-Tisza – Nyírség kiemelt turisztikai fejlesztési térségekben
letöltés helye: https://www.wttc.org/-/media/files/reports/economic-impact- tervezett turisztikai projektek megvalósításához szükséges éven túli
research/regions-2017/world2017.pdf kötelezettségvállaláshoz történő hozzájárulásról
letöltés ideje: 2017.07.18. •• 1549/2017. (VIII. 18.) Korm. határozat a turisztikai fejlesztések megvalósításához
•• WTTC (2017/d): WORLD TRAVEL & TOURISM COUNCIL: Travel & Tourism szükséges intézkedésekről
Economic Impact 2017 Europe LCU. •• 2016. évi CLVI. törvény a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól
letöltés helye: https://www.wttc.org/-/media/files/reports/economic- •• 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység
impact-research/regions-2017/europelcu2017.pdf folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély
letöltés ideje: 2017.07.18. kiadásának rendjéről
•• 38/2012. (III. 12.) Korm. rendelet a kormányzati stratégiai irányításról
•• 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelet az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási
támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról
NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030 151

••
TOVÁBBI FELHASZNÁLT
55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és
felhasználásának szabályairól
••
JOGSZABÁLYOK
61/2017. (III. 20.) Korm. rendelet a Magyar Turisztikai Ügynökség Zártkörűen Működő
Részvénytársaság turizmussal és vendéglátással kapcsolatos egyes feladatainak
meghatározásáról
•• Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény •• 1092/2017. (II. 21.) Korm. határozat a Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség
•• Magyarország 2018. évi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény. kiemelt turisztikai fejlesztési térség meghatározásáról és a térségben
megvalósítandó egyes fejlesztések megvalósításához szükséges források
biztosításáról
•• 1256/2017. (V. 10.) Korm. határozat a nemzeti ünnepek, valamint a kiemelt
fontosságú rendezvények előkészítésének és lebonyolításának rendjéről
•• 1550/2017. (VIII. 18.) Korm. határozat a Dunakanyar kiemelt turisztikai
fejlesztési térség meghatározásáról, valamint a térségben megvalósítandó
egyes fejlesztésekről
•• 1522/2017. (VIII. 14.) Korm. határozat a Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy és
Tisza-tó kiemelt turisztikai fejlesztési térség meghatározásáról és a térségben
megvalósítandó egyes beruházásokról
•• 1859/2016. (XII. 27.) Korm. határozat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív
Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 2006/2016. (I. 18.) Korm.
határozat módosításáról
•• 1853/2016. (XII. 27.) Korm. határozat a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási
(fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányhatározatok
módosításáról
•• 1861/2016. (XII. 27.) Korm. határozat a Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési
térség meghatározásáról és a térségben megvalósítandó egyes fejlesztések
megvalósításához szükséges források biztosításáról
•• 1862/2016. (XII. 27.) Korm. határozat a Sopron-Fertő kiemelt turisztikai fejlesztési térség tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló szervezet
meghatározásáról és a térségben megvalósítandó egyes fejlesztések megvalósításához kijelöléséről
szükséges források biztosításáról •• 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet a természetes fürdővizek minőségi
•• 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és
•• 2016. évi LXVI. törvény az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, üzemeltetéséről
valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény •• 8/2017. (III. 30.) NFM rendelet a Sopron – Fertő Turisztikai Fejlesztő
módosításáról Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett az államot
•• 250/2016. (VIII. 24.) Korm. rendelet a Modern Városok Program megvalósításáról megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló
•• 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014-2020 programozási időszakban az egyes szervezet kijelöléséről
európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről •• 9/2017. (IV. 20.) NFM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről
•• 429/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a turisztikai térségek és a kiemelt turisztikai
fejlesztési térségek meghatározásáról
•• 5/2017. (III. 2.) NFM rendelet a Balatoni Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zártkörűen
Működő Részvénytársaság felett az államot megillető tulajdonosi jogok és
kötelezettségek összességét gyakorló szervezet kijelöléséről
•• 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet a természetes fürdővizek minőségi
követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és
üzemeltetéséről
•• 8/2017. (III. 30.) NFM rendelet a Sopron – Fertő Turisztikai Fejlesztő
Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett az államot
megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét gyakorló
szervezet kijelöléséről
•• 9/2017. (IV. 20.) NFM utasítás miniszteri biztos kinevezéséről
•• 429/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a turisztikai térségek és a kiemelt
turisztikai fejlesztési térségek meghatározásáról
•• 5/2017. (III. 2.) NFM rendelet a Balatoni Turisztikai Fejlesztő Nonprofit
Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett az államot megillető
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE
HIPA – Hungarian Investment Promotion Agency (Nemzeti Befektetési
Ügynökség)
ICCA – International Congress and Convention Association (Nemzetközi
ÁNTSZ – Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Konferenciák és Kongresszusok Szövetsége)
AVOP – Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program IMF – International Monetary Fund (Nemzetközi Valutaalap)
B2B – Busines to Business ITB – International Tourism Bourse (Nemzetközi Turizmusbörze)
BCE – Budapesti Corvinus Egyetem KDOP – Közép-Dunántúli Operatív Program
BCG – Boston Consulting Group (tanácsadó cég) KIOP – Környezet és Infrastruktúra Operatív Program
BGE – Budapesti Gazdasági Egyetem KJF – Kodolányi János Főiskola
CBC – Cross Border Cooperation (határ menti együttműködés) KLM – Koninklijke Luchtvaart Maatschappij (Királyi Holland Légitársaság)
DAOP – Dél-Alföldi Operatív Program KMOP – Közép-Magyarországi Operatív Program
ÉAOP – Észak-Alföldi Operatív Program KÖZOP – Közlekedés Operatív Program
EB – Európa Bajnokság KSH – Központi Statisztikai Hivatal
EFOTT – Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója METU – Budapesti Metropolitan Egyetem
EKE – Eszterházy Károly Egyetem MICE – Meetings, Incentives, Conferences and Exhibitions (Hivatásturizmus)
EMIR – Egységes Monitoring Információs Rendszer MNB – Magyar Nemzeti Bank
ÉMOP – Észak-Magyarországi Operatív Program MOL – Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan működő Részvénytársaság
EU – Európai Unió NAV – Nemzeti Adó- és Vámhivatal
EüM – Egészségügyi Minisztérium NEAK – Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő
FINA – Fédération Internationale de Natation Amateur (Nemzetközi NFM – Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Úszószövetség) NGM – Nemzetgazdasági Minisztérium
FOSZ – felsőoktatási szakképzés NTS 2030 – Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030
GDP – Gross Domestic Product (bruttó hazai termék) NYDOP – Nyugat-Dunántúli Operatív Program
GDS – Global Distribution System (nemzetközi Foglalási Rendszerek) NYME – Nyugat-magyarországi Egyetem
GINOP – Gazdasági és Innovációs Operatív Program OEP – Országos Egészségbiztosítási Pénztár
GYES – gyermekgondozási segély OKJ – Országos Képzési Jegyzék
H – horizontális beavatkozási területek PE – Pannon Egyetem
POSZT - Pécsi Országos Színházi Találkozó
PTE – Pécsi Tudományegyetem
PwC –PricewaterhouseCoopers (tanácsadó cég)
RevPAR – Revenue Per Available Room (egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel)
ROP – Regionális Operatív Programok
SUP – Stand Up Paddle (állva evezés)
SZÉP – Széchenyi Pihenőkártya
TA – Travel Agency (utazási iroda)
TDM – Turisztikai Desztináció Menedzsment
TO – Tour Operator (utazásszervező)
TOP – Terület- és Településfejlesztési Operatív Program
UK – United Kingdom (Egyesült Királyság)
ÚMVP – Új Magyarország Vidékfejlesztési Program
UNWTO – United Nations World Tourism Organization (Világturisztikai Szervezet)
USA – United States of America (Amerikai Egyesült Államok)
USD – United States Dollar (amerikai dollár)
USP – Unique Selling Proposition (egyedi terméktulajdonság)
V4 – Visegrádi Csoport
VB – Világbajnokság
VEKOP - Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program
VFR – Visiting friends and relatives (külföldön élő rokonok és ismerősök
meglátogatása)
WEF – Word Economic Forum (Világgazdasági Fórum)
WTTC - World Travel & Tourism Council (Utazási és Turisztikai Világtanács)
2017. OKTÓBER
Nemzeti Kerékpáros Koncepció
2014-2020

2013. május

Magyar Természetjárók
Szövetsége
 Összefoglaló

Háttér:

A European Cyclists' Federation, a Kerékpáros Magyarország Szövetség, a Kerékpárosbarát

Települések Országos Szövetsége, a Magyar Kerékpárosklub, a Magyar Kerékpársportok
Szövetsége, a Magyar Természetjárók Szövetsége és a Magyar Kerékpáripari és
Kereskedelmi Szövetség 2013 márciusában létrehozta a Kerékpáros Kerekasztal-t (KEKE),
mint a kerékpározásban érintett vezető civil szereplők tanácskozó testületét.

A KEKE, valamint az általa szervezett nyitott fórum és munkacsoportok célja, hogy a 2014-
2020 időszakra vonatkozóan a kormányzat számára ajánlásokat fogalmazzon meg és
lobbytevékenységet folytasson annak érdekében, hogy ebben az időszakban a
kerékpározásra a lehető legtöbb EU forrás jusson, és ezek hatékonyan legyenek
felhasználva.

A Nemzeti Kerékpáros Koncepció a KEKE javaslata a Magyarország Kormánya számára a

kerékpározás és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek integrálására a 2014-2020 között az
európai uniós támogatások felhasználását szabályozó programozási dokumentumokba.

Általános célkitűzés:

2014-2020 között a kerékpározás legyen az egyik legkedveltebb közlekedési-, turisztikai,

rekreációs, - és sporteszköz, a kerékpározáshoz kapcsolódó tevékenységek pedig a
fenntartható gazdaságfejlesztés egyik kiemelt pillérévé váljanak.

A kerékpározás támogatására ebben az időszakban háttérszámítások szerint

hozzávetőlegesen 120 Mrd Ft forrás szükséges, amely várhatóan összesen legalább
150 Mrd Ft megtakarítást és gazdasági hasznot generál majd Magyarország számára
ebben az időszakban.

Elérhető célok és hatások:

1. Magyarországon, jelenleg elsősorban az alföldi településeknek köszönhetően, már

ma is kiemelkedő (Dániával közel azonos szintű) a kerékpáros közlekedés aránya.
2010-ben az utazások 19%1-a esetében a kerékpár volt a fő közlekedési eszköz és ez
2020-ra tovább növelhető 22-25%-ra. A növekedés jellemzően a hegy-dombvidéki

1
Eurobarometer, Future of Transport 2011, Európai Bizottság

1
 térségeken és a városokban történhet, az alföldi, vidéki térségekben jellemzően a
jelenlegi magas szint megőrzése a cél. Amennyiben ez megvalósul akkor:

 a foglalkoztatott népesség egészségügyi állapotának javulásából eredő, ki nem

eső munka évi 3,5-4 Mrd Ft megtakarítást jelent, illetve a WHO számítása
alapján, a fizikai aktivitás réven évente 600-zal kevesebben halnának meg,
amelyből évi 1 Mrd Ft megtakarítás 2 érhető el.
 200 millió tonna / év CO2 kibocsátás mérséklése, 70 millió tonna fosszilis
üzemanyag felhasználás megtakarítása és ezzel 3,5 Mrd Ft értékű import
(alapanyag) kiváltása 3 érhető el.

2. Magyarországon a vendégköltéssel járó (1 napos) kerékpáros kirándulások

számának 98 millió kirándulás/év és a kerékpáros nyaralások (> 1nap
jellemzően kerékpáron) számának 1 millió nyaralás /év szintre növelése
reálisan elérhető cél 2020-ra4. Amennyiben ez megvalósul:
 1000 munkahely megőrzése és további 3000 új közvetlen munkahely jöhet létre
 a kerékpározásban érintett turisztikai szolgáltatók 10 milliárd Ft /év árbevételt, a
költségvetés 3 – 5 milliárd Ft/év adóbevételt érhet el.

3. Magyarországon 2020-ig a szabadidős – rekreációs kerékpárosok számának 50

000-ről, 100 000-re történő, azaz 100 %-os növelése a reálisan kitűzhető cél.

4. A közlekedés (vélt és valós) biztonsága befolyásolja a kerékpározás elterjedését,

ezért a kerékpáros részvételével történt balesetek abszolút számának
csökkentése (2013-hoz képest, a kerékpáros forgalom növekedése mellett) -- a
halálos balesetek esetében az 50%-al, a súlyos és könnyű személyi sérüléssel
járó balesetek 5-15%-kal -- szükséges és lehetséges. Ezzel egyidejűleg cél a
kerékpárlopások számának visszaszorítása is.

5. Magyarországon évente 280 000 – 300 000 kerékpárt adnak el, jellemzően erre
szakosodott hazai kis,- és középvállalkozások. A Magyarországon eladott
kerékpárokból 180 000 darab hazai gyártású, illetve ezen kívül exportra 300 000
darab (jellemzően közép és felsőkategóriás) kerékpár is itthon készül. Csak a hazai
kerékpár-értékesítésből évente 3 Mrd Ft ÁFA bevétel származik, a kerékpár ipar és
kereskedelem 3000 főt foglalkoztat. Ezek az eredmények megtarthatóak, de a
tovább növeléséhez leginkább a kereslet növelésére van szükség.

2
„Health economic assessment tool for cycling and walking” (HEAT) módszertannal kiszámítva.
http://www.euro.who.int/en/what-we-do/health-topics/environment-and-health/Transport-and-
health/activities/promotion-of-safe-walking-and-cycling-in-urban-areas/quantifying-the-positive-health-effects-of-
cycling-and-walking/health-economic-assessment-tool-heat-for-cycling-and-walking
3
ECF módszertannal kiszámítva. http://www.ecf.com/wp-content/uploads/ECF_CO2_WEB.pdf
4
Európai Parlament: Európai Kerékpárút Hálózat, EuroVelo 2012, a kerékpáros turizmus potenciális mérete, becslés
Magyarországra.
http://www.europarl.europa.eu/committees/en/tran/studiesdownload.html?languageDocument=EN&file=78331

2
Elvégzendő, támogatandó tevékenységek 2014-2020 között:

1. Infrastruktúrafejlesztés:

Kerékpárosbarát települések létrejöttének elősegítése 50 nagyobb település vagy

településrész úthálózatának átalakításával. Térségi léptékű kerékpárforgalmi
hálózatok létrehozása, valamint európai és országos kerékpárforgalmi hálózatok
fejlesztése (2000 km új létesítmény megépítésével), továbbá annak biztosítása, hogy
minden releváns fejlesztés segíti, de legalábbis nem rontja a kerekpározás
infrastrukturális lehetőségeit (azaz a kerékpározás szempontjai kötelezően
integrálásra kerülnek).

2. Oktatás, szemléletformálás:

Kerékpáros közlekedésbiztonsági oktatás biztosítása 100 000 gyermek részére.

Minden gépjárművezető a képzése során tanulja meg a kerékpárral közlekedőkkel
való együttműködést. A biztonságos együttközlekedést és a kerékpározást
népszerűsítő kampányok megvalósítása, melyek minden állampolgárt elérnek és
motiválnak. A minőségi kerékpárhasználatot és a kerékpárok regisztrációját célzó
programok megvalósítása.

3. Turizmus, rekreáció:

Országos, regionális, megyei és helyi turisztikai útvonalhálózatok jönnek létre 20 000

km hosszúságban komplex kerékpáros turisztikai projektek részeként: az országos
rendszerbe illeszkedő kitáblázással, kerékpárosbarát szolgáltatói hálózattal,
információval, promócióval és eladható turisztikai termékekkel.

Országszerte 70 Bringa Park kerül kialakításra a szabadidős, rekreációs

kerékpározás réven a mindennapi mozgás helyszínének biztosítására. A rekreációt
népszerűsítő események 100 000 felnőttet és 40 000 gyermeket érnek el.

4. Kerékpáripar és kereskedelem:

Klaszter szinten szervezett kapacitásbővítés, innovatív termékfejlesztés, piacra jutás

támogatása, piacfejlesztés, az induló vállalkozások inkubációja.

5. Szervezeti rendszer:

A kerékpározás minden területéhez kapcsolódó feladatok elvégzésére, a programok

összehangolására a felelős civil és kormányzati szervezetek koordinációs szervezetet
hoznak létre.

3
Javasolt további lépések:

 Jelen koncepciót alapul véve, a Kerékpáros Kerekasztal képviselői ismertetik

javaslataikat az érintett döntéshozóknak, szakembereknek és törekedni fognak azok
meggyőzésére a kerékpározás fontosságát és integrálását illetően.

 A fenti tevékenységek megalapozása érdekében a Kerékpáros Kerekasztal javasolja

a döntéshozóknak, hogy valamennyi tevékenységi területen kezdjék meg (a
későbbiekben részletezett) a módszertani, monitoring, szabályozási -
szabványosítási kérdéseket rögzítő előkészítő munkát.

 A Kerékpáros Kerekasztal tagjai a programok elfogadása után értékelni és

kommunikálni fogják az elért eredményeket a kerékpárral közlekedők, túrázok,
kirándulók, sportolók számára Magyarországon és európai szinten is.

A Koncepció alapján megvalósuló kerékpáros program eredményeként, reményeink

szerint Magyarország a kerékpározást a legnagyobb mértékben és
leghatékonyabban támogató európai országgá válik.

4
 A beavatkozási területeken elérhető hatások és a szükséges tevékenységek
részletes bemutatása

Az alábbiakban a kerékpározás területén a 2014-2020 között a Kerékpáros Kerekasztal

szakmai véleménye alapján elvégzendő és támogatható tevékenységeket, az ehhez
szükséges előkészítő munkákat, a célként meghatározott indikátorokat mutatjuk be

1. Infrastruktúrafejlesztés

1.1. Output indikátorok

 Kerékpárosbarát települések létrejöttének elősegítése 50 nagyobb település vagy

településrész úthálózatának átalakításával.
 Térségi léptékű kerékpárforgalmi hálózatok létrehozása, valamint európai és
országos kerékpárforgalmi hálózatok fejlesztése (2000 km új létesítmény
megépítésével)
 Annak biztosítása, hogy minden releváns fejlesztés segítse, de legalábbis nem rontja
a kerekpározás infrastrukturális lehetőségeit, azaz a kerékpározás szempontjai
kötelezően integrálásra kerülnek.

1.2. Előkészítésként a 2013-ban elvégzendő, támogatandó tevékenységek

 A (kerékpáros) forgalom, eredmények, hatások számszerűsítésének egységes,

egyszerű és hatékony módszertana, illetve a bázis adatok előállítása helyi és
országos szinten.
 A kerékpározás szempontjainak különböző projektekbe történő integrálását
definiáló szakmai útmutató készítése, mely a kerékpárosbarát úthálózat, - és
település fogalmát is tisztázza.
 A kerékpározás szempontjainak integrálása a települési és megyei léptékű
koncepciókba, valamint projekt, hálózati és a már készülő tanulmány, engedélyezési
szintű tervekbe (folyamatosan, minden releváns területen, azaz nem csak a
közlekedési ágazatra kiterjedve).
 Hosszú távon működőképes üzemeltetési és fenntartási rendszer kidolgozása,
pénzügyi háttér biztosítása, hogy az új támogatott projektek már ennek ismeretében
induljanak el.
 Kerékpárút számozás és tájékoztató, információs, orientációs táblarendszer
szabványainak kidolgozása (és hatályba léptetése).

5
1.3. Elvégzendő, támogatandó tevékenységek 2014-2020 között

 Kerékpárosbarát települések létrejöttének elősegítése. Budapest, a megyei jogú

városok (egésze vagy egy nagyobb funkcionális egysége), és a nagyobb települések
egészének a kerékpárosbarát átalakításával.
 Térségi léptékű közlekedési célú kerékpárforgalmi hálózatok, kerékpárosbarát
közlekedési kapcsolatok kialakítása.
 Európai és országos kerékpárforgalmi hálózatok fejlesztése a településinél nagyobb
léptékű komplex kerékpáros turisztikai projektek részeként
 A kerékpáros forgalom tiltásának és engedélyezésének felülvizsgálata kerékpáros
civil szervezetek bevonásával Magyarország úthálózatán.
 Kerékpáros közösségi közlekedési rendszerek (KKKR) kialakítása (kisebb és nagyobb
településeken, a közösségi közlekedéshez és a kerékpárútvonalhálózathoz
kapcsolva.
 Intermodalitás fejlesztése. Önálló fejlesztésekként, és/vagy közösségi közlekedést
érintő releváns projektekhez kapcsolódóan, biztonságos kerékpártárolás, parkolás
és a járműveken történő kerékpárszállítás lehetővé tétele.
 A jellemzően nem kerékpáros (és akár nem is közlekedési jellegű) projektekhez
kapcsolódó, a kerékpározást segítő intézkedések kötelező integrációja.
 A fejlesztések eredményeinek, hatásainak mérése és monitoringja.
 A kerékpározás biztonságának javítása érdekében a korábban épült kerékpárutak az
új műszaki előírásoknak megfelelő átépítése, felújítása.

6
1.4. Alapvető szempontok, feltételek

 A közúti törvény 2012-ben történt módosítása szerint a közlekedésfejlesztések

során valamennyi, a közúton közlekedni jogosult érdekét figyelembe kell venni. 5
Ebből kiindulva valamennyi országos és helyi közút hálózatfejlesztési,
területfejlesztési, városközpont fejlesztési projekteknél a kerékpáros közlekedés
lehetőségét is biztosítani szükséges.
 A (közlekedési, településfejlesztési stb.) beruházások hálózatos szemlélettel, a teljes
rendelkezésre álló keresztmetszet (faltól-falig történő) átgondolásával, a kerékpáros,
gyalogos és közösségi közlekedés előnyben részesítése érdekében valósuljanak
meg.
 A műszaki előírások betartása mellett, valamennyi 6 létesítménytípus figyelembe
vételével a kerékpáros közlekedés előnyben részesítése az egyéni gépjármű
közlekedéssel szemben. Kiemelten figyelembe kell venni a mezőgazdasági forgalmi
igényeket is, ha szükséges és lehetséges, akkor olyan vegyes forgalmú
(mezőgazdasági – kerékpáros) szerviz utak kialakítása javasolt.
 A fejlesztések egy része a megépült szakaszok összekötésére irányuljon. A fejlesztési
források egy részét a régi, meglévő létesítmények felújítására kell fordítani úgy, hogy
azok az új szabványnak megfelelőek legyenek.
 A pályázati kiírások és a projektekről való pályázati döntés előtt több lépcsős
szakmai bírálati rendszer (projekt és tervbírálat) működtetése.

5
1988. évi I. törvény A közúti közlekedésről
6
ÚT 2-1.203, 7.1 ábra szerinti valamennyi létesítménytípust értve ez alatt.

7
2. Oktatás, szemléletformálás

2.1. Output indikátorok

 Az elfogadott alaptantervnek megfelelő kerékpáros közlekedésbiztonsági

oktatásban résztvevő gyermekek száma: 100 000
 A kerékpáros, - és közlekedésbiztonsági oktatás eredményeként évente 40 000
gyermek bevonása a kerékpársportba, melyek közül 400 a versenyrendszerben is
részt vesz.
 A kampányokkal elért állampolgárok aránya 100%
 A gépjárművezető képzés során a kerékpárosokkal való biztonságos együtt
közlekedés jellemzőit is elsajátító tanulóvezetők aránya 100%

2.2 . Előkészítésként a 2013-ban elvégzendő, támogatandó tevékenységek

 A (meglévő baleseti kódokra alapozva) a kerékpárosokat érintő baleseti adatfelvétel

meghatározásának és a hatások számszerűsítésének egységes, egyszerű és
hatékony módszertana, illetve a bázis adatok előállítása helyi és országos szinten. A
kerékpárosokat érintő balesetek okainak kutatása, elemzése.
 A kerékpáros közlekedésbiztonság szempontjainak különböző (nem kerékpáros,
hanem pl. gépjármű-közlekedéshez kapcsolódó, oktatási) projektekbe,
kampányokba történő integrálását definiáló útmutató készítése.
 Egységes kerékpáros közlekedésbiztonsági és népszerűsítési arculati és minőségi
kritérium rendszer és útmutató kidolgozása, illetve a futó és tervezett országos
kampányok összehangolása (hogy a források a felhasználása hatékony és hasznos
legyen).
 Jogszabályok (Új KRESZ és az abból következő jogszabályok)7

2.3. Elvégzendő, támogatandó tevékenységek 2014-2020 között

 A kampány és oktatási jellegű feladatok ennek megfelelő, kötelező jellegű előírása

az EU által támogatott kerékpáros infrastruktúrafejlesztési projektekben.
 Oktatás
o Gyermekek közlekedésbiztonsági oktatása az elfogadott tantervnek
megfelelően
o Kerékpáros közlekedés gépjárművezető képzésbe történő integrálása
o Kerékpáros oktató, túravezető, kerékpárszerelő szakképzések.
o Szakemberek továbbképzése (oktatók, rendőrség, építész és várostervező
valamint közlekedésmérnökök, szakhatósági szakemberek).
o Képzők továbbképzése külföldi szakemberek bevonásával, tanulmányutakkal

7
Ezen intézkedés nem feltétlenül igényel EU támogatást, de fontos előzetesen elvégezni.

8
  A kerékpáros oktatás eredményeire építve a gyermekek körében a kerékpársport és
a rekreációs kerékpározás népszerűsítése, támogatása különböző események
keretében 20 kerékpáros klubbal (20 klub), mint műhelyekre alapozva, egységes
módszertannal, 60 általános iskola bevonásával.
 Események:
o Kerékpározást népszerűsítő és oktató roadshow-k, túrák, táborok
 Kampányok.
o Integrált közlekedésbiztonsági kampányok („Együtt közlekedünk”).
o Kerékpározást népszerűsítő kampányok.
o Minőségi, biztonságos, tartós kerékpárhasználatot ösztönző kampányok
támogatása. Bringacsere program.
 Kerékpáros KRESZ parkok létrehozása.
 Az ORFK által elismert és használt kerékpár-regisztrációs program/adatbázis
létrehozása.
 Kerékpárminősítési Program kidolgozása és működtetése az ipar és kereskedelem
szereplőinek bevonásával
 Kutatás, monitoring a kerékpáros közlekedés biztonságának és népszerűségének
növelése érdekében.

3. Turizmus, rekreáció:

3.1. Output indikátorok

 Az országos kerékpáros útvonalhálózat kiemelt nyomvonalainak mintegy 10 000 km

hosszú útvonal kitáblázásával. Regionális, megyei és helyi turisztikai
útvonalhálózatok létrehozása mintegy 10 000 km hosszú útvonal kitáblázásával.
 Országos kerékpárosbarát szolgáltatói hálózat legalább 500 szerződött, ellenőrzött
taggal.
 Országos kerékpáros-turisztikai információs rendszer friss és teljes körű
információval.
 A célcsoportok igényeinek megfelelően kidolgozott, jól értékesíthető, népszerű
kerékpáros-turisztikai termékek.
 Kerékpárturisztikai események szervezése. 6 nemzetközi minősítésű (C1 vagy C2
szintű) mountain bike verseny évente, 4 nemzetközi szintű (UCI kategóriás, melyből
legalább 2 több napos körverseny) országúti kerékpárverseny.

3.2. Előkészítésként 2013-ban elvégzendő, támogatandó tevékenységek

 A kerékpáros turisztikai forgalom, eredmények, hatások számszerűsítésének egységes,

egyszerű és hatékony módszertana, illetve a bázis adatok előállítása helyi és országos
szinten.

9
 A kerékpáros turizmus szempontjainak különböző (nem kerékpáros turisztikai, hanem
pl. területfejlesztési, vonzerő-fejlesztési) projektekbe történő integrálását definiáló
útmutató készítése. A kerékpáros turizmus szempontjainak integrálása a települési és
megyei léptékű koncepciókba, valamint projekt, hálózati és a már készülő engedélyezési
szintű tervekbe (folyamatosan).
 Egységes kerékpáros turisztikai arculati és minőségi kritérium rendszer kialakítása,
branding. (Beleértve az útvonalhálózatot, szolgáltatói hálózatot, információs rendszert,
promóciót.) A kerékpáros turisztikai, - rekreációs projektek tartalmi kereteinek
definiálása, normarendszer kidolgozása a pályázati követelményrendszer
megalapozásához és a pályázati kiírások elkészítéséhez.

3.3. Elvégzendő, támogatandó tevékenységek 2014-2020 között:

 Komplex (azaz az úthálózat és szolgáltatásfejlesztést, marketinget is magában foglaló)

turisztikai projektek az országos sztenderdeknek megfelelően a következő szinteken:
o Az országos kerékpáros útvonalhálózat kiemelt nyomvonalainak (EV6 Duna -
menti kerékpáros útvonal, EV11 Tisza-menti kerekpáros útvonal a Tisza tó
körüli útvonallal, EV13 – Vasfüggöny a Fertő tavat is beleértve, Balaton körüli
kerékpárút, Velencei-tó körüli és Budapest – Balaton útvonal) biztonságos,
kényelemes és vonzó módon történő kiépítése.
o Regionális, megyei és helyi turisztikai útvonalhálózatok kijelölése, jellemzően
a meglévő kerékpárforgalmi létesítmények felhasználásával, minimális
építési beavatkozással.
 Hegyikerékpáros és országúti kerékpáros útvonalak kijelölése a meglévő erdészeti utak
es erdei utak felhasználásával, kijelölésével, kerékpárosbaráttá tételével és a különböző
úthasználói csoportok közötti együttműködést javító kampányok.
 Bringa Park Program a különböző (junior, túra, elit) kategóriákban az erdei
kerékpározás, a BMX népszerűsítésére, a szabadidő lakóhelyhez közeli hasznos,
egészséges eltöltéséhez, és a versenyzők edzőpálya igényeinek kielégítésére. Összesen
30 junior, 30 túra, 10 elit pálya építése költséghatékony módon, a beavatkozások
minimalizálásával (pályaépítés, kis központok).
 A Millenárison - Budapesti Kerékpáros Centrum létesítése (Puskás Ferenc Stadion és
környezetének projektje keretében. (A költségeket jelen Koncepció költségvetése nem
tartalmazza).
 Fogyatékosok, kisebbségek, nők bevonását, integrálását célzó kerékpáros projektek és
események
 Az ország egységes külső promócióját célzó és országos léptékben egységes, részletes
információt biztosító rendszerek, eszközök létrehozása és működtetése, melyekhez a
térségi projektek szolgáltatnak input adatokat. (országos honlap részletes
információkkal, kerékpáros térképek, szórólapok, kiadványok, országos promóciós
események, külföldi promóciós kampányok).
 Nemzetközi szintű kerékpársport nagyrendezvények, mint kiemelt turisztikai
programok.

10
 Magyarországot, mint kerékpáros turisztikai desztinációt népszerűsítő „Kerekpáros
Magyarország” kerékpáros csapat létrehozása, mely több szakágban, nemzetközi
versenyeken, eseményeken népszerűsíti az országot.
 Turisztikai Kerékpár Kölcsönző Rendszerek létrehozása.
 A fejlesztések eredményeinek, hatásainak mérése és monitoringja.

3.4. Alapvető szempontok, feltételek:

 A komplex turisztikai projektek tartalmazzák a kerékpáros turisztikai útvonalhálózat

kiépítését - kijelölését, kitáblázást, közösségi közlekedési kapcsolatrendszer,
szolgáltatói hálózat minőség és kapacitásfejlesztését, információs rendszer
kiépítését, termékfejlesztést, (nyomtatott, web alapú és rendezvényekre alapozott)
promóciót, szervezeti rendszer megvalósítását8.
 Az útvonalhálózat létesítése során a jellemzően már ma is kerékpározható, vagy
minimális ráfordítással azzá tehető (kerékpárutakat, kisforgalmú közutakat,
erdészeti-, árvédelmi-, mezőgazdasági utakat esetenként ösvényeket) kell
felhasználni, új létesítmény építését még a kiemelt nyomvonalakon is minimalizálni
kell, törekedni kell ezek összekötésére, a felhagyott vasúti nyomvonalak
bekapcsolására.
 Minden támogatott projekt gazdájának vállalnia kell az országos rendszerekbe való
kapcsolódást, illeszkedést, és a projekt megvalósítása után a fenntartási időszakot
követően is az együttműködést.

4. Kerékpáripar és kereskedelem:

4.1. Output indikátorok

 A támogatott kerékpáripari és kereskedelmi cégek árbevételének növelése

 A kerékpáripar és kereskedelem által foglalkoztatottak száma

4.2. Előkészítésként 2013-ban elvégzendő, támogatandó tevékenységek

 Kerékpáripari és kereskedelmi klaszter létrehozásának előkészítése

4.3. Elvégzendő, támogatandó tevékenységek 2014-2020 között

 Kerékpáripari és Kereskedelmi Klaszter létrehozása

8
A teljes tevékenységlistát ld.:.
http://www.eurovelo.org/wp-content/uploads/2011/08/Guidance-on-the-Route-Development-Process.pdf

11
 Klaszter szinten szervezett kapacitásbővítés támogatása a Magyar Kerékpáros
klaszter tagjainak bevonásával
 Innovatív termékfejlesztés és márkaépítése támogatása
 Az induló kerékpáros vállalkozások inkubációja
 Szociális bringa, bringacsere programok
 A magyar kerékpáros cégek piacra jutásának támogatása, egységes megjelenés –
platform biztosítása („Cycling Embassy”)
 Kül-, és belföldi piacrajutás, piacfejlesztés, marketingtevékenység támogatása
(nemzetközi és hazai kiállításokon való részvétel).

12
 Köszönetnyilvánítás

A Kerékpáros Kerekasztal nevében Bodor Ádám szakmai vezető és Tóth Judit,

koordinátor hálásan köszönjük az alábbi személyeknek, hogy értékes szakmai
javaslataikkal, észrevételeikkel, vagy más módon segítették a Nemzeti Kerékpáros
Koncepció megalkotását:

Balogh Szabó Csaba, Corvinus Projektiroda

Berencsi Miklós, Közlekedésfejlesztési Koordináció Központ
Bodrogai László, Magyar Turizmus Zrt.
Borbély Anita, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ
Csikai Mária, Kerékpáros Magyarország Szövetség
Dalos Péter, Magyar Kerékpárosklub
Domokos Olivér, Active Solution Kft.
Eisenkrammer Károly, Vuelta Sportiroda
Fersch Attila, Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóság
Garancsi István, miniszterelnöki megbízott
Harangvölgyi András, Sportaktív Kft.
Holman Magdolna, Állami Számvevőszék
Hostyánszki László
Hóz Erzsébet, Közlekedéstudományi Intézet
Katona Kálmán, Magyar Kerékpársportok Szövetsége
Kilián Zsolt, Magyar Kerékpárosklub
Klimon Péter, Magyar Kerékpáripari és Kereskedelmi Szövetség
Koródi Péter, Jazzy Rádió
Környei Balázs, Happybike Kft.
Kürti Gábor, Magyar Kerékpárosklub
László János, Magyar Kerékpárosklub
Lohász Cecília, Energiaklub
Lorschy András, Happybike Kft.
Magyar Zsuzsanna, Magyar Turizmus Zrt.
Máthé Kinga, Magyar Turizmus Zrt.
Mogyorós Alexandru Árpád, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Mőcsényi Miklós, Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség
Neuzer András, Neuzer Kerékpár Kft.
Németh Zsolt, BalatonBringa
Nagy Ádám, Magyar Kerékpársportok Szövetsége

13
Novotny Iván, Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub
Pej Kálmán, Tandem Kft.
Ribianszky Gergely, Pilisi Parkerdő Zrt.
Simonyi Ákos, Waberer’s Areus Cube Pro MTB Team
Steurer Zsolt, Magyar Kerékpáripari és Kereskedelmi Szövetség
Szilasi László, Magyar Kerékpárosklub
Sztaniszlav Tamás, Kerékpáros Települések Országos Szövetsége
Taschner Tamás, Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület
Tassy Márk, Magyar Természetjárók Szövetsége
Tigyi Szabolcs, Közlekedéstudományi Intézet
Veszelovszki Zsolt, Magyar Kerékpárosklub
Vígh Tamás, Magyar TDM Szövetség
Zanati László, Ipolyerdő Zrt.
Zoltán János, Ipolyerdő Zrt.

14
 TURISZTIKAI TERMÉKEK
Termékleírás

Az aktív turizmus helyzete Magyarországon

Fókuszban a kerékpározás és a természetjárás
Szerzôk: Sulyok Judit1–Magyar Zsuzsanna2

A nemzetközi trendekhez hasonlóan Magyarország turizmusában is megfigyelhetô az aktív turisztikai szolgáltatások

iránti növekvô igény, ami a hazánkba látogató külföldiek és a belföldi turisták magatartásában, utazási szokása-
iban egyaránt visszatükrözôdik. A – tevékenységhez kötött – aktív turisztikai vonzerôk és szolgáltatások között a
kerékpározás és a természetjárás, túrázás kiemelt helyet kapnak. Követve a Turizmus Bulletin korábbi számaiban
olvasható termékleírások struktúráját, jelen tanulmány a kerékpáros turizmus és a természetjárás, túrázás magyar-
országi helyzetét mutatja be.
A nemzetközi trendekkel párhuzamosan az elmúlt években Magyarországon is számos, a kerékpáros tu-
rizmushoz és a természetjáráshoz kapcsolódó fejlesztés történt, aminek eredményeként ezek az aktív turisztikai
termékek a beutazó és a belföldi turizmusban is növekvô népszerûségnek örvendenek. A jó hazai adottságok és
az, hogy az aktív turizmus a célcsoportok széles köre számára vonzó, megfelelô alapot nyújt a további potenciálok
kiaknázásához. Figyelembe véve a termék sajátosságait, az aktív turizmus fontos szerepet tölthet be a desztinációk
fenntartható fejlôdésében.

Kulcsszavak: turisztikai termék, aktív turizmus, kerékpá-
rozás, természetjárás. 12
Bevezetés
Az egészséges életmód – ideértve a sport jellegû tevé-
kenységek végzését a napi szabadidô-eltöltés és a min-
dennapokból történô kikapcsolódást ígérô utazások
során – népszerû napjainkban. A motorizációval és
a technológiai fejlôdéssel egyidejûleg pedig sokak szá-
mára vonzó a természet, a nagyvárosi élet ellenpólusát
jelentô vidéki területek felkeresése, és ezzel párhuzamo-
san a környezettudatosság3 iránt fokozódik az érdeklôdés.
Mindez kedvez a szabadban végezhetô aktív turisztikai
tevékenységeknek, köztük a kerékpározásnak és a ter-
mészetjárásnak, amit tovább erôsítenek a turisztikai
trendek, például az utazók aktívabbak, több élményt4
keresnek, a helyi értékek elôtérbe kerülnek, növekszik
az autentikusság vonzereje.
1
Vezetô kutató, Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Iroda. E-mail:
Sulyok.Judit@itthon.hu.
2
Termékmenedzser, Magyar Turizmus Zrt. Termékmenedzs-
ment Iroda. E-mail: Magyar.Zsuzsanna@itthon.hu.
3
A környezettudatosságoz is szorosan kapcsolódó ökoturiz-
musról lásd még: Magyar Zsuzsanna–Sulyok Judit: Az ökoturiz-
mus helyzete Magyarországon. Turizmus Bulletin. 2014/2.
pp. 14–23.
4
A turisztikai élményrôl lásd még: Zátori Anita: Élményszemlé-
let a turizmusban – A turisztikai élményteremtés koncepciói.
Turizmus Bulletin. 2014/2. szám. pp. 51–60.
Az aktív turisztikai lehetôségek/aktív élmények iránt
a döntéshozók is fokozott érdeklôdést mutatnak nem
utolsósorban azért, mert ezek a turisztikai termékek hoz-
zájárulhatnak a desztinációk vendégforgalma erôs idô­
beni és területi/földrajzi koncentrációjának enyhítésé-
hez5, a célcsoportok széles körének megszólítása pedig
ugyancsak új lehetôségeket teremthet a célállomások
számára. A Magyarország turizmusában is fontos szere-
pet betöltô aktív turizmus témakörével a Turizmus Bul-
letin hasábjain több alkalommal is találkozhattak az olva-
sók (például FARKAS–BALOGH 2001, VIZI 2005, HALASSY
2007), amely írások a termék egy-egy aspektusát járták
körül részletesen, köztük például a kerékpáros turizmust
és a természetjárást.
Miközben az aktív turizmus nemzetközi és hazai
szakirodalma folyamatosan bôvült az elmúlt években, a
magyarországi kínálat és a kereslet is jelentôs fejlôdésen
ment keresztül, ami indokolja, hogy egy átfogó írás kere-
tében áttekintsük a rendelkezésre álló információkat.
Jelen tanulmányban az aktív turizmusnak kettô, Magyar-
országon is fontos szerepet betöltô formáját, a kerékpá-
rozást és a természetjárást (túrázás, trekking6) járjuk
5
A magyarországi turizmus szezonalitásával részletesebben
foglalkozik a Turizmus Bulletin jelen számában olvasható tanul-
mány: Sulyok Judit–Mester Tünde: A magyarországi turizmus
szezonalitása. pp. 83–89.
6
A trekking szó maga a terepen történô túrázást jelenti (gya-
logosan, kerékpárral vagy vízen). A turisztikai szolgáltatók
ugyanakkor a trekkinget gyakran a nehezebb fizikai aktivitást
igénylô hegymászás szinonimájaként használják.

Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 3–4. szám 15

TURISZTIKAI TERMÉKEK
körül, a hazai adottságokra fókuszálva. Itt jegyezzük
meg, hogy a tanulmány a kalandturizmust, a sportturiz­
must, illetve az extrém sportok turisztikai vonatkozásait
tárgyaló források közül is hivatkozik néhány releváns
szakirodalmi írásra.
1. Elméleti megközelítés
1.1. FOGALMI LEHATÁROLÁSOK
1.1.1. Az aktív turizmus fogalma
Az aktív turizmus fogalmának lehatárolása nemzetközi
és hazai szinten egyaránt nehézségekbe ütközik, aminek
hátterében meghatározó az idesorolt tevékenységek szé­
les köre és a termék természetközeliségébôl adódó szo­
ros kapcsolata más turisztikai termékekkel (például öko­
turizmus). A tanulmányban felvonultatott definíciók
értelmezéséhez szükségesnek tartjuk leszögezni, hogy
jelen cikk az aktív turizmust az aktivitás mint motiváció
szemszögébôl közelíti meg, illetve a szabadidôs célú
turisztikai utazásokat helyezi a középpontba. 7
A turizmus termékszemléletû értelmezésében az
aktív turizmus tevékenységhez kapcsolódó, csoportos
turisztikai termékként értelmezhetô, amelynek esetében
maga a tevékenység és a motiváció szoros kapcsolatban
áll egymással (MICHALKÓ 2012).
Az Active Tourism8 szerint az aktív turizmus a
desztinációk felelôs módon (responsible) történô felkere­
sését foglalja magában, ami a turista részérôl fizikai és
mentális részvételt igényel, és maximalizálja a fenntart­
hatóságot, a biodiverzitás védelmét és a kultúra meg­ôr­
zé­sét. Fontos elemei a rekreáció, a tanulás, az elfogadás
(respektálás), a szemlélôdés, a tevékenység és az aktív
részvétel.
Egy, az Európai Unió által finanszírozott aktív turisz­
tikai projekt9 az aktív turizmust az utazás kaland-, öko­
turisztikai és kulturális jellegét egyesítô filozófiaként
értelmezi. Ezzel összhangban áll a Turisztikai Szótár
(Travel Industry Dictionary10) definíciója: ezek szerint az
aktív turizmus a szabadidôs célú utazások azon stílusát
vagy filozófiáját takarja, amely a kaland-, a természeti és
a kulturális turizmus elemeit kombinálja, egyúttal törek­
szik a fenntartható turizmusra.11
7
A versenysporthoz kapcsolódó utazásokat nem tárgyalja a
tanulmány.
8
Mexikói székhelyû turisztikai szolgáltató, további információ:
www.active-tourism.com.
9
www.activetourism.org
10
www.travel-industry-dictionary.com
11
Ehhez hasonló a kalandturizmus fogalma is, ami a következô
három aspektus közül legalább kettôt magában foglal: a fizikai
aktivitás, a természettel való kapcsolat és a más kultúrák iránti
érdeklôdés/tanulás (GEORGE WASHINGTON UNIVERSITY 2010).
16 Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 3–4. szám
1. ábra
Az aktív turizmus fogalma
Extrém-
sport-
turizmus Fenntarthatóság
Turista aktív részvétele
Tanulás, kultúra
Kaland-
turizmus.
Aktív
turizmus
Szoft aktív
turizmus
Hard aktív
turizmus Természetjárás, kerékpáros turizmus,
vízi turizmus, lovaglás, golf, vadászat…
Forrás: szakirodalmi források alapján saját szerkesztés
Az aktív turizmus sport jellegére utal MICHALKÓ (2002)12:
„Az aktív turizmus olyan utazási forma, amelynek során
a turista a hétköznapitól eltérô, intenzív mozgást végez,
miközben valamilyenfajta árut vagy szolgáltatást is vásá­
rol.” Idekapcsolódik az aktív sportturizmus fogalma, ami
a (sok esetben a versenysporthoz köthetô – A szerk. megj.)
sportturizmusnak egyik formája lehet a rendezvényhez
kapcsolódó sportturizmus és a nosztalgia-sportturiz­
mus13 mellett (TOMIK 2013). BÁNHIDI–LEBER (2011) a sport­
turizmus kapcsán kiemeli, hogy a turizmus során végzett
sportban nincs verseny, nincs szükség teljesítményjavu­
lásra, elsôdleges az egészség, az egészséges szintû ter­
helés.
Az aktív turizmushoz tartozik a természetjárás, a
kerékpáros turizmus, a vízi turizmus, a lovaglás, a golf, a
horgászat, a vadászat és az egyéb szabadidôs sporttevé­
kenységek (például kalandturizmus, extrémturizmus).
A fizikai aktivitás fokától függôen beszélhetünk
szoft (kevésbé veszélyes és többek számára elérhetô,
könnyebben végezhetô) és hard aktív turizmusról, ami a
kerékpározásra és a természetjárásra egyaránt igaz
(MINTEL 2010). Ahogy arra a nemzetközi szakirodalom is
rámutat, a turizmusban a könnyebben végezhetô, ezáltal
az utazók széles(ebb) körét megszólító aktivitások kap­
nak kiemelt figyelmet.
Az aktív turizmus fogalmának felvázolásához hoz­
zátartozik, hogy ezek a tevékenységek (köztük a tanul­
mányban tárgyalt kerékpározás és túrázás) nem turiszti­
kai céllal is végezhetôk, vagyis értelmezhetôk közlekedési
módként. LUMSDON (2000) szerint például a szabad­idôs
12
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0051_
Turisztikai_termektervezes_es_fejlesztes/ch06.html
13
A nosztalgia-sportturizmus a sportmúzeumok, tematikus
bárok és éttermek, sportösszejövetelek felkeresését jelenti
(HINCH–HIGHAM 2011).
célú kerékpározást éppen az teszi a mindennapi, közle­
kedési kerékpározástól eltérôvé, hogy maga a tevé­
kenység is örömet okoz. Az aktív turizmus közlekedési
­vonatkozásai a hatásokat összefoglaló 1.3. fejezetben is
helyet kapnak.
A jelen tanulmányban feldolgozott szakirodalom
alapján az aktív turizmus fogalma az 1. ábra szerint ér ­tel­
mezhetô.
1.1.2. A kerékpáros turizmus fogalma
Az Európai Parlament megbízásából 2012-ben készült
tanulmány14 (továbbiakban EUROVELO 2012) – a vidéki
területeken és a városokban egyaránt megtalálható –
kerékpáros turizmusként értelmezi azt, amikor az utazók
kerékpárral közlekednek szabadidôs céllal. Ezen belül az
alábbi fô kategóriákat emeli ki:15
• kerékpáros szabadidôs célú utazás (legalább egy­
éjszakás tartózkodással járó utazás, amelynek fô
motivációja a kerékpározás),
• utazás közbeni kerékpározás (napi kerékpáros
kirándulások az utazás során, amelyek az élmény
részét képezik), valamint
• egynapos kerékpáros kirándulás (legalább három­
órás, szabadidôs célú, otthonról tett kerékpáros
kirándulás).
Egy másik meghatározás szerint a kerékpáros turizmus
olyan tevékenység, amely a kerékpározáson részben
mint közlekedési módon, részben mint kikapcsolódási
formán alapszik, és turisztikai szolgáltatások igénybevé­
telével, továbbá 24 órán túli, lakóhelyen kívüli tartózko­
dással jár (Farkas–Balogh 2001, idézi SZIVA 2009).
A kerékpározás megközelíthetô a sport speciális
kategóriáin keresztül is: beszélhetünk ezen szempontok
szerint országúti kerékpározásról, hegyi- (mountain bike
– MTB) kerékpározásról, BMX-Cross kerékpározásról,
túrakerékpározásról és különbözô egyéb versenyzési
szakágakról, mint például a pálya- vagy terembiciklizés
(Magyar Kerékpáros Szakági Szövetség 2009 alapján
SZIVA 2009). Itt jegyezzük meg, hogy ezeknek a sportte­
vékenységeknek szabadidôs céllal való végzése nem
feltétlenül a turizmus keretein belül jelentkezik, vagyis
nem generál legalább egy, lakóhelyen kívül töltött ven­
dégéjszakát.
A turisztikai céllal „kerekezôk” között a szoft tevé­
kenység iránt érdeklôdôk vannak többségben, akik szá­
mára a kerékpárral történô szabadidôs utazás kulturális
aspektusa legalább olyan fontos, mint maga a fizikai
tevékenység (MINTEL 2009).
14
http://www.ecf.com/advocary/cycling-tourism/
15
A versenysport jellegû – speciális készségeket, fizikai erôt
igénylô – kerékpározás nem tartozik ide.
Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 3–4. szám
TURISZTIKAI TERMÉKEK
1.1.3. A turisztikai célú természetjárás fogalma
A kerékpáros turizmussal szemben a turisztikai célú ter-
mészetjárás értelmezésére tágabb keretet ad a szakiro­
dalom. Az angol terminológiában gyakran használt
trekking kifejezés is többféleképpen értelmezhetô, olyan
desztinációt is találunk (például Svájcot), ahol nem szíve­
sen használják a trekking kifejezést, mert sokan az
erôteljes fizikai aktivitást jelentô hegymászást értik
alatta (MINTEL 2010). A gyalogosan16 történô turisztikai
célú utazás jellemzôen a szoft tevékenységek körébe
sorolható, és a szálláshelytôl szálláshelyig történô túrá­
zást jelenti (MINTEL 2010), a földrajzi adottságok miatt
Magyarország esetében is ez a releváns megközelítés.
A természetjáráson belül megkülönböztethetünk kirán­
dulást, a nemzeti parkok/védett területek felkeresését,
gyalogtúrát, nordic walking túrát, teljesítménytúrát,
hegymászást és barlangászatot.17
1.1.4. Kapcsolódás más turisztikai termékekhez
Az aktív turisztikai tevékenységek több más turisztikai
termékhez kapcsolódhatnak. Az ún. aktív életmód – ide­
értve a sportot – egészségre gyakorolt pozitív hatásainak
és az utazók számára nyújtott élmény komplexebbé téte­
lének köszönhetôen az egészségturisztikai, a vidéki/
falusi és a kulturális desztinációkban, továbbá a vallási
turizmusban (gondoljunk a zarándokutak mentén kiala­
kított túraútvonalakra) érintett célterületeken egyaránt
van létjogosultságuk. Itt fontos megemlíteni azt is, hogy
maguk az aktív tevékenységek egymáshoz is jól illenek,
a kerékpáros turizmushoz például gyakran kapcsolódik
a túrázás, séta (MINTEL 2009). A termék – korábban emlí­
tett – természetközeliségébôl eredôen pedig szoros kap­
csolat, akár értelmezési átfedés is tapasztalható például
az ökoturizmussal vagy a vallási turizmussal.
1.2. DESZTINÁCIÓK ÉS AKTÍV TURISZTIKAI KÍNÁLAT
Az aktív turisztikai lehetôségek a világ számos pontján
elérhetôk. A legnépszerûbb kerékpáros úti célok között
Franciaországot és Ausztriát találjuk, ezen túl a kerékpá­
ros turizmus vonzereje, a kerékpáros turisztikai kínálat
kiépítettsége nagyobb azokban az országokban – Dánia,
Hollandia és Németország –, ahol a kerékpárral való köz­
lekedés általában is népszerû (EUROVELO 2012). A leg­nép­
szerûbb kerékpáros útvonalak a vidéki területeken vezet­
nek át (MINTEL 2009).
A kerékpáros turizmus esetében a desztinációk
kiválasztásában az utazáshoz (és nem magához az aktív
16
A szakirodalom idesorolja az állaton (például lóháton) történô
utazást is (MINTEL 2010).
17
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0051_
Turisztikai_termektervezes_es_fejlesztes/ch06.html
17
TURISZTIKAI TERMÉKEK
körül, a hazai adottságokra fókuszálva. Itt jegyezzük
meg, hogy a tanulmány a kalandturizmust, a sportturiz­
must, illetve az extrém sportok turisztikai vonatkozásait
tárgyaló források közül is hivatkozik néhány releváns
szakirodalmi írásra.
1. Elméleti megközelítés
1.1. FOGALMI LEHATÁROLÁSOK
1.1.1. Az aktív turizmus fogalma
Az aktív turizmus fogalmának lehatárolása nemzetközi
és hazai szinten egyaránt nehézségekbe ütközik, aminek
hátterében meghatározó az idesorolt tevékenységek szé­
les köre és a termék természetközeliségébôl adódó szo­
ros kapcsolata más turisztikai termékekkel (például öko­
turizmus). A tanulmányban felvonultatott definíciók
értelmezéséhez szükségesnek tartjuk leszögezni, hogy
jelen cikk az aktív turizmust az aktivitás mint motiváció
szemszögébôl közelíti meg, illetve a szabadidôs célú
turisztikai utazásokat helyezi a középpontba. 7
A turizmus termékszemléletû értelmezésében az
aktív turizmus tevékenységhez kapcsolódó, csoportos
turisztikai termékként értelmezhetô, amelynek esetében
maga a tevékenység és a motiváció szoros kapcsolatban
áll egymással (MICHALKÓ 2012).
Az Active Tourism8 szerint az aktív turizmus a
desztinációk felelôs módon (responsible) történô felkere­
sését foglalja magában, ami a turista részérôl fizikai és
mentális részvételt igényel, és maximalizálja a fenntart­
hatóságot, a biodiverzitás védelmét és a kultúra meg­ôr­
zé­sét. Fontos elemei a rekreáció, a tanulás, az elfogadás
(respektálás), a szemlélôdés, a tevékenység és az aktív
részvétel.
Egy, az Európai Unió által finanszírozott aktív turisz­
tikai projekt9 az aktív turizmust az utazás kaland-, öko­
turisztikai és kulturális jellegét egyesítô filozófiaként
értelmezi. Ezzel összhangban áll a Turisztikai Szótár
(Travel Industry Dictionary10) definíciója: ezek szerint az
aktív turizmus a szabadidôs célú utazások azon stílusát
vagy filozófiáját takarja, amely a kaland-, a természeti és
a kulturális turizmus elemeit kombinálja, egyúttal törek­
szik a fenntartható turizmusra.11
7
A versenysporthoz kapcsolódó utazásokat nem tárgyalja a
tanulmány.
8
Mexikói székhelyû turisztikai szolgáltató, további információ:
www.active-tourism.com.
9
www.activetourism.org
10
www.travel-industry-dictionary.com
11
Ehhez hasonló a kalandturizmus fogalma is, ami a következô
három aspektus közül legalább kettôt magában foglal: a fizikai
aktivitás, a természettel való kapcsolat és a más kultúrák iránti
érdeklôdés/tanulás (GEORGE WASHINGTON UNIVERSITY 2010).
16 Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 3–4. szám
1. ábra
Az aktív turizmus fogalma
Extrém-
sport-
turizmus Fenntarthatóság
Turista aktív részvétele
Tanulás, kultúra
Kaland-
turizmus.
Aktív
turizmus
Szoft aktív
turizmus
Hard aktív
turizmus Természetjárás, kerékpáros turizmus,
vízi turizmus, lovaglás, golf, vadászat…
Forrás: szakirodalmi források alapján saját szerkesztés
Az aktív turizmus sport jellegére utal MICHALKÓ (2002)12:
„Az aktív turizmus olyan utazási forma, amelynek során
a turista a hétköznapitól eltérô, intenzív mozgást végez,
miközben valamilyenfajta árut vagy szolgáltatást is vásá­
rol.” Idekapcsolódik az aktív sportturizmus fogalma, ami
a (sok esetben a versenysporthoz köthetô – A szerk. megj.)
sportturizmusnak egyik formája lehet a rendezvényhez
kapcsolódó sportturizmus és a nosztalgia-sportturiz­
mus13 mellett (TOMIK 2013). BÁNHIDI–LEBER (2011) a sport­
turizmus kapcsán kiemeli, hogy a turizmus során végzett
sportban nincs verseny, nincs szükség teljesítményjavu­
lásra, elsôdleges az egészség, az egészséges szintû ter­
helés.
Az aktív turizmushoz tartozik a természetjárás, a
kerékpáros turizmus, a vízi turizmus, a lovaglás, a golf, a
horgászat, a vadászat és az egyéb szabadidôs sporttevé­
kenységek (például kalandturizmus, extrémturizmus).
A fizikai aktivitás fokától függôen beszélhetünk
szoft (kevésbé veszélyes és többek számára elérhetô,
könnyebben végezhetô) és hard aktív turizmusról, ami a
kerékpározásra és a természetjárásra egyaránt igaz
(MINTEL 2010). Ahogy arra a nemzetközi szakirodalom is
rámutat, a turizmusban a könnyebben végezhetô, ezáltal
az utazók széles(ebb) körét megszólító aktivitások kap­
nak kiemelt figyelmet.
Az aktív turizmus fogalmának felvázolásához hoz­
zátartozik, hogy ezek a tevékenységek (köztük a tanul­
mányban tárgyalt kerékpározás és túrázás) nem turiszti­
kai céllal is végezhetôk, vagyis értelmezhetôk közlekedési
módként. LUMSDON (2000) szerint például a szabad­idôs
12
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0051_
Turisztikai_termektervezes_es_fejlesztes/ch06.html
13
A nosztalgia-sportturizmus a sportmúzeumok, tematikus
bárok és éttermek, sportösszejövetelek felkeresését jelenti
(HINCH–HIGHAM 2011).
célú kerékpározást éppen az teszi a mindennapi, közle­
kedési kerékpározástól eltérôvé, hogy maga a tevé­
kenység is örömet okoz. Az aktív turizmus közlekedési
­vonatkozásai a hatásokat összefoglaló 1.3. fejezetben is
helyet kapnak.
A jelen tanulmányban feldolgozott szakirodalom
alapján az aktív turizmus fogalma az 1. ábra szerint ér ­tel­
mezhetô.
1.1.2. A kerékpáros turizmus fogalma
Az Európai Parlament megbízásából 2012-ben készült
tanulmány14 (továbbiakban EUROVELO 2012) – a vidéki
területeken és a városokban egyaránt megtalálható –
kerékpáros turizmusként értelmezi azt, amikor az utazók
kerékpárral közlekednek szabadidôs céllal. Ezen belül az
alábbi fô kategóriákat emeli ki:15
• kerékpáros szabadidôs célú utazás (legalább egy­
éjszakás tartózkodással járó utazás, amelynek fô
motivációja a kerékpározás),
• utazás közbeni kerékpározás (napi kerékpáros
kirándulások az utazás során, amelyek az élmény
részét képezik), valamint
• egynapos kerékpáros kirándulás (legalább három­
órás, szabadidôs célú, otthonról tett kerékpáros
kirándulás).
Egy másik meghatározás szerint a kerékpáros turizmus
olyan tevékenység, amely a kerékpározáson részben
mint közlekedési módon, részben mint kikapcsolódási
formán alapszik, és turisztikai szolgáltatások igénybevé­
telével, továbbá 24 órán túli, lakóhelyen kívüli tartózko­
dással jár (Farkas–Balogh 2001, idézi SZIVA 2009).
A kerékpározás megközelíthetô a sport speciális
kategóriáin keresztül is: beszélhetünk ezen szempontok
szerint országúti kerékpározásról, hegyi- (mountain bike
– MTB) kerékpározásról, BMX-Cross kerékpározásról,
túrakerékpározásról és különbözô egyéb versenyzési
szakágakról, mint például a pálya- vagy terembiciklizés
(Magyar Kerékpáros Szakági Szövetség 2009 alapján
SZIVA 2009). Itt jegyezzük meg, hogy ezeknek a sportte­
vékenységeknek szabadidôs céllal való végzése nem
feltétlenül a turizmus keretein belül jelentkezik, vagyis
nem generál legalább egy, lakóhelyen kívül töltött ven­
dégéjszakát.
A turisztikai céllal „kerekezôk” között a szoft tevé­
kenység iránt érdeklôdôk vannak többségben, akik szá­
mára a kerékpárral történô szabadidôs utazás kulturális
aspektusa legalább olyan fontos, mint maga a fizikai
tevékenység (MINTEL 2009).
14
http://www.ecf.com/advocary/cycling-tourism/
15
A versenysport jellegû – speciális készségeket, fizikai erôt
igénylô – kerékpározás nem tartozik ide.
Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 3–4. szám
TURISZTIKAI TERMÉKEK
1.1.3. A turisztikai célú természetjárás fogalma
A kerékpáros turizmussal szemben a turisztikai célú ter-
mészetjárás értelmezésére tágabb keretet ad a szakiro­
dalom. Az angol terminológiában gyakran használt
trekking kifejezés is többféleképpen értelmezhetô, olyan
desztinációt is találunk (például Svájcot), ahol nem szíve­
sen használják a trekking kifejezést, mert sokan az
erôteljes fizikai aktivitást jelentô hegymászást értik
alatta (MINTEL 2010). A gyalogosan16 történô turisztikai
célú utazás jellemzôen a szoft tevékenységek körébe
sorolható, és a szálláshelytôl szálláshelyig történô túrá­
zást jelenti (MINTEL 2010), a földrajzi adottságok miatt
Magyarország esetében is ez a releváns megközelítés.
A természetjáráson belül megkülönböztethetünk kirán­
dulást, a nemzeti parkok/védett területek felkeresését,
gyalogtúrát, nordic walking túrát, teljesítménytúrát,
hegymászást és barlangászatot.17
1.1.4. Kapcsolódás más turisztikai termékekhez
Az aktív turisztikai tevékenységek több más turisztikai
termékhez kapcsolódhatnak. Az ún. aktív életmód – ide­
értve a sportot – egészségre gyakorolt pozitív hatásainak
és az utazók számára nyújtott élmény komplexebbé téte­
lének köszönhetôen az egészségturisztikai, a vidéki/
falusi és a kulturális desztinációkban, továbbá a vallási
turizmusban (gondoljunk a zarándokutak mentén kiala­
kított túraútvonalakra) érintett célterületeken egyaránt
van létjogosultságuk. Itt fontos megemlíteni azt is, hogy
maguk az aktív tevékenységek egymáshoz is jól illenek,
a kerékpáros turizmushoz például gyakran kapcsolódik
a túrázás, séta (MINTEL 2009). A termék – korábban emlí­
tett – természetközeliségébôl eredôen pedig szoros kap­
csolat, akár értelmezési átfedés is tapasztalható például
az ökoturizmussal vagy a vallási turizmussal.
1.2. DESZTINÁCIÓK ÉS AKTÍV TURISZTIKAI KÍNÁLAT
Az aktív turisztikai lehetôségek a világ számos pontján
elérhetôk. A legnépszerûbb kerékpáros úti célok között
Franciaországot és Ausztriát találjuk, ezen túl a kerékpá­
ros turizmus vonzereje, a kerékpáros turisztikai kínálat
kiépítettsége nagyobb azokban az országokban – Dánia,
Hollandia és Németország –, ahol a kerékpárral való köz­
lekedés általában is népszerû (EUROVELO 2012). A leg­nép­
szerûbb kerékpáros útvonalak a vidéki területeken vezet­
nek át (MINTEL 2009).
A kerékpáros turizmus esetében a desztinációk
kiválasztásában az utazáshoz (és nem magához az aktív
16
A szakirodalom idesorolja az állaton (például lóháton) történô
utazást is (MINTEL 2010).
17
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0051_
Turisztikai_termektervezes_es_fejlesztes/ch06.html
17
TURISZTIKAI TERMÉKEK
tevékenységhez) kapcsolódó tényezôk, mint például a
minôségi szálláshelyek, a szolgáltatások vagy a turista­
információ, kisebb szerepet játszanak, ugyanakkor az
utazási élményt alapvetôen befolyásolják (EUROVELO
2012).
A desztinációk kerékpárral történô felfedezése más
élményt nyújt a többi közlekedési eszközhöz képest
(MINTEL 2009), magában foglalja a biztonságos és folya­
matos útvonalakat, a szép tájakat és a kerékpárosbarát
településeket az útvonal mentén, valamint a világos/
érthetô és megbízható információkat, a kitáblázottságot
(EUROVELO 2012). Mindezt ideális esetben a közszféra
részérôl a megfelelô marketingtevékenység és a forrás­
allokáció kíséri (MINTEL 2009). Az eredetileg olcsó üdülés­
nek számító kerékpáros turizmus ma már a minôség
teljes spektrumát kínálja az érdeklôdôknek, a szabadidôs
célú nemzetközi kerékpáros utazások többsége az árat
tekintve ugyanakkor inkább középkategóriásnak minô­
síthetô (MINTEL 2009).
A természetjárás, túrázás tekintetében Európában
az Alpok kitüntetett helyet foglal el a túrázók térképén,
több útvonal pedig zarándokúthoz kapcsolódik (például
El Camino de Santiago de Compostela) (MINTEL 2010).
A túrázás élményéhez is hozzátartozik a vonzó
élôhely/élôvilág, a szép és érdekes táj, a vendégfogadó
helyi közösség, a megfelelô éghajlat, a politikai stabilitás
és a megfelelô közlekedési infrastruktúra (MINTEL 2010).
A szabadban végzett rekreációs tevékenységek
kapcsán érdemes kitérni a nemzetközi szinten több évti­
zedes múltra visszatekintô zöldutakra18 (greenways),
amelyek turisztikai hasznosítása a szoft aktív turizmus
témakörébe tartozhat. „A zöldút fogalmát olyan rekreá­
ciós lehetôséget jelentô lineáris zöldfelületként kell értel­
meznünk Magyarországon is, amely környezeti és közle­
kedési veszélyektôl mentes vagy elfogadható mértékben
terhelt környezetben nyújt többféle nem motoros moz­
gáslehetôséget úgy, hogy hozzájárul az adott tájak öko­
lógiai értékének megtartásához vagy optimális növelé­
séhez is” (KAPOVITS 2012:206). A Közép- és Kelet-európai
Zöldutak deklarációja szerint a zöldutak „olyan, többfunk­
ciós útvonalak, melyeket a gyalog, lovon, kerékpáron,
illetve más motormentes módon közlekedô vagy túrázó
emberek számára hoznak létre. Fajtájuk szerint lehetnek
zöldfolyósok, történelmi és kereskedelmi útvonalak,
folyók vagy vasutak mentén haladó ösvények, vízi utak.
A zöldutakat helyi közösségek mûködtetik a környezeti
és gazdasági szempontból is fenntartható társadalom
kialakítása és az egészséges életmód elterjesztése érde­
kében. A zöldutak ideális környezetet biztosítanak a
közösségi kezdeményezések, továbbá a természetvéde­
lemmel, kulturális örökségvédelemmel, fenntartható
Nem összetévesztendô a Magyar Turizmus Zrt. által 2007-ben
18
meghirdetett Zöld Út tematikus évvel.
18 Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 3–4. szám
turizmussal és motormentes közlekedéssel kapcsolatos
fejlesztések számára. A zöldutakat azzal a szándékkal
hozzák létre, hogy a térségben élôk és az oda látogatók
igényeit egyaránt kielégítse, és élénkítse a helyi gazda­
ságot.”19
1.3. AZ AKTÍV TURIZMUS HATÁSAI
Az aktív turizmus esetében az utazókra és a
desztinációkra gyakorolt hatások egyaránt azonosítha­
tók. A pozitív és negatív hatásokat összegezve a szakem­
berek egyetértenek abban, hogy az aktív turizmus – ezen
belül a kerékpározás és a természetjárás – általánosság­
ban a fenntartható turizmus egyik formája lehet (a fenn­
tarthatóság a desztináció és az utazó szempontjából is
megjelenik).
Az aktív tevékenységek, a sport jótékony hatásai
az egészségre széles körben elismertek, ennek köszön­
he­tôen az ilyen jellegû tevékenységek szabadidôben
történô végzése – a turizmus általános életminôség-
javító hatásán túl – még inkább hozzájárul az utazók
egészségéhez. Különösen fontos ez napjainkban, amikor
az emberek többsége városlakó [a Központi Statisztikai
Hivatal (KSH) adatai szerint hazánkban minden tíz
emberbôl heten városban élnek 20], ennek következtében
a természet „hiányából” fakadó betegségek, a természet
nélküli életmód negatív hatásai is egyre inkább elôtérbe
kerülnek (például LOUV 2005).
A turizmust általánosan jellemzô pozitív hatások,
úgymint a gazdaságélénkítés/bevételek és a munkahely­
teremtés vagy a vállalkozási lehetôség, az aktív turizmus­
ban érdekelt célterületeken is azonosíthatók.
Mindezek mellett az aktív turizmus a természeti
értékek, a környezet megóvását is támogatja azáltal,
hogy a desztinációba történô utazás és a desztináción
belüli közlekedés során egyaránt alacsonyabb a szennye­
zés (vagy nincs is), mert a vendégek nem használnak
autót. A környezetre rótt teher az igénybe vett közleke­
dési eszközön túl azért is kisebb, mert – más turizmus­
formákhoz képest – környezetbarátabb az igénybe vett
szálláshely, továbbá a tartózkodás során végzett tevé­
kenységek is kevesebb negatív hatással járnak (EUROVELO
2012). A környezet megóvása más motivációjú látogató­
kat is a desztinációba vonzhat (például madármegfigyelés
iránt érdeklôdôket) (MINTEL 2010), illetve a kevésbé láto­
gatott desztinációk is bekapcsolhatók a turizmus vérke­
ringésébe (EUROVELO 2012), ami mérsékelheti a turizmus
területi koncentrációját. Szintén a kívánatos hatások közé
sorolható, hogy a fejlesztések katalizátorként hatnak
a desztináció nagyobb, „kapuként” (gateway) szolgáló
19
Forrás: http://zoldutak.hu/ – elérés: 2014. október 13.
20
http://w w w.k sh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat _eves/i_
wdsd001.html
2. ábra
Az aktív turizmus hatásai
Ga zdaságélénk íté
s,
munk ahely terem
tés,
vállalkozásösz tön
zés
Környezetterhelés
, Fenntarthatóság
tár sadalmi-kult urá , +
lis kisebb
– hatások
környezetszenny
ezés
Tömeg hatás,
nehezen kontroll Enyhébb szezonali
tás,
álható célcsoportok szé
bevételek les
köre
Forrás: szakirodalmi források alapján saját szerkesztés
városainak fejlôdésére is, valamint a látogatók és a foga­
dóközösség számára nyújtott edukációs, képzési lehe­tô­
ség hozzájárul a helyi kulturális értékek, hagyományok
megôrzéséhez (MINTEL 2010). Nem utolsósorban az elô­
nyös hatások között szükséges megemlíteni az átlagos­
nál enyhébb szezonalitást, valamint azt, hogy az aktív
turizmus a célcsoportok széles köre számára vonzó.
Az aktív turizmus sajátosságaiból adódóan népszerûek a
közelebbi, illetve a belföldi úti célok, ami értékes poten­
ciált jelent a desztinációk számára (MINTEL 2009).
Az érem másik oldala, hogy az aktív turizmus –
éppen a természetközeliségbôl fakadóan – a környezetet
károsítja is (például a turistautak talajromboló hatása, a
pihenôhelyek említhetôk meg). A kerékpáros turizmus
kapcsán érzékelhetô közvetlen környezetterhelés az
élôvilág megzavarását, a desztináció más (motoros) köz­
lekedési eszközzel való elérését jelenti. Ezen túlmenôen
a kapcsolódó szolgáltatások (például kávézók, éttermek,
üzletek) által okozott környezeti károk sem elhanyagol­
hatók (EUROVELO 2012), és társadalmi-kulturális negatív
hatások is azonosíthatók (MINTEL 2010). A sajátos jellem­
zôk­bôl adódik az ún. tömeghatás, hogy például a kerék­
pározók és a túrázók egymás jelenlétét „zavarónak” talál­
ják (EUROVELO 2012).
Nem egyértelmûen pozitív vagy negatív hatásként
jelentkezik, hogy a kerékpáros turizmus és a természetjá­
rás sok esetben útvonalszerû utazást jelent, ami együtt
jár azzal, hogy az érintett célterületen belül (például a Bala­
tont körülölelô kerékpárút esetében) nem minden telepü­
lés megállóhely (vannak, amelyek rendre kimaradnak)
(SULYOK 2014). Szintén a speciális jellemzôkbôl (például
útvonalszerû, a látogatók számára ingyenesen fel­ke­res­
he­tô/végigjárható) adódóan az aktív turizmushoz kapcso­
lódó kínálat számottevô, az egyes települések határain
túlnyúló beruházásokat igényel (SULYOK 2014). A MINTEL
(2010) tanulmánya kiemeli továbbá, hogy a célterület
nehezen kontrollálja a bevételeket (a turisták költését).
A negatív hatások között szükséges megjegyezni, hogy az
aktív turisztikai tevékenységeket is jellemzi egyfajta
Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 3–4. szám
TURISZTIKAI TERMÉKEK
s­ zezonalitás: elsôsorban a tavaszi és az ôszi idôszak sze­
repét hangsúlyozzák a szakemberek (SULYOK 2014)
(2. ábra).
Annak érdekében, hogy az aktív turizmus valóban
az adott desztinációt szolgálja, és összességében pozitív
legyen a hatások mérlege, LUMSDON (2000) – a kerékpá­
ros turizmus fejlesztése kapcsán – három dologra hívja
fel a figyelmet:
• a már meglévô kapacitások, infrastruktúra kihasz­
nálása;
• a desztináció/helyi közösség számára biztosított
pozitív gazdasági és társadalmi hatások elérésére
való törekvés; valamint
• az autós utazások számának csökkentésére való
törekvés (környezetszennyezés csökkentése).
1.4. AZ AKTÍV TURISTA JELLEMZÔI
Tekintettel arra, hogy az aktív turizmus fogalomköre sok­
féle turisztikai utazást foglal magában, illetve hogy az
aktív lehetôségek az utazók széles köre számára vonzóak
(nem utolsósorban azért, mert sok esetben ingyenesen
vagy kis költséggel végezhetôk), az „átlagos” aktív turista
jellemzôinek feltérképezése is nehézségekbe ütközik.
Ennek ellenére az egyes kutatásoknak vannak metszés­
pontjai, amelyek közelebb vihetnek az aktív turisztikai
szegmens megismeréséhez.
Az aktív turizmus keresletének vizsgálatához szo­
rosan hozzátartozik, hogy egyes sporttevékenységek
(köztük például a jelen cikkben részletesebben is bemu­
tatott kerékpározás) eredendôen készségeket, ügyessé­
get és a mozgás iránti érdeklôdést feltételeznek (JENNINGS
2007). Annak ellenére, hogy az egészséges emberek szá­
mos sporttevékenység végzésére alkalmasak, a turistá­
kat sokszor visszatartják a külsô tényezôk (például
hô­mér­ séklet) (BÁNHIDI–LEBER 2011). Az aktív turisták
több csoportba sorolhatók az eseti jelleggel sportolóktól
a profi sportolókig. A turizmus szempontjából fontos,
hogy vannak ún. „életstílust” jelentô sportok (például golf
vagy vitorlázás, de a kerékpározásnak és a természetjá­
rásnak is vannak ilyen formái), amelyek esetében a szeg­
mensek speciális jellemzôkkel, igényekkel írhatók le
(SULYOK 2014). A kerékpározás népszerûségének dinami­
kus bôvülésérôl számol be az EUROMONITOR (2014) turisz­
tikai trendeket tárgyaló elemzése, felhívja a figyelmet az
ún. MAMIL szegmensre (Middle-Aged Men in Lycra, közép-
korú férfiak sportfelszerelésben), a legnépszerûbb kerék­
páros úti célok között pedig Európát is említik.
A tipikus aktív turista 18 és 44 év közötti férfi, jó
egészséggel, pénzügyi biztonsággal és jó képzettséggel
rendelkezik, és általában elônyben részesíti a játékossá­
got az életében (TOMIK 2013). Az európaiak által legked­
veltebb aktív turisztikai tevékenységek a séta, a kerék­
pározás és a síelés (De Knop 1990, hivatkozza TOMIK 2013).
19

2. ábra
Az aktív turizmus hatásai
Ga zdaságélénk íté
s,
munk ahely terem
tés,
vállalkozásösz tön
zés
Környezetterhelés
, Fenntarthatóság
tár sadalmi-kult urá , +
lis kisebb
– hatások
környezetszenny
ezés
Tömeg hatás,
nehezen kontroll Enyhébb szezonali
tás,
álható célcsoportok szé
bevételek les
köre
Forrás: szakirodalmi források alapján saját szerkesztés
városainak fejlôdésére is, valamint a látogatók és a foga-
dóközösség számára nyújtott edukációs, képzési lehe­tô­
ség hozzájárul a helyi kulturális értékek, hagyományok
megôrzéséhez (MINTEL 2010). Nem utolsósorban az elô­
nyös hatások között szükséges megemlíteni az átlagos-
nál enyhébb szezonalitást, valamint azt, hogy az aktív
turizmus a célcsoportok széles köre számára vonzó.
Az aktív turizmus sajátosságaiból adódóan népszerûek a
közelebbi, illetve a belföldi úti célok, ami értékes poten-
ciált jelent a desztinációk számára (MINTEL 2009).
Az érem másik oldala, hogy az aktív turizmus –
éppen a természetközeliségbôl fakadóan – a környezetet
károsítja is (például a turistautak talajromboló hatása, a
pihenôhelyek említhetôk meg). A kerékpáros turizmus
kapcsán érzékelhetô közvetlen környezetterhelés az
élôvilág megzavarását, a desztináció más (motoros) köz-
lekedési eszközzel való elérését jelenti. Ezen túlmenôen
a kapcsolódó szolgáltatások (például kávézók, éttermek,
üzletek) által okozott környezeti károk sem elhanyagol-
hatók (EUROVELO 2012), és társadalmi-kulturális negatív
hatások is azonosíthatók (MINTEL 2010). A sajátos jellem­
zôk­bôl adódik az ún. tömeghatás, hogy például a kerék-
pározók és a túrázók egymás jelenlétét „zavarónak” talál-
ják (EUROVELO 2012).
Nem egyértelmûen pozitív vagy negatív hatásként
jelentkezik, hogy a kerékpáros turizmus és a természetjá-
rás sok esetben útvonalszerû utazást jelent, ami együtt
jár azzal, hogy az érintett célterületen belül (például a Bala-
tont körülölelô kerékpárút esetében) nem minden telepü-
lés megállóhely (vannak, amelyek rendre kimaradnak)
(SULYOK 2014). Szintén a speciális jellemzôkbôl (például
útvonalszerû, a látogatók számára ingyenesen fel­ke­res­
he­tô/végigjárható) adódóan az aktív turizmushoz kapcso-
lódó kínálat számottevô, az egyes települések határain
túlnyúló beruházásokat igényel (SULYOK 2014). A MINTEL
(2010) tanulmánya kiemeli továbbá, hogy a célterület
nehezen kontrollálja a bevételeket (a turisták költését).
A negatív hatások között szükséges megjegyezni, hogy az
aktív turisztikai tevékenységeket is jellemzi egyfajta
Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 3–4. szám
TURISZTIKAI TERMÉKEK
s­ zezonalitás: elsôsorban a tavaszi és az ôszi idôszak sze-
repét hangsúlyozzák a szakemberek (SULYOK 2014)
(2. ábra).
Annak érdekében, hogy az aktív turizmus valóban
az adott desztinációt szolgálja, és összességében pozitív
legyen a hatások mérlege, LUMSDON (2000) – a kerékpá-
ros turizmus fejlesztése kapcsán – három dologra hívja
fel a figyelmet:
• a már meglévô kapacitások, infrastruktúra kihasz-
nálása;
• a desztináció/helyi közösség számára biztosított
pozitív gazdasági és társadalmi hatások elérésére
való törekvés; valamint
• az autós utazások számának csökkentésére való
törekvés (környezetszennyezés csökkentése).
1.4. AZ AKTÍV TURISTA JELLEMZÔI
Tekintettel arra, hogy az aktív turizmus fogalomköre sok-
féle turisztikai utazást foglal magában, illetve hogy az
aktív lehetôségek az utazók széles köre számára vonzóak
(nem utolsósorban azért, mert sok esetben ingyenesen
vagy kis költséggel végezhetôk), az „átlagos” aktív turista
jellemzôinek feltérképezése is nehézségekbe ütközik.
Ennek ellenére az egyes kutatásoknak vannak metszés-
pontjai, amelyek közelebb vihetnek az aktív turisztikai
szegmens megismeréséhez.
Az aktív turizmus keresletének vizsgálatához szo-
rosan hozzátartozik, hogy egyes sporttevékenységek
(köztük például a jelen cikkben részletesebben is bemu-
tatott kerékpározás) eredendôen készségeket, ügyessé-
get és a mozgás iránti érdeklôdést feltételeznek (JENNINGS
2007). Annak ellenére, hogy az egészséges emberek szá-
mos sporttevékenység végzésére alkalmasak, a turistá-
kat sokszor visszatartják a külsô tényezôk (például
hô­mér­ séklet) (BÁNHIDI–LEBER 2011). Az aktív turisták
több csoportba sorolhatók az eseti jelleggel sportolóktól
a profi sportolókig. A turizmus szempontjából fontos,
hogy vannak ún. „életstílust” jelentô sportok (például golf
vagy vitorlázás, de a kerékpározásnak és a természetjá-
rásnak is vannak ilyen formái), amelyek esetében a szeg-
mensek speciális jellemzôkkel, igényekkel írhatók le
(SULYOK 2014). A kerékpározás népszerûségének dinami-
kus bôvülésérôl számol be az EUROMONITOR (2014) turisz-
tikai trendeket tárgyaló elemzése, felhívja a figyelmet az
ún. MAMIL szegmensre (Middle-Aged Men in Lycra, közép-
korú férfiak sportfelszerelésben), a legnépszerûbb kerék-
páros úti célok között pedig Európát is említik.
A tipikus aktív turista 18 és 44 év közötti férfi, jó
egészséggel, pénzügyi biztonsággal és jó képzettséggel
rendelkezik, és általában elônyben részesíti a játékossá-
got az életében (TOMIK 2013). Az európaiak által legked-
veltebb aktív turisztikai tevékenységek a séta, a kerék-
pározás és a síelés (De Knop 1990, hivatkozza TOMIK 2013).
19
TURISZTIKAI TERMÉKEK
Az aktív turizmuson belül a rendelkezésre álló szakiroda-
lom lehetôvé tette a kerékpáros turisták közelebbi vizs-
gálatát. Ahogy arra az EUROVELO (2012) tanulmánya
rámutat, a résztvevôk között jelentôs különbségek
tapasztalhatók a lakóhely szerint is, ami visszavezethetô
az adott küldôország lakosainak közlekedési és általános
utazási szokásaira. A MINTEL (2009) tanulmánya a kerék-
páros turizmus kapcsán a legjelentôsebb küldôpiacok
között Németországot, Hollandiát és az Egyesült Király-
ságot nevesíti, az EUROVELO (2012) pedig a legalább egy-
éjszakás tartózkodással járó kerékpártúrák fô küldô­te­rü­
letei között Németországot és Franciaországot emeli ki.
Az EUROVELO (2012) tanulmánya a kerékpáros turis-
ták „általános” profilja kapcsán írja, hogy többségük
magasabb képzettséggel és jövedelemmel rendelkezik,
középkorú (45–55 éves), illetve párban, gyermek nélkül
kel útra. A családalapítás elôtt állók, a gyermekkel nem
rendelkezôk és az idôsebb korosztályok mellett ugyan-
akkor a családok részérôl is fokozott igény tapasztalható
ezen utazások iránt (MINTEL 2009).
A kerékpáros utazókat elsôsorban a természeti
adottságok/táj élménye, az egészség/sport, a kerékpáro-
zás öröme, a pihenés, a barátokkal, családdal töltött idô
és a kultúra, a látnivalók felkeresése motiválja, ezzel
szemben az árak és a kényelem nem elsôdlegesek
(EUROVELO 2012). A motiváció tekintetében a nôk és a
férfiak között különbség tapasztalható, elôbbiek számára
a pihenés, utóbbiak számára a sport, vagyis maga a fizi-
kai aktivitás a fontosabb (MINTEL 2009). Az igénybe vett
szálláshelyek széles skálán mozognak, a legnépszerûbbek
a szállodák és a panziók (EUROVELO 2012). A többségében
saját szervezésben, egyénileg útra kelô turisták átlagosan
30 kilométert tesznek meg naponta (MINTEL 2009).
1.5. AZ AKTÍV TURIZMUS SZEREPE A VILÁG
NEMZETKÖZI TURIZMUSÁBAN
Más turisztikai termékhez hasonlóan (például ökoturiz-
mus) az aktív turizmus iránti kereslet volumenét és gaz-
dasági teljesítményét is nehéz számszerûsíteni, mert sok
desztinációban hiányoznak az erre vonatkozó megbíz-
ható, összehasonlítható adatok.
Az Európai Bizottság megbízásából az európai
lakosság utazási szokásairól végzett kutatások támpon-
tul szolgálhatnak az aktív turizmus iránti kereslet feltér-
képezéséhez. A 2014. évi kutatás (Flash Eurobarometer
392) eredményei szerint 2013-ban a legalább négyéjsza-
kás tartózkodással járó szabadidôs utazások (holiday)
14%-ának fô motivációja a sporttevékenység végzése volt
(ez az egészségturizmushoz – 13% – hasonló arány).21
21
A vezetô motivációk: napsütés/tengerpart (46%), rokonok és
barátok meglátogatása (VFR, 34%), természet (30%), kultúra
(25%) és városlátogatás (23%) (Flash Eurobarometer 392).
20 Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 3–4. szám
Ennél jóval nagyobb arányban (25–25%) játszott szerepet
a cseh és az osztrák utazók körében ez a motiváció.
Az átlagosnál „aktívabbak” a luxemburgi (20%), a német
(20%), a finn (19%), a belga (18%), a lengyel (18%), a holland
(17%) és a horvát (16%) utazók is. Ezzel szemben a sport-
tevékenység végzése miatti, legalább négyéjszakás tar-
tózkodással járó üdülés aránya 5%-os vagy az alatti Málta
(5%), Észtország (5%), Törökország (3%) és Ciprus (2%)
tekintetében. Magyarország esetében a kutatás eredmé-
nyei szerint a sporttevékenységek végzése mint motivá-
ció 7%-os részesedést ért el. Kor, nem, képzettség és
foglalkozás szerint a kutatás nem mutatott szignifikáns
különbségeket a sporttevékenységek iránti érdek­ lô­
désben.
Az EUROVELO 2012-ben készült tanulmánya a kerék-
páros turizmusról szolgál számadatokkal. Európában
évente 2,295 milliárd turisztikai célú kerékpáros túrát
(cyle tourism trip), ezen belül 20,36 millió legalább egyéj-
szakás tartózkodással járó kerékpáros túrát (over-night
cycle trip) regisztrálnak, amelyek teljes gazdasági hatását
44 milliárd euróra becsülik (ezen belül a legalább egyéj-
szakás tartózkodással járó túrák gazdasági hozzájárulása
9 milliárd euró) (EUROVELO 2012).22 Az európai országok
kerékpáros turizmus iránti keresletérôl az 1. táblázat ad
áttekintést. 23
2. Az aktív turizmus magyarországi
kínálata
2.1. KERÉKPÁROS TURIZMUS
Magyarország adottságai kiválóak a kerékpáros turizmus
szempontjából. Az ország természeti szépségekben,
mûemlékekben, népi építészeti értékekben gazdag, és
változatos, látványos táji értékekkel rendelkezik, egy-
máshoz viszonylagos közelségben, így hosszabb kerék-
páros túrával több tájegység is felfûzhetô egy kirándulás
útvonalára. Az ország domborzati viszonyainak köszön­
he­tôen a kerékpáros túrák feltételei széles körben, pél-
dául családosok számára is adottak. Az éghajlat évi 6-8
hónapos szezont tesz lehetôvé, a csapadékos, ezért
kerékpározásra kevésbé alkalmas napok száma alacsony.
Hazánkban közel 1500 km turisztikai célra alkalmas,
kitáblázott kerékpárúton biciklizhetünk. A kis forgalmú
mellékutakat is magában foglaló országos kerékpáros
törzshálózat hossza 2500 km-re tehetô. Kerékpáros útvo-
nalaink közül a legforgalmasabbak és legnép­sze­rûb­bek
azok az útvonalak, amelyek egybefüggô túrahálózatot
22
Összehasonlításként: a kalandturizmusból származó bevéte-
leket évi 89 milliárd dollárra becsülik (GEORGE WASHINGTON
UNIVERSITY 2010).
23
A cikk írásakor a természetjárás turisztikai vonatkozásairól
hasonló, nemzetközi szintû elemzést is magában foglaló kutatás
nem állt rendelkezésre.
 TURISZTIKAI TERMÉKEK
1. táblázat
A kerékpáros turizmus iránti kereslet Európában
Alacsony– Közepes–
Jellemzô Alacsony Közepes Magas Nagyon magas
közepes magas
Kerékpározók
aránya a
lakosságon belül 2% alatt 2–5% 5–8% 8–12% 12–20% 20% felett
(forrás: The Gallup
Organization, 2011)
Szakértôi becslés
a kerékpáros
0,5% 1,0% 1,5% 2,0% 3,0% 3,7%
turisztikai
utazások arányára
Egyesült
Királyság,
Észtország, Ausztria,
Bulgária, Ciprus,
Görögország, Belgium, Dánia,
Luxemburg, Csehország,
Horvátország, Finnország,
A csoportba Málta, Franciaország, Lengyelország,
Románia, Magyarország, Hollandia
sorolható országok Portugália, Lettország, Szlovákia
Litvánia, Németország,
Spanyolország, Szlovénia
Macedónia, Svájc,
Törökország
Norvégia, Svédország
Olaszország,
Szerbia, Írország

Forrás: EUROVELO 2012:35

képeznek vagy a nemzetközi kerékpáros hálózat tagjai.
A hazai kerékpáros turisztikai kínálat legjelentôsebb ele-
mei a nagy tavaink körül vezetô kiépített kerékpárutak,
így a Balatont, a Tisza-tavat, a Velencei-tavat és a Fertô
tavat megkerülô bicikliutak, amelyekre az elmúlt évek-
ben egyre jelentôsebb háttér-infrastruktúra és speciáli-
san a kerékpáros turizmust kiszolgáló egységek épültek
(szervizek, kerékpáros-pihenôhelyek, kerékpárosbarát
szálláshelyek, kerékpárkölcsönzôk stb.). Ezen tavaink
egyre inkább önálló kerékpáros desztinációként is meg-
jelennek hazánk turisztikai kínálatában.
A kedvezô domborzati adottságokból (kis szint­
emelkedésû, könnyen kerékpározható sík vagy dombvi-
déki területek) és az alacsony közúti forgalomból adódóan
hazánk több vidéki régiója a – jellemzôen szoft – kerék-
páros turizmus (leendô) fogadóterületei közé tartozik.
A kis forgalmú közutakon vagy gátakon kerékpárral is jól
bejárható vidékek az Ôrség és Dél-Zala, a Kôszegi-hegység
(Írottkô Natúrpark), a Káli-medence vagy a szatmár-beregi
Felsô-Tisza-vidék, amelyek a növekvô belföldi kerékpáros
keresletet felismerve a kerékpáros turizmus jövôbeli
potenciális célpontjai lehetnek a meg­felelô (kerékpáros)
turisztikai infrastruktúra kiépülését követôen.
A hazai kerékpáros turisztikai kínálat nemzetközi
jelentôséggel is bíró része az EuroVelo, az Európai Kerék­
párút Hálózat hazánkat is érintô útvonalai. Az EuroVelo
keretében az Európai Kerékpáros Szövetség (European
Cyclists’ Federation – ECF) 12, Európát át­ szelô kerék-
páros útvonal kialakítását tervezi összesen 66 000 km
­ osszúságban, amelybôl 20 000 km kiépítése már meg-
h
történt.
Az EuroVelo utakat az egész kontinenst átszelô
kerékpártúrákra tervezik, a már meglévô kerékpárutak
összekötésével. Természetesen ezeket az EuroVelo útvo-
nalakat a helyi kerékpáros forgalomban is igénybe lehet
venni. Magyarországon jelenleg három EuroVelo útvonal
halad át, az EV6, az EV11 és az EV13. Az EuroVelo 11 Euró-
pát észak–déli irányban szeli át, magyarországi szakasza
a Bodrog és a Tisza partján haladva 410 km, valamint
beletartozik a Tisza-tó körüli kerékpárút 80 km-es sza-
kasza is. Az EuroVelo 6, amelyet a „Folyók útjának” is
neveznek, nyugat–keleti irányban szeli át Európát,
Magyarországon 470 km hosszan halad a Duna mentén.
Az EuroVelo 13 magyarországi szakaszát, amely az egy-
kori Vasfüggöny magyarországi vonala mentén halad,
2014 augusztusában adták át. Hazánkban tehát a követ­
kezô hosszú távú kerékpárutak várják a vendégeket:
• Balatoni Bringakörút – 209 km,
• Fertô tó (osztrák és magyar oldal együtt) – 135 km,
• EuroVelo 11 (magyarországi szakasza 410 km +
a Tisza-tó – 80 km),
• EuroVelo 6 – „Folyók útja” (Magyarországon 470 km),
• EuroVelo 13 – „Vasfüggöny kerékpárút” (Fertô tó,
Nyugat- és Dél-Dunántúl).
A hazai kínálatot az 1.2. fejezetben ismertetett, turisztikai
vonatkozásokkal rendelkezô zöldutak is gazdagítják,
Magyarországon a következô zöldutakkal találkozhatunk:

Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 3–4. szám 21

TURISZTIKAI TERMÉKEK
• Buda-vidék Zöldút (Zsámbéki-medence),
• Duna–Ipoly Zöldút,
• Földszíve Pilisi Zöldút,
• Nógrádi Zöldutak,
• Ormánság Zöldút,
• Tanyakör Zöldút,
• Tisza menti Zöldút,
• Városi Zöldút (Vác),
• hosszú távú zöldutak: Vasfüggöny Zöldutak,
Borostyánkô Zöldutak, Duna menti Zöldutak.
A – hard aktív turizmushoz sorolható – hegyi kerékpáro-
zás (mountain bike) Magyarországon kijelölt hegyikerék-
páros utakon ûzhetô, legjellemzôbb területei az Északi-
középhegység (Bükk, Mátra), a Nyugat-Dunántúl
(Kôszegi-hegység) és a Dél-Dunántúl (Mecsek). A hegyi
kerékpározás lehetôségei a Bükk hegységben országos
szinten is a legjobbak közé sorolhatók: Magyarországon
itt alakult ki elsôként a teljes területet lefedô hegyike-
rékpárút-hálózat. A hegyi, illetve extrém kerékpározás
(downhill, XCO stb.) híveit pedig ma már Magyarországon
is több létesítmény, illetve a hegyekben kijelölt downhill­
pálya várja, mint például az eplényi Bringaréna vagy a
Mátrában a Kékes aljától Mátrafüredig tartó, 700 méteres
szintkülönbségû ösvénypálya, mely Magyarország elsô
downhill­pályája is egyben.
Bár nem elsôdlegesen a kerékpáros turizmus kíná-
latába tartoznak, fontos megemlíteni az elmúlt években
elindult közbringarendszereket, amelyek több vidéki
város (Esztergom, Hévíz, Kaposvár, Szeged) után, 2014
szeptemberétôl immár Budapesten (MOL Bubi) is kiszol-
gálják a turisztikai keresletet is.
2.2. TERMÉSZETJÁRÁS
Hazánk aktív turisztikai kínálata természeti adottsága-
inkból adódóan igen sokszínû, felöleli többek között a
természetjárás, a kerékpáros turizmus, továbbá a jelen
cikkben nem részletezett barlangi, lovas és vízi turizmus
teljes kínálati palettáját.
A gyalogos természetjárás széles körben elterjedt
aktív turisztikai forma, egyike a legnépszerûbb szabadidô-
eltöltési lehetôségeknek, amelyet Magyarországon tulaj-
donképpen bárhol lehet gyakorolni, ami a szoft akti­
vitások közé sorolja a tevékenységet. A domborzati
adottságokból adódóan hazánk hegységei nem a magas-
hegyi természetjárás, a hegymászás, illetve az alpinizmus
terepei. A hazai gyalogos természetjárás jellemzô terepe
azonban mégis a hegyvidék – Magyarország dombságai,
valamint középhegységei ideális helyszínei a szervezett,
illetve egyénileg történô gyalogos kirándulásoknak,
túrautaknak. Az itthoni hegyekben való túrázáshoz nem
szükséges magashegységi tapasztalat vagy speciális
mászótechnika ismerete.
22 Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 3–4. szám
A Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ, korábban
Magyar Természetbarát Szövetség) a magyarországi szer-
vezett természetjárás legjelentôsebb képviselôje. Közel
500 tagszervezete és csaknem 14 000 igazolt tagja van.
Az MTSZ tevékenysége a gyalogos, a kerékpáros, a vízi-,
a barlangi, a sí-, illetve a hegymászó túrákra terjed ki.
Küldetése – egyebek mellett – a természetjárás érdek-
képviseletének ellátása, szakmai fejlesztése, valamint
népszerûsítése és gyakorlásának elôsegítése.24
Az országot jól jelzett turistautak sûrû rendszere
hálózza be. Turistaútvonalnak (röviden turistaútnak)
nevezzük azt az útvonalat, amelyet közérdekbôl, gyalog-
túrázási céllal létesítettek vagy e célú használatra (is)
ajánlanak, és így a követhetôséget biztosító sûrûséggel
turistajelzésekkel láttak el.25 Magyarországon az 1890-es
évektôl léteznek jelzett turistautak, a ma használt, egy-
séges országos jelzésrendszer alapjaiban megegyezik az
1930-ban bevezetettel. A színek, amelyek egyben rang-
sort is jelölnek, a következôk: kék, piros, sárga és zöld sáv
jelzés, amelyeket különbözô leágazó (háromszög – hegy-
csúcs, kilátó; négyzet – szállás, lakott hely; kör – forrás;
ómega – barlang; L – rom, várrom stb.), illetve egyéb
(gyalogos) jelzések (irányított kör – körút; T – tanösvény
stb.) egészítenek ki. A kék sávjelzést az országos
jelentôségû, több tájegységen átvezetô utak (például
Országos Kéktúra, Balaton-felvidéki Kéktúra), a pirost a
több hegységen, de legalább egy hegységen átvezetô
utak (például Közép-dunántúli Piros, Rákóczi-turistaút),
míg a sárga és a zöld jelzést az elôbbieken kívüli, helyi
jelentôségû, hegységi vándorutak jelzésére használják.
Országszerte több mint 11 ezer kilométer kijelölt turistaút
várja a kirándulni vágyókat, ebbôl 2500 km országos,
illetve nemzetközi jelentôségû. A jelzett turistaút-hálózat
karbantartása és nyilvántartása a Magyar Természetjáró
Szövetség kiemelt céljai és feladatai közé tartozik.
A kijelölt turistautak közül a legjelentôsebb az
Országos Kéktúra, hazánk leghosszabb, valamint Európa
elsô hosszú távú turistaútja, mely E4-es számmal része
az Európai Hosszú távú Vándorutak Hálózatának is. A Vas
megyei Írott-kôtôl a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Holló-
házáig 1118 km hosszúságban vezetô, folyamatosan jelölt
útvonalat végigjárva a rendszeres sportoláson túl képet
kaphatunk hazánk életérôl, fejlôdésérôl, megismerhetjük
mindennapjait, történelmét, föld- és vízrajzát, állatvilágát
és természeti szépségeit.26 Az útvonalon a Magyar Termé-
szetjáró Szövetség létrehozott két jelvényszerzô túramoz-
galmat, az Országos Kéktúrát, illetve a Gyermek Kéktúrát.
A Kéktúra hatéves kortól, állampolgárságra való tekintet
24
Forrás: http://termeszetjaro.hu/rolunk. Letöltve: 2014. októ-
ber 13.
25
Forrás: Magyar Természetjáró Szövetség: Turistaútjelzés-fes-
tési általános útmutató.
26
Forrás: http://www.kektura.hu – A Magyar Természetjáró
­Szövetség hivatalos Kéktúra-oldala. Letöltve: 2014. október 13.
nélkül, bármely irányban, bárhogyan szakaszokra bontva,
gyalog vagy sível (vegyesen is) teljesíthetô. Teljesítése
nincs idôponthoz kötve, idôtartama sincs korlátozva. Nem
verseny, így teljesítéséért nevezési díjat sem kell fizetni.
A Kéktúra jelvényszerzô túramozgalom, tehát a teljesíté-
séért díjat, azaz egy jelvényt lehet kapni. A túra teljesíté-
sét a kéktúrajelvényt kiadó szervezet, a Magyar Termé-
szetjáró Szövetség felé hitelt érdemlô módon igazolni kell.
Ez bélyegzéssel és dátumozással történik az útvonalon
található ellenôrzô pontokon, amelyeknél az MTSZ által
kiadott Országos Kéktúra útvonalvázlat és igazolófüzet
címû kiadvány megfelelô helyére kell pecsételni. Az Orszá-
gos Kéktúra eredeti, északi tájakon végig­vezetô útvonala,
kiegészülve a Rockenbauer Pál Dél-dunán­túli Kéktúrával,
valamint az Alföldi Kéktúrával körbeéri az országot, és így,
együtt alkotják az Országos Kék Kört, ami a legátfogóbb
és legrangosabb hazai túramozgalom.
Az elsôsorban a kirándulási célú természetjárást
szolgáló jelzett turistautak mellett meg kell említeni a
kijelölt zarándoktúra-útvonalakat is, amelyek sokszor
önálló jelzéssel (például a Mária út lila M betûje) ellátva a
már meglévô turistautak útvonalán vezetnek egy vagy
több tájegységen, az egész vagy akár több országon
keresztül. Ilyen például a Közép-Európán keresztül vezetô
Mária út, vagy a Magyar Zarándokút (jelzése: sárga nyíl a
kettôs kereszttel).27
A természetjáró turizmus kínálata nem vonatkoz-
tatható el a hazai ökoturisztikai kínálattól28, amely
magában foglalja a nemzeti parkokat, természetvédelmi
területeket, natúrparkokat, tanösvényeket, látogatóköz-
pontokat, arborétumokat, barlangokat stb.
A természetjáró turizmus kínálatát színesítik az
országszerte egész évben szervezett teljesítménytúrák
is, amelyek a hard aktív turizmus irányába mutatnak.
A teljesítménytúra a természetjárás sportosított, ver­
seny­szerû változata, amelyet általában turistaegyesüle-
tek rendeznek. A célt egy elôre meghatározott útvonalon,
megadott idôkorláton (szintidô) belül kell teljesíteni.
A végigjárás igazolására útközben ellenôrzô pontokat
szoktak felállítani, amelyeken az igazolólapot pecséttel
vagy egyéb bejegyzéssel látják el. A szintidôn belüli,
érvényes igazolólappal rendelkezôket oklevéllel, jelvén�-
nyel/kitûzôvel díjazzák a célban. A Teljesítménytúrázók
Társasága összegyûjti a különbözô egyesületek és
magánszemélyek által rendezett túrák alapvetô adatait,
hogy ezzel megkönnyítse a tájékozódást és a választást.
Információ a túrákkal kapcsolatban az évente megjelenô
27
A zarándokutakról mint a vallási és a természetjáró turizmus
sajátos összekapcsolódásáról bôvebben: Sulyok Judit–Mártonné
Máthé Kinga: A vallási turizmus helyzete Magyarországon. Turiz-
mus Bulletin. 2014/1. pp. 11–20.
28
Magyarország ökoturisztikai kínálatáról bôvebben: Magyar
Zsuzsanna–Sulyok Judit: Az ökoturizmus helyzete Magyarorszá-
gon. Turizmus Bulletin. 2014/2. pp. 14–23.
Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 3–4. szám
TURISZTIKAI TERMÉKEK
nyomtatott túranaptárban vagy az interneten, a www.
teljesitmenyturazoktarsasaga.hu honlapon érhetô el.
3. Az aktív turizmus magyarországi
kereslete
Más turisztikai termékhez hasonlóan az aktív turizmus
esetében is két fontos adatforrás segíthet a magyaror-
szági kereslet volumenének és jellemzôinek megismeré-
sében. A KSH által végzett keresletfelmérés a belföldi
utazók és a Magyarországra látogatók fô motivációiba
enged bepillantást. A Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) meg-
bízásából a magyar lakosság utazási szokásairól végzett
kutatások eredményei pedig az aktív turizmusnak az
egy- és a többnapos utazások során játszott szerepérôl
nyújtanak értékes információkat.
A KSH keresletfelmérésében a természetjárás önálló
motivációként szerepel, a kerékpározás vélhetôen a szó-
rakozás, pihenés, üdülés, sport kategória része, ezért
arról nem állnak rendelkezésre pontos és részletes infor-
mációk. A 2013. évi felmérés eredményei szerint termé-
szetjárás motivációval 140 006 fô vett részt többnapos
belföldi utazáson (az összes többnapos belföldi utazáson
részt vevôk 1,0%-a). Az utazók 58,4%-a a harmadik,
további 35,6%-a a második negyedévben kelt útra. Ez
összesen 589 229 eltöltött napot és 2,4 milliárd forintos
költést eredményezett.
Az MT Zrt. kutatásának eredményei szerint 2012-ben
a nem szokásos életvitelhez tartozó (a turizmus részét
képezô), egynapos belföldi utazások 3,3%-ának a sporto-
lás, sport jellegû tevékenység végzése volt a fô motiváci-
ója.29 Ezekre az utazásokra átlagosan 4843 forintot fordí-
tottak a háztartások. A többnapos belföldi utazások
legfontosabb motivációi között a sportolás, sport jellegû
tevékenység végzése alacsony részesedést mondhat
magáénak: az 1–3 éjszakás utak esetében 1,7%, a leg-
alább négyéjszakás utazások esetében 0,1%, összességé-
ben tehát 1,2% volt 2012-ben.30 Az utazások egy háztar-
tásra esô költsége 29 236 forintot tett ki, ami az
átlagosnál (23 441 forint) magasabb. A háztartások szá-
mára legfontosabb, ún. fôutazás esetében a sportolás
mint fô motiváció részesedése 1,0% volt 2012-ben. Ezen
belül az 1–3 éjszakás belföldi fôutazások 0,9%-ában, a
legalább négyéjszakás belföldi fôutazások 1,4%-ában e
célból keltek útra.
29
A szokásos életvitelhez tartozó belföldi egynapos utazások
esetében a sportolás nagyobb szerepet játszik, az utazások
4,7%-ának fô motivációja. A szokásos életvitelhez tartozó kül-
földi utazások esetében pedig az egynapos utazások 9,7%-ában
volt a sportolás, a sport jellegû tevékenység végzése a fô moti-
váció (MT ZRT. 2012).
30
A legalább egyéjszakás külföldi utazások esetében a sporto-
lás, sport jellegû tevékenység végzésének részesedése jóval
magasabb, 9,5% (MT ZRT. 2012).
23
TURISZTIKAI TERMÉKEK
• Buda-vidék Zöldút (Zsámbéki-medence),
• Duna–Ipoly Zöldút,
• Földszíve Pilisi Zöldút,
• Nógrádi Zöldutak,
• Ormánság Zöldút,
• Tanyakör Zöldút,
• Tisza menti Zöldút,
• Városi Zöldút (Vác),
• hosszú távú zöldutak: Vasfüggöny Zöldutak,
Borostyánkô Zöldutak, Duna menti Zöldutak.
A – hard aktív turizmushoz sorolható – hegyi kerékpáro-
zás (mountain bike) Magyarországon kijelölt hegyikerék-
páros utakon ûzhetô, legjellemzôbb területei az Északi-
középhegység (Bükk, Mátra), a Nyugat-Dunántúl
(Kôszegi-hegység) és a Dél-Dunántúl (Mecsek). A hegyi
kerékpározás lehetôségei a Bükk hegységben országos
szinten is a legjobbak közé sorolhatók: Magyarországon
itt alakult ki elsôként a teljes területet lefedô hegyike-
rékpárút-hálózat. A hegyi, illetve extrém kerékpározás
(downhill, XCO stb.) híveit pedig ma már Magyarországon
is több létesítmény, illetve a hegyekben kijelölt downhill­
pálya várja, mint például az eplényi Bringaréna vagy a
Mátrában a Kékes aljától Mátrafüredig tartó, 700 méteres
szintkülönbségû ösvénypálya, mely Magyarország elsô
downhill­pályája is egyben.
Bár nem elsôdlegesen a kerékpáros turizmus kíná-
latába tartoznak, fontos megemlíteni az elmúlt években
elindult közbringarendszereket, amelyek több vidéki
város (Esztergom, Hévíz, Kaposvár, Szeged) után, 2014
szeptemberétôl immár Budapesten (MOL Bubi) is kiszol-
gálják a turisztikai keresletet is.
2.2. TERMÉSZETJÁRÁS
Hazánk aktív turisztikai kínálata természeti adottsága-
inkból adódóan igen sokszínû, felöleli többek között a
természetjárás, a kerékpáros turizmus, továbbá a jelen
cikkben nem részletezett barlangi, lovas és vízi turizmus
teljes kínálati palettáját.
A gyalogos természetjárás széles körben elterjedt
aktív turisztikai forma, egyike a legnépszerûbb szabadidô-
eltöltési lehetôségeknek, amelyet Magyarországon tulaj-
donképpen bárhol lehet gyakorolni, ami a szoft akti­
vitások közé sorolja a tevékenységet. A domborzati
adottságokból adódóan hazánk hegységei nem a magas-
hegyi természetjárás, a hegymászás, illetve az alpinizmus
terepei. A hazai gyalogos természetjárás jellemzô terepe
azonban mégis a hegyvidék – Magyarország dombságai,
valamint középhegységei ideális helyszínei a szervezett,
illetve egyénileg történô gyalogos kirándulásoknak,
túrautaknak. Az itthoni hegyekben való túrázáshoz nem
szükséges magashegységi tapasztalat vagy speciális
mászótechnika ismerete.
22 Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 3–4. szám
A Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ, korábban
Magyar Természetbarát Szövetség) a magyarországi szer-
vezett természetjárás legjelentôsebb képviselôje. Közel
500 tagszervezete és csaknem 14 000 igazolt tagja van.
Az MTSZ tevékenysége a gyalogos, a kerékpáros, a vízi-,
a barlangi, a sí-, illetve a hegymászó túrákra terjed ki.
Küldetése – egyebek mellett – a természetjárás érdek-
képviseletének ellátása, szakmai fejlesztése, valamint
népszerûsítése és gyakorlásának elôsegítése.24
Az országot jól jelzett turistautak sûrû rendszere
hálózza be. Turistaútvonalnak (röviden turistaútnak)
nevezzük azt az útvonalat, amelyet közérdekbôl, gyalog-
túrázási céllal létesítettek vagy e célú használatra (is)
ajánlanak, és így a követhetôséget biztosító sûrûséggel
turistajelzésekkel láttak el.25 Magyarországon az 1890-es
évektôl léteznek jelzett turistautak, a ma használt, egy-
séges országos jelzésrendszer alapjaiban megegyezik az
1930-ban bevezetettel. A színek, amelyek egyben rang-
sort is jelölnek, a következôk: kék, piros, sárga és zöld sáv
jelzés, amelyeket különbözô leágazó (háromszög – hegy-
csúcs, kilátó; négyzet – szállás, lakott hely; kör – forrás;
ómega – barlang; L – rom, várrom stb.), illetve egyéb
(gyalogos) jelzések (irányított kör – körút; T – tanösvény
stb.) egészítenek ki. A kék sávjelzést az országos
jelentôségû, több tájegységen átvezetô utak (például
Országos Kéktúra, Balaton-felvidéki Kéktúra), a pirost a
több hegységen, de legalább egy hegységen átvezetô
utak (például Közép-dunántúli Piros, Rákóczi-turistaút),
míg a sárga és a zöld jelzést az elôbbieken kívüli, helyi
jelentôségû, hegységi vándorutak jelzésére használják.
Országszerte több mint 11 ezer kilométer kijelölt turistaút
várja a kirándulni vágyókat, ebbôl 2500 km országos,
illetve nemzetközi jelentôségû. A jelzett turistaút-hálózat
karbantartása és nyilvántartása a Magyar Természetjáró
Szövetség kiemelt céljai és feladatai közé tartozik.
A kijelölt turistautak közül a legjelentôsebb az
Országos Kéktúra, hazánk leghosszabb, valamint Európa
elsô hosszú távú turistaútja, mely E4-es számmal része
az Európai Hosszú távú Vándorutak Hálózatának is. A Vas
megyei Írott-kôtôl a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Holló-
házáig 1118 km hosszúságban vezetô, folyamatosan jelölt
útvonalat végigjárva a rendszeres sportoláson túl képet
kaphatunk hazánk életérôl, fejlôdésérôl, megismerhetjük
mindennapjait, történelmét, föld- és vízrajzát, állatvilágát
és természeti szépségeit.26 Az útvonalon a Magyar Termé-
szetjáró Szövetség létrehozott két jelvényszerzô túramoz-
galmat, az Országos Kéktúrát, illetve a Gyermek Kéktúrát.
A Kéktúra hatéves kortól, állampolgárságra való tekintet
24
Forrás: http://termeszetjaro.hu/rolunk. Letöltve: 2014. októ-
ber 13.
25
Forrás: Magyar Természetjáró Szövetség: Turistaútjelzés-fes-
tési általános útmutató.
26
Forrás: http://www.kektura.hu – A Magyar Természetjáró
­Szövetség hivatalos Kéktúra-oldala. Letöltve: 2014. október 13.
nélkül, bármely irányban, bárhogyan szakaszokra bontva,
gyalog vagy sível (vegyesen is) teljesíthetô. Teljesítése
nincs idôponthoz kötve, idôtartama sincs korlátozva. Nem
verseny, így teljesítéséért nevezési díjat sem kell fizetni.
A Kéktúra jelvényszerzô túramozgalom, tehát a teljesíté-
séért díjat, azaz egy jelvényt lehet kapni. A túra teljesíté-
sét a kéktúrajelvényt kiadó szervezet, a Magyar Termé-
szetjáró Szövetség felé hitelt érdemlô módon igazolni kell.
Ez bélyegzéssel és dátumozással történik az útvonalon
található ellenôrzô pontokon, amelyeknél az MTSZ által
kiadott Országos Kéktúra útvonalvázlat és igazolófüzet
címû kiadvány megfelelô helyére kell pecsételni. Az Orszá-
gos Kéktúra eredeti, északi tájakon végig­vezetô útvonala,
kiegészülve a Rockenbauer Pál Dél-dunán­túli Kéktúrával,
valamint az Alföldi Kéktúrával körbeéri az országot, és így,
együtt alkotják az Országos Kék Kört, ami a legátfogóbb
és legrangosabb hazai túramozgalom.
Az elsôsorban a kirándulási célú természetjárást
szolgáló jelzett turistautak mellett meg kell említeni a
kijelölt zarándoktúra-útvonalakat is, amelyek sokszor
önálló jelzéssel (például a Mária út lila M betûje) ellátva a
már meglévô turistautak útvonalán vezetnek egy vagy
több tájegységen, az egész vagy akár több országon
keresztül. Ilyen például a Közép-Európán keresztül vezetô
Mária út, vagy a Magyar Zarándokút (jelzése: sárga nyíl a
kettôs kereszttel).27
A természetjáró turizmus kínálata nem vonatkoz-
tatható el a hazai ökoturisztikai kínálattól28, amely
magában foglalja a nemzeti parkokat, természetvédelmi
területeket, natúrparkokat, tanösvényeket, látogatóköz-
pontokat, arborétumokat, barlangokat stb.
A természetjáró turizmus kínálatát színesítik az
országszerte egész évben szervezett teljesítménytúrák
is, amelyek a hard aktív turizmus irányába mutatnak.
A teljesítménytúra a természetjárás sportosított, ver­
seny­szerû változata, amelyet általában turistaegyesüle-
tek rendeznek. A célt egy elôre meghatározott útvonalon,
megadott idôkorláton (szintidô) belül kell teljesíteni.
A végigjárás igazolására útközben ellenôrzô pontokat
szoktak felállítani, amelyeken az igazolólapot pecséttel
vagy egyéb bejegyzéssel látják el. A szintidôn belüli,
érvényes igazolólappal rendelkezôket oklevéllel, jelvén�-
nyel/kitûzôvel díjazzák a célban. A Teljesítménytúrázók
Társasága összegyûjti a különbözô egyesületek és
magánszemélyek által rendezett túrák alapvetô adatait,
hogy ezzel megkönnyítse a tájékozódást és a választást.
Információ a túrákkal kapcsolatban az évente megjelenô
27
A zarándokutakról mint a vallási és a természetjáró turizmus
sajátos összekapcsolódásáról bôvebben: Sulyok Judit–Mártonné
Máthé Kinga: A vallási turizmus helyzete Magyarországon. Turiz-
mus Bulletin. 2014/1. pp. 11–20.
28
Magyarország ökoturisztikai kínálatáról bôvebben: Magyar
Zsuzsanna–Sulyok Judit: Az ökoturizmus helyzete Magyarorszá-
gon. Turizmus Bulletin. 2014/2. pp. 14–23.
Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 3–4. szám
TURISZTIKAI TERMÉKEK
nyomtatott túranaptárban vagy az interneten, a www.
teljesitmenyturazoktarsasaga.hu honlapon érhetô el.
3. Az aktív turizmus magyarországi
kereslete
Más turisztikai termékhez hasonlóan az aktív turizmus
esetében is két fontos adatforrás segíthet a magyaror-
szági kereslet volumenének és jellemzôinek megismeré-
sében. A KSH által végzett keresletfelmérés a belföldi
utazók és a Magyarországra látogatók fô motivációiba
enged bepillantást. A Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) meg-
bízásából a magyar lakosság utazási szokásairól végzett
kutatások eredményei pedig az aktív turizmusnak az
egy- és a többnapos utazások során játszott szerepérôl
nyújtanak értékes információkat.
A KSH keresletfelmérésében a természetjárás önálló
motivációként szerepel, a kerékpározás vélhetôen a szó-
rakozás, pihenés, üdülés, sport kategória része, ezért
arról nem állnak rendelkezésre pontos és részletes infor-
mációk. A 2013. évi felmérés eredményei szerint termé-
szetjárás motivációval 140 006 fô vett részt többnapos
belföldi utazáson (az összes többnapos belföldi utazáson
részt vevôk 1,0%-a). Az utazók 58,4%-a a harmadik,
további 35,6%-a a második negyedévben kelt útra. Ez
összesen 589 229 eltöltött napot és 2,4 milliárd forintos
költést eredményezett.
Az MT Zrt. kutatásának eredményei szerint 2012-ben
a nem szokásos életvitelhez tartozó (a turizmus részét
képezô), egynapos belföldi utazások 3,3%-ának a sporto-
lás, sport jellegû tevékenység végzése volt a fô motiváci-
ója.29 Ezekre az utazásokra átlagosan 4843 forintot fordí-
tottak a háztartások. A többnapos belföldi utazások
legfontosabb motivációi között a sportolás, sport jellegû
tevékenység végzése alacsony részesedést mondhat
magáénak: az 1–3 éjszakás utak esetében 1,7%, a leg-
alább négyéjszakás utazások esetében 0,1%, összességé-
ben tehát 1,2% volt 2012-ben.30 Az utazások egy háztar-
tásra esô költsége 29 236 forintot tett ki, ami az
átlagosnál (23 441 forint) magasabb. A háztartások szá-
mára legfontosabb, ún. fôutazás esetében a sportolás
mint fô motiváció részesedése 1,0% volt 2012-ben. Ezen
belül az 1–3 éjszakás belföldi fôutazások 0,9%-ában, a
legalább négyéjszakás belföldi fôutazások 1,4%-ában e
célból keltek útra.
29
A szokásos életvitelhez tartozó belföldi egynapos utazások
esetében a sportolás nagyobb szerepet játszik, az utazások
4,7%-ának fô motivációja. A szokásos életvitelhez tartozó kül-
földi utazások esetében pedig az egynapos utazások 9,7%-ában
volt a sportolás, a sport jellegû tevékenység végzése a fô moti-
váció (MT ZRT. 2012).
30
A legalább egyéjszakás külföldi utazások esetében a sporto-
lás, sport jellegû tevékenység végzésének részesedése jóval
magasabb, 9,5% (MT ZRT. 2012).
23
TURISZTIKAI TERMÉKEK
Az aktív turizmus mint motiváció mellett az MT Zrt. vizs-
gálatai az egyes tevékenységek – köztük az aktív turisz­
tikai szolgáltatások – utazás során tapasztalt szerepére
is kitérnek. Az utazás során végzett tevékenységek
között a belföldi fôutazások 5,6%-ában kerékpároztak,
34,2%-ában természeti látnivalókat tekintettek meg (ide­
tartozik a külön nem nevesített természetjárás is) a ven­
dégek. 2012-ben a fôutazás helyszínének kiválasztásában
döntô tényezôk között elsô helyen állnak az úti cél
kedvezô természeti adottságai, látnivalói (a belföldi
fôutazások 40,0%-ában jelent meg).31 A magyarországi
adottságok elismerését jelzi, hogy – szintén a 2012. évi
eredmények szerint – az utazók belföldi fôutazásaik
során az ún. környezeti tényezôkkel (idetartozik a tiszta­
ság, a táj és az épített környezet) nagyon elégedettek
(1–100-ig terjedô skálán 88,4) (MT Zrt. 2012).
Az aktív turizmus iránti belföldi kereslet megisme­
réséhez vihet közelebb a teljesítménytúrán részt vevôk
vizsgálata. Jelenleg több mint 300 helyszínen próbálhat­
ják ki magukat a túrázók országszerte (CSEMEZ–MAGYAR
2012). A Teljesítménytúrázók Társasága adatgyûjtésének
köszönhetôen rendelkezésre álló információk szerint
2011-ben közel 100 ezer fô vett részt – a természeti és az
ember alkotta, sok esetben turisztikai vonzerôvel ren­del­
kezô adottságokat, látnivalókat érintô – teljesítménytú­
rán Magyarországon, a legtöbb túrát a tavaszi (április–
május) és az ôszi (szeptember–október) idôszakban
szervezték (CSEMEZ–MAGYAR 2012). A turisztikai vonatko­
zások kapcsán jegyezzük meg, hogy a fôvároson kívüli
teljesítménytúrák esetében többnyire olcsó (tornatermi)
szállást biztosítanak a szervezôk, és az egyes ellenôr­zô­
pontokon enni- és innivaló várja a túrázókat (CSEMEZ–
MAGYAR 2012).
Az aktív turizmus iránti hazai kereslet vizsgálata
kapcsán említjük meg, hogy a Magyar Turizmus Zrt. meg­
bízásából a 2007. évi Zöld Út tematikus évet megelôzôen
végzett kutatás eredményei szerint a magyarországi
adottságok (kiemelten a nemzeti parkok, a természetjá­
rás és a lovasturizmus vonatkozásában) elismertek, a
lakosság attitûdjei pozitívak.32
A hazánkba látogató külföldi turisták aktív turizmus
iránti érdeklôdésérôl a KSH adatfelvételei szolgálnak infor­
mációval. KSH keresletfelmérésének 33 rendelkezésre álló
adatai szerint 2013-ban a hazánkba turisztikai céllal
31
Megjegyezzük, hogy a külföldi fôutazások 5,4%-ában kerék­
pároztak, 57,3%-ában természeti látnivalókat tekintettek meg
az utazók. A külföldi fôutazások 51,0%-ában a desztináció
kedvezô természeti adottságai befolyásolták a döntést (MT ZRT.
2012).
32
További információ: Halassy Emôke: A magyar lakosság nem­
zeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsola­
tos attitûdjei, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban. Turiz­
mus Bulletin. 2007/1–2. pp. 33–43.
33
Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis http://statinfo.ksh.hu/
Statinfo/themeSelector.jsp?&lang=hu.
24 Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 3–4. szám
l­átogatók (14 887 ezer fô) 1,8%-a, 272 ezer fô érkezett ter­
mészetjárás fô motivációval. 39,9%-uk a második, további
27,6%-uk a harmadik negyedévben látogatott Magyaror­
szágra. A természetjárás motivációval érkezô vendégek
összesen 2,5 milliárd forintot költöttek (a turisztikai céllal
érkezôk költésének 0,3%-a).34
4. A Magyar Turizmus Zrt.
marketingtevékenysége
Az aktív turizmus önálló turisztikai termékként van jelen
a Magyar Turizmus Zrt. marketingtevékenységében. Fel­
ismerve a hazai aktív és ökoturisztikai kínálat közötti
kapcsolódási pontokat, a két turisztikai termék egymást
kiegészítô voltát, az MT Zrt. e két terméket együtt kezeli
belföldi és külföldi marketingkommunikációja során.
A belföldi marketingkommunikációban az aktív turizmus
az ökoturizmussal együtt kiemelt, önálló termékként,
míg a külföld felé irányuló kommunikációban mint
kiegészítô termék jelenik meg, az egészségturizmus, a
fesztiválok/nagyrendezvények, Budapest és a MICE/hiva­
tásturizmus mellett. A belföldi keresletet felismerve az
MT Zrt. célja az utóbbi években látványos mértékben
bôvült kínálat minél szélesebb körû ismertté tétele, ame­
lyet közös aktív és ökoturisztikai tematikájú kiadványok­
kal, valamint a meglévô együttmûködések és szakmai
kapcsolatok révén kommunikál a társaság.
Az MT Zrt. termékstruktúrájában, valamint marke­
tingtevékenységében 2007-ben kapott elôször komolyabb,
egész évre szóló figyelmet az öko-, illetve aktív turizmus,
amikor a társaság – a 2006-ban elkezdett tematikus évek
koncepcióját folytatva – meghirdette a Zöld Út évet,
amelynek keretében az MT Zrt. kommunikációjában
kiemelt szerepet kapott a természetjárás, valamint a
kerékpáros, a vízi és a lovas turizmus. A 2007-es tematikus
év sikere után az aktív turizmus mint termék továbbra is
fontos és releváns része maradt a turisztikai termékstruk­
túrának. A 2013-as, valamint a 2014-es marketingtervben
is meghirdetett négy évszakos termékkampányok sorát
tavasszal az aktív, az öko- és a falusi, összefoglalóan a zöld
turizmust középpontba állító „Ébredés” kampány nyitotta
márciusban, és a termék kiemelt figyelmet kapott mind a
három tavaszi hónapban, márciustól májusig. A szezonkez­
dés idején a tél utáni újjászületésre, ébredésre rímelve
ugyanis az MT Zrt. az élményalapú kommunikációt elô­
térbe helyezve, az „ébredés” és a „kaland” hívószavával
szólította meg a belföldi marketingkommunikációs kam­
pány keretében a fenntarthatóság iránt elkötelezett, aktív
életmódot folytató, a kihívásokra nyitott felnôtt korosz­
tályt, valamint a családosokat.
34
Az alacsony mintaelemszám miatt az adatok tájékoztató
jellegûek. A kerékpáros turizmus önállóan nem szerepel a fel­
mérésben.
TURISZTIKAI TERMÉKEK
Kéktúra Program
A Magyar Természetjáró Szövetség 2013 áprilisában nemzetközi színvonalú komplex szolgáltatás- és programfejlesztési
turisztikai rendszer elindításáról számolt be. A szövetség konzorciumi formában, EU-forrásból milliárdos nagyságrendû
pályázati támogatást nyert el hét regionális és egy kiemelt pályázati program keretében. A támogatás közel 2000 km
turistaút felmérésére, felújítására, jelzésfestésére, kitáblázására ad lehetôséget, 2015 márciusára szerte az országban
színvonalas pihenôhelyek, források és kilátóhelyek épülnek.
Forrás: http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/megujul_az_orszagos_kekkor.
Bejárható Magyarország Program
A program célja a belföldi turizmus fellendítése, az egészséges életmódra nevelés ösztönzése, a testmozgás és a
természetjárás népszerûsítése. Kiemelt cél a szolgáltatási minôség javítása, mint például a vendéglátóhelyek és szál-
láshelyek fejlesztése, illetve új, attraktív tematikus túrák bevezetése. A BMP keretrendszerében öt jármód ötvözôdik:
természetjárás, kerékpározás, lovaglás, túrakenu és vitorlázás. Az akciótervben szerepel több mint 24 000 km gya-
logos turistaút felmérése és fejlesztése, turistajelzések felfestése, turistaházak újjáépítése, bicikliutak kialakítása és
karbantartása, valamint a hazai turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése.
Forrás: http://2010-2014.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/tarsadalmi-kapcsolatokert-felelos-
allamtitkarsag/hirek/elkeszult-a-bejarhato-magyarorszag-keretprogram.
A társaság aktív turisztikai marketingtevékenységében ­ erekasztal (KEKE) munkájában is. A KEKE tagjainak közös
K
jelentôs szerepet kap az e területen érintett minisztériu­ célja a magyar kerékpáros infrastruktúra, közlekedés, ipar
mokkal, valamint szakmai szövetségekkel, szervezetek­ és kereskedelem, illetve a kerékpáros turizmus fejlesz­
kel való intenzív együttmûködés, amelyek közül kieme­ tése, valamint a kerékpársport eredményességének növe­
len­dô a Magyar Természetjáró Szövetséggel, az Országos lése. Ennek érdekében 2013-ban elkészítették a Nemzeti
Erdészeti Egyesülettel (OEE), valamint a Földmûvelésügyi Kerékpáros Koncepciót37, amelyben a jelenleg folyó, az
Minisztérium szakmai felügyelete alá tartozó állami erdô­ Európai Unió 2014–2020 idôszakra vonatkozó költségve­
gazdaságokkal és nemzeti park igazgatóságokkal történô tési tervezése során a kormányzat számára ajánlásokat
kooperáció. Magyarország „zöld útjainak” megismerteté­ fogalmaztak meg annak érdekében, hogy ebben az idô­
sét az MT Zrt. a Bejárható Magyarország Programban35 szakban a kerékpározásra a lehetô legtöbb forrás jusson,
foglalt célkitûzések támogatásával, valamint a hazai aktív és ezek hatékonyan legyenek felhasználva.
és ökoturizmus területén kulcsszerepet játszó erdôk, A kerékpáros turizmushoz kapcsolódik az évek óta
erdôgazdaságok, valamint nemzeti parkjaink nyújtotta népszerû Bringára fel! címû hazai biciklitúra-útvonalakat
sokrétû turisztikai kínálat bemutatásával kívánja segí­ ajánló országos kerékpáros térkép, valamint az MT Zrt.
teni. Mindemellett a Magyar Turizmus Zrt. részt vesz az Balatoni Regionális Marketing Igazgatósága által készített
MTSZ által koordinált Kéktúra Program36 eredményeinek, Balatoni aktív túratérkép, a Balaton körüli kerékpárút
az állami erdôgazdaságok közjóléti intézkedéseinek, részletes bemutatásával. Az aktív és ökoturizmust nép­
valamint az általuk szervezett rendezvényeknek a kom­ sze­rûsítô további kiadványok között kiemelendô az elsô­
munikálásában is. Az említett szervezetekkel együtt­mû­ ként a 2013-as Ébredés kampányhoz kapcsolódóan meg­
kö­désben több aktív turisztikai kiadvány került kiadásra jelentetett Aktívan a természetben címû turisztikai
az elmúlt években: az 52 túra – 52 hétvége címû túra­ imázskiadvány, valamint az évek óta kiadott Országos
ajánló kiadványt az MTSZ-szel, míg a Zöld utakon Magyar- kempingtérkép is. A kiadványokat az MT Zrt. aktív turisz­
országon címû, a hazai nemzeti parkokat és kisvasutakat tikai rendezvényeken, fesztiválokon, valamint az orszá­
bemutató kiadványt a Földmûvelésügyi Minisztérium gos Tourinform-hálózaton keresztül terjeszti.
jogelôdjeivel, az Erdészeti erdei iskolákat bemutató turisz- Az aktív turizmus az elmúlt években – a nyomta­
tikai kiadványt az állami erdôgazdaságokkal együtt­mû­ tott formában történô megjelenés mellett – egyre hang­
ködésben készítette el a társaság. súlyosabb szerepet kapott az online felületeken. Az MT Zrt.
A kerékpáros turizmus területén az MT Zrt. részt saját honlapján, az itthon.hu-n belül, a termékalapú kom­
vett a kerékpáros turizmusban érintett szervezete- munikáció jegyében külön tematikus aloldalt indított az
ket összefogó, 2013 februárjában alakult Kerékpáros aktív turizmus témájában a http://aktiv.itthon.hu cím
alatt, valamint a tavaszi Ébredés kampányhoz kapcsoló­
35
Forrás: http://2010-2014.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es- dóan további online aktivitásokkal (Facebook-játék,
igazsagugyi-miniszterium/tarsadalmi-kapcsolatokert-felelos- Google AdWords-kampány stb.) keltette fel a célcsoport
allamtitkarsag/hirek/elkeszult-a-bejarhato-magyarorszag-
keretprogram. Letöltve: 2014. október 14.
36
Forrás: http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/ 37
A Nemzeti Kerékpáros Koncepció itt érhetô el: https://docs.
megujul_az_orszagos_kekkor. Letöltve: 2014. október 14. google.com/file/d/0B_FpsSyJtKkKbEdYcHZWaDJiVVk/edit.
Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 3–4. szám 25
TURISZTIKAI TERMÉKEK
Az aktív turizmus mint motiváció mellett az MT Zrt. vizs-
gálatai az egyes tevékenységek – köztük az aktív turisz­
tikai szolgáltatások – utazás során tapasztalt szerepére
is kitérnek. Az utazás során végzett tevékenységek
között a belföldi fôutazások 5,6%-ában kerékpároztak,
34,2%-ában természeti látnivalókat tekintettek meg (ide­
tartozik a külön nem nevesített természetjárás is) a ven­
dégek. 2012-ben a fôutazás helyszínének kiválasztásában
döntô tényezôk között elsô helyen állnak az úti cél
kedvezô természeti adottságai, látnivalói (a belföldi
fôutazások 40,0%-ában jelent meg).31 A magyarországi
adottságok elismerését jelzi, hogy – szintén a 2012. évi
eredmények szerint – az utazók belföldi fôutazásaik
során az ún. környezeti tényezôkkel (idetartozik a tiszta­
ság, a táj és az épített környezet) nagyon elégedettek
(1–100-ig terjedô skálán 88,4) (MT Zrt. 2012).
Az aktív turizmus iránti belföldi kereslet megisme­
réséhez vihet közelebb a teljesítménytúrán részt vevôk
vizsgálata. Jelenleg több mint 300 helyszínen próbálhat­
ják ki magukat a túrázók országszerte (CSEMEZ–MAGYAR
2012). A Teljesítménytúrázók Társasága adatgyûjtésének
köszönhetôen rendelkezésre álló információk szerint
2011-ben közel 100 ezer fô vett részt – a természeti és az
ember alkotta, sok esetben turisztikai vonzerôvel ren­del­
kezô adottságokat, látnivalókat érintô – teljesítménytú­
rán Magyarországon, a legtöbb túrát a tavaszi (április–
május) és az ôszi (szeptember–október) idôszakban
szervezték (CSEMEZ–MAGYAR 2012). A turisztikai vonatko­
zások kapcsán jegyezzük meg, hogy a fôvároson kívüli
teljesítménytúrák esetében többnyire olcsó (tornatermi)
szállást biztosítanak a szervezôk, és az egyes ellenôr­zô­
pontokon enni- és innivaló várja a túrázókat (CSEMEZ–
MAGYAR 2012).
Az aktív turizmus iránti hazai kereslet vizsgálata
kapcsán említjük meg, hogy a Magyar Turizmus Zrt. meg­
bízásából a 2007. évi Zöld Út tematikus évet megelôzôen
végzett kutatás eredményei szerint a magyarországi
adottságok (kiemelten a nemzeti parkok, a természetjá­
rás és a lovasturizmus vonatkozásában) elismertek, a
lakosság attitûdjei pozitívak.32
A hazánkba látogató külföldi turisták aktív turizmus
iránti érdeklôdésérôl a KSH adatfelvételei szolgálnak infor­
mációval. KSH keresletfelmérésének 33 rendelkezésre álló
adatai szerint 2013-ban a hazánkba turisztikai céllal
31
Megjegyezzük, hogy a külföldi fôutazások 5,4%-ában kerék­
pároztak, 57,3%-ában természeti látnivalókat tekintettek meg
az utazók. A külföldi fôutazások 51,0%-ában a desztináció
kedvezô természeti adottságai befolyásolták a döntést (MT ZRT.
2012).
32
További információ: Halassy Emôke: A magyar lakosság nem­
zeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsola­
tos attitûdjei, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban. Turiz­
mus Bulletin. 2007/1–2. pp. 33–43.
33
Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis http://statinfo.ksh.hu/
Statinfo/themeSelector.jsp?&lang=hu.
24 Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 3–4. szám
l­átogatók (14 887 ezer fô) 1,8%-a, 272 ezer fô érkezett ter­
mészetjárás fô motivációval. 39,9%-uk a második, további
27,6%-uk a harmadik negyedévben látogatott Magyaror­
szágra. A természetjárás motivációval érkezô vendégek
összesen 2,5 milliárd forintot költöttek (a turisztikai céllal
érkezôk költésének 0,3%-a).34
4. A Magyar Turizmus Zrt.
marketingtevékenysége
Az aktív turizmus önálló turisztikai termékként van jelen
a Magyar Turizmus Zrt. marketingtevékenységében. Fel­
ismerve a hazai aktív és ökoturisztikai kínálat közötti
kapcsolódási pontokat, a két turisztikai termék egymást
kiegészítô voltát, az MT Zrt. e két terméket együtt kezeli
belföldi és külföldi marketingkommunikációja során.
A belföldi marketingkommunikációban az aktív turizmus
az ökoturizmussal együtt kiemelt, önálló termékként,
míg a külföld felé irányuló kommunikációban mint
kiegészítô termék jelenik meg, az egészségturizmus, a
fesztiválok/nagyrendezvények, Budapest és a MICE/hiva­
tásturizmus mellett. A belföldi keresletet felismerve az
MT Zrt. célja az utóbbi években látványos mértékben
bôvült kínálat minél szélesebb körû ismertté tétele, ame­
lyet közös aktív és ökoturisztikai tematikájú kiadványok­
kal, valamint a meglévô együttmûködések és szakmai
kapcsolatok révén kommunikál a társaság.
Az MT Zrt. termékstruktúrájában, valamint marke­
tingtevékenységében 2007-ben kapott elôször komolyabb,
egész évre szóló figyelmet az öko-, illetve aktív turizmus,
amikor a társaság – a 2006-ban elkezdett tematikus évek
koncepcióját folytatva – meghirdette a Zöld Út évet,
amelynek keretében az MT Zrt. kommunikációjában
kiemelt szerepet kapott a természetjárás, valamint a
kerékpáros, a vízi és a lovas turizmus. A 2007-es tematikus
év sikere után az aktív turizmus mint termék továbbra is
fontos és releváns része maradt a turisztikai termékstruk­
túrának. A 2013-as, valamint a 2014-es marketingtervben
is meghirdetett négy évszakos termékkampányok sorát
tavasszal az aktív, az öko- és a falusi, összefoglalóan a zöld
turizmust középpontba állító „Ébredés” kampány nyitotta
márciusban, és a termék kiemelt figyelmet kapott mind a
három tavaszi hónapban, márciustól májusig. A szezonkez­
dés idején a tél utáni újjászületésre, ébredésre rímelve
ugyanis az MT Zrt. az élményalapú kommunikációt elô­
térbe helyezve, az „ébredés” és a „kaland” hívószavával
szólította meg a belföldi marketingkommunikációs kam­
pány keretében a fenntarthatóság iránt elkötelezett, aktív
életmódot folytató, a kihívásokra nyitott felnôtt korosz­
tályt, valamint a családosokat.
34
Az alacsony mintaelemszám miatt az adatok tájékoztató
jellegûek. A kerékpáros turizmus önállóan nem szerepel a fel­
mérésben.
TURISZTIKAI TERMÉKEK
Kéktúra Program
A Magyar Természetjáró Szövetség 2013 áprilisában nemzetközi színvonalú komplex szolgáltatás- és programfejlesztési
turisztikai rendszer elindításáról számolt be. A szövetség konzorciumi formában, EU-forrásból milliárdos nagyságrendû
pályázati támogatást nyert el hét regionális és egy kiemelt pályázati program keretében. A támogatás közel 2000 km
turistaút felmérésére, felújítására, jelzésfestésére, kitáblázására ad lehetôséget, 2015 márciusára szerte az országban
színvonalas pihenôhelyek, források és kilátóhelyek épülnek.
Forrás: http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/megujul_az_orszagos_kekkor.
Bejárható Magyarország Program
A program célja a belföldi turizmus fellendítése, az egészséges életmódra nevelés ösztönzése, a testmozgás és a
természetjárás népszerûsítése. Kiemelt cél a szolgáltatási minôség javítása, mint például a vendéglátóhelyek és szál-
láshelyek fejlesztése, illetve új, attraktív tematikus túrák bevezetése. A BMP keretrendszerében öt jármód ötvözôdik:
természetjárás, kerékpározás, lovaglás, túrakenu és vitorlázás. Az akciótervben szerepel több mint 24 000 km gya-
logos turistaút felmérése és fejlesztése, turistajelzések felfestése, turistaházak újjáépítése, bicikliutak kialakítása és
karbantartása, valamint a hazai turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése.
Forrás: http://2010-2014.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/tarsadalmi-kapcsolatokert-felelos-
allamtitkarsag/hirek/elkeszult-a-bejarhato-magyarorszag-keretprogram.
A társaság aktív turisztikai marketingtevékenységében ­ erekasztal (KEKE) munkájában is. A KEKE tagjainak közös
K
jelentôs szerepet kap az e területen érintett minisztériu­ célja a magyar kerékpáros infrastruktúra, közlekedés, ipar
mokkal, valamint szakmai szövetségekkel, szervezetek­ és kereskedelem, illetve a kerékpáros turizmus fejlesz­
kel való intenzív együttmûködés, amelyek közül kieme­ tése, valamint a kerékpársport eredményességének növe­
len­dô a Magyar Természetjáró Szövetséggel, az Országos lése. Ennek érdekében 2013-ban elkészítették a Nemzeti
Erdészeti Egyesülettel (OEE), valamint a Földmûvelésügyi Kerékpáros Koncepciót37, amelyben a jelenleg folyó, az
Minisztérium szakmai felügyelete alá tartozó állami erdô­ Európai Unió 2014–2020 idôszakra vonatkozó költségve­
gazdaságokkal és nemzeti park igazgatóságokkal történô tési tervezése során a kormányzat számára ajánlásokat
kooperáció. Magyarország „zöld útjainak” megismerteté­ fogalmaztak meg annak érdekében, hogy ebben az idô­
sét az MT Zrt. a Bejárható Magyarország Programban35 szakban a kerékpározásra a lehetô legtöbb forrás jusson,
foglalt célkitûzések támogatásával, valamint a hazai aktív és ezek hatékonyan legyenek felhasználva.
és ökoturizmus területén kulcsszerepet játszó erdôk, A kerékpáros turizmushoz kapcsolódik az évek óta
erdôgazdaságok, valamint nemzeti parkjaink nyújtotta népszerû Bringára fel! címû hazai biciklitúra-útvonalakat
sokrétû turisztikai kínálat bemutatásával kívánja segí­ ajánló országos kerékpáros térkép, valamint az MT Zrt.
teni. Mindemellett a Magyar Turizmus Zrt. részt vesz az Balatoni Regionális Marketing Igazgatósága által készített
MTSZ által koordinált Kéktúra Program36 eredményeinek, Balatoni aktív túratérkép, a Balaton körüli kerékpárút
az állami erdôgazdaságok közjóléti intézkedéseinek, részletes bemutatásával. Az aktív és ökoturizmust nép­
valamint az általuk szervezett rendezvényeknek a kom­ sze­rûsítô további kiadványok között kiemelendô az elsô­
munikálásában is. Az említett szervezetekkel együtt­mû­ ként a 2013-as Ébredés kampányhoz kapcsolódóan meg­
kö­désben több aktív turisztikai kiadvány került kiadásra jelentetett Aktívan a természetben címû turisztikai
az elmúlt években: az 52 túra – 52 hétvége címû túra­ imázskiadvány, valamint az évek óta kiadott Országos
ajánló kiadványt az MTSZ-szel, míg a Zöld utakon Magyar- kempingtérkép is. A kiadványokat az MT Zrt. aktív turisz­
országon címû, a hazai nemzeti parkokat és kisvasutakat tikai rendezvényeken, fesztiválokon, valamint az orszá­
bemutató kiadványt a Földmûvelésügyi Minisztérium gos Tourinform-hálózaton keresztül terjeszti.
jogelôdjeivel, az Erdészeti erdei iskolákat bemutató turisz- Az aktív turizmus az elmúlt években – a nyomta­
tikai kiadványt az állami erdôgazdaságokkal együtt­mû­ tott formában történô megjelenés mellett – egyre hang­
ködésben készítette el a társaság. súlyosabb szerepet kapott az online felületeken. Az MT Zrt.
A kerékpáros turizmus területén az MT Zrt. részt saját honlapján, az itthon.hu-n belül, a termékalapú kom­
vett a kerékpáros turizmusban érintett szervezete- munikáció jegyében külön tematikus aloldalt indított az
ket összefogó, 2013 februárjában alakult Kerékpáros aktív turizmus témájában a http://aktiv.itthon.hu cím
alatt, valamint a tavaszi Ébredés kampányhoz kapcsoló­
35
Forrás: http://2010-2014.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es- dóan további online aktivitásokkal (Facebook-játék,
igazsagugyi-miniszterium/tarsadalmi-kapcsolatokert-felelos- Google AdWords-kampány stb.) keltette fel a célcsoport
allamtitkarsag/hirek/elkeszult-a-bejarhato-magyarorszag-
keretprogram. Letöltve: 2014. október 14.
36
Forrás: http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/ 37
A Nemzeti Kerékpáros Koncepció itt érhetô el: https://docs.
megujul_az_orszagos_kekkor. Letöltve: 2014. október 14. google.com/file/d/0B_FpsSyJtKkKbEdYcHZWaDJiVVk/edit.
Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 3–4. szám 25
TURISZTIKAI TERMÉKEK
figyelmét és érdeklôdését az aktív turisztikai formák és
a természetjárás iránt.
A termék külpiaci marketingje elsôsorban a német
piacon jelentôs, ahol a természetjáró és kerékpáros turiz­
mus iránt hagyományosan nagy az érdeklôdés. A német
outdooractive.com és a fahrradreisen.de oldalakon a
hazai természetjáró és kerékpáros turisztikai kínálat
online megjelenítése mellett az MT Zrt. több aktív tema­
tikájú vásáron és kiállításon is megjelenik kiállítóként.
5. Összegzés
Az aktív turizmus fogalmi hátterének és magyarországi
helyzetének áttekintése alapján elmondhatjuk, hogy ez
a termék a hazai turizmusban is megérdemelten fontos
helyet tölt be, egyúttal számottevô jövôbeni potenciállal
rendelkezik. Az aktív turizmus kínálatának és keresleté­
nek általános jellemzôibôl adódóan a desztinációk fenn­
tartható módon történô fejlôdéséhez, illetve a célterüle­
tek turizmusba való bekapcsolódásához egyaránt jó
alapot adhatnak az aktív turisztikai vonzerôk. A turiszti­
kai termék komplexitása ugyanakkor felhívja a döntés­
hozók figyelmét az átgondolt, számos – a turizmuson
túlmutató (például egészségügy, sport) – szereplô együtt­
mû­ködésének fontosságára a siker érdekében, aminek
eredményeként a magyarországi célállomások az aktív
turisztikai motivációval érkezôk és az utazásuk során az
aktív tevékenységekre nyitott célcsoportok számára is
minôségi szolgáltatásokat nyújthatnak.
Felhasznált irodalom
BÁNHIDI M.–LEBER R. (2011): Sport – Turizmus – Környezet
– Magyar és osztrák kontextusban. Nyugat-magyaror­
szági Egyetem Kiadó, Gyôr.
CSEMEZ A.–MAGYAR V. (2012): Teljesítménytúra = Honis­
meret és sport? In: Konkoly-Gyúró et al.: Tájtudomány –
Tájtervezés. V. Magyar Tájökológia Konferencia. Konfe­ren­
cia­k iadvány. Sopron. pp. 208–213.
EUROMONITOR (2014): World Travel Market Global Trends
Report 2014.
EUROPEAN COMMISSION (2013): Flash Eurobarometer 392
– Preferences of Europeans Towards Tourism. http://
ec .europa.eu/public _opinion/f lash/f l _ 392 _en.pdf.
Letöltve: 2014. október.
EUROVELO (2012): The European Cycle Route Network
Eurovelo. Study 2012.
26 Turizmus bulletin (2014) XVI. évfolyam 3–4. szám
FARKAS M.–BALOGH G. (2001): Két kerékkel kevesebb,
számtalan eredménnyel több! Turizmus Bulletin. 2001/2.
pp. 26–33.
GEORGE WASHINGTON UNIVERSITY (2010): Adventure
Tourism Market Report.
HALASSY E. (2007): A magyar lakosság nemzeti parkokkal,
természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos
attitûdjei, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban.
Turizmus Bulletin. 2007/1–2. pp. 33–43.
HINCH, T.–HIGHAM, J. (2011): Sport Tourism Development.
Channel View Publications.
JENNINGS, G. (2007): Water-based Tourism, Sport, Leisure,
and Recreation Experiences. Elsevier, New York.
KAPOVITS J. (2012): A zöldúttervezés tájépítészeti keretei
a Zsámbéki-medence példáján. In: Konkoly-Gyúró et al.:
Tájtudomány – Tájtervezés. V. Magyar Tájökológia Konfe-
rencia. Konferenciakiadvány. Sopron. pp. 201–207.
LOUV, R. (2005): Last Child in the Woods – Saving Our
Children from Nature-Deficit Disorder. Algonquin
Books.
LUMSDON, L. (2000): Transport and Tourism: Cycle Tourism
– A Model for Sustainable Development. Journal of
Sustainable Tourism. 8. 5. pp. 361–377.
MICHALKÓ G. (2012): Turizmológia. Akadémiai Kiadó, Buda­
pest.
MICHALKÓ G. (2002): Az aktív turizmus elméleti megköze­
lítése. In: Dávid L. (szerk.): Aktív turizmus (Lifelong Learning
Füzetek 3.). Didakt Kiadó, Debrecen. pp. 5–16.
MINTEL (2010): Trekking Holidays – International.
MINTEL (2009): Cycling Holidays – International.
SULYOK J. (2014): A turisztikai termékfejlesztés helyi sajá­
tosságai vízparti településeken. In: Tózsa I. (szerk.): Turiz-
mus és településmarketing. Budapesti Corvinus Egyetem
Gazdaságföldrajz és Jövôkutatás Tanszék, Budapest.
pp. 121–128.
SZIVA I. (2009): Kerékpáros turizmus háttéranyag. Magyar
Turizmus Zrt.
TOMIK, R. (2013): Active Sport Tourism – A Survey of
Students of Tourism and Recreation. Journal of Tourism,
Recreation and Sport Management. 1/2013. pp. 13–20.
VIZI I. (2005): A magyar lakosság turizmussal kapcsolatos
preferenciái és az aktív turisztikai tevékenységek inten­
zitása. Turizmus Bulletin. 2005/4. pp. 30–40.
Internetes források
Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási Adatbázis http://
statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?&lang=hu
Lektorált tanulmányok

Az egészségturizmus folyamatainak terminológiai

változásai
Szerzők: Zsarnóczky Martin1

Az egészségturizmus térhódítása és iparági növekedése évről évre elég dinamikusan fejlődik ahhoz, hogy
az elmúlt évtizedek hazai tapasztalatait összegyűjtve kiértékelésre kerülhessenek a fejlődési folyamatok.
A korábbi periódusban a természeti tényezők nyújtotta lehetőségeken túlmenően a kiegészítő szolgálta-
tások is népszerűbbé váltak. A folyamatokat vizsgálva mára megfigyelhető, például a gyógyturizmuson
belül, hogy a gyógyfürdők legnagyobb profitú bevételi forrásai nem az önálló fürdőbelépő jegyek, hanem
a hozzájuk kapcsolódó, de külön, helyben is igénybe vehető, magas megtérülést hozó orvosi szolgáltatások,
mint a plasztikai sebészet, a keringési betegségek gyógyászata, a szemészet, a meddőségi kezelések, illetve
a professzionális fogászat. A külföldi vendégek számára megtévesztő lehet, ha egy szolgáltató a klasszikus
szállodai wellness használatot (szauna, konditerem, medence) szolgáltatásként, orvosi jelenlétet is felté-
telező egészségturisztikai csomagban értékesíti vagy kínálja eladásra. Tekintettel a kedvező nemzetközi
pozíció fenntartására, időszerűvé vált, hogy a hazai egészségturizmusban érdekeltek közös terminológiai
szabványosítást végezzenek, amelynek keretében a szolgáltatási csomagok helyes elnevezése további sike-
reket indukálhat a kiélezett versenyben.

Kulcsszavak: egészségturizmus, gyógyturizmus, matainak megértése komplex ismereteket kíván.

wellness turizmus, terminológia.
1. Bevezetés
Jelenleg az egészséghez kapcsolódó nemzetközi
gazdasági ágazatokban, a gyógyszerkutatások mel-
lett az egészségturizmus az egyik legjobban fejlődő
és finanszírozott iparág a világon. Az egészségügy
innovációs költései dinamikusan nőnek világszerte.
A globális iparágak élvonalába tartozó, és a világ
szinte minden szegletét átszövő turizmusnak vib-
ráló célpontok, új tematikákkal feltűnő desztinációk
versenyében kell tevékenykednie.
Napjainkban a kényes geopolitikai helyzetek
megoldásának bizonytalansága és az újkori nép-
vándorlás tömegei folyamatosan változó politikai
környezetet hoztak létre, ami új megoldásokat kö-
vetel az iparág szereplőitől, illetve gyors átrendező-
déseket vált ki az egyes területeken. Az egészség-
turizmuson belül, a bizonytalanságot elkerülendő,
a turizmus és az egészségügy meghatározó sze-
replői közös kapcsolódási pontokon szándékoznak
– egymás erőforrásait tudatosan felhasználva – egy
optimalizált méretű piacot kialakítani.
Az egészségturizmus kínálata egy állandóan
fejlődő és rengeteg új lehetőséget magában fog-
laló turisztikai termékké vált. E változás folya-
1 egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem,
martin.zsarnoczky@uni-corvinus.hu
Az egészségturizmus népszerű termékeinek is-
mertetőjele és vonzereje az egészségmegőrzés, az
egészségi állapot javítása és a jó közérzet elérése
(MICHALKÓ 2012). Mivel az ilyen termékek piaca
mind az egészségesek, mind az egészséges állapo-
tot elérni kívánók számára különféle szolgáltatá-
sokat nyújt, a hazai lakosság körében mára jól is-
mertté váltak az olyan kifejezések, mint a wellness,
a prevenció, a terápia, a rehabilitáció és a fitnesz.
A gyógyturizmus a gyógyulni kívánók számára
kínál árban versengő szolgáltatásokat. A wellness
turizmus pedig a jó testi kondíció fenntartását és a
megelőzést célzó szolgáltatásokat nyújt.
Az elmúlt évtizedekben Magyarországon mind-
két egészségturisztikai alszektor a jó adottságú és
könnyen elérhető hazai gyógytényezők, gyógy-
vizek vonzási köréhez kapcsolódott (ROBBIN–
BRAD 2000, SMITH–PUCZKÓ 2010). A wellness
turizmus rendszerében a szolgáltatók statisztikai
adatbázisaiból kitűnik, hogy a lakosság szimpátiá-
ját kiszolgáló élmény elemekkel társuló gyógyfürdőzés
a szabadidő nagysikerű eltöltési módozatává vált.
Nemzetközi összehasonlításban ettől eltérően, a
régiónként és nemzeti kultúráktól függően egé-
szen más húzó területek kapcsolhatóak össze az
egészségturisztikai alszektorok jelentésével, fogal-
mainak tartalmával, mind a szolgáltatások típusai,
mind a szolgáltatást igénybe vevők csoportjait te-
kintve (KINCSES 2011).

36 TURIZMUS BULLETIN XIX. évfolyam 1. szám (2019)


Az iparági innováció hatására az egészségtu-
rizmus fogalomtára folyamatosan bővül, változás-
ban van. Egyrészt bővül a szolgáltatási kínálat,
hiszen új kreatív szolgáltatások és divatos trendek
jelennek meg (MOLNÁR 2011), másrészről olyan új
egészségügyi motivációk generálhatnak kiegészítő
turisztikai alrendszereket, amelyeket a jövőben is-
merhetünk csak meg.
Jelen pillanatban a hazai és a nemzetközi szak-
irodalom szerint is kétpólusú az egészségturiz-
mus területe: a gyógyturizmusra és a wellness
turizmusra osztható. A hazai szakemberek szá-
mára iránymutató Országos Egészségturizmus
Fejlesztési Stratégia definíciója szerint: „Az egész-
ségturizmus a gyógy- és wellness turizmust átfo-
gó fogalom, a turizmusnak azon területét jelenti,
ahol a turista utazásának fő motivációja az egész-
ségi állapotának javítása és/vagy megőrzése, tehát
a gyógyulás és/vagy a megelőzés, és ennek meg-
felelően a célterületen 2 tartózkodása alatt igény-
be is vesz egészségturisztikai szolgáltatás(oka)t.”
(AQUAPROFIT 2007).
Az egészségturizmuson belül kiemelt gyógy-
turizmus hazánkban olyan természeti tényezőkre
épít, amelyek az emberi szervezetre gyógyhatással
bírnak. Ilyen természeti gyógytényezők lehetnek
a gyógyvizek, a gyógybarlangok, a gyógyiszap, a
mofetta és a magaslati mikroklíma. Ezeket a szol-
gáltatásokat a gyógyulni vágyó betegek veszik
igénybe, akik orvosi beutalóval és/vagy térítés elle-
nében igényelhetik. Az orvosi szolgáltatások mellé
turisztikai kiegészítő csomagok párosíthatók, de
minden esetben a gyógyító tevékenységen van a
hangsúly. A gyógyhelyszínek kialakulásakor vi-
szonylag rövid időn belül megszületett a kúra (ter-
mékcsomag), mint egészségturisztikai szolgáltatás
fogalma. Az európai kultúrkörben régi hagyomá-
nyai vannak a gyógyvízre épülő és a természeti
tényezőket használó kúráknak, amelyek ma orvosi
felügyelet mellett, balneoterápiás és fizioterápiás
kezelésként alkotják a terméket vagy szolgáltatást.
Ezek a kezelések manapság inkább a terápiának
megfelelő tartalommal bírnak.
Érdekes szakmai elgondolás volt egy évtizede,
hogy a terápiás vagy gyógyászati turizmus elneve-
zést a MAGYAR TURIZMUS ZRT. (2008) minden
szereplőtől különálló turisztikai irányként népsze-
rűsítette a gyógyturizmuson belül. Ebben az elkép-
zelésben, a professzionális turizmustól távol álló
módon, csekély szerepük volt a turisztikai deszti-
nációknak. A Magyar Turizmus Zrt. döntéshozói-
nak elgondolása szerint a termékeknek inkább az
egyes állami vagy magánszolgáltatók szolgáltatási
2 A 2016-os Turizmusfejlesztési Törvény szövegében ugyanez a korábbi
célterület értelmezés már célhelyszín és/vagy desztinációként került át-
nevezésre.
Lektorált tanulmányok
helyéhez kellene kötődniük. Így a szolgáltatási he-
lyek lehetnének állami kórházak vagy egészség-
ügyi magánszolgáltatók is. A különféle szolgálta-
tókhoz köthető egészségturisztikai szolgáltatási
termékek kialakítása problémát jelentett, mert az
akkori jogszabályok szerint a hagyományos orvo-
si, a nagy bevétellel rendelkező műtéti vagy klini-
kai, eljárásokat döntő többségében az állami szol-
gáltatók végezték volna. Az elképzelés szerint a
magánszféra számára az alternatív gyógyításban
lett volna nagyobb piaci tér. Ezek a tervek később
„felpuhultak”, és – a meglévő belföldi kereslethez
kapcsolódva – a frissen létrehozott európai uniós
pályázati finanszírozású magánklinikákon roham-
tempóban kezdtek el terjedni a szépészeti, a plasz-
tikai, a fogászati és a kozmetológiai beavatkozások.
2. Elméleti háttér
Az elmúlt évtizedekben a világméretű egészség-
turisztikai iparban, és ezzel párhuzamosan a he-
lyi egészségturizmusban is használt fogalomtár
jelentős fejlődésen ment keresztül. A turizmus
összetettsége és megfelelően működtetett rendsze-
re miatt egyáltalán nem vehető bizonyosra, hogy
ugyanaz a fogalomrendszer különféle behatások
vagy érdekek érvényesülése után is uniformizált
tartalommal rendelkezik. Az egészségturizmus-
ban ugyanúgy, mint a turizmus egészében, az él-
ményszerzés ígérete és a motiváció felkeltése fon-
tos feladat az iparági szakemberek számára.
Az árérzékeny turisztikai termékek, csomag
kialakítások is megváltoztak, és sok esetben már
nem kizárólag a keresleti szempontok, hanem a
kínálati döntéshozók preferenciái mozgatják azo-
kat. A kínálatot a korábbi években jellemző silány
vagy alacsonyabb értékű szolgáltatási tartalom
mára inkább valamilyen preferenciát megtestesítő
célban nyilvánul meg. Ilyen lehet például a magas
foglaltság generálása vagy a keresleti összetétel
változtatásának szükségessége. Az egészségtu-
rizmusban – ellentétben a tágabban értelmezett
turisztikai szolgáltatások sokszínűségével – fon-
tossá vált, hogy a kínált termék, szolgáltatás vagy
az adott desztináció marketingstratégiája világos
és egyszerűen megérthető jelzést adjon a vásárlói
döntéshez.
Az egészségturizmus sajátossága a nevében
is benne rejlő egészség szó, amely a turizmus ke-
retein belül ugyan a szabadidő eltöltésére szolgál,
túlnyomó többségében pihenő, rekreációs és gyó-
gyító szolgáltatásokat kínál. Az egészségturizmus
felfutásában közreműködő különféle szakértők és
szakemberek az egyes tudományterületeken fel-
halmozott tapasztalataik átadásával nagyban hoz-
zájárultak a hazai induláshoz amikor széleskörűen
TURIZMUS BULLETIN XIX. évfolyam 1. szám (2019) 37
Lektorált tanulmányok
értelmezhető jelentésekkel ruházták fel az egész-
ségturisztikai fogalomrendszert, mégsem tudtak
minden érdekelt résztvevő számára egységes kere-
tet alkotni. A jogalkotói képviselet, az egészségügy,
a sporttudomány, a turizmus, valamint a szakmai
érdekképviseletek szereplői egy önálló hazai fo-
galmi értelmezésben és nem a rendelkezésre álló
nemzetközi sztenderdek által megfogalmazott
keretrendszer alkalmazásában voltak érdekeltek
(1. ábra). A hazai adottságokon és az Osztrák-
Magyar Monarchia korabeli hagyományain ala-
puló tapasztalatok jelentették az akkor elkészült
munka alapjait (ZSARNÓCZKY 2017a).
1. ábra
A hazai egészségturizmus kialakításában részt
vevő szereplők
Forrás: saját szerkesztés, saját kutatás alapján
A 2000-es Nemzeti Fejlesztési Stratégia keretében
végzett munka eredménye a gyógyturizmus al-
rendszerének – nemzetközi összehasonlításban is
kiválónak mondható – szakmai kidolgozása, amely-
ben a hazai gyógytényezőkre alapozott gyógy-
turisztikai alrendszer túlpozícionálttá vált. Az
1970-es években az ENSZ által elkészíttetett és a
hazai termálvíz adottságokat figyelembe vevő fej-
lesztési elképzelések magukban foglalták a szá-
zadfordulón létesült üdülőhelyek hagyományait,
valamint az éppen aktuális területfejlesztési kon-
cepciókat is. Az ezredfordulón ezeken az infor-
mációkon nyugvó elképzelésként fejlődött tovább
a természeti erőforrásokra, döntően a termálvi-
zekre alapozott hazai egészségturizmus fejlesztési
koncepció. Ennek önmagában semmilyen negatív
következménye nem lett, sőt sok esetben olyan
forrásokat biztosított az akkori célokhoz, amelyek
nélkül ma Magyarország nem lehetne a piacve-
zetők egyike ezen a területen. Viszont nem lett
sokkal átláthatóbb azóta sem, hogy a hazai egész-
ségturizmust a területfejlesztés, az egészségügy
vagy a turizmus jogviszony rendszerében kell-e
értelmezni. Ez azért jelent problémát a jövőre néz-
ve, mert jelenleg mind a területfejlesztés területe,
38 TURIZMUS BULLETIN XIX. évfolyam 1. szám (2019)
mind az egészségügy egésze törvényileg szabályo-
zott, ezáltal adminisztratívan működtethető, ezzel
ellentétben a turizmus jogi hátterének kidolgozása
nagyon lassú ütemben halad.
A turisztikai szakemberek számára az egész-
ségturizmus típusok elméleti összefoglaló áb-
ráját a SMITH–PUCZKÓ (2010) szerzőpáros
készítette el, amely azóta is irányadó a hazai
gyakorlatban. A 2. ábrán a turizmus szempont-
jából konszenzusos formában kerültek meghatá-
rozásra a célok és a fejlesztendő területek. Ezen
kívül készültek még egészségturizmus típuso-
kat összefoglaló táblázatok, amelyek az érintett
tudomány-szakterületek értelmezési különbsé-
géből adódóan különböznek.
2. ábra
Az egészségturizmus összefoglaló ábrája
Forrás: SMITH–PUCZKÓ (2010:24)
Alapjában véve az egészségturizmus két területére
más típusú motivációval rendelkező keresleti szeg-
mens a jellemző, amelyek egyáltalán nem zárják ki
egymást, sőt ilyen irányú igény esetén kombinál-
hatók is. A gyógyturizmus során a motiváció va-
lamilyen gyógytényezőhöz vagy a gyógyuláshoz,
míg a wellness turizmus esetén az egészségturisz-
tikai élményhez kötött. Érdekesség, hogy koráb-
ban létezett az „egészségügyi turizmus” (NGM 2010)
fogalma, amely többféleképpen értelmezhető mó-
don az egészségügyi – valószínűsíthetően orvosi
– szolgáltatás igénybevételéhez kötötte a turiszti-
kai motivációt. A 2015-ben megszüntetésre került,
de az akkori koncepcióban még aktívan résztve-
vő Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és
Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szintén
létrehozta a saját fogalomrendszerét, amelyben
wellness turizmus helyett a „prevenciós és rekre-
ációs turizmus” elnevezést javasolta, aminek mo-
tivációja az egészség fejlesztésének igénye volt
(ZSARNÓCZKY 2015).

3. Módszer
Jelen kutatásban összegyűjtésre kerültek az
egészségturizmus megértését elősegítő fogal-
mak, terminológiák, amelyek egy része az elmúlt
évtizedekben sem tudott minden szempontból
megnyugtatóan kikristályosodni. Ebből az ok-
ból kifolyólag, az egészségturizmus folyamatait
komplexen érdemes vizsgálni. A rövidtávon vál-
tozó tulajdonosi, döntéshozói érdekeknek megfe-
lelően összeállított hazai kínálat változásban van,
aminek következtében a saját marketingkom-
munikációjában a felismerhető, világosan leírt
élményt és vonzerőt felmutató termékek tudják
magukat (jobbára) értékesíteni a turisztikai desz-
tinációkban (HORKAY 2003). Ettől függetlenül
az egészségturizmuson belül sem a nemzetközi,
sem a hazai szakmai fogalomtárak nem gyűjtik
és jelzik az esetleges terminológiai eltéréseket,
fejlődéseket.
A kutatói hipotézis alapján eltérő terminoló-
giai használat és fogalomtársítás van haszná-
latban a különféle szereplők között. A keresleti
szegmens számára szükségszerűvé vált az a fajta
tudatos vásárlói magatartás gyakorlata, aminek
keretében az egyes iparágakhoz köthető és csu-
pán arra jellemző fogalmi megközelítéseket egy
nemzetközileg elfogadott fogalomrendszerben le-
hetne az egységesen elfogadott tartalmuk alapján
értelmezni.
Sajnálatos módon hazánkban kevésbé állnak
rendelkezésre olyan szekunder források vagy
adatbázisok, amelyekből hiteles adatok gyűjthe-
tők az egészségturizmus teljes területét kutatók
számára, ezért primer kutatásként a népszerű
belföldi wellness turizmus kapcsán készült ter-
minológiai vizsgálat. A vizsgálat első részében
150 turista kérdőíves lekérdezése történt meg,
amiből a 82 darab hibátlanul felvett kérdőív
eredménye kerül bemutatásra. A második kuta-
tási munkarészben az egészségturizmusban te-
vékenykedő egészségügyi (orvos) és döntéshozó
szakemberek (22 fő) mélyinterjúi és véleményei
kerültek elemzésre. A félig strukturált interjúk
során a szakembereknek lehetőségük volt, hogy
a nyitott kérdések kapcsán szabadon osszák meg
egyéni gondolataikat, melyek jelentős része be-
építhető volt a kutatási eredmények közé. Két
független csoport terminológiai vizsgálatának
eredményei kerültek összevetésre és bemuta-
tásra a munkában, viszont ezek az adatok a kis
mintaszám miatt nem vehetők általános érvé-
nyűnek. A megállapítások olyan pillanatfelvéte-
lek, amelyek további kutatási kérdéseket, irányo-
kat indukálhatnak a témával foglalkozó kollégák
számára.
Lektorált tanulmányok
4. Eredmények
A nemzetközi szakirodalom fogalmait tekintve a
hazai terminológia és az ahhoz tartozó szakmai
elnevezések több esetben nem mutatnak egyezést.
Az egészségturizmus összetett és fejlődés alatt áll,
ezért nemzetközileg elfogadott definíciókkal nem
rendelkezik (RULLE–BRITTNER 2011). Az egész-
ségturizmus a gyógy-, a prevenciós- és a rekreá-
ció-turizmust foglalja magában, ahol a motiváció
az egészségi állapot javítása és/vagy megőrzése,
illetve a gyógyulás és/vagy a betegség megelőzé-
se. Ennek érdekében a desztinációkban vagy a cél-
helyszínen való tartózkodás alatt a turisták egész-
ségturisztikai szolgáltatásokat vesznek igénybe
(CASSENS et al. 2012). Az egészségturizmus fo-
lyamatában a turisták általi kereslet lokális helyett
globális szinten találkozott az orvosi szolgáltatá-
sok kínálatával (BOOKMAN et al. 2007).
Európa angolszász területein a népszerű és
hagyományokkal rendelkező SPA elnevezéssel
működő intézmények biztosítják az egészségtu-
risztikai szolgáltatások nagyobb részét. Ezekben
az intézményekben a SPA elnevezéshez (salus per
aquam – vízből nyert egészség) valamilyen típusú
gyógy- vagy termálvíz köthető a térségben vagy
a településen. A SPA fogalom használatát fokoza-
tosan átvették a közelben található hotelek, ahol
ezekhez a vizekhez köthető és más kiegészítő szol-
gáltatások voltak elérhetőek. Angol nyelvterületen
a terminológiában az ezredforduló előtt döntően a
medical tourism és a medicinal tourism elnevezések
fedték le az egészségturizmus tevékenységét. Ezek
a terminológiák tovább bővültek, és amit ma health
tourism elnevezéssel szolgáltatásként kínálnak, az
valójában a wellness tourism szinonimájához ha-
sonlatos.
Az angol medical tourism kifejezésben a medi-
cal szó nem állítható párhuzamba a magyarországi
gyógyvizekre alapozott gyógyturizmus fogalmá-
val. A medical tourism során a turista mindenkép-
pen valamilyen orvosi szolgáltatást vesz igénybe,
és állandó lakhelyét ennek okán elhagyja. A medi-
cinal tourism keretében inkább valamilyen gyógy-
tényező miatt teszi ugyanezt. A medical tourism és
a medicinal tourism orvosi beavatkozást, kezelést,
gyógytényező igénybevételét foglal(hat)ja magá-
ban, míg a health tourism és a wellness tourism több-
nyire egészségjavító, egészségfenntartó szerepet
tölt be.
Az angolszász közös gyökereknek köszönhe-
tően az észak-amerikai kontinensen kialakult egy
önálló fogalmi kategória az eredeti SPA elneve-
zésből, az úgynevezett daily spa, amely szépészeti
és kisebb kozmetológiai szolgáltatásokat nyújt az
érdeklődők számára. A daily spa szolgáltatásainak
TURIZMUS BULLETIN XIX. évfolyam 1. szám (2019) 39
Lektorált tanulmányok
már semmilyen kapcsolata nincs a salus per aquam
eredeti jelentésével. A következő fejlődési fokot a
SPA desztinációk létrejötte jelentette, amelyek felső
kategóriás, orvosi felügyelettel is ellátott helyszí-
nek, célterületek. Az elsőként létrejött SPA desz-
tinációk a karibi régióban és Ázsia turisztikailag
gyorsan fejlődő területein találhatóak. Ezeken a
helyeken és régiókban viszont egyáltalán nem ho-
nosodtak meg a tevékenységükhöz szorosan köt-
hető korábbi terminológiai kifejezések, mint a SPA
tourism vagy a selfness tourism3.
A volt Osztrák-Magyar Monarchia területén ki-
alakult korabeli üdülőhelyeken a termál-, ásvány- és
forrásvíz (thermal, mineral, spring water) szakkifeje-
zések mind a mai napig jelen vannak az egészségtu-
rizmus gyakorlati szóhasználatában, amely ennek a
földrajzi régiónak a sajátossága. A Monarchia sok ha-
gyománnyal gyarapította a mai egészségturizmust
a kelet-közép-európai régióban, Németországban
viszont más típusú fejlődés ment végbe. A főbb né-
met szakmai nyelvterületeken az egészségturizmus
a Gesundheitstourismus kifejezéssel köthető össze. A
német nyelvben a Gesundheitstourismus a hagyomá-
nyokkal rendelkező kúra, terápiás vagy gyógyászati
tevékenységgel összefüggő tágabb elnevezés. A né-
met egészségturizmus gyakorlatában a kúra igény-
bevétele orvosi ajánlásra történik, és finanszírozott
gyógykezelés társul hozzá.
A minél pontosabb tartalmi meghatározások
megértése érdekében szükséges tisztázni, hogy a
hazai koncepció kidolgozásakor az egészségturisz-
tikai szakemberek számára a tudományos-techni-
kai megközelítés képezte a fogalmak, a szóhaszná-
lat alapját. Csak a megfelelő tartalmú szóalkotás,
fogalomképzés vagy a fogalmak legjellemzőbb
tulajdonságainak leírása után lehet terminuso-
kat képezni (FÓRIS 2005). A terminus egy olyan
szakterülethez tartozó kifejezés (KIS 2005), amely
ha nincs precízen pontosítva, akkor folyamatosan
változhat. A világ turizmusában éppen kommuni-
kációs forradalom zajlik, amelynek következtében
a turista a globális márkajelzések, útmutató táblák,
piktogramok és nemzetközileg elfogadott védje-
gyek alapján tájékozódik. Ezen a versengő piacon
kizárólag az értékesítő és marketing szakemberek
döntése, hogy az egészségturisztikai szolgáltatáso-
kat milyen elnevezéssel értékesítik. Sajnálatos mó-
don sok esetben ezek a „becsomagolt” gyógyító
ajánlatok nem egyeznek meg a szakmailag elvárt
tartalommal. Az eltérések alapján megállapítható,
hogy az egyes területek szakemberei közti kom-
munikáció, a földrajzi szóhasználat, valamint a
szakmai terminológia nincs egyértelműen közve-
títve felhasználók felé.
3 Komplex egészségtudatra fókuszáló turizmus típus, amelyben önmagunk
megtalálása a fő cél.
40 TURIZMUS BULLETIN XIX. évfolyam 1. szám (2019)
A kutatási eredmények szempontjából érdekes a
wellness turizmus – amelyhez egyébként nagyon
népszerű belföldi turisztikai motiváció köthető ha-
zánkban – szaknyelvének átalakulása. A külföldi
szakirodalom nagyjából megegyezik a hazai szak-
könyvekkel, azzal a különbséggel, hogy külföldön
a fogalomba a testi-lelki harmónia megteremtésé-
hez szükségesnek vélt mentális jóllét, valamint a
wellness tevékenység által biztosítható rendsze-
res fizikai mozgás fenntartása is beletartozik. Az
egészséges életmód tudatos fenntartásában az élet-
minőség és az emberi felelősség is komoly szere-
pet játszik (ARDELL 1977). Az ARDELL wellness
modelljében kialakított 5 elemnek az egyén szem-
pontjából tulajdonítottak fontosságot, és a későbbi
átdolgozások során mindvégig a boldogság utá-
ni vágy maradt az egyik fő motiváció (HERMES
2005). A hazai wellness szakemberek nem taglal-
ták a boldogság utáni vágy vagy az egyéni felelős-
ség témakörét. A különféle hazai szakmai definí-
ciókat összefoglalva a wellness lényege a test és a
lélek harmóniájának megfelelő egyensúlya, a men-
tális és fizikai jó(l)lét megteremtése, valamint egy
egészséges életmód kialakítása. Természetesen a
wellness állapot elérése után szükséges lenne a
kialakított wellness életmód életstílusszerű fenn-
tartása is, amiben főleg az életminőség emelésén
van a hangsúly. Továbbgondolva ezt a wellness ál-
lapotot, a fogalom úgy is értelmezhető, hogy több,
egymásra ható és összefüggő állapot harmonikus
egyensúlyba hozása a végső cél.
Az elmúlt évszázadban az állami szerepválla-
lással támogatott, egészséges életmódra ösztönző
tömegsportok, néhány kivétellel, elvesztették ilyen
típusú közfunkciójukat. A globalizáció következ-
tében az eltérő kultúrák összehasonlításával szin-
te az egész világon lehetőség nyílt más típusú
és sokszínű szabadidős célú sporttevékenységek
megismerésére. Ennek hatására megjelentek azok
a vállalkozások, melyek elsőként kínáltak egyén-
re szabott szolgáltatások keretében, üzleti céllal
egészségmegőrző koncepciókat. Ennek a folyamat-
nak a hatására az egészséges életmód felértékelése
megteremtette a wellness szolgáltatások és termé-
kek iránti igényt (FRIEDL 2007).
Magyarországon az egészség, az egészségtuda-
tosság, illetve az egészségturizmus nem az aktív
sportból kerül levezetésre, hanem a rendszeres
testmozgás, a szabadidő és a rekreáció kombiná-
ciójából. Erre az egészségtudatos kombinációra
épült rá az életminőség javításának lehetősége.
Az egészséges életmód és az életminőség szoros
kapcsolatban áll egymással (MICHALKÓ–RÁTZ
2011). Az egészségturizmus keretében az egész-
ségtudatos turisztikai fogyasztó a céltudatos és
rendszeres testmozgással, az egészséges táplál-

kozással, a pihenéssel és a szabadidő minőségi
kihasználásával járul hozzá a betegségek megelő-
zéséhez és egészségének tudatos megőrzéséhez.
A wellness magyarországi kialakulása a gyógytu-
risztikai fejlesztésekhez köthető, és a szakemberek
tudatos törekvéseinek köszönhető. A II. Nemzeti
Fejlesztési Terv fejlesztési fejezeteiben a wellness
fogalmát az egészségtudatossággal kapcsolták ösz-
sze, de szabályozási tartalmat nem fűztek hozzá.
Ebből adódóan az egy évtized alatt összeállított és
működtetett rendszerben minden érintett résztve-
vő hozzáadott vagy elvett a wellness fogalmából
(FÓRIS–BÉRCES 2006). Az életmódként társított
wellness sikere idehaza annak köszönhető, hogy
hétköznapi értelmezése meglehetősen sokrétű.
A szakemberek szerint a wellness turizmus
sikere részben annak az idealizált feltételezésnek
köszönhető, hogy a turisták a szabadidejük eltöl-
tése során kikapcsolódnak, élményeket szereznek,
és a testmozgás révén javul mentális, fizikai és
biológiai állapotuk. A wellness turizmus kínála-
tának köszönhetően az egészséges és a beteg tu-
risták egyaránt részesülhetnek a hagyományos és
az alternatív gyógymódokból, amelyek sikeres al-
kalmazása során a mindennapi életmódba is beke-
rülhet ez a fajta „terápia”. A wellness tevékenység
kínálatában lehetnek más terápiás csomagok is. A
német egészségturizmusban a wellness turizmus
kiegészül a Medical Wellness Tourismus típussal
és az egészségmegőrzéssel kapcsolatos nyaralás-
sal. A Német Wellness Szövetség vezetője, LUTZ
HERTEL (1992) szerint a wellness turizmus és az
általa 1992-ben megalkotott Medical Wellness tevé-
kenység jól megkülönböztethető, mert a wellness
turizmus területén csak a Medical Wellness biz-
tosít kontrolált orvosi felügyeletet és orvosi szol-
gáltatásokat. A medical wellness hazánkban egy
viszonylag új egészségturisztikai területet jelent.
A medical wellness folyamata során az előzetes
állapotfelmérés után, orvosi felügyelettel és háttér-
rel, a felek közösen dolgoznak ki egy szinergikus
életmód koncepciót, amelyben a wellness jólléti
szolgáltatásai mellett aktív sport és rehabilitációs
elemek is lehetnek. Amennyiben egészségturiszti-
kai hagyományainkat és annak történetét elemez-
zük, akkor a német megközelítésű Medical Wellness
egy szanatóriumi koncepciónak az újragondolása,
amelyben a szépségipar, az egészségügy, a turiz-
mus és a sporttudományok együttesen vesznek
részt. A Medical Wellness terjedése jelen pillanat-
ban szolgáltatókhoz, célterületekhez kötött, ezért
nagyon nehéz gyakorlati különbséget tenni abban,
hogy a gyógyszálló vagy a gyógy-wellness hotel kí-
nálatában mik a típusbeli különbségek. A Medical
Wellnessre szakosodott intézmények szabadabban
tudnák képviselni a természetgyógyászat kínál-
Lektorált tanulmányok
ta lehetőségeket vagy az alternatív gyógymódok
használatát. A Medical Wellness gyógyászati tevé-
kenysége során előtérbe kerülhet a spiritualitás, a
test, a szellem és a lélek egysége, amelyet jól kiegé-
szíthetnek az egészségtudattal együtt járó szépség
iránti törekvések.
Az egészségtudatos életmódon belül jól prog-
nosztizálhatóan, trendszerűen zajlik az állandó
kereslet élénkülés a lélekgyógyászati lehetőségek
iránt, ezért a spirituális, a New Age4, a holisztikus
és a jógához köthető turisztikai ágak után érdeklő-
dők számára mindig lehet új a nap alatt. A távol-ke-
leti természetgyógyászati módok és a holisztikus
wellness divatszerűen, fokozatos népszerűség nö-
vekedéssel fognak teret hódítani az egész nyugati
világban.
A terminológiai vizsgálathoz kapcsolódóan
a turisták számára készített, a wellness jelenté-
sét tisztázni szándékozó kérdőíves kutatásból ki-
derült, hogy a hétköznapi nyelvhasználatban az
egészségturisztikai fogyasztók nagyon szerteága-
zó fogalmakkal ruházzák fel a wellness jelentését.
A kapott eredményekből kitűnik (3. ábra), hogy a
wellness fogalmához tartozó 3 legfőbb leíró jelen-
tés sokszínű tartalommal párosul a turistáknál.
A kérdőívvel megkérdezettek többsége a valódi
wellness jelentéséhez közel álló Mozgás, Sport,
Egészség szavakat gondolta a legmegfelelőbbnek.
A kérdőívekben a turisták által megadott szavak
között található szélsőség, például az OKJ képzés és
az all you can eat/svédasztalos büfé, amelyek távolról
közelítik meg az egészségturisztikai szakma által
elvárt tartalmat.
3. ábra
Wellnesshez társított fogalmak a turisták
(balra) és a szakemberek (jobbra) részéről
Forrás: saját szerkesztés a kérdőíves kutatás alapján
Az egészségturizmusban tevékenykedő szakem-
berek, vezetők számára is készült egy, a wellness
fogalmi jelentésére vonatkozó kutatási kérdőív a
mélyinterjúk alkalmával. A kapott eredmények
4 A relax turizmus egy jóval tágabban értelmezett formája, amelynek vallási
elemei is lehetnek (VASILEIOU et al. 2016).
TURIZMUS BULLETIN XIX. évfolyam 1. szám (2019) 41
Lektorált tanulmányok
jóval szofisztikáltabbak lettek (3. ábra), mint az
előző, a turisták által megjelölt válaszokból leszűr-
tek. A wellnesst definiáló 3 leíró szó nem annyira
sokrétű, mint a turistáknál készült vizsgálatnál,
tehát a szakemberek számára jóval tisztább a kép.
A megkérdezett 20 szakember csupán 12 különfé-
le választ adott, amelyek közelebb állnak a hazai
szakirodalmi terminológiához.
1. táblázat
Wellnesshez társított fogalmak
összehasonlítása
Helyezés Turisták Szakemberek
1. Mozgás Egészség
2. Sport Mozgás
3. Egészség Életmód
4. Életmód Fitnesz
5. Hotel Gyógyfürdő
6. OKJ Pihenés
7. Harmónia Sport
8. Fürdő Rekreáció
9. Szépség Dietetika
10. Jakuzzi Masszázs
Forrás: saját szerkesztés a 3. ábra alapján
Az 1. táblázatban a wellness szó fogalmi, tartalmi
leírásával kapcsolatos két kutatási kérdőív ered-
ménye került összehasonlításra. A táblázatban jól
látható, hogy a wellness fogalmához kapcsolódóan
mindössze a Mozgás, az Egészség, az Életmód és a
Sport szavak jelennek meg mindkét csoport ese-
tében. A vizsgálat szempontjából a táblázat első
helyein elhelyezkedő szavak megfelelő arányúnak
számítanak és egyértelmű tartalommal bírnak. A
közös szavak közel állnak a wellness turizmusban
foglaltakhoz, de a maradék hat szót tekintve teljes
fogalomhasználati eltérés tapasztalható. A turis-
ták a további meghatározásokat illetően nem az
egészségturizmus terminológiai jelentéseit, hanem
a rendelkezésre álló szolgáltatói kínálat specifiku-
mait foglalták össze. Szerencsére a szakemberek
megmaradtak az egészségturizmushoz közel álló
fogalmaknál. Hétköznapi jelentésüket tekintve a
szakemberek és a turisták szóhasználata merőben
eltér egymástól, de eltérő tartalmúak a wellness
tevékenységtől is. A kérdőívek adatai szerint a tu-
risták 60%-a az egészségturizmus tartalmától elté-
rően használja a wellness fogalmát.
A wellnesshez kapcsolódó nemzetközi szak-
irodalomban a wellness életvitel a tudatos élet-
módhoz, az egészség karbantartásához, a helyes
táplálkozáshoz és a pozitív életvitelhez szüksé-
ges értékek pozitív asszociációjához kapcsolódik,
42 TURIZMUS BULLETIN XIX. évfolyam 1. szám (2019)
amelynek része a valamilyen rendszerességgel
gyakorolt mozgás. Az eltérő hazai eredményekből
jól látható, hogy a terminusok pontosított használa-
ta elengedhetetlenné vált az egészségturizmusban
résztvevők számára. A fogalomképzés, amellyel
egy adott jelenség legjellemzőbb tulajdonságait le-
het leírni, jelenleg nem ugyanazon dolgokat jelenti
a szakemberek és a turisták számára. Abban az
esetben, ha az egészségturizmusban érintett terü-
letek szakemberei és a további érintett résztvevők
közti kommunikáció, valamint a szakmai termi-
nológusok jelentései nem precízek, illetve nem biz-
tosítanak egyértelmű fogalomtársítást, a kommu-
nikáció során a párosított tartalom folyamatosan
változni fog.
5. Következtetések
Magyarországon az egészségturizmus működési
területe a gyógy- és wellness turizmust foglalja
magába. Az egészségturizmus idehaza a termé-
szetes (gyógy)tényezőkre épít, amelyek gyógyha-
tással vannak az emberi szervezetre, és megfelelő
mennyiségben állnak rendelkezésre. Az egész-
ségturisztikai szolgáltatások bizonyos részeit a
gyógyulni vágyók orvosi kontroll mellett, térítés
ellenében vehetik igénybe. Az állami tulajdonban
lévő egészségturisztikai szolgáltatók rendelkeznek
ugyan bizonyos szűkös kínálattal, de ugyanazon
egészségügyi infrastruktúra többcélú felhasználá-
sa már problémákat vethet fel.
Hazánkban az egészségtudatossággal is pá-
rosuló egészségturizmust nem az aktív sport te-
vékenységből, hanem a rendszeres testmozgás,
a szabadidő és a rekreáció kombinációjából ala-
kította ki mára a piac. Fontos kiemelni, hogy az
egészségturizmus jelenlegi keretrendszerét tudo-
mányos-technikai szempontból jogászok, egész-
ségügyi szakemberek és sporttudományos szak-
emberek alakították ki. Így fordulhat elő, hogy a
különféle szakterületek más jelentésű terminuso-
kat alkottak. Mivel az egészségturizmusban több
szakterület kívánta önállóan értelmezni a saját
területével összefüggő fogalmakat, így önálló fo-
galmakat alkottak, esetleg idegen szavakból önál-
ló szavakat képeztek le. Ez azért jelent problémát,
mert a szolgáltatások igénybevevői az egészségtu-
rizmusban használt fogalmakat érthető és alkal-
mazandó kommunikációs eszköznek tekintik.
A hazai egészségturizmus megújuló definíció-
jaként javasolt az egészségtudatos turizmus fogal-
mának bevezetése. Az egészségtudatos turisztikai
kereslet a céltudatos és rendszeres testmozgással,
a megfelelő táplálkozással, a minőségi pihenéssel
és a szabadidő optimális kihasználásával érheti el
jólléti céljait. Ez a fogalom abban tudna különbözni

az egészségturizmus fogalmától, hogy nem igé-
nyelné a legalább 1 éjszaka vagy 24 óra eltöltését az
adott desztinációban, hanem egy annál rövidebb
időtartamot foglalna magába.
A jobb érthetőség érdekében már összeállításra
került egy új ábrás elrendezés, amely letisztultan
határozza meg a kapcsolódási pontokat (4. ábra).
Az egészségturizmus hazai és nemzetközi szak-
irodalmának feldolgozása során figyelembe lettek
véve azok az új tendenciák is, amelyek módosíthat-
ják a meglévő fogalmakat.
A tudatos egészségturizmus ábrája a kapott eredmények tükrében
Forrás: ZSARNÓCZKY (2017b)
A hazai egészségturisztikai környezet döntően a
belföldi egészségturisztikai szegmensben tud ko-
molyan fejlődni, ami inkább a wellness turizmus
területét fogja erősíteni. A wellness turizmusban
az egészséges életmódhoz való egyéni hozzászokás
hosszabb távon társadalmilag kedvező folyamatok-
hoz vezethet. Hazánkban a gyógyturizmusban rej-
lő lehetőségek túlnyomó része a hazai betegek OEP
finanszírozással történő rehabilitációs, illetve pre-
venciós terápiás eljárásaihoz kapcsolható.
Az egészségturizmusban szükséges lenne egy
terminológiai szabványosítás a különféle szakmai
elvárások és tartalmak mentén, mert ahány részt-
vevője van a folyamatoknak, annyiféle módon ér-
telmezhető tartalommal használják ugyanazon fo-
galmakat. Sajnálatos módon ezeket az egységesítő
szándékokat egyes félrecélzott marketing kampá-
nyok vagy állami szakpolitikai csoportok érdekér-
vényesítése bármikor felülírhatja. Egy nemzetközi
fogalomtárhoz való igazodás vagy egy sztenderdi-
zált terminológiai rendszer nagyban hozzájárulna
a hazai egészségturisztikai kínálat nemzetközi pi-
acra való eljuttatásához.
A régóta időszerű, szakmai ismérveket is ma-
gában foglaló turizmus törvény ilyen terminológiai
Lektorált tanulmányok
részletekbe menő megalkotása és elfogadása nagy-
ban segítené a turizmusban tevékenykedők igazo-
dását, és az elvárható színvonal megfelelő alsó és
felső határának kialakítását. A wellness, a preven-
ció, a rehabilitáció, az életmódváltás, a terápia pont
annyira alkotják a jövő újabb lehetőségeit, mint a
biotechnológiai kezelések, a mesterséges intelli-
gencia kutatások vagy az e-orvoslás. Az eddig fel-
halmozott eredmények és egyéb terminológiai ku-
tatómunka során szerzett tapasztalatok szakszerű
kiértékelését követően szükséges lenne az Országos
4. ábra
Egészségturizmus Fejlesztési Stratégia pontosítása,
amihez a digitalizáció és az infokommunikációs fej-
lődés okán ma már sokkal egyszerűbb, rövidebb és
érthetőbb információátadásra lesz szükség.
Felhasznált irodalom
AQUAPROFIT (2007): Országos egészségturizmus
fejlesztési stratégia. Aquaprofit Zrt., Budapest.
ARDELL, D. (1977): High Level Wellness: An
Alternative to Doctors, Drugs, and Disease.
Emmaus PA: Rodale Press.
BOOKMAN, M. Z. – BOOKMAN, K. R. (2007):
Medical Tourism in Developing Countries. New
York: Palgrave Macmillian.
CASSENS, M. – HÖRMANN, G. – TARNAI,
C. – STOSIEK, N. – MEYER, W. (2012):
Trend Gesundheitstourismus. Prävention und
Gesundheitsförderung. 7(1). pp. 24–29.
FÓRIS Á. – BÉRCES E. (2006): A wellness termin-
ológiája. Magyar Tudományos Akadémia Magyar
Nyelvőr. 130(4). pp. 399–413.
FÓRIS Á. (2005): Hat terminológiai lecke. Lexikográfia
és terminológia kézikönyvek 1. Lexikográfiai
Kiadó, Pécs. pp. 60–62.
TURIZMUS BULLETIN XIX. évfolyam 1. szám (2019) 43
Lektorált tanulmányok
FRIEDL, H. (2007): Wer braucht Wellness – und
warum gerade jetzt? Zeitschrift für integrativen
Turismus und Entwicklung. 4(6). pp. 6–10.
HERMES, K. (2005): Medical wellness.
Wellnesskonzepte aus den USA in Deutschland.
In: Rüdiger, M. (ed): Ökotropologische
Forschungberichte. Schwarzenbeck: B. 7 Verlag.
pp. 32–51.
HERTEL, L. (1992): Wellness und
Gesundheitsförderung in den USA:
Begriffsklärung, Entwicklungen und
Realisierungen im betrieblichen Bereich. Zeitschrift
für Präventivmedizin und Gesundheitsförderung.
Bielefeld: Die Gesellschaft. 4. pp. 36–48.
HORKAY N. (2003): Turisztikai márka és márka-
politika a desztináció-menedzsmentben, I. rész.
Turizmus Bulletin. 7(1). pp. 47–53.
KIS Á. (2005): Terminusalkotás: a terminológiai
helyzet és a terminológiai szerep. In: Dobos Cs.
(szerk.): "Mindent fordítunk és mindenki fordít."
Értékek teremtése és közvetítése a nyelvészetben.
Bicske: Szak Kiadó. pp. 106–112.
MAGYAR TURIZMUS ZRT. (2008):
Egészségturizmus szakmai háttéranyag. Magyar
Turizmus Zrt., Budapest. https://docplayer.
hu/18002534-Egeszsegturizmus-szakmai-hat-
teranyag.html Letöltve: 2018. január 20.
MICHALKÓ G. – RÁTZ T. (2011): Egészségturizmus
és életminőség Magyarországon. Fejezetek az egész-
ség, az utazás és a jó(l)lét magyarországi összefüg-
géseiről. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet,
Budapest.
MICHALKÓ G. (2012): Turizmológia. Akadémiai
Kiadó, Budapest.
MOLNÁR CS. (2011): Kelet-Magyarország egész-
ségturisztikai pozíciója és a fürdőfejlesztések
gazdasági hatásainak többszempontú vizsgá-
lata. In: Juhász K. – Balázs J. (szerk.): Határok
nélküli Tudomány: Kihívások és lehetőségek a tu-
dományterületek határain: Innováció és Turizmus-
Ízelítő a Harsányi János Főiskolán folyó kutatói
44 TURIZMUS BULLETIN XIX. évfolyam 1. szám (2019)
munkákból. Tanulmánykötet. Harsányi János
Főiskola, Budapest. pp. 1–13.
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM (NGM)
(2010): Új Széchenyi Terv Vitairat. http://2010-
2014.kormany.hu/download/b/14/10000/001_
Egeszsegipar.pdf Letöltve: 2018. január 18.
ROBBIN, Z. – BRAD, A. (2000): Reklám az interne-
ten. Budapest: Geomédia Szakkönyvek.
RULLE, M. – BRITTNER, W. (2011):
Gesundheitstourismus. München, Wien:
Oldenburg. pp. 242–253.
SMITH, M. – PUCZKÓ L. (2010): Egészségturizmus:
gyógyászat, wellness, holisztika. Akadémiai
Kiadó, Budapest.
VASILEIOU, M. – TSARTAS, P. – STOGIANNIDOU,
M. (2016): Wellness tourism: Integrating special
interest tourism within the Greek tourism mar-
ket. Tourismos. 11(3). pp. 210–226.
ZSARNÓCZKY M. (2015): Az egészségturizmus
ellentmondásai. In: Futó Z. (szerk.): Tudomány
és innováció a lokális és globális fejlődésért: nem-
zetközi tudományos konferencia előadásai. Szent
István Egyetem Egyetemi Kiadó, Szarvas. pp.
274–282.
ZSARNÓCZKY M. (2017a): Egészségturizmus
történeti fejlődése Észak-Magyarországon. In:
Nagy Z. B. (szerk.): LIX. Georgikon Napok: A múlt
mérföldkövei és a jövő kihívásai. Pannon Egyetem,
Georgikon Kar, Keszthely. pp. 585–593.
ZSARNÓCZKY M. (2017b): Az egészségturizmus fo-
lyamatainak vizsgálata Észak-magyarországi min-
taterületeken. Doktori (PhD) értekezés. Szent
István Egyetem, Enyedi György Regionális
Tudományok Doktori Iskola, Gödöllő.
Internetes források
KINCSES GY. (2011): Az egészségturizmus korszerű
értelmezése. http://www.kincsesgyula.hu/doku-
mentumok/egtur/egeszegturizmus_2011_atte-
kinto.pdf. Letöltve: 2018. január 20.
TURIZMUS
BULLETIN A Magyar Turisztikai
Ügynökség szakmai és
tudományos folyóirata

XVIII. évfolyam 2. szám (2018)

 Turizmus Bulletin
A MAGYAR TURISZTIKAI ÜGYNÖKSÉG
SZAKMAI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA

XVIII. évfolyam 2. szám, 2018

 Turizmus Bulletin
A MAGYAR TURISZTIKAI ÜGYNÖKSÉG
SZAKMAI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA

XVIII. évfolyam 2. szám, 2018

FŐSZERKESZTŐ: Jandala Csilla, kandidátus, egyetemi docens,

Jászberényi Melinda, PhD, egyetemi docens Turizmus Kutatócsoport vezető
Budapesti Corvinus Egyetem Soproni Egyetem

FELELŐS SZERKESZTŐ: Kincses Áron, PhD, elnökhelyettes

Szalai Katalin, PhD, főiskolai docens Központi Statisztikai Hivatal
Kodolányi János Főiskola
Kiss Róbert, PhD, egyetemi adjunktus
TÁRSSZERKESZTŐ: I-Shou University (Tajvan)
Kenesei Zsófia, PhD, egyetemi tanár
Budapesti Corvinus Egyetem Könyves Erika, PhD, egyetemi docens
Debreceni Egyetem
Princzinger Péter, dr. jur,
elnök Kraft Péter, alelnök
Magyar Turisztikai Szövetség Turisztikai Tanácsadók Szövetsége

OLVASÓSZERKESZTŐ: Lőrincz Katalin, PhD,

Istlstekker Lídia egyetemi docens, intézetigazgató
Pannon Egyetem
SZERKESZTŐBIZOTTSÁG ELNÖKE:
Michalkó Gábor, MTA doktora, Melanie Smith, PhD, tudományos munkatárs
egyetemi tanár; tudományos tanácsadó MTA TK Szociológiai Intézet
Budapesti Corvinus Egyetem
MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Puczkó László, PhD, tanácsadó
Xellum Kft.
TUDOMÁNYOS TANÁCSADÓ TESTÜLET
Aubert Antal, kandidátus, egyetemi tanár Rátz Tamara, PhD, főiskolai tanár
Pécsi Tudományegyetem Kodolányi János Főiskola

Dávid Lóránt, PhD, főiskolai tanár Szalók Csilla, PhD, főiskolai tanár, intézetvezető
Eszterházy Károly Egyetem Budapesti Gazdasági Egyetem

Hinek Mátyás, PhD, főiskolai tanár Szende Péter, dékánhelyettes

Budapesti Metropolitan Egyetem Boston University, School of Hospitality Administration
(USA)
Irimiás Anna, PhD, kutató, főiskolai docens
Universita degli Studi di Trento (Olaszország) Zátori Anita, PhD, egyetemi adjunktus
Kodolányi János Főiskola Budapesti Corvinus Egyetem
Radford University (USA)

Kiadja: Magyar Turisztikai Ügynökség

Felelős kiadó: Guller Zoltán, vezérigazgató (Magyar Turisztikai Ügynökség)
– Lánczi András, rektor (Budapesti Corvinus Egyetem)

Szerkesztőség: Heiling Média Kiadó Kft. 1142 Budapest, Erzsébet királyné útja 125.
Kapcsolat: turizmusbulletin@uni-corvinus.hu

Címlapfotó: © Molnár Ádám; adamolnardesign@gmail.com

ISSN: 1416-9967; ISSN: 1587-0928

Tördelőszerkesztés: Király Zoltán

Nyomdai munka: CC printing Kft.; Felelős vezető: Könczey Áron
 Tartalom

LEKTORÁLT TANULMÁNYOK

Malota Erzsébet – Gyulavári Tamás

A magyar kultúraszemélyiség észlelésének különbségei a magyarok és a külföldiek között 4

MŰHELY

Marton Zsuzsanna – Birkner Zoltán – Keller Krisztina – Berkesné Rodek Nóra

A turizmusbiztonságban rejlő marketing és menedzsment implikációk 12

Ernszt Ildikó
„Fény és árnyék” nemzetközi kitekintésben:
A turizmus két oldala - nemcsak a turista lehet áldozat… 21

Péter Erzsébet – Németh Kornél – Lelkóné Tollár Ildikó

Turizmusbiztonság, mint újonnan felmerülő fogyasztói igény 30

Ernszt Ildikó – Péter Erzsébet – Keller Krisztina – Tóth-Kaszás Nikoletta

Biztonsági kérdések a turizmusban, egy határ menti térség példáján keresztül 38

Mártonné Máthé Kinga – Simonyi Norbert

A magyarországi zarándokutak turisztikai kapcsolódásai és üzemeltetési modelljei 46
Lektorált tanulmányok

A magyar kultúraszemélyiség észlelésének különbségei

a magyarok és a külföldiek között
Szerzők: Malota Erzsébet1 – Gyulavári Tamás2

Kutatásunk célja a magyar kultúráról, a magyarokról alkotott percepciók feltérképezése. Azt tanulmá-
nyoztuk egy 1566 fős online minta felmérése során, hogy a nálunk tanuló külföldi hallgatók hogyan látják
a magyarokat és Magyarországot, milyen spontán negatív és pozitív szavakat társítanak hozzánk. Emel-
lett szemantikus differenciálskála használatával vizsgáltuk az észlelt magyar kultúraszemélyiséget, mely
során 11 különböző országból származó hallgatók percepcióit vetettük össze arra fókuszálva, hogy milyen
eltérések mutathatók ki a hallgatók származási országát figyelembe véve. A külföldiek észleléséről kapott
eredményeket összevetettük a magyarokban önmagukról élő képpel.
A leggyakrabban elhangzó pozitív kifejezések rólunk a „szépség”, „kedvesség” és a „barátságosság”, a
negatív szavakra rákérdezve pedig legtöbbször azt a választ kaptuk, hogy „nincs negatívum”.
Eredményeink azt mutatják, hogy a kultúra személyiségére vonatkozóan minden jellemzőt illetően a
külföldiek által adott átlagok a magasabbak, csak két személyiségjegyben értékeljük önmagunkat kedve-
zőbben: humorosabbnak és különlegesebbnek ítéljük meg magunkat, mint a külföldiek. A válaszok alapján
eltérések mutathatók ki a külföldiek származási országát tekintve: a fejlettebb országok válaszadói (például
a németek és a japánok) kedvezőtlenebb, a kevésbé fejlett országokból származók (például az indiaiak, algé-
riaiak és a nigériaiak) pedig jóval pozitívabb színben látnak bennünket.

Kulcsszavak: kultúraszemélyiség, származási or- Ez a tanmese elsősorban azzal a tanulsággal

szág, személyiségskála, külföldi hallgatók.
1. Bevezetés
Tanmese: Mindenki, aki Bongobongóban él, sárga
napszemüveget visel. Számukra természetes, hogy
mindennek, amit látnak – az égnek, a fáknak, az éte-
leknek – sárga árnyalata van. Mindig is így volt, és
Bongobongo lakosai nagy megelégedéssel éldegélnek
sárga kis világukban. Ebbe a világba érkezik egy vendég
a szomszédos Adanac városából. Talán már hallottak
róla, minden adanaci kék napszemüveget hord. Ami-
kor reggelente felébrednek, megcsókolják gyönyörű kék
gyermekeiket, és az ablakukon kinézve szép kék mező-
ket, erdőket és farmokat látnak a természetesen töké-
letesen kék színű ég alatt. Mint kulturálisan érzékeny
látogató, az adanaci vendég úgy érzi, hogy az egyetlen
dolog, amit tehet, hogy megpróbálja megérteni a világot
a bongobongói perspektívából. Szerez tehát egy sárga
napszemüveget, és felveszi a saját kék napszemüvege
fölé. Büszkén és megelégedéssel szögezi le: ‘Aha! Most
már értem. Itt Bongobongóban minden zöld!’
1 e gyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem,
erzsebet.malota@uni-corvinus.hu
2 egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem,
tamas.gyulavari@uni-corvinus.hu
szolgál, hogy a kultúrák „egymáshoz képest éb-
rednek magukra”: a kulturális különbségek a talál-
kozáskor felszínre kerülnek, a saját kultúránk által
berögzült napszemüveget, kulturális referencia ke-
retünket, nézőpontunkat nem tudjuk levenni.
Vajon hogyan látnak minket, magyarokat, a
magyar kultúrát a japán, a német, a kínai, a mon-
gol vagy a vietnámi kultúra napszemüvegén ke-
resztül? Őszintébbnek tart-e bennünket egy indiai,
mint egy német (igen), udvariasabbnak érzékel-e
egy japán, mint egy vietnámi (nem)?
Megítélésünk természetesen nézőpont függvé-
nye is, a kérdés igen összetett. A válaszok egyrészt
függnek az adott személyiségjegytől, és attól, hogy
a két kultúra adott személyiségjegy mentén milyen
hasonlóságokat vagy különbségeket mutat, más-
részt az is befolyásolja, hogy a válaszadó egyént
mennyire „zavarja meg” a saját kulturális szem-
üvege.
A kultúraszemélyiség egy adott kultúrához kap-
csolódó személyiségjellemzők összessége (MALOTA
– GYULAVÁRI 2016). Kutatásunk fókuszában a
magyar kultúraszemélyiség vizsgálata áll, azt ta-
nulmányoztuk, hogy a nálunk tanuló, 11 különbö-
ző országból származó külföldi hallgatók hogyan
látják a magyar kultúra személyiségét, és ez mi-

4 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)


lyen eltéréseket mutat a hallgató származási orszá-
gát figyelembe véve.
2. Szakirodalmi áttekintés
A kultúra és a személyiség témaköre külön-kü-
lön is régóta kutatott terület. A személyiséggel
kapcsolatos kutatások hazánkban is számos te-
rületen megjelennek, például a marketingkutatók
körében a márkaszemélyiség kapcsán (KUNSÁGI
1999, HOFMEISTER et al. 2002, TÖRŐCSIK 2007,
PRÓNAY 2011, KÁZÁR 2014, PISKÓTI 2015,
NÉMETH 2017). Témánk, a kultúraszemélyiség
koncepciója viszont meglehetősen új a szakiroda-
lomban.
Mint sok pszichológiai fogalom, a személyiség
is olyan elvont konstrukció, melynek meghatáro-
zása sok disputa forrása a szakirodalomban, és
amelyre vonatkozóan teljes egyetértés nem alakult
ki. Olyan meghatározások jelentek meg, amelyek
vagy nagyon specifikusak, és egy-egy külön elmé-
leti irányzatot képviselnek, vagy nagyon általáno-
sak. Utóbbira példa ALLPORT (1937:48) meghatá-
rozása, aki korának 49 definícióját gyűjtötte össze,
és szintetizálta: „a személyiség azon pszichofizikai
rendszereknek a dinamikus szerveződése az egyé-
nen belül, amelyek meghatározzák a környezethez
való egyedi alkalmazkodást”. Vagyis Allport az
egyén környezetre adott reakcióit az egyénre jel-
lemző pszichológiai és fizikai folyamatok összes-
ségére vezeti vissza, amelyek még napjainkban is
feltáratlanok. A fogalom definíciója meglehetősen
általános, amely a személyiség valamilyen szintű
megfoghatatlanságára, a közvetlen mérés nehézsé-
geire utal. Az értelmezés Allport óta sem nagyon
változott. CARVER és SCHEIER (2006:30-31, idézi
PISKÓTI 2015) szerint például „a személyiség a
személyen belüli pszichofizikai rendszerek olyan
dinamikus szerveződése, amely a személyre jelleg-
zetes viselkedés-, gondolat- és érzésmintázatokat
létrehozza”.
A kultúrára vonatkozóan szintén rengeteg eltérő
definíciót találunk a szakirodalomban, annak el-
térő aspektusaira koncentrálva. MALOTA (2013)
négy csoportba sorolta a kultúrafogalmakat. Az
első csoport a kultúra általános, rendszerszemlé-
letű definíciói, melyek közül az egyik legátfogóbb
kultúrafogalom a következő: „A kultúra egy adott
szimbólumkészlet – történelem folyamán – közö-
sen kialakított rendszere, mely a világunkat érthe-
tővé teszi” (HALL 2005:4).
A második nagy csoport az értékek, hitek, ma-
gatartási szabályok összességére építő definíciók.
A legtöbb kultúrafogalom ebbe a kategóriába so-
rolható, a kulturális különbségek „mérése” is leg-
inkább a kulturális értékek vizsgálatán alapszik
TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
Lektorált tanulmányok
(HOFMEISTER – NEULINGER 2013). A definíci-
ók az értékek mellett sokszor magukba foglalják a
kultúra további elemeit, mint például hitvilág, ba-
bonák, rítusok, nyelv, normák. Az egyik legkoráb-
bi definíció – mely az e csoportba tartozó későbbi
definíciókat is megalapozta – TYLORTÓL (1958:1)
származik. Szerinte „a kultúra komplex egész,
mely tudást, hiteket, erkölcsöt, szokásokat, viselke-
désformákat és képességeket tartalmaz egy adott
társadalom tagjaira nézve”.
A harmadik az orientációközpontú definíciók
csoportja, mely definíciók lényege, hogy a kultúrát
úgy értelmezik, hogy az elősegíti a világban való
orientációt, megfelelő keretet és segítséget nyújtva
a mindennapi élet problémamegoldásaihoz.
A kultúra rétegeire építő definíciók, modellek
képezik a negyedik csoportot, ezek a definíciók a
kultúra elemeit és rétegeit hangsúlyozzák. Egy na-
gyon lényeges szempontra világítanak rá, mégpedig
arra, hogy a kultúra sokszor automatikus, hiszen
tudatalatti, láthatatlan rétegeket is magában foglal.
Egy átfogó definíció szerint „a kultúra egy
adott társadalmi csoport által közösen kialakított
látható és láthatatlan rendszer, mely – hiedelme-
ken, normákon, értékeken, szimbólumokon, sza-
bályokon, viselkedésformákon, standardokon,
szokásokon keresztül – útmutatást, orientációt,
életmódot és probléma-megoldási sémákat nyújt
tagjai számára” (MALOTA 2013:25). A téma egyik
legismertebb kutatója, HOFSTEDE (2001:9) szerint
a kultúra a „gondolkodás kollektív programozása,
amely megkülönbözteti egy csoport vagy egy kate-
gória tagjait másoktól”.
A kultúra és a személyiség kapcsolódását a nemzeti
karakter fogalmához köthetjük, mely INKELES és
LEVINSON (1969:435) azóta is gyakran hivatko-
zott meghatározása szerint „azon relatíve tartós
személyiségi jellemzők és minták összessége, ame-
lyek leginkább előfordulnak az adott társadalom
tagjai között”. LEE és szerzőtársai (1999) könyvük-
ben körbejárják azt a témát, hogy miben hasonlít,
és miben különbözik az emberek személyisége
adott kultúrán belül és a különböző kultúrák kö-
zött.
A téma bizonyos aspektusait országimázs ku-
tatásokban is megtalálhatjuk, például HESLOP
és szerzőtársai (1993) országimázs-modelljükben
az amúgy erősen korreláló két fogalmat, az em-
berek és az ország imázsát, külön fogalmakként
kezelik, tehát az emberekről alkotott képet nem
az országimázs részeként értelmezik, és külön
skálával mérik. D’ASTOUS és BOUJBEL (2007)
olyan ország-személyiség skála kifejlesztésére tö-
rekedtek, amely a vizsgált terület esetében releván-
sabb, mint a szakirodalomban elérhető általános
személyiségskálák, így szorosabban függnek össze
5
Lektorált tanulmányok
az országok megítélésével. Az általuk kifejlesztett
skála hat dimenziót tartalmaz, melynek fogalmi
érvényességét a kongruitás-elmélet alapján elle-
nőrizték, azaz, megvizsgálták, hogy valóban előre-
jelzi-e az országok közti preferenciát, ahogy azt a
korábbi modellek kimutatták.
Kutatásunk szempontjából lényeges, hogy a
különböző pszichológiában és marketingben hasz-
nálatos személyiségskálák (például Big Five, Aaker
féle márkaszemélyiség skála) alkalmazhatósága
kultúrafüggő. Több kutatás számol be arról, hogy
adott skálákat más kulturális háttér kontextusban
nem sikerült maradéktalanul adaptálni (például
HOFMEISTER et al. 2002, ALLIK 2005, AHMAD
– THYAGARAJ 2014, PÉTER et al. 2013, PÉTER –
NÉMETH 2016).
3. A kutatás módszertana,
a minta jellemzői
A saját kultúraszemélyiség-skála fejlesztését a szak-
irodalom által javasolt eljárás szerint indítottuk
el, és a fogalom értelmezése után (CHURCHILL
1979, ROSSITER 2002), feltáró kutatással (lásd
GYULAVÁRI et al. 2014) kerestük a releváns skála-
tételeket. Kiindulási alapként a 2004 és 2012 között
(7-7 őszi, illetve tavaszi szemeszterben) oktatott
külföldi cserediákok következő kérdésre adott vá-
laszai szolgáltak: „A kultúrát sokszor értelmezik
úgy, mint egy adott társadalom személyiségét.
Ha országod egy személy lenne, milyen személyi-
ségjellemzőkkel írnád le?” Az így nyert, összesen
520 (42 kultúráról szóló) kultúraszemélyiség-leírás
alapján a leggyakrabban használt személyiségjel-
zőkből listát készítettünk. 2012-ben az így kapott
skálatételeket kettős vizsgálatnak, ellenőrzésnek
vetettük alá. Egyrészt 48 MBA hallgatóval történt e
témában személyes interjú az egyes tételek megfe-
lelőségéről. Másrészt 70 nemzetközi gazdálkodás
szakos, végzős hallgatót az interkulturális kom-
munikáció tantárgy elméleti modellekről szóló
előadásai után felkértünk, hogy 4-5 fős csoportok-
ban válaszoljanak arra a kérdésre, hogy „Milyen
kultúrajellemzőket lehet még alkalmazni a kultú-
rák közötti különbségek mérésére a modellekben
szereplőkön kívül?”.
A fenti három módszerrel kapott eredmények
alapján 51 skálatételt alakítottunk ki, amelyet angol
és francia nyelvre fordítottunk le, és ezzel párhu-
zamosan ellenőriztük és finomítottuk a skála téte-
leinek megfogalmazását és bipolaritását. A skála-
tételek kialakításához pszichológust, közgazdászt,
anyanyelvi és kettős anyanyelvű fordító-lektort
alkalmaztunk.
A skálatételek kialakítása többszöri, eltérő min-
tán történt ellenőrzéssel és validálással zajlott, me-
6 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
lyet követően 20 tételes skálát véglegesítettünk.
A kvantitatív kutatás során online kérdőívet
használtunk, melyet a hazánkban tanuló külföldi
hallgatók töltöttek ki. A felmérés 2016 júniusában
zajlott, a minta végleges elemszáma 1566 fő3. A vá-
laszadók 72 különböző országból érkeztek hazánkba
tanulni, adatbázisunk 27 hazai felsőoktatási intéz-
mény hallgatóinak válaszait tartalmazza. A kutatás
mintavétel helyett a teljes körű megkérdezésre tö-
rekedett, ahol a mintavételi keretet a kutatás ideje
alatt hazánkban tartózkodó külföldi felsőoktatási
hallgatók tették ki (GYULAVÁRI et al. 2014).
A válaszadók közül a legtöbb külföldi hallgató
Kínából (11%), Jordániából (9%), Vietnámból (6%),
valamint Tunéziából, Japánból, Nigériából, Algé-
riából, Törökországból (5-5%), Mongóliából és In-
diából (4-4%), valamint Németországból (3%) szár-
mazik. Ebből a 11 országból érkező hallgatók teszik
ki a minta közel 65 százalékát, és mivel az elemszá-
mok ezen országokból megfelelő mennyiségűek
az elemzéshez, a különbségek vizsgálatakor az ő
véleményüket hasonlítjuk össze a magyarok saját
magukról alkotott képével.
A külföldi hallgatók jórészt Erasmus és Stipen-
dium Hungaricum ösztöndíjjal érkeztek hazánkba;
túlnyomó többségük (92%) egy vagy két évet tanult
eddig Magyarországon.
A magyar hallgatók mintája 216 főből áll, és
szintén egyetemi hallgatók véleményét tükrözi, az
adatfelvétel 2012-ben készült.
A kultúraszemélyiséget a MALOTA és
GYULAVÁRI (2014) által kifejlesztett skála rövidí-
tett, 20 tételes változatával mértük. Az adatokat az
SPSS.22 statisztikai programcsomag segítségével
elemeztük.
4. Eredmények
4.1. MAGYARORSZÁG IMÁZSA SPONTÁN
POZITÍV ÉS NEGATÍV ASSZOCIÁCIÓK ALAPJÁN
Magyarország általános imázsát nyílt kérdések ke-
retében mértük, hasonlóan ahhoz, ahogy ezt Péter
tette 2015-ben megjelent könyvében (PÉTER 2015).
A megkérdezetteknek arra a kérdésre kellett vála-
szolniuk, hogy mi az első három pozitív és az első
három negatív szó, ami eszükbe jut, ha Magyar-
országra, a magyarokra gondolnak (ezen eredmé-
nyeknél a teljes sokaság véleményét ismertetjük,
a válaszok nincsenek leszűrve a későbbiekben
kiemelt 11 ország válaszadóira).
Pozitívumként legtöbben a szépségre (említések
3 A kutatás nem reprezentatív, mivel a külföldi hallgatók populációja nem
határozható meg pontosan, azonban a Stipendium Hungaricum hallgatók
nagy százaléka válaszolt, így rájuk vonatkozóan érvényes megállapításo-
kat fogalmazhatunk meg.
 Lektorált tanulmányok

1. ábra
Spontán említések Magyarországról és a magyarokról
(első három pozitív, első három negatív szó)

Említések száma = 4698 (1566 X 3)

Forrás: saját szerkesztés

9%-a), kedvességre (8%), barátságosságra (7%) as�-
szociáltak. A pozitív kifejezések közül a fentieken
kívül a leggyakrabban kerültek említésre még a
következők: békés, segítőkész, olcsó/megfizethe-
tő, Budapest, kultúra, biztonságos, nyugodt. Elő-
fordultak vicces szavak is, 1-2 említéssel magyarul
az angol kérdőívben: palacsinta, Laci bácsi, erős
tanulás, köszönöm, mangalica, valamint például a
„Cubik-Rubik”.
A leggyakoribb válasz arra a kérdésre, hogy
mi az első három negatív szó, ami a megkérdezett-
nek országunkról és a magyarokról eszébe jut, az
volt, hogy „nincs negatívum”, többször előfordult
az is, hogy az első két szó után a harmadik már a
„nincs több” volt (összesen 7%). (A pozitív jelzők-
nél mindössze 9 válaszadó volt, aki kihúzta, vagy
nem tudott 3 választ adni e kérdésre, tehát a hallga-
tók nem lustaságból hagyták ki a választ, valóban

2. ábra
Magyarország kultúraszemélyiség-jellemzői a külföldi hallgatók szerint
(2016-os teljes minta átlag)
különleges (átlagos)
őszinte (hazug) optimista (pesszimista)
5,23
békés (agresszív) önzetlen (önző)
5,13 4,13 4,25
4,25
udvarias (udvariatlan) 5,08 gondtalan (aggódó)
4,29

erkölcsös (erkölcstelen) perfekcionista (felületes)

5,05 4,43

érzelmileg kiegyensúlyozott
nyugodt (nyugtalan) 5,02 4,5
(érzelmileg labilis)

becsületes (szélhámos) 4,97 4,51 humoros (humortalan)

4,82 4,52
szexi (nem szexi) toleráns (intoleráns)

4,79 4,59
egyenes (hízelgő) szorgalmas (lusta)
4,78 4,66
4,69
izgalmas (unalmas) ambiciózus (céltalan)
jól szervezett (szétszórt)
2016: teljes minta N=1566
Forrás: saját szerkesztés

TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018) 7

Lektorált tanulmányok
nem tudtak, vagy nem akartak negatív szavakat
felsorolni.) Ezután sorrendben a következő negatív
szavak következtek: nyelv/nyelvi nehézségek (5%),
hajléktalanok (3%), kis ország (3%), barátságtalan
(2%), szegény, szegénység, dohányzás, drága, ras�-
szista (2-2%).
Feltűnő, hogy a pozitív szavakban nagyobb az
egyetértés, magasabbak az említési százalékok
(sorrendben az első három esetében 7-9%), míg a
negatív kifejezéseknél alacsonyabbak az arányok
(az első három esetében 3-7%), viszont többféle
szó jelenik meg. A fentieket az 1. ábrán látható
szófelhőben jelenítjük meg, csoportosítva a vála-
szokat.
4.2. A MAGYAR KULTÚRA
SZEMÉLYISÉGJELLEMZŐINEK
MEGÍTÉLÉSE
A felmérés során a megkérdezetteknek értékelni-
ük kellett a magyar kultúrát, mint személyiséget. Eh-
hez az általunk kifejlesztett és validált 7 fokozatú
szemantikus differenciál kultúraszemélyiség skálát
használtuk.
A külföldi hallgatók a magyarokat leginkább
őszintének tartják (5,23-as átlag a hetes skálán).
Szintén viszonylag magas (valamivel 5 felet-
ti) átlagot kaptunk a békés, udvarias, erkölcsös,
nyugodt jellemzőkre. Legkevésbé optimistának,
önzetlennek és különlegesnek észlelnek bennün-
ket. (A szórás értékei 1,31-1,69 között vannak). A
2. ábrán a 2016-os teljes minta polaritás profilját
mutatjuk be.
A nők agresszívebbnek, intoleránsabbnak,
lustábbnak és hanyagabbnak vélik a magyar
kultúra személyiségét, mint a férfiak; egyéb jel-
lemzőket illetően nem volt különbség a két nem
átlagai között.
Több tulajdonság értékelése is egyenes arány-
ban van a származási ország gazdasági fejlettségével
(az egy főre eső GDP figyelembevételével), minél
kevésbé fejlett országból származik a válaszadó,
annál ambiciózusabbnak, humorosabbnak, tole-
ránsabbnak, őszintébbnek, nyugodtabbnak és be-
csületesebbnek észlel bennünket.
A „toleráns” személyiségjegy esetében igen éle-
sek a különbségek az átlagokban: az elmaradott or-
szágokból származók által adott átlagérték 4,81, a
fejletlen országok esetében 4,65, a közepesen fejlett
országoknál 3,86, a fejlett országok válaszadóinál
pedig 2,85.
Az erkölcsösség és az őszinteség megítélése befo-
lyásolja azt, hogy újra visszajönne-e hozzánk a hallgató
tanulni, minél erkölcsösebbnek és őszintébbnek lát
bennünket, annál inkább választaná újra hazánkat
tanulmányai színhelyéül.
8 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
4.3. A MAGYAR KULTÚRA MINT IDEÁLIS
TURISZTIKAI, ÜZLETI ÉS OKTATÁSTURISZTIKAI
CÉLPONT, ÉS ANNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI A
KULTÚRASZEMÉLYISÉG-JELLEMZŐKKEL
Kutatásunkban megjelenik egy olyan kérdéskör,
hogy a hallgatók mennyire tartják ideális turiszti-
kai, üzleti, és oktatásturisztikai célpontnak hazán-
kat. Turisztikai célpont alatt általános turizmust
értünk, vagyis mennyire szívesen látogatnának
hazánkba, mint turisták. Az üzleti célpontot ille-
tően azt kérdeztük meg a hallgatóktól, hogy men�-
nyire szívesen választanának üzleti partnert az
országból. Az oktatásturizmust illetően pedig az
volt a felmerülő kérdés, hogy mennyire tartják ide-
álisnak hazánkat az oktatás szempontjából (lévén
cserediákok és reguláris hallgatók voltak a meg-
kérdezettek).
Arra kértük a kérdőívet kitöltőket, hogy értékel-
jék 1-7-ig terjedő skálán Magyarországot a tekin-
tetben, hogy mennyire tartják ideális turisztikai,
oktatásturisztikai és üzleti/befektetési célpontnak
(a három változó közepesen erős korrelációt mutat,
a Pearson korrelációs mutatók: 0,43 és 0,52 között
vannak, szignifikancia szint: p<0,00).
Válaszadóink véleménye szerint Magyarország
ideális turisztikai célpont a 7-es skálán 5,79-es át-
laggal, közel hasonlóan ideális oktatásturisztikai
célpont 5,45-ös átlagértékkel, és közepesnél kicsivel
jobban ideális üzleti célpont 4,62-es értékkel.
Országunk turisztikai célpontként való megítélé-
se összefüggésben van az észlelt kultúraszemélyi-
séggel, a regressziós elemzés hét változóval mutat
kapcsolatot (R 2= 0,25). Minél becsületesebbnek,
izgalmasabbnak, erkölcsösebbnek, szexibbnek, kü-
lönlegesebbnek, ambiciózusabbnak, nyugodtabb-
nak véli a hallgató a magyar kultúrát, annál inkább
látja hazánkat ideális turisztikai célpontnak.
Oktatásturizmus szempontjából valamivel erő-
sebb a kapcsolat (R 2=0,28). A következő jellemzők
pozitívabb értékelése hozza magával azt, hogy a
megkérdezett ideálisnak látja országunkat oktatási
helyként: becsületes, szorgalmas, izgalmas, ambi-
ciózus, erkölcsös, őszinte, jól szervezett, különle-
ges.
Az üzleti célpontot illetően hasonló jellemzők
kapcsolódnak az ideális megítéléshez (R 2= 0,27). A
fentiekhez képest új kapcsolódási pontok a humor
és az önzetlenség.
A várakozásoknak megfelelően természetesen
szoros korreláció (Pearson korrelációs mutató: 0,39
p<0,00) mutatható ki aközött, hogy a hallgató ide-
ális oktatásturisztikai célpontnak érzi-e hazánkat és
aközött, hogy újraválasztaná-e Magyarországot
tanulmányai színhelyeként. Akik visszajönnének
5,87-es, akik talán visszajönnének 4,70-es, akik
 Lektorált tanulmányok

nem jönnének újra hozzánk 2,89-es átlagot adtak a A továbbiakban azt vizsgáltuk az ANOVA mód-
hetes skálán arra a kérdésre, hogy Magyarország szer segítségével, hogy az eltérő származású vá-
ideális oktatásturisztikai célpontnak tekinthető-e. laszadók véleményei között milyen különbségeket
találunk.
4.4. A MAGYAR KULTÚRA SZEMÉLYISÉG- Az 1. táblázatban összefoglaljuk a kapott ered-
JELLEMZŐINEK MEGÍTÉLÉSE 11 KÜLÖNBÖZŐ ményeket, a teljes átlagnál magasabb értékeket fél-
ORSZÁGBÓL SZÁRMAZÓ VÁLASZADÓK ÉS kövér, a teljes átlagnál alacsonyabb értékeket dőlt
A MAGYAROK SZEMÜVEGÉN KERESZTÜL betűvel jelezzük.

1. táblázat
Magyarország kultúraszemélyiség jellemzői 11 különböző országból származó válaszadók és a
magyarok szerint (N=963 külföldi, N=216 magyar) (a teljes átlagnál magasabb érték félkövér, a
teljes átlagnál alacsonyabb érték dőlt betűvel)
összes 11 külföldi
Magyarország

ország N=963

Németország
Törökország

Mongólia
kultúra-személyiség

Vietnám

Jordánia
Tunézia

Algéria
Nigéria

N=177

N=144
N=216

N=101

N=44
Japán

N=67
N=70

N=66
N=75

N=72

N=76

N=71

India
Kína
jellemzők
1-7 skála

békés
3,49 5,38 4,31 5,58 5,38 5,11 5,56 5,94 5,47 6,02 5,35 4,90 4,18
(agresszív)
ambiciózus (céltalan) 3,72 4,71 4,12 5,21 4,70 4,51 4,73 4,77 4,52 5,32 4,88 4,46 3,84
gondtalan
2,30 4,37 3,99 4,50 4,39 3,97 4,08 4,73 4,86 3,97 4,31 4,30 3,89
(aggódó)
különleges (átlagos) 4,75 4,00 4,43 4,63 4,04 4,04 3,85 3,76 3,85 4,26 3,90 3,58 4,98

izgalmas (unalmas) 4,76 4,78 4,69 4,76 4,97 4,87 4,75 4,97 4,80 5,21 4,60 4,37 5,00
jól szervezett
3,29 4,87 3,36 5,43 5,01 4,24 4,74 5,54 4,81 5,58 5,18 4,73 3,11
(szétszórt)
érzelmileg
kiegyensúlyozott 3,12 4,55 3,77 4,58 4,36 4,06 4,75 4,92 4,81 5,14 4,35 4,64 4,20
(labilis)
egyenes (hízelgő) 4,00 4,82 4,51 5,07 4,67 4,34 5,02 4,86 4,95 5,36 4,69 4,55 4,45
humoros
5,40 4,65 4,75 4,64 4,42 4,64 4,49 4,25 4,86 5,20 4,55 4,61 4,68
(humortalan)
erkölcsös
4,28 5,16 4,56 4,68 5,08 4,74 5,56 5,28 5,60 5,70 4,85 5,10 4,20
(erkölcstelen)
udvarias
4,43 5,28 4,60 5,03 5,18 4,83 5,62 5,73 5,53 6,06 4,99 5,15 4,30
(udvariatlan)
toleráns (intoleráns) 3,48 4,69 4,27 4,96 4,67 4,34 4,81 5,01 4,81 5,24 4,43 4,45 3,25

szorgalmas (lusta) 3,59 4,57 3,51 4,85 4,96 4,14 4,65 5,24 4,30 5,11 4,78 4,43 4,18
őszinte
3,87 5,33 4,69 5,68 4,92 4,91 5,50 5,41 5,72 5,97 5,13 5,03 4,57
(hazug)
perfekcionista
3,74 4,51 3,44 4,68 4,57 4,17 4,42 5,07 4,58 5,21 4,56 4,39 3,50
(hanyag/felületes
szexi
4,63 4,97 4,51 5,46 5,45 5,06 4,41 5,07 4,71 5,38 5,24 4,84 4,00
(nem szexi)
optimista
1,99 4,49 3,92 4,89 4,57 3,61 4,32 5,15 4,90 5,03 4,33 3,84 3,11
(pesszimista)
nyugodt (nyugtalan) 2,97 5,16 4,59 5,26 4,97 5,31 4,97 5,63 5,14 5,77 4,99 5,39 4,43
önzetlen
3,26 4,32 3,41 4,82 3,80 4,04 4,68 4,58 4,67 5,00 4,07 3,85 3,59
(önző)
becsületes
4,01 5,06 4,39 5,29 4,76 4,77 4,99 5,34 5,40 5,83 4,85 4,78 4,27
(szélhámos)

Forrás: saját szerkesztés

TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018) 9

Lektorált tanulmányok
Az eredményekből első látásra kitűnik, hogy a ma-
gyar kultúra személyiségét a külföldiek sokkal po-
zitívabban észlelik, mint a magyar válaszadók. Két
tulajdonságot kivéve minden személyiségjellemzőt
illetően magasabbak a külföldiektől kapott átla-
gok. Két jellemző esetében értékeljük önmagunkat
kedvezőbben: humorosabbnak és különlegesebbnek
látjuk magunkat, mint a külföldiek. Bizonyos tulaj-
donságok esetében az eltérések igen nagyok, példá-
ul 7-es skálán a magyarok 1,99-es, a külföldiek 4,49-
es átlagot adtak az „optimista” jelzőre. Hasonlóan
nagyok a különbségek a „gondtalan” és a „nyugodt”
jellemzőre vonatkozóan.
A külföldiek származási országa szignifikáns
mértékben befolyásolja, hogyan látják kultúránkat.
Általánosságban elmondható, hogy a fejlettebb or-
szágok válaszadói (például a németek és a japánok)
kedvezőtlenebb, a kevésbé fejlett országokból szár-
mazók (például az indiaiak, algériaiak és a nigéri-
aiak) jóval előnyösebb színben látnak bennünket.
Megjegyzendő azonban, hogy nem egy jellemző
válaszadási tendenciáról van szó, mivel bizonyos
személyiségjegyeket illetően előfordulnak ellenté-
tes eredmények. A németek például általában az
átlagnál alacsonyabb átlagokat adtak négy változó
kivételével mindegyik jellemzőre, de különlege-
sebbnek és izgalmasabbnak látnak minket, mint
az átlag. Az indiaiak szinte mindenben pozitívab-
ban észlelnek bennünket, de például aggódóbbnak
érzékelnek, mint a teljes minta.
5. Következtetések és javaslatok,
további kutatási irányok
A kutatás fő korlátai a két minta és az időbeliség
eltérései: a két megkérdezett csoport – külföldi-
ek és magyarok – közti nagy számbeli különbség
torzíthatja a kapott eredményt, ami igaz a két ku-
tatás időbeli eltérésére is. Mindemellett eredmé-
nyeink alapján több következtetés is levonható, és
javaslatok fogalmazhatóak meg.
Előző kutatások kimutatták, hogy az oktatás-
turisztikai célország megválasztásakor az egyik
legfontosabb befolyásoló tényező a korábbi tapasz-
talatokkal rendelkező, hazatért hallgatók, barátok
véleménye. Emiatt igen fontos, hogy a nálunk ta-
nuló külföldi hallgatók véleményét megismerjük,
és az őket megcélzó kommunikáció kialakításakor
hasznosítsuk a kapott eredményeket.
Az eredmények alapján elmondható, hogy az
észlelt kultúraszemélyiség az országgal kapcsola-
tos attitűdök varianciájának meglehetősen nagy
hányadával összefüggésbe hozható (25-28%). En-
nek nyomon követése tehát nagymértékben segít-
het megérteni a potenciális turisták, üzleti partne-
rek jövőbeli magatartását.
10 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
Néhány személyiségvonás különösen fontos
lehet, hiszen mindhárom – általános turisztikai,
oktatásturisztikai és üzleti célpont – kontextusban
összefüggenek a válaszadók körében hazánkkal
szembeni attitűdök formálódásában. Ha mindhá-
rom területen vonzónak szeretnénk látszani, ak-
kor arra kell törekednünk, hogy egyrészt külön-
legesnek, izgalmasnak, másrészt becsületesnek és
erkölcsösnek kell, hogy észleljenek bennünket. A
kommunikációnak ezen a területen erősödnie kell,
hiszen például átlagosan a különlegesség tekinte-
tében kaptuk a legalacsonyabb értékelést. Fontos
figyelmet fordítani arra, hogy az egyes célcsopor-
tokat megkülönböztetve, a megfelelő személyiség-
jellemzők mentén kommunikáljunk a potenciális
hallgatók felé a magyar kultúráról, mert a véle-
mények erősen szóródnak. A legnagyobb keres-
kedelmi partnerünktől, Németországból érkező
hallgatók például pont a különlegesség és az izgal-
masság mentén láttak minket a legpozitívabbnak.
A belső kommunikáció irányait is ki kell jelöl-
ni, hiszen meglepő módon jóval negatívabb az ön-
magunkról kialakult kép, mint a külföldiek rólunk
szóló véleménye.
A kutatás további iránya lehet annak megálla-
pítása, hogy a feltárt összefüggések más országok
esetében is ugyanilyen paraméterekkel írhatók-e
le, melyre több ország esetében létező nagyobb
minta felmérésekor van lehetőség. Fontos vizsgál-
ni a véleményeket annak függvényében is, hogy
mennyi időt töltött el a hallgató hazánkban, illet-
ve ugyanannak a hallgatónak a véleményében ta-
pasztalunk-e mérhető változásokat például 1-2 év
múlva.
Köszönetnyilvánítás
Az adatbázis a Tempus Közalapítvány EFOP-3.4.2-
VEKOP-15-2015-00001 projekt keretében készült.
Felhasznált irodalom
AHMAD, A. – THYAGARA, K. S. (2014):
Applicability of Brand Personality Dimensions
across Cultures and Product Categories:
A Review. Global Journal of Finance and
Management. 6(1). pp. 9-18.
ALLIK, J. (2005): Personality dimensions across
cultures. Journal of Personality Disorders. 19(3).
pp. 212-232.
ALLPORT, G. W. (1937): Personality: a psychological
interpretation. New York: Holt and Company.
CARVER, C. S. – SCHEIER, M. F. (2006):
Személyiségpszichológia. Osiris Kiadó,
Budapest.
CHURCHILL, G. A. Jr. (1979): A Paradigm for

Developing Better Measures of Marketing
Constructs. Journal of Marketing Research. 16(1).
pp. 64-73.
D’ASTOUS, A. – BOUJBEL, L. (2007): Positioning
countries on personality dimensions: Scale
development and implications for country
marketing. Journal of Business Research. 60(3).
pp. 231-239.
GYULAVÁRI T. – MITEV A. – NEULINGER Á.
– NEUMANN-BÓDI E. – SIMON J. – SZŰCS
K. (2014): A marketingkutatás alapjai. Akadémiai
Kiadó, Budapest.
HALL, B. J. (2005): Among Cultures, the Challenge
of Communication. Thomson Wadsworth,
Belmont, CA.
HESLOP, L. A. – PAPADOPOULOS, N. –
BAMOSSY, G. J. (1993): Country and product
perceptions: measurement scales and image
interactions. In: Raaij, F. V. – Bamossy, G. J.
(eds): European Advances in Consumer Research.
1. Provo, UT: Association for Consumer
Research. pp. 198-205.
HOFMEISTER, Á. – KUNSÁGI, A. – NEULINGER,
Á. (2002): Brand Personality Research in a
Different Cultural Setting. Annual Conference
of the Academy of Marketing. Nottingham.
Proceedings CD.
HOFMEISTER, Á. – NEULINGER, Á. (2013):
Characteristics of materialism and its
measurement: assessing the Belk's materialism
scale in Hungary. International Journal of
Consumer Studies. 37(3). pp. 320-326.
HOFSTEDE, G. (2001): Culture’s Consequences:
Comparing Values, Behaviors, Institutions and
Organizations Across Nations. London: Sage.
INKELES, A. – LEVINSON, D. J. (1969): National
character: The study of modal personality
and sociocultural systems. In: Lindzey, G.
– Aronson, E. (eds.): The handbook of social
psychology IV. pp. 418-506.
KAZÁR K. (2014): Fesztivállátogatást befolyásoló
tényezők vizsgálata fókuszálva a márka
szerepére. In: Hetesi E. – Révész B. (szerk.):
Marketing megújulás. MOK 20. Konferenciája,
Szeged. Konferenciakötet. pp. 49-60.
KUNSÁGI A. (1999): A márkaválasztás háttere -
a személyiségelméletek alkalmazási lehetőségei
a fogyasztói magatartás kutatásában. Doktori
(PhD) értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem,
Gazdálkodástudományi Doktori Iskola,
Budapest.
LEE, Y.-T. – McCAULEY, C. R. – DRAGUNS, J. G.
(eds) (1999): Personality and Person Perceptions
TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
Lektorált tanulmányok
Across Cultures. Mahwah, NJ, US: Lawrence
Erlbaum Associates Publishers.
MALOTA E. (2013): Kultúrafogalmak és
modellek. In: Malota E. – Mitev A. (szerk.):
Kultúrák találkozása. Alinea Kiadó, Budapest.
MALOTA E. – GYULAVÁRI T. (2014): Az
észlelt kultúraszemélyiség hatása az ország
turisztikai és üzleti célpontként való
megítélésére. Vezetéstudomány. 45(1). pp.
2-13.
MALOTA, E. – GYULAVÁRI, T. (2016): Country
Image in Relation to International Student
Mobility: General Framework Proposed.
International Journal of Business Insights and
Transformation. 9(1). pp. 14-27.
NÉMETH K. (2017): Vidéki térségek innovációs
kihívásai – Megújuló energia alternatívák.
Pannon Egyetemi Kiadó, Veszprém. pp. 73-
76.
PÉTER E. – KELLER K. – KASZÁS N. (2013):
Egészségtudatosság – része a szervezeti
kultúrának? Vezetéstudomány. 44(6).
Különszám. pp. 52-58.
PÉTER, E. (2015): Healthy healthcare system
at Lake Balaton: Is healthy improvement
or health improvement the solution for the
Hungarian resort area? LAP LAMBERT
Academic Publishing.
PÉTER E. – NÉMETH K. (2016): A szervezeti
kultúraváltás és az emberi test működésének
összefüggései. XX. Apáczai-napok Nemzetközi
Tudományos Konferencia, Széchenyi István
Egyetem, Apáczai Csere János Kar, Győr.
Absztraktok. p. 47.
PISKÓTI M. (2015): A környezeti identitás szerepe
a környezettudatos viselkedés kialakulásában.
Doktori (PhD) értekezés. Budapesti Corvinus
Egyetem, Gazdálkodástudományi Doktori
Iskola, Budapest.
PRÓNAY SZ. (2011): Ragaszkodás és én-alakítás a
fiatalok fogyasztásában – A fogyasztói lojalitás
és az énkép közötti kapcsolat vizsgálata. Doktori
(PhD) értekezés. Szegedi Tudományegyetem,
Gazdaságtudományi Kar, Szeged.
ROSSITER, J. R. (2002): The C-OAR-SE procedure
for scale development in marketing.
International Journal of Research in Marketing.
19(4). pp. 305-335.
TÖRŐCSIK, M. (2007): Vásárlói magatartás. Ember
az élmény és a feladat között. Akadémiai Kiadó,
Budapest.
TYLOR, E. (1958): Religion in Primitive Culture.
Harpers & Brothers, New York.
11
Műhely

A turizmusbiztonságban rejlő
marketing és menedzsment implikációk
Szerzők: Marton Zsuzsanna1 – Birkner Zoltán 2 – Keller Krisztina3 – Berkesné Rodek Nóra4

A globális turizmust fenyegető biztonsági kockázatok negatív hatásai, az iparágra jellemző multiplikátor-
hatásból adódóan, a gazdaság egészére továbbgyűrűznek. Azonosításuk mind fogyasztói, mind szolgáltatói
oldalról szükségszerű, minimalizálásuk és kiküszöbölésük az értékteremtés feltétele. A turisztikai desztiná-
ciókat sújtó katasztrófákra, krízishelyzetekre történő felkészülésben, és az azokat követő válságkezelésben
a megfelelő menedzsment- és marketingszemlélet alkalmazása a szektor további „sérülésének” megaka-
dályozását, illetve mielőbbi helyreállítását célozza. A válságkezelési gyakorlat szemléltetése egy angliai
száj- és körömfájás járvány, valamint egy ausztrál bozóttűz esetein keresztül történik.

Kulcsszavak: turizmusbiztonság, természeti ka- tően, hanem a közvetlen környezetünkben talál-

tasztrófa, kríziskommunikáció, marketingkam-
pány.
1. Bevezetés és irodalmi áttekintés
Az évezredes múltra visszatekintő iparág, a turiz-
mus, az idők folyamán egy olyan globális jelenség-
gé nőtte ki magát, mely a világpiaci export 7%-át, a
GDP 10%-át tette ki 2016-ban. A gazdasági mutatók
az előrejelzések szerint a következő években még
kedvezőbb képet mutatnak majd (UNWTO 2017,
WTTC 2017, UNWTO 2018).
Számos régió gazdaságában a turizmusipar je-
lenti az egyetlen fő bevételi forrást, így egyértel-
műen kijelenthető, hogy a turisták biztonságának
és védelmének garantálása stratégiai fontosságú
célként kell, hogy megjelenjen a turisztikai desz-
tinációk stratégiájában, és a szolgáltatók üzletpo-
litikájában.
1.1. A BIZTONSÁG SZEREPE A TURIZMUSBAN
Az elmúlt bő másfél évtizedben megszaporodott
terrortámadások következtében a biztonság turiz-
musiparban betöltött szerepe a korábbiaknál na-
gyobb hangsúlyt kap mind keresleti, mind kínálati
oldalon. A biztonság a turizmusban nem csupán
az egész iparág működését befolyásolhatja alapve-
1 PhD-hallgató, Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz,
mzsuzs89@gmail.com
2 egyetemi docens, Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz,
birkner.zoltan@uni-pen.hu
3 egyetemi docens, Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz,
keller.krisztina@gmail.com
4 egyetemi oktató, Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz,
rodek.nora@uni-pen.hu
ható turisztikai terekben és miliőben is meghatá-
rozó pozitív szereppel bír (ZSARNOCZKY 2017,
DÁVID – MOLNÁR 2007). Ennek következtében
a turisztikai iparág szolgáltatói mérhetően szem-
besülnek egy-egy váratlan esemény rövid- vagy
akár hosszútávú hatásaival (például visszaesés a
turistaforgalomban és bevételekben, a ráfordítá-
sok növekedése). A negatív események a turisták
fogyasztói szokásaiban és magatartásában jelentős
változásokat idézhetnek elő (MICHALKÓ 2012),
mely a bizalom megrendülését vonja maga után a
turisztikai desztinációkkal, szolgáltatókkal szem-
ben. Az UNWTO 2015-re vonatkozó jelentésében
a biztonság az első három, turistaforgalmat befo-
lyásoló tényező között szerepelt (UNWTO 2016).
MANSFELD és PIZAM (2006:139-141) az utazá-
sok során felmerülő kockázatoknak, fenyegetettsé-
geknek az alábbi öt csoportját különbözteti meg:
• Bűncselekménynek a turisták közbiztonságát
szándékosan fenyegető, illetve sértő esemé-
nyeket tekintik: köztereken, busz- és vasúti
pályaudvarokon zsebtolvajlás, erőszakos bűn-
cselekmények, robbantások, szexuális zakla-
tás, kábítószercsempészet.
• Az egészségbiztonságot fenyegető kockáza-
tok között a vírus- és baktériumfertőzéseket
említi a szerzőpáros, melynek negatív hatása-
it a küldő régió is elszenvedheti (ritka fertőzé-
sek behozatala).
• A helyi közlekedésből, illetve annak hiányos
ismeretéből fakadó közúti balesetek, a légi és
vasúti katasztrófák megjósolhatatlan bizton-
sági kockázatot hordozó történések.
• A negyedik csoportba tartoznak a természe-
ti katasztrófák (például földrengések, heves
szélviharok, áradások).

12 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)


• A különböző politikai-kulturális helyzetek és
fenyegetettségek (a helyi törvények és vallási
szokások nem megfelelő ismerete) kerültek
az utolsó kategóriába.
A tanulmány a fenti csoportosítást veszi alapul,
mely a turistákra, mint „áldozatokra” tekint és az
őket fenyegető kockázatokat ebből a nézőpontból
tárgyalja. Azonban találkozhatunk olyan esetekkel
is, amikor a turista nem áldozat, hanem elkövető
(például lopás, vandalizmus) (ERNSZT 2016).
A turizmusipar sokszínűségéből és szerteága-
zottságából adódóan nem lehet egyetlen katego-
rizálást alkalmazni a turizmus altípusaira. A tu-
risztikai desztináció jellege (például üdülő vagy
MICE fogadóterület, vízparti vagy hegyvidéki
fogadóterület) nagyban meghatározza a biztonsá-
gi és kockázati tényezők számának és mértékének
azonosíthatóságát. Az egyes turizmusfajtáknak
természetesen vannak elválaszthatatlan tulajdon-
ságai, mint például a sportturizmusban bekövet-
kező sérülések nagyobb kockázata, vagy a városi
fogadóterületeken az életkörülményekből fakadó
közbiztonsági kockázatok.
1.2. A MARKETING SZEREPE A TURIZMUSBAN
A turisztikai termékek és szolgáltatások egyre gya-
koribb igénybevételével életünk szerves részévé
vált az utazás. Az évről-évre növekvő turistaforga-
lom a turisztikai célterületek és szolgáltatók között
még jobban kiélezi a versenyhelyzetet. Ebben a ki-
hívásokkal teli piaci környezetben a döntéshozók
felismerték, hogy a versenyképesség eléréséhez
és megtartásához nélkülözhetetlen a marketing és
annak megfelelő alkalmazása, hiszen a versenyké-
pesség eléréséhez elengedhetetlen elvárás a mar-
ketingkörnyezethez történő alkalmazkodás (GÁTI
– KOLOS 2012). A turisták egyedi igényeihez való
alkalmazkodás képessége vagy a differenciálódás
megteremtése a versenykörnyezetben olyan kihí-
vások, melyek jól felépített marketingstratégiát kí-
vánnak meg.
1. ábra
A turizmusmarketing fő területei
Forrás: RAFFAY (2017:21)
TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
Műhely
A turizmus nem csak a szervezeti-rendszertani
felépítését tekintve összetett, a marketing szem-
pontjából is komplex területről beszélünk. Három
egymással szoros összefüggésben álló részterüle-
tet különíthetünk el, melyek legfontosabb közös
jellemzője az élmény (1. ábra).
A tanulmány célkitűzése szempontjából meg
kell említeni, hogy a szolgáltatás- és desztináció-
marketing területe az, amely tágabb dimenzióban
összevethető a turizmusbiztonság témakörével.
A turizmusban a szolgáltatásmarketing a tu-
risztikai termékekhez (attrakciókhoz) közvetlenül
vagy közvetetten kapcsolódó szolgáltatásokkal
foglalkozik.
Egy jól átgondolt és megtervezett szolgáltatási
folyamat csökkenti az igénybevétel során felmerü-
lő hibakockázatot. Annak ellenére, hogy előzetes
kipróbálásra nincs lehetőségük, a szolgáltatás fo-
lyamatának ismerete magasabb fokú biztonságér-
zetet nyújt a turisták számára. Az utazók vélemé-
nyét a fizikai környezet (például épületek állapota,
a belső enteriőr, a személyzet megjelenése) nagy-
mértékben befolyásolja, így annak kialakítása a
menedzserek egyik kiemelt feladatává vált. A leg-
nehezebben befolyásolható és ellenőrizhető „elem”
a szolgáltatási folyamatban részt vevő személyzet.
A fogyasztók és a személyzet közötti interakciók
egyaránt eredményezhetik a márkahűség kialaku-
lását, de a szolgáltatástól való teljes elfordulást is.
Mivel a desztinációk a turisztikai termékek és
szolgáltatások egymástól elválaszthatatlan ötvö-
zetei, így a marketingstratégiai döntéseknél meg-
határozó a szerepük. A turisztikai fogadóterüle-
tek marketingpolitikája azonban sokkal tágabb
menedzsmentszemléletet igénylő tevékenység. A
desztinációmarketing célja, hogy a piaci kereslet
és a versenytársak ismeretében minél több turis-
tát vonzzon a fogadóterületre, és fenntartsa an-
nak népszerűségét (KOTLER et al. 2010, PÉTER –
NÉMETH 2017). A desztinációmarketing – a ter-
mék- és szolgáltatásmarketinggel ellentétben – sok-
kal nagyobb hangsúlyt fektet a turizmusiparnak
az állami szervezetekkel való együttműködésére.
1.3. A TURIZMUSBIZTONSÁG ÉS A MARKETING
ÖSSZEFÜGGÉSEI
A biztonság a turisztikai szolgáltatásminőség ki-
alakításában meghatározó szerepet játszik, ugyan-
is befolyásolhatja, sőt meg is határozhatja a turis-
ták utazási döntéseit, szokásait. Az elmúlt évek
terrorcselekményeinek hatására a turizmusbizton-
ság a differenciálás eszközévé válhat az iparágban.
A turizmus egyes típusait (például síturizmus)
jellemző szezonalitásból fakadó keresletingadozá-
sok mellett egy-egy biztonságot csökkentő fenye-
13
Műhely
getettség is extrém eltéréseket idéz elő a foglaltsági
mutatókban.
A kockázat fogalmának turizmus területén tör-
ténő használata a 2001. szeptember 11-i terrortá-
madásokat követően vált tudományos értekezések
kutatási tárgyává. A terrortámadás előtt a kocká-
zatok értelmezése elsősorban pénzügyi, pszicholó-
giai, elégedettségi és idő fókuszú volt, azt követően
viszont felértékelődött a fizikai kockázat (YANG
– NAIR 2014, DÁVID et al. 2007). A SARS-vírus
2003-as megjelenése, a 2004-es cunami pusztító
rombolása Dél- és Dél-Kelet Ázsiában, valamint a
szélsőséges iszlamista terrorszervezetek Európára
mért támadásai csak néhány példát jelentenek, me-
lyek a turizmusbiztonság és a kockázatok komo-
lyabb vizsgálatát indokolják.
Utazási célterületeik kiválasztása előtt a turisták
törekszenek a kockázatok mérséklésére. A korábbi
negatív tapasztalat vagy a kellő információ hiánya
bizonytalanságot szül a fogyasztókban, mely eset-
leg egy veszteséggel járó rossz döntést idézhet elő
(BAUER et al. 2007).
A legtöbb kutató az észlelt kockázat értelme-
zésével és annak továbbfejlesztésével foglalkozik.
A turizmusban kockázat alatt a fogyasztók tu-
risztikai termékek és szolgáltatások igénybevéte-
le közben tapasztalt és észlelt kockázatát értjük
(REISINGER – MAVONDO 2005). ROEHL és
FESENMAIER (1992) az észlelt kockázat három
dimenzióját különböztetik meg: fizikai eszközök-
höz kapcsolódó kockázat (légi utazás), vakáció
specifikus kockázat (vízparti turizmus) és deszti-
náció specifikus kockázat (közel-keleti veszélyes
övezetek). A biztonság mindhárom dimenzióban
központi helyen áll. A desztináció specifikus koc-
kázatok, beleértve az idegen kultúrák, szokások
ismeretlenségének kockázatát, a fogyasztókban
a kulturális sokk mértékének növekedését idéz-
hetik elő (MALOTA – MITEV 2013). Az észlelt
biztonsági kockázatok nagyban befolyásolják az
utazási hajlandóságot és döntést. Vannak esetek,
amikor olyan magas az észlelt kockázat szintje,
ami a nemzetközi turizmus teljes ellehetetlenü-
léséhez vezet (1. táblázat) (KARL – SCHMUDE
2017).
Jelen tanulmány a kockázatot negatív tényező-
ként értelmezi és jeleníti meg, említést kell tenni
azonban azokról a turistákról is, akik a kockázatra
motivációs tényezőként tekintenek. A fogyasztói
személyiségjegyek, a társadalmi, kulturális tren-
dek a fogyasztók egy részét arra sarkallják, hogy
a veszélyt, a szenzációt keressék (LEPP – GIBSON
2007). A veszély, a fizikai és szociális kockázat az,
ami ezen fogyasztók számára az élményt jelenti és
egyidejűleg az értéket teremti. A szenzáció, újdon-
ságkeresés sajnálatos módon egyre gyakrabban
14 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
alakul át katasztrófaturizmussá, mely különböző
etikai kérdéseket vet fel.
1. táblázat
Nemzetközi utazásokat befolyásoló
kockázati tényezők
Kockázati
tényező
Fogalom
Nemzetközi utazások során felmerülő
Funkcionális szervezeti vagy mechanikai problémák
lehetősége
Fizikai/ Utazás során felmerülő fizikai veszély,
egészségügyi sérülés, betegség lehetősége
Ár-érték arány nem megfelelő
Pénzügyi
szintjének lehetősége
A társadalmi jólét szintjének
Társadalmi
visszatükröződése mások számára
Az utazás általi önmegvalósítás
Pszichológiai
elmaradásának kockázata
Idő Az utazás az idő vesztegetése
Elvárt elégedettségi szint
Elégedettség
elmaradásának kockázata
Utazások során felmerülő politikai
Politikai
instabilitás, feszültség lehetséges
instabilitás
hatásai a turistákra
Terrorista cselekmények lehetséges
Terrorizmus
közvetlen, közvetett hatása a turistákra
Szélsőséges időjárás bekövetkezésének
Klíma vagy desztinációra jellemző elvárt
időjárás elmaradásának lehetősége
Forrás: saját szerkesztés KARL és SCHMUDE (2017:143) nyomán
2. Válságkezelés és
kríziskommunikáció
A turisztikai desztinációkat legtöbbször váratlanul
sújtó természeti katasztrófák, támadások olyan
mértékű veszteséget (profitabilitás és/vagy piaci
részesedés csökkenése) okozhatnak az adott foga-
dóterületnek és közvetetten az egész iparágnak,
hogy a krízisek stratégiai szinten történő kezelése
már-már alapkövetelmény a szervezetek részéről.
A megelőzés és a felkészülés egyre hangsúlyosabb
szerepet kapnak a stratégiai tervezés során, azon-
ban még mindig gyakori, hogy a megfelelő me-
nedzsment- és marketingszemlélet hiánya miatt
hosszútávú negatív hatásokkal kell szembesülni.
A tanulmány eddigi fejezetei a turizmusbizton-
ság témakörét érintő marketing elméleteket, illet-

ve a fogyasztók és a biztonság kapcsolatát tárták
fel. Azonban a krízismenedzsment és kríziskom-
munikáció tudományterületén keresztül adunk
választ arra, hogy milyen módon csökkenthető
az észlelt kockázat a fogyasztók szemszögéből, s
milyen stratégiai lépések szükségesek a támadást
elszenvedő vagy katasztrófa sújtotta desztinációk
vezetői részéről.
A tanulmány során többször említett kataszt-
rófa és krízis kifejezéseket a szakirodalom elkü-
löníti. FAULKNER (2001) szerint a két fogalom
eredetében és kiterjedése mértékében különbözik.
Míg a krízis eredetét tekintve szervezeten belül
jön létre és részben kontrollálható, addig egy ka-
tasztrófa külső csapás, támadás kontrollálhatatlan
hatásának eredménye, ami terjedelmében is jóval
kiterjedtebb és súlyosabb, mint a krízis. A két foga-
lom azonban számos közös vonást mutat, és nehe-
zen választható szét egymástól, hisz egy kataszt-
rófa gyakran szervezeten belüli krízist idéz elő
(HENDERSON 2003).
A kríziskommunikáció egyik modellje három
lépcsőben javasolja a helyzetet kezelni (FALL –
MASSEY 2005). A modell FAULKNER (2001) alap-
modelljének egyszerűsített változata (2. ábra).
Kríziskommunikációs folyamat
Forrás: saját szerkesztés FALL és MASSEY (2005:80) nyomán
Az előkészület fázisában az elsődleges cél egy
olyan együttműködési közeg megteremtése az
érintett külső és belső szervezetekkel, iparági sze-
replőkkel, mely nélkülözhetetlen az elismertség
fenntartásához és a krízis átvészeléséhez. Ezzel
egyidejűleg készül el a kríziskommunikációs terv,
és kerül kinevezésre a felelős csapat.
A második fázis a válaszadásra fókuszál. Ezen
belül először tájékoztatják a szektor kulcsszerep-
lőit, döntéshozóit, majd a PR ügynökségekből,
jogi képviselőkből, vállalati képviselőkből ös�-
szeálló kommunikációs csapat egyeztetései, ak-
ciói következnek. Ebben a fázisban a gyorsaság
alapvető követelmény, meg kell előzni a nehezen
kontrollálható kommunikációs csatornákon (mé-
TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
Műhely
dia, negatív szájreklám) keresztül történő infor-
mációáramlást.
Az utolsó fázisban, a helyreállítás szakaszá-
ban folyamatos kommunikációs tevékenységé-
vel a marketing és kríziskommunikációs csapat
a bizalom újbóli kiépítésére összpontosít, mely
elősegíti a korábbi működéshez való visszaté-
rést. A csapat által irányított kétoldali kommuni-
kációban a média tevékenysége korlátozottabbá
és tudatosabbá válik. A kommunikációs csapat
feladata a hiteles és pontos tájékoztatás minden
érintett felé, egységes üzenetközvetítéssel. A
krízis okainak, várható következményeinek jel-
lemzése és az ezzel kapcsolatos információk el-
juttatása, továbbá a folyamatos elérhetőség csök-
kentik a pánikot és az észlelt kockázat szintjét.
Az egységes kommunikáció megvalósításában
az integrált marketingkommunikáció koncepci-
ója szolgálhat alapul. Ennek lényege, hogy ös�-
szehangolja a szervezettől, vállalattól származó
információkat, melyet ugyan a fogyasztók (turis-
ták, helyi lakosok) felé többféle kommunikációs
csatornán és eszközön juttat el, viszont a megje-
lenítés ugyanazon az arculaton keresztül törté-
nik (TÓTH-KASZÁS 2017).
2. ábra
3. Módszertan
A tanulmány célkitűzése, hogy az olvasó szá-
mára feltárja a turizmusbiztonság tudomány-
területén alkalmazható marketingelméleteket
és összefüggéseket a releváns hazai és külföldi
szakirodalom ismertetésén keresztül, továbbá
az, hogy a turisztikai célterületeket veszélyez-
tető katasztrófák kezeléséhez egy olyan aján-
lást, útmutatását fogalmazzon meg a turisz-
tikai desztinációk, illetve vállalatok számára,
mely elősegíti a hatékony válságmenedzsment
szemlélet és válságkezelési protokoll kialakí-
tását.
15
Műhely

FAULKNER (2001), illetve FALL és MASSEY Mind a turisztikai, mind a kormányzati szervek
(2005) a turisztikai desztinációk válságkezelésé- eltérő és hiányos adatokat közöltek a betegségről,
nél a többlépcsős kríziskommunikációs modellek az érintett területekről és az esetek számáról, így
alkalmazásában látják a megoldást. A tanulmány a turistáknak az otthon maradás jelentette a biz-
szerzői ezen folyamatmodell mentén történő vál- tonságot.
ságkezelés szükségességét és hatásosságát vizs-
gálják, továbbá elemzik a marketing- és menedzs- 3. ábra
mentszemlélet gyakorlati implementálásának A száj- és körömfájás vírus terjedési
sikerességét a kríziskezelésben. útvonala az Egyesült Királyságban
A kutatáshoz a szerzők az esettanulmány-elem-
zés módszerét választották, mellyel két külföldi
katasztrófa elemzése kerül a középpontba. Az
esettanulmány-elemzés módszere olyan kutatá-
soknál is segít értelmezni az adatokat, informáci-
ókat, ahol nagy vizsgálati mintaszám elérése nem
kivitelezhető, ugyanakkor az események sorrend-
je, a viselkedési reakciók és a háttérinformációk
kiemelt fontosságúak. Ezen kívül az elemzési
módszer lehetőséget biztosít további kutatási kér-
dések megalapozására és hipotézisek felállítására
(EISENHARDT 1989).

3.1. A SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS JÁRVÁNY

Az esettanulmány bemutatásának elsődleges célja,

hogy rávilágítson a tervszerű válságkezelés fontos-
ságára, illetve az annak hiányában jelentkező buk-
tatókra és a további következményekre.
2001 februárjában 1967. óta először, újra fel-
ütötte fejét a száj- és körömfájás vírus az Egyesült
Királyságban (3. ábra). Összesen 2030 esetet re-
gisztráltak (a vírus több mint 4 millió állat elége-
tését követelte meg), a járvány terjedéséről a média
világszerte hírt adott. A járványhelyzet az angol
turizmusban 8,5 milliárd angol font bevételkiesést
okozott 2001 és 2003 között. 2002 januárjában, 11
hónappal a járvány kitörését követően, a kormány
hivatalosan is bejelentette a járvány megszűnését.
Forrás: saját szerkesztés BBC (2002) nyomán
Ennek ellenére a betegség a mezőgazdaság mellett
a turizmusipart is mélyen érintette, megkérdője-
lezve a kormány és a turisztikai szektor felkészült- Egyértelműen kimondható, hogy az Egyesült Ki-
ségét és szakmai hitelességét a válságkezelés során rályság területére beutazott turisták számára
(RITCHIE et al. 2004). egészségügyi kockázatot jelentett a vírus, azonban
Mint a legtöbb ilyen esemény, ez is váratlanul a pontatlan tájékoztatás pszichológiai és pénzügyi
érte a turizmust, de ez nem lehet kifogás arra, hogy kockázatot is maga után vont, ugyanis a turisztikai
az iparági szereplők válságmenedzsment stratégia látványosságok, vonzerők bezárásával a turistákat
és terv hiányában nem megfelelő módon és időben egyrészt anyagi károk érték, másrészt az élmény-
reagáltak az eseményekre sem helyi, sem nemzeti szerzés elmaradásával az értékteremtés is meghi-
szinten. A média erejét és hatását lebecsülve gyor- úsult.
san negatív publicitást kapott az angol turizmus. Az ország márkaértékét csökkentette a fertő-
A különböző szintek döntéshozói közötti kom- zött állatok égetése (vakcina beadása helyett) miatt
munikáció és egységes fellépés hiánya, a megvá- kialakult negatív imázs és a társadalmi felelősség-
laszolatlanul hagyott kérdések további bizony- vállalás szemléletének hiánya (állatvédelem-etikai
talanságot idéztek elő a turisztikai szolgáltatók kérdések). Az eset kezelése jól tükrözi, hogy a vál-
körében az attrakciók és a látogatókat kiszolgáló ságkezelés kezdetén a turizmus nem kapott köz-
helyi egységek üzemelését és bezárását illetően. ponti szerepet (RITCHIE et al. 2004).

16 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)


Válságmenedzsment terv hiányában már csak
egy utólagos „helyreállító” marketingstratégia al-
kalmazása javíthatott a helyzeten.
Az Angol Turizmus Tanács (English Tourism
Council) és a Brit Turisztikai Szövetség (British
Tourist Authority) 2001 áprilisa és 2002 áprilisa
között több millió fontot költött a brit turizmust új-
jáépítő kampányokra és egyéb marketingakciókra,
melyeket a 2. táblázatban tekintünk át.
2. táblázat
A Brit Turisztikai Szövetség válságkezelő
marketingstratégiája
megtévesztő információk korrigálása és a
Cél
turisztikai küldőterületek tájékoztatása
• nemzetközi PR ügynökség megbízása az észlelt
kockázat csökkentésére
Akciók
• informatív weboldal létrehozása a turisztikai
attrakciók elérhetőségéről, üzemeléséről
• média bulletin és hírlevelek a hiteles
információ terjesztéséért
nyári foglalások biztosítása és egységes
Cél
kommunikáció megteremtése
• marketingkutatás és reklám, hirdetések
Akciók
• nemzetközi e-mail kampány 10 millió fő
megcélzásával
• sajtóutak szervezése
Cél
az Egyesült Királyság imázsának újjáépítése
Akciók
• UK OK és „Only in Britain: Only in 2002"
kampány bevezetése
Forrás: saját szerkesztés RITCHIE és szerzőtársai (2004) nyomán
A stratégia nemzeti szinten történő alkalmazását
gátolta, hogy a vírus terjedése nem minden terü-
letet érintett. Ennek ellenére nem volt olyan régió,
mely ne érezte volna a járvány turizmusra gyako-
rolt hatását. A válságkezelés és az újjáépítő mar-
keting a vírus teljes megszűnéséig szinte teljesen
hatástalannak bizonyult.
3.2. AZ AUSZTRÁL BOZÓTTŰZ –
„THE HEART” MARKETINGKAMPÁNY
A tanulmány ezen fejezete az ARMSTRONG és
RITCHIE szerzőpáros 2008-ban publikált kutatá-
sában közzétett információkat ismerteti.
TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
Műhely
2003. január 8-án az Australian Capital Territory
(Ausztrál Fővárosi Terület) több pontján bozóttü-
zek keletkeztek egy elektromos vihar következté-
ben, melynek terjedését felgyorsították a kedve-
zőtlen időjárási feltételek. Az esetet a január 18-i
canberrai tűzvésszel azonosítják annak ellenére,
hogy addigra már kritikus mértékű károkat oko-
zott az erdőkben, vidéki területeken.
A bozóttűz az Australian Capital Territory nyu-
gati részén fekvő nemzeti parkokban, ültetvénye-
ken, természetvédelmi területeken és kulturális
örökségekben végzett súlyos pusztítást, azonban
nem csak az ökológiai, kulturális veszteség volt
nagy, hanem a területen kiépült infrastrukturális
hálózat (kempingek, parkolók, szabadidős eszkö-
zök) károsodása is.
Kríziskommunikáció és „helyreállító” marke-
tingterv hiányában az Australian Capital Tourism
Corporation (Ausztrál Fővárosi Turizmus Társaság)
a Blue Mountains és Illawarra-South Coast marke-
tingterve alapján kezdett hozzá a stratégia kidol-
gozásához, illetve azzal párhuzamosan végrehaj-
tásához.
Első lépésben a Tourism Industry Council ACT
(Ausztrál Fővárosi Terület Turisztikai Tanácsa)
és a Region Ltd. egy kérdőíves felmérés elvégzé-
sével, valamint a turisztikai szektor érintettjeivel
folytatott mélyinterjúk segítségével feltérképezte
a tűzvész turizmusra gyakorolt hatását és annak
mértékét. A desztinációt nem csak a természeti
katasztrófa sújtotta, hanem a média szenzációhaj-
hász fellépése is, melyek együttes hatása a látoga-
tók számának drasztikus csökkenésében, illetve a
helyi vállalkozások összeomlásában mutatkozott
meg.
A kutatás eredményeit felhasználva az
Australian Capital Tourism Corporation elindította
a „The Heart” marketingkampányt, melynek célja,
hogy felhívja a lakosok és látogatók figyelmét a
desztinációra mint fő turisztikai fogadóterületre.
A kampány 2003. február 2-án kezdődött a
nyomtatott sajtóban, majd márciusban folytatódott
a televíziós kampánnyal. „A szívünk még mindig
erősen dobog” üzenettel kívánták az érintett és
a többi ausztrál állam lakosságában tudatosítani,
hogy a bozóttűz ellenére Canberra és az Austral-
ian Capital Territory visszatért a régi kerékvágás-
ba. A televíziós kampány márciusban kezdődött,
melyben az ausztrál énekes Jimmy Barnes ’This
heart’s still going strong’ című számát játszották.
A kampány hatásosságát 2003 májusában egy új-
bóli telefonos felméréssel vizsgálták, mely már po-
zitív képet mutatott az utazási hajlandóságot és a
desztináció imázsát tekintve.
A helyreállító kampány a kezdeti stratégiai hi-
ányosságok ellenére a válságkezelés kulcsa volt,
17
Műhely
azonban számos lépés segítette hozzá a turisztikai
desztinációt ahhoz, hogy visszatérjen a válság előt-
ti állapotba. A katasztrófa idejére kihirdetett rend-
kívüli állapot megszüntetését (2003. január 28.)
követően azonnal megkezdték a kampány szer-
vezését és pár napon belüli kivitelezését. Ugyan
több mint két hét telt el a bozóttűz kitörése és az
első nyomtatott kampányanyag publikálása között,
mégis adott körülmények között időben reagáltak
a történésekre. A nyomtatott kampányanyag gyors
elkészítését elősegítette, hogy a kampányüzenetet
csak integrálni kellett a már korábban elkészített
őszi brosúrába. A marketingkampány során az
érintettekkel való szoros kommunikáció elhagyása
vitatható lépés, azonban a gyors reakció és a kam-
pány kivitelezése érdekében ez volt az egyetlen
járható út. Az egységes üzenetközvetítést megfele-
lően támogatták a médiamegjelenések a helyi lako-
sok és a kontinensről érkező látogatók felé, továbbá
mérsékelték az észlelt kockázat mértékét. A kam-
pány ereje egyrészt az őszinte és nyílt kommuni-
kációban, másrészt abban rejlett, hogy a kampány
élén álló szóvivők szintén a katasztrófa sújtotta te-
rületen éltek, így hatásosabb és hitelesebb tájékoz-
tatást nyújtottak.
4. Következtetések
A krízist elszenvedett turisztikai desztinációk
válságmenedzsment és kommunikációs stratégiá-
jának, akcióinak hatékonysága, avagy hosszútávú
kedvező hatása nehezen mérhető. Mindkét eset
ismertetése és elemzése során központi szerepet
kapott a kommunikáció és a marketingkampány,
ugyanakkor a két eset jól példázza, hogy menedzs-
ment szempontból a szervezeten belüli és kívüli
együttműködések, kapcsolati háló és az iparági,
illetve kormányzati szereplők feladatainak straté-
gia meghatározása más-más irányba mozdíthatja
a válságkezelést.
Az ausztrál eset azt mutatja, hogy egy meglé-
vő cselekvési terv adaptálását követően már ha-
tékonyabb válságkezelést lehet véghezvinni, az
angolokkal ellentétben. Az ausztrálok a kampány
indítása előtt felmérést végeztek, mely szintén tu-
datos válságkezelési lépésnek bizonyult, de sem az
angolok, sem az ausztrálok nem követtek egyetlen
kríziskommunikációs modellt sem. FAULKNER
(2001), illetve FALL és MASSEY (2005) az előké-
születi fázist a folyamat lényeges és szükségszerű
lépcsőjének tartják, azonban egy hiteles és több
érintettet (például helyi lakosokat, turistákat, tu-
risztikai vállalkozásokat) megcélzó kampány s ké-
pes a válság előtti helyzet visszaállítására.
A kríziskommunikációs terv nélkülözhetetlen-
ségét a 2011-es norvég terrortámadás esete is cá-
18 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
folja. 2011. július 22-én egy szélsőjobboldali naci-
onalista férfi autóba rejtett pokolgépet robbantott
Oslo belvárosában, illetve később Utoya szigetén
lövöldözött (ICCT 2013).
A norvég kormány rendelkezett kríziskommu-
nikációs tervvel és stratégiával, melynek köszön-
hetően a kríziskommunikációs csapat a robbantás
után másfél órával fel is állt, ugyan a nyári szabad-
ságok miatt hiányos létszámmal. A tervekhez való
hozzáférést a Kríziskommunikációs Titkárság iro-
dai épületének evakuálása és a belső kommuniká-
ciós hálózat zárolása gátolta. Az ellenintézkedések
elmaradása miatt viszont a média kontroll nélkül
tudósíthatott a történésekről. Az Utoya szigetén
történtekről a Titkárság is a médiából értesült.
Ugyan a kormányzati és rendvédelmi szervek kö-
zött a sajtótájékoztatókra vonatkozó fő kommuni-
kációs pontok meghatározásra és kommunikálásra
kerültek, az információk és a feladatok tervszerű
koordinálása elmaradt (FALKHEIMER 2014).
Az esetek mind a katasztrófára való felkészült-
ségben, mind a stratégiai válaszadás szempontjá-
ból különböznek, azonban kijelenthető, hogy a me-
nedzsment- és marketingszemléletű gondolkodás
és cselekvés mindkét esetnél bizonyított.
A kutatás eredményeként megállapítható, hogy
a kríziskommunikációs folyamatmodell alappill-
érének számító kríziskommunikációs terv meglé-
te önmagában nem jelenti a válságkezelés sikerét,
hiszen a gyakorlati megvalósítás során az eset
speciális adottságaihoz kell igazítani a tervet és
a cselekvéssort. Az esetek elemzését követően ki-
mondható, hogy a kríziskommunikációs terv nem
szükséges feltétele a sikeres válságkezelésnek, sőt
nem esetspecifikus gyakorlati megvalósítása a
szerzők véleménye szerint további nehézségeket
idézhet elő. A turisztikai szervezeteknek, döntés-
hozóknak válság esetére ezért egy olyan általános
terv készítése javasolt, mely megadja a válságke-
zelés keretét, de nem szab gátat a kreativitásnak.
A hatékonyság eléréséhez a különböző katasztró-
fa szcenáriók felvázolása mellett a folyamatos ké-
szenlét biztosítása és a szcenáriók meghatározott
időközönkénti gyakorlása is javasolt. Az esetek
további tanulságaként levonható, hogy kulcsfon-
tosságú a gördülékeny kommunikáció és a szek-
tor szereplőinek összehangolt kooperációja, mely a
válság kezelésének időtartamára is jelentős hatást
gyakorol.
5. Összefoglalás
A tanulmány a turizmusbiztonság szemszögéből
ismerteti a szakirodalom releváns elméleti meg-
közelítéseit és modelljeit, melyek hozzájárulnak
a turizmusbiztonság fenntartásához vagy meg-

teremtéséhez. A katasztrófák – akár természeti
eredetűek, akár emberi beavatkozás eredményezi
őket (például terrortámadások) – minden felkészü-
lés ellenére váratlanul érik a turisztikai desztináci-
ókat, és fenyegetik a turizmusbiztonságot.
A tanulmány során bemutatott két eset – a száj-
és körömfájás járvány, valamint a bozóttűz elter-
jedése – a gyakorlatban is szemlélteti a turisták
(és helyi lakosok) biztonságát fenyegető, illetve a
potenciális utazási döntéseiket befolyásoló kocká-
zati tényezőket, úgy mint: egészségügyi kockázat
(vírusfertőzés), pszichológiai kockázat (pusztítás
mértéke, társadalmi felelősségérzet), klíma (bo-
zóttűz megjelenése). A turisták biztonságán túl
a desztinációk élővilágát és infrastruktúráját ért
pusztítások, illetve a turistaforgalom visszaesése
olyan negatív következményei a katasztrófáknak,
melyek helyreállítása rengeteg terhet (pénzügyi és
idő ráfordítás) ró a desztinációkra.
A krízist és negatív hatásait a turisztikai dön-
téshozók, turisztikai szervezetek kríziskommuni-
kációs modellek alkalmazásával és tervek előké-
szítésével tudják mérsékelni. FAULKNER (2001)
és az ausztrál Fenntartható Turizmus Kooperatív
Kutatási Központ (STCRC 2008) is azt állítja, hogy
egy-egy súlyos katasztrófahelyzet olyan kitörési
pontként szolgálhat a desztinációknak, mely inno-
vatív megoldásokat, újrapozicionálási stratégiákat,
új partnerkapcsolatokat és együttműködéseket
vonhat maga után.
Felhasznált irodalom
ARMSTRONG, E. K. – RITCHIE, B. W. (2008):
The Heart Recovery Marketing Campaign:
Destination Recovery After a Major Bushfire in
Australia’s National Capital. Journal of Travel &
Tourism Marketing. 23(2-4). pp. 175-189.
BAUER A. – BERÁCS J. – KENESEI ZS. (2007):
Marketing alapismeretek. Aula Kiadó, Budapest.
BBC (2002): The Foot-and-mouth: The key stats.
http://news.bbc.co.uk/2/hi/uk_news/1334466.
stm, Letöltve: 2018. március.1.
DÁVID L. – MOLNÁR F. – BUJDOSÓ Z. –
DERESKEY A. (2007): Biztonság, terrorizmus,
turizmus. Gazdálkodás. 51(20). Különkiadás. pp.
160-166.
DÁVID L. – MOLNÁR F. (2007): Biztonság,
terrorizmus és turizmus: nemzetközi és hazai
relációk. Társadalom & Politika. 3(1). pp. 33-56.
EISENHARDT, K. M. (1989): Building Theories
from Case Study Research. The Academy of
Management Review. 14(4). pp. 532-550.
ERNSZT, I. (2016): „Sullen Shadows Under the
Blue Sky” – Some Remarks about the Dark
Side of Tourism and the International Legal
TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
Műhely
Protection. In: Németh K. (szerk): I. Turizmus és
Biztonság Nemzetközi Tudományos Konferencia.
Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz.
Konferenciakötet. pp. 98-106.
FALKHEIMER, J. (2014):"Crisis communication and
terrorism: the Norway attacks on 22 July 2011".
Corporate Communications: An International
Journal. 19(1). pp. 52-63.
FALL, L. T. – MASSEY, J. E. (2005): The Significance
of Crisis Communication in the Aftermath of
9/11: A National Investigation of How Tourism
Managers Have Re-Tooled Their Promotional
Campaigns. Journal of Travel & Tourism
Marketing. 19(2-3). pp. 77-90.
FAULKNER, B. (2001): Towards a framework
for tourism disaster management. Tourism
Management. 22(2). pp. 135-147.
GÁTI M. – KOLOS K. (2012): Az elektronikus
kereskedelem alkalmazása a hazai
vállalatok körében – a piacorientáció és a
marketingkörnyezet szerepe. Vezetéstudomány.
43. Különszám. pp. 91-97.
HENDERSON, J. C. (2003): Communicating in a
crisis: flight SQ 006. Tourism Management. 24(3).
pp. 279-287.
ICCT (International Centre of Counter-Terrorism)
(2013): The Anders Behring Breivik Trial: Performing
Justice, Defending Democracy. https://www.icct.
nl/download/file/ICCT-De- Graaf-et-al-The-
Anders-Behring-Breivik-Trial-August-2013.pdf,
Letöltve: 2018. március 5.
KARL, M. – SCHMUDE, J. (2017): Understanding
the role of risk (perception) in destination
choice: A literature review and synthesis.
Tourism Review. 65(2). pp. 138-155.
KOTLER, P. – BOWEN, J. T. – MAKENS, J. C.
(2010): Marketing for Hospitality and Tourism.
International Edition. 5th ed. Pearson Prentice
Hall, USA.
LEPP, A. – GIBSON, H. (2007): Sensation seeking
and tourism: Tourist role, perception of risk
and destination choice. Tourism Management.
29(4). pp. 740-750.
MALOTA E. – MITEV A. (2013): Kultúrák
találkozása. Nemzetközi kommunikáció, kultúrsokk,
sztereotípiák. Alinea Kiadó, Budapest.
MANSFELD, Y. – PIZAM, A. (2006): Tourism
Security and Safety: From Theory to Practice.
In: Mansfeld, Y. – Pizam, A. (eds): Tourism,
Safety and Security. Burlington MA. pp. 139-141.
MICHALKÓ G. (2012): Turizmológia. Akadémiai
Kiadó, Budapest.
PÉTER E. – NÉMETH K. (2017): Gyorsan sokat?
Munkavállalói nézetek változása a pihenési
szokásokban. Comitatus: önkormányzati szemle.
27(3). Különszám. pp. 60-63.
19
Műhely
RAFFAY Á. (2017): A marketing szerepe a
turizmusban – közös élményteremtés. In:
Lőrincz K. – Sulyok J. (szerk): Turizmusmarketing.
Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 21.
REISINGER, Y. – MAVONDO, F. (2005): Travel
Anxiety and Intensions to Travel Internationally:
Implications of Travel Risk Perception. Journal
of Travel Research. 43(3). pp. 212-225.
RITCHIE, B. W. – DORRELL, H. – MILLER, D. –
MILLER, G. A. (2004): Crisis Communication
and Recovery for the Tourism Industry. Journal
of Travel & Tourism Marketing. 15(2-3). pp. 199-
216.
ROEHL, W. S. – FESENMAIER, D. R. (1992): Risk
perceptions and pleasure travel: an exploratory
analysis. Journal of Travel Research. 30(4). pp. 17-
26.
STCRC (2008): Impact of bushfires on tourism
and visitation in alpine national parks. http://
citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/download?doi=
10.1.1.563.8548&rep=rep1&type=pdf, Letöltve:
2018. március 6.
TÓTH-KASZÁS N. (2017): A marketing-
kommunikációs mix – Az integrált marketing-
kommunikáció. In: Lőrincz K. – Sulyok J.
(szerk): Turizmusmarketing. Akadémiai Kiadó,
Budapest. pp. 233-254.
UNWTO (World Tourism Organisation)
(2016): UNWTO Tourism Highlights 2016
20 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
Edition. https://www.e-unwto.org/doi/
pdf/10.18111/9789284418145, Letöltve: 2018.
február 10.
UNWTO (World Tourism Organisation)
(2017): UNWTO Tourism Highlights 2017
Edition. https://www.e-unwto.org/doi/
pdf/10.18111/9789284419029, Letöltve: 2018.
február 15.
UNWTO (World Tourism Organisation) (2018):
2017 International Tourism Results: the highest
in seven years. http://media.unwto.org/press-
release/2018-01-15/2017-international-tourism-
results-highest-seven-years, Letöltve: 2018.
február 25.
WTTC (World Travel & Tourism Council)
(2017): Travel & Tourism, Economic Impact
2017. https://www.wttc.org/-/media/
fi les/reports/econom ic-i mpact-resea rch/
regions-2017/world2017.pdf, Letöltve: 2018.
február 24.
YANG, E. C. L. – NAIR, V. (2014): Tourism at risk: A
Review of Risk and Perceived Risk in Tourism.
Asia-Pacific Journal of Innovation in Hospitality
and Tourism. 3(2). pp. 239-259.
ZSARNOCZKY, M. (2017): The Future of
Sustainable Rural Tourism Development –
Impact of Climate Change. Annals of the Polish
association of agricultural and agribusiness
economists. 19(3). pp. 337-344.
 Műhely

„Fény és árnyék” nemzetközi kitekintésben:

A turizmus két oldala - nemcsak a turista lehet áldozat…
Szerzők: Ernszt Ildikó1

A vágyak iparágában, azaz a turizmusban mindenki megpróbálja a saját álmait valóra váltani. Ez azonban
nemcsak idegen kultúrák, emberek, a földi tájak szépségének a megtapasztalását jelenti sokak számára,
hanem mások kihasználását, mások szenvedéséből való gazdagodást, vagy egyszerűen a helyi közössé-
gek érdekeinek a semmibe vételét. A cikkben annak a vizsgálatára kerül sor, hogy melyek azok a negatív
jelenségek, amelyek a turistákkal együtt megjelennek a desztinációkban, és a helyi lakosság biztonságát
veszélyeztetik. Ugyanis az iparág érthető okokból rendkívül „turista-, azaz vendégcentrikus”, és hajlamos
teljes mértékben elfelejtkezni a másik oldalról: a vendéglátókról. Holott a turisták sok esetben rossz vendég
módjára „lerohanják” a desztinációkat, törnek-zúznak, randalíroznak, és nemcsak a pénztárcájukat hozzák
a „bőröndjeikben”, hanem a sötét vágyaikat is. Olyanok pedig mindig voltak, és lesznek is, akik ezeket az
ördögi szenvedélyeket – természetesen jó pénzért – kielégítik. Az úti célok lakosságának leginkább veszé-
lyeztetett csoportjai közé a gyermekek, nők, idősek tartoznak, akik a sérülékenységüknek köszönhetően
még könnyebben áldozattá válhatnak. A cikk a teljesség igénye nélkül említ meg néhány, a desztinációkban
élő lakosság biztonságát veszélyeztető jelenséget, bűncselekményt: a szexturizmust, ezzel kapcsolatban kü-
lön kiemelve a gyermekprostitúciót, illetve a gyermekmunka és gyermekkereskedelem bűntettét. Végezetül
javaslatok tételére is sor kerül a vendéglátók védelme érdekében, hiszen ennek elmulasztása esetén nagy
árat kell fizetnünk.

Kulcsszavak: deviancia, szexturizmus, gyermek- vonatkozásában: érthető alatta a jogellenes cselek-

munka, emberkereskedelem.
1. A vágyak iparága mindenkié
– a bűnözőké is…
A turizmus a „vágyak, álmok iparága”, ahol min-
den valóra válhat, legalábbis pár napra. Az ember
kiszakad a mindennapok mókuskerekéből, egy kis
ideig „úr” lehet, és lesik minden kívánságát, vagy
egy kicsit szabadnak érezheti magát, amikor töb-
bet engedhet meg magának. Azzal együtt, hogy
tömegek számára váltak elérhetővé a nyaralások,
wellness hétvégék és városlátogatások, elbúcsúz-
hattunk attól az illúziónktól, hogy mindig biz-
tonságban érezzük magunkat a nyaralás alatt. A
biztonság kiemelkedően fontos tényező az utazási
döntések meghozatala során.
Lengyel szerint a „turisztikai termék a turista
motivációjának megfelelő attrakcióra (vonzerőre)
épülő komplex szolgáltatáshalmaz”, amiben a köz-
lekedés, szállás, étkezés mellett megjelenik a biz-
tonság is (LENGYEL 1997:10). A biztonság rend-
kívül tág fogalomként értelmezhető a turizmus
1 egyetemi docens, Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz,
ernszt.ildiko@uni-pen.hu
ményekkel, a bűnözéssel szembeni biztonság, de a
technikai – műszaki értelemben vett biztonság is:
az épített környezet, a fogyasztás, akár az eligazo-
dás biztonsága.
A tömegturizmus és a deviáns magatartások
általában kéz a kézben járnak, hiszen ahol tömegek
jelennek meg, ott szinte törvényszerűen mindig
felüti a fejét a deviancia is. BIAGI és kutatótársai
Olaszországban vizsgálták azt, hogy a turizmus
milyen hatással van a bűnözésre. Megállapították,
hogy rövid távon a turistaérkezések mértékének
1%-os növekedése 0,018%-os növekedést idéz elő a
bűnözések számában, míg hosszú távon ez a hatás
0,11% (BIAGI et al. 2012).
A kutatók több okot azonosítottak, amelyek
miatt érzékelhető ez a negatív hatás. Az em-
bereknek mindig is voltak, vannak, és lesznek
deviáns, sötét vágyai. Sokan specializálódnak
ezeknek a vágyaknak a valóra váltására, hiszen
abból profitra lehet szert tenni. Wolf (1997) így
fogalmaz erről: „Kérdezz meg egy helyit egy har-
madik világbeli desztinációban arról, hogy mit
jelent számukra a turizmus: el fogják mondani,
hogy ez puszta üzlet: kiárusítják a környezetüket,
a kultúrájukat és a vendégeknek ajánlott szolgál-

TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018) 21

Műhely
tatásaikat.” (WOLF 1993, idézi: DAHLES – BRAS
1999:286).
Prostitúcióra, gyermekprostitúcióra, kényszer-
munkára kényszerítés, emberkereskedelem, csa-
lás, zsebtolvajlás, lopás, terrorizmus – csak néhány
példa a bűnözők bűnlajstromáról. De a feketegaz-
daság felvirágzása is tipikus a turizmus iparágban,
ami szorosan kapcsolódik a szervezett bűnözés-
hez, hiszen a hotelek, vendéglátó egységek működ-
tetése során könnyedén tisztára lehet mosni a bűn-
cselekmények elkövetése révén szerzett „piszkos
pénzt” (BADARIAH et al. 2016). Egyes kutatók
szerint Európában a feketegazdaság 20-25%-a kap-
csolatba hozható a turizmussal (SCHNEIDER et
al. 2013), és megállapítják, hogy a feketegazdaság
enyhítése, felszámolása hozzájárulhatna az ágazat
növekedéséhez (BADARIAH et al. 2016, PÉTER et
al. 2017).
Emellett a turizmus sajátosságaiból fakadóan
vonzza a bűnelkövetőket: a turisták könnyű pré-
dának bizonyulnak, hiszen nem ismerik a nyel-
vet, a környezetet, a szokásokat, és sok esetben
óvatlanabbak is a nyaralás ideje alatt. Nem szí-
vesen tesznek feljelentést az ezzel járó hercehur-
ca elkerülése érdekében, és sokszor hordoznak
magukkal nagyobb pénzösszeget vagy drágább
értéktárgyakat.
Azonban nemcsak a turisták válhatnak ál-
dozattá, hanem maga a helyi lakosság is. A sok
esetben tömegesen érkező turisták megjelenésé-
vel fellángolhat az igény a prostitúció, a drogok
iránt, felütheti a fejét az emberkereskedelem. A
nagy turisztikai szolgáltató láncolatok sokszor
kizsákmányolják a helyi lakosság munkaerejét,
éhbérért foglalkoztatva a helyieket, adott eset-
ben gyermekeket is. A tömegturizmus jelentős
mértékű környezetszennyezést eredményez-
het, ami ronthatja a helyi lakosok életminőségét
(ERNSZT 2016b).
Arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben
esnek a bűnözés áldozatául helyiek, és milyen
arányban turisták, nincsenek pontos, megbízható
bűnügyi adatok, statisztikák. A tömegturizmus
folyamatai a „kitapasztalható biztonság” érzete
nélkül nehezen értelmezhetőek (ZSARNOCZKY
2017).
Így tehát amellett, hogy nagy bevételt jelent
az országoknak a turizmus, van egy másik olda-
la is: a turisták léte növelheti a bűnözés mértékét,
ami „nemcsak egy olyan költség, amit a helyi la-
kosságnak kell kifizetnie, hanem a későbbiekben
el is riaszthatja a potenciális turistákat” (BIAGI et
al. 2012:1). De a bűnözés léte a turisztikai vállalko-
zásokra is lesújtó következményekkel jár: negatív
hatással van a hotelek működési teljesítményére
(HUA – YANG 2017).
22 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
2. Egyes deviáns magatartások
megjelenése a desztinációkban
2.1. SZEXTURIZMUS
Egyes desztinációk a szexturizmus színhelyeiként
váltak ismertté. Erre a kétes hírnévre tett szert
Thaiföld, Jamaika, Amszterdam, és Las Vegas.
Ugyanakkor már azt is felvetették, hogy le kell
számolnunk a régi, egyszerű képpel, miszerint
gazdag nyugati országokból származó férfiak
zsákmányolják ki a nőket, lányokat, ezáltal rabszol-
gaságba taszítva őket.
Noha kétségkívül létezik a jelenség, ma már
korántsem ilyen egyszerű a képlet. Már nagyon
régóta a nők is megjelennek a szexualitást más-
hol keresők között, és sokszor kalandra, románc-
ra is vágynak utazásuk során a dél-amerikai, af-
rikai fiúk karjaiban. Érdekes, hogy még arról is
vita zajlott a szakirodalomban, hogy a nők sze-
xualitást kereső utazásait romantikus turizmus
vagy szimplán szexturizmus néven illessék, hi-
szen nehéz volt elfogadni, hogy a nők ezirányú
turizmusa semmiben sem különbözik a férfiaké-
tól, és ők is lehetnek a másik nemhez hasonló
szexuális ragadozók (BAUER 2014, SPENCER –
BEAN 2017).
Egy Jamaikában végzett kutatás pedig arra az
eredményre jutott, hogy még a helyiek is másként
ítélik meg a szexuális kalandokat kereső nőket,
mint a férfiakat: míg a férfiakról úgy gondolják,
hogy pusztán szexuális élményekre vágynak, ad-
dig a nők romantikára. Ezt megcáfolják azonban
a nőnemű turisták válaszai, amikből kiderül, hogy
ugyanolyan céljaik vannak, mint férfi társaiknak.
Ahogy egy interjúalany megfogalmazta: „A min-
dennapi életben bezárod a démonjaidat a szek-
rénybe, és lecsendesíted őket. De amikor nyaralni
mész, kinyitod a gardróbot, és azt mondod nekik:
Kifelé! Szórakozzatok!” (BERDYCHEVSKY et al.
2013:76). Sőt, ez a furcsa kettősség az ilyen igé-
nyeket kiszolgáló személyeknek a saját magukról
alkotott képében is megjelenik: míg a szexuális
szolgáltatásokat nyújtó nők prostituáltnak tekin-
tették magukat, a hasonló tevékenységet űző férfi-
ak kísérőként, beachboyként néztek önmagukra
(SPENCER – BEAN 2017).
Latin-Amerikától Afrikán át Ázsiáig
számos helyen van jelen a női szexturizmus:
így Jamaikában (SPENCER – BEAN 2017),
Ecuadorban, Kubában, Barbadoson, a Karib-
térségben (WEICHSELBAUER 2012), Gambiában,
Kenyában (OMONDI – RYAN 2017), Tanzániában,
Indonéziában (DAHLES – BRAS 1999), vagy
akár Buenos Airesben, az úgynevezett tangó
turizmussal fémjelezve (BAUER 2014).

Emellett az is vizsgálatra érdemes, hogy vajon
az ázsiai férfiak, akik köztudottan vonzónak tart-
ják a fehér bőrű nőket, és a média azt sugallja ne-
kik, hogy a nyugati nők könnyűvérűek, milyen ke-
resletet támasztanak az efféle szolgáltatások iránt.
Odáig is elmegy BANDYOPADHYAY (2013),
hogy egyenesen paradigmaváltásról beszél a szex-
turizmusban (BAUER 2014). Említésre méltó az a
futurisztikusnak ható elképzelés is, hogy huma-
noid robotok biztosítják a szolgáltatásokat a szex-
turizmus hagyományos helyszínein, ezáltal az em-
ber- és gyermekkereskedelem, a nők és gyermekek
kizsákmányolása csökkenne a feltételezés szerint
(YEOMAN – MARS 2012).
2.2. GYERMEKPROSTITÚCIÓ
Sok esetben gyermekek válnak szexuális vágyak
kielégítésének áldozatává. A gyermekek testét is
áruba bocsátják, mint valami egzotikus árut, illetve
szolgáltatást, amit ugyanúgy meg lehet vásárolni,
mint bármilyen egyéb árucikket vagy szuvenírt. A
nyomor és a hiszékenység vámszedőinek semmi
sem számít, gyermekeket taszítanak a prostitúció
poklába.
A turizmusban a gyermekek szexuális kizsák-
mányolásának pontos definíciója mind a mai napig
hiányzik, ami jelentős mértékben megnehezíti az
ellene történő fellépést. Egy nemzetközi, a gyerme-
kek mindennemű szexuális kizsákmányolása ellen
küzdő civil szervezet, az ECPAT (End Child Pros-
titution and Trafficking) javaslata szerint „minden,
az utazás, a turizmus keretein belül történő, a
gyermekek szexuális kizsákmányolását célzó cse-
lekményt” ide kell sorolni (HAWKE – RAPHAEL
2016:106).
Azt hinnénk, hogy a jelenség eltűnőben van,
azonban ezzel az illúziónkkal is le kell számol-
nunk, hiszen a turizmus robbanásszerű növeke-
désével párhuzamosan a gyermekprostitúció is
egyre virágzóbb, és egyre szélesebb földrajzi tér-
ségekben megjelenő iparág. Már nem korlátozódik
az olyan desztinációkra, ahol „hagyománya van”
ennek a deliktumnak, mint például Délkelet-Ázsia
és Latin-Amerika. Vannak „feltörekvőben levő” új
úti célok, amelyek felkerültek erre a kétes hírű tér-
képre, ilyen például Európa és Észak-Amerika.
Sajnos Magyarország is érintett a témában.
2018 február végén arról tudósítottak a hírportá-
lok, hogy 12 zalai személy ellen vádat emeltek kerí-
tés, valamint gyermekprostitúció kihasználásának
bűntette miatt. A vádlottak 2011 és 2016 között
kiskorú lányokat is közvetítettek számos külföldi
országba (Németországba, Katarba, Malajziába),
ahol online árusították szexuális szolgáltatásaikat
(MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGE 2018).
TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
Műhely
A szolgáltatásokat igénybe vevők köre is ki-
szélesedett, és csak ámítanánk magunkat, ha azt
hinnénk, hogy tipikusan külföldi elkövetőkkel kell
szembenézni. Belföldiek is meglehetősen nagy
számban jelentek meg az elkövetők között, Ázsiá-
ban ugyanúgy, mint Európában vagy Észak-Ame-
rikában. Az a kép él bennünk, hogy az elköve-
tők többsége biztosan pedofil, azonban ez sem
igaz. Egy 2003-ban készített olasz kutatás sze-
rint az olasz elkövetőknek csak 3%-a volt pedofil,
a többi teljesen átlagosnak tekinthető férfi és nő
(O’BRIAIN et al. 2008, NEWMAN 2011). A tette-
sek legtöbbje azért követi el a cselekményt, mert
éppen lehetősége adódik rá, nem feltétlenül ezért
utazott el, az „alkalom szüli a szexuális kizsákmá-
nyolót” elv érvényesül.
Jellegzetes, hogy a szexuális ragadozók mindig
felmentik magukat az alábbiakhoz hasonlatos ki-
fogásokkal: „elég idős ahhoz, hogy tudja, mit csi-
nál”, „semmi rosszat nem tettem, hiszen kifizet-
tem, amit kért” (HAWKE – RAPHAEL 2016:100).
Az áldozatok tipikusan a társadalom szegé-
nyebb rétegeiből jönnek. Iskolázottság, iskolai ok-
tatás híján, a nyomor miatt előfordul, hogy a saját
családjuk adja őket erre a sorsra, de a legtöbbjük
az utcán élő, diszfunkcionális családból származó,
sokszor családi erőszak terrorja alatt tartott gyer-
mek. Gyakori, hogy az utánpótlást az árvaházak
biztosítják.
Azonban még egy aggasztó jelenség ütötte fel a
fejét, amire eddig nem volt ilyen mértékben példa:
az anyagi javak megszerzésének vágyától elkábítva
a középosztályból származó gyermekek is megje-
lentek a gyermekprostitúció áldozatai között. Őket
azok az anyagi javak, illetve az azokkal elérhető
státusz, elismerés vakítják el, amiket a könnyűnek
látszó pénzkeresettel meg lehet szerezni. A csele-
kedeteik rendkívül súlyos következményeit fel sem
tudják mérni. Az egzotikus kinézetű, a többiektől
kissé különböző gyermekek még nagyobb veszély-
nek vannak kitéve, hiszen nagyobb irántuk a ke-
reslet (HAWKE – RAPHAEL 2016).
A gyermekprostitúcióval szembeni küzdelmet
nagyon sok tényező nehezíti. Mivel jellege miatt a
bűncselekmény „rejtőzködő”, nagyon nehéz pon-
tos adatokat megállapítani a mértékéről, az elér-
hető adatok pedig, ha egyáltalán léteznek, mindig
csak a jéghegy csúcsát jelentik csupán (1. táblázat).
Mivel nincs egyértelműen körülhatárolható,
tipikus elkövetői csoport, sem pedig áldozati kör,
nehéz az elkövetőkkel szembeni fellépés. Az inter-
net pedig igencsak megkönnyítette az elkövetők
dolgát, hisz online könnyen kapcsolatba kerülhet-
nek potenciális áldozataikkal, annak adják ki ma-
gukat, akinek csak akarják, sőt egyéb információ-
kat is könnyen szerezhetnek. A bűncselekménnyel
23
Műhely

szembeni fellépés két oldalról közelíthető meg: gyermekeknek a turizmusban történő kizsákmá-
egyrészt a „kínálat” csökkentésének oldaláról (úgy, nyolása ellen már számos vállalkozás szót emel
hogy a gyermekek eltűnnek az utcákról), másrészt a CSR (társadalmi felelősségvállalás) politikájá-
a kereslet oldaláról (amikor a potenciális elköve- ban. A „The Code” egy, a turisztikai ipar által
tőket rettentik el a bűnelkövetéstől) (CHEMIN – útjára indított kezdeményezés, ami platformként
MBIEKOP 2015). funkcionál a gyermekekkel szembeni szexuális
kizsákmányolás minden formájának megszün-
1. táblázat tetése érdekében. A szervezet meggyőződése,
A gyermekek turizmusban történő szexuális hogy a felelősségteljes turisztikai vállalkozások
kizsákmányolása elleni fellépést nehezítő a kulcsszereplők ebben a harcban. Amikor egy
tényezők, kihívások vállalkozás csatlakozik a „The Code”-hoz, 6 lépés
megtételét vállalja (1. ábra).
Társadalmi Végrehajtás
Egyéb 1. ábra
problémák problémái
• a probléma •n  ormák hiánya • a z online világ A „The Code” által előírt követelmények
gyökere nehezen • megbízható könnyebbé tette a csatlakozó vállalkozások számára
kezelhető adatok hiánya a bűncselekmény
• a bűncselek- •m  agas látencia elkövetését
STRATÉGIA, ELJÁRÁSOK KIALAKÍTÁSA A GYERMEKEK SZEXUÁLIS
mény társadalmi • végrehajtást •ú  j desztinációk KIZSÁKMÁNYOLÁSA ELLEN
elfogadottsága segítő források gyors meg-
• társadalmi hiánya jelenése ALKALMAZOTTAK MEGFELELŐ KÉPZÉSE, OKTATÁSA A GYERMEKI
szokások • korrupció • b űnözők gyors JOGOKRÓL, A GYANÚS ESETEK JELENTÉSE
• pénzéhség • h atóságokkal alkalmazkodása
• tabu szembeni bizal- a megváltozott A SZERZŐDÉSEKBE EGY KLAUZULA BEÉPTÉSE, AMELYBEN KIFEJEZIK
A GYERMEKEK SZEXUÁLIS KIZSÁKMÁNYOLÁSÁNAK ELÍTÉLÉSÉT
• g yermekek alac- matlanság körülményekhez
sony társadalmi • a z elkövetői pro- UTAZÓK, TURISTÁK FELVILÁGOSÍTÁSA A GYERMEKI JOGOKRÓL,
státusza bizon- fil változása JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGÜKRŐL
yos helyeken • új elkövetési
helyszínek EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ÉRINTETTEKKEL A GYERMEKEK VÉDELME
ÉRDEKÉBEN
• e gyre fiatalabb
áldozatok ÉVENTE JELENTÉS TÉTELE A GYERMEKEK SZEXUÁLIS KIZSÁKMÁNYOLÁSA
ELLENI TEVÉKENYSÉGRŐL
Forrás: ERNSZT (2018), UN GA (2008), HAWKE – RAPHAEL (2016) és a
‘Report of the 30th meeting of the World Tourism Network on Child Pro-
tection’ (2015) alapján
Forrás: saját szerkesztés UNWTO (2014) alapján

Számos nemzetközi jogi, illetve nemzeti norma
lép fel a bűntettekkel szemben, azonban nagyon
nehéz foganatosítani őket egy ilyen rejtett jellegű
bűncselekménynél, különösen akkor, amikor töb-
bek között a gyökereit – a szegénységet, nyomort,
iskolázatlanságot – kellene felszámolni a valódi
változáshoz. Emellett több országban a korrup-
ció, a hatóságok elnéző magatartása, a desztináció
kultúrája, a gyermekekkel szembeni erőszak bizo-
nyos mértékű elfogadottsága is nehezíti a harcot
(HAWKE – RAPHAEL 2016).
A fellépést nemcsak a jogi normák segítik, szá-
mos nemzetközi szervezet, sőt vállalkozásokat tö-
mörítő szervezet is aktív a területen. A nemzetközi
szervezetek közül ki kell emelni az ENSZ egyik
szakosított szervezetét, a Turisztikai Világszerve-
zetet (a továbbiakban: UNWTO), amelynek külön
munkacsoportja szolgál a gyermekek szexuális
kizsákmányolása elleni harc platformjaként a tu-
rizmusban.
A vállalkozásoknak is fontos szerepe van az
ilyen bűncselekmények visszaszorításában. A
Online felület és interaktív online oktatási anyag
is segíti a csatlakozó vállalkozásokat. Ahogy azt
a szervezet is hangsúlyozza, számos előnye lehet
a csatlakozásnak. Többek között segít egy pozitív
imázs kialakításában, és egy network-öt hoz létre
a hasonló értékek mentén működő vállalkozások
között (THE CODE).
2.3. EMBERKERESKEDELEM, GYERMEKMUNKA
A nők, gyermekek kereskedelme különösen je-
lentős, hiszen a szexuális kizsákmányoláshoz így
biztosítják az áldozatokat, ami hatalmas üzlet. Ter-
mészetesen ezek a bűncselekmények szorosan ös�-
szefonódnak a szervezett bűnözéssel (INTERPOL
2018). A gyermekek nemcsak szexuális szolgálta-
tások nyújtása, hanem egyéb bűncselekmények
elkövetése céljából is a modern kori rabszolgapi-
acra kerülnek: zsebtolvajnak, szervezett bűnözői
csoportok tagjainak, emellett nagyon könnyen
pótolhatóknak, helyettesíthetőknek tekintik őket
(ILO 2009).

24 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)

 Műhely

A turizmus szektornak – különös tekintettel gekből származnak. Szívesen alkalmazzák őket,

a hotel szektorra – több funkciója is van ebben a hiszen könnyebb velük (el)bánni, nem panaszkod-
folyamatban, hiszen egyrészt lehetőséget bizto- nak, éhbérért is dolgoznak. Azonban mind a tár-
sít az ember- és gyermekkereskedelemre, más- sadalom, mind a gyermek szempontjából nagyon
részt a bűncselekmény áldozatául esett szemé- súlyos következménnyel jár a jelenség (SHARMA
lyek munkát kapnak az iparágban, ugyanakkor et al. 2012).
nagyon nagy szerepe lehet a megelőzésben is A jordániai Petra turisztikai iparában megje-
(PARASKEVAS – BROOKES 2018). lenő gyermekmunka jelenségének a felszámolá-
A gyermekek szexuális kizsákmányolása, a sára már egy akciótervet is kidolgozott együtt a
gyermekkereskedelem cselekmények kéz a kézben Petra Regionális Turisztikai Fejlesztési Szervezet, a
járnak a gyermekmunkával, ami ebben az esetben Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), az ENSZ
az egyik legkegyetlenebb formában jelenik meg. Nemzetközi Gyermek Gyorssegélyalap (UNICEF)
Emellett a turizmus világában, ami nagyon mun- és a jordán Munkaügyi Minisztérium (2. táblázat).
kaerőigényes, sok egyéb pozícióban is lehet gyer- Az elkészített program kitűnő példa arra, hogy
mekmunkásokkal találkozni világszerte, főként a egy ilyen összetett jelenséget kizárólag holisztikus
fejlődő országokban. A hotelalkalmazottak, portá- megközelítéssel lehet kezelni. Mind a megelőzés,
sok, takarítók, konyhai kisegítő személyzet, virág-, mind a terápia csak holisztikus megközelítéssel le-
újság- és szuvenírárusok között egyaránt előfor- hetséges.
dulhatnak. A hivatalos statisztikák adatai alapján
Indiában 13 millió gyermeket foglalkoztat a tu- 3. Néhány következtetés és javaslat
risztikai ipar, míg nem hivatalosan 60-100 millió
közötti mértékűnek becsülik a gyermekmunkások 3.1. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
számát (SHARMA et al. 2012).
A turizmusnak mindig is voltak negatív következ-
2. táblázat ményei, azonban nagyon aggasztó, hogy ezek a tu-
A Petrában alkalmazott modell a rizmus robbanásszerű bővülésével párhuzamosan
gyermekmunka felszámolására egyre inkább terjednek. Nem szabad elfelejtkezni
arról, hogy a biztonsághoz nemcsak a turistáknak
Érintettek Szükséges lépések lenne joga, hanem a desztinációk lakosságának is.
gyermekek, oktatás A védtelen csoportok – nők, gyermekek – ki-
az egész közösség zsákmányolása, a turizmus kapcsán tömegesen
a turisztikai szektor a problémára történő megjelenő bűncselekmények fertőző betegségként
valamennyi szereplője figyelemfelhívás és az azzal betegítenek meg új térségeket és országokat. Illú-
kapcsolatos tanácsadás zió lenne azt hinni, hogy teljes mértékben fel lehet
jogalkotást, a megfelelő jogi szabályozás számolni a turizmus negatív következményeit, de
végrehajtást, mellett annak hatékony apró lépéseket lehet tenni.
igazságszolgáltatást végrehajtása Morális elvek tényleges beépítésére lenne szük-
végző szervek ség a turizmus iparágának működtetésébe, a fele-
közösség tagjai, garantálása annak, hogy egyéb lős turizmus sokszor már elkoptatott, kissé elnyűtt
családok forrásokból képesek legyenek fogalmát meg is kellene valósítani. Persze ez csak
az érintett családok, gyermekek
úgy lehetséges, ha az azt működtető érintettek fi-
fedezni a létfenntartásuk
költségeit gyelembe veszik az erkölcsi elveket, hisz az elvek
szociális, veszélyeztetett gyermekek
puszta deklarálása nem elég.
gyermekvédelemért beazonosítása Tudatosítani kell a turisztikai iparág valamen�-
felelős szervek megfelelő társadalmi védőháló nyi szereplőjében, hogy a turizmus negatív követ-
kiépítése kezményeinek megelőzése, a biztonságos deszti-
nációk garantálása a turizmus érdeke is, hiszen a
Forrás: saját szerkesztés PETRA DEVELOPMENT AND TOURISM REGI- biztonság fontos kitétel, alapkövetelmény az uta-
ON AUTHORITY et al. (2014) és UNICEF (2011) alapján zási döntések meghozatala során. A kétes hírnévre
szert tevő desztinációk egy idő után elveszíthetik
A legtöbb esetben a gyermekmunkások is a leg- vonzerejüket, autentikusságukat, és a minőségi tu-
szegényebb, a hangjukat legkevésbé hallatni tudó rizmust keresők elkerülhetik őket, ellenben olyan
családokból kerülnek ki. Sokszor természeti ka- csoportokat csábítanak magukhoz, akik még na-
tasztrófák – cunami, szárazság, árvizek – által súj- gyobb keresletet jelentenek a bűncselekményekre.
tott térségekből, fegyveres konfliktusokkal terhelt, Ehhez azonban arra van szükség, hogy a turiszti-
vagy egyéb, politikai szempontból instabil térsé- kai szakemberek tisztában legyenek az iparág ár-

TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018) 25

Műhely
nyoldalaival is. Mind az alkalmazottak, mind az
üzleti partnerek felvilágosítása elengedhetetlen.
Végiggondolt, megtervezett turisztikai fej-
lesztésekre van szükség, a desztináció helyi kul-
túrájának, szokásainak tiszteletben tartásával.
DIMITRIOU (2017) megfogalmazása szerint a
turizmustervezés egy olyan komplex folyamat,
amely gazdasági, környezeti, kulturális és társa-
dalmi faktorokat úgy vesz számításba, hogy a helyi
lakosság is részt vesz az eljárásban. A fejlesztése-
ket vizsgálni kellene bűnmegelőzési szempontból,
illetve vizsgálni kellene azt is, milyen hatása lesz
az egyes turisztikai fejlesztéseknek a helyiekre,
különös tekintettel a védtelen, sérülékeny csopor-
tokra, például a gyermekekre. Ugyanakkor a desz-
tináció menedzsmentben is fontos szerephez kell,
hogy jussanak a thelyiek, hiszen ezáltal tud olyan
„interaktív térré alakulni a desztináció, ami mind
a helyi lakosok, mind a turisták számára kölcsö-
nös hasznot hordoz” (WEARING et al. 2012, idézi:
ERNSZT 2016a:333).
A vendégszeretet kiemelkedően fontos tényező
a turisták adott desztinációhoz való visszatérésé-
ben. A helyi lakosság kizsigerelése, a deviáns ma-
gatartások elszaporodása ellenérzéseket válthat ki
a helyi lakosságból a turistákkal szemben. Ebben
az esetben pedig vajmi kevés az esélye a helyiek
vendégszeretetének.
3.2. DEVIÁNS MAGATARTÁSOK, BŰNÖZÉS
A biztonság megteremtése egy desztinációban –
legyen az a turistáké vagy a helyi lakosságé – első-
sorban a hatóságok feladata, így minden lehetséges
intézkedést meg kell tenniük annak garantálása
érdekében. Alapvető jelentőségű, hogy az államok
csatlakozzanak a vonatkozó nemzetközi szerző-
désekhez, és megfelelő belső jogi normákat hoz-
zanak, amelyeket végre is hajtanak! A bűncse-
lekmények megelőzése, illetve felderítése során
nemzetközi szinten működjenek együtt más álla-
mokkal, nemzetközi szervezetekkel és a civil szfé-
rával is, különös tekintettel a turisztikai ipar érin-
tettjeire. Mivel a deviáns magatartások kezelése
csak holisztikus megközelítéssel lehetséges, azt is
meg kell akadályozni, hogy a helyi lakosság egyes
rétegei a társadalom perifériájára szoruljanak, és
ezáltal könnyebben váljanak bűncselekmények ál-
dozataivá. Így minden olyan intézkedés, aminek
ez a célja, hozzájárul a megelőzéshez: a biztonsá-
gos, óvó családi és társadalmi környezet, a védte-
len, kiszolgáltatott csoportokat védő intézkedések
bevezetése, oktatás biztosítása, de akár a munka-,
megélhetési lehetőségek biztosítása is.
A turisztikai szektor alanyai szintén sokat te-
hetnek a turizmushoz kötődő bűncselekmények
26 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
megelőzése, illetve felderítése érdekében (3. táblá-
zat). Nagyon tágan kell meghatározni az érintettek
körét ebben az esetben: a helyi lakosság, a turiz-
mus területén működő szolgáltatók, sőt maguk a
turisták is ide sorolandók.
3. táblázat
Egyes turisztikai vállalkozások jó gyakorlatai
a gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni
fellépés terén
Vállalkozás Alkalmazott gyakorlat
• a bűncselekményt elítélő emberi jogi
nyilatkozat
• tréningek tartása a munkavállalók
számára
• g yermekekkel szembeni visszaélések
jelentésének támogatása (weblapot
működtet e célra, ahol anonim módon
Hyatt Hotels lehet jelenteni a gyanús eseteket, a
vezetőség számára személyesen is)
• emberkereskedelem céljára használt,
gyanús weboldalak blokkolása
• bűnüldöző hatóságokkal való
együttműködés
• veszélyeztetett fiatalok támogatása,
képzése, hogy munkát tudjanak vállalni
• g yermekek önvédelmi mechanizmusának
megerősítése
• munkalehetőség teremtése fiatalok
számára a helyi munkaerőpiacon
TUI Csoport
• g yermekvédő szervezetek támogatása
• turisztikai iparág szereplőinek
érzékenyítése a téma tekintetében,
figyelemfelhívás a problémára
Forrás: saját szerkesztés HYATT HOTELS CORPORATION (2016) és
TUIGROUP (2016) alapján
Sok esetben a turisztikai szolgáltatók által működ-
tetett helyszíneken követik el a bűncselekménye-
ket: hotelekben, apartmanházakban, bárokban.
A turisztikai szektor alkalmazottjainak speciális
tréningeken meg kell tanítani, melyek azok a je-
lek, amelyek ember- vagy gyermekkereskedelem,
illetve szexuális visszaélések gyanújára adnak
okot. Mindezt nem általánosságban, megközelítve,
hanem rendkívül részletesen, alaposan, az egyes
munkakörökben dolgozók számára lebontva kell
megfogalmazni. Rutineljárásokat kellene kidolgoz-
ni arra vonatkozóan, hogy ilyen esetekben ponto-
san mit kell tenni, milyen beavatkozási lehetőségei
vannak az alkalmazottnak.
Egy gyorstalpaló tréning azonban nem ele-
gendő, a siker kulcsa az, hogy maga a felső ve-
zetés is támogassa ezt a fajta kultúrát. Ahogy
azt egy hotel alkalmazottja fogalmazta meg:
„Bármilyen, a témában tartott tréning hasznos,

azonban csak a legfelsőbb szintű vezetés elköte-
lezettsége esetén tudunk csak hatékonyan fellép-
ni.” Az alkalmazottak azt javasolták, hogy olyan
képzéseket tartsanak számukra, amelyeknek a
„kultúra kialakítása a célja”. Egy másik alkalma-
zott szavai ugyanezt erősítették meg, ő kifejtette,
hogy „a felettese soha nem tenne semmit a jelen-
tése alapján, és nem kockáztatná, hogy jelentse
a gyanús esetet” (PARASKEVAS – BROOKES
2018:153).
Ha a turisták nyitott szemmel járnak, maguk
is tapasztalhatják és láthatják, hogy sokszor a
szemük láttára követnek el bizonyos bűncselek-
ményeket, vagy éppen nekik ajánlanak fel kü-
lönféle illegális „szolgáltatásokat”. Ezért fontos
valamennyi érintett tájékoztatása, és arra való
ösztönzése, hogy jelentsék a rendőrségnek a gya-
nús eseteket. Emellett az sem elhanyagolható je-
lentőségű, ha kampányok segítségével magukat
a turistákat, azaz sok esetben a potenciális bűn-
elkövetőket, szembesítik a bűntettek következ-
ményeivel.
A szexuális kizsákmányolás, gyermekmunka
vagy emberkereskedelem bűntettének megvaló-
sulása esetén elengedhetetlen (lenne) az elköve-
tők súlyos megbüntetése. A(z) (gyermek)áldoza-
tokat nem bűnözőként, hanem áldozatként kell
kezelni, és segítségükkel kíméletesen, további
pszichés sérülések előidézése nélkül, a lehető
legtöbb információhoz jutni (NEWMAN et. al.
2011). Pszichológiai támogatásuk elengedhetetlen,
hiszen súlyos traumákat szenvedtek el, de ugyan-
ilyen fontos a társadalomba való integrációjuk is
(PARLIAMENTARY ASSEMBLY 2013, HAWKE
– RAPHAEL 2016, PETRA DEVELOPMENT
AND TOURISM REGION AUTHORITY et al.
2014).
A fénnyel mindig együtt jár az árnyék, még
egy olyan iparágban is, ami a legtöbbek számára
boldogságot, pihenést, megélhetést jelent. Hiszen
vannak olyanok is, akiknek a turizmus a minden-
napjait lehetetleníti el azzal, hogy emberi méltósá-
guktól fosztva meg őket mérhetetlen szenvedést,
kiszolgáltatottságot okoz számukra. Nyíltan, szé-
gyenkezés nélkül kell beszélni a turizmus ezen
kevésbé tetszetős, másik oldaláról is, hogy min-
denki ki tudja venni a részét az ellene való harc-
ból, és a nyári élmények „árát” ne az ártatlan ál-
dozatok vagy a helyi lakosság fizesse meg.
Köszönetnyilvánítás
A kutatás az Emberi Erőforrások
Minisztériuma ÚNKP–17-4 kódszá-
mú Új Nemzeti Kiválóság program-
jának támogatásával készült.
TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
Műhely
Felhasznált irodalom
BADARIAH, H. D. – HABIBULLAH, M. S. –
BAHAROM, A. H. – SAARI, M. D. (2016):
Are Shadow Economy and Tourism Related?
International Evidence. Procedia Economics and
Finance. 35. pp. 173-178.
BANDYOPADHYAY, R. (2012): A paradigm shift
in sex tourism research. Tourism Management
Perspectives. 6. pp. 1-2.
BAUER, I. (2014): Romance tourism or female sex
tourism? Travel Medicine and Infectious Disease.
12. pp. 20-28.
BERDYCHEVSKY, L. – GIBSON, H. – PORIA, Y.
(2013): Women’s Sexual Behavior In Tourism:
Loosening The Bridle. Annals of Tourism
Research. 42. pp. 65-85.
BIAGI, B – BRANDANO, M. G. – DETOTTO, C.
(2012): The Effect of Tourism on Crime in Italy:
A Dynamic Panel Approach. Economics. The
Open-Access, Open-Assessment E-Journal.
6(2012-25). pp. 1–24. http://dx.doi.org/10.5018/
economics-ejournal.ja.2012-25, Letöltve: 2018.
március 7.
CHEMIN, M. – MBIEKOP, F. (2015): Addressing
Child Sex Tourism, The Indian Case. European
Journal of Political Economy. 38. pp. 169-180.
DAHLES, H. – BRAS, K. (1999): Entreprenours
in Romance Tourism in Indonesia. Annals of
Tourism Research. 26(2). pp. 267-293.
DIMITRIOU, C. K. (2017): The quest for a practical
approach to morality and the tourism industry.
Journal of Hospitality and Tourism Management.
31. pp. 45-51.
ERNSZT I. (2016a): Kőszeg slow turizmusban rejlő
lehetőségei – A lassú filozófia. In: Miszlivetz
F. (szerk.): Kisvárosok reneszánsza, A kőszegi
példa. Savaria University Press – Felsőbbfokú
Tanulmányok Intézete, Szombathely – Kőszeg.
ERNSZT, I. (2016b): „Sullen Shadows under the
Blue Sky”– Some Remarks about the Dark
Side of Tourism and the International Legal
Protection. In: Németh K. (szerk): I. Turizmus és
Biztonság Nemzetközi Tudományos Konferencia.
Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz.
Konferenciakötet. pp. 98-106.
ERNSZT, I (2018): Children from the Unhappy
Side of Tourism. Proceedings of the MakeLearn
and TIIM International Conference. Naples, Italy.
HAWKE, A. – RAPHAEL, A. (2016): Offenders on
the Move. Global Study On Sexual Exploitation
Of Children In Travel And Tourism 2016. ECPAT.
http://www.globalstudysectt.org/wp-content/
uploads/2016/05/Global-Report- Offenders-
on-the-Move-Final.pdf, Letöltve: 2017.
szeptember 25.
27
Műhely
HUA, N. – YANG, Y. (2017): Systematic effects
of crime on hotel operating performance.
Tourism Management. 60. pp. 257-269.
HYATT HOTELS CORPORATION (2016): Annual
Report, 2016. http://www.thecode.org/who-
have-signed/top-members/, Letöltve: 2017.
november 27.
ILO (INTERNATIONAL LABOUR OFFICE)
(2009): Training Manual to Fight Trafficking in
Children for Labour, Sexual and Other Forms of
Exploitation. Understanding Child Trafficking.
Textbook 1. https://www.unicef.org/
protection/Textbook_1.pdf, Letöltve: 2017.
október 26.
INTERPOL (2018): Crimes Against Children.
h t t ps://w w w.i nt e r p ol .i nt/C r i m e - a rea s/
Cri mes-agai nst- ch i ld ren/Cri mes-agai nst-
children, Letöltve: 2018. március 16.
LENGYEL M. (1997): A turizmus versenyképességét
befolyásoló tényezők. Műhelytanulmányok.
16. kötet. Budapesti Közgazdaságtudományi
Egyetem, Budapest.
MAGYARORSZÁG ÜGYÉSZSÉGE (2018):
Lányokat futtatott külföldön a zalai bűnbanda.
h t t p://ug ye szseg.hu/ l a nyok at- fut t atot t-
kulfoldon-a-zalai-bunbanda/, Letöltve: 2018.
február 27.
NEWMAN, W. J. – HOLT, B. W. – RABUN, J. S.
– PHILLIPS, G. – SCOTT, C. L. (2011): Child
sex tourism: Extending the borders of sexual
offender legislation. International Journal of
Law and Psychiatry. 34(2). pp. 116-121.
O’BRIAIN, M. – GRILLO, M. – BARBOSA,
H. (2008): End Child Prostitution, Child
Pornography and Trafficking of Children
for Sexual Purposes. Sexual exploitation
of children and adolescents in tourism.
A Contribution of ECPAT International
to the World Congress III against Sexual
Exploitation of Children and Adolescents.
Rio de Janeiro, Brazil. http://www.ecpat.
org/wp-content/uploads/legacy/Thematic_
Paper_CST_ENG.pdf, Letöltve: 2018. január
17.
OMONDI, R. K. – RYAN, C. (2017): Sex tourism:
Romantic safaris, prayers and witchcraft at the
Kenyan coast. Tourism Management. 58. pp.
217-227.
PARASKEVAS, A. – BROOKES, M. (2018): Nodes,
Guardians and Signs: Raising Barriers to
Human Trafficking in the Tourism Industry.
Tourism Management. 67. pp. 147-156.
PARLIAMENTARY ASSEMBLY, COUNCIL OF
EUROPE, (2013): Fighting „child sex tourism”,
Resolution 1926 (2013) http://assembly.coe.
i nt/nw/xm l/XRef/X ref-XML 2 HT ML - en.
28 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
asp?fileid=19687&lang=en, Letöltve: 2017.
december 17.
PÉTER, E. – KELLER, K. – NÉMETH, K. –
LELKÓNÉ TOLLÁR, I. (2017): Integrating
health literacy into work and relaxation. In:
Kiglics N. (szerk): II. Turizmus és Biztonság
Nemzetközi Tudományos Konferencia.
Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz.
Tanulmánykötet. pp. 392-397.
PETRA DEVELOPMENT AND TOURISM
REGION AUTHORITY – ILO – UNICEF
– USAID (2014): Plan of Action to Eliminate
Child Labour in Tourism in Petra. http://
w w w.ilo.org/ipeci n fo/product/dow nload.
do?type=document&id=26595, Letöltve: 2018.
február 27.
Report of the 30th meeting of the World Tou-
rism Network on Child Protection (2015),
ITB Berlin, Germany. http://dtxtq4w60xqpw.
c l o u d f r o n t . n e t/s i t e s/a l l /f i l e s/d o c p d f/
rev3 0th meet i ng reportoftheworldtou ri sm
networkonchildprotectionrevnm.pdf, Letölt-
ve: 2016. március 30.
SCHNEIDER, F. – A. T. KEARNEY – VISA
EUROPE (2013): The Shadow Economy in
Europe. https://www.atkearney.com/financial-
services/article?/a/the-shadow-economy-in-
europe-2013, Letöltve: 2018. március 7.
SHARMA, A. – KUKREJA, S. – SHARMA, A.
(2012): Child labour – An Ugly Face of Travel
and Hospitality Industry. IOSR Journal of
Business and Management. 4(1). pp. 08-17.
SPENCER, A. – BEAN, D. (2017): Female sex
tourism in Jamaica: An assessment of
perceptions. Journal of Destination Marketing
and Management. 6. pp. 13-21.
THE CODE: http://www.thecode.org/about/
TUIGROUP (2016): A Collective No to sexual
exploitation of children in holiday destinations.
h t t p://c f.cd n .u nw t o.org/sit e s/a l l/f i l e s/
p d f/1 6 0 3 07_ u nw t o _ n e t w ork _ o n _ c h i l d _
protection_tui_group.pdf, Letöltve: 2017.
december 10.
UN GA (UNITED NATIONS GENERAL
ASSEMBLY) (2006): Promotion and protection
of the rights of children. UN General
Assembly Resolution. A/61/299. http://
w w w.u n . o r g /e n /g a /s e a r c h / v i e w _ d o c .
asp?symbol=A/61/299&Lang=E, Letöltve:
2018. március 16.
UNICEF (2011): Child Protection from Violence,
Exploitation and Abuse. https://www.unicef.
org/protection/, Letöltve: 2018. március 9)
UNWTO (2014): 15 Years of the UNWTO World
Tourism Network on Child Protection: A
Compilation of Good Practices. https://www.e-

unwto.org/doi/pdf/10.18111/9789284415588,
Letöltve: 2016. február 25.
WEARING, S. L. – WEARING, M. – McDONALD,
M. G. (2012): Slow’n Down the Town to Let
Nature Grow: Ecotourism, Social Justice and
Sustainability. In: Fullagar, S. – Markwell, K.
– Wilson, E. (eds): Slow Tourism: Experiences
and Mobilities. Channel View Publications. pp.
36-50.
WEICHSELBAUER, D. (2012): Sex, romance and
the carnivalesque between female tourists and
Caribbean men. Tourism Management. 33(5).
pp. 1220-1229.
TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
Műhely
WOLF, Y. (1993): The World of the Kuta Cowboy.
A Growing Subculture of Sex, Drugs and
Alcohol is Evident Among Male Youth in the
Tourist Areas of Bali and Lombok as they Seek
an Alternative to Poverty. Inside Indonesia.
June. pp. 15-17.
YEOMAN, I. – MARS, M. (2012): Robots, men
and sex tourism. Futures. 44. pp. 365-371.
ZSARNOCZKY, M. (2016): The impact of silver
tourism on rural areas. Annals of The Polish
Association of Agricultural and Agribusiness
Economists. 18(3). pp. 402-410.
29
Műhely

Turizmusbiztonság,
mint újonnan felmerülő fogyasztói igény
Szerzők: Péter Erzsébet1 – Németh Kornél 2 – Lelkóné Tollár Ildikó3

A turizmusban az elmúlt években rendkívül jelentős változások történtek. A világban zajló események
nemcsak a turisztikai szakembereket és az utazni vágyókat, hanem a rendfenntartó erőket is új kihívások
elé állítják. Az általános rendőri feladatok mellett napjaink új rendészeti kihívásai közé tartozik a ter-
rorveszély elhárítása turisztikai desztinációkban és kiemelt rendezvényeken. A szakmai nehézségek közé
sorolható a vezényelt állomány helyismeretének hiánya, a helyszínre történő érkezés ideje, illetve a nagy
tömegben történő megfigyelés, kommunikáció korlátai. A desztinációk biztonságáról kialakult kép megha-
tározza az utazási döntést, ugyanakkor a megváltozott utazási szokások mellett mégis egyre több az uta-
zás. A tanulmány többek között arra keresi a választ, hogy a közelmúlt eseményei mennyire befolyásolják
a pihenési szokásokat a turisztikai desztinációkban, illetve hogy egy-egy rendezvény helyszínen, valamint
a médiában közölt hírek biztonságot vagy bizalmatlanságot ébresztenek-e az emberekben. A XXI. század
emberének nagyon fontos a folyamatos újítások megléte az élet minden területén. A turisták számának és
tartózkodásának növeléséhez „komplex élménycsomagot” kell kínálni, amely más típusú vállalkozásokkal
való együttműködést feltételez. Minden térségnek törekednie kell arra, hogy márkává váljon és a vendég
olyan élményekkel távozzon, amikre jó visszaemlékezni, amik miatt szeretne visszatérni egy biztonságos
környezetbe. A fogyasztókban felmerülő igény alapján az utazások és a helyszínválasztás meghatározó
eleme lett napjainkban a biztonság.

Kulcsszavak: megújuló szolgáltatások, turizmusbiz-
tonság, rendezvények.
1. Bevezetés
A turizmus alapvetően bizalmi iparág, és komp-
lex rendszerének egyik legfontosabb alapja a biz-
tonság. A biztonság problematikája természetesen
rendkívül sokrétű kérdésköröket vet fel a termé-
szeti katasztrófáktól, a pénzügyi folyamatokon, és
a terrorizmuson át egészen a szálláshely-szolgálta-
tás, a környezet, az élelmiszerek, az egészség vagy
a közlekedés biztonságáig. A turizmus rendszeré-
ben az utazási döntést befolyásoló tényezők, így
egy desztináció meghatározó elemei a prekoncep-
ció és a tapasztalat. Az előbbihez tartozik a politi-
kai környezet, a közlekedés biztonsága (repterek,
repülők, vonatok), a természeti környezet bizton-
sága (vízminőség, cunamik, vulkánkitörés) és a
1 egyetemi docens, Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz,
peter.erzsebet@uni-pen.hu
2 egyetemi docens, Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz,
nemeth.kornel@uni-pen.hu
3 mesteroktató, Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz,
tollar.ildiko@uni-pen.hu
határokon átívelő, senkit sem kímélő terrorizmus
(WILK 2017). Az utazások során elsősorban biz-
tonságos desztinációt választunk, másodsorban
érdeklődésünknek megfelelő szórakozási lehetősé-
get, illetve rendezvényhelyszínt. Egy rendezvény
megszervezése során a szervezőnek rendkívül kö-
rültekintően kell eljárnia. Több jogszabály hatálya is
kiterjedhet egy adott rendezvényre attól függően,
hogy azt építményben vagy szabad téren rendezik
meg, illetőleg, hogy mekkora résztvevői létszámra
számítanak a rendezvény során. Nem csak nagy
létszámú, nagy területű rendezvények szervezői-
nek kell ismerni a vonatkozó előírásokat, hanem
akár egy községi önkormányzat polgármesterének
is, aki a szokásos falunapot vagy év végi mulat-
ságot szervezi meg (KIRÁLY – VÁJÓ 2015). Egy
turistákat és helyieket egyaránt vonzó rendezvény
védelme érdekében a rendőrség korábban az ese-
mény körül külső és belső, azaz kettős biztosítást
végzett. A külső, tágabb biztosítást a rendészeti
osztályok, a közlekedésrendészet és a közrendvé-
delem látja el. A biztosított terület a rendezvényen
kívüli utcákat foglalja magában, melynek alapve-
tő célja egy külső szűrő kialakítása a rendezvényt
zavaró magatartások, továbbá a bűncselekmények

30 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)


megakadályozása, megelőzése (gépjármű feltöré-
sek) érdekében. Ellenőrző-átengedő pontokat hoz-
nak létre, hogy minél biztonságosabban és kényel-
mesebben tudják a helyszínt védeni, és a tömeget
kezelni. A belső biztosítás is kiemelt jelentőséggel
bír, ami azt jelenti, hogy egy népszerű turisztikai
desztinációban megrendezésre kerülő, akár nem-
zetközi, rendezvény/fesztivál vagy sportesemény
vonatkozásában a behajtás a kiszolgáló, a szerve-
zők kényelmét biztosító autók és buszok számára
is meg van tiltva. A világ turizmusában az elmúlt
években rendkívül jelentős változások történtek.
Mára a turizmus biztonsága meghatározó jelen-
tőségű prioritássá vált. A turizmus biztonságát
veszélyeztető tényezők nagy mértékben erősítik a
kulturális sokk lehetséges kialakulását (MALOTA
– MITEV 2013, BOGÁROMI – MALOTA 2017). A
biztonságot azonban egy nemzet sem tudja önma-
gában garantálni, hosszú távon csak a regionális
és nemzetközi együttműködés tud stabilitást hozni
(KELLER 2004).
2. Módszertan
Érdeklődésünk fókuszába a Zala megyei aktív
munkavállalók kerültek, mivel a diszkrecionális
jövedelmük magasabb a többi társadalmi csopor-
ténál, és a biztonságos desztinációk kiemelt prio-
ritást élveznek utazási helyszíneik kiválasztásakor.
A kvantitatív kutatáson belül kérdőíves Omni-
buszkutatás készült. A mintasokaság 508 fő volt,
amelynek 49%-a volt férfi és 51%-a nő. A felmérés
nemenként volt reprezentatív a Zala megyében
dolgozó aktív munkavállalók körében. A mintába
kerülés során az „Egyszerű Véletlen Kiválasztás
Módszerét” választottuk. Az összefüggés vizsgálat
során korrelációt számoltunk, melynél figyelembe
vettük a Pearson féle korrelációs együttható tár-
sadalomtudományokban elfogadott szignifikancia
szint melletti értékét (MOLNÁR 2015, BARNA et
al. 2006).
3. Trendek és változások
a pihenési szokásokban
A nem túl biztonságos helyeken csak a védett, „all
inclusive” vakációfalvak tudnak túlélni, és a poszt-
modern turizmus számos formája lehetetlenné vá-
lik ezeken a helyszíneken. A pihenésre szánt idő
a munkáltató befolyása, illetve a saját magunkkal
szembeni elvárások miatt rövidül. A folyamatos
pörgés nemcsak kimerültséghez, rosszabb esetben
kiégéshez vezethet, hanem sajnos tartósan fenn-
álló betegségekhez is. Nem csak a zalai, hanem
a magyar lakosság nagy részére is jellemző, hogy
gyorsan, sokat szeretne pihenni. Igénye lenne a
TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
Műhely
változásra, de anyagi okok vagy belső késztetés
miatt nemet mond rá. Ezzel ellentétes trendként
jelenik meg többek között az úgynevezett „lassú”
turizmus” (ERNSZT 2016a, ERNSZT – LŐRINCZ
2017). A fogyasztói/turisztikai trendnek meg-
felelően az élménymarketing az utazás során is
fontossá válik, a helyi alapanyagokat felhasználó
helyi konyha megismerésének vágya akár fő mo-
tivációként, akár az utazás elmaradhatatlan része-
ként is jelentkezhet. Az utazó arra vágyik, hogy
amikor visszanézi egy fotón a pihenés pillanatait,
jó élmény kerítse hatalmába, és egyre fontosabbá
válik, hogy úgy érezze érzelmileg is gazdagodott
az út során. Azon desztinációk, amelyek biztonsá-
gos helyként élnek az utazók tudatában, javukra
tudták fordítani a világ egyes országainak bizton-
ságpolitikai helyzetében bekövetkező változásokat,
míg más desztinációk, melyek percepciója utazás
szempontjából veszélyesnek bizonyult, számos tu-
ristát vesztettek. Ahogyan az a 2016-os évben meg-
figyelhető volt, annak ellenére, hogy a légi közleke-
dés az alacsony olajáraknak köszönhetően relatíve
olcsó maradt, és számos ország vezetett be uta-
zóbarát vízumpolitikát, helyenként a terrorfenye-
getettség a felsorolt pozitív tényezőknél nagyobb
mértékben volt hatással a turizmus iparágára, ami
miatt újra eljött a háttértelepülések és rejtett vidéki
üdülőkörzetek ideje.
A MAGYAR TURISZTIKAI ÜGYNÖKSÉG
(2017) jelentése szerint a terrorizmus által sújtott
országokban – mint például Belgiumban, Francia-
országban vagy Törökországban – a beutazó turis-
ták száma és költése nagymértékben visszaesett.
A kulturális, gasztronómiai fesztiválok, sportren-
dezvények kiváló eszközként szolgálnak a nemzeti
értékek bemutatására a nagyközönség számára,
mindezt egy olyan közegben, amely a résztvevők
számára kikapcsolódást, szórakozást nyújt. A ma-
gas értéket képviselő rendezvények emellett nagy-
mértékben hozzájárulhatnak a pozitív ország-kép
kialakításához, a nemzeti identitás erősítéséhez.
Utazása során a turista jóllétének alapja a tes-
ti biztonsága és az egészsége. Ezen alapvető té-
nyezők mellett azonban a turista jólléte többet,
valamiféle megelégedettséget, lelki egyensúlyt is
feltételez. E vágyak természetesen nem maguktól
jelennek meg a tudatukban. Az örömért való uta-
záshoz, a nyugalmat és biztonságot nyújtó otthon
elhagyásához szükséges vágyakat egy rendkívül
kifinomult rendszer élteti. A turista a legritkább
esetben ismerheti meg a marketing által neki reklá-
mozott lokális autentikusságot, kultúrát és életmó-
dot. Ezen logika szerint a turista vágyai tulajdon-
képpen sosem teljesedhetnek be. Az autentikusság
fogalmának konstruktivista és reflexív felfogása
azonban meghaladja a valóság és a turista számára
31
Műhely

felkínált konstrukció közötti határt. Mindez nem egyre nagyobb kalandvággyal vágnak neki útjaik-
szünteti meg a turizmusipar konstruáló, szelektáló nak, hogy autentikus módon fedezzenek fel addig
és kanonizáló eljárásait, a helyi kultúrára gyakorolt ismeretlen környékeket.
hatását, azonban világossá teszi, hogy a turista elé- Bár a technológia egyre nagyobb teret nyer az
gedettsége nem feltétlenül ezektől függ (PUSZTAI élet minden területén, az utazás során kialakuló
2013). valódi emberi kapcsolatok és a vendégszerető sze-
A kikapcsolódást kínáló rendezvények egyéb mélyzettel való interakció szintén felértékelődik.
turisztikai termékhez kapcsolódva komplex kíná- Ahogy például a mobiltelefonok és a közösségi mé-
lat létrehozását teszik lehetővé a turisztikai szezon dia egyre inkább részeseivé válnak a magánszfé-
meghosszabbítására. Ami a fesztiválpiac euró- rának, úgy ezzel párhuzamosan a turisztikai szol-
pai trendjeit illeti, megállapítható, hogy 2017-ben gáltatók is több platformon képesek kapcsolatot
a válság hatása még érezhető, de összességében tartani a fogyasztókkal (SIMAY – GÁTI 2017).
nő a piac. A nagy, többnapos fesztiválok válnak Az empirikus kutatásunk eredményei szerint az
egyre népszerűbbé, és jellemző a rendezvények emberek többsége nem szállna meg olyan helyen,
specializációja is. A legfontosabb és legmeghatá- ahol a személyzet barátságtalan és nem segítőkész,
rozóbb trend e turisztikai termék kapcsán is az ugyanakkor a közvetlen kapcsolatra építő magán-
élményturizmus, és a rendezvényturizmusban is szálláshelyek népszerűsége töretlenül növekszik.
egyre inkább előtérbe kerül a desztináció meg-
közelíthetősége, valamint kiemelt szerepet kap- 4. A választást meghatározó
nak a biztonsági kérdések. Az utóbbi évtizedben tényezők fogyasztói szemmel
a rendezvényturizmusban a területi koncentráció
csökkenésének lehettünk tanúi: számos vidéki Az empirikus kutatás eredményei között szerepel,
rendezvény, fesztivál erősödött meg, melyek évről hogy mik azok a motiváló tényezők, amelyek meg-
évre színvonalas programkínálatot biztosítanak határozzák a munkavállalók döntéseit. Likert ská-
látogatóik számára, és a szervezésük, marketing- lán kértük jelölni (ahol az 1 a legkevésbé jellemző,
kommunikációjuk is folyamatosan fejlődik. Erős az 5 a leginkább jellemző választást jelentette), mi-
állami szerepvállalás mellett számos nagy nem- lyen szempontokat mennyire tartanak fontosnak a
zetközi sportrendezvény is megrendezésre kerül vizsgálatba bevont személyek (1. táblázat).
hazánkban, részben a bizonyos sportágakban elért A megkérdezettek meglehetősen nagy hang-
évszázados eredmények, részben a sport lobbi te- súlyt fektetnek a megfelelő ár/érték arányra
vékenységnek köszönhetően (úszás, vízilabda, ví- (4-27,1%; 5-62,4%), de jelentős mértékű a bizton-
vás, kézilabda, futball stb.). A sportrendezvények ságérzet (4-25%; 5-59,1%) is, ami arra utal, hogy
egyre több utazót vonzanak, évről évre dinamiku- olyan desztinációkat, illetve helyeket keresnek
san emelkedik a sportesemény miatt útnak indu- az üdülni vágyók, ahol nem érzik magukat ve-
lók száma (MAGYAR TURISZTIKAI ÜGYNÖK- szélyeztetve.
SÉG 2017).
A Tourist Police egy olyan különleges szolgálat 1. táblázat
a rendfenntartó szervek prevenciós munkájában, Az utazási döntést meghatározó
amelynek célja a bűnesetek megelőzése, illetve se- főbb tényezők (megoszlás)
gítségnyújtás a bajba került turisták számára. A
turisztikai információk továbbításához a legtöbb 1 2 3 4 5
Tourist Police szervezetnél megfelelő idegen nyelvű
tolmácsolás áll rendelkezésre. A „Turista Rendőr- Ár/érték arány 0,6% 1,0% 8,8% 27,1% 62,4%
ség” munkájára legfőképpen az idegenforgalmilag
leginkább látogatott régiókban van szükség, és ál- Biztonság 4,5% 9,1% 2,3% 25,0% 59,1%
talában a nyári főszezonban látják el a szolgálatot Minőség 0,6% 1,2% 6,6% 42,0% 49,6%
(OLÁH 2010).
2017-ben az utazók jelentős része döntött úgy Étkezési lehetőség 4,1% 5,1% 22,2% 31,0% 37,6%
a TURIZMUS ONLINE (2018) jelentése szerint,
Wellness
hogy felfedezi a világ kevésbé ismert részeit. A 11,6% 12,7% 23,2% 28,0% 24,5%
lehetőségek
felmérés során megkérdezettek 45%-a tervezett
Szolgáltatások
kalandosabb élményeket nyújtó úti célt választani, száma
5,6% 9,3% 32,0% 35,1% 18,0%
míg 47%-uk szeretett volna olyan helyre eljutni,
Sportolási
ahol még egyik ismerőse sem járt. Legyen szó egy lehetőségek
12,1% 18,9% 31,2% 24,7% 13,1%
elszigetelt hegyi faluba tartó túrázásról vagy bár-
milyen más, szokatlanabb élményről, az emberek Forrás: saját szerkesztés

32 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)


A szükségletek hierarchiájában a fiziológiai szük-
ségletek nyomában ott van rögtön a biztonság
utáni vágy. A szervezett tömegturista kedveli az
úgynevezett „all inclusive” (minden turisztikai
szolgáltatást magába foglaló) utazási csomagokat,
és keveset találkozik a helyiekkel, mert így a leg-
kielégítőbb a pihenése és a biztonságérzete. Napja-
inkban már egyre jobban igaz a biztonság kiemelt
szerepe a felfedező turista típusára is, akinek ko-
rábban minimális biztonságra és kényelemre volt
szüksége, utazását önállóan, egyénileg szervezi, és
szívesen ismeri meg a helyi lakosokat, ugyanakkor
szeretné mindezt nyugalomban tenni.
Saját vizsgálatunk eredménye szerint a megkér-
dezett zalai munkavállalók 39,2%-a külföldön, míg
60,8%-a belföldön nyaralt. A nyári pihenést 47,8%
választotta, azonban ennek időtartama az eredmé-
nyek szerint a korábbi 7-10 napról 5 napra szűkült.
Az országos átlaghoz hasonlóan töretlen a hosszú
hétvégék népszerűsége, ami átlagosan 3 napos
üdülést jelent. A kutatásunk eredménye szerint a
fogyasztók több mint 90%-a használja az interne-
tet utazási információk elérésére országosan. Az
utazásszervezők és utazásközvetítők szinte mind-
egyike rendelkezik saját honlappal, ennek ellenére
a szolgáltatók többsége mégsem ismeri a szolgálta-
tásukról online információt kereső, vagy szolgálta-
tásaikat igénybe vevő utasokat, ahogy nem hasz-
nálja a keresőoptimalizálást sem. Ez azt is jelenti,
hogy sem online értékesítési tevékenységük tény-
leges hatékonyságáról, sem irodájuk online célcso-
portjáról nem rendelkeznek megfelelő informáci-
óval. Ennek elkerülése érdekében javasolni lehet a
szolgáltatóknak a honlap látogatottság mérésének
bevezetését, egy olyan webstatisztika kialakítását,
melynek segítségével könnyen végezhetőek olyan
felmérések, amelyekkel megállapíthatóak például,
hogy kik és honnan (például keresők, desztinációs
honlap) látogatják a weboldalt, hogy bizonyos idő-
szak(ok)ban (hónap, év) hányan vettek igénybe alap
(szállás, programok) vagy kiegészítő (biztosítás)
turisztikai szolgáltatást (GYULAVÁRI – HUBERT
2014). Az utazásszervező irodák ezen webstatisz-
tikai eredmények felhasználásával megtudhatják
továbbá, hogy a honlapjukat látogató fogyasztókat
melyik menüpontok érdeklik a legjobban, ezáltal a
legtöbbször „rákattintott” menüpontot a legszem-
betűnőbb helyre tudják helyezni a honlapon. Míg a
fogyasztók többsége részéről megjelenik az igény,
hogy mások véleményét is elolvassák a fórumokon
utazás előtt, addig az utazási irodák közül csak
néhány rendelkezik honlapján saját fórummal. A
többi szolgáltató úgy érzi, nem érdekelt egy ilyen
online szolgáltatás létrehozásában, amit azonban a
fogyasztók hiányolnak (PÉTER et al. 2017). A GFK
legfrissebb, 2017-es, nyaralási terveket vizsgáló
TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
Műhely
1000 fős, országos reprezentatív felmérésének ada-
tai szerint a magyar lakosság kicsivel több mint fele
(54%) tervez utazást idén nyáron, közülük a legtöb-
ben (32 %) belföldi úti célban gondolkodnak, 10%-uk
külföldre készül és 12% bel- és külföldi utazást is
beiktat a nyári szabadságába. A legnépszerűbb ha-
zai úti cél továbbra is a Balaton, külföldön pedig a
horvát, görög és olasz tengerpart, valamint Erdély.
Az utazási szokások látványosan összefüggnek az
életkorral, a társadalmi, anyagi helyzettel és a la-
kóhellyel. Míg a 20–29 évesek jellemzően külföldre
utaznak, addig a 40–49 évesek szívesebben pihen-
nek a határokon belül (GFK 2018).
A hosszú hétvégék népszerűsége töretlen
(1. ábra), az országos átlaghoz hasonlóan 30,8 %-os,
ami átlagosan 3 napos üdülést jelent (PÉTER 2017).
A nyári nyaralás 47,5 %-kal vezet, azonban empi-
rikus eredményeink szerint 4-5 napra rövidült a
korábbi évekhez képest.
1. ábra
A legnépszerűbb pihenésre szánt időszakok
megoszlása a válaszadók véleménye alapján
Síelés 3,1%
Szilveszter 4,4%
Egyéb 5,0%
Személyes ünnepek 8,8%
Hosszú hétvége 30,8%
Nyári nyaralás 47,8%
0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0%
Forrás: saját szerkesztés
Érdekes a 20–29 éves Y-generáció választása: leg-
többjük ugyan európai utazást tervez, de nem a
fenti „klasszikus" nyári desztinációkat célozza
meg, hanem például Dániát, Írországot vagy Hol-
landiát. Tíz százalékuk a tengerentúlra utazik, a
többiek pedig Észak-Afrikát, Ázsiát vagy Ausztrá-
liát célozzák meg (GFK 2018).
A kutatásunk eredménye szerint a fogyasztók
több mint 90%-a használja az internetet utazási
információk elérésére országosan. Az utazásszer-
vezők és utazásközvetítők szinte mindegyike ren-
delkezik saját honlappal, ennek ellenére a szolgál-
tatók többsége mégsem ismeri a szolgáltatásukról
online információt kereső, vagy szolgáltatásaikat
igénybe vevő utasokat, ahogy nem használja a
keresőoptimalizálást sem. Ez azt is jelenti, hogy
sem online értékesítési tevékenységük tényleges
hatékonyságáról, sem irodájuk online célcsoport-
járól nem rendelkeznek megfelelő információval.
33
Műhely
Az internetes hirdetés, illetve a fórumokon való
tájékozódás ugyan nagy népszerűségnek örvend
(2. ábra), azonban a látogatók olyan helyre szeret-
nek visszatérni, ahol már volt pozitív tapasztalatuk
(22,3%) vagy rokonaik, illetve barátaik ajánlották
nekik (25,8%). Emellett továbbra is nagyon sokat
számít mások véleménye: az utazók többsége nem
választana olyan szállást, amelyről háromnál több
negatív véleményt olvasott (PÉTER 2017). Akik
útra kelnek, azok egyre inkább kezdik megérteni,
hogy az emberi kapcsolat pótolhatatlan, nyaralá-
sukat pedig a közvetlen interakciókkal tennék még
emlékezetesebbé.
Választási szempontok megoszlása
Reklám, újsághír 2,4%
Egyéb 2,9%
Folyamatosan figyelem az akciós utakat
Internetes hirdetés alapján
Wellness lehetőségek
Vonzerők, programlehetőségek a térségben
Személyes tapasztalat
Barát, ismerős, rokon ajánlása
0,0% 5,0%
Forrás: saját szerkesztés
A biztonsági kérdésekhez kapcsolódó személyes
tapasztalat mély nyomot hagy az utazókban, hi-
szen egyetlen mosoly elérheti, hogy visszatérjünk
adott desztinációba, ugyanakkor egyetlen negatív
élmény is elegendő ahhoz, hogy végérvényesen el-
utasítsuk a jövőben.
3. ábra
Motivációs tényezők az utazási döntés
meghozatalakor
Egyéb 2,4%
Turisztikai attrakciót választok 7,7%
Rendezvényt/programot választok
Szálláshelyet választok
Térséget választok
0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0%
Forrás: saját szerkesztés
A sok turistát vonzó rendezvényeknek óriási a je-
lentősége, hisz amennyiben a helyszínnek egyéb-
ként vonzó a turisztikai imázsa, nagyobb lesz az
34 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
érdeklődés a turisztikai csomagok iránt is, így
esetleg package értékesítésére is lehetőség nyílhat.
Amennyiben a helyszín olyan, amelynek a turisz-
tikai vonzereje nem elég erős, a visszatérő rendez-
vény emelheti iránta a látogatók érdeklődését, így a
desztináció, ha lassan is, de fejlődni fog.
A legtöbb válaszadó turisztikai desztinációt vá-
laszt (54,6%), de a szálláshely (22,9%) és a rendez-
vények/programok (12,4%) is kiemelt fontosságúak
egy-egy döntés meghozatalakor. Kiemelt prioritás
a biztonság és az élménydús környezet, amire jó
visszaemlékezni (3. ábra).
A Zalában vizsgált munkavállalóknak a well-
ness ma is gyakran jelenti azt, hogy amikor pihen-
2. ábra ni megy, sokat eszik és jókat alszik. Mivel „nem
vesztegetheti az idejét”, új élményekkel is gyara-
podni szeretne (15,1%) és keresi a kalandot (6,9%),
ami felejthetetlenné teheti a nyaralást, amire a vá-
laszadók szerint szintén csak egy nyugodt és biz-
6,6%
tonságos környezetben van lehetőség.
11,8%
Ahogy azt a 4. ábra is szemlélteti, a pihenés és
12,0%
a kikapcsolódás vágya erős (33,2%), ugyanakkor az
16,2%
elmúlt évekhez képest nőtt az új élmények kere-
22,3%
25,8%
sése (15,1%), csakúgy mint a kalandkeresés (6,2%),
10,0% 15,0% 20,0% 25,0% 30,0%
ami a megkérdezett alanyok közül már az Y és
Z generáció képviselőire jellemző. Ők bátrabban
vágnak neki egy-egy utazásnak, akkor is, ha keve-
sebb diszkrecionális jövedelemmel rendelkeznek,
és úgy érzik, velük soha nem történhet semmi baj.
4. ábra
Célkitűzések megoszlása a nyaralás alkalmával
Egyéb 1,0%
Kalandkeresés 6,2%
Kulturális érdeklődés 9,6%
Feltöltődés, wellness, életmódváltás
12,2%
Új élmények keresése 15,1%
Családi együttlét 22,8%
Pihenés, kikapcsolódás 33,2%
0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0%
12,4% Forrás: saját szerkesztés
22,9%
Ha a világ több pontján van fenyegetettség (legyen
54,6% az belpolitikai vagy terrorfenyegetettség, esetleg
gazdasági válság), az jelentős akadálya lehet a tu-
rizmus további fejlődésének, illetve sor kerülhet
a turizmus jelentős területi átrendeződésére is,
mivel a turisták el fogják kerülni a túl veszélyes
helyeket. A 2011 során Észak-Afrikában és a Kö-
zel-Keleten bekövetkezett forradalmak nyomán
ilyen változások máris megfigyelhetők voltak a
turisztikai desztinációk földrajzi átrendeződése

kapcsán. Hasonlóképpen, a környezeti problémák,
a szennyezések és katasztrófák szintén befolyásol-
hatják a turizmus további fejlődését, és elriaszt-
hatják a turistákat egyes helyszínekről vagy akár
nagyobb régiókból is. Remélhetőleg azonban ezek
a politikai és környezeti problémák nem fognak
túl gyakran, túl sok helyen bekövetkezni, és ezáltal
a vizsgálatban tárgyalt új turisztikai tendenciákat
sem fogják túl nagymértékben visszavetni.
A növekvő terrorveszély és a külföldiekkel
szembeni ellenszenv növekedése egyes kultúrák-
ban befolyásolhatja a turizmust, mind mennyiségi,
mind minőségi oldalról. Ahogy az 5. ábrán is lát-
ható, a megkérdezettek több mint fele (54,7%) nem
veszi figyelembe a terrorfenyegetettséget utazásai
során, de mivel hazánkat biztonságosabbnak vélik,
22,4% dönt a belföldi nyaralás mellett és nem uta-
zik külföldre.
5. ábra
A terrorizmus hatása az üdülési szokásokra
Kevesebbszer megyek pihenni 2,4%
Elhalasztom a nyaralást 5,7%
Rövidebb nyaralást választok
14,9%
biztonságosabb helyen
Inkább belföldi nyaralást választok
Egyáltalán nem befolyásolja
0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0%
Forrás: saját szerkesztés
A nagy tömegeket megmozgató rendezvények
vonatkozásában is elsődleges a biztonság kérdé-
se. Magyarország szerencsére nem a terroristák
támadásainak célpontja, azonban a biztonsági in-
tézkedéseket illetően 2017. évben előzetes egyezte-
tés zajlott az állam részéről az Alkotmányvédelmi
Hivatallal és a Terrorelhárítási Központtal, mint
szakszervekkel, illetve a helyi önkormányzatokkal,
tudtuk meg KERTÉSZ (2017) kapcsolódó eredmé-
nyeiből.
Eredményeink alapján a válaszadók 75%-ánál
még nem fordult elő, hogy terrorfenyegetettség
miatti félelemből mondott volna le valamilyen
programot (2. táblázat), azonban 25%-uk üte-
mezte már át az utazását úgy, hogy a korábban
tervezett rendezvényre nem látogatott el. A leg-
hosszabb idejű tartózkodást nemzetközi sport-
mérkőzések esetén figyelhettünk meg a turisták
körében (11%).
Ahogy Kovács Péter, a Magyar Labdarúgó
Szövetség biztonsági igazgatóhelyettese nyilat-
Műhely
kozta, már a beléptetés biztonsága is több fázis-
ból adódik össze (BIZTONSÁGPIAC ÉVKÖNYV
2017). Bár a folyamat a jegyvásárlásnál kezdődik,
mégis a biztonsági kapu az, ami megállítja azo-
kat a személyeket, akiket valamely sportszerve-
zet már kizárt. Ezen felül, a stadionokban zárt
láncú megfigyelő rendszer működik, ami rögzíti
a felvételeket. Az úgynevezett spotterek, vagy
más néven rendőri megfigyelők, folyamatos kap-
csolatot tartanak a szurkolókkal, és próbálnak
információkat közvetíteni a rendőri vezetésnek
a tömeg dinamikájáról és a várható negatív ese-
ményekről.
2. táblázat
Korábbi terrortámadások vagy
terrorfenyegetettség miatt lemondott
programok
Nem fordult elő 75,0%
Sport jellegű 11,0%
Komplex rendezvények 6,0%
Művészeti jellegű 4,7%
Egyéb 1,7%
Kereskedelmi jellegű 0,8%
22,4%
Közművelődési jellegű 0,6%
54,7%
Társadalmi, politikai jellegű 0,2%
Tudományos jellegű 0,0%
Egyházi jellegű 0,0%
Forrás: saját szerkesztés
Az összefüggésvizsgálatok során korreláció-
számítást végeztünk, ahol egy erős kapcsolat
jött ki az utazási döntés és az életkor között.
Az eredmény érdekessége, hogy a Pearson féle
korrelációs együttható előjele negatív (-0,718)
volt 0,0007-es szignifikancia szint mellett. Ez
egy ellentétes irányú kapcsolatot mutat, misze-
rint minél fiatalabb valaki, annál bátrabban hoz-
za meg a döntését, melyet a pénzügyi helyzete
sem befolyásol, mert pénz szűkében alternatív
lehetőséget választva internetes fórumokon ér-
deklődik olcsó vagy ingyenes szállás iránt. Ami-
kor a munkavállaló szervezete jelzi, hogy ideje
pihenni, a fiatalok előbb ismerik fel a „veszélyt”.
A középkorú és idősebb válaszadók maximum
a gyorsan-sokat pihenést engedik meg maguk-
nak, amely újabb kihívásokat jelent nemcsak az
egészségügyben dolgozóknak, hanem a turiszti-
kai szakembereknek is.
TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018) 35
Műhely
5. Következtetések
A biztonságnak főszerep jut az utazási döntések
meghozatalánál, amit empirikus kutatásunk is
alátámasztott, és ami a jövőben még inkább fel-
értékelődik. Az idegenforgalomban elsődleges
szempont a rendőrség proaktív munkája, melynek
célja, hogy a turistát hozzásegítse biztonságérze-
tének kialakításához. E feladatkör betöltéséhez
szükséges a különböző turisztikai szervezetekkel,
önkormányzatokkal való együttműködés, illetve a
végrehajtó szervek és a társadalom közti megfelelő
kommunikáció, melyek együttes célja a bűncselek-
mények számának csökkentése, a bűnesetek áldo-
zatainak segítése, továbbá a teljes körű tanácsadás
(BUJDOSÓ – GYÖRKI 2011, ERNSZT 2016b).
Minden lehetséges médiában a biztonság hang-
súlyozása a cél, és fontos, hogy folyamatosan tá-
jékoztassák a külföldi partnereket és a belföldi
fogyasztókat egyaránt. Az állam részéről a pánik
megelőzésére a megfelelő diplomácia és konzuli
szolgálat/külképviselet szerepel az első helyen.
A Turisztikai Ügynökség részéről sokat számít a
biztonságérzet kialakításában egy jól elkészített
imázs film, valamint a megfelelő desztináció és
event menedzsment (PÉTER 2017).
A személyes biztonság (közbiztonság, Tourist
Police) mellett az utazni vágyók nagy hangsúlyt
fektetnek a vagyontárgyaik biztonságára, valamint
a pénzügyi biztonságukra. A desztináció biztonsá-
gára vonatkozó prekoncepciók erősen befolyásol-
ják az utazási döntést. Felerősödött a social media
szerepe a prekoncepciók alakításában, és a megta-
pasztalt biztonság hírének terjesztésében.
A turista nem mond le az utazásról, csak más
desztinációt választ. Magyarország és Budapest
biztonságos desztinációk, azonban az utazási
döntés pozitív befolyásolása érdekében ezt tudni
kell megfelelően kommunikálni is a turisták felé
(WILK 2017).
Az élménymárkázáshoz eszköz lehet egy
jól elkészített weboldal, a public relations, pros-
pektusok, kiadványok, ajándéktárgyak és egyéb
márkázott termékek vagy online hirdetések, de a
legfontosabb az elégedett vendég, amihez nélkü-
lözhetetlen a megfelelő szervezeti struktúra és a
biztonságos közeg biztosítása.
Az összefüggés vizsgálatokból kiderült, hogy a
fiatalabb generációk tagjai bátrabban hoznak dön-
téseket (kevesebbet aggódnak a biztonság miatt),
és a pénzügyi helyzetük sem feltétlenül befolyá-
solja döntéseiket. Mindkét nem esetén a választott
térséget emelték ki fő motivációként a nyaralási
döntés meghozatalánál. A vizsgálat alanyai abba a
desztinációba térnek vissza, ahova valamilyen po-
zitív élmény köti őket, ami akár érzelmi marketing
36 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
propagandával is befolyásolható. Érdekes lehet itt
felülvizsgálni a TDM szervezetek tevékenységét,
ugyanis a turizmussal foglalkozó szakmai szerve-
zeteknek húzó szerepet kell betölteniük, illetve a
menedzsmentnek a turisztikai szuprastrukturák
esetén is hatékonyan kell reagálni az új kihívásokra.
Köszönetnyilvánítás
A kutatás az Emberi Erőforrások
Minisztériuma ÚNKP–17-4 kódszá-
mú Új Nemzeti Kiválóság program-
jának támogatásával készült.
Felhasznált irodalom
BARNA K. – NAGY M. Z. – MOLNÁR T.
(2006): Egyszerűen statisztika II. Perfekt Kiadó,
Budapest.
BIZTONSÁGPIAC ÉVKÖNYV (2017): A focimeccs
legyen családi program. Biztonságpiac.hu Kft.
BOGÁROMI E. – MALOTA E. (2017): Kulturális
sokk és fogyasztói akkulturáció – kétirányú,
interdiszciplináris megközelítésben.
Vezetéstudomány. 48(4). pp. 6-17.
BUJDOSÓ Z. – GYÖRKI M. (2011): A biztonság
szerepe a turizmusfejlesztésben. Acta Carolus
Robertus. 1(2). pp. 45-56.
ERNSZT I. – LŐRINCZ K. (2017): A lassú
turizmus, mint termékfejlesztési irány – Kőszeg
esettanulmánya. Comitatus Önkormányzati
Szemle. 27(3). Különszám. pp. 54-59.
ERNSZT I. (2016a): Kőszeg slow turizmusban rejlő
lehetőségei – A lassú filozófia. In: Miszlivetz
F. (szerk.): Kisvárosok reneszánsza, A kőszegi
példa. Savaria University Press – Felsőbbfokú
Tanulmányok Intézete, Szombathely – Kőszeg.
ERNSZT I. (2016b): „Sullen Shadows Under the
Blue Sky” – Some Remarks about the Dark
Side of Tourism and the International Legal
Protection. In: Németh K. (szerk): I. Turizmus és
Biztonság Nemzetközi Tudományos Konferencia.
Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz.
Tanulmánykötet. pp. 98-106.
GFK (2018): Balaton vagy Adria? http://www.origo.
hu/utazas/hirek/20170620-a-lakohelytol-es-
az-eletkortol-is-fugg-hova-utazik-valaki.html,
Letöltve: 2018. február 14.
GYULAVÁRI T. – HUBERT J. (2014): A hatásosság
és hatékonyság fogalmainak értelmezése online
vs. offline kampányok keretében. In: Hetesi
E. – Révész B. (szerk): „Marketing megújulás":
Marketing Oktatók Klubja 20. Konferenciája. SZTE
GTK, Szeged. pp. 302-310.

KELLER K. (2004): Az újraegyesült Németország
növekvő nemzetközi biztonságpolitikai
szerepvállalása: a Bundeswehr „out-of-
area” bevetései. Külügyi Szemle. 3(3 -4). pp.
186-219.
KERTÉSZ R: (2018): Önfeledt szórakozás
biztosítása, egy kihívásokkal teli
tömegrendezvényen. In: Kiglics N. (szerk): II.
Turizmus és Biztonság Nemzetközi Tudományos
Konferencia. Pannon Egyetem Nagykanizsai
Kampusz. Tanulmánykötet. pp. 66-72.
KIRÁLY L. – VÁJÓ N. (2015): Rendezvények
biztonsági kérdései. Hadmérnök. 10(1). pp. 11-23.
MAGYAR TURISZTIKAI ÜGYNÖKSÉG (2017):
Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030. http://
www.kormany.hu/download/8/19/31000/mtu_
kiadvany_EPUB_297x210mm%20-%20preview.
pdf, Letöltve: 2018. február 10.
MALOTA E. – MITEV A. (2013): Kultúrák
találkozása. Nemzetközi kommunikáció, kultúrsokk,
sztereotípiák. Alinea Kiadó, Budapest.
MOLNÁR T. (2015): Empirikus területi kutatások.
Akadémiai Kiadó, Budapest.
OLÁH T. (2010): Turizmus és közbiztonság
kapcsolata Salgótarján példáján. In: Bujdosó
Z. – Györki M. (szerk): A biztonság szerepe a
turizmusfejlesztésben. Acta Carolus Robertus.
1(2). pp. 45-56.
PÉTER E. (2017): Dilemma: Menni vagy
maradni? Változó igények, átalakuló pihenési
szokások. In: Kiglics N. (szerk): II. Turizmus és
Biztonság Nemzetközi Tudományos Konferencia.
TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
Műhely
Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz.
Tanulmánykötet. pp. 219-225.
PÉTER, E. – KELLER, K. – NÉMETH, K. – LELKÓNÉ
TOLLÁR, I. (2017): Integrating health literacy
into work and relaxation. In: Kiglics N. (szerk):
II. Turizmus és Biztonság Nemzetközi Tudományos
Konferencia. Pannon Egyetem Nagykanizsai
Kampusz. Tanulmánykötet. pp. 392-397.
PUSZTAI B. (2013): A turista jóllét forrása –
Találkozás az autentikus látnivalóval vagy
igazi önmagunkkal. In: Michalkó G. – Rátz
T. (szerk): Jó(l)lét és turizmus: utazók, termékek
és desztinációk a boldogság és a boldogulás
kontextusában. Kodolányi János Főiskola, MTA
CSFK Földrajztudományi Intézet, Magyar
Földrajzi Társaság. Székesfehérvár–Budapest.
pp. 13-21.
SIMAY A. – GÁTI M. (2017): A fogyasztói jelenlét
és a nyilvánosság iránti attitűdök vizsgálata a
mobil és közösségi médiában. Vezetéstudomány.
48(1). pp. 61-69.
TURIZMUS ONLINE (2018): 2017 legnagyobb
utazási trendjei. http://turizmusonline.hu/
k u l fold/c i k k/2 01 7_ leg n ag yobb_ ut a za si _
trendjei, Letöltve: 2018. február 20.
WILK A. (2017): Magyarország, mint biztonságos
desztináció – Biztonság és Turizmus – A Beutaztató
Utazási Irodák szemszögéből. OK-WORLD Travel
Service, MUISZ – Beutaztató Bizottság, 2017.
március 2-5. Konferencia előadás. http://
slideplayer.hu/slide/12402892/, Letöltve: 2018.
március 1.
37
Műhely

Biztonsági kérdések a turizmusban,

egy határ menti térség példáján keresztül
Szerzők: Ernszt Ildikó1 – Péter Erzsébet2 – Keller Krisztina3 – Tóth-Kaszás Nikoletta4

Amennyiben túllépünk a biztonság klasszikus értelmezésén, ami a jogellenes cselekményektől való men-
tességet – jelen esetben elsősorban a terrortámadásoktól való biztonságot – jelenti, meg kell említenünk a
technikai értelemben vett biztonság számos elemét. A tágabb értelemben felfogott biztonsághoz tartozik
többek között a környezet (épített és természeti), a fogyasztás, az egészség biztonsága is. De más oldalról
is megközelíthetjük a kérdést. Nemcsak a turisták biztonságát kell hangsúlyozni, amit folyamatosan szem
előtt tartunk, amikor ez a téma előtérbe kerül, hanem az is fontos, hogy a turizmus a turisztikai desz-
tináció lakosai számára is biztonságos legyen. Mivel a biztonság sarkalatos kérdéssé vált, a biztonságos
úti célok egyre népszerűbbé válnak. Emellett erősödik egy olyan trend is, ami a természetközeliséget, a
nyugalmat preferálja a nyüzsgő nagyvárosok, a turistáktól hemzsegő nyaralóhelyek nyújtotta kínálattal
szemben. A biztonság egyes vetületeivel foglalkozó vizsgálatunk fókuszában a Letenyei járás áll. Ezen
vizsgálatban egy kérdőíves kutatás keretében mértük fel, hogy a gazdasági válság és a terrorfenyegetettség
hatásai mennyire érezhetőek országosan, illetve a vizsgált járás vonatkozásában. Továbbá feltártuk azt is,
hogy a megkérdezettek mennyire érzik biztonságosnak az online fizetést a turisztikai jellegű foglalásaik-
nál, kifizetéseiknél, illetve hogy szükségesnek érzik-e a külföldre utazók, hogy utasbiztosítást kössenek, és
ha igen, mindezt hány nappal korábban teszik.

Kulcsszavak: turizmus, biztonság, online foglalás, turizmusipar kibontakozásának, a forgalom bővü-

biztosítás.
1. Bevezetés
Napjainkban egyre fontosabb kérdés a biztonság,
amely a turizmusban is szerepet játszik. Megvál-
toztak a preferált turisztikai desztinációk, mivel
számos ország turisztikai kereslete visszaesett a
különböző fenyegetések vagy épp terrortámadá-
sok miatt, miközben új, biztonságosabbnak vélt
területek forgalma fellendült.
A biztonság napjainkban olyan mértékben
meghatározza egy már létező vagy akár egy po-
tenciális turisztikai desztináció működését, hogy
a biztonságfaktorok egyúttal a turizmusipar alap-
feltételeiként értelmezhetők. Az intézményesült fe-
nyegetettség, a közegészségügyi helyzet és az élet-
körülmények azok a biztonságfaktorok, amelyek
külön-külön vagy együttesen észlelt hiányosságai a
1 egyetemi docens, Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz,
ernszt.ildiko@uni-pen.hu
2 egyetemi docens, Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz,
peter.erzsebet@uni-pen.hu
3 egyetemi docens, Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz,
keller.krisztina@uni-pen.hu
4 egyetemi adjunktus, Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz,
kaszas.nikoletta@uni-pen.hu
lésének folyamatos vagy időleges gátjává válhatnak
(MICHALKÓ 2012).
Felértékelődött az, ha egy turisztikai desztináció
biztonságos. A biztonság márkaépítő elem lehet,
amit ki lehet, és ki is kell használni. Biztonság nél-
kül a tömegturizmus folyamatai az abban résztve-
vők számára nem értelmezhetők (ZSARNOCZKY
2017). Ugyanakkor a biztonságnak számos aspek-
tusa van. Sajnos a veszélyeztetett térségekben a
helyiek is áldozatul eshetnek a megnövekedett
bűnözésnek. El kell viselniük, hogy megszűnik
a nyugalom, amikor a tömegturizmus és an-
nak minden negatív hozadéka átsöpör az adott
helyen. Ki kell szolgálni a tömegek deviáns igé-
nyeit, a felszín alatt felütheti fejét a prostitúció,
a gyermekkereskedelem, a kényszermunka, a
mindezekre építő szervezett bűnözés. A legsé-
rülékenyebb csoportok így fokozott veszélynek
vannak kitéve. A gyermekek, nők, fiatalok válnak
a legkönnyebben áldozattá, és a kényszermunka
hálójában vergődve megjelennek a „szexpiacon”.
Így kiemelkedően fontos, hogy minél gyakrabban
szót ejtsünk arról, hogy az utazási piac csillogó
világának mélyén milyen sötét titkok rejlenek.
Azonban a fenti negatív forgatókönyv természe-
tesen nem törvényszerű, és számos olyan desz-
tináció vagy formálódó jövőbeli desztináció is

38 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)


létezik, ahol ezek a jelenségek nem ütötték fel a
fejüket, és a béke szigeteként jelennek meg.
A turizmus számtalan meghatározásának lé-
nyege a szolgáltatások igénybevételével párosuló
átmeneti környezetváltozás, amelynek legfőbb cél-
ja az élményszerzés. A turizmusbiztonság a turiz-
mus piacának eredményes működését és fejlődését
gátló veszélyforrások hiánya. Másként fogalmazva
a turizmusbiztonság az utazásból és az átmeneti
tartózkodásból fakadó, az utazót és a desztinációt
egyaránt fenyegető kockázatok csökkentése, illetve
kizárása (MICHALKÓ 2012). A turizmusbiztonsá-
got veszélyeztető faktorok sok esetben a kulturális
sokk lehetséges kialakulásához és fenntartásához
is hozzájárulnak (MALOTA 2011, BOGÁROMI –
MALOTA 2017).
Empirikus kutatásunk helyszíne, a Letenyei já-
rás, Magyarország délnyugati szegletében fekszik,
a horvát és a szlovén határ mellett. Aprófalvas
jellege miatt magas településsűrűség és kis lélek-
szám jellemzi. A falvakra komoly veszélyt jelent az
elnéptelenedés, továbbá a munkanélküliségi ráta
Zala megyén belül Letenye térségében a legma-
gasabb. A vizsgált járás idegenforgalma kevésbé
jelentős, inkább több lokális attrakció laza halma-
zának, mintsem ezek szoros együttműködésének
tekinthető. Igazán domináns turisztikai mágnes
sem található a térségben. A kulturális értékeit
számba véve kijelenthetjük, hogy meglehetősen
kevés nagy jelentőséggel bíró épített örökséget
őriz. NÉMETH (2008, 2017) szerint a vidékies
térségek formálódó új arculata számos esetben új
szerepeket kínál, új feladatokat vetít előre, és inno-
vatív megközelítést követel meg.
Meglehetősen nagy az átutazó forgalom a já-
rásban, mivel Letenye város az ország délnyugati
kapuja Horvátország felé. Az ottani határátkelő
jelentős személy- és teherforgalmat bonyolít le,
mely 0-24 óráig nyitva áll az átkelők számára. A
személyforgalom szempontjából legkeresettebb
úti cél az Adriai tengerpart, mely Letenyétől sze-
mélyautóval 3 órán belül elérhető. A határt szemé-
lyi igazolvánnyal is át lehet lépni, ami még inkább
megkönnyíti az átjárást.
Az elmúlt 10 év adatait vizsgálva láthatjuk
(KSH 2017), hogy a járás turisztikai vendégfor-
galmát elsősorban a belföldi utazók teszik ki.
Ezen utazók száma meglehetősen alacsony értéket
mutatott 2014-ig, azonban a 2015-ös évben több,
mint 300%-os növekedés volt tapasztalható. Ez a
növekedés 2016-ra visszaesett ugyan, de a korábbi
évekhez képest még így is csaknem kétszeres ven-
dégforgalmat jelent. 2017 harmadik negyedévének
adatai alapján elmondható, hogy ezen időszak is
sikeres lesz a térség turisztikai szolgáltatói szá-
mára, ugyanis több, mint 6000 főt regisztráltak a
TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
Műhely
kereskedelmi szálláshelyeken 2017. január és szep-
tember hónapok között. A kiemelkedő időszak ér-
telemszerűen július-augusztus volt, amely a fürdő
nyitvatartásával is összecseng.
Jelen tanulmányban először egy online kérdőíves
kutatás eredményeit kívánjuk bemutatni, amelyet
a magyar lakosság utazási szokásainak felmérése
céljából végeztünk el, különös tekintettel a bizton-
sággal kapcsolatos attitűdökre. Emellett megvizs-
gáltuk, hogy egy konkrét járásba, vagyis a Letenyei
térségbe utazók utazási szokásai hogyan alakulnak,
és hogy biztonsági szempontból milyennek értéke-
lik a megkérdezettek magát a térséget.
2. Módszertan
A térség ismertségének feltárása, valamint a la-
kosság utazási szokásainak felmérése céljából
kvantitatív kutatáson belül két omnibusz kutatást
bonyolítottunk le. Az online kérdőívet 2017. októ-
ber-november hónapokban tölthették ki a válasz-
adók, aminek eredményeként 198 értelmezhető
kérdőívet kaptunk az országos lekérdezés során. A
kiválasztás EPSEM minta alapján történt. Szintén
kérdőíves megkérdezés segítségével elégedettségi
felmérést is végeztünk azon turisták körében, akik
a Letenyei járásba látogattak, mely esetben a kér-
dőívet a térségi szolgáltatók bevonásával juttattuk
el a célcsoporthoz, ahol szisztematikus kiválasztás
során minden 5. turista véleményét dolgozza fel je-
len kutatás. Összesen 264 fő osztotta meg velünk a
véleményét. Emellett áttekintettük az egyes poten-
ciális fejlesztési irányokat megjelenítő turisztikai
ágazatokra vonatkozó szakirodalmat is. A kínálat
oldali elemzés keretein belül keresztmetszeti vizs-
gálatot végeztünk (MOLNÁR 2015, NAGY et al.
2006). A kvalitatív vizsgálat során Letenyei járás-
ban működő 13 turisztikai szolgáltatóval készítet-
tünk strukturált interjút, amelynek eredményeit a
kapcsolódó témaköröknél tüntetjük fel. A mintavé-
telezés hólabda módszerrel készült.
3. Gazdasági válság hatásai
az utazási döntésekre
A biztonságnak számos aspektusáról beszélhe-
tünk, nem kizárólag a fizikai veszélyt értjük ez
alatt. Fontos kérdés például az anyagi biztonság
is. Sokak számára talán kétséges lehet, hogy egy
tíz évvel ezelőtti válság hatásai érződnek-e még a
mai turisztikai mutatószámokban, kutatócsopor-
tunk azonban fontosnak tartotta ennek feltárását
is, hiszen a válság idején keletkező tartozások vagy
megnövekvő hitelterhek közel egy évtizeddel a vál-
ság után is nyomot hagyhatnak a családok üdülési
szokásain.
39
Műhely

A 2008-ban kezdődő gazdasági válság jelentős 1. táblázat

visszaesést eredményezett a nemzetközi turizmus A gazdasági válság hatása a nyaralási döntésre
terén, azonban a hatásai régiónként eltérő mérté-
ket mutattak. 2009 végén már határozottan érez- Letenyei
hető fellendülés jelent meg a világgazdaságban, de Országos
járás
a területi egyenlőtlenségek még mindig szembetű- válaszok
válaszainak
nőek voltak. megoszlása
megoszlása
Érdekes kérdés, hogy a válság hatására az egyes
olcsóbb megoldást keresek 36% 16%
iparágak és piacok hogyan változtak meg, mely
kapcsán nem elhanyagolható, hogy sok szervezet, rövidebb nyaralást
29% 16%
amelyik visszafogta marketingköltségeit, hátrány- választok
ba került azon versenytársakkal szemben, akik ezt inkább belföldi nyaralást
26% 20%
választok
nem tették, mivel kevésbé váltak láthatóvá piacaik
számára. Ez a tendencia a turizmushoz kapcsoló- kevesebbszer megyek
26% 16%
pihenni
dóan is megmutatkozik (BAUER et al. 2012).
A gazdasági válság ugyan visszavetette a tu- egyáltalán nem
25% 26%
befolyásolja
rizmus folyamatos növekedését és bővülését, de
kevesebb szolgáltatást,
ismételten beigazolódott, hogy az iparág szembe-
szórakozási lehetőséget 16% 7%
száll a negatív hatásokkal, és 2010-től kezdődően veszek igénybe
folyamatos növekedést produkál. Az utazások egyáltalán nem megyek
mindennapjaink elválaszthatatlan részévé váltak 5% 1%
nyaralni
(MAGYAR TURIZMUS ZRT. 2014). A válságnak
pozitív hozadéka is volt, mivel – a luxusutazásoktól Forrás: saját szerkesztés
eltekintve – a külföldi nyaralásokra kevesebb pénz
jutott, így megerősödött a belföldi turizmus. Ezt Azon válaszadók, akik a lekérdezés ideje alatt a
támasztja alá kutatásában BÍRÓ (2009), miszerint letenyei térségben töltötték pihenésüket, 25%-ban
az utazások kapcsán átrendeződésnek lehettünk egyáltalán nem érzik már a válság hatásait, vagy
tanúi, amely sok esetben mind a mai napig érezhe- legalábbis ez nem befolyásolja döntésüket. A kuta-
tő: népszerűbbekké váltak a belföldi és a közelebbi tásba bevont alanyok 20%-a a belföldi nyaralásokat
úti célok, illetve rövidebb időre utaznak el a turis- preferálja.
ták. Mivel a szolgáltatások szintjével, minőségével A kvalitatív kutatás eredménye szerint a 2008-
szembeni elvárások egyre magasabbak, a „kitűnő ban kezdődő pénzügyi válság hatását a Letenyei
szolgáltatást, ellátást kedvező árakon” szlogen na- járásban felkeresett szolgáltatók (13 fő) egyetlen
gyon erőteljesen érvényesül. kivételtől eltekintve nem érezték, helyette más ne-
A jelenlegi adatok szerint szárnyal a turizmus, gatív hatásokról számoltak be. Ezek közé tartozik
és soha nem látott fejlődés, bővülés mutatkozik. a szállásfoglalási portálok (például booking.com)
Az Európai Turisztikai Bizottság (European Tra- megjelenése, vagy a fesztiválok, mint új, fiatalok-
vel Commission) legfrissebb, 2017-es évre vonat- nak szóló programok, elszívó hatása.
kozó elemzései azt mutatják, hogy rekordmértékű,
mintegy 8%-os növekedés tapasztalható az Euró- 4. Különféle fenyegetettségek
pába érkező nemzetközi utasforgalom vonatkozá- hatása a turizmusra
sában. Valamennyi európai országban érzékelhető
volt ez a folyamat, az országok felében a növekedés A terrorcselekmények, melyek az elmúlt időszak-
a 10%-ot is meghaladta (ETC 2018). Magyarorszá- ban egyre gyakrabban vettek célba turisztikai
gon a többnapos belföldi utazások száma 2016-ban szempontból frekventált területeket, nagyon súlyos
némileg csökkent azt követően, hogy az azt meg- hatással voltak az érintett országok turizmusára.
előző két évben (2014-2015) emelkedést tapasztal- Jelentős visszaesést szenvedtek el olyan, magyarok
tak a szakemberek. A 2015-ös adatokhoz képest körében is népszerű célpontok, mint Tunézia, Tö-
növekedés mutatkozott a magyarok külföldi utazá- rökország, Egyiptom, Belgium, Franciaország vagy
sainak mértékében (MTÜ 2017). Marokkó. Érdekes, hogy az egyes országok lakó-
Az empirikus kutatás eredményei szerint az inak utazási döntéseit eltérő mértékben befolyá-
országos válaszokból az derül ki, hogy a megkér- solták a biztonsági kérdések. A terrorfenyegetett-
dezettek 36%-a kedvezőbb finanszírozású megol- ség leginkább az ázsiai és a kelet-európai utazók
dást keres, 29% pedig olcsóbb nyaralást választ, utazási döntéseire volt hatással, legkevésbé pedig
ami többnyire hosszú hétvégéket és a nyári nyara- a skandináv, holland és amerikai turisták utazási
lás esetén 4-5 napos utazást jelent (1. táblázat). döntéseiben éreztette a hatását. A különböző tár-

40 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)


sadalmi csoportok is más utazói attitűddel viseltet-
nek a biztonsági kérdések tekintetében: leginkább
a gyermekes családok reagáltak érzékenyen, a fia-
talabb, illetve egyedülálló utazókat nem kimondot-
tan érdekelte ez a kérdés (TURIZMUS ONLINE
2016). A World Travel and Tourism Council (WTTC,
Utazási és Turisztikai Világtanács) által készített
kutatás arra az érdekes paradoxonra hívja fel a
figyelmet, hogy a terrorcselekményeket követően
a turizmus viszonylag rövid időn belül, 13 hónap
alatt, képes elérni a biztonságérzetet megrengető
cselekményeket megelőző szintet. Egyéb problé-
mák vonatkozásában ugyanezt a „regenerálódási
időt” vizsgálták, és kiderült, hogy „betegség, jár-
vány után 21, környezeti katasztrófát követően 24,
politikai zavargásokat követően pedig 27 hónap-
nyi időre van szükség a felépüléshez” (ZILLMAN
2015, idézi: ERNSZT 2016:99).
A legfrissebb elemzés arra mutat rá, hogy a ter-
rortámadásokat követően jelentős mértékű növeke-
dést tudtak felmutatni a fent említett desztinációk
a tavalyi, 2017-es évben. Így Törökország rekord
mértékű, 28%-os növekedést élt meg, ami a leg-
nagyobb mértékű növekedés az európai országok
között (ETC 2018).
A terrorcselekmények gazdasági hatásaival is
számolni kell: az utazók jelentős hányada lemond-
ja a foglalásait a kockázatosnak tekintett turistapa-
radicsomokba, ami nagy veszteséget okoz a teljes
turisztikai iparágnak.
A terrorizmussal összefüggő kérdésekben a
magyar lakosság utazási szokásait vizsgáló kér-
dőívünk válaszadói közül többen rövidebb nya-
ralást választanak, vagy épp belföldön pihennek,
mivel ez növeli a biztonságérzetüket. Érdekes volt,
hogy bár a lakosok láthatóan tartanak a terroriz-
mustól, a válaszadók 94%-a nem mondta le sem-
milyen programját a terrorveszély miatt. Csupán
1-1 válaszadó nyilatkozott úgy, hogy biztonsága
érdekében lemondott valamilyen művészeti, tudo-
mányos, sport, kereskedelmi, társadalmi, politikai
vagy egyházi jellegű programot. A Letenyei járás-
ba látogatók körében is kíváncsiak voltunk arra,
hogy a válaszadók változtattak-e a programjukon
bármikor terrorfenyegetettség miatt. Hasonló
eredményt kaptunk ebben az esetben is: elmond-
hatjuk, hogy szerencsére ez nem igazán jellemző,
a magyarok 85%-a azt válaszolta, hogy soha nem
fordult elő ilyesmi.
A Letenyei járás turisztikai szolgáltatóival vég-
zett strukturált interjúk arról számoltak be, hogy
a terrorfenyegetettség nem érződik a desztináci-
óban. A válaszadók többsége úgy vélte, hogy „a
turisták nem amiatt jönnek, mert félnek más or-
szágokban, városokban (például Párizsban) attól,
hogy történik velük valami, hanem azért jönnek,
TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
Műhely
mert szeretnének ellátogatni hozzánk, szeretnének
részt venni a programjainkon” (interjúalanyok).
5. Turizmushoz köthető
kockázati tényezők
5.1. BIZTOSÍTÁSOK LÉTJOGOSULTSÁGA
A kockázatok csökkenthetők, amennyiben vala-
ki biztosítást köt a nyaralás előtt. Ez különösen a
külföldre történő utazások alkalmával bír nagy
jelentőséggel. A biztosítók általában három külön-
böző terméket kínálnak, olcsó, közepes és kiemelt
kategóriában. A legfontosabb, hogy az ajánlatok
tartalmazzák a számunkra fontos szolgáltatásokat
és biztosítási összegeket. A szolgáltatásukban már
megfelelő termékek között pedig ár-érték alapján
választunk. Ezekhez ma már hatékony segítséget
kaphatunk az interneten működő összehasonlító
portálokon, ahol nem csak választani, hanem szer-
ződést kötni is tudunk.
Évente átlagosan 10-16 millió magyar utazó-
ról beszélhetünk, ezen utazók mintegy 40%-a köt
utazási biztosítást. Főszezonnak a nyári és a téli
hónapok mondhatók, de évközben is egyre többen
utaznak már külföldre (PÉTER 2017).
Míg korábban elsősorban utazási irodákban
kötöttek biztosítást, ma már egyre többen élnek
az internet kínálta lehetőségekkel. Az interneten
kötött utasbiztosítások száma az elmúlt három év-
ben évről-évre nőtt. Az online felületen elérhető
szolgáltatókkal – akiknél minden biztosító ajánlata
egy helyen megtalálható – történő szerződéskötés-
nek számos előnye van. Először is nem kell sehová
sem elmennünk, nem kell sorban állnunk, és nem
kell az ügyfélfogadási időhöz alkalmazkodnunk
(VASS 2008). Az utazási szolgáltatásokra, illetve
csomagra vonatkozó szabályozások a 2018. július
1-jétől hatályba lépő 472/2017. (XII. 28.) Kormány-
rendelettel5, főként az utazásszervezőkre vonatko-
zóan, változnak. A turisztikai szektor szereplőinek
feladata, hogy tudatosan fejlesszék képességeiket a
turizmust érintő új típusú, XXI. századi kihívások
(terrorizmus, regionális konfliktusok, instabil régi-
ók, szervezett bűnözés, szélsőséges szerveződések,
globális éghajlat- és környezetváltozás, természeti
és ipari katasztrófák, egészségügyi veszélyforrá-
sok) kockázatainak felismerése és kezelése, illetve
a turizmusbiztonság megteremtése, fenntartása és
sikeres kommunikációja tekintetében.
A mai világban a lakossági és üzleti utazók
vannak leginkább kitéve annak, hogy olyan hely-
5 472/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet Az utazási szolgáltatásokra vonatkozó
szerződésekről, különösen az utazási csomagra és az utazási szolgálta-
tásegyüttesre vonatkozó szerződésekről. Frissítve: 2018. május 15. 17:44.
Hatály: közlönyállapot (2017. XII. 28.).
41
Műhely

re utazzanak, ahol terrorcselekmény következhet A különböző országokba történő beutazás ál-

be. Szerencsére Magyarországon a terrorveszély
szintje alacsony. A terroristák kedvelt célpontjai a
turistaparadicsomok, hiszen az ezeken a helyszí-
neken elkövetett cselekménnyel rendkívüli félel-
met képesek kelteni, és médiafigyelmet elérni.
Az empirikus kutatásunk eredményei alapján
az online (országos) válaszadók 47,4%-a köt min-
denképpen biztosítást külföldi utazás előtt (1. ábra).
A válaszadók 13,3%-a nyilatkozott úgy, hogy nem
tartja fontosnak biztosítás kötését. Nekik feltehe-
tően nem voltak még negatív tapasztalataik ezen
a téren, s nem szorultak még rá káreseménnyel
kapcsolatos szolgáltatás igénybevételére. Nem gon-
dolják úgy, hogy velük is történhet bármi, amihez
orvosi segítséget kell igénybe venni. Létezik alter-
natív megoldás, amennyiben valaki nem szeretne
utasbiztosítást kötni. Ilyen például a bankkártyához
kapcsolódó automatikus utasbiztosítás, amit jellem-
zően a drágább kártyákhoz adnak a bankok, vagyis
érdemes utánanézni a legkedvezőbb feltételeknek.
Ez a megoldás csupán a kártyabirtokosnak nyújt
biztosítást, a hozzátartozóknak, gyerekeknek nem.
1. ábra
Utasbiztosítás kötéséhez kapcsolódó
válaszok megoszlása
13%
Soha nem kötök
8%
Néha kötök
15%
13%
A legtöbb esetben kötök
25%
22%
Igen, minden esetben kötök
0% 10% 20% 30% 40%
Országos Letenye térségi
válaszok megoszlása válaszok megoszlása
talános feltételeiről a Külgazdasági és Külügymi-
nisztérium, valamint az adott országokba akk-
reditált külképviseletek minél körültekintőbben
igyekeznek tájékozódni, illetve a mindenkori ren-
delkezésre álló információk alapján tájékoztatást
nyújtani. Ugyanakkor a beutazási, tartózkodási
feltételekre vonatkozó jogi szabályozás az egyes
országok tekintetében bármikor változhat, melyről
a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem min-
den esetben kap tájékoztatást.
Érdemes ellenőrizni az utazás előtt, hogy az
útlevél vagy az utazáshoz használt okmány érvé-
nyes-e, szükséges-e és amennyiben igen, rendelke-
zik-e megfelelő vízummal a cél-, illetve tranzit or-
szágokba. Egyes országok esetében az útlevélnek
a belépés idejétől számítva legalább 6 hónapig ér-
vényesnek kell lennie. Ellenőrizni kell az adott or-
szág részletes beutazási feltételeit a minisztérium,
illetve az adott ország hivatalos honlapján (például
külügyminisztérium, külképviselet) (KONZULI
SZOLGÁLAT 2018).
5.2. ONLINE FOGLALÁSI ÉS VÁSÁRLÁSI
SZOKÁSOK KOCKÁZATAI
Az informatikai biztonság egy turizmust érintő
aspektusát megvizsgálva a nyaralások lefoglalá-
sára is rákérdeztünk az országos kutatás során.
Mindezzel célunk volt feltárni, hogy a kitöltők
mely foglalási formában bíznak meg inkább, s me-
lyik az, amelyet nem részesítenek előnyben.
A visszajelzések azt mutatják, hogy a szállás-
közvetítő oldalak a legnépszerűbbek (országos
adat 35,9%, térségi adat 26,2%), amelyet a szemé-
lyes, e-mailen történő foglalás követ (2. ábra). A töb-
47%
57% bi foglalási forma jelentősen elmarad ezen eredmé-
nyektől. Látható, hogy sem az utazási irodák, sem
50% 60%
a kuponos oldalak vagy egyéb utazási oldalak nem
bírnak jelentős aránnyal.

Forrás: saját szerkesztés 2. ábra

Online foglalási szokások megoszlása
9,2%
A letenyei térségbe utazók körében végzett felmé- nem én intézem a foglalásokat
1,1%

rés szerint a magyarok a legtöbb esetben kötnek utazási irodában 3,9%

2,3%

(57% minden esetben, további 21,5% a legtöbb eset- személyesen 2,5%

3,8%

ben) utasbiztosítást külföldi utazásaik előtt. Mind- egyéb utazási oldalak, licitoldalak 2,0%
12,0%
össze 8% nyilatkozott úgy, hogy soha nem köt utas- kuponos oldalon 7,8%

biztosítást. 14,3%

8,1%
Külföldi utazás előtt érdemes megnézni, mely telefonon
14,5%

állam milyen kockázati besorolás alá tartozik. e-mailben közvetlenül a szálláshelynél

25,9%
30,6%

Értelemszerűen nem minden ország ugyanolyan szállásközvetítő oldalon

26,2%
35,9%

kockázatú, Európa e tekintetben egységes, nincs 0,0% 5,0% 10,0% 15,0% 20,0% 25,0% 30,0% 35,0% 40,0%

a többinél kockázatosabb vagy biztonságosabb be- Foglalás megoszlása

országos adatok
Foglalások megoszlása
Letenyei térségben

sorolású állam.
Forrás: saját szerkesztés

42 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)

 Műhely

A webes vásárlás legjelentősebb előírásait a fo- A Letenyei térségbe látogató turisták esetében
gyasztó és a vállalkozás közötti szerződések rész- szintén rákérdeztünk az elektronikus vásárlás
letes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Kormány- biztonságára. A legtöbb válaszadó szálláshelyet
rendelet6 tartalmazza. Ahogy a mindennapi élet vásárolt már elektronikusan, hisz a turistákban
részévé vált az online világ, a turizmusra gyako- alapvetően nincs félelem vagy bizalmatlanság az
rolt hatásai is egyre jelentősebbek lettek. Összessé- elektronikus kereskedelemmel szemben.
gében elmondható, hogy az utazási piacon a mobil,
a közösségi keresés és a helyben szolgáltatott tar- 5.3. LAST MINUTE UTAK KOCKÁZATI ELEMEI
talmak a kulcstényezők.
Egy országos jelentés szerint elmondható, hogy Augusztus és szeptember a last minute utak sze-
a foglalások 46%-a már online foglaló oldalakon tör- zonja, kalandvágyból vagy gazdasági megfon-
ténik, a második legnépszerűbbek az utazási irodák tolásból egyre többen böngésznek az interneten
oldalai 21%-kal. Az online foglalásokat befolyásoló kedvezményes ajánlatok után. A leszállított árért
tényezők közt első helyen szerepel az olcsóság, cserébe azonban több rugalmasságra és előkészü-
mind a nyaralók (75%), mind az üzleti utazók szá- letre van szükség.
mára (64%), valamint az egyszerűség és a gyorsaság. Az ilyen utak előnye a kisebb-nagyobb árked-
A válaszadók 66%-a igényli az ár-összehasonlítás le- vezmény, és minél később foglalunk, annál többet
hetőségét is (MAGYAR TURIZMUS ZRT. 2012). spórolhatunk az eredeti árhoz képest, miközben
Az internetes vásárlások egyre népszerűbbek ugyanazt a szolgáltatást kapjuk. A last minute utak
lesznek nem csak az utazás, hanem egyéb más te- hátránya viszont, hogy valamilyen szinten bizto-
rületen is. Megvizsgáltuk tehát azt is, hogy a meg- san kompromisszumot kell kötnünk. Például nem
kérdezettek jellemzően mely utazásokhoz, nya- válogathatunk a szálláshelyek között, nem dönthet-
ralásokhoz kapcsolódó terméket és szolgáltatást jük el, hogy félpanziót vagy teljes ellátást kérünk,
vásárolnak az interneten. Egyértelműen a szál- nem lehet lemondani az utat, ha mégis közbejön
láshely volt a leginkább említésre került tényező, valami, így a befizetett összeget nem térítik vissza.
vagyis a megkérdezettek 2/3-a foglalt már szállást A megkérdezett online válaszadók (2%), illetve
online. Az országos válaszok szerint a megkérde- a térségben nyaralók (11,2%) az utazás előtti héten
zettek 35%-a vett a programokhoz belépőjegyet foglalják le nyaralásukat. A letenyei térségben nya-
online, míg a térségi látogatók 14,8%-a adta ezt a ralók 29,2%-a azonban a last minute utakat prefe-
választ. Ezen kívül a válaszadók körében az utas- rálja. Legtöbben az 1-3 hónappal korábbi készülő-
biztosítás és a menetjegyvásárlás dominál online dést jelölték meg, az országos lekérdezés esetén
formában (3. ábra). Így e térségi szolgáltatókat fel 52%, a térségben tartózkodó pihenőknél 46,7% (4.
kell készíteni az elektronikus kereskedelemre. ábra). Ma már egyre kevesebben tervezik meg a
nyaralásukat teljes részletességgel.
3. ábra
Utazással kapcsolatos internetes vásárlásoknál 4. ábra
előnyben részesített elemek Utazási döntések meghozatalának időpontja (%)

nem vásároltam, mert nem tartom biztonságosnak 3% 6-7 hónappal előtte 13,3%
10%
1,5%
az adataim megadását
8-12 hónappal előtte 4,1%
nem vásároltam és nem is érdekel ez a megoldás 3% 2,7%
10%
4-5 hónappal előtte 19,4%
15%
8,8%
látnivalókhoz belépőjegyet 18%
az utazás előtti héten 2,0%
11,3%
menetjegyet közlekedési eszközre 15%
19% 2-3 héttel előtte 9,2%
29,2%
utasbiztosítást 18%
22% 1-3 hónappal előtte 52,0%
46,5%
programokhoz belépőjegyet 15%
35% 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0%

32% Országos válaszok Letenyei térségben nyaralók

szálláshelyet 66% megoszlása válaszainak megoszlása
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70%
Letenyei térség turistáinak véleménye alapján Országos válaszok megoszlása Forrás: saját szerkesztés

Forrás: saját szerkesztés

A felgyorsuló életritmus nem teszi lehetővé, hogy
sokat töprengjünk a lehetőségeken. Az utazási iro-
dák a külföldi last minute és ultra last minute uta-
6 45/2014.
(II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalko-
kat általában 20-30%-kal adják olcsóbban az eredeti
zás közötti szerződések részletes szabályairól, https://net. árhoz képest, de természetesen ennek is megvan-
jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1400045.kor, Letöltve: 2018. nak a maga kockázatai. A belföldi vakációknál jobb
június 22.

TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018) 43

Műhely
a helyzet: aki sokat akar spórolni, nézzen körül a
hotelkuponos oldalakon, ahol akár nagyobb ked-
vezménnyel is hozzájuthat a nyaralásához, igaz,
főleg kevésbé ismert vidéki panziókban és három-
csillagos hotelekben, ami az általunk vizsgált tér-
ség fő vonzerejét jelenti.
6. Következtetések
A béke, biztonság ígérete egy turisztikai desztiná-
ció vonatkozásában kiemelten fontos. Nemcsak a
terrorcselekményektől való biztonság, hanem az
egyéb bűncselekmények létének hiánya is erős
vonzerő lehet. Vannak olyan csoportok, akik szá-
mára esszenciális a nyugalom, ilyen különösen a
gyermekekkel érkező családok és a számban egyre
növekvő idősebb korosztály. Így azoknak a deszti-
nációknak, amelyek ezt garantáltan nyújtani tud-
ják, marketing célokra is ki kell használniuk ezt az
adottságot. A kutatásokban részt vevő válaszadók
86%-a, vagyis megközelítőleg egyharmada nyilat-
kozott úgy, hogy emiatt vagy rövidebb nyaralást
választ, vagy inkább a hazai úti célokat választja
nyaralása helyszínéül, ugyanakkor ez az esetek
döntő többségében nem vezet programok lemon-
dásához.
A kutatások meglepő eredményhez vezettek:
akkor, amikor mind a globális, mind az európai
szintű, sőt az országos statisztikák valamennyi
adata egyértelműen a turisztikai iparág robba-
násszerű fejlődését hangsúlyozza, az általunk
elvégzett kutatások azt mutatják, hogy a gazda-
sági válságnak mind a mai napig érezhető hatásai
vannak némelyek számára, hiszen a válaszadók
körülbelül harmada vagy olcsóbb vagy rövidebb
nyaralást választ. Így annak ellenére, hogy a szín-
vonal tekintetében egyre magasabb igényeket tá-
masztanak a turisták a szolgáltatókkal szemben,
még mindig van egy nem is elhanyagolható réteg,
aki kénytelen olcsóbb vagy rövidebb ideig tartó
nyaralásokat választani. Így a szolgáltatóknak
a két követelményt a lehetőségek szerint együtt
kell érvényesíteni, hiszen az utazók elfogadható
árak mellett kitűnő szolgáltatást, biztonságot és
nyugalmat várnak el. Ezen a ponton pedig a ven-
dégszeretet jelentőségét nem lehet eléggé hang-
súlyozni. Ezzel akár ellensúlyozni lehet némileg,
persze nem teljes mértékben, az esetlegesen ke-
vesebb szolgáltatást vagy a „luxus” meglétének
hiányát, illetve még szebbé, feledhetetlenebbé
tenni a nyaralás élményét.
A biztosításról az emberek utazás előtt gyakran
gondolkodnak úgy, hogy kidobott pénz. Amennyi-
ben nem áll szándékunkban erre áldozni, célszerű
kiváltani az európai egészségbiztosítási kártyát.
Ennek birtokában gond nélkül igénybe lehet venni
44 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
adott EGT ország egészségügyi rendszerét, amely
kitűnő megoldás lehet az ott pihenni vágyóknak.
Az elutazásunk előtt érdemes fénymásolatokat
készíteni az iratainkról, és utazás közben az ere-
deti iratoktól elkülönítve vagy digitális formában
egy megbízható internetes honlapon, illetve e-mail
fiókban tárolni őket.
Fontos továbbá tájékozódni a legközelebbi ma-
gyar nagykövetség, főkonzulátus vagy tiszteletbeli
konzuli képviselet elhelyezkedéséről, elérhetősége-
iről is még az elindulás előtt.
A globális trendek Magyarországon is láthatók.
Nő a szép korúak aránya, akik speciális igényeket
támasztanak a szálláshelyekkel szemben és erő-
södnek az Y és Z generációs igények, amelyek kife-
jezetten a technológia által vezéreltek. A trendeket
a szálláshely szolgáltatóknak és vendéglátóhelyek-
nek is követniük kell, ha nem szeretnének peri-
fériára kerülni (BIRKNER – MAHR 2017). Becs-
lések szerint 2020-ra az európai lakosság 44%-a
a digitális világ szülöttje lesz, amelyet az egyedi
kommunikáció és a felfedezés vágya jellemez. A
digitális csatornák egyre inkább a hétköznapi élet
részévé váltak, amit a turizmusban dolgozó szak-
embereknek is fokozottan figyelemmel kell kísérni
a biztosítások és az online foglalások körében is.
Napjainkban az utazások előkészítésében az inter-
net valóban kiemelkedően fontos szerepet játszik.
Az utazni vágyók ma már online tájékozódnak a
szálláshelyekről. Elsősorban az úgynevezett utazá-
si gyűjtőportálokat részesítik előnyben, ahol szám-
talan szálláshellyel találkozhatnak, melyek közül
kedvükre válogathatnak. Döntésüket segíti, hogy
ezen portálokon megtekinthetik a szálláshelyek
értékelését, valamint az ott szereplő bejegyzések,
kommentek szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy a
legjobb szálláshelyet választhassák. A hitelesség
és a folyamatos online jelenlét a biztonság érzetét
kelti a turizmusban.
A last minute utak foglalásakor egy kicsit job-
ban résen kell lennünk, hiszen ez is járhat kocká-
zattal, ugyanis a csábító árak néha megtévesztőek,
és egy kis utánajárással kiderül, hogy nem is len-
ne annyira olcsó a nyaralás. A megkérdezett on-
line válaszadók (2%), illetve a térségben nyaralók
(11,2%) az utazás előtti héten foglalják le nyaralásu-
kat. A leggyakoribb buktató az, hogy a feltüntetett
ár nem tartalmaz bizonyos szolgáltatásokat, pél-
dául csak apró betűvel írják oda, hogy az utazást
nekünk kell megoldani vagy például hogy a félpan-
zió pluszköltséget jelent. Amennyiben egzotikus
úti célt választ az utazó, fontos az oltások, illetve
a vízum időbeni beszerzése, oda kell figyelnie ok-
mányai érvényességére, és a megfelelő biztosítás
kötése is prioritást élvez a kockázatok kivédése ér-
dekében.

Köszönetnyilvánítás
Péter Erzsébet kutatása az Emberi
Erőforrások Minisztériuma ÚNKP–
17-4 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság
programjának támogatásával készült.
Felhasznált irodalom
BARNA K. – NAGY M. – MOLNÁR T. (2006):
Egyszerűen statisztika 2. Feladatgyűjtemény.
Perfekt Kiadó, Kaposvár.
BAUER A. – CSEPETI Á. – GÁTI M. – MITEV A.
(2012): A banki hitelfelvevők rejtett gazdaságból
származó jövedelme: Marketing megközelítés
és empirikus kísérlet a kockázatkezelés
szolgálatában. Hitelintézeti Szemle. 11(4). pp. 298-
324.
BIRKNER Z. – MAHR T. (2017): Települések a
digitális térben – negyedik dimenzió. Comitatus:
Önkormányzati Szemle. 27(3). Különszám. pp.
3-10.
BÍRÓ G. (2009): A válság hatása a turisztikai
piacokra, előrejelzések és intézkedések. http://
slideplayer.hu/slide/1903647/, Letöltve: 2018.
február 14.
BOGÁROMI E. – MALOTA E. (2017): Kulturális
sokk és fogyasztói akkulturáció – kétirányú,
interdiszciplináris megközelítésben.
Vezetéstudomány. 48(4). pp. 6-17.
ERNSZT, I. (2016): „Sullen Shadows under the
Blue Sky”– Some Remarks about the Dark
Side of Tourism and the International Legal
Protection. In: Németh K. (szerk): I. Turizmus és
Biztonság Nemzetközi Tudományos Konferencia.
Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz.
Konferenciakötet. pp. 98-106.
ETC (EUROPEAN TRAVEL COMMISSION) (2018):
European Tourism in 2017, Trends & Prospects
(Q4/2017), Quarterly Report. Brussels, ETC
Market INtelligence Report, February, 2018.
http://etc-corporate.org/reports/european-
tourism-2017-trends-and-prospects-(q4-2017)#,
Letöltve: 2018. március 3.
KONZULI SZOLGÁLAT (2018): Utazásra nem
javasolt térségek. http://konzuliszolgalat.
kormany.hu/utazasra-nem-javasolt-tersegek,
Letöltve: 2018. május 16.
KSH (2017): Jelentés a turizmus és vendéglátás, 2016.
évi teljesítményéről. http://www.ksh.hu/docs/
hun/xftp/idoszaki/jeltur/jeltur16.pdf, Letöltve:
2017. december 4.
TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
Műhely
MTÜ (MAGYAR TURISZTIKAI ÜGYNÖKSÉG)
(2017): A magyar lakosság belföldi és külföldi
utazásai 2016-ban – A KSH keresletfelmérésének
adatai alapján. https://mtu.gov.hu/documents/
pro d/m ag y a rok _ ut a z a s a i _ 2 01 6 _ _ 2 .p d f,
Letöltve: 2017. december 15.
MAGYAR TURIZMUS ZRT. (2012): Aktuális
online turisztikai trendek. file:///C:/Users/user/
Downloads/online_trendek_2012_0309.pdf,
Letöltve: 2018. február 22.
MAGYAR TURIZMUS ZRT. (2014): Utazások a
válság után – az európai turizmus alakulása
2008 és 2013 között. Turizmus Bulletin. 15(2). pp.
53-57.
MALOTA E. (2011): Kultúrák és kommunikáció,
Esettanulmányok és gyakorlatok. Oktatási anyag.
Budapesti Corvinus Egyetem.
MICHALKÓ G. (2012): Turizmológia – Elméleti
alapok. Akadémiai Kiadó, Budapest.
MOLNÁR T. (2015): Empirikus területi kutatások.
Akadémiai Kiadó, Budapest.
NÉMETH, K. (2008): Decentralized power
generation using solid biofuels. Acta
Pericemonologica Debrecina. Tomus 3. pp. 117-
121.
NÉMETH K. (2017): Vidéki térségek innovációs
kihívásai – Megújuló energia alternatívák. Pannon
Egyetemi Kiadó, Veszprém. p. 95.
PÉTER E. (2017): Pörgés a turizmusban –
pihenési szokások átalakulása Zalában. In:
Nagy Z. B. (szerk): LIX. Georgikon Napok.
Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely.
Konferenciakiadvány. Paper CD ROM.
TURIZMUS ONLINE (2016): Turizmus terrorizmus
idején. http://turizmusonline.hu/kulfold/cikk/
turizmus_terrorizmus_idejen, Letöltve: 2018.
február 19.
VASS L. (2008): A leggyakoribb kérdések az
utasbiztosításokról. http://www.origo.hu/
utazas/20080214-utasbiztositas-sibiztositas-
karterites-fedezet-tudnivalok.html?pIdx=1,
Letöltve: 2018. február 20.
ZILLMANN, C. (2015): Terrorism's Effect on
Tourism Doesn't Last Very Long. Fortune
Magazine Travel Section. http://fortune.
com/2015/11/30/terrorism-tourism-paris/,
Letöltve: 2016. február 24.
ZSARNOCZKY, M. (2017): The Future of
Sustainable Rural Tourism Development –
Impact of Climate Change. Annals of the Polish
association of agricultural and agribusiness
economists. 19(3). pp. 337-344.
45
Műhely

A magyarországi zarándokutak turisztikai kapcsolódásai

és üzemeltetési modelljei
Szerzők: Mártonné Máthé Kinga1 – Simonyi Norbert2

Az elmúlt 30 évben jelentős növekedés ment végbe a nemzetközi zarándokturisztikai piacon. Ennek két
mozgatórugója van: egyrészt nő a keresztény és muszlim vallást gyakorlók száma, másrészt nő azok szá-
ma is, akik utazásuk során vallási elemeket építenek be az útitervükbe. Ez a nemzetközi tendencia Ma-
gyarországon nem figyelhető meg, a tanulmány többek között ennek a kérdésnek a megválaszolására tett
kísérletet. E mellett teljes körűen feltérképezte a turisztikai szolgáltatásokkal kiegészített hazai zarándokút
hálózatot, definiálta a zarándoklatok turisztikai szerepét, valamint lehatárolta a zarándok és a turista
közös jellemzőit. A Magyar Turisztikai Ügynökség számára „A magyarországi zarándokutak turisztikai
kapcsolódásai és üzemeltetési modelljei” kutatást a Századvég Alapítvány 2017 decemberében készítette el
szoros együttműködésben az Aktív és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgatóság kollégáival.

Kulcsszavak: zarándokutak, zarándokturizmus, célú szervezetek képesek-e a professzionális üze-

zarándokszállás, elvonulás, turizmus, katolikus.
1. Bevezetés
„Hát nekem a zarándokútról pont nem a turizmus
jut eszembe. De aki zarándokúton van, az nyilván
látja a tájnak a szépségeit, meg a történelmet, a temp-
lomokat, látnivalókat, de… szerintem ez több annál,
mint turizmus.”3
A zarándokturizmus a turisztikai ágazaton
belül évek óta ismert, érdeklődéssel vegyes, ám
kissé fenntartásokkal kezelt altermék, melyet a
kutatások terén sem támasztott alá semmilyen
egzakt adatbázis vagy gazdaságossági számítás.
Jellemzően a kulturális turizmus altermékeként,
niche termékként kezeli a szakma a zarándoktu-
rizmust, annak keresleti és/vagy kínálati elemei és
igényei azonban mindezidáig nem kerültek feltá-
rásra. Nem került felmérésre az sem, vajon ki a
hazai zarándokturista, milyen fogyasztói profillal
rendelkezik, és mekkora volument képvisel a teljes
turisztikai palettán. Az is hiányosságként volt ér-
telmezhető, hogy a szolgáltatói oldalt kik képvise-
lik, áll-e üzleti megfontolás a vállalkozások mögött
vagy csupán karitatív cél vezérli a zarándokturisz-
tikai szolgáltatót.
Felmerül a fenntarthatóság kérdése, és az is,
hogy az utakat működtető nagyrészt társadalmi
1 igazgató, Magyar Turisztikai Ügynökség, Aktív- és Kulturális Turizmu-
sért Felelős Igazgatóság, kinga.martonnemathe@mtu.gov.hu
2 vezető szakértő, Magyar Turisztikai Ügynökség, Aktív- és Kulturális Tu-
rizmusért Felelős Igazgatóság, norbert.simonyi@mtu.gov.hu
3 Az idézetek a zarándokutak üzemeltetőinek és a fókuszcsoportos kutatás-
ban részt vevőknek a véleményeit tartalmazza.
meltetésre önköltségen, illetve életben maradná-
nak-e az utak és a szervezetek tisztán piaci körül-
mények között?
A zarándokutak pontos, településszintű hely-
színei sem kerültek eddig meghatározásra, a ta-
nulmány erre is kísérletet tesz.
Komoly dilemma a szakmában a zarándok-
turista valós motivációjának felmérése. Ennek
kettős oka van. Egyrészt a turisztikai utazások
vallási/világi jellegét nem kizárólag a helyszín ha-
tározza meg, hanem inkább az utazó indíttatása
(motivációja). Így a komoly vallásos utazó számá-
ra az adott hely „szent”, ahol teljesülhetnek lelki/
hitéleti elvárásai. Ezek a helyek lehetnek évezre-
des történelmi célpontok, de szolgálhat vallási tu-
rizmus céljául olyan célpont is, melyet a megfelelő
közösség „szentesít”4. Másrészt a motivációs ku-
tatások jellemző módszertana a zarándokturiz-
mus esetén csak részlegesen használható, hiszen
a zarándok ritkán posztol a közösségi oldalakon,
lelki indíttatását inkább magában tartja, mintsem
hogy kibeszélje. A célcsoport introvertáltabb,
mint az átlagos turista.
A zarándokturizmus esetében az út sokszor
ugyanolyan fontos, esetenként akár fontosabb
is, mint az úti cél elérése. Az időfaktort tekintve
az út körülbelül fele, kétharmada is lehet annak
az időnek, amit a zarándoklatra szán az utazó, a
kegyhelyen töltött idő nemritkán csupán az összes
utazásra szánt idő egyharmada (1. ábra). Elmond-
ható tehát, hogy egy zarándoklaton tulajdonkép-
pen maga az út és az út során a cél eléréséig meg-
4 Jancsik András (Pannon Egyetem) gondolatai a RECULTIVATUR pro-
jekt kapcsán.

46 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)


tapasztalható lelki fejlődés a fontos, nem az adott
turisztikai desztináció élménykínálata.
1. ábra
A zarándoklat magyar szakasza teljesítésének
átlagos időtartama (nap)
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
0 ve a turisztikai szakértők és a fókuszcsoportokon
Szent Márton út Gyöngyök útja Mária Út
Zarándokút
Forrás: saját szerkesztés
Problémát jelent továbbá, hogy a zarándoktu-
rizmus nemzetgazdasági szintű turisztikai ho-
zadéka forintban nehezen mérhető. A hazai
zarándokutak bevétele és forgalmi adatai csak
minimálisan jelentkeznek a turisztikai statisz-
tikákban, a piac teljesen szabályozatlan, illetve
belső ellentétek is nehezítik a működését. A
zarándokszállások szabályozása, az idegenve-
zetési minősítés jogi helyzetének tisztázása a
zarándokút-vezetők körében, valamint az egysé-
ges adatbázis és minősítési rendszer kialakítása
mind-mind megoldandó probléma. Az utak több-
sége esetében a bevételszerkezetet legnagyobb
mértékben hazai, elenyésző mértékben külföldi,
EU-s pályázatokra, állami vagy önkormányzati
költségvetési támogatásokra építik, illetve ki-
sebb – lényegében elhanyagolható – mértékben
személyes támogatásokra, egyesületi tagdíjra,
zarándoklatok többnyire nonprofit részvételi dí-
jára, SZJA 1%-ra, tájékoztató füzetek, könyvek,
vagy ajándéktárgyak eladásából származó be-
vételekre. Érdekesség, hogy az egyházi anyagi
támogatás nem jelenik meg a zarándokutak mű-
ködtetése kapcsán.
A tanulmány egyértelműen rámutat arra,
hogy ez az üzemeltetési modell gyakorlatilag
fenntarthatatlan, a fent említett problémák meg-
oldásában a Magyar Turisztikai Ügynökségnek
(MTÜ) szerepet kell vállalnia a turisztikai szem-
pontok érvényesítése, a szabályozás kidolgozása
és a fenntarthatóság megvalósítása érdekében.
Kérdés, hogy az MTÜ-nek milyen mélységig kell
ezt megtennie a zarándokutak turisztikai hasz-
nosításának elősegítésében, hogy megvalósuljon
a zarándokutak turisztikai csomagként történő
Műhely
értékesíthetősége, s ráadásul oly módon, hogy a
zarándoklatok szakrális és lelki elemei ne sérül-
jenek.
2. Módszertan
„A tagok nagy része katolikus, de van közöttünk
református is, és egyébként pedig például ma is
lesz zarándok-imánk, (…) katolikus templom,
ugyanakkor eljönnek protestánsok is vagy „ke-
resők” is.”
A primer kutatást elsősorban személyes, illetve
fókuszcsoport interjúkra, másodsorban a szálláshe-
lyeken kiküldött kérdőívekre alapozva végeztük el.
Az adatközlők – mind a zarándokút-fenntartók,
mind a zarándokút-független megszólalók, illet-
Magyar
Szent Erzsébet
Zarándokút
Szent Jakab Út
részt vettek – a felmerülő kutatói kérdésekre leg-
inkább megérzések, benyomások alapján, egyes
esetekben egymásnak ellentmondóan, olykor
személyes érintettségük hatását is éreztetve, tud-
tak érezhetően erős emóciókkal reagálni. Továb-
bá a rendelkezésre álló vagy a felkutatott kevés,
jellemzően önbevalláson alapuló statisztika és
egyéb tényadat is adott esetben elavult volt, vagy
kiderült, hogy szintén megérzések alapján ké-
szült. A kutatás nemcsak a katolikus zarándokla-
tokra fókuszált, a vizsgálatba bevonásra kerültek
a protestáns felekezetek hajlandóságai is a zarán-
doklatokon való részvételre.
3. Zarándok vagy turista
„Itt a kulturális emlékekre is azér’ nagy hangsúly
van fektetve. Be vannak mutatva. (…) Jáki temp-
lom, aztán megyünk tovább.”
A szélesebb körben elterjedt vélemény sze-
rint a két profilú utazó nagyon hasonló, majd-
hogynem ugyanaz, hiszen a zarándok és a tu-
rista szerepe összefonódik. Bár szükségszerűen
különbözőek valamilyen szinten, ám mégis egy
egységes és szétválaszthatatlan jelenségként lép-
nek fel. Ez a megközelítés elsősorban arra épít,
hogy mind a zarándokok, mind pedig a turisták
– kívülről nézve – többé-kevésbe azonos módon
utaznak, fogyasztanak és veszik igénybe az inf-
rastruktúrát.
Ezzel szemben foglalnak állást azok, akik
– éppen a motivációk eltérő jellege miatt – azt
állítják, hogy a zarándokok nem turisták (1. táblá-
zat). Ebben az értelemben a mély szakrális mo-
tiváció által vezérelt turistákat megkülönbözte-
tik azoktól, akiknek a rekreáció, az élmény vagy
éppen a tanulás a motivációjuk. Általánosság-
ban ezt a nézetet a vallási szervezetek részesí-
tik előnyben.
TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018) 47
Műhely

1. táblázat
Zarándok vagy turista
Jellege
Szakrális Világi
„mozgatható potméter”

Zarándok Zarándok-Turista Turista

Lelki motiváció Szellemi motiváció „Testi” motiváció
Ma a vallási/lelki motiváció többnyire nem
Szubjektivitás tisztán, nem közvetlenül jelentkezik, de nagyon Objektivitás
sokunkban jelen van
Az utazás vége a cél Az egész folyamat a cél Az utazás a cél
Lelki profit Önfenntartás Materiális profit
„Hagyományos” utazás Posztmodern turizmus Modern turizmus
Fogyasztásösztönzés, belső Külső-belső fogyasztásösztönzés Fogyasztásösztönzés, külső
Nem vagyok turista érzés Utazó érzés Turista vagyok érzés
Önmagával történő megosztás Személyes megosztás Közösségi hálón történő megosztás
Parókia Tematikus szálláshely Szálloda
Vegyes termékek: sportos zarándoklat,
borkultúra & vallás stb.
Istenes versek nyomában – kulturális tematikus út
Személyes részvétel erősítése- speciális
Lelki termék Turisztikai termék
idegenvezetés hívőknek
Lelki wellness vezetővel vagy „rávezetve”
Böjt és elmélyülés – biotermékek
Ismeretlen tanítások ötvözése
A divat nem játszik szerepet Fontos a divat szerepe Fontos a divat szerepe
Élmény Élmény Pihenés
Nagyrészt egyedülálló nő, vagy házaspár,
Bárki középkorú Bárki
értelmiségi
Nem költ Keveset költ Átlagosan költ
Inkább szervezetten utazik Önállóan szervezi útját Inkább szervezetten utazik
Nem költ Relikviákra költ Ajándéktárgyakra költ
Nincs igénye Kisigényű Nagyigényű
Vannak elvárásai a testi
Nincsenek elvárásai Vannak elvárásai a lelki feltöltekezés terén feltöltekezés terén
Utazó „Lelki” ökoturista Turista
Lelki vendég: ajándékként értelmezi „lelki” MICE vendég: szolgáltatásként értelmezi Vendég: szolgáltatásként értelmezi
a lelki feltöltekezést, klasszikus a lelki feltöltekezést az utazást
értelemben vallásos, a hitben látja nem klasszikus értelemben vallásos, az nem vallásos, a pihenésben látja a
a lényeget elvonulásban látja a lényeget lényeget
Látens Mérhető Mérhető
Attrakciófejlesztéssel nem Attrakciófejlesztéssel nagyon befolyásolható Attrakciófejlesztéssel közepesen
befolyásolható befolyásolható
Szolgáltatásfejlesztéssel nem Szolgáltatásfejlesztéssel közepesen befolyásolható Szolgáltatásfejlesztéssel nagyon
befolyásolható befolyásolható
Hit Belső élmény Külső élmény
Demonstrálni akarják anyagi
Demonstrálni akarják hitüket Demonstrálni akarják tudásukat lehetőségeiket
Szolidaritás és közösségérzés Egyéni, családi érzés Közösségérzés
Egy sajátos csoportnak – kiélezett USP termék, erős verseny Átlagtermék, kiélezett verseny
verseny nélkül
Vallásosság Hit-tudásvágy Pihenés
Az utazás során a nehézségek Az utazás során a nehézségek nem
Az utazás során a nehézségek elfogadhatóak
fontosak elfogadhatóak
A tematika fontossága A tematika fontossága A tematika elhanyagolható

Forrás: saját szerkesztés

48 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)


Smith ezeket a megközelítéséket részben szin-
tetizálva úgy vizsgálta a kérdést, hogy egy skála
egyik végpontjára a zarándokot, míg a másikra az
általános turistát tette, és azt mondta, hogy ezek
között rengeteg kombinációs lehetőség van, ahol a
szakrális és a világi értékek párhuzamosan képvi-
seltetik magukat. Ezt alapul véve Schlehe úgy gon-
dolta, hogy az utazók egyik kategóriából könnyen
válthatnak a másikba. Vagyis a zarándokok nagy
része először teljesíti a rituális gyakorlatokat, majd
utána kisétál a tengerpartra, hogy felfrissüljön. Így
tehát először a vallási, majd pedig a rekreációs ka-
tegóriába sorolható. Ennek inverzeként tekinthe-
tünk arra, amikor egy turista meglátogat egy dicső
múlttal rendelkező desztinációt és a hely szelleme
által megihletődve szakrális jellegű cselekedetekbe
merül.
Így a turistából könnyedén válhat vallási turis-
ta. Az átfedés abban is megmutatkozik, hogy az
országok nagy részében a turisztikai statisztikák a
vallási turizmust gyakran a kulturális turizmussal
együtt mérik, így kevés önálló adat áll a rendelke-
zésünkre.
4. Kínálati oldal: a hazai
zarándokutak általános bemutatása
„Azzal tudsz (missziózni), hogy csinálsz zarán-
doklatokat és ott valaki elkapja az embereket és
akkor annak van következménye, mert aki, mit tu-
dom én, zarándokolt, azt elhívjuk egy tanfolyam-
ra, amelyen megismeri jobban, hogy miről is szól a
kereszténység.”
A hazai zarándokutak teljes hossza megközelítő-
leg 4829 km, amely 743 esetben halad át valamely
magyarországi településen (2. ábra). A kutatás alatt
még közel sem ért véget az utak fejlődése, továb-
bi (több mint ezer km-t kitevő) szakaszok várnak
kiépítésre.
A Magyarországról is elérhető teljes úthálózat
hossza (a magyarországi szakaszokkal együtt)
nehezebben meghatározható. Az utak honlapján,
kiadványaiban elérhető leírások és térképek alap-
ján megközelítőleg 8130 km-nyi szakasz érhető el,
ugyanakkor több út leírása is jelzi, hogy valójában
azok sokkal hosszabbak. Míg például a Szent Már-
ton Út honlapja és elérhető leírásai a külföldi sza-
kaszokkal együtt mindössze 765 km-t foglalnak
magukban, addig a fő útvonala 2500 km-t tesz ki
Szombathely és Tours között, alternatív útvonalai
pedig önmagukban 4000 km-t – a szakaszos jel-
zettség miatt azonban az út még nem tekinthető
késznek (bár vállalkozó kedvű zarándokok számá-
ra járható). A Szent Jakab Út és a Gyöngyök útjának
egyik ága (elviekben) közvetlen összeköttetésben
van Santiago de Compostelával.
TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
Műhely
2. ábra
Zarándokutak magyarországi szakaszának
hossza (km)
2500
2000
1500
1000
500
0
Szent Márton út Gyöngyök útja Mária Út Magyar Szent Erzsébet Szent Jakab Út
Zarándokút Zarándokút
Forrás: saját szerkesztés
4.1. SZENT MÁRTON ÚT
A fő európai útvonal (Szombathely – Tours: Ma-
gyarországon, Szlovénián, Olaszországon és Fran-
ciaországon keresztül) – a fenntartó szerint – meg-
közelítőleg 2500 km hosszú, míg a teljes európai
úthálózat megközelítőleg 4000 km-es. A fő útvonal
Magyarországon és Franciaországban teljesen kié-
pített, jelzett, a szálláshelyek rendelkezésre állnak,
gazdag információs anyag és önkéntes háttér segí-
ti az úton lévőket.
Magyarországon a Szent Márton Út teljes
hossza körülbelül 700 km, amelyből a fő útvonal
mindössze közel 100 km-t tesz ki. Az északi rövid
útvonal Szombathely és Rajka között hozzávetőle-
gesen 170 km, a Pannonhalmát is érintő hosszabb
útvonal megközelítőleg 230 km. Két önálló Szent
Márton Út („kör”) is található még az országban,
amelyek nem csatlakoznak rá a Szombathelyet
érintő szakaszokra: az Alföldi Szent Márton Út
(Tiszapüspöki – Kunszentmárton) és a Via Divide
Caritatem – Szent Márton-út Baranyában (Pécs –
Pécs). Mindkét útvonal megközelítőleg 100-100 km
hosszú.
4.2. SZENT ERZSÉBET ÚT
A Sárospatakon Szent Erzsébet születésének 800.
évfordulóján, a Szent Márton Út mintájára 2007-
ben létrejött Szent Erzsébet Út Alapítvány célja,
hogy „összekösse az európai Szent Erzsébet em-
lék- és tiszteleti helyeket, s létrehozzon egy olyan
zarándokutat, amely megerősíti a szellemi és lelki
összetartozást, és fizikai valóságában is végigjár-
ható utat jelöl ki”5. A zarándokút 2011 óta köti ös�-
sze Sárospatakot és Kassát.
5 https://www.szenterzsebetut.hu/
49
Műhely
Az út egyelőre Magyarország legrövidebb
zarándokútja a hat közül. Eddigi egyetlen szaka-
sza mindössze 7 települést érint Magyarországon,
megközelítőleg 86 km hosszan, és még 4-et Szlová-
kia területén, 20 km hosszan. A zarándokút továb-
bi kialakításánál fontos szempont, hogy csatlako-
zási lehetőséget biztosítson a többi zarándokúthoz.
Ezért Tokajig vezették el az utat, hogy ott rácsatla-
kozhasson a Mária Útra, amin keresztül különbö-
ző kereszteződéseken át el lehet jutni Budáig, majd
pedig a Magyar Zarándokúton, illetve a Szent Ja-
kab Úton egészen Pozsonyig.
4.3. SZENT JAKAB ÚT
A Magyarországon 2009-ben – korábbi El Cami-
no-t járt zarándokok lelkesedéséből fakadt kez-
deményezésre – alapított Szent Jakab Út fenn-
tartója az utat a spanyolországi El Camino-val
azonosítja. A Budapestről induló, Pannonhalmán
és Lébényen átvezető, majd az országot Rajkánál
elhagyó út csatlakozik az európai Szent Jakab Út
hálózatához, így elviekben közvetlenül el lehet
jutni Szent Jakab sírjához. A magyar szakaszt a
spanyol Szent Jakab Út is elismeri, regisztrálta,
feltünteti partnerei között. Érdekesség, hogy az
út magát „egypofásnak” nevezi, azaz kizárólag
egy irányba járható. Budapest felől került felfes-
tésre az út jelzése, visszafelé ezért nem ajánlott
a haladás.
A fő útvonal honlapon jelzett, magyar képvi-
selők által fenntartott hossza Budapesttől Rajkáig
250 km, alternatív útvonala pedig 210 km, ami Ti-
hanytól Rajkáig vezet, igaz, ebből önállóan (nem a
főúton) csak 109 km-t halad az út. Teljes hazai út-
vonala 460 km, amely 50 esetben halad át valamely
magyar településen, Pozsonyig számítva 523 km.
Magyarországon végig jól jelzett, karbantartott út-
vonalról van szó.
4.4. GYÖNGYÖK ÚTJA
A 2006-ban indult Via Margaritarum (Gyöngyök
Útja) zarándokút Mátraverebély-Szentkút és Ma-
riazell között, illetőleg Budapest és Mátrave-
rebély-Szentkút között halad. Az utat az út honlap-
ja 760 km hosszúnak írja le, a kutatás azonban 740
km-t számolt térkép alapján, amelyből a magyar-
országi szakasz 558 km. A rövidebb, csak hazai
szakaszokat tartalmazó útvonal 189 km hosszan
vezet a fővárosból a kegyhelyre. Az út két hazai
szakasza összesen 106-szor halad át valamely te-
lepülésen. Az útnak nincs hivatalos kezdőpontja,
ám oklevelet elviekben csak az kaphat, aki ezt a
teljes, 189 km-es utat teszi meg Budapestről. A
mariazell-i oklevélhez pedig mindössze annyi a
50 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
követelmény, hogy valahonnan Magyarországról
induljon a zarándok.
A Gyöngyök Útja abban határolja el magát – az
interjú során kimondottan is – a többi zarándokút-
tól, hogy itt sokkal tudatosabban jelenik meg a be-
felé figyelés és a lelki jelleg.
4.5. MÁRIA ÚT
A 2006-ban alapított Mária Út Közhasznú
Egyesület által fenntartott Mária Út egy nap-
jainkban is folyamatos fejlesztés, kijelölés
alatt álló, saját maga meghatározása alapján
„Közép-Európán átívelő zarándok- és turista-
út-hálózat, melynek kelet-nyugati tengelye az
ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig
vezet”6 . Emellett egy észak-déli főútvonal is
vezet, amely Magyarországon már jól kijelölt,
a határon túli területek azonban még javában
fejlesztés alatt vannak. A cél, hogy az útvonal
rajzolata idővel egy Közép-Európát átölelő ke-
resztet adjon a térképen.
A Mária Út már jelzett vagy legalább tér-
képen kijelölt hazai szakaszai megközelítőleg
2238 km-t tesznek ki, ám csaknem további 400
km kijelölése és jelzése várható. Az úton, nem-
zetközi szinten (a hazai szakaszokat is beleszá-
mítva) 5209 km-nyi Mária Út érhető el, ám ös�-
szesen 8957 km elérése várható, ha az összes
már most ismert fejlesztési terv megvalósul.
4.6. MAGYAR ZARÁNDOKÚT
Míg a Szent Jakab Út magát az El Camino-val azo-
nosítja, addig a Magyar Zarándokút – a fenntartó
elmondása alapján – „teljes egészében a spanyol-
országi El Camino mintájára épült ki, és működik,
ugyanabban a rendszerben”.
Az út észak-déli irányban országhatártól or-
szághatárig (Esztergom – Máriagyűd) szeli át
Magyarországot. Esztergomból indulva a Pili-
sen, majd Budapesten keresztül a Duna völgyé-
ben halad, majd Szekszárd és Baja térségében
elkanyarodik a Mecsek felé, és Pécsen keresz-
tülvezetve érkezik meg Máriagyűdre. A jelenleg
jelzett magyarországi főútvonal 431 km-t tesz
ki, ami a leágazásokkal, alternatív útvonalakkal
együtt nagyjából 600 km-re bővül. Az út Ma-
gyarország eddigi egyetlen kizárólag hazai útja
volt, azonban most egy határon átnyúló IPA-pro-
jekt keretében sikerült meghosszabbítani. Így
már hivatalosan átmegy Horvátországba is,
megközelítőleg 100 km-en át, azonban ennek út-
vonala egyelőre nem elérhető. Emellett megkez-
6 http://mariaut.hu/tart/farticle/1377/57/1

Magyarország zarándokútjai
Forrás: saját szerkesztés
dődött az előkészülete egy nyugat-magyarorszá-
gi útvonalnak is Budapest – Balaton – Szekszárd
útvonalon (3. ábra).
A hazai zarándokutak háttérintézményei az el-
múlt évtizedben alakultak és fejlődtek jelenlegi
intézményesültségi szintjükre, így nem megle-
pő, hogy – egy zarándokút kivételével maguk
is vallják – még nem értek el a professzionaliz-
mus szintjére, így az önmagukról való pontos
tényadatgyűjtés is esetleges, mérsékelten elvár-
ható.
Minden út nyitott a katolikustól eltérő feleke-
zetek jelenlétére is. Önmagát általában minden
út legalább keresztényként határozza meg. Oly-
kor konfliktust, rosszallást okoz az egyházi kép-
viselők részéről, hogy egy-egy út nem képviseli
markánsan a katolikus értékeket, vagy hogy egy-
egy zarándok egyértelműen nem vallásos, nem
viselkedik ennek megfelelően. Más klerikus
megszólaló a megkérdezettek közül ugyanakkor
pasztorációs lehetőséget lát mindebben.
TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
Műhely
3. ábra
5. Keresleti tényezők
5.1. LÁTOGATÓSZÁM ÉS REGISZTRÁCIÓ
„A franc tudja…, mert ugye véletlenszerűen talál-
kozol azzal, Te most itt volt három francia gyerek,
most itt volt két német.”
Az útvonalon elindulók száma vagy akár re-
gisztrációja általános probléma (4. ábra). A jelenlegi
nyilvántartások esetlegessége, sokfélesége miatt
lehetetlen megállapítani, pontosan hány fő, főleg
hány napot tölt évente a különböző zarándokuta-
kon. Általában csak azokról van tudomásunk, akik
vagy az út saját szervezésű programjain vesznek
részt, vagy bejelentik a fenntartónak az úton való
indulásukat, jelenlétüket, ám a bejelentő regisztrá-
ciója ez esetben is kétséges. A zarándokút végig
járása, a kiindulóponttól a végpontig való eljutás
sokszor nem is egy etapban történik, hanem sza-
kaszolva, akár több évre elosztva.
51
 Műhely

4. ábra 5.2. MOTIVÁCIÓK ÉS TERVEK

Zarándokutak becsült/regisztrált látogatószáma
„Mondjuk rá, 85-90 százalékba’ az motiválja az
1000 1000
200 200 embereket, hogy vagy valami kérnivalója van,
600 600
1000 1400 1400 vagy valami hálát kell adni.”
200
600
Külön kérdésben foglalkoztunk azzal a kutatás
1400 során, hogy a fenntartók tapasztalatai szerint mi
motiválja a résztvevőket a zarándoklatra. A követ-
kezők merültek föl (2. táblázat)7:
6000 6000

6000 5.3. TERÜLETI KONCENTRÁCIÓ ÉS SZEZONALITÁS

12000 12000
„Novemberbe’ Szent Márton túrák (vannak). … Most
12000 például a szlovén határon lesz egy ilyen… Domonkos-
fánál, egy túra, amelyre mennek tőlünk is.”
Területi koncentráció tekintetében általános fenn-
Szent Márton út Gyöngyök
Szentútja
Márton Mária
út Út
Gyöngyök
Magyar
útja Zarándokút
Mária Út Szent
Magyar
Erzsébet
Zarándokút
tartói
Zarándokút SzentSzent
Erzsébet
vélemény,
Jakab
Zarándokút
Út
hogy az adott zarándokútnak első-
Szent Jakab Út
sorban a fő útvonala az, ahová a résztvevők relatív,
ök útja Mária Út Magyar Zarándokút Szent Erzsébet Zarándokút Szent Jakab Út de akár túlnyomó többsége érkezik. Tapasztalataik
szerint a mellékútvonalak ritkábban jártak, de egy út
Forrás: saját szerkesztés
esetében előfordul az is, hogy a fenntartó tudatosan
nem foglalkozik mással, mondván, ő csak a főútvo-
Kérdésünkre a fenntartók sokszor csak a megérzé- nallal szeretne foglalkozni, a többit pedig hagyja,
sekre támaszkodva reagáltak. Ezen homályos ada- hogy önkéntes alapon működjön, ahogy tud, mert
tok alapján alapvetően évi 8-10 ezer főre saccolható az energiáját és idejét egy irányba szeretné fókuszál-
az utakon valamilyen, egy napnál hosszabb távot ni. Szezonalitás tekintetében az időjárás dimenziója
megtevők száma, ám ez tényadatokkal jelen hely- a legmeghatározóbb: magasabb a résztvevők száma
zetben nem támasztható alá. tavasztól kora őszig, illetve napos idő esetében, főkép-
pen nyáron. A másik dimenzió az ünnepkörhöz kötő-
dés, amely főleg a szentekről elnevezett utak esetében
fontos.

2. táblázat
A zarándokok általános és zarándokút specifikus motivációi

Általánosan megjelenő Kutatásban megjelent egyéni motivációk

(interjúalanyok saját élménye)
Szent Szent Márton-tisztelet anya-lánya kapcsolat megélése kettesben; elsőként
Márton út járta be a Szombathely-Tours utat 70 nap alatt;
tesztelni, hogy megfelelő-e a kijelölt út
Gyöngyök mókuskerékből való kilépés, befelé fordulás, Isten El Camino után itthon is szeretett volna menni
útja keresése valahova
Mária Út rövid időre kiszállás a „taposómalomból”, megújulás, gyerekkel közös élmény
élmény, tragédiát megéltek feldolgozási igénye, vallási
ok, teljesítményorientáció
Magyar vallási-spirituális célzat, személyes gondok, fizikai ismerős zarándok utolsó napi szakaszon való
Zarándokút teljesítmény, „különösebb ok nélküliség” is megjelent elkísérése
Szent Szent Erzsébet-tisztelet; túlhajszoltságból való szülők egykori házasságkötési helyének felkeresése
Erzsébet kilépés; életproblémák feldolgozása; önmagukra való
Zarándokút időráfordítás
Szent Jakab El Camino hazai járása, ne kelljen odáig elmenni; teher-letétel, fordulópont az életben
Út spirituális élményszerzés; kiszakadás a hétköznapokból,
a „szolgáltatások világából”; lelki töltekezés

Forrás: saját szerkesztés 7 Mind az általánosan megjelenő, mind pedig a kutatásban megjelent egyé-
ni motivációk alacsony említés és mintaelem száma nem teszi lehetővé a
prioritási sorrend felállítását.

52 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)


6. Szálláshelyek
„Van egy szálláshely, aztán vagy kihasználjuk, vagy
nem. Vagy… befogadjuk az autópálya építőket.”
Alapvetően minden zarándokút főútvonalán már
„kiépített” szálláshelyek és ezek listája várja a zarán-
dokokat, ám a mellékútvonalakon ez még nem min-
den fenntartónál megoldott.
Eleve ebből a célból épült zarándokszállást csak elvét-
ve találunk a zarándokutak kínálatában, azokat is főleg
kegyhelyek körül. Valamivel több „zarándokszállás”
címkével ellátott bérelhető, igénybe vehető ingatlan is
felmerül az utak kínálatában. Ezek általában, de nem
kizárólag plébániákat, azok helyiségeit, önkormány-
zati ingatlanokat, vagy magánszállásokat jelentenek.
Nem ritka, hogy a fenntartók a kapacitásbővítés okán,
vagy mert nincs más lehetőség, üzleti (kereskedelmi)
szálláshelyekkel is fölveszik a kapcsolatot.
Egy-egy úton számos szálláshelytípus található
meg a legpuritánabb megoldásoktól kezdve a 3, 4,
5 csillagos panziókig és szállókig bezárólag. Emiatt
az árképzés is igen eltérő. Fenntartói adatok alapján
1000-5000 forint között alakulnak az átlagárak, egy-
egy kiugró árú vagy épp becsületkasszás szálláshe-
lyet leszámítva. A saját kérdőíves kutatás 4058 Ft-os
bruttó átlagárat állapított meg (szobaár/éj) a 84 érvé-
nyes választ adó szállásadóink válaszai alapján.
7. Turisztikai potenciál
„Ugye most terjed ez a slow turizmus, tehát hogy,
hogy szánjunk időt az élmények átélésére!”
A zarándokút-fenntartók szerint egyértelmű,
hogy a zarándokút (a zarándokok napi étkezése, szál-
lása, illetve az út fejlesztésére nyert pályázati össze-
gekből végzett felújítások révén) többé-kevésbé hoz-
zájárul a helyi turizmus, ezzel együtt a gazdaság, de
főképp az infrastruktúra fejlődéséhez (3. táblázat).
A fenntartók körében egészen vegyes a zarándok-
utak turisztikai hasznosításának megítélése. Egye-
sek kifejezetten várják, remélik az állami turisztikai
„beavatkozást”, másfelől több út aggódva tekintene
bármilyen jellegű turisztikai intervencióra. Általános
igény mindkét csoport részéről a beavatkozásokat
megelőző aktív párbeszéd kezdeményezése.
Általános fenntartói vélemény, hogy a hazai
zarándokutak hozzájárulhatnának a Magyaror-
szágról kialakult imázs erősítéséhez. Mindennek
mérése rendkívül problematikus, tekintve, hogy
nem tudják maguk a fenntartók sem pontosan, va-
lójában milyen létszámban vannak jelen útjaikon a
magyar, illetve külföldi zarándokok. Emellett kel-
lő forrás, valamint professzionalizmus hiányában
csak elhanyagolható arányban lehetséges a fenn-
tartók által említett helyi kulturális, gasztronómiai
és népi nevezetességek értékesítése.
TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
Műhely
3. táblázat
A zarándoklat során turisztikai szolgáltatások
igénybe vétele
főleg Szent Mártonhoz köthető múzeumok,
Szent
műemlékek, az állomások kulturális,
Márton út
népművészeti, gasztronómiai attrakciói
csak, ha az út közvetlenül érinti és idő, energia
Gyöngyök
marad rá: egy-egy vár, konkrétan állomásként
útja
említ egy Weöres Sándor-kiállítást
Fenntartói észrevétel alapján a zarándokok
nem vesznek igénybe turisztikai
Mária Út szolgáltatásokat zarándokként, ám utólag
előfordulhat, hogy visszatér egy-egy
helyszínre, mint turista
Magyar
múzeumok, műemlékek
Zarándokút
Szent főleg Szent Erzsébethez köthető múzeumok,
Erzsébet műemlékek, az állomások kulturális,
Zarándokút népművészeti, gasztronómiai attrakciói
csoportos zarándoklat alatt kizárólag kulturális
Szent Jakab turizmus merül föl, abban az esetben, ha nem
Út kell érte különösebben letérni az útról, és akinek
még van hozzá ereje
Forrás: saját szerkesztés
Általános, de nem minden megszólaló körében
elfogadott narratíva a turisztikai célú fogyasztás el-
kerülésének szándéka. Ebből a szempontból határ
húzható a zarándokszolgáltatók két csoportja közé:
akik megengedhetőnek tekintik az önfenntartáshoz
szükségesen felüli fogyasztást, illetve akik ezt a maga-
tartást tudatosan elutasítják. Ha a zarándokút-fenn-
tartónak nem kifejezett célja a kulturális, gasztro-
nómiai örökség bemutatása, akkor általában nem
szempont a fogyasztásra ösztönzés, legfeljebb köz-
vetlenül az úton elhelyezkedő kulturális jelentő-
ségű desztinációk meglátogatására van lehetőség.
8. Üzemeltetési modell
„A nemzetközi az úgy fog összeállni, hogy mivel van
Szlovákiában és Erdélyben már külön egyesület, és
van készülőben az osztrákoknál is, (…) létre fogjuk
hozni, a terv megvan.”
A hazai zarándokút-fenntartók mindegyike be-
jegyzett civil-nonprofit szervezet. Öt egyesületi formát,
egy pedig alapítványi formát vett föl. Fizetett alkal-
mazottja egyik szervezetnek sincs, a legtöbb munkát
önkéntes jelleggel végzik, ám egyes utak esetében
átfedések figyelhetők meg, azaz valamely, a zarán-
dokúthoz kapcsolódó intézmény munkatársa(i) a
zarándokúthoz kötődő operatív, adminisztrációs
vagy szervezési feladatokat is ellátják a munkakörü-
kön belül.
53
Műhely
A hazai zarándokutak többségének nincs lehe-
tősége sem önálló irodát, sem külön számítógépet,
telefont fenntartani a szervezéshez. Tevékenységük-
höz általában munkahelyeik erőforrásait, illetve saját
számítógépeiket, telefonjaikat használják. A kérdésre
válaszolva közel minden alany kifejtette, hogy bár a
jelen állapot fenntartható ebben a formában, a komo-
lyabb fejlődéshez szükséges volna egy önálló helyi-
ség, illetve kizárólag az úttal foglalkozó munkatárs
alkalmazása.
A döntéshozatali mechanizmus rendkívül egy-
szerű minden szervezetnél. Hivatalosan az egyesüle-
tek elnökségei, valamint az egyesületek közgyűlése,
illetve az alapítvány kuratóriuma hozza meg a leg-
fontosabb döntéseket, amelyeket aztán vagy delegál-
nak az önkénteseknek, vagy velük együtt, a feladato-
kat szétosztva hajtanak végre.
A hazai zarándokutak lényegében nem rendelkez-
nek lefektetett sikertényezőkkel, siker-indikátorokkal.
Erről a kérdésről az interjú kapcsán gondolkodtak el
először, mindazonáltal közös válasznak tekinthető az
„igényekre való sikeres reakció”.
9. Fejlesztési javaslatok
„Ha én lennék (a turisztikai beavatkozásért felelős
személy), akkor ezt nagyon óvatosan kezelném. És
nagyon erősen kommunikálva partnerként az egye-
sületekkel.”
A fejlesztési javaslatok tartalmaznak egyedi, kizá-
rólag csak az adott zarándokutat érintő véleménye-
ket, illetve általános megfogalmazásokat a magyar-
országi zarándokút hálózat tekintetében.
9.1. EGYEDI FEJLESZTÉSI JAVASLATOK
Csak két út fenntartója fogalmazott meg helyi, adott
állomásra vonatkozó fejlesztési célokat, vágyakat.
Ilyen volt például: patak fölötti gyalogos híd újjáépí-
tése, látogatóközpontba alkalmazott felvétele, helyi
zarándokszállás kiépítése 50 meghatározott telepü-
lésen. Az adott zarándokútra, szakaszra vonatkozó
igények között minden út esetében egyértelműen
megjelenik a fizetett alkalmazott felvételének és egy
iroda működtetésének a lehetősége. Az egyik zarán-
dokút bécsi vagy pozsonyi információs „bázis” kiépí-
tését, fejlesztését is szeretné elérni.
9.2. A HAZAI ZARÁNDOKUTAK EGÉSZÉRE
VONATKOZÓ FEJLESZTÉSI JAVASLATOK
A zarándokutak üzemeltetői részéről:
• profi marketing elérése és közös fellépés turisztikai
kiállításokon,
• közös arculat, közös honlap kérdése,
• e gységes kritériumrendszer,
54 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
• zarándokszállások egységesítésének kérdése (nincs
teljes egyetértés a fenntartók és szakértők körében),
közös adatbázis, külön minőségi megjelölés igénye,
• az idegenvezetői minősítés jogi helyzetének tisztázása
a zarándokút-vezetők körében (jelenleg kérdéses,
hogy idegenvezetői végzettséggel nem rendelkező
fenntartók vezethetnek-e zarándokutat),
• jelzések, információs táblák kihelyezése szerte az
országban iránymutató és edukációs céllal,
• közös, kedvezményekre jogosító „zarándokkártya”
készítésének igénye,
• szezonalitás kiküszöbölése különböző (állami) ked-
vezményekkel, hogy ne csak meleg időben járják a
zarándokutakat, hanem késő ősztől kora tavaszig
is,
• papok, klerikusok felmentése plébániai teendőik
alól zarándokutak lelki vezetése céljából,
• útvonalszakaszok tematizálása, főleg a hosszabb utak
esetében, hogy egy-egy rövidebb szakasz bejárása
is teljes élményt biztosítson,
• közép-európai zarándokhálózat kialakítása.
A fókuszcsoportok résztvevői részéről:
• Több kommunikációra, nagyobb reklámra lenne
szükség.
• Felmerült ötletként a mobil applikációk fejlesztése,
információkkal, térképpel, szálláshelyekkel.
• A kölcsönös bizalom és biztonságérzet fejlesztése
érdekében a települések lakóit is be kellene vonni, ame-
lyeken keresztül mennek a zarándokutak.
• Magyarországnak időre van szüksége, hogy ezek-
nek az utaknak a jelentősége megerősödjön, az inf-
rastruktúra kialakuljon, és az emberek életében is
szokássá váljon a zarándoklat.
Mind az üzemeltetők, mind pedig a fókuszcsoport
résztvevői részéről megfogalmazásra került, hogy
a jelenlegi kaotikus és sokszor ellentétekkel átszőtt,
nem egységes hálózatot alkotó rendszer fenntartha-
tatlan. A szabályozás, az üzemeltetési modell nem
alkalmas arra, hogy pénz áramoljon a szektorba, és
ezzel fejlesztések valósulhassanak meg.
Az üzemeltetők megfogalmazása szerint a zarán-
doklat szakrális mivoltának megőrzése az egyik
legfontosabb cél, nem szabad, hogy a zarándoklatok
elüzletiesedjenek. Az állami beavatkozás szükséges-
ségét sok esetben kétkedve kezelik.
Ezzel ellentétben megfogalmazásra kerültek kü-
lönböző fejlesztési célok, a bevételek növelése, és a
jogi szabályozás kialakítása. Ezen kívül, közös zarán-
dokút rendszer kialakítása, egységes kritériumrend-
szer kialakítása, illetve közös marketingtevékenység,
amellyel a célszegmensek elérhetővé válnának.
Ez a két cél jelen helyzetben összeegyeztethetet-
len. Ezen kívül, amennyiben a fejlesztési elvárások
és marketingtevékenységek plusz vendégforgalmat

generálnak, gondot okozna a minőségi látogató-me-
nedzsment megoldása. A szektor még a jelenlegi
helyzetet is csak nehézségek árán tudja kezelni, nem
képes egy igényes, tudatos és szolgáltatásorientált
kibővült kereslet megfelelő színvonalon történő foga-
dására.
Jelenleg ellentétek és célkülönbségek mutatkoz-
nak, mind az egyházi, mind a világi elképzelések
között. Ahhoz, hogy a zarándokturizmus meg tudja
őrizni szakrális mivoltát, ezen kívül megfelelő szol-
gáltatást tudjon biztosítani a résztvevőknek, ezeket
az ellentéteket fel kell oldani, és egy közös álláspon-
tot kell kialakítani, különben a zarándokutak nem
tudnak kikerülni ebből a kilátástalan körfolyamatból.
Összességében elmondható, hogy a zarándok-
turizmus a következő években különösen fontos
szerepet kaphat a hazai turizmusban, hiszen a nem-
zetközi és a hazai turisztikai trendek – mint az egész-
ségtudatos utazás, az egyedi élményígéretek fontos-
sága – megfelelnek a zarándokturizmus jellegének.
Ugyanakkor fontos tudni, hogy közös álláspont és
fejlesztési koncepció kialakítása nélkül konzerváló-
dik a jelenlegi helyzet. Amennyiben megszületik a
részben világi, részben egyházi konszenzus a zarán-
dokutak fenntartói részéről, egy jól működtethető,
turizmus-ágazat-barát, országimázs építő és nemzet-
megtartást segítő egyedi turisztikai termékkel bővül-
het a hazai turisztikai piac kínálata.
Bibliográfia
ALSTON, W. P. (1991): Perceiving God: The Epistemology
of Religious Experience. Cornell University Press.
BAUMAN, Z. (1999): Turisták és vagabundok. Lettre. 35.
1999/Tél.
BAUMAN, Z. (2005): A munkaetikától a fogyasztás
esztétikájáig. Replika. 51-52. pp. 221-237.
CASTELLS, M (2005): A hálózati társadalom kialakulása –
Az információ kora. Gazdaság, társadalom és kultúra I.
kötet. Gondolat – Infonia, Budapest.
CASTELLS, M. (ed) (2004): The Network Society. A Cross-
cultural perspective. Cheltenham and Northampton,
MA: Edward Elgar.
COHEN, E. (1992): Pilgrimage centers: concentric and
excentric. Annals of Tourism Research. 19(1). pp. 33-
50.
DIGANCE, J. – CUSACK, C. (2002) Glastonbury: a
tourist town for all seasons. In: Dann, G. M. S. (ed.):
The Tourist as a Metaphor of the Social World. CABI,
Wallingford, UK. pp. 263-280.
EADE, J. (1992): Pilgrimage and tourism at Lourdes,
France. Annals of Tourism Research. 19(1). pp. 18-32.
GIURATI, P. – MYERS, P. M. G. – DONACH, M.
E (1990): Pilgrims to „Our Lady of the Snows”
Belleville, Illinois in the Marian Year: 1987-1988. In:
Rinschede, G. – Bhardwaj, S. M. (eds.): Pilgrimage in
the United States. Berlin: Dietrich Reimer Verlag. pp.
149-192.
TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
Műhely
GRABURN, N. H. H. (1983): The anthropology of
tourism. Annals of Tourism Research. 10(1). pp. 9-33.
GUPTA, V. (1999): Sustainable tourism: learning from
Indian religious traditions. International Journal of
Contemporary Hospitality Management. 11(2/3). pp.
91-95.
GYORGYOVICH M. – PILLÓK P. (2014): A vallásos
fiatalok társadalmi státuszának változása. Vigilia.
79(9). pp. 650-660.
HÁMORI Á. – ROSTA G. (2011): Vallás és ifjúság. In:
Bauer B. – Szabó A. (szerk): Arctalan (?) Nemzedék:
Ifjúság 2000-2010. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai
Intézet, Budapest. pp. 249-262.
HÁMORI, Á. – ROSTA, G. (2014): Declining
Religiosity among Hungarian Youth after the
Turn of the Millenium – Main Trends and Possible
Explanations. In: Sepsi E. – Balla P. – Csanády M.
(szerk): Confessionality and University in the Modern
World – 20th Anniversary of „Károli” University.
Studia Caroliensia. L’Harmattan Kiadó, Budapest.
pp. 322-338.
HUNT, E. D. (1984): Travel, tourism and piety in the
Roman Empire: a context for the beginnings of
Christian pilgrimage. Echos Du Monde Classique.
28(3). pp. 391-417.
INGLEHART, R. – WELZEL, C. (2005): Modernization,
Cultural Change and Democracy. The Human
Development Sequence. Cambridge University Press.
INGLEHART, R. (1997): Modernization and
postmodernization. Cultural, Economic, and Political
Change in 43 Societies. Princeton University Press,
New Jersey, USA.
JACKOWSKI, A. – SMITH, L. V. (1992): Polish pilgrim-
tourists. Annals of Tourism Research. 19(1). pp. 92-106.
KISS M. (2015): A „turisztikai táj” kollektív megteremtése
és fönntartása. Doktori (PhD) értekezés. Szociológia
és Társadalompolitika Intézet, Budapesti Corvinus
Egyetem, Budapest.
KNUDSEN, B. T. – WAADE, A. M. (2010): Performative
Authenticity in Tourism and Spatial Experience:
Rethinking the relation between travel, place and
emotion in the context of cultural economy and
emotional geography. In: Knudsen, B. T. – Waade,
A. M. (eds): Re-investing Authenticity: Tourism, Place
and Emotions. Channel View Publications, Leeds.
pp. 1-19.
KOLLÁR D. – KOLLÁR J. (2017): Tulajdonságok nélküli
társadalom. Új jel-kép: kommunikáció, közvélemény,
média. 3. pp. 36-44.
KOLLÁR D. (2017): Értékrendszer az információs
társadalomban. In: Füstös L. – Tárnok O. (szerk):
A változó értékrendszer. Társadalmi Elemzések
Alkalmazott Műhelye, Budapesti Corvinus
Egyetem, Budapest. http://team.gkar.uni-corvinus.
hu/node/159, Letöltve: 2018. február 15.
KORPICS M. (2003): Egy zarándokhely átalakulásának
vizsgálata turizmuskutatáson keresztül. In: Fejős Z.
– Szijártó Zs. (szerk): Helye(in)k, tárgya(in)k, képe(in)
55
Műhely
k. A turizmus társadalomtudományos magyarázata.
Tabula könyvek 5. Néprajzi Múzeum, Budapest. pp.
108-121.
KORPICS M. (2009): A zarándoklat mint a szakrális
kommunikáció egy színtere. Doktori (PhD)
értekezés. Nyelvtudományi Doktori Iskola, Pécsi
Tudományegyetem, Pécs.
KSH (2016): Jelentés a turizmus és vendéglátás 2016.
évi teljesítményéről. http://www.ksh.hu/docs/hun/
xftp/idoszaki/jeltur/jeltur16.pdf, Letöltve: 2018.
február 2.
KULCSÁR N. (2015): A fogyasztói érték és az élmény
kontextusa a turisztikai szakirodalomban.
Vezetéstudomány. 46(3) pp. 18-25.
LAMBERT, Y. (1994): La religion: un paysage en pleine
évolution. In: Riffault, H. (ed): Les valeurs des Français.
Paris. pp. 123-162.
LUCKMANN T. (1996): A láthatatlan vallás. A vallás
fenomenológiája. Lettre. 23. 1996/Tél.
MASLOW, A. H. (1943): A theory of human motivation.
Psychological Review. 50(4). pp. 370-396.
MESTER T. (2006): Vallási turizmus. Turizmus Bulletin.
2. pp. 16-18.
MINTEL (2005): Religious Tourism. Mintel International
Group Ltd., London.
MINTEL (2012): Religious and Pilgrimage Tourism. Mintel
International Group Ltd., London.
PETE ZS. (2016): Vallás és társadalmi struktúra.
Szakdolgozat. Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar.
PINE, B. J. – GILMORE, J. H. (1999): The Experience
Economy. Harvard Business Review Press. Boston,
Massachusetts.
PINE, B. J. – GILMORE, J. H. (2007): Authenticity: What
Consumers Really Want. Harvard Business Review
Press. Boston, Massachusetts.
PUCZKÓ, L. – SMITH, K. M. (2009): Health and Wellness
Tourism. Elsevier/Butterworth-Heinemann.
PUSZTAI B. (2000): Remény és beteljesülés.
Utaslevelek a turizmus kutatásában. In: Fejős Z.
– Szijártó Zs. (szerk): Turizmus és Kommunikáció.
Budapest-Pécs, Tabula könyvek, Néprajzi
Múzeum – PTE Kommunikációs Tanszék. pp.
180-190.
PUSZTAI B. (szerk) (1999): Szent és profán között. A
szeged-alsóvárosi búcsú. JATE Néprajzi Tanszék,
Szeged.
RAFFAY Á. – LŐRINCZ K. – CLARKE, A. (2013):
Spirituális és üzleti értékek találkozása a vallási
turizmusban. Turizmus Bulletin. 15(2). pp. 34-42.
RECULTIVATUR (2013): Termékfejlesztés
„Lelkigyakorlatos központ létrehozása” – I. Ütem, ICG
Ex Ante Tanácsadó Iroda.
RECULTIVATUR (2013b): SWOT Analysis. Religious
Tourism. Training needs and population wider attitude
in Hungary. ICG Ex Ante Tanácsadó Iroda.
56 TURIZMUS BULLETIN XVIII. évfolyam 2. szám (2018)
RINSCHEDE, G. (1990): Religionstourismus.
Geographische Rundschau. 42(1). pp. 14-20.
RITZER, G. (1999): Enchanting a disenchanted
world: revolutionizing the means of consumption.
Pine Forge Press.
RITZER, G. (2004): The McDonaldization of Society.
SAGE Publications.
ROSTA G. (2011): Vallásosság a mai
Magyarországon. Vigilia. 76(10). pp. 741-750.
RUSSELL, P. (1999): Religious travel in the new
Millennium. Travel & Tourism Analyst. 5. pp.
39-68.
SCHLEHE, J. (1999): Tourism to holy sites.
International Institute for Asian Studies
Newsletter. 19:8.
SMITH, V. L. (1992): Introduction: the quest in
guest. Annals of Tourism Research. 19(1) pp. 1-17.
SULYOK J. – MÁRTONNÉ M. K. (2014): A vallási
turizmus helyzete Magyarországon. Turizmus
Bulletin. 16(1) pp. 11-20.
SZENTE K. (2010): Miért jó egy zarándokút
önkormányzati szempontból? In: Filepné
Kovács K. (szerk): A Mária út hálózat és
kialakítása. Budapesti Corvinus Egyetem,
Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék,
Budapest. pp. 89-94.
TAYLOR, C. (2007): A Secular Age. Harvard
University Press.
TIMOTHY, D. J. – OLSEN, D. H. (2006): Tourism
and religious journeys. In: Timothy D. J. –
Olsen D. H. (eds): Tourism, Religion and Spiritual
Journeys. Routledge. pp. 1-21.
TOFFLER, A. (1970): Future Shock. Random House.
TOMKA M. (2010): Vallási helyzetkép. In: Rosta G.
– Tomka M. (szerk): Mit értékelnek a magyarok?
Faludi Ferenc Akadémia, Budapest. pp. 401-425.
TRONO, A. (2015): Religious tourism and
pilgrimage management: an international
perspective. In: Raj, R. – Griffin, K. (eds):
Politics, policy and the practice of religious
tourism. CABI, Wallingford, UK. pp. 16-36.
VUKONIC, B. (1992): Medjugorje’s Religion
and Tourism Connection. Annals of Tourism
Research. 19(1). pp. 79-91.
VUKONIC, B. (1999) Catholic Pilgrimage: The
Phenomenon of Medugorje. East-West Church
& Ministry Report. 7(4). pp. 1-3.
WEBER M. (1982): A protestáns etika és a
kapitalizmus szelleme: válogatott szociológiai
írások. Gondolat, Budapest.
– WEBER M. (1987): Gazdaság és társadalom 1.
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
WEBER M. (1992): Gazdaság és társadalom 2/1.
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
WEBER M. (1995): A tudomány és a politika mint
hivatás. Kossuth, Budapest.
TURIZMUS A Magyar Turisztikai Ügynökség
BULLE TIN szakmai és tudományos folyóirata