8
Írta: Evert Kuijt
A bibliai történet feldolgozása
Üzenet – Téma:
* Isten közbelép, ha az ember hasonlóvá akarja
tenni magát Õhozzá. Ahogyan az özönvíznél, a
magát nagyra tartó ember megbûnhõdik.
* A szövetség, amelyet Isten az emberrel kötött,
továbbra is fennáll, de az ember nem maradt
hûséges ehhez. Úgy gondolta, hogy nyugodtan
kihagyhatja Istent a maga nagyságának bizony-
gatásából.
Elõzmények:
Isten az özönvíz után megáldotta Nóét és fiait, s törvényeket adott a megújult világ számára.
Nóén keresztül szövetséget kötött az emberiséggel, megígérve, hogy nem pusztítja el többé
özönvízzel a földet. Szövetségének jele a szivárvány.
Történet:
Minden ember, Nóé leszármazottai együtt laktak. Ararát hegyérõl lassan leköltöztek Sineár*
völgyébe, a termékeny síkra. Minden ember értette a többiek nyelvét.
Tervet szõttek, ami ellenkezett Isten akaratával. Nem akarnak a földön szétszóródni, hiszen
így hatalmassá lehetnek, s „nevük lehet” a földön. Egy birodalmat akarnak, egy nemzet kívánnak
lenni. Összpontosítani akarják erejüket. De ki ellen? Hiszen még mind együtt voltak!
Akkor hát Isten ellen. Mert más emberek nem éltek a földön. Ennek az egy nemzetnek a látható
jele és erõdítménye egy torony. Belekezdtek egy fantasztikus toronyépítésbe*, amellyel el
akarták érni az eget. Ez lehetetlen. Mégis nekikezdtek, s akkor már megfogalmazták céljukat
is: Olyanok akartak lenni, mint az Isten! Mit is mondott a kígyó? „Olyanok lesztek, mint az Isten!”
(1Móz 3,5) A gyümölcs által ez nem sikerülhetett. Vajon most a torony segíthet ebben?
Micsoda küzdelme ez az embernek teremtõje ellen! A bûnössé lett, elesett ember folytonosan
azt képzeli, hogy valamilyen módon elérheti a saját célját. Mert õ akarja megmondani, hogy mi
a jó és mi a rossz. Isten látta szándékukat, építkezésüket. Várost építettek. Ehhez kiégetett
agyagot, téglát* használtak, melyeket szurokkal ragasztottak egymáshoz. Isten elhatározta, hogy
megzavarja õket. Életüket nem bántja, de nyelvüket összezavarja. Így többé nem értik egymást.
Következmény: az építkezés abbamaradt. Az emberek pedig szétszéledtek a földön. Késõbb
kapta ez a hely a Bábel* nevet, ami annyit jelent: „zûrzavar”.*
Fordította: Ablonczy Margit,
Bencze János, Dr. Körpöly Kálmán
Szerkesztette és átdolgozta: Miklya Zsolt
Bábel tornya
1Mózes 11
Kapcsolódó igehelyek:
1Móz 10,8–10 – Valószínûleg Nimród volt az, aki a toronyépítést elhatározta, mert õ volt
Bábel elsõ királya.
Zsolt 137 (Jer 50); Jel 14,8: Bábel (görögül: Babilon) mint a bûnös, istentagadó világ jelképe
jön elõ.
Jegyzetek:
Sineár – Babilónia ószövetségi elnevezése. Az Eufrátesz és a Tigris alsó folyásánál fekvõ
mélyföld. A görögök nevezték ezt a vidéket a városról: Bábelnek vagy Babilonnak.
Torony – Hasonló lehetett a torony az ún. „zikkuratokhoz”, amelyeket a Közel-Keleten
építettek. Ezek a toronytemplomok több emelet magas, felfelé lépcsõzetesen emelkedõ
építmények voltak, melyeket színes vakolattal és festett téglákkal borítottak be. Az istenekhez
való közellétet biztosították, mintegy „lekicsinyítve” a távolságot azzal, hogy tetejükön
voltak az áldozóhelyek, templomok.
Tégla – Szalmával kevert, agyagból kiformázott, napon szárított vagy kiégetett építõanyag.
Egyiptomban is ilyet készítettek, és azzal építkeztek az izráeliták. (2Móz 1,14)
Bábel – Nebukadneccar városa, ahol Dániel is élt, a Bibliában az istentelenség jelképe,
mely az 1Móz 11-re alapozódik. Így beszél róla János apostol is a Jelenések könyvében (Jel
14, 16, 17, 18. részekben).
Zûrzavar – Fontos, hogy a Bábel név jelentése héberül: „zûrzavar”, a babiloniak nyelvén
pedig: „Isten kapuja”! A pünkösdi csoda (ApCsel 2) mintegy ellentéte ennek a történetnek,
ahol Isten a nyelveket „összeegyezteti”, ezzel egy új lehetõséget adva a szövetségre. Amelyben
újra lehet közösséget találni, de többé nem az Isten ellen, hanem az Õ dicsõségére.
Bábel után – Az emberiség háromfelé ágazott el. Jáfet ment Európa, Észak-Ázsia felé, Hám
Afrikába, Dél-Ázsiába, Kánaánba, Sém az Eufrátesz és Tigris vidékén, Szíriában élõ népek
õsatyja lett.
„New Age” – A babiloniak bálványáldozati misztériuma, a vallásos panteizmus kifejezése:
isten mindenben ott van, ezért minden isten. Manapság újra találkozhatunk ennek
újraéledésével, mint a „korszakváltás” jelével.
Életkorok
* ** ***
A bibliai történet feldolgozása 8
Énekek: Kapcsolódási lehetõségek iskolai tárgyakhoz (a NAT alapján):
Református énekeskönyv: 14:1–5; 53:1–3; 127:1–2; 236; 370 Társadalmi ismeretek / Emberismeret (Osztályfõnöki)
Jertek, énekeljünk: 101; 192 • Dicsekvés a gyermekek életében. (*) Büszkeség, gõg, nagyravágyás, és az ezekbõl fakadó
Harangszó: 49 emberi cselekedetek. (** ***)
Dicsérjétek az Urat!: 65 • A kommunikáció, a nyelv szerepe és szüksége az emberi közösségek életében. (* ** ***)
Erõm és énekem az Úr: 22; 38 • Nyelvi játékok: „magánhangzós nyelv” (*), „halandzsa nyelv” (**), jelbeszéd (** ***).
Élõ idegen nyelv
• A nyelvtanulás fontossága és nehézségei. (** ***)
• Néhány mondatos kérdés-felelet váltás a tanult idegen nyelven. (**)
• Rövid párbeszédek tanulása, és alkalmazása a hozzájuk kapcsolódó élethelyzetekben.
Szituációs játékok. (***)
Megjegyzések: • Ifjúsági énekek a tanult idegen nyelven és magyarul. (***)
Általában – Bevezetésképpen néhány mondatot lehetne valamilyen idegen nyelven szólni, Történelem
majd errõl beszélgetni, nyelvcsaládok, országok, népek vonatkozásában. • Az ókori Mezopotámia története: sumér városállamok, öntözéses földmûvelés, városépítés,
Ének – Érdekes lehet, ha egy zsoltárt vagy más ifjúsági éneket más nyelven is el tudunk tégla, Babiloni Birodalom, ékírásos agyagtáblák, zikkuratok stb. (***)
énekelni. (Pl.: Erõm és énekem az Úr: 22, 44, 89, 110, 111) • Térképhasználat: Mezopotámia és városai (Babilon, Ur, Uruk, Assur stb.) (***)
Nagyobbaknak – Nagyon fontos kiemelni, hogy „Bábel indulata” azóta sem szûnt meg, az Vizuális kultúra (Rajz-mûvészettörténet)
ember Isten nélkül kíván hatalmas lenni, maga szabván a maga törvényeit. Gondolj Sodomára • Toronyépítés játékkockákból vagy lego-ból. (*)
és Gomorára (1Móz 19 – 17. lecke)! • Város és torony modelljének építése gyurmából vagy homokból. (**)
• Építészeti emlékek Mezopotámiában: Istár kapu (Babilon), zikkurat (Ur). Az épületek
funkciója, szerkezete, tömegarányai. Összehasonlítás az egyiptomi építészettel. (***)
• Építkezés, templomépítészet régen és ma. A templomtornyok „kommunikációja”. (***)
• Zikkurat templom modelljének elkészítése agyagból (esetleg gyurmából) rekonstrukciós
rajz alapján. Az agyag szárítása (esetleg égetése). (***)
Vázlat:
Magyar nyelv és irodalom
Nimród
• Szólások magyarázata és alkalmazása („bábeli zûrzavar”). (***)
– a nagy harcos
Matematika
– Bábel építõje
• Növekvõ és csökkenõ számsorozatok a huszas számkörben. Páros és páratlan számok. (*)
város, benne torony, mely égig ér!
• Tájékozódás a síkon: föl-le, jobbra-balra. (*)
Bábel = összezavarás
Bábel – istenek kapuja
szétszéledés
8
***

Töltsd ki a rejtvényt az 9 31 6 23 25 6 14
ábécé betûinek számérté- ,
ke szerint (a=1, á=2, 7 22 12 25 24 28 17 14
b=3... z=32)! Csak az
16 1 9 26 17 14 17 1 14
egyjegyû betûket számoz-
tuk a q, w és x kivételével. 30 2 23 18 24 25 7 24
A kétjegyû mássalhang-
zókat két négyzetben 25 18 23 17 31 18 25
találod. ,
1 16 6 15 31 17 6 14
25 6 25 6 13 6 1 32
7 9 11 9 7 23 13 6 17
,
7 24 24 32 6 23 6 32 32 28 17 14
16 1 9 26 17 14 17 1 14 17 6 30 6 25
,
10 18 9 31 6 15 17 6
24 32 7 15 6 5 13 28 17 14
1 32 6 9 7 24 32
8 20 15 5 24 32 12 17 7 17
.
1 M ó z e s 1 1 , 4
...nem dicsõítették vagy áldották Istenként, hanem
hiábavalóságokra jutottak gondolkodásukban, és
Bábel tornya

értetlen szívük elsötétedett. Akik azt állították

magukról, hogy bölcsek, azok bolonddá lettek...
Róma 1,21–22
ola
j
Feldolgozás
Munkalap:
A rejtvény textusa:
Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, amelynek teteje az égig érjen, és szerezzünk
magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén. (1Móz 11,4)
A rejtvény megfejtéséhez írják le a gyerekek az ábécét, s számozzák be a betûket – ez alapján
dolgozzanak!
Aranymondás:
Az elõbb idézett textus: 1Móz 11,4.
Üzenet elmélyítése / Egyéb ötletek:
* A büszkeség tornya:
Milyen rokonság van a Bábel tornya építõi, és a mai, modern kor lelkülete között? Mi az,
ami több ezer év óta sem változott? (az ember öndicsõítése, saját útjainak keresése)
Gyûjtsünk példákat arra, hogy mi mindenre büszke ma az ember (fõként a tudomány
-technika, ipar-gazdaság területérõl)! Arra is, hogy mi ezeknek a következménye (környezet
rombolása, szennyezése, háborús fegyverkezés, túlnépesedés stb.)!
A negatívumok mellett mutassunk rá a megoldásra, az egyetlen életlehetõségre, amely vagy
Aki által ledõlnek büszkeségünk tornyai, és eljuthatunk az Atyához (Jn 14,6). S Aki által
emberi tudományunkkal is jól sáfárkodhatunk.
* „Bábeli zûrzavar”:
Beszélgessünk arról, hogy mit jelent ez a szólás eredeti jelentésében és átvitt értelmében!
Milyen következményekkel járt a nyelvek összezavarása a mai napig? (Nehezen értetjük meg
magunkat külföldiekkel, nehéz a kereskedelem idegen országokkal, világnyelvvé vált az
angol, mint régen a görög stb.)
Mikor nincs nyelvi probléma? Miért szükséges az idegen nyelvek tanulása? Te milyen
nyelvet tanulsz, illetve beszélsz?
Sokszor elõfordul, hogy az azonos anyanyelvûek sem értik meg egymást. Mintha más
nyelven beszélnének. Mi lehet ennek az oka és a megoldása? Mondjanak rá a gyerekek
példát!
* A toronytemplom:
• Beszélgessünk a gyerekekkel arról, mit tudnak, mit tanultak az ókori Mezopotámia
történetérõl?
Mit tudnak a sumer városállamok templomairól, a zikkuratokról? (Lásd a Jegyzeteket!)
Milyen más ókori építményekhez hasonlítanak ezek? (Piramisok: Lásd a szintén lépcsõzetesen
épített egyiptomi Dzsószer piramist!)
Keressük meg térképen Mezopotámiát, a Tigris és az Eufrátesz folyót, és néhány híres
városát (Ur, Uruk, Assur stb.), köztük Babilont!
*** 8
• Mutassuk meg néhány építészeti emlék fényképfelvételét (pl. Istár kapu Babilonból,
Zikkurat Ur városából – lásd többek között: Környeiné Gere Zsuzsa – Reegnné Kuntler
Teréz: Tér – forma – szín. Tankönyvkiadó, Bp. 10. o.)!
Nézzük meg egy zikkurat rekonstrukciós rajzát is (lásd a lenti ábrát az elõbb említett
tankönyvbõl)! Figyeljük meg az épületek szerkezetét, tömegarányait!
• Készítsék el a gyerekek egy zikkurat-templom modelljét formázással a rekonstrukciós rajz
alapján! Lehetõleg agyagból dolgozzanak (ha nincs, akkor gyurmából), majd száradás után,
ha van rá módunk, égessük ki az elkészült munkákat! Dolgozhatunk „õsi” technikával is,
mint a sumérok: fahasábok között szépen kiég az agyag (cserépkályhában vagy vegyes
tüzelésû kazánban).
• Építészettörténet: Hogyan építkeztek régen és ma? (Építõanyagok, szerkezetek stb. –
felhõkarcolók, melyek gyakran az erõ jelei.)
Milyen templomokat építettek különbözõ korok és vallások népei? Mi jellemzõ a keresztény
templomépítészetre? Mit fejeznek ki a templomtornyok? Miért épülnek oly magasra?
* A nyelvek:
• Próbáljunk meg beszélgetést kezdeményezni valamilyen idegen nyelven (amelyet a gyerekek
tanulnak)!
Állítsunk össze rövid kis párbeszédeket a tanult nyelven, melyek valamilyen élethelyzethez
kapcsolódnak! Tanulják meg a gyerekek a szöveget, és játsszák el a helyzeteket!
• Elõfordul, hogy meg se tudunk mukkanni (legfeljebb magyarul), ha egy külföldivel
találkozunk. Mégis meg kell neki magyarázni valamilyen egyszerû, de fontos dolgot. Ilyenkor
nincs más lehetõség, mint a kezünk-lábunk, a „mutogatás” nemzetközi nyelve.
Játsszanak el a gyerekek néhány élethelyzetet, melyben mutogatással kell megértetniük
magukat a másikkal!
• Énekeljünk el (esetleg tanuljunk meg) egy ifjúsági éneket valamely idegen nyelven! Több
angol nyelvû éneket találhatunk ehhez pl. az Erõm és énekem az Úr c. énekeskönyvben (22,
44, 89, 110, 111), köztük olyanokat is, melyeknek szövege magyarul is szerepel.
8

FXDQSDJ, EÕISRÚMJ ÛAQNRS ER SNQMXNS, ZLDKXMDJ SDSDÍD ZY EFHF

EQÍDM, ER RYDQDYYÚMJ LZFTMJMZJ MDÛDS.
**

Ha tudni szeretnéd, mirõl beszélget-

nek ezek az emberek, akkor helyet-
tesítsd be a betûket az ábécében
utánuk következõ betûkkel! A más-
salhangzók közül csak az egyjegyû-
eket vedd figyelembe! A választ
kikeresheted az igehely alapján is.
_________________________________
_________________________________
_______________________ 1Mózes 11,4
Láthatsz még itt téglákat, melyekre olyan könnyen felépülhet
bennünk is a „Bábel tornya”! Mik ezek? Hasonlóan oldd meg a
feladatot, mint az elõbb!
ÁÚRYJDREF
GHSDSKDMREF MZFXQZÛAFXAR CHBRDJÛER CZBNRJNCAR
Mi sohasem juthatunk olyan módon Istenhez, hogy felfelé törekszünk (lásd ûrhajósok). De úgy sem, hogy
jók akarunk lenni, hogy tetsszünk neki!
Egyetlen út vezet csak az „égbe”, az Istenhez.
Mit mond errõl Jézus Krisztus a János 14,6-ban? Illeszd helyére az alul szétszóródott szóköveket!
Én vagyok az _________, az _________ és az _________:
Bábel tornya

senki sem mehet az __________, csakis __________.

ATYÁHOZ élet énáltalam
igazság út
Feldolgozás
Munkalap:
A feladat két textusa:
Gyertek, építsünk... várost és tornyot, amelynek teteje az égig érjen; és szerezzünk magunknak
nevet... (1Móz 11,4)
Én vagyok az út, az igazság és az élet: senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam. (Jn
14,6)
A „téglák” megfejtése: büszkeség, hitetlenség, nagyravágyás, dicsekvés, dacoskodás.
Az ábécéhez kapcsolódó feladatot fejben elvégezni még felnõttnek is nehézkes lehet (bár
az ügyes gyerekeknek nem okoz gondot). Akinek szükséges, írja hát le az ábécét a két és
háromjegyû betûk nélkül, ennek a segítségével már könnyebb lesz a betûkeresés.
A megoldások ellenõrzéséhez használják a gyerekek a Bibliát!
A munkalap feladatai akkor igazán fejlesztõek, ha önállóan oldják meg a gyerekek.
Aranymondás:
A munkalap elõbb idézett két igéje közül az egyik (esetleg mindkettõ): 1Móz 11,4 – Jn 14,6.
Üzenet elmélyítése / beszélgetés:
* Bábel tornya:
Mibõl és hogyan építkeztek Sineár földjén az emberek?
Miért volt bûn a toronyépítés? Talán nem lett volna szabad építkezniük? Mi volt ebben az
engedetlenség?
Milyen „téglákból” épülhet bennünk is a „Bábel tornya”?
Beszélgessünk a munkalap „tégláiról”, s gyûjtsenek a gyerekek még hasonlóakat (szóban
vagy írásban)! Mondjanak rájuk példákat a mindennapi életbõl!
Mit kezdhetünk ezekkel a „téglákkal”? Ki az az „építõmester”, aki ki tudja ezeket cserélni,
s milyen „téglákat” rakhat a helyükre?
* Az egyetlen út:
Jézus az egyetlen út az Atyához. Az ember saját erejébõl, „tornyot építve” nem tud Istenhez
eljutni. Legfeljebb saját magát helyezi Isten helyébe.
Beszélgessünk errõl a gyerekekkel!
Mit jelent az, hogy Jézus Krisztus az út? Azt, hogy hittel kell követned Õt. Lábanyomában
lépegetni engedelmesen.
Mit jelent az, hogy egyetlen? Bármit teszel, bármit „építesz”, legyen az játék, sport vagy munka,
tanulás, nem foglalhatja el szívedben Isten, és az Õ Fia, Jézus Krisztus helyét. Nem nõhet
az „égig”.
** 8
* Nyelvzavar:
A nyelvek összezavarása az emberiség közös büntetése. A nagyravágyás, gõg következménye.
Mindenkit érint. Azóta nem értik egymás nyelvét a népek, nemzetek. S ha a nyelvet nem
értik, nem értik a másik gondolkodását, nem tudják elfogadni értékeit. (Nem véletlen, hogy
az érteni és az érték szónak közös a gyökere.) Innen már csak egy lépés a népek közötti
viszálykodás, háború.
Beszélgessünk errõl a gyerekekkel!
Miért kell hát nyelvet tanulnunk? Milyen problémás helyzetekbe kerülhetünk külföldön, ha
nem ismerjük az ország nyelvét? Mi mindent kell megkérdeznünk?
Ugyanez fordítva: Mi mindent kérdezhet tõlünk egy külföldi, ha találkozik velünk az utcán?
Tegyünk fel néhány egyszerû kérdést, s adjunk rá választ németül vagy angolul (esetleg
más nyelven, amit a gyerekek tanulnak)!
Próbáljuk meg jelbeszéddel, „mutogatással” megértetni magunkat a másikkal!
Egyéb ötletek:
* Építkezés:
• Készítsék el a gyerekek gyurmából Bábel tornyát, s építsenek köré várost városfalakkal!
(Dolgozhatnak csoportmunkában is.)
Bizonyosan észreveszik maguk is, hogy a torony az tulajdonképpen a város temploma.
Valóban templom lehetett Bábel tornya, amihez hasonlót többet is találtak azon a vidéken.
E templomok tetején áldozatot mutattak be a bálványisteneknek – és nem az élõ Istennek.
• Hasonlóan építhetnek a gyerekek homokgödörben (esetleg homokasztalon) is.
* „Idegen” nyelv magyarul:
Tuvudovod hovogy kevell ivígy beveszévélnivi?
Ha nem, bontsd szótagokra a szavakat, és könnyen rájössz magad is!
Pl.: Tu – vu – do – vod = Tu – dod
(Minden szótag magánhangzója után toldjál be egy plussz szótagot, mely áll egy v-bõl és
az elõzõ szótag magánhangzójából!)
Beszélgessünk a gyerekekkel, aztán a gyerekek egymás között ezen az „idegen” nyelven.
8
*

18
18
16 17
17 16
14 15
15 14
12 13
13 12
10 11
11 10
8 9
6 9 8
7
7
4 5 6
2 3 5 4
1 3
Gyertek, építsünk tornyot, amelynek teteje
az égig érjen! 1Mózes 11,4
Bábel tornya

Kösd össze vonalakkal 1-tõl 18-ig a számokkal jelzett pontokat mindkét oldalon,
majd a két 18-ast, és meglátod, milyen lehetett Bábel tornya! Ha az azonos
páratlan számokat (3–3, 5–5 stb.) összekötöd (vonalzó mellett), meglátod
lépcsõzetes emeleteit is.
Feldolgozás
* 8
Munkalap: Egyéb ötletek:
• A számjegyeket csak az elsõ osztályosok tudják leolvasni 1 és 18 között. Velük * Toronyépítés:
elõkészítésképpen mondjuk el a teljes számsort, majd a páros és páratlan számsort húszas • Építsenek a gyerekek tornyot játékkockákból csoportmunkában! Melyik csoport az ügyesebb,
számkörben, oda-vissza! ki tudja a legmagasabb tornyot felépíteni? Rejtett célunk, hogy a torony összedûljön. Ehhez
Az emelkedõ számsorozatoknál két kezünkkel „lépdelhetünk” (egymás fölé rakosgatjuk) keskeny alapon minél több kocka kell, miközben biztassuk õket, hogy minél magasabbra
fölfelé, a csökkenõnél lefelé. építsenek!
A jobb oldali számsorból hiányzik az 1 és 2, ami nem tévedés, mert így az emeletek Ha „sikerült”, összedõlt a torony, beszéljük meg, hogy miért! Milyenre kell építeni a tornyot,
csigaszerûen emelkednek majd. hogy erõsebb legyen?
• Az óvodások még nem ismerik a számjegyeket, sokan a számokat sem 18-ig. (Persze • Ezután építsenek a gyerekek alacsonyabb, biztonságosabb tornyot, szélesebb alappal! Cél,
vannak kivételek.) Számukra akkor lehet fejlesztõ a feladat, ha a lépéseket irányokkal adjuk hogy erõs legyen, biztosan megálljon.
meg. Miközben rajzolnak, mondjuk együtt: fel – jobbra – fel – jobbra... majd: le – jobbra – * Magánhangzós nyelv:
le – jobbra... vagy alulról kezdve: fel – balra – fel – balra... stb. (Természetesen aki megértette, • Mondjunk el a gyerekeknek egy közismert mondókát csak a magánhangzókat hangoztatva!
már önállóan is lépegethet.) Kitalálják-e, melyik az?
Velük nem fontos az emeletek vonalát meghúzni, elég, ha a torony tetejét megrajzolják. Tanuljanak meg õk is ezen a nyelven beszélni! Mondjanak elõbb egyszerû szavakat, majd
mondatokat! A többiek találják ki, hogy mit mondtak!
Aranymondás: • Mondjuk el, és tanuljuk meg az aranymondást magánhangzós nyelven:
Gyertek, építsünk... tornyot, amelynek teteje az égig érjen... (1Móz 11,4a) e-e é-í-ü o-o a-e-e e-e-e a é-i é-e!
Örömmel és gyorsan meg fogják tanulni.
Üzenet elmélyítése / beszélgetés:
* Dicsekvés:
Bábel építõinek bûnét közelítsük meg a dicsekedés felõl, ami a kisgyerekek számára érthetõ.
Beszélgessünk róla!
Gyûjtsünk dicsekedõ mondatokat: „Az én cipõm a legszebb: villogós.” „Az én apukám a
legügyesebb: vállalkozó.” „Én vagyok a legokosabb: tudok számolni.” stb.
Mit mondhattak a babiloni emberek? „A mi tornyunk a legmagasabb: égig ér.”
Isten azonban a túlzott dicsekedést, a gõgöt nem szereti. Megbünteti.
* Nyelvzavar:
Mondjunk egy mondatot elõször idegen nyelven, majd magyarul, hogy a gyermekek is
megértsék! Tanítsunk meg nekik néhány angol, német vagy más nyelvû szót, mely ugyanazt
jelenti.
Beszélgessünk a nyelvösszezavarásról, s tegyük fel úgy a kérdéseket, hogy a gyermekek
bármikor válaszolhassanak! Így könnyen elérhetõ a hangzavar, ha nem szabunk rendet! De
hiszen most éppen ez a cél!
Mit jelent hát a nyelvzavar, a nyelvek különbözõsége? Isten a gõgös ember büntetéseképpen
adta ezt, így nagy erõfeszítéssel kell nyelvet tanulni, hogy megérthessük egymást más
népekkel.